Új Kép (2008. Április-Május)

ISSN 1450-5010
ÚJ KÉP
Pedagógusok és
szülők folyóirata
április
2008 május
Pedagógusok és szülők folyóirata Tartalom
XII. évfolyam 4-5. szám,
2008. április–május Képlel-tár
Jovančić Miroslav: A kókuszdió széttörése – beszélgetés
Szerkesztőbizottság Csikós Tiborral 3
/članovi uredništva: Csikós Tibor: Egy festmény születéséről 5
Bori Mária, dr. Gábrity Molnár
Irén, Hajnal Jenő magiszter, dr. Tanulmányok, kutatások
Hózsa Éva (irodalmi szerkesztő/ Dr. Radoš Radivojević: Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése 4
književni urednik), dr. Illés Tibor a vajdasági fiatalok körében (I. rész)
(Eötvös Loránd Tudományegye- Nataša Kostadinović magiszter: Rövid esszé a zenéről és annak
tem), dr. Péics Hajnalka, jelentőségéről 30
Soós Edit (felelős szerkesztő/odgo-
vorni urednik), Szálas Tímea (szer- Hivatásunk eszköztárából
kesztő/urednik), dr. Szőke Anna, Tehetség Napja 2008 38
dr. Zsolnai Anikó (Szegedi Tudo- Besnyi Szabolcs: Nyomorgó kártyával 46
mányegyetem), Beszédes István
(műszaki és művészeti szerkesztő/ Testi-lelki egészségünk
tehnički i umetnički urednik). Dr. Magyar Lóránt: Gyógyító érzelmek 48
A laptanács tagjai/Savet lista:
Miskolczi József (elnök), dr. Bányai Pedagógusportré
János, dr. Pintér János (alelnökök), Koczó Ferenc: In memoriam 5
Grgo Francišković, dr. Horváth
Mátyás, Kucsera Géza, dr. Losoncz A Tanítóképző Kar hallgatóinak tollából
Alpár, Ninkov Irén, Pető István, Flaman Szilvia: Szocializáció 53
Priboj Potrebić Vesna, dr. Szöllősy
Vágó László, Varjú Potrebić Tatja- Hírkosár 57
na, dr. Zolnai Albert .
Lektor: Bálint Irén. Contents and Summary 58
Rezümé/Rezime: Számunk szerzői 60
Tiberije Kopilović, Szálas Tímea.
Szerkesztőség/Uredništvo:
24000 Subotica, Age Mamužića
13/II., tel./fax: (024) 554-184,
e-mail: ujkep@vmk.org.yu.
Kiadó/Izdavač:
Vajdasági Módszertani Központ
Szabadka, Vojvođanski centar za
metodiku Subotica.
Elnök/Predsednik: Soós Mihály.
Készült/Štampa: Grafoprodukt,
Szabadka/Subotica.
Az Új Kép az interneten:
www.ujkep.net Kettős szám. Ára 200 dinár.
Képlel-tár 3
Razgovor sa umetnikom uvek je

A kókuszdió széttörése uzbudljiv i otkriva nam jedan novi
svet ili stari na drugačiji način.
Beszélgetés Csikós Tiborral Intervju sa Tiborom Čikošem otkri-
va nam takve detalje diskursa.
Miroslav Jovančić Odgovori na pitanja su svojevrsna
biografija umetnika ili hodogram
1. Ön a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott. Tehát végzettsége szerint festőmű- vlastitog umetničkog oblikova-
vész, mégis egy adott pillanatban a meglehetősen nehéz, munka és időigényes képgrafika felé nja. Rođen je u Kanjiži i mada
fordult, amely elől általában gyorsan más műfajokhoz menekülnek az alkotók. Hogyan történt vezan za nju otisnu se daleko.
mindez, és alkotásaiban fölénybe kerül-e az egyik médium a másikkal szemben? Diplomirao je u Budimpešti na
A kérdés érdekes. Tulajdonképpen mindig is festőnek készültem, azt gyakoroltam, umetničkoj akademiji kao slikar.
és annak is értem be, vagyis ez tulajdonképpen egy máig tartó folyamat, ha pontosab- Kako sam priznaje, trudio da se
ban szeretnék fogalmazni. Amikor a mélynyomódúcos grafikával komolyabb isme- nadoknadi manjkavosti u veštini
retséget kötöttem, már meglehetősen sok festői stúdium és néhány év alkotói munka crtanja. Profesor Geržon u čijoj
is volt mögöttem. Ez a berögződöttség azóta sem változott. Ugyanakkor az is lehet, klasi je završio nije bio zadovoljan
hogy festőként gondolkodó grafikus vagyok, ugyanis általában festékhez, színekhez što mu „učenik” napušta slikarstvo
szeretek nyúlni, de egy idő óta képeimet vonalhalmazokra bontom, ami nyilvánva- jer ga zvala unutrašnja potreba u
lóan a grafika miatt van. Ez a grafika visszahatása a munkámra, az egyetemi éveim drugi žanr. Ovaj sraz ga je mnogo
alatt még egészen másként rajzoltam. Párizsi tartózkodásom után történt már, hogy koštao pri plasmanu kao umetni-
egy rajztanári továbbképzésen puha grafitceruzával tanulmányrajzot készítettem egy ka. Vrata se mu se zatvorila, teško-
fa terméséről. A stúdium minden követelménynek megfelelt, igen magasra értékelték, će nalaženju posla potpomogle su
és amikor az egész projektum közszemlére került, akkor tudatosodott bennem, hogy nastojanje da krene put Pariza.
grafikusként rajzolok. Rajzomon vonalhalmazok tömkelegére bontottam a tér-formát, Tamošnji boravak u mnogome ga
fényt-árnyékot. je izmenio. Upoznao je mnogo
Hogyan jutottam ide? Azt hiszem, az egyetemi éveimmel kell kezdenem. A buda- značajne umetnike, galerije, nove
pesti négy év nagyon gyorsan elmúlt. Az első két évben vélt és valós rajztudásbeli hát- tendencije. U svom radu napustio
rányomat igyekeztem minden erőmmel lefaragni. Esténként karate edzésekre jártam, je slikarstvo i krenuo je prema
akkor volt felfejlődő félben a magyar sport karate. Eleinte csak annyit fektettem bele, novim izazovima. U umetnosti
mint egy átlag vajdasági fiatal, mondjuk Kanizsán. Budapesten mégis gyorsan edző nema granica pošto unutrašnji
és versenyző is lett belőlem. Emlékszem, Papp László kijárt a versenyeinkre. Szeretett nemir gura stvaraoca u nova
viccelődni. Nekem is jutott belőle, amikor észrevette csodáló tekintetemet. Keszity oprobavanja. Sa reputacijom
két danos mester gyakran járt az akkori Zrenjaninból Budapestre edzéseket tartani. boravka u Parizu ovaj umetnik
A sportban és a művészetben is nagy volt a hajtás. Karatés reputációm következtében obilazi svet i bogati svoja sazna-
évfolyamtársaim előtt bizonyos tekintélyre tettem szert. Néhányukon keresztül sike- nja. Bio je u dalekom Japanu,
rült egy vékony kapcsolatot kialakítani a budapesti avantgarde egy kis szeletével, ahol Kini, Švedskoj. Iz razgovora se
elfogadtak. Ez a munkámban is megmutatkozó irányváltás megbontotta korábbi jó da zaključiti da umetničko biće
viszonyomat Gerzson mesterrel, aki a föstés mesterségére tanított volna becsülettel stvaraoca nije jednostavno jer do
az egyetemen. Emiatt nem maradhattam diplomázás után ötöd-hatod stb., további momenta ocene on je prošao i
évekre, hanem hazatérve hirtelen légüres térben találtam magam Kanizsán. A kara- dalje prolazi trnoviti put, nailazi
tét időközben abbahagytam, és katonai szolgálatra is csak kínosan lassan hívtak be. na odobravanje. Nije lako udovo-
Újvidéken fel sem vettek az ULUV tagságába, hiába próbálkoztam kétszer is. Teljesen ljiti ukusima. Ipak je bitno da on,
ismeretlen voltam, semmi sem sikerült. Ez a sokk volt az oka, hogy nem nyugodhat- stvaralac čini osvrte i da oformi
tam, hiába találtam jó állást Szabadkán a letöltött katonai szolgálat után. Ki kellett sud o vlastitoj situaciji.
4
Cím Képlel-tár 5
jutnom Párizsba. Ekkor kínálta a sors

azt a lehetőséget, hogy grafikát tanuljak.
Nagyon büszke vagyok rá ma is, hogy
ott tanulhattam, ahol ennek a műfajnak
igazi anyagi kultúrája, társadalmi elfo-
gadottsága, galériarendszere, kialakult
kereskedelme van. Joelle Serve műhe-
lye (ahol tanulni kezdtem) ma is mű-
ködik Párizsban. Ez a művésznő a tech-
nikai felkészültségre igen nagy hang-
súlyt fektetett műhelyében. Rézkarcot,
gyantaporos foltmaratást, lágyalapot és
a rézmetszés alapjait sajátítottam itt el.
Mindezt úgy, hogy minden alkalommal
söprögettünk asztalunk körül a mű-
helyben, és szigorúan felraktuk a szé-
keket távozáskor. Néhány ösztöndíjas,
valamint nagyon komoly amatőrök, pl.
műkedvelő mérnökök jártak ide „grafi-
kázni” abban az időben. Egy ízben egy
nagyméretű gazdátlan cinklemezt ta-
láltam a műhely egy szegletében. Joelle
megtanított rá, hogyan kell az egészet
kézi erővel lecsiszolni, felpolírozni úgy,
hogy egy újabb munka készülhessen rá.
Egy álló napig csiszoltam a lemezt. Én
mindig csak ilyen munkás példákat lát-
tam magam előtt, nem pedig izzadságtól
menekülő művészpalántákat, vagy eset-
leg elkényeztetett titánokat.
Azután itt van az alkatom kérdése is.
Megvallom, mindig is nagy kínok kö-
zött festettem. Soha nem volt meg a fes-
Csikós Tibor:
Egy festmény születéséről…
Ennek a képnek a címe:

Folyamat O 02, olajjal fes-
tettem vászonra. Nagy for-
mátum. 40 cm magas és 2
méter széles. Része annak
a sorozatnak, amelyet még
999-ben kezdtem el feste-
6 Miroslav Jovančić
ni. Ugyanis egy pályázaton tés egyértelműsége számomra, mint ahogy ez általában egyértelmű volt a rajzolásnál.
elegendő pénzt nyertem 0 Néha még ma is zavarba jövök, ha festékkel kell dolgoznom, hiszen annyi probléma
db nagyméretű olajfest- van itt: a tónus, a szín, az anyag képlékenysége. Persze egy bizonyos tudással a hátam
mény megvalósításához. Ez mögött már másként sikerülnek a képeim, de a tanulásnak soha nincs vége.
azt jelenti, hogy a pályáza- 2. Vissza tud-e emlékezni arra a pillanatra, amikor már teljes bizonyossággal tudta, hogy
ti díjon vásárolni tudtam a képzőművészet az Ön élethivatása lesz? Mi volt e döntésének meghatározó, legfontosabb
0 db jó minőségű Tokaji része? Van-e olyan személy vagy pedig történés, amelyhez ez kapcsolható?
vakkeretet és rávaló alapo- Természetesen igen. Konkrét történéshez, személyhez, kora gyermekkoromhoz
zott vásznat. Az olajfesté- tudom kapcsolni. A valóság mindig arra tanít, hogy a dolgok összetettebbek, mint
ket, nos, azt javarészt egy ahogy gondoljuk, vagy figyelembe tudjuk venni. Ez mégis egyszerű, talán.
barátomtól kaptam, akinek Kisgyermekként az első igazi dicséretet egy képeslap lemásolásával értem el.
festőművész apja külföld- Mézes mackó soha nem jutott el a Mézeskalács újvidéki szerkesztőségébe, ugyanis a
re költözött, és nem cipelte szüleim elmulasztották beküldeni. Bennem mégis rögzült, hogy én jó rajzoló vagyok,
magával több kilónyi festék úgyhogy ezután mindig igyekeztem ezt mások előtt bizonyítani. Horgoson van egy
készletét. Ecsettel, festő- unokatestvérem, akinek a hatalmas képregénytárát hetekig bújtuk nyaranta. Ő az, aki
szerrel pedig magam is ren- apró trükkökre tanított a rajzolásban. Kitűnően faragott, és amikor vizes rongyokból
delkeztem, elvégre hosszú egyszer egy barátja előtt kibontotta agyagból formázott atlétáját, úgy gondoltam a
ideje, több éve kaptam már világ legnagyobb művésze éppen az én unokatestvérem. Kanizsán, általános iskolás
közalkalmazottként teljes koromban az anyukám iskolás rajzait másoltam. Emlékszem, hogy mennyire fájt a
rajztanári fizetést a buda- kritika: nem tudok úgy festeni, hogy a dolgok térben látszódjanak, mint ahogyan azt
pesti tanügytől… Dobó Tihamér festőművész tudja. Aztán kiváló rajztanár nénink, Bicskei Jovánka
Több nagyméretű ké- felfedezte, hogy egyik osztálytársunkból művész lehetne, mint ahogy Dobó Tihamér
pet sikerült készre feste- tehetséges festőművész lett, és ezt az egész osztály előtt ki is jelentette. Ezt az osztály-
nem még az első évben, de társamat Nagy Józsefnek hívták. Mondjam még?
erre a vászonra csak sárga Hetedik-nyolcadikban már együtt jártunk Szkipével (ma Josef Nadj nemzetkö-
körök kerültek abban az zi hírű táncművész és koreográfus), aki a padtársam is volt akkor, az összes létező
évben. Az így megszáradt szakkörre és kiállítás-megnyitókra, együtt bújtuk a szakkönyveket, küldözgettük a
képet a kezemben cipeltem rajzainkat az Ács József vezette KLI-nek Újvidékre. Egy zentai vernissage-on megis-
Budapest belvárosán át a merkedtünk Benes József fel.
Ferencvárosig, ahol is egy Nyolcadik után gyermekművésztelepre küldtek Pacsérra. Itt Torok Sándor és
kollektív műterem egyik sar- Gyurkovics Hunor tanítottak. Ők is úgy fogták fel, és ezt hangsúlyozták is, hogy majd
kát alkotás céljaira felaján- egyszer kollégák leszünk.
lották 2002-ben. A szél néha A pálya választása ekkor megtörtént. A családom nem bátorított, de nem is gördí-
kicsavarta a képet kezemből. tett akadályt az utamba.
A festők általában jól isme- Diplomázás után rajztanárként tanítottam egy évet Kanizsán, a Zmaj Általános
rik ezt a kellemetlen érzést, Iskolában, Bicskei Jovánkával együtt, aki most is kitűnt rendkívüli kedvességével,
de spárgákkal is magamhoz áldozatos munkavállalásával. Tapasztalhattam, hogy Dobó Tihamér festőművész
kötöttem a vakkeret bizo- még mindig ugyanolyan népszerűségnek örvendett a kanizsai gyerekek között, mint
nyos részeit, úgyhogy elég annak idején közöttünk, a hatvanas-hetvenes években.
jól boldogultam. A trolin, 3. Figurális művészet, vagy pedig tárgynélküliség? Mindkét terület érdekelte Önt, természe-
metrón akkoriban már egé- tesnek vette mindkét terület kutatását? Melyikben érezte jobban magát?
szen gyakorlottan közleked- Valóban vannak figurális és absztrakt munkáim is. A figurációnál egy bizonyos
tem ilyen nagy felületekkel. szakmai biztonság megszerzése kötötte le a figyelmemet. Ez természetes, hiszen a
A műterembe érkezvén azért rajzolás felől közelítettem a képzőművészethez. (Valamikor ez annyira hozzátartozott
A kókuszdió széttörése 7
a művészképzéshez, hogy el sem lehetett képzelni másként.) Aki rajzolni nem tud, bevizeztem a kissé megnyúlt
számomra nem is képzőművész. Igaz, oly korban élünk, ahol a határok egyre inkább vásznat a hátoldalán, hogy
elmosódnak, kiszélesednek, de ugyanakkor a klasszikus értékekre való visszautalás jól kifeszüljön.
erőteljes jelei is felfedezhetőek a kortárs művészetben. Tehát ez mégis aktuális és Száradás után újabb ré-
mérvadó követelmény. tegben sárga körök kerültek
Ami engem illet, már az egyetemi tanulmányaim idejének második felében, (ami- a vászonra. Abban az időben
kor már eléggé jól tudtam rajzolni az évfolyamtársaimhoz képest), megpróbáltam ez a ferencvárosi műterem a
kiszélesíteni a lehetőségeimet. Az akkori akadémikus tanulmányfestés gyakorlata képzőművész társadalomban
egyáltalán nem elégítette ki igényeimet. Kipróbáltam az absztrakt festést, a csurgatást, bizonyos rivalizálás célpont-
a decalcomániát, az art brutot és a művészeti akciót is az Indigó csoport egyik kiállítá- ja is volt. Többen megfor-
sán. Egy egész sorozat kollázst szenteltem a kép olyan drasztikus intervenciókkal való dultak itt, akik valamiért az
alakításának, mint a festőrongy csapkodása, a tépés, a taposás, az égetés. Erre mondta én munkámra is kíváncsiak
Gerzson mester, hogy először zongorázni kell megtanulni, és csak utána a zongo- voltak. Ironikus-csípősen
rát baltával szétverni. Ezeket a kollázsaimat egy mappában elvittem Budapestről megjegyezték, „Láttuk, hogy
Újvidékre, az Új Symposion szerkesztőségébe, ahol is az egész mappát szépen vissza- elkezdtél festeni…” Az élce-
adták, ma sem értem, hogy miért. (A vajdasági irodalmárok mindig is kirekesztően lődés senkinek sem esik jól,
viszonyultak hozzám, tisztelet a kivételnek!?) de tudtam, a reggel-esti ta-
Az egyetemen kénytelen voltam továbbra is akt stúdiumokat festeni, amit meg- nítás, a grafika, a pályázatok
lehetősen karikaturisztikus modorban tettem, úgyhogy teljesen megromlott a mes- írása, egyéb elfoglaltságok
teremmel való viszonyom. Egyetemi éveim után viszont csak azért is visszatértem a mellett nem bírok már többet
stúdiumokhoz, ekkor született a közismert bohócbábú sorozatom. Ez nem volt telje- kipréselni magamból, vagyis
sen rossz, de magárahagyatottságomban, egy vélt kritika alapján újabb ötlet megvaló- csak idővel. Ezért egyik hét-
sításához fogtam Kanizsán. Párhuzamot húztam a motorosok címkékkel teletűzdelt végén, éjszaka, amikor senki
színes ruhái és a bohóc megjelenése között. Azt hiszem, ezt nagyon kevesen értették sem volt a nagy műteremben,
meg, úgyhogy ezt a sorozatot nem érzem sikeresnek. felvittem képemre a színeket,
Ahhoz, hogy teljesen más területekre evezzek, egy annyira más közeg kellett, mint egy francia előkép alapján,
Párizs metropolisza, ahol az ember az utcán beszélgetve is művészetelméleti kérdések- ami még régen rögzült ben-
be bonyolódhat. Itt ismerkedtem meg a számomra részleteiben ismeretlen 50-es évek nem. Ezt úgy kell érteni, hogy
absztrakciójával, de Jean Dubuffet élő művészete is konkrét valóssággá vált. volt egy színhangzat, ami
Valószínűleg Hayter iskolájától számítható a változás a munkáimban. A követ- érdekelt, de egyáltalán nem
kező elgondolást, a tervezett firkafej sorozatot már teljesen eltárgyatlanítottam, és szolgai módon, ott a rendel-
gesztusos absztrakt akvarelleket kezdtem festeni.(Párizsi fények, Hajnal a téren stb.) A kezésemre álló eszközökkel
kilencvenes években már csak a lírai absztrakció, a gesztus és a struktúra, a halmazok rögtönöztem Munka közben
érdekeltek. sokszor megfordítottam a
A tárgynélküli művészet, különösen pedig annak a formátlanított változata renge- festményt. Többszöri átfedés
teg energiát szabadított fel, és ettől a munkám sokkal magával ragadóbb, izgalmasabb után kialakult a kompozíció.
lett. Itt juthatott kifejezésre lírai vénám. Meglehetősen konfliktusos
Újabban kísérletezni kezdtem fotográfiák bevonásával, ugyanis elkezdett zavarni éjszaka volt. Reggel, amikor
az absztrakciónál a kép hiánya. Azonkívül rengeteg élmény ért Svédországban, amit száradni hagytam földre fek-
szeretnék kifejezésre juttatni. tetett vásznamat, egyáltalán
4. Többször is járt tanulmányúton külföldön, valamint külföldi művészek műhelyeiben és nem éreztem jónak a műve-
műtermeiben is. Legyen szíves, meséljen erről nekünk valamit. met, de azt is tudtam, nem
Igen, több országban is jártam tanulmányúton és alkotók műhelyeiben, műterme- tehettem másként azt, amit
iben. Számomra Párizs rendkívül izgalmas hely. Hihetetlen élmény volt egy vajdasági tettem.
Képemben tükröződtek kisvárosból a fények városába érkezni 986-ban, és elfoglalni a Cité Internationale dés
az éjszaka fényei. A felületek Arts egy vadonatúj építésű műterem-stúdióját, a főépület melletti kis utcácskában,
összekapcsolódtak, „moz- a L’Hotel de Ville-től (Városháza, közvetlen központ) százméternyire. A műterem-
gásban voltak már”. Elértem, lakás első használója voltam, el is irigyelték tőlem a francia kollegák gyorsan. Itt
amit akartam, most már láttam először távolról érkezett művészek műtermeit. Kezdeti, magányos napjaimat
volt ereje a festménynek, megunva, egy vidáman nevető társaság után beléptem a liftbe. Megismerkedtünk, és
nem ironizálhattak tovább hamarosan meghívtak műteremnézőbe egy ír festőművészhez a Montmartre-ra. Kis
kollégáim a gyenge kezdé- nyelvi problémáim azért adódtak, de szorgalmasan jártam nyelvórákra az Alliance
sen. A megkezdett munkára Francaise-ra, majd a Városi elöljáróságra. A barátkozás is sokat segített. Hamarosan
visszajártam, ahogy az idő otthonos vendég lettem a társasági összejöveteleken.
engedte. Jugoszláviából is érkeztek művészek 2 hónapos tartózkodásra. Itt ismerkedtem
Arra már nem emlék- meg többek között Halil Tikvesa grafikusművésszel.
szem, hogy kezdetben is A Cité grafikai műhelyét a dán Bo Halbirk vezette. Részletesen megmutatta nekem a
megvolt-e a kép szimmetri- modern felszerelést, de akkor már az Atelier 63-ban rendszeresen készítettem a fémdúca-
kus osztása, vagy csak ekkor imat. A Cité Szajna parti főépületének udvarán kellett áthaladni, hogy az ember Halbirk
„néztem ki” az összefüggé- birodalmába jusson. Itt megnézhettem a 6 méter magas szobrászműtermeket is.
sekből. Mindenesetre így, Később Antonio Lazo venezuelai festőművésszel és Key Hassan délafrikai grafi-
hat év távlatából, az egészet kussal barátkoztam, itt a nemzetközi művészvárosban. Mindkettőjüknek saját műte-
újra szemügyre véve, úgy remstúdiójuk volt, ahogyan nekem is.
tűnik, az éjszaka „szemeit” Időnként a Jugoszláv Kultúrközpont rendezvényein is megfordultam. Itt ismerked-
festettem meg akkor. tem meg Bojan Bem festőművésszel, és sokkal később Danilo Kiš íróval. Egy alkalom-
A befejező művelet
annyi volt, hogy a kép sö-
tétebb részeit közelítettem
a kép széleihez. Ezen a
feladaton tulajdonképpen
több alkalommal dolgoz-
tam, és néhány hétig tartott
a befejezése. Egyszer, csak
néhány órát dolgoztam.
Gyermekkori barátom bu-
dapesti kiállítás megnyitója
miatt abbahagytam a mű-
termi munkát. A vernissage-
on, egyik nagytekintélyű
művészünk megkérdezte
tőlem, hogy dolgozom-e
valamin? Szégyellhetem hi-
úságomat, de ezen annyira
megsértődtem, hogy nem is
válaszoltam neki semmit.
Pedig a kezemen még az
olajfesték nyomai fellelhe-
tőek lettek volna. Hogyan
mal a legendás Desanka Maksimović költőnő irodalmi estjére mentem. Emlékszem kérdezhet tőlem ilyet valaki,
mondataira. Idézem: „Amit a németek a második világháborúban elkövettek az én aki tudja, ki vagyok? Mindig
népem ellen, azt most az én népem is elkövetheti valaki mással szemben.” Akkor még is dolgoztam valamin, éppen
fogalmam sem volt arról, hogy mire gondolhatott. úgy, mint ahogyan barátom
Egy ösztöndíjas barát segítségével bekukkantottam a párizsi Beaux-Arts Giorgio is azt teszi, hosszú évek óta.
Silvestri vezette osztályra is. Amit ott láttam, az teljesen megdöbbentett. A festő Talán azért is némulok el
osztály hallgatói nem ecsettel festettek, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy szikével ilyenkor, mert titkon nem
színes, pl. kék papírokat vékony csíkokra metéljenek, és azokból kollázsokat ragasz- bízom magamban. Most dol-
szanak. Nem értettem, de valószínűleg nagy hatást tett rám az osztály összehangolt gozom én valamin, ha meg-
tevékenysége. Később Silvestri mesterrel is megismerkedtem. kérdezik tőlem? Pillanatnyi
A legnagyobb élménynek 987 nyarán, és őszén S. W. Hayter műtermében tanít- némaságom ilyen groteszk
ványként tett látogatásaim számítanak. Júniusban, júliusban és augusztusban immár szituációkba sodor olykor,
az Atelier 7-ben dolgoztam, Joelle egész nyárra bezárta grafikai műhelyét, az Atelier állapíthatom meg aktualitá-
63-at, amit Hayter valamikori tanítványaként nyitott. Az idős Hayter mester hetente sát vesztett bölcsességgel…
kétszer jött taxival a Rue Didot- ba, az Atelier 7-be. Szellemi frissességével min- A következő festmé-
denkit lenyűgözött. Tulajdonképpen csak akkor érzékeltem, hogy egy aggastyánnal nyem is nagy méretű lett.
beszélgetek, amikor láttam remegő térddel lefelé indulni a pincébe vezető falépcsőn. Ezt egy kidobott ágykeretre
Itt a kisebb présgépek, és nagy fafiókokban a nagyon fontos archívum kapott helyet. feszített vászonra festettem
Minden, a műhelyben dolgozott grafikusnak külön mappája volt, néhány fontos ugyanott. Igen, a közal-
nyomattal. Itt a szabadkai születésű Josip Skenderović Ago munkáit is megtaláltam. kalmazotti bérlista ilyen
Egy alkalommal pedig a híres galériás, Riedel jött el személyesen Hayter mesterhez, megoldásokra csábítja a bu-
dapesti „művészkedőket”.
Kukázott vakkeret. Nincs is
annál jobb. Az ember sze-
mélyes kontaktust alakít ki
előzőleg már személyiséggel
rendelkező tárgyakkal.
Végezetül, had me-
séljem még el, hogy az év
őszén litográfia bemutató-
ra hívtam el annak a svéd
tanfolyamnak a résztvevőit,
ahol magam is tanultam.
Orvosokat, tanárokat. A
grafikai műhely után a fes-
tőműtermet is megmutat-
tam. Folyamatom annyira
megnyerte az egyik jelen-
lévő orvos tetszését, hogy
hamarosan megvásárolta,
és attól kezdve svédországi
otthonát díszíti, egy színes
grafikám társaságában.
Umetnik Tibor Čikoš govori o elhunyt művészek grafikái érdekelték különösen. Volt, aki egész életművét fekete -
jednom rakursiranom deju iz serije fehér rézmetszetekben hagyta hátra, ami tudvalevőleg sziszifuszi munka és középkori
slika koje je morao uraditi na bazi technika, mégis amit létrehozott az, modern és időtálló. Mint korábban említettem,
konkursnih obaveza. én csak jó példákra emlékszem, akkor is, ha nagyon sokan nem értik meg manapság,
Slikanje nije udarnički rad jer je miért foglalkozik valaki anyagilag ennyire nem kifizetendő, időt rabló munkával.
vezano za inspiraciju, trenutke. Az Atelier 7-ben kezdő grafikusok számára a belépő a plaque experimental,(értsd:
Ovo delo koje opisuje, rađalo se kísérleti lemez- tenyérnyi cinklemez, amelyet kb. 8 nyomatig kellett felfejleszteni)
sporije iz više razloga. Rađena je volt, amelyet egyes idősebb grafikusok nagyon utáltak, mert szerintük ezzel kény-
u Budimpešti u galeriji gde mu je szeríttette tanítványaira látásmódját az idős mester. Én meglehetős áhítattal és nagy
omogućeno da stvara. U stvaranju gondossággal készítettem el ezt a munkát. Példaképeim a műhelyben dolgozó japán
dela bilo je etapnosti da bi po grafikusok voltak, akik száradni is úgy raktak le egy dúcot, hogy a kis fémlemez négy
unutrašnjoj zapovesti završio rad. sarkát kis krétadarabokkal alátámasztották, hogy az egész jól kiszáradjon.
Izloženu sliku je pogledao poznati Mikor a beiskolázási munka elkészült, nyomataimat az asszisztens segítségével
likovnjak i upitao je autora da li kiraktuk a falra, leültem Billel, (ahogy Haytert a barátai nevezték), aki a sorozatot
radi na nečemu. Ova spoljna upi- elemezve egy újfajta gondolkodásra irányította figyelmemet. Ezután következett a
tanost ga je razložno uvredila tako második lecke, egy valamivel egyszerűbb dúc elkészítése rézmetszőkéssel. Ez is telje-
da ništa nije odgovorio. Zar da me sen új volt számomra. A harmadik lecke abból állt, hogy megfogtuk idős mesterünk
to pita kada me poznaje – čudila kezét, aki karjával és egész testtartásával bemutatta, hogyan kell hihetetlen lazasággal
mu se prikrivena sujeta. Ovaj čin a rajzolóeszközt (a metszőkést vagy a rézkarcoló tűt) megragadni. Otthoni rajzolásra
uzburkava unutrašnju sigurnost sva- buzdított bennünket.
raoca – no život ide dalje. Stvarati Közben voltak galérialátogató napok. Ez abból állt, hogy sok, mondjuk a Szajna
se mora i to donnosi i druga jobb partján lévő galériában összehangoltan, egy időben rendeztek kiállítás megnyi-
osećanja. Pozvan je u Švedsku da tókat és a közönség egyik helyszíntől a másikig vándorolt. Hihetetlen mennyiségű
prisustvuje jednoj litografskoj pre- alkotást látott így az ember egyetlen délután. Egy ilyen alkalommal látott újszerű,
zentaciji kursista u instituciji gde je és óriási gesztusértékű munka befolyásolta firkafej tollrajzaimat. Emlékszem, hogy
i sam učio. Slika o kojoj se pričalo Hayter hosszasan figyelte vonalaimat és akcentusaimat az egyik ilyen spontán raj-
toliko se dopala jednom lekaru pa zocskán. Gondolom, hogy tetszett neki.
je isto kupio da mu ukrašava dom Havi rendszerességgel, szombatonként a tanítványok meghatározott időre vol-
pored jedne grafike koju je takođe tak berendelve a mester hatalmas, galériával is ellátott műtermébe, amely a XIV.
on stvorio. kerületben, a csillagvizsgáló közelében volt. Rendszerint egyik asszisztense nyitott
ajtót, egy japán hölgyre emlékezem. A japán grafikusok különösen becsülték az idős
művészt. Festőállványokon több nagyméretű vászon volt látható, amelyeken a mester
valószínűleg felváltva dolgozott. Óriási létra állt a falnak támasztva. A helyiség egyik
fala keretbe foglalt kis üveglapokból állott. Sajátos módon a vásznakra vékony japán
papírt kasíroztatott, ez az alap felelt meg legjobban színes lazúr technikájának. (Az
olajfestéket áttetsző rétegekben, hígítva vitte fel a vásznaira.)
Sohasem beszélt aktuális munkáiról. Amikor a társaság összegyűlt, és a székeken
helyet foglaltunk, akkor a segédje előhúzott a tárlóból egy-egy befejezett nagyméretű
vásznat. Az egyik ilyen munkája sárgával és fehérrel volt festve. Ezt az emberek nem
nagyon szeretik, okított bennünket. Szóba kerültek a színek. Festményei nagyon
erősen színesek voltak. (Számomra hiányoztak a fehér felületek az egyes színfoltok
között.) Azt mondta, felejtsük el a tizenkét osztatú színkört. A legújabb kutatások
már megdöntötték ezt az elméletet. A színt az ember inkább sejti. Nekünk pedig az a
dolgunk, hogy sokat szemléljük a munkánkat.
A következő év májusában nyílt egy nagy kiállítása a Riedel galériában (Galerie J.

