A Hatekony Tanulas Titka PDF

A hatékony tanulás titka Minden jog fenntartva | Winter Ádám | WinterNet Hirdető Kft. | 2014.
1
I. Bevezetés
Gratulálunk!
Gratulálunk, és köszönjük, hogy A hatékony tanulás titka anyag megszerzése mellett döntöttél.
Ha csak a felét megvalósítod annak, amit itt olvasol, akkor amellett, hogy nőnek a tanulmányi
eredményeid, rengeteg időt fogsz megtakarítani, és élvezetesebb, érdekesebb lesz a tanulás, mint
eddig.
Sokan vagyunk, akik tanulási problémákkal küzdenek. Végtelennek tűnő órák a könyv fölött, magolás,
a szöveg értelmezés nélküli megtanulása, többszöri elolvasás után is ismeretlennek tűnő anyagrész,
és még folytathatnánk a sort. Mi az oka, hogy ennyire nehéz a többségnek az új információk
elsajátítása?
Sajnos, egyszerűen az, hogy – néhány kivételtől eltekintve – nem tanítják meg az iskolában, hogyan
kell tanulni.
Talán már találkoztál ezzel a neten keringő képpel:
2
Matekon szóba kerül a kamatos kamat, amit mellesleg nem mindenki ért – de nem mondják el, miért
ne vegyél fel frankhitelt.
A nyelvtan és irodalom órák végigkísérnek tanulmányaink során – de nem tudod meg, hogyan írj meg
egy jó önéletrajzot, bérleti vagy adásvételi szerződést.
És persze… leadják a tananyagot – de nem kapsz használati útmutatót, hogyan tanuld meg.
Tanmódszertan anyagunk ez utóbbi hiányosságot hivatott pótolni. Az útmutató elkészítésekor szem

előtt tartottuk, hogy bonyolult szakzsargon nélküli, közérthető és mindenki számára könnyen
alkalmazható útmutatót készítsünk a számodra.
Hogyan használd ezt a tananyagot?
A legjobb, ha azonnal elolvasod, és már a mai tanulásnál alkalmazod a leírtakat. Ha tudod, nyomtasd
ki, emeld ki a lényeget, jegyzetelj bele, tegyél bele címkéket! A címeket és a kiemelt részeket olvasd
el minél többször.
Lesznek az anyagban olyan infók, melyek nyilvánvalónak, magától értetődőnek tűnhetnek. Ennek
ellenére ezeket a részeket ne ugord át. Egyrészt azért, mert akkor fontos lépéseket hagyhatsz ki:
lehet, hogy egy általánosságokkal induló bekezdés a 2. mondattól már új információkat tartalmaz
számodra.
Másrészt pedig azért, mert az ismert információk ismétlése is hatással van ránk: gyakran előfordul,
hogy tudjuk mit kéne tenni… de mégsem tesszük! Viszont ha rávilágítunk az alapvető problémákra,
elmagyarázzuk, hogy azok miért fontosak, és tudatosítjuk Benned, mit kellene tenned, sokkal
valószínűbb, hogy azt meg is teszed.
Ugyanakkor lesznek olyan részek is, melyek első látásra hihetetlennek és értelmetlennek, néha
viccesnek tűnnek. Ezeket se vedd félvállról, mert minden bemutatott technika bizonyítottan működő
módszer. Így bármilyen képtelenségnek tűnik először, bízz benne, hogy működni fog, és nagyon
hamar megtapasztalod, hogy valóban működik. Minden tanácsot vegyél komolyan, a gyakorlatokat
pedig végezd el becsülettel.
Nagyon fontos, hogy a végeredmény több, mint 50%-ban hozzáállás kérdése.
Erről később lesz szó bővebben. Most csak azért fontos megemlíteni, hogy ennek A hatékony tanulás
titka programnak is úgy állj neki, hogy tartsd ezt szem előtt: A pozitív hozzáállás elengedhetetlen.
Bízz Magadban, és a sikerben!
3
Azzal máris hatalmas lépést tettél előre, hogy megrendelted ezt az anyagot, de fontos tudnod: csak
akkor működik, ha végigolvasod, és alkalmazod a leírtakat, mert a sikerhez Te is kellesz. Ha ezt
megteszed, és bízol is a sikeredben, meg fogsz lepődni, milyen jó hatással lesz az eredményeidre.
„Semmit nem lehet megtanítani egy embernek. Csak segíteni abban, hogy rátaláljon önmagán belül.”
Galileo Galilei
Mi az eredményes tanulás titka?
Kezdjük egy érdekes adattal!
Egy kutatás, mely az eredményes tanulás okait, tényezőit vizsgálta, meglepő eredménnyel zárult:
Kimutatták, hogy mely tényezők milyen arányban felelősek a tanulás eredményeiért. A tanulási
technikák ismerete 33%-ban, a tanulásban való érdekeltség 25%-ban számít. 27%-ért az egyéb
tényezők a felelősek: a tanulás körülményei, a külső feltételek, a fizikai állapot, és további feltételek.
Ez eddig összesen 85%.
Mi maradt még ki?
Hát az intelligencia!
Ami meglepő, az az, hogy az IQ mindössze 15%-ban befolyásolja a tanulás sikerét… Miért fontos ez
egyáltalán?
Azért lényeges ezt megmutatni, hogy lásd, nagyon könnyen eredményessé tehető a tanulás. És a
siker csak 15%-ban múlik „hozott” tulajdonságokon, 85%-ban pedig olyan tényezőkön, amiken
könnyen javíthatunk.
Egyébként az intelligencia is fejleszthető. Ezt igazolja az életből vett példa: egy egypetéjű ikerpár
különböző helyeken nőtt fel, és merőben eltérő nevelésben és oktatásban részesült. Az ikerpár egyik
tagja középiskolába járt, és tanítónőként dolgozik, a másik mindössze 2 általánost végzett. Felnőtt
korukban az első IQ-ja 116 volt, a másiké pedig mindössze 92, pedig genetikailag teljesen azonosak.
Nagyon fontos: tehetségünk, képességeink kisebb részt örökölt, nagyobb részt tanult jellemzők. Ha
eddig nem jeleskedtél a tanulásban, kis munkával lehet rajta javítani!
Ha szorgalmas és elszánt vagy, sokat gyakorolsz, fejleszted a képességeidet, akkor sokkal többet
elérhetsz, mint az, aki örökölt egy tehetséget, és kevés szorgalommal áll a dolgokhoz.
4
Mit kell tenned? Nagy vonalakban…
Helyesen kell megválasztani a tanulási technikákat, figyelmet kell fordítani a tanulás

körülményeire, a megfelelő tanulási környezet kialakítására, és a tanulásban érdekeltté kell
válnod.
Ez így előre túl általánosan hangzik, igaz? Valóban, ez még önmagában nem sokat segít, de a
Tanmódszer anyagunk célja, hogy minden egyes fent felsorolt tényezőn szépen végigmenjünk, és
részletesen bemutassuk, mit és hogyan tudsz rajtuk javítani.
Miről szól, és hogyan épül fel ez az anyag?
Megmutatjuk, mik azok a legnagyobb hibák, amiket a legtöbben elkövetnek a tanulás során. Ekkor
látni fogod, mit kell másképp csinálni. Ez lesz az első részben, a Tanulás hibái fejezetben.
Miután ezt áttekintettük, az anyag hátralévő részében arról lesz szó, hogy mik azok a trükkök,
módszerek, amik segítségével sokkal jobban megragadnak az információk a fejedben. Látni fogod,
hogyan kell másképp tanulni.
Ha nem autodidakta módon tanulsz, hanem iskolai oktatásban, vagy tanfolyamon veszel részt, akkor
az első alkalom, ahol találkozol a tananyaggal, az a tanóra. Fontos, hogy már itt kezdj el hatékonyság
növelő technikákat alkalmazni. Bemutatunk néhány technikát, melyekkel az iskolában/tanfolyamon
töltött idő is hasznosabban telik.
Ezután az otthoni tanulással folytatjuk. Legtöbbet ezen a területen lehet javítani, ugyanis míg az órán
a tanár bevált pedagógiai módszereket alkalmaz, otthon mindenki egyénileg, kevésbé szabott keretek
között próbál tanulni. Így az otthoni tanulási módszerekben vannak a legnagyobb különbségek. Szép
sorban meg fogjuk nézni:
• Milyen külső és belső körülmények kellenek a zavartalan tanuláshoz?
• Miért fontos a jegyzetkészítés, és mi a pontos szerepe a tanulásban? Mi a legnagyobb tévhit a

jegyzeteléssel kapcsolatban?
• Hogyan tudj jóval gyorsabban olvasni úgy, hogy nem hogy kevesebbet, hanem inkább többet
érts meg a tananyagból?
• Mi a szerepe a rövid és hosszú távú memóriának a tanulásban?
• Mi az a bevésés, és miért nagy hiba, ha erről nem veszel tudomást?
• Hogyan ismételj, és miért fontos ez egyáltalán?
• Mi az a 2 egyszerű trükk, amivel 3 hét elteltével is több mint duplájára emlékszel a

megtanultaknak, mint amennyire nélkülük emlékeznél?
5
Szó lesz a különböző tanulási stratégiákról, és rengeteg gyakorlati tanáccsal fogunk ellátni. Adunk pár
tippet arra vonatkozóan, hogyan oszthatod be jobban az idődet, hogy a tanulás ne időhiány miatt
hiúsuljon meg.
A tanulási fortélyok után pedig átnézzük, hogyan használd fel a megszerzett tudást feleletnél, vagy a
vizsgán. Megmutatjuk, hogyan vizsgázz eredményesebben, hogyan nyűgözd le a tanárt néhány apró
trükk alkalmazásával.
Vágjunk bele, izgalmas lesz!
„Bármit tanulsz, magadnak tanulod.”
A. Petronius
Mi az 5 leggyakrabban elkövetett hiba?
1.) „Magolás”
Ez alatt az értelmezés nélküli, ismétlődő olvasást értjük. Az a folyamat, amikor

valaki elolvassa a szöveget, de nem is törekszik arra, hogy megértse, majd többszöri
egymás utáni ismétléssel próbálja memorizálni.
Ha így tanulsz, lehet, hogy rövidtávon megjegyzed a szöveget, de hamar kiesik az

emlékezetedből, ráadásul nem is igazán érted.
2.) Többszöri elolvasás
Legtöbben ebbe a hibába esnek. Ez annyiban különbözik a magolástól, hogy aki ezt
alkalmazza, az értelmezi az elolvasott szöveget. Viszont a magoláshoz hasonlóan
semmilyen más módszert nem használ a memorizálás segítésére, csak az olvasás
ismételgetésével tanul.
Ha figyelmesen elolvasod a tananyagot háromszor egymás után, az még nem

tanulás. Így túl sok idő megy el a részletekre, és túl kevés a lényegre.
6
3.) Az órán elterelődik a figyelem
A tanítási órán vagy tanfolyamon gyakran elvonja valami a figyelmet. Sokszor a többi
tanuló, vagy valami zaj, esetleg mobiltelefonunk a zavaró tényező. Esetleg az iskolán
kívüli gondok nyomasztanak. Bármi is vonja el a figyelmedet, a töredékére csökkenti
az iskolai munka hatékonyságát.
4.) Idő elszöszmötölése
Otthoni tanulásnál gyakori hiba, hogy a lényegre, a hatékony munkára koncentrálás

helyett elkalandozik a figyelmünk. A könyv felett ülés, ábrándozás, tanulás címén
facebookozás, videózás rengeteg időt elvisz.
5.) Vizsga előtti kapkodás
Sokan – ahelyett, hogy évközben is elővennék a tananyagot – vizsga előtti napokban

vagy hetekben eszmélnek rá, hogy nem ártana tanulni. Lehet, hogy akkor még épp
nem késő, de a vizsga előtti tanulás többször annyi időt vesz el, mintha
folyamatosan készülnél, és kevesebb dolgot jegyzel meg. Ráadásul sokaknál komoly
stresszt okoz ez az állapot. Hogyan tudnád ezt elkerülni? Erről is lesz szó az anyag
további részében.
7
II. Memória
Mielőtt a konkrét tanulási módszerekre rátérünk, nézzük, mit érdemes tudnunk a memóriáról.
Most egy kevés elmélet következik. Erre azért van szükség, hogy megértsd, miből fakad a tanulási
sikertelenségek oka, és miért működnek a későbbiekben bemutatott módszerek.
1. Agyunk működése
A tanulás minden esetben az érzékeléssel kezdődik. Információkat gyűjtünk be valamilyen

formában. Ezek az adatok az idegpályákon keresztül jutnak el az érzékelés feldolgozásának helyére,
az agyunkba. Az érzékelések egy része reakcióra készteti a szervezetünket, mely általában nem
tudatosan történik.
Egykor a tudósok úgy gondolták, hogy az agy az emlékeket a számítógépekhez hasonló módon
tárolja. Később bebizonyították, hogy ez teljesen másképp van:
A számítógép elemeire (bitekre) bontja az információt, és így tárolja. A merevlemez nevű

tárolóegységen maximum egy meghatározott mennyiségű információt képes tárolni. Ha ez az agyban
is így működne, a több tíz- vagy százmilliárdos sejtszám ellenére mindössze néhány óra alatt betelne
a tár.
Agyunk ennél jóval különbözőbb módon működik: a

dolgoknak inkább a tartalmát rögzíti. Az agy
összefüggésekben tárolja az információt. Ezért van az,
hogy ha felidézünk egy emléket, más dolgok is eszünkbe
jutnak.
Egy tragédia átélésekor általában tudjuk, hogy mit

csináltunk aznap, vagy éppen hol jutott a fülünkbe a rossz
hír. Egy kellemes nyaralásra visszagondolva teljesen
megelevenedhetnek fejünkben a képek: hangok, érzések,
ízek és illatok is felidéződhetnek. Ugyanez fordítva is
működik.
Ugye volt már úgy, hogy hallottál egy zenét vagy éreztél
egy illatot, és azonnal az eszedbe jutott egy régi emlék?
8
Az agyunk alapvetően 7-es (pluszmínusz 2) egységekben tárolja az információt.
Ez a 7-es érték független az információ terjedelmétől és formájától, legyen az betű, szám, szó,
mondat, vagy kép.
Nézzük például a MENT szót.
Ha a betűkre ferde, függőleges vagy vízszintes egyenes vonalak sorozataként tekintünk, akkor
összeszámolva a vonalakat 13-at kapunk. Tehát ha valaki nem ismeri a betűket, azaz nem tud olvasni,
akkor a MENT szó megjegyzéséhez 13 memóriahelyre van szükség.
Ha betűk sorozataként tekintünk a MENT szóra, akkor már 4 memóriahely elegendő. Ha az olvasó
ismeri a MENT szó jelentését, akkor bőven elég egy hely a memóriájában a tárolásához.
__
|\/| E |\| |
M E N T
MENT
A fentiek értelmében tehát arra kell törekednünk, hogy információkat minél inkább csoportokba,
tömbökbe szervezzük, ezzel tudjuk növelni a memóriánk kapacitását.
2. Memória típusai
1. ultrarövid – „munkamemória” - 20 másodperc, nagyon rövid információ
2. rövid távú – véges kapacitás, kevés infó, kb. 20 perc.
3. hosszú távú – élethosszig tartó, korlátlan információ
9
3. Rövid távú memória (RTM)
A rövid távú memóriából hamar kiesnek az információk, ráadásul a kapacitása sem túl nagy. A
tárolóba folyamatosan kerülnek az újabb információk, a régiek pedig kiesnek, ez a kirekesztés
folyamata.
Ezért nem szabad hasonló tantárgyakat egymás után tanulni. Például egyik nyelvet ne tanult a
másik után, mert kiütik egymást. Tanulás után ne nézz rögtön meg egy izgalmas krimit, mert az új
információ „felülírja” a korábbit. Ehelyett inkább relaxálj 10-15 percet.
A magolás és a többszöri elolvasás után csak a rövidtávú memóriában rögzül a tartalom, a hosszú
távúba nem kerül be. Ezért emlékszünk olyan kevésre a megtanult anyagból, és ezért is „szorítja ki”
egy frissen megtanult anyagrész a régit.
A rövid távú memória egy elektromos áramkörhöz hasonló jelenség az agyunkban az idegsejtek
között. Megerősítés híján egy idő után gyengül, és majdnem teljesen elhal a folyamat. Ez az
elhalványulás. Valami kis nyoma mégis marad, így legközelebb ugyanezt az áramkört könnyebb
aktiválni, és hosszabb ideig fog működni.
4. Hosszú távú memória (HTM)
A hosszú távú memória feladata a maradandó tárolás, így itt az adatok hosszabb ideig, akár
élethosszig megmaradhatnak. Ráadásul szinte korlátlan információt képes tárolni.
Így ha a tananyag bekerül a hosszú távú memóriánkba, sokkal tovább megőrződik emlékezetünkben.
Hogyan tudjuk átvezetni a dolgokat a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba? Ez a következő
fejezetből kiderül:
5. Bevésés
Az információk hosszú távú memóriába kerülésének folyamata a bevésés.
Az emlékek megőrzésének időtartama és mélysége függ a bevésés mértékétől. Magyarul annál

eredményesebb a tanulás, minél erősebben sikerül bevésni hosszú távú memóriádba a tananyagot.
10
6. Hogyan fejleszthető a memória, és segíthető a bevésés?
Az emlékezőképesség fejleszthető, nem megváltoztathatatlan adottság. A rendszeres gyakorlás,

tanulás javítja a memóriát, növeli az emlékezeti teljesítményt. Ahogy izomzatunkat, úgy agyunkat is
képesek vagyunk edzeni. Memóriafejlesztő gyakorlatokkal, valamint a helyes és gyakori tanulással a
memória fejleszthető.
A megőrzés időtartama függ az ismétlések számától, az ismétlések között eltelt időtől, és a

feldolgozás módjától. Ismételj minél többet, időben elosztva, de nem mindegy, hogyan: erre konkrét
útmutatókat olvashatsz később.
Ne csak olvasd vagy hallgasd, hanem értelmezd is a befogadott tananyagot, és figyelj az

