Új 0117-06 Modul Vezélyes Áru

2011.
VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA

ÉS RAKTÁROZÁSA
OKTATÁSI SEGÉDANYAG
a 0117-06/1 modulvizsgához
Írta és szerkesztette:
Réti György
Tartalom
1. Veszélyes anyag, mint potenciális veszélyforrás.............................................................................3
2. Fogalomtár és Meghatározások........................................................................................................9
3. Veszélyes áru REACH szerinti osztályozása.................................................................................22
4. A REACH – től történő eltérő szabályozás szükségessége: ..........................................................27
5. CLP rendelet által bevezetett fontosabb változások:......................................................................31
7. CLP és a SEVESO kapcsolata:......................................................................................................39
8. Veszélyes áruk REACH szerinti jelölése.......................................................................................41
9. Veszélyes áruk GHS/CLP szerinti jelölése....................................................................................48
11. Veszélyes árut fuvarozó járművek jelölése:.................................................................................71
12. Közlekedési alágazatok veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó egyezményei...........................81
13. Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc...................................................108
14. Veszélyes áruk csomagolása. ....................................................................................................110
15. Vasúti és közúti járművek megrendelése és megrakása.............................................................128
A küldeménydarabok fuvarozására vonatkozó előírások.................................................................129
16. Fuvarokmányok használata és kitöltése.....................................................................................136
..........................................................................................................................................................146
P405: Elzárva tárolandó..................................................................................................................148
17. Együttes felelősség, közbiztonsági és alagút előírások..............................................................167
18. Az ADR/RID szabályozás alóli mentesség................................................................................177
19. ADR/RID 1. osztály anyagai, robbanó anyagok és tárgyak......................................................179
20. ADR/RID 2. osztály: Gázok.......................................................................................................186
21. ADR/RID 3. osztály: Folyékony gyúlékony anyagok...............................................................197
22. ADR/RID 4. osztály: Gyúlékony szilárd anyagok és alosztályai...............................................198
23. ADR/RID 5. osztály: Gyújtó hatású anyagok és szerves peroxidok..........................................205
24. ADR/RID 6. osztály: Mérgező és fertőző anyagok....................................................................210
25. ADR/RID 7. osztály: Radioaktív anyagok.................................................................................215
26. ADR/RID 8. osztály: Maró hatású anyagok...............................................................................222
28. Veszélyes anyagok és tárgyak raktározása.................................................................................229
29. Veszélyes áru raktárak üzemszervezési feladatai.......................................................................232
30. Veszélyes áru raktárak folyamatszervezése...............................................................................233
VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 2

Írta és szerkesztette: Réti György 2011.
1. Veszélyes anyag, mint potenciális veszélyforrás
A veszélyes anyagok és a kémiai biztonság.
Mai világunk egyik legdinamikusabban fejlődő iparága a vegyipar. Sokhelyütt

gyártanak, tárolnak és alkalmaznak alapanyagként vagy késztermékként olyan
veszélyes anyagokat, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik az emberi életet és
környezetet. Ezeket, a kockázatot jelentő anyagokat közúton, vasúton, vízi vagy légi
úton belföldre és külföldre egyaránt szállítják, mely önmagában is egy veszélyes
művelet. A tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyagból és a szállítás
tulajdonságaiból tevődik össze. A balesetek során, a szabadba kijutó anyagok
szennyezhetik a talajt, az atmoszférát, az élelem, az ivóvíz és takarmány készleteket,
pusztulást okozhatnak az állat- és növényvilágban.
A hétköznapi ember számára nem biztos, hogy egyértelmű és világos a veszélyes
anyag fogalma. Mit tekintünk veszélyes anyagnak, mitől veszélyesek ezek az
anyagok, milyen veszélyeztető tényezők vannak és ezek milyen hatással, lehetnek az
emberre és a környezetre? Azt hiszem ezeket az alapfeltevéseket célszerű először
röviden tisztázni mielőtt a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatosan felmerülő
kérdések vizsgálatára rátérnék. Az egész világon a kémiai biztonságról szóló
törvények biztosítják, „az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez,
valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait”. Több
jogszabály fogalmazza meg a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros
hatásainak megfelelő módon történő azonosítását, a megelőzése, és az elhárítás
feladatait. A veszélyes anyagok fogalmát több jogszabály és szakmai útmutató is
tartalmazza, amelyekről elmondható, hogy egyik részük tudományos, míg másik
részük az alkalmazás szempontjait veszi figyelembe. A különböző szakmai anyagok
(publikációk) a tudományos megközelítést választják, és olyan anyagként tekintenek
rá, amely az emberi életre és a környezetre, azok elemeire káros hatással vannak. A
szakirodalomban elmélyedve, azt tanulmányozva az anyagok veszélyes, vagy
veszélytelen minősítése igen bonyolult, szinte definiálhatatlan a veszélytelenség. A
veszélyes és veszélytelen megítélése a kritérium rendszertől függ, mely kritériumot ki
és hogyan fogadja el, így feltételek sorozata dönti el a veszélyesség mértékét. A
jogszabályok más utat választva taxatív módon felsorolják az anyagokat és az
alkalmazás célját figyelembe véve, mennyiségekhez is kötik.
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos problémakör a XX. század elejétől a vegyipar
ugrásszerű fejlődésétől kezdve létezik. A bekövetkezett balesetek elleni védekezés
helye, gyakorisága és raktározás helyhez kötött tevékenység, amelyekre a
beavatkozási és lakosságvédelmi tervek elkészíthetőek, a mennyiségek viszonylag
könnyen ellenőrizhetőek a gazdálkodóknál, a hatósági munka tervezhető. Ezzel
ellentétben a másik terület: a szállítás területe nehezen tervezhető, a változó
helyszín, mennyiség miatt a beavatkozások és a lakosság védelme sokkal nehezebben
előkészíthető így lehetséges ad hoc jellegű beavatkozás is.
A világon jelenleg több mint 27 millió különböző vegyi anyagot tartanak számon. Ez a
szám az Egészségügyi Világszervezet megállapításának tükrében igazán döbbenetes,
mely szerint „minden egyes vegyi anyag” potenciális kóroki tényező. Ez egyben azt is
jelenti, hogy minden egyes vegyi anyagot mindaddig, amíg az erre hivatalos szervek
előre meghatározott szempontok alapján be nem vizsgálják, potenciálisan
veszélyesnek kell tekintenünk. Az átfogóan vizsgált, tehát jól ismert vegyi anyagok
száma világviszonylatban is alig néhány ezres nagyságrendű, de még a kielégítően
ismert anyagok száma sem több 60 ezerné1. A két fő kérdés tehát az érintettek
szempontjából az, hogy azon vegyi anyagok közül, amelyekkel munkájuk során

találkozhatnak, hány esett át ilyen vizsgálatokon, és ténylegesen hányat minősítettek
veszélyes anyagnak.
Fontos tisztázni, hogy mit értünk veszélyes anyag és veszélyes készítmény alatt,
továbbá hogy mit is jelent a kémiai biztonság. A „veszélyes anyagok azok a külön
jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek - hatásukat kifejtve - halált,
egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen
károsítják.” Veszélyes készítménynek pedig azokat az egy vagy több veszélyes
anyagot tartalmazó keverékeket vagy oldatokat nevezzük, amelyek az osztályozás
során veszélyes besorolást kaptak.
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység speciális területét jelenti a veszélyes
áruk fuvarozása. Ez a veszélyforrás mobilitása miatt a fuvarozókat, a hatóságokat,
valamint a mentés szervezeteit is nehéz feladat elé állítja.
Ahhoz, hogy az efféle anyagok illetve készítmények káros hatásaitól biztonságban

élhessünk, szabályozásokra és korlátozásokra van szükség, természetesen a
gazdaságosság és az ésszerűség határain belül. A fő célkitűzés a környezet és az
emberi egészség védelme, ugyanakkor, mint tudjuk, az ilyen jellegű korlátozásoknak
komoly gazdaságpolitikai vonzata is van. A kémiai biztonság lényege tehát abban áll,
hogy az emberek „egészséges környezethez”, valamint a „legmagasabb szintű testi és
lelki egészséghez, fűződő alapvető alkotmányos jogait úgy biztosítsuk, hogy közben
lehetőleg az ipari és gazdasági fejlődés – melynek szükségszerű velejárója a növekvő
kemizáció – üteme is fenntartható legyen. Maga a „kémiai biztonság” fogalom
mindazon tevékenységek összességét jelenti, amelyek az előzőekben említett célokat
kívánják megvalósítani. Napjainkban jelentős változásnak lehetünk tanúi, mert új
szabályozások jelennek meg, amelyek a veszélyek azonosítását és a felhasználásból
valamint a kezelésből származó kockázatokat egységesen kívánják kezelni. Az új
szabályozás része a Globális Harmonizálási Rendszer a GHS (Globally Harmonized
System) a vegyi anyagok osztályozásának és feliratozásának globálisan harmonizált
rendszere (az EU 2010. december 01-től illesztette jogrendjébe, de már van egy, az
egész világra kiterjedő, egyeztetett, elfogadott szövege), valamint a REACH
(Regulation, Evaulation Autorization and Registriction of Chemicals), a kémiai
biztonság átfogó szabályozása. A GHS/CLP szabályozás életbe léptetése után még
sokáig (2015. és 2018.) kettős szabályozás lesz.

A vegyi anyagok regisztrációja, értékelése,engedélyezése, korlátozása, vagyis:
REACH.
A REACH alapelve a veszélyes anyag teljes életciklus alatti nyomon követése.
Minden termelőnek előírt formájú kémiai biztonsági elemzést kell végeznie
termékének teljes felhasználási területén (ha, az nem ismert, meg kell szereznie). Az
elv értelmében minden felhasználónak meg kell kapni a kielégítő biztonságot nyújtó
felhasználási előírást (Biztonsági Adatlap).
A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

szóló Európai Uniós rendelet (REACH) az emberi egészség és a környezet védelmét
szolgálja.
Olyan vegyi anyag regisztrációs rendszert kíván létrehozni, amely lehetővé teszi azok
nyomon követését, illetve azonosítását, akár árucikkekben vagy készítményekben
fordulnak elő.
A regisztráció célja az, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatban minél részletesebb

információt biztosítson az anyagok életciklusának tetszőleges pontján.
A REACH így nem csak a vegyi anyagok gyártóit, hanem az EU piacon

jelenlévő késztermékek gyártóit, forgalmazókat, viszonteladókat és
importőröket is érinti.
A REACH folyamata:
• REGISZTRÁCIÓ
Az évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokat -
mennyiségi tartománytól függően más-más határidőig - regisztrálni kell.
• ÉRTÉKELÉS
Az Európai Vegyianyag-ügynökség értékeli mind a technikai dokumentációt,
mind pedig az anyagot.
• ENGEDÉLYEZÉS
A különös aggodalomra okot adó anyagokat mennyiségtől függetlenül
engedélyeztetni kell. A regisztrálónak bizonyítania kell, hogy az anyag veszélyei
és kockázatai megfelelően ellenőrizhetők, vagy alkalmas helyettesítő anyagok
híján a társadalmi-gazdasági haszna meghaladja a kockázatait.

– KORLÁTOZÁS
Az emberi egészségre vagy környezetre elfogadhatatlan kockázatot jelentő
anyagokat betilthatják (ld. a REACH XVII. melléklete).
A REACH fontos kérdése az osztályozás. Az ENSZ technikai és tudományos

kutatási szervezete, az UNITAR, a vegyi anyagokat nyolc csoportra bontja:
• növényvédő szerek
• terméshozam növelők (műtrágya, talajjavítók)
• takarmány kiegészítők, adalékanyagok
• ipari vegyi anyagok (a gyártó- és feldolgozóiparban használt anyagok)
• kőolajtermékek
• fogyasztói vegyi anyagok (fertőtlenítő-, mosó- favédőszerek)
• egyéb vegyi anyagok (gyógyszerek, állatgyógyászati szerek)
A kérdés bonyolultságára jellemző, hogy ez az egyértelműnek tűnő besorolás is felvet
számos kérdést: egyáltalán nem mindegy, hogy a növényvédő szereket a
nagyüzemben, vagy a háztájiban használják.
A REACH három felhasználási területet vizsgál:
• ipari felhasználás
• professzionális felhasználás (egyetemi, kórházi, kutatóintézeti, szolgáltató
üzemi, mezőgazdasági)
• lakossági felhasználás
A REACH vizsgálati módszer abból indul ki, hogy a legtöbb anyagnak több hasznos
tulajdonsága is lehet. Az ammónium-nitrát például terméshozam növelő és ipari
robbanóanyag, de a különböző felhasználási területeken bizonyos expozíciók
kizárhatók (műtrágya formájában kiszórva nem robban), tehát a mezőgazdasági
felhasználásban robbanó tulajdonságát nem kell megismernünk.
A REACH kötelezővé teszi a gyártani vagy forgalmazni kívánt vegyi anyagok
regisztrálását. Természetesen különbséget kell tenni a régi és az új anyagok között. A
régi, úgy nevezett „bevezetett” anyagokat nem kell regisztráltatni. Régi anyagnak
tekintjük az EINECS, (az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán jelen
lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke)
az ELINCS (az 1981. szeptember 18-át követően az Európai Közösségben, illetve az
Európai Unióban (a továbbiakban: EU) törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó
Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke) lista anyagait, valamint a belső
intermediereket (1992. június 1-től a huszonötökben gyártott, de forgalomba nem
hozott anyagok).
A rendszer három részből áll, a regisztrációból, a kiértékelésből és az
engedélyezésből. A REACH 2003 tavaszán megjelent változata szerint a vegyipari
cégeknek minden általuk egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált
vagy importált anyag egészségügyi és környezeti hatásait kell megvizsgálniuk, azaz
regisztráció köteles. Ez körülbelül 30 ezer anyagra vonatkozna. A legutóbbi REACH
előterjesztés szerint csak a 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált
vagy importált anyagokra vonatkozna a szigorú szabályozás (ami már csak 10 ezer
vegyi anyagot érintene), 1 és 10 tonna között csak egyszerűsített regisztráció lenne;
illetve a polimerek (mint pl. a PVC) kikerülnének a rendelet hatóköréből. A rendszer
koordinálására létrehozzák az Európai Vegyianyag Ügynökséget, mely feladata az
adatok értékelése, az engedélyek megadása és az adatok nyilvánosságra hozatala

lesz. A vegyipari termékek, és szolgáltatások piaca várhatóan érintetlen marad, mivel
a fogyasztók továbbra is igényt tartanak rájuk, azzal a különbséggel, hogy elvárják
azok biztonságosságát. Mindez elősegíti az innovációt, egy biztonságosabb, zöldebb
termékeket előnyben részesítő rendszer keretein belül.
A vállalatoknak is komoly érdekeik fűződhetnek a REACH támogatásához, hiszen

pontos és minőségi információra számíthatnak vegyianyag-beszállítóiktól. Ezen
túlmenően visszanyerhetik a közvélemény bizalmát a textíliákban, bútorokban,
játékokban, elektromos berendezésekben, gépkocsikban és egyéb termékekben
használt vegyi anyagok iránt. Fontos tehát felismernünk, hogy a szigorúbb vegyi
anyag szabályozás új piaci lehetőségeket tárhat fel, hatására biztonságosabban,
„zöldebbe” jelenhetnek meg a piacon, a vállalatok pedig learathatják a jó hírnév és a
fogyasztói bizalom gyümölcseit.
Hazánkban a vonatkozó jogszabályok alapján minden olyan veszélyes anyagot és

készítményt, amellyel tevékenységet folytatnak, be kell jelenteni az Országos Kémiai
Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI), ahol az új veszélyes anyagokat
törzskönyvezik, valamint ezekről országos nyilvántartást vezetnek. A veszélyes
anyagok magyarországi jegyzéke szerint hazánkban kb. 70 ezerre tehető a bejelentés
alapján nyilvántartott veszélyes anyagok és készítmények száma, és ez a szám
évente kb. 6000-rel növekszik. Ideális esetben ennek a számnak kellene tükröznie
azon anyagok körét, amelyek határainkon belül előfordulhatnak. Sajnos azonban ezen
kívül még számolnunk kell az országba illegálisan behozott anyagok viszonylag
nagyszámú jelenlétével is, ami a közismerten alacsony szintű bejelentési morálnak
tudható be. Mivel a kárhelyszínen nem zárható ki az országban illegálisan lévő és a
hazai nyilvántartásban nem szereplő anyagok jelenléte, az sem határozható meg
pontosan, hogy ott hányféle anyaggal találkozhatunk. Mindössze annyit tudhatunk
biztosan, hogy a kárhelyszínen potenciálisan előforduló veszélyes anyagok körének
csupán néhány százalékáról rendelkezünk átfogó ismeretekkel, főleg azokról az
anyagokról, amelyeket a legnagyobb mennyiségben gyártják.
A tényeket egybevetve arra a megállapításra juthatunk, hogy a szabályozások
ellenére a vegyi anyagok kezelése során bármikor találkozhatunk olyan veszélyes
anyagokkal, amelyek káros hatásairól nem rendelkezünk kielégítő ismeretekkel, vagy
még csak meg sem találhatóak az országos nyilvántartásban; ez egyrészt a
beavatkozásokat rendkívüli módon megnehezítheti, másrészt pedig a fuvarozók,
felhasználók, valamint a lakosság életére nézve is komoly kockázattal járhat. Arról,
hogy a beavatkozások során milyen speciális eszközök, felszerelések illetve
módszerek segíthetik az ismeretlen veszélyes anyagok beazonosítását, a havária
elhárítását, nehéz beszélni.
Veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozások során a veszélyes áru kezelői
számos fizikai illetve kémiai jellegű vagy egészségkárosító hatás kockázatának
lehetnek kitéve. Ahhoz, hogy ezek ellen megfelelően tudjunk védekezni, fontos
megismernünk a veszélyek főbb típusait, és az ezekkel együtt járó káros hatásokat.
A vegyi anyagok sajnos igen súlyos katasztrófákat okozhatnak a nem megfelelő
kezelés eredményeként. Ez a tény a szakembereket a szabályozás átgondolásra
késztette, aminek eredménye a SEVESO.
Az 1982-ben életbe lépet Seveso irányelv foglakozott először bizonyos ipari
tevékenységek baleseti kockázataival. 1997. elején lépett hatályba az irányelv
második változata, az úgynevezett Seveso II, amelynek célja a megelőzés, az
esetleges következmények korlátozása és a védelem magas foka.
Magyarország teljes egészében átvette a katasztrófavédelemmel kapcsolatos

jogszabályokat, amelyek a jogharmonizációs intézményfejlesztést követően, 2002.
január 1-jén léptek hatályba.
Az Irányelv hatálya alá a meghatározott veszélyes anyagokat küszöbmennyiségek

felett tároló, gyártó, feldolgozó létesítmények tartoznak. A követelmények betartása
jelentősen csökkenti a vegyipari tevékenységgel járó kockázatokat és az esetleg
bekövetkező balesetek következményeit.
A Seveso II irányelvben központi helyet foglal el, hogy a biztonsági intézkedésekről

adott tájékoztatók a közvélemény részére rendelkezésre álljanak, és azokat mindenki
megismerje. Az irányelv szerint a tagállam kijelölt hatósága rendelkezéseivel
megtilthatja bármely létesítmény vagy üzem, azok egyes részeinek használatát,
illetve használatbavételét. Erre akkor kerülhet sor, ha komoly hiányosságokat észlel,
vagy ha az üzemeltető nem tesz eleget jelentési kötelezettségeinek.
Egyes tanulmányok világos összefüggést mutatnak ki a biztonságosan működő

létesítmény és a jól irányított vállalati folyamatok között, ezért az irányelv szerint a
biztonsági vezetési rendszert be kell építeni az általános vezetési rendszerbe.
A "küszöbérték feletti" (vagy felső szintű) létesítményeknél biztonsági jelentés

elkészítése az előírás. Az üzemeltető ebben meghatározza a súlyos balesetek
megelőzését és elhárítását szolgáló céljait, és a biztonsági irányítási rendszerét. Ezen
túlmenően azonban, nagyon részletesen felméri tevékenységének lehetséges
kockázatait, a reálisan elképzelhető súlyos balesetek káros hatásait, és a feltárt
veszélyeztető hatásoknak megfelelő belső védelmi rendszert hoz létre. A biztonsági
jelentés a veszélyes üzem tevékenységének minden - a biztonságot érintő - részletére
kiterjed.
Amennyiben a veszélyes anyag valamilyen okból az üzemen kívülre kerülne, a cégnek

azonnal tájékoztatnia kell az illetékes polgármestert, hogy az megtehesse a
szükséges intézkedéseket. A lakosság biztonságára külső védelmi terv szolgál. Ennek
része a veszélyességi övezet kialakítása, melyet a településrendezési tervbe is be kell
rajzolni. A veszélyességi övezetben létrehozandó új beruházásokról ki kell kérni a
lakosság véleményét.
A veszélyes ipari üzem azonosítása a DSD rendelet szerint:
A 18/2006. (I. 26.) Kormányrendelet 1. melléklete a veszélyes anyagok körét két

táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes
anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket, míg 2. táblázat
a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső
küszöbmennyiségeket tartalmazza.
A jogszabály értelmében a veszélyes anyag az az anyag, amely az 1. táblázatban

szerepel, vagy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, és a
veszélyes ipari üzemben, mint nyersanyag, termék, félkész termék, melléktermék
vagy hulladék van jelen. Ez azt jelenti, hogy a 18/2006. (I.26.) Kormányrendelet
szerinti veszélyes anyag „A kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. törvényben
meghatározottak szerinti veszélyes anyag részhalmazának tekinthető.
A gyakorlatban annak eldöntése, hogy egy üzemben jelenlévő veszélyes anyag a

18/2006. (I.17.) Kormányrendelet szerint veszélyes anyagnak minősül-e, azaz
besorolható-e az 1. melléklet 1., illetve 2. táblázatba a veszélyes anyagok

veszélyeire/kockázataira utaló „R mondatok” alapján történik. Egy veszélyes anyag „R
mondatai” „Az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről” szóló
3/2006. (I. 26.) EüM rendeletben találhatók meg. Amennyiben a veszélyes anyag,
illetve készítmény nem szerepel 3/2006. (I. 26.) EüM rendeletben a
veszélyeire/kockázataira utaló „R mondatok” legegyszerűbb forrása a biztonsági
adatlapok.
A biztonsági adatlap alapján történő besorolásnál gyakorlati dilemmaként jelentkezett
a bevezetőben már megfogalmazott probléma, miszerint több országban eltérően
jelölik és osztályozzák a vegyi anyagokat. Így előfordulhatott, hogy a biztonsági
adatlapokon egy adott veszélyes anyag a gyártási helytől függően más-más
veszélyekre/kockázatokra utaló „R mondatokat” tartalmazott. A veszélyes ipari üzem
azonosítása, azaz annak eldöntése, hogy egy vállalat a jogszabály hatálya alá
tartozik-e vagy sem, nemcsak a veszélyes anyagoktól, hanem azok mennyiségétől is
függ. Amennyiben egy vállalat területén egy időben jelenlévő veszélyes anyagok
mennyisége:
- kevesebb, mint az alsó küszöbérték, akkor nem tartozik jogszabály

hatálya alá;
- meghaladja az alsó küszöbértéket, de nem éri a felső küszöbértéket,

akkor alsó
küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek;
- meghaladja a felső küszöbértéket, akkor felső küszöbértékű veszélyes

ipari üzemnek
minősül.
2. Fogalomtár és Meghatározások
GHS – Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals –

Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszere
DSD (Dangerous Substances Directive) – A Tanács irányelve (1967. június 27.) a

veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (67/548/EGK)
DPD (Dangerous Preparations Directive) – Az Európai Parlament és a Tanács

1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények
osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről
Ügynökség – Európai Vegyianyag-ügynökség: ECHA – European Chemicals Agency
bejelentő(k) – gyártó vagy importőr (vagy ezek csoportjai), aki(k) az Ügynökség

részére a CLP rendelet szerinti bejelentést megteszik
kompetens (illetékes) hatóság – a tagállamok által a GHS (CLP) rendeletből

származó kötelezettségek végrehajtására létrehozott hatóság(ok) vagy szervek

szállító – bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az
anyagot – önmagában vagy keverékben – vagy a keveréket forgalomba hozza
küszöbérték – egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott

szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre vonatkozó határérték, amely
felett ezeket figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy az adott
anyagot vagy keveréket osztályba kell-e sorolni;
koncentrációs határérték – egy adott anyagban vagy keverékben található

bármely osztályozott szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre
vonatkozó határérték, amely az anyag vagy a keverék osztályozását eredményezheti;
felosztás – az expozíciós útvonaltól vagy a hatások jellegétől függő

megkülönböztetés a veszélyességi osztályokon belül;
M-tényező – vagy szorzótényező: a vízi környezetre a „Vízi, akut 1” vagy „Vízi,

krónikus 1” kategóriában veszélyesként osztályozott anyagkoncentrációra
alkalmazzák, és a szummációs módszer segítségével egy olyan keverék
osztályozásának a meghatározására használják, amelyben az anyag jelen van;
EINECS – European Inventory of Existing Commercial chemical Substances (Létező

Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke)
ELINCS – European List of Notified Chemical Substances (Törzskönyvezett Vegyi

Anyagok Európai Jegyzéke)
ESIS – European chemical Substances Information System
R mondatok – figyelmeztető mondatok
S mondatok– óvintézkedésre vonatkozó mondatok
H mondatok – figyelmeztető mondatok
P mondatok – óvintézkedésre vonatkozó mondatok
IUCLID – International Uniform ChemicaL Information Database (Nemzetközileg

Egyesített Kémiai Információs Adatbázis)
GLP – Helyes laboratóriumi gyakorlat (Good Laboratory Practice)
In vitro vizsgálat – az a kísérleti technológia, amikor a kísérleti folyamat nem az

élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények között zajlik
In vivo vizsgálat – az élő szervezetben végzett vizsgálat
ISO – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

ADR: A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás,
beleértve a külön megállapodásokat is, amelyeket a szállításban résztvevő Szerződő
Felek aláírtak;
Aeroszol vagy aeroszol csomagolás: fémből, üvegből vagy műanyagból készült,
nem utántölthető tartály, amely sűrített, cseppfolyósított vagy oldott gázt tartalmaz
valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle,
olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált
szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz
alakban való kibocsátását;
Állandósult nyomás: a nyomástartó tartály tartalmának nyomása, a termikus és
diffúziós egyensúly elérése után;
Átalakított csomagolóeszköz: különösen az olyan fém- vagy műanyaghordók,
amelyeket nem UN típusúból alakítottak át, UN típusúvá, vagy amelyeket valamely
UN típusúból egy másik, UN típusúvá alakítottak át; vagy amelyek valamely lényeges
szerkezeti elemét (pl. a nem levehető tetőt) kicserélték;
B
Battériás kocsi: olyan kocsi, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és
tartósan a kocsira rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a
battériás kocsi elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2
osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű
tartányok;
Bélés: olyan különálló tömlő vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit,
amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem
alkotja annak szerves részét;
Belső csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külső
csomagolással kell ellátni;
Belső tartály: olyan tartály, amelyet külső csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy
befogadó funkcióját betöltse;
Berakó: az a vállalkozás, amelyik a veszélyes árut a vasúti kocsiba vagy
nagykonténerbe berakja.
Biztonsági szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő,
rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belső nyomás
kialakulásának megakadályozása a tartányban;
C
Címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási
szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, a RID
értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül
végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut
átveszi;
CSC Egyezmény: „a Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi
Egyezmény” módosított kiadása, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO),
London (Magyarországon kihirdette a 2003. évi LXIV. Törvény);
Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok
veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a
következőket jelentik:

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;
II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok;
III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;
Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe,

nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a
küldeménydarabokat a szállításhoz;
Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy
anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó funkcióját (lásd
még átalakított csomagolóeszköz, belső csomagolóeszköz, felújított
csomagolóeszköz, finomlemez csomagolóeszköz, IBC, ismételten felhasznált
csomagolóeszköz, kármentő csomagolás, kombinált csomagolás, köztes
csomagolóeszköz, külső csomagolóeszköz, nagycsomagolás, összetett (műanyag)
csomagolóeszköz, összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz és portömör
csomagolóeszköz);
E
Egyesítőcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több
küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás
céljára. Egyesítőcsomagolás például:
a) a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak
vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy
más alkalmas módon rögzítenek; vagy
b) a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;
EN (szabvány)*: Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kiadott európai

szabvány (CEN – 36 rue de Stassart B-1050 Brussels);
ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására –
Mintaszabályzat” kiadvány tizenharmadik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.13);
F
Fa IBC: merev vagy összecsukható fatestből és bélésből (de nem belső
csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;
Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz,
dongákból és fenekekből összeállítva és abroncsokkal ellátva;
Fedett kocsi: vasúti kocsi fix vagy eltolható oldalfalakkal és tetővel;
Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél
megbízásából feladja. Ha a szállítást fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a
fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;
Felújított csomagolóeszköz: az olyan fém- és műanyaghordók, amelyeket az
eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, a
belső és külső korróziós nyomokat, a bevonatokat és bárcákat, visszaállítottak eredeti
alakjukra és körvonalukra, peremeiket (ha vannak) kiegyengették.
Fém IBC: fém-testből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből álló
IBC;
Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög
keresztmetszetű (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott
acéllemezből vagy finomlemezből 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy

domború fenékkel, egy vagy több töltőnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem
esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;
Fuvarozó: az a vállalkozás, amely az árutovábbítást végzi, akár fuvarozási szerződés
alapján, akár anélkül;
G
Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150, de
legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal;
csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);
Gázpatron (gázzal töltött kisméretű tartály): olyan nem utántölthető tartály, amely
túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;
GHS: a Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált
rendszere, amelyet az ENSZ ST/SG/AC.10/30 jelű kiadványa tartalmaz;
Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál és gázpatronoknál): olyan gáz, amely
levegőn, normál nyomáson gyúlékony vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény,
amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;
H
Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen
anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén
belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel
felszerelve;
Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas
anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a
meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos
nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem
tartoznak ezen meghatározás alá;
Huckepack forgalom: közúti járművek vasúti kocsin történő fuvarozása;
Hulladék: olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem
lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás,
égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;
Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan
tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet elsődlegesen veszélyes
hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló
speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel az ADR, RID előírásainak.
I
IAEA: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), (IAEA, P.O.Box 100, A-1400
Wien);
ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi
Egyezmény 18. Függeléke, a Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló
Műszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO),
(Montreal) ad ki. Magyarországon kihirdette az 1971. évi 25. tvr. és a 20/1997.(X.21)
KHVM rendelet;
IMDG Kódex: az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS
egyezmény), 1974, A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk

Nemzetközi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
(IMO), (London), ad ki. Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény;
Ismételten felhasznált csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet
megvizsgáltak és olyan sérülésektől mentesnek találtak, amelyek befolyásolnák a
teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a
csomagolóeszközökre is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel
töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban
szállítanak;
ISO (szabvány): a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) (1, rue de Varembé –
CH-1204 Geneva 20) által kiadott nemzetközi szabvány;
K
Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy-
vagy többnyílású csomagolóeszköz;
Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült,
meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott,
kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából
történő szállításhoz;
Kényszervezérlésű szellőzőszelep: olyan szelep az alsó ürítésű tartányon, amely a
fenékszeleppel össze van kapcsolva és üzemszerűen csak a tartány töltésénél és
ürítésénél van nyitva a tartány szellőzéséhez;
Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC
test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;
Kiskonténer: legalább 1 m3 és legfeljebb 3 m3 befogadóképességű konténer;
Kocsi: saját meghajtás nélküli vasúti jármű, amely saját kerekein a vasúti sínen
gördül és áruszállításra szolgál;
Kocsirakomány: egy vasúti kocsi kizárólagos használata, függetlenül attól, hogy a
kocsi rakománytere teljes egészében vagy csak részben van kihasználva;
Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy
több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek
el.
Megjegyzés: A „kombinált csomagolás” „belső elemét” mindig „belső
csomagolásnak”nevezik és nem „belső tartálynak”. Az üvegpalack jó példa az ilyen
„belső csomagolásra”.
Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló

szerkezet), amely
• tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten
felhasználható legyen;
• kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több
szállítóeszközzel
• a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;
• a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő
elemekkel van ellátva;
• kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható
(lásd még kiskonténer, nagykonténer, nyitott konténer, ponyvás konténer és zárt
konténer);

A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi
kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:
• szilárdság szempontjából csak szárazföldi vasúti és közúti, valamint komphajón
történő fuvarozásra van méretezve;
• nem halmazolható;
• a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját
támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;
Megjegyzés: A „konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos
csomagolóeszközökre, IBC-kre, tankkonténerekre és kocsikra.
Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások
vagy tárgyak és a külső csomagolás közé helyeznek;
Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet
folyékony halmazállapotban;
Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a
feladó szállításra átad;
Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész
csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom
kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az
olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás
nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók.
Nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a
tartányban szállított anyagokra;
Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolóeszköz vagy kombinált csomagolás
külső védelme felszívóanyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami
szükséges a belső tartályok vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és
védelméhez;
L
Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból
vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal
rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások olyan célokra, mint a könnyebb
megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése,
engedélyezettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását
a fuvarozás alatt;
Légmentesen zárt tartány: folyékony anyagok szállítására szolgáló, legalább 4 bar
nyomásra méretezett tartány, vagy szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok
szállítására szolgáló tartány
• a tervezési nyomásától függetlenül –, amelynek nyílásai légmentesen zárva
vannak, és:
• nincs rajta se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági
berendezés, se vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep; vagy
• nincs rajta se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági
berendezés, de van rajta vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep;
vagy
• van rajta biztonsági szelep, ami előtt hasadótárcsa van,
Leszerelhető tartány: a jármű különleges építésmódjához illeszkedő tartány, arról

csak a rögzítőberendezések oldása után vehető le;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél
gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;
M
Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:
a) (a hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál) az IBC, az üzemi és a
szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány
tömegnek az összege;
b) (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra megengedett legnagyobb
rakomány össztömege;
Megengedett legnagyobb rakomány (hajlékony falú IBC-knél): az a legnagyobb

nettó tömeg, amelyre az IBC-t kialakították és amelynek szállítására engedélyezték;
Megfelelőség biztosítása (radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által
alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy
az ADR, RID követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;
MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;
Mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály mélyhűtött,

cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal;
Merev falú belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban,
a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja
szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem „merev falú”, „hajlékony falú”-nak
kell tekinteni;
Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel
rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;
Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres
ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADR,
RID biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;
M.N.N. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez
olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek nincsenek az
„A” táblázatában név szerint megemlítve; és az m.n.n. tétel megnevezésének,
osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai,
fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;
Mobil tartány: az ADR, RID, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti,
multimodális tartány, amelyhez a (T-jel) van feltüntetve. Amennyiben a 2 osztály
anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;
Műanyagszövet (hajlékony falú IBC-knél): alkalmas műanyagból álló nyújtott
szalagokból vagy monoszálakból készült anyag;
Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai – adott esetben biológiai – megnevezés,
vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb
szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés.
N
Nagycsomagolás(LP): olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások
vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak elhelyezve és

a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;
b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de
legfeljebb 3 m3;
Nagykonténer:
a) olyan konténer, amelynek befogadóképessége 3 m3-nél nagyobb;
b) „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC)
értelmében: olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt
területe legalább 14 m2 (150 négyzetláb); vagy legalább 7 m2 (75 négyzetláb),
ha felső sarokelemekkel rendelkezik;
Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC): a 6.1 fejezetben nem említett, merev vagy

hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek
a) űrtartalma
i) nem haladja meg a 3 m3-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és
folyékony anyagok esetében;
ii) nem haladja meg az 1,5 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd
anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett,
papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;
iii) nem haladja meg a 3 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok
esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;
iv) nem haladja meg a 3 m3-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;
b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;
c) a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt a
próbák meghatározzák
Az átalakított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC,
a) amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy
b) amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.
Az átalakított IBC-kre a RID ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket
az azonos
típusú, új IBC-kre kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a
6.5.4.1.1
pontban).
A javított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC, amely ütődés
vagy bármilyen más ok (pl. korrózió, ridegedés, a gyártási típushoz képest gyengült
ellenállóképesség) miatt kijavítottak, hogy megegyezzen a gyártási típussal és képes
legyen a gyártási típus vizsgálatok elviselésére. Az összetett IBC-k merev falú
műanyag belső tartályának a cseréje a gyártó eredeti specifikációja szerinti belső
tartályra a RID értelmében az IBC javításának minősül. A merev falú IBC-k
rendszeres karbantartása azonban nem minősül javításnak. A merev falú műanyag
IBC testeken és az összetett IBC-k belső tartályán nem végezhető javítás. A hajlékony
falú IBC-k csak az illetékes hatóság engedélyével javíthatók;
A hajlékony falú IBC rendszeres karbantartása a hajlékony falú, műanyag vagy

textilszövet IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:
a) tisztítás; vagy
b) az IBC szerves részét nem képező alkotóelemek, pl. különálló bélések és
zárószalagok cseréje a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel; amennyiben ez az

IBC árumegtartó funkcióját nem befolyásolja kedvezőtlenül, ill. az IBC gyártási
típusát nem változtatja meg;
A merev falú IBC rendszeres karbantartása a fém, merev falú műanyag és
összetett IBCken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:
a) tisztítás;
b) a zárószerkezetek (beleértve a hozzátartozó tömítéseket) vagy az üzemi
szerelvények eltávolítása és visszahelyezése vagy a gyártó eredeti előírásainak
megfelelővel való cseréje, feltéve, hogy az IBC tömörségét ellenőrzik; vagy
c) a veszélyes áru megtartására vagy az ürítési nyomás fenntartására közvetlenül
nem szolgáló szerkezeti szerelvények kijavítása (pl. a tartólábak, emelő tartozékok
helyreigazítása), hogy megegyezzenek a gyártási típussal, amennyiben ez az IBC
megtartó funkcióját nem befolyásolja;
Nagypalack: varrat nélküli, szállításra használt, nyomástartó tartály 150 liternél

nagyobb, de legfeljebb 3000 liter űrtartalommal;
Nyitott kocsi: homlok- és oldalfalakkal ellátott, vagy anélküli kocsi, amelynek
rakfelülete nyitott;
Nyitott konténer: nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;
Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a
gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok és a palackkötegek tartoznak;
O
„Offshore” ömlesztettáru-konténer: olyan többször használható ömlesztettáru-
konténer, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, ill.
létesítmények közötti szállításra terveztek. Az „offshore” ömlesztettáru-konténert a
nyílt tengeren kezelt „offshore” konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint
kell tervezni és gyártani, amit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)
MSC/Circ.860 dokumentuma tartalmaz;
Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb
alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén
oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők
és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;
Ö
Ömlesztettáru-konténer: olyan megtartó rendszer (beleértve mindenfajta bélést és
bevonatot), amely a vele közvetlenül érintkező szilárd anyag szállítására szolgál. A
csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások és tartányok nem tartoznak ide.
Az ömlesztettáru-konténer
• tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten
felhasználható legyen;
• kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több
szállítási móddal – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;
• a könnyű kezelhetőséget lehetővé tevő elemekkel van ellátva;
• befogadóképessége legalább 1,0 m3.
Ömlesztettáru-konténer lehet pl. konténer, „offshore” ömlesztettáru-konténer,
billenőputtony, ömlesztettáru-siló, cserefelépítmény, konténerteknő, görgős konténer,
a kocsi rakodótere;

Ömlesztett fuvarozás: csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak fuvarozása
vasúti kocsikban vagy konténerekben. A fogalom nem vonatkozik sem a
küldeménydarabokban, sem a tartányokban fuvarozott árukra;
Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet,
amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló
bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a
zárt térben történő hevítés hatását a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. része
tartalmazza. [Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) a francia température de
decomposition auto-accélérée (TDAA), ill. az angol self-accelerating decomposition
temperature (SADT) magyar megfelelője.];
Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolatot
képező vázszerkezetből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő
üzemi és szerkezeti szerelvényeketveszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály
és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik,
tárolják, szállítják vagy ürítik;
Összetett (műanyag) csomagolóeszköz: belső műanyag tartályból és külső (fém,
papírlemez, rétegelt falemez stb.) csomagolásból álló csomagolóeszköz. Ez a
csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így
töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;
.
Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz: belső üveg-, porcelán-
vagy kőagyag tartályból és külső (fém, fa, papírlemez, műanyag, habosított műanyag
stb.) csomagolásból áll. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer összeállították,
szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, fuvarozzák és ürítik;
P
Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú, szállításra használt, nyomástartó tartály;
Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek
egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve.
A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a
2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő osztályozási kód alá tartozó) gázainak
szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;
Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül,
szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és
üzemi szerelvényekből álló IBC;
Ponyvás kocsi: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott kocsi;
Ponyvás konténer: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott
konténer;
Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a
szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;
Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálat alkalmával
végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás (lásd még legnagyobb üzemi nyomás
(túlnyomás), tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);
R
Referencia acél: a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél;
Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a vasúti kocsira szerelt, legalább 1000 liter
befogadóképességű tartány (a kocsi ily módon tartálykocsivá válik) vagy egy ilyen
kocsi alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;
SZ
Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves
peroxid vagy az önreaktív anyag biztonságosan szállítható;
Szerkezeti szerelvény:
a) tartálykocsi esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő- vagy védő-
elemei;
b) tankkonténer esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy
stabilizáló- elemei;
Szilárd anyag:
a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál
magasabb; vagy
b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a
2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer
eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;
T
Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú
lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba
szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak
beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;
Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására
használt, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartányból
és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a
tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül;
amennyiben a 2 osztály anyagainak szállítására használják, 450 liternél nagyobb
befogadóképességű;
Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack,
hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;
Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas
befogadóedény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a
tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály,
merev belső tartály és nyomástartó tartály);
Tartály névleges űrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben
kifejezett névleges térfogata. A sűrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet
térfogatával.
Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit.
Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető
tartányt vagy tartálykocsit jelent az ebben a részben szereplő meghatározás szerint,
ill. olyan tartányt, amely a battériás kocsi vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd
még leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány, battériás kocsi és
tartálykocsi);
Tartálykocsi: folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására

használt kocsi, amely egy vagy több tartányt magába foglaló felépítményből és azok

szerelvényeiből, valamint egy, a saját szerelvényeivel ellátott alvázból (futómű,
felfüggesztés, vonó- és ütközőberendezés, fékek és feliratok) áll;
Megjegyzés: A leszerelhető tartányos kocsik is tartálykocsinak minősülnek.
Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek

tekintendő;
Tervezési nyomás: a próbanyomással legalább egyenlő elméleti nyomás, amely a
szállított anyag veszélyességi foka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben
meghaladhatja az üzemi nyomást. A tervezési nyomás csak a tartány
falvastagságának meghatározására való a külső és belső erősítőelemek figyelembe
vétele nélkül (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, töltési
nyomás és ürítési nyomás);
Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek
egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő
elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok,
gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél
nagyobb befogadóképességű tartányok;
Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen

kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;
Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti
töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás),
próbanyomás, tervezési nyomás és ürítési nyomás);
Töltő: bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartálykocsiba,
leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás kocsiba vagy
MEG-konténerbe tölti, ill. az ömlesztett veszélyes árut vasúti kocsiba, nagykonténerbe
vagy kiskonténerbe rakja;
Tömörségi próba: tartányok, csomagolóeszközök vagy IBC-k, szerelvények és
zárószerkezetek szivárgásmentességének meghatározására szolgáló vizsgálat;
U
UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma,
amely az „ENSZ Minta Szabályzat”-ból származik;
Ü
Ürítési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti
ürítéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás),
próbanyomás, tervezési nyomás és töltési nyomás);
Üzemi nyomás: a sűrített gáz állandósult nyomása a megtöltött nyomástartó
tartályban 15 °C referencia hőmérsékleten;
Üzemi szerelvények:
a) tartányoknál a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági, a fűtő- és hőszigetelő
berendezések, valamint a mérőeszközök;
b) battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeinél a töltő-, ürítő- és biztonsági
berendezések, az összekötő csövek, valamint a mérőeszközök;

c) IBCk-nél a töltő- és ürítő-, a nyomáscsökkentő-, szellőző-, a fűtő- és hőszigetelő-
berendezések, valamint a mérőeszközök;
V
Vákuum-szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő,
rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum
kialakulásának megakadályozása a tartányban;
Vasúti infrastruktúra: minden vasúti vágány és rögzített berendezés, amennyiben
azok a vasúti járművek közlekedéséhez és a közlekedés biztonságához szükségesek;
Vasúti infrastruktúra üzemeltetője (pályavasút): bármely állami szervezet vagy
vállalkozás, amelynek feladata a vasúti pályának és tartozékainak létesítése,
karbantartása, valamint a üzemviteli és biztonsági rendszer irányítása;
Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott
IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú
konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;
Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek fuvarozását az ADR, RID tiltja
vagy csak feltételekkel engedi meg;
Veszélyes reakció:
a) égés és/vagy jelentős hőfejlődés;
b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;
c) maró anyagok képződése;
d) vegyileg nem állandó anyagok képződése; vagy
e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);
Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás

megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;
Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag,
melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;
Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk
szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” negyedik javított kiadása
(ST/SG/AC.10/11/Rev.4);
Z
Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;
Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer.
Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a fuvarozás alatt zárva
tartható;
ZS
Zsák: papírból, műanyag fóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas
anyagból készült hajlékony csomagolóeszköz.
3. Veszélyes áru REACH szerinti osztályozása.
A REACH szerinti osztályozás alapelvei:

A REACH rendelet kizárólag anyagokra és készítményekre összpontosít. Egy
megfelelően működő REACH rendszer biztosítására, lényegbevágóan fontos az
anyagok és készítmények egyértelmű azonosítása.
A REACH hatálya alá eső anyagok és készítmények:
A REACH alá tartozik az önmagukban, készítményekben (két vagy több anyagokból

álló mesterséges keverékek vagy oldatok) vagy árucikkekben előforduló anyagok
gyártása, importja, forgalmazása és használata. A készítmények és árucikkek, mint
olyanok nem kerülnek szabályozásra a REACH-ben. Ennélfogva a REACH rendeletek
betartása érdekében és kiegészítésül az önmagukban előforduló anyagok
jegyzékéhez, a gyártóknak és importőröknek fel kell sorolniuk a gyártott vagy
importált készítményekben és árucikkekben jelenlevő összes anyagot.
A REACH értelmében, egy anyag egy természetes állapotban levő vagy valamilyen
gyártási folyamat által létrehozott kémiai elemet vagy annak összetevőit jelenti,
beleértve stabilitásának megőrzéséhez szükséges minden adalékanyagot és a
felhasznált folyamatból származó minden szennyeződést, de kivéve minden oldatot,
amelyet külön lehet választani az anyag stabilitásának befolyásolása vagy
összetételének megváltoztatása nélkül.
Ez a meghatározás meghaladja az egyetlen molekuláris szerkezet által meghatározott

tiszta kémiai vegyület fogalmát.
A REACH hatálya alá eső anyagok a gyártás során létrejövő kémiai reakció termékei
és több különálló alkotóelemet tartalmazhatnak. Az anyagok, ahogy a REACH-ben
meghatározták, természetesen megjelenő anyagokból kémiailag származtatott vagy
elkülönített anyagokat is magukba foglalnak, amelyek egyetlen elemet vagy
molekulát (pl. tiszta fémek vagy bizonyos ásványi anyagok) vagy több alkotóelemet
tartalmazhatnak. Bizonyos anyagok mentesítve vannak a REACH vagy a REACH részei
alól.
Különböző típusú anyagok
A REACH-ben való azonosításhoz és elnevezéshez, az anyagokat két fő csoportra

osztják:
1. “Jól meghatározott anyagok”: meghatározott minőségi és mennyiségi

összetételű anyagok.
2. “UVCB anyagok”: ismeretlen szerkezetű, vagy változó összetételű anyagok,

komplex reakcióban keletkezett, vagy biológiai eredetű anyagok.
A jól meghatározott anyagok összetételének változékonyságát a fő alkotóelem(ek)

koncentráció tartományának felső és alsó határa határozza meg. Az UVCB anyagoknál
a változatosság relatíve nagy és/vagy előre nem jelezhető.
Ha egy regisztráció szükséges egy “jól meghatározott anyaghoz”, annak magába kell
foglalnia az anyag kémiai összetételét, kémiai azonosságát és az anyag minden
összetevőjének tartalmát. Néhány anyagtípus esetében, egyedül a kémiai összetétel
nem elegendő a jellemzéshez és néhány kiegészítő fizikai paramétert kell hozzáadni
az anyag meghatározásához (pl. kristálymorfológia).

Az “UVCB anyagok” meghatározásához más típusú információk szükségesek annak
kiegészítéséül, ami kémiai összetételükről ismert, mert:
1. az alkotóelemek száma relatíve nagy és/vagy
2. Az összetételnek egy jelentős része ismeretlen és/vagy
3. az összetétel változékonysága elég nagy vagy kevéssé jelezhető előre.
Ha regisztráció szükséges egy UVCB anyaghoz, a gyártóknak/importőröknek bele kell

foglalniuk az anyag nevét, eredetét vagy forrását és a feldolgozás leglényegesebb
lépéseit. Más anyagtulajdonságoknak szintén nagyon fontos azonosítóik lehetnek.
Szabályok a különböző anyagok elnevezésére az Anyagok azonosítása és elnevezése

diagramon vannak megadva.
Egyenlő anyagok azonosítása
A gyártók és az importőrök, meg kell határozzák, hogy anyagaikat ugyanolyannak

lehet-e tekinteni a REACH céljai szerint. Az azonos anyagok meghatározása az adatok
megosztásában fontos, amely korlátozott anyagvizsgálatot tesz lehetővé és a
megfelelő anyag azonosításon alapul.
A rokon szerkezetű anyagok csoportosítása
A REACH értelmében a XI. melléklet nyitva tartja annak lehetőségét, hogy a vegyi
anyagokat ne egyenként, hanem, kategóriákba csoportosítva értékeljék. Egy kémiai
kategória vegyi anyagok egy csoportja, amelyek fiziko-kémiai és az emberi
egészségre és/vagy a környezetre veszélyt jelentő toxikológiai tulajdonságai és/vagy
környezeti sors tulajdonságai valószínűleg hasonlóak vagy egy szabályos mintát
követnek egy szerkezeti hasonlóság (vagy más hasonló jellemző) eredményeként.
Egy kategoriális megközelítés használata azt jelenti, hogy lehetséges olyan
tulajdonságok azonosítása, amelyek közösek a kategória legalább néhány tagja
számára. A megközelítés alapot szolgáltat lehetséges tulajdonság-trendek
azonosítására, a kategórián keresztül.
Ennek eredményeként lehetővé válhat a mért adatok kiterjesztése hasonló, nem
vizsgált vegyi anyagokra. Megbízható becsléseket, amelyek megfelelőek az
osztályozáshoz és címkézéshez és/vagy a kockázat értékeléshez, ennél fogva további
vizsgálatok nélkül lehet elvégezni.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény az anyagok veszélyesség szerinti
osztályozhatósága érdekében három 00. veszélyességi csoportot vezetett be, és
ezekhez az anyagok hatásaival összefüggő 15 sajátosságot rendelt; ezek a 00.
veszélykategóriák. A veszélyes anyagok és készítmények tehát fizikai, fizikai-kémiai
és kémiai (a továbbiakban: fizikai-kémiai), toxikológiai (mérgező) illetőleg
ökotoxikológiai (környezetkárosító) tulajdonságaik alapján maradéktalanul
besorolhatóak e három veszélyességi csoport valamelyikébe.
A veszélyes áruk osztályozásában az alábbi tulajdonságok meghatározók.
Fizikai - kémiai tulajdonságok:
Robbanó anyagok és készítmények - így nevezzük az olyan folyékony, képlékeny,
kocsonyás vagy szilárd anyagokat és készítményeket, amelyek a légkör oxigénjével

(vagy anélkül) gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek
adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak.
Oxidáló hatású anyagok és készítmények - ebbe a kategóriába tartoznak azok az
anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve
erősen hőtermelő reakciót eredményeznek, illetőleg az égést táplálják.
Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények - ide sorolhatóak azok a
folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanás- és forráspontja rendkívül
alacsony, valamint azon gázok, amelyek környezeti hőmérsékleten és nyomáson a
levegővel érintkezve gyúlékonyak.
Tűzveszélyes anyagok és készítmények - ide soroljuk az olyan anyagokat és
készítményeket, amelyek a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,
vagy szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására
könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek illetve
bomlanak. Ebbe a kategóriába tartoznak még a folyékony halmazállapotú és nagyon
alacsony lobbanásponttal rendelkező, valamint a vízzel vagy nedvességgel érintkezve
veszélyes mennyiségű, könnyen gyulladó gázt fejlesztő anyagok és készítmények is.
Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények - így hívjuk azokat a
folyékony anyagokat és készítményeket, amelyek alacsony lobbanásponttal
rendelkeznek.
Toxigológiai tulajdonságok:
Nagyon mérgezőek - ebbe a kategóriába tartoznak azok az anyagok és
készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk
esetén már nagyon kis mennyiségben is halált vagy akut, illetve krónikus
egészségkárosodást okoznak.
Mérgezőek - ide soroljuk azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek
belélegzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén kis
mennyiségben is halált vagy akut, illetve krónikus egészségkárosodást okoznak.
Ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük
vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy akut, illetve krónikus
egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak az előző két veszélyességi
osztályba
Maró (korrozív) hatásúak - ebbe a kategóriába soroljuk azokat az anyagokat és
készítményeket, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák.
Irritáló vagy izgató hatásúak - így nevezzük azokat a nem maró anyagokat és
készítményeket, amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű,
hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.
Túlérzékenységet okozóak (allergizáló, szenzibilizáló hatásúak) - azok az anyagok
és készítmények, amelyek ismételt be1élegzésüket, vagy a bőrön illetőleg a
nyálkahártyán keresztül történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet
okoznak. A túlérzékenység megjelenhet gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya),
fulladásos re akció (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában.
Rákkeltők (karcinogének) - ebbe a kategóriába tartoznak azok az anyagok és
készítmények, amelyek belélegzéssel, szájon, bőrön, nyálkahártyán keresztül vagy
egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, illetőleg annak előfordulási
gyakoriságát megnövelik.
Öröklődő genetikai károsodást okozóak (mutagén hatásúak) - így hívjuk azokat
az anyagokat és készítményeket, amelyek belélegzéssel, szájon, bőrön,

nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást
okoznak, illetőleg megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.
Szaporodást és az utódok fejlődését károsító hatásúak - azok az anyagok és
készítmények, amelyek belélegzéssel, szájon, bőrön, nyálkahártyán keresztül vagy
egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót,
illetve az utódokban szervi elváltozást vagy funkciós károsodást okoznak.
Ökotoxigológiai, környetszennyező hatások:
Környezetre veszélyes anyagok és készítmények - azok az anyagok és
készítmények, amelyek a környezetbe jutva annak egy vagy több elemét azonnal
vagy adott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes
ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják.
A veszélyességi jellemzőket áttekintve láthatjuk, hogy a hatások egy része -
jellegéből adódóan - rövid időn belül érzékelhető, vannak azonban olyanok is,
amelyek következményei (főleg kis mennyiségű expozíció esetén) lehet, hogy csak
évekkel később derülnek ki.
Ha az anyagok fizikai-kémiai tulajdonságait nézzük, az ezekkel együtt járó hatások
többségét viszonylag könnyű érzékelni, ez pedig a védekezést is megkönnyítheti. Ezek
a hatások többnyire szélsőségesen magas hőmérsékleti viszonyokat eredményeznek,
melynek következménye égési sérülés lehet. Robbanásveszélyes anyagok jelenlétében
ezen kívül még számolnunk kell az esetlegesen fellépő detonációval, valamint az ezzel
együtt járó mechanikai jellegű hatásokkal is (pl. szétrepülő törmelékek).
Ha toxikológiai tulajdonságú anyagok közvetlen jelenlétével kell számolnunk,
szükségessé válik teljes körű védelmet biztosító speciális vegyi védőöltözet viselése.
Az ilyen anyagok jelentik talán a legnagyobb kockázatot a tűzoltói beavatkozások
során, annál is inkább, mivel a legtöbb hatás csak speciális műszerekkel mutatható
ki.
Az ökotoxikológiai tulajdonságú anyagokkal kapcsolatban azt a felelősséget emelném
ki, amely minden, ezekkel tevékenységet folytató személyt egyaránt érint. Ha ugyanis
nem óvjuk meg környezetünket az ilyen anyagoktól, azok káros hatásai előbb vagy
utóbb – lehet, hogy közvetett úton – de mindenképpen visszahatnak ránk. Sajnos
gyakran előfordul, hogy a feleslegessé vagy további használatra alkalmatlanná vált
környezetre káros anyagokat nem megfelelő módon kezelik, illetőleg a környezetbe
(talajba, levegőbe, folyóvízbe, csatornába, stb.) juttatják. A tűzoltóknak soha nem
szabad ezt a gyakorlatot követniük, még akkor sem, ha ezzel jelentős időt, energiát
takaríthatnának meg.
A veszélyes anyagok és készítmények káros hatásainak beazonosításában
segítségünkre lehetnek azok a jogszabályok által előírt különféle egyezményes
jelölések, amelyeket a csomagoláson, valamint szállítás esetén, a járműveken
helyeznek el. Ezek egyrészt tájékoztatnak az anyagok legfontosabb tulajdonságairól,
másrészt figyelmeztetnek azok főbb veszélyeire. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos
káreseményeknél gyakran ezek a jelzések közlik a beavatkozáshoz szükséges
legfontosabb információkat. Mivel a tűzoltók képzése során - ahogyan azt majd a
későbbiekben látni fogjuk - rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek e jelzések ismeretére,
a következőkben szeretném megismertetni az olvasót az ezekkel kapcsolatos
legalapvetőbb tudnivalókkal.

