tipusokhoz, nem mondhatmink, hogy azokat lenyegeben elfogadna, ugyanakkor nem kina!

olyan alternativakat sem, amelyekre egy koherens elmeleti rendszert lehetne felepiteni

6.5. A SZAVAZATOK

MANOATUMOKRA

VALTAsA

Amikor valasztasi rendszerekr61 beszeliink, el6szor is azt kell pontosan meghataroznunk, hogy milyen valasztott szervr61 van sz6. Valasztottak lehetnek ugyanis gyiIlesek es egyszemelyes tisztsegek is (ez ut6bbiakat a jogaszok monokratikus tisztsegeknek nevezik, hogy megkiilonboztessek a testiileti tisztsegekt61 vagy szervekt61: peldaul koztarsasagi elnok, olykor a minisztertanacs elnoke). Egyszemelyes tisztsegek eseteben a valasztas lehet kozvetlen, ha az osszes valaszt6 szavazata dont, vagy lehet kozvetett, ha a valaszt6k "nagyvalaszt6kat" jelolnek ki, es 6k valasztjak majd meg az elnokot (mas az az eset, ha az elnokot a parlament valasztja, esetleg kiegeszitett osszetetelben, mint Olaszorszagban). Kozvetlen valasztas eseten lehetseges, hogy csak egy valasztasi fordul6t tartanak, es akkor a megbizast a relativ tobbseg adja. Ha viszont abszolut tobbseget irnak el6, es azt egyik jelolt sem eri el, akkor masodik fordul6t tartanak, ahol relativ tobbseggel dontenek. N em sziikseges tovabb id6zniink a monokratikus tisztsegek valasztasi kriteriumainaI. Szamunkra sokkal fontosabb a kepviseleti kamarak es gyiIlesek valasztasanak kerdese. Az osszehasonlft6 elemzesek igen b6segesen targyaljak a partrendszerek es a valasztasi rendszerek osszefuggeset; eppen ezert targyaljuk mi is egy fejezetben ezt a ket rendszert. De miel6tt raternenk a partrendszerek es a valasztasi rendszerek kolcsonhatasanak erdemi targyalasara, megpr6baljuk bemutatni a valasztasi rendszerek legalabb nehany vaItozacit. Megjegyezziik, hogy verseng6 valaszcisi rendszerekr61 beszeliink, es pontositsuk, hogy a tobbpartrendszerben a valasztasi formula akkor verseng6, ha nem akadalyozza meg, hogy egy kisebbsegi part megszerezhesse a szavazatok tobbseget, illetve ha nem akada!yozza meg a szavazattobbseg mandatumtObbsegre valtasat. Ntalanosabban fogalmazva: minden valasztasi formula verseng6, amely nem teszi eleve lehetetlenne, hogy egy kisebbseg tobbsegge valjon (Fisichella 1970; 1982). Az imenti pontositasb61 kovetkezoen a valasztott gyCilesek eseteben a valasztasi rendszer a szavazatok mandatumokra valtasanak mechanizmusatjelenti (Fisichella 1975; 1979a; 1986). Ennek a Wbbe vagy kevesbe aranyos atvaIcisnak nagyon sok m6dja van. Ferdinand Hennens szerint mar az els6 vilaghaborU el6tt vagy haromszazfele tobbe-kevesbe aranyos kepviseletet biztosit6 valasztasi rendszert lehetett osszeszamolni (Hermens 1951). Ha most nem is fogunk ucinaszamolni, az bizonyos, hogy az aranyos vagy tObbsegi elm valasztasi rendszerek szama igen jelentos, ezert erdemes bemutatni, meg ha csak nagy vonalakban is, a leggyakoribb, technikailag vagy tortenetileg mindenkeppen emlftesre melt6 tipusokat. A relativ tobbsegi rendszer (plurality system) van/volt ervenyben Nagy- Britanniaban es Kanadaban az als6hazi, az EgyesiiltNlamokban es Uj-Zelandban (l993-ig) a

