ökoanyu a konyháBan
fejezetcím
Bevezető
Harmadszor ülök úgy a gépem elõtt, hogy bevezetõt
írok. Bevezetõt egy könyvhöz. Amikor az elsõt írtam,
még nem gondoltam, hogy lesz folytatása, aztán
mindig újabb és újabb témákat találtam, amelyekrõl
érdemes, sõt muszáj beszélni, van értelme kifejteni.
Ezt a könyvet Ti, az olvasók ihlettétek, mert mindig
meglepõdtem, hogy a Facebook-oldalamon meny-
nyien kedvelitek a húsmentes hétfõ névre keresztelt
receptjeimet. Egyszer megkérdeztem, hogy miért
szeretitek ezeket az egyszerû recepteket, és mivel
ételfotózásban kifejezetten nem vagyok jó, még azt
sem gondolhattam, a guszta ételfotók csábítanak ti-
teket. Akkor többen azt írtátok, hogy inspirálóak,
több receptet kipróbáltatok már, jól sikerültek, be-
jöttek a családnak. S bár nem mindig volt idõm meg-
írni az itthon készülõ receptjeinket, a gyûjtemény fo-
lyamatosan bõvült. Nem vagyok vegetáriánus. Már.
Tíz évig azt voltam, azóta hol eszem húst, hol nem.
De a túl sok húst sosem szerettem, inkább fehér hú-
sokat eszem, ritkán kirándulok más vidékekre.
Többször elõfordult, hogy bár már nem voltam ve-
getáriánus, több hétig nem ettem húst. Megmon-
dom õszintén, nem igazán vettem észre, nem hiány-
zott. Környezetvédelmi szempontból viszont a hús
nagyon komoly, központi kérdés. A húsfogyasztás
oly mértékben megnõtt, hogy már komoly környe-
6
zetkárosító tényezõként számolnak vele. Egy elõ-
adáson hallottam, hogy az Amerikai Egyesült Álla-
mokban évente annyi állatot esznek meg, hogy ha
ezeket felfûznék egy hatalmas kötélre, ötször (!!!)
oda- és visszaérne a Hold és a Föld között. Ez belát-
hatatlanul magas szám. Maximálisan elfogadom,
hogy fogazatunk alapján mindenevõk vagyunk, de
a táplálkozástudományi szakértõk szerint egy fel-
nõtt embernek átlagosan heti 25 dekagramm húsra
lenne szüksége… Nos, általában napi szinten fo-
gyasztunk ennyit. És ez igazából senkinek nem jó.
Nem jó az emberi szervezetnek, nem tesz jót az ál-
latoknak, hiszen ipari, durva körülmények között
tartják õket, és keveset élnek, miközben rengeteg
gyógyszert kapnak. Rossz a környezetnek, mert egy-
részt az ipari állattenyésztés nagyban hozzájárul a
globális felmelegedéshez, másrészt pedig újabb és
újabb zöld területek esnek áldozatul az állattenyész-
tés térhódításának.
Erre a problémára hívta fel a figyelmet az Ameriká-
ban útjára indult „Húsmenetes hétfõ” mozgalom,
melyhez egyre többen csatlakoznak.
És akkor persze itt jön a kérdés: mit fõzzünk hús nélkül?
A könyv egyik részében saját kedvenc receptjeimet
osztom meg veletek a témában.
zöld
konyha
Amikor terveztük a könyvet, hamar kiderült, hogy
bár lehetne sima szakácskönyv, mégsem lesz az. Hi-
szen annyi fontos tipp, tanács és szempont van, ami
segíthet a konyhát és a konyhai mûveleteket zöl-
debbé tenni, hogy érdemes õket összegyûjteni. Célom
az, hogy újra olyan kézikönyvet tartson a kezében a
kedves olvasó, mely egyszerûen és praktikusan segít
a mindennapokban. Most éppen a konyhában.
Félreértések elkerülése végett: nem vagyok super-
woman. Rám is rám tud robbanni a háztartás – fõleg
így a könyvírás finisében –, õszintén, most ki sem
merek menni a konyhánkba. Ilyenkor marad a kosár
aljában rothadó krumpli, és egyáltalán nem tudom
mindig elõre a heti menüt, és igenis éjjel fél 11-kor
hullafáradtan állok neki a gyerek másnapi glutén-
mentes ebédjének, majd ráájulok a tûzhelyre. Sõt.
