336 S:o- es s:olasmagvara:atok

Nhny kun eredet csaldnv

A magyarorszagi trk eredet szemely- es helynevek kutatasa mar regota Ioglalkoztatja
a hazai es klIldi tudosokat. Igaz, ezen kutatasok oroszlanreszet a honIoglalaskori szemelynevek
megIejtesei teszik ki, bar GOMBOCZ ZOLTAN jeles monograIiajaban az egesz Arpad-korra terjesz-
tette ki kutatasat.
Klnleges helyet Ioglalnak el a beseny, illetve kun eredet szemelynevek, a teleplesek
nevei, a hozzajuk tartozo pusztak, hatarreszek, halmok, dlutak nevei. A beseny, valamint a kun
eredet szavak kutatasaban tbb nagy tudosunk is jeleskedett, mint peldaul VAMBERY ARMIN,
KUUN GEZA, NEMETH GYULA, LIGETI LAJOS, RASONYI LASZLO, GYRFFY GYRGY es a tragikusan
koran elhunyt tudos, MANDOKY KONGUR ISTVAN.
A kun nyelvemlekek kutatasanak egyik legerdekesebb es talan legkevesbe kutatott terlete
a kun eredet csaladnevek. A kun eredet szemely- es csaladnevek mind a mai napig Iellelhetek
az AlIldn, pontosabban a Nagy- es Kiskunsagon, valamint peremvidekein. Ide lehet sorolni egyes
terletek kulturalis kzpontjait, mint peldanak okaert Debrecent es krnyeket, a hajdu varoso-
kat, ugyanis kztudomasu, hogy Bocskai hajduinak jelents resze kunsagi atyaIiakbol allott.
A kutatast viszont igen megneheziti az a teny, hogy a kun mint nyelv valamikor a XVII.
szazad Iolyaman tnt el vegleg Magyarorszagon. Az 1588-ban hazankban jart Seyh-Al altal emli-
tett tatarul beszel es tatar viseletet, illetve szokasokat rz nep ma mar szinte teljesen bizonyos,
hogy a kun volt (MANDOKY KONGUR ISTVAN, A kun nyelv magyarorszagi emlekei. Karcag, 1993.
123). KALMAN BELA mutat ra arra a tenyre, hogy a magyarorszagi csaladnevek kialakulasa a
XVXVI. szazad Iolyaman ment vegbe. Bar a kunok sokaig riztek si pogany hitk elemeit, a
keresztenyseg egyre ersebben vert gykeret kzttk, s ennek eredmenyekent a kereszteny nevek
is tert hoditottak naluk. Ez a Iolyamat mar a XIV. szazad kzepetl eszlelhet, de ekkor meg csak
a kun elkelseg kreben. A XVI. szazad els Ieleben megjelennek az oguz nyelvet beszel osz-
man-trkk es a szolgalatukban harcolo krimi tatarok es nogajok. Ezek, bar rokon verei a kunok-
nak, de ugyanugy pusztitjak ket, mint a magyarokat. Ez a kzs sorsvallalas jelents mertekben
kzeliti a kunokat a magyarokhoz, minek kvetkezteben a muzulman ellenseggel szemben a ke-
resztenyseg Iele kezdenek Iordulni, s egyre szivesebben adjak gyermekeiknek a nem trks
hangzasu magyar neveket. De ellenkez peldara is akadhatunk: a Ks:ms nev csak a XVIII. szazad
els Ieletl szerepel (MANDOKY KONGUR ISTVAN i. m. 142). A vezeteknevek nagy hanyada az apa
nevebl alakult ki haromIele modon. Vagy az apa nevehez a -fi (-fv, -ffv, -fia) szocskat illesztik
S:o- es s:olasmagvara:atok 337
(Antalfi, Banffv, Lorantfi stb.), vagy az apanev megkapja az -e birtokjelet, ami kesbb -i-re valto-
zott (Balassi, Ferenc:v stb.), vagy egyszeren apanev minden toldalek nelkl (Peter, Andras).
