B ödő István - C zetz B alázs

„ÍGÉRETEKBŐL NEM LESZ DEMOKRÁCIA!

D o k u m e n t u m o k F e jé r M e g y e t ö r t é n e t é n e k
TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

1945-1948

SZÉKESFEHÉRVÁR
2009
 F ejér M egyei T örténeti É vkönyv 29.

Megjelent
Fejér megye millenniumára
Fejér Megye Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap
támogatásával

A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat,

a jegyzeteket, az életrajzi adattárat összeállította:

BÖDŐ ISTVÁN
CZETZ BALÁZS

Szerkesztette:
ERDŐS FERENC

Lektorálta:
Ö. KOVÁCS JÓZSEF

Névmutatót összeállította:
DAKÓ PÉTER

Nyomdai előkészítést végezte:

VÁRNAI ZITA

A borítón: nagygyűlés Székesfehérváron, 1946 májusában

HU ISSN 0301-7532
HU ISBN 978-963-7233-39-5

Felelős kiadó: dr. Erdős Ferenc

a Fejér Megyei Levéltár igazgatója

Minden jog fenntartva. Bármilyen kiadás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó

rendszerben történő tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.
Készült az Extra Média Nyomda Kft. gondozásában 27,5 nyomdai ív terjedelemben.
Tördelés: Borján Zoltán

© F ejér M egyei L evéltár

B ödő I stván - C zetz B alázs
 KÖSZÖNTŐM AZ OLVASÓT!

Néhány évvel ezelőtt a nagyanyámmal megnéztük dédnagyapám egykori alsó-

töbörzsöki birtokközpontját. A régi udvarházat, amelyet dédapám épített, ahon­
nan a saját erejéből teremtett és folyamatosan bővített gazdaságát irányította,
ahol az állatait tartotta. A házat, ahonnan a fiatal népi demokráciánk egyik
napról a másikra kipenderítette a kuláknak kikiáltott családot, mert kellett az
épület és a körülötte levő terület a téeszcsének. Az épületről két régi képet is
őrzök, az egyik egy 1933-ban készített fotó, rajta a dédszüleim a két nagyob­
bik lányukkal; a másik Eszenyi Sándor 1950-es keltezésű festménye, amely a
hátsó istállórészt ábrázolja. Majd húsz évvel a rendszerváltás után számomra
is döbbenetes képet mutatott a düledezőfélben levő, időközben a téesz által is
kiürített, elhagyott ház, de látva nagyanyám fájdalmát, kérdezni sem mertem
a régi dolgokról. Némán körbesétáltunk, majd tovazötyögtünk az autómmal
Sárbogárd és a cecei temető felé.
Mi történt elődeinkkel, mi történt velünk, miképpen alakulhatott úgy a sor­
sunk, hogy az ember mindig azt érzi, hogy szinte nemzedékről nemzedékre
újra kell kezdenie az életét, az egzisztenciateremtését? A szerencsétlenebbek­
nek akár kétszer is egy élet során. Családom szorgalmas, tisztességesen dolgo­
zó tagjai az elmúlt száz, százhúsz évben szinte mindig elveszítették azt, amit
a saját erejükből építettek fel, az életüknél rövidebb politikai kurzusok kezdő
és végpontjai körüli felfokozott események rendre lehetetlenné tették, hogy a
büszkeségen, tartáson és a föld szeretetén kívül mást is örökül hagyhassanak
gyermekeikre, unokáikra.
Önnön sorsunk megértésének útján három dolog tanulmányozása, megis­
merése és megértése látszik elengedhetetlennek: egyrészt az országos politika
sorsfordító eseményeinek, másrészt a felmenőink életét meghatározó szűkebb
haza, a megye, a település esemény- és politikatörténetének, harmadrészt a
család személyes történetének, az ősök életútjának, a családi legendáriumnak
az ismerete. Nekünk, akik itt élünk Fejér megyében, minden olyan kötet, ki­
advány elkészülte, amelyik a második elvárást igyekszik kielégíteni, ünnep­
számba megy. Az „ígéretekből nem lesz demokrácia!” - Dokumentumok Fejér
megye történetének tanulmányozásához 1945-1948 című könyv valamennyi, a
megyénk múltja iránt érdeklődő kutatónak elengedhetetlen segédeszköze lesz.
Ebből a nagy ívű kötetből én is megérthettem, hogy - az országos folyamatok­
hoz igazodva - mi is történt a megye kulákként megbélyegzett gazdálkodóival,
milyen politikai döntések vezettek a vagyonvesztésükhöz.
5
 Milyen igaza volt 1946-ban a jelképes életutat bejárt Vócsa Ferenc egykori
kisgazda törvényhatósági bizottsági tagnak: „a nép tudja azt, hogy jelszavakkal
nem lehet országot építeni, ígéretekből nem lesz demokrácia. Tettek, cseleke­
detek kellenek ehhez, elsősorban még nagyon sok becsületes, áldozatos munka
és ha kell - jó szavazás!”. A politikai életből kiszorított, majd ’56 után tíz évet
raboskodó Vócsa ma is aktuális kijelentésén túl még egy dolgot biztosan állít­
hatunk: a múltunk megismerése, feldolgozása és megértése nélkül sem lehet or­
szágot és hiteles, jól működő demokráciát építeni. Szívleljük ezt meg, és minél
többen forgassuk a Fejér Megyei Levéltár kiváló kötetét.

