ZMNE

BOLYAI JANos
KATONA! MUSZAKI FO!SKOLAI KAR
Fegyverzettechnikai Tanszek

Dr.(PhD) Farkas Tivadar

euro-mernok
f6iskolai tanar

LOFEGYVEREK RENDSZERTANA

Kiadja:
Dr. Farkas Tivadar euro-mernok foiskolai tanar
A BJKMFK Fegyverzetteccnikai tanszekenek tanara
Oldal

irta es szerkesztette:
Dr.Farkas Tivadar fOiskolai tanar
Minden jog fenntartva a sokszorositas barmilyen formaj<it
(fot6k6pia, mikrofilm keszitese adatrendszerben val6 tarolasa),
A nyilvanos el6adas, valaminta forditas jog<it az egyes reszeit iIlet6en is.
A konyv a szerz6ijogr61 sz616 1999. evi LXXVI. Torveny
Hatalya ala esik.

Lektorok:
Dr.habil. Turcsanyi Karoly mk. ezds egyetemi tanar
Dr.RadIi Tibor ezredes foiskolai docens
Kalman Gyula nya.mkezds. fOiskolai docens

Tipografiai es liitvany szerkeszt6:

FtistOs Ferencne zaszl6s

Bevezetes

A masodik kotetben alkalmazott fogalmak

3.6.
3.6.1.
3.6.2.
3.7.
3.7.1.

Hosszan hatrasikl6 gazdugattylis fegyverek (II.-l/A/a)

A hosszan h<itrasik16gazdugattylis fegyverek
meghatarozasa
3.7.2. A csoportba tartoz6 fegyverek elvi felepitese es
felosztasa
3.7.2.1. BiIlen6zaras gazdugattyus fegyverek
3.7.2.2. Reteszlapos fegyverek
3.7.2.3. Forg6zaras fegyverek
3.7.3. A hosszan hatrasik16 gazdugattylis fegyverek
ertekelese
3.8.
3.8.1.
3.8.2.
3.8.3.
3.9.
3.9.1.
3.9.2.
3.9.3.

Felelos kiad6: Dr.Farkas Tivadar a Zrinyi Mikl6s Nernzetvedelmi Egyetem

tanara
Kesziilt a Multiszolg Bt., Vac nyomdajaban
Nyomdavezeto: Kajtor Istvan
Kesziilt: 200 peldanyban

A cs6b61 elvezetett gazok energiajanak rendszere

A gazszabalyozas
A gazdugattyli es gazhenger kialakitasok

3.9.4.
3.9.5.
3.9.6.
3.9.7.

Rovid gazdugattyli hatrasiklasos fegyverek (II.- I/Nb)

Meghatarozas
A rovid gazdugattyli hatrasiklasos fegyverek szerkezeti kialakitasa
A rovid gazdugattyli hatrasiklasos fegyverek ertekelese
El6re sikl6 gazdugattylis fegyverek
E16re sikl6 gazdugattylis fegyverek meghatarozasa
Csukl6s himbaval miikod6 gazdugattylis fegyverek
A cs6torkolatnal elvezetett gazok energiajan alapul6
fegyverek kialakulasanak feltetelei
A rendszer elmeleti osszefliggesei
A gazkupakos fegyverek szerkezeti kialakitasa
A cs6torkolatt61 elvezetett gazok energiajan alapul6
fegyverek ertekelese
Hiivelyfenekre hat6 gazok energiajan alapul6 fegyverek

14
19
21

Oldal

Oldal

3.11.

A 16vedek banlzdaba vaI6 besajtoI6dascit felhasznal6

fegyverek IIIl. osztalyl
Vegyes tipusu onmiikodo fegyverek IlV. osztaIyl

61
63

III.

A mai haditechnikaban

lOfegyverek

66

11

1.

67
69

71
73

II

6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.

9 mm-es Jericho 941 F pisztoly

9 mm-es P-9R tip. Parabellum pisztoly
7,62 mm-es Skorpi6 M 68 tipus (kesziilt meg 9 mm-es
valtozatban)
9 mm-es UZl "Mini Carbine" geppisztoly
9 mm-es Magnum - 41/44 (Desert Eagle, Sivatagi
Sas:) pisztoly
9 mm-es MP-5 geppisztoly
9 mm-es MOD.92FS Beretta pisztoly
9 mm-es Glock pisztoly
5,56 mm-es M16 Al automata gepkarabely
7,62 mm-es Dragunov tavcsoves puska
7,62 mm-es PKM goIy6sz6r6 es PKMSz geppuska
5,56 mm-es SlG 551 gepkarabely
5,56 mm-es Steyer AUG 77 gepkarabely

74
76
77
80
81
84
87
91
95

IV.

Kiilonleges kezi lOfegyverek a haditechnikaban

99

1.
1.1.

Gepesitett es gepi lOfegyverek

Gepi fegyverek

3.10.

2.
3.
4.
5.

rendszeresitett

2.
2.1.
2.2.
2.2.1

Reaktiv elven miikodo kezi pancelelharit6 fegyverek

A kumulativ hatas
A hatrasiklas nelkiili IHSNI elv
Hatas-ellenhatas elvenek megval6sulasa surl6das
nelkiili rendszerben
2.2.2. Surl6dasi viszonyokat feltetelezve HSN fegyverre
2.2.2.1. Kezdosebesseg novelese a csOfar sziikitessel
2.2.2.2. Csosziikites hcitrasiklasi era kompenzalasaval
2.2.2.3. Kezdosebesseg novelese csOfojtassaI
-4 -

2.4.

A reaktiv elven miikodo kezi pancelelharit6 grancitveto Ioszerek

A nem iranyithat6 kezi pancelelharit6 fegyverek

116

3.
3.1.
3.2.
3.3.

Granatvetovel feIszerelheto automata fegyverek

LokotOltetteI miikodo grancitok
LokotOltetes, kiilon veto csoves kialakitasok
Reaktiv elven miikodo puskagrancitok

118
118
119
121

4.

Nehez, mesterlovo, panceltOr6 es romboI6 puskak

122

5.
5.1.

Repiilogep- fedelzeti IOfegyverek

A fegyver rendszerek tOrtencteben emlitesre melt6
konstrukci6s megoldasok
A tiizgyorsasag
A nagy kezdosebesseg
Az iizembiztonsag
A kis tOmeg- es meret
Az ismetelt harci feladatokra vaI6 gyors keszenlet
A repiilogep fedelzeti IOfegyverek altalanos
rendszertana

137

6.

Legvedelmi geppuskak

156

7.
7.1.

Korszerusitesek a 16vesz fegyverek Ioszereinel

Kis iirmeretii Ioszerek alkalmazasa a korszeru haditechnikaban
A kis iirmeretii Iovedekek hidrodinamikus hatasa

156

2.3.
,

115

99
100
102
102
109
109
110
III
112
113

5.2.
5.3.
5.4.
5.5.
5.6.
5.7.

137
139
139
140
140
140
141

156
159

:.

7.2.

A konyvben szereplO definici6k

161

II

A konyvben feldolgozott konkret fegyver tipusok

165

II

Zarsz6

169

Felhasznalt

II

171

irodalom
- 5 -

A masodik kotet bevezetojeben csupan nehany ajanlast kivanok

tenni, a feldolgozand6 tananyagr61, hiszen a konyv stilus<it, az elerni kivant celokat mar korabban vazoltam. A kotet folytatja a rendszertani feldolgozast. Fo targyalasi teriilete az a nagy osztaly, amely a csoben hasznosithat6 energi<it allitja szolgalatba az ismetlesi folyamat vegrehajtasara.
A legnagyobb tipus-valasztekkal e tertileten a gazdugattylis fegyverek
csaladja rendelkezik, hiszen a modern fegyvertechnika is ezt a lehetoseget hasznalta fel a legnagyobb mertekben. Kesziiltek ilyen rendszenl
gepkarabelyok, de elvetve alkalmaztak ezt az elvet - kesobb latni fogjuk
- pisztolyoknal is.
Ahogy haladunk a rendszertani feldolgozasban, ugy fognak csokkenni a gyartott es rendszeresitett tipusok. A III. es IV. osztalyban mar
csak egy-egy rendszertani tipus az, amelyet megtartott a fegyvertOrtenelem. Megis fontos a veliik val6 foglalkozas, hiszen a rendszert
azert alkottak meg, hogy ne csak a jelen es mult tipusait foglalja az magaba, hanem lehetOseget teremtsen egy jovobeni tipus megalkotasakor
balmely osztalyba, csoportba val6 besorolasukra. fgy a meg most szegenyes rendszerelemek lehet, hogy a kozeljovoben benepesiilnek.
A konyv kovetkezo fejezete a rendszertani tanulmanyokb61 kiindulva foglalkozik jelenkorunk fegyvereivel. Azokkal, amelyeket a kozelmultban alkottak meg, de technikai szinvonaluk miatt Vilagmarkakka
valtak. Csak peldakeppen em litem meg a Vietnam-i haboru hiresse valt
M-16-os gepkarabely<it, amely meg most is, M-16/2B tipusjelzessel az
amerikai tengereszgyalogsag alapfegyvere. De folytathatnam a sort a
Dragunov puskaval, a PKM goly6sz6r6val, az UZI geppisztollyal, stb.
Ebben a fejezetben azt kivanom bemutatni, hogy a rendszer kiallta az
idok pr6baj<it, hiszen valamennyi jelenkori fegyver, a rendszer valamelyik "kockajaba" besorolhat6.
Vegezetiil kiilonleges kezi lOfegyvereket szeretnek bemutatni,
amelyek nem sorolhat6ak az ismelietett rendszerbe, mert nem automata,
felautomata fegyverek, megis technikai, harcaszati kepessegeik alapjan,
funkci6jukb61 fakad6an fontos szerepet j<itszanak a modern hadviselesben.

A MAsODIK KOTETBEN ALKALMAZOTT

FOGALMAK
A fegyvertOrtenetben tanult es haszmllt fogalmaink alapvet6en
egyertelmiiek voltak a fegyverek neveit illet6en. Senki nem csodcilkozott,
ha valaki Lebel "puskcir61" beszelt es nem kerd6jeleztek meg a "puska"
fogalmcit. Az sem valtott ki csodcilkozast, ha valaki pisztolyr61 vagy revolverekr61 beszelt, ezek fogalmM az 1. fejezetben egyertelmusitettiik.
Az 1. Vilaghciboru az ismetl6 puskake, majd a geppuskcike volt. A
II. Vilcighaborut megel6z6en megjelentek - az automatizalasi fok magasabb szinm terh6ditasa kovetkezteben - a tOmegesen gyartott pisztolyhoz
alkalmazhat6 16szert ttizel6 automata fegyverek, a geppisztolyok.
Tovabbra is hasznalatban maradtak a nagymerem puskal6szerek,
amelyeket ismetl6 es sorozatlOv6 fegyverekhez alkalmaztak, ez ut6bbiak
neve lett a geppuska.
A II.Vilaghaboru utan valtozott a helyzet, meli a haboru tapasztalatait feldolgoz6 memokok, pI. az MP-44. tipusu fegyver tapasztalatait
felhasznalva javaslatot tettek uj, az eddigiekt61 elter6 16szer tervezesere.
Az uj 16szerrel szemben tamasztott kovetelmenyek megvaltoztak.
Csokkenteni kell a 16portoltet sulyM, annak erdekeben, hogy rovidebb
legyen a hatasos 16tavolsag, ugyanakkor a talalati pontossag ne legyen
kisebb - az adott tavolsagon beltil - a puskakenal. A ballisztikai indokok
mellett praktikus okok is szerepeltek. Az egyeni IOfegyverrel felszerelt
katonanak a fegyveret es a meghatarozott javadalmazasu 16szeret magaval kellett vinnie, ami puska 16szer eseten tetemes sulyt jelentett volna.
Konstrukci6s okok is kozrejatszottak a 16szer meretenek csokkentesi igenyeneI. Az ugyanis, hogy ha hosszu, nagymerem a 16szer, akkor
hosszu zar hMrasiklcist kell tervezni, nagy leng6 tOmegekkel, rug6er6kkel. Fixen allvanyozott geppuskaknal, beepitett fegyvemel nem volt
problema hiszen az alMamasztasukat megoldottak. Kezben tartani es tiizelni ilyen fegyverrel nem lehetett. fgy sziHetett meg a csokkentett merem 16szer, amely atmenetet kepezett a puskal6szer es a pisztolyl6szer
kozott. Tipusjelzesei voltak: 43M. acelmagvas 16szer, a Kalosnyikov
rendszeru fegyvereknel, az 5,56x45-os NATO 16szer, a 7,62x51-es (Winchester) 16szerek, stb.

igy bonyol6dott a fogalom tartalma, mert sem geppisztolynak sem

geppusbinak nem lehetett ezen atmeneti fegyvereket nevezni, bar terh6ditasuk rohamosan nott, nehany ev alatt elterjedtek a Vilagon. Ki.i16nosen
sok ilyen fegyvert talalunk, a II. kotetben targyalt gazdugattylis fegyverekne!.
A fogalom meghatarozasa eze~ utan az eddigiek osszefoglalasat jelenti:
Mindazon fegyvereket, amelyek pisztoly IOszert ttizelnek pisztolyoknak, magasabb automatizaltsagi fokuk eseten geppisztolyoknak
nevezzti.k. /9 mm-es Para, 7,62 x 25 PPS, TT loszer..stb./
Azon fegyverek, amelyek puskalOszert / pI.: 39 M 7,62 x 54/
hasznalnak ttizelesi folyamataikhoz
puskdknak nevezztik. Az ilyen
IOszerrel miikodo eszkozok automata fegyverii kialakitasai a geppuskdk.
Vegtil a harmadik kateg6riaba tartoznak azok az automata es
felautomata fegyverek, amelyek a csokkentett meretii, /7,62 x 51,
5,56 x 51, .223 Remington! atmeneti IOszert hasznaljak. Ezeket karabelyoknak, illetve gepkarabelyoknak nevezztik.
E definici6k hasznalata soran sok-sok elnevezesi variaci6, teves
fogalomhasznalat
latott napvilagot. Hasznaljuk az automata puskat,
amely ugyan felautomata, de puska (:peldaul a tavcsoves mesterIovesz
fegyverek:).
Szeles korben elterjedt a goly6sz6r6 fogalma is amelyneI a
gepkarabelyt61 va16 elhatarolast, illetve a geppuskat61 val6 elvalasztast nem a loszer me rete hatarozza meg, hanem mas technikai es
harcaszati jellemzok. (igy goly6sz6r6 is miikodhet puskalOszerrel, es
geppuskaba is tOlthettink csokkentett meretii IOszert.) A.ltalanos elv,
hogy a geppuskat a goly6sz6r6t61 a stabilitas, helyhezkotOttseg, illetve
a kisebb tavon beli.ili szallithat6sag kiilonbozteti meg.
Ezek utan folytassuk a rendszertani tablazat feldolgozasat. Emlekeztetoiil felidezem az elso kotetbol ismert tablazatot, amelynek taglalasa
a kovetkezo oldalon folytat6dik.

A. tipus: A szabadon hatrasik16 tomegzaras fegyverek.

I.Oszhily: Az
energla atadason
alapu16 rendszerek

'"
l.csoport
A zar mozgatasara atadott
energian alapu16 fegyverek

B.tipus: KesleItetett tomegzaras

fegyverek

'-

F"

2.csoport
A cso mozgatasara atadott
energian alapu16 fegyverek

I'"

3.csoport Az
egesz fegyver
mozgatasara
atadott energian alapu16
fegyverek

fl

A. tipus: Hosszu
csohatrasiklasos
fegyverek

B.tipus: Rovid
csohatrasiklasos
fegyverek
~

Mauser automata puska

I'
I'
I"'"

1I.0szhily: A
csobol elvezetett gazok energiajat felhaszna16 rendszerek

A CSOBOL ELVEZETETT GA.ZOK ENERGIA.JA.T

FELHASZNA.LO RENDSZEREK
(II. Oszhily)

A. tipus: Hatrasik16 gazdugatytylis fegyverek.

1"1..

l.csoport: A cso
keresztiranyli furatan at elvezetett
gazok energiajan
alapul6 fegyverek

-I.

'"

B.tipus: Blore
sikl6 gazdugatytylis fegyverek

po-

Bang-fele automata, Mauser automata puskak

3.csoport: A hti-

III.Oszbily:
A lovedek
csobe va16 mozgasi energiajat felhaszna16 rendszerek.

II

I~
I;'

Azokat a fegyvereket, amelyekneI az ismetlesi folyamatot a

csobol elvezetett gazokkal hajtatjuk vegre, gaz-energian
alapul6
fegyver rendszereknek nevezziik.

_n

2.csoport: Moz-

vely fenekre hat6

gazok energiajan
alapul6 fegyverek

I,

I"'

r- --

C.tipus: Csukl6s
himbaval miikodo gazdugattylis
fegyverek
g6 kupakra hat6
gazok energiajan
alapul6 fegyverek

"

A kutat6k sokszor talalkoztak azzal a problemaval, hogy a lOves

soran keletkezett gazok energiajimak csak egy resze fordit6dik a lOvedek
adott energiaval tOrteno roppaIyara juttatasara. Ezt nevezttik a ballisztikaban elsodleges munkanak. Az energia nagy resze masra, a masodlagos
munkakra fordit6dik. Olyan logikaval gondolkodtak, hogy a masodlagos
munkakba, kis hatasfok csokkenessel ertstik bele az ismetlesi folyamat
vegrehajtasahoz
szUkseges energiat, tehat a csobol hasznositsuk, ne
mashonnan. Ez elegendo lesz az automatizalashoz. igy:

po-

IV.Oszhily:
fegyverek.

..

"

Brixia geppuska

(11.-1 csoport, 11.-11A, 1I.-lIB, 1I.-lIC tipusok)

;-~~--,

Roth geppuska

Vegyes

A CSO KERESZTlRA.NYU FURA TA.N KERESZTUL

ELVEZETETT
GA.ZOK ENERGIA.JA.N ALAPULO
FEGYVEREK

tipusu

Az elkepzeles mar az elso pillanatban kival6nak talaltatott, hiszen

mar a masodik Vilaghaboruban, majd azt kovetoen fegyvergyart6 konstruktorok sora kutatta a megoldas m6djat. 1940, 1944, majd kesobb 1947
voltak azok az evek, amikor szinte egyszerre jelentek meg, a tOmegzaras
fegyverek mellett, a vazolt elven kialakitott uj konstrukci6k.(MP-44,
SZG-43, AK-47 .., stb.)
Az alapelv rendkivtil egyszerii volt - kesobb reszletesen - tudniillik, elovettek a gaznyomas es sebesseg gorbeket es megvizsgaltak, hogy
a cso mely szakaszaban van meg akkora gaznyomas, amely elegseges az
ismetlesi folyamat vegrehajtasahoz, de meg lenyegesen nem befolyasolja
a kezdosebesseget. Optimalis helyen, megrurtak a csovet es ktilOnbozo
mechanizmusok beiktatasaval mozgassa alakitottak a gaznyomast. Ezzel
"meghajtottak" az ismetlo rendszert.

Tehat azokat a fegyvereket, amelyek a csOfuraton keresztiil

elvezetett gazok energiajat hasznaljak fel az ismeth~si folyamat vegrehajtasara, gazdugattyus fegyvereknek nevezziik. A csoporton beltil
a tipusok tagoz6dasa a szerint tOrtenik, hogy a gazdugattYll milyen mozgast vegez, illetve, hogy milyen az atalaldt6 mechanizmus.
3.6.

A csobol elvezetett gazok energhijanak

rendszere.

Az elozo fejezetben olyan fegyvereket targyaitunk, ameIyeknei a

gazok energiaja a csore, illetve a zarra hatottak. Az automata fegyverek
kezdeti kialakulasi szakaszan a szerkesztok rajottek alTa, hogy a gazok
munkajanak nagy reszet a cso 1/3-ig vegrehajtjak. Ezutan a lOvedek sebessegi gorbeje nem emelkedik rohamosan, hanem kozel vizszintes Iesz.
A gaznyomas a csoben meg igen nagy. Ha ezt a gaznyomast hasznositjuk, akkor az elegendo Iesz az ismetlesi folyamat vegrehajtasahoz. Ezzel
megsziiletett a gazdugattyUs fegyverek eIve, amelynek Ieegyszeriisitett
vazlatat Iathatjuk a 136. abran.

A gorbe alatti terilletet meghatarozhatjuk:

Xl

L= ff(x)dx=F(xd-F(x)=
F(x)= ff(x)dx
136. abra
Itt a csobol a gazokat egy atOmI6 furaton kereszttil vezetjtik a
gazhengerben mozg6 gazdugattyUra. A gazdugattyU osszekottetesben van
a zarvezetoveI, amely a zar mozgatasat vegzi. Az aItaianosan eiterjedt
megrurt csovii fegyvereken Idviil tObb formaja alakult ki a gaznyomas
feIhasznaiasnak. Az osztalyon bellil ezert tObb csoportot es tipust kiilonboztethettink meg.
Ahhoz, hogy ezen fegyverek miikodesi eivet messzemenoleg
megertstik, fel kell hasznaIni azokat az osszefiiggeseket, ameIyeket baIIisztikab61, a gaznyomas es sebesseggorbe meghatarozasanal tanuitak. Ha
a gaznyomas es sebesseggorbet vessztik figyelembe, akkor a nyomasgorbe alatti terti let aranyos a 16porgaz aitaleIvegzett munkaval.

Ebb6I a felteteIb6I szamitjuk ki tuIajdonkeppen, hogy hova kell

eIheIyezni az atOmio furatot. Ez kepezi az ilyen tipusu fegyverek tervezesi alapjat.
Tegytik fel, hogy a cso Xl hOsszllsagll, az atOmio furat pedig Xa
tavoisagra van a csOfart61. A I6porgazok munkavegzo kepessege att6I a
pillanatt6I kezd6dik, amikor a lOvedek az atOmio furatot elhagyta es tart a
cs6 torkolataig. Ha ezen tavoisag alatt a gorbe alatti tertilet kicsi, akkor
az ismetlesre forditand6 energia nem lesz elegend6, az egesz ismetlesi
folyamat vegrehajtasahoz. Ha ez az energia tertilet nagyon nagy, akkor a
Mtrasiklas olyan nagy energiaval tOrtenik meg, hogy a fegyver tokszerkezete mechanikaiIag, szilardsagtanilag karosodna. A nagy Mtrasiklasi

energiat csak ugy tudnank kompenzalni, hogy a tokszerkezet acelszerkezetet mereteiben megnovelnenk.
Ez pedig a fegyver sulyanak noveleset
vonna
maga
utan. Az atOmI6 furat heIye, tehat mindenkor
a
gaznyomasgorbe
fiiggvenye. Ez pedig az aikaimazott IOszeli6I es I6port61
fiigg6en vaItozik.

Xt

f f (x )dx = Pa . F

sh

Re

+ Ry + 2S
2

sh

Xli

bsszegezve,
a megfUras helye mindenkor I6szer problema. A tapasztalatok azt mutatjak, hogy a modem automata fegyvereknel alkalmazott 16szerek olyan nagy teljesftmenyiiek,
amellyel meg a torkolatanal is
rendelkeznek akkora nyomassal, hogy az ismetlesi folyamatot vegre tudja
hajtani.
Az er6hatasokat
vizsgalva, a gorbe alatti teriiletb61
energianak Ie kell gyozni a tOmegtehetetlenseget,
a surl6dast,
helyretol6 rug6 elOfesziteset:

Lp

Pa =f(x)=_m_f a2. __

_a_

(xa + b)3

Fk

szamfthat6
valamint a

= LWm + LR + Lsurl
(GZy

Lt(>m = -------

+ Gz)

v~
=

2g

Pa F sh

Xt

f
xli

Ha a helyretol6 rug6t bizonyos ertekkel elOfeszftjuk,

g6ban tarolhat6 es felhalmoz6d6 munka mennyisege:

m.e
Fk

-L

h -

xQ

Q
Ebbe a kepletbe be kell azonban
tObblet er6szuksegletet
is.

_ R + Ry + 2S
L R -------e

dolgozni

a surl6dasb61

ered6

Sh

2
rug6 el6feszftettseg
a rug6 teljes osszenyom6daskor
keletkezett rug6er6
IJ.' I G mozg6 reszek surl6dasab61
ad6d6 er6

--

mfa

dx=---

(x + b)3

Fk

2b+ x
2(b+x?

akkor a ru-

XftT(x)
Ry+ReS
2

m.e0a2
--Fk

__----2b+xt
2(b+xt)2

-Q]

[ ----2b+xa

ahol egyszerusftve

2(b+xa)2
Xl

a teljes cs6 hossza.

2
xa +2bxa

x a +2bx

2blTIp

+b=

a +b=

L: R

2a 2 . b
2a

.a

+ Q . 2 mp . a

. Fk . s h

.mf .Q

, "Egyes feg?;erekn~~ a "xa' tav~~sag olyan

szamltasunk alapJan a cso torkolata elott kellene
furatot. Ez azt jelenti, hogy a cs6 teljes hosszaban
delkezesunkre, hogy bannely helyen fUrjuk meg a
giat kapunk az ismetlesi folyamat vegrehajtasahoz.

mfl

+ L: R .Fk . s h

=0

A gazhengerbe araml6 gazok mennyisege

t61 es az ataram16 gaz sebesseget61.
<j>=b-

2a

2 a 2 . mp . Q

. b

nagyra johet lei, hogy

elhelyezni az atoml6
annyi energia all rencsovet elegend6 ener-

fugg a keresztmetszet-

mfl

+ L: R . Fk

. sh

-2b~4b2_4<j>
=-------2

A kepletben ket erteket kapunk. Ez fizikai tartalmaban azt jelenti,

hogy a gaznyomas folymmln ket helyen alakul ki az a nyomas, amely
biztositja az ismetleshez sziikseges energiat. Az egyik hely a tOltenyiirhoz kozelebb, a masik pedig a torkolat fele.
Ha a kozelebbi helyen fUmank ki a csovet, akkor a vesztesegi
~nergia nagyobb lenne, tehat a kezd6sebesseget
karosan befolyasolna.
Igy a torkolati energia a kovetelmenyek
ala esne. Ezert a tavolabbi helyen kell a gazatoml6 furatot elhelyezni.

Tehat az egyenletb6l azt allapithatjuk meg, hogy a gaz mennyisege, ebb61 ad6d6an a gaz nyomasa az atOm16 keresztmetszettel
egyenes
aranyban van. Ez azt jelenti, hogy ha valtoztatjuk az Mom16 keresztmetszetet, akkor valtozik a dugattyllra hat6 er6. Ezt a tenyt a gyakorlatban ki
is hasznaltak.
Nagyobb urmeretii sorozatlOv6 fegyvereknel az atOml6 fur at es a
gazhenger koze egy olyan szabalyoz6 tagot helyeztek be, amellyel valtoztatni lehet az atOm16 keresztmetszetet.
Tenneszetesen
ez a gazmennyiseg-valtozas
nem a sorozat nagysag, vagy a tiizgyorsasag valtoztatasat celozta, hanem egy olyan termeszetes folyamatot pr6balt kompenzalni, mint a fegyverek kopasa.
Az automata fegyvereknel az a celunk, hogy minel kevesebb gazfelhasznalassal tudjuk vegrehajtani az ismetlesi folyamatot. Ez azonban a
surl6dast vegz6 alkatreszek fuggvenye. Nem lehet az alland6 tiizgyorsasagot biztositani, ha az elhasznal6das folyamataban vizsgaljuk a fegyvereket. Gondoljuk vegig a fegyverek "eletUtjat".

Egy gyari uj fegyvemel az alkatreszek feliilete meg nem kopott

ossze. Ezert a mukodteteshez, az azonos tiizgyorsasaghoz nagyobb energiat kell felhasznalni. Amikor egy bizonyos 16vesszamot leadtunk, a csusz6 feliiletek surl6dasa kisebb, tehat kevesebb energia kell.

A gazhengert el61 es h<itul nyitottnak keszitettek el. A hats6 reszen "A" finom menettel ell<itott szabalyoz6tag van elhelyezve. A csavar
nyil iranyaban val6 mozgatasaval a gazhenger terfogatat lehet valtoztatni.

Ezt a legegyszeriibben a dugattylira hat6 16porgazok mennyisegevellehet szabaIyozni.

Az abnin a legaltalanosabban hasznaIt gazszabalyoz6 tipusokat
l<ithatjuk. Az "a" es "b" valtozatban a gazszabalyoz6 tengelye, a cs6tengelyre mer6leges gazhenger csatomaba vezeti a gazokat. A melysege
alland6, de szelessegUk altalaban harom fokozatban valtozik.
A hannadik kialakitasnal a szabalyoz6 tengelye parhuzamos a cs6
tengelyevel. Radialis iranyban a gazokat a kozponti csatomaba vezeti.
Innen keriil a gazhengerbe.
A gazok nyomas<it a gazhengerben a gazhenger terfogata altaI is
tudjuk valtoztatni. Ez a megoldas latszott egyszeriibbnek gepkarabelyok
szabalyozasara.

Ezaltal bizonyos mertekig valtozhat a gazhengerben lev6 nyomas,

mivel az aWml6 furatban alland6an a gaznyomas gorbeb61 meghatarozott
"p" nyomas ebred. A gaznyomas ilyen fajta szabaIyozasa egyszeriibb, de
kisebb allithat6sagi intervallumot biztosit.

Ezen csaladba tartoz6 fegyverek miikodesenek legfontosabb eleme a gazdugattyli es a gazhenger. Az ismetles id6tartam<it, tehat a tiizgyorsasagot er6sen befolyasolja a henger hatasfoka, hogy milyen mertekben alakitja <ita nyomasb61 szarmaz6 energiat mozgasi energiava.

A fegyver tipusokt61 fiiggetleni.il altalanossagban megfogalmazhatjuk, hogy a gazdugattylinak olyannak kell lennie, hogy a gazhenger es
a dugattyli kozotti gazkifuvast minimalisra csokkentse, de ugyanakkor az
illesztesenek nem szabad szorosnak lenni, hogy az el6resiklas alkalmaval
ismet a helyere tudjon menni.

Ne legyen a gazdugatty6 erzekeny a h6hatasokra, defonmlci6jabizonyos hatarokon bellil - megengedhet6 legyen.

OOJ____+I

A henger atrneroje es a gazdugatty6 ktils6 felulete kozott "a" tavolsag van. Ez tehat rnegengedi a gazok kifuvasat a hengerb61. Az ararnlas rnegindulasakor azonban a korbefut6 horonynal a gazok rnozgasba
kezdenek es kialakul az un. "gaztOrnites". Ha tObb ilyen homyot helyezunk el a dugatty6 fejen, kepesek leszunk 70-80%-os tOrnitest letrehozni,
ugyanakkor pedig, a tag mressel keszulhet a dugatty6fej es nem erzekeny
a h6hatasokra, tehat a befeszulesekre.

Vizsgaljuk meg egy altalanosan hasznalt gazdugatty6 tfpusat. Az.

abran a dugattyu fej es a dugatty6rUd lathat6. Erdemes megfigyelni a korbefut6 homyokat a dugatty6 peremen, amely egy specialis tOmltesi fajta:
az un. "labirint" tomltes.
Ha nem alkalmazunk semmilyen tOmitest a gazdugatty6 es a gazhenger kozott, nagy lesz a gaz elszokesenek merteke. Hagyomanyos tomlteseket sern lehet alkalrnazni, mert az nagy surl6dast es ido elotti elhaszmil6dast okozna.

tomifO hornyOk.
142. abra
Erosen latszik a tOrnites rulbiztositasa az MP-44 tfpusu geppisztolynal (142. abra). A tOmitohomyok egesz sorat lehet rn,egtalalni. Ezert a
dugatty6fejnek indokolatlanul hosszunak kellett lennie. Altalanos kialakitasnak tekinthetjuk a 140. abran latott tOmor dugattyllt, amilyen az AK
sorozaru fegyvereknel van.

fJreges gazdugattyuk
Ezert folyamodtak ehhez a rnegoldashoz, arnelyet szarntalan kivitelben hasznalnak ktilonbozo fele tipusoknal.

Ktilonleges kialaldtast mutatnak azok a fegyverek, ahol az eddigiekben targyalt dugatty6-henger viszonyt megforditottak. A henger siklott
batra, a dugatty6 allt.

A nagyrneretii turbinak fOtengelyenek tOrniteseneI alkalrnazott

eljaras a gazok turbulens, orvenylo ararnlasat hasznalja fel a tOmltes vegrehajtasara.

143. abra
1- "gazhenger";

2- "gazdugattyli";

3- gazszabalyoz6;

4- gazcitomlo furat.

A 143. abnin rajzolt rendszert alkalmaztak, pI. a Gyektyarjev goly6sz6r6nai. A gazatOml6 furat az "1" hengeren vezet vegig, kioml6 nyilasa a gazdugattyti belsejebe torkollik. Loveskor a "2" jelzett iireges gazdugattyti siklik hatra. El6nye, es egyben h<itranya is, hogy a palast feliiletek hosszan illeszkednek egymasba. Ezert kii15n tomltest nem kell alkalmazni. A j6 tOmiteshez meg az is hozzajaml, hogy a gazszokes az eredeti
gazaramlassal ellentetes, tehat 11 henger es a dugattyU kozott f6 energiajukat elvesztett gazok aramolnak nem nagy sebesseggel. A rajzon egy
kii15nleges fojt6szelep hithat6, amellyel szinten a gazmennyiseget lehet
szabalyozni. Becsavarasaval az atOml6furat keresztmetszetet lehet sziikiteni, egeszen a teljes lezarasig. Ez termeszetesen automata jelleget sziinteti meg.

A gazszabalyoz6k es a dugattytik kialakitasa

okozhat, meg a gazhengerek kialakitasa.

Ha a gazhenger megseriil, elmozdul, akkor az atOm16 furat a es6

furatt61 eIter, megvaItoznak az atOmlesi aramlasi viszonyok, karos turbulens aramlasok keletkeznek, amelyek a 15vesszamot befolyasolja.
Hatranya az ilyen rendszereknek, hogy az atOmI6 furat nehezen
hozzaferhet6, teh<it tisztitas szempontjab61 nem kedvez6. Ilyen kialakitassal talalkozunk az AK-AKM-AMD tfpusu geppisztolyoknai.

utan problemat

A hcitrasikl6 gazdugattytiknal kialakitott gazhengerek a legaItalanosabbak.

A hosszabb esovii fegyverekneI, /geppuska, goly6sz6r6/ a gazhengel', a gazszabalyoz6 es az atOml6 nyilas osszekapesolasaval egy szabaIyozott rendszerrel allunk szemben. A henger kialakitasa hasonl6, mint
az elobbi tipusu fegyvernei. A gazatOmio furatot azonban a esotengelyre
merolegesen rurtak, ezert a tisztitasa vagyis az elettartama sokkal hoszszabb. Ilyen tfpusu, pI. a KGK. Gorjunov geppuska es az RPD goly6sz61'6.
A gazdugattyti kezelesere, a gazhenger vegere egy dugattyu vezetot helyeztek ei. Ennek gazhenger feloli reszere nyilasokat helyeznek a
gaznyomas gyors elvezetesere.

A gazhengert a es6 fOle helyezik. A henger tengelye parhuzamos

a es6 tengelyevei. Az atOml6 furat ferden, bizonyos szogben hajlik a es6
tengelyehez. Igen fontos, hogy a hen gel' ne mozdulhasson el a esovon,
ezert a es6re melegen sajtolva huzzak ra. A kihiiles utan az "A" esapok
helyet egyiitt kirurjak es kupos esapszeggel rogzitik.

Ezen elmeleti es konstmkci6s

osztaIy reszletes tanulmanyozasara.

megoldasok utan raterhetiink az

Spechilis gazdugattyu

es gazhenger kialakitasok.

Mindaddig, amig klasszikus lOvesz fegyverekr61 beszeltiink, a

gazdugattylis fegyverek kialakitasanak elveit az eddigiek szerint kellett
targyalni. Akkor azonban, amikor kiilonleges funkci6t betalt6 fegyverekr61 beszeliink, mint peldaul a repii16gep-fedelzeti IOfegyverekr61, sajatos,
egyedi megoldasokkal is kell fogialkozni. Az elsodleges problema akkor
keletkezett, amikor az ikercsoves fegyverek keriiltek alkalmazasra. Celja
az volt, hogy megduplazzak a tiizgyorsasagot. A ket cso alkalmazasa
altalaban ketfelekeppen tartent. Egyfelol alkalmaztak a szinkrontiizelest,
ami azt jelentette, hogy a ket csob61 egyszerre valtottak ki a tiizet, valamint a loveskivaltas ugy is tartenhetett, hogy a ket csob61 nem egyszerre,
hanem felvaltva tiizeltek. TehM amikor az elso csoben a lOves kivaltasa
megtartent, akkor a masik cso zarszerkezete Mts6 helyzetbe keriilt.