C. Riedel), az utcák utcájában, a Rue du Seine-ben, ahol a legfontosabb párizsi galéri-
ák kaptak helyet. Máig őrzöm ezt a kiállításplakátot.
Júniusban sajnos már a komemorációs ünnepségre voltunk hivatalosak, a Pere
Lachaise temető ravatalozójába. (Mesterünk 88 éves korában, egy infarktus következ-
tében elhunyt.) A vendégek között megjelent Pierre Alechinsky festőművész is.
Az a néhány svédországi műterem, amelyet nekem személyesen alkalmam volt
látni, szóra sem érdemes, de nyilván túl kevés ilyet láttam eddig. Svédországban vi-
szont nagyszerűek a kollektív műtermek. Magam is rögtön tagja lettem egy ilyennek.
A göteborgi KKV-be (Konstärnernas Kollektiv Verkstadt i Göteborg) nagyon nehéz
bejutni, de engem azonnal felvettek a tagok közé, mivel az Atelier 7-ben tanultam
Párizsban. Ezért itt minden ősszel a Kulturnattan (nyitott nap) bemutatom a viszko-
zitás technikájának alkalmazását, ami tulajdonképpen elég attraktív eljárás, és ezt a
közönség díjazza is általában. A kollektív műhely a város legszebb pontján fekszik,
a Göta (Gót) folyó torkolatánál. Valamikor ide építették a várat, ahonnan a határt
és a forgalmat ellenőrizték. A vár romjaira a XIX. században cukorgyárat építettek,
ezt az épületet kapták meg 970-ben a művészek. Az itt található asztalosműhely a
legmodernebb gépekkel van felszerelve, de lehet itt bronzot és üveget önteni, fémmeg-
munkáló, kerámia, tűzzománc műhelyek kaptak helyet a felső emeleten, ahonnan
fantasztikus kilátás nyílik a tengerrel egybeolvadó folyótorkolatra, valamint a város
legszebb, emelt ívű hídjára. Egy szinttel lejjebb a textilműhely és a grafikai műhelyek
(szita, rézkarc, litográfia és számítógépek) vannak. A textilműhely asztalai tíz méter-
nél is hosszabbak. Az itt töltött időért természetesen fizetni kell, ami minimum napi
0 euró, ezért igyekszem jól beosztani az időmet, amikor itt dolgozom.
Kínában csak egy városban, a délnyugat-kínai Kunmingban látogattam mű-
termeket. Gyárépületek raktáraiban, rogyadozó csarnokokban rendezik be víz és
toalett nélküli, nem túl igényes műtermeiket. (Ezek a műtermek egyes budapesti
szocreál műtermekkel mutatnak némi rokonságot talán). Igen nagynevű, nemzet-
közi reputációval rendelkező művészek műtermei is ilyen környezetben kapnak
helyet. A művészi munkára igényesek, találékonyak. Nagyon biztosak a szakmában,
kitűnő rajzolók, ami nem mondható el a svéd kollegákról. Gondolom, az olvasók
közül sokan ismerik a nagyszerű, ironikus realista kínai festészetet, valamint a
modernizmus egyéb ottani műfajait, ami óriási nemzetközi reputációval rendelke-
zik. Pekingben sajnos túl rövid ideig tartózkodtam, de szép emlék marad a modern
Művészeti Múzeum kiállítása, amit az Amerikában élő Zhou testvérpár (Zhou
Brothers) életművének szenteltek.
5. Létrehozott egy meglehetősen sajátos, felismerhető és individuális kézírást festészetében,
és különösen úgy tűnik számomra, még inkább a grafikában. Hogyan jutott ezekhez a megol-
dásokhoz? Vajon az esztétikum fedezte fel és formálta meg a technikát, vagy éppen a technika
határozta meg a képzőművészeti esztétikum megformálását?
Ha megpróbálok számot vetni azzal, ami sajátos, és azzal, ami munkáimat jellem-
zi az utóbbi tizenöt, esetleg húsz évben, be kell látnom, hogy ezek a formák Párizs
és az Atelier 7 nélkül nem születtek volna meg. Amikor ott akvarelleket kezdtem
festeni, öntudatlanul is körökkel kezdtem a munkát. Nem vizeztem be előre a papírt,
mint más rendes akvarellfestők, hanem ecsettel rajzolt vizes körökkel bontottam meg
a papír egyöntetű fehér felületét.
Később ez már tudatos döntés volt, hogy köröket használó minimalista program
megvalósítását tűzzem ki magam elé, és ennek semmi köze bármiféle technikához, tech-
nikai meghatározottsághoz. 993-ban redukáltam a fontos képi elemeket. Maradt a kör
mint alapelem. Bármilyen szép elhatározás volt, nem tudtam csak körökből építkezni.
A kör mellett van egy másik gyakran jelenlévő elem, nevezzük csillagnak.
Tulajdonképpen a három irány vagy kiterjedés megjelenítése a síkon. Hayter réz-
metsző technikája ilyen, de én inkább ecsetrajzban, más jelleggel használom. Nálam
ez absztrakt, míg ha megnézzük Bil (Hayter) vagy Saunier grafikáit, ők jelenségeket
írnak le a rézmetszőkés ilyen irányú mozgatásával.
Megelégedtem azzal a képi világgal, amit a kör mint forma, és ellenpólusként, a
zsugorított térként felfogható csillag vagy mag nyújt. A forma vagy jel létrejön, és a
következő gesztusommal kioltom, megszüntetem hatását. Ezek az elemek végtelen fo-
nadékká, képpé szövődnek. Struktúrák alakulnak ki, melyeknek térbeli szerveződése
meglehetősen bonyolulttá válhat.
A számomra fontos nyelvi eszközök vizsgálatára Hayter mester ösztönzött. A
képi redukció gondolatát, a ritmus szeretetét Dobó Tihamértól vettem át, bár nálam
a ritmus meglehetősen egyszerű képlet – alternáció.
Ezenkívül, már párizsi kiállításomon felhívták a figyelmem, hogy rézkarcaimon a
textúra mennyire fontos helyet foglal el. A textúra talányát ma is feszegetni próbálom
munkáimon.
Mármint az a talányos számomra, hogy miért foglalkozom ilyen kitartóan ezzel a
kifejezetten nőies jelenséggel.
Van még valami. Említettem már, hogy Hayter műhelyében a térben kígyózó
vonalakat géz- és függönydarabok textúrájával ellenpontoztuk. Ezeken a textileken
itt-ott egy virágocska is feltűnt, amely mások szerint lényegtelen objektum, ami nem
is nyelvi, inkább szimbolikus elem.
Grafikában egy választott virágot, a gyermekies tulipánt is szívesen beleszövöm
alkotásomba, személyesítő elemként. A festményeknél pedig papírból kivágott objek-
tumokkal reliefszerű felületet kollázsolok, majd ráfestek.
6. Megkérném Önt, hogy tegyen összehasonlítást külföldön szerzett kiállítói és munkatapasz-
talata, valamint az otthon szerzett tapasztalatai között. Érvényesítse ezt az összehasonlító
szempontot a svédországi és a vajdasági képzőművészeti színtér között is.
Talán a legutóbbi, a kínai kiállításom megszervezéséről tudnék beszélni. A Nordica
Galéria csapata tudomásom szerint hívő keresztény, amely talán vallási megfontolá-
sokból is, de hihetetlen odaadással tudja a kiállításokat felrakni, szervezni. Néhányan
komoly művészek, és vannak lelkes művészeti amatőrök is közöttük. Összetartanak,
és rengeteget dolgoznak mindig új és újabb jövevényekkel. Ez a munka valószínűleg
nem mindenkinek felel meg.
Az Önök intézményében ugyanilyen lelkes közösség dolgozik, akik a kiállító mű-
vész valamennyi problémájára igyekeznek megoldást találni. A mostani kiállításom
megmutatta, hogy nincsenek leküzdhetetlen akadályok és távolságok. Sem fizikai,
sem lélektani értelemben. Ez a kiállítás fontos lépés vissza a gyökerekhez.
A svéd képzőművészek szakmai felkészültsége nem kifogástalan. (Ez nem jelenti
azt, hogy a vajdasági képzőművészek felkészültsége kifogástalan, de összességében én
jóval erősebbnek ítélném.) Sokan nem tudnak rajzolni közülük, és ezt a hiányosságot
más úton próbálják pótolni. Eleve szép dolgokhoz nyúlnak, vagy pedig tudással pró-
bálják a művészetet helyettesíteni. Szerencsére nem műveletlenek, és az eszközökből
sem fogynak ki.
A svéd festészetben egy jellegzetesen skandináv, színeiben felfokozott, pasztuózus,
pozitív értelemben vett primitív expresszionizmus jelenléte érzékelhető. Erről eszem-
be jut Maurits Ferenc figurációja mint párhuzamos jelenség, de tulajdonképpen a
primitív formán kívül semmi közös nincs a kettő jelenségben. Az egyik festészet,
amely anyagában súlyos, harsány, durva, drabális gesztusokkal, a másik pedig fino-
man úsztatott vonalrajz, esztétikus grafika némi elektromossággal.
Érdekes még talán, hogy a svéd otthonokban rengeteg akvarell található. Nem em-
lékszem, hogy ez a technika valamikor is ennyire kitüntetett figyelmet kapott volna a
délvidéki polgárok lakásaiban. Ott inkább az olajfestménynek van becsülete.
7. Egyszer a művészeti akciót összehasonlította a kókuszdió széttörésével. Végül is, árulja el
nekünk: hogyan lehet széttörni a művészet kókuszdióját?
Valóban, 988-ban, kis párizsi szobácskámban ülve észrevettem a hasonlóságot a
kókuszdióra lesújtó kalapácsütés és a vízfestékes ecsetet tartó kéz öntudatlan, jobban
mondva automatikus, begyakorolt mozgása között. Ez adta az ötletet, le is jegyeztem
akkor, hogy egyformán történés – akció mindkét tevékenység: a festés elkezdése, vagy
az egzotikus gyümölcsnek a fogyasztásra való felkészítése. Ez ennyi.
A művészetfilozófia érdekel, szívesen olvastam és olvasok ilyen tárgyú könyveket.
Nekem jelenleg nincs különösebb mondanivalóm e témában, viszont érdeklődéssel
figyelek kollégáim eszmefuttatására, ha van ilyen.
14 Tanulmányok, kutatások
Kulcsszavak:
 nemzeti identitás- Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése
tudat
 tradicionális érték- a vajdasági fiatalok körében
rendek
 interetnikus viszonyok A kutatás alaperedményei
 szociális tényezők
Dr. Radoš Radivojević
Budući da je Vojvodina A Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségügyi Titkárság és a Vajdasági