kepvisel6hazi es Del-Mrik<iban a kepvisel6gylilesi valasztasokon (1994-ig, amikor is a NemzetgyUlest mar aranyos rendszerben, listas szavazassal valasztottak). Ennek mechanizmusat a fiTst-f)ast-the-post formulaja foglalja ossze. Tehat itt egy olyan egyeni valaszt6keriileti rendszerr6l van sz6, ahol ajelolt megvalasztasahoz elegend6 az ervenyes szavazatok relativ tobbsege. Itt jegyezzuk meg, hogy relativ tobbsegr6l akkor beszelunk, ha egy jelolt vagy lista legalabb egy szavazattal felulmulja a tobbi jeloltet vagy listat. Peldaul harom jeloltet es szaz szavazatot feltetelezve a relativ tObbseghez elegend6, haA jelolt eler 34 szavazatotB es Cjelolt 33-33 szavazataval szemben. Abszolut tobbsegr6l van sz6 abban az esetben, ha egy jelolt vagy lista szavazatainak szama legalabb 50 szazalek plusz egy. Szaz szavazatot veve az abszolut tobbseghez szukseges es elegseges szavazatszam 51 lesz. S vegiil min6sitett tobbsegr6l akkor beszelunk, ha az abszolut tobbseg valamilyen tovabbi kovetelmenynek is meg kell hogy feleljen: ilyen peldaul, ha az abszolut tobbseget nem a leadott szavazatok, hanem a valasztasrajogosultak szama alapjan hatarozzak meg. S most folytassuk a valasztasi rendszerek bemutatasat. Ausztraliaban a Kepvisel6hazat alternativ szavazati rendszerben, egyeni valaszt6keriiletekben, abszolut tobbseggel valasztjak. De az alternativ szavazat alkalmazhat6 tobbmandatumos valaszt6keriiletekben is: peldaul Ausztraliaban ilyen rendszerben valasztottak a szenatust 1919 es 1949 kozott (a tovabbiakban, hacsak kifejezetten nem jelezziik, mindig az als6hazi valasztasokra hivatkozunk, egykamaras parlamentek eseteben pedig ertelemszeruen az arra vonatkoz6 valasztasi normativakat ismertetjuk). "Az alternativvagy preferencialis szavazat olyan tobbsegi m6dszer, amely egyetlen fordu16ban egyesiti a ketfordu16s rendszer hatasait. Ezt az eljarast alkalmazzakAusztraliaban es alkalmaztak egy ideig Kanadaban. Minden valaszt6 szavaz egy jeloltre, s egyidejuleg megjeloli, hogy a tobbi jelolt kozul melyiket preferalja a masodik, a harmadik stb. helyen, amig a jeloltek el nem fogynak. Ha egy jelolt megszerzi az els6dleges preferenciakent leadott szavazatok abszolut tobbseget, akkor megvalasztottnak tekintik. Ha senki sem szerzett abszolut tobbseget, akkor a legkevesebb els6dleges preferenciat kapott jelolt kiesik, de osszeszamoljak az 6 szavaz6cedulajan szerep16 masodik preferenciakat, es ezeket megkapjak a meg versenyben lev6k. Ha igy sem eri el senki az abszolut tObbseget, akkor sor kerul a harmadik preferenciakra es igy tovabb. Peldaul: vegy-unk egy egymandatumos valaszt6keriiletet, negy jeloltet es 50 000 leadott szavazatot. Az abszolut tobbseg ekkor 25 001 preferenciaszavazat lesz. Tetelezzuk Eel, hogy az els6dleges preferenciak kiertekelese a kovetkez6 eredmenythozza: Brown 20 000; Black 14000; White 10000; Green 6000 szavazat. Ezutan felosztjak Green hatezer cedulajat a masodik preferencak szerint, es mondjuk, a kovetkez6 szavazatszamjon ki: Brown 5500; Black 400; White 100. Ezeket hozzaadjak az els6dleges preferenciaikhoz, igy Brown nyert 25 500 szavazattal Black 14400 es White 10 100 szavazataval szemben" (Cotteret, Emeri 1978). A ketfordu16s va1asztiisi rendszer legjelent6sebb tapasztalatat Franciaorszag szolgaltatja, mivel itt tekint vissza a legnagyobb tortenelmi multra. A ketfordu16s valasztasi rendszert alkalmaztak a masodik csaszarsag alatt, majd 1873-t6l 1936-ig (kiveve az 1919-es es az I 924-es vegyes rendszeru valasztasokat, amikor is a listas szavazas es az abszolut tobbsegi formula kombinalasaval pr6balkoztak), s miutan az V Koztarsa-

sag az 1958. november 23-30-ai nemzetgyLilesi valasztasokt61 kezdve ismet visszahozta, ezt a formulat alkalmazzak ma is. Kozben azonban a kepvisel6-valasztast szabalyoz6 1985. julius 10-ei 85-690. szamu tOrvennyel bevezettek egy zart es kotOtt listas, a legnagyobb atlag mandatumeloszt6 m6dszeret alkalmaz6, kizarasi kuszobot tartalmaz6 aranyos rendszert, melynek ertelmeben a parlamenti helyek elosztasanal csak azokat a listakat veszik figyelembe, amelyek megszerzik a megyeknek megfelel6 valaszt6keruletekben leadott szavazatok legalabb ot szazalekat. Ennek alapjan bonyoHtottak Ie az 1986. marcius 16-ai nemzetgyLilesi valasztasokat. Ezutan ket tovabbi torvennyel (l986.julius 11. es 1986. november 24.) ismet bevezettek a ketfordul6s tobbsegi rendszert. A torveny valtozatlanul hagyta a kepvisel6k szamat (melyet 1985-J;>en 491-r61 577 -re emeltek), es intezkedett a valaszt6keruletek lY teruleti beosztasar61. Igy az 1988as politikai valasztasokat mar ismet ketfordul6s rendszerben bonyoHtottak Ie Qunius 5-en es 12-en). Franciaorszagon klvul Ausztriaban, Belgiumban, N emetorszagban, Olaszorszagban, N orvegiaban, Hollandiaban es Svajcban alkalmaztak a ketfordul6s rendszert az aranyos kepviseleti formulak bevezetese el6tt. A ketfordul6s rendszerben a valasztas tortenhet egymandatumos es tobbmandatumos valaszt6keruletekben is. Tortenetileg azonban ez ut6bbi eset viszonylag szokatlan, ezert elegend6lesz, ha csak az egymandatumos keruletekben mutatjuk be a rendszer mukodesi mechanizmusat. Az els6 fordul6ban a megvalasztashoz rendszerint a valaszt6keruletben leadott ervenyes szavazatok abszolut tobbsege szukseges. Olykor azonban meghatarozhatnak enneI kisebb hanyadot is: Franciaorszagban peldaul a ketfordul6s rendszer debut3.lasakor az elso fordul6ban val6 gyozelemhez elegendo volt megszerezni a valaszt6jogosultak szamanak egynyolcadaval egyenl6 szavazatot. Olykor kikothetik, hogy a szavazatok abszolut tobbsege reprezentalja a valaszt6i nevjegyzekbe felvettek szamanak egy bizonyos hanyadat is. Az V Koztarsasagban az a jelolt szerezheti meg a mandatumot az els6 fordul6ban, aki a szavazatok abszolut tobbsegen kiwI a valaszt6i nevjegyzekben szereplok legalabb egynegyednek tamogatasat is megkapja. Ha egyikjelolt sem szerzi meg az el6irt tobbseget, akkor rendszerint egy-ket hettel kes6bb masodik szavazas kovetkezik. A masodik fordul6ba val6 tovabbjutast kulonboz6 m6don lehet szabalyozni. Lehetseges, hogy csak az els6 fordul6ban legtobb szavazatot elert ketjeloltjuthat tovabb, es akkor a sz6 val6di ertelmeben vett p6tvalasztasr61 (ballottage) van sz6. De az a megoldas is elkepzelhet6, hogy minden jeloltet megillet a tovabbjutas joga, aki az els6 fordul6ban megszerezte a szavazatok egy bizonyos szazalekat: ajelenlegi francia torvenyek ertelmeben ez a valasztasra jogosultak 12,5 szazalekaval egyenl6. N eha az sem kizart, hogy olyan jelolteket inditsanak a visszalepettek helyett, akik nem is indultak az els6 fordul6ban. Vegiil olyan szabalyozasra is van pelda, amely kizarasok nelkiil minden jeloltnek megengedi a tovabbjutast. A masodik fordul6ban a mandatum megszerzesehez elegend6 az en'enyes szavazatok relativ tobbsege. Az atruhazhat6 szavazat m6dszere vagy quota system, amely egyebkent az fr Koztarsasagban van ervenyben 1922 6ta, kismereru tobbmandatumos (harom-ot kepvisel6s) valaszt6keruleteket feltetelez. A mandatum elnyeresehez a jeloltnek el kell ernie egy

szavazati kv6tat, amit ugy hataroznak meg, hogy a leadott en'enyes szavazatok szamat eloszgak a mandatumok eggyel megnovelt szamaval, majd ehhez hozzaadnak meg egyet. Peldaul ha egy valaszt6keriiletnek at parlamenti helye van, az ervenyes szavazatok szama pedig 6000, a kv6tat ugy kapjuk meg, hogy a hatezret eloszguk hattal (5 + 1), majd az igy kapott ezerhez hozzaadunk meg egyet, a kv6ta tehat 1001 lesz. Ha egy jelolt eleri ezt a kv6tat, a tobbletszavazatait eloszgak "a szavaz61apon megjelolt tovabbi prefereneiak szerint" (Lanehester 1981). A tobbes szavazat - melyet helytelenul neveznek block vote-nak - azt jelenti, hogy minden valaszt6nak annyi szavazata van, amennyi a keriiletben megvalaszthat6 kepvisel6k szama. Ezeket a szavazatokat elosztjak a kulonboz6 jeloltek kozott, akiket relativ tobbseggel valasztanak meg. Ezt a m6dszert alkalmaztak 1945-ig Nagy-Britanniaban a ketmandatumos valaszt6keriiletekben, kulonboz6 peri6dusokban Gorogorszagban a kuldottkamarai, illetve Torokorszagban a nemzetgyulesi valasztasokon. A tobbes szavazatt61 elter6en a limitalt szavazati rendszerben minden valaszt6nak rendszerint eggyel kevesebb szavazata van, mint a keriiletekben megvalaszthat6 kepvisel6k szama: egy negymandatumos valaszt6keriiletben peldaul minden valaszt6 harom szavazattal rendelkezik, am it kU1onboz6 jeloltekre ad Ie, sa megvalasztas itt is relativ tobbseggel tortenik. Ezt a m6dszert alkalmaztak N agy- Britanniaban 1868-t611880-ig, amikor is a negyven als6hazi kepvise16t tizenharom valaszt6keriiletben valasztottak meg (tizenket harommandatumos, egy - City of London - negymandatumos valaszt6keriilet volt), valamint a 20. szazad elejen Portugaliaban es Spanyolorszagban is. A tobbes szavazati rendszer masik valtozata a kumulativ szavazat, amelyet az amerikai Illinois allamban hasznalnak a kepvisel6hazi valasztasokon: itt minden valaszt6 annyi szavazattal rendelkezik, amennyi a keriiletre es6 parlamenti helyek szama, es az osszeset leadhatja egyetlen jeloltre is, akinek a gy6zelmehez itt is elegend6 a relativ tobbseg. Ebben a sokfele szavazasi formulaban az a raei6, hogy a tobbsegi rendszer koriilmenyei kozott is biztosftsa vagy legalabbis megkonnyftse a kisebbsegek kepviseletet. Szeles korben alkalmazzak napjainkban az aranyossag elven alapu161istas szavazast, nyilvanva16an tobbmandatumos valaszt6keriiletekben. Ezek lehetnek igen nagyok is, esetenkent annyira nagyok, hogy az orszag egesz teriilete kepez egyetlen valaszt6keruletet (Izrael, Hollandia). Ma mar aranyos formulakat hasznalnak Ausztriaban, Belgiumban, Finnorszagban, Izlandban, N orvegiaban, Portugaliaban, Spanyolorszagban, Gorogorszagban, Svajeban, Daniaban, Svedorszagban. Ennek a formulanak, mint tudjuk, tobbfe1e valtozata letezik (d'Hondt, Hagenbaeh-Bisehoff, Lague, hogy esak a legelterjedtebbeket emlitsuk). Nehol korlatokat is felallitanak, hogy kizarjak a parlamenti helyek elosztasab61 azokat a listakat, amelyek orszagos, vagy ritkabban valaszt6keriileti szinten nem ernek el egy bizonyos (altalaban 2-5 szazalekos) kuszobot. Az a legegyszerubb aranyos rendszer, amelyben a mandatumokat az ugynevezett "termeszetes hanyados" alapjan oszgak el. Ezt ugy kapjuk meg, hog)' az adott valaszt6keriiletben leadott osszes listaszavazatot eloszguk a megvalaszthat6 kepvisel6k szamaval. Ha peldaul egy valaszt6keruletben a listakra leadott szavazatok szama 300 000, a megvalaszthat6 kepvisel6k szama negy, akkor a termeszetes hanyados 75 000 lesz. Egy listar61 annyi kepvisel6 jut mandatumhoz, ahanyszor 75 000 szavazatot kapott az adott