Acso

BOtesikUis

--"-._"~-"-"-:_.-._.'.-:---

------In11: ~~--------_ ..
.. -t::.t':=-

-_.

._--

147. abra
Az ikercsoves gazdugattyus

BcsOI'

--+_.

/
J

--_-_-_-_~_-_--l~

Ezt ugy lehet megoldani, hogy a zarvezeto rendszert egy "0" pont
kori.il elbilleno himbara fUzziik fei. A 146. abran lathat6 vazlat azt az elvi
semat mutatja be, amely az ismetlesi ciklus alterna16 mozgasanak megva16sitasat biztositja, valtakoz6 loves eseten. Az "A" cso zart helyzetben
van, a "B" cs6 nyitott allapotban. Hogyan kapcsolhat6 ossze ez az alterna16 mozgas a gazdugattylival es hogyan automatizalhat6 a csobol elvezetett gazok energiajanak felhasznalasaval? Tegyiink egymas melle ket
gazdugattylis fegyvert.

"A"esD

fegyverek gazeIvezetesi eive.

1- az "A" cs6 zarszerkezete; 2- a "B" cs6 zarszerkezete; 3- az "A" cs6 gazdugattyuja;

4- a "B" cs6 gazdugattyllja; 5- az "A" cs6 gazhengere; 6- a "B" cs6 gazhengere;
7- himba; 8- a "B" cs6 zarvezet6je; 9- az "A" cs6 zarvezet6je.

Az abran kovetheto a miikodesi elv, mely szerint mindket cso

megfUrt, amely atomlo furatan keresztiil elvezetik a gazok energiajat.
Megjegyzendo, hogy a repiilogep fedelzeti fegyvereknel a nagy tiizgyorsasag erdekeben a taltenyiirhoz kozel, kozvetleniil a maximalis gaznyomas utan veszik el a kello nyomasu gazokat annak erdekeben, hogy az
egy hengerbe aram16 gazok nyomasa elegendo legyen az ikerfegyver
mindket csovenek a hatra- es eloresiklasi folyamata vegrehajtasahoz.
Azert nem kovetkezik be jelent6s sebesseg csokkenes, mert nagy energiaju 16szereket hasznalnak, amelyeknel magas a gazok maximalis nyomasa.
Az ataram16 gazok nyomasa a vazlaton "B" cso zarszerkezetet
Mtrafele elmozditjak, megtortenik a hiively kivetes. Ezzel egyidoben a 7.
szamu himba a mozgasviszonyokat megforditja es az "A" cso zarvezetoje
a zarral (1) elore mozog. Megtortenik a 16szer hagyomanyos m6don val6
betaltese, vaiamilyen m6don val6 zaras, majd a loves kivaltasa. Mindez
folyamatosan addig tortenik, mig a tiizelest meg nem szakitjuk.

A vazolt miikodesi elv szerint egy cs6b61 elvezetett gazok biztositottak a ket cs6 altemativ miikodesehez sztikseges energiat. Ez a megoldas biztonsagos volt ugyan, de nagy energia felhasznalast igenyelt. Miikodes szempontjab61 konnyen attekinthet6 es a ket geppuska egymas
melle tetelevel ktilonleges rendszertani besorolast nem igenyelt.
A tervez6k azonban dgondolkodtak azon, hogy a gazdugattytik
miert csak egyiranyti terhelest kapnak, holott a gazok ugyanugy segitenek az el6resiklast is, nemcsak a hatrasiklast. Ekkor alakultak ki a gazelvezeteses rendszerek legmodemebb fajtai, az ikercsoves reptil6gep fedelzeti geppuskak (23 mm-es GS-23L tipusu, ikercsoves fedelzeti gepagyti,
a MIG 23, 29-es tipusokon).
A fegyverek gazdugattytiinal nemcsak a homlokfeltilet felCHlehet
gazokat "beWlteni", hanem a gazdugattyti mogi.il is, amely ez esetben a
gazdugattyti, tehat a zarvezeto altai a zar eloresiklasat gyorsitja.

I.

.B''fegyvercsIJ'

148. abra
A kettosmiikodesii gazdugattyus rendszer ikercsoves
repiilogep-fedelzeti geppuskaknal.
1- fegyvereso; 2- a fegyveresoh6z tartozo gazhenger; 3- gazdugattyu;
4- a masik eso gazhengere; 5- a "B" fegyvereso homlok gazaWmlo furata;
6- az "A" fegyvereso mogottes furata; 7- az "A" eso tengelye.

Az abran azt a helyzetet latjuk, amikor a 16vedek elhagyja a "B"

csovet. A gazaWml6 furaton (5) ataramlik a gaz az adott cso gazhengerebe, ahol a gazdugattyti homokfeltiletere nyomast gyakorolva, azt hatrasiklasra kenyszeriti. Ugyanakkor a gazok tovabbhaladva a gazcsatoma
tovabbi (6) reszen a masik cs6 (A) gazhengerebe kertilnek a gazdugattyti
moge es azt el6resiklasra kenyszeritik.
Igy az adott gaznyomas kettos feladatot lat el, elore es hatra mozgatja a lengo reszeket, ezaItal adva nagyobb energiat es sebesseget mindket cso ismetlesi ciklusahoz, tehat novelve a tiizgyorsasagot.

A Wbbcsovii sorozatlovo automata fegyverek a haditechnika legbonyoluItabb fegyver rendszerei. Definici6jukat tekintve, egy csoblokkba egyesitett tObbcsoves IOfegyver, amely a csovek forgo mozgasaval
biztositia a IOvesi ciklus minden elemenek megvalositasat, tehat a
csoblokk telies korbeforgasa alatt valositia meg egy csoben, a IOvest,
maid a nyitast, a hatrasiklas kozben a hiivelyvetest, a tOltest, a zarast
es az uiboli tiizkivaltast.
Mindezen ismetlesi folyamatot, az egy csobol elvezetett gazok
energiajanak felhasznalasaval erjtik el, amely egyben forgatja a csorendszert es hajtja vegre egy teljes kortilfordulas alatt mindegyik cso teljes lovesi ciklusat. E fejezetben nem a miikodes teljessegevel kivanok
foglalkozni, csupan azzal, hogy e miik6deshez milyen gazelvezeteses,
k6zhasznaIatban alkalmazott sz6val elve gazdugattytis rendszert alkalmaztak. A teljes miik6des targyalasara a IV. fejezetben visszaterek.
A megoldas alapelvet mar a II. Vilaghaboru fegyverkonstruktoreI IS feltalaltak. Az itteni alkalmazas voltakeppen adaptaci6, hiszen a
G-43W Mauser automata puska miik6desi elvet hasznaljak fel (174. abra).

Azokat a fegyvereket, amelyek ismetlesi folyamatukat a csobol elvezetett gazok hatasara hajtjak vegre es a gazdugattyll a zar
hatrasiklasanak telies hosszaban kiseri a zarat, hosszu gazdugattyu
hatrasiklasos rendszereknek nevezziik.

A gazdugattylira hat6 erok a gazdugattylihoz mereven kapcsolt

zarvezetot mozgatnak, amely elvegzi a zar ki- es bereteszeleset, a zar
elore- es hatra mozgasat. Tehat a hatrasik16 tOmegeket a zarvezeto es a
zar alkotja.
1- fegyvercsovek; 2- cs6b1okk; 3- tok, gazhenger; 4- gazdugattyu;
5- a zarkeretet mozgat6 es a forg6mozgast vezerl6 rudak; 6- zarszerkezet;
7- gazatOm16 furatok.

A kozos csoblokkba osszefogott csoveket, legyen azok szama

negy, vagy hat, illetve nyolc, gazatOmlo furatok (7) kotik ossze a kiilonleges en kialakitott gazhengerrel (3). Ez a gazhenger tulajdonkeppen koriilveszi a csoblokkot es magaba foglalja a gazdugattylit (4).
A miikodes logikaja az, hogy bannelyik gazatOmlo furaton keresztiil alland6 gaz nyomasa (tehat barmely csoben tOrtent a lOves) hatrasiklasra kenyszeriti a gazdugattylit, amely tulajdonkeppen egy gyiinl a
csoblokkon.
A gazdugattylihoz csovenkent rudas mechanizmusok kapcso16dnak, amelyek az egyenes vonalu hatrasiklasi sebesseg vektort kenyszerpalyakon keresztiil vezetik be, es ezt a linearis mozgast a csovek forgatasara, illetve az ismetlesi ciklus vegrehajtasara hasznositjak.

Ebbol az elrendezesbol, kialakitasb6l a II. Vihighaboruban keveset, a haboru utan egyre tObbet keszitettek. A gazdugattylis, hosszan hatrasik16 fegyverek napjainkban ertek el fejlodestik legmagasabb szintjet.
A hosszu gazdugattyli hatrasiklasos fegyvereket a zarolas megoldasa
szempontjab61 tovabb csoportosithatjuk:
1.) Billeno zaras fegyverek
2.) Reteszlapos fegyverek
3.) Forg6 zaras fegyverek
A felosztasban tulajdonkeppen krono16giai sorrendet is allitottunk
fel. Hiszen ezen tipusb61 a billeno zarasok alakultak ki legelOszor. Legkesobb pedig a forg6 zaras fegyverek.

A II. Vilaghaboru vegso erOfesziteseben a nemet hadseregben sorra sztilettek az ujnal is ujabb fegyverek. Ekkor jelent meg az "MP-44."
tipus-szammal ellatott, "Sturmgewehr 44" nevre keresztelt gazdugattylis

fegyver, amely a hosszU gazdugattyli hatrasiklasos fegyverek esaladjaba

sorolhat6. A lemez tokszerkezet egy eleg pontosan gyartott bonyolult
zarszerkezetet rejtett magaban.

1-

zarkeret; 2- zarkeret hMso nyulv<'ll1ya;3- gazdugatturud; 4- zar;

5- titoszeg; 6- reteszelo vall; 7- kireteszelest vezerlo.

Az abran a zarkeretet (I) es a zarat (4) latjuk elobb nyitott helyzetben, majd bereteszelt allapotban. A zarkeretnek, mint minden ilyen
rendszerii fegyvernek a zarhoz viszonyitva 12-13 l111TI-eS
tengely iranyli
mozgasi lehetosege van. A reteszelest es a nyitast ez a mozgas vegzi. A
hatra- es elore siklas folyaman a zar es a zarvezeto kozott vegig megvan
ez a biztonsagi tavolsag. Amikor a zar feltitkozik a esOfalTa, megaii. A
zarvezetO tovabbi elorehaladasa utan a zarvezeto lebillenti a zarat. A ftiggoleges elmozdulas kovetkezteben a zar Mts6 valla a tok retesz feszkebe
illeszkedik bele (B).
Tehat a zarnak tengely iranyli elmozdulasi lehetosege ninesen.
Loveskor a lOvedek vegig halad a esovon, amikor a lOvedek az atOmlo
furatot elhagyja, a gazdugattyli es a zarvezeto megindul hatra. A zar meg
egyhelyben marad. A zarvezeto megindulasa es a zar megindulasa kozott
eltelt ido elegendo ahhoz, hogy a lOvedek elhagyja a esovet. A eso elhagyasa utan a zarvezeto mellso emelo valla felemeli a zarat es megtOrtenik
a kireteszeles. A miikodesi fazis, majdnem minden gazdugattylis fegyvernel megegyezik, esupan a zar reteszelo mozgasa valtozik meg.

Az elozo fegyvertipusnal a zar lefele billent es igy vegezte el a

reteszelest. Mas megoldasoknal pI. a eseh "Zbrojovka" goly6sz6r6nal a
zar felfele billen es igy esatlakozik a tokhoz:

A felso rajzon (151. abra) a zarvezeto es zar kapesolatat latjuk

zart helyzetben. A kireteszelest a "z" felulet vegzi. Amikor a zarvezeto
Mtrasiklik a ket ferde feltilet talalkozik egymassal es a zarat lebillenti.

Ezutan a zar mar a zarvezetovel egyutt siklik hatra. A bereteszelest az "y" felulet vegzi. A zar megallasa utan a zarvezeto elore siklik,
meg tovabb az "y" nylilvany felemeli a zarat es reteszei. A "Zbrojovka"
gyar altai gyartott fegyvereknel mas, de a fent targyalt megoldashoz hasonl6 kialakitasokat is terveztek.

i~1f-4- -e
r-

_{R~!

.A metslet

t-A

A zartest belsejeben ege11erelOfeszek talaIhat6. Ebbe a kimunkalasba nylilik be a zarvezet6 terelo nylilvanya. Ha a zar megall, a terelo
nylilvany a zarvezetovel egyiitt tovabb mozog elore es a zarat jobbra,
elfordullisra kenyszeriti. A zar jobb hMs6 vegen leva reteszelo vall a tok
retesz feszkebe illeszkedik fel, ezzel megakadalyozza a zar hatra val6
elmozdulasat. Kireteszeleskor a zarterelo nekititkozik a zar "j" paIyajaoak es visszabillenti eredeti, zarvezetovel parhuzamos helyzetbe.

153. abra
Ez a gazdugattyu is tulajdonkeppen labirint tOmites elven vegzi el
a tOmitest. A hosszanti kimetszesek (homyok) ugyanazt a szerepet tOltik
be, mint az elozo fejezetben targyalt korbefut6 homyok. Itt azonban a
gaznyomas kiegyenlitodese gyorsabb. A homyok szama hat es nyo1c
kozott valtozik fiiggoen att61, hogy a fegyver urmerete mekkora.
Az eddig targyalt gazdugattylis fegyverek zarolasa a fiiggoleges
sikban tOrtent. TehM a zar billentese fiiggoleges. Aszimmetrikus voltan
csupan az javitott, hogy lOveskor oldal iranyli elmozdulas nem tOrtent.
Mas szerkeszt6k azonban megengedtek a zarolasi mozgasoknal az
oldal elmozdulast, mondvan, hogy a sz6raskep novekedeseben nem hoz
nagy valtozast, ha a cso allapota megfelelo. Ilyen, oldalt elmozdul6 reteszeles van az SzG-43-as es annak m6dositott valtozatanal, a KGK geppuskanal. (154. abra)

154. abra
1- ki- es bereteszelest vezerl6 tOmb; 2- zartest.

Ket lenyeges mozzanatot kell kiemelni, amely a biztonsagos muk6des szempontjab61 igen fontos:
1.) A zarvezetohoz kapcsoljak az un. titotagot, amelyet az MP
44-nel Q-val, a Zbrojovka goly6sz6r6nal y-nal es a KGK
geppuslGinal z-vel jelOlttink. Ez az titotag az elore- es hatrasiklas k6zben egy bizonyos tavolsagra van az titoszegtol.
Mivel a bereteszelest is ez az alkatresz vegzi, csak a reteszelesi folyamatok kozben kertilhet k6zelebb az titoszeghez es csak
a teljes bereteszeles utan eri azt el. Ezt nevezztik korai elstiles elJeni, automatikus biztositasnak.

2.) A gazok hatasara elOszor mindig a gazdugattyli es a reteszelo

tag indul meg. Teh:it a mozgasok mar letrejonnek, amikor
meg a zar all. A zarvezetonek minden esetben meg kell tenni
egy biztonsagi utat, hogy a kireteszeles megkezdodjon. Ez
alatt a mozgas alatt eltelt ido elegendo ahhoz, hogy a lOvedek
megtegye a gazatOmlo furatt61 a cso torkolataig terjedo utat es
megindulhat a zar kireteszelesi folyamata, a gazdugattyli altaI
felvett energ}a az ismetlesi folyamatokat vegrehajtja.

A billeno zaraknal maga a zartest vegezte a reteszelest, megfelelOen kialaldtott reteszelo vallaval. Azokat a fegyvereket, amelyeknel
kiilon elem vegzi a zar csohoz val6 koteset, reteszlapos fegyvereknek
nevezztik.

A fegyverek szerkezettani kialakitasat ket, hozzank kozel a1l6

fegyvertipuson kereszttil vizsgaIjuk meg. Az els6 ilyen tipus, a
Gyektyarjev IDPI goly6sz6r6, amelyet mar a II. Vilaghaboruban hasznaltak a szovjet hadseregben. Hosszan hatrasikl6 tireges gazdugattylival
kesztilt, a gazszabaIyozas lehetseges, az atOml6nyilcis keresztmetszetenek
valtoztatasaval erhetjtik el.

1-

zartest; 2- reteszlapok; 3- tit6szeg es reteszmozgat6;

4- zarvezet6 ny(ilvany; 5- tok.

Az abnin kozvetlentil a reteszeles el6tti helyzetet lcitjuk feltilnezetben. Az el6re sikhis vegen a zar feltitkozik a csOfarra es megall. Ezutan kezd6dik a bereteszeles.
A (4) zarvezet6, vele egytitt az ilt6szeg is mozog meg el6re. Az
tit6szeg "K" feltilete feliltkozik a reteszlapok hats6 vallara es a reteszlapokat szetfesziti. Ez a folyamat addig tart, mig a reteszlapok be nem
feszillnek az reteszfeszkekbe.
.
Ekkor megtOrtenik a reteszeles. A zamak a tovabbiakban, tengely
lranyli mozgasi lehet6sege nincsen, mindaddig, amig a reteszlapok ossze
nem huz6dnak. Mint lcitjuk a reteszlapok mindket reteszel6 feltilete egyszerre kapcsol6dik a tok, retesz-feszkeibe tehat az eddigiekt61 elter6en a
re~eszeles szimmetrikus. Ez kedvez6en befolyasolja a lOvesi viszonyokat,
mlvel a lOveskor keletkez6 er6hatasok a tok mindket feltiletere citad6dnak.

Megoszlik a terheles, tehat a tok falvastagsagat szilardsagtanilag

csokkenteni lehet. Ebb61 kovetkezik, hogy az egesz fegyver onsulya kisebb lehet, erre val6 tOrekves pedig a fegyverszerkeszt6k orokos gondja.

A kireteszelest a zarvezet6n leva alakos kimunkalas ket, szemben

lev6 ferde palyaja vegzi la/. Ha a zarvezet6 a gazdugattyli hatasara hcitrafele megindul, a zar es a retesze16 lapok egy helyben maradnak. A reteszlapok aljan ket kireteszelest vezerl6 szemOlcs talalhat6. Amikor a zarvezet6 mar annyira hcitra siklott, hogy ferde paIyai elerik a kireteszel6 szemolcsoket, megindul a kireteszeles folyamata, a reteszlapok megkezdik
osszehuz6dasukat. Amikor azok ktils6 feltiletei elerik a zarral parhuzamos helyzetet, a zar is megindulhat hcitrafele, tehcit a kireteszeles befejez6dott.

A gazdugattyli es a gazhenger a fegyvercs6 alatt helyezkedik el. A

dugattyli tipusa: tOmar, palast feltileten pedig korbefut6 labirinttOmitest
vegz6 homyok talalhat6k. A bereteszelest a zarvezet6 vegen talalhat6
reteszel6csonk vegzi.

A zar felepitese elmeletileg megegyezik az eddig targyalt reteszlapos fegyverekkel, kiilOnbseget csak a bereteszelest vezerlo elemen
lathat6. Mig a DP goly6sz6r6nal a bereteszeles osszefiigg az utoszeg
helyzetevel, addig itt az utoszeget fiiggetlenitettek ettol a funkci6t6I. A
reteszelesre kulOn elemet (a 3/a-val jelzett reteszelo csonkot) szerkesztettek. Ezt egy darabb61 keszitettek a zarvezetoveI.

Meroben uj megoldast talalhatunk a Kalasnyikov tipusu gepkarab6lyoknal es goly6sz6r6knal. Itt a gazdugattyli hatrasiklasi energiajat,
ami az egyenes vonalu hatrahat6 sebesseg vektorban mutatkozik, a zar
forgatasara, a forg6 mozgas megval6sitasara hasznaljuk feI. igy eljutunk
a forg6 zarfejes reteszelesig, amit a korabbiakban targyaltunk. Emlekezzunk vissza a Mannlicher zarolasi fonnara es hasonlitsuk ossze a
Kalasnyikov zarolassal:

A zarnak es a zarvezetonek egymashoz kepest elmozdulasi lehetosege van. Ez, a csotorkolat iranyaba biztositott elmozdulas hajtja vegre
a bereteszelest, teljesen azonos m6don, mint azt az elozoekben lattuk.

A reteszlapok osszehuzasat itt is vezerpalya vegzi. Ezt a vezerpalyat a zarvezetOn beWI alaldtottak ki, ezert azzal egytitt mozog.
A rendszer tulajdonkeppen a bajonett zarolasi fonnat hasznaIja fel
a reteszeles vegrehajtasahoz. Ha a zaf teljes mertekben eloresiklik, akkor
mar csak a balr61 jobbra val6 elfordulas van hatra, ekkor kovetkezik be a
zarnak a tok retesz feszkeihez va16 kapcsol6dasa, tehat a bereteszeles. Mi
vegzi ezt a folyamatot? Ht is, mint minden gazdugattylis fegyvernel talalhatunk zarvezetot, amelynek kettos feladata van:

Az egyenes vonalu mozgassal hatrasikl6 zarvezeto kenyszerpalyai, mint az elozo fegyvertipusnal a reteszlapokat osszehuzzak, azok
kilepnek a retesz feszkekbol es letrejon a kireteszeles. MiuUm ez megWr
tent, a zarvezeto es a zar egytitt siklik hatra.

1.) Felvenni a gazdugattylira hat6 erot es atszarmaztatni a zarra,

amivel egytitt hajtjak vegre a hatrasiklast.
2.) A gazdugattyli egyenesvonalu
forg6 mozgassa alakitani.

mozgasat,

gyenesvonalu

es

es Kalasnyikov gazdugattyUs reteszlapos es forg6 zaras tipusokat rendszeresitettek. Geppuskak vonatkozasaban pedig a GOljunov alaptipusb61
kesziilt m6dositasokat es az alaptipust hasznaIjak (SzG-43; SzGMT;
KGK; KGKT stb.)
A Nyugat-eur6pai allamok hadseregeiben is csaknem egyontetuen
ezeket a gazdugattylis fegyvereket rendszeresitettek. Ilyen tipusok M 16.
automata karabely, a NATO hadseregben, AR-18, Sauer 63; FN CAL,
SG 530-1; AR 70 tipusu fegyverek.
A zarszerkezet feh~piteset az abnin latjuk. A gazdugattyli-rud
meghosszabbitasaban taIaljuk a zarvezet6t, amely mintegy koriilfogja a
zarat. A zar fels6 res zen egy ferde feliiletii vezet6 csap van, amely a zarvezet6 belsejeben lev6 nagy menetemelkedesu csavarpaIyahoz kapcsol6dik.
Bereteszeleskor a zar homlokfellilete (peremagy) fellitkozik a cs6farra es me gall. A zarvezet6 meg tovabb mozog d6re. A csak egyenes
vonalu mozgasra kepes csavarpalya (zarvezet6) elfordulasra kenyszeriti a
zarat. Annak reteszel6 szemolcsei pedig a tokban megfelel6en kikepzett
retesz feszkekbe fordulnak. A kireteszeles ismetelten csak akkor kovetkezhet be, ha a zar ellentetes iranyban elfordul. Ha a gazdugattyli a gazok
hatasara megindul hatra, akkor a zarvezet6 reteszel6 palyaja visszaforditja, kireteszeli a zarat. Ennek kovetkezteben a zar szabadon siklik hatra.
3.7.3.

A hosszan hatrasikl6

gazdugattyiis

Osszefoglalva megallapithatjuk, hogy a modem technika alIas anak megfelel6en a fegyverszerkeszt6k az automata fegyverek kozlil hatasfok, felepites es gazdasagossagi szempontokat figyelembe veve ezeket
a rendszereket fogadtak el. A kezi IOfegyverek tovabbfejl6dese is ezen az
agon varhat6.

3.8.

Rovid gazdugattyll

hatrasiklasos

fegyverek. (11.-1/A/b)

3.8.1. Meghatarozas.
Azokat a fegyvereket, amelyekneI a gazdugattyii csak a kezdo
impulzust adja meg a zarnak, a zar hatrasiklasat csak egy darabon
koveti, utana megall, rovid gazdugattyii hatrasiklasos fegyvereknek
nevezziik.

fegyverek erh~kelt~se.

A hosszan hatrasikl6 gazdugattyllS fegyverek aItalanos elterjedese

a II. Vilaghabort't utan az 1950-60-as evekre tehet6. El6nyos tulajdonsagaikat felismerve az egyes gyarak tOmegesen allitottak el6 ezt a tipusu
sorozatlOv6 fegyvert. Az elvet alkalmaztak goly6sz6r6ra, geppuskara es
geppisztolyra egyarant.
A volt szocialista orszagok hadseregei egysegesen elfogadtak es
rendszeresitettek a Kalasnyikov geppisztoly kiilonboz6 valtozatait (AK47; AKM-63; AMD-65) es szemelyi fegyver lett. Az az6ta eltelt mintegy fel evszazad alatt az egesz vilagon gyartottak es rendszeresitettek,
tObbek kozott az Iszlam orszagokban. A goly6sz6r6 tipusokb61 az RPD

3.8.2. A rovid gazdugattyii

kitasa.

hatrasiklasos

fegyverek szerkezeti kiala-

Kialakitasuknal els6dleges szempont volt az ismetl6puslGik tovabbfejlesztese, az ismetlesi folyamat mechanikus automatizalasaval.
Ezeket a fegyvereket korabban, un. ontOlt6 puskaknak neveztek. Az is- .
metlesi folyamatb61 csupan a kireteszelest hajtottak vegre a cs6b61 elvezetett gazok energiainak felhasznaIasaval. Kozel azonos id6ben, e.gysz~:re tObb ilyen elven mukod6 fegyver alakult ki, f61eg a volt SzovJetumoban es Nemetorszagban.

A Tokarev altaI szerkesztett 43 M onWlt6 puska szilard reteszeIesii fegyver, rovid gazdugattyti hatrasiklasu. A rajzon a bereteszelt allapotban lev6 zarat es zarvezet6t Iathatjuk. Az tireges zarvezet6ben van a
fiigg6Ie~e~en e~b.illen6zartest. A reteszelt allapotot az "a" szoggel vaI6
eiforduiasaval
erJtik
el, mivel ekkor billen a tok reteszeI6 feszkebe. Ezt az
,
,
e Imoz d u 1ast a zarvezet6 ket oidahin lev6 kimunkalas biztositja amelyek
kapcso16dnak a zartesten lev6 'retesze16 szemolcsokhoz.
'

1- 16k6rud; 1/a- tamaszt6val1; 2- taltenyiir; 3- zarvezet6;

4- gazdugattyu; 5- gazhenger; 6- gazatiim16 furat.

Induljunk ki a kireteszelest61. A zarvezet6 kezdi meg mozgasat

e~6~zor. A ket oldalan lev6 bemunkaIas "a" ele beletitkozik a zartestben
le~o s~e~oIcsokbe. "b" .es ferde palyai hatasara felemeli a zartestet. Az
elore ,~Ikla~ko~pedIg" amIkor a zar feltitkozik a csOfarra es megall, a zarvez~to t?Va~bI mozg~sakor a retesze16 feltiletek lefele kenyszeritik a zar~t, Igy Ismet befekszIk a retesz feszekbe es hMs6 vallaval nekitamaszkodIk ,a t~~ aljanak. Mi hozza azonban letre a zarvezet6 mozgasM? Mint
emht~t~k ~ fegyver rovid gazdugattyU hatrasiklasu, ezeli nem gazdugattyu rudroI, hanem ugynevezett ,,16ko mdr6I" beszelhettink.

A fegyver felepitesi vazlatan lathatjuk az egyeb szerkezeti elemeitol megfosztott ontolto puskat. Az tireges tipusu gazdugattytihoz kapcso16dik a 16ko rud (1), amely egy (l/a) hatarol6val van ellatva. Ez a hataro16 akadaIyozza meg, hogy a gazdugattyil teljes mertekben hatrasiklast
vegezzen. A csobol csupan annyi energiM kell elvezetni, amely a kireteszeleshez es az tiriteshez elegendo, ezert az Momlo furatot igen kicsire
lehet vaIasztani. A rendszer hMrasiklasi hosszM (gazdugattyU) ugy valasztottak meg, hogy az ne hagyhassa el a gazhengert. (5) fgy a gazdugattyU vezetese biztositott, befesztilesek nem fordulhatnak elo, ezert a
gazhenger es gazdugattyil kozotti hezagot minimalisra lehet valasztani es
fokozott feltileti illesztessel a gazszokest minimalisra lehet csokkenteni.
Mas megoldast IMhatunk a Szimonov automata puskanal, amely
szinten rovid gazdugattyU hatrasiklasos:

A gazdugatty(I altaI felvett impulzus (163. abra), a (4) IOkorudon

keresztiil a IOko keretnek ad6dik at (6). Ez hatramozdulva vegrehajtja a
(2) zarkeret heitrasiklaseit a kireteszelesi szakaszig. Miutan a zar kiretesze10dik, a hatrasiklas a kapott energiak es a tehetetlenseg miatt jon letre.
A zarolas rendszere un. reteszemelos zarolas, ami azt jelenti, hogy reteszlaphoz hasonl6 szegmensek vegzik a reteszelest. A reteszlapok vezerleset
es az titoszeg kioldasat a zarvezeto vegzi:

Tehat az "a" retesz szegmens beilleszkedik a tok feszkebe, mint

leitjuk a "b" retesz meg mindig helyben marad, es meg mindig fesziti az
titoszeget. Ez a korai elstiles elleni biztositast fogja a fegyvemel vegrehajtani.

166. abra

164. abra
A fegyver zaranak felepitesenel a ket reteszlap (a; b) jeitssza a
reteszelesnel a fO szerepet. Ezek a reteszlapok csap kortil elfordulhatnak
a zartestben (3). A ki- es bereteszelest a zarvezeto megfelelo nylilvanya
(1) vegzi. Az titoszeg rug6t (3') a rug6feszito (4) tartja elOfeszitett allapotban. A (b) reteszlapnak kettos szerepe van. Egyreszt biztositja a
szimmetrikus reteszelest, masreszt pedig hats6 nylilvanya az titoszeget
tartja meg megfeszitett helyzetben.
Az eloresiklas kozben tObb, egymas utani folyamat jeitsz6dik Ie.
Eiso lepeskent a zar feltitkozik a csOfarra es megal!. A zarvezeto tovabb
folytatja utjeit, es eloszor beletitkozik, az "a" reteszemelobe es ba1ra
kinyomja azt a tok retesz feszkebe (ajelOleseket ld.: a 164. abran).

A zarvezeto meg mindig mozog elOre, a kovetkezo lepesben pedig beletitkozik a "b" retesz szegmensbe. A retesz ekkor tengelye kortil
elfordul es felszabaditja az titoszeget. Ekkor mar az titoszeg elore csapna,
de az elstito billentyii emeloje megtartja. Ha meghuzzuk az elstit6 billentyiit a megfeszitett titoszeg elore csap.
Hasonlo elven miikodik a G-43. tipusje1zessel elleitott automata
puska. Az eddigieknel targyalt gazdugattylit itt is valtozatlan, szinte teljesen azonosan keszitettek e!. Mas azonban a hengeres kialakitasu zar reteszelese. Itt is reteszelo szegmenseket alkalmaztak a fegyver reteszelesere,
amely hasonlo elven miikodik, mint a rovid csohatrasiklasos fegyvereknel targyalt Mauser golyoszoro. /:Az "a" vazlat a bereteszelt, "b" vazlat a
kireteszelt allapotot mutatj a.:!

A gazkamrahoz kapcsolt lOk6 fud (4), a reteszmozgat6t lOki meg,

illetve ennek adja at impulzusat.

A sorozat1oves feltetelet mar magukban bordoztak ugyan, de

szerkezeti elemeiket ugy terveztek, bogy a sorozat lOveskor fellep6 energia tobbleteket nem birtak volna elviselni. Felepitesiikben sok ujszerii
megoldast talalhatunk, megis azt lehet elmondani, bogy ezek a fegyverek
a hosszu gazdugattyli hatrasiklasos fegyverek kiserleti, utkeresesi minta
darabjai voltak.

3.9.

ElOre siklO gazdugattyus fegyverek.

3.9.1. ElOre sikl6 gazdugattyus fegyverek meghatarozasa.

Azokat a fegyvereket, amelyeknel a gazdugattyu mozgas iranya a zar mozgasiranyaval ellentetes, de a IOvedek mozgasaval azonos, elOre sikl6 gazdugattyus rendszereknek nevezztik.
A gazbenger atOml6 furat kialakitasa teljesen azonos, mint a korabban targyalt hatrasikl6 rendszereknel lattuk.
Ha a zar teljesen el6resiklott allapotban van (gazdugattyli mells6
helyzetben), akkor mells6 feltiletei szetfeszitik a szegmenseket es kiils6
feltiletei a reteszelO szemolcsok szimmetrikusan a tok oldal feltiletebe
kapaszkodnak. Ezaltal megakadalyozzak a zar lOves kozbeni elmozdulasat.

Peldakeppen vizsgaljuk meg a St. Etienne geppuska felepiteset,

szerkezeti kialakitasat:

Loveskor a gazdugattyli nyomasara a zarvezet6 megindul hatra a

reteszmozgat6val egyiitt. A hats6 feltilete a K karokat fesziti szet, ezert
a reteszel6 szemolcsok behuz6dnak a zar feltiletebe.

3.8.3.

A rovid gazdugattyu luitrasikhisos fegyverek ertekelese.

A rovid gazdugattyli batrasiklasos rendszerek id6ben megel6ztek

az el6z6ekben targyalt 11.-1/A/a csoportot, technikailag azonban kevesbe voltak fejlettek. F6 tiizelesi m6djuk, meg az egyes lOves, tehat felautomataknak lebet 6ket nevezni, a meghatarozas szerint. Kes6bb azonban,
amikor prioritassa valt a fegyverek tervezese soran, a kisebb suly letrehozasa, a tervez6k el6nyben reszesitettek a kisebb sulyli "lOk6rudakat", a
gazdugattylikkal szemben.

1- cs5; 2- zartest; 3- fogassav; 4- fogaslec; 5- zarnyit6 kar;

6- gazhenger; 7- gazdugattyurud.

A felepitesre tekintve mindjart lathatjuk a legszembetiin6bb kiilOnbseget. Az atOml6 furatb61 a gazdugattyli moge aramolnak be a 16porgazok, miutan a lOvedek elhagyta a furatot. Ezert mozgas kozben a gazdugattyli cs6torkolat fele fog haladni. Ezt a mozgast kell atszannaztatni,

es ki.ilOnbozo m6dositasokkal atvinni a zarra. Ennel a geppuskanal a fogas iv, fogaslec elemet hasznaltak fel. A gazdugattyli rudhoz kapcsol6dik
a tokban megvezetett (4) fogaslec, amelynek elOre mozgasi lehetosege
van. A fogas lechez, mint atvivo elemhez kapcsol6dik a (3) fogaskerek.
Tehat az a hatrasiklasi folyamatban nem vesz reszt. Az "0" tengelyen
(170. abra) egy zarmozgat6 kar talalhat6, amely kar hossza igen fontos a
nyitasi folyamatnal ugyanis,

Ennek a szamitasat egyszeriien abb61 a feltetelbol tudjuk meghatarozni, hogy a lOvedek aWmlo furatt61 a csotorkolataig megtett ut vegigfutasahoz szukseges ido egyenlo, az "A" csapnak I-II. pontig val6 haladasahoz szukseges idovel. A szamitashoz minden adatot ismerunk:
Leduc szamitasi eljarasb61 ismeljuk, hogy

Pk

Pi + Po bar
2 1,033
'
p) -az aWmlo furatnal levo nyomas, es a Po -a torkolati nyomas.

ahol

2R = adagolasi uthossz = zar uthossz.

Loveskor a lOvedek vegig halad a csovon, es amikor elhagyja az
aWmlO furatot, a gazok ataramolnak a gazhengerbe es a keletkezett nyomas a gazdugattytit elore lOki. Vele egytitt mozog elore a fogaslec is.

Az aWmlo furat es a torkolat kozotti sebessegvaltozast linearisnak

veve, kinematikai alapismereteiket felhasznalva:
K) - aWmlo furatnal a sebesseg

A kinematikai lancolaton tovabb haladva a fogaskerek zannozgat6 karja a zarat hatrafele nyitja. Ennel a megoldasnal is gondoltak arra,
hogy a zar ido elOtt ne nyiljon ki, ezert a zaron levo kenyszerpalyat specialisan alaldtottak ki:

Gd-be beletartozik
a gazdugattyll,
fogasiv, a fogaskerek sulya.
vd

A palya kezdeti szakasza az "0" pont koriil "R" sugarral huzott

korpalya, ami azt jelenti, hogy amig a kar a szoggel elmozdul a zamyitas n~m Wrtenik meg.

Fk . t g
Gd

(D-d)2n
vd=

(Pi +Po) si . g
4,132(vo +Vi)Gd

A fogaskerek szogsebessege ebbol:

vd

=-

(Of

vd

(lis.)