multietnička i multikultu- Pedagógiai Intézet végezte a fent említett kutatást. A felmérés 2007 februárjában és
ralna zajednica, razumljivo márciusában történt. A minta 60 középiskolát, és 59 általános iskolát foglalt magába
je što se putem ove studije a Vajdaság területén. Az általános iskolában a 8. osztályos diákokat kérdezték meg,
želeo dobiti odgovor na a középiskolákban pedig a második és negyedik osztályos tanulókat. Minden isko-
brojna pitanja o interetni- lában két-két osztályban csoportosan történt a felmérés. Két iskolai óra állt rendel-
čkim odnosima u redovima kezésre a kérdőívek kitöltésére. Összesen 430 tanuló töltött ki kérdőívet. A nemzeti
mladih u Vojvodini. Sama kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tölthették ki a kérdőíveket, a felmérést
ispitana populacija učenika végző személyek pedig beszélték ezen nyelveken. A kérdőíveket az Újvidéki Egyetem
osnovnih i srednjih škola Műszaki-, a Bölcsészettudományi-, és a Természettudományi Kar végzős hallgatói
koja je brojala preko 4300 készítették.
đaka govori o značaju A felmérés ideje alatt az iskolákkal való együttműködés kiválóan funkcionált.
ove studije. Pored toga Valamennyi iskola teljes megértéssel, és tisztelettel fogadta az együttműködést, és
tim stručnjaka koji je lehetővé tette számunkra, hogy a kérdőívezést sikeresen, és hatékonyan vigyük végbe.
obavio rad, eminentan je i A kutatás empirikus fázisát a következő kutatócsoport valósította meg: A kutatás
primeren složenosti teme. vezetője: dr. Radoš Radivojević (szociológia professzor), dr. Gordana Vuksanović
Struktura istraživačkog (szociológia professzor), dr. Mirjana Franceško (pszichológia professzor), és Tijana
projekta obuhvatila je Vučević (okleveles szociológus, asszisztens).
nacionalni identitet i odnos
mladih prema njemu, A MINTA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
zatim etničku pripadnost i
odnos prema nacionalnom 4. Milyen középiskola tanulója vagy?
identitetu. Pod lupom
posmatranja bili su i Frekvencia %
socijalni činioci te njihov gimnázium 859,00 21,26
odnos prema nacionalnom
identitetu. U Vojvodini műszaki 943,00 23,34
provedeno vreme i njegov közgazdasági, kereskedelmi 289,00 7,15
egészségügyi 113,00 2,80
művészeti 51,00 1,26
mezőgazdasági 226,00 5,59
általános iskola tanulója vagyok 1559,00 38,59
Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése... 15
uticaj na identitet bilo je

takođe pod lupom istraži-
vanja. Nadalje, dotaknuto
je i pitanje izbora verske
nastave i njegov svekoliki
uticaj na odnos mladih
prema vlastitom nacionali-
tetu. Ovaj rad objavljuje se
u nastavcima a pošto je u
pitanju prevod i sam rezi-
me sadrži globalne poruke
velikog istraživanja.
Hány nyelven folyik a tanítás az iskolátokban?
frekvencia %
Egy nyelven 1862.00 43.76
Két nyelven 2021.00 47.50
Három nyelven 273.00 6.42
Négy nyelven 96.00 2.26
16 Radoš Radivojević
Anyanyelven folytatod-e a tanulmányaidat?
frekvencia %
Igen 4031.00 94.31
Nem 240.00 5.65
A polgári nevelés vagy a hitoktatás „résztvevője” vagy?
frekvencia %
Polgári nevelésben részesülök 1578.00 53.53
Hitoktatásban részesülök 1318.00 44.71
Polgári nevelésben és hitoktatásban is részesülök 45.00 1.53
Részt veszek a polgári nevelésben

és a hitoktatásban is
A szülők nemzeti hovatartozása – apa
frekvencia %
Szerb 2441.00 57.67
Horvát 137.00 3.24
Magyar 953.00 22.51
Román 124.00 2.93
Ruszin 54.00 1.28
Montenegrói 135.00 3.19
Szlovák 238.00 5.62
Egyéb 150.00 3.54
I. A NEMZETI IDENTITÁS
1. A fiatalság viszonyulása a nemzeti identitáshoz
A hagyományos társadalmi közösségekben a nemzeti és vallási identitás képezi

a legjelentősebb formáját nem csak a társadalmi, hanem a személyes identitásnak
is. A kollektív identitás dominanciáját az biztosította, hogy az egyén képtelen volt
fennmaradni és fejlődni a tradicionális kollektíván kívül. A megörökölt kollektív
kulturális normák képezték a majdnem rögzült társadalmi viselkedési képleteket, me-
lyek meghatározták az egyén cselekvésének, viselkedésének, öltözködési szokásainak,
lakókörnyezetének, gondolkodásának, szórakozási szokásainak és érzelmi kifejezése-
inek formáját, és mikéntjét. A szocializáció ezekben a társadalmakban a személyiség
formálásának folyamatában domináns szerepet töltött be, míg a perszonalizáció csak
a szocializáció folyamatának sikerességi mutatója volt. Bármennyire is ellentmondá-
sosnak tűnik, a perszonalizáció sikerességét az egyén részéről a kollektív normák el-
sajátításának szintje határozta meg, valamint az, hogy mennyire felkészült arra, hogy
önnön céljait és igényeit a csoport normái és céljai alá rendelje. A személyes identitást
úgy szerezték és erősítették meg a társadalom tagjai, hogy saját személyiségüket alá-
rendelték a kollektív identitásnak. „Azokban a kultúrákban, amelyek megőrizték az

ősi kultúra jellemzőit, az emberi kultúra korábbi stádiumai továbbra is oly mértékben
dominálnak, hogy a közösség nem asszimilálja az egyén individuális és alkotó tevé-
kenységét. Az alkotó egyéneket, akik erősebb társadalomformáló tudattal rendelkez-
nek, a közösség aszociálisnak minősíti” (Erich Neumann, 994.)
A modern társadalmakban az oktatási rendszerek expanziója, a városiasodás, a
városi kultúra, a globalizáció és globális kultúra együttes hatása gyengítette a nemzeti
identitást, mint társadalmi identitásformát. Az alább felsorolt tényezők hatására az
egyén társadalmi integrálódása a lokális normák helyett univerzális normák mentén
történik, amelyek megnehezítik a nemzet és a nemzeti viselkedésminta befogadását.
A felsorolt folyamatok nem csak a nemzeti identitás mint társadalmi identitás-
forma meggyengüléséhez vezettek, hanem egyre jobban elősegítették a társadalmi
identitás alárendelődését a személyes identitásnak. A társadalmi identitás a szemé-
lyes identitás megvalósításának eszközeként vált fontossá. Az ősi társadalmakban
a személyes identitás kizárólag a kollektív identitás megvalósulásának eszközeként
funkcionált, addig a mai modern társadalmakban egyre jobban körvonalazódik az a
szemlélet, hogy a kollektív identitás egyre több ember számára csak annyiban játszik
szerepet, amennyiben az a személyes identitás megvalósításának eszköze. „Mint em-
beri lénynek, az univerzális identitásunk egyben az elsődleges identitásunk, függet-
lenül az állampolgárságtól, nemtől, fajtól, és nemzeti hovatartozástól… Ha a nemzeti
identitást (ami emellett másodlagos), azonos pozícióra, vagy az univerzális identitás
fölé emelnénk, az a liberalizmus alapját gyengítené, és ajtót nyitna az intolerancia
előtt.” (Steven S. Rockefeller, 2003:78)
A modern társadalmakban kibontakozó folyamatok szempontjából fontos meg-
vizsgálni a vajdasági fiatalok viszonyulását a nemzeti identitáshoz, tekintettel arra,
hogy a Vajdaság egy multietnikus környezet, és egyben Szerbia legfejlettebb része.
A nemzeti identitáshoz való viszonyulás egy sajátságos mutatóként is működhet,
egyrészről a globalizáció működése és hatása, másrészről pedig a multietnikus lét
működése és hatása a nemzeti tudatra és a fiatalok viselkedésére.
A vajdasági fiatalok soraiban a nemzeti identitás, mint társadalmi, és mint szemé-
lyes identitás veszít szerepéből. A globalizáció folyamatának hatására – a nemzetek
fölötti közösségek létrejötte, a globális média kultúra, és más különböző lehetőségek,
melyek a személyes identitás létrejöttét segítik – a nemzeti közösségek és kultúrák
keretei túl szűkké válnak a fiatalság társadalmi és személyes identitásának megerő-
sítéséhez. A fiatalok, akik műveltebbek szüleiknél és felszabadultak a közösségi érté-
kek nyomása alól (amelyek megkövetelték az egyéntől, hogy alárendelje a személyes
identitását a kollektív identitásnak, mint személyes identitás megerősítési formának),
önállóbbá válnak és cselekvéseik mezejét egyre inkább a globális közösség keretein
belül tudják elképzelni. A megkérdezetteknek csak a 60,88%- a érezte magát teljes
egészében saját nemzetéhez tartozónak, míg 9,52%-a csak főként érzi magát saját
nemzetéhez tartozónak, 9,76%-a indifferens saját nemzetével szemben, 2,0%-a pedig
általában nem tartja magát a saját nemzetéhez tartozónak, valamint ,49% egyáltalán
nem tartja magát a saját nemzetéhez tartozónak.
Milyen mértékben érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak?
frekvencia %
Teljes mértékben 60.88
Főként annak érzem magam 19.52
Indifferens vagyok 9.76
Főként nem 2.10
Egyáltalán nem tartom magam a nemzetemhez tartozónak 1.49
Nem tudom 6.17
Indiﬀerens vagyok
A fiatalok eme általános álláspontja a nemzetiségükkel kapcsolatosan nem mutat

rá pontosan a nemzeti identitáshoz való valós viszonyulásukra. Az említett általános
álláspont konkretizációja a nemzet irányába (azokon a kérdéseken keresztül, melyek
pontosabban meghatározzák a nemzethez való viszonyulást), teljesebb mértékben
mutat rá, hogy a fiatalok nagyobb része nem mutat készséget arra, hogy gondolkodás
nélkül azonosuljon a nemzettel, és elfogadja nemzeti identitását, mint aktív identitás-
formát. Arra a kérdésre, hogy milyen személyes jelentőséget tulajdonítanak a nem-
zethez való tartozásnak: a megkérdezettek 44,4 %-a azt nyilatkozta, hogy számukra
nagyon fontos a saját nemzetükhöz való tartozás. 2,0 % gondolja úgy, hogy nagyjából
tarja fontosnak saját nemzetéhez való tartozását. A megkérdezettek egy kicsivel több
mint egyharmada nem tartja fontosnak nemzeti hovatartozását; 2,4 %-nak nem is lé-
nyeges és nem is lényegtelen, hogy saját nemzetükhöz tartoznak; 5,0 %-ának főleg nem
fontos; míg 7,5 % egyáltalán nem tartja fontosnak a saját nemzetéhez való tartozását.
Az ifjúság kritikus viszonyulása a nemzethez abból adódik, hogy nincs felkészülve
arra, hogy azonosuljon saját nemzetének tagjaival. Vagyis saját nemzete bírálatát nem
éli meg személyes bírálatként. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát közelinek
a saját nemzettársaihoz, a megkérdezettek 46,9% azt válaszolta, hogy nagyon közeli-

nek; 28,7% részben érzi magát közelinek; 2,4% kicsit sem érzi magát közelinek; 8,8%-
nak nincs lehetősége felmérni a saját nemzettársaihoz való távolságot. A megkérde-
zettek 27,6%-a éli meg teljességében a másik nemzethez tartozó egyén részéről a saját
nemzetéről szóló kritikát, mint személyes kritikát. 29,6% főként úgy éli meg, mint
személyes kritikát. A megkérdezetteknek igen magas százaléka semlegesen viszonyul
nemzettársai kritikájához (9,0%), és 2,4% főként nem éli meg személyes kritikaként,
ha nemzetét bírálják, ,4% egyáltalán nem éli ezt meg.
2. Etnikai hovatartozás és a nemzeti identitáshoz való viszonyulás
A Vajdaság területén élő, különböző etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok, vala-

mint szüleik viszonyulása a nemzeti identitáshoz, különbözőséget mutat. A nemzettel
való azonosulás fontossága a legkifejezettebb a szerbeknél, mint többségi nemzetnél,
valamint a montenegróiaknál, továbbá a ruszinoknál, szlovákoknál, románoknál,
végül a horvátoknál és a magyaroknál. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben érzik
magukat a nemzetük részének a szerb nemzetiségűek 73, 85%-a kiemeli, hogy teljes
mértékben a saját nemzetükhöz tartozónak vallják magukat. Míg a montenegróiak
86,49%-a adott azonos választ. Mindjárt a szerbek és a montenegróiak után következ-
nek a ruszinok, szlovákok, románok és a vegyes házasságból születettek. A ruszinok
67,57%-a teljes mértékben saját nemzetéhez tartozónak érzi magát; a szlovákok eseté-
ben ez az arány 63,87% a románoknál 60,40%; és a vegyes házasságból származottak-
nak 49,34%-a. A nemzetekhez való azonosulás harmadik kategóriáját a magyarok és
a horvátok képezik. A magyarok azonosulnak legkisebb mértékben nemzetiségükkel.
Esetükben csak 43,60% azonosítja magát teljes mértékben a nemzetével. Míg a horvá-
tok válasza erre a kérdésre kis mértékben magasabb, 45,6%.
Mennyire érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak?
Szerb frekvencia 1443 242 135 22 20 91

% tipus 73.85 12.38 6.91 1.13 1.02 4.66
% oszlop 56.06 29.16 32.30 25.00 32.79 36.25
% összes 34.15 5.73 3.19 0.52 0.47 2.15
Horvát frekvencia 28 18 7 2 1 6
% tipus 45.16 29.03 11.29 3.23 1.61 9.68
% oszlop 1.09 2.17 1.67 2.27 1.64 2.39
% összes 0.66 0.43 0.17 0.05 0.02 0.14
Magyar frekvencia 354 266 117 23 11 40
% tipus 43.60 32.76 14.41 2.83 1.35 4.93
% oszlop 13.75 32.05 27.99 26.14 18.03 15.94
% összes 8.38 6.29 2.77 0.54 0.26 0.95
Román frekvencia 61 20 11 1 3 5
% tipus 60.40 19.80 10.89 0.99 2.97 4.95
% oszlop 2.37 2.41 2.63 1.14 4.92 1.99
% összes 1.44 0.47 0.26 0.02 0.07 0,12
Ruszin frekvencia 25 5 3 1 1 2
% tipus 67.57 13.51 8.11 2.70 2.70 5.41
% oszlop 0.97 0.60 0.72 1.14 1.64 0.80
% összes 0.59 0.12 0.07 0.02 0.02 0.05
Montenegrói frekvencia 32 4 1
% tipus 86.49 10.81 2.70
% oszlop 1.24 0.48 0.40
% összes 0.76 0.09 0.02
Szlovák frekvencia 122 33 8 6 1 21
% tipus 63.87 17.28 4.19 3.14 0.52 10.99
% oszlop 4.74 3.98 1.91 6.82 1.64 8.37
% összes 2.89 0.78 0.19 0.14 0.02 0.50
Mások frekvencia 26 13 6 1 1 6
% tipus 49.06 24.53 11.32 1.89 1.89 11.32
% oszlop 1.01 1.57 1.44 1.14 1.64 2.39
% összes 0.62 0.31 0.14 0.02 0.02 0.14
Vegyes frekvencia 483 229 131 32 23 79
% tipus 49.34 23.39 13.38 3.27 2.35 8.07
% oszlop 18.76 27.59 31.34 36.36 37.70 31.47
% összes 11.43 5.42 3.10 0.76 0.54 1.87
A fiatalok kritikus viszonyban állnak saját nemzetük tagjaival szemben, az etnikai

hovatartozás nem elegendő kritérium az emberi közelség érzésének kialakulásához.
Az etnikai közösségek fiataljainak a saját nemzettársaihoz való közelségének mértéke
szempontjából négy kategóriát különböztetünk meg. Az első csoportot a szerbek és a
montenegróiak képezik: a szerbek 56,4%-a nyilatkozta, hogy nagyon közelinek érzi
magát a saját nemzetéhez; a montenegróiak 66,4%-a van azonos állásponton. A má-
sodik csoportot a szlovákok képezik, akiknek 50,79%-a nyilatkozta azt, hogy nagyon
közelinek érzi magát a saját nemzetéhez. A harmadik kategóriába a ruszinok, a romá-
nok, a horvátok, és a vegyes házasságból származók vannak: a ruszinok 43,24%-a érzi
magát nagyon közelinek a saját nemzettársaihoz; a románoknak 39,60%; a horvátok-
nak 38,7%; a vegyes házasságból származók közül pedig 42,96%. A magyarok alkotják
a negyedik csoportot, közülük a megkérdezettek 25,2% nyilatkozta azt, hogy nagyon
közelinek érzi magát a saját nemzettársához.
Az etnikai csoporthoz való személyes tartozás fontosságának mértéke szempontjá-
ból is eltérések mutatkoznak a különböző etnikai csoportok esetében.
Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos saját nemzetéhez való tartozása: a legtöbb
szerb 56,53% és montenegrói 70,27% azt az álláspontot képviseli, hogy számukra na-
gyon fontos a saját nemzetükhöz való tartozás. A második csoportba kerültek a szlo-
vákok, akiknek 5,06% nagyon fontosnak tartja, hogy saját nemzetükhöz tartoznak; a
ruszinok 43,24%-a és a vegyes házasságból származók 36,9%-a. A harmadik csoportba
kerültek azok, akik kisebb jelentőséget tulajdonítanak nemzeti hovatartozásuknak: a
románok, a magyarok, és a horvátok. A románok 3,00%; magyarok 3,07% és a hor-
vátok 22,58%-a tartja fontosnak a saját nemzetéhez való tartozást.
3. A SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A NEMZETI IDENTITÁSHOZ VALÓ

VISZONYULÁS
3.1 A szülők iskolai végzettsége és a nemzeti identitáshoz való

viszonyulás
Az etnikai identitás mértéke az apa iskolai végzettségét figyelembe véve azt mu-
tatja, hogy a kevesebb mint nyolc osztályt végzett szülők gyerekeinek legnagyobb
százaléka teljes mértékben a saját nemzetéhez tartozónak tartja magát (66,%). Azon
elvárásaink, miszerint a nemzettel való azonosulás mértéke csökkeni fog az apa
iskolai végzettségének szintjével, nem igazolódtak be, mert azon személyek azonosu-
lásának mértéke, akiknek apjuk nyolc osztályt végzett (54,2%), illetve a három éves
középiskolát végzett apák gyerekeinél (59,%) alacsonyabb, mint azoknál, akiknek
édesapjuk felsőfokú végzettséggel (60,9%), illetve magisztrátussal, és doktorátussal
rendelkezik (60,2%).
Az etnikai identifikáció mértékét azon a kérdésen keresztül vizsgálták, milyen
mértékben érzi közelinek magát a gyerek saját nemzetének tagjaihoz. Az erre a kér-
désre adott feleletek hasonló eredményt mutattak. Azok a megkérdezettek, akiknek
édesapjuk nem rendelkezik nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel, azt nyi-
latkozták, hogy nagyon közelinek érzik magukat saját nemzetük tagjaihoz (55,35%).
Azonban rögtön utánuk azon megkérdezettek vannak, akiknek édesapjuk magiszteri

végzettséggel, illetve doktorátussal rendelkezik (52,27%). Azon megkérdezettek kö-
zött, akiknek édesapjuk szakmunkás, érettségizett, főiskolai végzettségű vagy felsőfo-
kú oktatásban részesült, szinte nincs különbség, százalékokban kifejezve 46,9-47,27%
között mozog. A meglepetést, mint ahogy az előző kérdésnél is, azon megkérdezettek
okozták, akiknek szülei általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, mert ők a leg-
kisebb mértékben tartják magukat a saját nemzetük tagjaihoz tartozónak (39,69%).
Azoknak, akiknek az apjuknak nincs meg a nyolc osztályuk, nagyon fontos saját
nemzetükhöz való tartozásuk (53,5%). Azok, akiknek apjuk szakmunkás, viszonylag
nagy jelentőséget tulajdonítanak nemzetükhöz való tartozásuknak (49,00%). A többi
műveltségi kategóriákba esők kisebb fontosságot tulajdonítanak ennek: az érettségivel
rendelkező apák gyermekei 44,05%; főiskolai diplomával rendelkező apákéi 42,4%;
egyetemi diplomával rendelkező apákéi 44,4%. Magiszteri fokozattal vagy doktorátus-
sal rendelkező apák gyermekeinek a legkevésbé fontos a nemzetükhöz való tartozásuk
(40,90%).
3.2 A többnyelvű oktatás és a nemzeti identitás
A nemzeti identitáshoz való viszonyulásra kihatással van az egynyelvű, illetve a

több nyelven folyó oktatásban való részvétel, azaz befolyásoló tényezőként hat a nem-
zethez és annak tagjaihoz való tartozás mértékére, valamint arra is, hogy mennyire
tartja fontosnak a személy a nemzetéhez való tartozását. Azok, akik egy nyelven foly-
tatják tanulmányaikat 65,5% teljes mértékben fontosnak tartják saját nemzetükhöz
való tartozásukat. A két nyelven tanulók 57,4%-a, a három nyelven tanuló diákok
56,%-a nyilatkozott hasonlóan. A meglepetést ennél a kérdésnél a négy nyelven tanu-
ló diákok okozták, 65,7%-uk azt nyilatkozta, hogy teljes mértékben saját nemzetéhez
tartozik, tehát azonos mértékben, mint az egy nyelven tanulók.
Mennyire érzi magát a saját nemzetéhez tartozónak?
érzem magam
teljes mérték-
nem tudom
főként nem
igen is meg
nem érzem
egyáltalán
magam
nem is
főként
Total
ben
egy nyelven Count 1215 299 174 33 23 111 1855

