!"#$%& ()"($*!(!

!%+ ,)(!(
- ,!.#!(!,(% /010234
AKADEMIAI KIADO, BUDAPEST 1986
PRINTED IN HUNGARY

ERDLY A KZPKORI MAGYAR KIRLYSGBAN (896-1526)




5!6!.!(!,
- 1. ERDELY HONFOGLALAS KORI OSLAKOI
- 2. A MAGYAR HONFOGLALASTOL A TATARJARASIG
- 3. A TATARJARASTOL A MOHACSI VESZIG
- 4. KZEPKORI MUVELODES ERDELYBEN


/7 !"#$%& 89*594%-%:+ ,9"3 +%-,;3


ANONYMUS AZ ERDELYI MAGYAR HONFOGLALASROL

A legregibb hazai elbeszel Iorras, a 1114. szazad Iolyaman sokszorosan bvitett,
atdolgozott es kronikavaltozatokra szetklnlt un. ,sgeszta szkszavuan tudosit arrol,
hogy a honIoglalo magyarok elszr Erdelyt szalltak meg, ahol vezerket, Almost
(valoszinleg ritualis aldozatkent) megltek, majd onnan mentek ki ,Pannoniaba, meg azt
sem mondja meg vilagosan, hogy a vadaszat kzben egy ,Ieher varra, azaz Apulum romjaira
bukkano Gyula honnan jtt, meg kevesbe azt, hogy kiket talalt itt. Az erdelyi magyar
honIoglalas idpontjat is csak sejteti azzal, hogy Szent Istvan a harmadik Gyulatol, tehat az
unokatol Ioglalta el Erdelyt. Ezekre a nyitott kerdesekre kereste a valaszt mar a 13. szazad
elejen III. Bela jegyzje, aki magat szerenyen P. mesternek nevezte, s akit altalaban
Anonymuskent szoktunk emlegetni.
Mvenek 2327. Iejezeteiben Anonymus a kvetkezkeppen irja meg az erdelyi magyar
honIoglalast: ,Midn Tas, Szabolcs es Teteny (Thosu, Zobolsu, Tuhutum). olyan helyre
ertek, ahol mar senki emberIiaval nem talalkoztak, tbb napig ott maradtak, s azalatt az orszag
hatarszeleit hatalmas gatakkal megersitettek (23. I.). Mar huzamosabb ideje tartozkodtak ott.
Ekkor Teteny, Horka apja (Tuhutum pater Horca) tudomast szerzett az ott lakoktol az erdn
tuli Ild (terre ultra silvane) josagarol, ahol valami Gyalu nev blak (Gelou quidam blacus)
uralkodott (24. I.). Teteny. kikldtt egy IurIangos embert, ApaIarkas Agmand apat (patrem
OpaIorcos Ogmand) . Teteny keme, roka modon krzve, a Ild josagat es termekenyseget,
tovabba annak lakosait. kiIrkeszte. uranak sokat beszelt. arrol, hogy azt a Ildet igen-
igen jo Iolyok ntzik. hogy Ivenykben aranyat gyjtenek. meg, hogy ott sot asnak.
hogy annak a Ildnek a lakosai az egesz vilagon a leghitvanyabb emberek. Megpedig azert,
mert blaszok es szlavok (blasii et sclavi), aztan Iegyverk sincs mas, csak ij es nyil. a kunok
es besenyk sokat bantjak ket (25. I.). Teteny. hatrahagyva tarsait, nekiindult az erdkn
tulra kelet Iele Gyalu blak vezer ellen. Gyalu. elebe nyargalt, hogy a meszesi kapuknal
(per portas Mezesinas) Ieltartoztassa. Azonban Teteny egy 236.} nap alatt athaladva az erdn,
az Almas (Almas) vizehez ert. (26. I.). Heves kzdelem keletkezett, azonban Gyalu vezer
katonai maradtak alul, s kzlk sokan elestek, sokan pedig Iogsagba jutottak. Gyalu.
kevesedmagaval. a Szamos (Zomus) Iolyo mellett Iekv vara Iele sietve meneklt, Teteny
vitezei. a Kapus (Copus) patak mellett megltek. Mikor a Ild lakosai lattak uruk halalat,
nkent bekejobbot nyujtottak, es urukka valasztottak Tetenyt, Horka apjat. A helyen, melyet
Eskllnek (Esculeu) mondanak, eskvel ersitettek meg hsegket. (27. I.).* Anonymus,
Gesta Hungarorum. Bela kiraly jegyzjenek knyve a magyarok cselekedeteirl. Bp. 1977. 101103. A tovabbiakban
Anonymust e kiadas utan, de a szvegben a Iejezetszamok megadasaval idezzk. Az erdelyi honIoglalas elbeszeleset a
Ienti kiadasban kzlt magyar Iorditasban adjuk, zarojelben az eredeti latin szveg szemely- es helyneveivel.
Anonymusnak az erdelyi magyar honIoglalasrol szolo elbeszeleset csak az egesz Karpat-
medencere vonatkozo mondanivalojanak sszeIggeseben ertelmezhetjk. Azt, hogy kiket
talaltak a honIoglalo magyarok a Karpat-medenceben, mve 9. es 11. Iejezeteiben a kijevi,
illetve halicsi orosz Iejedelmek szajaba adja, mint az atvonulo Almos vezernek szolo
tajekoztatast. A kijeviek szerint ,azt a Ildet szlavok, bulgarok, blachok es a romaiak
pasztorai lakjak. A halicsiak bvebben szolnak, s elmondjak, hogy kik laktak es lakjak a
Karpat-medencet Attila halala ota. Pannoniat a Dunaig romai Iejedelmek Ioglaltak el, es
pasztoraikat telepitettek oda. A DunaTisza kzet egeszen az orosz es lengyel hatarokig a
nagy kan (Keanus Magnus), Bulgaria vezere vetette uralma ala, es telepitette meg szlavokkal
es bulgarokkal. Ott most leszarmazoja, Salan (Salanus) uralkodik. (Mint kesbb kiderl, egyik
alvezeret Laborcnak hivjak.) A TiszaMarosSzamos kzen Erdelyig Marot (Morout) vezer
szallt meg ,kozar nepevel, s most unokajae, Menmarote (Menumorout) ott a hatalom. A
Marostol delre a TiszaDuna kzet pedig a Vidinbl jtt Galad (Glad) vette birtokaba a kunok
segitsegevel (11. Iejezet). A kijevieknek tulajdonitott tajekoztatasbol a kozarok, a
halicsiakebol a blachok hianyoznak. A Ielsorolt videkek nem Iedik az egesz Karpat-medencet,
mert kimaradt a Garamtol nyugatra es Felvidek, valamint Erdely, amelyeknek sorsara
azonban Anonymus kesbb kiter. A 3337. Iejezetben a ,nyitrai szlavokat a cseh herceg ala
rendeli, aki Ilejk Zobor nev kormanyzot helyezett, mig a 2427. Iejezetben Erdely uranak
a blak Gyalut (Gelou), nepeinek a blaszokat es szlavokat mondja. Az 50. Iejezetben kiderl,
hogy Pannoniaban a romaiak uralma alatt ,szlavok es pannoniaiak nepei is elnek, a 44.
Iejezetben pedig Glad tartomanyanak kun katonasaga egeszl ki a magyarok ellen segitsegl
jv bulgarokkal es blakokkal. Vegl a 9. Iejezet utan Ieledesbe merl kozarok helyen az
5051. Iejezetben Menmarot tartomanyaban szekelyekkel (Siculi, Sicli) talalkozunk.
Els pillantasra kiderl a Ientiekbl, hogy Anonymus sajat kora, a 13. szazad elejenek
Magyarorszagaval szomszedos politikai alakulatok hatalmat 237.} velte kiterjeszthetnek a
honIoglalas kori Karpat-medencere. Pannonia a honIoglalas koraban a keleti Irank
kiralysaghoz tartozott, es csak a nemet-romai csaszarsag reszekent, 962 utan mondhato
romainak. A nyitrai szlavok Iltt 895-ig a magyarok altal ,marot-nak nevezett morvak
uralkodtak, azoktol hoditottak el ket a magyarok, s nem a cseh hercegtl, aki csak 955 utan
kebelezte be a magyar hataron tuli morva terleteket. Meg tanulsagosabb a bulgarok esete,
akikrl Anonymus nem tudta, hogy a honIoglalas idejen Iggetlen allamot alkottak, s akkor a
magyarok meg ,nandor-nak neveztek ket. Csak 1000 utan kerltek bizanci uralom ala, s
ettl kezdve lett magyar nevk a bolgar vagy bulgar. Ezert tekinti Anonymus Salanust,
Menumoroutot s valoszinleg Gladot is bizanci alattvalonak, bar a ket utobbit nem mondja
bulgarnak. Azt viszont mint kortars elte meg Anonymus, hogy a bulgarok 1185-ben
romanokkal es kunokkal szvetkezve leraztak a bizanci uralmat, ezert szerepelteti egytt e
harom nepet (a romanokat blak neven) Glad tartomanyaban. A Magyarorszaggal szomszedos
allamalakulatok kzl egyedl a lengyeleket es oroszokat hatarozza meg helyesen, ezeknek
viszont nem tulajdonit a Karpat-medencere is kiterjed hatalmat.
Ha mindehhez meg tekintetbe vesszk, hogy Anonymus a Dunantulon, Nyitra videken, a
DunaTisza kzen es Erdelyben sajat politikai szervezetet nelklz ,szlav (sclavus)
nepesseget tetelez Iel, mely szerinte romai, cseh, bulgar, illetve blak vezetes alatt elt, s e
vezeti elzetese utan magyar uralom ala kerlt, akkor vilagossa lesz elttnk a
honIoglalasrol alkotott koncepcioja: a Karpat-medence Attila birodalma volt, s mint ilyen az
Attilatol szarmazo Almos jogos rksege. Attila birodalmanak Ielbomlasa utan itt azok a
politikai alakulatok gyakoroltak a hatalmat, amelyek azutan a magyarok altal kiszoritva,
Magyarorszag szomszedai lettek, szlav kznepk pedig helyben maradva magyar alattvalo
lett. A magyar honIoglalas utan ezek szerint csak szlav es nem romai, cseh, bulgar vagy
roman (blak) nepi kontinuitast enged meg Anonymus a Karpat-medenceben.
Ehhez a koncepciohoz nem kellett trteneti adat, egyszeren ki lehetett kvetkeztetni a
honIoglalas idejere Ieltetelezett, valojaban az Anonymus koraban letezett szomszedos
orszagok nevebl. HonIoglalas kori vezetik nevet pedig, mint egy korabbi Iejezetben mar
lattuk, helynevekbl konstrualta meg Anonymus, mint azt Salan, Laborc, Menmarot, Galad,
Zobor es Gyalu eseteben tette. Ez utobbiak kzl egy sem Iordul el szemelynevkent a
honIoglalas korara Anonymus altal Ielteheten hasznalt irott Iorrasokban, mind altala kitalalt
Iantazianevek. Ezzel szemben tudatosan mellzte az ,sgeszta valamelyik, ma mar hiteles
szvegeben ismeretlen valtozatabol, melyet biztosan olvasott, Marot es Iia, Szvatopluk,
valamint talan Keanus Magnus nevet. Marot az ,sgesztaban a mar Ieledesbe merlt
,marot, azaz morva nepnevbl elvont szemelynevkent mint Szvatopluk apja szerepelt, s igy
elIedte Anonymus ell azt a tenyt, hogy a honIoglalas kori Karpat-medenceben 238.} morva
uralom is letezett. Emiatt Szvatoplukkal nem tudott mit kezdeni, emlites nelkl hagyta,
Marotot es a nagy kant pedig a messzi multba szamzve, csak kitalalt nev leszarmazoikat,
Menmarotot es Salant talalkoztatta a honIoglalo magyarokkal. Az ,sgeszta altala ismert
szvegvaltozatat egeszeben megbizhatatlannak tartotta, Ileg abban, hogy a honIoglalokat
elszr Erdelybe vezette. Szerinte a magyarok a vereckei szoroson jttek be, s a klIldiek
altal hasznalt Ungari, Hungari nevket az elskent elIoglalt Ungvar vagy Hungvar nevebl
nyertek. F ellensegket nem a morvakban, hanem a bulgarokban latta. Trtenetirasunk
Ieltetelezte, hogy Anonymus a ,romaiak pasztorairol az ,sgesztaban olvasott, ez azonban
nem bizonyos, mert erre vonatkozolag az els hiteles adat 1147-bl valo, mikor a
Magyarorszagon atutazo Odo de Deuil ide helyezi Iulius Caesar (azaz a romaiak) legelit. Az
ertesles eredhet tehat Irancia Iorrasbol, esetleg eppen a Parizsban tanult Anonymus
kzvetitesevel.
Anonymus mvenek 11. Iejezeteben emliti elszr Erdelyt ,Erdeuelu magyar neven mint
Menumorout bihari vezer tartomanyanak keleti hatarat, de azutan mintha megIeledkeznek
rola. St, Erdely uranak es nepenek emlites nelkl hagyasa arra enged kvetkeztetni, hogy
Anonymus eredetileg nem is akart az erdelyi honIoglalasrol irni. Talan azert nem, mivel nem
akart nyilt ellentetbe kerlni az ,sgesztaval, mely mint lattuk a honIoglalas els
allomasanak Erdelyt nevezte meg. Mvenek irasa kzben azonban olyan ertesleseket
szerzett, melyek lehetetlenne tettek, hogy Erdely honIoglalas kori trtenetet mellzze. Nem
akarvan sajat koncepciojanak ellentmondani, az Erdelybl nyugatra kijv honIoglalok
hagyomanyat az Erdelybe nyugatrol bejv magyarok elmeletevel helyettesitette.
A 2023. Iejezetben megirja, hogy a Szerencsen taborozo Arpad a het vezer kzl harmat,
nev szerint Tast, Szabolcsot es Tetenyt, Menumorout ellen kldtt. A ketIele oszlott sereg
Menumorout orszaganak eszaki reszet hodoltatta, Tas es Szabolcs Szatmar varaig hatolt,
Teteny es Iia, Horka pedig a Nyirseget hoditotta meg az Er partjaig. A Meszesi-hagonal
talalkoztak, s ,elhataroztak, hogy ott lesz Arpad orszaganak hatara., ahol mar senki
emberIiaval nem talalkoztak. Ezert kkaput es lednttt Iakbol gyept epitettek. A
trtenetnek logikus Iolytatasa a 28. Iejezet lenne, amely azzal kezddik, hogy Tas es Szabolcs
a gyzelem utan visszaternek Arpad Iejedelemhez. Anonymus azonban elIelejti, hogy mar
kitzte a meghoditott orszag keleti hatarat, s beiktat Teteny erdelyi hadjaratat elbeszel negy
(2427.) Iejezetet. Fentebb ideztk Teteny erdelyi hadjaratanak elbeszeleset, melyet
Anonymus igy Iejez be: ,Teteny pedig onnantol Iogva bekevel es szerencsevel birtokolta ezt a
Ildet, ivadeka meg egeszen Szent Istvan kiralyig tartotta meg. Teteny Iia lett Horka, Horkae
meg Gyula (Geula) es Zombor (Zumbor). Gyula nemzett ket leanyt, egyiket Karoldnak
(Caroldu), a masikat Saroltnak (Saroltu) hivtak, es Sarolt Szent Istvan kiralynak az anyja volt.
239.} Zombornak pedig a Iia a kisebbik (minor) Gyula, Buja es Bonyha apja (pater Bue et
Bucne), kinek idejeben Szent Istvan uralma ala vetette az erdn tuli Ildet. Magat Gyulat
ekkor megktzve Magyarorszagra hozta, s egesz eleten at brtnben tartotta, minthogy a
hitben hiu volt s keresztennye lenni atallott, aztan meg sok mindent cselekedett Szent Istvan
kiraly ellenere, noha az anyja rokonsagahoz tartozott.
Teteny erdelyi hadjaratanak betoldasa nemcsak kitert jelentett Anonymus elbeszeleseben,
hanem ellentmondasokra is vezetett. Mig Tas es Szabolcs, illetve csaladtagjaik tovabbra is
szerepelnek, Tetenynek az erdelyi vallalkozassal nyoma vesz. Amikor Anonymus a
Menumorout ellen inditott s a 22. Iejezettel abbahagyott hadjaratot az 50. Iejezetben, mar mas
vezerek alatt, akik elbb a Dunantult hodoltattak, ujrakezdi, elIelejti, hogy kzben Tetennyel
elIoglaltatta Erdelyt, s igy Menumorout, mikor az Erdely Iele es erdkbe menekl,
egyenesen az erdelyi magyarok karjaiba rohant volna. De azt is elIelejti, hogy a 6. Iejezetben
megigerte, kesbb elmeseli, hogyan szarmazott le Tetenytl a Maglod nemzetseg. Ehelyett a
27. Iejezetben az erdelyi Gyulakat eredezteti tle. Teteny Iia Horka Iia Gyulat az erdelyi
Gyulaval azonositva, Tetennyel Ioglaltatja el Erdelyt, s a Maglod nemzetsegrl tbb szot nem
ejt. Ilyen nev nemzetsegrl oklevelekbl nem tudunk, de a vaci egyhazmegyeben elt a
kzepkorban a Gyula-Zombor ketts nev nemzetseg, ennek viszont az erdelyi Zsomborokkal
valo kapcsolatarol nincs okleveles erteslesnk. Ami Teteny Iia Horkat es ennek Gyula Iiat
illeti, Anonymus mar nem tudta, hogy a gyula es a harka, akarcsak a nala szinten
szemelynevkent szerepl kende a honIoglalaskor meltosagnevek voltak, s csak a kiralysag
koraban valtak szemelynevekke. Tetenyt ezek szerint valamelyik harka apjanak, esetleg t
magat is harkanak kellene tekinteni, de nem tudunk rola, hogy a szemelynevkrl is ismert
kesbbi, 10. szazad kzepi harkakkal, Kallal es Bulcsuval rokonsagban lett volna.
Mig Horka es Gyula nevet meltosagnevekbl vette Anonymus, addig Tetenyet talan
valamelyik magyar csalad hagyomanyabol, esetleg a Duna melletti Teteny helynevbl. Gelout
szinten helynevrl, ez esetben azonban szokasatol elteren azonos hely- es szemelynevvel a
(szvegeben is emlitett) Szamos es Kapus sszeIolyasanal Iekv Gyalu vararol nevezte el. Ez
az otrk eredet magyar szemelynevbl kepzett helynev egyebkent a trteneti Magyarorszag
Erdelyen kivli videkein is elIordul. Az is klns, hogy Anonymus nem egy erdelyi kiralyi
varat valasztott az erdelyi blak vezer szekhelyel, pl. az elbeszeles szinterehez kzel es
Kolozsvart vagy Dobokat, hanem az erdelyi pspk varat, talan azert, mert ez volt a Meszesi-
kapuhoz es az Almas Iolyohoz legkzelebbi jelents var. Raadasul neve egybecsengett a
Gyula nevvel is.
Valamivel biztosabb talajon mozgunk a blachok vonatkozasaban. Ezekrl Anonymus minden
valoszinseg szerint a Nyesztor-Iele 12. szazad eleji orosz 240.} kronikabol szerzett tudomast,
espedig vagy szemelyesen, vagy kzvetve az Andras herceggel mint Halics Iejedelmevel
1188 es 1190 kzt orosz Ildn tartozkodo magyaroktol. Nyesztor szerint a honIoglalo
magyarok a Karpat-medenceben volohokat (volohi) es szlavokat talaltak. ,A szlavok eltek ott
korabban, de azutan a szlav Ildet elIoglaltak a volohok. A magyarok (ugri) viszont kiztek a
volohokat (volhi), rkltek azt a Ildet, letelepedtek a szlavokkal, alavetven ket maguknak,
es attol kezdve azt a Ildet magyarnak (ugorszka) neveztek.* cirill szveg D. SZ. LIHACSOVA. cirill
szveg 1950. 21. Azt, hogy a magyarok altal elztt ,volohok-on Nyesztor kiket ertett, kiderl
abbol, hogy megelzleg, Europa nepeit ismertetve, a volohokat Anglia melle helyezi, tehat a
Iranciakat, szelesebb ertelemben minden ujlatin nyelvet beszel vagy a Romai Birodalomhoz
tartozo nepet. Anonymus azonban nem tudhatta, hogy Nyesztor volohjai tulajdonkeppen
ugyanazok a ,romaiak, akiket a Dunantulrol a honIoglalokkal kizetett, es ezert mashol
kellett szamukra helyet keresnie a honIoglalas kori Karpat-medenceben. Nem azonositotta a
ket nepet, klnben nem beszelt volna a 9. Iejezetben kln blachokrol es kln a romaiak
pasztorairol. Ez utobbiakat nyilvanvaloan a Nemet-Romai Birodalom nepeivel azonositotta,
megallapitva, hogy azok az koraban is ,legelnek Magyarorszag javaibol, tehat nem
egyszer pasztorokra, hanem elkel idegenekre gondolt. Nyesztor volohjai eseteben viszont
a nepnev a bulgarroman birodalom vlachroman vezet retegenek nevere emlekeztette
Anonymust, s kapora jtt neki, hogy az Erdelyben Ieltetelezett szlav slakossag Ile egy
uralkodo elemet helyezzen, amelyet Nyesztor mint a szlavokat leigazo, de a magyarok altal
hatalmatol megIosztott es elztt nepet emlit.
Blakokat mint katonakat szerepeltet Anonymus Gladnak a TiszaDunaMaros kzti
tartomanyaban, tehat a blakokat nem alavetett kznepnek tekintette, hanem a vezet reteghez,
vagy legalabbis a Iegyvervisel ,szabadokhoz szamitotta. Az sem lehet ketseges, hogy kiket
ertett e neven. Kiserlet trtent Anonymus blakjainak egy, kzepkori Iorrasokban a
Karpatoktol keletre emlegetett, trk eredetnek tartott ,blak neppel valo azonositasara, ami
azonban nem allja ki a tudomanyos kritika probajat. Glad esetebl kvetkeztetve Anonymus
csak a kunok altal is tamogatott bulgarroman birodalom vlachroman katonaelemere
gondolhatott, ami megIelelt annak az elkepzelesenek, hogy a honIoglalo magyarok
kiszoritottak a Karpat-medencebl a szlav kznep Ielett uralkodokat, ez esetben a bolgarokat
es a blakokat, s az koraban csak Magyarorszag hatarain kivl, legIeljebb hatarvidekein kell
ket keresni. Ez egybe is vagott a korabeli valosaggal, amennyiben az 1185-ben keletkezett
bulgarroman carsag az Al-Duna Iels 241.} szakaszan hataros volt Magyarorszaggal, a Deli-
Karpatokban pedig ez idben hiteles Iorrasok szerint eltek vlachromanok.
Gelou es nepenek etnikuma: szlavok es blakok (blasii, blaci) mint lattuk Nyesztor alapjan
kikvetkeztetett egyttes. Szlavok a Karpat-medence ugyszolvan minden reszeben
elIordulnak Anonymus szvegeben, de jellegzetes modon sohasem magukban, hanem
mindig valamely mas neppel egytt, amelyik uralkodik Ielettk. Igy a bulgar Salan szlavokat
telepit a DunaTisza kzere, a cseh herceg terjeszti ki uralmat a nyitrai szlavokra, a
,romaiak, azaz a nemet-romai csaszarsag tartja uralma alatt a dunantuli szlavokat es
pannonokat, igy hat blak vezer parancsol az erdelyi szlavoknak. Az uralkodo nepeket a
magyarok elzik, a szlav kznep marad. Nyesztor szvege valosaggal sugallta Anonymusnak,
hogy egyebkent is hasznalt sablonjat alkalmazza arra az Erdelyre, amelynek nepessegerl es
annak vezetjerl a 11. Iejezet irasakor meg semmit sem tudott, vagy nem akart irni. A
romanokrol ketIele tudomasa volt, egyik valos, a bulgarroman carsag vlachroman
nepelemerl, a masik teves, Nyesztor volohjainak (azaz a dunantuli Irankoknak) az
elbbiekkel valo azonositasa.
Ez a kettsseg a nepnev kvetkezetlen irasmodjabol is kiderl. A 9. Iejezetben a balkani
romanokra alkalmazott grg hangalaku ,blach szerepel, melyet a bizanci irasbeliseg es a
papai kancellaria (pl. rex Bulgarorum et Blachorum) is hasznalt. Az Erdelyre vonatkozo 24
26. Iejezetekben azonban ket ujabb irasmod jelentkezik. Az egyik Geloura (biacus, dux
blacorum), a masik nepeire (blasii et sclavi) vonatkozik. A blacus irasmod Irancias. A Irancia
keresztesek a Balkanon romanokkal talalkoztak, s ezek blachnak irt es vlachnak ejtett grg
es szlav nevet blak Iormaban ejtettek es irtak. Ezt a Irancias alakot vette at a magyar
kancellaria ,blacus, blacci, blacorum latinosan ragozott alakokban. Tudtunkkal elszr
1223-ban a ,terra. exempta de Blaccis sszetetelben szerepel ez a nepnev magyar kiralyi
oklevelben. 1224-ben kelt, de csak 1317. evi atirasbol ismert kiralyi oklevel (a meg emlitend
Andreanum) szol a blakok es besenyk erdejerl (silva Blacorum et Bissenorum), a magyar
kiraly nevere 1222-es datummal 1231 krl a nemet lovagok altal a papai udvarban hamisitott
oklevelben szerepel a ,terra Blacorum, ennek papai megersiteseben bizancias irasmoddal
,terra Blachorum. Magyarorszagi oklevelben 1247-ig csak a Irancias ,blak nepnevvel
talalkozunk, ekkor tnik Iel elszr a grg es szlav ,vlach-bol Ielteheten ,volah atmeneti
alakon keresztl atvett magyar nepnyelvi ,olah. Ugyanezt a szot tbbes szamu alakjaban
(vlasi ~ olasz) a magyar nepnyelv mar korabban atvette, es az ujlatin nepekre alkalmazta,
romanokra azonban sohasem. 1247 utan viszont a magyar kancellaria kizarolag az ,olacus
vagy ,olachus elnevezest hasznalta, mely a magyar nepnyelvi ,olah latinositott Iormaja.
242.} Anonymus tehat az altala Erdelybe helyezett blak neprl a magyar kancellaria reven is
tudhatott, mert a 24. Iejezettl kezdve annak Irancias irasmodjat hasznalva nevezi meg. A 9.
es a 25. Iejezetben viszont a ,blachi es a ,blasii irasmodok arra vallanak, hogy Anonymus
ismerte a szo grg es szlav ,vlach, valamint szlav tbbes szamu ,vlaszi ejteset, tehat
Nyesztor alapjan helyezte Erdelybe a vlach-romanokat. Szvege igy nem azt bizonyitja, hogy
az koraban Erdely eszaki reszeben vlach-romanok eltek, hanem eppen az ellenkezjet, hogy
ti. onnan kiztek ket, helyesebben: nem elnek ott.
(9<9*=>3- $+ !(*3,?>
Anonymus mve ezek szerint semmiIele megbizhato tudositast nem nyujt arrol, hogy a
regeszetileg ketsegtelenl az els honIoglalo nemzedekhez tartozo magyarok Erdelyben
milyen nepet vagy nepeket talaltak. A modern regeszet szlavok jelenletet igazolja. Azoktol
vilagosan elvalaszthato 10. szazadi roman leletanyag Erdelyben nem kerlt el. Az erdelyi
bulgarokrol mint az itteni sobanyak birtokloirol a mar emlitett 892. evi adat mellett regeszeti
leletek is tanuskodnak, amelyekrl Ientebb bven trtent megemlekezes. Ennel tbbet
Erdelynek a magyar honIoglalas eltti etnikai viszonyairol mar azert sem tudunk, mert a korai
okleveles anyag rendkivl szegeny.
A hazai oklevelek kzl konkret erdelyi adatokat 1200-ig mindssze 27 kzl, kett a 11.
szazadbol, a tbbi a 12. szazadbol, de mindezek kzl is 16-nak egyedli erdelyi vonatkozasa
valamely erdelyi egyhazi vagy vilagi tisztsegvisel, pspk, esperes, vajda, ispan nevenek
emlitese. Hogy a kesbbiekkel sszehasonlitva ez mit jelent, mutatja a 13. szazadi, klnsen
pedig az 1250 utani erdelyi targyu oklevelek szamanak ugrasszer megnvekedese, 1300-ig
tbb mint negyszazra. Magyarorszag tbbi terletehez merten azonban meg ez is igen keves,
ami csak reszben szarmazik abbol, hogy az 124142. evi tatarjaras pusztitasai mint kesbb
latni Iogjuk Erdelyt klnsen erzekenyen sujtottak. Inkabb annak tulajdonithato, hogy a
birtokviszonyok irasba Ioglalasat igenyl Ieudalis maganbirtoklas kesbben es
tredekesebben alakult ki a Magyar Kiralysagnak ezen a kzszabadok autonomiaiban
bvelked hatarrvideken, mint a belsbb terleteken.
Barmi is lett legyen az oka, a Iorrasszegenyseg Iennall, s a mai trtenesz sem tehet egyebet,
mint hogy kiegesziti az irott es regeszeti Iorrasok hianyos es ellentmondo adatait a toponimia
tanulsagaival, a viz- es helynevek ugyanis sszeIgg es gazdag tudositast adnak a
honIoglalas korarol.
A trteneti toponimia, bar nem minden orszagban egyIorman Iejlett, ma mar kln
tudomanyag, s a Ildrajzi nevek nyelvi eredeztetese (etimologiaja) mellett a klnbz
nepeknel klnbz helynevadasi sajatossagokra es ezek idbeli elIordulasara szinten
Iigyelmet Iordit. Kniezsa Istvan es Barczi Geza etimologia, tipologia es kronologia egyttes
rendszeret dolgoztak ki a magyar helysegnevekre, s ez a rendszer mindmaig allja a biralatot.
Ervenyesseget 243.} nemcsak a ket tudos kiveteles szakmai hozzaertesenek, hanem a magyar
helynevadas olyan sajatossagainak is ksznheti, melyek azt minden mas egytt el nep
helynevadasatol jol megklnbztethetve teszik. A korai magyar teleplesek nevenek
tulnyomo resze szemely-, trzs-, nep- vagy Ioglalkozasnevbl ered, es minden kepz vagy
esetrag nelkli, egyes szam nominativusban all (pl. Arpad, Megyer, Cseh, Acs). Ez a
helynevtipus mar a legkorabbi oklevelekben, 1000 krl megjelenik, s kepzdese
megallapithatolag a 13. szazadig, espedig Magyarorszag nyugati reszein kb. 1220-ig, keleti
reszein s igy Erdelyben is kb. 1270-ig mutathato ki, ezutan atadja helyet az sszetett
helynevtipusoknak, Ileg a szemelynev -Ialva (pl. PeterIalva) tipusnak. sszetett helynevek
legkorabban a -laka, -soka, -nepe, -telke utotagokkal a 12. szazad Iolyaman jelentkeznek,
1200 utan tnik Iel a -haza s a -Ialva utotag. Ez utobbi azutan minden mast hatterbe szorit, az
egyes nominativusos alakok mellett a ket masik regies tipust is, az -i es a -d kepzst (pl. Petri
es Peterd), amelyek viszonylag rvid ideig, a 11. szazad vegetl a 13. szazad kzepeig voltak
elevenek. Terletenkent elter idben, de 1270 utan mar Magyarorszag egesz terleten a
termeszeti adottsagokat (pl. Nadas) tkrz helysegnevek mellett csak sszetett alakok
keletkeztek. Klnleges szerepet jatszott az utobbiak soraban a -telke utotag, mely eredetileg
allattarto szallast jelentett, s ezt a jelenteset Erdelyben meg sokaig rizte, de a 14. szazadtol
kezdve egyre inkabb az elhagyott, puszta Ialuhelyek jelzjeve valt, es neha akkor is
hasznalatban maradt, ha a helyseg ujranepesedett.
A magyarokkal egytt el nepek kzl a besenyk es a kunok azonos helynevadasi
szokasokkal eltek, alapveten maskent kepeztek viszont helysegneveiket a nemetek, szlavok
es romanok. E nepek kzl egyik sem alkalmazta helysegnevnek egy szemelynev egyszer
egyes nominativusat, teleplesIajtat jelz utotagot pedig (az egyedli szlav -grad kivetelevel)
csak nemet helyneveknel talalunk (pl. Kronstadt, GrabendorI, Leschkirch). Tipologiaban
egymashoz kzel all, megis altalaban jol elklnithet a szlav es a roman helysegnevadas.
Mindkettnel nagy szerepet jatszanak a szarmazasra vagy szarmazasi helyre utalo kepzk (a
szlavban pl. -inci, -jane, a romanban -esti, -eni), a kicsinyit kepzk (a szlavban pl. -ica, -ka, a
romanban pl. -ut, -el, -sor), tovabba valaminek helyet vagy tmeges elIordulasat jelz ragok
(pl. szlav -iste, -vec, roman -et, -is). A I klnbseg az, hogy a szlav helynevadasban oly
gyakori birtokos kepzk (pl. -ov, -ovci, -in, -ici) a romanban nem honosultak meg (az -uti, -
ov, -inti vegzdes roman helynevek mindenestl szlavbol vannak atveve), viszont a szlav
kicsinyit -ita vagy a helyet jell -iste roman szavakhoz is csatlakozik.
Eredeti sajatossaga a roman helysegnevadasnak, hogy ismeri a kepz nelkli nominativust, de
eredetileg csak him- vagy nnem egyes vagy (Ileg) tbbes szamu hatarozott nevelvel (-ul,
-ii, ill. -a, -ele, vagy -oaia, -oaiele valtozatokban), szemely-, nep- es Ioglalkozasnevekbl
csakugy, mint nveny-, 244.} allat-, viz-, kzetnevekbl kepezve, megpedig a nevelvel
kapcsolt szo nyelvtani nemetl Iggetlenl barmely nem kepzvel (pl. FrcasulFrcasa
Frcsele, UrsulUrsaUrsoaia, GreculGreacaGreci, ArmasulArmsoaia, AlunulAluna
Alunele, BourulBoura, StncaStncul; ugyszolvan minden lehet Iormat kepvisel Gvanul,
Gvani, Gvana, Gvnele, Gvnesti). Igaz, egeszen kivetelesen, espedig Moldvaban es
Olteniaban elIordulnak egyes szam nominativusban allo szemelynevek mint helynevek
nevel nelkl is, ill. azzal es anelkl parhuzamosan (pl. GhidionGhidionul), de ezzel
kapcsolatban a roman tiponimia klasszikus keziknyveben Iorgu Iordan megallapitotta, hogy
a ,szemelynevekbl altalam eredeti modon alakultnak tekintett helyneveknek. nem lehetett
mas, mint tbbes szamu Iormaja, vagy tisztan (i kepzvel), vagy sokkal gyakrabban -esti
(kesbb -eni) kepzvel az alapito neve mellett.* IORGU IORDAN, Toponimia romneasc. Bucuresti
1963. 176. A tbbes ragot vagy valamely kepzt nelklz nominativusban allo alakokat
kesi, tbbnyire idegen hatas alatt letrejtt helynevadasra vezeti vissza.
Sajnos senki sem dolgozta meg ki a roman helysegnev-tipologia kronologiajat, ami Ikent
annak tulajdonithato, hogy a Dunatol eszakra el romanok altal lakott helysegek neveit a 14.
szazad eltt oklevelek csak szorvanyosan rgzitettek. De ha tekintetbe vesszk a szerb
kiralyok okleveleiben 1198 es 1450 kzt srn emlitett roman telepleseket es a Balkanon
mai szerb es bulgar terleteken nagyjabol ugyanebben az idben vagy valamivel elbb
keletkezett s roman lakossag nemleteben is maig Iennmaradt roman helyneveket, bizonyos
kronologiai kvetkeztetesekre juthatunk. Mindenekeltt megallapithatjuk, hogy a szoban
Iorgo szerbiai es bulgariai romanok nemcsak ugyanazt a dialektust beszeltek, mint ma a
Dunatol eszakra elk, hanem ugyanazokat a helysegnevtipusokat is alkalmaztak. Mind
Szerbiaban, mind Bulgariaban elIordul a hatarozott nevels szemely- es termeszeti nev
(Piscul, Ursul, Crnul, Cretul, Corbul, Surdul), a -sor es -el kicsinyit kepzvel valo
nevalkotas (Cernisor, Negrisor, Banisor, Stnisor, Nisor, Vcrel, Psrel, Cercel, az ilyenek a
Dunatol eszakra altalaban az -ul helynevkepzt is megkaptak), tovabba az -et rag hasznalata is
(Rugulet, Cornet). Feltn viszont, hogy az eszakon mar a 14. szazad kzepetl Iogva
leggyakoribb -esti, -eni kepzknek a kzepkori balkani roman helynevi hagyatekban nincs
nyoma. Ezzel szemben a Balkanon meg nagy sullyal szerepl nevels Iormak kzl az egyes
szamu himnem tipus (-ul) HavasalIldre es Moldvara korlatozodik, mig Erdelyben a 14.
szazad ota Iorrasszeren mindmaig nyomon kiserhet roman helynevek kzt az egyes szamu
nevels tipusnak eleinte csak a nnem valtozata Iordul el tmegesen (a legkorabbi
okleveles emlitesek: Tustea es Pesteana Hatszeg videken 1360-bol), mig a himnem valtozat
egyre inkabb az -u alakra kopott vagy eltnt, -u Iormaban azonban a 245.} magyarbol atvett
helynevekhez kapcsoltak (pl. Trpeny ~ Trpiu), akarcsak a nnem Iormat (pl. Toti ~
Toltia). Altalanos viszont mind a balkani, mind az eszaki roman nyelvterlet egeszen a -sor, -
el es -et kepzk hasznalata, ezek Erdelyben is az oklevelesen Iennmaradt legkorabbi roman
helynevek kze tartoznak (Nucsoara mint helysegnev 1359-bl, Rusor mint Iolyonev 1377-
bl, Hatszeg videkerl, Sscior 1464-bl Also-Feher megyebl, Rusor 1473-bol es Ludisor
1476-bol FogarasIlderl, Ostrovel 1439-bl Hatszeg videkerl, Copcel 1473-bol
FogarasIlderl, Frsinet 1482-bl Hatszeg videkerl stb.). A helysegnevkepzesre hasznalt
sok kicsinyit kepz kzt ritka -sa Iordul el Erdelyben legkorabban: Lupsa 1366.
A balkani es karpati roman nyelvterlet I vonasokban egyseges helysegnevadasi tipologiajan
bell tehat harom zona klnl el, a balkani, amelyben uralkodik az egyes szamu him- es
nnem nominativus hatarozott nevelvel, de hianyzik az -esti, -eni kepz, a havaselvi es
moldvai, amelyben a ketIele kepzes egyarant megvan, s vegl az erdelyi, amelyben tulnyomo
az -esti, -eni kepz hasznalata (legkorabbi okleveles elIordulasok Totesti 1438, Lutesti 1439,
Gureni 1415, Petreni 1425 Hatszeg videken, Mrgineni 1437 FogarasIlden, Chiulesti 1467
Bels-Szolnok megyeben), de elsorvadoban van a himnem, es egyre inkabb a nnem alakra
korlatozodik a nevels nominativus tipusa. Mivel a szerbiai es bulgariai romanok a 15. szazad
Iolyaman eltntek, helysegneveik keletkezeset ez id ele kell tennnk, nem tetelezhetjk Iel
viszont, hogy a havaselvi es moldvai romansag a maga ketIele helysegnevkepzesebl del Iele
csak az egyes szamu nevels tipust, eszak Iele pedig csak az -esti, -eni kepzs tipust
kzvetitette. A harom zona kialakulasa inkabb ugy trtenhetett, hogy az eredeti roman
helysegnevadas a nevels nominativus volt, s az -esti, -eni tipus csak kesbb keletkezett,
mialatt a korabbi Iokozatosan elsorvadt, illetleg eszak Iele haladva mindinkabb a nnem
valtozatra szoritkozott. Emellett szol a magyar helysegnevadasban eszlelhet parhuzamos
jelenseg: a kepz nelkli nominativus korai, egyes kutatok szerint ,nomados jelenseg, mert
nem a helyet, hanem a szemelyt jelli, akarcsak a roman nevels nominativus, mig a kesbb
kialakulo sszetett nevek (-Ialva stb. utotaggal) a teleplesi rendszer megszilardulasat
mutatjak, ami a roman -esti (Bucuresti, azaz magyar Iorditasban: Bukurek), de meg inkabb az
-eni kepz (pl. Vleni a vlgyiek) eseteben is Iennall. Mindenesetre a roman -esti, -eni
helysegnevadasi tipus akkor keletkezett, mikor a balkani es a karpati nyelvterletek
kapcsolata megsznben volt, tehat viszonylag uj jelenseg a roman helynevadas trteneteben.
Erre vall egyebkent az is, hogy a szlav nyelvekben a roman elneves nominativusos
helysegneveknek nincs parhuzama, az -esti, -eni tipusuaknak viszont mint lattuk igen, st
az sem lehetetlen, hogy ez utobbiak egyenesen szlav hatasra mennek vissza, hiszen a roman
helynevadas kzvetlenl is atvett szlav (pl. az emlitett -ita, -iste) kepzket.
246.} (9<9*=>3- $+ 3#"!*#
A Ienti megallapitasok alapjan a Ildrajzi nevek etimologiajanak, tipologiajanak es
kronologiajanak gondos egybevetesevel meg lehet kiserelni az Erdelyben elt klnbz nepek
helyneveinek idbeli egymasra retegzdeset kielemezni.
A Ildrajzi nevek elemzesenek azonban vannak bizonyos szabalyai, amelyek szigoruan
betartandok, klnben tudomanytalan Iantazmagoriakba lehet tevedni. A helynev nyelvi
eredete, etimologiaja csak a termeszeti viszonyokat jellemz kzszavak eseteben lehet dnt
jelentseg, akkor is csak a nyelvtrteneti sszeIggesek biztos ismereteben. Igy pl. igaz,
hogy a magyar ,bkk Ianev a szlav ,bik-bl szarmazik, de ,bkk Iormaban vagy eppen
,bkks szarmazekaban magyar helynevnek tekintend, mindenesetre olyan magyar
helynevnek, amelyet mar egy szlav nyelvi hatason atment magyar nepesseg adott. Klnsen
ovatosan kell banni a helysegnevek alapelemet kepez szemelynevekkel, hiszen minden nep a
legklnbzbb korokbol es nyelvekbl klcsnz szemelyneveket, s a bibliai eredet Izsak
szemelynevbl eppugy nem bibliai korban nem bibliai nep alkotta a kzepkor ota ismeretes
magyar Izsak Ialunevet, mint ahogyan nem nemet helynevadasi szokas szerint keletkezett a
nemet Albrecht nevbl a magyar Alparet Ialunev, vagy nem szlavok adtak a szlav
szemelynevbl szarmazo, de magyar modra egyes szam nominativusban allo Drag
helysegnevet. Ahol egyes nepek helynevadasa tipologiailag jol elklnithet, ott az
elemzesben a tipologiai szempontnak mindig meg kell elznie az etimologiait. Vegl mind az
etimologiai, mind a tipologiai szempont Ile helyezend a kronologiai. A magyar Csesztve
helysegnev (Also-Feher megyeben) a szlav Cestivoj szemelynevbl szarmazik, de magyar
helysegnevadas szerint; a helyseg roman neve Cisteiu, tehat a magyar helynevre megy vissza,
mert a szlav Cestivoj megIelelje a romanban Cestivoiu lenne, illetleg helynevkent
Cestivoiul vagy Cestivoii, mint ahogyan a IogarasIldi Berivoii hasonloan szlav
szemelynevbl roman helysegnevadasi szabaly szerint keletkezett. Csesztve eseteben az
etimologiai es a tipologiai ismervekhez azt a kronologiai kvetkeztetest lehet kapcsolni, hogy
a magyarok atvettek es sajat helysegnevadasukban alkalmaztak egy szlav szemelynevet, elbb
volt tehat egy szlavmagyar nyelvi erintkezes, amely azonban csak elzmenye, de nem
egyidej kiserje a magyar helysegnevadasnak. A helysegnevnek magyar Iormaban valo
atvetele a romanoknak a helynev kialakulasa utani odaerkezeset bizonyitja.
Kln problemat es klnleges tanulsagot rejtenek a ketts helynevek, azok ti., amelyek ket
vagy tbb klnbz nep nyelveben azonos, esetleg elter jelentessel keletkeznek, mint pl. a
Szeben megyei VeresmartRosiaRotberg vagy FenyIalvaBradGieresau parhuzamos
magyar, roman es nemet neve. Azt lehetne gondolni, es sokan gondoltak is, hogy ilyen
esetekben 247.} valamelyik nep a masiknak a nyelvebl a magaeba Iorditotta le a helysegnevet.
Valojaban az szokott trtenni, hogy kesbb erkez nepek nem Iorditjak le, hanem egyszeren
atveszik, legIeljebb hangtanilag sajat nyelvkhz alakitjak a korabban ott el nepek altal adott
helyneveket, mig a Ient idezettekhez hasonlo, tbb nyelv parhuzamos, ill. ketts helynevadas
akkor keletkezik, ha a teleples kialakulasakor a kzvetlen krnyeken ugyanabban az idben
tbb nep el egytt, s mindegyik a maga nyelven ad nevet a szoban Iorgo helysegnek, neha
parhuzamosan ugyanazon mozzanat, igy az els peldaban a vrs talaj alapjan, neha ketts
nevadassal mas es mas vonatkozast emelve ki, mint a masodik peldaban a magyarok es a
romanok a jellegzetes nvenyzetet, a nemetek pedig a tulajdonost (a nemet nev jelentese:
Gellert berke). Az ilyen parhuzamos vagy ketts helynevadas eseten a nevado etnikumok
egyidej jelenletet kell Ieltetelezni.
A Ienti toponimiai elvek alkalmazasaval mar korabban megtrtent Erdely Ildrajzi neveinek
elemzese. Ennek alapjan a nagyobb Iolyok trteneti es mai neveit, tovabba az 1400-ig kiadott
oklevelekben elIordulo helysegek egykoru es mai neveit (a 13. szazad vegeig 285, a 14.
szazad els Ielebl tovabbi 602, a 14. szazad masodik Ielebl ujabb 1120, sszesen 2007
helysegnevet) Ielhasznalhatjuk arra, hogy a neveket ado etnikumok Ildrajzi es trteneti
kapcsolatait, Ikent idbeli egymasra retegzdesket a regeszeti adatokkal egybevetve
megallapitsuk. Eppen mert az irott Iorrasok hianyat, ill. ellentmondasait kell igy athidalni,
azokbol csak a teljesen vitathatatlan kronologiai tajekozodasi pontokat klcsnzzk.
Az egyik ilyen altalanosan elIogadott teny, hogy 892-ben a bolgaroknak lehetsegk volt sot
szallitani a morvakhoz, s ez a so csak Erdelybl szarmazhatott, tehat Erdelynek legalabb egy
resze egyes sobanyakkal bolgar kezen volt. Nyilvan ezzel kapcsolhatok ssze a Ientebb
elemzett maroskarnai es csombordi temetk, valamint a del-erdelyi bolgar szorvanyemlekek,
ugyhogy e tajon joggal varhatjuk bulgarszlav helynevek elIordulasat.
A masik kronologiai tampont a 895. evi Karpat-medencei magyar honIoglalas. Az Erdelyi-
medence belsejeben a Iolyovlgyekben sokIele Ieltart pogany ritusu magyar temetkezesi
Iorma legIeljebb egy-ket evtizeddel nyulhat be a 11. szazadba, mert ekkor mar mindentt
Ielvaltja a kereszteny ritus. A 10. szazadi magyar temetkezesek krl magyar
szemelynevekbl minden jelz es rag nelkl kepzett helyneveket kereshetnk. Bar
szorvanyosan mar korabban is teleplhettek nemetek Erdelybe, s ez esetben Nemeti
helynevek jellik ket, tmeges bekltzesket Erdely deli reszebe a 12. szazad kzepere
teszi egy 1224. evi oklevel. Ezen a terleten ez idben kezddhetett nemet helynevadas.
1222-ben szerepelnek elszr oklevelben erdelyi romanok, espedig a Fogaras videki
,OlahIldn (terra Blacorum). Legalabb ez idben roman helynevek is keletkezhettek, de
hogy mely idtl kezdve, az kerdeses. A Deli-Karpatokbol az Al-Dunahoz akar
evszazadokkal elbb is hajthattak telelesre 248.} nyajaikat roman pasztorok. Mivel a bulgar
szlav es a magyar helynevek lehetseget a hiteles kronologiai adatok es a regeszeti leletek
egyarant valoszinsitik mar a 9., ill. a 10. szazadra, a nemet helynevek tmeges megjeleneset
viszont a 12. szazad kzepenel korabbra nem tehetjk, a roman helynevek keletkezesenek
idejet a szlav, magyar es nemet helynevekkel valo egybevetesk reven kell tudakolni.
Egy nagyobb terlet si lakossaganak nyelvet leginkabb a jelentsebb Iolyok neveibl lehet
megismerni. Erdely Iolyonevei kzl jelenlegi tudomasunk szerint a harom legnagyobbnak, a
Szamosnak, a Marosnak es az Oltnak a neve nyulik vissza az okorra. A Szamosra az egyetlen
romai kori adat Samu|s| alakot mutat, legregebbi magyar valtozata Zomus (1231). A Marost
mar Herodotosznal megtalaljuk Moi alakban, kesbb Morisos, Marisus, Marisia alakok is
elIordulnak, magyar Iorrasban (Szent Gellert Deliberatioiban, 1044k.) Moris vagy
(Anonymusnal, a 13. szazad elejen) Morus az els ismert alakja. Az Olt Ptolemaiosznal
Aouto, a Peutinger-tablakon Alutus, Jordanesnel Aluta, 1211-ben Alt, 1233-ban Olt.
Valamelyes valoszinseggel meg ket Iolyonevet ide lehet vonni. Az egyik az Abrud, melyet
elszr 1271-ben emlitenek, nem is mint Iolyot, hanem mint ,terra Obruth-ot. Ez egyes
nyelveszek szerint egy kikvetkeztetett dak *obrud `arany` szora menne vissza. A masik az
Ompoly, melynek neve sszeIggesben allhat egy romai Ieliratban emlitett Ampei|um|
varoseval; a kzepkorban 1299-ben tnik Iel Ompey es Ompay neven. Mind az t Iolyonev
okori es kzepkori valtozatai kzt a I klnbseg az idkzben vegbement a ~ o, ill. (az
Abrud eseteben) o ~ a hangvaltozasban all. Ha az erdelyi romansag nyelveben kzvetlenl az
okori Iorma elt volna tovabb, akkor a roman hangIejldes trvenyei szerint *Sames, *Mares,
*Alut, *Aurud es *mpei alakokat kellene elvarnunk, ezzel szemben a mai roman nevek
Somes, Mures, Olt, Abrud es Ompoi vagy Ampoi. Ez utobbi Iormak nem szarmazhatnak
kzvetlenl az okori nevekbl, hanem csak kesbb, a romanokkal egytt elt erdelyi nepek
kzvetitesevel keletkezhettek, espedig az els harom vagy kzvetlenl a Ieltetelezhet
*Somus, *Moris, *Olt szlav Iormakbol (a szlav nyelvekben ugyanis az a ~ o hangvaltozas
altalanos), vagy kzvetve a szlavbol atvett ugyanezen magyar Iormakbol. Egeszen bizonyosan
magyar kzvetitesre mutat Abrud, mely Obruthbol a jellegzetes magyar o ~ a (a Szamos es a
Maros eseteben is bekvetkezett) hangvaltozassal a 14. szazadban jtt letre, s igy kerlt a
romanba. Ugyanez trtent az Ompoly eseteben is (itt meg az ej ~ oj, v. olej ~ olaj
hangvaltozas a jellegzetesen magyar). Ez utobbinak viszont masik roman Iormaja, az Ampoi a
magyar Ompolybol a trvenyszer erdelyi nemet o ~ a hangvaltozas (v. Omlas ~ Hamlesch)
soran kialakult nemet Ampojra megy vissza.
Ahogyan az okori eredet nevek a mai roman nevalakokban szlav, magyar vagy nemet
kzvetitest mutatnak, ugyanez allapithato meg a tbbi olyan erdelyi Iolyo neverl is, amelyek
nemcsak egy-ket, hanem tbb kzseget 249.} erintenek, tehat nevk Ieltetelezheten
Iolyamatosan Iennmaradt a szelesebb krnyek lakoinak emlekezeteben. Az alabbiakban a
harom nagy erdelyi Iolyo vizrendszeret nyomon kiserve soroljuk Iel a kzepkortol mindmaig
a helyi a) magyar, b) roman es ha van c) nemet lakossag altal hasznalt vizneveket, allo
kisbetkkel a magyar vagy b) es c) altal magyarbol atvett, kur:iv kisbetkkel a szlav a), b) es
c) altal kzvetlenl a szlavbol atvett, vegl nagvbetvel a nemet vagy kzvetlenl a nemetbl
atvett alakokat. Ket kerdjel kze Ioglaltuk a jelenleg megIejthetetlen eredet neveket.
A Szamos vizrendszereben a Kis-Szamos jobb oldali mellekIolyoi a Iorrasvidektl a Nagy-
Szamosba mlesig FenesFenesul, FzesFizes, bal oldali mellekvizei KapusCpus, Nadas
Ndas, FejerdFeurd, BorsaBorsa, LonaLuna, Lo:sadLojardul, MenesValea Chicedului.
A 9 mellekviz kzl 7 magyar eredet, 2 szarmazek valamely szlav nyelvbl (*Lovina, ill.
*Lula), de meg e kett is a magyarbol kerlt a roman nyelvbe, a Menes kzepkori nevet pedig
a roman nyelvhasznalat nem rizte meg, hanem az ujabb kori magyar ,Kecsedi patak
valtozatot vette at. A Nagy-Szamos vizrendszerenek mellekvizei a jobb oldalon RebraRebra,
S:alvaSalva, SzeplesTibles, IlosvaIlisua, a bal oldalon LesesLeses, Ilva-Ilva, SajoSieu
Schogen, BudakBudacBudak, Bes:terceBistriaBistrit:, TihaTiha, Lekence
LechintaLechnitz, MelyesPatac. Ezen a hegyvideken mar gyakoribb a szlav viznev, st az
olyan is, amelyet a romanok egyenesen a velk egytt el szlavoktol klcsnztek vagy (a
helynev nyelvi alakjabol itelve) klcsnzhettek, bar itt is eltek magyar vagy magyar
kzvetites viznevekkel. Az egyeslt Kis- es Nagy-Szamos jobb oldali mellekvizei (Erdely
nyugati hataraig) BerekszoBrsu, LaposLpus, SzcsSuciul, DebrekDobric, bal oldali
mellekvizei DeberkeDeberche, HagymasHsmas, AlmasAlmas. A taj viznevei tehat ket
szlav nev kivetelevel magyarok, egyik szlav nev a romanba magyar kzvetitessel kerlt, s
csak a masik esetleg kzvetlenl. Mindennel Iontosabb azonban, hogy az egesz Szamos
menten egyetlen jelentsebb Iolyoviznek a neve sem roman eredet; nagy tbbsegben a
magyarbol, egyetlen esetben a nemetbl van minden roman viznev atveve, s a szlav
eredeteknel is egyenl esellyel all Ienn a kzvetlen vagy a magyarok altal kzvetitett atvetel
lehetsege.
A Maros jobb oldali mellekvizei a Iolyo delnek kanyarodasaig a Szamosvlgyiekkel egy
tipusba tartoznak, mint ahogyan az altaluk ntztt taj is ugyanugy az erdelyi Mezseg resze.
A LucsLuci, KomlodComlod, LudasLudos es AranyosAries a hegyseg szlav, a siksag
magyar lakosaira utal. Mas vilag kezddik az Aranyos vlgyeben, melynek mellekvizei
AbrudAbrud (l. Ientebb), TorockoTrscu, JaraIara, HesdatHesdate, TurTur
nevkkel szlavmagyar egyttesbe utobb bekapcsolodo roman lakossagra vallanak, s
ugyanezt mutatjak a Marosnak lejjebb kvetkez jobb oldali mellekvizei: GyogyGeoagiu
(1), OmpolvOmpoi es 250.} AMPOI (l. elbb), GyogyGeoagiu (2), valamint a bal oldaliak
is: GrgenyGurghiu (azonos nev patakot emlitenek 1211-ben a magyar lakta
Dunantulon), NyaradNiraju, ket SzekasSecas, SebesSebes, Bis:traBistra, DobraDobra,
S:trigvStreiuStrehl, FarkadFarcadin, CsernaCerna, DobraDobra, kiveve a
legjelentsebbet, a ketts (Nagy- es Kis-) Kkllt, amelynek magyar neve valamely trk
nyelvbl van atveve, s ugyanazt jelenti, mint a romanok altal megrztt szlav neve: Tirnava
`tskes, kkenyes`. Ezen a terleten (s mint latni Iogjuk, ettl delre) a magyarok egytt el
trk es szlav nyelv nepesseget talaltak. A Maros kzeps Iolyasa menten tehat egyes
esetekben bizonyosan, tbb esetben valoszinleg, a romanok egy ideig szlavokkal erintkeztek,
tlk, valamint magyaroktol es (egyetlen esetben) nemetektl vettek at vizneveket. Hogy a
romanok a szlavok, magyarok es nemetek utan erkeztek ide, azt vilagosan mutatja a roman
eredet viznevek teljes hianya. A ketts Szamos videketl a Maros vlgyet az klnbzteti
meg, hogy amott esetleg, itt viszont egeszen biztosan magyar kzvetites nelkl is kerlt at a
roman nyelvbe szlav viznev, tehat minden jel szerint korabban kezddtt es huzamosabb ideig
tartott szlavok es romanok egyttelese delen, mint eszakon.
Mind a Szamos, mind a Maros vizvideketl ersen klnbz etnikai viszonyokra vallanak az
Olt mellekvizeinek nevei. Feltnen sok kztk az ismeretlen (bizonyosan nem szlav,
magyar, nemet vagy roman) eredet, amelyeknek egyiket-masikat tbb-kevesebb
valoszinseggel valamely trk nyelvbl eredeztetik (Barot, Tms, Barca, Tatrang, Brasso,
Zajzon), emellett srn valtakoznak szlav, magyar, nemet eredet, valamint mindharom
nyelvbl parhuzamosan kepzett viznevek. A jobb oldalon ArapatakArpatac, Barot
Baraolt, KormosCormos, VargyasVarghis, HomorodHomorodHamruden, Kozd (
Kvesd 1206)COSDUKosbach, HortobagyHRTIBAV es HrtibaciuHarbach, CIBIN
TIBIUZibin, FeketevizCernavodaSCHARZASSER, SebesSebesScheis, Cod
SadZoodt, a bal oldalon FeketegyFechetig, KaszonCasin, Kovas:naCovasna, Tatrang
Trlung, ZajzonZizin, TmsTimis, BrassoBrasov, VIDOMBAKGHIMBAV
EIDENBACH, BarcaBrsaBurze, HamarodHamarudSCHELLENBACH, Sebes
Sebes, ArpasArpas, BESCHENBACHBESINBAKBESINBAV, PorumbakPorumbac
Az Olt videkenek ezek szerint legregibb viznevado lakossaga szlav es azzal egytt valamely
ismeretlen, talan trk nyelv nep volt, ugyanugy, mint az eszak Iele szomszedos Kkll-
videken, s az utanuk erkez magyarok, nemetek es romanok meg kzvetlenl is erintkeztek
velk. Legkesbbi jvevenyeknek a romanok tekinthetk, mivel sajat nyelvkn egyetlen
jelents Iolyovizet sem neveztek el, viszont magyaroktol es nemetektl egyarant klcsnztek
vizneveket.
251.} A viznevek elemzese tehat megersiti a regeszeti leleteknek azt a tanusagat, hogy a 10.
szazad Iolyaman Erdelyben megteleplt magyarok mindentt szlavokat, delkeleten, a
Kkllk es az Olt videken pedig meg egy trk nyelvet beszel neptredeket is talaltak.
-. !"#$%&3 @(;(9,A
A regeszeti leletekbl es a viznevekbl itelve a Karpat-medencei magyar honIoglalas idejen
Erdelynek ugyszolvan minden tajan, Ileg azonban a hegyvidek es a mezseg talalkozasi
vonalan szlav anyagi kulturaju es nyelv nepesseg elt. Erre az idre mar kialakult a harom
nagy szlav nyelvcsalad, a keleti (orosz), a nyugati (lengyel, csehmorva, vendszorb) es a deli
(bulgarszlav, szerb-horvat, szloven). Az elbai szlavok s az akkor meg a magyaroktol
elszigetelt szerbek kivetelevel a honIoglalo magyarok a nyelvkben elklnl szlav nepek
mindegyikevel kzvetlenl erintkeztek, es sajat nevkn neveztek ket, megpedig akkori
politikai hovatartozasuk szerint orosznak, lengyelnek, csehnek, marotnak (a morvakat),
nandornak vagy landornak (az onogundur trk nepnev alkalmazasaval a bulgarszlavokat) es
horvatnak. Mindezek a nepnevek 1013. szazadi tipusu helynevekben (Orosz, Oroszi stb.)
Magyarorszag klnbz videkein elIordulnak, ertelemszeren mint magyar nepesseg kze
ekelt szorvanyteleplesek nevei.
Ilyen, mar a magyarok utan, de viszonylag koran beteleplt szlav neptredekre vallo
helynevek Erdelyben ritkabbak, mint mashol Magyarorszagon: a Szamos vizvideken az
egyedli (Pancel)cseh, a Maros vizvideken pedig a ket Nandor es a ket Oroszi. Ez az t szlav
telep olyan korai, hogy a krnyekkn el romanok akkor erkeztek oda, amikorra az eredeti
szlav lakossag mar elmagyarosodott. A ket Oroszi roman neve ugyanis Urisiu es Orsia,
Pancelcsehe pedig Panticeu, azaz ugy van atveve a magyarbol, hogy romanul nincs ertelme. A
roman jvevenyek itt mar nem talaltak oroszokra vagy csehekre, akikrl roman nevadasi
szokas szerint nepnevvel (pl. Rusul vagy Rusii) nevezhettek volna el a Ialvakat. Meg
tanulsagosabb a ket Nandor esete. A korai magyar nyelvben ,bulgar jelentes ,nandor szo
valoszinleg hamarosan 1000 utan, a bulgar birodalomnak bizanci uralom ala kerlese Iolytan
kihalt a magyar nyelvhasznalatbol, s csak helynevekben elt tovabb. A ket erdelyi Nandor arra
a terletre esik, amely regeszeti es trteneti adatok szerint 900 krl bulgar uralom alatt allott,
a Ialunevek tehat rizhetik a magyarok altal alavetett bulgar maradvanyok emleket, de
szarmazhatnak a bizanci hoditas ell menekl bulgar jvevenyektl is. A romanok Nandru
es Nandra alakban vettek at a ket nevet, kvetkezleg mar nem bulgarszlav nyelven beszel
nepesseggel talalkoztak, hiszen a roman nyelvben ,nandor kzszo nincs, a ,bulgar
megIelelje pedig a ,szlav jelentes es a balkani latin ,sclavus-ra visszamen ,schiau
lenne.
252.} A ,schiau eredetileg minden delszlav kzs neve lehetett a romanban, ma azonban a
nagyszamu Schei havasalIldi es moldvai Ialunev egyertelmleg csak bulgarokra utal. A
Dunatol eszakra el romanok szamara a balkani szlavok sszeIoglalo neve a ,srb szerb
lett, minden valoszinseg szerint a 13. szazad kzepe ota, amikor a bulgar hatalom
lehanyatlott, es a balkani romanok tulnyomoreszt szerb politikai Iennhatosag ala kerltek.
Erdelyben a Schei helysegnev csak ketszer Iordul el. Az egyik Bolgarszeg brassoi elvaros
roman neve, s nyilvan bulgar vagy altalaban balkani kereskedkre utal. A masik a Hunyad
megyei Steiu (Stejvaspatak), melynek eredeti jelenteset csak a kzepkori okleveles Zkey
Iorma arulja el, mert a szonak mint nepnevnek Ieledesbe merlesevel a helynev is tartalmilag
ertelmetlen uj Iormat lttt. A 13. szazad kzepetl kezdve az erdelyi romanok is a ,srb
szoval jelltek altalaban a szlavokat, mint azt a Hunyad megyei TotIalu (els elIordulasa
1484) magyar nevenek Srbi roman megIelelje mutatja.
A Ientiekkel kapcsolatban joggal merl Iel a kerdes, hogy a regeszeti es toponimiai adatok
alapjan Ieltetelezhet szlavok hol eltek, s egyaltalaban eltek-e tmegesen a honIoglalas kori
Erdelyben A tucatnyi regeszeti lelhely negy evszazadra oszlik el, tehat a terlet
nagysagahoz kepest elenyesz meg akkor is, ha egyreszt ramutat a magyarok eltti erdelyi
szlavok teleplesi gocpontjaira, a Nagy-Szamos vlgyere, a Maros kzeps es az Olt Iels
Iolyasara, beleertve a Kkllk videket is; masreszt segit harom klnbz kulturaju
csoportot megklnbztetni, eszakon egy keleti szlav jellegnek sejthet nepesseget,
delnyugaton egy bizonytalan hovatartozasu es kezdetleges gazdalkodasu, avarokkal ersen
keveredett lakossagot, a kzpontban pedig nehany viszonylag kesei, nem nagy letszamu, de
jol szervezett bulgar koloniat. A viznevek I tanulsaga, hogy az erdelyi szlavok a
gazdasagilag legIontosabb aranybanyavidek kivetelevel (l. Ieljebb Abrud es Ompoly
vizneveket) csak a harom I Iolyo, a Szamos, a Maros es az Olt okori nevet vettek at es
kzvetitettek az utanuk jvknek, egyebkent k maguk is ugyszolvan lakatlan terletre
erkeztek, s csak a hegyvideken neveztek el sajat nyelvkn Iolyovizeket. Egyeb ertesleseket
ezeken a nagyon is altalanos benyomasokon tul, sajnos, a 13. szazadig keletkezett irott
Iorrasok sem nyujtanak az erdelyi szlavokrol. Egyedl a toponimia segithet tovabb, megpedig
a vizneveknel pontosabb helymegjellest nyujto helysegnevek elemzesevel.
A korai szlav lakossagra mutato, Ientebb elemzett t szlav helysegnev mellett meg csak egy
van, melybl ugyancsak a 13. szazad eltti szlavokra lehet kvetkeztetni, espedig a Hunyad
megyei Nagytoti. Nemcsak a helysegnevtipus korai volta vall erre, hanem az is, hogy a 13.
szazad ota e videken el romanok mar nem hallhattak itt szlav szot, klnben nem a magyar
nev egyszer atvetelevel Toltianak, hanem akarcsak a kzeli, s Ientebb mas sszeIggesben
mar emlitett TotIalutSchei-nek vagy Srbi-nek neveztek volna el. Toti neveben kell
egyebkent keresni azt a szot, amellyel a magyarok Erdelyben a 253.} szlav etnikumot altalaban
jelltek. Igaz, a kzepkor Iolyaman Szlavonia viselte a Totorszag nevet, de a ,tot Iogalom
kiterjedt mar a honIoglalaskor a magyar politikai hatarok kzt el szlavokra. A szo eredete
valoszinleg a german teut`nep`-re megy vissza, s a gepidak sajat magukra hasznalt neve
lehetett, melyet elszlavosodasuk utan is megriztek. Ez azert is valoszin, mivel a gepidakat
legutoljara a 9. szazadban a Drava es a Szava kzen, a kesbbi Totorszagban emlitik a
Iorrasok. Erdelyben a gepida temetk Iolytonossaga csak a 7. szazad vegeig mutathato ugyan
ki, de a gepidak elszlavosodva itt is megertek a magyar honIoglalast, esetleg ,tot nevket is
Ienntartottak.
Az erdelyi magyarok minden jel szerint ,tot-nak neveztek az itt talalt nem bulgarszlavokat.
Erre mutat egyreszt az, hogy egesz Erdely terleten egyetlen Toti helynev van, az is a
periIerikus Hunyad megyeben, tehat a honIoglalast kvet harom evszazad Iolyaman ,tot
szorvanynepesseg nem teleplt be Erdely belsejebe. Minthogy a kzvetlenl szomszedos
szlav nepek neve helysegnevekben (Nandor, Oroszi) elIordul, a szlav bennszltteket
maskent, mint ,tot-nak Erdelyben sem hivhattak. Emellett szol az is, hogy a 13. es 14.
szazadban meg TotIalu, Tothaza es Tottelek helysegnevek keletkeztek, melyeket a romanok,
ha nem valtozatlanul vettek at TotIalu, Tothaza es Totelec Iormaban, akkor vagy (mint
Hunyad megyeben Ientebb lattuk, s Erdely hatarain kivl Bihar, Szatmar es Szilagy
megyeben is elIordul) az altalaban ,szlav-ot jelent Srbi, vagy a roman kznyelvben
magyar klcsnszokent meghonosodott, s mind Erdelyben, mind Moldvaban szemelynevkent
is hasznalatos ,tut-bol szabalyos roman helysegnevkepzessel alakult Tuti (Also-Feher
megyeben TotIaludot, Kolozs megyeben TotIalut) parhuzamos nevvel illettek.
A ,szlavot jelent ,tot Iogalom tehat a 13., esetleg a 1415. szazadi Erdelyben is eredeti
ertelmeben elt, s nem szklt meg le a kesbbi ,szlovak jelentesre. Ennek nem mondanak
ellent az emlitett ,tot helysegnevek, mert magyar krnyezetben hazai szlavok is kerlhettek
szorvanyhelyzetbe, s ilyenkor kezenIekv volt teleplesket nepnevkkel jellni. Inkabb az
lehet meglep, hogy a regeszeti, toponimiai es trteneti Iorrasok egyhangu vallomasa alapjan
Ieltetelezhet erdelyi szlav nepesseg nem bocsatott ki magabol nagyobb szamu bels
szetteleplt, ami tbb Toti, TotIalu stb. nev helysegnevben mutatkozna meg. Ennek viszont
az a magyarazata, hogy a magyar honIoglalaskor Erdely szlav nepessege viszonylag gyer
vagy periIerikus volt, esetleg gyorsan elmagyarosodott. Mi sem bizonyitja ezt jobban, mint
hogy az 1400-ig keletkezett oklevelekben emlitett 2056 erdelyi helyseg kzl csak mintegy
5, szam szerint 102 visel szlav eredet, s meg mintegy masIel tucatnyi szlav lakossagra
vallo nevet. Errl a keves szlav helysegnevrl, melyeknek Ildrajzi elhelyezkedeset 21. szamu
terkepnk mutatja, nem mind lehet megallapitani, hogy vajon mar a honIoglalas idejen
Iennallt-e, vagy 255.} kesbb, az els okleveles elIordulast esetleg csak nehany evtizeddel
megelzen keletkezett telepleseket jell.

