O Anals Kad6, 1993

tsBN 963838609 6
2002-ben
Kszijl u AnimusKiad6 gordozdsdban
IsrvS!
Feleloskiad6: Ba,16zs
Sorcatszerkeszt6:GdborAnik6
Borit6terv:BeleznaiKomel

Nyomta6skdnute@ Alfitldi NyomdaRt , Debre.en

Felel6sveat6: Gyijrgl G6zevez6riga?gat6

Ndlfanl
1bD.h6crdrk

5[-

,AltD n lflllrn

Jo.I(

S @

LIBROTRADEKFT.
ANIMUS KIADO
nyelvk6nyveimellett
angol,tr6mt,fr.ncia, olasz,spanyol
nYelvkdn)4ek,
sz6t6rak.szepnodalni mrivek szebsvalasztketkin6lja,
tdbbek kdzittt 4
Odord Uf,ive.sity Press,CambridgeUtriversity Press,
Longman,Hueber Verlag,LanSenschcidtkiad6kt6l.
Ezen kiv

valalja birmilyen knlfijldi kitnw,

szakkdow beszcrr!6r.

A kttnwek megv6sdrolhat6k. ill. megrendelhet6k:

I-ETOTRADEXONYVNESZIXE
ll73 Bldapdr P.nil;l237
Ll:Z5arl-63;Fd:251-74-12
E-d.ilb@tl@libtut.dah!

IAMIJLUSXONYVE$OLjI
lllT Budap.( Ujp.ni rkp 5
T.Vfs:349'1e56;Fd:269-04_95
E-n.ilJamurus@matrh.th!

Ajinljuk ezt a kiadvanytmindazokraka kezd6

vagy halad6szintentanul6knak,akik az olasz
nyelvetmegfelel5nyelvtanialapokrahetyezve
kivenjnk elsajititani. c6lunk, hogy sesits6get
npjtsunk r gyors eligazodishoz,az alapver6
nylvtanirudnival6krendsze'ez6sehez,
16g,iri-

A KIEJTfS (Lapronuncir)fS
Az iRAs (L. scritturs)
Az olasz nyelv hangjainak a ti.jta6 a maryar rtcl
uick szimSra nem okoz nary Sondot, iv6l a E
nyelv haDgkszlct igcn k6?rl ,ll .rym&hoz.
A savak irrlos r6szitasc a kijt6sd alaPul. A
hang--bebimogfcleltetlsck normAit6bb hclysn clt6ntrt
a magyarnyelvbenmcgszokott6l(lisd: t4bl6zat).

Az olr.z {bci (L'dfebeto)

t tiJ,

f kffa,
j /ilusor'

r[tffiA,

nlqDa,

y /ipMild/ v.gy /i gr6kc'/,

Irinlel

A maginhrngz6k (l,e vocrlt)

Az olasznyelvbenhet mag6nhangz6van, amlyctot at
irasban5t betfivel jel6liink. Az e s o behiket hangstilyos sz6tagban vagy nyiltan vag z6rtan ejtjft ki
hangsulytalanhelyzetbenviszont mindig zirttn /6/-net
avasy /6 nak mondjuk. A jeledshGzigazod6 kisjtast
a sz6t6rjelzi.
A m6rsrlhrngaik (Lc con3on3nil)

c /6i/,
Aldzs;l,
k//lKhpp',
otbl.
s /essir'.
w /vi doppj6/,

Xrelt.'

g (+t)
lj

K6znl[k a b n6ma.Szerepc:
- A c is g kiejtGs6tjcl6li.
- valamint az .ver @//ri vzval.) ige jelon idcj6b!
szerepben:ho,
fordul el6 jelcnt6s-megknlSnb6ztet6
hd, hr, hrntro 6s llom o fvagl), d (el6ljAr6sr6), r
(el6lj6r6sz6),
lrbo Gv).
- A fekielt6sokban szintSnnemamafad: |hl:, h!

o6o

.7.

Paldr

dldj/,
bleLk'J,
I l.tl#,
p lp;J,
thil,
x /ibzl,

A brtrg3ily (L'rccento)
A hang$ilyos sz6tagotnagobb rdvel s hocszabbm
cjtjik ki. Az olaszszavak8G907F6banaz utok6 el6b
d 3a6bgot hangsulyozzuk.E szavakneve: p$ol. ph

TaHlhat6 ir6h6ny v6gh.trgsflyos sz6 (parola trorci}

ibcttn (:abadslg), schiavitu f/abrrolgd.'19, caft
@"6).
A sz6 v5g6t6l szimltott brrmrdlk s6trgon ha4snlyosak (parole sdrucoiol6): psicoloso (pszichoLtstrr),
chiederc(kimi), ditrtcil] (nehA), sigtnfica Aebnt).

A Nf,vELd (L'articolo)
Nemben (hftn- 6s n6nem) 6s sz6mban (egyes vagy
t6bbes sz6m) egyeztetj,ik a f6n&r,,el 6s figJ|elembe
vesszilq hogy a mondatbanaz ui6na k6ve*ez6 sz6milyen hangokkal kezd6dik il giomo (a nap), l'titi'no
aion'no(az utolsd nap), lJnhniaz (es! bafttn,), na
nuova amica (egy 4i bardtnd) gli studi (a tonulnutnyok),i btoi snrdi,(a te tanulnd^yaid).
A HAT,iRozoTT
natlvo)

NfvEL6

(L'.rdcolo

detrlnl:

Az 6kezetek(Gll acceDd)

1 . rszk.d6, Ierlle 6kezat (accento grave): cittt

2. emelk6dq 6le3 6kezet (acc6nto acuto): pcrche
(niart)
- Ekezettelkell tmi mindenveghangsilyod
sz6t.
- Az e as az o felstt azoknyilt (accentograv6)
vagy zdrt (acc6ntoacuto)ejts6tknl6nb6zteti
mes,:n6lfl (sen) cafe lkatrel(laivl).
- Egftaai szavaknel 6rtlcm-mcgkril6nb6ztct6
la (orrl ftnrci6ja van:si fser) - si (nvnAs.),
la (n6vel6).

8x

N6

A b6vitm6nyi szerepetbet6lt6, hat4rozott n6vcl6vl

jelzett f6nevek el6tt n6vel6sel6ulr&z6lq viszonysz6k
6llnak. Ezek a b6vitrn6nyjelleg6t ncghaiiroz6 el6lj5r6sz6 6s a hatrrozott D6vel66ssz.vonasival kele&ez.

r9r

gll

tl

rll
dl

t.U'
iall'
ialla
taqli
sull'
a mi olazbar mtu D@ hasdr,lato$l

P6fd.iul:dell'anico (a banitnaka ...), dall^ tasc (a

zsebb6r, llrtlo scatraL (a potcft), net ristol.anl' (az 6t-

A Fr el6ljar6sz6nem k6pez6sszcvontalakokat.
Haszbilrti
- ismert dolsot, szem6l),tkifejez6 f6n6vjel6lcscre
- fildrajzi nevek el6tt, ha azok foly6k, tavak, tengerk, 6ce6nok,hegfek, kontinensck,orczegok,tanoninyok, naryobb szigetek, szigetcsoponokril Pq
il Trasineno, il Meditrraneo, il Pacifico, i Carpazi, l'Afiica, l'Inghiltena, la Toscana,la Sardcsna,
le Eolie. (B6vibo6oyk6nt 6116 Eldrajzi n6vek
eset6bcn a n6vel6 hasznrlata ingadozik nella
Toscana,in Toscana,amennyibenjelz6 is 5ll mcllettlk n6vel& cl6lj6r6sz6kat haszn6lunlc le citt
dell'Ungheria occidentale N ygat-Magyarcrszdg
-

csoponok, osztilyok, fajok megnvez6s6re:

Il mio
Iior preferito A la rosa.d("dvenc virdgon a r,6zsa.)
anyagnevetef6tt l'ozorrc(620^) ilc fton 6zan)

r10r

a mell6kn6vviszonyit6 fels6fokjinak k6pzas6ot

csalrdnevek el6tt, ha a foglalkozdst vagy a rangot
is feltnntetjnk: II presiden.eScalfaro ci acconscnti.
(Scahtu elndk b hozaijdnlt), kiv6tel a p.pr el6n:
papz Leo X. (x. Le6papa)
Tdbbes szimban rnagera a csaHdra utal: i petrini
(Petiniik)
a birtokos n6vmis el6tt (l6sd:N6vmrlsok)
testr6szek6s hasznSlatitirgyak eset6n:Abbottona
it capollo. (Eegonbo|a a kabildL)
az id6pont 6s a drtum k6zl6sekor: alle d\e (kettdkor). nel lgb8 (1968-bant,it 30 giugno igts
(l915jn"ius 304n)
eg/6b id6haiiroz6k kifejez6s6re: il rnaJledi (teeddenkent),l^ setrlman scorsa(a nilt hltenl, n sera

Ncm ilstk

kl r dvl6t:

szemalynevk,keresztnevekel6 (ha kdzeti isrner6s6k6l van szo, a n6i keresztnevckel6tt illhat

n6vcf6): Anchc la Maria si e arimzl"t^. (Mina i'
- foelalkozAst, rangot jelent6 n6vsz6i illitninyban:
Robcrto Cragionier.fRdben k6nyvel6.)
- Megsz6litdsbana nngot, foglalkozist jeteot6 sz6
el6: Dottor Maril lngegnerCuderzo!ProfessorFranceschi!
- Kozeli rokonok binokos jelz6s megnevez6sekor,ha
ncn kis6ri gy6bjelz6, ,6,sha nem bcc6zctr a szo:

rllr

Chiede utlnprestito a suo padre. (Edesapjdtdl kir

kdlcs'nt), de: vlaggiz semprecon la sra sorcllina(Mindis a h'.Eocshtjdral utazik).
- utca s t6mevek el6tt. in via Ca\totn (a Ca|our ut- mcnnyis6gi szerkezetekben:
m chilo di uva f9, hrt6 sz6tQ
averesctefszoDi6illand6sullsz6kapcsolatokban:
A HAT,IRoZATI-AN
termlnldvo)

NfvEr,6

@'rrdcolo lnde

N6

Er3znilata
Gyakoribb,mint a magyarnyelvben.
- A m6g ismeretlen,
vagy meghatirozatlat6l6l6tryk
dolgok el6tt tcsszil ki: E una
6s megszimlelhat6
gnndiosa idea! (Re,nek6tlet!), Sembrauna bugia.
(HazugsAsnaktinik), Beve $^ coc^. (Cotdt irzik)

- T6sztrmnev
eldtt a meDnyiseg
bizonytalansSgdr
fejezi kr: E'successoun dieci Eio"trif^. rugr th napja
Mfiv6sz neve el6tt, annal( cg)' alkoris6t j.t6li: un
Montale (esJ Montale ve6eskater.
A RfSZEL6 NE!'EL6 (L,ridcolo Frddvo)
Magyarranem forditjuk. Alakihg megegyezika dl
el6ljrr6sz6nvel6sformiiral. Tehit: dct, det', d q
dells, d|, degll, dlle.
B6vitnnyk6nta va rngelatlj6r6sz6k
jaruhak el6jc:
su dei siomali ftAhdny njsdsban), de tanicsos ez
esetben a rszel6 n6vel6t hatirozatlad n6vm6ssal
helyettesiteni:su alcunj giomali, s1rcerri giomali stb.
Ealzn6lrta
- a mosszimlrlhatatlan dolgok k6zelebbr6lmg nem
hatarozottmennyis6g6neka jelSl6s6re:Mangia del
rniele. (MAzeteszik.)
- rdbbesszirni f6nevekel6(, azok cseklymenynyisg6reutal: Ha datodei consigli.ddon nehdny

a fdldrajzi nevek kdzi.il a foly6k, ta\,h, tengerek,6cednok,hegyekneve:lArno, il Braccia

no, il Ligure,l'Atlantico,i Pirenei.
A FdNiv NEME
Klv6tel: ia Senna,le Atpi, le Dolomiri
- a fdn6v' enlembenhasznih rnils kateg6fliju
A jclentsik 6s a v6sz6d6sil alapjin az olasz nyelvbeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee
a f6nevek bimnemilk (nnschile) vagy o6meaW.
szar*: il perch6 (ymi oka), n mangizre (az
(fennitile) lehetrjek.
b) Nfnemihk a n61,n6i foglalkozest,
az ettatokn6sl. Jel ft sze nt mgh.t6rozbrt6 nem(ek
i6ny6tj1616
szavak:la zia h nagyainit. ta gdlina
tu .tyn*)."|ac^sxhn5ah haztutuisbclit.ta cou la
a) gimnm{ek: a term6szetsnemet k6vetve a f6rfil
jelent6
savak a
f6rfifoglalkozist, Sllatok himjeit
- a gynmitlcsiik nevei: la ..r'la(az atna), la noae
va8z6dsnkt6lfrggetleniil: il ftarello (a lv,r), il
(a di6), de, il d^tterc (a dototya), i:1 fico (a
p pi @papa), it satlo (a kakar, il rr,inatorc(a uifise), it lirnor,e(a citron)
nyasi, il falegna]ir,e(az asztalos),il prci3 (apafl.
- az elvont fogalmakr l^ vinn (az eftny), la softe
Klv6'tel: la guardia, la sentinella /az dr, la guida
(a, idesetuezet, - fbtfr is).
- az aul6mrrkiknevei:la Fiat Ia Renault,la Ford
Manapseg a tradicionrlisan frfifoglalkozasokat
- a fbldrajzi nevekkitznt a konlinnseker,
szign6k is vegezhetik.Leggyakrabbanaz 6 esetiikbenis
teket 6s verosokatmegnevz6k:I'Europa,la Sijel6l6 sz6talkalmuzuk il
a himncmi foglalkozAst
ministro, il diplomatico (niniszterasszontt e' dipKlv6tl: il Cairo, it Madagascar.
lonntandt is je'.nlJreI),.
Eimnebihk tovdbb{l
2. Az ldegetrerdct{ szrvrk neme
a gyfim6lcsfek: il melo (az alnola), il noce (a
- Lessyakrabban
dittfa)
a sz6 olasznegfetet6jeneknea famekj l'ztgefto (az ez;isr, il mercudo (a irmahezisazodil: la jeep h tercpjdt6), it freezel
sanr)
@ nayfasaszt6), i je ns (aIamenadrad.
- Ri*6bban redetinern6tis meS6rizheti:
crepe
(apatacrinta).

A FONEV (Il nome)

ol4t

r 15r

3. Vegz6d6sszerintlnem-meghatirozls
Gyrkorlbb v6gzdd6sek

il pono (a kikdtd) -la pona (az ajt6), it rnodo (a

m6djavmnek)Ja moda(a divar)iil fogtio (a tap)la foglia(a levl)
a sz6alakja
nemv6ltozikm6g:il finc (a c6l) la fine
(a vege,

HtE

b) f6l5ny term6sztesrcme lzerttrtt m6dosutes

N6

P6t<ttLk

Rlt*ibb vegz6d6sek

Him

viil&lg

N6

fclein

4. A tremekviltoztu!
a) Az 6lttlendolgokatjel6ldf6n6vnemc6lland6.
Egyes eselckbena nem jelentes-megkil6nb6ztet6szereppel bir:

.16.

c) K&r6rnm6 fdnvk. Ilyentor osak a nevel6" vagy

a mellkn6vhasznilat
teszk 6nbseget
a nemekk6z6tt:
ivla canfanie @z eneker, iVla fan''gcisr^ @ g9gszerasz),- cs ^z 6sszes-lst2 v6si f6n6v -, ivla nipoE
(az unoka.jccs v. unokahls). iVla parcnte (a rckon).
iula clienb (a vad). I'ospitecalmo. t,ospirecatma(a
nlugodt vendig, illla ptesidepz iskoloigazgaq

A F6NEWK TOEBESszAMA Gt pturrte det trF

mt)

e ur,lltrodv

1l'aggettivo)

A MELLiKNEVEK

vtczdDf

sE

a) Nemben6s szimban egyeztetjnkajelzed sz6vat.

A mellknev gyes szamban lehct 5|vzdd&6:
pesant-e,(ncher, avagyk6tv6gz6d6s{:calm-o, calm-a
(nyusodt).
.v8l

T6bbesszimukat a f6nevek minlijara k6pezhelnk.

Pal<tik
8.sto cdtlo, g.sti caini
lnwoodt nozduldrlhbl

D,ll
16t!(r)

N6
Hih

Nd

paccops!r., pa@hi?@trti
bors pqsa&, borsc pctuti

inc(or)

A Hv6telket a sz6tir j elzi.

r 18r

rhki mell6knevek:
? Viltozatlan
az -l v(Azldesfiek: p^i (pdros), impai (p,iratlan)
az idegeneredcttek blu fE, , bcige @Azs)
a f6n6vi crcdctick: viola (lila), rcsa Odz:aszin)
a szin6myalatokatkifejezd,sz66sszct6tclok:g:igio
scvto (s6fttsznfi4. gia,llochiarc (halvtnysArsa)
v6ltozatlan a k6t6jclos szo6sszetatel.kcls6 tagia:
rapporti italo-rmgh.rcsi (ohsz--nngar kapenlo-

.19.

c) Bcllo, srnto, grande, buono mell6kneveket a f6n6v

el6tt a szabilyt6l lt6r6enragozzukr
ni ijera - bel ricordo,
bUo- a hatrrozottn6v16
bell'albergo,bello studio,bella casa,bei ricordi,
begli alberghi,beglistudi,bellecase
buono,grande,santo- buon pranzo,buon annq
bDonamica,
buoni
buonoscrittore,buonadomanda,
clienti, buone idee; gran problema,grand'affarc
(grandeaffare), grandeschiatro,grand'idea(srande
idea), gran (srandj) problemi; San Pietro,
Sant'Antonio,SantoStefano,San Zenone,Santa
Sede,SantaElisabetta

a sz&cnd egyesmell6knovekeset6benjelentesbeli
kif6nbs6get takar: un caro conoscent (eg kedles
isheds), de. un viaggio caro (eg drdca utazas)l
una cena personafsgy bizorryosszemAu, det wA
sofuzione crta (eg) biztos negodat, ln gr^nde
statista fes, nagy d anfdo,
de: un palazzo
glande (egJ tnagasipiler; un uomo povero fegl
szegdnyenber), det un povet uomo (eg/ szeren-

A MELLfKYfv FoKozAsA

A MELLTKNEV RELYE A MONDATBAN;

a n6vsz6iillitminy r6szek6nt
az ige uten6ll
La macchina6 veloce./,4z autds)ors),
- jelz6kentiltaliban ajelzettsz6tk6veti
nr Fir! nuova. (vetten egy tj
Ho co
megelSzia jelzett sz6t, ha az alapsz6mt csaL egy
jellr126 tulajdonsdgdtemeli ki: dolce miele fd"r
-

a fels6fokban
ill6 mell6kneveket
t6bbnyirok6vetia
jefzett sz6: la piit caldr giomata, (a legnelegebb
nad. it pessiorc ripo (a t.Erossnbbfajta).

o20o

N6hAnynellkn6vneka szabrlyosmcllett rndhag/6

fokozisa is van. Egyesek k5"nhk nj, alapfoftt 6nelemmelb6viilnek:

t2lt

6!ill6

ilnhq.

FrAnco a pii abbronzato di Giolanni. lTranco

bamdbb Giovannindl.) E' pin svelta di te. flolp/d6e ebbndlad.)II nosro gatroa menocapriccioso
q tiedndl kreAsb,:szerziLres.)
del $o. (A tm66*
TulajdonsAgok,
rnennyis6gek,
cselekedetek,
hataroz6sz6k6shatrroz6k 6sszevet6sekor:
... 6sszehasonlitis
els6tacia+ che+ mdsodik

(La comprrrzlone)
A hasonlit6szerkeztek
Alrpfok (La compar^zlondl uguagllsnzr)
cosi+ alapfokumelleknv+ come
tanto + alaDfokumell6knav+
A k6t szerke?et egyen6rt6kfi, az el6tag elhagyhat6:
Queslospettacoloa (cosi) buono cone il romanzo.(Ez
az elqaddsusanolyanj6, mint a resAny.)Ang.la sembra (tanto) loquacequanto s:a soralla. (Angela zppen
fihik, ',,int a n6vare.)
oltan bdbeszAd,nnek

Massimilianoe meno disponibiteche cortese.

(Massi\tiliano rcm olydn kesz'i96, nint anilya
ud|anas.) Lesg. inrlo libri che eiom ti. (Kevesebb *nnyvetolvas,nint ijsdgot.JE' piri comodo
rfmanerechepaniresubito.(Kdnvelnesebb
naradni, mintsen arontnl elindulni.)
Mi piacepil lavoHe di notte chedi giorno.
(lobba't szerctek6jsza*Adolgozni,senmint nwal.)
Fb6fok (Il superlttlvo rlatlvo)
&ls6fokbd nI6 mcll6kni! +dl

K&z6pfok (Lr comparszlon dl mrgglormzr o dl

mltrorrnz&)
- Eld6nyek 6s 6lenelentdrglak, fogalnak iisszrhasonlit{sakor, legyenekb6r f6ndwel \."9y nevntssal kifejezve:
... k6zeDfoku
mcll6kn6v+ dl + ...

Lui a il giocatorepit giovone detta squadra.fd d dapat legfiatalabbjdtekara) Questo anello a il pii prziosotra r miei gioielli. Gtszercin k6zntez a s,j;n a

o22,

t23t

A SZAMNf,V

(Il numerale)

A T6szAMNEvf,X (I numerl cardttrNll)

K6pz6siik
- A szimokathelyi6rteknk
cstikken6sonendj6ben
olvassukki 17161felfel6l
- Hiszt6l felfel6az uno 6s az otto elnyeii az el6tte
ill6 tizesekutols6mrginbangz6jetl
venti+ uno ventuno,cento+ olto centotto
- A tre vegfi szinrok veghmgsnlyosak:
sessantatr6
(63)
Mtlle (lijbbes szima: mlla) ul6n az egyeseket
loll6nirjuk:nille e cinque(1005).Esyresyakoribb
azonbana nasyobbszinok dsszeiresa
is: 1992millenovcentonovantrdue,
2I 70 duemilacentosettanta
Mtllon &|',i///id,s ntnlllardo(mi\Ar4 esetebenknl6n irjuk a ni11i6k,milirrdok sz6mitr 2 i00000
durnilioncentomila.
A f6n6vdl eldljif6sz6valkapcsol6dik:
diecirnilionjdi abitantif/iz nilli,i lakos)
un miliardo di doll i feg} nilLlrd dolldr).
Hasznnlatuk
- Az uno kiv6telvela sorszinnevekutrn a f6nevet
titbbes szimban hasznriljuk.Az uno{ nemben
esyeztetjnk
a f6nevvel.
novantotto pasine (% odar, una brica (esy no-

t24t

- A ditumok irrsakor:
i l + n a p + h 6 n a D + 6 v i l l 5 a g o s f oI 9 4 9

Kiv6tel:il pri'no ... falseje).

- A sztzadokelnevezse:
il D&cento (a 13.szdnd),
nTrccenro (a 14. szdzad).
Az id6 kifejez6se:
sono lesei. (Hat 6ftyan.)
hivatalosid6: Sonole olto e venti.(Nyolc6ru hl6z.)
Sonole dieci e un quarto.(NegyedtizercEy.)
sono le duee mezzolnzz^.eal hAron.)
Sonole quattroe tre quarti.@Arcnrcsyed6t.)
Sonole cinquemenoun quano.@Aromneged
6t.)
A hozz6vet6lges
mennylsqek klfJzbse
szim+-lna+dl
una trentina di casse& fral harrrinc kazetta)
esy6bm6don:
un paio di giomi ksy pdr nad, tr paia di calze
inaio di volte (yasy snzszor),
AArcd zokni), wIJJJce
diversecntinaiadi curiosi(t;bb svtz kivdncsi),w
migfiaio di candidati (kb. ezerjelentker6), rr,iglizia
di Fljisti (sok ezerhirista).
- vaSy: su + n6vel6+szemn6v
+ f6nv
Ha sui quaranraanni. frdrnlbelil nesNen a'eN.)

o25t

iletkort llntdsz6:sz6mnev+.nn
nndicemlljJe
ftizcrlcgta|es), cij,qrnntero:,e(6tre res)
Iddtartam klfejzrse:szimn6v+ -nnlo
biennio(k6t 6vesid6szak)
soRsZAMNtrvtrK (I numerl ordlndl)
K6pzsnk
l0-t6l felfel a sorszanneveker
a t6sz6mnevekb6l
kpezznk.A sz6mutols6maginhansz6jinak
hely6beaz
-esimovsz6d6st
illesztjflk:(lisd a tiblizator.
Klv6tl a -selv6gf szimok:ventieseiesirno
o,lrzaridHrsznilatuk
- Nemben 6s szimban S/sztetJ0ka f6neveklel:
r'littesinli ctienri (e edik vasarb).
- Altalrbanr6mal 3zlmokkaliduk.

o
I

2
3

lo
ll
12
t3
l4
l5
t6
t7
t8
t9
20
21

30
40
50
60
70
EO
9t)
t00
234
1000
3621

du.gtorr.rbqu.t!sino
Eillc
ho6iL *ic@iov6hudi-

A TdRTSziMNEvEK G trumrtfriztorlrt)

5
6
1
8
9

r&zdmnwel+ nevczdsorszirm6w;l
!z6lD1616
213d,re!rzi,314 tt. qr fli, 6/10 s6i dccimi

t26t

,2'7t

A I{EVMASOK (I pronomi)

Megsz6lit{rok

A szEMfLYf,s NfvMAsoK g pronomt per-

Li

rotr.lll
Iglak

Al.Il.l

H&psulvtala d.h'!*
L.i

lui

Idryv.*t
(cll.)

It--i

LtJL

Bdvin tr!,k6ntilld hrbgsilltrl&

E.rztr{lrtuk
- Gyak$n ncm tcsszik ki a mondatbanaz alanyesetbcn 5116szernlyesnavmasokatrinlhory az rgeragozis utal az alany szern6ly6re.
- Az alanyesetbennll6 szernlyesn6vrn6sokatakkor
hasadljuk, ha hanssilyozni kiv6njuk az alany szcn6lyat, vag)' ha az igealak nem utal e$'6nelmri.n
-

Harmadik szem6lybenegyre gyakoribb a lul, lel,

loro hasznalata.Ezen n6vmesokcsak 6l6lenyeket
jel6lhtnek. E$/essz6mbanaz 6lettelen dolgok, foszoleilnakaz essos ecar
salmak mc&jcl6l6sCrc
nvmasok,az ut6bbi a r6gieselh helyett 6l6lnyre
is vonatkozhat.E3!l 6s esi 6l6l6nyeket6s 6lettelen
dolgokatj el6lhet.

t28o

T&g'

SzA@

Eg6

2.

I6bb.s

E^riDz6i

ti

ti
gu

li

lorc, gl

l.

z.
3.

D6vntuok

t29c

A hatrioz6ialakszerepe:
- A dl cl6ljAr6sz6val
k6pzettb6vitm6nykt
hlyettesiti a ne n6vmis: Ti occupidi matematica?
No,
non me ne occupo. @oghllozol ratemanhiyol?
Nen, ne fostatkozont vete.)
- Az a el6ljir6sz6valkpzettb6vittnnyeket
helyettesitia cl, yl n6vmis:Vannoanchea Roma?Certo,
ct \at!!Io.(R6iiba is nernek? Hdt petsze, oda is
alJkokrtr vrsszahat6
rg6klaeozisasorin
A visszahar6
hasznrljuk.
n6vmisoksorrndle
A hangsnlltalln szem6lyes
It

ri
gli, lc

Ici
gliclo

gli.la

gli.li

sliclc

A hangsflytalann6vm6slalakok helye
- Altallbana ragozouigerlakel6tt6llnak:
Ne si parlamolto. (Sokatbeszalnelc
rdld.) Ci pensa
motto. (Soh1tsondol dna.) Lo vedo.(Ldton.)
- A felsz6lil6 n6dban ill6 igealakokatk6vetik 6s
azokkal esy sz6ba n6dnak Patla'net @eszAt a.
16t!)
- Az igenevekuiin illnak, egysz6talkotnakveliik:
disegnandolo
(azt rajzolvrn),pettinarsi(f6snlk6dn'), accortosi(miutin 6szrveteazt).
Egyesszrm els6 szern6lyben
t6rten6tilr.tsndlvagy
megel6zik6s kiildnir(idnak a ldn6vi igen6vtdl,vagy
azzal egybeir6dvakdverik azt:
Non cj pensarelNon pensaJ|c:tt
(lnesonnotj ata:)
B6vitm6nyk6nt6ll6 hangstilyosszem6tyes
n6vmnsok
Szim
Egyes

vi

szem6lv

Visszahat6

z.
lui. Iei

Onik6s eset6nszint6na tiblizatbantal6lhat6alakokat

haszn6ljuk nagy kzd6betfivliwa. Cliene do. (Adok

a lui. a li

T6bbes 2.
3.
Helynk: A ragozon..igealak
utin. hil6nirva Vogtio
accomprsnare
lui . fol dt tun ckkAmi).

o3 0 r

r31r

A BIRTOKOS NEVMASOK O protroml po.ssslvl)

FrJt{l
figyelenbe kell
A birtokos nevmds kivdlaszt6sAn6l
vennink a birtokos szem6ly6t 6s sz6m6t, valamint a
birtokotj cl6l6 sz6nem6t6sszrrnit.

A voNATKoZo
tlvl)

NivrvlisoK

O pronomt rIr-

FaJtnl

akilq anilq akitclanilct

2_
3.

Che
Szerepe
- Alhat az a""r"t"tt 6tlitm6ny tr6vrrdl r6szek6nt
La vespanon eeeee
mia. f., robogd nen az eny'm)
A loro{ ekkordi el6ljir6sz6el6zimeg:L' idead di
lorc. (Az 6tlet az dak.)
-

Jelzdlbidokosn6vmisk6nt:
hatarozottn6v16+ birtokos n6vm6s+ f6nv
I rniei problemi sono gtavi.(Siltbsak a FobututiD, Il foro sosno diventa rcalli'. (Az Ahuk vaLla
vdtik)

t32o

Alanyk6nt 6s tirg/k6nt haszneljek.fl6l6nyekre 6s

6lttclerekrc, him- Cs n6nemfikre,egyes 6s t6bbes
szambanegyarantvonatkozhat.Utana az ig6t 6s a
mell6kneveketazzJl r sz6!al gyeztetj . amire
Ho incontratoi ragazzichestaserasuoneranno
al con..no. Qalltkbzta a flkkaL akik na este jdtszani
fos'ak a konce cn.)
Cul
A che vonarkoz6nvnis helyett,ll b6vltmebyk6nt
IF/ el6ljer6sz6nakkell megel6zniea mondatban.
El6l6nykr 6s 6lettelenekre, hirn- 6s n6nemieke,
egyes6s t6bbesszimban eg:yarintvonatkozhat:

t33t

la sceltrda cui dipende..