% within 5. Hány nyelven folyik 65.5% 16.1 % 9.4% 1.8% 1.2% 6.0% 100.0%
az oktatás az iskolában?
két nyelven Count 1157 452 221 45 35 107 2017

% within 5. Hány nyelven folyik 57.4% 22.4% 11.0% 2.2% 1.7% 5.3% 100.0%
Hány nyelven folyik az oktatás az iskolában?
három Count 152 60 17 7 6 29 271

nyelven
% within 5. Hány nyelven folyik 56.1% 22.1% 6.3% 2.6% 2.2% 10.7% 100.0%
négy Count 65 16 4 4 0 10 99
nyelven
% within 5. Hány nyelven folyik 65.7% 16.2% 4.0% 4.0% 0% 10.1% 100%
Total Count 2589 827 416 89 64 257 4242
% within 5. Hány nyelven folyik 61.0% 19.5% 9.8% 2.1% 1.5% 6.1% 100%
A nemzet tagjaihoz való közelség mértékének szempontjából az egy nyelven tanuló

diákok 50,24 %-a azt nyilatkozta, hogy nagyon közelinek érzi magát saját nemzete tag-
jaihoz, a több nyelven tanuló diákok aránya sokkal alacsonyabb: a két nyelven tanulók
43,4%; három nyelven tanulók 40,70%; négy nyelven tanulók 39,39% nyilatkozta azt,
hogy nagyon közelinek érzi magát saját nemzettársaihoz.
Abból a szempontból, hogy személyesen mekkora jelentőséget tulajdonítanak a
nemzethez való tartozás mértékének, hasonló eredmények születtek. Arra a kérdésre,
mennyire fontos, hogy saját nemzetéhez tartozik: az egy nyelven tanulók 47,83%-a
tartotta nagyon fontosnak, a két nyelven tanulók 4,97%; a három nyelven tanulók
43,7%; a négy nyelven tanulók 44,79%-a adott azonos választ. A következő kérdés:
ha egy másik nemzethez tartozó egyén bírálja a te nemzetedet, ezt milyen mértékben
éled meg saját magad bírálataként. Az erre a kérdésre kapott eredmények hasonló
sorrendben alakultak mint az előző kérdés esetén: az egy nyelven tanulók 29,0% teljes
mértékben a saját maga bírálataként éli ezt meg; míg a több nyelven tanulók azonos
válaszának aránya valamivel alacsonyabb (két nyelven tanulók 26,4%, három nyelven
tanulók 28,79%, négy nyelven tanulók 27,47%).
3.3 A tradicionális értékrendszer és a nemzeti identitás
A tradicionális értékrendszert az édesapák vallási ünnepek tiszteletén keresztül

vizsgáltuk. Azon kérdésre kapott válaszok eredménye, hogy a szüleik (édesapa) tisz-
telik-e és megtartják-e a vallási ünnepeket, azt mutatja, hogy a vallási ünnepek iránti
tisztelete mértéke kivételesen magas. A megkérdezettek 48,8%-a adta azt a választ,
hogy nagyon tisztelik a vallási ünnepeket, a válaszadók 45,8%-a nyilatkozta azt, hogy
csak a nagyobb vallási ünnepeket tartják számon. A válaszadók 3,2%-a adta azt a vá-
laszt, hogy nem tisztelik a vallási ünnepeket.
Azok a megkérdezettek, akiknek a szülei nagy jelentőséget tulajdonítanak a vallási
ünnepeknek, nagyobb mértékben azonosulnak a nemzettel, mint azok, akiknek szülei
csak a nagyobb vallási ünnepeket tisztelik, illetve azoknál, akiknek szülei egyáltalán
nem tartják számon ezeket az ünnepeket. Az arra a kérdésre kapott válaszok ered-
ménye, hogy mennyire érzed magad a nemzetedhez tartozónak, a következőképp
alakult: azon válaszadók százalékaránya, akiknek szülei teljes mértékben tisztelik a
vallási ünnepeket, teljes mértékben azonosulnak a nemzetükkel 70,73%; míg azoknál
a megkérdezetteknél, akiknek szülei csak a nagyobb vallási ünnepeket tisztelik az
azonosulás mértéke kisebb, 52,94%; míg azoknál a megkérdezetteknél, akiknek szülei
egyáltalán nem tisztelik az említett ünnepeket, az azonosulás aránya 32,98%.
A szüleid becsülik és tartják-e a vallási ünnepeket?
Mennyire érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak? Total
nem tudom
igen is meg
nem érzem
nem érzem
teljes mér-
egyáltalán
magam
magam
tékben
nem is
főként
főként
Igen, teljes mértékben 1438 304 116 26 28 121 2033
70.7% 15.0% 5.7% 1.3% 1.4% 6.0% 100.0%
A nagyobb vallási ünnepeket 1016 462 261 46 25 109 1919
52.9% 24.1% 13.6% 2.4% 1.3% 5.7% 100.0%
Nem tisztelik 32 24 17 5 8 11 97
33.0% 24.7% 17.5% 5.2% 8.2% 11.3% 100.0%
Nem tudom 66 27 18 8 1 13 113
49.6% 20.3% 13.5% 6.0% 0.8% 9.8% 100.0%
Total 2552 817 412 85 62 254 4182
61.0% 19.5% 9.9% 2.0% 1.5% 6.1% 100%
Majdnem azonos eredmények születtek abban a kérdésben is, hogy mennyire

fontos számotokra az, hogy a saját nemzetetekhez tartozóak vagytok: a válaszadók,
akiknek szülei nagyon tisztelik a vallási ünnepeket 55,38% tartja nagyon fontosnak a
saját nemzetéhez való tartozását, azon megkérdezettek, akiknek szülei csak a nagyobb
vallási ünnepeket tartják számon, azoknak 35,65%-a tartja fontosnak a saját nemzet-
hez való tartozását, míg azon válaszadók, akiknek szülei egyáltalán nem tisztelik a
vallási ünnepeket 27,65%-a tartja ezt nagyon fontosnak.
3.4 A Vajdaságban eltöltött tartózkodási idő és a nemzeti identitáshoz

való viszonyulás
Az etnikai identitás foka a szülők vajdasági tartózkodásának időintervallumán

keresztül vizsgálva azt mutatja, hogy saját nemzetükkel kevésbé azonosulnak azok,
akiknek szülei nagyon régóta élnek –, illetve akiket a két világháború között telepítet-
tek a Vajdaságba, mint azok, akiknek szülei később költöztek erre a területre.
Azok, akiknek szülei régóta élnek a Vajdaság területén 59,25%, illetve azok, akik-
nek szüleit a két világháború között telepítették be 62,93%-a teljes mértékben azono-
sítja magát saját nemzetével. A teljes azonosulás mértéke azoknál, akiknek szüleit a
második világháború után telepítették be 73,74%, azoknál, akiknek szülei 950 és 990
között költöztek Vajdaságba 7,5%, azoknál, akiknek szülei 990 után költöztek ide
74,06%.
teljes mértékben
egyáltalán nem
érzem magam
érzem magam
nem tudom
főként nem
igen is meg
nem is
főként
Total
régóta Count 1488 527 252 63 33 148 2511
% within 18. Mióta él a 59.3% 21.0% 10.0% 2.5% 1.3% 5.9% 100.0%
család a Vajdaságban?
a két világháború Count 73 27 8 1 4 3 116
között települtek ide
Mióta él a család a Vajdaságban?
% within 18. Mióta él a 62.9% 23.3% 6.9% 9% 3.4% 2.6% 100.0%

a II. világháború Count 132 25 16 0 2 4 179
után telepítettek
% within 18. Mióta él a 73.7% 14.0% 8.9% 0% 1.1% 2.2% 100.0%
1950-1990 között Count 231 48 26 4 0 14 323
települtek le
% within 18. Mióta él a 71.5% 14.9% 8.0% 1.2% 0% 4.3% 100.0%
1990. után települ- Count 297 57 21 5 6 15 401
tek le
% within 18. Mióta él a 74.1% 14.2% 5.2% 1.2% 1.5% 3.7% 100.0%
Nem tudom Count 382 151 93 17 19 80 742
% within 18. Mióta él a 51.5% 20.4% 12.5% 2.3% 2.6% 10.8% 100.0%
Total Count 2603 835 416 90 64 264 4272
% within 18. Mióta él a 60.9% 19.5% 9.7% 2.1% 1.5% 6.2% 100.0%
Hasonló a sorrend abban a kérdésben is, hogy mennyire fontos a nemzethez való
tartozás, csak alacsonyabb százalékarányban. Azoknak, akiknek szülei régóta élnek
Vajdaságban, 42,55%-a tulajdonított nagy fontosságot a saját nemzethez való tartozás-
nak. Azoknak, akiknek szülei a két világháború között költöztek Vajdaságba 45,29%-a
tartja ezt nagyon fontosnak. Azoknak, akiknek szülei a második világháború után te-
lepültek 63,48%-a; azoknak, akiknek szülei 990 után költöztek Vajdaságba 56,39%-a;
illetve azok, akinek szüleik 950 és 990 között költöztek Vajdaságba 52,32%-a tartotta
nagyon fontosnak saját nemzetéhez való tartozását.
Az érdektelen viszonyulás a saját nemzettel való azonosuláshoz – abban az érte-
lemben, hogy a bírálatot az ugyanazon nemzethez tartozó egyének úgy élik meg, mint
személyes bírálatot – alacsonyabb a megkérdezettek összes kategóriájában (azoknál,
akiknek szülei a két világháború között költöztek a Vajdaságba, 25,64%; azoknál, aki-
nek szülei a második világháború után települtek ide 53,05%, de a sorrend azonos).
3.5 A polgári, illetve a vallási tanulmányok folytatása és a nemzeti

identitáshoz való viszonyulás
A vallási tanulmányokban részesülők nagyobb mértékben azonosulnak saját

nemzetükkel, mint azok, akik polgári oktatásban vettek részt. Arra a kérdésre, hogy
mennyire érzed magad saját nemzetedhez tartozónak, a polgári oktatásban résztve-
vők 54,% nyilatkozta azt, hogy teljes mértékben; míg a vallási oktatásban részesülők
64,63% adta ugyanezt a választ.

teljes mértékben
egyáltalán nem
érzem magam
érzem magam
nem tudom
főként nem
igen is meg
nem is
főként
Total
Részt veszek a polgári Count 851 342 216 45 33 87 1574
nevelésben
% within 9. Részt veszel-e 54.1% 21.7% 13.7% 2.9% 2.1% 5.5% 100.0%
polgári/hit oktatásban?
Részt veszek a hit Count 850 270 116 16 11 52 1315
Részt veszel-e polgári/hit oktatásban?
oktatásban
% within 9. Részt veszel-e 64.6% 20.5% 8.8% 1.2% 8% 4.0% 100.0%
Részt veszek a polgári Count 23 11 6 1 5 5 51
és a hit oktatásban is
Total Count 1724 623 338 62 49 144 2940
polgári/hitoktatásban?
A nemzethez való tartozás fontosságának szempontjából is különbség mutatkozik

a vallási- és a polgári tanulmányokat folytatók között. Arra a kérdésre, hogy mennyi-
re fontos saját nemzetedhez való tartozásod, a polgári oktatásban részesülők 39,%-a
tartotta nagyon fontosnak; míg a vallási oktatásban részesülők 48,0% tartja ezt fon-
tosnak.
3.6 A nemzeti identitás és az iskolai évek

Az általános iskola nyolcadikos és a középiskola másodikos tanulói azonos mér-
tékben azonosulnak nemzettükkel. A nyolcadik osztályosok 64,09%-a azonosul teljes
mértékben saját nemzetével; míg a középiskola másodikosainak 63,3%; a középiskola
negyedik osztályosainak 53,5%-a. A fent említett csoportoknál a viszonyulás és a sor-
rend is azonos a saját nemzet tagjaihoz való közelség érzésében és a nemzethez való
tartozás fontosságának esetében.
Így arra a kérdésre, hogy mennyire érzi magát közelinek saját nemzete tagjaihoz
a nyolcadik osztályos tanulók 48,9%-a; a középiskola második osztályosainak 48,5%-a
érzi magát közelinek; míg középiskola negyedik osztályosainál ez az arány százalék-
ban alacsonyabb, 39,0%.
3.7 A tanulmányi eredmény és a nemzethez való viszonyulás
A tanulmányi eredmény nem befolyásolja különösebben a nemzettel való azo-

nosulás mértékét. Azon elvárásunk, hogy a gyengébb tanulók nagyobb mértékben
fognak azonosulni a saját nemzetükkel, nem igazolódott be. A nemzet tagjaihoz való
közelség érzését és a nemzethez való tartozás fontosságát nem befolyásolta a megkér-
dezettek tanulmányi eredménye.
Fordította: Tiberije Kopilović

30 Tanulmányok, kutatások
Kulcsszavak
◆ a zene mint nyelv, Kisesszé a zenéről és annak jelentőségéről
etika, humanizmus,
játék, hang Nataša Kostadinović
◆ medialitás, kommuni-
káció, kapcsolatok
◆ programzene, hallga- „Egyetlen művészetfilozófiai eszme sem fogadhatja el vakon a szociális hely-
tó, kifejezőképesség zetet és kritikai értékelést, mint adatokat, amelyekhez alkalmazkodnia kellene;
◆ szótár jelentős teret foglal el a közös meggyőződések és hajlamok alapos (kritikus)
kutatása. A művészet- tudomány normatívája váratlan eredményekkel is
szolgálhat. Fennállhat a lehetőség, hogy hibát követünk el, amikor az értékelés
alapjáról és fokáról esik szó, még a presztízsművészeteknél is. Az opera a leg-
fennköltebb műfajnak számít. De, elvileg, a filozófiakritika állíthatja azt, hogy
ez alaptalan előítélet…” (G. Gordon, Művészetfilozófia, 2000., 88.)
A ZENE, MINT NYELV
Nevezhető-e a zene nyelvnek? *

Különösen a zenekutatók körében általánosan elfogadott vélemény, hogy a zene
jelentést, üzenetet közvetíthet. Szerintük a zeneszerzők a hangok és más zenei jel-
zések által különböző információkat közvetítenek felénk. Wilfrid Mellers , angol
muzikológus, Az ember és muzsikája c. nagyszabású művében megpróbálja megha-
tározni a zeneszerzők és műveik jelentőségét, hivatkozva nagyszerű „kijelentéseikre”
és „látomásaikra”. Mellers szerint, Haydn muzsikája kifejezi a szerző azon meggyőző-
dését, amelynek alapja ~ az értelemre és saját természethez viszonyuló etikai huma-
nizmus ~ (Mellers, Princip sonate 3. rész, 962, 606 ). Továbbá, állítja, hogy Mozart
~ személyes megnyilatkozásba transzformálta a szórakoztató rokokó-szimfóniát ~
(ibid., 626)
* Derrick Cook a tudatalatti legarti- az emberiség javára

szerint: „Amennyiben kuláltabb nyelv éppen tolmácsoljuk, ismertes-
az ember szeretné a zene. Ellenben, mi sük, mi egyre inkább
megvalósítani azt a zenészek, ahelyett, hogy külsőséges dolgokkal,
küldetését, amelyet kez- törekednénk megismer- technikai elemzésekkel,
dettől fogva vállalt, ill. ni ezt a nyelvet, azok zenekuta-tási részle-
amikor filozofálni kez- állásfoglalását valljuk, tekkel foglalkozunk.
dett, Görögországban, akik nem is ismerik el És még büszkélkedünk
(inkább a görögökkel!) ezt a tényezőt; Ahelyett, is e távolságtartó, nem
és amikor kigondolta a hogy törekednénk arra, emberközpontú hozzá-
slogent: – Ismerd meg mint, ahogy azt az iro- állásunkkal.“ Graham,
önmagad – előtte meg dalomkritikusok teszik, G., Művészetfilozófia,
kell ismernie önmaga hogy művészetünk 2000
tudattalan lényét; hiszen kiemelkedő alkotásait
Rövid esszé a zenéről és annak jelentőségéről 31
Johann Christian Bach egy mondata így szól: „A bátyám él, hogy alkothasson, Autor teksta pokušava
én komponálok, hogy megélhessek” kimutatja a két zeneszerző különböző felfogását dočarati muziku i njeno
a relatív zenei értékekkel kapcsolatban. Szemmellátható a két zeneszerző közötti ér- značenje ukazujući na to
tékkülönbség is – míg Charl Philippe muzsikája igazi figyelmet, mély összpontosítást da je teško u muzici tvrditi
követel, addig Johann Christian zenéje könnyed és szórakoztató. Élni, hogy kompo- nešto jednoznačno i sveva-
nálhasson – amennyiben ez a hozzáállás az emberi eszménykép, úgy a komponálás žeće. Upozorenje je da su
olyan fogalmakkal fejezhető ki, mint ~ affirmáció~ stb. i veliki teoretičari muzike
Érdekesek a következő példák is: Beethoven zenéjéről állítják, hogy inkább lucid, i literature znali napisati
mint szellemes, Liszt zongoramuzsikája szerkezetileg mély értelmű, de tematikailag dosta toga spornog za
banális, míg Bruckner nek felróják a terjengősséget, következetlenséget. A fentiekből teoretičare drugačije ori-
következik, hogy a muzsikusok és kritikusok a zene jelentőségét közvetítő szerepének jentacije.
prizmáján keresztül próbálják magyarázni, tehát a zenének közlő, tájékoztató képes- Ovaj kratak esej bolje će
sége van. Azonban, maga a tény, hogy a kritikusok, ill. a zeneszerzők is ily módon razumeti čitaoci sa više
beszélnek, még nem eléggé bizonyítja, vagy igazolja a zene kommunikatív formáját. verziranosti u muzičkoj
A zeneszerzők és az előadók szerint is a zene egyfajta nyelv. Feltevődik a kérdés, umetnosti ali je on izazo-
ahogyan Mellers is kifejtette: „Ha a muzsika tapasztalatot közvetít, mint ahogyan van i za skromnije pozna-
teszi azt a nyelv is, milyen nyelvről van itt szó? A költészet nyelve alapvetően egyezik vaoce problema. Autor
az emberek által használt mindennapok kommunikációjával. A költőnek lehetősége nastoji da pruži objašnje-
van az olyan szavak precíz, meggyőző, érzelmek széles rezdüléseit közvetítő szavak nje obema kategorijama.
alkalmazására is, amelyek nem jellemzőek a mindennapi beszédre. Az eszközök (sza- Zato je metod upitnosti
vak) mindkét esetben ugyanazok. Még a vizuális művészetek esetében is mindig léte- podesno ugrađen u sadr-
zik viszonyulás a művész által megalkotott forma és színe között, valamint a külvilági žaj. Da li je muzika jezik
formák és színek között is. A forma és a bemutatott elemek közötti viszony rendkívül – upitni je stav i sigurno je
összetett, de világos, hogy létezik ilyen jellegű kapcsolat. da će mnogi to negirati ili
Amikor a zenéről van szó, a művészi formák és a külvilág jelenségei közti kapcsolat potvrditi. Ishitreni odgovor
még nehezebben felismerhető. nosi u sebi rizik ako se
suoči sa valjanim argu-
mentima muzikologa. Iz
brojnih primera navedenih
u tekstu ne može se napro-
sto tvrditi da je muzika
komunikacija. Izazivanja
različitih asocijacija, ose-
ćaja i ideja kompozitori
postižu korišćenjem razli-
čitih sredstava. Tvrdnja da
muzika poseduje vokabular
realna je ali misli ne može
usmeravati unatoč izrazitoj
delotvornosti.
32 Nataša Kostadinović
ZENE ÉS ÉLVEZET
Maga a zene, amelyet a filozófusok „abszolút zenének” neveznek (megkülönböz-

tetve a szöveges zenétől – dalok, áriák, korálok stb.) gyakran a legtisztább és legkevés-
bé vitatott művészi formának mondható. Az abszolút zene képes élvezetet nyújtani, és
széles körben elfogadott vélemény, hogy a zene erős eszköz az érzelmek kifejezésére.
Vitatható a kérdés, hogy a zene miként mondhat bármit. A zenekutatók elemzései
alapján, azt a zenét, amelyről állítják, hogy képes feltárni valamit az emberi életről és
a tapasztalatokról, „programzenének” nevezik, ellentéte az „abszolút” zenének.
Nagymértékben elfogadott az a próbálkozás, mely szerint az élvezet és érzelem
közös meghatározói a zenei értékeknek. Azonban léteznek bizonyos különbségek a
zeneművek között, melyeket nem lehet felületesen magyarázni. Például, sokkal több
tartalom van Beethoven V. szimfóniájában, mint a népszerű slágerekben. Az említett
különbségek nagy része az összetettség különböző nívóiban rejlik. Tekintettel arra,
hogy az összetettebb zenemű a hallgatótól összpontosítást, figyelmet követel, álta-
lában élvezhetőbb az egyszerű harmóniában, könnyedebb melódiával felcsendülő
alkotás.
Ha a muzsika legfontosabb értéke, hogy élvezetet nyújt, úgy a figyelem inkább a
hallgató felé irányul, mintsem a zenére. Vitathatatlan, hogy a zene birtokolja a rend-
szert, a felépítést is, ezáltal, minden kifinomultabb zenemű különféle változó kategó-
riából tevődik össze (harmónia, ritmus, hangszín, forma, szerkezet). Egy zenemű, pl.
Brahms Hegedűversenye többszöri meghallgatást igényel, mert az újrahallgatás által
egyre több tárul fel a műből. Azonkívül egy ilyen mű, különböző interpretációban,
egymástól igen eltérő előadásban is megszólalhat. Tehát, mind a hallgató, mind az
előadó szemszögéből tekintve, a zenei alkotások inkább jelentősebb, mintsem egysze-
rűbb daraboknak számíthatók. Ezzel ellentétben, pl. a neves Abba együttes dalairól
megállapíthatjuk, hogy azok egy bizonyos módon igazán kellemesek, ehhez viszonyít-
va, ugyanez nem mondható el a szimfonikus muzsika egy részéről.
A ZENE KIFEJEZŐKÉPESSÉGE
Úgy tűnik, hogy a zene tartalmának meghatározása éppen a zene kifejezőké-

