A cianidos bányászat

veszélyei

Zöld Erdély Egyesület

Kovács Zoltán Csongor
 Ami eszünkbe jut: Nagybánya 2000

 Az Aurul Rt. 1999 májusában kezdte meg tevékenységét.

 2000. januárjában az ülepítőjének tartalma egy 25 m hosszú és 2,5
m mély repedésen keresztül kiáradt.
 11 óra alatt kb. 100 000 m3 szennyezett víz folyt ki, amely nagy
koncentrációban tartalmazott cianidokat és cianidkomplexeket.
 A kifolyó víz a Zazar patakba, majd a Lápos és Szamos folyón
keresztül a Tiszába ömlött.
 A Tisza magyarországi szakaszán elpusztult 1240 tonna hal.
 A Tisza cianid-tartalma Szegednél még mindig 260-szor több volt a
megengedett értéknél.
 A Fekete-tengerbe ömlő víz még mindig 0,045 mg/l cianidot
tartalmazott, ami a megengedett érték 4,5-szöröse.
 Magyarországon kártérítési igényt fogalmazott meg...
 A CIÁN és CIANIDOK
 A cián (CN-) egy vegyértékű, negatív összetett gyök, egy szén- és egy
nitrogénatomból áll. A szabad (CN)2 vegyület keserűmandula szagú,
színtelen gáz, nagyon mérgező és gyúlékony.
 A hidrogén-cianid (HCN) kékes árnyalatú, könnyen párolgó folyadék
(kéksav) vagy színtelen gáz. Szaga keserűmandulára emlékeztet,
nagyon mérgező. Letális dózis 1 mg/testsúlykilogramm. Ezt
alkalmazták a gázkamrás kivégzéseknél (Cyclon-B). Vegyifegyvernek
számít.
 A cianidok a hidrogén-cianid sói, mint KCN, NaCN. Már a levegőben
található vízpárából és szén-dioxidból keletkező szénsav hatására is
bomlanak, amit hidrogén-cianid felszabadulása kísér. Vízzel érintkezve,
vízben oldva is cianidion (CN–) vagy hidrogén-cianid (HCN) fejlődése
közben bomlik. 50-60 milligramm kálium-cianid már egy hetven kilós
ember halálát okozhatja.
 Miért veszélyesek?
 A HCN belégzés útján, a
cianidok bélcsatornán vagy
bőrön keresztül képesek
bejutni az élő szervezetbe
 Nagy sebességgel szívódnak
fel, gyorsan bekerülnek a
véráramba, és hiába van
ellenszer, az már nem tudja
őket rombolás előtt utolérni.
 Hogyan hatnak?
 Az élő szervezet sejtjeiben a cianidok megkötik az
enzimek fémkomponensét
 Nagyon erős komplexképzők, egyszerűen kivonják a
fémiont az enzimekből, amelyek ezáltal inaktiválódnak
és többé nem tudják betölteni szerepüket. Az állatok
szervezetében csak cink-tartalmú enzim több mint 100
létezik, különböző funkciókkal.
 A légzőenzimek (citokróm-oxidáz) inaktiválásával a
cianidok a sejtlégzést is blokkolják, fulladásos halált
okoznak. A sejtlégzés, minden élő szervezetben hasonló
módon megy végbe: így a baktériumoktól az emberig
minden élőt elpusztítanak.
 CIANIDOK a bányászatban
 A színesfém bányászatában leginkább a
nátrium-cianid (NaCN) esetleg kálium-
cianid (KCN) használatos.
 Komplexképző tulajdonságukat
használják fel az arany és az ezüst
ércőrleményből való kivonására.
 Sokkal hatékonyabb, mint bármely más
technológia, színesfémben szegény
ércek feldolgozása esetén is
gazdaságos (az aranyárfolyam
függvényében) (0,5 g/t).
 A technológia röviden