Székesfehérvár, 2009. Mindszent hava

L. Simon László
a Fejér Megyei Közgyűlés
Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke,
a Magyar írószövetség titkára

6
 POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948

Az alábbiakban olvasható bevezető tanulmány a megyei közigazgatás területén keletke­

zett, jelenleg a Fejér Megyei Levéltár őrizetében lévő iratokat és már publikált tanulmá­
nyokat felhasználva készült. Célunk egy olyan köztörténeti összefoglaló elkészítése volt,
amelyben a hangsúlyt az eddig még fel nem dolgozott, illetve a korábban politikai át­
hallásoktól sem mentes történésekre helyeztük. Semmiképpen sem törekedtünk a megye
történetének monografikus feldolgozására, ám reményeink szerint az itt közöltek - a for­
rásokat is beleértve - megbízható alapot jelenthetnek Fejér megye történeti monográfiájá­
nak összeállításához. A tanulmányban a kronológiai és a tematikai szempontot együttesen
alkalmazva tárjuk az olvasó elé a háború pusztításait a megyében, az egyes intézmények
veszteségeit, a világégést követő felelősségre vonások helyi vonatkozásait, a földreform
következményeit, a pártok vezetőségének és tagságának kapcsolatrendszerét, az 1945-ös
és 1947-es választásokat, a B-listázást, a ki- és áttelepítések körülményeit, az egyesületi
és pártkötődéseket, az egyházak helyzetét. A tanulmány - ellentétben a dokumentumok­
kal, amelyek közül a legkorábbi 1945 márciusi - az események fonalát a front Fejér me­
gyébe való betörésekor veszi fel, így utalva arra a mérhetetlen szenvedésre és pusztításra,
amely hosszú ideig kihatott Fejér megye és Székesfehérvár fejlődésére.
Fejér megye történetének egyik legtragikusabb időszaka az 1944. december 2-a és
1945. március 23-a közötti négy hónap, amikor területe szinte végig a frontvonalban fe­
küdt.1 Székesfehérvárt először 1944. december 23-án foglalták el a szovjet csapatok, de
1945. január 22-én a német és magyar egységek visszafoglalták a várost. Végleg csak
1945. március 22-én került a Vörös Hadsereg kezébe a megyeszékhely, míg a megye
területét egy nappal később hagyta el a front. A harcok során a megye települései több
alkalommal is gazdát cseréltek.
Az első szovjet megszállás alatt a lakossággal közmunka keretében lövészárkokat
ásattak, mindennapossá váltak a rablások, az elhurcolások és a nők elleni erőszakos cse­
lekedetek. Feltehetően a szovjet katonák önkényének esett áldozatul a Szent György Kór­
ház igazgató-főorvosa, dr. Berzsenyi Zoltán is, akit máig tisztázatlan körülmények között
meggyilkoltak.2 Hasonló állapotok uralkodtak a megye többi településén is.
A közigazgatást a városban maradt polgármester, dr. Kerekes Lajos és a helyben ma­
radt tisztviselők szervezték meg. Vidéken általában a jegyzők elmenekülése után ez a
községi bírók feladatává vált. 1944. december 25-én megalakult a Magyar Kommunista
Párt városi szervezete. Elnökévé Benke Ferencet, titkárává Szirbik Ferencet választották
meg.3 Január 6-án megjelent a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja a Fehérvári
Hírek,4 amely mögött gyakorlatilag az MKP állt, tekintve, hogy a városban a többi párt
ebben az időszakban még nem szerveződött meg.
Miután a németek visszafoglalták a várost, az MKP vezetői közül a nyilasterror áldo­
zatává vált Benke Ferenc és dr. Koch László tiszti főorvos. A polgármestert és Shvoy La­
jos megyés püspököt több más személlyel együtt internálták, amiért a szovjet megszállás
alatt nem voltak hajlandóak elhagyni a várost.5 Január 23-án visszatértek a városba a ko­
rábbi helyi és megyei nyilasvezetők - köztük Pintér József főispán - és visszarendelték a