254.} 21. terkep. Erdelv 1400 eltti ismertebb s:lav es roman nev helvsegei
Mindenesetre van nehany nyelvi sajatossag es trteneti adat, amelyek valamelyes tajekozodast
lehetve tesznek. t helysegnev, Gerend es Dombro az Aranyos es a Maros kztt, Gambuc,
Csongva es Dombo a Maros es Kis-Kkll kztt maig rzik azt a szlav nazalist, amely a
Karpat-medencei szlavok nyelvebl a 10. szazad Iolyaman eltnt. Az Aranyos es a Kis-
Kkll kztt tehat mar a honIoglalas koraban laktak szlavok, viszont eppen ezek
magyarosodtak el legkorabban, mert a 14. szazadban ide telepl romanok az Aranyos also
Iolyasa menten, valamint a Maros es a Nagy-Kkll kze es egesz terleten minden szlav
helysegnevet (a Ient emlitett tn kivl Torocko, Polyan, Mohacs, Lona, Lekence, Herepe,
Pacalka, 2 Akna, Zsitve, Bazna) Ielreismerhetetlen magyar nyelvi kzvetitessel vettek at. Az
itteni, legalabbis reszben korai szlav lakossagot azokkal az avar, ill. bulgar vezetes alatt el
szlavokkal kapcsolhatjuk ssze, akiknek ezen a videken regeszeti nyomai is maradtak.
Hogy a bulgar hoditas, azaz 800 eltt mar ide teleplt szlavok es azok honIoglalas kori utodai
melyik szlav nyelvet beszeltek, arrol nincs megbizhato erteslesnk. Egyetlen tampontot az
Aranyostol eszakra Iekv s mar a Mezseghez tartozo Szelicse neve nyujt, amely bizonyosan
nem lehet bulgar (ha az lenne, Szelistyenek hivnak). Az Aranyos es Szelicse kztt szeles
savban hianyzik minden szlav nyom, Ieljogositva erezhetjk tehat magunkat, hogy ebben a
savban a honIoglalast megelz erdelyi bulgar uralom eszaki hatarat lassuk, amelyet
egyebkent a 10. szazadi szlav nazalist rz t, elbb targyalt Ialunev is kiser, Szelicsetl
eszakra viszont az ettl a szlavsagtol eredeteben, nyelveben es tarsadalmi szervezeteben
klnbz szlav nepesseget keressnk.
A ket Szamos erdelyi vizvidekenek meg gyerebb szlav lakossaga lehetett a kzepkorban, mint
Erdelynek altalaban, mert ezen a jelents terleten 1400-ig mindssze 38 szlav eredet
helysegnevet emlitenek az oklevelek, s ezeknek tulnyomo tbbsege is az eszaki hegyvidekre
esik, ahol mint lattuk szlav viznevek is elIordulnak. SemmiIele bizonyitek nem all
rendelkezesnkre, hogy ezek a 13. szazadtol kezdve oklevelekben elIordulo szlav
helysegnevek mikor keletkeztek. Csak annyit mondhatunk, hogy a Beszterce es Radna videki
nemeteknek a 12. szazad masodik Ielere tehet bevandorlasa eltt mar eltek itt szlavok, mert
Besztercenek es Radnanak, valamint a Lekence Iolyonak nemet neve (Bistritz, Rodna,
Lechnitz) kzvetlenl szlavbol van atveve. Ebbl a szempontbol nem sok segitseget nyujt a
szlav helysegnevek mai roman Iormaja, mert ezeknek oriasi tbbsege (a mar emlitett Slicea
mellett ket Grbu, Dorna, Ielciu, Cernuc, Zalha, Simisna, Lona, Jeica, Lechinta, Jelna, Lusca,
Trpiu, Nsud, Vlcu, Bbiu, Lona, Clian, Platca, Sumurduc, Noiu s talan Prislop,
Rebra, Iurca, Lozna, Calna, Bistrita, Rodna) magyar kzvetitessel (a ket utobbi esetleg
nemetbl) kerlt a 256.} romanba. Mindssze ket szlav eredet helysegnev (Stoiana es Rogna)
hangalakja vall ketsegtelenl arra, hogy a romanok kzvetlenl a szlavbol vettek at.
Egyedlallo esetkent viszont harom olyan magyar helysegnev (ErdIalva, Nyarszo es
OlahIenes) van, amelyeknek mai roman Iormaja (Ardeova, Nearsova es Vlaha) nyilvanvaloan
szlav kzvetitesre vall. Mindharom Ialu Kolozsvar mindig is magyar lakossagu videken
Iekszik, s a kzelben ezeken kivl tovabbi t, a romanba a magyarbol atvett szlav eredet
helysegnev talalhato. Egeszen klnlegesse teszi a szoban Iorgo harom helysegnevet az, hogy
az els kettt a magyaroknal kesbb erkez szlavok vettek at a magyarbol, es kzvetitettek a
naluk is kesbb erkez romanokhoz. A harmadik helynev romanok altal maig hasznalt
valtozata nyilvanvaloan szlav eredet, s a romanok ugy vettek at, hogy nem vonatkoztattak
nmagukra, noha jelentese ,olah. Mivel a Ialu OlahIenes neven 1332-ben mint romai
katolikus templomos hely tnik Iel, s neve ellenere mindmaig magyar lakossagu, az is
lehetseges, hogy a szlav ,vlach elnevezes eredetileg nem is romanokra, hanem valamely
ujlatin nepessegre vonatkozott, s magyarul OlaszIenes (v. Olaszliszka, Olasztelek stb.)
lehetett kesbb atalakult neve.
Mindez messzemen ovatossagra int a ket Szamos erdelyi vizvideken elt szlavok regiseget
illeten, hiszen csak a besztercei es radnai nemet teleplesi terleten van esetleg a 12. szazad
kzepeig visszanyulo jelenletkre helynevi bizonyitek. Arra kell gondolnunk, hogy a magyar
honIoglalas koraban meg annal is kevesebb szlav nyelv nepesseg elhetett, illetve hagyott
hatra helynevi nyomokat Erdelynek a Marostol es az Aranyostol eszakra es harmadreszeben,
mint amennyirl az 1400 eltti oklevelek hirt adnak, s hogy ez utobbiak tulnyomo tbbsege az
erdelyi nepesedesi viszonyokat mint latni Iogjuk teljesen IelIorgato 124142. evi tatarjaras
embervesztesegeinek potlasara vandorolt ide be az ugyancsak akkor megjelen romanokkal
egytt. A tatarjaras utan erre a tajra bekltz szlavokrol viszont biztosan tudjuk, hogy
oroszok voltak, s magyar, nemet es roman krnyezetbe erkeztek, mert telepeiknek magyar
vagy magyarroman s egy esetben magyarromannemet parhuzamos neve van: Kolozs
megyeben 1297: OroszIajaOrosIaia, BeszterceNaszod megyeben 1296: SzeretIalva
SrtelReussen, 1305: OroszIaluRusu, 1315: OroszmezRusu, Marostorda megyeben
1319: OroszIaluRusii. Orosz bevandorlok hullama erinthette Kolozsvar krnyeket is, es
adhatta a Ient emlitett harom Ialunevet, st Erdely deli hataraig is elhatolt: Nagykkll
megyeben 1332: KundCundReussdorI, Szeben megyeben 1290: SzerdahelyMercurea
Reussmarkt, 1380: RosszcsrRuscioriReussdrIlein, 1424: RuszRusiReussen, Hunyad
megyeben 1367: OroszIaluRusesti, 1453: OroszIaluRusi.
Az Aranyos es a Maros kzti hegyvideken, valamint a Nagy-Kklltl delre egeszen mas
etnikai viszonyokat mutat a toponimia. Erdely terletenek e 257.} mintegy harmadreszere esik
az 1400 eltti oklevelekbl ismert szlav eredet helyneveknek pontosan Iele, azaz 51. A
szlavmagyar kapcsolatok szempontjabol elesen elhatarolodik a SzekelyIld, ahol a romanok
mind a 18 szlav eredet helysegnevet a magyarbol vettek at. Ettl nyugatra viszont a szlav
eredet helysegnevek kzl mindssze 3 (Babolna, Doborka, Prod) a magyar kzvetites, a
tbbi 30 kzvetlenl a szlavbol kerlt a romanba. Az Aranyos menti Szolcsva, a Maros-
jobbparti Orbo es GyulaIehervar (Blgrad), a Marostol es a Nagy-Kklltl delre pedig
Sztrazsa, Drasso, Zalatna, Lemnek es Ugra vonalan halad, majd elesen delnek kanyarodik es
Trcsvarnal (Bran) vegzdik annak a terletnek eszaki hatara, amelyen romanok es szlavok,
valamint a tbbi helysegnev tanusaga szerint nemetek es magyarok tmegesen egytt
eltek. Hogy miota es meddig, arrol a helysegnevek keveset mondanak, legIeljebb annyit, hogy
a 12. szazad kzepen bevandorlo nemetek kzvetlenl erintkeztek szlavokkal, s pl. a
szervezeti kzpontjukka Iejldtt Szebennek is nevet ado Zibin patak nevet tlk tanultak el.
A romanok es a szlavok viszonylag szoros kapcsolataira mutat, hogy parhuzamos magyar
szlav helynevadas eseten a romanok altalaban a szlav alakot vettek at, pl. (Gyula)Iehervar
Blgrad es OregyhazStraja. GyulaIehervarnak szlavbol vett roman neve ugyanakkor arra
enged kvetkeztetni, hogy Erdely Ivarosanak valamikor a 10. szazadban romai romokon
trtent megalapitasakor szlavok igen, de romanok meg nem voltak jelen a krnyeken,
ellenkez esetben ugyanis GyulaIehervar roman neve Cetatea Alb lenne.
Eltekintve nehany orosz szorvanytol, Erdely deli reszenek szlav lakossagat nyelvileg nem
tudjuk biztonsaggal egyik vagy masik szlav nephez kapcsolni. A magyar eredet
helynevekhez valamikor a kesi kzepkorban kapcsolt -inci kepzrl (Hunyad megyeben
BokajBcinti, LozsadJeledinti, PiskiPischinti stb., hasonlo kepzes helysegnevek a
Bansagban es Olteniaban is elIordulnak) egyesek delszlav lakossagra gondoltak, de kiderlt,
hogy ugyanez a szlav kepz Moldva eszaki reszen is gyakori, ahol pedig csak oroszokkal
hozhato kapcsolatba. A 1415. szazadban meg el magyar ,tot es roman ,srb, ill. ,tut
nepnevek mint lattuk altalaban szlavot jelentenek, kzelebbi nepi hovatartozasra tehat
nem lehet bellk kvetkeztetni. Meg kell tehat ez id szerint elegednnk egy reszben
bulgarszlav, kesbb pedig szorvanyosan orosz, egeszeben azonban kzelebbrl meg nem
hatarozhato nepiseg szlav lakossag del-erdelyi tmeges kzepkori jelenletenek
tudomasulvetelevel, Ieltetelezve, hogy ez a szlav nepesseg legalabbis a 13. szazad kzepeig
Iolyamatosan Iennmaradt, es sajat nyelvet beszelte, st talan a tatarjaras soran szenvedett
verveszteseget reszben potolva, csak a kzepkor vegere szivodott Iel a magyar, Ileg azonban
roman krnyezetben.
258.} !"#$%& ,9"-3 +.%:B (:"+-#-%>-
Amilyen keveset tudunk az erdelyi szlavok etnikumarol, ugyanolyan hianyosak ismereteink
gazdasagi-tarsadalmi szervezetkrl. A bulgar telepesekrl joggal, st a regeszeti leletek
alapjan nagy valoszinseggel Ieltetelezhetjk, hogy reszben katonak, reszben sovagok es
aranymosok voltak. Nyilvan az szervezeti kereteiket tltttek Iel kesbb magyarokkal, s
lettek igy az erdelyi sovagok es banyaszok vegyes szlavmagyar, a 12. szazad vegetl meg
nemetekkel is kiegeszl Ioglalkozasi csoportta. A 12. szazadi magyarorszagi tarsadalomban
szokasos aparol Iiura rkld szolgalati rendben az erdelyi sovagok a kiraly nepei voltak, de
egy-egy Ialut bellk egyhazi szolgalatra szakitottak ki. A dmsi kolostor 1138 eltt valahol
,az erdelvi reszekben (in ultrasilvanis partibus) 30 haznep (mansio) sovagot kapott a kiralyi
csaladtol adomanyban, ezek evente 24 000 darab so kitermelesere voltak ktelezve. Mivel ezt
a sot a Maroson szallitottak leIele, nyilvan a Torda krnyeki vagy a Maros menti aknakban
dolgozo sovagokrol van szo. Valamivel elbb, 1075-ben a Torda varahoz tartozo s az Aranyos
partjan (a berakodaskor) szedett kiralyi sovam Ielet kapta meg a garamszentbenedeki apatsag.
Az 1138-ban nev szerint Ielsorolt 30 csaladI kzt sok a jellegzetesen magyar nev (pl.
osas, Besedi, Fuglidi, Boch, Himudi, Satadi, Uza, Eulegen, Ellu), de szlav eredetre vallo
nevek is elIordulnak (Kinis, Senin, Sokol, Lesin, asil) az etnikailag semleges kereszteny
(Martin, Simeon, Isaac) es az ismeretlen eredetek mellett. Ezek az els kzrend erdelyiek,
akiket a kzepkorbol nev szerint ismernk, s akikrl az orszagresz akkori lakossaganak
tulnyomoan magyar es szlav etnikumara kvetkeztethetnk.
Ugyanez az oklevel sorolja Iel azt a Sahtu Ialuban lako 25 soszallitot, akik a Ientebb emlitett
hatalmas somennyiseget Erdelybl hat alkalommal ket hajoval az Arad krnyeki
Szombathelyig levittek a Maroson. Onnan nyilvan a dmsi apat szekeresei vittek tovabb.
Szombathely alatt, Csanad megyeben letezett a kzepkorban egy Sajteny nev Ialu, Sahtut
ezzel szoktak azonositani, de valoszinbb, hogy az 1291-ben emlitett Sohtteluk (Sajttelek)
Ildrl van szo, amely a 14. szazadban uj birtokosarol a Bencenc nevet kapta. A ,telek jelz
arra utal, hogy ez a ,terra-nak mondott hely az adott idpontban lakatlan, elbb azonban
nepes volt. A Maros partjan, a Kenyermezn Iekv Sajt Ildrajzi helyzete inkabb megIelel a
soszallitok utvonalanak, mint a Szombathely alatti Sajtenye, ahova hazatertkben Ielesleges
utat kellett volna tennik. A kesbb is, mar Bencenc neven magyar krnyezet Sajt (a nev a
,so szobol szarmazik, s a ,sotlan jelentes ,sajtalan tajszoban maradt Ienn) lakoi 1138-ban
magyarok voltak, mint azt tbbek kzt a Halaldi, Maradek, Gyker, Farkas, Sll, Vasas,
Sima, Nyomorek, Vendeg, Ajandek, Bkeny szemelynevek mutatjak. Ketsegtelenl szlav
nev nincs kztk. Hajosok eszerint meg nagyobb reszben kerltek ki magyarok kzl, mint
sovagok.
259.} A so es a kevesbe dokumentalt, de eppen olyan Iontos arany mellett, amelyet ez idben
meg nem melymvelessel banyasztak, hanem inkabb a Iolyovizekbl mostak, Erdely a korai
szazadokban vadbrkkel latta el a kiralyi haztartast. A honIoglalo magyarok vezet retege az
erdvidekek szlav lakossagatol Szlavoniaban, a Felvideken es Erdelyben egyarant un.
mardurinat, nyestadot szedett. A nepesseg szaporodasaval a mezgazdasagi termekekkel valo
adozas hoditott teret, s a vadaszat hovatovabb az arra specializaltak szolgaltatasa lett.
Orszagszerte helynevekben maradt Ienn az un. darocok emleke, Erdelyben Szolnok-Doboka,
Kkll, Kolozs es Hunyad megyekben; ezek vadasztak a kiraly szamara. A Ientebb elemzett
1138. evi oklevelben a dmsi apatsag ,az erdelvi reszeken embereket kapott, akik evente
20 nyestbrrel, 100 brszijjal, egy medvebrrel es egy blenyszarvval tartoztak. E vadaszok
kzt eppugy lehettek szlavok, mint magyarok. A ,daroc szo mindenesetre delszlav eredet,
es vadbrket ,nyuzot jelent. Erdely az egesz kzepkoron at Magyarorszagnak
nagyvadakban leggazdagabb terlete volt, a 12. szazad utan kihalt stulok mellett I vada a
bleny, mely a 18. szazadig Iennmaradt, s ugyancsak az erdelyi hegyek kzt elnek mindmaig
a Karpat-medence utolso medvei.
A vadaszatnak a korai Iorrasokban tkrzd jelentsege a szlav Erdely csekely
nepsrsegere vall, s egyben ellentmond minden olyan kiserletnek, amely a magyarsagra
gyakorolt szlav mezgazdasagi es kezmipari hatas egyik I szinhelyenek Erdelyt tekintene.
Az a gazdag szlav szokincs, mely a magyar nyelvben a rozs, a zab, a repce termesztesenek, a
szena, szalma, kasza, kazal, pajta szavakkal egytt az istallozo, takarmanyozo
allattenyesztesnek atvetelerl, valamint haziiparok (osztovata, eszterga, kovacs, gerencser
stb.) tovabbIejleszteserl tanuskodik, aligha Erdelyben kerlt elszr tmeges atvetelre.
De megsem kell teljesen szervezetlen szorvanynepessegnek velni a honIoglalas kori erdelyi
szlavokat. A bulgar katonai es gazdasagi szervezet nyilvan magyar vezetes ala kerlt s at is
alakult, de a szlav nepessegnek volt sajat helyi tarsadalmi szervezete is, amely tovabb elt. Az
egyes teleplesek vagy teleplescsoportok elen a szlav nepeknel altalanosan ismert kenez,
eredeti szlav neven knyaz allott. Ennek a szervezeti Iormanak emleket Magyarorszagon a
szamos Kinizs, Kanizsa, Kenese helysegnev rzi, Erdelyben azonban a tbbszr emlitett
1138. evi oklevelben szemelynevkent is elIordul. Rogerius mesternek az 124142. evi
tatarjarasrol szolo ,siralmas kronikaja az erdelyi Ialvak vezetit ,canesii, azaz kenez neven,
a knyaz szo magyar nyelvi Iormajaval emliti. Ez is egyik bizonysaga annak, hogy az erdelyi
szlavok eredeti tarsadalmi rendjkben, sajat Ialukzssegeikben, sajat nyelvket beszelve
ertek meg a tatarjarast.
Az erdelyi szlavok gazdasagi es tarsadalmi eletere vonatkozo adatok es a bellk levont
kvetkeztetesek a Magyar Kiralysag korara jellemzek. Ez idre 260.} viszont szamolni kell,
Ileg a Szamos vizvideken, a szlav lakossag jelents reszenek elmagyarosodasaval, ill.
kesbbi elromanosodasaval, ami a szlav helysegnevek ritkulasat is maga utan vonhatta. Fleg
azonban maga utan vonhatta a regeszetileg ,szilagynagyIalusiszamosIalvi-nak Ientebb
megismert, a del-erdelyi leigazottaktol elteren az avarokkal egyenrangu szvetsegeskent el,
viseleteben is ,elavarosodott szlav nepesseg vezet retegenek a honIoglalo magyar vezet
reteggel valo sszeolvadasat. Mint latni Iogjuk, a 10. szazadi erdelyi magyar elkelk trk
szemelynevei mellett Ieltnen sok az irott Iorrasokban es a helynevekben egyarant
mutatkozo szlav eredet szemelynev, ami szlavokkal valo sszehazasodast tetelez Iel, s ez
esetben nem szkseges csak klIldi oroszokra gondolni. Inkabb Anonymusnak az az
elbeszelese juthat esznkbe, hogy Gelou halala utan ,a Ild lakosai. nkent bekejobbot
nyujtottak, es urukka valasztottak Tetenyt es ,azon a helyen, melyet Eskllnek mondanak,
eskvel ersitettek meg hsegket (27. Iejezet). nkentes bekejobb, valasztas es esk az
slakossag reszerl egyedl ebben az esetben Iordul el Anonymusnal. Salan nepet, a nyitrai
szloveneket, a ,romai Pannonia nepet ,leigaztak (subiugaverunt), kezeseket szednek tlk,
varakat epittetnek velk a honIoglalo magyarok. Meg csak egy hasonlo eset Iordul el
Anonymusnal. Menmarot bihari vezer szorultsagaban leanya kezevel utodlasi jogot iger
Arpad Iianak (51. Iejezet) s a vele valo harcok soran csatlakoznak ,bekes szandekkal.
nkent a szekelyek mint Attila kiraly nepe a magyarokhoz (50. Iejezet). Mindez Erdely
hataran trtenik. Tulsagosan is meresz kvetkeztetes volna azt hinni, hogy Anonymus a kelet-
magyarorszagi slakossag vezetinek a honIoglalas soran jutott kiveteles banasmodrol 13.
szazad eleji helyi hagyomanybol erteslt, viszont az sem hihet, hogy Menmarot es Gelou,
valamint a szekelyek nepenek kivaltsagos tarsadalmi helyzetet minden ok nelkl
klnbztette meg Magyarorszag tbbi slakosanak ,leigazott voltatol. Talan az erdelyi
szekelyeknek es szaszoknak egyedlallo autonomiajat vetitette vissza a honIoglalas koraba
mint abbol az idbl szarmazo helyi sajatsagot. Ez esetben viszont megiscsak hallhatott
valamit a ,blakok erdelyi autonomiajarol, ha nem is kapcsolhatta ezt jogosan ssze a
Szamos-videk akkor meg nem letez roman nepessegevel.








C7 - >-4&-" 89*594%-%:+(;% - (-(:"6:":+34

HONFOGLALO MAGYAR TRZS ERDELYBEN

Erdely Ildrajzi adottsagainak ismereteben igazat kell adnunk Anonymusnak, hogy a magyar
honIoglalokat eppen az eletmodjuknak leginkabb megIelel videkre, a Mezseg
sztyeppIoltjara vezette. Ezen a terleten a magyaroknak 10. szazadi ketsegtelen regeszeti
nyomai es 11. szazadi hiteles 261.} irasos emlekei maradtak Ienn, nem is beszelve a korai,
reszben akar a 10. szazadra is visszavezethet magyar helysegnevekrl.
Anonymus ,Magyarorszag kiralyainak es nemeseinek szarmazasat akarta megirni, s az
Erdellyel kapcsolatos esemenyeknek is ide kellett mutatniok. Mint az Almas, Kapus es
Szamos Iolyok, Gyalu var es Eskll Ialu helyes lokalizalasa mutatja, megbizhato erteslese
volt a Kis-Szamos videkerl, s szvegebl az is kiderl, hogy honnan: az e tajon birtoklo
Zsombor es Agmand nemzetsegek tagjaitol, akik szivesen vettek, hogy a gesztairo az
birtokjogaik siseget is hajlando bizonyitani, s ennek erdekeben kzltek vele csaladi
hagyomanyaikat.
Sajnos nem tudhatjuk, hogy a Zsombor nemzetseg kit jellt meg honIoglalo senek, mivel
Anonymus, hogy minel elkelbbnek tntesse Iel szarmazasukat, Teteny unokaitol, Gyulatol
es Zombortol szarmaztatja ket, pontosabban csak Zombortol (ennek meg Iiait nem emliti),
mert testverenek, Gyulanak Iiait, Bujat es Bonyhat Szent Istvannal Erdelybl kitelepitteti. A
Tetenyt senek vallo Maglod (vagy Gyula-Zombor) nemzetseg azonban mint mar emlitettk
a vaci egyhazmegyeben elt, es semmi kze az erdelyi Zsombor nemzetseghez. A Zombor es
Zsombor nevek nyelvtrtenetileg sem kiIogasolhato egybehangzasa jol jtt Anonymusnak a
csaladIa kiagyalasahoz. Tudjuk viszont, hogy az Agmand nemzetseg ApaIarkas Iiat,
Agmandot tartotta senek, az elbbitl vette IarkasIejes cimeret, az utobbitol nevet. Aligha
lehet ketseges, hogy Anonymus a Zsombor es Agmand nemzetsegektl szerzett erteslesek
alapjan a Gyula es Gyalu nevek sszekapcsolasaval szerkesztette meg es kttte Teteny
szemelyehez az erdelyi magyar honIoglalas elbeszeleset, melynek igazsagmagva az, hogy a
Zsombor es az Agmand nemzetsegek csaladi hagyomany alapjan sIoglaloknak tartottak
magukat a Kis-Szamos vlgyeben. A Zsomborok valoszinleg a het vezer egyiket tekintettek
sknek, amire oroszlanos cimerk vall, ez volt ugyanis a magyar trzsIk, az ,urak totem-,
majd cimerallata. Ebbl kvetkezleg keresett nekik vezeri st Anonymus, s talalta meg azt
Teteny szemelyeben, akihez a Zombor-Zsombor nevazonositas is elvezette.
Anonymus innen-onnan vett motivumokbol sszerott meseje termeszetesen semmit sem
bizonyitana, ha nem volna ketsegtelen teny, hogy a Zsombor es Agmand nemzetsegek sehol
mashol nem birtokoltak, mint Erdelynek a Marostol eszakra es Ieleben, s ezert joggal
tekinthetjk ket Erdelyben sIoglaloknak. Megallapitando azonban ennek az sIoglalasnak
az idpontja. Magyarorszag mas videkeinek (pl. Komarom megyenek) peldajabol tudjuk,
hogy a nemzetsegIk, a ,b-k nepenek es Ildjenek csak egyharmada maradt meg,
ketharmadat a Ieudalis allam szervezese soran a kiralyi varakhoz csatoltak mint azoknak
,megyejet (hatarat). Doboka megyerl mar kimutatta a kutatas, hogy kb. egyharmada meg a
13. szazadban is a Zsombor nemzetseg kezen volt, espedig ket klnallo darabban: a Kis-
Szamos bal 262.} partjan az Almas vlgyeig terjeden (Magyarnagy)zsombor kzponttal Drag,
Milvany, Ugruc, Eskll (v. Anonymus elbeszelesevel), Adalin, Szotelke,
(rdg)keresztur, (Rece)keresztur, Szentkatolna, (Magyar)Iodorhaza es Solyomk, mas
neven EleIant, s egy egesz sor azota eltnt Ialu; ezektl mintegy 50 km tavolsagban a Iolyo
jobb partjan, a mezsegi Melyes patak vlgyeben pedig (Szasz)zsombor, Manyik, Kekes,
(Szasz)moric es (Dell)apati. A helysegnevek tbbsege rag es kepz nelkli nominativusban
allo szemelynev; ezek meg ha gyakori is kztk a szlav eredet 900 es 1270 kztti
magyar helynevadasra utalnak, ugyanigy a Keresztur ( Szentkereszt) es Szentkatolna (
Szent Katalin), a helyi templomok patrociniumat visel, 13. szazadra keltezhet helysegnevek
is.

22. terkep. Honfoglalo magvar nem:etsegek es kiralvi birtokok Erdelvben 1200-ig
Hogy a szoban Iorgo birtokok terlete a 13. szazad eltt mar meg volt telepitve, arra a
tatarjaras utan Ielbukkano szamos ,telek kepzs helynev 263.} mutat; a ,telek elnevezes
ugyanis ez idben mar valaha lakott, de eppen pusztan allo helyre vonatkozik, s ebben az
ertelemben csatlakozik az eredeti nevhez. A Zsombor nemzetseg birtokaban volt, s nyilvan a
tatarjaraskor elpusztult, kesbb sem ujranepeslt pusztak Postelke, Lrincszigete, Vama,
Mikustelke, Kethorpagy, rkenytelke, Fikacstelke, Tibatelke, Berketelke, Palota, Rigotelke es
Boroszlo tbbsegkben szinten regi tipusu magyar nevet viseltek. A Zsombor nemzetseg
birtokainak eredeti kzpontja minden jel szerint a kesbb Dobokanak elnevezett var volt, s
hozza tartozott a szeki sobanya is. Doboka kiralyi varmegye szervezesekor a var es a sobanya
kiralyi kezbe ment at, krlttk a vagy mar meglev vagy ujonnan telepitett Kend,
Poklos(telke), Lozsard, Inak Ialvakkal egytt. Mellettk letesltek a kiralyi varszervezet
katonaelemeinek (Cseh, Jen) es szolgalonepeinek (Udvarnok, Kovacsi) teleplesei. Keleten
a Lekence es a Sajo kztt Harina krl Iekv pspki birtokok a Zsombor nemzetsegtl
kiralyi, onnan egyhazi kezre kerlt Ildek lehettek.
Ugyanigy ekeldtek be az Agmand nemzetseg Szamos-balparti (Kemenye, Szekerestrpeny,
Gyekenyes, Kodor, Szkerek, Ormany) es -jobbparti (Peterhaza, Boncnyires, Hesdat,
Bodzastelke) birtokai kze Bels-Szolnok megye kiralyi vara, Des es a desaknai sobanya,
eredetileg valoszinleg szinten a nemzetseg tulajdonai. Tavolabb, a Mezsegben, a Lekence
vlgyeben ugyancsak si Agmand-birtokok Iekdtek: (Uzdi)szentpeter, (Nyulas)nema,
Mez(rcs) s meg nehany, azota eltnt Ialu.
Ha a Zsombor es az Agmand nemzetsegrl ugy velekedhetnk, hogy a kiralyi megyerendszer
megalapitasa eltt, azaz meg a 10. szazadban telepltek a Kis-Szamos ket partjara, s kesbb
birtokaik ketharmadat, varaikkal es sobanyaikkal egytt, at kellett engednik a kiralynak,
akkor ugyanolyan joggal Ieltetelezhetjk, hogy hasonlo birtokmegoszlasu, valamely kiralyi
var es sobanya krl birtoklo, csak Erdelyben elIordulo mas nemzetsegek is sIoglalok
voltak. Ilyenek valoban vannak, espedig meg harom, a Kalocsa, a Borsa es az els ismert
serl Mikolanak nevezhet nemzetseg.
A 13. szazad masodik Ieleben Biharban is birtokossa lett Borsa nemzetseg Ielteheten si
birtokai (a nemzetseg nevet visel Kolozsborsa, tovabba Kolozsgyula, Macskas, Szentpal,
Sasag a Kis-Szamos bal partjan, Ajtony, Novaj, Mezszentgyrgy, Mezszentmarton es
Majos a jobb parton) Kolozsvart es a kolozsi sobanyat veszik krl, s kzejk esnek a kiralyi
varbirtokok, Lomb, Pata, Szopor, Szovat s a telepitett katonaelemre utalo (Mez)r es
(Mez)kesz, valamint a szolgalonepekrl nevezett Udvarnok.
A Kalocsa nemzetseg eszaki aga Szil nemzetseg neven tnik Iel; ennek birtokai a 13. szazad
elejen a Zsombor-birtokok eszaknyugati szegelyen Iekdtek (Kalocsa, Szentpeter, Miko,
tovabba nehany azota elpusztult Ialu, kztk a nevado Szili); IerIiagon mar a 14. szazad
kzepen kihalt. A nemzetseget a deli Tyukod ag vitte tovabb, melynek si birtokait a tordai
var es 264.} a tordaaknai sobanya krl Detrehem, Mindszent, Egerbegy, Kok, Tohat,
Szentkiraly, Szentmarton, Fged, Banyabkk, valamint az azota eltnt Tordalaka es Szarkad
Ialvak terleten lehet keresni. E Ialvak kze ekeldik az 1270 krl idetelepitett kezdi
szekelyeknek 21 Ialuja, eredetileg mind a tordai kiralyi var Ildje, csupa magyar nev Ialu,
kztk a 10. szazadi atvetelre vallo szlav eredet Dombro, tovabba a kiralyi szolgalonepek
nevet visel rmenyes (azaz rlmalmos) es Igrici (azaz regs), tavolabb keletre a
varjobbagyok Megyer Ialuja.
Vegl az ismeretlen nev, de szamos agaban (Mikola, Gyer, Kemeny, Kabos, Rado, Tompa,
Vitez, Veres stb.) sokaig egytt birtoklo nemzetseg az eredetileg nyilvan kiralyi s kiralyi
adomany reven pspki Gyalu vara krl a Kapus es Nadas vlgyeben Gyermonostor,
Gyervasarhely, Panyik, Kapus, Derite, Bedecs, ErdIalva, Inaktelke, Szamartelke, Boc,
Andrashaza, Tamashaza, Topa, Szentmihaly, Szentkiraly, Berend, a Kis-Szamos Kolozsvartol
keletre es kanyarulatanak ket partjan pedig Dezmer, Szentmiklos es SzamosIalva terletet
birtokolta, az utobbiakat a kolozsaknai sobanya kzvetlen kzeleben.
A magyar nemzetsegeknek orszagszerte gyakran minden aguk szamara kzs monostoruk
volt. Az t eszak-erdelyi nemzetseg kzl egyedl a Mikola rokonsagnak ismerjk biztosan
csaladi monostorat, a kesbb egyik csaladrol elnevezett Gyermonostort, mely a tatarjaras
eltt eplt. A sok csaladra szetagazo nemzetseg cimereben tartotta Ienn sszetartozasanak
tudatat. Ugyanerre lehet gyanakodni a Borsa nemzetseg eseteben is, melynek az Almason
allott, 1294 es 1320 kzt emlitett monostor tulajdonithato; kesbb elpusztulvan, nem eplt
ujja, de a helyseg meg a 15. szazadban is a Monostor-Almas nevet viselte.
Ha a nemzetsegi monostor nem kzs ismerve is a Szamos es Maros kzt megteleplt t
magyar nemzetsegnek, mindnyajukra jellemz az allatalakos, tehat honIoglalo magyar
nemzetsegre vallo cimer (a mar emlitett Zsombor-oroszlan es Agmand-Iarkas mellett a
Gyerk szarvasa, a Borsak hala es a Kalocsak madara), tovabba a kesbbi kiralyi (ill.
pspki) varak es sobanyak krli birtokok, melyek a Szamos bal es jobb partjan ket tmbben
es tbb szorvanyban talalhatok, s elhelyezkedeskkel arulkodnak arrol, hogy eredetileg a
kesbbi kiralyi varmegyek (s abbol az egyhazak) terletere is kiterjedtek.
Tovabbmenleg arra is lehet kvetkeztetni, hogy a megteleples kezdeten a Kis-Szamos
ketparti terletei kzt vagy a Iolyok menten legelvalto ingamozgast vegeztek a
nemzetsegeknek ha nem is egesz csaladjai, de mindenesetre pasztorai. Erre mutat nehany, a
Kis-Szamos bal es jobb partjan egymastol kb. 50 km-re Iekv helynevpar:
(Magyarnagy)zsombor(Szasz)zsombor, Buda (ma Bodonkut)(Buda)telke, (Szarvas)kend
Ken(d)telke, Kecsed(Mez)kecsed, (Olah)pentek(Szasz)pentek, Nema(Nyulas)nema,
(Szekeres)trpeny(Szasz)trpeny, (Kolozs)gyulaGyulatelke. 265.} Magyar es magyar
helynevadasban Ielhasznalt szlav szemelynevekre mennek vissza a Ielsorolt helysegnevek,
megpedig mindenesetre az si helynevadasi szokas kihalasa, azaz 1270 elttre, s kzlk nem
egy az sIoglalonak tekinthet nemzetsegek birtokain Iekszik. A ket Zsombor meg a 14.
szazadban is a Zsombor nemzetsege volt, s Iekveskbl kvetkeztethetleg alighanem az
birtokuknak tekintend a ket Buda es a ket Kend. Az Agmand nemzetseg birtokaban volt
Kecsed es Szekerestrpeny, Ieltetelezheten az ezeknek megIelel ket jobb parti Ialu is,
viszont a jobb parti (Nyulas)nema Agmand-birtok leven, a bal parti Nemat is eredetileg annak
tekinthetjk, amire a nemzetseg egyeb bal parti birtokaihoz valo kzelsege is Iigyelmeztet.
Ezek utan minden okunk megvan arra, hogy a Ientiekhez hasonloan Iekv ket Penteket is az
Agmandok si birtokai kze szamlaljuk, s mindebbl megallapitsuk, hogy a nemzetseg
eszakon es keleten egyarant az sIoglalas periIeriajan kapott helyet. Ez egybehangzik azzal az
Anonymus altal Ienntartott (s Ientebb emlitett) hagyomannyal, hogy Agmand a honIoglalo
vezer kemje, elrse volt, s ugy latszik, nemzetsegenek is ez volt es ez maradt a szerepe.
A bal es jobb parti helynevparok (melyeknek szama eredetileg bizonyara joval nagyobb
lehetett, s hihetleg a masik harom nemzetsegnel is elIordultak, de a tatarjaras okozta
tmeges Ialupusztulasok soran Ieledesbe merltek) mindenjel szerint a nemzetsegek egyes
csaladIi legelterleteinek vegpontjait jellik, ezert Ieksznek az eredeti nemzetsegi
szallasterletek szelen. Szetszakitottsaguk csak ugy magyarazhato, hogy legertekesebb
kzponti Ildjeiket varaikkal es sobanyaikkal egytt a megyeszervezes soran a kzponti
hatalom kisajatitotta.
Ha megtudjuk, hogy mikor trtent az sIoglalo nemzetsegek birtokainak reszleges
kisajatitasa, megkapjuk az t honIoglalo nemzetseg bekltzesi idpontjanak ante quem-jet.
A 10. szazadra mutato regeszeti leleteken es az Anonymusnal talalhato hagyomanyon kivl,
azoknal pontosabb kormeghatarozo erveny tamaszpontunk a Kis-Szamos vlgyeben
(Szamos)jen es (Mez)kesz, az eszaki Maros-parton pedig az azota eltnt Megyer neve. A
het magyar trzsbl haromnak a nevet viselik, marpedig, mint azt a kutatas mar regen
megallapitotta s legujabban is leszgezte, a trzsekbl rekrutalodott vitezek a Iejedelem
katonai kiseretet alkottak, es letelepiteskre a 10. szazad Iolyaman kerlt sor, utoljara Istvan
kiraly uralma idejen. A honIoglalo trzsek neveit ugyanis a hazai hagyomany nem rizte meg,
csak Biborbanszletett Konstantin bizanci csaszar 950 krli Ieljegyzesebl ismerjk, ami azt
jelenti, hogy a 11. szazad elejen itthon mar Ieledesbe merltek. Feledesbe merltek pedig
azert, mert az Arpad csaladjabol szarmazo nagyIejedelmek a trzsek harcos reteget, a
,jobbagyokat kiseretkbe Iogadtak, es a trzsi birtoklas alol kivont, sajat rendelkezeskre
Ienntartott, tbbnyire helyi vagy rabszolgakent behurcolt szlav lakossagu terleteken
telepitettek le ket.
266.} A 10. szazad vegen bekvetkezett kiralyi megyeszervezes soran ezek a katonaelemek
lettek a varnepek tisztjei, a varjobbagyok. A koran kialakult varmegyei kzpontok krl
altalaban sok trzsi helynev talalhato, Erdelyben azonban csak harom. Jen a dobokai, Kesz
a kolozsi, Megyer talan a tordai varhoz tartozott, tehat az erdelyi megyek megszervezese
idejen a trzsekbl toborzott Iejedelmi kiseret nagy resze mar mashol szallt meg, ide csak
nagyon keves jutott belle. Ebbl alighanem arra kell kvetkeztetni, hogy az erdelyi
nemzetsegek viszonylag kesn, Szent Istvan uralkodasa alatt, de valoszinleg annak elejen
kerltek a nagyIejedelem vagy kiraly hatalma ala. Ezt bizonyitja az is, hogy Doboka megye
els ispanja Istvan kiralynak kzeli rokona volt, mivel Iiat, Csanadot Istvan unokaccsenek
mondja a kronikas hagyomany. A var mar elbb is Iennallhatott mint a Zsombor nemzetseg
kzpontja, de a kiralyi megye megszervezesekor ispanja nevet kapta, akarcsak a Csanadrol uj
nevet nyert Marosvar.
Amennyiben az t erdelyi nemzetseg terlete bekes uton, nkentes meghodolassal jutott
kiralyi uralom ala (s erre vall az, hogy a nemzetsegek Ildjk egyharmadat megtarthattak),
nem lehetetlen, hogy Doboka a Zsombor nemzetseg rokonsagi krebe tartozott, s hajdani
hatalmat kiralyi tisztviselkent tovabb gyakorolhatta, elvezve a megyei jvedelmekbl az
ispanoknak jaro harmadot. Ezt a Ieltevest valoszinsiti egy masik erdelyi megye esete. Torda
vara, mint lattuk, a Kalocsa (mas neven Tyukod) nemzetseg Ieltetelezett si szallasterletenek
lehetett eredetileg kzpontja. A nemzetseg megmaradott birtokai kzl az egyik legregebben
emlitett a Tordalaka nevet viselte (ma Aranyoslona hatarresze). A -laka kepzes
helysegneveket a szakirodalom igen regieknek tartja, valoszin tehat, hogy a Kalocsa
nemzetseg Szent Istvan kori egyik tekintelyes tagjat Tordanak hivtak (a szemelynev az orszag
mas reszein meg a 13. szazadban is elIordul), lett a nemzetsegtl kisajatitott terlet ispanja
es a var nevadoja (Torda egyebkent az oklevelesen legkorabban, 1075-ben ismert erdelyi
kiralyi var), de a var kzeleben egyik meghagyott maganbirtokat, bizonyara lakohelyet is
rola neveztek el.
Doboka, Torda s velk nyilvan egyidben (Bels-)Szolnok es Kolozs megyek tehat a 10.
szazad legvegen jttek letre, ez azonban csak annyit jelent, hogy a terletkn elt t
nemzetseg ekkor volt kenytelen Ildjenek ketharmadat s nepenek egy reszet is a kiraly
kzvetlen rendelkezese ala bocsatani. Erdelybe teleplesk ideje ennel korabbi kellett, hogy
legyen. Felmerl a kerdes, hogy az archaikus motivumai miatt hitelesnek latszo kronikas
hagyomany szerint Almos vezette erdelyi honIoglalas utan tulajdonkeppen mi trtent Az
egesz honIoglalo magyar nep kivonult volna a DunaTisza videkere, s ott teleplt volna meg
trzsek szerint, Erdelyt nyari legelnek, vadaszterletnek, banyavideknek tartva Ienn
valamelyes rseggel Elkepzelhet, es az Anonymus altal Ieljegyzett, Ientebb idezett
hagyomany is ugy tartja, 267.} hogy a honIoglalo magyar trzsek eleinte a meszesi ,kapunal
allapitottak meg orszaguk keleti hatarait, talan azert, hogy a veszedelmesnek megismert
besenyk es maguk kzt tbb napi jaroIldre terjed, gyeren lakott gyepelvet hagyjanak meg
az esetleges tamadas els lendletenek leIekezesere. Beseny tamadasra valoban szamitani
lehetett, s mint latni Iogjuk, meg a 11. szazadban is attrtek Erdely eszaki reszen keleti nomad
rablohadjaratok, egeszen a Nyirsegig. De mint ahogyan ez a 11. szazadban nem akadalyozta,
st eppen indokolta Erdely megszallasat es katonai megszervezeset, ugy a 10. szazadban sem
volt mas a helyzet.
Anonymusnak annyiban tehat hitelt kell adni, hogy a honIoglalasnak mar els nemzedekeben
a Mezseget a Nagy-Szamos es a Maros kztt magyar nemzetsegek szalltak meg, s ebben a
megszallasban a Zsombor es Agmand nemzetsegek vezet szerepet jatszottak. A tbbi
magyar trzzsel nyugat Iele valo erintkezesk mellett szol az, hogy a Nagy-Szamos vlgye,
valamint a meszesi ,kapu videke, azaz az Erdelybl vezet soutak vonala, mely Szalacson
keresztl haladt Szolnokig, s onnan a tiszai viziutra tereldtt, egyetlen hatalmas terleti
egysegbe, a kesbb Klsnek, Kzepnek es Belsnek nevezett reszekre tagolodo, de egyetlen
ispan altal kormanyzott Szolnok megyehez tartozott, tovabba az is, hogy az erdelyi pspkseg
kezdettl megrizte Iennhatosagat a kzigazgatasilag nem Erdelyhez tartozo, de a soutakon
Iekv Szatmar es Kraszna megyek Ielett. Igen nagy szamban talalhatok Erdelyben a Nagy-
Szamos es a Maros kzt olyan helynevek, amelyeknek megvan a szatmari es szabolcsi parja.
Ilyenek pl. KendKekkend, KapjonKaplony Szatmarban, ZsomborZombor Szabolcs
nyugati szelen, Bogat-(Nyir)bogat, Ileg pedig az 1342-ben elszr es utoljara emlitett
Ogmandlovamezeje a Szamos szatmari Iolyasa menten, amely az Agmand nemzetseg
nevenek egyetlen ismert helynevi elIordulasa. Ez is a ket terlet kzti szoros kapcsolatra,
arra mutat, hogy a honIoglalo magyar trzsek Erdelybl valo nyugatra vonulasa alkalmaval az
egyik trzs egeszeben vagy legalabb tekintelyes reszeben Erdelyben maradt, s a Szamos
vlgyen es a meszesi ,kapun at tartotta Ienn a kapcsolatot, Ileg a soszallitas reven es annak
Ieladataval megbizva, a DunaTisza sikjan megteleplt tbbi hat (a kabarokkal egytt het
vagy kilenc) trzzsel.
Mi szol meg e Ielteves mellett Mindenekeltt az, hogy sehol Magyarorszagon mashol, mint
Erdelyben, nem maradt meg egymassal sszekeverten birtoklo tbb sIoglalonak minsithet
nemzetseg, melyek kzl az egyiket, a Zsombort oroszlanos cimererl az ,uri, azaz trzsIi
nemzetsegek kze kell sorolnunk. Masodszor az, hogy az t szoban Iorgo nemzetseg t var,
Des, Doboka, Gyalu, Kolozs es Torda kre csoportosul, melyek kzl negybl varmegyei
kzpont lett. Gyalubol valoszinleg azert nem, mert koran az erdelyi pspk kapta meg, talan
els szekhelyl, mieltt GyulaIehervarra kltztt. Ez lehet az oka annak, hogy a Szent Istvan
altal alapitott het hazai 268.} pspkseg kzl egyedl az erdelyit nem valamely varrol, hanem
a tartomanyrol neveztek el. Az t nemzetseg eredeti sszekapcsoltsagat mutatja az is, hogy a
Szamos es a Maros kzti terleten t esperesseg alakult ki, a szolnoki, a dobokai, a kolozsi, az
uzdi es a tordai, amelyek nem Ielelnek ugyan pontosan meg a mindssze negy, Bels-Szolnok
(Des), Doboka, Kolozs es Torda megyenek, de szamukkal es terleti beosztasukkal regebbi
allapotokat tkrzhetnek. A marosszeki szekelyek betelepitesevel a marosi deli hatart ugyanis
sszekuszalhatta egy uj rendezes, mely az esetleg letezett, a MalomIalvan kiasott templomos
var kre szervezett Uzd megyet Ielszamolta.
Ezzel azt is megmondottuk, hogy a Szamos es a Maros kze es honIoglalast eszaknyugat
Iele kapcsolodo megszallasnak tekintjk, mely eredetileg nem terjedt at a Maros vonalan.
Attol delre ugyanis egeszen mas tarsadalmi-politikai viszonyok alakultak ki, es egyetlen
sIoglalo nemzetseg birtoklasa sem mutathato ki, hanem az Erdelytl nyugatra es
terletekrl vandoroltak be a nagybirtokos csaladok. Azt a Ieltetelezest is megkockaztatjuk,
hogy a Szamos es a Maros kzt megszallo nemzetsegek az egyik honIoglalo trzs alkotoreszei
voltak a Zsomborok trzsIi vezetese alatt. Az Erdelyben minden vonatkozasban eszlelhet
archaikus viszonyok kztt maradhatott Ienn a nyoma az si magyar trzsszervezetnek. Itt a
magyar nagyIejedelemseg, majd kiralysag rendjebe, a trzsi keretek Ielbomlasaba valo
bekapcsolodas elhuzodasa okozhatta a regi szervezet maradvanyainak a birtokviszonyokban
valo szivos tovabbeleset. A Zsombor nemzetseg vezetese alatt allo Agmand, Kalocsa, Borsa
es Mikola nemzetsegekbl megszervezett magyar trzsnek erdelyi megtelepleset tehat a
honIoglalas els nemzedekehez lehet ktni mint kezdettl ittmarado megszalloket, meg
erintetlen trzsi keretben.
4&?%- $+ - 4&?%:,
Erdelyi magyar honIoglalo trzsre nemcsak csaladi hagyomanyokbol es birtokviszonyokbol
kvetkeztetnk, hanem abbol az egykoru erteslesbl is, hogy a magyarok a 10. szazad
kzepen trzsekbe szervezve eltek. Biborbanszletett Konstantin bizanci csaszar Iel is sorolta
a birodalom kormanyzasarol irt mveben az akkori 7, illetve a kabarokeval egytt 8 trzs
nevet, megjegyezve, hogy minden trzsnek van vezere, de azokon kivl az sszes trzsek
Ielett harom, rangban klnbz vezer all, els a nagyIejedelem (grg szoval: megasz
archon), masodik a gyula, harmadik a harka. Korabbi muzulman Iorras a nagyIejedelem
magyar ,kende elnevezeset is ismeri, mellette a gyulaet is, a harkat azonban nem emliti.
Konstantin csaszar kln hangsulyozza, hogy a meltosagnevek nem tevesztendk ssze
szemelynevekkel: ,Tudni valo, hogy Bulcsu, a harka, Kalnak, a harkanak a Iia, es hogy a Kal
tulajdonnev, a harka meltosag, valamint a gyula is, amely nagyobb a 269.} harkanal.* A
magyarok eldeirl es a honIoglalasrol. S. a. r. GYRFFY GYRGY. Bp. 19752. 122. (Az itt kzlt szvegben ,Karcha,
,Kali es ,jila, a grg eredetinek megIelel irasmod szerepel.) A tudositas Bulcsu 948. evi bizanci
latogatasa idejebl valo. A csaszar nem ok nelkl tette ezt a megjegyzest, mert a meltosag es
viseljenek neve sszeteveszthet volt. Ilyen tevedes Iordul el pl. az egykoru Ibn Haijjan
arab trtenetiro mveben, aki a 942-ben a mai Spanyolorszag ez idben arab uralom alatt allo
terleten ,kalandozo magyarok kzl ejtett Ioglyoktol a magyarok vezerei Iell erdekldve
azt hallotta, hogy a rangsorban a masodik a gyula, mig a harmadik Bulcsudi, az elbbit
meltosagneven, az utobbit (a harkat) szemelyneven nevezve. Kln bonyodalmat jelent a 10.
szazadi magyar trtenet Ieltarasaban, hogy a trzsszvetseg meltosagnevei, csakugy, mint a
Konstantin csaszar altal meg Ieljegyzett trzsnevek, a trzsszvetseg Ielbomlasa soran
Ieledesbe merltek, s kronikaink mar nem tudnak roluk, illetve a harom Imeltosag nevet
szemelynevkent ismerik es hasznaljak. Igy az ,sgeszta es Anonymus a kendet vagy a
kndt (Kund) es a gyulat, Anonymus ezenkivl a harkat is. Hogy ez nem csupan a
kronikasok tevedese, bizonyitja mindharom nevnek a 12. szazadig szemelynevkent, illetve
szemelynevbl ered helynevkent valo gyakori elIordulasa.
Meltosagnev es szemelynev egybevonasa nem magyar sajatsag, mint azt a klasszikus pelda,
Nagy Karoly csaszar nevebl a szlav ,kral, ebbl a magyar ,kiraly, az utobbibol meg a
roman ,crai szavak szarmazasa bizonyitja. Magyarorszagon ez Iorditva trtent, de a
meltosagnevekbl lett szemelynevek eredeti jelentesenek halvany nyomait a hagyomany
megrizte, espedig ugy, hogy a meltosagnev es a szemelynev egyttesen mint apa es Iiu vagy
mint ket testver neve szerepel. Egy ilyen atertelmezest Anonymusnal ugyszolvan tetten is
erhetnk, espedig eppen erdelyi vonatkozasban. Teteny mar Ientebb idezett csaladIajanak
sszeallitasaban Horkanak ket Iiut tulajdonit, Gyulat es Zombort, az elstl ket lanyt,
Karoldot es Saroltot eredeztet, mig a masodiktol ket Iiut, Bujat es Bonyhat. Mivel mind az
,sgesztabol, mind Anonymustol tudjuk, hogy Sarolt Geza nagyIejedelem Ielesege es Szent
Istvan anyja volt, meglepetessel vehetjk tudomasul, hogy ket Ieltetlen hitelt erdeml klIldi
Iorras, az Altaichi Evknvvek az 1003-as evnel es Thietmar merseburgi pspk ( 1018) a
Szent Istvan altal legyztt erdelyi gyulat egybehangzoan a kiraly nagybatyjanak (avunculus)
mondja, espedig az els ,Iulus rex-nek, azaz meltosagneven, az utobbi ,Prokuj senior-nak,
azaz szemelyneven nevezve. Az ,sgeszta 13. szazadi hosszabb atdolgozasa szerint is az
erdelyi Gyula leanya, Sarolt Geza Iejedelem Ielesege, kvetkezleg Szent Istvan anyja volt, es
a ,harmadik Gyulat Szent Istvan Iogsagba vitte ,Pannoniaba. Az Altaichi Evknvvek ,Iulus
rex-enek Ielesege es ket Iia (Anonymusnal Buja es Bonyha), Thietmar ,Prokuj-anak
Ielesege kerl Szent Istvan Iogsagaba. Nyilvanvalo, hogy Anonymus Zombor gyulat, a
meltosagnevet szemelynevnek velve, Zombor es Gyula testverparra szakitotta szet, es
gyermekeit a ket testver kzt 270.} megosztotta. Ezek utan a ,kisebbik Gyula Anonymusnal
nem lehetett Szent Istvan nagybatyja, hanem csak ,anyja rokonsagahoz tartozott.
Ha Zombor ,Gyula eseteben Anonymus nem tudta a meltosagnevet a szemelynevtl
megklnbztetni, joggal Ieltetelezhetjk, hogy hasonlo tevedest maskor is elkvetett. A
kutatas kideritette, hogy a vezernevsoraban szerepl Knd apja Kurszan szarmaztatas
ugyanigy keletkezett: Kurszan knd volt, meltosagnevebl Iia neve lett Anonymusnal.
Ehhez kepest Iorditva Zombor gyula apjat Horkanak nevezi, valojaban harka lehetett, s mivel
a meltosagok (lasd Arpad Iia es unokai nagyIejedelmek, vagy Kal harka Iia Bulcsu harka
Konstantin csaszar egykoru Ieljegyzeseben) aparol Iiura rkldtek, Teteny is lehetett harka.
Az apanal a meltosagnev, a Iiunal a szemelynev hianyzik.
Ezek utan Ielvetdik a kerdes, hogy milyen rangot viselt Teteny, es mi volt a szemelyneve
Iianak, a harkanak Mivel Anonymusnak viszonylag legmegbizhatobb erteslesei mint a
Zsombor es Agmand nemzetsegek eseteben lattuk a csaladi hagyomanyok voltak, nincs
okunk arra gyanakodni, hogy Tetenyt kitalalta vagy egy korabeli helysegnevbl vetitette
vissza a honIoglalas koraba, annal kevesbe, mivel Teteny helynev a Tiszatol keletre nem
ismeretes. Van viszont Budatol delre es Moson megyeben a Duna jobb partjan, mintegy ket
vegpontjan annak a Balatontol eszakra es terletnek, ahol a kesbbi harkak, Kal es Bulcsu
helynevi nyomokat hagytak, s ahol a ket kzepkori adatolasu Harka helyseg is Iekszik, egyik
a Ferttl nyugatra, a masik Szny kzeleben. Ha tehat Tetenyt helynevi hagyateka es Iianak
harka meltosaga alapjan a honIoglalas kori harkaval veljk azonositani, aligha tekinthetjk t
Anonymusszal Erdely honIoglalojanak, ahol sem Teteny, sem Harka helynev nem talalhato.
A harkak minden jel szerint a nyugati hatarokat vedtek, illetve innen indultak (mint kesbb
Bulcsu) nyugati hadjaratokra. Tetenyt legIeljebb egy olyan erdelyi honIoglalo vezer apjanak
Iogadhatjuk el, aki eleinte harka volt, de kesbb gyulava lepett el, mert Erdely elen az
,sgeszta szerint harom, Anonymus szerint ket nemzedekben a gyulak allottak. Anonymus
szvege alapjan Ieltetelezhetjk, hogy az erdelyi gyulak els nemzedekeben egy harka lett
gyula, azaz telepedett at katonai kiseretevel a Dunantulrol Erdelybe, es lett az ottani magyar
nemzetsegek trzsInke s egyben a keleti hatarvedelemmel megbizott gyula.
De hat volt-e ilyen rangemelesre pelda a 10. szazadi magyar trtenelemben Ha hitelt adunk
es nincs okunk nem adni annak a Ieltetelezesnek, hogy Kurszan kende 904-ben
bekvetkezett halala utan Arpad gyula lepett el nagyIejedelemme, s mas szemely lett a
gyula, akkor ennek az uj gyulanak szemelynevet kell megtalalnunk. Aligha gondolhatunk
masra, mint Tetenyre, akit Anonymus a gyulak csaladIajanak az elere tesz. Emellett szol,
hogy Teteny, aki mint lattuk elbb valoszinleg harka volt, ugyanazt a terletet kapta meg
a Duna jobb partjan, ahol elbb Kurszan hagyott helynevi 271.} nyomokat. A gyulak ez idben
meg nem a keleti hatarokat vedelmeztek, mint kesbb, mert a korai ,kalandozasok Italiaba es
nemet Ildre iranyultak, ezek elere kellett vezer. Kurszan halala utan aligha kockaztattak
nagyIejedelem eletet klIldi hadjaratban, ezeket most mar a gyula es a harka iranyitottak
egy-egy Arpad-hazi herceg reszvetelevel, mint azt pl. Bulcsu harka es Lel vegzetes
vallalkozasabol tudjuk.
A keleti hatarvideken a honIoglalok hosszu ideig vedekezesre szorultak. A bulgaroktol es
besenyktl 895-ben elszenvedett csapas ovatossagot parancsolt. Biborbanszletett
Konstantin tbbszr is hangsulyozza, hogy a trkk (azaz a magyarok) rettegnek a
besenyktl, mert a bulgarok ezekkel tartjak sakkban ket, st egy izben a 10. szazad els
evtizedeiben, mikor egy bizanci kvetseg a besenyk megtamadasara szolitotta Iel a magyar
vezereket, ezek egyhangulag utasitottak vissza az ajanlatot, mert veszelyesnek talaltak.
Egyebkent sem volt szandekukban a magyaroknak Etelkzt visszaIoglalni, ahol akkor mar a
Duna-deltaig a besenyk tanyaztak, hanem nyugat Iele tajekozodtak, s emiatt is bekes
viszonyt igyekeztek Ienntartani a besenykkel. Ezek meg inkabb a nagyobb zsakmanyt iger
bulgar es bizanci terletekre vezettek rablohadjarataikat, semmint a magyar honIoglalaskor
zrzavaros allapotokban lev, viszonylag szegeny Karpat-medencebe. Igy lassankent
Ielbomlott a magyarellenes bulgarbizanci szvetsegrendszer, s a korabbi ket sellenseg, a
magyar es a beseny kzeledett egymashoz, mert hataraikon a bulgar hatalom megersdtt.
Mar 917-ben targyalasok Iolytak egy bizancimagyarbeseny sszeIogasrol a bulgarok
ellen, s ha ebbl nem lett is haboru, st Simeon car tovabbi hoditasokat tett Bizanc karara, a
kzs tamadasra 932-ben megis sor kerlt.
Egy kortars bagdadi arab geograIusnak, al Maszudinak van egy 932-re, emellett meg a 920 es
944 kzt uralkodott Romanosz Lakapenosz bizanci csaszar nevevel is keltezett Ieljegyzese,
mely szerint a bedzsenej, a bedzsenek, a badzsgird es a nu. k. r. da (vsz. olvasata: unkarija)
trk nepek egymas ellen harcoltak, de . l. n. d. r. (olvasata: landur, azaz a bulgarok
magyar neve, landor vagy nandor) ,bizanci varos lakoi ratrtek vedtelenl hagyott
szallasaikra, ezert sszeIogtak es ,landur ellen vonultak, nepebl sokat megltek, s noha a
bizanci csaszar nagy sereggel vonult a ,varos Ielmentesere, azt elIoglaltak es Ieldultak,
megmaradt lakoit Iogsagba vittek, es Konstantinapolyig pusztitottak a bizanci birodalmat. A
nepek, ,varosok es orszagok neveit sszekever zavaros szveget sokan sokIelekeppen
elemeztek, de a kutatas arraIele hajlik, hogy nem negy, hanem ket ,trk neprl van szo, a
besenykrl es a magyarokrol, akik a landorok, azaz a bulgarok ellen vonultak, s Bizanc
ekkor mar a bulgarokat segitette, tehat egy besenymagyar kzs bulgarellenes hadjarat
emleke maradt Ienn al Maszudinal.
Alighanem ezzel, hacsak nem egy korabbi esemennyel kell sszekapcsolnunk Erdely deli
reszenek a magyarok altal valo elIoglalasat. Valoszinnek 272.} kell tartanunk, hogy az
,sgesztaban olvashato, mondai motivumokkal atsztt elbeszeles Gyula vadaszatarol,
melynek soran a romaiak altal epitett ,Ieher var, azaz Apulum romjaira bukkant, egy del-
erdelyi hadjarat hagyomanyat rzi. De ki lehetett Gyula, azaz a gyula, aki a hadjaratot
vezette Hogy t neven nevezhessk, legalabb harom Ieltetelnek kell megIelelnie: 1) kze
kellett legyen a harka es a gyula meltosagahoz, de szemelyneve sem Harka (vagy Horka), sem
Gyula nem lehetett; 2) helynevi nyomot kellett hagynia Erdelyben; 3) hiteles, lehetleg
egykoru Iorrasban kell a 10. szazad elejen elIordulnia. E harom Ieltetelnek egyetlen ismert
szemely Ielel meg, az a Bogat Iejedelem (Bugat rex), aki Liudprand Antapodosisaban 921-ben
Berengar italiai kiralyt ,Dursac rex kisereteben magyar sereggel segiti meg egy sszeeskv
csoport ellen.
Trtenetirasunkban elIogadott nezet, hogy a nyugati hadjaratokat a harka vezette egy Arpad-
hazi herceg kisereteben, mint Bulcsu es Lel az augsburgi, katasztroIaval vegzd vallalkozast.
Mivel Dursac nevet mar nagy valoszinseggel azonositottak Arpad Iia Tarhos nevevel,
Bogatot joggal gondoltak a trzsszvetseg egyik Imeltosaganak, st az a nezet is Ielmerlt,
hogy volt akkor a gyula. Inkabb azonban Teteny gyula Iia Bogat harkanak kell t ez idben
Ieltetelezni, hacsak Teteny halala utan mar elbb nem kvette apjat a gyula meltosagaban.
Neve mint helynev kzepkori okleveles adatokban Baranyaban haromszor, Somogyban
ketszer, Vas, Zala es Veszprem megyekben egyszer-egyszer, espedig Arpad es csaladtagjai,
valamint a harkak (Kal, Bulcsu) neveit visel Ialvak videkein ismeretes. De Ienntartotta Bogat
nevet Anonymus is, mve 39., 41. es 53. Iejezeteiben, ahol a kesbbi hires harka, Bulcsu, a
,ver embere apjanak mondja. Bar Bulcsurol sem tudta, hogy harka, azt sem, hogy Kal harka
Iia volt, megis Bulcsun keresztl a harkakkal hozza Bogatot kapcsolatba, amit merithetett egy
halvanyodo, Ielreertett hagyomanybol is. Az egykoru klIldi Iorras, a hazai hagyomany es a
helynevek kusza egyttesebl kibontakozik Teteny harka (majd gyula) Iia Bogat harka (majd
gyula), akit szallashelyeibl itelve Arpad csaladjaval is (esetleg mint vt) kapcsolatba lehet
hozni.
De van a Bogat helyneveknek egy masik, kzepkori oklevelekbl is ismert keleti csoportja,
melyet Anonymus alapjan Teteny (harka) Iia (Bogat) gyulaval es az erdelyi gyulakkal
kthetnk ssze. Ezek a helynevek tbbsegkben az erdelyi sonak a Tiszaig vezet utjan
Ieksznek. Az eszak-erdelyi sot Desaknarol, Szekaknarol, Kolozsaknarol es reszben talan
Tordaaknarol is a kiralysag koraban tengelyen a Meszesi-kapun es Szalacson at szallitottak a
Tiszaig, ahol hajokra raktak. Desakna kzeleben Iekszik Magyarbogat, Tordaaknatol delre a
13. szazadbol ismert, azota eltnt aranyosszeki Bogat, Szalacstol eszaknyugatra Nyirbogat es
ket ujkori adat (ezert bizonytalan Ielhasznalhatosagu) Bogat dlnev a Tisza-parthoz kzel,
egyik Mezzombor, masik Polgar kzeleben. (Nem vonhato ide a Feher megyei Olahbogat
273.} neve, mivel ez a kzepkor vegi teleples a Marosbogati birtokos csaladtol vette nevet,
annal inkabb azonban Oltbogat, melyrl alabb lesz szo). A keleti Bogat helyneveket
mindentt kiserik a Zsombor vagy Zombor (nyelvileg akadalytalanul azonosithato)
helynevek: a Meszesi-kapunal Magyarnagyzsombor es attol eszakra mar a kzepkorban
puszta Zsombortelek, a Kis-Szamos jobb partjan, a Mezsegen Szaszzsombor, a Tisza bal
partjan Mezzombor, Oltbogattol eszakkeletre pedig az Olt partjan meg ket Zsombor. Ha a
Gyula nev a kzepkorban nem lett volna meg el szemelynev, akkor Erdely eszaki reszeben
meg harom (a honIoglalo nemzetsegekrl keszlt, 23. szamu terkepnkn rgzitett), a Maros
kzeps Iolyasanal pedig tovabbi negy Gyula helynevet kapcsolhatnank Anonymus Gyula-
Zombor hagyomanyahoz, ezek kzl azonban csak GyulaIehervar elneve rzi biztosan a
gyula meltosag emleket. Ha elIogadjuk Anonymusnak azt a Ieltehetleg erdelyi, espedig a
Zsombor nemzetsegben Iennmaradt hagyomanybol szarmazo tudositasat, hogy az erdelyi
gyulak se eredetileg Teteny (harka) Iia Bogat harka, ennek Iia pedig Zombor gyula
(Anonymusnal szemelynev, Zombor testvere) volt, akkor Iel kell teteleznnk, amit mar
elttnk is Ielteteleztek, hogy az els erdelyi gyulat a rangban masodik trzsszvetsegi
meltosagra emelked s nyugatrol Erdelybe kltz Bogat szemelyeben kereshetjk. A
rangemeles legkesbb 921 utan trtenhetett, amikor a harka meltosagat Bulcsu apja Kal vette
at.
- 4&?%:, 9"+.:4-
Bogat gyula I Ieladata a Tisza es Duna menten megteleplt, a Ildmvelesnel is Iontosabb
legelvalto pasztorkodast z, nagy allatallomannyal rendelkez magyar trzseknek a
nelklzhetetlen soval valo ellatasa, illetve annak biztositasa volt. A Marostol eszakra es
sobanyak mar a korai honIoglalok kezen voltak, s ezek nemzetsegei Ielett, mintegy
trzsIkent vette at a vezetest Bogat, megpedig igen veszelyeztetett helyzetben. Ki volt teve
az Etelkzt elIoglalo besenyk esetleges tamadasainak, del Iele pedig aligha terjedhetett
hatalma a Maroson tulra, mert ott 10. szazadi leletek (maroskarnai es csombordi bolgar
temet), de az adott politikai viszonyok alapjan itelve is meg Simeon bulgar car katonai,
sovagoi es aranymosoi eltek. Ez a nagy hadvezer, aki 913-ban inditott sorozatos
hadjaratokban a Balkan Ielsziget legnagyobb reszet elIoglalta Bizanctol, s 919-ben a nagykan
cimet a car cimevel cserelte Iel, aligha engedte volna at kardcsapas nelkl a szamara oly
Iontos del-erdelyi sot es aranyat a magyaroknak. Ahhoz, hogy egesz Erdely es a minden
valoszinseg szerint szinten bulgar uralom alatt allo MarosTiszaDuna kze (Anonymus
,Glad-janak tartomanya) magyar uralom ala kerljn, olyan politikai helyzetnek kellett
elallnia, amelyben a magyarok szvetkezhetnek a besenykkel a bulgarok ellen, klnben a
beseny veszellyel a hatukban, a 895-s bulgarbeseny sszeIogas katasztroIalis
kvetkezmenyeire 274.} meg jol emlekezve, a magyarok nem mertek volna Simeonnal ujjat
huzni, s a Dunatol es a Karpatoktol eszakra es tartomanyait elIoglalni.
Erdelynek a Marostol delre es resze kesbb is az eszakitol klnbz statusu terlet volt,
eleinte nem is tagozodott megyekre, mint Erdely eszaki Iele, hanem egyetlen tartomanyt
alkotott, melynek elen a megyeispanoknal magasabb rangu vajda (1111-ben princeps
ultrasilvanus) allott, talan az itteni bulgar alkiraly meltosaganak rksekent. Mindenesetre
Biborbanszletett Konstantin csaszar 948 krl a ,vojevoda elnevezest hasznalja a magyar
trzsIkre; talan mar hallhatott arrol, hogy az erdelyi szlavok igy nevezik immar magyar
urukat. De nemcsak szervezetileg klnlt el Erdelynek a Marostol eszakra es delre es resze,
hanem birtokviszonyaiban is. Eszakon sIoglalo nemzetsegek maradtak Ienn a kiralysag
koraban, mig delen a nagybirtokos csaladok (talan az egy Gyogyi kivetelevel) Szent Istvan
alatt es utan telepltek be. Emlekeztetnnk kell itt a ket terlet szlav slakossaganak mar
emlitett klnbsegere is. Mindez arra mutat, hogy Erdely deli resze valamivel kesbb, Ileg
pedig mas krlmenyek kzt kerlt magyar kezre, mint az eszaki.
Erre az alkalmat a Ient ismertetett, kb. 932-es besenymagyar szvetkezes adta meg. Ha
korabban nem, akkor legkesbb ebbe kapcsolodva Ioglalta el Bogat gyula a bulgaroktol
Erdely deli reszet. A bulgar ellenallast nemcsak a beseny tamogatas segitett megtrni, hanem
gyngitettek a Simeon car 927-ben bekvetkezett halala utan Bizanc altal is szitott
belszavarok, tronharcok is. 934-ben a szerbek leraztak a bulgar uralmat, es bizanci vedelem
ala helyezkedtek. Talan ezt hasznalta ki Bogat utodja, Zombor gyula, hogy a MarosTisza
Duna szget is birtokba vegye. Ezen a terleten ugyanis Bogatnak nincs helynevi nyoma,
annal inkabb Zombornak.
Erdelynek a bulgaroktol elhoditott deli reszeben a Maros es a Nagy-Kkll kzt, a Kkllk
also Iolyasa menten Bogat magyar harcosai szolganepkkel szlav teleplesekre ltek ra, ez
utobbiak kzt szerepel az t kzl harom (mar emlitett) olyan helynev, amelyben a 10.
szazadban eltnt szlav nazalist a magyarok megriztek, valamint Marosbogat, ezek a nevek
tehat korhatarozok. A delnek kanyarodo Maros jobb partjara es a Nagy-Kklltl delre mar
joval kevesebb magyar telepl jutott, az itteni szlavok egeszen a romanok ideerkezeseig
tovabbra is anyanyelvkn beszeltek, mert kzvetlenl k adtak at a romanoknak
helyneveiket. Egyebkent a Nagy-Kkll es az Olt kzt a szlav lakossag is gyer volt, vagy a
bulgarok egy reszenek elmeneklesevel azza lett. Az ujonnan elIoglalt tartomany deli
hataranak vedelmerl Bogat gyula elssorban a legsebezhetbb, beseny vagy bulgar
tamadasnak leginkabb kitett delkeleti reszen, a Trcsvari-, Tmsi-, Tatar-hagok, valamint a
Bodzai- es az Ojtozi-szoros Iell gondoskodott. Itt talaljuk egyedli del-erdelyi rhelyet, a
mai Oltbogatot, kzeleben eszakra az utodjarol elnevezett Olt-parti ket Zsombort. Nyilvan
magyar vitezeibl is 275.} telepitett ide, de az Olt-kanyar szamos regies magyar helyneve
kzl ma mar nem tudhatjuk, hogy melyik keletkezett a 10. szazadban, s melyik
tulajdonitando az ugyanolyan nevadassal el, kesbb ideerkez szekelyeknek. Mindenesetre a
Ientiekben mar emlitett es elemzett 10. szazad eleji jelleget Ielmutato szekelyIldi magyar
regeszeti leletek (Ereszteveny, Kezdivasarhely, Kpec, Sepsiszentgyrgy, Szekelyderzs) nagy
valoszinseggel tulajdonithatok Bogat magyarjainak.