pességéből kifolyólag vitatott. A zenekutatók gyakran hangoztatják az abszolút és a
program-zene közötti különbséget – az utóbbi terminusnak Liszt a megteremtője és
e műfajnak irodalmi és vizuális képzeletábrázoló szerepet szánt. Alapvető elképzelés,
gondolat, hogy a programzene „képes” valamit közvetíteni, kifejezni a természet je-
lenségeiből, emberi tapasztalatokból. Bizonyos, hogy a zene kifejezhet – madárdalt,
csatát, vihart, katonaságot, királyi udvari felvonulást, tájleíró hangulatot kelthet,
csakúgy, mint érzelmek széles skáláját – bánatot, vidámságot, izgalmat stb. Valóban
úgy tűnik, hogy a zene bemutat, „elmesél” valamit. Az adott mű hallgatása közben
könnyen állíthatjuk, hogy „itt most fúj a szél, vihar készül…” stb. Azonban, ha vilá-
gosan szándékozzuk meghatározni a kifejezőképesség szerepét a zene jellegét és tar-
talmát illetően – úgy rendkívül fontos precízen megállapítani, mi is történik ezekben
az esetekben.
A zenei kifejezőképességgel kapcsolatban el kell mondani, hogy itt legtöbbször

utánzásra, replikációra gondolnak. A harangszó replikációja nem magát a haran-
got szándékozik bemutatni. Hasonlóképpen, a zenében felcsendülő finom utalások,
imitációk sem a bemutatás eszközei. Jó példa a madár éneke. A zeneszerző különféle
hangszerek segítségével madárdalt utánozhat, meggyőzhet minket, hogy a zene hall-
gatása közben a madárra gondoljunk, de ebből még nem az következik, hogy magát a
madarat mutatta be nekünk.
A kifejezőképesség nem utánzás. Valóban, mi is a kifejezőképesség? Megfogalmaz-
hatjuk, a zene alkalmazásaként, de nem valaminek a visszajelző hangzásaként, hanem
ötletek kibontakozásaként azok gondolataiban, akik a zenét hallgatják.
Bánatot „közvetít” a lassú ritmusú moll tonalitás, harag jele lehet a hegedűk gyors
skálázása, pompát fejeznek ki a fanfárok, melankóliát a csellószóló.
A véleményt, mely szerint a zenei tájékozódás valójában a szokásokon alapul, arra
alapozzák, hogy a különböző világrészek muzsikája nem egykönnyen közvetíti azt a
kultúrát, amelyből ered. Időnként, lelkes emberek a zenei nyelvet egyetemesnek tart-
ják, habár nehezen elképzelhető, hogy a nyugati zenei kultúrán felnevelkedettek iga-
zán értik és értékelik is az indiai, vagy arab zenét, legalábbis eleinte (de fordítva is). Ez
könnyen magyarázható. Vegyük például a harangzúgást, amelynek hallatán esküvőre
asszociálunk, vagy a harangszót, amely halottért szól. Mindkét esetben, számunkra, a
harangszónak bizonyos társadalmi hagyományokhoz fűződő jelentése van. Nem így
hallják azok, akik nem ismerik e szokásokat, a harangszó nem közvetíti az eszmét. A
dzsáminak nincs harangja, ezért az iszlám országokban felnevelkedettek számára a
harangszó nem ugyanezt jelenti.
Mindez nem jelenti azt, hogy a zenei tájékozódás alapvetően a szokásokon múlik.
Léteznek, ugyanis természetes asszociációk hangok és ritmusok között, amelyek össz-
hangot alkotnak: nem véletlen, hogy az esküvőre hívogató harangszó hangosan zeng,
míg a lélekharang halkan, tompán leng – mindkettő hangja valahogy „természetesen”
alkalomhoz illő.
A zeneszerzőnek számtalan lehetősége van elképzeléseinek zenébe foglalására.
Léteznek hagyományos eszközök, amelyekre tanulmányai alatt tesz szert, továbbá
léteznek a társadalom által elfogadott társítások (pl. a fanfárok királyi udvar ünnep-
ségeihez kapcsolódnak) és természetes asszociációk. Együttesen, ezek az eszközök
összetett és kifinomult lehetőségei a zenei kifejezésnek, ösztönzésnek az érzelmek
és ötletek megidézésére. Állíthatjuk-e mégis teljes meggyőződéssel, hogy a zene az a
nyelv, amely birtokolja a fent említetteket, s ezzel együtt a bennük rejlő potenciális
értékeket is?
ZENEI SZÓTÁR ÉS ZENEI NYELVTAN
A zenéről elmondhatjuk, hogy szótár. Számos egyszerű példában fellelhető, hogy

az adott zenei frázis egy meghatározott tárgyra, eseményre utal, érzelmet fejez ki.
Azonban, még ha bizonyos is, hogy a zene valamit képvisel, kifejez, akkor sem köny-
nyű felfedezni az eszközt, amely figyelmünket a kifejezettre irányítja.
Vegyük például D. Cook A zene nyelve c. könyvéből a „lefelé haladó moll hármas-
hangzatot: 5-3--„, amelynek jelentése a szerző szerint „bukás az életörömöktől mentes

világba”(Cook, 957, 37). A zene kifejező képességét illetően ez a példa mindenképpen
vitatható. Ha el is fogadható egy ilyen ambiciózus állítás, a zene közvetítő szerepével
kapcsolatosan még sok a kimondatlan. E hangzatot elfogadhatjuk úgy is, mint „bukást
az életörömöktől mentes világba”, de felfoghatjuk úgy is, mint ”ne engedd meg magad-
nak a bukást az életörömöktől mentes világba”. A tény, hogy két ellentétes tartalmú
feltételezésről van szó, azt is jelenti, hogy a zene semmi esetre sem lehet hatásos esz-
köze a kommunikációnak. Serkenti ugyan az ötletet, gondolatot, de nem irányíthatja
meghatározottan.
A műben előforduló kétségek, kétértelműségek elkerülése végett gyakran szöve-
ges magyarázat, utalás, ajánlás, címek segítik az eligazodást. A programzene egyik
legismertebb kompozíciója Muszorgszkij : Egy kiállítás képei c. 0 zongoradarabra írt
műve, amelyet ma legtöbbször a Ravel által átdolgozott zenekari műként adnak elő.
Muszorgszkijt a mű megírására a kiállított képek ihlették Szentpétervárott. Aki nem
ismeri a művek címét, a megadott program nélkül teljesen másként azonosíthatná a
hallottakat. Hasonlóan, Prokofjev: Péter és a farkas c. művében, vagy Saint-Saens : Az
állatok farsangjában; bár a hangszerek és dallamok, amelyek egy-egy állatot mutat-
nak be, megfelelnek a célnak, mégis mindegyik hangszer alkalmas lenne más állatok
„megszemélyesítésére” is. Csak azért tudjuk pontosan, melyik állatról van szó, mert
elmondták nekünk. Utasítás nélkül maga a zene nem volna elég meghatározó.
A fentiek a következőre utalnak: ha a zenét kizárólag élvezetet nyújtó képessége
miatt értékeljük, úgy nem tudjuk megmagyarázni azokat az értékkülönbségeket a
művek között, amelyek összetettségükből, szerkezeti gazdagságukból fakadnak. Az
ún. komolyzene több ilyen dolgot tartalmaz, amelyet érdemes hallgatni, mint a köny-
nyed hangvételű, fülbemászó zene. Ám, ha az értékkülönbséget a zene összetettségé-
nek tulajdonítanánk, úgy mellőznénk a zenekedvelők elsődleges szempontját- a zene
érzelmi, indulati tartalmát. Újfent, amennyiben feltételeznénk, hogy a zene olyan
mértékben értékes, amennyire hat az érzelmekre, akkor nem haladtunk az értékelés-
ben éleget (ugyanis a kiváltható és kifejezhető érzelmek skálája meghatározott, azok
keletkezésének és kifejezésének értéke viszont homályos).
A törekvés, hogy a komoly és a könnyűzene közötti különbséget meghatározza, a
sikertelen kísérletek, melyek a zene élvezet nyújtó és érzelemkiváltó tulajdonságára
épültek, sokakat olyan véleményre késztetett, hogy a zene valójában emberi tapaszta-
latokból eredő, a zeneszerző által megkomponált emlékképek kifejező eszköze.
Habár a zene kifejező képessége nem kétséges, mégsem alapozhatunk arra az
ambiciózus állításra, hogy Beethoven szavai által a zene olyan kinyilatkoztatást
nyújthat, mint a filozófia. A zene rendelkezik szótárral (igaz korlátozottan), de nincs
nyelvtana. Nevezhetjük nyelvnek a zenét, de ez a nyelv keveset mond, nüánszok nél-
kül. Legegyszerűbben mondva, a zene, mint nyelv, semmivel sem fejlettebb egy olyan
nyelvi rendszernél, amely csupa mormolásból áll.
A HANG KUTATÁSA
Azt a jelrendszert, amelyet a zene alkot általában zenehallgatás útján ismerjük

meg. A zeneszerző lehetővé teszi számunkra, hogy minőséges hangok között felismer-
jük a metaforikus nyelven íródottakat, avagy az analógiát. Érdekesek az elnevezések,
mint pl. derűs, bánatos, architektonikus; nem azért, mert bármi köze lenne a fény-
hez, érzelmekhez, vagy esetleg az építészethez, hanem azért, mert a tiszta hangzást
megilleti a kifinomultabb tulajdonság is, nem csak a legegyszerűbbek – hangos/halk,
gyors/lassú – tulajdonságok, melyek nem mellőzhetők. Azt, hogy a muzsikának
vannak ilyen tulajdonságai, nem következetes elemzéssel, vagy a hallgatóság han-
gulati rezdüléseinek megfigyelése által bizonyítjuk; ezt a tényezőt a zeneszerző és az
előadó bizonyítja a muzsika révén. Az érdekes és különleges tulajdonságok létezését
a zenehallgatásban fedezzük fel. Ha az irodalomelmélet kifejezésével élnénk, elmond-
hatnánk, hogy a zene elsősorban a hang „kiemelése”. A zenében a hangok képezése,
megalkotása nem pusztán a kifejezés, vagy a kommunikáció eszköze, viszont a hallás-
tapasztalat önkényesen a foglalkozás központjává válik.
Az első benyomások ellenére fellelhetőek ilyen törekvések még a legkifejezettebb

minimalisztikus zenében is. John Cage 4’33 c. művében a zongorista egy hangot meg
nem szólaltatva csak ül a zongora mellett, amíg a darabban feltüntetett idő le nem
telik. A mű célja, hogy rávegye a közönséget a környezeti hangok figyelmes hallga-
tására, mint ahogyan azt tenné a felhangzó zene esetében. Természetesen, a törekvés
sikertelen, mert a „kiemelt” hallástapasztalat (ha egyáltalán van) teljesen szerkezet
nélküli. Maga a mű nem tudathatja velünk, hogyan kellene hallgatnunk. Ez a példa ki-
válóan illusztrálja, mit kapunk attól a zenétől, amelynek sikerül elmondania, hogyan
hallgassuk azt, amely hallásunknak kínálkozik.
A gondolkodás és elemzés segítenek felfedezni a zenemű tulajdonságait.
Ott, ahol a zene valóban fejlett, szükség lehet technikaelemző szótárra, hogy a
benne rejlő hangszerkezetek kiválaszthatóak és leírhatóak legyenek. Így tudhatóvá
válhat, hogy meghatározott hangoknak meghatározott tulajdonságaik vannak, ezért
a meghallgatás elkerülhetetlen.
A zenétől semmivel sem rosszabb, más élvezetek is rendelkezésünkre állnak; ér-
zelmi „csúcsok” más területeken is megélhetők; azt, amit a zene közvetít, szavakkal
érthetőbben lehet kifejezni. A zene értékét egyedüli tulajdonságának köszönheti,
ugyanis kiszélesíti, felkutatja a hangzó tapasztalatot, amelyet nem lehet meghallgatás FELHASZNÁLT
nélkül megélni. Mint ahogyan a festő alapvetően irányítja vizuális percepcióinkat, IRODALOM
úgy tesz a zeneszerző és az előadó is. A zenehallgatás nem a hallgató hangokkal való
elárasztása, hanem az értelem irányítása is számos percepció segítségével. A hallgatót 1. Šuvaković, Miško:
ezáltal saját tapasztalatai vezetik. „Pojmovnik suvremene
Néhány jeles zeneszerző szerint a zenének nyelvi lehetőségekkel élő kifejező tulaj- umjetnosti”, Horetzky,
donsága is van. Azonban a zene kifejezőképessége korlátozott és a szokásos asszociá- Zagreb, 2005.
ciók függvénye. Legtöbb, amit az analógia a zenei nyelv területén kimutathat, hogy a 2. Gordon Grejam:
zene rendelkezhet ugyan szótárral, de mégsincs nyelvi szerkezete. Ez azt jelenti, hogy „Művészetfilozófia – beve-
habár alkalmazható a gondolatok és különféle benyomások serkentésére, keletkezésé- zetés az esztétikába”, CLIO,
re, igazából nincs lehetősége a valódi kommunikációra. Beograd, 2000.
3. Ljubojev, Petar: „Masovne
MÉGIS, MINDENEKELŐTT TALÁN ÉRZELEM komunikacije” Pozornica
dramskih umetnosti, Novi
Gyakran hallható az a vélemény, hogy a művészet értékei az érzelmekben gyöke- Sad
reznek, mégpedig, nem csak a művész érzelmeiben, hanem a közönségre gyakorolt 1996.
érzelmi hatásokban is. Amennyiben a megelégedettség érzete a művészi értékek 4. Kon, Zsan: „Estetika
szokásos magyarázata, úgy az érzelmek kifejezése természetüknek magyarázata. Az komunikacija” CLIO,
ilyen álláspontot „expresszivizmusnak” nevezzük, ami nem téveszthető össze az „exp- Beograd, 2001.
resszionizmussal”, a festészet egyik ágazatával, amelyben a festmény érzelmi töltésű.
Ez a két terminus összeköttetésben áll, azzal a különbséggel, hogy az expresszivizmus
általánosan a művészetekre vonatkozik.
Az expresszivizmus létezésével kapcsolatban néha téves feltételezésekre kerül sor a
művészeti formák között, pl. a zenében is, mert az adott korban nagy befolyással volt
a zeneművészetre a romantikus zene.
A romantikus zenét sokszor tévesen ítélik meg. Pl., ha Bach muzsikájában érzel-
mek után kutatunk, teljesen figyelmen kívül maradna a tény, amely értelem nélkül fel
sem fogható, hogy a toccata és fuga összetett matematikai szerkezetekre épül. Kívülről
szemlélve, a barokk zene többségében valóban nincs helye az érzelmeknek. Mégis, * Művészek és közönség
abszurdum volna azt állítani, hogy a barokk zene nem eléggé művészi zene. között széles körben
Nem ritka jelenség, hogy elismert, kreatív művészek saját műveikről elméleti elfogadott véleményről
alapon gondolkodjanak, sőt, a művészetről aránylag leegyszerűsített az állásfogla- van szó. Tolsztoj állí-
lásuk. Vegyük például L. Tolsztoj : Mi a művészet? c. könyvét, amelyben az író az tásától is elismertebb
expresszivizmus fogalmát naivan, leegyszerűsítve tárja elénk: „a művészet olyan Wordsworth elmélete
emberi tevékenység, amely tükröződik abban, ahová az egyén tudatosan, mások szá- (a Lírai balladák elősza-
mára, bizonyos külső jelek segítségével saját átélt érzelmeit közvetíti, hogy ők is „meg- vában), mely szerint „a
fertőződjenek „ezekkel az érzésekkel, ill. átéljék őket….” (Tolsztoj, N&R, 995., 5) költészet nem más, mint
A nagy író itt egy szélesebb körben elfogadott képet nyújt a művészi aktivitásokról, az érzelmek erőteljes
és a művészeket a tapasztalat mély érzelmével ihletett embereknek tartja, akik tehetsé-
gük által szavak, színek, mozdulatok stb. segítségével saját érzelmeiket öntik művészi
formába. Ebből a szemszögből nézve elmondhatjuk, hogy a művészek mindenek előtt
érzelmi tapasztalatok átadói.*
Fordította: Tolnay Ilona

38 Hivatásunk eszköztárából
T-DAY
Najbolji na najboljem T-Day – Legjobbak a legjobb helyen
mestu
Konferencija o edukaciji Április 4-én és 5-én került megrendezésre illetően. Többen felhívták a figyelmet
talentovanih učenika Zentán a T-Day Legjobbak a legjobb helyen arra, hogy a klasszikus módszerek helyett
Senta, 4-5. april 2008. elnevezésű nemzetközi konferencia, amely- inkább a játékosság vezet kiváló ismeret-
nek fő szervezője a Bolyai Tehetséggondozó elsajátításhoz és eredményhez.
Gimnázium és Kollégium volt. Dr. Balogh László, a Magyar Tehet-
A konferencia alkalmat teremtett arra, séggondozó Társaság elnöke elmondta,
hogy a különböző régiók és országok négy éve rendszeresen jár Vajdaságba, és
megismerjék a tehetséggondozás jelen ál- ez alatt az idő alatt megbizonyosodott
lapotait, hagyományait és jövőképét. A arról, hogy kiváló gyakorlati munka fo-
Međunarodna konferenci- szervezők célja elsősorban azon lehetősé- lyik az itteni tehetséggondozó iskolákban.
ja za negu talenata T-Day gek feltárása volt, melyek által a különféle Véleménye szerint a konferencia jó alkal-
- Najbolji na najboljem tehetséggondozó intézmények átadhatják mat adott egymás módszereinek megis-
mestu je prilika da se tapasztalataikat, és elősegíthetik az egy- merésére, a kapcsolatrendszer kialakítá-
različiti regioni i države más közötti együttműködést, mivel egész sára, és felhívta a figyelmet a feltételek
upoznaju sa trenutnim társadalmunk érdeke, hogy a tehetségfej- megteremtésének fontosságára.
stanjem, tradicijom i lesztés megfelelően képzett szakemberek Mönks professzor az elitről szóló vita
budućim mogućnostima irányításával történjen. Ezzel szerették befejezhetetlenségére figyelmeztetett.
vezanim za obrazovanje volna felhívni közösségünk figyelmét a Mint kifejtette, a demokráciának min-
talentovanih. Cilj nam je szakszerű tehetséggondozás jelentősé- denki érdekét szolgálnia kell, így az elit-
da prikažemo mogućnosti gére, mert fontos, hogy legjobbjaink a nek is – amely kifejezés a finn nyelvből
koje bi olakšale razmenu legjobb helyeken gyümölcsöztethessék ered, és kiválasztottat jelent – azt kell
iskustva i poboljšale tehetségüket. megkapnia, ami jár neki. Tehát – folytat-
međusobnu saradnju A tanácskozáson a szerbiai, magyar- ta – mindannyiunk feladata, hogy ezek-
različitih institucija i škola országi és romániai vendégek mellett nek a fiataloknak az igényeit kielégítsük.
jer je u interesu društva részt vett Franz J. Mönks , az Európai Te- Gajda Attila , a Bolyai Tehetség-
da razvoj talentovanih hetséggondozó Tanács (ECHA) elnöke is. gondozó Gimnázium és Kollégium
usmeravaju adekvatno A nyitónap előadásai a tehetséggondozás igazgatója a feltételek megteremtésének
obrazovana stručna lica. jelen állapotainak bemutatásáról szóltak, biztosítását a szakszerű pályázat-lebo-
Ovom konferencijom bi a szombati tanácskozás azonban a szak- nyolításban látja, ezért erre hívta fel a
želeli da privučemo pažnju mai ismeretek bővítését és az ismerkedést jelenlevők figyelmét.
naše zajednice i ukažemo szolgálta. A szekciók vezetőinek zárógon- Az állapotfelmérés és kapcsolatépítés
na važnost stručne nege dolatai rámutattak, hogy igazán csak az mellett a szervezők a konferencia meg-
talentovanih. Verujemo da intézményesített, folyamatos munkának rendezésével a szakszerű tehetséggon-
najbolji mogu u potpuno- van eredménye a tehetséggondozásban is. dozás jelentőségére igyekeztek felhívni
sti da razviju svoje talente Továbbá, hogy a tanár szerepe óriási, de közösségünk figyelmét. A rendezvény
uz najbolju stručnu brigu. az iskolai órán kívüli külön foglalkozások fő támogatója a zentai önkormányzat, a
nélkül veszít hatékonyságából az emelt Magyar Nemzeti Tanács és a Tartományi
szintű oktatás. A regionális központok és Oktatási és Művelődési Titkárság volt.
az országos intézmények pedig nélkülöz-
hetetlenek a tehetséges gyerekek távlatait Gruik Ibolya – Magyar Szó
T-Day – Legjobbak a legjobb helyen 39
A HATÉKONY terhét. Dr. Mező Ferenc a Debreceni

