Csokonai költészetének stílus és m fajbeli gazdagsága Å volt honjában legbujdosóbb magyar, de fényküll zött fél magyar eget s elhagyhatták

remények, Lillák, e bús legény tréfált és szeretett s dalolt, mikor már sipolt a melle.µ /Ady Endre: Vitéz Mihály ébresztése/ I. Bevezetés y a XVIII. Század második felének legnagyobb és legjelent sebb költ je. Balassi után az els a magyar irodalomban, aki világirodalmi rangú költ nek nevezhetünk. y volt az els költ nk, aki csak poéta kívánt lenni, s csak ebb l akart megélni, de sajnos hazánkban, ebben az id ben még nem volt nagy kereslet az írói tehetségre, ezért terve meghiúsult. y A kor szinte minden jellemz stílusa fellelhet m veiben - akár egy versen belül is. o Ismeri a barokkos hagyományokat, Debrecenben magába szívta a klasszicista verstant. o Szerelmes verseiben ott él a rokokó miniat rjeinek kecsessége, zeneisége és motívumai o Elmagányosodása miatt versei a rousseau-i szentimentalizmus panaszhangján szólalnak meg o A népies hangvétel sem hiányzik m veib l y M faji sokszín sége: o Líra:  élete során egy lírai kötet sem sikerült megjelentetnie  dalok: halála el tt a Lilla-dalokat összegy jtötte egy kötetbe; Anakreóni dalok; bordalok, helyzetdalok  filozófiai költemények: az elégikus, ódai hangulatú leírások kiegészülnek elmélked , vitázó eszmefuttatásokkal (Az estve, Konstancinápoly)  ódai indíttatású elégiák (A tihanyi ekhóhoz, A Magánossághoz) o Epika:  ógörög vígeposz: az antik elemeket népies és diákos mozzanatokkal keveri parodikus lesz (Békaegérharc, Dorottya)  eposztervezet (Árpádiász) o Dráma:  néhány színm vét diákjainak írta k is adták el  életszer ek, kit n korábrázolások  A méla tempef i, Gerson , Cultura, Az özvegy Karnyóné és két szeleburdi o A m fajok keveredés is megfigyelhet , ez már a romantika felé mutat. II. A felvilágosodás eszméje y Csokonai Debrecenben kiváló poétikai képzésben részesült. Két verstípust tanult: o pictura vers ² tájak, évszakok, típusok leírása o szentencia vers - antik vers, gondolati, bölcseleti jelleg . o E két típus vegyítéséb l n ki a 90-es évek els felének filozófiai lírája, amelyben a felvilágosodás legf bb gondolatait szólaltatja meg. y Kiemelked alkotásai, a Konstancinápoly és Az estve egyúttal a felvilágosodás 2 irányát is tükrözik p q q a voltaire-i egyházellenesség Rousseau felfogását a társadalomról csipkel d gúnya, racionalizmusa a romlott társ.-mal szemben a természet harmóniáját hirdeti Mindkét vers a szentencia és a pictura ötvözete, de meghaladják mindkett t: gondolati-filozófiai ódák lesznek ©2007 Restum Julianna

y y y y

Az estvében két picturai egység fogja közre a középs szentencia részt. Elmélkedik a világról, a mondatokat nem bonyolítja, egyszer metaforákat használ, de ez az egyszer ség nem jelent hétköznapiságot, sokkal inkább választékos, igényes ízlést takar. formai tökéletesség, szerkezete szabályos, zárt, mint ahogy a klasszicizmus követeli. A tájleírásban megjelenik a rokokó, és a rokokó jegyeinek alkalmazása hozzásegíti a költ i képek finomításához.

III. A rokokó y A rokokó jelenléte Csokonai költészetében nagyon jó hatással volt verseire, m vészetére: o finomabbá tette a versek szerkezetét, dallamosabbá váltak, n tt a dekorativitás o a versek mondatszerkezete is könnyedebbé vált, melynek igazán nagy mestere volt o a ritmusban újdonságokat fedezett fel, a magyaros formába beleolvasztotta az id mértéket o az európai rokokóból sok mindent átvett, de ezeket beolvasztotta saját friss, vidám, népies költészetébe o világszemlélete vidám, der s életérzés, játékosság jellemzi. Imádja a bravúros rímeket, a ritmust o az id mértékes és a hangsúlyos verselést összes rítve létrehozta a szimultán verselést o összetett költ i képeket használt, mely minden érzékünkre hat o legfontosabb jellemz je a miniat r kultusz, mindent lekicsinyít, apró állatok, kicsinyít képz k jelennek meg a m vekben y A Tartózkodó kérelem cím versben a felsorolt rokokójellemz k számos darabja megtalálható. o Számos könnyedséget, lágyságot kifejez szó van benne, mint például a Åragyogásaµ, Åharmatozásaµ, Åambrózia csókµ. Ez a szókapcsolat egy tipikusan rokokó elem, ennél egyszer bbet és frappánsabban nem is lehetne írni. Érzékletes metaforákat használ a költeményben, mellyel jellemzi a lány szemét, száját. o a versen végigvonul a táncos jókedv, a játékosság, ennek jele, hogy még egy csöppnyi erotikát is fellelhetünk: Åajakid harmatozásaµ o ritmusa is tipikusan rokokó, bimetrikus, vagyis az id mértékes és a magyaros verselés ötvözete o a miniat r kultusz, a Åkis tulipántµ, mely egyszerre hordozza magában a rokokó és a népiesség jegyeit is o m faja dal

