f1\ ~~1

G- [0 A Gofcfen Dawn

Az Arany HajnaL Hermetikus Rend kab6afaja

Megyei Konyvttir Gyifr

J]m]~~lIJijUU

9021 Gy6r Baross Gabor u. 4.

A [orditds a Golden Dawn keziratos gyujtemenyebol lett osszedllitva

1890-1921

London

~95bG~ /

" • ' __/ Forditotta

{; ~ Borsos Maria

G so

-.....J Laddnyi Lordnd

Simon Lajos

Nyelvi lektor Borsos Maria

Lektoralta, a kotetet osszeallitotta es az e16sz6t irta

G. S. Frater P. A. X

Minden jog fenntartva. Barrnilyen masolas, sokszorositas, illetve adatfeldolgoz6 redszerben va16 tarolas a kiad6 e16zetes Irasbeli hozzajarulasahoz kotott.

© Dr. Kassa Laszlo Hungarian translation © Hermit Kiad6

Tartalom

Bevezetd 7
Eliphas Levi
Kabbalista ima 11
Okkult es valldsos alapelvek 23
A kabbala alapja liz reszben 25
/
William Wyn Westcott
A Golden Dawn kabbalaja 45
S. L. MacGregor Mathers
Eldszo a kabbalahoz 47
William Wyn Westcott
A kabbala 51
Meg egy pillantds a kabbalara 71
A Tiz Szejira 93
Frater Achad
A kabbala hagyomdnya 99 Bevezet6

"A kabbala az id/ik kezdete 6ta rejtve leva titkok tdrhaza. A sokfeleseg csak az egyetlen igazsag vegtelen .gazdagsaganak" kifejezadese, ami egyaltaldn nem erinti transzcendens es megvdltozhatatIan egyseget. "

Leo Schaya

Sok kabbalista mti kijelenti, hogy a kabbala M6zesnek a Sinai hegyen atadott ezoterikus tudas lenyege volt, igy kapcsol6dik a m6zesi torvenyekhez. Ebben az a feltetelezes rejlik, hogy maga a Teremt6 diktalta le M6zesnek a Biblia ot konyvet, majd pedig atadott neki egy titkos kulcsot azokertelmezesehez, Masek azt valljak, hogy Raziel angyal adta at Adamnak a Paradicsomban,

. de van meg regebbi keletfi ertelmezese is a kabbalanak: A kabbalat eldszor maga Isten tanitotta az angyalok egy kivalasztott tarsasaganak, akik teozofiai iskoldt alkottak a Paradicsomban. A btinbeeses utan az angyalok kegyesen kozoltek ezt a mennyei tant a fold engedetlen gyermekevel, hogy [elvertezzek at az eredeti nemesseghez es boldogsdghoz val6 visszateres eszkozevel. Adamtol ez tovabb kerult Noehoz, majd Abrahamhoz, Isten baratjahoz, aki a tant Egyiptomba vitte, ahol a pdtridrkak megengedtek, hogy ennek a titkos tannak egy resze kiszivarogjon. igy tortent, hogy az egyiptomiak megszereztek ennek a tuddsnak egy reszet es mas keleti nemzetek is bevettek azt filozofiai rendszerukbe. M6zes, aki Egyiptom minden bolcsesseget megtanulta, a kabbalaba val6 elsa

beavatdsat szuletesenek helyen nyerte, de a negyven eves pusztai vandorlds alatt lett igazan kivdlo benne, mivel az angyaloktol tovabbi oktatasban reszesult ez id6 alatt. Ennek a titkos tudasnak a segitsegevel valt kepesse arra, hogy megoldja azokat a nehezsegeket, amelyekkel taldlkozott.: Ennek a titkos tannak az elveit a Pentateuchus elsa negy konyveben fektette le." A kabbala sz6 szerint ataddst, hagyomdnyt, tradiciot jelent, de a heber kabel M'~i' kifejezes az elfogadni ertelmet hordozza, tagabb ertelernben magat a torvenyt vagy a dharmdt szimbolizalja, ahogyan azt keleten nevezik. Magat a kabbalat sokaig a zsid6k ezoterikus-titkos tanakent tartottak szamon, de a reneszansz koratol ismert az ugynevezett hermetikus kabbala, ami egyesiti magaban a zsido kabbaldt es az ezoterikus miszteriumokat, igy tagabb teret adva az ertelmezesnek es az analogiak sokasaganak. Magaban a gn6zisban is talalunk kabbalisztikus elemeket, de maga a gnosztikus tanitas visszamegy egeszen Egyiptom, Gorogorszag, az arja-germanok, a perzsak, a kaldeusok es a hinduk bolcseletere es ezt alkalmazza sajat rendszereben, lgy kerulve be le a legfontosabb kulturnepek szellemi aramlataba,

A kabbala azt tanitja, hogy a vilagegyetern szervesen es meghatarozott rend szerint fejl6dbtt, kovetve a Langolo Kard utjat. Igy szimbolikus magyarazattal szolgal a vilagegyetern eredetere, az ember es Isten kapcsolatara, magat a teremtest emanaciokent fogva fel, amelyben a Vegtelen Feny az tlet Fajan keresztul manifesztalodik,

A tanulas alapja minden esetben az tlet Faja, amelyet neha a Tudas Fajdnak vagy Adam Kadmonnak is neveznek. Az'tlet Faja a tudornany, a lelektan, a filoz6fia es a teol6gia tomor kivonata, rovid osszefoglalasa a vilagegyetern minden fejlernenyet magaba foglalja.

Az tlet Fajat oszlopokra osztjak: a jobboldali Szefirak: az Irgalom oszlopdn vannak, a baloldaliak pedig a Szigor oszlopan, a kozepso oszlop pedig az Ereny oszlopa. Igy minden Szefirat a szemben levd tokeletesen kiegyensulyoz, tovabba minden osveny tokeletes egyensulyt kepez az altai a osszekotott kett6 kozott, A Szefirak nem masok, mint vilagteremto 6sszubsztanciak.

Nehanyan ugy tekintenek az Elet Fajara, mint isteni er6kre vagy edenyekre, masok az isteni iranyitas eszkozeinek vagy szerszamainak tartjak azt. A misztikusok tiz arckent, kezkent, s6t Isten tiz ruhazatakent abrazoljak. Mindenki egyetert azonban abban, hogy az Elet Faja a Szefirakkal az isteni attributumot fejezi ki, melyek az emanacio els6 pillanatarol orok ervenytien meghatarozott viszonyban allnak, mig Isten azt nem akarja, hogy az uressegben elenyesszenek, es ismet beleolvadjanak a Semmibe.

A kabbala komoly onallosagot es kezdemenyezokeszseget kovetel a tanai es eljarasai tekinteteben, konyvekbcl eppen ezert csak reszlegesen lehet elsajatitani.

Aleister Crowley az alabbiakat tanacsolja a kabbala tanulmanyozojanak: ,,0, jiam, mind gyakrabban melyed] el a kabbala szent tudomdnyaban. Ismerd meg a szamok kozotti kapcsolatokat, amelyek bar boseges tudast es hatalmat rejtenek, de megsem ez a legfontosabb. Az igazi feladat minden fogalom e szdmokra valo redukcioja, mert ezdltai az elme strukturaja fog [eltdrulni szemeid elott, amelynek torvenye inkdbb a szuksegszeniseg, mintsem az eloitelet. Amig nem latod a mindenseget fgy [eltarulni magad elott, nem tudod azt tanulmanyozni. Az elme tendenciai sokkal melyebben rejlenek, mint ahovd bdrmely gondolat is kepes elemi, rnert ezek a gondolat torvenyeinek kondicioi, es neked eppen eze-

ket kelt [elszamolnod.

Ez a legbiztosabb ut, es a legszentebb, eppen ezert az ellensegek is itt a legveszelyesebbek es a legrejtettebbek. A nagy lelkek osztdlyresze, hogy szembenezzenek e szomyu kihivdssal. Oket meg az istenek is tisztelik, mert ez a vegso tisztasag utia. "

C. S. Frater P A. X

Eliphas Levi

Kab6afista imn

Legy szdmornru WvezO} 6Ft i9en} Isteni KiniCysag liatafma!

Legyen a Dicsoseg es az Orokkevaf6sag a jo66 es a 6af kezem6en} Ftogy igy erFtessem e[ a gyoze[met!

A KonyoriiIet es az 19°zsagossag drizze 1t1.e9 Celke.met a maga eredendO tisztasagavanJ

Az Ertelem es a Bofcsesseg Istensege vezessen e11gem a millliatatfan Korondhczl

MaIkutFt SzelIeme} Te, aki csef&sze[ es ~ozo[j Ftefyezz Isten osvenyere!

Vezess a Tempfom (iit oszfopciFtoz) JakinFtoz es Boazhoz, Ftogy 1t1.e9piFtenFtessek rajtuk!

NetzacFt es HoeC Angyafai} szillireCitscitok 1t1.e9 lli6amat J esodonl

GecfufaFt Angyafa} vi9aszta§ e11gem!

Ge6uraFt Angyafa} uss, Iia sziiksege[tetik} de tegy e11gem erosse, Ftogy erdemesse vciCFtassak TipFteretFt 6efofyciscira! oft} BinaFt Angyafa} cu£j vifagossagot!

Oft} CFtokmaFt Angyafa} cu£j szeretetet!

Oft} KetFter Angyafa} adomcinyozz 1t1.e9 a Hitte[ es a Remennye[!

Yetziratikus Vifag Szellemei, htizzatok vissza

f;G) 11 ~

Azsin sotitsege66C!

BriaFt ViGiganak tiindOlifO htiromszoge,

Uittascf es ertescf meg velem YetziraFt es AtziCutFt tit/wit!

Oft, Szent t' SFtin Betu.!

Oft, igen, Isfum, segits engem SFtacfai nevevef Oft, igen, Kerubim, ru£j er6t Acfonai actaC!

oft, Beni EfoFtim, fegy testverern Tza6aotFt neve6en!

Oft, ECoFtim, Harco9 ertem a Szent TetragrammatonnaC! oft, MeCakim, oCtaCmazz JeFtova actaC!

Oft, SerapFtim, acfcf neliem a Szent Szeretetet EfoacFt neve6en!

Oft, ChasFtmaCim, viGigositscf meg elrnem tfOi es sheliinaFt JMo/aivaC!

Oft, AzaCim, oft, hatafom a119.YaCai ttipUi§atoli Acfonai segitsegeveC!

Oft, Ophanim, Ophanim, Ophanim, ne JeCecfliezz eC r6Cam es ne tlzz eC engem a Szentio/66C!

Oft, ChaiotFt ha Kadosh, liitiCts hangosan, mint a sas, 6esze9, mint az em6er, zUgj es iivoCts!

KacfosFt, KacfosFt, KacfosFt, Shrufai.

Acfonai, JeFtova, EFtyeFt asher EFtyeFt.

HaCCeCu-JaFt. HaLCeCu-JaFt.

HaLCeCu-JaFt.

Amen. Amen. Amen.

Ezt az imat minden reggel es minden este hasznalnod kell, es el kell mondanod mintegy bevezetoul minden nagy magikus es

•

kabbalisztikus szertartas elott; az ima alatt fordftsd arcod kelet

fele, emeld szemeid a mennyekre vagy fuggeszd tekinteted a magasztos Tetragrammaton kabbalisztikus jelere.

Amint alkalmazni kezded a tested es a lelked a Magasabb Magiahoz, meg kell majd vedened onmagad Hades es a vilag yak erci ellen. A F61d elkuldi majd Orpheus duhajait es kejnoit, akik megrohamoztak bajaikkal Samsont es Salamont epp ugy, ahogy a kovek feltamadnak es rad vetik magukat; Hades elkuldi majd kiserteteit es fantomjait, hogy megtamadjanak, Vedekezeskent birtokodban lesz az Isteni Sz6, az aura, a magikus kard, a magneses palca, a szentelt viz es a szent ttiz, de mindenek folott konyorgesed a vigyazo erohoz.

Ha uralkod6 vagy, bizhatsz a lazadasban es az osszeeskuvesben, melyek engedelmessegre kenyszeritik a szellemi eroket. Teljesftsd a Negyek osszeeskuveset, Ezekiel pantakulumanak jelentesevel, folytasd a Hetes es a Harmas eljarasaval es Salamon Hexagrammjanak pantakulumaval, mely ut6bbi a Makro-

kozmosz jele.

A Negyek osszefogasaert munkaba kell allitanod a megfelel6 id6ben felszentelt negy elem er6it. Rajzold a foldre es a leveg6be a tfiz es viz pentagrammjait; ezutan vegezz negy kilegzest, es mikozben keresztet vetsz mond ezt: Nicksa, Gnob, Paralda, Djin.

Fluat udor per Spiritum Elohim.

Omoljon keresztul a viz Elohim szellemi erejen, vagy Undines kell, hogy visszaszoritsa e szentelt viz hatasait.

Maneat terra per Adam.

Maradjon a fold szilard Adam segitsegevel, Dolgozzatok, igen Gn6mok, ahogyan en akarom, vagy visszatertek a foldbe, ahova bebortonozlek benneteket a Pantakulummal.

Fiat firma mentum per Elohim.

Az egbolt folytat6djon Elohimon keresztul. Engedelmeskedjetek igen, Szilfidek vagy tavozzatok lelegzetem aramaval.

Fiat judicium per ignem.

Az Iteletet nizzel hajtsd vegre. Igen, Szalamanderek, legyetek htivosek vagy a szent tfiz kenyszeritsen benneteket.

Kifejezheted Udinet, mint halalszemu angyali alakot; a Gn6mot mint szarnyas bikat, a Szilfidet mint lelancolt sast es a Szalamandrat mint csuszo kigyot.

Latin konyorges

o caput mortuum impero tibi per vivium Serpentem Kerub impero tibi per Adam

Aquila impero tibi per alas Tauri

Serpens impero tibi per Angelum et Leonem.

f0 14 Gl:1

A Hetek - Het - osszeeskuvese a Magikus Bottal, fustolessel es a Het Bolyg6 Szellemenek akarataval hajthat6 vegre.

Bolyg6k osszeeskuvese.

Michael neveben, akit lehova a Satannak parancsolni rendelt!

Gabriel neveben, akit Adonai Belzebubnak parancsolni rendelt!

Raphael neve ben engedelmeskedj Elohimnak Sachabiel! Elohim Gibur es Samael Tzabaoth nevevel tedd le fegyvereidet Adramelek!

Zachariel es Isachiel Melek neveben vesd tenmagad Samgabiel Eloah ereje ala!

Shadai isteni es emberi neveben, Chavah, Adam es Anael hatalmaval vonulj vissza Lilith, hagyj minket bekeben Nahemah!

Szent Elohimmel es Oriphiel hatalmaval, Zahariel Aphiel, Shaltiel es Cassiel szellemeinek neve ben, fordulj vissza Moloch nines gyermek szamodra, akit felfalhatnall

A Magikus Bottal rajzold a leveg6be es a foldre a hires es er6s Hexagrammot, Salamon Pecsetjet.

A Harem osszeeskuvese a Tetragrammatonnal hajthat6 vegre, haromszor kimondva mely zeng6 hangon a Nagy Nev Harem bettijet, rajzold a leveg6be es a foldre az Ezekiel Kerek negy sugaranak jelet a Yod, a He, a Vav es a He szavakkal, utana vess keresztet.

Nagyon j61 meg kell ertened, hogy a Satan, Belzebub es a tobbi ilyen nevei nem spiritualis szernelyisegeket, hanem sokkaI inkabb tisztatalan szellemek sokasagat jelenti. Az en nevem Sokasag - mondja a sotetseg Szelleme - mert szamtalanok vagyunk; a pokoI az anarchia birodalma, a szam az, amely a tor-

f0 15 Gl:1

venyt alkotja, es a fejlodes is forditott; ezert a leginkabb lealaesonyodott, legcsekelyebb ertelrmi es leggyengebb, Igy a vegzet torvenye kenyszeriti a demonokat a leereszkedesre, mikor hiszik es kivanjak a felemelkedest; es azok, akiket en Vezernek hivok a leger6tlenebbek es a leghitvanyabbak mindannyiuk koziil.

Azok a gonosz szellemek, melyek a tomeget alkotjak, reszketnek a Vezer elott, aki ismeretlen, kerlelhetetlen es siiket, soha nem beszel, es akinek keze min dig utesre emelt. Ennek a fantomnak a Lueipher az Adramelek es a Belial neveket adtak; de ez a fantom Isten sajat perverzitasuktol eltorzult arnyeka es kozottuk marad orokre felelemben tartani es gyotorni

,

6ket.

Vezereljenek az altalad kiejtett szavak. Ne beszelj istenrol, ha esak meg nem vilagosodtal. Az osszes elkepzeles amelyeket akar Istenrol, akar eszmenykeprol alkottal maradjon bevesve abba a ragyog6 mediumba, melyet a vilag es a lelek Asztral Fenyenek neveznek; es a Lelkiismeret Konyve az, amely kinyilik az utols6 napon es a feljegyzesei lathatova valnak.

Tudod, hogy az emberi agy bar befogad mindent, a benyomasokrol nem keszit Iathato feljegyzeseket; ugyanis ha barrni be lenne vesve az agy sziirke anyagaba, az az anat6musok szamara lathato lenne.

Az idegi allomany letezik, erzekeli es gytijti e Ienyeg miatt (Asztral Feny] a spiritualis atmoszfera el6 es kimondhatatlan kepeit, melyeket megidezunk, Egyutterzessel, kivansaggal megidezhetjuk mas emberek multbeli vagy jelenkori benyornasait, ilyenforrnan kornmunikalhatunk azokkal, akik mar halottak, es meg eszleled a testi format, melyet felredobtak, es amelyet ujra fel kell olteniuk, amikor a nagy Beteljesules elerkezik es a vilag_

f;G) 16 ~

atalakul.

Ahogy megkerdezed, hogy a Paradiesom es a Pokol hol helyezkedik el, eppugy tudsz ra valaszolni; a Paradiesom ott helyezkedik el, ahol az emberek igazat mondanak es j6t cselekszenek; a Pokol ott van, ahol az emberek hamisan sz6lnak es gonoszt tesznek.

A Paradicsom es a Pokol nem helyisegek, hanem helyzetek, es ezek az ellentetes helyzetek megmaradnak az orokkevalosagig; mint ahogy a j6 is orokke ellenall a gonosznak; mint ahogy a szemelyiseg lenyege szemben all az Ertelem letevel, mely maga a Szabadsag.

A keplekeny univerzalis kozvetito; a lenyegtelen lenyege, mely feny, mozgas es elet, a ferfiui magneses er6 atveszi, meg- 6rzi es kozli az osszes ferfival es elkepzelessel, melyek a Sz6 impresszi6i; ez az, mely format es szint ad a novenynek, ez az, mely az anyameh gyumolcsebe pecseteli az anya vagyainak, gondolatainak benyomasat.

Ez az, mely letrehozza a jeleneseket, az eksztazis es az egzaltacio erzekeny latomasait, amikor a Felsobbrendfi Spiritualis Er6k a Sz6 osszefuggesevel kapesolatba lepnek veliik, vagy amikor az Alsobbrendti szellemek arra torekszenek, hogy feljussanak a mi szintiinkre a leggorombabb szenvedelyeinkkel osszhangban.

Nines val6s elkulonules ebben a vilagban, nines ertelme a formanak, nines valaszteka a gondolatnak, melynek ninesenek osszefiiggesei, tetelrol tetelre, az analogian keresztiil, azzal, amely feliil van epp ugy, mint amely alul van a veges es vegtelen vilagokban. Ez Jakob misztikus lajtorjajanak val6s eszmenykepe, melynek fokait a Feny ket Pillere tarja egyiitt, es amely gondoskodik a Szeretet es az Ertelem megszakfthatatlan

f;G) 17 ~

keringeserol az Univerzum vegtelen teriiletein keresztii!.

Semmi sem teljesen uj a Nap alatt; az okok iij ok okra vezetnek es az eredmenyek megelozik ezeket. A latnoki megerzesek csak kovetkezmenyek a mult es jove kozti analogiak szempontjabol, olvass abban a ragyog6 kotetben, melyet a valtozekonysag es a romlatlansag alkot, akar a tenger hullarnait.

Ebbdl kovetkezik az, hogy megj6so1ni annyit tesz, mint 13.1-

nl.

Minden egyes ember magaval hozza sajat foldi jovojet, termeszetes jellernvonasaiban, es jelleme bevesodik arcaba, kezeibe, mozdulataiba, pillantasaiba es hangjaba.

Minden egyes szemely rendelkezesere all az era harem fajtaja - az erkolcsi era, az osztonos era es a testi era. Az erkolcsi era az az osszetartas, mely a va16s spiritualis lelkek kozott letezik; az osztonos era az az osszetartas, melyet a magnetikus auraban leva rokonszenv es ellenerzes ad; mig a testi era az az osszetartas, mely fennmarad az anyagi lenyegek osztonzesei es ellenallasai kozott. Mindegyik era rendelkezik az elet megfelela formajaval.

A kozepsc, avagy az Osztonos era hatassal van rank tevekeny reszvetelunk nelkul, amikor Erkolcsi eronk fuggoben van, es amikor feloldozni kivanjak, szunnyadoznia kell, vagy vegul aludni tobbe-kevesbe.

Van onkentes szunnyadoz6, mint ahogyan van akaratlan vagy elettani alvas. Az onkentes szunnyadozas ertheto, mert sohasem szakit el teljesen az emlekektol.

A jovendoles es a cscdatetel terrneszetes kepessegek. A halalbol torteno Ujraelesztes bizonyos ember eseteben es bizonyos korulmenyek kozott a dolgok termeszetenel fogva nem lehetetlen.

f0 18 Q;1

A halal pillanataban a lelek szabadnak talalja magat, meg kozel, a vilagi berlernenyt eppen csak elhagyta, es ha a komoly, letfontossagu szervek meg nem karosodtak, visszahivhato olyan valaki altal, akinek felelmetes ereje van. A halal csak akkor teljes, amikor a letfontossagu szervek elveszitettek sertetlenseguket.

Az ujraelesztes esetei nem ritkak, de amikor elofordulnak a halal esetet visszautasitjak, es a vizsgalt esetet azzal magyarazzak, hogy a kerdeses szemely csak transzban vagy letargiaban volt.

Tagadni, hogy a halal bekovetkezett, ezekben az esetekben megengedheto, de a kozvelerneny kiall meggyozodese mellett, hogy min dig letagadhatjak,

Oh, Te, aki boles vagy, Te, aki gyermek voltal, hova lett az a gyermek? Eltavozott, de Te meg mindig elsz.