TEHETSÉGGONDOZÁS KULCSA Egyetem Pszichológiai Intézetének oktató-
AZ „EGY FELÉ HALADÁS” ja a tanulási stratégiák jelentőségére hívta
fel a figyelmet, és a jól szervezett tanulás
Beszámoló a T-Day – Legjobbak fontosságára. Dr. Lepes Josip a szabadkai
a legjobb helyen nemzetközi Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának
tehetséggondozó konferencia előadója az egészséges, mozgással gaz-
pedagógia-pszichológia dagított életmodellt kívánta erősíteni a
szekcióülésének eseményeiről. tehetséggondozás és fejlesztés terén.
A szekció moderátora Apró Bakai
A T-Day nemzetközi tehetséggondozó Magdolna pszichológus és családterapeu-
konferencia keretein belül került sor a ta, a Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul
pedagógia és pszichológia szekcióülés Tanuló Tehetségekért Pedagógus és
megtartására is. Az ülés három nyel- Pszichológus Szakosztályának elnöke volt.
ven, magyarul, szerbül és angolul folyt. A szekcióprogram záradékaként el-
Az ECHA- Európai Tehetséggondozó mondhatjuk, hogy térségünkben a haté-
Társaságot annak elnöke, a Hollandiában kony tehetséggondozás kulcsa az „egy felé
tevékenykedő Dr. Franz J. Mönks kép- haladás” (Dr. Balogh László), amelyben
viselte. A professzor a tehetséggondo- az intézményesített formák, a rendszeres-
zás európai intézményesített rendszeré- ség, a jól szervezettség, a folyamatosság,
ről beszélt, mint a tehetséggondozás fő a gazdagítás, az alkotva fejlődés lehető-
hordozóerejéről. A szekcióülés folytatá- ségének biztosítása, az egészséges életfor-
saként a Debreceni Egyetem Pedagógiai- mák erősítése, valamint az differenciálás
Pszichológiai Tanszékéről Dr. Balogh és az integráció kapnak fő szerepet.
László (a magyarországi Magyar Tehet-
séggondozó Társaság elnöke) az iskolai Apró Bakai Magdolna
tehetséggondozás kritikus pontjait vilá-
gította meg, majd ebbe a rendszerbe
illeszkedett a belgrádi székhelyű országos
Pszichológiai és Pedagógiai Intézet szak-
tanácsadóinak, Dr. Zora Krnjaić és Dr.
Slavica Maksić előadása a tehetség kog-
nitív fejlődési szakaszairól a tehetséggon-
dozás folyamatában. Ezenkívül kiemelték
még a szociális kapcsolatok támogatóinak
lehetőségeit, a tehetséggondozás hordozói
között a kommunikáció elengedhetetlen
szükségességét, a mentori munka szere-
pét, a kutatói gyakorlat motiváló hatását
és a kollégiumi élet lehetőségeit a tehetség
fejlődésében. Dr. Petar Kostić, a Szerb
Pszichológiai Társaság kitüntettje a tehet-
ségek érzelmi, személyi fejlődését taglalta, Franz J. Mönks és Balogh László:
és magát a tehetség egyénre nehezedő Egyre többen foglalkoznak a tehetséges gyerekekkel
40 Apró Bakai Magdolna, Gruik Zsófia
IGÉNYES OKTATÁS, A megközelítés, célja pedig, hogy általa

GYERMEKEK SOKRÉTŰSÉGE hatékonyabbá váljon a gyakorlati te-
ÉS A BENNÜK REJLŐ hetséggondozás. A BFA szervezésében
LEHETŐSÉGEK rendszeresen megszervezésre kerülő te-
hetségtudatosító táborokban a gyerekek
– a Bolyai Farkas Alapítvány személyiségfejlődését helyezve a közép-
Pedagógus és Pszichológus pontba egy olyan pedagógiai gyakorla-
Szakosztályának gondolatai a tot valósíthatunk meg, amely különleges
tehetséggondozásról* élményt és valódi személyes kapcsolatot
jelent a szakemberek és a kiemelkedő
A Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul adottságokkal rendelkező gyerekek kö-
Tanuló Tehetségekért Pedagógus és zött. Úgy gondoljuk, hogy csak ez lehet a
Pszichológus Szakosztályának központi hatékony nevelésnek és oktatásnak – így
tervei között szerepel, hogy vajdaságszerte a tehetséggondozó tevékenységnek is -
ún. tehetségkuckókat alakítson ki, ame- alapja.
lyek a tehetséges gyerekek felismerésével, Ennek gyakorlata elképzelésünk sze-
gondozásával, fejlesztésével és követésé- rint három nagy területet ölelne fel:
vel foglalkoznak majd. A tehetségkuc-
kókban dolgozó szakemberek megfele-  a gyerekekkel, fiatalokkal való
lő felkészítése, és a szakemberek közti munkát,
együttműködés az alapja, hogy a tehet-  a szülőkkel való együttműködést, és
ségkuckók elérjék céljukat.  a pedagógusok folyamatos képzését.
Ennek értelmében egy olyan képzés-
sorozatot tervezünk, amely az élmény- Ugyan még csak a kezdeti lépéseknél
pedagógia módszereit alkalmazza a te- tartunk, de a gyakorlat máris azt mutat-
hetséggondozással kapcsolatos tartalmak ja, hogy nagy szükség van a folyama-
elsajátításában, tehát a résztvevők szá- tos jelenlétre a tehetséggondozás terén.
mára maga a képzés válik „élménnyé”. Eddig azokkal a tehetséggondozó iskolák
Általa olyan belső folyamatok indulnak felől érdeklődő, az általános iskola felső
el, amelyek alapul szolgálnak a tehetség- tagozatos tanulóival sikerült kapcsolatba
gondozás megfelelő szemléletmódjának, lépnünk, akik részt vettek téli, nyári tá-
és a szakszerű tehetséggondozó gyakor- borainkban, illetve felvételi előkészítőre
latnak a kialakításához. Bízunk abban, jártak vagy járnak. Önismereti foglal-
hogy ezáltal megvalósulhat a megfelelő kozások vezetése, a tehetség fogalmának
értelemben vett tehetségfelismerés és te- megismertetése és annak tudatosabb ke-
hetséggondozás. zelése voltak rövid távú céljaink, a továb-
Az élménypedagógiát, illetve az él- biakban pedig a tehetséges tanulókkal
ménypedagógiai módszereket nemcsak való folyamatos ismerkedést és foglalko-
* A szerkesztett előadás a szakemberek fölkészítésében, hanem zást látjuk eredményre vezetőnek, mely
a Tehetség Napja 2008 a különleges adottságú gyerekek és a hosszú távon is biztosítaná az eredmé-
elnevezésű konferencián gyerekek különleges adottságainak fel- nyes munkát a tehetségfejlesztés terén.
hangzott el. ismerésében és fejlesztésében is alkal- A tehetséggondozó iskolák, tehet-
mazni szeretnénk. Az élménypedagógi- ségfejlesztő programok mellett a szülők
án alapuló tehetséggondozás innovatív válhatnak a legbiztosabb támasszá gyer-
mekeik számára. A tehetséggondozó is- TEHETSÉGGONDOZÁST AZ

kolák felvételi előkészítőjére járó tanulók ISKOLAI ÓRÁKON KÍVÜL IS
szülei számára az előkészítő kezdetekor, KELL VÉGEZNI
valamint a felvételi vizsga előtt meg-
tartott tájékoztató előadás, és az igény Beszámoló (a T-Day – Legjobbak
szerinti tanácsadás szintén hasznosnak a legjobb helyen nemzetközi
bizonyult, de ennek is a folytonosság a tehetséggondozó konferencia)
lényege, hiszen ahogyan változik fejlődé- matematikai-természettudományi
sének következtében a gyermek vagy ifjú, szekcióülésének eseményeiről.
úgy kell ahhoz támogató módon igazod-
nia a szülőnek is. A matematikai-természettudományi
Magának a tehetséggondozásnak és szekció első előadója Srđan Verbić , a
-fejlesztésnek a legerősebb pillérei a jól Petnicai Kutatóállomás nemzetközi
felkészített pedagógusok, illetve a gye- programokat irányító munkatársa volt.
rekekkel és a fiatalokkal foglalkozó sze- Beszámolójában taglalta a tehetséges
mélyek. A szerbiai oktatási rendszerben fiatalokkal való foglalkozás lehetősége-
eddig nem volt egy átfogó, szisztemati- it, annak kiemelkedően fontos szerepét
kus és programszerű képzés a tehetséges ma Szerbiában és a világban, a tudomá-
tanulókkal foglalkozók számára. Ezért nyos kutatás jelentőségét, jelenét, jövő-
törekszünk arra, hogy külföldi és hazai jét, valamint ismertette a jelenlevőkkel
példákból merítve kiegészítsük, bővítsük a petnicai programokat, amelyeket egész
a már létező oktatás- és neveléstudomány éven keresztül rendszeresen tartanak,
képzési rendszerét, mely által gazdagod- s amelyekkel felölelik az általános- és
na tudásunk a tehetségesekkel való fog- középiskolás korosztályt.
lalkozás módjáról, ideális idejéről, meg- A következő előadó, Lengyel László,
felelő helyéről. a zentai Thurzó Lajos Közművelődési
Bízunk benne, hogy ez a hozzáállás Központ oktatásszervezője volt, aki is-
felkelti majd a kíváncsiságát és tanulási mertette a bolognai folyamat hatására
vágyát sok tapasztalt, kezdő vagy jöven- a felsőoktatásban bekövetkezett válto-
dőbeli szakembernek, akik hisznek az zásokat, amelyek a mobilitást elősegí-
igényes oktatásban, hisznek a gyermekek tő kreditrendszer, az interaktív oktatási
sokrétűségében és a bennük rejlő lehető- módszerek és más fontos paraméterek
ségekben. mellett számos lehetőséget biztosítanak a
tehetségek kibontakoztatására is.
Apró Bakai Magdolna Szabó Magdolna, a Bolyai Tehetség-
pszichológus és családterapeuta gondozó Gimnázium és Kollégium szak-
Gruik Zsófia tanára beszámolt a szabadkai Észak-bács-
pedagógus kai Pedagógus Egyesület keretein belül 5
Bolyai Farkas Alapítvány a éve működő Cofman Judit Matematikai
Magyarul Tanuló Tehetségekért, Tehetségfejlesztő Központ munkájáról és
Zenta tapasztalatairól. A lelkes és nagy tudású
tanárcsapat sokéves munkájának ered-
ményeként az általános és középiskolás
diákok mind nagyobb számban vesznek
42 Péics Hajnalka
részt a különböző matematikai verse- MATEMATIKÁRÓL ÉS

nyeken, és mind több helyezéssel, dicsé- TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
rettel térnek haza. A középiskolásokkal
való foglalkozást immár egy éve a zentai A szerkesztett előadás a
Bolyai Farkas Alapítvány Matematikai Tehetség Napja 2008 elnevezésű
és Informatikai Szakosztályának szer- konferencián hangzott el.
vezésében működő Bolyai Matematikai
Tehetséggondozó Iskola vette át, amely A 2007/2008-as tanév kezdetén a zentai
már szintén számos eredménnyel dicse- Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és
kedhet. Kollégium matematika szakaktívájának
Az előadók sorát R. Sipos Elvira, a első összejövetelén kipattant és megfo-
Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és galmazódott egy új elgondolás – megpró-
Kollégium szaktanára zárta, aki az is- báljuk megmozgatni és összehívni a vaj-
kolai tantárgyak, például a geometria dasági középiskolák magyar tannyelvű
keretein belül jól használható és elérhető tagozataiból mindazokat a matematika
számítógépes programok alkalmazásáról iránt érdeklődő tanulókat, akik az őszi
tartott beszámolót. félévben szívesen töltenének három hét-
A szekció moderátora Dr. Péics végét hasonló érdeklődési körrel felru-
Hajnalka, a Bolyai Tehetséggondozó házott diáktársaikkal. Ezeken a hétvégé-
Gimnázium és Kollégium matematikata- ken néhány lelkes pedagógus vezetésével
nára volt. a matematika különböző tárgyköreivel
A szekcióülés résztvevői záradékként részletesebben megismerkedhetnének, a
arra a közös megállapításra jutottak, matematika világában mélyrehatóbban
hogy tehetséggondozásra szükség van az elmélyülhetnének. Az volt az elképzelé-
iskolai programokkal összhangban, de az sünk, hogy szóljanak ezek a hétvégék egy-
iskolai órákon kívül is meg kell szervezni részt a matematikával való barátkozásról,
őket. A leghatékonyabbnak az a módszer a feladatmegoldás bonyolult útvesztőiben
bizonyul, amely három szintre épül, ez való bolyongás helyes útra való terelésé-
pedig az iskolai foglalkozások mellett a ről, másrészt szóljanak az ismerkedés-
regionális központokból, illetve az orszá- ről és egy baráti kapcsolat kialakításáról
gos központok által szervezett progra- különböző városok és iskolák tanulói
mokból tevődne össze. és tanárai között. A Bolyai Gimnázium
A szekció végén Oláh Anna a Bolyai és a Bolyai Farkas Alapítvány támogat-
Pedagógiai Alapítvány nevében megosz- ta elképzelésünket, és segítséget ígértek.
totta a jelenlevőkkel azt az információt, Az elgondolást tett követte, megfogal-
hogy Bolyai János Appendixe a világ- mazódott a körlevél melyet eljutattunk
örökség része lett, valamint azt, hogy Újvidék, Szabadka, Zenta, Topolya, Ada
a jövőben egy weboldalt szándékoznak és Becse különböző középiskoláiba.
elindítani és működtetni a Bolyai-geo- Örömmel számolok be ma itt arról, hogy
metria népszerűsítésére. a felhívásunknak eleget tettek az újvidé-
ki, a szabadkai és a zentai gimnázium
Dr. Péics Hajnalka tanulói, és hogy rajtuk kívül megjelentek
az adai és a becsei Műszaki Középiskola,
a zentai Közgazdasági Középiskola és
az Egészségügyi Középiskola diákjai is. egy teljes hétvégét betöltő foglalkozásra

Hozzájuk csatlakoztak természetesen a is eljönnének. A fiatalabbakkal is dolgoz-
Bolyai Gimnázium tanulói is, és így az ni kell, akkor és ott, ahol erre igény mu-
első, szeptemberi összejövetelt 72 résztve- tatkozik. A velük való foglalkozásokra
vővel tartottuk meg. Erről a táborról egy a „Bolyai-kuckók” létrehozását irányoz-
rövid újságcikk is beszámolt a Magyar tuk elő, melyeket Vajdaság szerte egy-
Szóban, és legnagyobb örömünkre ezt egy általános iskolában az ott sikeresen
telefonhívások követték olyan nyolcadi- tanító matematikatanárok bevonásával
kos gyerekek matematikatanárai vagy gondolunk megvalósítani. A felkészítő
szülei részéről, akik kinyilvánították tanfolyamok és felvételi vizsgák öt éves
óhajukat, hogy szeretnének bekapcso- tapasztalata megmutatta, hogy a magyar-
lódni az Iskola munkájába. Második, lakta területeken egyes általános iskolák-
októberi táborunkat így már az álta- ban kimagasló eredményekkel dolgoznak
lános iskolásokkal kibővítve tarthattuk kollégák, akik keze alól évről-évre meg-
meg még nagyobb létszámban. És ami alapozott tudással rendelkező, ügyesen
a legbiztatóbb volt, a harmadik táborra, gondolkodó tanulók nyernek felvételt a
melyet november végén tartottunk, a Bolyai Gimnáziumba. Tehetségsegítő és -
nyolcadikosok létszáma 5-ről -re nőtt. fejlesztő munkánkban a fiatalabb korosz-
A táborokban folytatott foglalkozások- tállyal való foglalkozás során a jövőben
hoz önkéntes tanárokat is találtunk, és a az ő aktív részvételükre és segítségükre
megígért támogatásból egy magyarorszá- is számítunk.
gi előadót is vendégül láthattunk. Nagy Szólnék néhány szót arról a célkitű-
örömünkre szolgált, hogy az Alapítvány zésünkről is, hogy szándékunkban áll
ezek után felajánlotta a Matematikai és a szóban elhangzott munkát papírra is
Informatikai Szakosztály megalakítását, vetni, és egy diákokhoz szóló magyar
amelyre Bolyai János születésnapján, matematikai lap beindításával az írott
december 5-én tizenöt matematikus, szó kapcsán is eljutni minden olyan ér-
illetve informatikus kolléga aláírásával deklődő és magyar nyelven beszélő gye-
került sor. A Szakosztály célul tűzte ki a rekhez, aki szöveges matematikai problé-
már megkezdett munka hagyománnyá mák modellezésével és azok megoldásá-
válását, és az informatika tantárgyra val szeretne foglalkozni.
való kiterjesztését. Mindezen célok megvalósításához
Ezenkívül magára vállalta azt a fel- természetesen lelkes és szakképzett ta-
adatot, hogy a jövőben felkutassa és fel- nárokra van szükség, ezért a Szakosztály
karolja Vajdaságszerte azokat a tanu- célul tűzte ki az Alapítvány javára tevé-
lókat, akik akár a matematika, akár az kenykedő káderek segítését és szakmai
informatika, vagy fizika iránti érdeklő- szintjének növelését is.
désükből kifolyólag felvételt szeretnének És utoljára, de nem utolsó sorban
nyerni a Bolyai Gimnáziumba, és hogy a megemlíteném azon törekvésünket is,
jelentkező diákok felvételi vizsgára való hogy az általunk támogatott tehetségek-
felkészítésében aktívan részt vegyenek. ben felkeltsük az igényt az ok-okozati
További meglátásunk az, hogy a kö- összefüggések keresésére. Emellett érzel-
zépiskolás és nyolcadikos tehetségígére- mileg stabil harmonikus emberek ma-
tek könnyen mozdíthatóak. Zentára akár radjanak, akik esetleges sikereik mellett
44 Csikós Pajor Gizella
fontosnak tartják környezetük segítését GEOMETRIA TANÍTÁSA A JÖVŐ

is, és képességeiket szülőföldjük felvirá- MÉRNÖKEINEK A BOLYAIBAN
goztatására használják fel. Ez számunkra
is egy újabb feladat az oktató- és ne- A szerkesztett előadás a
velőmunka mindennapos forgatagában, természettudományi szekcióülésén
amikor nap mint nap tapasztaljuk és hangzott el.
felismerjük egyik-másik diákunkban a
szunnyadó tehetséget. Mert mindenki A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gim-
valamiben tehetséges. A mi feladatunk názium és Kollégium geometria taná-
az, hogy a felismert zsenge tehetségeket raként bevezettem a tanításba néhány
jellemüktől, személyiségüktől és szükség- különlegességet, a modern ember életé-
leteiktől függően folyamatosan és egyé- nek fontos elemeit:
nileg segítsük egész oktatásuk folyamán.
Mert közel két évezreddel ezelőtt Marcus . Számítógépes vizualizáció és dina-
Aurelius római császár is azt mondta: mikus geometriai szerkesztő szoft-
ver alkalmazása az elsős geometria
„Az emberek egymásnak születtek: tananyag megértéséhez, a pontos,
oktasd őket vagy viseld el őket.” hibátlan szerkesztésekhez, nagy téte-
lek bizonyításának megértéséhez.
Csikós Pajor Gizella 2. Lénárt-gömb használata a másodikos
geometria tanterve szerinti gömbi
geometria tanulásához, a három fajta
Bolyai-féle geometria megkülönböz-
tetésére: az euklideszi síkgeometria,
a hiperbolikus térgeometria és a rajzi fogalmak kialakulását is elősegíti,