IV. Népiesség y a népdalokat is gy jt Csokonai írt olyan költeményeket is, amelyekben már a parasztdalok nyelve, ízlése is jelen van y népies életképei közül az egyik a Szegény Zsuzsi a táborozáskor o népies elemekkel t zdelt a m dal, a Ågerliceµ, a Åpántlikaµ szavak is ezt mutatják o története egy tipikus népi életkép, egy katonát búcsúztat kedvese o m faja helyzetdal y írt bordalokat is (pl.: Szerelemdal a csikób r s kulacshoz) és népi ihletés gondolati költeményt is (Jövendölés az els oskoláról a Somogyban) V. Szentimentalizmus o a romantikához közeli, az érzékenység kultuszát értjük rajta o az empirizmusra épült, az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja és állítja az irodalmi alkotások középpontjába o az érzelmek szabadságát hirdeti o tipikus szerepl i szerelmesek, akik bár érzelmekben rendkívül gazdagok, valójában cselekvésképtelenek, csak szenvedni, lemondani tudnak, sorsuk a pusztulás ©2007 Restum Julianna

y y y

összefonódik a természet kultuszával, a h sök a természet magányába menekülnek hangneme lírai, melankolikus a m nemek közül a lírát helyezi el térbe, m fajok közül pedig az elégiát, jellegzetes m faja a napló-, levélregény Csokonai életének fontos eleme volt a Lilla szerelem, a szentimentalizmushoz a Lilla szerelem csalódottsága, társadalmi és irodalmi közéletbeli magánya vezette. Ebben a korszakban lírai, elégikus verseket írt. A Magányossághoz cím verse az egyik legkiemelked bb szentimentalista alkotása. o A költeményben a szentimentalizmus egyik legjellemz bb eleme jelenik meg: Csokonai a zsibongó város el l a természet magányába menekül, ott talál menedéket. o A magány mentsvár a költ nek, benne találja meg bels harmóniáját. o Valódi érzelmeket ábrázol, s t lelki folyamatait is, azt, hogy hogyan érez egy társtalan, meg nem értett költ , és azt, hogy hogyan kerülhet olyan környezetbe, mely számára tökéletes. o 1798-ban írta Kisasszondon. o Ihletforrásai között szerepet játszott a Sárközy István somogyi kúriáját körülölel spark vonzó szépsége, lelki fájdalmát zsongító magánya és a hír Lilla házasságáról. o Keretes szerkezet nek tekinthetjük: j az els versszakban a magányt szólítja meg, hívja; sorra veszi jótékony hatásait: gyógyít, álomvilágba repít, ringató, óvó, akár az anya (ölében...). Kéri (nemcsak mint ember, hanem poétaként is), hogy ne hagyja el, ha rátalált. j az utolsó versszakban az 1. vsz. érzelmi íve tér vissza: háromszor szólítja meg az "áldott Magányt", háromszor sír fel a nyugtató, vágyott Magány után a szenvedésekt l gyötört költ . DE: itt már nem a természet idilljét hívja, hanem a végs magányt, az elmúlást! o M faja: elegiko-óda o o o

VI. A Reményhez y Meg kell említenünk, hiszen Csokonai legismertebb verse és mert a népiességen kívül mindhárom Csokonaira jellemz stílus keveredik benne: a klasszicizmus, a rokokó és a szentimentalizmus jegyei o Lilla néhány hónapra szerelmével boldogságba ringatta Csokonait, elfeledtette csalódásait, kudarcait o Lilla elvesztése szétzúzta a költ ábrándjait, visszavetette a komor életbe o a versnek sajátos kontraszthatása van, amely a tartalom és a forma ellentétéb l fakad: j a megfogalmazott teljes lemondás cseng -bongó rokokó-forma j ez a csilingel verszene oldja is kicsit a fájdalmat j a jelenb l a régmúltba lépünk, majd vissza a jelenbe j a Remény egy megszemélyesített lelkiállapot DE: csak égi tünemény, csalfa és vak, mégis óriási hatalma van j a második szakasz a rokokó pompájával egy tavaszi virágoskertet vetít elénk az élet bizakodó korszaka j ezután visszájára fordul a kép: pusztulás és kietlenség j utolsó versszak: visszatér az kezd kép keretes, itt búcsúzik Lillától, a szerelemt l és a Reményt l o m faja átmeneti: elégia ódai és dalszer elemekkel Fiatalon derékba tört költ i pályája, s így irodalmi terveit csak töredékesen tudta megvalósítani. Életm ve így is a halhatatlanság szintjére jutott. ÅÚtas, köszönj rám egy pint bort: Itt látsz nyugodni egy jámbort, Kedves élete-párjával, Csikób rös kulaccsával!µ ©2007 Restum Julianna

©2007 Restum Julianna

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful