mítoszok

A mítosz tárgyát képezheti:

a világ keletkezése
az ember, egy-egy nép vagy természeti jelenség eredete
a társadalmi rend vagy az élet mulandósága

Mivel a mítoszok a legmélyebb, megértésre vonatkozó kérdésekre keresik a választ (Miért? Hogyan?)
sokszor eredetmagyarázó jellegűek.

Ezek az ősi elbeszélések a keletkezést, az eredetet többnyire emberi minta szerint: munkavégzéssel,
emberi tevékenységgel vagy nemzéssel képzelik el, magyarázzák antropomofak (emberszerűek),
emberi minta szerint valók.

Ugyanakkor valaha valóban megtörtént, egy nép életére maghatározó hatást gyakorolt események
emlékét is őrzik. (pl.: területszerző, területmegtartó harcok, vándorlások, természeti katasztrófák)
Mivel az emberi lényeg kérdéseit vetik fel (szerelem, munka, harc, születés, élet, halál, szorongás,
barátság, bűn), sok esetben mai tudatunk alapját is képezik a jelenségek magyarázatán túl
azok mintái, ősképei is egyben: archetípusok

Az egyes közösségek nemzedékei számára saját mítoszaik mintaként is szolgáltak vagyis a

mítosz a benne élőknek olyan gondolkodás-, kifejezés-, és cselekvésmód (volt), amellyel megjelenítik
önmagukat. Ez a tény magyarázza a mítoszok egy részének tanító szerepét.

A mítoszok az emberiség korai kultúráinak világmagyarázatai. Mint ilyenek, egységes rendszerbe foglalták
a világmindenséget, a közösséget és az egyént, az anyag és a szellem működését.

Világképükben a hit (a későbbi vallás), a képzelet (a későbbi irodalom), és a megismerés (a későbbi

tudomány) még összetett módon, egységben van jelen.

Ezért szokás a mítosz világképét összetett tudatformának nevezni.

Múzsák, istenek a görög mitológiában
A klasszikus görög mitológia a
homéroszi eposzokban olvasható elsőként
Hésziodosz Munkák és napok, valamint Istenek születése

ezek az i.e. VIII. században és a VIII-VII. század fordulóján keletkezett szövegek gazdag forrásai az
ókori görög emberek élet- és gondolkodásmódjára vonatkozó ismereteknek.
Hésziodosz műveinek állandó témája a küzdelem
A görög mítoszok más népek hagyományaihoz hasonlóan kezdetben szájhagyományozással
örökítődtek nemzedékről nemzedékre. Keveredtek más népek mitikus hagyományaival is, és a szóbeli
átörökítés következtében többféle változatban éltek. A később megjelenő írásbeliséggel egyes mítoszok
az irodalom meghatározó tárgyává váltak. A közösség által jól ismert történeteket az alkotók szabadon
kezelték, és saját művészi szándékuknak megfelelően értelmezték, újraalkották, felhasználták őket.
Orpheus Hádésztől és Persephonétól
Eurydike visszaadását kéri
Apollo és a múzsák (Parnassus) –
Nicolas Poussin
 múzsák
A Helikon hegyén lakó múzsák Zeusz főistennek és Mnémoszünének, az emlékezet istennőjének a
lányai, a művészetek, a történetírás és a csillagászat istennői.

A görög mítoszok szerint kedvelt tartózkodási helyük a Parnasszosz-hegye és a Kasztalia-forrás.

Születésük az összes olümposzi isten kívánságára történt.

Feladatuk az istenek harcainak dicsőítése, valamint az emberi gondok és fájdalmak enyhítése a

zenével, a költészettel és a tánccal.

A teremtő ihlet, a költői beavatás jelképei, különféle feladatkörük az alkotóképesség sokszínűségét

jelzi.

Hozzájuk –a hellenizmus korától- egy-egy meghatározott költői műfaj vagy formát jelző feladatkör
és jellemző tárgy társult.

Vezetőjük Apollón
KLEIÓ
Jelző: a dicsőség hirdetője
Feladatkör: történetírás
Jellemző tárgy: papirusztekercs
 EUTERPÉ

Jelző: a gyönyörködtető
Feladatkör: fuvolajáték, zene
Jellemző tárgy: fuvola
THALEIA
Jelző: a viruló
Feladatkör: komédia
Jellemző tárgy: komikus maszk
MELPOMENÉ
Jelző: a dalos
Feladatkör: tragédia, gyászének
Jellemző tárgy: tragikus maszk
TERPSZIKHORÉ
Jelző: a táncos kedvű
Feladatkör: lírai költészet, tánc

Jellemző tárgy: líra (húros hangszer) és

khitaraütő
ERATO
Jelző: a bájos
Feladatkör: szerelmi dal
Jellemző tárgy: kithara (pengetős hangszer)
URANIA
Jelző: az égi
Feladatkör: csillagászat
Jellemző tárgy: a menybolt glóbusza
KALLIOPÉ
Jelző: a szépszavú
Feladatkör: eposz, ékesszólás
Jellemző tárgy: visztábla, íróvessző
POLÜHÜMNIA
Jelző: a dalban dús
Feladatkör: himnuszköltészet
HÉSZIODOSZ: Istenek születése [részletek] (szgy. 52. old)
1. Miből és hogyan keletkezett a világ Hésziodosz Istenek születése című tankölteménye
szerint?
2. Hány nemzedék harcaként jött létre a világ jelenvaló állapota a részletek alapján?
3. Milyen érvekkel igazolható az istenek harcának gigantikus világalkotó mérete?
4. Kik voltak az egyes istennemzedékek főistenei és főistennői?
5. Milyen természeti jelenségeket és milyen emberi szerepeket testesítenek meg az
istenek? Mi mindenben emberszerűek?
A világ keletkezése
A görögok hite szerint a világ az ősrendezetlenségből (Khaosz) keletkezett

végleges rendjének kialakulását az istennemzedékek harca előzte meg

Kezdetben: tátongó, alaktalan űr, a Káosz amelyből kivált az alvilági Sötétség (Erebosz)
és a fekete Éjszaka (Nüx)
Majd megszületett a szélesmellű Föld (Gaia) önmagából életre hívta az Eget (Uranosz)
Minden élet ősforrása , a Szerelem (Erosz) isteni nászra késztette a Földet és az Eget
megszülettek a százkarú csodalények, az egyszemű
Küklopszok és a hatalmas testű Titánok.