4. A REACH – től történő eltérő szabályozás szükségessége:
Jelenleg világszerte különböző vegyi anyag osztályozási és címkézési rendszereket
(C&L) használnak. Ugyanazt az anyagot “mérgezőként" osztályozhatják az Egyesült
Államokban, "ártalmasként" az Európai Unióban és "nem veszélyesként" Kínában. A
vegyi anyagok gyártása és kereskedelme globális szintű, veszélyeik pedig azonosak
az egész világon. Ezért a veszélyek leírása nem lehet eltérő az egyes országokban, ha
a termékek megegyeznek. Ha ugyanazon kritériumokat használják a vegyi anyagok
veszélyeinek azonosítására, és ugyanazon címkéket használják leírásukra, akkor az
emberi egészség és a környezet védelmének szintje az egész világon megegyező,
átlátható és összemérhető lesz. A vállalkozások költséget takaríthatnak meg azzal, ha
nem különböző kritériumok szerint kell a veszélyre vonatkozó információkat
értékelniük. A vegyi anyagok szakmai felhasználóinak és fogyasztóinak az egész
világon haszna származik a harmonizációból.
Az eltérések kiküszöbölésére, az emberek és a környezet védelmének erősítésére

minden országban, elhatározták egy globálisan harmonizált címkézési és osztályozási
rendszer (GHS) létrehozását, az Egyesült Nemzetek égisze alatt. A GHS (Globally
Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals, Vegyi anyagok
osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere) az
osztályozással, a csomagolással és a veszélyeknek a címkézésen és a biztonsági
adatlapokon keresztül történő közlésével foglalkozik. A GHS olyan közös
megközelítés, amely meghatározza a harmonizált osztályozás, továbbá a
veszélyeknek a különböző szereplőkkel – például a fogyasztókkal, munkavállalókkal -
való közlésének kritériumait.
Az eltérő szabályozást az alábbi ábra mutatja:

A GHS-t formálisan 2002-ben fogadta el az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális
Bizottsága (UN ECOSOC), majd 2005-ben és 2007-ben került felülvizsgálatra.
Ez a tájékoztatás megjavítására törekszik a munkásokra, fogyasztókra,
mentőszolgálatosokra jelentkező és a szállítás során fellépő veszélyekről, harmonizált
címkéken és, ahol ez szükséges, harmonizált biztonsági adatlapokon keresztül.
E rendelet célkitűzése az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének,

valamint az anyagok és keverékek belső piacon való szabad mozgásának biztosítása.
E célból a rendelet öt, a GHS-en alapuló célkitűzéssel rendelkezik.
1. Harmonizálja az anyagok és keverékek besorolására, címkézésére és

csomagolására vonatkozó szabályokat,
2. arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy saját maguk sorolják be anyagaikat és

keverékeiket,
3. arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy a besorolásokat jelentsék be,
4. létrehozza a közösségi szinten besorolt anyagok harmonizált jegyzékét,
5. létrehoz egy besorolási és címkézési jegyzéket, amely a fent említett

bejelentéseket és harmonizált besorolásokat fogja tartalmazni.
A GHS nemzetközi ajánlások egy gyűjteménye. Ennek következtében alkalmazása

előzetes hozzájárulástól függ, de - akárcsak az országok többsége - az Európai Unió
is kötelezővé kívánta tenni, beépítve azt a közösségi jogba. Ennek következtében, a
GHS releváns kritériumait 2009-ben teljesen mértében belefoglalták az EU-s szállítási
törvénybe. A vegyi anyagok szállítására és használatára vonatkozóan, az Európai
Bizottság 2000. végén elfogadta az úgynevezett (EK) 1272/2008 sz. "CLP" rendeletet
a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására,
amely középtávon helyettesíteni fogja a jelenlegi rendszert.
Aki gyárt, értékesít, szállít, vagy felhasznál vegyi anyagokat az hamarosan érintett
lesz az EU 1272/2008 számú rendelete által, amely követelményei megváltoztatják a
vegyi anyagok osztályozási, jelölés és csomagolási kritériumait. A rendeletben
megnevezett vegyi anyagok lehetnek anyagok (substance) vagy keverékek (mixture).
Anyagként például az etil-acetát, keverékként a festékek jussanak eszünkbe.
Ez a rendelet az ún. CLP rendelet (Classification, Labelling and Packaging) amely az

Egyesült Nemzetek GHS rendszerének (Globally Harmonized System) Unión belüli
bevezetésének az eszköze.
Ezen a téren jelenleg egy olyan szabályozási rendszer (rendszerek: a Dangerous

Substances Direktíva – DSD 67/548 EEC és a Dangerous Preparations Direktíva – DPD
1999/45/EC) van érvényben, amelyet négy évtizede alkalmaznak az EU gazdasági
közösségén belül, megbízhatóan és hatékonyan, az emberek egészsége és a
környezet védelme érdekében. Magának az új rendszernek a célja hasonló: a vegyi
anyagok használóinak megfelelő szintű tájékoztatása (jelölésekkel, nemzetközileg
elfogadott veszély szimbólumokkal és egyéb információkkal) a jellemző egészségi és
környezeti veszélyekről, lehetséges ártalmakról, a tárolás, szállítás és felhasználás
biztonsági szabályairól.
A változás oka nem az, hogy a jelenlegi rendszer rossz vagy elavult, hanem az, hogy
több országban, kontinensen, politikai vagy gazdasági szövetségen belül eltérően
jelölik és osztályozzák a vegyi anyagokat. A jelölések elvében nem feltétlenül van

jelentős eltérés, de egyazon veszélyt több esetben más – más szimbólummal jelölnek
az anyag csomagolásán és címkéjén. Több esetben eltérőek a minősítési kritériumok
is. A cél tehát a veszélyek egyszerűsített és érthetőbb azonosítása a világ minden
táján és harmonizált minősítési, értékelési rendszer kialakítása. Természetesen a
globalizáció hatásait érezhetjük ebben az új szabályozásban is.
A CLP rendelet 2009. január. 20. – án lépett érvénybe. Annak érdekében, hogy az
iparágak és a felhasználók részére elegendő idő álljon rendelkezésre az új rendszer
átvételére és alkalmazására a régi szabályrendszer egy átmeneti időszakban még
alkalmazható lesz. Az anyagokat osztályozni, jelölni és csomagolni a CLP
követelményeknek megfelelően 2010. December 1. – től kell, azok, amelyek ezt
megelőzően kerültek forgalomba még két évig, 2012. December 1. – ig
használhatóak. A következő határidő a keverékekre vonatkozik: 2015. Június 1.
illetve 2017. Június 1. az előirt dátum, amíg a követelményeknek meg kell felelniük.
Milyen változások várhatóak?
Az anyagok és készítmények címkéin eltérő veszélyességi jelképek lesznek, amelyek

között újakkal is találkozhatunk. ADR – ben jártasaknak ismerős lesz (vagy legalábbis
hasonló) a piros szegéllyel ellátott, csúcsára állított négyzet, fehér alappal és benne
egy fekete színű szimbólummal. Valószínűleg a jogalkotók az ADR szabályait vették
alapul, nem csak az új piktogramok megalkotásához, hanem az osztályozási
kritériumok (az ADR – ben vannak ún. áru-osztályok) összeállításához is.
A CLP rendelet figyelmeztető szavakat (signal word) alkalmaz: „Veszély” és

„Figyelmeztetés”. A veszély súlyosságától függően az előbbi vagy az utóbbi szó
használandó.
További elemek az ún. veszélyességi mondatok (hazard statement) és az

elővigyázatossági mondatok (precautonary statement). A veszélyességi mondat
valamely veszélyességi osztályhoz és kategóriához hozzárendelt kifejezés, amely
leírja az anyag vagy készítmény veszélyes tulajdonságát, mint veszélyességi szintet.
Az elővigyázatossági mondat egy kifejezés és/vagy piktogram, amely meghatározza a
javasolt intézkedéseket az anyag vagy készítmény használata és kezelése során
jelentkező expozíció hatásainak elkerülése vagy a hatások mértékének minimalizálása
érdekében.
A veszély osztály (hazard class) a rendelet szerint az anyagok és készítmények

egészségi, környezeti vagy fizikai jellegű veszélyességét jelenti. Például veszély
osztályként nevezi meg az anyag vagy készítmény szájon át vagy bőrön keresztüli
akut toxicitását. A veszély kategória (hazard category) a veszélyességi osztályon
belül meghatározza az anyag vagy készítmény veszélyességének súlyosságát
(súlyossági fokát), külön kritérium csoportok és számjelölések (vagy egyes esetekben
betűk) alkalmazásával.
Ez a rendelet figyelembe veszi a GHS osztályozási kritériumait és címkézési

szabályait, de a vegyi anyagokra érvényes, hatályos közösségi jogszabályok
végrehajtásának 40 éves tapasztalatára is épít. Az elért védelmi szint közösségi
veszélyességi osztályokon keresztül van fenntartva, amelyek még nem részei a GHS-
nek. Emellett, a rendelet a GHS minden veszélyességi osztályát átvette, de bizonyos
kategóriák (a veszély súlyosságának szintjei egy osztályon belül), amelyek nem részei
a jelenlegi jogszabálynak, nincsenek belefoglalva. A CLP rendelet magába foglal
néhány olyan veszélyességi osztályt vagy kategóriát, amelyek nincsenek jelen a

szállításra és használatra vonatkozó jelenlegi EU-s jogszabályban, de részei – vagy
részei lesznek – az EU-s szállítási rendszernek.
A CLP rendelet magába foglalja a REACH-en végrehajtandó szükséges módosításokat,

és bizonyos REACH intézkedések is belekerülnek:
1. a vállalkozások kötelezettsége, hogy saját maguk osztályozzák anyagaikat és

keverékeiket, és bejelentsék az osztályozásokat;
2. egy közösségi szinten osztályozott, harmonizált anyagjegyzék kerül

kidolgozásra;
3. egy, a fentiekre vonatkozó összes bejelentésből és osztályozásból összeállított,

osztályozási és címkézési jegyzék kerül létrehozásra.
Mivel a REACH rendelet értelmében a biztonsági adatlapok a fő tájékoztatási

eszközök, a biztonsági adatlapokra vonatkozó rendeletek ott maradnak.
Az Európai Unió ezzel a rendelettel a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének

az ENSZ által elfogadott globálisan harmonizált rendszerét (Globally Harmonised
System of Classification and Labelling of Chemicals, GHS) ültette át a közösségi
jogba. A jogszabály meghatározza a vegyi anyagok osztályozásának, valamint a
veszélyek közlésének egységes kritériumait. A rendelet az EU valamennyi
tagállamában, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó, az érintett ipari
szereplőknek – a vegyi anyagot gyártóknak, importálóknak, továbbfelhasználóknak és
forgalmazóknak – eleget kell tenniük az új rendelet előírásainak. A rendelet
kötelezettjei lehetnek más iparágak (pl. építőipar, műanyagipar, elektronikai cikkek
gyártói, stb.) szereplői is.
Az Európai Unión kívül egyre több ország fogadja el jogszabályaiban a GHS-

kritériumokat, amit az alábbi színes ábra kiválóan példáz:
( lila :bevezetés alatt | zöld :bevezetése előkészületben | sárga :tárgyalás alatt)

5. CLP rendelet által bevezetett fontosabb változások:
A rendelet a GHS terminológiát követi: az “anyag” kifejezés megmarad, de a

“készítmény” kifejezést a “keverék” helyettesíti; a “veszélyességi kategória”
kifejezést a “veszélyességi osztály” helyettesíti. A veszélyességi osztály a fizikai,
egészségi vagy környezeti veszély természetét jelenti. Bizonyos veszélyességi
osztályok megkülönböztetéseket tartalmazhatnak, míg más osztályok
veszélykategóriákat foglalhatnak magukba.
A CLP rendelet 28 veszélyességi osztályt határoz meg: 16 fizikai veszélyességi

osztályt, 10 egészségi veszélyességi osztályt, egy környezeti veszélyességi osztályt és
egy pótlólagos osztályt az ózonrétegre veszélyes anyagokra. A fiziko-kémiai
tulajdonságokon alapuló osztályok különböznek a jelenlegi veszélyességi
kategóriáktól. Ezek a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó nemzetközi
jogszabályokban meghatározott osztályokra vannak ráépítve. Ennek következtében,
bizonyos osztályok nem ismertek az európai felhasználók számára. Másrészt, az
egészségi veszélyek hasonlóak a jelenlegi rendszer által meghatározott veszélyekhez,

még akkor is, ha különböző módon vannak megszervezve és besorolva a
veszélyességi osztályokon belül.
A két rendszer osztályozási kritériumai, vagyis annak a meghatározására használt

szabályok, hogy egy vegyi anyag egy veszélyességi osztályhoz és ezen osztályon
belüli kategóriához tartozik, különbözhetnek. Ezen kívül, a keverékek
maradékértékeinek és számítási módszereinek változásai valószínűleg több
osztályozott vegyi anyaghoz vezetnek az új rendszer szerint.
A rendelet szerinti címkézés olyan elemeket foglal magába, amelyek nagy része
különbözik a jelenleg Európában a vállalatoknál használtaktól. A kért információk a
termékazonosítók, a szállító kiléte, veszély jelképek, figyelmeztető szavak,
veszélyközlések és elővigyázatossági megjegyzések.
A rendelet gondoskodik a jelenlegi és a CLP rendszerek együttéléséről egy átmeneti

periódus alatt. 2010 december 1-ig, az anyagcímkéket az új CLP rendszerrel
összhangban kell kidolgozni, de a jelenlegi rendszer szerinti osztályozást továbbra is
meg kell említeni a biztonsági adatlapban, az új osztályozással együtt. 2015 június 1-
ig, a vegyi anyagok címkézésében érdekelt vállalkozások szabadon használhatják a
két rendszer egyikét a keverékek címkézésére. Ha az új rendszer kerül kiválasztásra,
a címkét ezzel összhangban kell előkészíteni, de a két osztályozást meg kell adni a
biztonsági adatlapban. 2015 június 1-től kezdődően, a jelenlegi irányelvek hatályon
kívül kerülnek, és a CLP rendelet teljes mértékben helyettesíti ezeket. A határidőket
az alábbi táblázat mutatja:
Az anyagok és keverékek kereskedelme nemcsak a belső, hanem a globális piacot is

érintő kérdés, melynek megkönnyítése, továbbá az emberi egészség és a környezet

védelme érdekében az ENSZ az elmúlt 12 évben kidolgozta az osztályozás és
címkézés harmonizált kritériumait, vagyis a vegyi anyagok osztályozásának és
címkézésének egyetemes harmonizált rendszerét:
Az EK 1272/2008. sz. (CLP) rendelet az ENSZ GHS rendszer 2007-es verzióján alapul,
de a korábbi, 67/548/EGK (DSD) és az 1999/45/EK (DPD) irányelvekből is átvesz
elemeket. A CLP-ben új fogalmak jelennek meg, például bevezeti veszélyességi
osztály és kategória fogalmát, amely felosztás alkalmazása a veszélyek határozottabb
megkülönböztetését teszi lehetővé. Ezt különösen a fizikai tulajdonságok esetében
lehet érzékelni (5 helyett 16 osztály). A GHS rendszerből az EU azokat a
veszélyességi osztályokat vette át és illesztette be a CLP rendeletbe, melyek szorosan
illeszkednek a 67/548/EGK(DSD) irányelv veszélyességi kategóriáihoz.
Az anyag vagy keverék forgalomba hozatala előtt a szállítónak el kell végeznie az

anyag vagy keverék osztályozását. Ez azt jelenti, hogy azonosítania és ismertetnie
kell az Európai Vegyianyag-ügynökséggel az anyag vagy a keverék veszélyeit,
értékelnie kell ezt az információt, majd össze kell hasonlítania a rendelet
kritériumaival. A forgalmazónak biztosítania kell a releváns információk továbbítását,
vagy úgy, hogy a címkét a kapott anyagon vagy keveréken tartja, vagy úgy, hogy
saját maga alkalmazza e rendeletnek a szabályait.
A rendelet leírja a veszélyességi besorolás szempontjából releváns információk

azonosításának eljárását. Kizárólag a besorolás céljára új vizsgálatot nem szükséges
elvégezni. Ilyen módon a nyilvános forrásokból származó és a más közösségi
jogszabályok – mint például a REACH-rendelet, a szállításra, a biocidokra vagy a
növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályok – alapján szerzett információk is
felhasználhatók.
Az osztályozás célja annak meghatározása, hogy az anyag vagy keverék rendelkezik-

e olyan tulajdonságokkal, mely veszélyesként való besorolásához vezet. Ehhez
szükséges az elérhető és releváns információk azonosítása és összegyűjtése, továbbá
összegyűjtött információk értékelése. Ha az anyag vagy keverék megfelel valamely
veszélyességi osztály vagy felosztás kritériumainak, akkor veszélyesként kell
osztályozni.
A CLP szerinti osztályozást minden veszélyességi osztályra és felosztásra el kell

végezni:
– amennyiben az adott anyagra létezik a harmonizált osztályozási és címkézési

jegyzékben (VI. melléklet) besorolási tétel, akkor azt alkalmazni kell az adott
anyagra,
– azokra a veszélyességi osztályokra és felosztásokra, amelyek nem szerepelnek

az adott besorolási tételben, az osztályozást a II. címnek megfelelően kell
elvégezni.
Az osztályozást az anyagok gyártóinak, importőreinek és továbbfelhasználóinak a

forgalomba hozatalt megelőzően kell elvégezni. A továbbfelhasználók használhatják a
szállítói lánc valamely résztvevője által meghatározott osztályozást (feltétel: nem
változtatnak az anyag/keverék összetételén). A forgalomba nem hozott, de a REACH
szerint regisztráció vagy bejelentési-köteles anyag gyártója, importőre, illetve az
ilyen anyagot tartalmazó árucikk előállítója és importőre szintén köteles az anyagot a
CLP rendeletnek megfelelően osztályozni.

Anyagok bejelentése az osztályozási és címkézési jegyzékbe.
Azok a cégek, amelyek tevékenységük során az Európai Unió tagállamaiban

anyagokat gyártanak vagy forgalomba hoznak, továbbá, az Európai Unión kívüli
országokból importálnak anyagokat és keverékeket – tehát röviden a gyártók,
importőrök és forgalmazók – bizonyos információkat be kell, hogy jelentsenek az
Ügynökségnek, amely információk így bekerülnek az Ügynökség által vezetett
osztályozási és címkézési jegyzékbe.
1. Ha egy cég keveréket készítő továbbfelhasználó, forgalmazó, vagy árucikk

előállító (a REACH rendelet 7. cikke értelmében), akkor nem szükséges bejelentést
tennie az Ügynökségnek, mivel az anyagra vonatkozó bejelentés a szállítói lánc egyik
korábbi szakaszán már megtörtént.
2. Gyártók és importőrök. A gyártó a CLP rendelet értelmében a Közösségben

letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben anyagot gyárt, tehát
anyagokat előállít vagy kitermel természetes állapotban. Megjegyzés: a köznyelvi
értelmezéssel ellentétben – mind a CLP, mind a REACH rendelet alapján csak az
anyagot készítő minősül gyártónak, míg a keveréket készítő természetes vagy jogi
személy továbbfelhasználó.
Ha egy cég az EU-n kívülről hoz be anyagokat, keverékeket a Közösség

vámterületére, akkor ez a CLP (és a REACH) rendelet szerint is importnak minősül.
Megjegyzés: Az import önmagában is forgalomba hozatalnak minősül, ezért ebben az
esetben nem számít a felhasználás célja (pl. lehet, hogy csak segédanyagról van
szó).
A gyártó és az importőr – a CLP 4. cikkének megfelelően – köteles az anyagokat és

keverékeket a forgalomba hozatal előtt osztályozni, címkézni és csomagolni, majd
bejelenteni. Ha a nem uniós gyártók és készítők az anyagaik összetételét azok
bizalmas természete miatt nem kívánják az uniós importőreiknek megadni –
kijelölhetik az importőrök egyikét a bejelentés megtételére. Ekkor a kiválasztott
importőr kapja meg az osztályozási és címkézési bejelentés céljából a szükséges
információkat. Ez az importőr lehet az egyedüli képviselő is.
A gyártónak és az importőrnek, illetve a gyártók vagy importőrök csoportjának (a CLP

39. és 40. cikkének megfelelően) az ECHA felé be kell jelenteni az általa/általuk
forgalomba hozott anyagok osztályozását, címkeelemeit és egyéb meghatározott
információkat, ha az anyag:
- a REACH rendelet szerint regisztrációköteles, illetve,
- a CLP rendelet szerint veszélyesnek minősülő anyag, melyet akár önmagában, akár
veszélyes keverék összetevőjeként a CLP rendeletben vagy az 1999/45/EK
irányelvben meghatározott koncentrációs határértékek felett hoznak forgalomba.
A bejelentés határideje.
A bejelentésnek a forgalomba hozataltól számított egy hónapon belül kell

megtörténnie. Ennek határideje 2010. december 1. előtt és 2010. december 1-én
forgalomba hozott anyagok esetében 2011. január 3., azonban javasolható, hogy ez
minél előbb történjen meg, mivel a regisztrációs és bejelentési határidőhöz közeledve
a REACH-IT várhatóan túlterhelt lesz, illetve 2010. december 24. és 2011. január 2.
között valószínűleg nem lesz elérhető.

A REACH rendelet szerint regisztrálandó anyagokat akkor kell külön bejelenteni, ha a
CLP rendelet 40. cikkében meghatározott információkat a regisztráció részeként még
nem nyújtották be az Ügynökségnek. Ez vonatkozik bizonyos, árucikkekben található
anyagokra is, ha a REACH rendelet 7. cikke előírja regisztrációjukat.
1./ Ha a regisztráció 2010. december 1. előtt történik, célszerű már a regisztrálási

dokumentációban is szerepeltetni ezeket az információkat. Ha ez nem történt meg,
akkor 2010. december 1-jét követően haladéktalanul frissíteni kell a dossziét
(figyelembe véve a 2011. január 3-i határidőt). Vezető regisztráló által
benyújtott regisztráció esetén a többi regisztráló csak a saját regisztrációs
dossziéjának benyújtásával tesz eleget a bejelentési kötelezettségének.
2./ Amennyiben a regisztráció 2010. december 1. után (pl. 2013-ban vagy 2018-ban)
történik, akkor a bejelentést a regisztrációtól függetlenül, külön meg kell tenni, a
forgalomba hozataltól számított egy hónapon belül.
Hogyan kell bejelentést tenni?
A bejelentést elektronikusan, regisztrálás és felhasználói fiók létrehozása után lehet a

REACH-IT portálján keresztül megtenni, mely a http://echa.europa.eu/reachit_en.asp
címen érhető el. Ha már rendelkezik felhasználói fiókkal – a bejelentéshez nincs
szükség új fiók létrehozására.
Bejelentést egyedül is lehet tenni – vagy a bejelentők gyártói és/vagy importőri

csoportot (vállalatok, egymással kapcsolatban nem álló vállalatok csoportja, SIEF) is
alkothatnak, és a közös megegyezéssel kialakított osztályozási és címkézési adataikat
együtt jelenthetik be az Ügynökségnek. A csoport általi bejelentés esetén csak
egyetlen osztályozási és címkézési bejelentést kell benyújtani a csoport tagjainak
képviseletében, de ekkor természetesen előzetesen meg kell állapodniuk, továbbá ezt
jelezni kell a REACH-IT-ben. Természetesen az együttműködés nem kötelező. A
gyártói és/vagy importőri csoportot közvetlenül a REACH-IT portálon, vagy offline
eszköz használatával lehet létrehozni. Az általa forgalomba hozott anyagok és
keverékek osztályozásáért, címkézéséért, csomagolásáért, valamint a CLP
rendeletben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséért csoportos bejelentés esetén is
minden gyártó vagy importőr teljes mértékben felelős marad!
Mit kell bejelenteni?
A bejelentésnek ki kell térnie a következőkre:
– a cég megnevezésére a REACH–rendelet VI. mellékletének 1. szakaszában

előírtak szerint;
– az anyag azonosítására a REACH–rendelet VI. mellékletének 2.1–2.3.4

szakaszában előírtak szerint;
– az anyag CLP osztályozására;
– ha egy anyag néhány, de nem valamennyi CLP veszélyességi osztályba vagy

felosztásba van besorolva, annak az ismertetésére, hogy ez az adatok
hiányának, nem meggyőző adatoknak, vagy meggyőző, de az osztályozáshoz
nem elegendő adatoknak tudható-e be;

– adott esetben szükséges megadni az egyedi koncentrációs határértékeket vagy
M-tényezőket a vízi környezetre veszélyes osztályozással kapcsolatban (akut 1
kategóriát és a krónikus 1 kategória), az alkalmazásukra vonatkozó indoklással
együtt; és
– az anyagra vonatkozó címkézési elemekre, beleértve a CLP rendelet 25.

cikkének (1) bekezdésében hivatkozott kiegészítő figyelmeztető mondatokat.
Az ipari szereplők kötelezettségeit jól mutatja az alábbi táblázat:
6. GHS/CLP szerinti osztályozás:

Az EU a CLP szabályozásba azokat a veszélyességi osztályokat vette át az ENSZ GHS
rendszerből, amelyek szorosan illeszkednek a régi rendszer – 67/548/EGK Irányelv
(DSD) – veszélyességi kategóriáihoz. A veszélyességi osztályokat további
veszélyességi kategóriákra osztották, vagy olyan megkülönböztetések történtek,
amelyek egy bizonyos speciális veszély különböző változatait veszik számításba.
A CLP szerinti osztályozás teljes alkalmazási területe összevethető a régi rendszerrel.
A veszélyességi osztályok száma növekedett, különösen a fizikai veszélyek esetében
(5-ről 16- ra), ami a fizikai tulajdonságok határozottabb megkülönböztetéséhez
vezet, ugyanakkor az anyagok osztályozásának kritériumai, a régi rendszer
kritériumaihoz képest néhol megváltoztak, például a robbanóképesség és az akut
toxicitás esetében.
A CLP veszélyességi osztályok egy vagy több veszélyességi kategóriát foglalnak
magukba.

A CLP szerinti veszélyességi osztályok az alábbiak:
1. Fizikai veszélyek:
- Robbanóanyagok (Instabil robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., és 1.6.

alosztály)
- Tűzveszélyes gázok (1. és 2. kategória)
- Tűzveszélyes aeroszolok (1. és 2. kategória)
- Oxidáló gázok (1. kategória)
- Nyomás alatt lévő gázok (sűrített-, cseppfolyósított-, mélyhűtött cseppfolyósított-,
oldott gáz)
- Tűzveszélyes folyadékok (1., 2. és 3. kategória)
- Tűzveszélyes szilárd anyagok (1. és 2. kategória)
- Önreaktív anyagok és keverékek (A., B., C., D., E., F. és G. típusú) (A. és B. típusú)
- Piroforos folyadékok (1. kategória)
- Piroforos szilárd anyagok (1. kategória)
- Önmelegedő anyagok és keverékek (1. és 2. kategória)
- Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (1., 2. és 3.
kategória)
- Oxidáló folyadékok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)
- Oxidáló szilárd anyagok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)
- Szerves peroxidok (A., B., C., D., E., F. és G. típus) (A–F. típus)
- Fémekre korrozív hatású (1. kategória)
Fizikai veszélyek, osztályok és kategóriák:

2. Egészségi veszélyek:
– Akut toxicitás (1., 2., 3. és 4. kategória)

– Bőrmarás / -irritáció (1A., 1B., 1C. és 2. kategória)
– Súlyos szemkárosodás / szemirritáció (1. és 2. kategória)
– Légzőszervi és bőrszenzibilizáció (1. kategória)
– Csírasejt-mutagenitás (1A., 1B. és 2. kategória)
– Rákkeltő hatás (1A., 1B. és 2. kategória)
– Reprodukciós toxicitás (1A., 1B. és 2. kategória) D és külön kategória a
szoptatásra gyakorolt és a szoptatás útján fellépő hatások számára
– Célszervi toxicitás (STOT) – egyszeri expozíció (1. és 2. kategória) és (3.
kategória kizárólag narkotikus hatások és légúti irritáció)
– Célszervi toxicitás (STOT) – ismétlődő expozíció (1. és 2. kategória)
– Aspirációs veszély (1. kategória)

3. Környezeti veszélyek:
- Veszélyes a vízi környezetre (1. akut kategória, 1., 2., 3. és 4. krónikus kategória)
- Az ózonrétegre veszélyes
Környezeti veszélyek – akut toxicitás
Környezeti veszélyek – krónikus toxicitás
7. CLP és a SEVESO kapcsolata:
A GHS és a SEVESO II. Irányelv kapcsolatának felmérése céljából 2007. októberben

az EU Illetékes Hatóságok 18. Bizottsági Ülésén döntés született egy műszaki
munkacsoport megalakításáról, melynek feladatai az alábbiak:

– Azonosítani a GHS kategóriákat a SEVESO II. Irányelv 1. számú melléklete 2.
rész 10, meglévő kategóriájának megfelelően;
– Amennyiben szükséges, további szakértői csoportok létrehozását
kezdeményezni a speciális GHS kategóriák elemzéséhez, mint például fizikai
veszélyek és egészségi veszélyek értelmezése;
– Adaptálási módszer kifejlesztése azokra a GHS kategóriákra, amelyek nem
teljesen egyeznek meg a SEVESO-ban szereplő kategóriákkal figyelembe véve
az adott anyag veszélyességi jellemzőit;
– Elemezni a veszélyes iparra gyakorolt hatásokat (érintett üzemek száma,
típusa).
A GHS és a SEVESO II. Irányelv harmonizálásának legfontosabb alapelve, hogy

kerülni kell az irányelv hatályának szükségtelen és jelentős kibővítését annak
érdekében, hogy a veszélyes iparra nézve a terhek ne növekedjenek.
A munkacsoport eddigi működése eredményeként a tapasztalatait egy
hatástanulmányban foglalta össze. A vizsgálatok, elemzések legfontosabb eredményei
a következők:
Kategória SEVESO II. hatályára gyakorolt hatás
Robbanóanyagok: Az adaptálás nem jelent változást

Tűzveszélyes gázok: Az adaptálás nem jelent változást
Tűzveszélyes aeroszolok: Új kategória
Oxidáló gázok: Az adaptálás nem jelent változást
Tűzveszélyes folyadékok: Az adaptálás nem jelent változást
Önreaktív anyagok, stb.: Az adaptálás során minimális változással kell számolni
Piroforos folyadékok: Az adaptálás nem jelent változást
Piroforos szilárd anyagok: Új kategória
Oxidáló folyadékok: Az adaptálás nem jelent változást
Oxidáló szilárd anyagok: Az adaptálás nem jelent változást
A CLP szabályozásban új kategóriaként jelent meg a „piroforos szilárd anyagok”

kategória, amelyek a korábbi szabályozásban R17 mondattal voltak jellemezve, és a
„fokozottan tűzveszélyes” anyagok közé tartoztak. A vizsgálatok alapján összesen 13
ilyen anyagot találtak, amelyek közül 10 anyag más SEVESO osztályba is besorolt. A
piroforos szilárd anyagok kategóriára vonatkozó SEVESO küszöbérték még
megállapítás alatt van, a tervezett 50 – 200 tonna (alsó – felső küszöbérték)
értékekkel a SEVESO hatálya valamelyest megnőne, de tekintettel az érintett
veszélyes anyagok számára, a változásnak jelentős gazdasági hatása nem várható.
Szintén új kategóriaként jelenik meg a „tűzveszélyes aeroszolok” kategória. A
szakértők véleménye az aeroszol tárolásból eredő veszélyek megítéléséről különböző,
egyesek szerint az aeroszolok tárolásából származó súlyos ipari balesetek
bekövetkezési valószínűsége nagyon csekély, mások szerint a nagy raktárak súlyos
baleseti veszélyforrást jelenthetnek. A kategória vonatozásában tervezett SEVESO
küszöbérték 150 – 500 tonna (alsó – felső küszöbérték). Tekintettel arra, hogy az
aeroszolok korábban is be voltak sorolva az 50 – 200 tonna küszöbértékkel „a
fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított
szénhidrogén gázokat) és a földgáz” SEVESO osztályba, a gazdasági hatás egyelőre
nem becsülhető meg.

A „környezeti veszélyek” kategória CLP-ből történő szószerinti adaptálás nem
eredményez jelentős változást a SEVESO II. Irányelvben, csupán néhány anyag
esetében változhat a besorolás: egyes anyagok kikerülhetnek a kategóriából, míg
mások esetében a kategóriába való bekerülés várható.
Az egészségi veszélyek esetében várható a legnagyobb változás, ugyanis a legtöbb

esetben nem lehetséges az egy az egyben történő átvétel. A probléma oka, hogy a
korábbi DSD rendszerben az osztályba sorolás a különböző expozíciós utak –
dermális, orális, inhalációs – vonatkozásában megadott határértékekkel egyértelműen
definiált volt, addig a CLP rendszerben az osztályba sorolás az expozíciós utakat
figyelmen kívül hagyja. A munkacsoport ezért az „egészségi veszélyek” kategória
adaptálására 4 módszert – Jelenlegi hatály „screening tool” alkalmazásával; Döntési
fa megközelítés; Központi opció; Konzervatív megközelítés – dolgozott ki, amelyek
gyakorlatban történő alkalmazásának lehetősége jelenleg is vizsgálat alatt van.
A keverékek vonatkozásában további, részletes vizsgálatok szükségesek. A

munkacsoport által készített hatástanulmány összegzéseként elmondható, hogy a CLP
adaptálásával várhatóan a SEVESO II. Irányelv hatálya alá tartozó veszélyes ipari
üzemek száma kismértékben növekedni fog, de annak pontos nagysága és gazdasági
hatása a jelenlegi bevezetési fázisban egyelőre nem megbecsülhető.
8. Veszélyes áruk REACH szerinti jelölése.
Hazánkban a vonatkozó jogszabályok szerint bejelentéshez kötött tevékenység

veszélyes anyagokkal és készítményekkel csak abban az esetben végezhető, ha azok
el vannak látva a szükséges tájékoztató és figyelmeztető jelölésekkel. A veszélyesség
meghatározása során az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket pedig a bennük
található veszélyes anyagok tulajdonságai alapján osztályozzák az előzőekben
ismertetett kategóriáknak megfelelően. Ezt követően kapnak a veszélykategóriának
megfelelő betűjelet (ún. veszély jelet), veszélyszimbólumot, valamint R és S
számokat, mondatokat.
A veszély jel a veszélykategória betűjele. Tulajdonképpen a kategóriák angol nyelvű

megnevezésének rövidítéséről van szó (pl. E = explosive, F = flammable, T = toxic,
stb.). A betűjelek jelentése – a kategóriák sorrendje szerint – a következő:
DSD (Dangerous Subst. Directive, 67/548/ECC) jelenlegi szabályozás

szerinti 10 veszélyességi „osztály” és veszélyjele a következő :

Fontos tudnunk, hogyha több, azonos veszélycsoportba tartozó veszély jel van
hozzárendelve egy anyaghoz, akkor egyes, jogszabályban meghatározott esetekben
elegendő a fokozottabb veszélynek megfelelőt feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy pl.
mérgező veszély kategóriába tartozó anyag esetében számolnunk kell még maró,
illetőleg irritatív hatással is.
Minden egyes veszély jelhez egy veszélyszimbólum is tartozik. Ez egy narancssárga

alapon fekete színnel rajzolt piktogram, amely a veszély jellegére hívja fel a
figyelmet. A veszélyszimbólumot kötelező valamennyi veszélyes anyag ill. készítmény
csomagolásán elhelyezni. A piktogram alatt minden esetben fel kell tüntetni a veszély
szöveges megnevezését (pl. tűzveszélyes, maró, stb.), felette pedig többnyire
feltüntetik a veszély jelet is, ez azonban egyes esetekben elhagyható. Ha egy anyag
tulajdonságai szerint több veszélyességi csoportba (fizikai-kémiai, toxikológiai vagy
ökotoxikológiai) is besorolható, akkor ennek megfelelően több veszély szimbólummal
látják el. Az összefüggéseket az alábbi táblázat szemlélteti:
A DSD „A” és „B” változat használatát engedi meg az alábbi eltérésekkel:

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) több tagállamában használatosak a 2/b. ábra
szerinti veszélyszimbólumok is. Ezek csak a színek terén térnek el a hazánkban
alkalmazott jelzésektől: többségük fehér színt is tartalmaz, továbbá a fokozottan
tűzveszélyes és tűzveszélyes veszélykategóriáknak megfelelő veszély szimbólumok
háttérszíne vörös.
Ha megnézzük az egyes veszély jeleket, láthatjuk, hogy csupán 10

veszélykategóriához rendeltek betűjelet. A többi veszélykategóriát veszély jel
hiányában R számmal jelzik (pl. túlérzékenységet okozó anyag esetén, a
csomagoláson feltüntetik az R 42 jelzést)
Az R mondatok olyan szabványmondatok, amelyek az adott anyagra jellemző

veszélyekre, kockázatokra utaló információkat közölnek (az R betű az angol risk
[veszély, kockázat] szóra utal). Ezeket a mondatokat annak az országnak a nyelvén
fel kell tüntetni, ahol az anyagot forgalomba hozzák. Minden R mondathoz tartozik
egy sorszám is, ez a 00. R szám. Ez elsősorban az adott nyelvet nem beszélő
személyek részére szolgálhat útmutatóul.
R-mondatok
R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes.
R 10 Kis mértékben tűzveszélyes.
R 11 Tűzveszélyes.
R 12 Fokozottan tűzveszélyes.
R 14 Vízzel hevesen reagál.
R 14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok
képződnek
R 15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.
R 15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek
R 16 Oxidáló anyaggal keveredve robbanásveszélyes.
R 17 Levegőn öngyulladó.
R 18 A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy
keletkezhet.
R 19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.
R 2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat.
R 20 Belélegezve ártalmas.
R 20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas
R 20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas
R 20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas
R 21 Bőrrel érintkezve ártalmas.
R 21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas

R 22 Lenyelve ártalmas.
R 23 Belélegezve mérgező (toxikus).
R 23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező
R 23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező
R 23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező
R 24 Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus).
R 24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező
R 25 Lenyelve mérgező (toxikus).
R 26 Belélegezve nagyon mérgező (toxikus).
R 26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező
R 26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező
R 26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező
R 27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus).
R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R 46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).
R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.
R 48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást
okozhat
R 48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos
egészségkárosodást okozhat
R 7 Tüzet okozhat.
R 8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.
R 27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező
R 28 Lenyelve nagyon mérgező (toxikus).
R 29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.
R 3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a
robbanásveszélyt.
R 30 A használat során tűzveszélyessé válik.
R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.
R 32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.
R 33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes.
R 34 Égési sérülést okoz.
R 35 Súlyos égési sérülést okoz.
R 36 Szemizgató hatású.
R 36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat
R 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat
R 36/38 Szem- és bőrizgató hatású
R 37 Izgatja a légutakat.
R 37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat
R 38 Bőrizgató hatású.
R 39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat.
R 39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást
okozhat
R 39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos,
maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon
súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.
R 39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó
R 39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó
R 39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó

R 39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó
R 39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos,
R 39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon
súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat
R 39/26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó
R 39/27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó
R 39/27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos,
R 39/28 Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást
okozhat
R 4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez.
R 40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított.
R 41 Súlyos szemkárosodást okozhat.
R 42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).
R 42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló
hatású lehet)
R 43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).
R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat.
R 48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrrel érintkezve és szájon
keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva
ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást
okozhat
R 48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe
jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos
R 48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást
okozhat
R 48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: súlyos
R 48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrrel érintkezve és szájon
keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe
jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat
R 48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást
okozhat
R 48/24/25 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon keresztül a
szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészség-károsodást okozhat
R 48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos
R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).
R 5 Hő hatására robbanhat.
R 50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.
R 50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó
károsodást okozhat.
R 51 Mérgező a vízi szervezetekre.

R 51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást
okozhat.
R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre.
R 52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást
okozhat.
R 53 A vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
R 54 Mérgező a növényekre.
R 55 Mérgező az állatokra.
R 56 Mérgező a talaj szervezeteire.
R 57 Mérgező a méhekre.
R 58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.
R 59 Veszélyes az ózonrétegre.
R 6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.
R 60 A fogamzóképességet vagy nemzőképességet (fertilitást) károsíthatja.
R 61 A születendő gyermekre ártalmas lehet.
R 62 A fogamzóképességre vagy nemzőképességre (fertilitásra) ártalmas lehet.
R 63 A születendő gyermeket károsíthatja.
R 64 A szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja
R 65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén
tüdőkárosodást okozhat
R 66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja
R 67 A gőzök belégzése álmosságot vagy szédülést okozhat
R 68 Maradandó egészségkárosodást okozhat.
R 68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó
R 68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó
R 68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást
okozhat
R 68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó
R 68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
R 9 Éghető anyaggal keveredve robbanásveszélyes.
Az S mondatok olyan szabványmondatok, amelyek az adott anyag biztonságos

használatára adnak útmutatást (az S betű az angol safety [biztonság, sértetlenség]
szóra utal). Minden S mondathoz tartozik sorszám is, ennek funkciója megegyezik az
R száméval. Ezeket a jelöléseket az R mondatnál ismertetett módon kell a
csomagoláson fel tüntetni.
S-mondatok:
S 1 Elzárva tartandó
S 1/2Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó
S 12 Az edényzetet nem szabad légmentesen lezárni
S 13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó
S 14 . . . -tól/-től távol tartandó (az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó
határozza meg)
S 15 Hőhatástól távol tartandó
S 16 Gyújtóforrástól távol tartandó - Tilos a dohányzás

S 17 Éghető anyagoktól távol tartandó
S 18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni
S 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet
S 20 Használat közben enni, inni nem szabad
S 20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad
S 21 Használat közben tilos a dohányzás
S 22 Az anyag porát nem szabad belélegezni
S 23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a megfelelő
szöveget a gyártó határozza meg)
S 24 A bőrrel való érintkezés kerülendő
S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembe jutást
S 25 Kerülni kell a szembe jutást
S 26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni
S 27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni
S 27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a
bőrt kellő mennyiségű . . .- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó
határozza meg)
S 28 Ha az anyag a bőrre kerül, . . . -val/vel bőven azonnal le kell mosni (az
anyagot a gyártó határozza meg)
S 29 Csatornába engedni nem szabad
S 29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő
módon ártalmatlanítani kell
S 3/14 Hűvös helyen, . . .-tól/-től távol tartandó (az összeférhetetlen
anyag(oka)t a gyártó határozza meg)
S 3/7Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó
S 3 Hűvös helyen tartandó
S 3/9/14 Hűvös, jól szellőztetett helyen, . . .-tól/-től távol tartandó (az
összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg)
S 3/9/14/49 Hűvös, jól szellőztetett helyen, . . .-tól/-től távol, csak az eredeti
edényzetben tárolható (az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg)
S 3/9/49 Hűvös, jól szellőztetett helyen, csak az eredeti edényzetben tárolható
S 30 Soha nem szabad vizet hozzáadni
S 33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell
S 35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell
S 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni
S 36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni
S 36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell
viselni
S 36/39 Megfelelő védőruházatot és arc-/szemvédőt kell viselni
S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni
S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni
S 38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni
S 39 Szem-/arcvédőt kell viselni
S 4 Lakóterülettől távol tartandó
S 40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat . . . -val/-vel kell tisztítani (az
anyagot a gyártó határozza meg)
S 41 Robbanás és/vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni
S 42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzőkészüléket kell viselni (a
megfelelő szöveget a gyártó határozza meg)
S 43 Tűz esetén . . . -val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz
használata fokozza a veszélyt, a ťVíz használata tilos.Ť mondattal is ki kell egészíteni
S 45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha lehetséges, a
címkét meg kell mutatni.

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/
csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni
S 47 . . . °C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a hőmérsékletet a gyártó
határozza meg)
S 47/49 Legfeljebb . . . °C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható
(a hőmérsékletet a gyártó határozza meg)
S 48 . . .-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg)
S 49 Csak az eredeti edényzetben tárolható
S 5 . . . alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg)
S 50 . . .val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg)
S 51 Csak jól szellőztetett helyen használható
S 52 Emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben nagy felületen nem használható
S 53 Kerülni kell az expozíciót, - használata előtt szerezze be a külön használati
utasítást
S 56 Az anyagot és edényzetét különleges hulladék- vagy veszélyeshulladék- gyűjtő
helyre kell vinni
S 57 A környezetszennyezés elkerülése érdekében megfelelő edényzetet kell
használni
S 59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a
gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni
S 6 . . . alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg)
S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.
S 61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Lásd a külön használati
utasítást/biztonsági adatlapot
S 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és meg kell
mutatni az edényzetet vagy a címkét
S 63 Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és
biztosítani kell számára a nyugalmat
S 64 Lenyelés esetén a szájat vízzel ki kell öblíteni (csak abban az esetben ha a
sérült nem eszméletlen)
S 7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó
S 7/8Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó
S 7/9Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztetett helyen tartandó
S 8 Az edényzet szárazon tartandó
S 9 Az edényzet jól szellőztetett helyen tartandó
S 29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és edényzetét különleges
hulladék- vagy veszélyeshulladék-gyűjtő helyre kell vinni
9. Veszélyes áruk GHS/CLP szerinti jelölése.
A GHS és a CLP között jól levezethető összefüggés van: Az ENSZ kidolgozta a „ Vegyi
anyagok
osztályozásának és címkézésnek globálisan harmonizált rendszerét”, ez a GHS. Az EU
a GHS kritériumokat beépítette a közösségi jogszabályba, ez a CLP. A CLP:
1272/2008/EK rendelet, anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről,
csomagolásáról, 2009. január 20-tól hatályos.
A CLP a REACH által használt veszély jelek és veszély szimbólumok használatát
megszünteti és új jelöléseket vezet be.
Veszélyt jelző piktogramok:

A veszélyt jelző piktogram egy konkrét veszély képi megjelenítése. Ennek

megfelelően az anyag, vagy a keverék osztályozása meghatározza azokat a veszélyt
jelző piktogramokat, amelyeket fel kell tüntetni a címkén, ahogy azt a CLP I.
mellékletének 2. (fizikai veszélyek), 3. (egészségi veszélyek), 4. (környezeti
veszélyek) részei meghatározzák. A veszélyt jelző piktogramok – az adott
veszélyességi osztály és veszélyességi kategória szerinti – alkalmazására vonatkozó
szabályok szintén megtalálhatók a CLP V. mellékletében. Címkék színének és
megjelenésének lehetővé kell tennie, hogy a veszélyt jelző piktogram és annak
háttere jól látható legyen. A veszélyt jelző piktogramok alakja az egyik csúcsán álló
négyzet (gyémánt alak), rajta fehér alapon fekete szimbólumok vörös kerettel. A
piktogram legalább a harmonizált címke területének egy tizenötödét foglalja el, de a
minimális terület nem lehet kisebb, mint 1 cm2.
Figyelmeztetések:
A figyelmeztetés jelzi az olvasó felé, ha valamely veszély általában súlyosabb vagy
kevésbé súlyos. A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék
osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztetést. Amennyiben az anyag, vagy a
keverék súlyosabb veszélyt jelent, akkor a címkén a „veszély” figyelmeztetésnek,
kevésbé súlyos veszélyek esetén a „figyelem” figyelmeztetésnek kell szerepelnie. Az
egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztetéseket a CLP I. mellékletének 2-5.
részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket
tartalmazó táblázatok határozzák meg.
Az alábbi ábra szemlélteti a változást (a nagybárcák használata nem változik!!):

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE (2008. december
16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a
67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről,
valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról 19.cikke alapján a CLP
osztályozásban a következő veszélypiktogramokat kell használni:
GHS / CLP veszélypiktogramok:

Az alábbi táblázatokból kiolvashatók a REACH és a GHS/CLP szabályozás eltérései:

Az alábbi ábrákon jól látható, hogy egy veszélypiktogramhoz több veszélyességi
osztály is kapcsolható (GHS01 – robbanóanyagok és önreaktív anyagok, GHS07 –
akut toxicitás, bőrmarás, szemirritáció, légzőszervi szenzibilizáció, ózonrétegre
veszélyes)

Figyelmeztető mondatok
Címkéknek tartalmazniuk kell az anyag, vagy a keverék veszélyeinek természetét és

súlyosságát leíró, megfelelő figyelmeztető mondatokat is.

Az egyes különleges veszélyességi osztályozásokra vonatkozó figyelmeztető
mondatokat a CLP I. mellékletének 2-5. részében szereplő táblázatok határozzák
meg. Ha az anyagosztályozás harmonizált és szerepel a CLP VI. mellékletének 3.
részében, az adott osztályozásra vonatkozó, megfelelő figyelmeztető mondatot kell
használni a címkén, bármely más, nem harmonizált osztályozásra vonatkozó
figyelmeztető mondattal együtt.
A CLP III. melléklete sorolja fel a figyelmeztető mondatok szabatos megfogalmazását,

ahogy meg kell jelenniük a címkéken. A címkén egy adott nyelv figyelmeztető
mondatait csoportba kell foglalni az ugyanazon nyelvű óvintézkedésre vonatkozó
mondatokkal, lásd alább.
Óvintézkedésre vonatkozó mondatok
A címkéknek tartalmazniuk kell a megfelelő, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat

is, amelyek tanácsot adnak az anyag vagy a keverék veszélyeiből eredő, az emberi
egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatásokat megelőző, vagy a lehető
legkisebbre csökkentő intézkedések tekintetében. Az egyes különleges veszélyességi
osztályozásokhoz tartozó óvintézkedésre vonatkozó mondatok teljes felsorolása a CLP
I. mellékletének 2-5. részében levő – minden egyes veszélyességi osztály esetében a
címkeelemeket jelző – táblázatokban szerepel.
Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megválasztása a CLP 28. cikkével és IV.

mellékletének 1. részével összhangban történik. A kiválasztásnál figyelembe kell
venni a használt figyelmeztető mondatokat és az anyag vagy keverék tervezett vagy
ismert felhasználását vagy felhasználásait. Egy címkén általában nem szerepelhet
hatnál több óvintézkedésre vonatkozó mondat, kivéve, ha a veszélyek jellegének és
súlyosságának kifejezése érdekében szükséges.
A CLP IV. mellékletének 2. része sorolja fel az óvintézkedésre vonatkozó mondatok

szabatos megfogalmazását, ahogy meg kell jelenniük a címkéken. A címkén egy adott
nyelv óvintézkedésre vonatkozó mondatait is csoportba kell foglalni az ugyanazon
nyelvű figyelmeztető mondatokkal.
A figyelmeztető és az óvintézkedésre vonatkozó mondatok egyedi, egy betűből és
három számjegyből álló alfanumerikus kódokkal rendelkeznek a következők szerint:
• „H” betű (a figyelmeztető mondatra) vagy „P” betű (az óvintézkedésre

vonatkozó mondatra). A DSD-ből és a DPD-ből átvett, de a GHS-ben még nem
szereplő figyelmeztető mondatok kódja „EUH”;
• az első, a veszély típusát jelző számjegy, pl. „2” a fizikai veszélyekre; és
• a második, a veszélyek sorszámozásával megegyező szám, úgy, mint

robbanóképesség (200-tól 210-ig tartó kódok), tűzveszélyesség (220-tól 230-ig
tartó kódok), stb.

H200 Instabil robbanóanyagok
H201 Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.
H202 Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.
H203 Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.
H204 Tűz vagy kivetés veszélye.
H205 Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.
H220 Rendkívül tűzveszélyes gáz.
H221 Tűzveszélyes gáz.
H222 Rendkívül tűzveszélyes aeroszol.
H223 Tűzveszélyes aeroszol.
H224 Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz.
H225 Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz.
H226 Tűzveszélyes folyadék és gőz.
H228 Tűzveszélyes szilárd anyag.
H240 Hő hatására robbanhat.
H241 Hő hatására meggyulladhat, vagy robbanhat.
H242 Hő hatására meggyulladhat.
H250 Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.
H251 Önmelegedő: meggyulladhat.
H252 Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat.
H260 Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki.
H261 Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.
H270 Tüzet okozhat, vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású.
H271 Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.
H272 Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.
H280 Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat.
H281 Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.
H290 Fémekre korrozív hatású lehet.
H300 Lenyelve halálos.

H301 Lenyelve mérgező.
H302 Lenyelve ártalmas.
H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.
H310 Bőrrel érintkezve halálos.
H311 Bőrrel érintkezve mérgező.
H312 Bőrrel érintkezve ártalmas.
H314 Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.
H315 Bőrirritáló hatású.
H317 Allergiás bőrreakciót válthat ki.
H318 Súlyos szemkárosodást okoz.
H319 Súlyos szemirritációt okoz.
H330 Belélegezve halálos.
H331 Belélegezve mérgező.
H332 Belélegezve ártalmas.
H334 Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.
H335 Légúti irritációt okozhat.
H336 Álmosságot vagy szédülést okozhat.
H340 Genetikai károsodást okozhat < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha
meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
H341 Feltehetően genetikai károsodást okoz < meg kell adni az expozíciós
útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a
veszélyt >.
H350 Rákot okozhat < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően
bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
H351 Feltehetően rákot okoz < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha
H360 Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket < ha ismert,
meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha
H361 Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket < ha
ismert, meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha
meggyőzően bizonyított, hogy
más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
H362 A szoptatott gyermeket károsíthatja.
H370 Károsítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha
ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy
H371 Károsíthatja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha
ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy
H372 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós

veszélyt > károsítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha
ismertek >.
H373 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós
veszélyt > károsíthatja a szerveket > vagy meg kell adni az összes érintett szervet,
ha ismertek >.
H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra.
H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.
EUH 001 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

EUH 006 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.
EUH 014 Vízzel hevesen reagál.
EUH 018 A használat során tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz/levegő elegy
keletkezhet.
EUH 019 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.
EUH 044 Zárt térben hő hatására robbanhat.
EUH 029 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.
EUH 031 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.
EUH 032 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.
EUH 066 Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.
EUH 070 Szembe kerülve mérgező.
EUH 071 Maró hatású a légutakra.
EUH 059 Veszélyes az ózonrétegre.
EUH 201 Ólmot tartalmaz. Tilos olyan felületeken használni, amelyeket gyermekek
szájukba vehetnek.
EUH 201A Figyelem! Ólmot tartalmaz.
EUH 202 Cianoakrilát. Veszély! Néhány másodperc alatt a bőrre és a szembe
ragad.
Gyermekektől elzárva tartandó.
EUH 203 Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.
EUH 204 Izocianátokat tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.
EUH 205 Epoxid tartalmú vegyületeket tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.
EUH 206 Figyelem! Tilos más termékekkel együtt használni. Veszélyes gázok (klór)
szabadulhatnak fel.
EUH 207 Figyelem! Kadmiumot tartalmaz! A használat során veszélyes füstök
képződnek. Lásd a gyártó által közölt információt. Be kell tartani a biztonsági
előírásokat.
EUH 208 -t tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

EUH 209 A használat során fokozottan tűzveszélyessé válhat.
EUH 209A A használat során tűzveszélyessé válhat.
EUH 210 Kérésre biztonsági adatlap kapható.
EUH 401 Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése
érdekében be kell tartani ahasználati utasítás előírásait.
P101 Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.
P102 Gyermekektől elzárva tartandó.
P103 Használat előtt olvassa el a címkén közölt információkat.
P201 Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges utasításokat.
P202 Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem olvasta
és meg nem értette.
P210 Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/…/forró felületektől távol tartandó. Tilos a
dohányzás.
P211 Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni.
P220 Ruhától/…/éghető anyagtól távol tartandó/tárolandó.
P221 Minden óvintézkedést meg kell tenni, hogy ne keveredjen éghető anyagokkal.
P222 Nem érintkezhet levegővel.
P223 Vízzel semmilyen formában nem érintkezhet, ellenkező esetben heves reakció
és belobbanás fordulhat elő.
P230 …-val/-vel nedvesítve tartandó.
P231 nert gázban használandó.
P232 Nedvességtől védendő.
P233 Az edény szorosan lezárva tartandó.
P234 Az eredeti edényben tartandó.
P235 Hűvös helyen tartandó.
P240 A tárolóedényt és a fogadóedényt le kell földelni/át kell kötni.
P241 Robbanásbiztos elektromos/szellőztető/világító/…/berendezés használandó.
P242 Szikramentes eszközök használandók.
P243 Az elektrosztatikus kisülés megakadályozására óvintézkedéseket kell tenni.
P244 A nyomáscsökkentő szelepeket zsírtól és olajtól mentesen kell tartani.
P250 Tilos csiszolásnak/ütésnek/…/súrlódásnak kitenni.
P251 Nyomás alatti edény: ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után
sem.
P260 A por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzése tilos.

P261 Kerülje a por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzését.
P262 Szembe, bőrre vagy ruhára nem kerülhet.
P263 A terhesség/szoptatás alatt kerülni kell az anyaggal való érintkezést.
P264 A használatot követően a(z) … -t alaposan meg kell mosni.
P270 A termék használata közben tilos enni, inni vagy dohányozni.
P271 Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható.
P272 Szennyezett munkaruhát tilos kivinni a munkahely területéről.
P273 Kerülni kell az anyagnak a környezetbe való kijutását.
P280 Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező.
P281 Az előírt egyéni védőfelszerelés használata kötelező.
P282 Hidegszigetelő kesztyű/arcvédő/szemvédő használata kötelező.
P283 Tűz-/lángálló/-késleltető ruházat viselése kötelező.
P284 Légzésvédelem használata kötelező.
P285 Nem megfelelő szellőzés esetén légzésvédelem kötelező.
P231 + P232 Inert gázban használandó. Nedvességtől védendő.
P235 + P410 Hűvös helyen tartandó. Napfénytől védendő.
P301 LENYELÉS ESETÉN:
P302 HA BŐRRE KERÜL:
P303 HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL:
P304 BELÉLEGZÉS ESETÉN:
P305 SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN:
P306 HA RUHÁRA KERÜL:
P307 Expozíció esetén:
P308 Expozíció vagy annak gyanúja esetén:
P309 Expozíció vagy rosszullét esetén:
P310 Azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.
P311 Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.
P312 Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.
P313 Orvosi ellátást kell kérni.
P314 Rosszullét esetén orvosi ellátást kell kérni.
P315 Azonnal orvosi ellátást kell kérni.
P320 Sürgős szakellátás szükséges (lásd … a címkén).
P321 Szakellátás (lásd … a címkén).
P322 Különleges intézkedések (lásd … a címkén).
P330 A szájat ki kell öblíteni.
P331 TILOS hánytatni.
P332 Bőrirritáció esetén:
P333 Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén:
P334 Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.
P335 A bőrre lazán tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni.
P336 A fagyott részeket langyos vízzel fel kell melegíteni. Tilos az érintett terület
dörzsölése.
P337 Ha a szemirritáció nem múlik el:
P338 Adott esetben kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az
öblítés folytatása.
P340 Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe
kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.
P341 Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni és
olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.
P342 Légzési problémák esetén:
P350 Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.
P351 Óvatos öblítés vízzel több percen keresztül.
P352 Lemosás bő szappanos vízzel.

