Pályatervező Tanari - Kezikonyv

PÁLYATERVEZŐ
Szakmainformációs és pályatervező szoftver
Tanári
kézikönyv
S Z A K M A I N F O R M Á C I Ó S É S PÁ LYAT E R V E Z Ő S Z O F T V E R
Tanári kézikönyv
ă Nemzeti Szakképzési Intézet

1087 Budapest, Berzsenyi Dániel út 6.
Telefon: (1) • Fax: (1)
Tartalomjegyzék
Pályaválasztás régen - és most 1
Mit tud tenni az iskola a pályaorientációs munka keretében?..................................................2
Pedagógiai-pszichológiai eszközök a tanulók megismeréséhez ..............................................6
Pályaismereti foglalkozások iskolai keretek között................................................................16
A pályaismereti csoportfoglalkozások felépítése, szemléleti és módszertani jellemzői.......18
A csoportfoglalkozások felépítése, feladatok kialakítása.......................................................19
Pályák megfigyelése tantermi gyakorlat keretében, a pályaorientációs szoftvercsomag film-
mellékletének segítségével 28
Az érdeklődés szerepe az életpálya-építés folyamatában.......................................................29
Érdeklődési típusok 34
Érdeklődés-vizsgálati kérdőív 37
Képességjellemzők szerepe az életpálya-építés folyamatában..............................................40
Tanulási képesség felmérő feladatsor 48
Helyesírás 48
Értő olvasás 49
Számolás 50
Mértékegységváltás 50
Becslés 52
Rajzolás 53
Muzikalitás 54
Támogató kérdőív - részképességek 55
Kulcsképességek ..................................................................................................................... 61
Kulcsképességek önbecslő kérdéssor 64
Feladatok 69
Problémamegoldó játékok 72
Együttműködést serkentő játékok 75
Kommunikációs játékok 82
Kreativitást igénylő / serkentő játékok 88
Nyitottságot / új iránti fogékonyságot serkentő játékok.........................................................91
Munkamód és tanulási stílus 93
Munkamód................................................................................................................................. 93
Munkamód önbecslő kérdőív 95
Feladatok: 98
Tanulási stílus 101
A tanulási stílusok kérdõíve 104
Feladatok: 107
Kockázati tényezők 108
Fizikai kockázat....................................................................................................................... 108
Pszichikai kockázat................................................................................................................. 109
Egészségügyi tényezők........................................................................................................... 110
Kockázat kérdőív – fizikai jellemzők 111

Kockázat kérdőív – pszichikai jellemzők 113
B E V E Z E T É S
Bevezetés
Pályaválasztás régen - és most
A
z iskolai képzés és munkaerő-piac közötti átmenet a fiatalok
többségénél a szokásos életrajzi vonalat követi: általános és
középiskola, szakmai képzés vagy felsőfokú tanulmányok. Gyakran
szinte gondolkodás nélkül végigvitt, igazi, személyes választásokat mellőző
folyamatról van szó. Könnyen belátható azonban, hogy egy ilyen
megalapozatlan pályaválasztás jelentős kockázatokkal bír.
Valamikor régen talán

könnyebb lehetett a
pályaválasztás. A szülői
ház, barátok, rokonok, zárt
közösségek és egy jól
bejáratott társadalmi rend
segítette a döntést. Hosszú időn keresztül a különböző oktatási szintek, illetve
az oktatás-képzés befejezése és a munkába állás közötti átmenet többé-
kevésbé automatikusan történt, és az átmenetre az emberek életében
legfeljebb egy alkalommal került sor.
A rendszerváltás és a globalizálódó gazdaság növekvő versengése

azonban véget vetett ennek az állapotnak, és az átmenetek, váltások mind
bonyolultabb helyzet elé állították a termelési folyamatot és az egyes embert
egyaránt. Ma a család és szűkebb ismeretségi kör mellett a média szerepe
látszik erősödni, de a 15 és 17 év közötti fiatalok a legritkább esetben tudják
kristálytisztán, milyen munkával szeretnék életük következő három-négy
évtizedét eltölteni, annak ellenére, hogy azt ismerik, mi az, amivel biztosan
nem akarnak majd foglalkozni.
A jelenlegi trend alapján a társadalom elég hosszú időt hagy arra,

hogy a fiatal felnőtté váljon – ezt nevezik „intézményesített pszichoszociális
várakozási időnek“ - a felnőtté válás lelki folyamata hosszú évekig is
eltarthat. Ezalatt a fiatal kipróbálhat szerepeket. Bár a mai fiatalok
biológiailag korán érnek, szociális érettségük hosszabb ideig elhúzódik.
1
1.
B E V E Z E T É S
Fejezet
Lassabban válnak önállóvá: később költöznek el a szüleiktől, alapítanak

családot, építik ki önálló egzisztenciájukat. Ezek nem testi, hormonális
változásokkal függnek össze, hanem szociális tényezőkkel. A fiatalnak ki
kell küzdenie a saját, önálló helyét környezetében, a társadalomban, olyan
döntéseket kell hoznia, amelyek következményei már egész életére
kihatással lesznek. A felnőtté válás ma kitolódik: sokan csak harminc felé
közeledve házasodnak vagy vállalnak gyereket és a pályaválasztásuk is
csak akkorra dől el, mert többen nemcsak egy szakmát tanulnak, hanem
több képzésben is részt vesznek, különböző képzési szinteken. Szakmai
identitásuk tisztázásához fontos az, hogy higgyenek bizonyos értékekben,
szolgálni akarják környezetüket, a társadalmat és többé-kevésbé
kialakuljon értékrendjük. A megfelelő időben kezdett pályaorientáció
segítheti ezt a folyamatot.
A megélhetést biztosító és a személyiség egy részének megvalósítását

ígérő pálya- és munkaterületek felé irányulást, a pályaválasztást szinte azonos
súllyal befolyásolja a fiatalok képességeire, készségeire és érdeklődési
irányaira vonatkozó önismerete, és a pályákról, foglalkozásokról alkotott reális,
széles körű tájékozottsága. A szakmainformációs és pályatervező
programcsomag a fiatalok önismeretének bővítésével, a foglalkozásokról és
képzési lehetőségekről szóló információkkal kívánja segíteni a tudatos,
önkiteljesítést szolgáló pályaorientációs munkát.
Mit tud tenni az iskola a pályaorientációs munka keretében?
A
z önismeret bővítése az első feladat: segíteni a diákokat abban,
hogy tisztán lássák – mit szeretnének tenni és mire lennének
képesek, ha a jövőbeni munkáról van szó. Valamint arra is fel kell
2
B E V E Z E T É S
készíteni a tanulókat, hogy nem egyenes vonalú karriert építenek majd a

jövőben. Várhatóan többféle szakmában, eltérő szakterületen is ki kell
próbálniuk magukat.
A szakmai, tárgyi tudás mellett ezért olyan alapvető kulcsképességeket is
fejleszteniük kell, amelyek a világban való eligazodás és a kreativitás
előfeltételei, illetve a csapatmunkához, a konfliktusok megoldásához és a
sikeres kommunikációhoz elengedhetetlenek. Támogatni kell tehát a diákok
önbizalmát, érdeklődését, önismereti igényét és teljesítőképességét.
Másodikként: nyitottá kell tenni a diákokat a szakmai orientálódás

folyamatára. Biztosítani kell a találkozás lehetőségét a munka világával, a
szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségét felkínálva. Kapcsolatfelvételt
egy-egy szakma jeles képviselőjével, bemutatva szakmai pályafutását,
karrierjének alakulását
Az egyén választásában fontos A szakmai orientálás során súlyos hiba lenne csak
szempontok:
abból kiindulni, hogy egy adott térségben milyen
 a kiválasztott foglalkozásról
munkaerő iránt van kereslet, illetve csak arra
alkotott jövőkép telítettsége
 az adott szakmai képzési
támaszkodni a segítségnyújtásban, hogy a régióban
lehetőségek köre milyen szakmai képzési lehetőségek állnak
 az egyén vagy az ő pillanatnyilag rendelkezésre. A globalizáció ugyanis –
családjának anyagi és egyéb
számos hátrányos jellemzője ellenére - megnyitotta a
vonatkozású forrásképessége
kapukat a világ felé. Új kultúrákat, technológiákat és
 a mobilitás képessége
emberi kapcsolatokat kell tudni feltérképezni minden
jövőbeni munkavállalónak, és ez a lehetőségek számának növekedésével is
jár.
Megállapíthatjuk, hogy a jövőben a foglalkozás- és pályaválasztásban a

legfontosabb tényező a foglalkozási követelmények és a képzési lehetőségek
elérhetőségének ismerete. Korábbi tudományos kutatások eredményei alapján
sem volt kétséges, hogy a munkavállalók olyan területen, olyan munkák során
hozhatnak jó eredményeket, amelyek személyiségükhöz illeszkednek.
Motivációjuk, hatékonyságuk és munkamoráljuk jelentős mértékben a megfelelő
választástól függ. Friss kutatási eredmények azonban arra is rávilágítanak, hogy
a helytelen választás hosszú távon az egészséget is kockáztatja. Sorozatos
betegségek, munkahelyi hiányzások figyelmeztetnek arra, hogy a választás nem
volt megfelelő, időszerű a váltás. Azok az emberek, akik nem a
személyiségükhöz illő területen dolgoznak, sokkal több betegséggel, testi
3
B E V E Z E T É S
panasszal és stresszel kénytelenek szembesülni, mint akik helyes döntések után

megtalálták helyüket a világban.
A szakma- és foglalkozásválasztásban - a technológiai forradalom

ellenére is - jelentős mértékben érvényesül a nemi sztereotípiák hatása. A fiatalok
még mindig típusosan női és férfi szakmákban gondolkodnak. Az összes olyan
szakmanév, amely technikai-kézműipari foglalkozást takar, jellegzetesen férfi
territóriumnak számít. A nők választásaiban elsősorban a
A foglalkoztatás biztonságáról
kézügyességet igénylő vagy a térkialakítással,
ma már csak a
berendezéssel kapcsolatos tevékenységek a kedveltek. A
rugalmas, a környezeti
szociális irányultság férfiak esetében kifejezetten elutasított -
változásokra előre
az egészségügyi-ápolói szakterület imázsa a férfi-képpel
felkészülni tudó
összeegyeztethetetlennek látszik, annak ellenére, hogy a
munkavállalók
foglalkoztatás biztonságáról ma már csak a rugalmas, a
esetében
környezeti változásokra előre felkészülni tudó munkavállalók
beszélhetünk.
esetében beszélhetünk.
A sikeres pályaválasztás gyakorlati szempontból három alaptényező

alkalmas, illetve megfelelő együttállásán alapszik. Ezek a betölthető
foglalkozások, a tanulható szakmák és az egyén személyisége, jellemzői. Ennek
az együttállásnak lehetnek ideális és lehetnek reális szintjei. Alapvetően az ideális
szint megfogalmazása, rögzítése szükséges a pályaválasztás során, hiszen az
életpálya-építés nem alapozódhat eleve kompromisszumra.
Az iskolai pályaorientációs tevékenység fontos eleme tehát, hogy

elgondolkodtat: mi jelent értéket a fiatal számára, hogyan tudja szakmai
pályafutását saját egyéniségéhez, képességeihez, fizikai és pszichológiai
jellemzőihez igazodva tervezni. El kell juttatnia a fiatalokhoz azokat az
információkat, amelyek segítik a döntését: foglalkozások és pályák
bemutatásáról, a személyiséghez illeszkedő képzési és foglalkoztatási
lehetőségek ismertetéséről kell gondoskodnia. Kapcsolatot kell teremtenie a
foglalkoztatást elősegítő munkaügyi szervezetekkel, szolgáltatókkal és
munkaadókkal is. A pályaorientációs munka – az önismeret bővítésének és a
foglalkozásokra vonatkozó információk közvetítésének - fontos eszközei a
számítógépes tanácsadó rendszerek.
Az Ön által kézben tartott DVD segítségével diákjai:
érdeklődési irányaikra vonatkozóan kapnak önismeret-bővítő
4
B E V E Z E T É S
információkat ,
felbecsülhetik a különféle foglalkozási területek ellátásához szükséges

képességeik valamint un. kulcsképességeik színvonalát,
foglalkozásokat rendelhetnek az érdeklődés, képesség és kockázati

tényezők által meghatározott profilokhoz, így bővítve ismereteiket a
különféle pályákról, amelyek esetében az adott képességek jelenléte
kiemelkedően magas szinten szükséges, illetve megléte fontos, de
alacsonyabb szintű birtoklása is lehetővé teszi a pálya sikeres
művelését,
szűkebb pályalistát állíthatnak össze a kockázati tényezők önbecslő

listájának eredményének segítségével is, ennek érvényessége
azonban korlátozott: a választás során az érdeklődés és
képességjellemzők értékelése elmaradhat,
a létrehozott profilokhoz a szakképesítés követelményeit is

hozzárendelhetik,
szabadon kereshetnek a foglalkozás-leírások és szakképesítések

listájában, és összehasonlíthatják a foglalkozásokat, képzéseket.
A rendszer segítséget nyújt az egész életet átfogó pályatervezéshez. A

Szakiskolai Fejlesztési Program keretében hirdetett pályázaton résztvevő
intézmények képzési kínálatához igazodó pályákat, foglalkozásokat és képzési
lehetőségeket ismerteti, de kitekintést nyújt további információs lehetőségek felé a
személyes profilhoz illeszkedő egyéb pályák, foglalkozások és képzési
tájékoztató rendszerek irányába.
5
2.
Fejezet
Módszertani kérdések
Pedagógiai-pszichológiai eszközök a tanulók megismeréséhez
A
diákok megismerésében számos, egymással jól kombinálható rendszert alkotó

közvetlen, és közvetett módszer áll a pedagógusok rendelkezésére.
Közvetlen megfigyelés ▪ A megfigyeléssel történő adatgyűjtés során előre

meghatározzuk azt a kritériumrendszert, amelynek segítségével le kívánjuk írni
a diákok viselkedését. Például: hányszor jelentkezik valaki a tanórán, vagy
mennyi időt használ fel saját kérdések megfogalmazására. A kritériumrendszer
támaszkodhat a szakirodalomban elérhető modellekre, de lehet saját
fejlesztésű szempontrendszer is. A meghatározott szempontokat alkalmazva
figyeljük meg a diákok viselkedését, kategorizáljuk a megfigyelt jegyeket, és
megkíséreljük az adatok alapján a közöttük levő összefüggéseket felderíteni.
Számos kiváló megfigyelési szempontrendszer található a szakirodalomban,
amelyek eredeti vagy a felhasználó által módosított változatai alkalmazhatóak
a tanár által meghatározott megfigyelési célkitűzésnek megfelelően.
Kritériumrendszert önállóan is összeállíthatnak a tanárok,

meghatározva azokat a fő viselkedéses jegyeket, amelyek a megfigyelés és
értékelés alapját képezik. A megfigyeléssel történő információgyűjtést
hasznosan egészítheti ki a későbbiekben bemutatásra kerülő interjú-technika,
amelynek segítségével a viselkedés hátterében zajló egyéni, kognitív
folyamatok is megragadhatóak.
A tanulás környezeti tényezőinek felmérése, a környezeti-kontextuális

hatások megfigyelése összetett feladat. A jelenlegi pedagógiai-pszichológiai
diagnosztikai gyakorlat jelenleg e téren a kérdőíves vizsgálati módszereket
részesíti előnyben - könnyebb kivitelezhetőségük miatt. A gyakorlatban
P E D A G Ó G I A I É S P S Z I C H O L Ó G I A I E S Z K Ö Z Ö K
elsősorban olyan megfigyelési módszerek terjedtek el, amelyek egy adott

közegben, pl. az iskolai osztályban egy-egy személy viselkedésének
felmérését segíti. Ilyen eljárás például Flanders interakció-elemzési módszere,
amelynek segítségével külső megfigyelőként, a tanár-diák interakció
jellegzetességeiről nyerhetünk információkat.
Közvetett módszerek: kérdőívek ▪ A tanulmányi teljesítménnyel kapcsolatos

kompetenciák felmérésére sztenderdizált képességfelmérő tesztek, illetve a
tanárok által összeállított kérdéssorok egyaránt használhatóak. Kiegészítheti
ezt a felmérési módot a diákok megfigyelése a számonkérés vagy csoportos
munka során.
Tanárok és nevelők körében kedvelt módszer a saját kérdéssorok,

kérdőívek, „tesztek” összeállítása. Célja a legtöbb esetben, hogy a
lehetőségekhez képest objektív képet kapjon a tanár diákjairól, azonos
szempontokat alkalmazva a megismerésük során. A kérdéssorok bármely
témára vonatkozhatnak, pl. lehetnek a szaktantárgyhoz kötődő ellenőrzés
kérdései, de a diákok pályaorientációjával vagy motivációjával kapcsolatos
kérdéssorok is összeállíthatóak. Ezek az önállóan összeállított kérdéssorok
azonban nem tekinthetőek sztenderdizált vizsgálóeszköznek. A legtöbb
esetben nincs reprezentatív minta és hiányoznak a statisztikailag megalapozott
viszonyítási normák is. Ugyanakkor nagyon jól alkalmazhatóak, ha a
szempontokat minden megvizsgált tanuló esetében szisztematikusan elemzik
a tanárok.
A nagyobb mintán már kipróbált kérdéssorok, kérdőívek közül

eredményesen alkalmazható szempontrendszer lehet pl. a kísérleti
személyiséglap, vagy az életmód-kérdőív, amely a diákok terhelésével
kapcsolatos információk gyűjtésére, a tanulmányokkal összefüggő
pszichoszomatikus problémák feltárására használható .
Közvetett módszerek: esszé-feladatok ▪ A tanárok által alkalmazható

nagyon hatékony eljárások közé tartozik a fogalmazások, szabad elbeszélések
íratása. A témakör széles spektrumon mozoghat, az értékelés szempontjait
azonban ajánlatos minden esetben pontosan meghatározott kategóriákban
megjelölni. Az objektivitás érdekében a tartalomelemzéshez egy további,
független megítélő segítsége is igénybe vehető. Ilyen esetben a két megítélő
közötti összhang statisztikai módszerekkel ellenőrizhető (együtt járás,
korreláció). A szabad fogalmazás során kapható válaszok nagyon eltérőek

lehetnek. Az esszét értékelő tanárnak érdemes ezeket az egyéni
különbségeket vizsgálnia.
Amennyiben a módszert tantárgyi tudás ellenőrzésére kívánjuk

használni, a diákok tájékoztatására ajánlott megadni az egyes esszékérdések
elérhető pontszámát, jelezve a kérdések relatív fontosságát. Fiatalokkal,
felnőttekkel dolgozva a számonkérés kedvelt formája az esszé: a leginkább
elfogadható értékelési módszer, amely a tanulással kapcsolatos készségek
fejlesztését szolgálja, amennyiben a kritériumrendszer átlátható.
Önértékelő eljárások: tanulói becslés és reflexió ▪ A jelenlegi iskolai

gyakorlatban kevésbé elterjedten alkalmazott módszer az önbecslésen alapuló
mérés. Annak ellenére, hogy a kívánatos cél az iskolai képzés során az
élethosszig tartó tanulásra, folyamatos önfejlesztésre, önirányított tanulásra
való felkészítés lenne, hiányzik a diákok felelősségének elismerése,
elfogadása és elfogadtatása saját tanulmányi teljesítményük alakításában.
Ennek a gyakorlatnak a hátterében részben a jelenlegi iskolarendszer, részben
a tanári tekintélyen alapuló oktatási-nevelési módszerek állhatnak.
A diákok önbecslésére alapozó módszerek azonnali

alkalmazhatóságának korlátait jelentheti, hogy a diákok általában kevés
gyakorlattal rendelkeznek saját teljesítményük értékelésében. Az alkalmazástól
visszatartó tényező lehet az is, hogy a diákok tanulási problémáikat, rossz
teljesítményüket iskolai környezetben nem szívesen jeleznék vissza.
A tanulók önreflexióinak bátorításához a tanárok úgy járulhatnak hozzá,

ha a tanári teljesítményértékelést külön időpontokban végzik és a diákok
önmagukra vonatkozó megítélését a tanári értékeléstől elválasztva, kérik.
Az önreflexió fejlesztéséhez nagyfokú tanári toleranciára és az

esetleges tanár-diák kommunikációs problémák szakszerű megoldására van
szükség.
Tanári segítség hiányában a diákok önreflexiós folyamata nehezen

fejlődhet, visszajelzések hiányában nehezen ítélhetik meg saját tudásuk,
képességeik és kompetenciáik szintjét. Különösen serdülőkorban, és azt
megelőzően igényel fokozott erőfeszítéseket a tanároktól az önreflexiós
képesség fejlesztése. Az önreflexióra történő szocializálás kezdő lépése lehet
a fiatalabbakkal dolgozva például a házi feladatok önálló javításának kérése.
Az interjú típusai, exploráció és anamnézis
A diákok személyiségének megértése leghatékonyabban a velük

folytatott interjúk segítségével valósulhat meg. Az interjú egy olyan célzott
beszélgetés, amely meghatározott információk gyűjtését szolgálja.
Interjútípusok ▪ A pedagógiai munkához szükséges információk

előkerülhetnek a célzott beszélgetés során egyrészt spontán módon, amikor a
kérdéseket felvető tanár hagyja a diákot saját gondolatmenete szerint haladni.
A célzott beszélgetés szabad formáját strukturálatlan interjúnak

nevezzük, a diákok megismerésben a kezdeti fázisban, vagy a későbbiekben
problémás szituációk felderítéséhez alkalmazható eredményesen.
Másrészt az interjú követhet meghatározott irányvonalat – ez esetben

félig strukturált vagy strukturált interjúról beszélünk, amelynek során a kérdező
előre meghatározott kérdéssor szerint halad az információgyűjtésben.
A félig strukturált interjú esetében csak a témák vagy kérdéskörök

kötöttek. A kérdések feltevésének sorrendje vagy a kifejtés mélysége az interjú
készítőjétől függően változtatható. A félig strukturált beszélgetés előnyeként
említhetjük, hogy az interjú során lehetősége van a tanárnak a fontos, egyéni
variációk figyelembe vételére, és ennek megfelelően a beszélgetés fonalának
alakítására, további részletek megismerésére a diák élettörténetéből.
Előnyösek lehetnek a saját kérdéssorok: teljes mértékben személyre szabott
lehet az exploráció, a fontosnak látszó kérdések, témák tetszés szerinti
mélységig explorálhatóak, vizsgálhatóak. A félig strukturált kérdéssorok és
saját összeállítású interjúk esetében a válaszadó gondolati tartalmainak
fontossága áll az előtérben, a szó szerint fogalmazott kérdésekkel szemben.
A célzott beszélgetés félig strukturált formájának alkalmazása során az

adatok összevetését és elemzését megnehezítheti, ha bizonyos adatok
hiányoznak vagy eltérő sorrendben kerülnek elő az interjúkban. Nagyobb
odafigyelést igényel, ha a tanár például egy osztály tanulóiról szeretne átfogó
képet nyerni.
Egy további probléma lehet, hogy a szabad, vagy félig strukturált

beszélgetésből fontos témák kimaradhatnak. Esetleg a diák szégyelli, elfelejti,
elfojtja ezeket a témákat - mindenesetre nem beszél a tanár számára

szükséges információkról.
Strukturált beszélgetés során a tanár előre meghatározott irányvonal,

kialakított struktúra alapján, meghatározott kérdéskörökre tér ki. A kiértékelési
szempontokat előre elhatározva értékelni tudja az eredményeit. A strukturált
interjú esetében a kérdezőnek az eredeti sorrendben és módon kell feltennie a
leírt kérdéseket. Az eredményként kapott válaszok szintén előre rögzített
kategóriák szerint értékelhetőek, és a különböző diákokról gyűjtött eredmények
egymással összevethetőek az egységes kategóriarendszer alapján, és
elemezhetővé válnak.
A sztenderd kérdéssorok előnyeiként tartják számon, hogy az

alkalmazásuk és kiértékelésük gazdaságos. Az alkalmazott módszer validitása,
reliabilitása biztosítható, és az eltérő fogalmazásból, kiértékelésből fakadó
hibák minimalizálhatóak. A strukturált beszélgetések esetében hátrányként
jelentkezhet azonban, hogy az interjúalany számára fontos témákat esetleg az
előre rögzített kérdéssor nem érinti, így a valós problémához való hozzáférést
a kérdezés gátolhatja.
A sztenderd kérdéssorok, vagy az önállóan összeállított, saját

kérdéssorok megkönnyítik a beszélgetés vezetését, folyékonyabb
beszélgetésmenetet eredményeznek. Egy jól összeállított szempontrendszer
csökkenti az adatgyűjtés hibáit, és mérséklődik a torzítás a
véleményalkotásban. A stuktúrált interjú formájában sokban hasonlít a
kérdőívhez. Mégis vannak olyan helyzetek, amelyekben a szóbeli felvétel
hatékonyabb. Egyrészt kb. 9-10 éves kor alatt (vagy idősebb korban is gyenge
íráskészség esetén) a kérdőív kitöltése nem elvárható. Másrészt vannak olyan
témák, amelyeknél a kérdező technikai segítsége javítja a feladat pontos
megértését és a válaszadási készséget.
Exploráció és anamnézis ▪ A két kifejezés arra utal, hogy a tanár diákja

megismerése során próbál egy adott kérdés mélyére hatolni, és megtalálni a
problémákkal kapcsolatos legfontosabb információk összefüggéseit.
Ha ebben a célzott megismerési folyamatban a tanár a problémák

kialakulásának okát is fel kívánja tárni és érdekli az adott személy történeti
háttere, akkor szükség van a személyes fejlődéstörténet, a teljes fejlődésmenet
feltárására. A diagnosztikai munkának ezt a fázisát anamnézis készítésének

nevezik. (Az elnevezés az anamimneskein görög szóból származik –
jelentése: felidézni, emlékezni, visszahívni).
Az exploráció és anamnézis az irányított beszélgetésekben együttesen

szolgálja bizonyos kérdések, témakörök alaposabb megértését szolgálja és
szükséges a diagnosztikai munka során mutatkozó hiányosságok,
tisztázatlanságok vagy ellentmondások feltárásához, az alkalmazott
vizsgálóeljárásokkal nyert eredmények ellenőrzéséhez.
Az anamnézis és exploráció témakörei, kérdései ▪ A családi környezet, és az

általa biztosított feltételek jelentős hatást gyakorolnak a tanulmányi munkára, a
személyiségfejlődésre. A legfontosabb, elemzést igénylő változóknak a családi
interakciók mintázata, a családtagok közötti érzelmi viszony, és a család
szocio-ökonómiai háttere tekinthető.
A szülői-nevelői háttérrel kapcsolatban vizsgálandó tényezők:
1. Személyes adatok: lakhely, szocio-ökonómiai státusz
2. Általános egészségi állapot, gyermekkori, meghatározó

betegségek: a problémafelvetés szempontjából releváns
kérdésekként előkerülhetnek az egészségi állapotra vonatkozó
témák
3. Élettörténet: a jelenlegi helyzet és a gyermek fejlődéstörténete