gömbi geometria megértéséhez. a munkaformák a vitakultúra kiala-
3. Számítógépes szoftver alkalmazása kulását, a tolerancia létrejöttét, amely
a trigonometrikus függvények vizs- sok szakember munkájában hasznos (pl.
gálatakor. pilóta, hajós, csillagász, mérnök, épí-
4. Alkalmas számítógépes vizualizá- tész, atomfizikus, biológus, kémikus).
ció a sztereometriai számításokhoz, A manipuláció a gyerekek számára si-
testek ábrázolása a térben, és forga- kerélményt nyújt, és önállóságra neveli
tásaik. őket, valamint művészi képességeiket
is fejleszthetjük a gömb és a számító-
Előadásomban azt szeretném bemu- gép segítségével. A gyerekek kooperatív
tatni néhány képpel illusztrálva, hogy a csoportokban dolgoznak. Ezeket a 2-4
tapasztalataim alapján hogyan alkalmaz- főből álló tanulócsoportokat különbö-
hatjuk a tanításban és a szakkörökön a ző képességű és teljesítményű, eltérő
számítógépet és a Lénárt-gömböt. szocio-kulturális háttérrel rendelkező,
A fent felsorolt elemek alkalmazása különböző nemű ill. etnikai hovatarto-
azért fontos, mert gömbfelületen élünk, zású gyerekek alkotják. A vegyes cso-
a természetben ez a forma a leggyako- portok a gyerekek kívánságai szerint
ribb (pl. gyümölcsök, égitestek, labdák, jönnek létre, amely esélyt ad a gyengébb
vízcsepp). A síkgeometriában hasz- képességű tanulóknak arra, hogy ne
nált alapfogalmak elmélyítését segíti a maradjanak le, a jobb képességűeknek
Lénárt-gömb és az „Euklides“ DGS. A pedig – akik tanítva is tanulnak – arra,
munka során a gyerekek élvezik a jó hogy az adott témakörben mélyebb és
hangulatú kooperációt. A gömb a föld- tartósabb tudásra tegyenek szert. Ez a
tanulási mód jobban fejleszti a gyerekek
problémamegoldó, elemző képességét,
erősebb a motivációjuk, mint a hagyo-
mányos tanítási módszer során, mivel a
tanulás tevékenységhez kötődik.
A számítógép használata ma már
hétköznapi dolog, de ha megtanítjuk a
tanulóinknak, hogyan alkalmazzák a
geometriai feladatokban, akkor ezzel di-
vergens gondolkodásra neveljük őket. Ha
felfedeztető tanulással mutatjuk meg az
utat, akkor a későbbiekben más problé-
mákra, a matematikán kívüli területekre
is sajátos, speciális megoldásokat tudnak
találni, könnyebben oldják meg a műsza-
ki, mérnöki feladatokat is.
R. Sipos Elvira
46 Hivatásunk eszköztárából
Nyomorgó kártyával
Besnyi Szabolcs
A játék pedagógiai célja: testi kontaktus, egy kártyalapot. Így négy csoport alakul
hangulatkeltés ki a játékosokból (piros, zöld, tök, makk).
Résztvevők száma (minimum-maxi- Persze mindenki csak a saját színét tudja.
mum): 8–8 A többiekét nem. Amikor már mindenki
Résztvevők életkora (minimum-ma- megjegyezte, hogy melyik színhez tar-
ximum): 9 – felsőkorhatár nincs tozik, akkor a játékvezető összeszedi a
Játékidő: kb. 0 perc lapokat és belekeveri a pakliba.
Helyigény: nagyobb szoba vagy egy A játék menete: A játékvezető egy
tanterem, de játszható a szabadban is lapot húz a kártyacsomag tetejéről, fel-
Kellékek:  pakli magyar kártya és mutatja azt, és hangosan mondja a színét
játékosonként egy szék (pl. piros). Azoknak a játékosoknak, akik
A játék bevezetése: Ismertessük a já- ugyanolyan színű lapot húztak a játék
tékszabályokat. A játékosok rendezzék a elején egy-egy hellyel jobbra kell ülniük.
székeket kör alakban és üljenek le úgy, Vagyis a jobboldali szomszédjuk ölébe.
hogy a kör közepe felé nézzenek. A já- Ha ez megtörtént a játékvezető újabb
tékvezető osszon minden játékosnak egy- lapot húz és szintén a színhez tartozó já-
Nyomorgó kártyával 47
tékosok egy-egy hellyel jobbra ülnek füg- – A játék úgy nehezíthető, hogy csak
getlenül attól, hogy a mellettük levő szék akkor ismerünk el valakit győztesnek, ha
üres vagy, akár többen is ülnek már rajta úgy ér vissza a saját helyére, hogy senki
egymás ölében. Majd jön a következő lap, sem ül rajta kívül azon a széken (vagyis
és így tovább. Akár az is előfordulhat, nem ült bele senki ölébe sem).
hogy egymás ölében 7-8 játékos fog ülni. – Lehetőség van arra is, hogy egyéb
Az a játékos, akinek az ölében már ülnek, szabályokkal gazdagítsuk a játékot. Pl.:
nem hagyhatja el a helyét még akkor
sem, ha az ő színét húzta ki a játékvezető → Ha a játékvezető kihúzza a tök 8-at
mindaddig, amíg a rajta ülők nem kerül- (vagy bármelyik másik lapot, ami-
nek át egy másik helyre. ben megegyezünk), akkor azokon a
A játék befejezése: Az a játékos nyer, helyeken, ahol több játékos ül egy-
amelyik először visszaér arra a helyre, más ölében az alsó és a felső játékos
ahonnan a játék elején indult. helyet cserél egymással.
Értékelés, jutalmazás: Dicsérjük meg → Ha bármilyen kilencest húz a játék-
a játékosokat. A játék után közösen ele- vezető, akkor a felül (vagy egyedül)
mezzük a játékban szerzett élményeket ülő játékosok eggyel jobbra ülhet-
és tapasztalatokat. Érdemes kitérni, arra, nek, függetlenül attól, hogy milyen
hogy kinek milyen érzés volt beleülni a az eredeti színük.
másik ölébe, volt-e olyan szituáció, ami- → Stb.
ben kellemetlenül érezték magukat…
Szükséges biztonsági intézkedések: A moderátor (játékvezető) feladata a
A játékot sima, szilárd talajon játsszuk, játékban: Levezetni és felügyelni a játé-
ahol a székek stabilan állhatnak. Olyan kot, valamint ügyelni annak biztonságos-
székeket válasszunk, amelyeknek nagy a ságára. Nem árt külön figyelmet fordíta-
teherbírásuk és lehetőleg mindegyiken ni arra is, hogy kinek hányan ülnek az
legyen támla is. ölében. Előfordulhat, hogy egy játékos-
Egyéb: A játék előtt érdemes ismertet- nak már fájdalmas lehet, ha sokan ülnek
ni és példalapokkal illusztrálni a kártya rajta. Ilyen esetekben engedményeket kell
színeit (piros, zöld, tök, makk), mert adni, pl. a felső három játékos elég, ha az
előfordulhat, hogy nem ismeri minden adott hely előtt áll.
játékos. besnyi@freemail.hu
Lehetséges továbbfejlesztések, vari-
ációk:
48 Testi-lelki egészségünk
Gyógyító érzelmek
Dr. Magyar Lóránt
Oly sok negatív, pusztító érzelem ér érzelmekkel, élményekkel és oly kevés

minket nap mint nap, amelyek korlátoz- az olyan, amelyik felemel, megsimogat,
zák életünket, kapcsolatainkat. Életünk erősít, bátorít, gyógyít.
során is felhalmozódott jó néhány ezek Szóljunk hát néhány szót arról, me-
közül. Ilyenek a fájdalmas sérelmeink, lyek azok a érzelmek, amelyek hatéko-
az aggodalmaskodás, a szomorúság, az nyabbá, megtisztultabbá, felszabadul-
elhanyagoltság érzése, a megszégyenülés, tabbá és gyógyultabbá teszik életünket,
békétlenség és sok hasonló. Ezek – mond- és amelyekből éppen ezért minél többet
hatni – eldugítják lelki csőrendszerünket biztosítanunk kellene.
és nem tud bennünk szabadon áramla- Komoly világunkban egyre kevesebb
ni az életerő. Hosszú távon testünket is a vidámság, a jókedv és nevetés, ame-
megbetegíthetik. Telve vagyunk negatív lyek viszont felüdítenek és immunrend-
Gyógyító érzelmek 49
szerünket is erősítik. Mondják sokan: sok panaszkodás, elégedetlenkedés nega-

„minek örüljek, nincs rá semmi okom.” tív érzésekkel tölt meg. Mindig találunk
Nos, ha feltétlenül okot keresünk, lehet, okot az elégedetlenkedésre, zúgolódás-
hogy nehezen fogunk nevetni, ugyanis ra, szinte napi „kenyerünk” és hát amit
a gondolkodásunk alapvetően a negatív eszünk, azzal lakunk jól – lelkünk be-
dolgok észrevételezésére van ráállva. Ha sötétedik tőle. Ezzel szemben ha számba
megértjük viszont, hogy a vidámsághoz vesszük, mi mindenért lehetünk hálásak,
nem is kell feltétlenül különösebb ok, mi mindenünk van, amitől gazdagabb az
könnyebben találunk rá eme éltető érze- életünk, hogy mennyi pillanat van, ami
lemre. Arról van szó ugyanis, hogy ha el- fényt hoz az életünkbe, felfedezzük, hogy
kezdünk mosolyogni, vagy akár akarattal életünk sokkal gazdagabb, mint gondol-
kacarászni-hahotázni, az megindítja az nánk. A hála érzése áthelyezi gondola-
érzelmeinket is és őszinte vidámság szü- tainkat a negatív élményekről a pozitív
letik a lelkünkben. Különösen igaz ez, ha történésekre és minél több ilyet találunk,
közösségben, másokkal együtt csináljuk. veszünk észre, annál pozitívabb irányba
Érdemes hát gyakorolni a mosolygást, halad életutunk is és természetesen ettől
nevetést és több lesz a vidám perc az jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
életünkben. A gyermekkor egyik legáltalánosabb
Túl sokat szorongunk, aggódunk, érzelme a rácsodálkozás, a felfedezés
nyugtalan a szívünk, sietséggel végezzük élménye. És hogy tud örülni egy gyerek,
dolgainkat. A vidámság mellett, a belső ha valami újat felfedez! Felnőtt vilá-
béke is hiányzó és egyre kevésbé tapasz- gunkban pedig olyannyira magától ér-
talt érzés, holott ki vagyunk éhezve rá. tetődőnek tartunk mindent, hogy már
Olyannyira vágyunk arra, hogy megnyu- szinte nem tudunk rácsodálkozni sem-
godjon lelkünk, megpihenjen kicsit ebben mire sem. Alig van valami, ami új-
a nagy hajtásban, amelyben élünk. szerűségével megmozdítaná lelkünket.
Egyszerű pedig békét teremtenünk. Érdemes azonban keresni olyan dolgo-
Nem kell azt kívülről várnunk (onnan kat, amelyek kimozdítanak a megszokás
nem is érkezhet), hanem egyszerűen közel és középszerűség lassú hömpölygéséből.
engedjük magunkhoz bensőnk csendjét. Dolgokat, amelyek felráznak szunnyadó
Megállunk kicsit, akár csak pár percre is, mozdulatlanságunkból. Érdemes meg-
és figyelmünket a gondolatainkról áthe- nézni közelebbről egy virágot, rácsodál-
lyezzük az érzékelésre. Csupán észlelni kozni egy bogár különlegességére, vagy
kell mindazt, ami körülvesz: a színeket, egy levél csodálatos erezetére. Meglátni a
a hangokat, illatokat, vagy csak a saját pókháló szabályos alakzatát, vagy az em-
testünket, légzésünket. Egyszerű kis gya- berkéz alkotta, mintás szép épületeket.
korlat és napi 5-20 perc ebből (vagy más Talán elutazhatnánk valahova új tájakat
hasonló csendgyakorlatból) tartós békét látni és rádöbbenni, hogy milyen keveset
tud teremteni bennünk és ezáltal sokkal ismerünk a világból. A rácsodálkozás
teljesebb életet tudunk élni, észrevesszük újrafelfedezése, a különlegesség élménye
az értékes pillanatokat, egyre több min- színeket fest a lelkünkben és az elfele-
denért hálásak leszünk. dett gyerekkor örömével tudunk újra
Igen, a hála is azon érzések közé tar- lelkesedni az egészen egyszerű, de pazar
tozik, amelyek gyógyítják lelkünket. A szépségekben.
50 Magyar Lóránt
A lelkesedés lendületet ad és mozgás- séget, amelyben feltöltődünk, amelyben

ban tart, amitől élvezet lesz a cselekvés megtartatunk, amely erőforrás, amely a
és mély értelmet nyer maga a folyamat. növekedés és gyógyulás helye lesz szá-
Amikor nem csak a teljesítmény számít munkra. Lehet ez egy egyházi-vallási
és az elért eredmény, hanem mindaz, ami közösség, önismereti-személyiségfejlesz-
közben történik. Amikor nem attól le- tő csoport, sportegyesület, vagy éppen
szek igazán gazdag, amit az eredménnyel kézimunkaegylet. Egy lépés, aztán még
kapok, hanem attól, akivé közben magam egy, aztán pedig már új ember vagyok.
válok. A lelkesedésre is szükségünk van. Mindezek után pedig, ha meg tudom
Hogyan lehet ezt megtalálni? Talán segít, engedni magamnak, hogy az érzése-
ha elmerülünk valaminek a részleteiben im közel jöjjenek, hogy megértsem vá-
is és nem csak a felszínes ismereteink gyaimat, igényeimet, hiányaimat, hogy
silány általánosságával találkozunk. Az ki tudjam mondani sérelmeimet, hogy
igazán izgalmas élmények a részletek- merjek újra álmodni, olyan felfedezés-
ben rejlenek. De valamihez érteni kell, ben lesz részem, amilyen ritkán adatik:
valamivel foglalkozni kell, valamiben a igazán önmagam leszek. Ez pedig a leg-
legjobbnak érdemes lenni. Nem csak a izgalmasabb élmény, ami csak lehetsé-
lelkesedés és öröm jutalmáért, hanem leg- ges. Olyan élmény, amit valamikor régen
alább annyira azért is, hogy legyen meg- szintén megéltünk, de az idő múlása, az
felelés érzésünk. Olyan érzésünk, hogy egyre komolyabb felnőtté válásunk meg-
valamit érek, valamire képes vagyok, va- próbáló harcai, és a társadalmi elvárások
lamit tudok. Szükséges ez a szintén igen nyomása, elhomályosította létünk ezen
alacsony szinten pangó önbecsülésünk- legmélyebb érzését, amit – ha akarunk
höz is, amelynek növekedése ily módon, a – ismét felfedezhetünk és ez a felfedezés
saját felelősségünk méltó területe lesz. mindennél nagyobb dolog. Amikor már
Korszerű életünk nagyon szegényes nem bárki leszek a sokak között, hanem
kapcsolatokban is. Egyre kevesebb az Valaki, aki egyedi, megmásíthatatlan,
igazi barátság, az igazi szerelem, az helyettesíthetetlen, különleges és érté-
igazi beszélgetés. Egyre kevésbé érez- kes. Valaki, akit úgy hívnak: a Magára
zük valahová tartozónak magunkat, Talált Ember.
egyre inkább hiányzik a megtartó háló. Ezt kívánom minden kedves olva-
A magányos ember, a digitális és fel- sónak is és minden tanárnak, szülőnek,
adatorientált ember, akinek nincs ideje mindazoknak, akik emberekkel foglal-
a másik számára. Nincs ideje megállni, koznak, hogy segítsenek a másoknak,
figyelni, érteni, reflektálni. Időnk sincs hogy egyre inkább önmaguk legyenek.
és már lassan kéz sem, amelyik megfog- Hogy mélyülő emberi kapcsolatok szü-
ná kezünket, amikor szükségünk volna lessenek, hogy egyre kevesebb szerepet
rá. Alapszükségletünk szenved hiányt játszva, egyre őszintébb és kiteljesültebb,
ebben is és tehetünk, szükséges tennünk értékes életet élhessünk, gazdagabbá téve
valamit ez ellen. Kereshetünk – és ha ke- egymást, miközben mi magunk is gazda-
resünk, találunk is – valamilyen közös- gabbá válunk.
Pedagógusportré 51
Ljude velikog formata po

IN MEMORIAM dejstvu u struci, dodiru
sa ljudima i prijateljima
Február végén eltávozott közülünk ismét egy a város hírnevét öregbítő moguće je sažeto prikaza-
tanár, tudományos kutató – Dr. Horváth László ti. Oni ne zbore mnogo,
oni plene radom verom
Koczó Ferenc u mogućnosti i ljude i ne
poznaju predaju. Takav je
Sokunknak még a gimnáziumi évek- Szabadkán született 926-ban. Álta- bio profesor Horvat. Koliko
ből ismert fizikatanárunk volt Horváth lános iskoláját befejezve 937-ben beirat- je samo đaka i studenata
László. Jómagam is ott találkoztam vele kozott a szabadkai gimnáziumba, ame- naučio ozbiljnom radu i
először, mindannyian kedveltük érde- lyet a háborús évek miatt csak 947-ben znanju, kolikog li strpljenja
kes kísérletekkel megfűszerezett óráit. fejezett be. Közben elviszik a háborúba, i istrajnosti da to postigne
Mindig előttem van a képe, amint, valami ahonnan tizedesi ranggal bocsátják el i kolikog kontiminiranog
apró dolgot nézegetett a kezében homlo- 946 szeptemberében. A Šamac-Szarajevo rada na samousavršavanju.
kára tolt szemüveggel, amely a távollátást vasútvonal építésében is részt vett. Ezt Njegov život je sinonim
segítette, de közelre szemüveg nélkül is követően az 947/48-as iskolaévben elkez- stručne i pedagoške akci-
jól látott. Pedáns, munkaszerető ember di tanulmányait a Természettudományi je. Školovanje, učešće u
volt. Ez a tulajdonsága okozta a vesztét is, Kar fizika szakán és 952-ben sikeresen ratu borba za edukativne
hiszen nem tudta elviselni a frissen vásá- befejezi. promene i bivanja u žiži
rolt ház teraszának állapotát, így nekiállt Munkaéveit a Tanítóképzőben kezdi, odgovornog rada. Voleo je
kora tavasszal festegetni, közben megfá- majd a gimnáziumban és a Technikai svoju struku – fiziku, koja
zott, tüdőgyulladást kapott és a 82 éves középiskolában folytatja, míg 960-ban ne trpi lenjivost i komotne
szervezete már nem tudott felépülni. alapító tagja lesz az akkor megalakult akcije, jer onda ne bi bila
čista koliko jeste. Najveća
priznanja za sve što je
pružio dobio je od đaka
i studenata, od prijatelja
i porodice. To je trajna
vrednost jer se sećanje na
njega može prizvati uvek
kada smo suočeni sa zamr-
šenim problemom ili kada
nam pomanjka humanosti.
52 Koczó Ferenc
Műszaki Gépészeti Főiskolának, amely A főiskolai fizikaoktatást és a labora-

két év múlva egyesült a párhuzamosan tóriumot igen magas szintre emelte, így
megalakult Villamossági Főiskolával. az oktatás mellett lehetőség nyílt kutatá-
Továbbképzése céljából 96-ben el- si mérések, vizsgálatok lebonyolítására.
kezdi postgraduális tanulmányait, ame- Ezt számos jegyzet, könyv megírása és
lyet 965-ben fejez be. Előadó, majd tanári megjelentetése igazolja. Ipari szolgálta-
kinevezést kap. Doktori disszertációját tásokra is számtalan esetben került sor.
Újvidéken védi meg 975-ben, elnyer- Természetesen ezekben a munkákban
ve a műszaki tudományok doktora ti- a munkatársaival együtt vett részt. A
tulust. Az újvidéki Műszaki Egyetem katedra igen jó kapcsolatot tartott az
979-ben választja meg docensnek, majd újvidéki Fizikai Intézet munkatársai-
985-ben rendkívüli tanári kinevezést val, számos gyógyszerkutató intézettel,
kap (Építőmérnöki Kar –Szabadka), a Magyar Tudományos Akadémia több
990-ben pedig rendes tanárrá nevezik munkatársával. E kapcsolatok gyümöl-
ki (Újvidéki Egyetem). Több egyetemen csözőek voltak, amit a megjelent közös
is oktatott (Építőmérnöki Kar Szabadka, cikkek bizonyítanak. Mintegy 30 tudo-
Villamossági Kar Újvidék). mányos cikket és kb. 20 szakdolgozatot
Széles látókörű egyéniség volt, a to- jelentetett meg munkatársaival közösen.
vábbképzés mellett társadalmi tevékeny- Igen nagyszámú tudományos kutató pro-
séggel is foglalkozott, pl. minden iskolá- jektumban vett részt és vezetett (2), amíg
ban fotószekciót alapított, ugyanakkor a a tartomány önálló kutatási politikával
fotóklub alelnöke, a Népi Technika aktív rendelkezett (988).
munkatársa. A Harcosok Szövetségében, Tevékenységéért számos községi,
valamint a matematikusok, fizikusok és tartományi elismerést kapott. 993-ban
csillagászok szövetségében is aktív te- nyugdíjba vonult és átköltözött Szegedre.
vékenységet fejtett ki. Az iskola szak- Felesége, leánya a családjával, valamint
szervezet, az iskolatanács munkájából is húga gyászolják. Itteni tanítványai, tisz-
jelentős részt vállal. Egy időben az iskola telői is tisztelettel emlékeznek róla – nyu-
igazgatóhelyettese is. 98 és 983 között godjon békében!
az Újvidéki egyetem prorektori állását is
betöltötte.
A Tanítóképző Kar hallgatóinak tollából 53
Tema socijalizacije je
Szocializáció sveprisutno u čovekovom
životu. Kada o tome piše
Flaman Szilvia student pedagoškog fakul-
teta onda je to pogođen
Bevezetés A szocializáció jellege sadržaj, jer će on u svom
pozivu često moderirati u
„A szocializáció, a társadalom- Először is a legáltalánosabban nézve okruženju đaka. Uostalom
ba való beilleszkedés folyamata, fel kell tárnunk, miként tanulják meg i sam autor je tangiran pro-
melynek során az egyén meg- az egyének a hatékony részvételt a tár- blematikom. Akcentirane
tanulja megismerni önmagát sadalmi interakciókban, miért vannak discipline koje tretiraju
és környezetét, elsajátítja az egyeseknek nehézségeik, mi okozza azt, socijalizaciju veoma su
együttélés szabályait, a lehetsé- hogy egyes csoportok jobban működnek, respektabilne – sociologija,
ges és elvárt viselkedésmódokat.” mint más csoportok. Alapvető tétel, hogy psihologija i antropologija,
a társadalmak és csoportok fennállása koje sa ovog stanovišta
A szocializáció az a folyamat, amely- lehetetlen volna, ha tagjaik nem tanúsí- tretiraju ovaj fenomen.
nek során az újszülött gyermekből a társas tanának igen nagy fokú alkalmazkodást Karakter socijalizacije
interakciók révén identitással rendelkező bizonyos közösen elfogadott elvárások svodi se na to kako će se
személy, egy adott társadalom tagja lesz. tekintetében, amelyek megszabják, hogy pojedinac uklopiti u druš-
A szocializációban eleinte rendszerint a nagyszámú és egymástól nagy mérték- tvo, kako će ga društvo u
családtagok kapnak szerepet, később a ben különböző helyzetekben mi számít interakciji prihvatiti, šta su
kortárscsoportok, az oktatási intézmé- megfelelő viselkedésnek, attitűdnek és norme i statusi koje pripa-
nyek, majd a munkahelyi, szabadidős értéknek. A társadalmi normákkal és az daju subjektima. Posebno
társak, akikkel érintkezve az egyén el- értékmércékkel szemben tanúsított al- pitanje su modeli, njihovo
sajátítja (megismeri és magáévá teszi) a kalmazkodást egyidejűleg változónak is vezivanje i dejstvo tokom
különböző helyzetekben és tevékenysé- tekintik, és a társadalmi viselkedésben učenja uloga i emanacijom
geknél elvárt viselkedés szabályait, illetve megfigyelhető egyéni különbségeket az naučenog. Socijalno učenje
kialakítja az alkalmazásukhoz szükséges egyik legfontosabb magyarázatra szoruló je određujuće u ostvari-
készségeket. A szocializáció akkor tekint- problémának tartják. vanju određenog dometa
hető igazán sikeresnek, amikor ezeket a Kiindulópontként a szocializációt socijalne prilagođenosti.
szabályokat az egyén már nem kívülről olyan folyamatként fogjuk fel, amelynek Fenomen identifikacije i
érkező előírásként, hanem személyes be- során „az egyének megszerzik azt a tu- empatije važno je pitanje
állítódásaiból, értékrendjéből következő dást, azokat a készségeket és képessége- na koje se autor u ovom
szerepként éli át. A szocializáció ebben ket, amelyeknek birtokában a csoportok radu osvrće.
az értelemben az egész életen át tartó, jel- és a társadalom többé-kevésbé eredmé-
legzetes életkori szakaszokban meg-meg- nyes tagjaivá válhatnak” (Brim, 966.). A
újuló folyamat. Noha sok szempontból szociális tanulás nem csak a gyermekkor
meghatározóak a gyermekkori tapaszta- alatt, hanem az egész életciklus folya-
latok, a másodlagos vagy harmadlagos mán érdekel bennünket. A szociális ta-
(munkahelyi, politikai szervezetbeli stb.) nulás iránt minden olyan csoportban és Úvidéki Tudományi
szocializáció radikálisan felülírhatja a szervezeti összefüggésben érdeklődünk, Egyetem Szabadkai
korábban meghatározónak tűnt szemé- amely biztosítja a társadalmi viselkedés- Tanítóképző Kar
lyiségjegyeket (reszocializáció). hez szükséges feltételeket. Nyilvánvaló, Mentor: Dr. Gábrity
hogy az emberi viselkedés java része tár- Molnár Irén
54 Flaman Szilvia
sadalmi elszigeteltségben nem alakul ki.

