A CSALÁDI KÖRNYEZET

FELKÉSZÍTÉSÉNEK FELADATAI
Nevelőszülői OKJ képzési program
OKJ azonosító: 32 761 01

Kajos Dorka
A gyermekvédelmi szakellátásba került gyermekek
pszichológiai sajátosságai

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő

gyermekek életében előforduló traumatizáló hatások:
1. Nevelésbe vételt megelőző időszak traumái
2. A nevelésbe vétel traumája
3. (A) Intézeti életből fakadó nehézségek (hospitalizáció,
uniformizálódás, alkalmazkodási nehézségek,
stigmatizáltság, rivalizáció…) vagy (B) Nevelőszülői
elhelyezés nehézségei (átmenetiség, kettős
hovatartozás…)
A gyermekvédelmi szakellátásba került gyermekek
pszichológiai sajátosságai
• Egyéni élettörténet, veszteségek
• Gyászfolyamat
• Tagadás („ez nem lehet igaz”)
• Regresszió
• Agresszió
• Depresszió
• Elfogadás
• Negatív énkép
• Külső kontroll attitűd, tanult tehetetlenség
• Motiváció hiánya
• Bűntudat, szégyen, stigmatizáltság érzése
Érzelmi jellemzők
• Jellemzőek a szélsőségek
• Mások érzelmeinek megítélése: árnyalatok
észlelésének nehézsége
• Bekerülés utáni krízisállapot
• Kis lemondás utáni heves reakciók
• Bizalmatlanság, szeretethiány, gyanakvás vs. gátolatlan
kötődés
• Hasítás, elfojtás
• Fenyegető helyzetre adott reakciók
• Érzelemszabályozás inadekvát módjai
Tanulási jellemzők
• Hátrányok háttere
• Kötődés
• nincs elég énerő
• érzelmek és indulatok
• motivációs hierarchia
• önvédelem és önértékelésért folyó harc köti le az energiáit…
• Tanulási nehézségek (disz-ek)
• gyermekotthonos fiatalok (2006): 76% szakiskolában,
14% szakközépben, 7% gimiben, 3% OKJ-s képzésen
tanul az általános után (nev. szülőknél ennél kedvezőbb
arányok)
• Felsőfokú végzettséget 3-5% szerez
• 1/3-uknál osztályismétlés
Magatartási készségek
• Szülőktől származó
magatartásminták
• Önvédelmi stratégiák
• Koraérettnek tűnő viselkedés,
koruknál gyakran nagyobbnak
mutatják magukat
• Önkontroll, érzelem-szabályozás
Gyermekvédelemben nevelkedettek társadalmi
beilleszkedése, életben való boldogulása
nehezebb
• Feldolgozatlan traumák
• Iskolázottság
• Motiváció
• Magasabb és azonnali jövedelem reményében alkalmi
munkák
• Én-erő, kitartás, frusztrációtűrés + viselkedéses
készségek, irreális jövőkép
• Pályaválasztási kérdések
• Gyökértelenség, talajtalanság
• Intézményes életformára szocializálódás
Reziliencia (Legault et al. 2006.)
• Vannak reziliens fiatalok
• Protektív tényezők:
• Jobb minőségű kapcsolat egy női gondozóval
• Több közeli barátság
• Magasabb önértékelés
• Az elsődleges gondozók alacsonyabb száma
• Jó coping stratégiák használata
A hospitalizáció fogalma
• A hospitalizáció fogalma Spitztől származik, aki a II. világháború során
kórházba jutott, s így a szüleiktől hosszabb időre elszakadt gyermekek
kötődésének az alakulását vizsgálta.
• Bowlby ehhez hasonlóan 15-30 hónapos gyermekeken figyelte meg a
depriváció folyamatát és következményeit (vagyis a hospitalizáció
jelenségét). Ennek a legfőbb kritériuma az volt, hogy egy adott gyermek
rendelkezzen legalább egy, már kialakult kötődéssel. A folyamat 3 fő (a
gyász-munkához hasonló, kb. 5-6 hónapig tartó, azon belül még
visszafordítható) fázisa:
• a tiltakozás / agitáció (a gyermek ekkor nem hajlandó elfogadni az elszakadást és
mások vele való foglalkozását sem)
• a kétségbeesés / reményvesztettség / depresszió (a gyermek ekkor mély apátiába
süllyed, nem reagál semmire sem, gyakran előre-hátra himbálózik, de azért aláveti
magát másoknak)
• a kötődés-nélküliség (a gyermekkel ekkor lehet kommunikálni és játszani is, de már
nem hajlandó újabb kötődést kialakítani, emiatt a saját anyját is hűvösen fogadja
akkor, amikor az visszatér hozzá)
A megfelelő környezet
• Stabilitás, bejósolhatóság
• Negatív énkép fenntartására vonatkozó
játszmák leépítése
• Gyermekbe vetett hit
• Elfogadás
• Belső kontroll attitűd elősegítése
• Kora gyermekkori hiányok pótlása
Gyermekápolás, gyermekbetegségek
• A gyermekek élettani adottságaiknál fogva fogékonyabbak
a betegségekre, főként a fertőzés útján terjedő
betegségekre – Megelőzés: Védőoltások