összefüggésekre, keresd a logikai kapcsolatokat.
Bevésés előtt alakíts ki egy átfogó képet a tananyagról. Emeld ki a lényeget: Válaszd ki a legfőbb
kulcsszavakat, melyek leginkább leírják az anyag lényegét, és ezeket ismételgesd. Készíts vázlatot.
Képi gondolkodásodat kapcsold össze szóbeli tartalmakkal. A megjegyzendő szót kapcsold egy
előzetesen elképzelt érdekes képhez. A memorizálást az ábrák, diagramok, vázlatok is segítik.
Bizonyos kapaszkodók, kulcsszavak segítségével könnyebb a tanulás.
Tanulás során a hosszú távú memóriában könnyebben rögzül az anyag eleje és a vége. Ezért érdemes
a középső részekre nagyobb gondot fordítani, többször átismételni.
Ha még jobban szeretnéd fejleszteni memóriádat, az interneten keress memóriajátékokat, ezekkel is

növelheted emlékezőtehetségedet.
7. Egyéb fontos tudnivalók agyunk működéséről
1. Alvás előtti tanulás
Megfigyelték, hogy az elalvás előtt tanult anyagokra jobban emlékszik az ember.
Az alvás lehetővé teszi, hogy az új információk elraktározódjanak emlékeinkben. Egy kísérlet során
vizsgálták ezt a jelenséget, és a megtanult ismereteket az alanyok alvás után jobban visszaidézték,
mint alvás előtt.
2. Az agy nem adattároló
Agyunk elsősorban nem tárolásra való, hanem gondolkodásra. Így főleg azokat a tényadatokat
érdemes fejben tartani, melyekre gyakran szükség van. Olyan adatokat memorizálj csak, melyek
valóban fontosak, amelyek hiánya gátolná a mindennapi teendőidet, vagy a munkádat. A többire ott
11
vannak a könyvek és a számítógép. Neked általában nem kell magát az információt ismerned,
csupán tudnod kell, hogy hol keresd azt.
Ha agyadat nem adattárolással terheled le, rengeteg kapacitás felszabadul, és a kreatív

gondolkodásra fókuszálhatsz.
Ismerős az a helyzet, hogy egész nap arra összpontosítasz, hogy el ne felejtsd, mit kellene aznap
elintézned? Vagy volt már olyan, hogy arra kellett koncentrálnod, hogy eszedbe jusson egy
évforduló? Előfordult, hogy a boltba menet csak azon agyaltál, hogy el ne felejtsd, mit kell venni?
Ha bármelyikre is igen a válasz, tudod, hogy amikor ezeken rágódsz, nehéz másra gondolni. Túl sok
kapacitást leköt, ráadásul teljesen feleslegesen. Nagyon egyszerű a megoldás: vezess naptárt vagy
határidőnaplót (erre itt van Google Naptár teljesen ingyen:
https://www.google.com/calendar/render?hl=hu), és írj bevásárló listát. Ne terheld feleslegesen az
agyad, az annál sokkal izgalmasabb dolgokra képes!
3. Ismétlés, önellenőrzés
A felnőtt személyek tanulását vizsgáló kísérletek közül az egyik során megállapították, hogy nem úgy
érhető el a legjobb eredmény, ha a teljes időben ismételjük a tananyagot. Akkor a leghatékonyabb a
tanulás, ha a tanulásra szánt idő 60%-át önellenőrzésre, vagyis az anyag felmondására fordítjuk, és
csak 40%-át töltjük el ismétléssel, vagyis az anyag újraolvasásával.
Egy előadás vagy egy tananyag olvasása után a frissen feldolgozott anyag nagy része még rövid
távú memóriánkban található, ezért az még viszonylag könnyen felidézhető. Aki nem ismeri a rövid
és hosszú távú memória működését, az úgy is érezheti, hogy megtanulta az anyagot. Ezért könnyen
abba a hibába eshet, hogy a továbbiakban nem foglalkozik a tananyaggal. Sajnos, ezek az információk
csak nagyon rövid időre tárolódnak el az agyban, így ismétlés, ellenőrzés nélkül meglehet, hogy az
illető később semmire sem emlékszik. Elengedhetetlen az önellenőrzés, ezzel vizsgálhatjuk meg,
hogy az információ bekerült-e a hosszú távú memóriába.
Ismerd fel, hogy nem az információ tárolása az alapvető probléma, hanem az infó hosszú távú
tárolása, és előhívása a kellő időben. A felidézés sikere függ a tudás rendezettségétől.
4. Egyszerűsítés, tényadatok
A szövegeket redukáljuk le a lényegre, hiszen általában nem egybefüggő szövegeket tanulunk meg
szó szerint, hanem a lényeget, összefüggéseket jegyezzük meg.
Az adatok (dátumok, szakkifejezések) megjegyzése azért nehéz, mert önmagukban nem rendelkeznek
értelemmel, és nehezen találhatunk összefüggést köztük és a meglévő tudásunk között. De erre is
hamarosan találsz példákat.
12
8. Ismétlés
Szerepe:
• a bevésés erősítése
• a hiányos tudás kiegészítése
• lényegkiemelés
• már meglévő és új információk összekapcsolása
• önellenőrzés
Ismétlésnél lényeges, hogy ne egyszerre ismételjünk sokszor, hanem időben osszuk el az

ismétlések számát. Ha a tanulás pillanatától számítva 2 hetünk van a dolgozatig, sokkal
eredményesebb, ha 14 napon keresztül minden nap egyszer ismétlünk, mintha egyszer ismételnénk
14-szer.
Minél frissebb az anyag, annál sűrűbben kell ismételni. Az előbbi példában a napi ismétlésnél még
hatékonyabb, ha a tanulás után az első nap ismétlünk 3-szor, a 2. és 3. napon kétszer, a 4, 5, 6, 7.
napokon napi egyszer, majd a második héten kétnaponta egyszer. Ez is tizennégy alkalom, tehát
időben ugyanannyit szánsz az ismétlésre, mégis garantáltan hatékonyabb.
Nagyobb lélegzetű anyagoknál ne az egészet egybe, hanem részeire bontva, tanegységenként vagy
fejezetenként ismételj.
9. Mechanikus tanulás
Előfordul, hogy bizonyos ismereteket precízen, pontosan kell megjegyeznünk, és értő tanulással
nem tanulhatók meg. Ilyenek a pontos adatok, számok, évszámok, nevek, idegen szavak, képletek.
Ezek általában nem tartalmaznak logikai összefüggést, és ezek mechanikusan tanulhatók meg.
Ekkor érdemes alkalmaznunk a következő törvényszerűséget:
Új dolgokat akkor memorizálunk könnyen, ha már ismert dologhoz tudjuk kapcsolni azokat.
Például számok megjegyzéséhez segítségül hívhatjuk az általunk már jól ismert számokat. Erre
hamarosan mutatunk konkrét példákat is.
Ezt az eljárást szövegeknél is alkalmazhatjuk, ha a megtanulandó kifejezéseket (neveket, idegen

szavakat) már ismert szavakhoz kötjük. Egy új szakkifejezés vagy idegen nyelvű szó megjegyzése
lényegesen könnyebb, ha fejben egy hasonló hangzású vagy írású szóhoz kötöd, és így próbálod
13
emlékeidben eltárolni. Ekkor egy kapcsolat alakul ki az agyunkban a már ismert, és az új információ
között, így az könnyebben tárolható, felidézhető.
Mechanikus tanulás esetén úgynevezett mnemotechnikák lehetnek a segítségünkre:
10. Mnemotechnikák:
Olyan trükkök, melyek az anyag jelentésétől függetlenül segítik az emlékezetbe vésést.
A mnemotechnikai módszerek használata során elménk kapcsolatot hoz létre az egyes információk
között a memóriánkban, és ez az a kapcsolat, mely megkönnyíti a felidézést. Elsősorban a
képzeletet hívják segítségül az információ eltárolása és előhívása során.
Kísérletek igazolják, hogy ezek segítségével lényegesen csökkenthető a tanulási idő.
Érdekessége, hogy annak ellenére könnyebb és gyorsabb a tanulás, hogy az eredeti információ
memorizálása mellett még valami mást is meg kell tanulni. Tehát elméletben több dolgot kell
megtanulni, mégis gyorsabban és hatékonyabban megy.
Ennek magyarázata abban rejlik, hogy azokat az anyagokat tanuljuk meg könnyebben, melyek
jelentését mélyebben feldolgoztuk, és amelyekkel minél aktívabban foglalkoztunk. Továbbá sokat
segít az is, hogy vizualizáljuk, valamint agyunkban a már meglévő dolgokhoz kapcsoljuk az új
fogalmakat.
Hátránya az, hogy nem segítik a megértést. Azaz, attól, hogy segítségükkel fel tudod idézni a
memorizált fogalmakat, nem fogod megérteni, mi az elfoglalt helyük a tananyagban.
Figyelj, hogy ne fordíts túl sok időt a vizuális képek, történetek készítésére, mert azzal csak az
értékes időből veszítesz. Ha 2-3 perc alatt nem sikerül megalkotnod egy képet sem, akkor inkább
keress más módot a megjegyzésre.
A vizuális képalkotási technika hatékonyságát az alábbi módszerekkel növelheted:
1. Használj konkrét dolgot az elvont fogalmak helyett: Például: fájdalom – képzelj el egy gyereket,
ahogy elesik, és beüti a lábát, ami fájni kezd. Vagy egy másik példa: tanulás – gondolj ekkor
konkrétan az iskoládra.
2. Lehetőleg eleven, mozgó képeket képzelj el: az előbbi „tanulás – iskola” példát így alakíthatjuk át:
ne csak magára az épületre gondolj, hanem ahogy közeledsz felé, vagy arra, hogy tódul ki onnan a
sok diák.
3. Alkoss érzelmi töltéssel rendelkező képeket. Ezek az érzelmek lehetnek negatívak és pozitívak
egyaránt.
4. Ha lehet, próbálj minél bizarrabb képeket alkotni. Ezek a furcsaságuk, különlegességük miatt
jobban megmarad az elmédben, mint az átlagos képek.
14
Nézzünk néhány mnemotechnikát, melyek segíthetnek az emlékezetbe vésésben:
 útvonal módszere – egy ismert útvonalhoz kötjük a megjegyzendő listát

 történetalkotás módszere – történetbe foglaljuk az anyagot
 kapcsolás módszere – a lista elemeiről élénk vizuális képet alakítunk ki, és ezeket egymáshoz
kötjük
 kulcsszó módszer – kulcsszavakat kiemeljük, és ezeket memorizáljuk
 asszociáció módszere – már rögzült emlék összekapcsolása az új információval
 mozaikszó és akrosztikon – a kulcsszavak kezdőbetűiből alkotunk szavakat vagy mondatot
 ritmusok, rímek – mondókákat alkotunk az anyagból
Ezek közül többet bővebben is bemutatunk:
A. Útvonal módszer:
Az útvonal módszer – helyek módszere, vagy Locus technika – azon alapszik, hogy kiválasztasz egy
számodra jól ismert útvonalat, és minden állomásához, lényeges pontjához kapcsolsz egy-egy
fontos kulcsszót vagy fogalmat a tananyagból. Az emlékek előhívásánál pedig csak ugyanabban a
sorrendben végigjárod az előbbi útvonalat, és visszaidézed, milyen kulcsszót kapcsoltál az egyes
pontjaihoz.
Nézzünk erre egy példát:
Tegyük fel, a mai napi tananyag, amit memorizálnod kellene,

az a csincsillák háziállatként való tartásáról szól.
Hogy is kezdjünk hozzá?
„Kiválasztasz egy számodra jól ismert útvonalat” – szól az

útmutató. Legyen például a 6-os villamos, mely megállóihoz
fogunk kapcsolni egy-egy információt, és elképzeljük az
összekapcsolt képeket.
Tehát:
1. Induljunk most a Móricz Zsigmond körtérről. Mi jut eszedbe a körtérről? Vagy a körtéről? Az,
hogy gyümölcsöt csak korlátozott mennyiségben adj a csincsilláknak, azt is szárított formában,
különben cukorbetegek lesznek. Igen, tényleg!
15
2. Következő megálló a Budafoki út. Ehhez is kéne valamit kapcsolni... ha a fokhoz nem is, de a
foghoz tudunk: kedvenceid fogának koptatásáról is gondoskodnod kell, mert rágcsáló – ehető faágak
tökéletesek erre a célra. (Képzelj el egy rágcsálót 30 centis fogakkal…)
3. Következik a Petőfi híd… mi nem kell a csincsilláknak? Híd! Ugyanis ugrálnak, akár helyből egy
méter magasra is! De a ketrecbe semmiképpen nem kell hidat tenni a különböző szintek közé, hiszen
át tudnak ugrani egyikről a másikra. Itt elképzelheted, hogy a budai oldalról átugrik a kis rágcsáló a
pesti oldalra.
4. Ezután jön a Boráros tér. Még hogy bort adni csincsillának? Csak vizet, és frisset, nyáron
hideget és naponta cserélni! Képzeld el, ha bort adnál neki, hogy dülöngélne szegény jószág
részegen. És még a májának sem tenne jót – ugyanúgy, mint az olajos magvak.
5. Már itt is a Mester utca – ha nem jut jobb az eszünkbe, akkor egy mester által készített fa
ketrec fémrácsokkal tökéletes otthonául szolgál kedvencünknek.
6. Corvin negyed – negyed… ha negyedévente cserélnénk almot, akkor már elég… hmm…
szennyezett lenne, így inkább cseréljünk gyakrabban, 1-2 hetente.
7. Harminckettesek tere – 32 csincsilla egy rakáson már nem kevés (azért képzeld el, és ezt a
pontot is megjegyzed!), ennyit ne tartsunk, viszont egyedül sem szeretnek lenni, mert társas lények.
Ha ketten vannak, az már jó.
8. Rákóczi tér – hát bizony Rákóczi idejében még országunkba nem tették tiszteletünket ezek a
kedves kis állatok. Láttál olyan képet Rákócziról, hogy a vállán ül egy csincsilla? Ha nem, képzeld el! 
Miért hasznos ez a pont? Mert erről eszedbe juthat, hogy nem őshonos állat – az Andokból
származik, ahol a hideghez szokott, így nyáron kánikulában egy hűvös – de lehetőleg huzatmentes –
környezetet biztosíts nekik!
9. Blaha Lujza tér – igen, kell a csincsilláknak a tér! A ketrecből is ki kell engedni néha, hadd
futkosson a szobában. Persze a kábelekhez ne engedd oda, mert elrágja, és megrázza az áram.
(Gondolj bele, milyen lenne, ha teljesen fel lenne borzolva a szőre, és világítana, mint ahogy a
rajzfilmeken ábrázolják viccesen az áramütést.)
10. És így tovább, de most már meg se álljunk a Széna térig, mert már majdnem mindent tudunk
a csincsillákról, csak azt nem, hogy szénával is el kell látni Őket.
11. Végre itt a végállomás, a Széll Kálmán tér, gondolj bele, hogy a szél hogy elfújná ezt a kis
állatot, ezért is ne tedd a ketrecet szeles, huzatos helyre! És, itt a vége 
Ha végigmentél a pontokon, és valóban elképzelted az említett képeket, akkor a megállókat