Ra

Ra(Vo+Vl)

R-=-=--=----r
t
t

Vd

Ra

Konkret kivitelezesi formajat, az amerikai Colt geppuskamil talalhatjuk. Mechanizmusat tekintve ugyanolyan, mint az eddig targyalt
valamennyi gazdugattylis fegyver, csupan a mozgas atszarmaztatasanal
van vaItoztatas. A lOvedek sebesseg vektorara meroleges iranyli dugatytylimozgast kell a lOvedek mozgasaval ellentetes mozgassa alakitani.

2 Sl

Ra,(vo+vl)

R-=--=----r
t
2

2 Sl

(D-df
(vo + vd2 r

2S1

S12

n(Pl +Po)g
4,132

Gd

(D-df (PI +Po)g

Gd r (Vo +vd2

Az eloresiklo gazdugattyu fOlOslegesen bonyolitotta a fegyver

feh~piteset. Az elso problema mindjart a gazhenger kialaldtasanal kezdodott. Mivel itt a gazokat a gazdugattyli moge vezettek, meg kellett oldani
a dugattylirUd es a henger kozotti termeszetes jatek tOmiteset. Ez pedig
nem volt egyszerii, hiszen a gazhengerben nagy hOfoku, nagy nyomasu
gazok vannak. Masik problema volt a fogaslec, fogaskerek attetel. Itt
mivel eleg nagy energiak mukodnek, viszonylag rovid ido alatt, a fogakra
dinamikus, nagy igenybevetelek hatnak, amely a faradasos tOreshez vezethet. igy ezen a ponton is igen erzekeny a fegyver. Hannadik problemat a zar mozgatasa jelentette, amelynel a karos mechanizmus ilyen kialakitasa nem a legszerencsesebb.

A gazdugattylis elv, mint korcibban emlitettiik nagyon elterjedt a

vilagon, szamtalan valtozata kozi.il egyik fajtaja volt a csore merolegesen
mozgo gazdugattyli. Az elozo ket csoportban elore, illetve hatra mozgott
a gazdugattyli, tehat logikusan kovetkezik, hogy a hannadik csoportban a
ket elozo megoldas kozott levo valtozatot valositottak meg.

1- fegyvercso; 2- zar; 3- gazdugattyu; 4- karos, csuk16s szerkezet;

5- zarvezeto kar.

Egyszeriisitett kinematikai abran lathatjuk a Colt geppuska gazdugattylis szerkezetet. A gazdugattyli mozgasa az "A" himbas mechanizmuson keresztiil adodik at a karos, csuklos szerkezetre (4), amelynek
egyik vegehez a ruga (6), masikhoz pedig a lOkorUd (5) kapcsolodik. Ez
mozgatja a zarat. lId. 52. oldal/

S
d,

A za1' hat1'amozgasanak merteket a geomet1'iai felepitesb6l tudjuk

meghata1'ozni.

sma=-

a
k

sin a = y
.e

y=.e.- a
k

Tehat latjuk, hogy a za1' hat1'amozgasanak nagysaga egyreszt a

gazdugattyli hat1'amozgasanak mertekeb6l, mas1'eszt pedig az .elk viszonyszamt6l fiigg. Mennel nagyobb ez a viszonyszam, annal nagyobb az
attetel a dugattyli es a za1'kozott.
Mivel egyenl6 azonban a dugattyli hat1'amozgasanak nagysaga?
Az el6z6ekben meghataroztuk a gazdugattyli hat1'asiklasi sebesseget: v d .

= 0 123

2 (

PI +PO
2

Gd Pk

)2

(VO

+vI

SI g
)2

A megrurt csovii fegyve1'eknel nagy ene1'gia all 1'endelkezes1'e az

ismetlesi folyamat veg1'ehajtasa1'a. fgy nem e1'zekeny a fegyve1' az elpiszkol6das1'a, sem pedig a kopasokra, illetve a h6dilataci61'a. A nagy ene1'gia
pedig a tiizgyo1'sasagot is kedvez6en befolyasolja. Egyedtili hat1'anyanak
1'6ttak fel egyes sze1'keszt6k, hogy a cs6b61 elvezetett ene1'giak csokkentik
a lOvedek kezd6sebesseget, a torkolati ene1'giajat. Ez a kezd6sebesseg
csokkenes!!!v = 5-10 m/sec.
Ezen hat1'aoyok ellene1'e ez a csoport te1'jedt el a legjobban a II.
VilaghaborU alatt es utan.

3.9.3. A csotorkolatmil elvezetett gazok energhljan alapul6 fegyverek kialakulasanak feltetelei.

A megfurt csovU fegyve1'eknel a ballisztikai stabilitas veszelybe
kertilt, mert a kezd6sebesseg bizonyos intervallumon beWI valtozik. A
kezd6sebesseg valtozas sz61'askepe valamivel nagyobb. Ebb6l ad6dik,
hogy az optimalis 16tavolsaga is kisebb.
Ezt a p1'oblemat ugy p1'6baltak megoldani, hogy az ismetleshez
sZiIkseges energiat nem a megrurt csovon ke1'eszrul vezettek el, hanem a
cs6 valtozatlan hagyasaval az ismetleshez sZiIkseges gazmennyiseget,
illetve ene1'giat a cs6to1'kolatnal hasznositjak.

Kiilonosen fontos a gazok felhasznalasa az un. gazok "ut6hatasa"nak szakaszaban. Ekkor mar a lOvedek kezd6sebessege
adott, elhagyta a
esovet es mar a roppcilyan halad.

A lOvedek energiaja

akkor,

amikor a es6toldatot

elhagyja:

EI =Eo

+Eh

G VI
---

2 g

A gazdugattylis rendszereknel
nem vettiik szamitasba sem a gazok ut6hatasat, sem pedig azt a nyomas esokkenest, ami a terfogat novekedes miatt keletkezett.
Mivel a felhasznciland6 energicit a esotorkolatt61 vezetjuk el, itt
lenyegesen nagyobb terfogat novekedes jon letre. Ezert az ilyen fegyvereknel ezt szamitasba kell venni.
va - lOvedek kezdosebesseg
Po - torkolati nyomas
va - a esotorkolat mogotti terfogat

. Vo 2 + 2g . Pk . q .

(m/s.)
(bar)
(em3)

G
A tovabbi szamitasokat

A Boyle-Mariott

Wrvenybol

Po . Vo
PI=

= PI

meghatarozhatjuk

a nyomasvalto-

Po'vo

Fk=-4a kozepes gaznyomast:

Fk . t

=m

Pk
. vd

= Gd,vd
"'----=g

_ Po + PI
P k2

A lOvedek energia novekedese

a esotorkolat

es a esotoldat

kozotti

Sl titon.
ahol q a lOvedek
metszete

(mm

kereszt-

ismertetett

a kozepes nyomasb61 ad6d6 ero:

D2n

meghatarozhatjuk

az eddigiekben

2 sl
Vo + vI
A gazkamraban,

. VI

vI

A gaznyomasokb61

sl

(em)

m6dszerrel

ve-

3.9.5.

A gazkupakos fegyverek szerkezeti kialakitasa.

Garand fcle automata puska:

172. abra
1- cso; 2- cs6kapeny; 3- gazkamra; 4- gazhenger.

A gazkupakos fegyverek altalaban csokopennyel kesztilnek. Erre

a csokopenyre csavarjak ra a gazkamrat (3), amelynek kilepo nyilasat
igen pontosan illesztik a lOvedek atmerohoz, azert, hogy amikor a lOvedek ezen a nyilason kilep, akkor egy igen rovid ideig lezarja a kiomlo
keresztmetszetet, hogy a nyomas a kello erteket elerje. A gazkamra aljan
helyezkedik el a gazhenger, amire illeszkedik a gazdugattyli.
A gazdugattyll a Garand-puskanal hosszu hatrasiklasu. Erdemes
megemliteni a reteszelesi elvet is. A gazdugattyli meghosszabbitasaban, a
gazdugattyli rudon ket vezeto palya van. Ebbe nyulik bele a forg6 szemolcsos zar vezeto csapja.

A zarat koriilveszi a zarvezeto, amiben a vezerpaIya biztositja a

ki- es bereteszelest. Ha a (3) gazdugattyli rud batrasiklik a zarvezeto elfordulasra keptelen, a vezerpalya hatasara a zar fordul el es letrejon a
kireteszeles. Ezutan a zarvezeto a zarral egyiitt siklik batra. A hatrasiklas
vegen a helyreto16 rug6 a gazdugattyllt mellso helyzetbe lOki. A zar csapja ellenkezo iranyli forgasra kenyszeriti a zarat, megtortenik a bereteszeles. A fegyvemel megva16sitottak azt az elvet, hogy a csotorkolatnal elvezetett gazok energiaja hajtja vegre az ismetlest. igy nem befolyasolja a
lOvedek ballisztikai tulajdonsagait. A fegyver kesztilt ureges gazdugatytylival es tOmor kivitelben. Az atOmlo nyilas nem szabalyozhat6, igy a
batrasiklasi tulajdonsagok nem befolyasolhat6k.
Hatranya ezeknek a fegyvereknek, hogy a loporgazok hatasara erzekeny a komloz6dasra, tisztitani nehez. Ha a komloz6das olyan nagymertekii lesz, hogy az atOmlo furat is szennyezette valik, akkor az atOmlo
furat sziikUl, kevesebb gazmennyiseg jut a gazdugattylira, az ismetlesi
folyamat lassubb, a tlizgyorsasag kisebb lesz. Ennek elkertilese erdekeben a gazkupakot specialis anyagb61 es ktilonleges geometriaval keszitettek.
G-43 W automata puska:
A Mauser gazkupakos puskanal a csokopenyt alakitottak ki hatrasik16 csusz6 testnek.

. '"
-j/~L
__ ._
;' ",/
~----

S3~omas alatt aIle

[iJresz
174. abra
1-

cso; 2- 1ak6 rud; 3- cs6kapeny; 4- gazkupak; 5- nyomascsakkent6

6- tOmit6 hornyok.

furatok;

Amikor a lovedek az atmerajere pontosan illesztett "k" furaton

halad at, akkor a gazkamraban leva nyomas hirtelen megnovekszik. A
minden iranyban hat6 nyomas vektorok hatast gyakorolnak a esakopeny
mellsa feliiletere, igy a hlitrahat6 era

Fk

(D-d)2

A kiaram16 gazok belepnek a gazkupakba es az elore aram16 gazok a esusz6 htivelyt elare mozgatjak. A gazkupakkal egybeepitett "k"
kar a szogemelat elforditja. A "B" emelo meg a reteszelo htivelyt hlitrafele eltolja. A reteszelo htively ferde palyaja a zarat elforditja es letrejon
a kireteszeles, a zar most mar szabadon siklik hlitra.

.1t

Pk

4
D = a feliilet kiilsa litmeraje (mm)
d = a esa kiilso litmeroje (mm)
A hlitrahat6 ero litad6dik a (2) IOkorudnak, amely hlits6 vegevel
a zarvezeto homlokfeliiletere fekszik feI. Loveskor a esokopeny hlitrasiklik, a lokorud meglOki a zarvezetot, amely elvegzi a kireteszelest. A
fegyver reteszelesi elve azonos a G-43 mintaju ontOlto puska reteszelesi
elvevel, tehlit ket szegmense reteszel, szimmetrikus elrendezesben.
A esusz6 htively belso kialakitasanal talalkozhatunk a korbefut6
tOmito homyokkal (labirint-tOmitesekkel). A gazkupak szennyezodesre
igen erzekeny.

A fegyvemel szinten a esatorkolatnal levo energiat hasznositjak.

Elozo kialakitasnal a gazkupak es a esusz6-test nines egymashoz kotve a
htively hatrafele mozog es igy hajtja vegre az ismetlesi folyamatot. Blore
mozg6 gazkupak volt a Bang-fele automata puskanal, tehlit a zar mozgatasat meg kellett oldani. A zar hlitrasiklatasat es a kireteszeleset karos
meehanizmussal litalakitott mozgasok vegeztek. A gazkupak, a esore
elore esusztathat6an van felszerelve.

3.9.6. A csotorkolatnal
rek erh~keh~se.

elvezetett gazok energiajan

alapul6 fegyve-

A esotorkolatnal elvezetett gazok energiajan alapul6 gazdugattylis

rendszereknel a koromlerak6das okozta a legnagyobb problemat.
Gebauer Ferenc altaI tervezett elso magyar fegyvereknel ezert a
gazkamrlit beliil korivesre keszitettek, hogy a gazaramlas a kamra fahirol
a kormot lesurolja. Ennel meg esak egy furaton kereszttil tOrtent a gazok
elvezetese a gazhengerbe. A kovetkezo modellnel azonban mar ket
szemben levo furatot alkalmazott. A gazhengert nehany tized mm-rel
nagyobbra keszitettek, igy a dugattyli es henger fala kozott levo resen
kereszttil araml6 nagy sebessegii gazok kifUjjak a lerak6d6 konnot.
Ezeknel a kiserleti fegyvereknel a koromlerak6das teljesen megsziint, arnikor a gazkamnit is, - ugyanugy, mind a gazdugattylit - Wolfram aeelb61 keszitettek es a feliileteket ktilon simara esiszoltak.
Mint llitjuk a fegyverek kialakitasa ballisztikai szempontb61 igen
j6, a lOves lefolyaslit a esoben nem befolyasolja a gaznyomas esokkenes,
a roppalyara val6 keriileset semmi nem zavarja. Hlitranyos, hogy a szerkezeti egysegek kialakitasanal speeialis anyagokat wer
aeelokat kell
hasznalni. igy koltsegesek voltak a fegyverek.
A tiizgyorsasag szempontjab61 is megfelelnek a modem hare kovetelmenyeinek. Foleg repti16gep geppuskaknaI alkalmaztak, nag~ ~z,~
gyorsasagli fegyvereket. A Garand fele automata .~uska el;ren mu~od~
ikeresoves reptilogep geppuskat tervezett a Danuvlaban Szekely La~zl,o
gepeszmemok 2000 loves/pere tiizgyo~sas~ggal. A geppus~a ,~er;eze~enel olyan problemakat kellett megoldam, mmt a nagysebessegu hatrasl~16reszek titkozteteset es lefekezeset, ugyanakkor a nagy tOmegek gyorSltasat.

3.9.7.

Hiivelyfenekre hato gazok energiajan alapulo fegyverek.

Loveskor a 16porgazok a "z" nyilason keresztiil (176. abra) hatrafele is ugyanolyan er6vel hatnak, mint a 16vedekre.

A cs6b61 elvezetett gazok energiajan alapul6 fegyverek utols6

egyben legerdekesebb csoportja. Ilyen rendszerii fegyvereket nagy szam~
ban szabadalmaztattak, kii16nboz6 orszagokban. A legismertebb kepvise16je ezen csoportnak a Roth--geppuska, amely mukodesi elveben koveti
a rendszer sajeitossagat.
A mukodesi sema abb61 all, hogy a 16porgazok a csappantytinyilason keresztiil mukodtetik az egesz fegyvert, ismetlesi ciklusaban.

A (3) 16k6test iitest mer a (7) reteszel6 testre (177. abra) es az

megkezdi hatrasiklasat. A zar meg ekkor nem mozdul meg, hiszen a kireteszel6des nem kezd6dott meg. A zartest belsejet specialis csavarvonallal
kepeztek ki. A (7) 16k6test korbe val6 elmozdulasa nem megengedett. A
csavarvonal es a 16k6testen lev6 csap miatt a zartest kenyszeriil elfordulasra, ami miatt letrejon a kireteszeles.
Ahogy az elrendezesb61 es mukodesb61 leithat6 a rendszer kii16nleges hiivellyel bir6 16szereket igenyel. Ezek.hiivelyfenek resze igen vastag, gyartasuk kii16nleges problemakat okoz.

1-

hiive1y; 2- cs6; 3- iit6szeg es I6k6test; 4- zar; 5- peremagy betet;

6- cs6to1dat; 7- retesze16 test.

, Mint leitjuk az abran a hiively specialisan van kialakitva. A hiively

feneket megvastagitottak es a csappantyti-csesze melyen van besiillyesztv~. ~bbe nytilik bele az iit6szeg, amely egyben a 16k6rud szerepet jeitssza.
LatJuk, hogy a zar ket szimmetrikus szemolcse kapcsol6dik a cs6toldatb~, i,g~ ~ kiretes~.eleshez el kell fordulni a zamak. Vezessiik vegig a mukodesl clklust, knndulva az abran rajzolt helyzetekb61.

3.10.

A IOvedek banizdaba valo besajtolodasat felhasznalo fegyverek (III. osztaIy)

Ezen osztalyba tartoz6 fegyverek a 16vedek barazdaba val6 bepresel6desi reakci6 er6t, valamint a 16vedek surl6daseit hasznaljak fel az
ismetlesi folyamatok biztositasara.

A lOvedek a tOltenyiirbol a cso huzagolt reszenek kezdeten athaladva lenyeges defonnaci6t szenved. A lOvedek reszerol a csore hat6
erok tengely iranyil osszetevoje elegendo nagy ahhoz, hogy a cso elore
mozgasat elOidezze. Ha a eso a zarral van osszekapcsolva, akkor a csore
hat6 eredo ero es a gazok nyomasab61 ad6d6 ero komponenseit
vektoralisan osszeadva az a csotorkolattal ellentetes iranyba fog mutatni.
Ha viszont a zar nincsen szilar<:lana esohoz kotve, akkor a zar hatrasiklasaval egyidejiileg a eso elOresiklast fog vegezni.
Ezen oszhlly ismervei:
11 A eso a lOvedek mozgasiranyaval azonos ertelemben mozog.
2/ A zar ninesen a esovel osszekapesolva.
VizsgaIjuk meg konkret peldan a rendszer miikodeset. Az osztaly
nehany IOfegyvere koztil emeljilk ki a Mannlicher pisztolyt. Eiso pillanatra lathatjuk, hogy a esovon talaIhatjuk a helyretol6 rug6t, tehat a eso
mozog.

Amikor a cso elsiklik a loszereket tart6 tar felett, akkor a tarrug6

megemeli a lOszersort es a kovetkezo loszert pontosan a eso tengely vonalaba emeli. Amikor a csorug6 hatasara visszasiklik, raesuszik a kovetkezo loszerre es letrejott a lOves feltetele. A kakast fel kell huzni, es ki
lehet valtani a kovetkezo lOvest.
A rendszer kialakitasa nem volt a legszerenesesebb. Igen pontosan kellett megvezetni a esovet, hogy az adogatasi rendszerben problemat
ne okozzon. Ezen kivill az a teny, hogy lOves kozben a eso elore mozgast
vegez, a fegyver ballisztikai tuIajdonsagait rontottak.
Nem szabad figyelmen kivill hagyni azt a tenyt, hogy a hatrasiklasi energia esak egy resze hasznal6dik fel pontosabban a lOvedek energiajaban. A tObbi pedig hatraloko erokent jelentkezik, a lOvo feIe, ami a eelzas minoseget nagymertekben rontja.

Bizonyos esetekben az onmiikodo fegyver kiilonfele szerkezeteinek miikodesbe hozatalara a IOpor energia felhasznalasanak
- a
rendszertanban
megismert - kiilonfele elveit alkalmazhattak.
Az
ilyen rendszereket vegyes tipusu rendszereknek lehet nevezni.

A rendszer sematikus vazlatat latjuk az abran, de a miikodesi elvilket konnyen megerthetjilk.

Loveskor a lOvedek megkezdi besajtol6dasat a esobe, ennek kovetkezteben a eso elore siklik. Az eloresiklas vegen megtOrtenik az ilres,
kilott hilvely kivetese.

Neha az automata fegyverek eddig targyalt miikodesi elveinek

kevereke all elo, mely oda vezethet, hogy a szerkeszto gondolata es a
kiilso jelek szerint a rendszer egy konkret esoporthoz, vagy tipushoz tartozik de a miikodes lenyegebe belekeveredik a loporgaz energia felhasznalas~nak mas m6dja is. Az ilyen keveredes egyik erdekes peldaja a
Brixia geppuska. Lenyegeben onnyil6 zamak keszitettek, ugyanakkor a
fegyver esove hatrasiklik. Ezek szerint a kesleltetett sulyzaras fegyverek
esoportjaba is tartozik, masreszt pedig a rovid esohatrasiklasos rendszerekhez. Egyet azonban igen fontos megjegyezni. A zar es a esOfar kozo~
nines szilard merev kapesoIat, a esohatrasiklas esak a zar nyilasat szabaIyozza.

Tehat a I/2-B tipushoz nem tartozik. Nem tartozhat az I/I-B tipushoz sem, hiszen abban a csoportban lev6 fegyverek csove mind rogzitett, a tokhoz szilardan kapcsolt.
Reszben ide sorolhat6k a rovid gazdugattyli hatrasiklasos fegyverek is, hiszen itt csak a kireteszelest vegzi a gazdugattyli, a zar hatrasiklasa mar szabadon a hatrahat6 er6k hatasara tOrtenik.
A II. Villighaboruban a Maxim rendszerii geppusbit is atalaldtottak gazdugattylis miikodesre es ezaltallett a IV. osztaly tagia.

Mint ismeretes a zarat az A-B-C csuk16kon tamaszkod6 rudak

tartjak, reteszelt helyzetben. Ebb61 a helyzetb61 a nyitast a rovid cs6hatrasiklassal miikodtetett kesleltet6 hajtotta vegre. Az uj konstrukci6b61
elhagytak a kesleItet6t es egy gazdugattylis lejt6palya vezereli (l) a B
csukl6t.
Miikodese egyszerii, hiszen a gazdugattyli rovid hatrasiklasa kovetkezteben a ferde palya a "B" csukl6t lefele kenyszeriti. A holtpontr61
tovabb billentve mar a hatrasik16 reszek energiaja fogia a zarat rug6er6
kovetkezteben mozgatni.
Tehat egyreszt gazdugattylis, masreszt pedig kesleltetett sulyzaras
fegyverr61 beszeltink.

Tanulmanyainkban eddig eljutva az olvas6 megallapithatja magaban, hogy a kezi 16fegyverek felepitese es miikodesi elvtik, szigorU tOrvenyszeriisegeket kovet es ezen szabalyokat betartva jottek letre es alakultak ki a tOrtenelem soran. A rendszertani tablazat feldolgozasa soran
csupan egy-egy fegyver tipust emeItem ki a konstmkci6 miikodesi elveinek bemutatasara. Az olvas6ra var az, hogy ha praxisaban ktilOnleges
fegyverrel talalkozik, es erdek16deset felkelti, megkiserelje feldolgozni
azokat, elvegezni rendszertani besorolasukat, ennek alapjan leimi a teljes
miikodesi ciklusukat.

Nem tudni, hogy a jelenleg tanulmanyaikat folytat6k milcor es

hogyan kertilnek olyan helyzetbe, hogy fegyver konstrukci6k kialakitasaval kelljen foglalkozniuk. Az iparban sok helyen folynak kisedetek,
korszelii magyar fejlesztesek kivitelezesere. Ezek egy fegyvennemok
szamara a legnagyobb kihivast jelentik. A bemutatott rendszertan legyen
alkalmas arra, hogy a megismert miikodesi elvek szintetizalasaval alakuljanak ki kepessegek uj, magasabb szinru konstrukci6k letrehozasara.


A MAl HADITECHNlKABAN ALKALMAZOTT
RENDSZERESITETT KEZI LOFEGYVEREK

lis

Korunk 16veszfegyvereinek vizsgalatamil nern rne1l6zhet6 a kornyezet azon eelu elernzese, amelyben a 16veszfegyverek alkalrnazasara
sor kertilhet. Az elrnult evek biztonsagpolitikai vizsgaIatai, valarnint a
vilagot fenyeget6 veszelyeztetesek azt bizonyftjak, hogy a globalis haboruk helyett olyan helyi konfliktusokkal kell szarnolni, arnelyekben a
rneghataroz6 szerepet a vallasi, etnikai, rnigraei6s es terrorista eselekrnenyek jMsszak. Ezekben az esetekben a konfliktuskezeles, a rendfenntartas, a bekerneg6rzes, a terrorizrnus elleni hare jMssza a f6 szerepet.
A koncepci6 alapjan (az eddigi haboruk tapasztalatai is ezt egyertelrnuen bizonyftottak) a f6 szerepet a katona, az onall6 harefeladatot
ellat6 egyen kapja. Felszereltsege, tiizereje, tiizpontossaga, rnozgekonysaga es a rnagaval vitt haditechnikai eszkozrendszer rnegbizhat6saga garantalja sikeret es ttileleset. Ezert a felszerelesen beltil ertend6 fegyverzeti eszkozok rnin6segi kovetelrnenyei az alabbiak szerint foglalhat6k oszsze:

A regularis hadseregekben (US, Bundeswehr, ..stb.) alkalmazott szemelyi fegyverek legyenek nagypontossaguak, konnyiiek, kell6 menynyisegii 16szerrel ellMottak, gazdasagosak. Ktilon kiernelend6 a nagy
pontossag, rnivel ez a sajM kat ona vedelrnet is szolgalja.

A nern regularis fegyveres er6knel a kovetelrneny kisse rn6dosul: az

"erdek" rnindig az adott feladatt61 fiigg6en alakul ki:

Ugyanesak korunk sajeitossagaihoz tartozik a fegyvertervezes egy

viszonylag uj tertilete, a nagytavolsagra, nagypontossaggal tiizel6,
optikai iranyzekkal ellatott, nagy urmeretii fegyverek esaladja. E
fegyverek kifejleszteset els6sorban a terrorizrnus elleni hare sajMos
rn6dszerei, illetye a novekv6 szernelyi vedettseg tettek sziiksegesse.

A felsorolt kovetelrnenyeket napjainkban Wbb ezer fegyvergyar,

Vilageeg igyekszik kielegfteni, hiszen 6riasi uzletet jelent, ha az ipar
barmelyik cege piacot talaI termekeinek, vagy a legalis piacon, vagy az
illegalison. Ezert az egyes termekeket annak nez6pontjab61 kell vizsgalni, hogy a gyart6 ceg rnogott rnely hadsereg rnegrendelese all.
A vazolt szernpontok figyelernbe vetelevel adorn kozre nehany
fegyver rendszertani elernzeset. Nern vallalkozorn az adott tipus hareaszati alkalrnazasanak ertekelesere, csupan technikai elernzesukre vallalkozorn, ezen belUl rendszettani besorolasukra, rnukodesi elvilk egyertelmiisftesere, es technikai rnegftelestikre.
1.

9 mm-es Jericho 941 F pisztoly.

A fegyver rendszertani besorolas szerint: I.-21B tip us, tehat rovid cs6hMrasiklasos rendszeru. A cs6 es zar kapesolatanak felepitese:

- A biinozesben fontos szernpont, a konnyen hozzaferhet6 16szer es

az ahhoz konnyen kaphat6 fegyver. Fontos szempont a kis meret,
a nagy tiizgyorsasag es a nern pontos, de tertiletet lefog6 tiiz.
- Az alvilag fegyvere rnindig az volt, arnelyik a legjobb fegyverekhez kepest a legkonnyebben beszerezhet6 volt.
Jericho pisztoly zarszerkezete.
1- cs6; 2- szan; 3- cs6billent6 szemolcs; 4- tokrogzit6 csap; 5- zar.

A cso tOltenyiir feletti vastagftasaba ket bordat (X es Y) alakftottak ki, amelynek negativ parja a szan belso feluleten talalhat6. A zar es
cso egytengelyiisege eseten a szan es a cso szilardan reteszelodik egymashoz, teh<it lOves kazben a cso zart helyzetben van. A zarasnak es nyitasnak egy fontos eleme a (3) szemalcsbe mart vezerlo palya, amelybe a
fegyver szetszerelesenel kulcsszerepet betOlto tokrogzito csap tengelye
kapcso16dik. Loveskor es a hMtasik1<iskezdeten a cso es a szan - osszekapcso16dva - megindul hatra, a (4) csap relative helyben marad (a 180.
abra jelOleseit alkalmazva).

kikepzese az orm6zat es a barazda kazatt. Ezert a cso profiljanak kialakftasanaI, a haromszagii, vagy hatszagii "po ligon" profilt alkalmaztak.
A kar keresztmetszetii csavet kortilfrtak egy egyenlo oldalu haromszoggel, sarkait lekerekitettek, es precfzi6s kovacsolas utjan csavarmenetet alaldtanak ki e profil felhasznalasaval.
I

-l-_-~

181. abra
A h<itrasiklas mintegy 10 mm-es, "AS" szakaszaig a cso es a szan
egytengelyii, majd a jelzett kenyszerpalya hatasara mintegy a = 3D-al
lebillen. A cso es a szan kozott "a" dolesszog keletkezik. A cso megall,
hiszen a tokkal szilard kapcsolatban levo, (4. szammal jelzett) tokrogzito
csap nem engedi tovabb. A szan, a h<itrasiklas teljes hosszan titkozesig
halad h<itra, kozben elvegzi a htively kiveteset, az elsutoszerkezet megfesziteset. Az eloresiklas utols6 idoszakaig a cso megtartja az "a" szoggel
lebillent helyzetet. A csOfarra val6 feltitkazes pillanataban a kenyszerpalya felemeli az eredeti tengelyebe - a zaras bekovetkezik. Ezt megelOz6en megtOrtenik a tOltes.
Fegyveliorteneti kuri6zum, hogy ennel a fegyvemel alkalmaztak
el6szor, az ugynevezett: "po ligon" geometriaju huzagolast. Bar ez, fegyver-szerkezettani kerdes, megis sztikseges megallni es elid6zni e fegyvercs6 kialakitasnal. A csapatpr6Mk azt bizonyitottak, hogy a cs6kopasok es a korr6zi6k okai kozott els6dleges szerepet j<itszik az eles sarok

182. abra
2.
9 mm-es P-9R tip. Parabellum pisztoly. /:tovabba a rendszertanilag vele azonos elven miikod6 1911-ben rendszeresitett AIM typo
Ca1.45 Colt, az 1929M FE-G, a 33M. Tokarev (TT) es a lengyel 35M.
Radom pisztolyok:/
A fegyver rendszertani besorolasa: I.-2IB, tehat rovid cs6hatrasiklasos fegyver. A reteszeles elve ugyanaz, mint a Jericho pisztolyoke,
azonban a cs6 billenteset nem kenyszerpalyaval oldottak meg. A 183.
abran lathatjuk a Parabellum pisztoly zarolasi, miikodesi vazlatat. Hason16sagot fedezherunk fel a csOfar kialakitasanal, illetve a retesze16- bordak
geometriajanal. Fontos szerepet j<itszanak e tipusnaI a tokban kialakitott
es szimmetrikusan elhelyezett (1) fix vezerl6 szemolcsok, vallak. Ezek
ellenp61usai a cs6 h<its6-als6 nylilvanyaban kimunkalt ferde bemarasok,
vezerl6palyak.

A hatra-, es e16resikhis folyamatat vizsg,Uva, konnyii modellezni,

hogy a hatrasikh'lskor az (1) - (2) vezerpalyak talaIkozasa biztositja, a
be- es kireteszelest, vagyis ugyanazt az "a" szoggel va16 Iebillenest, amivel mar a Jericho pisztolynal megismerkedhetttink. A csOfar Iesiillyedese,
"Llh" - szerkezettani jellemz6.

3.
ban:/

7,62 mm-es Skorpi6 M 68 tipus /:kesziiIt meg 9 mm-es valtozat-

A 16veszfegyverek csopOlijain bellil a geppisztolyok a Iegkisebb

automata IOfegyverek. A specialis bevetesekre kesziilt fegyver a Vilag
minden pontjan megtaIaIhat6, kii16nbozo loszerek ttizelesere alkalmas
/:L6szerei: Browning 9x17; Makarov 9x18; Para 9xI9:).
Rendszertani besorolasa; I.-VA, azaz szabadon hatrasikl6 tomegzaras fegyver. A zar tOmegenek noveleset ugy ertek el, hogy "szanszeriien" kepeztek ki. A zar elso resze a peremagy elott megnylijtott es a cso
fole er.

1- a tok kiretesze16 valla; 2- cs6nyulvany, vezerl6 palya;

3- helyretolorugo vezet6.

185. aora
Skorpi6 geppisztoiy zarszerkezete.
1- zartomb; 2- cs6; 3- hUvelykivet6 nyilas; 4 - helyretolo rugo par.

Ezt a megoldast azoknal a fegyvereknel alkalmaztak, amelyeknel

a kii16nlegesen kis meret elerese a eel. A kialakitas ismert a pisztolyoknaI, ahol a zarat magaba foglal6 "keretet" szannak nevezziik.
184. abra
A 184. abran tanulmanyozhat6 mechanizmus a TT pisztoly csobillenteset hivatott vegrehajtani. A cso hats6 nylilvanya, valamint a tok
koze egy kismereru kozdarabot illesztettek, amely a fixen rogzitett ,,0"
tengely komI elfordulhat. Ezaltal a csOfar Ah ertekkellesiillyed, tehat a
kivant csobillentes megtOrtenik.

Kii10nlegessegek a fegyvernel; a hatrasiklas fekezeset a helytakarekossag miatt ket parhuzamos, viszonylag kismereru helyretol6 rug6
biztositja, amelynek a zar felso ket oldalan helyezkednek el. Kii16nleges
kialakitasnak szamit a markolatban elhelyezett kesleltet6 dugattyli, ameIyet a hatrasiklasi energia miikodtet.

Sorozatlovesnel a tok h<itsoreszen egy horogszerii kar nylilik bele

a zar h<itsohomlokfeHileten kialakitott furatba. E karnak az a feladata - es
csak sorozatlOvesnel miikodik - hogy a zarat a hatso holtponti helyzetben
egy pillanatra megallitsa, ezaltal a ket lOves kozotti idot megnovelje.
A keslelteto szerkezetekkel nem olyan regen kezdtek e1 fog1a1kozni a fegyvertervezok. A tema, aktua1itasat az okozta, hogy fokozatosan
kellett leszoritani a fegyverek Wmeget, ezalta1, vagy ennek kovetkezteben csokkenteni kellett az olyan Wkeletesen beva1t tbmegzarak meretet,
helyreto16 rug6juk nagysagat. Emiatt nagysagrendi1eg megnott a hcitrasiklasi sebesseg. A loszerek kis merete miatt csokkenteni lehetett a hatrasiklasi hosszat, tehcit minimalis lett a ket lOves kozotti ido, megnovekedett a tiizgyorsasag. Megnovekedett, a hcitrasiklas vegen erzeke1heto
es a tok mechanikus igenybevetelet fokoz6 utkozesi energia.
A je1enseg kedvezot1enne valt ujabb erte1mezeseink szerint. Loszerpazarlast okozott, illetve a nagymennyisegii loszer utanszallitas sem
megoldhat6. Ezert a fegyverszerkesztok, a korabbi gyakorlatt61 elteroen
azon faradoztak, hogy "lassitsak" a fegyvereket. Keves legyen a loszerfelhasznalas, de a fegyverek pontosabba valjanak.
A masik ok a talalati val6sziniiseg es a tiizgyorsasag negativ ertelmii os.szefii~ge,se volt. Ha. a lOves kozbeni nyomatekokat vizsgaljuk,
akk~r eVldenclakent kezelhetJuk azt, hogy a vallra hat6 ero (vagy a kezre,
ha kIsebb fegyverro1 van sz6) hatasara a fegyver felfe1e mozdul el. Ez az
elmozdulas tulajdonkeppen a 1eadott lOvesre mar nincsen hatassal hiszen
a cso torkolata akkor kezd a reakci6ero hatasara felfele mozdu1~i ha a
lovedek mar e1hagyta a csovet. Hatassal van ugyanakkor a kov;tkezo
lOvesre ugyanis, ha ket lOves kozott - sorozatlOves eseten - van annyi
"oszWnos", reflexszerii idonk, hogy a fegyver hossztengelyet az eredeti
csotengely-vonalra visszahuzzuk, akkor a masodik, vagy harmadik,
esetleg tovabbi lOvesek az eredeti iranyvonalon lepnek ki a csobol. Ha
nincs ennyi ido, akkor a kovetkezo lOves az iranyz6vonal felett ex, a
~?v~tk~zo
+ L1 ?" szogg.el magasabb loszogge1 kerill a roppalyara. A
l~veskep, mmden,kl .altal eVldens m6don, felfe1e iranyul6 es jobbra elhaj10 vona1at fog 1elrnl. Ez okozza azt, hogy Wbb korszerii fegyvernel alka1~azt~k a lOves-kesleltetoket, mint peldaul az AKM - 63 tipusu gepkarabelynal. Tehcit szandekosan Wrekedni kell a ket lOves kozotti ido novelesere,
, ezaltal a "An" megszuntetesere.

c:

Az UZI geppisztoly Wrtenete ugyanugy 1egendas, mint a PPS

geppiszto1ye, vagy az MP sorozate, illetve az M-16 tipusjelzesii amerikai
fegyvereke. Tortenetet mar sokan leirtak, miikodeset e1emeztek, gyarak
vasaroltak meg technol6giajat. A ViUlgon, sok helyen keszitik, szerelik
ossze es forgalmazzak. Ma is mindenutt megtalalhat6, vagy rendszeresitett fegyverkent hadseregekben, vagy kulOnleges rendeltetesii a1akulatokna1, repu10teri biztonsagi szolgalatnal, a rendorsegnel es a polgari lakossag koreben, sok he1yen a biinozokneL
Rendszertani besoro1asa, jellemzese: I.-VA tipus, vagyis szabadon hcitrasik16 Wmegzaras fegyver, elogylijtassa1 kombinalva. A zar kialakitasa hasonl6, mint az eddig targyalt Skorpi6 geppisztolynal, tehat
szan-zar kombinaci6s. A zar eloresiklott allapotban, a csovet koril1veszi.
Az elogylijtas kialakitasa: a zar ket reszbol all; (1) az utoszeg
keret es maga a (2) zartest. Elo es hatrasiklas kozben a ket elemet egymast61 egy (3) himba tartja tavol.