A masik csoport a szarmazasi helyre vagy teleplesre utalo nevek (pl. Erdelvi). Erdekesseg-
kepp megemlithet, hogy a karcagi Mandoki vezeteknev a tatar (1683, 1691), illetve rac (1704)
betresek idejen, az eszakkeleti orszagreszben (Mandok, Rakamaz) talalhato Rakoczi-birtokra
menekitett, majd a veszely elmultaval s a szabadsagharc bukasa utan visszateleplt csaladok
megjell neve. Megjegyzend, hogy az 1702-ben a Nemet Lovagrendnek adomanyozott Jaszkun
kerlet lakosai elvesztik a IV. Belatol kapott kivaltsagaikat, s ezen ok Iolytan sok kun allt be Ra-
koczi seregebe (aki maga elismerte a jasz es kun jogokat), abban a remenyben, hogy lerazhatjak a
nemet igat a nyakukbol. Vegl is 1745. majus 6-an Maria Terezia megersiti jogaikban es kivalt-
sagaikban a jaszokat es a kunokat. (Ez a nev is bizonyitekul szolgalhat arra, hogy bizonyos helye-
ken kesbb ment vegbe a vezeteknev megallapodasanak Iolyamata, mint az orszag nagy reszen.)
A nemzetseget, szarmazast jell nevek soraban talalkozunk a viszonylag gyakran elIordu-
lo Kun vezeteknevvel, mely magyar kzssegbe bekltz kun csaladok, szemelyek megjell el-
nevezeseve valt. A XX. szazad els Ieleben nehany budapesti zsido csalad eredeti Kohn nevet
Kun-ra magyarositotta.
Mivel a Ioglalkozasnevek a XVXVI. szazadi allapotokat tkrzik, igy egy-ket kiveteltl
eltekintve (pl. Csoban) nem talalhatok kzttk kun eredet vezeteknevek. Ez utobbi szot is sokan
tekintik oszman-trk atvetelnek.
A testi tulajdonsagokra vonatkozo szemelynevek kzl talan a honIoglalaskori magyar Tar
kun megIeleljet emlithetjk, de jelenleg ez is teleplesnevkent talalhato meg (Ta:lar
`kopaszok`). A testi Iogyatekossagra utalo ovonevek kzl is talalunk nehany peldat (S:okor `vak,
vilagtalan, kancsal`).
Az allatokat jelent nevek kztt is akadhatunk kun eredet vezeteknevre (Buka, Buga
`bika`).
A ruhadarabok nevei mint vezeteknevek kzl megemlithetjk a Daku-t, aminek jelentese
`kaItanszer premes ruha`.
A Talmas:, Csikmas:, Korokmas: stb. vezeteknevek az intencionalis nevek kze tartoznak
(MANDOKY KONGUR i. m. 145).
A tema meg kevesse van Ieldolgozva, s szamos uj anyag, adat kerlhet el regebbi, 1745
eltti egyhazi okiratokbol, redemptus nevsorokbol, illetve ma is el csaladnevekbl a Nagy- es
Kiskunsag, valamint az ket krnyez terletekrl. Szamos erdekes nevre lehet bukkanni a Tisza
kzeps Iolyasa menti teleplesekrl, a Sarret, a Hajdusag (Debrecent is beleertve) videkerl. En-
nek oka pedig az, hogy a trk-tatar tamadasok ell ezen terletek nadasai, retjei, szigetei, rejtek-
helyei nyujtottak vedelmet a meneklk szamara.
1. Az AlIldn elIordulo Bota csaladnev (Hajduszoboszlo HBMT.
1
310, Debrecen HBMT.
95), azonosithato az otr. botu `ne6nm:onoi` (DTS. 115), kzk. bota `baby camel` (KED. 50),
1
Rvi di t esek: AKS. Anglcan-Qaraqalpaq szligi. NkisMoskva, 1968.; bask. bas-
kir, Bazilxan. B. Bazlxan, Moolyaday qazaqtard tili |A mongoliai kazakok nyelve|.