Te vagy a fiatalsag, a mar elment, de Te meg mindig veliink vagy. Egyszer fiatal ember voltal. Hova lett az a fiatal ember? Te meg min dig elsz. Most az eltelt evek embere vagy, talan mar oreg ember; mive valhatsz Te oregember? Meg fogsz halni, de orokre letezni fogsz. Ez az a test, mely rettegessel tolt el? Fejlodesed minden egyes szintere elhagyta mar sajat testet, csak te tortenetesen nem latod. Csak hiszed, hogy elhagyott tested nem lesz eszlelheto szamodra, es igy pihenhetsz a bekes halhatatlansagban.

Csak keresztiil kell menned meg egy atalakulason, mielott ujra felmasznal az elet forrasahoz, melybol meg egyszer szarmazhatsz.

Az atvaltozas az orok mozgasbol ered; mely a letezo alapvet6 torvenye; gat old meg, es kenyszeritsd ki az allandosagot a fejlodes barmelyik szinteren, es megteremtetted az igazi halalt.

f0 19 Q;1

Szemleld onmagad a termeszet torvenyevel, halhatatlansag.

Lennel orok rabszolgaja a masodlagosokoknak, vagy inkabb az ellenore lennel?

Alavetned magadat, vagy valasztanad inkabb az iranyitas magasabb alternativait?

Ha Mesterre leszel, szabaditsd meg szellemedet a Hermetikus Koben bizva, es gyakorold Akaraterod atalakitva cselekedette. Csatlakozz az Ertelemhez; val6ban felszabadit az oszszes eroteljes Akarat, es az Elemek Hatalmanak Mesterekent talalod magad.

Szabadsag, Hatalom, Zsarnoksag. A Hatalom a hibatlan egyensuly a Szabadsag es a Zsarnoksag kozott. Ez a megoldas . a harem betfi talanyara, melyet Cagliostro, a beavatott fogalmazott meg a kabbala politikai es tarsadalmi szilardsaganak abrazolasara.

Az else ok roviden, a Szabadsag Szuksegessege ellensuly; ez a Szuksegesseg a legfelsobb Ertelem Zsarnoksaga es az egyensiilybol ered, mely a Bolcsesseg es az Abszolut Hatalom.

Ha teljes akarsz lenni, legy elobb boles; es ha boles vagy, utana teljes leszel. Ahhoz, hogy Mester lehess, szabadnak kell lenned; hogy szabad legy, meg kell valositanod onmagad hatalrnat.

A hatalmat a Templom Kapuja abrazolja, amely a ketto kozott volt. Negy kifejezes alkotja es tartalmazza mindazt, mely szukseges a Legfelsobb Magikus Hatalom birtoklasahoz, Tudni. Merni. Akarni. Hallgatni.

A Tudast a Szfinx Emberfeje abrazolja. A Batorsagot Sasszarnyai. Az Akaratot az Oroszlankorrnok es a Bika agyeka.

A Titoktartast a hideg csend es· a rejtelyesen takart valaszok.

f0 20 GR.

Amikor a tanitvany felfogja a lenyeget es folytathatja e negy kovetelrneny gyakorlasat, akkor kepes lesz elfogadni az engedelyt a Szeretetre.

Minden ero megfelel az osszes eronek, es minden hatalmassa valhat egy olyan ember kezeben, aki ismeri es tudja hogyan hasznalja es iranyitsa.

A gyengeseg minden egyes formaja hasonlft az osszes gyengesegre, mely rabszolgava tehet, ha valaki erosebb es tudja, hogyan veszi masnak hasznat, E titok tudasan keresztul, a Magus egyforman parancsol a menny es a pokol eroinek, es csak engedelmeskedni tudnak Akaratanak.

Tisztan felismerve, hogy az ertelem, mely Szabad, szukseges a bolcsesseghez es az igazsagossaghoz. Nero es Caligula zsarnoki akaratot birtokoltak, de ertelmuk nem volt szabad; megreszegftette oket a teljhatalom, es megtamadta a szedules.

Az abszohit akaratero iranyithatatlan a j6 Ertelem altai, mely a Gonosz lenyege. Es maris itt van a Fekete Magia titkainak magyarazata, mely az elme orultseget es a test mergezeset iranyitja.

Ekkor azt mondjak a varazslonak, adja magat az ordognek, es vegul az ordog kitekeri a nyakat,

Es most meg kell tanulnod a magikus ero utols6 titkat es az emberi akaratero vegso szintjet.

Az Ellenallas az Egyetemes Vonzasnak; a termeszet legyczese, a lelek Uralkod6i Hatalma a Test folott - ez a mertekle-

,

tesseg. Birtokolni az erot es az alkalmat, hogy azt tegyuk, amely oromot ad, meg tartozkodas, mert csak akarja; ez mutatja a Lelek Kiralyi hatalmat a test folott.

Boldog az az ember akivel ez tortenik es meg cselekszik: fgy ez a szabadsag legmagasztosabb ertelme es a teljes engedel-

f0 21 GR.

messeg, Engedelmesseg nelkul egyetlen tarsadalom sem folytathatja letezeset.

Ez az, amiert a Magus Krisztust irnadta a betlehemi istalloban. Krisztust, Isten fiat, a legnagyobb beavatottat es a legutols6 beavat6t.

De Krisztusnak is volt - mint ahogy minden nagy tanitonak is kellett lennie - egy tanitasa az emberek szamara es egy ezoterikus doktrinaja is. J anosra, a szeretett tanitvanyra rabizta a Szent Kabbala legmelyebb titkait; es Janos a kovetkezo evekben kinyilatkoztatta azokat Apocalypsiseben, mely val6ban az oszszes legkorabbi magikus profetikus kabbalista munkak szintezise.

Az Apocalypsis megkoveteli, mint sajat kulcsat Ezekiel Kereket, mely onmagat magyarazza a Tarot hieroglifaival.

Eliphas Levi

Okkuft is vailiisos afapeevek

Minden liaswntafan SW fiamis.

CsefekedeteUf ci£taL mutascf meg tudd.socf. A Sz6 az tfet is az tfet Efso Afapeeve.

Az efet minOseget a tettek mutatjcik meg.

Minden liaszontafan SW) cmar van jefentise cmar nines) a liazugsag termeszete.

A liaswntafan szo a valIasos cfofgofWan 6t1n.

C\ aki megefegszik liaswntafan szavakka( o(yan mintfia f1a£ott Ienne.

6) aki nem vegez istentisztefetet) 6izonyitja) Iiogy nem valIasos.

J066 a 6a6ona) mint az isteruelenseq.

Isten sokka[ inkab6 a csefekecfeteket 6ircilja) mint a huwavaf6 goncfoCatokat.

6) aki valIasos) hiunek szaveivaf osszfiang6an csefekszikj 6) aki nem valIasos is nem hisz

semmityen sw6an) meg inkab6 csefekecfetei ci£taL fesz effi{rci£va) mert mirnfen em6ernek

. osszfiang6an ke[[ Ieruue tetteiveL

Az iEaz valIasossag az, ame(y megmutatja az istentisztefet fOmuljeit)

me(y tiszta is ero;

£0 23 w

uz

istentisztelet 6efejezese w9is uz onfeUifdozOs) mel)! te§ es es a[[hatatos.

Az onfelaldozas szepseget tanitjak a kereszteny templomokban; a hit feltetele, hogy az ember megtagadja onmagat, es magar a vegye ezt a keresztet, es koveti a Kozbenjarot az Oltarhoz, felveszi meg egyszer a Papsag es az Aldozat hivatalat.

Ember meg soh a nem latta Istent.

A Mikrokozmosz hajnala elott Azoth Repulo Sas es Kiralyi Oroszlan volt; a Fold Masztodonja, a Tengerek Leviathanja. Amikor az emberfejfi Szfinx felttinik, Azoth ernberre valik az emberek kozott, es Szellernme az Elemek kozott.

Minden anyag tud es kepes Azothta valni az alkalmazko-

dassal.

Azothban van a Feny Alapelve, mely az Arany es a Ragyogas lenyege. Ez az Egyetemes Atvaltozas nagy Titka.

Ember meg soh a nem latta a Fenyt; de mi latjuk azon targyak segitsegevel, melyek visszaverik azt.

Semmi sem okkult, mely nem megismerhet6: semmi sem rejtett, mely nem kinyilatkoztathat6.

f0 24 ~

Eliphas Levi

A ka66afa afapja ttz reszfien

1. AItahinos prolegomena

Tisztelt Barataim,

engedjetek meg, hogy Igy szolitsalak Titeket, hiszen tiszta szivvel az igazsagot keresitek es ennek erdekeben kepesek vagytok aldozatot vallalni. Az igazsagot, a let val6di lenyeget nern nehez megtalalni: bennunk van es mi benne vagyunk. Az igazsag olyanfajta feny, amelyet a vakok is latnak.

A Let letagadhatatlan es abszohit igazsag. A Let egzakt gondolata a tudas; ennek idealis kifejezoeszkoze az ertelem; cselekedete pedig az alkotas es igazsagossag.

Azt mondjatok, hogy orommel hinnetek. Ennek erdekeben szeretnetek kell a tudast es az igazsagot, A megfelel6 hit hatalmas vonzer6, mely a Vegtelen kepzelt erejevel magahoz vonzza az emberi lelkeket. Egyedul az okkult tudomanyok biztosak, mivel a valosag, nern pedig az almok alapjat kepezik.

Minden vallasi jelkepben felismerhetove valnak az Igazsag es tevedes, Az igazsag mindenhol egyforma, mig a tevedes fugg a helytol, id6t61 es szemelytol.

Harem ilyen okkult rendszer letezik: a kabbala, magia es hermetika. A kabbalat, avagy a heber hagyomanyokat nevezhetnenk akar az emberi gondolkodas matematikajanak. Ez a hit

f0 25 ~

algebraja. A vilagot gondolatokkal, vilagossaggal es a szarnok pontossagaval latja el, a leleknek tevedhetetlenseget biztosit, mig a szivnek mely nyugalmat ad. A magiat, avagy a magusok tudornanyat az 6korban talan Zoroaster tanitvanyai kepviseltek. Ez a termeszeti torvenyek titkos es kiilonleges tudornanya, mely felhasznalja es letrehozza a rejtett eroket, a terrneszetes vagy mesterseges magneseket, melyek szinten a fernek vilagan kivul leteznek. Roviden, ez a magnetizmus tudomanya az Univerzumban. A hermetika a termeszetrol sz616 tudornany, melyet az 6korban hieroglifak es jelkepek forrnajaban jelenitettek

meg.

Ez az elet alapelvenek kereseset jelenti, melyet a Nagy Mfi

tokeletesitesenek vagya vezerel. Az ember szandeka arra iranyul, hogy maga hozza letre a terrneszet isteni tuzet, mely megterrnekenyiti es ujraeleszti az osszes lenyt.

Ezek azok a dolgok, amelyeket tanulnotok kell. Ezek tartalma hatartalan, am az alapelvek oly egyszeruek, hogy a szamok es a szent abece jeleibe vannak zarva. .Ez herkulesi feladat, mely gyerekjateknak tiinik; " - allitjak a szent tudomanyok tudorai.

Ennek a tudomanynak kovetelmenye a pontossag es a teljes szellemi fuggetlenseg. Az embernek meg kell szabadulnia oszszes e16iteletet61 es minden elfogultsagatol. Ezert mondta Krisztus is: .Ha nem lesztek drtatlanok; akkor nem lephettek be Isten Kimlysagaba, " azaz a tudas kiralysagaba.

Kezdjuk eloszor a kabbalaval, melyet a kovetkezokeppen osztottam fel: Beresit, Merkaba, Gematria es Temurah.

A szent tudornany jegyeben.

f0 26 G?

2. Kabbala: eel es modszer

A kabbala tanulmanyozasanal torekedni kell a lelek es a sziv nagyfoku nyugalmara. A lelek nyugalma a bizonyossag eredrnenye, mig a sziv bekeje a turelem es hit mfive. A hit nelkuli tudas ketsegekhez vezet, mig a tudas nelkuli hit babonava lesz. A tudasegyutt a hittel bizonyossagot nyujt. Ha ezeket onmagunkban egyuve akarjuk kapesolni, akkor nem szabad 6ket megne-

vezm,

A hit targya a hipotezis. Ez akkor valik bizonyossagga, ha megjelenik az evideneia talapzatan, azaz kozvetlenul az igazsag oltaran, vagy pedig tudomanyosan nyer igazolast. A tudomany konstatalja a valosagot, A valosag ismetlodesebol keletkeznek a torvenyek. Az altalanossagban ervenyes egyik-masik erohatas biztositeka a Torvenyek letenek (ervenyessegenekj.Az esszerfi torvenyek a kenyszer szulottei es az elme iranyitasa ala tartoznak. A torvenyek egysege feltetelezi a torvenyhozo elme egyseget. Ez a legmagasztosabb elme, melyet az 6 lathato mtivere val6 tekintettel kenytelenek vagyunk elismerni, es amelyet egyidejuleg keptelenek vagyunk maskent definialni, mint - Isten!

Irasomat 6rizzetek meg; ez kozvetlenul a nyilvanvalo valosag. Ismeritek irasomat es gondolataimat, es ebbol megitelhetitek, hogy en vagyok az aki ezt irtam. Ez egy ertelmes hipotezis; ez szukseges hipotezis. Nines semmifele ok azt feltetelezni, hogy az esszeni hipotezis teves es hazug. Ha ezt indokolatlanul elfogadjatok, akkor nagyon ketseges hipotezist hoztok letre. Ha azonban kitartotok amellett, hogy ez az Iras az egbol hullott ala, akkor egy abszurd es keptelen hipotezis alakulna ki.

f0 27 G?

A kabbalistak velemenye szerint ehhez a folyamathoz jutunk:

Evidencia (a kozvetlenid nyilvdnvalo igazsag) Tudomanyos bizonyitek

Sziikseges hipotezis

Esszeni hipotezis Ketseges hipotezis

} Bizonyossag

Valosziniiseg Ketseg

Abszurd hipotezis

Tevedis

Ha a nem ter el a bizonyitott alapelvektol, akkor egy pontosan meghatarozott fajtaju tevedhetetlen lelekhez jut, mivel mindazt a helyet, am it tud, amiben hisz, amit kenytelen elfogadni es csupan az ertelemmel igazolt velemenyt engedelyezi. Vizsgalja a ketseges velemenyeket es elutasitja az ertelmetlen felteveseket,

A kabbala lenyege abban rejlik, amit a Mesterek harmineket utnak es otven kapunak nevezn,ek. A harmincket ut harmincket abszolut es valosagos gondolat, mely t1Z szammal es a heber abece huszonket betfijevel van kifejezve.

Ezek a kovetkezolc

SZAMOK

1. Legnagyobb hatalom

2. Abszolut bolcsesseg

3. Vegtelen ertelem

4. Josag

5. Igazsagossag vagy szigorusag

6. Szepseg

7. Gy6zelem

8. Orokkevalosag

9. Termekenyseg 10. Valosag

BETUK
Ale! apa Lamed aldozat
Bet anya Mem halal
Gimel termeszet Nun kapcsolat
Dalet torvenyhozo hatalom Samech altalanos lenyeg
He vallas Ajin egyensuly
Til v szabadsag Pe halhatatlansag
Zajin tulajdon Cade arnyek es reflexi6
Chet felosztas Ko! feny
Tet ertelem Sin egysegesseg
Ka! er6 Tav szintezis 3. A m6dszerek hasznalata

Az el6z6 reszben sz6ltam a harrnincket utrol. Kesobb emlitest tettem az otven kapur6l. A szamokkal es betfikkel kifejezett gondolat letagadhatatlan realitas. A gondolatreszek ugy kapcsol6dnak egymashoz, mint a szamok, Logikusan jutunk el egyikt61 a masikig. Az ember az asszony fia, ugyanakkor az aszszony az ferfibol ered, csakugy mint a szamok az egyest6l. A n6 a termeszetet jelkepezi, mig a terrneszet torvenyalkoto hatalomkent nyilvanul meg, tovabba letrehozza a vallast, mely a szabadsag alapjakent szolgal es amely onmaga es az egesz Univerzum folotti uralkodova teszi az embert.

Vegyetek kezetekben tarot kartyalapokat es alkossatok ketszer tlz lapos sort beloluk. Ekkepp meglatjatok az osszes olyan abrat, melyek betiiket kepeznek, Tovabba egyt61 tizig allitsatok

f0 29 Gi:l

ossze a kartyalapok tizennegyfele valtozatat. A tarot harmineket format es az ehhez tartozo rovid magyarazatot tartalmaz a hieroglifikus konyvben, melyet Abraham patriarkanak tulajdonitanak es amelynek cime Szefer Jecira.

Court de Gebelin tudos elsokent fedezte fel a tarot jelentoseget, mely kulcs a hieratikus hieroglifakhoz. Ennek jelkepei es szamai megtalalhatok Ezekiel es Szt. Janos joslataiban, A Biblia egy ihletett, mig a tarot egy osztonzesre keszteto konyv. Neveztek Kereknek is, mig latin neve Rota; innen ered a tarot illetve a Tora szo. Tudtak rola a regi rozsakeresztesek es de Suchet rnarki emlitest tesz rola Illuminaten cimfi konyveben. Ehhez a konyvhoz kotodnek kartyajatekaink. A spanyol kartyak meg magukon viselik az eredeti tarot jegyeit. Ezeket a Lombre jatekhoz hasznaljak fel, ami tulajdonkeppen L'Hombre-t jelent, ami a ferfi, ill. ember jateka. Ez lenyegeben tudatalatti ernlekezes a titkos konyvek eredeti hasznalatara, mely az osszes isteni leny igeretet es utasitasat tartalmazza.

A legregebbi tarot kart yak egyfajta medalionok voltak, melyeket kesobb minta talizmanoknak hasznaltak, Salamon kulesa, a Claviculae hatszazharminc talizrnanbol all, melyek kozul hetvenketton szimbolikus abrak talalhatok, melyek megfelelnek a tarot hieroglifikus jeleinek.

Ezeket az imokok altai sokszor emlegetett abrakat eddig csak a Claviculae regi kezirataiban lehetett fellelni, melyek a parizsi Nemzeti es az Arsenal Konyvtarban talalhatok.

Valojaban azonban a Claviculae-nak csak azon keziratai autentikusak, amelyek harminchat talizman es hetvenket titkos nevet tartalmaznak. A tobbi, bar regebbiek, csak a fekete magia onamitasarol sz6lnak. Errol bovebb magyarazatot adok A Magas magia ritualeja cimfi konyvernben. .

f0 30. G:l

A szent tudomanyok neveben ajanlom Nektek.

4. Kabbala I.

Tisztelt Barataim,

a Genezis .Beresit" szava 'Iererntest jelent. A Merkaba ket egymasnak utkozd kocsit es Ezekiel jovendoleseben megemlitett titokzatos. allatot jelent. A Beresit es a Merkaba Istenrol es a vilagrol alkotott tudast tartalmazza. Azt mondom .Lstenrdl valo tudds", es ennek ellenere szamunkra Isten megis teljesen ismeretlen. Az 0 jelleme egeszen kulonvalik kutatasunktol. A Let abszolut osalapelvet es az osszes lenyt nem szabad osszeteveszteni az 0 teremtesevel. Ezt meg akkor sem allithatjuk, ha az Isten letezik es nem mondhatjuk el, hogy 0 a Let vagy valamilyen leny. Itt mindenfajta ertelrnes szandek hiabavalo es megszabadit minket mindenfele balvanyimadastol,

Ugyanakkor az Isten minden tudornany abszolut posztulatuma, egy teljesen elkerulhetetlen hipotezis, mely alapja mindenfajta bizonyossagnak. A kovetkezo mondatban regen elt mestereink tudomanyos alapra erneltek a hit e konkret hipoteziset: "A Let van. A letben van az elet. "

Az elet mozgassal nyilvanul meg. A mozgas az egyensuly segitsegenek erejevel marad fenn. A harm6nia nem mas, mint az anal6gia es az ellentetek kiegyenhtodesenek eredmenye. A termeszetben egyidejfileg valtozatlan torveny es hatartalan fejlodes uralkodik.

A fizikai vilag egzakt megfigyelese szamunkra ramutat a forrnak orok valtozasara es az elpusztfthatatlan szubsztanciara.

f0 31 G:l

A metafizika leleplezi - akar az intellektualis vagy moralis vilagban - az anal6g torvenyeket es a valosagot. Egyreszt ramutat az igazsag megvaltozhatatlansagara, masreszt a kepzeloerore es a mitoszokra; egyik oldalon az igazi josagra, masik oldalon gonosz hazugsagra. E ket ellentetparon alapszik az erveles es az ereny ereje. Az ereny josagbol es igazsagossagbol epul tel. Csakugy mint a josag es az igazsagossag, az ereny is engedekeny ill. szigoru. J osagos, mivel igazsagos, igazsagos, mivel j osagos - es eppen ezert szep.

Ez a fizikai es moralis vilagban lev6 nagy harm6nia, mely onmagaban veve nem lehet egy magasztosabb indok, megnyilvanul es bizonyitja a megvaltozhatatlan bolcsesseg es orokkeva- 16 torveny letet, es az allandoan tevekeny intelligenciat. E bolcsessegen es intelligencian, melyek egymastol elvalaszthatatlanok, nyugszik a legnagyobb hatalom, melyet a regi izraeliek

. Koronanak (Kether) hivtak, Koronanak, nem pedig kiralynak, mivel a kiraly kepzete magaba foglalta a balvany fogalmat.

A kabbalistak szamara az Univerzum Korondja a legnagyobb

. hatalom es mindenfajta birodalom megteremtese ennek a Koronanak tulajdona. Senki sem akar olyat, amivel nem rendelkezik, es mi esak feltetelezhetjuk mindazon okokat, amelyek mint kulonbozo er6k jelennek meg. Az Isten (a Legnagyobb es elsodleges emandcio] tehat Hatalom avagy a legmagasztosabb Korona - Kether, mely magaba foglal minden ertelmes er6t es az osszes olyan gondolatot, mely magasztos intufci6k kialakita-

sara kepes. :;",

A megvaltozhatatlan igazsagon (Chochma) es az intelligeneia megalkotasan (Binach) nyugszik. Benne rejlik a legnagyobb josag (Chesed) es az igazsagossag (Geburah), melyek gondolatokba ontik a szepseges szimmetriat es a harmonikus gyonyoni-

f0 32 ~

-

seget (Tiphereth). Ebben allandoan jelen van a gy6zedelmes mozgas (Netzach), az anyagi alapelv es a nagy orokkevalo nyugalom (Hod) - a fejlodes kepessege, az er6 alapelve. Akarata az Orok megtermekenyites (Jesod) es birodalma (Malkuth) a vilagokkal lakott Vegtelen.

Tartsuk fenn: ismerjuk lstent.

Teljesen a szent tudomanyok neveben.