1 Fejér megye területét 1944. december 2-án Vajtánál érte el a front, s 1945. március 23-án Jenő tér­
ségében hagyta el.
2 58. sz. dokumentum
3 Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében. In: Fejér
Megyei Történeti Évkönyv 4. Székesfehérvár, 1970. 213. old.
4 Az újságnak 1945 januárjában 6 száma jelent meg.
5 Farkas Gábor: Székesfehérvár felszabadítása. In: Fejér Megyei Szemle 7. Székesfehérvár, 1970. 11. old.
7
nyugat-magyarországi területekre menekült megyei alkalmazottakat is. A front közelsége
miatt azonban február 3-án a közigazgatás irányítói újból visszatelepültek Veszprémbe,
majd Nyugatra távoztak.
A második világháború végére Fejér megye súlyos veszteségeket szenvedett emberi
életben és anyagi javakban egyaránt. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint 224 504
fő élt a megyében.6 1945 végére amikor az elmenekültek jó része már visszatért, mégis
mintegy 10 százalékkal kevesebb volt a népesség száma, mint korábban.7Ez a különbség
azonban nem tükrözi ténylegesen az elhaltak számát, hiszen a menekültek, bevonultak kö­
zül sem tért még vissza mindenki a lakhelyére. A megyéből közel 30 ezer ember menekült
el más törvényhatóságba vagy Németországba.8 Jelentős volt a megyén belüli migráció is.
Az Adonyi járás népessége a háború végén magasabb volt, mint előtte. Ez nem véletlen,
hiszen a megye járásai közül az Adonyi volt legkevésbé kitéve a háborús pusztításnak.9
Fejér megye területéről több mint 5400 embert deportáltak, akik közül 3700 soha töb­
bet nem tért vissza. Székesfehérváron a háborús események következtében mintegy 700
ember vesztette életét.10A városban - a 7198-ból - gyakorlatilag nem maradt egyetlen épp
épület sem, 833 teljesen elpusztult, 1244 helyrehozhatatlan károkat szenvedett, a többit
- 45 százalékot - kisebb-nagyobb ráfordítással lehetett helyrehozni. Nem alaptalanul ne­
vezték a kortársak Székesfehérvárt a „magyar Sztálingrádnak”. A megye más településein
sem volt jobb a helyzet. A községek közül 59 állott több mint három hónapig a frontvonal­
ban, 74 települést ért légitámadás (ebből 13-at 20 alkalomnál is többször).11
A front elvonulása után a civil lakosságnak közmunkát kellett végeznie. így tüntették
el a romokat, a háborúból visszamaradt védmüveket, javították az utakat, a vasutakat
és a hidakat. Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság12 április 14-i ülésén felvetődött, hogy a
deportálásból visszatért zsidóság mentesüljön a közmunka alól. A bizottság végül nem
fogadta el a javaslatot.13 A háborús viszonyok miatt járvány szerűen hastífusz14 lépett fel.
Hivatalosan közel 300 megbetegedésről tudunk, de feltehetően a fertőzöttek száma jóval
magasabb lehetett. Mintegy 80 000 ember kapott védőoltást,15 így a komolyabb járványt
sikerrel megelőzték. Jelentősen megnövekedett viszont a nemi betegek száma, ami össze­
függésben áll a szovjet katonák erőszakoskodásaival. Pontos megyei adatokkal ugyan
nem rendelkezünk, de például Székesfehérváron az első szovjet megszállás alatt kb. 1600
nő fertőződött meg.16 A megyében még 1946 szeptemberében is hivatalosan több mint
1000 nemi beteget tartottak nyilván.17
6 Farkas Gábor: Az élet m egindulása... 214. old.
7 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 1. old.
8 Farkas Gábor: Az élet m egindulása... 215. old.
9 Uo. 214. old.
10 A civil lakosságot tekintve, a városból bevonult és a fronton elesettek száma ennél lényegesen na­
gyobb volt.
11 Farkas Gábor: Az élet megindulása ... 216. old.
12 Az 1945. április 3-án megalakult Ideiglenes Nemzeti Bizottság a közigazgatást ideiglenes jelleggel