• Megfelelő immunitás 4, 4 és fél éves korra alakul ki

• Megelőzés: megfelelő ruházat, táplálkozás, vitaminbevitel

• Betegség esetén a gyermeket ORVOSHOZ kell vinni!

Kisgyermek ápolás, gondozás
• A beteg gyermeket soha ne hagyjuk egyedül
• A gyermek betegsége alatt többet fekhet, aludhat, mint máskor. Sok esetben
azonban bár lázas, köhög ugyanolyan virgonc, mint máskor. Nyugodtan fent
lehet ilyenkor, de a játék pihentető jellegű legyen, rajzoljunk,
építőkockázzunk, társasjátékozzunk, meséljünk, stb.

• Elegendő folyadékbevitel
• Megbetegedés esetén ugyanis a folyadékigény nagyobb. A betegség alatt sok
gyermek étvágytalanabb. Ilyenkor ne erőltessük az evést, hiszen ha egy - két
napig alig eszik valamit, de a folyadékbevitel jó nem történik semmi baj.
Néhány nap alatt javul az étvágya és ekkor kényeztetésünk jeléül, adhatjuk
kedvenc ételeit is.
Amennyiben a gyermek hány esetleg még hasmenése is van, a
folyadékbevitelt különösen forszíroznunk kell, ugyanis ilyenkor a kiszáradás
veszélye nagy. A "sokszor keveset" gyakorlattal a kiszáradást megelőzhetjük.
Csecsemő, kisgyermek hasmenése esetén hasfogó adása tilos.
Kisgyermek ápolás, gondozás
• Váladékos orr esetén
• A felszaporodott váladék eltávolítása nagyban javítja a közérzetet, de
az alapbetegség gyógyulását is elősegítjük. Orrcsepp adásakor a
gyermeket fektessük hanyatt, fejét döntsük kissé hátra, és oldalra.
Lehetőleg az orrcsepp az orrsövényre jusson. Legalkalmasabb
eszköz: orrszívó-porszívó.

• Lázcsillapító
• Ma már inkább a bőség zavarától szenvedünk. Többféle hatóanyag-
tartalmú lázcsillapító van forgalomba. A gyermek-háziorvos
véleményét kérjük ki, mikor, milyen adagban adjuk a lázcsillapítót,
hogyan csillapítsuk a lázat.
• Fizikális lázcsillapítás: hőelvonáson alapszik – hűtőborogatás,
hűtőfürdő (Óvatosan! – Legyen kellemes, mert a nagy ellenállás miatti
stressz növeli a lázat)
Kisgyermek ápolás, gondozás

Kisebb megbetegedések kapcsán is sok kisgyermek

nagyon nyűgös, anyás lesz, azt akarja, hogy állandóan
mellette legyünk. A testi kontaktust, simogatást,
szeretgetést, babusgatást is fokozottan igénylik.

