A homéroszi eposzok

Antikvitás az ókori görög és római művelődés, tudomány, valamint művészet

Sok szállal kapcsolódott az ókori Kelet hagyományaihoz, de átformálta , átalakította annak művelődéstörténeti
örökségét.

Az ógörög kultúrát az i.e. VIII. századtól az i.e. I. századig számítjuk.

Ókori latin kultúráról Róma alapításától (i.e. 753) a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (476) beszélünk.

A görögség és a rómaiak kultúrája közt szerves összefüggés van.

a rómaiak a görög műveltséget követendő eszménynek tekintették. Mégsem másolták a

görög mintákat, hanem saját hagyományaikra építve eredeti módon újraértelmezték azokat.

Az antikvitás örökségét a középkori és újkori európai kultúra egyik meghatározó előzményének tekinti. A
klasszikus kor hosszú évszázadok műveltsége.
Elnevezés Homéroszi kor Archaikus kor Klasszikus kor Hellenisztikus kor
Idő i.e. II. évezred vége – i.e. VII-VI. század i.e. V-IV. század i.e. 323-146
i.e. VIII. század
Történelem Jónok, akhájok, dórok árutermelés bővülése, Poliszszövetségek, az egységes Nagy Sándor hódításai,
betelepülése, a a népesség kirajzása: görög állam athéni terve birodalma, a birodalom
városállamok Athén és egyes Spárta és szövetségesei: felbomlása,
megszilárdulása: poliszok: a démosz pelloponészoszi háború a utódállamok létrejötte
földművelés, megerősödése vezető poliszok meggyengülése; Róma hódításai
állattenyésztés, türrannisz polisz- Makedónia terjeszkedésének Macedónia provincia
kézművesség, hajózás, demokrácia; Spárta és kezdete
pénz- és mértékrendszer más poliszok: katonai
arisztokrácia hatalma;
perzsa háborúk
Kultúra, a krátai-mükénei eposz; dalköltészet, a színházi kultúra virágkora, hellenizálódás: az
irodalom civilizáció kultúrájának dráma kezdetei tragédia, komédia, történetírás, ógörög, a kis-ázsiai és
beolvasztása: mítoszok, filozófia, ékesszólás (retorika) az egyiptomi kultúra
írás elemeinek egymásra
hatása, összefonódása:
széppróza, komédia,
pásztori dal,
epigramma
 AZ EURÓPAI IRODALOM KEZDETEI
A görög mítoszok eredeti formáit nem ismerjük

gyakran az eposzok őrizték meg a drámáknál korábbi formában.

Az európai irodalom két eposszal, az Iliásszal és az Odüsszeiaval kezdődik

az irodalmi hagyomány az i.e. VIII. században keletkezett

eposzok szerzőjeként Homéroszt nevezi meg.

E két eposzt századokon át minta értékű, utolérhetetlen remekműnek tartották, tartják ma is.

Az eposz is az ókori Kelet öröksége, valószínűleg főníciai közvetítéssel jutott el Hellaszba.

A görögök a műfajt saját gondolkodásmódjuknak és kultúrájuknak megfelelően alakították, formailag tökéletessé

munkálták.
Az eposz

Verses formájú nagyepikai elbeszélő műfaj, illetve műalkotás. Témája, tárgya jelentős. Az eposzi hősök isteni
származású halandók vagy kiemelkedő emberek. Rendkívüli képességekkel rendelkeznek, isteni erők támogatják
őket. Az egész közösség számára sorsfordító tettet visznek végbe. Az eposzi értékrend szerint a hősiesség és a
hírnév mások számára követendő mintát és mértéket jelentő eszmény.

Az eposz eredetileg szájhagyomány útján továbbélő műfaj volt. Műfaji hagyományaiban a szóbeliség számos
kellékét jellemzőjét őrzi.
HOMÉROSZ ÉS A HOMÉROSZI KÉRDÉS
Homérosz körül minden adat és felvetés bizonytalan.

• Többé-kevésbé elfogadott, hogy az i.e. VIII. század második felében alkotott.

• Anekdotára és kitalációra épülő életrajzai közül több „vak énekmondó”-nak tudja.

• Homérosz nem egy létező személy volt.

• Egyes modern felvetések szerint a két mű nem egy szerző alkotása

a két eposz értékrendszerének eltérése legalább egy emberöltőnyi

időkülönbséget feltételez.
EPOSZI KELLÉKEK
A homéroszi eposzok írásban rögzített alkotások, melyeket a szóbeliség gyakorlatának hosszú időszaka előzött
meg.

A szöveg birtoklása és előadása hosszú tanulásai folyamat eredménye volt.

Hagyományozása nemzedékről nemzedékre öröklődött.

(eposzi kellékekte összefoglaló táblázat!)

AZ IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS
A versben írt, mondott vagy hallott szövegeknek, ahogyan a homéroszi eposzoknak is, sorozatos an érzékelhető
hangzásbeli rendezettsége van. Ezt nevezik a vers ritmusának.

Egy versben írt szöveg kötött ritmusszrekezete, mértéke a vers formája.

Az eposz versformája az időmértékes hexameter.

az időmértékes verselés ritmusa a hosszú és a rövid szótagok szabályos

váltakozásán alapul.

Hosszú szótag (jele: —) : ha a benne található magánhangzó hosszú, vagy ha rövid magánhangzót egynél több
mássalhangzó követ.

Rövid szótag (jele: U): ha magánhangzója rövid, és nem követi mássalhangzó-torlódás.

Az időmértékes verselés időegysége a mora, ami egy rövid szótagnyi idő

Az időmértékes verselés alapegysége: a versláb hosszú és rövid szótagok hoznak létre

A leggyakrabban előforduló hárommorás verslábak:
jambus: U —
trocheus: — U
A legismertebb négymorásak pedig:
daktilus: — U U
spondeus: — —
anapesztus: ∪ ∪ —
A hexameter hat verslábból álló időmértékes sorfajta. Első öt versláb daktilus, amelyet az ötödik
versláb kivételével (ami kötelezően daktilus) spondeus is helyettesíthet. A hatodik versláb pedig leggyakrabban
trocheus, de spondeus is lehet: