Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Huszonöt éves a beás írásbeliség

Huszonöt éves a beás írásbeliség

Ratings: (0)|Views: 57 |Likes:

More info:

Published by: Andrea Annamária Duka on Dec 05, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/05/2010

pdf

text

original

 
Huszonöt éves a beás írásbeliség
A beás cigányok (akik legtöbben élesen tiltakoznak,ha romának nevezik őket) éppúgy ragaszkodnakaz anyanyelvükhöz, mint az eredeti, Indiából ho-zo – de az évszázadok során megannyi változásonátment, s távoli, akár országonként is több eltérőnyelvváltozatra bomlo – cigány nyelvet, a romanit beszélők. Őnáluk azonban külső kényszer hatásáraszintén évszázadokkal korábban teljes nyelvcserement végbe. Ők azoknak a cigányoknak az utódjaik,akiket balsorsuk hajdan a román fejedelemségek- be (Havasalföld, Moldova) vezete, ahol is – kétesdicsőségére a keresztény világnak – rabszolgákkáteék őket. A szabadságuk elvesztése melle ad-digi hagyományaiktól, szokásaiktól, neveiktől ésnyelvüktől is eltiltoák őket. Azt, hogy a nyelvvál-tás nem új keletű, leginkább éppen az új nyelvük bizonyítja, amely a román nyelvnek egy igen régi,olténiai-bánáti archaikus változata. Amikor ugyan-is elkezdődö a román nyelv egységesülésének ésmegújításának folyamata, ők már kiszakadtak aromán nyelvi közegből. Valahogy úgy lehetne eztleginkább elképzelni, mintha egyszerre csak elénkpaanna egy magyar atyafi s ékesszólón a Haloi beszéd és könyörgés középkori magyarságával igye-kezne velünk fecserészni. „
Látjátuk feleim szümtükhelmik vogymuk? Isa pur es hogmu vogymuk” – 
tenné felés felelné meg azonnal a kérdést. Mi meg csak nagy- jából értenénk, hogy mit mond, nem is sejtve, hogymire gondol, amikor a „mennyi milosztról” kezdpapolni.A beások népneve az ó-román bányász szót őrzi,ami viszont a beás férfiaknak egykori sóbányákbakényszerítéséről tanúskodik. Később aranymosássalis sokan foglalkoztak közülük. Néhány kutató úgyvéli, hogy a beások csak a 19. század végétől, az 1856-os rabszolga-felszabadítás után jelenheek meg Ma-gyarországon, ennek azonban a vezetékneveikbennagy számban megőrzö magyar mesterségszavakmondanak ellent. Mária Terézia rendelte ugyanis el,hogy a cigányoknak is kötelező vezetéknevet visel-ni, s azok – így volt kézenfekvő – zömmel a foglala-tosságból adódtak. A lovári és romungro népességkörében ezért akad sok
Kolompár, Rézműves, Kovács
 és
Lakatos,
míg a hagyományosan vesszőfonással ésfamunkákkal foglalkozó beások közt az
Orsós, Ka-nalas
és
Kalányos
család-nevű. A magyarok teknővá- jóknak, teknővájó cigányoknak, esetenként teknő-söknek hívta őket, így különböztetve meg csoport- jukat a köznyelvben zenész cigányoknak, muzsiku-soknak neveze, elmagyarosodo romungróktól ésaz oláh országok (a román fejedelemségek) felől – a beásokhoz hasonlóan több hullámban érkező – ci-gány nyelvet beszélő oláhcigányoktól (a lováriaktól).A történelmi Magyarországon 1893 januárjábanvégze cigányösszeírás közel kétezer fakanálkészí-tő, kétszáz felei orsókészítő s csaknem háromezerteknőcsináló felnő cigányt rögzíte. A családjaikkörében más szakmát űzőkkel (pl. szénégetőkkel)mintegy öt és fél - hatezerre volt tehető, kiskorúgyerekeikkel tízezer fele lehete a népességük.
Baranyában
és
Somogyban
éltek közülük a legtöbben,s többségük ma is a baranyai falvakban, kisebb ré-szük
Somogyban, Tolnában,
illetve
Zala
megyében él.A
Kemény
István vezee 1993-as reprezentatív ci-gányvizsgálat során felmért 450 ezer cigány ember- ből 11,3 százalék beszélte a beás, és 11,1 százalék acigány (romani) nyelvet. Ezt lovári részről igencsakvitaák, igyekeztek figyelmen kívül hagyni. A 2001-es népszámlálásnál ugyan beás nyelvre és romanirais lefordítoák a kérdéseket, s bejelőlhető volt azegyik és a másik is anyanyelvként, ám a KSH mégisösszevonta a cigány és a beás nyelvet beszélők adat-sorát, így ma sincs egyértelmű adat a birtokunkban.(Persze – figyelembe véve, hogy milyen kis cigánynépességet mutaak ki a valósághoz képest – az semlehete volna perdöntő, ha nyilvánosságra hozzák.)A beások nyelve – amelyben cigány eredetű szó elvét-ve sem található – a latin nyelvcsaládba (a lováriakéaz indo-iráni nyelvek közé) tartozik. A románon kí-vül az olasszal, spanyollal, katalánnal, franciával ésportugállal is rokonnyelv. Több nyelvváltozata is is-mert: az árgyelán (ami erdélyit jelent) és a muncsán(amit zömmel a Horvátország felől betelepült dél-du-nántúli és a határ túloldalán élő beások beszélnek).Utóbbiak, a megnevezésében vélhetően Munténianeve őrződik, ami a régi Nagy-Havasalfölddel azo-nos. A beások körében is folytak persze nyelvújulá-sok, szláv és főleg magyar kölcsönszavak kerültek anyelvbe, amelyek sajátos ragozással, képzéssel bele-simultak a mindennapos szóhasználatba. Mint min-den élő nyelvben, a beásban is folytak természetes
Olvasóink talán nem is tudják, hogy a hazánkban élő cigányság két önálló nyelvet beszél, pedig ígyvan. Egy lovári és egy beás cigány ember találkozásakor, ha mindkeő a saját anyanyelvét használja,képtelen szót érteni egymással. Devla – mondja az előbbi Istenre, Dimizo – mondja az utóbbi. A ma- gyarországi lovári romák baxt, amal, memelyi, kamipe, meripe szavakkal nevezik meg, a beás cigányokviszont nurok, urták, lumină, plăkămincsé, marcsé néven illetik a szerencsét, a barátot, a gyertyát, aszerelmet, a halált.
5303
 