5. Kabbala II.

Tisztelt Barataim,

az Istenseg ezen elerheto is me rete tiz szambol tev6dik ossze, melyek kozul mindegyik a kabbalista filoz6fia teljes modszeret tartalmazza. Ez a met6dus harmincket kozvetitot, illetve eszkozt ismer, melyet mi harmincket litnak es otven targynak hivunk, melyekre az Otven kapunak nevezett tudomany von atkozhat. Az univerzalis szintetikus tudomany olyan mint egy templom, melyhez harmincket lit vezet es amelybe otven kapun lehet belepni.

. A dekad vagy decimalis szamrendszer (a gorog deka es a latin decem szerint) - mivel a tfzes szarnbol indul ki - anal6g utat jar be. Teszi ezt aranyos hasonlatossaggal es az osszes emberi faj megismeresenek osztalyzasaval stb. Nem ismerek semmi elmesebbet, logikusabbat es pontosabbat. Ha 10 abszolut fogalombol, az Isteni Let gondolatvilagabol, a metafizikus es termeszetes vilagbol indulunk ki, akkor ez a dekad haromszor is metlodik meg, majd ezutan eljutunk a harmine analitikus eszkozhoz. Ha ehhez hozzacsatoljuk a szilepsziat es a szintezist, azaz

f0 33 ~

a szellemben onmaga erejevel behatol6 termeszetes egyseget, akkor hozzajutunk a harmincket ut osszegehez. Az otven kapu a tizesek ot soraban jelzi az osszes leny vagy dolog minoseget. Ezek a sorok az osszes elerheto ismeretet tartalmazzak.

Nem eleg azonban ratalalni az egzakt matematikai modszerre: hogy tokeletes legyen heurisztikusnak kell lennie, egy olyan kozegnek kelliennie, mely lehetove teszi az osszes lehetseges olyan dedukci6 pontos Ievezeteset, melyek szamunkra uj ismeretekkel szolgalnak es felviragoztatjak a szellemet, anelkul hogy barmi is hangulati tenyezove vagy a. fantazia szulemenyevt: valna, Ezt a kozeget, mely matematikai gondolat, a Gematria es a Temurah biztositja. A kabbalanak ugyanis megvan a sajat geometriai gondolata, algebrai filozofiaja es trigonometriai analogiaja. Ekkepp bizonyos mertekig kenyszeriti a termeszetet, hogy az leplezze Ie titkat.

Amikor abrazoltuk e magasztos titkok vazlatat, akkor tovabb haladhatunk a transzcendentalis kabbala utols6 megnyilvanulasa fele es a Sem ha-Mephorasban tanulmanyozhatjuk az osszes dogma forrasat es alapjat, azaz az .Lsten neveben kimondottakat".

Ez az kedves barataim, amit tanulmanyozni kellene. Ne hatraljatok meg ettol! Irasaim rovidek, de olyan tomor kivonatokat kepeznek, melyek keyes sz6val sokat elmondanak. Hogy id6t adjak nektek ennek vegiggondolasara, ezert kisebb szuneteket tartva leirom eddigi gondolataimat. Ha kivanjatok, akkor gyakrabban fogok irni,

Oszinten kivanva sikereteket, maradok a szent tudornanyok jegyeben hivetek.

m 34 ~

6. Kabbala III.

Tisztelt Barataim,

a Biblia ketfele newel ruhazza fel az embert. Az els6, Adam, "fdldb(fl keletkezettett", tehat "fdldi ferfit" jelent, mig a masik Henoch, .Lstenit" vagy .rnagasuos Istent" jelent. A Genezis szerint az igazi Henoch elismerte a dolgok 6salapelvet, es ez a Henoch elve jutott a mennybe, de eI6tte meg ket k6be, melyek mint .Henoch oszlopai" ismertek, beleveste a vallas es tudas alapvet6 elementumait.

Ez a Henoch azonban nem szernely, hanem sokkal inkabb az ernberiseg megszernelyesitoje, mely a vallas es a tudas kozegevel kerul a halhatatlan tudat felmagasztalasara, Az az id6, melyet Henoch nevevel szoktunk jelolni, Isten tiszteletekor kovetkezik be itt a foldon, es amely a papsag es a hieratikus tudomanyok reven oltott testet, es amely ugyszinten a civilizacio kezdete volt.

A civilizacio szellernet, melyet az izraelitak Henochban velnek felfedezni, az egyiptomiak Trismegistosnak, mig a gorogok Kadmennek hivtak. Kadmenjukrol a gorogok egyebkent azt tartjak, hogyIatta, amint a thebai kiralyi palota epitesehez szukseges kovek Amphion lantjanak hangjara eletre keltek, sajat helyukre emelkedtek es egymasra rak6dtak.

A legregebbi szent konyv, melyet Postel: Genesis Henochnak nevez, eredeti forrasanyaga a kabbalanak, Istensegnek es egyidejiileg az emberek altai forrnalt tradfci6. Ebben a konyvben szamunkra teljes valosagosan megmutatkozik a legmagasztosabb intelligencia, mely leleplezi az ember Isten irant erzett szerelmet es szeretetet, tovabba az orok torvenyt, melynek

m 35 ~

reven a hatartalan teret, a vegtelenseg szamait, a szamokban mert vegtelenseget, a maternatikaban leva kolteszetet es a kolteszetben leva matematikat iranyitja.

Ki hi nne, hogy az a konyv, mely minden vallasi elmelet es jelkep szamara inspiraciokat tartalmaz, szamunkra mint jatekkartyak maradtak fenn?

Azonban Court de Gebelin erre mar a mult szazadban rajott, es mindenki, aki foglalkozott e kart yak szimbolikajaval, ezt elismerte.

Az abece es Hz szamjel - letezik ennel egyszenibb? Ha ehhez meg hozzatesszuk a negy kardinalis pont, azaz a negy evszak jelet, akkor megkapjuk Henoch konyvenek legfobb tartalmat. Ugyanis minden jel egy abszolut gondolat - lenyeg jelkepe. Minden szamnak es betfinek megvan a sajat matematikai alapja es hieroglifikus jelentosege. A szamokkal elvalaszthatatlanul osszekapcsolodo gondolatokat osszeadas, szorzas, osztas es szamos egyeb cselekmeny alapjan kiserjuk figyelemmel, es csak ezutan kapunk r6luk pontos kepet. Henoch konyve tehat aritmetikai gondolat.

A szent tudornanyok jegyeben.

7. Kabbala Iv.

Tisztelt Barataim,

Court de Gebelin a tarot huszonket lapjaban az egyiptomi miszteriumokat latta es ezek Ielfedezeset Hermesznek vagy Mercuriusnak, Trismegistosnak tulajdonitotta, akit Thowtnak is neveztek, Az bizonyos, hogy a tarot hieroglifaival az 6egyipto-

f0 36 ~

mi agyakon is talalkozunk. U gyancsak bizonyos, hogy e konyv jelei attekinthetoen a domborrnfiveken es a negyoldalu kooszlopokon vagy a femtablakon talalhato metszetek forrnajabar, kerultek abrazolasra, mint pl. Izisz tablaja Bemboban. Feltfintek meg a vesett dragakoveken es medalionokon, melyekbol kesobb talizmanok lettek.

Egyik baratom ilyen talizmant hozott nekern Egyiptomb61.

Ez a talizman ket egymasba fon6d6 kort abrazol, melyet a francia kartyakon .Ie deux de demiers"-nekneveznek. Ez figuralis abrazolasa a polarizacionak es az egyensulynak, mely a harmonianak az ana16g ellentetekbol val6 keletkezesere uta I. A regi francia tarot kartyakon e jelkep S format vesz fel.

Az en nyakermernen a domborrmi kevesse lathato. Az egesz akkora mint egy otfrankos, a polaris korok itt lotuszviraggal vannak jelolve, amelyet egy koszoni oyez. Az asztralis ararnlas, mely egyidejiileg vonzza es taszitja mindket polaris kozeppontot, itt a Mendesbol szarmazo bakkecskevel van abrazolva, amely olyan viperak kozott legel, melyek hasonlitanak Hermesz, latinul Mercur is ten kigyoira. ~ medalion hatoldalan lathat6 egy adeptus - egyiptomi pap, aki eppugy, mint a szinoldalon leva bakkecske, a kiegyensulyozott Univerzum ket kore kozott talalhato, es aki a satrakkal szegelyezett lit menten vezeti e him kecsket, A bakkecske az ember botja reven szelid, Isten kezes baranyava valtozik,

Tiz szamjegy, az abece huszonket betuje es az evszakok negy csillagaszati jegye a kabbala alapja. Huszonket betfi es tiz szamjegy alkotja a Szefer Iecira konyv harrnincket utjat, A fennmarad6 negy jegy a Merkabara es a Sem ha-Mephorasra von atkozik. Olyan ez mint egy gyerekjatek, es megis komplikaltabb a legnehezebb matematikai peldanal; egyszeru es megis isme-

f0 37 ~

retlen mint az igazsag es a termeszet.

A negy csillagaszati jegy a negy szfinx es Ezekiel ill. Szt. J anos altal megj6solt allat alakjaban van elrejtve.

A szent tudomanyok neveben.

8. Kabbala v.

Tisztelt Barataim,

a kabbala is me rete ketseget ebreszt a keptelen vallasi dolgok irant. Osszekapcsolja az ertelmet a hittel es ramutat arra, hogy az altalanos dogma, legyen bar alakitva barmilyen m6don, min-

,

denhol azonos alapelvekbol indul ki.

Az emberi szellem Isten magasztossaga utan vagyodo legtisztabb kifejezoeszkoze, amennyiben ez a szellem az ad ott hittel bevilagitott.

A kabbala ismerete megerteti azon szellemi gyakorlatok szuksegesseget, amelyek kapcsol6dnak a vallashoz es amelyek felkeltik a figyelmet, erositik az akaratot. A kabbala egyforman vet fenyt az osszes kultuszra. Bebizonyitja, hogy a leghatekonyabb az a kultusz, amely az embert Isten kozelebe juttatja, lehetove teszi, hogy eszrevegye es megerintse es hogy bizonyos mertekben feloltse annak testet.

Talan vilagos, hogy itt most a katolikus vallasra gondoltam.

Ogy, ahogy erre tekintetet Yeti, hasonlokeppen pillant erre az osszes kozul leginkabb keptelen vallasra. Ez azonban csak latszat, hiszen mind kozul eppen ez a hit a leginkabb rejtett. Amint szamotokra ismert, az evangeliumban van egyfajta velemeny arrol, hogy a tempi om karpitja Krisztus halalanak ora-

f0 38 ~

jaban leomlott. Az egyhaz minden dogmatikus munkaja a szazad folyaman arra iranyult, hogy uj karpit keruljon a regi helyere.

A szentseghaz papjai, mivel ok e haz urai kivantak lenni, mar regen elvesztettek a felszenteles kulcsat. Ennek ellenere a szent dogma hatasos.

Konyveimbenparszor mar elmondtam velemenyemet arrol, hogy a kereszteny-katolikus kultusz csak egy magasztosabb rnagia, mely iranyitott jelkep es hierarchikus rendszerrel rendelkezik. Ez a segedeszkozok rendszere, mely emberi gyengeseg eseten megszilarditja a helyes emberi akaratot. Valojaban ebbdl sernmi sem hianyzik, meg a titokzatos felhomalyu templom sem, sem a tomjenfustolo, mely megnyugtat es egyidejuleg a rajongas allapotaba repit, sem a hosszu monoton enekek, melyek Wig szomnambulikus allapotba ringatjak az agyat.

A dogma, amelynek nem vilagos formulai orultsegbe kergetik az elmet, arcatlan akadalyt kepez a tapasztalatlan es meggondolatlan kritikaval szemben. Ami a Vegtelent illeti, a dogma e ternaban hianyos tartalommal bir,

A szavakban elmondott Istentiszteletet a hivek nagy resze nem erti, magasabb szferaba ropiti az imadkozo gondolatait es az imadsag reven azt adja szamara, amit annak lelke es szive kivan.

Paradoxnak tfinik, ha azt allitom, hogy egyedul a katolikus vallas terrneszetes, es ez annak ellenere igaz, hogy csakis ez elegiti ki teljesen az ember termeszetes szuksegletet, ami vallasi erzuletere vonatkozik.

A szent tudomanyok neveben.

f0 39 ~

9. Kabbala VI.

Tisztelt Barataim,

ha a kereszteny-katolikus dogma kabbalisztikus, akkor ugyanezt elmondhatjuk az 6kori panteonok dogmairol is. A Krisna legenda, ahogyan arrol a Bhagavad-gita beszel, valosagos evangelium, mely hasonlit a mienkhez, de egyszenibb es nagyszenibb. Visnu Hz inkarnacioja megfelel a kabbala Hz Szefirajanak es bizonyos ertelernben teljes jelenest alkot, hasonl6t ahhoz, amit mi is ismerunk. Usire, gorogul Osiris, akit Set nevfi batyja meggyilkolt es izisz reven ujra feltamadt, akit a zsid6k nem ismertek el Krisztusnak es akit kesobb anyja reven ovezett megbecsules. Antigone eppen olyan szepl6tlen tipusa az Isteni aszszonynak, mint Maria. Az onkentes onfelaldozas utan a josag gy6zedelmeskedik a rossz felett.

Maguk a szertartasok mindig jelkepesek es egyik vallasi iranyzattol a masikig csap6dnak. Tiarak, mitrak, hosszii papi csuhak minden vallas jellemz6i. Mindez talan feleslegesnek tfinik, de nem fgy van. Az igazsag az, hogy kizarolag egy emberiseg es egy vallas letezik, melyek fejl6dnek es megis egy helyben toporognak. U gyanis az egyiptomiak sajat Krisztusukat Usirenek hivjak, mig a skandinav nepek Usire nevet Baldurra valtoztattak. 6tegy Hod nevii farkas olte meg, de Jeurisem Odint ujra eletre kelti es Valkyra a Walhallaban methet nyujt at neki. A skaldok, druidak es bardok megeneklik Taranis feltamadasat, es hiveik kozott fagyongyot osztanak szet, csakugy mint mi napfordul6 idejen, amikor szent gallyacskakat osztogatunk, es tiszteletunket fejezzuk ki a Szajna szigeterol szarmazo sztiz papn6k irant.

f0 40 G1

'Iehat tudatosan es ertelemszertien teljesithetjuk kotelessegunket, melyet vallasunk tolunk elvar. A lelki gyakorlatok bizonyos ertelemben megerositik az ismetlodd feladatokat. Azert hasznos ezeket vegrehajtani, mivel ezek reven erosodik akaratotok: ezek olyan tornagyakorlatok, melyek reven eljuttok ahhoz a szellemi celhoz, amit el akartok erni. A magikus szokasoknak es magnetikus vonasoknak hasonl6 celjuk van. es anal6- gak, de kevesbe tokeletesek, mint a vallasi gyakorlatok.

Mennyi ember rendelkezik olyan energiaval, amellyel megteszi vagy megteheti mindazt, amit akar? Ennek ellenere sok olyan asszony el, akik merlegeles nelkul vetik ala magukat nehez es faraszto apolo es neve16 szolgalatnak. Honnan veszik ehhez az er6t? Az allandoan ismetlodo lelki gyakorlatokbol es a hitb61. Naponta imadkozik rozsafuzerehez, terdepel ima kozben es lelkiismeretet vizsgalja.

A szent tudomanyok neveben.

10. Kabbala VII.

Tisztelt Barataim,

a vallas nem az emberben rejl6 szolgai erzes. Ez egyfajta tamasz, mely segit ebbol kikerulni. A papi kasztok mar regota igyekeztek ezzel kereskedni es megvaltoztatni ennek elviselhetetlen sulyat, Jezus evangelikus mfivenek feladata kulonvalasztani a vallast a papoktol vagy legalabbis megmutatni nekik va- 16s helyuket: a papokat a vallas eszkozeive es szolgaloiva tenni; az embereknek szabad lelkiismeretet es fuggetlen ertelmet adni.

f0 41 G1

Ennek bizonyitekat a konyoruletes szamaritanus kijelenteseben talaljatok "A torveny az ember erdekeben letesidt, nem pedig forditva ", vagy .Nyomorusag azokra, akik masok vdllara terheket raknak, es kozben ok maguk kisujjukat sem mozditjdk". Bar a hivatalos egyhaz csalhatatlannak tartja magat, am emellett az ApokaJipszis kabbalisztikus kulcsa az evangeliumnak. A kereszteny hagyornanyokban min dig letezett az okkult egyhaz fogalma, melyet bar a hivatalos egyhaz kenyszenisegbol elfogadott, de maga egy masok dogma magyarazataval allt e16, mely diametrialisan kulonbozik a megszokott61.

A ternplomosok, r6zsakeresztesek es el6kel6 szabadkomtivesek mindannyian mar a francia forradalom el6tt ezen egyhaz labai el6tt fekudtek, es amelynek apostolai Martines de Pasqually, Louis-Claude de Saint-Martin es Barbora Juliana KrUdener voltak. Ezen iskola jellemz6je, hogy kerulte a nyilvanossagot es sohasem hozott letre semmilyen szektat,

Joseph de Maistre, ez a hithfi katolikus, nagyon szimpatizalt a martinistakkal es a Feny segitsegevel a dogma regeneraciojat hirdette, mely az okkultizmus templomaibol sugarzott.

Meg ma is elnek lelkes papok, akik a regi tanok elkotelezettjei. Nem regen tortent, hogy meghalt egy olyan puspok, aki halala el6tt arra kert engem, hogy kozoljem vele a kabbalista titkokat. Saint-Martin tanitvanyait az 6kori filoz6fiai tanok erdekeltek. Jezus azt mondta, hogy az edeny aljan lev6 kovaszt tartalmazza, azert kell rejtve maradnia, hogy csendben dolgozni tudjon mindaddig, mig az egesz tesztaban bekovetkezik a kovaszosodas. Abban a tesztaban, amib61 kenyer lesz.

A beavatottnak teljes oszinteseggel kell gyakorolnia azt a vallast, amelybe beleszuletett, mivel az 0 osszes szertartasa ugyanazt a dogmat jelkepezi. Szive azonban csak maganak az

£0 42 G>1

Istennek nyflik meg, mivel senkinek sem tartozik szamadassal, Egyetlen pap sem kepes megitelni azt amelyet meg a papa sem ert. A felszentelt kulso jegyei koze tartoznak a szerenyseg, szivelyesseg, szilard jellem es a valtozatlan josag,

A szent tudomanyok jegyeben

£0 43 G>1

Eliphas Levi

Wi[[iam Wynn Westcott

A Gofden Dawn ka66aIaja

S. L. MacGregor Mathers

Ewszo a ka66a£iFwz

Mi a zsid6 kabbala? Nehany embernek ismerosen hangzik ez a sz6, bar a gondolatokkal melyeket ez a sz6 takar valoszinfileg egyaltalan nincsenek tisztaban, mig sokaknak maga az elnevezes is ismeretlen. Ha kerdeseinkkel a tudas tarhazaihoz, az enciklopediakhoz fordulunk, csupan elnagyolt es kivancsisagunkat ki nem elegito informaciokat talalunk. A Burrowes Modem Enciklopediaja szerint: "A heber Kabbala hagyorndnyokat takar, a rabbik, akiket kabbalistaknak neveznek, pedig elsdsorban egyes szavak, betiik es szdmok kombinaciojat tanulmdnyozzdk, es ugy tesznek, mintha ezek altai kepesek lennenek a jovobe tekintesre, illetve mintha [eltdrulna elottuk a Szentiras szamos nehezen megfejtheto reszenek ertelme. Nincsenek lefektetett alapelvei ennek a tudasnak, minden az osok bizonyos hagyomdnyaitol fogg, innen az elnevezes: Kabbala. A kabbala titkai allitolag [eltdrultak Mozes eldtt a Sinai-hegyen, es tole kezdodoen aparol fiura szallt ez a titok megszakitas es irdsos emlekek nelkul, mivel a titkok papirra vetese szigoruan tilos ... Letezik ezen kivid meg egy kabbala, az ugynevezett mesterseges kabbala, melynek mtiveloi titokzatos es nehezen erthet/; kifejezeseket keresnek a Szentirdsban, melyekbol aztan bizonyos magyardzatokat nyemek, azdltal, hogy az azokat alkot6 betiikei uj sorrendbe allitjak: Ez a kabbala hdrorn reszre oszlik. Ezek a gematria, a notaricon es a temura vagy themura. Az elso-

f0 47 ~

ben a heber szavak betiiit rejtjelkent vagy szamokkent ertelmezik, es minden szot az azt alkoto bettik aritmetikai ertekevel magyaraznak. A mdsodik; notariconnak nevezett kabbala miiveldi az egy-egy szoban talalhato minden egyes betiit megnyilatkozasnak veszik, mig a harmadik kabbalaban, a themurdban vagyis valtoztatasban a betilk sorrendjet megvdltoztatjdk; kicserelik oket egymdssal, vagy egymas ele helyezik oketo A keresztenyek egy bizonyos tipusti magiat, tevedesbol [olytan, ugyancsak kabbaldnak: neveznek, melyben a Szentiras bizonyos reszeit nem a megfelelo modon, hanem magikus szertartasok sordn hasznaljak, vagy pedig mdgikus erdvel biro szemelyeket vagy alakokat ideznek meg csillagok es talizmdnok segitsegevel. "

Az Oxford Enciklopediaban ugyancsak a fentieket talalhatjuk meg, csak tomorebb formaban.

A Penny Enciklopedia k6z61 nehany sort Dr. Henry More Conjectura Cabbalistica cimfi konyvebol, valamint megemlit nehany a kabbalaval foglalkoz6 Irot is.

Az Enciklopedia Britannica a Burrows' Modem Enciklopediabol fent idezetthez hasonl6 szocikket tartalmaz.

Az Encyclopaedia Metropolitana egy hosszabb sz6cikket szentel a temanak, melyben megtalalhatoak a kabbala szamos aganak elfogadh~t6 meghatarozasai, de kritizalja is azt, azon az alapon, hogy annak elfogadasaval a Szentiras csupan akrosztichonok, anagrammak es talanyok gytijtemenyeve valik.