irányító 21-es bizottság feladatait vette át, és irányította elsősorban a város, de bizonyos esetekben a
megye közigazgatását is.
13 6. sz. dokumentum.
14 A hastífusz (typhus abdominalis) fertőző betegség, kórokozója a Salmonella typhi baktérium. A
tífuszhoz hasonlóan szennyezett élelmiszerek és a széklet útján terjed. A kór 7-21 napi lappangási idő
után lázzal, fejfájással, influenzaszerű tünetekkel indul. A kórokozó a belek nyirokmirigyeiben meg­
tapadva elszaporodik, bekerülve a véráramba kialakulnak a tünetek. Kezelés nélkül bélperforációt,
valamint szív- és idegrendszeri károsodást okoz.
15 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 30. old.
16Nemzetvédelmi Tudósító. Szombathely, 1945. január 30.
17 96. sz. dokumentum.
8
 A háború alatt az egészségvédelmi intézmények jórészt elpusztultak. Súlyos károkat
szenvedett a székesfehérvári Szent György Kórház is. Az intézményt a háború alatt ide­
iglenes helyre kellett költöztetni. Amíg az épületeit rendbe nem hozták, a kórház a vá­
ros több pontján szétszórva működött.18 Az események miatt nemcsak eszköz-, hanem
orvoshiány is jelentkezett. A vármegye 60 községi és körorvosi helyéből 1945 tavaszán
mindössze 30 volt betöltve.19 A 14 egészségházból összesen hat maradt használható ál­
lapotban, felszerelésük mindössze 30 százaléka maradt meg. 1944-ben a megyében 39
gyógyszertár volt, ebből 1945 júniusában még csak 21 működött. Felszerelésük, készlete­
ik gyakorlatilag megsemmisültek.20
Súlyos helyzet alakult ki a mezőgazdaságban is. A termőföldek egy részén lövészár­
kok, bombatölcsérek, tankcsapdák és fel nem robbant aknák sorakoztak. A hosszan el­
nyúló aknamentesítés is jelentős számú áldozatot követelt.21A robbanóeszközök mellett a
mezőgazdasági munkák elvégzését tovább nehezítette az igaerő hiánya. Mindezek követ­
kezményeként 1945-ben a megye termőterületének 35 százaléka bevetetlenül maradt.22
A vármegye állatállománya is drasztikusan csökkent: az 1943. évi állapotokhoz képest
1945 tavaszára a szarvasmarha-állomány több mint 82, a sertés 85, a ló 70, a juh 97 szá­
zalékkal csökkent.23A gazdasági felügyelőség vásárlással próbálta enyhíteni a hiányt, ami
az iga- és talajerőben éreztette leginkább hatását.
1945. március 23-án a szovjet városparancsnok, Piszarenko gárdaezredes javaslatára
megalakult a 21-es bizottság, elnökévé Gáspár János ügyvédet nevezték ki. A bizottság
nevét tagjainak számáról kapta, s ideiglenes jelleggel a közigazgatást irányította. Április
3-án alakult meg az Ideiglenes Nemzeti Bizottság, amely átvette a 21-es bizottság sze­
repét.24 A Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottság megalakulására április 24-én került sor,
elnökévé Wágner József szakszervezeti vezetőt választották.25 Ekkor vált külön a városi
és a vármegyei nemzeti bizottság.
A nemzeti bizottság tagjait a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot26 létrehozó pár­
tok (MKP, SZDP, FKgP, NPP, PDP)27 és a Szabad Szakszervezet adták egyenlő arányban.
A nemzeti bizottság feladata volt - a közigazgatás teljes helyreállításáig - a közigazga­
tási feladatok ellátása, a törvényhatósági bizottság, a kisgyülés, a közigazgatási és más
vármegyei bizottságok jogkörének gyakorlása.28 Ezentúl a bizottság ellenőrző és igazo­
ló feladatot is ellátott. Április-május folyamán a járásokban és a községekben is sor­
ra megalakulnak a nemzeti bizottságok. Elsődleges feladatuk mindenhol a közigazgatás
megszervezése, irányítása és az élet megindítása volt, ugyanis a legtöbb településen az

