Közegészségügyi, járványügyi

teendők katasztrófa esetén

Dr. Haintz Andrea

kerületi tisztifőorvos
ÁNTSZ Budapest X.-XVII. Keszületi Intézete
Elérhetőségek:
1102 Budapest Endre utca 10.
haintz.andrea@pest.antsz.hu
A lakosságfelkészítés célja:

Települések állampolgáraival
tudatosítani:
• a potenciális veszélyeket, melyek
veszélyeztetik az életet és azzal
összefüggő környezeti elemeket
• megismertetni a veszélyek
kezeléseinek lehetőségeit, amivel
biztosítható a túlélés
 A katasztrófa fogalma
• görög eredetű szó (megsemmisülést,
csapást, az emberi élet, az anyagi javak és
a természeti értékek pusztulását )
jelentheti
• népegészségügyi szempontból
katasztrófának minősül minden olyan –
rendszerint váratlanul bekövetkező –
esemény, amely az ott élők, tartózkodók
életét, testi épségét, egészségét
veszélyeztetik, ill. oly mértékben
károsítják, hogy az egészségügyi feladatok
ellátáshoz külső segítséget kell igénybe
A katasztrófák felosztása

Katasztrófa
Természeti Civilizációs

Geológiai jellegű Társadalmi jellegű

Hidrológiai jellegű Biológiai jellegű

Meteorológiai jellegű Technikai jellegű

Természeti eredetű tűzkatasztrófák Nukleáris jellegű

Vegyi jellegű
 Természeti katasztrófák
• a természeti katasztrófákkal szemben az
ember kiszolgáltatott, kialakulását nem,
vagy csak ritkán tudja megakadályozni,
természeti erők hatására elemi csapásként
jelentkeznek
• példa: az árvíz, a belvíz, a szélvihar, a
hóvihar, a földrengés, a vulkánkitörés, a
szárazság, a sáskajárás, a járványok
• hazánk nem tartozik a természeti
katasztrófák által veszélyeztetett geológiai
zónák közé, viszont árvízi
veszélyeztetettsége, az ártér arányát
tekintve (23%) a legnagyobb Európában
 Civilizációs katasztrófák
• olyan emberi tevékenységgel függenek
össze, amelyek helytelen emberi
beavatkozás, mulasztás, szándékosság,
vagy technikai hibák hatására
következnek be
• példa: az üzemzavarok, a közúti balesetek
kapcsán keletkező robbanások, a tüzek, a
folyékony vagy gáznemű mérgező
anyagok kiszabadulása, az ionizáló
sugárzás, a fertőző anyagok kijutása, a
nukleáris balesetek
• ide tartoznak a háborúk és a
polgárháborúk okozta katasztrófák is
 Katasztrófák csoportosítása
helyük és kiterjedésük szerint
helyi térségi országos nemzetkö
Egy Több Több megyére
zi
Egy országban,
településen, településen kiterjedően tengeren
üzemben, következik be, következik be bekövetkezett
vállalatnál vagy hatása az esemény. A katasztrófa,
következik be. több településre következménye amely több
A terjed ki. A k országra, vagy
következménye következménye felszámolásáho térségre terjed
k k felszámolását z a központi ki.
felszámolásáho a helyi erők erőforrás is Felszámolásáho
z elegendőek a összehangolt szükséges. z nemzetközi
helyi erők és irányításával összefogásra
eszközök. A kezdik meg. van szükség.
károk
felszámolását a
polgármester,
 Hygiénés teendők katasztrófa
helyzetben
• természeti katasztrófák kiterjedésüket tekintve általában mint
területi katasztrófák következnek be
• fontos a pontos helyzetfelmérés
• fel kell mérni a katasztrófa fajtáját, helyét és kiterjedését, az
érintett lakosság és az ott tartózkodók számát, a halottakat, a
sérültek számát, lakó- és középületek károsodásának mértékét,
az ivó- és szennyvízellátásban bekövetkezett károsodást, az
infrasturktúrában bekövetkezett károsodásokat, az
egészségügyi szolgálat veszteségeit, a közigazgatás
működőképességét
• a felmérés alapján az elhárításban együttműködő szervek
kidolgozzák a további teendőket
• döntenek, hogy milyen mértékű külső segítségre van szükség, a
lakosság elhelyezése hogyan oldható meg, szükséges e
kitelepítés.
• kitelepítés történhet :
7. meglévő lakóépületekbe, szállodákba, kempingekbe, stb.
8. vagy új szükségtáborokat hoznak létre (sátor, konténer,
lakókocsi, barak)
 A szükségtáborok
kialakításának hygiénés
szempontjai: I.
Helykijelölés:
• legyen távol a szúnyog- és légytenyésző helyektől
és a szemétteleptől
• lehetőleg jó és bőséges víznyerő helyhez legyen
közel
• amennyiben lehetséges, a terület legyen védett a
kedvezőtlen időjárási viszonyoktól
• legyen megfelelő összeköttetés a fő közlekedési
útvonalakkal
• a hely topográfiája tegye lehetővé a könnyű
szennyvízelvezetést
 A szükségtáborok
kialakításának hygiénés
szempontjai: II.