felsorolva már el is tudod mesélni, hogyan légy felelős csincsilla tartó! Ennyi az egész, ugye nem is
olyan nehéz?
Lehet, hogy nem pont erre jársz, esetleg nem is vagy budapesti, de más útvonalakkal és tananyaggal
ehhez hasonló történeteket kerekíthetsz. Használd a képzeletedet! Nagy segítségedre lesz
felidézésnél.
16
Az útvonal-technika a vizuális képzeteken alapul, és alkalmas rendezett lista felidézésére az

elejétől a végéig, és fordított sorrendben is. Előnye az is, hogy ha az egyik információra nem
emlékszünk, attól még folytathatjuk utunkat, tehát önmagában az, hogy egy kulcsinformációt
elfelejtünk, nem akadályozza meg, hogy a többi dolgot felidézzük.
Ehhez a technikához olyan útvonalra, helyekre van szükség, melyek megfelelő sorrendben követik
egymást, és amelyek annyira bevésődtek, hogy felidézésükön nem kell gondolkodunk, az szinte
automatikusan megy. Ilyen lehet például egy bizonyos tömegközlekedési eszköz megállói, egy
rendszeresen autóval bejárt útvonalon az érintett utcák neve. Lehet az iskolánkba, munkahelyünkre
vezető út, sőt, akár házunk szobái, a munkahelyünk helyiségei is megfelelőek erre.
B. Történetalkotásos technika
Az információk közötti kapcsolatteremtés egy másik jól bevált módszere az, hogy azokból egy
összefüggő történetet írunk.
Például az öt megjegyzendő kulcsszó legyen most: víz, autó, fa, toll, asztal
Ehhez a következő történetet kerekíthetjük:
Kezdjünk a vízzel, legyen a példánkban egy nagy folyó. Autónkat vezetve, elérjük a folyót, a vizet,
viszont nem találunk hidat. Messze a távolban mintha felrémlene egy híd alakja, hát elindulunk
arrafelé. Ahogy közeledünk, egyre kevésbé örülünk annak, amit látunk, mert az csak egy fából készült
rozoga híd. Mivel nincs más ötletünk, nincs mit tenni, megpróbálunk átkelni a fahídon, ami elég
döcögős és ingatag. Azért vagyunk ilyen elszántak, mert golyóstollakat szállítunk egy irodába, és a
csomagnak időben meg kell érkeznie. Egy nagyobb döccenőnél azonban szétszóródnak a tollak, nagy
részük kiesik az ablakon, és meg sem állnak a folyó fenekéig. A maradék rakománnyal megérkezünk
az irodába, ahol már idegesen várnak minket. Az irodavezető az asztalt csapkodja mérgében, és
láthatod is, hogy az asztalon minden megtalálható, ami egy irodában elengedhetetlen, kivéve a
golyóstollat, mert az kifogyott, az új adag pedig már víz alatt van.
Látod, hogy milyen egyszerű kis sztorit lehet

kerekíteni 5 szóból? Mindössze 2-3 perc egy ilyen
egyszerű kis történetet megírni.
Nem túl életszerű a cselekmény, és nincs is sok

értelme, de ha ezt Te írod, akkor aktívan foglalkozol
az anyaggal, és sokkal jobban bevésed a képeket.
A megírása után legalább kétszer még mondd vissza

a történetet, és minél jobban éld bele Magad.
17
A történetalkotásos módszer hatékonysága igen magas: egy kísérlet szerint két csoportnak kellett
megtanulnia 10-12 elemű kulcsszó listát. A kísérletben résztvevő egyik csoportnak azt az utasítást
adták, hogy használja ezt a módszert a tanuláshoz. A vizsgált alanyok másik részének pedig nem
mutatták meg ezt a technikát. Végül a történetalkotásos módszer használói, a kulcsszavak 93%-ára
vissza tudott emlékezni, míg a másik csoport mindössze 13%-át jegyezte meg a fogalmaknak.
A technikának a hátránya az, hogy sok időt vehet igénybe a történet megalkotása. Ez általában egyén
és témafüggő. A fenti történet megírása nem volt több 3 percnél, de viszonylag egyszerű
kulcsszavakat is használtunk. Ha nekilátsz, és ennyi idő alatt nem sikerül 1-2 mondatot sem
összerakni, akkor ne töltsd ezzel az időt, válassz más módszert.
C. Mozaikszó
A megtanulandó lista kezdőbetűiből képzünk egy új szót, és azt jegyezzük meg. A mozaikszó – más
néven akroníma - rendezett és rendezetlen listánál is egyaránt használható. Azaz olyan esetben is
működik, amikor a szavakat sorrendben kell megjegyeznünk, és akkor is, ha nem fontos a sorrend.
Egy későbbi fejezetben megmutatjuk, hogy egy 5 oldalas anyagrészt 15-20 kulcsszó megjegyzésével
már nagyjából vissza tudsz mondani. Ha ezekből a kiválasztott kulcsszavakból alkotsz mozaikszavakat,
az egy újabb kapaszkodó ahhoz, hogy könnyebben memorizáld az anyagot. Ha húsz kulcsszó van,
annak kezdőbetűiből körülbelül 3 szót tudsz alkotni. Ez a három szó megjegyzése és felidézése
gyakran már elég ahhoz, hogy folyamatosan tudj beszélni a témáról, mely eredetileg öt oldal volt.
Természetesen ezzel teljesen nem helyettesíthető az anyag megtanulása, de nagyon nagy segítség
bevésésnél, mint ahogy számonkérésnél is.
Rengeteg az életből vett példát lehetne hozni erre, ilyen az anyagban később bemutatott SQ4R, vagy
a marketing területéről az AIDA módszer (A – Attention – Figyelemfelkeltés, I – Interest – Érdeklődés
fokozása, D – Deal – Ajánlat, A – Action – Cselekvésre buzdítás). Ezen példáknál a szavak sorrendje is
fontos.
A legjobb az, ha értelmes szót tudsz gyúrni a betűkből. Ha ez nem megy, akkor próbálj több rövidebb
szót, vagy egy könnyen kimondható, megjegyezhető, mozaikszót alkotni, mely értelmetlen ugyan, de
hangzásában hasonlít egy létező szóra.
Nézzünk példát egy olyan listára, ahol nem fontos a sorrend, mondjuk, vegyünk egy bevásárló listát.
Ha nem akarsz listát írni, vagy nincs kéznél papír, esetleg direkt edzeni akarod a memóriádat, akkor a
vásárolandó termékekből is készíthetsz betűszót. Próbáld csak ki!
Tej, kenyér, vaj, paradicsom, olaj, sajt, élesztő, WC-papír  Ebből például a következő három rövid
szót alkothatod: SOK VW TÉP, és ehhez társíthatsz egy élő képet: képzeld el, amint sok Volkswagen
autó „tép” egymás után iszonyatos sebességgel az autópályán…
A módszer hátránya, hogy nem segítik a megértést, csakúgy, mint a többi mnemotechnikai módszer.
Az, hogy megjegyzed az AIDA szót, rendkívüli mértékben segíti a bevésést és a 4 eredeti szó
felidézését. Azonban ettől függetlenül –– még nem fogod megérteni, miért fontos az a 4 eredeti szó,
18
és mi az elfoglalt helyük a tananyagban. További hátránya lehet, hogy bizonyos esetekben nehéz
megformálni és megjegyezni a szót, ráadásul, ha a mozaikszót elfelejted, akkor a listát sem biztos,
hogy fel tudod idézni.
A mozaikszó egyik változata, hogy ha csak mássalhangzók alkotják a listát, akkor érdemes
kibővíteni magánhangzókkal. Vegyük példának a római számokat. 50-től felfelé viszonylag ritkán
használatosak, ezért sokan nem jegyzik meg. Az 50, 100, 500, 1000 számokat az L, C, D, M betűk
jelölik. Ha ezeket Te is könnyen összekevered, jegyezd meg a LÉC ÁDÁM nevet, és garantáltan
eszedbe fog jutni, hogy is jelölik a római számokat 50-től fölfelé!
Nézzünk erre is bevásárló listás példát:
Kenyér, tej, víz, paradicsom, paprika, sonka, sajt, majonéz  Erre jó lehet pl. a KéPeM VaSTaPS (és
elképzelsz a szobád falán egy képet, melyen egy színházi darabot épp tapsol a közönség), vagy a PaPa
SoSeM KáVéT (azaz apu nem szokott kávét fogyasztani – és elképzelheted, amint édesapád
fintorogva kortyol bele a kávéscsészébe). Mindkét élő képet egyszerű megjegyezni és felidézni, de ha
nem, ezekhez hasonlót Te is ki tudsz találni 1-2 perc alatt.
D. Akrosztikon
Ez a mozaikszóhoz hasonló eszköz. Mindössze annyi a különbség, hogy itt nem szavakat, hanem
mondatokat alkotunk, és a mondat egyes szavainak a kezdőbetűje lesz egyben a memorizálandó
szavaink kezdőbetűje. Az ’a, az’ határozott névelőket általában nem vesszük figyelembe, azoknak
csak kitöltő funkciójuk van.
Például a hét vezérre (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) itt van két változat, melyeket kb.
egy percbe tartott megírni:
1. Átmegyek Ezen Országba, Ki Tudja, Hol a Török?
2. Árva Elefánt Ormányát Kinyújtva Tömi Hasába a Takarmányt
A mondatban szereplő jelenetek elképzelése elménkben megjelenő élő képként segíti a felidézést.
Hátránya, hogy rendezett listánál a szavak felcserélése megváltoztatja az eredeti szavak sorrendjét is.
E. Ritmusok, rímek
A ritmus, a dallam és a rímek nagyon jól szolgálják az emlékezést. Ettől viccesebb, mulatságosabb is
lehet az anyag. Erre egy példa: „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra
pedig kél.”
19
F. Asszociáció
Egy új megtanulandó szót kapcsoljunk egy már ismert információhoz, és alkossunk hozzá képet.
Például ha a korcsolya szó helyesírásában biztos vagy, de a gólya szóval hadilábon állsz, akkor képzelj
el egy korcsolyázó gólyát. Ez a kép elég szokatlan ahhoz, hogy könnyen megjegyezd, és így eszedbe
fog jutni, hogy a gólya szót „ly”-nal kell írni.
G. Összefoglaló a mnemotechnikákról:
 Az emlékezést és felidézést segítik, de a megértést nem.

 Használatukkor a képzeletünket használjuk, vizuális képeket tárolunk el az információkról,
és azt meglévő dolgokhoz kapcsoljuk.
 Passzív tanulás helyett aktívan foglalkozunk az anyaggal, ez a siker egyik titka.
 Több dolgot kell megjegyeznünk, mégis sikeres.
 Ne fordíts túl sok időt a mondatok, mondókák készítésére!
11. Számok megjegyzése
Ha egy számot kell megjegyezned, próbáld már ismert számokhoz kapcsolni. Ha a memorizálandó
szám túl hosszú, akkor bontsd előbb részekre.
Mik lehetnek a már „ismerős”számok?
 életkor
 bármilyen dátum a saját életedből, évfordulók, szülinapok
 házszámok
 árak
 méretek
 szerencseszám
 történelmi évszámok
 az érdeklődési köröddel kapcsolatos számok (processzor sebesség, sporteredmény)
 és lényegében bármi, amit kívülről tudsz…
20
Példák:
Ha sportrajongó vagy, akkor például a 6:3-ra

könnyen tudsz asszociálni, vagy újabban sajnos a
8:1-re is. Ezért a 63-as vagy a 81-es számot
könnyebben meg tudod jegyezni, vagy a 8163
számsorozatot. De egyéb általad ismert
sporteredményeket is használhatsz.
Ha érdekeltek a számítógépek, és az életkorod

legalább 30 év körül van, akkor biztos nem
ismeretlenek előtted a 286, 386, 486 számok, így
ezek is könnyebben megmaradnak, és még
biztosan van legalább 50 olyan szám a
számítástechnika területéről, amit álmodból
felkeltve is tudsz.
Bármi legyen is az érdeklődésed, találsz benne hasonló számokat, amik segítségedre lehetnek
memorizálás során. Sokaknak nagyon jól megy a számok megjegyzése, mások pedig személytelen,
száraz adatnak tartják azokat. Utóbbi csoport számára ez a technika egy remek lehetőség a számok
„megszemélyesítésére”, a való élethez történő összekapcsolásra.
További példák:
259235 szám megjegyzése: 25 – ennyi éves vagyok épp, 92 – ekkor (1992-ben) költöztem
Budapestre, 35 – ennyi idős a bátyám.
március 14 megjegyzése: 3.14 – kerekítve ennyi a PI értéke
Haladóbb módszer:
Sokaknak segít, ha egy számsorban vannak ismétlődő, hasonló vagy kerek számok:
06701441343 telefonszám felbontása például:
• 06 – ezt tudjuk, felesleges ragozni
• 70 – ez egy kerek szám, vagy köthető a Vodafone-hoz
• 144 – ez a 12 négyzete, ha jó vagy matekból, akkor tudod, ha nem, akkor felfogható úgy is,
hogy ez az „első” szám, utána pedig a 4-es szám ismétlődik
• 134 – ez majdnem az előző számcsoport, a közepe eggyel kevesebb
• 3 - ez pedig az a szám, ami az előző számcsoportban „új” számjegy volt
21
12. Szemantikai szerveződés
Szemantikailag, azaz jelentés szerint is csoportosíthatjuk a kulcsszavakat, ha nem fontos a sorrend.