23. terkep. A Gvulak es Arpad-ha:i rokonaik helvnevi nvomai Erdelvben
Apulum romjain Bogat gyula, esetleg utodja Ielepitette a rola nevezett GyulaIehervarat, mely
krl szinten korai magyar regeszeti leletek (Maroskarna, 276.} Tinod, Gombas, Magyarlapad)
tanuskodnak magyar nepelem megtelepleserl. A Szamos menti magyar helynevek kzl
nagyon keves (ketszer pl. a Kend) ismetldik a Marostol delre, ugyhogy az eszaki
nemzetsegek osztodassal trten tmeges atteleplesevel (mint az kesbb a szekelyeknel
tbbszr is elIordult) nem lehet szamolni. Ezzel szemben keleti katonai segednepek reszt
vehettek Bogat hadi vallalkozasaban. Elssorban besenyk, akiknek tmeges Magyarorszagra
teleplesenek kezdetet trtenetirasunk 955 utanra teszi ugyan, de a magyarnal lazabb es
nagyobb terleten el beseny trzsszvetseg mar a 10. szazadban Ielbomloban volt, sok
beseny orosz es bizanci zsoldos szolgalatba szegdtt, es a 11. szazadban tmegesen a
Balkanra es Magyarorszagra kltztt. E Iolyamat kezdeti stadiumat mar Bogat telepiteseiben
Ieltetelezhetjk. Mig a Marostol eszakra egyetlen Beseny (Beszterce mellett) van, a Marostol
delre tt is talalunk, s a Vrstoronyi-szorosnal a Talmacs nev rzi egy beseny trzs
emleket. Talan ekkor teleplt meg egy nagyobb beseny csoport a Barcasagban, a mar
emlitett, trk nevnek gyanitott patakok videken. A besenykn kivl a Hunyad megyei
Bereny eseteben tetelezhetnk Iel keleti segednepekbl ideszakadt katonaelemet; az Erdelyen
kivli Magyarorszagon oly gyakori Bercel, Kaloz, Oszlar, Varsany es Varkony helynevek itt
teljesseggel hianyoznak, s nyilvan hianyoztak nevadoik is Bogat seregebl.
A bulgaroktol elhoditott terlet nem magyar nepei kzt Iel kell tetelezni itt maradt bulgarokat.
Mivel a 10. szazadban a magyarok meg ,nandor-oknak neveztek a bulgarokat, helyben
maradt bulgarok emleket rizheti a Maros bal partjan az Aranyos torkolataval szemben
Landor, es a Hunyad megyei Nandor. Mivel ez az elnevezese valoszinleg a bulgar politikai
Iggetlenseg 1000 krl bekvetkezett ket evszazados sznetelese idejen mehetett Ieledesbe,
az Erdely deli reszeben talalhato ,bolgar teleplesek (Bolgarcserged, Bolgarszekes,
Bolgarszeg) mar a kiralysag koraban keletkezhettek. Feltnen sok viszont a Marostol delre
es, eredetileg nem keleti szlav lakossagu terleten az ,orosz-okra vallo helynev (Oroszi,
OroszIalu stb.). Ezek egy resze kesei, 13. szazad utani bevandorlokrol van elnevezve, a kepz
nelkli regies Iormak azonban eredhetnek egy olyan katonaelemtl, amelyet Bogat gyula
toborzott maganak. Harom ilyen teleples (kesbbi nemet lakoik altal adott nevk Reussen,
Reussmarkt es ReussdrIchen) van a Szekes vlgyeben, egy masik Marosbogat kzeleben a
Maros bal partjan (Oroszi). Oroszokrol nevezett Ialuk vannak meg a ket Kkll, az Olt es a
Hunyad megyei Sebes Iolyok vlgyeben. Idetartozonak velhetjk az orosz zsoldost jelent
(Mez)klpeny nevet is Erdely eszaki reszeben.
A MarosTiszaDuna szge 948-ban mar ketsegtelenl magyarok, espedig a gyulak uralma
alatt allott, mert legkesbb erre az idre keltezend Konstantin csaszarnak az a tudositasa,
hogy Orsova, Belgrad es Mitrovica (akkor: Sirmium) a magyar hatarnal Ieksznek. Amit
,Turkia szallasterletekent 277.} leir, az a Temes (Timeszosz), a Maros (Mureszisz), a Krs
(Kriszosz) es a Tutisz (Bega) Iolyok videke, melynek hatara nyugaton a Tisza, delen pedig, a
bulgarok Iell a Dunanak is nevezett Isztrosz Iolyo. Egybehangzik ezzel a helynevek
tanusaga. A Feher-Krs melletti Gyula (a kzepkorban Gyulamonostora neven) es a
kzeleben az 1261-tl oklevelesen ismert Zomboregyhaza, mgttk pedig a hegyek Iele a
katonai segednepektl szarmazo Beseny es Talmacs eppugy letezhetett mar, mint a Tisza
Marosszgben (Kis)zombor, tle keletre Beseny, es a valaha Temesvar krnyeken Iekdt,
1331-ben egyhazas helykent emlitett harmadik Zombor, kzeleben ket Besenyvel. De
kzepkori adatunk van egy-egy Bacs megyei Zomborra es Gyulara, kztk egy-egy
Besenyre es Talmacsra, tovabba a regi Valko megyeben Vukovar mellett egy Zomborra, a
Szeremsegben egy Besenyre es egy Klpenyre (ma Kupinovo). Ezeknek a Konstantin
csaszar ertesleset megersit helyneveknek alapjan a gyulak orszaga a Drava-torkolattol a
Vaskapuig del Iele at is terjedt a Dunan, elrseik a Szavaig ellenrzesk alatt tartottak a
bulgar hatart. Miutan erdelyi hatalmuk a Deli- es Keleti-Karpatokig ert, a bulgarok erdelyi
sobanyai is a kezkn voltak, s igy k lettek az egesz magyar trzsszvetseg soszallitoi mind
a szalacsi, mind a marosi utvonalon.
Hatalmi megersdesket jelzi, hogy tlk indultak az els magyar hadjaratok a
megallitasukra egyre kevesbe kepes Bulgarian at Bizanc ellen, bizanci kronikak szerint
,elszr 934-ben, majd idleges bekektes utan ujbol 943-ban, amit megint csak
(valoszinleg sarc Iejeben) bekektes kvetett. Eddig a gyulak a magyar trzsszvetseg
kzponti klpolitikai iranyitasat kvettek, mely a 933. evi merseburgi veresegert bizanci
zsakmannyal igyekezett karpotolni harcosait. Ennek az egyetertesnek egyik jelekent Ioghatjuk
Iel azt, hogy a 10. szazad kzepen uralkodo Arpad-hazi nagyIejedelem, Fajsz nevet maig
viseli egy Kkll menti Ialu, amelyet alighanem Bogat gyula (egyik) lanyanak kezevel, s
bizonyara egy kzel es sobanyaval egytt kapott az elkel v erdelyi szallashelyl. Mint
latni Iogjuk, nem ez volt az Arpadok es a gyulak csaladai kzt az egyedli hazassagi
kapcsolat.
- 4&?%:, D3.:*E3 +.)B!(+$4D!*
948-ban azonban olyan Iordulat kvetkezett be, amely a gyulakat a nagyIejedelemetl
elklnl politikai utra kenyszeritette. Ebben az evben kldte Fajsz unokaccset, Tormast es
vele Bulcsu harkat Bizancba a beke megujitasara, amit ezuttal olyan tartosnak szantak, hogy
mindket kvet meg is keresztelkedett. E gesztus mgtt a nagyIejedelmi politika iranyitasat
magahoz ragado Bulcsu harkanak azt a szandekat kell gyanitani, hogy elhatarozta a nyugati
,kalandozasok ujraIelvetelet, s ehhez egy esetleges bizanci hatbatamadastol kivanta magat
mentesiteni. Zombor gyula kvette 278.} Bulcsu peldajat, de nem a nagyIejedelem kvetekent,
hanem a maga neveben ment 952 utan Bizancba, ahol is megkeresztelkedett. Politikai celjai
azonban masok voltak, mint Bulcsunak. Nyugati hadjaratokban nem volt erdekelve, annal
inkabb azonban a bizanci udvarnak akkor mar erleld bulgarellenes terveiben. A bizanci
politika soha Iel nem adott celja a bulgar hatalom megsemmisitese es a birodalom regi, a
Szavaig es az Al-Dunaig terjed hatarainak helyreallitasa volt. A gyulaknak is a bulgarok
voltak a I ellensegei, hiszen azoktol hoditottak el a Dunatol es a Karpatoktol eszakra es
tartomanyaikat. Mig az Arpad-hazi IIejedelemnek csak Bizanc semlegesitese volt az erdeke,
a gyulanak egyenesen Bizanc bulgarellenes szvetseget kellett keresnie. Zombor gyula
megkeresztelkedese utan bizanci terit pspkt vitt tartomanyaba, amire Fajsz es Bulcsu
nehany evvel elbb nem is gondoltak. A konstantinapolyi patriarka altal ,Turkia pspkeve
Ielszentelt Hierotheosz szekhelyet sokan Erdelyben, a gyulak Ivarosaban vagy a krl
kerestek, de ujabban a ,trkk ket kesbbi pspkenek, Theophlaktosznak es Antoniosznak
Iennmaradt, s hatlapjan Szent Demetert abrazolo pecsetjerl (hacsak nem a Szaloniki melletti
vardariota trkk pspkeivel van dolgunk) az antik Sirmium helyen eplt
Szavaszentdemeterre, a mai Mitrovicara helyezik.
Mikor azutan a 955. evi augsburgi vereseg tanulsagakent az uj Arpad-hazi nagyIejedelem,
Taksony nyugat Iele bekepolitikat kezdemenyezett, s a romai papatol kert terit pspkt,
majd 972-ig tbbszr inditott hadjaratot Bizanc ellen, szembekerlt Zombor gyulaval, aki
nvedelembl meg szorosabbra igyekezett Izni bizanci kapcsolatait. Hsegesen ragaszkodott
grg ritusu keresztenysegehez, tavol tartotta magat a nyugati magyarok Bizanc elleni
tamadasaitol, st az altaluk ejtett bizanci Ioglyokat kivaltotta es szabadon engedte. Ez
politikai tntetes volt a nagyIejedelem nyugati orientacioja ellen es Bizanc mellett, hiszen ha
valaki, akkor a gyula tudhatta a legjobban, milyen rossz szemmel neztek Konstantinapolyban
I. Otto nemet kiralynak a Karoling-birodalom Ieltamasztasara es a romai csaszari cim
Ielvetelere iranyulo, 962-ben meg is valosult trekveseit.
Taksony a gyula bizanci szvetsegeben a nagyIejedelmi hatalom serelmet, a magyar
trzsszvetseg politikai egysegenek veszelyeztetettseget latta, de meg nem rendezte oly
mertekben a nemet-romai csaszarsaghoz Izd kapcsolatait, hogy nyiltan Iellephetett volna a
gyulaval szemben. A mar Fajsz altal jart utat valasztotta, Iianak es kiszemelt utodjanak,
Gezanak Ielesegl kerte Zombor gyula (akkor meg valoszinleg kiskoru) lanyat, Saroltot.
Taksony es a gyula kzt a hatvanas evekben mar tulsagosan Ieszlt volt a viszony ahhoz,
hogy a leanykerket GyulaIehervaron olyan szivelyesen Iogadjak, mint annak idejen Fajsz
kveteit. Kzvetit kellett, s talan ezzel Iejthetjk meg a 11. szazadi magyar kronika rejtelyes
betetjet, mely elmondja, hogy egy bizonyos Kean harcban allt testverevel, Kulannal, akit
megsegitett egy bizonyos Beliud, s ez kesbb megrklte Kulan Ildjet. Ez a Beliud
tanacsolta Geza es Sarolt 279.} hazassagkteset. Ebben az esetben Keanon, mint sokan veltek,
aligha erthetjk a bulgar cart. A szemelynevek alapjan a ket testver kzt vitatott Ildet az
ujabb kutatas Hunyad megyebe helyezi, ahol valoban van Kajan es Kalan helysegnev, a
Maros jobb partjan pedig GyulaIehervarral atellenben Iekszik Beld. Ez utobbi nevadoja
lehetett Beliud, akar mint a gyula orszaganak egyik elkelsege, akar (a Hunyad megyei Bar,
Kalan es Kajan helysegnevekbl kvetkeztetve) mint a Tisza menti Bar-Kalan honIoglalo
trzsIi nemzetsegnek a Feher-Krs Iels, mar erdelyi Iolyasaig, s onnan a mai Hunyad
megyebe is terjeszked tagja. Igy sajat erdekeben is, nehogy a ket szemben allo Iel kzt
hatalma Ielmorzsolodjek, a bekeszerz szerepet vallalta a hazassagkzvetitessel. Sikerenek,
Geza es Sarolt hazassaganak emleket rizheti (Maros)decse a tordai es (Magyar)decse a desi
sobanya kzeleben mint a gyula vejenek adomanyozott ket birtok, akarcsak mint lattuk
Fajsz es egy gyulalany hazassagaet a Kkll menti Fajsz a kzeli sobanyaval.
Barhogyan is all a dolog, Geza es Sarolt hazassagat csak ideiglenes kompromisszumkent
lehetett letrehozni. A grg ritusu keresztenysegben nevelt Sarolt a 972 utan Geza esztergomi
udvaraba erkez latin ritusu papok szemeben szalka volt, mert miatta nemcsak Geza vallasi
kznyevel, a magyarok poganysagaval, hanem a bizanci egyhazi beIolyassal is meg kellett
kzdenik. Mivel Sarolt mint Thietmar is tanusitja reged Ierjet markaban tartotta, a
nyugati teritk neki tulajdonitottak teritesi kiserleteik kudarcait, mondvan, hogy a
,poganysaggal vegylt megIertztt vallas rosszabb a barbarsagnal.* FRANCISCUS ALBINUS
GOMBOS: Catalogus Fontium Historiae Hungaricae. IIII. Bp. 193738. III. 2297. (uerIurti Bruno szavai.) A gyula
magyar, beseny, orosz es bulgar katonai kisereteben a klnbz vallasi kepzetek sajatosan
keveredhettek a Sarolt altal is vallott hivatalos keleti keresztenyseg leple alatt. A keleti
keresztenyseget, mely terit tevekenysegk legnagyobb akadalya volt, 1054 eltt a romai
papa papjai nem itelhettek el nyiltan, ezert az erdelyi, s onnan az esztergomi udvarba kerlt
Iormajat ,poganysagnak belyegeztek, ,barbarsagnak pedig a knnyebben lekzdhet nyilt
poganysagot.
5!8$" $+ 5!,!(! >-4&-"9,
A keleti es nyugati kereszteny terites vetelkedeset kielezte a mgttk allo hatalmi alakulatok,
a bizanci es nemet-romai csaszarsag erdekeinek mind Italiaban, mind a Dunanal trten
sszetkzese. A bizanci hoditas mar csaknem teljesen Ielmorzsolta a bulgar politikai
nallosagot, s azzal Ienyegette a Iiatal Nemet-Romai Birodalmat, hogy a Dunat elerve
eszakkelet Iell is utat talal Italia Iele. Geza utodja, a 997-tl uralkodo Istvan nagyIejedelem
pedig, akinek a bulgar car sogora volt, attol Ielhetett, hogy a Dunanal egyesl 280.}
szvetsegesek, Bizanc es a gyula egyttesen megtamadhatjak, st bels ellensegektl is
veszelyeztetett uralmat sajat terleten is Ielszamolhatjak. Koppany lazadasa es a
megzvegylt Sarolttal valo hazassagi terve sem lehetett Iggetlen ettl a klpolitikai
helyzettl. Klnsen, ha tekintetbe vesszk, hogy a gyula Erdelyeben a somogyi pogany
hercegnek valoszinleg a gyula altal Istvan tamadasa esetere biztositott menedekkent ket,
nevet visel udvarhelye is volt, espedig (Magyar)koppand es (Maros)koppand az ujaknai es
kisaknai sobanyak kzeleben.
Istvan nagyIejedelem, miutan Koppany lazadasat leverte, annak Ielnegyelt teste egy darabjat
az erdelyi gyulanak is elkldte, mintegy Iigyelmeztetesl, hogy a gyulak orszaga Iltti
hatalomra is igenyt tart. Ennek az igenynek kln sulyt adott a ,magyarok kiralya cimenek
Ielvetelevel es 1000-ben trtent megkoronaztatasaval. Mar 1003 utan latin ritusu teritket
kldtt a gyulak orszagaba, amelyet ezek (mint uerIurti Bruno es Adhemar tudositasai
bizonyitjak) politikailag is klnallo terletnek tekintettek, es Istvan ,Ieher magyar
orszagatol megklnbztetve a ,Iekete magyarok Ildjenek neveztek. Trtenetirasunk
egyetert abban, hogy a ,Iekete magyarok Ildjet valahol keleten, az akkor Ajtony
kormanyzasa alatt allo MarosTiszaDuna-szgben kell keresni, de alighanem a gyulak egesz
orszaganak nepet kell erteni rajta. A nyugati teritk etnikai klnbseget sejtetnek a ,Ieher es
,Iekete jelzk mgtt, s emiatt egyes trteneszek a magyarsagtol akkor meg
megklnbztethet kabarokat velik a ,Ieketek-nek. Ez a nezet azonban aligha tarthato.
Kabarok (Ileg ha a szekelyeket is kzejk szamlaljuk) nemcsak a gyulak orszagreszeben,
hanem a nagyIejedelem kzvetlen hatalma alatt is (a Dunantulon, Nyitra videken, Biharban)
nagy szamban eltek. Ezekre nem vonatkozhatik Bruno 1008-ban kelt erteslese, hogy 1008-
ban latin ritusra megkereszteltettek, hiszen az nagyreszt Geza uralkodasa idejen, de legkesbb
1000 eltt mar megtrtent. Sokkal inkabb arra kell gondolni, hogy a ,Ieher es a ,Iekete
jelzk a trk nepek szokasa szerint politikai-katonai rangsort, uralkodo es alavetett, Istvan
kori viszonylatban az utobbiak ,alavetend nepet vagy nepreszt jelentenek.
A ,Iekete magyaroknak Istvan uralma ala vetese a hazai kronikak es legendak, valamint
egykoru klIldi Iorrasok szerint legalabb ket szakaszban trtent. Elszr Erdely elIoglalasa
es a gyula meltosaganak Ielszamolasa kerlt sorra, majd Ajtony terlete olvadt be a magyar
kiralysagba. Mindezt azonban Ieltetelezesnk szerint megelzte Erdely eszaki reszenek, az t
sIoglalo nemzetseg terletenek a csatlakozasa. Ezt abbol kvetkeztetjk, hogy az t
nemzetseg megrizhette si birtokainak harmadat, mint azt mas magyarorszagi nemzetsegek
peldajabol (pl. Komarom megyeebl) tudjuk, ahol a kiralyi megye terlete egybeesik egy
honIoglalo nemzetseg szallasterletevel, mely a nemzetseg nkentes meghodolasaval ket
reszeben a kzponti varral egytt a kiralyi megyeszervezet resze lett, mig harmada az ott el
281.} nemzetseg Iejenek rkbirtoka maradt. Egy ilyen esetre Erdelyben is ramutatott a
kutatas, espedig Doboka megyere, mely eredetileg a Zsombor nemzetseg szallasterlete volt,
egyharmad reszeben annak csaladi birtoka volt tovabbra is, mig ketharmadan Doboka
kzponttal kiralyi varmegye alakult. Ez trtent Kolozs es Torda megyekben a Mikola es
Borsa nemzetsegekkel is, mig az eszakkeletrl delkelet Iele nagy ivben huzodo Agmand-
birtokok eszakon a so utjat szegelyez es a Tiszaig terjed Szolnok megyehez kapcsolodtak,
keleten pedig a Marosig valoszinleg egy kesbb Ieloszlott Uzd megyebe szervezdtek. A
Szent Istvan altal szerzett varmegyek terlete ugyanis egybeesett az esperessegekevel, az uzdi
(ozdi) esperesseg viszont (melynek Ildrajzi kiterjedesere a Des melletti Uzd nev es a
mezsegi Uzdiszentpeter nevebl lehet kvetkeztetni) Agmand-birtokokat is magaba Ioglalt.
Kzpontja talan a Maros jobb partjan romjaiban MalomIalvanal Ieltart s a kiralyi varakkal
mindenben egyez epites var lehetett. Uzd megye korai eltnese a szekelyeknek a Maros
menten trtent letelepitesevel, illetve a Iolyo jobb partjara valo kiterjeszkedesevel Igghet
ssze. A Marostol eszakra es terletnek a delitl elter szervezetere az is utal, hogy csak
eszakon talalkozunk a 10. szazad utolso harmadaban Ieloszlo trzsszervezetbl kiszakado es
kiralyi szolgalatba allo harcosok trzsnevet visel helysegekkel (Dobokaban Jen, Kolozsban
Keszi, a Maros jobb partjan Megyer).
Doboka varmegye neve tovabbi kvetkezteteseket enged meg. Anonymus megrizte azt a
hagyomanyt, hogy az Ajtony elleni hadjarat vezere Doboka Iia Csanad, Istvan kiraly
unokaccse volt. Dobokat az Arpad-ivadekok viszonylag jol ismert csaladIajan nem tudjuk
elhelyezni, tehat csak anyai agon sorolhatjuk Szent Istvan rokonsagaba. Mar korabban
Ielvetdtt az a nezet, hogy Doboka Sarolt nverenek, Karoldnak, azaz Szent Istvan
nagynenjenek Ierje volt. Ezt mas kezenIekv lehetseg hijan mar azert is el kell
Iogadnunk, mivel Doboka nemcsak Doboka varanak, hanem (kzepkori oklevelek tanusaga
szerint) ketszer Baranyaban (azaz az Arpad-rokonsag krzeteben), egyszer a DravaSzava
kzen (azaz a gyulak hatalmi terleten), egyszer a Tisza bal partjan (Patroha mellett, azaz a so
utjan) s egyszer az Olt-kanyar hatarrvideken (ma Datk) Iekv helysegeknek is nevet adott,
tehat mind az Arpad-ivadekokkal, mind a gyulakkal rokonsagban volt. Az ezredIordulon
mindenesetre lehetett a legnagyobb tekintely az eszaki sIoglalo nemzetsegek kreben, mert
a vezet Zsombor nemzetseg szallasIldjen eplt var az nevet viseli. Mivel pedig a kiralyi
megyek szervezesi kzpontjaul szolgalo varak tbb esetben az els kiralyi megyeispan nevet
vettek Iel, Dobokat Szent Istvannak nkent meghodolo s ezzel az eszaki sIoglalo
nemzetsegek szallasterletet Istvan uralma ala enged nemzetseg-, illetve trzsInek kell
tekinteni. Ezek utan a gyulak orszaga a Marostol delre es terletre szorult vissza, es csak a
bulgarok ellen gyztesen elnyomulo Bizanc szvetsegeben bizhatott.
282.} Vidin bizanci kezbe esese, 1002 utan Istvan es a gyula Iegyveres sszetkzese
elkerlhetetlenne valt. Istvan lepett elszr, mieltt a bizanciak a veres bulgar haboru
beIejeztevel ujra sszeszedik magukat. Erdelynek akkor mar az Iennhatosaga alatt allo
eszaki Ielebl az Altaichi Evknvvek szerint 1003-ban megtamadta a gyulat, aki minden jel
szerint nem tudott erdemleges ellenallast kiIejteni, s megadta magat. Istvan magaval vitte t
es csaladjat, s meg is kereszteltette ket, mert papjai szerint ,poganyok voltak.
Szemely szerint es nev szerint ki volt a Szent Istvan altal Ioglyul ejtett gyula, akit az
,sgeszta 13. szazadi Iolytatasa a ,harmadiknak, Anonymus pedig a ,kisebbiknek nevez,
az Altaichi Evknvvekben 1003-as keltezessel trtent bejegyzesbl sem derl ki, csak
meltosagneve szerepel. ,Istvan magyar kiraly (rex) haddal jtt nagybatyjara, Julus kiralyra
(rex), akit Ielesegevel es ket Iiaval egytt elIogva, orszagat (regnum) ervel a keresztenysegre
kenyszeritette.* GOMBOS, i. m. I. 92. Ezt a trtenetet epitette tovabb a hazai kronikanak
Anonymus altal hasznalt valtozata vagy maga Anonymus ugy, hogy Istvan hadjaratat a
pogany Gyula elleni keresztes haborunak tntette Iel, Ieltetelezve, hogy Gyula a
poganysaghoz valo ragaszkodasa miatt szenvedett halalaig tarto Iogsagot. Az ,sgeszta 13.
szazadi Iolytatasaiban viszont azt olvassuk, hogy Szent Istvan Gyulat, miutan erszakkal
megkereszteltette, tisztessegben tartotta. Fiai, Anonymus szerint Buja es Bonyha
mindenesetre az orszag elkeli kze tartoztak 1045-ben bekvetkezett halalukig.
Ennel tbbet tudunk meg a kortars Thietmar merseburgi pspk Ieljegyzesebl, mely a
magyar kiralyi udvarbol szerzett jo ertesleseket tartalmaz. Thietmar szerint ,Prokuj senior
volt a pannonok kiralyanak nagybatyja (avunculus), akit ez, akarcsak most, mar elzleg is
elztt szekeibl. Amikor a Iogsagbol nem volt kepes Ieleseget kivaltani, unokaccsenek
jollehet ellensegek voltak a joindulatabol visszakapta t ajandekkeppen.* Uo. III. 2203.
Thietmarnak a gyula ketszeri ,detronizalasarol szolo ertesleset megersiti a 14. szazadi, de
korabbi hagyomanyokat rz nagyobbik Gellert-legenda. Ez ugyanis a DunaTiszaMaros
kzet uralma alatt tarto Ajtony ellen minden jel szerint 1008 krl viselt hadjarat elbeszelese
soran megemliti, hogy Szent Istvan a sereg elere Csanadot allitotta, es Gyulat adta melleje
alvezernek. Ajtonyt Csanad lte meg, s bizonysagul kivagta es magahoz vette nyelvet, Gyula
pedig errl mit sem tudva, Ajtony levagott Iejet vitte Szent Istvanhoz, maganak tulajdonitva a
hstettet. Mikor az igazsag kiderlt, Gyulat ,kivetettek a kiralyi udvarbol. Eszerint erdelyi
tartomanyabol valo (els) elzese utan Gyula a kiraly szolgalataba lepett, Ieleseget (es nyilvan
Iiait is) sarc nelkl visszakapta, de az Ajtony elleni hadjaratban trtentek miatt (masodszor is)
elztek. Thietmar azt irja, hogy Prokuj Vitez Boleszlav lengyel 283.} herceghez, Szent Istvan
ellenIelehez meneklt, aki egy Magyarorszag Iele es hatarvarat bizott ra. Ezt a varat Szent
Istvan kesbb elIoglalta, de hogy ezutan mi trtent Prokuj gyulaval, arrol nem maradt Ienn
tudositas.
Az utolso gyulat tehat Prokujnak hivtak. Neve a szlav prok `maradek` es uj `nagybatya` (ez
utobbi nyilvan Szent Istvanra valo celzas) szavak sszetetele. Helynevi emlekezete (magyar
kicsinyitkepzvel) talan a Kkll menti Parajd es Prod Ialvakban maradt Ienn, testverenek,
Saroltnak es Iiainak, Bujanak es Bonyhanak nevet visel helysegek kzeleben. Prok(uj)
nevenek szlav eredete egyaltalan nem meglep, hiszen szlav eredet (de magyar nevadasu)
nevet viselt mar Bogat (`gazdag`) es Zombor-Zsombor (`bleny`) is, ,gyula
meltosagnevket pedig nepk a szlav ,vojevoda (`hadvezer`) szoval helyettesitette be.
Ebbl az elnevezesbl alakult kesbb az erdelyi ,vajda meltosagnev. A szlav krnyezetre s a
gyulak csaladjanak tbbnyelvsegere mutat Zombor leanyainak neve is. Sarolt es Karold a
magyar elkelknel szokasos bolgar-trk neveket viseltek, s ezek Ieher, illetve Iekete
hlgyet jelentenek. A hlgy (v. Hgyesz `hlgyvadasz` helynevekkel) a menyet masik,
szinten Iinnugor eredet neve, s mar az ugor korszakban `menyasszony` ertelemben is
hasznaltak, talan mert a Ieleseget (a honIoglalas eltti magyarokrol szolo muzulman
tudositasok szerint) menyetpremekkel vasaroltak. Hogy Zombor gyulaIehervari udvaraban
szlavul es bolgar-trkl, st (Iinnugor) magyarul is tudtak, azt Saroltnak Thietmarnal
olvashato nevvaltozata: Beleknegini is bizonyitja. Thietmar a nevet `szep asszony`-nak
(pulchra domina) Iorditja, amibl az kvetkezik, hogy a bolgar-trk aldi `menyet` szonak
Iinnugor-magyar `menyasszony` ertelmezeserl is tudomasa volt, illetleg `urn, asszony`
ertelemben tolmacsoltak neki, mig a ,sar szonak bolgar-trk `Ieher` ertelmet adja vissza a
szlav ,bele szoval. Szlav nevet viselt Prokuj egyik Iia, Buja ( `vakmer`), bolgar-trkt a
masik, Bonyha ( `kis bika`, v. a nagyapa Zombor `bleny` nevevel ). Szlav eredetnek
latszik Doboka neve is, a dob `tlgy` szobol, magyar kicsinyitkepzvel, ami a magyarban
sem szokatlan nevadas (l. a Kalocsa nemzetseg egyik aganak Szil nevet, mely ugyancsak
szemelynevbl szarmazik). Ha a nev nyelvi szarmaztatasa helyes, akkor mindenesetre a szlav
nazalis 10. szazadi eltnese utan keletkezett, ami Erdely eszaki videkein az ezredIorduloig
mar vegbemehetett, klnben Domb(ka) Iormat varhatnank.
Ami Dobokanak es Prokuj gyulanak Istvan orszagegyesit trekveseihez valo klnbz
viszonyulasat illeti, jo okunk van Ieltetelezni, hogy a Marostol eszakra sem ertett mindenki
egyet Dobokaval, elssorban eppen Iia, Csanad nem, aki az vagy azonos nev leszarmazoi
nevet visel Ialvak (Szaszcsanad es Erdcsanad) helyzetebl kvetkeztethetleg egyebkent
is anyja, Karold reven a Marostol delre, Prokuj gyula tartomanyaban elt. A nagyobbik
Gellert-legenda tanusaga szerint elszr Istvan ellensegehez, 284.} Ajtonyhoz csatlakozott.
Ajtonyt trtenetirasunk eddig is a gyulakhoz kapcsolta, nevet egy Kolozsvartol nem messze
delre es Ialu is rzi. Velemenynk szerint volt az, aki Prokuj gyula elIogatasa utan a Maros
also Iolyasa menten, a tulajdonkeppeni Erdelyen kivl a csalad uralmat tovabbra is
Ienntartotta, s bizanci segitseggel ellenallt Istvannak. 1002 utan a bizanci Vidinben
keresztelkedett meg, es grg ritusu monostort is alapitott szekhelye, a mai Csanad helyen
allo Marosvar kzeleben. A kiraly megbizasabol 1008 krlre keltezhet tamadast inditott
ellene az akkor mar meghodolt (Prokuj) gyula, s csatlakozott hozza az Ajtonyt elarulo es a
kiralyi udvarba menekl Csanad is.
Bizanci segitseg nem erkezven, a kiralyi sereg Iegyverei es a bels arulas legyztek Ajtonyt,
aki eletevel Iizetett a gyulak idejetmult nallosaganak makacs vedelmezeseert. Csaladjanak
Istvan megkegyelmezett, es Csanad megyeben birtokaik egy reszet is megtarthattak, azon a
tajon, ahol kesbb a Maros-parti Ajtonymonostora Ieleplt. A gyzelem dicssegeert
verseng Csanad es Prokuj kzl az elbbi nyerte el a kiraly kegyet, es lett az Ajtony
terleten leteslt Csanad megye els, nevado ispanja, mint ahogy Anonymus elmondja, aki
tud ugyan Szent Istvannak Ajtony elleni hadjaratarol, de Gyulat ezzel kapcsolatban nem
emliti. Mve 11. Iejezeteben a Marostol a Dunaig (Orsovaig) terjed terlet honIoglalas kori
uranak a Vidinbl kunok segitsegevel jtt (tehat nyilvan bulgarnak tekintett) Gladot teszi
meg, majd hozzaIzi: ,az ivadekabol szletett Ajtony, akit azutan joval kesbb, Szent
Istvan idejeben Doboka Iia Csanad, a kiraly unokatestvere Maros melletti varaban meglt,
mivelhogy az emlitett kiralynak minden dologban ellene szeglt. Csanadnak az emlitett kiraly
a joszolgalatert Ieleseget adott, es neki ajandekozta Ajtony varat sszes tartozekaival
egyetemben. Ennek a varnak most is Csanad a neve. Anonymusnak Ajtonyrol es Csanadrol
szolo ertesleseit a nagyobb Gellert-legendaban megrztt hagyomanytol Iggetlennek kell
tekinteni, nemcsak Gyula nevenek mellzese miatt, hanem Iontos reszletelteresek miatt is. Igy
pl. a legendaban Ajtony csataban esik el, mig Anonymusnal varaban li meg Csanad; a
legendaban Csanad eredetileg Ajtony embere es pogany, ragalmaztatasa miatt menekl Istvan
kiralyhoz, aki megkeresztelteti es Ajtony ellen kldi, melleje advan (talan ellenrzesere)
Gyulat, mig Anonymusnal Csanad multjarol nem all egyeb, mint hogy Doboka Iia es Szent
Istvan unokaccse.
uerIurti Bruno 1008-ban mar ugy tudta, hogy a ,Iekete magyarokat Iegyverrel
megteritettek. Istvan egyesitett Magyarorszaganak hatara Bizanc Iele a Deli-Karpatoknal es a
Dunanal allapodott meg. Egesz Erdely a magyar kiraly uralma ala kerlt.
285.} ,3":%&3 B:">!4&$, !"#$%&D!*
Istvan kiraly hatalomatvetele utan a Nagy-Szamos es a Maros kzen mint lattuk
varmegyeket szervezett, melyek egyben esperesi kerletek is voltak. Prokuj gyulanak a
Marostol delre es tartomanya mint Iegyverrel hoditott orszagresz teljes egeszeben kiralyi
birtok lett. Szent Istvan az ,sgeszta 14. szazadi valtozata (SRH I. 316) szerint a gyula
elIogatasa utan ,oda behelyezte Zoltan nev szepapjat (proavus), aki azutan azokon az erdelyi
reszeken rks lett, s akit ezert kznsegesen Erdelvi (Erdeelui) Zoltannak hivnak. Ez
pedig igen regi ember volt, aki a szent kiraly idejeig elelt, s ezert akarta, hogy gazdag
nemzetek Iltt legyen. Nevet az Olt-kanyarban ket Zoltan Ialu, Ikent pedig a
Zoltangyepjenek mondott erdites tartotta Ienn. Terlete kezdetben egyetlen hatalmas
,Feher tartomanyt kepezett, melynek elen a kls magyarorszagi nagyurak kzl kinevezett,
tbbnyire a kiraly krnyezeteben tartozkodo vajda allt, aki 1111-ben es 1113-ban mint
,Mercurius princeps ultrasilvanus tnik Iel, es nyilvan azonos az 1097-ben szerepl
,Mercurio comes Bellegratae-val, tehat a Iehervari ispan cimet is viselte. A ,vajda (latinul:
voivoda) elnevezes az oklevelekben csak a 12. szazad legvegen tnik Iel, azeltt 1177-ben,
illetve 1183-ban Iehervari ispankent szerepel. A vajdat meg ket izben (1200, 1201) emlitik
egyben Iehervari ispannak, azutan csak vajdanak nevezik. Miutan nem egy esetben egy
szemely tbb ispansagot is viselhetett, 1214-ben veletlenl elIordult, hogy Kan nembeli
Gyula vajda 1214-ben egyben szolnoki ispan is volt. Ez nem jelentette Erdely kzigazgatasi
egysegesiteset, mert mint elzleg pl. 1201-ben ugyanazon Gyula vajda es Iehervari ispan
mellett Marton szolnoki ispan is szerepel, kesbb viszont, pl. 1220-ban ket kln szemely a
vajda es a szolnoki ispan. Mikor II. Andras kiraly 1227-ben Iianak, a kesbbi IV. Belanak
iIjabb kiralyi cimmel Erdely kormanyzasat atengedte, a Tiszaig terjed osztatlan Szolnok
megye, mely Erdely eszaki savjat is magaba zarta, kivl maradt Bela terleti hataskren, s a
szolnoki ispan mindig Andras, az erdelyi vajda pedig mindig Bela okleveleinek zaradekaban
szerepel.
Ekkorra viszont eltnnek a meltosagnevsorokbol az addig tbbszr emlitett dobokai (1164) es
kolozsi (1177, 1183, 1201, mindharom esetben kln Iehervari ispannal, ill. vajdaval egytt)
ispanok, akik azutan Iokozatosan a vajda alarendeltjeive valtak. Mar Ildrajzi Iekvesenel
Iogva is legkorabban Torda megye kerlt a vajda Iennhatosaga ala, mert bar varat mar 1075-
ben emlitik, ispanja (lehet, hogy csak veletlenl) egyszer sem szerepel kiralyi oklevel
zaradekaban. A dobokai es kolozsi ispanok viszont a 13. szazad elejeig egyenranguak voltak a
Iehervari ispansagot is visel vajdaval. Erdely egesz terletenek vajdai igazgatas ala jutasa
1263-ban Iejezdtt be a vajdai es szolnoki ispani tisztseg vegleges egyesitesevel. Ezutan a
kzben letrejtt Kkll (varat mar 1177-ben, ispanjat 1214-ben emlitik) es Hunyad, majd a
286.} klnvalt Bels-Szolnok megyekevel egytt a het erdelyi megyesispan a vajdanak volt
alarendelve.
Az, hogy a del-erdelyi terletet kormanyzo vajda Iennhatosaga csak a 13. szazadban terjedt ki
a Marostol eszakra, elssorban annak tulajdonithato, hogy a honIoglalo nemzetsegek
leszarmazottainak es a nagyIejedelemtl, illetve a kiralytol kzvetlenl Igg nepessegnek
eredetileg klnbz jogrendje Eszak-Erdelyben is csak Iokozatosan egyenlitdtt ki a kiralyi
megyerendszer keretei kztt. Id kellett ahhoz, hogy a Marostol eszakra Iennmarado
nemzetsegek elkel tagjai sszeolvadjanak a kiralyi tisztviselk Iels retegevel. Ez
utobbinak els sorait a bels udvari szolgalatot teljesit hivatalnokok (udvarispan: comes
palatii, udvarbiro: comes vagy iudex curiae, tarnokmester: magister tavernicorum stb.) es a
megyeket kormanyzo ispanok kepviseltek, utanuk kvetkeztek a megyei varak katonai es
gazdasagi vezetesevel megbizott varjobbagyok (iobagiones castri), akik kzl a varnagyok
(castellani), az ispanok biroi helyettesei, az udvarbirak (comites curiae), a kisebb-nagyobb
katonai csapategysegek (tized, szazad: decurionatus, centurionatus) parancsnokai s mas
biraskodasi, rendeszeti, katonai es gazdasagi tisztviselk kerltek ki. A kiralyi nepek szeles
retegeit szlav slakokbol lett, de magyarokkal is szaporodo udvarnokok (udvornici) es a
mezgazdasagi es karbantartasi munkalatokat vegz magyar es szlav varnep (castrenses,
civiles) alkottak. Ezek szolgalatukhoz ktttek voltak, ellentetben a szinten gazdasagi
tevekenyseget kiIejt, de kivaltsagokat elvez, a 12. szazadtol klIldrl bevandorolt
vendegekkel (hospites). A maganbirtokokon uruk termeleszkzeivel dolgozo, tle
szemelyileg Igg valodi rabszolgak (magyarul in-ek) is eltek, ezek nagy resze a 12. szazad
Iolyaman nalloan gazdalkodo, de urahoz kttt ,libertinus lett.
A kiralyi varak krl szervezett varmegyek igazgatasi kerletek voltak, melyeknek terleten
sIoglalok es jvevenyek, szabad birtokosok es szolganepek egyarant az ispan, illetve a vajda
katonai es biroi Iennhatosaga ala tartoztak. A varak kzvetlen szolgalatara rendelt nepessegtl
huzott jvedelmek es szolgaltatasok harmada az ispant illette, aki ugyan (tbbnyire Erdelyen
kivl) maganbirtokkal is rendelkezett, de vagyonosodasanak legIbb Iorrasa az ispani harmad
volt. A megyesispanok alol csak a kiralyi udvarhelyek voltak kiveve, ezeknek nepe es
jvedelme Ielett kln tisztviselk altal kzvetlenl a kiraly rendelkezett. Mint egesz
Magyarorszagon, ugy Erdelyben is voltak a kiraly, ill. a kiralyn szamara Ienntartott birtokok,
egy-egy udvarhellyel kzpontjukban. Mivel kesbb vagy eladomanyoztak ket vagy
kivaltsagos telepesekhez kerltek, a korai szazadok Iorrashianya miatt Erdelyben keves
nyomuk maradt. Kiralyni birtok volt a Marostol delre a Gizella kiralyne altal a bakonybeli
apatnak adott (Magyar)lapad es mellette az 1177-ben eladomanyozott Asszonynepe, tovabba
a kesbb szinten eladomanyozott (Sajo)udvarhely, s a szekelyek kesbbi Ihelye,
(Szekely)udvarhely is.
287.} A kiralyi es varbirtokok katonaskodo, kezmves es Ildmvel nepelemei termeszetesen
nemcsak az erdelyi magyar honIoglalo nemzetsegek kiralyi szolgalatot vallalo tagjai kzl
vagy a szlav slakossagbol kerltek ki, hanem Magyarorszag mas videkeirl is hozott a
kzponti hatalom Erdelybe olyan megbizhato telepeseket, akiket Iel lehetett hasznalni a
kiralyi hatalom biztositasara. Itt elssorban azokra a magyarokra gondolunk, akik a kiralysag
megalapitasaval jelentseget vesztett trzsi szervezet Ielbomlasa utan boldogulasukat a kiraly
szolgalataban kerestek. Ilyen trzstredekeket hasznalt Iel Istvan kiraly birtokai es a
varmegyek szervezesenel az orszag egesz terleten, s igy kerltek Erdelybe, a Szamos
vlgyebe a Jen es Keszi trzsbl, a Maros jobb partjara pedig a Megyer trzsbl kivalt
csoportok, melyeknek emleket az e harom trzsnevbl kepzett Ientebb mar emlitett harom
helynev rzi. Termeszetesen a kiralyi hatalom altal Erdelybe telepitett magyar elemeket nem
korlatozhatjuk e harom Ialu lakossagara, mert ilyenek ketsegkivl mas magyar Ialvak
alapitasaban is reszt vettek, melyeknek neve azonban nem arulja el a telepesek akkorra mar
Ieledesbe is merlt trzsi hovatartozasat. A terletnek belterjesebb gazdasagi kihasznalasat
meggyorsitotta Szent Istvan kiralynak az a rendelete, hogy legalabb minden tiz Ialu kteles
egy templomot epiteni. A szazad vegen Szent Laszlo kiraly eltiltotta a Ialvak lakossagat attol,
hogy a templomtol tulsagosan messze kltzzek, a temetkezest pedig a templom kzvetlen
kzelebe rendelte, hogy a pogany szertartasok tovabbelesenek veget vessen.
A birtokviszonyok es a nepesseg szervezeti keretei Erdelyben is az egesz Magyarorszagon
kialakult rendszerhez igazodtak. A 13. szazad elejen keszlt varadi tzesvasproba-lajstrom,
mely az istenitelethez Iolyamodok pereinek kimenetelet jegyzi Iel, bseges adatokat szolgaltat
az erdelyi megyek szervezetere es a tarsadalmi retegek helyzetere vonatkozolag, vilagosan
tanusitva, hogy Erdely megyekre tagolt terlete minden eszrevehet sajatos szinezet nelkl,
ha talan lassabban is, az altalanos magyar Iejldesbe illeszkedett bele. Feltetelezzk, hogy a
kiralyi megyeszervezet elkel es kzrend nepei kzt, klnsen eleinte, jelents szamban
voltak nem magyar etnikumu elemek, hiszen a nemzetsegek altal meg nem szallt terletek
lakossaga reszben szlav volt. A magyar szambeli Ileny azonban a szabad magyaroknak
kiralyi szolgalatba lepese reven hamarosan ervenyeslt; a 13. szazadbol eleg szep szamban
rank maradt varjobbagy- es varszolganevek Erdelyben is e retegek alapveten magyar
etnikumarol tanuskodnak. A ketIele, nemzetsegi es kiralyi tarsadalom elkelinek keveredese
az elbbieknek kiralyi szolgalatba allasaval szinten megindult, s a ,nemes gyjtIogalom a
13. szazadban mar mindazokra kiterjedt, akik akar sIoglalo eldeik, akar kiralyi adomany
reven szabad birtokosoknak mondhattak magukat.
Az Aranyostol es a Marostol delre azonban nemileg maskent alakultak a viszonyok. Itt a
vajda ala tartozo megyei tipusu szervezet csak a ket Kkll 288.} also Iolyasa menten es a
Maros partjain GyulaIehervar krl jtt letre, mely kesbb Feher, Hunyad es Kkll
varmegyekre tagolodott. Ide mar trzsi helynevet magaval hozo katonaelem nem is jutott, s a
varakhoz szolgalo nepelemekbl is csak kevesnek (Bocsar, Haro, azaz poharnok es szakacs)
maradt helynevi nyoma. A gyulak uralma idejen ide tmrlt Erdely szlav lakossaganak
zme, s itt, valamint az sIoglalo nemzetsegek szallasterletetl eszakkeletre, ugyancsak
szlav, bar gyerebben lakott videkekre telepltek be kls magyarorszagi nagyurak, a vilagi
nagybirtokossag els erdelyi kepviseli a 13. szazad elejen. Ez mar egesz Magyarorszagon a
kiralyi varmegyek Ielbomlasanak es szetadomanyozasanak korszaka volt, hullamai Erdelyt is
elertek. Elssorban a kls Magyarorszagrol szarmazo, Erdelyben Ihivatalt visel
arisztokracia szerzett itt adomanybirtokokat. A legkorabbi ismert adomanyt III. Belatol a
ass es Aczel csaladok se nyerte. A Ielvideki Kacsik nembeli Mihaly erdelyi vajdasaga
idejen (12091212) testverevel, Simon bannal (1215-ben vajda) egytt Kolozs megye keleti
Ieleben kapott nagy kiterjedes Ildeket. Ezeknek egy reszet azonban Simon ban htlensege
miatt 1228-ban Tomaj nembeli Denes tarnokmester, kesbb (123334) vajda nyerte el, aki igy
nemzetsege erdelyi aganak, a BanIIy csaladnak megalapitoja lett. A dunantuli Kan nemzetseg
tagja, Gyula, bizonyara szinten erdelyi vajdasaga idejen (1201 es 1214) jutott Kkll menti
birtokaihoz. Tartomanyuri hatalmat a vajdak azonban nem epithettek ki Erdelyben a 13.
szazad vegeig, mert tisztsegket csak rvid idre, 14 evre birtak. Az 12021209 kzt
vajdasagot viselt Korlat Iia Benedek is 12061207-ben masnak adta at tisztseget, 1212 es
1226 kzt pedig evente valtottak egymast a vajdak. Igy mas kls magyarorszagi csaladok is
kaphattak birtokot Erdelyben. A Kacsik-uradalmak szomszedsagaban mar 1228 eltt
birtokolta a kiterjedt tekei dominiumot a Irancia eredet Kkenyes-Radnot nembeli Kkenyes
ispan, akinek eredetileg Nograd megyeben voltak birtokai. A 13. szazad masodik Ieleben
tnnek Iel Erdelyben a szinten kivlrl beszarmazott Becse-Gergely, Akos es Hermany
nemzetsegek. A Becse-Gergely nemzetseg, melybl Erdely trtenelmeben nagy szerepet
jatszo harom csalad, a Bethlen, az ApaIi es Somkereki Erdelyi agazott ki, a Nagy-Szamos es a
Kkllk menten jutott birtokokhoz, az Akos nemzetseg Thoroczkai aga Torda megyeben,
Illyei es Folti agai pedig Hunyad megyeben a Maros eszaki partjan birtokoltak. Ez utobbiak
kzeleben a kesbb szamos kisnemesi csaladra szakadt Hermany nemzetseg kapott birtokot.
A Hermany nembeli LackIi csalad a 14. szazadban az orszag legelkelbb csaladjai kze
emelkedett, es evtizedeken keresztl Erdely sorsanak is iranyito tenyezje volt.
Ha ezeket a korai keletkezes maganbirtoktesteket terkepre vetitjk, azonnal szembetnik
periIerikus Iekvesk; mind az erds hegyvidek labanal helyezkednek el. Nyilvanvalo tehat,
hogy a kiraly a megadomanyozott Iuraknak szerepet szant a gyerebben lakott erdelyi
terletek benepesitese 289.} teren, amit eddig a kiralyi ispanok vegeztek es iranyitottak. Az uj
birtokosok mar sajat erdekkben is teljesitettek ezt a Ieladatot, s telepitesi tevekenysegk
nyoman az uj Ialvaknak egesz sora keletkezett. Valoszin, hogy Magyarorszag mas videkein
Iekv si birtokaikrol hoztak magyar telepeseket, ezek azonban csak az uradalmi kzpontok,
a vlgyi Ialvak benepesitesere voltak elegendk, a lakatlanul maradt terletekre a tatarjaras
neppusztitasai utan idegen: nemet, roman es orosz bevandorlokat hivtak.
A kiralyi var- es birtokszervezet, valamint a korai maganbirtokok keretein bell a legeltetesre
alkalmas aljnvenyzet nelkli ,Iekete, bkk- es Ienyerdk hataraig egy viszonylag zart,
korai es kesbbi szlav Ioltokkal es nemet nepszigetekkel tarkitott, zmeben azonban magyar
etnikumu teleplesi terlet jtt letre a 13. szazad kzepere Erdelyben, mely a korai tipusu
magyar helynevek terkepre vetitese mellett, ha hezagosan is, a kisszamu okleveles adatokbol
szinten kimutathato. Eszakon a Nagy-Szamos es az egyeslt Szamos vlgyet mely
lenyegeben ma is nyelvhatar tarthatjuk a kzepkori magyar teleplesi terlet hataranak; Des
varosat es Desakna sobanyajat 13. szazad eleji oklevelek emlitik. Kelet Iele a 12. szazad
vegen a magyar terjeszkedes biztosan elerte mar a Sajo vlgyet, amit Sajoszentandras magyar
Ialunak III. Bela kiraly (11721196) egyik kzelebbi keltezest nelklz okleveleben valo
elIordulasa bizonyit. Innen delkeletre, a Maros attresenel 1228-ban mar oklevelesen is
emlitik Vecs varat s mellette Lver es Magyaro Ialvakat, ezek ma is az erdelyi magyar
neptmb eszakkeleti vegpontjai.
Delkeleten a 12. szazad vegen a magyarsag mar az Olt-kanyarig ert, amint azt 13. szazad eleji
oklevelekben szerepl magyar Ialunevek (Halmagy, Saros, Baranykut, Heviz, Sarkany, Barot
stb.) is bizonyitjak. Delnyugaton a mai Szaszvaros es Szaszsebes magyar eredet neveit
emlitik 1224-ben, de a magyar teleples akkorra mar regen benyomult a kesbbi Hunyad
megye belsejebe, a Sztrigy vlgyebe is. A magyarsag nyugaton is mindentt az sszeIgg
bkkerdk hataraig terjeszkedett ki, eszaknyugaton az erdhatarhoz kzel es Gyalu es
Eskll Ialuk neveit emliti Anonymus. A Maros jobb partjan 1206-ban Magyarigen, akkor
szasz, de nevebl kvetkeztethetleg elbb magyar lakossagu, 1219-ben pedig Miriszlo krl
kesbb is magyar lakossagu Ialvakrol hallunk. Az igy krlhatarolt terleten, mely a szeleken
Iekv, ma is aranylag gyeren lakott erdvidekek kivetelevel ugyszolvan az egesz Erdelyt
magaban Ioglalja, a 12. szazad kzepeig sszeIgg magyar neptmb elt, melynek szegelyen
a szlav elemek akkor mar kzel lehettek a beolvadashoz.
A bkk- es Ienyerdk zonajat kiveve, mindentt sr egymasutanban sorakoztak mar a 12.
szazad vegen a magyar telepek, ugyhogy nyugodtan allithatjuk: az Erdelyi-medence
belsejeben a ma is meglev Ialvak a 13. szazadra mar tekintelyes tbbsegkben kialakultak.
Nehany proba knnyen meggyz ennek az allitasnak az igazsagarol. 1177-ben az Also-Feher
megyei Asszonynepe Ialu krl mar allottak mindazok a teleplesek, melyek ma is 290.}
krnyezik (Magyarbenye, Kisakna, Vadverem akkor Szokmand neven , Magyarlapad,
Fugad, Haporton, Olahtordos). SzaszIldn egy 1206-bol szarmazo oklevel Ielsorolja VoldorI
(KozdI) Ialu szomszedjait (Lebnek, Kobor, Felmer, Saros, Reten, Baranykut), ez a reszben
magyar, reszben nemet nev het Ialu maig hataros egymassal, kzttk azota sem keletkezett
uj teleples. Mindez nem jelenthet kevesebbet, mint azt, hogy a szoban Iorgo videkeken a
teleples mar a 12. szazad vegere elnyerte vegs kereteit, a Ialuhatarok kialakultak. A
Iorrasanyag rendkivli szegenysege ellenere (a birtokviszonyok irasbeli rgzitese egesz
Magyarorszagon csak a 12. szazad vegevel indul meg rendszeresen) lehetne meg nehany
peldat Ielhozni a 13. szazad eleji erdelyi Ialusrsegre, de a Ient ismertetett ket krnyek
teleplesi viszonyai magukban is elegend tampontot nyujtanak arra, hogy a szomszedos
terleteken is legalabb hasonlo teleplesi srseget Ieltetelezznk.

24. terkep. Erdelvi magvar teleplesek a 13. s:a:ad k:epen a helvnevek alapfan
291.} De hogyan erhette el a magyar teleples az Olt partjat, es hogyan kerlhettek nemetek a
Kkllk kzeps Iolyasahoz, ha a vajda Iennhatosaga alatti korai Feher megye magvat a
Kkll-torkolat krl kell Ieltetelezni Erre a kerdesre csak a megyeszervezettl klnbz
hatarrvideki szervezet letrejttenek, a szekelyek, a szaszok es a romanok
teleplestrtenetenek ismereteben lehet Ielelni.
- +.$,!%&!, !"#$%&D!*
Erdely deli es keleti hatarvidekeinek benepesiteseben a szekelyek magyar trzse jatszotta a
Iszerepet. A 11. szazadi kronika, illetleg a belle egymastol Iggetlenl merit Anonymus
es a kesei kronikak egyarant azt valljak a szekelyekrl, hogy a Karpat-medencebe erkez
magyarsag mar itt talalta ket mint Attila nepenek, tehat a hunoknak Iennmaradt tredeket.
Az egesz kzepkoron at mint a magyarsagtol klnbz, de vele rokon, nallo etnikumot
(natio Siculica) emlegetik ket, s hogy valoban valamely, a magyarsaghoz csatlakozott,
trks nomad lovas vezet reteggel biro trzset kell latnunk bennk, azt igazolni latszik az
oguz-trkk nemzetsegi szervezetenek megIelel katonai es tarsadalmi beosztasuk (hat
tisztsegvisel nemzetseg s ezeken bell 44 ag), tovabba knnylovas harcmodoruk, melyet
kronikaink tanusaga szerint meg akkor is megriztek, mikor a magyar hadsereg zme mar a
nyugati, nehezlovas lovagi hadviselesre tert at. Ezek az adatok megersiteni latszanak a 11.
szazadi hagyomanyt, de mas krlmenyek ovatossagra intenek.
Eddigi tudasunk szerint ugyanis a magyarsag az egyetlen trks szervezet nep, melynek
olyan jelents Iinnugor eredet alapretege volt, hogy az a maga nyelvet a trk nyelv rovasara
ervenyesitve, az egesz nepkzsseget ha nagyszamu trk eredet klcsnszo
megmaradasaval is Iinnugor nyelvve tehette. Marpedig a szekelyek, miota erre csak
adataink vannak, ugyanazt a Iinnugor eredet nyelvet beszeltek, mint a magyarok. Nemcsak
minden nev, mellyel az altaluk megszallt terletek Ildrajzi egysegeit elneveztek, hanem
tarsadalmi szervezetk alapegysegeinek, a nemzetsegeknek es az agaknak a nevei is magyar
eredetek. Abban az eredetileg trk nyelv szvegek rgzitesere szolgalo, kzep-azsiai
eredet, rovasirasos abeceben, melyet a szekelyek meg a kzepkor vegen is hasznaltak, a 37
betjel kzt 21 otrk, 3 ogrg es 3 glagolita eredet, az utobbiak kzt talaljuk az I, h, ly es c
hangok jelzeset, amelyeknek megIelel hang a trk nyelvekben nincs, ellenben megvan a
Iinnugor magyarban.
Ketsegtelen tehat, hogy a szekelyseg, ha mar eredetileg is nem magyar nyelv volt, trk
anyanyelvet koran Ielcserelte a magyarral. Ilyen teljes elmagyarosodasra pedig (a szekely
tajnyelvben nincs tbb honIoglalas eltti bolgar-trk eredet szo, mint a magyar nyelvben
altalaban) aligha nyilt volna 292.} mod Erdelyben, ahol a deli es keleti hatarvideken megszallt
szekelyseg csak eszaki es nyugati iranyban erintkezett magyar tmegekkel. Amennyiben
viszont mar a magyar honIoglalaskor nem eltek volna Erdelyben, ugy betelepedesket semmi
esetre sem tehetjk a 11. szazad elejenel kesbbre, mert ha a 11. szazad Iolyaman nem a
kzponti Iejldestl tavol, a magyar nepterlet keleti hataran eltek volna, eppen ugy
szettelepltek volna, mint a honIoglalo het magyar trzs harcosai. A szekelyeknel a
magyarsag tbbi reszetl elteren a nemzetsegek nemcsak birtokjogi szerepket riztek
meg, hanem azt a kzigazgatasi es biraskodasi intezmenyekben Iormat lt kzjogi
kapcsolatot is, mely az egyes nemzetsegeket politikai egysegbe kovacsolva tartotta az egesz
kzepkoron keresztl, st Iormailag egeszen 1848-ig.
Ezek az egymasnak ellentmondo tenyek megosztottak a tudomanyos kzvelemenyt, s ami a
szekelyek eredetet es Erdelybe kltzeset illeti, napjainkig ket klnbz nezet kzd
egymassal anelkl, hogy barmelyik is egyeduralomra juthatott volna. A regeszek es velk
egytt a trteneszek egy resze azt tartja, hogy a szekelyek eredetileg is magyar, vagy
legalabbis azzal igen kzeli rokonsagban allo onogur-bolgar neptrzs voltak, s az avarok
(akiket a kortars europai kzvelemeny, st sajat politikai tudatuk is a hunokkal azonositott:
innen a szekely hunhagyomany) sodortak ket magukkal a Karpat-medencebe, ahol
nepisegket a magyar honIoglalasig megriztek. Ennek az elmeletnek egy ujabban
kidolgozott valtozata szerint a 7. szazad vege Iele magyarok (s velk egytt a szekelyek)
kltztek az avarok kze a Karpat-medencebe, uj, diszitmotivumairol ,griIIes-indas stilus-
nak nevezett mveszi IelIogast hozva magukkal.
A magyar nyelveszek nagy resze s az eredmenyeikre epit trteneszek szerint viszont a
szekelyek trk eredet es kulturaju neptrzse meg a honIoglalas eltt csatlakozott a
magyarsaghoz, es a Karpat-medencebe mar tbbe-kevesbe elmagyarosodva, a tbbi magyar
trzzsel egyidben, tehat a 9. szazad vegen erkezett. Egy idben a pontusi sztyeppen a
magyarokkal egytt elt ,eszkil bolgarokban kerestek a szekelyek seit, kesbb az etimologia
helyesseget tamadtak, napjainkban megint vannak vedelmezi.
Hasonlokeppen megoszlanak a velemenyek a szekelyek Erdelybe kltzesenek korat illetleg
is. Ebben a vonatkozasban Iigyelemre melto krlmeny az, hogy szekely telepek nemcsak
Erdelyben, hanem Magyarorszag deli, nyugati es eszaki hatarvidekein s Bihar megyeben,
Nagyvarad krnyeken is voltak, ha az erdelyi szekely tmbhz merten ezek kis
szorvanyoknak minsithetk is. Ismerve a keleti nomad nepeknek azt a szokasat, hogy az
ujonnan csatlakozott trzseknek az elved szerepet kellett vallalniok (a szekelyseg valoban
meg a 15. szazadban is a magyar hadsereg el-, illetleg hatvedjet kepezte), tovabba
Iigyelembe veve az emlitett magyarorszagi szekely telepek Ildrajzi elhelyezkedeset, a
magyar trtenetiras arra a mindinkabb tert 293.} hodito kvetkeztetesre jutott, hogy a
szekelyek zme valoszinleg Bihar megyeben elt, ahol Erdelyt nem tekintve helynevi es
irott adatok alapjan a 13. szazadot megelzen a legnagyobb merv szekely megszallast lehet
Ieltetelezni. A 11. szazad elejen Erdelybe kltztek, hogy ott tegyenek eleget hatarri
ktelezettsegknek.
Biborbanszletett Konstantin Ieljegyezte azt a hagyomanyt, hogy a kazarok egy Iellazadt
nepresze, a kabarok harom trzse a magyarokhoz csatlakozott. Anonymus Bihar videket, mint
lattuk, kazar lakossagunak mondja, st azt is elbeszeli, hogy a kazar vezer, Menmarot leanyat
Arpad vezer legkisebb Iia, Zolta Ielesegl vette, s aposa orszagat rklte. Ha szabad ezt a
hagyomanyt ,Erdelvi Zoltan, Szent Istvan els vajdaja nevevel kapcsolatba hozni, akkor a
szekelyeket leginkabb a kabarokkal (kazarokkal) lehet azonositani, akikrl Biborbanszletett
Konstantin a 10. szazad kzepen meg azt allitja, hogy ketnyelvek, (bolgar-trk)
anyanyelvk mellett a magyarok (Iinnugor) nyelvet is beszelik. Bihari idzesk teljes
elmagyarosodasukat is megmagyarazna. ,Erdelvi Zoltan vezetesevel mar mint magyar
nyelv nep erkeztek a gyula volt tartomanyaba, es telepltek meg a Maros es az Olt kztt.
Anyaszekk, Telegd neve, melyrl egyik nemzetsegket is neveztek, a Bihar megyei Telegd
helysegnevre utal vissza. De Biharbol hozott nemzetsegnev lehet az Abrany es a Jen is.
Barmelyik velemeny jutna is ujabb bizonyitekok segitsegevel gyzelemre a szekelyek
eredetenek kerdeseben, abban nem lehet ketelkedni, hogy a szekelyseg zme legalabb a 11.
szazad eleje ota lakja Erdelyt, es els erdelyi szallasterletei a Marostol delre, a deli es keleti
hatarhegyseg labaig huzodva terltek el. A mai szekely teleplesi terlet nem Ielel meg az
eredeti elhelyezkedesnek, mert a Haromszeki-medencebe csak a 13. szazadban kerltek
szekelyek, addig viszont a kesbb szaszok lakta del-erdelyi hatarvidekre is kiterjeszkedtek.
Bizonyitja ezt az ujkorban Haromszek kzigazgatasi egysegebe sszeIoglalt harom ,szek-
nek nevezett kerlet, a sepsi (azaz: sebesi), kezdi es orbai neve. Mindharom egy-egy
helynevre utal, ilyen nev Ialuk azonban a szoban Iorgo szekek terleten nincsenek,
megtalalhatok viszont nyugatabbra, ott, ahol a 13. szazad ota szaszok laknak. Ezek:
(Szasz)sebes, (Szasz)orbo es (Szasz)kezd. Az elsrl es krnyekerl oklevelesen tudjuk, hogy
mieltt II. Andras kiraly 1224-ben a szaszoknak adomanyozta, a szekelyeke volt,
kvetkezleg a masik kettnek neve is az eredeti szekely lakossag emleket rzi. Ugyancsak
szekely terlet volt a mai Medgyes videke is, ahova csak a 13. szazad masodik Ieleben
kltztek a keletre nyomulo szekelyseg helyebe szaszok, amint azt a szekelyek Ile kinevezett
kiralyi Itisztviselnek, a szekely ispannak itt meg sokaig gyakorolt hivatali hataskre
bizonyitja. Az egyik szekely nemzetseg neve Medgyes, eredeti telepleskre utalhat.
294.} Ezek szerint tehat a szekely nepterlet a 13. szazad eltt a mai Szaszvarostol (ahol
szinten vannak helynevi nyomai a szekely slakossagnak) hosszu savban huzodott kelet Iele
az Olt-kanyarig, eszak Iele pedig a Marosig terjedt.
Nyugat es eszak Iele a szekelyek kzvetlenl erintkeztek a Maros-vlgyi magyarsaggal, mig
del es kelet Iele az Olt jobb partjat es a Kkllk meg a Maros Iels Iolyasanak videket
szalltak meg. A Barcasagban valoszinleg mar ott talaltak a korai beseny hatarrket.
Ezekkel egytt vedelmeztek a deli es keleti hatarokat, ahol a Karpatok szorosainak rzesere a
kiralyi hatalom Ildvarakat emeltetett (Salgo, a mai Szaszcsor melletti Petervar, Talmacs,
Halmagy, Miklosvar, Balvanyos, Grgeny, Vecs). E varak regiseget mutatja, hogy kerletk a
hozzajuk tartozo Ialvakkal azutan is, hogy krnyekkn szekelyek, illetleg szaszok
telepedtek le kiralyi terlet maradt, s kzigazgatasilag Feher, illetve Torda megyehez
csatoltak mint a megye zart terleti egysegen kivl es, szekely es szasz jogallasu teleplesek
kze ekelt szigeteket.
A szekely tarsadalom szervezete az egesz kzepkoron at lenyegeben azonos volt azzal a
bolgar-trk nepekre jellemz szervezettel, melyben Szent Istvan reIormjai eltt az egesz
magyarsag elt. Mindssze a Ielsbb politikai iranyitas kerlt at a kiraly altal kinevezett
Itisztvisel, a szekely ispan kezebe. Mig a magyar nemzetsegIk politikai szerepe azaltal
sznt meg, hogy a biraskodas es a katonai vezetes a kiraly, illetve annak kinevezett
tisztviseli hataskrebe kerlt, a szekelyeknel a helyi tisztviselk tovabbra is a tarsadalom
autonomiajanak kepviseli maradtak. A 6 nem es nemenkent 4 ag szigoruan meghatarozott
sorrendjeben evenkent mas es mas szemely tlttte be a nemzetsegi biro (iudex) es a hadnagy
(capitaneus) tisztseget. Mivel a tisztsegek nehany elkel csaladon bell rkletesek voltak, s
jelentekeny anyagi jvedelemmel, tovabba a kzs nemzetsegi vagyonbol tbbszrs
reszesedessel jartak egytt, a szekely tarsadalmon bell vagyoni retegzdes keletkezett.
Szekely es szekely kzt azonban Ieudalis Igges megsem allt Ienn, mindnyajan ugyanabban a
kesbb ,nemesi-nek elismert szabadsagban reszesltek, melynek Ieltetele a szarmazas,
ismervei pedig a szemelyes hadba szallas joga es ktelessege s a kzs Ildbl valo
meltanyos reszesedes voltak.
A magyarsagon bell ketsegtelenl a szekelyseg rizte meg legtovabb a legelvalto
pasztorkodas gazdasagi rendszeret. Eleinte loval (mint a sztyeppen a bolgar-trkk), de meg
a 13. szazadban is csak allatallomanyuk utan, termeszetben adoztak (,krstes), s ez az
egyebkent is csak klnleges alkalmakkor (a kiraly koronazasa, lakodalma es elsszltt Iia
szletese alkalmaval) esedekes, ajandekszamba men tartozas a kzepkorban egyedli adojuk
maradt.
Ehhez kepest a szekely hadsereg is knnylovassagbol allott meg akkor is, mikor mar a
magyar katonasag zmet nehez pancelos lovasok alkottak. Az ,sgeszta 12. szazadi
Iolytatasa egykoru emleket tartotta Ienn az ellenseget 295.} meglepetesszer, villamgyors
rohamokkal nyugtalanito es szinlelt megIutamodassal trbe csalo, sajatos nomad
harcmodoruknak, melyet jellemzen maga a kronikairo sem ertett meg, s a nehez pancelosok
szilard helytallasahoz szokott szemevel gyavasagnak latott. A szemelyes hadba szallas
rendszere mellett termeszetesen meg akkor is Ienn kellett tartani a knnylovassagot, mikor a
tulnyomoan pasztorkodo eletIorma a Ildmveles terhoditasaval hatterbe kezdett szorulni,
mert a pancelos Iegyverzetenek beszerzese olyan anyagi megterhelest jelentett, melyet mas,
mint birtokos nemesember, nem viselhetett. A szekelyek pedig a 12. szazad kzepen
bekvetkezett erdelyi ujjarendezes kvetkezteben a pasztorkodo eletmod Iolytatasahoz
szkseges terlet nagy reszet elveszitve, egyre inkabb zmkben ketkezi munkajuk utan el,
sajat haznepk munkaerejere utalt Ildmvel kisbirtokosokka valtak.
- +.:+.9, D!(!%!<F%$+! $+ - #$%3 8-(:"B$#!%!>
:(+.!"B!.$+!
A Magyar Kiralysag Iennallasanak els masIel evszazada alatt Erdely politikai jelentsege
hatterbe szorult. A nemet es lengyel hatalmi terjeszkedessel sikerrel megkzd magyar
kiralyok a 11. szazad vege ota minden Iigyelmket az Adriahoz vezet ut megszerzesere
Iorditottak. Horvatorszag es Dalmacia bekebelezese utan viszont Velence es Bizanc
erdekeivel kerltek ellentetbe, s a 12. szazad els haromnegyed reszet kitlt harcokba
bonyolodtak, melyek egyre inkabb kezdtek Erdelyt is erinteni.
Erdely hatarain tulra a magyarok nyomaban a besenyk, majd az uzok nyomultak, harcias
nomad lovas nepek, melyek allando becsapasokkal nyugtalanitottak szomszedaikat, kztk
neha, pl. Szent Istvan idejen, Magyarorszagot is. 1068-ban nagy ervel trtek be eszakkelet
Iell, s a Meszesi-kapun athatolva az egesz Nyirseget Bihar varaig elpusztitottak. Salamon
kiraly azonban seregevel a Lapos es a Szamos vlgyen at visszavonulo csapataik ele kerlt, s
unokaccse, a kesbbi Szent Laszlo kiraly vitezsege reven sikerlt ket a Szolnok megyei
Kerles Ialu mellett szetvernie. A kijevi Russzal es a rokon nomad nepekkel Iolytatott
harcokban azonban a besenyk Ielrldtek, s maradekaik a 11. szazadban reszben a Balkanra,
reszben Magyarorszagra telepltek.
Az erdelyi hatart azonban mar a 11. szazadban egy ujabb keleti nomad nepnek, a kunnak
elretrese Ienyegette. Ezt a nepet az oroszok polovecnek, a magyarok pedig a Iekete kunnak
nevezett uzoktol megklnbztetve Ieher kunnak neveztek. Elcsapataik a 11. szazad vegen
elertek az Al-Dunat, s Magyarorszagra is betrtek. Az orosz Iejedelmek azonban a
szazadIordulon visszaszoritottak ket Don menti szallasaikra, s csak egyes tredekeik
maradtak az Al-Dunanal, ezek pedig komoly veszelyt Erdelyre mindaddig 296.} nem
jelentettek, amig a 12. szazad kzepen a deli hatarokat immar nem rablo, hanem hodito
szandekkal egy komoly ellenseg, Bizanc kezdte Ienyegetni.
1166-ban erte az els bizanci tamadas Erdelyt, ahova a Dunan harom oszlopban Ielvonulo
ellenseg be is hatolt, s ha nem vetette is meg ott labat, atmeneti gyzelmeket aratott, mert a
szekely es beseny knnylovassagnak a nehezlovassaggal es a pancelos gyalogsaggal
szemben tehetetlennek kellett bizonyulnia. II. Geza kiraly (11411162) ezt ugyan mar nem
erhette meg, de Bizanc hodito szandekaival tisztaban volt, st Iegyverrel is kellett mar
vedekeznie. A magyar kiralyok mindig is szivesen Iogadtak, st hivtak olyan ,vendegeket,
akik az itthon hianyzo katonai tudast potoltak, s meg a maganbirtokra telepl klIldieknek
sem engedtek el a katonai szolgalatot. II. Geza azonban nem elegedhetett meg szorvanyos,
veletlenszer beteleplkkel, mint amilyeneket orszagszerte es Erdelyben is (itt negy Nemeti,
ket-ket Oroszi es Nandor, valamint egy Cseh) helysegnevekbl ismernk, neki egy tmegben
lehetleg nagyszamu korszer Iegyveresre volt szksege a legsebezhetbb erdelyi hatarvonal
megersitesere. Ilyeneket lathatott a Magyarorszagon atvonulo keresztesekben, azok meg
Magyarorszagot lathattak olyan terletnek, ahol tulnepesedett hazajuk nepIlslege uj
otthonra talalhat. Vagyontalanna valt lovagok es Ildszkeben lev parasztok egy Rajna
Mosel-videki csoportjaval lepett erintkezesbe, s Erdelyben az Olt menten telepitette le ket, a
kesbbi, 1224-ben kelt kivaltsaglevel szavaival ,elhagyott (deserta) Ildn.
Ez a Ild nem abban az ertelemben volt ,puszta, hogy mar elzleg lakatlan volt, hanem
azaltal lett lakatlanna, hogy a kiraly eltelepitette onnan az ott lako szekelyeket, hogy nemet es
kisebb reszben vallon telepeseinek helyet biztositson. A lovagokban, akik magukat ,greI-nek
(magyarul ,gereb-nek) neveztek, pancelos katonakat nyert, a parasztok viszont Iejlettebb
agrotechnikat hozva magukkal es az otthoninal nagyobb szabadsagot (pl. szabad gereb- es
papvalasztast, ado- es vamkedvezmenyeket) nyerve, kepesek voltak nemcsak gerebjeiket
eltartani, hanem a kiralynak is adozni. Ha az Olt melle teleplk eredeti kivaltsagaira csak az
1224-es, akkor mar joval nagyobb terletre kiterjeszkedett ,Flandrenses vagy ,Theutonici
(a kesbbi ,szaszok) jogallapotabol tudunk is visszakvetkeztetni, lenyegeben nem lehettek
annal kedveztlenebb helyzetben, klnben nem csereltek volna hazat, s a kiraly nem
szamithatott volna kzlk nehany szaz gerebnek anyagilag is biztositott katonai szolgalatara.
II. Geza telepesei a mai Nagyszeben kzvetlen krnyeken es attol keletre az Olt vlgyeben, a
kesbbi szebeni, ujegyhazi es nagysinki ,szasz szekek terleten helyezkedtek el, melyet a
kiraly kiritett szamukra, s igy k sajat nyelvkn nevezett uj telepleseket alapitottak.
Szomszedsagukban azonban az eredeti lakossag ott maradt, a magyar nepesseget ma is rz
Szakadat szekely rIalu nevet magyar, a Cibin es Cod szlav nev patakok nevet szlav 297.}
Iormaban hasznaljak a szaszok maig (Zektat, illetve Zibin es Zodt). Delnyugat, del es delkelet
Iele Salgo es Halmagy varai szekely rsegkkel mar Iennallottak, s az utobbi meg egy ideig,
az els pedig az egesz kzepkoron keresztl Ienntartotta eredeti kzigazgatasi kapcsolatat
Feher megyevel, melytl a szasz teleples terletileg elszigetelte. A ,desertum, azaz az
eredeti SzaszIld hatarait meglehets biztonsaggal megrajzolhatjuk. Ha Erdely kzepkori
kzigazgatasi terkepere neznk, latjuk, hogy az emlitett harom szasz szeket krs-krl Feher
megyehez tartozo terletek hataroljak, melyek tehat nem tartoztak a szaszoknak adott kiritett
Ildhz. Nyugat, eszak es kelet Iele e harom szasz szek szelein megsznnek a nemet
helynevek, s helyettk szlav es magyar eredetek tnnek Iel, bizonyitva, hogy innen kezdve
mar szlav es magyar lakossag kze kltztek a kesbbi nemet jvevenyek. Az els szasz
bevandorlok szamara 1192-ben alapitott nagyszebeni prepostsag terleti illetekessegenek
elhatarolasakor leszgeztetett, hogy ne tartozzanak hozza ,mas nemetek, mint azok, akik a
Geza kiraly altal az nemetjeinek adomanyozott pusztasagon laknak, a prepostsag hataskre
pedig kesbb is csak a mondott harom szasz szekre, azoknak is csak nagyobb reszere terjedt
ki. A szaszok ezt az els erdelyi hazajukat a tbbi szaszlakta videktl megklnbztet
nevvel mindvegig ,Altland-nak neveztek. A 12. szazadban sszeIgg tmbben csak itt eltek
Erdelyben nemetek, a tbbi egykoru nemet bevandorlo mar reszben szlav, de leginkabb a
szekely slakossag kzt elszortan telepedett le.
Magyar Ialvak kze ekeldtek az oklevelekben II. Andras els nemet vendegeinek nevezett
romoszi (Hunyad megye), magyarigeni es boroskrakkoi (Also-Feher megye) szaszok telepei
is. A szives Iogadtatas hirere rvidesen ujabb nemet csoportok indultak Erdely Iele, s meg a
12. szazadban megszalltak az ,Altland nyugati es keleti szelein azt a gyer szlav es szekely
lakossagu terletet, ahol kesbb a nagysinki szek eszaki Iele, tovabba a szerdahelyi, khalmi
es szaszvarosi szekek alakultak ki. Nyugaton, a kesbbi szerdahelyi szekben a szaszok olyan
szlav nepelemekre talaltak, melyek akkor meg nem olvadtak be a magyarsagba, s atvettek
tlk a helysegek neveit (Kelling, Troschen, Dobring s a szlav lakossagra utalo Reussmarkt,
ReussdrIchen es Reussen). A kesbbi Nagysink szek eszaki Ieleben s Khalom es
Szaszvaros szekben pedig jelents szamu szekelyseg kzt telepedtek le, melytl viszont
magyar helyneveket vettek at (Tekes, Hamruden, Halmagen, Scharosch, Bekokten, assied,
Broos, urmloch stb.). Valamivel kesbb, mindenesetre azonban 1241 eltt telepedett meg
Erdely eszakkeleti sarkaban a mai Beszterce krl egy ujabb nemet raj, az altaluk ma is
hasznalt szlav helynevek tanusaga szerint szlav lakossag kztt (Rodna, Bistritz, Lechnitz),
elssorban az ottani ezstbanyak kiaknazasara.
A nemet teleplesek ujabb lendletet kaptak 1211-ben, amikor II. Andras kiraly a
SzentIldrl tavozni kenyszerlt nemet lovagrendnek adta a kun 298.} tamadasoktol
Ienyegetett Barcasagot, ahonnan nyugatabbra kltztette a besenyket. A lovagok rvid idn
bell nemet bevandorlokkal nepesitettek be Ildjket, st a hegyeken tulra, kun terletre is
elnyomultak a Duna-torkolat Iele. A kiralyi adomanylevel szeles kr nkormanyzatot
biztositott a rendnek, varak es varosok epiteset engedelyezte, Ielmentette terletet a vajda
joghatosaga alol, adomentesseget, szabad vasartartasi es kereskedelmi jogot adott, mindezt
persze a kiralytol valo kzvetlen es teljes Iggsegben. A lovagok azonban nem elegedtek
meg ezzel, a szentIldi Iejedelemsegek mintajara sajat allamisagra trekedtek. A
szuverenitasnak ez a nyugati, hberes rendszer kisajatitasa magyar viszonylatban ismeretlen
volt, s a kiraly joggal tekintette serelmesnek. Ezert mar 1222 eltt Ioglalkozott azzal a
gondolattal, hogy a kenyelmetlenne valo vendegeket kiutasitja, sikerlt azonban atmeneti
megegyezesre jutnia velk. A rend most mas uton probalkozott. A papahoz Iordult, elbb
sajat pspkseget kerve tle, majd amikor ehelyett nallo dekansaggal kellett beernie, 1224-
ben evi ado Iizetesere ktelezve magat, Szent Peter tulajdonaba, azaz papai hberbe ajanlotta
a Barcasagot, es a kun Ildn tett ujabb hoditasokat. Kesbbi poroszorszagi szerepleset
ismerve nyilvanvalo, hogy a rend a Barcasag termeszetes varara tamaszkodo s a Duna-
torkolaton uralkodo keleti nemet allam alapitasat tzte ki celul. Andras kiraly Ielismerte a
magyar politikai erdekeket Ienyeget veszedelmet, es a papa erteljes tiltakozasa ellenere
Iegyveres ervel tavolitotta el 1225-ben a lovagokat Magyarorszagrol, akik, mint tudjuk,
Poroszorszagban kerestek maguknak uj ervenyeslesi teret. Hiaba kiserelte meg a Szentszek
tbb izben, hogy partIogoltjait Erdelybe visszatelepittesse, II. Andras es utodai hajthatatlanok
maradtak.
A lovagokkal valo sszetkzes hatasara, meg mieltt kizeskre szanta volna el magat, II.
Andras kiraly nagyaranyu hatarvedelmi atcsoportositast kezdemenyezett. A mai Szaszsebes
videken el szekelyeket a Haromszeki-medencebe telepitve, a Szaszvarostol Barotig terjed
videket egeszeben a szaszoknak engedte at, s a klnbz joghatosagok megszntetesevel a
szekely, beseny es roman hatarrkkel is rendelkez nagyszebeni kiralyi ispan vezetese alatt
,egy neppe egyesitette ket. A szaszok uj helyzetet szabalyozo 1224. evi oklevel, az un.
Andreanum elvileg is veglegesitette a szekely, roman es beseny ,Ildek letesitesevel
bevezetett szervezesi gyakorlatot, mely kln nemzetisegi territoriumok kialakulasara
vezetett. Leszgezi ugyanis a kiralynak azt a szandekat, hogy a jvben nem teszi
lehetsegesse klnIele nemzetiseg es jogu egyeneknek egy kzigazgatasi egysegen bell
valo eleset, azaz a szaszok kzt nem adomanyoz idegennek birtokot, hanem az egesz
SzaszIldet a szaszok kzs tulajdonanak tekinti. Ugyanigy mondott le a kiralyi haramlasi
jogrol, azaz a kihalas vagy htlenseg eseten gazdatlanna valt Ild szabad eladomanyozasanak
jogarol az uj hatarokat nyert SzekelyIldn bell is, melynek elere a szebeni ispantol 299.}
Iggetlenitett szekely ispant allitotta (els okleveles emlitese 1235). A territorialis jog,
melynek gyakorlasa a szasz es szekely kzsseg kezebe tetetett le, biztositekava valt a
homogen szasz, illetleg szekely tarsadalom kialakulasanak, es meginditotta azt a tarsadalmi
diIIerencialodast, mely a harom rendi nemzetet (magyar, szekely es szasz) sajatos
kzssegekke Iormalta.
A kzepkori nemzetiseg (natio) termeszetesen nem azonosithato a mai nyelvnemzettel, mert
I ismerve nem a nyelv volt, hanem egeszeben az a sajatos szokasokbol sszeallo kln
jelleg, melynek a nyelv csak egyik nem mindig egyIorman lenyeges vonasa. ,Fontos,
hogy a kiralyi Ielseg orszaga minden vendegenek szabadsagat, mellyel ket a termeszet
josagos keze megajandekozta, hianytalanul es sertetlenl megrizze* Urkundenbuch zur
Geschichte der Deutschen in Siebenbrgen. Hrsg. FR. ZIMMERMANNC. ERNERG. MLLER. 3 k. Hermannstadt
18921902. I. 8. Iejezi ki a kzepkori magyar nemzetisegszemleletet II. Andras kiralynak
harom erdelyi Ialu nemet telepesei szamara 1206-ban adott kivaltsaglevele.
A szaszok amint azt nyelvkben a legklnbzbb nemet videkekre utalo tajnyelvi
sajatsagok is elaruljak a nemet nyelvterlet mas es mas pontjarol szarmazo s nem is egy
idben Erdelybe vandorlo kis csoportokbol csak az uj hazaban olvadtak ssze elssorban II.
Andras emlitett intezkedesenek kvetkezteben egy neppe. Kevertsegkre jellemz, hogy
meg Irancia nyelv elemek is kerltek kzejk, mint az a Latin Janos (Johannes Latinus), akit
II. Andras nemesitett meg, udvari katonainak soraba emelve, s erdelyi birtokait kiveve a
szaszok joghatosaga alol. Vallon nemzetisegenek emleket Ialujanak, VoldorInak neve maig
rzi. A nagy tbbseg azonban ketsegkivl nemet volt, s eppen a nemet nyelv volt a
legIontosabb sszekt kapocs kztk, hiszen ezen es a kzs jogszokasokon kivl semmiIele
egysegesit, meg kevesbe varosias szervezetet nem hozhattak magukkal az shazabol. Geza
kiraly nemet vendegei minden ketseget kizarolag Ildmives parasztnepek voltak, akarcsak
Eszak-Magyarorszagon, a Szepessegben letelepedett neptestvereik, akikrl egykoru adat
bizonyitja, hogy ,egyszer, Ildmvelessel Ioglalkozo emberek voltak (homines sunt
simplices, agriculturis et laboribus intenti). A kesbbi varoslako, kezmves-keresked jelleg,
mely a szasz nep egyik jelents retegere a 14. szazadtol Iogva oly jellemz, nem teveszthet
meg ez irant, mert a kesbbi szasz varosok (Nagyszeben, Szaszsebes, Szaszvaros, Brasso,
Segesvar es Medgyes) Beszterce kivetelevel melynek elter Iejldesevel kesbb
Ioglalkozunk nem kezmves-keresked polgarsaggal, kesz varoskent, varosi jogokkal
alapitott teleplesek, hanem Ildmvel lakossag altal benepesitett Ialvak voltak. Varossa
alakulasuk nem a 12. szazad masodik Ieleben es kzvetlenl azutan bevandorolt nemetek altal
az shazabol magukkal hozott kezmves es kereskedelmi tudas (es varosi szervezet) kesz
adottsagabol kvetkezett, hanem mar az erdelyi gazdasagi es tarsadalmi 300.} viszonyok
sajatos Iejldese soran ment vegbe. Ezt bizonyitja az, hogy az emlitett varosokban meg akkor
is megtalaljuk az eredeti Ialukzsseg elljarojat (Hann, villicus) a varosi jellegnek megIelel
biro (Richter, iudex) mellett, mikor a varossa alakulas mar regen megtrtent. A Ialusi
szervezetnek ez a valtozasokat tulel maradvanya a varosi szervezetben meggyzen utal
arra, hogy a szaszok kzt kezdetben nem volt varosi elem.
A szaszok eredeti vezeti a gereb (Grve, comes) nevet viseltek, es elsrend hivatasuk a
katonaskodas volt. A gerebeket meg a 14. szazadban is elesen megklnbztettek az igazi
nemesektl (nobiles et alii comites),* Uo. II. 269. bar elkel allasuk a nemesekehez hasonlo
eletmodot es jogokat biztositott nekik (Saxones Transilvani predia tenentes et more nobilium
se gerentes).* Uo. I. 173. A gereb nem volt Ildesura a vezetese ala tartozo nepnek, azaz nem
volt tulajdonosa a Ildnek, s igy ezen a cimen nem is tarthatott igenyt Ieudalis
szolgaltatasokra, hanem maga is tagja volt annak a kzssegnek, mely a Ildet a kiralytol
adomanyban birja. EnnelIogva a katonaskodas mellett reszt kellett vallalnia a kiralynak jaro
adoteherben is, viszont alsobb Ioku biraskodasi es rendeszeti tevekenysegenek Iejeben,
melyet a nep bizalmabol es a kiraly beleegyezesevel, kiralyi tisztviselk ellenrzese alatt
eletIogytiglan gyakorolt, bizonyos anyagi termeszet elnyket elvezett: a kzsen birtokolt
Ildbl a szokasosnal nagyobb hanyadot, malomjogot s a trvenykezesi birsagok egy reszet.
A gerebek kezeben igy jelents gazdasagi er sszpontosult, s amint ezzel tarsadalmi
tekintelyk is nvekedett, nagy reszknek sikerlt tisztsegket a vele jaro, egyre halmozodo
vagyonnal egytt csaladjukban rkletesse tenni. Igy az elvben egyenl jogu szasz
kzssegen bell egy Iormailag el nem ismert, de valojaban mindinkabb elklnl uj
tarsadalmi osztaly keletkezett, melynek megvolt az anyagi Iggetlensege, hogy a kltseges
szemelyes katonaskodast teljesitse, s ezaltal eletIormaban a magyar nemesseghez kzelebb
kerljn.
Az erdelyi szaszoktol a kiralyok egyenenkenti, szemelyes hadba szallast sohasem is
kveteltek, hanem csak egy bizonyos szamu, az Andreanumban 500 Iben megallapitott
katona egyttes kiallitasat, termeszetesen a gerebek soraibol. Egyebkent a szaszok kzssege
a juttatott Ildert adot (terragium) Iizetett, III. Belanak pl. 15 000 marka ezstt, ezenkivl
pedig klnbz cimeken kirott penzsszegeket, peldaul a regi penzermeknek ujakra valo
bevaltasakor jaro teritest. Ez utobbit, melyet ,kamara haszna-nak neveztek, 1224 utan evi
500 marka, egyenkent 206,7 gramm sulyu ezsttel globalisan valthattak meg. Altalaban a
Iejldes iranya minden kiralyi adozas teren az egy meghatarozott sszegben valo, az egesz
szaszsag altal egyetemlegesen Iizetett es sajat hataskrkben kirott, sajat kebli tisztviselik
altal begyjttt 301.} adomegvaltas Iele haladt. Ez mindket Ielre nezve elnys volt, mert
megkimelte a szaszokat a kiralyi adoszedk kltseges krutazasainak klnkiadasaitol es az
idegen tisztviselkkel valo erintkezeskor szinte elkerlhetetlen surlodasoktol, a kiralyt pedig
allando biztos bevetelhez juttatta. Az 1224-ben elnyert territorialis jog mellett ez a globalis
adorendszer is nagymertekben elmozditotta a szasz nkormanyzat kialakulasat.
Ketsegtelen, hogy a szaszok nepi ntudatosulasahoz a nemet lovagrend rvid, de hangos
erdelyi szereplese is hozzajarult. A lovagok ugyan elssorban katonai Ieladattal kezdtek meg
tevekenysegket, s a teljesen elpusztult Barcasagban mindenekeltt a Ildmvelest kellett
ujrakezdenik, terveik kzt azonban mar varosalapitas es kezmves-kereskedelmi
kezdemenyezesek is szerepeltek; ezert biztosittattak maguknak kezdettl a szabad
vasartartast, majd az egesz orszag terleten a vammentes kereskedelem jogat. Nyilvan az
hatasukra buzdult Iel a szomszedos szaszok vallalkozasi kedve is, s bar igazi varosi elet naluk
is, mint egesz Magyarorszagon, csak a szazad masodik Ieleben kezddtt, 1224-ben kiallitott
kivaltsaglevelkbe k is Ielvetettek a szabad vasartartast es kereskedelmet. A varosias eletnek
ezek a szereny kezdetei a lovagok tavozasa utan nem sorvadtak el, hanem Iokozatosan
kiteljesedtek.
- @"9>:*9, 5)%#6!A
Anonymusnak a bulgarroman carsag ,blak, azaz roman nepelemevel kapcsolatba hozott,
Eszak-Erdelybe kepzelt ,blak-jairol szolva emlitettk a magyar es a papai kancellaria nehany
oklevelet, melyekben ,terra Blacorum neven a 13. szazad els harmadaban a Deli-
Karpatokban egy romanok lakta ,Ild, illetve erd (silva) tnik Iel. Ezek az oklevelek
egyben a legkorabbiak, melyek erre a terletre vonatkoznak, nincs tehat okleveles Iorrasunk
arra nezve, hogy mikortol kezdve beszelhetnk a romanok erdelyi trteneterl.
Nem bocsatkozhatunk itt bele az un. dakoroman kontinuitasnak, azaz egy romanizalt
nepessegnek az okortol Iolyamatos erdelyi Iennmaradasanak vitajaba, mindssze azt a mar
korabbi megallapitast kell ujra leszgeznnk, hogy a 13. szazad eleje elttrl sem trteneti,
sem regeszeti, sem toponimiai bizonyitek nincs erdelyi roman nepesseg letezesere. Annal
inkabb rendelkeznk azonban 976 ota romanokat, espedig reszben mint legelvalto
(transzhumalo) vagy nomad pasztorokat, reszben mint a bizanci hadseregbe besorozott
katonakat emlit irott Iorrasokkal Thesszaliatol a Balkan hegysegig, mely utobbinak hagoin at
1094-ben a bizanci terletre betr kunokat romanok (vlachok) kalauzoltak. A 12. szazad
legvegetl szamos szerb oklevel emlit a Drina es a Morava kzti hegyvideken pasztorkodo
romanokat. Ezen a terleten, valamint Bulgaria nyugati hegyvidekein nagy szamban maradtak
Ienn kzepkori roman nepessegtl szarmazo vagy arra utalo helynevek, ott, ahol az ujkorban
mar nem eltek romanok. Mindebbl nem kvetkezik 302.} szksegszeren a roman nepnek egy
delrl eszak Iele, a Karpatokba valo vandorlasa, kvetkezik azonban egy olyan vandorlast
valoszinsit eletIormanak, a nomad es Ileg Ielnomad, azaz a nyarat a hegyekben, a telet
nagyobb Iolyok vagy a tengerek partjan tlt un. transzhumalo pasztorkodasnak mint
IIoglalkozasnak a tenye. A transzhumalo pasztorkodas nem zarja ki, st Ieltetelezi a
Ildmvelesnek bizonyos, magas hegyi teraszokon Iolytathato elemeit, mint azt ilyen teraszok
mindmaig eszlelhet lete az erdelyi hegyvidekeken is megersiti. Ilyen eletmodnak az
emleket rzi a kzs alban es roman szokincs is.
A transzhumalo pasztorkodast azonban csak delre vagy keletre nez, sok napstest kapo hegyi
legelkn lehet Iolytatni, ezert Erdely belseje eleve nem jhet szamitasba mint a roman
pasztorkodas si terlete. P. P. Panaitescu roman trtenesz jol latta, hogy ,a juhok
transzhumalasat a Duna deli partjairol es a Karpatokbol Erdelybe sohasem emlitik; ez
termeszeti lehetetlenseg, mivel a hegyek eszaki es nyugati oldalan Iekv Erdelynek nincsenek
jo legeli. Egyetlen deli pasztor sem gondolna arra, hogy Erdelybe, ebbe a legelben szegeny
orszagba hajtsa nyajait.* P. P. PANAITESCU, Introducere la istoria culturii romnesti. Bucuresti 1969. 146.
Elhettek azonban a Deli-Karpatok deli oldalan a Dunahoz transzhumalo roman pasztorok a
roman nep letrejtte ota ugyszolvan barmikor, Ikent pedig 800 utan, mikor az Erdely deli
reszet megszallo bulgar hatalom a Karpatok es a Duna kzet, a mai HavasalIldet ellenrzese
ala vonta, ami biztonsagosabba tette a nyajaknak a hegyekbl a Dunahoz es onnan visszaIele
vonulasat. Bulgarianak 1000 krl bizanci uralom ala kerlesevel egyidben HavasalIld a
beseny, majd kun trzsek vegvideke, legeltet terlete lett. A Duna-deltanal es a Duna-
knyk Iltt Ienntartott bizanci vegvarakbol nem lehetett Iolyamatosan vedelmezni a Deli-
Karpatokbol az Al-Dunahoz transzhumalo roman es a siksag erdsavjaban lako szlav nep
eletenek biztonsagat, ezeknek a nomad jvevenyekkel kellett az egytteles Iormait
megkeresnik. A klcsns biztonsag erdekeben a besenyk, majd a kunok a roman
pasztornepekkel tartos kapcsolatokat epitettek ki, Iorrashiany miatt reszleteiben ismeretlen
Iggesi viszonyok kztt, melyek azonban az 1185-ben kun segitseggel letrejtt bulgar
roman carsag idejen szvetsegge szilardultak. A havasalIldi roman pasztornep kenezei, nem
utolsosorban a bizanci hadseregben szerzett katonai tapasztalatok alapjan, kisebb, majd egyre
terjeszkedbb egysegekbe kezdtek szervezdni. Katunoknak nevezett pasztorszallasok
tmrlesebl kenezsegek alakultak ki, elkn olyan kenezekkel, akik a pasztorkodas
iranyitasa mellett, majd hovatovabb helyette hivatasos katonai retegge zarkoztak ssze. Ebbl
a meg nem Ieudalis, de a barbar trzsi elkelseghez hasonlo vezet retegbl kerltek ki
minden valoszinseg szerint az erdelyi hatarvideknek a szekelyek es besenyk melle telepitett
roman hatarrcsoportjai.
303.} Az els hiteles oklevel, mely errl a videkrl szol, egyenesen megmondja, hogy az ott
el romanoknak valamelyes nallosaga volt, mert a kerci cisztercita monostornak II. Andras
valamikor 1202 es 1209 kztt (ez idben volt erdelyi vajda a birtokbeiktatast vegz
Benedek) az Olt, az Eger patak es az Arpas patak kzti Ildet a havasokig ugy adomanyozta,
hogy azt elbb kivette a romanok birtoklasa alol (exempta de Blaccis). 1224-ben a szaszok
kivaltsagait megallapito un. Andreanum jogot ad nekik, hogy hasznaljak a romanok es a
besenyk erdejet (silvam Blacorum et Bissenorum), tehat a kiraly itt is a romanok birtoklasat
veszi tekintetbe, melyet csak az rendeletere kell masokkal megosztaniok. Sokaig II. Andras
eredeti oklevelenek tekintettek azt az 1222-re keltezett adomanylevelet, melyben a
Barcasagba teleplt nemet lovagok vammentesseget nyernek a szekelyek es a romanok
Ildjen (per terram Siculorum aut per terram Blacorum) athaladva. Ha mint kiderlt ezt a
jogot csak az 1231-ben Romaban tartozkodo Hermann von Salza, a Barcasagbol akkor mar
kiztt rend Inke koholta es vetette is bele egy hamisitott adomanylevelbe, az a tudositas
hitelesnek tekinthet, hogy a romanoknak ugyanugy sajat ,Ildje volt, mint a szekelyeknek,
a Barcasagtol Iggetlen vamhatosaggal.
Mivel a nemet lovagoknak 1211-ben adott ,Barca Ildje a kesbbi Sarkany es Trcs terletet
magaban Ioglalta, a ,blakok Ildjenek keleti hatara valahol a Kiralyktl Fogaras es Sarkany
kze az Oltig huzhato vonalon haladhatott. Nyugati hatarat viszont mar nem ilyen knny
megallapitani. Emlitettk, hogy 1224-ben a szaszok kiralyi engedellyel hasznalhattak ,a
romanok es a besenyk erdejet (silvam Blacorum et Bissenorum). Ezt az erdt valahol
Nagyszebentl delkeletre kell keresni, ahol a Besineu-hegy es a Talmacs var neve rzi
azoknak a besenyknek az emleket, akik egy 1250-ben kelt oklevel szerint 1211-ben a
szebeni ispan vezetesevel szaszokkal, romanokkal es szekelyekkel egytt (associatis sibi
Saxonibus, Olacis, Siculis et Bissenis) Bulgariaban harcoltak. A besenyromanszekely
egytteles kesbb is kimutathato: 1260-ban II. Ottokar cseh kiraly a magyar kiraly Ieletti
gyzelmerl irva, annak ,embertelen emberei kzt kunok, magyarok, klnbz szlavok
mellett egytt emlit szekelyeket, romanokat es besenyket (innumeram multitudinem.
Siculorum quoque et Valachorum, Bezzenninorum). Ha a Beschenbach-Besimbak-Besinbav
nevet szabad a besenykkel kapcsolatba hozni, ugy a Fogaras-videki ,blak Ildn is eltek
besenyk, st eredeti sszeIgg beseny nepcsoport leginkabb az Olt-kanyar deli
mellekIolyoi, a trk nevnek sejthet Barca, Brasso, Tms, Tatrang es Zajzon videken
tetelezhet Iel, annal inkabb, mivel ezeknek a patakoknak a Iorrasvideken at vezettek a kunok
betreseit megknnyit hagok HavasalIldre. A szekelyIldi es meg tavolabb, eszakra Iekv
Beseny helynevek szorvanytelepeknek tekinthetk.
304.} A Barcasag beseny hatarreit azonban a magyar kiraly 1211 eltt mashova, talan eppen
Szeben ala telepitette, mert ez evben a Barcasagot mint lakoitol elhagyott Ildet a nemet
lovagoknak adomanyozta, akiktl nyilvan hatekonyabb hatarvedelmet remelt. Mikor tehat
1231-ben a nemet lovagrend Inke a romanok es a szekelyek Ildjen vammentes athaladast
kert, akkor kelet Iele az 1224-ben mar Szaszsebes videkerl eltelepitett sepsi szekelyekre,
nyugat Iele pedig a besenykkel kzs erdt hasznalo Fogaras es Szeben videki romanokra
gondolt. Ekkor a besenyk zmmel mar Talmacs krl elhettek romanok szomszedsagaban,
espedig azon a terleten, ahol kesbb, a 13. szazad masodik Ieleben a SzaszIld vedelmere
Talmacs (a Vrstoronyi-szorosnal), Salgo (a mai Orlat Varalatt mellett) es Petervar
(Szaszcsor mellett) varai epltek.
A Fogarasi-havasok zart vizvalaszto ormain Vrstorony es Trcsvar kztt sehol sem
lehetett athatolni, az itteni ,OlahIldn (egy 1252. evi oklevelben ,terra Olacorum de
Kyrch, tehat a monostorrol nevezve) ezert csak sokkal kesbb, a 15. szazadban eplt var,
nevezetesen Fogaras. Az Olttol nyugatra azonban a Lator es a Zsil vlgyen at del Iell
knnyen meg lehetett a SzaszIldet kzeliteni. Ennek elharitasara emeltek itt az emlitett
varakat, melyeknek ,olah Ialvait elszr nev nelkl, majd nemet, magyar es roman
parhuzamos nevekkel csak a 14. szazadban emlitik oklevelek, de minden okunk megvan
Ieltetelezni, hogy roman (es reszben beseny) lakossaguk sei a 13. szazad elejen mar itt
eltek, es ugyanazt a Ieladatot lattak el, mint amit 1383-ban vartak el tlk: rkdest a
havasokban Talmacstol (az Orlat melletti) OlahnagyIaluig, azaz a mai Szelistyeig
(assumserunt ipsi alachi custodiam alpibus ab Tolmacz usque ad magnam villam
alachicalem).
Egykoru es visszakvetkeztetesre alkalmas kesbbi adatok alapjan tehat 1200 krl a mai
Fogaras es Szaszvaros mgtt huzodo hegyvideken sszeIgg ,blak Ild, kzigazgatasi
egysegbe szervezett roman hatarrvidek letezeset tetelezhetjk Iel. Kerdeses marad viszont,
hogy Erdely deli hataranak legsebezhetbb pontja, a Zsil szurdokan s a mellette huzodo
Vulkan-hagon delrl, a Temes vlgyebl pedig a Vaskapun at nyugatrol megtamadhato
Sztrigy-medence es Maros-vlgy milyen vedelmi szervezetbe tartozott. Hunyad megye
megszervezesenek korat nem ismerjk, terleten 1276-ban ket kln ,comitatus, a hunyadi
es a hatszegi kerl emlitesre, s meg 1399-ben is kln varnagyuk volt, kln terleti
hataskrrel. Mikor Hunyad vara tartozekaival egytt 1409-ben a Hunyadi csalad
maganbirtokaba kerlt, Hatszeg es videke nallo kerlet maradt, bar gyakorlatilag Hunyad
megyevel kzs nemesi trvenyszeke volt (1480: sedes iudiciaria universorum nobilium
comitatus de Hunyad et de Haczak).* CSANKI DEZSO, Magyarorszag trtenelmi Ildrajza a Hunyadiak
koraban. V. Bp. 1913. 45. Az erdelyi (s altalaban kelet-magyarorszagi) romanokra vonatkozo oklevelek 1400-ig ssze
vannak gyjtve a Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia. Ed. A. F. NAGYL. MAKKAI. Bp. 1941. c.
kiadvanyban, szvegnkben innen vett idezetekre kln nem utalunk, evszam utan visszakereshetk.
305.} A deli hatar vedelme elsdlegesen Hatszeg varara es kerletere harult. Terleten a kiralyi
varszervezet Iennallasanak koraban, talan mar a 11. szazadban kiralyi vadaszok, un. darocok
eltek. Romanokrol akkor erteslnk, mikor 1263-ban a kesbbi magyarbrettyei uradalom
harom Ialujat kepez darocIldeket Istvan iIjabb kiraly egyik Iuri hivenek eladomanyozvan,
kivette az adomanybol Dragun es Kodoch kenezi Ildjeit (exceptis terris.
kenasiis),* GYRFFY GYRGY: Adatok a romanok III. szazadi trtenetehez es a roman allam kezdeteihez. TSz
1964. 7. tehat elismerte a (Ielteheten roman) kenezek korabbi birtokjogait. A szoban Iorgo
kenezi birtok, a kesbbi Olahbrettye tartozekaival egytt a roman kenezi eredet Pogany
csalad kezen a 15. szazadban tnik Iel ujra Hatszeg varanak kzvetlen szomszedsagaban. A
14. szazadban Hatszeg videken a varnagy elnklete alatt sszel kenezi szek biraskodott, a
kenezek megnemesitese utan birosaguk sszeolvadt Hunyad megye nemesi birosagaval.
,?*9"+.:4 $+ - +.)"$*&3 D:*+:4
Hatszeg videkenek 1263 eltti trtenete a Szrenyi bansageval es Kunorszageval Ionodik
ssze. A szazad eleje ota NandorIehervar es Barancs birtokaert Iolyo magyarbulgar
vetelkedes ujabb tapot kapott azzal, hogy a nemet lovagrend kizese utan Bela herceg, II.
Andras kiraly Iia ,iIjabb kiraly cimmel megkapta Erdely kormanyzasat, s legels Ieladatanak
tekintette, hogy a bulgarroman Aszenida-dinasztiatol elszakitsa kun szvetsegeseit. A kunok
politikai helyzeteben elallt Iordulat erre varatlanul kedvez lehetseget adott. Dzsingisz
kannak a mongol trzseket egyesit katonai akciojabol csak a hunokehoz merhet lavinaszer
hadjaratok kvetkeztek, s ket evtized alatt a Sarga-tengertl a Volgaig terjed hatalmas
birodalom jtt letre. A nagy hodito 1223-ban Ierejevel tamadt a kunokra es szvetsegeseikre,
az orosz Iejedelmekre s a Kalka bal partjan vivott veres csata utan a Dnyeperig tolta ki
hatarait. Bar a kinai hadszinteren bekvetkezett valsag a mongol hadsereget hazaszolitotta, s
igy elrseiket a Volga mge vontak vissza, a kunok eltt nem lehetett ketseges, hogy
Ielelmetes ellensegeik nyugati elnyomulasukat rvidesen ujrakezdik. A bels
viszalykodasban egymast ronto orosz Iejedelmek segitsegere nem epithettek, megkisereltek
tehat a nyugati keresztenyseghez valo kzeledest az akkori kereszteny Kelet-Europa vezet
hatalmassaganak, a magyar kiralynak vedelmehez Iolyamodva.
A Szerettl nyugatra, a Duna bal partjan tanyazo kun trzsek Iejedelme, Barsz, Ielhasznalva a
mar evek ota kzttk terit, Magyarorszagrol kiindulo 306.} Domonkos-rendi szerzetesek
kzvetiteset, megtereset ajanlotta Iel a magyar egyhaz Iejenek, Robert esztergomi erseknek,
es hodolatat Bela hercegnek. A Irancia szarmazasu Robert ersek, aki a hozza mely barati
vonzalommal kapcsolodo Belaval egytt buzgo es tevekeny katonaja volt a hatalma
csucspontjara erkez romai egyhaznak, legatusi megbizatast nyert a papatol a kun egyhaz
megszervezesere. Bela herceggel s ket magyarorszagi Irancia Ipappal, Bertalan pecsi es
Rajnald erdelyi pspkkel egytt Erdelyben Iogadta Barsz Iejedelmet, aki csaladjaval es
elkelivel egytt 1227-ben Ielvette a keresztenyseget, s orszagat es nepet nkentes
meghodolassal a magyar kiraly Iennhatosaga ala rendelte.
Az uj egyhazmegye pspke a dominikanusok magyarorszagi rendInke, Teodorik lett,
szekhelyel a Karpatokon tul, a Haromszek megyevel atellenben Iekv Milko varoska
jelltetett ki. Bela herceg szemelyesen is meglatogatta Kunorszagot, mely immar
Magyarorszag kiegeszit resze (,terra sua az egykoru papai oklevel szerint) volt, hogy az
atszervezest iranyitsa. A Ildmivel szlavok es a pasztorkodassal Ioglalkozo kunok es
romanok kze megindult a magyar, szekely es szasz nepIlsleg kiaramlasa a Karpatokon
tulra, s a Iolyovlgyekben egymas utan alakultak magyar Ialvak es magyarszasz
vasarhelyek, amint azt nemcsak az egykoru oklevelek, hanem maig nagy szamban Iennmaradt
helynevek es lakossag (a ,csangok) is bizonyitjak. A nemreg meg kzel szazezres
lelekszamot eler moldvai ,csangok ezeknek a kesbbi bevandorlokkal szaporodott
kunorszagi magyar telepeseknek az utodai.
Kunorszag hodoltatasat, a korabbi szvetseges elveszteset a bulgar Aszenida-dinasztia
hadzenetnek vette, s Bela herceg valoban tamadast tervezett, melynek hidIjel (Ieltehetleg
Vidin 1230. evi sikertelen ostroma utan, melynek soran a szekely ispan is Iogsagba esett)
Kunorszag nyugati reszen, a mai Olteniaban (Kis-Olahorszagban) Szrenyvara (ma Turnu-
Severin) kzponttal megszervezte a Szrenyi bansagot. Banja oklevelesen 1233-ban kerl
elszr emlitesre. Az uj tartomany keleti hatara az Olt volt, ahol Kunorszaggal erintkezett.
Kunorszag terleten egy 1234-ben kelt papai oklevel szerint grgkeleti pspkk altal
pasztorolt romanok is eltek, s kzejk magyarok es szaszok vandoroltak ki. Ugyanilyen
sszetetel nepesseget kell Ielteteleznnk a Szrenyi bansagban is, melynek lakoi 1238-ra
annyira megszaporodtak, hogy Bela kiraly katolikus pspkt kert szamukra a papatol.
Bar a tatarjaras 1241-ben visszavetette a Szrenyi bansag Iejldeset, valoszinnek kell
tartanunk, hogy azok az allapotok, melyek a bansagot a johannita lovagoknak adomanyozo
1247. evi oklevelben szerepelnek, 1241 elttre is jellemzknek tekinthetk. A lovagok
megkaptak a bansag Ildjet Janos es Farkas kenezsegeivel egytt, kiveve Litvoj vajda
kenezseget, amelyet a kiraly a romanoknak hagyott ugy, ahogyan addig birtak (quam Olacis
307.} relinquimus prout iidem hactenus tenuerant), tovabba egesz Kunorszagot az Olton es az
erdelyi hegyeken tul, ugyanugy kiveve Szeneszlaus roman vajda Ildjet (excepta terra
Szeneslai oiavode Olacorum). Litvoj vajda Ildje (terra Lytua) kiralyi jvedelmenek Iele a
lovagokat illette, ebbl meg Hatszeg Ildjet vette ki a kiraly, jvedelmet maganak tartva Ienn
(a papai atirasbol ismert adomanylevelben ,terra Harszoc eliras szerepel). Ezzel a hatszegi
roman hatarrkerlet kiszakadt Litvoj vajda kormanyzata alol, s kenezei a hatszegi magyar
varnagy vezetese ala kerltek, mig Litvoj viszonylag nallobb lett. Fldjet, akarcsak kesbb
Dobrudzsat bulgar kormanyzojarol Dobroticsrol vagy Besszarabiat az azt meghodito Basarab
havasalIldi vajdarol, rola nevezik a 13. szazad masodik Ieleben Litva Ildjenek (terra Lytua).
Litvoj vajda 1272 tajan megtagadta az engedelmesseget Kun Laszlo kiralynak, ezert ellene
Sovari Gyrgy mester vezetesevel hadjarat indult, melynek soran Litvoj elesett, testvere,
Barbat pedig Iogsagba kerlt, es sulyos sarcot kellett Iizetnie. Ettl kezdve a Szrenyi bansag
terleten kormanyzo roman vajdaknak nyoma vesz. Litva Ildjet talan a Zsil Iels Iolyasa
menten kereshetjk, mig Farkas kenezsegenek emleke esetleg Vilcea (szlav vlk `Iarkas`)
Zsil-vlgyi megye neveben maradt Ienn. Janos kenez Ildje ettl delebbre eshetett, s
kezenIekvnek latszik, hogy az valahol a mai Craiova krnyeken lehetett, mert annak neve a
(magyar) kiralyi birtoklast idezi. Nyitott kerdes marad, hogy Szeneszlaus vajdasaga eredetileg
atterjedt-e erdelyi (ertelemszeren Fogaras videki) terletre, mint a Litvoje. Ha igen, akkor
1247-ben itt is ugyanaz trtent, a roman vajda elhagyta Erdelyt, es a Karpatoktol delre kapott
vajdasagot, melynek tovabbi sorsarol talan a Ientebb emlitett Sovari Gyrgynek egy bizonyos
Dorman es bulgar szvetsegesei ellen 1272 utan viselt hadjaratabol erteslnk. Ennek a
Dormannak lehetett utoda Basarab, aki a 14. szazad elejen elszakitotta HavasalIldet a
Magyar Kiralysagtol.
Az 1247. evi oklevel emliti a szrenysegi es kunorszagi romanok katonai szolgalatat is (cum
apparatu suo bellico), ami pedig a romanoktol a kiralynak jaro jvedelmet illeti, az aligha
lehetett mas, mint az 1256-ban es 1262-ben oklevelesen is elIordulo allatado, kzelebbrl a
juhtvened (quinquagesima ovium, e neven elszr 1293-ban).
Mindezeket reszben tudva, reszben Ieltetelezve, gondolnunk kell arra is, hogy a Temes Iolyo
videkerl a Vaskapun at vezet ut is a Deli-Karpatok menten kialakult hatarvedelem
rendszerebe tartozhatott, espedig a Szrenyi bansag mgtt, akarcsak Hatszeg vara es
kerlete, hatvedkent megszervezett varkerletekkel es azok mellett roman kenezekkel. Ilyen
szervezetet azonban sokaig csak a 14. szazad elejen oklevelesen emlitett Sebes (ma
Karansebes) vara es ispanja reven ismertnk, roman kenezt pedig ezen a tajon 1319-tl (Bach
kenezius), roman eredet helynevet (Cprior Kaprevar) 1337-bl, mely utobbi viszont egesz
Magyarorszagon a roman helynevadasnak els, az emlitett erdelyieket is megelz
elIordulasa.
308.} jabban kerlt el egy oklevel 1350-bl, melyben Szeri Posa krassoi (egyben sebesi)
ispan igazolja, hogy a sebesi kerletben el Juga Iia Lupcsin (Lupchyn), mas neven Janos
vajda, nehai Bela kiraly oklevelet bemutatva keri masok altal elIoglalt Sebes kerleti Tvis,
Gyep es tbb mas, seitl rklt birtokainak (predecessorum suorum. possessiones
hereditarie)* GYRFFY, i. m. 12. visszaadasat, amit az ispan el is rendelt. Gyep (ujkori neven
GyepesIalu) Karansebes kzeleben Iekszik, ott, ahol 1352-ben Mutnoki Istvan Iiai, Juga es
Bogdan kapjak Mutnokpataka res Ildet ,azzal a szabadsaggal, amely szabadsaggal a szabad
Ialvakat Sebes kerletben a kenezek birtokoljak. Nem kerdeses, hogy mindket esetben
ugyanazon csaladrol van szo. A Mutnokiak nem sokkal kesbb nemesekkent szerepelnek,
tehat ugyanazt a palyat Iutjak be, mint a Ientebb emlitett Hatszeg videki nemes kenezek.
Sebes (es meg het mas Krasso megyei var) ugyanazt az autonomiat elvezte, mint a Hatszeg
videki kenezi szek. Az nkormanyzatnak reszletes kiralyi szabalyozasat ugyan csak 1457-bl
ismerjk, de mar 1376-ban hallunk ,az olah kerletek regi es jovahagyott antiqua et
approbata trvenyenek alkalmazasarol. Hogy mit erthetnk e ,regi trveny-en, arra nemi
vilagot vet IV. Belanak Ient idezett, eredetiben ugyan Ienn nem maradt, de 1350-ben
hitelesnek tekintett oklevele, melybl Lupcsin vajdanak a Hatszeg videki Litvoj vajdaeval
hasonlo statusara kvetkeztethetnk es arra is, hogy a vajdai tisztseg a 14. szazadra itt is
megsznt. Talan majd elkerlnek oklevelek, amelyek Sebes varanak es roman vajdai
kerletenek IV. Bela korara valo visszavezeteset lehetve teszik, amit a Hatszeg videki pelda
ez id szerint csak valoszinsit.
Elrebocsatva, hogy a Ienti allapotokat, legalabbis reszben, az erdelyi szaszok 12. szazad
kzepi, majd a nemet lovagok 1211-ben trtent betelepitese soran vegbement hatarrvideki
ujjarendezesrl szolo oklevelekbl ismerjk, s csupan ezekbl kvetkeztethetnk vissza a
korabbi helyzetre, megis meg kell kockaztatnunk azt a Ieltevest, hogy a vlach-romanoknak a
Deli-Karpatokban valo viszonylag kesi, legIeljebb 1210-ig visszavezethet okleveles
elIordulasa nem jelenti ezt csak kevessel megelz tenyleges megjelenesket. Annal
kevesbe, mivel a szaszokat, a szekelyeket es a besenyket is ugyanezek az oklevelek emlitik
itt elszr (a szaszokat csak ket evtizeddel elbbrl), holott bizonyos, hogy legalabb a 12.
szazad kzepen mar itt eltek. Elhettek itt tehat mar legalabb velk egy idben vlach-romanok
is, akiknek szervezete es Ildrajzi elhelyezkedese a hatarrvidek atrendezese soran eppugy
modosulhatott, mint a tbbieke, ami azonban nem erinti esetleges jelenletk tenyet.
Mindezek alapjan tbb mint valoszinnek kell tartani, hogy 1200 krl vegig a Deli-Karpatok
ket oldalan nepkbl valo vajdak, s ezek alatt kenezek vezetesevel roman hatarrk eltek,
szekelyekkel, besenykkel, szaszokkal szomszedsagban, helyenkent azokkal
birtokkzssegben, de nallo szervezetekben, 309.} melyeknek a magyar kiraly altal kinevezett
ispanok altal ellenrztt nkormanyzata volt. Hogy mikor trtent ennek a roman
hatarrvideknek a megszervezese, s meg inkabb az, hogy mikortol eltek romanok a Deli-
Karpatok erdelyi oldalan, konkret adatok hijan pontosan nem hatarozhato meg, csak mas
nepekkel valo kapcsolatukbol lehet ra kvetkeztetni.
A besenykkel valo itteni egyttelesk magyar kzvetitessel kezddhetett, mert az erdelyi
romanok a besenyket a magyarbol vett ,besineu neven ismertek meg, s kesbb igy is
neveztek, mig a havasalIldi roman nevekben a szlav kzvetites ,peceneg alak maradt Ienn.
A besenyk a 10. szazad kzepe utan reszben Magyarorszagra, a 11. szazadban reszben az
akkor a Dunaig terjed Keletromai Birodalomba kltztek. A Dunatol delre szlav
krnyezetben eltek, 1147-ben bizanci zsoldban harcoltak Bulgaria pusztaiban az atvonulo
keresztesekkel. Nyilvan ezekbl kiszakadt, illetve a Dunatol eszakra visszamaradt tredekek
szlav nevet ismertek meg a havasalIldi romanok. A besenyroman egytteles valoszinleg
csak 1150 utan kezddtt Erdelyben, mivel a 13. szazad els Ielebl Ientebb emlitett szekely
besenyroman egyttharcolasnak sem 1116-ban az olsavai, sem 1146-ban a Lajta menti
csataban nincs nyoma, az egybehangzo magyar es cseh Iorrasok ekkor meg csak egymas
mellett kzd szekelyekrl es besenykrl szolnak, romanokrol nem. Ez utobbi esetben
azonban azt a lehetseget is tekintetbe kell venni, hogy esetleg nem erdelyi, hanem
nyugatabbra el, oklevelesen is ismert szekelyekrl es besenykrl van szo. De a Deli-
Karpatoknak a romanokat megelz (azaz altaluk atvett) szlav, magyar, nemet es valamiIele
trk toponimiaja is arra utal, hogy az itteni roman nepesseg hatarri szervezetbe tmritese
valamikor 1150 es 1200 kzttre tehet.




