. (a vdlasztds.
a itdlliiss...),
i problemidi cui ti occupi...(azoka feladataL anivel
Ioslalkozol...),loscnftatesu cui vedi il dizionario...fd
polc, aD'ina sz6tdttldtod...).
A hatirozottn6vel66s a f6n6v k6zdttblrtokos jlz6l
szerepben.
Jelent6se
,,akineki', ,,aminka": la societa
le cuiazioni... (u ritsasdg,aDrclynek
a resz$ yei...).

Quando,dove
Vonatkoz6n6vmisi ertelembenis rllhatnak, amikor
k6t mondatotk6tnk 6ssze:il giomo quandopartimmo... (az a ap, anikor elindultunk...) l^ discoreca
dove si sono conosciuti... fd diszk6. ahol negA MUTAT6 NfvMASoK O pronomtdtmostr.ttvt)
a) Alak al

Qualc (6salakjai)
Nemben s szimban egyeztelni kell azzal z sz6val, amire vonatkozik. Alrnyk6nq tirryk6nt 6s bfvit
m6nyk6nt gyrrint el6fordul.Ut6bbi szerepben
a
qual el6tt,116n6v16ttsszeolvad
az el6ljnr6sz6val.
A
che,cul n6vmisokathlyettesitheti.
La stradasulla quale di il mio balcorc... (Az ut@,
antireaz erkib,e ntz...), i libri nei qualisi parla... fa
h6ny, anelyeH>en...).
il pal^zn di fiancoal quale...
bz Apiilet,ani ellett...).
chl
Hasznrlatakorlrtozottabb,
mint a tdbbivonatkoz6n6vmasC.Csak alanyra 6s tirgyra vonatkozhat ,,a2, aki",
Vi si iscrivechi ruole. @1u,,b6rki,aki 6rtelemben:
denLi beiratkozha. aki okdr.) Chi dome, si nposa.
(Aki alszih az kipiheni D'aEat)

t34t

b) Hasznihta

A mutat6n6vmisokillhatnak egynagukbanvagy
jelz6k6nta f6n6vel6tt.
A questo6s qullo el6tt 6s utAnnem szabadhadrozortn6vl5rhaszndlni:A stlso-telleflbcnmindig megel6zia hatirozottn6vel6megfelel6
alakja.
A qusto6s qullojelentas6ta qul qur 4s a ltr ti
helyhrt6roz6sz6kkal
megcr6sithetjnk:
(Ez itt eg'
Questo quf sembr. uno scaldabocchio.
pacttnak finik.), Perchanon ti metti su quella sedia
i2 (MiA nem ijkz le ott arra a szlkre?)

r 3 5o

Qusto
- a besz6l6k6zelbenlev6 t6rgyravagy 6l6lnyre
mutat ra. (szem6lyrehasznAlva
kiss6len6z6jellbicchiere
(Ez a pohdr az
d
staro
il
mio.
si ) Questo

A EATARoZATT.AN Nf\..M,isoK (I pronomt indennltl)

Csak6n6ll6nEvmtslszercpbnfordulnakel6:
uno/uJt^(valaki, az es,ik), qualcuno(valatr) chiunque
(bdrki), ogntlmo(nindenlci), ql^lcosa (valani) niente,

Qullo
- Jelz6k6nta haterozottn6vel6alakjainakminrijera
k6pezznk:quel tipo faz a tip6), qlett'invemo (az a
r;1).quellosrratordza /ekg. quellacena@za vcsora), qDette.ose (azok a tutsdk), qnell,atte(az a
nbeszer) quei discorsi fazot a beszdtsetasek),
$esti sb^gti (azoka hibdk).
- A besz6l6t6lt6vol lev6 tiirgyra 6s 6l6l6nyremutatnak rel La tua porzioneC q.'lla. (Az a te adasod.)
- A f6n6vmegism6tl6s6nek
az elkenil6s6re:
tavola
d
riservata?
Quafe
QDlla a desltra.(Melyik
asztatyan lehslatua? Ajobbra kr6)

Jlzfk6nt illnak:
qualche + e.sz. (nihanD, ogn\ + .s2. (minden),
qualsiasi,quafunque(6dmily.n, akarnilyen).
N6vmisk6nt6s ,elzfk6nt ls (a mell6knevekrasozesat
k6vetik):
nesstno (sentri.yatah), poco (ke'a], atc:uno(tahdny).
certo Oizonyos),zlt]ro(nds), t^E (iuen. otya^. yatdh),
tanto. moho 6ot). parecchro(rzdaojl. dNrso,vario
(ro*. rc$ab), ttoppo (tit sok), ntto (nind.n, esisz),
ciascrunoOni esyik).
A KERD6 NfvlU,iSoK (I pronomt tnterrogadvt)
Ragozhrrafl !tr k6rd6 n6vmisok

Stsso

Elitiar6s6val

Az azonosses
kifejez6s6re
szolg6l.
Ha la stessataslia. fuelanaz a n,rete.)
ctd

ki? kit?
kilk?kikct?
di chi?

Egyalaku,csak6lettelendologravagy elhangzottelli
t6sra utal6 n6vmes: TDtto cid non \i tigoarda. (Nen
tartozik rAbk nindaz.)

t36t

kivel? kikkcl?
ki6? kik6?
kn6l? kilo6l?
kit6t? kill6l?
kinal? kiknel?

o37t

AZ IGE (tr verbo)

Elbliir6sz6val

A sz6rirak az ig6k f5nCvi igeoevet adjAk meg.

v6sz6des0kalapjin az olaszisek hirom 16;soponja-:

IgGm6dok:

Ragozhat6k6rd6 n6vmisok
Elitli;r6sz6val
yikk l?

Kijelent6 rn6d (L'indicativo)

Felt6telesm6d (Il condizionale)
K6t6m6d (Il congimtivo)
Felsz6lit6m6d(L,irnperativo)

A KIJELENT6 MoD (L'ttrdtcadvo)

r) E5,szrli drkok
L Jelenid6 (Presente)
2. Folyanatos mnlt (Impedetto)
3. T6rteneti milt (Passatoremoto)
4. J6v6 id6 (Futuo)

K6rd6sz6kntszercolohatirozdsrdk
-

r38r

T6bb-lre v6si ige-l!c- sz6raggat

b6viil a kijelcnt6
m6d jelen id6 eg6szesyesszinrbaD 6s a t6bbes
szrm 3. szmelyben:
pt.:6 re (belejezni)
fitrisco. finisci, fitrisce firiamo. finire. finiscotro

t39t

2. Folyshrtos mflt (Imprfetto)

b) Ossztettllakok

Rasok

1. K6zLnnlteassatoprossirno)
2. Folyamatosmrilt (Trryassatoprossimo)
3. T6n6neti r6gmilt (Trapassatormoto)
4. Befejezettj6v6 (Futrro anteriore)

tr. vodIIL pa!t-

3. Tirt6rctl

mtilt (P$sato rmoto)

K6pz6s
Az essre(lenni) vagy ^z ryerc Oimi lnO segedige
megfelel6alakja- a f6igepartlclptoplssrto-ja.
PNrtlclplo pNssato: mrilt idejfi vagy befejezett
mell6h6vi igen6v, az ige un. harmadik alakja. A
rendhagi6 ig6kn6l a sz6t6rbanmegtal6ljuk (metterc,
misi, inesso). A ncn rendhagy6 igekn6l a participio
passatovegz6deseil

Ie.t6

m. @t-

4, Jitv6 ld6 (Futuro)

Az -lre vesf is6knl a t6hansz6-! - -re v6ltozikl

A rendhaB/6 lg6keh L a 76. oldalon!
A vl$zrhrt6 lg6k (Verb dnesslvl)
Rasozesuk azonos a cselekv6 ige ngozlsrval, csak
kitesszi* elejrfika visszahat6n6vmisokat. Pl. :

ti lavi

,40,

L raeozas
olrl + rto
II. racozis
icct6+uto
IIl. racozes
ist6+ lto
- E$r seg6dig6velkapezzi*. az 6sszeteft igeid6ket, ha a l6ige olyan tirgyatlan ige, mely hely vagy
6lfapotvaltozist fejez ki: pl. panb. (elindul), aidarc (neg!), \eni. 0dn) stb. Ugyancsak cssre seg6dig6vel k6pezziik a visszahat6 ig6kct: vestiNi
(fel,6lt6zik).
- Esrere melltt a f6ige partlclplo p$3rto-j6t nembcn as sz6mbancgyeztctni kcll a f&nondat alanytva\ LE t^gazz. sor]o a'xivatc. (A MnJok
megj'6.teh)

o4lt

' Aver seg6dig6thaszn6lunkminden m{s eserDen.