(terhesség, szülés, az első életévek, nyelvhasználat fejlődése,
toalett-tréning körülményei, kortársakkal való kapcsolat alakulása,
intim kapcsolatok pl. barátságok, gyermekkori szerelmek, a
beiskolázás körüli történések.
4. Az iskolai évek jellemzői: pillanatnyi állapot, serdülőkori

sajátosságok
5. Családi és környezeti változók: családi nevelési stílus és iskolai

környezet szabályrendszerei, azok esetleges konfliktusainak
feltárása.
6. Család története: szülők, testvérek, nagyszülők, és más, a gyermek

szempontjából érzelmileg fontos személyek, valamint szerepük a
diák életében.
Megfigyeléssel és célzott A családi klíma jellemzőinek értékelésekor akár

beszélgetéssel
saját, szubjektív mércére támaszkodva is érdemes
megismerhető a szülői-
felbecsülni a családi összetartásának jellemzőit,
nevelői stílus, a családban
illetve a család nyitottságát szociális környezete
uralkodó elképzelések a
nevelés célját illetően pl.: felé.
önállóság, konformizmus,
Fontos információt jelenthet a családi
teljesítmény-centrikusság,
konfliktuskezelési mintázatok felmérése: pl. mi
illetve a közvetlen nevelői
történik, ha a diák hibázott, milyen reakciókra
akciók: jutalmazás,
számíthat.
További értékes szempont a családon belüli önállóság mértéke, a

teljesítmény-orientáció a szülők és gyermekek felfogása szerint. Hasznos lehet
a versengéssel kapcsolatos elképzelések felmérése, a szabadidő eltöltésének
mintázata, a szervezettség és a kontroll.
A koragyermekkori kötődési mintázat hatásait jól megfigyelhetjük a

tanulók szüleikhez és társaikhoz való viszonyában. Az Ainsworth és
munkatársai által kidolgozott rendszer biztosan és bizonytalanul kötődő típusai
a későbbi életkorokban is mutatják e minták jellegzetességeit, és ez a kötődés
meghatározhatja a környezet felfedezésére tett akció jellemzőit is. A biztosan
kötődő gyermek például rendelkezik a környezet felfedezéséhez szükséges
biztonság, bizalom élményével, és maximálisan ki is használja azt. Az
ambivalens-bizonytalanul kötődő gyerekek esetében megmarad a környezettől
való visszahúzódás késztetése: sem a szülő jelenlétében, sem önállóan nem
kezdeményez akciókat környezete megismerésére. Az elkerülő típus a
környezethez való fordulásban talál biztonságot, kevésbé érvényesül
ugyanakkor az érzelmileg fontos mások hatása a viselkedésében.
A tanulóval kapcsolatos problémákkal, kérdésekkel kapcsolatban külön

kérdésekkel térhetünk ki a viselkedésbeli sajátosságokra, és az esetleges okok
rendszerére. Az adott problémát tünetként értelmezve megkísérelhetjük
feltérképezni: a családi háttér és az iskolai intézményrendszer működésének
jellemzői milyen módon játszhatnak közre a gyermeknél tapasztalt problémák
kialakulásában. Pl. a család kedvezőtlen lakásviszonyai, a saját tanulósarok
hiánya, esetleges átmeneti nevelőotthoni elhelyezés következményei hogyan
vezethettek az iskolában tapasztalt viselkedési problémákhoz. A nevelői háttér
pedagógiailag is fontos információt hordozó elemeit jelentheti például a szülők
túlterheltsége, esetleges válása vagy a szülők valamelyikének halála.
A problémák hátterében a család túlméretezett teljesítményelvárása is

állhat: pl. a felsőoktatási karrier irányába való nyomás. Az alkalmazkodást
nehezítő teljesítmény-nyomás kezdeményeit feltételezhetjük olyan
kijelentéseket hallva, hogy a gyermek mindig megelőzte kortársait, jobb volt és
gyorsabban fejlődött, már egy éves korában szobatiszta volt. Elemezhető e
tekintetben a szülők közlési módjainak rejtjelezése. A gyanút csak erősíti, ha a
tanuló ezeket a teljesítményeket hirtelen már nem hozza, serdülőkorában
lázad a kötöttségek ellen. A különféle testi betegségekre utaló jegyek,
fogyatékosságok egyszerű szemrevételezéssel megállapíthatóak (sápadtság,
túlzott aktivitás, betegség miatti gyakori hiányzás az iskolából).
Megfigyelhetőek az egyes feltűnő viselkedési jegyek is: agresszió,

autoagresszió bizonyos fajtái (pl. körömrágás, hajtépés, a bőrfelszín sértése,
tetoválás), a társakkal való folyamatos összetűzések.
Az előbbiekben felsorolt hátrányok és veszélyeztető tényezők mellett

nem szabad megfeledkezni a tanuló pozitív jellemzőiről, saját és a környezet
fejlesztést segítő erőforrásainak összegyűjtéséről sem. Minden olyan jellemző
ebbe a csoportba sorolható, amely segíti a diákot iskolai feladatainak
megoldásában. Például ilyen lehet a szülők által teremtett harmonikus családi
háttér, a szükséges szocio-ökonómiai biztonsággal párosulva.
Az összegző értékeléshez szükséges az előbbiekben felsorolt

tényezők dinamikus kölcsönhatásainak mérlegelése.
Anamnézis és exploráció a gyakorlatban ▪ A diákok megismerése nem csupán

egy szabadon áramló beszélgetést, vagy egy előre rögzített kérdésekből álló
kérdőív felvételét, lekérdezését jelenti. A kérdezőnek pontos ismeretekkel kell
rendelkeznie a diákok személyiségfejlődésének átlagos, jellemző menetéről
ahhoz, hogy a nyers adatokat értékelni, elemezni tudja. Az értékeléshez a
fejlődéslélektan, személyiségpszichológia, szociálpszichológia és pedagógia
alapismereteit kell birtokolnia.
A célzott beszélgetés, interjúkészítés során célravezetők az egyszerű,

röviden megfogalmazott kérdések. Lehetőség szerint kerüljük a válaszok
sugalmazását, hogy megelőzhessük az információk torzítását.
A szabad beszélgetés vagy félig strukturált interjú során feltett

kérdések illeszkedjenek az interjúpartner által felvetett témákhoz.
Az elhangzottak konkretizálása, mélyítése sok új információhoz juttatja

a kérdezőt: kérjünk példát a diáktól arra, hogy mit jelent számára egy-egy általa
használt fogalom. Ha pl. arról beszél, hogy fontos számára a pontosság –
akkor kérjük meg, írja körül, mikor, milyen helyzetekben, mit ért ő pontosság
alatt.
A beszélgetés során hasznos lehet időről-időre röviden összefoglalni az

addig elhangzottakat. Ennek haszna kettős lehet: egyrészt lehetőséget ad a
továbbgondolásra, hogyan folytatódjék a beszélgetés, másrészt ellenőrizheti
az interjú készítője, hogy valóban azt értette-e az elhangzottak alapján, amit
gondolni vélt. A beszélgetés menetét segíti az aktív hallgatás, amelynek során
verbális és nem-verbális eszközökkel is jelezzük figyelmünket, a megértést.1
Egy fontos alapszabály az interjú készítéséhez: engedjünk teret a

Engedjünk teret a
diák számára, hogy megnyíljon. Nyitott kérdésekkel, a felesleges
diák
megszakítások és szakkifejezések mellőzésével, különösen
számára,
fiatalabb diákok esetében az életkorhoz és érettséghez igazodó
hogy
nyelv alkalmazásával segíthetjük az interjú gördülékennyé
megnyíljon!
válását.
A jó interjú készítéséhez érdemes összeállítani egy tervet, amelytől

azonban szükség esetén el lehet, vagy el is kell térni, ha a félig strukturált vagy
szabad interjúhelyzet azt megköveteli. Fel kell készülni a probléma típusához
elérhető szakirodalomból, összegyűjteni a diákkal kapcsolatos
alapinformációkat, megpróbálni elképzelni a diák életkörülményeit, hátterét.
A tanítási helyzettől merőben különböző interjúk intimitását biztosítani

kell: megfelelő időpontot, helyszínt választani a beszélgetéshez, tudni, hogy
mikor és hogyan zárható le a beszélgetés. A tanárnak törekednie kell arra,
hogy felismerje előítéleteit, amelyek befolyásolhatják az észlelés,
döntéshozatal során.
Az interjúkészítéshez hozzátartozik, hogy a legfontosabb tényeket

esetleg már az interjú során írásban rögzíteni kell. A jegyzetek készítéséhez
kérjük a partner engedélyét. A legfontosabb benyomásokat és
következtetéseket pedig közvetlenül a beszélgetés lezárása után érdemes
papírra vetni.
1
(Gordon 1991).
Hibaforrások az interjúkészítés során ▪ Az interjúk készítése során

előforduló jellegzetes hibaforrások közül elsőként a burkolt
személyiségelméletek hatását emeljük ki: bizonyos személyiségjegyek együtt
járását feltételezhetik a megfigyelők, amelyek holdudvar hatást fejthetnek ki (pl.
aki szép az egyben kedves és okos is lesz a megítélő szerint). Torzításhoz
vezethet az előítéletek és sztereotípiák információ-szelektáló hatása. További
hibalehetőségeket jelenthet, ha az interjú készítője túlságosan távol tartja
magát érzelmileg a helyzettől, kilép a tanuló megismerésének szituációjából.
Veszélyes, ha az interjú készítője monologizál, nagy kitérőket téve beszél.
Megakasztják a beszélgetés folyamatát a kommunikációs gátak2, például a
tanácsok osztogatása, a tanmesék vagy a témáról való elterelés illetve a
fixálódás a téma bizonyos pontjaihoz.
Torz eredményekhez vezethet a saját élmények behozatala a beszélgetésbe,

az értékelés (jónak, vagy rossznak minősíteni a diák közlésének bizonyos
részeit), a moralizálás (erkölcsi szabályokra hivatkozni), a címkézés
(valamilyen viselkedés, stb. minősítő jelzővel ellátása), vagy a generalizálás,
(nem megengedhető általánosítás a közlés alapján).
A megismerést szolgáló beszélgetésnek nem lehet célja a vitába bonyolódás,

és nem eredményezheti a diák problémája fontosságának megkérdőjelezését.
A tanulók megismerésével kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni

azt a tényt, hogy a diák - a tanórákon és iskolai környezeten túl, az általunk
oktatott tantárgyon kívül - elsősorban él; egy összetett, teljes személyiség.
Megnyilvánulásaival az iskolában és a tanítási órán mindössze egy

szűk szeletet enged láttatni teljes személyiségéből. Az iskolai környezet,
különösen szaktanárok esetében korlátozott lehetőséget biztosít a diákok teljes
viselkedési spektrumának és személyiségének megismerésére.
Fontos tehát, hogy a tanár minél komplexebb képet lásson diákjairól,

amely a differenciált pedagógiai fejlesztés alapját jelentheti.
2
(Gordon 1991),
P Á L Y A I S M E R E T I F O G L A L K O Z Á S O K
Pályaismereti foglalkozások iskolai keretek között
A
pályákkal való ismerkedést már az általános iskolai oktatás
keretében, pályaorientációs foglalkozásokon kell elkezdeni, majd a
középfokú oktatásban célszerű bővíteni és elmélyíteni ezt a tudást.
Ugyanis ahhoz, hogy az egyén pszichológiai, önismereti tapasztalásait
összhangba hozza a külső környezeti tényezőkkel, szüksége van a
folyamatosan változó, átrendeződő pályák világának figyelemmel kísérésére,
szakmacsoportok, valamint konkrét szakmák tartalmának és követelményeinek
reális ismeretére.
Míg a pályaorientáció legfőbb célja, hogy a tanulókat a

pályaválasztási döntés meghozatalában segítse, addig a
pályaismereti foglalkozások kitűzött célja, hogy
foglalkozásokról, szakmákról és ehhez kapcsolódó
képzési lehetőségek felőli aktív, önálló tájékozódásra és
a megszerzett információk elemzésére serkentse a
tanulókat. Ennek során számba kell venni azokat a
fizikai, egészségügyi, pszichológiai tulajdonságokat is,
amelyek feltételezhetően hozzásegítenek a szakmában
való sikeres helytálláshoz.
További törekvés az is, hogy a résztvevők megpróbálják összeilleszteni

a pályákról nyert információkat összeilleszteni saját személyük jellemzőivel,
igényeivel. Ebben a folyamatban a résztvevők egymást is hatékonyan
segíthetik.
A pályaorientáció folyamatában a következő kérdések megválaszolása

szükséges a cél elérése érdekében:
1. Az adott személy rendelkezik-e az életpálya-tervben kigondolt,

illetve meghatározott foglalkozás/foglalkozások eléréséhez
megfelelő egyéni jellemzőkkel?
2. Milyen szakmai képzés elvégzésére van szükség az életpálya-

tervben kigondolt, illetve meghatározott
foglalkozás/foglalkozások eléréséhez?
3. Az egyéni jellemzők alapján mely foglalkozások betöltése

látszik a legmegfelelőbbnek a konkrét személy számára?
4. Az egyéni jellemzők alapján milyen szakmai képzés sikeres

elvégzése a legvalószínűbb a konkrét személy számára?
5. A tanult szakma megfelelő-e az életpálya-tervben kigondolt,

illetve meghatározott foglalkozás/foglalkozások betöltéséhez?
6. A konkrét személy egyéni jellemzői érvényesülhetnek-e a tanult

szakmában?
A pályaismereti csoportfoglalkozások felépítése, szemléleti és módszertani
jellemzői
A csoportfoglalkozások nem a frontális oktatás hagyományait követik, ahol a

tanár az ismeretanyag közlője, a diákok pedig passzív befogadók. A hangsúly
nem a kész ismeretek átadásán van, hanem a diákok meglévő ismereteinek
mobilizálásán, képességeinek fejlesztésén és szemléletének formálásán.
A foglalkozások fő A csoportban zajló munka akkor hatékony, ha a résztvevők

jellemzőj bevonódnak a felkínált témák feldolgozásába és motiválttá válnak a
e:
a résztvevők munkára. Így nemcsak tudásukat vetik latba, hanem érzéseik is
aktivitás serkentik mind az önálló, mind az együttműködést kívánó
a,
munkavégzést. Ezt az értelmi – érzelmi szerveződést segíti, ha a
aktivizál
csoport tagjai a feldolgozandó témával kapcsolatban előzetesen
elgondolkodnak, és felidézik saját ismeret- és élményanyagukat.
Ez természetesen a hagyományostól eltérő oktatói attitűdöt kíván a

foglalkozás- vagy témavezetőtől. A vezető és a tagok hatékony
együttműködéséhez egyfajta „facilitátorra” van szükség, aki szervez, ösztönöz,
szemléltet, tárgyi tévedéseket korrigál, összegez, ellenőriz.
A feladat kijelölése után a háttérbe vonulva megteremti és fenntartja a

munkára ösztönző légkört, megszervezi az egyénileg, párosan, kis- vagy
nagycsoportban zajló feladatmegoldást, biztosítja a különböző segédanyagok
jelenlétét, és a segédeszközökhöz való hozzáférést.
Majd a megoldott feladatok együttes megbeszélésében egyfajta

moderátori tevékenységet fejt ki. Természetesen arra ügyel, hogy - lehetőség
szerint - a tárgyi tévedések vagy hibás ismeretek a gyermekek fejében ne
rögzüljenek. Korrigálásuk, kijavításuk történhet szintén indirekt módon, az
oktató vagy foglalkozásvezető csak a legvégsőbb esetben közli direkt módon a
helyes információkat.
A vezető a tagokat A különböző információk, megoldásmódok összekapcsolását

együttműkö segíti és a csoporttagokat arra ösztönzi a foglalkozások során,
désre, hogy együttműködjenek vagy ellentétes nézeteiket megosszák
véleménycs egymással, és elfogadják a különböző álláspontokat.
erére
ösztönzi
Közreműködik abban, hogy egyes feladatok sikeres megoldása érdekében a

csoporttagok közös megállapodásra, konszenzusra jussanak. Ezáltal egy
színvonalas vita és érvelési kultúra jöjjön létre a csoportban.
Ebben a szerepében a klasszikus értelemben a foglalkozás vezetője

nem minősít, hanem a pozitívumokat hangsúlyozó értékeléseivel ösztönzi a
csoportos vagy egyéni feladatmegoldásokat és törekszik a kooperációs
készség fejlesztésére.
A pályaismeret elsajátítását és bővítését célzó csoportfoglalkozások e

szemléleti és módszertani keretek között játékos feladatok megoldásával
konkrét ismeretek megszerzésére teremtenek lehetőséget, valamint az
informálódást biztosító segédanyagok rutinos használatához segítenek hozzá.
A korszerű magyar osztályozási rendszer a foglalkozások háttér- és

segédanyagául szolgál. Ezek a rendszerek követik a modern nemzetközi és
külföldi osztályozási rendszerek (DOT, CCDO, NOC, ISCO stb.) ésszerű
újításait és számolnak a hazai gazdasági és társadalmi struktúra változásával
is - melynek két fő eleme: a FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási
Rendszere) és a Foglalkozási Információk Kézikönyve -.
A csoportfoglalkozások felépítése, feladatok kialakítása
A foglalkozások a pályaismeret megszerzését, elmélyítését a kínált

feladatok tartalmi felépítése, egymáshoz kapcsolhatósága révén érik el. Ebben
jelentős szerepet játszanak a bemutatásra kerülő módszerek, a feladatok
formai váza, amely más-más tartalommal megtöltve különböző célok
szolgálatába állíthatók.
A feladatok módszerei:
A feladatok a saját és csoporttársak korábban megszerzett

ismereteinek mozgósítását igénylik több foglalkozáson át, még mielőtt a
résztvevők megismerkednének a szakmailag elfogadott tudásanyagot
tartalmazó kiadványokkal.
Gyűjtés: különböző tételű listák, felsorolások készítése, egyénileg vagy

kiscsoportokban.
Pl.: adott idő alatt (1-2 perc) egy megadott kezdőbetűvel minél több foglalkozás
nevének összegyűjtése, minél több eladással foglalkozó szakma felsorolása,
egy szakma jól ismert (szabó olló, kréta) vagy egyáltalán nem közismert (egy
mérőműszer) eszközének körbeadása, amely során a csoporttag mond egy, a
tárggyal végezhető cselekvést. A tárgy addig járhat
 gyűjtés körbe, amíg a csoporttagok
 csoportosítás – kiválasztás
 párosítás
mondják az ötleteiket. A lista tételeit egy
 rangsorolás „íródeák” táblára vagy flip-chart papírra
 fogalomtisztázás, definíció
megalkotása írja. Erre a célra kiválóan
 történet- vagy
mondatbefejezés
alkalmazhatók a gyűjtés módszerét
 összehasonlítás, felhasználó játékos- feladatok.
hasonlóságok – különbségek
keresése
Ha a csoport tagjainak már gazdagabb előzetes
 táblázatok, rendszerek
létrehozása tapasztalataik (ismereteik) vannak a munka és a pályák
 kártyákkal való játék
 rajzolás világából, akkor az ismeretek felfrissítését kezdhetjük a
 asszociációs játék globális áttekintéstől, és haladhatunk az egyre konkrétabb
 érzékelésen alapuló játékok
 szerepjáték, információk felé. Elsőként pályakörök vagy
helyzetgyakorlatok
szakmacsoportok nevét gyűjtjük össze
listaszerűen kiscsoportokban úgy, hogy néhány szóban
megbeszéljük, mit értünk a pályakör vagy szakmacsoport
fogalmán. Ezt követően a csoportok a listából választanak
egy pályakört (pl. kereskedelmi pályák) és ebbe gyűjtik
össze a csoportba tartozó szakmák nevét, majd a szakmák
közül kiválaszt a csoport egyet és a szakmát jellemző
tevékenységek, eszközök (milyen eszközöket használnak
vagy kerülnek kapcsolatba munkájuk során), anyagok, nyersanyagok
(felhasznált, megmunkált nyersanyagok), előállított termékek gyűjtése
következhet.
A kiscsoportok egymástól különböző pályákat dolgoznak ki, így a csoportok

egymás munkáját meghallgatva tovább bővíthetik ismereteiket, illetve
elősegítik kérdezve, kiegészítve a másik csoport munkáját, a tagok közötti
konstruktív kommunikációt.
Ha a csoport tagjainak kevés a pályákkal kapcsolatos ismerete, akkor a

foglalkozás vezetője a tagok élményeire, gyerekkori, családi, baráti körben
szerzett tapasztalataira építhet.
A csoport tagjai egyénileg készíthetnek egy listát, melyben felsorolnak tíz

általuk ismert foglalkozást. A listát egyenként felolvassák, a táblára írják, és így
kialakul egy csoportlista. Mindenki választhat egy foglalkozást a listájáról és
elmesélheti néhány mondatban az élményeit; a szakma képviselőjét
megfigyelve, vele beszélgetve mi szűrődött le számára az adott szakmával
kapcsolatban. Játszható "barkochba"-szerűen is a foglalkozások bemutatása,
amikor is egy csoporttag elkezdi mesélni az adott foglalkozásról szóló
történetét oly módon, hogy a többieknek ne legyen olyan könnyű kitalálnia. A
megoldást megközelítő válaszokat eközben "hideg-meleg" irányítással
segítheti. A játék klasszikus szabályok szerint halad: aki a pályára gondolt csak
a többiek kérdéseire "igen-nem"-mel válaszolhat.
Ugyanez a játék a jól ismert "Amerikából jöttem" forgatókönyve alapján

is lejátszható.
Az egyéni élmények és a kitalálás vagy mozgásos játék során a

résztvevők olyannyira bevonódnak érzelmileg a csoportmunkába, hogy azután
könnyebb lesz olyan feladatot elvégezniük, ahol a pályákat újabb csoportokba
rendező felsőbb kategóriák keresésére, és ennek megfelelő besorolásra
kérjük; vagy ahol a pályaismeret lényegét, tárgyát megfogalmazó definíció
írását tűzzük ki feladatul.
Csoportosítás-kiválasztás A listák tételeinek különböző halmazokba

rendelése, a kialakított vagy lehetséges rendező elv megkeresése, felsőbb
kategóriák megnevezése.
Pl. a csoporttagok 10 tételes foglalkozási listája nyomán kialakult csoportlistát

különböző halmazokba szétosztani:
- vagy a csoport vezetője ad meg csoportosítási szempontokat

(szabadban - belső térben - mindkét helyen egyaránt végezhető munka; testi
erő kell hozzá - könnyű, ülő munka; régi, hagyományőrző szakmák - újonnan
kialakult szakmák)
- vagy a csoporttagok gondolnak ki csoportosítási szempontokat

egyénileg-párokban, 3-tagú csoportokban.
A kiválasztás műveletével megkereshetjük azokat a foglalkozásokat,

amelyek több halmaz elemei is lehetnek – és melyek azok, amelyek csak
kevés vagy csak egy halmazhoz tartoznak.
Párosítás: a csoportosítás egy speciális fajtája, egy elemhez egy másik elem
rendelése egy szempontbeli azonosság alapján.
Pl. egy foglalkozás megnevezéséhez megkeresni a kártyákra felírt FEOR

számok közül a hozzátartozót és indokolni a megfeleltetést. E játék révén
megismerhető, memorizálható a FEOR rendszerének felépítése, ez majd a
Foglalkozási Információk Kézikönyvének gyorsabb és rendszerszemléletű
használatát segítheti.
Rangsorolás: egy szempont alapján az elemek hierarchikus sorrendjének

felállítása.
Pl. egy foglalkozás tevékenység- vagy eszközlistájának elemeit aszerint

rangsoroljuk:
- mi jellemzi leginkább az adott szakmát
- vélhetően melyik cselekvés végzése a leggyakoribb,
- vélhetően melyik eszköz használata történik legtöbbször.
Fogalomtisztázás, definíció kialakítása A pályaismeret gyakran olyan

fogalomkészlettel dolgozik, amelynek használata elterjedt a mindennapok
nyelvében, azonban mi a foglalkozások során mégis mást értünk alatta. Több
olyan megnevezés is előfordul, melyek hivatalos definícióját nem találhatjuk
meg, ezért magunknak kell ún. munkadefiníciót kialakítani rájuk. Ezen túl
amiatt is fontos ez a művelet, mert egy csoport vagy egy egyén által jobban
átgondolt, ellenérvekkel szemben megvédett fogalom később jobban
elfogadható, mint egy készen kapott, szakmai anyagból felolvasott
meghatározás.
A fogalom-meghatározásokat nominális csoportmódszer (NCM)

technikájának felhasználásával vezethetjük le.
A meghatározáshoz először csoportban a szabadon szárnyaló

ötleteinket hívjuk segítségül - ami a szó hallatán vagy azzal kapcsolatban
eszünkbe jut, cenzúra nélkül kimondjuk és felírjuk a táblára. A következő
körben már szelektálunk, a lista elemeit súlyozzuk a definícióba kerülés
szempontjából. Majd mindenki magának egy vagy két mondatban a táblára
felírt tételeket saját belátása szerint felhasználva leírja a definíciót. Utána a
csoportban egyenként felolvassuk - a találó, jó megfogalmazású részleteket
kigyűjtjük, melyek a közös definíció részei lehetnek majd. Ezek után a tagok
vitája és konszenzusa alapján létrehozzuk a csoport minden tagja által
elfogadott az adott fogalomra vonatkozó definíciót.
Történet vagy mondatbefejezés A csoportvezető által megkezdett mondatok

vagy történet egyéni vagy csoportos befejezése. Ha a feladatmegoldás egyéni
munkát igényel, mód nyílik a saját gondolatok, ötletek írásbeli kifejezésére.
Pl. Barátom antikváriusnak készül. Tudja, hogy

ehhez .....
Bátyám kereskedő szeretne lenni, mert

látta .....
A történet-befejezésben a saját
pályaválasztásra vonatkozó múltbeli
élethelyzetek megjelenítése hozzájárulhat egy-
egy saját döntési helyzet átgondolásához, megjelenítéséhez, ami az
önismeretet gazdagíthatja.
Hetedik osztályos koromban így vélekedtem a pályaválasztásról .....
Amikor nyolcadik osztály második féléve közeledett .....
A csoportos munka során a megkezdett történet különös fordulatokat vehet a

csoporttagok egy-egy hozzátett gondolatával. A spontán történetalakításhoz
figyelni és alkalmazkodni kell az előtte szólóhoz, de saját ötletei is ugyanolyan
jelentősen formálják az eddig létrehozott tartalmat.
Pl. András a hetedik osztályban elhatározta .....
Összehasonlítás A pályák közötti hasonlóságok és különbségek keresése új

rendező elvek megtalálását segíti a pályák világában, ugyanakkor sok ismert
pálya jellemzői más megvilágításba kerülhetnek (melyik könnyű-nehéz és
milyen szempontból); sok kevéssé ismert foglalkozás egy-egy jellemző jegyét
is megismerhetjük az összehasonlítások során.
Pl. a fényképész egy kicsit olyan mint:
- a vegyész, mert ......
- a pedagógus, mert ......
- az eladó, mert .......
- a balett-táncos, mert ......
Táblázatok, rendszerek létrehozása Az eddig ismertetett módszerek révén

létrehozott tartalmak további csoportosítását, felsőbb kategóriák, rendezőelvek
létrehozását jelenti.
Pl. Összegyűjtött pályák nevét helyezzük el a saját magunk vagy csoport által
kitalált rendszerben:
- szabadban
- irodában
- otthon
- műhelyben
végezhető foglalkozások.
Majd a FEOR 9 főcsoportjába soroljuk be ugyanezen pályaneveket.