A Rees Enciklopedia szinten eleg hosszan targyalja a ternat, de altalanossagban ellentetesen foglal allast a kabbalistak altal hangoztatott nezetekkel szemben. A Rees Enciklopedia a kovetkez6 magyarazattal szolgal a kabbala eredetevel kapcsolatban:

"A zsidok a kabbaldban [ellelheui titkok eredetevel kapcsolatban ugy velik, hogy azok Adamt61 szarmaznak es azt dllitjdk, hogy mi-

f0 48 G:1

kor meg az elso ember a Paradicsomban eli, Raziel angyal egy konyvet hozott neki a mennybol, melyben megtalalhatoak voltak az isteni bolcsesseg tanai. Mikor Adam megkapta ezt a konyvet angyalok szalltak le hozzd, hogy elolvashassak, de Adam nem engedte meg nekik, hogy hozzaferjenek olyan szent dolgokhoz, melyeket egyedid rea biztak. lgy azidn a Biinbeeses utdn a konyv viszszakeriilt a mennybe, majd hosszu konyorges utan az Or visszaadta azt Addmnak, amely konyv aztan Adamtal Seth-hez keridt. Miutdn a konyv elveszett es a benne taldlhato titkok majdnem [eledesbe meridtek az arvizet megelozo romlott es biinos korban, azok Abraham birtokaba kerultek egy kulonleges kinyilatkoztatds alkalmdval, aki tovdbbadta azt a Szefer Jecira megirasaval. A kinyilatkoztatas megtortent Mazes eseteben is, aki beavatast nyert az Ortal egy egyszerre hagyomanykoveui es misztikus valamint egy irdsos es lenyegre taro Torvenyhez. Ennek megfeleloen a zsidok ugy hiszik, hogy az Or a Sinai-hegyen nem csak a Torvenyt, hanem annak magyardzatdt is dtadta, es hogy Mazes, miutdn visszatert a hegyrol, visszavonult satraba es mindkettot elmondta Aronnak. Masodszot; mikozben Aron a jobbjdn dllt, fiait, Eleazart es Ithamart avatta be, majd az a hetven ven nyert bebocsatast, akik a Sanhedrin tagjait adtak, vegid pedig az emberek kozul barki, aki meg akarta hallgatni. Mazes mindannyiuknak elismetelte mind a Torvenyt, mind annak magyardzatdt, ahogy azt az Ortal megkaptao Ekkeppen Aron azt negyszer; Mazes fiai hdromszot; a venek ketszet; mig a nep egyszer halotta azokat. Mdrmost, a Mazes dltal atadott Torveny es a Magyardzat kozul csupan az elobbit jegyeztek le, melyet [ellelhetunk Mazes mdsodik (Exodus), harmadik (Leviticus) es negyedik konyveben (Szamok Konyve), mig az utobbindl, vagyis a Torveny magyardzatanak eseteben, meg kellett elegedniuk azzal, hogy jol bevestek azt elmejukbe, hogy tovabbad-

f0 49 G:1

hassdk azt gyermekeiknek, majd azok az {f gyermekeiknek, es igy tovabb. igy az elobbi az iras az utobbi a Kabbala."

A kabbala sz6t szamos ir6 sok kulonbozo formaban irta le.

Ezek: Cabala, Caballa, Kabbala, Kabala, Kabbalah, Gaballa, Qabala es Qabalah, mely utols6t en szemely szerint el6nyben reszesitern, mivel ez az, amely a legjobban adja vissza a ~'~i' (QBLH) heber sz6t. A sz6 a '~i' (QBL) sz6b61 szarmazik, melynek jelentese .kapni", utalaskent pedig .kapott hagyomany" ertelmet kapja.

De, annak ellenere, hogy az enciklopediak szerkeszt6i valahogy elhamarkodottan sikra szalltak azon allitas ellen, mely szerint a kabbala a Szentiras titokzatos reszeinek igaz ezoterikus magyarazata, masok, akik szinten elmelyult tudassal rendelkeznek, azt szilard es megalapozott vallasi filozofiakent Irjak leo Olyan filozofiakent, mely, mikozben elmejuk kapujat egy transzcendentalis gondolatrendszer fele nyitja meg, egyszerre fenseges es logikus nyelven tarja elejuk az Isteni Elme misztikus melysegeit, De egy olyan rendszer, mely olyan emberek figyelmet ragadta meg, mint Reuchlin, Athanasius Kircher, Knorr von Rosenroth (akinek Kabbalah Denudatdja egy kiemelked6 munka a temaban). Pico della Mirandola, Dr. Henry More, Comelius Agrippa es Robert Fludd, biztosan tobbet er egy fut6- lagos es felszines vizsgalodasnal, kulonosen akkor, ha figyelembe vesszuk, hogy az Oszovetsegben a Profetak Konyvenek es az Apokalipszisnek az ertelmezesehez egy magyarazatra van szukseg, es ez a magyarazat, merem allitani, a kabbalaban, es csakis ott talalhato.

£0 50 011

William Wynn Westcott

A kab6afa.

A Teoz6fiai Tarsasag Blavatsky Paholyanak tagjai bizonyos szinten mindannyian kutat6i a filozofianak es a vallasnak, es habar f6leg azert csatlakoztak a Paholyhoz, hogy elsajatitsak a Titkos Tanokat, melyet Madame Blavatsky olyan tanult m6don es megis erdekesen magyarazott el nekik, megis hasznos lehetett szarnukra idejuk egy reszet a Titkos Tanok es egyeb 6si hittudomanyok, hitek es filozofiak osszehasonlitasaval tolteni, illetve figyelmuket ebbe az iranyba forditani.

. Teljesen meggyozodven az ilyen m6don elerheto pozitiv eredmenyek fe161, nagyon vartam egy Iehetosegre, hogy felhivjam a figyelmet az 6si heber kabbala dogmaira. Szerencsern volt, hogy eletem egy korai szakaszaban erintett meg ez a kisse szokatlan es rejtelyes tudornany, es lehetosegem volt egy kis id6t forditani az elkovetkezo evek saran, hogy b6vitsem ismereteimet ezzel a heber vallasfilozofiaval kapcsolatban. Folyamatosan uj informaciokat kaptam a rna is fennallo R6zsakeresztes Tarsasagokban val6 tagsagomon keresztul, melyek egyikeben a Kabbala Praemonstratora voltam, es ilyen iranyu tanulmanyaimban szives segitsegemre volt MacGregor Mathers Testver, aki nagy ismertsegre tett szert Londonban mint a Zohar, mely a kabbalisztikus tudas f6 tarhaza, harem konyvenek forditoja es szerkeszt6je. Mindezek ellenere, mivel a kab-

£0 51 011

balisztikaval foglalkoz6 konyvek szama oly nagy, maguk a konyvek olyan hosszuak, es mivel kizarolag rabbinikus heber vagy kald nyelven irodtak, rna kevesbe vagyok biztos a kabbalaval kapcsolatos tudasomban, mint tfz evvel ezelott,

Az a megtiszteltetes ert, hogy eloadast tarthattam a fent emlitett Paholynak az ember fejlodesevel kapcsolatos eloremutat6 elmeleteket illetoen, kulonos figyelmet szentelve az elso harem osi Fajnak a Negyedik Korben, ahogy az a Titkos Tanokban is all. Ekkor merult fel, hogy az Elme tovabbelese a harmadik es a negyedik faj kozott a116, anyagi vilagban elo Emberben kifejlodott, biztositotta nehany igazan hatalmas Elme megsziileteset, akik elhoztak a kialaku16ban leva ernberisegnek azon spiritualis lenyek Bolcsesseget, akik megertettek a Vilagok tudasat es az ember igazi Eredetet es Sorsat. A teoz6fusok szerint ezen tanitas nyoman alakult ki a .Bolcsesseg Hite", mely korokon keresztiil a mai napig fennmaradt. Mi ugy hissziik, hogy a Bolcsek szamos helyen eltek a valtozasokkal teli evszazadok soran es szerntanui voltak fajok es nepek viragzasanak es romlasanak es nem ketseges szarnunkra, hogy ezen nagyszeni tanitok osi tudasanak nagy reszet ut6daik nem voltak kepesek atvenni. Masreszrol elkepzelheto, hogy a korulmenyek egy veletlen egybeesesenek letrejotte kovetkezteben, a vallasok es az emberi tudas igazi eredetevel kapcsolatos igazsagok eljutottak hozzank es a Titkos Tanok nehany pillanatra rna is megmutatkoznak elottunk a tudas kozep-azsiai fellegvaraiban, mely tudas darabkai elerhetoek szamunkra. E nezet mellett sz6l az, hogy mas vallasfilozofiak, melyek a Titkos Tanokhoz hasonl6 tanitasokat terjesztenek, letrejottere magyarazattal szolgal a felteves, miszerint ugyanabb61 a forrasbol szarrnaznak, az ernberiseg tortenetenek egy olyan korszakabol, mely lehet, hogy ismeretlen

elottunk. Mindezeken tul az idd mulasa es az, hogy a tudas hasonl6, mindazonaltal tobbe-kevesbe kulonbozo filozofiat hirde to orzoi egymastol tavol eltek, azonnal magyarazattal szolgal a hasonlosagra es a kulonbsegekre, kulonosen, ha feltetelezzuk, hogy egy-egy masik filoz6fiai rendszer egy bizonyos idoszakban karosodik, azaltal, hogy a benne foglalt tudas birtokosai nem kepesek eljutni az erkolcsi, mentalis es spiritualis megtisztulas egy olyan szintjere, mely lehetove tenne szamukra, hogy tovabbi inspiraciot nyerjenek annak forrasabol. Ha az eredeti forrassal egyszer megszakad a kapcsolat, hamarosan megfogalmaz6dik egy filoz6fiai rendszer fokozatos szethullasanak gondolata.

Lehet, hogy soha nem deriil ki, hogy letezett-e yalaha kapcsolat az Elsa Kabbala es a Bolcsesseg hite kozott, de a kabbalisztikaval foglalkoz6 konyvek tanulmanyozasa ramutat arra, hogy igenis megfigyelheto a gondolatrendszer fokozatos szethullasa a kozepkortol kezdodoen. A legutols6 rabbik irasai kozul nehany sajnalatos m6don kulonbozik az igazsagot kozvetlenebbiil megragad6 korabbi irasoktol. Barmi legyen is a forrasa ennek a filozofianak, tagadhatatlan, hogy a legtobb korabban elt rabbi azt allitotta, hogy az a tortenelem elotti idokbol szarmazik, es mivel ok heberek voltak, akik ketseget kizaroan elen jartak M6zes avatatlanoknak sz6l6 torvenyenek gyakorlasaban es tanulmanyozasaban, ugyanolyan osi eredetet tulajdonitottak neki, mint maganak az emberi fajnak. Ugy tartottak, hogy az magatol Adamt6l- kozmogoniajuk else emberi lenyetol- szarmazik, akit e tetteben angyalok iranyitottak, kiket maga Isten kuldott. Isten, akit Jehovah Elohim neven szolitottak a nep elott, Lelket adott az Embernek, elo es gondolkod6 lennye teve 6t. Es itt egy parhuzamhoz erkeztunk. A Titkos Tanok szerint

£C) 53 ~.

az elso ertelemmel rendelkezo embereket a Naprol szarmazo spiritualis lenyek tanitottak, a rabbik pedig azt allitjak, hogy kabbalajukat, vagyis az ezoterikus tanitasaikat - a Szentiras elso ot konyvevel, a hetkoznapi emberek reszere kialakitott vallasuk alapjaval szemben - a 'Ieremto altai kuldott angyali teremtmenyek adtak at az else embernek.

EI kell ismernunk..hogy a kabbala eredete az osidok hornalyaba vesz, senki sem mer allast foglalni azt illetoen, ki volt a szerzoje, vagy elso tanitoi. Szamos bizonyitekot lehetne felsorolni utalaskent arra, hogy gyokerei azokhoz a heber rabbikhoz nyulnak vissza, akik a Masodik Templom idejen eltek. Nines tudomasom bizonyitekrol azt illetoen, hogy ennel az idopontnal korabban is letezett volna. A legfontosabb konyvek egyikeriek, a Szefer Jeciranak a megfrasat maganak Abrahamnak tulajdonitjak, bar a modern biralatok szerint, melyek Abraham letezeset is ketsegbe vonjak, terrneszetesen nem helytallo ez a feltetelezes.

Letezik egy olyanfeltetelezes, mely szerint a zsidok babiloni fogsaga vezetett ennek a filozofianak a letrejottehez a kaldeai tanok es dogmak a zsido hagyomanyokra gyakorolt hatasanak eredmenyekepp. Ketsegtelen, hogy letezesenek kezdeti szakaszaiban a tanitas kizarolag szoban terjedt es valtozasokon ment keresztul mikozben tanulmanyozoi foglalkoztak vele; nines ra bizonyitek, hogy barmely reszet irasban rogzitettek volna a kovetkezo evszazadokban. A tanitas furesam6d megorizte kulonallosagat mind az a nep fele kozvetitett, a Szentiras elso ot konyven alapulo mozesi tanitasoktol, mind pedig a folytonfolyvast terebelyesedo, a Talmudra vonatkoz6 magyarazatokt61. Ugy tiinik, hogy a Talmudot alkoto Misnah es Gemara anelkul alakultak ki a heber teologiaban, hogy osszeolvadtak

f:0 54 Gil

volna a kabbala rejtelyes tanitasaival. Hasonl6an megfigyelheto, ahogy Indiaban az Upanisadok, ezoterikus tanulmanyok, ertekezesek sorozata, a Brahmanak es a Puranak, a tomegeknek szolo tanitasok mellett, azokkal egyutt alakultak ki.

A meg letezo legregebbi kabbalaval foglalkoz6 konyvekkel kapesolatban parazs vita zajlott a kritikusok kozott az elmult evszazadban. A biralok mind visszautasitjak a konyvek keletkezesenek feltetelezett idejet es a Ieltetelezett iro szemelyet. De ugyanezek a biralok a legnagyobb velemenybeli elteresrol tesznek tamibizonysagot, mikor az idopont vagy az Iro kerdesevel kapesolatban kellene allast foglalni. Mennyivel konnyebb destruktivan kritizalni, mint elsajatitani az igazi tudast!

Vessunk egy gyors pillantasta temaval kapcsolatos irodalomra. Altalanosan elfogadott, hogy a Iegkorabbi iras a temaval kapesolatban a Szefer Jecira, vagy mas neven a Formalas Konyve, melyet Abraham patriarkanak tulajdonitanak, Ez a legkulonosebb filoz6fiai megkozelitese a teremtesnek, mely parhuzamot von a vilag eredete, a Nap, a bolyg6k, az elemek, az evszakok es az ember, valamint a heber abece huszonket betfije kozott, melyeket egy harorn, egy het es egy tizenket egysegbol allo reszre oszt. Harem alapkarakter, az ~ (A), a C (M) es a i:I (Sh) vonatkozik az oselemekre, melyek a Levego, a Viz es a Ttiz, het kettos betfi vonatkozik a bolygokra es az ido het retegere, stb., mig a tizenket egy karakterbol allo a h6napok nevere, a zodiakus jegyeire es az emberi test szerveire vonatkozik.

A modern kritika szerint a megmaradt osi valtozatok i. sz. 200 korul keletkeztek. A Szefer Jecira emlitesre kerul mind a jeruzsalerni, mind a babiloniai Talmudban, es nee-heber nyelyen irodott akarcsak a Misnah.

Ezutan foglalkoznunk kell a Zoharral, mas neven a Tun-

f:0 55 Gil

doklo Piny Konyvevel, mely szamos kulonallo, az Istennel, az angyalokkal, a lelkekkel es a vilag letrejottevel kapcsolatos ertekezest tartalmaz. Ennek a ki:inyvnek az osszeallitasat Simon bar Jochai rabbinak tulajdonitjak, akit Marcus Aurelius Antonius csaszar helytart6ja, Lucius Aurelius Verus birosag ele allitott, majd egy barlangba zaratott. A konyv jelent6s reszet tenyleg 6 allithatta ossze ugy, hogy kora sz6beli hagyomanyait tomoritett formaban lejegyezte, de bizonyos, hogy egyes reszeket masok tettek hozza, azalatt az id6 alatt, amig a spanyolorszagi Guadaljaraban el6 Mose de Leon rabbi 1290 korul azt teljes egeszeben ki nem adta. Ett61 az id6pontt61 kezd6d6en ismert elottunk a konyv tortenete. Nyomtatott peldanyok kerultek kiadasra 1558-ban Mantovaban, 1560-ban Crernonaban es 1623-ban Lublinban. Ezek a hires heber nyelven kiadott Zohar K6dexek. Azok szamara, akik nem olvastak heberul, a Zohar gyakorlati tanulmanyozasara csak Knorr von Rosenroth baro reszleges, heberrol latinra torteno forditasanak segitsegevel volt lehetosege, melyet 1684-ben adott ki Kabbala Denudata (Leleplezett Kabbala) cimmel, mindaddig mig meg nem jelent az ertekezesek angol nyelvii kiadasa, a Siphra Dtzenioutha: a Felfedett Titkok Konyve, aHa Idra Rabba: A Nagy Gyiilekezet es a Ha Idra Suta: A Kis Gyiilekezet, melyet MacGregor Mathers forditott Ie es szerkesztett, majd a Redway kiad6 adott ki.

Ez a harem konyv j61 adja vissza a Zohar kabbalaval foglalkoz6 reszenek hangvetelet, stilusat es tartalmat, de termeszetesen a targyra nezve nem nyujt teljes ralatast.

Tovabbi hires ertekezesek:

Fejtegetesek a Tiz Szefirarol, melyet Azariel ben Menachem rabbi irt 1200-ban, Akiba rabbi Bettirendje; Enoch Konyve; A Palotak; Pardes Rimmonim: A Grandtalmakert; Otz ha Chiim:

90 56 GR.

Az E,let Faja; Rashith Ha Galgalim: Lelkek Lazongasai. Ki kell emelnunk meg a hires spanyol zsid6, Ibn Gabirol irasait, akit Avicebronkent is ismertek es 1070-ben halt meg.

A kabbala tanitasait iskola kozvetttette, melyek mindegyike hires volt egy id6ben. Megernlithetnern itt a geronai iskolat 1190 es 1210 kozott, melyet Azariel, Ezra es a yak Izsak rabbik vezettek; a segovai iskolat rnelyet Jakob, Abulafia, Shem Job es a cikkoi Izsak rabbik vezettek; Izsak ben Abraham Ibn Latif altai vezetett iskolat, Abulafia es Joseph Gikatilia iskolajat, valamint a zoharista iskolat, melyet Mose de Leon, Menachem di Ricanti, Luria es Vital rabbik vezettek.

Altalanossagban ki lehet jelenteni, hogy ket, egymassal ellentetes iranyzat alakult ki a kabbalisztikaval foglalkoz6k kozott. Az egyik tagjai a tanitasoknak es a dogmaknak szentelte magat, mig a masik a kabbala gyakorlati felhasznalasaval es csodatevo hatalmaval foglalkozott. A csodatevo rabbik kozul a legnagyobbak Isaac Luria, aki 1572-ben halt meg, es Sabbatai Cvi voltak, akik kozul ez ut6bbi kesobb furcsam6don a mohamedan vallast valasztotta, Az okkult rabbinikus tanok rnindket fent ernlitett aganak vannak meg rna is gyakorl6i, f6leg egymastol tavol el6 egyenek, es nagyon ritkan a beavatottak csoportjai. Kozep-Europaban, Oroszorszag egyes reszein, Ausztriaban es Lengyelorszagban is elnek zsid6k, kiket csodatevo rabbikkent ismernek, akik kulonos dolgok veghezvitelere kepesek, mely dolgok eredetekent a kabbalat tartjak szamon. Ezen kfvul tortentek meg nehezen megmagyarazhato esemenyek Angliaban is kabbalisztikus ritualek es talizmanok tanulmanyozasaval foglalkoz6 egyenek kornyezeteben.

A sok kotetbol allo magyarazatok, melyek atfedik egymast, a mai napig leteznek az 6si irasokkal kapcsolatban, melynek

90 57 GR.

olyan hatalmas tarhazat alkotjak a kabbalisztikus tanoknak, hogy azt lehetetlen attekinteni. Senki sem kepes megmondani, hogy mely tanitasok nem talalhatoak meg valamelyik ilyen temaju konyvben, de kijelentheto, hogy altalanossagban a kabbala olyan filoz6fiai felteveseket tartalmaz, melyek Isten, az angyalok, az embernel magasabb szellemi szinten allo lenyek, valamint az emberi Lelek es annak szamos vonatkozasanak tiszteletere tanitanak a lelek a testtel va16 egyesuleset, a reinkarnaciot es a letezes kulonbozo sikjait illetoen.

A kabbala alkalmazasa soran a bettik, a szamok es azok egymas kozotti kapcsolatainak m6dozatait sajatitjak el. Ezek a Gematriaban, a Notariconban es a Temurahban fellelheto elvek, melyek az Isten es az angyalok nevenek megformalasat es felhasznalasat amulettek keszitesenel, a Magikus Negyszogek keszitesenek m6djait es a misztikus tanok kimerithetetlen forrasat tartalmazzak, mely a tarot-val egyiitt a kozepkori magia alapjat adjak.

Azok szamara, akik nem kivannak egy kabbalisztikus mfivet egeszeben tanulmanyozni, es inkabb megelegednenek a gondolatrendszer altalanos attekintesevel, ket alapmiivet ajanlanek. Egyik a Dr. Ginsburg altai irt angol nyelvfi nagyon atfogo es reszletes osszefoglalas, a masik pedig Adolph Franck francia nyelven irt konyve, mely kevesbe atfogo es szerkezeteben diszkurzivabb. Ezeket minden, a temaval else alkalommal ismerkedo figyelmebe ajanlom.

A Titkos Tanok tanitasainak szarnos pontja erintetlen maradt a heber rendszer reszerol, vagy pedig figyelmen kivfil hagytak oket valamely alapveto kulonbseg miatt, mint peldaul a vilagok vagy a Fold korabbi ciklusokban es napjainkban vegbeme no keletkezesenek eltero elmelete, (hacsak a kaosz erejenek

f0 58 Q1

elpusztult vilagai nem utalnak erre). A torveny megszegesenej, tilalma, mas neven a karma, nem igazan kerul emlitesre es az ujjaszuletesek szama altalaban nem tobb haromnal. A kabbalisztikus tanok kis resze megtalalhato a Talmudban, de az ertekezesek e gytijtemenyeben olyan durva megfogalmazasok talalhat6ak, melyek hianyoznak a val6di kabbalabol es a keleti ezoterikus rendszerbol. Ilyen peldaul az emberek allatta torteno lealacsonyitasa, ferfiak nokkent torteno ujjaszuletese bunteteskent egy korabbi elet soran elkovetett foldi btinok miatt, ld. Nismath rabbi Nishmath Chiim: Eletek Lehelete cimfi konyvet.

Nem szabad elfelejteniink azonban, hogy szamos tanitas, melyekkel kapcsolatban jogosan tesziink kivetelt, csupan nehany rabbi tanitasaira vonatkozik, es hogy egy adott ponton a doktrinak kozotti elteresek rendkivul nagyok, ahogy az a kulonbozo iskolak kulonbozo korszakokban alkot6 rabbijai munkainak osszehasonlitasa soran is kittinik. A kabbalaval foglalkoz6 tanitasok egy resze soha nem keriilt kiadasra vagy jelent meg nyomtatott formaban, csupan tanarrol tanitvanyra oroklodtek. Leteznek olyan ismeretek, melyek nem lelhetok fel egy heber nyelven irodott konyvben sem es en magam is csak a Rozsakeresztes Tarsasag es az Arany Hajnal Titkos Paholyaiban szereztern r6luk tudomast, ezert aztan nem szamolhatok be mindenrol, amit a kabbalaval kapcsolatosan tudok, kenytelen vagyok kerdeseik megvalaszolasara szoritkozni. Nehany osi heber nyelven Irodott misztikus temaju konyvvel foglalkoz6 atfogo tanulmany onmagukat szandekosan (hogy H.P Blavatsky kifejezesevel eljek) .rnegvakito" egyenek letezesercl szamol be, akik azert cselekedtek igy, hogy bizonyos tanok csak bizonyos diakokhoz juthassanak el, azokhoz, akik meltoak arra, hogy birtokukba keruljon a tudas.

f0 59 Q1

A kabbala gyors attekinteset leginkabb az isteni lelek gondolatanak vizsgalataval erdemes elkezdeni.

Elore kell bocsatanom, hogy bar ezek a kabbalaval foglalkoz6 tud6sok heberek voltak - akik az Oszovetseg else ot konyvenek torvenyeit es tanitasait adtak at az embereknek - megis az istenseg fogalmanak vajmi keyes koze van a Teremtes Istenehez, vagy az Oszovetseghez, A kabbalaban az isteni leny ket formaban kerul megjelenitesre. Az egyik a Felfoghatatlanul Vegtelen Hatalom, mely egyre inkabb erthetove valik az egymast kovetd megnyilatkozasok altal, es Igy valnak tulajdonsagaiva a Bolcsesseg, a Szepseg, a Hatalmassag, a Konyoruletesseg es az Utmutatas. Ezen tulajdonsagok eloszor egi egyete-. messegukben jelennek meg, melyek a lelkek, angyalok es emberek vilagan tul jelennek meg ATZILUTH-ban (mely a negy vilag kozul a legfelso a kabbalisztikus vilageredet-elmeletben). Ezutan kovetkezik a BRIAR, ahol ugyanezen magasztos gondolatok az emberek szamara szinten felfoghatatlan, tisztan szellemi szinten jelennek meg. Ezt kovetoen a YETZIRATHban ujbol megjelennek ezek a tulajdonsagok es az isteni lenyeg magasztos tulajdonsagai felismerhetove valnak az angyalok erejenek segitsegevel. Vegul pedig eljutunk a tfz szent Szefira isteni elvonatkoztatasaihoz, melyek egy utols6 megnyilatkozas altal meg behataroltabbak es tomorebbek mint az elozoek, es amit az emberi ertelem tesz felfoghatova, mivel az emberek az ASSIAR-nak nevezett Negyedik Vilagban leteznek, a tizedik Szefira, a MALKUTH, vagy mas neven a Burkok Vilaganak arnyekaban,

A fentiek ismereteben nem meglepo tehat, hogy az ember mennyire feluletes kepet tud csak alkotni Istenrol.

Masker viszont - ugy tfinik - a metafizikai elvonatkoztata-

f0 60 01

sokat figyelmen kivul hagyva, a keleti abrazolasm6d minden gazdagsaga istenuk megjeleniteset szolgalja, es habar mindez a felmagasztosult ernberiesseg jelkepe korul csoportosul, rnegis olyannyira kihangsulyozasra kerul, hogy a haland6 emberek el- . vakultta valtak mikozben magasztos es kifinomult m6don pr6- baltak az isteni lenyeget egyetlen sz6val visszaadni. Barmenynyire is isteni antropomorfizmusr61 van sz6, mindez felfoghatatlan hatalmassaga miatt hornalyossa valik, mivel az emberi tenyezok, melyek alapot szolgaltatnak az osszehasonlitasra, semmive valnak, ha elmerulnek az isteni gondolatok utvesztojeben. Hadd hozzak itt most fel egy peldat ezzel kapcsolatban: "Ebben az alakban. ismerjuk 6t: 6 az orokkevalo az orokkevalok kozt, a kezdetektol val6 a kezdetektol itt levdk kozott, a rejtelyes a rejtelyesek kozott, es jeleiben egyszerre kiismerheto es kiismerhetetlen. Feher ruhakat visel, es ha arckent jelenik meg, akkor az az arc hatalmas es hatalmassdgaban szornytiseges. Egy szikrazo tr6non ul, ily m6don irdnyitvan annak sugarait. Koponydjdnak ragyogasa negyvenezer vildgba er el, es ezen ragyogasnak [enye az Igazak szamara negyszdz vilagnyi oromot es jutalmat ad a rdjuk varo letben. Koponyajaban minden nap tizenhdromszor tizezer vildg sziiletik, melynek mindegyiket 6 teremti, es melyeket 6 maga tart meg a letezesben. Ebb61 a jejb61 szdrmazik az a harmat, mely [eltdmasztja

a holtakat a leendo vilagokban es eletekben, mikozben keresztulfolyik azokon. "

A kabbala istene egy .Vegtelen Letezo" es nem lehet sem pusztan az "elef letetemenyesekent", sem .Julajdonsagai totalis megjelenesekent" meghatarozni, Megis, anelkul, hogy minden eletet neki tulajdonitanank es tulajdonsagait mindenre kiterjedonek kialtanank ki, el kell ismernunk, hagy rejtve marad az ember elott. Mar azelott is letezett, hagy eloidezte volna isteni

f0 61 01

lenyegenek megnyilatkozasait, azelott, hogy barmi egyeb letezett volna az altalunk lakott sikon, a folottunk levon, a pusztan szellemi lenyek vagy akar a szamunkra felfoghatatlan letezes sikjan. Nem hasonlithato semmihez, melyet kepesek vagyunk felfogni. 6 volt AIN SOPH, legmagasabb formajaban pedig AIN maga, a Negativ Letezes. Megis mielott megjelent volna, minden letezest magaban foglalt, az Ismert mar letezett a tortenelem elotti napok Ismeretlen Orokui: Valojaban.

De nem ez az alomkepszeni koltoi fantazmag6ria az, amelyre fel szeretnem hivni a figyelmuket. Terjunk vissza Isten tulajdonsagainak filoz6fiai szempontb61 tortend vizsgalatahoz, mely a kulcsot szolgaltatja az egesz filoz6fia megertesehez.

Az Istenrol alkotott alapveto emberi feltetelezes szerint, Isten a negativ letezes passzfv formaja, AIN, vagyis nem cselekvo. Errol a pontr61 az ember a kovetkezo lepesben megismeri AIN SOPH-ot, a vegtelen es hatartalan Istent, az Egyetlent, aki szamara semmi sem lehetetlen. A harmadik lepes AIN SOPH AOUR-hoz vezet, a hatartalan, mindent betolto feny birtokosahoz: .Legyen vildgossag" mondta 6, "s Ion vilagossag". A nem cselekvo cselekvove valt, Isten ontudatra ebredt. Most probaljuk meg felfogni ennek a sugarzasnak a koncentraltsagat, ahogy a ragyog6 sugarak egyetlen megdicsoult koronava allnak ossze, Igy ismerhetjuk meg Kethert, az else Szefirat, Isten else megnyilvanulasat, a testet oltott istenseg else emberek altai is felfoghat6 jelet. Ajambor rabbi ilyenkor meghajtja fejet es csodalja a mennyei eszrnet.

Rogton azutan hogy Isten telve energiaval ontudatra ebredt, ket ujabb megnyilatkozas kovetkezett: a Haromsag egy ragyog6 haromszogge alakult, A masodik Szefira neve CHOKMAH, vagyis Bolcsesseg, a harmadike BINAH, vagyis Meger-

£0 62 ~

tes es mar el is erkeztunk a szent Triadhoz,

Utanuk kovetkezik CHESED, a KonyorUletesseg, majd annak ellentete a GEBURAH, vagyis a Konyortelenseg es a tukrozott haromszoget a hatodik Szefira, a TIPHERETH, vagyis a Szepseg zarja. A harmadik harornszogre egy ujabb tukrozodeskent tekinthetunk. Ezt a hetedik, nyolcadik es kilencedik Szefira alkotja, melyek NETZACH: Gyozelern, HOD:

Magasztossag, es YESOD: az Alapzat.

Vegul pedig ezek az alakzatok folytat6dnak a tizedik Szefiraban, a MALKUTH-ban, melyet neha TIZEDIK-nek is neveznek, melynek jelentese: Igazsagossag .:

A kulonleges forma, melyekben egymas melle helyeztem oket majdnem olyan osi, mint a szefirak kabbalisztikus doktrinai vagy a Megnyilatkozasok. Ez a forma egyreszrol a Mennyei Atya, masreszrol pedig az Eletfa szimb6luma.

Kether

Korona

o

o

Binah 0 0 Chohmah

Megertes 0 0 Bolcsesseg

Geburah 0

o Chesed

Hatalom 0

o Konydruletesseg

o

o

Tiphereth

Szepseg

Hod 0

o Netzach

Fenyesseg 0

o Gyozedelmesseg

o

o

Jesod

A1apzat

o

o

Malkuth

Kiralysag

£0 63 ~

c o

o

o <I

o o

o

,,/~ ~ o~

A fenti abra az osszes kabbalisztikus elkepzelest tartalmazza, es minden temara vonatkoz6an szimbolumkent szolgal az azok altal kepviselt nezetek szamara, Az osszes az isteni lenyre vonatkoz6 elkepzeles bemutathat6 rajta keresztul: az Angyalok Sokasaga, az Ember Termeszetenek elvei, az Egi Testek csoportja, a Femek, a Villamlas alakja es a szent Tetragammaton (negy heber betfi: JHVH :"!,:"!~ elnevezese, melyek Isten bibliai never: JEHOVAH adjak ki) szerkesztesenek m6dja.

f0 64 ~

KETHER KORONA

/n~

MJ~~ no:n

i'l,b~ '1l:I"I

~./ n~~

'\,/ 1"00

~._/

"Iooi

J~

MALKUTH KIR4LysAG

Az Isteni megnyilatkozasok fent lathato tizszogenek megertesehez tudni kell, hogy az az ATZILUTH sikjan jon letre, mely emberi ertelemmel fel nem foghat6, aztan ujbol megjelenik a BRIAR tisztan spiritualis szinten letezo sikjan, hogy aztan ugyanabban a tizszogf formaban letezzen a JECIRA alaku- 16 sikjan. Az emberek szamara vegul az ASSIAR nevfi negyedik sikon valik erthetove, melyen ugy tfinik, mi is letezunk. A mi szempontunkb61 az Eletfat az isteni megnyilatkozasok es cselekedetek egy formajakent tekinthetjuk, de ezek azok a szimbolumok melyekkel eszmenyeinket jeloljuk es nem szabad lealacsonyitanunk ezeket az isteni megnyilatkozasokat azaltal, hogy azt allitjuk, hogy ezek a Szefirak altai kozvetitett gondolatok val6diak, de azok csak az emberek szamara lathatoak.

A kabbala peldaul a Hz Szefirat harom oszlopba osztja.

Ezek: a Konyorulet Oszlopa, a Bosszuallas Oszlopa, es a Szelidseg Oszlopa, mely az els6 kett6 kozott all. Az oszlopokat oszszefuggesbe lehet hozni a harem alapbetfivel, melyek nev szerint Aleph, N (A), Mem, I; (M) es Shin W (Sh). Ez utan ket vizszintes vonal segitsegevel ujraalakithatjuk az oszlopokat. A Szefirak fgy az ember tulajdonsagainak harom csoportjat jelentik majd, melyek elnevezese: Szellemi, Erkolcsi es Erzeki (a MALKUTH-tal, a fizikai testtel nem foglalkozunk most), ily m6don osszekapcsolva a kabbalat a gondolati es erkolcsi filoz6- fiaval es az etikaval. Harem ujabb vonal segitsegevel a Szefirak egy csoportjat negy sikra osztjuk, melyek megfelelnek annak a negy siknak, mellyel kapcsolatban mar elmondtam korabban, hogy azok mindegyikeben benne rejlik mind a tiz Szefira. Hat vonallal het sfkra osztjuk 6ket, melyek megfelelnek a het egi test hatalrnanak. Ez a kapcsolat a kabbala es az asztrol6gia kozott. Minden egyes Szefira rendelkezik egy Isten altal hozza-

f0 66 G'<1

rendelt arkangyallal es angyalsereggel, ami ·kapcsolatot jelent a kabbala es a talizrnanok magiaja kozott, A kabbalisztikus teol6- gia es az alkfrnia kozotti kapcsolatra az utal, hogy minden szefira egy-egy fern szimb61uma is egyben. Ezenkivul letezik meg egy rabbinikus konyv, az Aesch Metzareph, magyarul "Tuzek Tisztitasa", melynek kizarolagos temaja az alkimia,

Feltetelezesek szerint a Hz Szefirat osvenyek, vagy mas neyen a Bolcsesseg Utjai kotik ossze, melyek szama huszonkett6 es az abran lathatunk, Minden szam a heber abece egy-egy bettijehez van rendelve, melyrol tudjuk, hogy minden betfi egyszerre szam es betti is egyben. A huszonket osveny, a tiz Szefiraval egyutt adjak a Bolcsesseg harmincket hfres Osvenyet, melyek egymast koveto megnyilatkozaskent jelentkeznek az ember eseteben, es lehetove teszik szamara, hogy a harmincket osvenyen sikeresen tuljutva elerje a Bolcsesseg Forrasat. Az elmebeli fejlodes ilyen formaja a rabbinizmusban hasonl6, mint a j6ga a hindu filozofiaban, vagy mas neven az ember az Istennel meditacio reven letrejovo egyesulese.

Az emberi lelekrol pedig azt tartjak, hogy meglete szinten szandekos megnyilatkozas eredmenye, mely kapcsolatban van a Hz Szefiraval: hogy ez pontosan hogyan is tortenik, azt nem oszthatom meg Onokkel, de annyit elmondhatok, hogy a szamos kabbalisztikaval foglakoz6 Iras szamos olyan csoportositast ad, melyek egymassal kapcsolatban allnak. Ezek kozul a leggyakoribb a NEPHESHbe torteno harmas felosztas, melyben a szenvedesek a MALKUTH-ra utalnak. A RUACH, mas neven az Elme, az Esz es az Ertelem pedig a TIPHERETH Napja korul elhelyezkedo hat Szefirara uta!. Mig a NESHAMAR, vagyis a lelek vagyainak szimb6luma, az Egi Harornszoggel van osszefuggesben.

A kovetkezo szavak gyakorta el6fordulnak a kabbalaban:

ARIKH ANPIN, mas neven Makroproz6pus, vagyis a Vegtelen Tekintet, amely a KETHER, vagyis a Korona elnevezese, a legfels6bb istensege. A ZAUIR ANPIN, mas neven Mikropoz6- pus, vagyis a Veges Tekintet maga a kozepso TIPHERETH. Ennek a felfogasnak sok kozos vonasa van a keresztenyek Krisztusrol, az Isten fiarol alkotott felfogasaval, (A Mennyei Atya a CHOKMAH, melynek neve ABBA.) BINAH a Menynyei Anya, melynek neve AlMA. MALKUTH az alarendelt anya (mas neven MALKAH, a Kiralyno, akit KALLAH-nak hivnak), Mikropoz6pus menyasszonya.

A nev negy betiije ~ a (Yod), a rt (He), a , (Vav) es ismet a :"T (He), melyeket mi YlIVl-l-kent es Yahvehnek vagy Jehovahnak irunk egyedi m6don helyezkednek el a Szefirakban. Igy, meg ha nehany zsid6 vallast terjeszt6 tanar szamara "Jehovah" fokent a Tetlen Elvet, vagy a BINAH animajat jelenti - mely neha a balvanyimadashoz vezet - ez a jel megsem kapcsol6dik a Tetragrammaton a kabbala altai megfogalmazott fogalmahoz, amely a Hatalmassag felelmet araszto neve, melyet hetkoznapi emberek nem ejthetnek ki a szajukon, es amelynek val6di kiejtese evszazadokon keresztiil elveszett volt a zsid6k szamara,

Sajnos id6m nem engedi, hogy tovabb taglaljam a kabbala tanitasait, de bizvast allithatorn, hogy a kovetkezo hittetelek reszei annak.

1. Nem a legfels6bb Vegtelen volt kozvetlenul a Vilag Teremt6je.

2. A Szefirakhoz hasonlatos mindaz, mit felfogunk vagy ismeriink.

3. Az emberi lelkek mar korabban leteztek egy magasabb

f0 68 Gl1

szinten lev6 vilagban miel6tt ez a vilag, letrejott volna.

. .

4. Az inkarnacio el6tt egy magasabb sikon letezo csarnokban gyulekeznek, ahol eldontik, ~ogy milyen formaban nyer-

jenek testet. '

5. A foldi let utan vegul minde~ Ieleknek meg kell tisztulnia olyannyira, hogy aztan elmeriilhessen a Vegtelenben.

6. A rabbik tanitasa szerint ket eletre van mindenkinek szuksege ahhoz, hogy tavozhasson (err61 a sfkrol), es amennyiben ez nem sikeriil a masodik eletben, akkor a harmadik eletben egy er6sebb lelekhez kotodik a lelek, mely a btinost rnagaval .viszi a megtisztulasba,

7. Mikor az osszes lelek eljut a tokeletesseg allapotaba, akkor a Bukott Angyalokat is felemelik es minden lelek a Magasztossag allapotaba keriil a Tetragrammaton szajanak erintese altal, melyet a Szeretet Csokjanak neveznek - es az ismert vilagegyetem ezzel veget er.

A kabbala e rovid osszefoglalasa terrneszetesen egyaltalan nem tokeletes, nagyon fontos reszletek maradtak ki ugyanis, es mas megvilagitasba is keriilt mindez az en szemelyes velemenyem miatt, mely ketsegkivul atsztirodott, es amit nagyon nehez lett volna kihagyni egy ilyen temaju essze megirasakor. Mindazonaltal remelem, hogy sikeriilt megertetnem Onokkel,

. hogy az el6bbiekben emlftett gondolatrendszer egy komoly es allando probalkozast takar a vilagegyetem szerkezetenek es teremtesenek filoz6fiai szempontb61 torteno megertesere, mely tulsagosan is nagy jelentoseggel bir ahhoz, hogy a modern kritika lekicsinyl6 hozzaallasa miatt semmibe vegyiik, mely kritika folytonosan keszen all ana, hogy ostobasagkent allitsa be, melyre el6z61eg nem nyomta ra az orthodox jelz6 pecsetjet. A kabbala szamos tanitasat termeszetesen nem lehet bizo-

f0 69 Gl1

nyitekokkal alatamasztani, sok kozuluk szembenallast tanusit az emberek eloiteleteivel, de mindez meg nem bizonyitja, hogy tevesek lennenek. A rendszer nagy resze teves lehet, de ha fgy is lenne, nines olyan minta, melyhez azt merhetnenk, haesak nem a BOLCSESSEG HITE, mely bolcsesseg eleresevel magunk is probalkozunk, vagy a nagyrabecsult mesterunk altal ebben az Intezmenyben oktatott Titkos Tanok, melyek megnyilvanulasai ennek a Bolcsessegnek. Egyeb biralok reszerol torteno elftelo velemenyt nem tudok elfogadni.

£0 70 Gi1

William Wynn Westcott

Meg egy pi[[antas a ka66afara

Szamos korabbi alkalommal volt reszem abban az oromben, hogy elcadast tarthattam a kabbalisztikus filozofiarol teoz6fusoknak. Ugy yettem eszre, hogy a fajon nelkulozott nehai Madame Blavatsky iskolajaba tartoz6 modern teozofistak szivesen ternek Ie az okkult filoz6fia szanszkrit osvenyerol a korai kabbala egyiptomi-heber misztieizmus mezejere. Az altalunk oly nagyra tartott H. P. Blavatsky konyveiben maga is tobbszor hivatkozott az 6si rabbinikus tanitok filoz6fiai es misztikus tanitasaira, es habar eliteli azok tobb modern hobortjat, megis azt a latszatot keltette, hogy az 6si kabbala a tortenelem el6tti id6kb61 szarmazo Bolcsesseg Hitenek nyugati aga. Amennyiben az lett volna a velemenye, hogy a rendszer - de novo [ujbol] - Ezra koratol kesobb keletkezett, (6 volt az, aki torvenybe iktatta a 6 - vagyis heber - testamentumot), akkor nem tett volna folytonosan utalasokat a kabbalara, hogy annak segitsegevel mas megvilagitasba helyezze a Titkos Tanokat, azokat az elemeket, melyeket olyan sok tanulas soran sajatitott el es hirdetett egyre novekvo sikerrel. Korabbi eloadasaim kozul szamos kerult kiadasra es fgy barmikor elerheto. Ma este viszont szeretnek iij vizekre evezni, hogy a mar korabban kialakult velemenyek befolyasat kikuszoboljem, melyek korabbi benyornasok alapjan jottek letre es kizarolag bizonyos kabbalisztikus

dogmak es tortenelmi vonatkozasok altal meghatarozott keretek kozott tevekenykedjek.

Mostanra mar ket- haromszaz ev is eltelt, mi6ta a kabbalisztikus tanitasokon utoljara barmilyen eszreveheto valtoztatast vegrehajtottak volna, de ezt megel6z6en folyamatosan kiegeszitettek azt, es szamos egymast koveto magyarazo szoveg is keletkezett, melyek mindegyike leirta vagy kiegeszitette a filozofiat es - hitiink szerint - a rendszernek ez a novekedese a keresztenyseg kialakulasatol volt folyamatban.

Hogy a kabbala mikor alakult ki, mint konkret filoz6fiai rendszer nem tudni - az id6pont mag a ismeretlen -, de mi ugy tekintiink ra, - mely felfogas szerintem helytallo, - mint a heberek vallasi ezoteriaja, mivel az alaptetelek ketsegkivul majdnem egyid6sek, mint a Jehovat dics6it6 elvek elterjedesenek kezdete.

Most nines lehetosegem ana, hogy foglalkozzak azon tudosok allitasaival, akik ketelkednek a kabbalaval kapcsolatban,

. akik megkerdojelezik, a tizenket torzs tortenetenek hitelesseget es M6zes letezeset. Egyel6re megelegszem annyival, hogy a zsid6 nep rendelkezett a jehovista teologiaval, egy teljesen kialakult papi kaszttal es egy osszefuggo tanitasi rendszerrel a Masodik Templom idejen, mikor Cirrus, aki egesz Azsia felett uralkodott es fogsagban tartotta a zsid6kat, engedelyezte nehanyuknak, hogy visszaterjenek Jeruzsalembe, azzal a kifejezett cellal, hogy ujbol letrehozzak azt a heber kultuszt, melyet Nabukodonozor i.e. 587-ben tortent er6szakos fellepese szuntetett meg. A visszateres utan Ezra es Nehemiah voltak azok, akik megszerkesztettek es osszeallitottak a heber Otestamentumot i.e. 450 korul. Ezzel ellentetben a m6zesi eredet elmeletet es Salamon uralkodasanak tenyet tagad6k szerint az els6 ot

konyvet 6k maguk irtak.