Ulaanbaatarlgiy, 1991.; BRS. Baskirsko-russkij slovar`. Moskva, 1996.; BKMT. Bacs-
Kiskun megye teleIonknyve 1997/98.; Coloo. J. COLOO, BNMAU daxi mongol xelnii nutgiin
ayalguuni toli bicig oyrd ayalguu |A Mongol Nepkztarsasag terleten lev mongol nyelvek
nyelvjarasi szotara, ojrat nyelvjaras|. Ulaanbaatar, 1988.; COW. KUNOS IGNAC, Caatay-
Osmanisches Wrterbuch. Bp., 1902.; csag. csagataj; FNESz. KISS LAJOS, Fldrajzi nevek
etimologiai szotara. III. Bp., 1988.; Grnb. K. GRNBECH, Komanisches Wrterbuch. Kopen-
hagen, 1942.; GyarIas GYARFAS ISTVAN, A jasz-kunok trtenete. IIV. KecskemetBp.,
187085.; DTS. Drevnetjurkskij slovar`. Leningrad, 1969.; HBMT. Hajdu-Bihar megye Te-
leIonknyv 1997/98.; JNSzMT. Jasz-Nagykun-Szolnok megye TeleIonknyv 1997/98.; Kara
338 S:o- es s:olasmagvara:atok
nog. bota `ne6nm:onoi` (NRS. 85), bask. buta `ua.` (BRS. 111), kirg. boto `ua.` (KRS. 96),
szib. tat. boota `dya balas, ne6nm:onoi` (SDST. 45) szoval. A `tevecsiko` jelentes bota szo
szinten gyakran megtalalhato a trk nepek nevadasi rendszereben akar nallo Bota (Onom. Turc.
31), akar sszetett Iormaban, mint peldaul a `tevecsiko-szem, gynyr szem` jelentes Botag:
`Iemale`s name` (KED. 50).
2. A Bken es Bkenv csaladnevnk a Nagykunsag videken (pl. Kisujszallas JNSzMT. 138)
Iordul el. Els emlitese 1567-bl, Felhalomrol valo, ahol Bken alakban jegyeztetett Iel. (KALDY-
NAGY GYULA, A gyulai szandzsak 1567. es 1579. evi sszeirasa. Bekescsaba, 1982. 241). A nev
a bken `tatarantilop` szobol eredeztethet, mely a kipcsak nyelvek nagy reszeben megtalalhato
(l. kzk. bken `steppe antelope, gazelle, Saiga tatarica` (KED. 51); kirg. bkn `sayga, saygak`
(KRS. 151); de trk elemkent a mongolba is bekerlt (v. bkng `saiga antelope, gazelle` (Less-
ing 127); halh. bhn `szajga-antilop` (Kara 71); d., ba., hot., bk `ua`; dz., torg., urj. bkn
(Coloo 117). Oguz nyelvekbl nem ismernk ra adatot, igy a trk hodoltsag koraban, oszman
nyelvbl nem kerlhetett hozzank. Annal valoszinbbnek tnik a kunbol eredeztetese, amit az is
alatamaszt, hogy ugyanez a jelentes szo talalhato meg egyebkent a nyirsegi Bknv helynevnk-
ben, melynek eredeterl a FNESz. is csak homalyos magyarazattal szolgal. A trk nepek kztt
a kipcsak nyelv csoportoknal talalkozunk eme szemelynevvel: Bken (Onom. Turc. 33), Bkn
(Onom. Turc. 31). Az Onomasticum Turcicumban e szemelynevre kazak (Bken-bav Grod., Pril.
58, Bkn-bav Proben. 3: 192/232) es baskir (Bken-bav MIB. 1: 436) peldat is talalunk.
3. A Brcsk csaladnevvel a Kis- es Nagykunsagon egyarant talalkozhatunk, de viszonylag sok
Iordul el Debrecenben (HBMT. 95), mivel ez a varos szamitott es szamit ma is a Nagykunsag
szellemi es vallasi kzpontjanak. Az elmult nehany evszazadban jo nehany nagykunsagi eredet
Iamilia telepedett meg a varosban. Ilyennek tekinthetjk peldaul a Karass:on, Karacs, Karakas,
Garagulv, Kangur, Kocskor, Korhan, Daku, Buka stb. csaladnevek viselit. Sokan kzlk mar
nem is tartjak kun eredetket, csupan csaladnevk arulkodik keleti szarmazasukrol. A Brcsk
csaladnevvel talalkozhatunk meg BerettyoujIaluban (HBMT. 59), Derecsken (HBMT. 263), illetve
Kiskunmajsan (BKMT. 334), Kunbajan (BKMT. 342), KiskunIelegyhazan (BKMT. 297), Kiskun-
KARA GYRGY, Mongolmagyar szotar. Bp., 1998.; KED. KARL A. KRIPPES, KazakhEnglish
Dictionary. Kensington, Maryland USA, 1994.; kirg. kirgiz; kkalp. karakalpak; KkalpRS. N.
