Romeó és júlia

William shakespeare
1. Franco Zefirelli Romeo és Júlia (23-29. és 39-47. perc)
a.) Melyek a filmrészletben a reneszánsz kor és életérzés megjelenítésének eszközei?
b.) Miért van fontos szerepe a részletekben a félközeli és közeli képeknek?
c.) Milyen fontos jelentései lehetnek a tekintetek és a kezek játékának?
d.) Milyennek érzékelteti az erkélyjelenet a két fiatal fellobbant szerelmét? Mik ennek a hatáskeltésnek a filmes eszközei?
2. Szerelmes Shakespeare (25-35. perc)
a.) Mi mindent használ fel a film a részlet alapján az Erzsébet kori színház és színjátszás jellemzőiből a korhű környezet megteremtéséhez?
b.) Hogyan folytat párbeszédet a filmbeli fiktív Shakespeare-élettörténet a Romeo és Júlia szöveghelyeivel? Hogyan drámai
cselekményének mozzanataival és szereplőivel? Hogyan a „bál- és erkélyjelenet” Zeffirelli filmjének beállításaival?
c.) Hogyan olvassa Madden filmje Zefirelliét?
d.) Milyennek láttatja a részlet élet és művészet, élmény és alkotófolyamat viszonyát?
e.)
Drámai alaphelyzet
A Romeo és Júlia tragikus végkifejletére már az előhang utal.

A dráma alaphelyzete: a szolgák által gerjesztett, majd kiterjedő csetepatéból bomlik ki.

az összetűzés érzékelteti a két család feszültségét. (ennek ellenére a szolgák bravúros nyelvi játékkal élő
vitája és az idős családfők kardmutogatása inkább komikus, mint vészjósló)

A viszályról csak annyit lehet tudni, hogy ősi, szinte hagyományszerű a két család gyűlölködése. Ám nem tudható, mi az
ellentét oka.

A Herceg szavaiból az érzékelhető, hogy a polgárbékére és a törvényekre épülő városállam nyugalmát veszélyezteti a középkori
önbíráskodás

Mindebből arra következtethetünk, hogy régi és új értékek élnek együtt a dráma idejében

Romeo nem vesz részt a csetepatéban, Benvolvio beszámolója sem érdekli.

Szerelmi bánatával a reneszánsz hagyományoknak megfelelően a természetbe és önmagába vonul vissza.

Az ifjú Romeo már rendelkezik némi szerelmi tapasztalattal szemben a tizennegyedik évét még be sem töltő Júliával

az első felvonás harmadik színében színében kedves, szófogadó, illemtudó lánynak ismerjük
meg.

A drámai alaphelyzet a két fiatal báli találkozásával, szenvedélyes testi és lelki szerelmének fellobbanásával alakul ki.

Már egymás valódi kilétének megismerését követő reagálásukból érezhető, nincs eszközük a szerelmi szenvedély
hatalma ellen: „Szívem az ellenség prédája lett.”, „Halálos ellenségem szeretem”

A helyzet drámaiságát az adja, hogy a szerelmesek értékrendje különbözik családjaikétól. A házasságot nem
érdekszövetségnek, hanem két ember szabad szerelmi kötelékének, érzelmi szövetségének fogják fel.

Ebből is következik, hogy a fiatalok közt minden titokban zajlik, és csak néhány beavatott tud szerelmükről, illetve
tervükről
konfliktus
A konfliktus a drámai viszonyváltás egyik lehetséges szervezője.

Olyan meghatározó ellentét, amely általában két szembenálló akaratban és tettváltássorozatban nyilvánul meg.

A Romeo és Júliában a fiatalok titokban kötnek házasságot. A szülők a végjáték lezárulásáig arról nem tudnak.

Capulet és Júlia összecsapása a harmadik felvonás végén történik, ám Júliának nincsenek hatékony eszközei a
lázadáshoz ezért nem is leplezi le titkát.

Így a konfliktus ebben a drámában kevéssé lehet a nemzedékek egymás közti konfliktusa.

• Egyrészt, mert az egyik ellentétes akarat nem tud a másikról, a torzsalkodó családok a fiatalok tetteiről.

• Másrészt a fiataloknak nincsenek eszközeik céljaik családilag és társadalmilag elfogadott érvényesítéséhez

Ezért a konfliktust a Romeo és Júliában korforduló-problémaként értelmezhetjük

értékek, életelvek, világképek ütközéseként

A drámavilág kora olyan átmeneti időszak, amelyben már jelen vannak a személyes szabadság és önmegvalósítás
reneszánsz értékei: „Csak neved ellenségem, nem magad/S te önmagad vagy és én nem Montague”

Érvényesülésüket azonban gátolja a középkori hagyomány.

Az átmenetiség bizonyítéka az is, hogy a szereplők sem állíthatók kizárólagosan az egyik vagy másik oldalra.