Egy kísérlet során a résztvevőkkel 60 szó megtanulására adtak néhány percet. Utána a megjegyzett
szavakat kellett emlékezetből összeírniuk. Érdekes eredmény, hogy a visszaidézett szavakat a
résztvevők általában csoportosították, tehát a hasonló jelentésű szavakat egymás után írták le, tehát
fejben jelentésük alapján kapcsolódtak össze a szavak.
Kis számban az is előfordult, hogy hasonló alakú, kezdetű szavakat írtak le egymás után, de ez sokkal
kevésbé volt jellemző, mint a jelentés alapján történő csoportosítás. A kísérlet persze egy
mesterséges környezetet teremt, de ugyanezt a hatást megfigyelték természetes környezetben is:
Egyetemi hallgatókat kértek meg, sorolják fel a tanárok nevét. Az egyetemisták tanszékenként
kategorizálva kezdték felsorolni a tanárokat, tehát egy csoportban a hasonló tárgyat tanító oktatókat
nevezték meg.
Ez a kísérlet rámutatott, hogy jelentés alapján csoportosítva könnyebb felidézni az eltárolt

fogalmakat. Az agy inkább a szavak jelentését, tartalmát és a köztük lévő kapcsolatot tárolja, mint
a formájukat.
13. Hierarchikus modell
Az előbbi kísérletben is láthattuk, hogy könnyebb felidézni a szavakat csoportonként,

kategóriánként. Erre a megfigyelésre épül a felidézés hierarchikus modellje.
Ha az információkat csoportosítjuk, a felidézhetőség javul. Ha eltárolásnál is tudatosan

csoportosítunk, az a leghatékonyabb.
A kategóriák, valamint azok nevei utalnak az agyunknak arra, hogy a tárolórendszer mely területén
kell megindítania a keresést. Azonban, ha több kategóriát is meg kell jegyeznünk, és a nagyobb
egységeket nem helyezzük el egy rendszerben, akkor előfordulhat, hogy egy egész kategória
feledésbe merül.
Erre a problémára az adatok hierarchikus rendszerben való tárolása megoldást nyújt.
A rend belső logikája szabadon választható. Adódhat a tananyagból, de teljesen egyéni is lehet.
Először azonosítsd be a tananyag címszavait, legfontosabb gondolatait. Ezek lesznek a

„csomópontok” a rendszerben, melyek egymáshoz kapcsolódnak. Határozd meg az a kulcs
gondolatok közötti viszonyt. Mi alapján kapcsolódnak egymáshoz? Milyen alá- és fölérendeltségi
szerepeket tudsz kialakítani?
Ábrázold grafikusan a kapcsolati hálót: a kulcs gondolatok legyenek a csomópontok, ezeket az általad
meghatározott rendszerezés alapján kösd össze egy egyenes vonallal, ami pedig a köztük lévő
viszonyt jelzi. Erre a modellre a fejezet végén, az Összefoglalás részben találsz példát.
22
14. Érzékszervek és észlelés:
Az információ befogadásának módja szerint három tanulási stílust különböztetünk meg:
 auditív – hallás alapján tud hatékonyabban tanulni

 vizuális – inkább a látványra támaszkodnak
 motorikus – tanulás közben a cselekvés, mozgás jellemzi
Ha auditív típusú vagy, a legjobb eredményeket hanganyagok tanulásával, hangos felmondással és

visszahallgatással érheted el. Ha vizuális vagy, akkor az olvasott szöveg, valamint a képek, ábrák,
grafikonok hatnak Rád a legjobban. Amennyiben a motorikus kategóriába tartozol – bár ez a ritkább –
akkor „tevékenyen” kell tanulnod, irkálj, mutogass, mozogj tanulás közben.
Senki nem tartozik mereven egy csoportba, általában egy ember több kategóriába is besorolható.
Tapasztald ki, mely stílusok a legeredményesebbek számodra, és leginkább azokat a módozatokat
használd.
Minél több érzékszervi modalitáson keresztül tanulsz meg valamit, annál jobban megmarad, és
annál könnyebben tudod később felidézni. Ezért ne csak a számodra előnyösebb stílusokat
használd kizárólag, csupán azokra fektess nagyobb hangsúlyt.
Bármelyik típusba is tartozz, a leggyakrabban az írott formával találkozol otthon. Az órai jegyzetből
tanulsz, tankönyveket olvasol, és a kiegészítő jegyzeteket is valószínűleg írott formában kapod meg.
Ha iskolába, tanfolyamra jársz, ott jó esetben beszél is a tanár, így az auditív tanulási módszert is
tudod gyakorolni.
Egy tanulmányban kimutatták, hogy nem csak ezeket a szemléltető eszközök által tartalmazott
információkat sikerül jobban megtanulni, hanem az ezekhez kapcsolódó szöveges információkat is
könnyebb eltárolni. Például a tanulók jobban vissza tudtak emlékezni egy olyan állat életterére,
amelynek a kitömött példányát megmutatták nekik.
Egy jó tankönyv a szövegen kívül nagyszámú képet, ábrát, illusztrációt tartalmaz. A tanórán pedig jó
esetben egyéb szemléltető eszközöket is használ a tanár, hogy az anyag megértését, megjegyzését
segítse. Ezek a főként vizuális elemek jelentősen növelik a bevésés sikerességét.
Minél több érzékszervünket bevetjük a tanulás során, annál mélyebb a bevésés. Ezzel kapcsolatban
kísérleteket is végeztek, és megállapították, hogy mely tanulási mód használata után milyen arányban
tudták felidézni az alanyok az észlelt információkat:
Általánosságban az olvasottak 10, a hallottak 20%-ára emlékszünk, a látottaknak pedig a 30%-ára.

Ha valamit hallunk és látunk is, kb. az 50%-a marad meg, ha ezen túl ki is mondjuk az
információkat, akkor már 70%. Ha ezen felül nem csak mondjuk, hanem csináljuk is, akkor 90%-uk
is megmaradhat a memóriánkban.
23
Tekintsd meg az alábbi diagramot, melyen láthatod az óriási különbséget:
A diagramon is láthatod, hogy minél többféleképpen, több érzékszervedre ható módon észleled az
információt, az annál jobban rögzül.
Ezért érdemes több forrásból és többféle módon tanulni.
Olvass utána a témának, hallgass anyagokat, nézz a tanulnivalóhoz kapcsolódó videókat. Mondd
fel magadnak az anyagot, akár magnóra, majd hallgasd vissza. Készíts jegyzeteket, rajzolj ábrákat,
képeket. Ha tudsz, keress szemléltető eszközöket a neten, vagy a nagyvilágban, amelyeket tudsz
tanulmányozni. Keress rá a témára az interneten, keresgélj hozzá képeket, diagramokat, videókat –
persze ne hagyd, hogy egyéb tartalmak elcsábítsanak.
Az előbbi diagramon láthatod, hogy az anyag elmondása, elmagyarázása is sokat segít a

megjegyzésben. Úgy tanulj, hogy minden anyagrész után végezz próbafelmondást. Az olvasottakat
foglald össze emlékezetből, és próbáld elmondani. Úgy mondd fel, mintha lenne előtted valaki, és el
akarnád magyarázni az anyagot. Ha van segítséged, akkor egymásnak is felmondhatjátok.
Magyarázz úgy, mintha Te lennél mind a tanár, mind a diák. Ne szó szerint mondd vissza az anyagot,
hanem a saját szavaiddal. Fogalmazd át Magadban az olvasottakat, akár többféleképpen
megközelítve mondd vissza az anyagot.
“Az egyén erőfeszítéseinek legértékesebb eredménye nem az, amit kap, hanem amivé válik a
tevékenysége által.”
John Ruskin
24
15. Összefoglalás
Jegyzet a Memória fejezethez:
1. Agy működése
 a tanulás első lépése az érzékelés, információk begyűjtése

 agyunk a dolgok tartalmát rögzíti, és összefüggésekben tárolja az információt
 az adattárolás alapvetően 7 +/- 2-es egységekben történik, és ez független az adat formájától
és méretétől
2. Memória típusai
ultrarövid, RTM, HTM
3. Rövid távú memória
 kevés információt tárol, azt is csak kb. 20 percig

 Az új információk felülírják, kirekesztik a régieket
 Az adatok nem tűnnek el teljesen, csak elhalványulnak
4. Hosszú távú memória
 maradandó tárolás, akár élethosszig

 korlátlan információt tárol
5. Bevésés
 bevésés: RTMHTM
 minél erősebb a bevésés, annál eredményesebb a tanulás
6. Hogyan fejleszthető a memória, és segíthető a bevésés?
 a rendszeres gyakorlás, tanulás javítja

 a megőrzés időtartama függ: ismétlések száma, közöttük eltelt idő, feldolgozás módja
 befogadásnál a tananyagot értelmezni is kell, fontos az összefüggések, logikai kapcsolatok
keresése
 emeljük ki a lényeget
 megjegyzendő szót egy elképzelt érdekes képhez kapcsolhatjuk
 vizuális képek: ábrák, diagramok, vázlatok segítik a memorizálást
7. Egyéb tudnivalók az agyról
 Alvás előtti tanulás: elalvás előtt tanultakra jobban emlékszünk

 Agy nem adattároló: agyunk elsősorban nem tárolásra való, hanem gondolkodásra
 Ismétlés, önellenőrzés:
25
o óra után tananyag részben még RTM-ban van könnyen felidézhető  fontos az óra
utáni ismétlés
o önellenőrzés  megvizsgálhatjuk, az adat bekerült-e a HTM-ba
 Egyszerűsítés: szöveget redukáljuk
8. Ismétlés
 Szerepe:
o a bevésés erősítése
o a hiányos tudás kiegészítése
o lényegkiemelés
o már meglévő és új információk összekapcsolása
o önellenőrzés
 időben osszuk el az ismétlések számát
 minél frissebb az anyag, annál sűrűbben ismételni
 hosszabb tananyagoknál ne egyben, hanem részekre bontva ismételjünk
9. Mechanikus tanulás
 precízen megjegyzendő, pontos adatoknál használatos

o számok
o évszámok
o nevek
o idegen szavak
o képletek
 ismert dolgokhoz kell kapcsolni
10. Mnemotechnikák
 jelentéstől függetlenül segítik az emlékezetbe vésést

 képzeletünket használjuk, vizuális képeket tárolunk el az információkról, és azt meglévő
dolgokhoz kapcsoljuk
 aktívan foglalkozunk az anyaggal
 ezzel csökkenthető a tanulási idő  több dolgot kell megjegyeznünk, mégis sikeres
 emlékezést és felidézést segítik, de a megértést nem
 a hatékonyság növelhető: konkrét dolgok, eleven képek, érzelmi töltés, bizarr képek
a.) Útvonal-módszer: egy már ismert helyszín vagy útvonal pontjaihoz rögzítjük a megtanulandó
kulcsszavak vizuális megjelenítését, majd a pontokat bejárva felidézzük a memóriánkban
rögzített képeket.
b.) Történetalkotásos technika: egy történetet kerekítünk a kulcsszavak köré, erős vizuális
képekkel.
c.) Mozaikszó: a kulcsszavak kezdőbetűivel alkotunk egy új szót, Akrosztikonnál pedig új

mondatot
26
d.) Ritmusok, rímek
e.) Asszociáció
11. Számok megjegyzése
 hosszú szám esetén részekre bontani

 megpróbálni ismert számokhoz kapcsolni
o életkor
o dátum
o szerencseszám
o méret
o ár
o stb.
o hobbi – 6:3 példa
12. Szemantikai szerveződés
 Szemantikailag = jelentés szerint is csoportosíthatók a kulcsszavak, ha nem fontos a sorrend.

 60 szó + egyetemi tanári kar kísérlet  csoportokba rendezve idézték fel
 csoportosítva könnyebb a felidézés
 az agy a jelentést, tartalmat, és a kapcsolatokat tárolja
13. Hierarchikus modell
 szavak felidézése könnyebb csoportonként, kategóriánként

 eltárolásnál is tudatosan csoportosítsunk  hierarchikus modell
 kapcsolati hálót grafikusan ábrázolhatjuk
14. Érzékszervek és észlelés:
 befogadás módja szerint 3 tanulási stílus

o auditív – hallás alapján  hanganyagok, hangos felmondás, visszahallgatás
o vizuális – látvány a fontos  olvasott szöveg, képek, ábrák, grafikonok
o motorikus – tanulás közben cselekvés, mozgás  irkálás, mutogatás, mozgás
 számunkra előnyös stílusra fektessünk hangsúlyt, de ne kizárólag úgy tanuljunk
 több forrásból, többféle módon kell tanulni, pl.
o utána olvasás
o tananyaghoz kapcsolódó videók, hanganyagok
o tananyag felmondása + visszahallgatás
o szemléltető eszközök, rajzok, ábrák
o jegyzetkészítés
o tananyag elmagyarázása  próbafelmondás
 minél több érzékszerven keresztül tanulunk, annál jobban rögzül  annál könnyebb felidézni
o olvasás 10%
o hallás 20%
o látás 30%
o olvasás+hallás+látás 50%
27
o olvasás+hallás+látás+felmondás 70%
o olvasás+hallás+látás+felmondás+cselekvés 90%
Kulcsszavak
 összefüggések  vizuális kép  számok

 7 +/- 2 szabály  egyszerűsítés megjegyzése
 rövid távú memória  ismétlés  szemantikai
 kirekesztés  mechanikus tanulás szerveződés
 elhalványulás  mnemotechnikák  hierarchikus modell
 hosszú távú  útvonal-módszer  érzékszervek
memória  történetalkotás szerepe
 bevésés  mozaikszó  auditív
 értelmezés  rím-ritmus  vizuális
 önellenőrzés  asszociáció  motorikus
 lényegkiemelés  10-90% szabály
A következő oldalon a Hierarchikus modellre látunk példát, melyet a fejezet 13. pontjában
tekintettünk át.
Itt a fejezet kulcsszavait egyfajta logika szerint rendszereztük. Az, hogy milyen szempont szerint
vannak csoportosítva, mindig egyéni. Tehát nem gond, ha Te máshogy kategorizálnád be ezeket,
mert úgy logikusabbnak találod, vagy egyszerűen csak jobban megjegyzed. Úgy rendszerezd az
információkat, ahogy könnyebb memorizálnod azokat.
28
Hierarchikus modell
Összefüggések
Tárolás 7 + / 2 egység
MENT
Kirekesztés
RTM
Elhalványulás
HTM
Értelmezés
Lényegkiemelés
Vizuális kép
Bevésés
MEMÓRIA Egyszerűsítés
Fejleszthető
Ismétlés
Jelentéstől
Önellenőrzés Útvonal-módszer
független
Mechanikus Számok
Történetalkotás
tanulás megjegyzése
Mnemotechnikák Mozaikszó
60 szó Rím-ritmus
egyetemi tanárok Asszociáció

Szemantikai
szerveződés
hierarchikus
Tanulás
modell
felidézés
csoportonként
auditív
vizuális
Érzékszervek
motorikus
szerepe
több forrásból
10-90% szabály
29
III. Tanulás feltételei
1. A tanulás belső feltételei
A. Önbizalom
„Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem,
mindenképpen igazad lesz.”
Henry Ford
Ha elhiszed Magadról, hogy képes vagy megoldani egy feladatot, már ettől az önbizalomtól és
pozitív hozzáállástól sokkal nagyobb esélyed van a sikerre.
Ezt az elméletet több kísérlet, és egy véletlenül megtörtént eset is igazolja. Ez utóbbi talán
érdekesebb, így ennek a leírása mellett döntöttünk:
Egy amerikai – a gimnáziumban kiváló eredményekkel végzett – diák jelentkezett egy neves
egyetemre. Ugyan felvették, de a visszaigazoló levélben nagy meglepetésre azt olvasta, hogy az IQ-ja
mindössze 98. Ez nagyon elkeserítette, hiszen mindvégig azt hitte magáról, hogy jó képességű és
intelligens… erre kiderült, hogy mégsem az? Ez az egyetemen sajnos be is bizonyosodott, mert a
szemeszter végére több tárgyból is bukásra állt.
Be is hívatta az igazgató, hogy magyarázatot adjon a gyenge teljesítményéről. A hallgató csak

mentegetőzött: „Hogy érhetnék el jobb eredményeket? Hiszen csak 98-as az IQ-m! Benne volt a
levélben…” Mire az igazgató: „Az IQ-ja?? A levélben a felvételi eredményét közöltük! Maga 98%-ra
teljesítette, ezzel az első helyen végzett!”
Az egyetemistával ekkor megfordult a világ. Ezek szerint mégsem gyenge képességű? Rájött, hogy
tévesen ítélte meg saját teljesítményét, és a felismerés következtében a következő félévben minden
tárgyból javított, és az egyik legjobb eredménnyel zárta az egyetemet.
Talán nem is kell magyarázni, hogy mi ebből a tanulság.
Higgy Magadban, állj hozzá úgy a feladathoz, hogy képes vagy megoldani, és sikerülni fog!
A pozitív gondolkodás elengedhetetlen. Ne a kudarcélményeid miatt sopánkodj, hanem idézd fel a