lista. Ha mondjuk A lista kapott 160 ezer szavazatot, B 78 ezret, C pedig 62 ezret, akkor ket mandatum jut azA listanak (75000 x 2, es van 10000 maradek szavazata); egy a B-nek (es van 3000 maradek szavazata); a negyedik mandatumot pedig nem osztjak ki valaszt6keriileti szinten, a C listanak ugyanakkor van 62 000 maradek szavazata. De a hanyadost ugy is meg lehet hacirozni, hogy a valaszt6keriiletben megvalaszthat6 kepviselak szamahoz hozzaadnak egyet vagy kettat, s az fgy kapott szammal elosztjak a leadott szavazatok szamat: peldaul n + 1 (Hagenbach-Bischoff- m6dszer) vagy n +2, mint az olasz szabalyozasban 1993-ig. A valaszt6keriileti szinten gazdatlanul maradt mandatumokat (ha sok vaJaszt6keriilet van) eloszthatjak orszagos szinten ujabb hanyadost kalkulalva a listakra leadott osszes szavazat vagy a maradek szavazatok alapjan, a keriileti hanyados kiszamitasaval megegyezo, vagy att61 eltero m6don: lehetseges ugyanis, hogy valaszt6keriileti szinten n + 2-vel, kozponti szinten viszont n + 3-mal osztanak. De vegyes formak alkalmazasaval es a ki.ilonbozo m6dszerek kombinalasaval valaszt6keriileti szinten is ellehet osztani az osszes mandatumot. Az osszes mandatum valaszt6keriileti szinten val6 elosztasat azonban sok egyeb m6dszerrel is ellehet erni anelkiil, hogy akar orszagos szinten kalkulalt hanyadost alkalmaznanak, akar vegyes formakhoz folyamodnanak. Bemutatunk itt ezek koziil nehanyat. A d'Hondt-m6dszer abban all, hogy az egyes partokra leadott szavazatokat elosztjak az egymas utani szamok sorozataval, az oszt6 tehat 1,2,3,4,5 es igy tovabb, ameddig sziikseges. A Lague (vagy Saint-Lague) m6dszer is ilyen tipusu, csak itt az oszt6k sorozata 1, 3, 5, 7, 9. Vegyiink harom listat, legyenA partnak 200002 szavazata, B-nek 100 000, C-nek 99 000, az elosztand6 mandatumok szama pedig legyen harom. A d'Hondt-m6dszer szerint a 4. tablazat eredmenyeit kapnank, ahol a zarajelben leva szamok a kiosztott mandatumokat es a kiosztas sorrendjetjelzik (az elso mandatum azA-nak, a masodik szinten azA-nak, a harmadik pedig aB-nekjut).
4. triblazat
A O'HONOT-MOOSZER Szavazatok szama osztva