Nemcsak én állok oda a tûzhelyhez, hanem a férjem
is, aki csomó mindenben sokkal jobb nálam. De jól
el tudjuk osztani egymás között a feladatokat.
A könyv írása alatt én is sokat tanultam, fõleg az
edényekrõl, be kell vallanom, az én konyhámban is
van teflon, amit a kutatásaim óta igyekszem még
tudatosabban használni, és ha majd le kell cserélnem,
biztos, hogy más anyagot fogok választani. Újra azt
mondom tehát, amit eddig is mindig: ha elszánjuk
magunkat a változtatásra, fokozatosan kezdjünk hozzá,
nem kell egy hétvége alatt átszabni az egész kony-
hát. Ha apránként vezetjük be a változásokat, hosszú
távon biztosan több sikerélményünk lesz.
Nagy Réka ökoanyu a konyháBan 73
 fejezetcím zöld konyha

8
Zöld konyha
ökoanyu a konyháBan 7
 ökoanyu a konyháBan
hét szó és hét szabály az evésről
Az egyik legjobb a munkámban, hogy amikor elkez-
dek kutatni egy témát, mindig egyre mélyebbre zu-
hanok, és újabb és újabb érdekességeket találok. Így
leltem rá Michael Pollan írásaira is.
Pollan amerikai szerzõ, fõ témája a táplálkozás és
minden lehetséges vonatkozása a gazdasági háttér-
tõl kezdve az egészségügyiig. In Defense of Food (Az
étel védelmében) címû könyve hatalmas siker, elõ-
kelõ helyen szerepel az eladási listákon. Sajnos ma-
gyar fordítását sehol nem találtam, de azt hiszem, ha
majd abbahagyom az írást, beszerzek pár alapmûvet
tõle, nagyon úgy látszik, hogy érdemes.
Nála találtam rá az evés hét fõ szabályára, és miután
rengeteg igazság van benne, gondoltam, érdemes
lenne beemelni ebbe a konyháról, fõzésrõl és talán
részben evésrõl is szóló könyvbe, hiszen annyira egy-
szerû szabályokról van szó, mégis mára már olyan
messze kerültünk sok esetben tõlük.
Michael Pollan azt mondja, minden, amit eddig ta-
nult vagy megtudott az evésrõl, összefoglalható hét
szóban: „Eat food, not too much, mostly plants.” Ez
magyarul valahogy így hangzik: „Egyél ételt, de ne
túl sokat, inkább zöldségeket!”
Itt az elsõ két szó annyiból érdemel magyarázatot,
hogy ételen valódi, értékes ételeket ért, nem az étel-
nek becézett ipari képzõdményeket. Ebbõl a tömör
10
mondatból pedig némi kifejtéssel következzék Pol-
lan hét szabálya, a személyes tapasztalataimmal ki-
egészítve:
Ne egyél meg semmi olyasmit, amit a drága
1 nagymamád nem ismert el ételként. „Amikor
megfogsz egy joghurtosdobozt vagy valamit eszel,
amelyben 15 olyan összetevõ van, amit kiejteni sem
tudsz, akkor kérdezd meg magadtól: Mit keresnek
itt ezek a dolgok?”
Ne egyél meg olyan ételt (itt talán a termék a
2 pontosabb szó magyarul), amelyben több mint
öt összetevõ van, vagy valamelyik összetevõ nevét
nem tudod kiejteni!
3 Kerüld el a szupermarketek közepét! Az igazi
ételek a nagy boltok szélén vannak, hogy köny-
nyen lehessen frissíteni az árukészletet, ha romlás-
nak indulna.
Ne egyél olyasmit, ami nem rohad meg. Persze
4 lehetnek kivételek, mondjuk a méz, de például
a témában sokat citált gyorséttermi hamburgerek,
amelyek sosem romlanak meg, nem számítanak
ételnek.
zöld konyha
5 Nemcsak az a fontos, hogy mit eszel, hanem az
is, hogy hogyan. Ahogy az én drága nagypapám 7 Ne vegyél ott ételt, ahol egyébként benzint
vásárolsz. Amerikában az ételek 20 százalékát
is mondta: mindig picit éhesen állj fel az asztaltól autóban fogyasztják el.