P353 A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.
P360 A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le
kell öblíteni.
P361 Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni.
P362 A szennyezett ruhát le kell vetni és az újbóli használat előtt ki kell mosni.
P363 A szennyezett ruhát újbóli használat előtt ki kell mosni.
P370 Tűz esetén:
P371 Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén:
P372 Tűz esetén robbanásveszély.
P373 TILOS a tűz oltása, ha az robbanóanyagra átterjedt.
P374 Tűzoltás megfelelő távolságból a szokásos óvintézkedések betartásával.
P375 A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.
P376 Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.
P377 Égő szivárgó gáz: Csak akkor szabad a tüzet oltani, ha a szivárgás
biztonságosan megszüntethető.
P378 Az oltáshoz … használandó.
P380 A területet ki kell üríteni.
P381 Meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást, ha ez biztonságosan megtehető.
P390 A kiömlött anyagot fel kell itatni a körülvevő anyagok károsodásának
megelőzése érdekében.
P391 A kiömlött anyagot össze kell gyűjteni.
P301 + P310 LENYELÉS ESETÉN: azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ
vagy orvoshoz.
P301 + P312 LENYELÉS ESETÉN: rosszullét esetén azonnal forduljon
TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.
P301 + P330 + P331 LENYELÉS ESETÉN: a szájat ki kell öblíteni. TILOS
hánytatni.
P302 + P334 HA BŐRRE KERÜL: Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.
P302 + P350 HA BŐRRE KERÜL: Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.
P302 + P352 HA BŐRRE KERÜL: Lemosás bő szappanos vízzel.
P303 + P361 + P353 HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL: Az összes szennyezett
ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni. A bőrt le kell öblíteni
vízzel/zuhanyozás.
P304 + P340 BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és
olyan nyugalmi
testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.
P304 + P341 BELÉLEGZÉS ESETÉN: Légzési nehézségek esetén az érintett
személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy
könnyen tudjon lélegezni.
P305 + P351 + P338 SZEMBE KERÜLÉS esetén: Több percig tartó óvatos öblítés
vízzel. Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az
öblítés folytatása.
P306 + P360 HA RUHÁRA KERÜL: A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot
és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.
P307 + P311 Expozíció esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy
orvoshoz.
P308 + P313 Expozíció vagy annak gyanúja esetén: orvosi ellátást kell kérni.
P309 + P311 Expozíció vagy rosszullét esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI
KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.
P332 + P313 Bőrirritáció esetén: orvosi ellátást kell kérni.
P333 + P313 Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén: orvosi ellátást kell
kérni.
P335 + P334 A bőrre tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni. Hideg

vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.
P337 + P313 Ha a szemirritáció nem múlik el: orvosi ellátást kell kérni.
P342 + P311 Légzési problémák esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ
vagy orvoshoz.
P370 + P376 Tűz esetén: Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan
megtehető.
P370 + P378 Tűz esetén: az oltáshoz …használandó.
P370 + P380 Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet.
P370 + P380 + P375 Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását
robbanásveszély miatt távolból kell végezni.
P371 + P380 + P375 Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén: Ki kell üríteni a
területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.
P401 Tárolás: … .
P402 Száraz helyen tárolandó.
P403 Jól szellőző helyen tárolandó.
P404 Zárt edényben tárolandó.
P405 Elzárva tárolandó.
P406 Saválló/saválló bélésű … edényben tárolandó.
P407 A rakatok/raklapok között térközt kell hagyni.
P410 Napfénytől védendő.
P411 A tárolási hőmérséklet legfeljebb … oC/…oF lehet.
P412 Nem érheti 50 oC/122oF hőmérsékletet meghaladó hő.
P413 A … kg/… lb tömeget meghaladó ömlesztett anyag tárolási hőmérséklete
legfeljebb … oC/…oF lehet.
P420 Más anyagoktól távol tárolandó.
P422 Tartalma … -ban/-ben tárolandó.
P402 + P404 Száraz helyen tárolandó. Zárt edényben tárolandó.
P403 + P233 Jól szellőző helyen tárolandó. Az edény szorosan lezárva tartandó.
P403 + P235 Jól szellőző helyen tárolandó. Hűvös helyen tartandó.
P410 + P403 Napfénytől védendő. Jól szellőző helyen tárolandó.
P410 + P412 Napfénytől védendő. Nem érheti 50 oC/122oF hőmérsékletet
meghaladó hő.
P411 + P235 A tárolási hőmérséklet legfeljebb … oC/…oF lehet. Hűvös helyen
tartandó.
P501 A tartalom/edény elhelyezése hulladékként: …
A 67/548/EGK irányelv és a 1272/2008 EU rendelet szerinti besorolások

megfelelési táblázata:
A 1272/2008EU rendelet szerinti

A 67/548/EGK Adott esetben besorolás
irányelv szerinti az anyag Veszélyességi Figyelmeztető Megjegyzés
besorolás fizikai állapota osztály és mondat
kategória
R 53 Vizi, krónikus 4 H413

N R59 Ózon EUH059
Xn R20 gáz Akut tox 4 H332 (1)
F R 17 folyadék Tűzv. folyadék 1 H250

F R11 folyadék Közvetlen megfeleltetés nem lehetséges.
Az F; R11, folyadék helyes megfeleltetése:
— Tűzv. foly. 1, H224, ha a forráspont ≤ 35 oC
— Tűzv. foly. 2, H225, ha a forráspont > 35 oC
Az osztályozás folyamata:
A fizikai, egészségügyi és környezeti osztályok alapján megvizsgáljuk, hogy az anyag,

vagy keverék veszélyes, vagy sem. Ha az anyag, vagy keverék veszélyes, elvégezzük
a veszélyességi osztályba és a kategóriába való besorolását, hozzárendeljük a GHS
veszélyszimbólumokat, H – mondatokat és a figyelmeztetések kódját az alábbi ábrák
szerint:
A GHS02 piktogram alatti szöveg olvasható formában:
Tűzveszélyes gázok, 1. veszélyességi kategória

Tűzveszélyes aeroszolok, 1. és 2. veszélyességi kategória
Tűzveszélyes folyadékok, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória
Tűzveszélyes szilárd anyagok, 1. és 2. veszélyességi kategória
Önreaktív anyagok és keverékek, B., C., D., E. és F. típus
Piroforos folyadékok, 1. veszélyességi kategória
Piroforos szilárd anyagok, 1. veszélyességi kategória
Önmelegedő anyagok és keverékek, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória
Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és 1., 2. és 3. veszélyességi
kategória
Szerves peroxidok, B., C., D., E. és F. típus

Index nemzetközi Osztályozási elemek
EK CAS
szám vegyi
szám
Címkézési elemek
anyag
azonosítás
Veszélyt jelző Veszélyességi Figyelmeztető Figyel
piktogramok osztályok és mondatok meztető
figyelmeztetések kategóriák kódjai mondatok
kódjai
606- 200- 67- tűzveszélyes H225 H225 EUH066

001- acetone 662- 64- folyadék „2”
00-8 2 1
GHS02
Nátrium-metaszilikát osztályozása
EC#: 229-912-9
GHS VI. melléklet 3.1 táblázat: Harmonizált Osztályozási jegyzék
A célszervi toxicitásra vonatkozó kategóriák címkézésre vonatkozó adatai (példa az

összes osztály anyagainak címkézésére):
Osztályozás 1. kategória 2. kategória 3. kategória
GHS piktogram
Figyelmeztetés Veszély Figyelem Figyelem
Figyelmeztető H3770 Károsítja H371 Károsítja H335 Légúti

mondat a szerveket (ha a szerveket (ha irritációt
ismert, pontosan ismert, okozhat

meg kell nevezni pontosan meg H336
melyeket kell nevezni Álmosságot
melyeket) vagy szédülést
okozhat
Óvintézkedésre P260, P260, P261

vonat- P264 P264 P271
kozó mondat – P270 P270
Megelőzés
Óvintézkedésre P307 + P311 P309 + P311 P304 + 340

vonat- P321 P312
kozó mondat –
Elhárító
intézkedések
Óvintézkedésre P405 P405 P403 + P233
vonat- P405
kozó mondat -
Tárolás
Óvintézkedésre P501 P501 P501
vonat-
kozó mondat –
Elhelyezés
hulladékként
Nátrium-metaszilikát : harmonizált osztályozás szövegesen (példa a többi osztály

anyagaihoz):

10. A GHS/CLP címke tartalmi elemei:
Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a világ hét pontján más-más szabályozás van
érvényben.

A GHS ebben a kérdésben is az egységesítésre törekszik. Pontosan meghatározza a
címke méretét, adatait és ábráit.
A címkének minimálisan tartalmazni kell:
- A szállító neve, címe, telefonszáma (kapcsolattartó – e-mail)

- Természetes mértékegységben meghatározott mennyiség
- A termék neve, IUPAC név (fantázia neve)
- Termékazonosító számok: CAS, EC, UN,
- Veszélyt jelző piktogramok
- Figyelmeztetések (Veszély, vagy Figyelem)
- Figyelmeztető „H” mondatokat
- Óvintézkedésre vonatkozó „P” mondatok
- Kiegészítő információs mező (szabad mező pl.: biocid, engedélyszám)
A címkék és az elhelyezendő piktogramok mérete az alábbi táblázatból kiolvasható:
A GHS/CLP megalkotói jól látták, hogy a címkék vonatkozásában eltérő a közlekedési

alágazatok és a GHS szabályozása, amit az alábbiak szerint egységesítettek. Az
egységesítés a közlekedés szereplői számára nem jelent számottevő változást.

Ha a GSH szerint veszélyes vegyi terméknek nincs UN száma, vagyis a közlekedési
alágazatok (pl.ADR) nem minősítették veszélyes árunak, a belső és külső
csomagoláson egyaránt csak a CLP jelzéseket kell elhelyezni.
Más az eljárás, ha a terméknek UN száma van:
Egy példa a helyes címkézésre:
Ha a termék mennyisége nagyobb, mint 5 liter, vagy 5 kilogramm, és a vízi

környezetre veszélyes, az ADR/RID új jelölési kötelezettséget vezet be. A REACH

veszélyszimbólum helyett az új GHS09 veszélyességi szimbólumot kell használni. Az
ADR nagybárca mellett, a „vízi környezetre veszélyes”, új szám nélküli bárcát is
használni kell a csomagoláson és a tartályos szállítóeszközökön is, az alábbi ábrák
szerint:
Egy összehasonlító osztályozási példa ADR 2009 – 2011: UN 1203 Benzin

alapján:
Ugyan az, az UN 1017 Klór vonatkozásában:

Szembetűnő az eltérés a szimbólumok, a nagybárcák és a figyelmeztető mondatok
esetében. A fuvarlevelekre az ADR 2011 szerint az alagútkorlátozási kódokat (a
példában a D/E) és az „aqua toxic” jelzést is rá kell írni.
11. Veszélyes árut fuvarozó járművek jelölése:
A veszélyes anyagok és készítmények közúti, vasúti, vízi és légi szállítása az egész

világon nemzetközi megállapodások alapján történik. Ezekben közös, hogy az ENSZ
harmonizációs rendszerének köszönhetően azonos veszélyességi osztályokat és
veszélyjelképeket (00. bárcákat) írnak elő. A küldemények minden egyes tételéhez
UN számot rendelnek, amely egyrészt az anyagok, és tárgyak azonosítására szolgál,
másrészt viszont meghatározza a szállítással összefüggő követelményeket (pl.
csomagolás módját) is. Ezt követően a küldeménydarabokat veszélyes áruosztályba
(a továbbiakban: veszélyességi osztály) sorolják, majd ellátják az adott osztálynak
megfelelő bárcával.
ADR/RID előírások a járművek jelölésére:
A veszélyes áruk szállítása speciális ismereteket igényel, gyakran a

haszongépjárművezetők sem ismerik a speciális szabályokat, hát még az átlag
közlekedők. Mégis miután ezek a járművek rendkívüli veszélyeket teremthetnek, és
ilyenkor az azonnali beavatkozás, gyors információtovábbítás személyeket és
értékeket is menthet meg ezért fontos, hogy a veszélyes áruk szállításáról a
közlekedők átlag szintjén is tájékoztatást adjunk.
Ez az egyszerűsített tájékoztatás kapcsolódhat akciók, ellenőrzések publikálásához,

de leghatékonyabb, ha megtörtént esetek, Pl.: koccanás, kirívó szabálysértés mellé
fűzünk kommentárt. Kommunikálni kell mi a veszélyes áru, miért veszélyes. Egyes
példáknál a robbanó gyúlékony mérgező radioaktív anyagok veszélyessége mellé
mindig azt kell kiemelni, hogy a nem szakszerű és nem időben érkezett segítség
milyen veszélyeket rejthet magába.
A következő, hogy honnan ismeri fel a veszélyt. Egy tartály vagy tartány jármű nem
szükségszerűen szállít veszélyes árut, de ha igen rajta fellelhetők a sárga színű

veszélyre utaló jelzések és a veszélyességi bárcák. Fontos egy-egy veszély
létrejötténél, hogy a jó szándékú de laikus beavatkozás több kárt is okozhat. A
szakszerű tájékoztatást nem árt modellezni, arról, hogy ha a veszélyes árut, szállító
járművet baleset ért pontosan mi történt, hol történt, a veszélyes áru jellege, a sárga
táblákon található számok alapján ill. a gépjármű oldalán található bárcák alapján.
A közlekedés szereplői számára legfontosabb jelzések a közúton történő szállítást

szabályozó Veszélyes Áruk Nemzetközi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a
továbbiakban: ADR) alapján ismerhetők meg.
A szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az
árudarabokat az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások minősítési
jellel ellátva rakhatók fel a szállító járműre. A veszélyes árúk szállítása esetén
alapvető jelentősége van a rakomány megfelelő elhelyezésének, rögzítésének a
gépjárművön, tekintettel arra, hogy a járműről esetleg lehulló árudarabok, amelyek
veszélyes anyagot tartalmaznak sérülésük révén súlyos károkat okozhatnak.
Az a személy, aki a ráháruló feladatokat a szállítás során ( szállításnak része a

szállítás során történő ideiglenes tárolás az árú becsomagolása, továbbá be- és
kirakodása, beleértve a töltést és ürítést is) nem a jogszabálynak megfelelően végzi,
szabálysértést követ el.
A veszélyes áruk szállítása speciális ismereteket igényel, gyakran a
haszongépjárművezetők sem ismerik a speciális szabályokat, hát még az átlag
közlekedők. Mégis miután ezek a járművek rendkívüli veszélyeket teremthetnek, és
ilyenkor az azonnali beavatkozás, gyors információtovábbítás személyeket és
értékeket is menthet meg, ezért fontos, hogy a veszélyes áruk szállításáról a
közlekedők az átlag szintjén is tájékoztatást kapjanak.
A veszélyes árút szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (sárga)

táblák. A veszélyt jelző tábláknak az ADR szerint két fajtája van:
• szám nélküli ( sima, vagy üres ) veszélyt jelző tábla
• számos veszélyt jelző tábla (Kemler)
A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi
résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa
elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül
fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése
nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek beláthatatlan
következményei lehetnek. Küldeménydarabos szállításnál - hordó, palack, kanna stb.-
a járművek jelölésére csak szám nélküli táblákat kell használni nagybárcákat nem. A
küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági,
illetve követelmény rendszere, amely a szállítás biztonságát garantálja.
A küldeméydarabos veszélyes árut szállító járműveken kötelező elhelyezni egy

rendszerint 40 cm x 30 cm méretű, fekete szegéllyel ellátott, narancssárga színű
szám nélküli táblát. A tartályokon számos tábla használata kötelező, ami középen
vízszintes vonallal kettéosztott narancssárga színű tábla. A tábla felső részén a
veszélyt jelölő számot, az alsó részén pedig az UN számot kell feltüntetni (Kemler
tábla). A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztesse a közlekedés
többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a
katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során
nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes,

előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek
beláthatatlan következményei lehetnek.
A küldeméydarabos veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges

síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú, üres narancssárga táblát kell
elhelyezni. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű
hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.
A narancssárga táblának fényvisszaverőnek kell lennie, az alapja 40 cm, a magassága
30 cm legyen. A táblán 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A táblát az időjárás
viszontagságainak ellenálló és a jelölés tartósságát biztosító anyagból kell készíteni. A
tábla 15 percig tartó égés esetén sem válhat le a tartójáról. A táblának rögzítve kell
maradnia, bármilyen helyzetben van is a jármű.
Küldeménydarabokat szállító járműveket bárcázni nem kell, kivéve, ha robbanékony
vagy radioaktív anyagokat szállítanak. A bárcázási kötelesség független a jármű
méretétől. Tehát azokat a személygépkocsikat is el kell látni a megfelelő bárcával,
amelyekkel például gyorsfutár szállít gyorsan lebomló radioaktív gyógyszereket egy
kórházba vagy a repülőtérre. Más veszélyes áruk szállítása esetén a veszélyre csak a
narancssárga figyelmeztető tábla utal.
Ha a szállító járművön levű konténerre, MEG-konténerre, tankkonténerre vagy mobil
tartányra erősített, narancssárga táblák kívülről nem láthatók tisztán, akkor
ugyanolyan táblákat kell elhelyezni a jármű mindkét oldalára.
Azokat a fedett, illetve ponyvás járműveket, amelyek legfeljebb 3000 liter

befogadóképességű tartány(oka)t szállítanak, nem kell narancssárga táblával
megjelölni.
A tartányjárműveknél a számos veszélyt jelző táblák használata a kötelező! Ha az

ADR 3.2 fejezet „A” táblázatának 20. oszlopában van veszélyt jelző szám, akkor a
tartányjárműveken, battériás járműveken és szállítóegységeken, amelyek egy vagy
több tartányukban veszélyes árut szállítanak, mindegyik tartány, mindegyik
tartánykamra vagy a battériás jármű mindegyik elemének mindkét oldalán jól látható
módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan narancssárga osztott táblákat kell
elhelyezni. Ezeken a narancssárga osztott táblákon fel kell tüntetni az abban a
tartányban, tartánykamrában, ill. battériás járműelemben szállított anyagra a 3.2
fejezet „A” táblázat 20. oszlopában előírt veszélyt jelző és az 1. oszlopában előírt UN
számot.
A veszélyt jelölő számok listája az ADR 5.3.2.3.2 bekezdésében található.
2 – nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszabadulása

3 – folyékony anyagok és gázok gyúlékonysága vagy önmelegedő folyékony
anyag
4 – szilárd anyagok gyúlékonysága vagy önmelegedő szilárd anyag
5 – gyújtó (égést tápláló) hatás
6 – mérgezőképesség vagy fertőzésveszély
7 – radioaktivitás
8 – maró hatás

9 – spontán heves reakció veszélye
Ezek a számok a Kemler táblán két vagy három számjegyből állnak. Az első szám a
veszélyes áru azon tulajdonságára utal, amely annak osztályát meghatározza (fő
veszély), a következő szám(ok) a járulékos veszélyekre vonatkoznak. Ha egy áru
egyetlen veszélyes jellemzővel rendelkezik, tehát egy számjeggyel is leírható lenne,
akkor ezt a számjegyet egy nullával kell kiegészíteni. Valamely számjegy
megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Néhány számösszetétel
kivételt képez ez alól a rendszer alól és saját, különleges jelentéssel rendelkezik: 22,
323, 333, 362, 382, 423, 44, 446, 462, 482, 539, 606, 623, 642, 823, 842, 90 és 99.
Példákat az alábbi táblázat mutat be.
20 fojtó hatású gáz vagy más járulékos veszéllyel nem járó gáz.
23 gyúlékony gáz
26 mérgező gáz
30 gyúlékony folyékony anyag (23 és 61 °C közötti lobbanáspont) önmelegedő
folyékony anyag
33 könnyen gyúló folyékony anyag (23°C alatti lobbanásponttal)
336 könnyen gyúló, mérgező folyékony anyag
40 gyúlékony szilárd anyag, vagy önmelegedő anyag, vagy önreaktív anyag
46 gyúlékony vagy önmelegedő, mérgező szilárd anyag
50 gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
55 erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag
70 radioaktív anyag
72 radioaktív gáz
723 radioaktív gáz, gyúlékony
80 maró vagy enyhén maró anyag
84 maró, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag
22 mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz

333 piroforos folyékony anyag
362 gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony
gázokat fejleszt
539 gyúlékony szerves peroxid
606 fertőző anyag
90 környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok
99 különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva
Példa a Kemler tábla megjelenítésére:

A veszélyt jelölő szám (más néven Kemler szám) legalább kettő, de legfeljebb három
számjegyből állhat. Egyes esetekben a veszélyt jelölő szám előtt "X" betű található.
Ez azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyesen reagál, tehát egy esetlegesen
kialakuló veszélyhelyzet elhárítása során vizet egyáltalán nem, vagy csak szakértő
jóváhagyásával szabad használni. Ha a szállítóegység csak egy veszélyes anyagot
tartalmaz: a tartány oldalain nem kötelező a jelölés, ha a szállítóegység elején és
hátulján levő osztott narancssárga táblán megadták az előírt számokat.
Ez az egyszerűsített jelölés, azaz: egykamrás tartánykocsi esetén vagy abban az
esetben, ha a többkamrás tartánykocsi minden tartányában ugyanaz a veszélyes áru
található, akkor elegendő a szállítóegység elején és hátulján egy-egy számokkal
ellátott táblát (Kemler- tábla) elhelyezni. Az alábbi kép jól mutatja az átmeneti
időszak gyakorlatát, a táblák még oldalt is fent vannak, de már hátul is láthatók.
Az üres, tisztított és gáztalanított kamrán nem szabad sem

nagybárcát, sem narancssárga táblát elhelyezni. Ha egy többkamrás
tartánykocsi egyik kamrája sem teljesíti ezeket a feltételeket, nem
alkalmazható az egyszerűsített jelölés akkor sem, ha a többi kamra ugyanazt
a veszélyes árut tartalmazza.
A szabályozás érvényes a tisztítatlan, üres és nem gáztalanított rögzített és

leszerelhető tartány, battériás jármű, tankkonténer, MEG-konténer, mobil tartány
valamint a tisztítatlan, üres ömlesztett veszélyes árut szállító jármű és konténer
esetében is.
Azokat a tartányokat (minden formában), valamint a különleges járműveket és
konténereket, amelyekben magas hőmérsékletű anyagokat szállítanak, el kell látni a
járművek mindkét oldalán és hátulján, a konténerek, tankkonténerek és mobil
tartányok mindkét oldalán és mindkét végén
egy háromszög alakú, legalább 250 mm oldalhosszúságú, vörös színű jelöléssel,
amely egy hőmérő-szimbólumot tartalmaz. Az így jelölendő anyagokra a 3.2 fejezet
„A“ táblázatának 6. oszlopában az 580-as különleges előírás utal. A jelölés az alábbi:

Azokat a narancssárga táblákat, amelyek nem a szállított veszélyes árukra vagy azok
maradékaira vonatkoznak, el kell távolítani vagy le kell takarni.
A jelzésrendszer további eszközei a veszélyességi bárcák. A tartányjárművekre 30 x

30 cm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó
falára.
A szilárd veszélyes anyag ömlesztett szállítására használt konténereknél, a
tankkonténereknél, a MEG-konténereknél és a mobil tartányoknál az előírt táblákat
öntapadó fóliával, festéssel vagy bármely más, egyenértékű megoldással lehet
helyettesíteni.
Az UN szám az anyagok és tárgyak egyértelmű azonosítására szolgáló négyjegyű

szám. Vonatkozhat egy-egy pontosan meghatározott anyagra vagy tárgyra (pl. UN
1203 = benzin), illetőleg anyagok vagy tárgyak valamilyen meghatározott
tulajdonság szerinti csoportjára is (pl. UN 1133 = ragasztók). Az UN szám jelentősége
rendkívül nagy, mivel a szállítóeszközökön, küldeményeken esetlegesen feltüntetett –
az anyag megnevezésére utaló szöveges információkat leszámítva - ez az egyetlen
olyan jelzés, amellyel a szállítmány tulajdonságai különféle adatbázisokból pontosan
meghatározhatóak.
RID jelölési előírások a vasúti felfuvarozás esetében.
A küldemények csak az előírt jelölésekkel ellátva kerülhetnek befuvarozásra. A

küldeményeket olyan minőségű jelölésekkel kell ellátni, hogy a vasúti fuvarozás alatt
mindvégig megfelelő állapotban maradjanak. Nem megfelelő vagy hiányos jelölés
esetén a küldemények fuvarozását meg kell tagadni.
A konténereket, cserefelépítményeket mindkét oldalukon és mindkét végükön a RID

3.2.A táblázat 5. és 6. oszlopában előírt legalább 250 mm élhosszúságú
nagybárcákkal kell megjelölni.
Elsősorban tankkonténerek, illetve ömlesztett áruk fuvarozása esetén a konténereket

mindkét oldalukon min. 30 x 40 cm nagyságú, osztott narancssárga jelöléssel kell
ellátni, amelybe felülre a veszélyt jelző számot (3.2.A táblázat 20. oszlop), alulra
pedig az UN számot kell írni.
60
2078
Tankkonténerek esetén a konténer oldalára vagy egy táblára a szállított anyag helyes
szállítási megnevezését is fel kell írni.

Közúti járművek jelölése kombinált fuvarozásban.
A kombinált forgalomban továbbított, veszélyes árut szállító közúti járműveket (ROLA

forgalom esetén teljes járműszerelvényeket, kíséretlen forgalomban a továbbított
félpótkocsikat) az ADR vonatkozó előírásai alapján kell megjelölni.
A zavartalan forgalom lebonyolítása érdekében a félpótkocsik befuvarozásakor a
vasúti kocsik megjelöléséhez szükséges nagybárcákat a küldeményhez mellékelni kell
és a rakodást végző terminálnak kell átadni.
Tengeri fuvarozás vasúti elő és utófutása járműveinek jelölése.
Elsősorban kikötői forgalomban fordul elő, hogy a veszélyes árut szállító konténer a
RID előírásaitól eltérően az IMDG kódex előírásai szerint van megrakva, illetve
megjelölve. Ebben az esetben az eltérésről a vasúti fuvarlevélen és a fuvarozási
megbízáson is, nyilatkozni kell.
A küldemények jelölésére vonatkozó részletes előírásokat a RID 5.2 és 5.3 fejezete
tartalmazza.
Üres, tisztítatlan eszközök esetében használatos jelölések.
Üres tisztítatlan eszközök esetében a rakományegységeket úgy kell jelölni, mint ha

azok rakottak lennének.
A feladási megbízáson az "üres csomagolóeszköz ( ... )" kifejezést és veszélyes árus
bárcák számát kell megadni. PI "Üres csomagolóeszköz 3."
Elsősorban tankkonténerek esetében, a megbízásra rá kell vezetni az "üres

tankkonténer" szavakat. Ezt követnie kell az "utolsó rakomány" szavaknak, és ezen
kívül meg kell adni az utolsó szállított áru veszélyt jelölő számát, UN számát, helyes
szállítási megnevezését, ha szükséges, a technikai, műszaki megnevezéssel
kiegészítve, a nagybárcák számát, és ha van, az áru csomagolási csoportját. Pl.:
"Üres tankkonténer, Utolsó rakomány: 663 UN 1098 Alli1-alkohol 6.1 (3) I." Az üres
tartályokat, illetve más szállítóedényeket esetenként fertőtleníteni kell.

A fertőtlenítés tényét az alábbi nagybárca jelöli (fehér alapon fekete nyomat).
Az elhelyezési irány jelzése, küldeménydarabok esetében.
Magas hőmérsékletű anyagok jelölése.
Azokat a tartálykocsikat, tankkonténereket, mobil tartányokat, különleges kocsikat és

nagykonténereket, ill. különlegesen felszerelt kocsikat és nagykonténereket,
amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában az 580 különleges előírás szerint a
magas hőmérsékletű anyag jelölése szükséges, a kocsik mindkét oldalán, a
nagykonténerek, tankkonténerek és mobil tartányok mind a négy oldalán az előző
oldalon látható, háromszög alakú, vörös kertű, fehér háttér színű jelöléssel kell
ellátni, amelynek oldalhosszúsága legalább 250 mm.
A 13 és 15 számú tolatási bárcák.
A tolatási bárcák helyett az előírt mintáknak pontosan megfelelő, eltávolíthatatlan

tolatási jelek is alkalmazhatók. Ezek a jelek csak vörös háromszög(ek)ből és fekete
felkiáltójelből is állhatnak (alap legalább 100 mm, magasság legalább 70 mm).

A korlátozott mennyiségként csomagolt veszélyes árut tartalmazó
küldeménydarabok új jelölése (közúti-légi)
A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó

küldeménydarabokra és egyesítő csomagolásokra az „álló helyzetet jelölő nyilakat”
felhelyezésére vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
A fuvarmegrendelésnél a feladónak meg kell adnia a korlátozott mennyiségben

csomagolt veszélyes áru összegzett bruttó tömegét.
Azokat a 12 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű

szállítóegységeket és konténereket, melyek korlátozott mennyiségben csomagolt
veszélyes áruval vannak megrakva meg kell jelölni, elöl és hátul egy-egy fehér színű
táblával (konténerek esetében négy oldalon), melyen „LTD QTY” felirat olvasható. Ez
a jelölés nem szükséges akkor, ha a szállítóegység eleve veszélyt jelző sárga
táblákkal van megjelölve (vagy, a konténer nagybárcákkal). A betűméret legalább 65
mm. Tengeri forgalom esetén az „LTD QTY” felirat helyett a „Limited Quantities” is
alkalmazható. Nem kötelező megjelölni azokat a szállítóegységeket és konténereket,
melyek legfeljebb bruttó 8 tonna korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes
áruval vannak megrakva. Az „LTD QTY” feliratot tartalmazó jelőlést csak 2015. 06 30.
napjáig lehet használni. Az új jelölés az alábbi ábrából olvasható ki:

Az alábbi jelölés megszűnik, Az új jelölés és az elhelyezési ábrája:
bár átmenet idő hosszú: 2015.06.30.
(„Excepted Quantities”)
„engedményes mennyiségben Érzékeny áruk Nem halmazolható
csomagolt veszélyes áruk” áruk
Ha egy anyag a vízi környezetet veszélyezteti – akár fő-, akár járulékos

veszélyként -, akkor a következő jelöléssel kell ellátni azokat a küldeményeket,
amelyek 5 liternél több folyadékot, vagy 5 kg-nál több szilárd anyagot
tartalmaznak.

Narancssárga csíkok
A cseppfolyósított, a mélyhűtött, cseppfolyósított és az oldott gázok szállítására
szolgáló tartálykocsikat a tartány tengely magasságában körbefutó, kb. 30 cm széles,
nem fényvisszaverő, narancssárga csíkkal kell megjelölni.
12. Közlekedési alágazatok veszélyes áruk fuvarozására

vonatkozó egyezményei.
ENSZ ajánlás – „Sárga Könyv”:
A közlekedési alágazatok Európában az 1890 – es évek óta szabályozzák a

nemzetközi árufuvarozást. Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket
(anyagokat, keverékeket és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és
robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy
környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít
valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata. Ennek megfelelően
az államok nemzetközi egyezményeket kötöttek, aminek részét képezi a veszélyes
áruk fuvarozása is. Az egyezmények közös jellemzője, hogy törekszik azonos elvek
figyelembe vételére, ami korábban csak kevés sikerrel járt. Ezt felismerve az ENSZ
Gazdasági és Szociális Tanácsa az 1950-es évektől kezdődően ajánlásokat fogalmaz
meg az egységesítés érdekében. A Tanács 1954. április 26-i határozatával fogadta el
az „Ajánlások a veszélyes áruk szállításához” című dolgozatát, világszintű
alkalmazásra ajánlva. A „Sárga Könyv” néven ismert anyagot a köznyelv ENSZ
Ajánlásoknak hívja, aminek nemzetközi jogi státusa nincs, vagyis alkalmazása a
tagállamokra nézve nem kötelező. Tartalmát az évek során többször felülvizsgálták,
újraszerkesztették. Ma a 15. módosítás van érvényben. A Sárga Könyv javaslatokat
tesz az osztályozás, a csomagolás, a csomagoló eszközgyártás, a jelölés és a kísérő
okmányok rendszerbe foglalására, az összes közlekedési alágazat vonatkozásában.
A Tanács 2008-ra a GHS vonatkozó előírásait is beépítette ajánlásaiba.
Az ADR: „a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai

megállapodás” (European Agreement concerning the international carriage
of dangerous goods by road):
Mai világunk egyik legdinamikusabban fejlődő, és ebből adódóan növekvő számú

fuvarozási megbízást adó iparága a vegyipar. Sokhelyütt gyártanak, tárolnak és
alkalmaznak alapanyagként vagy késztermékként olyan veszélyes anyagokat,
amelyek potenciálisan veszélyeztethetik az emberi életet és környezetet. Ezeket a
kockázatot jelentő anyagokat közúton, vasúton, vízi vagy légi úton belföldre és
külföldre egyaránt szállítják, mely önmagában is egy veszélyes művelet. A
tevékenység veszélyes jellege magából a szállított anyagból és a szállítás
tulajdonságaiból tevődik össze. Köztudott, hogy a világon az egyik legveszélyesebb
üzem, - ahol a legtöbb baleset és elhalálozás történik -, a közúti szállítás. Igaz, a
közúti veszélyesáru-szállításra vonatkozó nemzetközi előírás (ADR) folyamatosan
követi a technológiai fejlesztéseket és szabályozza a szállításokat, de a végrehajtás
terén hiányosságok mutatkoznak. Gondot nemcsak a rakomány nem megfelelő
előkészítése, a szállítmányok rögzítésének hiányosságai, vagy a szállító
fegyelmezetlensége okozza, hanem sok esetben a fuvarokmányok pontatlansága, a
szállítmány tartalmára vonatkozó megtévesztés, a közlekedési és szállítmányozási
fegyelem megsértése. A veszélyes anyagok közúti szállításának veszélyei nemcsak

Magyarországon, hanem az egész világon súlyos problémát jelentenek a lakosság és
az esetleges balesetek felszámolásában résztvevő szervezetek számára. A balesetek
során, a szabadba kijutó anyagok szennyezhetik a talajt, az atmoszférát, az élelem,
az ivóvíz és takarmány készleteket, pusztulást okozhatnak az állat- és
növényvilágban.
A veszélyes áruk közúti szállításának szabályozása egészen a 18. századra nyúlik

vissza. Először 1799-ben a lőpor lófogattal való szállítására készült szabályozás. Ez tíz
évvel az első speditőrökre vonatkozó münsteri rakományrögzítési előírás után készült
a biztonságos közlekedés elősegítése érdekében.
Az IRU (International Road Transport Union) 1948-ban alakult és aktívan
közreműködött az ADR 1957-es születésében. Az ADR-t (European Agreement
concerning the international carriage of dangerous goods by road) az európai
országok kötötték 1957. szeptember 30-án Genfben és 1968. január 29-től hatályos.
AZ ADR-hez mostanáig 43 tagállam csatlakozott. A magyarországi csatlakozás 1979-
ben volt. Az ADR ugrásszerű fejlődése az 1978. július 11-én a spanyolországi
Tarragona közelében, Los Alfaques-ben történt propilénkatasztrófa után kezdődött. A
legfrissebb kiadást ADR 2009 néven ismerjük (kihirdetve a 2009. évi LVIII.
törvénnyel). Az ADR Európai Uniós hatálybalépését a veszélyes áruk szárazföldi
szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv rendelte el. Ez az irányelv mellékletében tartalmazza, hogy az egyes uniós
tagállamok milyen belföldi eltéréseket írhatnak elő. Az ADR belföldi alkalmazására a
38/2009.(VIII.7.) KHEM rendelet 2. Melléklete tartalmaz könnyítéseket.
Az átszerkesztett ADR felépítése:
„A” Melléklet
1. Rész: Általános előírások

2. Rész: Osztályozás
3. Rész: Veszélyes áruk jegyzékei, és korlátozott mennyiségben történő
mentesített szállítások
4. Rész: Csomagolások, nagyméretű csomagolás és tartányok használatára
vonatkozó előírások
5. Rész: Feladási előírások
6. Rész: Csomagolások, nagyméretű csomagolóeszközök (IBC),
nagycsomagolások (LP), mobil UN-tartányok, fémtartányok és
szálerősítéses műanyagtartányok gyártási és vizsgálati előírásai
7. Rész: A szállításra, a berakásra, a kirakásra és árukezelésre vonatkozó
előírások
B Melléklet:
8. Rész: A jármű személyzetére, a felszerelésekre, az üzemeltetésre és az

okmányokra vonatkozó előírások
9. Rész: A járművek gyártására és jóváhagyására vonatkozó előírások
A Megállapodás szövege rövid és egyszerű. A lényege a második cikkben van, mely

kimondja:

6. Azok a veszélyes áruk, amelyeknek szállítását az „A” Melléklet megtiltja,
nemzetközi szállítás tárgyát nem képezhetik.
7. Egyéb veszélyes áruk szállítása megengedett, ha:
• a szóban forgó árura, különösképpen annak csomagolására és

bárcázására vonatkozóan az „A” Mellékletben előírt feltételeket, és
• a szóban forgó árut szállító jármű szerkezetére, felszerelésére és
közlekedésére a „B”Mellékletben előírt feltételeket teljesítették.
A Mellékletek így az ADR Megállapodás lényeges és nem elválasztható alkotórészei, és

a nemzetközi közúti veszélyes áruszállítás lebonyolításában döntő jelentőséggel
bírnak. A Megállapodás szabályozza továbbá az egyes szerződő felek jogait, az
Egyezmény aláírásának, a csatlakozásnak és a ratifikálásnak szabályait, a
felülvizsgálatoknak és a meghatározott időközönként való módosítások hatályba
léptetéseinek feltételeit.
Az ADR „A” mellékletének felépítése:
Az „A” táblázat a veszélyes anyagok UN szám szerinti, míg a „B” táblázat a

betűrendes felsorolását tartalmazza. A „B” táblázat mindössze 4 oszlopból áll:
megnevezés, osztály, UN szám, megjegyzés.
Az „A” táblázat 22 oszlopból áll.
Magyarázó megjegyzések az egyes oszlopokhoz:
1 oszlop „UN szám”
Itt vannak feltüntetve:

– az egyedi UN számok, amelyeket konkrétan egy-egy veszélyes anyaghoz,
vagy tárgyhoz rendeltek, illetve
– a „generikus” vagy „m.n.n.” tételek UN száma, amelyhez a név szerint nem
említett veszélyes anyagokat vagy tárgyakat a 2. rész osztályozási kritériumai (a
„döntési fák”) szerint hozzá kell rendelni.
2 oszlop „Megnevezés és leírása”
Itt van feltüntetve - nagybetűvel szedve - az egyedi UN számmal rendelkező

anyagok vagy tárgyak megnevezése, illetve a „generikus” vagy „m.n.n.” tételek
megnevezése, amelyhez az anyagok vagy tárgyak a 2. rész osztályozási kritériumai
(a „döntési fák”) szerint hozzá vannak rendelve. Ezt a megnevezést kell helyes
szállítási megnevezésként, illetve annak részeként használni (a helyes szállítási
megnevezésre vonatkozó további részletekre lásd a 3.1.2 szakaszt).
Ha egy anyag vagy tárgy besorolása és/vagy szállítási feltételei bizonyos
körülmények között eltérőek lehetnek, a tétel értelmezéséhez a helyes szállítási
megnevezés mellett - kisbetűvel szedve - további leírás is szerepel.
3a oszlop „Osztály”
Itt van feltüntetve az osztály, amelynek fogalomkörébe a veszélyes anyag vagy

tárgy tartozik. Az osztály számának hozzárendelése a 2. rész eljárásai és kritériumai
szerint történik.

3b oszlop „Osztályozási kód”
Itt van feltüntetve a veszélyes anyag vagy tárgy osztályozási kódja.

- Az 1 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód az eljárások és
kritériumok alapján hozzárendelt alosztály számából és összeférhetőségi
csoport betűjéből áll.
- A 2 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód egy számból és a
veszélyes tulajdonság szerinti csoport betűjéből (betűiből) áll.
- A 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály anyagai és tárgyai
esetében a kódok magyarázata a 2.2.x.1.2 pontban található.
- A 7 osztály anyagai és tárgyai esetében nincs osztályozási kód.
4 oszlop „Csomagolási csoport”
Itt van feltüntetve az anyaghoz rendelt csomagolási csoport száma (I, II vagy III). A
csomagolási csoportok a 2. rész szerinti eljárások és kritériumok alapján vannak
hozzárendelve. Bizonyos anyagok és tárgyak nincsenek csomagolási csoporthoz
rendelve.
5 oszlop „Bárcák”
Itt van feltüntetve azoknak a bárcáknak, nagybárcáknak a száma, amelyeket a

küldeménydarabokon, konténereken, tankkonténereken, mobil tartányokon, MEG-
konténereken és járműveken kell elhelyezni. Azonban:
– a 7 osztály anyagai és tárgyai esetében a 7X a kategóriának megfelelően a
7A, 7B vagy 7C számú bárcát, vagy a 7D számú nagybárcát jelenti;
– a 11 számú bárca nem szerepel ebben az oszlopban,
A bárcákra, nagybárcákra vonatkozó általános előírásokat (azaz a bárcák

darabszámát, elhelyezésüket) küldeménydarabok, konténerek, tankkonténerek,
mobil tartányok, MEG-konténerek és járművek esetében külön szakasz tartalmazza.
Megjegyzés:
A 6 oszlopban található különleges előírások módosíthatják az előző bárcázási
előírásokat.
6 oszlop „Különleges előírások”
Itt van feltüntetve a betartandó különleges előírás(ok) száma. Ezek az előírások

széles tárgykört fognak át, főleg az l - 5 oszlop tartalmához kapcsolódnak (pl.
szállítási tilalmak, felmentések a követelmények alól, magyarázatok a veszélyes
áruk bizonyos formáinak besorolásához és kiegészítő bárcázási vagy jelölési
előírások) és a 3.3 fejezetben szám szerint vannak felsorolva. Ha a 6 oszlop üres, a
szóban forgó veszélyes áru esetében az 1-5 oszlop tartalmára nem vonatkozik
különleges előírás.
7 oszlop „Korlátozott mennyiség”
A korlátozott mennyiségek (limited quantity) vonatkozásában lényeges változás,

hogy az LQ kódok megszüntetésre kerülnek, és helyette az UN Ajánlások belső
csomagolásonkénti illetve tárgyankénti legnagyobb mennyiségét adják meg az ADR
– ben.

Hosszú átmeneti időre van lehetőség, akár 2015.06.30-ig is lehetőség van az
átállásra, de ez nem vonatkozik azokra az anyagokra melyeknek a korlátozott
mennyiségben csomagolt szállítását az ADR már 2011.01.01-től megtiltja.
Változik a küldeménydarabok jelölése is. Az eddigi jelölések helyett olyan jelöléseket

kell alkalmazni, mely a globalizáció követelményeinek megfelelően más
kontinenseken (USA is) és más fuvarozási ágazatokban is egységesen elfogadott. Az
új jelöléseken már az UN számokat nem kell feltüntetni. Így a korlátozott
mennyiségekben csomagolt áruk szállításánál az UN számok szerinti azonosítás
kötelezettsége a jelöléseken az ADR szerint megszűnik.
7/b oszlop Új szabály („Excepted Quantities”)„engedményes mennyiségben

csomagolt veszélyes áruk”
Az egyes UN számokhoz tartozó veszélyes áruk „excepted” mennyiségei a

3.2 „A” táblázat új, 7.b oszlopában, E0-E5 kódjaival kerül meghatározásra. Az E0
kód azt jelenti, hogy az adott veszélyes árura ilyen formában csomagolva nem lehet
a mentességet alkalmazni. E1-E5 csomagolásoknál a legnagyobb mennyiség belső
csomagolásokként 1-30 gramm(mL) között változik, küldeménydarabonként pedig
300-1000 gramm(mL) lehet. Az „excepted” mennyiségben csomagolt veszélyes árut
tartalmazó küldeménydarabokra egy legalább 100×100 mm-es piros színű jelzést
kell elhelyezni. Ezen a jelzésen fel kell tüntetni a szállított veszélyes áru leírt
veszélyességi bárcáinak azonosító számát (pl.: 3) és a feladó vagy címzett nevét és
címét is. Az UN számot viszont nem kell feltüntetni. A csomagolásokkal szemben
nem követelmény az UN típusjóváhagyás, viszont az általános csomagolási
követelményekre valamint a töltési fokra, ejtő és halmazolási vizsgálatokra vannak
előírások. Az „engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó
küldeménydarabokból” egy szállítóegységben (konténerben) legfeljebb 1000 db
szállítható. A fuvarokmányon pedig a darabszám mellett fel kell tüntetni a
„Dangerous goods in excepted quantities” bejegyzést.
8 oszlop „Csomagolási utasítások”
Itt van feltüntetve az alkalmazandó csomagolási utasítás betűkből és számokból álló

kódja:
– „P” betűvel kezdődő kód, amely a csomagolóeszközökre és a tartályokra
(kivéve az IBC-ket és a nagycsomagolásokat) vonatkozó csomagolási utasításokra
utal, ill. az „R” betűvel kezdődő kód, amely a finomlemez csomagolásokra vonatkozó
csomagolási utasításokra utal. Ezek az utasítások szám szerinti sorrendben vannak
feltüntetve, és azt határozzák meg, hogy milyen csomagolóeszközt vagy tartályt
lehet használni. Ha a 8 oszlopban nincs „P” vagy „R” betűvel kezdődő kód, a szóban
forgó veszélyes áru nem szállítható csomagolóeszközben;
– „IBC” betűkkel kezdődő kód, amely az IBC-kre vonatkozó csomagolási
utasításokra utal. Ha a 8 oszlopban nincs „IBC” betűkkel kezdődő kód, a szóban
forgó veszélyes áru nem szállítható IBC-ben;
– „LP” betűkkel kezdődő kód, amely a nagycsomagolásokra vonatkozó
csomagolási utasításokra utal. Ha a 8 oszlopban nincs „LP” betűkkel kezdődő kód, a
szóban forgó veszélyes áru nem szállítható nagycsomagolásban;

– „PR” betűkkel kezdődő kód, amely az egyedi nyomástartó edényekre
vonatkozó csomagolási utasításokra utal, és azt határozzák meg, hogy milyen
nyomástartó edényt lehet használni.
Megjegyzés:
A 9a oszlopban található különleges csomagolási előírások módosíthatják az előző
csomagolási utasításokat.
9a oszlop „Különleges csomagolási előírások”
Itt van feltüntetve az alkalmazandó különleges csomagolási előírás betűkből és

számokból álló kódja:
• „PP” vagy „RR” betűkkel kezdődő kód, amely a csomagolóeszközök és
tartályok (kivéve az IBC-ket és nagycsomagolásokat) tekintetében
kiegészítésképpen betartandó különleges csomagolási előírásokra utal. Ha a 9a
oszlopban nincs „PP” vagy „RR” betűkkel kezdődő kód, a megfelelő csomagolási
utasítás végén felsorolt különleges csomagolási előírások egyikét sem kell
alkalmazni;
• „B vagy BB” betűkkel kezdődő kód, amely az IBC-k tekintetében
kiegészítésképpen betartandó különleges csomagolási előírásokra utal Ha a 9a
oszlopban nincs „B vagy BB” betűkkel kezdődő kód, a megfelelő csomagolási
utasítás végén felsorolt különleges csomagolási előírások egyikét sem kell
alkalmazni;
• „L” betűvel kezdődő kód, amely a nagycsomagolások tekintetében
kiegészítésképpen betartandó különleges csomagolási előírásokra utal. Ha a 9a
oszlopban nincs „L” betűvel kezdődő kód, a megfelelő csomagolási utasítás végén
felsorolt különleges csomagolási előírások egyikét sem kell alkalmazni.
9b oszlop „Egybecsomagolási előírások”
Itt van feltüntetve az alkalmazandó egybecsomágolási előírás „MP” betűkkel

kezdődő kódja. Ha a 9b oszlop nem tartalmaz „MP” betűkkel kezdődő kódot, csak az
általános követelményeket kell betartani.
10 oszlop „Mobil tartányutasítások”
Itt van feltüntetve a „mobil tartányutasítás” betűkből és számokból álló kódja. Itt az
a mobil tartány utasítás szerepel, amely a legkevésbé szigorú előírásokat takarja,
amelyek betartásával az illető anyag mobil tartányban szállítható. Ha nincs kód
megadva, akkor a mobil tartányban történő szállítás nem engedélyezett, kivéve, ha
azt az illetékes hatóság külön engedélyezte.
A 11 oszlopban található különleges előírások módosíthatják az előző
követelményeket.
11 oszlop „Különleges előírások a mobil tartányokra”
Itt van feltüntetve a mobil tartányokra vonatkozó, ugyancsak betartandó különleges

előírások betűkből és számokból álló kódja. Ezek a „TP” betűkkel kezdődő kódok a
mobil tartányok gyártására és használatára vonatkozó különleges előírásokra
utalnak.
12 oszlop „ADR-tartány tartánykódja”

Itt van feltüntetve a tartány típust leíró, betűkből és számokból álló kód a 2 osztály
gázaira, és a 3-9 osztály anyagaira. Itt az a tartány típus szerepel, amely a
legkevésbé szigorú előírásokat takarja, amelyek betartásával az illető anyag ADR-
tartányban szállítható. Ha nincs kód megadva, az ADR-tartányban történő szállítás
nem engedélyezett.
Amennyiben ebben az oszlopban szilárd anyagra (S) és folyékony anyagra (L)
vonatkozó tartánykód is található, ez azt jelenti, hogy az anyag szilárd vagy
folyékony (olvasztott) állapotban egyaránt szállítható. Ez az előírás általában a 20
°C-180 °C közötti olvadáspontú anyagokra vonatkozik.
A tartánykód utáni (M) jelölés azt jelenti, hogy az anyag battériás kocsiban és MEG-
konténerben is szállítható.
A tartánykód utáni (+) jelölés azt jelenti, hogy a tartányok alternatívan nem
használhatók. Megjegyzés:
A 13 oszlopban található különleges előírások módosíthatják az előző
követelményeket.
13 oszlop „Különleges előírások az ADR-tartányokra”
Itt vannak feltüntetve az ADR-tartányokra vonatkozó, ugyancsak betartandó

különleges előírások betűkből és számokból álló kódjai:
• a „TU” betűkkel kezdődő kódok a tartányok használatára vonatkozó
különleges előírásokra utalnak.
• a „TC” betűkkel kezdődő kódok a tartányok gyártására vonatkozó különleges
előírásokra utalnak.
• a „TE” betűkkel kezdődő kódok a tartányok szerelvényeire vonatkozó
• a „TA” betűkkel kezdődő kódok a tartányok típusjóváhagyására vonatkozó
• a „TT” betűkkel kezdődő kódok a tartányok vizsgálatára vonatkozó különleges
• a „TM” betűkkel kezdődő kódok a tartányok jelölésére vonatkozó különleges
14 oszlop „Jármű a tartányos szállításokhoz”

Itt van feltüntetve az a kód, amely az anyag tartányos szállítására használható
járművet jelöli
15 oszlop „Szállítási kategória”
Itt van feltüntetve a szállítási kategóriát jelölő szám, amelyhez az anyag vagy tárgy
hozzá van rendelve az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó
mentesség alkalmazásához.
16 oszlop „Különleges előírások a küldeménydarabok szállítására”
Itt vannak feltüntetve a „V” betűből és számokból álló kódok, amelyek a

küldeménydarabok szállítására vonatkozó, esetleges különleges előírásokra utalnak.
Megjegyzés:
Ezen kívül a berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó, a 18 oszlopban
található különleges előírásokat is be kell tartani.
17 oszlop „Különleges előírások az ömlesztett szállításra”

Itt vannak feltüntetve a „VV” betűkből és számokból álló kódok, amelyek az
ömlesztett szállításra vonatkozó különleges előírásokra utalnak. Ha nincs kód
megadva, az ömlesztett szállítás nem engedélyezett.
Megjegyzés:
Ezen kívül a berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó, a 18 oszlopban
található különleges előírásokat is be kell tartani.
18 oszlop „Különleges előírások a szállításra - Berakás, kirakás és árukezelés”
Itt vannak feltüntetve a „CV” betűkből és számokból álló kódok, amelyek a

berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokra utalnak. Ha
nincs kód megadva, csak az általános követelményeket kell betartani.
19 oszlop „Különleges előírások a szállításra - A szállítás lebonyolítása”
Itt vannak feltüntetve az „S” betűből és számokból álló kódok, amelyek a szállítás
lebonyolítására vonatkozó különleges előírásokra utalnak.
20 oszlop „Veszélyt jelölő szám”
Itt van feltüntetve a két vagy három számjegyből (egyes esetekben előtte egy „X”
betűből) álló veszélyt jelölő szám, amit a tartányos és az ömlesztett szállításnál
előírt narancssárga tábla felső részén kell feltüntetni.
Példa az ADR táblázat (veszélyes anyagok és tárgyak UN szám szerinti felsorolása)

felépítésére:

A veszélyes áruk ADR szerinti osztályai.
A szabályozások (RID, ADR) anyagai és tárgyai a következő osztályokba vannak

besorolva:
1. osztály Robbanóanyagok és -tárgyak.
2. osztály Gázok.
3. osztály Gyúlékony folyékony anyagok.
4.1. osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd érzéketlenített
robbanóanyag.
4.2. osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok.
4.3. osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok.
5.1. osztály Gyújtó hatású (oxidáló)anyagok.
5.2. osztály Szerves peroxidok.
6.1. osztály Mérgező anyagok.
6.2. osztály Fertőző anyagok.
7. osztály Radioaktív anyagok.
8. osztály Maró anyagok.
9. osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat: „RID”
(Réglement concernant le transport international ferroviaire des
marchandises dangereuses).
A veszélyes áruk fuvarozása vasúton igen alapos és részletes szabályozást igényel.

1890-ben jött létre az első veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló
egyezmény. Ezen dokumentumban Svájc és Németország szabályozta az ebbe a
körbe tartozó árukat a vasúti fuvarozásban. 1928-ban jelentek meg a veszélyességi
bárcák, melyek képiesen hívták fel a veszélyre a figyelmet.
A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B) Függeléke – a Nemzetközi
Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) I. Melléklet:
a RID (Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására vonatkozó Szabályzat, illetőleg
az SZMGSZ 2. sz. Melléklete (Szabályzat a veszélyes áruk fuvarozására) a veszélyes és
éppen ezért fuvarozásra csak bizonyos feltételek betartása mellett felvehető árukat és
feltételeket sorolja fel, illetve csoportosítja.
A vilniusi jegyzőkönyvnek megfelelően a veszélyes áruk fuvarozása a COTIF
tagállamaival a COTIF C Függeléke, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti
Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) alapján történik. A szabályozás tehát nem
változott, az új szerkezeti felépítésnek megfelelően a Mellékletből a Függelékek közé
került.
Meghatározza, hogy a gyúlékony, maró, mérgező, robbanó, fertőző, radioaktív stb.
anyagok milyen mennyiségben, csomagolásban, halmazállapotban, más anyagokkal
egy vasúti kocsiban összerakva, vagy az összerakást kizárva adhatók/vehetők fel
fuvarozásra. Előírják a határozmányok, hogy milyen jelzéseket, feliratokat és bárcákat,
táblákat kell alkalmazni az árudarabokon, a vasúti kocsin, mit és hogyan kell feltüntetni
az ilyen küldemények fuvarlevelén, és más hasonlókat. Az előírások szigorú betartása
vasútbiztonsági kérdés, a mulasztások következményei személyi és anyagi biztonsági
szempontból alig láthatók be.