18 33. sz. dokumentum.

19 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 31. old.
20 Farkas Gábor: Az élet megindulása ... 248. old.
21 A Honvédelmi Minisztérium 1946. szeptemberi rendeletét követően alakult meg az 1-es számú (Bu­
dapest) és a 2-es számú (Székesfehérvár) önálló aknakutató-század. A 2-es számú században dolgozó
180 tűzszerész 1945. augusztus 1-jétől 1946. február 28-ig összesen 284 262 db aknát semmisített meg,
melynek során meghalt hét tűzszerész. A civil áldozatok száma ennél nagyságrendekkel nagyobb volt,
ám a pontos összesített adatok nem ismertek. Részletesebben lásd: Csapody Tamás: A második világ-
háborús aknamezők és azok mentesítése (1943-1986). In: Hadtudomány. X. évf. 3. szám.
22 33. sz. dokumentum.
23 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 4. old.
24 3. sz. dokumentum
25 9. sz. dokumentum
26 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden, 1944. december 2-án alakult meg.
27 A Polgári Demokrata Párt Fejér megyében csak később bontott zászlót, addig képviselőinek helyét
függetlenekkel töltötték ki.
28 9. sz. dokumentum.
9
elöljáróság késve - vagy egyáltalán nem - alakult újra.
Megalakulása után a vármegyei nemzeti bizottság megválasztotta a vármegye új alis­
pánját, Szirbik Ferencet. Az alispán Bratán Istvánt megyei főjegyzőnek, Barabás Ferencet
megyei tiszti főügyésznek javasolta, jelöléseit a bizottság április 27-én elfogadta. A járási
főszolgabírókat29 az új főispán, a szociáldemokrata Szabó István nevezte ki.30
Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság már az első ülésén döntött az igazolóbizottságok
felállításáról, melyek azt vizsgálták, hogy a közalkalmazott 1939. szeptember 1. nap­
ját követő magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit.31 A későbbiek során azonban
- a közalkalmazottakon túl - a magyar lakosság egyre szélesebb körét (értelmiségiek,
magánalkalmazottak) vonták igazolás alá. A főispán április 28-án a nyilasuralom alatt a
vármegyénél szolgálatot teljesítő tisztikart állásából felfüggesztette.32A Fejér Vármegyei
Központi Igazolóbizottság 1945-ben 958 személyt vett igazoló eljárás alá, ebből 830 főt
igazoltak, s mindössze 8 főt ítéltek állásvesztésre.33
Április végén megalakult a Székesfehérvári Népbíróság. Az első fokon eljáró bíróság
működése során főleg a volt Volksbund-tagok34 esetében hozott jogerős ítéleteket. A me­
gye háborús bűnöseinek - például a volt nyilas főispánnak - perében a végső verdiktet a
Népbíróságok Országos Tanácsa mondta ki.
A szociális és ellátási nehézségek enyhítésére április elején a megyében is létrehozzák
a Nemzeti Segély intézményét.35
A közigazgatás újjászervezését nehezítette az iratok pusztulása. A háborús esemé­
nyek következtében a járások és a községek iratanyaga 60 százalékban megsemmisült
(több helyen gyakorlatilag a teljes irattár odalett), és nagyrészt elpusztult a megye irat- és

