Védekezés a raktari kartevok ellen A terményvédelem egyik leghangsilyosabb szakmai eleme a prevencié, vagyis a meg- elézés. Ennek célja, hogy kizdrjuk a térolébél a kartevéket vagy olyan viszonyokat teremtiink, amelyek kézétt a fejlédésiik és témeges felszaporodésuk akadélyozott. Mivel a térolékban a fertéz5dés veszélye idében igen hosszii intervallumra teheté, igy @ védekezés médjénak sem alkalminak, hanem integréit jelleglinek kell lennie. Ez magéba foglalja a mechanikai, fizikai és kémiai eljérésok Ssszességét, killdnds tekintet- tel mindazokra a megeléz6 médszerekre, amelyek révén a fertézés kialakulésa, illetve felerdsédése elkeriilhetd. igy mar maga a térolé kialakitésa és megépitése is része a védekerésnek. Cikksorozatunkkal egy olyan strat & élelmiszer-biztonsé; szempontbél fontos teriletre és szolgéltatasokra prébaljuk felhivni a figyelmet, amely @ kiimavéltozés miatt szikilé élelmiszer-alapanyagok védelme miatt egyre nagyobb Jjelentéséggel bir! Ezittal a Magyarorszégon eléfordulé jelentés vagy gazdaségilag fon- tos raktéri kértevéket ismertetjik. A Magyarorszégon eldfordulé Tribolium confusum kis liszt- __Eletmédja: petéik, melyeket jelentés vagy gazdaségilag bogér; Trogoderma spp. - dmiesztve raknak le a karosi- fontos raktari Kértevdk Iistéiét kaprabogar fajok; Trogoderma ott termékre, nehezen ismer- 2 43/2010. (WV. 23,) FVM-ren- granarium — keprabogér. heték fel. A néstény tobb mint delet 7. sz. meliéklete tartal- Ezek kézil a Magyarorseé- egy éven keresztl rakja le a mazza, az alabbiak szerint: gon leggyakrabban el6fordulé petéket, tlagosan 350-400 Acanthoscelides obtectus - fejok a kovetkez6k: ks lisztbo- darebot. babzsizsik; Acarus siro -liset- gar (Tribolium confusum); A teljes kifel6dés @ homér- atka; Bruchophagus platipte- listatke (Acarus siro); gabo- séklet figgvényében hét héttal rus ~ vorbshere-magdaréas; nzsisik (Sitophilus ‘grana- harom hénapig terjedhet. A Bruchophagus roddi - lucer rius);_rieszsizsik (Sitophilus _ larvak szabadon begubdanak a na-magdardzs; Bruchus piso- oryzae): vérésbamna gabona- megtémadott termékben. Er- rum ~ borséasizsik; Ephestia bogar (Cryptolestes ferrugi- 2ékenyek @ hidegre, a magas elute ~ készletmoly: Ephes- neus): rektari_gabonamoly paratartalom kedvez6 hatéssal tia kuehnielfa - lisztmoly; (Nemapogon granella); fogas- van rajuk. A bogar nagyon rit- Cryptolestes ferrugineus ~ nyaki gabonabogar (Oryza- kan repil, Tabb mint harom vordsbarna gabonabogér; ephilus surinamensis); aszal- évig is élhet. Lasioderma serricorne. - vanymoly (Plodia interpunc- —_Elterjedési terillete: vilég- dohénybogér; Nemapogon tela) és @ gabona-dlszd (Rhi-szerte elfordu, hideg Klimdj granelfa - raktri gabonamoly; —zopertha dominica). terlleteken csak fatdtt helyisé- ‘Niptus holoteucus ~ eranyszé- ‘gekben. A Tribolium confusu- ri tolvajbogér; Oryzaephilus Kis lisztbogar mot csaknem kizérdlag a tro- surinamensis ~ fogasnyaki (Tribolium confusum) pusokrél szdrmazéarukkal gabonabogér; Plodia inter Megjelené- = hurcolték be. punctella — aszalvanymoly; se: karcst, Okozott kérok: @ bogar és a Ptinus fur - kézénséges tolvaj- 3-4 milllimé- larvaja is a legkilonbézGbb bogér; Pyralis