A különböző funkciók kijelölése:
• Első övezet – lakóhely
• Második övezet – konyha, étkezde,
egészségügyi ellátás
• Harmadik övezet – ürülék, valamint
szemét és hulladék elhelyezése
 Alapvető feltételek a lakosság
számára katasztrófa
állapotában
• Ivóvízellátás
• Ürülék elhelyezése
• Szemét, hulladék és szennyvíz
elhelyezése
• Élelmiszerellátás
• Járványvédelem biztosítása
 Ivóvízellátás biztosítása
• Amennyiben a vízmű, a víznyerő források,
vízhálózat károsodott – laboratóriumi
vizsgálatok eredményéig szükséges az ivóvíz
forralása, kémiai fertőtlenítése, zacskós,
palackozott víz biztosítása, lajtos vagy más
előzetesen fertőtlenített tartályos kocsival
történő vízszállítás
• Biztosítandó vízmennyiség:
3. egyéni vízszükséglet (3-5 liter/fő/nap)
4. tábori kórház, elsősegélynyújtó hely (40-
60liter/fő/nap)
5. tömegétkeztető hely (20-30 liter/fő/nap)
6. sátrak (15-20 liter/fő/nap)
 Ürülék elhelyezése
• Latrinák létesítése. Ezek lehetnek
ároklatrinák. De zárható nyílású
deszkafedéllel kell ellátni.
• űrgödrös árnyékszékek kialakítása
• konténer árnyékszékek kialakítása
• a latrinák folyamatos fertőtlenítését,
rendszeres földtakarását, valamint a
környezetben rovar- és rágcsálóirtást
biztosítani kell
 Szemét és hulladék
gyűjtése
• Törekedni kell zárt gyűjtésre. Ha nem
lehetséges, műanyagzsákos gyűjtő is
megfelelő.
• rendszeres elszállításukat biztosítani
kell
• ha szemétgödrök kerülnek
kialakítása, a szemetet naponta
vékony földréteggel kell lefedni és
fertőtleníteni szükséges
(pl.:klórmésszel)
Élelmiszerellátás biztosítása
• Számolnunk kell az élelmezésben jelentkező
fennakadásokra, ilyen esetekben legfontosabb
teendők:
2. a felhasználható élelmiszerek alapos mosása,
tisztítása, fokozott hőkezelése
3. konzervek és csomagolt élelmiszerek
használata
4. károsodott vagy arra gyanús élelmiszerek
laboratórium vizsgálata
5. étkezési helyek, élelmiszerraktárak fokozott
rovar- és rágcsáló védelme
 Fertőző betegségek és
járványok megelőzése I.
• Katasztrófa esetén a kárhelyen vagy a kitelepülési
helyeken számolnunk kell a fertőző betegségek
számának szaporodásával, járvány kialakulásával.
• Járványok szempontjából kedvezőtlen tényezők:
3. elhelyezési gondok, zsúfoltság
4. ivóvízellátás, élelmezés, ürülék, valamint szemét és
hulladék elhelyezésének nehézségei
5. a személyi hygiéniát nem lehet megfelelően biztosítani
6. a sérültek, halottak jelenléte
7. rovar, rágcsálók, kóbor állatok elszaporodás, megjelenése
8. szervezet legyengülése
 Fertőző betegségek és
járványok megelőzése II.
• Járványügyi helyzet alakulását
befolyásoló tényezők:
2. a lakosság oltottsági állapota
3. kórokozók – hordozók száma
4. a lakosság szociális helyzete, kulturális
szintje, egészségügyi ismerete
5. a területen a rovarok, rágcsálók
előfordulása
6. a rendelkezésre álló szakemberek,
intézmények, készletek
 Fertőző betegségek és
járványok megelőzése III.
• a katasztrófa sújtotta és kitelepítési helyeken számos
fertőző betegség megszaporodásával lehet számolni
• leggyakrabban – az enterális úton terjedő betegségek
(pl.:hastífusz, dizentéria, cholera, hepatitis-A stb. fordulnak
elő),de az összezártság elősegíti légúti betegségek (pl.:
influenzia, diphtheria stb.)kialakulását, és számolni kell
vektorok útján terjedő fertőzések (pl.: kiütésés tifusz),
valamint antropozoonosisok (pl.:veszettség) számának
növekedésével. A kültakarón keresztül terjedő fertőzések
elsősorban tetanusz megjelenésével is számolnunk kell. Fel
kell készülni a tetvek és rühös személyekre is.
• A fertőző megbetegedések számának növekedése, a
járványok megelőzése szempontjából alapvető a
járványfolyamat mozgató erejének (fertőzőforrás, terjedési
mód, fogékony egyén) kiiktatása vagy tájékoztatása a
szükséges tennivalókról.
 Fertőző betegségek és
járványok megelőzése IV.
• Teendők a fertőző források
szerepének csökkentésére:
2. fertőzőforrás gyors felkutatása
3. fertőzőbetegségekre gyanús személyek
kiszűrése
4. a fertőző betegek kórokozó-hordozók
elkülönítése, szükség karantén felállítása
5. a betegek kezelése
 Fertőző betegségek és
járványok megelőzése V.
• Teendők a fertőzés terjedésének
megakadályozására:
• élelmezés-, település- és környezethygiénés
rendszabályok betartása
• fokozott figyelem a személyi hygiénére
• fertőtlenítés
• rovar és rágcsálóírtás

Fogékony egyének védelme:

Aktív és passzív immunizálása vagy
kemoprofilaxisra kerülhet sor.
 A pandémiás terv célja:
• Alapot képezzen az influenza pandémia elleni
felkészüléshez
• Előre kidolgozott reagálási rendszer álljon
rendelkezésre a járvány felszámolásához
• A tervezett intézkedések által csökkenjen a
megbetegedések, a szövődményes esetek és a
halálesetek száma
• Segítse elő a lakosság és egészségügyi dolgozók
tájékoztatását, a pánik megelőzését és a lakosság
aktív részvételét megelőző intézkedések
végrehajtásában
• A tervben meghatározott intézkedések által
biztosítható legyen a gazdaság működőképessége,
a közigazgatás fenntartása, az ellátás biztosítása
 A pandémiás terv részleges
célkitűzése:
• Statisztikai adatokon alapuló becslések
alapján, előzetes számvetésekkel
meghatározható legyen egy esetlegesen
bekövetkező influenza pandémia során a
megbetegedések várható nagyságrendje,
az egészségi állapotuk miatt
veszélyeztetett populáció
• A pandémia WHO szerint definiált
kialakulási fázisaira vonatkozóan
meghatározza a védekezés, a felszámolás
érdekében szükséges teendőket, és a
végrehajtandó feladatokat
• Az influenza pandémia felszámolása
szakmailag az egészségügyi ágazat
feladata, azonban az egészségügy
önmagában nem képes a járvánnyal
kapcsolatos minden következmény és
megoldandó kérdés kezelésére
• A Kormányzat és a társadalom együttes
közreműködésével valósítható csak meg
 A Kormányzati irányítás
szervezetei:
• a Kormány
• a Kormányzati Koordinációs Bizottság
(KKB), a KKB Operatív Törzs (OpT)
• a Járványügyi Védekezési
Munkabizottság (JVM)
• a Nemzeti Influenza Pandémia
Prevenciós Bizottság (NIPP)
 Egészségügyi szervezetek:

• az Egészségügyi Minisztérium (EüM)

• az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat (ÁNTSZ)
• az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH)
• az Országos Epidemiológiai Központ (OEK)
• az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei
• az Országos Mentőszolgálat (OMSZ)
• a Betegszállítók Országos Szövetsége
• az egészségügyi intézmények
 Jogszabályok alapján
közreműködő szervezetek:
• Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
• Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
• megyei védelmi biztosok
• Önkormányzati Minisztérium
• Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósdág (OKF)
• megyei/fővárosi katasztrófavédelmi/polgári védelmi
igazgatóságok
• polgári védelmi szerveztek
• Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
• Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK)
• Honvédelmi Minisztérium
• Oktatási Minisztérium
 Interpandémiás időszak I.
1. fázis:
• emberből nem mutattak ki új influenzavírust altípust
• olyan influenzavírus altípus, amely már okozott emberi
megbetegedést
előfordulhat állatokban, ám ha jelen is van azokban, az ember
fertőződésének/megbetegedésének kockázata alacsony
Teendők:
• áttekintésre kerül az ország járványügyi helyzete, valamint a
járványügyi felkészülés aktuális kérdései és feladatai
• Járványügyi Védekezési Munkabizottság (JVM) az ügyrendjének
megfelelően évente legalább két ülést tart
• a JVM vezetője járványügyi gyakorlatokat rendelhet el
• az országos tisztifőorvos, mint a JVM helyettes vezetője
működteti a Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottságot
(NIPP)
• AZ EüM az OIH közreműködésével gondoskodik a szezonálisan
jelentkező influenza elleni térítésmentes védőoltásokhoz
szükséges oltóanyagról és a fokozottan veszélyeztetett
populációk oltásáról
 Interpandémiás időszak II.
• a madárinfluenza surveillance működtetését a
FVM végzi, az eredményekről folyamatos
tájékoztatást ad az OTH-OEK részére. Az
epidemiológiai surveillance-ot Magyarországon
az Országos Epidemiológiai Központ működteti,
ennek keretében:
2. a figyelő szolgálat működtetésének időtartama
alatt minden hét keddi napján délig kiadja a heti
tájékoztatót
3. végzi az influenzavírusok elterjedésének nyomon
követését, az influenzaszerű megbetegedéskért
felelős kórokozók gyors azonosítását.
Együttműködik az állategészségügyi
szervezetekkel.
 Interpandémiás időszak III.
• az ÁNTSZ Közép-magyarországi regionális
és kerületi/kistérségi intézetei az influenza
szezonális időszakában figyelőszolgálatot
működtetnek
• a kistérségi/kerületi ÁNTSZ intézetek
elkészítik a saját pandémiás terveiket
(gondoskodnak a terv rendszeres
pontosításáról, aktualizálásáról)
 Interpandémiás időszak IV.
Lakosság tájékoztatása:
• Direkt kommunikáció (ÁNTSZ szakemberei,
háziorvosok, védőnők, honlap stb.)
• Közvetett kommunikáció (média, rádió, TV, újság,
elektronikus sajtó)
• Kiadványok, lakossági tájékoztató minta
(részletes kidolgozásuk folyamatosan történik)
 Interpandémiás időszak V.
Kommunikációs infrastruktúra:
A tájékoztatási stratégia megvalósítása érdekében a
következő hálózat áll rendelkezésre:
• E-mail, internet, intranet, telefon, fax
• Rendelkezésre álló szakmai weboldalak:
5. Az Egészségügyi Minisztérium honlapja: www.eum.hu
6. Az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi tájékoztató
rendszere: www.drinfo.eum.hu
7. Az ÁNTSZ honlapja: www.antsz.hu
8. Az Országos Epidemiológiai Központ honlapja:
www.oek.hu
A lakosság felé történő kommunikáció erősítése érdekében
civil szervezetekkel (pl: Vöröskereszt, karitatív
szervezetek, egyházak, egészségügyi képzést adó iskolák
tanulói, stb.) történő kapcsolatfelvétel és együttműködési
lehetőségek kidolgozása
 Interpandémiás időszak VI.
2. fázis:
• emberből nem mutattak ki új influenzavírus
altípust, azonban a cirkuláló állati influenzavírus
altípus komoly megbetegedési kockázatot jelent
az ember számára
Teendők:
• a védőoltásokkal kapcsolatos teendők
• A pandémia esetén szükségessé váló
gyógyszerek elosztási tervének pontosítása és
együttműködés a kiszállítás előkészítésében
Pandémiás riasztás időszaka
I.
3. fázis:
• az állati influenzavírus altípus emberi fertőzéseket okoz, de
a vírus emberről emberre nem terjed, legfejlebb nagyon
ritkán, közeli érintkezés révén
Teendők:
• Az ÁNTSZ intézetei szorosan együttműködnek az
állategészségügyi hatóságokkal, illetve az
állategészségügyi hatósági feladatokat ellátó
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szerveivel. A
kistérségi/kerületi intézet a területileg illetékes
állatorvosokkal.
• A kistérségi/kerületi intézet figyelemmel kíséri a szárnyas-
telepeken előforduló influenzaszerű betegségek
megjelenését. Amennyiben a szárnyas állományok
kiirtására kerülne sor, szakmai támogatást nyújt az azt
végrehajtó személyek védelme, valamint a
közegészségügyi követelmények érvényre juttatása
érdekében.
Pandémiás riasztás időszaka
II.
Kommunikáció:
• Az ÁNTSZ kistérségi/kerületi intézete
tájékoztatja a madárinfluenza által érintett
terület lakosságát, valamint a
felszámolásban résztvevőket a védekezés
módjairól, a helyes magatartás
szabályairól.
Pandémáis riasztás időszaka
III.
4.-5. fázis:
• Emberről emberre történő korlátozott terjedés
következtében az emberi megbetegedések csupán kis
gócokban jelentkeznek, a terjedés igen kis területre
korlátozódik, ami arra utal, hogy a vírus még nem
adaptálódott az emberi szervezethez illetőleg a vírus egyre
jobban adaptálódik az emberi szervezethez, de az emberre
történő terjedési képessége még nem tökéletes.
Teendők:
• az ÁNTSZ, aktualizálja saját terveit és ellenőri a kórházak és
más érintett egészségügyi szolgáltatók pandémiás terveit
• az ÁNTSZ intézetei megerősítik a virológiai surveillance-ot,
5O%-kal megnövelik a figyelőszolgálat keretén belül a
mintavételezést minden korcsoportban és régióban
Pandémiás riasztás időszaka
IV.
• az ÁNTSZ regionális intézete haladéktalanul megteszi az
importálható esetekkel kapcsolatos járványügyi
intézkedéseket
• az ÁNTSZ a Rendőrség közreműködésével a kijelölt
határátkelőhelyeken, a határátlépési pontokon végrehajtja
a járványveszélyes területekről érkezők ellenőrzését,
továbbá intézkedik az influenza gyanús személyek
kiszűrésére, elkülönítésére, illetve a kiszűrt influenzagyanús
személyek kontaktjainak járványügyi megfigyelésére és
kezelésére ellátó intézeteket jelöl ki