szóképzések az új jelenségek, technikai eszközök éskörnyezeti fogalmak megnevezésére, s végbe me-hete számos nyelvromlás is. Nagy botorság lennetehát azt hinni, hogy a nyelvváltozat azonos lehetegykori önmagával. (
Papp
Gyula 1600-ra becsüli a beás beszédben forgó román szavak számát, amit
Gadó
Szilvia a beás szókincs kisebb hányadánakvalószínűsít.) Mára tehát a beás nemcsak a jelenlegirománnal, hanem az ó-románnal sem azonos, egyreinkább önálló nyelv jegyeit mutatja. Ezt ismerte el akulturális kormányzat, amikor 1996-ban a beás nyel-vet is beemelte az állami nyelvvizsgáztatás, majd ta-valy a nyelvi éreségi vizsgák körébe.Az ehhez vezető út – az addig csupán szóbeliség-ében létező nyelv rögzítése – első lépéseként
1982-ben jelent meg Pécse Papp Gyula „A beás cigányokromán nyelvjárása” című
 
tanulmánya és az ugyancsakáltala szerkeszte „Beás-magyar szótár
” 
.
Ehhez az aligkétszáz oldalas kis szójegyzékhez köthetjük a beásírásbeliség kezdetét. (A kárpáti cigány nyelvjárások,a romani nyelvű szövegek rögzítése már az 1800-as években lendületet ve. Magyarországon, de – anemzetközi tekintetben is kiemelkedő –
Herrmann
Antal
 , Wlislocki
Henrik és
Habsburg
 József főhercegmunkássága, valamint a cigány
Ipolysági Balogh
 Jan-csi és
Nagyidai Sztojka
Ferenc révén az első felvirág-zás a 19. század végén ment végbe.)A most mindössze negyedszázados beás nyelvűirodalom is a nyelvkönyv- és szótárszerkesztések-kel, a nyelv leírásával kezdődö. Amikor ily módonmegerősödö a nyelvi identitás, a kutatói buzgaloma beásokról szóló önálló néprajzi publikációkhoz iselvezete, amelyek az eredeti mese-, monda, szó-lás- és népdalgyűjtés révén visszahatoak magáraa nyelvre is. Végül megjelent és teret nyert a beásszépirodalom is.Beás nyelvkönyvvel először
Orsós
Anna jelentke-ze. 1994-ben megjelent könyve (Beás nyelvkönyvkezdőknek – Pă lyimbá băjásilor) több átdolgozo és javíto kiadást is megért. A Beás nyelvkönyv – Pălyimbá băjásilor 1997-ben, a Beás nyelvkönyv – Pălyimbá băjásilor szkrijitură 2002-ben jö le a nyom-dagépről
.
Varga
Ilona kilencezer szavas „Beás-magyar, magyar- beás szótár”-a 1996-ban jelent meg. Orsós Anna Beás– magyar kéziszótárát (Vorbé dă băjás) egy évvel ké-sőbb, Magyar – beás kéziszótárát (Vorbé dă ungur)pedig 1999-ben és 2004-ben adták ki. Ezeket egy2002-ben összeállíto „Beás – magyar igeszótár”-ralegészítee ki. Pálmainé Orsós Anna azóta is szak-cikkek sorában foglalkozo a beás nyelv használa-tával, írásbeliségével és helyzetével, egyik fontos ál-lapotfelmérő tanulmányát
Varga
Arankával közösen jegyezte. Varga Aranka
„Meseóra”
című pedagógiaitanulmányára (2000) is érdemes odafigyelni.Egy ilyen emlékezésből a beásokkal kapcsolatosszakcikkek szerzői teljesség igénye nélkül történőfelsorolása sem maradhat el. Meg kell tehát említeni
Bódi
Zsuzsanna
 , Derdák
Tibor,
Eperjessy
Ernő,
Fleck
Gábor,
 
Gadó Szilvia,
Ignácz
 János
 , Kardos
Ferenc
 ,Cs. Mayer
Katalin,
Orsós
János,
Szalai
Andrea,
Szapu
Magda,
Szuhay
Péter,
Tálos
Endre,
Vajda
Imre
 , Vár-nagy
Elemér és Virág
Tünde
nevét. Külön kell szól-ni
Kalányosné László Julianna
munkásságáról, aki azőcsényi beás cigányok szokás- és hiedelemvilágánakteljes körű feltérképezésével, számos tanulmányávalszerze magának tudományos hírnevet.Néhai
Orsós
 Jakab elbeszélései és novellái (a Gyöke-rezés és az Aki hallja, aki nem hallja című köteté- ben és a folyóiratokban is) rendre a beás cigányokvilágát idézték. Ugyanúgy magyar nyelven, mint
Kalányos
István 2005-ben magánkiadásban megje-lent „Cigánynak szüleem” című memoárkötete.
Kalányos
Mónika, a festőművész-költő szintén a ma-gyarnyelvű irodalmat gazdagítoa, gazdagítja, dea beások is roppant büszkék rá. (Egyébként Orsós Jakab gyűjtöe a
Bari
Károly által magyarra fordíto beás népdalt: a Zöld az erdő, zöld a hegy is… kez-detűt, amelyet sokáig himnuszának tekinte a teljesmagyarországi cigányság.)Amikor megjelentek az első magyarországi cigányfolyóiratok és magazinműsorok még nemcsak aztérezték kötelességüknek, hogy a lovári cím mellé amásik anyanyelven is odabiggyesszék a megneve-zést, igyekeztek időnként beás szövegközlést is ejte-
Teknõvájó cigányNeuhauser Ferenc akvarellje 1806-ból
5304

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->