A. BASKAKOVA, Karakalpaksko-russkij slovar`. 1958.; KRS. K. K. YUDAHIN, Kirgisko-russkij
slovar`. 1940.; kum. kumk; KumRS. Kumiksko-russkij slovar`. Moskva, 1969.; kzk. kazak;
Lessing F. D. LESSING, MongolianEnglish Dictionary. 1960.; Mandoky MANDOKY KONGUR
ISTVAN, A kun nyelv magyarorszagi emlekei. Karcag, 1993.; Mis. Tat. Mischartatarische Texte mit
Wrterverzeichnis von Zsuzsa Kakuk. Szeged, 1996.; MNyT. BARCZI GEZABENK LORAND
BERRAR JOLAN, A magyar nyelv trtenete. Bp., 1967.; nog. nogaj; NRN. Nagykunsagi
redemptusok nevsora. Karcag, 1996.; NRS. N. A. BASKAKOV, Nogajsko-russkij slovar`. Moskva,
1963.; Onom. Turc. BASKI IMRE, A preliminary index to Rasonyi`s Onomasticon Turcicum. Bp.,
1986.; oszm. oszman-trk; TL. Y. BERDAK, Trkce-zbekce wa zbekce Trkce Luat.
Taskent, 1993.; zb. zbeg; Proben. W. RADLOFF, Proben der Volksliteratur der trkischen
Stmme Sd-Sibiriens IVIII. St. Petersburg, 18861904.; QQZS. Qumansa-qazaqsa ziyilik
szdik. Almat, 1978.; Rasonyi RASONYI LASZLO, Les anthroponymes comans de Hongrie: Acta
Orient. Hung. 1967.; SDST. D. G. TUMASEVA, Slovar` dialektov sibirskih tatar. Kazan, 1992.;
SOV. Materiali po obslelovaniyu tuzemnago i russkago starozil`ceskago xozjajstva; STD. A.
RESUHI, Standard Turkish dictionary, TurkishEnglish. New York, 1986.; szib. tat. sziberiai tatar;
TatRs. Tatarsko-russkij slovar`. Moskva, 1966.; tob. tat. toboli tatar; tr. trk; TRs. M.
TANISEVA, Tuvinsko-russkij slovar`. Moskva, 1968.; tuv. tuva.
S:o- es s:olasmagvara:atok 339
halason (BKMT. 316), Bugacon (BKMT. 105), Melykuton (BKMT. 362) es Kiskrsn (BKMT.
284). Brcsg alakban Izsakon talalhato meg (BKMT. 148).
A szemelynev els tagja Ieltehetleg megegyezik az otr. bri `volk` (DTS. 118), a kun bri,
br `wolI, lupus` (Grnb. 66), a kaz. bri `wolI` (KED. 51), a nog. bri `volk` (NRS. 87),
a bask. bre `volk` (BRS. 115), a kirg. br `volk` (KRS. 99), a mis. tat. bre, bre `wolI` (Mis.Tat.
121), az zb. bri `kurt` (TL. 214), a tuv. br `volk` (TRS. 118) szoval. A nev masik tagja pedig
egy otr. *-cuk, kzk. -sik, -s`q, kirg. -cuk, -cik kicsinyit kepz. Ugyanez a kepz talalhato meg a
Kiskunsagon letelepedett Iloncsuk trzs neveben is (v. kun v`lanc`q `kigyocska`, kzk. `lans`q
`ua.`). A mai kazak, karakalpak es nogaj nyelvre jellemz a c ~ s valtozas azonban a Codex
Cumanicus nyelveben megmarad a *c alak. Ugyanigy megtalalhato a karacsajok es a kirgizek
nyelveben, meg a malkaroknal c ~ c valtozas a megIelel. A masodik szotag * hangjanak eltne-
se ismers jelenseg a magyar nyelvben. A nyelvtudomany ezt ketnyiltszotagos tendencianak hivja.