A 200002 (1) 100001 (2)

C 99000

100000 (3)

A Lague-m6dszerrel viszont az 5. tablazat eredmenyeit kapjuk:

5. ttiblazat
A LAGUE-MOOSZER Szavazatok scima osztva

A 200002 (1) 66667 (2)

B 100000 (3)

C 99000

Az 5. tabhizat szerint az elso mandatum az A listanak jut, a masodik a B-nek, a harmadik pedig a C-nek. Hogy jobban lassuk a ket m6dszer kulOnbseget, nezzunk egy osszetettebb peldat is: vegyi.inkmost hat versengolistat (az I.lista 250 000 szavazattal; a II. 100000 szavazattal; a III. 85 000 szavazattal; a IV 130000 szavazattal; az V 12000 szavazattal; es a VI. 31 000 szavazattal) es tizenket elosztand6 helyet (Schepis 1955). Nezzuk eloszor a 6. tablazaton a d'Hondt-m6dszerrel torteno elosztast (a kurzfvszamok a mandatumot nem nyert valasztasi szamok, a zar6jelbe tett szamok pedig a mandatumok kiosztasanak sorrendjet jelolik).
6. tabldwl A MANOATUMOK Szavazatokszarna 1. osztva
1 2 3 4 5 250 000 (1) 125 000 (3) 83333 (6) 62500 (8) 50 000 (9)

ELOSZTAsA

A O'HONOT-MOOSZERREL

II.
100 000 (4) 50 000 (10)

III.
85 000 (5) 42500 (12)

Iv.
130 000 (2) 65 000 (7) 43333 (11)

V. 12000 6000 4000 3000 2400

VI. 31000 15000 10333 7750 6200

33333 25000 20000

28333 21250 17000

32500 26000

7. tabldwl A MANOATUMOK Szavazatok szarna 1. osztva

1 2 3 4 5 250 000 83333 50000 35714 27777 (1) (5) (6) (8) (12)

ELOSZTASA

A LAGUE-MOOSZERREL

II.
100 000 (3) 33333 (9)

III.
85 000 (4) 28333 (11)

Iv.
130 000 43333 26000 (2) (7) (11)

V. 12 000 4000 2400 1714 1333

VI. 31000 10333 6200 4428 3444

20000 14285 11111

17000 12142 9444

18571 14444

Ket masik emlftesre erdemes m6dszer a legnagyobb atlag es a legnagyobb maradek m6dszere. A legnagyobb atlag szisztemaja, amelyet az 1986. marcius 16-ai franciaorszagi valasztasokon is alkalmaztak, a kovetkezokeppen mUkodik. Miutan minden egyes valaszt6keruletben meghataroztak a termeszetes hanyadost (a leadott szavazatok szama osztva a mandatumok szamaval), az elso korben elosztjak a mandatumokat az egyes listakra leadott szavazatok szerint. A fennmarad6 mandatumok elosztasanal a hanyadost ugy szamfljak ki, hogy az egyes 1istakra leadott szavazatokat eloszljak az addig megszerzett mandatumok l-gyel novelt szamaval (ha a lista addig egyetlen mandatumhoz sem jutott, akkor az oszt6 0 + llesz). Az a lista kapja a kovetkezo mandatumot, amelyiknel a legnagyobb atlagjott ki, es a muveletet addig ismetlik, amig minden mandatum gazdara nem tala!. Peldaul: vegyi.inkegy otmandatumos valaszt6keru-

