37.

LECKE
AZ ELEKTROMOS MEZŐ,
ERŐVONALAK, FESZÜLTSÉG,
POTENCIÁL
tk.21-31.o.
Készítette Csernyu Boglárka 10.C
 AZ ELEKTROMOS MEZŐ (TÉR)

• Mi is az az elektromos mező? • Vonzás és taszítás is létrejöhet ( a pozitív

• Az elektromos mező egy olyan tér amelyben a töltés taszítja a pozitívat, de vonzza a
töltéssel rendelkező testek között elektromos negatívat)
kölcsönhatás érvényesül.
• Az elektromosan feltöltött testeknek nem kell
érintkezniük ahhoz, hogy erőt fejtsenek ki
egymásra, ugyanis ez a tér közvetíti a hatást,
erőt fejt ki a testekre.
 AZ ELEKTROMOS MEZŐ MUNKÁJÁNAK
KISZÁMÍTÁSA:

W(munkavégzés)=F(erő)*d(elmozdulás
)

Q E
d
A B

F=Q*E

WAB= Q*E*d
 AZ ELEKTROMOS ERŐVONALAK

• Az elektromos mező szemléltetése az • Ábrázolásukkor nyílheggyel jelöljük rajta a

elektromos erővonalakkal történik. térerősség irányát.
• Mindig az elektromos erő hatásának • Az erővonalak sűrűsége megmutatja a
irányába mutatnak. térerősség nagyságát.
• Pozitív töltésekből indulnak ki.
• Irányuk megegyezik a mezőben mozgó
pozitív töltés mozgásának irányával.
• Nem metszik egymást.
 TÉRERŐSSÉG

• Ez egy fizikai mennyiség. • Vektormennyiség.

• Jele: E • Nagyságán kívül van iránya és irányítása.
• Az elektromos mező számszerűsített • Iránya megegyezik a pozitív töltésre ható
nagysága. erő irányával.
• E=F/q
• A pozitívan töltött testre ható F erőnek és a
test q töltésének hányadosa.
• Mértékegysége: N/C
Homogén elektromos mező
• A tér minden pontjában a térerősség
nagysága ugyanakkora, irányuk pedig
megegyező.
Térerősség ponttöltés terében
• Ebben a térben az erősségvektorok
sugárirányúak.
• Pozitív töltésnél kifelé, negatívnál befelé
irányulnak.
• A tér minden pontjában a térerősség
nagysága különböző.
 AZ ELEKTROMOS MEZŐ SZEMLÉLTETÉSE

• https://www.youtube.com/watch?v=90B0ZKjQWT4
• https://www.youtube.com/watch?v=cyRBGlOBP8A&t=10s
 MICHAEL FARADAY
(1791-1867)
• A kor legnagyobb kísérleti fizikusaként
tartják számon.
• Newingtonban született egy szegény
családba.
• 14 éves korában könyvkötőmesterhez került
inasként.
• Később laboratóriumi asszisztens lett Davy
mellett, ahol kitanulta a vegyészség
fortélyait.
• Legkiemelkedőbb teljesítményeit az
elektromosságot tanulmányozva érte el.
• Faraday kísérletei és találmányai váltak a mai
elektromágneses technológia alapjává.
• Néhány eredménye: elektromotor, mágneses tér
elektromos hatásának felismerése, generátor.
• Az 1850-es évek közepétől demencia tünetei
kezdtek jelentkezni Faraday-nél, és ahogy
fokozatosan elvesztette a képességét, hogy
gondoskodjon önmagáról, kénytelen volt
visszavonulni a tudományos munkától.
• Majd 1867. augusztus 25-én hunyt el.
 A FESZÜLTSÉG
• Jele: U • Feszültségértékek a mindennapokban:
• Mértékegysége: V ( vagy J/C ) • Az emberre veszélyes érték-65V körül
kezdődik.
UAB=WAB/Q
• A hálózati feszültség-230V
• Vasúti felsővezeték-25.000V

• A feszültség a mező két pontja (A és B) között

WAB munkájának és a mozgatott Q töltésnek a
hányadosa.

• A feszültség a munkavégzés szempontjából

jellemzi a mezőt.
 POTENCIÁL
• Mértékegysége: V Elektromos
erőtérben
• UAB=UAO-UB0
A B o
• A két pont(jelen esetben az A és B)
potenciáljának (UAO és UBO) különbsége.

• Egy általunk kijelölt ponthoz viszonyított

feszültség.
• Az O pont potenciálja mindig 0
• Az O pont a végtelenbe helyezendő.
Ekvipotenciális pontok, felületek:
• Ha két pont (A és B) potenciája egyenlő (UA=UB) akkor ezt a
két pontot ekvipotenciális pontnak nevezzük.
• Ezek a pontok által alkotott felület az ekvipotenciális felület.
Homogén mező ekvipotenciális felületei:
-Erővonalakra merőleges, egymással
párhuzamos síkok.
 ALESSANDRO VOLTA
(1745-1827)

• Itáliában született. • 1827. március 5-én halt meg 82 éves

• Olasz fizikus aki a víz elektrolízisének korában Comóban.
felfedezője és a Volta-elem feltalálója.
• Az elektromos áram elméletének
kidolgozója.
• A volt mértékegység róla kapta a nevét.
• Tanárként dolgozott kezdetben, aztán 1800-
as évkben megalkotta az első elektromos
elemet, a Volta-oszlopot.
 A VOLTA ELEM

Váltakozva egymás fölé rakott két különböző fémből készült

korongokat (réz- és cinklemezeket), amelyek közé rendre
nedves kartonpapírt helyezett. Nem kis meglepetéssel
tapasztalta, hogy minél magasabb az oszlop, annál magasabb a
telep feszültsége.
 A légköri elektromosság
A villámok
• Megjelenésének oka a felhőben lévő
töltésszétválasztás.
• A villám nagy energiájú, természetes
töltéskisülés.
• A villámban lévő magas hőmérséklet miatt
a levegőben nagy nyomás keletkezik
dörgés
 A NYOMTATÁS

• A fénymásoló működése a töltések vonzásán alapszik.

1. pozitív töltéssel tölti fel a dobot.
2. egy lámpa erős fénye végigpásztázza a másolandó dokumentumot.
3. megvilágított részén a felület vezetővé válik, és ott elveszti a töltését.
4. A megvilágított rész így semleges lesz, a sötét rész pozitív töltésű marad.
5. A száraz, negatív töltésű festékpor a henger elektrosztatikusan feltöltött részéhez tapad.
6. Ezután gördül végig a hengeren a pozitív töltésű papírlap, amelyre a negatív töltésű
festékpor rátapad.
7. A papír felmelegedése a festék „beégését”, rögzülését eredményezi.
8. A készülék letisztítja a hengert, és újra pozitív töltéssel látja el a felszínét a következő
másolathoz.
• Selényi Pál magyar fizikus a fénymásoló feltalálója amelyet 1935-ben publikált.
 FORRÁSOK

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Faraday#Fiatalkora
• https://www.google.com/search?q=az+elektromos+mez%C5%91&rlz=1C1JZAP_huHU854
HU856&oq=&
aqs=chrome.0.35i39i362j46i39i199i362i465j35i39i362l6.237345j0j7&sourceid=chrome&ie
=UTF-8&bshm=rime/1#fpstate=ive&vld=cid:bda5b1dd,vid:r8BU3eleLwM,st:0
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Alessandro_Volta
• https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_10_nat2020/lecke_02_005
• https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_10_nat2020/lecke_02_006
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Volta-elem#M%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se

• TK.:21-31.o.
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!