3. A TATRJRSTL A MOHCSI VSZIG

- (-(:"6:":+ $+ ,)B!(,!.>$*&!3
A bulgarroman es a magyar allam dunai konIliktusaba brutalis modon avatkozott be a
mongol (tatar) tamadas. 1235-ben a tatar hader az eszak-kinai birodalom meghoditasa utan
ujra nyugatra indult, s a volgai bolgarokat, a baskirIldi magyarokat es az eszaki orosz
Iejedelmeket leverve, 1239-ben Ktny keleti kun kiraly ellen Iordult. A vesztett csatabol
menekl kunokat IV. Bela kiraly beIogadta Magyarorszagra, de a Kijev elestet (1240)
kvet tatar tamadas elharitasara nem volt kepes. 1241 tavaszan Batu kan serege harom
helyen trt be magyar Ildre. A Ier a Sajo vlgyeben tkztt meg a kiralyi sereggel,
melynek nagy resze holtan maradt a csatateren, maradvanyai pedig a meneklt kirallyal a
Dunantult kisereltek meg vedelmezni. Erdelybe ket tatar sereg nyomult, az egyik Kadan
vezetese alatt a radnai hagon atkelve 310.} Radna nemet lakossagu, gazdag banyavarost vette
ostrom ala, majd a meghodolt nemeteket kldve elhadnak, Besztercet dulta Il. Mikor
Kolozsvar is elesett, ahol az egykoru Iorras szerint a tatarok ,szamlalhatatlan sokasagu
magyart* Szazadok 1882. 431432. Parizsi keziratbol. meszaroltak le, Erdely eszaki Iele vedtelenl
kellett, hogy vegigszenvedje embertelen pusztitasaikat, mig a Meszesi-kapun at ki nem
vonultak a magyar AlIldre, hogy Batu csapataihoz csatlakozzanak. A masik tatar sereget
Bogutaj vezette az Ojtozi-szoroson, a keleti hoditok si utvonalan at az erdelyi hadak elen allo
Posa vajda ellen, aki azonban a csataval egytt eletet is elvesztette, s a tamadoknak az Olt
vlgyen at szabad ut nyilt Erdely szivebe. Kkllvar, Nagyszeben, GyulaIehervar egymas
utan estek el, s a tatarok minden ellenallast megtrve, Ialvakat, varosokat langba boritva, a
lakossagot lemeszarolva a Maros menten vonultak tovabb nyugat Iele. Ezalatt egy tovabbi
seregresz Bedzsak vezetese alatt a Szereten atkelve a magyar Iennhatosag alatt el, kereszteny
nyugati kunok Ildjet hodoltatta, megsemmisitve mindazt az eredmenyt, melyet a magyar
allam es egyhaz masIel evtizedes Iaradsagos munkaval ennek a terletnek Iejlesztese teren
elert.
Sikeres ellenallast csak Magyarorszag nyugati Ieleben tudtak a nagyobb varak rsegei
kiIejteni, egyebkent a Dunatol keletre es orszagresz egeszeben tatar uralom ala kerlt. A
tamadas els lendleteben, nyilvan a megIelemlites kedveert, a tatarok nemcsak az
ellenallokat, hanem a vedtelen lakossagot is halomra gyilkoltak, s csak azok meneklhettek
meg, akik idejeben elrejtztek az erdkben, vagy Ielhuzodtak a jarhatatlan hegyvidekre.
Minthogy azonban a tatarok, szamitasaik ellenere, egyetlen rohammal nem tudtak egesz
Magyarorszagot kezre keriteni, Iel kellett keszlnik a Dunantul meghoditasara. Ezert csellel
elcsalogattak a rejtzkdket, bantatlansagot igerve nekik, hogy mezei munkajukat
Iolytatva, a tatar hadak ellatasat biztositsak. Aratas utan azonban a Ielrevezetett szerencsetlen
nepet knyrtelenl lemeszaroltak, nehogy hatukban veszedelmet hagyjanak, mikor a
beIagyott Dunan valo atkelest kierszakolva, a kvetkez ev elejen Magyarorszag nyugati
Ielenek hodoltatasara indultak. A kiralyt megsem sikerlt elIogniuk, sem a Iontosabb varakat
bevennik, s mikor otthonrol a nagykan halalhire megerkezett, az osztozkodasbol kimaradni
nem akaro Batu, sszegyjtve hadait, kivonult Magyarorszagrol, melyet visszaIele haladtaban
meg egyszer kirabolt es Ieldult.
Rogerius mester, nagyvaradi kanonok, aki maga is tatar rabsagba kerlt, s csak nehezen tudott
szabadulni, mint szemtanu irja le a szrny verengzeseket, rombolasokat, gyujtogatasokat s
azt a vigasztalan kepet, melyet az orszag a tatarok tavozasa utan nyujtott. A Maros vlgyen
IelIele haladva tbb napi jaroIldre nem talalkozott Erdelyben el emberrel. Az utakat es
svenyeket bentte a I, GyulaIehervart csak a templomok es palotak romjai kzt Ieherl 311.}
emberi csontok jeleztek, hogy rviddel azeltt ott meg Magyarorszag egy viragzo
tartomanyanak politikai es egyhazi szekhelye volt. Szomoru utjan, melyen a romba dlt
templomok haranglabjainak maradvanyai szolgaltak tajekozodasul, a kihalt lakossag
elhagyatott kertjeibl gyjtgetett vetemenyekkel taplalkozott. Elszr a Kolozs megyei Frata
Ialu krnyeken egy erds hegyen bukkant emberekre, akik ott kerestek maguknak menedeket.
A kiehezett es megIogyatkozott lakossag Rogerius mester maga is ette Iakeregbl keszlt
kenyerket lassankent visszatert elpusztult Ialvaiba, hogy hazait Ielepitve ujrakezdje
munkajat, de a Iegyver es az ehinseg ersen megritkitotta szamukat, nem is szolva a tatarok
altal rabsagba hurcolt ezrekrl. Az erdelyi pspk meg evek mulva is panaszolta, hogy a
tatarok pusztitasa miatt egyhazmegyejenek nepessege annyira megIogyatkozott, hogy
magukon a pspki birtokokon is alig nehany ember lezeng.
A tatarjaras igy elssorban nepesedesi kvetkezmenyekkel jart Erdelyre nezve. Mindenekeltt
elapadt a Karpatokon tuli telepitest taplalo erdelyi nepIlsleg, ugyhogy a Kunorszagba
iranyulo magyar es szasz kivandorlas hosszu idre megszakadt. A tatarok tovabbi betreseitl
Erdelyt sem sikerlt teljesen biztositani, a hegyeken tul es videkek pedig allandoan
veszelyeztetett zonaban maradtak, s meg egy evszazadig ki voltak teve a srn ismetld tatar
rablohadjaratoknak. A megkezdett allamszervez munkat Iolytatni nem lehetett volna meg
akkor sem, ha elegend telepes nepesseg allt volna rendelkezesre. A milkoi pspkseg a
valosagban megsznt, az idnkent kinevezett pspkk nevlegesek maradtak, mert reszben a
bizonytalan allapotok, reszben pedig a hivek hianya miatt nem gyakorolhattak az egyhazi
Iennhatosagot.
A Karpatok es a Duna kztt egyebkent jelents etnikai valtozasok is trtentek. A kun nepet a
tatar tamadas elsprte, tredekei a keleti kunokkal egytt a magyar AlIldn talaltak uj
hazat. Kunorszag mar csak nevevel rizte emlekket, a valosagban a szlav es a maradek kun
lakossagot Iokozatosan beolvaszto, a pasztorkodast Ildmvelessel mind nagyobb mertekben
kiegeszit romanok laktak. A politikai Iennhatosag elvileg a magyar kiralye maradt, aki
azonban lemondott arrol, hogy magyar tisztviselkkel gyakoroltassa, hanem a del-erdelyi
roman hatarrkerletek kenezei Ile kinevezett vajdait bizta meg az egesz terlet
kormanyzasaval. Ezek azonban aligha igertek elegend vedelmet a tatarok ellen, ezert
adomanyozta 1247-ben IV. Bela a Szrenyi bansagot es Kunorszagot a johannita
lovagrendnek, hasonlo jogokat biztositva szamara, mint annak idejen apja a nemet
lovagoknak a Barcasagban. Ez a kiserlet azonban nem sikerlt. A johannitak nem tudtak
helyket megallni, mert az elpusztult videk benepesitesere nem kaptak megIelel telepeseket
a kiraly maga tiltotta meg magyarorszagi magyar vagy nemet kivandorlok beIogadasat , s
valoszinleg nem rendelkezven kell ervel a varhato tatar tamadasok visszaveresere,
lemondtak a sulyos 312.} Ieltetelekhez kttt adomanyrol. A kiralynak egyelre meg kellett
elegednie maganak Erdelynek az ujjaszervezesevel. Ehhez kivalo munkatarsakat kapott
immar nem rvid, hanem hosszabb idre tisztsegkben marado, kls magyarorszagi
nagyurak kzl kinevezett vajdaiban. Lrinc 124252, Akos nembeli Ernye 125260, Kan
nembeli Laszlo 126067, Csak nembeli Mate 126770 kzt viselte a vajdai tisztseget.
A komoly katonai ert jelent lakossagot, a szekelyeket most mar vegleg kivontak az orszag
belsejebl: a Nagy-Kkll also Iolyasa menten meg ottmaradtakat reszben a Kezdi szekbe,
reszben az Aranyos melle telepitettek, s elhagyott Ildjket az uj bevandorlokkal szaporitott
szaszoknak adomanyoztak. Igy keletkeztek azok a szasz telepek, melyek kesbb a medgyesi
es nagyselyki szekekbe szervezdtek. Eredeti szekely lakossagukat nemcsak a helynevek
nagy tbbsegenek magyar eredete, hanem az a teny is elarulja, hogy a nepesseg kicsereldese
ellenere meg sokaig nem a szebeni, hanem a szekely ispan hataskrebe tartoztak. Csak a 14.
szazadban nyerte el szasz nepesseget a kesbbi segesvari szek. A nemet bevandorlas ujabb
hullamai azonban atcsaptak ennek a megnagyobbodott SzaszIldnek a hatarain is. Szasz
telepesek rajzottak ki a szasz territoriummal hataros megyek terletere, mivel azonban nem
tudtak kivivni, hogy kzigazgatasilag a SzaszIldhz csatoljak Ialvaikat, tarsadalmi
Iejldesk mas iranyt vett, es azonosult a magyar Ildmvel reteg sorsaval.
A tatarjaras egyenes kvetkezmenye volt a nagymeret roman bevandorlas is. A katasztroIa
katonai tanulsagai meggyztek az uralkodot arrol, hogy a megyei kzpontokul szolgalo varak
elnytelen Iekvesk miatt komolyabb tamadasnak nem kepesek ellenallni, ezert azokat
Ieladta, s az egyhaznak vagy maganosoknak ajandekozta el, helyettk pedig orszagszerte
megkzelithetetlenebb hegyi varak epiteset es vedelmenek megszervezeset kezdte meg.
Ezeknek a varaknak krnyeke azonban, Ildmvelesre egyelre alkalmatlan leven, lakatlan
volt, st Ildmvel magyar vagy szasz lakossag utolagos betelepitese is szinte lekzdhetetlen
akadalyokba tkztt, es csak olyan kisebb Ioltokon igert sikert, ahol erdirtasokkal
termIldet lehetett nyerni. Az adott viszonyok kzt, mikor a megIogyatkozott szamu magyar
es szasz nepesseg meg arra sem volt elegend, hogy a tatar pusztitas altal okozott hezagokat
betltse, termeszetesen meg akkor sem lehetett a hegyvidek magyar es szasz telepesekkel valo
betelepitesere gondolni, ha annak gazdasagIldrajzi nehezsegei nem lettek volna. Varnepre
viszont szkseg volt, nemcsak a katonai szolgalat es a Ienntartas ellatasara, hanem azert is,
mert az Erdelyi-medence belsejeben a kiralyi birtokok adomanyozas reven Iokozatosan
magankezre jutottak, s igy a kiraly gazdasagi erdekei egyre inkabb a megmaradt hegyvideki
uradalmak jvedelmezsegenek gyarapitasat irtak el. A hegyvidek dus legeli elssorban
hegyi pasztornepnek kinaltak megelhetest, erthet tehat, hogy a kiralyok a Bulgariabol es
Szerbiabol eszak Iele huzodo s a kun uralom 313.} megsemmislese utan annak nyomasa alol
is Ielszabadulo roman pasztorokkal nepesitettek be az uj varkerleteket. Igy szallottak meg
romanok Erdelyben Deva, Hunyad, Salgo, Talmacs, Trcs, Kecskes, Szadk, Leta, Sebes,
Almas, Csicso, Balvanyos es Grgeny varainak krnyeket, zmkben azonban nem a
tulajdonkeppeni Erdelybe, hanem annak nyugati hegyvideke kls, a magyar AlIldre nez
oldalan eplt varak (Mihald, Sebes, Zsido, Halmos, Illyed, KrassoI, BorzaI, Kvesd, Szad,
Varadja, Vilagos, Deszni, Pankota, Solyomk, Valko, Nyalab, Aranyos, Kvar) uradalmaiba
telepedtek be.
Bevandorlasuk nem egyszerre zajlott le, a hegyvideket is csak Iokozatosan, tbb evszazadig
tarto allando bearamlassal nepesitettek be. Betelepitesk tervszeren es kedvezmenyekkel
batoritva trtent, mint azt egy kesbbi trvenycikk hangsulyozza (,ad vocationem et
assecurationem regie maiestatis ac vaivodarum, baronum et ceterorum oIIicialium ista
conIinia regni tenentium),* A kiralyi Ielseg s a kiralysag ama vegvidekeit igazgato vajdak, barok es mas
tisztviselk hivasara es biztositekara 149545. tc. Corpus Iuris Hungarici Magyar Trvenytar 10001845. I. Bp. 1899.
588589. eleinte a kiraly klIldi telepesek behivasara vonatkozo kizarolagos joganak
ervenyesitesevel csak kiralyi birtokra.
A bevandorlo romanok a magyar Iorrasokban egynteten mint hegyi juhpasztorok
szerepelnek. Meg a 16. szazadban is hivatalos jelentes allapitja meg, hogy a romanok csak a
hegyekben s erdkben pasztorkodnak (alachi, qui tantum in silvis et montibus non
contemnendum pecorum numerum alunt),* ,Az olahok, akik csakis az erdkben es hegyekben nem
lekicsinylend szamu allatot tartanak a magyar kiralyi kamara 1567. evi jelenteseben, idezi E. HURMUZAKI,
Documente privitoare la istoria Romnilor. Bucuresti 1887. II 612. s ugyanigy nyilatkozik ez idben
Verancsics Antal, kesbb esztergomi ersek, Erdely viszonyainak kivalo ismerje is roluk,
szinten ebben az idben (rari in apertis locis incolae, montibus ac silvis plerumque cum suo
pecore pariter obditi).* ,Nyilt helyeken ritkan lakok, tbbnyire hegyekben es erdkben huzodnak meg allataikkal
egytt. MHH-S 1857. 143. A balkani es magyarorszagi roman pasztorkultura bensseges
kapcsolatairol tanuskodik a romanok ,nemzeti adoneme, a juhtvened (quinquagesima
ovium, a Balkanon: travnina), melyet Magyarorszagon is, Szerbiaban is csak romanok mint
jellegzetesen juhtarto nepelem Iizettek, s mely mindentt tven juh utan egy juhnak es egy
baranynak a beszolgaltatasabol allott. Mezgazdasagi termenyek utan, mivel Ildmvelest
hegyi teraszokon csak nellatasra Iolytattak, nem adoztak.
A kiralyi varbirtokok Ildrajzi Iekvese sokaig lehetve tette ezt az eletmodot. A var kzvetlen
szolgalatara rendelt nepelemek rendesen a vlgyi reszeken megteleplt magyarok, kis reszben
szlavok kzl kerltek ki. A romanok inkabb adojukkal jarultak hozza a varszervezet
Ienntartasahoz, s ezt 314.} is a magyar varnaggyal kzvetlenl erintkez vezetik, a kenezek es
a vajdak gyjtttek ssze tlk, ezek Ieleltek az tvened pontos beszolgaltatasaert, s
ugyancsak ezek teljesitettek katonai szolgalatot is, a romansag nagy tbbsege pedig nyajait
legeltette a hegyekben. Allando lakohelyhez meg vezetik sem voltak ktve, mint azt a
Krasso megyei Illyed kiralyi var kenezeinek peldaja mutatja, akiket 1363-ban lakohelyk
bizonytalansaga miatt (propter eorundem mansionis seu residencie incertitudinem) nem
lehetett egy birosagi targyalasra megidezni. Ezt az adatot altalaban a magyarorszagi roman
transzhumalo pasztorkodas els emlitesenek szoktak tekinteni. Az oklevel marciusban kelt,
ekkor nem talaltak birtokukon a kenezeket, mert nyajaikkal meg valahol a teli legeln
tartozkodtak. A hegyvidek kora tavaszi ressegebl azonban eppugy lehet nomadizalasra,
mint transzhumalasra kvetkeztetni, hiszen nem tudjuk, hogy a pasztorok csaladjai ez esetben
kvettek-e a nyajat, vagy otthon maradtak. Mindenesetre Iel kell tetelezni, hogy a pasztornep
vezet retege egyre kevesbe vett reszt a legeltetesben, es egyre inkabb csak katonaskodott.
Mig a Balkanon a leggyakoribb cselnik mellett mas elnevezesek is elIordulnak a roman
pasztorkzsseg elljaroinak megjellesere (sudce, premikfur, kne:, vladika, katunar),
Magyarorszagon mindentt a szlav eredet ,kenez (kene:ius) megjelles valt altalanossa,
megpedig nem az eredeti szlav alakban (kne:), hanem a magyaros ,kenez Iormaban. Maguk
a romanok, a szorvanyosan maig is hasznalatos ,chinez alak tanusaga szerint, szinten ezt a
magyar kzvetites elnevezest alkalmaztak sajat vezetikre. De barhogyan is neveztek addig
magukat a roman vezetk, az a teny, hogy Ieletteseik, a magyar kzigazgatas kepviseli a
helyi szlav lakossag elljaroit regota jell nevvel ,kenez-nek hivtak ket, dnt sullyal esett
latba, mert vezet szerepk Iennmaradasa nem annyira a vezetett csoport bizalmatol Iggtt,
hiszen allasuknak csaladjukban valo tovabbrkitese es anyagi megalapozottsaga amugy is
biztositotta azt, hanem inkabb a magyar kiraly vagy megbizottjai megersitesetl. Igy a
,kenez elnevezes egyuttal helyzetknek Iellrl valo elismerteteset jelkepezte, s keszsegesen
csereltek Iel regi, mint lattuk, nem is megallapodott rangjelz nevkkel.
Hasonlo uton juthatott a romansaghoz a tbb kenezseg Iltt rendelkez vezett jell
,vajda (vofvoda) nev is, mely a balkani romanoknal nem Iordul el, csak a magyar kiraly
orszagaiban. Joggal kvetkeztethetjk, hogy a magyarok altal mar a honIoglalaskor
megismert s az erdelyi vajdaval kapcsolatban regota hasznalt szlav kiIejezest is elszr
magyarok alkalmaztak a magyar hatosagok altal megszervezett roman hatarrkerletek
nkormanyzatat kepvisel roman Itisztviselre. Meg a 14. szazadbol is van adatunk, hogy a
vajdat az aparol Iiura rkld tisztseget visel kenezzel szemben a romanok eredetileg
valasztottak, s ez megIelel annak a magyarorszagi jogszokasnak, mely a vendegek es
jvevenyek szamara biztositotta Inkeinek 315.} nkrkbl valo valasztasat. (Igy
valasztottak maguknak a kiralyi ispan mellett mkd biraikat a szaszok, s ugyancsak igy
kapitanyaikat es biraikat a szekelyek.) A vajdak a kenezek mintajara hamarosan rkletesse
tettek allasukat es a vele jaro anyagi elnyket. Ez nem jelentette azonban a kenezek, illetleg
vajdak vezetese alatt allo kzromanok gazdasagi es jogi szabadsaganak elveszteset, amit a
magyar varkerletek elen allo varnagyok is elismertek, mikor a roman szokasjog alapjan
itelkez, de magyar szervezesi gyakorlat szerint sszeallitott kerleti trvenyszekeken
birotarsakul nemcsak kenezeket, hanem roman papokat es kzromanokat is igenybe vettek.
Mar a Szrenyi bansag megszervezesevel kapcsolatban lattuk, hogy a romanok mint minden
kltzkd lovas pasztornep katonailag is meg voltak szervezve. Valojaban azonban
rendszeres katonai szolgalatot csak a kenezek teljesitettek, bekeidben a hegygerinceken
vonulo hatar rzese, haboruban pedig a kiralyi seregben valo hadakozas altal. A szekelyektl
elteren, akik szemely szerint egyenkent katonai szolgalatra voltak ktelezve, a romansag
szeles retegei, akarcsak a szaszok tbbsege, nem katonaskodtak. Ez magyarazza a kenezek
kezdettl Iogva kiemelked tarsadalmi helyzetet, melyet a romansag szksegszeren
bekvetkez letelepedese jelentekenyen megersitett.
A Ielsbb iranyitast gyakorlo magyar varhatosagok is az allando letelepedesben lattak a
roman varnep tartos megszervezhetesenek es gazdasagi hasznositasanak legIbb biztositekat,
s mindent elkvettek a romansag helyhez ktesere. Trekveseikben segittarsakra talaltak a
kenezekben, akik hamarosan rajttek arra, hogy tarsadalmi allasukat a Ildbirtok jobban
megalapozza, mint a mennyisegi es minsegi valtozasoknak inkabb kitett allatallomany. A
varkerletek szlav Ialvainak vezeteset a katonai szempontokat szem eltt tarto magyar
varnagyok, amint azt a 1415. szazadi roman kenezek altal igazgatott szamos szlav nev Ialu
bizonyitja, a katonailag iskolazottabb, Iegyveres szolgalatra a szlavoknal alkalmasabb roman
kenezekre biztak. Ezek a Ildmvel szlavoktol jaro termenyszolgaltatasokbol reszesedve
Ielismertek a rendszeres Ildmveles altal evrl evre biztositott, allando jelleg javak anyagi
elnyeit, s a pasztorkodastol elvonhato roman alarendeltjeiket is Iokozatosan bekapcsoltak a
mezgazdasagi termelesbe. Valoszin, hogy elbb a roman kenezek telepedtek le allando
szallasra a Ialvakban, majd a pasztorkodo nepesseg a nyajaknal nelklzhet csaladtagokat is
otthagyta, s a legelvaltas egyes csoportokra korlatozodott, a tbbinel a pasztorkodas a
teleples hatarai kze szorult, legIeljebb a kzeli hegyekre terjedt ki. Az eletmodnak ez az
atalakulasa termeszetesen huzamosabb idt vett igenybe, s teme nemcsak videkenkent
valtozott, hanem az is Ieltetelezhet, hogy a ketIele pasztorkodas egy ideig parhuzamosan
Iolyt; mig a romansag egyre nagyobb resze mar leteleplt, kisebb csoportjai meg
transzhumaltak vagy esetleg nomadizaltak.
316.} Minthogy a varhatosagoknak erdekeben allt a leteleples menetet meggyorsitani,
elnyket biztositottak azoknak a kenezeknek, akik a roman nepesseg egy reszet ujabb
Ildmvel telepek letrehozasara hasznaltak Iel. Erdirtassal a pasztorkodo romansag is
Ioglalkozott, Ikent, hogy ujabb legelket nyerjen; ha viszont az irtast vezet kenez az igy
nyert terletet Ildmvelesre is igenybe vette, a varnagyok az irtasokon keletkez uj Ialvakat
a hozzajuk tartozo Ildekkel egytt ,szabad Ialvaknak (villa libera) nyilvanitottak, hosszu
lejaratu adokedvezmenyben reszesitettek, s jvedelmknek egy reszet a telepeseket vezet
keneznek es utodainak biztositottak. A telepitesre a kenezek nemcsak romanokat, hanem
szlavokat is Ielhasznaltak, amint azt a szabad Ialuknak a Deli-Karpatok mindket oldalan
hasznalatos szlav eredet ,ohaba elnevezese is bizonyitja. Ketsegtelen azonban, hogy egyre
tbb roman is telepedett meg hataraik kztt, mert mar a kzepkor Iolyaman ers szambeli
tulsulyba kerltek a szlavokkal szemben, ami vegl is a szlavok nyelvi beolvadasara vezetett.
A kenezek tarsadalmi tekintelyenek a szabad Ialvak rkithet birtoklasa adta meg szilard
alapjat, s maga a ,kenez megjelles is lenyeges jelentesvaltozast szenvedett. Mig eredetileg a
roman pasztorcsoportnak a kiralyi varhatosagok altal bizonyos alsobb Ioku biraskodassal,
igazgatasi es rendeszeti Ieladatokkal megbizott vezetjet jelentette, mar a 14. szazadban a
kenezeket telepitesi vallalkozoknak tekintik, akik az irtassal letrehozott, mezgazdasagi
mvelesre alkalmas terleteken Ialvakat alapitanak, s a ,kenezi jog (ius kene:iale)
egyertelmve valt a kivaltsagos helyzet ,szabad Ialvak rkithet birtoklasi jogaval.
- 5!?#:%3+ *-4&D3"(9, ,3-%-,?%:+- $+ -. 9%34-"E83-
?"-%>-
A 13. szazad egesz Magyarorszag es ezen bell Erdely trteneteben sorsdnt Iordulatot
hozott. A korai Ieudalizmus tarsadalmi rendjet a bels erk megingattak, s teljes
Ielbomlasahoz es atalakulasahoz a tatarjaras megadta a vegs lkest. A kiralyi es megyei
birtokot a nagyurak szereztek meg adomany cimen, a varszervezetbe zart nepesseg vezet
retegebl nemesseg, kznepebl szabadon kltz, de Ildesuranak szolgaltatasokkal tartozo
jobbagy lett, s ebbe az utobbi retegbe olvadtak bele a Ielszabadulo rabszolgak. A barok,
nemesek es jobbagyok osztalyai kze ekeldtt be a telepitesek reven nvekv szamu varosi
polgarsag. Igy jtt letre a rendiseg Iels retege a barokbol es Ipapokbol, az also a
nemesekbl es polgarokbol. E rendiseg kivaltsagaibol a Ildesuri Iennhatosag alatt el
jobbagysag ki volt ugyan zarva, de a kzvetlenl termel mezgazdasagi nepesseg
jelentekeny resze szabad paraszti kivaltsagokat rztt. Ilyen szabad paraszti allapotban volt az
AlIldn a jaszkun nepesseg, a Szepessegben a szasz parasztsag, Erdelyben 317.} pedig, a
szabad parasztsag klasszikus Ildjen a szasz es szekely, s eleinte a roman lakossag.
A 13. szazad masodik Ieleben a tarsadalmi atalakulas nemcsak meggyorsult, hanem egyre
szelesebb nepretegekre terjedt ki. A regi megyei varak (Des, Doboka, Kolozsvar, Torda,
GyulaIehervar, Kkllvar) aldozatul estek a tatardulasnak. Bar IV. Bela kiraly ujabb
elemekkel kiegeszitve ujjaszervezte a megmaradt varnepet, a varak katonai jelentsegket
elvesztettek. A vedelem szerepet a kiralyi kezdemenyezesre epl, Ientebb Ielsorolt hegyi
varak vettek at, ezeknek varnagyai iranyitottak a kzigazgatast a megyesispani tisztseg
rendesen egy-egy ilyen uj hegyi var varnagysagaval kapcsolodott ssze , es a regi megyei
varak mint gazdasagi kzpontok nyertek uj jelentseget. Des, Kolozsvar, GyulaIehervar es
Torda Ialai kze a kiraly Ildmvel, banyasz es keresked telepeseket (hospites) kltztetett.
Ezeknek mar kizarolag gazdasagi hivatast szant, szabad birovalasztasi, vasartartasi,
vammentes kereskedesi joggal es adozasi knnyitesekkel ruhazva Iel ket. Nemet
bevandorlok altal szervezdtt ujja a banyaszat, uj banyavarosok is keletkeztek: OIIenbanya-
Aranyosbanya, Torocko. A reszben magyar, reszben nemet hospesek es a hasonlo jogokat
elnyert regi varnepek sszeolvadasabol jtt letre az erdelyi magyar varosi polgarsag.
GyulaIehervart es Kolozsvart meg a 13. szazadban az erdelyi pspknek adomanyozta a
kiraly. Mig az utobbi 1316-ban a szabad kiralyi varosok kze kerlt, GyulaIehervar a pspke
maradt, ami sok tekintetben akadalyozta a varosi Iejldes teren. Doboka varat a Kkenyes-
Radnot nemzetseg kapta ajandekba, a var maga eljelentektelenedett, a hozza tartozo telep
pedig egyszer Ialukent mint a Dobokai csalad birtokainak uradalmi kzpontja maradt Ienn.
Kkllvar meg egy ideig megtartotta katonai rendelteteset, a 15. szazadban azonban ezt is
eladomanyozta a kiraly. Az Aranyos es a Maros kzti tordai varIldekre 1270 krl szekelyek
telepltek, letrehozva Aranyosszeket. A regi varakhoz tartozo Ialvak magankezre kerlven, a
kiralyi birtok az uj varak krnyeken elterl hegyvidekre, egyebkent meg mindig hatalmas
terletre szorult vissza. Az Erdelyi-medence belseje, st a hegyvidekek egyes reszei is a
kialakulo uj I-, kzep- es kisnemesseg birtokaba mentek at.
A tatarjarast kvet emberhiany is arra kesztette a maganbirtokosokat, hogy reszben a kiralyi
uradalmak nepessegenek elvonasaval, reszben az orszag hatarain kivlrl toborozva, maguk is
roman munkaert vegyenek igenybe a kiralyi adomanyok reven egyre gyarapodo birtokaikon.
A szakadatlan polgarhaborukba bonyolodott IV. Laszlo kiraly (12721290) eddigi
tudomasunk szerint elsnek tett a romanok betelepitesere vonatkozo kizarolagos kiralyi jog
rovasara engedmenyeket, mikor valoszinleg, hogy a vele harcban allo egyhazat kedvezbb
allasIoglalasra hangolja a gyulaIehervari kaptalannak megengedte, hogy Enyed es Flesd
nev birtokaira 60 csalad romant telepitsen. Talan ezekre celzott 1294-ben Lorand erdelyi
vajda, aki egy 318.} altala kiostromlott var vedinek szabad elvonulast engedve Varadtol a
hegyeken at a Maros Iele, emlitest tett az egyhaznak a Belenyes videki gyepkn tul el
romanjairol (Olachi ecclesiae).
A 13. szazad utolso evtizedei a kiralyi hatalom allando cskkeneset es az egyhazi es vilagi
arisztokracia hatalmanak megnvekedeset hoztak magukkal, s a bels rend Ielbomlasa
lehetetlenne tette a kzponti ellenrzest, minek kvetkezteben egyre tbb roman kerlt
jogtalanul maganbirtokra. III. Andras kiraly (12901301) hiaba kiserelte meg, hogy a
jogbitorlasnak gatat vessen. Bar 1293-ban elrendelte, hogy az Erdelyben maganbirtokoshoz
kerlt minden romant a Feher megyei ket Szekes Iolyo kzen elterl kiralyi Ildre
gyjtsenek ssze a maganbirtokosok roman telepeseinek szamat tehat nem becsltek valami
sokra , maga is kenytelen volt tovabbi engedmenyeket tenni. Megersitette eldeinek a
gyulaIehervari kaptalan reszere adott emlitett kedvezmenyet s az eredetileg kiralyi
tulajdonban lev Olahtelek (Tohan) elajandekozasat is, st 1292-ben a Hunyad megyei Illyei
csaladnak engedelyt adott, hogy Illye, Fenes es Szad nev Maros menti birtokaira romanokat
telepitsen (Olacos possit aggregare ac aggregatos retinere).
Hogy ezek az engedmenyek s a ketsegtelenl tovabb Iolytatodo jogtalan telepitesi akciok nem
valtottak ki mar akkor valosagos roman nepvandorlast, az csak annak tulajdonithato, hogy a
kzponti hatalom a 13. szazad vegeig sikerrel rkdtt a hatarrkerletek nepessege Iltt, s
amint a Ielsorolt esetekbl lathatjuk, csak a Deli-Karpatok lejtin es az Erdelyi-kzephegyseg
deli Ieleben jelentek meg szorvanyosan romanok egyes maganbirtokokon. Olyan kevesen,
hogy mig Kelet-Magyarorszagnak ma romanok altal is lakott reszein 1300-ig kzel ezer,
nagyreszt magyar, kisebb reszben szasz Ialut emlitenek az oklevelek, ugyanebben a
korszakban mindssze 6 olyan Ialunak a nevet ismerjk, ahol bizonyosan eltek romanok, s
ezek kzl 5 (Enyed, Flesd, Illye, Fenes, Szad) ketsegtelenl magyar eredet nevet visel.
Tohan, azaz Olahtelek viszont mar nevevel elarulja, hogy magyar krnyezetben keletkezett.
Nyilvanvalo tehat, hogy ezek a maganbirtokon elsnek ismert roman telepek mar Iennallo
magyar, esetleg szlav Ialvak hatarain bell jttek letre.
A maganbirtok terhoditasat a 13. szazad masodik Ielenek politikai esemenyei mozditottak el.
IV. Bela kiraly, hogy nyugtalan vermerseklet Iia, Istvan becsvagyat kielegitse, 1257-ben,
akarcsak annak idejen apja vele, megosztotta orszagat. A keleti reszt Erdellyel egytt
Istvannak engedte at, aki iIjabb kiralyi cime mellett Erdely hercegenek is neveztette magat,
sajat udvartartast vitt, es nallo klpolitikat Iolytatott. Sokat tett a tatarjaras utan nehez
viszonyok kzt maradt Erdely ujjarendezese es vedelmenek biztositasa teren, a partjara allo
nemeseket pedig bkez birtokadomanyokkal jutalmazta. Az apa es Iiu kzt rvidesen
Ieltamado Ieltekenyseg azonban aldatlan belharcokba sodorta az orszagot. Bela seregei a
Barcasagba, Feketehalom varaba szoritottak Istvant, aki azonban kitrt onnan, s az ostromlo
sereg egy 319.} reszenek atpartolasat Ielhasznalva, szetszorta apja csapatait, majd azok
nyomaban Pestig hatolva, 1265 tavaszan dnt gyzelmet aratott, s Belat rakenyszeritette,
hogy orszagreszet tovabbra is kezen hagyja. A helyzet 1270-ig, Bela halalaig nem valtozott,
de a kibekles nem lehetett szinte, s mindket Iel partja ersitesen Iaradozott, ez pedig
maskent, mint a mar amugy is hatalmas birtokokat szerzett arisztokracianak ujabb
adomanyokkal valo lektelezese aran, nem ment.
Mikor V. Istvan ketevi uralkodasa utan hirtelen meghalt, Iianak, IV. Laszlonak kiskorusagat
kihasznalva, a nagybirtokos csaladok, reszben birtokaikrol toborzott Iegyvereseikre
tamaszkodva, reszben a kormanyzasukra bizott ispansagokat maganbirtokukkent kezelve,
valosagos tartomanyurakka nttek ki magukat. Erdelyt azonban vajdaja meg nem tekinthette
magaenak, 1274 es 1284 kzt evente csereldtek a mas-mas csaladbol szarmazo vajdak.
Mikor Laszlo maga vette kezebe a kormanyzast, megprobalt Erdelyben egy ott el birtokos
csaladra, az sIoglalo Borsa nemzetseg Biharban is nagybirtokossa lett egyik agara
tamaszkodni, Borsa Lorandot teve meg vajdanak, aki ezt a tisztseget 1284 es 1295 kzt
tlttte be. De Laszlot sem szemelyi adottsagai, sem az orszag belviszonyai nem tettek
kepesse a rendcsinalasra. Kun szarmazasu anyja hatasara a nemreg bekltztt s meg joreszt
pogany kunokhoz vonzodott, maga is pogany szokasokat vett Iel, leplezetlenl Iordult az
egyhaz ellen es Attila szerepeben tetszelgett. A magyar arisztokracia csekely kivetellel
egysegesen Ioglalt allast a pogany orientacio ellen, s mikor 1285-ben a tatarok betrtek
Erdelybe, a magyar Inemesek Laszlot vadoltak behivasukkal, elIogtak, es igeretet csikartak
ki tle eletmodjanak teljes megvaltoztatasara. Kzben a tatarok es a kunok nagy terleteket
dultak Iel, Erdely is sokat szenvedett tlk, mig vegl az aranyosszeki szekelyek a predaval
rakott, hazaIele tarto tatar Icsapatot szetvertek. Laszlo azonban rvidesen megszegte
Iogadalmat, visszatert kunjai krebe, s a magyar arisztokracia bels egyenetlensegeit
kihasznalva, egyik partot a masik ellen jatszva ki, ujra meg ujra Iellkerekedett. Fektelen
termeszetevel azonban a kunokat is magara haragitotta, s ezek 1290-ben meggyilkoltak.
Utodja, III. Andras teljesen Ieldult viszonyokat, megingott kzbiztonsagot rklt, s rvid
uralkodasa alatt, melyet kls hatalmak altal tamogatott tronkvetelk is nyugtalanitottak,
nem sikerlt rendet teremtenie. Rviddel tronra lepte utan Erdelyben is krutazast tett, hogy
szemelyes megjelenesevel csendesitse le az ott is elharapodzo anarchiat. A szenvedelyek
elIajulasara jellemz, hogy az egyhazi tized miatt az erdelyi pspkkel evszazados harcban
allo szaszok, a pspk altal elIogott es kivegeztetett vizaknai gereb halalat megbosszulando,
1277 egyik vasarnapjan GyulaIehervarra trtek, a szekesegyhazat az eppen misere gylt
hivekre es a kanonokra gyujtottak, a templomi kincseket elraboltak, a pspki leveltarat
Ieldultak, s a varos lakossagat 320.} valosaggal kiirtottak. A tettesek egyhazi atok ala vettettek,
de ezzel mit sem trdve Iolytattak viszalyukat a pspkkel. A kzponti hatalom gyenglese
szamos ilyen tulkapasra adott alkalmat, s a kiraly jelenlete sem segitett, mert tavozasa utan
maga a vajda, Borsa nembeli Lorand, aki testvereivel egytt Kelet-Magyarorszag tekintelyes
reszet tartotta uralma alatt, 1294-ben Iegyverrel tamadt a varadi pspkre, st a
megIekezeskre kikldtt kiralyi csapatokkal is szembeszallt. Elkeseredett harcok utan
sikerlt leverni, az utodjaul kinevezett Kan nembeli Laszlo sem bizonyult azonban jobbnak. A
mindentt Iellangolo lazadasokkal elIoglalt kiraly hata mgtt ratette a kezet a kiralyi
jvedelmekre, vajdasagahoz es szolnoki ispansagahoz a szasz es szekely ispansagot is
hozzakapcsolta, a banyavarosokat kisajatitotta, egyszoval Erdelyt maganbirtokanak tekintette.
1307 es 1309 kztt a megresedett pspki szeket addig nem engedte betlteni, amig a
kaptalan az jelltjet, Benedek Domonkos-rendi szerzetest meg nem valasztotta. Az elkel
Akos nembeli alvajdaja mellett sajat udvarbirot es a kklli Iesperes szemelyeben Ijegyzt
tartott, a varakba Iamiliarisait tette varnagyoknak, s ha valaki vonakodott szolgalataba lepni,
annak birtokat elkobozta.
Hasonlo trekvesek nyilvanultak meg az orszag mas videkein is, ugyhogy 1301-ben, III.
Andras halalakor Magyarorszag egy tucatnyi tartomanyur kezen volt, akik a maguk terleten
nalloan rendezkedtek be. Az orszagot az a veszely Ienyegette, hogy hberes mozaikallamma
alakul, s a kiraly hatalma nevlegesse valik. Az evekig tarto tronviszalyok is az oligarchianak
kedveztek. III. Andrassal kihalt az Arpadtol szarmazo uralkodocsalad, es a leanyagi rokonok
kzt adaz kzdelem indult meg. A papa a sziciliai Irancia Anjou-dinasztia tagjat, Karoly
Robertet tamogatta, ez azonban kezdetben nem tudta az uralkodo osztaly egeszenek
rokonszenvet megnyerni, s a tbbseg elbb Vencel cseh, majd ennek lemondasa utan Otto
bajor herceget hivta meg. Otto parthiveket keresett, s valoszinleg az elsk kzt
hozzacsatlakozo erdelyi szaszok reven Laszlo vajda hatalmi sulya Iell tajekozodva, ennek
baratsagat igyekezett megnyerni. A vajda Ielesege nemet hercegn, Ottonak rokona leven,
maga is elmozditotta a kzeledest, s lanyat igerte neki Ielesegl. Idkzben azonban Laszlo
vajda meggyzdtt Otto helyzetenek tarthatatlansagarol, lanyat II. Uros szerb kirallyal
jegyezte el, hogy uralmat kls segitseggel is biztosithassa, s a leend aposa latogatasara
erkez Ottot elIogta. 1308-ban elismerte Karoly Robertet kiralynak, utjara bocsatotta Ottot, de
visszatartotta maganal a kiralyi koronat.
Karoly uralkodasanak trvenyesseget azonban a kzvelemeny csak abban az esetben volt
hajlando elismerni, ha Szent Istvan koronajaval koronaztatja meg magat. A korona pedig
Laszlo vajda birtokaban volt, aki a kiralyvalaszto orszaggylesre sem jtt el, hanem hegyei
kzt varta a Iejlemenyeket. A papa kvete, Gentile biboros kezdemenyezett targyalasokat
vele, s mikor ezuton semmit sem tudott elerni, 1309-ben egyhazi atok ala vetette. A sulyos
Ienyites 321.} nem tevesztette celjat, a vajda a kvetkez evben atadta a koronazasi
jelvenyeket, s a bitorolt kiralyi jogok es javak visszabocsatasat is megigerte. Karoly Robert
mar 1310-ben meglatogatta Erdelyt, de egy evtizeden at kellett meg veres csatakat vivnia a
hatalma megnyirbalasaba belenyugodni nem akaro oligarchia ellen, s ezalatt Laszlo vajda
tovabbra is ura maradt Erdelynek. Varaiba nem engedett be kiralyi rseget, st azt is sikerlt
megakadalyoznia, hogy 1315-ben kinevezett utodja, Pok nembeli Miklos tenylegesen atvegye
a vajdasagot. Csak halala utan Ioglalhatta vissza Erdelyt Iiaitol az 1316-ban Deva mellett
vivott csataban a kiraly hadserege, majd szilarditotta meg hatalmat Debreceni Dozsa, akit a
kiraly, miutan a lazado Borsa Kopasz volt nadort, Kan Laszlo Iiainak szvetsegeset 1316-ban
a debreceni csataban leverte, 1318-ban nevezett ki vajdanak. 1319-ben Majos Iia Majos
lazadasat kellett elIojtania, de meg utodjanak, az 1321-ben helyebe lep Kacsik nembeli
Szecsenyi Tamasnak is akadt dolga Kan Laszlo Iiai maradek erejenek megtresevel.
Tamas vajda a meg mindig Iorrongo Erdelyben ers kezzel teremtett rendet. Laszlo vajda
hiveit s egesz sor sajat szakallara garazdalkodo nemest engedelmessegre kenyszeritett, vegl
pedig a szaszok ellen Iordult. Ezek a pspkkel Iolytatott veg nelkli viszalykodas soran
1308-ban ujbol Ieldultak GyulaIehervart, majd mikor Laszlo vajda halala utan a szasz
ispansag tovabbra is a vajdai meltosaggal maradt kapcsolatban, Henning peterIalvi gereb
vezetesevel Iellazadtak az uj vajda ellen, s csak az AlIldrl berendelt kun csapatok
segitsegevel sikerlt ket 1324-ben leverni. Szecsenyi Tamas azonban, ha a kirallyal szemben
engedelmesnek mutatkozott is, Erdelyben nem kevesbe volt Ieltekeny a maga hatalmara, mint
valaha Laszlo vajda. Az erdelyi pspk, mint panaszaibol tudjuk, sokszor megtapasztalta
erszakossagat es kapzsisagat, amellyel az egyhazi javakbol igyekezett maganak es hiveinek
birtokokat szerezni.
D:";, $+ *!>!+!,
A szazadIordulo zavarai a birtokviszonyok teren is ereztettek hatasukat. Nemcsak Laszlo
vajda szerzett maganak hatalmas uradalmakat (melyeket Iiaitol lazadasuk miatt Karoly Robert
elkoboztatott), hanem reszben a kiralyok, reszben bizonyara a vajda is bven juttattak mas
kiprobalt hiveiknek a Ielbomlo kiralyi birtokbol. Kzvetlenl a tatarjaras utan a kiraly a
valsagos helyzetbe jutott egyhazat tamogatta elssorban, az elneptelenedett egyhazi birtokot
ujabb adomanyokkal egeszitette ki. Az erdelyi pspknek Ikent Kolozs megyei, gyalui
uradalmat kerekitette ki, egy idre Kolozsvart is hozza csatolva, de adomanyok, vasarlasok,
cserek reven a Feher megyei pspki es kaptalani birtokok is megnvekedtek. A
kolozsmonostori bences apatsag Kolozs megyei es Kkll menti joszagai, bar kiralyi
eladomanyozassal 322.} eleinte Iogytak is, ujra Ilszaporodtak 44 Ialura, s a kerci cisztercita
apatsag Olt-parti birtokainak helyreallitasarol is intezkedtek. Az egyhazi nagybirtok
Erdelyben ennek ellenere sem erte el az orszag tbbi reszeben Iekv pspki es szerzetesrendi
birtokok aranyat, a vilagi nagybirtoktestek kiterjedesenek messze mgtte maradt. Az egyhazi
birtok mellett ugyanis Erdelyben az egyetlen, ha nem is sszeIgg nagybirtok a kiralye,
gyakorlatilag az altala kls magyarorszagi nagyurak kzl kinevezett vajdae volt. Varak
krl szervezett hatalmas uradalmak nepei es szolgaltatasai alltak a vajda rendelkezesere,
melyeket 1370-ig sertetlenl tartott kezeben. Ez evben adomanyozta el Nagy Lajos Almas
varuradalmat a Bebek csaladnak, a kiralyi-vajdai birtok Ielszamolasat azonban Zsigmond
hajtotta vegre, nemegyszer valamelyik vajdanak magantulajdonba adomanyozva egesz sor
varuradalmat. A Losonci DezsIiek 1387-ben Csicsot, 1391-ben Gogan(uj)vart, rokonaik, a
BanIIyak 1387-ben Bonchidat, 1433-ban Sebesvart, a LackIiak 1406-ban (tlk kesbb a
Losonciak) Balvanyost, a roman eredet udvari vitez, Vajk, a nagy hadvezer, Janos apja
1409-ben Hunyadot szerezte meg. Ezutan megIogyatkoznak az adomanyok, egyedl Hunyadi
Janos jutott Erdelyben is nagy birtoktestekhez, igy Leta varahoz es Beszterce videkehez. A
vajda hivatali birtoka a 15. szazad masodik Ieleben lenyegeben Deva es Grgeny
varuradalmaira szoritkozott. Zsigmond koraban Erdely is a vilagi nagybirtok Ildje lett, s a
Hunyadiak mellett Ikent a Tomaj nemzetseg harom aga, a Losonciak, a DezsIiek es a
BanIIyak zartak azt a sort, melynek megnyitasa mar tbb mint egy evszazaddal elbb
megtrtent.
A tatarjaras utani idkben alapozta meg egy-egy kivalo katonase reven elkel helyzetet a
honIoglalo Kalocsa-Tyukod nembeli Gerendi es a Kkenyes-Radnot nemzetsegbl e tajban
Erdelybe szakadt Dobokai csalad: az elbbi a Ielbomlo tordai varuradalom Ialvaibol, az
utobbi pedig reszben Torda, reszben a kezere kerlt Doboka vara krl nyert
adomanybirtokot. A 13. szazad vegen dunantuli eredet csaladok tnnek Iel Erdelyben;
valoszinleg a Baranya megyei Kan nembeli Laszlo Iia Gyula es ccse, Laszlo (12601267
vajda), majd ez utobbinak Iia, Laszlo (12751276 vajda), vegl unokaja, Laszlo (12951315
vajda) reven kerltek ide. A dunantuli neves Zichy csaladdal rokon Jaraiak birtokaban a
Torda megyei Jara varat es tartozekait talaljuk, az Akos nemzetseg egyik aga Torockot es
krnyeket kapta, a Tomaj nembeli Denes ispan, a Losonciak se a laposi uradalmat, mig a
Szalok nembeli Simon ban Zala megyei birtokaihoz Erdelyben a Kkllk menten szerzett
ujabbakat. Ez utobbi meg idejeben hagyta el Laszlo vajda partjat, hogy bocsanatot nyerjen a
kiralytol, s igy tbb csaladra oszlo ivadekai, kztk az ujkorban sokat szerepl Kendi csalad,
megtarthattak vagyonukat.
Karoly Robert erdelyi gyzelme az ellenallo arisztokraciat erzekenyen sujtotta. Regi,
honIoglalas kori es kesbb beszarmazott nagy csaladok vesztettek el htlensegk miatt
joszagaikat, s bar nagy reszknek a kiraly 323.} utobb megbocsatott (mint peldaul a Zsombor
es Borsa nemzetsegeknek), a vezet szerep a kiprobalt hiveke lett. Kacsik nembeli Szecsenyi
Tamas, aki mint lattuk Erdelyt Iegyverrel kenyszeritette engedelmessegre, Karoly Robert
halalaig (1342) viselte a vajdai tisztseget, es szolgalatai jutalmaul bven reszesedett a lazadok
elkobzott vagyonabol. 1319-ben a Beszterce es a Maros kztt elterl hatalmas tekei
uradalmat, majd 1324-ben a Szeben megyei Salgo var tartozekait kapta meg. Tekintelye es
hatalma, melyet kiralya beleegyezesevel es annak akaratat vegrehajtva gyakorolt, nem volt
kisebb Laszlo vajdaenal, akihez hasonloan is Piast hercegnt (Auschitzi Annat) vett
Ielesegl. Csaladja erdekeit nem tevesztve szem ell, unokatestvereit is magaval hozta
Erdelybe. Kzlk Simonnak a nagysajoi uradalmat es a szekely ispan jvedelmez tisztseget
szerezte meg, s mikor ez 1327-ben htlenseg miatt birtokait vesztette, azokbol Tamas vajda is
reszeslt. Az tekintelyere tamaszkodva nyerte el rokona, Cseh Peter a dusgazdag Talmacsi
szasz gerebcsalad rksenek kezet s vele kiterjedt birtokait, megalapitva a Vingarti Gereb
csaladot, melynek ket tagja a 15. szazadban Erdely legmagasabb ket meltosagat, a
pspkseget, illetve a vajdasagot is viselte. A Kacsik nemzetseg Erdelybe szakadt tagjai
egyebkent mas esetben is sszehazasodtak szasz csaladokkal. Egyik leszarmazoja a Radnai
gerebcsalad reven szerezte a csaladjanak nevet ado kentelki birtokot, Cseh Peter Iia, Janos
pedig, akarcsak apja, szinten szasz gerebleanyt vett Ielesegl, annak a dusgazdag Kelneki
Mihalynak leanyat, aki het leanya kzl hatot magyar nemeshez adott Ierjhez. A Hunyad
megyei szereny birtoku Barcsai magyar nemescsalad is emelkedese kezdeten a IerIiagon
kihalt Alvinci szasz gerebcsalad vagyona egy reszenek rklesevel alapozta meg szerencsejet.
Termeszetes azonban, hogy Iorditott viszonylatban is jttek letre nagy csaladi birtokok, igy
peldaul a Brassai szasz gerebcsalad behazasodas reven jutott hozza a Zsombor nemzetseg
egyik kihalt aganak javaihoz.
A 1314. szazadIordulo politikai valsaga orszagszerte messzemen tarsadalmi
kvetkezmenyeket vont maga utan. A regi megyei szervezet, mely Magyarorszag nyugati
Ieleben kzvetlenl a tatarjaras utan bomlasnak indult, Erdelyben sem erte meg a 14.
szazadot. Romjain uj tarsadalmi es kzigazgatasi rend keletkezett, melyen bell a
kialakuloIelben lev nemesseg egyre nagyobb szerephez jutott. A kiralyok altal
eladomanyozott vagy a polgarhaboruk soran jogtalanul elidegenitett kiralyi birtokok uj
tulajdonosai: a nagybirtokos nemzetsegek tagjai, az ispani hatosag alol Ielszabadulo kiralyi
serviensek es a velk tarsadalmi szempontbol sszeolvado varjobbagyok jogilag mindinkabb
egyseges retegge szervezdtek, melynek kzs ismervei a szabad birtokjog, a kiraly kzvetlen
joghatosaga ala tartozas es a szemelyes katonaskodas joga es ktelezettsege voltak. A megye
tbbe nem a kiralyi szolgalo nepek szervezetet jelenti, hanem kzigazgatasi es biraskodasi
egyseget, melynek tovabbra is a kiraly altal kinevezett ispanja IV. Bela 1265. evi dekretuma
324.} alapjan a karhatalmat biztositja. A megye nemeseinek egyeteme (universitas nobilium)
birotarsakat delegal az ispan melle, akik a megyegylesen (congregatio generalis) s az ezzel
kapcsolatosan tartott biroi szeken (sedes fudiciaria, rviden: sedria) nemcsak az
itelethozatalban vesznek reszt, hanem az iteletek es egyeb hatarozatok vegrehajtasat is
ellenrzik, illetleg nagyreszt maguk intezik. Ezeket a megyei tisztviselket, a szolgabirokat
(fudices nobilium, rviden: fudlium, magyar nevk a kiralyi serviensek emleket rzi) es a 8-
12 eskdtet (iurati assessores) a megye nemesei valasztjak evrl evre mint autonomiajuk
kepviselit.
A megye terleten el nepesseg sorsa ezaltal gyakorlatilag a nemesseg kezebe tetetett le, ami
rvidesen oda vezetett, hogy a nemesek birtokain el szegenyebb nepreteg es a kzponti
hatalom kzvetlen kapcsolata megsznt. Mindazok, akiknek sajat birtokuk nem volt, hanem
klnIele Ieltetelek mellett masnak a Ildjen gazdalkodtak, Ildesuruk biroi hatosaga ala
kerltek, s ha trtenetesen mas Ildesur nepei vagy nemesek ellen kellett perbe szallniok, a
megyei birosagon gyket nem k maguk, hanem az ertk Ielelsseget vallalo Ildesur
kepviselte. A kiraly a maganbirtokon elk adojat is Iokozatosan a Ildesurnak engedte at, s
igy letrejtt egy uj tarsadalmi osztaly, mely jogilag es gazdasagilag teljesen a birtokos
nemessegtl Iggtt, az orszagos trvenyek csak szabad kltzkdesi jogat, mas Ildesur
birtokara szegdesenek szabadsagat vedtek. Ezt, a Ildesuranak robottal, termek- es
penzszolgaltatassal tartozo, Ildesuri biroi hatosag ala vont reteget a megvaltozott jelentes
,jobbagy nevvel kezdtek jellni Erdelyben is. A jobbagysag, akarcsak a nemesseg, nem volt
egyseges eredet; a szegeny, szolgalatba szegdtt szabadok mellett beleolvadtak a volt
rabszolgak is, akiket uraik a szabad kltzkdes jogaval ajandekoztak meg. A rabszolgasag
intezmenye ezaltal a 14. szazad elejen egesz Magyarorszagon megsznt. Erdelyben az utolso
rabszolga-Ielszabaditasi oklevelet 1339-bl ismerjk.
A tarsadalmi viszonyok Erdelyben is mindenben az altalanos magyar Iejldesnek megIelelen
alakultak, mindssze a tartomany periIerikus Iekvese miatt lassubb temben. Mig a kls
Magyarorszagon a nemesi megyek csirai mar a tatarjaras eltt kialakultak, Erdelyben meg a
13. szazad masodik Ieleben is viragzott a varjobbagysag intezmenye, az oklevelek gyakran
emlitik a (bels-)szolnoki, dobokai, kolozsi, tordai, gyulaIehervari varjobbagyokat. Talan
eppen ezert, mert a nagy tarsadalmi atalakulas itt a politikai valsag eveiben kvetkezett be, a
varjobbagysagnak a nemessegbe valo olvadasa nem trtent meg olyan egysegesen, mint
nyugaton. Ezt a Iggsege alol kesn szabadulo reteget Erdelyben valosaggal elsodortak az
esemenyek; majdnem minden oklevel birtokaik eladasaval kapcsolatban emliti ket, a
vasarlok tbb esetben a honIoglalo nemzetsegek ivadekai (pl. a Gerendi, Kecseti,
Szentmartoni csaladok tagjai) vagy mas, bizonytalan eredet nemesek, neha egyhaziak. Nem
tudjuk, mi lett a sorsa ezeknek a birtokukat vesztett varjobbagyoknak; 325.} egy reszk talan
megis megrztt annyi vagyont, hogy nemesi eletIormat elhetett. Tbbsegk azonban
valoszinleg kenytelen volt vagyonosabb nemesek szolgalataba szegdni vagy az ujonnan
letesl kiralyi varak krl megelhetest keresni, mert Erdely kzepkori nemesi csaladjai kzl
tudomasunkkal egyikrl sem bizonyithato be ketseget kizaroan, hogy varjobbagyi eredet
lenne. Igaz ugyan, hogy igen sok, a 13. szazad masodik Ieleben vagy a 14. szazad elejen
Ieltn nemesi csalad eredetet nem ismerjk, ez id szerint sem az erdelyi honIoglalo, sem a
kesbb bekerlt nemzetsegekkel nem mutathatok ki szarmazasi kapcsolataik (ilyenek a
tekintelyesebbek kzl eszakon az Osi JankaIi, a Rdi Cseh, a Fratai, a Csanyi, delen pedig,
Feher, Kkll es Hunyad megyekben a kls magyarorszagi nemzetsegeken kivl minden
magyar nemesi csalad, tbbek kzt a Gyogyi, Galdi, Beldi, Bagoi Miske, Barcsai, Barincskai,
Treki Bakoc, Rapolti stb.), ezek azonban eppen ugy lehetnek erdelyi vagy kls
magyarorszagi nemzetsegek, mint kiralyi szolgalatban allo szabadok leszarmazottjai.
Az erdelyi nemesi tarsadalom alapreteget tovabbra is a Szamos-videk honIoglalo
nemzetsegeinek leszarmazoi kepviseltek. Szamos agra oszolva, de meg igy is tekintelyes
Ildbirtokot tartva kezen, mind az t nemzetseg jelents szerepet jatszott az erdelyi
kzeletben, st neha orszagos viszonylatban is ervenyeslt egy-egy kiemelked tagjuk. A
bellk szarmazo csaladok nagy resze az ujkort is megerte. A Zsombor nemzetseg Zsombori
Iaga mar a 14. szazad els Ieleben kihalt, a nevet egy barcasagi szasz gerebcsalad
behazasodo tagjai leanyagon vittek tovabb. Az egesz kzepkoron at viragzottak azonban ket
masik ag hajtasai, az Esklli Botos, Kblsi Teke, Kereszturi rdg, illetleg a Macskasi,
Szilvasi es Gyulai csaladok. Az Agmand nemzetseg legnevezetesebb aga a Kecseti volt, de
talan ehhez a nemzetseghez tartozott a vagyonos Suki csalad is. A Ialvaikrol nevezett
mellekagak (Morici, Hesdati, Peterhazi, Nyiresi, Szkereki, Kodori) megyejk hataran tul
nem jutottak szerephez. A Borsa nemzetseg Erdelyben maradt Iaga ket csaladban (Iklodi
Beke es Majosi) viragzott a kzepkorban, masik agat a Szentpali csalad kepviselte. A Kalocsa
nemzetseg Szentmartoni Iaga a 14. szazad kzepen kihalt, az egyik kzs srl nevezett
Kalocsa ag azonban harom igen tekintelyes es vagyonos csaladban (Gerendi, Detrei UrkundIi
es Figedi) Iennmaradt. A legszivosabbnak a Mikola nemzetseg bizonyult, melynek Kemeny
aga a 17. szazadban erdelyi Iejedelemseget viselt. Mar a kzepkorban ket Iagra valt szet, az
elsbl a TamasIalvi Erdelyi, a Szentmihalytelki Tompa, a Bikali Vitez, a Farnasi Veres es a
Valkai, a masikbol a Gyermonostori, illetve Gyervasarhelyi elnevet visel Kabos,
Kemeny, Rado, Mikola, Gyer es GyerIi csaladok szarmaztak.
Bels-Szolnok, Doboka, Kolozs es Torda megyek mezsegi reszein igy a kzepkorban
egyseges jelleget mutato nemesi tarsadalom elt, melynek zmet a honIoglalo nemzetsegektl
szarmazo csaladok alkottak. Csak vagyoni 326.} tekintetben allt Ienn klnbseg kztk,
amennyiben egyes csaladok szaporodasa Iolytan a birtok ugy Ielaprozodott, hogy itt-ott egy
Ialu hatarai kzt tbb nemesi csalad is elt kuriaiban, kiszoritva a jobbagyokat, s ketkezi
munkajaval maga mvelte a Ildet (ilyen, a sok nemesi kuria utan ,kurialis Ialunak nevezett
kzsegek voltak pl. Magyarmacskas, Burjanosbuda, Kide, CsomaIaja), de a kevesbe szapora
csaladok kezen is ritkan volt 10 Ialunal tbb, s csak a nehany legvagyonosabb birt 20-30 Ialut,
ezek azonban nem alkottak sszeIgg tmbt, hanem mas csaladok birtokai ekeldtek
kzejk. 20-50 Ialut szamlalo egyseges uradalmak ennek a kis- es kzepnemesi videknek a
szelein keletkeztek.
Az erdelyi nemesseg emancipacioja Magyarorszag tbbi terleteihez kepest a vajda
tartomanyuri hatalma miatt kesn bontakozott ki. Meg a 14. szazad elejen is adot Iizettek az
erdelyi nemesek a kiralynak, illetleg a vajdanak, s ez alol Karoly Robert mentette Iel ket
1324-ben, halabol a szasz Ielkeles leverese krl szerzett erdemeikert. Birtokaik nepessege
Iltt a biraskodasi jogot, tehat a Ildesuri hatalom teljesseget pedig csak 1342-ben nyertek el.
A megyei autonomia kivivasara iranyulo kiserleteik mar kevesebb sikerrel jartak. A 14.
szazad elejen Ieltnnek ugyan Erdelyben is a megyei birosagok az autonomia kepviselivel, a
szolgabirakkal egytt, s egyes megyek nallo kzgyleseket is tartanak, a szazad kzepere
azonban a vajda kzpontosito trekvesei gyznek, s ettl kezdve nem az egyes megyek
tartanak ispanjaik vezetesevel kzgylest, hanem a vajda hirdeti meg azt (rendesen Tordara) a
het erdelyi megyenek egyttesen, s itt valasztjak meg kzs akarattal a megyek szolgabirait is,
megyenkent kettt (nem mint az orszag mas reszein, negyet). A vajda tehat az erdelyi
megyeket mint egyetlen megyet kormanyozta, ami nagymertekben utjaban allt a helyi
nkormanyzatok kiIejldesenek. Igy az erdelyi nemesek egyenileg birtokaba jutottak azoknak
a jogoknak, melyek a nemest a nem nemestl orszagszerte megklnbztettek, de testletileg,
mint tarsadalmi rend, politikai sulyukat a vajdaval szemben ervenyesiteni nem tudtak.
Megakadalyozta ezt az ugynevezett Iamiliaritas tarsadalmi intezmenye is, mely mint a
hberiseg sajatos magyar valtozata a nagybirtok kialakulasaval parhuzamosan kezdett
elterjedni.
A szegenyebb szabadok nkent kezdtek az elkelk szolgalataba szegdni, Ikent mint a
katonai kiseret tagjai vagy mint az uradalmak gazdasagi vezeti. Ezeket az ur csaladjaba
Iogadta (innen Iamiliaris nevk), s eltartasukra es jogi vedelmkre ktelezettseget vallalt, a
Iamiliarisok pedig eskt tettek a hseges szolgalatra. Minel gazdagabb es beIolyasosabb volt
egy Iur, annal tbb kisebb birtoku, de neha meg jomodu nemesember is allott szolgalataba.
Jutalmul gyakran birtokadomanyt kaptak uruktol, ha pedig az a kiraly kegye reven orszagos
meltosagba jutott, a tle Igg alsobb rend tisztsegeket velk tlttte be. Mivel a kzepkori
magyar kzigazgatasban a kiraly csak a 327.} csucstisztviselket nevezte ki szemelyesen, a
nagyurak Iamiliarisai jelents szerepet jatszottak a kzep- es also Ioku kzigazgatasban.
Erdelyben ennek megIelelen a vajda Iamiliarisai kzl nevezte ki az alvajdat, allando
helyetteset, aki egyuttal Feher megye ispanja s az ugynevezett octavalis vajdai birosag
vezetje is volt. Az sIoglalo nemzetsegekbl a Borsa nem mar a 13. szazadban ket alvajdat is
adott, Almasi Laszlot es Gyrgyt, rokonuk, Lorand mint lattuk a vajdasagig vitte. A
megyek ispanjait (az orszag tbbi reszeben a megyesispant) kzvetlenl a kiraly nevezte ki a
legelkelbb csaladok tagjai kzl, k viszont szemelyes hiveik sorabol valogattak ki az
alispanokat. Mivel az ispani tisztsegjvedelmez es tekintelyt biztosito volt, meg a
vagyonosabb erdelyi csaladok tagjai kzl, tbbek kzt az Agmand, Borsa, Kalocsa es Mikola
nemzetsegekbl is tbben vallalkoztak betltesere, s igy az erdelyi kis- es kzepnemesseg
szeles retegei kerltek a vajdaval Iamiliarisi viszonyba, ami ersen nvelte annak hatalmat.
Ennek tulajdonithato, hogy a legvagyonosabb arisztokratacsaladok sem versenyezhettek
Erdelyben a vajda tarsadalmi tekintelyevel, meg akkor sem, ha a vajda, mint altalaban, nem
erdelyi, hanem mas orszagreszbeli csaladbol szarmazott, s igy Erdelyben nem voltak nagy
birtokai. A hataskrebe tartozo tisztsegekbe helyezett, reszben csaladi birtokairol magaval
hozott, reszben Erdelyben toborzott Iamiliarisai reven a nemesi tarsadalom szeles retegeit igy
is magahoz tudta ktni.
A Iamiliaritas intezmenye a nemesi tarsadalomnak nagyIoku mobilitast biztositott. Az ura
szolgalataban erdemeket szerzett Iamiliaris nemcsak ujabb adomanyokkal gyarapitotta
birtokat, hanem mint katona vagy tisztvisel is kitntethette magat, s ura ajanlasara a kiraly
kegyebe jutva, nallo palyat Iuthatott meg. Az elkel tarsadalmi retegbe valo emelkedesre
termeszetesen elssorban a kiraly Iamiliarisai szamithattak, akik nemegyszer a kiralyi tanacs
szarmazasi vagy vagyoni arisztokrata tagjainal is nagyobb beIolyasra tettek szert, s ezaltal
rvidesen maguk is az arisztokracia soraiba kerltek. De nagy elnykkel jart a Iamiliarisi
kapcsolat azokra a nem nemesi szarmazasu, birtoktalan elemekre is, melyek egyeni tehetseg
reven tntek ki uruk szolgalataban. A kzepkori Magyarorszagon a nemesi rend meg nem volt
az a szigoru, Iormalis Ieltetelekkel meghatarozott osztaly, mint kesbb, mikor nemesse csak
kiralyi privilegium tehetett valakit. A nemessegnek legIontosabb ismerve a szabad birtok volt,
ezert a nemes egyertelm volt a birtokossal (homo possessionatus). Ha tehat valamely
birtoktalan ember, akar kiralyi, akar maganostol szarmazo adomany reven, akar behazasodas
vagy kooptalas utjan szabad birtokhoz jutott, ezaltal mar nemesnek szamitott. Igy nyert
nemesseget, azaz birtokot szamos birtoktalan Iamiliaris ura jovoltabol. Termeszetesen
megvoltak ennek a tarsadalmi emelkedesnek a Iokozatai is. Mind a kiraly, mind az egyhazi es
maganIldesurak birtoktalan szolgai, bels cseledei, katonai vagy gazdasagi tisztviseli kzl
szamosan kaptak uruktol 328.} birtokot megktttseggel is: a nyert birtokot tovabbra is terhelte
az a szolgalat, melyet az adomanyos ezeltt teljesitett, vagy amelynek Iejeben kapta a
birtokot; kihalas eseten nem a rokonsag rklte azt, hanem visszaszallt a Ildesurra, s ami a
legIontosabb, az ilyen Ieltetelekkel terhelt, ugynevezett conditionarius nemes nem a megyei
trvenyszek, hanem ura joghatosaga ala tartozott. Csak ha a Ildesur a szolgalat Ielteteletl is
mentesitette a birtokot, valt gazdaja orszagos jogu nemesse. Ez azonban nem akadalyozta a
conditionariusokat abban, hogy nemesek modjara eljenek; birtokukat uruk beleegyezesevel
gyakran eladtak, elzalogositottak, atrkitettek, ilyenkor azonban az uj birtokos a reginek
szolgalati Ielteteleit is atvette. Ezek a Ieltetelek rendszerint a jobbagyokenal mersekeltebb
adoteher s Ileg katonaskodas voltak. A 14. szazadi magyar hadsereg tekintelyes reszben az
egyhazi es vilagi Ildesurak magancsapataibol (banderiumok) allott. Karoly Robert, aki az
oligarchia politikai hatalmat megtrte, de teljesen megszntetni nem tudta, ugy hasznositotta
az allam erdekeben az egyhazi es vilagi nagybirtokot, hogy az arisztokraciat birtoka
nagysagahoz kepest katonasag kiallitasara ktelezte. Igy vonultak a Iamiliarisok uraik
zaszlaja alatt a kiralyi seregbe, mig a szabad nemesseg a vajda seregehez csatlakozott.
A nemesseg kialakulasaval szksegszer parhuzamban haladt a jobbagysag kiIejldese is. A
kzepkori magyar allamrendben a szolgalat legIontosabb es legmagasabb Iokozatat a
katonaskodas jelentette, ennek anyagi Ielteteleit pedig a katonaskodo nemes gazdasagi
szinvonalanak biztositasaval kellett megteremteni, ezert szolgaltatta ki neki a kiraly a birtokan
dolgozo nepesseg Iltti teljes gazdasagi es jogi Iennhatosagot. A kiraly celjaira csak a rendek
beleegyezesevel lehetett a jobbagyokat adoztatni. A nemesi birtok I. Lajos kiraly 1351. evi
rklesi trvenye ertelmeben, mely az si jogszokast ersitette meg, mindaddig az illet
csalade marad, amig annak a Ielmen snek, amelyik kimutathatoan elsnek birtokolta azt,
IerIiagi leszarmazoi maradnak. Ezeknek hianyaban azonban a birtok a kiralyra szall, aki azt
rendszerint azonnal tovabbajandekozza, gyakran a leanyagi leszarmazoknak. A kiraly
rendelkezett ezenkivl a htlenseg (Ielsegarulas) bnebe esett nemes javaival is. Erdelynek
azok a terletei, melyeken a nemesi-jobbagyi osztalytarsadalom rendje uralkodott, a 14.
szazad Iolyaman elesen elklnltek a szekelyek es szaszok homogen tarsadalmanak
terleteitl, ahol a kiraly nem ervenyesitette sem kihalas, sem htlenseg eseteben a haramlasi
jogot, hanem a gazdatlanna valt birtok a szekely, illetleg szasz kzssegre szallt vissza. Az
elbbiekbl alakultak ki a nemesi megyek (Bels-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda, Feher a
szasz es szekely terletbe beekeld enklaveival, Kkll es Hunyad), elkn a vajdaval es az
altala kinevezett ispanokkal, mig a szekelyek es szaszok kzigazgatasi terleteit
megklnbztetesl szekeknek (sedes) kezdtek nevezni.
329.} A nagy tarsadalmi atalakulasnak, mely a nemesi osztalyt letrehozta, I mozgatoja a
kiralyok tudatos honvedelmi politikaja volt. Minthogy a hadsereg Ienntartasa minden mas
szempontot hatterbe szorito, kzponti Iontossagu kormanyzati cel volt, a kiralyokat,
valahanyszor a tarsadalom eletebe alakitolag avatkoztak bele, az a szandek vezette, hogy a
katonaskodo elemet a katonai szolgalat sulyos terheinek hordozasat lehetve tev gazdasagi
Iggetlenseghez es tarsadalmi tekintelyhez juttassak. Gondoskodasuk eppen ezert nemcsak a
szabad magyarok es a Ielszabaditott varjobbagyok nemesi rendde tmrl retegere terjedt ki,
hanem a szekely, szasz es roman tarsadalmakon bell a kzepkor utolso harom evszazada
alatt vegbement tarsadalmi Iolyamat dnt szakaszaiban is ervenyesitettek akaratukat a
honvedelem erdekeben, mindig azokat az elemeket reszesitve tamogatasukban, melyek a
katonaskodas szerepere legalkalmasabbak voltak. A magyar katona alakjat a keresztes lovag
nimbusza vette krl, s minthogy katona es nemes azonos Iogalmakka valtak, a nemesi
eletIorma a vele jaro oriasi gazdasagi es politikai elnyk (elssorban a jobbagy ingyenes
munkaerejevel mvelt szabad birtok, az adomentesseg s a kzvetlen kiralyi joghatosag ala
tartozas) mellett igy erklcsi vonzast is gyakorolt a szekely, szasz es roman tarsadalomra.
Atalakulasuk ennek a vonzasnak jegyeben Iolyt le.
+.$,!%&!, $+ 4!"$D!, - *!>!++$4D!*
A nemesi eletIormahoz eredetileg is legkzelebb a szekely tarsadalmi rend allott, hiszen a
szekelyseghez valo tartozas ket legIontosabb ismerve, a szemelyi szabadsag es a szemelyes
katonaskodasi ktelezettseg a nemessegre is jellemz volt. Eppen ezert mar a 14. szazadban a
szekely embert szkebb hazajanak hatarain tul is nemesszamba vettek. 1346-ban Senyi
Palnak elegend volt szekely mivoltat igazolni ahhoz, hogy az egesz orszag terleten barhol
szabad emberkent elhessen. A SzekelyIldn bell azonban az si vagyonkzsseg es a jogi
egyenlseg gatat vetett az egyeni ervenyeslesnek, s eppen azt, ami a megyei nemessegnek I
elnyeit jelentette, a korlatlan maganbirtokszerzest s a birtok nepessegevel mint alavetett
jobbagysaggal valo rendelkezest nem engedte meg kiIejldni. A vallalkozobb szellem
szekelyek ezert mar koran kzvetlen kiralyi szolgalatba allva probaltak szerencset, s erdemeik