A mindennapi gyakorlatban az a leghelyesebb, ha a beteg

gyermekkel kapcsolatos ápolási teendőket, a lázcsillapítást
háziorvosunkkal már az újszülött első vizsgálata
alkalmával megbeszéljük.
Leggyakoribb gyermekkori betegségek
- Bővebben lásd: Segédanyagban
• Gyomor- és bélhurut
• Hasmenés, hányás, láz, hasi fájdalom
• Légúti megbetegedések
• Nátha, köhögés, láz, rekedtség
• Középfülgyulladás
• Láz, nátha, orrdugulás
• Hörghurut
• Száraz köhögés, hangos lélegzetvétel, sípolás
• Kötőhártya-gyulladás
• Égető, szúró, indegentest-érzés, fájdalom, fényérzékenység
• Bőrkiütések
• Tejkiütés, koszmó, hajlatok kipállása, csalánkiütés, ekcéma, gennyes-
hólyagos bőrgyulladás, szájpenész, kelés, ótvar
Az élet periódusai
• Újszülöttkor: 1-10 nap
• Csecsemőkor: 10 nap-1 év
----------- Eddig a leggyorsabb a fejlődés
• Kora gyermekkor: 1-3 év
• Első gyermekkor: 4-7 év
• Második gyermekkor: 8-12 év
------------ A lassú és kiegyensúlyozott fejlődés után a
növekedési ráta fokozódik
• Serdülőkor: 12-15 év
• Ifjúkor: 17-21 év
A korai kötődés folyamata
A kötődés kialakulásának 3 magyarázata ismeretes:
• Freud szerint a csecsemők azokhoz az emberekhez
fognak kötődni, akik kielégítik a különféle biológiai
szükségleteiket (pl. a táplálékigényüket)
• Erikson szerint a csecsemők azokhoz az emberekhez
fognak kötődni, akikben kellőképpen megbízhatnak (pl. a
segítségnyújtásuk miatt)
• Bowlby szerint a csecsemők azokhoz az emberekhez
fognak kötődni, akik a világ felderítéséhez egy
biztonságos bázisul szolgálnak a számukra (pl. a
szeretetteljes jelenlétük által)
A kötődés mérésére kidolgozott eljárás
Ainsworth és mtsai.: Idegen Helyzet Teszt (IHT)