letet, 200 000 szavazatot es negy partlistit.A part szerez 86 000, B 56 000, C 38 000, D 20 000 szavazatot. A (termeszetes) vaIasztasi hanyados 40 000 (200 000: 5). Ennek alapjan azA Iista kap ket mandatumot es marad 6000 szavazata; B kap egy man datumot, es marad 16 000 szavazata, C nem kap mandatumot, es marad 38 000 szavazata,
D szinten nem kap mandatumot, es marad 20 000 szavazata. Tehat maradt meg ket

elosztand6 mandatum. Most az eljaras ugy folytat6dik, hogy az egyes listakon megszerzettmandatumokhozhozzaadnak egy egyseget (.4:2+ I;B: 1+ 1; C: 0+ 1; D: 0+ 1), es az igy kapott szammal oszljak a Iiscik szavazatait. Ekkor a kovetkez6 atlagokat kapjuk: A: 86 000: 2+ 1 = 28666; B: 56 000: 1+ I = 28 000, C: 38 000: 0+ 1 = 38 000; D: 20 000: 0+ 1 = 20 000. A negyedik mandatum tehat a C listae Iesz. Maradt meg az 6todik, az utols6 mandatum. A muvelet ujrakezd6dik a mar kiosztott negyedik mandatum figyelembeveteIevel. A Iista 86 000: 2+ 1 = 28 666; B lista 56 000: 1+ 1 = 28 000; C lista 38 000: 1+ I = 19 000; D lista 20 000: 0+ 1 = 20 000. Az otodik mandatumot azA lista kapja, amelynek az atlaga a Iegnagyobb. S most nezzuk a legnagyobb maradek m6dszeret. Az els6 korben itt is a termeszetes hanyados alapjan osztjak el a mandatumokat. Az el6bbi szamok peldajanal maradva, A lista kap ket mandatumot, es marad 6000 szavazata, a B lista kap egyet es marad 16 000 szavazata, C lista nem kap mandatumot, es marad 38 000 szavazata, D Iista szinten nem kap, s marad 20 000 szavazata. Ismet ket mandatum marad, amelyeket a Iegnagyobb maradekkal rendelkez6listak kapjak: egyet aCes egyet aD. Eleg egy pillantast vetni a ket pelda eredmenyere, hogy megertsuk az egyik vagy a masik m6dszer valasztasanak alapjat kepez6 politikai raci6t. Azonos feltetelek mellett a Iegnagyobb atlag m6dszerevel a legtobb szavazatot kapott Iista (peldankban azA) mandatumb6I harmat szerez meg, mig a legnagyobb maradek m6dszerevel csak kett6t. Tehat az els6 esetben kisebb Iesz a partrendszer frakcionaltsaga, es nagyobb merteku kepviselethez jut a relative t6bb szavazatot szerzett part. AN emet Szovetsegi Koztarsasagban a Bundestag valasztasat az 1956. majus 7-ei torveny szabalyozza (amely reszben az 1949-es es az I 953-as torvenyekre megy vissza). E t6rveny ertelmeben feleannyi egymandatumos valaszt6keruletet jeloltek ki, mint amennyi a Bundestag kepviseI6i helyeinek szama, es egyazon cedulan minden vaIaszt6 ketfele szavazatot ad Ie. Az egyes partok minden valaszt6keruletben sajatjeloItet allitanak, es az Iesz a gy6ztes, aki a vaIaszt6keruietben Ieadott ervenyes szavazatok relativ tobbseget megkapja. A parlamenti heIyek masik felenek elosztasara szolgal a masodik szavazat, amelyet a valaszt6k az egyes Landokban benylijtott partlistakra adnak Ie: de mivel a tobb tartomanyban induI6 partoknak a t6rveny megengedi a listakapcsolast, gyakorlatilag orszagos partlistak vannak. Az eljar<lsmasodik reszeben a partoknak juttatand6 mandatumok elosztasa aranyosan tortenik (I 985-ig a d'Hondtm6dszerrel, az6ta a Hare-Niemeyer-formuIavaI), megpedig a Bundestag osszes kepviseI6i helyet veve alapul, tehat nem csak a felet. Ez azt jelenti, hogy ha egy part az egymandatumos valaszt6keriiletekben osszesen kevesebbkepvisel6i helyet szerzett, mint amennyi az osszesitett szamicis alapjan aranyosan megilleti, akkor kiegeszitik annyival, amennyi szukseges ahhoz, hogy a szavazatai es a mandatumai aranyban Iegyenek. Ugyanakkor, ha egy part az egymandatumos valaszt6kerUletekben nem kevesebb,