Hasonlítsuk össze a két csoportosítás során milyen pályák kerültek egymás
mellé! Mi a pályák fő jellemzője?
A kártyákkal való játék: a megismert osztályozó rendszerek elemeinek

emlékezeti rögzítését, működésének begyakorlását szolgálja.
Pl. a FEOR 9 főcsoportjának kódszámát és elnevezését kártyákra írjuk

- ez a kártyakészlet minden résztvevőnél megvan. A csoport egyik tagja mond

egy szakmát a kijelölt csoporttagok a főcsoport nevének kártyáiból emelik fel
azt, amelyikbe az adott szakma beletartozik, a többiek a főcsoport számát jelző
kártyát mutatják fel. A csoportos szavazás után a foglalkozásvezető felmérheti,
hogy a csoport tagjai mekkora biztonsággal memorizálták a rendszer
elnevezését, kódszámát.
Rajzolás Rajzok készítése tárgyak, eszközök alaposabb megfigyelésére,

szemléletes elképzelésére ösztönöz. A szóbeli megnyilvánulásokat nem/
kevéssé igénylő kreatív megnyilvánulási forma.
Természetesen a feladatok kialakításánál és felvezetésénél számítani kell arra,

hogy néhányan a rajzkészség hiányára vagy a feladat nehézségére hivatkozva
a feladatot „passzolni” szeretnék. Ilyenkor a kimaradóknak más feladatot lehet
ajánlani vagy a feladatot számukra egyszerűsíteni kell. Például:
- szakmák egyszerű jelzésének, cégérének lerajzolása
- szakmák által használt jellemző eszközök, szerszámok lerajzolása
A rajzos feladatok végezhetők egyénileg, párban, kiscsoportban;

nehezített változat egy pár mindkét tagja jobb vagy bal kezét ugyanazon tollra
helyezve beszéd nélkül rajzoljon - ez a játék a párok kooperációját is próbára
teszi.
Az ilyen jellegű feladatok alkalmasak a korábban már ismertetett

módszerekkel való kombinálásra:
- a tagok, kiscsoportok rajzait csoportosítsák, párosítsák
- a rajzokból készíthetők kollázsok
- a rajzok alapján a csoport egy történetet is kitalálhat.
Így a szakmákat összehasonlítva hasonlóságokat, különbségeket

kereshetünk, kiváló alkalom szakmák pályakörökbe tömörítésére, vagy más
egyéb szempontok szerinti csoportosítására.
Asszociációs játék A foglalkozás vezetője által előre kigondolt hívó szavakra

(pl. tárgyak, eszközök nevei) a csoport tagjai olyan foglalkozásokat mondanak,
amelyek közeli vagy távoli kapcsolatban állnak a hívó szóval.
Az asszociáción alapuló kapcsolatkeresés azt eredményezheti, hogy a

felsorakoztatott foglalkozások szokatlan láncolata jön létre; a pályákat más
szemszögből is szemügyre vehetjük, ezáltal látókörünk is tágul.
Érzékelésen alapuló játékok Tárgyak, eszközök beazonosítása, felismerése

- a látás kikapcsolásával -, hallási, tapintási élmények alapján arra ad
lehetőséget, hogy tárgyak új tulajdonságait fedezzük fel.
Főleg az anyagszerűséggel kapcsolatos jellemzők (keménység,

hidegség, puhaság, lágyság) tapasztalására, majd ezt követően
megbeszélésére ad alkalmat.
Szerepjáték - helyzetgyakorlatok Ezek a fajta játékok a szerepbe, helyzetbe

kerülés segítségével érzelmi átélésre és a szakma képviselőjével való
azonosulásra is alkalmat adnak.
Egy szituáció (amiben konfliktus is előfordulhat) konstruktív megoldása

könnyebben jöhet létre többszöri lejátszás, ismétlés révén és a többieknek
(nézőknek) történő bemutatása a beleélést és a felismerést egyaránt serkenti.
A játék külső megfigyelői vagy a videofilm-visszajátszás során tett észrevételek
önmagunkról és az eljátszott pályákról alkotott
ismeretünket, fantáziánkat egyaránt formálják.
Pl. - egy büfében, kávézóban dolgozó

eladó, kiszolgáló milyen helyzeteket él át
leggyakrabban.
- bemutatkozó interjú egy

álláshirdetésre:
Amennyiben technikailag megoldható, élvezetes játék 1 perces videofelvétel

készítése minden csoporttagról; mindenki gondolja ki milyen foglalkozás
képviselője, milyen munkát szeretne kapni, a munkára való felvételhez milyen
előnyös tulajdonságait említené meg, majd képzeljék el, hogy a játék
résztvevői már egy-egy szakma jeles képviselői. Az a feladatuk, hogy rövid
interjúban csináljanak kedvet szakmájukhoz a pályaválasztás előtt álló
diákoknak.
Felkészülés: annak végig gondolása, hogy milyen szempontokat említenének,

milyen "velük megesett" kedves kis történetekkel tennék vonzóvá a
szakmájukat?
Pályák megfigyelése tantermi gyakorlat keretében, a pályaorientációs
szoftvercsomag film-mellékletének segítségével
A pályákkal való változatos ismerkedést videofilmek és írásos formájú

információs mappák jelentősen segítik. A pályákat ismertető videofilmek
bemutatását megelőzően a csoport vezetője készítsen katalógust, listát a
videofilmekről! A csoport tagjai a listát átnézve csoportosítsák a pályákat.
A csoportosítás szempontjait:
- meghatározhatják maguk a résztvevők is a korábbi foglalkozásokon

szerzett ismereteik felhasználásával (pl.: melyik szakmát ismerjük legjobban -
legkevésbé, a további tanulmányok végzése szempontjából vélhetően a
leghasznosabb információkhoz juthatunk általa; fizikai, kétkezi munka -
szellemi munka; mire irányul a tevékenység: növények - állatok - emberek -
gépek - irodai ügyintézés; a munkavégzés helyszíne alapján: szabadban -
belső térben - mindkét helyen stb.),
- illetve egy előzetes tematikus terv alapján a csoportvezető

instruálhatja.
A videofilmek listáját pályakörök szerint is csoportosítják, és a diákok az

összetartozó pályák filmjeit egymás után tekintik meg.
Ha több hasonló vagy egymáshoz kapcsolódó foglalkozásokról szóló

film van a birtokunkban érdemes nagyobb figyelmet szentelni a
munkafolyamatok egymáshoz kapcsolódására, a bemutatott pályán dolgozók
munkájuk során milyen más szakmájú emberekkel tartják a kapcsolatot. A
hasonló szakmáknál a hasonlóság, különbözőség jegyeit is részletesen
megbeszélhetjük.
A filmek előkészítéséhez az is hozzátartozik, hogy minden film lejátszása előtt

a résztvevők között megfigyelési szempontokat osztunk ki, melyek
megkönnyítik a vetítés utáni szóbeli feldolgozást.
Megfigyelési szempontok vonatkozhatnak a munkavégzés látható helyszíneire
a bemutatott munkatevékenységekre, eszközökre, anyagokra, a munkáját

segítő más személyekre, akikkel kapcsolatot tart, a munkakörülményekre:
3.
Fejezet
extrém hideg - meleg hatások, por és zajártalmak.
Egyes esetekben hangsúlyt kaphatnak a munkavégzéshez szükséges

egészségügyi alkalmassági feltételek, speciális képességek, készségek
megléte, fejlesztése, pályán való előrelépés lehetőségei.
A videofilmek megtekintése után következik a szempontok szerinti

megfigyelések megbeszélése, a film tartalma mennyire volt a csoporttagok
számára ismerős vagy újdonságértékű; az eltérő tapasztalatok elhangzását is
bátorítsuk. Továbbá a csoporttagok jelezhetik az adott pályához való érzelmi
viszonyukat, mennyire tudják elképzelni magukat ezen a pályán. Ha ők
készítettek volna ilyen filmet még mit vettek volna fel, mi az ami kimaradt a
látottakból.
Az érdeklődés szerepe az életpálya-építés folyamatában

A
pályaorientációs munka során, az életpálya megválasztása illetve

megváltoztatása előtt az egyik alapvető feladat az, hogy tiszta képet alkossunk
az egyén pályára vonatkozó érdeklődéséről. Az érdeklődés vizsgálatának
leggyakrabban használt eszközei a különféle szempontok figyelembevételével
összeállított kérdőívek. Ezekben egymás után hosszú sorban állnak az egyes
foglalkozások, szórakozások, iskola és szabadidős tevékenységek keretében
gyakorolható cselekvések. A személyeknek azt
kell megjelölniük, hogy ezek közül melyek azok,
amiket szeretnek és melyeket nem.
Az érdeklődés több, mint egyszerű

kíváncsiság egy-egy pálya, foglalkozás vagy
tevékenység iránt. Akkor beszélhetünk
érdeklődésről, ha a személyiség számára
kitüntetett fontosságúvá válik egy tárgy,
cselekvés, irány és tartós, mély, pozitív érzelmek kötődnek ehhez a

tartalomhoz. Az érdeklődés, amelynek irányultsága már kisgyermek korban
megalapozódik, a későbbiekben információ-szelektáló funkcióval is bír: kiemeli
a gyermeket övező környezetből azokat a tevékenységeket, személyeket és
tárgyakat, amelyekkel több időt tölt, a velük való kapcsolat során ismereteit,
kompetenciáit mélyíti, fejleszti. Az érdeklődés lehet spontán keletkező
odafordulás vagy szándékosan irányított folyamat eredménye, de mindkét
esetben kiemelt szerephez jut az agy formálásában. Az érdeklődés
szorosabbá fonja az idegsejtek között. a kapcsolati hálót egy-egy területen,
témával kapcsolatban . Ennek eredményeként javul az emlékezeti megtartó-
képesség is.
Kutatási eredmények szerint a tanulásban fontos az ismeretek

önmagunkra vonatkoztatása. Könnyebben megjegyezhető minden olyan adat,
amelyhez közünk van, amelyhez kapcsolatot találunk. Érvényes tehát az ősi
mondás, amely szerint a hallott vagy látott információ hamar elenyészik, csak
az marad meg, amit magunk dolgoztunk ki, találtunk ki megoldásként.
A spontán érdeklődés átmeneti csökkenését a gyakorlás, rendszeres

emlékezet-tréning ellensúlyozhatja..
Minél több, az érdeklődésre számot tartó pont van egy témán belül, a téma
annál jobban „fogva tartja” a figyelmet. Mint a szó gyökere is jelzi, lélektanilag
az érdeklődés mélyén bizonyos érdek áll. Ebből a tényből fontos pedagógiai
következmény folyik. Ha kívánatosnak tartjuk, hogy egy téma elevenen és
maradandón épüljön be élettervünkbe, szükséges, hogy az érdeklődésünk
központjában is maradjon. Ennek feltétele pedig az, hogy a témán belül minél
több vonzó pont legyen, amely az érdeklődést felkelti és megköti. Tehát az
érdeklődést nagyrészt az egyén határozza meg, de függ a tárgy megjelenési
módjától is.
Az érdeklődés mélyén lélektanilag az egyéni szükségletek és az ember

természeti és társadalmi környezetéből folyó hatások összjátékát kell keresni.
Felébredése sohasem egyetlen oknak köszönheti létét, hanem az okok
együttesének, amelyben az egyik vagy a másik különös fontosságra
emelkedik. Az emberi egyéni érdeklődése különösen gyermek, serdülő vagy
fiatal korban könnyen változik. A teljes életút során a pályaváltások vagy
korrekciók legfontosabb előrejelzője az érdeklődés változása.
Az érdeklődés aktuális képét érdeklődési profilnak nevezzük. Az

érdeklődés tárgyainak megváltozását nem csak az érés, a fejlődés idézheti elő,

hanem számos külső és belső ok. A normális, egészséges ember érdeklődési
profilja – irányulását tekintve – nagyjából állandó. A hasonló érdeklődések
érdeklődés-köröket alkotnak, ezeken belül találhatók az érdeklődés-irányok,
továbbá ezeken belül helyezkednek el az egyes érdeklődés-témák, amelyek
már konkrét érdeklődés-tárgyakból állnak. Az egyén érdeklődés-profilját
jellemzi: tartalmi telítettségük, intenzitásuk (az abszolút értelemben vett
odafordulás), és állandóságuk (téma, illetve tárgy központban maradásának
tartóssága). Az érdeklődés beszűkülésének nevezzük azt a jelenséget, amely
a figyelem tartós irányulásának sugarát kizárólagosan egy témára, vagy csak a
vele szoros kapcsolatban álló témákra korlátozza. Az egyoldalúság minden
esetben hiányosság, az életpálya tervezésének, rugalmas alakításának
akadályát képezheti. Rokon jelenség ezzel az érdeklődés szegényessége,
amely nagy intenzitás nélkül csak egy-két témát tart figyelemre érdemesnek.
Az előbbiekkel szemben áll az érdeklődés-profil gazdagsága, amely

sok témát tartalmaz. Intenzitás tekintetében kívánatos, hogy az egyén
érdeklődéstémái és tárgyai strukturált érdeklődés-profilt alkossanak. Ez azt
jelenti, hogy a lényeges téma központi helyet foglaljon el, a másodrendű az
első alá rendelődjék, a járulékos témák pedig az érdeklődés peremére
kerüljenek energia és aktivitás szempontjából. Minden témát állandóan
központban tartani lehetetlen. Hogy milyen az egyes témák tartóssága, azt
nem maga a téma határozza meg, hanem az egyén hozzá való viszonya, vele
való kapcsolata.
Kutatási eredmények szerint az érdeklődés fontosabb szerepet játszik

a pálya, a tanulás típusa és a munka megválasztásában, mint az alkalmasság,
a szociális helyzet, a temperamentum, vagy maga a személyiség. Az
érdeklődés foka egyébként kapcsolatban van a foglalkozás megválasztásával
és a munkakörben betöltött hosszabb idővel.
Az érdeklődés-vizsgálat céljára a legelterjedtebb módszerek a

különféle érdeklődési inventáriumok, kérdőívek. Bennük egymás után hosszú
sorban állnak az egyes foglalkozások és egyéb tevékenységek;
a vizsgált személynek csak azt kell megjelölnie, hogy ezeket
szereti-e vagy sem. A kedvelt és elutasított tevékenységek
pontarányában kirajzolódik az egyéni érdeklődési profil.
Kívánatos, hogy az egyén érdeklődése nagy befogadó képességű, minél több

tárgy befogadására alkalmas legyen. Nem szabad az egyes témákat tudatos
szembenézés és állásfoglalás nélkül eleve elhárítani, kirekeszteni az
érdeklődés-profilból. Lehetséges ugyanis, hogy az új, szokatlan, vagy éppen
távol eső téma kedvezően termékenyíti meg a gondolkodást és új lendületet,
célravezetőbb irányt ad magának az életvitelnek is.
Meg kell különböztetni az egyéni érdeklődés (érdeklődési profil) és a

nagyobb csoportok alapján létrehozható jellemző érdeklődési típusok fogalmát.
Iskolai keretek között érdemes vizsgálnunk, hogy a szakképzés egyes
területein résztvevő hallgatók vajon azonos érdeklődési profillal rendelkeznek-
e, a választott területhez igazodó érdeklődési típussal tudjuk jellemezni
tanítványainkat, vagy jelentősek-e az eltérések.
A pályaválasztás szempontjából kívánatos, hogy a pályaválasztó

érdeklődés-profilja minél gazdagabb legyen, különben csak foglalkozási
érdeklődésről lenne szó. A helyes pályaérdeklődés további kritériumai a
realitás és az életszerűség elvének érvényesülése. További követelmény, hogy
előretekintő és fejlődőképes legyen, vagyis ne korlátozódjék a foglalkozások és
munkatevékenységek jelen fejlődési állapotában észlelhető jellegzetességeire
és állapotára. A helyes érdeklődés egyik lényeges
A munkához kapcsolódó tulajdonsága, hogy jól szelektál. A szűrés célja, hogy
érdeklődés azokból az ember a világgal való egészséges kapcsolatát a
a munka- és káros és felesleges hatásoktól mentesítse, illetve a
szabadidős széteséstől megóvja, továbbá hogy ezt célirányossá
tevékenységekből tegye. Optimális esetben az egyén érdeklődése egyre
bontható ki, plasztikusabb lesz: egyes témák határozottabbak,
melyeket szívesen élénkebbek lesznek benne, mások viszont
végzünk elszíntelenednek, vagy a perifériára kerülnek.
A pályaorientációban tevékenykedő szakemberek általános

tapasztalata, hogy a fiatalok meglehetősen kevés pályát, foglalkozást
ismernek, tartanak vonzónak. Számottevő különbségek vannak továbbá a
városi és falusi fiatalok között is. Ami a nemi különbségeket illeti: a fiúk
pályaérdeklődése legnagyobbrészt azokra a pályákra irányul, amelyekben
előtérben áll a technikai és sok esetben a dinamikus jelleg; a lányok esetében
pedig a környezetükben lévő eszményképeknek van nagy szerepe. E külső
hatás mellett pályaérdeklődésükben a lélektani hatások között még az irányító
és a szolgáló humán érdeklődés tűnik ki jelentősnek.
Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás

kiválasztásánál, a foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a
munkával való elégedettség elérésében.
Meghatározható, hogy adott munkavégzés, mint munkatevékenység

milyen főbb érdeklődési irányt kíván (tárgy / személyi orientáltság), ennek egyik
lehetséges további bontása az ún. érdeklődési irányok, típusok
meghatározása. Az érdeklődési irányok alapján csoportokba sorolhatóak a
különféle foglalkozások, meghatározva egyben azokat a személyiségtípusokat
és munkakörnyezet jellemzőket is, amelyek egymásra találva optimális pálya-
elégedettségi szinthez vezethetnek, a megfelelő választás élményét keltik.
É R D E K L Ő D É S
Érdeklődési típusok
A munkához kapcsolódó érdeklődés típusai, amelyek alapján a

szoftver a lehetséges foglalkozások listájából ajánlásokat tesz:
Irányító: A foglalkozás végzése során szükség van az anyagi és/vagy

személyi felelősségvállalásra, döntések meghozatalára, emberek irányítására.
Utasításokat, parancsokat ad, a munka, feladat elvégzését számon kéri,
ellenőrzi. Mások munkáját szervezi, koordinálja.
Szociális: A szakma ellátása során emberekkel foglalkozik, akár üzleti-

kereskedelmi helyzetekben, akár segítő helyzetekben. A foglalkozás képviselői
szívesen törődnek másokkal, segítenek problémáik megoldásában. A
munkában másokkal együttműködnek, szeretnek csapatban/csoportban
dolgozni.
Újító: A foglalkozás végzői számára fontos, hogy a munkafolyamat

során új megoldási módokat találjanak ki, alkalmazzanak, új technikákat
dolgozzanak ki, és kezdeményezzék ezek elterjedését. Szükség lehet
kísérletezésre, újonnan előállt helyzetek értelmezésére és átlátására, valamint
a változó helyzetekhez történő gyors, rugalmas alkalmazkodásra.
Módszeres: A munkavégzés világos, kötött, előre meghatározott

módon és szabályok szerint zajlik. A szakma képviselője elfogadja és követi
mások irányítását, utasítását, felügyeletét. Szeretnek egy feladattal addig
foglalkozni, amíg azt befejezik, végigviszik. Szívesen alkalmaznak rutin
eljárásokat, biztonságot nyújt számukra, ha a feladatok előre láthatóak, jól
körvonalazottak, kiszámíthatók és kevés váratlan eseményre kell reagálniuk.
Tárgyias: A szakma képviselői szívesen dolgoznak szerszámokkal,

gépekkel, berendezésekkel. Adott előírásokat betartva működtetik a gépeket,
berendezéseket. Munkájuk során különféle alapanyagokból előállítanak
termék(ek)et vagy hibás tárgyakat javítanak meg.
A különféle foglalkozások leírása során e kategóriák felhasználásával

valósítható meg a foglalkozási környezetek osztályozási rendszerének
létrehozása.
Természetesen, ezek az érdeklődési irányok egy-egy személy

esetében sem jellemzőek tiszta formában, hanem különféle arányú

keveredésük eredményeként határozhatóak meg az egyén jellemzői, illetve az
érdeklődésére számot tartó foglalkozási területek. Az előbbiekben bemutatott
irányultságot a személyes fejlődés folyamán kulturális-szocializációs hatások
alakítják. A kisgyermek kezdetben előnyben részesít bizonyos
cselekvésformákat, amelyek a későbbiekben erős érdeklődéssé fejlődnek.
Korán elválik egymástól a személyek vagy tárgyak iránti alap-érdeklődési
beállítódás. Az életkor előrehaladtával a fokozatosan kristályosodó érdeklődési
irányoknak megfelelően alakulnak, fejlődnek a kompetenciák, amelyek
specifikus hatást fejtenek ki az észlelésre, gondolkodásra, cselekvési
tendenciákra. Az érdeklődés változásának folyamata nem áll meg a
felnőttkorban sem: környezeti hatások, változások jelentős mértékben képesek
befolyásolására. Jelentős átrendeződések várhatóak tehát a serdülőkorban az
érdeklődési területek között. Múlékony lehet a lányok vonzódása az állatok,
kisgyerekek irányába, és az ehhez kapcsolódó pályaválasztási szándék
fokozott elemzést igényelhet. Hasonlóan változékony a fiúk technikai
érdeklődése vagy a kalandos életformához való vonzódása.
A természet iránti fokozott vonzódás is értelmezhető egyfajta sajátos

megküzdési formaként: az emberi viszonyok, kapcsolatok elutasítása –
menekülési kísérletként. A művészi érdeklődés hátterében érdemes mérlegelni
- az adottságok és lehetőségek mellett - mennyiben jelenti az önkifejezés
vágya a serdülőkori identitáskeresés jellegzetes megnyilvánulásait.
A sporttal kapcsolatos választások esetében tanárként ajánlott

mérlegelni: vajon volt-e más terület a fiatal életében, ahol sikereket érhetett el,
megerősítést kaphatott tevékenységének eredményességével
összefüggésben. Különösen korlátozottsággal élő diákok esetében fokozottnak
bizonyulhat a segítés iránti vágy, a segítő foglalkozások választásának igénye.
Ilyen esetekben kiemelt figyelemmel mérlegelendő: a fogyatékosság
mennyiben jelenthet korlátokat, kizáró tényezőt a segítő szakma
gyakorlásában. A segítés vágya esetenként a saját, segítség iránti igény
szublimált megnyilvánulásaként is értelmezhető. Ebben az esetben a segítő
foglalkozás választása az idő előtti kiégés veszélyét rejtheti magában.
Egy viszonylag sokakat érintő problémakör a korai gyakorlati és késői

elméleti érdeklődés. Ezek a fiatalok azok, akik szívesebben barkácsolnak,
szerelgetnek mint tanulnak. Gyakran ezeknek a tanulóknak a tanárok nem
35
javasolják a továbbtanulást, mert nem kiemelkedő a teljesítményük. Ha a

család is jobban becsüli a gyakorlati, hagyományos szakmákat, akkor gyakran
később sem fogja felfedezni magát az illető. Ha lehetősége van a különböző
gyakorlati feladatok felől motiválni a további elméleti érdeklődést, akkor időbeli
csúszással elkezdi a továbbtanulást, további kibontakozást.
A szoftvercsomag a diákok számára felkínálja a bemutatott öt

érdeklődési irányt, rövid leírást mellékelve a jellemzőkről. Önbecslést kér a
legfontosabb irányok megjelölésére. A tanulók közvetlenül is elérhetik a
mellékelt érdeklődésvizsgálati kérdéssort, amelynek eredményeit visszaemeli a
rendszer a foglalkozás-lista kiválasztási szempontjaként, és kiírja az
érdeklődésprofil jellemzőit, amelyeket egy következő ülés során vissza lehet
táplálni a rendszerbe, illetve az érdeklődésre irányuló egyéni vagy csoportos
foglalkozás, munka során kiindulási pontként lehet alkalmazni.
Érdeklődés-vizsgálati kérdőív
A következőkben 50 állítást találsz, amely különböző munkatevékenységekhez és

munkatípusokhoz kapcsolódnak. Mivel az emberek nagyon különbözőek lehetnek
a munkamód és munkával kapcsolatos érdeklődés terén is, ezért nincsenek jó
vagy rossz válaszok.
Mindegyik állításról döntsd el, hogy az állításban szereplő
egyáltalán nem jellemző
1 tevékenységet mennyire szereted, kedveled / kevésbé
kevésbé jellemző kedveled. Törekedj arra, hogy a kérdés elolvasása után az
2
öt válaszlehetőség közül azt válaszd, amely megítélésed
bizonytalan vagyok, hogy
jellemző rám 3 szerint a leginkább jellemző Rád.
eléggé jellemző rám
4
1. Szeretek hosszú időn át ugyanazzal a munkával foglalkozni.
teljesen rám illik2.Szeretek tárgyakat, dolgokat készíteni és / vagy javítani.
5 3. Szeretem jobban megismerni a dolgokat, hogy velük
kapcsolatban elméleti, gyakorlati kérdéseket vessek fel vagy
oldjak meg.
4. Szeretek bajban lévő vagy beteg embereknek segíteni.
5. Örömet okoz, ha mások tevékenységét irányíthatom.
6. A feladataimat szeretem egyenletes ütemben végezni.
7. Szeretem az olyan tevékenységeket, amelyek valamilyen
módon próbára tesznek.
8. Érdeklődéssel figyelem, olvasom, hogyan készülnek és
működnek a dolgok, tárgyak.
9. Szeretek segíteni barátaimnak gondjaik megoldásában.
10. Örömmel vállalnám a felelősséget egy terv végrehajtásáért,
és a véghezvitel során szívesen járulnék hozzá sok apró részlet
megoldásához.
11. Nagyon szeretem azokat a könyveket, televíziós műsorokat,
amelyek újszerű tudományos témákról szólnak.
12. Szívesen dolgozom szerszámokkal, gépekkel.
13. Szeretek előírt megoldások, minták szerint dolgozni.
14. Képes vagyok segíteni olyan embereknek, akik türelmetlenek
vagy indulatosak.
15. Szeretek elvállalni és véghez vinni dolgokat.
16. Szeretem az olyan kétkezi munkákat, mint a virágkötés,
tapétázás, vízvezeték-szerelés, szabás-varrás vagy autószerelés.
17. Szeretem lépésről lépésre megtervezni vagy elvégezni a
feladataimat.
18. Szeretek különböző módszereket kipróbálni egy-egy feladat
végrehajtásánál.
19. Olyan munkát szeretnék, ahol gépeket és berendezéseket
kell vezérelni, működtetni, figyelni.
20. Olyan munkát szeretnék, ahol megtervezhetném,
irányíthatnám és ellenőrizhetném más dolgozók tevékenységét.
21. Szeretnék olyan munkát végezni, mellyel az emberek javát
szolgálhatom.
22. Olyan munkát szeretnék, ahol mindig előre megmondják mit
várnak tőlem.
23. Szeretek szerszámokkal, gépekkel, berendezésekkel
37
dolgozni.
24. Szívesen végeznék matematikai számításokat különböző
technikai eszközök vagy eljárások fejlesztéséhez.
25. Olyan munkát szeretnék, ahol rászoruló emberek szociális
helyzetének javulását segíthetem.
26. Egy feladat elvégzéséhez szívesen használok szerszámokat,
gépeket vagy berendezéseket.
27. Szívesen lennék felelőse egy tevékenység
megszervezésének, és mindenkinek valamilyen tennivalót
tervezni.
28. Szeretem az emberek gondját viselni.
29. Szeretem befejezni az egyik feladatot, mielőtt a következőbe
belefognék.
30. Szívesen és könnyen tudok együtt dolgozni más emberekkel.
31. Szívesen dolgozom különféle anyagokkal, például fával,
agyaggal, textillel vagy fémmel.
32. Szeretem, ha sok különféle dologról gondolkodhatok.
33. Voltam már vezetője egy csapatnak, klubnak, társaságnak
vagy szervezetnek.
34. Szeretek a saját ötleteim, terveim alapján dolgozni.
35. Szeretem, ha már bevált szabályok szerint kell dolgoznom.
36. Olyan foglalkozást szeretnék, ahol egész nap emberekkel
foglalkozhatok.
37. Olyan foglalkozást szeretnék, ahol inkább technikai
eszközökkel, gépekkel vagy tárgyakkal dolgozom, mint sem
emberekkel.
38. Szívesebben irányítok / irányítanék egy csoportot, mint
annak egy tagjaként vegyek részt a csoport életében.
39. Szívesen lennék önkéntes egy olyan szervezetnél, amely
embereken segít.
40. Szívesen dolgoznék egy kutatási terven.
41. Szívesen végeznék olyan tevékenységet, amelyet
közvetlenül ellenőriznek és minősítenek.
42. Rendszerint véleményemmel, akaratommal befolyásolni
tudom a többieket.
43. Szeretek elméleti levezetéseken, bizonyításokon keresztül
megközelíteni egyes kérdéseket, problémákat.
44. Szívesen vállalnék olyan munkát, ahol döntéseimért felelős
vagyok.
45. Képes vagyok utasítást elfogadni, és a feladatot aszerint
elvégezni.
46. Olyan munkát szeretnék, ahol az emberekkel kapcsolatba
lépve, velük beszélgetve dolgokról, eseményekről alkotott
véleményüket megismerem.
47. Olyan foglalkozást szeretnék, ahol saját tevékenységemet
úgy szervezem meg, ahogy jónak látom, és a felelősséget is
vállalom mindezért.
48. Olyan kutatásokban, tervezetekben szeretnék dolgozni,
amelyek lehetővé teszik, hogy új tényeket, jelenségeket,
gondolatokat fedezzek fel.
49.Szeretek egy feladatot addig csinálni, amíg be nem fejezem.
50. Szeretem az olyan elfoglaltságokat, amit egyedül is
végezhetek, mint például a modellkészítés, kertészkedés, régi
bútorok felújítása vagy fényképek előhívása.
Értékelés
ÖSSZESÍTŐLAP
Érdeklődés típusok Pontszám

1. Irányító: 5.; 10.; 15.; 20.; 27.; 33.; 38.; 42.; 44.; 47.;
2. Újító: 3.; 7.; 11.; 18.; 24.; 32.; 34.; 40.; 43.; 48.,
3. Módszeres: 1., 6.; 13., 17., 22., 29., 35.; 41.; 45.; 49.;
4. Tárgyias: 2.; 8.; 12.; 16.; 19.; 23.; 26.; 31.; 37.; 50.;
5. Szociális: 4.; 9., 14.; 21.; 25.; 28.; 30.; 36., 39.; 46.;
RANGSOR
ÉRDEKLŐDÉS Pontszám
1.
2.
3.
4.
5.
Feladatok
az érdeklődési irányok felméréséhez kapcsolódóan
A csoport minden tagja próbálja meg magát besorolni, hogy az ismertetett

jellemzők alapján, eddigi tapasztalatai szerint melyik típusba tartozhat inkább!
A feladat segítségével az önismeret, öndefiníció képességét fejleszthetjük.
A csoportos megbeszélés során koncentráljunk arra kérdésre, hogy kinek,

milyen élménye, tapasztalata alapján történt a besorolás?
Azonos csoportba tartozók tapasztalatainak összevetése, kiscsoportos

foglalkozás a kommunikációs kompetencia, érveléstechnika, önismeret,
öndefiníciós képesség fejlesztése céljából.
További feldolgozási lehetőség az érdeklődésvizsgálat eredményeihez:
Páros és csoportmunka keretében:
az érdeklődés és képesség viszonyának felmérése,
tantárgyi érdeklődés és pályaérdeklődés összevetése,
érdeklődés és családi hagyományok felismerése a pályaválasztásban
39
K É P E S S É G J E L L E M Z Ő K
4.
Fejezet
Képességjellemzők szerepe az életpálya-építés folyamatában
Képességvizsgálatok
A
pályaválasztás során személyes korlátot jelentenek a pályát
választó személy egyes testi és/vagy pszichés jellemzői: a különféle
fogyatékosságok és a értelmi illetve érzelmi intelligencia, különféle
készségek, képességek. Az egyes foglalkozások ugyanis más-más természetű
adottságokat, képességeket igényelnek, amelyek
színvonalának megismerése elengedhetetlen a
pályaorientációs folyamat sikerességéhez.
A képességvizsgálatok célja azoknak az

erőforrásoknak a feltárása, amelyekre a pályaorientációs
folyamat során támaszkodhatnak a fiatalok,
segítségükkel meghatározzák a számukra lehetséges
képzési területeket, képzési szinteket és meghatározzák
saját személyes fejlődésük útvonalát. Széles körű
vizsgálati csoportról van szó, amelyhez hozzátartozik az
érzékszervek fizikális vizsgálata, az érzékelési
folyamatok különféle modalitásaiban nyújtott
teljesítményének felmérése, figyelem, emlékezet,
gondolkodás, szókincs, teljesítőképesség különféle vonatkozásainak
megállapítása.
A képességek színvonala egyszerű pszichotechnikai mérési

módszerekkel viszonylag jól felmérhető.
Gyakran az egyes foglalkozási ágak képviselői is nagyon jó érzékkel

képesek annak meghatározására, hogy egy jelölt a későbbiekben milyen
színvonalon képes eleget tenni a munkaterület kívánalmainak. Egyszerű

munkapróbák kivitelezésének eredményéből a jelölt sokféle
képességjellemzőjére lehet következtetni. Ilyen egyszerű, gyakorlati
munkapróba lehet pl. néhány szeg beverése egy fadarabba. Végrehajtásának
pontosságából, gyorsaságából következtetni lehet a szemmértékre, kéz-szem
koordinációra, az illető munkamódjára.
Fontos tudnunk ugyanakkor azt a tényt is, hogy

a serdülőkori fejlődés az intelligencia egyes
részterületeinek egyenetlen fejlődésével
járhatnak együtt, s ezért a kiemelkedő
képességterületekre alapozott korai döntés – pl.
matematika tantárgyban elért jó eredményre
alapozott mérnöki szakma választása idővel
elégedetlenséghez vezethet.
Eltérő az egyes fiatalok fejlődése a testi

készségek szempontjából is. Fejlődésben van a
kézügyesség, mozgásügyesség.
Külön foglalkozik a foglalkozás-

egészségügy a munkavégzés egészségügyi követelményeivel, amelyek a
különféle veleszületett vagy szerzett károsodások, esetleg az általános
fejlettségi színvonal, testalkat által korlátozzák a választható foglalkozások
körét.
A képességek vizsgálatának szokásos felosztása a mentális, motorikus

és személyiségjellemzőkhöz kapcsolódó képességek körét különíti el. A
mentális képességek illetve részképességek csoportja elsősorban az életkorra
jellemző tevékenységek körén belül, elsősorban a tanulás folyamatainak
elemzésével mérhető fel.
A vizsgálatok során a figyelem jellemzőinek (összpontosítási

hatékonyság, koncentráció, váltási képesség, figyelemingadozás és
41
terjedelem) felmérése információt nyújt a várható mentális teljesítőképesség

kapacitáskorlátairól. A terhelhetőség, kitartás, stabil teljesítmény-színvonal
jellemzői jól becsülhetőek a figyelmi kapacitás ismeretében. A figyelem
központi szerepét a képességek felmérésében az indokolja, hogy valamennyi
mentális funkció alapját képezi: meghatározza az egyén által felvehető
információk körét, szelektál a környezetből érkező ingerek közül. Az
ingerszelekció hatására az emlékezés és problémamegoldás funkcióinak
bemeneti információi különféle színvonalon állnak rendelkezésre,
meghatározva ezzel az általános mentális teljesítőképesség és tágabb
értelemben véve a személyiség adaptációs képességének határait is. A
figyelemvizsgálatok módszertanában alkalmazott eljárások különféle hangok,
ábrák, betűk észlelésének hatékonyságát ellenőrzik, időkorlátos helyzetben. A
figyelem terjedelmére, intenzitására, tartósságára, fáradékonyságára,
irányíthatóságára vonatkozó adatok birtokában a háttértényezők vizsgálatát
sem szabad elmulasztani. A figyelemkoncentráció hiányának hátterében
érzékszervi működésbeli zavarokat, a serdülőkori fejlődési folyamatok különféle
életkor-specifikus hatásait is mérlegelnünk kell, de jellemzően zavarokkal jár a
különféle tudatmódosító szerek használata, a betegségek utáni állapotok, az
általános kimerültség és a hangulati zavarok (elsősorban depresszió), az
érzelmi élet rendezetlensége. A helytelen életritmus, életrend, kevés alvás az
elvárhatónál rosszabb eredményekhez vezethet, ezért a figyelmi kapacitás
többszöri ellenőrzése ajánlható a képességfelmérés során, a diákok számára
az életvezetési készsége, önmenedzselés képességének fejlesztése ajánlható.
A figyelem nem szemlélhető önmagában: mivel az érzelmek által jelentős
mértékben befolyásolt funkcióról van szó, ezért a vizsgálatok során sem
közömbös az illető teljes személyisége, érdeklődése, kulcsképességei.
A mentális funkciók második, pályaválasztási szempontból fontos

csoportja a tanuláshoz köthető képességek köre. Az információk felvétele,
rendszerezése, bevésése és felidézése minden problémahelyzet
megoldásában döntő szempontot képvisel. Az emlékezeti tevékenység a
szimbolikus műveletvégzés eltérő típusaihoz igazodóan különféle
modalitásokban zajlik. Beszélhetünk vizuális, akusztikus, verbális tanulási
teljesítményről. Felmérésének eszközei a számokkal, fogalmakkal, két- és
háromdimenziós képekkel, alakzatokkal végzett tanulási feladatok. A

megoldható feladatok körét jelentős mértékben meghatározza a diákok
tanulásra való beállítódása: igénye és lehetősége a változó, új információk
elsajátítására. Nagyon fontos a diákok egyéni tanulási módszerének
megismerése. A tanulási mód ismerete többletinformációt hordoz a
pályaválasztási döntésben. Nem szabad csak a tanulmányi teljesítményre, a
megfigyelhető sikerekre alapozva befolyásolni a pályaválasztási döntést,
ugyanis az eredmények hátterében nagyon eltérő tanulási stratégiák, technikák
húzódhatnak meg. Gyakran az egyes területeken jól teljesítő diákoknál
találkozunk meglepő módon hirtelen tanulmányi teljesítmény romlással, amikor
az elsajátítandó információk mennyisége egy képzési szint váltás esetén
hirtelen megnövekszik. Ugyanis pontosan ezek a diákok azok, akik jó
képességeiknek köszönhetően saját tanulási technikáik, stratégiáik fejlesztése
nélkül is jól teljesíthettek. Ez a hiányosság azonban a követelményszint
növekedésével nem kompenzálható a tanulással töltött idő egyszerű
növelésével, feleslegesen sok energiát köt le a tanulók életéből.
Fontos megtalálni a diákok által kedvelt tantárgyak ismeretanyagának

későbbi alkalmazási lehetőségeit is a pályaválasztási folyamat kimeneteinek
mérlegelése során. Gyakori, hogy a diákok a tantárgyak alapján kísérelnek
meg dönteni, nem hoznak létre kapcsolatot az ismeretanyag és lehetséges
alkalmazási területei között.
Különösen a jól teljesítő diákok esetében fontos annak mérlegelése is,

hogy az emberi kapcsolatok, viszonylatok kezelésében milyen színvonalat
érnek el, mennyi élettapasztalattal rendelkeznek. Sok szakma esetben ugyanis
a csapatmunkában való részvétel vagy az ügyfelekkel végzett munka
tekintetében ez az ismeret vagy készségcsoport döntő a beválási sikeresség
szempontjából.
Az információk hasznosításának következő szintje a problémamegoldó

gondolkodás.
Az információs társadalomban a gondolkodási és probléma-megoldási

feladatok jelentős részét szövegek feldolgozása jelenti. Az összefüggő
szövegekkel kapcsolatban alapvető mentális képesség a lényegmegragadás.
Az információk súlyponti körének meghatározása a kivitelezhető akciók,
megoldási lehetőségek körét alapvetően befolyásolja. Az elemzés,
43
rendszerezés, integráció a magasabb rendű gondolkodási folyamatokban, így

a jövőbeni munkavégzés során is döntő fontosságú.
A gondolkodási műveletek jelentős része a racionális megismerési

folyamatokon kívül feltételezi az érzelmek kezelésének képességét is. Például
az ügyfélforgalmi jellegű foglalkozások során a problémahelyzetek megoldása
a tényszerű információk mellett a másik ember gondolkodásmódjának
megismerését, követésének képességét is feltételezi. A megértés a beleérző
képességgel párosulva járulhat hozzá a helyzet megoldásához.
Az információk gyűjtése, elemzése, analízise, a lényeg meglátása és

kiemelés illetve a saját gondolatrendszerben való elhelyezés jelenti a
gondolkodási tevékenység jellemző sorrendjét.
A legtöbb foglalkozási területen alapkövetelmény az analógiákra épülő

problémamegoldás, amelynek során a bemutatott minta jellegzetességeire
épülő megoldási stratégiával az előállt új problémahelyzetek jó eredménnyel
megoldhatóak. Az analógiás gondolkodás vizsgálatára bevált módszerek a
számsorok, fogalompárok vagy figurális ábrázolások, amelyeknek változási
törvényszerűségeit felismerve a jelöltek folytatni tudják a hasonló logikai
kapcsolatra épülő sorok létrehozását.
Igen gyakran előfordul azonban, hogy valamilyen problémára nem csak

egyetlen, hanem egyidejűleg több, egyformán hasznos és működőképes
megoldás kínálkozik. Fontos tehát, hogy minél komplexebb képe legyen a
pályaválasztás előtt álló fiatalnak a világról, ehhez pedig a sokszínűséget és a
disszonanciát is tudnia kell kezelni, mégpedig minél alkotóbb módon, hogy
elkerülje a kidolgozatlan megoldások csapdáját. Ilyen differenciált
gondolkodásvizsgáló eljárás lehet a fogalmak csoportosításának vizsgálata,
amelynek segítségével elkészíthető a jelölt „mentális térképe”, az általa kezelt
fogalmak típusainak, színvonalának, kapcsolatrendszerének összetettségét
jelző modell. A rendelkezésre álló fogalmi kapacitást jól jelzi a fiatalok
szókincse, az általuk alkalmazott konkrét illetve absztrakt fogalmak
mobilizálhatóságának színvonala. Fejlődéslélektani összefüggésben szemlélve
a gondolkodási képesség fejlődésének folyamatát, első lépésben a konkrét
fogalmakkal való műveletvégzés megjelenését figyelhetjük meg, majd a
serdülőkortól kezdve az absztrakt tartalmak növekvő részaránya jelzi a konkrét
tapasztalatokból építkező gondolkozási funkció fejlődésének következő
lépcsőjét. Fontos szempont, a kezelhető fogalmak típusa (absztrakt – konkrét)

illetve a fogalmak szervezésének színvonala. Meghatározó, hogy képes-e a
fiatal a fogalmak rendszerében összefüggések kialakítására, közös felsőbb
fogalmak, összefoglaló jelentés kialakítására illetve a finom differenciálásra. Az
értelmi színvonal zavarát jelzi, ha az alaki hasonlóság, funkcionális hasonlóság
vagy szubjektív jelentésadási folyamatok zavarják meg a fogalmi rendszer
egységét.
A komplex gondolkodás működésének eredményeként képzelhető

csak el pl. egy meghibásodott gép javítása, ahol a szakembernek a lehetséges
hibaforrások mérlegelésével kell döntenie a beavatkozás módjáról, figyelembe
véve a legritkábban előforduló problémák lehetőségét is.
A gondolkodási képesség elsősorban a leginkább kimunkált

ismeretterületen működik eredményesen. Megfigyelhető ugyanakkor az is,
hogy a problémamegoldásban gyakorlatot szerzett emberek számos, speciális
területüktől eltérő probléma esetén is mozgósítani tudják gondolkodási
képességüket, eredményesek lehetnek a problémák megoldásában. A
gondolkodási képességhez szorosan kapcsolódik az önállóság, határozottság
és döntéskészség, amelyekkel a kulcsképességek csoportján belül még
foglalkozunk.
Nem elhanyagolható a képzelet vagy fantázia jelentősége sem a

tanulás, sem a munkavégzés során. Az információ-felvétel, raktározás és
problémamegoldás folyamata során képet alkotunk magunknak a világról.
Ennek a képnek a minősége a képzeleti tevékenység színvonalától függően
jelentősen különbözni fog az egyes diákok esetében. A tudás, az információk
rendszerezésével létrehozott, a problémamegoldás folyamatában rugalmasan
mobilizálható eszköztár azok esetében lesz hatékonyabban alkalmazható, akik
képesek a tanulmányok során megismert részinformációk rendszerbe
szervezésére, a „teljes kép” megalkotására. A munkavégzés során is
érvényesül a képzelet hatása: a teljes munkafolyamat, különösen a célállapot
kialakítása és a teljes munkavégzési fázis során való fenntartása, a tőle való
eltérés korrekciója meghatározó a kimenet színvonalát illetően. Ha a munkát
végző nem képes áttekinteni tevékenysége egészét, munkája széttöredező,
értelmetlen cselekvéssorozattá válhat, amelyben a hibázások lehetősége
45
ugrásszerűen növekszik. A munkafeladatok sorrendjét sem tudja

megszervezni, gördülékenységét sem tudja biztosítani. Például az építőiparban
dolgozóknak képesnek kell lenniük elképzelni a tervrajzok által megszabott
konstrukciót, hogy a tégla, homok és mészhalmokból egy rendeltetésszerű
használatra alkalmas lakóházat hozzanak létre. Az újat alkotás motorja az
alkotó fantázia, amelyre elsősorban a tervezést magában foglaló feladatok
ellátása során lesz kiemelt szükség, míg a reproduktív fantázia a megvalósítás,
gyártástechnológia során jut kiemelt szerephez.
A képességek fejlődését nagyon sok tényező határozza meg. A diákok

egy részénél jól elhatárolhatóak azok a területek, amelyeken fogékonyak, és
feltárható a képességek, a területen megszerzett ismeretanyag, a kialakuló
munkamódszer, tanulási stílus összefüggései is. Figyelembe kell vennünk
azonban azt is, hogy fiatalkorban a környezet elvárásai, modelljei jelentős
mértékben befolyásolják a diákok teljesítményét, ezért hibás eredményekre
vezethet a csak képességekre koncentráló pályaválasztási döntés. Minden
esetben vizsgálni szükséges, hogy a jó tanulmányi eredmények hátterében a
képességjellemzők mellett milyen érdeklődés és motivációs tényezők hatása
érvényesül.
Iskolai körülmények között a képességek felmérésére elsősorban a

teljesítményt használjuk, de tudnunk kell, hogy a diákok mentális képességei
gyakran nincsenek szinkronban a nyújtott teljesítménnyel. Az életkori fejlődés
sajátosságai, családi feszültségek, az egészségi állapot hatást gyakorolhat a
teljesítményre, de emellett gyakori a figyelemkoncentráció zavara és a tanulás
hiánya is. Ez utóbbi esetében gyakori a pályacél hiánya, amelynek megtalálása
a pályaorientáció folyamatában a teljesítmény jelentős fokozásához vezethet.
A PÁLYATERVEZŐ program a képességek közül a szöveg-

feldolgozási képesség (ezen belül a helyesírás, szövegértés), számolási
képesség, rajzolás és muzikalitás jellemzői, illetve a mozgási képességek közül
a kézügyesség, szem-kéz koordináció, testkoordináció és ujjügyesség
jellemzői alapján képes szűkíteni a javasolható foglalkozások listáját.
A felsorolt képességekkel kapcsolatban a diákok három fokozatban

választhatják ki becsült jellemzőiket, illetve tanári közreműködéssel, az
önbecslést támogató feladatok megoldásának eredményei alapján kaphatnak

javaslatot a jellemző kategóriákra.
47
Tanulási képesség felmérő feladatsor
Helyesírás
Legalább 10 önálló feladat, szándékosan hibás szövegekkel,
szövegenként 10 hibával, ~1000 karakter/szöveg terjedelemben
MINTAFELADAT
Két viccet fogsz most olvasni, amelyek leírásában azonban sajnálatos

helyesírási hibák csúsztak. Ezeket kell megtalálnod és bejelölnöd –
méghozzá a lehető leggyorsabban. Közben mérd az időt is!
− Mama, én nem akarok Amerikába meni!

− Ne nyafogj, kisfiam.
− De mama, én igazán nem akarok amerikába menni.
− Eleget hiztisztél kisfiam.
− De mama, én soha… én egyáltalán… én tényleg nem
akarok amerikába menni!
− Elég legyen most már, mert komojan megharagszom.
Csukd be szépen a szád és ússz tovább!
− Valami nagy baj lehet velem doktor ur. Valami földöntuli

sugárzás vagy mi támadhatot meg… Ahány kutyával csak
találkozom az útcán, mind oda rohan hozzám, nyalogatják a
kezemet… Néha még a macskák is… megszagolnak messziről…
− Hm. Próbált már késel-villával enni?
MEGOLDÁS
− Mama, én nem akarok Amerikába meni!

− Ne nyafogj, kisfiam.
− De mama, én igazán nem akarok Amerikába menni.
− Eleget hisztiztél kisfiam.
− De mama, én soha… én egyáltalán… én tényleg nem
akarok Amerikába menni!
− Elég legyen most már, mert komolyan megharagszom.
Csukd be szépen a szád és ússz tovább!
− Valami nagy baj lehet velem doktor úr. Valami földöntúli

sugárzás vagy mi támadhatott meg… Ahány kutyával csak
találkozom az utcán, mind oda rohan hozzám, nyalogatják a
kezemet… Néha még a macskák is… megszagolnak messziről…
− Hm. Próbált már késsel-villával enni?
ÉRTÉKELÉS
0.1 hiba: 1-es érték;
2-3hiba: 2-es érték;
3-nál több hiba: 3-as érték.

Értő olvasás
Az értő olvasás vizsgálatára tetszőleges, normál szerkesztésű szöveg,

~3000 karakter/szöveg terjedelemben ajánlott, illetve a kinyomtatott szöveg
feldolgozásához instrukciók készítése, megoldás kidolgozása szükséges.
49
Számolás
A számolási készség felmérésére 5 db, darabonként 25 számolási
példa ajánlott a négy alapművelet köréből. A készség részeként a
becslés gyakorlottságát további 5 db, darabonként 10 becslést
tartalmazó feladat alapján mérhetjük fel. A számolási készség részét
jelenti a mértékegységek kezelésének gyakorlottsága is. Az ajánlott
mennyiség 5 db, darabonként 10 átváltási példa, valamennyi
alapmérték (súly, hossz, térfogat, terület stb.) köréből
Számolás esetén:
0-2 hiba: 1-es érték;
9-nél több hiba: 3-as érték.
MINTAFELADAT
Számolás
1. 24 2. 71 3. 35 4. 45 5. 15
+5 +9 +69 +62 19
+23
6. 26x6= 7. 37 8. 49x8= 9. 64 10. 48
48 57 -13
+35 +62
11. 127 12. 35x9= 13. 28 14. 140x12 15. 67
-98 364 = +12
+479
16. 47x5 17. 249 18. 168/14 19. 6016 20. 279
-158 = -739 686
+755
21. 135 22. 37x9= 23. 104/13 24. 924 25. 1500/6
-36 = -536 =
Mértékegységváltás
Minden egyes helyesen átváltott érték 1 pontot ér.

MINTAFELADAT
1. 2,5 liter = … hl = …cl

2. 13,6 ha = … km2 = … m2
3. 135 min = … h = … sec
4. 120 liter = … m3 = … cm3
5. 48760 mm = … km = … m
6. 13,4 mázsa = … t = … dkg
7. 1 Euro = … Ft = … $ (átváltási érték megjelölésével)
8. 135 kg = … g = … t
9. 2652 Pa = … kPa = … mPa
10.120 Mbyte = … Gbyte = … Kbyte
51
Becslés
Becslés és mértékegység váltás

A becslések feladatainál amennyiben a becslés az
esetén: általános becslési szabályoknak megfelelő vagy attól a
0-1 hiba: 1-es érték; valós érték irányában tér el, úgy a becslés adata 1
pont. A különbség érték meghatározása amennyiben a
3-nál több hiba: 3-as érték.
valós különbség 20%-ánál kisebb, plusz 1 pont, ha 5
%-nál kisebb, plusz 2 pont. Így a becslési érték feladatonként maximum 3
pont, a teljes feladatsoron maximum 30 pont lehet.
MINTAFELADAT
1. Mennyi 12x58? Becsüld meg 100-as nagyságrendben!

Véleményed szerint becslésed mennyiben tér el a valós
eredménytől?
2. Mennyi 8x58? Becsüld meg 100-as nagyságrendben!
Véleményed szerint becslésed mennyiben tér el a valós
eredménytől?
3. Melyik a nagyobb, 32x48 vagy 38x42? Becsüld meg
legalább 10-es nagyságrendben, mennyi a különbség a két
szorzat eredménye között?
4. Melyik a nagyobb, 51x82 vagy 54x78? Becsüld meg
legalább 10-es nagyságrendben, mennyi a különbség a két
szorzat eredménye között?
5. Milyen magas lehet egy 28 emeletes épület, ha egy emelet
magassága 3,10 m? Véleményed szerint becslésed hány
cm-rel tér el a valós eredménytől?
6. Ha egy futó egyenletes futással 1 perc 20 másodperc alatt
fut le 400 métert, mennyi időre van szüksége 10 km
megtételére? Véleményed szerint becslésed hány perccel
tér el a valós eredménytől?
7. Egy fonott kosár súlya megközelítőleg 1 kg 20 dekagramm.
Becsüld meg, mennyi súlyt kell megmozgatnia az árusnak,
ha 360 kosarat kell kipakolnia? Véleményed szerint
becslésed mennyi dekagrammal tér el a valós
eredménytől?
8. Egy oktatási óra 45 perc. Ha egy héten 28 oktatási órán
kell részt venned, ez körülbelül hány percet jelent
összesen? Véleményed szerint becslésed hány perccel tér
el a valós eredménytől?
9. Egymásra rakott pohár piramisnak a legalsó szintjén 10x10
poharat helyeztünk el. A követező sorban 9x9-et és így
tovább, míg a legtetejére egy pohár került. Becsüld meg,
mennyi pohárból áll vajon ez a piramis? Véleményed
szerint mennyit tévedtél a valós eredményhez képest?
10. 12 csapatos bajnokságban mennyi mérkőzésre van szükség

ahhoz, hogy mindenki mindenkivel játsszon? Véleményed
szerint mennyit tévedtél a valós eredményhez képest?
Rajzolás
5 db a rajzoláshoz kötődő - grafikai, kézügyességi, ábrázolási -

feladat
MINTAFELADAT
1. Rajzold le lakóhelyedet és annak környezetét A/4 méretű

lapra, majd mutasd meg pályaorientációval foglalkozó
tanárnak, szakembernek, esetleg rajztanárnak. Kérd
meg, hogy 1-től 3-ig terjedő skálán értékelje a rajzot
annak figyelembe vételével, hogy a legjobb érték az 1-
es. A kapott értéket használd fel az általános kérdőív
kitöltésében.
2. Rajzolj egy csendéletet. A csendélet legalább három
különböző virág vagy gyümölcs megjelenítéséből álljon.
A rajzot A/4-es méretű lapra készítsd el, majd mutasd
meg pályaorientációval foglalkozó tanárnak,
szakembernek, esetleg rajztanárnak. Kérd meg, hogy 1-
től 3-ig terjedő skálán értékelje a rajzot annak
figyelembe vételével, hogy a legjobb érték az 1-es. A
kapott értéket használd fel az általános kérdőív
kitöltésében.
3. Készíts egy graffiti feliratot legalább három szóból álló
szöveggel A/4-es lapra, háttér színezéssel. Ügyelj a
színek alkalmazására, harmóniájára. Az elkészített
feliratot mutasd meg pályaorientációval foglalkozó
tanárnak, szakembernek, esetleg rajztanárnak. Kérd
meg, hogy 1-től 3-ig terjedő skálán értékelje a rajzot
annak figyelembe vételével, hogy a legjobb érték az 1-
es. A kapott értéket használd fel az általános kérdőív
kitöltésében.
53
Muzikalitás
Területenként (dallam, ritmus, hallás, hangképzés) 5-5 db feladat
MINTAFELADAT
1. Kérj meg egy pályaorientációval foglalkozó tanárt, szakembert,

vagy egy énektanárt, hogy tapsoljon előre neked legalább egy 16
negyedből álló ritmust, amelyet neked meg kell ismételned. Kérd
meg, hogy értékelje a teljesítményedet 1-től 3-ig terjedő skálán
annak figyelembe vételével, hogy a legjobb érték az 1-es. A
kapott értéket használd fel az általános kérdőív kitöltésében.
vagy egy énektanárt, hogy valamilyen hangszeren játsszon le
neked valamilyen dallamot, vagy énekeljen el egy éneket,
amelyet neked meg kell ismételned vagy hangszeren, vagy
énekelve. Kérd meg, hogy értékelje a teljesítményedet 1-től 3-ig
terjedő skálán annak figyelembe vételével, hogy a legjobb érték
az 1-es. A kapott értéket használd fel az általános kérdőív
kitöltésében.
vagy egy énektanárt, hogy hallgasson meg tőled egy éneket, s
értékelje a teljesítményedet 1-től 3-ig terjedő skálán annak
figyelembe vételével, hogy a legjobb érték az 1-es. A kapott
értéket használd fel az általános kérdőív kitöltésében.
Támogató kérdőív - részképességek
Részképességek kérdőív
A kérdőív ahhoz kíván információt adni, hogy a különböző képességeink
milyen mértékben fejlettek. Gondold végig, hogy milyen
tevékenységekben találod magad eredményesnek, és eszerint dönts az
egyes kérdésekre adott válaszokkal.
Minden egyes képességterületen 10 kérdést kell átgondolnod, és
minden egyes kérdésre az alábbi 1-től 5-ig terjedő skála segítségével
válaszolhatsz:
5 – nagyon magas
4 – átlagon felüli
3 – átlagos
2 – átlag alatti
1 – nagyon alacsony
TANULÁS
Helyesírás
Hogyan értékeled képességedet a következőkben?
A magyar nyelv helyesírási szabályainak megfelelő alkalmazása.