sikerélményeidet a tanulással kapcsolatban. Egy jól megoldott matek példa, egy hozzászólás, okos
gondolatok, ötletek, amiért kaptál valami dicséretet. Gondolj arra, hogy milyen felemelő érzés volt,
amikor hozzá tudtál szólni az adott témához, saját élményeddel tetted színesebbé az órát. Higgy
30
benne, hogy meg tudod tanulni, ott lapul benned a képesség, hogy eredményes és sikeres legyél.
Szokj hozzá a gondolathoz, és ez utána már rutinná válik 
Az agyunk roppant bonyolult „szerkezet”, és végrehajtja az utasításokat, amiket adunk neki. Ezért
nem mindegy, hogy milyen gondolatokkal tömöd az elmédet.
Add ki a parancsokat, vésd az agyadba: „Sikerülni fog!” „Egyre jobban megy a tanulás!”, „Megértem
és szeretem a közgazdaságtant.” – Ezeket naponta többször mondd el otthon hangosan,
meggyőzően! Minél többször ismételgeted, annál jobban elhiszed, és annál hamarabb elkezdi szépen
végrehajtani az utasításokat az agyad.
Ennek a technikának még egy igen kedvező hatása van: ha hiszel Magadban, magabiztos vagy, akkor
kifelé is magabiztosságot sugárzol, és már csak emiatt is előnnyel indulsz a vizsgákon.
„Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk. Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk. Tanítás
az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ők is éppolyan jól tudják. Mindannyian tanulunk,
cselekszünk és tanítunk.”
Richard Bach
B. Motiváció
A motiváció az a belső hajtóerő, mely az embert hajtja a céljai felé. Az, ami ösztönöz, hogy elkezdj
valamit, és azt véghez vidd.
Ha van megfelelő motivációd, akkor minden akadályt legyűrsz, egyszerűen nem érdekelnek a
kifogások és a körülmények.
Téged mi motivál a tanulásban? Van már konkrét célod, amit el akarsz élni? Ha igen, ez a cél lebegjen
a szemed előtt, bármikor, amikor elbizonytalanodsz, félreteszed a tanulnivalót, más lényegtelen
dolgokra terelődik a figyelmed. Emlékezz a célodra, semmiképpen ne tántorítson el senki és semmi.
Fontos, hogy céljaid elérése miatt tanulj, és a célok miatt legyél motivált. Ha nem érzel késztetést,
hogy megtanulj egy anyagrészt, az valószínűleg azért van, mert nem érzed hasznosnak vagy
fontosnak. Épp ezért kell, hogy legyen olyan célod, amiért érdemes tanulni, és ami értelmet ad a
tanulásnak.
Ha még nincs konkrét célod, találj Magadnak ilyeneket. Vizsgáld meg, hogyan illik a tananyag a rövid
vagy hosszú távú elképzelésedbe.
Miért tanulsz? Hogy aztán jól fizető állást találj? Hogy az új munka segítségével anyagi biztonságban
tudhasd a családodat? Hogy menő autóval járj? Hogy brillírozz az újonnan megszerzett tudásoddal a
baráti körödben?
Ez csak néhány példa, Neked kell megtalálnod azokat a célokat, amelyek Téged hajtanak előre. Ha
sikerül megfogalmazni a VALÓDI céljaidat, utána égő vággyal, minden akadályon át keresztülviszed az
akaratodat, hogy elérd azokat.
31
Ha a megtanulandó anyagot, az előtted álló feladatot nehéznek érzed, nézz motiváló videókat, olvass
motiváló idézeteket. Az interneten rengeteget találsz, pl. ezen az oldalunkon is van néhány kiváló,
olyan emberektől, akik nagyon sokra vitték: http://tanfolyamokj.hu/blog/category/motivacio/
Cél lehet maga az időmegtakarítás, és a tanulnivalók nyomasztó súlyának csökkentése. Ha már úgyis
meg kell tanulni valamit, nem jobb, ha minél hamarabb túl vagy rajta? És aztán hódolhatsz kedvenc
hobbidnak!
Ha mindezek ellenére mégis teljesen haszontalannak érzel időnként egy anyagrészt, jusson eszedbe,
hogy a hatékony tanulás olyan, mint a hatékony testedzés. Annyi különbséggel, hogy ettől az agyad
fog jobban működni, így hatékonyabban fogod megtanulni azokat az ismereteket, amiket hasznosnak
találsz.
C. Érdeklődés
Észrevetted már, hogy a tévében, újságban lévő információkból a számodra érdektelenekből szinte
semmi nem marad meg, az érdekesebb témákat viszont első hallás vagy olvasás után is vissza tudod
mondani nagy vonalakban? Ami kifejezetten érdekel, azt pedig hetek és hónapok múlva is fel tudod
idézni? Ennek nagyon egyszerű oka van:
Érdeklődési körünkbe tartozó dolgokat sokkal könnyebben megjegyezzük.
Éppen ezért érdeklődéssel tekints a tananyagra. Ekkor ráirányul a figyelmed, és jobban megmarad az
elmédben. Ha közömbös és unalmas számodra, sokkal nehezebb megtanulni. Hogyan kelthetsz
Magadban érdeklődést?
Keress olyan kapcsolódási pontot, ami érdekelhet, amivel az életedhez vagy céljaidhoz tudod
kapcsolni az adott témakört. Olvasd át a motiváció pontot, keresd meg a „nagy célodat”, találj
értelmet a tanulásban.
Élvezettel merülj bele az ismeretek szerzésébe! Ha valódi érdeklődés és kíváncsiság vezet, figyelmed
biztosan nem kalandozik el más területre.
D. Érzelmi töltés
A jó teljesítményhez közepes idegrendszeri izgalom párosul. Korántsem mindegy, hogy milyen

állapotban látunk hozzá a tanuláshoz, ami, mint tudjuk, szellemi munka. A tanulás akkor igazán
hatékony, ha ellazult, nyugodt állapotban van idegrendszerünk.
Ha a tanulás előtt kis idővel intenzív – akár negatív, akár pozitív – érzelmeket élünk át, kell némi idő,
amíg ez az izgalom elmúlik, és az érzelmi töltésed beáll egy olyan közepes szintre, mely kedvez a
32
tanulásnak. Ha épp a tanulás előtt vesztél össze a családoddal, vagy a barátnőddel, esetleg egy rossz
hírt kaptál, akkor nem fogsz hatékonyan tanulni.
Az egyik ok, amiért nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a tanulást, épp az, hogy a fogyatkozó idő
miatti szorongás a legtöbbeket még inkább visszafog.
Ahhoz, hogy érzelmileg közömbösebb állapotba kerülj, javasoljuk feszültség csökkentő és izomlazító
gyakorlatok elvégzését.
E. Pihent állapot
A tanuláshoz pihenten kell hozzálátni, és ezt a pihent állapotot tanulás közben is fenn kell tartani,
kisebb-nagyobb szünetekkel. Egyébként a fáradtság elhatalmasodik, csökken a munkabírás és a
lényegfelismerő képesség.
Ezeket a tüneteket központi idegrendszerünk váltja ki, hogy elkerülje a szervezetünk túlterhelését.
Ezt a kimerülést érdemes megelőzni. A munka vagy a tanulás egyes szakaszai között a pihenés nem
elpazarolt idő: ez alatt idegrendszerünk és testünk regenerálódik.
Ezekben a szünetekben lehetőleg teljesen más tevékenységet kell végezni, mint amivel a tanulás
ideje telik. Érdemes egy kis edzést, testmozgást is beiktatni.
Elengedhetetlen, hogy ezek a tulajdonságok Benned legyenek. Nem csak tanuláskor, de bármilyen
célt kitűzöl magad elé, tartsd szem előtt ezeket a belső feltételeket.
2. A tanulás külső feltételei
 Tanulás előtt szellőztess a friss oxigénnel teli levegőért

 Mindent készíts elő, ami a tanuláshoz, jegyzeteléshez szükséges, hogy a tanulást ne kelljen
keresgéléssel félbeszakítanod
 Minden zavaró tényezőt tegyél el a környezetedből (telefon némítása/kikapcsolása,
facebook/skype kijelentkezés, tv/rádió kikapcsolás stb.), hogy semmi ne terelje el a
figyelmedet.
 Kényelmesen tanulj! Ha kell, járkálj olvasás közben, ha úgy kényelmes, ülj le egy székre.
33
A. Megfelelő tanulóhely kialakítása
Egy kényelmes, nyugodt tanulóhely kialakítása elengedhetetlen. Legoptimálisabb, ha erre van egy
külön szobád, ahol senki sem zavar. Ha ezt nem tudod megoldani, akkor is keress a lakásban egy
olyan helyet, ahol kényelmesen el tudsz helyezkedni, és nyugodtan, zavartalanul tudsz dolgozni.
Ez a tanács magától értetődőnek tűnik, mégis rengetegen követik el azt a hibát, hogy a nappali
telepakolt asztalának sarkán próbálnak egy kis helyet szorítani, és egy kényelmetlen széken ülve
görnyednek a füzet fölé, miközben a család 5 percenként kijárkál, és feltart minden aprósággal. Ha
kényelmetlen a helyed, és hagyod Magad kiszolgáltatni a körülményeknek, úgy nem fogsz tudni a
tanulásra koncentrálni.
B. Asztal és szék
Egy jó asztal és szék az alapfelszereltség. Ami az asztalt illeti,

legalább akkora legyen, hogy kényelmesen elférjen rajta minden,
ami kell a tanuláshoz: a könyved, a füzeted, az írószerek, esetleg
számítógép. Ezen kívül kényelmesen rá tudj támaszkodni mindkét
könyököddel, és írás közben ne ütközzön semmibe a kezed. Az
asztal alatt pedig legyen hely a lábadnak, és kényelmesen ki tudd
nyújtani.
A szék egy olyan háttámlás szék legyen, melyen hosszabb ideig sem
fárasztó ülni. Egyenesen ülj rajta, fegyelmezett testtartásban. A
külső megjelenés nemcsak jelzi a belső magatartást, hanem
befolyásolja is azt. Gondolj bele, hogy egy öltönyben, főnöki
székben ülve az ember komolyabban veszi magát és végzi a
munkáját, mintha ugyanazt a tevékenységet végezné egy kanapén
fekve hiányos öltözékben.
Ha egyszerre hosszabb időt töltesz tanulással, szinte

elkerülhetetlen, hogy ne unj meg egy testhelyzetet. Ha a
tartós egy helyben ülés fárasztó, keress hasonló tanuláshoz
használható helyeket a lakásban. Olvasás, hanganyagból
tanulás esetén – ha ellen tudsz állni az alvás kísértésének – jó
lehet az ágy is.
Ami viszont biológiai szempontból is előnyösebb, az egy álló

munkahely kialakítása. Egy kisebb alapterületű, magasabb
asztalt képzelj el, ami előtt állva tudsz tanulni. Ha nincs ilyen
asztal, megfelelő lehet egy 120-130 cm magas szekrény teteje.
34
Az álló munkát nem kell napi 8 órában űznöd, és persze akkor sem, amikor fáradtan hazaesel az
iskolából vagy munkából.
Ezt inkább az ülő munka időszakos felváltására ajánlott használni, amikor már elgémberedtek a
tagjaid, és szükséged van egy kis testhelyzet változtatásra. Nagy előnye, hogy a gerincet nem terheli
annyira, mint az ülőmunka.
Bár nagyon fontos a kényelmes helyszín, mégsem szabad túlzásba vinni: egy puha, meleg fotelben,
félig fekvő helyzetben könnyebb elszundítani.
C. Klíma
A szoba hőmérséklete is fontos. Az arany középút a

legjobb, azaz ne legyen se túl hideg, se túl meleg –
mindkét véglet zavaró, és gátolja a koncentrálást. A
meleg ráadásul nagyon álmosít. Emiatt inkább legyen
egy kicsit hűvösebb, mint túlfűtött. Az agy 20 fokon
teljesít optimálisan.
Fontos a friss, oxigén dús levegő, ezért érdemes gyakran

szellőztetni, vagy ha van lehetőséged – és nem zavar a
szabadtér – kiülni az udvarra, erkélyre.
D. Világítás
A megfelelő világítás is elengedhetetlen. Kísérletezd ki, hogy milyen fényviszonyok mellett tudsz a
legkényelmesebben tanulni. Néhány támpont, alapszabály:
A legjobb a természetes fény. Ha ez kivitelezhetetlen, akkor érdemes egy nem túl erős szórt fénnyel
bevilágítani az egész szobát. Emellett pedig jól jön még egy asztali lámpa, mely a könyvet, füzetet
világítja meg. Jobb kezeseknél balról fentről, bal kezeseknél pedig jobbról fentről jöjjön a fény, így a
leírt szövegre nem vetül a kéz árnyéka.
Ne legyen túl éles a fény – verőfényes napsütésben és erős, közeli lámpa alatt szinte világít a papír, és
ez is zavaró, fárasztó a szemnek. Illetve mesterséges fénynél figyelj, hogy a fényforrás ne legyen a
látóteredben, mert az is zavaró hatású.
35
E. Rend a lelke…
Az asztalon, amin tanulsz, legyen makulátlan rend.

Lehetőleg a szobában is. Hogy miért? Azért, mert a
rendetlenség a nyugtalanság, befejezetlenség nyomasztó
érzetét keltve rányomja a bélyegét a tanulásra is.
Másrészt pedig, ha minden a helyén van, sok időt
spórolsz a keresgéléssel.
Különösen igaz ez a taneszközökre! Legjobb, ha az

asztalon ezen kívül semmi nincs, mert minden más csak
elterelné a figyelmet. Egy nyitott magazin, vagy egy
bekapcsolt számítógép, telefon könnyen elcsábíthat.
Elegendő, ha az asztalon csak épp a tanuláshoz és feladatok megoldásához aktuálisan használt

tanszerek vannak, azok viszont legyenek ott, hogy ha kell valami, ne kelljen felállni és keresgélni.
Legyen ott a füzet, könyv, radír, írószerek, jegyzettömb, és ha feltétlenül szükséges a tanuláshoz – a
számítógép is.
F. Elérhetőség? Majd később…
Talán ez a legfontosabb feltétel:
Senki se zavarjon meg a munkádban.
Talán Te is tapasztaltad, hogy sok helyen, ahol ilyen szabályok nincsenek

lefektetve, bárki bármikor becsörtethet a szobába. Bemegy a testvéred
vagy a lakótársad beszélgetni, vagy édesanyád lép be épp, a szennyes
ruhákért, vagy azért, hogy megkérjen, hogy segíts a házimunkában,
esetleg rosszabb esetben azért, hogy leszidjon valami miatt. Az ilyen
helyzetekre a következő megoldást érdemes alkalmazni:
Ha nem egyedül laksz, akkor meg kell állapodni a családdal vagy

lakótársakkal, hogy tanulás közben ne zavarjanak semmilyen apró-cseprő üggyel, de lehetőleg
mással sem. Akár ki is tehetsz az ajtódra egy „NE ZAVARJ” táblát, hogy tudják, épp nem érsz rá.
Amikor a munkahelyen vagy iskolában vagy, akkor sem zavarhatnak meg, és léphetnek be bármikor
figyelmeztetés nélkül – teremtsd meg ezt a környezetet otthon is!
Ez a szabály nem csak a személyes kommunikációra vonatkozik. Bár a mai

világban sokan úgy érzik, a telefon és a facebook legalább olyan fontos,
mint az oxigén, mégis érdemes tőlük időnként elszakadni. Majdnem olyan
zavaró, ha koncentrálás közben csörög a telefon, mint ha a hívó benyitna a
szobádba. Lehetőleg kapcsold ki, ne csak rezgőre állítsd, mert még ha nem
36
is veszed fel, akkor is nyugtalanítani fog a gondolat, hogy vajon miért hívtak? Ugyanez a helyzet a PC-
vel:
Notebook, PC, tablet – bármit is használsz, ha nem kell a tanuláshoz,

kapcsold ki! Alkalmazd a „csak ami a tanuláshoz kell” elvet. Ha a gépeden
tanulsz, jegyzetelsz, kutatsz, csak akkor legyen bekapcsolva. Ha az internet
nem kell a munkádhoz, akár azt is kikapcsolhatod (húzd ki a kábelt,
kapcsold ki a wifit). Nehezebben engedsz a csábításnak, ha fizikailag is el
vagy választva a nettől. „Csak 5 percet facebookozok”, „na, még gyorsan
megnézem a leveleket”, „erre meg rákeresek a gugliban”. Ismerős?
A Facebookot, csetet, levelezőt mindenképp lődd le a tanulás idejére. Kapcsolj ki mindent, ami
mozog, pittyeg, vagy bármilyen aktivitással magára tereli a figyelmet.
Sok különböző inger érhet, és ezekben egy a közös: kizökkensz, mégpedig nem is kicsit. Mi történik
ilyenkor? Meghallgatod a másik mondandóját, bekapcsolódsz a beszélgetésbe, a felvetett kérdésen
vagy beszédtémán kezdesz agyalni, foglalkozol vele, esetleg fel is állsz, és elkezdesz dolgozni a mások
által felvetett problémán. Így teljesen átkapcsol az agyad, és totálisan kizökkensz a tanulásból, amire
eddig koncentráltál. Ráadásul, ha a beszélgetésnek erős érzelmi töltete van (szidás, vita), az még
erősebben eltérít a koncentrálástól. Ne hagyd, hogy más bekavarjon a tanulásodba! Ragadd
Magadhoz az irányítást!
Ugyanez vonatkozik arra, ha a munkád miatt fontos ember vagy, és bármikor hívhatnak. Melyik
szolgálja inkább a hosszú távú céljaidat? Hogy sikeresen megtanuld, amit kell, vagy, hogy mindig
felkapkodd a telefont? Manapság sokan elvárják az embertől, hogy elérhető legyen – de ha 1-2 óra
késéssel visszahívod a nem fogadott hívásokat, attól nem dől össze a világ. Lehet, hogy nem mindenki
érti meg, miért nem vagy elérhető, de majd megszokják.
Cégünkben is kínosan ügyelünk erre, mert látjuk, mennyire rombolja a teljesítményt. Egy belső mérés
alapján egy telefonhívás átlagosan 30 percet vesz el a hívott fél idejéből. Lehet, hogy a hívás ideje
csak 2 perc, de azt mindig tett követi. Valaminek utána kell nézni, egy kérdést meg kell válaszolni, fel
kell jegyezni valamit, egy kérést teljesíteni kell, stb. Ezért nincs telefonos elérhetőségünk – többet árt,
mint használ.
Persze ez a tanács nem azért van, hogy kinyírja a szociális kapcsolataidat. Nem szabad az
ismerősöket örökre száműzni az életedből, csupán a tanulás idejére zárj ki minden bejövő
interakciót. Ha ezt megteszed, hatékonyabb leszel, és kevesebb idő kell a tanuláshoz. Ez a
barátoknak és rokonoknak is jó, mert így több lesz a szabadidőd, és több időt tölthetsz Velük is.
37
G. Csend
Olvasáshoz, tanuláshoz csendre van szükség. A TV és a rádió hallgatása

nem tanácsos, mert megosztja a figyelmedet. A zene élénkítő hatása
inkább az egyhangú, mechanikus munka végzésénél jelentkezik. Szellemi
munka, koncentrált figyelmet igénylő tevékenység csendet igényel.
Egyedül a halk komolyzene ajánlott, de csak ha megnyugtató hatással van