Harom vagy tbb szotagu szoban, ha ket nyilt szotag talalhato egymas mellett, a masodik szotag
maganhangzoja eltnhet (v. besenv ~ Besnv, malina ~ malna, halovanv ~ halvanv, a:utan ~
a:tan). A bri `Iarkas` jelentes szo gyakran elIordul a trk nevadasi rendszerben, mint peldaul
Br, Bri-bav, Bri-bas, Bri-bars (Onom. Turc. 31). A kunsagi Brcsk eredeti alakja a
brck `Iarkaska, kicsi Iarkas`, vagy bricik `ua.` lehetett, bar az els alak a valoszinbb. A kun
nyelv XVII. szazadbeli kihalasa utan a jelentes is Ieledesbe merlt, minek kvetkezteben a hanga-
lak is megvaltozott (l. meg toqsaba ~ Toks:abo, solaq ~ Csollak, cerik ~ Csreg stb.).
4. A `tevebika` jelentes Bura csaladnevnk szinten gyakran hasznalt nev a trk nepek k-
reben (l. Bura, Bura-qan `tevebika kan`: Onom. Turc. 32, Qara-bura `Iekete tevebika` Onom. Turc.
83). sszetett Iormaban (Agbura) egy regi karcagi csalad elnevekent is megtalalhato. A XVIII.
szazadban meg nalloan is elIordult, de a kesbbiekben mar csupan Agbura-Kovacs Iormaban
talalkozhatunk vele. Ezt a nevet viselte a Karcagon szletett Agbura Kovacs Mihaly is, aki az
amerikai Iggetlensegi haboru hse volt (MANDOKY KONGUR ISTVAN, A kun nyelv magyarorszagi
emlekei. Karcag, 1993. 1312). nallo Iormaban a Nagykunsag nyugati hataran Iekv Tis:abura
nevezet kzsegnk rizte meg ezt a szot.
5. A `borz` jelentes Bur:uk csaladnev Hajduszoboszlon (HBMT. 310) es BerettyoujIaluban
(HBMT. 59) egyarant megtalalhato. Jelenteset tekintve azonos a magyar borzzal, de eredete nem
a honIoglalas korara, hanem kesbbre, a XIII. szazad utani idkre tehet. Alakja megIelel a sza-
mos mas kipcsak nyelvben Iellelhet valtozatnak: kzk. borsuq `badger` (KED. 50); kirg., tuv., de
borsuq `6acyi` alakban megtalalhato az otrk nyelvben is (DTS. 113). Borsuq (Onom. Turc.
30), Bursuq (Onom. Turc. 33), Burs`q (Onom. Turc. 33). A Ielsorolt adatok oguz (szeldzsuk) es
kipcsak (kazak) nyelvekbl szarmaznak.
6. Bu:gan csaladnevnk Kenderesen (JNSzMT. 122) es Kisujszallason (JNSzMT. 138) ta-
lalhato meg. Kisujszallason a Bu:gan mellett Bu:ganv (JNSzMT. 138) alakban is megvan. Els
adatunk 1333-bol valo: Bu:kan Iilius Arbu: (GyarIas 3: 476). A Bu:gan nevre a trk hodoltsag
korabol is van adatunk, meghozza Banhegyesrl (KALDY-NAGY GYULA, A gyulai szandzsak 1567.
es 1579. evi sszeirasa. Bekescsaba, 1982. 276). A kun nyelvbl valo szarmaztatasat tamasztja ala
az a teny is, hogy az egyik kun nemzetseg, a Csertan szallasterleten egy Bu:gans:allasa nev
helyet talalhatunk. Ez az elnevezes is azt mutatja, hogy a Bu:gan mint szemelynev mar a kzepkori
kunok kztt is letezett. A trk nepeknel is megtalalhato szemelynevkent Bu:an alakban
(Onom. Turc. 33). A trk nepek kreben, igy a kunban is gyakran elIordul, hogy targyak, eszk-
zk, Iegyverek neveit adjak gyermekknek (l. meg Csakanv, Balta, Bicsak stb.). E nevek adasanak
ket oka lehet: vagy ezt pillantotta meg a gyerek szletesekor, vagy a szlei kivansagat Iejezi ki,
miszerint buzogannyal jol bano harcos valjek belle.
