Professional Documents
Culture Documents
Diákévek
--------
Kiskôrösön született 1823. január 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester,
édesanyja Hrúz Mária, aki szlovák anyanyelvľ volt.
1824 oktoberében a család kiskunfélegyházára költözött. A család jó körülmé-
nyek között élt.
A tisztes jómód, csaknem gazdagság lehetôvé tette a gyermekek, Sándor és Ist-
ván, gondos taníttatását. Petôfi igen sok, összesen kilenc iskolában tanult,
változó eredménnyel. Ezért nagyon fiatalon, igen gazdag élettapasztalattal re-
ndelkezett. A kis Petrovics Sándor iskolai tanulmányait Félegyházán kezdte, há-
rom évig Kecskeméten tanult, majd egy jó félévig Szabadszálláson. A következô
három tanévet már a dunántúli Sárszentlôrincen végezte az itteni algimnázium-
ban. Az apa két évig a német nyelvľ Pesten taníttatta. Ezután három esztendôt
Aszódon töltött, s itt a legelsô tanulók egyike. Aszódról Selmecbányára került.
Tanulmányait azonban eléggé elhanyagolta. Édesapja, 1838-ban anyagilag tönkre
ment. Ekkor kezdôdött életének az az 5-6 éve, mely telve volt nyomorral, szen-
vedéssel, örökös vándorlással. 1839 februárjában, kemény téli hidegben gyalog
elindult Pestre. Nem sokáig marad itt szülei kérésére hazament. 1839. szeptem-
ber 6-án Sopronban beállt önként katonának. A vékony, gyenge testalkatú fiú
azonban nem bírta a katonai életet. 1841 februárjának végén elbocsátották a ka-
tonaságtól.
Vándorévek
----------
Leszerelése után éveken át ide-oda cikázott - gyalog - az országban. Sopronból
Pápára ment, majd Pozsonyon keresztül Dunavecsére gyalog a szüleihez, majd
Pest, Selmec és újra Dunavecse voltak nyugtalan vándorlásának állomásai. Ozo-
rán felcsapott vándorszínésznek, de rövidesen visszatért Pápára tanulni. Itt
ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Jókai Mórral.
Ismét színész lett: 1842 nov-tôl 1843 jan-ig Székesfehérváron, Majd három hó-
napon át Kecskeméten szerepelt. Pozsonyba gyalogolt, s itt más mumka híján az
Országgyľlései Tudósításokat másolta. Itt született Távolból címľ költeménye.
Az itteni szegénységbôl, szinte menekült Pestre. Kapcsolatba került a fôvárosi
értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax kávéházban.
1843 ôszén Debrecenben ismét felcsapott színésznek, a hideg telet ebben a vá-
rosban húzta ki pénztelenül, éhezve fázva. Összeírta addigi legjobb verseit, s
1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költô
lessz. Felkereste Vörösmarty Mihályt. Az ö ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta
verseinek kiadását.
Az elismert költô
-----------------
Vörösmarty támogatásával segédszerkesztô lett a Pesti Divatlapnál.
1844 oktoberében megjelent A helység kalapácsa címľ komikus eposza, s két hét
múlva elsô verseskötete is napvilágot látott Versek 1842-1844 címmel, s bele-
fogott a jános vitézbe.
Pesten megismerkedett a 15 esztendôs Csapó Etelkével, a kislány azonban
1845 januárjában meghalt. 1845. április 1-jén indult el felvidéki körútjára,
mely valóságos diadalmenet volt.
Egy újabb sikertelen szerelem következett életében, Mednyánszky Bertának,
szeptemberben megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról.
1845 november 10 megjelent 2. verseskötete (Versek II). November közepétôl
1846 márc. 10-ig leginkább othon, Szalkszentmártonban tartozkodott - keserľ,
kétségbeesett, világmegvetô hangulatban.
Fordulópont
-----------
1846 tavasza fontos fordulópont Petôfi életében és költôi útján. Megváltozott
hangulatát, a kedélybetegségébôl való ligyógyulást bizonyítja Várady Antalhoz
címzett levele.