Szavak, mondatok diktálás utáni lejegyzése.
Szavak szótagokra bontása, elválasztása.
Helyesírási hibák megtalálása nyomtatott szövegben.
Egyszerű fogalmazás írása a mondatszerkesztés szabályai szerint.
Szövegből, versből részletek szó szerinti idézése.
Idegen szavak, kifejezések leírása
Megadott témában és formai követelmények szerint esszé írása.
A mondanivaló megjelenítése különböző stílusban.
Régies és új szóhasználatok alkalmazása.
Különböző szubkultúrák nyelvhasználatának (pl. szleng)
alkalmazása.
Összesen:
Értő olvasás
Nyomtatott szöveg tartalmának megértése.

Pontos és érthető, hangos felolvasás.
Egy történet fő gondolatainak megértése.
Magyarázatok, meghatározások megértése.
Szövegben elrejtett szavak megkeresése.
Az olvasott szöveg lényegét összefoglalni mások számára.
Történet összeállítása szétszabdalt részletekből.
Különböző stílusú szövegek formai – tartalmi összehasonlítása.
Az olvasottak alapján saját gondolatok, érzések kifejezése.
Az olvasottak alapján vélemények ütköztetése vita során.
Összesen
55
Számolási képesség
Könnyen dolgozik számokkal.

Matematikai számítások gyors és pontos elvégzése.
Pontos mérés.
Számok gyors összeadása, kivonása.
A visszajáró pénz kiszámolása.
Megtalálni a hibákat egy számokkal teli oldalon.
Kiadások és bevételek kiszámolása.
Számok rendezése, összehasonlítása és pontos lejegyzése.
Adóbevallások és pénzügyi papírok kitöltése.
Kiszámolni, hogy mennyibe kerül mindaz, amit vásárol.
Összesen:
Rajzolási képesség
Rajzolás szabad kézzel, segédeszközök (vonalzó, körző) nélkül.

Tárgyakat képről, fényképről lerajzolni.
Élőlényeket, állatokat, embereket modell alapján megörökíteni.
Emlékezet vagy képzelet alapján ábrázolni valamit..
Csupán néhány vonal felhasználásával egyszerű skiccet készíteni.
Fények, árnyékok érzékeltetése a rajzon.
Méretarányos, perspektivikus ábrázolás.
Tárgyak, figurák egymáshoz képesti helyzetét is érzékeltetni a
rajzban.
Geometrikus formák szerkesztése segédeszközök használatával.
Műszaki rajz elkészítése a szerkesztés szabályai alapján.
Összesen:
Zenei képesség
Már hallott dallamot felismerni.

A lejátszott dallamsort több különböző közül kiválasztani.
Elhangzott ritmust tapssal, kopogással visszaadni.
Elhangzott dallamot visszaénekelni vagy hangszeren lejátszani.
Egy elhangzó dallamsort folytatni.
Emlékezet alapján előadni egy dalt, vagy egy zeneszám részletét.
Tisztán énekelni, a hangokat jól eltalálni énekléskor /hangszeres
játék során.
Kottát szolmizálni vagy a hangjegyek abc-s neveivel olvasni.
Egy dallamsort néhány hanggal lejjebb / feljebb énekelni vagy
lejátszani.
Egy zenei részletet más hangnemben előadni.
Összesen:
MOZGÁS
Kézügyesség
Kéziszerszámok használata, pl. reszelő, olló csavarhúzó, stb.

Pontos kézmozdulatokat igénylő gépek kezelése.
Folyamatosan kézzel végzett munka.
Labda vagy más kisebb tárgy elkapása.
Egy üveg kupakjának lecsavarása vagy dugóhúzás
Tárgyak letörlése, tisztítása kézzel.
A kerékpár kormányának kezelése.
Valaminek a felakasztása anélkül, hogy leejtené.
A kéz használata szükséghelyzetekben, pl. elsősegélynyújtás.
Poharak és edények használata anélkül, hogy eltörnének.
Összesen:
A szem és a kéz koordinációja

Zöldségek és gyümölcsök szétválogatása, osztályozása

futószalagon.
Egyenes vonal húzása szabadkézzel.
Labda megütése valamilyen bottal vagy ütővel.
Biciklizés keskeny fehér vonal mentén.
A kezek gyors és pontos mozgatása.
Tárgyak dobása, illetve elkapása.
Játékautomaták vagy elektronikus játékok kezelése.
Formák pontos kivágása ollóval.
Szögbeverés.
Két dolog pontos egymásra illesztése.
Összesen:
Testkoordináció
Az egész test egyensúlyának megőrzése tartós álló helyzetben.

A kezek és lábak mozdulatait összehangolni.
Teher kézben tartása, szállítása során a test kiegyensúlyozása.
A négy végtag különböző mozgását irányítani.
A feladat ellátása több különböző testhelyzet váltását igényli.
Guggolásban, térdelésben, görnyedt testtartásban kell tartósan
maradni.
Magasban tartózkodás és munkavégzés során a test és a
végtagok összehangolt működése.
Az egész test (végtagok, törzs, fej) egyensúlyának megőrzése
tartósan ülő, álló testhelyzetű munkavégzés során.
Az egész test (végtagok, törzs, fej) mozgásának összehangolt
működtetése.
Az egész test egyensúlyának megőrzése és mozgásának
összehangolása hirtelen változó környezeti feltételek között.
Összesen:
57
UJJÜGYESSÉG / Az ujjak mozgékonysága

Számológép gombjainak nyomogatása.

Számítógép vagy írógép billentyűzetének használata.
Tűbefűzés.
Érzékeny berendezések pontos beállítása.
Kicsi tárgyakon ujjal vagy csipesszel végzett munka.
Kis szerszámok vagy eszközök használata.
Apró tárgyak tartása anélkül, hogy leejtené őket.
Tű vagy pénzérme felvétele sima felületről.
Finoman kidolgozott tárgyak készítése ujjakkal.
Apró tárgyak gyors elhelyezése meghatározott helyre.
Összesen:
ÖSSZESÍTŐLAP
RÉSZKÉPESSÉGEK Pontszá
m
TANULÁS
1. Helyesírás
2. Értő olvasás
3. Számolás
4. Rajzolás
5. Muzikalitás
MOZGÁS
6. Kézügyesség
7. Szem és kéz koordináció
8. Testkoordináció
9. Ujjügyesség / az ujjak mozgékonysága
RANGSOR
KÉPESSÉG Pontszá
m
1.
2.
3
.
4
.
5
.
6
.
7
.
8
.
9
.
59
A kérdésekre adott válaszok pontszáma alapján állapíthatod meg saját

képességszintedet. Ebben az alábbi pontszám-számítási táblázat segít:
46-50 pont: nagyon magas teljesítmény
36-45 pont: átlagon felüli teljesítmény
26-35 pont: átlagos teljesítmény
16-25 pont: átlag alatti teljesítmény
10-15 pont: nagyon alacsony teljesítmény
A Pályatervező szoftver számára szükséges értékek (minden

kategóriában az átszámítás alapja):
1. kategória: 50-41 pontig
2. kategória: 40-26 pontig
3. kategória: 25- 3 pontig
K U L C S K É P E S S É G E K
Kulcsképességek
A foglalkozásokhoz kapcsolódó feladatok megoldása során nem csak a

szakma-specifikus ismeretek, készségek alkalmazása történik. A teljes
személyiség, szociális kapcsolati hálózatának
részeként működik a szakmai feladatok
megvalósításakor. A globalizálódó gazdaságban
egyre fontosabb szemponttá válik, hogy milyen
sikerrel tud egy munkavállaló beilleszkedni csapatába,
képes és hajlandó-e vezetői szerepet vállalni, milyen
rugalmasan és felelősségteljesen tud nehéz kérdések
megoldásában közreműködni. Mindezek a tényezők,
a nem szakma-specifikus, átvihető készségek
csoportját alkotják. Hatékonyságuk színvonala a
foglalkozási környezeten túl befolyásolja a privát
életben tapasztalt elégedettség, én-hatékonyság
élményének színvonalát is. A kulcskompetenciák osztályozási rendszerében
nincs egységes álláspont a szakértők között. Mivel a kompetenciákat minden
esetben egy-egy speciális feladat, feladatkör megoldásával kapcsolatos
sikeresség színvonala alapján határozzuk meg, a lehetséges kompetenciák
köre a felmerülő feladatok, problémák sokszínűsége miatt
A kulcsképességek gyakorlatban nehezen szűkíthető le néhány típusra. A diákokat
jelentős célszerű a pályaorientációs foglalkozások során megkérni arra,
részét nem hogy sorolják fel mindazon aktivitásaikat, amelyek az iskolai
iskolai munkán túl, szabadidőben, örömmel végzett tevékenységet
környezetb jelentenek.
en
Családi, baráti körben, különféle formális és informális csoportok
fejlesztjük
keretében fejlődhet a szervezőkészség, a saját vélemények
megosztásának képessége, a meggyőzés hatékonysága. A kommunikációs
képesség fejlesztéséhez az idegen nyelv tanulása mellett a különféle
rétegekhez tartozó fiatalokkal való rendszeres kapcsolattartás, színjátszó köri
tagság stb. is hozzájárulhat. Különösen fontos a személyes motiváltság és
konfliktuskezelési készségek fejlődése szempontjából a különféle
csapatsportokban való részvétel, egyházi vagy civil szervezetekben végzett
karitatív munka. Mindezeket a tevékenységeket az iskolai oktatás keretében
ritkán nyílik alkalma a tanárnak megfigyelni, ezért különösen értékes forrást

jelentenek a kulcskompetenciára vonatkozó, önbecslő kérdéssorok, a
tevékenységekről szóló kötetlen beszámolók.
A PÁLYATERVEZŐ program a kreativitás, együttműködés,

problémamegoldás, kommunikáció, új iránti fogékonyság kompetenciák
kérdéseire vonatkozó önbecslések alapján szűkíti a kitöltő számára ajánlható
foglalkozások körét.
1. A kreativitás mint kulcskompetencia definíciójában fontos szempont,

hogy a különféle problémahelyzetek megoldásában a kreatív személyek saját
megoldásmódot képesek kidolgozni, szemben a csak utasítások vagy rutinok
végrehajtására szorítkozókkal.
2. A team-képesség, vagy csapatmunkában való együttműködés

kompetenciájának legfontosabb jellemzője, hogy a közös megoldást igénylő
helyzetekben az egyén képes a saját egyéni érvényesülési igényét háttérbe
szorítani, a csapat összteljesítményének javítása érdekében. A
feladatmegoldás menetét aktívan támogatja, és elfogadja a csoporttársak
jellemzőit, képzettségi szintjét. Az együttműködés keretében javaslatokat tesz a
megoldásra, elmondja saját igényeit és képes alkalmazkodni a társak
véleményéhez, javaslataihoz. Elképzelését képes hozzáigazítani a többség
akaratához, és a közös tervek megvalósításában támogatja a teljes
munkafolyamatot, csapattársait. Ennek fontos részét jelenti, hogy a
megegyezéses célok megvalósításához ragaszkodik, tartja adott szavát. A
csoportos döntési folyamatban mások háttérbe szorítása nélkül képes saját
véleményének bemutatására. Tud elfogadni és képes támogatást adni
csoporttársainak. A csoport érdekeit szolgáló feladatok ellátására saját
elhatározás alapján is vállalkozik.
3. A probléma-megoldási képesség azt jelenti, hogy váratlan, új

helyzeteket a kialakulásuk pillanatához közeli időpontban képes észlelni az
ember, és a szükséges beavatkozások kivitelezéséhez is hozzáfog az
elvárható időn belül. Mozgósítja különféle képességeit (kreativitás, tervezés,
elemzés stb.) a probléma természetének, jellegének megfelelően a megoldás
érdekében. A problémamegoldás kérdéseivel az egyén szembesülhet új,
váratlan helyzetekben, személyközi kapcsolatokban, a munkafeladat
megvalósításának eltervezett folyamatán belüli fennakadások, eltérések
keretében.
4. A kommunikációs kompetencia a társakkal való kapcsolatfelvétel

során használt készségek összefoglaló kategóriája. A kapcsolatfelvétel verbális
és nem verbális eszközeit, a kontaktusok irányításának és a kapcsolatok
fejlesztésének, hosszabb távon történő fenntartásának készségeit egyaránt
magába foglalja. A jó kommunikációs kompetenciával jellemezhető diák képes
megszólítani társait, reagál a válaszokra. Képes az értő figyelem jeleinek
olvasására, sugárzására. Gyakorlott a szemkontaktus tartásában, és tudja
kezelni a párbeszédek irányításának eszközeit: meghallgatja partnereit,
adekvát visszajelzésekre képes. Nyelvhasználatában igazodik a
kommunikációs partnerek igényeihez, sajátos jellemzőihez. Udvarias,
barátságos, jóindulatú. Amennyiben a közölt információk megértésében
problémái vannak, kérdéseket is tud feltenni a tisztázáshoz.
5. A nyitottság kompetenciája az új dolgokra, helyzetekre való pozitív

reagálások alapfeltétele. A környezet átalakításának, feltételeihez való
eredményes alkalmazkodásnak előfeltétele a változások iránti érdeklődés,
azok észlelése. Az újra való nyitottság kompetenciája pozitív várakozást jelent
a jövő eseményeivel kapcsolatban, amelynek során a korábbi tapasztalatok
hasznosítására is sor kerül, és a sikeresen megoldott feladatok során átélt
pozitív élmények az ismeretlen, új helyzetekre vetítődhetnek, motiválttá téve a
diákot az új helyzetek megoldásával való szembesülésre.
Hogyan dolgozzunk a
kulcs- A kulcskompetenciák egyéni szintjére vonatkozóan célszerű
képessége előzetes becslést kérni a diákoktól. Az önbecslő kérdéssor
kkel? eredményeinek és az előzetes becslés különbségeinek
egyéni, páros vagy kiscsoportos feldolgozása ajánlható.
A kulcskompetenciák egyes foglalkozási ágakban elvárható szintjére is
kérhetünk a diákoktól becsléseket, és egyéni, páros vagy kiscsoportos
munka keretében kérhetjük a foglalkozáshoz köthető kompetenciák
fejlesztési lehetőségeinek végiggondolását.
Az előzetes becslések, az önbecslő kérdőívek kitöltése egyes diákok
esetében nem jelent teljes elégedettséget a kialakult egyéni profillal, vagy
éppen az ott szerzett önismereti tapasztalatok keltik fel érdeklődését, hogy
még jobban szemügyre vegye saját magát.
63
Ehhez nyújt segítséget a fejezetben található feladatgyűjtemény diákoknak,

tanároknak vagy pályaorientációs foglalkozásokat vezetőknek.
Kulcsképességek önbecslő kérdéssor
1. Kreativitás képességének kérdéssora
A következő kérdések segítségével gondold végig, milyen

hatékonysággal tudsz részt venni olyan helyzetekben, feladatokban,
amelyben nagy szükség lehet újszerű, eddigi tapasztalataidtól eltérő
módok, tevékenységek kitalálására és megvalósítására!
Hogyan tudod használni kreatív képességed?

4. nagyon jól tudom használni
3. jól tudom használni
2. nehezen, de tudom használni
1. nem tudom használni
1 Vonzanak az újszerű témák, gondolatok, dolgok, ahol a

. szokásostól eltérő megoldásukra, használatukra serkentő
hozzáállásomat én magam is
2 Egy ismeretlen feladattal találkozva azt a törekvésemet,
. másképp fogalmazzam meg a feladat lényegét, célját
3 A megoldáson gondolkozva a hirtelen támadt ötletemet
.
4 Számomra szokatlan helyzetekben több, egymástól egészen
. különböző elképzelésem is van a megoldást illetően, amit
5 Máshonnan származó tapasztalataimat sikerül úgy
. összekapcsolnom, hogy
6 Az ötletek gyűjtésekor váltogatom a szempontokat vagy
. nézőpontokat, és ezt
7 Ötletem valóra váltásakor azt a sejtésemet, hogy a feladatra,
. helyzetre más jó megoldások is lehetnek,
8 Egy megoldás kipróbálásakor, ha kiderül, hogy tévúton járok,
. azt a hozzáállásomat, hogy más ötletre váltsak,
9 Nem bánom, ha a kézenfekvő megoldásokat el kell vetnem,
. hogy jobbak jussanak eszembe.
1 Az a viszonyulásom, hogy nem vesztem gyorsan kedvemet, ha
0 az eredmény elmarad, mert a problémamegoldás
. tevékenysége önmagában is örömet okoz.,
2. Együttműködési képesség kérdéssor

hatékonysággal működsz különféle csapatok (pl. baráti társaság,
focicsapat stb.) tagjaként!
Milyen hatékonyan tudod használni együttműködési

képességed?
Csapattársaimat támogatni a feladatok megoldásában.

Segítséget elfogadni másoktól a feladatok megoldásához.
Másokat meghallgatni.
Előítéletek nélkül bánni másokkal.
Csoporttagjaim között közvetítő szerepet betölteni.
Másokkal együtt tervezni, megegyezni a megoldásokról.
Kompromisszumokat kötni.
Megnyílni mások előtt.
Felelősséget vállalni társaimért.
10 Csapattársaim gondolatmenetét követni, és saját ötleteimet
előadni.
3. Problémamegoldás képességének kérdéssora

hatékonysággal tudsz beavatkozni, ha eltervezett céljaid megvalósítása
során problémákkal szembesülsz!
Hogyan tudod használni problémamegoldó képességed?

1 Észlelni a problémahelyzetek kialakulására utaló jeleket.

.
2 Átlátni a problémás helyzetekben az összefüggéseket.
.
3 Megvalósítani a kitűzött célokat, még váratlan események,
. nehézségek ellenére is.
4 Fontossági sorrendet felállítani a kialakult helyzetben előálló
. feladatok megoldására.
5 Rájönni, hol a probléma gyökere.
.
6 Több megoldást elképzelni a problémahelyzetek megoldására.
.
7 Felderíteni, kinél, hol találok segítséget a problémák
. megoldásához.
8 Több szempontból megközelíteni a problémákat.
.
9 Kihívásként értelmezni a problémahelyzeteket.
.
1 Megérteni, hogy mások tőlem eltérően gondolkodnak.
0
.
4. Kommunikációs képesség kérdéssora

hatékonysággal tudsz kommunikálni másokkal!
Hogyan tudod használni kommunikációs képességed?

65

1 Kapcsolatot felvenni, beszélgetést kezdeményezni másokkal.

.
2 Mások helyzetébe beleképzelni magam.
.
3 Bonyolult helyzeteket, dolgokat érthetően elmondani.
.
4 Mások mondanivalóját figyelmesen meghallgatni.
.
5 Saját véleményemet képviselni.
.
6 Saját viselkedésem okait érthetően elmagyarázni.
.
7 Vita során az érvekkel bánni.
.
8 Eltérő véleményeket megérteni, elfogadni.
.
9 Saját érzéseimet másoknak feltárni.
.
1 Nem elbújni mások véleménye/háta mögé.
0
.
5. Nyitottság kulcsképességének kérdéssora

hatékonysággal tudsz új, szokatlan megoldásokat, váratlan helyzetekre
válaszokat kitalálni!
Milyen mértékben tudsz nyitott lenni a különféle helyzetek

megoldásában?
4. nagyon jól tudom használni ezt a kompetenciát

3. jól tudom használni ezt a kompetenciát
2. nehezen, de tudom használni ezt a kompetenciát
1. nem tudom használni ezt a kompetenciát
1 Gyorsan felismerni, ha a szokásos módon nem lehet egy

. helyzetet megoldani.
2 Gyorsan váltani, átállítani a gondolkodásomat.
.
3 Keresni a változtatások, újítások lehetőségét
.
4 Új feladatokat elvállalni, még ha hasonlót korábban nem is
. csináltam.
5 Könnyen ráhangolódni az új feladatokra.
.
6 Új célokat találni a feladatok megoldása során.
.
7 Egy időben többféle feladatot megoldani.
.
8 Örömöt lelni az új, gondolkodást igénylő feladatokban.
.
9 Leküzdendő feladatot, kihívást látni a változásokban.
.
1 Gyorsan megérteni a helyzeteket.
0
.
A Pályatervező szoftver számára szükséges információk (minden kulcsképesség
esetében külön-külön):
1 érték: 31–40 pont

Feladatok
A kulcsképességek öt területét próbára tevő gyakorlatokat

válogattunk össze. Minden gyakorlat felvezetése során megtalálható a
gyakorlat célja.
A gyűjteményben szereplő gyakorlatok a vezető céljától és
alkalmazásától függően komplexen is igényelhetik a kulcsképességek több
területét. Hiszen a probléma feltárása és megoldására tett kísérlet legtöbb
esetben nem nélkülözi a kreativitást, csakúgy, mint a nyitottságot, új
információk befogadásának képességét sem.
A gyűjtemény kialakításakor törekedtünk arra, hogy egyszerűbb,

kevéssé eszközigényes és könnyen levezethető feladatokat kínáljunk fel,
de titkolt szándékunk az volt, hogy a feladatokat sikerrel és örömmel
felhasználó tanárok és netán diákok maguk is kitaláljanak hasonló
játékokat.
A problémafeltárás és megoldás, valamint a kommunikáció

témájának bevezetéséhez, ismertetéséhez prezentációt kínálunk a
feladatok előtt, segítve ezzel a téma sarkalatos pontjainak megismerését
és megértését.
A gyakorlatok végrehajtása után a csoport vezetője lehetőséget teremthet

az elmélet és a gyakorlatban tapasztaltak összehasonlítására.
A problémamegoldás folyamata
I. Kiindulási helyzet:
akadály: probléma azonosítása
probléma: gondolkodási, cselekvési nehézség, amelyre már a

meglévő tervezési, megoldási minták, sémák nem alkalmazhatók.
kitűzött cél: probléma megoldása
II. Megoldás keresése

stratégiák kidolgozása
alternatívák létrehozása
alternatívák közüli választás
III. A hipotézis kipróbálása, kritika
IV. Igazolás, ellenőrzés és a megoldás finomítása
A problémamegoldás forrásai és előfeltételei
ismeretbázis – tudásanyag
memória
belső diszpozíció
problématudat
képességbázis
kreativitás
MINTAFELADAT
Problémamegoldó játékok
Az ember „problémamegoldó állat”: némely állathoz képest fizikailag

rendkívül esendőnek bizonyul, de az evolúció során a fennmaradását a
hatékony gondolkozás garantálta.
Ez a képessége akkor tud igazán érvényesülni, ha azzal az
érzékenységgel párosul, amely révén a problémákat, megoldásra váró
helyzeteket felfedezi, továbbá a feltárt „hiányállapotokra”, nem
hatékony működésekre keresi a jobb megoldásokat.
A problémamegoldó képesség és a rugalmas gondolkodásmód
erősítésének egyik módja, ha olyan játékokba merülünk, amelyek
megoldandó helyzetekkel, problémákkal szembesítenek, és e kihívások
révén edzik és szélesítik a gondolkodásunkat.
A következő feladatok a problémafeltárás és -megoldás készségének

felmérését és fejlesztését célozzák.
A készségterület:
- problémahelyzet azonosítása, meghatározása,
- az adott probléma kontextusának vizsgálata,
- törekvés a nagyobb összefüggések átlátására,
- fontossági sorrend (prioritások) felállítása a problémafeltárás és
-megoldás lépései során,
- több megoldási lehetőség (opció) felállítása,
- egy-egy megoldás részleteinek kidolgozása a megvalósíthatóság
érdekében,
- a kitűzött célok megvalósítása,
- kompromisszumok – konszenzusok a csapatmunka során
(tolerancia),
- váratlan események, nehézségek esetén rugalmas
helyzetkezelés.
VÁRATLAN VENDÉGEK
1. A csoport vezetője röviden elmondja azt a helyzetet, amit a 3-4

fős kiscsoportoknak meg kell oldaniuk.
„Otthon ültök egy átlagos délután, cseng a telefon, és egy régen
látott ismerősöd jelzi, hogy hamarosan (kb. 10 – 15 perc múlva) a
lakásotokhoz ér még két „meglepetés személlyel” (akiket ti is
ismertek), szívesen meglátogatnának egy rövid kis
beszélgetésre. Burkoltan célzást tesz arra is, hogy
elfogyasztanának nálatok valami harapnivalót is.
2. A csoportoknak tehát 10 - 15 perc áll rendelkezésére, hogy közös

nevezőre jutva kitalálják, hogy mit és hogyan fognak cselekedni,
a terv különböző momentumaira, cselekvésekre szánt idő
megjelölésével.
3. A csoportok önmaguk és más csoportok feladatmegoldását
elemzik a következő szempontok alapján:
• mi a csoport kitűzött célja,
• fontossági sorrend (prioritások) felállítása,
• több megoldási lehetőség (opció) felállítása,
• egy-egy megoldás részleteinek kidolgozása a
megvalósíthatóság érdekében,
• kompromisszumok – konszenzusok a csapatmunka során
(tolerancia)
• váratlan események, nehézségek esetén mennyire
rugalmas a csoport és a tagok helyzetkezelése.
EMLÉKEZETES SZÜLETÉSNAPI PARTY
A feladat egyaránt alkalmas egyéni/otthoni feladat formájában vagy

csoportos munkáltatásra.
1. A csoport vezetője röviden elmondja a megoldásra váró helyzetet.

„Egy kerek számú életkorodhoz érkezel hamarosan. Barátaidnak
nagyon szeretnél egy igazán emlékezetes születésnapi partit
szervezni ebből az alkalomból.”
2. A részvevők szabad kezet kapnak az összes

szempont meghatározásában:
időpont: mikor lesz és meddig tart,
helyszín: hol,
Fogyasztás: mivel és hogyan kínálja meg vendégeit,
a program tartalma.
3. A kidolgozott tervek plénum előtti bemutatása.

4. A feladat megoldásának megbeszélése, elemzése:
• hogyan indult a tervezés, melyek voltak a fő pontok,
• kellett-e változtatni az eredeti terven, kompromisszumok,
• milyen váratlan események, nehézségek keletkeztek,
amelyeket meg kellett oldani,
• kit, kiket hívsz segítségül a megvalósításhoz? Nekik mi
lesz a dolguk?
TERVPÁLYÁZAT
A csoport vezetője tervpályázatot hirdet a résztvevők alkotta 4 fős
csoportok számára.
A pályázat tartalmának meghatározásában szerepet játszik a választott
szakmára történő képzés, így a felkínált gyakorlat jól illeszkedhet a
szakmai alapozó tárgyakhoz.Pl. :
Faipar, gépipar, építőipar: egy munkafolyamat könnyebb
elvégzését segítő eszköz vagy egyszerűbb gép megtervezése.
Textilipar: egy közelgő évszak kollekciójának néhány praktikus,
többfunkciós, egymással is variálható elemének a megtervezése.
Vendéglátóipar: egy külföldi delegáció néhány napos itt
tartózkodása során felszolgált menüsor kialakítása.
A pályázatban indulókat a csoport vezetője tájékoztatja a feltételekről:
mennyi idő áll rendelkezésre,
melyek a felhasználható anyagok, stb.,
a bemutatás módja (kiállítás, börze, stb.).
A pályázatok elkészülte és bemutatása után csoportos megbeszélés, a

korábban bemutatott feladatok feldolgozási szempontrendszere alapján.
FANTÁZIAHELYZET
A csoport egy elképzelt helyzetből indul ki – lehetőleg függetlenül a

realitástól –, és egy csoport által generált vagy vezető által felkínált
problémára/kérdésre megoldást kell keressen.
Pl.:
„Lakatlan szigetre kerültök, ahol meg kell szerveznetek az életeteket
arra a két hétre, ameddig ide nem ér a mentőosztag!”
A résztvevők két csoportot alakítanak:
a) Hajótöröttek
b) Mentőosztag
A két csoport feladata:

a) A hajótöröttek kialakítják a túléléshez szükséges feladatokat,
szerepeket.
b) A mentőosztag tagjai megszervezik a mentésre szorulók felderítését
és mentését (feladatok, szerepek).
A problémamegoldás végrehajtható a gyűjtés vagy a szerepjáték
módszerének alkalmazásával egyaránt.
BEINDÍTANDÓ VÁLLALKOZÁS
A feladat egyaránt alkalmas egyéni/otthoni feladat formájában vagy

csoportos munkáltatásra.
1. A csoport vezetője röviden elmondja a megoldásra váró helyzetet.