El6resiklaskor a tok als6 reszen lev6 iitkoz6elem a nyil iranyaban

meg akkor forditja el a (3) himbat, amikor a peremagy nem iitkozik fel a
cs6farra, teh<it az iit6szeg kiall a peremagy fehileteb61, az el6gylijtas feltetelei biztositottak (ld. 3.1. 7. fejezet). A fegyver annak ellenere, hogy
nepszeriisege kiemelked6, nem kepez rendszertani kii16nlegesseget. Ugy
lehet jellemezni, hogy a konstrukci6 iigyesen otvozte kora csucstechno16giaj<it, aminek kovetkezteben regi elven kival6 es nepszerii fegyvert
keszitettek.

Magnum csove
A fegyver onmagaban is, a tetemes tomege (1.6 kg tar es 16szer
nelkiil) miatt tiszteletet ebreszt a fegyverek "ert6i" szemeben, nem beszelve egyediila1l6 konstrukcios kialakitasarol. Rendszertani besorolasa:
II.-lIA/a, tehat, hatrasiklo gazdugattylis fegyver, niadasul hosszan h<itrasiklo gazdugattylis, amely kialakitas egyediilallo pisztolyoknal. A fent
emlitett miikodesi elvet tOmegesen a gepkarabelyokmll alkalmaztak. A
fegyvert nepszeriien ugy jellemezhetjiik, hogy egy "kismeretii" gepkarabely.
A fegyver felepiteseben az els6 szembetiin6 elem, hogy a szan es
a cs6 kozott szilard, merev reteszeles van, amely onmagaban meg nem
lenne kii16nos, hiszen a rovid cs6Mtrasikiasos pisztolyoknal is ez a zarolasi forma altalanos megoldas volt, azzal a kiilonbseggel, hogy a forgo
(:bajonett elven miikod6:) zardugattyllt a nagyobb iirmeretii gepkarabelyoknal, geppuskaknal alkalmaztak.

1- cs6test; 2- t6ltcnyGr; 3- retesze16bordak; 4- cs6rogzit6; 5- gazhenger;

6- huzago1t (po1igon) cs6; 7- gazatoml6 furat.

A cs6 egy tOmbb61 keszlilt es a (4) rogzit6 szemolcson kereszrul

kapcsolodik a zarvezet6-szanhoz. A csOfar egy bord<izott, asszimetrikus
retesze16 feszekben vegz6dik(3). A cs6 alatt helyezkedik el, kozvetleniil
a torkolatnal az a megvastagitott resz, amely magaba foglalja a kozepen
tUrt gazhengert es a mellette jobbra es balra, ketoldalt elhelyezett, igen
gyengere meretezett helyretolo rugo-part. A hatrasiklast itt els6sorban
nem a ruga er6 fekezi, hanem a zarvezet6-szan tOmege.
Az ismetlesi folyamatot a cs6b61 elvezetett gazok nyomasa biztositja, amely gazok a (7) gazatOm16 furaton k.eresztiil jutnak a (5) gazhengerbe.

A szan is kli16nos megoldasll, his zen nem a hagyomanyos "szan"

funkci6j<it tOlti be, hanem inkabb "zarkeret" jellegii. Rendeltetese, hogy
magan viselje es hordja a gazdugattylit, valamint magaba foglalja a zarat
es elvegezze a zar bereteszelesehez sziikseges elforditast, valamint a nyitashoz sZlikseges kiforditast.
Szan es zar
A miikodes megismeresehez vizsgaljuk meg a szerkezeti felepiteset, azon beliil e16szor a csovet (187. abra).

1- zarvezet6-szantest; 2- gazdugattyu; 3- forg6 zardugattyli;

4- zarfej; 5- zarmozgat6 pa1ya.

A gaznyomas a (2) gazdugattylira fejti ki hatasat aminek kovetkezteben a (1) zarvezeto megkezdi hatrasiklasat. Mi~el a cso lOves
kozben a tokhoz reteszelt, a szan hatramozgatasaval a (3) zardugattyli is
kezdetben meg helyben marad. A (5) vezerlopaIya hatasara a zarfej elfordulasra kenyszertil, minek kovetkezteben a cso es a zardugattyli kozotti szilard kapcsolat megsziinik, .tehat a kireteszeles megtOrtenik.
Fontos es a rendszertani elemzes reszet kell, hogy kepezze a gazdugattyli hcitrasiklasanak merteke. Rendszertani tablazatunk feldolgozasa
soran tanultuk es elemezttik a gazdugattyli hcitrasiklasokat. Megallapitottuk, hogy "nagy" fegyvemel a hosszu gazdugattyli hcitrasiklas a dominans, ott ahol a sorozatIoves, tehat az automata tizemm6d a meghataroz6.
E rends~ertani ~zonossagok ~iatt egyenl6segjelet tehettink a Magnum41/44 plsztoly es a Kalasnylkov, KPV karabelyok, goly6szorok koze
azzal, a kti,lOn?segge.l, ho~y ez nem automata, hanem felautomata fegyver. U gy latszlk, a Slvatagl sas nem hagyomanytiszte16 fegyver.

MP-S geppisztoly kesleltetett tomegzara.

1- tok; 2- zartest; 3- peremagy; 4- gorgo feszito; 5- iitoszeg;
6- keslelteto gorgok; 7- a tok gorgo feszkei.

A Nemetorszagban Heckler es Koch Gmb. altaI gyartott kismere~ geppisztolyt 1964-tol forgalmazzak es fokozatosan fejlesztik. LegelterJedtebb valtozata a MP-5 A3 tipusjelzessel nagy sorozatban piacra kertilt
fegyver. Rendszertani besorolasa: I.-liB, tehat kesleltetett tOmegzaras
fegyver. A zar nem kapcso16dik szilardan a cs6hoz, de a nyitast gorg6s
elemekkel kesleltetik. Szerkezeti megoldasanak hasonmasaval mar tala 1k?ztunk - rovid cs6hatrasiklasos valtozataban - az MG-42-es geppuskanal, azzal a ktilOnbseggel, hogy ott a reteszel6 gorg6k szilard reteszelest
biztositottak.

A zar viszonylag nem nagy tOmegii. A zar nyitasat nem is a tOmeg

lassitja. El6resiklasnal a "4" feszit6, a peremagy feli.itkozese utan a ket
gorg6t a helyreto16rug6 hatasara a tok ket ivelt feszkebe fesziti. A lOves
bekovetkezte utan, a 16porgazoknak a peremagyra kifejtett hatasa kovetkezteben a gorg6k a tok parhuzamos vezet6 s.injei koze kenyszertilnek
visszahuz6dni. Ez energiat emeszt fel, tehat lassitja a nyitas folyamatat,
id6t adva a lovedeknek a cs6 elhagyasara. A konnyebb erthet6seg kedveert a "golyos patent" elvere kell gondolnunk, amely adott esetben meg a
pillanatnyi zarast is biztositja.

A fegyver rendszertani besorolasa: I.-21B tipus, tehat rovid cs6hcitrasiklasos rendszerii. A cs6 es a zar loves kozben szihlrdan reteszelt, a
zar nyitasa csak akkor kovetkezik be, ha a IOvedek mar elhagyta a csovet.
A reteszeles m6dja egyedi, hiszen a cs6 mindvegig a zan'al azonos tengelyii, es a cs6 rovid mozgasa a hatrasiklas alatt mindvegig egyenes vonalu,
amely a pontos IOvest garantalja.

Bereteszclt allapot
A fegyvercso es a reteszelO test.
1-

fegyvercs6; 2- cs6vezet6 szemolcs; 3- retesze16 test;

4- retesze16 testvezet6; 5- kiretesze16 csap.

Vizsgaljuk meg a ki-, es bereteszeles folyamatat, abban a (3. szamu) reteszelo test funkci6jat, a szemleletesseg erdekeben kiragadva a
funkcionalis reszeket az egeszbol.

3- retesze16 test; 3/a- szimmetrikus retesze16 szemolcsok;

i- ivelt palya; 5- kiretesze16 csap; 6- a szan retesze16 vallai; 7- a tok titkoz6 feltilete.

Tehat megtortenik a kireteszeles. A cso me gall, a szan pedig tovabb siklik hatra, elvegezve mindazon muveletet, amely hatrasiklaskor
sZlikseges.

Loveskor a cso- es a szan megindul hatra, a (3/a) szemolcsok szilardan reteszelik a csovet a szanhoz. A kireteszelo csap (5) hatul, mintegy
h=8 mm-re kiall a (2) csovezeto szemolcsbol.
A cso hatrasiklasa mindaddig tart, ameddig a kireteszelo csap(5)
hats6 vege fel nem litkozik a tok(7) litkozo fellileten (ld. 191. abra). A
kireteszeles a csapnak az "i" palyara gyakorolt hatasaval tOrtenik meg,
ugyanis a csap lebillenti, illetve ,,0" pont korlil elforditja a (3) reteszelo
testet, amely "a" szoggel elfordul, igy a 3/a reteszelo szemolcsok leslillyednek es kilepnek a szan reteszelo vallaib61.
Az eloresiklas forditottan jatsz6dik Ie, ahol is a tok "J(" fellilet
emeli be a retesztestet a szan reteszelo feszkebe.

9 mm-es (osztnik)

Glock pisztoly.

Az egyszeriisegre val6 tOrekves jellemzi a szinte teljesen miianyag tokszerkezettel kesztilt konnyii pisztolyt. Rendszeltani besorohisa:
I.-2/B, tehiit ugyanesak egy ro~id es6batrasikl<isos fegyver.
A es6, csOfar fel6li fels6 vegen talaIunk egy lapos, teglalap alaku
kikepzest, amely pontosan illeszkedik a szan htivelykiveto nyilasaba, ami
feWI taIalhat6, tehiit a es6 es a szan (zar) egymashoz szilardan kotOtt.
A be-, es kireteszeles a mas helyen mar bemutatott billen6esoves
el;e~ miikodik. A es6 billenteset a es6 aljan es a tokban kikepzett paIya
vegzI.

A fegyver tOrtenetenek vizsgalata alapjan megallapithatjuk, hogy

ez a tipus volt az, amely az elmult vegyven ev alatt hasonl6 karriert futott
be, mint az AK sorozaruak. A Vietnami baborU alkalmat nytijtott arra,
hogy tOmegesen kipr6baljak az egyes m6dositasokat es a szerzett gyakorlati tapasztalatokat azonnal felhasznaljak a fegyver tovabbi korszeriisitesere. A fegyver-tOrtenetben el6szar alkalmaztak a kis iirmeretii 16szereket. A vadaszatban alkalmazott 223 Remington loszer felhasznala~aval
kezdtek meg a kiserleteket, de lenyegesen nagyobb 16portoltettel. Igy a
rendszeresitett 16szere, a 5,56x43 mm-es 16szer lett. A nagyobb loportaltet miatt a 16vedek kezd6sebessege elerte az 1000 m/s-t.
A fegyver rendszertani besorolasa: II-VA/b, tehat ravid gazdugattyti batrasiklasos, mereven r~~eszelt, forg6. z~rd~lgatt,ytis fegyve~. Jelenleg a Vietnam-i, az Arab, az Obal, a Boszma-I haborukban helytallva,
m6dositott valtozataival az amerikai tengereszgyalogsag /uSMCI alapvet6 szemelyi fegyvere. A katonak nevelesenel a fegyvert fetisizaIjak es
mindenek feletti teehnikai szinvonalunak tekintik. Legut6bbi valtozatanak tipusjelzese: M 16 B2M.
.
.
A reteszelest elmeletileg 8 szimmetrikus szemales vegzl, baJonett
zarolasi elvet felhasznalva. Az elmeleti 8 retesze16 szemales azt jelenti,
hogy a zarohis szimmetrikus, ami rendkivtil kedvez6, de a nyoleadik reteszelo szemales helyere terveztek a htivelyvon6t.
I..

194. abra
A Glock reteszeies
1- cs6; 2- szan; 3- a tok vezerl6 pcUyaja; 4- a cs6vezer16 szemo1cse .

.,
A rutinos miikodes-ertekel6k az abra alapjan, konnyen beliithatJak, hogy a szan es a eso egytittes hiitrasiklasa mindaddig tart amig a (3)
vezerl6 palya "A" pontja fel nem titkozik a es6vezerl6 nytil~anyra. Enn~k hatasara a esofar lebillen, es fels6 feWlete szetkapesol6dik a szan
kIvezetO nyilasiit61. Ezutan a szan szabadon tovabb siklik batra. A bereteszeles forditott sorrendben ugyanesak a palya kenyszerit6 hatasara felemelkedessel tOrtenik meg.
, A fegyver egyszeriisege nemesak a reteszeles megoldasaban, hanem a szet- es osszeszereleseben is egyedtila1l6.

1- retesze16 szemolcsok;

2- a zar peremagya;
4- huvelyvon6.

3- huvelykivet6;

-!: ,:~zerlest

a zarkeret v~g.zi, a~eIy homIokfeltiletevei kapcsoI6dlk a Iokorudhoz, amelynek maslk vege a gazhengerben dugattyu' k' t
'
en
mu"kdk
0 I .

1- zarfej; 2- zarvezeto;

3- hiivelykivetonyilas;
5- zarvezerlo palya.

A gazeIvezetes elve tObb fegyver megoidaseval azonos. Az atom16 furatot a ceigombt6kevel egyi.itt alakitottak ki. A celgombt6keben kimunkalt gazhenger es gazatOml6 furat egyszeriisiti a gyartast es a fegyver
felepiteset (nem szukseges ktilon gazhenger feIszerelese, ezaltal kisebb a
meghibasodasi Iehet6seg, olcsebb a gyartas).

4- zarmozgat6 csap;
1- cso; 2- zarvezeto; 3- forg6 zardugattyti; 4- 16korud; 5- celgombtoke;
6- gazhenger; 7- gazaWml0 furat.

A za:v~z~to csak, egye~es vonalu mozgast vegezhet, a zar pedig

az 5.sz. vezerlopalya hatasa mlatt eifordulasra kenyszerftett. Ha a bereteszeit. allapo~b6I indu~unk ki, akkor a 16korlid hatasara a zarvezeto (2)
megl~dul ~at~~. A zar be.reteszeit allapotab61 vaI6 eifordulasat a kenyszerpalya, mdltJa meg. Mmtegy 10 mm-es hatrasiklas szukseges ahhoz,
~ogy a zar lI8-ad fordulatot eiforduijon, tehM a kireteszeles megtOrtenJe,n. E~ut~n a 16~o~d, megall es a ,zM a zarvezetovel egyi.itt vegzi a teIjes
hatrasddast. A toltes es bereteszeles forditott sorrendben tortenik.

A gepkarabely szerkezeti felepiteset elemezve megallapitjuk,

hogy a f6bb elemek kialakitasat, a kis tomegek es meretek jellemzik,
ugyanakkor minden kinematikai megoidas azt a celt szolgaIja, hogy az
artalmas Iengeseket minimalisra csokkentsek. A taialati val6szimlseget
ezaltal is noveljek. A fegyver konnyii volta alkalmassa teszi nehez harci
korulmenyek kozotti viselesere es azonnali tiizkessze tetelere.

A II. Vihlghabomt kovet6 id6szakban uj hareaszati koneepei6t

vezettek be a Vars6i Szerz6des hadseregeiben, amelynek a lOveszfegyverek fejlesztese vonatkozasaban az volt a lenyege, hogy els6sorban a tomeges hare megvivasara alkalmas fegyvereket kell kifejleszteni. igye16terbe kerultek a gepkarabelyok, goly6sz6r6k es geppuskak. Emellett fej16desnek indultak a paneelelharit6 fegyverek klilOnboz6 tipusai, akar a
kezi, akar a jarmure szerelt valtozatban. Hatterbe szorultak a mesterlOvesz fegyverek alkalmazasanak kutatasai es alkalmazasuk lehet6segei.
Ezek a fegyverek inkabb a karhatalmi feladatokat ellat6 fegyveres testliletek fegyverei maradtak. Annak ellenere, hogy letjogosultsagukat a habom igazolta, maradtak a "partizanhare" modemizalt fegyverei.
Magyarorszagon tovabbra is rendszerben maradtak a Munkas6rsegnel es
a beltigyi szerveknel.
Az 1945-70-es evek kozott lezaj16 helyi haboruk, fegyveres mozgalmak (Vietnami habom, Arab habomk, a Harmadik Vilagban tOrtent
esemenyek) e16terbe helyeztek a helyseghareot, az egyedi ellenseges ee10k lekiizdesenek sziiksegesseget. Az 1891/30 M. tavesoves puska korszerusitese, es egy uj fegyver kialakitasanak igenye es rendszeresitese
mar 1953-ban felmerult.
Ekkor kaptak olyan feladatot az orosz tervez6k, hogy alakitsanak
ki egy korszeru felautomata, nagypontossagli fegyvert, amely kielegiti az
ilyen fegyverrel szemben tamaszthat6 kovetelmenyeket. A fejleszt6esoport vezet6je Jevgenyij Fjodorovics Dragunov volt. Dragunovnak azt
kellett eldonteni, hogy val6jaban mesterlOvesz fegyvert tervez-e, vagy a
hadifegyverrel szemben tamasztott kovetelmenyeket tekinti els6dlegesnek? A ket kovetelmeny egyidejii teljesitese azert jelent problemat, mert
az el6z6 eseteben mas min6segi parametereket kell valasztani, ami termeszetesen jelent6sen megnoveli a koltsegeket, mig az ut6bbinal a tomeggyartas es a pontossag rovasara megy.

Fegyverszerkeszt6i tudasat dieseri az a teny, hogy az 1963-ban

rendszeresitett (SZVD neven) eszkoz a VSZ orszagaiban es azon kiwI is
az egyik legkorszerubb fegyverkent vonult be a fegyverteehnika tortenetebe es foglal el az 6ta is rangos helyet. A Dragunov felautomata puska a
mesterlovesz puskak kozott hadi~ska, a hadifegyverek kozott viszont
mesterloveszpuska.
A Magyar Nephadseregben 1977-ben rendszeresitettek. Rendeltetesenek tekintettek, hogy fontosabb a1l6, vagy mozg6, valamint mas nyilt,
vagy alcazott eelok lekiizdesere legyen alkalmas. A eelok alatt nemesak
az e16er6t kell erteni, hanem a nagytavolsagra lev6 harejannuvek "szemeit", az optikai iranyzekait, infratavesoveit
es mas iranyz6berendezeseket.
A felautomata fegyvert 10 16szeres taraval rajonkent rendszeresitettek. Optimalis 16tavolsaga: 800 m. Az optikai tavesovet 1300 m-re
kalibraltak. L6szerei kozott aeelmagvas, konnyli, fenyjelz6, paneeltOr6gylijt6 tipusokat talalhatunk. A 16s~er merete az eredeti ti~usoknal:
7 ,62x54 mm-es (39 M) puska16szer. Ujabban a NATO-val val0 kompa.
tibilitas miatt gyartanak: 7,62x51 mm-es 16szerrel mukod6 fegyvert IS.
Rendszertani besorolasa: rovid gazdugattyli hatrasiklasos mereven
reteszelt felautomata fegyver: H.-VA/b. A gazdugattyli ketallas11 szabalyozhat6saggal rendelkezik, melynek alaphelyzete: ,,1"

A Dragunov hivcsoves puska gazhengere.

1- gazdugattyli; 2- gazhenger, 3-1okorud.

A gazdugattyli hatrasikiasi energlaJa szabalyozasanaI nem az

atomio furat keresztmetszetet valtoztatjuk, hanem a gazdugattyli elotti
terbol, kiilOnbozo atmeroju furatokon keresztiil a szabadba aramoltatjuk
ki a gazokat. Ezaltal a gazhengerben uralkod6 nyomas ertekenek nagysagat valtoztatjuk meg.
A zarolas alapvetoen "K.alasnyikov" rendszeru, tehat forg6 zarfejes. A be- es kireteszeleshez val6 elforditast azonban megvaltoztattak. A
valtoztatas nem generalis. A mar ismert gepkarabelyet61 annyiban kiilonbozik, hogy a bereteszelest itt a tok kenyszerpalyaja hajtja vegre, nem a
zarkeret.

Kireteszeleskor a gazdugattyli, a lOkorlldon keresztiil kozvetiti a

hatrasikiasi energiat a zarvezeto fele. Ez az impulzus hatramozditja a
zarvezetot. A zarvezeto belso feliileten kialakitott vezerlopalya a (5) kireteszelo nylilvanyt elfordulasra, tehat a zarat kireteszelesre kenyszeriti. A
zarkeret bel so feliileten kialakitott vezerlopalya valamennyi AK rendszeru fegyvemel azonos.

11.

A 7,62 mm-es PKM goly6sz6r6 es PKMSz geppuska.

Hosszu fejlodesen mentek at a lOveszfegyverek legnehezebb tagjai az elmult otven evben. Alaptipusnak tekinthetjiik a II. Vilaghaborut
megelt DP goly6sz6r6t es a Gorjunov geppuskat (SZG-43).
A goly6sz6r6t olyan sorozatlOvo fegyvemek szantak, amely a1l6helyzetbol rogzitetten nagy pontoss~.ggal rovid sorozatok leadasaval kepes vedoharcban az ellenseges eloero pusztitasara, ugyanakkor a katona
menetkozben is kepes legyen tiizet kivaltani, tehat tamad6 harcban is
alkalmazhat6. A DP goly6sz6r6t a hadsereg technikai fejlesztesenek elso
idoszakaban, tehat a 60-as evek elejen felvaltotta a 7,62 mm-es RPD goly6sz6r6, amely ugyancsak gazdugattylis ismetlO rendszerrel mukodo,
reteszlapos zarolasu sorozatlovo fegyver volt. A fegyvert sokaig rendszerben tartottak, mig a 70-es evek vegen, a 80-as evek elejen megjelent
a PKM goly6sz6r6.

199. abra
A zarfej
1- zarfej; 2- reteszelo szemo1cs; 3- bereteszelest vezerlo szemo1cs; 4- a tok reteszelo valla; 5- kireteszelo nyulvany.

Az eloresiklasnal a zarfej (l) homlokfeliilete feliitkozik a tok vezerlo vallara (4), amely balra elfordulasra kenyszeriti a zarat. Ennek hatasara a zar "a" szoggel elfordul. A (2) reteszelo szemolcsok a tok retesze10 feszkebe fordulnak es letrejon a bajonett elven m(ikodo szilard bereteszeles, tehat a csOfar lezarasa.

A geppuskak vonatkozasaban - ha eltekintiink a nagylirmeretli

legvecielmi fegyverektol egyediila1l6 volt az SZG-43 tipusjelzessel ellatott geppuska. A fegyver eloszor kis kerekeken guru16 pancel vedopajzszsal ellatott 7,62 mm-es automata fegyver volt. Az oldal- es magassag
iranyz6gepekrol leveve es az allvanyt fiiggoleges helyzetbe hozva legicelok lekiizdesere is alkalmassa volt teheto. Az 1966-67-es evekben a
Danuvia fegyvergyar kapott feladatot a geppuska korszerusitesere.
A korszerusites alapveto kovetelmenye volt a csorogzites masmilyen megoldasa, a cso hutOfeliiletenek megnovelese, elektromos
elsiitoszerkezet felszerelhetosegenek biztositasa - elsosorban fedelzeti
fegyverkenti alkalmazhat6saga, valamint mas tusa, elsiito szerkezet es
egy teljes uj allvanyzat kialakitasa. E szempontok szerint kialakitott
fegyver neve KGK geppuska lett. Felhasznaltak az akkor kifejlesztes
alatt a1l6 PSZH fedelzeti fegyverekent. E tipus neve KGKT volt.

A hazai fejlesztesek mellett a Kalasnyikov rendszert magaba foglal6 PKM fegyvercsaladot kezdtek el gyartani es mint bevalt rendszert
alkalmazni, tObbek kozott a Magyar Nephadseregben is. Ekozben a KGK
gyliliascit, illetve az atalakitasokat felfiiggesztettek. A ket fegyver tulajdonkeppen azonos, ugyanis a szerkezeti elemei csereszabatosak. KiilOnbseg az allvanyszerkezet meglete, illetve csak sajeit fegyveliarral val6
haszm'ilata. igy a targyalast csak egy tipusra korleitozom.

-~--t-5.

2.

A fegyver altalanos felepiteset a 200. abra mutatja be.

201. abra
A goly6sz6r6 (gpu) zarfeje.
1- tOltenyto16 orr; 2- beretesze16 korom; 3- retesze16 szemolcs;
4- kiretesze1est vezerl6 csap.

200. abra
A PKM(Sz) goly6sz6r6 zarohisi rendszerenek felepitese.
1- gazdugattyli;

2- zarvezet6; 3- zarvezet6 ta1p; 4- zardugattyu;

5- 16szervono.

Az eloresiklas vegen a zar (2) bereteszelo korme (A) feliitkozik a

tok ferde palyajara. Ez a kenyszerkapcsolat a zarfejet elforditja.
Ezen elfordulast az elore mozg6 zarvezeto "Q" feliiletenek ferde
palyaja biztositja, amely tovabbforditja azt a Jeljes bereteszelesig, tehat
a reteszelo vallak tokba val6 befordulasaig (202. abra).

A fegyver rendszertani besorolasa: II-lIA1b, teheit hosszu gazdugattyli heitrasiklasos, mereven - forg6 zarfejes - reteszelt automata fegyver.
A zarolas vegrehajtasahoz, a be-, es kireteszeles folyamatahoz
vizsgaljuk meg a zartest konkret felepiteset. Azt mar az elozo abran lattuk, hogy a zartest forg6 mozgasat, illetve, elforditasat a zarvezeto vegzi.
Az azonban ujdonsag, hogy ez nem feliilrol veszi korbe a zarat (mint az
AK gepkarabelyoknal), hanem alulr61.

202. abra

A zar reteszeIest vezerlO paIyaja.

Kireteszeleskor a zarvezeto, benne a "Q" - "0" palyakkal me gindul hatra. Mindaddig nem tOrtenik semmi, mig a zar, reteszelo szemolcse

(4) bele nem i.itkozik a zarvezeto "0" paIyajaba (4-5). Ez a ferde palya a
bereteszelessel ellentetesen, tehat a kireteszeles iranyaba forditja a zarfejet (5-6), igy megkezdodik a nyitas, majd a zar hatrasiklasa. A lOszeradagolassal nem foglalkozom, mert az nem rendszertani, hanem szerkezettani kerdes. A gazdugattyti kialakitasa, a gazszabalyozas elve (haromfokozalli) a konyv mas fejezeteiben reszletesen feldolgozasra keri.ilt.
Nem felesleges elidoz~i a fegyver adatainal. A cso iirmerete: 7,62
mm, a 16vedek kezdosebessege: 825 mls. A 16vedek, a roppaIyan 3800
m-ig, jelentos energiaveszteseget nem szenved, tehat az aruto kepesseg
ezen a tavolsagon belUl elmeletileg (legi.ires terben) nem valtozik. A cso
huzagolt reszenek hossza: 550 mm, a fegyver sulya: 7,5 kg. A PKM goly6sz6r6hoz 5 db, 100 loszert befogad6, a PKMSz-hez pedig 4 db 200
loszert es 2 db. 100 loszert befogad6 hevedertar tartozik.
A hostabilitas fokozasa erdekeben a cso vegere langrejtot es stabilizal6t helyeztek el, amely a 16vedek csoburkolaton val6 athaladasanak
pillanataban rogziti a csovet, kiegyenliti a gazok kiaramlasanak hatas<it es
elosztja a kiaraml6 gazok mennyiseget, ezaltal gyorsitja a magas hOfoku
gazok kihiileset, tehat csokkenti a langhatast.
7'

A fegyverhez alkalmazott loszer alapvetoen a mar ismert 7,62x54

mrn-es (39.M) puskaloszer. A 16vedekek azonban szeles vaIasztekban
segithetik a harci feladat megoldasat. Keszi.ilnek: acelmagvas konnyii,
acelmagvas nehez, 610mmagvas konnyii es nehez, fenyjelzos valtozatban.
Ki.i16nloszert alakitottak ki panceltOro-gytijt6 celra.

A svajci hadseregben 1990-tol uj 16veszfegyvert rendszeresitettek, amely hosszu kiserletezesek eredmenyekent alakult ki. A vilaghirii
fegyvergyar, a Schweizerische Industrie - Gesselschaft (SIG) a korabbi SIG 550, SIG 540 tipusok alapjan alkotta meg az uj tipust. A fegyver rendszere alapvetoen adott volt a korabbiak tovabbfejlesztesekent, de
az uj tipusnal szamos ujdonsagot vezettek be.
Peldaul, eldontOttek a korabbi vit<it,tetelesen azt, hogy az iirmeretet a NATO szabvanyoknak megfelelo 5,56 mm-be hatarozzak meg, a
korabbi 6,45 mm-es saj<it loszer helyett. Annak ellenere fogadta el a
rendszeresito bizottsag ezt az erteket, hogy a hazai, 6,45 mm-es loszerek
nagyobb aruto kepesseggel es nagyobb bevetesi tavolsagra voltak alkalmazhat6k.
A tipus vegleges valtozatanal a tusa kialakitasat is modernizaltak,
ugyanis behajthat6 tusat alakitottak ki, igy konnyebb lett a hordviselete,
es deszantolasra is alkalmassa vaIt.
A fegyver rendszertani besorolasa: II.-VA/a, teh<it hosszu gazdugattyti h<itrasiklasos, merev reteszelesii, forg6 zarfejes rendszerii vegyes
lizemm6du, teh<it felautomata es automata i.izemm6dban miikodo fegyver. Az elslito szerkezete alkalmas arra, hogy harom16veses tiizcsapasokat is lehessen leadni a fegyverbol.

203. abra
Langrejti:i a celgornbbilinccsel.
1- limgrejto; 2- hosszanti kibontasok; 3- kimunkalasok a rogzito szamara;
4- celgombbilincs; 5- rogzitocsapok; 6- celgombtalp furata;
7- celgombbilincs celgombvedo nylilvanyai; 8- rogzito; 9- csap.

A definici6 alapjan azt is lehetne allitani, hogy miikodesi elve

azonos a "Kalasnyikov" fegyverekevel, azonban a megval6sitas reszleteiben szamos saj<itossagot alkalmaztak. Emiatt lehet azt mondani, hogy
klilonleges fegyver.

Klilonlegesnek mondhato a gazdugattyli, gazhenger - rendszer. A

gazaWml6 furaton keresztiil a gazhenger oldalso falan keresztiil jutnak a
gazok, allithato modon, a munkahengerbe. A homlokfeliilethez azonban
ugy jutnak, hogy a gazdugattyli oldalso, kozeps6 furatan keresztiiI (204.
abra) aramolnak.

Masik sajatossaga a fegyvemek, hogy nincsen hagyomanyos ertelembe vett helyretolorugoja, pontosabban a helyretolorugot a gazdugatytylirUdra heIyeztek.

205. abra
204. abra
A gazdugattyu es a gazhenger

A SIG 551 helyretolo szerkezete

1- gazdugattyu, 2- helyretol6rug6, 3- a tok pereme, 4- a zarkeret,
5- a gazdugattyUrUd es a zarkeret osszekoto csapja, felhUz6-kar, 6- gazdugattylirud.

1- gazdugattyli, 2- gazhenger, 3 - gazdugattyli vezetocso, 4 - gazat6mlo furat,

5 - gazvezeto furat a gazdugattyliban.

A fegyvercs6 gazaWml6 furata a gazdugattyli vezet6 cs6 (3), atoml6 furata (4) alatt helyezkedik el. A gazhenger (2) palastjan klilonboz6
atmer6jil furatok "A" talaIhatok, amelyek a "K" nylilvany segitsegevel
valtoztathatok, amely elfordithato. Ezutan a gazok a dugattyli fejben kialakitott furaton (5) keresztiil a homlokterbe keriilnek, ahol kifejtik, az
ismetIesi folyamathoz sziikseges hatasukat. Gazelszokes nem kovetkezhet be, mert a hatrasikias tovabbi szakaszan a gazvezet6 furatot (5) a
gazhenger fala elzarja.

A helytakarekossag miatt az igen hosszu gazdugattylirUdra fiiztek

fel a helyretolo rugot, amely duplan csavart spiral rugo, tehat lenyegesen
er6sebb. A gazdugattylirUd, zarkeret ~h Mtrasiklasa eseten az elOfeszitett
rugo hossza L - ~h ertekre csokken, ha az eredeti eiOfeszitett rugohossz
"L" volt. A milkodes tovabbi resze megitelesem szerint nem igenyel b6vebb magyarazatot.
Klilon kell szolni a zarrol es a reteszeIesr61. Az alapvet6en "AK"
reteszelest ugy valtoztattak meg, hogy elkiilOnitettek a reteszel6 elemeket, a reteszelest vezerl6kt61.

13.

5,56 mm-es Steyer AUG(STG) 77 tipusu gepkarabely.

Az 1960-as evek vegen Ausztriaban is megkezd6dott egy korszerii, sajat gyartasu gepkarabely csalact kialakitasa. Ezid6 tajt mar leteztek a
nagynevii fegyvergyarak kival6 tipusai, az M16 kiilonboz6 valtozatai, a
AK sorozatok, az FN. FAL tipusok es meg szamtalan mas vilagmarka.
Nem volt egyszeru dolguk a fegyver-szerkeszt6knek, hiszen az osztrak
hadsereg a mar meglev6 tipusokhoz hatarozta meg a kovetelmenyeket.
Ezek az alabbiak voltak:
egyseges NATO 16szer ruzelesere legyen alkalmas, tehat a
rendszeresitett 16szer: 5,56x45 mm-es legyen;
legyen alkalmas tOmegmzre es celzott lovesek leadasara;
pontossaga erje el az FN FAL belga automata puskaet;
mukodese olyan biztonsagos legyen, mint az AK sorozate;

206. abra

sulya pedig ne haladja meg az eddigieket.

A SIG 551. gepkarabely zarollisa

1- zarfej, 2- reteszel6 vallak, 3- reteszelest vezerl6 resz, 4- reteszel6 szemoles, 5- zarkeret, 6- a zarkeret vezerl6 palyaja, 7- homlokretesze16 perem,
8- peremagy.

Mint IMjuk, a be-, es kireteszelest egy, a zarfejt61 "x" tavolsagra

elhelyezett gyiiriire (3) epitett retesze16 szemolcs (4) vegzi, a zarkeret (6)
vezerl6palyaja segitsegevel. A zar homlokfeliiletenek a csOfarra val6
feltitkozese utan a zarvezet6-gazdugattyli - a mar megismert m6don tovabb mozog el6re ( a ,,6" palyaval egylitt). Ekkor a zar jobbra elfordul,
tehM a bereteszeles megtOrtenik. A nyitas folyamata ezzel ellentetes, az
abran kovethet6.
Adatai koziil emlitesre melt6 a kezd6sebessege ( vo = 800 m/s.),
hatasos 16tavolsaga (400 - 500 m ), a cs6 hossza: 530, illetve 360 mm,
valtoz6. A 16szer merete: 5,56x45 mm, NATO 16szer. A fegyver hossza
kihajtott valltamasszal: 820 mm. A tarak befogad6kepessege: 20, 25, 30,
teljes tOmege: 3,28 kg. Huzagok szama: 6.

E tekintetben alapnak vettek az M16-os karabelyt.