Avere mellett egyezteini nem kell, kiv6ve, ha a
tergyat kiemeljiik. Ho p iato (besz'lted), avete
pattato (beszaLetek)de: La casa lho venduta. fi
Kitzelmf lt (P$sato prosslmo)r
a seg6digejelen
id6ben+ partioipiopassato
Pl. ho parl^to (beszaben),s.i pattl:r,/a (elutaztdl).
Folyrmrtos rgmilt (Trrpassato prosslmo):
a seg6digeimperftto-ban+ participio passato
Pl. ^vevo pa,rl^to(b.szalten), eri pztriro/a (elutattar,
eftno pal.iri,le(el taztok).
T6rt6netl r6gmtitt(Trrpassato rcboto):
a seg6diSe
passato
remoto-ja+ panicipiopassato
Pl. .bbi frnito Oef.jezten), fi\ono veau.ti(nesjottek).
BefrEzttlbvd (Futuro anterlor):
a seg6digefirturo semplice-ben+ panicipio passato.
Pt.: z\/'ai letlo (olvasnifogod), sai\ saeso(efog sz,i -

t42t

Az lgclddkhasznilatr r k{tentd n6dbatr

Jlen ld6 (Prsente)
- Az elbszl6s
pillanateban
6n6n6 cselekvdstjel6li.
Leggo ln libto. (Kttnpet olyasok.)
- Ism6tl6d6,szokdsos
cselekv6stjeldl.
Mi alzo alle sei. (Hatkor s.okton fekelni.)
- J6v6idejricselekvdsnel.
Partodomani mattina. (Holnap regqelindulok.)
Kitzelm'ilt (Passatoprosslmo)
jeldl6s6reszolgel,a'nelynk
olyan nirltbeli cselekv6s
id6pontjavagy ismert,vagy olyan id6szakban
t6i6nt,
mely mesjelenlegis tan. La lettelda
a zlr,vzt^ oggi.(A
Gyakorl ld6hatiroz6k: stamattina (na rcggel),
st^sen (na este), oggi (ndi napo ), questo mese
(ebbena h6Mpban) stb.
Folyanatos mrilt Omprftto)
- olyan mnltbelicslekves
v. t6rt6n6sleidseraszolgel melyet nem kapcsolhabrnh meghatirozott
;d6ponlhor Ne\ icaya. (Havamtt.)
- Isn6tl6d6cselekv6seft
leirrsrra:Ogni siomo prendev^moil sole.(Minden nap napoztunk.)
- Perhuzamoscselekv6sekleirAsrra: Mentre mio
marito lavavai piatti, leggevoDn librc. (Mialau a
fdrj em norogatotL knnt"retolyarbn.)

t43t

Eppen csak elkezd6ddtt, de be nen fejezett

cselekv6s leirisira: Pet poco moie^. (Majdnem

T6rt6retl milt (Passatoremoto)

Lezirt m'iltbeli cselekv6svagy t6rt6n6s kifejez6s6re,
melynek a jelennel nincs kapcsolata:L,anno scorso
moti. (Tawlr hdlt nes )
Folyrmatosregmilt (Trapassrtoprosstmo)
El5idejfis6set
fejezki a nnltban: Quandosonoanivato
alla stazione,il treno era gid partito. (Mirc k,rten e
dllomdsra,a vonat ndr elnent.)
Titrt6netl r6gm'ilt (Trapassato rmoto)
Szint6nel6idejis6get fejez ki a mnltban: Quandoebbe
finito di leggre,guardd suo maito. (Anikor belejezte
az otyBdsi afidtre ntzett.)
Jdvf ldd (Futuro)
- A j6v6ben bek6vetkez6cselekv6skifjez6s6reszolgrl: Ti visiterddomani.fHohap negldrogattak.)
K6relked6s
kifjez6s6re:
Chesare..tMi le'zl)
- Val6szinfis6s
kifejez6se
ajetenben:SaraDno
le sr.
-

Felsz6llt6m6d helyett:Studieraibene la lezione!

(Jtt tanuld hes a lecke.let!)

t44t

Befejzettjiiv6 (Futuro anterior):

El6idejfis6get
fejezki jtiv6 id6ter Quandoavraifinito
il lavoro, me lo dirail (Majd ha befejuted a nwtddat,
sz,itj keken,
A KoT6MdD (Il congtuntlvo)
A ngyigeid6i
1 Jeletrid6 (Presente)
2. Mnlt id6 (passato)
3. Folyarnatosrnnlt 0mperfetto)
4. R6grnnlt(Trapassato)
l. Jlenld6 (Congluntlvoprseote)
Ist6
IL vodtII. Ddt-

Sok -tr v6grdige lsc- sz6taggalb6viil az tndlcattvo

cs a congluntlvo prcsnt eg6sz eyes sz{m6ban,
valamint a t6bbes szem 3. szem6lyben.Pl. finire
O{ejukr, capne(neEena, A consluntlvo prsente
egyesszrm l-3. szem6lyeazonos.Ezrtlegt6bbsz6r
ki
kell terdinl a szen6lyes nevmesokal.A conglutrtlvo
presnt-ben
sokigerendhagy6.
(L. Rendhagy6
igekl)
2. Mnlt td6 (Cotrgtuntlvopassato)
A sg6dige(averev. ssere)congiuntivopresente-bn
+ a f6iCeparticipiopassato-ja
pl. abbiaparlato.

t45t

Szem6l,'telen
szerkezetek
ut{ni bisogna,occorre,a
necess^rio(ke , sziikl4:gs). pare, sem*^ (finik), E
ptob^bilelval'szin , pud darsinelet, i possibile
/lehetsiq6). a peccato(htr). Pud darsi che i ra.
gazzi abbiano tagione. (Lehet, hosy a I'tknak

3. FolyrmNtos ntilt (Conglutrtlvo lmperfetto)

Isct6
Rasok
L urtII. vdd-

Tagad6alaku ise utan: non d vero che io abbia

p wa di te. (Nen igaz, hos] fAlek tSted)
Megenged6
ill. c6lhat6roz6i
6rrelmfikdt6sz6Kurar
bnch6,sebbenef{i'nbzia habdr,jottehet), affinch',
perchC@zar' hcst). Rimango ancora, bench6 sia
tztdi. (Maradok nts, bdr kes6wn.)

4. R6gm{lt (Cotrgluntlvotrapasseto)
A seg6dige(avere v. ssere)cong. imperfetto-ban+ a
f6ig participio passato-ja.Pl. avssiparlato, fosse
A k6tdE6d h.rzn6l.te
F6mondat:
- Udvariasfelsz6lltAs3. szemlyfialakjai: Vengal
(y'6jj'6n!)vens not (J6jjenek!)
- Ohaj, kiv6nslg, ellenv6lemny.
Ezt a milt 6s a
jelen idejd alakok egyarlnt kifejezhetik:Siacosi.
(Icy tecten) che lo faccia ioz (Hos) e Ar
csindtjan neE?) Almeno fosseverct (Bd6ak iEaz
Mell6knondat:
- Ha a fdmondat dllitm6nya akarato! k6r6s! kiv6ns6gotfjez ki: volere fafrmi) desiden. (6hajtoni)
pt.gate (htni) stb. Voglio che tu sia felice. f,{zt
akarci', hosy boldogl6gy.)
- K6telkedasl,rem6nt1,6rzest,f6lelmet kifcjez6 igek
ulnn:
Dubito che lui anivi prmtualmente.(KAdem,hogy 6
pontosan ,rkezzik.)

t46c

Viszonyit6 fels6fok uiin: d il pin bel panoramache

io abbiamaivisto.(Ezaleqszebb
panoninn,anelyel
nlaha is littan.)

A congluntlyo n6$/ lgeldcj6nk hasznitlta

Fngg: a fdmondat 6llltrninyenak idej6t6t, a f6- s
mell6kmondate itinrnya kdzti id6viszonyt6l.Lesd
m6g: Igeiddk egyeztet6sec. fejzeretl
Eg/ideriis6g

crEdo
(,42t hiszed.
, Peva
(UFt tiint.

ch sia tadi.
kesd ydr )
Cotrriutivo
ibbdfctto
chc avcsse .agio!c.
hoa ia@awn.)

)4'7.

f,l6idllis6g
M.n6kDodat alftndva
E probabil.
i'dl6szinn.

chc Cdto sia gii eivato.

h@ Kirole tub tuesarkezet )

Cr.dvo
(42't hitt.n

Conpirtivo
traBet.
ch. L.i foss siii dilato a lctto.
ho4 On tuir lelzdiAt )

A FELTETELES MdD fl cordtzlonllc)

1. Jelnldd Orsent)
Kpz6serA f6nvi igen6vb6lng),, hogy amak sz6vsi
- mas6nhansz6ja
hly6betessznka condizionale
presentemglait. (Az -ar vesi ig6k -a magdrfiansz6jet-

-revnl
-ci

-csn

cbb -elmo

-cst.

cbb.ro

2. Mrilt ldd (Pa$.to)

K6pz6se:aver vagy ssere seg6digefelt6teles m6dban+ partlclplo prssato
Haszn6lata:
Mitrdk6tid6benolvancselel$6si.t6n6n6sl
jel6l, melynek bek6vetk;zsetalamely mas,k
cselekv6sbek6verkez6s6t6l
fficq. Prenalereiun
catra. (lnnak esl kl1vat.)
- Haszn6tuk indica.ivo vesente (kijelent6 nid jelen
,7d) helyeq hogy fle legyentul ,,6les" a k6z1s.
Vorrei chiedereuna cosa. (Szerctnakktrdezni wla-

o48r

Kifejezhet val6szinft6set, ha az inform6ci6t nem

ellen6rz6tt fon6sb6l merltettik. F6leg irjs6gryelvbengyakori.Secondol notizieil govmoavrebbe
accettato la proposta. (A legrjabb hirek szeint a
konndny elfoCddtoaj av6 latot.)
Ut6idejds6g kifejez6s6rehaszneljuka condizional
passato-t,ha a f6mondatbanmnlt id6 van.
Mi prcmise che mi ^\tet'be scritto. (Megigerk,
hogy imi fog rckem.)

IELTfTELES MONDATOK
Felt6telt6l frgg6 cselekv6skifejez6s6re- a magyart6l
elt6r6n - a condizionale klzrr6lag ffmondNtban
hasznehat6.
l. Val6sdgo3flt6tl:
se ho fane, mansio. @a ahesrastok, eszem)
S + inditivo

Drcsdt

Se av'd fane, mangerdfHa ;hd t4zel<.najd ^zen)

2. Lchctsgesfelt6tel:
Seavessifame, mangerei.(to Zha lennel ennlk.)
s + C@siutivo imFf.tio

cddi?imal.

t49t

nr.st

3. Lhtetln felt6tel:

A visszahat6lg6k felsz6lit6 m6dja

Se avessiAwto fame, avrei mangiato.(Ha ehestetten

eolna, ettemyolna.)
S.+ Coqiutivo

A visszahat6nvmds ^z eryes szem 3. szem6ly 6s a

t6bbesszim 3. szem6lykiv6telvel az ige m6g6tt e[ 6s
vele eSybe kell imi: Lavati bene! (Mosakrdj n.s

bamsst.