„Egy vállalkozást szeretnél/szeretnétek beindítani.”
2. A részvevők/4 fős kiscsoportok szabad kezet

kapnak az összes szempont meghatározásában:
a vállalkozás profilja,
mi szükséges az elinduláshoz: eszköz, szakértelem,
kapcsolatrendszer, stb.,
kivel, kikkel – a vállalkozásban résztvevő személyek szakmája,
tevékenységi és feladatköre, pozíciója és felelősségi köre,
időpont: mikor,
helyszín: hol.
3. A kidolgozott tervek plénum előtti bemutatása.

4. A feladat megoldásának megbeszélése, elemzése:
• hogyan indult a tervezés, melyek voltak a fő pontok,
• kellett-e változtatni az eredeti terven, kompromisszumok,
• milyen váratlan események, nehézségek keletkeztek,
amelyeket meg kellett oldani
• kit, kiket hívsz segítségül a megvalósításhoz? Nekik mi
lesz a dolguk?
MUNKAADÓ – MUNKAVÁLLALÓ
A feladat menete
1. A csoporttagok egy része egy tetszőlegesen kiválasztott vagy
egy kitalált cég, vállalat munkahelyeit akarja betöltetni.
• Ennek érdekében meghirdeti a szabad álláshelyeket /
pozíciókat.
• Lebonyolítja a toborzást és kiválasztást.
2. A csoport másik fele tetszés szerint jelentkezhet a
számára vonzó helyekre.
3. Az állásra való jelentkezés személyesen történik.
a) A jelentkezéshez tanácsokat kérhet a jelölt általa
választott csoporttagoktól.
b) A tanácskérés szempontjait a jelölt ismerteti. A
tanácskérés folyamatát szerepjátékban bemutathatják.
4. A vállalat vezetése megindokolja döntéseit: melyik jelöltet
milyen jellemzője alapján foglalkoztatná, illetve utasítaná el
felvételét.
5. Csoportos megbeszélés
A két csoport kitűzött célja és annak megvalósítási folyamata.
A vállalt szerepekben átélt élmények megbeszélése.
A fantáziajáték és a csoporttagok által ismert hasonló valós
élethelyzetek tapasztalatainak összevetése.
MINTAFELADAT
Együttműködést serkentő játékok
A következő feladatok az együttműködés és a csapatban zajló munka

készségének felmérését és fejlesztését célozzák.
A készségterület:
- a résztvevő egyének csoporttá/csapattá formálódása,
- a csapat tagjai követni tudják és elfogadják egymás különböző
gondolatmenetét, érveit, megoldási módját, munkatempóját,
stb.,
- a csoporttársak segítséget, támogatást, ötleteket, javaslatokat
adnak–kapnak a feladatok megoldása érdekében,
- az adott helyzet, probléma célszerű és hatékony megoldása
érdekében kompromisszumok kötése,
- a csoport által hozott megállapodásokat, döntéseket a tagok
felelősséggel vállalják, képviselik (pl. külső fórumokon).
HÁZ – FA - KUTYA
A játék több különböző készségterület feltérképezésére és fejlesztésére

is alkalmas.
- páros együttműködés,
- a személyes befolyásolás tényezőinek megtapasztalása,
- non-verbális kommunikáció,
- rajzolás technikája alkalmazása egy interaktív gyakorlathoz,
- közös fantáziák megfigyelése és azonosítása,
- az empátia gyakorlása.
Körülmények: Elegendő hely, hogy a párok együtt dolgozzanak.

Eszközök: Minden párnak 1 db A/4-es formátumú papírlap;
1 db íróeszköz minden párnak (lehetőleg színes filctoll);
A játék menete:
1. A csoport párokra oszlik, páratlan számú taglétszám esetén az
(egyik) csoportvezető beszáll a játékba.
2. A pár két tagja egymással szemben foglal helyet, közöttük az
asztalon a papírlap és mellette a toll.
3. A csoportvezető arra kéri a résztvevőket: „mindenki hunyja le a
szemét, képzeljen el egy tetszés szerinti tájat, rajta egy házzal,
mellette egy fával és egy kutyával.” Engedjék szabadon a
képzeletüket!
4. Kb. 2-3 perc után ezt a képet valahogy megőrizve térjenek vissza
ide a terembe, nyissák ki a szemüket. A párok mindkét tagja
fogja meg a tollat, és együtt, szavak nélkül, rajzoljanak egy
képet, amelyen van egy ház, egy fa és egy kutya.
5. Amikor a kép elkészült, szignálják egy közös művésznévvel,
beszéd nélkül egyezségre jutva adhatnak egy címet is neki, és
mindketten írják rá, hogy megítélésük szerint hány százalékban
az ő rajzuk és hány százalékban a társuké.
6. Amikor minden pár elkészült a teljes feladattal (rajz + felirat,
becslés), a képeket kifüggesztjük.
7. A párok beszámolnak érzéseikről, elemzik a produktumot.
Megbeszélik, hogy milyen tapasztalatot szereztek a non-verbális
kommunikációval, együttműködéssel, empátiával és egymás
befolyásolásával kapcsolatban.
8. A gyakorlat megbeszélésének további szempontjai:
- A toll megfogása hogyan történt, ki fogta felül – ki alul,
hogyan történt ebben a megegyezés?
- Melyikük kezdte a rajzolást?
- Kinek az ötletei jutottak érvényre?
- A rajz iránya: ki előtt áll egyenesen, ki előtt áll fejjel lefelé,
más elhelyezés előfordulása – erről hogyan történt a
megegyezés?
KÖZÖS KÉP A MUNKÁRÓL
Egyszerű, de eszköz- és időigényes játék a kooperáció gyakorlására.

A feladat alkalmazható
- csoportépítésre,
- kreatív tartalmas időtöltésre,
- egy tréning jellegű /bentlakásos tanfolyam kreatív esti
gyakorlataként,
- projekt oktatás egy munkafázisához.
A gyakorlat menete
A csoport azt a feladatot kapja, hogy alkosson egy képet, amelynek

témája a munka.
Az elkészítés módját és technikáját (rajzolás, festés, kollázstechnika
alkalmazása stb.) a csoport maga választja, alakítja ki.
Konszenzussal hozzák meg a döntést.
A gyakorlat csak a következő szempontok betartásával érheti el az
együttműködés célját:
- A kép leendő tartalmát először a csoporttagoknak meg kell
beszélniük.
- Csak akkor kezdhetik el a munkát, ha mindannyian
megegyeztek, mi legyen a kép tárgya/ témája.
- Egy csoporttagnak sem lehet az az érzése, hogy
kompromisszumot kellett kötnie.
Változatok:
a) Minden résztvevő kap egy papírlapot (A/4 vagy A/3 méretű),

mindannyian összeillesztik lapjaikat, így kapnak egy nagy
összefüggő felületet, amelyre közösen alkotnak.
b) A csoport egyeztetését követően minden résztvevő alkot valamit
a lapjára, majd a kész „részegységeket” kapcsolják össze egy
nagy egésszé.
Anyagszükséglet:
Erős papír (A/4, flip-chart vagy csomagolópapír), rajzeszközök, festékek,
ecsetek.
Kollázskészítéshez: újságok, színes képanyag, ragasztó.
KÉZTÜKRÖZÉS
A játék több különböző készségterület feltérképezésére és fejlesztésére

is alkalmas:
- páros együttműködés,
- non-verbális kommunikáció / a személyközi kommunikáció nem
verbális eszközökkel → kommunikációs képességek felmérését és
fejlesztését segítő gyakorlatok közé is sorolható,
- az empátia gyakorlása.
Körülmények: Elegendő hely, hogy a párok zavartalanul együtt

dolgozzanak.
Eszközök: A létszámnak megfelelő számú hurkapálca.
A gyakorlat menete:
1. A csoport párokra oszlik, a párok szembeállnak egymással.
2. A csoportvezető jelére kezüket tenyérrel szembefordítják
partnerük kezével. Először a pár egyik tagja mozgatja mindkét
kezét a tenyér síkjában, tetszés szerinti irányokban (fel-le,
jobbra-balra, körbe, keresztbe stb.) A pár másik tagja tükörként
követi kezével ezt a mozgást.
3. Kb. 2-3 perc elteltével a csoportvezető jelére a pár tagjai
szerepet cserélnek: aki eddig vezető volt, az vezetett lesz és
viszont. Ez a fázis is kb. 2-3 percig tart.
4. után ezt a képet valahogy megőrizve térjenek vissza ide a
terembe, nyissák ki a szemüket. A párok mindkét tagja fogja meg
a tollat, és együtt, szavak nélkül, rajzoljanak egy képet,
amelyen van egy ház – egy fa és egy kutya.
5. Amikor a kép elkészült szignálják egy közös művésznévvel,
beszéd nélkül egyezségre jutva adhatnak egy címet is neki, és
mindketten írják rá, hogy megítélésük szerint hány százalékban
az ő rajzuk és hány százalékban a társuké.
6. Amikor minden pár elkészült a teljes feladattal (rajz + felirat,

becslés), a képeket kifüggesztik.
7. A párok beszámolnak érzéseikről, elemzik a produktumot.
Megbeszélik, hogy milyen tapasztalatot szereztek a non-verbális
kommunikációval, együttműködéssel, empátiával és egymás
befolyásolásával kapcsolatban.
8. A gyakorlat megbeszélésének további szempontjai:
- A toll megfogása hogyan történt, ki fogta felül – ki alul,
hogyan történt ebben a megegyezés.
- Melyikük kezdte a rajzolást.
- Kinek az ötletei jutottak érvényre.
- A rajz iránya: ki előtt áll egyenesen, ki előtt áll fejjel lefelé,
más elhelyezés előfordulása – erről hogyan történt a
megegyezés?
ÁLLÁSAJÁNLAT
A játék menete:
1. A csoportvezető arra kéri a résztvevőket, hogy minden

csoporttag gondolatban válassza ki egyik társát, akinek „testre
szabott” állásajánlatot ír. (A választás ne pusztán a szimpátián
alapuljon!)
A szöveg tartalmazza:
- a konkrét munkakört, amelyre a jelentkezőt keresi,
- mindazokat a képességeket, tulajdonságokat,
munkatapasztalatokat, amelyekkel a jelölt rendelkezzen, vagy
előnyt élvezhet az állás betöltéséhez.
2. A jeligével ellátott hirdetést a tagok kiragasztják egy nagy
táblára.
a) Az a csoporttag jelentkezik, aki úgy véli, hogy az állást neki
ajánlották – megpróbálhatja azt is kitalálni, hogy ki lenne a
munkaadó. Visszajelzést adhat egyetértéséről vagy eltérő
véleményéről, ha úgy érzi, az ajánlat nem megfelelő számára.
b) Az egész csoport megpróbálja kitalálni, melyik
álláshirdetőnek ki a párja, akit keres.
3. Miután megvannak a kapcsolatok, a szociometria módszerével
ezeket a kapcsolódási pontokat a térben is meg lehet jeleníteni.
4. Minden csoporttag beszéljen választásáról és a neki szóló
ajánlattal kapcsolatos véleményéről, a többiek és a
csoportvezető is kérdéseket tehetnek fel, amelyek a téma
feldolgozását segítik.
TORONYÉPÍTÉS
A gyakorlat célja a csoporton belüli együttműködés elősegítése és a
csoportok közötti versenyhelyzet megteremtése.
A játék menete:
A résztvevőket két csoportra osztjuk.

A feladat az, hogy kockákból (Jenga) minél magasabb tornyot építsenek
úgy, hogy a két csoport tagjai felváltva helyezik egymásra az elemeket.
Az a csoport veszít, akinél a torony összedől.
A feladat végén a plénum előtti megbeszélés szempontjai:
- Az együttműködés, a másik csoporttal való vetélkedés
élményének megbeszélése.
- A résztvevők mit tettek saját maguk a csoportjuk jobb szereplése
érdekében.
- A csoporton belül kialakult szerepek megbeszélése.
Eszközszükséglet:
Jenga - kockák a toronyépítéshez
fólia
A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELEMEI
Minden üzenet négy szempontot A jó kommunikáció, jó beszélgetés

tartalmaz: legfontosabb előfeltételei és
alapelemei a következők:
Készség az odafigyelésre
1. Tárgyi tartalom A beszélő félnek legyen
Információ, nyelvi közlés, szavak, mondanivalója, a hallgató figyeljen
jelek. oda.
2. Kitárulkozás, megnyilatkozás Közös nyelv

Az a törekvés, hogy pozitív képet A beszélő félnek olyan
mutassunk magunkról, a kitárulkozás kifejezéseket kell használnia,
félelme. amelyek a hallgató számára
ismertek és közös tapasztalati
3. Viszonyulás körre vonatkoznak.
A beszélgetőpartnerünkkel
kapcsolatos viszonyunk, függőség, Megfelelő közvetítőeszköz
tartás, a viszonyrendszeren belüli A beszélőnek megfelelő hordozót
igények. kell találnia az információhoz
(beszéd, telefon, levél, feljegyzés
4. Felszólítás (felhívás) stb.).
Az üzenetnek az a része, amely hatni
akar a partnerre, befolyásolni akarja Visszajelzés (feedback)
őt. A beszélőnek a hallgatótól jeleket
kell kapnia arra vonatkozóan,
hogy az hogyan értette az
elmondottakat; a beszélőnek ezt a
visszajelzést észlelnie kell.
fólia
EGY ÜZENET ANATÓMIÁJA
Amikor valaki beszél, a közlése a 4. Felszólítás: mire szeretnélek

következő (pszichikailag) lélektanilag rávenni? Mit akarok én a
jelentős síkokat tartalmazza: kijelentésemmel valójában elérni?
Semmit nem mond az ember „csak úgy”
– majdnem minden üzenetnek van
1. Tárgyi tartalom: amiről
olyan funkciója, hogy befolyást
tájékoztatok
gyakoroljon a vevőre. Az üzenet tehát
Először is minden üzenet tartalmaz egy arra (is) szolgál, hogy a vevőt rávegye
tárgy információt. ez azonban csak egy arra, hogy bizonyos dolgokat tegyen
része annak, ami az adó és a vevő vagy ne tegyen, gondoljon vagy
között lejátszódik. érezzen. A kísérlet, hogy hatást
gyakorolunk a másikra, lehet többé-
kevésbé nyílt vagy rejtett, ez utóbbi
2. Kitárulkozás: mit mutatok meg esetben manipulációról beszélünk.
magamból?
Minden üzenet nemcsak a kötött tárgyi
tartalomról rejt magában információkat,
hanem az adott személyről is.
3. Viszonyulás: mit tartok rólad,

milyen a kettőnk viszonya?
Az üzenetből az is kiderül, milyen az
adó és a vevő viszonya, mit tart az
egyik a másikról. Ez gyakran
megformálásából, a hanglejtésből, vagy
más, nem nyelvi kísérőjelekből derül ki.
Az üzenet ezen oldala iránt a vevőnek
különösen érzékeny a füle, hiszen itt
érzi magát bizonyos fokig személyesen
érintve (pozitív értelemben).
egyik a másikról. Ez gyakran
megformálásából, a hanglejtésből, vagy
más, nem nyelvi kísérőjelekből derül ki.
Az üzenet ezen oldala iránt a vevőnek
különösen érzékeny a füle, hiszen itt
érzi magát bizonyos fokig személyesen
érintve (pozitív értelemben).
Forrás: Siegrist-Wunderli: Csoportos

önépítés. 1996.
MINTAFELADAT
Kommunikációs játékok
EGYPERCESEK
A felkínált kommunikációs gyakorlat célja a spontán szóbeli

megnyilvánulás gyakorlása.
1. A csoportvezető a gyakorlat előkészítése során kis kártyákra
különböző hétköznapi, diákokat foglalkoztató témákat ír fel,
minden kártyára egy téma kerül (szabadidő eltöltése, Internet,
számítógép szerepe, reklámok, szülők felelőssége, anyák, apák,
barátok, bizalom, őszinteség stb.) Érdemes több kártyát előre
elkészíteni, mint amennyi résztvevőre számítunk, mert
előfordulhat, hogy egy-egy csoporttag passzolni, cserélni
szeretné a kihúzott témát.
2. A csoportvezető az előre megírt kártyákat (írással lefelé)

szétszortírozza az asztalon. A csoporttag kihúz egy kártyát, és a
jelzett témáról azonnal / pár pillanat felkészüléssel 1 percig
beszéljen a többi csoporttag elé, középre állva.
3. A már kihúzott kártyákat célszerű az asztal egy másik sarkában

gyűjtetni.
4. Az idő mérésére, jelzésére megkérhetjük az egyik csoporttagot.
5. A gyakorlat megbeszélése:
Mindenki beszámol(hat) arról, hogy milyen érzelmek
játszódtak le benne a szereplés előtt, alatt és után.
A) Szempontok a szereplés önelemzéséhez:
a) A téma kifejtése során mire törekedett? Volt-e kialakított
terve arról, hogy mit szeretne elmondani?
b) Azt mondta-e el, amit kigondolt vagy amit akart?
c) A szereplése során próbált-e kapcsolatot teremteni a
hallgatóságával? (a hallgatóság megszólítása, kérdés,
hangulatkeltő elem, stb.)
d) Milyen kommunikációs eszközökkel, fordulatokkal élt?
B) Szempontok a csoporttársak egymásnak adott

visszajelzéseihez:
a) Eljutott-e a hallgatósághoz a megjelölt témával
kapcsolatos kifejtés?
b) Mit tett a szereplő, hogy kapcsolatba kerüljön a
hallgatósággal?
ÚJSÁGHIRDETÉSEK
A felkínált kommunikációs gyakorlat az egyirányú kommunikáció

sajátosságainak gyakorlati megtapasztalását és tudatosítását célozza.
A csoport vezetője a gyakorlat előkészítése során a célnak megfelelő
újsághirdetéseket gyűjt.
A hirdetéseket a résztvevők 3-4 fős csoportokban elemzik, értelmezik:
• tartalmi és formai szempontok szerint,
• a hirdetés hogyan szeretné eljuttatni az üzenetét a vevőhöz,
• mint befogadóra hogyan hat ez az üzenet.
A csoportok plénumban összefoglalják, hogy az elemzések során milyen

következtetésekre jutottak, itt mód nyílik a tanári prezentáció /A
kommunikáció alapelemei; Egy üzenet anatómiája / és a saját
következtetések összevetésére is.
KÉPVÁLASZTÁS
A felkínált kommunikációs gyakorlat célja a spontán szóbeli

megnyilvánulás gyakorlása.
1. A gyakorlat előkészítése: a csoportvezető olyan képeket gyűjt,

amelyek alkalmasak olyan asszociációk keltésére, amelyek
pályaorientációval vagy a munka világával kapcsolatosak.
2.A csoport vezetője – a képes felükkel felfelé fordítva – képeket

tesz ki középre. A csoport létszámánál sokkal több képet tegyen
ki, hogy – az instrukció elhangzása után – legyen lehetőségük
válogatni a csoporttagoknak. A képek válogatása során is sok
élmény keletkezhet a tagokban, és alkalmuk van a döntést is
gyakorolni, mivel csak egy kép mellett dönthetnek.
3. Instrukció: „Mindenki válasszon ki egy képet, amely a legjobban
harmonizál valamikori pályaálmával!”
(Más hívókérdést is mondhat a csoport vezetője. Az instrukció
alapvető célja, hogy a résztvevőt arra motiválja, hogy egy kép
kiválasztása kapcsán majd önmagáról beszéljen.)
4. Csoportos megbeszélés:
Néhány perc után a résztvevők egymást követve szabadon
beszélhetnek arról, hogy mi alapján választották a kezükben lévő
képet.
A beszélő mutassa fel a többieknek a választott képet.
Elmondhatja indoklását, hogyan (milyen körülmények között)
esett pont arra a képre a választása. (Pl. Már kinézte a feladat
elején, de várnia kellett, hogy társa leteszi-e; társa hamarabb
vette el azt, amit ő is szeretett volna, így ezt csak jobb híján
választotta stb.)
Milyen élményei, gondolatai támadtak a hívókérdés és a kép
kapcsán.
A kép részleteire is kitérhet, ha ez konkrétan kötődik a
mondanivalójához.
Mostanában hogyan viszonyul ehhez a pályaelképzeléséhez. (Ez
a feldolgozási szempont a hívókérdésnek megfelelően
alakítandó!)
Egy-egy beszámoló ideje kb. 5 perc. Az elhangzó beszámolók után a

csoportvezető teret engedhet annak, vagy sarkallhatja a többieket arra,
hogy kérdéseket tegyenek fel egymásnak.
REPRODUKCIÓ
A felkínált kommunikációs gyakorlat célja, hogy a résztvevők ezen az

egyszerű példán keresztül átéljék az információ átadásakor létrejövő
torzulásokat.
a) A verbális kommunikációs csatorna információinak átadása

A csoportszobából 3-4 önként jelentkező csoporttag kimegy.
A bennmaradók közül egy vállalkozik arra, hogy a csoportvezető által
felolvasott rövid újsághírt vagy történetet elmondja az elsőként
bejövőnek. Ő pedig továbbadja a hallottakat a másodikként belépőnek,
és így tovább.
A játékban nem szereplők megfigyelőként vesznek részt a gyakorlatban.
A gyakorlat végén megfigyeléseikről beszámolnak plénum előtt.
A megfigyelés szempontjai:
• Az eredeti hírforrás (csoportvezető felolvasása, elmondása)
kulcsszavai.
• Az eredeti hírforrás és az első – második – harmadik csoporttag
információátadásának összehasonlítása – az információtorzulás
nyomon követése.
• Tartalom: megtartott elemek – elvesztett/elfelejtett elemek –
megváltozott tartalmak és újonnan bekerülő elemek.
• Forma: az információ átadásának módja, megragadható
hangulati–érzelmi, metakommunikációs különbségek és az ebből
adódó torzulások.
A gyakorlat plénumban történő megbeszélése során az önként

jelentkező résztvevők elmondják érzéseiket, amely a helyzet során
keletkezett.
b) A vizuális és verbális kommunikációs csatorna információinak

átadása
A csoportszobából 3-4 önként jelentkező csoporttag kimegy.
A bennmaradók egy lapra közösen készítenek egy képet (lehet színes
vagy toll / ceruzarajz), amelyen legyen egy tó, egy horgász és egy fa. Az
elkészült képnek a csoportvezető által megfogalmazott címet adják és
írják fel.: (példa)
„A friss halak nem repülnek.”
Az első önkéntes bejön és kb. 1 percig nézi a képet (de nem kérdezhet a
bennmaradóktól), majd a képet elteszi a csoport vezetője, tehát a
bejövők közül csak az első láthatja a képet.
Az első bejövő elmondja a soron következőnek, hogy mit látott a képen,
és így tovább.
Az utolsóként bejövő feladata, hogy az elmondottak alapján rajzolja le a
képet. Amikor ezzel elkészült, a csoport vezetője a két képet egymás
mellé helyezve kifüggeszti.

• Az eredeti forrás /rajz/ legfontosabb elemei
• Az első – második – harmadik csoporttag információátadásának
összehasonlítása – az információ torzulás nyomon követése
• Tartalom: a vizuális elemek átfordítása verbális elemekké –
megtartott elemek - elvesztett / elfelejtett elemek a szóbeli
közlések során – megváltozott tartalmak és újonnan bekerülő
elemek a vizuális és szóbeli kommunikáció során - a verbális
közlések visszafordítása vizuális elemekké
• Forma: az információ átadásának módja, megragadható
hangulati – érzelmi, metakommunikációs különbségek és az
ebből adódó torzulások
• a két kép összehasonlítása
A nagycsoportos megbeszélés: a folyamat lekövetése, az önként

jelentkező résztvevők elmondják érzéseiket, amely a helyzet során
keletkezett.
PRO és KONTRA
A felkínált kommunikációs gyakorlat célja a különböző szempontok

szerinti érvelés kipróbálása, fejlesztése. A csoport vezetője vagy a
résztvevők az ERRŐL SZERETNÉNK BESZÉLGETNI című játékban készült
témajavaslatok közül kiválasztja / kiválasztják azokat, amelyek lehetővé
teszik a legalább két nézőpontból való megvilágítást.
1. A csoportvezető egy sárga kalap és egy kék kalap használatát

vezeti be, amely a különböző nézőpontok képviseletét
szimbolizálja. (A csoport vezetője választhat más
megkülönböztető eszközt vagy jelzést a különböző nézőpontok
szemléltetésére.)
2. A feldolgozandó téma kijelölése után, a két eltérő nézőpont
képviseletére választ egy-egy csoporttagot.
3. A szereplőket arra ösztönzi a vezető, hogy minél több érvet
tudjon említeni a képviselt oldalról. Ha ezeket sikerül összhangba
hozni akkor a résztvevők váltogatott megszólalása színvonalas
vitává fejlődhet.
4. A téma lehetséges nézőpontjai:
- pozitív ↔ negatív
- előny – hátrány
- egy érvre rálicitálni, jelentőségét felnagyítani / kizárólagossá
tenni
- egy érvet bagatellizálni, jelentőségét kisebbíteni / tagadni

• Az elhangzó érvek tartalma milyen mértékben volt tárgyszerű /
objektív és a témához szervesen kapcsolódó (Olyan eset is
előfordul, hogy egy érvelés tárgyszerű ugyan, de az adott
témától nagyban eltávolodik.)
• Az érvelő milyen érzelmi – hangulati elemeket használ
kommunikációjakor.
• Hogyan érvényesül a gyakorlatban résztvevők kétoldalú
kommunikációja. A megszólaló, hogyan reagál a társa által
elmondottakra.
• Ha egymás után több pár is szerepel ebben a gyakorlatban,
akkor a fenti szempontok mentén összehasonlíthatjuk
kommunikációjukat.
A feladat lezárásaként a nagycsoportos megbeszélés fő célja: a

megfigyelői visszajelzésekből származó konkrét megállapításokat az
általánosság szintjére emelve foglaljuk össze a hatékonyabb, sikeresebb
és helyzethez illeszkedőbb kommunikációs elemeket.
ÜZENET
A felkínált kommunikációs gyakorlat jó lehetőséget nyújt a csoporttagoknak,

hogy egymásnak szóló személyes, érzelmeket is tartalmazó közléseinek
megfogalmazására.
A gyakorlat alkalmas egy csoportfolyamat utolsó találkozásának lezárására,
mivel az üzenetet tartalmazó lapokat a résztvevők magukkal vihetik,
emlékként megőrizhetik.
A gyakorlat menete
Egy üres papírlapra mindenki felírja saját nevét, a lapot a székén hagyja.
A többi tag által kikészített lapra ír egy-egy személyes, neki szóló
üzenetet. Ha mindenki írt a többi tag papírjára visszaül a helyére és
elolvashatja a neki szánt sorokat. Útravalóul értékes, emlékezetes
gondolatokat adhatnak egymásnak a csoport tagjai.
ÁLLÁSHÍRDETÉS
1. A csoportvezető arra kéri a résztvevőket, hogy név nélkül írjanak

egy olyan hirdetést, amelyben saját maguknak keresnek állást.
A szöveg tartalmazza:
- a konkrét munkakört, amelyre jelentkezni szeretnének
- mindazokat a képességeket, tulajdonságokat,
munkatapasztalatokat, amelyekkel a jelölt rendelkezik, és
amelyet sikerrel kamatoztathatna az új állás betöltésekor
2. A tagok kiragasztják egy nagy táblára a hirdetéseket, és a
csoport megpróbálja kitalálni, melyik álláshirdetés kihez tartozik.
(A játék feltételezi azt, hogy a csoporttagok valamennyire ismerik
egymást)
3. Miután megvan a „tulajdonos”, minden csoporttag megindokolja
a hirdetése tartalmát. A többi tag valamint a csoportvezető
természetesen közben kérdezhetik őt.
Kreativitást igénylő / serkentő játékok
AKTÍV ÖTLET- ÉS PROBLÉMAGYŰJTÉS - BRAINSTORMING
Az ötletek cenzúra nélküli gyűjtése a fantázia szabadon engedésével.