farinalis - ter hosszi, liseilonce; Rhizopertha domi- vérésesbar- nica—gabone-élszi; Sitophilus na, sotét- granarius - gabonazsiesik; barra egy- Sitophilus oryzge ~ rzszsizsik; —szind, boger. Sitophilus zeamais - kukorica- Az amerikai gylmélesok, olajsajtolas sorén asizsik; Sitotroga cerealella ~ fajta érzbkel6 csépiai @ csi- Keletkez6 sejolési meliékter- mezei_gabonamoly; Stego- csuk felészélesednek; a vord- mékek. Egyebek mellett gya- ‘ium paniceum ~ kis kenyét- —sesbarna fajta éraékel6 szerve kori kartevd malmokban: a bogér; Tenebroides maurita- hérom részb6l all. A karesi, nagymértekben fertézott lisct- nnicus'~ nagy kenyétbogér; szabadon mozg6 érvak stinea nek et6s szaga lese, megba Tenebrio molitor~kézénséges fehért6l a sérgasbarndig ter- nul és csokken a siitoipari ért lisetbogér; Tribolium casta- jed, méretik 5-6 miliméter ke. Az ép bizaszemeket is eum — kukoricalisetbogér; kéz6tt van megehetik széritott_névényi_ anyagokbol taplélkoznak, peldéul gabona- ‘ékb6l elllitot rlemények, {ldimogyord, kakabbab, ho- velyesek, fiszerek, széritott ot ers: tat Do MAGYAR MEZOGAZDASAG + 2016. JANUAR 27 Lisztatka (Acarus siro) Megielené- ) se: mivel igen aprék, a lsatatkakat legtobbszér esak tome: ges eléfor- 1 dulés esetén vveszik észre, amikor mozg6_porrétegre hasonlitanak, A néstény 0,5 millimeter, a hin 0,4 milliméter hosszi. Testik éttetszden fehér é itt-ott sz6rrel bortot. Lébeik halvanyilék. A felnétt atkénak 4 par taba van, mig ér- véjénak esak3 par, akér a rova- roknak. Eletmédja: tmeges atkaté- madés sak dohos, nyirkos helyen fordul el6. A néstény mintegy 20 petét rak. A fehér, hatlaba lérva_ 0,18 milliméter hosszu, Ket het att két nyole- 'Gbi baballapoton megy ke- resztl, miléttteljesen kife\é- dik, Elvétve a ket babdllapot kéz6tt egy hossz6, igen ellen- allo allapoton is atmegy. Eterjedése: vilégszert. Kértétel” a gabonén és késoitményein Kivil. az otkak megtémadiék az alla takar- rményt az aszalt gytimdlesbt, 2 dohényt stb. Az atkafertizés nemesak stlyveszteséget idéz 16, hanem rossz szagot is cokoz, & gyorsan tonkreteszi a gvimélesfleket Gabonazsizsik (Sitophilus granarius) Megjelenése: jellegzetes bo- gir kilseje van, 3-5 mi méter hossz; foketésbarna (kozvetlendl kelés —utén még. vrdses barna). Feje enyhén gérbiit szivéesbben végz6dlik. Nyak- pajesét mélyedésfottok tart jk, 6s majdnem olyan hosszi, mint a hosszanti_ irényban bardzdalt szérnyfedok,Eletmédja: a néstény a g@- bonamag belsejébe vajt apré lyukba helyezi petit. A tirvak is it felédnek és babozddnak be. Amig a kifelettzsizsik ki nem firja magat a magbel, a fertézdtiség kivilrdl nem lat. hat6. Eletciklusa.tendszerint 8-16 hétig tart; kedvezd Koril- rméniyek Kozdtt ez 5 hétre csok- kenhet, A zsizsik repiini nem tud, Eterjedése: viligszerte, jelentésebb a mérsékelt Egovben, ahol az egyik leg- fontosabb gabonakeszlet-kar- tevé, Kértétel: a mérsékelt 6g6v- ben a legfontosabb gebona- kesclet-kartev6. Foleg@ lrvék, de a kifelott bogarak is szive- sen fogyasztik a buzat és a rozst, de a kukoricdt, a2 rat, a kolest, a rizst, a hajdinat is, kevésbé a zabot. A bogarak nnéha liszttel, korpaval_ vagy lisetkéseitményekkel is tpl koonak. Tomeges