340 S:o- es s:olasmagvara:atok
Jelenteset es eredetet tekintve azonos a magyar nyelv bu:oganv szavaval, mely a kunbol ke-
rlt anyanyelvnkbe (TESz. 1: 400). Azonban e szo az eredeti alakot rizte meg, s ezzel bizonyit-
hato, hogy nem a magyarban meghonosodott bu:oganv szot vette Iel valaki csaladnevnek. Alapja
a kun bu:- `sszetr, sszezuz, elpusztit` ige, melyhez a -an kepz jarult hozza. Ez az ige szinte
minden trk nyelvben megtalalhato: kzk. bu:uw, kirg. bu:, tat. bo:-, bask. bo:ow `noxa+i, a:-
yma+i`, tr. bo:mak `to ruin, to spoil, to destroy` (STD. 58), zb. bu:m3q `bozmak` (TS. 212).
7. Az AlIldn, egesz pontosan Debrecenben (HBMT. 92) Iellelhet Csicsek vezeteknev t-
rkbl szarmaztatasa szinten megalapozottnak tnik, ugyanis a trk nevadasi rendszer egyik is-
mert elemerl van szo (v. Cick Onom. Turc. 37). A `virag` jelentes cick, vagy ceck `nne+oi`
(DTS. 1434) megtalalhato az otrk nyelvemlekekben, de szinten elIordul sok mai trk
nyelvben is (v. kzk. sesek `blossom` (KED. 276), tr. cicek `Ilower, blossom`), de trk eredet
szokent a mongol nyelvben is megtalalhato ceceg `virag` (Kara 674), melynek klasszikus Iormaja
ceceg, vagy seceg volt. A szo hen rzi a XIII. szazadi kun alakot, ahol megtalalhato a szokez-
d *c hang (v. cicek `blume, Ilos`, Grnb. 75). A magyar nyelv hangzorendszerebe tkeletesen
illeszked csicsek szo eredeti Iormajaban maradt Ienn napjainkig.
8. A `nyg` jelentes Csider csaladnevnkkel Turkeven (JNSzMT. 331), Janoshalman
(BKMT. 154) es Flpszallason (BKMT. 133) talalkozhatunk. A szo pontos jelenteset a kazak
egynyelv ertelmezszotar igy adja meg: sider: att` ald`g` eki avag` men artq` bir avag`na
salat`n qav`stan va ipten istelgen tivekti tusaw `brbl vagy ktelbl keszitett, a lo ket mells es
egyik hatso labara ersithet nyg` (Kengesbaev 510), kirg. cider `+enoia`
2
(KRS. 861). Ez a
szo a mongol nyelvbl kerlt a trk nyelvekbe, v. mong. cidr `hobbles Ior horses` (Lessing.
178), halh. cdr `ua.` (Cewel 822), urjanh. cddr `ua.` (Coloo 866); dzahcs., mjang. ciddr
`ua.` (Coloo 866); s kunon keresztl a magyarba. A magyar nyelvben azonban jelentes nelkl,
csupan csaladnevkent maradt Ienn. A trk nepek kzl a kazak es a kirgiz nyelvben szemelynevkent
is el, illetve hasznalatos szorol van szo. A kazak nyelvbl a XIX. szazadbol van adatunk, meghozza
a Cider-bav `Nyg ur` Iormaban (SOV. 20; SODz. 26). A kirgizek nemzeti eposzaban, a Manasz-
ban egy csikos nevekent szinten elIordul (Cidr-qul Proben 5: 387/391/) (Onom. Turc. 37).
9. Csirma: csaladnevnk is tagadhatatlan trk hatasrol arulkodik. Elssorban Debrecen
(HBMT. 103), Pspkladany (HBMT. 359), Nadudvar (HBMT. 341), Polgar (HBMT. 355) es
Hajduszoboszlo (HBMT. 311) videken elnek ilyen nev csaladok. A cir- `megrothad`, kzk. siruw
`to rot, to spoil` (KED. 283), kirg. ciri- `inn+i, ne+i` (KRS. 130), zb. cirimok `rmek`
(TL. 352), tr. crmek `to rot` (STD. 88) jelentes szothz kapcsolodik az aorisztosz egyes
szam 3. szemely tagado alakja, a -ma:, s igy a szo jelentese `nem rothad meg, meg nem rothado`.