(és ne ülj vissza…). A másik nagypapám elve
pedig az volt, hogy egy felnõtt embernek egy ét-
Hasznos link:
kezéskor nagyjából 50-54 falat étel elég, hogy
http://goo.gl/uoCf40
jóllakjon. Õ ehhez tartotta magát. Nyilván nem
számolta egy idõ után, hanem ösztönösen
érezte.
Rengeteg kultúrának van szabálya arra, hogyan hagyd
abba az evést, mielõtt teljesen tele lennél. Japánban
úgy tartják, addig egyél, amíg négyötödig nem vagy
tele, a német kultúrában pedig az a mondás él: „zárd
le a zsákot, mielõtt teljesen tele lenne”. Logikusak Flexitarianus
ezek az alapszabályok akkor is, ha onnan nézzük,
hogy az éhségközpontunk negyed órával az étkezés
után kapja meg az infót a telítettségrõl.
Nem feltétlenül ragaszkodom a címkékhez, de
ennek megörültem, bár nem hiszem, hogy könnyen
beszivárogna a magyar köznyelvbe. Ahogy
a bevezetőben írtam, nem vagyok vegetárius, de jól
A családok régen együtt étkeztek. Ezt a hagyo- meg tudok lenni hús nélkül. Nagyjából ezt fedi le
6 mányt én is igyekszem népszerûsíteni. Most az
egyszer hadd engedjek meg magamnak egy kis bez-
a „flexitarianus”, illetve a „semi-vegetarius”
kategória, amely olyanokra vonatkozik, akik
zegelést: a lányom olyan lett, mint egy kis terelõku- főleg zöldséget esznek és csak alkalmanként
tya, szinte nem is hajlandó leülni vacsizni, amíg fogyasztanak húst.
nincs mindenki otthon. Következetesen meg szokta
várni a hiányzó szülõt.
Persze vannak vis maiorok, azt megérti, de az alap-
szabály mégis az: együtt eszünk. Reggel is és este is.
És az evés az evésrõl szól és egymásról. Tévé, rádió,
telefon közben: nuku.
11
 ökoanyu a konyháBan
alapkonyha – a legszükségesebb
felszerelések
Ez sajnos rögtön nem egyértelmû, hiszen egyénileg
nagy eltérések lehetnek abban, hogy ki mit szeret
vagy nem szeret, milyen gyakran szokott fõzni, il-
letve hogy milyen eszközöket használ, mik állnak
kézre neki.
Nagy álmom, hogy kijön hozzám egy ember, hívjuk
mondjuk „konyhastylistnak”, nézi pár napig, mit csi-
nálok, beszélgetünk, és a végén kapok egy pontos
listát arról, milyen eszközök kellenek a konyhába, mi
az, ami felesleges, és így segít racionalizálni az egész
konyhai felszerelést.
Addig is lássuk, mit tehetünk zöld konyhánkért!
Egy ideje már elég fegyelmezett vagyok és ellen tu-
dok állni az impulzusvásárlásnak, tehát ha meglátok
valami cukimuki konyhai cuccot, nem veszem meg
elsõre, ez már mindenképpen egy zöld lépés.
Érdemes körülnézni a konyhánkban, hány olyan tárgy
van, amely a spázj mélyén vagy a szekrény tetején
szomorkodik, mert sosem használjuk. Más, ha ez
olyan eszköz, amit minden évben egyszer használunk
biztosan, például egy szõrszita, és más, ha olyasmi,
amit csak hirtelen ötlettõl vezérelve megvettünk.
12
A másik komoly halmozási pont: az ajándékozás.
Nincs semmi ötlet a nagyinak karácsonyra? Vegyünk
neki kenyérsütõ gépet, úgyis annyiszor mondta, hogy
ki akarja próbálni. Keresztanyuék házassági évforduló-
ja? Egy többfunkciós robotgépnek biztos örülnének…
De olyan eszközök is vannak, amelyeket aktuálisan
nem használunk. Nekem például van dagasztógé-
pem, egy idõben rendszeresen használtam és sokat
sütöttem kenyeret, de amióta kiderült a kislányom
gluténérzékenysége, azóta a gép a spájz egyik pol-
cán kuksol, mert a gluténmentes receptek nagy
része nem dagasztós. Viszont a könyv írása alatt be-
döglött a kis kézi mixerem, tehát megint elõ kellett
kapnom a multifunkcionális dagasztómat.