FTLSZoLiT6 M6D G, tmpradvo)

Egyesszin 2.,t6bbes
szeml. s2. szm6ty6nek
alak-

jai azonosak
a jleE id6 alakjaival.Az -rre v6sn ig6k
-l helyett-r a rag.
egyesszAm2. szemly6ben
A harmadikszemelyi alakok(egyes6s tsbbessz.) a
congiuntivopresnt6b6l
val6k,ezekragjail
.rr vegJis6k:l, -ho
.crc s-lr v6gtek:-ar-rno
nllre
pdlal

6!i&il

P4lil
fhit

Udvrrl$ felsz6lit6s:Egyessz6m3., ill. tdbbesszim

3. szemely,tdbbesszim 2. szemly
Tlltis: A non tagad6sz6valt6n6nik. Egyes sz6m 2.
szem6lyben
a ragozot igealakhelyettf6n6vi igenGvet
(infinito -t) kell hasznehi: Non partare lanro! @e

.50.

D: si guardi allo specchio! Nazze deg ,nagAt a tiik;fien!)

A szem6ly$ nvmdsokhrngsfl]trlan

alek rl 3z lm-

A szem6lyesllevnasok hanssrilytalantersyesete(ml,
(ml' tl' gll' lc' ct,
tt, lo, l& cl, vl, ll, lc) s r6szesesete
vi, loro/gll) is az egyes6s tiibbs szirn 3. szen6ly6nek
kivetlCvelaz ige m6g6tt all, azz^l egy sz6t alkowa:
Ascoltami! @r}/dtsaffneg engen!), d: Ci porti lma
tazz^ di,catrat.(Hozzonn.tunk egt csiszehbit.,
A loro-t mindig l.lll6n sz6baiduk.
A hat{roz6l n6vmisok
cl, vl, n ugya igy viselkednek,mint a szem6lyesn5vmasok And^teci (Mdjetek oda!) ParlatEneznche^lla
maml'nal(Beszeveteketu6l a naniLral is!)
A MUTDLTETo szERXEzET (tr fittltlvo)
A magj/ar-at, -et, -tat, -tet k6pz6nekfelel meg. Azt fejezi ki, hogy az alany a cselekvestmassal v6geztetr
vacv aztel6idezi.

.51.

K6pz6se:

F.re+afdiqef6n6vi

Ho fatto portarenn cafie. (Homttan egf lat'at.)

Visszahat6ige esetnessra segdige.Si 6 fatto

crcscercibaffi. (Mesn;yeszteuea bajszar.
A cselekv6stv6sz6 szern6lyrea dr, el6tjer6sz6
utal. Fece chiamaretm tasstdalla segrelaria.fII; atott egy tarit a titlaim6yel)
A szem6lyes
nvmasialakokat2. szern6lyifelsz6li6s ill. f6n6viigeneveset6na ses6dighez
tessziik.
Fammi portareun caffal fltozd$ neken es txit tt!)

A FOcc6 BEsZfD 0l discorsotrdirtto)

Ak*or haszn6ljuk, ha nern sz6 szerint id6zziik
valakineka k5zls6t,utasitasit,k6rdi,s6tvasy ki.jelentasel e$/ 6sszetettrnondat mell6lcnondat6ban.A f6mondat allitrnrnya t6bbnyire a kiivetkezS ig6k valameiyikel dire (mondani), tisponderc (fitaszotni).
dichiatarc (kijelenteni), domandue (ke/duni), loter
saperc(tudni akami) stb.

A mell6kmondatban
valfinek a kijelent6s6t,
felsz6litrisrt, utasitas6t idezziik kitzvetett m6don. La guida
dice: ,,Attendeteun momentol" (Az idegenyezet' azt
no ja: ,,hirjanak esy percet") La suida dice di
attendere un min[ro. (Az idegekvezet' azt nondja,
hosy vtianak eE p.rcet.)
Figyelembe
kell venniaz ld6g/eztettuszab6ly6t,
ha a
f6mondatbanmnlt id6 van:
Mio amicodisseche lessevaun libro interessante.
fi
bafiton azt nordta, hog drdekesInnyer ohas.)
Esyidejns6seser6n.,mperfeuorhasznrlunla mellekCado disse che sarebbevenuto sicularr.ente.(Kdroly
ozt mondta, hos biztosan el fos jdnni.) Ut6idejnsC9
eset6n:condizionale
passato-t
hasznalunk.
Carlo disse che aveva gie letto il libro. (Kiroly azt
nondta, hog) nar eblyBta a ktnyet) El6idel]i's'E
eseten:trapassato-t
hasznelunk.

A fiigg6 besz6dbenterneszetesenmegveltozhatnaka
szem6lyek6s az egyshataroz6sz6k.
Dice: ,,Vadodal
mio amico." (Azt nondja: ,,A bafttonhoz nesyek.')
Dice che va daf suo amico. (Azt mondja, hosj a ba-

.52r

r 5 3r

AZ IGED6K
dl templ)

EGYEZTET6SE (LI concord.'zr

Ha a f6mondatellitmeryajeln id6bendlt, akkor a

rnell6kmondat:
xrj.lot6
d6d (I!di@tivo)
Di...h. s;!.lzl!tte.
(Aa nondja
hos) la.lzt ir)
flnditivo orcht
l

Die ch. ha smtto la lctt h. (,{:r mrl./4

hos neeina o taetet ) (Ercn$aay)
f?assatoDrossimol
Di.. ch. scnyqal^l.11B. (Azt dondja
hosl laelet itt.) (Eolyr$at\
findicativo inffif.tto]

El6idcjns6g

Kii.ldt6
Di$c chc siv.va
hoq laelet ir.)

mod nndicativo)

la lttqa. l/,Gt rorlta

flndietivo im.dfcttol

Dssc ch. avaa scritto la lcttcra.

(Aa nordta hog negina a ldel.t.)
fTF6sato dosimol
Dis$ ch. arcbbc scritto la lcticE.
(Art nondta hosr dajd neei4d d leelet.)
lcddizionalc Bstol

El6id.jnsas
Ut6idcjrfisas

K6t6m6d rconr iuntivol

Dic..h.
*ivq;
laLE m-(A2t hddjd,
hoey Mi.l neaina a ldelzt ) tFfirnt

K6t6m& (ConeiEtivo)
Crdo .h. &iv^ l^I,ttqa. (A2rhiwm
hosr laelet tr)
Ic@ciutivo Dtgt
l
Crcdo ch. .bbia sdtto la lqrbcn.
(Azt Uszea negina a ldel.t.)
fconsiutivo Dsstol
cr.do chc sivq;
la lctt r /,t r r,,'ze,a
'naid D@sidda ldelet.)
fTutuot

Ha a f6mondatallitmenyamrilt id6ten ell, akkor a

mell6krnondat
ellitinenya:

Eeid.idsac
El6idcjrfiges

Cr.d.vo chc scrivcss la l.ttcra.

(Azt hitlen, hogt laelet if;)
tconlihtivo imErfctt.l
Cr.dao chc av.sc scritto la lctt ra.
(A2t hitt.n, tuir neAiid d ldelet-)
tconsiutivo tlamstol
Crcddo chc ar.rbbscritto la lqrkra.
(Azt hitetu, hos,rtusIogj4 imi a laebt.)
Icddiziodl.
wtol

Egyidcj,[s6s
El6it jrfilns
ut6id.j'isis

A szENvED6szERxEzET([ pr$lvo)
Az olasz tArgyasig6k lehctnek c!lslrvdt 6s szrvd6k
Calkvdszerkezt:
If sole illu$ina fa tena. f,, mp mesvihE tja aJZikIet.)

o54t

r55o

Szenvddszrkezet:
La telTaa illuminata dal sole. (A j6tdet a Mp vitAsifu
n.s.) (AJaird,,nes yan viasbva a nap dttat".)

Pr*

K6pz6se:
Essereses6dige{mesfelel6idejrlrragozotalakja- f6rge panrcrpropassatola(mlyet egtieztetnikell az
alannyal).Pl. Maria a statainvitaraad un ricevrmento.
(MariAt neshietAk esyfosaddea.)
Az essereseg6dig6taz egyszniideid6kbena ventre
ig6velhlyttesithetjft.Jelenid6ten kittlez6r venF
r hasznelata,
ha a cselkv6sfolyamat6thangsilyoz
zI|Jk.Viene costruito.ftppen nost tpitik.)
A targyb6ilesza passzivszerkezet
alanya:
(d*v)

illmina

la tcna.

(6llittniny)

(Lircy)

Invttrrc

A SZENI'EIX) IGERAGOZAS
PN.to

erd

srci

P.srto
lt:to ( a) inviLlo (a) etb,

do
tui

Pre
.
inviiaio Ca) stb.

Dro$ldo

sLr. Ca) invit to (-a)

st lo C.) invibto ( a)
st to C!) invitrro Ca)
dati ({) bvitrri (<)
ltati ({)
irliLti (r)
stati({)
iNilali (-)
rtrFr$rto proslno
3i.1oG4 invitato c.) 3rb.
Tr.pu.to r.rolo
stato({) invitalo C.) stb.
Futuo r .do.e
slatold
inviblo (!) {b.

$no
$i
a
liano
!i.tc
sono

(alay)

er.i

Hasztrilata;
Amikor a cselekv6t nen akarjul vasy nem rudjuk
mesnevezm,
nema cselekv6,hanen a cselekvs,
i]l a
cselekv6s
t6rgya,erdm6nye
a fontos.Ha a cselekv6t
is rnesemlitjd(a mondarban,
akkorezt a da, kdti az
ig6hez.I gattini sono amati da tutti i bambini. fi
cicdkat mindekgerek szereti.)

P.srto
Pr*nl.
sia 3r.r.
invitato (-a) stb.
i.virato ( 4 316
Inp.tfetto
Tnisrto
rosi
invitito Ga)stn
fo$i stato('!) invitt Ga)'tb.
IDDe..dvo d invi.rro a-a).sia bviLto ial, lirDo nvibri (+) nb..
. $.c nYibr, (t)
Ilnr|b
tr6erl.
Pe.to
c3*rc !t to Ca) invftalo I ar
si3

G.n!.!o
s.npn .
comDo.t

.56.

6hdo invit lo Ga)

.rffido rLto ({) invitato ({)

,57,

AZ IGENEYEK
A FdNfvI

IGENfv

(L' l

nlto)

Leher jclcn idejfi (L'infinito prcsente)

innlt idejfi (L'infinilo passato)
A llen ldrf f6tr5vl lgen6v (Li ltrfintto pr$nt)
T6bbf6le szerepett6lthet be a motrdarbani
- Szerepelhetf6n6vk6nt(mlndtg hftmemf!)
Il dornne ni fa bene.f.!z al1)ds
j6t te'z neken).
- Kifeiezheti a tilt6st.
Non venire plesto! (Ne g)|erekoren!)
- MelleknoDdatban
,jlhat a ragozonige helyenegyidjnsg(ut6idejisas)kifeiezes6re.
Sorc felice di vederti. fornl6k, hosr tdttak.)
A fdrfvi igen6vb6vitmhyk6nt k6vetheti az i86t:
1. 6l5lj6r6sz6
nknl
2. el6ljr.6sz6val
l. Amo passarela serata in compagria. (Szeletemaz
estet airsasigban ntheni) Bisogna lavor.;le. (Dolgoz^i
kett.)
- A leggyakoribb ig6k, melyekhez k6wtlen]l
kapcsol6dik a f6n6vi igenevs szerkezet amare
(szeletni). crcderc (hinnr, desidqarc (ihajtanr.
dti]bit2xe(tltelked^i), farc (temi),lasai e AasniL
n g re (tacadni), potf.ra (-hot, -het), s perc (tudni),
seiijtjJe(ha ani), solerc (szok tt) sperar. (ren'tni),
renerc (raftani) !dn. (ha\anr, DEa'.e(hasznahr,
vedereAttni), yolerc (akami).

r58r

Ug/anc.sak nem hasznalunk 6l6lj6r6sz6t az rm.

l6nai
,accusativo con I'infrniki' (airg*et
igenivwl) sz.tuezet .set6ben:Ho visto arrivare il
tteno. Qdtton negirkezni a vonatot.)

az alibbi ig6knez:
2. .,a' viszonysz6val
kapcsol6dik
arrivare (ineg6*ezni), siunsere (rkezfli), orrere
(futni), szltAre (usani). sei snmto a c pn.. (6sre
nesAr@ted.) rntit e (felkcmi), dme (odaadni),
impanlare(nestanulni), m.tt tsi (rckifosni). Mi m.tto
^ s$diarc. (Eozzdfosoka tanutiihoz)
- bizonyos mll6knvckhz pl. disposto, Fonto,
arro a (alkah as vnircI facile z crederc ftiinnyen
hihea6).
- ,,d1"viszonysz6val
kapcsol6dik
az alrbbi igkhezl
donand . Aamt. decidercGlhatdrczni), giuJate
kshndni). meditate (ehakzdni), otlenerc (etami),
peasarc (gondotni), promettere (t#nr,
stabilire
(neg'lnapitanr, tentarc (nesk*Archi). Glwo di
d]Jela v.nt|. (Eskiiszi;n,hos isazdt nondok).
- Oltrtiroz6l
mell6kmondato! is r6vidithetnnk
di vederti. (oriil6k, hos,
Mi
rallegro
"dt'-vel:
Utlak).
- A "dl'kapcsol6dik bizonyosmell6kneveL4ez
pl.
(wigalazJ'
di
vmire),
degnodi'@eht l)mhe), avido
li.to di (bolCog rnil'el),.sic!tro di (biztos vnibei)
c p^c. di (kzp6 vnile) E sicuro di vinccre. (tizros
a gy4zebrten.)

,da" viszonysz6yal,l5leg kiivetkezmdnyesmellk

mondatriividitsere:
Mi sentivocosimaleda nonpo
ter camminare.(Olyan rcss.ul iraten nagan, hoBJ
jdmi sen tudtdn.)
- t,per"viszonysz6valc6lhatrroz6ime 6knondatot
rdvidithetiink: Cerco tutre le occasioni per parlare
ir^liano., (Mirden au<atnat negraAaeot. hos)
otaszutD6zeUek.)

-{ HATri,RozOr IGENfv Ol gcrundlo)

Lht:
esyszerfihat6roz6iisen6v(il serundiopresente)
6sszetetthat6roz6iisen6v (il serundio composto)
-{z eg,szeril hat6roz6l lgen6v (Il gerundio presnte)
mesfelela magar -va. -ve k6pz6shatiroz6i i8en6v-

A Inrilt ldlir f6n6vttgen6v:(L,tnfintto passato)

K6pz6se:
alere vag} esser- a f6ige panicipiopasaroja:avere
aspellato,
essere
andatostb

K6pz6se:
iget6+ -atrdo(I. rasozasfis6kn6l)
igt6+ -ndo(II. 6sIIl. ragozesligkn6l)
vi^ggi^rc - utazni, vi^ggi^ndo - utasa, utusan
lesgerc- olrdshi, leggendo- olvasva,olvasv6n.

EasznAhta:
F6leg mellknondarban
haszndljuk.a mulr idej,l ra_
gozottigealakhelyetti es t6,dejftgerfejez ki. A
tomondathoz
el6ljerosz6val
kapcsol6dik.
So di averesbagliato.A,don, hosyftpedtem.)
- A dopo + lnflntto pnssatoid6hateroz6i
mell6k_
mondatot'6!idit sszintdnel6idejJseger
tejezki
Dopo aver fauo cota,ione son; !;iti
Miutdn
nesesseliztek, elmentekhazutr6l.)

N6henyign6l a k6pz6t a latin t6hitz lesszrik:

fare - 6itdhi, flcendo - qinih,a, csinib,in
dne- no ani, diceado- nondva, no rdtl
Has?n{latr:
Ha a f6nondat6sa mell6kmondat
alanyaazonos,nondatot rsvidithet.inkvele. Mindig gyidejrfisgt
fejez
ki. Passeggiando
per Ie stnde gn rdo le eetr.ne.(Mikor
az utcdnsitdlok, nizen a kirdkatokat).
Az ijsszeteftbatiroz6l lgen6v(Il grundiocomposto)
meefelela maglar -ritr. -v6n kepz6shatiroz6i isen6vnek6sel6idejris6get
fejezki.

o60r

t6lt

K6pz6se:
getundjosemplice-jer f6ige padi_
ave o ^spettzto(niuftn yArt)
essendo tomato-a (n i utAn yb szaEr t)
- A hanssnhalan n6vmesialakokatesybeirjuk
a
seg6digevel
(a hanssntyilyentor nemviitozit<y:
avndoglitelefonatof,rj!tdn tetefonAbnekj)
ess.ndomialzato(miurdnfii Iketten)
- Az essfeig6velk6pzettgerundiocomposto_ban
a
partrcrpropassatonemben6s szembanmegegyezik
Essendo
arrivatirardial cinema,i ragazzidovettero
aspettaredieci minnt;,. (Miutun kisve drkeztek a
noziba, aJillaak tiz perce. va,niuk k eu.)
Easzndletr:
mondatritvidit6srehasznitjuk et6idejfisec
Avendofinito Ia vrsrrade a citri, it crupootomd alI'alblrao. tMiukin belcjdtik a "drcs;iz;;.
visszat64a sralloddba.)

-{ MELLtKNtIT
IGENfv (n partlclplo)
Lht:
Jelenidejfi(il partioipiopr.sente)
mflt idejfi (il panicipio passato)
-{ llen tdel{ mell6kn6vt lgenv megfelel a magyar 4 -6 k6pz6smellh6vi isen6vnek.
K6pz6s:
i-qet6+ tnte (L rasoztsnrl)
iger6 + e G([. s III. rasoz6sn6l)
nposarc(pihenni) -tipos nre (pihenteO
diNeniifJsi(sz6rukozni)- di\veftente(szarakozbto)
Easztrdlsta:
a) mell6kn6v: i una lettura iposanb. (Ez pihentetd
bl lillitmdny n6vsz6irsze:Com' b divertentequestotuo
alx,lcol(Dejdpola e. a te banitod!)
c) f6n6v is lehet il rappresentante(a hip|ise@, il
conmand^nE (aparun^nok)
A mnlt idejfi nell6kn6vi igen6vnegfelel a nagyar .q
-tt kpz6smilt idejrlmell6kn6viigen6vnek.
K6pz6r:
jget6 + -ato (I. ragoz6sn6l)
iget6 + -uto (II ragozisnil)
iget6 + -lto (III. ragoztsnrl)

o62t

r63r

Sok ige rndhagy6ank6pzi. A rendhagf6 alaK a szot,trbanmegtaHlhat6

(azise nn. hannadikalakja.)
Lehet:
4 mell6kn6v: E una cosa complicata. (Ez bonyotult
^z 6'llitm|ny nvsz6i r6sze: Tune
occrpzte. (Minden szobafo sla It.)
f6n6vr Sono impiegarodi banca.(Banlrtisztt iseld
vasyolc)
d) Hasznaljuk 6sszeteltigealakok k6pz6sreaz avere

Siamoandatial mare.f,4renge e, neknink)

e) Vondatr6viditesre
el6ideJrjseS
esr6n.llynIor a

parircrpropassalo-tnembns szimbaneqveztehi
kell. m6gpdis:
- t6rgyasig6kn6la mell6kmondat
tirg/6val.
Iinita Ia lettera usci dj casaa s1edirlta.lMiuttik
befejeztea t.yllinist, etment.higy fetadja.)
largyatlanig6kn6la f6mondatatanyrval{ba a
f6- 6sa mllekmondat
alanyaazonos).
Tomata a casa,Anna prepard la cena.(Miutdn
hazanen4Annaelkaszie e a yacsoftt.)
- Ha a f5- 6sa mell6krnoodar
atanyanemazonus,
a mell6kmondatalany6vategyeztetnnft:
Enhato in casa la madre lo accolsecon u
softiso. (Anikot belipeu a hnzba. anyia nosolyatlosadta.)

t64t

A HAT/iRozOszd (L' arverbio)

igalakirsz6 Kapcsol6dhat
veltozatlan
A ha6roz6sz6
s
vasy egy rnasikhatiroz6sz6hoz,
hez,mell6knCvhez
isy annakjelent6s6tm6dositja.
Leggyakabban
a mondatelej6nvagyvg6nAll
Domanipartirdper Roma.(HolnapR;nAba utazon).
la settimaraprossima
Le mie vacanzecominceranno
tJ.;v6 htten kezd,idika szabadsdsan').
vindis az ise ut6n all: molto (nas)on), bene 06t),
trowo (nkdso'an), poco (kevirbt).
A hateroz6sz6
lehet
a) eg/szerii qui (,,r, liL (ott), ber'e A,5l), dornal|'i(hol'
nap), f&ti (t(int), dentro (bent), pt.sto (s/o$an)
dsszetett:a destra (iobrra)
Ezket a -mnt k6pz6vel
n6nemfiaiakjrixoz
a
mell6knv
k,pezdk,amelyet
illesztinkr lento lenta- lentamentedassdtr).

o mIkn6vb6l k6pztt

o 6 5r

TCERAGOZASI
TABLAZATOK

['.