fertbzés ese- tén a gabona felhevil és ftnedvesedik, ami _penésze- dést valthat Ki A f€lig elfo- yasztott gabona maguak a msodiagos gabonakértevok- nek szolgélnek téplélékul Rizszsi (Sitophilus oryzae) Mepjetenés: 2 gabonazsiesi- ez hesonl de kiseb méter hossz. Abban is ki lenbozik. tle, hogy — barna szdtnyfeddin négy vordses folt lathat6. Eleunddja: akéresak 2 ga- bonazsizsik, 9 gabonamag belsejében fejlddik, de a mele gebb kérnyezetet Kedvel. Fe lédése 13°C felettindul meg. A. mérsékelt égdvben kis szémban él tila telet. Eetcik- lusa a trépusokon alg egyho- rnapos. A zsizsiktud repli és a for ég6vben még a talpon allo. gabonavetést is. megté madia. Enerjedési terdlete: vilég sorte. A tropusi és a szubtro- pusi orszdgokban igen jlentés. ‘Kértétel: minden gabonaté- le és sok més magfajta komoly kartevéje. A lérvak fejlédhet- nek lisetkéseltményekben, haj- dindben, borsdban, makkban, gesztenyében, gyapotmag- ban; a zsizsik fogyasctja a lisz- tet, kétszersiltet, keksztlét, kenyeret és dohényt; gyakran a gabonazsizsitkel egyittjele- rik meg. Vérésbarna gabonabogér (Cryptolestes ferrugineus) Megjelenése: 15-2 millimé- ter hossz6, la- formajd, vo- rosbarna_bo- gir. Szamyfe- delet csaknem — kétszer_olyan hossaiak, mint amiyen s2éle- sek. Feje és nyaki pajzsa vie szonylag nagy. Finom, hosszi érzékelOkkel rendelkezik. A karcst sérgdsfehér lérvak sza badon mozognak, és 3-4 mil méter hossziak. A sérgasfehér babok kokonokban vannak. Eletmédja: a ndstény 100- 400 petét rak a maghéj repe- déseibe, a csirarész kézelébe, Taljes kieilédése 2 petétdl a rovarig, a hémérséklett6 fog- gden 5-12 hét. Kitejiddésik lehetséges a magvakon belil és kivdlis. Eiterjedési terilete: vilég- szerte, Okozott kérok: féleg gabo- naféléken, gabonaterméke- ken, de eayebek mellett rizsen, széritott gyiimdleso- kan, foldimogyorén, novényi olajok préselésekor keletkez6 melldktermékeken — jelenik meg, Eléfordul més gabona- kartevékkel masodlagos kar- tevéként és elsédleges karte- vként is, mivel a larvak és a bogerak is egése magvakat rageséinak meg. A kérositott tépanyagokban a gyorsan fel- szaporodott egyedszim kovetkeztében 9 megnéveke- dott hémérséklet és pératarta- om hatéséra_csomosodés keletkezik. Kilondsen veté- magvakban és sdrérpéban cokoz nagy Kéroket, mivel a esirdkat felfaja. Raktari gabonamoly (Nemapogon granella) ‘Megjelenése: hossze 6-9 ri méter, szamyénak fesztévolsé- ga 13-19 millimeter. Els6 szér- nya bamassarge és mintézat- lan, hétsé.szérnya szirkés, hatgo széle rojtozot Eletmédja: a néstény atlag 180 petétrak. Hernyéja befiria magét a gaboneszembe vagy rmagba, és ott marad, amig tel- jesen ki nem fejlédik. Kozép- Europaban évente egy nemze- dék tapasztalhaté. Melegebb orszégokban életcikusa 5 heét- re révidilhet Ehterjedése: mérsékelt ég- 6vi orszégok, trépusok. Kértétel: elsbdleges béza- kértevd, mar a mezén megta- madja a bizét, de 2 legna- gyobb kart a raktérban oko2za, Mindenféle gabonét_megté- mad, kilénésen a kukoricat és @ bust. Buzéndl 50, kukoricd- nél 24 szézalékos stlyveszte- 869 is el6fordulhat. Az erésen fertdz6tt_gabonénak émelyité szaga és ize van, ami haszndl- hatatlanna is tenet. Fogasnyakit gabonabogar (Oryzaephilus surinamensis) Megielenése: ares, 2,5- 35 mliméter hosszu, sétét- barna * szind. Nyakpajesan ket mely hosz- szanti barézda hazédik, a pajes szélein pedi 6-6 hegyes niyblvany helyezkedik el. A vékony, fehéres sérga lérvak igen mozgékonyak & 35-4 miliméter hossairenének, Gubojukat a megtémadott élel- miszer részecskéibél késztk Eletmédja: a néstény atla- gosan 150 petét rak le rend- szertelenil ez élelmiszerben, Eletcklusuk 3-10 hétig tart, a hémérséklett6l, 2 téplalektél 6s a nedvességtél faggéen. A fejldés als6 _hémérsékleti hatéra kOrlbelal 18°C, A mér- sékelt ég3vben az érett rova- rok ttlik @ telet, 5 okér 3 évig is élhetnek. Ehterjedési terete: vil&g- szert. Kértétel: megtalélhat6 rek- térakban, sildkban, maimok- ban, élelmiszergydrekban Megtémadia a gabonét és a sgabonakészitményeket, egyéb rmagvakat, diféléket,feldolgo- zott élelmiszert és. széritott gyiimélesst. A gabondban rendszerint mas rovarfejte tar- sasagaban, mésodiagos kérte- véként jelentkerik, de eseten- kent egyedtl is eldfordul Aszalvanymoly (Plodia interpunctella) Megielenése: szérnyénak fesz- tévolséga 14-20 milliméter. ‘Nyugalmi helyzetben, csukott szérnyakkal_ 8-10 miliméter hhossat. Els6 szérnyénak végei broneszindek, bels6 végei pe- dig vilégosszirkék ~ otkersar- gék. Hemnydja sérgésfehér, nnéha virdses vagy zbldes; barna feje van, 17 milliméter hhossaira né. Eletméadja: a néstény kb. 60-300 petét rak le egyenként vagy kisebb firtékben. A kite lett larva. szorgelmas fond, gubézés el6tt (selyemgubé} valamilyen repedésbe, oduiba kotozik. EletciKlusa @ hémér- séklet6l fagg, Kozép-Eurdpd- ban 2-6 hénapig tart. Mele- ebb vidéken 3-4 hétre esbk- kenhet. Minden masodik nem- zedék hernyéja a gubéban hiberna Etterjedése: vilagszert. Kértétel: el6fordul rakté- rakban,_silékban, -malmok- ban, élelmiszerayérakban és a héztartésban is. Megtdmad- ja a széritott zoldségfelet, a fotelét, 22 aszalt gyimbles6t, a didféléket, a kakadbabot, a esokolédét, a marcipant, a> 2016. JANUAR 27. © MAGYAR MEZOGAZDASAG> tejport, a magvakat; ayakrab- ban @ gabonét és gabonaké- szitmenyeket, de csak a esirét kedveli Gabona-dlszit (Rhizopertha dominica) Megielenése: 2-3 miliméter hossai, ny lank, hengeres: sesbarna és a feketésbarna kozétt véltoz- hat. Fee a csukiya alakt nyak pajzs alatt hizbdik meg. Pjes- pottyel a tor felé egyre kiseb- bek. A esdpok utolsé hérom ize bunkst alkot. Az ivelt test, bara foji larvénak 3 pér léba van. Babja fehét, 65 csak 2 magyak belsejében figyelheté meg, letmédja: melegebb 6g6v ltt a bogarak repulni is tud- nak. A ndstény 300-500 petét rak a megtémadott gebondba, melynek magjaiba 2 lérvék beférjak magukat, és ott begu- bznak. Fejiédése sak 23 °C felett megy végbe. Eletcikiusa 28°C-on 3-6 het Etterjedése: féleg a mele eth fahelatererhgkban ruszéllitményokkal egyitt elut a mérsékalt ég6vbe is, ahol esak a meleg raktérakban ‘thet meg, Kértétel: gabona és mas magvak elsédleges kértevéje. Széritott burgonyaval, tapi kaval és fifélekkel is téplélko- Zk, A lirvik 6s a kifllett egye- dk befimnak a gabonamagba, megeszik az egész keményi tartalmd belsé résat, ittot a mag héjatis,alaktalan tyukaket és nagy mennyiségi