Egy amerikai weboldal azt tanácsolja, az éppen nem
használt háztartási eszközöket adjuk hosszú távú
kölcsönbe olyan baráti, rokoni, akár szomszédság-
ban lakó családnak, ahol éppen szükség van rá. Bár
itthon a megosztás ideája még nem annyira elter-
jedt, de jó ötlet, mert ezek drága kütyük, illetve sú-
lyos hulladékok, tehát jobb nem halmozni õket, ha
feltétlenül nem muszáj.
Egy szó, mint száz, a konyha felszerelésénél is elsõd-
leges feladat a tudatos vásárlás, valamint a halmozás
elkerülése. A másik fontos szempont egy zöldebb
konyha kialakításánál, hogy milyen anyagból készül-
nek a konyhai eszközök. Általánosságban elmond-
ható, hogy törekedjünk a tartósabb anyagok hasz-
nálatára, és ahol csak lehet, kerüljük a mûanyagot.
Nézzük akkor, mi az, amire mindenképpen
szükségünk van:
Kések
Vágni kell, méghozzá jó kés-
sel. Kell egy nagyobb kés a
hús, illetve nagyobb darabok
vágására és egy kisebb a zöld-
ségeknek, fûszernövényeknek,
kisebb daraboknak.
A nagy késre a legjobb választás az úgynevezett séf-
kés. Kézre áll, és jó vele vágni. Valamint fontos a jó
kenyérvágó kés is.
zöld konyha
Lábosok, serpenyõk
Itt már nagyobbak lehetnek az egyéni
eltérések, attól függõen, mekkora a
család, illetve melyek azok az ételek,
amelyeket gyakran készítenek otthon.
De kiindulási alapnak ez a lista megfelel.
• 1 db 1 literes lábos fedõvel
• 1 db 2 literes lábos fedõvel
• 1 db 5 literes lábos fedõvel
• 1 db kukta
• 1 db 10 literes fazék lekvárfõzéshez, kocsonyához
• 1 kisebb serpenyõ
• 1 nagyobb serpenyõ, magasabb oldalú, fedõvel
• 1 kis tepsi (20x30 cm)
• 1 közepes tepsi (30x40 cm)
• a sütõ saját tepsije
• 1 nagyobb fedeles jénai, 1 cserépedény
• általában jól jön még egy õzgerincforma
A konyha berendezéséhez régen kiváló lehetõséget
kínált a „stafírung”, ma ez már gyakorlatilag nem lé-
tezik, és amikor szingliháztartásunkat felszereljük,
sokkal inkább az egyszerûség és az árérzékenység a
jellemzõ. Amikor a háztartás már nem egyszemélyes,
akkor elõször random módon szokott bõvülni a kész-
let. Érdemes erre egyszer idõt és pénzt szánni, jó mi-
nõségû, vastag falú lábosokat, edényeket beszerezni.
Százszor megtérülnek, mert sokkal kevesebbet kell
az edény mellett állni és kavargatni, illetve ezekben
13
 ökoanyu a konyháBan zöld konyha

kevésbé égnek oda az ételek. Amikor már kiskorúak fõzni, amennyit a család el Egyéb kütyük
is szaladgálnak a lábunk alatt, egyáltalán nem utolsó is fogyaszt. Ebben nagy • étkészlet
szempont, hogy egy pelenkacsere alatt odaég-e a segítséget nyújthatnak • evõeszközkészlet
rizs és mehet a kukába az ebéd, vagy megmenekül… a különbözõ porciózó- • reszelõ – kinek milyen fazon áll kézre
szettek, bár itthoni ku- • hámozó – kisebb anyagveszteséggel lehet
Vágódeszkák takodásaim alapján nem zöldséget, gyümölcsöt tisztítani
Higiéniai szempontok miatt sze- találtam túl sok ilyen eszközt, • konyhai mérleg – ebbõl az öko persze nem a digi-
retem, ha külön van egy a hús- inkább nemzetközi oldalakon lehet fellelni õket. tális lenne, de képmutató lennék, ha azt monda-
nak és külön a zöldségeknek. De például találtam egy filléres, magyar gyártmányú nám, én nem ezt szeretem jobban, mondjuk az
Egy nem olyan régen megje- tésztaporciózót, szerintem nem felesleges, sok étel me- enyém egy elemmel mûködik szerintem tíz éve,