Rád, vagy segít, hogy kizárd a külvilág zajait.
Ne oszd meg a figyelmedet! Kísérletek bizonyítják, hogy egyszerre igazán

csak egy tevékenységre tudunk figyelni. Bizonyos esetekben, például
autóvezetésnél a figyelem megosztása elengedhetetlen, de szellemi
munkánál, koncentrálásnál a hatékonyságot csökkenti, és jobban kimeríti a
szervezetedet.
A külső zajokra nem mindig van hatásod, de az azokra adott reakciókra igen. Próbálj ne ösztönösen
reagálni minden külső ingerre, ne kapd fel a vizet, és ne akadj fenn minden apró zörejen. Minél
inkább idegesíted Magad, annál jobban a zaj forrására koncentrálsz. Ehelyett inkább tudatosan
igyekezz kizárni azt a világodból. Ha belemerülsz az anyagba, érdekel is, és motivált vagy a
tanulásban, akkor ez egy idő után menni fog.
H. Enni vagy nem enni?
Sem tele hassal, sem korgó gyomorral nem jó nekiállni tanulni. Ha éhes vagy, egyél valami könnyűt,
és csak mértékkel. Fogyassz rendszeresen friss zöldséget és gyümölcsöt.
Ital is legyen odakészítve az asztalodra, vagy a közelben.
Csak semmi alkohol, az tompít. Legjobb a citromos víz, mert az

frissít és vitamindús. Emellett még jó választás a víz, tea, és ha
jótékony hatással van Rád, akkor a nem túlzott mértékű kávé.
Elengedhetetlen, hogy gondoskodj a megfelelő vitaminbevitelről! Ez egyébként is ajánlott, de a

tanulás eredményességére is kedvező hatással van. Figyelj a C-vitamin, Kalcium, Magnézium
megfelelő mennyiségű beviteléről. Főleg olyan vitaminokat szedj, melyek korlátozás nélkül
fogyaszthatók.
38
Sokan szeretnek rágcsálni, eszegetni tanulás közben. Ha ennek hatására tényleg jobban megy a
tanulás, ez megengedett, de vigyázz, hogy ne menjen a testsúlyod és az egészséged rovására. 
A teljesítményre alapvetően jó hatással van az egészséges életmód, a helyes táplálkozás és a

testedzés.
I. Idő
A tanuláshoz idő kell, mint mindenhez. Jó hír, hogy ha gyakorlod az anyagban leírt tanulási
technikákat, akkor egyre kevesebb időre lesz szükséged!
De hogyan szakíts időt a rengeteg fontos elfoglaltságod közepette? Az iskola és a délutáni programok
már így is elveszik az időt? Esetleg már dolgozol, és munka mellett tanulsz újabb szakmát? Vagy már
családod is van, gyerekeket nevelsz?
Bármelyik igaz Rád, valóban nem könnyű időt szakítani a tanulásra. Gyakran csak tolod Magad előtt,
mert ez nem sürgős… ha ez eddig így volt, figyelj! Miről volt szó a belső feltételeknél?
Hozzáállás, célok, motiváció! De hogy jön ez most ide?
Az, hogy időt szakíts a tanulásra, szinte csak a Te hozzáállásodon múlik! Támogatja a hosszú távú
céljaidat a tanulás? Ha igen, és VALÓBAN akarod a tudást, a „papírt”, vagy az ezzel járó állást, akkor
tenned kell érte. Hogy lehet az, hogy többgyermekes dolgozó anyukák, másodállásban dolgozó
emberek is el tudnak végezni egy tanfolyamot, vagy akár egy egyetemet is?
Úgy, hogy rá vannak kényszerülve, vagy nagyon erős Bennük az akarat az előrelépésre – tehát
megvan a MOTIVÁCIÓ! És megoldják: lefekvés előtt kiszakítanak fél órákat, reggel, amikor még a
gyerekek alszanak, egy órával korábban kelnek, és zene helyett utazás közben is tananyagot
hallgatnak. Ha Ők meg tudják csinálni, akkor Te is.
Ha tényleg eredményt akarsz elérni, akkor fontossági sorrendben az elsők közé kell sorolnod a
tanulást. Mik azok a teendők, amiket feltétlenül meg kell csinálnod? Munka, iskola, gyereknevelés,
háztartás vezetése? Írd be ide a tanulást is! Rendben, lehet, hogy a munkát nem tudod lerövidíteni,
és a gyerekeket is Neked kell elhozni az óvodából. De ha késik a házimunka, vagy a család besegít
időnként, abból nem lesz tragédia. Sem abból, ha nem kapkodod fel mindig a telefont, ha hívnak.
Határozd el, hogy bármi történjék, mondjuk, minden nap legalább 1 órát tanulni fogsz. Hétvégente
pedig napi kettőt. Ha nappali sulis vagy, ez az érték inkább minimum 2 és 4 óra legyen! Alakíts ki az
életedben rendszerességet erre vonatkozólag. Ne úgy ülj le tanulni, hogy „akkor most töltsünk el egy
órát a tanulással…”, hanem határozd meg a konkrét célokat:
„Fél óra alatt átnézem a ma leadott anyagot, utána pihenek 5 percet, majd háromnegyed óra alatt
átveszem az x tárgy elmúlt 2 óráján tanult leckéit.”
Tűzz ki kis célokat, és tartsd is be őket.
39
Először is tűzd ki a „nagy” célt: Például jól fizető állás 1 év múlva, vagy OKJ bizonyítvány 2 év alatt,
esetleg vizsga 3 hónap múlva.
Ezt bontsd kisebb, „közepes” célokra, akár tantárgyakra vagy tananyagokra: pl. „Bevezetés a
matematikába – 12 anyagrészt kell fél év alatt megtanulnom.” Ezeket pedig még kisebb célokra:„1
anyagrészre 1 hetem van, és 2 órát vesz igénybe”, és ez esetben ütemezz be mondjuk keddre és
csütörtökre 45-45 perc tanulást, és hétvégére 30 perc ismétlést.
Fontos, hogy ne csak kitűzd a célokat, hanem tartsd is be őket. Azért bontottad kis célokra a
nagyokat, mert azokat könnyebb átlátni, végrehajtani, letudni. És ne késs a kis célok elérésével, ne
halogasd őket, mert akkor a nagy céljaid látják kárát. Készíts éves, havi, heti és napi terveket.
Tervezd meg egy napodat, írd össze a teendőidet, azokat is, amik a kikapcsolódáshoz szükségesek!
Írd mellé, mennyi idő szükséges az elvégzésükhöz. Jelöld meg a fontos teendőket, amik prioritást
élveznek. Aztán a listát szem előtt tartva teljen a napod.
Itt egy példa egy napi tanulási tervre:
TANULÁSI REND
1. Hazaérkezés az iskolából, munkahelyről

2. Pihenés, felfrissülés – 30 perc
3. Előkészületek – feltételek megteremtése – 5 perc
4. Ütemterv készítése a napi tanuláshoz – 5 perc
5. Az aznapi anyag átnézése – ha volt tanítás – 30 perc
6. Tanulás – 1 óra
7. Ismétlés – 30 perc
8. Másnapi anyag átnézése – ha a 6. pont alatt nem másnapra készültél – 30 perc
Az időtartam természetesen egyénileg változik. Ha távoktatásban, esti vagy hétvégi képzési formában
tanulsz, természetesen az aznapi és másnapi anyag átnézése nem aktuális számodra, és valószínűleg
magára a tanulásra nem annyi időt szánsz, amennyit itt feltüntettünk. Ezektől eltekintve Te is
alkalmazhatod a fenti tanulási rendet.
Ne engedj a csábításnak:
• „még egy részt megnézek az Agymenőkből” (amit már 5x láttál),
• „á, most inkább kitakarítom a konyhát” (ami amúgy most is viszonylag rendben van),
• „egy sör belefér a haverokkal” (persze, csak az egész nap elmegy vele)
• „csak 10 percre leülök fészbúkozni” (amiből 1 óra lesz).
40
A nap végén, vagy másnap nézd meg, sikerült-e

mindent megcsinálni, és ha nem, akkor hol bukott el a
dolog? A tanulásra szánt idő alatt valóban végig
tanultál-e, vagy volt valami, amivel elszúrtad az időt?
Milyen tevékenységek és emberek rabolják az idődet?
És vajon mit tudsz ezekkel csinálni?
Kerüld el őket. A tanulás visz előre a nagy céljaid megvalósításában, vagy az 1 óra facebook? Ha
szerinted rendben van így, és a célod az, hogy tengj-lengj egész nap, akkor oké, nincs miről
beszélnünk. De ha többet szeretnél – és minden bizonnyal ezért vetted meg ezt az anyagot – akkor
változtatnod kell:
Ne halogass, ne hagyd, hogy eltántorítsanak a céljaidtól, és hogy mások osszák be az idődet.
Kik azok a személyek, akik nem állnak közel Hozzád, és csak az

idődet fecsérlik? Olyanok, akik általában csak felidegesítenek,
vagy akikkel egyszerűen nem élvezed a beszélgetést? Miért
lenne kötelező foglalkoznod és időt pazarolnod Rájuk?
Sokan udvariasságból, vagy más okból kifolyólag nem szeretnek

nemet mondani. Pedig néha hasznos, mert ha fontos teendőid
vannak, nem mindig érsz rá csevegni, és problémákat
megoldani.
Ha a tanulást és a fontos dolgaidat veszélyezteti valami, tanulj

meg nemet mondani, és lehetőleg adj egy rövid magyarázatot,
hogy megértse a másik fél: „Sajnos nem érek rá, holnap
vizsgám lesz, és tanulnom kell rá.”
Telefonhívás: „Kérlek, foglald össze egy percben, mert készülök

a holnapi dolgozatra.”. „Gyorsan mondd, mert várok egy fontos
hívást az évfolyamtársamtól a holnapi dolgozattal
kapcsolatban”.
Ezeket a mintákat be tudod vetni, még akkor is, ha épp nem másnap vizsgázol. Ha csak egy hónap
múlva lesz a vizsga, akkor is veszélyeztetik a napi tanulási tervedet (= a kis céljaidat), így az 1 hónap
múlva esedékes vizsgát, és a jól fizető állást is (=a közepes és nagy céljaidat), tehát – ha máshogy
nem tudsz szabadulni, ennyi füllentés belefér.
Természetesen ezt ne a legjobb barátoddal vagy a gyermekeddel játszd el, Nekik biztosíts helyet az
életedben. Sőt, valószínűleg éppen azért akarsz gyorsabban és hatékonyabban tanulni, hogy a Hozzád
közel álló személyekre több időd jusson. Ez így van rendjén.
41
J. Milyen napszak alkalmas a tanulásra?
Ha nappali képzésre, iskolába jársz, vagy nappali műszakban dolgozol, akkor evidens, hogy inkább a
délutánod szabad, plusz remélhetőleg a hétvégék.
Vizsgálatok igazolták, hogy az emberek többségénél az esti tanulás, és az utána lévő nyugodt,
pihentető alvás nagyobb eredményeket hoz, mint a kora reggeli tanulás. Azonban ez egyénenként
változhat, és a körülmények is beleszólhatnak.
Hogy mikor ajánlatos leginkább tanulni, az egyrészt attól függ, mikor tudsz időt találni a nyugodt
tanulásra, amikor senki sem háborgat. Másodsorban pedig attól, hogy milyen napszakokban tudsz
jobban figyelni, mikor érzed úgy, hogy „jobban fog az agyad”. Valakinek ez inkább a reggeli időpont,
mások pedig este tudnak jobban koncentrálni. Biztosan kitapasztaltad már, hogy mikor vagy
termékenyebb szellemileg. Lehetőleg azokra a napszakokra időzítsd az önálló tanulást, amikor úgy
érzed, hatékonyabb vagy.
K. Egyéni vagy társas tanulás?
Egyénenként változó, hogy melyik a hatékonyabb. Sokan csak úgy tudnak eredményesen tanulni, ha
egyedül, csendben teszik azt. Mások pedig párban, vagy csoportban, a leckéket időnként egymásnak
felmondva, egymást ellenőrizve és biztatva tudnak igazán jól teljesíteni. Ezért tapasztald ki, hogy
számodra melyik módszer válik be legjobban, és ragaszkodj hozzá!
Ha csak egyedül, csendben tudsz koncentrálni, akkor ne nagyon fogadj el felkéréseket csoportos
tanulásra, mert feleslegesen viszi az idődet. Ez fordítva is igaz: ha társaságban megy jobban a tanulás,
akkor keresgélj olyanokat az osztályban, tanfolyamon, akik hasonlóan gondolkodnak. Ez felnőttként
sem ciki, hiszen a többi fél célja is a tanulás, és a közös cél érdekében biztosan többen szívesen részt
vesznek benne.
A közös tanulás persze nem azt jelenti, hogy elbeszélgetitek, és elviccelitek az időt. Egy 10-15 perces
gyors köszöntés, beszélgetés után haladéktalanul lássatok neki a tanulásnak, és konkrétan
határozzátok meg, milyen vonal mentén tervezitek az aznapi tanulást. Tűzzetek ki célokat, mint az
egyéni tanulásnál, és ne hagyjátok, hogy a csoport bármelyik tagja is letérítsen az útról!
L. Mennyit számít a helyes tanulási szokások és feltételek megválasztása?
Nemrég megvizsgáltuk két középiskolás, érettségi előtt álló diák tanulási szokásait. Mindkettejüknek
problémái voltak a tanulással. Megpróbáltuk felmérni a tanulási problémáikat, és adtunk néhány
egyszerű tippet: rávilágítottunk a helyes tanulási sorrendre, a tanulás alapvető feltételeire, a
szünetek és a szemtorna fontosságára. És hogy milyen eredménnyel járt ez az apró beavatkozás?
42
Az egyik diák a következő találkozáskor pozitív változásokról számolt be: az ágy helyett az asztalnál
kezdett el tanulni, ezzel javult a koncentrációja. Emellett a tanulás szüneteiben alkalmazta a
szemtornát, és sétálni ment. Ezek hatására jobb lett a közérzete, és könnyebben ment számára a
tanulás.
A másik diák esetében – akinél a történelemtanulás okozta a legnagyobb gondot – még látványosabb
volt a javulás! A javaslatok hatására rendkívül pozitív változások történtek. A szünetek betartása, a
szemtorna, a tanulás előtti mozgás, és a tanulási sorrend helyes megválasztása felettébb kedvezően
hatottak a teljesítményére. Elmondása szerint könnyebben tudott tanulni, és az ahhoz szükséges idő
is lecsökkent napi fél-egy órával. Az útmutatás hatására a számítógépet csak azután kapcsolta be,
miután végzett a tanulnivalójával, így nem terelte el a figyelmét. Tanulás után pihent egy kicsit, és
csak később kezdett el tévét nézni. Ez jó hatással volt az emlékezetére.
Ezek a változások az iskolai teljesítményére, és érdemjegyeire: 2 hónap alatt egy osztályzatot javultak
a jegyei történelemből.
Ez is mutatja, hogy mindössze a helyes tanulási szokások kialakításával már jelentős eredményeket
érhetsz el.
Találd meg a számodra optimális körülményeket – időt, napszakot, helyet, amikor lehetőséged is van
tanulni, és lelkiállapotod is alkalmas rá.
3. Összefoglalás
Jegyzet a Tanulás feltételei fejezethez:
1. Belső feltételek
 Önbizalom
o önbizalom, pozitív hozzáállás  nagyobb esély a sikerre
o 98% - 98 IQ félreértés
o higgyünk magunkban
o kudarc feledése, sikerélmények felidézése
o parancsok az agynak: „Sikerülni fog”, stb.
 Motiváció
o belső hajtóerő, ami ösztönöz
o célokat keresni, kitűzni
 Érdeklődés
o ami érdekel, könnyebben megjegyezzük
o értelmet, kapcsolódási pontot találni a tananyagban
 Érzelmi töltés
o nyugalmi állapot a legjobb a tanuláshoz
o intenzív ( - vagy + ) érzések nem kedveznek
o szorongás csökkent a teljesítményen
43
 Pihent állapot
2. Külső feltételek
 Megfelelő tanulóhely
o kényelmes, nyugodt hely
o ahol zavartalanul lehet dolgozni
 Asztal
o tanuláshoz szükséges eszközök elférjenek
o kéznek, lábnak is legyen hely
o álló asztal, testet kevésbé terheli
 Szék
o hosszabb ideig is kényelmes legyen rajta ülni
o háttámlás szék
o egyenes testtartás
o hosszabb idő után váltsunk testhelyzetet
 Klíma
o 20 fok, ne legyen túl meleg
o oxigén dús levegő
 Világítás
o természetes fény a legjobb
o szórt fény + asztali lámpa
o ne legyen túl erős a fény
 Rend
o rendetlenség nyugtalanító, nyomasztó
o asztalon csak taneszközök legyenek, más ne is terelje el a figyelmet
 Elérhetőség
o senki se zavarjon meg a munkában tanulás közben  NE ZAVARJ tábla
o telefon, facebook kikapcsolva
o számítógép, net is kikapcsolva, kivéve, ha a tanuláshoz kell
o külső inger kizökkent, nagyon nehéz visszarázódni
 Csend
o Csend legyen, no zene, TV
o ne osszuk meg a figyelmünket
o külső zajokra ne ingerülten reagáljunk, tudatosan zárjuk ki
 Evés, ivás
o ne legyünk se teljesen jóllakottak, se nagyon éhesek
o zöldség, gyümölcs fogyasztása
o ital: citromos víz, víz, tea, kávé
o vitamin: C-vitamin, Kalcium, Magnézium
 Idő
o időt kell szakítani a tanulásra  főként hozzáálláson múlik  akarat, motiváció
o tanulás fontossági sorrendben az elsők között!
o rendszeresség, minden nap 1 óra, hétvégén 2 óra tanulás (nappali tagozat: 2 óra / 4
óra!)
44
o konkrét célok kitűzése és betartása

o nagy célok  közepes célok kis célok (bizonyítvány 2 év alatt  BEVMAT 12
anyagrész fél év alatt  1 anyagrész 2 óra, 1 hetem van rá)
o nap megtervezése tanulást és pihenőidőket is beleértve
o tanulási rend minden nap percre pontos terv
o ne engedjünk a csábításnak
o nap végén ellenőrizni, sikerült-e a terv, mik voltak a hibák
o nem fontos, időhúzó személyek kiiktatása
o tanuljunk meg nemet mondani
 Napszak
o általában esti tanulás + alvás hatásosabb
o egyéni, hogy mikor hatékony, ki kell kísérletezni
 Társas / egyéni tanulás
o egyénenként változó, melyik a hatékonyabb
o párban egymásnak fel lehet mondani a memorizált anyagot
 Helyes tanulási szokások és feltételek megválasztása
o teszt: két középiskolás diák  pozitív változások  egy osztályzat javulás
o csak helyes szokások kialakítása jelentős javulást eredményez
Kulcsszavak
 belső feltételek  20 ˙C  időt szakítani

 önbizalom  természetes fény  fontossági sorrend
 pozitív hozzáállás  asztali lámpa  rendszeresség
 motiváció  rend  konkrét célok
 célkitűzés  asztalon csak  nagy célok
 érdeklődés taneszközök  kis célok
 nyugalmi állapot  ne zavarj  napi terv
 pihent állapot  no telefon, FB  tanulási rend
 külső feltételek  no PC  ellenőrzés
 kényelmes  csend  kiiktatás
tanulóhely  no zene, TV  napszak
 zavartalan tanulás  külső zajok kizárása  társas tanulás
 fegyelmezett  étkezés  helyes szokások
testtartás  ital
45
IV. Iskolában tanulás

Az anyag elején említettük, hogy sokak által az egyik leggyakrabban elkövetett hiba, hogy nem
figyelnek az órán, nem koncentrálnak eléggé.
Ennek a fő okai középiskolában főleg abban gyökereznek, hogy az iskolát a társasági élet fontos
színterének tekintjük. Így jobban koncentrálunk az osztálytársakra, a beszélgetésekre, a társasági
életre, mint a tanulnivalóra.
A felnőttképzésben és a felsőoktatásban szerencsére ez a probléma már kevésbé van jelen, hiszen itt
már a többség sokkal céltudatosabban tanulja azt a szakot, amit maga választott.
Azonban egyéb zavaró tényezők az életkortól és a képzési formától függetlenül felütik a fejüket. Ezek
sajnos nagyon könnyen elterelik a figyelmet. Rengeteg példát írhatnánk, nézzünk néhányat a külső
tényezők közül:
 A későn érkezők, akik az óra megkezdése után „szivárognak” be a terembe, ezzel zavarva a
többiek koncentrációját
 A külső, utcáról beszűrődő zajok
 A kevésbé céltudatos tanulók, akiket rosszul érint, hogy a szüneteket a tanár az órák
tartásával kénytelen megszakítani, és inkább beszélgetésre, ismerkedésre használják azokat.
 A lemaradók, akik folyton kérdezgetik, hogy hol tartunk, másolják a jegyzetet a füzetedből, és
megzavarnak, mert nem mindig tudják kiolvasni a kézírásodat.
Ezek közül van olyan, ami ismerősen cseng? Téged is zavarnak? Esetleg Te zavarsz meg másokat?
Milyen belső tényezők akadályozzák a megértést és a jegyzetelést?
 A leadott tananyag helyett inkább az előadó hibáira, stílusára figyelünk, mert az anyag nem
érdekel, és az érdekesebb inger vonzóbb.
 A konzultációt, gyakorlatot általában inkább beszélgetésnek tekintik a résztvevők, nem írják
fel a lényeges pontokat, tanulságokat.
 A sokan megpróbálnak szolgai módon mindent rögzíteni a füzetben. Az élőbeszédet nem
lehet igazán jól követni írásban, így egy idő után lemaradnak, és kimaradhatnak fontos részek
– a megértésben, és a jegyzetben is.
1. Hogyan tudsz ezen a helyzeten változtatni?
Figyeld meg Magadat, hogyan viselkedsz az órákon. Mennyire használod ki a tanulás lehetőségeit az
iskolában?
 Hangolódj rá a tanulásra.
46
 Határozd el, hogy azért mész az iskolába, tanfolyamra, hogy ott tanulj.
 Fogadd nyitottan az új ismereteket.
 Tudatosan zárd ki a zavaró tényezőket.
 Ne agyalj más, iskolán kívüli problémákon.
 Órán mindig figyelj, légy aktív, és törekedj az anyag megértésére.
 Légy fegyelmezett, ne zavarj másokat.
Tartsd ébren az érdeklődésedet! Az lebegjen a szemed előtt, hogy az órákon való jelenléttel, és a
fenntartott figyelemmel, jegyzeteléssel a munka nagy részét elvégezted.
2. Hogy zárd ki a zavaró tényezőket?
Ha egy társad zavar, akkor kérj elnézést,

amiért nem figyelsz az illetőre, és továbbra is
a tanárra, valamint a tananyagra koncentrálj.
Ha kérdezgetnek, akkor gyorsan,

határozottan közöld: „Majd az óra után
térjünk vissza rá, most figyelek”, vagy „Ne
haragudj, ez fontos rész, majd később
megbeszéljük!”, esetleg ez: „Oké, de ez az
anyag most érdekesnek tűnik, majd a
szünetben beszéljük meg inkább.”
A külső zajokat nem tudod megszüntetni, de – csakúgy, mint az otthoni tanulásnál – a saját
reakcióidat kordában tudod tartani. Ne reagáld túl, ne idegeskedj ezek miatt. Ne a körülményekre
koncentrálj, hanem az órára.
Ne kössék le az agyadat más problémák. Azokat úgysem tudod megoldani az órán azzal, hogy aggódsz
miattuk. Próbáld félretenni az iskolán kívüli gondokat, majd ráérsz akkor megoldani azokat, ha vége a
tanításnak.
Ne engedj be külső ingereket. Még a telefont is érdemes kikapcsolni, mert egy telefonhívás egy rossz
hírrel, vagy egy plusz teendővel csak felzaklathat, és eltereli a figyelmedet.
3. Légy aktív
Légy aktív befogadó részese az órai munkának. Figyelj a tanárra, kérdezz – csak a tanártól! - ha
valamit nem értesz. Fogalmazz meg kérdéseket az anyaggal kapcsolatban Magadnak is, és írd le a
füzetedbe. Készíts jegyzetet!
47
Egy tétlenséggel, unatkozva eltöltött óra után valószínűleg fáradtan, és kimerülten fogsz kijönni.
Ennek persze szinte egyenes következménye az, hogy elveszted az érdeklődésedet a tárgy iránt.
Abban a hitben fogsz hazamenni, hogy a tananyaggal már foglalkoztál az órán, tehát otthon kevesebb
idő kell majd a tanuláshoz. Arról nem is beszélve, hogy ha az órák egymásra épülnek, tehát ha nem
vagy ott fejben, és nem érted meg az anyagot, akkor nagy rá az esély, hogy a következő óra is
haszontalan lesz számodra.
Az egyik legrosszabb stratégia, ha csak ülsz, és próbálod megérteni az anyagot, nem jegyzetelsz, és
reméled, hogy sok mindent megjegyzel az elhangzottakból. Ez a passzív tanulás sem az iskolában,
sem otthon nem vezet célra. Majdnem teljesen elpazarolt idő, amit ezzel töltesz.
Milyen megállapítást tettünk az Érzékszervek és észlelés fejezetben?
Minél több érzékszervet bevonsz a tanulásba, annál sikeresebb a bevésés, tehát annál több
információt jegyzel meg.
Itt volt szó arról, hogy hallás alapján történő tanulásnál mindössze nagyjából 20%-a marad meg az
elhangzott információknak. Ráadásul az is csak akkor, ha figyeltél. Ha elkalandozott a figyelmed –
amire elég reális az esély, ha passzív vagy – akkor még ennyire sem fogsz emlékezni.
Az aktivitás, a tanulók bevonása az órába természetesen a tanáron is múlik, de a Te oldaladról tegyél

meg mindent az ügy érdekében.
Ha jegyzetelsz, szemléltető ábrákat, diagramokat rajzolsz a füzetedbe, esetleg még kérdezel is, a
tanár kérdéseire pedig igyekszel felelni, akkor ez a 20% is könnyen feltornázható 60-80%-ra. És mit
kellett ehhez tenned?
Semmi különöset, mindössze kicsit oda kellett figyelned az órán. Azon a tanórán, amit így is, úgy is,
végigültél volna. Csak így legalább ért is valamit…
És mi másért is hasznos még ez az aktivitás, figyelem?
Csak azért, mert ha már órán foglalkozol az anyaggal, megpróbálod megérteni és megjegyezni,
otthon kevesebbet kell tanulnod, és ezzel persze sok időt megspórolsz. A jó időgazdálkodás alapja,
hogy amit az iskolában megértesz és megjegyzel, azzal otthon keveset kell foglalkoznod.
Így tudsz tehát egyszerre időt is megtakarítani, és több információt megjegyezni, hatékonyabban
tanulni.
4. Hogyan jegyzetelj?
Egy vizsgálat kimutatta, hogy azok a diákok, akik jegyzetet is készítenek, több információra
emlékeznek vissza, mint azok, akik csak hallgatják az előadást. További kísérletek pedig azt mutatták,
hogy a lejegyzetelt lényeges információkra az órán résztvevők hétszer olyan jól emlékeztek vissza,
mint azokra, amelyeket nem rögzítettek írásban. A jegyzet akkor bizonyult a leghatékonyabbnak,
amikor az elhangzottakból csak a lényeges részeket vetették papírra a hallgatók.
48
Az órán kettős feladatod van, ugyanis valós időben meg is kell értened az anyagot, és annak
lényegesebb részeit le is kell jegyezned. Ezért figyelj arra, hogy magával az írással ne tölts annyi időt,
hogy az a tanárra figyelés és megértés kárára menjen.
A jegyzetelésnek több, nagyon fontos szerepe van:
 Aktivizál, ezáltal nem hagyja elkalandozni a figyelmedet.

 Segíti a tananyag bevésését.
 Az otthoni tanuláshoz nyújt támaszt.
Milyen legyen a jegyzet?
 Ne szó szerinti jegyzetet készíts! A lényeget, összefüggéseket, kulcsszavakat írd le. Jelen
anyag egyes fejezeteinek végén található jegyzetekben is láthatod, hogy nem teljes
mondatokban, hanem félmondatokban, kulcsszavakban fogalmazunk.
 Rajzolj ábrákat, diagramokat, táblázatokat. Ha a tanár is rajzol ilyet a táblára, mindenképpen
másold le, és ezen kívül is rajzolhatsz, mert sokat segít. Persze csak olyasmit, aminek köze
van a tananyaghoz 
 Használj rövidítéseket, nyilakat.
 Szellős, jól áttekinthető jegyzetet készíts. Semmiképpen ne takarékoskodj a papírral! Minél
inkább vázlatszerű legyen, azaz használj felsorolást, számozást.
 Emeld ki a címeket, alcímeket, tételmondatokat - akár aláhúzással, vagy nagyobb
betűmérettel.
 Használj oldalszámozást, dátumozást.
 Ne a tökéletes, gyöngybetűs írásmódra törekedj. Ez nem dolgozat, sem beadandó feladat! A
külalak csak annyiban fontos, hogy ne legyen zsúfolt a jegyzet, és otthon el tudd olvasni.
Tekintsd meg ennek az anyagnak az Összefoglalás pontjai alatt található jegyzeteket. Ezekhez
hasonlóakat készíts az órán. A különbség talán annyi, hogy „élőben” lehet, hogy nem lesz ennyire
összeszedett a jegyzet, de ez nem baj! Illetve hasznos, ha az órai jegyzetben vizuális elemeket,
képeket, ábrákat is használsz.
Ha elveszíted a fonalat vagy lemaradsz, hagyj ki egy kis helyet, majd később pótold a hiányosságokat.
Ettől függetlenül még írd le a fontosnak tartott kulcsszavakat, mondatokat, később segíteni fog a
megértésben.
5. Cornell-módszer
Ebben a pontban egy hatékony jegyzetelési módot mutatunk be, melyet könnyen alkalmazhatsz az
iskolában és tanfolyamokon. Lesznek benne ismerős részek, mivel több lépése is az előzőekben
megfogalmazott alapelvekre épül.
A Cornell-módszer a Cornell egyetemen Walter Pauk professzor által kifejlesztett szisztéma a tanítási
órákon, előadásokon leadott anyag jegyzetelésére, rendszerezésére és megtanulására.
49
A módszer alapja az „5 R”, melyek a lépések kezdőbetűit jelölik angolul:
 Record - Jegyzetelés
 Reduce - Szűkítés
 Recite - Felmondás
 Reflect - Tükrözés
 Review - Áttekintés
Nézzük részletesen, hogyan rendszerezheted a tudásodat e

módszer segítségével:
1. Előkészületek az óra előtt
Vegyél elő egy A4-es lapot vagy füzetet, és oszd 3 részre a

következő módon:
A lap aljára teljes szélességben húzz egy 4 cm-es margót, majd a

lap bal oldalára pedig húzz egy 6 cm-es margót, a lap tetejétől
egészen az alsó margó vonaláig.
A bal oldali sáv lesz a Felidézés oszlop, a jobb oldali a Jegyzet

oszlop, az alsó rész pedig az Összegzés.
2. az 5R használata
a.) Record - Jegyzetelés
Készíts jegyzetet az óráról a Jegyzet oszlopba. A lehető legtöbb gondolatot, tényt és kulcsszót írd le,
de csak tömören: ne teljes mondatokat, hanem félmondatokat, kulcsszavakat használj. A
leírásokat, kitöltő szövegeket nem kell leírni a jegyzetbe. A definíciókat, tételeket, tényadatokat
ellenben pontosan írd le.
Jól áttekinthető, szellős jegyzetet készíts, az egyes témák között hagyj ki üres helyet. Használj
lapszámozást és dátumozást, rövidítéseket, jeleket. Készíts ábrákat, diagramokat. A lényeg
kiemelését már elkezdheted az órán is: aláhúzással, keretezéssel, más színnel.
b.) Reduce – Szűkítés
Az óra után készíts egy összegzést az elkészített jegyzetből a Felidézés oszlopba. Ez az ismétlés, és
az aktivitás már eleve segíti a bevésést.
A jegyzetből csak a legfontosabb kulcsszavak, címek, alcímek, és a lényegesebb megállapítások,

fogalmak kerüljenek ide.
50
c.) Recite – Felmondás
Takard le a Jegyzet oszlopot, és a Felidézés oszlop tartalma alapján saját szavaiddal próbáld minél
jobban visszaidézni és elmondani az óra anyagát. Ne csak Magadban, hanem hangosan beszélj!
Ezután ellenőrizd az elmondottakat a Jegyzet oszlop segítségével.
d.) Reflect - Tükrözés
Ez a pont a saját vélemény megfogalmazásáról, az ismeretek „továbbgondolásáról” szól.
Alakítsd ki a saját véleményedet a tananyagról, gondold át, hogy kapcsolódik a téma eddigi
ismereteidhez és más tantárgyakhoz.
Mely gondolatok érthetőek könnyen, és melyek zavarosak? Mely dolgokkal értesz egyet, melyekkel
nem, és miért? Milyen új kérdéseket vet fel a téma? Milyen területeken alkalmazhatóak az új
ismeretek?
e.) Review - Áttekintés
Az Összegzés mezőbe készíts vázlatot a lejegyzetelt témákról. Ez fogja biztosítani a gyors