E kovetelmenyek teljesitesere a Steyer-Daimler-Puch ceg vallalkozott a Swarovski-Optik RT-vel egylittmukodve. A kiserletek es a nullszeria gyartasa az 1970-es evek elejere tehet6, amikor is tl) elemekkel
gazdagodott a fegyvergyartas. Az alapvet6 fegyverszerke:etl .elem,ekh~z
kikiserleteztek egy uj tites-, es h6a1l6 muanyagot, amelybol l(lalakltottak
a fegyver tokszerkezetet, tusa es tarszerkezeteket. Az iranyzekot" a mechanikus helyett felvaltotta egy optikai iranyzek, amely m~goldas egyszerii es hit6mezejeben csupan egy diopter IMhat6. 1977-1g folytak a
rendszeresitesi kiserletek, majd 1977 februarjaban az osztrak hadsereg
szakert6i elfogadtak a AUG (Arrnee-Universal-Gewehr) neven, STG
kiegeszit6 megnevezessel (Sturrngewehr) rendszeresitettek. Tobb valt~zatot is kialakitottak a megrendel6 igenyeinek megfelel6en, de a~,alaptl~
pusok az 500 mm-es cs6vel kesztilt gepkarabely es "a 60? mm, cs~hossz~
goly6sz6r6. (Kes6bb gyartottak 300~400 mm-es csovel IS tovabbl alaptlpusokat.)

A fegyver rendszertani besorohisa: II-VA/b, tehat rovid gazdugattyli

hatrasiklasos rendszer, forg6 zarfejes merev reteszelessel. Erdekes es
egyedi megoldas a gazdugattyu kialakitasa, hiszen az nem a eso felett
vagy alart, hanem oldalt helyezkedik el. A eso sikja, a gazdugattyli es ~
vezeto rudak kozeppontjai egy haromszoget alkotnak (207. abra: B).

tehat aszimmetrikusan helyezkedik el, ezert fennall a nem kozpontos,

csoszimmetriab61 ad6d6 eltero terheles, vagyis a fegyver lOves kozben
nem kivanatos elmozdulasa. Ezert a hatrasikl6 tomegek megvezeteset
mindenkeppen szimmetrikusan kellett megoldani.

207. abra
A Steyer gepkarabely

gazelvezetesi rendszere

1- cs6; 2- gazhenger; 3- gazdugattyu; 4- gazszabaIyozo;

5- hiit6bordak; 6- rugo; 7- IOk6rud.

A eso jobboldalan helyezkedik el a gazhenger, amelybe a gazcitomlo furat fentrol esatlakozik. A gazhenger palastjan furatok talcilhat6k,
amelyek megkonnyitik a gazok szabadba val6 aramlasat. A gazhenger
homlokfeltileten gazszabalyoz6 talaIhat6, amely ktilOnbozo furataival a
gazdugattylira jut6 gazmennyiseget szabaIyozza. Funkeioja azonos, mint
a tObbi gazszabcilyozonak. Tehat nem a tiizgyorsasag vciltoztatasa a eel. A
hatrasiklasi energia a gazdugattyli vege es a IOkorod (7) kapesolatrendszeren kereszttil adodik at a zarkeretnek.
Sajatos a fegyver zarolasi rendszere is. Ktilonlegessege abban all,
hogy alapvetoen citvettek az M 16 gepkarabely zarolasi rendszeret de a
hcitrasiklas megvezetesere egyedi megoldast talaltak ki. A gazdu~attyli,

1- zarkeret; 2- zarvezerl6 huvely; 3- zarfej; 4- vezet6 rudak; 5- lok6rud;

6- a felhuzokar csatlakozo csapja; 7- a be-, es kireteszelest vezerl6 palya;
8- vezerl6 csap; 9- elsiit6 (tit6szeg) szerkezet; 10- peremagy; 11- hUvely kivet6;
12- huvelyvono; 13- reteszel6 bordak; 14- ut6szeg furata;
15- nyolc darab biztosito szemolcs.

A zar es zarkeret elore es hatrasiklasat a zarkeret ket oldalan

szimmetrikusan elhelyezett ket rod hivatott biztositani, megpedig ugy,
hogy az a tokban csuszo illesztessel megvezetett. A ket rlid egyikenek

vegen helyezkedik el a lOk6rud, amir61 a 207. abra kapcsan mar emlitest

tettiink. A masik rud veget (6) ugy alakitottak ki, hogy hozza kapcso16dik
az ismetl6kar a felhuzashoz.
A zar es a zarkeret kozott helyezkedik el a zarvezet6 hiively,
amelynek szinten kiilonos jelent6sege van, ugyanis a zarvezet6 hiivelyen
helyezkedik el a nyolc darab biztosit6 szemolcs. Addig, amig a biztosit6
szemolcsok a reteszel6 bordak kozott (13) vannak, addig a zarfej nem tud
elfordulni. Ez egyfajta biztositast jelent a korai elsiiles ellen. Ez azt jelenti, hogy addig, amig a zarkeret teljes el6resiklasa nem kovetkezik be a
biztosite szemolcsok nem emelkednek ki a retesze16 szemolcsok koziil.
A reteszeles megertesehez lapozzak fel e konyv 81. oldalat, hiszen a nyolc retesze16 szemolcsos megoldas megegyezik az Ml6-os
fegyverevel. Az e16resiklas folyamataban megtortenik a l6szer betOltese,
majd a zar, a zarkeret utkozesig tovabbsiklik. Ekozben a zarvezet6 hiively (2), a biztosite szemolcsokkel egyiitt megall, a biztosit6 szemolcsok,
a retesze16 szemolcsok koziil kihuz6dnak, heitra maradnak. A zarkeret
vezerl6 palyaja (7) kenyszeriti a zarat balra lI8-al vale elfordulasra, tehat
a bereteszelesre.
A lOves utan, a gazhengerbe keriil6 gazok, a gazdugattyli, illetve a
lok6rudon keresztiil heitrasiklasra kesztetik a zarkeretet, amely a mar jelzett (7-8) kenyszerpalya kapcsolaton keresztiil jobbra elforditja a zarfejet,
megtOrtenik a nyitas, tehat az ismetlesi ciklus bezar6dott.
Nehany adattal kivanom jellemezni a bemutatott fegyvert: a lOvedek kezd6sebessege: vo=970 m/s; a 16veskor mert, illetve szamitott
maximalis nyomas erteke: Pmax=260Mpa, (2650 bar), a fegyver tOmege,
tOltott tarral: 4.07 kg; a tar befogade kepessege: 30 16szer.

IV.
KULONLEGES KEZI LOFEGYVEREK
HADITECHNIKABAN

Az automata es felautomata fegyverek megtargyalasa utan terjiink

ra egy olyan fegyvercsoport ertekelesere, amely nem sorolhat6 az eddigi
fogalmaink szerint sehova, a rendszeltan tablazatai egyikebe sem. Ezen
fejezet letrehozaseit olyan targyi feltetelek indokoltak, amelyek egyreszt a
Fjodorov-Blagonrarov
rendszer megalkotasakor leteztek ugyan, de fejlesztesiiknek nem tulajdonitottak nagy jelent6seget, masreszt pedig az
az6ta eltelt fel evszazad fej16deseben olyan modern fegyverek lattak napvihigot, amelyek a modern haditechnikaban igen nagy szerepet jeitszanak.
Ezert a fejezetben az alabbi temakorokkel fogunk foglalkozni:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.

Gepesitett es gepi l6fegyverek.

Reaktiv elven m{ikod6 kezi pancelelharitek.
Granatvet6vel felszerelhet6 automata fegyverek.
Nehez, mesterlov6, panceltor6 es rombole puskak.
Repiil6gep fedelzeti geppuskak.
Legvectelmi geppuskak.
Korszeriisitesek a lOvesz fegyverek l6szereinel.
(Nyfl lOvedek, Urmeret alatti lOvedekek, Hidrodinamikus hatas, stb.)

A fegyverek automatizalasanak kezdeti szakaszaban alakultak ki

az un. "karbics tipusu" fegyverek, amelyek az emberi izomer6 mechanikai energiava vale eitalakftasaval mukodtek. igy jott letre a gepesitett
puska.
Mukodesiiknel fontos elem volt a kezzel hajtott "motor". Ha a 16vest vegrehajtottuk, a 16vedek termeszetesen megindul a cs6furatban. A
motor meghajtasa miatt a szerkezeti elemek (zar, egyeb mozge reszek
stb.) mukodese, klils6 hatasra megkezd6dik. Mivel a heitrasik16 reszek
elmeletileg fiiggetlenek a cs6ben lejeitszed6 folyamatoktel, a zar korai

kinyitasa lehetseges. Ezert alkalmaztak az ilyen tipusu fegyvereknel az

elnyujtott IOvest, ami azt jelenti, hogy a csappantyli begylijtast nem koyeti a 16portoltet begyulladasa, hanem azt kesleltetik, ponto san annak
erdekeben, hogy a korai nyitas ne kovetkezzen be. Ezzel bizonyos mertekig elerhetjiik azt, hogy a zar, azutan nyisson ki, miutan a lOvedek elhagyta a csovet.
A kinyitas biztositasara ki1lonleges biztosit6 berendezeseket a1ka1maztak. Ilyen szerkezetet e16 1ehet allitani, de a motor vezerleset mar
fugg6ve tettek a cs6ben 1ejatsz6d6 folyamatokt61. Ha ezeket a mego1dasokat, ktilOnleges biztositasok automatizalasat megva16sitjak, a1ckor mar
kozel kemlmnk az automata fegyverekhez.
A masodik nebezseget a kinyitas utan az okozta, hogyha valamilyen akadaly mem1 fe1 a fegyver szerkezeti felepiteseben, akkor a gepi
vezerles tovabb folytatja a miikodest. igy egy kisebb akada1y elOfordulasa eseten komoly szerkezeti tOresek allhatnak be.
Tegyiik fel peldaul, hogy a tOlteny "ki16gasa", vagy mas okb61 a
16szer az ismetIesnel beekel6dik, beszorul. Automata fegyvereknel ez a
jelenseg az egesz rendszer leallasM eredmenyezi, mig itt a motor fo1ytatja
a miikodest, minek fo1ytan valamilyen a1katresz tOresenek kell bekovetkezni. Ezert a meghajtas es a fegyver koze olyan biztonsagi berendezest
terveztek, ame1y a megnovekedett er6k hatasara megcsuszik, nyomatekot
a fegyver fele nem ad at, tehat a rendszert leallitja.

16 beallitasaval lehetett elemi. A szerkezetek kialakitasanaI kiilOnboz6

konstrukci6kat alakitottak ki, de ezek a fegyverek alapelviiket tekintve
megegyeztek, tetelesen a forg6 alkatreszek nagy fordulatszamaban es a
nagy motor-teljesitmenyben.
Peldakeppen tetelezziik fel, hogy a lovedeket 800 m/s kezd6sebesseggel akarjuk inditani a fegyver csovet61.
A korong "d" Mmer6jet figyelembe veve a korong szukseges fordulatszama: n = 10000 ford/min. A korong sziikseges atmer6je: 1,5 m.
Ha a mereteket akarom csokkenteni, akkor a fordu1atszamot kell
megnovelni, amely mar igen komoly kiegyensll1yozast igenye1, hiszen az
excentricitas mar ilyen nagy fordulatnaI jelent6s centrifugalis er6 ki.ilonbseget okoz. Milyen er6szukseg1etre, teljesitmenyre 1esz sztikseg a fegyver
megforgatasahoz?
A lOvedek tOmeget vegyiik fe1: m = 10 gr, es tegytik fe1, hogy a
korong minden egyes fordulatara esik egy lovedek kirepiiles.

A fegyver altaI igenyelt masodpercenkenti energia:

Yoltak olyan kiserletek, amelyek a IOfegyverr61 a gepi fegyverre
ugy tertek at, hogy a tisztan mechanikai energicit hasznaltak fel erOforraskent. A mechanikai energiat nemcsak az ismetI6 reszek mozgatasara,
hanem a lOvedek roppa1yara va16 juttatasara is alka1maztak.
A leginkabb elterjedt gepi fegyver a centrifugalis geppuska volt~
Felepiteset tekintve egy gyorsan forg6 korong volt a f6 alkatresze, amely
korongban sugar iranyli vezet6 csoveket epitettek be. A lOvedekeket kozepr61 adogattak e korongba, innen pedig a centrifugalis er6 hatasara
kemltek ki a kemlet fele. A lOvedek pontos ropiranyat a korong megfele-

Gr. 'Yo n
A= ---2 g . 60 . 75 . 11

~800

Az elOzo szamitasaink alapjan latjuk, hogy egy nagy teljesitmenyii motorral igen nagy tiizgyorsasagu (l0000 lOv/min) mechanikus
meghajtasu fegyvert sikertil kialakitani. Ezt a tiizgyorsasagot meg fokozni lehet ugy, hogy nem egy csovet, hanem ket-harom csovet helyeztink el
sugar iranyban (eld<Ofa tuzgyorsasag 20-30 ezer lOves percenkent).

1912-ben egy nemet ceg szabadalmaztatta az elvet, de az alkalmazasi m6djat csak 1938:"ban, egy Thomanek nevezetii nemet szakember kereste.
Osszefoglalva az eddigi eredmenyeket a kutat6k, vagy kiserletezok az alabbi szempontokat hataroztak meg a tOltet kialakitasana1:

A vegzett szamitas aiapjan lathatjuk a rendszer h<itranyait is.

Nagy teljesitmenyii motort igenyelt, es ballisztikai tulajdonsagait sem
lehetett pontosan szamitani, nem is beszelve arr61, hogy a bonyolult szerkezeti felepites, szerkezettani problemakat okozott.

a.) A tOltet geometriai fonnajimal belso kupot kell kialaldtani.

b.) A kupot valamilyen femes anyaggal kell kibelelni a hatasfok
nove lese erdekeben.
c.) A tOltet mellso sikjeit a robbantasi sikt61 egy bizonyos tavolsagra kell elhelyezni.

A pancel elharitas m6dj<it mar az erosebb pancellemezek

megje-

lenesekor felvetettek a szerkesztok.

Ket jarhat6 utat l<ittaka nagyhatasu pancelattito fegyverek kialakitasanal:
nagyobb torkolati energiaju fegyverek kialakitasa.
valamilyen specialis robbantasi eljaras kikiserletezese.

A lOvedek mozgasi energiajanak novelese bizonyos korl<itok koze

szom!. A loportoltet nagysagat a lOvedek tOmeget nem lehet vegtelensegig fokozni, melt az a fegyver suly<itkarosan befolyasolja, ezert a kemiai-mechanikai elven miikodo tireges tOltetek feltalalasa es bevezetese
jelentette a jarhat6 utat.
1883-ban Max von Forsler szamol be eloszor kiserleteirol, amelyeket tireges tOltetekkel vegzett. Tole fliggetlentil 1888-ban az amerikai
Munroe is hasonl6 eredmenyelae jutott, ami azt jelentette, hogy folyamatossa va1tak a kiserletek az tireges tOltetek alkalmazasara.
Ezek a kezdeti kiserletek egy ido utan feledesbe mertiltek, ugyanis a megnovekedett robbant6 hatast nem tudtak kelloen hasznositani, arra
akkor meg nem volt igeny.

1 /

Dr.Ungvar Gyula: A kumulativ robbanas fizikaja nyoman (Haditechnikai

le.Bp.)

Szem-

Olyan kiserleteket is vegzett, amelyek soran vizsgalta a beleletlen

es belelt tireges toltetek kozotti kiilOnbseget. Nehany kovetkeztetest vont
Ie kiserleteibol:
a.) A beleletlen tireges tOltetnel a robbant6 hatas akkor a legnagyobb, ha a tOltetet rahelyezztik a romboland6 feliiletre.
b.) A feliiletre helyezett beleletlen tOltet roncsolasanak geometriaja felgomb alaku, eitmeroje pedig megegyezik a tOltet atmerojeve!.
c.) A belelt tOltet robbantasi atmeroje j6val kisebb, mint a tOltet
atmeroje, a robbantasi melyseg pedig "V" alaku.

d.) A belelt tireges tOltet celtargyba val6 behatolasanak melysege

tObbszorose a beleletlennek.

A jelenseget kiserleti eredmenyek alapjan - elmeleti hatter nelkiH

-hasznaltak fel a II. Vilaghaboruban pancelelharit6 fegyverek tbltetenek
kialakitasanal. Tudomanyos magyarazatara csak a haborut kovet6 evekben kerlilt sor.

A sebesseg haromszogb61 a 7000 m/s sebesseg vektor adott, tehlit

a sZilkseges tengely iranyU detonaci6s sebesseget felveve az ilreges Wltet
kUpszoget meg lehet hatarozni es viszont. A detonaci6s sebesseget a geometriai adatokb61 szamithatjuk.

EIs6, legpontosabb magyanizatot 1948. janmir 16-an adtak kozre

az amerikai Birchoft, Mac -:,Dougall, Pugh es Taylor. Igen hosszadalmas kiserlet sorozat utan eredmenyeiket osszefoglalva, azokat elmeletileg is allitamasztottak. Ezt az allaspontot fogjuk megismerni.

Ha az tireges Wltet belsejebe beleskupot tesztink, azt a robbanas

lOkeshullama a Wltet hossztengelye iranyaban maga el6tt viszi. A hossztengelybe erve mi lesz a beleskup tovabbi sorsa?

Ballisztikai ismereteink alapjan tudjuk, hogy a lOkeshullamok felilletre mer61egesen terjednek kb. 7000 m/s sebesseggel. Ebb61 ad6dik,
hogy a Wltet kialakitasaval a lOkeshullam terjedesi iranylit is befolyasolni
lehet. Az Ureges Wltetet, mint lattuk llgy alakitottak ki, hogy a robban6toltetnek a gylljtasi helyevel szemben fekv6 oldalan tireget alakitottak ki.
Az tireg alakja lehet gombstiveg, felgomb vagy kup.
Szerkesszilk meg egy kupos tiregii Wltet feltileter61 kilep6 l6keshullamok tovaterjedesenek Wrvenyeit (210. abra). Az abran llithat6 a
gylijtasi folyamatindit6 detonator es Wltet.
A gyulladas a detonlitortol indul el, tehlit e16szor a kup csucsat
eri, majd atterjed a kup egesz feltiletere. A lOkeshullamok kilepesenel a
hullam normal vektora 90-os szoget zar be, a kupfeltilettei. Ezek a 10keshullamok a szimmetria tengelyben osszegez6dnek es ennek kovetkezteben a 7000 m/s sebesseg megnovekszik es eleri a 10000 m/s sebesseget.

Mie16tt elTe az igen nehez elmeleti indoklast igeny16 kerdesre valaszolnank, nezztink meg nehany meresi adatot. A toltet tengelyebe es6
sebesseg 10000 m/s. A mogotte es kortil6tte aram16 gazok nyomasa a
pancelba titkozeskor, kb. 30000 bar. A magas nyomason a beleskup
fem anyaga megfolyik es ilyen korlilmenyek kozott idealis folyadeknak
tekinthet6 (tehat ki kell hangsulyozni, hogy a fem nem megolvad. I~t a
h6nek masodlagos hatasa van, a prioritast a nyomas hatarozza meg). Igy
ervenyesek ra az aram1<istechnikai es hidrodinamikai Bernoulli Wrvenyek.
Ha az ilreges Wltet robbamisa folyamatat vizsgaljuk, akkor egy
id6 elteltevel az eges x-t61 y-vonalig tovaterjed.
Ebben a pillanatban megallitva a folyamatot (211. abra) llitjuk,
hogy a robbano test harom f6 reszre oszthato.

a.) A meg el nem egett szakasz la/.

b.) A megroggyamisi szakasz fbi, itt a nyomas mar hat a belesklipra es azt a kozepvonal fele mozgatja.
c.) A harmadik resz pedig a mar megfolyt idealis folyadekkent
viselked6 fern.
Az osszeroppanasi sza1<asztvizsgalva l<itjuk, hogy a folyamat kovetkezteben a kozepre esap6d6 folyadek sugarak ketfele valnak. A 212.
abran l<itottsebesseg vektor hatasara a sugar saj<it es a tOltet mozgasi sebesseg eredojevel a paneel fele halad.
Az osszeroggyan6 femreszek sebesseg vektorai pedig Nsl a detonaei6 sebesseggel ellentetesen alakul ki. Mivel a detonaei6 osszegezett
sebessege j6val nagyobb, mint a Vs es Va, ezert abszolut ertektiket
tekintve mind a ketto a eel fele iranyul. (Ajeloleseket a 212. abran lathatjuk.)
Ebbol kovetkezik, hogy ismet ket resz alakul ki. Egyik, a nagyobb
sebessegu vekonyabb sugar, a masik pedig a kisebb sebessegu, de nagyobb tOmegli fern folyadek. Logikusan kovetkezik ezekbol a magyarazatb6l, hogy a paneel aruteset, a kisebb <itmeroju fernsugar fogja vegezni.
A metallografiai vizsgalatok igazoltak azt a tenyt, hogy a paneel
arutesenek nagysaga fugg a beleskup anyag<it6l, a geometriaj<it6l es a
detonaei6 sebessegetol.
Vizsgaljuk tovabb az "A" sugarat (212. abra), hogyan kepezi az
arutest es elmeletileg mi okozza a rombol6 hatast?

A nagy sebesseggel halad6 femsugar nekiiitkozik a lemeznek, azt

a feltileten megomleszti, es a kornyezet keplekennye valik. A fern folyadek paneelban val6 haladasi sebesseg "u". A folyadek sebessege Va' A
reladv sebesseg IVa-ul .

Sebessegeket ismerve; a surlisegek <;i femsugar; <; pedig a eelanyag (paneel) surlisege. A folyekony femsugarat "f" hosszal je16lve;
a behatolas melysege.
-

xT --f ~~
Meg kell jegyezni azonban azt, hogy a 16vedek femsugara korlatozott hosszusagu. Hossza a kup mereteitol es a beleskup vastagsag<it61,
teh<ita beleskup tOmegetol fugg. A kepletben nem szerepel tehat a sebesseg a femfolyadek sebessegenek erteke. Kovetkezteteskent megallapithatjuk, hogy az arutes merteket a surlisegi viszonyok hatarozzak meg.

Az allitest ezen kivu I meg erosen befolyasolja a Wltet robbantasi

pillanata. Ha a tavolsag a celfeltilettol igen nagy, alckor a femfolyadek
szetszakadhat, illetve elgozo16ghet. Ha azonban a robbantas rul kozel
tOrtenik a feltilethez, alckor meg nel11alakul ki a kivant f6nfolyadek, tehat nem jon letre a kello energia, a pancelt nem uti at kello melysegben.

A tilliet iobbOllldsi

,'~

tdviXSlioa a pc feliileltOliCJn;

A kiserletek eredmenyekeppen, al11elyeknel a Wlteteket ku16nbozo tavolsagokra helyeztek a cel feH.ilett6l, egy gorbe szuletett (213 .sz.
abra), amelybol a robbantasi tavolsagot l11eglehet hatarozni. A koordinata rendszer fiiggoleges tengelyere felvisszuk a pancellemez alliteset (vastagsagat), vizszintes tengelyere pedig a felulettol val6 tavolsagot.
A gorbe azt mutatja, hogy az optimalis atutest kb. 20-30 cm-re a
celsikt6l robbantott Wltettel erhetjuk el. Mennyi lehet ez az altalanosithat6, optimalis allito kepesseg? A kiserletek es a szamitasok egyarant azt
igazoltak, hogy a beleskup nagy atmerojenek haromszorosa.
GyartasnaI fontos a beleskup es a Wltet pontos illesztese, mert ha
szerelesnel egytengelyiisegi hiba keletkezik, akkor a hatasfok nagYl11ertekben leromlik.

A mult szazad vegegig a llizersegi fegyvereknek merev 16vegtalpuk volt, amely a hatrahat6 erot felel11esztette es tovabbitotta a Fold fele.
Ez viszont nagy szerkezeti elel11eket igenyelt, al11elymegnovelte a 16vegek sulyat. Ezert kerestek azokat a megoldasokat, amelyek csokkentik a
hatrasiklasi energiat. Ezt reszben sikeriilt csak l11egoldani a csoszajfekekkel, valamint mas nyomascsokkento berendezesekkel.
Forradalmi valtozast azonban csak az un. "hatrasiklas nelkUli"
feayverek kifejlesztese jelentett. Ilyen fegyvert eloszor 1916-ban
Rjabusinszkij tervezett. Elkepzeleseben egy 70, ml~-es .H.SN..16veget
tervezett amellyel elerte, hogy a 16vegtalpra hato erok mmlmalisak legyenek. Gyakorlati eredmenye az lett, hogy a 16veg stabilitasa nel11keriilt
veszelybe.
A fegyver kis sulya miatt a 16veszfegyver szerkesztok is ~el~gyeltek az alkalmazasi elvre, al11elynek eredmenyekeppen a gyalogsagl harcban egy uj fegyver tipus alakult ki a HSN kezi pancelelharit? ~rana:v~to.
Vizsgaljuk meg ezen fegyverek miikodesi e1vet es gyakorlah klalakltasukat.
2.2.1. Hatas-ellenhatas
szerben.

elvenek megval6sulasa

surl6das nelkuli rend-

Az elmeleti osszefiiggesek megismerese erdekeben tete~ez~uk fe,l,

hogy a loportoltett begylijtasaval egyidoben a gazok megkezdlk aral11lasukat a szabad csOfar fele.
A hatas, ellenhatas elve miatt, valamint zart rendszert feltetelezve,
felirhatjuk a rendszerre az impulzus tetelt:

Ha a surl6dast is figyelembe vessziik, akkor az tenneszetesen

csokkenti a gyorsit6 erot.
(F -S) = mf . a = mf . ~

ahol: S

= ll'

m2' v2

vI =-_.mi

- a lOvedek tOmege

(F -S)

= me . m2

. v2 = m2 . v2
t

me . t

- a lOvedek kezdosebessege
- a kiaraml6 gazok tOmege
- a kiaram!6 gazok sebessege
.
~lmeletileg tehat a simafa!u csobol a lOvedek VI -sebesseggel fog
klreptilm. Ha a lOpor mennyiseget novelem, akkor tenneszetesen megvaltozik a kezdosebesseg is, peldaul: t1v -vel.

2.2.2.

Surl6dasi viszonyokat fe!tetelezve, HSN fegyverre.

Ha a lOvedek es a csOfurat kozott II

a va!6sagos helyzethez.

"#

0 - val, akkor elj utunk

....
..
e:
~

A keplet azt mutatja, hogy a mozgat6 eredo ero, a kiaramlasi sebesseg fiiggvenye. Teheit mine! nagyobb a surl6das, annal kisebb a gyorsit6 ero. Ebbol kovetkezik, hogy meg kell novekedni a hatrafele araml6
gazok sebessegenek ahhoz, hogy a lOvedek kezdosebessege is novekedjen. Egyszeriibben fogalmazva, a gazok heitrafele megszoknek, a gyorsitasra kis erok jutnak, teheit a kezdosebesseg kicsiny !esz.
A kezdosebesseg novelesenek tObb m6djeit lehet megtalaIni.

Ha a simafalu csovet, amely a graneitvetot jelkepezi, hats6 feliileten besziikitjiik, akkor a gazok kiaramlasa akadalyokba iitkozik.

A lesziikites eseten ket fontos jelenseg lesz meghat1roz6:

a.) 1raml1stani
jelensegek
b.) nyom1sokozta jelensegek.
Megnovekszik a sziik keresztmetszeten kiaraml6 gazok sebessege, ezzel szemben, mivel a tomegviszonyok vaItozatlanok, a IOvedek
sebessege is novekedni fog. Ez egy kiegeszftO gyorsft6 erot ad, tehat a
kezdosebesseg az elozo, szabad kiaramhisu rendszerhez viszonyftva nagyobb lesz.
A masik jelenseget, vagyis a kezdosebesseg-novelest az okozza,
hogy a keresztmetszet sziikftese miatt, a felUlet ktilOnbsegekbol ad6d6
nYOlmisnovekedes hat a IOvedek fenek felUletere. igy meg az is hozzaad6dik a gyorsit6 erokhOz. Szamitasba kell venni tovabba a nyomasb61
ad6d6 hatrahat6 erot is, amelyet

.
Ez az erohatas az alatamasztasi pontokra, nyomatekkent jelentkezlk. Ezt a nyomatekot billento nyomateknak nevezztik. El kell azonban
gondolkodni azon, hogy nagyon rovid ideig zar6d6 csorol beszelUnk
tehat a rendszer ugy mukodik, mint egy zart fegyvercso.
'

2.2.2.2.Csosziikftes hatrasiklasi era kompenzaIasaval.

Ezert hosszu kfserletek eredmenyekent egy kllPOS csotoldatot helyeztek a sziikftes utan. Ebben a reszben tortenik tulajdonkeppen a hatrahat6 erok kompenzalasa.
Vizsgaljuk a kupfeltileten kialaku16 nyomasokat es azok hatasat a
fegyvercsore. A kiaramlas miatt a kupban a szukites es kiaramlas fiiggvenyeben nyomas alakul ki. A nyomas megoszl6 terhelesebol szamfthat6
:Ep era a kupfelUletre meroleges. Ha ezt az erohatast, amely keriilet menten ervenyestil felbontjuk csotengely es arra meroleges komponensre,
akkor egy, a csotorkolat fele mutat6 erovektor halmazt kapunk, amely
egyensulyt tart, a szukftett felUletre, annak nyomasab61 szamlaztathat6
erohatasokkal. Ez az era, nagysagat tekintve fiigg a belso nyomast61, a
kup hajlasszogetol. Ha nagyobb sziikitest akarunk megva16sftani, hogy a
kezdosebesseg novekedjen, akkor termeszetesen megnovekszik az ataraml6 keresztmetszetben a sebesseg, Bernoulli tOrvenye alapjan pedig
csokken a nyomas. A megnovekedett hatrahat6 era kompenzalasara ezert
nagyobb kupszogii csotoldatot kell alkalmazni.

A billento nyomatek nagysaga tenneszetesen a sziikftes merteketal fiigg, de elerhet olyan nagy ertekeket, hogy a fegyver stabilitasat veszelyezteti, mindazt, amiert ezt a fegyver-csaladot letrehoztak.
A gyakorlati megval6sftasoknaI a szUldtesen ldvtil meg szamtalan
megoldas alakult ki. Alkalmazhat6sag szempontjab6l legtOkeletesebb
megoldast a ktilonbozo miianyagok alkalmazasa jelentette. Ezek felhasznalasaval jelentosen meg tudtak novelni a kezdosebesseget. Modem granatvetoknel elerheto a 120-200 m/s. Ez hagyomanyos fegyverekhez viszonyftva igen alacsony, de ha figyelembe vessztik, hogy a IOvedek a

roppaIyara jutva reaktiv elven mukodik tovabb es az alacsony kezd6sebesseg csak a raketa hajtomu beinditasaig lenyeges, akkor ez a sebesseg
megfelel a ~o;:etelm,e?ye,~ek. Fontos meg a;t is figyelembe venni, hogy
a fegyvercsobol valo mdltas csak arra szukseges, hogy a reaktiv hajtomu
beindulasa ne veszelyeztesse a lOv6t, teh:it t6le ke1l6 tavolsagra aktivizalodjon.

Az abran egy konkret fegyvertipuson kereszttil lehet bemutatni a

HSN fegyverek muk6desenek gyakorlati megvalosulas:it.

2.3.

A reaktiv elven miikodo kezi pancelelharito granatveto IOszerek.

A fej16des kezdeti id6szakaban a HSN fegyvereknel csak a torkolati energiat (lOk6tOltetet) hasznaltak fel a kumulativ tOltet celba valo
juttatasara. Ez az energia azonban csak ana elegend6, hogy a gran:itot kis
tavolsagra juttatja el, igy a modem harckocsi felderit6 eszkozok a ttizeles
helyet konnyen megtalaItak es azt megsemmisftettek. Ezel1 sztiksegesse
vaIt olyan 16szerek tervezese, amelyek nagy tavolsagra alkalmazhatok.
Ezt lehetett elemi a reaktfv elv alkalmazasaval. A reaktiv elvet korabban,
ballisztikaban mar reszletesen megismertek, most vizsgaljuk meg gyakorlati megvalositasait kezi pancelelharft6 fegyvereknel.
A raketa elven muk6d6 16szerek kialakftasanal mindenutt szilard
hajt6anyagot talalunk. Kiil6n6sen fontos a fuv6ka rendszer elhelyezese es
kialakitasa.

A 16szer vegere egy muanyaghab fojtas kernl, amely h6 hatasara

megdagad. A lOves pillanataban es az aramlas k6vetkezteben ez a megnovekedett terfogaru muanyag hab egy igen kis ideig lezalja a cs6 h:itso
szukitett, reszet (ebb en a pillanatban a fegyver ugy mukodik, mint eg;
hagyomanyos IOfegyver). Ekkor az er6hatasok nagy resze a lOvedek kire~ite,sere 6~SZPO~lt~SUl.
A ~ez~ras azonban csak addig tart, amig a nyomas es az aramlasl sebesseg at nem szakitja ezt az ideiglenes zarat es
me~ke~d6dik a fuvokan :it tOrten6 aramlas. Ezutan mar a kompenzalas, a
korabblaknak megfelel6en letrej6n. A zarast gyakorlatilag olyan kicsinek
lehet venni, hogy a h:itrahato er6k keletkezese es kiegyenlitese kozel
azonos id6ben tOrtenik. Ezert a cs6 lOves kozben helyben marad a lOvedek pedig adott nagysagti kezd6sebesseggel kirepiil a cs6b61.
'

Az egyik ilyen, hajt6mii kialakitas:it ismerhetjuk meg a PG-7V

16szer reaktiv hajt6miivenel. Itt a fuv6kakat (4) k6zvetleniil a robban6 fej
m6g6tt helyeztek el. A fuv6ka-rendszer m6g6tt van maga a hajt6mii haz,
(1) amelyben egylyuku hajt6tOltetet szereltek (2).

igy tehat elertiink a HSN kezi IOfegyverek gyakorlati kialakitasahoz. Kaptunk egy olyan nagy unnereru, urmeret feletti, pancelelharito
~e~yvert, amellyel kezb61 ttizelhettink, anelkiil, hogy a lOv6t a hatrasiklas
1genybe vennek.

Fontos miik6desi eleme a rendszemek a kesleltet6 berendezes (3),

amely biztosftja a hajt6mii id6beni gytijtasat. A kezd6sebesseg me gadasahoz felcsavarozhat6an helyeztek el, az ugynevezett "lOk6toitet"-et,
amely a 16szer kiveteset biztositja az el6z6ekben targyalt elvek alapjan.

Az ilyen kialakitasu rendszerrel sikeriilt elerni, hogy pontos talalattal nagy paneelvastagsagu harekoesi kilOvese 300-500 m-rollehetseges
legyen. A raketahajt6mti begylljtasa pedig a fegyvertol mintegy 20-25 mre Wrtenjen, ezzel meg6vja a IOvot a hajt6mubol kiaram16 egestennekek
hatascit61.

Hatranyos tulajdonsagait meg fokozta, hogy a eso ujraWltese nem

volt lehetseges, azert minden loves utan a vetoesovet is eldobtak. Ezt a
tulajdonsagcit kesobbi fejleszteseknel - elsosorban a muanyagok megjelenesevel- elonyere forditottak.

Masik szerkezeti kiaiakitas, amely szinten

mondhat6, a loporWltet moge helyezett fOruv6ka.

Kovetkezo tipus volt a "Panzerschrenk"

(Pancelrem), amely
voltakeppen az elso tipikusan reaktiv elven mukodo HSN fegyver. Ezzel
megnoveltek ugyan a lotavolsagcit, de a paneel allitest nem tudtak fokoz-

hagyomanyosnak

nl.

A nemet kiserletekkel egyidoben az amerikai szerkesztok is kialakitottak a hadsereg alkalmazasaba allithat6 kezi pancelelharit6 fegyvert, amely a "Bazoka" nevet kapta. Hatasos lotavolsaga kb. 200-250 m,
maximalis lotavolsaga pedig 550 m volt. Paneel atlito kepesseget 170180 mm-re fokoztak, meroleges beesap6das eseten.

A nagy raketa tipusokboz hasonl6an a hajt6mu haz egy

konfuzorban es diffuzorban vegzodik. Tenneszetesen ennel a megoldasnaI is vigyazni keIl, hogy a IOvot ne eIjek a kiaraml6 gazok, igy itt is kesleltetesre van sztikseg. Az igy kialakitott fegyvereknel a hat6tavolsag kb.
1200-1500 m-re novekszik.
2.4.

A nem ininyithat6

kezi panceIelluirit6

fegyverek.

Az elvi osszefiiggesek utan terjtink ra a konkret fegyverek ismertetesere, amelyek mind a nyugati NATO allamokban, mind mas, a volt
szoeialista hadseregekben elterjedtek.
Eloszor a II. Vilaghaboruban alkalmazott "Panzerfaust"
(PancelOkol) mukodott kumulativ hatassal es HSN elvvel. A fegyver egy vetOesobol es egy kumulativ grancitot vivo loszerbol lIlt.Mukodesekor az
ugynevezett 16koWltet repitette a eelba a grancitot, ahol beesap6dva piIlanatgylljt6 inditotta a kumulativ granatot. Maximalis lOtavolsaga 150 m
volt, de pontos talalatot esak 30-40 m-rol lehetett elerni. A paneelallito
kepessege kb. 100 mm volt.

