A hatrozk fajti

Fajtja
Hely

Id

Md
llapot
Eszkz

Trs

Ok (elzmny)

Cl (kvetkezmny)

Eredet
Eredmny
Rszes
Szm
Hasonlt

Fok
Mrtk
lland

Defincija

Krdsei

Kifejezeszkzei

A cselekvs helyt hatrozza

meg

Hol? [tartam]
Honnan? [elzmny]
Hova? [vghatroz]
Merre? Meddig?

ragos nvsz (hzban)

nvuts nvsz (fld felett)
hatrozsz (itt, amott)

Mita? Mikor?
Mennyi ideig?
Meddig? Mikorra?

ragos nvsz (estig, a helyhatroz

ragjai+ -kor; pnksdkor)
nvuts nvsz (vilghbor alatt)
ragos s nvuts nvsz
(gyermekkortl fogva)
hatroz sz (mr, ekkor ezutn)
ragtalan fnv (vasrnap)

Idpontot, idtartamot jell.

A cselekvs mdjt jelli. A

cselekvsre utal!
Valakinek vagy valaminek a
cselekvssel sszefgg
helyzett, llapott jelli meg.
A cselekvre utal!
A cselekvs eszkzt jelli
meg.
Azt fejezi ki, hogy kivel vagy
mivel egytt, kinek vagy
minek a trsasgban vgzi az
alany a cselekvst. lettelen
dolog neve is lehet
trshatroz
Mindkett
A cselekvs
magyarzatot
okt hatrozza ad a cselekvs
meg.
mirtjre.
Klnbsg,
hogy az ok
A cselekvs
idben
cljt
megelzi, a cl
hatrozza meg pedig kveti a
cselekvst.
Honnan ered, szrmazik valaki
vagy valami.
A cselekvs eredmnyt
hatrozza meg.
Kinek vagy minek a rszre,
szmra cselekszik valaki vagy
trtnik valami.
Hnyszor vagy hnyadszor
ismtldik meg a cselekvs.
Azt jelli meg, akivel vagy
amivel valakit vagy valamit
sszehasonltunk.
A cselekvs, tulajdonsg vagy
llapot mrtkt ltalnosan
(nem szmszer pontossggal)
hatrozza meg.
Az sszehasonlts (szemly
vagy dolog kztti klnbsg)
mrtkt is meghatrozza.
Vonzatknt kapcsoldik az
igkhez, mellknevekhez,
hatrozszkhoz (ritkbban).
Abban klnbzik a tbbi
hatroztl, hogy cselekvsnek
valamely pontosabb
megnevezssel jellemezhet
krlmnyt nem hatrozza

Hogyan? Milyen
mdon?
Hogyan? Milyen
helyzetben? Milyen
llapotban?

rag (-ul/-l; rosszul)

nvut (nlkl, szerint)
hatrozsz (gy, gyalog, egyedl,
hanyatt)
hatrozi igenv (kmlve, fekve)

Kivel? Mivel?

rag (-val/-vel; bottal)

nvut (ltal, rvn, tjn)

Kivel v. mivel
egytt? Kinek v.
minek a
trsasgban?

rag (-val/-vel; hgommal)

nvut (egytt)

Mirt? Mi okbl?
Mi miatt?

rag (-rt, -bl/-bl, -ban/-ben;

valamirt)
nvut (miatt)

Mirt? Mi clbl?
Mi vgett?

rag (-rt, -ra/-re; hzrt)

nvut (vgett)
fnvi igenv (elmentek vadszni)

Kibl? Mibl?
Kitl? Mitl?
Miv? Milyenn?
Minek?

rag (-bl/-bl; kristlybl)

S hol vette gazdd ama kincseket,
mik semmibl [eredet] t mindenn
[eredmny] teszik?

Kinek? Minek?

rag (-nak/-nek; Zoltnnak)

nvut (rszre, szmra)

Hnyszor?
Hnyadszor?

rag (-szor/-szer/-szr; valahnyszor)

Mennyire? Milyen
mrtkben? Milyen
mrtkig? Milyen
fokig?

rag (-nl/-nl) Mi nagyobb a nagy

SzentGellrt-hegynl? (AZ
sszehasonltst a kzpfok
mellknv is jelzi.)
rag (-an/-en, -ig, -ul/-l; sznig,
maximlisan)
hatrozszk (elgg, inkbb,
kevsb, kiss, nagyon)

Mennyivel?

rag (-val/-vel; sokkal)

Az igvel vagy a
mellknvvel
krdeznk a hozz
kapcsold
vonzatra.
Miben bzik? Mire
bszke? stb.

AZ igk vagy a mellknevek nem a

szt vonzzk, hanem a ragot vagy a
nvutt, ebben klnbznek az
lland szkapcsolatoktl
(szlsoktl).
rag (a helyhatroz ragjai + -val/-vel;
hv valakit, kirndul valakivel
nvut (ellen, irnt, szemben)

Kinl? Minl?

meg.

Jelz:Valamely dolog tulajdonsgt, mennyisgt vagy birtokost fejezik ki, brmely

fnvvel kifejezett mondatrszt bvthetnek. Szrendje a minsg s mennyisgjelz esetn
kttt, a jelz a jelzett sz eltt ll. A minsg s mennyisg jelzt kivve a jelzket
egyeztetjk a jelzett szval.
- minsgjelz: tulajdonsg, helyzet kifejezse. Szfaja: fknt mellknv (szp lnmy9,
mellknvi igenv (halkul zene), mellknvi nvms (valamelyik utca), ritkn fnv (a
vendg kislny)
- mennyisgjelz: szm, mennyisg kifejezse. Szfaja: szmnv (t majom), szmnvi
nvms (nhny virg), -nyi kpzs mellknv (csipetnyi s)
- birtokos jelz: a jelzett sz birtokosnak (nem mindig tulajdonosnak) megjellse. Szfaja:
fnv (iskola fala), fnvi nvms (az n knyvem)
- rtelmez jelz: htravetett (minsg, mennyisg, birtokos) jelz az alaptag utn ll.
Mindig egyeztetjk a jelzett szval (Vettem csizmt, pirosat)
- kijell jelz: tbb azonos dolog kzl egyet kiemelnk (Ez a knyv. Ezt a lnyt
vlasztottam)