lent cikk szerint a fából készült nekülhet meg a kukától, ha jól lõjük be az adagokat. úgyhogy annyira azért nem vészes… De aki bírja a
vágódeszka sokkal jobb választás, Mérõedénybõl érdemes üveget választani és olyat, régi típusúakat, az „ökóbb”
mint a mûanyag. Jó megoldás lehet még a könnyen aminek sötét színû a beosztása. Ebben nincs semmi • konyharuha
tisztítható és nagyon tartós üveg vágódeszka is. zöld, csak jobban látszik. • fogókesztyû – érdemes kettõt tartanunk, nem bí-
2 kicsi és 2 nagy éppen jó. runk el mindent egy kézzel, több konyhai baleset-
Szûrõk tõl megkímélhetjük magunkat
• Egy nagy: tésztához, zöld- • lapátok
Mérõedény, mérõkanalak, mérõpoharak ség, gyümölcs mosásá- • keverõkanalak
A Wisconsini Egyetem Ételkutatási
Intézetének tudósai bizonyították, hogy a fa A mérés a zöld konyha szempontjából nálam na- hoz. A mûanyag helyett • fakanalak
vágódeszkáról az ételmérgezést okozó gyon magas prioritású kérdés. Mert oké, egyrészt válasszuk a fémszûrõt. • szedõkanalak
baktériumok 99,9%-a eltűnt, szemben mérni kell a sütésnél, ki kell mérni a hozzávalókat, • Egy kisebb: ha teázós • bornyitó
a műanyaggal, amelyen a szalmonella-, a lisztéria- ez logikus. A mérõpohár azért lehet hasznos, mert a család, akkor a teaszûréshez kelleni fog. • konzervnyitó
és az E.coli-baktérium nagyszerűen érzi magát. egyre többen olvasnak angolszász receptes oldala- • késélezõ
A kutatók annak módját keresték, hogyan lehet kat és ott „cup”-ban vannak megadva az arányok. • tölcsér
a fa vágódeszkát a műanyaghoz hasonlóan Igaz, át is lehet számolni, de gyorsabb és praktiku- Keverôtálak • sodrófa
higiénikussá tenni – azt találták azonban, hogy sabb mérõpoharat használni. Kisebb helyet foglal, ha egymásba rakható a szett, • spatula
míg a mosatlan, éjszakára kint hagyott műanyag Másrészt viszont sokszor hallom sóhajszerûen: „Ó, én és a mûanyag helyett ebben az esetben is részesít- • fokhagymanyomó
deszkán a baktériumszám növekedett, addig csak egy seregre tudok fõzni!”. No, igen, az élelmiszer- sük elõnyben a fém-, illetve üvegeszközöket, hiszen • tároláshoz hûtõbe rakható fedeles
a fán gyakorlatilag a nullához közelített. hulladék kérdése súlyos probléma – jó lenne annyit azok jóval tartósabbak. üvegdobozok

14 15
 ökoanyu a konyháBan
Persze egyáltalán nem büszkélkedhetek azzal, hogy
az én konyhám ennyire átgondolt lenne és sehol
nem bujkál egy mûanyag vágódeszka. De az az
elvem, hogy ami van, abból gazdálkodom. Amikor
azonban lecserélésre kerül a sor, akkor már igyek-
szem zöldebb szempontok szerint választani.
Háztartási kisgépek – mi az, ami jól jön
és mi az, ami felesleges?
Itt is sok egyéni eltérés lehet. Szélsõségesnek tûnhet-
nek a példák, de szerintem szemléletesek: ha valaki
16
nyerskonyhát visz, annak kikerülhetetlen, hogy legyen
otthon egy jó aprítója. Aki évente többször böjtöl,
annak jól jön egy gyümölcscentrifuga. Sõt, ahogy kö-
rülnézek a környezetemben, a tapasztalat azt mu-
tatja, konyhai kisgépekkel úgy áll a helyzet, mint a
pszichológussal. Ha valami nem saját döntés, az nem
fog mûködni. Attól még nem leszünk egészségesebbek,
ha egy gyümölcscentrifuga porosodik a pulton, tehát
hiába szeretnénk 55 éves apukánkat leszedni a csü-
lökrõl és átpozicionálni a búzafûlére, elhamarkodott
lenne neki elsõ körben egy búzafûlé-készítõt venni.