lisztes port hagywa maguk utén, A nagyon fertézdtt bizének méz reemikeztet6 szaga van, EISINGER MATYAS anaes barare ‘esi VASAS LASZLO series grime (Cikkiink utols6, harmadik részében a mér betérolt ter- mények raktéri kértevoi elleni védekezés lehetiségeivel fog- lalkoznak a szerzok.) A kukorica gyomirtasa ‘A kukorica vegyszeres gyomirtéséra szémos hatéanyag és tibb mint 130 készitmény dll rendelkezésre. EbbsI a ‘ténybél akér az a kévetkeztetés is levonhaté, hogy a kul- ‘tira gyommentesen tartésa viszonylag egyszerii és nem igényel Kiiléndsebb szakértelmet. Ha ezek az dllitésok igazak, akkor mivel magyarézhaté a problémés gyomné- vények felszaporodésa az V. Orszigos gyomfelvételexés alapjén? ~ tette fel a kérdést Szabé LészI6 Lajos, a Hoj- dieBihar Megyei Korményhivatal névény és talajvédelmi osztélyénak munkatérsa Kecskeméten, a Bayer kézel- miltbeli rendezvényén. Eléadését réviditve kézaljik. ‘A kukorica gyomirtésénak nehézségei kézil kiln figyelmet érdemel a kultirnd- vényekben egyre erds6d6 egyszikii _gyomnovenyek fokozatos eléretirése. Mig az els6 orszégos gyomfelvétele- 26s idején a legfontosabb hisz gyomnovény _kozil wosak” hat egysziki) ndvényt Fegisztréltunk, a legutolsé fel vételezés idején ez a szdm mér nyolera emelkedett. A magré} kelé egyszikiek kdl gyomositansk 2 muha ‘a kakasl6bf, a pirdk uljasmo: hear, a kéles, az veld egyszi- tick kozil pedig a fenyérci- rok, a csillagpézsit és a tarackbiza, ‘Az egyszikii gyomndvények elleni hatékony védekerés, {leg ha tobb fal is oyomosit ‘2 adotttéblén,komoly ihivas, a szakemberek szdmara. A gyomndvények biol6gigjanck, ‘a készitmények hatékonységé nak ismerete, 65 nem utols6 sorban @ kijutatés idejének ontos meghatérozésa, vala mint azok végrehatasa hozzi jarul a sikeres gyomirés meg valésitéséhoz. ‘Az elmiit évek gyomirtési tapasztaletal és az idéjérési viszonyok alakulésa indokolja az_olyangyomirté szerek, kombinéciék —alkalmazdsdt, amelyek @ posztemergens Korai posztemergens gyomirtds ideje MAGYAR MEZOGAZDASAG 2016. JANUAR 27. Posztemergens gyomirtés ideje hatés melletttalaion kereszt hatéssal is rendelkeznek. Az ilyen készitmények, illetve kombinécids.partnerek bizto- sitak, hogy a kukorica a sorok zérédéssig gyommentes képet mutasson. Hossaii évek tapasztalata mutatja, hogy a kukorica posztemergens gyomirtasét, amennyiben muhartélék is gyomosftanak, e gyomnévény fenolégiaiélapotahoz kell iga- Zitani. A permetszert legké. sob 2 muhartélék étleveles allapotéban kell kijutatni, a gyOkérvalti elt A vildgban és hazénkban is cél a hetbicid-rezisztencia megakadalyorésa. Ennek ér- dekében kerlini kel a kukorica rmonokultirt,trekedni kell az agronémiailag indokolt vetés- véltés betartaséra, A gyomité szetek alkalmazésénal tOreke ni kell a kilénféle hatéanyag- csoportba tartoz6. készitmé: niyek kijuttatiséra, Feleldtlen 56 a vetésvéltés alkalmazésa- kor @ kelészosok lekerilése utén a tarldhantés, ahogy a tel jes adagi glifozétos kezelés elnagyése is. ‘A kukorica posztemergens gyomirtésénak iddszaka 2 ku- korica. 3-7 leveles fenologiai allapota. Ezen_intervallumon belil Iényeges 2 gyomnové- riyek fenol6gigjahoz igaztani a kezelések idejet. A korai poszt-