A RID meghatározza:
• azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi fuvarozásból ki vannak
zárva;
• azokat a veszélyes árukat, amelyek nemzetközi fuvarozása engedélyezett, ha a
fuvarozásukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket) betartják.
Szerkezet
A RID-nek hét részre van, minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szakaszokat
és bekezdéseket tartalmaz:
1. Rész: Általános előírások (11 fejezet)

2. Rész: Osztályozás (3 fejezet)
3. Rész: A veszélyes áruk felsorolása, különleges előírások és a korlátozott
mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek (4 fejezet)
4. Rész A csomagolásra és a tartányokra vonatkozó előírások (5 fejezet)
5. Rész: Feladási eljárások ( 5 fejezet)
6. Rész: A csomagolóeszközök, a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), a
nagycsomagolások, a mobil tartányok, a fém tartányok, a szálvázas műanyag
tankkonténerek és az ömlesztettárukonténerek gyártására és vizsgálatára
vonatkozó előírások (11 fejezet)
7. Rész: A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre
vonatkozó előírások (7 fejezet)
A RID nem hivatalos része: Műanyag tartályok vizsgálati előírásai
A veszélyes anyagok és tárgyak RID szerinti osztályozása megegyezik az ADR szerinti

osztályozással.
A RID „A” táblázat (A veszélyes áruk UN szám szerinti felsorolása)

magyarázata.
Az „A” táblázat egy-egy sora általában valamely konkrét UN szám alá tartozó összes
anyagra vagy tárgyra vonatkozik. Ha azonban ugyanazon UN szám alá tartozó
anyagok vagy tárgyak eltérő kémiai, fizikai tulajdonságokkal és/vagy szállítási
feltételekkel rendelkeznek, az adott UN számra több, egymás utáni sor is
vonatkozhat.
Az „A” táblázat oszlopai egy-egy meghatározott tárgykörre vonatkoznak, amint az a
következő magyarázatban szerepel. Az oszlopok és sorok metszéspontja (rovat)
tartalmazza az adott oszlopban
szereplő tárgykört illetően az adott sor anyagára (anyagaira) vagy tárgyára
(tárgyaira) vonatkozó információt:
• az első négy oszlop azonosítja az adott sorba tartozó anyago(ka)t vagy
tárgya(ka)t (ebben a vonatkozásban kiegészítő információt adhatnak a 6
oszlopban található különleges előírások);
• a következő oszlopok a különleges előírásokat adják meg vagy szöveges, vagy
kódolt formában.
A kódok az itt következő magyarázatban feltüntetett részben, fejezetben, szakaszban

és/vagy bekezdésben található részletes információra utalnak. Ha egy rovat üres, az
azt jelenti, hogy vagy nincs különleges elírás és így csak az általános

követelményeket kell alkalmazni, vagy a magyarázatban szereplő szállítási
korlátozások érvényesek.
A rovatokban nincs utalás az általános követelményekre. Azt, hogy az általános
követelmények melyik részben, fejezetben, szakaszban és/vagy bekezdésben
találhatók, minden egyes oszlopra a következő magyarázat mutatja.
A RID „A” táblázatának oszlopaiban szereplő adatok az ADR szabályozástól a vasúti
fuvarozás szabályainak megfelelően csekély eltérést mutatnak.
Magyarázó megjegyzések az egyes oszlopokhoz:
1 oszlop „UN szám”

Itt vannak feltüntetve:
• az egyedi UN számok, amelyek konkrétan egy-egy veszélyes anyaghoz vagy
tárgyhoz vannak hozzárendelve, illetve
• a „generikus” vagy „m.n.n.” tételek UN száma, amelyhez a név szerint nem
említett veszélyes anyagokat vagy tárgyakat a 2. rész osztályozási kritériumai (a
„döntési fák”) szerint hozzá kell rendelni.
2 oszlop „Megnevezés és leírás”

Itt van feltüntetve – nagybetűvel szedve – az egyedi UN számmal rendelkező anyagok
vagy tárgyak megnevezése, illetve a „generikus” vagy „m.n.n.” tételek megnevezése,
amelyhez az anyagok vagy tárgyak a 2. rész osztályozási kritériumai (a „döntési fák”)
szerint hozzá vannak rendelve.
Ezt a megnevezést kell helyes szállítási megnevezésként, illetve annak részeként
használni. Ha egy anyag vagy tárgy besorolása és/vagy szállítási feltételei bizonyos
körülmények között eltérőek lehetnek, a tétel értelmezéséhez a helyes szállítási
megnevezés mellett – kisbetűvel szedve – további leírás is szerepel.
3a oszlop „Osztály”
Itt van feltüntetve az osztály, amelynek fogalomkörébe a veszélyes anyag vagy tárgy
tartozik. Az osztály számának hozzárendelése a 2. rész eljárásai és kritériumai szerint
történik.
3b oszlop „Osztályozási kód”

Itt van feltüntetve a veszélyes anyag vagy tárgy osztályozási kódja.
• Az 1 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód a 2.2.1.1.4 pont szerinti eljárások
és kritériumok alapján hozzárendelt alosztály számából és összeférhetőségi
csoport betűjéből áll.
• A 2 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód egy számból és a veszélyes
tulajdonság szerinti csoport betűjéből (betűiből) áll.
• A 7 osztály anyagai és tárgyai esetében nincs osztályozási kód.
4 oszlop „Csomagolási csoport”

Itt van feltüntetve az anyaghoz rendelt csomagolási csoport száma (I, II vagy III). A
csomagolási csoportok a 2. rész szerinti eljárások és kritériumok alapján vannak

hozzárendelve. Bizonyos anyagok és tárgyak nincsenek csomagolási csoporthoz
rendelve.
5 oszlop „Bárcák”
Itt van feltüntetve azoknak a bárcáknak, nagybárcáknak a száma, amelyeket a
küldeménydarabokon, konténereken, tankkonténereken, mobil tartányokon, MEG-
konténereken, tartálykocsikon, leszerelhető tartányos kocsikon, battériás kocsikon és
teherkocsikon kell elhelyezni.
6 oszlop „Különleges előírások”

Itt van feltüntetve a betartandó különleges előírás(ok) száma. Ezek az előírások
széles tárgykört fognak át, főleg az 1 – 5 oszlop tartalmához kapcsolódnak (pl.
szállítási tilalmak, felmentések a követelmények alól, magyarázatok a veszélyes áruk
bizonyos formáinak besorolásához és kiegészítő bárcázási vagy jelölési előírások) és a
3.3 fejezetben szám szerint vannak felsorolva. Ha a 6 oszlop üres, a szóban forgó
veszélyes áru esetében az 1 – 5 oszlop tartalmára nem vonatkozik különleges előírás.
7 oszlop „Korlátozott mennyiség”
Itt egy betűkből és számokból álló kód van feltüntetve, amelynek jelentése a
következő:
az „LQ0” azt jelenti, hogy a veszélyes áru korlátozott mennyiségben csomagolva sem
mentesül a RID előírásainak hatálya alól; minden más „LQ” kód azt jelenti, hogy a
RID előírásait nem kell alkalmazni.
8 oszlop „Csomagolási utasítások”

Itt van feltüntetve az alkalmazandó csomagolási utasítás betűkből és számokból álló
kódja:
„P” betűvel kezdődő kód, amely a csomagolóeszközökre és a tartályokra (kivéve az
IBC-ket és a nagycsomagolásokat) vonatkozó csomagolási utasításokra utal, ill. az
„R” betűvel kezdődő kód, amely a finomlemez csomagolásokra vonatkozó
csomagolási utasításokra utal.
„IBC” betűkkel kezdődő kód, amely az IBC-kre vonatkozó csomagolási utasításokra
utal. Ezek az utasítások a számszerinti sorrendben vannak feltüntetve, és azt
határozzák meg, hogy milyen IBC-t lehet használni.
„LP” betűkkel kezdődő kód, amely a nagycsomagolásokra vonatkozó csomagolási

utasításokra utal. Ezek az utasítások a 4.1.4.3 bekezdésben szám szerinti
sorrendben vannak feltüntetve, és azt határozzák meg, hogy milyen
nagycsomagolást lehet használni. Ha a 8 oszlopban nincs „LP” betűkkel kezdődő
kód, a szóban forgó veszélyes áru nem szállítható nagycsomagolásban;
„PR” betűkkel kezdődő kód, amely az egyedi nyomástartó edényekre vonatkozó
csomagolási utasításokra utal.
9a oszlop „Különleges csomagolási előírások”

Itt van feltüntetve az alkalmazandó különleges csomagolási előírás betűkből és
számokból álló kódja:
„PP” vagy „RR” betűkkel kezdődő kód, amely a csomagolóeszközök és tartályok
(kivéve az IBC-ket és nagycsomagolásokat) tekintetében kiegészítésképpen
betartandó különleges csomagolási előírásokra utal.

9b oszlop „Egybecsomagolási előírások”
Itt van feltüntetve az alkalmazandó egybecsomagolási előírás „MP” betűkkel kezdődő
kódja. Ha a 9b oszlop nem tartalmaz „MP” betűkkel kezdődő kódot, csak az általános
követelményeket kell betartani.
10 oszlop „Mobil tartány és ömlesztettáru-konténerutasítások”
Itt van feltüntetve a „mobil tartányutasítás” betűkből és számokból álló kódja. Ha
nincs kód megadva, akkor a mobil tartányban történő szállítás nem engedélyezett.
Az „(M)” jelölés azt jelenti, hogy az anyag UN MEG-konténerben is szállítható.
Itt lehetnek feltüntetve a „BK” betűkkel kezdődő kódok is, amelyek az ömlesztettáru-
konténer típusokra utalnak, amelyeket az ömlesztett áru szállítására
használni.
11 oszlop „Különleges előírások a mobil tartányokra és az ömlesztettáru-

konténerekre
Itt van feltüntetve a mobil tartányokra vonatkozó, ugyancsak betartandó különleges
előírások betűkből és számokból álló kódja. Ezek a „TP” betűkkel kezdődő kódok a
mobil tartányok gyártására és használatára vonatkozó különleges előírásokra utalnak.
12 oszlop „RID-tartány tartánykódja”

Itt van feltüntetve a tartány típust leíró, betűkből és számokból álló kód a 2 osztály
gázaira .
Ha nincs kód megadva, a RID-tartányban történő szállítás nem engedélyezett.
Amennyiben ebben az oszlopban szilárd anyagra (S) és folyékony anyagra (L)
vonatkozó tartánykód is található, ez azt jelenti, hogy az anyag szilárd vagy
folyékony (olvasztott) állapotban egyaránt feladható tartányban való szállításra. Ez az
előírás általában a 20 °C…180 °C közötti olvadáspontú anyagokra vonatkozik.
Ha egy szilárd anyagnál csak folyékony anyagra vonatkozó tartánykód (L) van ebben
az oszlopban feltüntetve, akkor ez az anyag tartányban csak folyékony (olvasztott)
állapotban adható fel szállításra.
A tartánykód utáni „(M)” jelölés azt jelenti, hogy az anyag battériás kocsiban és MEG-
konténerben is szállítható.
A tartánykód utáni „(+)” jelölés azt jelenti, hogy a tartány alternatív használata csak
akkor megengedett, ha ez a típus-jóváhagyási bizonyítványban szerepel.
13 oszlop „Különleges előírások a RID-tartányokra”

Itt vannak feltüntetve a RID-tartányokra vonatkozó, ugyancsak betartandó különleges
előírások betűkből és számokból álló kódjai:
a „TU” betűkkel kezdődő kódok a tartányok használatára
• a „TC” betűkkel kezdődő kódok a tartányok gyártására
• a „TE” betűkkel kezdődő kódok a tartányok szerelvényeire
• a „TA” betűkkel kezdődő kódok a tartányok típusjóváhagyására
• a „TT” betűkkel kezdődő kódok a tartányok vizsgálatára
• a „TM” betűkkel kezdődő kódok a tartányok jelölésére vonatkozó különleges
14 oszlop (fenntartva, nem tartalmaz adatot)
15 oszlop „Szállítási kategória”

Itt van feltüntetve a szállítási kategóriát jelölő szám, amelyhez az anyag, vagy tárgy
hozzá van rendelve a vállalatok (vállalkozások) fő tevékenységével kapcsolatos
szállításokból adódó mentesség alkalmazásához.
16 oszlop „Különleges előírások a küldeménydarabok fuvarozására”

Itt vannak feltüntetve a „W” betűből és számokból álló kódok, amelyek a
küldeménydarabok fuvarozására vonatkozó, esetleges különleges előírásokra utalnak.
17 oszlop „Különleges előírások az ömlesztett fuvarozásra”

Itt vannak feltüntetve a „VW” betűkből és számokból álló kódok, amelyek az
ömlesztett fuvarozásra vonatkozó különleges előírásokra utalnak. Ha nincs kód
megadva, az ömlesztett fuvarozás nem engedélyezett.
18 oszlop „Különleges előírások a fuvarozásra – Berakás, kirakás és
árukezelés”
Itt vannak feltüntetve a „CW” betűkből és számokból álló kódok, amelyek a
berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokra utalnak. Ha
nincs kód megadva, csak az általános követelményeket kell betartani.
19 oszlop „Expresszáru”
Itt vannak feltüntetve a „CE” betűkből és számokból álló kódok, amelyek az
expresszáruként történő fuvarozásra vonatkozó különleges előírásokra utalnak. Ha
nincs kód megadva, az expresszáruként történő fuvarozás nem engedélyezett.
20 oszlop „Veszélyt jelölő szám”
Itt van feltüntetve a veszélyt jelölő szám, amely a 2 – 9 osztály anyagai és tárgyai
esetén két vagy három számjegyből (egyes esetekben előtte egy „X” betűből) álló
szám, az 1 osztály anyagai és tárgyai esetén az osztályozási kód (lásd a 3b oszlopot).
Ezt a számot kell az 5.3.2.1 bekezdés szerinti
esetekben a narancssárga jelölés felső részén feltüntetni. A veszélyt jelölő számok 2.3
bekezdésben találhatók.
Az alábbi példán látható a RID táblázat véletlenszerűen kiválasztott oldala, 20
oszlopával.

Veszélyes áruk tengeri fuvarozása.
Az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságán belül a 60-as évek vége óta dolgozzák ki
a Veszélyes áruk Nemzetközi Tengerihajózási Kódexét (IMDG-Code). Az IMDG-
Kódexet először 1960-ban tették közzé. Az IMDG-Kódex alapja az „Életbiztonság a
tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS – Safety of Life at Sea), amelyet
ugyanabban az évben a Nemzetközi Hajóbiztonsági Konferencián dolgozott ki és
fogadott el a szervezet.
Az IMDG-Kódex csak ajánlás, nemzetközi jogi státus nélkül. Másként tekintendő a
SOLAS, amely nemzetközi jogilag kötelező érvényű megállapodás. Az IMDG-Kódex
jogi alkalmazásához így szükséges, hogy az egyes országok nemzeti jogi előírásaikon
keresztül beiktassák. A SOLAS-Egyezményt Magyarország is elfogadta és kihirdette.
Ma már gyakorlatilag a világon létező tengerhajózási társaságok legtöbbje
megköveteli az IMDG-Kódex előírásainak alkalmazását. Az IMDG-Kódex átvételével
kapcsolatban viszont a következő országok kikötéseket fogalmaztak meg az IMO felé:
Ausztrália, Kanada, India, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Fülöp-szigetek,
Spanyolország, Svédország, Egyesült Államok, Hong-Kong, Pakisztán, Marokkó. Ezek
a kikötések azonban főként csak a nemzeti forgalomra vonatkoznak, illetve kisebb
jelentőségűek. Ilyen például, hogy a Fülöp- Szigeteken az IMDG-Kódex előírásait csak
Manila kikötőjére vették át, a többi állami kikötőre az IMDG-Kódex alkalmazását nem
követelik meg.
A SOLAS ’74 és a MARPOL ’73 megállapodások felépítése a veszélyes áruk
fuvarozása tekintetében:
A SOLAS 74 VII. fejezete szabályozza a veszélyes áruk fuvarozását. Az „A” része

érvényes a csomagolt, küldeménydarabos veszélyes áruk és a szilárd halmazállapotú
vegyi anyagok ömlesztve történő fuvarozásának szabályozására. A „B” és „C” részek
a veszélyes, folyékony halmazállapotú anyagokat, illetve cseppfolyósított gázokat
szállító hajókra tartalmaznak rendelkezéseket. A VII. fejezet szabályzatokra
tagozódik. Az „A” rész rendelkezései 1–7-ig, a „B” rész 8–10-ig, a „C” rész pedig 11–
13-ig terjednek. A SOLAS ’74 VII. fejezetének „A” része előírja, hogy: „Tilos a
veszélyes áruknak az IMDG-Kódex előírásaitól eltérő módon történő tengeri
fuvarozása”, vagyis elismeri annak jogi státusát. A VII. fejezet határozmányai
általános jellegűek. Rendszerint nincsenek hatással a veszélyes áruk szállításának
közvetlen lebonyolítására, mivel az ahhoz szükséges konkrét előírások magában az
IMDG-Kódexben, vagy más, kiegészítő megállapodásokban találhatók meg.
Az „A” részben alapvető, álltalános rendelkezések is találhatók, amelyek meghatározó

érvényűek:

- mentességek ( 500 tonna bruttó űrtartalmú hajó mentes az egyezmény
hatálya alól)
- csomagolási előírások, különös tekintettel a tengeri klímára
- jelölési és bárcázási előírások (3 havi tengervízzel szembeni kitettség
követelménye)
- a sérült áruk bejelentés kötelezettsége
- a feladók nyilatkozattételi kötelezettsége
- rakományelrendesési tervkészítés
Az IMDG-Kódex több kiegészítő kiadvánnyal és IMO határozattal egészül ki, mert az

IMDG-Kódex elsősorban a veszélyes áruk csomagolt formában történő szállítását
szabályozza, igaz rendelkezik a konténerekben, tankkonténerekben, leszerelhető
tartányokban, közúti-vasúti tartányjárművekben lévő áruk tengeri hajóban történő
szállításáról is. A „B” és „C” részek áruira vonatkozó konkrét szabályozás is a
kiegészítő megállapodások egy részében jelenik meg (BC, IGC Kódexek).
Az IMDG-Kódexet kiegészítő legfontosabb kiadványok a következők:
• EMS (Veszélyes árut Szállító Hajókon a Vészhelyzetben Követendő Eljárások)
• MFAG (Orvosi Elsősegélynyújtási Útmutató Veszélyes áruk Által Okozott
Baleseteknél)
• BC-Kódex (Szilárd Halmazállapotú Anyagok Ömlesztve Szállításának,
Kezelésének Szabályai)
• REPORTING (Baleseteknél követendő bejelentési eljárások gyűjteménye)
• CTU-Irányelv (IMO-ILO irányelv a csomagolt áruk konténerben vagy
járműveken történő tengeri szállításához, rakomány elhelyezéshez, rögzítéshez
– kezelési és képzési útmutató)
• PESTICIDES (Féreg irtószerek alkalmazása a hajókon)
• IBC-Kódex (A veszélyes áruk nagy tömegű szállítására szolgáló tankhajók
szerkezetére és felszereléseire vonatkozó előírások)
• IGC-Kódex (Cseppfolyósított gázok nagy tömegű szállítására szolgáló tankhajók
szerkezetére és felszereléseire vonatkozó előírások)
• INF-Kódex ( Radioaktív anyagot szállító hajókra útmutató)
A MARPOL ’73 Egyezmény (73/78) III. sz. Melléklete, amely a tenger élővilágát
veszélyeztető és más egészségre ártalmas anyagok kezelésére, csomagolására
tartalmaz előírásokat szintén tiltja ezeknek az anyagoknak az IMDG-Kódex
előírásaitól eltérő módon történő fuvarozását.
A VII. fejezet a következőket tartalmazza:
• a veszélyes áruk osztályokba sorolását,
• általános követelményeket a veszélyes áruk csomagolásával szemben,
• követelményeket a megnevezésre feliratozásra, megjelölésre, bárcázásra a
veszélyes árut tartalmazó csomagoláson, konténeren,
• különleges bejegyzések a fuvarokmányba,
• veszélyes áruk hajóban történő elkülönítési követelményei,
• robbanóanyagok és tárgyak személyszállító hajókon történő szállításának
előírásai,
• hajók szerkesztésére, építésére és felszereléseire vonatkozó követelmények.
A veszélyes áruk tengeri szállításának biztonságához az SMS rendszer (Safety-

Management-System) és a 2002. 07. 01-től alkalmazandó ISM-Code (International
Safety Managnent-code) is hozzájárul.
Az IMDG-Kódexet is folyamatosan hozzá kell igazítani a tudomány és a technika
állásához.

Az IMDG-Kódexet, csakúgy mint a többi veszélyes árukra vonatkozó előírást
átszerkesztették. IMDG-Kódex 2001. 01. 01-től már átszerkesztett változatban jelent
meg.
Az IMDG-Kódex legutóbbi módosításai a következők:

• 1999. 01. 01-től 2000. 12. 31-ig Amdt. 29-97. (Az utolsó anyagoldal
rendszerű-régi típusú változat)
• 2001. 01. 01-től Amdt 30-2000
• 2003. 01. 01-től Amdt 31-2002 (kötelező alkalmazás 2004. 01. 01-től)
Az IMDG – kódex felépítése 2001. 01. 01-től.
Az IMDG-kódex 7 részből, „A” és „B” mellékletből, valamint egy kiegészítő kötetből

(Supplement) áll:
1. Rész: Általános előírások, fogalom meghatározások, oktatás
2. Rész: Osztályozás
3. Rész: Áruk felsorolása és a korlátozott mennyiségek kivételei
4. Rész: Csomagolási és tartány előírások
5. Rész: Feladási rendelkezések
6. Rész: Csomagoló- és szállítóeszközök gyártási és vizsgálati előírásai
7. Rész: Be- és kirakodási, elhelyezési, elkülönítési, raktér ellenőrzési
szabályok
A függelékek a helyes szállítási megnevezéseket, betűrendes jegyzékét és azok

magyarázatát tartalmazzák. A Supplement a kiegészítő megállapodásokat, a
jelentési eljárásokat, a határozatokat és a körleveleket fogja össze egy kötetbe.
Az IMDG – Kódex osztályozása kismértékben eltér az ADR és a RID
szabálytól.
1 osztály – Robbanóanyagok és –tárgyak

2 osztály – Gázok
3 osztály – Gyúlékony folyékony anyagok

4 osztály – Gyúlékony szilárd anyagok; öngyulladásra hajlamos anyagok;
vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
4.1 osztály – Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd,
érzéktelenített robbanóanyagok
4.2 osztály – Öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3 osztály – Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
5 osztály - Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok és szerves peroxidok
5.1 osztály – Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
5.2 osztály – Szerves peroxidok
6 osztály – Mérgező és fertőző anyagok
6.1 osztály Mérgező anyagok
6.2 osztály Fertőző anyagok
7 osztály – Radioaktív anyagok
8 osztály – Maró anyagok
9 osztály – Egyéb veszélyes anyagok és tárgyak
2.10 fejezet – Tengerszennyező anyagok
Az elhajózás előtt a kikötői speditőr részére az áru feladójának a felelős

nyilatkozatban (Dangerous Goods Declaration) kell igazolnia, hogy a rakomány
megfelel az IMDG-Kódex előírásainak.

Veszélyes áruk légi fuvarozása
A veszélyes áruk légi fuvarozásában a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet
(ICAO) Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások
(International Civil Aviation Organization Technical Instructions for the Safe Transport
of Dangerous Goods by Air; röviden: ICAO TI), és a Nemzetközi Légi Fuvarozási
Egyesület (IATA) Veszélyes Áru Szabályzata (International Air Transport Association
Dangerous Goods Regulations; röviden: IATA DGR) szabályait alkalmazzák. Az ICAO
TI a Chicagói Egyezmény 18. Függeléke (Annexe), bár elsődleges jogforrás, (ebből
készül az IATA DGR is, több más előírással és korlátozással együtt), a légitársaságok
az üzleti szabályzataik alapján mégis a IATA DGR betartását tartják fontosnak. A
csomagolás és a mennyiségi korlátozás vonatkozásában eltérő követelmények vannak
a teherszállító repülőgépekre vonatkozó CAOA, és az utasszállító gépekre használható
PAXA katalógusokban meghatározott instrukciók esetében.
A Chicagói Egyezmény 18. Függeléke az alábbi 12 fejezetből áll:

• definíciók
• az alkalmazás köre
• a veszélyes áruk osztályozása
• légi fuvarozásának korlátozása
• csomagolása
• címkézése és jelzésekkel való ellátása
• a szállíttató felelőssége
• a fuvarozó felelőssége
• adatközlés
• szakoktatás
• a szabályok betartásának ellenőrzése
• veszélyes árukat érintő balesetek és repülési események jelentése.
A 18. Annex a veszélyes árukat 9 osztályba sorolja. A veszélyes anyagok a veszély
típusa szerint vannak az egyes osztályokba sorolva. A veszélyes árukat éppúgy, mint
a veszélyes hulladékokat a veszély nagyságának megfelelő osztály előírásaihoz
igazodva kell fuvarozni.
A légi fuvarozás veszélyes áruk osztályai és alosztályai kismértékben

eltérnek az ADR-től.
Osztály/alosztály
Címke Leírás
/
Megnevezés
Cargo IMP kód
1. osztály – Robbanóanyagok

1.1 alosztály Tömeges robbanás veszélyt jelentő
REX cikkek és anyagok
1.2 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a

REX kivetés veszélyével járnak
1.3 alosztály Csekély robbanás vagy kivetés

REX veszélyével járó tárgyak és anyagok
RCX – ha
engedélyezett
RGX – ha
engedélyezett
1.4 alosztály Különösebb veszélyt nem jelentő
REX tárgyak és anyagok
1.5 alosztály Kis mértékben érzékeny anyagok,

REX amelyek tömeges robbanási veszélyt
jelentenek
1.6 alosztály Rendkívül érzéketlen cikkek, amelyek

REX nem jelentenek tömeges robbanási
veszélyt
RXB, RXC, RXD,

RXE, RXG
RXS Jelentős veszélyt nem jelentő cikkek
és anyagok. Véletlen működés hatása
csak a csomagon belül jelentkezik
2. osztály - gázok
2.1 alosztály Bármelyik sűrített gáz, amely

Gyúlékony gáz bizonyos arányban levegővel
RFG keveredve gyúlékony keveréket alkot

2.2 nem gyúlékony Bármelyik nem gyúlékony, nem
nem mérgező gáz mérgező sűrített gáz
RNG RCL
2.3 mérgező gáz Emberre mérgező vagy

RPG maró gázok, amelyek veszélyeztetik
az egészséget
3. osztály – Gyúlékony folyadékok
3. osztály max. 60,5 °C zárt téri lobbanáspontú

gyúlékony folyadék folyadék
RFL
4. osztály – gyúlékony szilárd anyagok
4.1 alosztály Bármelyik olyan szilárd anyag, amely

Gyúlékony szilárd könnyen meggyullad vagy tüzet
anyag RFS okoz/elősegít dörzsölés révén
4.2 alosztály Ezek az anyagok hajlamosak az

öngyulladásra öngyulladásra vagy a levegővel
hajlamos anyagok RSC érintkezve a felmelegedésre és
meggyulladásra
4.3 alosztály Vízzel történő reakció során

vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamosak vagy
gyúlékony gázt gyúlékony gázokat fejlesztenek
fejlesztő anyagok RFW
5. osztály – Oxidáló anyag, szerves peroxid
5.1 alosztály Oxigént könnyen felszabadító anyag,

oxidáló anyag más anyag égését táplálja
ROX

5.2 alosztály Olyan szerves anyag (folyékony vagy
szerves peroxid szilárd) amelyet külső lánggal
ROP könnyen meg lehet gyújtani és egyre
gyorsabban ég; némelyek veszélyes
reakcióba lépnek másokkal
6. osztály – mérgező anyagok; fertőző anyagok
6.1 alosztály Olyan folyadékok vagy szilárd

Mérgező anyagok anyagok, amelyek belégzése vagy
RPB lenyelése vagy bőrön át történő
felszívódása veszélyes
6.2 alosztály Olyan anyagok, amelyek köz-

Fertőző anyagok tudottan vagy valószínűleg
RIS kórokozókat tartalmaznak és
betegséget okoznak az embernek
vagy állatnak
7. osztály - Radioaktív anyagok
7. osztály A csomagolás felszínén ala-

Radioaktív anyag – I. csony sugárzási szintű radioaktív
kategória – fehér RRW anyagok. Transzport index (TI)
TI=0.
7. osztály Az I. kategóriánál magasabb

Radioaktív anyag sugárzási szintű. Transzport index
II. kategória – (TI) max. 1
sárga RRY
7. osztály A II. kategóriánál magasabb

Radioaktív anyag sugárzási szintű és/vagy a
III. kategória – transzport indexe (TI) 1-nél
sárga RRY nagyobb, de max. 10
8. osztály Maró hatású anyagok
8. osztály Olyan folyékony vagy szilárd anyag,

Maró hatású anyag amely bőrfelülettel érintkezve azt
RCM teljes vastagságában elroncsolja
vagy más anyagokon súlyo-
san maró hatású

9. osztály Egyéb veszélyes anyagok
9. osztály Bármely olyan anyag, amely olyan
Egyéb veszélyes veszélyt okozhat légi úton történő
anyagok RMD szállítás köz-
ben, amelyeket az eddigi osz-
tályokba nem lehet besorolni. Ide
tartoznak az altató, vagy hasonló
tulajdonságú, szabá-
lyozott anyagok, amelyek a komfort
érzetet csökkentik vagy zavarhatják
az utasokat.
polimer szemcsék Félig feldolgozott polimer cikkek,
RSB amelyek felfújó köze-
ge gyúlékony gáz vagy folya-
dék, kismennyiségű gyúlé-
kony gázt szabadíthatnak fel
Széndioxid, Széndioxid, szilárd/szárazjég
szilárd /szárazjég hőmérséklete –79°C. Szubli-
ICE málás során a levegőnél nehe-
zebb gázt fejleszt, amely zárt
területen és nagyobb mennyi-
ségben fulladást okozhat
A veszélyes áruk repülőgépen való szállíthatóságuk szempontjából az alábbi

csoportokba sorolhatók:
1. Légi úton szállítható veszélyes anyagok.
2. Tiltott veszélyes áruk, azaz légi úton semmilyen körülmények között nem
szállítható anyagok. Ide tartoznak mindazon áruk, melyek mechanikus
ütődésre különösen érzékenyek, vagy amelyek a szállítás során veszélyes
mennyiségű hőt vagy gázt fejleszthetnek (pl. a korátokat és ammóniumot
tartalmazó robbanóanyagok).
3. Korlátozottan szállítható veszélyes áruk: bizonyos feltételek fennállása,

betartása esetén szállítható légi úton (pl. csak áruszállító repülőgépen
szállítható). A korlátozottan szállítható árukról a IATA 1950-ben alakult
Restricted Articles Board-ja adta ki a IATA áruszállítási ügynökségek
számára kötelező érvényű Restricted Articles Regulation (RAR) szabályzatot.
4. Veszélyes áruk, amelyek szállítása felmentés nélkül tilos: ezen veszélyes

áruk abban az esetben szállíthatók légi úton, ha arra az illetékes államok
mentesítést adnak, vagy ha az ICAO Műszaki Utasítás rendelkezései jelzik
azt, hogy a származási állam által kiadott jóváhagyás alapján szállíthatók
(pl. fertőzött állatok).
5. Rejtett veszélyes áruk: gépek, berendezések, melyek veszélyes

anyagokat tartalmaznak. (pl. hűtőgép, higanytartalmú eszközök, stb.)
6. A feladott poggyászban fuvarozható veszélyes áruk: alkohol és alkohol

tartalmú italok, amelyek alkoholtartalma nem haladja meg a 70
térfogatszázalékot és az 5 litert nem haladja meg az egységcsomag (pl.
aerosolok, szárazjég, ami csak hűtésre szolgálhat).

A feladó kötelezettségei veszélyes áruk légi fuvarozása esetén:
A feladó kötelessége, hogy - miután meggyőződött arról, hogy a veszélyes árujának
légi úton való szállítása nem tilos:
• az árut a megfelelő veszélyességi osztályba sorolja
• az előírásoknak megfelelően csomagolja
• felcímkézze
• helyesen töltse ki a veszélyes áruszállítási dokumentumot, mellékeljen hozzá a

fentiek elvégzéséről szóló nyilatkozatot, 2 példányban kitöltve és aláírva.
A légi fuvarlevélből világosan ki kell tűnnie, hogy a szállítmányban veszélyes áru van,
amennyiben szükséges fel kell tüntetni, hogy az áru csakis áruszállító repülőgépen
szállítható (Cargo Aircraft Only). Az ajánlott kitöltési nyelv az angol.

A feladó az alábbi okmányon nyilatkozatot köteles adni a veszélyes áruról
átadás előtt.
(Shipper’s Declaration for Dangerous Goods)

Veszélyes áruk csomagolása a légi fuvarozásban.
A veszélyes áru csomagolásáért minden esetben a feladó a felelős. A csomagolásnak

a következő követelménynek kell megfelelnie:
Hőmérséklet-, nedvesség-, nyomásváltozás vagy vibráció esetén sem szabad
eresztenie és ellen kell állnia bármely vegyi vagy más reakciónak, ami a tartalmában
végbemehet.
A veszélyes áruk csomagolásánál mindig be kell tartani:
A csomagolási egységenként előírt maximális mennyiséget, a megengedett típusú
csomagolóanyag használatát, melynek meg kell felelnie az ENSZ előírásoknak, előírt
módon kell alkalmazni a külső és belső, illetve az egyedi csomagolást címkézést és
jelölést.
Jelölésekre és címkézés vonatkozó előírások:
A veszélyes árukra vonatkozó legfontosabb információkat a csomagolás külsején

elhelyezett jelölések és címkék közlik az árukezelési folyamatban részt vevő
dolgozókkal. A feladónak biztosítania kell, hogy minden csomagoláson, amely
veszélyes árut tartalmaz, fel legyen tüntetve a specifikációs jelölés, amely a
következő adatokat kell, hogy tartalmazza:
1. Az áru helyes szállítási megnevezése és az UN száma
2. A feladó neve és korrekt címe
3. A címzett neve és korrekt címe
4. A csomagolás minősítési jelölése
5. A veszélyes áru bárcája (több veszély jelölése is lehetséges)
6. A ICAO TI szerinti árukezelési jelzés (pl. utasszállító gépbe nem rakható, cargo-
val szállítható)
7. Egyéb ICAO TI szerinti árukezelési jelzés (pl. helyes helyzet "Fent" jelölése)
8. A Légi fuvarlevél számát tartalmazó kezelési jelölés (vagy a légi fuvarozó által
megkövetelt jelzés)
9. Csomagolási csoport
10. Robbanó anyagoknál a robbanóanyagok nettó tömege, valamint a csomag

bruttó súlya,
11. Fertőző anyagok esetén az áruért felelős személy neve és telefonszáma,
12. Hűtött folyékony gázokat tartalmazó csomagokat nyilakkal kell ellátni, melyek
azt mutatják,
hogy a csomagot hogyan kell elhelyezni,
13. Szárazjég esetén a csomag nettó tömege.

Ha a veszélyes árut belső csomagolásban szállítják, akkor a külső csomagolás
használata esetén, annak felületén is fel kell tüntetni az előbb felsoroltakat.
Ha a speciális csomagolási jelölések nem láthatóak, a „belső csomagok az
előírásoknak megfelelőek” (inner packages comply with prescribed specification)
mondatot kell feltűntetni a gyűjtőcsomagolás felszínén.
Egy példa a címkézésre:
13. Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc.

Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc esetében az olyan
küldeménydarabokat (konténer, mobil tartány, tankkonténer), amelyek teljesen nem
felelnek meg az ADR csomagolásnak, jelölésnek és bárcázásnak, de megfelelnek az
IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, részt vehetnek a tengeri
vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő közúti vagy vasúti
továbbításban.
Ha a küldeménydarabok nem az ADR-nek megfelelően vannak bárcázva és jelölve,

akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak megfelelően kell
azokat bárcázni és jelölni.
Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO
Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni.
Tisztítatlan, üres mobiltartányokra és tankkonténerekre ezt az előírást csak a

tisztítóállomásig történő szállításra lehet alkalmazni.
Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek, mint veszélyes áruk az

ADR vagy a RID 1-9. osztályba vannak sorolva, de az IMDG Kódex vagy az ICAO
Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek.
Okmányok és információk helyettesíthetősége
A kikötői elfuvarozás estén az ADR – ben kötelező okmányok és információk
helyettesíthetők az IMDG Kódexben, ill. az ICAO Műszaki Utasításokban előírt
fuvarokmányokkal és felelős nyilatkozatokkal, kivéve, ha az ADR kiegészítő
információkat ír elő, amelyeket fuvarokmányokon a megfelelő helyre kell beírni.

Általános információk, amelyeket a fuvarokmányoknak tartalmazniuk kell:
„UN” betűk, UN számok, szállítási megnevezés, csomagolási csoportot (ahol van)
küldeménydarabok számát, fajtáját, mennyiségét, feladó-címzett nevét, címét.
Ha a veszélyes áru konténerben történő szállítását tengeri szállítás követi, a

fuvarokmányokhoz az IMDG Kódex szerinti konténer megrakási bizonyítványt is
csatolni kell. A bizonyítvány tartalmazza a konténer számát, és tanúsítja, hogy az
előírt feltételek szerint hajtották végre az áru berakodását.
(Az áruk konténerbe történő rakodásához gyakorlati és oktatási irányelveket a
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) jelentetett meg.) Ha több okmány is van,
minden esetben egymáshoz kell azokat csatolni.
Az előírt fuvarokmány és az előzőekben említett konténer megrakási bizonyítvány

funkcióit egyetlen okmány is betöltheti. Ha ezeket a funkciókat egyetlen okmány látja
el, valamint az okmányon a konténer megrakási bizonyítványért felelős személyt
megnevezték, elegendő a fuvarokmányba tett azon nyilatkozat, hogy a konténer
megrakása a közlekedési alágazati előírások szerint történt. Ha az ADR előírásainak
hatálya alá tartozó szállítást végző járművet útvonalának egy részén nem közúti
szállítással továbbítják, akkor ezen az útvonal részen csak azok a belföldi vagy
nemzetközi szabályok alkalmazhatók, amelyek a veszélyes áruknak az útvonal szóban
forgó részén a közúti jármű továbbítására használt szállítási móddal való fuvarozását
szabályozzák. (RID, IMDG)
Az előzőekben hivatkozott esetben az érintetett Szerződő Felek megállapodhatnak az
ADR alkalmazásában a szállítás azon szakaszára is, amely során a járművet nem
közúton továbbítják, szükség esetén további követelményekkel kiegészítve, kivéve,
ha az érintett ADR Szerződő Felek közötti ezen megállapodások ellentétesek a másik
szállítási módra vonatkozó nemzetközi konvenciók előírásaival. Pl. Életbiztonság a
tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS) előírásaival.
Ezeket a megállapodásokat a kezdeményező Szerződő Félnek be kell terjesztenie az

Egyesült Nemzetek Európai Bizottsága Titkárságának, amely a Szerződő Feleket
döntéseiről értesíti.
Ha a szállítás nemcsak az ADR hatálya alá esik, hanem pl. a RID hatálya alá is, akkor
arra az útszakaszra egyidejűleg érvényes a RID előírása és az ADR azon előírásai is,
amelyek egymással nem összeférhetetlenek.
Huckepack forgalom:
A veszélyes árukat huckepack fuvarozási módon is lehet továbbítani, mégpedig a
következő előírások szerint:
A huckepack fuvarozási módon feladott közúti járműnek, valamint rakományának
meg kell felelnie az ADR előírásainak.
Huckepack forgalomban nem engedélyezettek azonban a következő anyagok
fuvarozása:
• az 1 osztály „A” összeférhetőségi csoport robbanóanyagai (UN 0074, 0113,

0114, 0129, 0130, 0135, 0224 és 0473);
• a 4.1 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, önreaktív anyagai (UN 3231 –
3240);
• az 5.2 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, szerves peroxidjai (UN 3111 –
3120);
• a 8 osztályba tartozó kén-trioxid, legalább 99,95%-os tisztaságú, amit
stabilizálás nélkül, tartányokban fuvaroznak (UN 1829).

A huckepack forgalomban használt hordozó kocsira elhelyezendő nagybárcákra a RID
szabályozás érvényes.
14. Veszélyes áruk csomagolása.
A veszélyes anyagokhoz a csomagolás kiválasztása és megtervezése bonyolult

feladat. A gyakorlatban a legtöbb gondot a csomagolóeszköz és a töltőanyag
összehangolása okozza. Nem engedhető meg, hogy a csomagolóeszköz falán át
bármilyen halmazállapotú veszélyes anyag a szabadba juthasson, és azt is meg kell
akadályozni, hogy a szabad légtérből levegő jusson a csomagolás légterébe. A
csomagolások belső falának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal
szemben, de ugyanakkor a töltőanyagot sem szennyezheti a csomagolás falából
kiváló valamilyen csomagolóanyag komponens. A csomagolóeszközök (IBC - k,
nagycsomagolások) veszélyes áruval közvetlenül érintkező részeit a veszélyes áru
nem támadhatja meg, sem lényegesen nem gyengítheti, közvetlenül érintkező részei
nem okozhatnak veszélyes hatást, pl.: reakció katalizálását vagy a veszélyes áruval
való reakciót, és közvetlenül érintkező részei nem tehetik lehetővé a veszélyes áru
áthatolását, ami a szokásos szállítási körülmények között veszélyt okozhat.
Fontos feladat - különösen folyadékok esetén - a töltési fok meghatározása, hiszen a
folyadék térfogati hőtágulásából és parciális gőznyomásából a csomagolás belső
terében a felmelegedés hatására nagy nyomás, míg erős lehűlés esetén vákuum
keletkezhet.
A veszélyes anyagok és készítmények csomagolására csak olyan csomagoló anyagok
és eszközök használhatók, amelyek mindenben megfelelnek a közlekedési alágazatok
szigorú előírásainak. A csomagolásra vonatkozóan minden nemzetközi egyezmény
részletes szabályozást tartalmaz. A szabályzatok a felhasználható csomagolóeszközök
anyagait és azokkal szemben támasztott követelményeket is rögzítik. A
rendelkezések meghatározzák az alkalmazható anyagokat, azok jellemzőit, a
töltőanyagtól függő szerkezeti megoldásokat, az anyagok egyesítési módjait, a
csomagolóeszközök kivitelét.
A csomagolóeszközöket (hagyományos és nagycsomagolásokat), úgy kell gyártani és
lezárni, hogy elkerülhető legyen a tartalom bármilyen szivárgása vagy kiszóródása.
Ez a szokásos szállítási körülmények között különösen a rezgésekből, illetve a
hőmérséklet, a páratartalom vagy a nyomás változásából adódhat (pl. a tengerszint
feletti magasság változásának eredményeként).
A csomagolóeszközök veszélyes áruval közvetlenül érintkező részeit
• a veszélyes áru nem támadhatja meg, vagy lényegesen nem gyengítheti, és
• nem okozhat veszélyes hatást, pl. reakció katalizálását vagy a veszélyes áruval
való reakciót.
Szükség esetén a csomagolóeszközt belső bevonattal vagy felületkezeléssel kell
ellátni.
A veszélyes árukat olyan, jó minőségű csomagolóeszközbe kell csomagolni, amely

elég erős ahhoz, hogy ellenálljon azoknak az igénybevételeknek, ütődéseknek,
amelyeknek rendes körülmények között a szállítás alatt, a szállítóeszközök közötti
átrakás, vagy a szállítóeszközből a raktárba való berakodás során ki van téve.
A csomagolási előírások többször kipróbált és ellenőrzött eljárásokon alapulnak. A
tudományos és műszaki haladás figyelembevételének érdekében az ADR/RID 6.1.4
szakaszban található csomagolóeszközöktől eltérő jellemzőjű csomagolóeszközök is

használhatók, amennyiben ezek ugyanolyan hatékonyságúak, az illetékes hatóság
által elfogadhatók és képesek sikeresen elviselni a leírt próbákat.
A szabályzatok a csomagolás három fajtáját ismerik:
• A hagyományos csomagolások, melyek lehetnek egyszerűek és összetettek,

mint például hordók, kannák, zsákok, ládák és olyan összetett csomagolások,
ahol a belső csomagolás valamilyen kanna, melyből egyet vagy többet egy
külső ládában helyeznek el.
• Nagyméretű csomagolóeszközök (IBC), mint például az ún. flexibilis konténerek

vagy az 1 köbméteres rakodólapra szerelt téglatest alakú műanyag tartályok
stb.
• Nagyméretű csomagolások, melyekben a hagyományos csomagolásokból

nagyobb mennyiség egyesíthető.
Az új csomagolási konstrukciókat típusvizsgálatnak kell alávetni, amely vizsgálatok
általában a következők:
• Ejtő-vizsgálatok. Műanyag csomagolóeszközök esetén az ejtő-vizsgálatokat az

elridegedés miatt 18 0C alá hűtve kell végezni.
• Halmazolhatósági vizsgálatok. A próbát minden csomagolóeszköznél (kivéve

zsákok és a nem halmazolható kombinált csomagolóeszközök) el kell végezni.
A legalsó csomagolóeszközre ható tömeggel terhelik (Halmazolási magasság: 3
m) a halmazolhatósági vizsgálatok 40 0C on hajtandók végre a
csomagolóeszköz várható lágyulása miatt.
• Belső nyomásállósági vizsgálatok

• Tömítettség vizsgálatok
• Vegyi-összeférhetőség vizsgálatok
• Víz- és tűzállóság
• Ütés- valamint átlyukasztásproba és rezgésteszt
A csomagolóeszközök gyártási típusának sikeresen ki kell állnia a vizsgálatokat,

mielőtt az adott típusú csomagolóeszközt használatba vennék. A csomagolóeszközök
kiállták a próbát, ha egyetlen minta sem vált tömítetlenné, a kombinált és összetett
csomagolásoknál a belső tartályok vagy csomagolások nem sérültek meg, egyetlen
mintán sem jelentkeztek olyan sérülések, amelyek a csomagolás biztonságát
befolyásolnák, vagy olyan deformációk, amelyek a halmazhatóságot rontanák.
Sok csomagolóanyag esetén reológia hatásokkal is számolni kell, ami azt jelenti, hogy
hosszú logisztikai folyamat esetén a csomagolóeszközök tartósan igénybe vannak
véve és ez az igénybevételi fajta rövid idejű mérésekkel nem modellezhető.
Gondoljunk csak egy tartósan terhelt hullámpapírlemez-dobozra, vagy egy műanyag
kannára, melyben állandó nyomás uralkodik, és itt a csomagolóeszköz sérülése
viszonylag lassú alakváltozás során hosszú idő alatt jön létre, de ha ez egy logisztikai
láncban még a szállítás alatt következik be, emberéleteket veszélyeztethet és jelentős
anyagi kárt okozhat. Egy műanyag kannát tartós belső-nyomásállósági próbának kell
kitenni, aminek során maradó alakváltozást szenvedett. Ebből a nyomásból
megállapítható az az érték, amelyet a kanna még biztonságosan el tud viselni.
A csomagolóeszköz gyártási típusát a tervezési méret, az anyag és falvastagság, a
gyártási és összeállítási mód határozza meg, de beleérthetők a különféle
felületkezelések is.
A folyékony anyagokhoz szánt minden csomagolóeszköznek sikeresen ki kell állnia a

megfelelő tömörségi próbát, a következők szerint:

• a szállításhoz történő első használat előtt;
• felújítás vagy átalakítás után, mielőtt szállításhoz újból felhasználnák.
Ehhez a vizsgálathoz a csomagolóeszközt nem kell saját zárószerkezetével ellátni. Az

összetett csomagolóeszköz belső tartálya a külső csomagolóeszköz nélkül is
vizsgálható, ha ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja.
Erre a vizsgálatra nincs szükség:
• a kombinált csomagolások belső csomagolásainál;
• a „RID/ADR” jellel ellátott, összetett (üveg, porcelán és kőagyag)
csomagolóeszközök belső tartályainál;
• a „RID/ADR” jellel ellátott, finomlemez csomagolóeszközöknél.
A leírtaktól eltérő vizsgálati módszerek is használhatók, amennyiben egyenértékűek

és az illetékes hatóság elfogadja.
A csomagolóeszközöket az illetékes hatóság szerint megfelelő minőségbiztosítási
program alapján kell gyártani, felújítani és vizsgálni annak biztosítására, hogy
minden egyes csomagolóeszköz kielégítse a jelen fejezet követelményeit.
A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a
követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket)
típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához
szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen az
igénybevételi próbáinak elviselésére.
A szabályzatok szerinti veszélyes árucsomagolási típusok:
A hagyományos csomagolások: egyszerűek (pl.: hordók, kannák, zsákok, ládák) és

összetettek (pl. ahol a belsőcsomagolás valamilyen kanna, melyből egyet vagy többet
egy külső ládában helyeznek el)
A nagyméretű csomagolások (IBC-k Intermediate Bulk Container; FIBC (Flexible

Intermediate Bulk Container (bigbags)): szilárd ömlesztett anyagok és folyadékok
nagyméretű csomagolóeszközei.
Az IBC-k fogalomköre a belsőcsomagolások behelyezését kizárja –légi szállításra nem
alkalmazható.
Nagyméretű csomagolások, melyekben a hagyományos csomagolásokból nagyobb
mennyiség egyesíthető.
Nem minősül nagycsomagolásnak a sík rakodólapon képzett és fóliával vagy

pántszalaggal rögzített
egységrakomány.
A csomagolóeszközök típusát jelölő kód
A veszélyes anyagok és készítmények csomagolására használt eszközöket minden

estben el kell látni egy számokból és betűkből álló kóddal. Kód nélküli csomagoló
eszköz nem használható.
A kód a következő elemekből áll:

• az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön: Ezt csak annak
tanúsítására szabad használni, hogy a csomagolóeszköz megfelel a vonatkozó
előírásoknak. Amennyiben a jelölést beütéssel viszik fel a fém
csomagolóeszközökre, e jel helyett az „UN” nagybetűk is használhatók.
• egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz fajtáját jelzi, pl. hordó (1),
kanna (3) stb.; ezt követi:
• egy vagy több latin nagybetű, amely az anyagot jelzi, pl. acél (A), műanyag
(H) stb. Összetett csomagolóeszközök esetén a kódban a második helyen két
latin nagybetűt kell használni (HA). Az első jelzi a belső tartály anyagát, míg a
második a külső csomagolóeszközét. Ezt követi szükség esetén:
• egy arab számjegy, amely a csomagolóeszköz kategóriáját jelzi azon a típuson
belül, amelyhez tartozik (1: nem levehető tetővel).
• „X”, „Y” vagy „Z” betű (az X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz; az Y a II
és a III csomagolási csoporthoz; a Z csak a III csomagolási csoporthoz)
• a következő szám a csomagolóeszköz befogadóképessége (tölthetősége)
Amennyiben a csomagolásba szilárd anyagot, vagy folyadékot olyan összetett
csomagolásba töltenek, melyet szilárd belső csomagolásba helyeznek, a
csomagolás bruttó tömegét kell ezen a karakteren feltüntetni.
• ebben a kódrészben kell feltüntetni egy nagyon fontos műszaki adatot, amely
folyadék és szilárd töltőanyag esetén eltér egymástól. Amennyiben a
csomagolás folyadék befogadására szolgál, a betölthető anyag vízhez képesti
relatív sűrűségét kell feltüntetni. A minimálisan szükséges relatív sűrűség 1,2.
A gyakorlatban a jellemző folyadékok alapján a maximális relatív sűrűséget
általában 1,9 értékben határozzák meg. Az azt követő szám a nyomáspróba
értéke.
• egy „S” betű (mely az angol solid (szilárd) szó kezdőbetűje), ha a

csomagolóeszköz szilárd anyagok szállítására, vagy belső csomagolások
befogadására szolgál.
• a csomagolóeszköz gyártási éve (az utolsó két számjegy). Az 1H és 3H típusú,
és folyadék csomagolására készített csomagolóeszközökön, ezen kívül a
gyártási hónap is, amelyet a többi megjelöléstől eltérő helyen is fel lehet
tüntetni.
• annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte a
nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzés éve;
• a gyártó neve vagy jele, vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által
megállapított egyéb azonosító jele.
Néhány példa az új csomagolóeszközök előírásnak megfelelő jelölésére:
4G/Y145/S/02NL/VL823 Új papírlemez láda
1A1/Y1.4/150/0298NL/VL825 Új acélhordó, nem levehető tetővel, folyadékhoz
1B2/X/150/S/01/H/KL187 Új alumíniumhordó szilárd anyaghoz levehető

tetővel

A veszélyes áruk csomagolásai alapvetően egyutas csomagolóeszközök, és mivel
általában a töltőanyag teljes mértékben a csomagolásból nem távolítható el, az üres
tisztítatlan csomagolóeszközök is veszélyes árunak minősülnek.
A csomagolási kódot egy „T”, „V” vagy „W” betűvel egészíthetik ki. A „T” betű a
megfelelő kármentő csomagolásra utal. A „V” betű a megfelelő, de különleges
csomagolóeszközre utal. A „W” betű azt jelenti, hogy a csomagolóeszköz, bár a kód
által jelzett típus alá tartozik, de az ADR 6.1.4 szakaszban előírtaktól eltérően
gyártották, a 6.1.1.2 bekezdés előírásai értelmében mégis megfelel, az előírásoknak,
ezért egyenértékűnek tekinthető.
A szabályzatok megengedik azonban, hogy az arra alkalmas csomagolóeszközöket

felújítsák. Ez a felújítás általában a csomagolóeszköz szétbontásából, teljes
kitisztításából, új záró- és tömítőelemek behelyezéséből áll, és az így felújított
csomagolóeszköz újabb típusvizsgálat és engedélyezési eljárás után ismételten
felhasználható. Ezekben az esetekben az eredeti jelölés kiegészítéseképpen még a
következő kódsorozatot is el kell helyezni:
Példa felújított csomagolóeszköz kódra:
1B1/X/1.6/110/0710/F878/RB/09RL 2009-ben felújított (R)

alumíniumhordó, tömörségi probával (L)
1A2/Y/120/S/98/A112/RB/99R 1999-ben felújított (R) acélhordó
A veszélyes áru csomagolások között definiálva van az úgynevezett kármentő

csomagolás, amely arra alkalmas, hogy megsérült veszélyes áru csomagolásokat
töltőanyagokkal együtt egy olyan nagyobb méretű csomagolásba helyezzenek, amely
alkalmas arra, hogy a megfelelő semlegesítési vagy újracsomagolási helyre szállítsák,
ahol az már veszélytelenül elvégezhető. Ilyen kármentő csomagolásra példa egy
nagyméretű levehető tetejű acéllemezhordó, melybe egy folyadékot tartalmazó és
szállítás közben tömítetlenné vált, nem levehető tetejű acéllemezhordó helyezhető el
úgy, hogy arra is marad elegendő hely, hogy megfelelő mennyiségű folyadék felszívó
anyagot helyezzünk, hogy a veszélyes folyadék szabadba jutását megakadályozzuk.
Az ilyen típusú kármentő csomagolások kódjában egy T betűt is fel kell tűntetni.
Kármentő csomagolóeszköz kódja:
1A1T/X/300/S/07/USA138KG
A szabályzatok arra is lehetőséget adnak arra, hogy figyelembe véve a műszaki

fejlődést, olyan új csomagolóeszközök is készülhetnek, amelyeket a szabályzatok
engedélyezett típusként nem ismernek, de védelmi szempontból azokkal azonos

értékűnek tekinthetők. Ilyen esetben a típuskódban egy W betűt kell feltüntetni, mely
utal arra, hogy ez a csomagolás az előírttól eltér, de az illetékes vizsgálóintézet illetve
hatóság megfelelőnek talált.
4HW/Z/50/S/08/D/MÜLLER129 Egyenértékű új műanyag láda
A következő számjegyek jelzik a csomagolóeszköz fajtáját:
1 Hordó
2 Fahordó
3 Kanna
4 Láda
5 Zsák
6 Összetett csomagolóeszköz
7 (Fenntartva)
0 Finomlemez csomagolóeszközök
A következő nagybetűk jelzik a csomagoló eszköz anyagát:
A Acél (bármilyen minőségű vagy felületkezelésű)

B Alumínium
C Fa
D Rétegelt falemez
F Farostlemez
G Papírlemez
H Műanyag
L Textil
M Papír, többrétegű
N Fém (acélt és alumíniumot kivéve)
P Üveg, porcelán vagy kőagyag.
A következő táblázat tartalmazza azokat a kódokat, amelyek az egyes

csomagolóeszköz típusok jelölésére szolgálnak, a csomagolóeszköz fajtája, a
gyártáshoz használt anyag és a kategória függvényében; utalás található a
bekezdésre is, amelyben a megfelelő előírások találhatók:

Minden csomagolóeszközön, amelyet az ADR/RID szerinti használatra szánnak, rajta
kell lenni a jelölésnek, amelynek tartósnak, jól láthatónak és a csomagolóeszközhöz
képest olyan méretűnek kell lennie, hogy könnyen olvasható legyen. A 30 kg bruttó
tömeget meghaladó küldeménydaraboknál a jelölést, vagy annak megismétlését a
csomagolóeszköz tetejére vagy egyik oldalára kell felvinni. A betűknek, számoknak és
szimbólumoknak legalább 12 mm magasnak kell lenniük, kivéve a 30 liter vagy 30
kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, amelyeken legalább 6 mm magasnak kell

lenniük és az 5 liter vagy 5 kg, ill. annál kisebb csomagolóeszközöket, ahol megfelelő
méretűnek kell lenniük.
Nagyméretű csomagolóeszköz / IBC (Intermediate Bulk Container).
Nagyméretű csomagolóeszközök alatt olyan merev vagy hajlékony falú, szállítható

csomagolóeszközöket értünk, amelyek gépi mozgatásra alkalmas kivitelűek és a
szállítás vagy kezelés során fellépő erőhatásoknak olyan módon állnak ellent, mint azt
a próbák meghatározzák.
Az IBC-k engedélyezett űrtartalma (m3) függ a szállítandó veszélyes áru
halmazállapotától és veszélyességétől, azaz csomagolási csoportjától.
Az IBC rövidítés az angol elnevezés, az "intermediate bulk container" kezdőbetűiből
áll.
A polietilén IBC-k minden tekintetben kielégítik az ADR (Accorde européen relatif au
transport international des marchandises dangereuses par route) vonatkozó
előírásait. Alkalmasak az ADR-ben meghatározott veszélyes folyadékok, közúti és
vasúti szállítására. A polietilén IBC-k megfelelnek az élelmezésügyi előírásoknak, így
jól használhatók borok, üdítőitalok, gyümölcs-sűrítmények, ivóvizek tárolására és
szállítására is.
0,5 - 0,64 - 0,82 - 1,020 m3-es űrtartalommal készülnek, önhordó és halmozolható

kivitelben. Geometriai kialakításuk biztosítja a leggazdaságosabb helykihasználást a
szállítás és tárolás során.
Az alkalmazott gyártástechnológia - rotációs formázás - és a felhasznált alapanyagok

biztosítják a termékek jó minőségét, a hosszú és biztonságos használhatóságot akár
a napfényen, szabadban való tárolás mellett is. A gyártáshoz felhasznált alapanyag
UV stabilizált. A tartályok (IBC-k) -20°C és +45°C közötti hőmérséklettartományban
alkalmazhatók.
Az IBC-k típusát a kódjuk első két számjegye írja le. Szilárd anyagok szállítására
használt IBC-k esetében megkülönböztető tényező a módszer, amellyel az IBC-t
töltik, illetve ürítik. Ez történhet gravitációs úton vagy nyomással:
Példák a jelzésre:
• 11A szilárd anyagok szállításához használható, acélból gyártott merev falú IBC,
töltés / ürítés: gravitációs úton.
• 13L4 szilárd anyagok szállításához használható textilszövetből gyártott
hajlékony falú IBC (töltés / ürítés: gravitációs úton), belső bevonattal és
béléssel.
• 21H1 szilárd anyagok szállításához használható, műanyagból gyártott merev
falú IBC, vázszerkezettel ellátva, töltés / ürítés: nyomással,
• 31HA2 folyékony anyagok szállításához használható merev falú IBC,
műanyagból gyártott belső tartállyal; a külső burkolat acélból készült.
Az IBC-ket úgy kell gyártani, hogy tartalmukból normális szállítási körülmények

között semmi ne szabadulhasson ki. Ennek biztosítására az IBC-k egy jóváhagyott
típusminta alapján készülnek, a gyártás és bevizsgálás egy minőségbiztosítási
program szerint történik.
A gyártási típust jóváhagyása előtt vizsgálatnak kell alávetni. A következő
vizsgálatokat kell elvégezni:
• emelési próba felülről
• halmozási próba

• tömörségi próba
• belső (hidraulikus) nyomáspróba
• ejtési próba
• továbbszakadási próba
• billentési próba
• felállítási próba
• terhelési próba
Az alábbi fotón egy 13H2 kódjelű hajlékonyfalú IBC terhelésvizsgálata látható.
Minden gyártási típusra bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítvány tartalmazza a

hozzárendelt jelölést, amely igazolja, hogy a gyártási típus a szerelvényeivel együtt
kielégíti a vizsgálati követelményeket.
A különböző IBC-knek teljesíteniük kell a típusuknak megfelelő különleges

követelményeket is. Ezek vonatkozhatnak a felhasználható nyersanyagra vagy
adalékanyagokra, az IBC méreteire, különleges szerelvényekre (pl. nyomáskiegyenlítő
szerkezet), stb.
Minden, az ADR előírásai szerint gyártott IBC-nek jól látható helyen, tartós, jól
olvasható, legalább 12 mm karakter-magasságú alapjelölést kell viselnie.
11A / Y / 0692 / D / Müller / 5500 / 1500
A számok és betűk jelentése:
• az Egyesült Nemzetek csomagolási szimbóluma

• 11A szilárd anyagokhoz használható IBC, gravitációürítéssel, acélból
• Y II és III csomagolási csoportba tartozó veszélyes áruk számára
• 06 92 gyártási hónap és év (utolsó két számjegy)
• D a jóváhagyó ország, a gyártó Müller
• 5500 halmozási próba során alkalmazott terhelés kg-ban
• 1500 legnagyobb engedélyezett bruttó tömeg kg-ban

A gyártási hónap ismerete azért lényeges, mert műanyag IBC-ket veszélyes folyékony
anyagok szállítására maximum 5 évig szabad felhasználni. Figyelem: az egyes
veszélyes árukat érintő különleges előírások előírhatnak rövidebb felhasználási időt is.
Ha az illetékes hatóság engedélyezte, használhatók az IBC-k hosszabb (az
engedélyben konkretizált) ideig is.
IBC-k és nagycsomagolások felhasználása:
Veszélyes áruk akkor csomagolhatók IBC-be vagy nagycsomagolásokban, ha a 3.2

fejezet „A” táblázatának 8. oszlopában található csomagolási utasítások ezt
megengedik. Ha egy veszélyes áru adatai között a 8. oszlopban nem található meg az
LP vagy az IBC kód, akkor ezt a csomagolóeszközt nem szabad az adott veszélyes áru
csomagolására felhasználni.
Figyelem! Itt is érvényes, mit a csomagolóeszközök esetében, hogy a csomagolási

utasítások nem mondanak semmit a szállítandó anyag és a csomagolóeszköz anyaga
közötti kémiai összeférhetőségről. Ezt külön kell engedélyezni, az IBC vagy a
nagycsomagolás engedélye vagy vizsgálati jegyzőkönyve segítségével.
A 9a. oszlop a különleges csomagolási előírások kódjait tartalmazza.
Ha az oszlopban egy bizonyos csomagolóeszközhöz nem tartozik kód, akkor a

veszélyes áru adott csomagolási utasítások szerinti csomagolására csak az általános
előírások érvényesek.
A különleges rendelkezések a csomagolási előírások listájának végén vannak
felsorolva.
A 4.1-es fejezet tartalmazza az IBC-k és LP-k felhasználására vonatkozó előírásokat.