Azért mégis megpróbálok összerakni egy listát.
Botmixer
A botmixer elég sokoldalú, sokszor
jön jól. Fõleg, ha a könyv ajánlása
alapján megpróbáljuk csökkenteni
a húsfogyasztást, és több zöldsé-
get, gyümölcsöt eszünk, illetve ha a
bolti krémeket és felvágottakat házi
kencékkel váltjuk le. Kitûnõ krémlevesekhez, mártá-
sokhoz, kencékhez, turmixokhoz vagy a baba elsõ
ételeinek készítéséhez. Tényleg multifunkcionális.
Érdemes jó minõségût venni, piackutatni, mert hosz-
szú évekig kiszolgálhat minket egy jobb darab. Jó
megoldás, ha van hozzá aprító adapter is. Sõt, a bot-
mixerekhez nagyon gyakran adnak habverõfejet is,
tiszta haszon, azzal sem kell külön törõdnünk.
Vízforraló
A vízforraló környezettuda-
tosabb választás, mint lá-
bosban vizet melegíteni.
Egy dolog viszont fontos: ne
forraljunk több vizet, mint ami-
re szükségünk van, mert nagy esély-
lyel fogja úgynevezett szürke vízként a lefolyóban
végezni. Ha mégis maradt a kis szerkezet alján,
gyûjtsük össze a szobanövényeinknek. Vigyázat, ne
a legközelebb esõ növénykére löttyintsük rá rutinból
– ahogy én tettem eleinte –, hanem osszuk el, mert
hamarabb kipusztul a konyhapulton csücsülõ korall-
virág, mint az feltétlenül indokolt lenne.
Robotgép
Bár sok mindent ki lehet keverni kézzel, és édesanyám
is azzal szórakoztatott gyerekkoromban, hogy a házi
majonéz csak akkor lesz finom és selymes, ha az óra
járásának megfelelõen kis kezemmel egy fél délelõtt
kevergetem, azért egy jó robotgépnek
van létjogosultsága.
Az én listám eddig tart, innen
már szerintem az egyéni igé-
nyek jönnek. Egy zöld weboldal
például maximálisan zöldnek kiál-
totta ki a rizsfõzõt, de nálunk például
egyáltalán nem jött be. Csak akkor mûködik
zöld konyha
megbízhatóan, ha nagy mennyiségû rizst fõzünk
benne, nálunk meg egyszerre nem fogy annyi, hogy
megérje. Persze egy nagyobb családnál, ahol mond-
juk már jó étvágyú kamasz fiúk is vannak, lehet, hogy
jó megoldás.
Ha valaki pedig buborékosvíz-függõ, akkor még min-
dig jobb választás egy szódagép vagy egy klasszik
szódásszifon, ahelyett, hogy folyton mûanyag palac-
kos ásványvizet vennénk.
Ami még általában elkél:
Kenyérpirító, ha kávézik a család, kávéfõzõ.
Kenyérsütõ
Itthon sütöm a kenyerünket,
de a kenyérsütõt nem tar-
tom szükségesnek. Anyám
nagy álma volt annak idején,
és az elsõ fizetésembõl ezt
vettem neki ajándékba. Nem em-
lékszem, hogy varázslatos kenyerek bújtak volna
elõ a szerkezetbõl. A sima sütõben sütött ke-
nyereim finomabbak lettek. Érdemes besze-
rezni inkább egy pizzakövet, azon jó ropogós
héjú kenyeret és isteni pizzát lehet sütni.
17
 ökoanyu a konyháBan
ne dobd ki, javíttasd meg!
Ahol a botmixerem, ott lakom én. Régi igazság ez,
hullámzó vegaként nagy barátja vagyok a krémleve-
seknek, házi készítésû szendvicskrémeknek, a pesztó
meg aztán! Attól részben én is függök, de mára a ba-
ráti körömet is függõvé tettem, tehát a gyártás
nagyüzemi. Egy kapcsolatot is akkor kezdtem komoly-
nak gondolni, amikor a fent nevezett botmixerem is
átköltözött a másik háztartásba.
Aztán milyen jól jött ez késõbb, a gyerekem hozzá-
táplálásánál. Emlékszem arra a mozdulatra – semmi
költõi túlzás nem lesz –, amikor egyik fejlõdési ugrás-
nál szoptattam, pároltam, pürésítettem, és a gyerek
csak evett… És egy adott pillanatban, keblemre ölelve
botmixeremet bedõltem a gyerek mellé a nagyágyba
mint egy zsák, és elaludtam.