Ez az uj rend Kr.e. 320-ig maradt fenn, mikor is Ptolernaiosz Soter elfoglalta J eruzsalemet. D maga ugyan nem torekedett a zsid6 vallas alapjainak elpusztitasara, viszont ut6da Ptolemaiosz Philadelphusz hetvenket irastudo segftsegevel Kr.e. 277 korul modositatta es gorogre fordittatta a Szentirasr

,

mely valtozatot szazadokon keresztiil Septuaginta valtozatkent ismertek.

A zsid6 nep megprobaltatasai tovabb folytat6dtak, es Jeruzsalemet ujra elfoglaltak es kifosztottak, ezuttal Antiochus katonai Kr.e. 170-ben. Majd kovetkeztek a Maccabi torzzsel folytatott habonik, ezt kovetoen Judea r6mai fennhatosag ala kerult, majd a zsid6kkal folytatott vitaik eredmenyekent a Pompei katonai foglaltak el a varost es vegul ezek utan nem sokkal (Kr. e. 54-ben) a r6mai hadvezer Crassus legiosai ismet kifosztottak azt. Mindezek ellenere a zsid6 vallas mindvegig fennmaradt es Jezus eletenek ideje korul vallasi unnepsegek keriilnek megrendezesre. Ezutan Kr.u. 70-ben a varost meg egyszer kiraboljak es felgyujtjak, ezuttal Titus katonai, aki Kr.u. 79-ben r6mai csaszar lesz.

Mindezen hanyadtatasok kozepette a heber Otestamenturn fennmaradt, bar szamos reszeben biztosan sor keriilt majdhogynem elkeriilhetetlen valtoztatasra es kiegeszitesre, Az ezoterikus tanokban, melyek 'a papi osztaly reven keriiltek tovabbadasra es mely tanokat nem bocsatottak a Biblia segitsegevel a nep rendelkezesere, bizonyosan tortentek valtoztatasok az azokat biralo tanitok befolyasa miatt.

Roviddel ezutan elkeszult az els6 sorozata azoknak az Otestamentumot targyalo megjegyzeseknek es magyarazatoknak melyek napjainkig fennmaradtak. Ezek kozul az egyik legko-

rabbi Ankelos Targuma, mely Kr.u.lOO korul keletkezett.

Korulbelul Kr. u. 141 korul kerult eloszor emlitesre a mara mar hiresse valt ertekezes, melyet a judeai rabbik irtak es melyet Mishnanak neveztek, mely vegul a heber hittetelek gytijtemenyenek, a Talmudnak szolgalt alapjaul, melynek ket maig is letezc forrnaja van, az egyiket - am ely inkabb figyelemremelto - Babilonban allitottak ossze, mig a masik Jeruzsalem varosahoz kapcsol6dik.

Az eredeti Mishnat az id6 elteltevel tovabbi magyarazatokkal egeszitettek ki, melyeket Gernaranak neveznek.

Ett61 kezdve a judaizmus irodalma rohamos fejlodesnek indult, es egymast kovettek a hires heber rabbik, akik vallasi temaju ertekezeseket irtak egeszen Kr. u. lSOO-ig. A ket Talmudot kulon-kulon adtak ki Velenceben IS20-ban es lS23-ban.

Az Otestamentumot tekinthetjuk a zsid6 nep vezerlo csillaganak, de azok, akik elmelyultek benne, nem elegedtek meg csupan az Otestamentum tanulmanyozasaval, es tudasukat mindenkor kiegeszitettek egyfel61 a Talmud megismeresevel, mely az Otestamentumhoz kapcsol6d6 magyarazatokat tartal- . maz kiegeszitve azt, es a tomegek tanitasat szolgalja, masfelol pedig a nehezebben ertheto magyarazatok, Irasok tanulmanyozasaval, melyeket abbol a celbol irtak, hogy a: papsagnak, vagyis a rabbiknak hirdessek Izrael tanitoinak titkos tanait es ezoterikus meggyozodeset. Ezen kesobb keletkezett munkak kozul a legkorabbiak a Szefer Jecira mas neven az Forrnalas Konyve, melyet Abraharnnas tulajdonftanak, valamint azon magyarazatok kulonos gyiijtemenye, melyeket a kesobbiekben egyetlen konyvben foglaltak ossze, melyet Zoharnak, vagyis a Tundoklo Feny Konyvenek neveznek. Ez a ket konyv a legregebbi maig fennmaradt Irasbeli megnyilvanulasai a Titkos Heber Doktri-

f0 74 Gl1

naknak. Ok kepezik a kozpontjat annak a sz6beli uton terjed6 tanitasnak, melyre min dig is buszkek voltak az annak birtokaban levo rabbik, es melyr6l mindig azt allitottak, hogy az a titkos tudas tana, melyet Isten adott at M6zesnek, hogy azt a papok felhasznalhassak, megkulonboztetesul az Irott torvennyel szemben, melyet a tomegeknek szant.

A kabbala egyik alapvet6 feltevese az, hogy a spiritualis bolcsesseg harmincket osveny bejarasaval erheto el, mely osvenyeket szamok es huszonket betii jelol, melyek egyuttal az Isteni Megnyilatkozasok, a Szefirak, a Nagy Kristaly Tengere felett hallhat6 Szent Hangok szimb6lumai is, valamint a Mennyei Anyae, BINAHe, es az Univerzum huszonket okkult eroie, melyeket a harom alapelem is szimbolizal, tovabba az egitesteke es az allatovi jegyeke, melyek befolyasoljak az emberek sorsat, rnikozben bolyg6nk a Nap koruli eves utjat jarja.

Es most, hogy ravilagitsunk a kozeli kapcsolatra a kabbala es az orthodox judeanizmus kozott, tudnunk kell, hogy a rabbik az Otestamentumot huszonket (ld. a benik) reszre osztottak, melyet a spiritualis eletre val6 felkeszules soran kell elolvasni, melyeket a Kanan harminckilenc konyvebol vettek, ugy hogy a tizenket kisebb profetat egy konyvben dolgoztak fel, Ruth konyvet a Birak konyvehez csatoltak, Ezraet Nehemiasehoz, es Samuel, a Kiralyok es a Kronikak ket reszbol allo konyveit egy konyvkent kezeltek. A Kanan harminckilenc konyvet Ezra idejeben allitottak ossze.

A kabbalat bemutat6 konyvekhez visszaterve, barmennyire is nehez biztos valaszt kapni azoknak eredetere, nem vitathat6, hogy az 6si Szefer Jecira es a Zohar egy letisztult, mely benyomasokon alapul6 es tavolra mutat6, az eredetelmelettel kapcsolatos felteveseket tartalmaz6 spiritualis gondolatok gyfijte-

f0 75 Gl1

menye, melyek ketseget kizaroan megerdernlik, hogy hirnevet kapjanak es teol6giai tanok rendszere epuljon raj uk. A kabbala, mely mas nezopontbol vilagitja meg a Titkos Tanokat, melyek Kozep-Azsiabol szarmaznak es nemregiben jutottak el ebbe az orszagba, hogy a modern teoz6fia alapjakent szolgaljanak. A parhuzamok a kabbala es a Titkos Tanok kozott eppugy, mint a figyelemre melto kulonbsegek erdeklodesre tartanak szamot mostanaban a Teoz6fiai Tarsasag tagjai kozott,

Sokan onok kozul a kereszteny ortodox Ielfogastol az indiai tanok fele fordulnak, de en tizenot evig foglalkoztam a kabbalisztikaval es a hermetikaval, miel6tt a teoz6fia fele fordultam volna, igy en tisztelem es a szfvembe zartam a kabbalat, mikent egy diak tiszteli es szereti azt a gondolatrendszert, mely a sotetsegbol a fenyre vezeti, meg akkor is, ha a jovoben a keleti bolcsesseg fenye el is homalyositja szememben a kabbalisztika ragyogasat, mellyel val6 foglalkozas az els6 volt miszticista kutatasaim soraban. Persze erre a kerdesre majd a jove adja meg a valaszt. Nem szegyenkezek amiatt, hogy megvaltoztattam a fiatal feln6ttkoromban kialakitott nezeteimet, es nem fogok szegyenkezni, ha fel is kell vallalnom, hogy turelmes tanulas es fejlodes utan Tibet Titkos Tanitasainak kedveert elfordulok a kabbalatol, U gy hiszem, hogy a legnagyobb el6 angol mondta a kovetkez6ket: .mem varhato el senkitol, hogy elete vegeig ragaszkodjon velemenyehez", es bar nem ertek a politikahoz, megis teljes szivembol igaznak vallom az el6bb idezett megallapftasat. Nem erhetunk el val6di fejlodest, ha mereven ragaszkodunk gyermekkorunk eszmeihez, es arra szeretnern buzditani onoket, hallgat6imat, hogy alakitsak ki sajat allaspontjukat a vallas kerdeseit illet6en, ne hagyjak, hogy barki is vakokkent vezesse onoket, tanulmanyozzak a szent konyveket, legyen az a zsid6

f0 76 coa

vagy kereszteny vallase, vagy melyet Madame Blavatsky ismertetett meg velunk, es tartsanak ki amellett, melyet igaznak talalnak. Megbocsathatatlan bun, ha valaki tudatosan visszautasitja a spiritualis igazsagot, legyen bar az ok bigottsag, enos erdek, vagy a laisser aller (hadd muljon) felfogas, mindez nem szamit: a visszautasitas tenye a fontos.

Gratulalok azoknak, akik rna itt vannak, mert elhagytak a nem gondolkoz6 lenyek taborat, celtudatosan keresve az Igazsagot, es nem tantoritja el 6ket azok helytelenfto hozzaallasa, akik a sokak altal valasztott, konnyii, megalaztatasokkal teli utat valasztjak, es hagyjak, hogy masok gondolkodjanak helyettuk, es azokei sem, akik nyugodt szivvel ternek meg boldogsaggal teli otthonaikba tudvan tudva azt, hogy azt masok kinszenvedesei teszik lehetove szamukra.

A heber vallas alapja s 6rtornya mindig is az Oszovetseg els6 ot konyve volt, melynek megfrasat M6zesnek tulajdonitjak, es amely tartalmazza azokat a torvenyeket, melyeket lehova adott at az 6 kivalasztott nepenek. Az Otestamentum, mely ezzel az ot konyvvel kezd6dik a tovabbiakban torteneti temaju, erkolcsi tanitasokat es profetai jovendoleseket tartalmaz6 konyvekkel folytat6dik, de ezek csoportjat vilagi tulajdonsagok jellemzik eshijan vannak a magasabbrendti spiritualis jelenteseknek, melyeket mas vallasok tanitasait tartalmaz6 konyveiben fellelhetunk.

M6zes torvenyei, melyek sok szempontbol rendkivul fontosak voltak egy kis nep szamara 3000 evvel ezel6tt, es amelyekben nagy figyelmet forditanak egeszsegugyi kerdesekre is, sokat veszitenek ertekukbol azaltal, hogy rettent6en kegyetlen bunteteseket es kemeny banasmodot Iger a vetkezo ernbereknek, melyek aligha felelhetnek meg a Vilagmindenseg Kiotloje-

nek - aki milli6nyi vilagot teremtett - gonclolataival. Az ernberek halal utani eletere vonatkoz6 utalasoknak szinte teljes hi anya olyan elfogadhatatlan materialista felfogasrol arulkodik, mely eloidezi a Titkos Tanok, illetve egy Jezus - akit eletutja miatt joggal neveznek Krisztusnak - altal megnyilvanulo OJ Megnyilatkozas iranti igeny felmeruleset. Ezzel szemben Anglia ortodox felfogasu polgarai olyan csekely va16di figyelmet forditanak vallas ukra, hogy hallvan az el6bbi kijelentest, azt ketkedessel es elutasitassal fogadnak, de ha megkernenk 6ket, hogy mutassak meg az 6testamentum azon szakaszait melyek a halal utani elet, a tobb egyrnast koveto elet, vagy a lelek halhatatlansaga me11ett foglalnak allast, akkor ezt keptelenek lennenek megtenni, es nyugodt szivvel hivatkoznanak a tisztelend6 atyara, aki viszont igen. Az illet6 tisztelendo atyanak a valasza pedig altalaban kovetkezo: "Nos, bar ezek a hittetelek sz6 szerint nem is talalhatok, de utalasokat talalunk rajuk: " De valoban leteznek ezek az utalasok? Ha ez Igy van, akkor hogyan lehetseges, hogy az 6testamentum ktiehozasaban fontos szerepet jatszoktol figyelemre meltoan egyertelmu idezeteket hozhatunk fel, melyek kozvetlen ellentmondasban allnak a fent emlitett hittetelekkel? Es az hogy lehetseges, hogy napjaink egyik nagy iroja azt mondta: "A j6let az Otestamentum jutalma

'. , "?

a szorgos munkdert cserebe, az Ujtestamentume a nyomor. .

Mindez esak akkor lehetseges, ha nines a halal utan elet, es nem varnak rank tovabbi eletek, sem pedig jutalom vagy buntetes az Otestamentum altal hirdetett tanokban. De ez a megjegyzes igaz, az 6testamentum szerint az ember semmivel sem kevesbe haland6, mint az allat, ahogy azt a Predikator konyveben (III. 19.) is olvashatjuk: "Az emberek sorsa olyan, mint az allatoke, egyforma a sorsuk: ahogyan meghal az egyik, ugyanugy

£0 78 ~

meghal a masik is, es egyfajta lelek van. mindegyikben, nem kulonb az ember az dllatndl. Bizony minden hiabavalosag! Mindegyik egy helyre kerid, mindegyik porbol lesz es ujb61 porta lesz min.degyik .... Belattam tehdt, hogy nines jobb, mint ha orul az ember a munkdjanak; mert ez jutott neki: ugyan ki mutathatnd meg neki, mi tortenik vele ha elte veget er?" Ki mas mint felmagasztosult onmaga?

Felmerulhet a ketely miszerint ezt a konyvet egy jelentektelen zsid6 vagy egy felig pogany kaldeanus vagy babil6niai illet6 irta. Ez egyaltalan nem fgy van, zsid6 kritikusok szerint Salamon irta, aki a zsid6 tortenelem legfenyesebb idejen volt a zsid6 nep kiralya, ha a lelek halhatatlansaga lett volna a nep vallasanak a lenyege biztos, hogy nem tagadta volna azt ily vehemensen.

Ha egeszen a teremtes torteneteig visszamegyunk, azt 01- vashatjuk, hogy mind az allatok, mind pedig az emberek porb61 szulettek, Eva Adam egy darabjabol formalodott, mindegyikben egyfajta lelek van melyet a NEPHESH CHIAH - az Elet Leheletenek nevezunk. Arra nezve viszont nines utalas, hogy Adam kapott-e a Mennyei Elme sugaraibol, mely darab egy ideig az ember elmejeben marad, hogy tapasztalatot es buntetest nyerjen, majd egy ujabb szakasz utan visszaterjen isteni eredetehez. Megis valoszimi, hogy ezen konyvek iroi, barkik is voltak azok, nem rendelkeztek semmilyen elkepzelessel az ember egy magasabb szinten a116 reszerol, a lelkerol. Velemenyern szerint az 6testamentumot annak vallasi filozofiajat kidolgoz6 egyenek megroviditettek, kihagytak belole olyan reszeket, melyeket esak egy kivaltsagos osztaly tanulmanyozhatott, mialatt a szigoni torvenyeket tartalmaz6 kulso burkot a nep szamara elerhetove tettek, A spiritualis filoz6fia magja, mely hianyzik az

£0 79 ~

6testamentumb61 mint vallasi ternaju konyvbol, meglatasom szerint a kabbala alapjat kepezi, mivel ezek a kabbalisztikus dogmak heber eredetfiek, spiritualisak es fenyt arasztanak magukb61, mely fenyben olvasva az 6testamentumot az alkalmassa valik ra, hogy egy nep elfogadja azt. Most a kabbala lenyegere gondolok, mely szerintem a kabbala 6si alapja. Sietve hozza kell tennem, hogy az osszes maig letezo, a temaval kapcsolatos mfiben ezeket az alapvet6 igazsagokat jelentektelennek tuntettek fel a szerkesztok, es ugyanilyen hatassal voltak kepzeletbeli es gyakran kimunkalatlan hozzatoldasok, valamint a keleti szimb6lumrendszer szeszelyei is. De a hatalmas es rejtelyes spiritualis isteni hatalomnak, e hatalom megnyilvanulasainak, az ember eletrehozatalanak, az emberi lelkek meghosszabbftott letenek es a testi let ideiglenes voltanak eszmei mind olyan alapvet6 tetelek, melyek egeszukben megtalalhatok a kabbalaban. Ezeknel a gondolatoknal kapcsol6dik a zsid6 nep kabbalaja es Buddha vagy a hinduizmus tanitasainak ugynevezett ezoteriaja.

Van alapja annak az allitasnak, mely szerint a Katolikus Egyhaz, melybol kesobb kivalt a Protestans Egyhaz, a kezdetektol a birtokaban volt a Biblia szandekolt kozerthetosege heber titkanak, annak, hogyazt hogyan lehet papkent ertelmezni, a kabbala ezoterikus ertelmezesenek, mely az els6 ot konyv valodi magyarazata, mely konyvek allegorikus tortenetekbol epulnek fel. Ha ez fgy van, akkor nyilvanvalo, hogy a Katolikus Egyhaz korokon at nagyon bolcsen cselekedett, mikor a papsagon kivul mindenkinek igyekezett elvenni a kedvet a Biblia tanulmanyozasatol, es a protestantizmus nagy hibat kovetett el, mikor az erkolcstelen es romlott papi rendszer reformalasaval egyid6ben kijelentettek, hogy a laikusoknak is elcnyere valhat,

f0 80 G1

ha tanulmanyozzak a Bibliat. M6zes konyveinek es az 6testamentum mas konyveinek sz6 szerinti ertelmezeset ujbol es ujb61 btinos cselekedetek igazolasara hasznaltak, J6 pelda erre, mikor a protestans nemzetek papsaga majdnem egyhanguan tamogatta a rabszolgakereskedelem tovabbi folytatasat, annak alapjan ahogy Jehovah torvenyeit ertelmeztek.

Az abban az id6ben el6 szabadgondolkod6k tobbsege az elnyomott es szenved6 nepek tamogatoi voltak es szazadokon keresztul ezek a boles emberek es nagyszeru tud6sok csatak sorat vivtak, sokszor sikerrel az 6testamentum utmutatasainak, allitasainak es az abban fellelhet6 tortenetek SZQ szerinti ertelmezese ellen.

Az 6testamentum ettol fuggetlenul bizonyos ertelemben keresztenyek ezreit kotheti ossze, mivel Krisztus tanitasait zsid6 alapokra helyezte, de a ma letezo kereszteny szektak sokasaganak majd mindegyike· azon allitasra hivatkozva jott letre, mely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a Bibliat sajat felfogasa szerint ertelmezze, amit meg kellett volna akadalyozni azt allitva, hogy a magyarazatok elvesztek, vagy legalabbis nem talalhatok, es azok nelkul elkerulhetetlen, hogy alapvet6 hibakat ne ejtsen valaki a Szentiras ertelmezese soran.

A kulonbozo bibliaertelmezesek hatalmas tarhaza, legyenek azok barmekkora ostobasagok, megis jelentektelenne valnak annak a jarulekos igazsagnak a fenyeben, mely szerint a szektak szazainak minden egyes hfv6je nemcsak azt a jogot koveteli maganak, hogy sajat felfogasuk szerint ertelmezzek a Bibliat, hanem egyuttal szent kotelessegge is teszik maguk szamara, hogy eliteljenek masokat, mintha a Biblia tevedhetetlen volta nem valna semmisse az egyeni velemenynyilvanitas vagy egy templomi mise soran, A vallasi tolerancia hianya szenve-

f0 81 G1

dest hozott minden egyes falura az orszagban es szinte egy szekta sem akad, amely csak arra forrnalt volna jogot, hogy kulonbozzon masoktol es kritikat gyakoroljon felettuk - ezen igenyek egyebkent akar egy teoz6fus szajabol is elhangozhattak volna -, hanem arra is, hogy uldozze es halalra Itelje azokat, akik nem illeszkednek bele a tarsadalornnak abba a keskeny szegmensebe, mely elfogadja filozofiajukat.

A misztikusok, az okkultistak es a teoz6fusok mindannyian j6 - vagy azt is mondhatnank .isteni" - kuldetest hajtanak vegre, mikor feltarjak a vallas ok alapjait es kiindulasi pontjait es ramutatnak arra, hogy rnindket oldal megvilagoscdast rernelhet, mivel egymas kolcsonos tiszteletebol sokj6 szarrnazhat, de a vallasok kepviseloinek eletre-halalra torteno harca soran minden hit veszit erejebol es a vallas sz6 ertelmeben azonossa valik a tolerancia hianyaval, a viszallyal es onteltseggel, A buzg6 szektatag jellemz6je, hogy mindig keszen all arra, hogy elftelje masok erofesziteseit, amely teljes ellentetben all Jezus szavaival: .Ne iteli, hogy ne iteltess!"

Isten letet es az ember eredetenek es sorsanak alakulasat a kabbala ertelmezese szerint megvizsgalhatjuk. Az Otestarnentum Jehovahjarol, aki egy torzs istene, emberi tulajdonsagokkal rendelkezik, erejet es hatalmat egy valasztott nepnek tarja fel, mas nepeket arra kenyszerit, hogy annak szolgaljanak, aki kivalasztja kulonleges kuldottjeit es kepviseloit, akiket rna nem tartanank kepesnek arra, hogy spiritualis kepessegekkel rendelkezzenek - nem tesznek ernlitest a titkos heber tanok. A kabbalaban tenyleg sokszor kertil ernlitesre Jehovah negy betubOl allo neve, de ez egy olyan nev, mely olyan isteni elgondolasokat takar, mint egy kozponti spiritualis forrasbol torteno kisugarzas, mely onmagaban ennek a fenynek a posztulatuma.

£C) 82 Q1

Ez az Isten maga, a Vegtelen Leny, mely olyan tavolsagok felett rendelkezik, melynek vegen ott van Jehovah - Elohim - a szent lelekbeli tulajdonsagok birtokosa, melyet kizar61ag az ernberi elme kepes megerteni.