Lényegében azokon a viselkedéselemeken alapszik,

amelyeket az egyes gyermekek akkor tanúsítanak, amikor
egyedül vannak az édesanyjukkal (pre-szeparáció), amikor
az édesanyjuk magukra hagyja őket (szeparáció), amikor
egy idegen meg akarja vigasztalni őket (szeparáció), s
amikor az anyjuk visszatér hozzájuk (újratalálkozás). A
vizsgálat kulcsmozzanatai mindezek miatt az anyák
visszatérésére adott, gyermeki reakciók.
A feltárt kötődési típusok
• Biztonságos kötődés
• A gyermek a biztos szeretet-kapcsolat védelmében, jókedvvel deríti fel a környezetét.
Megviseli őt az anyja távolléte, de megnyugszik, ha az visszatér hozzá.
• Bizonytalan-elkerülő kötődés
• A gyermek szinte kizárólagosan csak a környezete felderítésével foglalkozik, ezért
nem reagál az anyja távozására és visszatérésére sem. Mindig igyekszik elkerülni a
vele való interakciókat.
• Bizonytalan-ambivalens kötődés
• A gyermek figyelme folyamatosan az anyjára irányul, így nem tud a környezete
megismerésével foglalkozni. Állandóan keresi az anyja közelségét, azonban nem
nyugszik meg mellette. Az anyjával kapcsolatos reakciói továbbá gyakran igencsak
ellentmondásosak (szeretetre vágyóak, mégis erőszakosak).
• Dezorganizált kötődés
• Ezt a meglehetősen heterogén kategóriát Main és Solomon alkotta meg utólagosan a
besorolhatatlan gyermekek csoportosítása érdekében. Ide osztották be ugyanis
azokat a gyermekeket, akik az IHT során nagyon szokatlanul viselkedtek vagy
extrém félelmet tanúsítottak az édesanyjuk visszatértekor (pl. lemerevedtek egy
groteszk pózban).
A kötődés hátterében azonosított gondozói
magatartásminták
• Biztonságos kötődés
• Ebben az esetben a gondozó érzékeny és válaszkész
• Bizonytalan-elkerülő kötődés
• Ebben az esetben a gondozó érzékeny, de nem válaszkész, hanem inkább
hangulatvezérelt és kiszámíthatatlan (pl. vagy nagyon túlingerli, vagy pedig
teljesen elhanyagolja a gyermeket).
• Bizonytalan-ambivalens kötődés
• Ebben az esetben a gondozó válaszkész, de nem érzékeny, hanem inkább
elutasító és ellenséges (pl. igyekszik letörni a gyermek akaratát, nem próbál
meg alkalmazkodni az igényeihez, csakis a saját elképzelései szerint bánik
vele, stb.).
• Dezorganizált kötődés
• Ebben az esetben a gondozó se nem érzékeny, se nem válaszkész, hanem
inkább erőszakos és beszámíthatatlan (pl. szokatlanul és érzéketlenül bánik a
gyermekkel, mindig azt csinálja vele, amit éppen ő szeretne, stb.). Az ilyen
gyermekek többsége mind emiatt gyakran elhanyagolt és/vagy bántalmazott.
Szülői nevelési stílusok
Baumrindt alapján:
• érzelmek:
• meleg (az anya érzékeny a gyermek érzelmi
állapotaira, lelkesedik az őt érdeklő dolgokért, s részt
vesz az általa kezdeményezett tevékenységekben is)
• hideg (az anya semmiféle örömöt nem érez a
gyermeknevelésben)
• szabályok:
• kontrolláló (az anya erőfölénye vagy szabályai alapján
irányít)
• nem kontrolláló (az anya egyáltalán nem irányít)
Irányító / autoriatív nevelési stílus
• Erre a meleg-kontroll mellett jellemző:
• a gyerek-centrikusság
• a közepes energia-ráfordítás
• az érett viselkedésre vonatkozó elvárások
• a kétoldalú kommunikáció
• a kontroll optimalizálása
• a konfliktus-oldás
• a gyereknevelés kihívásként való értelmezése
• Mind emiatt a szülőnek is, és a gyermeknek is
vannak jogai is, és kötelességei is.
Engedékeny / permisszív nevelési stílus
• Erre a meleg-kontrollhiány mellett jellemző:
• a gyerek-centrikusság
• a magas energia-ráfordítás
• az alacsony és teljesíthető elvárások
• az kétoldalú kommunikáció
• a kontroll leértékelése
• a konfliktus-kerülés
• a gyereknevelés kötelességként való értelmezése
• Mind emiatt a szülőnek csak kötelességei, a
gyermeknek pedig csak jogai vannak.
Tekintélyelvű / autoritariánus nevelési stílus
• Erre a hideg-kontroll mellett jellemző:
• a szülő-centrikusság
• a magas energia-ráfordítás
• a magas és teljesíthetetlen elvárások
• az egyoldalú kommunikáció
• a kontroll túlértékelése
• a konfrontálódás
• a gyereknevelés teherként való értelmezése
• Mind emiatt a szülőnek csak jogai, a gyermeknek
pedig csak kötelességei vannak
Közönyös / elhanyagoló nevelési stílus
• Erre a hideg-kontrollhiány mellett jellemző:
• a szülő-centrikusság
• az alacsony energia-ráfordítás
• a hiányos elvárások
• a hiányos kommunikáció
• a kontroll hiánya
• a konfliktus-kerülés
• a gyereknevelés teherként való értelmezése
• Mind emiatt a szülő szinte egyáltalán nem
vonódik be a gyermek életébe (szélsőséges
esetben pedig el is hanyagolja / el is utasítja őt).
További tipológiák a nevelési stílusokra
• Ranschburg Jenő:
• Meleg-engedékeny
• Meleg-korlátozó
• Hideg engedékeny
• Hideg korlátozó

• Baldwin:
• Erős kontroll – demokratikus kapcsolat (legoptimálisabb)
• Erős kontroll – autoriter kapcsolat (legnegatívabb)
• Gyenge kontroll – autoriter kapcsolat
• Gyenge kapcsolat – demokratikus kapcsolat
 Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete
8 állomás, melyeket normatív krízisek választanak el egymástól:

• csecsemőkor (születés - 1 éves kor között): bizalom  bizalmatlanság → remény

(anya)
• kisgyermekkor (1 - 3 éves kor között): autonómia  szégyen + kétely → akarat
(szülők)
• óvodáskor (3 - 6 éves kor között): kezdeményezés  bűntudat → szándék
(családtagok + rokonok)
• iskoláskor (6 - 12 éves kor között): szorgalom  kisebbrendűség → kompetencia
(ismerősök + tanárok)
• serdülőkor (12 - 19 éves kor között): identitás  szerep-konfúzió → hűség (kortársak +
vezetők)
• fiatal felnőttkor (19 - 25 éves kor között): intimitás  izoláció → szeretet (élettársak +
ellenfelek)
• felnőttkor (25 - 50 éves kor között): generativitás  stagnálás → gondoskodás
(gyermekek + fiatalok)
• időskor (50 éves kor - halál között): integritás  kétségbeesés  bölcsesség
(emberek + emberi nem)
Az agresszió
• Olyan destruktív viselkedés, melynek célja testi, lelki és
anyagi kár szándékos előidézése. Annál súlyosabb az
agresszió, minél több értéket, minél teljesebben és
helyrehozhatatlanul károsít.
• Agresszivitás: Az embernek az agresszív viselkedésre
való hajlama.

• Formái:
• Fizikai
• Verbális
• Lelki
Az agresszív viselkedés visszaszorításának
lehetőségei

• Logikai érvelés.
• Nem túl szigorú büntetés.
• Nem agresszív modell jelenléte.
• Empátia kialakítása.
• Sport: az agresszió pozitív energiát biztosító szerepét a
szabályoknak megfelelően használjuk fel.
Az agresszív viselkedés kezelése
• Megnézni, hogy mi áll a viselkedés hátterében
• Zavarodottság, frusztráció, önkontroll hiánya, szociális készségek hiánya,
szociális kifejezőképesség hiánya, környezetre való hatás
• Külső befolyásoló tényezők
• Alváshiány, éhség, betegség, változások a mindennapi életben, nem
megfelelő odafigyelés, agresszív légkör vagy túlszabályozó környezet
• Kezelési lehetőségek
• Világos szabályok
• Jó példát mutatni
• Dicséret az apró változások esetén is
• Érzelmek kifejezésének segítése
• Agresszív viselkedés megelőzése
• Unalom száműzése
• Jókor beavatkozni
• EMPÁTIA, NAGY LEVEGŐ!
Kommunikáció
A kommunikáció alapvető szociális jelenség; nélküle társadalmi élet nem
képzelhető el. Az emberek társadalmi kapcsolatai és viszonylatai a
kommunikáció révén realizálódnak.
Kommunikáció: olyan interakció az emberek között, melynek tartalma az
információ cseréje.
Az információ jel formájában különböző kommunikációs eszközök közvetítik.
Az ember legfőbb kommunikációs eszköze a hangképző szerve, amely a
beszédet lehetővé teszi.
A kommunikációs folyamat mindig legalább 2 ember között zajlik. Az egyik
személy a közlő, a másik személy a befogadó (ez meg is fordulhat).
A kommunikáció fontos eleme a visszacsatolás (feed back). A közlő személy
a kommunikáció során visszajelzést kap a befogadó személytől különböző
reakciók formájában pl.: bólintás, mosolygás.
Ez a visszajelzés alakítja, formálja a további kommunikációt.
tömegkommunikáció: hátránya az, hogy nincs lehetőség a visszacsatolásra.
Gordon módszer
• https://www.youtube.com/watch?v=3ekzmibWBjk
MILYEN VÁLTOZÁSOKAT
EREDMÉNYEZ A CSALÁDI
RENDSZERBEN HA EGY
NEVELT GYERMEK
BEKERÜL?
A konfliktus fogalma, kezelése
Egyének vagy társadalmi csoportok közötti összeütközés,
mely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések,
érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek
szembenállása húzódik meg.

Kezelési stratégiák:
- Versengő / Győztes-vesztes stratágia …Tedd ahogy mondom!
- Alkalmazkodó stratégia …Én is úgy gondolom.
- Elkerülő stratégia …Beszéljünk róla később.
- Kompromisszumkereső stratégia …Elfogadom.
- Problémamegoldó / Győztes-győztes stratégia …Hogyan
tudnánk megoldani?
Családi változások
• Napirend átalakul
• Fizikai változás
• Érzelmi kapcsolatokban változás
• Új szabályrendszer alakul ki

• Mennyire elfogadó a környezet?