Az egyén életterének jelentős személyei
még azokra a cselekedetekre is igen nagy
hatással vannak, amelyeket az egyén
egyedül végez (pl. olvas, zuhanyzik, bo-
rotválkozik stb.). A szocializáció tehát
rendkívül széles témakör.
A szocializációt elsősorban a szoci-
ológia, pszichológia és az antropológia
kezdték vizsgálni. Bevezetésül megálla-
pítható, hogy a szocializáció fogalma az Modell – viselkedésminta. Modellé
emberi személyiség alakulására irányuló olyan személyek válhatnak, akik szemé-
szempontból fogja át a világot, mert a lyiségtulajdonságai magasabb szinten
szocializáció egyik legfontosabb funkció- szervezettek, mint a modellkövetőé, tehát
ja a személyi identitás megformálása. általában idősebbek, tapasztaltabbak és
önállóbbak. Lehetnek:
A szocializáció folyamata
TÁRSADALOM ▷ szimbólikus modellek: ezek elkép-
nemi zelt alakok, pl. regényhősök, vagy a
társadalmi
osztályok, rétegek életkori fantázia szülöttei.
csoportok, szervezetek
szükségletek érdekei
STÁTUSZOK ▷ kompetencia-modellek: nem teljes
foglalkozási
személyiségükkel szerepelnek min-
családi taként, hanem egy-egy meghatáro-
Mi a fontos? zott tulajdonság alapján.
SZEREPEK – EGYÉB A szociális tanulás
ÉRTÉKEK
Konkreti-
A szociális tanulás egyik fontos, jólle-
zálás het magától értetődő körülménye, hogy ez
a tanulás társadalmi környezetben megy
NORMÁK – SZABÁLYOK SZEREPELVÁRÁSOK végbe. Még jelentősebb az a körülmény,
hogy a tanuló ennek a környezetnek szer-
muss soll kann ves része. Amikor a tanuló a környezeté-
nyílt rejtett
normák normák erős gyenge ben levő többi személy részéről érkező
ingerekre válaszol, válaszai jelentőségtel-
Szereptanulás jes ingerek azok számára, akik szocializá-
ciójáért felelősek. Az egyén tehát változó,
▷ Normák megtanulása – intellektuá- de mégis jelentős mértékben hozzájárul
lis tevékenység saját társadalmi környezetének az alakí-
▷ Modellkövető utánzás – a szerepnek tásához, és ebben a vonatkozásban épp-
megfelelő viselkedés elsajátítása úgy szocializáló, mint szocializált.
A felnőttek szocialzációja nem csak
azt igényli az egyénektől, hogy új szerepe-
ket sajátítsanak el, hanem a felnőtt egyé-
Szocializáció 55
neknek meg kell tanulniuk, miként lehet Szociális szerepek

összeegyeztetni azt a számos egymás-
sal konfliktusban álló elvárást, amellyel A szociális tanulás során szociális
életük derekán találkoznak. Sőt, életük szerepeket sajátítunk el. A szerep státu-
során az egyéneknek még azt is meg kell soknak megfelelő, normák által szabá-
tanulniuk, hogy abbahagyjanak bizonyos lyozott viselkedés. A szereptanulás során
szerepeket (pl. diák, szülő, dolgozó stb.). a modellkövető elsajátítja azokat a visel-
Ez a folyamat sok tekintetben a fordított- kedési módokat, amelyek egy-egy szerep
ját képezi annak a folyamatnak, melynek megvalósításához szükségesek.
során az egyének új szerepek teljesítését
tanulják meg. A szocializáció színterei
Utánzás KORAI SZOCIALIZÁCIÓ KÉSŐI SZOCIALIZÁCIÓ

6 kb. 20 év
A modellkövető az utánzás révén be-
építi magába a modell viselkedésformáit
és személyiségtulajdonságait, mégsem CSALÁD KORTÁRSCSOPORT MUNKAHELY szintér
válik pontosan olyanná mint a másik.
családi iskolai pályaszocializáció
szocializáció szocializáció
▷ szülők – gyermekkor
▷ kompetencia-modellek – serdülő
kor Státus
Státusok azok a pozíciók, amelyeket a
A modellek nem állandóak. társadalom a tagjainak biztosít.
Miután egy-egy minta betöltötte Lehetnek:
funkcióját az egyén fejlődésében, a mo-
dellkövető leválasztja magát róla, s foko- ▷ életkori státusok: gyermek, felnőtt,
zatosan eljut identitásának kibontakoz- idős
tatásához. A modellkövetőt erős érzelmi ▷ családi, nemi státusok: szülő-gyer-
szálak kötik a modellhez. Ennek révén mek, férfi-nő
valósul meg az azonosulás két formája: az ▷ foglalkozási státusok: tanár-diák
identifikáció és az empátia.
Norma
Identifikáció – az egyik személyiség
nagyon képlékeny, éretlen, míg a A norma magában foglal mindenféle
másik érett (ez felnőtt–gyermek viselkedésszabályt:
viszonyban bontakozik ki elsősor-
ban). ▷ a törvény írott tilalmait, követelmé-
Empátia – képesség és pszichológiai nyeit,
folyamat: az egyik ember beleéli ▷ az erkölcsöt, az illem vagy szokás
magát a másik ember érzés- és előírásait,
gondolatvilágába, és átveszi annak ▷ a közvetlen személyes környezet
érzelmi állapotát. Az empátia azo- kívánalmait.
nosulás, serdülőkortól jellemző.
56 Flaman Szilvia
SZAKIRODALOM – nyílt norma: egyértelműen re vonatkoznak, a feletteseké pedig

JEGYZÉK: megfogalmazott, pl. az udvari- mint beosztottra.
Buda Bála (1970): A serdülő- asság követelme
kor szociálpszichológiája, – rejtett norma: jutalmazó vagy Személy-szerep konfliktusok: a sze-
Budapest: Tankönykiadó büntető szankciója van mélynek valamely értékét, hitét, belső
Csepeli György (1986): meggyőződését kell feláldoznia a szerep
Bevezetés a szociálpszi- Szerepkonfliktusok teljesítésekor, ezáltal belsőleg megha-
chológiába, Budapest: sonlik, vagy elvtelen kompromisszumra
Tankönyvkiadó Szerepek közötti konfliktus: egy- kényszerül.
szerre két vagy több státusunk válik ak-
tívvá, pl. anya–tanárnő szerep. A szereptanulás
Szerepen belüli konfliktusok: A szerepviselkedés interakcióban va-

lósul meg – interperszonális.
– összeegyeztethetetlen elvárások
ugyanannak a szereppartnernek a A szereptanulás során megtanuljuk,
részéről. Pl. ha a szülő a serdülő hogy a velünk azonos pozíciót betöltő
gyermektől kisgyermeki engedel- személyekhez hasonló módon viselked-
mességet és felnőttes önállóságot jünk, érezzünk és lássuk a világot. Mivel
kíván meg. meg kell tanulnunk, hogy a szerep meg-
– összeegyeztethetetlen elvárások kü- valósítása folyamán hogyan biztosítsuk a
lönböző szereppartnernek részéről. más emberekkel való eredményes inter-
Pl. a középvezetői szerep, ahol a akciót, a szereppartnerek szerepét is meg
beosztottak elvárásai mint vezető- kell ismernünk.
Hírkosár 57
VERSMONDÓ VERSENYEK MÁJUSBAN
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete 2008. döntő várhatóan 2008. november 8-9-én lesz a Tolna
május 7-én kettős elődöntőt szervez Bácsfeketehegyen megyei Ozorán.
az év két nagy nemzetközi versmondó versenyére: a Részvételi feltételek: a vers- és prózamondó verse-
Reneszánsz daloskönyv és az Illyés Gyula nevét viselő nyen részt vehet minden 5. életévét betöltött, hazai és
találkozókra. határon túl élő magyar nyelvű amatőr vers- és próza-
A Reneszánsz daloskönyv című magyar vers-, mondó.
próza és énekmondó versenyt a reneszánsz év alkal- A szándékát bejelentő versmondónak
mából hirdette meg a Magyar Versmondók Egyesülete  két Illyés Gyula;
és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti  és két szabadon választott verssel, vagy prózával
Lektorátus. Célja, hogy a reneszánsz kultúra értékeire • ebből egy a Nyugat alkotóinak tollából
irányítsa a figyelmet, a korszak nagy költőinek szelle- való mű,
mét megidéző versekkel. A verseny többfordulós; elő- • a másik kortárs alkotás legyen.
válogatók után kerül sor az országos megmérettetésre. Egy-egy vers, vagy próza hossza nem haladhatja
A döntő 2008. október 7-8-9-én lesz, Sárospatakon. meg az 5 percet.
Részvételi feltételek:
A vers- és prózamondó versenyen részt vehet min- A jelentkezési lapok a www.versmondok.com, a
den 5. életévét betöltött, hazai és határon túl élő ma- www.vers.hu illetve a www.mmi.hu/muveszetek oldal-
gyar nyelvű amatőr vers- és prózamondó. ról letölthetők. (Ugyanitt a jelentkezők választásukhoz
A versmondóknak az alábbiakkal kell készülni: bibliográfiai segítséget is találnak.)
Jelentkezési cím: Vajdasági Magyar Versmondók
 három reneszánsz-kori verssel vagy prózával a Egyesülete, JNH. u. 24, Bácsfeketehegy, 24323. E-mail:
világirodalomból vmve.versmondok@gmail.com . Telefonon érdeklődni
 egy magyar reneszánsz költő/író alkotásával Barta Júliánál lehet a 024/ 738-003-as telefonszámon.
 egy kortárs alkotással, amely szellemében a rene-
szánsz életörömöt, az emberbe vetett hitet, az
alkotás szépségét dicsőíti GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ
MŰHELYTALÁLKOZÓ
Egy-egy vers vagy próza hossza nem haladhatja
meg az 5 percet. A Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság
Az Illyés Gyula IV. Nemzeti vers- és próza- 2008. május 0-én Bácsfeketehegyen találkozót
mondó versenyre a Magyar Művelődési Intézet és szervez a vajdasági gyermek- és diákszínjátszó cso-
Képzőművészeti Lektorátus, a Magyar Írószövetség és portok részére. Elsősorban azon rendezők csoport-
a Magyar Versmondók Egyesülete szervezésében kerül jait várja, akik részt vettek Németh Ervin színját-
sor a Simontornyai Vármúzeum, a Tolna Megyei Illyés szó-rendezői tanfolyamán 2007 szeptemberében,
Gyula Emlékbizottság, az Illyés Gyula Emlékmúzeum de más csoportokat is szívesen fogad. A találkozó
és Ozora Önkormányzata támogatásával. nem verseny jellegű, azonban a három tagú szak-
A meghirdető szervezetek célja, hogy Illyés Gyula értő zsűri minden előadást elemez. A csoportok
költészetét méltó módon életben tartsák, s hogy a nagy bemutatóját szakmai beszélgetés és műhelymunka
költő születésnapjáról kétévente megemlékezzenek. követi, a gyerekekre pedig közös játék vár.
2008-ban ezt a szándékot azzal bővítjük, hogy meg- A találkozó célja az együttműködés szemléle-
emlékezünk a Nyugat. c. folyóirat alapításának 00. tének erősítése és a szakmai visszacsatolás bizto-
évfordulójáról is. A verseny felfutásos rendszerű. A sítása.
58 Hírkosár
CONTENTS AND SUMMARY
Miroslav Jovančić: How to Break the The basic research concepts were na-
Coconut – An Interview with Tibor Csikós tional identity, interethnic integration,
(p. 3) cultural ethnocentrism, cultural plural-
Tibor Csikós is a Hungarian painter ism and interculturalism, ethnic toler-
from Magyarkanizsa based in Budapest at ance and distance, interethnic relation-
the moment. Although he studied paint- ships in schools, interethnic conflicts. In
ing at the University of Arts in Budapest, the first part of the study the relationship
he has chosen to paint graphics which of national identity and nations, social
requires painstaking, time-consuming factors such as family, multi-language
work. His artistic life has been quite education, traditional values, religion, the
dynamic, characterised by travels and length of the family’s stay in Vojvodina,
studies in Paris, Göteborg and China etc are discussed.
where he had the oppostunity to meet, Nataša Kostadinović: A Short Essay on
learn from and work with artists from all Music (p. 30)
over the world. He has established a new, Is music a language? If yes, how does
unique style in painting: a minimalistic it help the communication between the
programme that uses the circle and a composer and the listener? In relation to
shape he calls star as basic forms, comple- music and its meaning it is difficult to
mented by texture and rhythm. determine anything uniform and uni-
Tibor Csikós: About the Birth of a versal. Music evokes various emotions,
Painting… (p. 5) associations and ideas in the listener,
The painter tells the story of how the and composers use various means and
painting ”Process O 02“, shown in our structures to achieve this, however, it is
Visual Inventory column, was created. difficult to determine in which direction
As a result of a successful application to the listener’s thoughts will be taken. The
finance ten large-format oil paintings, he study lists numerous examples in order
was able to buy the frames and the canvas to find answers to the questions the topic
he needed. The oil paint was a present raises.
from a painter who moved abroad, leav- Talent Day 2008 International Confe-
ing his paint stock behind. He started rence in Magyarkanizsa (p. 38)
painting it in 999 and finished in 2002 The T-Day conference was organized
only. The idea of the painting was final- by the Bolyai Grammar School for Gifted
ised at night, and its creator belives he Students in Senta. Besides guests from
succeeded to capture the eyes of night. Serbia, Hungary and Romania, the con-
Radoš Radivojević PhD: An Examina- ference was attended by the president of
tion of Interethnic Relationships among the European Council for High Ability.
Vojvodina Youth – Part  (p. 4) T-Day was an opportunity for various
The Provincial Secretariat for Regu- regions and countries to get acquainted
lations, Administration and National and discuss the current state of the de-
Minorities conducted a research of the in- velopment of giftedness, its traditions
terethnic relationships of elementary and and possibilities. The education of gifted
secondary school children in Vojvodina. children is of vital importance for any
Hírkosár 59
society, and it is just as important to have tions can have on our lives, relationships
competent professionals and institutions and our body in the long run. The aim of
that can provide for and direct their spe- his article is to list and discuss all those
cial education. positive emotions and psychological states
Szabolcs Besnyi: Shuffling with the such as cheerfulness, happiness, laughing,
Use of Cards (p. 46) inner peace, gratefulness, amazement and
This simple game serves the purpose the experience of discovery, enthusiasm,
of creating a good atmosphere and lively self-respect, belonging, self-fulfillment,
mood either in the classroom or outside. that can help us live a better life.
Physical contact enables the participants Szilvia Flaman: Socialization (p. 53)
to familiarize with each other. The topic of socialization is reviewed
Ferenc Koczó: In Memoriam László and discussed by the student of the
Horváth PhD (p. 5) Teacher Training Faculty in Subotica. As
László Horváth was a respected phys- a future moderator in the classroom the
ics teacher and scientific researcher author herself is interested in the topic
who worked at the Grammar School, with reason. She takes a look at various
the Technical School and the Teacher sociological, psychological and anthro-
Training College in Subotica. He was also pological approaches, and discusses the
a founding member of the Technical and resources and individual needs to act an
Engineering College in 960, and contin- participate within the society. Norms, at-
ued working there until his retirement. titudes, values that the society passes on
He received a number of awards for his to the individual through various mod-
teaching and publishing activitiy. els are important in the development of
Dr. Lóránt Magyar: Healing Emotions one’s social adaptation and conformity.
(p. 48) The phenomena of identification and
The psychologist draws our attention empathy are also important terms dis-
to the harmful effects our negative emo- cussed in the study.
Az illusztrációk szerzői:
Bartolomeo Veneto 1
Csikós Tibor 4-12
Francesco Francia 29
Cavaraggio 36
Ghisi 46
Jean-Pierre Cortot 50
Albrecht Dürer 52
Dirck van Baburen 48
Zichy Mihály 56
Abraham Bosse 59

Új Kép (2008. Április-Május)

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Új Kép (2008. Április-Május)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ISSN 1450-5010

Razgovor sa umetnikom uvek je

jutnom Párizsba. Ekkor kínálta a sors

Ennek a képnek a címe:

A következő év májusában nyílt egy nagy kiállítása a Riedel galériában (Galerie J.

Budući da je Vojvodina A Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Kisebbségügyi Titkárság és a Vajdasági

uticaj na identitet bilo je

Hány nyelven folyik a tanítás az iskolátokban?

Anyanyelven folytatod-e a tanulmányaidat?

A polgári nevelés vagy a hitoktatás „résztvevője” vagy?

Részt veszek a polgári nevelésben

A szülők nemzeti hovatartozása – apa

1. A fiatalság viszonyulása a nemzeti identitáshoz

A hagyományos társadalmi közösségekben a nemzeti és vallási identitás képezi

rendelték a kollektív identitásnak. „Azokban a kultúrákban, amelyek megőrizték az

Milyen mértékben érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak?

A fiatalok eme általános álláspontja a nemzetiségükkel kapcsolatosan nem mutat

a saját nemzettársaihoz, a megkérdezettek 46,9% azt válaszolta, hogy nagyon közeli-

2. Etnikai hovatartozás és a nemzeti identitáshoz való viszonyulás

A Vajdaság területén élő, különböző etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok, vala-

Mennyire érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak?

Szerb frekvencia 1443 242 135 22 20 91

A fiatalok kritikus viszonyban állnak saját nemzetük tagjaival szemben, az etnikai

3. A SZOCIÁLIS TÉNYEZŐK ÉS A NEMZETI IDENTITÁSHOZ VALÓ

3.1 A szülők iskolai végzettsége és a nemzeti identitáshoz való

Azonban rögtön utánuk azon megkérdezettek vannak, akiknek édesapjuk magiszteri

3.2 A többnyelvű oktatás és a nemzeti identitás

A nemzeti identitáshoz való viszonyulásra kihatással van az egynyelvű, illetve a

Mennyire érzi magát a saját nemzetéhez tartozónak?

egy nyelven Count 1215 299 174 33 23 111 1855

két nyelven Count 1157 452 221 45 35 107 2017

három Count 152 60 17 7 6 29 271

A nemzet tagjaihoz való közelség mértékének szempontjából az egy nyelven tanuló

3.3 A tradicionális értékrendszer és a nemzeti identitás

A tradicionális értékrendszert az édesapák vallási ünnepek tiszteletén keresztül

A szüleid becsülik és tartják-e a vallási ünnepeket?

Mennyire érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak? Total

Majdnem azonos eredmények születtek abban a kérdésben is, hogy mennyire

3.4 A Vajdaságban eltöltött tartózkodási idő és a nemzeti identitáshoz

Az etnikai identitás foka a szülők vajdasági tartózkodásának időintervallumán

Mennyire érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak?

% within 18. Mióta él a 62.9% 23.3% 6.9% 9% 3.4% 2.6% 100.0%

3.5 A polgári, illetve a vallási tanulmányok folytatása és a nemzeti

A vallási tanulmányokban részesülők nagyobb mértékben azonosulnak saját

Mennyire érzed magad a saját nemzetedhez tartozónak?

A nemzethez való tartozás fontosságának szempontjából is különbség mutatkozik

3.6 A nemzeti identitás és az iskolai évek

3.7 A tanulmányi eredmény és a nemzethez való viszonyulás

A tanulmányi eredmény nem befolyásolja különösebben a nemzettel való azo-

Fordította: Tiberije Kopilović

A ZENE, MINT NYELV

Nevezhető-e a zene nyelvnek? *

* Derrick Cook a tudatalatti legarti- az emberiség javára

Maga a zene, amelyet a filozófusok „abszolút zenének” neveznek (megkülönböz-

Úgy tűnik, hogy a zene tartalmának meghatározása éppen a zene kifejezőké-

A zenei kifejezőképességgel kapcsolatban el kell mondani, hogy itt legtöbbször

ZENEI SZÓTÁR ÉS ZENEI NYELVTAN

A zenéről elmondhatjuk, hogy szótár. Számos egyszerű példában fellelhető, hogy

hangzatot: 5-3--„, amelynek jelentése a szerző szerint „bukás az életörömöktől mentes

Azt a jelrendszert, amelyet a zene alkot általában zenehallgatás útján ismerjük

Az első benyomások ellenére fellelhetőek ilyen törekvések még a legkifejezettebb

Fordította: Tolnay Ilona

A HATÉKONY terhét. Dr. Mező Ferenc a Debreceni