Ha az IBC-ket és az LP-ket folyadékkal töltik meg, figyelembe kell venni a legnagyobb
töltési fokot, amely a betöltött anyag fizikai tulajdonságaitól függ. Csak olyan IBC
használható folyadékok szállítására, amely megfelelő mértékben ellenáll azon belső
nyomásnak, amely normális szállítási körülmények mellett kialakulhat. Az IBC-k nem
tölthetők meg és nem adhatók át szállításra, ha az utolsó időszakos vizsgálatuk vagy
felülvizsgálatuk érvényessége lejárt.
Néhány IBC típus:

11A/Y/02 99NL/Mulder 007/5500/1500
Szilárd anyagok szállítására készült, acélból gyártott fém IBC például gravitációs úton
történő ürítéshez / a II és III csomagolási csoporthoz / gyártási idő 1999. február /
engedélyezve Hollandiában / a Mulder cég gyártmánya azon gyártási típusnak
megfelelően, amelyet az illetékes hatóság a 007 sorozatszámmal látott el / a
halmazolási próba terhelése kgban (5500)/ a megengedett legnagyobb bruttó tömeg
kg-ban (1500).

31HA1/Y/05 01D/Müller 1683/10800/1200
Folyadékok (31) szállítására készült összetett IBC merev falú műanyag belső
tartállyal (H) és külső acél (A) burkolattal, halmazolható 10800, tölthető 1200 kg - ig.
Nagycsomagolások (LP-k)
Ezeket a csomagolóeszközöket a 2001-es ADR vezette be. Olyan

csomagolóeszközökről van szó, amelyeknél a belső csomagolásokat vagy tárgyakat
egy külső csomagolóeszközbe helyezik el, és amelyek gépi mozgatásra alkalmas
kivitelűek. Befogadóképességük nagyobb, mint 400 kg (nettó tömeg) illetve 450 liter,
de legfeljebb 3 m3. A nagycsomagolások gyártási típusát is vizsgálatnak kell alávetni
jóváhagyás előtt. Minden, az ADR előírásai szerint gyártott nagycsomagolásnak jól
látható helyen, tartós, jól olvasható alapjelölést kell viselnie. A jóváhagyási eljárás az
IBC – vel azonos.
A nagycsomagolások típusát a kódjuk első két számjegye írja le (csak két változata
ismert):
• 50 merev falú
• 51 hajlékony falú.
Példa az LP kódolására:
50A / Z/ 05 97 / D / Müller / 2500 / 1000
Az LP kód jelentése az IBC kódjával azonos.
az Egyesült Nemzetek csomagolási szimbóluma

50A merev falú acél nagycsomagolás
Z III csomagolási csoportba tartozó veszélyes áruk számára
05 97 gyártási hónap és év (utolsó két számjegy)
D a jóváhagyó ország
Müller a gyártó cég neve
2500 halmozási próba során alkalmazott terhelés kg-ban
1000 legnagyobb engedélyezett bruttó tömeg kg-ban
Az arab számokat egy latin nagybetű követi, amely a nagycsomagolás gyártásához

felhasznált anyagot jelöli. Ez lehet acél, alumínium, más fém, közönséges fa, rétegelt
falemez, farostlemez vagy merev falú papírlemez. Mindig van belső csomagolás vagy
egyenként csomagolt tárgyakat fogad be.
50A/X/05 96/N/PQRS/2500/1000
Merev falu acél LP (50A), mindhárom csomagolási kategóriára (X) gyártási idő (1996.
05.) maximális halmazolhatóság 2500 / a legnagyobb engedélyezett bruttó tömeg
(1000)

Figyelem: Ha a nagycsomagolás nincs halmozásra tervezve, a kódban az alkalmazott
terhelés jelölésére 0 (kg-t) kell feltűntetni.
50A/X/05 96/N/PQRS/0/1000
Az IBC-k és az LP-k nem tölthetők meg és nem adhatók át szállításra, ha az utolsó

időszakos vizsgálatuk vagy felülvizsgálatuk érvényessége lejárt.
Az egyesítő csomagolás feltételei:

Szilárd vagy folyékony anyagot tartalmazó tetszőleges típusú belső csomagolások
közös külső csomagolásba helyezhetők, és külön vizsgálat nélkül szállíthatók,
amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
• A külső csomagolás törékeny belső csomagolásokkal az egyes csomagolási

csoport szerint már sikeresen bevizsgált volt.
• A belső csomagolások együttes bruttó tömege nem haladja meg az előző

pontban ismertetett bevizsgálás bruttó tömegének felét.
• A párnázó anyagok vastagsága sem a külső csomagolás fala és a szélső belső

csomagolások között, sem az egyes belső csomagolások egymás közti
párnázásánál nem lehet kevesebb az eredeti bevizsgált változatnál.
Amennyiben a különböző belső csomagolások méretei igénylik a fennmaradó
szabad tereket, szintén párnázó anyaggal kell kitölteni.
• A külső csomagolásnak üres állapotban is el kell viselnie a halmazolási próbát

oly módon, hogy a csomagolások eredeti tömegét vesszük alapul a
halmazterhelés kiszámításához.
• Amennyiben a belső csomagolások folyadékot is tartalmaznak, olyan

mennyiségű folyadékfelszívó anyagot kell a csomagolásba elhelyezni, amennyi
elegendő a belső csomagolásokban elhelyezett teljes folyadékmennyiség
elszívásához.
• A nem folyadékálló külső csomagolás belső felületét (pl. műanyag fóliazsák

felhasználásával) folyadékállóvá kell tenni.
• A csomagolásokat ugyanolyan jelöléssel kell ellátni, mintha az, az első

csomagolási csoportra lett volna bevizsgálva, de a tömegnél már a felezett
értéket kell feltüntetni, és a kódban fel kell tüntetni egy V betűt, mely utal a
csomagolás különleges voltára.
A fenti változat egy nagyon komoly gyakorlati problémát hidal át. Gondoljunk csak
arra, hogy pl. egy gyógyszer- vagy vegyszer-kereskedelemmel foglalkozó cég a
változó vevői rendelések szerint más és más tételeket kell, hogy kiszolgáljon, és így
teljes képtelenség minden adott változatra konkrét típusvizsgálat elvégzése. Ezzel az
ismertetett félterheléses módszerrel lehetőség nyílik arra, hogy néhány bevizsgált
típusdoboz alkalmazásával a vevők által rendelt áruösszetétel nagyon egyszerűen
összeállítható és csomagolható, és gyakorlatilag bármilyen anyagú és nagyságú belső
csomagolás az összes lehetséges variáció szerint engedélyezetten betölthető legyen.

15. Vasúti és közúti járművek megrendelése és megrakása.
Mit kell megadni a vasúti feladási megbízáson?
A vasúti fuvarlevelet a feladó által adott feladási megbízás alapján állítják ki. A
feladási megbízásnak tehát olyan módon és formában kell tartalmaznia az adatokat,
ahogy azt majd a fuvarlevélre kell rávezetni. A megbízást a küldemények zavartalan
kezelése érdekében a fuvarozást megelőzően legalább 24 órával a vasút részére meg
kell küldeni.
Amit mindig meg kell adni: A megbízáson a veszélyes áru mezőben az Igent meg kell
jelölni.
A küldemény
Állategészségügyi vizsgálatot Növényegészségügyi Veszélyes

igényel?
□ Igen vizsgálatot
□ Igenigényel? Xáru?
Igen
□ Nem □ Nem □ Nem
Ezen kívül más adat is szükséges:
Tankkonténerek, tartányos járművek, MEG konténerek esetében, illetve ömlesztett

állapotban történő szállításkor, a veszélyt jelölő számot.
Az UN számot, ami elé az „UN” betűket kell írni
A helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2. szakasz meghatározza, szükség
esetén kiegészítve a műszaki megnevezéssel (lásd 3.1.2.8.1 pontot). Egyes
különleges előírások (3.2.A táblázat 6. oszlop) esetén egyéb kiegészítés is szükséges
lehet. Pl. 274-es különleges előírás esetén a helyes szállítási megnevezést ki kell
egészíteni az áru technikai, műszaki megnevezésével.
Az 1. osztály anyagai és tárgyai esetében az osztályozási kódot. Ha a 3.2. fejezet A
táblázat 5. oszlopában az 1., 1.4., 15. vagy 1.6. bárcán kívül más bárca is fel van
tüntetve, akkor az osztályozási kód után zárójelben a bárcaszámot.
A többi osztály esetében (kivéve 7. osztály) a 3.2 fejezet A táblázat 5 . illetve 6.
oszlopában feltüntetett bárca számát. Ha egynél több bárca van megadva, akkor az
elsőt követően a többit zárójelben kell megadni. Olyan anyagok és tárgyak esetén,
amelyeknél a 3.2 fejezet "A" táblázat 5. oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e
helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát;
Ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot.
A küldeménydarabok számát és fajtáját.
A tisztítatlan, üres eszközök kivételével a veszélyes árunkénti összes mennyiséget
térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben, az azonos UN számhoz, helyes szállítási
megnevezéshez és - ha van - csomagolási csoporthoz tartozó árunként;
Egyes áruosztályok, anyagok esetében, illetve speciális esetekben további adatokat is
meg kell adni Így az 5.4.1. szakaszban előírt, fuvarozáshoz szükséges egyéb
tudnivalókat. (Pl. 1.1.4.2 szerinti fuvarozás) illetve az esetleges külön megállapodás
rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot.
A fenti adatokat német vagy francia, vagy angol nyelven is meg kell adni. Részletesen
a RID 5.4.1 szakasza tartalmazza a szabályokat.

A közúti járművek megrendelésénél különös figyelemmel kell eljárni. A veszélyes áruk
nemzetközi fuvarozásában kulcsfontosságú szerep jut az okmányoknak, hiszen a
rakomány okmányolásának adminisztratív hibája a fuvarozás zavartalan
lebonyolítását akadályozhatja meg. A nem szabályszerű, pontatlan, vagy félrevezető
okmányok súlyos, akár végzetes haváriát eredményezhetnek.
A küldeménydarabok fuvarozására vonatkozó előírások.

7.2 Küldeménydarabok fuvarozása
Hacsak nincs másként előírva, a küldeménydarabok:
• fedett kocsiba és zárt konténerbe; vagy
• ponyvás kocsiba és ponyvás konténerbe; vagy
• nyitott kocsira (ponyva nélkül) és nyitott konténerbe (ponyva nélkül) rakhatók.
Az olyan küldeménydarabokat, amelyek csomagolása nedvességre érzékeny, csak

fedett vagy ponyvás kocsiba, ill. zárt vagy ponyvás konténerbe szabad rakni. Az
általános darabárúk berakodásakor csak a vagyon és áruvédelmi szempontokat kell
figyelembe venni. Erre vonatkoznak a rakodási szabályok, amiket természetesen a
veszélyes áruk esetében is be kell tartani, de a különleges utasításokat is figyelembe
kell venni.
A következő különleges előírásokat a 3.2 fejezet „A” táblázat 16 oszlopában az ADR –

ben „V” a RID –ben „W” betűvel kezdődő kód formájában találjuk meg.
A RID „W” jelű utasításainak jelentése:
• W1 A küldeménydarabokat fedett vagy ponyvás kocsiba, ill. zárt vagy ponyvás

konténerbe kell rakni.
• W2 Az 1 osztályba tartozó anyagokat és tárgyakat fedett kocsiba vagy zárt
konténerbe kell rakni. Azok a tárgyak, amelyek méretüknél vagy tömegüknél
fogva nem rakhatók fedett kocsiba vagy zárt konténerbe, nyitott kocsiban is
fuvarozhatók, de ezeket kocsiponyvával le kell fedni. Az 1.1, 1.2, 1.3, 1.5 és
1.6 alosztály anyagainak és tárgyainak fuvarozásához, még ha azok
nagykonténerbe vannak is rakva, szabályszerű szikravédő lemezzel ellátott
teherkocsikat kell használni. Az éghető padlózattal rendelkező teherkocsiknál a
szikravédő lemezeknek nem szabad közvetlenül a padlózathoz erősítve lenniük.
• Azok a katonai küldemények, amelyek az 1 osztály anyagait és tárgyait
tartalmazzák és felszerelésre vagy a katonai anyagok készletezésére
szolgálnak, a következő feltételek mellett nyitott vasúti kocsikba is berakhatók:
- a küldeményeket az illetékes katonai hatóságnak vagy megbízottjának
kell kísérnie;
- azokat a gyújtószerkezeteket, amelyek nincsenek legalább két hatékony
biztonsági szerkezettel ellátva, el kell távolítani, hacsak az anyagok és
tárgyak nincsenek zárt katonai járművekben elhelyezve.
• W3 Könnyen folyó, porszerű anyagok és tűzijáték testek esetében a kocsi vagy
a konténer padlózatának nem fémes anyagból készítettnek vagy nem fémes
anyaggal bevontnak kell lennie.
• W4 (fenntartva)
• W5 A küldeménydarabok nem fuvarozhatók kiskonténerekben.
• W6 (fenntartva)
• W7 A küldeménydarabok csak megfelelően szellőző, fedett kocsiban vagy zárt
konténerben fuvarozhatók.

• W8 Az olyan küldeménydarabok fuvarozásához, amelyek kiegészítésképpen 1
számú bárcával is el vannak ellátva, csak szabályszerűen felszerelt szikrafogó
lemezzel ellátott kocsik használhatók, még ha az anyagok nagykonténerbe
vannak is rakva. Az éghető padlójú kocsiknál a szikrafogó lemezt tilos
közvetlenül a kocsi padlójához erősíteni.
• W9 A küldeménydarabokat fedett kocsiban, nyitható tetejű kocsiban vagy zárt
konténerben kell fuvarozni.
• W10 Az IBC-ket fedett vagy ponyvás kocsiban, ill. zárt vagy ponyvás
konténerben kell fuvarozni.
• W11 A fém és a merev falú műanyag IBC-k kivételével a többi IBC-t fedett
vagy ponyvás kocsiban, ill. zárt vagy ponyvás konténerben kell fuvarozni.
• W12 A 31HZ2 típusú IBC-ket fedett kocsiban vagy zárt konténerben kell
fuvarozni.
• W13 Ha az anyag 5H1, 5L1 vagy 5M1 típusú zsákokba van csomagolva, akkor
fedett kocsiban vagy zárt konténerben kell fuvarozni.
• W14 Az újrafeldolgozás, vagy megsemmisítés céljából feladott üres aerosol
csomagolóeszközöket csak szellőző, vagy nyitott vasúti kocsiban illetve
konténerben szabad fuvarozni.
Az ADR „V” jelű utasításainak jelentése (csak a RID – től való eltéréseket sorojuk fel):
• V2 1) Az 1. osztályba tartozó küldeménydarabokat csak olyan EX/II vagy

EX/III járművekbe szabad berakni, amelyek kielégítik a 9. rész vonatkozó
előírásait. A jármű kiválasztása a szállított mennyiségtől függ, ami
szállítóegységenként korlátozva van a berakásra vonatkozó előírások szerint.
• Azok a pótkocsik, kivéve a félpótkocsikat, amelyek megfelelnek az EX/II, ill. az
EX/III járművekre előírt feltételeknek, olyan gépjárművel is vontathatók, amely
nem felel meg ezeknek az előírásoknak.
• Ha az 1 osztály anyagait vagy tárgyait olyan mennyiségben, amihez EX/III
jármű(vek)ből képzett szállítóegységre van szükség, multimodális szállítási
mód részeként konténerekben szállítják kikötő, vasúti terminál vagy repülőtér
területéről mint érkező, vagy területére mint továbbítandó árut, akkor EX/II
jármű(vek)ből képzett szállítóegység is használható, amennyiben a szállított
konténerek megfelelnek az IMDG Kódex, a RID vagy az ICAO Műszaki
Utasítások megfelelő előírásainak.
• V5 A küldeménydarabok nem szállíthatók kiskonténerekben.
• V7 (fenntartva)
• V8 A hőmérséklet-szabályozással stabilizált anyagokat úgy kell továbbítani,
hogy az előírt szabályozási hőmérsékleteket soha ne lépjék túl. A szabályozási
hőmérséklet túllépésének elkerülésére alkalmas módszereket az R1-5 utasítás
tartalmazza.
• V9 (fenntartva)
• V10 Az IBC-ket fedett vagy ponyvás járműben, ill. zárt vagy ponyvás
konténerben kell szállítani.
• V11 A fém és a merev falú műanyag IBC-k kivételével a többi IBC-t fedett
vagy ponyvás járműben, ill. zárt vagy ponyvás konténerben kell szállítani.
Az ömlesztett fuvarozásra vonatkozó különleges előírások.

Valamely áru csak akkor fuvarozható kocsiban vagy konténerben ömlesztve, ha: a 3.2
fejezet „A” táblázat 10 oszlopában BK, 17 oszlopában „VW” betűkkel kezdődő kód van
feltüntetve:
BK1 és a BK2 kódok jelentése a következő:
BK1: Ömlesztett szállítás ponyvás közúti, vagy vasút kocsiban, konténerben
engedélyezett;
BK2: Ömlesztett szállítás zárt közúti, vagy vasút kocsiban, konténerben
engedélyezett.
• Azok az anyagok, amelyek a szállítás alatt valószínűleg előforduló

hőmérsékleten folyékonnyá válnak, ömlesztve nem szállíthatók.
• A konténereknek, ill. a kocsi felépítményeknek portömörnek kell lennie és úgy
kell lezárni, hogy normális szállítás körülmények között (ideértve a rezgések, a
hőmérséklet-, a páratartalom- vagy a nyomásváltozás hatását is) a tartalomból
semmi ne szabadulhasson ki.
• Az ömlesztett szilárd anyagot úgy kell berakni és egyenletesen eloszlatni, hogy
minimális legyen az olyan elmozdulás, ami a konténer, ill. a kocsi sérülését
vagy a veszélyes áru szabadba jutását okozhatná.
• Ha szellőző-szerkezetek vannak felszerelve, azokat tisztán és üzemképes
állapotban kell tartani.
• Az ömlesztett szilárd anyag nem reagálhat veszélyesen a kocsi, ill. a konténer,
a tömítések, a felszerelések – beleértve a tetőket és ponyvákat – azon
részeivel, amelyekkel érintkezésbe kerülhet, ill. a védőbevonattal és lényegesen
nem gyengítheti azokat. A konténert, ill. a kocsit úgy kell gyártani vagy
átalakítani, hogy az áru ne hatolhasson be a fa padlóburkolat hézagaiba, és ne
érintkezhessen a konténer, ill. a kocsi olyan részeivel, amelyeket az anyag,
vagy annak maradéka megtámadhat.
• Szállítás alatt semmiféle veszélyes maradék nem tapadhat a konténer, ill. a
kocsi felépítmény külső felületére.
• Ha a konténert vagy a kocsit olyan áru ömlesztett szállítására használják,
amely hajlamos a porrobbanásra, vagy gyúlékony gőzök fejlesztésére (pl.
bizonyos hulladékok), akkor intézkedéseket kell tenni az anyag töltése,
szállítása, ill. ürítése során a gyújtóforrások kiküszöbölésére és az
elektrosztatikus feltöltődés elkerülésére.
A RID „VW” kódok jelentse:
• VW1 Ömlesztve fuvarozható fedett kocsiban, nyitható tetejű kocsiban, ponyvás

kocsiban, zárt vagy ponyvás nagykonténerben.
• VW2 Ömlesztve fuvarozható fémből készült, nyitható tetejű kocsiban, zárt fém
nagykonténerben, nem gyúlékony ponyvával fedett, fémből készült nyitott
kocsiban vagy nagykonténerben.
• VW3 Ömlesztve fuvarozható ponyvás kocsiban vagy nagykonténerben kielégítő
szellőzés mellett, vagy nyitható tetejű kocsiban. Intézkedéseket kell tenni, hogy
a tartalom, különösen annak folyadék része ne szabadulhasson ki.
• VW4 Ömlesztve fuvarozható fémből készült, ponyvás kocsiban, fémből készült,
nyitható tetejű kocsiban, zárt fém konténerben vagy ponyvás fém
nagykonténerben. Az UN 2008, 2009, 2210, 2545, 2546, 2881, 3189 és 3190
számú anyagok esetében csak a szilárd hulladékok fuvarozhatók ömlesztve.
• VW5 Ömlesztve fuvarozható különlegesen felszerelt kocsiban és konténerben.
A különlegesen felszerelt kocsi, ill. konténer tartályainak és azok
zárószerkezeteinek meg kell felelniük az általános csomagolási előírásainak. A
töltésre és ürítésre szolgáló nyílásoknak légmentesen zárhatónak kell lenniük.

• VW6 Ömlesztve fuvarozható nyitható tetejű kocsiban vagy zárt
nagykonténerben.
• VW7 Ömlesztve fuvarozható fedett kocsiban, ponyvás kocsiban, nyitható tetejű
kocsiban, zárt vagy ponyvás nagykonténerben akkor, ha az anyag darabos
formában van.
• VW8 Ömlesztve fuvarozható vízhatlan és lángmentesített ponyvával fedett
kocsiban vagy nagykonténerben, nyitható tetejű kocsiban vagy zárt
konténerben. A kocsit és a konténert úgy kell kialakítani, hogy a bennük levő
anyag ne érintkezhessen fával vagy más gyúlékony anyaggal, vagy pedig – ha
a falak és a padló fából vagy más gyúlékony anyagból készültek – ezek teljes
felületét el kell látni lángmentesített, vízhatlan béléssel vagy nátrium szilikátból
vagy hasonló anyagból készült bevonattal.
• VW9 Ömlesztve fuvarozható ponyvás kocsiban vagy ponyvás
nagykonténerben, nyitható tetejű kocsikban vagy zárt konténerekben. A 8
osztály anyagaihoz a kocsit és a konténert megfelelő, elég erős béléssel kell
ellátni.
• VW10 Ömlesztve fuvarozható ponyvás kocsiban, ponyvás nagykonténerben,
nyitható tetejű kocsiban vagy zárt konténerben. A kocsinak vagy konténernek
szivárgásmenteseknek kell lennie, vagy pl. megfelelő, elég erős bélés
alkalmazásával szivárgásmentessé kell tenni.
• VW11 Ömlesztve fuvarozható különlegesen felszerelt kocsikban és
konténerekben. A különlegesen felszerelt kocsi és konténer tartályait úgy kell
kialakítani, hogy a berakásra és ürítésre szolgáló nyílások légmentesen
zárhatók legyenek. Az anyagot ezekbe a tartályokba úgy kell betölteni, hogy az
emberek, az állatok és a környezet veszélyeztetése elkerülhető legyen.
• VW12 Azok az anyagok, amelyeknél a tartálykocsiban, mobil tartányban vagy
tankkonténerben történő fuvarozás az anyag magas hőmérséklete és sűrűsége
miatt nem alkalmazható, a származási ország illetékes hatósága által
meghatározott szabályok szerint különleges kocsiban vagy konténerben
fuvarozhatók. Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, akkor a
megállapított feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam
illetékes hatóságának jóvá kell hagynia.
• VW13 Ömlesztve fuvarozható a származási ország illetékes hatósága által
meghatározott szabályok szerint különlegesen felszerelt kocsiban vagy
konténerben. Ha a származási ország nem valamely COTIF Tagállam, akkor a
megállapított feltételeket a küldemény által érintett első COTIF Tagállam
illetékes hatóságának jóvá
• kell hagynia.
• VW14 A használt akkumulátortelepek különlegesen felszerelt kocsiban vagy
konténerben fuvarozhatók ömlesztve. Műanyagból készült nagykonténerek
nem használhatók. A műanyag kiskonténereknek törés nélkül el kell tudniuk
viselni az olyan ejtőpróbát, amely során a teljesen megrakott konténert 0,8 m-
ről, kemény felületre, a fenéklapjára ejtik –18 °C-on.
- A kocsi vagy konténer rakterét a szállított akkumulátortelepben levő
maró anyagnak ellenálló acélból kell kialakítani. Kevésbé ellenálló acél is
használható, ha elég nagy a falvastagsága, vagy a maró anyagnak
ellenálló műanyag bélése vagy belső borítása van. A kocsik vagy
konténerek rakterének méretezésénél figyelembe kell venni a
maradékáramokat és az akkumulátortelepek által kifejtett ütőhatásokat.
- Megfelelő konstrukcióval biztosítani kell, hogy a kocsi rakteréből a
fuvarozás során maró anyag ne szivároghasson ki. A nyitott rakfelületet
le kell fedni. A lefedésre használt eszközöknek a maró anyaggal szemben
ellenállónak kell lenniük.

- Berakodás előtt a kocsi vagy a konténer rakterét, beleértve a
felszereléseket is, meg kell vizsgálni, hogy van-e rajtuk sérülés. Sérült
rakterű kocsit vagy konténert nem szabad megrakni. A kocsik vagy
konténerek rakterét csak a falak magasságáig szabad megrakni.
- Nem szabad a kocsi vagy a konténer rakterébe sem más veszélyes árut,
sem olyan különböző anyagokat tartalmazó akkumulátortelepet tenni,
amelyek egymással veszélyes reakcióba léphetnek. A szállított
akkumulátortelepek által tartalmazott maró anyagból a fuvarozás alatt
semmilyen maradék nem tapadhat a kocsik vagy a konténerek
rakterének a külsejére.
• VW15 Ömlesztve fuvarozható fedett kocsiban, nyitható tetejű kocsiban,
ponyvás kocsiban, zárt konténerben vagy ponyvás nagykonténerben, ha az
anyag vagy a keverék (készítmény vagy hulladék) az ez alá az UN szám alá
tartozó anyagokból legfeljebb 1000 mg mennyiséget tartalmaz kg-onként. A
kocsi felépítményének, ill. a konténernek szivárgásmentesnek kell lennie, vagy
szivárgásmentessé kell tenni pl. alkalmas és elég erős bélés használatával.
• VW16 Ömlesztve fuvarozható a 4.1.9.2.3 pont előírásai szerint.
• VW17 Az SCO-I tárgyak ömlesztve fuvarozhatók a 4.1.9.2.3 pont előírásai
szerint.
Az ADR „VV” jelű utasításainak jelentése (csak a RID – től való eltéréseket sorojuk
fel):
• VV2 Ömlesztve szállítható fémszekrényes, fedett járműben, zárt fém

konténerben vagy lángmentesített ponyvával fedett és fém felépítményű vagy a
rakománytól védett fenekű és oldalfalú, ponyvás járműben és ponyvás
nagykonténerben.
• VV3 Ömlesztve szállítható ponyvás járműben és ponyvás nagykonténerben
megfelelő szellőzés mellett.
• VV6 (fenntartva)
• VV9 Ömlesztve szállítható teljes rakományként ponyvás járműben, zárt
konténerben vagy tömör falú, ponyvás nagykonténerben. A 8 osztály
anyagaihoz a jármű vagy a konténer szekrényét megfelelő, elég erős béléssel
kell ellátni.
• VV11 Ömlesztve szállítható különlegesen felszerelt járműben és konténerben
oly módon, ami nem veszélyezteti az embereket, az állatokat és a környezetet,
pl. a berakás zsákokban, vagy légtömör csatlakozásokon keresztül történik.
• VV15 Ömlesztve szállítható fedett vagy ponyvás járműben, zárt konténerben

vagy teljes falú, ponyvás nagykonténerben, ha az anyag vagy a keverék
(készítmény vagy hulladék) az ez alá az UN szám alá tartozó anyagokból
legfeljebb 1000 mg mennyiséget tartalmaz kg-onként. A jármű
felépítményének, ill. a konténernek szivárgásmentesnek kell lennie, vagy
szivárgásmentessé kell tenni pl. alkalmas és elég erős bélés használatával.
Az ADR a 18. oszlopában a CV jelű kódok különleges előírásokat

tartalmaznak bizonyos árukkra vonatkozóan:
• CV1 Tilos: lakott területen belüli közterületen árut be- és kirakodni az illetékes
hatóságok külön engedélye nélkül; lakott területen kívüli közterületen árut be-
és kirakodni anélkül, hogy erről az illetékes hatóságokat előzetesen értesítették
volna, hacsak nem biztonsági okból van szükség sürgős rakodásra. Ha az

árukezelést bármilyen okból is közterületen kell végezni, a különböző
anyagokat és tárgyakat a veszélyességi bárcáknak megfelelően el kell
különíteni egymástól.
• CV2 Berakás előtt a jármű vagy a konténer teljes rakfelületét gondosan meg
kell tisztítani. Tűz és nyílt láng használata tilos az ezen árukat szállító
járműveken és konténerekben, azok környezetében, ill. be- és kirakáskor.
• CV3 Lásd a 7.5.5.2 bekezdést.
• CV4 Az L összeférhetőségi csoport anyagai és tárgyai csak teljes rakományként
szállíthatók.
• CV5 –
• CV8 (fenntartva)
• CV9 A küldeménydarabokat nem szabad dobálni és ütődésnek kitenni.
• A tartályokat a járműben úgy kell elhelyezni, hogy se fel ne borulhassanak, se
le ne eshessenek.
• CV10 Az 1.2.1 szakasz meghatározása szerinti palackokat a jármű, vagy a
konténer hossztengelyével párhuzamosan vagy arra merőlegesen kell fektetni,
a homlokfal közelében levő palackokat azonban a hossztengelyekre
merőlegesen (keresztirányban) kell elhelyezni. A rövid és nagy átmérőjű (kb.
30 cm és annál nagyobb) palackokat hosszirányban is el lehet helyezni, de a
zárókupakokat a jármű vagy a konténer közepe felé kell irányítani. A kellően
stabil és a felborulás ellen védő szerkezetben szállított palackokat állítva is el
lehet helyezni. A fekvő palackokat biztonságosan és alkalmas módon ki kell
ékelni, le kell rögzíteni vagy erősíteni, hogy ne mozdulhassanak el.
• CV11 A tartályokat mindig abban a helyzetben kell elhelyezni, amelyre azokat
tervezték, és védeni kell minden sérülés lehetőségétől, amit más
küldeménydarabok okozhatnak.
• CV12 Ha a tárgyakkal megrakott rakodólapokat egymásra rakják, minden
rakodólap réteget az alatta levőn egyenletesen kell elosztani, szükség esetén
megfelelő szilárdságú anyagból készített köztes lapokat használva.
• CV13 Ha az anyagból valamennyi kifolyt és a járműben vagy a konténerben
szétterjedt, a járművet, ill. a konténert csak azt követően szabad újra
használni, ha alaposan kitisztították és – szükség esetén – fertőtlenítették. Az
ugyanabban a járműben, ill. konténerben szállított többi anyagot és tárgyat az
esetleges szennyeződés miatt ellenőrizni kell.
• CV14 Az árukat a szállítás alatt védeni kell a közvetlen napsugárzástól és
hőhatásoktól. A küldeménydarabokat csak hűvös, jól szellőzött helyen,
hőforrásoktól távol szabad tárolni.
• CV15 Lásd a 7.5.5.3 bekezdést.
• CV16 – CV19 (fenntartva)
• CV20 Az 5.3 fejezet előírásait és a 7.2 fejezet V1 és V8 különleges előírását
nem kell alkalmazni, amennyiben az anyagok csomagolása megfelel a P520
csomagolási utasítás OP1 vagy az OP2 csomagolási módszerének és az anyag
szállítóegységenkénti mennyisége nem haladja meg a 10 kg-ot.
• CV21 Berakás előtt a szállítóegységeket gondosan meg kell vizsgálni.
Szállítás előtt a szállítót tájékoztatni kell: a hűtőrendszer működéséről,
beleértve a menet során a hűtőközeg beszerzésére rendelkezésre álló helyek
felsorolását; a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén követendő
eljárásokról.
Az előírt szabályozási hőmérsékletet a teljes szállítási művelet alatt, beleértve a
berakást és kirakást, valamint az esetleges köztes megállásokat, be kell
tartani.
• CV22 A küldeménydarabokat úgy kell berakni, hogy a raktéren belüli szabad
levegő áramlás biztosítsa a rakomány egyenletes hőmérsékletét. Ha egy jármű,

vagy nagykonténer tartalma 5000 kg-nál több gyúlékony szilárd anyag és/vagy
szerves peroxid, a rakományt legfeljebb 5000 kg tömegű halmazokra kell
osztani, amelyeket legalább 0,05 m légréssel kell egymástól elválasztani.
• CV23 A küldeménydarabok kezelése során különleges intézkedéseket kell tenni
azok vízzel való érintkezésének megakadályozására.
• CV24 A járműveket és a konténereket berakás előtt alaposan ki kell tisztítani
és különösen az éghető maradékoktól (széna, szalma, papír stb.) kell
megtisztítani. A küldeménydarabok elhelyezéséhez tilos könnyen gyúló anyagot
használni.
• CV25 A küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetők
legyenek. Ha a küldeménydarabokat 15 °C-ot meg nem haladó környezeti
hőmérsékleten vagy hűtve kell szállítani, a hőmérsékletet a kirakodás vagy a
tárolás során is fenn kell tartani. A küldeménydarabokat csak hűvös, jól
szellőzött helyen, hőforrásoktól távol szabad tárolni.
• CV26 A jármű vagy konténer fából készült részeit, amelyek ezekkel az
anyagokkal érintkezésbe kerültek, le kell szerelni és el kell égetni.
• CV27 1) A küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen
hozzáférhetők legyenek. Ha a küldeménydarabokat hűtve kell szállítani, a
hűtőlánc működését a kirakodás és a tárolás során is fenn kell tartani.
• CV28 Lásd a 7.5.4 szakaszt.
• CV29 – CV32 (fenntartva)
• CV33 a 7. osztály anyagaira vonatkozó részletes magyarázat.
• CV34 Nyomástartó tartályok szállítása előtt meg kell győződni arról, hogy a
tartályokban a nyomás a lehetséges hidrogénfejlődés következtében nem
növekedett.
• CV35 Ha önálló csomagolásként zsákot alkalmaznak, a hőleadás lehetővé
tételéhez a zsákokat megfelelően el kell különíteni.
• CV36 A küldeménydarabokat célszerű nyitott vagy jól szellőző járműbe, ill.
nyitott vagy jól szellőző konténerbe rakni. Ha ez nem lehetséges és a
küldeménydarabokat más fajta fedett járműben, ill. zárt konténerben szállítják,
a jármű, ill. a konténer rakománytér ajtaját a következő, legalább 25 mm
magas betűkkel írt felirattal kell megjelölni:
“FIGYELEM!
NINCS SZELLŐZÉS,
ÓVATOSAN NYITNI!”
Ezt a feliratot a feladó által alkalmasnak tartott nyelven kell feltüntetni.
A CV28 sz. utasítás az élelmiszerekre, az élvezeti cikkekre és takarmányokra

vonatkozó elkülönítési előírásokat tartalmazza az alábbiak szerint:
Járműben, konténerben és rakodóhelyen a 6 – os és 9 – es nagybárcákkal ellátott

küldemény darabokat az élelmiszerektől, az élvezeti cikkektől és a takarmányoktól el
kell válsztani:
• Legalább olyan magas válaszfalakkal, mint maga a küldemény
• Más, azonos magasságú küldemény darabokkal
• Legalább 0,8 m térközzel
• Kiegészítő csomagolással, vagy burkolattal
A tartányos fuvarozásra vonatkozó előírások

7.4 Tartányos fuvarozás
Valamely áru csak akkor fuvarozható tartányban, ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 10
vagy 12 oszlopában tartánykód van feltüntetve.
ADR 12 oszlo

16. Fuvarokmányok használata és kitöltése.
A közlekedési alágazatok veszélyes árukra vonatkozó megállapodásai a fuvarlevelek

formáját illetően nem tartalmaznak előírásokat, elfogadják a nemzetközi
egyezmények határozmányainak megfelelő okmányokat. Tartalmi kérdésekben
azonban – különösen az áru jelölése vagy megnevezése vonatkozásában – már
szigorú előírásokat tartalmaznak.
Az okmányokkal illetve azok adataival kapcsolatban az EDP illetve EDI

alkalmazásának az egyértelmű lehetősége fogalmazódik meg a veszélyes áruk
szállításánál az írásos dokumentációk helyett. Azonban ezzel kapcsolatban a feladó
felé megfogalmazásra kerül egy új követelmény is, mely szerint:
Ha a veszélyes áru szállítási információ átadása a szállítónak EDP vagy EDI

technikával történik, a feladónak képesnek kell lennie az információ írásban történő
átadására is, ahol az információt az ADR – ben meg határozott sorrendben kell
feltüntetni.
Ha a fuvarozónak a veszélyes árura vonatkozó okmányokat elektronikus

adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikák használatával
adják át és az árut azután olyan fuvarozó fogja megkapni, akinek az okmányokra
írásban van szüksége, neki – azaz annak a fuvarozónak – gondoskodnia kell arról,
hogy az okmányokon feltüntetésre kerüljön az „eredetileg elektronikusan érkezett /
Original received electronically” felirat és az aláíró neve nagybetűkkel írva.
Veszélyes árúk szállításához alapvetően szükséges okmányok a következők:
• fuvarokmány
• írásbeli utasítás
• jármű jóváhagyási igazolás
• ADR oktatási bizonyítvány
• tisztítási bizonylat
• veszélyes hulladék kísérő okmány
• különböző engedélyek, határozatok
• kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat
Fuvarlevelek kitöltése:
Az árufuvarozásban fontos szerepe van a fuvarlevélnek. A „szárazföldi” típusú

fuvarlevelek a fuvarozónak rendelkezési jogot, míg az értékpapír típusúak
tulajdonjogot is biztosítanak. A veszélyes áruk fuvarozása esetén ezen túlmenően
lényeges eligazodási pont a közlekedés szereplői számára – beleértve a katasztrófa
védelmet is. A fuvarlevél pontos kitöltésének kulcsfontosságú szerepe van, már csak
azért is, mert más okmányok kikötéséhez szolgálhat alapul. Az okmányok
kitöltésének adminisztratív hibája csak zavarokat okozhat a fuvarozás

végrehajtásában, de az estleges haváriák esetén már végzetes következményekkel is
járhat. Az ADR/RID – de a többi alágazat szabályozása is hasonlóan – az „áru
megnevezése” rovatba az alábbi adatok beírását követeli meg:
• az „UN” betűk után a négy jegyű UN számot (ADR/RID „A” táblázat 1. oszlop)
• hivatalos szállítási megnevezés (2. oszlop), ha a 6. oszlopban a 274 kód áll,

zárójelben a műszaki megnevezést is meg kell adni
• veszélyességi bárca száma (ha több is van, azokat zárójelben), az ADR/RID 1.

osztály anyagai esetén a 3b osztályozási kód, radioaktív anyagok estében az
osztály „7” – es száma
• ha van, akkor a csomagolási csoport római száma az alábbi szerint zárójelben

(„PG II”)
• csak az ADR – ben, ha van alagút korlátozási kód, zárójelben nagybetűkkel (pl.
C/D), az alagút korlátozási kódot nem kell megadni útvonalterv alapján történő
fuvarozás esetében
• csak az ADR – ben a „ 640. vagy 640X különleges előírás”, ha a 6. oszlopban a

640 kód áll
• amennyiben a rakományban több UN számhoz tartozó anyag, vagy tárgy van,

az adatokat, valamint a tömeg és térfogat értékeket tételenként kell megadni
Az alábbiakban néhány példa található az általános és különleges esetekre is:
1./ 1 db NAGYCSOMAGOLÓESZKÖZ(IBC) UN 1500 NÁTRIUMNITRÁT 5.1 (6.1)

(PGII)
2./ UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG M.N.N. 9 (PG III)

(Pesticid: INSECTICIDE 2000)
3./ UN 1194 ETILNITRIT OLDAT 3 (6.1) (PG I) (C/E)
Abban az esetben, ha egy veszélyes áru a vízi környezetre is veszélyes és meg kell
jelölni a vízi környezetre veszélyes jelzéssel, akkor az UN 3077 és UN 3082
anyagainak kivételével a besorolás részeként a fuvarokmányon fel kell tüntetni a
„ Környezetre veszélyes”kifejezést.
UN 1017 CHLORINE 2.3 (5.1,8) (C/D) environmentally hazardous
Tengeri szállítást is magába foglaló szállítási lánc esetén, az IMDG – Code szerinti
„tengervíz szennyező / Marine Pollutant” kifejezés a MARPOL 73/78 Egyezménnyel

összhangban szintén elfogadott az ADR szerint. Ilyenkor azonban még hivatkozni kell
a fuvarokmányban, hogy: „Az 1.1.4.2.1 pont szerinti szállítás”.
UN 1203 GAZOLIN 3 (PG II) (D/E) „Marine Pollutant” Szállítás az 1.1.4.2.1

bekezdés szerint
A hulladékok fuvarokmányban történő bejegyzési sorrendje. Eddig mindig a

„Hulladék” kifejezéssel kezdődött a besorolás. Az új ADR szerint viszont az
anyagokhoz hasonlóan az UN számmal kell kezdődnie a bejegyzésnek, például:
„UN 1230 HULLADÉK, METANOL 3 (6.1) (PG II) (D/E)”
A hulladékokhoz hasonlóan az üres tisztítatlan tartányoknál a helyes beírási sorrend:

az „üres tisztítatlan” vagy „utolsó rakomány maradéka” kifejezések valamelyikét nem
a helyes szállítási megnevezés elé vagy mögé, hanem a teljes besorolás elé vagy
mögé kell írni.
ÜRES TISZTÍTATLAN ACÉLHORDÓ, UTOLSÓ RAKOMÁNY UN 1203 BENZIN 3

(PGII)
ÜRES TARTÁNYJÁRMŰ, UTOLSÓ RAKOMÁNY UN 1090 ACETON 3 (PG II)
Amennyiben újratölthető nyomás alatt álló tartályt, vagy gázpalackot kívánnak

fuvarozni az időszakos vizsgálati határidő lejárta után a „Szállítás a 4.1.6.10
bekezdés szerint”, ha ugyanezt IBC esetében kell megtenni a „Szállítás a
4.1.2.2b bekezdés szerint” bejegyzéseket kell tenni a fuvarlevélen.
A 100 C felett fuvarozott folyadékokat, vagy a 240 C felett fuvarozott szilárd

anyagokat az ADR/RID magas hőmérsékletű anyagoknak tekinti. Azokat a tartányokat
(minden formában), valamint különleges járműveket és konténereket, amelyekben
magas hőmérsékletű anyagokat szállítanak, el kell látni a járművek mindkét oldalán
és hátulján, a konténerek, tankkonténerek és mobil tartányok mindkét oldalán és
mindkét végén egy háromszög alakú, legalább 250 mm oldalhosszúságú, vörös színű
jelöléssel, amely egy hőmérő-szimbólumot tartalmaz. Az így jelölendő anyagokra a
3.2 fejezet „A“ táblázatának 6. oszlopában az 580-as különleges előírás utal.
Amennyiben a helyes szállítási megnevezésben nem szerepel a „MAGAS
HŐMÉRSÉKLETŰ” vagy az „OLVASZTOTT” kifejezés, közvetlenül az áru neve elé a
„FORRÓ” szót kell beírni.
A tűzijáték testek (UN 0333, UN 0334, UN 0335, UN 0336, UN 0337) szállításnál nem
kell a besorolás jóváhagyási dokumentumát a küldeményhez mellékelni, de a
fuvarokmányba a besorolást jóváhagyó hatósági dokumentum azonosítóját be kell
jegyezni.
UN 0336 TŰZIJÁTÉK TESTEK 1.4G 1.4
(„A tűzijáték testeket a GB illetékes hatósága sorolta be a GB/HSE 24113 számon.”)
A gázosítószer hatása alatt álló áruszállító egységeknél az alábbi fuvarokmány

bejegyzés alkalmazható:
UN 3359 GÁZOSÍTÓSZER HATÁSA ALATT ÁLLÓ TARTÁNY, 9 osztály
Az ilyen csomagolóeszközt, vagy szállítójárművet a megfelelő táblával meg kell

jelölni.

Az írásbeli utasítás:
Az ADR 2011 módosítja az írásbeli utasítás tartalmát. Változik az írásbeli utasítás

szerepe, tartalma, nyelvezete és a hozzá kapcsolódó felelősség is. Hosszú folyamat
zárult le ezzel, melyben a FIATA, IRU és a CEFIC is sokat dolgozott. Az új előírások
nem feltétlenül sikerültek a legjobban, vélhetően az új írásbeli utasítással
kapcsolatban sok kérdés merül még fel a jövőben. Az új írásbeli utasítást a fuvarozó
köteles biztosítani. A feladó nem felel érte. Csak a gépkocsivezető által olvasni és
megérteni képes nyelven kell biztosítani. Tehát megszűnik az a követelmény, hogy az
összes olyan ország nyelvén szükséges az írásbeli utasítást biztosítani, amelyeket a
szállítmány érint. Az új írásbeli utasítás nem tartalmaz vegyszer specifikus
információkat. Négyoldalas lesz, melynek első oldala a gépkocsivezető általános
teendőit tartalmazza egy esetlegesen bekövetkező baleset vagy rendkívüli esemény
során, a második és harmadik oldalon a veszélyességi bárcák találhatók, és minden
bárcához egy rövid leírás illetve intézkedés tartozik. A negyedik oldal pedig a
veszélyes árut szállító járművön tartandó felszereléseket sorolja fel. A korábbival
ellentétben nem kell például védőruhát és védőcsizmát vinni az útra. Mérgező
anyagok szállításához légzésvédő készülék biztosítása kötelező. Mivel csak a
gépkocsivezető nyelvén kell kiállítani az írásbeli utasítást, ezért egyéb információ
ezen a dokumentumon nem tüntethető fel, mert az idegen országban az okmány
ellenőrizhetőségét nagymértékben megnehezítené. Kiegészítő információ ezért csak
külön mellékletben csatolható az írásbeli utasításhoz.

ÍRÁSBELI UTASÍTÁS
ADR-5
Teendők baleset vagy más veszélyhelyzet esetén
A jármű személyzetének a szállítás során – esetlegesen – bekövetkező

baleset vagy más veszélyhelyzet esetén – ha lehetséges és biztonságosan
végrehajtható – a következőket kell tennie:
• Álljon meg a járművel, állítsa le a motort, ha van akkumulátortelep-

főkapcsoló, áramtalanítson!
• Kerüljön minden gyújtóforrást, főleg ne dohányozzon és ne kapcsoljon be

semmilyen elektromos berendezést!
• Értesítse a megfelelő beavatkozó, kárelhárító szolgálato(ka)t, adjon meg

minden lehetséges felvilágosítást a balesetről, illetve a rendkívüli eseményről
és az érintett veszélyes anyagról!
• Vegye fel a fényvisszaverő mellényt (ruházatot), és a megfelelő helyre állítsa

fel a figyelmeztető jelzőket!
• Készítse elő a fuvarokmány(oka)t, hogy a beavatkozóknak azonnal átadhassa,

ha megérkeznek!
• A kifolyt, kiszóródott anyagba ne lépjen bele és ne nyúljon hozzá, tartózkodjon

a szél felőli oldalon, nehogy a füstöt, a port, a gőzt vagy a párát belélegezze!
• Ha a gumiabroncsnál, a fékberendezésnél vagy a motortérben kezdődő,

kismértékű tüzet észlel, kísérelje meg eloltani a tűzoltó készülékkel, de csak ha
biztonságosan meg tudja tenni!
• A rakománytérben keletkező tűz oltását a jármű személyzetének tilos

megkísérelnie!
• Ha biztonságosan megoldható, a járművön található eszközökkel próbálja

megakadályozni, hogy az anyag a felszíni vizekbe, a talajba vagy a csatorna-
hálózatba szivárogjon, illetve a kiömlött, kiszóródott anyagot próbálja felfogni!
• Húzódjon távolabbra a baleset vagy veszély helyszínétől, figyelmeztessen

másokat is, hogy maradjanak távol, kövesse a beavatkozó, kárelhárító
szolgálat(ok) utasításait, illetve tanácsait!
• Ha szennyeződött a ruhája, vesse le, és a szennyeződött védőeszközökkel

együtt biztonságosan helyezze el!
Kiegészítő útmutatás a járműszemélyzet részére a veszélyes anyagok

veszélyeinek jellemzőiről osztályonként, az adott körülményektől
függő teendőkről

Személyi védőeszközök és egyéb felszerelések az általános tennivalók és az
egyes veszélyek fennállása esetén teendők végrehajtásához, melyeket az
ADR 8.1.5 szakasza szerint a szállítóegységen kell tartani.
A következő felszerelést mindig a szállítóegységen kell tartani, bármelyik
veszélyességi bárca, illetve nagybárca használata esetén:
• minden járműre egy, a jármű legnagyobb megengedett össztömegének és a

kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó éket;
• két, önmagában megálló figyelmeztető jelzőt;
• szemöblítő folyadékot,
A járműszemélyzet minden tagja részére:
• fényvisszaverő mellényt (ruházatot) (pl. az EN 471 szabványnak megfelelőt

vagy azzal egyenértékűt);
• hordozható világítókészüléket;
• egy pár védőkesztyűt; valamint
• a szem védelmére alkalmas eszközt (pl. védőszemüveget).
Bizonyos osztályokhoz a következő kiegészítő felszerelés szükséges:
• 2.3 vagy a 6.1 veszélyességi bárca, illetve nagybárca használata esetén a

járműszemélyzet minden tagja részére légzésvédő maszk (menekülő-kámzsa);
• lapát c;
• csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz c;
• műanyag gyűjtőedény c.
a/ Nem szükséges az 1, 1.4, 1.5, 1.6, 2.1, 2.2 vagy 2.3 számú veszélyességi
bárca, illetve nagybárca használata esetén.
b/ Például az EN 141 szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű, A1B1E1K1-

P1 vagy A2B2E2K2-P2 típusú, kombinált (gáz és részecske) szűrővel ellátott
légzésvédő maszk (menekülőkámzsa).
c/ Csak a 3, 4.1, 4.3, 8 és 9 veszélyességi bárca, illetve nagybárca használata

esetén szükséges.

Összehasonlításként a régi típusú Írásbeli Utasítás:

1. Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása
Kereskedelmi név: Szén-monoxid, sűrített gáz:

Szén-monoxid 3.7 (CO 3.7)
Szén-monoxid 4.7 (CO 4.7)
Biztonsági adatlap száma: ALH-CLP_014_V0
Kémiai leírás: Szén-monoxid (sűrített)

CAS szám : 000630-08-0
EK szám : 211-128-3
Index Sz. : 006-001-00-2
Regisztrációs szám: A regisztrációs határidő még nem járt le.
Vegyi képlet: CO
Felhasználás: Ipari- és szakmai felhasználások. A terméket

kizárólag szakképzett személyzet használhatja.
Munkahelyi kockázat elemzésben a felhasználó köteles
értékelni a termék veszélyeit.
Gyártó/Forgalmazó cég neve: AIR LIQUIDE Hungary Ipari Gáztermelő Kft.

Krisztina krt. 39/b
H-1013 Budapest Hungary
Telefon: +36 (06)-1-339-8650
Vészhelyzeti tel.:+36-48-511-407 (24 órás ügyelet)
E-mail cím: sales@airliquide.hu

Sűrgősségi telefonszám: Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató
Szolgálat
Cím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.
Telefon zöld szám: 06/80/201-199 (éjjel-nappal)

2. Veszélyesség szerinti besorolás
Az anyag vagy keverék osztályozása: Veszélyességi osztályok és kategóriák
kódjai:
FIZIKAI VESZÉLYEK: Rendkívül tűzveszélyes gáz. Veszély (H220)

Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására
robbanhat. Figyelem (H280)
Belélegezve mérgező. Veszély (H331)
Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő
gyermeket. Veszély (H360)
Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a
szerveket. Veszély (H372)
EK besorolás: F+; R12; R61; T; R23-R48/23
Címkézési elemek:
Címkézés
Veszélyt jelző piktogram:
Veszélyt jelző piktogram száma: GHS06 - GHS02 - GHS08 - GHS04
Figyelmeztetés: Veszély
Figyelmeztető mondat: H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz.

H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására
robbanhat.
H331: Belélegezve mérgező.
H360: Károsíthatja a termékenységet vagy a
születendő gyermeket.
H372: Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén
károsítja a szerveket
Óvintézkedésre vonatkozó mondat:
Megelőzés: P260: A gáz/gőzök belélegzése tilos.

P210: Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/…/ forró felületektől
távol tartandó. Tilos a dohányzás
P202: Ne használja addig, amíg az összes biztonsági
óvintézkedést el nem olvasta és meg nem értette.
Elhárító intézkedések: P304+P340+P315: BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az

érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan
nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen
tudjon lélegezni. Azonnal orvosi ellátást kell kérni.
P308+P313: Expozíció vagy annak gyanúja esetén:
Orvosi ellátást kell kérni.

P377: Égő szivárgó gáz:vcsak akkor szabad a tüzet
oltani, ha a szivárgás biztonságosan megszüntethető.
P381: Meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást, ha
ez biztonságosan megtehető.
Tárolás: P403: Jól szellőző helyen tárolandó.
P405: Elzárva tárolandó.
EU címkézés: Veszélyjelek:
R-mondatok: R61: A születendő gyermekre ártalmas lehet.

R12: Fokozottan tűzveszélyes.
R2: Belélegezve mérgező.
R48/23: Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos
egészségkárosodást okozhat.
S-mondatok: S1: Elzárva tartandó.

S2: Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S3: Hűvös helyen tartandó.
S7/9: Az edényzet légmentesen lezárva, jól szellőztethető
helyen tartandó.
S33: A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell.
S36/37: Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt kell viselni.
S38: Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell
alkalmazni
S39: Szem-/arcvédőt kell viselni.
S45: Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell
hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.
S51: Csak jól szellőztetett helyen használható.
Egyéb veszélyek: Nincs.
3. Összetétel, vagy az összetevőkre vonatkozó adatok
Anyag/készítmény: Anyag

Anyagnév: Tartalom CAS szám EK szám Index Sz. Megj.
Besorolás
Szén-monoxid 100 % 000630-08-0 211-128-3 006-001-00-2 2

F+; R12;
R61; T;
R23-R48/23
--------------
H220
H280
H331
H360U
H372
Nem tartalmaz olyan egyéb összetevőket, vagy szennyeződéseket, amelyek a termék

osztályba sorolását befolyásolnák.
Megj. 1 Felsorolva a REACH rendelet IV / V mellékletében.