Mas szempontb61 vizsgalva, Jehovah egy a deifikus forrasb61 fakado megnyilvanulasokka), melyet a Tlz Szefiranak, Mennyei Hangoknak neveznek. Ez a Tfz Szefira - melyb61 az els6 az AIN SOPH AOUR-b61 a Vegtelen Fenybol szarmazo Mennyei Ragyogas szimb61uma - isteni szivarvanykent jelenik meg az els6 vilagban, vagyis azon a sikon, az ATZILUTH-on, mely a legtavolabb helyezkedik el az emberi felfogas hataraitol, ugy, hogy egymast kovetik a tukrozodesek, mikozben a ragyogas kissebbe valik, mely mar az emberi szem szamara is lathato a legmagasztosabb spiritualis Iatomaskent, A tiz isteni tulajdonsag az ezen a sikon torteno isteni tizszogbe torteno beosztasat a ~ (Yod), :"1 (He), , (Vav ) es rt (He) betuk jelolik, A tfzszog maga a 'Ietragrarnmaton, a kabbalisztikus Jehovah vagy Yahveh (a beavatatlan kritikusok szerint), annak az Istennek az ered6je, aki egy nemzet vedelmezojekent jelenik meg az Otestamentumban.

A teoz6fiai doktrlnaval formailag parhuzamosan megfigyelhetjuk, hogy a kabbala olyan korr61 szarnol be, melyben a Pralaya Ietezett, a nyugalom koraban, melyben nem oltott alakot Isten, mikor az isteni mozdulatlansag uralkodott. A mozdulatlansagbol kesobb elkezd6d6tt a szetaramlas, majd alakot oltott Isten. AIN-b61 a Mozdulatlanb61 kialakult AIN SOPH, a Vegtelen es Hatartalan, a mindenutt jelenlevo Megismerhetetlen. Mikozben a kiaradas folyamataban az alakoltes meg nem fejezodott be, megjelenik AIN SOPH AOUR, a Hatartalan Feny, mely egy pontba sunisodve KETHER-kent, az isteni alak Ko-

£C) 83 Q1

ronajakent jelenik meg. Ezutan kovetkezik a Tiz Szefira, a Mennyei Hangok az egymast koveto vilagokon keresztul hal adva, mig vegul a negy isteni fogalomra osszpontositva eljutunk a spiritualis letezes szintjere, melyet az emberek megprobalnak elerni, es annak meghatarozasaval korlatozni es leimi, letrehozvan egy Istent, akit imadhatnak,

A fejlodes folyamatos szakaszaival egyutt, melyek mindegyike egyre tavolabb van a kiindulasi pontt61, energiak es er6k szabadulnak fel, melyeket arkangyaloknak, angyaloknak, az egi testek szellemeinek es vedoangyaloknak nevezunk. Istent61 meg tavolabb talaljuk az emberi lelkeket, a feny szikrait, melyek a felfoghatatlan Isteni Fenysugarrol pattantak Ie, es amelyek azert kaptak ontudatot, hogy szamos valtozason keresztulmenven, tapasztalatokat szerezven a Vilagegyetemben tett kort formalo utjuk so ran, a letezes minden sikjan, az isteni kezdett61 tavol vegul visszaterjenek Istenhez, az Atyahoz. Innen indultak zarandoklatra a fejlodes es viszzafejlodes megszokott korforgasa utan, mikent Isten is egymast koveto szakaszokban letezik, egyszer a ki- maskor a belegzes szakaszaban. Ennek megfele16en egyszer alakot olt, masker pedig nyugalomban

van.

A nyugalom idoszakat mas neven a Pralayat ember fel nem foghatja, es a manifesztacio magasztos es fenseges megnyilvanulasaitcsak a nagyfoku spiritualis kepessegekre szert tett emberek kepesek felismerni. A vilag szamara az ilyen elkepzelesek esak almok, s ha valaki megprobalja szavakba onteni azokat rogton megkerdojelezik epelmejtiseget. A metafizikusok szamara ezek a gondolatok megis nagyon erdekesek, a teoz6fusoknak pedig egy masik teruletrol szarmazo peldat takarnak az 6sid6k spiritualis hagyornanyaival kapesolatban, melynek ered-

£0 84 Gil

•

menyekepp elfogadhatova valik az az indiai ezoterikus felteves, mely szerint a spiritualis eszmek vagy nagyszeni elmek segitsegevel kerulnek id6r61 id6re vilagunkba, vagy pedig maradvanyai egy regen feledesbe merult vilag hitenek es bolcsessegenek. Egy olyan vilagenak, mely latta a mienknel magasabb spiritualis szinten letezo, a szent letezokhoz es a magasabb spiritualis sfkokhoz kozelebb e16 nepek eletet. Mert a Spiritualis Bolcsesseget csak olyan ember vagy foldi leny nyerheti el, aki kepesse valik arra, hogy elerje a felettunk Ietezo szferakat, mert a spiritual is szinten letezo lenyek nem kepesek segiteni azoknak, akik nem tisztitjak meg magukat annyira, hogy felemelkedhessenek a magasabb szintekre.

Ugy tfinik szamomra, hogy.a legnagyobb nehezseg a kabbalaval, vagy az ezoterikus filozofiaval els6 alkalornmal foglal, k'oz6ktlak a~, hogy megi~mert6k 'a valosag altal keltettbenro"tmisokates ~z anyag anyagiassagat. Azt az elkepzelest rtrely szerint- az anyag a lelektol fuggetlen entitas, el kell felejteni . Az allitast, mely szerint az anyag letezik, es teljesen kulonbozik a lelektol, es hogy azt a lelek - a lelek Istene - teremtette viszsza kell utasitani, es meg a gondola tot is szamuznie kell a kutat6nak, miel6tt az tovabbi fejtegetesek alapjaul szolgalna. Ha letezik anyag, akkor az valami es valamibol kellett, hogy keletkezzen, de a leleknek nines anyaga es az alkot6 lelek a spiritualis fogalmak legmagasabb szintjen allva nem hozhatta letre a semmib61 az anyagot, mely a legals6 szinten talalhato: kovetkezeskepp az nem is lett letrehozva, vagyis az anyag nem letezik. Minden a lelek, a fogalom folyamodvanya. Ex nihilo nihil fit A semmib61 esak a semmit lehet teremteni. Mindaz, ami letezik kizarolag a lelektol, az Isteni Lenyegbol szarmazik. A letezes nem johet letre a nemletbol. A feltetelezes, mely szerint

£0 85 Gil

az anyag onrnagat hozna letre abszurd, az anyag nem johet letre a Ielekbol, a ket sz6 jelentese szerint a ket fogalom teljesen kulonbozik egymastol, tehat az anyag nem letezik. Ebb6l az kovetkezik, hogy am it anyagnak hivunk, az csupan erzekszerveink tevedese.

A teozofiatol es a kabbalatol fuggetlenul ugyanerre a kovetkeztetesre jutottak mind a keresztenyek, mind a filoz6fusok. Az elmeletet, amit rna mindenki Fogalom-elmeletkent ismer, 140 evvel ezelott adta kozre Berkeley, az irorszagi Cloyne megye puspoke, amely majdnem teljesen megegyezik a kabbalisztikus tanokkal, miszerint minden csupan az isteni forras kiaramlasa es az anyag csupan annak egy vonatkozasa. Mas filozofusok ezt a kerdest a nominalizmus es a realizmus kozotti vitaban vizsgaltak: Letezik-e bdrmi a neven kivid? Letezik-e valamilyen alap a nevek mogott? Szuksegunk van egydltalan ilyalapra? A kabbala szerint minden csupan a lelek, mely halhatatlan es

,

teremtetlen megnyilvanulaskent jelentkezik intellektualis es er-

zekeny sikunkon, es ehhez hozzatartozik az elet es a mozgas. A lelek onmagatol letezo, es az egymast koveto aktiv es passziv hullarnokbol all. A lelek az igaz istenseg, vagyis a vegtelen leny:

Ain Soph, minden ok es eserneny okoz6ja. Minden be16le szarmazik. A Vilagegyetern az Isteni Lelek immanens szetaradasa. A Vilagegyetem megis kulonbozik Istentol, ahogy az okozat kulonbozik az okt61, de nem valik kulon t6le, nem csak egy rmiland6 okozat, mert benne rejlik magaban az okban. Isten megmutatkozik az Ember el6tt.

Az anyag csak az emberek fogalmai kozott letezik. A Lelek legalacsonyabb szintti megnyilvanulasa az anyag, maskepp fogalmazva a Lelek az anyag legmagasabb szinni megjelenesi formaja, A Lelek az egyetlen letezo "anyag". A kabbalisztikaval

f0 86 Q1

foglalkoz6k szerint az anyag csupan a lelek kiaradasanak csapadeka, mely eppen hogy csak letezik a nemlet felett.

Istenr61 es a minket korulvevo vilagrol sz61va, most egyel6re hagyjuk figyelmen kivul a kabbala tanitasait az emberr61 es az emberi lelekrol. Mar volt sz6 arr61, hogy a lelek szertearadasanak tana feltetelezi az Isteni Lelek megnyilvanulasanak egymast koveto szintjeit, melyeket kulonallo sikokon val6 letezeskent is felfoghatunk. A tiz Szefira energiai negy reszre oszlanak a harem spiritualis sikon, es a targyak, vagyis az anyag sikjan. Ez a tiz Szefira es a sfkok mind egy-egy fontos e1emet szolgaltatnak, melyek teljessegukben es orokke valtozo aranyaikban alkotjak az embert. Az else embernek a tud6sok az "ember as" elnevezest adtak, es akit a kabbalisztikaval foglalkozok Adam Kadmonnak, az egb61 szarrnazo embernek neveznek. Ennek a tipusnak az egyedei tobb egymast koveto eletben jelennek meg, mindenfele tapasztalatot osszegyujtve, majd egy fejlodesen ~ennek keresztul mindaddig, mig el nem erik az emberi tokeletesseg legmagasabb szintjet. Az fgy megtisztult lelek zarandoklatanak befejeztevel ujbol egyesiil az isteni lelekke!.

A Genezis osszeallitasanak magyarazataban a kovetkezoket olvashatjuk a Genezishez hasonl6 allegorikus forrnaban:

"A mennyben letezik egy kincstdt; melynek neve Guph.

Isten ide helyezte el mindazokat a lelkeket, melyeket a kezdetek 6ta teremtett es melyek bebocsdttatasra kerulnek ebbe a vilagba:

Isten ebbol a kincstarbol bocsatja a mehekbe a gyermekeket es lelkuket. "

Egy masik szimbolikus nyelven adott magyarazat arrol sza-

f0 87 Q1

mol be, hogy az Er6 mikepp jelzi egy megfelel6 iranti igenyet, ha erzekeli, hogy egy gyermek teste van alakul6ban.

.Lsten int egy angyalnak, ki a test nelkiili lelkek felett orkodik; majd igy szol hozza: "Hozz elem egy ilyen lelket!",

es ez igy tortenik miota vilag a vildg:

a lelek megjelenik Jehovah elott, kihez Jehovah ekkepp szol:

" Vedd fel ezt az alakot!"

A Lelek: azonban azonnal megprobal kibujni a [eladatalol: " Vilag Ural En elegedett vagyok azzal a vildggal, melyben oly regen elek, kerlek Teged, ne kenyszerits ebbe a hitvdny testbe,

hiszen en lelek vagyok. " Erre Jehovah igy valaszol:

"Szukseges, hogy megjdrd ezt a vilagot, melybe most kuldelek, azert teremtettelek magambol, hogy ezt megtedd. " Ezutan pedig Isten kenyszeriti a lelket, hogy megszulessen a vildgba, ahol az anyagot ism erik. "

Ez a tetel parhuzamos viszonyban van a reinkarnacio teozofista felfogasaval, vagyis a karmaval - Isten konyortelenul egy uj foldon eltoltendo eletre kenyszeriti az Egot. A kabbala szerint az egok a Lelkek Szokdkutjabol lepnek e16, majd ujbol es ujbol meg kell szuletniuk, mindaddig, mig tapasztalatra = tokeletessegre nem tesznek szert, majd vegul ujbol egyesulnek Teremt6jiikkel.

Tehat mi is az, amely egy ideig ebben a "borruhaban" - ahogy a Teremtes Konyve nevezi az anyagb6l letrejott teste lakozik? Ez az Isteni Szikra, mely a harem vilagbol, a negyedik az anyagb6l felepulo Vilagegyetemet magaban foglal6 vilagbol, valamint Jehovah negy szimbolikus reszebol szarmazo szamos elemb6l epul tel. Igaz, hogy a kulonbozo kabbalisztikus iskolak-

F0 88 Gi?

ban az esszenciakat jelolo szarnok es nevek kulonboznek, de az alapvet6 gondolat ugyanaz marad, pont ugy, ahogy az ember tererntesevel kapcsolatos elgondolasok kulonboznek a kulonbbz6 teoz6fiai ternaju konyvekben, de az alapgondolat mindegyik mogott ugyanaz marad.

Az emberi let elveit negybol haromkent is Ie lehet Irni.

Ez az emberi test. Az otos az asztralis format es testet is magaban foglalja. A hetes az isteni ely felosztasa. Vegul pedig a tfzes szarn az, mely a Szefiraknak felel meg. Tul sokaig tartana, ha mindezeket teljesen elmagyaraznam, es csak nehezen ertheto szavak tomkelegevel terhelne onoket, egyfajta szaknyelvnek tfinik ez azok szarnara, akik nem szoktak hozza. Egy modszernek elegnek kelllennie ahhoz, hogy bemutathassam mindazt, amit szeretnek,

A ~ (Yod) betfibol, amely a Je-nek felel meg, a Jehovah szob6l ered, az Isteni Lelek az Atmahoz hasonlfthat6legmagasabb szintu jelentese. A i1 (He) betubol szarrnazik a NESHAMAH, mas neven a Buddhi, a Spiritualis Lelek. A' (Vav), mely a Jehovah sz6 v betfijenek felel meg a RUACH, mas neven Manas, az ertelem es az elme. A sz6t lezaro i1 (He) betfibol pedig, amely az ah-: jeloli a Jehovahban a NEPHESH-t szarrnaztatjuk, a teoz6fusok Kamajat, mely a vagy es a szenvedely szimb6luma. Ezek mindegyike az asztralis burokban talalhato, amely az emberi test ontoforrnajaul szolgal.

Ez a negy fogalom fokepp a negy vilagban, az isteniben, az erkolcsiben, a szellemiben es az erzelmiben letezik: es ezen eszszenciak barrnelyike iranyitasa ala vonhatja az embert es befolyasuk aranya allandoan valtozik. A legmagasabb szinten allo hatterbe szoritja a tobbit, a kozepen levok elerhetik a magasabb szinten allot, de ha valaki nem el lehetosegeivel vagy er-

F0 89 Gi?

kolcstelen tetteket visz veghez, akkor egyre lejjebb es lejjebb zuhanhat olyannyira, hogy akar meg is kozelitse a test latszolagos anyagat, A NESHAMAH a spiritualis tokeletesseg fele iranyitja azembert, mikozben a NEPHESH a testi oromok elvezete fele csabit. A kabbalaban talalhato egy masik szimb6lum, mely szerint egy embernek ket tars a van, az egyik a jobbjan, melyet YETZER HA TOB-nak neveznek es a j6 eselekedetek fele iranyit, a masik a bal old alan, a YETZER HA RA, mely a gonosz csabitasait kinalja fel.

Az ember teremteserol, eredeterol es sorsarol a kabbalaban fellelheto allitasok inkabb az eloadas modjaban, mint elviekben kulonbozik a teoz6fiai felfogastol. A ket rendszert eloszor egymassal parhuzamosan is lehet tanulmanyozni, es mindketto segitsegul szolgal a masik megertesehez, Nines eles kulonbseg a nyugati misztikus tanok es a kozepkori kabbala tanitasai kozott, melyek az egyiptomi hermetikahoz es az indiai vagy tibeti ezoterikus teozofiahoz kapesol6dnak. U gyanugy alapveto igazsagok prezentacioi, csupan a nyelvezetben, szakkifejezesekben es szimb6lumrendszerben kulonboznek, melyeket felhasznalnak arra, hogy spiritualis gondolatokat adjanak at a visszamaradt ernberisegnek. Nines ok arra, hogy a hermetikusok es a teoz6fusok gyanakodjanak vagy feltekenyek legyenek egymasra, vagy eliteljek egymast, Az eur6pai nniveltseg vilaga eleg szeles ahhoz, hogy bekessegben megferjenek egymas mellett, es mar maga az a teny, hogy ezek a filoz6fiai rendszerek egyaltalan erthetoek az emberek szamara bizonyitekul szolgal arra nezve, hogy egyik sem tartalmaz teljesen tiszta es kozvetlen igazsagokat. Csupan egy homalyos uvegen keresztul vizsgalodunk, es sokat kell meg fejlodnunk, ha szemtol szembe akarunk talalkozni Istennel.

f0 90 ~

A teoz6fusoknak is ugy kell haladniuk, ahogy azt a herrne-

.

tikusok mindig is tettek, lepesrol lepesre fejlodve, minden egyes allomason az alapveto igazsagok ujabb forrnaban jelentkeznek, feltarulnak elottunk, vagy eppenseggel iijbol elrejtoznek a nyelvezetben es szimb6lumrendszerben, melyet fel kepes dolgozni az, aki a temaval foglalatoskodik. Szukseg van egy tanarra, valakire, aki iranyitja a munkat, aki mar megtette ezt az utat es aki a tanitvanyaval lelki kozossegbe lepve kepes megallapitani, hogy a fejlodes mely szakaszanal tart eppen. A misztieizmus elsajatitasa nem konnyii feladat. A szakadatlan erofeszites es az erkolcsos eletvitel majdhogynem alapveto fontossagu. Az emberi ertelem esak azt es annyit kepes felfogni es feldolgozni, amit es amennyit az elme kepessegeinek segitsegevel eszlelni kepes. A folyamatot nem lehet eroltetni, a misztieista tanokat nem lehet esak ugy, egyik pillanatrol a masikra elsajatitani. Ha egy tanul6, az 0 szintjenel magasabban allo szintre lepne, az ostobasag lenne, es szamara esak csalodast es a sotetben val6 bolyongast eredmenyezne.

Magam is gyakran talalkoztam olyan tanokkal es allitasokkal, melyeket elmern visszautasitott, mert azokat keptelensegnek vagy mere babonanak tartotta. Aztan eletern egy kesobbi szakaszaban nagy lelkesedessel sajatitottam el ezeket a dogmakat. Az okkultizmus ebben az ertelernben hason16 a szabadkomuvesseghez: vagy hozzaferunk a titkos tudashoz, vagy nem, es ha nem, akkor meg akkor sem hisszuk el szertartasainak egyetlen titkarol sem, hogy val6ban Ietezik, ha azt felkinaljak szamunkra. Az okkultizmus titkai olyanok, mint a szabadkomuvesseg, valojaban bizonyos mertekig azokat a titkokat tartalmazza, melyeket a szabadkomfivesek elvesztettek. Termeszetiik szerint serthetetlenek: mivel kizarolag szemelyes fejlodes lit jan

sajatithatoak el, igy hiaba magyarazna el azt valaki egy kivulall6nak, az lehet hogy nem ertene meg. Ha barki is kepes lenne megsejteni vagy birtokaba jutni egy ilyen titoknak, akkor meg legkozelebbi barataival sem osztana meg azt, azon egyszerti oknal fogva, hogy ha baratai keptelenek azt magukt6l befogadni, akkor a puszta szavak keptelenek lennenek azt kozvetiteni szamukra.

Az 6si kabbalaval foglalkoz6 munkak sok kozos vonassal rendelkeznek a szabadkomfivesseggel, szamos olyan tanitasa letezik, melyeket soha nem vetettek papirra vagy nyomtattak ki: ezek a munkak gyakran b6velkednek olyan szimb6lumokban es tanitasokban, melyek ertelmetlennek tiinnek, meg is ezek hordozzak azokat a magas spiritualis tartalommal rendelkez6 tanitasokat, melyeket rna este roviden felvazoltam. Kevesre jut az, aki csupan elolvassa ezeket a rmiveket, ahhoz, hogy lassuk a spiritualis dolgokat, el6bb ki kell raj uk nyitnunk a szemunket es az 6si kabbala nagytudasu ismer6je, mint H. P. Blavatsky tanitasainak rna eI6 hirdet6i nem osztjak meg bolcsesseguket a tudatlanokkal es a gonoszakkal es nem engedik meg, hogy tisztatalanok tegyek be labukat az ezoterikus bolcsessegek templomaba. Faradozzunk tehat mindannyian azon, hogy az igazi okkultizmus keretein belul egy magasabb szintre jussunk el, es egyszer talan a tavoli jovoben minden csabitast legy6zve, kitart6 erofeszitesek es onfelaldozas aran birtokunkba kerulhetnek a Ielek es Jelszavak, melyek megnyitjak elottunk a Kiraly Palotajanak kapuit.

£0 92 ~

William Wynn Westcott

.9L 'Iiz Szejira

A Szefirak egy tfzszoget alkotnak, es lsten szamok altal torteno leirasat kepezik, akit meg lehet ismerni szarnok es betfik altal, A Szefirak lsten fogalrnanak szarnok altai, a SHEMOTH pedig a betfik altai torteno megjelenitesei, A SHEMOTH az lsteni Nev, a SHEMA magyarazatait tartalmazza. Ez a Shema, mely elemeire oszlik, a SHEMHAMPHORASH. A tiz Szefira mindegyikenek van neve. Az els6 a Korona, a KETHER, az utols6 a Kiralysag, vagyis a MALKUTH. A Kiralysag feltetelezi a Korona letet, mikepp a vilagegyetern lete feltetelezi lsten letezeset, az alacsonyrendfi tekintetet megmagyarazza a magasabbrendti, a Fiu lete feltetelezi az Atya letet, az egyensulyban lev6 merleg egyik aga feltetelezi a masikat, az ernberiseg lete pedig Teremtojere utal.

KETHER, a korona! De nines Korona, ha nem letezik a Kiralysag, vagyis MALKUTH: Istent megkoronazzak tettei, es ez megmutatkozik az emberek gondolataiban. .lgy aztan mindaz, ami fent van, hasonlatos ahhoz, ami lent letezik. A KETHER a MALKUTH resze es a KETHER fogalma az emberi ertelem MALKUTH-ja. Isten megteremti az emberi lelket es a lelek letebol kovetkeztethetunk Isten letezesere. Parturit homo Deum - Isten teremti az embert. A Vegtelen Igazsagossagot a vegtelen josag tartja egyensulyban, a vegtelen josagot pedig az igaz-

£0 93 ~

sagossag hozza letre es tartja fent. Ezek alkotjak a Szepseget, am it mi a Tundoklo Fenynek nevezunk, melynek elnevezesei a kovetkezok: SHEKINAH, Zohar, a Dicsoseg Fenye es TIPHERETH.