Megjegyzend, hogy az aorisztosz 3. szemely tagado alakja a magyarorszagi kunban hol -ma:,
hol pedig -mas (illetve -me:, -mes), ami Ieltehetleg nyelvjarasi klnbseg (MANDOKY KONGUR
i. m. 144). A masodik szotag velarizalodasra hajlamos (v. krmn ~ kerman ~ kirman `varos`;
kerev ~ Girav), igy magyarazhato, hogy a cirmes-bl cirma: lett. A nev jellegzetesen az intencio-
nalis nevek csoportjaba tartozik.
10. A Balmazujvaroson megtalalhato Csongar csaladnevnk (HBMT. 43) alakja majdnem
megegyezik a Kazinczy Ferenc es Vrsmarty Mihaly altal Ielujitott Csongor szavunk alakjaval.
Jelenteset tekintve pedig ugyanaz. A szo az otrk nyelvben is megtalalhato soqur `iene+`
alakban, de szamos mas mai trk nyelvben is Iellelhet: kzk. suqar `1. Ialcon; 2. brave, heroic`
(KES. 223); kirg. sumqar ~ sunqar `iene+`; bask. soqar `ua.`; tob. tat. soqar `sokol` (SDST.
2
Az orosz elnevezes is a harom labra helyezend nygre utal: `harom` `lab`.
S:o- es s:olasmagvara:atok 341
251); tr. sungur `white Ialcon` (STD. 338) `solyom, vadaszsolyom` szo adja. Az Onomasticon
Turcicum baskir peldat ad a szo szemelynevi hasznalatara: Sonqar (MIB. 5: 130, 243, 338).
11. A Nagy- es Kiskunsagon megtalalhato Csuvar csaladnevnk jelentese `pttys, tarka,
Ioltos`, ami egy jol ismert loszinnevet jell. Ezzel a csaladnevvel Kunmadarason (JNSzMT. 135),
Balotaszallason (BKMT. 101), Garan (BKMT. 134), Kecskemeten (BKMT. 198), Kiskrsn
(BKMT. 285) talalkozunk. A klnIele trk nyelvekbl adatolhato alakjai a kvetkezk: kzk.
subar, kkalp. subar `ny6ain, nec+in` (KkalpRS. 742). Ez a nev Cubar-avg`r `tarka-Ioltos
csdr` alakban szerepel a trk nevadasi rendszerben (Onom. Turc. 39). A rendelkezesnkre allo
XIX. szazadi adat kazak nyelvbl valo (Potanin 2: 142), meghozza Ieltehetleg az altaji kazakok
nyelvjarasabol, ugyanis erre a nyelvjarasra jellemz a szo eleji s ~ c valtozas (Bazilxan 31).
12. A Gder szinten nagykunsagi csaladnevnek szamit, es valoszinsithet a kun nyelvbl
valo eredeztetese is. A nevvel Karcagon, Ktelken (JNSzMT. 146) talalkozhatunk. A nev egy
korhany (kunhalom) neve is egyben, mely Kunszentmarton hataraban talalhato meg. A Gder szo
legvaloszinbben a kzk. kder `hope` (KED. 131), kirg. kdr `na(e(a` (KRS. 280) szavakkal
all kapcsolatban. Ez a nev megtalalhato a trk nevadasi rendszerben Kder alakban (Rasonyi 73).
A kazak szemelynevek kztt a kvetkez alakokban Iordul el: Kder-bav (SOK. 126), Kder-
bek (SOK. 32) stb. A szot szabalyos nyelvi bizonyitassal le lehet vezetni a kzk. kdir `bumpy,
uneven` (KED. 131), nog. kdir `io6a+in` (NRS. 191) szavakbol is, de valoszinbbnek tartom,
hogy a halmok nevei szemelynevi eredetek (v. Bengecsek-halma, Gergelv-halom, Mihalv-
halom), s nem pedig Iorditva. A magyar hangtrtenetben eleg gyakori a nem tendenciaszer, csak
egyes szavakra kiterjed zngesles. Ez a Iolyamat minden idszakra jellemz, igy nem lehet
szkebb idhatarokat megallapitani (MNyT. 125). A k ~ g valtozas igy megIelel a magyar hang-
trtenet szabalyainak (v. tr. kren ~ m. grenv, ku:salv ~ gu:salv, ka:dag ~ ga:dag stb.).
