MISKOLC VÁROS TÖRTÉNETÉNEK DOKUMENTUMAI

II.

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK
MISKOLC
KORAI TÖRTÉNETÉBŐL

MISKOLC, 1992
 Sorozatszerkesztő: RÉMIÁS TIBOR

Lektorok:
FODOR ISTVÁN, KOVÁCS TIBOR, KUBINYI ANDRÁS, LÁSZLÓ GYULA, SZABÓ MIKLÓS

Szerkesztette:
RÉMIÁS TIBOR

Technikai szerkesztő:
FEKETÉNÉ BÍRÓ EDIT

A rajzokat készítette:
JÓZSÁNÉ HOMOLA KRISZTINA

Fotók:
KULCSÁR GÉZA, VALENT EDE

A kötet az MHB Táncsics Mihály Alapítványának anyagi támogatásával jelent meg

ISBN 963 7221 34 4

Felelős kiadó: DR. VERES LÁSZLÓ megyei múzeumigazgató

Készült a Mozgáskorlátozottak PEREMON Kisvállalat nyomdaüzemében, Debrecen

Felelős vezető: DR. GERE KÁLMÁN vezérigazgató
 HONFOGLALÁS ÉS ÁLLAMALAPÍTÁS KORI TEMETŐK MISKOLCON

Révész László

/. Régészeti adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének X. századi történetéhez

Ha az elmúlt évszázadban, vagy a két világháború között valaki Északkelet-Magyarország X. századi tör­
ténetét kívánta ismertetni, igen könnyű feladata volt. Csupán le kellett emelni a könyvespolcról Anonymus
Gesta Hungarorumát, s máris benépesíthette e vidéket a Névtelen regényes történetének hőseivel: a Bodrog
mentén Ketel és Tar cal száguldott, a Hernád völgyében az Abák ősei, Ed és Edémen ütötték fel sátrukat, a
Bódva partján Böngér fia Bors építtette fel földvárát a környék lakosaival, Ousad fia Örsúr pedig a Bükkal­
1
ján rendelkezett tekintélyes birtokokkal.
Az elmúlt évtizedek alapos forráskritikai munkálatai ezt az egyértelműnek tűnő képet alaposan megboly­
gatták, kiderítvén: Anonymus - aki egyes vélemények szerint a Taktaközből származhatott - jórészt saját
korának, a XI1 -XUX század fordulójának birtokviszonyait vetítette vissza a honfoglalás időszakába. A hon­
foglaló vezérek és ellenfeleik jórészét korabeli földrajzi nevekből konstruálta, nem volt tudomása viszont a
X. századi magyarsággal kapcsolatba kerülő egyetlen, valóban élt történeti személyiségről sem.
A forráskritika rostáján kihullott adatokat történetírásunk az elmúlt évtizedben - főként Györffy
György révén a történeti földrajz segítségével kívánta pótolni. Eredményeit röviden a következőkben foglal­
hatjuk össze: Borsod megye ősfoglaló nemzetsége az Orsúr nem volt, de birtokaik jelentős részét Szt. István
elkobozta, s ekkor kezdődne itt a megye első, névadó ispánjának, Böngér fia Borsnak, a Miskolc nem ősének
pályafutása. A Bors nem eredeti szállásterülete feltehetőleg Bars megyében keresendő, megyénkben tehát
nem tekinthető ősfoglaló nemzetségnek.
A két tömbből áüó, nagy kiterjedésű Újvár megye - a későbbi Abaúj, Heves, Torna és Sáros megyék el­
ődje - ősfoglaló nemzetségét szintén nem ismerjük. Györffy szerint az Aba nemzetség jelentős szerephez (és
birtokhoz) itt csak Szt. István korában jut, első száUásterületük a Dukátus területén és a Takta mentén kere­
sendő.
Még kevesebbet tudunk Zemplén megyéről. Igen bizonytalan helynévi adatok alapján az ősfoglaló nem­
zetség itt Ond törzsfő személyéhez lenne köthető.
Történészeink megegyeznek abban, hogy a honfoglaló népesség a sík vidéki területeken s a folyóvölgyek­
ben telepedett meg, az erdős hegyvidéken pedig szláv szórványokat találtak. A korábbi szakirodalommal
4
szemben Györffy sem Borsod, sem Abaúj lakóiban nem lát kabarokat, utóbbi területét viszont Kristó Gyula
kabar szállásterületként említi. A zempléni részek honfoglalás kori népességéről a történeti források még
ennyit sem árulnak el.
Az alábbiakban magunk egy eddig szinte fel nem használt forráscsoport, a X. századi régészeti leletek -
pontosabban: a temetők - néhány tanulságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Munkámban a kerámiával jel­
zett telepanyagra nem támaszkodtam. Részint azért nem, mert a megye teljes területének szisztematikus be­
járása még nem történt meg, részint pedig azért, mert véleményem szerint mai tudásunk nem elégséges
ahhoz, hogy csupán a kerámiaanyag alapján - melynek datálása igen bizonytalan - pontosan meghatározzuk
(akár a X. századra) egy telep korát (I. ábra).

1 Szandrái, 1886.381-396.; BorovszkyS., 1909.7-1 \.;Klein G, 1939.15-16.

2 Györffy Gy., 1988.
3 Györffy Gy., 1970.227.
4 Györffy Gy., 1987.736-741., 42-47.
5 Kristó Gy., 1988.397., 401.
6 Györffy Gy., 1970.227-228.; Kristó Gy., 1988.411-412.
 I . ábra. X-XI. századi temetők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében:
1. Ágcsernyö 2. Kisdobra 3. Bély 4. Zemplénagárd 5. Szinyér 6. Zemplén 7. Szomotor 8. Bodrogvécs
9. Nagykövesd 10. Bodrogszerdahely 11. Karos 12. Alsóberecki 13. Sárospatak-Baksahomok
14. Sárospatak-Apróhomok 15. Sárazsadány 16. Kenéziö 17. Zalkod 18. Tokaj 19. Tiszatardos
20. Tarcal 21. Mezözombor 22. Szerencs-Kácsatetö 23. Szerencs-Református templom 24. Hejce
25. Tiszalúc 26. Tiszaszederkény (Tiszaújváros) 27. Tiszakeszi 28. Ároktő 29. Mezőcsát 30. Szakáld
31. Muhi 32. Mezőkeresztes 33. Bogács 34. Tibolddaróc 35. Kacs 36. Kistokaj 37. Miskolc-Repülőtér
38. Miskolc-Diósgyőr 39. Miskolc-Méfyvölgy u. 40. Felsözsolca 41. Szikszó 42. Alsódobsza 43. Aszaló
44. Hernádkércs 45. Monaj 46. Edelény-Semmetweis u. 47. Edelény-Borsod, Fő u. 48. Edelény-Finke
49. Edelény-Derékegyház 50. Sajókaza 51. Ózd-Szentsimon 52. Sajólád

Abb. I . Gräberfelder aus der X-XI. Jh. im Komitat Borsod-Abaúj-Zemplén