jutalmaul k is reszesltek a Ielbomlo kiralyi birtokokbol. Minthogy szekely rkreszkhz is
ragaszkodtak, rendesen a SzekelyIld szomszedsagaban, de megyei terleten szereztek
maguknak birtokadomanyt. Elssorban tehat a szekelyek kze ekelt kiralyi varbirtokok
jutottak a szekely eredet uj nemesseg kezere. A Barcasag es Haromszek hataran Iekv Szek
Ildet, mely valoszinleg Miklosvar kiralyi var tartozeka volt, 1252-ben adta a kiraly Akadas
Iia Bencenc nev szekely hivenek, a Nemes, Miko es Kalnoki elkel csaladok senek, aki
egesz sor Ialut telepitett oda magyar es szekely 330.} bevandorlokkal. Nemesi modra akartak
azonban birtokolni szekely jogu Ialvaikat, Zsombort, Gerebencet, Malnast es Oltszemet is,
amiert 1342 es 1366 kztt adaz kzdelmet vivtak a sepsi szekelyekkel. Vegl is az utobbiak
gyztek, a Ialvak SzekelyIld hatarai kzt maradtak. Szek Ildjet viszont a szekelyek nem
tudtak maguknak megkaparintani. Ugyancsak a 13. szazad Iolyaman ajandekozta a kiraly a
szekelyIldi Balvanyos varat magyar es elmagyarosodoIelben lev szlav Ialvaival a szekely
Kezdi es Apor csaladok senek. Ezt a terletet tulajdonosaik magyar es orosz jobbagyokkal
telepitettek be, es megyei hatosag ala vonattak, de Kaszon videkere Iormalt igenyeiket a csiki
szekelyek 1324-ben visszavertek. A szaszok es szekelyek terletei kzt Iekv trcsvari
uradalom egy reszet elbb a Blni Forro, majd az Uzoni Beldi csaladok nyertek
adomanyban. A Beldiek a kzepkor vegen a kezdiszentleleki, szinten szekely terletek kze
ekelt kiralyi varuradalmat kaptak, s mas megyei birtokaik reven mar joval elbb az erdelyi
arisztokracia soraiba emelkedtek, de, szekely jogu birtokaik is voltak.
A SzekelyIld krl Feher, Kkll, Torda, Kolozs es Doboka megyek keleti szelein egesz
sor szekely elkel csalad, a Ientieken kivl a Szentkiralyi Semjen, Tuzsoni Bolgar,
MeggyesIalvi Alard, Szentgyrgyi Bicsak, Lazar, Nyujtodi, Damokos, Sepsi-Baconi, Teremi,
Backamadarasi, Dobai, FiatIalvi Naznan stb. es mas, ,Szekely nev csaladok jutottak a
kzepkor Iolyaman nemesi birtokhoz, reszben kiralyi adomany, reszben a megyei
nemesseggel valo sszehazasodas reven. Nem veletlen, hogy a szekely nemzetsegi szervezet
vezet tisztsegeit, a birosagot es hadnagysagot is eppen ezeknek a csaladoknak tagjai viseltek,
mert nyilvan csak a mar eredetileg is tekintelyesebb, vagyonosabb szekelyeknek allt
modjaban a nemesi szinvonalat eler, pancelos katonai szolgalat kltsegeit Iedezni, ami a
nemesseget jelent megyei birtok megszerzesenek egyik Ieltetele volt. Termeszetesen a
tisztsegekkel jaro anyagi elnyk, elssorban a kzs szekely birtokban valo reszesedes is
kijart nekik, s igy szekelyIldi es megyei joszagaik reven mind a szekely, mind a megyei
kzeletben szerepet jatszottak, ugyanazon csalad tagjai hol mint valamelyik megye
szolgabirai, hol mint szekely nemzetsegi tisztviselk tnnek Iel.
A szekelyseg zme azonban nem jutott el az akkor egyedl korszernek szamito pancelos
katonaskodas lehetsegeig, mert ehhez gazdasagi Ieltetelei hianyoztak. Fegyvernemk
mindvegig a knnylovassag maradt. Magyarorszag nyugatibb reszein ez az si
katonaskodasi Iorma kiveszben volt, az europai harcmodor pancelos hadsereg Ielallitasat
kvetelte meg, a kiralyok tehat olyan tarsadalmi egysegektl, melyek eleinte minden egyes
tagjuknak katonai szolgalatara voltak ktelezve, a tatarjaras utan mar csak bizonyos szamu,
viszont elsranguan Ielszerelt katona kiallitasat kivantak meg. Ez szksegszeren vezetett a
tenyleges hadviselesbl kiszorult elemek jobbagysagba sllyedesehez, amennyiben szerepk
ezentul csak katonaskodo 331.} tarsaik Iegyverzetenek es szolgalatanak anyagi biztositasara
szoritkozott, s igy ezeknek gazdasagi es jogi Iennhatosaga ala rendeltettek. Ez a sors erte el a
DunaTisza kzen a 13. szazadban letelepedett kun es jasz nepet; eredetileg szemely szerint
szalltak hadba, rvidesen azonban mar csak 600 katonat adtak a kiralynak, s ezaltal tarsadalmi
egysegk megbomlott. A katonaskodo reteg jobbagyi szolgalatra kenyszeritette a kznepet.
Erdely hatarait viszont az egesz kzepkoron at olyan ellensegek nyugtalanitottak, melyeknek
hadereje szinten a knnylovassagra volt alapozva (tatarok, litvanok, romanok, majd
trkk), a szekelyek si harcmodora es Ielszerelese tehat tovabbra is megIelel maradt, s
mivel a kezdetlegesebb Iegyverzet megszerzese a szerenyebb viszonyok kzt elknek is
lehetseges volt, a szemelyes hadba szallas jogaval es ktelessegevel egytt a szemelyi
szabadsagot is minden szekely megrizhette.
A szaszok betelepitese, mint lattuk, a szekelyeket ersen sszeszkl Ildrajzi hatarok kze
szoritotta, a megkisebbedett terleten pedig mar nem lehetett a klterjes pasztorkodast
zavartalanul Iolytatni. Elssorban a kiterjedt legelket igenyl lovak szama cskkent. Az
eredetileg lotenyeszt szekelyseg, a pasztorkodas elsdleges Iontossagat eleinte meg
Ienntartva, a szarvasmarha-tenyesztest kezdte szorgalmazni, amint azt adozasuk, az
,krstes is mutatja. A nepszaporodassal azonban az allattenyesztes melle egyenrangu
Iontossaggal Iejldtt Iel a Ildmveles, s mivel SzekelyIld meglehetsen termeketlen volt, a
tarsadalmi rend alapjat kepez gazdasagi egyensuly is megingott. A tarsadalmi tekintelyt ado
vagyon ezentul mar nem az allatallomany, hanem a Ildbirtok lett, melyet a nemzetsegek
ugyan meltanyosan sorsoltak ki evente nyilhuzassal tagjaik kztt, de ehhez a
meltanyossaghoz az is hozzatartozott, hogy a vezet csaladok nagyobb reszt kaptak a
kzsbl, s minthogy hadizsakmanyban szerzett rabszolgakat (Magyarorszagon mar
kivetelkent) meg a 15. szazadban is dolgoztattak, erdirtassal k szereztek nagyobb
magantulajdont. Az irtassal nyert termIld ugyanis altalanos magyarorszagi szokasjog
szerint nem esett evenkenti Ielosztas ala, mint a kzs birtok, hanem az irtast vezetnek
tulajdonaba ment at. Igy indult meg egy szekely Ildbirtokos arisztokracia kialakulasa, mely a
gazdasagi tulsuly mellett a tisztsegeket is kezeben tartotta. A hadnagysag es birosag ugyan
elvben nemzetsegenkent es agankent evrl evre sorra jart a szabad szekelyek kzt, viselesk
azonban tekintelyt kvetelt meg, amit csak a vagyon adhatott, tehat a valosagban csak az
elkel csaladok tagjai reszesltek benne. Mivel pedig egy-egy tisztseg viseleset az arra
kepesse tev birtok tulajdonjogaval ktttek ssze, a birtokkal egytt a tisztseg is aparol Iiura
rkldtt. Igy trtenhetett aztan meg, hogy a birtok eladasaval a tisztseg is a vasarlora szallt,
s a kzepkor vegen nem szekely eredet, hanem magyar nemesi csaladok (mint a Barcsaiak
vagy ApaIiak) tagjai tbb agon is ervenyesithettek igenyket szekely tisztsegek betltesere.
332.} Tisztseg es birtok szetszakithatatlanna valo kapcsolata sszeIgg a szekely szervezet
terleti rgzitesevel. Mar a 14. szazad elejen jelentkeztek a leteleples Iolyamatanak
lezarodasat mutato szekely kzigazgatasi egysegek, a ,szek-ek (sedes), melyek, amint nevk
is mutatja, egy-egy biroi szek (sedes fudiciaria) joghatosagi krzetet jelentik. Kztk rangban
az els Udvarhelyszek, a tbbiek: Maros, Sepsi, Kezdi, Orbai (e harom utobbit sszeIogva az
ujkorban mar Haromszeknek is nevezik), Csik es Aranyos. A kzepkor vegen egyik-masikbol
Iiuszekek valtak ki, igy Udvarhelyszekbl Keresztur es Bardoc, Marosszekbl Szereda,
Csikszekbl Gyergyo es Kaszon szekek. Minthogy ez idben tnnek Iel a szasz, majd
valamivel kesbb a roman szekek is, kzel all a Ilteves, hogy a szekekre valo Ilosztas a
kzponti hatalomtol indult ki, es Karoly Robert ujjaszervez tevekenysegevel Igg ssze. A
minta egyebkent Magyarorszag nyugati reszein keresend, itt nevezik mar koran a megyek
jarasait, tovabba kivaltsagos tarsadalmi elemek (szepesi landzsas nemesek, kunok, jaszok)
birosagi es kzigazgatasi krzeteit szekeknek. A szekely szekek birosagain a nemzetsegi
hadnagyok es birak (szekbirak) itelkeztek a szekely ispan kikldttjeinek Ielgyelete alatt. A
nemesi megyeszervezet hatasa rvidesen a szekely szekekben is ervenyeslt, valoszinleg a
magyar Inemesek kzl kikerl szekely ispan magyar nemesi szarmazasu Iamiliaris
helyetteseinek kzvetitesevel, akiket eleinte akar a megyekben alispanoknak (vicecomes),
kesbb a szasz szekekben mkd kiralyi megbizottak utan kiralybiraknak (iudex regius)
neveztek. Szinten megyei hatasra mutato intezmeny a szekelyeknel az eskdt birotarsake
(iurati assessores), akiknek szama a szekekben is 12 volt.
A szasz tarsadalom nem kisebb valsagon ment keresztl, mint a szekely, a kibontakozas
azonban egeszen mas iranyban zajlott le. A Iolyamat kezdpontjan az altalanos
Ieudalizalodasi tendenciakon bell itt is katonai szempontok ervenyesltek. A szekelyektl
elterleg a szaszok nem szemely szerint szalltak hadba, hanem bizonyos szamu katonat kellett
kiallitaniuk. A katonaskodassal jaro tarsadalmi elnyk tehat naluk mar kezdetben csak a
nepkzsseg egyik retegere szoritkoztak, elssorban a gerebekre, akik, mint lattuk, a nemet
bevandorlok vezeti voltak, s ebben a minsegkben kiralyi megbizas alapjan biraskodtak a
szasz Ialvak Ielett. A gereb egy szemelyben biro, kzigazgatasi hatosag es katonai
parancsnok tisztseget rks jogon birta. Igy, mint a szekelyeknel, a tisztseg a vele jaro
ingatlan vagyonnal Iorrt ssze, s eladhatova, zalogosithatova valt. A gerebet is ktttek a
kzsseg erdekei, ala kellett vetnie magat a szasz jog szabalyainak, s reszt kellett vallalnia a
kzs adoteherben is. Eppen ezert szabadabb ervenyeslest neki is megyei terleten kellett
keresnie. A SzaszIld szelen, megyei terleten (akarcsak a SzekelyIld szelen a szekely
elkelk) katonai erdemeik reven a gerebek birtokokat szereztek, s ezeket joreszt szaszokkal
telepitettek meg, de nem egyenrangu szabad neptarsakkent, hanem jobbagyok modjara
kezeltek 333.} ket. Igy jtt letre a 13. szazad masodik Ieleben a SzaszIldn kivl szasz
jobbagysag.
A megyei terleten Iekv Ialvakat a gerebek mar nemesi jogon, nemesek modjara birtokoltak,
es kzlk sokat a kiralyok Iorma szerint is megnemesitettek (elsnek, tudtunkkal, 1206-ban
a vallon eredet voldorIi Latin Janos comest). De a kztudat enelkl is nemeseknek tartotta
ket, bar megklnbztette a teljes jogu nemesektl (1358: nobiles et alii comites). Ennek a
megklnbztetesnek elssorban az volt az oka, hogy a gerebek (s ebben a tekintetben szinten
a szekely elkelkkel allithatok parhuzamba) nem mondottak le szaszIldi javaikrol sem, st
megyei birtokaik adta hatalmukat es tekintelyket arra hasznaltak Iel, hogy vezet szerepket
a szasz nepkzsseg eleteben megersitsek. A 13. es 14. szazad szasz trtenete ezeknek a
gerebcsaladoknak egyre gyarapodo sulya es kizarolagos uralma jegyeben Iolyt le. Ok tltttek
be a nepkzssegi nkormanyzat sszes tisztsegeit, k kepviseltek a katonai ert es a
gazdasagi tulsulyt, s nagybirtokos-katonai eletIormajuk, mely a magyar nemesi eletIorma
utanzasan alapult, ranyomta belyeget a szasz elet minden megnyilvanulasara.
A tarsadalmi es gazdasagi rend a 14. szazad kzepeig a Ialura es a Ildmvelesre eplt, mint
ahogy a szasz nep tmegei az ujkorban is ennek keretein bell maradtak. A Ialu termeszetes
vezetje pedig a kzepkori Europaban mindentt a katonaskodo nemes birtokos volt, ezert a
szaszsag sem nelklzhette a gerebeket, barmennyire is veszelyeztette hatalmuk a
jogegyenlseget. Hasonlo kzigazgatasi es biroi tekintellyel es gyakorlattal rendelkez vezet
reteget, melynek a vezetesre valo alkalmassagot eppen anyagi Iggetlensege s az aparol Iiura
rkitett tudas adta meg, nem tudott volna helykre allitani. Ha tulkapasaik ellen vedekezett
is, nkent hajolt meg Ielsbbsegk eltt, ami egyuttal a magyar nemesi eletIorma elismerese
is volt. Mert a gerebek megyei birtokaik reven koran szoros kapcsolatokat vettek Iel a magyar
nemesseggel, s mint mar emlitettk, az sszehazasodasok magyar nemesek es szasz gerebek
kztt egyre gyakoribba valtak. A nemesi eletmod volt az emelked gerebcsaladok
eszmenykepe, s mindenben alkalmazkodni akartak hozza. Csaladnevet eppugy birtokuk,
megpedig elszeretettel nem szaszIldi, hanem nemesi jogon birt megyei birtokuk utan
valasztottak, mint a nemesek, s neha csak a nemet szemelynevek es a ,Gereb melleknev
aruljak el egy-egy nemesi csalad szasz eredetet. Termeszetes, hogy ez a Iolyamat vegl is a
gerebcsaladok teljes elmagyarosodasara vezetett. A leggazdagabb Talmacsi, Kelneki, Alvinci,
Kentelki, Vingarti Gereb csaladok mint lattuk leanyagon olvadtak be a magyarsagba, mig
a tbbiek, a Feher megyeben birtokos Apoldi, Nadasdi, Hidegvizi, PokaIalvi, Alcinai, Dalyai,
Vizaknai Gereb, BalazsIalvi, Hosszutelki, Kisenyedi stb., a Doboka megyei Dragi, Zsombori,
Kajlai stb. IerIiagon is kiszakadtak a szasz nepkzssegbl. Kzlk tbbnek tagjai megyei
tisztsegeket, alispansagot, szolgabirosagot 334.} viseltek, egy Vizaknai Gereb pedig a 15.
szazadban erdelyi alvajda, majd szekely ispan lett. Az erdelyi nemesi tarsadalom ezaltal
ertekes, vezeti kepessegekkel Ielruhazott uj elemekkel gazdagodott, jellegeben azonban nem
valtozott meg: az idegen eredet nemesseg szamban messze mgtte maradt a magyarnak, s
el is magyarosodott.
A szasz nepkzssegen bell meg a 15. szazad vegen is talalunk vezet szerepet viv
gerebeket, de szamuk egyre Iogyott. A szasz tarsadalom idkzben egeszen mas iranyu
Iejldes Iele indult, s ezzel k mar tbbe nem ereztek kzsseget. Reszben a jogegyenlseget
es a nepegyseget Ielt szasz kzepreteg nyomasara, reszben nszantukbol eladtak, a
nepkzsseg rendelkezesere visszabocsatottak szaszIldi birtokaikat es tisztsegeiket, s
kikltztek megyei terletre, ahol nemesekkent eltek tovabb. Ezaltal a szasz egyenlseg elve
gyztt, nem alakult ki szasz nemesi osztaly, s a parasztsag nem sllyedt jobbagysorba.
- +.:+. <9%3(3,-3 !4&+$4 $+ - B:"9+9,
Az uj szasz vezet reteg a varosiasodas soran Ielemelkedett, a kiviragzo kereskedelembl
meggazdagodott polgarsagbol kerlt ki. Amint a gerebek katonai arisztokraciaja is a magyar
tarsadalomIejldes keretein bell, annak erteljes hatasa alatt jtt letre, ugy a szasz patriciatus
sem a szasz bevandorlok nemet Ildrl magukkal hozott jogi es gazdasagi intezmenyei nallo
tovabbIejlesztesenek Iolytan, hanem a magyarorszagi gazdasagi-tarsadalmi Iejldes
kvetkezmenyekeppen alakult ki. A korai erdelyi szasz tarsadalom, mint lattuk, jellegzetesen
Ialusi, paraszti-nemesi eletIormaban elt, s nincs okunk Ieltetelezni, hogy a varosiasodas csirait
magaban hordozta. A kzepkori polgari tarsadalom eletterlete a varos, a maga sajatos
jogrendjevel es eletmodjaval s iparos-keresked Ioglalkozasaival. A magyarorszagi polgari
elet keretet, a varosi intezmenyeket s eltet elemet, a kereskedelmi szervezetet pedig az
orszag termelerinek Iejldese hozta letre. A minta a nyugat-europai varos volt, mely, mint a
lovagsag, a hberiseg, a roman vagy gotikus epiteszeti stilus, nemzetkzi, kzs europai
kulturIorma volt. A Ildrajzi helyzet erthetve teszi, hogy a magyarorszagi kzepkori
varosIejldes legkzelebbi rokonsagot a nemet varoskulturaval tart, de mint a kzepkori
kultura tbbi intezmenyeit, ezt is a Nyugat klnIele nemzeteinek bevandorloi honositottak
meg. A legregebbi magyarorszagi varosok (Esztergom, Buda, SzekesIehervar stb.) polgarsaga
ujlatin (Irancia, vallon, olasz), nemet elemek mellett nemcsak erteljes magyar reteget
mutathat Iel, hanem (mint pl. Pest eseteben) keleti kereskednepesseget, arabokat, volgai
bolgarokat stb. is magaba olvasztott. A magyarorszagi varosok nem a semmibl, egyetlen
alapito aktus utjan jttek letre, hanem kiralyi varak vagy Ialutelepek tovabbIejldesenek
eredmenyei. Erdelyben, mint mar lattuk, Des, Kolozsvar, Torda, GyulaIehervar a 335.}
tatarjaras utan katonai szempontbol Ielhagyott kiralyi varak helyen keletkeztek; a Ildmvel
es iparz varnepek sszeolvadtak az ujonnan jtt iparos es keresked telepesekkel. A varnep
minden esetben magyar volt, s a telepesek (hospesek) kzt is voltak magyarok, bar ezeknek
jelents reszet nemetek tettek ki. A szasz varosok is eredetileg Ialutelepek voltak, s nem
gazdasagi, hanem politikai erk vetettek az elre ket.
Karoly Robert 1324. evi lazadasuk leverese utan uj kzigazgatasi szervezetet adott a
szaszoknak. Ezek eddig negy klnbz, nallo territoriumon (az oklevelekben gyakran
comitatus vagy provincia is) bell eltek, melyeknek elen a kiraly altal kinevezett, rendesen
magyar nemes ispan allott. E territoriumok kzl a legnagyobb terletet az 1224. evi rendezes
(Andreanum) ota Szaszvarostol Barotig huzodo szebeni provincia Ioglalta el, joval kisebbek
voltak a medgyesselyki, brassoi es besztercei kerletek. A szasz tzIeszek a szebeni
tartomany volt, ennek gerebjei allottak allando harcban az erdelyi pspkkel s gyakran a
vajdaval is. Az ellenrzes hatekonyabba tetele vegett a kiraly 1324 utan megszntette a
szebeni ispannak eddigi terleti hataskret, a szebeni provinciat biroi illetekessegi krzetekre,
,szek-ekre osztotta, s ezek elere maga jellte ki a vezet tisztviselt, a kiralybirot, rendesen a
hozza kzel allo szasz gerebcsaladok tagjai kzl. A masik harom kerlet tovabbra is
kinevezett ispanok, magyar Inemesek vezetese alatt maradt, akik rendesen egyuttal szekely
ispanok is voltak, s magyar Iamiliaris tisztviselikkel kormanyoztak.
1402-ben Medgyes es Selyk szekek kiralybiro valasztasara kaptak a kiralytol engedelyt, s
ezzel megindult egy emancipacios Iolyamat, melynek soran a kiralyi hatalom a szasz
nkormanyzatot kiepitette. 1464-ben Matyas kiraly megengedte Szeben varosanak, hogy
kiralybirojat maga valassza, majd 1469-ben ezt a jogot kiterjesztette a szebeni tartomany
masik het szekere is. 1486-ban pedig II. Andras kiralynak 1224-ben kiadott s a Szeben videki
szaszok kivaltsagait magaban Ioglalo diplomajat (Andreanum) a brassoi, besztercei es
medgyesselyki kerletek szamara is megersitette. Ez azzal a nagy jelentseg
kvetkezmennyel jart, hogy a diploma egyik pontja, melynek ertelmeben a (Szeben videki)
szaszok Iltt egyetlen Itisztvisel all, alkalmazast nyert Brasso es Beszterce, valamint a 14.
szazadban alakult Segesvar eseteben is. A kinevezett kiralyi ispan ezaltal eltnt kerleteikbl,
s az egesz szasz nep egyetlen I alatt, a szasz groI alatt, kinek tisztet a szebeni polgarmester
tlttte be, politikailag egyeslt. A szettagoltsag koraban azok a helysegek, melyek az egyes
szekek, illetleg kerletek kzigazgatasi es trvenykezesi kzpontjaiul szolgaltak, eppen ezen
szerepk reven Iejldesnek indultak. A kzelet esemenyeinek ezek a szinhelyei magatol
ertetden egyuttal vasarhelyekke is valtak, s a 14. szazad kzepen labra kapo ipar es
kereskedelem is elssorban ezekben keresett maganak otthont, s nyert piacot a havasalIldi es
moldvai vajdasagokban.
336.} A kesbbi roman Iejedelemsegek, Havaselve es Moldva, melyeket a 13. szazad elejen
mint kun terleteket csatolt orszagahoz IV. Bela kiraly, a tatar pusztitas utan csak nevleg
Iggttek Magyarorszagtol. A kunok elkltzeset kvetleg a kiraly az ott el romanok
vajdaira, az erdelyi vajdahoz hasonloan kinevezett tisztviselire bizta ket. A viszonyok
azonban a nem sznetel tatar tamadasok miatt nem szilardulhattak meg, s csak
HavasalIldn szervezhette meg az erdelyi hatarhegyseg labanal keskeny savban uralmat ket
ilyen vajda, mig Moldva meg a 14. szazad elejen is politikailag gazdatlan s gyeren lakott
terlet volt. A szazadIordulo zavarait Ielhasznalva a havasalIldi vajdak a magyar oligarchia
mintajara a kzponti hatalomtol Iggetlenl probaltak berendezkedni, Karoly Robert 1330-
ban Basarab vajdat nem tudta engedelmessegre kenyszeriteni, szerencsetlen veg
hadjarataban majdnem maga is eletet vesztette. Ettl kezdve a magyar kiralynak meg kellett
elegednie a vajdak hbereskjevel, ami meglehetsen tag politikai lehetsegeket biztositott
szamukra. Hasonlokeppen sikerlt a tenyleges Igges helyett a hberes viszonyt kivivnia az
1359-ben Iellazadt Bogdan moldvai roman vajdanak is, akinek orszagat csak 1352-ben
tisztitottak meg LackIi Endre szekely ispan vezerletevel a szekely csapatok a tataroktol.
Barmennyire is cskkent a magyar kiraly hatalma a Karpatokon tuli terleteken, beIolyasat
megis erteljesen tudta ervenyesiteni, s vedelme alatt a nyerstermekekben gazdag ket roman
vajdasag megnyilt az erdelyi kereskedelem eltt. A szervezkedes kezdeti nehezsegeivel
kszkd vajdasagok (az els roman ktemplom peldaul csak a 14. szazad elejen eplt Iel)
lakossaga raszorult a sajat es a nyugati ipar termekeit kzvetit erdelyi kereskedkre, s mivel
a tatar veszedelem megsznt, a Iorgalom zavartalanul megindulhatott. A haszon
oroszlanreszet termeszetesen a hatarhoz kzel es szasz varosok, elssorban Szeben, Brasso
es Beszterce Ilztek le. I. (Nagy) Lajos kiraly (13421382) tudatos gazdasagpolitikaja, mely
tbbek kztt arra trekedett, hogy a Magyarorszagot mar evszazadok ota elkerl keleti
kereskedelem atmen utjait orszaganak megszerezze, gondjaiba vette a szasz kereskedelmet
is. 1369-ben Brassonak biztositotta az arumegallitasi jogot, vagyis a lengyel es nemet
kereskedket kenyszeritette, hogy Havaselve Iele menet a legIontosabb arucikket, a posztot
brassoiaknak adjak el, s ezek vigyek tovabb, s hogy a Havaselverl szerzett arukat,
mezgazdasagi termekeket es allatokat szinten a brassoi piacon ertekesitsek. 1378-ban Szeben
reszeslt ugyanebben a jogban a rajta keresztl vezet utvonalat illeten, a Moldvan at vezet
lengyel utba valo bekapcsolodasra pedig mar 1368-ban Beszterce. Az elenk kereskedelmi
Iorgalom azonban nem annyira szasz ipartermekeket, hanem nyugat-europai iparcikkeket,
Ileg textiliakat kzvetitett kelet Iele, hiszen a szaszoknak piacra termel ipara a 14.
szazadban meg alig volt. A tenyleges kivitelben a szasz kereskedk maguk alig vettek aktiv
reszt, hanem az arumegallito jogra tamaszkodva, varosaik piacan adtak el aruikat a roman
kereskedknek, s 337.} vettek at tlk a csereanyagot. Nem csodalkozhatunk ezen, hiszen a
kzepkori becsi kereskedk sem jartak el maskent, mert arumegallito joguk biztositotta
szamukra a kereskedelem helyben valo lebonyolitasat. Kelet Iele a szasz kereskedk
legIeljebb a roman vajdasagokban Iordultak meg neha Iontosabb zletktesek, kenyesebb
gyletek kedveert, tavolabbra csak kivetelesen, mintegy kalandszeren jutottak el. Inkabb
jartak a nyugati, Ileg nemetorszagi nagy vasarokra, Ileg miota Nagy Lajos a budai
arumegallitasi jogot rajuk nezve megszntette. A havaselvi es moldvai nyerstermekeket vittek
oda, es cserebe szveteket es Iszereket hoztak haza. Ket szokasos utvonaluk kzl az els
Kassan keresztl Cseh- es Lengyelorszagba s onnan Danzigba, a masik Budan keresztl
reszben BecsRegensburgBasel, reszben ZaraVelence iranyaban vezetett.
A szasz ipar csak kesn kapcsolodott bele a nagy gazdasagi Iellendlesbe. A cehek Erdely-
szerte a 14. szazad kzepen tnnek Iel; Lajos kiraly egy idre Ieloszlatta, a szaszok kerelmere
azonban 1376-ban visszaallitotta es ujra szabalyozta ket. Az ekkor emlitett cehek nagy
szama (19 ceh 25 iparaggal) nem teveszthet meg, mert a rendelkezesek kzl jellemzen
hianyzik minden mennyisegi korlatozas, melyek kesbb, mikor a cehek mar piacra, st
kivitelre kezdenek dolgozni, egyre-masra Ieltnnek a cehlevelekben. Ez a Iordulat a 15.
szazadban kvetkezett be, s ettl kezdve az erdelyi ipar termekei is utat talalnak kelet Iele. Az
iparosodas olyan mereteket lttt, hogy meg Ialvakban is talalunk olyan cehet, melynek
szazon Iell van a tagletszama. A roman vajdasagok Iele iranyulo kivitel arucikkek
szempontjatol egyre valtozatosabb lett, a 15. szazadi vamszabalyzatokban kesz ruha, edeny,
kesek, klnbz Iegyverek, Iem-Ielkeszitmenyek, Iszerek, tvsmvek, pergamen, papir,
szekerek, st szaritott gymlcs es stemenyek is szerepelnek. A vajdasagokbol behozott aruk
azonban valtozatlanul nyerstermekek, nem annyira a mezgazdasag, mint inkabb az allattartas
produktumai (elallat, nyersbr, gyapju, viasz, mez s ritkabban gabona) maradnak.
A harom nagy szasz varos, Nagyszeben, Brasso, Beszterce mellett nemcsak a magyar varosok
(Des, Torda, GyulaIehervar) s a szekely kzpontok (Marosvasarhely, Kezdivasarhely,
Udvarhely, Sepsiszentgyrgy stb.), hanem a tbbi szasz varos is (Szaszsebes, Medgyes,
Segesvar, Szaszvaros) hatramaradtak, elssorban azert, mert Brasso, Nagyszeben es Beszterce
uralkodtak a roman vajdasagokba vezet szorosokon. A szekely varoskak egy resze szinten a
hatar menten Iekdt, de a szekelyseg katonai eletIormaja megakadalyozta a hivatasos
kereskedreteg korai kialakulasat, s mire a Iejldes kztk is megindult, a szaszok vezet
helye mar elvitathatatlan volt. Egyedl Kolozsvar, ez az alapitasakor vegyes, magyarnemet
lakossagu varos volt kepes versenyezni velk. A kls Magyarorszagbol Erdelybe vezet
kereskedelmi utak talalkozopontjan kezeben tarthatta az azokon lebonyolodo Iorgalmat, s
lakossaga, mely kezdetben szinten erteljesen nemesi-paraszti eletIormaban 338.} elt, erdelyi
viszonylatban vezet szerepet jatszott a polgari gazdasagi es tarsadalmi rend kialakitasaban.
Mar a 14. szazad masodik Ieleben olyan iparosodas indult meg Ialai kztt, mely a varosi
szabadsag vonzoerejevel parosulva a krnyek magyar jobbagylakossagat bekltzesre
csabitotta. SzaszIldrl s Nemetorszagbol, ha kevesebb szamban is, szinten erkeztek nemet
iparos bevandorlok, s a regi birtokos-keresked varosi arisztokracia mellett hamarosan a
cehekbe szervezked iparostmegek elere allo uj, klkereskedelembl gazdagodo kalmarreteg
is reszt kvetelt maganak a varos vezeteseben. Ez a Ieltrekv reteg mar teljesen Ielhagyott a
Ildbirtokos ambiciokkal, s egyben ntudatosan nemet volt, ami a regi, nemesi-katonai
becsvagyu varosi arisztokraciabol hianyzott. Ez a nemet partikularizmus, alighogy az uj
polgarsag kivivta a kiraly megert tamogatasaval a regi, nehany gazdag csaladra szoritkozo
vezet reteg visszaszoritasat (1405), maris megbontotta az egyetertest, s magyarok es szaszok
most mar egymas ellen kezdtek kzdeni a varosi elet iranyitasaert. Atmenetileg a szaszok
kerltek Ilenybe, a tbbseget kepez magyar polgarsag azonban a kzponti hatalom
tamogatasaval 1458-ban elerte, hogy a biroi tisztseg es a tanacstagsagok paritasos alapon
osztassanak meg. Ettl kezdve, bar a szerzdest mindket Iel szazadokon at lelkiismeretesen
megtartotta, a termeszetes Iejldes a magyarsagnak kedvezven, a szaszsag szambelileg egyre
jobban visszaesett, s az ujkor elejen Kolozsvar mar nagy magyar tbbseg varos volt.
GyulaIehervar mindig is szinmagyar varos volt. A banyavarosok (Des, Torda, Szek, Kolozs,
Abrudbanya, Zalatna, OIIenbanya, Torocko) kisebb-nagyobb szamaranyu nemetseget a
krnyekbeli magyar parasztsagnak a 14. szazad vegen megindulo varosba znlese
kvetkezteben elallt magyar tulsuly beolvasztotta, mint ahogy a szasz varosokban a
magyarsag tnt el (Szaszsebesen pl. egy Szekely utca rzi a regi magyar lakossag emleket). A
varosok magyarosodasat a magyar Ialvak erteljes iparosodasa tette lehetve. A 15. szazadi
jobbagynevsorokban nagy szammal talalunk ipari Ioglalkozast jelent csaladneveket a
legklnbzbb iparagak krebl, az ipari mveltseg alapelemeit a varosba kltz jobbagy
tehat keszen vitte magaval. A kzepkor vegi erdelyi varosi polgarsag soraiban igy nemetek
mellett magyarok is nagy tmegben szerepelnek, a romansag azonban, a brassoi
kereskedkoloniat kiveve, az erdelyi varosIejldesbe a kzepkorban meg nem kapcsolodott
be.
A szasz varosok bels eletenek kialakulasat ersen beIolyasolta az a szerep, amelyet ezek a
varosok mint a szasz szekek, illetleg kerletek kzigazgatasi es birosagi kzpontjai tltttek
be. A varosi joggal Ielruhazott, Iallal keritett helysegek (Szeben, Brasso, Beszterce, Segesvar,
Szaszsebes, kesbb Szaszvaros es az ujkor elejen Medgyes) vezetsege egyuttal a
kzigazgatasilag kreje tmrl Ialvak vezetsege is volt, de megvalasztasaba a szek
kznsegenek nem volt beleszolasa.
339.} A szasz Ialvak nepe tehat, mikor a gerebek hatalma alol Ielszabadult, csak urat cserelt,
mert ettl Iogva a gazdag varosi polgarsagbol kikerl vezetseg akarata ervenyeslt az
eleteben is. Szeben meg a vele egyebkent egyenrangu testverszekekre is megprobalta
hataskret kiterjeszteni, s mig ez a trekvese a varosi jelleg Segesvarral es Szaszsebessel
szemben nem vezetett eredmenyre, addig a szaszvarosi, ujegyhazi, szerdahelyi, sinki es
khalmi szekekre szebeni polgarokat kenyszeritett ra birakul. A szekek csak a 16. szazadban
tudtak Szeben nkenyeskedeset lerazni es a szabad birovalasztast maguk szamara biztositani.
A varosok polgari retegenek kialakulasa mar a 14. szazad kzepen megindult, ez azonban
egyelre csak keresked es Ildbirtokos polgarsag volt, s az iparosok alarendelt helyzetben
maradtak. A tovabbra is gerebek kezeben tartott varosbiroi tisztseg mellett elszr Szebenben,
Segesvart es Brassoban tnik Iel 1366-tal kezdden a polgarmester, aki mar a gazdagodo
kereskedrend kepviselje, s amint a gerebek Iokozatosan hatterbe szorulnak, ugy veszit
jelentsegebl a varosbiro, s veszi at a varos es rajta keresztl a szek vezeteset a polgarmester.
Jellemz, hogy a Ialusi eredet emlekekent Beszterce kivetelevel minden szasz varosban
Iennmaradt a ,Hann (villicus, Ialubiro) alarendelt tisztsege is. Beszterce a tbbi szasz
varosetol elter szervezettel birt, sem polgarmestere, sem ,Hann-ja nem volt, hanem csak
varosbiroja, ami arra mutat, hogy ha 1241 eltt mint szasz telep letezett is, a tatarjaras utan
nem a regi alapokon Iejldtt tovabb, mint a tbbi szasz varos, hanem akarcsak Kolozsvart,
ahol a polgarmester es a ,Hann szinten ismeretlen intezmenyek ujabb lakossaggal
egyenesen varoskent alapitotta ujra a kiraly, nyilvan azert, mert eredeti lakossaga teljesen
kipusztult.
A kereskedelem reven Ielemelkedett uj szasz vezet reteg, a varosi patriciusok rendje is zart,
csak nehany csaladra szoritkozo osztaly volt, akarcsak a gerebeke, s az uralomhoz ezeknel
nem kisebb Ieltekenyseggel ragaszkodott. Hatalmat az iparosodo polgarsag a 15. szazad
vegen kezdte tamadni, de nem sok sikerrel. A mozgalom eredmenye a magyarorszagi
varosokban s Kolozsvart is mar regota viragzo intezmenynek, a cehek szamara a vezetesbe
valo beleszolast biztosito ,szazak testletenek (Hundertmannschaft) bevezetese lett (1495),
ennek tagjait azonban a kizarolag patriciusokbol allo varosi tanacs nevezte ki, s igy
nagymertekben Igg helyzetben maradtak. A 16. szazad elejen a magyar kznemesseg es a
kzszekelyek nallosulasi kiserletei a magat elnyomottnak erz szasz kznepnel is
visszhangra talaltak, 1520-ban elegedetlen szasz parasztok a segesvari polgarmestert
gyilkoltak meg. Az uj arisztokracia uralmat azonban sem a varosi kispolgarsag, sem a Ialvak
parasztnepe nem tudta megtrni, mert a kznemesseg atmeneti elretrese utan orszagszerte a
tarsadalom Iels retegei kerltek Ilenybe, s a kiralyi tamogatast is az utobbiak sajatitottak ki.
Amint a jobbagyok vagy a kzszekelyek sorsa egyre rosszabbra Iordult, eppen ugy allandosult
a szasz kznepnek a nagypolgarsagtol valo politikai es gazdasagi 340.} Iggese is. Kesbb sem
hianyoznak az alsobb retegek nallosulasi trekvesei, de mindannyiszor gyztt neha veres
harc aran a patriciusok osztalya.
Az uj szasz tarsadalmi rend a varosok elsbbsegere eplt Iel. A szasz parasztsagra nemcsak a
nagypolgari vezetk hatalma nehezedett, hanem a varosnak a Ialura gyakorolt gazdasagi
nyomasa is ervenyeslt, s ebben a viszonylatban a kispolgar is a paraszt Ile kerekedett. A
szekek Ihelyei kvetkezetesen meggatoltak a hataskrkbe tartozo tbbi helyseg Iejldeset,
es elssorban vasartartasi joguk kizarolagossagat tartottak Ienn. Igy hiusitotta meg mar 1378-
ban Brasso Fldvar, 1379-ben Nagysink Szentagota es 1428-ban Segesvar HenndorI nallo
hetivasar tartasara iranyulo trekveseit. Kesbb a varosi cehek is kiterjesztettek uralmukat a
Ialusi cehekre, amennyiben a varosi cehmesterek Ielgyeleti jogot nyertek a Ialusi ipar Ielett.
A szasz jogegyenlseg elve tehat a valosagban nem ervenyeslhetett, bar a szasz paraszt meg
igy is hasonlithatatlanul jobb helyzetben volt, mint a megyei jobbagy vagy a szegeny
kzszekely, Ileg azert, mert a gerebek kivalasa utan a szasz tarsadalom Iokozatosan
demilitarizalodott, s ezzel parhuzamosan vegleg eltnt a nemesi-jobbagyi tarsadalmi kettsseg
kiIejldesenek veszedelme. A kzepkor vegeig az erdelyi hadern bell meg gyakran
talalkozunk szasz kontingensekkel, de a polgari eletIorma hatasara a katonai szellem hatterbe
szorult. A szaszsag egyre kevesbe vett reszt szemelyesen a hadviselesben, inkabb penzen
valtotta meg hadktelezettseget, vagy szekely es roman zsoldoscsapatokat allitott ki. A
varosok Ialainak Ieleplese utan, amit a szasz Ialvak templomerdjeinek elkeszlese kvetett,
a szaszok szivesebben vedekeztek Ialaik kztt, mint hogy nyilt csataban, a szabad mezn
kockaztassak eletket. A 16. szazad derekan Erdelynek egy kivalo ismerje, Verancsics Antal
mar mint a harctol idegenked nepet jellemzi ket (militia a maioribus. degeneravere,
pedestres exercent arma, iuxta muros Iortissimi, in campo Iacile cedunt).* ,Katonaskodasban
seiktl elIajzottak, gyalogsagi Iegyverzettel elnek, a Ialak kzt a legersebbek, a mezben knnyen meghatralnak.
MHH-S 1857. 148.
A nemesi-paraszti eletrendrl a polgari-parasztira valo atteres egytt jart a szasz nemzetisegi
erzes kiIejldesevel. A gerebekbl, mint lattuk, teljesen hianyzott a nemet nemzetisegi
ntudat, s ezt az alsobb neposztalyoknal meg kevesbe tetelezhetjk Iel, csak a varosi polgar
emancipacios trekveseiben viragzott ki a 15. szazad Iolyaman. Termeszetesen addig is volt a
magyarsagnak is, a szaszsagnak is nepkzssegi ntudata, melynek alapjat nem utolsosorban
a kzs anyanyelv adta meg, de ebben az sszetartozasi erzesben a tarsadalmi helyzet
azonossaganak nagyobb szerepe volt, mint a szarmazasnak vagy nyelvnek, s Ikent nem volt
meg a mas nemzetiseg ellen iranyulo politikai el. A szasz polgari kzeprend azonban mar
eppen olyan kizarolagos, szenvedelyes nemzetisegi elIogultsagot tanusitott, mint a kzepkor
vegi 341.} magyar kznemesseg, s ennek az uj magatartasnak els gyakorlati megnyilvanulasa
az idegen nemzetisegeknek a szasz varosokbol, cehekbl valo kirekesztese volt. Az els
ismert ilyen termeszet rendelkezest a szebeni tanacs hozta 1474-ben; kikttte ugyanis, hogy
a klvarosban eplt dominikanus kolostor csak abban az esetben kltzhetik a varosIalak
kze, ha a szerzetesek tbbsege nemet lesz. Ez az allandoan ersd szasz polgari
nemzetisegi erzes hozta letre, mint lattuk, Matyas kiraly megert tamogatasaval a szasz
politikai egyseget.
"9>:* B-6#:, $+ ,!*$.!,G *!>!+!, $+ 69DD:4&9,
Mig a 13. szazadban csak Erdely deli Ieleben, a hegyvideken es annak kzeleben tnnek Iel
szorvanyosan roman telepek, a 14. szazad elejen a telepeikre vonatkozo adatok szama hirtelen
megszaporodik, es a szekelyektl megszallt Keleti-Karpatok kivetelevel egesz Erdely
terleten benepeslnek velk a hegysegek, st a dombvidekek is. A 14. szazadi oklevelekben
Kelet-Magyarorszag teleplestrtenete rendkivl mozgalmas kepet mutat: olyan videkeken,
melyekrl eddig a Iorrasok hallgattak vagy eppen teljesen lakatlannak tntettek Iel, Ialvak
hosszu sora keletkezik, melyeknek egy resze rvidesen eltnik, hogy helykn vagy
szomszedsagukban ujak tnjenek Iel. Ketsegtelen, hogy ezt a Iolyamatot a nagy tmegben
jelentkez romansag elhelyezkedesevel jaro mozgalmak okoztak, s ezzel jart egytt
telepleseiknek gyakori nevvaltoztatasokban is megnyilvanulo allandotlansaga, hullamzasa. A
Szrenyi bansag egyik roman kerletenek 1365-ben 5 Ialuja volt, 1404-ben viszont 13 telepet
irtak itt ssze, de ekkorra mar az eredeti t kzl csak egy volt meg, s meg ezzel sem zarodott
le a nepesseg hullamzasa, mert a kerlet 1510-ben 36 Ialubol allott, az elbbi 13-bol azonban
csak kettnek a neve talalhato meg, 11 idkzben eltnt, s 34 uj alakult helyettk. A romanok
helyhez ktdese tehat huzamosabb idt igenyelt, s altalaban a kzepkor vegeig eltartott,
amint azt az elbb idezett esethez hasonlo gyakori Ialunevvaltozasok bizonyitjak.
A 14. szazadi roman nepmozgalom az elz evszazadhoz viszonyitva olyan hatalmas
tmegeket mozgatott meg, hogy semmikeppen nem magyarazhatjuk a del-erdelyi romansag
termeszetes nepszaporulatanak kirajzasaval. Adataink is vannak arra, hogy sokan
Magyarorszag hatarain kivlrl erkeztek. 1334-ben egy bizonyos Bogdan vajda kltztt be
Magyarorszagra (de terra sua in Hungariam), aki olyan nagy szamu nepet hozott magaval,
hogy bekltztetese tbb mint kilenc honapot vett igenybe, s a kiraly reszerl az orszag egyik
legelkelbb meltosaga, a kalocsai ersek kldetett ki a dolog lebonyolitasara. 1359-ben egy
elkel havasalIldi roman csalad hat tagja telepedett be a Temeskzbe (relictis omnibus
bonis in terra Transalpina habitis, nostre maiestati semet ipsos obtulerunt Iideliter servituros),
ahol kiseretk elhelyezesere 342.} 13 Ialut, majd hat ev mulva ujabb 5 birtokot kaptak a
kiralytol. 1365-ben Balk vajda negy testverevel hagyta oda Moldvat es kltztt
Magyarorszagra (in regnum nostrum Hungarie advenit). Bejvetelk valosagos kis
nepvandorlast inditott meg, a rakvetkez evekben Erdely addig nagyreszt lakatlan eszaki
hegyvideke gyors temben nepeslt be az altaluk hozott romansaggal, st az egyik testver
Lengyelorszagba is vezetett roman telepeseket.
Amint a szerb kiralyok oklevelei a Balkanon egyre ritkabban emlitenek romanokat, ugy
nvekszik szamuk Magyarorszagon, mig a 15. szazadra balkani hazajukat vegkeppen kiritve,
az eszaki dialektust beszelk mindenestl a Duna bal partjan helyezkedtek el. BeIogadasukra
a kelet-magyarorszagi kiralyi varuradalmak mar nem bizonyultak elegendknek, s a
kizarolagos telepitesi jogrol a mar ismertetett esemenyekkel kapcsolatban lemondott magyar
kiralyok kln engedely nelkl is elneztek, hogy maganbirtokosok is telepithessek ket. A
klnbz egyhazi es vilagi Ildesurak birtokain azonban lenyegesen mas krlmenyek kze
jutott a romansag. Nemcsak gazdasagi es jogi helyzete volt kedveztlenebb, mert katonai
Ieladatokat nem teljesitven, anyagi szolgaltatasai nagyobbak lettek, hanem a
maganuradalmakban a pasztorkodas is szkebb Ildrajzi keretek kze szorult, mint egesz
hegyvidekre egyetlen hatalmas, sszeIgg tmbben kiterjed kiralyi birtokokon. A
Ildesurak Ieltekenyen rkdtek, hogy az altaluk telepitett romanok nyajaikkal at ne lepjek
birtokuk hatarait, klnben a tlk legelhasznalat Iejeben huzott jvedelem kicsuszott volna
kezkbl. Amint aztan a kiralyi varuradalmak nagy reszet is klnbz maganosok szereztek
meg adomanyban, a birtokhatarok srsdese s a tulajdonosoknak adozo alanyaikhoz valo
Ieltekeny ragaszkodasa olyan akadalyokat emelt a pasztorok vandorlasa ele, melyeken annak
el kellett sorvadnia, helyet adva a Ialuhatarok kzti legeltetesnek, s a transzhumalo
pasztorkodas csak a Deli- es Keleti-Karpatok kls lejtin maradt Ienn. Elbb a hegysegek
labanal alakultak ki az allando roman telepek, mar Iennallo magyar, szlav es nemet Ialvak
hataraban, amint azt a Ialunevek nyelvi eredete bizonyitja, s csak kesbb, joreszt a 1516.
szazadban ert el a Iolyamat a magashegyi tajakra, ahol mas nepek kzvetlen szomszedsaga
nem beIolyasolta a romansag eletmodjat. Csak ezek a kesn letrejtt roman Ialvak viselnek
roman eredet nevet.
A 14. szazad kzepeig a roman bevandorlas csak az amugy is lakatlan hegysegeket es
kzvetlen krnyekket nepesitette be, az Erdelyi-medence kzepen a magyarsag es nemetseg
sszeIgg tmbjet nem lazitottak roman szorvanyok. Az 134849. evi, egesz Europat
vegigpusztito szrny pestisjarvany, mely, mint nem egy belIldi es klIldi Iorras
megallapitja, Magyarorszag lakossagat is megtizedelte (mortalitas magna Iuit in regno
Ungarie, multe civitates et ville deserte habitatoribus vacuate), megnyitotta az utat a
romansagnak az elpusztult magyarok es szaszok Ialvaiba. A munkaerben 343.} szklkd
Ildesurak a hegyvideken kevesbe sujtott s egyebkent is allando hozzavandorlassal gyarapodo
romanokat reszben vagy teljesen elneptelenedett bels-erdelyi Ialvaikba telepitettek. Igy
keletkeztek az erdelyi Mezsegre es Iolyovlgyekre oly jellemz ikerIalvak, melyeknel
ugyanazon (kivetel nelkl mindig magyar vagy szasz) Ialunevhez illesztett ,Magyar,
,Szasz, illetleg ,Olah jelz klnbzteti meg a ketIele nemzetiseg reszteleplest.
Ezeknek az ikerIalvaknak alapitasi idejet knnyen meg lehet allapitani, mert nevk a 14.
szazad, nagy reszben pedig a 15. szazad eltt nemzetisegi jelz nelkl Iordul el, akkor tehat
meg lakossaguk etnikailag egyseges volt, a romansag bekltzeset tehat az utolso ilyen
Iormaban trten emlites es a kettevalast mutato nemzetisegi megklnbztetes els Ieltnese
kze kell helyeznnk.
Ezek a ketts Ialunevek azt is mutatjak, hogy a roman lakossag letelepitese a mas
nemzetisegtl elklnlve trtent, ami knnyen erthet a latin kereszteny magyar es nemet s
a grgkeleti roman vallasi klnbzsegebl (a 14. szazad vegen mar a roman ikerIalvakban
,olah kapolnakat emlitenek), de az eletmodnak meg mindig meglev klnbsegebl is.
Barmennyire hasonult is a romansag a Ildmvel eletIormahoz, IIoglalkozasa megis a
pasztorkodas maradt. Mikor a kiralyi juhtvened beszedi 1461-ben mezsegi Ialvakban
jartak, ket Ildesur azt vallotta, hogy ,az elmult evben szolgaltatott be juhokat, de ez evben
nincsenek romanjai,* Z. PCLISANU, Un registru al quinquagesimei din 1461. In: Fratilor Alexandru si Ion J.
Lapedatu. Bucuresti 1936. 601. Besenyn ,nunc caret Valachys, 602. Majoson ,presenti anno caret Valachys. ami
nem egyebet jelent, mint hogy a roman pasztorok a Mezsegre is probaltak transzhumalni,
nyilvan az Erdelyi-kzephegysegbl. Ennek az erd boritotta hegysegnek azonban nem voltak
mezhavasai, s nyari legelket itt csak irtassal lehetett nyerni. A kiirtott erd hamarosan
visszantt, de a joszag a Iacsemeteket ujra meg ujra lelegelte, viszont a tskes bozothoz nem
nyult, s az egyre inkabb ellepte a legelket. Ennek a kesbbi ,mocvideknek tvened Iejeben
a Mezsegen telel pasztorai, beleIaradva az allando nyari tskeirtasba, Ielhagytak a
transzhumalassal, s vegleg letelepedtek a korabban csak telente Ielkeresett mezsegi magyar
es szasz Ialvak hatarai kztt, ,olah elnevezes ikertelepeket letesitve, de tovabbra is
IIoglalkozaskent zve a pasztorkodast. Ehhez valo szivos ragaszkodasukat mi sem jellemzi
jobban, mint hogy az egesz magyarorszagi romansag a kzepkorban csak juhai utan adozott,
tvenedet.
A 14. szazad kzepetl Iogva az erdelyi roman tarsadalom eleteben is nagyaranyu
atretegzdes kvetkezett be. A roman vajdak es kenezek, akiknek tarsadalmi es jogi helyzete
sokban hasonlitott a szasz gerebekehez, az emelkedesnek ugyanazon Iokozatain keresztl
jutottak nemesseghez, mint a gerebek, a Iejldes azonban a romansag egeszere nezve mas
kvetkezmenyekkel 344.} vegzdtt, mint szasz vonatkozasban. A kiralyok egyes vajdaknak es
kenezeknek hadi erdemeik jutalmaul nemesseget adomanyoztak, eleinte bizonyos
korlatozasokkal, tovabbra is kiktve a vajdai, illetleg kenezi birtok utan jaro anyagi
termeszet szolgaltatasokat es a pontosan megszabott mertek katonaallitast. Az ilyen
Ielnemei allapotba kerlt vajdat es kenezt az oklevelek ,nemes vajda-nak, illetleg ,nemes
kenez-nek nevezik (nobilis vaivoda, nobilis kene:ius), a tarsadalmi allasuk pontosan
megIelelt a magyar Ielteteles (conditionarius) nemesekenek, akiknek nemessege megszabott
szolgalathoz ktdtt. A varadi es erdelyi pspkk hasonlokeppen jutalmaztak
banderiumaikban katonaskodo roman vajdaikat: a Ielteteles nemesseghez hasonlo ,egyhazi
nemesseget adomanyoztak nekik. Ezaltal az eredetileg csak kezeleskre bizott birtok
nemesek modjara elvezett maganbirtokukka lett, a rajta el szabad romanokkal mint
jobbagyaikkal rendelkezhettek, de a puszta tulajdonjog tovabbra is a kiralyt, illetleg a
pspkt illette, s a megyei nemesi birosag helyett a kiralyi, illetleg pspki varnagy biroi
illetekessege alatt maradtak. Mig a pspkk Ielnemes vajdainak ez a Iggsege egeszen az
ujkor elejeig, az egyhazi nagybirtoknak a reIormacioval bekvetkez megszneseig tartott,
addig a kiralyi nemes vajdak es kenezek tovabbhaladtak a tarsadalmi emelkedes utjan, es
hamarosan elertek a Ieltetelmentes, ugynevezett orszagos nemesseget, azaz jogok es
ktelessegek tekinteteben a magyar nemesseggel teljesen egyenranguva valtak.
A szekely es szasz eredet nemessegtl a roman nemeseket elssorban az klnbzteti meg,
hogy mig az elbbiek a nemesseget biztosito birtokot a szekely es szasz terleten kivl, a
megyekben kaptak, addig a roman vajdak es kenezek arra a birtokra kaptak nemesi jogot
jelent adomanyt, melyet addig tisztviselkent kezeltek. Ennek a krlmenynek viszont az
volt a szkseges velejaroja, hogy a kzromanok elvesztettek szemelyi szabadsagukat, s a
nemesitett vajdak es kenezek jobbagyaiva lettek. A roman kznep nehany szorvanyos
ellenszeglesi kiserlet utan beletrdtt sorsaba. A kiralynak nem allott erdekeben a katonai
szolgalatot amugy sem teljesit kzromanok szabadsagat a katonaskodo vajdak es kenezek
ellen megvedeni, s igy a romansag a kzepkor vegen nagy tmegeiben mar reszben a magyar
vagy szasz, reszben pedig a soraibol kiemelkedett roman nemesseg jobbagya volt. Ez az oka
annak is, hogy kln roman rendi ,nemzet nem alakulhatott ki, hiszen a jobbagy, barmilyen
nemzetiseg volt is, politikai jogokkal nem birt, a nemesseg pedig, ugyancsak nemzetisegi
klnbseg nelkl, egyetlen nemzetet alkotott.
A roman vezet reteg tarsadalmi emelkedesenek Iolyamata leggyorsabban Erdelyen kivl,
Maramarosban ment vegbe, mert a 14. szazadban eppen az eszakkeleti hataron Ienyegette
Magyarorszagot a legkomolyabb veszedelem, a meg mindig tamadokepes tatar hatalom. A
maramarosi roman vajdak es kenezek reszt vettek Karoly Robertnek es Nagy Lajosnak a
tatarok, majd a 345.} litvanok, vegl pedig a lazado Bogdan moldvai roman vajda ellen
vezetett hadjarataiban, s a szazad kzepen egyre tbben nyertek el a nemesseget. 1326-ban a
Szurdoki, 1336-ban a Bedhazi, 1360-ban a Varalji es Felsronai kenezcsaladok kaptak
,igazi nemesseget, amely minden adozastol es megszabott szolgalattol mentesitette ket. A
maramarosi roman nemesek 1380 krl a magyar nemesi megyek mintajara
nkormanyzatukat is kialakitottak, maguk kzl szolgabirokat es eskdteket valasztva a kiraly
altal kinevezett ispan melle. Ugyancsak maramarosi vajdacsaladok tagjai, elssorban a tbb
mint 100 Ialubol allo uradalmat szerz DragIiak kzl kerltek ki meg a 14. szazadban az
els magyarorszagi roman eredet nagybirtokos arisztokratak, akik mar az orszagos
politikaban is szerephez jutottak.
Erdelyben a 14. szazadban meg nem talalkozunk teljes jogu roman nemesekkel. A 15. szazad
vegeig mind Hunyad megye, mind a Szrenyi bansag Magyarorszagnal maradt megyei roman
varkerleteinek elen az erdelyi vajda, illetve a szrenyi ban altal kinevezett varnagy mellett
kenezekbl valasztott lnkk biraskodtak, s a kenezek az altaluk igazgatott Ialvak utan
Ildbert es tvenedet Iizettek, ezenkivl szemelyes katonai szolgalatot teljesitettek. A trk
veszedelem azonban a deli hatar menten Iekv kiralyi varuradalmak kenezeinek hadi
szolgalatait Iokozott mertekben vette igenybe, s ennek hatasa nem maradt el. A mai Bansag
terleten es Hunyad megyeben a roman kenezek hosszu sora nyert conditionarius nemesi
rangot, hogy a 15. szazad vegen az orszagos nemesseg soraiba is bekerljn. Nem veletlen,
hogy roman kenezek tmeges nemesitese eppen Hunyadi Janos nevehez Izdik, mert a nagy
hadvezer maga is kztk ntt Iel, s megertette ennek a Ieltrekv retegnek vagyait. Magyar es
szekely Iamiliarisai mellett ( volt az els erdelyi vajda, akinek kezeben a vajdai es szekely
ispani hivatal egyeslt) szamos roman kenez is kiseretehez szegdtt, s erthet, hogy eppen
ezek, a nagy hatalmu kormanyzo szemelyes hivei reszesltek elssorban patronusuk
kegyeiben. A Hunyad megyei Nadasdi Ungor, Malomvizi Kenderesi es KendeIIy, Csulai, a
szrenyi bansagbeli Csornai, Bizerei, Mutnoki, Temeseli Desi, Macskasi roman
kenezcsaladok kesbbi Ienyes palyaIutasa Hunyadi oldala melll indult el. A tulajdonkeppeni
Erdelyen kivl es terletek roman nemeseit nem is emlitve, csak Hunyad megyeben
barmelyik megye magyar kisnemessegevel veteked szamban talalunk a 15. szazad masodik
Ieleben ujdonslt roman nemescsaladokat, a hatszegi, devai, joIi kiralyi varkerletek
kenezeinek utodait (Bajesdi, Barbatvizi, Bari, Brettyei, Csolnokosi, Farkadini, Fejervizi,
Galaci, Karulyosdi, Kernyesti, Klopotivai, Lindzsinai, Livadi, Macesdi, OncsokIalvi, Osztroi,
Pestenyi, Ponori, Puji, Riusori, Szacsali, SzentpeterIalvi, Szilvasi, Totesdi, Vadi, Varhelyi,
Zejkanyi), kztk sok Ialuval biro nagybirtokosokat is, mint a mar emlitetteken kivl a
Szallaspataki rokonsagot es a Demsusi Muzsinakat. Ez utobbiak kzl szarmazott Hunyadi
anyja. Nemesi cimet es birtokot kaptak a Kolozs megyei Sebesvar vajdai, a Meregjoi Botos,
346.} Kalotai Vajda, Csicsei Vajda es Danki Vajda csaladok sei is, Also-Feher megyeben
pedig a Lupsai Kendek. Fogaras videken a roman vezet reteg jogviszonyait meg a
havasalIldi vajdak szabalyoztak abban az idben, mikor (a 14. szazad masodik s a 15. els
Ieleben) az uradalom a magyar kiralyok adomanyabol hberes maganbirtokuk volt, s ezert itt
a kenezeknek megIelel allasu tarsadalmi reteg a havasalIldi nemesseg bolgar eredet
,bojar elnevezeset viselte. A Iogarasi bojarok egyebkent a szolgalati nemessegnek krlbell
ugyanazt a Iokat ertek el, mint a tbbi kiralyi varbirtok kenezei, csak szolgaltatasaik voltak
nagyobbak, de kzlk is nem egy csalad emelkedett az orszagos nemesek soraiba, mint az
ujkor elejen olyan nagy szerepet jatszo Mayladoke.
A roman nemesek termeszetesen nemcsak a cimet, hanem az egesz jogrendet, a kzigazgatasi
kereteket es intezmenyeket s az eletIormat is atvettek a magyar nemessegtl. Maramarosban,
mint lattuk, a magyar viszonyoknak mindenben megIelel megyei rendszer alakult ki, a 15.
szazad masodik Ieleben pedig a szrenyi kerletek kenezi szeke is szabalyszer megyei
trvenyszekke Iejldtt, s a krajnik, az iteletek elkeszitese es vegrehajtasa krl
tevekenyked tisztvisel eszrevetlenl atvette a szolgabiro szerepet. Hatszeg videken is
hasonlo Iolyamat indult meg. A 14. szazadban meg a kiralyi varnagy hivta ssze a kenezek
kzgyleset, s az akarata volt a dnt a targyalasok iranyitasaban; a 15. szazad els Ieleben
mar a kenezek nelkle is sszegyltek, es biroi iteletet hoztak, oklevelet adtak ki, tehat a
nemesekehez hasonlo nkormanyzatot gyakoroltak. Minthogy azonban Hunyad megyenek
regi magyar nemessege, kvetkezleg mar megalakult nemesi trvenyszeke volt, a roman
nemesek itt beilleszkedtek a kesz keretekbe, s a kenezi szek megsznt.
A katolikus vallast nem minden roman nemes kenez vette at. A maramarosiak tekintelyes
resze megmaradt grgkeleti hiten. Atteresi kenyszert a magyar kiralyok csak a deli
hatarvideken alkalmaztak, elssorban politikai okokbol, mertt a ,partt havasalIldi vajdak
egyhazi vonalon probaltak magyar terleten is zavart kelteni. Nyelveben csak a magyarsaggal
srbben erintkez tredek valt magyarra, gondolkozas es eleteszmenyek tekinteteben viszont
a magyarsaggal valo azonosulas eppen olyan teljes volt, mint a kzepkori szlovak eredet es
nyelv nemessege. A roman nemes ntudatosan vallotta magat a nemesi ,magyar nemzet
tagjanak, s mig a havasalIldi es moldvai roman vajdak es bojarjaik, egy-ket szorvanyos
kiveteltl eltekintve, egyre inkabb a trk hatalommal valo megalkuvas allaspontjat
kepviseltek, a magyarorszagi roman nemesek vallaltak es odaadassal Iolytattak a magyarsag
oldalan a sulyos aldozatokkal jaro kzdelmet, mely Ieltetele volt kivaltsagos helyzetknek.
A magyar kzvelemeny sem tekintette a roman nemest idegennek. A 15. szazad masodik
Ieleben a kiralyok egymas utan emeltek romanokat bizalmi 347.} allasokra, orszagos
meltosagokra anelkl, hogy az akkor mar ers nemzetisegi ntudatu magyar nemesseg ezt
kiIogasolta volna. Csornai Mihaly 1447 es 1454, Mutnoki Istvan es Mihaly 1467 es 1469
kzt, Macskasi Peter pedig a szazad vegen a szrenyi ban Ielelssegteljes hivatalat viseltek,
Malomvizi Kenderesi Janos es Pestenyi Mihaly, majd Temeseli Desi Peter Maramaros es
Bereg megyek ispanjai voltak. Nadasdi Ungor Janos, akinek apja annak idejen Hunyadi
Janost oktatta IegyverIorgatasra, Matyas kiraly legkedvesebb hivei kze tartozott; Ielesege
reven, aki Lendvai BanIIy leany volt, az orszag legregibb arisztokrata csaladjaival tartott
rokonsagot, s mint szerencses hadvezer oriasi birtokokat nyert adomanyban. Jellemz a
Hatszeg videki Csulaiak palyaIutasa. Csulai Vlad szereny birtoku nemes kenez 7 Iia kzl 5
ert el magas kzeleti rangot, Ficsor Laszlo jajcai, majd szrenyi, Kende Miklos sabaci, More
Gyrgy szrenyi es nandorIehervari ban, Bancsa Janos balvanyosi varnagy, More Flp pedig
pecsi pspk lett, Ieleseget az elkel Bethlen, Haranglabi es Doczi csaladokbol vettek
maguknak.
- 8:"9> "!*#3 *!>.!( $+ - ()"), B!+.$%&
A kzrendek es az elkelk kzt Iennallo klnbsegek, st ellentetek dacara a magyar
nemesseg, a szekelyseg es a szaszsag kiIele kln-kln egyseges tarsadalmi erdekkzsseget
alkottak. A tbbieketl elt jogrend es a sajatos szokasok mindeniket nallosagara es
egyenisegere Ieltekenyen vigyazo rendde tmritettek, s ez a rendi ntudat annal inkabb
athatotta e kzssegek minden egyes tagjat, mert az egyen jogait es ktelessegeit s az orszag
tarsadalmi szerkezeteben elIoglalt rangjat rendi hovatartozasa szabta meg. A kzepkori
szohasznalat a harom erdelyi rendet ,nemzet-eknek (natio) nevezte, termeszetesen nem a
kiIejezes mai, szarmazasra es anyanyelvre utalo ertelmeben, hanem az illet kzssegeken
bell ervenyes jogszokasok sszesseget, a ,szabadsag-ot (libertas) tekintve egy-egy
,nemzet I ismervenek.
Eppen ezert az erdelyi rendi nemzetek nem estek szksegszeren egybe a nemzetisegekkel.
Mindenekeltt ezeknek a ,nemzetek-nek csak szabad ember lehetett tagja; a jobbagy, akar
magyar, szasz vagy roman nemzetiseg volt, kivl maradt kereteiken, egyiknek szabadsagaval
sem elhetett, hanem Ildesura rendelkezese alatt allt. A nemesi ,nemzet ktelekebe
beletartozott minden katonaskodo szabad birtokos, ha birtokat szemelyre szoloan es nem egy
kzsseg tagjakent (mint a szekely vagy a szasz) birta, tehat nemzetisegi klnbseg itt sem
ervenyeslt. Szekelyek es szaszok egyarant nemesekke lehettek s mint lattuk romanok is
szep szammal kerltek be a nemesseg soraiba. A szasz es roman nemesek elmagyarosodasa
nem elvszeren kvetkezett be, hiszen minden idkben volt a magyar nemessegnek nem
magyar anyanyelv retege, hanem a tbbseghez valo nkentes alkalmazkodas 348.} reven,
anelkl, hogy a magyar nyelv es nemzeti ntudat atvetelere valaha is kenyszer szoritotta volna
ket. A nemesi eletIorma sajatosan magyar volt, s kisugarzasa akarva, nem akarva asszimilalt.
A nemesseg a kzepkori Magyarorszagon egyebkent is inkabb az idegen elem kirekesztesere,
mint beolvasztasara trekedett, de ez is csak klpolitikai vonatkozasban nyilvanult meg.
,Idegen-en a nemesi gondolkozas szksegszeren ,klIldit ertett, amit elegge
bizonyitanak a kznemesseg nyomasara letrejtt orszaggylesi vegzesek, melyek az
,idegenek-nek a hivatalviselesbl valo kizarasat rendelik el. Ilyenkor mindig az els
generacioban bevandorolt klIldiekre celoznak. Az idegen uralom ellen agitalo kznemesi
,nemzeti partnak egyik tronjelltje sem volt ver szerint magyar eredet (Hunyadi Matyas es
Szapolyai Janos). Az a tagadhatatlan ellenerzes, mely az erdelyi magyar nemessegben a
szaszokkal szemben a kzepkor vegen kezd labra kapni, reszben a nemessel rk ellentetben
allo polgarnak szolt, reszben az akkori nemetellenes klpolitikai iranyzatnak tulajdonithato, s
klnben is nagymertekben klcsns volt. A szekely ,nemzet ekkor mar reg nem volt kln
nemzetiseg; a kztudat a legmagyarabb magyaroknak tartotta a szekelyeket. Egy Ielvideki
magyar klt, Vilmanyi Libecz Mihaly 1558-ban hexameterekben adott hangot ennek a
velemenynek, arra tanitvan verseben az olvasot, hogy ha a magyar nyelvhelyesseg egy s mas
kerdeseben ketelyei lennenek,
Mindjart az regi szekelyek nyelvere tekintsen,
Kiknel tiszta magyar nyelv maradeka vagyon.* Magyar versek knyve. Szerk. HORVATH JANOS. Bp.
1937. 31.
Egyedl a szasz ,nemzet Iogalma jelentett egyben kln nemzetiseget, de ez sem Ioglalta
magaba az erdelyi nemetek sszesseget, mert a megyei terleten Iekv varosok nemet
polgarai, tovabba a szasz jobbagyok nem voltak a ,natio Saxonica tagjai. Roman rendi
,nemzet pedig egyaltalan nem is letezett, mert kialakulasat a vajdaknak es a kenezeknek
kzrend tarsaik Ile kerekedese s ezzel a roman ,szabadsag megsznese megakadalyozta.
A harom rendi nemzet kzssegi elete kezdetben csak kivaltsagaik Ienntartasara es lehet
bvitesere iranyulo trekvesekre s helyi nkormanyzati tevekenysegre korlatozodott, Iel sem
merlt az a gondolat, hogy kzs politikai tevekenyseget Iejtsenek ki. Nemesek, szekelyek es
szaszok kzti erdelyi erdekkzssegi tudatnak a 14. szazadban nyoma sincs. Erdely akkor
meg pusztan Ildrajzi Iogalom volt, s ha az egyseges magyar birodalmon bell bizonyos Iokig
klnallo terletnek tekintettek is, ennek a szemleletnek az alapja nem az erdelyi nepek
lokalpatriotizmusa, hanem a vajda kiveteles hataskre volt. Mint az erdelyi megyek Ibiraja,
kormanyzoja es katonai parancsnoka egy szemelyben, a vajda olyan hatalomnak a birtokaban
volt, 349.} mely elkerlhetetlenl hataskrebe vonta a szekely es szasz terleteket is. Forma
szerint ugyan ezeket a vajdatol Iggetlen ispanok kormanyoztak, s a szekelyek es szaszok
ragaszkodtak is ehhez a Iormahoz, mert attol Ieltek, hogy ha a nemesseggel kzs biroi es
kzigazgatasi hatosag ala kerlnenek, sajatos jogrendjk a nemesi jog hatasara hatterbe
szorulna. De a kiralyok, akiknek a tavol es tartomany egyseges iranyitasa erdekeben allt,
rendesen ugy biztositottak az erdelyi Itisztviselk kzti sszhangot, hogy a szekely ispant,
aki egyuttal a negy szasz kerlet kzl haromnak (Beszterce, Brasso, Medgyes-Selyk) ispanja
is volt, a vajdahoz kzel allo, vele rokonsagban lev szemelyek kzl neveztek ki. Lattuk,
hogy Szecsenyi Tamas vajdasaga idejen unokaccse, Simon volt a szekely ispan, majd mikor
Lajos kiraly rvid megszakitasokkal harom evtizeden keresztl (13441376) legkedvesebb
hiveinek, a LackIi csalad tagjainak gondjaira bizta Erdelyt, a hat LackIi (Istvan, Andras,
Denes, Miklos, Imre es iIjabb Istvan) kzl kerlt ki mind a vajda, mind szamos szekely
ispan.
A 14. szazad a magyar trtenelemben a politikai es gazdasagi konszolidacio kora. Erdely is
talan sem azeltt, sem azutan nem ert prosperitasnak rvendett. A tatar pusztitasoknak LackIi
Andras hadjarata veget vetett, s csak a megyei terletre kltz romanok tarsadalmi-jogi
beilleszkedese miatt meg bonyolultabb Ildesuri-jobbagyi viszonyok kialakulatlansaga
okozott zavarokat, melyeknek megszntetesere Lajos kiraly 1366-ban szemelyesen jelent
meg. Egyebkent a magyar kiralyok kzl kereste Iel leggyakrabban Erdelyt, nem
utolsosorban a deli hatarvidek gyeinek rendezese vegett. A havasalIldi roman vajdak
gyakori parttesei nem jelentettek ugyan komoly veszelyt, de csapataik a hatar menti, Ileg
szasz Ialvakat ismetelten Ieldultak, s ezert epitette ujra a kiraly a brassoi, illetleg szebeni
szaszok tamogatasaval a szorosok vedelmere Talmacs es Trcs varait.
Az erdelyi kzallapotok viszonylagos zavartalansaga tkrzdik a 14. szazadi vajdak
nevsoraban; egyes szemelyek, csaladok hosszu ideig elveztek a kiraly bizalmat, s evtizedeket
atIogo kormanyzasuk a politikai rendszer Iolytonossagat es a vonalvezetes tretlenseget
biztositotta. Szecsenyi Tamas huszonket, a LackIiak huszonhat, Losonci Laszlo tizent evig
viseltek a vajdai hivatalt, melynek tekintelye igy oriasira ntt. A vajda szemelye kepviselte
kiIele Erdelyt, beIele pedig sszekt kapocs volt a jogrendben, nyelvben, szokasokban es
erdekekben annyira klnbz tarsadalmi elemek kztt. A harom nemzet els intezmenyes
kapcsolatai is a vajdan keresztl szvdtek. Gyakran merltek Iel olyan jogi, kzigazgatasi
vagy katonai kerdesek, peres gyek, amelyekben mindharom nemzet tagjai erdekelve voltak.
Ezeknek elintezesere a kiraly lett volna hivatva kzgylest (congregatio generalis)
sszehivni, de megtartasat rendesen a vajdara bizta. A tordai sszejvetelek a 14. szazad
Iolyaman eleg srn ismetldtek ahhoz, hogy a nemesek, szekelyek es szaszok elkeli,
elszigeteltsegkbl kiemelkedve, 350.} kzs erdekeiket ismerjek. Klnsen srgsse tette az
sszeIogast a trk veszely.