Márciusban visszatér Pestre, s Türelmetlen tetvággyal vetette bele magát az i-
rodalmi-politikai életbe. A lapkiadók zsarnoksága ellen szervezni kezdte a Tizek
Társaságát. Terveit nem tudta megvalósítani.
1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megybálon megismerte a 18 éves Szendrey Jú-
liát, az erdôi jószágigazgató kissé szeszélyes, irodalomkedvelô lányát. Már a
legelsô találkozás szenvedélyes szerelmet ébresztett Petôfiben. 1847. szeptember
8-án, megismerkedésük évfordulóján Erdôdön megtartották az esküvôt a szülôk til-
takozása ellenére.
Az 1847-es év meghozta számára az igazi barátot is. Február 4-én olvasta Arany
János Toldiját, s még aznap levelet irt neki. Ettôl kezdve élénk és egyre bensô-
ségesebb levelezés folyt köztük.
1847 márciusában megjelent Összes költemények címľ kötete.
1848 januárjától a forradalomvárás lázában égett. Március 15-ének egyik vezetô-
je, hôse, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket
írt, népgyľléseket szervezett, támadta a kormány politikáját, szembekerült ve-
zetô politikusokkal, s fokozatosan kezdte elveszíteni korábbi népszerľségét.
Petôfi és a szabadságharc
-------------------------
A szabadságharc idején századosi rangot kapott, de egyelôre nem harcoló alaku-
latoknál szolgált. Ezért szemére hányták, hogy még él, nem esett el a harc meze-
jén. Petôfi gondoskodott szüleirôl, s feleségérôl aki terhes volt. 1848 dec.
15-én megszületett fia Zoltán.
Most már kötelességének érezte, hogy a harctérre menjen, áthejzését kérte, s
1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál, aki szinte fiaként bánt vele.
Mindenképpen igyekezett távol tartani a csaták veszélyeitôl. Nem volt fegyelme-
zett katona, fejebbvalóival (nem Bemmel) töbször összeütközésbe került. Kétszer
is lemondott rangjáról. Júliát és a kis Zoltánt Nagyszalontán helyezte el Ara-
nyéknál.
Sújos anyagi gondok is gyötörték, hiszen nem kapta a tiszti fizetést. El kellet
adnia a Bemtôl ajándékba kapott lovát is, hogy élni tudjon. Márciusban apja,
májusban édesanyja halt meg, ôket is el kellet temetni.
Lényegében civilként vett részt a Segesvári csatában, ahol 2700 fönyi magyar
csapat állt szemben 16 ezer orosszal. Itt és ekkor tľnt el örökre Petôfi 1849.
júlus 31-én. Sírjának helye ismeretlen.
Elbeszélô költeményei
---------------------
A helység kalapácsa (1844).
Komikus eposz, kacagtató falusi történet. Egy kocsmában lezajló szerelmi ver-
sengést ír le amely nagy verekedésbe torkollik. Mindezt a nagy eposzok ünnepé-
lyességével adja elô, az eposzi kellékeket is felhasználva, így kelt komikus ha-
tást. Célja az, hogy elhatárolja magát a romantika dagályosságától, az érzelgô-
ségtôl.
János vitéz (1844)
Cselekményében a falusi életkép változik a mese világ motívumaival és a roman-
tikus tündérvilággal. Azt hírdeti, hogy szegények és elnyomottak, gyôzedelmesen
felülkerekedhetnek a szenvedéseken és megpróbáltatásokon. Vers formálya 4 ütemü
12-es, nyelve a nép nyelvébôl táplálkozik.
1845 a válság éve. A költôt kudarcok érik, lelki és mľvészi válságba jut. Ek-
kor születik a Felhôk és a Cipruslombok címľ ciklusa. Ihletôje Csapó Etelke fi-
atalon meghalt leányismerôse. Mednyánszky Bertához fľzôdô verseit a Szerelem
Gyönyei címľ kötet tartalmazza.
1847 március 15-én jelenik meg Összes költemények címľ kötete, a kötet mottója
szabadság szerelem. Megjelöli költészetének két legfontosabb témakörét, és sa-
ját értékrendjét.