29 Wágner János a Váli, Kun Gábor az Adonyi, Móder József a Székesfehérvári, Mayer Lajos a Móri
és Holló Elek a Sárbogárdi járás főszolgabírója lett.
30 A főispáni hivatal április 21-én kezdte meg működését.
31 Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 15. ME számú rendeletének bevezetője rendelkezett az
igazolóbizottságok felállításról. Az igazolóbizottságok megszervezésének részletes szabályait az
1080/1945. ME számú rendelet tartalmazta.
32 Kadácsi Tam ásné-V ass Józsefné: Fejér megyei eseménytár 1944-1948. In: FMTÉ 3. Székesfehér­
vár, 1969. 21. old.
33 Továbbá 15 fő súlyos büntetést kapott, 7 főt nyugdíjaztak, 80 főt megfeddtek, 28-at előléptetésből
kizártak. Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 56. old. Az igazolóbizottságok más
megyékben is hasonló hatékonysággal működtek, például Zala megyében a 4700 letárgyalt ügyből
37 főt ítéltek csupán állásvesztésre és 10 főt adtak át a népbíróságnak. Mikó Zsuzsanna: Adatok
Zala megye közigazgatás- és politikatörténetéhez. 1945. In: Dokumentumok Zala megye történetéből.
1944-1947. Zalai gyűjtemény 37. Zalaegerszeg, 1995. 10. old.
34 A Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) a magyarországi né­
met kisebbség szervezete volt, amely 1938. november 26-án alakult a korábbi Magyarországi Német
Népművelődési Egyesület utódaként. A Volksbund a harmincas évek végétől a magyarországi néme­
tek domináns társadalmi szervezetévé vált, ugyanakkor a náci Németország érdekeinek képviselője is
volt Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is.
35 A Nemzeti Segély az MKP 1945. január 9-ei felhívása nyomán jött létre, kezdetben négypárti irá­
nyítás és ellenőrzés alatt működött (FKgP, MKP, NPP, SZDP). Rövid idő alatt vált az egész országot
behálózó népmozgalommá, 1945-ben már 300 ezer pártoló tagja volt. Elsősorban gyermekvédelmi
tevékenységet folytatott. A háborút követő rendkívül szűkös viszonyok közepette megszervezte a kül­
földi segélyszervezetek küldeményeinek szétosztását, a csecsemők tejellátását, a betegek gyógyszer­
hez juttatását, bölcsődéket, napközi otthonokat, népkonyhákat, gyermekotthonokat, szülőotthonokat,
gyermekambulanciákat, gyermekkórházakat, TBC-szanatóriumot állított föl. Gondoskodott a rászo­
ruló gyermekek vidéki és külföldi feltáplálásáról. A támogató tagság havi jövedelmének bizonyos
százalékát ajánlotta az akció fenntartására. Magyar Jövő néven lapot adott ki. 1948-ban a Nemzeti
Segélyt összevonták a Magyar Vöröskereszttel.
10
könyvanyaga is.36Az iratanyag pótlása nem minden esetben volt lehetséges melyet még
a jelentkező papírhiány is tovább nehezített.37 Problémát jelentett a létszámhiány is. A
tisztviselők egy része elmenekült, és még nem tért vissza, vagy politikailag megbízhatat­
lannak nyilvánították, ezért állásában nem maradhatott.
A nehézségek ellenére a hivatalok április folyamán sorra újraalakultak. Elsőként a vár­
megyei gazdasági felügyelőség kezdte meg működését még március végén. Fő feladata
a mezőgazdasági termelés újraszervezése volt. A vármegyei számvevőszék tevékenységi
köre kezdetben az illetmények és a nyugdíjak kifizetésében merült ki. A közellátási fel­
ügyelőség feladatai közül kiemelkedik a meglévő terménykészletek felmérése, valamint
a lakosság részére felhasználható kenyérgabona és olajos magkészleteket tartalékolása.
A megyében ekkor mintegy 150 000 ember szorult közellátásra, akik részére kenyérga­
bonából kezdetben havi 6 kg fejadagot jutattak. Ezenkívül a fővárosnak és a fontosabb
bánya- és ipartelepeknek is juttattak a zárolt gabonakészletekből.38
Az államépítészeti hivatal irányította az állami utak és a középületek helyreállítását.
A munkát nehezítette, hogy a harci események következtében tönkrement az utak nagy
része, és megsemmisült 94 db híd is, további 27 pedig megsérült.39
A Székesfehérvári Törvényhatósági Bizottság megalakulására május 30-án került sor.
Ekkor iktatták be a főispánt, erősítették meg a polgármester és az alpolgármester40korábbi
megválasztását is. A városi törvényhatósági bizottság 60 főt számlált, amely a következő
arányban oszlott meg: FKgP, MKP, SZDP 12-12, NPP 8, PDP 6 tagja mellé a szakszerve­
zetek is delegáltak 10 tagot.41
A vármegyei törvényhatósági bizottság megalakulására csak augusztus 16-án került
sor. Megalakulását késleltette a pártok közötti vita a tagság számarányáról. Különösen
a kisgazdák kevesellették a nekik szánt képviselői helyeket. Végül a vármegyei nemzeti
bizottság a pártok között a következő arányt állapította meg: az FKgP 25, az MKP, SZDP,
NPP 14-14, a PDP 2, valamint a Szabad Szakszervezetek 11 tagot küldhették a bizottság­
ba. A rendes tagok mellett a bizottságnak hivatalból tagjai voltak még a főbb tisztségvi­
selők, hivatalvezetők.42
Az augusztus 16-ai közgyűlésen döntöttek a vármegyei tisztségviselők megválasz-