Az emberi elmeben jott letre a kimondhatatlan nev, YHVH, a Tetragrammaton, melyet nem lehet kimondani, csak a kovetkezokeppen bettizni: ~ (Yod), M (He),' (Vav), M (He), vagyis Jahouvahou/ i e 0 u a, melyb61 a Jehovah sz6t ugy kepezzuk, hogy a negy misztikus heber bettit a sajat modern nyelveinkb61 vett maganhangzokkal helyettesitjuk,

Igy ez a szent nev, ha azt az els6 raillesztheto gondolat segitsegevel irjuk Ie, egyben az utols6 is, mely a mi emberi ertelmunkbol szarmazik, elrugaszkodva a tudomany ormarol magunk at a hit erejere bfzva.

Amit kapunk az Isten emberek altai adott, vagy ha ugy jobban tetszik, az emberi tulajdonsagok isteni neve.

., (Yod): a Bolcsesseg teremto ereje.

M (He): az emberi esszel fel nem foghato megertes, , (Vav): a kettd kiegyensulyozott egyesulese,

A Yod a CHOKMAHnak, a He a BINAHnak, a Vav a TIPHERETH-nek felel meg, mig a masodik He a MALKUTHnak, vagyis a Kiralysagnak, melyben lathatjuk a Tukrozodest mas neven a Korona Szivarvanyat, a KETHER-t.

Kovetkezokepp abrazolhato Isten fogalma a harem vilagban: harem haromszog, melyek egy haromszog kepei, harem tokeletes es teljes megfogalmazasa az Egy Isten alakjanak, harom az egyben es harem a Triadok mindegyikeben, kilenc es egy, a kor es a tengely, melyet elforgatva a kort kapjuk, az

£0 94 ~

esszenciaja es a letezese a ket hierografikus szamokhoz es a tizszoghoz tartoz6 szimb6lumnak: a lO-nek es a cI>-nek. A forma- 16d6 es a mozdulatlan, a vegtelen altai valtoztatott alak, es a lenyegeben valtozatlan Letezo az elet orok egyensulyat kepviselik. Az alak fejlodesen megy keresztul, es a pusztulas utan eleter6vel meg inkabb telve kel ujbol eletre. Ez az a folyamat, melyet Gy6zelemnek vagy NETZACH-nak nevezunk.

A sorrend min dig hasonl6, es a Torveny valtozatlan, a let min dig megsernmisithetetlen, maga az orokkevalosag, a Yod, a ket ellentet harmoniaja, a tererntes torvenye, a YES On'.

A ket er6, melyek Isten kiralysagat alkotjak - es a harm6nia ezen torvenye felszinre kerul minden tulajdonsagban - azt jelenti, hogy a Teremtes a stabilitas es a valtozas kombinacioja. Alakjaban semmi sem elpusztithatatlan, de lenyeget tekintve sernmi sem valtoztathato. A keresz lehet, hogy csak egyetlen napig el, de lenyeget tekintve halhatatlan.

Vizsgaljuk meg ezt a sokretti jelenseget. A letezes maga az oka annak, amely hatasaiban nyilvanul meg, az orok torveny a vegtelen bolcsesseg bizonyiteka.

Az atalakulas folyamata az ertelme letere utal, amely mindig termekeny es min dig miikodesben van. HOD a CHOKMAH bizonyiteka, a NETZACH a BINAH megnyilvanulasa, ahogy a MALKUTH a feltetlen bizonyitek a KETHER letere. A Teremtes torvenye igazolja a torvenyeket letrehozo Teremt6 letet. A kiralysag lete feltetelezi egy kiraly letezeset, kinek csupan tetteit foghatjuk fel es allithatjuk bizton azoknak letet.

A NETZACH, a HOD es a YESOD a Salamon pecsetjen lathato forditott haromszog sarkai, melyek megfelelnek az egyenesen allo harornszogben talalhato KETHER-nek, CHOKMAH-nak es BINAH-nak. E ket harornszog kozott ta-

£0 95 ~

laljuk kozvetito latomaskent, vagy tukrozodeskent a CHESEDet, a GEBURAH-t es TIPHERETH-et. A KETHER a Bolcsesseg Koronaja, az Ertelem es Kegyelem szimb6luma. A CHOKMAH a Korona Bolcsessege es a Kegyelem Ertelme, es Igy tovabb .

. fgy lesz teljes a tizszog, melyben minden az egysegre uta!.

A nev melyre utalunk a KETHER, mas neven Eheie asherEheie, a Letezes a Letezes maga es a Letezes a Letezessel aranyos.

Ez a totalis megerosites a tudornany jelenlegi allaspontja es a hit elsa megnyilvanulasa: a tudomany targya a letezes tenye, a hit alapja pedig a szuksegszeniseg, megvaltozhatatlansag es a halhatatlansag.

Hit nelkul a tudomany elmeriilne a szkeptieizmus tengereben es a tud6sok meg azt sem mernek bizton allitani, hogy egyaltalan maga a Letezes letezik, Mast nem is tehetnenek, minthogy ketes valosagtartalmu tortenesek megfigyelesevel toltenek idejiiket es tobbe nem tamaszkodhatnanak az erzekeles altai nyujtott bizonyitekokra: azok tobbe mar nem lennenek kepesek felfogni a letezest, esak a Ietezoket. lgy mar nem lenne lehetoseg szintezis letrehozasara, mert az analizis lehetetlenne valt.

Az anyag vajon kepes a vegtelen szamu osztodasra? Erzekelheto-eaz onmagaban vagy csupan a korulmenyek veletlen egybeesese saran? Ha az anyag nem erzekelheto, akkor nem is letezik fizikai ertelemben. Mi lesz akkor az anyag es a lelek kozott fennallo kulonbseggel? Amit mi Leleknek hivunk, az egy anyagtalan valami, vagy esak az anyag egy megnyilvanulasa?

Csak ziirzavar allna be, mindent ketsegbe vonnank es minden hal a szakadek szelen egyensulyoznank: az elet egy alom

f0 96 ~

lenne es a csend bolcsebb cselekedei lenne a beszednel. Az egesz kiralysag eltfinik, ha a Korona nines tobbe, A letezes egy bizonyossag es azaltal hogy ezt a kijelentest megerosftem, egyuttal megerosttem Isten letezeset, aki a letezes legfobb oka. Jehovah lete bizonyitja Eheie letezeset.

f0 97 ~

Frater Achad

Jt 1(a66afa fzagyomanya

Nem az a szandekunk, hogy ez a essze reprezentalja a Szent Kabbala miszteriumainak teljes magyarazatat, hanem sokkal inkabb az, hogy a legfontosabb tanok rovid vazlatat adja, mely iranyithatja a tanul6t a kabbalista m6dszerek ertekeinek erthet6bb elgondolasai fele, mint el6re megfogalmazott met6dus a Vegtelenen belul.

A tiz Szefira rajza vagy a numerikus emanacio formain alapszik a mti, felallitva alapjait, Templomunk tartopillereit, megtanulhatjuk visszaallitani elveszett egyensulyunkat, Igy megsemmisitve az ellenteteket, melyek altalaban felelemmel toltenek el minket.

Ez a folyamat roviden a kovetkezokeppen is Ieirhato: Mege- 16zve barmilyen kinyilatkoztatast, Isten nines. Ez alig hihet6, de nemileg erezheto, ha fontol6ra vesszuk a .Ain Soph"-ot vagy a Vegtelen Urt a Vegtelen Feny rejtett lete altal kovetve.

Csak amikor megertjuk, hogy a Vegtelen Feny egy kozeppontban osszpontosul, akkor keletkezik az els6 pozitiv Idea. Ez az Osszpontosulo Feny a Kether - a Korona - az els6 Szefira. A sok kozul nehany eljaras nagyon hasonlit ahhoz, amikor a feny feltorheto a spektrum szineire.

A kovetkezo magasabb Idea a Bolcsessege, melyet a Chokmah - a masodik Szefira - vagy az Emanacio fejez ki. Ez azonos

f0 99 ~

a Logos ideajaval, a vilag megalkotasaval, mely a kezdetekkor Istennel volt es maga volt Isten. Ez a hatalmas Teremt6 Vilag, az Isteni Parancs, ez kepviseli az archetipikus vilag magasabb intelligenciajat.

A harmadik egyenrangu a Bolcsesseggel - a Megertes vagy a Binah, a harmadik Szefira, a magasabb osztonos megerzes, melya magyarazhato Vilag, helyesebben az, amely kozvetitheto az als6bb szferakba. Ez a kabbala teremto vilaga, a .Hatalmas Anyai Anyag", melynek az isteni akarat es elet ad er6t.

Ez a harom - Feny, Elet es az Anyag - a legfels6bb harmas, egy es oszthatatlan. Mert az Elet a Feny anyaga, es a masodik es a harmadik Szefira csak az E16 Anyag aspektusa, mely a Feny maga.

Most eljutottunk a hat emanaciobol all6 vilaghoz:

Chesed vagy Konyorulet, melyet kiegyenlit a Geburah vagy Szigorusag, megalkotva a harmassag boltivet alatamaszto ket tart6oszlopot. Kiegyelitik a harmadikban osszehangolt Ideakat; a hatodik Szefira a Tiphereth, mely egyenlove teszi azokat - a Szepseg vagy a Harm6nia.

A kovetkezokben megtalaljuk a Gy6zelem harmasat, Netzachot, a hetedik Szefirat, melyet a Ragyogas ellensulyoz, Hodot, a nyo1cadik Szefirat Yesod, a kilencedik Szefira, az Alapzat egyenliti ki.

A fentiek az anyagi vilagban foglalhat6k ossze, a tizedik Szefiraban. Ennek neve Malkuth vagy Kiralysag. Ez a szfera fugg a tobbitol, de valojaban egy a Ketherrel, mert minden az Egyb6l ered es az Egyben talalhato. Eddig meg rendben van, hogy megtanulhatjuk megerteni az egyseg termeszetet, de e16-

f0 100 ~

szor meg kell szemlelnunk a sokfele es nyilvanvalo egeszet is. Az id6 korlatai, a ter es a kornyezet teszi szamunkra szuksegesse a fejlodes jelenlegi allapotat. De az elottunk levd idealnak vissza kell ternie az Egyseg tiszta eszmejehez, ily m6don vezetve onmagunkat a kettosseg es a megvalositas illuziojahoz, melyet a Nagy Miinek neveznek.

Befejezodhet-e a kabbalista elgondolas Malkuth, a Kiralysag vagy az anyagi univerzum megalkotasaval; kenyszeriteni kellet-e bennunket, hogy a teremt6 folyamatot egyesek elkorcsosulasakent ismerjuk el? Es ilyennek kell tfinnie szamunkra behatarolt nezopontunkbol ad dig, amig elsajatitjuk a Megvaltas elgondolasat es hasznot hiizunk bel6le?

A Chokmaht , a bolcsesseget vagy a Fels6bb Akaratot Atyanak nevezik; a Binah, a Megertes fejezi ki a Nagy Anyat;a kovetkez6 hat Szefira osszpontosul a Tipherethben, a Fiuban, es reprezentalja az Ertelmet; mig Malkuth - a Kiralysag vagy az Allati Lelek, mely felfog es erez - a Lany.

A Lanynak frigyre kell lepnie a Fiuval, hogy Anyava, az Atya igaz tarsava valhasson, mie16tt mindent elnyel a Feny Koronaja. Mas sz6val, az ertelern segitsegevel ellenorizhetjuk allati termeszetunket, es vegeredmenyeben megtalaljuk erzeseink megertesen keresztul, mely sorjaban az Atya es a Bolcsesseg elfogadasanak kepessege, igy alkotva szamunkra Isten valodi kepviseloit a foldon, akik kepesek akaratat vegrehajtani ugy, mintha a Mennyben tortenne.

A kabbalistak tovabba megkovetelik az emberenel magasabb, fejlettebb Intelligenciak sorozatat, Ezek a Mennyei intelligenciak a Szefirak uralkod6i. Ok sugarozzak vissza es allitjak e16 ujra az Isteni Ideakat, es cselekv6en kozvetitik is a Terrneszet iranyitasaert es az ember felvilagosultsagaert, Igy onma-

f0 101 ~

gaban mindegyik passziv es aktiv.

Az emberi ertelem is passziv es aktiv is egyben. Az ertelern sajatossaga az aktivitas, a passzivitas altalaban id6szakos megerzes. Ez a megerzes a fels6 es als6 elnyelesenek kepessege. Az aktiv ertelem kepes a tezis, antitezis, szintezis megalkotasara, figyelembe veve azt, hogy az igazsagot abrazoltak azt a megerzes segitsegevel. A termeszeti ertelem megtalalhato az erthetosegben es az osszes mas termeszetes dologban, annak megfelel6en, hogy milyen formajuak es milyen anyagok alkotjak.

Minden anyagi dolog mondhatni haromszoros lettel rendelkezik. Leteznek ideakkent a Logos ertelmeben; materialisan leteznek onmagukban, spiritualisan pedig az Alkot6 Intelligenciak ertelmeben. Nagyon fontos, hogy megertsuk a letezes erne harmas elkepzeleset, mivel sok olyan dolgotvilagossa tesz, mely ~nelkul homalyos maradna szamunkra. Ha peldaul i~tuiJ.k egy asztalt, emlekeznunk kell, hogy mi6ta az Alkoto Intelligenciakrendszereben vagyunk, az asital spiritualisan is letezik bennunk. Bogy milyen is az asztal onmagaban, azt nemtudjuk, azt sem tudjuk felfogni bizonyossaggal, hogy termeszetenel fogva egy Idea a Logos ertelmeben. Igy a dolgok tokeletlennek tfinhetnek szamunkra, mig valojaba tokeletesek, nelkulunk megis csak termeszetuk behatarolt ideai.

A Nagy Mfi abb6l all, hogy kijavitja eltorzult latomasainkat, igy kepesse tesznek minket minden dolgot megerteni az Igazsag Feher Fenyeben, szfiklatokoni korlataink ellenere is.

Ez csak azzal valhat tokeletesse, ha megszerezzuk azt, melyet vilagnezetnek vagy vizi6nak nevezhetunk szabadon, torzulasmentesen. Valamennyi Nagy Tanitas celja, hogy megmutassa nekunk az egesz Alkotas egyfajta nezetet, Igy lehetove teve sza-

f;C) 102 G<1

munkra a tudatos egyuttrmikodest az isteni szandek megvaIositasaban. Minden Mennyei Intelligenciarol azt momdjak, hogy bels6leg egyesult minden dologgal es tartalmazza azokat spiritualis m6don is. Ilyen forman a Nagy Mtinek egyesitenie kell a mikrokozmoszt a makrokozmosszal..

Mondjak meg azt is, hogy minden foldi intelligencia kepes arra, hogy spiritualis m6don minden dolgot magaba fogadjon, es a kiterjedes aranyaban, mely tokeletesfti azokat, eggye valik veluk. Itt van a kulcs az Eletfa, a Mennyei Intelligenciak es a Szefirak kabbalista elkepzeleseinek hasznalatahoz. Amint felfele lepkedunk erne Fa "osvenyein" fokozatosan kell felszivnunk es igy spiritualisan is eggye valnunk minden dologgal az univerzumban. Tokeletesnek kell lennie a fokozatos lepesek altaI, melyeket a Hatalmas Rendszer fokai abrazolnak, Minden egyes lepesnek tokeletesnek kell lennie, miel6tt tovabbhaladnank a kovetkezore. Meg kell tanulnunk merlegelni es kiegyensiilyozni, mert lehetnek hamis csucsok misztikus haremszogunkben vagy hianyzo kullok a Nagy Kerekben.

A Lanynak - a termeszet akarata - egyesulnie kell a Fiuval; az individum lesz, mely az embert kiemeli az allatok kozul es megadja a valasztas hatalmat. Mi tobb, az Ertelem vagy a Fiu _ termeszetesen az id6 es a ter felett - kepes magaba foglalni az idot es a teret, es mindazt, amely az id6ben es a terben van.

fly m6don a Dhyana (a megkulonboztetes tudomdnya] eszkozeivel megval6sul, hogy a misztika tullepi erne korlatok hatarait es magaba olvasztva egye valik velunk. Egy kis "en" nem sok, hogy megertse a Magasabb En vagy a Szent Orangyalok termeszetet. Ez az, melyet az ego megsernmisulese fejez ki;

f;C) 103 G<1

nem az "en" elkepzeles csokkenese, csak az "en" termeszetenek megismerese egy masik aspektusb61. A kis "en" ugy latja a termeszetet, mint egy rendkivuli egeszet, olyan sok megismeresre varo dologgal, hogy a feladat vegtelennek es lehetetlennek ninik. A kabbala ana tanit minket, hogy csoportositsuk az osszes elkepzelest alaptermeszetuknek es hasonlosaguknak megfeleloen. Es ahogy haladunk tovabb, egyre nagyobb es nagyobb szamban leszunk kepesek a dolgokat megismerni, az alapveto elkepzelesek egyre csokkeno szamanak fenyeben.

A Bolcsesseg 32 Osvenye lehetove teszi szamukra a besorolasat a vilagegyetem 32 szakaszaba; innen haladunk, csokkentve alapveto elkepzeleseinket, es novelve az azokat takar6 foldet addig, amig az Egyseget el nem erjuk.

Az 5° = 6):{ forma abrazolhato a pentegrammal es a hexagrammal is. Az Embert, a Mikrokozmoszt szimbolizalhatja a Szellem altai megkoronazott Negy Elembol allo Pentagram. A naprendszer osszefoglalhato a Hexagrammal, mely a Makrokozmoszt is kifejezi.

Az embernek magaba kell lelegeznie a makrokozmoszt, spiritualisan felold6dni a szolaris es planetaris Intelligenciak altai abrazolt Ideakban. Igy lehet a Mfi e resze tokeletes. Az ember megszerzi a tudast es a "Magasabb En "-nel vagy a Szent Orangyallal torteno erintkezes lehetoseget. Mindezen nil, ott van a hatalmas vilagtir, ahol minden ferfi es minden no egy-egy csillag. Az embernek magaba kell szivnia erne szfera Ideait, es ugyanakkor fel kell ismernie, hogy minden atom egy csillag onmaga letezeseben. Vegul fgy jut el a Megerteshez, a Hatalmas Anya Tronusahoz.

Majd az ember, akit NENO-nak neveznek, elmerul a Logos, az Atya bolcsessegeben, es nem csak erteni fog, de akarni

f0 104 ~

es alkotni is az Isteni Elgondolds szerint. A fejen levo korona fenyetol majd felvilagosul. Ez a feny egyre melyebbre hatol a dolgokban egeszen addig, amig az Alkot6 elgondolasa meg nem val6sul.

Emlekezz e szavakra: "A dolgok leteznek, mert Isten ismeri oketo Az ember ismeri a dolgokat, mert leteznek: " Es meg egyszer: "Az ember felemelkedik a dolgokt61 az Idedkig; Isten aldszall az Ideaktol a dolgokig."

Most a kezeidben tartod a Nagy Atjar6 kulcsat. Ez igy helyes, de vegyuk meg egyszer fontol6ra a kabbalista eljarasok lenyeget, a szamok rniszteriumanak lenyeget, mint az ideak alapjait.

Ha sikerul lecsokkenteni ideainkat a numerikus alapokig, sokkal konnyebben banunk majd veluk, es kepesek leszunk azokat visszahozni az Egysegbe. A Tiz Szefira megadja szamunkra fo Ideaink tizes skalajanak alapjait, melyeket megfeleWen kell csoportositanunk. A 22 osszekapcsolt "Osveny" a heber abece betuin alapszik, melyek maguk is numerikusak, lehetove teve szamunkra, hogy kapcsol6djunk azokhoz az Ideakhoz, hogy jatszi konnyedseggel es bizonyossaggal eljussunk egyiktol a masikig.

A Negy Vildg Elkepzelese megadja nekunk, hogy noveljuk a megismert dolgok - az archetipikus, az alkot6, a formativ es az anyagi - szamat, figyelembe veve a Szefirat es az "Osvenyeket" mint minden ben Ietezo egyidejusegeket; ugyanakkor negy osztalyba sorolva az alapveto ideakat. Ezek a Szellem altai megkoronazva alakitjak ki a Mikrokozmoszt, mely maga az ember, a Pentagram. Legfobb Egyetemes Ideaink kifejezhetoek a Hexagrammal, mint ahogy azt mar emlitettern. Egyesitsd a Pentag-

f0 105 ~

ramot a Hexagrammal, es a Tizenegy pontu Csillag megadja az AEON kulcsat az ABRACADABRA sz6val mint magikus kifejezessel egyiitt. Igy egyesiiliink a szo-», a Logos-szal es vegul az Isteni Lelegzettel, mely megalkotta azokat.

Emlekezz, a kabbalista eszkozok Ie tudjak csokkenteni a szavakat numerikus alapjaikra: hiszen a heber abeceben minden sz6 egyben szam is. Ebb61 felismerhetjiik sajat letunk szavat es szamat, felfedezhetjiik helyiinket a Teremt6 rendszereben. A hasonl6 szamertekekkel rendelkez6 szavak kozotti osszefugges segit megalkotni a sajat, helyes palyajukon surlodasok nelkul mozg6, kozos iranyitas alatt levd csillagok galaxisait, melyek ferfiak es n6k.

fly m6don jutunk el a Csillagos Eg miszteriumanak megertesehez, Mivel testiink minden egyes atomja onmagaban is egy kis naprendszer, igy a Mennyei Anya testiinkben lakozik, akit egy Lathatatlan pont energetizal, mely Mindenek Elteto]«.

Gondoljuk el, hogy altalanosan az ertelmek es az ideak, melyekhez eljutunk hasonlatosabbak az Isteni Gondolat elgondolasahoz, mely maga az Univerzum. Csak egy ilyen Gondolat van, egyvegso Gondolat, mely minden dolog. Rendes korulmenyek kozott - ahogyan azt egy hindu mondta - a gondolat nem valhat igazza addig, amig el nem erunk egy sik pontot, mely minden dologra vonatkozik, es ez az igazsag, De a Legmagasabb Ertelem, mely Istenben talalhato, teljesen Egy.

f0 106 Gi.?

A Hermit Kiad6 kabbala temaval . kapcsolatos megjelent konyvei

Sefer Raziel ha-Malach Raziel angyal konyve

*

Lemegeton Salamon kis kulcsai

*

Papus Kabbala

*

Dr. Erich Bischoff Kabbala

*

Dr. Erich Bischoff Szdmmdgia - Szammisztika

*

Eliphas Levi

A Magas magia dogmaja es ritualeja