Családi kommunikáció, interakciók

• A gyerek gyerek, de nem hülye! -

Tájékoztatás a vele történtekről,
kilátásokról

• Tranzakció-analízis
A krízis
• Válság, fordulat
• Caplan: az egyén kénytelen a lélektani egyensúlyát
veszélyeztető körülményekkel szembenézni, a
probléma mindennél fontosabbá válik számára,
azonban a fennálló helyzetet szokásos
problémamegoldó eszközeivel sem megoldani, sem
elkerülni nem tudja. A fenyegető körülmény általában
kívülről érkező, sokszor váratlan esemény
• Lehetséges kimenetele:
• Megoldás
• Kompromisszum
• Ineffektív megoldás (pl.: pszichoszomatikus betegségek)
• Összeomlás
Pszichoszomatikus betegségek
• Pszichoszomatikus betegségeknek azokat a betegségeket
nevezzük, amelyek - bár szervi betegségek-, de
kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik a lelkiállapot.
• Leggyakoribb megjelenési formái:
• Gyomor, nyombélfekély, vastagbélgyulladás, nőgyógyászati
megbetegedések, asztma, infarktus, alvásszavar , evéssavarok , szív
és érrendszeri panaszok, bőrbetegségek, magas
vérnyomás, szexuális zavarok
• Előnyei:
• Figyelmet, törődést, szeretet kap a környezetétől.
• Fontos döntések, és felelősségek alóli felmentést nyerhet.
• Nem kell megfelelnie saját és mások elvárásainak.
• A betegnek lehetősége nyílik arra, hogy valamely nehéz problémával,
vagy helyzettel ne kelljen szembenéznie, megoldania azt.
Félelem
• Lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt
bennünk. Egy alapvető mechanizmus, válasz egy
bizonyos ingerre, mint például a fájdalom vagy veszély
• Ösztönös, veleszületett érzelem, amely a csecsemőnél
csak egy bizonyos alaphelyzetben váltható ki, és a
fejlődés során az érzelmek más helyzetekre is áttevődnek
• Konkrét tárgya van
• Fajtái:
• Korspecifikus félelmek (pl. szeparációs félelem)
• Veleszületett félelem (pl. hangos zajoktól való félelem)
• Konkrét
• Szimbolikus (pl. sötétség)
Szorongás
• Tárgy nélküli félelem
• A szorongás a személy által érzékelt fenyegetésre adott
normális válaszreakció, a veszélyhelyzetekben
megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. A szorongás
normálisan is megjelenik változások, új élmények,
helyzetek, kudarc, veszteség, érési krízisek során
• Fajtái:
• Generalizált szorongás
• Fóbia
• Pánik
• Kényszeres zavar
• Akut stressz zavar
• Poszttraumás stressz zavar
Veszteségek és azok feldolgozása
• A gyász:
• Valakinek vagy valaminek az elvesztése miatt érzett fájdalom a
gyász. A gyász a veszteségre adott reakció, a veszteség miatti
fájdalom érzelmi, kognitív és viselkedésbeli megnyilvánulása.