Ráadásul a botmixerek porschéja volt az enyém,
anyámtól kaptam, aki szintén szakértõ a témában
és nagy hangsúlyt fektetett a megfelelõ eszközök ki-
választására. Nem mást mondhattam magaménak,
mint az Év Botmixerét. Ilyen is van.
Ezek után el lehet képzelni, mit éreztem, amikor elrom-
lott… Bekrepált… Füstölt… Rémes volt. A gyes meg
nem túl sok, az új botmixer meg drága. Adná magát,
hogy megcsináltatom én, de hol? Elképesztõ kuta-
tásba kezdtem, hogy találjak egy olyan helyet, ahol
megjavítják, és nem kerül többe az alkatrész, mint
18
egy új. Mert most mindenféle demagógia nélkül, min-
den erre van kitalálva. Pár évre. Aztán dobd ki, vedd
az újat. Még akkor is, ha az új nem biztos, hogy jobb.
Nem mai hír, régi, helyes történet, hogy Hollandiá-
ban úgynevezett Repair Cafékat, azaz „Javító kávé-
zókat” nyitott egy újságírónõ, Martine Postma.
Az ötlet fantasztikus, egy olyan kávézóba mehetünk
el az elromlott kisgépünkkel, ahol önkéntesek meg-
javítják, vagy ami még jobb: segítenek nekünk meg-
javítani, megtanítják a módját, így legközelebb akár
mi magunk is meg tudjuk majd csinálni. Jellemzõen
lyukas cipõket, elromlott foglalatokat, akadozó cipzárt,
reménytelen vasalót és fõleg rengeteg háztartási
kisgépet. Olyanokat is, amelyekkel már a márkaszer-
vizek sem foglalkoznak. Postma ötletével egyértel-
mûen a keletkezõ hatalmas mennyiségû szemét ellen
küzd, melyben az elektronikai hulladék mennyisége
nagyon nagy.
Évente 40 millió tonna
elektronikai hulladék keletkezik
és egyes becslések szerint ez a szám 2017-re
33%-kal is nőhet. Vizuális típusok
kedvéért ez nagyságrendileg 11 gízai
piramisnak felel meg.
zöld konyha
A Repair Cafénak indulása óta rengeteg partnere
akadt, találhatunk ilyen kávézókat Észak- és Dél-Ame-
rikában, Svájcban, Franciaországban és Ausztráliában
is. A kezdeményezésnek a társadalmi ereje is nagy, hi-
szen az idõsebb korosztály újra aktívnak érezheti ma-
gát, s talán a kukába sem kerül annyi, egyébként még
javítható kisgép és egyéb háztartási szerkentyû.
Amúgy itthon sem teljesen reménytelen a helyzet,
a népszerû közösségi oldalon is van egy Megjavítjuk!
elnevezésû csoport, ahol segítséget lehet kérni ha-
sonló ügyekben. Ugráló mosógépek, köhögõ porszí-
vók, spriccelõ csapok menekülnek meg a szemét-
dombtól, vagy azért, mert valakinek van egy jó meg-
oldási tippje, vagy azért, mert ismer egy jó szakit, aki
meg tudja szerelni. A csoportban kitölthetõ kérdõív
szerint a társaság nagy részének megoldódott a
problémája a csoport tagjainak segítségével.
Én sem adtam fel anno, végül Pécs (szerencse, hogy
picit kétlaki a családunk) egy külvárosi, eldugott kis
utcájában rátaláltam a mondjuk kb. „Csigabiga” Bt.-re,
ahol egy elképesztõ asszonyság úgy kente-vágta a
botmixerkuplung-típusokat, hogy nem tudtam, mi
bûvöl el jobban: körömlakkjának tûzvörös színe és a
hetvenes éveket idézõ berakott frizurája, vagy elké-
pesztõ szakmai tudása, amellyel a kicsi bolt összes
szakiját lekörözte. Két hét múlva újból ereje teljében
duruzsolt a kedvenc kisgépem (és duruzsol azóta is,
szerintem összesen nagyjából tíz éve). És mindezt egy
új botmixer árának ötödéért. Ez sem mindegy.
19