Európai Unió

Földrajzi adatai:
• Ez egy multinacionális állam, amely Európa nagy részét elfoglalja, és 4
422 773 km 2 (1 707 642 négyzetmérföld) területet foglal el. Európai
területe északkeletről Finnországig, északnyugaton Írországig,
délkeleten Ciprusig és délnyugaton Észak-Afrika Földközi-tenger
partján fekvő spanyol exklávéig terjed. Ezenkívül az EU számos
szigetet foglal magában világszerte, és Francia Guyana Dél-
Amerikában.
• Összességében terület szerint a világ hetedik legnagyobb területe . Az
összes tengerentúli területtel együtt az EU 20 országgal határos.
Az Európai Unió nagy része az európai
kontinensen található . Az EU egyetlen olyan tagállama, amely
teljesen Európán kívül esik, Ciprus, amely Ázsiában
található. Az EU Európa területének kevesebb mint felét
foglalja magában. A kontinens jelentős részei, különösen
keleten (pl. európai Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország) és
kisebb részei északon és középen nem részei az EU-nak. Az EU
tagállamai 19 másik nemzettel határosak.
Becslések szerint az Európai Unió partvonala 66 000 km (41 000 mérföld)
hosszú, az Atlanti-óceánnal, a Földközi-tengerrel és a Fekete-tengerrel,
valamint a Balti-tengerrel határos . Az európai hegyláncok közé tartoznak
az Alpok, Pireneusok, Kárpátok, Balkán-hegység és Skandináv-hegység,
valamint a Kaukázus és az Urál határhegységei; az Unió legmagasabb
hegye a Mont Blanc az Alpokban. Vänern-tó Svédországban az Unió
legnagyobb tava.
A tagállamok tengerentúli területeit is beleértve, az EU a
legtöbb éghajlattípust tartalmazza az északi- sarkvidéktől a trópusiig. Az
EU egészére vonatkozó meteorológiai átlagok ezért nem értelmesek. A
lakosság nagy része mediterrán éghajlatú (Dél-Európa), mérsékelt tengeri
éghajlatú (Nyugat-Európa), vagy meleg nyári kontinentális vagy
félboreális éghajlatú (a keleti tagországokban) területeken él.
Történelme:
• 1951-ben létrejött a Montán Unio Németország és Franciaország között: Németország rendelkezett feketeszénnel,
Franciaország vasérccel. A kohászathoz mindkettő kell.
• Az együttműködésnek gazdasági és politikai okai is voltak.
• 1957. Európai Gazdasági Közösség: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország,
Franciaország – vámunió, belső vámok leépítése
• Bővülés:
• 1973. Dánia, Írország, Nagy-Britannia
• 1981. Görögország
• 1986. Spanyolország és Portugália
• 1994-től Európai Unió
• 1995. Ausztria, Finnország, Svédország
• 2004. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia
• 2007. Románia, Bulgária
• 2013. Horvátország
• 2020. Nagy-Britannia kilépett (Brexit)
Az együttűködés legfontosabb területei:
A közös vámpolitika: belső vámok eltörlése,
egységes vámrendszer a nem tagországokkal
szemben, ami az egységes belső piac
kialakítását teszi lehetővé.
A tőke és a munkaerő szabad áramlása:
beruházások lehetősége az integráció bármely
országában, ami lehetővé teszi a kedvezőbb
feltételek kihasználását.
Közös gazdaságpolitika: a nagyobb belső piac
nyújtotta előnyök jobb kihasználtsága, a
nemzeti fejlesztési programok
összehangolása, a gazdasági együttműködés
elmélyítése. Közös pénz (euró) ►
összemérhetőség, könnyebb elszámolás.
A mezőgazdasági termelés összehangolása: a
belső termelés védelme, támogatási-értékelési
rendszerek kidolgozása.
A kutatás, fejlesztés és az oktatás
összehangolása: közös fejlesztési programok
kidolgozása, költségek megosztása.
A területi fejlettségi különbségek
felszámolása: a felzárkózást segítő támogatási
Magyarország az Európai Unióban
Főváros: Budapest
Hivatalos uniós nyelv(ek): magyar
Az Európai Unió tagja: 2004. május 1. óta
Pénznem: magyar forint (HUF) Magyarország
jelenleg készül az euró bevezetésére.
Schengen: az ország 2007. december 21.óta tagja
a schengeni térségnek
Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió
teljes jogú tagja. A több évig tartó csatlakozási
tárgyalások lezárulta után az EU-val való
csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá
Athénban.
Magyarország 2007. december 21-én vált
a schengeni megállapodás teljes jogú tagjává és
ezzel a közös, belső határellenőrzések nélküli
európai térség részévé.
2011. január 1-től Magyarország látta el az EU
Tanácsának soros féléves elnökségét.
• Magyarország földrajza:
• Hazánk Kelet-Közép-Európában, az Alpok keleti elvégződésétől a Keleti-
Kárpátok íveléséig terjedő Közép-Duna-medence északi és középső
részén fekszik.
• Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb
észak-déli kiterjedése 268 km.
• A Magyar Köztársaság területe 93.033 km. Határának hossza 2.442 km,
melyen hét országgal osztozik: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia,
Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Természetes határszakaszok a Duna,
Ipoly, Dráva és a Tisza mentén alakultak ki.
• Tipikusan kontinentális fekvésű országunk a legközelebbi - Adriai -
tengertől 200 km-re fekszik.
• Magyarország központi helyzeténél fogva fontos átmeneti, összekötő
térsége Európának földrajzi, gazdasági, közlekedési, kulturális téren
egyaránt.
• Közép-Duna-medencében (Kárpát-medencében) kialakult fekvésünk
igen sok mindenre kihat, például:
• domborzat: csekély szintkülönbségek
• éghajlat: száraz, napsütéses, kontinentális klíma, főn szelek
• természetes növényzet: döntően pusztai vegetáció, szárazságtűrő
lombos erdők
• vízrajz: a környező földrajzi tájak vízrendszeréhez kapcsolódunk, a
felszíni vizek jelentős részben itt rakják le hordalékaikat,
szennyeződéseiket; árterek, mocsarak, belvizek jellemzők
• ásványkincsek: viszonylagos szegénység
• történelmünk: honfoglalás
• gazdaság: a mezőgazdaság viszonylagos fontossága
• közlekedés: tranzit utak, sugaras (centrális) úthálózat.
• Készítette: Tóth Réka, 2023.10.01.