A képszerűség stíluseszközei és hatása a szépirodalmi stílusban

Mind a köznyelvben, mind az irodalmi alkotásokban a szemléletesség és a hatásosság gyakori

eszköze a képszerűség, a képi ábrázolás.
A képek: - csak a szövegkörnyezetben értelmezhetők képnek
- egyrészt: a megértést szolgálják (a dolgokat magyarázzák, megvilágítják,
szemléltetik)
másrészt: érzelmi, hangulati hatásuk van (névcserével vagy névátvitellel
szemléltetnek, meglepetést keltenek)
- a képi ábrázolás érzékletessége megsokszorozza a gondolatsor erejét. (pl.: Nyújtsd
ki, babám, ölelőre fehér hattyúkezedet!)
A kép jelentése 3 elemből tevődik össze:
- azonosítottból (kéz)
- azonosítóból (hattyú)
- azonosítást jelző tulajdonságból (fehérség)
A képalkotás a köznyelvben is előfordul, ezt köznyelvi képnek nevezzük (pl.: Bogaram!,
kancsó füle, hegy gerince).
A szólásokban, közmondásokban is sok a képes kifejezés. (pl.: Áll, mintha gyökeret vert
volna a lába.)
A képi ábrázolás ereje attól is függ, hogy mennyire eredeti a kép, mennyire szokatlan az
azonosított és az azonosító összekapcsolása.

Szóképek:
A szóképek (=trópusok) egy része névátvitellel, másik részük névcserével keletkezik.

1. Névátvitelre épülő szóképek:

a) Metafora (=átvitel): - a leggyakrabban előforduló szókép
- névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen
szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján
- hangulati ereje annál nagyobb, minél eredetibb, minél távolabbi
dolgokat kapcsol össze
Alakja szerint lehet: - teljes metafora, ez kéttagú: az azonosított és az azonosító is
megjeleni a szövegben (pl.: Hálót fon az est, a nagy barna pók.)
- csonka metafora, ez egytagú: csak az azonosító elemet
tartalmazza, hiányzik az azonosított megnevezése (pl.: Vígan
élem világom, ne ítélj meg, virágom!)
Szófaja szerint lehet: - főnévi (pl.: Milyen szépen lépegetnek itt, a fejükön áthajló
fűzfák szellős alagútján.)
- melléknévi vagy melléknévi igenévi (pl.: Őrzöm is, szinte
mind a költeményeket, azokat a rügyező napokat, amikor együtt
vágtuk ketten a rendet.)
- igei (pl.: Éjjel szelíden csőszködött a hold.)
Célja szerint lehet: - szemléleti (pl.: A leáldozó nap… Vörös szemmel nézett a
siralmas tájra)
- hangulati (Tűnt évek titka, merengő fény- és illatzene)

1
 b) Megszemélyesítés: - hasonlóságon alapul
- célja a mondanivaló megelevenítése, életre keltése
- élettelen dolgokat élőként mutat be: természeti jelenségekhez,
tárgyakhoz, fogalmakhoz emberi cselekvéseket kapcsolunk, vagy
emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel őket (pl.: Valami titkot súg a
végtelenség.)

c) Szinesztézia (=együttérzés, összeérzés): - érzéki benyomásokat kapcsol össze egy

képben (pl.: Hull a sötét, de ne félj!
Megszólal a néma, ezüst éj.)
- nagyfokú sűrítő erejében rejlik stílusértéke

d) Allegória (=képletes beszéd): - a metaforából származó szókép

- egy elvont fogalmat társít egy érzéki képpel, vagy egy
gondolati fogalmat személyesít meg
- szerepe lehet szövegrészletben (pl.: Arany Toldijában
az álom-allegória), vagy átfoghat egy egész költeményt
(pl.: Petőfi Föltámadott a tenger című művében)

e) Szimbólum (= bélyeg, jegy, ismertetőjel):

- ködösebb, homályosabb szókép az allegóriánál és a metaforánál
- valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe
- lehet köznyelvi (pl.: rabságot jelképező lánc), vagy költői (a költői
szimbólumok építenek az olvasók képzettársításos készségére; pl.: Elvadult
tájon gázolok: ős buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, ez a
magyar Ugar.)

2. Névcserére épülő szóképek:

a) Metonímia (=névcsere): - a két fogalom valóságosan érintkezik
- mindig egytagú, csak a képi fogalmat nevezzük meg

Kapcsolat szerint lehet: - térbeli érintkezés: (pl.: Édes anyám asszony, ne féljen
kegyelmed, nem hozok a házra semmi veszedelmet!)- a ház
szó a benne élő embereket helyettesíti
- időbeli érintkezés: (pl.: Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor.
Ha akkor sem jő, búzaaratáskor, ha akkor sem jő,
szilvaaszaláskor.)- az évszakokra jellemző kifejezések
évszakokat jelölnek
- ok-okozati kapcsolat: (pl.: Előtte sivár halom mered, két
szeméből a bánat ered. Szegény diák.)- az ok és az okozat
fölcserélődik

2
 b) Szinekdoché (=együttérzés, veleérzés): - a metonímia alfaja
Típusai: - a rész megnevezése jelöli az egész fogalmát (pl.: Itthon vagyunk;
pata és küllő a tanyaház előtt megállnak.)
- nemfogalom (tágabb körű) és a fajfogalom (szűkebb körű)
fölcserélődik (pl.: Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel
ember ugyan él.)
- egyes számú szót használunk többes számú helyett (pl.: Már
búcsúzott az élet, eltávozott a szerelem, fáradt sugár mosolygott a gyér
pirosló levelen.)

3. A képszerűség egyéb stíluseszközei:

a) Hasonlat: - nem szókép, hanem alakzat, de szerepe megegyezik a szóképével
- képszerűségével szemléltet, érzékeltet
- közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze, állít párhuzamba két dolgot
(pl.: Mint héj az almát, borít a magány.)
3 elemből tevődik össze: - hasonlított (magány állapota)
- hasonló (almahéj)
- hasonlítás alapja (ahogy az almahéj teljesen betakarja az
almát, ahhoz hasonlóan a magány betakarja őt )
Inverz hasonlat: a hasonlat egy speciális formája, mikor a hasonló megelőzi a
hasonlítottat (’mint’- tel kezdődik; pl.: Mint az álom, olyan szép.)

b) Körülírás: - a fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy

kiemelésével idézzük fel az elhallgatott fogalmat (pl.: Zászlódat látom,
Bulcsú, s szemem árja megindul.)
- köznyelvben, költészetben, irodalmi alkotásokban is alkalmazzuk
- gyakran azért használjuk, hogy valamilyen fogalmat tapintatból,
szeméremből vagy illedelmességből ne mondjunk ki; helyette szépítő
kifejezést (=eufemizmust) alkalmazunk (pl.: Dalos Eszter csak nem jött ki,
temetőbe költözött ki.- a halálra utal)
Néhány típusa: - a körülírás a körülírt fogalommal együtt jelenik meg (pl.: Alig várja,
hogy virradjon, hogy a hajnal meghasadjon.)
- metaforás körülírás (pl.: Vissza akart ültetni bennünket a vidámság
ágaira.)

4. Komplex kép:
Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben, összetett
kép, azaz komplex kép jön létre. (pl.: Futtam, mint a szarvasok, lágy bánat a szememben.-
ebben a szövegrészben található egy hasonlat /Futtam, mint a szarvasok/ és egy szinesztéziás
jelzős kifejezés /lágy bánat/ is)