A kovetkezo fegyver 88,9 mm unnerettel kesztilt (elOdje: 59,9

mm) megkti16nboztetestil
"Szuperbazoka"-nak
neveztek. A fegyver
maximalis lotavolsaga 800 m, optimalis lotavolsaga 200-360 meter. Paneel allito kepessege meroleges beesap6das eseten 270 mm volt.
Az egyidoben kialaldtott szamtalan valtozat koztil legut6bb a~
XM-72 jelu raketa elven mukodo paneelelharit6 fegyver alakult kI,
amely fejleszteset 1958-ban kezdtek meg, es rendszeresiteset 1962-tol
szannaztatjuk, majd m6dositottak XM-54 tipusjelzessel. A feg~er"e~o;e
teleszk6posan osszetolhat6 ket reszbol all. A ktilso eso tivegszal e~osltessel keszitett muanyag. Az igy kialakitott fegyvereso falvastagsaga 1,2
mm, Wmege pedig 312 g. A teljes fegyver tomege, loszerrel egytitt a muanyagok alkalmazasa miatt 2,04 kg. Optimalis lotavolsaga 250-300 m,
paneelaruto kepessege pedig 270 mm.
A nyugati allamok fejlesztesevel egyidoben zajlott Ie a volt szoeialista orszagok paneelelharit6 fegyverekkel val? ella~a~a"a~elyn:k kereteben a kezi paneelelharit6 HSN fegyverek feJleszteseI~el Jelentos eredmenyek sztilettek. (fej lodeseben: RPG- 2, RPG- 7, llletve SzPG-9,
FAGOTT, gepjarmure szerelve, Maljutka tipusu fegyverek).

Az 1. Vihighaboruban a hosszabb aIhisharcok miatt fejl6dtek ki a

kezignimitok ktilonboz6 tipusai. Ezek alkalmazasat azonban befolyasoltak azok a tenyez6k, hogy a dob6nak kb. 30-40 m-re meg kell kozeliteni
az ellenseget es csak akkor tudja hatasosan alkalmazni. Ezert noveltek
~neg a hat6tavolsagM olyan m6don, hogy az pus1Gib61kil6het6 legyen.
Igy a puskagranM hatasa 170-230 l11-renovekedett.
A Masodik Vilaghaborus adatokb61 kirunik, hogy az amerikai
hadseregben alkalmaztak olyan puskagninMokat is, amelyeket kumu1ativ
Wltettel IMtak el, igy a lav6 harckepessege magasabb lett. A puskagnlnatok ujb6li viragzasa napjainkban eszlelheto.
Szerkezeti megoldas tekinteteben azokat harom f6 csoportra lehet

A puskacsore egy csatoldatot huztak (tromblon), amelybe

16kotoltet gyamint laport Wltenek. A lOves leadasahoz vaktoltenyt a1ka1maztak. A csotoldatra huztak ra a puskagranatot. Amikor a vaklOszerrel
leadtak a 16vest a lOpor energiaja begylijtotta a csatoldatba leva
16koWltetet es a granM lereptilt a tromblonr61.
E m6dszerrel, a granMfej kumu1ativ kialakitasaval, harckocsi elleni puskagranMot is haszna1tak. A gran Mot egyarant 1ehetett alkalmazni
puskanaI es karabelynal egyarant.
A granM kezdosebessege 63 mis, lotavo1saga 150-200 m volt.
Ilyen tipusu puskagranMokat a1kalmaztak az amerikai, be1ga es magyar
hadseregekben. A roppa1yan, az elhajitott es stabilizalt test Wrvenyei
alapjan reptilt. A roppaIyanak aktiv szakasza nincsen. A granatfejeket
repesz hatasura is keszitettek.

osztani:
a.) lakoWltettel l11ukodogranMok,
b.) lakoWltetes ki.ilon veto csoves kialakitasok,
c.) reaktiv elven mukodo puskagninatok.

A puskagnimitok legegyszerubb kia1akitasai, amelyeket az I.- es

II. Vilaghaboruban alkalmaztak.

221. abra
1- cs6; 2- gnimitfej; 3- hajt6Wltet; 4- stabilizator szarnyak.

Az M 16 automata puska e1so valtozatait, 7,62 mm-es kivitelben

granMvetove1 IMtak el. A gyalogsag ruzerejenek nove1esere az M16 onmukodo puskM XM-148 tipusu 40 mm-es granatvetovel rendszeresitettek. A puska csove ala helyeztek el a vetocsovet, amely 1,36 kp-dal novelte a fegyver Wmeget.

A fegyver sematikus vazlatat latjuk a 222. abran. A es6 alatt helyezik el a vet6esovet, amelybe az M-406 tipusu grancit keriil. A vet6es6nek ket vaItozata van. Az egyik kialakitasanal az elsiit6 szerkezetet kett6s
miikodesiire keszitettek, amely egyar{mt a zarral osszekapesolva a hagyomanyos 16szert inditja, masik resze pedig a greinatot. A masik inditasi
m6dnaI a tOltenyur es a vet6 es6 kozott egy atOml6 furat van, amelyet
allithat6an alakitottak ki. Ha 'a gran at kiloveset keszitik e16, akkor vakl6szert tOltenek ra, es lezarjak a es6furatot. fgy a gazok esak a vet6es6 fele
tudnak haladni, ezert a grancit kivetese biztositva van.
Az XM-148 tipusu granatvet6vel elerik a 400 m-es 16tavolsagot,
repeszhatasa pedig a kezigranat es a konnyii al<.nakhatasa koze esik.
Az M16-os automata puska bevalt szerkezetet es granatvet6 elvet
alkalmaztak az eur6pai fegyvergyarak is. A nyugatnemet Heckler-Koch
fegyvergyar epitette fel a HK-33 tipusjelzesii 7,62 mm-es automata
puskcit szerkesztett, amelyhez felszerelhet6 granatvet6t is keszitettek. Ez
a grancitvet6 alkalmas repesz- es kummulativ gnimit kilOvesere is. Hat6tavolsaga alulmaradt, az akkor mar szeles korben alkalmazott amerikai
fegyverhez kepest.

A reaktiv fegyverek el6nyos tulajdonsagai miatt a puskagrancitok

miikodesi teriiletere is betOrt az elves a jov6 kiserletei is ilyen iranyban
haladtak tovabb. Az 1960-as evek kozepet6l erosen fellendiilt a puskagran<itok gyartasa es alkalmazasa a hadseregben. Mint lattuk a legmodernebb amerikai M l6-os fegyvemel elsodleges eel volt a puskagran<ittal
val6 tiizelesi m6d megoldasa. A volt szoeialista allamok fegyverszerkeszt6i nem a lok6tOltetes gnimit hajt6miivek Idserletezesevel foglalkoztak,
hanem kiesinyitett reaktiv hajt6mi.iveld(el ell<itott igen nagy tavolsagra
tiizelo puskagran<itok kialakitas<it es tervezeset kezdtek meg.
Az PRG-7, illetve PG-7V loszerhez hasonl6 gninat tervezett 10tavolsaga 200-300 meter. Elvi miikodeset a 223. abra szemlelteti.

Az olasz Beretta fegyvergyar az M16-ot es HK-33 tip. puskat

kovet6en megszerkesztette az 5,66 mm-es "Modell 70" elnevezesii automata puskcit, amely igen el6nyos tulajdonsagai miatt vetelytarsa lett az
amerikai es nemet el6deinek.
Puskagran<it kilOvesehez tObb helyen tartozekkent esatoljak a
fegyverhez a 45 em hosszu gramitesovet, amellyel MECAR elnevezesii
puskagran<it loheto ki. Mint l<itjuk a puskagran<itok a NATO hadseregeiben igen elterjedt fegyverek, alkalmazhat6saguk lehet6seget elsosorban a
kumulativ elv, valamint repeszgran<itra val6 felhasznalasa biztositotta. A
IOvesnel igen nagy h<itrasiklasi energiak lepnek fel, ennek kovetkezteben
nem hagyomanyos m6don tiizeltek vele, hanem foldre tamasztott tusaval,
meredek roppalyaval lottek a repeszgranatot. A kumulativ gran<it IOvese
azonban esak kozvetlen iranyitassal tOrtenhet, ezert ilyenkor speeialis
IOkesgatl6t szerelnek a tusa szerkezetre.

1-

fuv6ka tOmb; 2- hajt6mii haz; 3- Stabilizator;

5- indit6cs6; 6- szclepgoly6.

4- hajt6t61tet;

A gnimitot a gepkarabely esovere illesztheto esotoldatra huzzak

fei. A kil6vesnel vakloszert alkalmaznak indit6 tOltet gyanant. A loszer
elsiitesekor keletkezo magas homerselderu gazok ataramolnak a eso to 1datan, majd az indit6 esovon keresztiil haladva megemelik a szelepgoly6t. A gazok a hajt6mu hazban levo hajt6 tOltetet inditjak, ekkor a
szelep visszafele lezar, a gazok csak a fuv6kan keresztiil tavozhatnak.
,

A puskagranat lerepiil a toidatr6I. Ezen az elven mukodo puskagranatnak a roppaIyan egy igen hosszu aktfv szakasza van, ezert megnovekszik a lotavolsaga, pontossaga. A granatfejet ketfele kivitelben terveztek, felcsavarozhat6an. Egyreszt kummulatfv granatfej, harckocsik es
pancelozott szallft6 jannuvek ellen, masreszt repeszgranat.

A rendszertanilag is besorolhat6 neMz puskakkal, tObb okb61 is

fontos foglalkozni. Egyfel61 azert, mert ujkori fegyvertOrtenetiinkben
ismet felfedeztek a II. Vilaghaborll felelmetes szovjet harckocsi elleni
fegyveret, az egyl6veru panceltOr6 puskat es alkalmazni kezdtek. Masfe161a hazai fegyvertervez6k egyik kiemelked6 fegyvercsaladjava vaIt a
GEPARD - sorozat, e fegyverek kivaI6 tfpusai. Fejlesztesiild<:el a magyar
memoktisztek vfvtak ki elismerest vi!lgszerte. Kiilon ki kell emelni Dr.
Foldi Ferenc memok ezredest, aki temavezet6je volt e fejlesztesi programnak.
A fegyver- es 16szerfejlesztesben elObb a mesterlovesz fegyverek
kifejlesztese dominalt, amelyeknel a lenyegesen nagyobb puska16szereket helyeztek el6terbe. Sz6ba sem johettek e celra a konnyli, karabelyl6szerek, a kis unnereru NATO loszerek.
A 70-es evekben kifejlesztett 5,45x39 mm-es orosz 16veszl6szer ragyog6 kiHballisztikai fonnaja miatt - nagyobb, hatasos celzott 16tavolsagot adott, ugyanakkor ennek a 16vedeknek a bels6 kialakitasa volt
1'OSSZ,
ellentetben az SS 109-es 16szerevel, amelynek 'azonos tavolsagon
lenyegesen jobb atiit6kepesseget tulajdonftottak.

Ezen okok miatt az igazan preciz IOfeladatok szamara minden

hadseregben megtartottak a 7,62 mm-es puskalOszereket (7,62x51
NATO, 7,62x54R), mert ezekkel a fegyverekkel meg 500 m lotavolsag
6l6tt is j6 eredmenyeket lehetett elemi.
A helyzet gyokeresen megvaltozott ald<:or, amikor tOmegesen
kezdtek elterjedni a szemelyi pancelzatok (loszer/repesza1l6 szovetmellenyek, kemeny kiegeszito beteteld<el, pI.: kevlar, kemeny muanyag), valamint a pancelozott gyalogsagi harcjarmiivek hasznaIata is altalanossa
vaIt. A pancelozas vedelmeben tevekenykedo allomany elleni harcban
mar a puskalOszerek atiitokepessege is kevesnek bizonyult. Bar a panceltOro puskaloszerek (30-06 Springfield AP, 7,62x54R, B32) 100-150 m
tavolsagb61 kepesek voltak atiitni a 12 mm-es acelpancelt is, de ugyanezek a loszerek a keramia kompozit panceIok ellen mar hatastalannak
bizonyultak (emellett Nyugaton a loveszpancelosok legalabb 15 l111TI-eS
pancellemezekb61 kesziHtek).
Az Egyesiilt Allamok szakemberei a 80-as evek elejere-kozepere
megallapftottak, hogy mindenkeppen sziikseg van olyan nagy hatasu speciaIis l6veszfegyverre (is), amely kepes hatasosan kiizdeni a szokasosnal
nagyobb tavolsagban (800-1200 m) lev6 egyeni, vagy kollektiv pancelzattal vedett fontos celok ellen. Ezt a fegyvert a nehezgeppuska-16szert
tiizel6 II. vilaghaborUs panceltor6 pusldk modemizalasaval kepzeltek
megva16sftani, a f6 hangsulyt a kiemelkedo talaJati pontossagra es a viszonylag kis harci tOmegre helyezve. Az 50 Browning (12,7x99 mm)
kaliber minden tekintetben kielegitette a varakozasokat, es a 80-as evek
kozepere legalabb egy mesterl6veszfegyver (RAI M500) es egy ontOlt6
puska (Barett M82) keriilt hasznalatba az USA-ban.
A teljesseg igenye nelkiH csak nehany dpust emlitve: az USA
fegyvergyaraib61 keriiltek ki, a mar emlitett RAI M500 mellett, a Barett
sorozat tagjai: M82AI, A2, tfpusok, a Harris csalad tagjai: M87, M87R,
M 92, 93, 95, 96, az orosz V-94, a cseh Falcon, LCZB-30, a horvat R!20 MACS-M2A, a francia PGM-Hecate -II, az osztrak IWS-2000, a delaf:ikai Aurotek NTW -20. A fegyverek altalaban kettfpusu 16szer tiizelesere voltak alkalmasak, nyugati vonatkozasban a dominans 16szer a
12,7x99 mm-es, mfg keleti vonatkozasban a 12,7xl07 mm-es.

Csak nehany fegyver volt ettol eltero, pI.: az RT-20 tipusli,

20x110 llun-es, az Aurotek pedig 20x83,5 mm-es loszerrel tlizelt.

A nehezpuskak kialak,itasavaI szemben tamasztott kovetelme-

nyek
A nel1ez mesterlovesz-rombol6 es panceltoro puskak feladata kell,
hogy legyen, a nagy tavolsagban (800-1200 m) lev6 fontos el6er6-celok
lekiizdese els6 lOvesre, meg akkor is, ha ezen a tavolsagon akar 8-10
mm-es acelpancel mogott, vagy azzal egyenertekil vedelmet biztosit6
fedezekben tart6zkodnak. Ugyanigy feladatuk kelllegyen, 1500-2000 m
tavolsagig pancelozatlan parancsnoki vezetesi pontok, radi6technikai
berendezesek, gepjanniivek, lebeg6 szallit6 helikopterek, raketaindit6
komplexumok es parkol6 reptil6gepek rombolasa. Polgari celli felhasznalasban alapvet6 feladatuk a terroristaelharit6 harc - a nagy tavolsagban is
ervenyestil6 egy loves =egy talalat elv alapjan.
A rombol6 puskak feladata 800-1000 m tavolsagb61 a max. 15
mm (az M3 20 mm) pancelzaru lOveszpancelosok elleni harc, janniivek,
fedezekek rombolasa 1500 m tavolsagon beltil, helyisegharcban az atjar6k, utcak lezarasa ruzzel es a fontos pontcelok elleni harc 600 m-en beW!.
A szemelyvedelmi-kozelharc fegyver feladata fontos szemelyek
vedelme kiilOnosen er6szakos tamad6k ellen 100-300 m-en beWI csip6b61leadott celzott kapaslOvesekkel.

A fejlesztes 1991-ben, a GEPARD Ml mesterlovesz puska rendszeresitesevel kezd6dott. Folytatasakent a GEPARD M2 valtozatai keriiltek kialakitasra, amelynek a Wltesi-tiritesi rendszerei, a hadihasznalhatosag miatt megbizhatatlanok voltak.

A kovetelmenyek es a celkiruzesek az akkor megfogalmazottakkal azonosak voltak, de a tovabbiakban figyelembe vettek az 1991-ig
sikertelen onWlt6 puska fejlesztes soran nyert tapasztalatokat.
A GEPARD fejlesztes rendszeresitese eredmenyekeppen 199394-ben megkezd6dott - igaz csak nagyon kor~atozott szamban - a csapatok es a BM kijelOlt szervezetei ellatasa GEPARD Ml mesterlovesz puskakkal (harci alkalmazasra kiadva 28 db; 12 db Bercsenyi dd. [H6dmez6vasarhely], 6 db Honved Folyami Flottilla [Budapest], 5 db MH FEK
[Tapi6szecs6], 5 db ORFK Rend6rseg KtilOnleges Szolgalata [Budapest],
valamint exportra keriilt 12 db, mindosszesen 40 db). Mar az els6 tapasztalatok is azt mutattak, hogy mindenkt~ppen sziikseg van egy, a mesterlovesz puskanal nagyobb tiizerejii fegyverre, meg olyan aron is, hogy ennek a fegyvemek a pontossaga nem eri el a mesterlovesz fegyveret.
1991-1993 kozott a fej lesztes egyreszt penziigyi okokb61, masreszt a
gyart6 vaItasa miatt csak 3 db kiserleti mintapeldany elkesziteseig jutott
e!.
1993-ban a MOM Vizmerestechnikai Rt. (Mateszalka) atvette a
gyartast Fellegi Istvan kisiparost61 es szerz6dest koWtt az OMFB-vel a
fejlesztesre, 1996-os befejezesse!. A fejlesztes ipari temakent ADU fed6neven 1994-ben bekertilt az MH K+F tervebe.
1994 februar vegere elkesztilt a fejlesztes tervezete, melyet marcius 28-an fels6szinru tiles vitatott meg. Az tiles jegyz6konyvebe foglalt
eszrevetelek a tervezetbe bedolgozasra keriiltek. A MH haditechnikai
fejlesztesi f6noke, a fejlesztesi tervet 1994 okt6ber 12-en hagytaj6va.
Az 1993-ban - meg Fellegi Istvan altaI - keszitett kiserleti mintak
bevizsgaIasara 1994 majusaban keriilt SOL A vizsgalt fegyverek a kovetkez6k voltak:
Tipus

Megnevezes

GEPARDM2

12.7 mm-es rombol6 onWlt6 puska

GEPARDM2Al

12.7 mm-es deszant rombol6 onWlt6 puska

GEPARDM3

14.5 mm-es nel1ez rombol6 onWlt6 puska

A vizsgalat saran a fegyverek sorozatos meghibasodasai (adogatasi es tarhibak) olyan merteket ertek el, hogy a vizsgalatot eredmenyteleniil be kellett rekeszteni. A vizsgalat tapasztalatai alapjan kesziiltek el
1994 szeptemberere a MOM Rt. gyartasaban a fegyverek mintapeldanyai
a kovetkez6k szerint:

Tipus

Megnevezes

GEPARDM2

12.7 mm-es rombol6 ontOlt6 puska

GEPARDM2Al

12.7 mm-cs deszant rambol6 ontOlt6 puska

GEPARD M3

14.5 mm-es nehez rambal6 ontOlt6 puska

A mintapeldanyak haditeclmikai ellen6rz6 vizsgaIatara 1994

6szen keriilt sar. A mintapeldanyakkal egyid6ben a MOM Rt. - a
LANDIMEX Kft. lebanyalitasaban - 2-2 db GEPARD M2 es GEPARD
M2AI puskat adott el a Finn hadseregnek csapatpr6ba celjara. A mintavizsgaIatakat ezen fegyverek bevanasaval egyi.itt vegeztek el. A vizsgaIatak saran csak a finn reszre szant fegyverek eredmenyei valtak kielegit6k. Alapvet6en a fegyverek megbizhat6 miikodesevel valt prablema,
tovabba nem viselkedett megfelel6en a hegesztett fegyvertakazat (elhU.z6datt a h6 hatasara). A mintavizsgalatak saran kapatt tapasztalatok alapjan kesziilhetett el a fegyverek "O"-sarozati dakumentaci6ja az ev vegere.
Ugyanebben az id6szakban az asztrak Steyer AG pancel1emez gyara lemezvizsgaIat celjara megvasarolt egy darab GEP ARD M3 nehez ramba16puskat.

A MOM Rt. 1995 juliusra keszitette el a fegyverek 3-3 darabos

"O"-sorozatat a kovetkez6k szerint:

Tipus

Megnevezes

Darabszam

GEPARDM2

rambol6 6ntOlt6 puska

GEPARDM2Al

deszant rambal6 6ntOlt6 puska

GEPARDM3

nehez rombal6 6nt6lt6 puska

A "O"-sarozat iizemi vizsgalataira 1995 julius h6napban keriilt

sar. A vizsgalat soran a sarazatas adagatasi prablemak es alkatreszt6resek miatt a fegyvereket atepitesre vissza kellett adni a gyart6nak Emiatt a
haditechnikai ellen6rz6 vizsgalatak csak akt6berben kezd6dhettek meg.
A haditechnikai vizsgaIatak navember vegere teljes eredmenyesseggel
zarultak Ie. Ezen vizsgalatok saran deriilt ki, hagy a roman gyartasb61
ered6 14.5 mm-es KPVT nehezgeppuska cs6 elettartama nem t6bb 10001500 16vesnel, ezert GEP ARD M3 celjara csak orasz eredetii cs6vek
hasznalhat6k.
1995 decemberben a BM Hatar6rseg 2 db csavazas hardzsakallvanyas GEP ARD M2A2 deszant rombal6 6nt6lt6 puskat rendelt csapatpr6ba celjab61. A csapatpr6ba eredmenyesen lezarult, a illetekes hatar6rsegi szerv a fegyvert rendszeresitesre javasalta.
Ismetelt visszajavitas utan az Intezet a fegyvereket 1996 februar
02-n ajanlatta fel csapatpr6bara. Tobbsz6ri siirgetes utan : az MH
FVTSZF-seg keresere - a csapatpr6bara szant 2-2 db GEPARD M2,
M2A1 es M3 fegyvert a HTI maga szaIlitotta a tapi6szecs6i tarintezetbe
1996 julius 27 -en. A csapatpr6ba 1996 okt6ber 09-e es 1997 februar 28-a
koz6tt zajlatt az MH Bercsenyi gl. dd. (H6dmez6vasarhely) es a 88.
GYRZ. (Szalnok) csapataknal. Az eredetileg 1996 12 31-ig tervezett
csapatpr6bat ketszer hasszabbitatta meg az MH FVTSZF-seg, de egyik
alkalammal sem a GEP ARD fegyvereket erint6 akb61. A csapatpr6ba

bizottsag a esapatpr6ba nap16kba foglaltak alapjan egyhangulag rendszeresitesre ajanlotta a fegyvereket. A esapatpr6ba vizsgalatok alapjan a
fegyverek egy-egy peldanyan megtOrtentek a sziikseges atalakitasok es a
tObbieken a visszajavitasok.
1996 marcius 19-re kesziHt el a 12.7x99 NATO kaliberii
GEPARD M2B fegyver, 01d6ber 29-re a 12.7x99 NATO kaliberu
GEPARD MIB. Mindket fegyver vizsgalata soron Idviil megtOrtent es
kedvezo eredmennyel zarult.
A fegyverek a fejlesztes idoszakaban szamtalan bemutat6n, valamint tObb ki.ilfoldi katonai es civil erdeklodo szamara tartott bemutat6
IOveszeten vettek reszt. Ugyancsak megjelentek mind az 1993-as, mind
az 1995-os, mind az 1997-es C+D kiallitason. A millecentenarium tiszteletere megrendezett GENIUSZ '96 talalmanyi es innovaci6s kiallitason a GEPARD Ml mesterlovesz puskaval egyiitt - GENIUSZ '96 dijat nyertek.
A fegyverek 1994 6ta minden jelentos nemzetkozi fegyverkiallitason szerepeltek, utoljara az ankarai IDEF kiallitason 1997-ben.
A fejlesztes celkituzesein es a HMK kovetelmenyein tlll, de mindenkeppen a teljes fejlesztesi ciklus soran es annak szerves reszekent, a
szerzett szeleskoru tapasztalatok felhasznalasaval - alapvetoen piaci igenyekre - a kovetkezo fegyverek kialakitasaval bovitettek a GEP ARD
fegyvercsaladot:
a 12.7 mm-es GEP ARD M2A V rovidesovu (VIP) szemelyvedo ontOIta puska, mely a GEPARD M2(Al) fegyverek alapjan, de csupan 700 mm-es csohosszal es m6dositott tokozattal
es csohelyretol6val kesziilt el 1996 kozepere;
a 12.7xl07/12.7x99 NATO kaliberu GEPARD M4 mesterlovesz ontOIta puska (1 db kiserleti minta, gy.sz.: LDXA-OOOl,
3 db mintasorozat, gy.sz.: LDXA-0002-0004),
mely a
LANDIMEX Kft. megrendelesere lett kifejlesztve es a HM
ARZENAL Rt. kivitelezeseben 1997 juliusaban kesziilt el. A
fejlesztes a GEPARD M2 automatika tapasztalatait hasznalta

fel, de alapjaban uj jellegu fegyvert eredmenyezett (stabilabb

eso es zarkeret megvezetes, mellso zarakaszt6, konnyiifem
tokozat es tusa, egyszeriisitett esovazas hordzsak, hagyomanyos fegyverszerkezet elrendezes). A fegyver ket peldanya a
norveg hadsereg tenderkiirasara 1997 08 02-an keriHt kiszallitasra Norvegiaba;
a 12.7 mm-es GEPARD M5 mesterlovesz ismetlo puska, mely
a TECHNIKA
Kiilkereskedelmi
Rt. megrendelesere
a
BATORI EPSZOL Kft. kivitelezeseben 1997 deeember elejere kesziilt el. A GEPARD M5 a GEPARD Ml fegyver egyes
lieeneia erteku megoldasainak tovabbfejlesztesevel jott letre
(rovid esohatrasiklas es amortizaei6), de a GEPARD Ml-tol
kiviteleben jelentosen eltero, Bull-pup felepitesii, otlOvem
fegyver 1100 mm-es esohosszal, villalabbal es h,Hs6 allithat6
tamaszlabbal rendelkezik;
a 14.5 mm-es GEPARD M6 (MAGNUM '97) mesterlovesz
ontOlto puska a TECHNIKA KiHkereskedelmi Rt. megrendelesere kesziilt a BATORI EPSZOL Kft. kivitelezeseben 1997
legvegen. A fegyver csekely reszben a GEP ARD M3 puska
muszaki megoldasaira epiHo hagyomanyos felepitesu precizi6s fegyver (stabil eso es zarkeret megvezetessel), 800 mm-es
csohosszal es harompontos feltamasztassal);
a 12.7 mm-es GEPARD M2A2 szemelybiztosit6 ontOIta rovidpuska, a GEP ARD M2A V kiserleti minta tapasztalatai
alapjan letrehozott specialis kismerem megallit6 fegyver,
melynek keszenleti (rejtve viselheto) merete csupan 750 mm.

Az ontOIta GEPARD fegyverek (M2/M2Al/M2A2/M3/M4/M6)

miikodese azonos. Bar az alkatreszek fom1aja es elhelyezese nem mindig
egyfonna, a fegyverek rendszertani besorolasa megis megegyezik ..A mar
ismelt rendszertani besorolas: 1.-2/A tipus, tehat hosszu csohatraslklasos
fegyver, ami azt jelenti, hogy a cso es a zar, hatrasiklas koz~en ~gyii:~esen ugyanakkora utat tesznek meg. (reszletesebben az el~et lllet?en ;obbet megtudhatnak, ha fellapozzak az elso kotet 133. oldalat) Az altalanos

elv megval6sitasat tipusonkent nem reszletezem, csupan a Gepard M2

Al tipuson keresztiil mutatom be.
A rombol6 fegyverek bels6 szerkezete a megmunkalt es szerelt
fegyvercs6b61, az azon lev6 zartokb61, az abba kapcsol6d6 zarfejb61 es
az azt megvezet6 zarkeretb61 all, mely bels6 szerkezet a cs6 kore koncentrikus hengerekb61 feIepftett fegyvertokozatba kerlilt beepftesre - elmozdfthat6an. A beIs6 szerkezet mozgasat a helyretoI6 szerkezet biztosftja, mely a cs6 kore szerelt cs6helyrctol6 nyom6-rug6b61, valamint a cs6re szerelt mells6 vezet6 gyuriib6I, tovabba a zarkerethez kapcsolt fels6
elhelyezesii zarhelyrehllz6-rug6b61 es a zarakaszt6 (cs6helyzet erzekel6)
mechanizmusb61 all. A fegyvertokozathoz kapcsol6dik az iranyz6 berendezes, az elsiit6 berendezes, valamint a tar es a tusa. Szinten a tokon lettek elhelyezve a hordfogantyli es a hordheveder kapcsol6 szemei. A
fegyvertokozaton keresztiil tOrtenik a fegyver stabil feltamasztasanak
biztosftasa mells6 kihajthat6 viIIalabak es (a GM2AI fegyver kivetelevel) magassagban fokozatmentesen allfthat6, kivehet6 hats6 tamaszlab
segitsegevel. A mells6 villalab gyiirii als6 nylilvanya biztosftja a fegyver
felszereleset a klilOnfele (GEPARD, PKM) aIIvanyokra. Minden fegyver
jellegzetessege a jobb oldaira kihelyezett 15-ban hatra es 7-os szogben
oIdalra dontOtt eIslit6berendezes markoIat, mely a fiigg6Iegesen Iefele
aII6 tar jabb aldalan taIaIhat6, nem a megszokott m6don a tar mogott,
vagy el6tt, ezert ezek a fegyverek alapvetoen jobbkezes lOv6k szamara
alkalmatosak.
A hosszllcsohatrasiklas
tipusolmal

specialis folyamata a GM2/M2Al/M3

I.

,::.4.:.~,..-:-=.

224. abra
A hatrasikhis folyamata
1- hllZ6rug6 a zarhoz; 2- nyom6rug6 a cs6he1yretohisahoz; 3- csOfar;
4- zarkeret; 5- zarfogat6 goly6scsapagy; 6- zarfej; 7- zarkio1d6 himba zarakaszt6ja;
8- zarkio1d6 himba.

A hosszllcs6hatrasiklas elvenek megval6sftasa a GEP ARD sorozatnal rendszertanilag hasonI6, mint a csalad tObbi tagjanal, tehat a hitrasiklas teljes hosszaban a cs6 es a zar osszekapcsolva siklik hatra. A lenyeges killonbseg, hogy killon rug6zata van a cs6nek, nyom6 rug6, es
klilOn rug6ja van a zamak. A hats6 holtponti helyzet e16tt megtOrtenik a
kireteszeles es a zar a (7) zarkiold6 himba zarakaszt6jan fennakad es
megall. A kireteszel6dott cs6, a rug6ja hatasara el6resiklik, feliitkozik a
tokra es elmozdftja a (8) zarkiold6 himbat, amely feIszabadftja a zarat. A
helyrehuz6 rug6 hatasara a zar is e16resiklik.

A forg6 zarfej nyole reteszel6 bordaval kapesol6dik a esOfarhoz.

Steyer AUG stb. fegyverekl A zar nyitasa ketfelekeppen tOrtenhet: (1) kezzel, es6retOltesk'br es (2) automatikusan a h<itrasiklas vegen, az ismetlesi eiklus folyaman.

Loves utani hatrasiklaskor pedig a ket zarforgat6 goly6sesapagynak van jelent6sege. Ekkor ugyanis a hatrasiklas kozben a ket gorg6 tengelye vizszintes. A hatrasiklas utols6 fazisaban a ket gorg6t a tokban lev6
vezerl6paIya forditja el a szoggel. Ekkor kovetkezik be, a hats6 holtponton a kireteszeles.

lId.: M16;

Az egyszeriibb valtozatban tOlteskor a zarat, a felhuz6kar segitsegevel, kezzel lI8-ad fordulattal elforditjuk, tehat nyitjuk, majd h<itrahuzzuk es az a h<its6 holtponti helyzetben rogzitodik. A hatrasiklas kozbeni
miikodeshez vizsgaljuk meg a zar es a zarkeret felepiteset, sematikusan.

A bereteszeles szellemesen egyszerii, ugyanis a esOfarra val6 feliitkozeskor nem kell mast esinaInia a tok bels6 profiljanak, mint kikapesolni az a szoggel elforditott zarkeret reteszel6 ekjet, aminek kovetkezteben a zarfej a (4) zarforgat6 rug6-szerkezet hatasara balr61 jobbra
elfordul, teh<ita bereteszeles megtortenik.

Osszefoglalva az egesz eiklust, a fegyver a kovetkezokeppen mii-

A to lto tt tar bekapesolasa utan a biztosit6 kar elforditasaval

(M2/M2AlIM3),
illetve a felhuz6kar kifordftasaval (M4/M6) kinyflik a
kiveto nyflas porvedo fedele. A felhuz6kar felfeIe elforgatasaval szetkapesol6dik a zarfej a zartokt61, szetkapesol6dik az elsiito meehanizmus es
az iitoszeg nylilvanya a zarkeret teste ele fordul, amely rnegakadalyozza
az iitoszeg elOremozgas<it.

1- zarkeret; 2- zarfej; 3- zarforgato golyoscsapagy;

4- zarforgato rugo-szerkezet; 5- rugo; 6- fe1hllzokar.

A zarfej (2) a nyole reteszelo bordaval, esak elfordulasra kepes. A

(6) felhuz6kar segitsegevel balra felfele elforditva kezzel hajtjuk vegre a
kireteszelest. Ekkor egy "retesz" a zarfejet es a zarkeretet osszekapesolja,
a zarfejet a zarkerethez kepest a szoggel rogziti. igy tOrtenik meg a hatrahuzas. A (4) zarforgat6 esap benyom6dik a (5) rug6 elleneben.

A felhuz6kar eroteljes - a veghelyzetig tOrtena - h<itrahuzasa soran

a zarfej-retesz karja belep a fegyvertokozat bemarasaba es ezert a rug6s
retesz a zarfejet nyitott helyzetben rogzfti. A zarkeret (M4-nel a zarfej)
nylilvanya felhuzza a kakast, amely beakad az elsiito emelo reteszebe. A
kar elengedeset kovetoen a zarrug6 eloremozgatja a zarkeretet, rnelynek
nylilvanya a tarb61 egy tOltenyt feladogat a tOltour fele. Adogatas kozben
a zarfej konnei belepnek a zartok nyflasaiba es tovabb mozognak elore a
zarolasi helyzet fele.

A zarfej-retesz nylilvanya kilep a fegyvertokozat bemarasab61 es

kioldja a zarfejet nyitott helyzetebal. A zarkonnok a zar6 rug6rendszer
hatasara nekifesziilnek a zartok bemarasok oldalanak. Amikor a zarfej
eleri a zarolasi helyzetet (zarolasi hezag: 0.05-0.075 mm) a rug6rendszer
vegrehajtja a Wltenyiir teljes zarolasat. A zarfej legalabb 80%-os lezarolasakor az elsiita mechanizmus osszekapcsolodik, az iitaszeg nylilvanya a
zarkeret bemarasa ele fordul, 'a fegyver alkalmassa valik a lOves leadasara. A fegyver a zarfej elforgatasa nelkiil is csare tOltheta (a felhuz6kar
felfele elforgat6sa nelkiil), de ekkor a felhuzasi era mintegy haromszorosara no. Ugyancsak csare toltheto a fegyver (sziikseghelyzetben) a cso
erateljes belOkesevel (afegyvertokozatba), majd elengedesevel.

Az eistito billentyii elhuzasakor a kakas kiszabadul

az eistito
emelo reteszebol es a kakas rugoban tarolt energia hatasara elarecsapodva megtiti az titoszeget, amely titest mer a tOlteny csappantyujara es az
titoszeg rug6 hatasara visszater eredeti hitso helyzetebe. A csappantyli
eistitese meginditja a lOvesfolyamatot. A Iaporgazok munkajanak hatasara a lOvedek megindul a csofuratban, ugyanakkor az osszereteszelt fegyvercso es zarszerkezet is megindul - az impulzustetelnek megfelelo mozgasmennyiseggel - az ellenkezo iranyba.
Hitramozgas kozben a zarfej-retesz nylilvanya belep a fegyvertokozaton kialakitott bemarasba, de a zarfej oldalanak kimunkalasa
nem fordul a retesz orra ele, tehat a rendszer csak felkesztil a zarfej es
zarkeret osszereteszelesere.
A fegyvercso hatramozgasa kozben lestillyedhet a zarkioldo himbaja es ez feloldja a zarakaszto himba rogziteset is, amely szinten lestilylyedve felkesziil a zarkeret megakasztasara. A lOvedek eleri a csotorkolat?,t es miikodesbe Iep az aktiv-reaktiv rendszerii csoszajfek, amely jelentos ~nertekben csoldcenti a heitramozgo reszek mozgasi energiajat.