Megj. 2 A regisztrációs határidő még nem járt le.
Teljes R mondatok a 16-os fejezetben.
Teljes S mondatok a 16-os fejezetben.
4. Elsősegély-nyújtási intézkedések
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
Általános:
Rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. A sérültet azonnal menekítsük ki a
veszélyes expozíciót okozó környezetből. Az elszennyeződött ruházatot és
lábbelit azonnal el kell távolítani és újbóli használat előtt meg kell tisztítani.
Öntudatlan,v agy görcsös roham esetén a beteggel folyadékot itatni, vagy ilyen
esetben hányást kiváltani nem szabad! Amennyiben mérgezési tünetek
jelentkeznek, illetőleg mérgezés gyanúja merül fel, azonnal hívjunk orvost és
mutassuk meg a címkét vagy a biztonsági adatlapot.
Belégzés esetén:
A helyszínre azonnal hívjunk orvost. A beteget vigyük friss levegőre és
helyezzük nyugalomba. Tartsuk melegen a testét. Eszméletvesztés veszélye
esetén a sérültet oldalfekvésbe kell helyezni és így szállítani.
Szembe jutást követően:

Szembe jutást követően a szemet bő, folyó vízzel – legalább 10-15 percen át –
ki kell
öblíteni a szemhéjszélek széthúzása és a szemgolyó egyidejű mozgatása
mellett. Panaszok
jelentkezése esetén azonnali szakorvosi ellátás szükséges.
Bőrre jutást követően:

A szennyezett ruhadarabot folyó víz alatt el kell távolítani, a szennyezett
testfelületet bő vízzel alaposan le kell mosni. Sérülés esetén a sebet gondosan

meg kell tisztítani és steril kötszerrel be kell fedni. Panasz, sérülés jelentkezése
esetén szakorvosi ellátás szükséges.
Lenyelés:
A lenyelés nem tartozik a potenciális expozíciós utak közé.
5. Tűzvédelmi intézkedések
Speciális kockázatok:
A tűz hatására bekövetkezhet a tárolóedény felszakadása/robbanása. Éghető
gáz.
Veszélyes égéstermékek: Nincs.
Oltóanyag, alkalmas oltószer: Minden ismert oltószer használható.
Speciális eljárások:
Ha lehetséges, a termék kiáramlást el kell állítani.
Tartályt el kell távolítani a tűz környezetéből vagy védett helyről vízzel kell
hűteni.
Folytassa védett helyről a vízzel történő hűtést, amíg a tartály hűvös nem
marad.
Spontán, robbanásszerű újragyulladás lehetséges.
Tűzveszélyességi osztály: Fokozottan tűz és robbanásveszélyes „A”
Speciális védőfelszerelés tűzoltóknak:

Tűzoltáskor a teljes testfelületet védő ruházat, védőkesztyű, védőlábbeli, a
szemet és az arcfelület védelmét biztosító, a környezeti levegőtől független
izolációs légzésvédő használata kötelező.
6. Intézkedés véletlenszerű expozíciónál
Személyre vonatkozó óvintézkedések:

A területet ürítse ki. Gondoskodjon a megfelelő szellőzésről. Gyújtóforrásokat
távolítsa el.
Az érintett területet körül kell zárni. A veszélyeztetett helyiségben csak a
kijelölt személyek, a mentesítést végzők tartózkodhatnak. Csak az arra
kiképzett dolgozó irányíthatja a mentesítést. A mentesítéshez az anyagot át
nem eresztő anyagból készült, a vegyi anyagokkal szemben ellenálló
védőruházat, védőkesztyű, védőlábbeli, védőszemüveg, a környezeti levegőtől
független, izolációs légzésvédő viselése szükséges.
Környezetre vonatkozó óvintézkedések:

Amennyiben lehetséges, el kell zárni a gáz kiáramlását. Meg kell akadályozni
csatornába, pincébe, munkagödörbe bejutását, ahol veszélyes lehet a gáz
felgyülemlése.
A mentesítés módszerei:

A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell. Gyújtószikrát okozó villamos
készülékek és kapcsolók nem működtethetnek. A veszélyeztetett palackokat
vízpermettel hűtsük. Zárt helységben megfelelő szellőzést kell biztosítani, mivel
kiszoríthatja a levegőt, így fulladást okozhat, valamint mérgező is. A helyiség
újbóli használata előtt a gázkoncentrációt ellenőrizni kell.
7. Kezelés és tárolás
Kezelés:
A szén-monoxiddal érintkező berendezéseket az elektrosztatikus feltöltődés
ellen le kell földelni. Meg kell akadályozni a víznek a gázpalackba való
bejutását, a palackba történő visszaáramlását. A berendezéseket, készülékeket
a szén-monoxid bevezetése előtt nitrogénnel ki kell öblíteni. Kizárólag olyan
berendezések alkalmazása lehetséges, amelyek ezen termék tárolására, az
alkalmazott nyomásra, valamint a hőmérsékletre alkalmasak. Bármilyen
kérdés, kétség esetén konzultájon a gáz szállítójával. Tűzforrásoktól a
palackokat távol kell tartani. A palack oxidáló gázokkal, illetve más tüzet
elősegítő anyagokkal együtt nem tárolható. A kezelés során tartsa be a gáz
szállítójának előírásait. Nyomástartó edényeket (gázpalackokat) feldőlés ellen
biztosítani és más külső, fizikai behatásoktól védeni kell.
Tárolás:
A tárolótartályokat 50°C alatti, jól szellőző helyen kell elhelyezni. A
nyomástartó edényt (nyomás alatt lévő gázpalackot) baleset ellen védeni kell.
A palack oxidáló gázokkal és más tüzet tápláló vagy éghető anyagokkal együtt
nem tárolható.
8. Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem
Technikai intézkedések:
Általános és helyi szellőztetéssel/elszívással szükséges a munkahelyi
levegőminőségre vonatkozó határértékek betartása érdekében.
Személyi védőintézkedés:
Az előírt szellőzést biztosítani szükséges. Megfelelő kéz-, test és fejvédelem
szükséges. A termékkel való kapcsolatba kerülés esetén a dohányzás tilos!
Autogén vágásnál és hegesztésnél megfelelő szűrőüveggel rendelkező
védőszemüveget kell használni.
Expozíció határértékek:
ÁK- érték: 33 mg/m3
CK- érték: 66 mg/m3
Kézvédelem:
Megfelelő védőkesztyű alkalmazása szükséges.
Szemvédelem:
Védőszemüveget kell használni.

Testvédelem:
A gázzal/gázpalackkal való kapcsolatba kerülés esetén védőcipő és védőkesztyű
alkalmazása szükséges. A munkahelyen étkezni, dohányozni, szikraképződés
veszélyével járó munkát végezni nem szabad!
9. Fizikai és kémiai tulajdonságok
Állapota 20 °C-on: Gáz

Színe: Színtelen gáz
Szaga: Szagtalan.
Moláris tömeg: 28
Olvadáspont [°C]: -205
Forráspont [°C]: -192
Kritikus hőmérséklet [°C]: 140
Gőznyomás [20°C]: Nem alkalmazható!
Relatív sűrűség, gázállapot (levegő = 1): 1
Relatív sűrűség, folyadékállapot (víz = 1): 0,79
Oldhatóság vízben [mg/l]: 30
Robbanási határérték (tf% levegőben):10,9-74 (ARH=10,9 tf%; FRH=74tf%)
Gyulladáspont [°C] : 620
10. Stabilitás és reakcióképesség
Veszélyes bomlástermékek: Nincs.

Nem összeférhető anyagok:
Levegő, Oxidálószer. Levegővel robbanásveszélyes
keveréket képezhet.
Oxidálószerekkel heves reakcióba léphet.
Kerülendő körülmények:
Forró felületektől, szikrától, más gyújtó és hőforrástól
távol tartandó.
11. Toxikológiai információk
Akut toxicitás:
Belélegezve mérgező. Ismert a magzatkárosító hatása. Károsíthatja a
vörösvérsejteket. Zárt térben kiszoríthatja a levegőt, és fulladást okozhat (a
sérült nem észleli). Rosszul szellőzött és zárt helyiségben eszméletvesztés és a
légzés leállása következhet be. Felszívódás a tüdőn keresztül. A hemoglobin
megkötése miatt gátolja az oxigén
ellátást. A mérgezés oka általános anoxia (oxigén hiány). A belégzés a
koncentrációtól függ_en fejfájást, szédülést, émelygést, hallás és
látászavarokat, szívdobogást, fáradtságot, ingerlékenységet, izomgyengeséget,
a vérnyomás emelkedését, légzési nehézségeket, eszméletvesztést és halált is
okozhat. Agyi ödéma és agykárosodás léphet fel.
LC50 inhalációs (patkány) 1807 ppm/4H
12. Ökológiai információk
Információk a környezeti hatásokról:

A szén-monoxid a vizek él_világát és az ivóvizet veszélyezteti. Halakra
mérgező. Halálos hatás halakra, 1,2 mg/l értéktől.

13. Hulladék kezelési szempontok
Általános:
Ne áramoltassuk olyan csatornába, pincébe, munkagödörbe, vagy hasonló
helyre, ahol veszélyes lehet a gáz felgyülemlése. Az üres palackban lévő
maradéktöltet is veszélyes! Ha tanácsadásra van szükség, érdeklődjön a gáz
szállítójánál.
EWC-kód : 160504 – nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat

tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is)
14. Szállítási információk
UN szám: 1016
Veszélyt jelölő szám: 263
2.3 Mérgező gáz 2.1 Éghető gáz
Szárazföldi szállítás
ADR/RID
Helyes szállítási megnevezés: Szén-monoxid, sürített

- ADR osztály: 2
- ADR/RID osztályozási kód: 1 TF
- Csomagolási utasítás: P200
- Alagút tiltás: B/D: Tartányos szállítás esetén: tilos áthaladni a C, a D és
az E kategóriájú alagutakon; Egyéb szállítás esetén: tilos
áthaladni a D és az E kategóriájú alagutakon
Tengeri szállítás
IMO-IMDG kód
• Sállítási név: Szén-monoxid, sürített
• Osztály: 2.3
- Csomagolási utasításP200
- (EmS) - Tűz: F-D
Légi szállítás
ICAO/IATA
Megfelelő szállítási elnevezés. Szén-monoxid, sürített
• Osztály: 2.3
• Csomagolási utasítás: 200
IATA-személyszállító repülőgépen: SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPRE TILOS
FELVENNI.
Teherszállító repülőn: Tilos

További szállítási információk:
Tilos olyan járművön szállítani, amelynek rakodótere nincsen leválasztva a

vezetőfülkétől. A vezetőnek tisztában kell lenni a veszélyekkel, amelyek
baleset, vagy veszély esetén felléphetnek.
A szállítás megkezdése előtt:
• a nyomástartó edényeket megfelelően rögzíteni
• a nyomástartó edény szelepének zárva és tömítve kell lennie
• a szelep lezáró anya vagy lezárócsap (amelyik rendelkezésre áll)
megfelelően zárva kell legyen
• a szelepbiztosító berendezés (amennyiben rendelkezésre áll) megfelelően
zárva kell legyen
• megfelelő szellőzést biztosítani kell
• a vonatkozó előírásokat betartani szükséges
15. Szállítási információkhoz tartozó hatályos szabályok
1993. évi XCIII. Tv. A munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról

szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
25/2000 (IX.30.) Eüm-SzCsM e. r. a munkahelyek kémiai biztonságáról
2000. évi XXV. Tv. A kémiai biztonságról
44/2000 (XII.27.) EüM r. A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel

kapcsolatos egyes eljárások, ill. tevékenységek részletes szabályairól
18/2006. (I. 26.) Korm. Rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetek elleni védekezésről
1907/2006/EK rendelet A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről,

engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH)
453/2010/EU r. (2010. május 20.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről,

engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet
módosításáról
1272/2008/EK rendelet
82/501/EEC SEVESO irányelv
16. EGYÉB INFORMÁCIÓK
Az összes/helyi előírást betartani szükséges. Biztosítani kell, hogy a közreműködő

vagy a munkát végző az anyag
tulajdonságaival – mérgező és gyúlékony mivoltával – tisztában legyen. A
munkatársak oktatásánál ezt különösen
ki kell azt hangsúlyozni. A légzőkészülék megfelelő használatát gyakoroltatni kell.
R-mondatok:

R61: A születendő gyermekre ártalmas lehet.
R12: Fokozottan tűzveszélyes.
R23: Belélegezve mérgező.
R48/23: Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást
okozhat.
S-mondatok:
S1: Elzárva tartandó.
S2: Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S3: Hűvös helyen tartandó.
S7/9: Az edényzet légmentesen lezárva, jól szellőztethető helyen tartandó.
S33: A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell.
S36/37: Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt kell viselni.
S38: Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell alkalmazni
S39: Szem-/arcvédőt kell viselni.
S45: Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a
címkét meg kell mutatni.
S51: Csak jól szellőztetett helyen használható.
H-mondatok:
H220: Rendkívül tűzveszélyes gáz.
H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat.
H331: Belélegezve mérgező.
H360: Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket.
H372: Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket
. P-mondatok:
P260: A gáz/gőzök belélegzése tilos.
P210: Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/…/ forró felületektől távol tartandó. Tilos a
dohányzás
P202: Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem
olvasta és meg nem értette.
P304+P340+P315: BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre
kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon
lélegezni. Azonnal orvosi ellátást kell kérni.
P308+P313: Expozíció vagy annak gyanúja esetén: Orvosi ellátást kell kérni.
P377: Égő szivárgó gáz:vcsak akkor szabad a tüzet oltani, ha a szivárgás
biztonságosan megszüntethető.
P381: Meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást, ha ez biztonságosan
megtehető.
P403: Jól szellőző helyen tárolandó.
P405: Elzárva tárolandó
Megjegyzés.
Ez a biztonságtechnikai adatlap a jelenlegi európai előírásoknak megfelelően készült.
Minden országra érvényes, amelyek ezeket a szabályozásokat a saját nemzeti
jogrendjükbe átvették.
A dokumentumban megadott részletes információk az ismeretek mai szintjén
alapulnak. Bár a dokumentum összeállítását kellő körültekintéssel végeztük, a termék
nem rendeltetésszer használatából eredő sérülésekért vagy egyéb károkért nem
vállaljuk a felelősséget. Mielőtt a terméket valamilyen új folyamatban vagy kísérletnél
használnánk, gondosan tanulmányozni kell az anyag összeférhetőségét és a
biztonságot.
A dokumentum vége.
AIR LIQUIDE HUNGARY – Ipari Gáztermelő KftH – 1013 Budapest

Krisztina Krt. 39/b

Tel.: +(36) 1 339 86 50
Fax: +(36) 68 411 503
Sürgősségi telefonszám: 06/80/201-199 (éjjel-nappal)
Homepage: www.airliquide.hu
E-mail: sales@airliquide.hu
Jármű jóváhagyási igazolás.
Veszélyes áruk közúti fuvarozását csak az ADR előírásainak megfelelően kialakított

járművekkel szabad végezni. A járművek kialakitásánál különös figyelemmel kell
lenni az elektromos hálózat, a vezetőfülke, a fék- és kuplungrendszer kialakítására,
sebesség határoló beépítésére. Az ADR öt jármű kategóriát határoz meg:
• EX/ - II vagy EX/ - III: Az 1. osztály robbanóanyagainak és robbanóanyagot
tartalmazó tárgyak szállítására.
• MEMU típusú jármű: mobil egység az 1. osztály robbanóanyagainak és
robbanóanyagot tartalmazó tárgyainak az előallítására.
• FL típusú jármű Legfeljebb 60 C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok,
vagy gyúlékony gázok szállítására, ha az anyagot 3 m – nél nagyobb mobil
tartányba, tank-, vagy MEG- konténerbe töltik. Az 1 m –nél nagyobb battériás
járműnek is ez a jele.
• OX típusú jármű használható a hidrogén-peroxid, vagy annak 60 %-nál
magasabb vizes oldatának szállítására, ha a tankkonténer több, mint 3 m, ill a
leszerelhető, vagy a rögzített tartány több, mint 1 m.
• AT típusú jármű felhasználási területe azonos az FL és OX típusú járművekével,
de felépítésében azoktól eltér.
A járművek “edényei” (tartányok, tankkonténerek, tartálykocsik)

különbözőanyagokból eltérő technológiával készülhetnek. Alapvető követelmény, hogy
az edény és szerelvényeinek anyaga ne lépjen reakcióba a betöltött anyaggal, illetve
megakadályozza annak környezetbe való kijutását. A jármű helyes kiválasztásában a
tankkódol segítenek.
Más – más tankkodot használnak a 2. osztály és 3-9 osztály anyagainak szállítására.
Veszélyes áru szállítására kialakított, jóváhagyásra kötelezett (EX/II, EX/III, FL, OX,
AT) járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának engedélyezése a
területi közlekedési felügyeletek hatásköre. Az adott járműre szerelt, veszélyes árut
szállító felépítmény megfelelőségéről a Műszaki Biztonsági Felügyelőség és területi
szervei állítanak ki vizsgálati jegyzőkönyvet. Tartányjárművek esetében a jármű
jóváhagyási igazolás meghatározza a veszélyes áruknak azt a körét, melyek
szállítására a tartányszerelvényt engedélyezi.
A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezet-és

Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető a 192/2003. Korm.
rendeletben meghatározottak szerint. A veszélyes hulladékot kitöltött "SZ"
kísérőjeggyel kell szállítani. Az un. "begyűjtési engedéllyel" is rendelkező szállítók "K"
kísérőjeggyel is végezhetnek szállítási tevékenységet. A veszélyes hulladékok
jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.

Tankkód a 2. osztályban 4 részből áll. (pl.: P 21 B N)
1. rész: Tartány típus

C tartány vagy jármű sürített gázokhoz
P tartány vagy jármű cseppfolyósított, vagy nyomás alatt oldott gázokhoz
R tartány vagy jármű mélyhűtött cseppfolyósított gázokhoz
2. rész: Számítási nyomás

x az ADR/RID által meghatározott legkisebb probanyomással készült tartány
pl.:21 a legkisebb számítási nyomás bar-ban megadva
3. rész: Nyílások
B háromszoros zárószerkezetű alsó nyílással ellátott tartány, aminek nyílásai a
folyadék szint alatt vannak.
C háromszoros zárószerkezetű felső nyílással ellátott tartány, a folydékszint alatt csak
tisztító nyílásokkal.
D háromszoros zárószerkezetű alsó nyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint
alatt nincsenek nyílások.
4. rész: Biztonsági szelepek / - szerkezetek

N nem légmentesen záró biztonsági szeleppel ellátott tartány
H Légmentesen zárt tartány
(M) az anyag battériás járműben is szállítható
Tankkód a 3-9. osztályban ugyancsak 4 részből áll (pl.: L 10 B V)
1. rész: Tartánytípus
L folyékony, vagy olvasztott anyagokhoz használható tartány
S szilárd anyagokhoz használható tartány
2. rész: számítási nyomás

G a legkisebb próbanyomás értéke az általános előírások szerint (1 bar)
vagy a legkisebb számítási nyomás, ami lehet 1,5/ 2,65/ 4/ 10/ 15/ vagy 21 bar
3. rész: Nyílások
A kétszeres zárószerkezető fenék töltő-, vagy ürítőnyílással rendelkező tartány
B háromszoros zárószerkezető fenék töltő-, vagy ürítőnyílással rendelkező tartány
C felső töltő-, vagy ürítőnyílással ellátott tartány
D felső töltő-, vagy ürítőnyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint alatt nincs
nyílás
4. rész: Biztonsági szelepek, -szerkezetek

V Szellőztető rendszerrel ellátott, de lángzár védelem nélküli, vagy robbanási
nyomásnak nem ellenálló tartány
F Szellőztető rendszerrel és lángzár védelemmel ellátott, robbanási nyomásnak
ellenálló tartány
N Nem légmentesen záró, biztonsági szeleppel ellátott tartány
H Légmentesen zárt tartány
(+) A váltakozó használat alapvetően nem engedélyezett.

ADR Oktatási bizonyítvány
A spanyolországi katasztrófa következtében indult el intézményesített formában a

veszélyes árut szállító gépjárművezetők képzése is, először Németországban. A
veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók képzése - az 1987-es németországi
herborni súlyos baleset - következtében kezdődött meg 1989-től szintén
Németországban. Magyarországon először 1977-től a Hungarocamionnál képezték az
etilént szállító tartányjárművek vezetőit, majd 1980-tól a nemzetközi fuvarozásban
résztvevő gépkocsivezetők is kaptak ADR képzést. Nemzetközi szinten 1980-ban az
IRU javaslatot készített az ADR képzés egységesítésére és összehangolására. Ezek
után az ADR-ben először 1983. január 01-től írták elő a tartányos gépkocsivezetők
kötelező ADR képzését, majd 1985- től a vizsgakötelezettséget is. A vizsgáztatási
jogot Magyarországon az 1983-ban létrehozott Közlekedési Főfelügyelet (jelenleg
Nemzeti Közlekedési Hatóság) kapta. Az ADR-ben sokáig csak a tartányos
gépjárművezetők képzése volt szabályozva. A robbanóanyagok és tárgyak – 1 osztály
– szállítását végző gépjárművezetők képzését 1990-től írja elő az ADR. A nem
tartányos képzés (2-9 osztály küldeménydarabok és ömlesztett áru) 1995-től jelent
meg az ADR-ben, ha 3,5 t legnagyobb megengedett össztömeg feletti járművel
történik a szállítás. Ezt 2005. január 01-től terjesztették ki a 3,5 t-nál kisebb
járművekkel végzett szállításokra (az átmeneti idő 2 év). Rómában 1994-ben a WP.
15 határozata szerint informális ülésen tanácskoztak az országok az ADR képzés
egységesítése tárgyában. Az ADR-ben ezután erősen a német képzési gyakorlat
felépítését követő képzési rendszer jelenik meg. Ugyanakkor a mai napig jelentős
eltérések mutatkoznak a különböző országok ADR képzésében és
feltételrendszerében. Ezért is fontos az IRU törekvése az ADR képzés akkreditációs
rendszerére vonatkozóan, hogy a vizsgakövetelmények, a tematika, képzési idő,
gyakorlati képzés egységesíthető legyen.
Az ADR 2011 előírások értelmében, ha egy adott munkakörben dolgozó megfelelő
képzése még valamilyen oknál fogva nem történt meg, csak szakképzett személy
közvetlen felügyelete mellett végezhet munkát. A képzésre vonatkozó iratok
megőrzésének időtartamát, pedig a jövőben nem a munkáltató, hanem az illetékes
hatóság határozza meg. Ugyanilyen előírások lépnek életbe a közbiztonsági képzéssel
kapcsolatban, az 1.10 fejezetben. (Németországban az illetékes hatóság 5 évben
határozta meg az iratok megőrzésének időtartamát).
Változnak 2011 -től a gépjárművezetők ADR képzésére vonatkozó követelmények is .

Egyrészt az új ADR lehetőséget teremt korlátozott alaptanfolyami, illetve tartányos
szakosító képzésre, ami azt jelenti, hogy akár egy-egy speciális anyagra,
anyagcsoportra, illetve csak egy osztályra történjen meg a gépjárművezető képzése.
Például így lehetőség lesz az egész 3 osztály helyett, akár az UN 1202, UN 1203, UN
1223, 1268, 1863, 3475 számú anyagokra ADR oktatási bizonyítványt szerezni az
üzemanyagszektorban dolgozó gépjárművezetőknek. Ez fontos szempont és nagy
jelentőséggel bír, mert ez a gépkocsivezetők munkából való kivételének idejét és az
oktatás költségét is befolyásolja, nem beszélve az oktatás racionalizálásáról, hogy
olyan ismeretekkel nem terhelik ezeket a gépkocsivezetőket, amelyek a munkájukhoz
nem tartoznak. Nem véletlen, hogy ebben a témában már az új ADR életbe lépése
előtt megszületett az M202 multilaterális megállapodás, mely 2013.12.31-ig van

érvényben és többek között Németország és Franciaország is aláírta. Bővül az
oktatandó tananyag, és az előírt tematika. Az alagutakban való közlekedés és
magatartás vonatkozásában kell több ismeret kapnia a gépjárművezetőknek a
balesetek megelőzése és a biztonság területén. A közbiztonsági tudatosságra
(awareness) vonatkozó ismeretekkel szintén bővül a tananyag. Ezzel együtt a képzés
hatékonyságát növelni kell, mert különösen ismeretfelújító képzésnél csökken a
kötelezően előírt minimális képzési idő. Összevont ismeretfelújító képzés legalább 2
napos, míg nem összevont ismeretfelújító képzés akár 1,5 napos is lehet.
Új fényképes műanyag ADR oktatási bizonyítványt vezetnek be 2011.01.01-től.

Viszont az eddig megszokott ADR bizonyítványokat 2012.12.31-ig ki lehet még
állítani.
Így a bizonyítvány öt éves érvényességét is figyelembe véve elég sokáig

találkozhatunk majd régi és új bizonyítványokkal egyaránt.
Az új ADR bizonyítvány ISO 7810:2003 ID-1 előírások szerint műanyagból készül,

fényképes és fehér színű, fekete betűkkel írva. Biztonsági elemeket tartalmaz
(hologram, UV festékes nyomat, stb.).
Tanfolyam típusok (részképzések):

1. Nem tartányos alaptanfolyamra / 2-9 áruosztályokra:
(a jelentkezés feltétele: B kategóriás 2 éves jogosítvány, 20 éves életkor betöltése)
2. Nem tartányos szakosítóra / 1. osztály:

(2 - 9 áruosztályokra érvényes, nem tartányos ADR oktatási bizonyítvány)
3. Nem tartányos szakosítóra / 7. osztály:

(2 - 9 áruosztályokra érvényes, nem tartányos ADR oktatási bizonyítvány, és
alapfokú sugárvédelmi tanfolyam
4. Tartányos szakosítóra / 2. osztály / 3. osztály / 5.1-6.1-8-9 osztályok

- (2 - 9 áruosztályokra érvényes, nem tartányos ADR oktatási bizonyítvány C
kategóriás 2 éves jogosítvány, tartányos vezetési gyakorlat
5. Nem tartányos és tartányos ismeretfelújító tanfolyam ( a vizsga napján érvényes,

ADR oktatási bizonyítvány). Felújító vizsga csak a kategórián belül tehető!!!
Az alábbiakban az új bizonyítvány stilizált képe látható:

• tisztítási bizonylat

• veszélyes hulladék kísérő okmány

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről a
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ad eligazítást. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
2. számú melléklete a „Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról”,
amely általános és részletes előírásokat tartalmaz a hulladék termelője, szállítója,
begyűjtője és kezelője számára.
Veszélyes hulladékok szállításkor az SZ vagy K kísérőjegyet kell használni. SZ

kísérőjegyet veszélyes hulladék belföldön történő szállítása esetén kell kitölteni és a
szállítmányhoz csatolni. A begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítása
esetén pedig K kísérőjegyet lehet használni.
A kísérőjegyek használatának célja, hogy a veszélyes hulladékok szállítása során

információk álljanak rendelkezésre a hulladék átadójáról (termelő), átvevőjéről
(kezelő), szállítójáról, a szállított veszélyes hulladék tulajdonságairól, mennyiségéről,
valamint a szállítás módjáról. A szállítás dokumentálásán túlmenően a kísérőjegyek
használatának alapvető célja az is, hogy egy esetleges baleset esetén rendelkezésre
álljanak a szükséges intézkedések megtételéhez nélkülözhetetlen információk.
Az SZ kísérőjegy garnitúra négypéldányos bizonylat, amelynek egyes példányait
kitöltésük után a következőképpen kell felhasználni:
• az első példány a hulladék átvételét követően az átvevő (kezelő) példánya

marad,
• a második példány a szállítónál marad.
• a harmadik példányt az átvevő (kezelő) a szállítmány átvételét követő 3
munkanapon belül visszaküldi az átadónak (termelő) az átvétel megtörténtének
visszaigazolásaképpen, megőrzés céljából,
• a negyedik példány a termelőnél marad.
•
A K kísérőjegy garnitúra kétpéldányos bizonylat, amelynek egyes példányait
kitöltésük után a következőképpen kell felhasználni:
• az első példány az átvevőnél (kezelő) marad,

• a második példány a begyűjtőnél marad.
A veszélyes hulladék szállítása - a hatóság által rendszeresen ellenőrzött - speciális
dobozos zárt felépítményű, csepegés- és szegletmentes kialakítású, könnyen mosható
és fertőtleníthető, emelőhátfallal rendelkező korszerű, új tehergépkocsikkal történik,
melyeket más célra nem használunk.
Minden gépkocsi tartozéka a veszélyeshulladék-szállítás és az ADR előírásainak is

megfelelő ún. nagy ADR láda, melyben az egyéni védőfelszereléseken túl minden
megtalálható, ami egy esetleges havária esetén szükséges.

• különböző engedélyek, határozatok
• kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat
17. Együttes felelősség, közbiztonsági és alagút előírások.
A veszélyes áruk fuvarozásánál az áru helyes bevallásáért és ADR szerinti

besorolásáért a felelősség a gyártót, illetve a feladót terheli. Ez a körülmény
azonban nem mentesíti a fuvarozót és/vagy szállítmányozót attól, hogy a fuvarozás
során kellő óvatosságot tanúsítva, tapasztalatait felhasználva ellenőrizze az adott
küldemény veszélyességi besorolásának helyességét. Mindaddig nem továbbíthatja a
szállítmányt ameddig az előírt feltételek nem teljesülnek.
A veszélyes áru feladójának az alábbi szöveggel kell felelősséget vállalnia a

küldeményért:
„Kijelentem, hogy ezen küldemény tartalma teljes egészében és pontosan

leírásra került az alábbiakban megadott helyes szállítási megnevezéssel,
helyesen van besorolva, csomagolva, megjelölve, bárcával és nagybárcával
ellátva és a vonatkozó nemzetközi előírások szerint minden tekintetben
szállításra alkalmas állapotban van.”
Csak olyan gépkocsivezető fuvarozhat veszélyes árut, aki az áru veszélyességi

besorolásának megfelelő, adott szállítási módra vonatkozó ADR vizsgával rendelkezik.
Az ADR hazánkban belső joggá vált, ami azt jelenti, hogy hazai forgalomban
ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint nemzetközi közúti áruforgalomban.
A veszélyes áru kezelésében résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatai.
Általános biztonsági előírások.
A veszélyes áru szállításában részt vevőknek az előrelátható veszély természetének

és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket
és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR/RID
előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. Amennyiben olyan közvetlen
veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal
értesíteniük kell a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk
azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.
Az ADR a különböző résztvevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is

megadhatja. Ha egy Szerződő Fél véleménye szerint nem jár a biztonság
csökkenésével, a valamely résztvevőre háruló kötelezettségeket belföldi
jogszabályaiban átháríthatja egy vagy több másik résztvevőre, feltéve, hogy a
kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezekről az eltérésekről a Szerződő Félnek
értesítenie kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságát, amely a Szerződő
Felek tudomására hozza.

A fő résztvevők kötelezettsége.
Feladó kötelezettségei:
A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel
az ADR/RID előírásainak. A feladóra különösen a következő kötelezettségek
hárulnak:
• meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az RID/ADR-rel összhangban

van besorolva és az ADR - RID szerint szállítható;
• el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt
fuvarokmányokkal és kísérőokmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések,
bizonyítványok stb.)
• csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és
tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket,
MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia,
amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el
vannak látva az ADR - RID által előírt jelölésekkel;
• be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó
előírásokat;
• biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok
(tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek,
mobil tartányok és tankkonténerek), ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az
ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő
jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok
ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.
Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi

igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a
küldemény megfeleljen az ADR előírásainak. A feladó megbízhat a többi résztvevőtől
kapott adatokban és információkban.
Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót
írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére
kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van
kötelezettségei teljesítéséhez.
Az okmányokkal, illetve azok adataival kapcsolatban az EDP illetve EDI
alkalmazásának az egyértelmű lehetősége fogalmazódik meg a veszélyes áruk
szállításánál az írásos dokumentációk helyett. Azonban ezzel kapcsolatban a feladó
felé megfogalmazásra kerül egy új követelmény is, mely szerint:
Ha a veszélyes áru szállítási információ átadása a szállítónak EDP vagy EDI

technikával történik, a feladónak képesnek kell lennie az információ írásban történő
átadására is, ahol az információt az ADR – ben meg határozott sorrendben kell
feltüntetni.
Ha a fuvarozónak a veszélyes árura vonatkozó okmányokat elektronikus

adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikák használatával
adják át és az árut azután olyan fuvarozó fogja megkapni, akinek az okmányokra
írásban van szüksége, neki – azaz annak a fuvarozónak – gondoskodnia kell arról,

hogy az okmányokon feltüntetésre kerüljön az „eredetileg elektronikusan érkezett /
Original received electronically” felirat és az aláíró neve nagybetűkkel írva.
A feladónak és a szállítónak az ADR – ben előírt veszélyes áru fuvarokmányt és a

kiegészítő információkat és dokumentumokat legalább három hónapig meg kell
őrizniük. Ha a dokumentumokat számítógépen, elektronikusan vagy EDV –
rendszerben tárolják, a feladónak és a szállítónak azokat ki kell tudni nyomtatni.
Szállító (fuvarozó) feladatai:
A szállító (fuvarozó) felelőssége a veszélyes áruk átvételével kapcsolatban tovább

növekszik. Most már nemcsak az okmányok meglétéről kell meggyőződnie, hanem
arról is, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozóan az ADR
– ben előírt minden információt átadott.
A szállítóra (fuvarozóra) különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
• meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR/RID szerint
szállítható;
• meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;
• szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a
rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés,
szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;
• meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető
tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának
érvényességi ideje még nem járt le;
• ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve;
• meg kell győződnie arról, hogy a járművön az előírt veszélyességi bárcák és
jelölések el vannak helyezve;
• meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban
előírt eszközök a járművön vannak.
Az előzőeket - értelemszerűen - a fuvarokmány, ill. a kísérőokmányok alapján, a
jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell
végrehajtani.
Ha a szállító (fuvarozó) az ADR/RID előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a

küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.
Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát

veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága,
ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania.
A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az
útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhatnak a
szállítás folytatására.
Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, ill. a szállítás folyatására
engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges hatósági eszközökkel
támogatniuk kell a szállítót (fuvarozót). Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a
fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru

veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az
árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.
Címzett feladatai:
A címzett kötelezettsége az áru átvétele - kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő

indokkal rendelkezik, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR - RID
előírásokat betartották.
A címzettre a következő kötelezettségek hárulnak:

• el kell végeznie az ADR - RID által megkövetelt esetekben a járművek és
konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését;
• biztosítania kell, hogy ha már a konténereket teljesen kiürítették,
kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk jelölések.
Ha a címzett más résztvevők (kirakó-, tisztító-, fertőtlenítőhelyek stb.)
szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania
annak biztosítására, hogy az ADR - RID előírásainak megfeleljenek.
Ha az ellenőrzés során az ADR - RID előírásainak megsértését tapasztalják, a
címzett csak azután adhatja vissza a konténert/nagykonténert a szállítónak
(fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették.
A többi résztvevő kötelezettségei:
A többi résztvevőt, ill. kötelezettségeiket a következő - nem teljes körű - felsorolás

tartalmazza.
Berakó:
A berakóra különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
• csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az, az ADR - RID
szerint szállítható;
• amikor a becsomagolt veszélyes árut vagy tisztítatlan, üres csomagolóeszközt
ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át
olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült - különösen, ha az
nem tömített, szivárog, vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye -, amíg a
sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik a tisztítatlan, üres
csomagolóeszközökre is;
• amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be
kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;
• miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére
vonatkozó követelményeket;
• amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra
vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő,
korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási
cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.
Kirakó:
Kirakó az a vállalkozás, amelyik: a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-

konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a járműről lerakja, vagy a
küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműről
lerakja, a járműből vagy konténerből kirakja; vagy a veszélyes árut tartányból lefejti,
ill. az ömlesztett veszélyes árut a járműből, nagykonténerből, kiskonténerből vagy
ömlesztettáru-konténerből kirakja;

A kirakó fogalmával módosul a címzett feladatköre. Viszont a kirakó kötelezettségei
az alábbi részletességgel meghatározásra kerültek:
• Gondoskodnia kell arról, hogy a megfelelő áru kerüljön kirakásra,

összehasonlítva a fuvarokmányban levő információt a küldeménydarabon,
konténeren, tartányon, MEMU – n, MEG – konténeren vagy járművön levővel;
• Kirakás előtt és alatt ellenőriznie kell, hogy a csomagolóeszközök, a tartány, a

jármű vagy konténer nem sérült-e olyan mértékben, ami akadályozná a
kirakási műveletet. Ilyen esetben gondoskodni kell arról, hogy csak a megfelelő
intézkedések végrehajtása után rakodjanak ki;c) Be kell tartania a kirakásra
vonatkozó minden előírást;d) tartány, jármű vagy konténer kirakása után
azonnal
• El kell távolítania az esetleges veszélyes maradékot, ami a kirakási

(lefejtési)művelet során a tartány, jármű vagy konténer külsejére tapadt
• Gondoskodnia kell a szelepek és búvó nyílások fedelének zárásáról;
• Biztosítania kell, hogy a járművek vagy konténerek előírt tisztítása és

fertőtlenítése megtörténjen;
• Gondoskodnia kell arról, hogy miután a konténert teljes mértékben kirakták,

kitisztították és fertőtlenítették, ne legyenek rajta többé láthatóak az 5.3
fejezet szerinti veszélyességi jelölések
Csomagoló:
A csomagolóra különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
• be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó

előírásokat;
• amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a
küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.
Töltő:
A töltőre különösen a következő kötelezettségek hárulnak:
• a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és

szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;
• meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető
tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának
érvényességi ideje még nem járt le;
• tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott
tartány engedélyezve van;
• a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban
levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;

• a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb
töltési fokot vagy űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;
• a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;
• biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a
betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;
• a veszélyes áru, szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a
narancssárga táblák, veszélyességi bárcák (nagybárcák) az előírás szerint el
legyenek helyezve a tartányokon, a járműveken és az ömlesztett árut tartalmazó
kis- és nagykonténereken.
Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartó:
A tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartójára különösen a következő

kötelezettségek hárulnak:
• biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a
jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;
• biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban,
ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tankkonténer vagy a
mobil tartány a következő időszakos vizsgálatig kielégíti az ADR - RID előírásait;
• soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei
biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.
A veszélyes áruk fuvarozása csaknem minden esetben közbiztonsági kockázatot is

jelent. Fuvarozás előtt ennek mértékét az áru veszély forrásai alapján fel kell mérni,
és a legteljesebb mértékben figyelembe is kell venni. Alapvető szabályként kell
elfogadni a sűrűn lakott területek elkerülését, törekedni kell az autópályák
használatára. A közlekedési hatóságok számos helyen „Veszélyes anyagot szállító
járművel behajtani tilos” táblával megtiltják a közlekedést a veszélyeztetett
területeken, mint pl.: természetvédelmi területek ,élővizek környéke, sűrűn lakott
települések, közintézmények, különleges műtárgyak, vagy műemlékek. Szabályozzák
a közlekedés szereplőinek magatartását a veszélyes anyagot szállító járművekkel
szemben. Az ilyen járműveket csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni,
mellette elhaladni, megelőzni. A szokásos baleset kockázaton túl különös kockázatot
jelent az ütődés, a nem várt rázkódás, a csomagolás vagy a zárszerkezetek sérülése.
A veszélyes anyagot szállító járműveknek egymástól legalább 50 méter követési

távolságot kell tartani, egymástól ugyan ilyen távolságon belül pakolni. Tilos a
sátortábor, tömegközlekedés megállója, nyílt tűz, bármilyen távvezeték közelében, 50
méteren belül megállni. Tilos várakozni lakott területen, kivéve a fel- és lerakodást.
Ugyancsak tilos várakozni lakott területen kívül, épületektől, vasúti átjárótól, hídtól,
alagúttól, aluljárótól 50 méteren belül.
A veszélyes áruk fuvarozása esetén alapvető jelentősége van a rakomány megfelelő

elhelyezésének, rögzítésének a gépjárművön, tekintettel arra, hogy a járműről esetleg
lehulló árudarabok, amelyek veszélyes anyagot tartalmaznak, sérülésük révén komoly
károkat okozhatnak emberben és környezetben egyaránt.
A veszélyes anyagok szállítása során előállt rendkívüli eseményekről (elszóródás,
elcsurgás, tűz, baleset) azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Célszerű az értesítéskor
a sárga tábla, vagy az Írásbeli utasítás adatait megadni. A gépkocsivezetőnek a
járművet őrizetlenül hagyni tilos és figyelembe kell venni a rakományra vonatkozó
rendelkezéseket. Külön figyelmet kell fordítani az esetleges lopások, a személyek, és
a természet károsítás megakadályozására. Baleset esetén az eseményben nem

érintett járművezetőket is bejelentési kötelezettség terheli.
A közutak használatát ugyancsak törvény biztosítja (rongálás, szennyezés, behajtási

tilalmak). Külön figyelmet kell fordítani az alagút használatra. Az alagutakat a közút
kezelőjének az öt alagútkategória valamelyikéhez kell besorolni. A besoroláshoz
figyelembe kell venni pl.: A kockázat elemzéskor az alagutakban három fő veszély áll
fenn: tűz, mérgező gáz vagy illékony folyadék kiszabadulásának lehetősége, és a
robbanás.
Az infrastruktúra és a biztonság szempontjából a 2004/54/EK irányelvvel

összhangban az európai alagutakat 5 kategóriába sorolják be. A TERN keretében
(alagutak kockázatértékelése a veszélyes áruk szállításában) figyelembe veszik az
alagutak jellemzőit, a kockázatokat, az alternatív útvonalak meglétét vagy hiányát
és alkalmasságát, a szellőztetését, biztonsági felszereléseit, a riasztó és
jelzőrendszert, valamint a rendelkezésre álló forgalmi sávok számát és a menekülési
lehetőségeket. Az ADR 2007. 01.01-től hatályos szövege, már tartalmazta az új
alagút előírásokat, de átmeneti rendelkezéséként az illetékes hatóságoknak
2009.12.31-ig adott felkészülési időt az előírások teljesítésére. Az ADR 2009-es
előírásai az alagútkorlátozási kódok egy részében hoz változást. Megszűnnek a
B1D,B1E,C1D,C1E,D1E alagútkorlátozási kódok és helyettük a B/D,B/E,C/D,C/E,D/E
kódokat kell alkalmazni.
A korábbi szabályozás öt alagútkategóriája, csupán tájékoztatásul a következő:
„A” alagútkategória: nincs korlátozás
„B” alagútkategória: korlátozás az igen nagy robbanást okozó veszélyes árukra
„C” alagútkategória: korlátozás az igen nagy robbanást, nagy mennyiségű

mérgezőanyag kiszabadulását okozó veszélyes árukra
„D” alagútkategória: korlátozás az igen nagy robbanást, a nagy robbanást, a nagy

mennyiségű mérgezőanyag kiszabadulását vagy nagy tüzet okozó veszélyes árukra
„E” alagútkategória: korlátozás minden veszélyes árura néhány kivétellel
ADR alagút-kijelölések:

Az alagúthasználati tilalmakat az alagúthasználati kódok jelzik, amelyek az ADR 3.2
„A” táblázat 15 oszlopában találhatók meg. Ha a jármű több kódhoz tartózó vegyes
rakományt fuvaroz, akkor a legmagasabb fokozatot kell figyelembe venni. A veszélyes
árut szállító járművek közúti alagúton való áthaladását tiltó táblákat, jeleket vagy
jelzéseket olyan helyen kell elhelyezni, ahol még lehetőség van az alternatív útvonal
választására. A tiltó táblák kiegészítő táblákon mutatják az alagúthasználati kód
betűjelét.
Közbiztonsági szabályok.
A veszélyes áru szállításában részt vevőknek az előrelátható veszély természetének

és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és
károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR, RID
előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. Amennyiben olyan közvetlen veszély
áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell
a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az
információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.
Mindenkinek, aki a veszélyes áru szállításával kapcsolatba kerül, felelősségéhez
mérten figyelembe kell vennie a közbiztonsági követelményeket. Veszélyes áru
szállításával csak megfelelően azonosított fuvarozó bízható meg. Az átmeneti tároló
helyeken, ill. terminálokon, járműtelephelyeken, kikötőkben és rendező
pályaudvarokon belül a veszélyes áruk szállítása során átmeneti tárolásra használt
területeket megfelelően biztosítani kell, jól meg kell világítani és ha lehetséges és
indokolt, az illetéktelenek elől el kell zárni.
A RID előírása szerint veszélyes árut szállító vonat személyzetének a szállítás alatt
fényképes személyazonosító okmányt kell magánál tartania.
A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukat az egyezmények külön
táblázatba sorolják. „Nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk” azok,
amelyekkel terrorista cselekmények során vissza lehet élni, ami súlyos
következményekkel járhat, pl. tömeges balesetet vagy tömegpusztítást idézhet elő.
A nagy közbiztonsági kockázattal járó áruk szállításában részt vevő szállítóknak,
fuvarozóknak, feladóknak és a többi résztvevőnek olyan közbiztonsági tervet kell
készíteniük, bevezetniük és annak megfelelően eljárniuk, amely legalább az alábbi
pontban meghatározott elemeket tartalmazza:
• a közbiztonsági rendszabályokért és óvintézkedésekért viselt felelősség

részletes megosztása megfelelő hatáskörrel és képesítéssel rendelkező
személyek között;
• az érintett veszélyes áruk, ill. veszélyes áru fajták nyilvántartása
• a folyamatban levő tevékenységek felülvizsgálata és a közbiztonsági kockázat
értékelése, beleértve a szállítási műveletek szükség szerinti megszakítását, a
veszélyes áruk vasúti kocsiban, tartányban vagy konténerben tartását a
szállítás előtt, alatt és után, ill. a veszélyes áruk átmeneti tárolását az
intermodális szállítás vagy az egységek közötti átrakás során;
• a résztvevők felelősségével és feladatával arányban álló intézkedések
egyértelmű meghatározása, amelyeket a közbiztonsági kockázat
csökkentéséhez meg kell tenni, beleértve: a képzést; a közbiztonsági
eljárásokat az üzemi eljárásokat a közbiztonsági kockázat csökkentéséhez
használandó eszközöket és forrásokat;
• hatékony, naprakész eljárások a közbiztonsági fenyegetettség, a közbiztonság
megsértése, ill. a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésére és
jelentésére;

• a közbiztonsági terv értékelésére, ellenőrzésére, valamint a rendszeres
felülvizsgálatára és korszerűsítésére vonatkozó eljárás;
• a közbiztonsági tervben szereplő szállítási információk fizikai védelmének
biztosítására szolgáló intézkedések
• intézkedések annak biztosítására, hogy a közbiztonsági tervben szereplő
szállítási információkhoz csak az érdekeltek juthassanak hozzá. Ezek az
intézkedések azonban nem akadályozhatják a RID-ben máshol előírt
információk megadását.
Nem kell betartani a közbiztonságra vonatkozó követelményeket, ha a szállított

mennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként nem haladja meg az 1.1.3.6
bekezdésben (korlátozott mennyiség) meghatározott mennyiséget.
A közbiztonság fontos része a szállítási információk fizikai védelme, annak biztosítása,
hogy az információkhoz csak az érdekeltek férjenek hozzá.
A veszélyes árut szállító járművekre olyan készüléket vagy berendezést kell

felszerelni, amely megakadályozza a szállító jármű, illetve a rakomány
eltulajdonítását. Biztosítani kell ezek szünetmentes működését, de nem akadályozzák
egy esetleges vészhelyzet elhárítását. A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes
árut szállító járművek mozgásának folyamatos ellenőrzését, figyelését kell biztosítani
(GPS rendszerek).
Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50

méter távolságot kell tartani.
Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:
• lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól,

tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és egyéb távvezetéktől,
valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;
• lakott területen belül az előbbieken túlmenően közintézmények közvetlen

közelében, csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.
A veszélyes anyagot szállító járművel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével -

tilos várakozni:
• lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól,

aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;
• lakott területen belül.
A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes

anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt)
haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag
azonosításához szükséges legfontosabb információkat.
Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes
anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító
járművet őrizetlenül hagyni tilos.
A veszélyes anyag szállítása esetén az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön

jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani.

A veszélyes áruk vasúti fuvarozása esetén a rendező pályaudvarokon belső veszély
elhárítási tervet kell készíteni. A veszély elhárítási terv célja, hogy a rendező
pályaudvarokon baleset vagy rendkívüli esemény alkalmával a résztvevők
megfelelően működjenek együtt és a baleset vagy rendkívüli esemény emberekre
vagy a környezetre gyakorolt hatása lehetőleg kis mértékű maradjon.
A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk felsorolása
Az alábbi táblázathoz képest tovább bővült azoknak az áruknak a köre, melyekre a

közbiztonsági előírásokat alkalmazni kell. Ezek a következők:
• 1.4 alosztályba tartozó pirotechnikai anyagokra, beleértve az 1.4S osztályozási

kód alá tartozó UN 0366, UN 0441, UN 0455, UN 0456, UN 0500 anyagokat,
függetlenül attól, hogy ezeknek az 1.1.3.6 szerinti mentességi határa korlátlan.
• 5.1 osztályba tartozó ammóniumnitrát emulziókra, szuszpenziókra, gélekre.
• 3 osztályba tartozó D osztályozási kódhoz tartozó robbanóanyagokra. A

közbiztonsági előírások alkalmazásának a hatályát kiterjesztik az ömlesztett
szállításokra is, ahol az értelmezhető.

18. Az ADR/RID szabályozás alóli mentesség.
A fuvarozás jellegéből adódó mentességek
Az ADR/ RID előírásait nem kell alkalmazni:

• a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az
áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási
használatra, továbbá szabadidő, vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a
veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának
megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Az IBC, a
nagycsomagolás, ill. a tartány nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak;
• bizonyos gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy
működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes
áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására
szükséges intézkedéseket megtették;
• a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel

kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása,
vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill.
visszaszállítások küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű
veszélyes áru esetén. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes
áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására.
Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem
alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés,
külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;
• a kárelhárító szolgálatok által vagy azok felügyelete mellett végzett
szállításokra;
• emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló,
veszélyhelyzetben történő szállításokra, amennyiben teljesen biztonságos
végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek.
• A mentességi előírásokat kiegészítették a lítium akkumulátorok
szállítására vonatkozó mentességekkel. Mentesek az ADR előírásai alól a
szállítóeszközben lévő lítium akkumulátorok, melyek például az eszköz
hajtására szolgálnak, de mentességet kapnak a szállítás alatt használni kívánt
eszközökben lévő, azok működtetésére szolgáló lítium akkumulátorok is. Ilyen
eszköz például egy laptop.
A gázok fuvarozására vonatkozó mentességek:
A RID előírásait nem kell alkalmazni, ha a fuvarozott anyagok (tárgyak) a

következők:
a szállítóeszközök tartályaiban levő gázok, amelyek azok meghajtására vagy
különleges berendezéseinek (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak;
• a fuvarozó járművek tüzelőanyag tartályában levő gázok. A záró szelepnek a
tartály és a motor között zárva kell lenni és az elektromos érintkezőket meg
kell szakítani. Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához
és/vagy a segédberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített
tüzelőanyag tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak,
vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható.

• Fojtó és gyújtó hatású gázok (az A és O csoport gázai), ha a gáz nyomása a
tartályban vagy tartányban 20 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és
a gáz a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. Ez a
mentesség nem alkalmazható a cseppfolyósított és mélyhűtött cseppfolyósított
gázoknál. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és
berendezések részeit képezők is. A mentesség mértékét táblázatban határozzák
meg. Az előírások értelmében a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek
esetén a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiség a gépekben
lévő veszélyes áru mennyiségre vonatkozik l-ben vagy kg-ban.
• a járművek üzemelése során használt felszerelésekben (tűzoltó készülékben,
felfújt gumiabroncsokban) levő gázok (akár tartalék alkatrészként, akár
rakományként szállítják a felszereléseket);
• a kocsik különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok,
fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez
szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és tisztítatlan, üres
cseretartályai, amelyeket ugyanazon kocsiban szállítanak;
• tisztítatlan, üres, telepített nyomásálló tartályok, ha azzal a feltétellel
fuvarozzák, hogy az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásai
kivételével minden nyílásuk légmentesen zárva van; és
• az italokban és élelmiszerekben levő gázok, az aeroszolok kivételével.
• a gázok szállítására vonatkozó mentességek bővülnek. Különösen ez utóbbi
esetben van nagy jelentősége annak, hogy az izzólámpákban lévő gázok,
amennyiben azok úgy vannak csomagolva, hogy a lámpák esetleges törése
következtében fellépő kilövellési hatások (gázkiszabadulásból származó
„rakétaeffektus” elkerülése) a küldeménydarabon belül maradnak, mentesülnek
az ADR előírásai alól. Ugyancsak mentesülnek a sportlabdákban lévő gázok is.
Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek:Az ADR/RID előírásait
nem kell alkalmazni a szállítóeszközök tüzelőanyag-tartályaiban levő üzemanyag
szállítására, amely a szállítóeszköz meghajtására vagy speciális felszerelései (pl.
hűtőgépek) működtetésére szolgál. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok
motorja és tartálya között található csapot, ha a tartályokban üzemanyag van,
szállítás közben zárva kell tartani; továbbá ezeket a motorkerékpárokat és
segédmotoros kerékpárokat állítva kell berakni, és feldőlés ellen biztosítani kell.
Magánszemélyeknél csak akkor mentesülhet a gyúlékony folyadékok szállítása az ADR
alól, ha a megtöltött tartály legfeljebb 60 liter űrtartalmú, és a szállított mennyiség
szállítóegységenként nem haladja meg a 240 litert. Cseppfolyósított és mélyhűtött
cseppfolyósított gázok szállítására ez a mentesség sem alkalmazható.
Vállalatok folyékony tüzelőanyagot járműveiken csak rögzített tartályokban
fuvarozhatnak. A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg
szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfoga az 500 litert.
A különleges előírások szerinti és a korlátozott mennyiségben csomagolt

veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó mentességek:
A 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok fuvarozását

részben vagy teljesen felmentik a RID előírásai alól. Ez a mentesség akkor
alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet „A” táblázat
6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan.

Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolva ugyancsak
mentességet élvezhetnek.
A tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek:Üres,

tisztítatlan, telepített tárolótartályok, amelyekben a bizonyos anyagok
voltak, azzal a feltétellel, hogy:
• minden rajtuk lévő nyílás - az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek
nyílásainak kivételével légmentesen le van zárva;
• megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szokásos
szállítási körülmények között a tartalom ne szivárogjon ki; és
• a rakomány úgy van rögzítve, hogy szokásos szállítási körülmények között ne
lazuljon ki, ill. ne mozduljon el.
Ez a mentesség nem vonatkozik az olyan telepített tárolótartályokra, amelyekben
érzéktelenített robbanóanyag, vagy az ADR által a szállításból kizárt anyag volt.
Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek:
A szállított veszélyes áru fajtájától függően az ADR számos (de nem valamennyi)
előírását figyelmen kívül lehet hagyni, ha a szállítóegységen (jármű, illetve, ha van
ilyen, a hozzá kapcsolt pótkocsi, szerelvény) az adott áru(k) összes mennyisége nem
halad meg bizonyos, az ADR-ben előírt határt.
19. ADR/RID 1. osztály anyagai, robbanó anyagok és tárgyak.
Minden anyagot vagy tárgyat, amelynek robbanó tulajdonsága van, vagy robbanó tulajdonsága
lehet, az 1 osztályba való besorolás szempontjából meg kell vizsgálni a „Vizsgálatok és
kritériumok kézikönyv” I. Részében meghatározott vizsgálatok, próbák és kritériumok
szerint. Az 1 osztályba sorolt valamely anyag vagy tárgy csak akkor fuvarozható, ha a
3.2 fejezet „A” táblázatában található valamely megnevezéshez vagy m.n.n. tételhez
hozzá lett rendelve, és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” feltételeinek
megfelel.
A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett robbanóanyagoknak és

-tárgyaknak az 1 osztály valamely m.n.n. tételéhez, vagy az „UN 0190
ROBBANÓANYAG MINTA” tételéhez való hozzárendelését, valamint bizonyos
meghatározott anyagok besorolását, amelyek fuvarozása a 3.2 fejezet „A” táblázat 6
oszlopában szereplő különleges előírás alapján az illetékes hatóság külön
engedélyéhez van kötve, a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie.
Ezen anyagok és tárgyak szállítási feltételeit szintén írásban kell az illetékes
hatóságnak engedélyeznie. A RID szerint, ha a származási ország nem valamely
COTIF Tagállam, akkor a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által
érintett első COTIF Tagállam illetékes hatóságának kell elismernie.
A RID számos 1. osztályba tartozó robbanóanyagot a fuvarozásból kizár, ami

az „A” táblázatból kiolvasható. (Pl. UN 0020 Mérgező hatású lőszer 1.3K)
Az 1 osztály fogalomkörébe tartozó anyagok:

• Robbanóanyagok: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy
keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan
sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora

nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetében súlyos károsodást, vagy
pusztítást idézzenek elő.
• Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy keverékeik, amelyeknek az a
rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén
hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt
fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.
• Robbanótárgyak: olyan tárgyak, amelyek egy vagy több robbanóanyagot
vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak.
• Pirotechnikai tárgyak: Azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak,
amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy
pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.
Az új, vagy már régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak mintái – az

indító robbanóanyagok kivételével –, amelyeket többek között kísérleti, besorolási,
kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi mintát
szállítanak, az „UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA” tételhez is besorolhatók.
Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban véve nem robbanóanyagok, de

amelyek robbanásveszélyes gáz-, gőz- vagy porkeverékeket képezhetnek, mégsem
tartoznak az 1 osztály anyagai közé.
Szintén nem tartoznak az 1 osztályba azok a víz- és alkoholtartalmú
robbanóanyagok, amelyek víz-, ill. alkoholtartalma a megadott határértékeket
meghaladja és azok sem, amelyek plasztifikáló anyagot tartalmaznak. Ezek a
robbanóanyagok a 3 vagy a 4.1 osztályba vannak besorolva. De azok a
robbanóanyagok sem, amelyek a bennük rejlő alapvető veszély miatt az 5.2 osztályba
vannak besorolva.
Nem tartoznak az 1 osztály előírásainak hatálya alá azok a szerkezetek, amelyek
olyan jellegű, vagy olyan kis mennyiségű robbanó ill. pirotechnikai anyagokat
tartalmaznak, amelyek szállítás közbeni véletlenszerű, esetleg gondatlanság miatt
bekövetkező meggyulladása, vagy beindulása csak olyan reakciót idéz elő, amely nem
jár kívülről észlelhető repeszhatással, tűzzel, köd-, füst-, valamint hőfejlődéssel, erős
hanghatással.
Az alosztályok meghatározása
• 1.1 alosztály: Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg
felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami
gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)
• 1.2 alosztály: Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével
járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.
• 1.3 alosztály: Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és
robbanás vagy kivetés vagy, ezek együttes fellépésének csekély veszélyével
járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül, így azok az
anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy amelyek
egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy
kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.
• 1.4 alosztály: Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély
robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy
beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra
korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű
repeszdarabok keletkezése, vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való

szétröpülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab
teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.
• 1.5 alosztály: Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét
magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális
szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való
átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen
anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad
felrobbanniuk.
• 1.6 alosztály: Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes
tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen
robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen
iniciálásuk vagy beindulásuk valószínűsége.
A CLP osztályozás nagyban hasonlít a REACH osztályozáshoz:
veszélyjel és szimbóluma az „E” helyett GHS01 piktogam

Az anyagok és tárgyak összeférhetőségi csoportjainak meghatározása:
• A Primer robbanóanyag.
• B Primer robbanóanyaggal töltött tárgy kettőnél kevesebb hatékony biztonsági
szerkezettel. Egyes tárgyak, így a detonátorok robbantáshoz, detonátor-
szerkezetek robbantáshoz és gyutacsszelencék ide tartoznak, bár ezek nem
tartalmaznak primer robbanóanyagot.
• C Tolóhatású robbanóanyag vagy egyéb másodlagos deflagráló robbanóanyag
vagy ilyen robbanóanyaggal töltött tárgy.
• D Szekunder detonáló robbanóanyag, vagy feketelőpor, vagy szekunder
detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy, minden esetben gyújtóeszköz és
hajtótöltet nélkül, vagy primer robbanóanyagot tartalmazó tárgy legalább két
hatékony biztonsági szerkezettel.
• E Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítószerkezet nélkül,
de hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó
töltetek kivételével).
• F Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy saját
indítószerkezettel, hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat
tartalmazó töltetek kivételével) vagy hajtótöltet nélkül.
• G Pirotechnikai anyag vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgy vagy olyan
tárgy, amely egyben robbanóanyagot és gyújtó-, világító-, könnyfakasztó-
vagy ködképzőanyagot is tartalmaz (a vízzel aktiválható tárgyak, valamint a
fehérfoszfort, foszfidokat, piroforos anyagot, gyúlékony folyadékot, gélt vagy
hipergolokat tartalmazó tárgyak kivételével).
• H Robbanóanyagot és fehérfoszfort együtt tartalmazó tárgy.
• J Robbanóanyagot és gyúlékony folyadékot vagy gélt együtt tartalmazó tárgy.
• K Robbanóanyagot és mérgező vegyi anyagot együtt tartalmazó tárgy (vasúti
fuvarozásból kizárva).
• L Olyan robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó tárgy, amely
különleges kockázattal jár (pl. víz hatására történő aktiválódás hipergolok,

foszfidok vagy piroforos anyag jelenléte folytán) és így minden egyes típus
elkülönítése szükséges.
• N Csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmazó tárgyak.
• S Olyan anyag vagy tárgy, amely úgy van csomagolva, vagy kialakítva, hogy a
nem szándékos reakció révén bekövetkező minden hatás a küldeménydarab
belsejére korlátozódik, kivéve, ha tűz esetén maga a küldeménydarab
károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési hatásoknak olyan
mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy
más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen
közelében.
Az 1. osztályba tartozó néhány veszélyes áru: fekete lőpor, trotil, lőszer, tűzijáték,
petárda.
Különleges csomagolási előírások az 1 osztály áruihoz:
Az 1 osztály áruihoz használt minden csomagolóeszközt úgy kell tervezni és

kivitelezni, hogy:
• a robbanóanyagok és robbanótárgyak védve legyenek, ne

szabadulhassanak ki, és normális szállítási feltételek között, beleértve a
várható hőmérséklet-, páratartalom- vagy nyomásváltozásokat, a nem
szándékos begyújtás vagy beindulás veszélye ne növekedjen;
• a teljes küldeménydarab normális szállítási feltételek mellett

biztonságosan kezelhető legyen;
• a küldeménydarabok ellenálljanak azon halmazolási terhelésnek, aminek

a szállítás során várhatóan ki lehetnek téve, úgy, hogy ne növekedjen a
robbanóanyag által képviselt veszély, a csomagolások árumegtartó funkciója
ne szenvedjen kárt, és ne deformálódjanak olyan mértékben vagy módon, ami
azután csökkenti szilárdságukat vagy a halmaz instabilitását okozná. Minden
robbanóanyagot és robbanótárgyat feladásra kész állapotban a 2.2.1
szakaszban leírt eljárás szerint be kell sorolni.
Az 1 osztály anyagait és tárgyait is a 3.2 fejezet „A” táblázat 8 oszlopában található

csomagolási utasítások szerint kell csomagolni. Hagyományos csomagoló eszköz, IBC
és LP is használható, ha az a csomagolási csoport előírásait kielégíti, és belső
anyaga nem fém. A fojtás alkalmazásának elkerülésére az I csomagolási csoportban
fém csomagolóeszközök nem használhatók. A robbanó anyagok és tárgyak
szállításánál általában az „Y” és a „Z” jelzésű csomagolási csoportba tartozó
csomagoló eszközöket szokták használni. Pl.: aknák, füstjelzők, gránátok,
jelzőpatronok, lőporok, lőszerek, rakéták, torpedók, vészjelzők stb.
Általános követelmények:
• A folyékony robbanóanyagokat tartalmazó csomagolóeszközök

zárószerkezeteinek a szivárgás elkerülésére kettős tömítésűnek kell lenniük.
• A fémhordók zárószerkezetét megfelelő tömítéssel kell ellátni; ha a

zárószerkezet csavarmenetes kialakítású, a robbanóanyagnak nem szabad a
csavarmenetbe bejutnia.

• A vízoldható robbanóanyagokhoz használt csomagolóeszközöknek vízállónak
kell lenniük. Az érzéketlenített vagy flegmatizált anyagokhoz használt
csomagolóeszközöknek a koncentráció változásának megakadályozására a
szállítás alatt zárva kell lenniük. Amennyiben a küldeménydarab vízzel töltött
kettős burkolatot tartalmaz, és a víz a szállítás alatt megfagyhat, a vízhez a
fagyás megakadályozására elegendő mennyiségű fagyásgátló szert kell adni.
Olyan fagyásgátló nem használható, amely eredendő gyúlékonysága révén
tűzveszélyt okozhat.
• Szegek, kapcsok és más fém zárószerkezetek, amelyek nincsenek

védőbevonattal ellátva, nem hatolhatnak be a külső csomagolás belsejébe,
hacsak a belső csomagolás nem védi kellőképpen a robbanóanyagokat és
robbanótárgyakat a fémmel való érintkezéstől.
• A belső csomagolásoknak, távtartóknak, párnázó- (tömítő-) anyagoknak,

valamint a robbanóanyagok vagy robbanótárgyak elrendezésének a
küldeménydarabokban olyannak kell lennie, ami megakadályozza, hogy a
robbanóanyag szabaddá váljon a külső csomagolás belsejében normális
szállítási feltételek mellett. Meg kell akadályozni, hogy a tárgyak fém
alkatrészei a fém csomagolóeszközökkel érintkezésbe kerülhessenek. A
robbanóanyagot tartalmazó olyan tárgyakat, amelyek nincsenek külső
burkolatba helyezve, el kell választani egymástól, hogy megakadályozzuk a
súrlódást és a felütközést. Erre a célra a belső vagy a külső csomagolást
megosztó párnázó válaszfalak, fészkek vagy tartályok használhatók.
• A csomagolóeszközöket a küldeménydarabban levő robbanóanyagokkal

összeférhető és azokkal szemben áthatolhatatlan anyagból kell készíteni, úgy,
hogy sem a robbanóanyagok és a csomagolóanyagok közötti kölcsönhatás,
sem szivárgás ne következhessen be, aminek eredményeként a robbanóanyag
szállítása a továbbiakban nem lenne biztonságos vagy a veszélyességi
alosztálya, vagy összeférhetőségi csoportja megváltozna.
• A műanyag csomagolóeszközök nem lehetnek hajlamosak olyan mértékű

sztatikus elektromosság gerjesztésére vagy felhalmozására, aminek a kisülése
a becsomagolt robbanóanyag begyújtását, vagy a robbanótárgy működésbe
lépését okozhatja.
• A rendszerint katonai célú, nagyméretű, robusztus robbanótárgyak,

gyújtószerkezeteik nélkül, vagy gyújtószerkezettel, de legalább két hatékony
védőszerkezettel, csomagolatlanul szállíthatók. Ha az ilyen tárgyak
hajtótöltetet tartalmaznak vagy önhajtók, akkor gyújtórendszereiket védeni kell
a normális szállítási feltételek melletti működésbelépéssel szemben. Ha a
csomagolatlan tárgy a 4. vizsgálati sorozatban negatív eredményt ad, ez jelzi,
hogy az csomagolás nélküli szállításra figyelembe vehető. Az ilyen
csomagolatlan tárgyak csúszó talpakra erősíthetők, vagy keretekbe, vagy más
alkalmas kezelő-, tárolóeszközbe, vagy indítóállványba helyezhetők oly módon,
hogy normális szállítási körülmények között ne lazulhassanak ki. Amennyiben
ezeket a nagyméretű robbanótárgyakat az üzembiztonsági és alkalmassági
vizsgálataik keretében olyan vizsgálatoknak is alávetik, amelyek megfelelnek a
RID céljainak, és e vizsgálatokat sikerrel kiállják, az illetékes hatóság
engedélyezheti ezen tárgyak RID szerinti szállítását.

• A robbanóanyagokat nem szabad olyan belső vagy külső csomagolóeszközökbe
csomagolni, amelyeknél a külső és belső nyomás között termikus vagy más
hatások eredményeként létrejövő különbségek a küldeménydarab robbanását
vagy törését okozhatják.
• Amennyiben a szabadon levő robbanóanyag, vagy a zárt ház nélküli, vagy csak
részben tokozott tárgy robbanóanyaga fém csomagolóeszközök (1A2, 1B2, 4A,
4B) belső felületével érintkezhet, a fém csomagolóeszközt el kell látni belső
bevonattal vagy béléssel.
A P101 csomagolási utasítás bármely robbanóanyaghoz használható, amennyiben a
csomagolóeszközt az illetékes hatóság engedélyezte, függetlenül attól, hogy a
csomagolóeszköz megfelel-e a 3.2 fejezet „A” táblázat 8 oszlopában feltüntetett
csomagolási utasításnak.
Példák a 100 – as sorozatú csomagolási utasítások közül:

A robbanó anyagoknál és tárgyaknál használandó címkeelemek.
Osztályozás Instabil 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1
robbanóanya .
g 6
GHS piktogram
Nincs
piktogram
A
GHS01 GHS01 GHS01 GHS01 GHS01
Figyelmeztetés Veszély Veszély Veszély Veszély Figyelem Veszély C
L
Figyelmeztető H200 Instabil H201 H202 H203 H204 H205
mondat robbanóanyag Robbanóanyag, Robbanóanyag, Robbanóanyag, Tűz, vagy Tűz hatására P
teljes tömeg kivetés súlyos tűz, robbanás, kivetés a teljes tömeg
felrobbanásának veszélye vagy kivetés veszélye felrobbanhat N
veszélye veszélye
Óvintézkedésre P201 P210 P210 P210 P210 P210
vonatkozó P202 P230 P230 P230 P240 P230 E
mondat. P281 P240 P240 P240 P250 P240
Megelőzés P250 P250 P250 P280 P250 M
P280 P280 P280 P280
Óvintézkedésre J
vonatkozó P372 P370 + P380 P370 + P380 P370 + P380 P370 + P370 + P380
mondat. P373 P372 P372 P372 P380 P372 E
Elhárító P380 P373 P373 P373 P372 P373
intézkedés P373
L
Óvintézkedésre
vonatkozó P401 P401 P401 P401 P401 P401 Ö
mondat.
Tárolás L
Óvintézkedésre
vonatkozó P501 P501 P501 P501 P501 P501 I
mondat.

Elhelyezés
hulladékként
A szállításból kizárt robbanóanyagok:
Azok az anyagok amelyek a szállítás során önmaguktól bármilyen kárt okozhatnak az

emberi és az anyagi javakban, nen fuvarozhatók.
Azok a robbanóanyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, I. Rész
vizsgálatai szerint nagymértékben robbanásérzékenyek, vagy amelyeknél spontán
reakció léphet fel, valamint azok a robbanóanyagok és -tárgyak, amelyek nem
sorolhatók az ADR/RID valamely megnevezése vagy m.n.n. tétele alá, a szállításból
kizárt anyagok közé tartoznak.
A K összeférhetőségi csoport anyagait és tárgyait az ADR/RID a szállításból kizárja!
Robbanó anyagok forgalmazása csak a Bánya- Műszaki felügyeleti engedély
birtokában végezhető. A bányafelügyelet az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező
a tevékenységhez a jogszabályokban előírt követelményeket biztosította. Az
engedélyezési eljárásban az illetékes rendőrkapitányság szakhatóságként vesz részt.
A robbanóanyagok kereskedelmi forgalomba történő behozatalát és kivitelét a
magyar kereskedelmi engedélyezési hivatal rendelkezései alapján végzik. A
robbanóanyagok szállítását, átadását a rendőrség engedélyezi. Továbbértékesítés is
csak engedéllyel rendelkezők számára lehetséges.
20. ADR/RID 2. osztály: Gázok

A 2. osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz
keverékére egy vagy több más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó
tárgyakra terjed ki.
A gázok olyan anyagok, amelyek gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3
bar-t); vagy 20 °C-on és 101,3 kPa-t és normál nyomáson teljesen légnemű
halmazállapotúak (gáz alakúak).
A 2. osztály anyagai és tárgyai a következők szerint csoportosíthatók:
• Sűrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás
alatt van, és mínusz 50 °C fokon teljesen gáz halmazállapotú.
• Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban
túlnyomás alatt mínusz 50 °C felett részben folyékony állapotú. (nagy
nyomáson cseppfolyósított gáz, vagy kis nyomáson cseppfolyósított gáz)
• Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt
csomagolásban alacsony hőmérséklete folytán részben folyékony állapotban
van.
• Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás
alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva.
• Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok).
• Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak.
• Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek
(gázminták).

A fenti négy csoportot a GHS04 piktogrammal jelölik (új jelölés).
A nyomás alatt lévő gázoknál használandó címkeelemek.

Osztályozás Sűrített gáz Cseppfolyósí- Alacsony hőm. Oldott
tott gáz cseppfolyósított gáz
gáz
GHS piktogram
GHS04 GHS04 GHS04 GHS04

Figyelmeztetés Figyelem Figyelem Figyelem Figyelem
Figyelmeztető H280Nyomás H280 Nyomás H281 H280 Nyomás

mondat alatt lévő gáz alatt lévő gáz Mélyhűtött gázt alatt lévő gáz
Hőhatásra Hőhatásra tartalmaz, Hőhatásra
robbanhat robbanhat fagymarást, vagy robbanhat
sérülést okozhat
Óvintézkedésre
vonatkozó P282
mondat.
Megelőzés
Óvintézkedésre
vonatkozó P370 + P378 P370 + P378 P315 P370 + P378
mondat. P370 + P380 P370 + P380 P336
Elhárító + P375 + P375
intézkedés
Óvintézkedésre
vonatkozó P403 + P410 P403 + P410 P403 P403 + P410
mondat.
Tárolás
Óvintézkedésre
vonatkozó
mondat.
Elhelyezés
hulladékként
A 2. osztály anyagai és tárgyai (az aeroszolok kivételével) veszélyes tulajdonságaik

alapján a következő csoportok valamelyikéhez rendelhetők hozzá:
A fojtógázok: Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gázok,
amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítják vagy
kiszorítják.
O gyújtó hatású (oxidáló) gázok: Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával
tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben
elősegíthetik.
F gyúlékony gázok: Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és normál nyomáson a levegővel
alkotott, keverék formájában gyúlékonyak.
T mérgező gázok: Olyan gázok, amelyekről ismert, hogy az emberi egészséget
veszélyeztető mértékben mérgezők vagy marók; vagy amelyekről feltételezhető, hogy
az emberre nézve mérgezők vagy marók.

TC mérgező, maró gáz: Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes
egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség
kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gázokat kell besorolni.
Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgező hatás kombinálódása folytán
mérgezőnek tekintendő, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett
tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a
nyálkahártyát.
TF mérgező, gyúlékony
TO mérgező, gyújtó hatású
TFC mérgező, gyúlékony, maró
TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.
Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél

több csoporthoz is tartozhatnak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot
megelőznek. Az F betűvel jelölt csoportok pedig megelőzik az A vagy O betűvel
jelölteket.
Az ENSZ Minta Szabályzatban, az IMDG kódexben és az ICAO Műszaki
Utasításokban a gázokat az általuk képviselt fő veszély alapján a következő
három alosztály egyikébe sorolják:
• 2.1 alosztály: gyúlékony gázok, a CLP két kategóriát ismer (megfelel az F
betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);
A gyúlékony (éghető) gázok a környezeti levegőbe kerülve gyújtóforrástól (égő

cigaretta, hegesztési láng, stb.) meggyulladnak. (A dohányzás és nyílt láng
használata éghető gázok palackjait használó, vagy tároló helyiségekben, illetve külső
helyek közelében tilos!) A gyulladási hőmérsékletet a gáz más úton is elérheti, mint
például a palackszelep hirtelen nyitásakor előálló súrlódástól, mechanikus, vagy
elektromos, illetve elektrosztatikus szikrától. Hidrogén esetében a hirtelen
szelepnyitás különösen veszélyes, mivel a hidrogén hőmérséklete a szokásos egyéb
gázoktól eltérően fojtásos expanzióval nem csökken, hanem jelentősen növekszik, így
a szelepet vagy reduktort szabadra nyitva a kiáramló, felmelegedett gáz gyújtóforrás
nélkül is könnyen meggyulladhat.
Egyes éghető gázoknak, mint például az öngyulladó szilánnak (SiH4) nincs is
szükségük felmelegedésre, mert a környezeti levegőre jutva, annak oxigénjével
azonnal heves reakcióba lépnek,
így maguktól meggyulladnak.
Rendkívül fontos a berendezés gáztömörsége. Különösen a robbanásvédelmi
intézkedéseket kell betartani. Minden könnyen éghető anyagot el kell távolítani a
lehetséges tűzkeletkezési területről. A gyúlékony gázokkal töltött palackok üzembe
helyezése előtt az egész lefejtő-rendszert át kell öblíteni inert gázzal az esetlegesen
jelenlévő levegő, vagy egyéb égést táp láló gáz eltávolítása érdekében. Ez fordítva is
érvényes üzemen kívül helyezésnél: minden gázmaradékot inert gázzal a veszély
kiküszöböléséig fel kell hígítani, és el kell távolítani. A gyúlékony (éghető) gázok
levegővel, illetve oxigénnel az adatlapokon megadott koncentrációhatárok között
robbanó gázelegyet képeznek, ami azt jelenti, hogy az ilyen gázelegyben (például a
légtérben) gyújtóhatásra – amely például elektrosztatikus szikra is lehet –
láncreakciószerű robbanás következik be.
Robbanási határkoncentrációk közötti vagy azt megközelítő összetételű gázkeveréket
palackozni ezért szigorúan tilos. Az alsó robbanási határértéknél kisebb éghető gáz
koncentráció esetén a palackból kiáramló gázt nem lehet meggyújtani, ha pedig a
koncentráció a felső határértéknél nagyobb, akkor a kiáramló gáz lánggal ég. Ha

viszont a palackban a határkoncentrációk közötti összetételű elegy van, akkor a
kiáramló gázt meggyújtva gázrobbanás következik be visszahatva a palack belsejébe
is, így maga a palack is felrobbanhat.
veszélyjel és szimbóluma az F+ és F helyett a GHS02 piktogram
Tűzveszélyes gázokra vonatkozó kategóriák.
Osztályozás 1. kategória 2. kategória
GHS piktogram
GHS02 GHS02
Figyelmeztetés Veszély Figyelem
Figyelmeztető mondat H220 H221

Rendkívül Tűzveszélyes gázok
tűzveszélyes gázok
Óvintézkedésre vonat- P210 P210
kozó mondat – Megelőzés

kozó mondat – Elhárító P381 P381
intézkedések
kozó mondat – Tárolás
Óvintézkedésre vonat-
kozó mondat – Elhelyezés
hulladékként
• 2.2 alosztály: nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A (fojtó)

vagy az O (oxidáló) betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);
Az égést tápláló, oxidáló gázok gyúlékony anyagokkal érintkezve a gyulladási
hőmérsékleten azokkal erősen exoterm (hőtermelő) reakcióba lépnek és a
bekövetkező égést a levegőnél sokkal erősebben táplálják. Oxigénben például az
éghető anyagok gyulladási hőmérséklete is lecsökken, és olyan anyagok, mint
például a fémek is elégnek, amelyek levegőn meg sem gyújthatók. Ezért
oxigénhez és más oxidáló gázokhoz csak égéstechnikai vizsgálattal erre minősített
tömítőanyagok és szerkezeti anyagok használhatók, és ezért kell a
szerelvényeknek szigorúan olaj és zsírmenteseknek lenniük.
A palackszelep hirtelen nyitása itt egyrészt a súrlódásos felmelegedés miatt
veszélyes, másrészt, ha például a palackban uralkodó nagy nyomást hirtelen egy
zárt szerelvényre (tűszelepre, reduktorra, stb.) engedjük, akkor az adiabatikus

nyomáslökés akár 1000 °C-os hőmérséklet-emelkedést is okozhat, és így még a
rozsdamentes acél szerelvény is kiéghet.
O helyett, GHS03 piktogram
Oxidáló gázokra vonatkozó kategória címkeelemei.
Osztályozás 1. kategória
GHS piktogram
GHS03
Figyelmeztetés Veszély
Figyelmeztető mondat H270

Tüzet okozhat, vagy
fokozhatja a tűz
intenzitását, oxidáló
hatású
Óvintézkedésre vonat- P220
kozó mondat – Megelőzés P244
kozó mondat – Elhárító P370 + P376
intézkedések
kozó mondat - Tárolás
kozó mondat – Elhelyezés ---
hulladékként
• 2.3 alosztály: mérgező gázok (megfelel a T betűvel jelölt, azaz T, TF, TC,
TO, TFC és TOC csoportba tartozó gázoknak).
A mérgező gázok már kis mennyiségben is egész ségkárosodást, akár halált is

okozhatnak belégzés, vagy bőrön át való felszívódás esetén. Egyes mérgező gázok
huzamosabb belégzése már nagyon kis koncentrációban káros, így például a
foszfin (PH3) MAK-értéke (megengedett maximális munkahelyi
koncentrációja) 0,1 ppm(V/V), a foszgéné (COCl2) pedig mindössze 0,02
ppm(V/V), azaz 0,02 mm3 egy m3-ben!
A környezetre veszélyes gázok károsíthatják az ózonréteget, gyorsítják a globális
felmelegedést, és szennyezik a vizeket.
A mérgező gázok és mérgező komponenst tartalmazó gázkeverékek kezelésekor
rendkívül óvatosan kell eljárni. Az ilyen gázok kezelése előtt gondoskodni kell róla,
hogy az üzemeltető személyek megszerezzék a szükséges szakismereteket. A

berendezés gáztömörsége elsődleges követelmény. Lehetőség szerint megfelelően
méretezett elszívással kell dolgozni. A felhasznált gáz kimutatására szolgáló vizsgáló,
vagy jelzőberendezések (esetleg analizátorok) segítséget jelentenek, hogy a
levegőben a veszélyes koncentrációt idejében fel lehessen ismerni. A légzőmaszk
legyen kézközelben, vagy akár tartsa magánál a kezelő.
Az öblítőgázt külön palackból kell elvenni, visszacsapó-szelepet kell az öblítő-rendszer
lezárásához beépíteni, és ennek a szelepnek a működését rendszeresen ellenőrizni
kell. Az öblítő gázokat megfelelő tároló-rendszerbe kell vezetni.
A gázzal töltött kisméretű tartályokat (UN 2037) a tartalom veszélyessége alapján az

A - TOC csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni.
A maró hatású gázok mérgezőnek is tekintendők és ezért a TC, a TFC vagy a TOC
csoportba vannak sorolva.
A maró (korrozív) gázok roncsolják az élő szervezetet, illetve egyes fémek
anyagszerkezetét megbontják, vagy úgy módosítják, hogy az adott fém szilárdsági
tulajdonságai meg változnak.
A 21 térf.%-nál nagyobb oxigéntartalmú gázkeverékeket gyújtó hatásúnak kell

besorolni.
T+ T és Xn helyett GHS06 GHS07
Nyomás alatt sűrített vagy cseppfolyósított gázokra vonat kozó előírások:
A nyomás alatt sűrített, vagy cseppfolyósított gázok és tárolóedényeik – a különleges

gázok esetében általában palackjaik – kezelését biztonságtechnikai okokból számos
előírás szabályozza. A gázok kezelése magában foglalja a szállítást, tárolást, a gáz
lefejtését és a gázok tényleges felhasználását.
A veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírások (ADR, RID) értelmében a
szállítónak informálnia kell a felhasználót a szállított termékkel kapcsolatos
veszélyekről, amennyiben azok veszélyes áru besorolás alá esnek. Az információk
átadására kétféle bevett módszer használatos:
• a palackok megfelelő jelölései
• biztonsági adatlap
A palackok jelölései
A palackok jelölései a következők:
• a gáztöltetre jellemző színjelölés a palack vállrészén.
• a veszélyes árukra előírt termékjelölő címke a gáztöltet pontos
megnevezésével és a palackos gáz szállítása és kezelése szempontjából
fontos biztonsági előírásokkal és veszély tényezőkkel.
• a beütött adatok, mint a palackszám, a gáztöltet fajtája, a próbanyomás, a
nyomáspróba időpontja, és a táratömeg.
Színjelölés

A palack vállrészének színjelölése a Magyarországon 2002-től érvényes és 2007-től
minden palackra kötelezően bevezetett MSZ EN 1089-3 szabvány alapján történik. A
színjelölés általános alapszabálya az elsődleges veszélytényezőt (mérgező, korrozív,
éghető, oxidáló, semleges) veszi figyelembe, néhány fontosabb, kiemelt, speciális
gázra viszont az általános elsődleges színektől eltérő konkrét, specifikus színeket ír
elő. A szabvány szerinti új színjelölések a legtöbb gáz, vagy gázkeverék esetében
eltérnek a régitől, ezért ahol a színjelölés megváltozik, a palackvállon a vállszíntől
függően fekete vagy fehér „N” betű jelenik meg. Ha a vállszín nem változik, mint
például a hidrogén és a szén-dioxid esetében, akkor az „N” kiegészítő jelölés elmarad.
A szabvány szerinti színjelölés kizárólag a gázpalack vállrészére vonatkozik, a palack-
köpeny (hengeres palástrész) színére vonatkozó mindennemű előírás/szabályozás
nélkül.
A köpenyen ezért az EIGA (Európai Ipari Gáz Szövetség) ajánlásainak is megfelelően
jelenleg, vagy az új szabvány szerinti vállszín, de nem fehér, újabban egységesen
szürke, vagy a régi szabvány szerinti szín jelenik meg.
Az orvosi (egészségügyi) gázok és gázkeverékek palackjainak színjelölésére külön
szabályok érvényesek, ezek köpenyrésze viszont egységesen fehér.
Az egyes gázok termék-adatlapjain szerepel az adott gáznak megfelelő színjelölés is.
Amennyiben valamely gáz, vagy gázkeverék többféle veszélyes tulajdonsággal bír,
akkor a palackváll színjelölése az elsődleges veszélyforráshoz igazodik. A következő
speciális gázokból álló gázkeverékek esetében – főleg orvosi/egészségügyi használat
esetében – a palackvállon két szín is megjelenhet, így például az oxigén—szén-dioxid
keverékek palackjain a váll színjelölése: fehér + szürke.
A színjelölés általános alapszabálya:
Speciális gázok palackjainak egyértelműen meghatározott színjelölése:

Veszélyes áru jelölő címke tartalma a palackokon:
A veszélyes áru jelölő címke megfelel a vonatkozó szállítási előírások (ADR, RID)
követelményeinek.
A címkén feltüntetett információkat az oxigén 4.8 példáján mutatjuk be.
1. ADR szerinti (UN számhoz tartozó) megnevezés

2. Töltet mennyisége
3. Termék megnevezése tisztasági fokozat megadásával
4. A gáz tisztasága
5. Veszély szimbólumok
6. UN-szám
7. Regisztrációs szám
8. Veszélyre utaló mondat
9. Biztonságos használatra utaló mondat.
10. Gyártói megjegyzés

Palackbeütés:
A palack vállrészére beütött adatok közül a palackszám a gázpalack egyedi

azonosítója, míg a gáztöltet fajtája (például:OXI GÉN) azt jelzi, hogy a palackba
milyen gáz tölthető.
A próbanyomás a maximális töltési nyomás 1,5-szöröse, tehát ha például ez 300
bar, akkor a maximális töltési nyomás 200 bar lehet.
A nyomáspróba időpontja szintén fontos adat, mivel a vonatkozó szabványok és

szabályzatok biztonságtechnikai okokból előírják, hogy a nyomáspróbát – a
gázfajtától is függően – hány évenként kell megismételni. A nyomáspróba lejárta
után, az újabb vizsgálatig nem szabad a palackot újratölteni.
A taratömeg adata a töltettömeg mérésére, illetve ellenőrzésére szolgál, főleg

nyomás alatt cseppfolyósított gázok (például széndioxid), valamint acetilén (nyomás
alatt acetonban oldott gáz) esetén, ugyanis ezek töltetmennyiségét a gáznyomás
mérésével nem lehet megállapítani. Ezenkívül fontos információt ad a kiürült palackok
ellenőrzésekor, hogy esetleg valamilyen felhasználói kezelési hiba folytán nem
maradt-e a palackban víz, vagy más szennyeződés, amelytől az újabb töltés előtt
meg kell tisztítani a palackot.
Csatlakozó szerelvények:
A gázpalackszelepek kivezető csatlakozásának fajtáját és méreteit a gáztöltettől

függően egységes európai szabályozás hiányában a mindenkor érvényes nemzeti
szabványok határozzák meg, amelyek közül például a DIN 477 német szabvány
érvényesül, de egyes gázok és gázkeverékek esetén a szelep csatlakozás még a régi,
de nem visszavont MSZ 5992 szerinti.
Általános szabály, hogy az acetilén kivételével a menetes csatlakozások az éghető
gázok esetén balmenetűek, a semleges és oxidáló gázok esetében pedig
jobbmenetűek. Ettől az általános szabálytól eltér a kalibráló és más egyedi
gázkeverékek palackszelepeinek DIN 477 általi szabályozása, amely M 19 x 1,5 LH
balmenetet ír elő, a gáz éghetőségi tulajdonságától függetlenül.

Az ADR/RID a gázok palackba történő csomagolására külön utasítást vezetett be.
Ennek egy részletét az alábbi ábra szemlélteti:
A Különleges csomagolási előírásban szereplő betűk közül néhány jelentése:

a: Alumíniumötvözetből készült tartály nem használható.
b: Rézből készült szelepek nem használhatók.
c: A tartalommal érintkezésbe kerülő fémrészek legfeljebb 65 % rezet
tartalmazhatnak.
d: Acélból készült, nyomástartó tartályokhoz csak a hidrogén hatására bekövetkező
ridegedésnek
ellenálló minőségű acélok használhatók.
u: Az alumíniumötvözet nyomástartó tartályoknál az időszakos vizsgálatok időköze
feltételek mellett 10 évre növelhető.
z: A nyomástartó tartály és szerelvényei anyagának a tartalommal összeférhetőnek
kell lennie és nem
képezhet azzal ártalmas vagy veszélyes vegyületeket.
Aeroszolok
Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok
valamelyikéhez
vannak hozzárendelve:
A fojtó
O gyújtó hatású
F gyúlékony
T mérgező
C maró
CO maró, gyújtó hatású
FC gyúlékony, maró

TF mérgező, gyúlékony
TC mérgező, maró
TO mérgező, gyújtó hatású
TFC mérgező, gyúlékony, maró
TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.
A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ,
azaz itt nem csak a
gáz, hanem az aeroszolokban lévő folyadék együttesen adja meg a veszélyességet.
Az aeroszolok általában kiskereskedelmi csomagolásban találhatóak meg, ennek

megfelelően az ilyen csomagolások mentesülnek az ADR/RID hatálya alól.
Tűzveszélyes aerosolokra vonatkozó kategóriák.
Osztályozás 1. kategória
GHS piktogram
GHS02
Figyelmeztetés Veszély
Figyelmeztető mondat H222

Robbanás és
tűzveszélyes aerosol
kozó mondat – Megelőzés P211
P251
kozó mondat – Elhárító ---
intézkedések
kozó mondat - Tárolás P412
kozó mondat – Elhelyezés ---
hulladékként
A 2. osztályba sorolható néhány veszélyes áru: nitrogén, acetilén, oxigén, ammónia,

(oldott, sűrített, cseppfolyós vagy mélyhűtött állapotban), aeroszol, szifonpatron.
A szállításból kizárt gázok:

A gázok csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a
normális szállítási körülmények között a veszélyes reakció mindenfajta lehetőségének
megakadályozására, mint pl. bomlás, szétválás vagy polimerizálódás. A tartályok ne
tartalmazzanak olyan anyagokat, amely ezeket a reakciókat elősegítik.
• Toxikus gázok: szén-monoxid, kén-dioxid, kén-hidrogén, ammónia, nitrogén-
oxid, vagy az
UN 2186 (hidrogén klorid mélyhűtött cseppfolyósított), UN 2421 (nitrogén
trioxid)
UN 2455 (metil nitrit)
• azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 3O
vagy 3F osztályozási kód alá;

• azok az oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318
alá;
• azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely
mérgező, vagy a P200
csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos;
• azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás
tekintetében az I
csomagolási csoportnak felel meg;
• azok a nagyon mérgező gázzal vagy olyan gázzal töltött kisméretű tartályok
(gázpatronok), amely
gáz a P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.
21. ADR/RID 3. osztály: Folyékony gyúlékony anyagok
A 3. osztály fogalomköre olyan anyagokra, és ezen osztály anyagait tartalmazó

tárgyakra terjed ki, amelyek folyékony halmazállapotúak, és lobbanáspontjuk
legfeljebb 61 °C. Ezek az anyagok könnyen gyulladnak, éghető gőzöket, valamint
robbanó gőz-levegő keveréket képeznek.
A 3. osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A
folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben
vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén
folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják.
A REACH szerint a 3. osztály anyagai és tárgyai a következő csoportokba sorolhatók:
DSD
• F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül:
• F1 Gyúlékony folyékony anyagok 61 °C vagy annál alacsonyabb

lobbanásponttal.
• F2 61 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket

lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve
szállítanak, vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok).
• FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:
• FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők.
• FT2 Peszticidek.
• FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók.
• FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók.
• D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.

A 3. osztályba sorolható néhány veszélyes áru: motorbenzin, könnyű dieselolaj, xilol,
metanol, éter, lakk, festék, ragasztók, hígítók.
A CLP három kategóriát határoz meg a folyadék lobbanáspontja alapján. Az 1. és 2.
kategóriába sorolást a forráspont dönti el, ami a CLP színes táblájából olvasható ki:
CLP
A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke

alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:
Lobbanáspont (zárttéri) Forráskezdet

I -- ≤ 35 °C
II < 23 °C > 35 °C
III ≥23 °C és ≤ 61 °C > 35 °C
A fuvarozásból kizárt anyagok:
A 3. osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter

vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el
fuvarozásra, ha peroxid tartalmuk – hidrogén-peroxidra (H2O2-re) számítva –
meghaladja a 0,3%-ot. A 3. osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók
át fuvarozásra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a fuvarozás alatt
bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért
különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak
olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegíti.
Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet „A”
táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3. osztály anyagaiként nem fogadhatók el
szállításra.
Néhány konkrét példa:
UN 2776 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID

UN 1986 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALKOHOLOK, M.N.N.
UN 1988 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALDEHIDEK, M.N.N.
UN 3256 MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ , GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.,
61 °C feletti lobbanásponttal, a lobbanásponton vagy magasabb
hőmérsékleten.
22. ADR/RID 4. osztály: Gyúlékony szilárd anyagok és alosztályai
A 4. osztálynak 3 alosztálya van.
A 4.1 osztályba tartoznak a gyúlékony anyagok és tárgyak, az érzéketlenített

robbanóanyagok, valamint a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagok.

A következők tartoznak a 4.1 osztályba:
• könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak. A gyúlékony szilárd anyagok a
könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet
okozhatnak.
A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek,
és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid
érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt
nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok
különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos
oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.
• szilárd és folyékony önreaktív anyagok:
Az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős
exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1
osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:
a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok
b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok
c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok
d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot
Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel

(pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A
bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A
bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök
fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozást igényelnek,
míg más önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak.
Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával
módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a
következő típusú vegyületek:
• szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok:

A szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok olyan anyagok, amelyeket vízzel vagy
alkohollal nedvesítenek vagy más anyagokkal hígítanak azért, hogy robbanó
tulajdonságaikat elnyomják.
• önreaktív anyagokkal rokon anyagok.

Azok az anyagok tartoznak ebbe a csoportba, amelyeket az 1. és 2. vizsgálati
sorozat eredményei alapján ideiglenesen az 1. osztályba soroltak, de a 6.
vizsgálati sorozat alapján mentesülnek az 1. osztályba való besorolás alól;
A REACH szerint a 4.1 osztály anyagait és tárgyait a következők szerint

csoportosítják:
F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Szerves anyagok
F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban
F3 Szervetlen anyagok
FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak
FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek:
FT1 Szerves, mérgező anyagok
FT2 Szervetlen, mérgező anyagok
FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak:
FC1 Szerves, maró anyagok

FC2 Szervetlen, maró anyagok
D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül
DT Szilárd, érzéketlentett robbanóanyagok, amelyek mérgezőek
SR Önreaktív anyagok:
SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül
SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel (a vasúti fuvarozásból ki
vannak zárva).
A 4.1 osztály néhány anyaga: kén, vörös foszfor, gyufa, izobutironitril.
A CLP osztályozás szerint a 4.1 alosztályban 2 kategória van.
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

A könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100
mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb: a II csomagolási csoportba kell sorolni
akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán, vagy a III csomagolási csoportba akkor,
ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését.
A fémporokat és fémötvözet-porokat: a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor,
ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed, ha azt
meghaladja az anyag a III csomagolási csoportba tartozik.
Tűzveszélye szilárd anyagokra vonatkozó kategóriák.
Osztályozás 1. kategória 2. kategória
GHS piktogram
GHS02 GHS02
Figyelmeztetés Veszély Figyelem
Figyelmeztető mondat H228 H228

Tűzveszélyes Tűzveszélyes szilárd anyag
szilárd anyag
kozó mondat – Megelőzés P240 P240
P241 P241
P280 P280
Óvintézkedésre vonat- P370 + P378 P370 + P378
kozó mondat – Elhárító
intézkedések
hulladékként
A szállításból kizárt gyúlékony szilárd anyagok

A 4.1 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok csak akkor adhatók át
szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező

veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell
gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat,
amelyek az ilyen reakciókat elősegítik.
Az UN 3097 számú gyújtó hatású, gyúlékony, szilárd anyagok a szállításból ki vannak
zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1. osztály előírásainak.
A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

• az A típusú önreaktív anyagok;
• a fehér- vagy sárgafoszfortól nem mentes foszfor-szulfidok;
• az ADR-ben fel nem sorolt szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok;
• a szervetlen, gyúlékony anyagok olvasztott formában, kivéve az UN 2448
olvasztott ként.
UN 3232 B típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással

UN 3233 C típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással
UN 3236 D típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással
UN 3237 E típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással
UN 3239 F típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással
4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
A 4.2 osztály fogalomköre a következőkre terjed ki:

• piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony vagy
szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis mennyiségben is a
levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. A 4.2 osztály ezen anyagai
a leginkább öngyulladásra hajlamosak; és
• önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és tárgyak
(beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel érintkezve
energia közlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak
nagy mennyiségben (több kilogrammban), hosszabb idő után (órák vagy
napok) gyulladnak meg.
Ezen anyagok önmelegedését, ami öngyulladáshoz vezet, az anyagok oxigénnel

(levegőn) történő reakciója okozza, mivel a fejlődő hő nem képes elég gyorsan a
környezetbe távozni. Öngyulladás akkor következik be, ha a hőfejlődés sebessége
meghaladja a hőveszteség sebességét és az anyag eléri az öngyulladási
hőmérsékletet.
A 4.2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

S Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül:
S1 Szerves, folyékony anyagok
S2 Szerves, szilárd anyagok
S3 Szervetlen, folyékony anyagok
S4 Szervetlen, szilárd anyagok
S5 Szerves fémvegyületek
SW Öngyulladásra hajlamos anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat
fejlesztenek
SO Öngyulladásra hajlamos, gyújtó hatású anyagok
ST Öngyulladásra hajlamos, mérgező anyagok:
ST1 Mérgező, szerves, folyékony anyagok
ST2 Mérgező, szerves, szilárd anyagok

ST3 Mérgező, szervetlen, folyékony anyagok
ST4 Mérgező, szervetlen, szilárd anyagok
SC Öngyulladásra hajlamos, maró anyagok:
SC1 Maró, szerves, folyékony anyagok
SC2 Maró, szerves, szilárd anyagok
SC3 Maró, szervetlen, folyékony anyagok
SC4 Maró, szervetlen, szilárd anyagok.
A 4.2 osztályba tartozó néhány veszélyes anyag: sárga foszfor, aktív szén, gyapot.
Az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell
sorolni;
Azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú

kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás
vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási
csoportba kell sorolni.
A 4.2 többi anyagait, beleértve azokat az anyagokat is, amelyek öngyulladási

hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, a III csomagolási
csoportba sorolták.
Pirofóros folyékony és szilárd anyagokra Önmelegedő anyagokra

vonatkozó kategóriák. anyagokra vonatkozó
kategóriák.
GHS piktogram
GHS02 GHS02 GHS02
Figyelmeztetés Veszély Veszély Figyelem
Figyelmeztető mondat H250 H251 H252

Levegővel érintkezve Önmelegedő Nagymennyiségben
önmagától meggyulladhat önmelegedő
meggyullad meggyulladhat
Óvintézkedésre vonat- P210 P235 + P410
kozó mondat – Megelőzés P222 P235 + P410
P280
Óvintézkedésre vonat- P302 + P334 --

kozó mondat – Elhárító P370 + P378
intézkedések
Óvintézkedésre vonat- P422 P407 P407
kozó mondat - Tárolás P413 P413
P420 P420
Óvintézkedésre vonat- --
hulladékként

A szállításból kizárt, öngyulladásra hajlamos anyagok
Az UN 3127 számú gyújtó hatású, önmelegedő, szilárd anyagok, kivéve, ha

megfelelnek az 1. osztály előírásainak.
UN 1373 ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÖVETEK,M.N.N.,

olajjal
UN 2006 NITROCELLULÓZ ALAPÚ, ÖNMELEGEDŐ MŰANYAGOK, M.N.N.
UN 1383 PIROFOROS ÖTVÖZET, M.N.N
UN 3189 ÖNMELEGEDŐ FÉMPOR, M.N.N.a)
UN 3205 ALKÁLIFÖLDFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
UN 3206 MARÓ, ÖNMELEGEDŐ ALKÁLIFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok.

A 4.3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra
terjed ki, amelyek vízzel reagálva, a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos,
gyúlékony gázokat fejlesztenek. Bizonyos anyagok a vízzel érintkezve olyan
gyúlékony gázokat fejleszthetnek, amelyek a levegővel robbanó elegyet alkothatnak.
Az ilyen keverékek bármilyen közönséges gyújtóforrástól, pl. nyílt lángtól, szikrát vető
kéziszerszámtól vagy védelem nélküli izzólámpától könnyen meggyulladhatnak. A
keletkező lökéshullám és a láng veszélyeztetheti az embereket és a környezetet.
A 4.3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

W Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok és tárgyak járulékos
veszély nélkül
W1 Folyékony anyagok
W2 Szilárd anyagok
W3 Tárgyak
WF1 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, folyékony, gyúlékony anyagok
WF2 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, szilárd, gyúlékony anyagok
WS Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, önmelegedő, szilárd anyagok
WO Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású, szilárd anyagok
WT Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, mérgező anyagok:
WT1 Folyékony anyagok
WT2 Szilárd anyagok
WC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok:
WC1 Folyékony anyagok
WC2 Szilárd anyagok
WFC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.
A 4.3 osztályba tartozó néhány veszélyes anyag: nátrium kalcium, karbid.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés:
A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” a vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy

a III csomagolási csoportba kell sorolni az alosztály anyagait, a következő
kritériumok szerint:
Az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten a
vízzel erélyesen reagál és a fejlődő gáz általában hajlamot mutat arra, hogy
önmagától meggyulladjon, vagy szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál a vízzel,

hogy a gyúlékony gáz fejlődésének mértéke a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva
bármely egy perces időtartam alatt legalább 10 liter.
A II csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten

olyan könnyen reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a
vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 20 liter/óra és az I csomagolási csoport
kritériumai nem teljesülnek.
A III csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten

olyan lassan reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a
vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 1 liter/ óra és sem az I csomagolási
csoport, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek.
Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagoknál használandó

címkeelemek.
GHS piktogram
GHS02 GHS02 GHS02

Vízzel érintkezve Vízzel érintkezve Vízzel érintkezve
öngyulladásra tűzveszélyes gázokat tűzveszélyes gázokat
hajlamos, tűzveszélyes bocsát ki bocsát ki
gázokat bocsát ki
kozó mondat – Megelőzés P231 + P232 P231 + P232 P231 + P232
P280 P280 P280
kozó mondat – Elhárító P335 + P334 P335 + P334 P370 + P378
intézkedések P370 + P378 P370 + P378
Óvintézkedésre vonat- P402 + P404 P402 + P404 P402 + P404
hulladékként
A fuvarozásból kizárt anyagok.
UN 3170 ALUMMÍNIUM ÚJRAOLVASZTÁSI MELLÉKTERMÉKEK

UN 3403 SZILÁRD KÁLIUMFÉM ÖTVÖZETEK
UN 3404 SZILÁRD KÁLIUM-NÁTRIUM ÖTVÖZETEK
UN 3402 SZILÁRD ALKÁLIFÖLDFÉM AMALGÁM

23. ADR/RID 5. osztály: Gyújtó hatású anyagok és szerves peroxidok
5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok.

Az 5.1 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra
terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában
oxigén leadásával tüzet okozhatnak vagy más anyagok égését elősegíthetik.
Az 5.1 osztály anyagai és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak a REACH szerint a
következő formában vannak csoportosítva:
O Gyújtó hatású anyagok járulékos veszély nélkül vagy ilyen anyagokat tartalmazó
tárgyak:
O1 Folyékony anyagok
O2 Szilárd anyagok
O3 Tárgyak
OF Gyújtó hatású szilárd, gyúlékony anyagok
OS Gyújtó hatású szilárd, önmelegedő anyagok
OW Gyújtó hatású szilárd anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat
fejlesztenek
OT Gyújtó hatású, mérgező anyagok:
OT1 Folyékony anyagok
OT2 Szilárd anyagok
OC Gyújtó hatású, maró anyagok:
OC1 Folyékony anyagok
OC2 Szilárd anyagok
OTC Gyújtó hatású, mérgező, maró anyagok.
Az 5.1 osztályba tartozó néhány veszélyes áru: műtrágyák, kálium-permanganát.

A CLP szerinti osztályozás 3 kategóriát határoz meg, a szilárd és folyékony anyagok
esetére is:
veszélyjel és szimbóluma az „O” helyett GHS03

A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” vizsgálatainak megfelelően az oxidáló

hatású szilárd és folyékony anyagokat cellulózzal alkotott keverékeik égésideje
alapján sorolják a három csomagolási csoport valamelyikébe.
A szállításból kizárt, gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
Az 5.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha
megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás
vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy
a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen
reakciókat elősegítik.
Oxidáló hatású folyadékok címkeelemei
GHS piktoram
GHS03 GHS03 GHS03

Figyelmeztető H271 H272 Fokozhatja a tűz

mondat Tüzet, vagy Fokozhatja a tűz intenzitását,
robbanást okozhat intenzitását, oxidáló hatású
erősen oxidáló oxidáló hatású
hatású
Óvintézkedésre P210 P210 P210
vonatkozó mondat. P220 P220 P220
Megelőzés P221 P221 P221
P280 P280 P280
P283
Óvintézkedésre
vonatkozó mondat. P306 + P360 P370 + P378 P370 + P378
Elhárító intézkedés P371+ P380 + 375
P370 + 378
Óvintézkedésre
vonatkozó mondat. __ __ __
Tárolás
Óvintézkedésre
vonatkozó mondat. P501 P501 P501
Elhelyezés
hulladékként
• az UN 3100 számú önmelegedő, gyújtó hatású szilárd anyagok, az UN 3121

számú vízzel reaktív, gyújtó hatású szilárd anyagok és az UN 3137 számú
gyúlékony, gyújtó hatású szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály
előírásainak;
• a nem stabilizált hidrogén-peroxid és a nem stabilizált hidrogén-peroxid vizes
oldatok 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal;
• az éghető szennyeződésektől nem mentes tetranitro-metán;

• perklórsav oldatok 72 tömeg%-nál nagyobb savtartalommal és a perklórsav
keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;
• a klórsav oldatok 10% feletti klórsav-tartalommal és a klórsav keverékek vízen
kívül bármilyen más folyadékkal;
• az ammónium-klorát, az ammónium-klorit, a hipokloritok keverékei, az
ammónium-bromát és ezen anyagok vizes oldatai, valamint keverékei
ammóniumsóval;
• az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok
keverékei ammóniumsóval;
• az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei
ammóniumsóval;
• a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammóniumsóval.
5.2 osztály: Szerves peroxidok.
Az 5.2 osztály fogalomköre a szerves peroxidokra és a szerves peroxid

készítményekre terjed ki.
Az 5.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:
• P1 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozás nélkül
• P2 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozással (a vasúti fuvarozásból ki
vannak zárva).
A szerves peroxidok olyan szerves anyagok, amelyek a kétértékű –O–O– szerkezeti
elemet tartalmazzák, és amelyek a hidrogén-peroxid olyan származékainak
tekinthetők, ahol egyik vagy mindkét hidrogén atomot szerves gyökök
helyettesítenek.
A szerves peroxidok normál vagy magasabb hőmérsékleten hajlamosak az exoterm
bomlásra. A bomlás hőhatásra, szennyező anyagokkal (pl. savak, nehézfém
vegyületek, aminok) való érintkezésre, súrlódás vagy ütés hatására következhet be. A
bomlási sebesség a hőmérséklettel növekszik és függ a szerves peroxid kikészítésétől.
A bomlás során egészségre ártalmas vagy gyúlékony gázok vagy gőzök fejlődhetnek.
Egyes szerves peroxidok robbanásszerű bomlást szenvedhetnek, különösen zárt
térben. Ez a tulajdonság hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolás
használatával megváltoztatható. Számos szerves peroxid erélyesen ég. El kell kerülni,
hogy a szerves peroxid a szemmel érintkezésbe kerülhessen. Egyes szerves peroxidok
már rövid érintkezés hatására a szaruhártya súlyos sérülését vagy a bőr felmaródását
okozhatják.
A biztonságos szállítás céljából a szerves peroxidokat számos esetben szerves
folyadékokkal vagy szilárd anyagokkal, szervetlen szilárd anyagokkal vagy vízzel
érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalmát meghatározták, az
tömeg%-ot jelent, egész számra kerekítve. Általában az érzéketlenítést úgy kell
végrehajtani, hogy kifolyás esetén a szerves peroxid veszélyes mértékű
koncentrálódása ne következhessen be.
Hacsak az egyes szerves peroxid készítményekre nincs más előírás, az
érzéketlenítésre „A” és „B” típusú hígító használható:
• az A típusú hígítók olyan szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szóban
forgó
szerves peroxiddal és forráspontjuk legalább 150 °C. Az A típusú hígítók
minden szerves peroxid

érzéketlenítéséhez felhasználhatók;
• a B típusú hígítók szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szerves
peroxiddal és amelyek
forráspontja 150 °C-nál kisebb, de legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább
5 °C.
A B típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítésére használhatók,
amennyiben a hígító forráspontja legalább 60 °C-kal magasabb, mint a szerves
peroxid ÖBH értéke 50 kg-os küldeménydarabban.
A víz csak olyan szerves peroxidokhoz használható érzéketlenítszerként, amelyeket az
ADR/RID a szabályozásában felsorol, vagy az illetékes hatóság jóváhagyásában mint
„víz hozzáadásával” vagy mint „stabil vizes diszperziók” vannak megemlítve.
Szerves és szervetlen szilárd anyagokat csak akkor szabad a szerves peroxidok
érzéketlenítésére
használni, ha ezekkel összeférhetőek. A folyékony és a szilárd anyagok akkor
tekinthetők
összeférhetőnek, ha nem befolyásolják hátrányosan a szerves peroxid készítménynek
sem termikus
stabilitását, sem veszélyességét.
A CLP hét kategóriát határoz meg a REACH –el azonos módon a szerves peroxidok
veszélyességének mértéke szerint. A típusok az „A” típustól, amely abban a
csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a „G”
típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig
terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb
mennyiségtől függ.
veszélyjel és szimbóluma az F helyett a GHS02 piktogram
A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett szerves

peroxidok felsorolása:
Az ADR és a RID külön táblázatban sorolja fel a szerves peroxidokat. Ez a táblázat

tartalmazza a csomagolás és a szállítás feltételeit. Az ADR és a RID táblázat között
különbség van, ami abból adódik, hogy a csak hőmérséklet szabályozás mellett
szállítható szerves peroxidok vasúton nem fuvarozhatók. A RID táblázat így 2

oszloppal kevesebbet tartalmaz, hiányzik belőle a: „Szabályozási hőmérséklet” és a
„Vészhőmérséklet” adata.
A „csomagolási módszer” oszlopban az „OP1” – „OP8” kód a P520 csomagolási
utasítás csomagolási módszereire utal. A szállítandó szerves peroxidnak meg kell
felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra az
IBC520 csomagolási utasítását, a tartányban engedélyezettekre a T23 mobil tartány
utasítását kell figyelembe venni.
UN
Szerves Koncentráci "A" "B" Csomagolás szá
peroxid ó típusú típusú Inert Víz i m járulékos
szilár
% hígító hígító d % módszer veszélyek
anyag
% megjegyzés
Peroxi- ecetsav
F típusú
stabilizált ≤ 43 ≤ 73 OP8 3109 13,14,19
Dihidroperoxi
Pr ≤ 27 OP5 3102 3
Peroxi-
laurinsav ≤ 100 3118 kizárva
A járulékos veszélyek, megjegyzés rovat 1 – 29 között számozott külön utasításokat

tartalmaz:
• 5. Szabad oxigéntartalom ≤ 9%.
• 13. „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca).
• 14. Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok
kézikönyv”
d) pontjának megfelelnek.
• 19. Keverékek hidrogén-peroxiddal, vízzel és savakkal.
Ebből az oszlopból olvasható ki a fuvarozásból való kizárás ténye is.
A szerves peroxid anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek.

Osztályozás „A” típus „B” típus „C” és „D” „E” és „F” „G” típus
típus típus
GHS piktogram
GHS01
GHS02 GHS02
Ehhez a
Figyelmeztetés Veszély Veszély Veszély Figyelemveszélyességi
kategóriához
nincs
Figyelmeztető H240 H241 Hőhatásra H242 Hőhatásra H242 Hőhatásra címkeelem
mondat Hőhatásra meggyulladhat meggyulladhat meggyulladhat rendelve.
robbanhat vagy robbanhat

Óvintézkedésre P210 P210 P210 P210
vonatkozó P220 P220 P220 P220
mondat. P234 P234 P234 P234
Megelőzés P280 P280 P280 P280
Óvintézkedésre
vonatkozó
mondat.
Elhárító
intézkedés
Óvintézkedésre P411 + P235 P411 + P235 P411 + P235 P411 + P235

mondat. P420 P420 P420 P420
Tárolás
Óvintézkedésre
mondat.
Elhelyezés
hulladékként
A szállításból kizárt szerves peroxidok:
A következő szerves peroxidok az 5.2 osztály feltételei mellett nem

szállíthatók:
• “A” típusú szerves peroxidok.
• “B” típusú szerves peroxidok vasúton nem fuvarozhatók, ha csak
hőmérséklet szabályozással adhatók fel
• a „B” és „C” típusú szerves peroxidok ≤ 50 °C öngyorsuló bomlási
hőmérséklet (ÖBH ) értékkel
• a „D”típusú szerves peroxidok, amelyek zárt térben hevítve erélyes vagy
mérséklet reakciót mutatnak ≤ 50 °C ÖBH mellett,
• „E” és „F” típusú szerves peroxidok ≤45 °C ÖBH-val
• az „A” TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID (a fuvarozásból ki van
zárva)
• az „A” TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID (a fuvarozásból ki van
zárva)
• UN 3111 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL (a vasúti fuvarozásból ki van zárva)
24. ADR/RID 6. osztály: Mérgező és fertőző anyagok
A 6. osztálynak kettő alosztálya van.

A 6.1 osztály fogalomköre azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről
tapasztalat alapján tudják, vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján
feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó
behatással, belélegzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az
emberi egészséget vagy halált okozhatnak.
A mérgező anyagok veszélyességi fokát az LD (halálos dózis mg/kg) érték határozza
meg, amit kísérlet úton igazolnak (állatokon végzett kísérletek).
A 6.1 osztály anyagai REACH szerint a következők szerint vannak csoportosítva:

T Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül:
T1 Szerves folyékony anyagok

2T Szerves szilárd anyagok
T3 Szerves fémvegyületek
T4 Szervetlen folyékony anyagok
T5 Szervetlen szilárd anyagok
T6 Peszticidként használt folyékony anyagok
T7 Peszticidként használt szilárd anyagok
T8 Minták
T9 Egyéb mérgező anyagok
TF Mérgező, gyúlékony anyagok:
TF1 Folyékony anyagok
TF2 Peszticidként használt folyékony anyagok
TF3 Szilárd anyagok
TS Mérgező, önmelegedő, szilárd anyagok
TW Mérgező anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek:
TW1Folyékony anyagok
TW2Szilárd anyagok
TO Mérgező, gyújtó hatású anyagok:
TO1 Folyékony anyagok
TO2 Szilárd anyagok
TC Mérgező, maró anyagok:
TC1 Szerves folyékony anyagok
TC2 Szerves szilárd anyagok
TC3 Szervetlen folyékony anyagok
TC4 Szervetlen szilárd anyagok
TFC Mérgező, gyúlékony, maró anyagok.
A 6.1 osztályba tartozó néhány veszélyes áru: anilin, hidrogén-cianid
A CLP a mérgező anyagok 5 kategóriáját különbözteti meg:
T+, T és Xn helyett GHS06 GHS07
Besorolás és csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

A 6.1 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a
következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:
• I csomagolási csoport: nagyon mérgező anyagok;
• II csomagolási csoport: mérgező anyagok;
• III csomagolási csoport: enyhén mérgez anyagok.
A mérgezési veszély megállapításához számításba kell venni az embereken
bekövetkezett véletlen mérgezési esetek tapasztalatait, valamint az egyes anyagok
különleges tulajdonságait, mint a folyékony halmazállapotot, nagymértékű
illékonyságot, a bőrön át való felszívódás valószínűségét, különleges biológiai
hatásokat.

Embereken történt megfigyelések hiányában a mérgezési veszélyt állatokon végzett
kísérletekből származó, rendelkezésre álló adatok segítségével a következő
táblázatnak megfelelően kell meghatározni:
A III „a” indexe arra utal, hogy a könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba
kell sorolni, akkor is, ha mérgező képességük a III csomagolási csoport értékeinek
felel is meg.
Ha egy anyag két vagy több mérgezési mód esetén különböző mérgezőképességű, a
legnagyobb mérgezőképesség szerint kell besorolni.
Por és köd belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó

belélegzés LC50 adatain alapul.
A mérgező gőzöket kibocsátó folyadékokat a következő csoportok alá kell besorolni,
ahol „V” jelenti a telített gőz koncentrációját (ml/m3 levegő egységben) (illékonyság)
20 °C-on és normál atmoszferikus nyomáson.
Akut toxicitást okozó anyagoknál és keverékeknél használandó

címkeelemek.
Osztályozás 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória
GHS piktogram
GHS06 GHS06 GHS06 GHS07
Figyelmeztetés Veszély Veszély Veszély Figyelem
Figyelmeztető H300 H300 H301 H302

mondat Lenyelve Lenyelve Lenyelve Lenyelve
(szájon át) halálos halálos mérgező ártalmas

Óvintézkedésre
mondat. P270 P270 P270 P270
Megelőzés
Óvintézkedésre
vonatkozó P301 + P310 P301 + P310 P301 + P310 P301 + P312
mondat. P321 P321 P321 P330
Elhárító P330 P330 P330
intézkedés
Óvintézkedésre
mondat.
Tárolás
Óvintézkedésre
mondat.
Elhelyezés
hulladékként
Kisebb eltérések bőrön át, vagy belélegezve:

mondat Bőrrel Bőrrel Bőrrel Bőrrel
(Bőrön át) érintkezve érintkezve érintkezve érintkezve
halálos halálos mérgező ártalmas
vonatkozó P264 P264
mondat. P270 P270
Megelőzés P280 P280
Óvintézkedésre
mondat. P310 P310 P312 P312
Elhárító P322 P322 P322 P322
intézkedés P361 P361 P363 P363
P363 P363

mondat Belélegezve Belélegezve Belélegezve belélegezve
(Belélegezve) halálos halálos mérgező ártalmas
mondat. P284 P284
Megelőzés
Óvintézkedésre
mondat. P310 P310 P311 P312
Elhárító P320 P320 P321
intézkedés
A szállításból kizárt mérgező anyagok:

A 6.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra,
ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás
alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére
különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne
tartalmazzanak olyan anyago(ka)t, amelyek ilyen reakciókat okozhatnak.

• azok a vízmentes vagy oldatban levő hidrogén-cianidok, amelyek nem
felelnek meg az UN 1051, 1613, 1614 vagy 3294 tétel leírásának;
• a fém-karbonilok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van, az UN 1259
nikkel-tetrakarbonil és az UN 1994 vas-pentakarbonil kivételével;

• a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD) olyan koncentrációban,
amely az ADR besorolása alapján nagyon mérgező;
• az UN 2249 diklór-dimetil-éter, szimmetrikus;
• a foszfid készítmények a mérgező, gyúlékony gázok fejlődését gátló
adalékok nélkül.
6.2 osztály: Fertőző anyagok.

A fertőző anyagokat a 6.2 osztályba, az UN 2814, az UN 2900, ill. az UN 3373
tételekhez kell besorolni. Az ADR/ RID értelmében a fertőző anyagok olyan
anyagok, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy kórokozókat
tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a
baktériumokat, vírusokat, rickettsiákat, parazitákat, gombákat) és más
hatóanyagok, pl. a prionok, amelyek képesek ember vagy állat
megbetegedését okozni.
A 6.2 osztály anyagai REACH szerint a következők szerint vannak
csoportosítva:
I1 Emberekre ártalmas, fertőző anyagok
I2 Csak állatokra ártalmas, fertőző anyagok
I3 Kórházi hulladék
I4 Diagnosztikai minták.
A fertőző anyagok a következő kategóriákra vannak felosztva:

„A” kategória: Olyan fertőző anyag, amelyet olyan formában szállítanak,
hogy kitétel esetén képes emberben vagy állatban tartós egészségkárosodást,
életveszélyes vagy halálos megbetegedést okozni. Az e kritériumot kielégítő
anyagokra* tájékoztató példák találhatók az ebben a bekezdésben levő
táblázatban.
„B” kategória: Olyan fertőző anyag, amely nem elégíti ki az „A” kategóriába
történő besorolás kritériumait. A „B” kategóriába tartozó fertőző anyagokat az
UN 3373 tételhez kell besorolni, kivéve a 2.2.62.1.3 pontban meghatározott
kultúrákat (tenyészeteket), amelyeket az UN 2814, ill. az UN 2900 tételhez
kell besorolni.
Az UN 3373 szám esetében a helyes szállítási megnevezés „DIAGNOSZTIKAI
MINTÁK” vagy „KÓRHÁZI MINTÁK”.
A 6.2 osztályba tartozó néhány veszélyes anyag: staphilokókusz törzsek,
veszettség.
Fogalom meghatározások:
Biológiai termékek azok a termékek, amelyeket élő szervezetekből az illetékes
nemzeti közegészségügyi hatóságok előírásai szerint – szükség esetén az ilyen
hatóságok speciális engedélyével – gyártanak és forgalmaznak, és a humán-
vagy állatgyógyászatban megelőzésre, kezelésre vagy diagnosztizálásra vagy,
ezekkel kapcsolatos kutatásra, kísérleti vagy vizsgálati célokra szolgálnak. A

teljesség igénye nélkül ide tartoznak a félkész vagy kész termékek, pl. a
vakcinák;
A kultúrák (laboratóriumi tenyészetek) azon eljárások eredményei, amelyekkel
a kórokozókat nagyobb koncentráció eléréséhez szaporítják, miáltal kitétel
esetén a fertőzés kockázata növekszik. Ez a meghatározás a kórokozók
szándékos szaporítására szolgáló tenyészetekre vonatkozik, és nem terjed ki a
diagnosztikai és gyógyászati célú kultúrákra;
A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek olyan
mikroorganizmusok és élő szervezetek, amelyek genetikai anyagát
szándékosan, génsebészeti beavatkozással úgy változtatták meg, ami a
természetben nem fordul elő;
A gyógyászati vagy kórházi hulladékok az állatok vagy emberek
gyógykezeléséből vagy biológiai kísérletekből származó hulladékok.
A szállításból kizárt anyagok

Gerinces vagy gerinctelen élő állatok fertőző anyagok szállítására nem
használhatók, hacsak az anyag
más módon nem szállítható, ill. a szállítást az illetékes hatóság jóvá nem
hagyta.
25. ADR/RID 7. osztály: Radioaktív anyagok
Radioaktív – az ADR/RID 7. osztályába tartozik- minden olyan anyag, keverék, vagy

tárgy, amely radionuklidokat tartalmaz és mind az aktivitás koncentráció, mind a
küldemény teljes aktivitása nagyobb, mint az ADR-ben meghatározott érték.
Néhány 7. osztályba tartozó anyag: urán, tórium, rádium, polónium, plutónium,
izotópok.
akut toxicitás, célszervi tox., egyszeri expozíció határértékek (felső sor DSD,
alsó sor CLP):

T+ T és Xn helyett GHS08
Nem tartoznak az ADR hatálya alá azok a radioaktív anyagok, vagy tárgyak, amelyek:
• szállítóeszköz szerves részét képezik
• létesítményen belül mozgatott anyagok, ha a tevékenység közutat nem érint
• emberek vagy állatok testébe diagnosztikai, vagy kezelési céllal beültetett
anyagok
• fogyasztási cikkekben hatóságilag engedélyezett módon vannak és a végső
felhasználónak már átadták
• a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó természetes anyagok és
ércek
• nem radioaktív szilárd tárgyak, ha a felületükön a „szennyezettség” a
határérték alatt van
A szállítás küldeménydarabokban történik. Küldeménydarab a radioaktív anyagok

esetében a csomagolást jelenti annak radioaktív tartalmával együtt, szállításra kész
formában. Nyolc típus különböztethető meg, amelyekhez más-más csomagolóeszköz
és nagybárca használható. A besorolás a küldeménydarab- minták aktivitás és
radionuklid tartalma alapján történik:
• engedményes küldeménydarab;
• 1 típusú ipari küldeménydarab (IP-1 típusú küldeménydarab);
• A típusú küldeménydarab;
• B(U) típusú küldeménydarab;
• B(M) típusú küldeménydarab;
• C típusú küldeménydarab
Az engedményes küldeménydarabokat nem kell nagybárcával jelölni, elegendő a

belső csomagoláson a feltűnő módon elhelyezett „RADIOAKTÍV” figyelmeztetés. A
többi, nem engedményes csomagolás esetén a szállítási mutatószámnak (TI)
megfelelően, 0 esetén a 7A FEHÉR-I, 0–1 között a 7B SÁRGA-II, 1-10 között és 10
felett, a külső felületen mért dózis teljesítmények függvényében a 7C SÁRGA-III
nagybárca használata kötelező.
Az ADR alapvető célja a személyek, a javak és a környezet védelme a sugárzás

hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a megfogalmazott cél
csak akkor érhető el, ha szigorú követelményeket támaszt:
• a radioaktív tartalom megtartására;
• a külső sugárzási szint korlátozására;
• a kritikusság megelőzésére; és
• a hőhatás okozta károk megelőzésére.

A cél elérése érdekében a nemzetközi egyezmények és a nemzeti szabályozás szigorú
előírásokat fogalmaz meg az alkalmas járművek, a megfelelő csomagolóeszközök, a
küldeménydarabok és a rakományok határértékeinek, valamint a szállítás
engedélyezése vonatkozásában. A radioaktív anyagok szállításának hazai
szabályozását a 14/ 1997.(IX. 03.) KHVM rendelet tartalmazza, természete
összhangban a nemzetközi egyezményekkel.
Általános követelmények
A küldeménydarabot úgy kell megtervezni a tömegére, térfogatára és alakjára

vonatkozólag, hogy könnyen és biztonságosan kezelhető és szállítható legyen,
továbbá, hogy a szállítás alatt a szállítóeszközön vagy azon belül megfelelően
rögzíteni lehessen.
A kivitelnek olyannak kell lennie, hogy a küldeménydarabon bármely emelő
szerelvény rendeltetésszerű használat közben ne romoljon el, és ha a meghibásodás
mégis bekövetkezik, az ne rontsa a küldeménydarabnak azt a képességét, hogy
megfeleljen a többi ADR/RID előírásnak. A kivitelnél figyelembe kell venni a hirtelen
emelés miatt szükséges biztonsági tényezőket.
Az olyan tartozékokat és egyéb kiemelkedéseket a küldeménydarab külső felületén,
amelyek emelésre felhasználhatók, úgy kell megtervezni, hogy azok vagy elbírják a
küldeménydarab tömegét, vagy eltávolíthatónak kell lenniük, vagy másképpen kell
használatra képtelenné tenni azokat a szállítás idejére.
Amennyire csak lehetséges, a csomagolást úgy kell tervezni és elkészíteni, hogy a
külső felületeken kiálló kiemelkedések ne legyenek, és könnyen lehessen a
szennyezettségtől mentesíteni. Az a vizet ne gyűjtse össze, és ne tartsa meg.
Bármely, a szállítás idejére a küldeménydarabhoz mellékelt szerkezet, amely nem
része a küldeménydarabnak, nem csökkentheti annak biztonságát.
A küldeménydarabnak a tartályok zárószerkezeteinek bármilyen meghibásodása vagy
a küldeménydarab egészének sérülése nélkül ellen kell tudnia állni a normális
szállítási feltételek között
valószínűleg fellépő gyorsulási, rezgési vagy rezonanciahatásoknak. Különösen a
csavarokat, csavaranyákat és más biztonsági szerkezeteket kell úgy tervezni, hogy
többszöri, megismételt használat után is megelőzhető legyen lazulásuk vagy nem
szándékos kinyílásuk.
A csomagolás anyagainak és bármely alkatrészének vagy szerkezetének fizikailag és
kémiailag összeférhetőnek kell lennie egymással és a radioaktív tartalommal.
Figyelembe kell venni viselkedésüket a besugárzás hatására is.
Minden olyan szelepet, amelyen keresztül a radioaktív tartalom kiszabadulni képes,
illetéktelen működtetéssel szemben védetté kell tenni.
A küldeménydarab tervezésekor figyelembe kell venni a normális szállítási feltételek
mellett valószínűleg előforduló környezeti hőmérsékleteket(-40 és +70 C fok) és
nyomásokat.
A más veszélyes tulajdonságokkal is rendelkező radioaktív anyagoknál a
küldeménydarab tervezésekor ezeket a veszélyes tulajdonságokat is számításba kell
venni.
A csomagolóeszköz gyártójának és forgalmazójának információt kell nyújtania a
követendő eljárásokra és a zárószerkezetek (beleértve a szükséges tömítéseket)
típusára és méreteire és minden más alkatrészre, ami annak biztosításához
szükséges, hogy a szállításra előkészített küldeménydarab képes legyen a vonatkozó
igénybevételi próbák elviselésére.

Az ADR/RID olyan szabályokat állapít meg, amelyek által a radioaktív anyagok
szállításával kapcsolatos sugárzásból, kritikusságból vagy hőhatásból eredően a
személyeket, javakat vagy környezetet érő veszélyek megfelelően kezelhetők. Ezek
a szabályok az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok
biztonságos szállítására” (ST-1), NAÜ, Bécs (1996) kiadványon alapulnak. Az ST-1-
hez magyarázatok találhatók az IAEA „Advisory Material for the IAEA Regulations for
the Safe Transport of Radioactive Materials (1996)”, Safety Standard Series No. ST-
2, NAÜ, Bécs (előkészületben levő) kiadványban.
A „szállítás” magába foglalja - a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden

tevékenységet - a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és
javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, a fuvarozás
engedélyezését, az útvonal tervezését, szállítását (beleértve a közbenső tárolását),
kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. Az ADR által a minőségi követelmények
meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három súlyossági szinttel
jellemezhetők:
• szokásos szállítási körülmények (rendkívüli esemény nélkül);

• kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;
• a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.
A radioaktív anyagok szállítása engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezés

kétszintű:
Radioaktív anyagok közúti szállítását: a főváros vagy egy megye területén belül a
kérelmező székhelye (telephelye) szerint illetékes Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) megyei (fővárosi) intézete, a
megyék közötti és nemzetközi viszonylatban bonyolított szállítás esetén az ÁNTSZ
Országos Tisztifőorvosi Hivatala engedélyezi, szállítási engedélyben. Az ÁNTSZ
Országos Tisztifőorvosi Hivatala által kiadott (vagy megtagadott) engedélyek
határozatait meg kell küldeni:
• az ÁNTSZ fővárosi, illetve megyei intézeteivel,
• az OAH-val,
• az Országos Rendőr-főkapitánysággal (a továbbiakban: ORFK),
• a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális
igazgatóságával is.
Külön jogszabályban meghatározott aktivitást meghaladó radioaktív anyagok

belföldi, illetve a Magyar Köztársaság területére történő be- és kiszállításához,
valamint az ország területén történő átszállításához az ORFK rendészeti engedélye is
szükséges.
Radioaktív anyagot vasúton a Magyar Államvasutak Rt., a Győr-Sopron-Ebenfurti

Vasút Rt. és a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Rt. az egyéb érvényes előírások
megtartásával, külön engedély nélkül fuvarozhat.
Közúti fuvarozási tevékenység keretében a radioaktív anyag továbbítását – a

rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott szállítás kivételével - a kérelmező
székhelye (telephelye) szerint illetékes ÁNTSZ megyei, fővárosi intézete, valamint az
ORFK előzetes hozzájárulása alapján az NKH Közép-magyarországi Regionális
Igazgatósága engedélyezi.

A Magyar Köztársaság vízi útjain a radioaktív anyagok szállítását, fuvarozását - a
feladó/induló kikötő szerint illetékes ÁNTSZ megyei, fővárosi intézete, valamint a
feladó/induló kikötő szerint illetékes vízügyi felügyeletek, továbbá az ORFK előzetes
hozzájárulása alapján - a külön jogszabályban megnevezett - az NKH-nak a
feladó/induló kikötő szerint területileg illetékes regionális igazgatóságai engedélyezik
a teljes belföldi útvonalra.
Légi fuvarozási tevékenység keretében a radioaktív anyag továbbítását nemzetközi

légi fuvarozás esetén a nemzetközi szerződéseknek megfelelően, valamint a belföldi
légi fuvarozási tevékenység esetén - a kérelmező székhelye (telephelye) szerinti
ÁNTSZ megyei, fővárosi intézete és az ORFK előzetes hozzájárulása alapján - az
NKH Polgári Légiközlekedési Igazgatósága engedélyezi.
Állati erővel vont vagy ember által mozgatott járművel radioaktív anyag csak akkor
továbbítható, ha a közvetlen felhasználás helye másként nem közelíthető meg.
Közforgalmú személyszállító járművel kézi vagy útipoggyászként, radioaktív anyagot

továbbítani nem szabad.
Az engedély alapján az engedélyes - más, a radioaktív anyag alkalmazására jogosult

megbízó részére az engedélyben meghatározott körben - radioaktív anyag
szállítását díj ellenében is végezheti.
A szállítási engedély iránti kérelemhez az alábbi mellékletben meghatározott
adatlapot kell csatolni:
Adatszolgáltatás a radioaktív anyagok közúti szállításának

engedélykérelméhez:
1. A kérelmező neve, címe:
2. A sugárvédelmi megbízott és helyettesének neve, sugárvédelmi végzettsége:
3. A szállítóeszköz típusa és rendszáma:
4. A szállítandó radioaktív anyag fajtái, a maximális aktivitásokkal:
5. A szállítandó radioaktív anyag(ok) csomagolási módja(i):
6. A szállítandó radioaktív anyag(ok) ADR-beli megnevezése(i):
7. Az ADR 7 osztályán belül a lapszámok megnevezése:
8. A szállítás során alkalmazni kívánt sugárzásmérő típusa:
9. A kérelemhez a következőket kell mellékelni:

a) a jóváhagyásra kötelezett küldeménydarab-minták engedélyokiratát,
b) a fuvarokmány mintáját,
c) az írásbeli utasítás mintáját (ha jogszabály előírja),
a gépkocsivezető sugárvédelmi és speciális ADR képzettségét igazoló
d)
dokumentumok másolatait (ha jogszabály előírja).

A radioaktív és hasadó tulajdonságokon kívül a küldeménydarab tartalmának
minden járulékos veszélyét, így a robbanásveszélyt, gyúlékonyságot, piroforosságot,
vegyi mérgezőképességet és maró hatást ugyancsak figyelembe kell venni az
okmányokban, a csomagolásnál, a bárcázásnál, a feliratozásnál, a nagybárcák
elhelyezésénél, az elkülönítésnél és a szállításnál, hogy az ADR/RID veszélyes árukra
vonatkozó minden előírása teljesüljön.
Radioaktív anyag belföldi és nemzetközi szállításánál a feladónak az anyag

feladásáról a címzettet értesíteni kell. Az értesítést annyival korábban kell elküldeni,
hogy a címzett a küldemény átvételére felkészülhessen.
Külön megegyezés
A külön megegyezés az illetékes hatóság által jóváhagyott előírásokat jelenti,
amelyek betartásával az ADR radioaktív anyagokra vonatkozó követelményeinek
nem mindenben megfelelő küldemény szállítható.
Azok a küldemények, amelyeknél a 7 osztályra vonatkozó valamely előírást nem
lehet betartani, csak külön megegyezés alapján szállíthatók. Az illetékes hatóság
akkor engedélyezheti egy küldemény vagy egy előre tervezett küldeménysorozat
külön megegyezés alapján történő szállítását, ha megbizonyosodott arról, hogy az
ADR előírásait valóban nem lehet betartani és az ADR által megkövetelt biztonsági
szintet más eszközökkel el lehet érni. A teljes szállítási biztonságnak legalább olyan
szintűnek kell lennie, mintha minden vonatkozó előírást betartottak volna. Az ilyen
típusú nemzetközi küldeményekhez többoldalú engedélyre van szükség.
A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzését az ORFK

illetékes szervei, az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, az NKH
regionális igazgatóságai, légi közlekedésnél az NKH Polgári Légiközlekedési
Igazgatósága, illetékességi területükön az ÁNTSZ megyei, fővárosi intézete végzi.
A feladónak a fuvarlevél “Áru megnevezése” rovatot az ADR előírásainak

megfelelően, szakszerűen kell kitölteni, és a fuvarokmányban nyilatkoznia kell
azokról az intézkedésekről, amelyeket esetleg a fuvarozónak kell megtennie. Ezt a
nyilatkozatot olyan nyelven kell szövegezni, amelyet a fuvarozó vagy az illetékes
hatóság szükségesnek tart.
Példa az “Áru megnevezése” rovat helyes kitöltésére:
Áru megnevezése Tömeg kg
UN 2915 “A” típusú radioaktív anyag

küldeménydarab 7 23
Nuklid: XE 133, szilárd, aktivitás 22,76 GBq
Kategória: SÁRGA-II., száll. mutatószám (TI)
0,9
A jármű üzemben tartója köteles bejelenteni a radioaktív anyag szállítása közben

bekövetkezett minden balesetet, illetőleg rendkívüli eseményt az ÁNTSZ illetékes
megyei, fővárosi intézetének, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság Főügyeletének, a területileg illetékes környezetvédelmi
felügyelőségnek, továbbá az NKH Központi Hivatalának is.

Az ADR-ben előírt, a sugárzási szintre, ill. a szennyezettségre vonatkozó határértékek
túllépése esetén: a szállítónak, ha ezt a szállítás alatt észleli, ill. a címzettnek, ha
átvételkor észleli a hiányosságról értesítenie kell a feladót.
A szállítónak, a feladónak, ill. a címzettnek azonnal intézkednie kell az ebből eredő
következmények elhárítására és ki kell vizsgálnia az okokat, körülményeket és
következményeket.
Megfelelő intézkedéseket kell tennie azoknak az okoknak és körülményeknek a
kiküszöbölésére, amelyek ehhez a hiányossághoz vezettek, és meg kell akadályoznia
a hasonló körülmények ismételt előfordulását. Az illetékes hatóságo(ka)t
tájékoztatnia kell a hiányosság okairól és a végrehajtott vagy végrehajtandó elhárító,
ill. megelőző tevékenységről.
Rákkeltő hatásra (H360) vonatkozó címkeelemek.
A laktációra gyakorolt,
Osztályozás 1 A. vagy 1 B. 2. kategória vagy az azon keresztül
kategória fellépő hatásokra
vonatkozó további
kategóriák
GHS piktogram Nincs piktogram
GHS08 GHS08
Figyelmeztetés Veszély Figyelem Nincs figyelmeztetés

Károsíthatja a Károsíthatja a A szoptatott gyermeket
termékenységet, vagy a termékenységet, vagy a károsíthatja
születendő gyermeket születendő gyermeket (ha
(ha ismert, meg kell ismert, meg kell adni a
adni a konkrét hatást) konkrét hatást) Meg kell
Meg kell adni az adni az expozíciós
expozíciós útvonalat, útvonalat, ha meggyőzően
ha meggyőzően bizonyított, hogy más
bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem
expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt
okozza a veszélyt
kozó mondat – Megelőzés P202 P202 P260
P281 P281 P263
P264
kozó mondat – Elhárító
intézkedések
hulladékként
H350 Rákot okozhat. (Meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós
útvonal nem okozza a veszélyt)
H351 Feltehetően rákot okoz. (Meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más
expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt)
H340 Genetikai károsodást okozhat.

H341 Feltehetően genetikai károsodást okozhat, a kategóriák címkeelmei nem különböznek a fenti adatotoktól.
Célszervi toxicitásra (egyszeri expozíció) vonatkozó címkeelemek.
GHS piktogram
GHS08 GHS08 GHS07

Károsítja a szerveket Károsítja a szerveket (ha Légúti irritációt
(ha ismert, meg kell ismert, meg kell adni, okozhat, vagy
adni, hogy melyeket) hogy melyeket) H336
Meg kell adni az Meg kell adni az Álmosságot, vagy
expozíciós útvonalat, expozíciós útvonalat, ha szédülést okozhat
ha meggyőzően meggyőzően bizonyított,
bizonyított, hogy más hogy más expozíciós
expozíciós útvonal nem útvonal nem okozza a
okozza a veszélyt veszélyt
kozó mondat – Megelőzés P264 P264 P271
P270 P270
Óvintézkedésre vonat- P321 P321 P304 + P340

kozó mondat – Elhárító P312
intézkedések
kozó mondat - Tárolás P405
hulladékként
26. ADR/RID 8. osztály: Maró hatású anyagok
A 8. osztályba azok az anyagok tartoznak, amelyek vegyi reakciójukkal a velük

érintkezésbe kerülő hámszövetet – a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát –
megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni más
árukat vagy a szállítóeszközöket.
Ugyancsak ebbe az osztályba tartoznak azok az anyagok, amelyek csak víz
jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes
nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek és fejtik ki
károsító hatásukat.
A 8. osztály anyagai és tárgyai REACH szerint a következők szerint vannak
csoportosítva:
C1 – C10 Maró anyagok járulékos veszély nélkül
C1 – C4 Savas anyagok:

C1 Szervetlen, folyékony anyagok
C2 Szervetlen, szilárd anyagok
C3 Szerves, folyékony anyagok
C4 Szerves, szilárd anyagok
C5 – C8 Bázikus jellegű anyagok:
C5 Szervetlen, folyékony anyagok
C6 Szervetlen, szilárd anyagok
C7 Szerves, folyékony anyagok
C8 Szerves, szilárd anyagok
C9 – C10 Egyéb maró anyagok:
C9 Folyékony anyagok
C10 Szilárd anyagok
C11 Tárgyak
CF Maró, gyúlékony anyagok:
CF1 Folyékony anyagok
CF2 Szilárd anyagok
CS Maró, önmelegedő anyagok:
CS1Folyékony anyagok
CS2 Szilárd anyagok
CW Maró, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok:
CW1 Folyékony anyagok
CW2 Szilárd anyagok
CO Maró, gyújtó hatású anyagok:
CO1 Folyékony anyagok
CO2 Szilárd anyagok
CT Maró, mérgező anyagok:
CT1 Folyékony anyagok
CT2 Szilárd anyagok
CFT Maró, gyúlékony, mérgező, folyékony anyagok
COT Maró, gyújtó hatású, mérgező anyagok.
A 8. osztályba tartozó néhány veszélyes áru: sósav, ecetsav, nátrium-hidroxid
veszélyjelek és szimbólumai C és Xi helyett GHS05

v. jelek és szimb. C és Xi helyet GHS05 GHS07
A 8. osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a

következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:
I csomagolási csoport: erősen maró anyagok
II csomagolási csoport: maró anyagok
III csomagolási csoport: gyengén maró anyagok.
Az anyagok hozzárendelése az I, a II és a III csomagolási csoporthoz tapasztalati

alapon történt, figyelembe véve olyan kiegészítő tényezőket is, mint a belélegzési
veszély és a vízzel való reakció (beleértve a veszélyes bomlástermékek képződését).
Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek kielégítik a 8 osztály feltételeit és
az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel
(LC50) rendelkeznek, de a lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a
mérgezőképességük a III csomagolási csoportnak megfelelő vagy annál kevésbé
mérgezőek, ugyancsak a 8 osztályba kell sorolni. Azoknál az anyagoknál, amelyek
nem okoznak az emberi bőrön annak teljes vastagságában roncsolódást, figyelembe
kell venni a fémfelületekre gyakorolt korróziós hatás lehetőségét. A csomagolási
csoportba sorolás során figyelembe kell venni az emberen bekövetkezett baleseteknél
szerzett tapasztalatokat. Az emberen szerzett tapasztalatok hiányában a csomagolási
csoportba sorolást kísérletek adatai alapján kell végezni.
Bőrmarásra/ bőrirritációra vonatkozó címkeelemekre Fémekre korrozív …
Osztályozás 1 A. 1 B. vagy C. 2. kategória 1. kategória

kategória
GHS piktogram
GHS05 GHS07 GHS05
Figyelmeztető mondat
H314 H315 H290
Súlyos égési sérülést és Bőrirritáló hatású. Fémekre korrozív

szemkárosodást okoz. hatású lehet.

P280
Óvintézkedésre vonat- P301 + P330 + P331 P302+ P352 P390

kozó mondat – Elhárító P303 + P361 + P353 P332 + P313
intézkedések P304 + P340 P321
P305 + P351 + P338 P362
P321
hulladékként
Súlyos szemkárosodásra / szemirritációra vonatkozó címkeelemek. Aspirációs toxicitás …
GHS piktogram
GHS05 GHS07 GHS05
Figyelmeztetés Veszély Figyelem Veszély
Figyelmeztető mondat
H318 H319 H304
Súlyos szemkárosodást Súlyos Lenyelve és a
okoz. szemirritációt okoz légutakba kerülve
halálos lehet
Óvintézkedésre vonat- P305 + P351 + P338 P301 + P310

kozó mondat – Elhárító P305 + P351 + P338 P337 + P 313
intézkedések P310
hulladékként
A szállításból kizárt folyékony maró anyagok:
A 8. osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha

megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti
veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell
biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyago(ka)t,
amelyek ilyen reakciókat okozhatnak.
• UN 1798 királyvíz (salétromsav és sósav keveréke);

• a vegyileg nem állandó, kimerült kénsavkeverékek;
• a nem denitrált, vegyileg nem állandó nitrálósav keverékek és az elhasznált
kénsav és salétromsav keverékek;
• perklórsav vizes oldata 72 tömeg%-nál több tiszta savtartalommal és a
perklórsav keverékei vízen kívül más folyadékkal.
UN 2837 BISZULFÁTOK VIZES OLDATAI

UN 2693 BISZULFITOK, VIZES OLDAT, M.N.N.
UN 3259 SZILÁRD, MARÓ AMINOK, M.N.N. vagy
UN 3259 SZILÁRD, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N.
UN 3263 MARÓ, SZILÁRD, LÚGOS SZERVES ANYAG, M.N.N.
27. ADR/RID 9. osztály: Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
A 9. osztály címének fogalomkörébe azok az anyagok és tárgyak tartoznak, amelyek

a szállítás során olyan veszélyt képviselnek, ami nem esik a többi osztály
fogalomkörébe.
A 9. osztályba taroznak azok az anyagok is, amelyek finom poruk belélegzése esetén
az egészséget veszélyeztethetik mint, az azbeszt és az azbesztet tartalmazó
keverékek.
Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek, a poliklórozott
és polihalogénezett bifenilek és terfenilek (PCB-k és PCT-k), valamint az ezeket az
anyagokat tartalmazó keverékek, továbbá az ilyen anyagokat vagy keverékeket
tartalmazó készülékek, mint pl. transzformátorok, kondenzátorok.
A gyúlékony gőzöket fejlesztő polimerek, amelyek legfeljebb 55 °C lobbanáspontú

gyúlékony folyadékot tartalmaznak.
Lítium akkumulátorok és életmentő-készülékek.
A környezetre veszélyes anyagok közé az olyan folyékony vagy szilárd anyagok

tartoznak, amelyek az élő vizeket szennyezik és ilyen anyagok keverékei és oldatai
(készítmények és hulladékok), amelyek sem más osztályba, sem a 9 osztály 3.2
fejezet „A” táblázatában felsorolt más tétele alá nem sorolhatók. Ide tartoznak a
géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek is.
Vízi környezetet szennyező anyagok, ha „Környezetre ártalmas” anyagként vannak

megjelölve és „N” betű (R50; R50/53; R51/53) van hozzájuk rendelve és nem
sorolhatók sem az 1 – 8 osztály valamelyikébe, sem a 9 osztály valamely más tétele
alá.
A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok (GMMO-k) és élő szervezetek

(GMO-k) olyan mikroorganizmusok és élő szervezetek, amelyek genetikai anyagát
szándékosan, génsebészeti beavatkozással úgy változtatták meg, ami a természetben
nem fordul elő. Ezek a 9 osztályba, az UN 3245 tétel alá tartoznak, ha nem elégítik ki
a fertőző anyagok meghatározását, de képesek az állatokat, növényeket vagy
mikrobiológiai anyagokat oly módon megváltoztatni, ami a természetes reprodukció
eredményeként rendszerint nem következik be.
Azok a GMMO-k, amelyek fertőzőek, a 6.2 osztály UN 2814 és UN 2900 szám anyagai.

A 9. osztály anyagai és tárgyai REACH szerint a következők szerint vannak
csoportosítva:
M1 Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget
veszélyeztethetik
M2 Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek
M3 Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok
M4 Lítium akkumulátorok
M5 Életmentő-készülékek
M6 – M8 Környezetre veszélyes anyagok:
M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok
M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok
M8 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek
M9 – M10 Magas hőmérsékletű anyagok:
M9 Folyékony anyagok
M10 Szilárd anyagok
M11 Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más
osztály meghatározásának sem felelnek meg.
A 9. osztályba tartozó néhány veszélyes áru: kék azbeszt, szilárd ammónia
vegyületek, légzsákot felfúvó anyag, ricinusmag, GMMO.
veszélyjel és szimbólum “N” helyett GHS09
KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés:

A 9 osztály 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagai és tárgyai a szállítás alatti
veszélyességük
mértéke alapján a következő csomagolási csoportok valamelyikéhez vannak
hozzárendelve:
• II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok

• III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok
Vízi környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó címkeelemek.
Osztályozás Akut Krónikus Krónikus Krónikus Krónikus

1. kategória 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória
GHS piktogram Nincs Nincs

piktogram piktogram
GHS09 GHS09 GHS09
Figyelmeztetés Figyelem Figyelem Nincs Nincs Nincs

figyelmeztetés figyelmeztetés figyelmeztetés
Figyelmeztető H400 H410 Nagyon H411 mérgező H412 Ártalmas H413

mondat Nagyon mérgező a vízi a vízi a vízi Hosszantartó
mérgező a élővilágra, élővilágra, élővilágra, ártalmas
vízi hosszantartó hosszantartó hosszantartó hatást
élővilágra károsodást károsodást károsodást gyakorolhat a
okoz okoz okoz vízi élővilágra
vonatkozó P220 P220 P220
mondat. P234 P234 P234
Megelőzés P280 P280 P280
Óvintézkedésre
vonatkozó P391 P391 P391 P391 P391
mondat.
Elhárító
intézkedés
Óvintézkedésre
vonatkozó
mondat.
Tárolás
Óvintézkedésre
vonatkozó P501 P501 P501 P501 P501
mondat.
Elhelyezés
hulladékként
A következő anyagok és tárgyak a szállításból ki vannak zárva:
• azok a lítium akkumulátorok, amelyek nem felelnek meg az ADR különleges

előírásának;
• azoknak a készülékeknek (pl. transzformátoroknak, kondenzátoroknak,
hidraulikus berendezéseknek) az üres, tisztítatlan tartóedényei, amelyekben az
UN 2315, 3151, 3152 vagy 3432 szám alá besorolt anyagok voltak.
UN 2212 KÉK AZBESZT (krokidolit) vagy

UN 2212 BARNA AZBESZT (amozit)
UN 3268 LÉGZSÁK MODUL vagy

UN 3268 BIZTONSÁGI ÖV ELŐFESZÍTŐ
UN 3245 GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT MIKROORGANIZMUSOK
UN 2969 RICINUSMAG
28. Veszélyes anyagok és tárgyak raktározása
A vegyipar elvárásainak megfelelő, a gyakorlatban is jól működő veszélyes áru

logisztikai raktárak tervezése és üzemeltetése ma a VCI koncepció alapján történik.
VCI Raktár specifikus osztályozási rendszere veszélyes áru logisztikai

raktárakban:
1 Raktárosztály: Robbanó anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik. Az OBM –

Országos Bányaműszaki Felügyelet az illetékes hatóság a robbanóanyagokkal
kapcsolatos osztályozásban és követelményrendszerben.
2A Raktárosztály: Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok
Az ADR osztályozáshoz képest egyes anyagok raktár specifikus hozzárendelése eltérő.
Például: Hidrogén cianid, Hidrogén fluorid.
2.B Raktárosztály: Aeroszolok
Az Aeroszolok a 94/1/EK direktíva szerint meghatározott veszélyes áruk. Az ADR 2

osztálya szerinti UN1950 azonosító szám szerinti veszélyes árukat raktár specifikusan
külön kell kezelni.
3.A Raktárosztály: Gyúlékony folyadékok
Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktár specifikus szempontok is érvényesülnek.

Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat(OTSZ)
és a kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak. Az ADR
szerinti viszkózus anyagok (egyes festékek és paszták), melyek lobbanáspontja és
oldószer szétválási próbája alapján már nem tartoznak a 3.A osztályba azokat a 10
osztályhoz kell rendelni. Az osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe
kell venni.
3.B Raktárosztály: Éghető folyadékok
Az ADR osztályozáshoz képest eltérő raktár specifikus szempontok is érvényesülnek.

Például: vízzel való oldhatóság kérdése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ)
és a kapcsolódó tűzvédelmi előírások meghatározó jelentőséggel bírnak. A 10
osztályba tartoznak az 55 oC-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, melyek vízzel
keverednek. Az ADR 3(III) anyagai között ilyen anyagokkal találkozni lehet. Az
osztályozásnál a kémiai biztonság előírásait is figyelembe kell venni.
4.1A Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok
Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Az önreatív és érzéketlenített robbanóanyagok tartoznak ebbe a csoportba illetve a

robbanóanyagokra vonatkozó előírások szerint az I-III robbanóanyag raktárcsoport
anyagai.
4.1B Raktárosztály: Gyúlékony szilárd anyagok
Az osztályozás egy része az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Figyelembe kell venni továbbá a 92/69/EK direktívát és az égésszám
meghatározására vonatkozó módszereket. (Égésszám: 6). .
4.2 Raktárosztály: Öngyúlladásra hajlamos anyagok
Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.

Vizsgálatok a 92/69/EK direktíva A13 előírásai szerint.
4.3 Raktárosztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik.
5.1A Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Az UN szám szerinti az erősen
gyújtó hatású anyagok raktárosztálya. Például: UN1445 Bárium klorát.
5.1B Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Az UN szám szerinti a gyújtó hatású
anyagok raktárosztálya. Például: UN1446 Bárium nitrát vagy UN1466 Vas nitrát.
5.1C Raktárosztály: Gyújtó hatású anyagok
Az ammónium- nitrát tartalmú műtrágyák. Csoportosításuk bonyolult A-E –ig.

meghatározó az ammónium – nitrát tartalom és az egyéb összetevők aránya.
5.2 Raktárosztály: Szerves Peroxidok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.
6.1A Raktárosztály: Éghető mérgező anyagok
Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és / vagy a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Nagyon mérgező és mérgező
anyagok melyek vízzel keverednek és lobbanáspontja 55 oC-nál magasabb, vagy
vízzel nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja 100 oC-nál magasabb. Szilárd
anyagoknál az égésszám:2,3,4,5.
6.1B Raktárosztály: Nem éghető mérgező anyagok

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Szilárd anyagok égésszáma: 1.
6.2 Raktárosztály: Fertőző anyagok

Az osztályozás az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján történik.
7 Raktárosztály: Radioaktív anyagok
Az OAH – Országos Atomenergia Hivatal az illetékes hatóság.
8 A Raktárosztály: Éghető maró anyagok

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Maró anyagok melyek vízzel
keverednek és lobbanáspontja 55 oC-nál magasabb, vagy vízzel nem keverhető
anyagok, melyek lobbanáspontja 100 oC-nál magasabb. Szilárd anyagoknál az
égésszám:2,3,4,5. Az ADR 3 osztályában illetve a 3A és 3B raktárosztályban is
vannak maró anyagok.
8.B raktárosztály. Nem éghető maró anyagok

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Szilárd anyagok égésszáma: 1.
9 Raktárosztály: -
10 Raktárosztály: Éghető folyadékok kivéve 3A és 3B-t
Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Vízzel keverednek és lobbanáspontja
55 oC-nál magasabb, vagy vízzel nem keverhető anyagok, melyek lobbanáspontja
100 oC-nál magasabb. Lobbanáspont meghatározás 92/62/EK Diretíva A9 módszere
alapján.
11 Raktárosztály: Éghető szilárd anyagok
Az osztályozás részben az ADR osztályozással egyező kritériumok alapján és a kémiai

biztonságra vonatkozó előírások szerint történik. Kevésbé mérgező szilárd anyagok
(pl.ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem veszélyes áruk is ide sorolandók.
Például papírgöngyöleg vagy faraklapok.
12 Raktárosztály: Nem éghető folyadékok
Kevésbé mérgező szilárd anyagok (pl.ADR 6.1(III) és UN3082 ide tartozhat. A nem
veszélyes áruk is ide sorolandók.
13 Raktárosztály: Nem éghető szilárd anyag
Kevésbé mérgező szilárd anyagok (pl. ADR 6.1(III) és UN3077 ide tartozhat. A nem
veszélyes áruk is ide sorolandók. Például üres fémhordók.
Halmazállapot megjelölése:
Azoknál a raktárosztályoknál, melyeknél a halmazállapot (szilárd vagy folyékony) az

elnevezésből nem egyértelműen meghatározott, az osztály után szilárd anyag esetén
„S” betűt folyadék esetén pedig „L” betűt kell írni. Például 6.1A(S) vagy 6.1A(L).

29. Veszélyes áru raktárak üzemszervezési feladatai
A hagyományos raktárak működtetésének fontos területe a folyamatokat elemző és a

folyamatokhoz szervezeteket rendelő raktár üzemszervezés. A veszélyes áru
raktározás esetén az üzemszervezésnek kiemelt jelentősége van: ki kell terjednie a
raktár rendeltetésszerű állapotban tartására, üzemeltetésére, felügyeletére, állandó
ellenőrzésére, és a vonatkozó jogszabályi változások figyelésére és aktualizálására. A
raktár üzemeltetőjének kötelessége az érvényes belföldi rendeletekkel és nemzetközi
egyezményekkel összhangban levő utasításokat kiadni és betartatni, a változásoknak
megfelelően rendszeresen kiegészíteni, vagy szükség szerint módosítani.
Az üzemviteli szabályozás öt területre terjed ki:
Az általános üzemviteli szabályozás a raktárba való belépést, a felügyeletet, az

anyagok biztonságát és a raktár rendjét hivatott biztosítani.
A hagyományos raktáraknál elsősorban vagyonvédelmi és leltárfelelősség kérdése az

illetéktelen személyek belépésének szabályozása. Esetünkben ez biztonsági kérdés is.
Az estleges látogatóknak kíséretet kell kapni a veszélyekről és a helyes
magatartásról.
A belépés szabályozásához szervesen kapcsolódik a folyamatos felügyelet, amit külön

személyzet vagy technikai berendezés láthat el.
A raktározott anyagok biztonságát az UN típusú csomagolóeszközök használata, a

rendeltetésnek megfelelő tárolótér, az előírt tárolási mód betartása, és a megfelelő
tarolóeszközök alkalmazása szolgálja.
Külön figyelmet kell fordítni a raktár rendjére. Rendezett, kijelölt tárolóhelyeket kell
biztosítani, azokon a terméket rendezetten és jól áttekinthető módon kell elhelyezni.
Fokozott figyelmet kell fordítani a létesítmény minden részének tisztán tartására, a
tárolóhely jelölésre, a terhelhetőségi információk és biztonsági jelzések jól látható
elhelyezésére. Nemcsak a közlekedési, hanem a menekülési, mentési és vészkijárati
utakat is pontosan jelölni kell.
Általános biztonsági szabályozás.
A hagyományos típusú raktárakban is szabályokat kell kialakítani a biztonságos

tárolás érdekében. Ez a szabályozás fokozott figyelmet követel a veszélyes árukat
tároló raktárak esetében, a nagyobb kockázat miatt. Könnyen elérhető tárolóhelyet
kell kialakítani a védő-, takarító-, és havária eszközök őrzésére. Az üzemeltetőnek
személyi és üzemi védőfelszereléseket kell biztosítani. A szokásos szociális
létesítmények mellett vészhelyzeti zuhanyozókat, elsősegély helyeket kell kialakítani
és biztosítani kell az eszközöket (közömbösítő anyagokat, szemmosó palackokat).
Rendszeresen felül kell vizsgálni a biztonsági berendezéseket, az üzemi közlekedés
rendjét és a hulladékok, valamint a maradványtételek kezelésének szabályait.
Minden raktáros számára elengedhetetlen az anyag és áruismeret. Lényegesen

mélyebb ismereteket kíván a veszélyes áru kezelés, amit folyamatos tanulással lehet
elsajátítani. Az oktatásnak ki kell terjedni az egészséget és a környezetet

veszélyeztető hatások ismeretének megszerzésére, az üzemi utasítások
megismerésére, a védőeszközök hatásos alkalmazásának elsajátítására. A
vészhelyzeti gyakorlatokon a dolgozóknak bizonyságot kell adni a megszerzett
ismeretek gyakorlati alkalmazásáról.
Üzemi utósítások.
Az üzemi utasítás hasonló a hagyományos raktárak munkaköri leírásaihoz, csak

sokkal bővebb, lényegesen nagyobb terjedelmű, és kiterjed a tárolt áruk veszélyeire
is. Az üzemi utasítás a munkahely, munkakör és feladat meghatározáson túl kiterjed
a termék feliratozására és címkézésére, a vészhelyzeti magatartásra, a magatartási,
higiénés, és az elsősegély szabályaira is. Külön kell szabályozni a hulladékkezelés és
vészhelyzeti magatartás kérdéseit.
Az üzemi utasítás a tárolt készlet jellegétől, összetételétől illetve választékától

függően lehet általános (többféle anyag, kevés különböző veszélyes tulajdonsággal),
csoportos (csoportokba sorolható, sokféle áru esetén), vagy egyedi típusú. Egyedi
üzemi utasításokat csak kiemelten veszélyes áruk estében célszerű készíteni
(robbanásveszélyes, nagyon mérgező, rákkeltő).
Vészhelyzeti magatartás szabályozása.
A raktárakban előfordulhat elszóródás, csurgás, szivárgás, kiömlés, vagy akár tűz is.
Ezek bármelyike vészhelyzeti eseménynek minősül, amiket az üzemi utasítás nem
szabályoz. A havára, esetére vészhelyzeti útmutatót kell készíteni, ami riasztási
tervből és veszély-elhárítási tervből áll. A riasztási tervben rövid utasításokat,
egyszerű magatartási szabályokat kell megfogalmazni, mindenki számára elérhető
módon.
A vészhelyzeti információ a havária esetén bevetendő személyzet számára készül, és
elsősorban a termére jellemző anyag specifikus adatot tartalmaz.
A karbantartás és takarítás szabályozása.
A karbantartási és takarítási feladatokat nagyrész nem a képzett raktári személyzet

végzi. A munkálatok idejét, tartalmát és rendjét szabályozni kell. Meg kell határozni
az alkalmazható anyagokat és a technológiát is. Ezeket a munkálatokat csak akkor
végezhetik el, ha a szükséges védelmi és biztonsági intézkedéseket megtették.
Higiénés intézkedések.
A mérgező, nagyon mérgező, vagy radioaktív anyagokat tároló raktárak tervezésekor

figyelemmel kell lenni a jogszabályi előírásokra, elsősorban a szociális létesítmények
vonatkozásában. A szokásos fürdő mellett fekete-fehér öltözőket kell építeni.
30. Veszélyes áru raktárak folyamatszervezése
A hagyományos raktárakhoz képest a veszélyes áru raktározása esetén garantálni

kell, hogy a veszélyes tulajdonsággal rendelkező anyagok kizárólag az előre
meghatározott helyre, az engedélyezett mennyiségben kerüljenek betárolásra,
továbbá, hogy a tárolás a vonatkozó jogszabályi előírás szerint, a legszigorúbb

ellenőrzés mellett valósuljon meg. A raktár csak és kizárólag engedélyezett anyagok
átvételére és tárolására jogosult, amire nincs engedélye, azt a lehető leghamarabb,
még a raktár kapujához való megérkezés előtt vissza kell utasítani. A késői felismerés
számos problémát és jelentős költséget eredményezhet.
A hagyományos árukat tároló raktárak esetében is figyelembe kell venni a klíma
technológia területén az illathatások kérdését, az együtt tárolás vonatkozásában. A
dolog tehát nem ismeretlen, de a veszélyes áru esetében egész más a döntés alapja.
Azok az anyagok amelyek egymással reakcióba léphetnek, vizsgálat tárgyát, az
együttraktározási tilalom alapját képezik.
Együttraktározási tilalom előírásai:
Az együtt tárolási lehetőségek a raktárosztályok alapján vannak szabályozva. A

rendszer bonyolult, a szabályozás háromszintű.
1. Elkülönítési előírások (szeparálási kötelezettség):
Ebben az esetben külön raktárban vagy külön raktárszakaszokban kell tárolni a

különböző anyagokat. A külön raktárszakaszt legalább F90 tűzállóságú fallal kell
leválasztani. Ezzel gyakorlatilag külön tűzszakaszokban tárolhatók csak az
elkülönítésre kötelezett anyagok.
2. Elválasztási előírások (elválasztási kötelezettség):
Ebben az esetben ugyanabban a raktárban vagy raktárszakaszban tárolhatók a

különböző anyagok, de megfelelő távolságot vagy fizikai gátat ( pl. fallal elválasztás,
LGK12 vagy LGK13 raktárosztályú áru közbenső betárolása) kell képezni az
elválasztásra kötelezett áruk között.
3. Csoport és anyag specifikus követelmények:
Egyrészt az együttraktározási táblázat hivatkozásai szerint különleges szempontokat

(1-18) kell figyelembe venni. Másrészt a Biztonsági adatlap szerinti anyag specifikus
követelményeket és biztonsági előírásokat is figyelembe kell venni. A tárolt
mennyiség függvényében lehetőség van bizonyos engedményekre, az
együttraktározási tilalomra vonatkozó előírásokban.
A veszélyes áruraktár üzemi folyamata (raktározási moduljai) is eltér a

hagyományos raktárak folyamat szabályozásától.
Betárolás előtti ellenőrzés:
Ajánlatos un. chek pontok kialakítása az estleges hiányosságok korai kiszűrésére. Az

átvételi ellenőrzés már a kapunál kezdődik. Már itt meg kell állapítani, hogy az adott
anyagra a raktár rendelkezik e engedéllyel, van e valamilyen hiányosság a rakomány
jelzéseiben és okmányaiban, ami az azonosítást bizonytalanná teszi. Az előzetes
vizsgálat csak akkor zárul le , ha az összes előfeltétel adott, a körülmények
tisztázódnak és mindenben megfelelnek az előírásoknak.
Az áru átvétel helyének kijelölése:
A rakodórámpa kijelölésével kezdődik az áruk kirakodása. Itt van a második

ellenőrzési pont, ahol mélységi vizsgálatot kell végezni, amihez rendelkezni kell az
áru adatait tartalmazó előzetes értesítéssel (aviso). Az átvételkor szemrevételezést,
külső vizsgálatot kell végezni, ami elsősorban a tömörítettségre, a zárókupakok
megfelelőségére, a csomagolás állapotára, a látható szivárgásokra, az előírásszerű
feliratozásra és jelölésekre terjed ki.
A raktárhely áruhoz rendelése:
Az áru tényleges átvétele után meg kell jelölni az áru tárolási helyét, a „Seveso”
osztályonkénti küszöbértékek figyelembe vételével. A betárolás csak a határértékeken
belül megengedett. Amennyiben a betárolás lehetséges, meg adni a tárolási
magasságot, a törékenység, a csomagolás teherbírása és az egymásra rakási tilalom
figyelembe vételével. Ha a betárolás a határértékek túllépése miatt nem lehetséges,
az árut 24 órán belül másik raktárba való szállításra elő kell készíteni.
Komissiózás:
Veszélyes áru komissiózása csak kijelölt helyen, az anyag-specifikus szempontok

figyelembe vételével, egyéni védő felszerelés biztosításával lehetséges. Ha a kigyűjtés
után megmaradt tárolási egységet vissza kell vinni eredeti tároló helyére, akkor
ugyanolyan ellenőrzés alá kell vonni, mint az eredeti betároláskor. A komissiózott
árut az együvé rakási tilalmak figyelembe vételével újra kell csomagolni, és el kell
látni a szükséges feliratokkal és bárcákkal.
Szállításra történő előkészítés.

A kiszállításra várakozó termékeket az előkészítési zónában csak 24 óráig szabad
tartani, figyelembe véve az együvé rakási tilalmat. Ha a várakozás ezt az időtartamot
várhatóan meghaladja, a komissiózott terméket is a raktározás előírásainak
megfelelően kell tárolni.


Új 0117-06 Modul Vezélyes Áru

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Új 0117-06 Modul Vezélyes Áru

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2011.

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 2

A veszélyes anyagok és a kémiai biztonság.

Mai világunk egyik legdinamikusabban fejlődő iparága a vegyipar. Sokhelyütt

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 3

Ahhoz, hogy az efféle anyagok illetve készítmények káros hatásaitól biztonságban

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 4

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról

A regisztráció célja az, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatban minél részletesebb

A REACH így nem csak a vegyi anyagok gyártóit, hanem az EU piacon

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 5

A REACH fontos kérdése az osztályozás. Az ENSZ technikai és tudományos

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 6

A vállalatoknak is komoly érdekeik fűződhetnek a REACH támogatásához, hiszen

Hazánkban a vonatkozó jogszabályok alapján minden olyan veszélyes anyagot és

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 7

Az Irányelv hatálya alá a meghatározott veszélyes anyagokat küszöbmennyiségek

A Seveso II irányelvben központi helyet foglal el, hogy a biztonsági intézkedésekről

Egyes tanulmányok világos összefüggést mutatnak ki a biztonságosan működő

A "küszöbérték feletti" (vagy felső szintű) létesítményeknél biztonsági jelentés

Amennyiben a veszélyes anyag valamilyen okból az üzemen kívülre kerülne, a cégnek

A veszélyes ipari üzem azonosítása a DSD rendelet szerint:

A 18/2006. (I. 26.) Kormányrendelet 1. melléklete a veszélyes anyagok körét két

A jogszabály értelmében a veszélyes anyag az az anyag, amely az 1. táblázatban

A gyakorlatban annak eldöntése, hogy egy üzemben jelenlévő veszélyes anyag a

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 8

- kevesebb, mint az alsó küszöbérték, akkor nem tartozik jogszabály

- meghaladja az alsó küszöbértéket, de nem éri a felső küszöbértéket,

- meghaladja a felső küszöbértéket, akkor felső küszöbértékű veszélyes

GHS – Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals –

DSD (Dangerous Substances Directive) – A Tanács irányelve (1967. június 27.) a

DPD (Dangerous Preparations Directive) – Az Európai Parlament és a Tanács

Ügynökség – Európai Vegyianyag-ügynökség: ECHA – European Chemicals Agency

bejelentő(k) – gyártó vagy importőr (vagy ezek csoportjai), aki(k) az Ügynökség

kompetens (illetékes) hatóság – a tagállamok által a GHS (CLP) rendeletből

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 9

küszöbérték – egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott

koncentrációs határérték – egy adott anyagban vagy keverékben található

felosztás – az expozíciós útvonaltól vagy a hatások jellegétől függő

M-tényező – vagy szorzótényező: a vízi környezetre a „Vízi, akut 1” vagy „Vízi,

EINECS – European Inventory of Existing Commercial chemical Substances (Létező

ELINCS – European List of Notified Chemical Substances (Törzskönyvezett Vegyi

ESIS – European chemical Substances Information System

R mondatok – figyelmeztető mondatok

S mondatok– óvintézkedésre vonatkozó mondatok

H mondatok – figyelmeztető mondatok

P mondatok – óvintézkedésre vonatkozó mondatok

IUCLID – International Uniform ChemicaL Information Database (Nemzetközileg

GLP – Helyes laboratóriumi gyakorlat (Good Laboratory Practice)

In vitro vizsgálat – az a kísérleti technológia, amikor a kísérleti folyamat nem az

In vivo vizsgálat – az élő szervezetben végzett vizsgálat

ISO – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 10

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 11

Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe,

EN (szabvány)*: Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kiadott európai

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 12

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 13

Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 14

Leszerelhető tartány: a jármű különleges építésmódjához illeszkedő tartány, arról

VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁSA ÉS RAKTÁROZÁSA 15