Kommunikáció:
• Az EüM, OTH,és az ÁNTSZ intézetei rendszeresen
tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatókat és a médiát.
 Pandémiás időszak I.
6. fázis:
• Az új influenzavírus altípus fokozott intenzitással,
folyamatosan terjed a lakosság körében. A védekezés
időszaka további szintekre osztható aszerint, hogy a járvány
milyen földrajzi területen alakult ki és kiterjedése hogyan
alakul.
Teendők:
• Az ÁNTSZ elrendeli súlyos lefolyású heveny légúti
megbetegedések, és halálozások soron kívüli jelentését.
• Az ÁNTSZ a rendőrség közreműködésével a határátkelési
pontokon fokozza a járványveszélyes területekről érkezők
ellenőrzését, az influenzagyanús személyek kiszűrését és
elkülönítését.
• A katasztrófaterv készítésre kötelezett egészségügyi
intézmények, szolgáltatók aktualizálják katasztrófa-, és
pandémiás terveiket.
• Az ÁNTSZ intézetei az illetékességi területükön szervezik,
 Pandémiás időszak II.
Kommunikáció:
• Az EüM és az egészségügyi
államigazgatási szervek rendszeres
tájékoztatókat adnak a bevezetett
járványügyi intézkedésekről.
 Az új influenzavírus altípus által okozott
igazolt megbetegedések Mo.-on való
megjelenésekor életbelépő intézkedések I.