A módszer alkalmazható egyénileg, vagy kis- és nagycsoportos
formában.
A hívó kérdés legyen egyértelmű, világos, de elég tág teret adó az
ötletek áramlásához.
Kerüljük a kritikát! Minden ötlet jó! Az ötletek elhangzásakor,
felolvasásakor ne minősítsünk!
Ha egy témával kapcsolatban elfogytak a javaslatok:
• vezessük fel a következő téma- vagy kérdéskört,
• lépjünk át a következő munkafázisba.
• zárjuk le az ötletgyűjtés feladatát.
Következő lehetséges munkafázis:

• az ötletek különböző szempontok szerinti csoportosítása, (pl.
azonnal hasznosítható ötletek, később foglalkozunk vele, el kell
vetnünk, stb.)
ÖTLETBANK
A csoport vezetője előzőleg bizonyos számú mezőkre osztott
papírlapokat készít, amelyet a foglalkozáson a gyakorlat kezdetekor az
asztal közepére helyez.
Mindenki (egymás után sorban vagy véletlenszerű sorrendben
következve) beírja az ötletét az első oszlop egy mezőjébe, majd
visszateszi a papírt.
A következő körben a felírt ötleteket módosíthatják, kiegészíthetik a
második oszlop azonos sorú mezőjében.
Több körben zajlik az ötletek csiszolása, de egészen új ötletek beírására
is lehetőség van, akár az ötödik körben.
A folyamat lezárásaként érdekes lehet számot vetni azzal, hogy adott
témakörben milyen számú ötlet, javaslat született. Továbbá a
csoportmunka nyomán milyen „utat járt be” és mivé fejlődött egy
javaslat.
MÓDSZER 365
Az Ötletbank alapjaira épülő gyakorlat a csoportvezető által közölt

szigorúbb szabályok betartásával.
Minden mezőbe 3 javaslatot ír le egy-egy résztvevő, majd 5 perc
elteltével a személy a tőle jobbra ülő szomszédjának továbbadja a
papírlapot, akinek további 3 javaslatot kell lejegyeznie a papíron
szereplő ötletekhez kapcsolódva.
Így minden lap új asszociációs lehetőségekkel szolgál.
Ha minden lap betelt a javaslatokat 6 fős csoportokban a résztvevők
megvitatják.
VITA 66
6 fős kiscsoportokban 6 perc alatt a lehető legtöbb ötletet kell

összegyűjteni egy megadott témában. A csoportok plénum előtt szóban
vagy írásban (a vizualizálás eszközeivel szabadon élve) közreadják
gyűjteményüket.
Ha a gyakorlatra szánt idő engedi, következhet a következő téma
felvezetése.
NÉVTELEN ÖTLETGYŰJTÉS
A problémát / kérdést pontos megfogalmazással tárjuk a résztvevők elé.
A téma és a csoport időigényét számításba véve megfelelő időt
biztosítsunk.
A résztvevők minden ötletüket egy-egy kártyára felírják, amit
kihelyeznek egy táblára vagy a csoportvezető gyűjti össze.
A kártyára felírt javaslatokat a csoport vezetője vagy a választott /
önként jelentkező tagok felolvassák, majd csoportosítják.
4 fős kiscsoportok egy-egy csoport témáját, kártyákon szereplő ötleteket
megvalósítható javaslatok formájában kidolgozzák.
DESTRUKTÍV – KONSTRUKTÍV ÖTLETGYŰJTÉS
A csoportvezető megad témákat, vagy konkrét kérdéseket:

Környezetvédelem / Mit tehetünk környezetünk tisztaságáért?; Hogyan
népszerűsítsük közvetlen környezetünk védelmét?
15-30 perc alatt a téma lehető legtöbb nehézségét / negatív oldalát

összegyűjtik; majd 15-30 perc alatt a téma, kérdés lehető legtöbb
előnyét / pozitívumát megfogalmazzák.
KREATÍV KOOPERÁCIÓ
Egy rövid ötletgyűjtés (brainstorming) után egy kiválasztott témával

kapcsolatban ötletlistát készít a csoport.
Mindenki választ egy tételt a listából, amelyből egy rövid bemutatót /
prezentációt készít, amellyel az a célja, hogy kedvet teremtsen az ötlet
további kidolgozásához. Mintegy „vásárra viszi” ezt az ötletet.
A bemutatók után a többi résztvevő szavazatával jelzi a témához való
csatlakozási szándékát. A csoport vezetője arra ösztönzi a tagokat, hogy
próbáljanak kapcsolódási és együttműködési pontokat találni a saját
maguk által bemutatott és a társaik által kínált ötletek között.
A gyakorlat zárásaként egy térkép / ágrajz készíthető ezekről a
kapcsolódási pontokról.
A rajzok kialakításánál jól alkalmazható az ún. mindmap (gondolati-
térkép) technika.
BIONIKA
A csoport vezetője felvezet egy problémát, megoldásra váró kérdést,

helyzetet.
A csoport tagjai egyéni vagy kiscsoportos munka keretében analógiákat
keresve a természetből (növényvilág, folyók, hangyák, méhek, stb)
felvázolják, hogy ott hogyan oldódik meg egy hasonló probléma.
Az analógiák alapján visszakövetkeztethetünk a probléma természetére,
és összehasonlításokat teszünk a meglévő rendszerek, felépítések,
működésmódok között, különböző alternatívákat gyűjt vagy alakít ki
maga is a csoport.
„ERRŐL SZERETNÉNK BESZÉLGETNI!”
A felkínált gyakorlat egy példa az ötletbörzére. A résztvevők

kreativitását azáltal igényli / serkenti, hogy az alábbi tágan értelmezhető
instrukciót ők maguk tölthetik meg minél egyénibb, eredetibb
tartalommal.
5. A csoportvezető üres cédulákat oszt ki vagy tesz az asztal /

körbeülő társaság padlójának a közepére. Arra kéri a
résztvevőket, hogy mindenki írjon témát, kérdést, amelyről
hallani / beszélgetni szeretne. Egy kártyára egy téma vagy
kérdés kerüljön. Írjanak minél több témát, törekedjenek az
eredeti, különleges témák kitalálására.
6. Használjunk egyéni jelölést, szimbólumokat a cédulák
hátoldalára, azért hogy a csoportvezető be tudja azonosítani,
hogy melyik csoporttag hány ötletet javasolt.
7. Az ötletek eredetiségére a csoporttagok szavazhatnak. A táblára
kitűzött kártyákat a csoport tagjai pontozhatják az eredetiség,
ötletesség alapján. Minden csoporttagnak van 3 pontja, amelyet
kioszthat.
8. Az ötletbörze során készült kártyák feldolgozási módja:
- a személyekhez kapcsolható gyakoriság alapján
- tetszési index alapján.
9. A gyakorlatot 3 fős kiscsoportokban is végezhetik a résztvevők,
ha nem hangsúlyos annak visszajelzése, hogy az egyénnek
milyen az eredetiség vagy gyakoriság szempontjából a
kreativitása.
10. Táblázatot is készíthetünk, ha a gyakorlat célja a pontos
visszajelzés a tagok vagy csoportok működése mindkét szempont
szerint, illetve az összefüggések vizsgálatára.
Nyitottságot / új iránti fogékonyságot serkentő játékok
A következő feladatok a nyitottság és új iránti fogékonyság készségének

felmérését és fejlesztését célozzák.
A készségterület
- Gyorsan megérteni, átlátni egy újonnan előálló helyzetet,
- Annak felismerése, hogy egy helyzet vagy probléma
megoldásához új módszer szükséges,
- A megszokott, jól bevált módszer elvetése, és új megoldási
irányok keresése,
- Gyors váltásra való képesség - gondolkodás és érzelmi
viszonyulás (attitűd) szintjén,
- Egy feladat megoldása során új célok vagy alkalmazási módok
kitalálása,
- Egy időben, vagy gyors egymásutánban jelentkező feladatok
megoldása,
- Váratlan események, nehézségek esetén rugalmas
helyzetkezelés.
AMERIKÁBÓL JÖTTEM / ACTIVITY
A játékra jelentkező párok az általuk kigondolt tartalmakat eljátsszák.

(foglalkozások, stb.)
A többi résztvevő törekszik minél hamarabb kitalálni a helyes választ.
A gyakorlat jó lehetőséget nyújt az új információk befogadására és minél
gyorsabb beépítésére és alkalmazására.
SZÓPÓKER / PÁLYAPÓKER
A játék indítása előtt a csoport vezetője vagy a résztvevőkkel közösen

meghatározzák azt a témát, tárgykört, amelyen belül mozoghatnak.
Minden résztvevő az előtte elhangzott szó utolsó betűjével kezdődő új
szót mondj, amely a témába illeszkedik.
A gyakorlat az emlékezet fejlesztésén kívül jó lehetőséget nyújt a
pillanatonként változó új információk nyomon követésére és eszerint
való reagálásra.
TÖRTÉNET- SZÖVÉS
„A” változat
1. A csoport néhány tagja kártyára egy-egy szót / mondatot ír fel.
2. A résztvevők egy másik csoportjának úgy kell egy mesét,
történetet kitalálnia, hogy beleszőjék ezeket az előre megadott
tartalmakat.
3. A tagok által választott képviselők a történetet plénum előtt
felolvassák, elmondják.
„B” változat
1. A csoportvezető mond egy történetet elindító mondatot.
2. A csoporttagok - egymás után következve – egy mondattal szövik
tovább a megkezdett elbeszélést, amely különös fordulatokat
vehet.
3. A spontán történetalakításhoz figyelni és alkalmazkodni kell az
előtte szólóhoz, de saját ötletei is ugyanolyan jelentősen
formálják az eddig létrehozott tartalmat.
„C” változat
1. A csoportvezető mond egy történetet elindító mondatot.
2. A résztvevőkből 3-4 fős kiscsoportok alakulnak, akik
fantáziájuktól és meseszövési tudományuktól függően hozhatnak
létre minél változatosabb fordulatokat.
3. A csoportvezető megadhatja, hogy mi legyen a történet vége.
EGY TÖRTÉNET ILLUSZTRÁLÁSA / ELJÁTSZÁSA
A fenti feladatban megalkotott történetet a résztvevők egy – egy további

csoportja – a meghallgatást követően a maga által megválasztott módón
eljátssza vagy illusztrációt készít hozzá.
MONDATBEFEJEZÉS
A csoport vezetője által elkezdett mondatot folytatják a csoporttagok.
Pl. A korombeli fiúk / lányok általában .....
A gyakorlat alkalmat nyújt az aktuális személyes gondolatok, érzések
kimondására, visszajelzést adva a csoport vezetőjének a csoport
résztvevőinek állapotáról.
Pl. Amikor a foglalkozást elkezdtük, akkor azt gondoltam /
éreztem…
Most pedig………..
ÁRVERÉS
A játék helyzete hasonló egy árveréséhez, ahol egyidejűleg vagy gyors

egymásutánban sok információ hangzik el. Szinte pillanatonként változik
a helyzet, amelyhez a résztvevőknek rugalmasan, de céljukat nem
tévesztve alkalmazkodniuk kell.
A csoportvezető előre összeállítja az „árverésre bocsátott tételek”
listáját. Ezek lehetnek személyes tulajdonságok vagy szakmák,
szabadidős tevékenységek, kellékek – felszerelések, stb.
1. A csoportvezető az előre összeállított listából (ami kb. 30 tételt

tartalmazzon) egyesével árverésre bocsátja az „árukat”
meghatározott kikiáltási áron. Mindenkinek van 100 zsetonja, amivel
gazdálkodhat a játék során.
2. A játék végeztével a csoporttagok egyenként elmondják mit
vásároltak és miért, mennyiért, milyen taktikával játszottak, mit
szerettek volna még megvenni a felkínált „árukból”, stb.
3. Érdemes megállapodni arról, hogy minimum mennyivel kell
rálicitálni az előző játékos ajánlatára. Ha úgy látjuk, hogy fogytán
van a csoport „pénze” és ezért lankad a játék, mindenkinek újra
lehet ajánlani 50 zsetont.
M U N K A M Ó D É S T A N U L Á S I S T Í L U S
5.
Fejezet
Munkamód és tanulási stílus
Munkamód
A
pályaorientáció során fontos szempontot jelent az egyének
munkamódjának megismerése. A munkavégzés egyéni jellemzői
fontos ismeretet jelent, amikor azt keressük, hogy melyik
szakterületen tudna legeredményesebben dolgozni a fiatal. Elsősorban
mozgásos típusú feladatok, munkapróbák megoldása során könnyű
nyomon követni a munkamód megnyilvánulásait, amely jól jelzi az egész
személyiség viszonyulását jelenti a munkafeladathoz.
A hozzáállást meghatározza, hogy
mennyire érzi önmagához közelállónak a feladatot,
mennyire tartja érdekes, megoldható feladatnak a
munkát. Ez az érzelmi kapcsolat jelentős
mértékben támogathatja a problémamegoldás
folyamatát, de gátló tényezőként is jelentkezhet.
Felmérhető a feladatmegoldással
kapcsolatos igényesség színvonala, a
feladatutasításokhoz való viszonyulás módja.
Megnyilvánul a feladatok megoldása során az
egyén igényszintje – az önmagától elvárt
teljesítmény jellemzői.
Fontos, hogy megfigyeljük diákjaink
munkavégzési módszereit: mennyire érvényesül a feladatok megoldása
során a tervezési képesség, céltudatosság. Látható-e a feladatok
megoldása során a munkafolyamatok szervezettsége, a precizitás, a

kezdeményezőkészség. A feladatok megoldásának színvonala jelentős
mértékben függ a feladat átlátásától, a megfelelő gyorsaságú döntésektől.
A hibák megjelenésekor fontos a megfigyelhető reakciók elemzése:
mennyire siklik át a hibák felett, és milyen gyorsan képes a helyes
megoldásra áttérni.
Az önállóság, szabályok tisztelete, a munkavégzés során kért felügyelet,
ellenőrzés, segítség igénye jelentős szempontok a pályaorientációs
folyamatban javasolható foglalkozások kiválasztásában.
Fontos, hogy megtaláljuk azt a tevékenységi formát, amelyben a
fiatalok átélhetik a munkaörömöt, amelyben a feladattal érzelmi és akarati
szinten azonosulhat, teljesítményében személyisége integrált egységként
vehet részt.
A PÁLYATERVEZŐ program a következő munkamód következő
jellemzői alapján szűkíti a felkínált foglalkozások körét:
Tárgyias – személyközpontú: Tárgyakra, eszközökre vagy

személyekre irányul a lényegi munkavégzés.
Önálló – csoportos: A munkavégzés jellemzően önállóan, egyedül
vagy csoportban, egymással együttműködve zajlik.
Strukturált – laza: Az elvégzendő feladatok illetve a feladatok
elvégzésének módja előre adott, meghatározott / a munkát, feladatot
ellátónak kell megterveznie, kitalálnia.
Rögzített idejű – kötetlen: A munkaidő szigorú idői keretek között
zajlik vagy rugalmas időbeosztással, kezdéssel és zárással.
Irányító – végrehajtó: A feladat elvégzése mások általi irányítással
jön létre, vagy a feladatkiadását és elvégzésének ellenőrzését felette
gyakorolják.
Gyors – lassú / Pörgős - monoton: A feladatvégzés során
szükség van gyors, feszített vagy lassú /a saját vagy átlagostól eltérő/
munkatempó tartására.
Rendezett – rendezetlen: A munkavégzés során szükség van
szigorú rendszabályok, eljárások (higiénia stb.) és rend tartására, illetve a
szabályok betartása nem haladja meg az átlagos, munkavégzéshez
általánosan elfogadott mértéket.
Munkamód önbecslő kérdőív
A munkamód önbecslő kérdőív segít átgondolni, hogy milyen munkavégzési módokat

és munkakörülményeket részesítesz előnyben. A kérdőív kitöltése után újabb
szempontok alapján vizsgálhatod meg a pályák világát. A létrejövő profil átrajzolhatja:
szűkítheti – tágíthatja az érdeklődésedre számot tartó szakmák körét.
Olvasd el figyelmesen az alábbi állításokat, és az alábbiak szerint pontozd:
1 pont: nagyon fontos

2 pont: fontos
3 pont: nem fontos
Olyan szakmát / munkakört szeretnék, ahol pont

1. tárgyakkal, eszközökkel, berendezésekkel dolgozom.
2. nyersanyagot dolgozok fel és / vagy különféle anyagokat (fa,
fém, műanyag, textil) alakítok.
3. tárgyakat szerelek össze, javítok meg, az állapotuk,
működőképességük megőrzése érdekében karban tartom
őket.
4. emberekkel kerülök szóban – írásban kapcsolatba.
5. emberek ügyében járok el, érdeküket képviselem, vagy
árukat kínálok nekik megvételre.
6. embereket tanítok, vagy gyógyítok, ápolok.
7. a leggyakrabban magam tervezem és / vagy kivitelezem a
munkafeladataimat.
8. a munka ütemét és a feladatok fontossági sorrendjét
önállóan, magam határozom meg.
9. a feladathoz kapcsolódó munkafolyamatot egyedül látom el.
10. a leggyakrabban csapatban dolgozom.
11. együttműködök a többi munkatárssal, elfogadva a
feladatmegoldásban, munkastílusban és tempóban
mutatkozó eltéréseket.
12. a csoportmunka hatékonysága érdekében irányító és / vagy
feladat-végrehajtó szerepet is vállalok.
13. a célt és / vagy munkavégzés módját előre meghatározzák
számomra.
14. munkámat megadott szabályok vagy technológiai eljárások
szerint végzem.
15. nem jellemző, hogy valamiben döntenem kell.
16. magam határozom meg a célt és / vagy a feladat
elvégzésének módját.
17. kísérletezhetek, szabadon alkalmazhatok különböző
módszereket, technikákat, eljárásokat.
18. gyakran én dönthetek.
19. hétfőtől – péntekig előre megszabott munkaidőben
dolgozom.
20. szigorúan be kell tartani a határidőket.
21. előre meghatározzák mikor, melyik feladatot végezzem el.
22. rugalmas heti munkabeosztásban és munkaidőben
dolgozom.
23. részmunkaidőben dolgozhatok.
24. én magam osztom be mikor, melyik feladatot végezzem el.
25. felelősséget vállalhatok emberekért / munkáért vagy az
egész szervezet sikeres működéséért.

26. feladatokat osztok ki és utasítást adok, majd ellenőrzöm /
számon kérem azok elvégzését.
27. vezetője, irányítója vagyok mások tevékenységének vagy
munkafolyamatoknak.
28. irányítást kapok, előre megmondják, hogy mit tegyek.
29. esetenként vagy folyamatosan ellenőrzik hogyan
teljesítettem a rám bízott feladatot.
30. csekély vagy mérsékelt felelősséget kell vállalnom.
31. változatos feladatok várnak rám.
32. sok emberrel kerülök kapcsolatba és /vagy különböző
helyszíneken fordulok meg.
33. nincs üres járat, gyors tempóban zajlik a munka.
34. a feladatok, a helyszín(ek) kevés változatosságot mutatnak,
a tevékenységek ismétlődnek.
35. a munkavégzés / a munkafázisok előre kiszámíthatók.
36. a munka lassan, nyugodt tempóban zajlik, előfordulnak
unalmasabb feladatok, időszakok is.
37. a munkavégzés jól átlátható / rendezett tárgyi környezetben
zajlik.
38. a munkavégzés során pontosan tudható, hogy kivel milyen
formában kell / lehet a munkakapcsolatot tartani.
39. a munkavégzés során a tárgyi környezetben és / vagy
személyi viszonyokban bekövetkező változások
kiszámíthatók, előre bejósolhatók.
40. a munkavégzés kevésbé átlátható / rendezetlen tárgyi
környezetben zajlik.
41. a munkavégzés során nem teljesen tisztázott, hogy kivel
milyen formában zajlik a kapcsolattartás, együttműködés.
42. a munkavégzés során gyakran történhet változás a tárgyi
környezetben és / vagy személyi viszonyokban, illetve a
változások kevésbé kiszámíthatók.
Kiértékelés:
Minden faktorhoz a zárójelben megadott 3 kérdés kapcsolódik.
A munkamód profil elkészítéséhez a munkamód típusokhoz tartozó

kérdések (sorszámok a zárójelben) pontszámát összegezve kapjuk meg a
100%-hoz tartozó értéket. A dimenzió két végpontjához tartozó pontok
arányában megosztva tüntetjük fel a középső oszlopban a százalékos
aránynak megfelelő pontot. Ezt a százalékos értéket (10%-os lépésekben)
kéri a pályatervező szoftver önbecslő kérdéssora.
Tárgyias (1, 2, 3) Személyközpontú (4,

5, 6)
Önálló (7, 8, 9) Csoportos (10, 11, 12)
Strukturált (13, 14, Laza (16, 17, 18)
15)
Rögzített idejű (19, Kötetlen (22, 23, 24)
20, 21)
Irányító (25, 26, 27) Végrehajtó (28, 29,
30)
Pörgős (31, 32, 33) Monoton (34, 35, 36)
Rendezett (37, 38, Rendezetlen (40, 41,

39) 42)
Feladatok:
A munkamód kérdőív egyéni kitöltése előtt ajánlható az egyes

kategóriákra vonatkozó önbecslés kérése. A kérdőív eredményeinek és az
előzetes becslés eltéréseinek megbeszélését páros, vagy kiscsoportos
formában ajánljuk.
A tanulási stílus és előnyben részesített munkamódok összeillesztése
A pálya, és a szakmaválasztásnál a jellemző munkahelyzetek, a munkamód

megismerése szintén nagyon fontos, azért hogy összhangban álljon az egyén
munkastílusa és a foglalkozás által megkívánt munkamód; nagyobb eltérés
esetén a pályán maradás vagy a foglalkozás sikeres végzése foroghat kockán.
MINTAFELADAT
Egyéni feladat
Készíts egy listát arról, hogy mostanában milyen cselekvéseket végzel

szívesen!
Lehetnek ezek:
• az iskolai tanuláshoz
• az iskolai /társasági élethez kötődő
• gyakoribb szabadidős
• munkához: házi munkához, nyári munkához, szakmai gyakorlathoz
tartozó
• örömet hozó, de ritkán előforduló eseményekhez kapcsolódó
cselekvések és tevékenységek.
Listádat egészítsd ki olyan tevékenységekkel, amelyeket korábban (akár
kisebb gyerekkorodban) örömmel tettél!
Saját fogalmaidat használva, írj néhány munkamód jellemzőt a kedvelt
tevékenységeidhez!
Egyéni feladat
Biztosan vannak olyan foglalkozások, amelyekről azt mondhatod, hogy a Te

álomfoglalkozásod.
Ezt a kifejezést használhatjuk abban az esetben, ha ténylegesen készülsz
valamikor erre a pályára (pl. kamionsofőr, idegenvezető, légiutas-kísérő
vagy pilóta) vagy kevés esélyét látod annak, hogy erre a pályára lépj, de ha
rá gondolsz, még mindig nagyon vonzónak találod.
Írd le a foglalkozásnak azon tevékenységeit, amelyek miatt ez nagyon
tetszik neked.
Ha elkészítetted az álomfoglalkozásod tevékenység-listáját, akkor azt vedd
szemügyre, hogy ezek a cselekvések milyen módon és körülmények között
zajlanak. (társaság, nyüzsgés, szabad mozgás – jövés-menés, vagy éppen
ezek ellenkezője).
Most tekints rá az általad leírt jellemzőkre! – Eltávolodva az
álomfoglalkozásodtól, tetszenek-e neked ezek a jellemzők?
Vesd össze az előző feladatban a kedvelt tevékenységek munkamódjának

elemzése során létrehozott listáddal!
Milyen hasonlóságokat és eltéréseket tapasztalsz?
Páros beszélgetés egy hobbiról

A gyakorlat nagyon hasonló egy interjúhoz, amelyben a beszélgetés
vezetője kérdez és néha összegzi a beszélő társa által elmondottakat. Majd
utána szerepet cserélnek. 10 – 10 perc jut mindkét félre.
A beszélgetés vezérfonala:
Válassz egy kedvenc tevékenységedet / hobbit, amit rendszeresen csinálsz /

csináltál a közelmúltban!
- Hogyan állsz neki, hogyan készíted elő!

- tevékenységek
- gondolatok
- módszerek
- érzések
- Meséld el hogyan zajlik!
- tevékenységek
- gondolatok
- módszerek
- érzések
- értékek
- Milyen a viszonyod a használt eszközökhöz, anyagokhoz?

- Kikkel találkozol/ kikhez fordulsz/ kikkel együtt végzed a
tevékenységet?
- Milyen a viszonyod a végeredményhez, kialakult „végtermékhez”?
A hobbidról elhangzottakat hogyan tudod vonatkoztatni az elképzelt

pályádra?
Milyen párhuzamosságokat fedezel fel?
A beszélgetés vezetőjének célszerű kis jegyzeteket készíteni arról, amit
társa mond. A gyakorlat végén a jegyzeteiket átadják egymásnak. A
beszélgetés során szó eshetett olyan dolgokról, gondolatokról, amelyek az
egyén számára később válnak igazán érthetővé, jelentősebbé.
A párok a nagycsoportos megbeszélésen a levont következtetéseikről
számolnak be.
Tanulási stílus
Fiatal korban a munkamóddal leginkább rokon viselkedés a tanulási

mód. Ennek elemzése, azonosítása járulékos adatként szintén lényeges az
életpálya-építésben, mint egyfajta kontroll eljárás.
Minden embert egyéni tanulási stílus jellemez. A tanulási stílus
fogalmában azokat az egyénre jellemző sajátosságokat gyűjtjük össze,
amelyek meghatározzák az információ-felvétel, feldolgozás és felidézés
jellemzőit. Ezek közül kiemelkedik az ismeretek elsajátításához használt
tipikus érzékleti modalitások vezető szerepe: vannak akik inkább a látott,
mások a hallott információk alapos feldolgozására képesek. A vizuális
típusú tanulók a bevésés és felidézés során
is elsősorban a képileg kódolt, ezért
elsősorban az olvasott vagy látott
információra támaszkodnak. Az auditív
tanulási stílussal jellemezhető diák
elsősorban a verbális ingerekre képes
figyelmét összpontosítani, gyakran a tanulás
során hangosan olvasva jegyzi meg
legjobban az anyagot. A mozgásos tanulási
stílust alkalmazó diák jellemzője, hogy a
feldolgozást a cselekvés, a mozgás segíti,
ezért gyakran mozdulatokkal és/vagy a
tananyag leírásával, jegyzetelésével
gyakorol. A mozgássorok bevésését
követően a válasz, a tevékenység a "kezében
van".
A diákok egy része a tanulás során szereti a csendet, a zavartalan
nyugalmat. Kellemetlen, munkáját nehezítő élményt jelent a társak
jelenléte, a környezet ingerei. Tanulási stílusa egyéni. A vele szemben
társak, oktatók jelenlétét igénylő diák igényli a tanultak megbeszélésének
lehetőségét, tanulási stílusa társas.
A feladatok megoldása során megfigyelhetjük az impulzív
reakciómódot is, amikor a személyt intuitív válaszadás jellemzi, először
válaszol, aztán mérlegeli a kérdésre adott választ. Ennek a stílusnak az
ellentéte az alapos, reflektív válaszadási stílus, amely előbb megfontolja a
választ, szisztematikusan elemzi az információkat. A diákok jelentős része

szóról szóra, mechanikusan kísérli meg elsajátítani a tananyagot, ez a
tanulási stílus azonban elkerüli a megértés előnyeit, nem alkalmazza a
tanultak logikai összefüggésinek elemzéséből adódó többletinformációkat.
A tanulással kapcsolatban a tanulási mód mellett ajánlott mérlegelni
a tanulást befolyásoló fizikai, fiziológiai és szociális tényezőket is.
Jelentősen befolyásolja ugyanis tanulás hatékonyságát a környezet.
Meghatározó a zajszint, a hőmérséklet és világítás, a társak jelenléte is
lehet ösztönző, vagy a tanulást gátló tényező. A mentális teljesítőképesség
jelentős napszaki ingadozást mutat, jól elválik a reggeli időszakban illetve a
késői, esti idősávban eredményesen tanuló diákok csoportja egymástól. Az
iskolai órán mutatott tanulmányi munka mellett ezért célszerű a tanulási
stílusra, tanulási módra reflektáló önbecslő módszerek alkalmazása.
A PÁLYATERVEZŐ szoftver a tanulási stílusok négy típusát

megkülönböztető kategóriarendszer kínál a felhasználónak, segítséget
nyújtva ezzel a tanulási módhoz kapcsolódó foglalkozási területek
meghatározásában. Az alkalmazott tanulási mód csoportok jellemzőit a
következőkben foglalhatjuk össze:
A cselekvő típusú tanulást kedvelő emberek keresik az izgalmas,

kihívást jelentő helyzeteket. Kedvelik a jó társaságot, és nem rejtik véka alá
érzéseiket sem. Rendszerint zavarja őket, ha zárkózott, a részletekkel
foglalatoskodó emberekkel vannak körülvéve. Kreatív, a szabályokkal
kevéssé törődő, gyakran eredeti ötleteket előállító emberek. Szeretik
bemutatni frissen szerzett tudásukat. Többnyire megelégednek a kezdeti
sikerekkel, nem szívesen mélyednek el a részletek tanulmányozásában.
Az alapos, részletező tanulási stílussal jellemezhető emberek

nagyon sok időt fordítanak munkájukra: a tanulásra. Zavarja őket, ha
sürgetik a feladatok megoldását, és nem szívesen dolgoznak együtt olyan
társakkal, akik ide-oda belekapva, véleményük szerint felületesen végzik
feladataikat. Szeretnek mindent alaposan megfontolni, lehetőség szerint
másokkal megbeszélni, kíváncsiak a társaik véleményére. Mielőtt saját
ötleteikről beszélnének, alapos, hosszas felkészülésre van szükségük. Ez
a munkamód olyan szakmákban lehet jól kamatoztatható, ahol minden
részletnek a helyén kell lennie.
Az elméleti tanulási stílus legfontosabb jellemzője: folyamatosan

keresi a megtanulandó információk között a logikus összefüggéseket.
Keresi, és szereti megtalálni a dolgok mögött álló okokat. Az elméleti
típusú tanulási stílussal jellemezhető emberek rendszerint teljes
életvezetésükben ügyelnek a részletek kapcsolódására: rendszert
próbálnak vinni a mindennapjaikba is, szeretik a rendet. Nem szívesen
dolgoznak olyan emberekkel, akik nem veszik komolyan a dolgokat. A
tanulási stílushoz tartozó jövőbeni foglalkozások a társadalom vagy
természettudományi kutató és/vagy tanári pályákon illetve a gazdasági
terület elméleti, kutató területein találhatóak.
A gyakorlatias tanulási stílus azt jelenti: akkor érzi igazán

sajátjának a tanultakat az illető, ha azt sikerült legalább egyszer saját
kezűleg kipróbálnia. Ez jelenti a legfontosabb értékelési szempontot is:
minden ötletnek és információnak csak akkora szerepet tulajdonít a
gyakorlatias gondolkodású ember, amennyiben az adott információ a
gyakorlatban működhet. Igyekszik tárgyszerűen, a lényegre koncentrálva
válogatni az információözönben és kommunikációjában is lényegre törő.
A tanulási stílusok kérdõíve
A kérdőív kitöltése várhatóan 10-15 percig tart majd, de az idő nincs

korlátozva. Nincsenek jó vagy rossz válaszok. Ha egy állítással
egyetértesz, karikázd be a sorszámát! Ha nem értesz vele egyet, akkor
húzd át az állítás sorszámát! Mielőtt a kiértékelésbe kezdesz, győződj
meg arról, hogy egyetlen állítást sem hagytál ki.
A kiértékelést mindenki saját maga végezheti el. Az eredmény csak

akkor segíthet neked, ha őszintén töltöd ki a kérdőívet.
1 Általában meg tudom különböztetni, mi a helyes vagy helytelen.