25. terkep. Erdelv k:iga:gatasi egvsegei a 15. s:a:adban
1 Aranvoss:ek
2 Kas:ons:ek
3 Ke:dis:ek
4 S:as:vaross:ek
5 S:as:sebess:ek
6 S:erdahelvs:ek
7 Ufegvha:s:ek
8 Nagvselvks:ek
9 Khaloms:ek
10 Medgvess:ek
11 Segesvars:ek
12 Brasso videke
A 15. szazad elejen a vajdai kzgylesek sorozata hirtelen megszakadt, s ezzel a harom
nemzet intezmenyes erintkezesenek alkalmai is szneteltek. Az Anjou-haz IerIiaga Lajos
kiralyban kihalt (1382), a tronutodlas krl sulyos belviszalyok keletkeztek. A Karoly Robert
es Lajos altal Ieken tartott oligarchia ujbol Iellkerekedett, es partharcai Ieldultak az orszag
bekejet. A polgarhaborukbol gyztesen kikerl kiralynak, Luxemburgi Zsigmondnak 351.}
(13871437) bele kellett nyugodnia, hogy a hatalomban a megersdtt arisztokraciaval
osztozzek. A 15. szazad els Ielet a rokon Iuri csaladok egesz orszagreszeket kezben tarto
szvetsegeinek, ,liga-inak az orszag vezeteseert Iolytatott kzdelmei jellemzik, a
kzeprend es szegeny nemesseg nagy tmegei, nkent vagy a gazdasagi es politikai
nyomasnak ellenallni nem tudva, Iamiliarisi Iggesbe kerlnek a Iurakkal, akiknek
nelklzhetetlen tamogatasat a kiralyok csak ujabb es ujabb birtokadomanyokkal tudjak
megnyerni. A kiralyi birtok orszagszerte Erdelyben valamivel kesbb rohamosan Iogyni
kezdett, s vegl mar a gazdag arisztokrata csaladok birtokallomanya mgtt maradt. A
partkzdelmek teljesen lektttek a tisztsegvisel arisztokracia Iigyelmet es tevekenyseget,
hivatali teendiket mar nem szemelyesen lattak el, hanem Iamiliarisaikra biztak. A kiraly ezen
ugy probalt segiteni, hogy a legIontosabb tisztsegekre egyszerre ket szemelyt nevezett ki, a
helyzeten azonban ez sem valtoztatott. Erdelyben Stiborici Stibor vajda, Lajos kiraly kivalo
lengyel viteze 1395 es 1401, majd 1409 es 1414 kzt meg megjelent idnkent a vajdai
teendk intezesere, utodai azonban, Csaky Miklos es Laszlo, apa es Iiu (14151426, illetleg
14271437) tbb mint ket evtizeden keresztl ugyszolvan Ieleje sem neztek Erdelynek,
helyettk alvajdajuk, Varaskeszi Lepes Lorand kormanyzott. Testverevel, Gyrgy pspkkel
egytt a csalad erdekeit sikerrel mozditotta el, de a tartomany politikai vezeteset mar azert
sem tudta kezeben tartani, mert mint alvajda nem rendelkezett a vajdaehoz merhet
tekintellyel. Pedig Erdely ezekben az evekben trtenetenek egyik legvalsagosabb szakaszat
elte at, mikor a legnagyobb szkseg lett volna igazsagoszto es vedelmez hatalomra.
Del Iell olyan veszely kzeledett Magyarorszag Iele, amilyen a tatarjaras ota nem Ienyegette.
Az oszman-trk hoditas, miutan nem egeszen Iel evszazad alatt legazolta a balkani nepeket,
a 14. szazad vegen mar a magyar hatarra trt. Mircse (Mircea) havasalIldi vajda hsies
kzdelemben probalt ellenallni, de kenytelen volt Erdelybe meneklni, ahol Zsigmond kiraly
segitseget kerte. 1395-ben magvar sereggel tert haza, de ujra vereseget szenvedett; az egyik
magyar vezer, Losonci Istvan is elesett. Zsigmond most mar szemelyesen vezetett hadat
HavasalIldre a trk altal beltetett uj vajda ellen, de hiaba probalta a trk altal megszallt
Kisnikapolyt (Turnu) bevenni. Mi tbb, visszavonultaban a trkparti ellenvajda alaposan
megtepdeste sereget. Ekkor pusztitott elszr trk rablotamadas erdelyi Ildet, a Barcasagot.
Zsigmond kiraly keresztes hadjarata, melyben magyar vezetes alatt nyugati lovagok mellett a
Balkan nepeinek szabadsaghsei is reszt vettek, 1396-ban Nikapolynal csuIos kudarccal
vegzdtt. A kvetkez evben a magyar orszaggyles a veszedelem nagysagara jellemz
ujitast volt kenytelen hozni, amennyiben minden huszadik jobbagy utan egy katona allitasat
rendelte el trk tamadas esetere.
352.} Rvid ellenallas utan HavasalIld is elesett: az idkzben visszakerlt Mircea is trk
adoIizet vazallus lett. Zsigmond kiraly sziven viselte havasalIldi hbereseinek sorsat, a
magyar csapatok ezutan is tbb izben segitettek vissza tronjukra a trk altal elztt vajdakat.
Feladatukat azonban egyre nehezebben tudtak ellatni, mert a mindig bven akado roman
tronkvetelk a trkhz Iordultak, s mihelyt a magyar hader tavozott, trk seregek elen
megtamadtak s Erdelybe kergettek a magyarok partIogoltjat. Ha ez a kiraly ujabb
tamogatasaval visszatert, a harc ellrl kezddtt. Egyik-masik vajda, annak ellenere, hogy
tronjat magyar segitsegnek ksznhette, ugy probalta a trk beavatkozasat megelzni, hogy
sietve meghodolt, ilyenkor viszont a soron kvetkez vajdajellt magyar csapatokkal jelent
meg s zte el vetelytarsat. HavasalIld igy allando hadszinterre valtozott, s a trkk,
rendesen a hozzajuk allt vajda kisereteben, egyre gyakrabban trtek be Erdelybe is.
1420-ban Hatszeg mellett Csaky Miklos vajda kivetelesen maga probalt egy trk seregnek
ellenallni, de vereseget szenvedett, s a tamadok ezuttal Hunyad megyet es Szaszvarost
pusztitottak el, a lakossag nagy tmegeit hajtva rabszolgasagba. 1421-ben Brasso Ialai alatt
jelent meg trk csapat, a szasz es szekely hadat szetverte, s a brassoiak kzl csak a Cenken
eplt erdbe menekltek kerltek el a rabsagba hurcoltatast. A trkk ez alkalommal a
Barcasagot es Fogaras videket dultak vegig. Zsigmond kiraly 1427-ben szemelyesen latogatta
meg Erdely deli hatarvideket, s II. Andras ketszaz ev eltti tervet Ielelevenitve, a Szrenyi
bansagban es HavasalIld eszaki reszen a nemet lovagrendet akarta ujbol letelepiteni, de
kiserlete nem jart tartos sikerrel. 1432-ben trk es roman csapatok tttek be, s a nemregen
Ieleplt Ialaik mgl eredmenyesen vedekez brassoiak es szebeniek kivetelevel a SzaszIld,
s most mar a SzekelyIld is sulyos karokat szenvedett embereletben eppugy, mint
anyagiakban. 1434-ben a Fogaras videki romanok ellen kellett az erdelyi hatosagoknak
szigoruan Iellepni, mert a brassoiak vadjai szerint megprobaltak a trkkel targyalni, s az
ellenseg behatolasanak utjat egyengettek.
A veszely komolysagat Ielismerve, a kvetkez evben a kiraly a telekkatonasag atszervezese
mellett (minden 33 jobbagytelek utan egy-egy ijasz lovas bevonulasat kvetelve meg, s
eltartasukra uj adot vetve ki) kln szabalyozta az erdelyi hader sszetetelet is. A vajdat, a
szekely ispant s az erdelyi pspkt egyenkent 500, a tbbi egyhazi testletet es a varosokat
egyenkent 50150, a megyeket egyttesen 3000, mig a szekelyeket es szaszokat 4000 katona
kiallitasara ktelezte. Az erdelyi nemzetek tordai kzgylese azonban ezt megelzleg, 1420-
ban mar ugy hatarozott, hogy a trk tamadas eseten kzvetlenl Ienyegetett szekelyek es
szaszok segitesere minden harmadik nemesnek es minden tizedik jobbagynak Iel kell kelnie.
353.} 8?+.3(- >9.4-%9> $+ <-"-+.(8:D9"H
A honvedelem sulyosodo terhei elssorban a jobbagysagra nehezedtek. A roman jobbagyok
csak juhnyajaik utan adoztak, egyhazi tizedet pedig mint grgkeletiek nem Iizettek. Amint
azonban a magyar es szasz jobbagyok a varosIejldes megindulasaval tmegesen kezdtek
Ildesuraikat elhagyni, es a varosokban kerestek boldogulasukat, az resen maradt telkekre a
birtokosok romanokat telepitettek, s ugyancsak romanok szalltak meg a pestis, majd a trk
altal kiirtott vagy rabsagba hurcolt magyar es szasz jobbagyok telkein. Az erdelyi pspk
keresere a kiraly beleegyezett, hogy a romai katolikus jobbagyoktol elhagyott, ugynevezett
,kereszteny Ildekre kltz romanok Iizessek az illet telek utan jaro tizedet. Ez az
intezkedes a sokkal enyhebb tvenedadohoz szokott roman jobbagysagot elegedetlenseggel
tlttte el.
De a magyar es szasz jobbagy viszonyai is megromlottak. A terjed penzgazdalkodassal
anyagi igenyeit nvel nemesseget a trk veszedelemmel jaro uj katonaskodasi ktelessegek
is arra inditottak, hogy a jobbagyszolgaltatasokat emeljek. Kvetelni kezdtek az egyhazi tized
mintajara 1351-ben bevezetett uj Ildesuri jaradekot, a kilencedet, anelkl azonban, hogy az
addig ehelyett szedett szolgaltatasokat elengedtek volna. Emeltek a Ildbert, soron kivli
adokat vetettek ki, Ileg pedig minden modon akadalyoztak a jobbagykltzest. Szokatlan es
sulyos teher volt a rendszeresse valo tenyleges katonaskodasi ktelezettseg is a
IegyverIorgatastol mar evszazadok ota elszokott paraszt szamara, ugyhogy a jobbagysag
Erdely-szerte Iorrongani kezdett, s tbb helyen megtagadta az egyhazi tized Iizeteset. A
szegenyed SzekelyIldn ez a Iolyamat mar hamarabb megindult, a jvedelem nelkl maradt
papsag elhagyta plebaniait, es egesz videkek maradtak lelki gondozas nelkl. Lepes Gyrgy
pspk ekkor ketel Iegyverhez Iolyamodott: a Iizetest megtagado kzsegeket egyhazi
atokkal sujtotta, de ez az elkeseredest csak nvelte.
Magyarorszag kzvetlen szomszedsagaban mar ket evtizede Iolyt az az elkeseredett haboru,
melyet Zsigmond kiraly egyuttal cseh kiraly es nemet-romai csaszar reszben magyar
haderejere tamaszkodva a huszitak ellen viselt. Ez a vallasi vitakbol kiindulo kzdelem, a
reIormacio elszele, a cseh nemzeti, majd a radikalis taborita part Iellkerekedese utan
antiIeudalis Iorradalmi elve valt. Az egyhazi biraskodast es adoztatast elvet s altalaban a
tarsadalmi egyenlseget hirdet taborita tanok tbbek kzt abban a Iorrasszeren igazolhato
Iogalmazasban, hogy ,senki, meg a papa es a csaszar sem lehet nagyobb senkinel, mert
mindnyajan testverek vagyunk a Krisztusban Erdelybe is eljutottak, hozzajarulva a
parasztsag Iorrongasanak anyagi okaihoz. A pspk maga is huszitizmussal gyanusitotta
ellenszegl hiveit, es 1436-ban Erdelybe hivta a del-magyarorszagi huszitak letresere
kikldtt Marchiai Jakab olasz Ierences inkvizitort, aki a pspki banderium 354.} segitsegevel
kemenykez tisztogatast vegzett, s egyuttal a grgkeleti romanok erszakos teritgetesevel is
megprobalkozott.
Latszolag elltek a zavarok, es a pspk ugy velte, hogy hozzakezdhet az elmaradt tizedek
behajtasahoz, megpedig a Zsigmond kiraly atmeneti penzrontasa utan 1436-ban ujra
kibocsatott teljes ertek, de a hitelet vesztett rossz penznel sokszorosan tbbet er penzben
kvetelve meg az elz evek hatralekat is. 1437 tavaszan azonban a vegs elkeseredesbe
hajszolt erdelyi magyar es roman parasztok Iegyvert Iogtak. Mozgalmuk talan kapcsolatban
allott a Nyirsegen ugyanekkor kitrt, de a nemesseg altal hamar elIojtott parasztIelkelessel.
Az erdelyi Ielkelk ntudatosan neveztek magukat ,az erdelyi reszek magyar es roman
orszaglakoi egyetemenek es ,szabad allapotu embereknek, ezekkel a jellegzetesen
nemesekre alkalmazott kiIejezesekkel a tarsadalmi egyenlseg huszita programjat hirdetve
meg. Abban is nyilvan huszita mintat kvettek, hogy a Doboka megyei Alparet hataraban
emelked Babolna hegy terjedelmes Iennsikjan, mintegy erdelyi ,Tabor-ban sancoltak el
magukat. Onnan kldtek kapitanyaik, nev szerint a Dioson lako Budai Nagy Antal, a Kenden
lako Nagy Mihaly es Gal, a szeki Nagy Tamas, a kolozsvari Jakab Mester Iia Janos es az
antosi GalIi Laszlo, valamint zaszlotartojuk, Vajdahazi Nagy Pal neveben kveteket a Ielkeles
hirere Erdelybe siet Csaky Laszlo vajdahoz. Ket serelmk orvoslasat kertek, a tizedIizetessel
kapcsolatos visszaelesek es kikzsites orvoslasat, valamint a jobbagykltzes szabadsaganak
biztositasat.
A kveteket a vajda megcsonkittatta majd levagatta, s maga melle veve a pspk, Lepes
Lorand alvajda s Tamasi Henrik es Kusalyi Jakcs Mihaly szekely ispanok csapatait,
megtamadta a parasztokat, noha a trk ellen a temesi vegekre kldtt Csaky melle 1436-ban
kinevezett masik vajda, Levai Cseh Peter sereget nelklznie kellett. Csatat vesztett, maga
el is tnt Erdelybl, az ev vegen a kiraly le is valtotta. A nemesseg egyezkedesre kenyszerlt,
es a kolozsmonostori konvent eltt julius 6-an letrejtt szerzdes ertelmeben a jobbagyok
serelmeinek orvoslasat meg kellett igernie. A parasztok jelents sikert ertek el. A pspk
Ielere szallitotta le a tized penzvaltsagat, es kedvezmenyt adott a hatralek megIizeteseben. A
Ildesurak a korabban masIel aranyIorintra rugo Ildber Iejeben 10 denarral elegedtek meg, s
evi egy napi munkaban allapitottak meg a jobbagytelket terhel robotot, azt is lenyegeben a
malomgatak rendben tartasara korlatozva. Megszntettek a kilencednek, de az azt megelzen
atlagban szedett termenyszolgaltatasnak, az akonak a szedeset is, azaz tulajdonkeppen
lemondottak a Ieudalis jaradek munka- es termekIormajarol. A mersekelt penzjaradekra valo
szoritkozas nagy es jvbe mutato eredmenye volt a parasztsag harcanak. Ugyancsak
knnyebbseget jelentett, hogy az alvajda ktelezte magat a katonabeszallasolasok
krlmenyeinek rendszabalyozasara. 355.} Vegl pedig elismertek a jobbagyok szabad
kltzkdesi jogat. A szerzdes legsulyosabb Ieltetele az volt, hogy a jobbagyok szamara
biztositani kellett a Babolna hegyen evenkent sszehivando Iegyveres gyles jogat, mely
hivatott lett volna a Ildesurak esetleges visszaeleseit megtargyalni es megbntetni.
Bar a Ielkelk az erdelyi magyarok es romanok neveben szoltak es cselekedtek, a roman
jobbagyok tenyleges resztvetelenek keves nyoma maradt. A kapitanyok neve ketsegtelenl
magyar, kzlk Budai Nagy Antal s talan Vajdahazi Nagy Pal is kisnemesek voltak. Meg az
elkel nemesi Suki csalad ket tagja is csatlakozott a Ielkelkhz, mig rokonaik az
ellentaborban harcoltak. A nemesek reszvetelet egyebek kzt az is magyarazza, hogy Lepes
pspk a kisnemeseket tizedIizetesre probalta ktelezni, s a vilagi Ildesurak szokasossa valt
tizedberletet meg akarta szntetni. A varosi polgarsagot a nemesekkel valo vamgyi
sszetkzesek es a parasztok varosba kltzesenek akadalyozasa tette erdekeltte a
Ielkelesben. Az egyik kapitany, Jakab Iia Janos kolozsvari magyar (ex Hungaris) polgar volt.
A Ielkeles kesbbi szakaszaban, a valoszinleg elesett GalIi Laszlo helyebe lepett a
kapitanyok kze Viragosberki Olah Mihaly, az egyedli romannak mondott vezet.
Klnleges roman kivansagokrol nem esett szo, az tvened Iizetesebe a Ielkelk kiIejezetten
beleegyeztek. Valojaban azonban a ,kereszteny Ildekre mar nagy szamban beteleplt
roman jobbagyok erdekei azonosak voltak a magyarokeval, s igy reszvetelk kezenIekv.
nerzetenek es erdekeinek hallatlan serelmet a nemesseg nem volt hajlando elviselni, s a harc
rvid idn bell ujra Iellangolt. A parasztok azonban tovabbra is sikeresen ellenalltak, s az
egyik nemesi udvarhaz a masik utan borult langba; mindket Iel kegyetlenl irtotta egymast. A
szorongatott nemesseg neveben az alvajda szeptember kzepen Kapolnara kzgylesre hivta a
masik ket nemzet vezetit. A harom nemzet szamara kzgylest mar evtizedek ota nem
tartottak, mert a vajdak, akik ilyent egyedl hirdethettek volna, mint lattuk, nem trdtek az
erdelyi gyekkel. Most els izben maguk az erdelyi rendek, nem varva be az erdelyi
esemenyektl magukat tavol tarto vajdak intezkedeset, az alvajda kezdemenyezesere gyltek
ssze. A tartomanyt Ienyeget bels es kls veszely ellen ,testveri unio-t ktttek,
megIogadva, hogy a kiraly kivetelevel minden tamado ellen kzs ervel Iogjak oltalmazni
egymast, s egyuttal szabalyoztak a gyors segelynyujtas modozatait is. Az ,unio trium
nationum alkalmi szvetkezes volt ugyan, de mar a harom rendi nemzet vezet retegeinek
tudatos erdekkzssegere eplt. Ele kiIejezetten az elnyomottak ellen iranyult, s ilyen
trekvesekkel nemesek, elkel szekelyek es szasz patriciusok egyarant szamolhattak.
Egyelre azonban az erk sszeIogasa papiron maradt. Nehany napra a kapolnai gyles utan a
parasztokkal ujabb veres sszetkzesre kerlt sor, s a nemesek megint egyezkedesre
szorultak. Oktober 6-an a Doboka megyei Dellapati Ialuban egyezett meg a ket Iel abban,
hogy kveteket kldenek a kiralyhoz, s t kerik Iel dntbironak.
356.} A parasztok Szent Istvan trvenyet kertek a kiraly altal ujra kiadatni, s csak ha ezt mar
nem lehetne megtalalni, arra az esetre egyeztek bele a korabbiaknal kedveztlenebb
Ieltetelekbe, teljes ekeIogat utan 1 Iorint, nincstelen zsellerektl 12 denar Ildber Iizetesebe, a
jobbagyok Ieletti Ildesuri biraskodasba (mindenesetre mezvarosi birosaghoz valo
Iellebbezes lehetsegevel) es a kltzeshez a Ildesur engedelyenek kikeresebe. Ezek az
engedmenyek mar a parasztok kiIaradasara mutatnak, s egyben a kiraly joindulataba vetett
naiv bizakodasukra is.
A nepi mozgalmak eskdt ellensege, Zsigmond azonban sulyos beteg volt, december 9-en
meghalt, utodja, Habsburg Albert osztrak herceg meg nem volt az orszagban, a kiralyi dntes
tehat kesett. A parasztok kzben a kolozsvari polgarsagot is megnyertek maguknak, s igy
Iallal keritett, ers hadaszati tamaszponthoz jutottak. Innen Iolytattak csatarozasaikat a
nemesek Ialvai ellen. A nemesek az ujonnan kinevezett vajda, a Babolna kzvetlen
szomszedsagaban birtokos, igy kzelrl erintett Losonci BanIIy Dezs vezetesevel es a kls
Magyarorszagrol megerkezett segedcsapatok tamogatasaval Kolozsmonostor mellett vegl is
dnt gyzelmet arattak. Budai Nagy Antal holtan maradt a csatateren. 1438 elejen
Kolozsvar, az utolso menedek is elesett. Februar 2-an Tordan sszeltek a harom nemzet
kepviseli, s miutan az uniot nnepelyesen megujitottak, bekvetkezett a jobbagyokkal valo
nagy leszamolas: a vezetket megkinoztak es kivegeztek, a tbbi Ioglyot megcsonkitottak,
megvakitottak. Kolozsvar varosi szabadsaga elvesztesevel Iizetett resztveteleert, s csak evek
mulva nyerte vissza jogait. A jobbagyok altal szerzdesileg kivivott kedvezmenyek
megadasarol termeszetesen szo sem volt tbbe, s a szabad kltzkdesi jog Iorma szerinti
megsznteteset is csak a kiraly kzbelepese akadalyozhatta meg, gyakorlati vegrehajtasara
azonban ezutan meg kevesebb hajlandosag mutatkozott.
Bukasa ellenere az erdelyi paraszthaboru mar azert is jelents esemeny volt, mert
villamIenyszeren vilagit be a tarsadalom melyen vegbement valtozasokba. Mindenekeltt
bizonyitja a parasztsag nagyIoku ntudatosodasat. Erdelyben ezt a kisnemesek es a szekely
szabadparasztok peldaja is elmozditotta, megalapozasaul pedig a piacgazdalkodas terjedese
szolgalt. A parasztok eredeti kvetelesei nyilvanvaloan a munka- es termenyjaradek ellen, a
mersekelt penzjaradek mellett szoltak, tehat gazdasagi nallosulasra, arutermel
tevekenysegre trekedtek, s ez tkrzdtt a huszita hatasra tudatosulo tarsadalmi
egyenlsegeszmenyeikben is. A babolnai gylesek allandositasanak igenye a paraszti rendi
szervezkedes kezdemenyezesenek tekinthet, s a Ielkeles igy melto helyet Ioglal el a
kzepkori europai paraszthaboruk soraban.
357.} - 8?*&-#3-,
Ha a hianyos Iegyverzet es hamis igeretekkel Ielrevezethet parasztok ellen nagy nehezen
boldogultak is, a trk veszedelem Ieltartoztatasahoz az erdelyi nemzetek ereje nem volt
elegend. Mar 1438-ban a Hunyad megyei Vaskapu-szoroson keresztl trkromanszerb
sereg nyomult be. Ezuttal nem a rablasbol el knny lovas besliak, akindzsik, martalocok
szokvanyos beteserl volt szo, hanem II. Murad szultan szemelyesen iranyitott, Temesvar es
tavolabbi celkent Buda ellen vezetett, de mar a magyar hataron Ieltartoztatott
hadseregenek diverzios mozdulatarol. A trk tamadokat Vlad Dracul havaselvi vajda,
korabban Zsigmond hberese es a Sarkany-rend lovagja kiserte, az rabeszelesere adta Iel
magat Szaszsebes. Lakossaganak nagy reszet rabsagba hurcoltak, majd Szebent nyolc napon
at ostromoltak, mivel azonban a varos sikeresen ellenallt, GyulaIehervarat es Kkllvarat
rohantak meg es raboltak ki. Kzel ket honapon at tarto pusztitas utan nagy predaval es sok
ezer rabbal a Barcasagon at elhagytak az orszagot. Az esetnek, s klnsen Szeben hsi
vedekezesenek nagy nemzetkzi visszhangja tamadt, az egykoru bizanci, lengyel, osztrak
kronikak mind megemlekeznek rola. Az Erdely Iele Iordult Iigyelem a kvetkez evekben
meg jobban Ielersdtt.
A trk tamadasok Magyarorszag egesz deli hataranak menten srn ismetldtek, s nem
lehetett ketseges, hogy most mar nem csupan a balkani hoditasok biztositasara es a magyarsag
megIelemlitesere, hanem egyenesen az orszag birtokbavetelere iranyulnak. Albert varatlan
halala utan az uj kiraly, a lengyel I. Ulaszlo legIbb celjanak a trkellenes harcot tekintette,
es uralkodasa elejen, 1441-ben a vedelemnek teljesen uj alapokra valo Iekteteset, a deli
hatarvidek eddig tbb tisztviselre bizott kormanyzatanak egysegesiteset hatarozta el. A nagy
Ieladatra ujlaki Miklos macsoi bant es ennek regi Iegyvertarsat, Hunyadi Janos szrenyi bant
szemelte ki, regi tisztsegeik meghagyasa mellett szekely es temesi ispanokka es erdelyi
vajdakka nevezve ki ket. A hosszu hatarsav nyugati Ielenek vedelmet ujlaki vezette, a keleti
reszt pedig Hunyadi vette gondjaiba.
Annyi id utan vegre Erdely sorsa jo kezekbe kerlt, annal inkabb, mivel Hunyadi maga is
erdelyi volt, s igy szkebb hazajanak gyeit sziven viselte, nem mint nagyobbara kls
magyarorszagi szarmazasu eldjei, akiket messze es csaladi birtokaik s az orszagos politika
allandoan tavol tartottak Erdelytl. A 15. szazadi europai trtenelemnek ez a kimagaslo alakja
szereny kezdetekbl indulo, tnemenyesen gyors palyaIutast tett meg. Apja, a vitez, de az
oklevelek tanusaga szerint erszakos termeszet Vajk, valoszinleg HavasalIldrl
bevandorolt bojarcsalad tagja, kiralyi udvari lovag, 1409-ben kapta adomanyba a kiraly
szemelye mellett teljesitett katonai szolgalataiert Hunyad szep uradalmat. Fianak, akit a
kortarsak Zsigmond csaszar-kiraly termeszetes gyermekenek tartottak, kezd evei a nemes
Iamiliarisok 358.} eletpalyajanak jellegzetes vonasait mutatjak. Elbb Csaky Gyrgy szekely
ispan, majd Lazarevics Istvan szerb despota oldalan katonaskodott, azutan kesbbi vajdatarsa,
jlaki Miklos batyjanak, szinten macsoi bannak szolgalataba lepett. Mar mint messze Ildn
hires trkver vitez kiserte Zsigmond kiralyt 1431-ben Olaszorszagba, ahol ket evig volt
Filippo Visconti milanoi herceg zsoldoskapitanya. Hazaterese utan allandoan kiralya
krnyezeteben tartozkodott ennek halalaig. Albert kiraly a szakadatlan trk tamadasoknak
kitett Szrenyi bansag elere nevezte ki. Hamarosan olyan tekintelyt szerzett maganak, hogy I.
Ulaszlo megvalasztasaban mar az szava is komoly sulyt jelentett, az uralkodo pedig ra mint
legbizalmasabb tanacsadojara s legvitezebb katonajara bizta a trkellenes hadjaratok
vezeteset. Erdemeit a kiralyi kegy bsegesen jutalmazta, rvid id alatt az orszag keleti
Ieleben hatalmas maganbirtok tulajdonosava lett, melyhez Ioghato sem azeltt, sem azutan
magyar Ildn egy kezben nem egyeslt. Halalakor birtokai mintegy 4 millio katasztralis
holdat tettek ki, egymillio hold Erdely terletere esett. Ennek az oriasi vagyonnak a
jvedelmet s ezernyi Iamiliarisanak katonai es politikai sulyat azonban nemcsak a maga
kzeleti ervenyeslese erdekeben hasznalta Iel, mint annyi kortarsa, hanem eveken keresztl
maga viselte a trk haboruk kiadasainak nagy reszet is.
Mar 1442-ben vedelmeznie kellett Erdelyt a Mezid beg vezetese alatt behatolo trk sereg
ellen. Szentimre mellett csatat vesztett ugyan, s Lepes Gyrgy pspk is elesett, az jlaki
Miklos altal hozott segitseg azonban lehetve tette, hogy a Szeben ostromara indulo
ellenseget csatara kenyszeritse es teljesen megsemmisitse. Mezid holtan maradt a csatateren, s
menekl csapatai utan nyomulva Hunyadi HavasalIldet is Ielszabaditotta. 1443-ban maga
indult tamadasra, es gyztes csatak utan a Balkan hegysegen is atkelt, de a zord idjaras
visszateresre kenyszeritette. Bar 1444-ben Varnanal ujabb hadjarata vereseggel vegzdtt, s
Ulaszlo kiraly is aldozatul esett, a magyar hatarok hosszu idre mentesltek a kzvetlen
veszedelemtl.
V. Laszlo kiraly (14401457) kiskorusaga idejere Hunyadit, a keresztenyseg nnepelt hset es
a magyar kznemesseg krlrajongott balvanyat Magyarorszag kormanyzojava valasztottak.
Megnvekedett hatalmat a trkkel valo vegleges leszamolasra akarta Iorditani. A
havasalIldi es moldvai roman vajdasagokat lektelezettjeinek adta, hogy a Ielvonulasi
terepet biztositsa maganak, s a balkani nepeket trkellenes szvetsegbe igyekezett
tmriteni. Harmadik balkani hadjarata azonban nem jart eredmennyel, a szerbiai Rigomezn
(Kosovopolje) 1448-ban csatat vesztett. Ezzel nemcsak a magyar hatalom balkani vezet
szerepe tnt le, hanem a szerb nep szabadsagharca is elbukott. Ha tavolabbi terveit nem is
tudta megvalositani, Magyarorszag vedelmet sikerrel Iolytatta. 1456-ban Konstantinapoly
meghoditojanak, II. Mohamed szultannak NandorIehervart (a mai jugoszlav Ivarost)
ostromlo sereget szorta szet. A nagy diadal utan, melynek 359.} emleket rzi a papa altal
buzditasul elrendelt deli harangszo, a trk evtizedekig nem mert magyar Ildre betrni.
Dicssege tetpontjan ragadta el meg ez evben Hunyadit a taboraban pusztito pestisjarvany.
Testet GyulaIehervart helyeztek rk nyugalomra. Hatalmara Ieltekeny ellenIelei
megprobaltak Iiaitol vagyonat es politikai rkseget elragadni. Laszlo I ellenIelet, Cillei
Ulrikot meglte, ezert maga hoherbard alatt vegezte Iiatal eletet. A kisebbik Iiut, Matyast
azonban, elssorban a kznemessegnek es csaladja nagyszamu Iamiliarisainak Iegyveres
Iellepesere 1458-ban kirallya valasztottak.
Az uj uralkodot Erdelyben bizalmatlansag Iogadta, 1459-ben a harom nemzet tanacskozasain
az uniot erezheten a kiraly ellen iranyulo ellel ujitottak meg. Az ellenseges hangulat
termeszetesen nem a szinte meg gyermek Matyasnak, hanem heves, erszakos termeszeterl
hirhedt anyai nagybatyjanak, Szilagyi Mihalynak szolt, aki ccse neveben kormanyzott.
Hunyadi legertekesebb birtokat, az rks groIi cimmel egytt jaro besztercei kerletet,
melyet a nagy hadvezer 1453-ban, a kormanyzosagrol valo leksznesekor a szasz
nkormanyzat serelmere kapott, Szilagyi maganak adomanyoztatta. Nem trdve a
beszterceieknek eldje altal biztositott kivaltsagaival, egyszer jobbagyokkent kezdte ket
kezelni. Varnagyainak visszaelesei 1458-ban Ielkelest ideztek el. Szilagyi megostromolta es
Ieldulta a varost, az ellenszeglkn pedig veres bosszut allt. Eljarasa nemcsak a magat a
beszterceiekkel egynek tudo szasz nemzetet haboritotta Iel, hanem a nemeseket es szekelyeket
is aggodalommal tlttte el. Matyas, a rend Ielborulasatol tartva, nagybatyjat megIosztotta
hatalmatol, es a kormanyzast maga vette kezebe. 1465-ben visszaallitotta Beszterce si
szabadsagat, a szaszokat azutan is elhalmozta kegyeivel, nyilvan a tlk remelt anyagi
szolgaltatasok Iejeben.
A hangulat azonban nem enyhlt vele szemben. Kltseges hadjaratainak terhei s az ers
keztl elszokott Inemesseggel szemben tanusitott szigora orszagszerte ellenzeki
mozgalmakra vezettek. 1467-ben az erdelyi nemesseg Farnasi Veres Benedek vezetesevel
Iegyvert Iogott a kiraly ellen, csatlakozasra birva Szentgyrgyi Janos vajdat is, akinek a
Iggetlen erdelyi hercegseg Ieletti uralmat helyeztek kilatasba. Szasz es szekely elkelk is
reszt vettek a lazadasban. Matyas gyors kzbelepesevel meglepte a szervezetlen Ielkelket, a
vajda elsnek sietett uralkodoja labai ele borulva kegyelmet kerni, az ertelmi szerzk egy
resze pedig klIldre meneklt. Csak Karoly Robertnek Laszlo vajda bukasa utan vegrehajtott
birtokelkobzasaihoz merhet csapas erte az erdelyi nemesseget Matyas bntet keze altal.
Evszazadok ota begykerezett nagy csaladok mint a Farnasi Veres, Suki, Modi, Kecseti,
Dragi, Bogati, Losonci DezsIi, Somkereki Erdelyi, Dobokai, Illyei, Folti lazado tagjai
egyik naprol a masikra IldnIutokka lettek. A kiraly birtokaikat rokonainak es kiprobalt
hiveinek, elssorban az uj vajdanak, Dengelegi Pongrac Janosnak 360.} es Csupor Miklosnak,
tovabba Nadasdi Ungor Janosnak adomanyozta. Ha sajatsagos veletlen Iolytan mindharmuk
csaladja nehany evtizeden bell ki nem hal, Erdely uj arisztokraciat latott volna Ielemelkedni.
Igy azonban a hirtelenl szerzett uradalmak leanyagi utodok kezen megoszlottak, mas
reszket Matyas mar elbb visszaadta azoknak, akiknek els Ielindulasa elmultaval
megkegyelmezett. Nemcsak a nemesek, hanem a szekely es szasz lazadok is bnhdtek, a
szebeni polgarmester Iejevel Iizetett. Matyas meg az evben hadat viselt Istvan moldvai vajda
ellen is, aki az sszeeskves egyik Ielbujtoja volt. Bar egy szerencsetlen tkzetben maga is
megsebeslt, es seregeit hazarendelte, a vajda megsem tartotta tanacsosnak ujjat huzni vele,
hanem hberes eskvel ktelezte magat hodolatra. Ennek megpecsetelesel kapta
hberbirtokba Csicso es Kkllvar uradalmait.
Matyas uralkodasa idejen (14581490) egyetlen komoly trk tamadas erte Erdelyt. 1479-ben
az Al-Dunanal nemzedekeken at a trk tamadasokat kezdemenyez Mihaloglu katonai
dinasztia egyik harcias kepviselje, Ali beg az erdelyiek Iigyelmet elvonando, a Barcasagra
kldtt csapatokat, maga pedig nagyobb sereggel a Lator es a Sebes vlgyen at Szaszsebes
videkere trt be. Nagy tmeg Ioglyot ejtett, s elcsapatai GyulaIehervart is Ielpredaltak. A
Iseregnek azonban Bathori Istvan vajda a Hunyad megyei Kenyermezn elebe vagott. Itt
oktober 13-an a trkkel vivott legveresebb erdelyi csata Iejldtt ki. Az idejeben megerkez
Kinizsi Pal, trkver csatairol hires temesi ispan beavatkozasara a trkk sulyos vereseget
szenvedtek, s a kvetkez evtizedben Erdelyt elkerltek. A trk elleni vedelem is
szervezettebbe valt. A szasz varosok kls tornyos Ialai 1387 es 1438 kztt kiepltek, a del-
erdelyi Ialvak pedig templomaikat alakitottak at menedekvarakka, letrehozva a gotikus
templomerd sajatosan erdelyi mIajat.
Ha a nemesek s a szekely es szasz elkelk altal elnyomott kznep Iorrongasa nem
nyugtalanitotta volna eletet, Erdely Matyas alatt az Anjou-kori viragzas visszatertenek
rvendhetett volna. Az 1467-es lazadas utan a kiraly gondosabban valogatta meg vajdait is,
1470-nel kezddleg erezhetleg megszaporodik a vajdak erdelyi gyekben kiadott
okleveleinek a szama, ami annak a bizonysaga, hogy hivatalukat nem tekinthettek tbbe
puszta cimnek es jvedelemIorrasnak, hanem teendiket szemelyesen kellett ellatniok. A
Jagello-hazi kiralyok, II. Ulaszlo es II. Lajos alatt (14901526) azonban az oligarchia altal
Ielidezett partharcok orszagszerte sulyos zavarokat ideztek el, srn ismetld trk
tamadasok, a kznemessegnek az arisztokracia ellen az orszaggyleseken vivott
elkereseredett kzdelme, Szekely (Dozsa) Gyrgy paraszthaboruja jelei a bomlasnak. Erdely
1493-ban ket, Ileg szasz videkeket sujto trk pusztitast szenvedett vegig, s bels bekejet a
szasz es szekely mozgalmak dultak Iel.
361.} +.$,!%& +.-D-#+:48-"E $+ +.$,!%& 4&)"4&
<-"-+.(8:D9"H6-
Tevedes volna azt hinni, hogy Budai Nagy Antalnak Erdely eszaki Ielere korlatozott
paraszthaboruja azert elzte meg csaknem szaz evvel Szekely (Dozsa) Gyrgynek egesz
Magyarorszagra kiterjed paraszthaborujat, mert Erdely annyira ell jart volna a tarsadalmi
Iejldesben. Valojaban eppen e Ieltetelezes Iorditottja all Ienn. Erdely jocskan elmaradt a
Ieudalizmus kesei, penzgazdalkodasra atter szakaszaban a kls Magyarorszagtol, ahol a
parasztsag a Ildesuri nyomas ellenere is inkabb megtalalta az arutermeles es vasarozas
lehetsegeit, a mezvarosi szabadsaggal pedig azok jogi biztositekat. A szabadparaszti
allapotnak a katonaskodassal egybekttt Iormai sorvadasnak indultak; jaszok, kunok, szepesi
szasz parasztok nagyreszt jobbagyokka lettek, vezetik pedig nemesekke vagy polgarokka. Ez
a Iolyamat Erdelyben csak tredekesen es ellentmondasosan ervenyeslt. A varosiasodas csak
SzaszIldn vett nagyobb lendletet, ott is elssorban a roman vajdasagokba iranyulo, csak
reszben hazai arut Iorgalmazo kereskedelem reven, mig megyei terleten a regi varosok kzl
az egyedli Kolozsvar erte el a szabad kiralyi varosi rangot, a tbbiek mezvaroskak
maradtak, s a szekely szekek kzpontjai is szereny mezvarosi szinvonalon vesztegeltek.
Exportkepes mezgazdasagi monokulturak, mint az alIldi es hegyaljai mezvarosokban a
marhatenyesztes es a bortermeles, az erdelyi mezvarosokban nem alakultak ki, ez utobbiak
gazdasagi szerepe kimerlt abban, hogy kzvetlen krnyekknek hetipiaci kzpontul
szolgaltak. Ilyen krlmenyek kzt egyedl a szasz parasztsagnak volt lehetsege viszonylag
kedvez termek- es munkaer-Ielesleget Ielvev varosi kapcsolatokat kiepiteni anelkl, hogy
Ieudalis Iggest kellett volna vallalnia. Kolozsvar is vonzoert gyakorolt a kalotaszegi es
mezsegi magyar Ialvakra es mezvarosokra, amelyeknek jobbagy lakoi kzl sokan kerestek
Ialai kzt a szabadsagot, s egyben el is magyarositottak a varost, ugy, hogy mint mar
emlitettk 1458-ban a budai jog szerint rendeztek a kolozsvari szaszok es magyarok
viszonyat: egyik evben egyik, masik evben masik nemzetbl valasztottak ezutan a birot. A
Ialvakbol a mezvarosokba tarto kltzes sem volt jelentektelen, de inkabb etnikai, mint
gazdasagi atalakulassal jart: az elvandorlo magyar jobbagyok telkein romanok szallottak meg,
s a Mezsegen Iogyott a szantoIld es terjedt a juhlegel. A varosiasodas gyngesege miatt az
erdelyi megyek jobbagyparasztsaga inkabb a Ildesuri kvetelesek nvekedese, mintsem piaci
kapcsolatainak srsdese reven erezte meg a penzgazdalkodas hatasat, s ez kergette bele a
Iegyveres ellenallasba. A paraszthaboru bukasa hosszu idre elIojtotta a jobbagysag nyilt
harcat. A tarsadalmi nyugtalansag tzIeszke a megyekbl SzekelyIldre tevdtt at.
362.} A piacgazdalkodas s az attol nem Iggetlen hivatasos zsoldos katonasag koraban a
hagyomanyos szekely szabadparaszti rendszer valsagba jutott. A varosiasodas gyngesege
megakadalyozta, hogy a szekelyek a szaszok modjara arutermel szabadparasztokkent
mindenestl elkerljek a Ieudalis Iggesbe kerlest, a korszer es allando hadviseles igenye
pedig lehetetlenne tette, hogy minden szekely egyarant katonaskodjek. A vagyoni
egyenltlenseg nvekedese egyre nagyobb tmegeket zart ki abbol, hogy tenylegesen eljenek
a szekely szabadsaggal. A kzs birtok az idk Iolyaman mind kisebb osztalyreszekre
tagolodott, az akkor is igen szapora szekelyseg tekintelyes tbbsegeben trpebirtokossa valt.
Hogy egyebkent sem termekeny Ildjen megelheteset biztositsa, tmegestl szegdtt elkel
neptarsainak szolgalataba. A ketts birtokos szekely vezet reteg azonban megyei birtokainak
mintajara szekely joszagain is tle minden vonatkozasban Igg jobbagyokat szeretett volna
latni, s ezert megkiserelte, hogy az nkentes szerzdesi viszonyt kenyszerre valtoztassa, sajat
gazdasagi es biroi hatalma ala hajtva a birtokan dolgozo szabad szekelyeket. Ezek az egyre
gyakoribb jogIosztasok a 15. szazad kzepere lazongasokat ideztek el, a kznep vezetire
tamadt, es Iegyverrel probalta szabadsagat visszaszerezni. A kzponti hatalom, mivel a
jobbagysorba kerlt szekely megsznt katonaskodni, a honvedelem erdekeben beavatkozott.
Hunyadi Janos mint kormanyzo es mint erdelyi vajda ketszer is, 1446-ban es 1453-ban
kzbelepett az elkelk altal elnyomott kzrendek erdekeben. Erre trekedett Hunyadi
Matyas is. 1466-ban Zabolan az erdelyi vajda (aki 1461 ota a szekely ispansagot is allandoan
viselte) a kiraly megbizasabol sszehivta az erdelyi nemeseket es a szekely szekekbl a
legregebbeket, hogy vallomasuk alapjan a szekelyek szabadsagat irasba Ioglaltassa. A hozott
vegzesek ertelmeben a kzszekelyt az elkelk nem vethetik szolgasagra, s munkat is csak
nkent vegezzen nekik. Ugyanekkor a kzrendek megprobaltak beIolyasukat a
kzigazgatasban es biraskodasban is ervenyesiteni, amennyiben kimondattak, hogy a
szekbirosagok eskdt lnkeinek ketharmada a kzrendek kzl valasztassek.
A kerdes azonban ezaltal nem jutott nyugvopontra, mert az elvi szabadsag meg nem jelentette
egyuttal a szegeny kzszekelyek katonaskodasa anyagi lehetsegeinek biztositasat. Nagy
reszk mar a knny lovassagi szolgalatot sem teljesithette, s ezert a kiraly 1473-ban ujabb
szabalyozast rendelt el, melynek kvetkezteben a tarsadalmi tagozodas most mar Iormalisan
is letrejtt. Azok a szekelyek, akik legalabb harom zsoldos vagy Iamiliaris lovas katonat
allitottak ki, a Iemberek (primores) osztalyaba kerltek, azok, akik a maguk szemelyeben
teljesithettek lovas szolgalatot, alkottak a ,loIk (primipili) osztalyat, mig a tbbseg
(kzemberek, pixidarii) szemelyes szabadsaganak Ienntartasa mellett gyalogosan vonulhatott
hadba.
Ez az utobbi rendelkezes ketsegtelenl engedmeny volt a kiraly reszerl, tekintve a hianyosan
Ielszerelt gyalogos parasztkatona csekely harci erteket. 363.} Erthetve teszi azonban reszben
az, hogy a nagy tmegekkel s gyakran selejtes emberanyaggal tamado trk ellen ezeket is
hasznalni lehetett, reszben pedig az, hogy Hunyadi Matyas tudatosan tamogatta az
arisztokracia Ienyeget tulsulya ellen a tarsadalom szabad elemeinek alsobb retegeit, igy a
kzszekelyeken kivl a kznemesseget es a varosi polgarsagot is. A szekely kerdesnek ez a
rendezese tekintelyes szamban mentette ugyan meg a szekelyeket a jobbagysorstol, masreszt
azonban azokat, akik meg a gyalogos katonai szolgalathoz szkseges anyagiakkal sem
rendelkeztek, most mar trvenyesen is szolgasagba taszitotta. A loIknek a kzrendek kzl
valo kiemelese pedig azzal jart, hogy a tisztsegek viseli s az eskdt lnkk ezutan kizarolag
a ket els rendbl kerltek ki, az also reteg a kzeletbl teljesen kizaratott.
A kiralyi hatalom ersitesere trekv Hunyadi Matyas azonban nem engedte ki kezebl az
immar nem katonaskodo szegeny szekelyeket sem. Bathori Istvan, aki Matyas bizalmabol
nyerte el 1479-ben a vajdasagot s az ezzel 1461 ota allandoan egybekttt szekely ispansagot,
kzmunkara rendelte a Iegyverviselesre nem kepes szekelyeket, es Udvarhelyen kiralyi var
epiteset kezdette el velk. Ezt a primorok reszben nallosaguk veszelyeztetesenek, reszben
birtokaik munkaskezektl valo megIosztasanak tekintettek, s 1492-ben II. Ulaszlo kiralyhoz
Iordultak jogorvoslatert. ,Moldvaban, Havaselven, Rac-, Trk- es Horvatorszagban,
Bulgariaban a patakokat a mi vernk Iestette pirosra, es csontjainkbol halmok
emelkedtek* Szekely okleveltar (Kiad. SZABO K., SZADECZKY L., BARABAS S. Kolozsvar 1872Budapest
1934). I. 273. hivatkoztak katonai erdemeikre, de ez bizonyara nem segitett volna rajtuk, ha
az udvarban nincsenek Bathorinak beIolyasos vetelytarsai, akiknek kapora jtt a panasz, hogy
a kvetkez evben a kemenykez vajda visszahivasat kierszakolhassak.
jabb szakaszba lepett a szekely valsag a primoroknak es a loIknek a katonaskodo
kzrendekkel szembeni erszakoskodasaival. Ez a kls magyarorszagi Iejlemenyek erdelyi
hatasakent kvetkezett be. Ott ugyanis a rendi Iejldes maskent alakult, mint Erdelyben. Az
erdelyi harom nemzet uniojat megelz evekben a kznemesseg kiharcolta rendszeres
orszaggylesi kepviseletet, a Inemesseg mellett masodik rendde szervezdtt, a harmadik
rendet, a szabad varosokat viszont igyekezett hatterbe szoritani. Erdelyben a nemesi ,nemzet
nem oszlott I- es kznemessegre, itt a kznemesseg szerepet a szekely ,nemzet, annak is
kzrend katonaskodo retege jatszotta. A magyar kznemesseg, melyet Matyas kiraly
megprobalt az arisztokracia sulyosan ranehezed hatalma alol Ielszabaditani, s a megyei
kzigazgatason bell nkormanyzathoz juttatni, a nagy kiraly halala utani evekben a
Inemesseg Iellkerekedesevel ismet Iggesbe kerlt. A partokra tagolodott arisztokracia egy
resze a Iorrongo kznemesi reteg politikai sulyat megprobalta 364.} a maga erdekeben
Ielhasznalni. A dusgazdag Szapolyai csalad volt a leggyesebb kzttk: rendszeresen
megszerezte a nemesseg tamogatasat, anelkl, hogy komolyabb ellenszolgaltatast kellett
volna nyujtania. A 16. szazad elejen egymast ertek az orszaggylesek, melyeken a
Iegyveresen megjelen kznemesek tmege kikenyszeritette az orszag gyeibe valo
beleszolasi jogat.
Ennek a mozgalomnak hullamai Erdelybe is eljutottak, es a Iorrongo kzrend katonaskodo
szekelyseget az elkelkkel szemben meg hatarozottabb ellenallasra buzditottak. 1505-ben
Udvarhelyen es 1506-ban AgyagIalvan, anelkl, hogy a kiraly erre rendeletet adott volna ki s
megbizottat kldtt volna, sajat kezdemenyezeskbl nemzetgyleseket tartottak, melyek
eppen olyan Iegyvercsrtetes kzt es zajosan Iolytak le, mint ugyanakkor a magyar
orszaggylesek Rakoson. A gylesek drakoi szigoru vegzeseket hoztak a szekely szabadsagot
megsert elkelk ellen, s ujbol megallapitottak a szekely jogegyenlseget, most mar persze
csak a katonaskodo kzrendek szamara. A szekely ntudat eddig nem ismert mertekben
megersdtt. Az a 13. szazad ota nyomon kvethet es altalanosan elterjedt hagyomany,
hogy a szekelyek Attila hun kiralynak a hun birodalom Ielbomlasa utan Erdelybe huzodott
nepetl szarmaznak, most politikai jelentseghez jutott. A legendas hunoktol valo eredet
tudata nemcsak bszkeseggel s azzal a meggyzdessel tlttte el a kzrend szekelyeket,
hogy k rzik legtisztabban a hunmagyar testvernep ,szittya (azaz szkita) harci erenyeit,
hanem kivaltsagaikat is ezzel hoztak kapcsolatba. A magyar kznemesi gondolkozas ekkor
szinten a ,szittya skert rajongott, hiszen a kronikak, melyek akkortajt ujabb es ujabb
Ieldolgozasokat ertek meg, s egyik valtozatuk mint az els Magyarorszagon nyomtatott knyv
1488 ota kzkezen Iorgott, a magyarsagot a hunokkal egy nepnek vettek. A romantikus
hunrajongas, mely a kzepkor vegi magyar nemesseg ntudatanak egyik legjellemzbb
megnyilvanulasa, az erdekldes homlokterebe allitotta a szekelyseget, s ennek ,szittya
elsszlttseget keszsegesen elismerte.
A szekely nerzet a serelmek es az ezek miatt sszel nemzetgylesek hatasa alatt a
Iorrponton volt, mikor 1506-ban a kiraly, Iia szletesenek alkalmaval si szokas szerint
elrendelte az ilyenkor jaro szekely krado behajtasat. A magat nemesnek erz katonaskodo
szekelyseg meltatlannak tartotta az adokvetelest, hiszen a nemesember Magyarorszagon
akkor mar reg nem adozott. Az egyre szegenyed kzrend szekelyekre az krado sulyos
terhet rott, ugyhogy az anyagi okok a sertett nerzettel parosulva lazadast ideztek el. A
rendcsinalasra kikldtt Tomori Pal Iogarasi kapitany aki husz ev mulva mint kalocsai ersek
Iogja majd a magyar hadsereget a mohacsi csatamezn vegzete Iele vezerelni a vesztett
csatabol sebeslten meneklt vissza varaba, s csak ujabb kiralyi csapatok tudtak a Ielkelest
elIojtani. A kvetkez evben a Ielkeles levereseben reszt vett szebeni szaszok 365.} ellen
inditott szekely tamadasnak az a makIalvi Dozsa Gyrgy allt az elen, aki egyes Ieltetelezesek
szerint Szekely Gyrgy neven vegvari katona lett, s 1514-ben a magyarorszagi paraszthaboru
vezerekent szerzett maganak rk hirnevet.
A szekely szabadsagnak ezek az utovedharcai azonban nem sokaig tarthattak. 1510-ben a
kiraly Szapolyai Janost, a kznemesseg krlrajongott kiralyjelltjet, a Habsburgokkal
rokonszenvez udvari part legnagyobb ellenIelet kenyszerlt a kzvelemeny nyomasara
vajdanak kinevezni. A hatalmas Iur, az orszagos politikaban a szegeny nemesseg hangos
partIogoja, tartomanyaban eppen olyan kenyur volt, mint eldei. A szekelyeknek hamarosan
meg kellett tanulniok, hogy a politikai jelszavak es a valo elet kztt milyen klnbsegek
vannak. A szekely alispan nhatalmu eljarasa ellen Iegyvert Iogo kzszekelyeket 1519-ben
maga Szapolyai verte szet, s hogy eszre teritse ket, a lazadok joszagait a kiralyi kincstar
szamara elkoboztatta, holott jog szerint a szekely birtok meg htlenseg eseten sem szallott a
kiralyra, hanem a rokonokra. Szapolyai eljarasa ujabb Iordulopontot jelent a szekely
trtenelemben. Ettl kezdve a kzponti hatalom tudatosan a szekely kivaltsagok korlatozasara
tr, s evszazadokra lazongasba kenyszeriti a katonaskodo szekely kznepet.
A kzszekelyek nemesi jogaikert es nem nemesi elnyomok ellen harcoltak, mint a parasztok.
Ezert az al-dunai vegvarvidekrl az 1514-ben keresztes haborubol antiIeudalis Ielkelesbe
torkollo mozgalom elere kerl Szekely (Dozsa) Gyrgy kivetel volt, ccsen kivl tudtunkkal
mas szekely katona nem csatlakozott a parasztokhoz. Az AlIldn szervezd paraszthaboru
hullamai atcsaptak ugyan Erdelybe, de nem a SzekelyIldre, hanem a jobbagyok lakta megyei
terletre, ott is elszr a haromnegyed evszazad eltti tzIeszekbe, Beszterce videkere. Itt ujra
nemesi kuriak borultak langba, majd ket sobanyasz mezvaros, Des es Torda csatlakozott a
Ielkeleshez, az AlIldrl behatolo csapatok pedig ugyancsak banyavideket, Abrudbanyat,
Zalatnat, Torockot lazitottak Iel. Szapolyai vajda azonban jol rizte a Ieudalis erdekeket.
Emberei mindentt elIojtottak a mozgalmakat, s maga del Iele indult seregevel, mert ugy
erteslt, hogy Dozsa a parasztok derekhadaval Erdelybe keszl. tkzben junius 18-an
Devara sszehivta a harom nemzet gyleset, s ott tudta meg, hogy Dozsa Temesvar Iele
Iordult, ezert is oda igyekezett.
Kzben Dozsanak Varadot megszallo alvezere, Lrinc pap, hogy az erdelyi nemesi hadert
magara vonja, elterel hadmveletet inditott Kolozsvar ellen. A varosi tanacs nem kivanta
magat ujra veszedelembe sodorni, mint annak idejen Jakab Iia Janos szavara tette, de nyiltan
ellenallani sem mert. Kalmar Janos Ibiro azt a kzvetit megoldast eszelte ki, hogy a
paraszthad tisztjeit bebocsatotta a Ialak kze, de a seregnek a nyilt mezn kellett letaboroznia.
Itt tamadta meg ket Barlabassy Lenart alvajda, de vereseget szenvedett. Kzben azonban a
Ibiro a varosi darabontokkal lekaszaboltatta a Ialak kzt 366.} tartozkodo
parasztkapitanyokat, s a kivl rekedt Lrinc pap, hatvedjet elveszitve, kenytelen volt
Erdelybl kivonulni. Odakinn a paraszthaboru akkor mar tragikus vege Iele kzeledett, s
Erdely sorsat csak kzvetve erintette, mint 1526-ban a mohacsi vesz is.