• A dráma egyik legeredetibb alakját (Mercurtió) eredeti költői fantázia, sziporkázó intellektus, a halál összetett
értelmezése jellemzi (Hamlet-előképnek tartják) mégis, a gyengébben vívó Romeót védve, lovagiasságból
maga is párbajba keveredik. Majd átkot mond a torzsalkodókra ami szintén inkább középkori vonás
• Capulet és Páris első beszélgetésekor az apa lánya szabad választására bízza a házasságot. Majd később apai
tekintélyre hivatkozva adná Párishoz Júliát.

• Rómeo a trubadúrlírából ismert beszédhelyzetből szólal meg az erkélyjelenetben

• Talán Tybalt az egyetlen, aki kizárólag középkori vonásokkal rendelkezik.

A dráma értékvilágában tehát együtt és egymással szemben van jelen a középkor és a reneszánsz értékrendje
 tettváltássorozat
A konfliktusos drámákban a konfliktus rendszerint drámai akciókban, tettváltássorozatban bontakozik ki.

A klasszikus tettváltásban a célok eléréséért egymásnak feszülő akaratok tudnak egymásról.

A Romeo és Júliában a titkos szenvedély és titkolt házasság miatt a tettváltássorozat is sajátos.

a szerelmesek célja, hogy a családi gyűlölet ellenére egymáséi lehessenek.

Ezért a tettváltásban ők a cselekvőbbek, ugyanakkor magukra is vannak utalva.

A dajka Júlia iránti szeretetből cselekszik, valójában nem érti a szerelem lényegét, minthogy ahogy Lőrinc barát sem,
aki a családi békeszerzés reményében segíti a fiatalokat.

A szerelmesek közül inkább Júlia az, aki megkísérli irányítani az eseményeket. Az ő vallomását hallgatja ki Romeo,
Júlia ötlete a házasság is. Neki kell önmagát legyőznie Tybalt halála után, és neki kell megoldást találnia a Párisszal
kötendő frigy elkerülésére
Árnyaltabb, kidogozottabb jellem Romeónál (éppen fordítva, mint Hamlet és Ophelia kettősében).

Bár Romeo kezdeményez a bálon, ő mászik be Júlia kertjébe, ő készíti elő a házasságot Lőrinc baráttal a szerelem
beteljesedése érdekében Júliának kell (lévén nő) nagyobb korlátokat átlépnie.

A tettváltássorozat ilyen módosulásának az egyik következménye, hogy a műben a sorsszerűséget nyomatékosító

véletlenek meghatározó szerephez jutnak.
Véletlen és sorsszerűség
• Capulet báli meghívóját az írástudatlan szolga épp Romeóval olvastatja el

• Lőrinc barát levele nem jut el Mantovába, ugyanakkor Baltazár értesíti Romeót Júlia „haláláról”

• Romeo előbb ér a kriptába, mint Lőrinc barát

• Júlia később ébred, mint ahogy Romeo érkezik

A drámai cselekményt uraló véletleneket értelmezhetjük úgy is, mint a szerelmesek halálának sorsszerűségét erősítő
tényezőket.

Az új értékrendet képviselő fiatalok tragédiáját a dráma szükségszerűnek láttatja ám a szerelmesek halála

egyben elő is segíti a korfordulást.

a családok kibékülésével a harmónia újrateremtődik a záró szituációban.

Ez a harmónia azonban, a tragédia hagyományainak megfelelően, jelentős értékek pustulása árán következik be.
 dramaturgia
Az angol dráma nem ismeri a görög dramaturgiai hagyományt.

Shakespeare szabadon kezeli az időt és a teret, az események helyenként párhuzamos szálon futnak (Verona –
Mantova)

A drámát pergő jelenetekből építkező színek szervezik, a cselekmény dinamikus sodrású.

Ezért is alkalmasak Shakespeare művei arra, hogy fimadaptációkat készítsenek belőlük.

A külső és belső színhelyek ismétlődnek. A drámai cselekmény előrehaladtával a meghitt belső tereknek egyre
nagyobb jelentősége van.

Ez egyaránt összefügghet az összetett jellemű reneszánsz személyiség lelki folyamatainak, vívódásainak, valamint a
szerelem intimitásának és veszélyezettségének hiteles megformálási igényével.

A cselekmény öt napot ölel fel. Ez elegendő idő a hirtelen fellobbanó, szenvedélyes szerelem kibontakozásának
és a halálba való nyugvópontra jutásának megrajzolásához.
 Fény - sötétség
A drámavilágban a nappalok és éjszakák váltakozásának is fontos szerepe van.

az éjszaka mint toposz jelentéséhez egyaránt kapcsolódhat a szerelem, a titok vagy a

végzet.

a szerelem a bál éjjelén lobban fel, a vallomás a nász, de a halál ideje is az éjszaka.

A nappal, a világosság pedig midig elválasztja egymástól a szerelmeseket

Műfaj, hangnem, stílus
A drámára egyaránt jellemző a műfaj, hangnem és stílus vegyülése.

A civakodó szolgák, az egymással él