hanem tobb helyet szerez, mint amennyi az aranyos elosztas szerint megilletne, ezeket a "tobbletmandatumokat" nem vesziti el, s emiatt a Bundestag kepvisel6inek vegs6letszama olykor tobb is lehet, mint az egymandatumos valaszt6keriiletek szamanak ketszerese. Bogy egy peldat emlftsiink, az 1961-ben megvalasztott Bundestagnak 499 tagja volt a "normalis" 494 helyett, nem szamftva Nyugat-Berlin 22 szavazati joggal nem rendelkez6 kiildottet. A nemet vaIasztasi torveny masik sajatossaga a Sperrklausel, a kizarasi klauzula (vagy koszob): ennek ertelmeben a mandatumok aranyos elosztasaban nem reszesiilhetnek azok a partok, amelyek orszagos osszesftesben nem ertek el a szavazatok 5 szazalekat, vagy amelyeknek jeloltjei nem szereztek tobbseget legalabb harom egymandatumos valaszt6keriiletben. A kizarasi klauzulat nem alkalmazzak a nemzeti kisebbsegeket kepvisel6 partok listainal. Uj-Zelandban 1996-ban uj, a nemethez hasonl6 valasztasi rendszerben szavaztak: a 120 tagli parlament hatvan kepvisel6jet egymandatumos valaszt6keriiletekben valasztottak meg, otvenot mandatumot osztottak ki aranyosan azoknak a partoknak, amelyek listai elertek az ot szazalekos kiiszobot vagy legalabb egy egymandatumos valaszt6keriiletben parlamenti helyhez jutottak, illetve ot mandatumot juttattak Maori kepvisel6inek. Latin-Amerika sokfele sajatos valasztasi rendszere komI most harmat emHtiink meg. Argentfnaban egy ideig alkalmaztak az ugynevezett nem tokeletes listas rendszert, melynek alapjan a legtobb szavazatot (vagyis relatfv tobbseget) szerzett lista a valaszt6keriiletben megkapja a mandatumok ketharmadat, a maradek egyharmad pedig a masodik legtobb szavazatot elert listae lesz. Ezt az elosztasi m6dszert azert nevezik "nem tokeletes listas rendszemek", mert a gy6ztes part akkor sem kaphat kethannadnal tobbet a keriilet mandatumaib61, ha listajara ennel nagyobb aranyban szavaztak. A Paraguayban tobbszor alkalmazott rendszer is a legtobb szavazatot kapott listanak juttatja a mandatumok ketharmadat, de - az argentin valtozatt61 elter6en - a fennmarad6 egyharmadot nem a masodik lista kapja meg, hanem aranyosan elosztjak az osszes tabbi part kazott (tovabbi kiilonbseg, hogy itt az orszag egesz teriilete alkot egyetlen vaIaszt6keriiletet). S vegiil megemHtjiik BoHviat, ahol tobbek kozt az ugynevezett dupla hanyados rendszeret hasznaltak. Enne! az eljaras a kovetkez6. Minden korzetben kiszamftjak az els6 hanyadost, ami ugy Wrtenik, hogy az asszes leadott ervenyes szavazatot elosztjak a megvaIasztand6 kepvisel6k szamava1; ezutan a mandatumok elosztasab61 kizarjak azokat a partokat, amelyek a keriiletben nem ertek el ezt az els6 hanyadost; vegiil ujb6losszesftik a versenyben maradt listak szavazatait, ezt megint elosztjak a megvalasztand6 kepvisel6k szamaval, es az fgy kapott masodik hanyados alapjan osztjak el a mandatumokat.