I7 ,).$<,9"3 >B!%#$+ !"#$%&D!*


,$( B3%:4 8-(:":*
A kzepkori europai kereszteny kultura ket kzpontu volt. Roma es Bizanc kulturalis arculata
mar koran elter vonasokat lttt, s az 1054-ben bekvetkezett Iormalis egyhazszakadas ezt
veglegesitette es el is melyitette. Magyarorszagon azonban kezdettl Iogva egytt elt a latin es
a grg ritusu keresztenyseg, s ha az elbbi, uralkodo pozicioban leven, neha erszakos
teritessel probalkozott is, az utobbi nemcsak Iennmaradt, hanem eszakkelet es delkelet Iell
Iolyo allando bevandorlassal gyarapodott is, a telepites erdekei pedig kenytelen-kelletlen
gyakorlati trelmet diktaltak vele szemben. Erdely a ketIele kereszteny kultura talalkozasi
pontjan, egyben periIeriajan Iekdt. A romai egyhazat a magyar es nemet, a bizancit a roman
es a ruten etnikum kepviselte. Ez egyben azt is jelenti, hogy a ketIele kereszteny kulturalis
Iellretegzdes alatt legalabb negyIele prekrisztianus nepi hitvilag maradvanyaival, azoknak
szivos tovabbelesevel s a mai Iolklorban valo jelenletevel kell szamolni. Azert legalabb
negyIelevel, mivel az erdelyi nepek prekrisztianus hagyomanyai maguk is sokIele elembl
tevdtek ssze, a magyaroke Iinnugor es trk, a romanoke sbalkani, romai es szlav, a
nemeteke kelta, romai es german, a kzepkor vegere elolvadt erdelyi szlavoke pedig
Ielteheten szinten sokIellrl Iolydogalo, de ma mar megismerhetetlen Iorrasokbol
taplalkozott.
Ket kulturkr periIeriajarol van szo abban az ertelemben is, hogy mindkettnek a kzponttol
tavol es, s emiatt is a masiktol szarmazo hatasok altal zavart valtozataval van dolgunk.
Erdely keleti hataraig ertek el a nyugati kulturalis aramlatok, de magyar es szasz telepesek
reven Moldvat es HavasalIldet is erintettek, mig a keleti egyhaz Erdely nyugati hegyvidekeig
terjeszkedett, s a magyar AlIldre nyilo Iolyovlgyeknek legIeljebb Iels szakaszaira kiserte
el hiveit. Erdelyben magaban azonban a tbbIele etnikumnak a Ildmveles altalanos
elnyomulasaval jaro gazdasagi egysegeslese Iolytan a ket kulturvilag sokszorosan
sszeIonodott, s az orszag mar a reIormacio eltt megtelt kettemplomos Ialvakkal. A
szomszedos hazak es a szomszedos templomok azutan klcsnztek egymasnak egyet-mast
sajat hiedelem- es hitvilagukbol, s igy alakult ki az erdelyi nepek sajatos, seredetiseget rz,
ugyanakkor azonban egymast at is hato nepi kulturaja.
367.} A kelet-europai nepek Iolklorjanak egyebkent szep eredmenyeket Ielmutato kutatasa
soran szamos kiserlet trtent az egyes etnikumok eredeti hitvilaganak, alapvet kulturalis
sajatossagainak meghatarozasara, igy erdelyi magyar (ezen bell szekely), roman es szasz
vonatkozasban is. Ezek a kiserletek eleve sikertelensegre vannak karhoztatva, amennyiben a
nepi vilagszemlelet es az abbol Iakado ritusok legsibb retegenek elklniteserl van szo,
hiszen az a magikus vilagkep es praktika, amely tbbek kzt az erdelyi magyar, roman es
szasz nepi hiedelmeket jellemzi, joval korabban jtt letre, mint a mai etnikumok kialakulasa,
tehat mindegyiknel kzs, csak megnyilatkozasi Iormaiban mutat valtozatokat. Az oldo-kt,
gyogyito-ronto, termekenyit-sorvaszto varazslatok nemcsak mindegyik erdelyi nepnel,
hanem egesz Eurazsiaban lenyegi egyezesben megtalalhatok, s csak a titokzatos erk es
lenyek meg a velk valo kzlekedesben hasznalt szavak es gesztusok klnbznek neprl
nepre. A trk eredet magyar bos:orkanv, a szlav eredet roman vrfitoar, a nemet ,Hexe-
nek megIelel szasz Hch eppugy megIelelnek egymasnak, mint a trk eredet magyar
sarkanv, az sbalkani eredet roman balaur vagy a nemet shazabol hozott szasz Drache. Az
strtenetbl ered kzs hiedelemkincshez azutan az egymasnak atadott valtozatok is
hozzajarultak, ugy, hogy jelenlegi tudasunk es azt ertelmez modszereink nem teszik lehetve
a harom erdelyi nepnek talalkozasuk eltti hiedelemvilagat pontosan elklniteni.
Nehany vonatkozasban azonban megragadhatok a multba vezet kln szalak, es nagy
vonasokban krlirhatok a jellegzetessegek. Igy a roman es szasz indoeuropai vilagkeptl jol
elklnithet a magyar (egyben szekely) samanizmus rksege az sknek az eletIa lombjai
kzt lako s az oda Ielhago taltos altal segitsegl megidezhet szellemeivel, a taltos revletben
mondott regleseivel, a taltosoknak allatalakban Iolyo viaskodasaval, a tulvilagnak e vilag
mintegy tkrben nezett Iorditott kepekent valo elkepzelesevel s az ennek megIelel
temetkezesi szokasokkal (pl. a kardnak jobb oldalra ktese), ami mind megtalalhato reszben
az erdelyi honIoglalas kori magyar regeszeti leletekben, reszben a napjainkig Iennmaradt
erdelyi es moldvai magyar (szekely) nephagyomanyban. Ilyen si hozomany a szazadunkban
trtent IelIedezeseig a melyben lappangva, kottazasra nem kerlve tovabb el Iinnugor
harom- es negyIoku, valamint trk tIoku zene es az altala hordozott siratok es hsenekek
reszben mar rk Ieledesbe merlt klteszete. Mindezzel valaha egybe volt ktve egy
kezdetleges irasbeliseg, a Ileg szekely terleten Iennmaradt trk eredet rovasiras, melyben a
trk nyelvben ismeretlen hangok jellesere glagolita betket vettek at vagy a ketnyelvsegrl
magyarnyelvsegre ter szekelyek, vagy altalaban a magyarok, ha ez a rovasiras valoban az
sszmagyarsag kulturkincse volt, mint Ieltetelezik. Az orszag periIeriajara valo teleples oka
es egyben kvetkezmenye is volt annak, hogy a szekelyek archaikus szabadparaszti katonai
szervezete es a hozza tapado 368.} szokasjog Iennmaradhatott, s ezzel egy olyan tarsadalmi
szerkezet elhetett tovabb, melyet eredetileg egy nagyallattarto pasztornep alakitott ki
maganak, kesbb azonban hozzasimult egy leteleplt agro-pasztoralis nepesseg
Ialutrvenyekben leIektetett rendjehez. Ettl eltekintve azonban a szekely nep hiedelem- es
hitvilaga, meseben, versben, zeneben, tancban, Iormaban es szinben megnyilvanulo
gondolkozasa es izlese alig klnbzik az sszmagyar nepi kulturatol, annak helyi valtozata.
A magyar nepi kultura egysegessegere mutat, hogy sejthetleg Erdelyben keletkezett,
trtenelmileg a Iorrasig visszanyomozhatonak velt hiedelmek az AlIldn is elterjedtek. Ilyen
volt pl. a menyetnek a ronto erej ,szepasszonnyal valo azonositasa, akit ugy znek el, hogy
rokkat mutatnak neki, mert nem szeret Ionni. Thietmar pspk irta meg kortarsarol, Saroltrol,
az erdelyi gyula leanyarol, Geza Iejedelem Ielesegerl, hogy IerIi modra elt, es embert is lt,
holott jo Ieleseg es anya modjara inkabb rokkaja mellett kellett volna lnie. Mivel Sarolt neve
otrkl ,menyetet jelent, kezenIekv, hogy Thietmar ,beleknegini-je, azaz
,szepasszonya, Sarolt tehat mitikus lennye valt a nepi kepzeletben, s a rola szolo
mendemondak ugy elterjedtek, hogy a 17. szazad masodik Ieleben Dioszegi Kis Istvan
tiszantuli reIormatus pspk a babonak kzt sorolja Iel a ,menyetnek rokkat ktni szokast. A
magyar nepi kultura kzepkori egysegenek legIbb bizonyiteka a Ieltehetleg nyugat-europai,
kzelebbrl Irancia ihletes, mas Ielteves szerint grg (bizanci) Iorrasu, de hazai es tbbIele
kelet-europai motivumokkal is taplalkozo nepballada. Az eddig azonositott 83 kzepkori
eredet vagy tipusu magyar nepballada kzl 69 Erdelyben, st tbbnyire Moldvaban is elt, es
az utobbiaknak 20 roman megIelelje van. Az erdelyi magyar nepklteszet tehat kzvetitett a
kls magyarorszagi es a roman mveldes kztt, olyan remekmveket veve at es adva
tovabb, mint pl. Kmves Kelemennek, azaz a roman valtozatban Manole mesternek balkani
grg eredet balladajat.
Az erdelyi roman nepi mveldes a magikus vilagkepnek azt a valtozatat hozta magaval es
rzi szivosan maig, mely a hellenizalt, majd romanizalt es krisztianizalt Balkanon alakult ki, s
mely a miszteriumvallasok es a grg keresztenyseg nneplesi kedvet egyesitette. Az ev jeles
napjainak csoportos, nemegyszer jelmezes, alarcos Ielvonulasokkal, enekkel, tanccal valo
megnneplese a balkani szlavoknal is szokassa lett, s a magyarok ebbl a Iorrasbol vettek a
kolindalas szokasat. Ugyanebbl a Iorrasbol Iakad a roman mesek es verses elbeszelesek
egyik sajatsaga, a megszemelyesitett termeszeti erk es egitestek szerepeltetese es az allatok
beszeltetese. Az emberi beszedet ert, emberhez beszelni tudo barany, a ,miorica
Iigyelmezteti a legszebb roman nepballadaban pasztorat a rea leselked halalveszelyre.
Akarcsak a magyar, a roman Iolklor is az egesz nepterleten Ieltnen egyseges, adott
trtenelmi krnyezetben, adott idben kiIormalodott etnikumrol, megpedig egy tulnyomoan
hegyi pasztor, de a Ildmvelestl sem idegen kulturarol 369.} tanuskodik, bar szokasjoga, az
,olah jog, mely a kzepkor Iolyaman a Karpatok teljes kriven Morvaorszagig elterjedt,
tipikusan pasztorjog volt, s legkorabban a II. szazadban tnik Iel a szerb kiralyok
okleveleiben.
Egeszeben Ildmvel paraszti jellege van az erdelyi szasz nepi mveltsegnek, melyet igen
koran, mar a kzepkorban erteljesen athatottak varosias vonasok. Hiedelemvilaga azonos a
kzepkori altalanos nemet vilagkeppel, mely csak ugy nyzsg az erdei es mocsari kis es
nagy szrnyektl, oriasoktol, manoktol, lidercektl, beszel allatoktol, s ezeknek sereget meg
a roman kepzeletbl valo atvetelekkel is bviti, pl. a magyarok altal is ismert ,prikulics nev
remmel. Etnikai identitasat es kulturalis egyeniseget az erdelyi szasz nep elssorban azert
tudta megrizni, mert terleti nkormanyzata es azt szervez sajat szokasjoga volt, akarcsak
mas es mas Iormaban es eredmennyel a szekelyeknek es a romanoknak. Viszonylagos
zartsaga es a nemet anyaorszaggal valo eleven kapcsolata ellenere az erdelyi szaszsag nepi
mveltsege ers klcsnhatasban volt a magyar es roman szomszedsaggal, egyeniseget
azonban pl. azzal is rizte, hogy a magyar mesekincsbe bekerlt kzepkori legendakat es a
roman Iolklorra oly jellemz erklcsi tanulsagot szolgalo bizanci elbeszeleseket nem vette at.
A haromIele nepi mveltseg, kzs magikus gykerei reven, klnbsegei ellenere is sokkal
nyitottabb volt egymas Iele, mint a ketIele egyhazi mveltseg, marpedig ezeknek a
Iellretegzdese hatarozta meg dnten nemcsak az erdelyi nepek kulturalis arculatat, hanem
kulturalis viszonyulasukat is. Ezert a tovabbiakban a kzepkori romai es bizanci egyhazi
mveltseget kell Erdelyben kzelebbrl szemgyre venni.
- ,-(9%3,?+ B3%:43 <-<+:4 ,?%(?":%3+ +.!"!<!
Annak, hogy a gyula hoditasa eltt a del-erdelyi bolgaroknak volt-e valamilyen egyhazi
szervezetk, vagy hogy az egyeb erdelyi szlav nepesseg kzt egyaltalan terjedt-e a 10. szazad
eltt a keresztenyseg, sem irott, sem regeszeti nyoma nincsen. A gyulak altal
Szavaszentdemeteren megtelepitett pspkseg nem szlav, hanem grg ritusu volt,
gyulaIehervari udvarukban pspkrl nem tudunk. A gyulaIehervari szekesegyhaz krzeteben
Ieltart krtemplom lehet 10. szazadi, korabbi azonban nem. Igy semmiIele valoszinsege
sincs annak, hogy az erdelyi romai katolikus pspkseg egy korabbi szlav ritusu pspkseg
latinizalasa reven keletkezett. Erdely eszaki Ielenek meghodolasa es a gyula leverese kzti id
oly rvid volt, hogy ha Istvan gondolhatott volna is az eszaki soutra kiterjed pspkseg
alapitasara, ez nem valosulhatott meg, legIeljebb tervenek emleket rzi az, hogy Kzep- es
Bels-Szolnok, Kraszna es Szatmar a kzepkorban az erdelyi pspk ala tartoztak. Erdely deli
reszenek meghoditasa utan a pspkseg szekhelye a gyula kzvetlen Iennhatosaga alol
mindenestl a kiraly rendelkezese ala kerlt GyulaIehervar lett. Egesz Erdely 370.} alaja
tartozott, kiveve az 1192-ben alapitott, kzvetlenl az esztergomi ersektl Igg szebeni
prepostsagot a II. Geza altal szaszokkal megltetett ,desertum-on, melyet kesbb is
,Altland neven klnbztettek meg az erdelyi pspk alatt marado szasz terletektl. Kzel
ez idtl Iogva ismerjk az erdelyi pspkk nevsorat is a kiralyi oklevelek zaradekaibol, de
nevkn kivl keveset tudunk roluk.

26. terkep. A: erdelvi pspkseg egvha:kormanv:ati beos:tasa a 14. s:a:ad elefen
Az orszagos viszonyokbol kvetkeztetve Szent Laszlo alapithatta az erdelyi kaptalant, talan
mar akkor kaptalani iskolat Ienntarto mvelt papokkal veve krl a pspkt. A
GyulaIehervar krli egyhazi birtokok zme idvel a kaptalane lett, a pspknek Del-
Erdelyben csak harom Ialuja maradt, Sard, 371.} Akmar es Berve, az elsben udvarhazzal, ahol
tbbnyire lakhatott, bar a varosban, mely kiralyi var volt, nehany telek neki is jutott.
Lehetseges, hogy a kaptalani birtokok elklnitese soran, mintegy karpotlasul kaphatta a
pspk Gyalut es tartozekait, ami evszazadokon at dulo viszalyba sodorta t a kzvetlen
szomszedsagban birtoklo kolozsmonostori apattal.
Mindent sszeveve, az erdelyi pspk Magyarorszag leggazdagabb Ipapjai kze tartozott,
III. Bela idejeben 2000 ezstmarka tizedjvedelemmel a negyedik volt a 14 pspk
rangsoraban, s ekkor es kesbb is mindenekeltt a tized volt a legIbb bevetele. Ennek
vedelmeben Iordult a tizedkteles erdelyieket magukhoz csalogato barcasagi nemet lovagok
ellen, kesbb pedig azokkal a szasz gerebekkel veszett ssze, akik az Altlandon kivl es
szasz Ialvakat (s persze azoknak tizedet) is a szebeni prepostsag szervezetebe probaltak
bevonni. A vita odaig Iajult, hogy mint lattuk az AlardIiak 1277-ben megtamadtak es
Ielgyujtottak GyulaIehervart, aminek soran a szekesegyhaz is leegett. Egy evre ra azutan a
pspk lett a kiralyi var szerepet elvesztett GyulaIehervarnak (rvid idre Kolozsvarnak is)
birtokosa, ami segitette ugyan t temploma Ielepiteseben, de ujabb viszalyba sodorta, ezuttal a
varosokbol kiszorult es hegyi varakban szallast talalo vajdaval. Erdely harom legelkelbb
tisztsegviseljenek, a pspknek, a vajdanak es a kolozsmonostori apatnak a 14. szazadban
Iegyveres sszecsapasokig men kzdelme nagymertekben korlatozta az egyhaz erklcsi es
szellemi hatoerejet.
Pedig az erdelyi pspkk, minden harciassaguk ellenere, nem voltak mveletlen emberek. A
13. szazad vegeig tbbsegkben az arisztokracia krebl kerltek ki, s igy modjuk volt
klIldi tanulasra is. A 12. szazadban Parizs volt az europai keresztenyseg mintaiskolaja, de
ennek latogatasat csak gazdag ember gyermeke engedhette meg maganak. Altalaban az
erdelyi Bethlen csalad tagjanak tekintik azt a Bethlehem nev iIjut, akinek varatlan halalarol
1176-ban a parizsi egyetem egyenesen a magyar kiralyt ertesitette. Ez is megersiti azt a
Ieltetelezest, hogy Iuri iIjak klIldi tanulasat a kiraly buzditotta, s talan tamogatta is.
Mindenesetre a kiralyi udvar vette ket elssorban igenybe, hiszen Adorjan kiralyi jegyz,
kesbb erdelyi pspk volt a magyar okleveles gyakorlat els rendszerezje, s ugyancsak
kiralyi jegyz es kesbbi erdelyi pspk, Pal Iogalmazta 1181-ben az irasbeli gyintezest
elrendel s egyuttal a kiralyi kancellariat letrehozo oklevelet. Az erdelyi pspki szeket tehat
az egyhazi ertelmiseg javabol valogatva tltttek be, s igy trtent ez azutan is, hogy a 13.
szazad Iolyaman Parizs vonzoereje megsznt, es Italia egyetemeit kezdtek a magyar diakok
latogatni.
Ez a Iordulat a magyar klerus tarsadalmi-politikai szerepenek alakulasaval Igg ssze. Mig a
pspkket a kiralyok reszben diplomaciai, reszben katonai Ieladatokkal biztak meg, addig a
kaptalanokra es a nagyobb kolostorokra (konventekre) mint ,hiteles helyekre kzjegyzi
teendk harultak. Mindehhez jogi mveltsegre volt szkseg, s eppen a skolasztikus teologia es
372.} termeszetIilozoIia nagyszer kibontakozasanak a szazadaban maradoztak el a magyarok
Parizsbol, ahol Brabanti Sigert, Roger Bacont es Aquinoi Tamast hallgathattak volna, s
kezdtek ehelyett Bolognat, Padovat, Ferrarat latogatni. Olyan nagy volt a hazai igeny jogtudo
klerikusokra, hogy az 1279. evi zsinat meg a Iesperesektl is megkvetelte a jogi
iskolazottsagot. Az erdelyi Iesperesek kzl azonban keves emelkedett ki mveltsegevel; a
14. szazadban az egyik kkllei, Totsolymosi Aprod Janos, a kronikairo, a 16. szazad elejen
pedig az egyik tordai, a kivalo humanista Tordai Salatiel. Annal inkabb elvartak a ket erdelyi
hiteles hely, az eszakon illetekes kolozsmonostori konvent es a delen tevekenyked
gyulaIehervari kaptalan tagjaitol az egyetemi szint jogi tudast. 1292 es 1355 kztt a
gyulaIehervari kaptalannak 5 Bolognaban es 2 Padovaban tanult tagja volt. A hiteles helyek
orszagos rendezese 1231-ben trtenven meg, joggal Ieltehetjk, hogy mindket erdelyi
intezmeny mar a tatarjaras eltt adott ki kzhitel okleveleket, de GyulaIehervar leegven, a
kaptalani jegyzknyvek csak 1278 ota maradtak rank, Kolozsmonostor oklevelkiado
tevekenysegerl pedig eppen csak 1288-bol van biztos tudasunk, jegyzknyvei meg 1334
utan kezddnek.
Az erdelyi egyhazi mveltsegrl altalaban csak a 13. szazad masodik Ieleben keletkezett
Iorrasok beszelnek reszletesebben. Elssorban persze a pspkkrl maradtak adataink. 1270
es 1524 kzt 24 pspke volt Erdelynek, kzlk 9 arisztokrata, az egy erdelyi Gereben kivl
a Monoszlo, Szecsi, Czudar, Paloczi, Perenyi es Varday kls magyarorszagi csaladokbol, a
tbbi kznemesi es szabad varosi polgari szarmazasu vagy klIldi volt, mint a szasz Goblin,
Knoll Peter, egy-egy csaladnev nelkli Benedek es Demeter, tovabba Upori Istvan, Csanadi
Balazs, Lepes Gyrgy, Gabriele Rangoni, Bacskai Miklos, Thurzo Zsigmond, Matteo De la
Biscino, s csak a 16. szazad legelejen kerlt elszr mezvarosi civisivadek az erdelyi
pspki szekbe a tudos humanista Kalmancsehi Domokos szemelyeben. De barmilyen
tarsadalmi retegbl kerltek is ki, a 14. szazad masodik Ieletl mar mindnyajan egyetemet jart
vagy azzal azonos szellemi szinvonalu emberek voltak, mint ahogy a kaptalan kanonokjainak
negyede-Iele is megtalalhato a 15. szazadi egyetemek diaknevsoraiban, elkn az 1287 es
1534 kzt ismert 25, tbbnyire nemesi szarmazasu prepost pedig nagyreszt az egyetemet
vegzettek kzl kerlt ki. A vilagi papok soraiban, akik a 14. szazad elejen mintegy 500-an,
ket evszazad mulva pedig legalabb ketszer annyian lehettek Erdelyben, mar tbb volt az
idehaza tanult ,domidoctus, de neha meg egeszen kis Ialvak plebanosainak is sikerlt
javadalmukbol megtakaritani s csaladjuk vagy patronusuk altal kipotoltatni a klIldi tanulas
kltsegeit. A peregrinacio egyeb vonatkozasaira kesbb meg visszaternk.
373.} >9*-+.(3,?+ $+ ,9%#?%; "!*#!,
Noha Erdely legnagyobb kincsebl, a sobol Magyarorszag nagy bences kolostorai a
Dunantulon eppugy, mint a Felvideken bkez kiralyi adomanyozas reven kezdettl Iogva
reszesltek, helyette nemigen kldttek szerzeteseket Erdelybe. Az egyhazi elet szerzetesi
Iormaja s a belle Iakado kulturalis tevekenyseg Erdelyben joval kevesebb szerepet jatszott,
mint altalaban Magyarorszagon. A 12 kiralyi alapitasu bences kolostor kzl egyedl
Kolozsmonostor esett Erdelybe, egyetlen hercegi eredet volt, a meszesi, a premontreiek csak
a nagyszebeni es brassoi apacakolostorokkal, a ciszterciek pedig mindssze egyetlen
kolostorral, a kercivel kepviseltettek magukat. Nem terjedt el a csaladi monostorok divatja
sem, az egyetlen biztosan ismert, Gyermonostor rendhaza a 13. szazad masodik Ieleben mar
rom. Talan csaladi monostor volt meg Harina, s ha Erdelyt tagabban szamitjuk, akkor Akos es
Almas is. Latni Iogjuk, hogy a szerzetessegnek nemcsak monasztikus Iormaja, hanem a
koldulo rendek intezmenye is meglehetsen nehezen, kesn, tredekesen vert gykeret
Erdelyben. A szaszoknal ki sem alakult a monasztikus Iorma, hiszen beteleplesk idejen ez
mar Europa-szerte hanyatloban volt, s kzvetlen szomszedsagukban a kerci kolostort annyira
nem tartottak magukenak, hogy mikor kesbb epleteit es birtokait kiralyi adomanykent
megkaptak, kolostorkent nem is tartottak Ienn.
A monasztikus Iorma legjelentsebb kepviselje Kolozsmonostor volt, melynek hiteles helyi
mkdeserl mar megemlekeztnk. IV. Bela egyik okleveleben I. Belat mondja alapitonak,
Szent Laszlot jotevnek, Erzsebet kiralyne viszont 1341-ben Szent Laszlot alapitokent
emlegeti. A nemreg Iolyt asatasok soran egy krtemplom maradvanyanak is tekinthet
ivdarab kerlt el I. Bela kori penzekkel, valamint roman stil Iiguralis kIaragvanyokkal.
Eredeti birtokainak a Kolozsvar kzvetlen szomszedsagaban Iekv 7 Ialut tekinthetjk,
melyek nagy reszerl 13. szazadi okleveles adatok is maradtak Ienn. Tovabbi het Ialuja Iekdt
Del-Erdelyben, ezek azonban a Iuri adomanyozok rokonsagaval Iolytatott sr prskdes
targyai voltak. Az erdelyi nagybirtokos arisztokracia also szintjen allo csaladokkal
egyenrangunak szamito Ildesur volt tehat a kolozsmonostori apat, de a Gyalut megszerz
erdelyi pspkben nala joval hatalmasabb ellenIelre talalt, noha nem tartozott annak
Iennhatosaga ala. Nemcsak allando, valoszinleg kikenyszeritett birtokcserelgetes Iolyt a ket
Iel kztt, hanem gyakran nyilt viszaly is trt ki. 1220-ban Vilmos erdelyi pspk elIoglalta
es leromboltatta a kolostort, a Iehervari kanonokokkal elIogatta az apatot es szerzeteseit, s
birtokjogaikat biztosito okleveleiket megsemmisitette. A kolostor ujraeplt, s hiteles helyi
tevekenysege mellett a hagyomanyos bences liturgiat apolta buzgon, mint 1427-bl
Iennmaradt s 54 ktetet Ieltntet knyvleltara tanusitja. A knyvtarbol Ieltnen hianyoznak
a skolasztikus teologia 374.} alkotasai, majdnem kizarolag szertartasknyvek szerepelnek a
jegyzekben. A kolostort a vajdahoz es az alvajdahoz igen jo kapcsolatok Iztek, hiteles helyi
megbizatasainak tulnyomo tbbseget tlk kapta, es csak kivetelesen Erdelyen kivli
Ihatosagoktol. A konventi jegyzk nagyobbreszt az erdelyi nemesseg iskolazott tagjai kzl
kerltek ki, s nemegyszer hiteles helyi hivatalnokoskodasuk eltt vagy utan az alvajda jegyzi
voltak. A hiteles helyi Ieladatok idvel annyira elterbe nyomultak, hogy 1460 utan apat
helyett vilagi kormanyzo vette at az iranyitast. 1518-ban Tolnai Mate bences
reIormmozgalmaba Kolozsmonostor is bekapcsolodott, de aligha tartosan, mert helyben
tartozkodo apatjarol Mohacsig nem tudunk. A gazdag es nepes konvent tehat Ileg jogi
gyleteknel valo segedkezessel es azoknak oklevelbe Ioglalasaval mozditotta el az erdelyi
mveldest.
Szinte semmit sem mondhatunk ebben a vonatkozasban a masik erdelyi bences kolostorrol, a
meszesirl. 1120 krl alapitotta Almos herceg a meszesi ,kapu erdelyi bejaratanal, kesbb
klnbz kiralyi adomanyokban reszeslt, melyeket 1281-ben Erzsebet kiralyne
megersitett. Apatjarol 1288-ban meg hallunk, de ettl kezdve a kolostornak nyoma vesz, s
ma meg romjai sem ismeretesek. Eppen csak romjai ismeretesek az 1200 krl Imre kiraly
altal alapitott kerci cisztercita apatsagnak, melynek vallasi eleterl es mveldesi viszonyairol
erdemleges adatok nem maradtak Ienn.
Sokkal nagyobb jelentsege volt az altalanos mveldes szempontjabol a harom predikalo
rend, a dominikanus, az agostonos es a Ierences beteleplesenek. Mindharom jellegzetesen
varosi rend volt, varoslakokhoz szoltak, es keletkezesk is a varosi eretneksegek elleni
harccal Iggtt ssze. Magyarorszagon a kunok kereszteny hitre teritese az mvk (a 13.
szazadban a dominikanusoke, a 14. szazadban a Ierenceseke) volt, de bevetettek ket a papak
es a kiralyok a balkani bogumilok, st a hazai es balkani grgkeletiek megteritesere is. A
huszita mozgalommal kapcsolatban mar volt roluk szo mint az uralkodo osztaly ideologiai
segitirl, s a romanok viszonylataban meg szolunk roluk. Elsdleges es a magyar es szasz
mveldes szempontjabol legIontosabb tevekenysegk az anyanyelv predikacio volt. Sajnos
ennek irott emlekei nincsenek, Erdelyen kivl is csak latin nyelv predikacioikat ismerjk, de
nem lehet ketseges, hogy a Maria-kultusz mellett, melynek leginkabb kepzmveszeti
lecsapodasai maradtak Ienn Erdelyben, itt is terjesztettek a predikaciok exemplumanyagaul
szolgalo nemzetkzi, europai motivumok mellett a muzulman es indiai eredet darabokat is
magaba Ioglalo mesekincset, mely az erdelyi nepek meseiben is lecsapodott, es a nepklteszet
szerves resze lett. Klnsen a Ierencesek apoltak a magyar szentek kultuszat, ami viszont a
szekelyIldi templomok gyakori Szent Laszlo-kepsorozataiban s a reszben nepi Szent Laszlo-
legendakban elte tul a kzepkort.
Elskent a dominikanusok jelentek meg Erdelyben, ket rendhazuk, a szebeni es a besztercei a
tatarjaras eltt keletkezett, de minden jel szerint a 13. 375.} szazadra tehet a segesvari,
szaszsebesi, brassoi, gyulaIehervari es alvinci rendhazak alapitasa is, melyeket 1298 es 1323
kzt emlitnek elszr. Ket kesi kolostoruk, a kolozsvari (1397) es az udvarhelyi (1524)
kzl az elbbi valt jelents mveldesi kzpontta, szep gotikus knyvtarterme ma is Iennall.
Erdelyi dominikanus Iiskola, studium generale csak korszakunk legvegen, 1525-ben leteslt
Szebenben, s a varos korai reIormacioja miatt rvid elet volt, de megmaradt knyvtara. A
szinten jelents brassoi dominikanus knyvtar viszont a 17. szazadban elegett, s csak szaznal
tbb knyv cimet tartalmazo jegyzekebl Iormalhatunk magunknak kepet az erdelyi
dominikanusok szellemi eleterl, melynek kzpontjaban a skolasztikus teologia allt, es
gyakorlatat elssorban a predikacio tlttte ki. Lenyegeben ugyanezt mondhatjuk el a
Ierencesekrl es az agostonosokrol is, azzal a klnbseggel, hogy egyreszt kevesbe tapadtak a
nagyvarosokhoz, es mezvarosokban is szivesen megtelepltek, masreszt tbb jutott bellk
magyar helysegeknek, mint a Ikent szaszokhoz szolo dominikanusokbol.
A Ierencesek minden jel szerint a tatarjaras utan telepltek be Erdelybe, legkorabban
besztercei kolostorukat emlitik 1268-ban, de nem sokkal kesbb leteslhettek az 1300 es 1316
kzt emlitett szaszvarosi, szebeni es marosvasarhelyi rendhazak sem. Erdelyi iskolajuk
Szaszvaroson volt mar a 14. szazadban. A Ierences rendhazalapitas masodik hullama a 15.
szazad els Ielere esik, ekkor keletkeztek a marosIelIalusi, Ieheregyhazi, csiksomlyoi es tvisi
rendhazak, a ket utobbi a Ierencesek nagy baratjanak, Hunyadi Janosnak a tamogatasaval.
Hunyadi volt az elmozditoja az aszketikusabb es mozgekonyabb, un. obszervans Ierencesek,
a korabban Del-Magyarorszagon mkd ,cseri baratok Erdelybe teleplesenek is, akik
Hatszegen mar 1428 eltt kolostort alapitottak, majd 1448-ban a regi ,konventualis
Ierencesektl elklnl sajat rendtartomanyt szerveztek maguknak. Megkaptak a 15.
szazadban leteslt, Ient emlitett negy kolostort, egy tovabbit epittetett nekik Hunyadi
Vajdahunyadon, Matyas kiraly 1486-ban Kolozsvart, s a 16. szazad elejen szasz terleten,
Medgyesen es Brassoban is megvetettek a labukat, st Moldvaban Bako (Bacu) es
HavasalIldn Tergovistye (Trgoviste) varosok katolikus lakossaganak gondozasat is
vallaltak. Az obszervans Ierencesek egy resze 1514-ben a Ielkel parasztok melle allt, Dezsi
Andras erdelyi tartomanyInk is reszt vett a keresztesek toborzasaban. Az agostonosoknak
GyulaIehervart, Desen es Tordan volt rendhazuk.
Klnleges Iigyelmet erdemelnek a dominikanus es Ierences apacak, valamint a beginahazak.
Ilyenek mar a 14. szazadban voltak (Szaszvaros 1334), de Ileg a 15. szazad vegen
szaporodtak el, ugyhogy szamuk vetekedett a IerIikolostorokeval. Dominikanus apacak voltak
Brassoban, Besztercen, Kolozsvart, Segesvaron, Szebenben, beginak Szebenben, Brassoban,
Marosvasarhelyen, Kolozsvart, Tvisen, Besztercen, Csiksomlyon, Feheregyhazan,
MarosIelIaluban es Medgyesen. De nemcsak nagy szamuk miatt kell 376.} rajuk IelIigyelni,
hanem az anyanyelv kulturaban vitt, tbbnyire passziv, de Iontos szerepk miatt. Az
apacakat es beginakat ugyanis nem tanitottak latinra, ugyhogy az ajtatossagi iratokat
anyanyelvkre kellett leIorditani, amit szerzetesek vegeztek, de a szvegek masolasaban neha
az apacak is reszt vettek. Erdelyben is ismernk szvegmasolo apacakat s meg inkabb
apacaknak irt magyar nyelv kodexeket. Ezek mind a 16. szazad elejen keszltek. Egyik a
marosvasarhelyi beginak szamara irott un. Teleki-kodex, melyben szentek legendait es
elmelkedeseket magyaritottak Ierences baratok ,harmadszerzetbeli hugok szamara, s amelyet
reszben maguk a beginak masoltak le. Hasonlo tartalmu es keletkezes az ugyancsak
marosvasarhelyi La:ar-kodex, egy bizonyos Katalin ,szesztra okulasara. A
S:ekelvudvarhelvi kodexet a Krakkoban tanult Nyujtodi Andras Ierences irta 1526-ban egy
tvisi ,szesztra, Judit nev ,huga irant valo atyaIisagos szeretetnek miatta. A kodex a
bibliai Judit knyvenek magyar Iorditasat tartalmazza.
Annal tbbre kell becslnnk ezeket a kesi alkotasokat, mivel korabban meg a latin nyelv
egyhazi irodalom mveleseben sem tudjuk, hogy jeleskedtek volna erdelyi szerzetesek.
Klnsen a monasztikusok nem, hiszen az 1350-ig Magyarorszagon keletkezett es helyhez
kthet 42 irodalmi emlek kzl egyik sem erdelyi eredet. Igaz, a 14. szazad kzepetl
kezdve megszaporodnak az erdelyi kolostorokban a knyvek, st a vilagi papsag, Ileg a
pspkk, kanonokok es Iesperesek birtokaba is sok knyv kerlt, ugyhogy a Mohacs
elttrl Erdelyben Iennmaradt knyvek szama 400-on Iell van, de ezek kzl nem
mindegyik irodott Erdelyben, s Ileg nagyon keves az eredeti erdelyi szellemi termek.
Kalmancsehi Domokos pspk gynyr kodexe eppugy italiai remekm, mint amilyen
reszben lehetett Varday Ferenc humanista pspknek a Mohacs eltti evtizedben mintegy
szaz ktetbl allo knyvtara. Keves az olyan, biztosan Erdelyhez kthet knyv, mint amilyen
pl. egy marosvasarhelyi Ierences barat altal 1522-ben masolt zsolozsmasknyv.
=":+ $+ =":+(?#;,
Az erdelyi krnyezet nem igenyelte az eredeti irodalmi alkotasokat, hiszen itt nem volt
egyetem, s az egyoldalu jogi tajekozodas miatt eleven teologizalas sem. Ha valamelyik
erdelyi szarmazasu klerikus iroi becsvagyat taplalt, azt klIldn, vagy legalabbis Erdelyen
kivl elte ki, mint a mar emlitett Aprod Janos kkllei Iesperes a kiralyi udvarban
szerkesztett kronikajaban, vagy kzel ket evszazaddal kesbb, 1523-ban Nagyszombati
Marton kolozsmonostori apat becsi tartozkodasa alatt irott trkellenes rpirataban. A
legkorabbi erdelyi szerzk a hiteles helyek okleveles gyakorlatahoz kapcsolodva Iolytattak
irodalmi munkassagot klIldn is. Igy a 14. szazadban Italiaba vetdtt Erdelyi Janos
(Johannes de Septem Castris sive Transilvanus) Ierencestl egy 377.} kanonjogi ertekezest
riznek Romaban, mig a Krakkoban 1381 krl tanult Petrus de Dacia naptarszerkesztkent
valt klIldn kzismertte. Ugyancsak klIldn, Firenzeben szerzett maganak hirnevet a
kolozsvari szarmazasu dominikanus, Nicolaus de Mirabilibus, aki Lorenzo Medici eltt
vitatkozott egy Ierencessel az eredend bnrl, majd 1489-ben hazajtt, es a rend budai
Iiskolajan tanitott, annak statutumait is sszeallitotta, vegl pedig magyarorszagi rendInk
lett. Ez a nehany pelda is mutatja, hogy az erdelyi egyhazi ertelmiseg egytt haladt a katolikus
kereszteny kulturaval, elt hazajaban annak vivmanyaival, st hazajan kivl gyarapitotta is.
Ha eredeti mvek nem keletkeztek is nagy szamban erdelyi klerikusok tollan, irni azert sokan
tudtak Erdelyben. Egeszen biztosan irtak mar igen koran kodexeket Kolozsmonostoron es a
gyulaIehervari kaptalan scriptoriumaban meg Karoling eredet bettipussal, de a Parizsban
tanult papok es szerzetesek a 12. szazad vege Iele a gotikus irasmod atmeneti Iormait is
kezdemenyeztek. Az okleveles gyakorlat, melynek hazai kezdemenyezit eppen az erdelyi
pspkk soraban emlitettk, parizsi mintaju gotikus irassal kezddtt Erdelyben is, melyet a
13. szazad Iolyaman az italiai Iormak valtottak Iel. A 14. szazad kzepetl kezdve azutan az
erdelyi diakok szazait beIogado kzep-europai egyetemek, a pragai, becsi es krakkoi sajat
gotikus kurzivajukat terjesztettek el, melyet az erdelyi iskolak is atvettek. (Pecs egyetemenek
erdelyi latogatottsagarol s az irasbeliseg terjedesere gyakorolt hatasarol nem tudunk.) A
humanista irast a 15. szazad kzepetl kezdve az Italiaban tanult Ipapok szk kre hasznalta,
es csak a reIormacio tette altalanossa.
Eleinte pergamenre irtak, a 14. szazad ota javulo minseg hazai gyartmanyura, mely a 15.
szazad elejen elerte a nemzetkzi szinvonalat, de akkorra mar csak az nnepelyes oklevelek
es liturgikus knyvek anyagaul szolgalt, mert a mindennapos hasznalatbol kiszoritotta a
papiros. Erdelyben egy nemzedekkel kesbb kezdtek papirra irni, mint a kls
Magyarorszagon, az els vajdai papiroklevel 1345-bl, az els kolozsmonostori 1348-bol, az
els gyulaIehervari kaptalani 1350-bl maradt Ienn. 1400-ig meg vegyesen hasznaltak
pergament es papirt, mert az utobbit Erdelyben 1545-ig nem gyartottak, hanem klIldrl
hoztak be. Az irasbeliseget elssorban a hiteles helyek terjesztettek, de az irastudas
hovatovabb a papok es szerzetesek tulnyomo tbbsegere kiterjedt. 1300 krl megkveteltek
tlk, hogy legalabb olvassanak, 1389-ben mar azt is, hogy irni tudjanak latinul. Az irastudo
klerikusok szama ekkorra ugy megnvekedett, hogy az 1397. evi orszaggyles megtiltotta
klIldieknek erdelyi egyhazi javadalmakra valo kinevezeset, 1498-ban pedig mar a bels
versenges is oly nagy lett, hogy egynel tbb javadalmat senkinek sem akartak engedni.
Az egyhazi ertelmiseg megszaporodasa munkanelkliseget okozott az egyhazon bell, de
Iorrasa lett a laikus irasbelisegnek, mert az egyhazi 378.} javadalomhoz nem juto klerikusok, a
,scolasticusok az orszagos, megyei es varosi hivatalok szolgalataba allitottak irastudasukat,
eleinte mint alkalmi irodeakok, kesbb mint allando hivatalnokok. Termeszetesen az erdelyi
vajda kancellariajan helyezkedtek el a legkivalobbak. Mivel a vajdak tbbnyire kls
magyarorszagi nagyurak voltak, a tenyleges igazgatasi es biraskodasi Ieladatokat az alvajda
latta el, aki mellett allandoan 3-4 irnok mkdtt. A vajdai kancellaria szervezete viszonylag
kesn, Lepes Lorand alvajda (a parasztIelkelesben oly nagy szerepet jatszo pspk testvere)
idejen, 1415 es 1437 kzt allandosult, vezetje a protonotarius lett, akit idvel nem is annyira
a vajda, mint a tartomany tisztviseljenek kezdtek tekinteni (1442-tl: partium
Transsylvanarum prothonotarius). Itelmesteri joga azonban nem volt, a vajdak
itelmestereket meg sokaig a kiralyi udvarbol kaptak. Csak Bathori Istvan (14791493) es
Szentgyrgyi Peter (14991510) vajdasaga alatt, mivel k egyben orszagbirok is voltak,
egyeslt egy szemelyben a vajdai es orszagbiroi itelmesterseg, eleinte gyakorlatban, azutan
elvileg is. Olyan nevezetes szemelyek, mint Thuroczi Janos, a kronikairo vagy Magyi Pal,
egyben alvajda, valamint erbczy Istvan viseltek ezt a ketts hivatalt, ez utobbi azutan is,
hogy Szapolyai Janos csak vajda volt, es nem egyben orszagbiro is. A kancellariai notariusok
elen a titkar (secretarius) allott, legalabb 1503 ota. Szapolyai oldalan tnt Iel ebben az
allasban az els nemesi szarmazasu hivatasos hivatalnok is, Szucsaki Janos, aki nem
birtokszerzes es arra valo visszavonulas celjaval lepett ertelmisegi palyara, hanem azon meg
is akart maradni. Elbb vajdai, azutan kolozsmonostori konventi jegyz volt, s onnan tert
vissza vajdai szolgalatba mint a vajdai kancellariat tenylegesen vezet titkar. 1493-tol vajdai
jegyzkent kezdte hasonlo palyajat Kecseti Laszlo, valamint Barcsai Pal vajdai titkar is. Ez
utobbi azutan 1519-tl az orszagbiroi hivataltol elvalt kln vajdai itelmestersegre lepett el,
s ezzel letrejtt a vajdai kancellaria sajat hierarchiaja, megpedig mint az a Ielsorolt nevekbl
is kiderl az iskolazott erdelyi nemesseg soraibol.
Ennek a nvekv szamu tarsadalmi retegnek nevezetes tagja volt Rdi Cseh Istvan, aki nem
lepett hivatalba, hanem birtokan gazdalkodott, de irastudasat megyeje szolgalataba allitotta.
1508-ban egy megyei menlevelet Iogalmazott magyarul, egy evvel elbb pedig els erdelyi
magyar nyelvemlekkent vegrendeletet irt anyanyelven. Csaladjaban hagyomany volt a
mveltseg, hiszen 1440-ben egy kanonok tagja volt, s ezt a hagyomanyt akarta Iolytatni azzal,
hogy idsebb Iiat kielegitve, mindenet tanulni vagyo kisebbik Iiara hagyta: ,valami labas
barmom leszen hazam tajan. |es| az tbbit, mint ezst marhamat, mindenemet hagyom az
Peternek, hogy tanithassak es az eskolat el ne hagyassak vele.* JAKO ZSIGMOND, Iras, knyv,
ertelmiseg. Bukarest 1976. 71.
379.} Az egyhazi es vilagi ertelmiseg tehat a 16. szazad elejen mar nemcsak latinul, hanem
magyarul es termeszetesen nemetl is irasba tudta Ioglalni mondanivalojat. A Iejldes igen
gyors volt. Hunyadi Janos meg irastudatlan volt, halala utan szaz evvel gyakorlatilag mar
minden erdelyi nemes IerIi tudott irni-olvasni. A varosi mveltseg parhuzamosan Iejldtt a
nemesivel, st valamivel meg is elzte azt. A nagyobb varosokban a hiteles helyeket potlo
kzjegyzk mkdtek a 14. szazad kzepetl kezdve; mintegy szaznak a nevet is ismerjk.
Sok klIldi is volt kztk, akik a Iejlett nemet birodalmi varosi okleveles gyakorlatot
honositottak meg Erdelyben. Latinul es mindig pergamenre irtak. A 15. szazadban a
patriciusok, de reszben a cehes polgarok is iskolazottak voltak, s a 16. szazad elejere a
varosokban a plebejusreteg es a nk kivetelevel gyakorlatilag nem volt mar analIabeta. A
Ialvak termeszetesen lassabban kvettek Ildesuraikat es a varosokat meg a szasz videkeken
is. 1521-ben a Beszterce videki szasz Ialvak biroi es eskdtjei azzal az indoklassal kertek
szamvevt a varosbol, hogy ,a szamolasban es az irasban tanulatlanok. A 14. szazad vegetl
kezdve vandordiakok segitettek ki a Ialvakat irasbelisegben, klnsen ott, ahol nem volt
plebanos es mellette ,skolasztikus tanito. Az iras-olvasas meg evszazadokig nem hoditotta
meg a Ialvak nepet.
8-.-3 $+ ,F%5)%#3 3+,9%:.:+
A papi es szerzetesi utanpotlast kepz, magasabb szint klIldi tanulasra elkeszit
kaptalani, konventi, koldulo rendi iskolakrol mar szoltunk, ezek azonban kizarolag a magukat
egyhazi szolgalatra elktelezetteket Iogadtak be. Szelesebb kr hazai iskolazasnak elvileg
minden plebania mellett lennie kellett, valojaban azonban csak lassan terjedt a nagyobb
varosokbol a kisebbekre, majd a Ialvakba. A 14. szazadban Kolozsvart, Szebenben,
Brassoban, Besztercen mkdtt plebanosi Ielgyelet mellett varosi iskola, s nem is alacsony
szinvonalon, hiszen Szebennek mar a 14. szazad vegen emlitik parochialis knyvtarat, mely
egyben az iskola knyvtara is volt. 1442-ben 138 ktetet szamlalt. Papi maganknyvtarakrol
is tudunk, amelyek szinten segithettek a tanitast. Falusi iskolat mar 1332-ben emlitenek
Zsukon, ,scholasticus tanitot a 15. szazad kzepen hat erdelyi magyar Ialubol ismernk,
nyilvan szasz is sok volt. De hiaba voltak akar egyetemjarasra is elkeszit iskolak Erdelyben
mindaddig, amig csak a tavoli Italia es Franciaorszag egyetemein lehetett tovabbtanulni. Erre
csak a Inemeseknek es a leggazdagabb patriciusoknak Iutotta. A helyzet akkor valtozott meg
alapveten, amikor a 14. szazad derekan letrejttek a kelet-kzep-europai egyetemek
Becsben, Krakkoban, Pragaban, Pecsen. Ezeken mar elerhet tavolsagban es megIizethet
kltseggel tanulhattak az erdelyi kzepretegek, varosi es mezvarosi cehes polgarok, valamint
a birtokos nemesek Iiai.
380.} Pecs kzepkori egyetemerl a Iorrasok megsemmislese miatt keveset tudunk.
Tanuloinak nevsora nem maradvan Ienn, azt sem mondhatjuk meg, hogy hany erdelyi tanult
ott. Jol vagyunk viszont tajekozva Becs es Krakko erdelyi hallgatoirol, s ha tredekesen is, a
pragai erdelyi diakokrol. E harom kzeli egyetemre jart a kzepkori erdelyi peregrinusoknak
tbb mint 90-a. Becsbe 1368-ban, Pragaba 1369-ben iratkozott be az els. Krakkot eleinte
nem latogattak, csak az sztndijakat adoknak a huszitizmustol valo Ielelme miatt 1409-ben
egyszer s mindenkorra Ielbeszakado pragai tanulas potlasara indult meg az egyre nvekv
aradat Krakko Iele, ahol 1405-tl 1442-ig kisebb kihagyasokkal, azutan pedig Mohacsig
minden evben talalunk erdelyi diakot. Hasonlo tretlen Iolyamatossag mutatkozik kezdettl
vegig a becsi egyetem latogatottsagaban. Tavolabbi egyetemekre ritkabban jutottak el
erdelyiek. Italia egyetemei kzl leginkabb a bolognaira es a padovaira, az elbbire 1464-tl,
az utobbira 1468-tol kezdve nehanyan szinte evente; joval kevesebben, de ugyancsak Hunyadi
Matyas reneszansz orientacioja kvetkezteben Roma, Napoly, Ferrara, Perugia, Firenze es
Siena egyetemeire. A nemetorszagi egyetemek Mohacs eltt meg korantsem vonzottak
annyira a magyarorszagiakat, mint majd a reIormacio koraban. Korszakunkban Lipcseben,
Heidelbergben, Ingolstadtban es Klnben talalunk sszesen kettucatnyi erdelyi hallgatot.
A kzepkor Iolyaman, pontosabban 1520-ig 2026 erdelyi diak klIldi peregrinaciojarol van
tudomasunk, kzlk 200 kivetelevel szarmazasi helyket is ismerjk. Szazon Iell tanultak
Szebenbl (285), Brassobol (267), Kolozsvarrol (122), de ide szamithatjuk 95 diakjaval
Segesvart is. Nyilvan ezek voltak az erdelyi ,nagyvarosok, s talan a bizonytalanul adatolt
Beszterce is kzejk tartozott. 2650 diakot kldtt klIldre Medgyes, Szaszsebes,
Berethalom, Nagydisznod, Torda, GyulaIehervar, Nagyenyed, Szentagota es Des. Csupa szasz
es vegyes szaszmagyar lakossagu varoskarol van szo. 10 es 25 kzti szamban ismernk
peregrinusokat Keresztenysziget, Szelindek, Beszterce (), Muzsna, Prazsmar, Fldvar,
Khalom, Hermany, Segesd, Vidombak, Regen, Alvinc es Marosvasarhely tulnyomoan szasz,
csak a legutobbi eseteben tiszta magyar (szekely) helysegekbl. 60 tovabbi erdelyi teleples
210, 34 pedig 11 klIldjaro diakkal szerepel a nevsorban. Az utobbiak kzt mar nemcsak
varoskak, hanem Ialvak is szerepelnek.
Terletileg legsrbben az OltNagy-Kkll kzti SzaszIldn es a Barcasagon talaljuk a
diakok szarmazasi helyet, csak kevesse ritkabban Beszterce es a hozza csatlakozo Ildesuri
szasz Ialvak videken. Nyilvanvalo, hogy a klIldi egyetemeket latogato erdelyiek tbbsege
szasz volt. Ennek ketIele oka is lehet. Becs, Praga, Krakko nemet nyelv polgarsaga vonzo
krnyezetet biztositott a szasz diakoknak, mig a magyaroknak nyelvi nehezsegekkel kellett
kzdenik. Ez persze nem vonatkozik a szoban Iorgo egyetemek egysegesen latin
tannyelvere. Ennel is Iontosabb volt azonban a szasz egyhazkzsegek kedvez jogi helyzete.
A szebeni es brassoi dekanatus 37 381.} plebaniaja Iesperesi hataskrben maga intezte
gazdasagi gyeit, es maga vegezte a jvedelmez egyhazi biraskodast, ezek az erdelyi pspk
alol is ki voltak veve, s kzvetlenl az esztergomi ersek ala tartoztak. Ezeken kivl, az erdelyi
pspk joghatosaga alatt, de Iesperesi jogkrrel birtak a szabad varosok, valamint 250
szaszIldi plebania papjai is. KezenIekv, hogy ezek a szabad papvalasztasi joggal biro
helysegek egyreszt maguk kldhettek sztndijasokat klIldi egyetemekre, hogy az egyhazi
biraskodast ellatni kepes mvelt plebanosaik legyenek, masreszt a plebanosnak megvalasztott
papok jelents javadalma magaban is elegend volt arra, hogy sajat kltsegen utolag
megszerezzek az egyetemi vegzettseget. Ilyen elnye a magyar (es ezen bell) szekely
varoskaknak es Ialvaknak nem volt, az erdelyi pspk kemeny keze es adoprese alatt sem
nallo papvalasztas, sem egyetemjarast lehetve tev papi jvedelem nem adodott.
A magyar es szekely egyetemlatogatok terletileg igen vegyesen oszlanak meg. Legtbben a
Kis-Szamos vlgyebl, Kolozsvar mellett Kalotaszegrl es a Mezseg Szamos-jobb parti
Ialvaibol, valamint a Maros menten Alsorepatol Marosillyeig sorakozo Iolyo menti
helysegekbl, viszonylag nagy szamban Csulatol Alpestesig a Sztrigy vlgyebl jttek.
Szekelyek inkabb csak Aranyos- es Marosszekbl mentek klIldre tanulni, a keleti szekek
csak nehany helyseggel szerepelnek (Kezdivasarhely, Gyergyoszentmiklos, Nyujtod,
Vargyas, Uzon), s olyan varoskak hianyoznak a nevsorbol, mint Sepsiszentgyrgy,
Udvarhely, Csikszereda. A reIormacio koraban is meg sokat emlitett szekely ,mveletlenseg
tehat a kzepkori iskolazasi elIeltetelek hianyaban gykerezik.
Tarsadalmilag a varosok es varoskak iparos nepessege van ersen kepviselve, mint azt a sok
Szabo, Kovacs, Varga, Szcs, tvs, Takacs, Meszaros es ritkabban mas Ioglalkozasnevbl
szarmazo csaladnev (latin, nemet, magyar Iormaban) bizonyitja. A kezdettl Iogva szerepl
arisztokratakhoz es Ipapokhoz meg a varosiakhoz a 15. szazad masodik Ieleben Ielzarkozik
az erdelyi magyar nemesseg is, kztk olyan Ienyes palyat beIutokkal, mint Kecseti Agmand
Peter, 1445-ben kiralyi kancellar, vele egy idben Merai Tamas es unokaccse, Barnabas
gyulaIehervari kanonokok, a szazadIordulon pedig Fratai Szentes Mate ugyancsak
gyulaIehervari kanonok. A vallasvaltoztatas reven magyarosodo roman eredet nemessegbl
is nem egy kerlt klIldi egyetemre, igy a Kolozs megyeben birtokot szerz osztroi roman
csalad tagja, Haczaki Marton humanista varadi segedpspk vagy az egyebkent Ileg katonai
palyan elretr Csulaiak kzl az egyik.
Szellemi erdekldesk es palyavalasztasuk tekinteteben az erdelyi peregrinusok kzl
legtbben jogi tanulmanyokhoz vonzodtak, ami a hiteles helyek hivatalnoki, valamint a
kivaltsagos plebaniak papi allasainak betltesehez szkseges jogi tudas igenyebl
magyarazhato. A kereken 2000 erdelyi diakbol kzel Ielezren szereztek baccalaureusi es
magisteri Iokozatot, joval kevesebben 382.} doktoratust. Ez utobbiak kzl negyen IilozoIiai,
ten orvosi, ten teologiai, 57-en pedig jogi doktorok voltak, ami ugyancsak a jogi tudas
nagyrabecslesere mutat. Ez az utobbi mozzanat klns sullyal bizonyitja, hogy az erdelyi
egyhazi es az abbol Iokozatosan kivalo vilagi ertelmiseg a szaszok nagyaranyu reszvetele
ellenere is az altalanos magyarorszagi mveldesi idealokhoz igazodott.
!"#$%&3 "9>-*3,-
A kls magyarorszagi mintakepekhez valo igazodas jellemzi a kzepkori erdelyi mveszi
tevekenyseget is. Noha Erdely, trk kori viszonylagos megkimeltsege miatt, a trtenelmi
Magyarorszagnak kzepkori memlekekben leggazdagabb tajai kze tartozik, kln erdelyi
mveszeti jellegzetessegekrl csak annyiban beszelhetnk, hogy a Magyar Kiralysagon bell
hato es alkoto stilusaramlatok kzl egyesek inkabb, masok kevesbe gykereztek be
Erdelybe, neha meg sszeIonodva helyi sajatossagokat ltttek, melyek a klnbz
tarsadalmi es etnikai tagozodasnak megIelelen mas es mas mveszeti jellegve tettek a
megyei magyar, szasz es roman, a szekelyIldi es a szaszIldi tajakat. Kln szinezetet adnak
Erdelynek a trk veszely miatt erditett szasz es szekely templomok, egyebkent azonban az
erdelyi epitmveszetre nagyIoku konzervativizmus jellemz. All ez nemcsak abban a
tekintetben, hogy a stilusaramlatok itt hosszabb ideig maradtak elevenek, es lassabban
valtottak egymast, mint nyugati szlIldjkn vagy akar a kls Magyarorszagon, hanem
abban is, hogy a reIormacio atalakitas nelkl rizte meg a kzepkori templomokat, melyeknek
szama es Iormai valtozatossaga a plebaniak es a szerzetesrendek parhuzamos epitkezesei
Iolytan nagyobb volt, mint amennyit, illetve amilyent a protestans istentiszteleti gyakorlat
igenyelt.
Igy es ezert lett Erdely a magyarorszagi kzepkori epiteszetnek valosagos muzeuma, igaz,
provincialis atlagszinten, mivel ritka a reprezentativ alkotas. Viszonylag nagy terleten
egyetlen pspkseg csak szekhelyen igenyelt nagyszabasu epitkezest. A koldulo rendek
megjelenese eltti szerzeteseknek mint lattuk keves rendhaza volt Erdelyben, s a ket
kiralyi monostornak, a meszesinek es a kolozsmonostorinak eredeti Iormajat nem ismerjk. A
vilagi nagybirtok a kls magyarorszaginal gyngebb es szetszortabb leven, szerenyebb
epitkezessel kellett megelegednie. Mig Dunantulon 28, az AlIldn 32, a Felvideken 15
nemzetsegi monostort ismernk, addig Erdelyben mindssze negyrl tudunk.
Mindennek ellenere Erdely bszkelkedhetik a jelenlegi Iormajaban legkorabbi magyarorszagi
pspki szekesegyhazzal, a gyulaIehervarival. Ez sem az eredeti, mert az a regeszeti
Ieltarasokbol itelve Szent Istvan szekesIehervari haromhajos bazilikajahoz hasonlitott, s
mellette egy 1011. szazadra keltezhet krtemplom (keresztelkapolna) allott. A regi
epleteket lerombolva, a mostanit a 12. szazad vegen kezdtek epiteni a kiralyi udvarbol 383.}
terjed kes roman Irancias stilusban haromhajos bazilikanak, kereszthajoval, szeles krives
szentellyel, a csaladi monostorokera emlekeztet Ihomlokzatan ket toronnyal. A korabbi
epletnek nehany 11. szazadi beeplt Iaragvany rzi emleket. A tatarjaras kori karosodasok
helyrehozatalat Jakhoz kapcsolodo kIaragok vegeztek, sokszgben zarodo szentelye korai
got stilusban 1270 utan eplt. 1277-ben ujabb sulyos karosodas erte a szekesegyhazat,
vizaknai Gyan vezetesevel egy szasz csapat Ielgyujtotta. A helyreallitas soran 1287-tl Jean
de Saint Die dolgozott rajta, s 1291-ben mar a leegett tetszerkezetet potolhattak erdelyi szasz
acsok. Gotikus es reneszansz kapolnakkal, Iaragvanyokkal kiegeszitve nemcsak kepviselte,
hanem terjesztette is Erdelyben a magyarorszagi epiteszeti es szobraszati stilusIejldes
legmagasabb szinvonalu uj meg uj eredmenyeit. Hatasa magyar es szasz templomokon
egyarant IelIedezhet.
Az erdelyi pspkseg hatarain bell, Kraszna megyeben eplt 1150 krl Akoson, szigoru
roman stilusban a Ialunevado nemzetseg haromhajos, Ielkrszentelyes, kettornyu monostori
temploma. Valamivel szerenyebb parjat a 13. szazad legelejen epitette Harinan valoszinleg
az egyik legkorabbi kivlrl jtt nagybirtokos, Kacsik Simon csaladi monostori templomnak,
mely azonban ezt a celt nem sokaig szolgalhatta, mert alapitoja belekeveredett a Gertrud
kiralyn meglesehez vezet sszeeskvesbe, es birtokai masokra szalltak. Harina az erdelyi
pspke lett. Az almasi monostor 1238-ban a Borsa nemzetseg kezen kerl elszr okleveles
emlitesre, de roman stil toronyablakanak maradvanyabol kvetkeztetve akar 12. szazadi is
lehetett, s talan eredetileg a Borsa nemzetsege volt. Kesbb, de meg a tatarjaras eltt vette at a
nemzetsegi monostorepites divatjat egy masik sIoglalo erdelyi nemzetseg. A Mikola
nemzetseg egyik agarol nevezett Gyermonostor templomanak Ildesuri karzata, ket tornya,
erdekes szobordisze van, de egyhajos, amilyenek a korai erdelyi magyar es szekely
templomok voltak.
Okleveles adatok hianyaban nem tudjuk, hogy pspki es monostori templomokon kivl
mikor kezddtt az egyhazi kepitkezes Erdelyben. A kiralyi megyeszekhelyeknek
Ielteheten volt ktemploma mar a 11. szazadban is, de eppen a legregebbieknek, a
dobokainak, a kolozsinak, a tordainak nem maradt sem irott, sem regeszeti nyoma. Ha
Ieltetelezzk, hogy a MalomIalvanal kiasott var esetleg Uzd megye kzpontja volt, akkor az
ott Ieltart templombol kvetkeztetheten egyhajos, Ielkrives diadalivvel elvalasztott, Ielkr
alaku szentely templomokra kell gondolnunk. Igenyesebb epitmeny volt az 1200 krl eplt
kkllvari, mely a gyermonostorihoz hasonlo egyhajos, Ielkr alaku szentely, kettornyos
templomnak eplt, roman stilusu ablakai kls magyarorszagi (egregyi, csarodai) mintakhoz
igazodtak. A tatarjaras utan azonban haromhajossa epitettek at, s a toronyparat egyetlen
hatalmas, a nyugati homlokzatba beugro, azt majdnem atIogo toronnya vontak ssze. Hasonlo
atalakitason ment at Segesvar ,hegyi temploma is. 384.} Feher megye szettagolodasa soran,
talan mar a tatarjaras eltt letrejtt Segesvar ,comitatus, melynek varat 1280-ban emlitik
elszr (castrum Sex), 1298-ban pedig mar Schespurch nemet neven, de meg 1339-ben is
Iennall ,comitatus Segusvar. Szekhelyet a kiraly valoszinleg a kezdi szekelyek
Aranyosszekbe kltzesekor adta at nemet telepeseknek, de ezek csak 1367-ben kaptak meg a
szabad kiralyi varosi rangot s azzal egytt a krnyekbeli szasz Ialvak Ieletti biraskodast. Igy
jtt letre a segesvari szasz szek, sorrendben az utolso szasz autonom kerlet. Mindez jol
tkrzdik a ,hegyi templom trteneteben. Helyen eredetileg egy jellegzetesen magyar
(szekely) egyhajos Ielkrszentelyes templom allott, mely ma is altemploma a raeplt
haromhajos, nyugati homlokzatan szeles tornyu bazilikanak, illetve az abbol a 14. szazad
Iolyaman atepitett gotikus csarnoktemplomnak. Kkllvar temploma is haromhajos
bazilikalis, alighanem szaszoknak tulajdonithato. Kkll megyebl azonban nem lett szasz
szek, megmaradt megyeszekhelynek, a megye szasz lakossaga pedig jobbagysorba kerlt,
mint a magyar parasztok.