36 33. sz. dokumentum.

37 Jellemző példa a Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratanyagának sorsa. A vármegyeházát,
ahol a közjóléti szövetkezet irattára és irodája is volt, a háború folyamán a német majd az orosz ka­
tonaság tartotta megszállva. A harcok elcsendesedését követően az épületet orosz katonai kórháznak
használták. A szövetkezet irodája és az ott tartott iratanyag jelentős károkat szenvedett. A dokumen­
táció (pénztárkönyvek, naplók, könyvelési mellékletek, főkönyvi lapok, kötelezvények) 60 százaléka
megsemmisült. így a háborút követően a szövetkezet első és legfontosabb feladata a megsemmisült
iratok emlékezetből történő újra lefektetése volt. Emlékezetből kellett megállapítani, hogy a szövetke­
zet milyen juttatásokat végzett, hogy a még fennálló törlesztő részletek beszedését folytathassák. Kü-
lön-külön megkeresték a községi elöljárókat, igazolják milyen juttatásról kaptak hivatalos értesítést.
Mivel nem egy helyen a községi irattárak is komoly károkat szenvedtek, ezért szükség volt a járási
szociális szakelőadók segítségére is, akik részben szintén emlékezetből, részben a községi elöljáróság
és munkaközösség vezetőinek megkérdezése útján igyekeztek felderíteni, kik és milyen juttatásban
részesültek, azt mikor kapták, mi volt a juttatás értéke, megvan-e a részükre kiadott gazdasági érték,
és mennyit törlesztett az idáig az adós. Ahol a pontos adatok megállapítására nem volt lehetőség,
ott a hozzávetőleges adatok alapján kalkulálták ki az adósság mértékét. 33. sz. dokumentum. 52. sz.
dokumentum.
38 33. sz. dokumentum.
39 Fejér vármegye alispánjának jelentése [az] 1945. évről. 27. old.
40 Gáspár János és Mikó István.
41 Farkas Gábor: Az élet megindulása... 264. old.
42 38. sz. dokumentum.
11
tásáról. Alispánná 44:25 szavazatarányban Szirbik Ferencet választották Thaisz Andor
ellenében.43 Ekkor választották meg az új járási főjegyzőket is. A törvényhatósági bizott­
ság egy kivételével jóváhagyta a főispán áprilisi kinevezéseit.44 Az alispánnak és négy
járási főjegyzőnek a hivatalához előírt képesítése nem volt meg, ezért a közgyűlés kérte a
belügyminisztertől a feltételek elengedését. A közgyűlésen sor került a közigazgatási bi­
zottság és a kisgyűlés megalakítására, a főjegyző, a tiszti főügyész és az árvaszéki elnök,
valamint az ülnökök megválasztására is.
A kisgazdapárt elégedetlen volt a választások eredményével és fellebbezéssel élt. Kü­
lönösen a járási főjegyzőválasztással nem értettek egyet. Az öt járásból mindössze egy
helyen lett kisgazda járási főjegyző, a többi járásban két kommunista és egy-egy szociál­
demokrata és parasztpárti főjegyzőt választottak.45
A páitok közül elsőként az MKP szerveződött meg március végén. Gyors fejlődésében
szerepet játszott a szovjet hadsereg támogatása is. A párt megalakításában részt vettek a
fővárosból kiküldött szervezők, a Tanácsköztársaság egykori résztvevői, illegális kom­
munisták és baloldali szociáldemokraták egyaránt. Az MKP bázisát az ipari munkásság
adta, de népszerűtlennek bizonyult a parasztság, az értelmiség és a kispolgárság körében.
A pártnak gyorsan szaporodtak az alapszervezetei, júniusra minden jelentősebb települé­
sen működött egy szervezetük. Ezt követően már az üzemekre és a puszták lakosságának
megnyerésére helyezték a hangsúlyt. Az alapszervezetek kezdetben, a megyei szervezet
hiánya miatt, közvetlenül Budapesttel tartották a kapcsolatot, onnan kapták az utasításo­
kat. A megyei titkárság június 1-jén kezdett munkához.46A pártnak külön megyei sajtója
nem volt, de a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nevében megjelenő Fehérvári Hírek
szerkesztőbizottságában csak a munkáspártok képviselői voltak jelen. A lap kezdetben
ugyan a szociáldemokraták, a kommunisták és a parasztpárt közös szerkesztésében jelent
meg, ám a szociáldemokraták önálló lapindítása után csak az MKP és az NPP megyei tit­
kára maradt tagja a szerkesztőbizottságnak.47Az újság hangvétele már kezdetben az MKP
ideológiáját tükrözte.
Az MKP pártok feletti ifjúsági szervezetnek szánta a Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetséget (MADISZ), amely Fejér megyében 1945 áprilisában alakult meg. A szerve­
zetben gyakorlatilag a kommunista irányítás érvényesült, ennek következtében lassan a
többi párt is megalakította a maga ifjúsági tagozatát. így végül a MADISZ az MKP ifjú­
sági szervezete maradt. Hasonló kudarc érte a pártot az egységes női szervezet (Magyar
Nők Demokratikus Szövetsége)48 megalakítása terén is. A többi párt arra törekedett, hogy
saját pártjukon belül alakítsák ki nőtagozataikat.

