Tiszabezdéd kialakulásának

jellemzői a Tisza árterében

és történetének sajátosságai
Készítette: Rácz Péter
Földrajztanár-történelemtanár szak

Témavezető:
Bácskainé Dr. Pristyák Erika főiskolai docens
Témaválasztásom okai:

 Közel áll hozzám a település

 Sok ismerősöm van a településen

 Érdekelnek a település sajátosságai

Tiszabezdéd természeti földrajza
A Kárpát-medencében 10 millió éve a Pannon-tenger
hullámzott - Tiszabezdéd területét is érintette
 30 ezer évvel ezelőtt már szárazzá vált a terület, az
ősfolyók folyamatosan alakíthatták a felszínt
 A Tiszaekkor még nem a mai medrében folyt, hanem a
Nyírség délkeleti részén haladt el északkeletről
délnyugatra tartva
 Mivela Tiszakönyök még nem létezett, ezért az
Északkeleti-Kárpátokból érkező, későbbi mellékfolyói, az
Ung és a Latorca is átfolyt a tájegységen
Tiszabezdéd
A tájfejlődés az újkőkorig

 28-30 ezer éve a szomszédos tájegységek megsüllyedtek, a Nyírség

kiemelkedett
 Ezáltal a folyók más mederbe kényszerülnek,
 a Tisza a Nyírséget észak felől megkerülte: nagyjából 20 ezer éve
kialakult a Tiszakönyök. Itt található napjainkban a falu.
 A folyamatosan kiszáradó felszínen a szelek mozgásba hozták a
futóhomokot:
 kialakult a település határában a Tetenke (126m) és a Zsidó-domb (122m)
 Ezek a napjainkban is megtalálható magaslatok.
 A táj csak 6-8 ezer éve állapodott meg, beerdősült és a fák megkötötték
a talajt. Ennél korábban valószínűleg nem élhettek emberek a környéken.
Tetenke magaslat –
Tiszbezdéd 126m
Neolitikum (Kr.e. 6-4. évezred)

A terület kedvező feltételeket biztosított a termelő

életmódhoz is
 Az újkőkori emberek korán birtokba vették a területet,
megtelepedtek a község határában is.
 Az első ismert telep a Servápa dűlőben volt. (Zsidó-
domb közelében)
 40 cserépedény-töredéket és 16 obszidián kőeszközt
egy agyagszobrocskát találtak 1962-ben az akkori TSZ
telephelyén vízvezeték ásás közben,
 A Tiszakönyök legrégebbi ismert történelmi emlékei
40 cserépedény-töredék
16 obszidián kőeszköz
1 agyagszobrocska
megtalálási helye
 A bezdédi vénusz
A Hideg-völgyi kőbalta
Tiszabezdéd
történelme
a XIX. századtól

 1896-ban, a millennium évében

Jósa András 17 honfoglalás kori sírt tárt fel.
A 17 sírból 11 lovassír
 Ekkor fedezték fel a bezdédi tarsolylemezt is
BEZDÉDI TARSOLYLEMEZ
A HONFOGLALÁS KIÁLLÍTÁSON,
AZ ÓPUSZTASZERI NEMZETI TÖRTÉNETI
EMLÉKPARKBAN
2024.03.01.- 2024.10.31.

A honfoglaló magyarok saját

hiedelemvilágukon kívül ismerték a
korabeli nagy világvallások elemeit
A település eredete
A falu nevének forrása a szláv Bezdědъ, azaz „apa vagy
nagyapa nélküli” jelentésű személynév.

 Először 1212-ben említik Bezder-Bezdír alakban

 1336-ban egy peres ügyben említik, Bezdyd alakban

 Később már a mai Bezdéd néven említik a források, mint a

Tomaj nembeli Losonczyak birtokaként: kabar-besenyő
eredet?
A település fejlődése 1945-ig
 A reformáció terjedése után a lakosság kálvinista lett
 Ecsedi katonák portyája 1629-ben
 II. József kori népszámlálás: 578 lakosra 27 nemes jut
 1848-ban nagy létszámú nemzetőrség, 20 fő honvéd kiállítása
 Az I. világháború kimerítette a falu gazdaságát, 37-en haltak hősi halált
 A II. világháború nagy változásokat idézett elő a település életében
1944-ben elhurcolták Auschwitzba a helyi zsidóságot,
senki sem tért vissza
 A II. ukrán front közeledtével a katonakorú férfiakat és tizenéves fiúkat
elvitték, ők majd 1945-ben Prága közelében teszik le a fegyvert, az
értelmiség és aki tudott elmenekült
 A szovjet 40. és a román 4. hadsereg harc nélkül veszi át a települést
Tiszabezdéd lakónépességének alakulása 1990-2023
Tervezett kutatás

 Tiszabezdéd sajátos természeti adottságai

egyedi és tipikus Felső-Tisza menti vonások feltárása
geomorfológiai sajátosságok.

 A falu népességszám változása, a változás okai.

 A mezőgazdaság szerepe a település lakosságának életében.

 A régészeti leletanyagok ismertebbé tétele, bemutatási lehetőségei

a faluban
Források

 Czető András: Adalékok Bezdéd történetéhez I., Ecsedi

katonák portyája 1629-ben, 1997 Tiszabezdéd
 Czető András: Bezdédi helytörténeti olvasókönyv I.
(Újkőkor), 1996 Tiszabezdéd
 Jakab Attila: Szabolcs vezér földjén, 2021 Nyíregyháza
 Istvánovits Eszter-Körösfői Zsolt: Volt egyszer egy ember,
Nyíregyháza
 Koi Balázs: Családnevek Tiszabezdéden, 2005 Nyíregyháza
Köszönöm a figyelmet!