27. terkep. Egvetemre faras a k:epkorban

28. terkep. Epites:eti emlekek es nvugati keres:tenv templomos helvek a 14. s:a:ad elefeig
1 S:arvaskend
2 S:entbenedek
3 S:as:nvires
4 Magvarbor:as
5 Magvars:entpal
6 Magvarsard
7 Magvarkiskapus
8 Magvarnagvkapus
9 Maross:entgvrgv
10 Maross:entanna
11 Maroskoppand
12 Csombor
13 Kispra:smar
14 Keres:tenvs:iget
15 S:as:uffalu
16 Dolmanv
17 S:enter:sebet
18 Kistoronv
19 Nagvs:eben
20 S:as:orbo
Kkllvar es Segesvar templomainak haromhajossa alakitasa tehat a szasz nepessegnek a
tatarjaras utani eszak Iele terjeszkedesevel Igg ssze, s ezzel azt is megmondottuk, hogy a
gyulaIehervari szekesegyhaz es a monostori templomok kivetelevel a haromhajos templomok
szaszok altal szaszoknak epltek. Ezt igazolja egyebkent az sszeIgg szasz nepterleten
kivl es, magyar lakossag kze ekelt nemet teleplesek, Boroskrakko, Tvis es Deva
haromhajos temploma is. Ezek Del-Erdelyben a haromhajos plebaniatemplomok legnyugatibb
es Kkllvarral, Segesvarral egytt legeszakibb elIordulasai. Kelet Iele a sort
Homoroddaroc es Fldvar haromhajos templomai zarjak, ezektl eszakra es keletre mar csak
egyhajos templomok kvetkeznek. A roman stilusu egyhajos plebaniatemplomokat tehat,
melyek egyebkent szerkezetileg es klsejkben teljesen azonosak a kls Magyarorszag
tatarjaras eltti templomaival, a magyar, illetve szekely nepessegnek tulajdonithatjuk. Epitesi
koruk kezdete nyilvan a szaszok szazad kzepi beteleplese ele esik, de a regeszeti es
mveszettrteneti kutatas jelenleg meg nincs abban a helyzetben, hogy az egyhajos erdelyi
Ialusi plebaniatemplomok barmelyiket a 12. szazad vegenel korabbra keltezhesse. Ennek
egyik oka, hogy a regeszeti kutatasok csak ritkan terjedtek ki a Szent Laszlo rendelkezese ota
a templomok melle telepitett temetkre. De ha 1112. szazadi temetket Ieltartak is, azoknak
idrendi kapcsolata a templomokkal Ileg azert nem allapithato meg ketseget kizaroan, mivel
az utobbiak tekintelyes resze a tatarjaraskor elpusztult, s ujjaepitesk legalabbis egy ideig
a reginek valtoztatas nelkli helyreallitasara korlatozodott. Amig tovabbi kutatasok a 1213.
szazad Iordulojanal korabbi keltezeseket nem tesznek lehetve, meg kell elegednnk azzal a
Ieltetelezessel, hogy a ktemplomokat vagy legalabbis azok egy reszet Ia- vagy
paticstemplomok elztek meg, melyeknek nem maradt a regeszet jelenlegi eszkzeivel
Ieltarhato nyoma.
385.} Mindenesetre van nehany idrendi tajekozodasi lehetsegnk. A legjelentsebb ezek
kzl az egyhajos plebaniatemplomok szentelyeinek alakja, a koraiak Ielkrsek, a kesbbiek
negyszgek, valtasi idejk krlbell a tatarjarassal esik egybe. Bizonyos keltezesi
nehezsegek abbol adodnak, hogy nem egy bizonyithato esetben (pl. Domokos es Kide
eseteben), s talan asatassal igazolhato mas esetekben is, az eredeti Ielkrs szentelyt
negyzetesse epitettek at, ami a templom tatarjaras eltti keletkezesere utal, kiveve, ha biztos
adatunk van arra (mint Magyarsard es Egrest eseteben), hogy konzervativizmusbol a
tatarjaras utan ujonnan alapitott templom Ielkrs szentellyel eplt. Egeszeben azonban
elIogadhatonak latszik a Ielkrs szentely plebaniatemplomok zmet a tatarjaras elttre
keltezni, ami egyben az 1241 eltti magyar, illetve szekely teleplesterlet a helynevek
alapjan mar a korabbiakban vazolt hatarait is kijelli. Tovabbi keltezesi lehetseget adnak
az elpusztult vagy gotikus stilusban atepitett templomokbol Iennmaradt es azonosithatoan
roman kori reszletek (Iaragvanyok, Ileg oszlopIk, kapuzatok, ablakkeretek). Ezek kzl
kiemelkedik Marosszentimre ma gotikus templomanak a 12. szazad vegere keltezhet roman
stilusu deli kapuzata, mely a kor nagymveszeti motivumai mellett a nepmveszet els
ismertjegyeit kepvisel rozettaival nemcsak korjelz, hanem a Ialusi templomepites diszit
igenyeirl is hirt ad. Ilyen korai diszitelemek keltezik Baca lerombolt es Bonchida tatarjaras
utan ersen atepitett templomat is.
A legkorabbi erdelyi magyar (es szekely) Ialusi plebaniatemplomok tehat viszonylag kis
meret, egyhajos, a hajotol Ielkrives diadalivvel elvalasztott Ielkr apszisu epitmenyek
voltak, keskeny Ielkrives ablakokkal, melyek egyike az apszis kzepebl nyilt. A nyugati
homlokzaton bell nehol Ielkrives arkadokon nyugvo kegyuri karzat allt. A kegyuri karzat
Ile eplt ha volt a torony, mint pl. Tompahazan, de a tatarjaras eltt a templomok
tbbnyire torony nelkliek voltak. A kegyuri karzat alatti bejarat kapuzatat Iaragvanyokkal
diszitettek, a templom belsejeben az oszlopIk es gyamkvek kaptak valamelyes diszitest, s
az igenyesebb epittetk talan Ialkepeket is keszittettek, amire a kls Magyarorszagon nem
egy peldat talalunk, de Erdelyben a 13. szazadbol templomi Ialkepet nem ismernk. Korai
tipusu Ielkr szentelyes egyhajos plebaniatemplomok eredeti vagy reszben atepitett
allapotban, neha tredekes maradvanyaikban a magyar nepterlet majdnem minden tajan
megtalalhatok, tbbsegket regeszeti vagy okleveles bizonyitekok alapjan a tatarjaras elttre
lehet keltezni. Legeszakibb elIordulasuk a Lapos-vlgyi Domokos, a Nagy-Szamos menten
Baca es Csicsokeresztur. A Kis-Szamos also szakaszan, a honIoglalo nemzetsegek Ildjen
Szentbenedek temploma rzi mindmaig leginkabb, Szasznyires, Cege, Szarvaskend, Bonchida
temploma tbb-kevesebb modositassal az eredeti Iormat, Alsozsuk templomanak csak leirasa
maradt Ienn. Kolozsvar es Kalotaszeg videken a Mikola nemzetseg t Ialujanak
(SzamosIalva, Magyarkiskapus, Derite, 386.} Kalotaszentkiraly es Magyarokereke) van Ielkr
apszisu temploma, ilyen meg a krnyeken Kajanto es Magyarsard temploma is. A Maros es az
Aranyos vlgyeben megyei terleten MarosIelIalu, AbaIaja, Meszk, Tompahaza,
MagyarpeterIalva, Marosszentimre es Bokaj kepviselik a regi tipust, a szekely szekekben
pedig kett kivetelevel mind: Marosszentkiraly (egyedl tornyos), Harco, Marosszentanna,
Marosszentgyrgy, Nyomat, Szekelyvaja, Varhegy, KaracsonIalva, Homorodszentmarton,
BibarcIalva, Okland, Szentlelek, FelsboldogIalva, Bgz, Rety, GidoIalva, Arkos,
Miklosvar, Gelence, GyergyoalIalu, Csiksomlyo, Csikrakos, Csikszentdomokos es
Csikszentkiraly. A negykarejos, centralis templomnak, mely a kls Magyarorszagon is
gyakori, Erdelyben nyugaton Algyogy, keleten Szekelyudvarhely es Gyergyoszentmiklos a
kepviselje.
Ezek a korai tipusu templomok Ieltnen a Kis- es Nagy-Szamos szgeben, valamint a Maros
menten es a SzekelyIldn srsdnek, meglep modon azonban ritkulnak a SzamosMaros
kzen, a magyarsag altal leginkabb megszallt Mezsegen, valamint a Nagy-Kkll
vlgyeben. gy latszik, a tatarjaras pusztitasait leglassabban a Mezseg heverte ki, mig a
Nagy-Kkll vlgyet a szekelyek a tatarjaras utan tmegesen hagytak el, hogy reszben
Aranyosszekbe, reszben talan a keleti szekekbe is kltzzenek. A szekelyek helyet szaszok
Ioglaltak el, akik a 14. szazadban gotikus templomokat epitettek maguknak. Kkllvar es
Segesvar Ientebb targyalt epitestrtenetebl remelhetjk, hogy a regeszeti kutatas esetleg
tovabbi egyhajos templomok maradvanyait tarhatja Iel a volt szekelylakta videken.
A tatarjaras utan megindult ujjaepites mar valtozas jegyeben ment vegbe: a Ielkr apszist
negyszg szentely valtotta Iel. Nehol, mint Kiden es Domokoson, megtalalhatok az eredeti
Ielkr apszis nyomai, s talan mashol is megtalalhatok lesznek. Az uj divathoz valo
alkalmazkodas sok helyen eltakarhatta a templom korabbi eredetet, de ketsegkivl szamos
teljesen uj templom is eplt. Ezeknek egyik jellegzetessege a negyszg szentelyen kivl a
Ildesuri karzatra raepl torony, mely a tatar veszely es a bels anarchia koraban vedelmi
celt is szolgalt. Ez idben Erdely-szerte lakotornyokat is epitettek, elssorban a kiraly, de
maganosok is; legjellegzetesebb peldaik a sebesvari kerek es a radnai es kelneki negyszg
torony. Valoszinleg sokkal tbb volt bellk, mint ami Iennmaradt, mert 1291-ben III.
Andras elrendelte, hogy ,a templomokra vagy mas helyeken artalomra eplt tornyokat vagy
varakat mindenestl romboljak le.* Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen. I. 174. Ekkor mar az
ujabb tatar tamadasnal is nagyobb veszely volt a belhaboru, s ezt kivanta tamaszpontjaitol
megIosztani a kiraly. Teljes sikert aligha ert el, de a rombolas magankezdemenyezesbl is
Iolyhatott, s nem egy templomtorony eshetett aldozataul.
387.} A tatarjaras utan eplt templomok masik jellegzetessege a korabbinal gazdagabb
kIaragasos diszites. A magyar templomok terleten ket kIarago mhely tevekenysegerl
tudunk, mindkett Kolozsvar krnyeken mkdtt. Az egyik valoszinleg 1250 krl
Kolozsmonostorhoz kapcsolodott, s az azota megsemmislt magyarszentpali es kolozsi
templomok oszlopItredekeibl, valamint egy SzamosIalvarol szarmazo
keresztelmedencebl kvetkeztetheten bences kes roman, kzelebbrl normann,
valoszinleg Jakon, illetve a GyulaIehervart dolgozo jaki mestereken keresztl elsajatitott
mertani motivumokat alkalmazott. A masik mhely Kolozsvart teleplt meg, es Monoszlo
nembeli Peter erdelyi pspk megrendelesere dolgozott 1270 es 1330 kztt a pspk altal
egyenes zarodasu szentellyel epittetett vistai templom kapuzatan. Az utobb atepitett
magyarnagykapusi templom kapuzatanak diszitese, valamint a ma mar nem allo trei es
gyalui roman stilusu templomok ekitmenytredekei is ugyanazoknak a kezeknek a mvei. Az
eletszer szllevelek es -Irtk, viragok mar a korai gotika motivumaival diszitettek ezeket a
roman stilusu epitmenyeket.
Az egyenes szentelyzarodasu templomok a 13. szazad masodik Ieleben ugyanazokon a
videkeken jelennek meg, mint a Ielkrives apszisuak, de eszakkelet Iele a Sajo vlgyere is
atterjednek. Itt Sajoudvarhely, Sajoszentandras, Magyarborzas, Szaszmate; a Nagy-Szamos
mellett Kozarvar; a Kis-Szamos menten Also- es Felstk, Magyarderzse, Badok (eredeti
roman stilusu toronnyal), Kecsed (romokban), Ormany, Nema, rdngsIzes, Szasznyires,
Bothaza; Kolozsvar krnyeken Pata, MagyarIenes, Vista, Ketesd, Sarvar, Tre, Gyalu (e ket
utobbi tredekekkel), Magyarkapus (kapuzataval); az Aranyos menten az igenyes gerendi
mellett Alsojara, VarIalva, valamint a csak oklevelesen ismert Szarkad es Mezrke, a Maros
menten Magyarregen (rom), Maroskoppand, Marosnagylak (kivetelesen kettornyu),
Marosujvar (rom), Enyedszentkiraly, Alsoorbo, Borband; Hunyad megyeben
OraljaboldogIalva, valamint nyugati toronnyal ZeykIalva es a szentelyre eplt toronnyal
Malomviz-Kolcvar (mindkett grgkeleti) templomai kepviselik az uj szentelytipust.
SzekelyIldn mindssze ket ilyen templom eplt, Nyaradszentmartonban es IkaIalvan. A
tatarjaras utani templomepites soran az egyhajos magyar izles a SzaszIld szelein Recsen,
Rosszcsrn, SzaszIeheregyhazan es Homorodon is hatott.
Ha tekintetbe vesszk, hogy az elvileg minden katolikus templomos helyet Ielsorolo 1333
1337. evi papai tizedjegyzekben a Ientebb megnevezett Ielkr apszisos, negykarejos es
negyszg szentelyes 89 erdelyi magyar templombol mindssze 41 szerepel, valamint azt is,
hogy az emlitett jegyzek sok olyan magyar katolikus templomot is Ielsorol, amely ma mar
nem letezik vagy teljesen ateplt, s igy terkepnkn kln jellel van Ieltntetve, s hogy sok
Ialu templomanak vedszentjerl volt elnevezve, amelyeknek tbbsegeben bizonyara volt 13.
szazadi roman stilusu templom, akkor ez utobbiaknak 388.} szamat legalabb ketszer annyira,
mintegy 200 krlire kell tennnk. A 1213. szazadi roman stilusu magyar Ialusi
templomepitkezes mereteit meg ennel is jelentsebbnek kell Ielteteleznnk, mivel szamolni
kell a tatarjaras pusztitasai soran vegleg megsemmislt vagy csak a 14. szazadban, gotikus
stilusban ujjaeplt templomokkal is.
Ahogyan a magyar Ialusi templomepitest a Ildesurak, illetve a szekely elkelk iranyitottak,
ugy SzaszIldnek Szaszvarostol Brassoig terjed, 54 roman stilusu templomot letrehozo
epitkezese is a vezet reteg, a gerebek kezdemenyezesenek tulajdonithato. A 12. szazad
kzepen bevandorlo els nemet csoport aligha hozott szlhazajabol szervezett epitpaholyt.
Ha voltak is (es bizonyara voltak) korai templomaik, azok olyan szereny epitmenyek lehettek,
hogy a 13. szazad elejen mar sem Iormailag, sem meretekben nem Ieleltek meg a
megnvekedett igenyeknek. Ilyenek nyoma ez id szerint regeszetileg nem mutathato ki, bar a
nagyszebeni dekanatus 1192-es megszervezesekor tbb templomnak mar allnia kellett.
Felteteleztek, hogy a magasabb szinvonalu szasz templomepiteshez a nemet lovagok rvid
barcasagi tartozkodasa adta meg az inditast. A rendnek azonban csak varepitkezeseirl van
okleveles es regeszeti ismeretnk. Bar csak Iavarak epitesere volt engedelyk, kezdettl Iogva
kvarakat emeltek, ami egyik oka lett kizetesknek. t varuk helyere es Iormajara csak
regeszeti Ieltarasokbol lehet kvetkeztetni. A Tatar-havasnal, a kesbbi HavasalIld Slon
teleplese mellett allhatott az oklevelesen is emlitett Kreutzburg, romjai teglany alaku negy
saroktornyos varra mutatnak. A mai Rucr melletti hasonlo alaku varrom egy kerek
saroktornyanak maradvanyait is Ieltartak. Nevebl es alakjabol itelve Marienburg (Fldvar)
lehetett a harmadik, Feketehalom pedig, ugyancsak Iormai hasonlosagabol kvetkeztetheten,
a negyedik rendi var, az tdik talan a haromszg alaprajzu, kesbb Brassovianak nevezett
erditmeny volt a brassoi Cenk hegyen. Ennek, valamint Fldvarnak kapolnaja is volt, az
elbbie Ielkrs, az utobbie egyenes zarodasu szentellyel. Mivel a Barcasagon egyetlen Ialusi
templom epiteset sem lehet a rendnek tulajdonitani (kiveve talan a prazsmari, eredetileg
egyenl szaru kereszt alaprajzut), Ieltehet, hogy a nemet lovagok megelegedtek
varkapolnaikkal, s az alajuk tartozo telepleseken templomepitest mar barcasagi
tartozkodasuk rvidsege miatt sem Iejthettek ki.
A szasz telepesek magukra voltak utalva templomaik epiteseben, s mintat mashol, mint a
magyarorszagi peldakban nem kereshettek. Legregebbinek tekinthet kisdisznodi templomuk,
melyet tulajdonosa, Gosselin vallon szarmazasu kiralyi kaplan 1223-ban a kerci apatsagnak
adomanyozott, haromhajos, a Ihajohoz csatlakozo negyszg elterbl nyilo Ielkr apszisu
bazilika. A jelents meret es kivitelezes templom nyugati homlokzatara a magyar
nemzetsegi monostori templomokhoz hasonloan ket (beIejezetlenl maradt) torony volt
tervezve. Kztk nagy tudasu mesterre vallo beletes 389.} kapuzat all, ketIell ketts
vakarkaddal hatarolva. A kisdisznodi templomot, mar nyugati kegyuri karzata alapjan is, a
szaszok kzt nem egyedlallo vallon gerebcsaladnak kell tulajdonitani, melynek
leszarmazottja, kiralyi udvari szolgalatba lepven, si birtokarol lemondott. De nem ez a
templom valt a SzaszIld roman stilusu templomepitesenek mintajava. A mar emlitett
prazsmari, valamint a recsei, rosszcsri, szaszIeheregyhazi es homorodi kivetelevel minden
szaszIldi roman stilusu templom haromhajos bazilika, a lapos Iamennyezettel Iedett
kzepsnel alacsonyabb dongaboltozatos oldalhajokkal. Kln, a toronytalan kisdisznoditol
elter sajatsaguk a nyugati homlokzatba beugro hatalmas, szeles torony, melynek bels
oldalan kegyuri karzat van kikepezve. A toronybol a templom belsejebe nyilo karzat a keleti
nemet kolonizacio elterjedt epiteszeti megoldasa, Magyarorszagon csak a SzaszIldn valt
altalanossa. De meg itt is elIordul, espedig Szaszorbon es Szerdahelyen, hogy magyarorszagi
szokas szerint a kegyuri karzat nem a torony bels oldalabol van kikepezve, hanem a torony a
kegyuri karzat pillereire epl. Mindenesetre a kegyuri karzat nmagaban is utal a szasz
gerebeknek a templomepitesben vitt vezet szerepere: a kzneptl elklnlve, a magasbol
vettek reszt az istentiszteleten. A toronykarzat legjellegzetesebb kepviseli Nagysink,
Morgonda, Brulya, Nadpatak, Homoroddaroc, Kaca, Fldvar, Keresztenysziget templomai.
Egeszen kiveteles, es gerebjeinek a szaszok kzti elkel rangjat hangsulyozza a vizaknai
bazilikanak a szentelyre epitett tornya.
A szentely kialakitasanak Iormaja a szaszoknal is a magyarorszagi Iejldest kvette. Mig a
legkorabbi Szeben videki templomok (Nagy- es Kisdisznod, Sellemberk, Nagycsr,
Keresztenysziget) Ielkr apszisuak, addig keletebbre, a kesbb teleplt nagysinki szekben
egyenes zarodasu szentelyek is vannak (Nadpatak, Brulya, Morgonda). A kisdisznodi mintat
kvetik a diszes beletes nyugati kapuzatok Nagydisznodon, Boroskrakkon, Petresen, Kacan,
Nagysinken, Feleken, Oltszakadaton es Holcmanyon, a jakit Homoroddarocon, Szaszsebesen,
KeresztenyIalvan, Kisprazsmaron es Ugran, a gyulaIehervarit legtisztabban Hltvenyen, de
gyulaIehervari hatasok ugyszolvan minden szasz templomkapuzaton IelIedezhetk. A
kereszthajo a szasz templomoknal ritka jelenseg, egyedl a kistoronyi ilyen, ugyancsak
GyulaIehervar ihletesere, A SzaszIld 13. szazadi roman stilusu templomainak alaprajza es
diszitese tehat az epletbe beugro karzatos torony kivetelevel magyarorszagi peldakhoz
igazodott.
!"#$%&3 4;(3,- $+ "!*!+.:*+.
A roman stilus hagyomanyai ugyan a 13. szazad vegeig szivosan eltek tovabb Erdelyben
magyaroknal es szaszoknal egyarant, de hamarosan megjelent a gotika is. A gotikus hatasok
I Iorrasa a kerci templom volt, melyet az 1200-ban alapitott cisztercita monostor szamara
1230 utan kezdtek epiteni a 390.} ciszterci alaprajzi hagyomanyok betartasaval, de kzvetlen
Parizs krnyeki Iorrasbol szarmazo korai gotikus elemek alkalmazasaval. A kerci templom,
melynek ma csak szentelye all sertetlenl, tbbi resze rom, haromhajos, kereszthajos, torony
nelkli bazilika. Szentelye egy negyszgbl es a nyolcszg t oldalaval hatarolt, hatsveges
boltozatu zarodasbol all, belle Ienn hatkarejos rozsaablakok, alattuk keskeny csucsives
ablakok nyilnak. A Ihajot a szentelytl enyhen ivelt diadaliv valasztotta el. A negyzetes
pillerekkel harom hajora osztott templomteret szinten hatkarejos rozsaablakok vilagitottak
meg. A melyen beletes, enyhen csucsives nyugati kapuzat Ienn ek alaku oromzattal zarodik.
A kerci epit- es kIarago mhely evtizedeken at dolgozott a templomon, megpedig kiralyi
megbizatasbol, ami elssorban abbol derl ki, hogy 1270-ig szamos kzvetlen kiralyi
Iennhatosag alatt allo erdelyi terleten is nyoma maradt mkdesenek. Legkorabban a
kereszthajos brassoi Szent Bertalan-templomot epithettek, melynek szentelye mindenben a
kercit masolja. A SzaszIldn kivl Iekv Halmagy kiralyi birtok temploma szintugy, itt
azonban mint a brassoi templomnal is a nyugati homlokzaton ket torony emelkedik, ami
meg a bences hagyomanyokra emlekeztet. A tavoli, szinten kiralyi Oradnan es
Balvanyosvaraljan is a kerci alaprajz es szentelykikepzes ismetldik. A kiralyi sobanyavaros,
Szek temploma ugyancsak Kerc kicsinyitett es egyszersitett masa, rozsaablakainak tbbsege
haromkarejos, es alattuk nincs csucsives ablak, csak az oldalhajon. A kerci mhely legkesbbi
alkotasa a besztercei Ierences templom, mely a koldulo rendek igenyeinek megIelelen
egyhajos.
Az erdelyi gotikanak a 13. szazadi kerci es a vele parhuzamos, de tle sokban Iggetlen
gyulaIehervari korai Iormai az uj stilust csak egyes elemeiben ellegeztek, megpedig Ikent a
leveles, viragos Iaragvanyokkal, a csucsivvel, a rozsaablakkal es elssorban a sokszggel
zarodo keresztboltozatos szentellyel. Ezek az elemek a 13. szazad vegen es a 14. szazad els
Ieleben nemcsak a kerci epitpaholy Ientebb emlitett mvein, hanem korabbi roman stilusu
templomokon toldalekosan is megjelennek. A legkorabbi, mert legknnyebben alkalmazhato
gotikus elemekrl, a nvenyi diszitmenyekrl mar Ientebb megemlekeztnk. Az uj divat
atvetelenek mar kltsegesebb, s ezert valamivel kesbben jelentkez megmutatkozasa a
roman kori templomhajohoz csucsives diadalivvel csatlakozo keresztbordas, sokszggel
zarodo szentely. Ilyent latunk Borbereken, a konzervativ beugro tornyos SzaszIenesen es
Magyarlonan, de nemesi (Szovat, Pokakeresztur, Noszoly, Cegtelke, Teke) es szekely
(Gyulakuta, Nyaradszentlaszlo, Kvend, Gelence, Bgz) egyhajos templomokon is. Talan
korabbi (ma mar nem letez) bazilikahoz csatlakozott Kolozsmonostor Iinom Iaragasu
kracsos ablakokkal ellatott sokszg szentelye. A szaszoknal ilyen szentelyt kapott
Medgyes, Segesvar, Lekence bazilikalis, RiomIalva, Szaszsaros, Ecel kereszthajos temploma.
Bazilikalis 391.} szerkezetet mindvegig megrizte, de gotikus szentelyevel es kereszthajojaval
koran az uj stilusba kapcsolodott bele a szasz ,Ivaros, Nagyszeben temploma, melynek
hosszhazat azutan a 14. szazad masodik Ieleben lattak el gotikus boltozattal, diszitessel,
ablakokkal.
A korai gotika rksegekent hatott tovabb GyulaIehervar es Kerc sokoszlopos, melyen
beletes, csucsives, Ienn hegyes szgben vegzd oromzatu kapuzata, melyet eredeti
Iormajaban alkalmaztak az 1330 krl Losonci Tamas szekely ispan birtokkzpontjaban,
Szaszregenben epitett, egyebkent konzervativ haromhajos, beugro tornyaban kegyuri karzatos
bazilikahoz, Nagybanya es Abrudbanya gotikus szentely templomaihoz, tovabba mar 1350
utan a marosvasarhelyi vartemplomhoz. A 14. szazad masodik Ieleben a csucsos oromzat
elhagyasaval ugyanilyen nyugati kapuzatokat Iaragtattak Otordan, Ecelen, Szaszbogacson (itt
mar deli kaput), Hltvenyben (csucsiv helyett Ielkrivekkel), a 15. szazad els negyedeben
pedig Buzdon, RiomIalvan, SzaszivanIalvan, Darlacon, Barathelyen es Kkllkrsn.
Klnsen a kesn teleplt Kkll videki szaszok vettek at elszeretettel ujonnan eplt
gotikus templomaikhoz ezt a 13. szazadi hagyatekot.
A roman es kora gotikus hagyomanyokat vegleg Ielszamolo erett gotikat az Erdelyben is
nagyon nepszer koldulo rendeknek az az igenye segitette diadalra, hogy a templom a
predikacio egyseges terel szolgaljon. Ezert egyhajos termeket epitettek, a 15. szazad
masodik Ieletl pedig olyan haromhajos csarnoktemplomokat, melyeknek oldalhajoi es
szentelye egy magassaguak voltak a Ihajoval. Ez maga utan vonta a keresztboltozat helyett a
haloboltozat alkalmazasat, mely az egesz templomteret egybeIogta, anelkl azonban, hogy a
gotika magasba treset visszaIogta volna: a mennyezet nem nyomaszto, hanem a hatartalan
lebegest, a vegtelent erzekelteti. A koldulo rendek varosokban telepltek meg, s igy hatasuk a
varosi plebaniatemplomok epitesere is elhatarozo volt, st eppen ez utobbiak az erett gotika
legjelentsebb alkotasai. A 14. szazad kzepe mint lattuk az erdelyi varosiasodas els
nagy lendletenek kora volt, s ennek anyagi lehetsegei es mveszi igenyei viragoztattak ki
az erett gotikat.
A nagyszebeni templom Ihajoja mar ilyen, bar alacsonyabb oldalhajoi meg a bazilikalis
hagyomanyt rzik. Mashol azonban az oldalhajokat a Ihajo magassagaig emeltek, mint a
segesvari hegyi templomnal vagy Szaszsebesen, mely utobbi klnsen gazdag, az erett
gotikara jellemz szobordiszevel tnik ki. Az Anjou-cimer, a kiralyszobrok s altalaban a
kIaragas magas szinvonala a kiralyi udvarnak ha nem is kzvetlen reszvetelet, de
mindenesetre ihleteset arulja el. Az erdelyi erett gotika legkiemelkedbb epiteszeti alkotasa, a
kolozsvari Szent Mihaly-plebaniatemplom eredetileg haromhajos bazilikanak indult, de mar a
14. szazad harmadik harmadaban haromhajos csarnoktemplomkent eplt tovabb, espedig az
akkor viragzasanak csucsara ert delnemet mveszetet kzvetit kassai dom erteljes hatasa
alatt. Lenygz terhatasa, 392.} nagyszer boltozatkikepzese, gazdag kIaragasos diszitese
eppen ugy, mint kls tmbjenek harmonikus egysege es hajdani eszaknyugati, magasba
mutato tornya meltokeppen kepviseli Erdely gazdasagi es szellemi eletenek igazi kzpontjat,
a magyarszasz egytteles es egyttalkotas legtermekenyebb talajat.
Mig a kolozsvari templomepites nemet mintakat kvetett, addig a nagyreszt szinten
egyhazmveszeti rendeltetes Iesteszet es szobraszat Italia Iele tajekozodott. Ez nemcsak az
Anjou kiralyok szoros italiai kapcsolatainak, hanem azon bell a kolozsvari magyar
mveszeknek a Firenzeben es Sienaban megujulo, a bizanci merevsegbl kibontakozo
elevenebb, termeszethbb es Ileg erzelmesebb kes gotikuskora reneszansz stilus Iele
Iordulasanak tulajdonithato, ami a SzaszIldn nem kvetkezett be. Mint a mveszettrteneti
kutatas joggal gyanitja, az egyetlen ismert nev Kolozsvari Miklos krl egy legalabb negy
egyeni vonasokat mutato tagbol allo, Ielteheten magyar Iestiskola alakult ki, melynek
alkotasai MagyarIenesen, Almakereken, Marosszentannan es Barcaszentpeteren maradtak
Ienn. Az els ket templom Ialkepeinek egyiket vagy masikat Kolozsvari Miklosnak szoktak
tulajdonitani, mig a marosszentannai Ialkep mongoloid arcvonasu Madonnajat, leben egy
keleties, hazai ruhazatu Jezuskaval egy masik, nagy tehetseg mesternek. Kolozsvari Miklos
tehetseges Iiai, Marton es Gyrgy alkottak a korai reneszansz europai szinvonalan allo
szobrok egesz sorat, a pragai Szent Gyrgy-szobrot, a 17. szazadban elpusztult varadi
kiralyszobrokat s a ma Gyrben rztt Szent Laszlo-herma szinten nyoma veszett elkepet.
Korabban kzvetlen italiai ihletest veltek e mvekben IelIedezni, ujabban az italiai hatast is
Ielvev kelet-kzep-europai mveszet bels megersdesenek, magaratalalasanak
tulajdonitjak sajatsagaikat.
Valoban ez a kor a kelet-kzep-europai egyetemek kzel egyidej keletkezesebl itelheten is
a politikai es gazdasagi megszilardulasra epit kulturalis viragzas ideje volt, amikor
Magyarorszag nem Europa periIeriajan, hanem a velencei es delnemet korai kapitalizmus
kzvetlen hatokreben Iekdt. Ez az altalanos Iellendles a 1415. szazad Iordulojan erte el
csucspontjat, s Erdelyben Kolozsvar mveszi vezet szerepenek kiteljesedeset jelentette.
1427-ben Iestette Kolozsvari Tamas a szazad legszebb magyarorszagi szarnyas oltarat
Garamszentbenedek szamara, melynek a Kalvariat es Szent Miklos csodait abrazolo, a kor
anyagi kulturajat gazdagon bemutato kepein az italiai trecento es a burgundi-nemetalIldi
gotika legjobb hagyomanyai tvzdnek es szletnek ujja. Az erdelyi viszonyok
sokretsegere jellemzen a nyugati ihletes korszer mveszi alkotasok tszomszedsagaban,
egy sor szekelyIldi templomban keleti, bizanci stilusjegyeket mutato regies IalIestmenyek
keletkeztek, melyek a poganyok ellen kzd Szent Laszlonak a hatarrvideki gondolkodast
megtestesit legendajat abrazoljak ersen helyi iz, naiv IelIogasban, egyes kutatok szerint
keleti nomad hsenekek 393.} motivumait is beleszve a szent lovag csodas tetteinek
megjelenitesebe. Bgz, Gelence 14. szazadi Ialkepei Szent Laszlo legendajaval atellenben
Antiochiai Szent Margit eletenek esemenyeit, valamint az utolso iteletet mutatjak be. Kesbb
mas szekely templomokban, a Maksan, Csikszentmihalyon, ErdIlen, BibarcIalvan,
Homorodszentmartonban, Sepsibesenyn, 1419-ben Szekelyderzsen es a 15. szazad vegen
(Sepsi)kilyenben Iestett Ialkepeken mind a bizantinizalo stilus, mind a legenda
esemenysorozata olyan Iolyamatossagban ismetldik, hogy sokan egy varadi eredetinek
utanzasara gondoltak. Ma mar a mveszettrteneszek inkabb a szajhagyomanyban tovabb
adott legenda jelenetezeset velik IelIedezni a motivumok ismetldeseben.
A szaszIldi mveszetnek a 14. szazad vegen eplni kezdett es a 15. szazadban beIejezett
legjelentsebb alkotasa a brassoi un. Fekete-templom. A Kolozsvar altal kzvetitett kassai
mintat sajatos helyi izlessel alakitottak masszivitasban es terjedelmeben egyarant tekintelyt
parancsolo hatalmas epitmennye, mely nemcsak Erdelyben, hanem egesz Kelet-Kzep-
Europaban is az egyik legnagyobb gotikus templom, hossza 89 meter. Kesi gotikaba hajlo
diszitesenek keletkezese egyidej a szarnyas oltarok erdelyi elterjedesevel, ami szinten a
SzaszIldrl indult ki, es a SzekelyIldre is hatott. A 1416. szazadbol Iennmaradt 1981
magyarorszagi szarnyas oltar kzl 324 erdelyi, kztk az eddig ismert legkesbbi, az 1543.
evi csikmenasagi. A legszebbek Segesvart, Medgyesen, Szaszsebesen alltak, es hatasuk oly
nagy volt, hogy a 15. szazad kzepen megelevenedett a gotikus IalIestes is, kiemelked peldai
Rozsnyai Janos mester 1445-ben Iestett Kalvariaja Szebenben es a kolozsvari
plebaniatemplom delnyugati kapolnajanak Kalvaria-Ireskoja is.
A vilagi celu epiteszet es Iesteszet a 15. szazadig nem alkotott jelentset Erdelyben. A
nagybirtokosok varai, melyek kzl tt a Losonci BanIIyak epittettek vagy szereztek kiralyi
adomanykent, meglehetsen komor, egyszer epitmenyek voltak. A 15. szazad kzepen
viszont mar allott Vajdahunyad gotikus disz vara, melynek Ialait Matyas kiraly reneszansz
izles, galans udvari jatekot (egyesek szerint a Hunyadi csalad hollo-mondajat) abrazolo
Ialkepsorozattal diszittette. Ez idbl maradtak Ienn Erdely varosaiban az els gotikus
polgarhazak is, kztk Matyas kiraly kolozsvari szlhaza.
A trk tamadasok kivedesere erditettek meg elbb a szasz, majd a csiki szekely
templomokat a 15. szazad Iolyaman, Magyarorszagon egyedlallo egyeni szinezetet adva az
erdelyi epiteszetnek. Klnsen Iesti latvanyt nyujtanak azok a templomok, amelyeknek
szentelyet egy vagy ket emelettel megmagasitottak, es a bels krljarokrol kiIele nyilo
lresekkel es szuroknt lyukakkal lattak el. A hasonlokeppen atepitett toronnyal szemkzt a
szentely igy mintegy masodik toronykent emelkedik az eplet tmbje Ile. A 230 szasz
templom kzl 30 ilyen, a Maros, a Kis-Kkll, az Olt es a Homorod kzen. A legeszakibb a
szaszbogacsi, innen nagy krivben delre, keletre es vissza eszakra kanyarodva Bolkacs, Buzd,
Nagydisznod, Martonhegy, 394.} Nagysink, SzaszIeheregyhaza, Magyarkapus, Berethalom es
Ecel templomai zarjak kzre ezeknek a sajatos epitmenyeknek a terletet. Majdnem
mindegyiknek meg kln krIala is van, tornyokkal, egyebkent az erditett templomok nagy
resze az eredeti eplet atalakitasa nelkl van krlveve Iallal, melynek bels oldalan raktarak
nyilnak, Ilttk lreses vedIolyoso Iut krbe. Valamivel kesbb, amikor a trk betesekre
mar Moldva Iell is szamitani kellett, indult meg a csiki szekely templomok erditese, szinten
jellegzetes helyi Iormakban, mint pl. CsikkarcIalvan, Csikrakoson stb.
A 15. szazad vege a koldulo rendek es a kisebb varosok templomainak epitesi kora. Torda,
Des, Kolozsvar (Farkas utca) teremtemplomai a debreceni, nyirbatori, szegedi templomokkal
azonos stilusjegyeket viselnek, a kes gotika sajatos kelet-magyarorszagi valtozatat
kepviselik. A kes gotika motivumai mar a toszkan reneszansz diszitelemeivel keverednek a
legkorabbi Iestett mennyezeteken, az 1503-ban elkezdett goganvaraljain s a szekelydalyai
cimeres szentely boltozatan. Az italiai es delnemet reneszansz magas mveszetet a
gyulaIehervari Lazoi-kapolna es a Klein Janos plebanos altal rendelt kolozsvari sekrestyeajto
kepviselik igen magas szinvonalon. Ezekkel lepett be Erdely mveszete a reneszansz
korszakaba, mely Mohacs utan bontakozott ki igazan.
4)")4,!%!(3 "9>:* <-<9, $+ (!><%9>9,
A gyulak bizanci keresztenysegenek Szent Istvan utan nem maradvan nyoma a magyarok es
az slakos szlavok kzt, a grgkeleti vallast a kzepkori Erdelyben a romanok es a velk
eppen azonos egyhazi hovatartozasuk miatt elbb-utobb sszeolvado orosz, kesbb szerb
bevandorlok kvettek. A roman etnogenezis soran etnikum es vallas oly szorosan
sszeIonodtak, hogy a szazadunk kzepeig meg Iennmaradt nehany Hunyad megyei
kalvinista roman egyhazkzseg hiveit a szomszedos grgkeleti romanok ,magyar trveny
szerint (de lege ungureasc) elknek, mig nmagukat ,roman trveny szerint (de lege
romneasc) elknek neveztek. Pedig a ,roman trveny, az oklevelek ,ius valachicum-ja
eredetileg nem egyhazi, hanem laikus trveny volt, megpedig a legujabb roman jogtrteneti
kompendium szerint ,egy Ielbomlo kzsseget szabalyozo szokasjogi rendszer, amelyet egy
idegen Ieudalis allam, Iokozatos megszilardulasanak szakaszaban beIogadott, elismerven
alkalmazasat egy slako vagy egy kiterjedtebb terleten megtelepl roman nepesseg
soraiban. Galiciaban, Lengyelorszagban, Szileziaban, Morvaorszagban, szlovak Ildn,
Szerbiaban es Horvatorszagban statutum jelleg volt, Magyarorszagon (s igy Erdelyben is)
,korai Ieudalis jogi rendszerkent. mint kitephetetlen roman szokas maradt meg. mint a
helyi autonomia egy Iormaja, kivaltsagjelleg nelkl. Eredetere nezve a transzhumalo
pasztorkodassal Igg ssze, mert ,tulajdonkeppen 395.} pasztori szokasjog, mely tbbnyire
azonos a vlah joggal az idegen, szomszedos es kzeli allamokban, amelyekben roman
transzhumalas Iolyt.* Istoria dreptului romnesc. Red. I. CETERCHI. I. Bucuresti 1980. 172, 183. A
Iorrasokbol vilagosan csak azt az oldalat ismerjk, amelyik a beIogado hatosag kveteleseit es
engedmenyeit mutatja, espedig minden romanlakta orszagban egysegesen a juhtvenedet
(quinquagesima ovium a magyarorszagi oklevelekben), valamint a szallas vagy teleples
vezetjenek (katunar, kene: stb.) egesz Kzep- es Delkelet-Europaban a telepitesi vallalkozot
megillet jogait (biraskodas, malomtartas stb.).
Tbb kenezseget sszeIogo igazgatasi egyseget Tesszalian kivl csak az erdelyi
hatarvidekeken ismernk. A reszben Magyarorszagon, reszben a Karpatokon tul Iekv roman
hatarrkerleteknek, Hatszeg-videknek, Fogaras-videknek, Maramarosnak kiralyi
Itisztviselje egy-egy vajda volt. A hatszegi es Iogarasi vajdak a 14. szazad derekan
elszakadtak, es a HavasalIldi vajdasag, valamint az azzal egyesl Szrenyi bansag
kereteiben kln allamot alapitottak. Maramaros es Moldva vajdajat egy maramarosi
vetelytarsa, Bogdan elzte, az elztt vajda utodai, a DragIIyak mintegy karpotlasul
Maramaros vajdajanak cimet viselhettek, mig a 14. szazad vegen terletk nemesi megyeve
nem alakult. Az erdelyi es varadi katolikus pspkk is vajdakat neveztek ki roman kenezeik
Ile, ezek azonban nem a kiralytol, hanem egyhazi Ildesuruktol Iggttek. Ahol a vajdai
tisztseg megsznt, ott a roman kenezek Iltti biroi hatosag a kiraly altal magyar nemesek
kzl kinevezett varnagy elnklete alatt sszel kenezi szek lett, melynek legkorabban
ismert sszetetele (Hatszeg, 1360) 12 kenez, 6 pap es 6 kzroman (olacus populanus) volt. A
Hunyad megyei hatszegi, devai es joIi roman kerletek kenezi szekei meg a 15. szazad
kzepen is ,roman jog szerint itelkeztek.
Bar nem ismerjk pontosan a keneznek az altala vezetett teleples vagy teleplesek Iltti
jogait, Iel kell teteleznnk, hogy ezek leglenyegesebbje a magyar ,Ialu Istje-nek megIelel,
azaz nem Ibenjaro gyekben valo biraskodas volt. Ezt a magyar kortarsak jobbagyi
Iggesnek tekintettek, mivel az emlitett 1360. evi hatszegi kenezi szeken egytt l Bazarab
Longus kenez es a kzromanok kzl egy bizonyos Mihaly, akit az oklevel az elbbi
,iobagio-janak mond. Ugyanigy a Temes megyei egerszegi uradalomban 1389-ben ket
kenezt emlitnek ,cum jobagionibus suis, bar mindket kenez magyar Ildesur jobbagya. A
kenez talan a birsagokon kivl egyeb szolgaltatasokat is igenyelhetett az alatta valoktol, akik
azonban a szo tulajdonkeppeni ertelmeben nem voltak jobbagyai, hiszen a kenezi szeken vele
egytt lehettek birotarsak. Fldesuri jogot a kzromanok Ielett mint lattuk csak a
nemesitett kenezek nyertek, s a nemes kenezek a magyar megyei szervezethez csatlakozvan, a
kenezi szek is megsznt. Ezutan a kenez, ha nem lett nemes, a 396.} jobbagysorsu magyar
Ialusi biroval volt egyenrangu. A ,roman jog tehat, ellentetben a Ientebb idezett
velemennyel, eredetileg privilegium volt, egy terleti autonomianak jogrendje, akarcsak a
szekelyeke vagy a szaszoke, s csak a megnemesitett kenezeknek a ,nemesi nemzethez valo
csatlakozasa akadalyozta meg, hogy roman ,nemzet jjjn letre.
A Hatszeg videki kenezi szeknek Ientebbi ismertetesebl viszont az is kiderl, hogy a ,roman
jogba a grgkeleti egyhaz is intezmenyesen beleeplt, megpedig a papoknak megszabott
aranyu kepviseletevel a kenezi szeken. St, szamos adatbol tudjuk, hogy a roman papok a
kenezi csaladokbol kerltek ki, s kenezi birtokjogokat elveztek. A Hunyad megyei mai
Keresztenyalmas 1362-ben mar letezett, es Musad Iia Laszlo ,comes birtoka volt, aki ekkor
kapta kenezi jogon telepitesre Zalasdot. Fia, Janos 1387-ben birtokosa es egyben papja
Almasnak. A magyarorszagi roman nepterlet masik, eszaki vegvideken, Maramarosban
1364-ben a GyulaIalvi megnemesitett kenezcsalad egyik tagja, Miriszlav ugyancsak pap volt.
A Hunyad megyei peldak meg sorolhatok. Az 1360-ban elszr emlitett Pestenye papja
nyilvan kenezcsaladbol szarmazhatott, mert a 15. szazadban is a helyi nemes kenezekbl
kerltek ki az itteni papok, st a csalad egyik aganak 1479-tl Pap lett a vezetekneve. 1411-
ben a Borbatvizi kenezcsalad 35 el IerIi tagja osztozik a csaladi birtokokon, kzlk elsnek
emlitik Dobrota papot, aki egyben Hatszeg videki esperes is volt. Testverenek, Kosztanak
1494-ben egyszerre 3 nemes Iia is pap volt, egyikk a nagybacsi, Dobrota nevet viselte. 1444-
ben a (Nalac)vadi het birtokos keneztestver egyike ,plebanos, tehat temploma is volt a
Ialunak. Ha meg az 1472-ben emlitett Dalsanpataki Pap Sztojkat, valamint az 1515-ben
szerepl Nadabori Miklost, Lukacs roman pap Iiat idesoroljuk, masIel evszazadon at
kvethettk a nepes birtokos kenezcsaladoknak azt a szokasat, hogy egy vagy tbb Iiut
papnak neveltettek, mig a tbbi katonaskodott. Igy probaltak a gyorsan osztodo si birtokhoz
egyhazi jvedelmet vagy kiralyi adomanybol ujat szerezni.
A birtokos kenezek nemcsak papot adtak a nepnek, hanem templomokat is epitettek,
melyeknek k voltak a kegyurai. Ilyen kenezi templomoknak kell tekinteni az 1360. evi
Hatszeg videki kenezi szek nev szerint Ielsorolt papi birotarsainak (ecclesiarum sacerdotes
olachales) osztroi, klopotivai, pestenyei, demsusi es tustyai ,roman templomait. Az osztroi
pap, Peter, egyuttal Hatszeg videki esperes (archidiaconus) is volt. Az emlitett t templom
kzl kett ma is eredeti Iormajaban all, a demsusi bizanci koncepcioju centralis, de helyi,
reszben romai Iaragott kvekbl allo, kezdetleges epitmeny, kzepre helyezett tornya az
erdelyi roman stilusu katolikus templomokera hasonlit, ezert 13. szazadinak tarthatjuk. Az
osztroi szinten kbl eplt, de mar az altalanos erdelyi gotika stilusaban, tehat 14. szazadi. A
tbbi harom akar roman, akar got, esetleg bizanci stilusu is lehetett, de eredeti Iormajukban
nem maradtak Ienn. Feltetelezheten ezek is ktemplomok voltak, mint a roman 397.}
stilusarol a 13. szazadra keltezhet zeykIalvi, sztrigyszentgyrgyi es kolcvarmalomvizi is.
A Hatszeg videki kenezi templomok tehat mar a 13. szazadban igenyes, reszben bizanci,
Ikent azonban erdelyi magyar mintakat kvet kepitmenyek voltak, ami a kenezek
viszonylag kedvez anyagi helyzetere mutat. A kenezi templomepites a 14. es 15. szazadban
is Iolyt, mindaddig, amig a megnemesitett kenezek at nem tertek katolikusnak, neha talan
templomukat is atadva. Semmi esetre sem tartozik azonban az ilyen templomok kze a
nemelyek altal vlah-roman eredetnek tartott OraljaboldogIalva magyar mezvaroska 13.
szazadi temploma, melynek katolikus papja az 13321337. evi papai tizedjegyzekben is
szerepel. Lehet viszont regi, akar 13. szazadi is Borbatvize valoszinleg szinten kbl epitett,
de eredeti Iormajaban ma mar nem allo grgkeleti temploma, melynek kenez papjat, egyben
Hatszeg videki esperest 1411-bl mar emlitettk. Ha meg ide szamitjuk a Nicodim apat,
HavasalIld els monostorainak alapitoja altal 1400 krl letesitett Hunyad megyei priszlopi
monostor bizancias, haromkarejos alaprajzu templomat, valamint csak a papjaikrol szolo
adatokbol ismert nalacvadi es dalsanpataki templomokat, mindent elmondottunk, amit
Hatszeg videk kzepkori roman templomairol tudunk, holott szamuk bizonyara joval nagyobb
volt az ismertnel.
Kellett lennie grgkeleti templomoknak a devai es joIi roman kerletekben is, de az ide
szamithato keresztenyalmasin es a szinten papjarol ismert rakovicain kivl tbbrl nem
maradt Ienn adat. Hunyadvar 1409-ben a Hunyadi csalad maganbirtoka lett. Vajdahunyad
roman temploma 1458 utan eplt, megpedig egyenl szaru kereszt alakban, bizancias
stilusban. Alighanem szinten ktemploma volt ma Nadrap puszta neven ismert, egy idevalo
nemesitett kenezcsalad neveben Iennmaradt Nadabor hunyadvari tartozeknak, melynek
kenezcsaladbol szarmazo papjarol Ientebb esett szo. Az erdelyi es a varadi pspkknek a
magyar egyhazi nemesekkel egyenrangunak tekintett roman vajdai is ktemplomokat
epitettek Lupsan, Zalatnan, Kristyoron, Ribicen (mind gotikus, a 1415. szazad Iordulojarol).
Legkorabbi engedelyt 1349-ben adott pap beallitasara a varadi pspk venteri vajdajanak.
Talan ktemploma lehetett a varadi pspk Belenyes-videki vajdasaga 1503-ban emlitett
segesIalvi esperesenek, s talan mar 1526 eltt Iennallottak az 1538-ban, illetve 1555-ben alaja
tartozo sebesi, kiskohi, kocsubai es polyanai papok templomai is, de ezek Iatemplomok is
lehettek, mint Hunyad es Also-Feher megyektl eszakra minden ismert kzepkori grgkeleti
Ialusi templom. A varadi pspknek az Erdelyi-kzephegyseg nyugati oldalan Iekv roman
Ialvai mar Erdelyen kivl estek, mint ahogyan a Szrenyi bansagnak a Deli-Karpatok nyugati
oldalan alakult roman kerletei is, melyeknek roman papjairol es templomairol keveset
tudunk (a glimbokai papot 1493-ban emlitik), de joval korabban kellett ezen a terleten is
grgkeleti lakossagnak elnie, mint mar 398.} lattuk, es meg mas vonatkozasban latni
Iogjuk. Ugyancsak Erdelyen kivl, Maramarosban mar 1364-bl emlitettnk adatot roman
paprol, s az 1389 eltt alapitott krtvelyesi monostor temploman kivl a koran megnemesitett
kenezeknek es vajdajuknak bizonyara ktemplomai is voltak, de okleveles bizonyitekunk csak
a rozaliai, visooroszi es havasmezei Iatemplomokrol van 1516-bol.
Erdelybe visszaterve, meglepen szegenyesnek kell tartanunk a szaszIldi es Fogaras-videki
kzepkori roman templomokrol Iennmaradt ertesleseinket, holott romanok ittleterl mar a
13. szazad elejetl kezdve Iolyamatosan tudunk. A Szeben-videki Omlas es Fogaras
uradalmai a 14. szazad masodik Ieleben s idnkent a 15. szazadban is havasalIldi vajdak
hberbirtokai voltak, ezert Iel kell teteleznnk, hogy legalabb k kezdemenyeztek grgkeleti
templomepitest, de ennek nem maradt nyoma, amint a szasz szekekben sem, hacsak a
(nagy)szebeni szamadasknyvekben 1400 krl, a szaszvarosi szekben lev Alsovarosvizen
pedig egy 1494. evi oklevelben emlitett roman papnak nem tulajdonitunk templomot is. Talan
azert nem ismernk egyetlen kzepkorinak kimutathato roman templomot sem ezen a
videken, mivel romlekony Iatemplomok lehettek. A Fogaras-videki Szkorej 14. szazad
veginek allitott grgkeleti monostorarol szolo adatok nem megbizhatoak.
Kzepkori roman ktemplomokat, a monostoriakat kiveve, ezek szerint a Hatszeg videkieken,
tovabba a lupsain, zalatnain, ribicein, kristyorin kivl biztosan nem ismernk, s egyedl
ezekben (espedig Demsuson, Sztrigyszentgyrgyn, ZeykIalvan, Ribicen es Kristyoron)
talalunk 15. szazad eleji bizancias Ialkepeket, melyek reszben nyugatias lovagi ltzetben az
alapito kenezeket (cirill bets Ielirattal), reszben szenteket, Kristyoron a magyar kiralyi csalad
szentjeit (Istvan, Imre, Laszlo) is abrazoljak. Egyelre rejtely marad, hogy a Szrenyi
bansagban, Fogaras-videken es Maramarosban epltek-e egyaltalan a kzepkorban
grgkeleti Ialusi ktemplomok, vagy csak azota elpusztult Iatemplomokkal kell szamolnunk.
Tbbnyire kapolnaknak (capella olachorum) nevezett roman Iatemplomokrol viszont
bsegesen maradt kzepkori adat, espedig magyar Ildesurak birtokain, zmmel a Nagy-
Szamos menten es a Mezsegnek a Kis-Szamos es a Maros kze es deli reszen. Egyetlen
kivetelt ismernk, a Hunyad megyei Guraszada grgkeleti krtemplomat, melyet az Akos
nembeli Illyei csalad epittetett a 13. szazad vegen, miutan III. Andrastol mint Ientebb lattuk
1292-ben engedelyt nyert, hogy Illye, Fenes es Szad (magyar nev) birtokaira romanokat
telepitsen. Ez a korai Ildesuri ktemplom egyebkent a 13. szazadi roman kenezi
ktemplomok krzetebe esik, s valoszinleg azok szolgaltak mintajaul. Ugyanebben az
uradalomban emlitik 1468-ban PapIalvat; nevebl kvetkeztetve temploma lehetett, de aligha
kbl. A magyar Ildesurak a birtokaikra teleplt romanoknak engedelyeztek ugyan
templomot es papot, de 399.} kenezeik csak Ialusi birak es nem kivaltsagos birtokosok leven, a
roman telepeseknek nem telt masra, csak Iatemplomra.
Okleveles emlitesk a viszonylag kesei roman teleplesi mozgalomnak megIelelen csak a
14. szazad legvegen kezddik. Nem egy esetben megtudjuk, hogy Iabol epltek, de altalaban
a ,kapolna megnevezes is Iaepitmenyekre mutat. A legkorabbi ismertrl, az olahIratairol
tudjuk, hogy 1391-ben trtent megemlitese eltt nem sokkal trtent a Ialu megtelepitese,
espedig szomszed birtokosok altal jogtalanul, akik MagyarIrata hataraban ,nagy olah Ialut
telepitettek. A tovabbi, oklevelesen ismertek ugyancsak elszr a Mezsegen tnnek Iel:
Rd (1398), Olahpeterd (1415, itt egy ut menti ,olah kereszt is allott), Bogacs (1430), Dank
(1435, az egyedli a Kis-Szamostol balra), Gerebenes (1447, a roman ,plebanos hazaval),
Farago (1451), s talan 1526 elttiek Pakocsa, Kemenytelke, Lekence, Ikland, Mezkapus
(1539) Iatemplomai. Del Iele ritkulnak: a Hunyad megyei Nagyalmas (1418) meg a Maros
jobb partjan, de Erkes (1462) es a Kis-Kkll megyei Szelkut (1500) roman
Iatemplomaikkal az egyedliek a Maros bal partjan. Egy-egy uradalomban tmrlnek a
szilagysagiak: Erked, Grcsn, Kucso, Boshaza, Gyrtelek (1450, ugyanott magyar katolikus
ktemplomok Kusalyon, Diosadon, Szeplakon) es Keresztelek (1470), valamint a Nagy-
Szamos Iels Iolyasanal Major, Olahszentgyrgy, Naszod (1450). Nyilvan roman Iatemplom
is sokkal tbb volt, mint amennyirl kzepkori oklevelekbl erteslnk, de az uj es legujabb
korban Ielbukkanokrol mar azert sem tetelezhetjk Iel, hogy kzepkoriak, mert sok kzlk
kesbbi evszammal van keltezve, s meg ha ezek a kesi keltezesek csak ujjaepitesre
vonatkoznak is, semmiIele tamaszponttal nem rendelkeznk arra nezve, hogy eredeti
kzepkori Iormajukban epltek-e ujja. Meg kell tehat elegednnk annak megallapitasaval,
hogy az erdelyi roman nepmveszet a 14. szazaddal kezddleg sajatos, de szamunkra meg
nem ismerhet stilusu Iatemplomokat alkotott mar a kzepkorban.
A Ildesuri hatalom ala kerlt romanok templomanak a mindenkori Ildesur volt a kegyura, s
a katolikus Ildesur eppugy a maga tulajdonanak tekintette a roman, mint a katolikus
templomot. Ahogy a Ildesurak epitettek kegyuri karzattal a katolikus templomokat, ugy
ugyank adtak engedelyt roman grgkeleti templom vagy kapolna epitesere is, mint pl.
1456-ban Hunyadi Laszlo, 1458-ban pedig Hunyadi Matyas Vajdahunyadon. Valoszinleg a
Ildesur beleegyezese kellett a roman pap beallitasahoz is, mindenesetre a vajdahunyadi
uradalom roman papjai Ile 1516-ban a Ildesur, Frangepan Beatrix nevezte ki Szokacs Peter
szemelyeben az esperest. Ezek utan erthet, hogy a birtokosztozasok es -eladasok soran a
katolikus es grgkeleti templomokat csakugy a birtokok ertekebe szamitottak be, akar a
malmokat. Igy osztoztak meg pl. Kemeri Miklos es Jakcs Laszlo 1450-ben Naszod-videki es
szilagysagi birtokaikon, mindentt beleertve es megjellve a 400.} katolikus templomot es a
grgkeleti roman kapolnakat. 1462-ben pedig Barcsai Tamas erkesi birtokabol eladott ,egy
telket. bizonyos roman papet |presbiteri volahalis| az valamiIele kapolnajaval
egytt.* Idezi ENTZ GEZA, Mittelalterliche rumnische Holzkirchen in Siebenbrgen. In: Omagiu lui George Oprescu.
Bucuresti 1961. 164.
- 4)")4,!%!(3 "9>:* *$< $+ !4&8:.3 83!"-"E83:6-
A Ientiekben Ielsorolt 58 roman plebaniatemplom meg a negy (a priszlopi, revi, Ieleki,
valamint a maramarosi-krtvelyesi) kolostor termeszetesen nem meriti ki a kzepkori kelet-
magyarorszagi, s ezen bell az erdelyi roman templomok tenyleges szamat, meg kevesbe
lehet a Ielszazat alig meghalado templomokbol a romansag lelekszamaranyara kvetkeztetni,
klnsen nem a tbb szaz kzepkori magyar (es szekely), valamint szasz templomhoz
viszonyitva. Valamivel kzelebb visznek a valosagos etnikai aranyok ismeretehez az 1332
1337. evi papai tizedjegyzek (ersen hianyos) katolikus papnevsora es az 1461-ben keszlt
tvenedjegyzek, mely a juhtveneddel tartozo erdelyi megyei Ialvakat sorolja Iel (Hunyad
megye, a Szasz- es SzekelyIld, valamint Fogaras-videk nelkl), espedig 189 helyseget, ezek
kzl hetet kln meg nem nevezett ,tartozekaival. A jegyzek ketts tevedesi lehetseget is
rejt magaban. Egyreszt nem tartalmazza azoknak a Ialvaknak a nevet, csak celoz rajuk,
melyeknek tvenedet a kiraly a Ildesurnak adomanyozta. Ilyen adomanyleveleket ismernk
ugyan a 13. szazadtol kezdve az egesz kzepkorban, de sajnos nem mindet, hiszen sok
elveszhetett vagy lappang. Mivel a nagyobb uradalmak az egyes Ialvak megnevezese nelkl
szerepelnek a jegyzekben, a tartozekokat mas Iorrasokbol kell kinyomozni. Masreszt pedig
abbol, hogy ket Ildesur elharitotta az tvened megIizeteset, mert ,ebben az evben nem voltak
olahjai (hoc anno caret Valachys),* L. 20. sz. jegyzet. a roman pasztorok egy reszenek ide-oda
vandorlasara kell kvetkeztetni, tehat az tveneddel tartozo, egyebkent is tbbnyire magyarral
vegyes lakossagu Ialvak nem mindegyikeben eltek allandoan beteleplt romanok, s igy
templomukkal nem mindentt lehet szamolni. A jegyzek csak a katolikus plebanosokat tnteti
Iel, mert ezek is reszesltek a roman pasztorok adojabol. Szamuk az tvenedet Iizet Ialvak
harmadaban 64.

29. terkep. Grgkeleti roman templomok 16. s:a:ad k:epeig
(A: evs:amok a: els okleveles emlitest fel:ik)
Kls magyarorszagi adatok alapjan, melyek szerint csak minden harmadik-negyedik
katolikus Ialunak volt temploma, az erdelyi magyar (es szekely) templomoshelyek legalabb
megharomszorozasaval kell a magyar teleplesek szamat Ielbecslni. A kimutathatoan kisebb
lelekszamu roman hegyi Ialvak kzl meg kevesebb, mint negyedreszenek lehetett ezek
szerint temploma. A 401.} Temes-videki egerszegi uradalom 24 roman Ialujaban pl. sszesen
319 csalad elt 1389-ben, azaz atlag 13, de csak negy haladta meg a husz csaladot,
tizenharomban pedig kevesebb, mint 10 csaladot szamoltak ssze. Mindezeket az
ertesleseket egybevetve es szamos meg kiadatlan oklevelet Ielhasznalva lehet majd igen
nagy munkaval a kzepkor vegi erdelyi Ialvak (ssz-szamuk kb. 2500) etnikai sszetetelet, ha
nem is veglegesen, de legalabb megnyugtatoan tisztazni. Addig is a Ient emlitett jegyzekek es
az oklevelesen ismert vagy kzepkori Iormajukban Iennmaradt templomok ismereteben a
kzepkor vegi Erdely (a Partium nelkl) sszlakossagat a negymillios Magyarorszagon bell
kb. Ielmilliora lehet tenni, ennek tbb mint Iele magyar es szekely, tbb mint egynegyede
roman, a tbbi nemet es egyeb (orosz, szerb stb.) lehetett, amivel a vallasi megoszlast is
megmondottuk.
A masIelszazezres lelekszamhoz kzelit erdelyi romanok tulnyomo tbbsege (legIeljebb
nehany szaz megnemesitett es katolizalt kenezcsaladot leszamitva), grgkeleti vallasu leven,
nem nelklzhette, s mint az esperesek emlitesebl lattuk, nem is nelklzte az egyhazi
szervezetet. Hogy azonban ez miben allt, csak szorvanyos adatokbol probalhatjuk
kikvetkeztetni. Mindenekeltt azt kell tisztazni, hogy mely grgkeleti pspkseget illette
meg a papszenteles joga. Ha a templomepites engedelyezese es a pap beiktatasa a szabad vagy
nemes kenezektl, illetve a helyi Ildesuraktol Iggtt is, elvileg (s tbbnyire valoszinleg a
gyakorlatban is) csak grgkeleti pspk altal Ielszentelt papot iktathattak be ugyancsak
pspk altal Ielszentelt templomba. A 11. szazadban a Karpatokig terjed Bizanci
Birodalomban barhol el vlah-romanok pspke az ohridi bulgar ersek ala tartozott, s ezt a
jogat Ohrid egeszen a 16. szazadig a Dunatol eszakra is igyekezett ervenyesiteni. Valojaban
azonban az 1185-ben megalakult bulgarvlah carsag tirnovoi patriarkatusa mind a
konstantinapolyi patriarka, mind az ohridi ersek jogait hatterbe szoritotta, maga ala rendelve a
volt bizanci dorosztoloni (ma Szilisztra), branicsevoi es vidini pspksegeket is, melyek kzl
az els a Balkan hegyseg es a Duna kzt elterl, a Duna-deltat is magaba Ioglalo Parisztrion
bizanci tartomany metropoliaja (erseksege) volt. Ezek kzl azonban egynek sem, valamint
Tirnovonak sem lehet a Dunatol eszakra kiterjed Iennhatosagat bizonyitani.
Az Al-Duna bal partjan valoszinleg a 12. szazadban a Duna-deltaban (talan a mai Isaccea
helyen) alapitott bizanci, tehat kzvetlenl a konstantinapolyi patriarkatustol Igg Vicina
pspksege gyakorolhatta a papszenteles jogat, annal inkabb, mivel 1250 krl Dorosztolon
rangjat atveve erseksegge lett, tehat pspksegeket is alapithatott, vagy legalabbis
vandorpspkket kldhetett ki. Ez utobbiakra celozhatott a papa, mikor 1234-ben a
Kunorszagban el ,alaci, azaz romanok kzt papszentelest vegz ,alpspkkrl szol,
akiktl a romanok grg (es nem szlav vagy bulgar) ritus szerint kapjak a szentsegeket. Ezt a
Ieltetelezest ersiti az a krlmeny, hogy a magyar kiralysagtol elszakado HavasalIld els
metropolitaja 1359-ben a konstantinapolyi 402.} patriarka rendeletere a vicinai Jachintosz lett,
aki hamarosan a havasalIldi vajda udvaraba kltztt. Ugyanakkor a roman papsag nem
grg, hanem nyilvan Ohrid rksegekent bulgar egyhazi nyelven vegezte egeszen a
legujabb korig szertartasait anelkl, hogy a tirnovoi patriarkatustol Iggtt volna.
Mindenesetre Jachintosz masodik utodja, Antim havasalIldi metropolita a 14. szazad vegen
meg levelezett a tirnovoi bulgar patriarkaval, bar maga a konstantinapolyi zsinatokon vett
reszt. Elegge tisztazatlan kzjatekkent a Szrenyi bansagban, melynek olteniai (kis-
olahorszagi) resze 1372 es 1382 kzt, Nagy Lajos halalaig kzvetlen magyar kiralyi uralom
ala kerlt vissza, ez idben kln szrenyi grgkeleti metropolia letezett, espedig ugyanazon
Antim vezetesevel, aki 1382-ben az egesz HavasalIld metropolitaja lett, s ezzel a szrenyi
metropolia megsznt. 1401-ben Antim ,Ungrovlachia metropolitajanak, valamint
Magyarorszag es a hatarvidekek exarchajanak cimezi magat, bejelentve ezzel igenyet az
erdelyi roman papok Ielszentelesere is. Ezt az igenyet azonban csak Erdelyben
ervenyesithette, mivel 1391-ben a valamivel elbb Maramarosban alapitott krtvelyesi (Peri)
monostor igumenjet (apatjat) a konstantinapolyi patriarka Ielhatalmazta, hogy mint exarcha
Magyarorszag Erdelyen kivli reszein papokat szenteljen. Ugyanezen idben a bulgariai
Nicodim, az els havasalIldi monostorok alapitoja a Hunyad megyei Priszlopon is letesitett
Ientebb mar emlitett monostort, apatjanak azonban papszentelesi jogarol nem tudunk, de
nem is valoszin, hogy lett volna, mert azt a havasalIldi metropolita maganak, illetve
pspkeinek tartotta Ienn.
Erdelyben tehat a 15. szazad vegeig egy grgkeleti monostoron kivl a grgkeleti egyhaz
hierarchiajat csak a kiralyi varkerletek roman papjai Ile kinevezett esperesek (a Hatszeg es
Vajdahunyad videkit mar emlitettk) kepviseltek. Nem tudjuk, hogy a megyek nemesi
birtokain el roman papok Iltt volt-e esperes, es ha igen, milyen terleti hataskrrel.
Mindenesetre jelents valtozas trtent 1485 utan, mikor Nagy Istvan (SteIan cel Mare)
moldvai vajda hberbirtokba kapta Csicsovar es Kkllvar uradalmait. Ket monostort is
alapitott, a Csicsovarhoz tartozo Reven (Vad, moldvai bizancias stilusban eplt templommal)
es a Kolozsvar melletti Feleken (temploma kolozsvari mesterekre vallo gotikus stilusu),
melyek egytt a moldvai Suceava metropolitajatol Igg pspki papszentelesi jogot
gyakoroltak, elssorban a vajda hberbirtokain, de barhonnan jvket is pappa szentelhettek,
keresztezve ezzel a havasalIldi metropolita erdelyi papszentelesi monopoliumat. A ketts
monostori pspksegbl az ujkorban alakult ki a GyulaIehervarra kltztt erdelyi roman
metropolia, addig az erdelyi roman papsag hierarchiajanak legIels Ioruma az egymassal is
vetelked havasalIldi es moldvai metropolia volt.
403.} -. !"#$%&3 "9>:*9, ,).$<,9"3 !4&8:.3 >B!%(+$4!
Hol es hogyan trtent az erdelyi roman papok szellemi Ielkeszitese, nem tudjuk. Felteheten a
priszlopi es a krtvelyesi monostoroknak is resze lehetett benne. Az elsnek nem maradt Ienn
hitelesen azonosithato szellemi termeke, de ha valoban Nicodim alapitotta, akkor a 14.
szazadban ujjaeled grgkeleti teologia egyik jeles kepviselje lett Priszlop lelkiatyja, s talan
hatassal lehetett az itteni szerzetesekre is.
A grgkeleti egyhaz a 14. szazad kzepen ket arcvonalon is harcba lendlt, egyreszt a
katolikus terites ellen, amivel a trktl szorongatott bizanci csaszaroknak a romai egyhaz
Iele tajekozodasat kivanta ellensulyozni, masreszt a 1314. szazadban uj erre kapo bogumil
,eretnekseg ellen, mely ez idben ,kathar neven Del-Franciaorszagot is elerte. A bogumil
mozgalom Bulgariaban keletkezett a 10. szazadban az okori manicheizmus utodjakent.
LegIbb jellegzetessege az egyenl hatalmu jo (Isten) es gonosz (Satan) kzdelmet Ieltetelez
dualista vilagnezet, mely tarsadalmi sikon a szegenyek es gazdagok harcaban vetlt ki. Mivel
azonban egyuttal misztikus elmelyedest es aszkezist is hirdetett, a bogumilizmus nem valt a
nyilt tarsadalmi harc ideologiajava, s a kzepkori Bulgariaban az elkel retegek egy resze is
csatlakozott a mozgalomhoz. Igy elssorban egyhazi gy lett, s a grgkeleti es a romai
egyhaz egyarant mint eretnekeket ldzte a bogumilokat. A konstantinapolyi es a tirnovoi
patriarka a bizanci csaszart, illetve a bulgar cart, a papa a magyar kiralyt igyekezett ellenk
Iegyveres Iellepesre birni, akik idnkent, ha az politikai celjaiknak eppen megIelelt, engedtek
is a Ielhivasnak. A 13. szazad elejen s a 14. szazad kzepen Iolytak bogumilellenes ,keresztes
hadjaratok. A bogumilizmus a roman nepet is megerintette, amirl a roman vajdasagban a
15. szazadban masolt (nyilvan korabban is elterjedt) bogumil misztikus apokriI irodalom
(E:saias profeta es Abraham latomasai, Nikodemus: evangeliuma, Afrodis:ian legendafa,
Enokh titkos knvve stb.) tanuskodik. Tirnovoi Szent Theodosziosz Iaradozasait a bogumilok
megteritesere 14. szazad kzepi eletrajza szerint magyarok, szerbek es vlah-romanok egyarant
ismertek.
A romai egyhaz es a bogumilizmus elleni kzdelem vezet ereje a bizanci szerzetesseg volt,
melynek a 14. szazad kzepen legnagyobb hatasu teologusa, Gregoriosz Palamasz inditotta el
az un. hesziaszta mozgalmat. Ez a bogumilizmus misztikajabol azzal akarta a Iorradalmi
szelet kiIogni, hogy nemcsak az ertelem eksztatikus kikapcsolasat, hanem az eletnek mint
szenvedesnek vallalasat, st teljes megtagadasat hirdette. ,Az ember ne rljn, mert nevetese
sirasra Iog valtozni, st az a ,boldog, aki teljesen 404.} megli akaratat.* Istoria literaturii romne.
I. Red. AL. ROSETTI. Bucuresti 1964. 242. Ez a buddhizmushoz kzelit szemlelet valoban meritett
is a buddhizmusbol, Barlam es JozaIat buddhista eredet legendajat terjesztve mas, szinten a
bogumilizmust ellensulyozni hivatott, Ileg moralizalo nepknyvekkel egytt. Ezek szinten
eljutottak a roman vajdasagokba s onnan Erdelybe is, esetleg eppen Nicodim altal, aki ennek a
szellemisegnek kepviselje volt HavasalIldn. Messze es bizonytalan utakra vezetne
nyomozgatni a bogumilizmusnak, illetve a hesziasztaknak a papokon keresztl a roman nepi
gondolatvilagra gyakorolt hatasat, melyet egyesek a hires Miorica-balladaban, a halalt
belenyugvassal varo pasztor szavaiban velnek IelIedezni. Mindenesetre a bogumilok roman
kapcsolatai kze tartozik az is, hogy a bulgarroman carsag legnevesebb uralkodojat, a 13.
szazad elejen elt Kalojant (mas neven Ionit) annyira a maguk emberenek tartottak, hogy
Filippopolisz ostromakor k adtak at neki ezt a Iontos bizanci varost. Talan eppen a bogumil
Kalojan-kultusz reven jutott el a Dunatol eszakra el romanokhoz az a szelteben elterjedt
magikus praktika, hogy aszaly eseten egy kis agyagbabut ladikoban vizparton eltemetnek, es
esvarazslo enekkel siratjak el: ,Caloiene, iene Caloiene, iene menj az egbe s kerjed,
esk nyiljanak meg.* Uo. 31.
Ha a nephez kzvetve, a roman papokhoz kzvetlenl jutott el, Ileg a 14. szazad masodik
Ieleben a trk hoditas ell eszakra menekl bulgar es szerb szerzetesek reven ez a ketarcu,
bogumil es hesziaszta irodalom. De papi tevekenysegket nem ez hatarozta meg, hanem a
hagyomanyos szertartasok rendje, kttt bibliai szvegek recitalasa. Tevedes lenne azt hinni,
hogy az erdelyi roman papok nehany egyhazi szlav nyelven elmondott rvid Iormulaval
beertek. Egy szereny Ialusi roman paprol, a mar emlitett keresztelkirl jegyeztek Iel 1470-
ben, hogy 100 Iorintot kitev elrablott vagyonanak els helyen emlitett, tehat jelents reszet
ket knyv tette ki. Hogy milyen knyvekrl lehet szo, nyomra vezet a Ieleki kolostornak
adomanyozott ket moldvai eredet knyv, az 1481-es keltezes rituale es az 1488-as keltezes
negy evangelium. Legalabb ezekre volt szkseg az istentiszteleteken, s valoszinleg ilyen
tartalmuak voltak a keresztelki pap elrabolt knyvei is. Ezekhez jarult harmadikul a
zsoltarosknyv, melyet a 16. szazad elejen mar roman nyelvre is leIorditottak, megpedig a
krtvelyesi monostorban, amire az els roman nyelvemlekek (a schei-i, a voronet-i es a
Hurmuzakirol nevezett zsoltarosknyvek) szvegenek maramarosi dialektusabol lehet
kvetkeztetni.
Hogy az els roman nyelv egyhazi knyveket eppen Krtvelyesen Iorditottak, nem veletlen.
1488 es 1490 kzt a monostort a munkacsi orosz pspk a maga Iennhatosaga ala akarta
vonni, ami ellen a maramarosi roman 405.} nemesek tiltakoztak. Segitsegkre sietett a
monostor kegyura, DragIIy Bertalan, az akkorra mar katolizalt es elmagyarosodott
maramarosi vajdacsaladbol szarmazo erdelyi vajda, aki ugy vetett veget a vitanak, hogy 1494-
ben az erdelyi katolikus pspk vedelme ala helyeztette a monostort. Ez azonban ujabb
bonyodalmakat jelentett. Nem mondottak ki ugyan Iormalisan a grgkeleti es a romai egyhaz
kzti uniot, de a ket egyhaz kzti legIbb vitakerdesben Krtvelyesnek engednie kellett: az ott
romanra Iorditott un. schei-i zsoltarosknyvben megjelenik a katolikus hitvallas Iormulaja,
hogy a Szentlelek nemcsak az Atyatol, hanem a Fiutol is ered (Filioque). Ettl meg
Krtvelyes es az altala Ielszentelt papsag szertartasaiban grgkeleti maradhatott, de
megerintette ket az akkor mar magyar bibliaIorditasokon dolgozo katolikus egyhaz
anyanyelvsegre valo trekvese, s igy kezddhetett el az anyanyelv roman egyhazi irodalom,
egyelre Krtvelyesre korlatozodva. Kibontakozasara majd csak a 16. szazadban, a
reIormacio hatasa alatt kerlt sor.
Mindenesetre jelents lepes volt ez is a roman anyanyelv kultura kialakulasa Iele, mert addig
nemcsak az egyhazi, hanem a laikus szvegeket is egyhazi szlav nyelven irtak az erdelyi
romanok. Szlav Ieliratok vannak a 15. szazad eleji kenezi templomok Ialain, st a
kenezcsaladokat nemesit kiralyi oklevelek hatan meg a 15. szazadban is cirill bets szlav
Ieljegyzesek olvashatok. Az erdelyi romanok cirill bets szlav irasbelisegere az els ismert
adatot Kezai Simon 1280 krli kronikajaban olvashatjuk, aki elmondja, hogy a szekelyek
Attila halala utan Erdelybe menekltek, s ott a hegyek kzt eltek a romanokkal, akiknek betit
hasznaljak. Nyilvanvaloan arrol van szo, hogy Kezai latott cirill bets roman (szlav nyelv) es
rovasirasos szekely (magyar nyelv) irast, de egyiket sem tudta olvasni, viszont az otrk
szekely rovasirasba bekerlt nehany grg es glagolita bet altal megtevesztve, a ketIele irast
azonositotta. A cirill bets szlav szvegek irasanak tehat regi es Iolyamatos hagyomanya volt
az erdelyi romanoknal, eleinte a kolostorokban, kesbb pedig mar a laikusokat is betvetesre
oktato els ismert roman iskolaban, melyet a levantei kereskedelem egyik Iontos
kzpontjaban, a brassoi Schei klvarosban alapitottak balkani kereskedk. Ennek tanitojat
1480-ban emlitik elszr. Nyilvan szlav nyelven irtak itt is, de azt mar roman nyelvi
kiegeszitessel tanithattak, mivel az els pontosan keltezhet laikus roman nyelvemlek Neacsu
Lupu havasalIldi bojarnak a hatar menti Cimpulungtol eppen a brassoiakhoz 1521-ben irt
cirill bets levele.
Akar szlav, akar roman nyelv volt azonban az erdelyi grgkeleti mveldes, egesz
szellemisege alapveten klnbztt a katolikus magyaroketol es szaszoketol. A
magyarorszagi uralkodo romai katolikus egyhaz a papak allandoan megujulo srgetesere
idnkent kiserleteket is tett a romanok teritesere. Klnsen 1204 utan, mikor a negyedik
keresztes hadjarat soran a konstantinapolyi patriarkatus Iormailag egy Iel evszazadra papai
Iennhatosag 406.} ala kerlt, es ritusat latinizaltak. A tatarjarassal ez a teritesi hullam, melynek
esetleges eredmenyeit nem ismerjk, elhalt, de megujult Nagy Lajos balkani hoditasaival.
Akkor is azonban a Szrenyi bansag roman kerleteire korlatozodott, mert itt volt politikai
Iontossaga. 1358-ban a kiraly buzgo hive, LackIi Miklos zempleni ispan, Romaban jarvan,
bucsut eszkzlt ki a papatol harom roman nepesseg birtokan (in medio olachorum) nehany
ujonnan (aliqui de novo) katolizalt jobbagya szamara eplt templomnak, de a helynevek a
papai kancellaria torzitasai miatt azonosithatatlanok. Az els hiteles teritesi adat 1366-bol
szarmazik, a vilagosvari kerletbeli Acsvai Sorbanrol, aki a katolikus keresztsegben Istvan
nevet nyert, es (mindenesetre tveneddel terhelt) ujabb birtokot kapott jutalmul a kiralytol.
Nagy Lajosnak ugyanebben az evben kelt, igazi celjat tekintve sokat vitatott oklevele,
amelyben a kiralyi oklevellel birtokukban megersitett kenezeket a nemesekkel
egyenranguaknak ismeri el, s a ,kznseges kenezeket (communis kene:us) a Ialusi birak
jogallasaba szoritja vissza, semmiIele utalast nem tartalmaz katolizalasi kenyszerre. A
kenezek Iels, katonaskodo reteget kivanta megnyerni HavasalIld es Bulgaria ellen Iolytatott
hadjarataihoz. A rviddel ezutan kelt kiralyi utasitas Keve es Krasso megyekhez, hogy a szlav
vagy szakadar papokat (sclavos sive schismaticos sacerdotes) minden serelmk nelkl
(absque omni dampno, lesione et deturpatione) adjak at HimIy Benedek ottani ispannak, amig
sorsukrol kesbb nem rendelkezik, legIeljebb a hodito haboru elleni propaganda
megakadalyozasara szolgalt. Kesbbi kvetkezmenye nem lett; a roman papok a kzepkor
vegeig mkdhettek ezen a terleten is. Az a Zsigmond kiralynak 1428. evi okleveleben
emlitett, Nagy Lajosnak tulajdonitott rendelkezes, hogy a sebesi kerletben ,csak igazan
katolikus es csak a romai hitet tarto. birhat nemesi cimen vagy kenezi cimen birtokot,
gyanus hitel ujkori masolatban maradt Ienn, s maguk a tenyek bizonyitjak, hogy ha volt is
ilyen szandeka Nagy Lajosnak, illetve Zsigmondnak, az nem valosult meg.
Az a szelteben elterjedt es egy, azota megsemmisit kritikaban reszeslt monograIiat is ihlet
nezet, hogy Nagy Lajosnak Ient emlitett 1366. evi, az erdelyi nemesek es kenezeik jogait
rendez okleveleben a ,mindenIele nemzetbeli, klnsen olah gonosztevk kiirtasara (ad
exterminandum et delendum de ipsa terra maleIactores quarumlibet nationum, signanter
olachorum) vonatkozo parancsa az erdelyi romansag megsemmisiteset vagy legalabbis
katolizalasat celozta, s egy altalanos roman parasztIelkeles megtorlasara iranyult, legalabbis
naivnak mondhato. Valojaban tbbIele mozgalomrol tudunk, melyekben romanok is reszt
vettek. A legtbb zavart a Ildesurak keltettek, akik magyar vagy roman jobbagyaikat kldtek
magyar vagy roman szomszed Ialvak pusztitasara es elIoglalasara, neha romanokat romanok,
magyarokat magyarok ellen. Voltak persze garazdalkodo rablobandak 407.} is, romanok es
magyarok vegyesen. Vegl tenylegesen Iolyt roman kenezek ellen, Ileg Hunyad megyeben
egyIajta ,jogIosztas, de az ismert esetek kivetel nelkl kiralyi oklevellel biro kenezeknek
csupan szokasjogi alapon birtoklo kenezek ellen megnyert birtokperei, ugyszolvan roman
belgyek, s ezeknek sem volt semmi kze a vallashoz.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Nagy Lajos udvaraban igen beIolyasos, terit
buzgalomtol Ittt Ierences baratok, Ileg a bosnyak tartomanybeliek ne tettek volna meg
mindent, hogy vilagi karhatalmat kapjanak a grgkeleti szakadarok akar erszakos
katolizalasra. V. Janos bizanci csaszar 1369. evi romai latogatasa, melynek soran a
grgkeleti es romai egyhazak elbb mar sokszor kimondott uniojat megujitottak, alkalmat
adott V. Orban papanak, hogy 1378-ban ,Dilectionis sinceritas kezdet bullajaban Ielszolitsa
a vilagi hatalmakat a ,szakadarok megteriteseben valo reszvetelre. Az reged es az italiai
gyekkel elIoglalt Nagy Lajosnak az 1366 krli balkani hadjaratok sikertelensege miatt is
lelohadt buzgosagat Ielelevenitend, Bartolomeo de Alverna boszniai vikarius valamikor
1379 utan emlekiratot intezett hozza, hogy Iogjon Iegyvert a ,szakadarok ellen. Azzal ervel,
hogy a grgkeleti szlavok es romanok megatalkodottsagat ,nem annyira szavakkal, mint
inkabb karddal es kemeny harcban kell megtrni, mert ezek ,mveletlensegk miatt minden
egyhazi ritust es szentsegIormat elvesztettek. s ez a nep ebben a szektaban nem
dvzlhet. Idezi V. Janosnak 1366-ban, magyarorszagi latogatasakor mondott szavait: ,Jol
teszi a kiraly, ha ezeket a szlavokat megkeresztelteti, mert ezek sem a grg, sem a romai
Iormat nem kvetik, st hozzateszi az athoszi szerzetesek velemenyet is a szlav ritust kvet
papokrol: ,ezek nem papok, hanem kutyak Ha nem ternek meg, ki kell zni ket a kiraly
orszagaibol, s hiveiket erszakkal is katolizalni kell, mert ha k maguk nem, Iiaik majd jo
katolikusok lesznek. A vallasi erveket a kzismert es meg evszazadokig hangoztatott politikai
ervvel is megtoldja: ,sohasem lehetnek uraikhoz hsegesek, akik mas hittel Isten irant
htlenek. Ez a visszataszito vakbuzgosag azonban nemcsak Nagy Lajosra nem hatott, aki
nem kezdett ujabb teritesi akciot, hanem sokakban, klnsen a romanok telepiteseben
erdekelt s ezert vallasi trelmet gyakorlo, a romanoknak sajat papot es templomot
engedelyez erdelyi magyar Ildesurakban egyenesen visszatetszest keltett, mint azt a
vikarius meg is mondja: ,vannak butak es kznysek, akik helytelenitik es gyalazzak a
magyarok Ielseges kiralyuranak e nemregiben elkezdett szent mvet. ti. az orszagaban lev
szlavok es romanok megteriteset es megkereszteleset.* 30 Idezi S. PAPACOSTEA, La Iondation de la
Valachie et de la Moldavie et les Roumains de Transylvanie: une nouvelle source. Revue Roumaine d`Histoire 1978. 403
406.
Nem annyira a vallasi kzny, hanem a gazdasagi erdek vezette az erdelyi magyar
Ildesurakat a toleranciara. Vallasldzesre a 15. szazadban mar csak 408.} a huszitak ellen
kerlt sor, akik Moldvaban kerestek menedeket, es ott Iorditottak a Bibliat magyarra. A
nemesitett roman kenezek egy resze katolizalt ugyan, de nem kenyszerbl, hanem
presztizsbl, mert a magyar nemesi csaladokkal valo gyakori sszehazasodasoknak a
vallasklnbseg akkor elharithatatlan akadalya volt. A roman kznep es sajat vezet retege
kzt igy tamadt szakadek, melyet Mohacs utan az ,rks jobbagysag nemcsak elmelyitett,
hanem etnikai ellentette is Iokozott.
240-241}

1. Romai aranvrudak a hun tamadasok idefen elreftett kras:nai got kincsbl

2. Erdelvi elkel got ass:onv ekkvekkel boritott aranvfibulafa

3. Romai csas:ari tvsmhelvben kes:lt onixkves aranvfibula a s:ilagvsomlvoi II. kincsbl

4. A 4. s:a:adi gepida tvsseg remeke, a s:ilagvsomlvoi :omancberakasos aranvfibula

5. Aranvo:ott e:st gepida dis:fibula Erdelvbl, 5. s:a:ad vege

6. Jadkanfefes aranv csngdis: a: apahidai I. gepida kiralvsirbol

7. Kalvaria, Gelence, romai katolikus templom, 13201330 krl

8. Magvarok es romanok a 14. s:a:adban a Kepes Kronika miniaturafan. A posadai tk:et, 1330. Kepes
Kronika, 1358 krl (Cca negvs:eres nagvitas)



9. 1) Kehelv Ji:aknarol. Jalos:inleg Nagv Lafos afandeka, 14. s:a:ad, 23) Res:let a kehelv talparol
S:ent Gvrgv es S:ent Borbala :omancos alakfaval

10. S:ent Janos evangelista iropultnal a: almakereki evangelikus templom falfestmenven, 14. s:a:ad vege

11. S:ent Mark iropultnal a: almakereki evangelikus templom falfestmenven, 14. s:a:ad vege

12. S:ent Las:lo lovon. Res:let a s:ekelvder:si falkeprl, 1419 (Masolat)

13. Sukv Benedek erdelvi nemesnek a gvulafehervari s:ekesegvha: s:amara kes:itett kelvhe, 1440-es evek

14. Madonna. Falfestmenv a nagvos:troi grgkeleti templom befarata felett, 15. s:a:ad

15. S:ent Las:lot abra:olo iniciale a becsi egvetem magvar anvaknvvebl, 1453 (J. 96. fekete-feher kep)

16. Kalvaria. Res:let a medgvesi s:arnvasoltarrol, 1480

17. Kalmancsehi Domokos breviariumanak egv lapfa, 14811495 k:tt

18. Corvina-kodex a S:apolvaiak knvvtarabol, 14851490. S:apolvai-cimeres els oldal

19. Jardav Ferenc erdelvi pspk pontificalefa. 15. s:a:adi kodex 16. s:a:ad elefen atfestett es kieges:itett
lapfa

20. Armbruster Jakab s:ebeni polgar cimere, 1518

21. Karolvi Karolv Janos hadnagv cimere, 1606

22. S:ulefman Zimonv me:efen tronsatraban fogadfa Janos Zsigmondot 1566-ban

23. Bathori Zsigmond miniatr arckepe, 16. s:a:ad vege

24. Bocskai koronafa, 1605
288-289}

42. Nem:etsegi monostor Harinan, 1200 krl

43. A maross:entimrei reformatus templom deli kapufa, 1200 krl

44. Ivme: a megdicslt Kris:tussal Gvulafehervar els s:ekesegvha:abol, 1100 krl

45. A gvulafehervari s:ekesegvha: deli mellekhafofa, 13. s:a:ad els harmada

46. Kisdis:nod hegvi temploma, amelvet II. Andras 1223 eltt Gocelinus vallon klerikusnak adomanvo:ott

47. A megdicslt Kris:tus ket apostol k:tt a gvulafehervari s:ekesegvha: deli kapufanak ivme:efen,
1210 krl

48. Francia mintara eplt cis:tercita templom es kolostor Kercen, 13. s:a:ad els fele

49. A brassoi S:ent Bertalan-templom s:entelve. A kerci mhelv alkotasa, 13. s:a:ad k:epe

50. A bes:tercei grgkeleti, egvkor minorita templom s:entelve. A kerci mhelv alkotasa, 1270-es evek

51. Egv ufevi predikacio ve:ergondolatainak (divisio) magvar forditasa a latin eredeti mellett.
Gvulafehervari gloss:ak, 14. s:a:ad


52. A: epittetk feliratai a gerendi reformatus templomon. 1) Istvan pap, 1290, 2) Saul tordai
archidiaconus es Samson fiai, Peter comes es Miklos, 1299

53. A s:entegvedi falusi templom vasalasos aftos:arnva, 1300 krl

54. A legkesbbi nem:etsegi monostor Erdelvben. Magvargvermonostor, 13. s:a:ad k:epe

55. Res:let Holcmanv s:as: templomanak nvugati kapufarol, 13. s:a:ad els fele

56. S:amos Hunvad megvei templom mintafa. a: ralfaboldogfalvi reformatus templom, 13. s:a:ad k:epe

57. Romai kvekbl epitett grgkeleti templom Demsuson, 13. s:a:ad k:epe

58. Grgkeleti templom Zevkfalvan, 13. s:a:ad masodik fele

59. 1300 krl letelepitett romanok s:amara eplt templom Guras:adan

60. Kiralvi var Devan, 1315. s:a:ad. Elterben a lebontott 13. s:a:adi reformatus templom

61. A kiralv tulafdonaban lev Sebesvar romfai, 13. s:a:ad

62. Fldvar. A nemet lovagok egvik vara a Barcasagban, 1315. s:a:ad

63. S:as: lakotoronv Kelneken, 1314. s:a:ad

64. A gvulafehervari s:ekesegvha: nvugati kapufa, 1270 krl
320-321}

65. A s:as:regeni evangelikus templom nvugati kapufa, 1330

66. [Losonc:i Banffv] Tamas mester, kegvur epitesi felirata a s:as:regeni evangelikus templom
s:entelveben, 1330

67. Res:let a S:ent Las:lo-legendat abra:olo bg:i falfestmenvrl, 1300 krl

68. Falkepek a gelencei romai katolikus templomban. Fels sor. S:ent Las:lo-legenda, also sor. Je:us
elete, 13201330 krl

69. A s:as:sebesi evangelikus templom es:aknvugat fell. Hoss:ha:. 13. s:a:ad, s:entelv. 14. s:a:ad
masodik fele, S:ent Jakab-temetkapolna. 15. s:a:ad

70. A s:as:sebesi evangelikus templom csarnoks:entelve, 14. s:a:ad masodik fele

71. Erdelv egvik k:epkori hatarvara, a vrstoronvi Latorvar, 14. s:a:ad (a: agvutoronv 17. s:a:adi),
hatterben a talmacsi var, 14. s:a:ad (Tollraf: es vi:festmenv, 1735 krl)
336-337}

72. Baldachinos s:obrok a s:as:sebesi evangelikus templom s:entelven, 14. s:a:ad vege

73. Baldachint kes:it kfarago abra:olasa a kolo:svari S:ent Mihalv-templom s:entelveben, 14. s:a:ad
utolso harmada

74. A k:epkori s:obras:at egvik europai f mve, Kolo:svari Marton es Gvrgv S:ent Gvrgv-s:obra
Pragaban, 1373

75. Erds, s:iklas tafat abra:olo res:let a S:ent Gvrgv-s:obor talap:atarol

76. Banvas:at a 14. s:a:adban. Nagvbanva pecsetfe, 14. s:a:ad k:epe (Masfels:eres nagvitas)

77. Bron: keres:telmedence Segesden, 14. s:a:ad

78. Aquamanile Kolo:svar krnvekerl, 14. s:a:ad

79. Kehelv a sellemberki evangelikus templomban, 14. s:a:ad

80. Kehelv a s:akadati magvar evangelikus templombol, 14. s:a:ad

81. Egvha:i, vilagi es k:leti pecsetek Erdelvben. 1) Peter erdelvi pspk, 1299, 2) Janos kolo:smonostori
apat, 1343, 3) kolo:smonostori konvent, 1362, 4) erdelvi kaptalan, 1320, 5) Kolo:svar varos, 1472, 6)
Lackfi Istvan, 1348

82. 1) Kilenc magvarors:agi bences apat, k:tk Janos kolo:smonostori apat pecsetfe, 1342, 2) Istvan
erdelvi herceg pecsetfe, 1351, 3) A het s:as: s:ek pecsetfe, 1365

83. Jakab erdelvi pspki vikarius pecsetfe, 1403

84. Csaktornvai Lackfi Istvan erdelvi vafda vrs marvanv sirkve, 13871397

85. Jerebi Peter erdelvi alvafda sirkve Matraverebelven, 1402

86. Ro:snvai Janos 1445-ben festett falkepe a nagvs:ebeni evangelikus templomban

87. Grgkeleti templom Lupsan, 1400 krl

88. Falkepek Zevkfalvan a grgkeleti templom s:entelveben, 1415. s:a:ad

89. 1) Jladislav es Anca templomalapitok a ribicei grgkeleti templom falkepen, 15. s:a:ad, 2) S:ent
Istvan, S:ent Las:lo es S:ent Imre a kristvori grgkeleti templom falkepen, 15. s:a:ad

90. A kristvori grgkeleti templom alapitoi. Balea felesegevel, Jievel es fiaval, tefannal a hafo
falfestmenven, 15. s:a:ad

91. Erdelv-s:erte alkalma:ott repre:entativ kaputipus nehanv peldafa. 1) Kerc, cis:tercita apatsag nvugati
kapufa, 1300 krl, 2) Torda, -tordai reformatus templom, nvugati kapu, 14. s:a:ad masodik fele, 3)
Riomfalva, s:as: evangelikus templom, nvugati kapu, 15. s:a:ad els negvede, 4) Kkll-krs, s:as:
evangelikus templom, nvugati kapu, 15. s:a:ad els negvede
368-369}

92. Pieta a nagvs:ebeni evangelikus templombol, 1400 krl

93. Apostols:obor a brassoi Fekete-templom s:entelverl, 15. s:a:ad els fele (Gips:masolat)

94. Pspks:obor a brassoi Fekete-templom s:entelverl, 15. s:a:ad els fele (Gips:masolat)

95. A kolo:svari S:ent Mihalv-templom hoss:ha:anak belsefe, 1430-as evek

96. Eladas a becsi egvetemen. Itt tanult a: erdelvi ertelmiseg :me a k:epkorban. Pecsetnvomo, 15.
s:a:ad els fele

97. A kolo:smonostori konvent kincstar- es knvvtarfegv:ekenek egv lapfa, 14241427

98. Res:let a nagvs:ebeni plebania knvvtarfegv:ekebl, 1442

99. A negv evangelium els megmaradt magvar forditasanak utolso oldala. Tatroson kes:lt masolat, 1466

100. Stibor vafda pecsetfe, 1402

101. Bebek Peter s:ekelv ispan pecsetfe, 1424

102. Uflaki Miklos vafda sirkve a: uflaki ferences templomban, 15. s:a:ad k:epe

103. Stibor vafda (1 1414) s:ekesfehervari sirkvenek tredeke, 1414 krl

104. A vafdahunvadi var delnvugat fell

105. A vafdahunvadi var delkeleti ne:ete 1735-ben

106. Brasso latkepe a Fekete-templommal (15. s:a:ad els fele) es a varosfalakkal es:aknvugatrol.
Elterben a Feher-toronv, 1494/1723

107. S:elindek kiralvi faluban eplt s:as: var, 15. s:a:ad masodik fele

108. A: egvkori Magvar utcai kapu Kolo:svaron, 1470-es evek

109. A: egvkori dis:nodi kapu Nagvs:ebenben. Jarosfalak. 15. s:a:ad, toronv.
uffaepitve 1594-ben

110. A: egvkori Hid utcai kapu Kolo:svaron, 1477

111. Pra:smar, Kalvaria-oltar, 1450 krl

112. Jiaticum- (uti) s:elence, Erdelv, 1451 (?)

113. Madonna-s:obor Csikmenasagon, 14401460

114. Bron: keres:telmedence Segesvaron, 1440

115. Kehelv a besenvi s:as: evangelikus templombol, 15. s:a:ad

116. Hunvadi Janos gvulafehervari siremlekenek fedlapfa, 15. s:a:ad utolso harmada

117. Hunvadi Janos s:arkofagfanak oldallapfa, 15. s:a:ad utolso harmada

118. Matvas kiralv s:lha:a Kolo:svaron, 15. s:a:ad

119. Polgarha: aftafa Bes:tercen, 1480

120. Ebedl a kolo:svari volt domonkos kolostorban, 15. s:a:ad vege

121. Knvvtarterem a kolo:svari volt domonkos kolostorban, 15. s:a:ad vege

122. Him:ett velencei brokatka:ula a kolo:svari volt domonkos templomban, 15. s:a:ad

123. Kkeretes etelatado nvilas a kolo:svari volt domonkos kolostorban, 15. s:a:ad vege

124. Csikcsobotfalva (temploma 15. s:a:adi) es Csiksomlvo nvugat fell

125. Egv kodex a csiksomlvoi volt ferences knvvtarbol, 15. s:a:ad

126. A: evangelikus templom es a varosha:a Nagvs:ebenben

127. S:as:hermanv erdtemploma. Erdites. 15. s:a:ad

128. Lesses erdtemploma. Erdites. 16. s:a:ad elefe

129. Erked erdtemploma, 16. s:a:ad elefe