.
2 Gyakran cselekszem meggondolatlanul.
.
3 A problémákat lépésről lépésre szoktam megoldani.
.
4 Mindig egyszerűen és őszintén kimondom, amit gondolok.
.
5 Azt a feladatot szeretem, ahol van elegendő idő a felkészülésre és a
. megoldásra.
6 Törekszem arra, hogy mindig új élményeket szerezzek.
.
7 Szeretek odafigyelni magamra (rendszeres étrendet tartani, rendszeres
. testmozgást végezni stb.)
8 Döntéseim előtt valamennyi lehetőséget szeretem végignézni.
.
9 Szeretem a rendet.
.
1 A vitákban arra törekszem, hogy ne kalandozzunk el és a témánál
0 maradjunk.
.
1 Szeretem a jókedvű, könnyed viselkedésű embereket.
1
.
1 Alaposan tanulmányozom a részleteket, mielőtt döntésre jutok.
2
.
1 Gyakran zavarnak azok az emberek, akik nem veszik elég komolyan a
3 dolgokat.
.
1 Mielőtt a magam álláspontját elmondanám, mindig meghallgatom a
4 többiekét.
.
1 Nyíltan kimutatom az érzéseimet.
5
.
1 Zavar, ha valaminek a megoldásában sürgetnek.

6
.
1 Mások ötleteit a gyakorlati megvalósíthatóságuk alapján szoktam
7 értékelni.
.
1 A csendes, zárkózott emberekkel nem érzem jól magam.
8
.
1 Bosszantanak azok az emberek, akik mindenbe belekapnak.
9
.
2 A szabályok néha azért vannak, hogy túllépjünk rajta.
0
.
2 Mások gondolataiban gyakran felismerem, hogy következetlenek.
1
.
2 Szeretem a rövid, csak a lényeget tartalmazó szövegeket.
2
.
2 Szeretem a dolgokat hozzáértő emberekkel átbeszélni.
3
.
2 Szeretem a dolgokat kipróbálni, hogy a gyakorlatban működnek-e.
4
.
2 Szeretem a logikus válaszokat.
5
.
2 Szeretem, ha a társaság középpontja vagyok.
6
.
2 Úgy gondolom, a szokatlan ötletek rendszerint nem válnak be a
7 gyakorlatban.
.
2 Ha a feladat úgy kívánja, figyelmen kívül kell hagyni az érzéseket.
8
.
2 A feladatok megoldása érdekében bármilyen erőfeszítésre hajlandó
9 vagyok.
.
3 A sablonos, aprólékos munkát hamar megunom.
0
.
3 Szeretem a dolgok mögött megtalálni az okokat.
1
.
3 Mindig érdekel, hogy vajon mit gondol a többi ember.
2
.
A TANULÁSI STÍLUSOK KÉRDŐÍVE - PONTTÁBLÁZAT
Ebben a listában is jelöld be a bekarikázott sorszámokat.

Amikor minden bekarikázott állítást bejelöltél, függőlegesen add össze a
jelölések számát!
Cselekvő Alapos Elméleti Gyakorlati
2 5 1 4
6 8 3 10
11 12 7 17
15 14 9 22
18 16 13 24
20 19 21 27
26 23 25 28
30 32 31 29
Összese
A legmagasabb pontszámot kapott oszlop mutatja a Te jellemző tanulási

stílusodat a kérdőív alapján.
Fontos, hogy egy oszlopban 5 vagy annál több pontod legyen, mert
akkor valóban van jellemző tanulási stílusod. (Ha több tanulási stílusban
van azonos pontszámod, figyeld meg, hogy melyik eredményesebb a
Számodra.)
Feladatok:
Az önismeret bővítését, a tanulási móddal kapcsolatos személyes

jellemzőkre vonatkozó információk mélyebb bevésését szolgálhatja, ha a
diákoktól előzetes becslést kérünk a személyes tanulási módra vonatkozóan. A
kérdőív kitöltését követően a diákok egyénileg vagy kiscsoportos munkában
dolgozhatják ki, milyen pontokon tapasztaltak eltérést a becsült, és a
kérdéssorral felmért tanulási stílus jellemzői között.
MINTAFELADAT
A különböző tanulási stílusok különböző ismeretelsajátítási folyamatoknak,

más-más tantárgyak tanulásának kedveznek. A tanulók egyéni munkában,
majd kiscsoportos értékelésben összeállíthatják, mely tantárgyak esetében
melyik tanulási stílus lehet eredményesebb, és kidolgozhatják önmaguk
számára az adott tanulási mód megvalósításához szükséges fejlesztendő
képességek listáját.
Kiscsoportos formában összegyűjthetik a számukra hasznosnak

bizonyuló tanulási módszereket, stratégiákat: részletezhetik a tanulási
előkészületekhez kötődő tennivalókat az egyéni, otthoni munka során,
kidolgozhatják az egyes tantárgyak anyagrészeinek, szövegeinek
elsajátítását, feldolgozását segítő egyéni tennivalók listáját. Összegyűjthetik
a tanulás segítésére alkalmas taneszközök és egyéb, tanulást segítő
források listáját. Mérlegelhetik az egyéni vagy csoportos tanulási formák
alkalmazási lehetőségeinek előnyeit, hátrányait.
K O C K Á Z A T I T É N Y E Z Ő K
6.
Fejezet
Kockázati tényezők
A munkavégzéssel kapcsolatos kockázati tényezők között a

munkavégzéshez szükséges testi erőnlét, terhelhetőség illetve a feladatvégzéshez
kapcsolódó pszichikai terhelés jellemzőit tartjuk számon.
Fizikai kockázat
A munkavégzés fizikai jellemzői, a feladatvégzéshez kapcsolódó fizikai

terhelés adatait három kategóriába sorolhatjuk:
könnyű - közepes – nehéz fizikai munka.
Könnyű munka
Ülő munka vagy a feladatok elvégzéséhez állás, gyaloglás szükséges.
Alkalmanként vagy gyakrabban felemelnek, visznek kb. 5 kg súlyig (húznak 12 kg
-ig) terjedő bizonyos tárgyakat, eszközöket. Más munkavégzők sokat állnak,
járkálnak, vagy huzamosan ülnek, de kezükkel, lábukkal gépeket, berendezéseket,
eszközöket működtetnek, irányítanak.
Közepesen nehéz munka

Gyakori a 12 kg feletti, ritkábban a 25 kg-ig
terjedő súlyú tárgyak cipelése, kézi vagy eszközök
révén történő mozgatása. Gyakori az emelés,
cipelés, tolás, húzás, guggolás, térdelés egy
átlagostól eltérő testhelyzetben, huzamos ideig
történő munkavégzés.
Nehéz munka
Gyakran 25 kg-os, időnként 50 kg-os terhek
emelése, cipelése, mozgatásuk nagy erőkifejtést igényel. Rendszeresen nagy

erőkifejtést igénylő munkát végeznek.
A fizikai környezet leírása során a különféle foglalkozásokra a következő

jellemzőket vizsgálhatjuk:
A munkavégzés helyszíne:
belső
külső
részben belső - részben külső
Munkakörnyezet, munkakörülmények, ártó hatások

nagyon hideg - nagyon meleg
nedvesség, nyirkosság
zaj, rázkódás
balesetveszély
por, füst, gáz, rossz ventilláció (szellőzés)
Pszichikai kockázat
A foglalkozások végzéséhez szükséges pszichikai terhelés vizsgálata során
azokat az értelmi képességeket, szellemi kapacitásokat elemezzük, melyek a
kielégítő munkateljesítmény nyújtásához (eltérő mértékben) szükségesek.
Ezek közé tartozik kiemelt szereppel a figyelem, az információ-fogadás, az
információ-feldolgozás, valamint az információk megtartásának feladata: az
emlékezettel szemben támasztott
követelmények. A pszichikai terheléssel
kapcsolatos kapacitás vizsgálatában
célszerű tanácsadó szakpszichológus vagy
iskolapszichológus segítségét kérni a
diagnosztikai eljárások kiválasztásához.
A vizsgálatba bevonandó tényezők:

Figyelemmegoszthatóság;
Figyelemfenntarthatóság
Rövid távú emlékezet
Hosszú távú emlékezet
Emlékezet irányultsága – verbális
Emlékezet irányultsága – vizuális
Alakészlelés
Térlátás
Logikai gondolkodás
Térbeli tájékozódás
Képzelet
Egészségügyi tényezők
Az objektivitáshoz szükséges vizsgálatok foglalkozás-egészségügyi
kompetenciát igényelnek.
Kockázat kérdőív – fizikai jellemzők
A Fizikai megterhelések kérdőívében bejelölheted azokat az átlagostól eltérő

testi megterhelő hatásokat, amelyeket szeretnél elkerülni.
Fizikai megterhelések Könny Közep Nehé

ű es z
szinte szinte szinte
n n n
Huzamos ülés
Huzamos állás
Huzamos járkálás
Alkalmanként súlyt felemel, húz, leenged
Kézi erővel vagy eszközök segítségével
tárgyakat felemel, cipel, mozgat kézben,
karban, vállon
Tárgyakat tol vagy húz, miközben a
mozgatás, az eszköz/berendezés vagy az
alkalmazott mozdulatok miatt szervezete
rázkódik.
Az átlagostól eltérő testhelyzetben (mint
guggolás, térdelés) történik a
munkavégzés.
Testi erő kifejtését igénylő feladatok
ellátása.
Kezek és lábak segítségével mászik és /
vagy egyensúlyoz.
Gyakran görnyed, térdel, guggol, vagy
ebben a testhelyzetben halad.
Tárgyakat tart, mozgat a karok, kezek és
az ujjak igénybevételével.
Munkavégzéshez kapcsolódó járás, futás
Folyamatos beszéd
Hallás igénybevétele (hangerő, hallás
finomság, több hangforrás párhuzamos
figyelése stb.)
A látását használja tárgyak formájának,
méretének, távolságának és mozgásának
megállapításához és az apró részletek
észleléséhez.
Színek vagy ugyanazon szín más
árnyalatai között észrevenni az apróbb
eltéréseket.
A szaglását igénylő / irritáló feladatokat
végez.
Az ízlelést igénylő tevékenységeket lát el.
Munkája során a tapintását használja
ahhoz, hogy a megmunkálandó /
megvizsgálandó anyagok közötti
különbségeket megállapítsa.
Feladatai ellátásakor testét
egyensúlyoznia kell, testére erősített vagy
kezében tartott tárgyakkal együtt.
Kockázat kérdőív – pszichikai jellemzők
A szakmaleírások szöveges rovatának és az önbecslő rész

összekapcsolása e témában is!
Pszichikai jellemzők – az értelmi képességek, szellemi kapacitások,

melyek a kielégítő munkateljesítmény nyújtásához (eltérő mértékben)
szükségesek.
/figyelem, emlékezet, információfogadás, információ-feldolgozás/
A Pszichikai jellemzők kérdőívében bejelölheted azokat a szellemi

tevékenységeket, amelyeket a munkavégzés során szeretnél - az
átlagostól eltérő mértékű igénybevétel esetén szeretnél elkerülni.
Pszichikai tevékenységek Nem Jellem Teljes

jelle ző mérték
mző rám ben
rám ilyen
vagyok
Egyszerre két vagy több dologra figyel
vagy párhuzamosan zajló
munkafolyamatokat végez.
Hosszan, kihagyás nélküli összpontosítja
figyelmét, a környezeti zajokat kizárva
elmélyül egy – egy feladatban.
Elhangzott vagy olvasott adatokra,
mondatokra kis időn belül pontosan
visszaemlékszik.
Téri elhelyezkedést, elrendezést kis időn
belül pontosan felidéz.
Dallamot, ritmust kis időn belül pontosan
megismétel.
Információkat, dolgokat, eseményeket
hosszabb idő elteltével is helyesen felidéz.
Téri elhelyezkedést, elrendezést hosszabb
idő elteltével is helyesen felidéz.
Dallamot, ritmust hosszabb idő elteltével
is helyesen felidéz.
Inkább hallott vagy olvasott dolgokra
emlékszik, mint tárgyakra, képekre,
formákra, amiket valamikor látott.
Képeket, ábrákat és azon lévő részleteket
pontosan felidéz.
Szövegekben a helyesírási hibákat vagy a
nyelvi tévedéseket észreveszi.
Tévedés nélkül észleli a táblázatok
szövegeit vagy számadatait.
Textílián, festett felületen az apró
részleteket, eltéréseket felfedezi.
Műszerek mutatóit, kijelzőit pontosan
leolvassa.
Valódi vagy az elképzelt térben a
tárgyakat, ábrákat három dimenzióban
könnyen meglátja vagy elképzeli.
A térarányokat, méreteket - mérőeszközök
nélkül is - megfelelően becsli.
Adott helyszínen megfelelően eligazodik,
emlékezetben és képzeletben is jól
elhelyezi önmagát vagy a különböző
(terep)tárgyakat.
Az információkat, eseményeket ésszerűen,
következetesen és józan ésszel ítéli meg,
és kezeli.
Olyan tárgyakat, személyeket,
eseményeket élénken el tud képzelni,
amelyek nincsenek a helyszínen vagy a
valóságban.
Az emberek problémáit, érzéseit mélyen
átérzi.
Tárgymutató
aktív hallgatás........................................14 karrier 13
alapos, részletező tanulási stílus........102 képesség....5, 8, 30, 39, 41, 43, 44, 45, 46,
anamnézis.....................................9, 10, 11 48, 56, 61, 62, 64, 65, 72, 91, 93
burkolt személyiségelméletek...............15 képességek..5, 29, 40, 41, 42, 46, 77, 107,
célzott beszélgetés............................9, 13 113
Család 11 képességjellemzők.............................5, 46
cselekvés..................................22, 30, 101 képzelet 45, 56
cselekvő típusú tanulás.......................102 képzési lehetőségek...........................3, 16
csoportfoglalkozás.................................18 kérdőívek................................7, 29, 31, 63
csoportosítás........................20, 22, 24, 28 kérdőíves vizsgálati módszerek...............6
differenciált pedagógiai fejlesztés........15 készség 19, 50
egészségi állapot..............................11, 46 kézügyesség.....................................41, 46
Egészségügyi tényezők........................110 kiscsoport...............................................21
életpálya-építés............................4, 29, 40 kockázati tényezők..........................5, 108
életpálya-terv..........................................16 kommunikáció. . .62, 69, 75, 77, 80, 82, 83,
Élettörténet............................................11 85, 117
elméleti tanulási stílus.........................103 komplex gondolkodás............................45
élmény 84 kreativitás.....................................3, 62, 70
előítéletek...............................................15 kulcsképesség........................................68
emlékezés...............................................42 kulcsképességek........................45, 61, 69
érdeklődés.....5, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, Kulcsképességek.............................61, 64
37, 39, 46, 63 kulcskompetenciák..........................61, 63
Érdeklődési típusok................................34 megfigyelés..................................6, 85, 86
eszköz 22, 73, 74, 76, 111 megfigyelési módszerek...........................7
Exploráció...............................................10 megfigyelési szempontok.......................28
facilitátor................................................18 megfigyelési szempontrendszer..............6
fantázia 45, 75, 88 moderátori tevékenység........................18
felnőtté válás............................................1 Módszeres.........................................34, 39
FEOR 19, 22, 24 munka 2, 3, 4, 7, 11, 18, 20, 21, 23, 28,
figyelem 31, 37, 40, 41, 63, 109, 113 29, 31, 32, 34, 36, 43, 57, 58, 61,
Fizikai kockázat....................................108 63, 75, 76, 84, 89, 95, 96, 102,
fogalmazás................................................7 107, 108, 117
foglalkozás.....5, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, Munkamód........................................93, 95
24, 25, 26, 29, 31, 33, 34, 35, 36, nemi különbségek..................................32
39, 41, 98, 110 nominális csoportmódszer.....................23
gyakorlatias tanulási stílus..................103 nyitottság..........................................63, 91
Gyűjtés 20 önbecslés................................................98
hangulati zavarok...................................42 önismeret................................2, 4, 39, 107
hibák 10, 48, 55, 94 önreflexió..................................................8
holdudvar hatás......................................15 Összehasonlítás.....................................24
interjú 6, 9, 10, 13, 14, 15, 26 pályaismeret...............................19, 21, 22
intimitás..................................................14 pályakör20
Irányító 34, 39, 94, 96 pályakörök........................................20, 28
játék 20, 21, 22, 24, 25, 26, 56, 75, 76, pályaorientáció.......................2, 16, 46, 93
77, 78, 87, 91, 92 pályaorientációs foglalkozás.................16
115
pályaválasztás..............1, 4, 26, 32, 40, 44
problémamegoldás.. .42, 44, 45, 62, 64, 93
problémamegoldó gondolkodás.............43
Pszichikai kockázat..............................109
reproduktív fantázia...............................46
standard kérdéssorok............................10
szakma 3, 4, 17, 20, 21, 25, 26, 34, 35,
41, 43, 61
szakmai képzés..................................1, 17
szakmai orientálódás...............................3
szakmák................4, 16, 20, 22, 25, 92, 95
szakmát jellemző tevékenységek.........20
szem-kéz koordináció.............................46
személyiség..........2, 15, 29, 31, 42, 61, 93
Szociális............................................34, 39
szociális irányultság.................................4
szocio-ökonómiai státusz.......................11
sztereotípiák.......................................4, 15
tanulás 6, 31, 41, 45, 46, 101, 102, 107,
117
tanulási mód...................43, 101, 102, 107
Tanulási stílus......................................101
tanuló pozitív jellemzői..........................13
Tárgyias34, 39, 94, 96
teljesítményelvárás................................13
testkoordináció......................................46
történet-befejezés..................................23
új iránti fogékonyság........................62, 91
ujjügyesség.............................................46
videofilm.................................................26
viselkedés...................................6, 15, 101
vonzódás.................................................35
,
Irodalom
Benedek László: Játék és pszichoterápia. Animula, Bp.1992.
Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Tömegkommunikációs

Kutatóközpont, Bp. 1998.
de Bono, Edward: Tanítsd gondolkodni a gyereked! /Szülők házi könyvtára sorozat/

Park kiadó, Bp. 1995.
Brunner Péter (szerk.): Orvosi útmutató a szakmai és munkaköri alkalmasság

véleményezéséhez és a pályaválasztási tanácsadáshoz. MüM–OEP, Bp.1998.
Csirszka János: Pályalélektan. Gondolat, Bp. 1966.

Fisher, R: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Műszaki könyvkiadó, Bp.
2000.
Fonyó Ilona - Pajor András (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának

témaköréből. ELTE, 2000.
Gordon, Th.: T.E.T. (Teacher Effectiveness Training) Bp. 1990.
Jakab J.: Gondolatok a készségfejlesztő képzési módszerekről. Tudásmenedzsment,

2001/10. 106. PTE FEEFI.
Kagan S.: Kooperatív tanulás. Önkonet, Bp. 2004.
Knoll J.: Tanfolyam- és Szeminárium - módszertan. Gyakorlókönyv tanfolyamok,

szemináriumok, munka- és beszélgetőcsoportok alakításához. IIZ/DVV Budapesti
Projektiroda, 1996.
Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési Módszertár, ÚMK Bp.2004.
Kürti Jarmilla: Kreativitásfejlesztés kisiskolás korban /Pszichológia – Nevelőknek

sorozat/ Tankönyvkiadó, Bp. 1985.
N.Kollár K. – Szabó É. (szerk): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó 2004.
M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat, Bp.2003.
Siegrist M. - Wunderli R.: Csoportos önépítés. Módszerek és gyakorlatok a

munkanélküliek továbbképzésében. GATE Tanárképző Intézet, Gödöllő, 1996.
Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok

Gondolat, Bp. 1990.
Rudas János (szerk): Önismereti csoportok Budapest: Tömegkommunikációs

kutatóközpont, 1984. (Tanfolyamok)
Szilágyi Klára: A tanácsadó tanár módszertani lehetőségei az iskolában. EKTKF, Eger,

1996.
Völgyesy Pál: Pályaismeret. GATE, 1998.
Weidenmann B.: Sikeres tanfolyamok és szemináriumok. Professzionális tanulás

felnőttekkel IIZ/DVV Budapesti Projektiroda, 1998.

Pályatervező Tanari - Kezikonyv

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Pályatervező Tanari - Kezikonyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

PÁLYATERVEZŐ

Szakmainformációs és pályatervező szoftver

ă Nemzeti Szakképzési Intézet

Mit tud tenni az iskola a pályaorientációs munka keretében?..................................................2

Pedagógiai-pszichológiai eszközök a tanulók megismeréséhez ..............................................6

Pályaismereti foglalkozások iskolai keretek között................................................................16

A pályaismereti csoportfoglalkozások felépítése, szemléleti és módszertani jellemzői.......18

A csoportfoglalkozások felépítése, feladatok kialakítása.......................................................19

Pályák megfigyelése tantermi gyakorlat keretében, a pályaorientációs szoftvercsomag film-

Az érdeklődés szerepe az életpálya-építés folyamatában.......................................................29

Képességjellemzők szerepe az életpálya-építés folyamatában..............................................40

Tanulási képesség felmérő feladatsor 48

Támogató kérdőív - részképességek 55

Kulcsképességek önbecslő kérdéssor 64

Együttműködést serkentő játékok 75

Kreativitást igénylő / serkentő játékok 88

Nyitottságot / új iránti fogékonyságot serkentő játékok.........................................................91

Munkamód és tanulási stílus 93

Munkamód önbecslő kérdőív 95

Tanulási stílus 101

A tanulási stílusok kérdõíve 104

Kockázati tényezők 108

Fizikai kockázat....................................................................................................................... 108

Pszichikai kockázat................................................................................................................. 109

Egészségügyi tényezők........................................................................................................... 110

Kockázat kérdőív – fizikai jellemzők 111

Valamikor régen talán

A rendszerváltás és a globalizálódó gazdaság növekvő versengése

A jelenlegi trend alapján a társadalom elég hosszú időt hagy arra,

Lassabban válnak önállóvá: később költöznek el a szüleiktől, alapítanak

A megélhetést biztosító és a személyiség egy részének megvalósítását

Mit tud tenni az iskola a pályaorientációs munka keretében?

készíteni a tanulókat, hogy nem egyenes vonalú karriert építenek majd a

Másodikként: nyitottá kell tenni a diákokat a szakmai orientálódás

Megállapíthatjuk, hogy a jövőben a foglalkozás- és pályaválasztásban a

panasszal és stresszel kénytelenek szembesülni, mint akik helyes döntések után

A szakma- és foglalkozásválasztásban - a technológiai forradalom

A sikeres pályaválasztás gyakorlati szempontból három alaptényező

Az iskolai pályaorientációs tevékenység fontos eleme tehát, hogy

Az Ön által kézben tartott DVD segítségével diákjai:

érdeklődési irányaikra vonatkozóan kapnak önismeret-bővítő

felbecsülhetik a különféle foglalkozási területek ellátásához szükséges

foglalkozásokat rendelhetnek az érdeklődés, képesség és kockázati

szűkebb pályalistát állíthatnak össze a kockázati tényezők önbecslő

a létrehozott profilokhoz a szakképesítés követelményeit is

szabadon kereshetnek a foglalkozás-leírások és szakképesítések

A rendszer segítséget nyújt az egész életet átfogó pályatervezéshez. A

diákok megismerésében számos, egymással jól kombinálható rendszert alkotó

Közvetlen megfigyelés ▪ A megfigyeléssel történő adatgyűjtés során előre

Kritériumrendszert önállóan is összeállíthatnak a tanárok,

A tanulás környezeti tényezőinek felmérése, a környezeti-kontextuális

elsősorban olyan megfigyelési módszerek terjedtek el, amelyek egy adott

Közvetett módszerek: kérdőívek ▪ A tanulmányi teljesítménnyel kapcsolatos

Tanárok és nevelők körében kedvelt módszer a saját kérdéssorok,

A nagyobb mintán már kipróbált kérdéssorok, kérdőívek közül

Közvetett módszerek: esszé-feladatok ▪ A tanárok által alkalmazható

korreláció). A szabad fogalmazás során kapható válaszok nagyon eltérőek

Amennyiben a módszert tantárgyi tudás ellenőrzésére kívánjuk

Önértékelő eljárások: tanulói becslés és reflexió ▪ A jelenlegi iskolai

A diákok önbecslésére alapozó módszerek azonnali

A tanulók önreflexióinak bátorításához a tanárok úgy járulhatnak hozzá,

Az önreflexió fejlesztéséhez nagyfokú tanári toleranciára és az

Tanári segítség hiányában a diákok önreflexiós folyamata nehezen