P"'

t"::'"

t1'.

t'::'1''

,66,

E!3re

L R{GOZAS

Essr

.68.

,69.,

U, RAGOZG

j'**

r-1"
r-T

t70t

,71,

IU. RACOZ,IS

l""i
lp"T

Parc

m. RAcozAs (lsc-es igek)

csk a kij.l.nl6 b6d asa tii!6mddjclcn
ln6 m6dbd vs nr.-.s Egozis:

Flnlre
a f.lsz6id.jah.n,valamint

A tijbbl g/szerfiigeld6:
tdperleuo: 6ntuo, 6ntui, n iva, fuivabo, finivaL, fini vdo
PaJ. r.u.r tnii, fi.isli, fini,nninDo, iinGtc,linitono
freror finnd, finnai, nbiii, nnircho, liniftl., finnd.o

:::" :::':i:ll

Asrrar 6nn i, finir.9li, finn.6bc, 6nn.mmo, finircst , frnn bbcro

.I'pe.llo

,72t

n.issi,tnissi,finisc, finissino,finist , nni se.ro

,73'.

A 1ASSZAEATO IGE RAGOZISA

r:t'"i

l,:

A RENDEAGYo IGfK RAGOZASA

A legt6bb rendhag/6 ige|rek csak a p$s*o rehoto-ja
s a prrdclplo p|ssrto-ja rendlury6. pl. mcttore,misi,
messo(tesz,helyezvalahofi)
A reDdhagy6ig6k t6bbs6gea tr. ragozisboz, az -r
v6grletnzbrtozik. Az -ire v6srjek k6znt csak az
and,'rc (nenni), d'fe (adni), sa^.e (van,dun es af^re
(csi ilni) igekk.pzese tendhagy6.A sz6ti4raka rendhagy6 igketcsillaggal
jeldlik, rendhagy6
alakjaikatt6bbnyirehdtulknldnkdzlik.
A.lcgfontosabb retrdhary6 ig6k 6s rendhagli6 alak,
ac.add., a@addc,ac.aduto (rus,6rtaniL) ru|t erAa\
atrdarc,ao.!,i. aDdabr,F&, pr,?g/J Pr6ntc: !.do, vai, !a
a.diamo, @datc, vauo Futm: edrd, stb. cord preente:
!r&.i s6. Conglutlvo p.6.' vada, vad4 vad4 aDdiano,
ddiatc, vadrno Impe.dvo:
vai, vada, andiaEo, ddar.,
av.r., &hi, ^wto oit wlMiyal,

ye ,e&) (hsoznsnt usd knbn

bcrc, b@i vary b.vtti, bev(o fi'zi9 pr6.: bcvo, bcvi. bcvc.
bcvaaoo, !vete, bcvo.o FuLr bcftd stb. Cory.pB.,
bcva
s6. Imp.rbcvi,bcvct
cbicdde, cbicai, cti.sio d6rdez,
chitrdcrc, chiusi, cbiuo 6ezr)
comprd.r@, coDpci, oonpGo (e , regen)
coaosccrc, cotrobbi, colo$ilto (istur, regBMr)

tJ6t

di.di vagy dclti, ilato (ad) Prs.r do, dai. di, dimo, ilat,
da!!o lDperLr dav6 st!. Pa. ren: di.di v. &tti, dsh,
di.d. v. d.n . d.ono, dstc, diodao v, dcnlro F!t: dard
stb. Cong. FB.i dia; diado, diat , diam Cong. lDperf.:
dcssi, d*i, d.s, dc$imo, dcst , d.sdo Imp.t d.', datc
d..ia.rt, dei.i, d@i$ (ethatdrcz)
PG.: dico, dici, dicc,
dnc, dissi, dctto (nond. tustund)
diciaro, dir., dicono rbp.rf.r diccvo stb. Ps. ren! dissi,
disti. di.$, dicmo, di@st, dissao fnL: dird stb. cong.
pr6.: dio; dicido, diciatc, dicalo Cong. rbPerf.! dic6a

&q

dovft, dov.i v.gy dovctti, dowto 62l, Pr6.: d.vo v- debbo,

dovtc, dovoDo v. dcbbano Fut.
d.vi, dd., d6lhi.m,
dowd slb, Con& pru.: dctta v. dcv4 dobbi@o, dobbiatc,
csgc, tui, st to 1vd, (Pasoz6r{t L hi16D l]abuaiba!!)
tu , f.ai, fat@ (t62, 6in ) tr6.: f&cio, fai' fa. fa$iamo, fat,
fanno lDperL: fecvo s6. PN. rn: f@i, faccsti, fccc.
fao@o, fao.sr., f.do Fot: faD tb. cong. Pr6.: facoia;
slb
facciam, fa@iat , f@i!tro Cong. t Ferr.: fec$
Ei'us.rc, si,v.i, eiiato (4*eit, regqkeik)
Lee{c, l6i, lctlo (orv6)
n n rc,61st,6.sso (t42, helre)
potdc, ?otci, potuto 1rl4 -idt, -hzt) 1r4,. Poss, !uoi, pud,
po$ido,
potctc, pos$no FrL: potro slb. Corg. P.6.:
Po3s4 Poss:aDo,!o$'ab, possoo
prad.rc, rrcsi, ptuso (ee, etv6z, fos)
elirc, elii, elitr (/alreet vlort Pr6.: slso, sli, ele, Fli
aeo, elitc, slgoro Cong. pr6.: elga; eli!6o, sliat , sl_

.l l.

s!d.,
sq!', spllo (r/d/ tB.:
30, si, e, eppi@q spct ,
sono F|t|-: spm srb. Con& pr.:
sppia slpiabo,
eppilr., sppieo IDp.: 33!!i, eppiar.
Iyadq., ss| @* (qa
, bws, EeaI)
snvqc, eisi,
sitlo ft)
si.rc, st tti, sbL (r@, 6I) Pr6.t sr6, st i, sr4 stimo, statc,
st$!o ||q..f.:
sLvo .rb. p&
red. slcni, sr.eri, sr.tr.,
stcm,
srdto, sr.ttcro Frr! starc stb. cong. FE,: 3ti4
stiam, .ti.t , stialo Cong. topcrf.: dt ssi, st $r s6$.
stdsim, d4r., sr.sqo lbp.:3ra') stat
t4aq4 t^ai, t n\to (ra7, vA.
a,'do, Pr6.: r@co, ti@i, tidc.
16ram, t !ctc, tclgolo Pe
reo.: r@!i, rcncsti. te,nc.
t !.m,
t acai., tcnrcrc FUL: trd st!. Coig. FB.:
tdg4 t Diaoo, iailtc, rclsano IEp.. tidi, rdctc
u$ir., rii,
@ito (ftircs, elMs/) pB.: cso, .scr. .sc.,
@'am, ertc, c&o!o cong. p16.r s.r: @imo, Mi!l.,
cJ@o rry.3 ei, eitc
v.ddc, vidi, vcduro vagy vi3to (Lit, ocgnaz) flt.: vdro sb.
vd'F, vtur, v4!to ,r'l Prd.: voeo. rror. vi6.. v4ido,
vdir.. !og@o ps,.eD:
vtui, vdi,h, vole voi@o,
v@t.t , vcm4o fra.. vdt, 56_ con8. ps.r
yosa;
varm,
vd,arc,f4gdo
lbp.r vjaj, v@itc
inqqitei,
ritlo (legr'6z, nter)
viv@, vii.i, vislo (i, rlLr viwd, sb.
vol@, volli, voluoo (o*rr, lztii)
?Iq.. voclio, hoi, @lc,
vogliam, voLt , vosliolo P4aree!
voui, volsi, vo[c,
volm,
vol6t , voll@ For: vor6 36. Corg. pr,:
voglj4 voali@, vogurt.' vosli&o Io!L! vogli, vogtirrc

TRODALOMJEGYZfK
a^Eelini, Maria Terese- Dr. M6iE Gydrgl: Gy^kotbri olasznyeh'tan
hdapesl 1988.Tank6nyvkiad6
lttal lAjos - Kobai Gqzdn6:Olzsz nyel\ttans k6zap-iolak sz6d6ra
Budapest,Tank6nyvkiad6
Dqrdano, Maunzio - Tnh e, Pietro: La lingua italilna
Ed. Zanicholli1991.
H.rczeg cyula: olasz leil6 nyetrtan
Budapest,1970.T6ra
HerczegGyla: Olasz nyel!.tanaz Altalrnos gimniziu.
mok sztrmSra
Budapes! TaDk6nlr'kiad6
Lq'.hy, Anna lata a Gilrlio. La lingua italiana
Ed. Bompiad 1986.
D/. M,iritz Gydrgt Olasz nyelvk6d'ry I. ,,Tanuljunk
Budapesl Tanl6nyvkiad6
Dr. rdsqt j OlaszttrrsalgAs
Budapest,1967.Tank6nyvkiad6

,'79,

Tartalom
A kiejt6s6saz ires.................................................6
A n6vel6................................................................9
Af6n6v................................................................14
A mell6lar6v
............
...........................
.................
t9
A s z i m n e v . . . . . . . . .-................ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 4
A n6vm6sok.........................................................28
A szern6lyes
n6vmisok...................................28
A bidokosnevnrsok......................................32
A vonatkoz6
n6vm6sok.....
........
....................33
A mutat6n6vmrsok........................................35
A halirozatlan
nvnasok................................37
A k6rd6nvrnasok..........................................37
Azi9e........................................................_.........39
A k i j e 1 e n 1 6 r n 6 d .. .. .. .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 9
A kdt6m6d.....................................................45
A f i t 6 t e lm
e s6 d . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 8
A felsz6lit6
rn6d............................................_50
A mivelt16
szerkezet....................................51
A f i i g g 6 b e s 2 6 d . . . . . . . . . . . . . _. . . . . . . . . _ . 5 2
Az igeid6kgye2te16se...................................54
A szenvedd
szerkezet............_._._............._......55
A 2 i 9 e n e v e k . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 8
Aha16ro26s26......................................_............._.65
Igeragozisi
16bf
e2a1ok..........................................66
A rendhagy6
ig6kragozis . . ... ... . .............j6
Irodafonjegyz6k............
......................._..............,t9

r80r