A hatramozg6 zarkeret nylilvanya felhuzza a kakast (es megfesziti

a kakasrugot) , amelyet az elsiito emela retesze rogzit. A cso es zarszerkezet mindaddig mozog osszezarolva hatrafele (a helyretol6-hllZ6 rug6k
elleneben), amig a fegyvertokozat vezerlapalyai a goly6scsapagyakon
keresztiil el nem forditjak nyitott helyzetig a zarfejet.
A nyitott helyzetet elerve a zarfej-retesz orra beugrik a zarfej hornyaba es osszekapcsolja a zarfejet a zarkerettel. A zarfej elfordulasaval
az titaszeg hits a helyzeteben rogztil es a zarforgato rugorendszer feIWItodik energiaval. A mar nem osszezarolt cso es zarszerkezet meg mindig
egytitt mozogva eri el a csa hatso titkozojet, mikozben a zarkeret itlep a
zarakaszto himba orran. Ebben a helyzetben a cso megtorpan, mig a zarkeret meg csekely mertekben tovabbmozdul es a zarfejbe szerelt htivelyvono kiroppantja a kilatt htivelyt a' tOltenyiirbol. A zar is eleri a hatso
titkozojet es visszaindul egeszen a zarakaszto himba hatso orran tOrteno
felakadasai g.

A cso a csohelyretolo ruga hatasara megindul elore mellso helyzete fele, mikozben a huvelyvono altaI megakasztott htively kihuz6dik
belole. Amint a htively elhagyja a zartok hatso sikjeit a rugos htivelykiveto kiporgeti a fegyverbol. A csa eleri mellso veghelyzetet es megemeli a
zarkioldo himbat, amely Ienyomja a zarakaszto himba eiso veget, ezert a
hatso vege elengedi a zarkeretet, amely elorevagodik. A zarkeret nylilvanya nekititkozik a kovetkezo tOltenynek (a teljes csomozgas alatt a tarban a soron kovetkezo tOltenyt a csoszakall - a zartok also nylilvanya Ienyomva tartja, majd miutan az Ieszalad rola a tOlteny a tarban felugrik a
tOitovonalra) es betolja azt a csa tOitenyiirebe.
A zarfej-retesz nylilvanya kilep a fegyvertokozat bemarasabol es
szetkapcsolja a zarfejet a zarkerettol. Amint a zarkonnok tliljutnak a zartok bemarasain a zarfej a zarforgato rugorendszerben tarolt energia hatasara zarolasi helyzetbe fordul, az elstito mechanizmus osszekapcso16dik
es az titoszeg nylilvanya a zarkeret kimarasaval szemben helyezkedik el.
A fegyver kesz lesz a kovetkezo lOves Ieadasara.

Hasznos osszefoglalni vegezetiil a Gepard-csahid fobb jellemzo

adatait. A fegyverek iinnerete altalaban: 12,7x107 mm (orosz), vagy
12,7x99 NATO loszerbol szarmaztatott atmero. Kivetelt kepeznek az
M3, illetve M6 tipusok, amelyek l4,5xl15 mm-es loszerrel tiizelnek.
A fegyver variaci6kmil a csohossz, a legnagyobb meretsz6r6dast
mutat6 parameter. Az Ml, M2 es M5 tipusoknal a csohossz: 1100 mm.
Az M3, es M6 tipusokn3.l, tehat a 14,5 mm-eseknel: 1350 mm. Az M4est 800 mm-es cs6hosszal gyartottak, az M2A l-et, 830 mm-ei. A legrovidebb csovii fegyver, az M2A2 tipUSlllett, 650 mm-ei.
Elter6 adatsorozatot mutat a kezd6sebesseg is. Att6l fiigg6en,
hogy orosz, vagy NATO 16szerrel hajtottak vegre a kiserleteket, az alabbiakat kapjuk: 840~ 1000 m/s kozott talalhat6 az atlag kezd6sebesseg
(M2A1 =780 m/s., ilIetve: 850 mis, M5 =840m/s, illetve: 910 m/s.) Kimagasl6an alacsony az M2A2-e, 720 m/s., es magas az M3, M6-n3.l,:
1000 mis.
Fontos megemliteni a fegyverek optikai iranyzekit is. A celz6
tavcsovek alapvet6en ket tipusllak: a 12x60-as es a 6x42 -es. Ez ut6bbi,
az M2, M2A1, M3 es M6 v3.ltozatoknal kertiltek alkalmazasra. Erdekes
megjegyezni, hogy az M2A2 tipushoz, elektronoptikai iranyzek is kesziilt.
A fegyver-csalad alaprendeltetesenek egyik meghataroz6 adata,
az a1I6 alak lektizdesi tavolsaga, els6 lOvesre (m). Ez az ertek 1000
~1200 m, az M1, M4, M5 fegyverek eseteben. 600~800 meter az M2,
M2A1, M3 es M6 tipusoknal. Meg kell emliteni, hogy mindossze 100
meter az M2A2 fegyvemel. (e tipusr61 koztudott, hogy szemelybiztosito
rovidcsovii puskanak keszitettek)
A lovedek torkolati energiajat ugy jellemezhetjtik, hogy az er6sen
fiigg az alkalmazott 16szert6I. Altalaban 17/19 kJ, ahol a per-ertek, a
NATO 16szere, amelyt61 eltemek a nagyobb iirmeretii 16szerek adatai
(pI.: a 14,5 mm-es 16szemel: 32 kJ). A kisebb fegyvemel (M2A2) a torkolati energia is kisebb(12/13 kJ). Szemleletes adatot mutathatunk be a
pancelatiit6 kepesseggei. Kimagasl6 a 100 m-en mert 30 mm-es atiit6
kepessege az M3, es M6-os puskaImak, amelyek nem csokkennek, csupan 20~25 mm-re 600 m-es 16tavon. A tObbiek adatai is kedvez6ek, altalaban 100 meteren 20~25 mm., illetve a kisebbelmel (M2Al, M2A2, M4)
1O~15 mm. 600 meteren az ertekek atlagban 5 mm-el csokkennek.

Eddigi vizsgalataim olyan lOfegyverek iranyaba terjedtek ki,

amelyek a fegyveres ktizdelemben "kozvetlen" ember-gep kapcso1atot
jelIemeztek. A 16fegyverek ktilonleges csoportjat alkotjak azok az eszkozok, amelyek valamely hordoz6 eszkozokon helyezkednek e1 es igy a
gep, a szalIit6eszkozt es a fegyvert egyarant magaba fog1alja. E fogalomkorbe tartoznak a fOldi szalIit6eszkozok, mint peldaul a pancelozott
harcjanniivek, a legi szallit6 eszkozok, a vadaszreptil6gepek, a harci reptil6gepek, a helikopterek. E fejezetben a repiil6eszkozok (mere v es forg6szamyas) fedelzeten elhelyezett l6fegyvereket kiserelem meg rendszerbe foglalni, illetve azokat miikodesi elvtik szerint csoportositani.
5.1.

A fegyver rendszerek tOrtenett~ben emlitesre melt6 konstrukci6s megoldasok.

A forg6 koszorus reptil6gep - geppuskak eseteben akar tOltenyhevederrel, akar tar utjan va16 16szerellitasra szervezetten a geppuskit, a
lOvesz kozvetlentil kiszolgalta. A tOltenyhevederes l6szerrel val6 ellitas a
berendezes felepiteset komplikaltta tette, ugyanakkor, a taras tOltenyutanp6tlas a tarak viszonylag kis kapacitasa miatt nem volt el6nyos. A
reptil6gephez viszonyitva stabilan e1helyezett geppuskak a lOveszt61 bizonyos tavolsagra voltak kihelyezve, a tiize1est ktilOn meghajtasok segitsegevel lehetett megnyitni. A geppuskak, a 1eveg6ben a kozvetlen kiszolg3.las celjab61 gyakran megkozelithetetlenek; ezert a 16szerre1 val6
ellitas igen nagy terfogaru tarakat igenyelt, melyeknel altalaban hevedertaras megoldast a1kalmaztak. A legier6knel a szalagtarra1 val6 16szerelIatasra "a megszakitas nelktili "definici6t" hasznaljak.
A vezerelt geppuskak a szamygeppuskakt61 abban ktilonboznek,
hogy a legcsavaron keresztiil val6 tiizeles kivaltasara es folyamatossaganak biztositasara a lOvedeknek a leglapitba titkozesevel szembeni garanciit nylijt6 berendezesekke1 kelI, hogy rendelkezzenek. Ezek a kesztilekek ktilOnleges szinkron berendezesek voltak, melyek a geppuska miikodeset a legcsavar tengely forgasaval hannonizaltak. Az esetben, ha a legcsavart, a lOvedek eltalaIna, akkor az elstit6 berendezes zar6dik, (blokkiroz6dik) a lOves kivaltasaba valamilyen mechanikus akadaIy 1ep. A
szinkronizaci6 ezert ktilonleges berendezesu elstit6 szerkezetet igenyel.

A reptiI6gep geppuskik iirmerete altahiban azonos a gyalogsagi

geppuskak iinnereteveI, a ballisztikai tulajdonsagaik szinten hasonl6ak.
A Iegier6kneI nagy iirrneretii geppuskakat is hasznalnak. A reptiI6gepfedelzeti geppuskakhoz ktilOnleges 16szerfajtakat alkalmaznak. (pI.:
nyomjelz6-, gylijt616vedekek, stb.) A reptil6gep-fedelzeten alkalmazott
tiizfegyverek megki.Honboztetesere az iirmeretet hasznaIjak. Fedelzeti
geppuska aitalaban a 20 mm alatti tiizfegyver. Az e felettieket mar fedeIzeti gepagylinak hivjak.
A fedelzeti IOfegyverek fogalma nem ter el a mas teriileten alkalmazott IOfegyvereket61, hiszen miikodtetestik eelja a lOvedek eljuttatasa
az ellenseges eelba (:f6ldi vagy legi:) es ott rombol6 hatas kifejtese. Tovabba az ellenseg el6erejenek es teehnikajanak rombolasa, vegs6kent
megsemmisitese. A legi harenak azonban vannak saj<itossagai, amelyek
meghatarozzak az e tertileten alkalmazott IOfegyverek szerkezeti kialakitasat.

Az alkalmazott IOfegyverek energia viszonyainak osszhangban kell lenni az egesz repiilo eszkoz energia viszonyaival,
azok egymast nem karosithatjak. Peldaul a lOves, a reptiles viszonyait es forditva.
A legi helyzetben kritikus "keresztmetszet" az ido. Ami azt jelenti, hogy a korszerii reptiles nagy sebessegtartomanyaban a
eelzott loves optimalis kivaitasara nagyon keyes ido all rendelkezesre.
A legi helyzet gyors valtozasai nem teszik lehetove az ismetlest, a helyzet ujb6li ertekeleset es korrigaIasat.
A feisoroitak a teljesseg igenye nelkiil a legfontosabb kovetelmenyeket tartalmazzak annak erdekeben, hogy e fegyvereknel kiilonos jelentoseggel birjanak: a tiizgyorsasag, a nagy kezdosebesseg, az tizembiztonsag, az automatizalhat6sag, a kis tomeg es meretek, a tiizfeladatok
ismetelhetosege. Ezek esak a legfontosabbak a sajatossagok koztii. Lassuk egyenkent.

5.2.
A tiizgyorsasag: Mig a "foldi" fegyverekneI ujabban a takarekos
miikodes eI6terbe helyezi a tiizgyorsasag csokkent6 m6dszereket es eszkozoket, ugy a tiizgyorsasag novelese a fejleszt6k els6dleges korszeriisitesi kovetelmenye reptilOfegyvereknel. Ennek ok<it pedig a legi helyzet
"kritikus" voItab61 tudjuk levezetni. Abb61 a logikab61 indulunk ki, hogy
amikor a lOvesznek sikertil kivaIasztani az ellenseg megsemmisitesenek
optimalis pillanat<it, akkor hagyja el a lehet6 legnagyobb lOvedekszam a
fegyvert annak erdekeben, hogy a talalati val6szimlseg a lehet6 legnagyobb legyen. Ezert kombimiltak az egycsovii fegyvereket (1OOO~1500
lOves/perc) ikeresovii fegyvereket (2500~3000 lOves/pere) es a Wbbesovii
fegyvereket (4000~6000 lOves/pere).
A korlatlanul felszabadult ttizelesi volumen azonban itt sem lehetett eel, hiszen nem lehetett annyi loszert a gepnek magaval vinni, amely
ezt a korl<itlan tiizgyorsasagot fedezne. Ezt a hatart elsosorban a suly hatarozta meg, ugyanakkor pedig az egyszerre kilott 16szer-keszlet vedtelenne tehette a reptilogepet.
Ezert olyan teehnikai megoldasokat alkalmaztak, amelyek 10~30
lOves/sorozatra osztorta fel a teljes lOves-tartomanyt, tehat teehnikai megszakit6kat alkalmaztak, amelyek rovid sztineteket iktattak be a rovid sorozatok koze.
5.3.
A nagy kezdosebesseg: tobb oknal fogva is fontos. Egyfelol, a
nagy sebesseggel roppalyara juttatott lOvedek roppaIyaja bizonyos hatarek kozott kozeliti az egyenest. Ez a tarvenyszeriiseg alkalmas arra, hogy
az iranyz6 berendezeseken egyszeriisiteseket lehessen vegrehajtani. Masreszt a eel mozgasa is nagy sebesseggel tartenik. A loelemek kiszamitasana!, peldaul az eloretartas meghatarozasanal a sebessegnek donto szerepe van. A sebesseg ott is szerepet j<itszik, ahol szamitasba vessztik a
saj<ites az ellenseg manoverezo kepesseget. Minel rovidebb idot talt el a
lovedek a levegoben a eelig, annal nehezebb manoverezni.
A kezdosebesseg novelesenek azonban hatart szab, a fegyver
energia viszonya. Az, ugyanis, hogy a hatrasiklasi energia a reptiles i:anyaval ellentetes, teh<it, a kezdosebesseg novelese okszeriien noveh a
hatrasiklasi energiat, tehat rontja a hajt6mii hatasfokat.

5.4.
Az iizembiztonsag: a fegyverek miikodeset, megbizhat6sagukat
erosen befolyasolja, hogy azok nem statikus kOrlihnenyek kozott kell
miikodjenek. Bonyolult manoverek kozott hatnak a Fold gravitaei6ja, a
hangsebesseg feletti eentrifugalis es eentripetalis eroviszonyok, miikodesuk kozben nem alland6 a Fold vonzasanak vektora, forgasok, magassagi
esesek kozepette kell, hogy biztonsagosan miikodjenek. A mozg6 tOmegek statikai es dinamikai viszonyai repUles es manoverezes kozben valtoznak. Ugyanakkor a fegyverek elhelyezese - eltekintve a korabban
rendszeresitett tipusokt61 - a kezelotol tavol van, uzemeltetes kozbeni
elerese lehetetlen. Altalaban bonyolult vezerlesi meehanizmusok biztositjak a tiiz kivaltasat, fenntartasat es befejezeset, amely tovabb noveli a
hibalehetoseget. Mindezek alapjan megallapithat6, hogy kUlonleges
fegyver kialakitasokat lathatunk a fegyver esoportoknal, ku16nosen szerkezeti megoldasukban, anyagaikban es tlilbiztositottsagukban. E bonyolultsagot tetezi, hogy minden folyamatnak teljesen automatizaltnak kell
lenni.

A felsorolt kovetelmeny-elemek szemleltetik, hogy a repUlogepfedelzeti lofegyverek kialakitasanal az altalanost61 eltero magasabb szintii rendezoelvek ervenyesiilnek. Ezek egyfelol bonyolultabba, teszik ezeket a fegyvereket, masreszt rendkivUl dragava, hiszen esuesteehnol6giaval jellemezheto anyagokat hasznalnak, olyan gyartasteehnol6giaval,
amelyek egyedUla1l6ak.

A repUlogep fedelzeten elhelyezett fegyverek rendszertani esoportositasat, miikodesuk elve szerint azonos m6don vegezhetjuk el, mint a
16vesz IOfegyvereket, abban semminemii elteres ninesen. Ezt azert tartom
szuksegesnek rogziteni, mert igy a rendszertani ertekeles altalam bemutatott tablazatat kiterjeszthetjiik e fegyver~tipusokra is. Itt is leteznek esohatrasiklasos fegyverek (geppuskak es gepagylik), gazdugattylis tipusok,
stb. A esoportositas egy mas fajta szemleletet mutatja az alabbi tablazat
(4.sz.tablazat).

Az elozoekben vazolt kovetelmenyek mar onmagukban is nebez

helyzet ele allitottak a fegyvertervezoket. Gondjaikat tovabb tetezte az,
hogy mindezeket ugy kellett megkonstrualni, hogy e fegyvereket adott
teljesitmenyii repUlogep fedelzeten kellett elhelyezni. Adott a fegyver, a
nem esekely tOmegii loszer keszlet, a hozzatartoz6 hidraulika es automatika, a felfiiggeszto berendezesek stb. Ezt esak ugy lehetett megval6sitani, hogy olyan szerkezeti anyagokat hasznaltak fel, amelyek fajlagos tomege kiesiny. Tenneszetesen ezzel osszefiiggesben aruk pedig magas.

Automata fedeIzeti IOfegyver

Ikeresovii

Egyesovii
,

E kovetelmeny kettos tartalmu. Egyfelol a fOldi kiszolgalast foglalja magaba, amely a ket felszallas kozotti karbantartas kovetelmenyeit
es praktikumat, valamint azt, hogy a harei feladatok kozben bekovetkezett akadalyok elharitasa is teehnikailag biztositott legyen. Peldaul a
gyors ki-, es beszereles fOldi karbantartas eseten, vagy loszer beekelodes
elharitasara val6 keszseg tiizeles kozben.

Egy tOltenylirreI

Azonos szamu
t5Itenyiirre1

Tobb tOltenyiilTel

Sokesovii
Cs6vel azonos
szamu tOltenyi.irrel

'1

Sok tOltenyUITel

2/ Zsilak Andras mkalez.: Reptilogep-fedelzeti

jan. /Szolnok 1984.70.o1d.l

lOfegyverek cimii f6iskolai jegyzet alap-

A felosztas tulajdonkeppen nem miikodesi elv szerinti rendszerbesorolas, hanem a tiizgyorsasag noveleset megva16sit6 megoldasok csoportositasa. Hogyan lehet novelni a tiizgyorsasagot? Ugy, hogy novelem
a csovek szamat, nem egy cs6b61 valtok ki tiizet, hanem tobb61, ezaltal az
id6egyseg alatti lOvesszam novekszik.

A reteszelest
ket szimmetrikusan
elhelyezett
reteszel6
szemolccsel ellatott forg6 zarfej vegzi, melynek hengeres nylilvanya a
zarvezet6be illeszkedik.

Nem tervezem valamenhyi valtozat reszletes bemutatascit, csupan

nehciny konkret tipuson keresztlil szeretnem bemutatni a rendszer elemeinek altalanos miikodeset, illetve konstrukci6s jellemzeset.

Az NR-30 tipusu, 30 mm iinneretii gepagyli korszenl vadaszreptilagepek, csatareptilagepek es bombaz6 reptilagepek fegyverzetet kepezi.
(Konibbi tipusu MIG-21, valamint a Szu-22 gepek fedelzeti fegyvere
volt.) Modifikalt valtozatcit epitettek be a BTR-80/A jelzesii harcjarmiibe
toronyfegyverkent (2A-72 tipusjelzessel)
A gepagylihoz repesz-romboI6-gyujt6
vedekekkel ellcitott lOszer alkalmazhat6.

es panceltOra-rombol6

10-

A tOltenyheveder ace I hevedertagokb61 all. A hevedertagokat a

behevederezett tOltenyek csukl6san kapcsoljak ossze es megakadalyozzak azok szeteseset. A gepagyli ismetlese siiritett levegavel tOrtenik. A
gepagyll tiizvezerlese elektromos.
Az elektromos elstitaszerkezetben ket elektromos ad6 van beepitve: a cso- es a zar ad6ja. Ezek a gepagyli tUzkesz helyzetenek jelzeset, a
lOvesszamlcil6 miikodteteset es a gepagyli ismetla automatajanak vezerleset vegzik.
A fegyver rendszertani besorolasa: I.-21B, tehcit rovid esahcitrasiklasos elven miikodik. A esa es a zar egytittes hcitrasiklasanak hossza: 64
mm. Ezen tavon kapesol6dik szet a zar a esatal. Ezt kovet6en csak a zar
folytatja lltjcit hcitrafele, es fut vegig a hcits6 holtpontig. Ez alatt tOrtennek
meg a mar ismert folyamatok (kireteszeles utan a hLivelyvomis es vetes).
A :zarolas mikentjet illetaen vissza kell kanyarodni egy, a tOrtenelembal
ismert zarolasi megoldashoz, tetelesen a "Mannlieher" zarolashoz
(Lkotet, 42.oldal, 21., 22. abra).

226. abra
NR-30 tipusu repiilogep fedelzeti gepagyu zarfeje.
1- forgo zarfej; 2- retesze15 szemo!csok (2 db.); 3- a zar hengeres nyulvanya;
4- vezerl5 szemo!cs a zar kireteszelesehez; 5- htive1yvono;
6- vezerl5palya a zar bereteszelesehez; 7- zarvezet5 htively.

Az abra a zarfejet mutatja be. A tovabbi miikodes megertesehez

egy leegyszeriisitett modellvazlat alapjan jutunk el. A hengeres zartest
ket oldalan helyezkedik el a bajonett zarolas alapveta eleme, a
szimmetrikus reteszela szemoles-par (2), alaphelyzetben, tehcit nyitott
allapotban vizszintesen. A zarvezeta htively furata magaba foglalja a
zardugattyli hengeres nylilvanycit, amelyen a vezerlapalyak helyezkednek
el. A bereteszelest a (6) vezerlapalya vegzi, a kireteszelet pedig a
zarvezeta htivelyben leva ferde pcilya es a (4) vezerla szemoles iranyitja.
A zarfej, miutan feltitkozik a esOfarra, megall. A zarvezeta htively tovabb
halad elOre es a (6) vezerlapcilya kenyszeriti a zarfejet "a" elfordulasra.
Az ismert zarolasi elv szerinti a zarfej reteszela szemoleseinek a reteszfeszekbe val6 befordulasaval, a szilard osszekapesolas megtOrtenik. A
visszafele tOrtena elforditast a (4) btityok es a zarhtivelyben leva
vezerlapalya vegzi.

A sematikus vazlat termeszetesen leegyszeriisitetten mutatja be a

gepagyli zarolasi rendszerenek felepiteset, a miikodes megertese erdekeben. A valosagban a fegyver ennel joval bonyolultabb.
A ki-, es bereteszeles mellett, tehat az ismetlesi ciklus alapvet6
elemeinek bemutatasa utan szukseges kitemi a fegyver egy ktilonlegessegere, specialitasara. Ez pedig cs6b6l elvezetett gazok felhasznalasa a
cs6hatrasiklas fekezesere, illetve a cs6 el6resiklasanak segitesere, alaphelyzetbe juttatasara.

A csovon egy gazdugattyli (2), a csokoppenyen pedig egy

zarogyiirii (4) talalhato, amely voltakeppen egy gazhenger-gazdugattyli
rendszert alkot, a csovet pedig atOmlo furatokkal (5) lattak el..

1- fegyvercs6;

2- gazdugattyU; 3- cs6kopeny, ill. gazhenger;

5- gazat6ml6 furatok; 6- gazkamra.

tavolsagon valo leallitasanak, bels6 er6vel tOten6 megoldasaval. A cs6

fekezeset, majd hatrasiklas utani helyretolasat megoldoldottak, masmilyen, mechanikus uton is. Ehhez azonban er6s, robosztus rugozatot
kell beepiteni, amely a gepagyll sulyat jelent6sen megnoveli.
Foldi fegyvereknel ez a sulynovekedes nem jelent problemat, igy
ott ezeket a megoldasokat valasztottak. Figyeljuk meg, hogy a (4)
gaztOmit6, alaphelyzetben az atOml6 furatok mogott, a csOfar fele
helyezkedik el. Ezaltal a l6porgazok Maramlasa a csobol a "gazkamraba"
biztositott.
A lOves kivaitasanak pillanataban, ismeli baIlisztikai tOrvenyszeriisegek miatt a zar, a zarvezetovel es az azzal szilardan reteszelt csovel
megindul hatra, a lOvedek pedig a cs6ben elore. A cso- es a zar kozos
hatrasikhisi szakaszan beitil a lOvedek Mhalad a gazatOmlo furatok sikjan.
Ekkor mar a cso hatrasikiasa: ~h (227. abra).

4- gazt6mit6;

A fegyver ezen specialis kialakitasa az ismetlesi folyamattal csak

kozvetlentil fiigg ossze. A cso fekezese es helyretolasa a csobol eIvezetett
gazok felhasznalasaval bannelyik mas fegyvemel is aikaimazhato. A rovid csohatrasiklasnal, a jelentos tOmegek miatt ktilon kell szamoini a csoes a zar hatrasikiasanak korlatozasaval, illetve a cso korlMozott idon es

A tovabbi hMrasiklasnal a csokopenyben leva gaztOmito - a

gazhenger mellso fala - (4) eizarja az atoml6 furatokat. A "Q" ter zart
terfogatta valtozik (Q = (D - d )21/4 ). ElOlrol a cso gazdugattylija zarja
Ie a teret, hatulrol pedig a gaztOmito gyiirii (4). A szamitasok szerint
ezido alatt a lOvedek elhagyja a csovet. A csoben Ievo nyomas ki-

egyenlitodik a komyezetevel, ugyanakkor a "Q" terben igen magas

nyomas alakul ki, eltavozasara az ismertetett okok miatt nines en
lehetoseg.
A tovabbi hcitrasiklas azt eredmenyezi, hogy a "Q" ter egyre
esokken( Xl, X2, X3 ), a "p" nyomas pedig fokozatosan n6( Pmax) . Ennek
kovetkezteben
a hcitrasfklas' "v" sebessegenek nagysaga esokken
mindaddig, amig a eso lelassul es meg nem all.

E szakaszban megtortenik a reteszeles kioldasa. A es6 megallascit

kovetoen, a 10ves energiajcitol a zar tovabbsiklik batra, vegrehajtja a
hiively kiveteset, felveszi a kovetkez6 16szert es ha az elektromos
elsiit6berendezes nines kioldott, tebat elsiitesi helyzetben, akkor a hatso
holtponton a zar megal!.
A komprimalt (osszenyomott) gazok hatasara a hcitso holtponti
helyzeteb61 el6resiklasra, tehcit alaphelyzetbe kenyszeritik a esovet. Az
el6resiklas megtOrtenik, a 229. abra szerint. A munkcit vegzo gazok a
esovon keresztiil, illetve a hcits6 vezetekeken eltavozhatnak. A eso teljes
batrasiklasa, a mar emlitett adat szerint: 64 mm.
Eddigi vazlataim, egyszeriisitett modellek formajaban mutattak be
a rendszer mukodeset. Azt, hogy a val6sagban milyen szerkezeti elemek,
milyen bonyolult felepitesu rendszerben mukodnek, szemleltesse a
kovetkezo vazlatsorozat, az eredeti tervdokumentaei6 muszaki rajzai
alapjan.

230. abra
A gazhelyreto16 szerkezet mukodesenek vazlata

1.-7. fazis, az ismetlesi ciklus elemei.

Mivel kii1on1eges es nem kozforgalomban megismerheto fegyverrol van sz6, nehany adata kozreadasaval kivanom jellemezni a fegyver teljesitokepesseget es teehnikai adatait. A fegyver iirmerete: 30 mm,
tehat gepagylinak szamit (d<20 mm, geppuska, d>20 mm gepagyu). A
gepagyli tiizgyorsasaga: 850 lOves/pere; a lOvedek kezdosebessege: 780
m/s; a eso hossza: 1600 mm; a huzagolt resz hossza: 715 mm. A eso kireteszelesenek vege: 60 mm; a eso teUes hatrasikiasa, teh<ita gaz-helyreto16
munkaterebe va16 ataramlasanak szakasza: 64 mm. A be-, es kireteszeles
kezdete: 20 mm, a esOfart61 szamitva.

23 mm-es G8-23L
puska (gepagyu).

tipusu ikercsovii repiilOgep fedelzeti gep-

Tehat a sz6ban forg6 eszkoz, geppuska: "olyan ket csobol felvaltva tiizelO fegyver, melynek alkatreszei osszeepitese annak erdekeben tortent, hogy biztositva legyen az automatizalt es szinkronizalt
miikodes, a ket cso ujratOltesi miiveleteinek parhuzamos - valtott
iitemii - vegrehajtasa.
Rendszertani besorolasom szerint: hosszu
gazdugattyu hatrasiklasos, mereven reteszelt fegyver rendszer: lIliA/a.
II

A gazeIvezetes eivet a tankonyv idezett fejezetei reszletesen taglaijak. A gazdugattyli-rendszer miikodesenek megertesehez szukseges
attanulmanyozni, e kotet 3. fejezetenek 146-148. abrait. Most, itt, eIsosorban a zarolasi rendszerreI, a konkret felepitesi, osszeallitasi rajzok
bemutatasaval foglaIkozunk.

A fedelzeti fegyver a MIG tipusu repUlogepeken rendszeresitett

fedelzeti geppuska, repUlogep tipusai voltak, a MIG-21; MIG-23 es MIG29. Rendeltetese, hogy nagy tiizkivalasztasi sebesseggeI, repesz-rombo16,
paneeitOro-gylijt6, lovedekekkeI, foldi es Iegi ellenseges eelokat semmisits en meg. CeIszerii nehany gondolatnyit elidozni, a gepagyli es geppuska fogalma tisztazasaval. Tradieionalisan akkor hasznaljuk a geppuska
kifejezest, ha az iinneret 20 mm alatt van. Az e feletti fegyvereket konynyii gepagyliknak nevezzuk, 60 mm Mmeroig. fgy az 8z-60 Iegvedeimi
agyli, konnyii Iegvedeimi gepagyli (iirmerete: 57 mm). Megis keveredik a
fogalom a 20 mm komli fegyvereknel. Gyakorta hasznaljuk a geppuskM,
de aikaimazzuk a gepagylit is. Nem kovetiink el nagy hib<it, ha a geppuska vagy gepagyu fogalmM ez esetben 23 mm- komI feivaltva hasznaljuk.

A fegyver rendszertani besorolasahoz a hagyomanyos rendszertan

mellett szuksegesnek tart om felhasznalni Zsilak Andras altaI aikaimazott
fogalmakat. 2/

2/

Zsilak Andras mk.alez.: Repiil6gep-fedelzeti

alapjan. /Szolnok 1984.86.o1d./

IOfegyverek cim{i fOiskolai jegyzet

1- bal oldali gazdugattYUrlld; 2- bal oldali mells6dug6; 3- jobb oldali mells6 dug6;
4- gazhenger; 5- jobb oldali gazdugattyurud; 6- visszaugras gM16; 7- osszekot6 kar;
8- kengyel; 9- adagol6 szan;
A- a hatrasikl6 adagol6 szan dugattyll el6tti tere;
8- az el6resikl6 adagol6szan dugattyll mogotti tere

A ket gazdugattyu konkret miikodeset, a szerkezeti egysegekkel

egyiitt a vazlat segitsegevel megismerhetjuk. Sajatos a lOszer mozgatasanak utja es a reteszeles, amelyet az abran kereszrul ertherunk meg. Fontos
kerdes a folyamat megertesehez a gyorsitas fogalma es alkalmazasa. Ez
nem mas mint, a gazdugattyli cs6tengely iranyli mozgasat at kell alakitani
egy arra mer6leges, gyorsitott reteszelO mozgassa. Ezt a celt szolgaljalc a
karos mechanizmusok es a vezerIo palyak.
A vazlaton jelOlt "A" vezer16palya karas mechanizmusa (232.
abra) biztositja, hogy az (5) gazdugattylirUd elmozdulasa kovetkezteben
az adogat6szan hats6 vegen lev6 gorgo egy kenyszerpalyan kereszrul
miikodtessc azt a karos mechanizmust, melynek vegen a zar (3) talalhat6.
A zar az ismetlesi ciklusnak megfelel6en, e16re-hatramozgast
vegez. A reteszelest a csOfarhoz, a zar felUtkozese utani keresztiranyli
elmozdulas vegzi, vagyis lesullyed. A karos mechanizmus, gyorsitott
mozgasa egy kenyszerpalyaba vezeti a zarat, amely vegrehajtja a bereteszelest. A nyitas ezzel ellentetesen tOrtenik.
A karas, csuk16s mechanizmus ugyanolyan szerkezeti felepitesii,
mint a konibban ismertetett Maxim, vagy Parabellum zaralasi m6d, azzal
a klilonbseggel, hogy azok (karok es csukl6k) nem a zarolast biztositjak,
hanem a zar mozgasi sebesseget - tehat a tiizgyorsasagot - fokozzak.

A miikodes fobb fazisainak osszefoglalasakent els6sorban a rendkivUI magas tiizgyorsasagot (3000-3400 lOves/perc) kivanom technikai
alapon magyarazni. A gyorsitast ket 0ldalr61 kisereltek meg fokozni:
reszint, az ismetlesi folyamat hatekonysaganak azaltali novelesevel, hogy a gazdugattyll-rendszer homlok es hatfeluletet
helyeztek nyomas ala, tehat a gazok egyarant miikodtetik a
hatra- es az el6resiklast, altemalva mindket fegyvemel;
masreszt a hatrasiklasban resztvevo elemek mindket geppuskanal karos mechanizmus alapjan felgyorsitottak. fgy az adagolas, a zaras es nyitas cikluson belUl gyorsitott.
A fegyver adatairol: iirmerete 23 mm, a lOvedek kezdosebessege
715 m/s. A cs6 hossza: 1000 mm, a huzagok szama: 10 . Fontos megemliteni, hogy a 37 g tOmegii lOpor: 3300 bar maximalis nyomast kepes a
fegyvercs6ben
letrehozni. A fegyvemel kUlonlegesseg, hogy a gazatomlO furatok (melyek atmeroje: 5 mm) a csOfart61 279 mm-re vannak,
ami azt jelenti, hogy rendkivUl nagynyomasu gazok kerUlnek a munkahengerekbe. Ezaltal nagy a nyomas-terheles es a h6 igenybevetel.

A geppuska tObbcsovii (4), forg6csoves szerkezeti kialakitasban

keszlilt. Automatikajanak miikodese a 16porgazok energiajanak felhasznalasan alapszik. A 16porgazokat a lOves folyaman a csovekbol egymas
utan vezetik el a gazelvezeto hiivelyen kereszrul. A 16porgazok nyOlmist
gyakorolnak, a gazdugattylira es a gazdugattylikkal osszekapcsolt dugattyli rudakra. Az alkatreszeket es a veliik osszekapcsolt csuszkat, gorg6ket e16re-hatramozgasra kenyszeritik, majd ez az e16re-, hatramozgas a
csoblokk forg6 mozgasava alakul at. Ez, a forg6mozgassa va16 atalakitas
ugy jon letre, hogy a csuszka gorg6i egyiittmiikodnek a cso tokjanak belso reszen mereven rogzitett "maso16" szerkezet gorbe vonalu palyaival.
A zar es a gyorsito berendezes.
1- gyorsit6; 2- hajt6kar;

3- zarszerkezet;

4- adogat6szan;

5- gazdugattyli rlid.

A lOves utani gazelvezetest a konyv korabbi fejezeteben a tipust61

vett peldan keresztUl mar targyaltuk (149. abra).

A tavvezerelt tiizkivaltast az elektromos elsut6szerkezet biztositja,

amely vezerli a 16szereknek az automatika szerkezetbe va16 bejuttatasat,
a torzi6s szerkezet rug6janak felhuzaslit, valamint az elektromos impulzusoknak az erintkez6 egysegen kereszttil a pir6patronokhoz val6 eljuttatasat.

A felsorolt elemek szabadsagfokait vizsgalva rogzithetjuk, hogy a

es6koteg, a esuszkaval, gorg6kkel, zarakkal es a zannozgat6 berendezesekkel vegzi az egyenes vonalu hatrasiklast es egyben a es6koteg forog,
megpedig ugy, hogy minden es6 egy teljes fordulat megtetele utan alkalmas legyen ujabb tiizkivaltasra. A kinematikai viszonyokat az alabbi
blokkvazlat mutatja be.