13. A Debrecen krnyeki Koska, Gaska, Kaska csaladnev (HBMT. Hajduszoboszlo) szinten
sszekapcsolhato a kun kaska `qasqa` (QQZS. 92), a kzk. qasqa `bald` (KED. 149), kirg. kaska
`nicin` (KRS. 376), nog. kaska `nicnna` (NRS. 153), bask. qasqa `ua.` (BRS. 362) szoalakok-
kal. A `kopasz` jelentes lexema megtalalhato szamos trk nep nevlistajan (Qasqa-bas, Qasqa-
cora stb. Rasonyi 86). Ugyanide sorolhato a Gaska es a Kacska valtozat is.
14. A Kecse csaladnev szinten a Nagykunsagon (Kisujszallas, Karcag, Turkeve) es krzete-
ben talalhato meg. Az 1745-s turkevei redemptusok nevsoraban is talalkozhatunk e minden valo-
szinseg szerint kun eredet nevvel Kecse vagy Ketse Iormaban, es elnevkent is, mint peldaul
Ketse Toth (NRN. mell.). A szo eleji zngesles Iolytan Gecse alakban is szerepel (v.
Kisujszallas JNSzMT. 140; Egyek HBMT. 269). A szo kece `nacht`, illetve kice `ua.` alakban ta-
lalhato meg a Codex Cumanicusban (Grnb. 135). Az otrk nyelvi alakja kec `noni, no:(nnn
nene` (DTS. 291). A szo megtalalhato szamos mas trk nyelvben is, mint peldaul a kzk. kes
`night` (KED. 123), zb. kec `dn, gece` (TL. 246), kirg. kece, kecee `nene` (KRS. 247), tr.
gece `night` (STD. 142).
E csaladnevet le lehetne vezetni a trk kece `Ielt` szobol (STD. 226), de kizarolagos alIldi
elIordulasa megkerdjelezi ezt. A kun nyelv, a tbbi kipcsak nyelvhez hasonloan, a kivi:-t hasz-
nalja a nemez megjellesere. A szo megtalalhato a trk nepek nevadasi rendszereben Kice alak-
ban (Onom. Turc. 70). A nev jelzi viseljenek szletesi krlmenyeit, idejet, azaz `este szletett,
este erkezett`.
15. A debreceni (HBMT. 162) Kotan csaladnevnket, szinten a kipcsak-trk nyelvekbl
lehet levezetni. Kotanv alakban elIordul Polgaron is (HBMT. 356). A Kiskunsagon, Agasegyha-
342 S:o- es s:olasmagvara:atok
zan Kotan alakban talaljuk (BKMT. 51). A szovegi n ~ nv hangvaltozas ismert jelenseg nyel-
vnkben (v. Bu:gan ~ Bu:ganv, Bken ~ Bkenv, artan ~ artanv). A szo megtalalhato a trk
nevadasi szokasban (Qotan. Onom. Turc. 93). A szo jelentese `karam, szarnyek`. A kazak nyelv-
ben qotan `corral, pen (esp. Ior sheep)` (KED. 157), a kirgizben qoton `cio+nin (no` (KRS.
409),
a kumkben qotan `iomaa` (KumRS. 201) alakban Iordul el.
16. A Taga csaladnevnk szinten nehezen tudja letagadni trk eredetet, hiszen egy a kip-
csak nyelvek kztt szeles krben elterjedt szorol van szo, melynek jelentese `patko`. E csaladnev
megtalalhato Karcagon (JNMSzT. 120), de megvan a Sarret videken is (BerettyoujIalu, Darvas).
Szemelynevkent is gyakran elIordul (Onom. Turc. 135). A trk nepek kreben gyakori, hogy
valamilyen targyrol, szerszamrol nevezik el gyermekeiket, v. Balta `balta` (Onom. Turc. 23), Oraq
`sarlo` (Onom. Turc. 114), Q`l`c `szablya` (Onom. Turc. 88) stb. Bar a szo nem talalhato meg a Codex
Cumanicusban, de szinte minden mai kipcsak nyelvben Iellelhet: kzk. taa `horseshoe` (KED.
231), kirg. taqa `no(iona` (KRS. 485), tat. daa `ua.` (TatRS. 123), kkalp. toa `horseshoe` (AKS.
100), de megvan peldaul a tuvaban is: daa `no(iona` (TRS. 140) alakban.
KUN PETER