Szakaszai
Tagadás és izoláció  Harag  Alkudozás 
Depresszió  Elfogadás
A nevelőszülő mentális egészsége
• A kiégési szindróma (angol kifejezés, a burnout
syndrome-ból) azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú
távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen
stresszhatások következtében jön létre, fizikai-érzelmi-
mentális kimerüléssel jár, és elsősorban azokat sújtja,
akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el,
humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz
az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy
azonosulásra van szükségük.
• Megelőzés: pl. SZUPERVÍZIÓ
Veszteségek, gyász
• A veszteség mindig lelki (pszichés) egyensúlyvesztés. Valakinek
vagy valaminek az elvesztése miatt érzett fájdalom a gyász.
• A gyász a veszteségre adott reakció, a veszteség miatti
fájdalom érzelmi, kognitív és viselkedésbeli
megnyilvánulása. Feladata, hogy általa megküzdjünk a
veszteségérzéssel, majd az elfogadási és megnyugvási idő után
tovább tudjunk lépni.
• A gyerekeknek azonban külső (leggyakrabban felnőtt) segítség
nélkül nehéz, és lehetetlen feladat.
• Visszatérő gyász: újra és újra érezzük a veszteség élmény miatti
fájdalmunkat, pedig már megértettük, miért történt, és már
sikerült is eszközöket találnunk a veszteségélménnyel való
együttélésre
Veszteségek, gyászfeldolgozás
A veszteséget kísérő érzelmi intenzitást befolyásoló
tényezők:
• Az elvesztett személyhez fűződő viszony.
• A veszteség tárgya
• Mennyire érti meg az elválás okát.
• Aktuális pszichés állapot.
• Kulturális környezet.
• Vallás
• Szociális kapcsolatok
A családjából kiemelt gyermek veszteségének
formái
• A szeretett személy
• Szociális kapcsolatok
• Otthon és otthonosságérzet
• Lakókörnyezet
• A napi tevékenységek
• A saját élet feletti rendelkezés érzésének (kontrollérzet)
elvesztése
• Önértékelés, önbecsülés elvesztése /Szeretve nevelni 109.o./
• Érzelmi kötődésből való kiszakítás vesztesége
• A gyerek több gondozási helyen volt már, minden ilyen váltás
krízist, újabb és újabb veszteségélményt okoz, ami miatt a
gyermek viselkedése haraggal, daccal párosul.
• Az elutasítottság állapota miatt érzett veszteség
A veszteség feldolgozásának módja, a befogadó
szülő szerepe a veszteség feldolgozásában
• A gyermek megtépázott bizalomképpel érkezik, türelem
és kitartás szükséges ezen sebek begyógyításához
• Kötelezően elvárt, de be nem teljesült hála vágya miatti
frusztráció, azaz mindent megadunk a gyermeknek, de
nem várhatjuk el cserébe, hogy hálás legyen.
• Elszakadás fájdalmas
• A gyermek szomorú, dühöskellemetlen az őt
nevelő/befogadó szülőnek.
• A gyermek fájdalma emlékeztethet saját fájdalmainkra.
• Segíthetünk saját problémamegoldásunkkal, de ez
akadályozhat is minket.
• A veszteség feldolgozása hosszú idő
A nevelésbe vétel traumája során nevelőszülőként
szembe kell nézni a gyermek
• fájdalmával, bánatával
• kontrollvesztés- és tehetetlenségérzésével
• a gyökértelenné válás miatti bizonytalanságával
• a megszakadó családi kapcsolatok miatti kirekesztettség
érzésével, izolációval
• az állandóság es biztonság elvesztésének élményével
• az élet folytonosságának megszakadásával
• önmaga hibáztatásával, bűntudatával, azzal a tévhitével,
hogy saját rosszasága miatt került ilyen helyzetbe
• szülők es a felnőtt világ iránti haragjával, amiért hagyták,
hogy mindez megtörténjen
Lehetőségek
• Folyamatosan érzékeltetnie kell a gyermekkel, hogy:
• szükségleti érzései fontosak, azokat kielégítheti
• gondoskodni fogunk róla
• bízni lehet benne
• gondjairól, problémáiról őszintén beszélhet
• állandó biztonságot teremtünk számára
• hagyjuk érzéseit kifejezni, bátorítani erre
• segítsünk megérteni mi is történt vele
• éreztessük azt hogy biztonságban van
• türelmesek legyünk
• megértjük, hogy a veszteség feldolgozása hosszadalmas folyamat
• a manipulálással szembeni ellenállás fontos.
• segítsünk a bűntudat feldolgozásában
• önbizalmat erősítsük.
• Igyekezzünk közösen újra felfedezni az örömöt
• Én is kérhetek segítséget
• Ahhoz hogy segíthessünk nekünk is energiára van szükségünk.
• A mi személyiségünk is formálódik.
• Mindig van kihez fordulni.
Az életút-könyv
• Családfa
• Fontosabb adatok, információk a születésről, családról,
nevelőszülőkhöz kerülésről
• Korábban készült fotók
• Térkép
• Kapcsolati térkép
• Idővonal
• Fejlődés dokumentálása
• Fontosabb események megörökítése
• Versek, írások
• Oklevelek
• Szabadidős élmények
• Személyes hangvétel