A hatrasiklasi ene1'gia csokkentese celjab6l a geppusklit 16kescsillapft6val lattak ei. A geppuskat az allvanyban a 16kescsillapit6hoz es a
cs6tok vezet6sinjehez rogzitettek.
Loves
Az ilyen jellegii fegyverek mukodesenek rendszerszemleletii
megertesehez a teljes mukodesi ciklus sonl.n sziiksegszeruen lejatsz6d6
mozgasviszonyokat kell megerteni, majd azok technikai megval6sitasaival foglalkozunk. Abb61 kell kiindulni, hogy az ismetlesi folyamatot a
16porgazok ene1'giaja hajtja veg1'e. Ezt az energiat hasznaljuk fel az alabbialaa:
a mozg6-reszek hlitrasiklasanak biztosftasara, ezaltal;
a csovek szinlaonizalt forgatasara;
a zarak mozgatasara (be-, es kireteszeles, huvelyvonas es vetes, stb.);
az adagolas vegrehajtasara.
Ennek soran letre kell hozni egyenes vonalu, a cs6tengellyel parhuzamos mozgasokat (pI.: a za1'- es adago16szerkezet), valamint forg6
mozgasokat. Azt, hogy mechanikusan hogyan alakitjuk at az egyenes
vonalu mozgast forg6 mozgassa, itt mar nem targyalom, hiszen ezzel a
konyv wbb helyen igen reszletesen foglalkozik (pI.: Mannlicher zarolas,
Kalasnyikov rendszerek, stb.). A kenyszerpalyas vezerleselae kell gondolni.
A mlikodes megva16sitasaban a gazmeghajt6 szerkezet, altalam
alkalmazott fogalmak szerint gazhenge1' es gazdugattyli jatssza a meghataroz6 szerepet, a rajta elhelyezked6 vezet6 gorg6kkel, valamint a cs6tok
a benne lev6 vezerl6palyakkal. Az ismetlesi ciklusban ezek a szerkezeti
elemek vesznek reszt.

r
A:z atalakitast vegzik.
Csuszka a gorgokkel es a
csotok vezerlo palyaj a

Gazdugattyli hatrasiklasa
egyencs vonalu mozgassal

Csokoteg forg6
mozgasa.

Az atalakftust vegzi.
A csokoteghez tartoz6 zar
vezeto gorgok, es a csoblokkban levo f6kenyszerpalya.
A zur elore es hatra
mozgasa
- egyenes vonalu mozgas -

A csovek forgatasa: a esoveket egy hengeres cs6blold(ba egyesitettek, amely lehet6ve teszi, a teljes cs6koszorll forg6mozgasat. Ha a fels6 holtpontot tekintjuk alaphelyzetnek, ahol a loves megWrtenik, akkor
vegig kiserhetjiik a teljes hatra- es e161'esiklast.

A cs6koteg a csuszkaval a 16porgazok hatasara megkezdi hatrasiklasat. A cs6tok "a1l6" helyzetben van, tehat a bels6 felUleten kialakitott
vezerl6palya fix, rogzitett. A csuszkan lev6 gorg6k a kenyszerpalya hatasara elforditjak a cs6koteget. A vezerl6palyat ugy alakitottak ki, hogy
egy gazdugattyli hatra es el6resiklasi ciklus alatt a cs6koteg 90-ot fordul
el, tehat a kovetkez6 cs6 fels6 alaphelyzetbe kerill.

Az ilyen bonyolultsagli fegyvereknel un. "Ciklogram"-ot alkalmaznak a teljes ismetlesi folyamat miikodesenek megertesehez. Lassuk
ezt az adott tipusnal:
100 A zar hatso ~ely~etbe
allasanak kezdete.
19 30' Hatso holtponti helyzet
.az eliiresiklas kezdete

!t.
\

'r'I
/

\ 8. 2260 A hiivelyvonlis kezdete

2200 A kirct~szcles vege
170 A bereteszeles vegc
177 Loves
Bereteszelt alIa pot

1- zartest; 2- iitoszeg; 3- zarkeret; 4- gorgok az egyenes vonall\

mozgas biztositasahoz; 5- zartest vezetogorgo.

A zartest vezet6 garg6je a "fakenyszerpalyaban" fut. Ez nem azonos a csOforgatast biztosit6 kenyszerpalyaval, hiszen a zar el6re es hatrasiklasi ciklusa egy teljes karbeforgas, tehat egy zarat tekintve negy lOves.
A korabbi elmeleti feltevest61 elteroen a J AKB-12, 7 mm-es geppuskanal
az als6 holtponti helyzetben van a teljes zaras es a lOves kivaltasa.
A zarolasmil, amikor a zartest felutkazik a csOfarra, annak reteszelo tamaszai belesullyednek a csotok homlokfeliileten kikepzett reteszelo feszekbe. Ezaltal jan letre a szilard reteszeles. Hatrasiklasnal a nyitasi folyamat ezzel ellentetes.

A tObbcsovU, azonos tOltenyurii lOfegyverek j61 megfelelnek a

repiil6gep fedelzeti lOfegyverekkel szemben tamasztott kovetelmenyeknek. Nagy tiizgyorsasag, magas kezd6sebesseg. Kiserleti tipusnal elertek
a 10000 IOves/percet. Hatranyakent emlitik, hogy bonyolult szerkezetet
igenyelnek, vagy a csovek h6terhelese es az uzembiztonsaga alatta van a
hagyomanyos fegyverekenek. Els6sorban hazai helikoptereknel alkalmazzak, tovabbiakban alkalmazasuk kiterjedese varhat6.
Adatainal figyelemremelt6ak
a .,tiizgyorsasagra vonatkoz6ak.
Merhet6 ertekei: 3000 - 8000 IOves/perc. Urmerete: 12,7 mm. Csavek
szama: 4. Tamege: mindasszesen 45 kg.

A h~gvedelmi geppuskak nem kepeznek ktilon konstrukei6t. A

legvedelmi geppuska esak az allvany felepitesevel ktilonbozik a nehez
geppuskakt61. A ruzgyorsasag hovelese eeljab61 alkalmazast nyer tObb
geppuska osszevonasa egy allvanyra. Az ilyen elhelyezest komplex allvanyzatnak nevezik. Legvedelmi geppuskaknal, a szolGisos gyalogsagi
urmeretii es vagy nagyobb unneretii geppuska 16szereket alkalmaznak.

szemben. Vagyis minel kisebb a lovedek keresztmetszete, annal el6nyosebbek tulajdonsagai a roppalyan. A ktils6 ballisztikai tulajdonsagokkal
ellentetes azonban a bels6 ballisztikai viselkedes, hiszen a es6ben annal
kedvez6bbek a viszonyok, minel nagyobb a 16vedek <itmer6je a tOmeghez
viszonyitva.
A ket tOrvenyszeriiseget osszevetve arra a kovetkeztetesre juthatunk, hogy akkor optimalis a lOvesi folyamat, ha nagy <itmer6ju lOvedeket
toltlink be a es6be, de lOves utan kis atmer6ju "nyil" lOvedek hagyja el a
fegyver esovet.
Elmeletileg a tete It felallitottak, amely utan mar esak a szerkezeti,
teehnol6giai megval6sitast kellett vegrehajtani.

A haditeehnika fejl6desevel es a haditeehnika eszkozeinek a paneel vedelme ala helyezesevel felmertilt annak a sztiksegessege, hogy a
gyalogsagi fegyverzet anyagai a eelban nagyobb hatast erjenek el. Az
egyik legtenneszetesebb es legegyszeriibb utnak a minel nagyobb unnererii fegyver alkalmazasa l<itszott.
A nagy linneretii geppuskak ( d = 11 - 15 mm) kezdetben mint
legvedelmi es a harekoesi elharit6 eszkozok szerepeltek. Ezek felepitese
kevesse tert el a szokasos gyalogsagi geppuslGikt61, kiveve a mereteket es
a suly adatokat. A kalibemoveles, mint ismeretes, a ruzgyorsasag esokkenesevel jar. Nagy unnereru geppuskak, mind nehez es konnyii valtozatban fordulnak e16. A sulyktilonbseg, alapjaban veve az allvany miatt
van. Ez teszi nehezze a fegyvert, ami viszont sztiksegszerii a stabilitas es
az ebb61 szarmaz6 kedvez6 sz6raskep miatt. A nagy unneretii geppuskak
nehez tipusai a legvedelmi geppuslGikhoz tartoznak.

7.1.

Kis iirmeretii IOszerek alkalmazasa a korszerii haditechnikaban.

A lOvedek tOmegenek a lovedek keresztmetszet egysegere vonatkoztatott erteket a lOvedek keresztmetszet megterhelesenek nevezztik.
Minel nagyobb az egysegnyi lovedek keresztmetszetre es6 lOvedek tomeg, annal kisebb a leveg6 ellenallasanak kesleltetese a lovedekkel

- EIs6 kezenfekv6 megoldasnak latszott az, hogy keszitstik olyan

fegyvert, amelynek kupos a esove. A ballisztikai fegyveres6 felepiteseben nem valtozik, esak a es6furat lett kupos.
Ezzel azt akartak elemi, hogy egy nagy <itmer6ju lOvedeket betOltenek a tOltenyiirbe, lOveskor a 16por gazok hatasara megindul az egyre
szuktil6 es6ben. A keletkez6 nagy energia biztositja azt, hogy a lOvedek a
es6nek megfelel6en defonnal6djon, es a torkolatban a kis atmer6nek
megfelel6 iinnerettellepjen ki.
A kUpos es6furat elkeszitesenek nehezsege es a lovedek megnyujtasanak kovetkezmenyekent fellep6 nagymervu kopas ezeket a megoldasokat kudareba fullasztotta es a kiserleteket mas iranyba terelte.
- Carl Puff. 1907-ben szabadalmat kapott egy olyan lovedekre es
es6re, amelynel a szokasos vezet6, illetve tomit6 reszeken kivtil, a lovedekr61 levehet6 hajt6 taresakkal nagy osszenyomhat6, illetve lehajthat6
gallerokkal van ell<itva. Ez a kialakitas lehet6ve teszi a esOfurat megvaltoztatasa nelktil a keresztmetszet megterhelesenek esokkeneset, a gaznyomas gorbe kezdeti szakaszan.
A es6furat tehat azonos volt a 16vedek keresztmetszettel, ellenben
a huzagok melyebbek voltak a szokasosnal. Ezekbe a huzagokba esak a

gallerok, illetve a hajtotaresak illeszkedtek bele, a lOvedek palast feliiletet

az ormozatok hengeres feliiletei vezettek.
A eso hossz<it tekintve tObb atmeneti kupot talalunk egyreszt, ahol
esak a barazdak atmeroje esokken, az onnozate nem. Ennek kovetkezteben a tOltenyiir feloli res zen nagy keresztmetszettel rendelkezo lOvedek
gyorsan felveszi a gazok energlajat, utana pedig tObbszoros defonnaeio
utjan esokkenti keresztmetszetet, kilepesnel pedig optimalis lesz. Ennel a
szabadalomnal egyediili problemat a loszer es csogyartas okozta, ami a
gyakorlatban meg is hiusitotta elterjedestiket.
A IOfegyverek fejlodese tOrteneteben 6riasi szenzaei6t jelentettek
1930-ban Gerlich mernok ldserletei. Gerlich, a Puff elvet fejlesztette
tovabb. Tobb szabadalma volt a ktilonbozo nagy kezdosebessegii lOvedekek megval6sitasa temajaban. Ezeket a kialakitasokat "kOtoru elv"-en
mukodo lOvedekhatasnak keresztelte el. Ez abban alIt, hogy a esoben
nagy atmerovel mozg6 16vedek a esotorkolatig kotoru-szeruve alakul at.
A 16vedektestbol ket vezeto galler allt ki, s ezek mogott a 16vedektest a galler vastagsaganak megfeleloen vekonyabb (ld. 236. abra). A
huzagok esak a gallerokba vagtak be, majdnem a 16vedektestig. A eso
furata hengeres volt, de a huzagokat kuposra keszitettek.

Erdekes megjegyezni, hogy a huzagok kupossaga ugy volt kiszamitva, hogy a esotorkolatnal egyenlo legyen a eso belso <itmerojevei.
Tehat a eso torkolata kornyezeteben teljesen sima falu hengeres eso volt.
A fokozatosan kisebbedo huzagmelysegek a gallerokat annyira
lenyomtak, hogy a szamukra hagyott ferohelyet kitOltottek es a lovedek
vegig azonos atmerovel hagyta el a esovet.
Gerlich kiserletei folyaman a kezdosebesseget 875 m/s-rol

1800

m1s-re novelte. Az eredmenyek utan Gerlich ezen elvek teehnol6giai

megval6sitasan dolgozott, de a kivitelezesben mar ilyen j6 eredmenyeket
nem tudott elemi.
A "nyil" 16vedekek hasznaIatat elsosorban gyartasteehnol6giai
problemak miatt nem tudtak elterjeszteni. Ezek a kiserletek feledesbe
mertiltek, mig az 1960-as evekben az uj felfedezesek nem iranyitottak ra
ismetelten a figyelmet.

Veletlen esemenyek uj fejezetet nyitottak a "hagyomanyos", kezi

IOfegyverek fejlodeseben. Azt tapasztaltak, hogy megemelt 10portOlteru
tormentaIt IOszereknel (a fegyveresovek szilardsagtani ellenorzesenel
hasznaljak a megnovelt IOportoltettel szerelt loszereket, ezeket nevezik
tormentaIt loszereknek), ahol az iirmeret 7 mm-nel kisebb volt ktilonos
hatasok lepnek fei. Ezt a szovjet es amerikai fegyverszerkesztok kb.
1963-64-ben egyidoben fedeztek fei.
A 16vedek ktilonleges viselkedese abban rejlett, hogy az egyebkent teljesen artalmatlan sebestilesek ilyen parameterek mellett halalt
okoztak. A jelenseg reflektorfenybe helyezte a fegyverszerkesztes uj tertiletet. Ezer es ezer kiserletet vegeztek ktilonbozo loszerrel, es tOltettel,
hogy meghatarozhassak magat a jelenseget es az azt befolyasol6 tenyezoket.
Vadaszfegyverekkel tOrtent kiserletek azt mutattak, hogy ha a
16vedek kezdosebesseg 1000-1100 m/s fale novelik, a 16vedek unnerete
pedig 5-6 mm kozott van, akkor beesap6daskor (bannilyen el szovetbe

tOrtenik) a szervezetben olyan sokkot idez e16, amely az azonnali halM

okoz6ja is lehet. KUlonbozo model! kiserletekkel igazoltak ezen jelensegek bekovetkezesenek tOrvenyszeriisegeit. Ilyen kiserletekrol szamolt be
akkoriban szamos hazai foly6irat es egyeb irodalom.
Ha normal atmerojii lOvedekkel es 700-800 m/s kezd6sebessegii
fegyverrel egy vizzel telt zart terbe lOviink (pI. zart bcidog kanna), akkor
megfigyelhetjtik a bemeneteli es kilep6 nyilasokat, tehat a 16csatorna
meghatarozhat6.
Ha viszont ugyanerre a celra kozvetlen kozelr6l nagy kezd6sebessegii es kis iirnlereru l6szerrel (Vo = 1100 mis, D = 5,6 mm) lOvtink,
akkor a zart ter felismerhetetlensegig defonna16dik, felrobban es a lOvedek utja nem meghatarozhat6. Ilyen es ehhez hason16 kiserleteket vegeztek meg sisakkal vedett kaposztakkal is, az eredmeny ugyanaz volt. Ezt a
jelenseget neveztek el "a lOvedek hidrodinamikus
hatasanak", amely
tudomanyos magyarazata meg az6ta is varat magara. Feltetelezesek szerint csak kis tavolsagon belti! ervenyes, oka pedig a lOvedek farok hullamab6l ad6d6 igen tetemes tlilnyomas.
Az amerikai hader6 Ml6-os automata puskaja, karabelya 5,6 mmes 1050 In/S-OS adatokkal is kesztii. Ezt a fegyvert mint a tengeresz gyalogsag szemelyi fegyveret a vietnami hciboruban alkalmaztak.
A vietnami fegyverzeti szakemberek es orvosok megfigyelesei
alapjan a hidrodinamikus hatasnak nem tulajdonitottak gyakorlati jelent6seget, hiszen az volt a magyarazat, hogy a ktilOnboz6 harctevekenysegekben a katonak olyan kozel nem kertilhetnek egymashoz, hogy a lOvedek energiajab61 ne veszitsen szamottev6 erteket. Az energia-vesztes
(lOvedek) viszont olyan rohamos, hogy az Ml6-os automata puska is
csak a hagyomanyos fegyverekhez hason16 sertileseket okozot1, A vietnami hciborU 6ta eltelt id6, a harctevekenysegekben bekovetkezett vaItozasok miatt, tobbszor ujraertekeltek az akkori konkluzi6kat. Az ujraertekeles eredmenye nem lehet vitathat6, hiszen napjainkban szeleskorben
gyartjak es alkalmazzak az ilyen l6szerekkel miikod6 fegyvereket, ugy
NA TO orszagokban, mint masutt.

A lOfegyver olyan kalorikus, hoerogep, amely h6energiat alakit at,

mechanikai, mozgasi energiava. Az atalakitasi folyamatban az energiahordoz6, az egestermeket es az oxigent egyarant tartalmazo, magas
energiatartalmu IOpor. A mozgasi energia felhasznalasa ab?6l. a c~lb~l
tOrtenik, hogy egy viszonylag kis tOmegii lOvedeket nagy talalatI valoszlniiseggel, nagy tavolsagra celba juttassunk es ott roncso16, vagy rombo16hatast erjtink ei.

Az ismetlOfegyver - olyan puska, ahol egymas utan tobb lOvest lehet ktilOn, kezzel valo tOltes neIkiilleadni.
3.

A revolverezes fogalma:

Korabban a forg6 pisztolyok, ujabban mas pisztolyok elsiit6 szerkezetei un. "revolverezo" tipusu szerkezetek, ami azt jelenti, hogy a kakast n~m kell kezzel megfesziteni, hanem a billentyii meghuzasaval, a
megfeszitest is, es az elstitest is ki tudjuk valtani. Errol a miikodesi formar6l kapta a nevet is: revolver.
4.

Az ismetlO fegyverek:

Az olyan fegyver tipusokat, amelyeknel a.z is.metlesi. ciklust egy,

maximum ket lepest kiveve kezzel kell vegrehaJtal1l, de mmden folyamat kiilso energiat igenyel, ismet16 fegyvereknek nevezztik.

Azokat a fegyvereket, r.melyek az ismetlesi ciklusban. a.negy mozzanatot Inyitas, htivelyvetes, tOltes, zarasl sajat bels6 energlaJuk felhasznalasaval, az elstitest pedig emberi energiaval vegzik, fel~lltomata fegyvereknek nevezztik

6.

Az automata

fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyek az ismeth~si ciklus minden elemet

/meg az elstitest is/ sajat belso energiajuk felhasznalasaval vegzik, automata fegyvereknek nevezztik.
7.

Vegyes tizemm6du fegyverek:

Az olyan fegyvereket, amelyek felautomata es automata tizemm6dban egyarant alkalmazhat6k, vegyes iizemm6dlt fegyvereknek nevezztik.
8.

Szabadon hatrasikl6

tornegzaras fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel a zar es a cso kozott semmilyen

merev kapcsolat nincsen, a zarolast csupan a zar tOmegenek nagysaga
hatarozza meg, szabadon hatrasild6 tOrnegzaras fegyvereknek nevezztik.
10.

Kesleltetett

tOmegzaras fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel a zar kinyilasanak kezdeti szakaszM valamilyen mechanikus szerkezettel kesleltetjtik, addig, amig a IOvedek a csotorkolaton ki nem lep, kesleltetett, vagy mas neven felszabadon hatrasikl6 tOmegzaras fegyvereknek nevezztik.
11.

Hosszu csohatrasikhisos

fegyverek:

Ha a cso a zarat teljes h<itrasiklasi hosszan kiseri, a szetvalas a hats6 holtponti helyzetben tOrtenik, akkor hosszu csohatrasiklasos fegyvereluol beszeltink.
13.

Rovid csohatrasikhisos

fegyverek:

Az olyan fegyvereket, amelyeknel a h<itrasiklasi folyamat megindulasakor a cso es a zar egytitt siklik hatra, de a cso h<itrasiklasa nem
egyenlo a zar hatrasiklasi hosszaval, hanem annal lenyegesen rovidebb,
rovid csohatrasiklasos rendszereknek nevezztik.

Szabad energia atadason alapul6 fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel az ismetlesi folyamatban csupan

a zar - meghataroz6an annak tOmege - vesz reszt, ugy, hogy az energia
<itadasa a zar pennagyan kereszttil tOrtenik, szabad energia atadason
alapul6 fegyvereknek nevezztik.
9.

12.

A cso rnozgatasan

14.

Az egesz fegyver mozgatasara

rek:

atadott energian alapul6 fegyve-

Az egesz fegyver mozgatasara atadott energian alapu16 fegyverek

meghatarozas<it ugy fogalmazhatjuk meg, hogy miikodestiket a fegyver
teljes tOmegenek hatra es a reteszelo tOmb viszonylagos eloresiklasa biztositja. A tehetetlensegi tOmb akkor kezdi meg a kireteszelest es az ismetlesi folyamatot, amikor a fegyver hatrasiklasa befejezodik, teh<it a IOvedek elhagyta a csovet.
15.

Pisztolyok es geppisztolyok fogalma:

Mindazon fegyvereket, amelyek pisztoly loszert ttizelnek pisztolyoknak,_magasabb automatizaltsagi fokuk eseten geppisztolyoknak
nevezztik.
16.

Puskak es geppuskak

fogalma:

Azon fegyverek, amelyek puskaloszert / pI.: 7,6239 M/ hasznalnak

ttizelesi folyamataikhoz pusktiknak nevezztik. Az ilyen loszerrel miikodo eszkozok automata fegyverii kialakitasai a geppusktik.

alapul6 fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel az ismetlesi folyamatot a IOvedek torkolati energiajab61 szannaztatott hatrasiklasi energia ugy hajtja
vegre, hogy a lOves pillanataban a cso es a zar egyseges egeszet alkot,
mereven reteszelodik, majd hatrasiklik, a cso mozgatasan alapul6 fegyvereknek nevezztik.

A hannadik kateg6riaba tartoznak azok az automata es felautomata

fegyverek, amelyek a csokkentett meretii, /7,62 x 51, 5,56 x 5~, 223
Remington! atmeneti loszert hasznaljak. Ezeket karabelyoknak, llletve
gepkarabelyoknak nevezztik.

18. A gazenergia elvezetesen alapulo fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel az ismetlesi folyamatot a cs6b61
elvezetett gazokkal hajtatjuk vegre, gazenergia elvezetesen alapul6
fegyver rendszereknek nevezziik.
19.

A gazdugattyus

fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyek a cs6furaton keresztiil elvezetett

gazok energiajat hasznaljak fel az ismetlesi folyamat vegrehajtasara, gazdugattyus fegyvereknek nevezziik.
20.

Hosszan hatrasiklo

gazdugattyus

fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyek ismetlesi folyamatukat a cs6b61 elvezetett gazok hatasara hajtjak vegre es a gazdugattyli a zar hatrasikllisanak teljes hosszaban kiseri a zarat, hosszu gazdugattyu hatrasiklasos
rendszereknek nevezziik.
21.

Reteszlapos fegyverek fogalma:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel kiilon elem vegzi a zar cs6hoz

val6 koteset, reteszlapos fegyvereknek nevezziik.
22.

Rovid gazdugattyu

hatrasiklasos

fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel a gazdugattyli csak a kezd6 impulzust adja meg a zamak, a zar hatrasiklasat csak egy darabon koveti,
utana megall, rovid gazdugattyu hatrasiklasos fegyvereknek nevezziik.
23.

ElOresiklo gazdugattylls

fegyverek:

Azokat a fegyvereket, amelyeknel a gazdugattyli mozgas iranya a

zar mozgasiranyaval ellentetes, de a 16vedek mozgasaval azonos, elOre
siklo gazdugattyus rendszereknek nevezziik.
24.

Vegyes tipusu onmiikodo fegyverek:

Bizonyos esetekben az onmiikod6 fegyver kiilonfele szerkezeteinek

miikodesbe hozatalara a 16por energia felhasznalasanak - a rendszertanban megismert - kiilonfele elveit alkalmazhattak. Az ilyen rendszereket
vegyes tipusu rendszereknek lehet nevezni.

A KONYVBEN FELDOLGOZOTT
FEGYVER TiPUSOK

Kieffus kerekes puska

Console puska
Augustin puska
1841 tip. Dreyse puska
1867 tip. Carcano puska
Enfield-Snider puska
1862.eviVVanzlpuska
1862. evi Peabody puska
1872. evi Roberts puska
1872. evi 11artini puska
Sharps puska
1871. evi Comblain puska
VVerndl puska
1868 tip. Vetterli puska
1871. 11auser-Sauer puska
1871. evi Berdan puska
1868. evi 11annlicher puska
Henry-VVinchesterpuska
9811. 11auser puska
8mm-es 7511. Krag Jorgensen puska
6511. Henry-VVinchesterpuska
6711. Henry-VVinchesterpuska
8mm-es, 7511. Kropatschek puska
8611. Lebel puska
7911. Lee-Enfield puska
1411.No3. 11ark I. puska
9911. Krag-Jorgensen puska
0311. 11annlicher-SchOnauerpu.
6011. Spencer puska
190011.Bittner pisztoly
3511. Colt pisztoly
9511. Nagant pisztoly
8011. 11axim geppuska

KONKRET

91M. Mossin-Nagant puska

91/30M. Mossin-Nagant puska
48M. magyar Mauser puska
31M. magyar Mauser puska
95M. magyar Mauser puska
31/ AM magyar puska
1943M. magyar Mauser puska
1854M. H. Bessemer puska
40M. 7,621mn-es Tokarev puska
7,92mm-es G41M.aut.puska
7,92mm-es G41 automata puska
7,62mm-es USMI automata pu.
9mm-es PA-63 pisztoly
7,62mm-es Panyigin(PPS) gpi.
7112M. Schwarzlose geppuska
1913M. Schwarzlose gpu.
Thompson geppuska
9mm-es Breda golyoszoro
43M. Kiraly geppisztoly
7,62mm-es Kalasnyikov csalad
Chauchat golyoszoro
Mauser automata puska
917,62mm-es MG-42 tip. gpu.
9mm-es Mauser pisztoly
Browning geppuska
Bergmann golyoszoro
1934M. Breda golyoszoro
9mm-es Stange golyoszoro
14/39M. Parabellum pisztoly
1887M. Maxim geppuska
MG-34 geppuska
14,5mm-es KPVT geppuska
9mm-es Roth-Steyer pisztoly
9mm-es 14M. Roth-Steyer pi.
Bergmann II. golyoszoro
9mm-es Madsen golyoszoro
9mm-es Sehren aut. puska

Mauser automata puska

Mauser goly6sz6r6
9mm-es MP-44 gepkarabely
7,62mm-es SZG-43 geppuska
Zbrojovka golyoszoro
7,62mm-es DP golyoszoro
7,62mm-es RPD golyoszoro
7,62mm-es AK-47 gepkarabely
7,62mm-es AKM-63 gepkarabely
7,62mm-es AMD-65 gepkarabely
AR-18 geppisztoly
AR-70 gepkarabely
7 62mm-es 43M. Tokarev onWlt6 puska
7'62mm-es SzKSz onWlt6 karabely
9~nm-es G-43 automata puska
St. Etienne geppuska
Colt geppuska
Garand fele automata puska
G-43W Mauser puska
Bang-fele automata puska
Roth geppuska
Mannlicher pisztoly
9mm-es Jericho pisztoly
9mm-es P-9R Parabellum pisztoly
AIM typ.Ca1.45 Colt pisztoly
29M. FEG pisztoly
33M. Tokarev (TT) pisztoly
35M. Radom pisztoly
7 62mm-es Skorpio M68 tip.gpi
9~-es
UZI Mini Carabine gpi
9mm-es 41/44 Magnum pi.
9mm-es MP-5 geppisztoly
9mm-es MOD.92FS Beretta pi.
91nm-es Glock pisztoly
5 56 mm-es M 16A Iaut.karabely
5' 56 mm-es SIG 551 tip. gepkarabely
5',56 mm-es Steyer AUG gepkarabely
RPG-7 kezi pc.e1h.granatvet6

XM -72 plinceltoro raketa

XM-54 panceItOro raketa
SZPG-9 pc.e1h.raketa
Xm-148 pc.e1h. gramitveto
M-406 pc.e1h. gran at
7,62 mm-es Dragunov tavcsoves puska
7,62 mm-es PKM es RKMSz go1y6sz6r6 es geppuska
30 mm-es NR-30 fede1zeti gepagyu
23, n:m-:s GS-23L tipusu ikercsovU rep.gep fede1zeti geppuska
(gepagyu)
12,7 mm-es JAKB-12,7 tipusu fede1zeti geppuska
12,7 mm-es es 14,5 mm-es Gepard csa1ad

A konyv vegere erve, a szerzonek furcsa erzesei vannak, hiszen

egyreszt ajanlja muvenek lenyegesnek tartott gondolatait az ut6kornak,
masreszt elkoszon egy olyan dedelgetett teriilettol, amelyet kedvenc
gyermekenek, feltve orzott titkainak tekintett. Utjara kivanom bocsatani
ezt a konyvet azzal a cellal, hogy a fiatal szakemberek, leendo mernokok
megtalaljak benne azt a tudomanyanyagot, amely birtokaban kepesek
lesznek alkalmazott m6don felhaszll<:ilniuj fegyverek tervezesenel, h~trehozasanal, oromuket lelik e rendkivUl sajatos muszaki terUleten.
A ket kotet osszesen 120 olyan fegyver feldolgozasat tartalmazza,
amely a regmult fegyverektol a ma IOfegyvereig, attekintest ad az ezredfordul6t koveto fejlesztesek trendjeirol. Az elemzesek nem a nepszeriiseg
konnyii megkozelitesenek igenyevel keszUltek, hanem egy mernoki gondolkodas- menetet reprezental6 m6dszertan bemutatasaval.
A konyv emleket kivan allitani mintegy 80 fegyver feltalaI6nak,
konstruktornek, tObbek kozott olyan szemelyisegeknek, mint: Samuel
Colt, Hiram Maxim, Dektyarjev, Walther, ... stb.
Szandekom volt, hogy olyan irodalmat adjak hallgat6im kezebe,
amely ma Magyarorszagon, a felsooktatasban nem fellelheto, egyedi.
Ugyanakkor, a fegyverek elterjedese a polgari eletben is, azt val6szinusiti, hogy a jovoben ez a tudomanyag nem a hadseregek privilegiuma lesz.
Remelhetoleg a hadiipar visszaterese is igenyli majd a specialis IOfegyver
tervezo es szerkeszto mernokok felkesziteset.
Vegezerul egy felreertest kivanok e konyv keretei altaI adott lehetosegekkel elve tisztazni. Tudom, hogy a fegyver alkalmazasanak, letrehozasanak celja az emberoles. Hamis formalis logikat alkalmazva eljuthatunk arra a kovetkeztetesre, hogy aki oromet leli a fegyverben, az oles
eszkozeben, magaval az emberolessel is azonosul. Nem vall om ezt a nezetet es elhatarolom magam es minden fegyver "manias" tarsam neveben

ettol a gondolatt61, mar esak azert is, mert az igazsagos vagy nem igazsagos fegyveres kiizdelem fogalmanak meghatarozasaban is ellentmondasok vannak, tovabba a fegyver nem esupan tamad6, kommand6s fegyver,
hanem vedelmet es oltalmat is ad kezeloje reszere.
Tovabb folytatva a gondolatot a muszaki megval6sitasok iranti
tisztelet nem a gyilko16 szerszamnak, hanem annak a teehnikai berendezesnek sz61, amelyet emberek: mernokok, konstruktorok hoztak letre.
A feldolgozas soran keyes irodalmat tanulmanyozhattam <it,
ugyanis a regi, vagy uj szabalyzatok, kezelesi utasitasok altalaban mar
nem allnak rendelkezesre. Segitsegemre szolgaltak a kiilfoldi szakfoly6iratokban megjelent leirasok. A feldolgozas alapveto m6dszere volt, hogy
a hozzaferheto fegyvereket egyenkent manualisan feldolgoztam, a kinematikai vazlatokat megszerkesztettem es leirasokat keszitettem. Elvegeztern a ballisztikai szamitasokat, es meghataroztam rendszertani hovatartozasukat.
Az 1967-tol napjainkig tart6 kozvetlen oktat6 munkam soran, es
az az6ta eltelt mintegy hannine ev alatt folyamatosan keszitettem feljegyzeseimet, elemzeseimet. Munkamat segitettek azok a hallgat6i munkak, amelyeket a fegyverzeti szakiranyli hallgat6knak evfolyam feladatkent adtam ki es keszitettek el. A konyv sok ertekes hallgat6i munk<it,
TDK tevekenyseget is reprodukal. Teh<it kutat6 munkam saran ona1l6
eredmenyeket ertem el es hasznositottam. Mast61 kutatasi eredmenyt nem
Yettem <it,a feldolgozasokat saj<itmunkam eredmenyeinek tekintem.
Koszonettel tartozom a Fegyverzetteehnikai Tanszek szemelyi
allomanyanak, Sipos Jeno, Kalman Gyula, G6rasz Geza, Fees6 Laszl6,
Barna J6zsef oktat6 kollegaimnak, bar<itaimnak, a korrekruraban resztvevo: Dr Radli Tibornak, Dr. Turesanyi Karolynak.
A teehnikai kivitelezesben es a tartalmi munka konzultaei6s vegzeseben nylijtott kimagasl6 kreadv tevekenysegeert: FiistOs Ferenenenek.
Tovabba esaladomnak, akik nelkiilozo segitsegiikkel tudomasul
vettek, hogy a hosszU teli esteken, a szamit6gep tarsasagaban eltOltott ido
egyenesen aranyos a esaladi szeretettel, esak kevesbe l<itszik.

1. Csillag Ferenc: Kezi l6fegyverek es a hadmiiveszet (Bp. 1965)

2. Hihalmi- Harmos ZoItan: Ttizerlovestan (Bp. 1937)
3. Harmos Zoltan: Gyakorlati ballisztika (Bp. 1941)
4. Razin: A hadmiiveszet tortenete (Bp. 1969)
5. LOfegyverekszerkezeti alapjai (Szabalyzat, TOFE 58.)
6. Dr. Kovacs L6rinc: A pancelelharitas eszkozei (Bp. 1964)
7. Nagy Laszlo: Loveg es fegyver szerkezettan (Bp. 1969)
8. Eduard Marschner: Lehrbuch del'Waffenlehre 11. (Wien 1905)
9. Lugs: Hand Feuerwaffen
10. W.H.B. Smith: Books of pistols and revolvers.
11. Joseph E. Smith: Small Arms of the Word.
12. Hans Bert Losckhoven: Feuerwaffen
13. W.H.B. Smith and Joseph Smith: The Book of Rifles
14. Jaroslav Lugs: Das Buch von Schiessen
15. J. SchOn:Geschichte del' Handfeuerwaffen
16. Deutsche Waffen Journal
17. Soldat und Technik
18. Szabo Imre: Lovestan I. Belballisztika (ZMKMF. 1971)
19. Farkas Tivadar: Loveg es fegyverszerkezettan III. (ZMKMF. 1972)
20. Csontos Istvan: Ballisztikai ismeretek (ZMKMF. 1980)
21. Lugosi Jozsef - Temesvari Ferenc: Pisztolyok (Zrinyi 1989)
22. Toth Lorand: Kezifegyverek (BJKMF. 1998)
23. Szajko Istvan: Katonai kezlOfegyverekl6porainak es lOszereinek
rnin6sitese (Bp. 1995)
24. Honvedsegi Szemle: XXIV., XXV., XXVIII: evfolyamai
25. Honvedelem: XVIII. evfolyam, 7. szam
26. Tovabba, a BME Hadmernoki Karanak, Fegyver Fakultasan
leadott e16adasokjegyzetei (Bp. 1950- 1954)
, .
,,
27. NR-30 fedelzeti gepagyil miiszaki leirasa es iizembentartasl szakutasltasa
HM. 1984, Re/l155.
28. Zsilak Andras: Repii16gep-fedelzetilOfegyverekf6iskolai jegyzet Szolnok,
1984. Nyt.szam M 1381/31.
.
,
29. GS-23L Repti16gepfedelzeti gepagyil, Miiszaki leiras es iizemeltetesl utasltas HM. 1973. Re/903.

30. JAKB-12, 7 Fede1zeti geppuska, Miiszaki 1einis es uzembentartasi szakutasitas. HM. 1984. Re/1193.
31. A 7,62 mm-es Draguner tavcsoves puska anyagismereti es 16utasitasa.
LOfe/109. Bp. 1978.
32. A 7,62 mrn-es PKM es PKMSz Ka1asnyikov geppuska anyagismerete es
16utasitasa. LOfe/l 04. Bp.1976.
33. Miiszaki nap16 a GEPARD M2/M2Al/M3 rombo16 ontOlt6 puskak rendszeresitesehez. Bpest, 1998. HTI
34. Cseh Sandor haUg.: A GEPARD fegyverek fe1do1gozasa TDK munka
35. Dr.Ungvar Gyu1a: A kummu1ativ robbanas fizikaja nyoman (Haditechnikai
Szem1e. Bp.)