Örkény István egyperces novellái

Generálszósz
Örkény István a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja, az egyperces novella műfajának
megteremtője, világhírű drámaírónk.
I. Örkény István életrajz, pályarajz
szül 1912 április 5. 2 éveel az I. világháború előtt, világháború és a forradalmak nem számítanak!
Vegyésznek tanul, apja gyógyszertáros
asszimilálódott zsidó család!
Pályakezdés: 1934-ben végez → 1941 vegyészdiploma
1942-ben MUSZ – 1946 végén jön csak haza!
1941-ben első novelláskönyv → Tengertánc
kommunista párt → termelési regény, szocirodalom
Hihető lelkesedést várnak el!
1950 → csalódás, kiábrándulás
1956 Ezüstpisztráng, már az egyperces felé mutat → A nagy válzás éve → végleges elpártolás
cinizmus
tenni vágyó lelkiismeret görcse
„Az ember különbékét köt a világgal, nem vesz részt az eseményeiben, csak szemmel követi
azokat.”
56-68 Szilencium időszaka → nem fogadnak el semmit
„Túlélni a világot”
1968 → egyperces novellák gyűjteménye
utolsó évtizedek → dráma → világhír
Pisti a vérzivatarban 1969
Vérrokonok 1974
Kulcskeresők 1975
Tóték 1964
II. Az egyperces novella létrejötte
műfaji meghatározás, megnevezés → 1958 Déri Tibor
jegyzetnapló, próbálkozás, végén novellák
1960-as évek, egy pillanatnyi ötlet, így jött létre a műfaj neve
Élet és Irodalom
1942 MUSZ → behívó doni harctér, keményebbik hely → sok élmény
jobb belátás ellenére szocialista regényeket írtak, a szellemi magyar társadalom → vagy beleőrült,
vagy lelkileg nem élték bele magukat, lelki önvédelem
III. Egyperces novella
műfaji jellemzők:
– elolvasásához elegendő 1 perc
– megírás kb. 40 évet is igénybe vehet, érlelődik a gondolat
– gondolat → a humorosság, egyszerűség látszólag, de súlyos, jelentős gondolatot tartalmaz
– nem menzetközi gondolatok, és nem is anekdota (az ország, egy népre vonatkozó történet)
anekdota megtörtént eseményt mesél el
– MAGYAR, PESTI, URBÁNUS ember jelenik meg benne! (legtöbbször, de vannak
kivételek!)
zanza → zanzásít , összetömörít
ez az amit a kor is csinál, felgyorsul a világ, mindent össze akar tömöríteni!
Zanza → fenn áll a veszély, hogy elveszik a lényeg
a zanza → korigény!
Még a jó olvasó is csak a lényegre kíváncsi, olvas a sorok között
Örkény ezzel korigényt elégít ki!
Megunta leírni a dolgokat!
Tömörítés miatt nem veszik el a lényeg, mivel csak a lényeget mutatja, semmi mást, ráreflektál a
lényegre, reflektorfénybe hozza!
Forrás: egypercesek egy része az érthetetlenségből fakad
szakadékként élválik a szó és a jelentés egymástól
össznépi hazudozás, mindneki a saját érdekét nézi
végeredmény: nézz ki az ablakon...
emberek nem tudják egymást megérteni, elbeszélnek egymás feje fölött
IN OUR TIME
a kávéról
a dolog és annak neve alváltak egymástól, elszakadtak, nem egyeznek
nem fekete kávé, csak annak nevezik
http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#51
a rossz viccben is meglátjuk a humort → de sajnos ez nem vicc
klasszikus novella fogalmát megtöri
– nincs bevezetés, epikai térre és időre csak következtetni tudunk
– klasszikus novella szabályai nála nem szükséesek, nem a valóság ábrázolása, hanem külső
ábrázolás → csak megmutat 1 bizonyos valamit a valóságból! → reflektorba hoz
lényegi kifejezés, szereplők nem típusszereplők (lásd: pincérkisasszony)
lényeg → mi annak a megragadható lényege?
Nincsenek megrajzolva a figurák
– nincs cselekmény, szerkesztett zárt cselekmény
– minimumra csökken az írói közlés
párbeszéd → 3 veréb 6 szemmel
nomrális emberek → ezek vagyunk mi
Egyperces novellák fajtái:
– talált tárgyak
új kontextusba helyez egy már meglévő tárgyat, ami ezt így új tartalommal, üzenettel
ruházza fel → Mi mindent kell tudni → egy jegy hátsó leírása a novella
szorongás fogja elaz embert, ennyi mindent kell nekünk tudni! Ha nem tudjuk büntetéssel
lakolunk → utalás Kafka → a szorongás forrása egészen hétköznapi dolog is lehet
világ minden mozzanta, amit közvetlenül nem ismerünk → fenyeget, félelmet vált ki
ez lesz a jellemző az egész kor emberének alap lélekállapotára!
– Példázat, parabolikus jellegű novella
– csupasz, lényeget reflektáló novella
IV. Egy egyperces novella bemutatása
groteszk → a világ fejjel lefelé, utalás az „Arról, hogy mi a groteszk” c. írásra
2 ellentétes dolgot egymás mellé állít, és így fejti ki hatását
abszurd → lehetetlen, képtelenség!
Az abszurd nem csak egy lehetetlen, meg nem történhető eseményt jelent → amit józan ésszel nem
tudunk felfogni, de ettől függetlenül itt él velünk a mi világunkban.
In memoriam dr. K.H. G.
groteszk → szereplők más szerepet töltenek be, más szerepet játszanak
lásd → orvos ássa ki a gödröt a döglött ló tetemének
abszurd → a német őrt a doktor egyáltalán meg meri szólítani, normál körülmények között ez fel
sem merülhetne!
Az orvos kérdéseire a német őr fusztrált lesz, egyre bőbb a ruha rajta
mint az ösztönállat, aki félti hatalmát, területét → egyenlít, megöli a doktort, és ezt azért teszi, mert
megteheti!
Az autóvezető
abszurdum → az anyagmozgató megveszi a következő napi újságot
elolvassa saját haláláról szóló cikket, majd meghal → a tragikus eseményt komikusnak érezzük →
groteszk
lehetetlen helyzetben (mikor megveszi az újságot) meg sem lepődnek a dolgon, hétköznapivá vált a
lehetetlen, a felfoghatatlan, itt él köztünk.
Befejezés
Trilla → utalást lehet tenni arra, hogy a mi életünk ne legyen ilyen, ill. befejezetlen ragozás
Örkény egyperces novellái még ma is példa értékűek → remekül visszaadja mindazt, amit a XX.
század világa magával hozott → társadalmi változások az iparosodás és a világ felfoghatatlansága
→ világháborúk és az ösztönvilág felszabadulása, amiről azt hittük megfékezhető!
Az autóvezető
http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#93
In our time
http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#51
Arról, hogy mi a groteszk
http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#2
In memoriam dr. K.H. G.
http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm#14
Örkény István Válogatott Egypercesek
http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.htm