43 41 sz. dokumentum.
44 A Váli járás élére Wágner János helyett Vassányi Géza került. 44. sz. dokumentum.
45 MKP: Székesfehérvári és Váli, SZDP: Móri, NPP: Adonyi, FKgP: Sárbogárdi járás.
46 Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átala­
kulás időszakában 1945 nyarától 1946 tavaszáig. In: FMTÉ 4. 388. old.
47 Az NPP képviselője ekkor m ár a lap szerkesztésében nem sok szerepet játszott, sőt később a párt ki
is szorult a szerkesztőbizottságból.
48 1945. február 18-án alakult meg az MKP kezdeményezésére a Magyar Nők Demokratikus Szövet­
sége (MNDSZ). Szervezeti szabályzatát 1946 elején hagyták jóvá, melyben valamennyi asszonyréteg
politikai és gazdasági problémáinak képviseletét, az intézményes anya- és gyermekvédelem előmoz­
dítását, kulturális és oktatói feladatok ellátását jelölte meg fő feladatnak. Ezt követően azonban az
MNDSZ tevékenysége mind jobban átpolitizálódott, fő feladatának már a reakció elleni küzdelmet,
a közigazgatás megtisztítását, a szövetkezetek kiépítését, a széncsata támogatását tekintette. 1948-tól
munkájában előtérbe kerültek a békeharc, a termelésben való helytállás, a népi hadsereg erősítése
stb. jelszavai. Az MNDSZ 1956-ban megszűnt, majd 1957-ben Magyar Nők Országos Tanácsa néven
alakult újjá, s működött 1989 júniusáig.
12