• az ÁNTSZ elrendeli a jelentőszolgálat kibővítését az

influenzaszerű megbetegedések miatt kórházi felvételre
kerültek, meghaltak és az influenza pozitív esetek
számának napi jelentésével
• A regionális tisztifőorvos szükség esetén intézkedik az
alapellátási körzetek módosításáról, a háziorvosi mozgó
ügyeletek megszervezéséről. A kistérségi/kerületi intézet
közreműködik az átszervezéssel kapcsolatos feladatok
végrehajtásában.
• Az ÁNTSZ, mint egészségügyi államigazgatási szerv:
a.) szükség esetén elrendeli az egészségügyi intézményekben
a látogatási tilalmat, valamint szorgalmazzák a házi
betegellátást a rendelőkben történő betegellátással
szemben.
b.) szükség esetén korlátozza az oktatási intézmények
működtetését, tömeg- rendezvényeket, és a
szórakozóhelyek látogatását.
 Az új influenzavírus altípus által okozott
igazolt megbetegedések Mo.-on való
megjelenésekor életbelépő intézkedések II.

• az ÁNTSZ elrendeli a még nem oltott személyek

védőoltásban részesítését a szakmai prioritási sorrend
figyelembevételével
• a regionális intézet, a kistérségi/kerületi intézetek
bevonásával, figyelemmel kíséri a halottak elhelyezését,
szükség esetén a védelmi bizottságok felé kezdeményezi
szükséges tároló kapacitások biztosítását
• felállításra kerül az ideiglenesen működő Járványügyi
Munkacsoport és megkezdi tevékenységét

Az influenza pandémiás terv magába foglalja a járvány első

hulláma lezajlásának teendőit, illetve az esetleg ismétlődő
pandémiahullámokra való felkészülést:
A pandémia első hullámának lezajlása
Magyarországon
• Helyreállítási időszak: a normál helyzethez történő
visszatérés mellett tartalmazza a pandémia következő
hullámára történő felkészülés feladatait is..
• - Az ÁNTSZ intézkedik a veszélyeztetett, de
védőoltásban még nem részesült személyek
monovalens vakcinával történő oltására, valamint a
krónikus betegek újraoltására.
• - A kórházak, háziorvosok, foglalkozás egészségügyi
szolgálatok tevékenysége folyamatosan visszatér a
szokásos, interpandémiás időszakra jellemző, működésére.
Az intézmények vezetése a járvány megszűnését követő
egy héten belül értékeli a járvány során szerzett
tapasztalatokat, és intézkedik az intézményi pandémiás
terv felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására.
A pandémia második/harmadik
hulláma Magyarországon
• Az újabb influenza pandémia során az első
hullámban meghatározott feladatok és
intézkedések kerülnek végrehajtásra. A
pandémia első hulláma után - az 1918-20-
as spanyolnátha járvány adatai alapján –
várhatóan 6 hónap múlva a második, 18
hónap után a harmadik hullám várható.
• Az egyéb tevékenységek, az értékelések, a
jelentéstételek, a tapasztalatok
feldolgozása azonos céllal és tartalommal
történik, mint a pandémia előző fázisában
 Pandémia utáni időszak
• Visszatérés az interpandémiás időszakba.
• Összefoglalva megállapítható, hogy a katasztrófavédelemre
való felkészülés állami feladat, melyben a különböző
szervezeteknek Polgárvédelem, Egészségügy, Igazgatási
szervek speciális feladatai vannak.
• Napjainkban Magyarországon mind a radionukleáris, mind a
vegyi fenyegetésekre történő megfelelő reagálás
érdekében korszerű laboratóriumi rendszerek működnek.
• Az esetlegesen bekövetkező katasztrófa esetén a polgári
lakosság aktív és pánikmentes részvétele elengedhetetlen.
Köszönöm figyelmüket!