 Külszíni ércfejtés, őrlés, üzembeszállítás

 A kőzetőrlemény cianidos kilúgozása (átmosása)
 Vízben oldódó, cián-tartalmú diciano-aranykomplex
Au(CN)2
 Aktív szén hozzáadásával az arany nagyon finom kolloid
formájában kicsapódik (nemcsak az arany, hanem ezüst,
réz , cink, kadmium, ólom, vas, stb.)
 Elektrolízises szétválasztás, olvasztás, finomítás
 ELŐFELTÉTELEK,
mint veszélyforrások
 A „hagyományos” telepek kimerüléséből és „hatékony” technológiából
adódóan a célterületek színesfémben szegény, de nagy kiterjedésű
érctelepek (rendkívül komplex és óriási bányák)
 Jelenleg évente kb. 1.000 tonna nátrium-cianidot használ fel az EU
aranybányászati szektora. Csak a verespataki bányaterv évi 11.000-
12.000 tonna nátrium-cianid felhasználással számol.
 Technokrata bányacentrikus tervezés (ideális [laboratóriumi]
körülmények, hibátlan működés feltételezése, gigantikus méretekből
és emberi tényezőkből adódó komplikációk figyelmen kívül hagyása)
 Piacgazdasági megközelítés: minél kisebb befektetéssel, minél
nagyobb profit (minden környeztvédelmi és környezetbiztonsági
intézkedés plusz kiadás [pl. a verespatakra tervezett zagytározó alja
nem lesz szigetelve])
 Környezeti hatásvizsgálati eljárás inkább formai, mint tartalmi
 CIANIDOK,
mint közvetlen veszélyforrás
 Vegyi tulajdonságaiból adódóan fokozottan veszélyes,
minden élőt elpusztít
 Balesetveszély gócpontjai: szállítás, üzemi felhasználás,
semlegesítés, maradványok tárolása (zagy)
 Magas környezeti kockázat: üzemzavar, szivárgás,
balesetek, gátszakadás esetén katasztrófát okozhat
(leginkább az élővizeket veszélyezteti)
 A teljesen zárt rendszerű és hatástalanítást is magába
foglaló bányászati ciántechnológia használata során is, a
keletkező hidrogén-cianid (HCN) kb. 30 százaléka gáz
formájában elillan, a levegőbe kerül
 Közvetett veszélyforrások
 Új projektek gigantikus zagytározói (pl. a Verespatakra tervezett
völgyzáró gát 185 m magas), amelyek mindörökké megmaradnak
 Bár a cianidok koncentrációja szabályozott 10 mg/l,
összmennyisége nem. A hidrogén-cianid képződésére nem tér ki.
(Bányászati hulladék irányelv [2006/21/EK])
 A cianidokon kívül különböző mérgező komplexek keletkeznek,
amelyek a fény és a levegő hatására bomlanak. A stabilabb
komplexek évtizedek múlva is jelen lehetnek a meddőhányókban.
 A zagyban mindig vannak nehézfémek is: ólom, cink, réz és
kadmium. Ezek nem csak mérgezőek az élővilágra, hanem az
élővizek iszapjában lerakódva fel is dúsulnak.
 Továbbá a feldolgozott érc függvényében: Fe, Ni, As, Mn, Co stb.
 A zagy állaga (iszapszerű) és mennyisége miatt is örök
veszélyforrás marad
 Megoldás a Cyanide Code?
 Az aranykitermelő ipar önként vállalta a ciángazdálkodás
nemzetközi irányelveinek betartását.
 A Metallurgiai és Környezeti Nemzetközi Tanács (ICME)
dolgozta ki (2005), ezt a kutatási intézetet pedig a
bányaipar finanszírozza.
 Irányadó jellegű, egyetlen hivatalos szerv sem felügyeli a
betartását, megsértése esetén nincs bírság.
 2006 június 6-án ciántartalmú zagy folyt ki a ghánai
Golden Star Resources Ltd. működtette Bogoso/Prestea
fejtés egyik ülepítőjéből, egy folyót elszennyezve. A cég
előzetesen magára vállalta a Cyanide Code előírásait.
 Megoldás a szigorú
szabályozás?
 A szabályok betartása költséges (nem gazdaságos), kiskapuk
nélkül komplex szabályozás nincs.
 Szigorú szabályozás hatékonyságához szigorú, független,
tényleges és folyamatos ellenőrzés kell.

 Felelőségvállalás és
felelőségrevonás.
A szennyező fizet elve?
(lsd. Aurul okozta tiszai
ciánkatasztrófa, avagy az
adóparadicsomban
bejegyzett, pillanatok alatt
eltüntethető, verespataki
bányaterv-tulajdonos)
 Következtetések
 A bányászati ciántechnológia alkalmazása önmagában -
a cianidok ismertetett vegyi tulajdonságaiból adódóan -
rendkívül veszélyes és kockázatos.
 A bányászati ciántechnológia hatékonyságára alapozva
gigantikus bányatervek születnek, amelyek - eltekintve a
ciántechnológia közvetlen veszélyeitől - nagyságukból
fakadóan, óriási „hagyományos bányászati”
környezetrombolást feltételeznek.
 A potenciális környezeti katasztrófák esetében a
megelőzés elvének kell érvényesülnie a már sokszor
megbukott szennyező fizet elve helyett.
Köszönöm a figyelmet!

Zöld Erdély Egyesület

Kovács Zoltán Csongor