áttekintést.
Elengedhetetlen, hogy időt szánj a tanultak ismétlésére. A Cornell-módszerrel készített jegyzet

alapján ezt könnyen meg tudod tenni, ugyanis a lap alján található Összegzésből először látni fogod
az összképet, majd a Felidézés oszlopban található címszavak mozgósítják memóriádat, és előhívják a
hozzájuk tartozó ismereteket.
6. Jegyzet áttekintése
Akkor a leghatékonyabb a jegyzetelés – és mélyebb a bevésés – ha óra után otthon gyorsan

átfutod az anyagot, és letisztázod a jegyzetet. Ekkor még friss az élmény, elevenebben emlékszel a
tanár szavaira, szükség esetén ki is tudod egészíteni a jegyzetet. Ez egy hét elteltével már általában
nem menne. Itt már érdemes jobban odafigyelni a külalakra, ugyanis a tisztázott jegyzetből fogsz
később tanulni, és fontos, hogy akár több hónap eltelte után is olvasható legyen.
Ha nem szükséges a jegyzet letisztázása, mert az órán is szépen, áttekinthetően írsz, akkor is érdemes
átírni, vagy Magadtól felmondani a tanultakat, mert azzal is ismételsz.
A rövid időn belüli ismétlés segíti a bevésést. Ha egy óra anyagát még átnézed otthon aznap,
rengeteg időt spórolsz vele. 10-15 perc befektetett idővel akár egy órát is megtakarítasz a későbbi
tanulás idejéből!
51
Egy óra anyagának gyors áttekintésére és visszaidézésére remek módszer, ha a jegyzetedből kiírsz 5-
10 kulcsszót, és – ha elhangzottak ilyenek –a legfontosabb tételeket, képleteket, fogalmakat kiírod
egy kis cetlire. Mondjuk egy post-it tökéletesen alkalmas erre a célra. Ez a füzettel, könyvvel
ellentétben bárhol elfér: a zsebedben, a pénztárcádban is, így bárhová Magaddal viheted. Post-it
helyett akár a mobilodba is beírhatod ezeket a kulcsszavakat.
A fejezetek végén mi is kiírtuk az adott anyagrész legfontosabb kulcsszavait. Ezek alapján ezt az
anyagot is gyorsan át tudod ismételni, fel tudod idézni.
Ez a kis kivonat természetesen nem helyettesítheti a tanulást, és a teljes jegyzet átismétlését, de

olyan helyzetekben, amikor csak néhány perced van, akkor jól jöhet, hogy hasznosan teljen az idő. Pl.
boltban sorban állásnál, vagy ha éppen vársz valakire.
Ha tömegközlekedési eszközzel jársz, akkor a hazafelé út remek alkalom a jegyzet áttekintésére, az

óra újbóli átélésére.
Most kérdezhetnéd ezt: Minek vedd elő 2 megállóra a füzetet vagy a post-itre írt mini jegyzetet? Ciki
a buszon tanulni?
Oké, melyik a cikibb, ha megbuksz a vizsgán, vagy ha felelősségteljesen, tudatosan beosztod az

idődet?
Használd ki hasznosan a holtidőket, annyival is kevesebb dolgod lesz otthon!
7. Összefoglalás
Jegyzet az Iskolában tanulás fejezethez:
1. Teendők
 tanulásra ráhangolódni, elhatározni, hogy az iskolában tanulunk

 (2.) zavaró tényezők tudatos kizárása
o diáktársak mellőzése
o külső ingerek, kommunikációs lehetőségek korlátozása
 problémák kizárása
 (3.) órán figyelem, aktivitás  a tananyag iskolában történő megértése és feldolgozása 
otthon keveset kell vele foglalkozni  hatékonyabb tanulás + időmegtakarítás
o tanárra figyelni
o kérdezni
o jegyzet
o minél több érzékszervet bevonni a tanulásba  csak hallás alapján 20% marad meg,
jegyzetelés, ábrák, diagramok, vizuális elemek hatására  60-80%
 fegyelem, másokat nem zavarni
 passzivitás és érdektelenség  haszontalan az óra, időpazarlás  kimerültség, fáradtság
52
4. Jegyzet
 kísérlet: jegyzetelő diákok 7X több információra emlékeznek vissza, mint jegyzet nélkül
 kettős feladat: megérteni + jegyzetelni
 jegyzet szerepe:
o aktivizál, nem kalandozik el a figyelem
o bevésést segíti
o otthoni tanuláshoz támasz
 milyen legyen?
o Összefoglalás alatti jegyzetekhez hasonló
o ne szó szerinti  lényeg, összefüggések, kulcsszavak
o vizuális elemek: kép, ábra, diagram, táblázat
o rövidítések, nyilak
o szellős, áttekinthető jegyzet, felsorolás
o címek kiemelése, oldalszámozás, dátumozás
5. Cornell-módszer
 hatékony jegyzetelési mód

 órán, előadáson való jegyzeteléshez
 margó:
o 4 cm bal  felidézés
o 6 cm alul  Összegzés
 5R, kezdőbetűk rövidítése

o Jegyzetelés
 tömör jegyzet
 áttekinthető, szellős
o Szűkítés
 összegzés készítése a Felidézés oszlopba  csak a fontosabb kulcsszavak
 ismétlés + aktivitás bevésést segíti
o Felmondás
 jegyzet oszlop letakarása  felmondás  ellenőrzés
o Tükrözés
 saját vélemény
o Áttekintés
 Összegzés mezőbe áttekintés a témáról
6. Jegyzet áttekintése
 óra után otthon átfutni az anyagot  hatékonyabb tanulás, mélyebb bevésés

 letisztázni, ha szükséges
 kulcsszavak kiírása
53
o 5-10 szavas kivonat / tanítási óra

o ezzel könnyebb ismételni, felidézni
o post-it
o bárhová vihető, kis helyet foglal
o holtidőkben  sorban állásnál, utazásnál
Kulcsszavak
 ráhangolódás  vizuális elemek  áttekintés

 zavarók kizárása  áttekinthető  letisztázás
 probléma kizárás  címkiemelés  kulcsszólista
 fegyelem  Cornell-módszer  post-it
 jegyzet  5R  holtidők
 bevésést segít  szűkítés kihasználása
 lényeg,  felmondás
összefüggések  tükrözés
54
V. Tanulás otthon
1. Előkészületek
A. Az iskolából hazaérve
Ha nappali tagozaton tanulsz, és hazaérsz az iskolából, lehetőleg ne állj neki azonnal tanulni, hanem
pihenj egy fél órát. Az iskolában töltött 6-8 óra komoly koncentráció után érdemes kicsit lazítani,
mielőtt újból belefognál a tanulásba. A pihenést olyan tevékenységgel töltsd, ami nem terheli az
agyadat. Ekkor ne olvass, lehetőleg ne is filmezz. Legjobb, ha csak passzívan pihensz, esetleg egyél
valami könnyűt.
B. Tervezz!
A pihenés után felfrissülve a „Tanulás feltételei” fejezetben írtakat szem előtt tartva tedd meg a
szükséges előkészületeket. Abban a fejezetben volt szó a kis célokról és a napi tervről. Az érdemi
tanulás megkezdése előtt alkalmazd ezt: készíts egy tanulási ütemtervet. Ehhez nem kell más, mint
egy kis papír, és 4-5 perc. Ne feledd: a tanulás sikerének egyik titka a jó időbeosztás!
Az ütemtervben határozd meg, aznap milyen tárgyakat, anyagrészeket tervezel átvenni és

megtanulni, valamint azt, hogy ezekre külön-külön mennyi időre van szükséged. Állíts fel egy
sorrendet, ami alapján tervezel haladni, és a szüneteket beiktatni.
A tanulás elején még frissebb vagy, ezért érdemes a nehezebb tárgyakkal kezdeni, és fokozatosan
haladni a könnyebbek felé. Hasonló tárgyakat ne tanulj egymás után, mert az kifáraszt, és minél több
köztük a hasonlóság, annál inkább gátolják a megtanulást. Pl. matematika és fizika, vagy két nyelv ne
kerüljön közvetlenül egymás után.
C. Rendszeresség
Nagyon fontos, hogy évközben folyamatosan, óráról órára készülj. Ezzel ugyanis meglepően nagy
mértékben tudod lerövidíteni az otthoni tanulással töltött időt. Így a tananyag nem fog
ismeretlenként hatni, amikor dolgozatra, vizsgára készülsz, és nem kell egyszerre több hónap
lemaradást bepótolnod.
Kezdd el már az első tanítási nap után! Akkor a legkönnyebb, hiszen az első napokban kevés, és
általában könnyű anyagot adnak le.
55
A rendszeres tanulással tréningezed az agyad, és egyre könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban

megy a tanulás. Minél inkább fenntartod ezt a rendszerességet, annál inkább természetessé,
szokássá válik.
A rendszeres tanulás azért is kifejezetten fontos, mert a tananyag leckéi egymásra épülnek. Ha
valami hiányzik, nehezen tudsz tovább haladni, és nem tudod teljesen feldolgozni a későbbi
anyagrészeket. Ha mindez vizsga előtti héten történik, akkor már nem sok mindent tudsz tenni. De ha
rendszeresen tanulsz, és időben kiderülnek a hiányosságok, akkor még bőven van időd utánajárni a
témának, megkérdezni a társaidat vagy a tanárt.
2. Olvasás
A legtöbb tananyag valószínűleg írott formában jut el Hozzád, így a helyes olvasási készség
elsajátítása nélkülözhetetlen a tanuláshoz.
A tankönyv teljes szövegének hangos és félhangos olvasása csak azok számára előnyös, akiknél nem a
vizuális stílus dominál, ugyanis a szavak kimondása lassítja az olvasást, és ez a vizuális típusúak
tanulását hátráltatja. Amennyiben inkább auditív vagy motorikus tanulásban vagy jobb, úgy a látott
képet erősítheti a kimondott hangok hallása, és a szánkkal kialakított hangok észlelése. Fontos, hogy
azt a módot válaszd, mely legjobban illeszkedik a tanulási stílusodhoz!
A jegyzet jóval rövidebb, mint a tankönyv, mivel azt a lényeg kiemelésével készítettük. Ezt a vizuális
típusú diákoknak is érdemes hangosan visszaolvasniuk.
A. A hatékony, aktív, értő olvasás lépései:
1. Tekintsd át
A teljes szövegrész elolvasása előtt érdemes azt áttekinteni, átfutni, hogy teljesebb képet kapj a
tartalmáról. Itt a címek, alcímek, összefoglalók, tartalomjegyzék elolvasása és értelmezése
kifejezetten fontos. A tartalmat pedig csak nagyjából kell átfutni, különös tekintettel a kiemelésekre,
fontosabbként megjelölt szövegrészekre.
Itt nem szabad leragadni egy-egy nehezebb résznél. Mindössze az a cél, hogy felmérd, nagyjából
miről szól az anyag, milyen témákat, kérdéseket vet fel, mekkora terjedelmű, mi a felépítése, és
nagyjából miről szólnak az egyes fejezetek. Így nem kell minden oldalnál azon gondolkodnod, hol
tartasz egyáltalán, és mennyi van még hátra. Látni fogod, hogy az egyes részek mennyire
kapcsolódnak a téma fő vonalához.
56
2. A tananyagból alkoss kérdéseket!
A címek vagy az előzetesen átfutott anyagrészek alapján tegyél fel kérdéseket, melyekre keresed a
választ a szövegben. A kérdések segítenek abban, hogy fenntartsd az érdeklődést. Ráadásul a
megjegyzésben is szerepük van, ugyanis ha egy kérdésre megtaláltad a választ a szövegben, az
jobban megmarad. Ha erősíti az előfeltételezésedet, akkor a sikerélmény miatt, ha pedig ellentmond
annak, mint amit eddig tudtál a témáról, akkor pedig a kudarcélmény miatt.
És azért is jobb, ha begyakorlod a kérdésekre való választ, mert vizsgáknál, dolgozatnál is hasonló
kérdésekkel fogsz találkozni.
3. Értelmezd!
Elengedhetetlen, hogy olvasás közbe ÉRTELMEZD is a szöveget. Csak akkor van esélyed arra, hogy
bekerüljön az információ a hosszú távú memóriádba, ha értőn olvasol, és meglátod az anyagban az
összefüggéseket.
4. Mondd fel
Minél többször mondd fel az elolvasott szöveget. Ezzel először érdemes „kicsiben” haladni, egy
bekezdés, vagy egy kisebb fejezet elolvasása után mondd vissza annak lényegét.
Próbáld mindig Magadtól visszamondani, ne olvass bele rögtön a szövegbe, ha nem megy, erőltesd,
gondolkodj! Ez a következők miatt hasznos:
Ha egy gondolat – ami nem jutott eszedbe, így foglalkoztál vele, gondolkodtál a megoldáson – sokkal
jobban megmarad a memóriádban, mint az, amit csak újra és újra elolvasol.
Olvasd el ismét a szöveget, és legyen az a célod, hogy az általad feltett kérdésekre válaszokat adj.
Majd újra mondd fel a fejezet fontosabb részeit Magadnak, vagy egy segítőnek.
A következő módszert is érdemes kipróbálnod: Az elolvasott és felmondott szövegről készíts felvételt,

és hallgasd vissza. Egyszerre olvasd és hallgasd a szöveget. Ha hibát találsz, javítsd ki Magadban.
5. Idézd fel!
Próbáld felidézni, amit pár oldallal korábban olvastál. Ha elakadsz, töprengj a megoldáson, ha így
sem megy, csak akkor nézd meg. Tudod, ha foglalkoztál vele, kerested a megoldást, akkor jobban
megmarad az emlékeidben!
57
6. Gondold át
Gondold át alaposan az olvasottakat. Elmélkedj azon, hogyan kapcsolhatod össze az újonnan

tanultakat a korábban szerzett ismereteiddel. Mondj ki olyan tételmondatokat, fogalmakat, amikről
eszedbe jutnak az olvasottak. Akár újra le is írhatod, amiről olvastál. Mint tudjuk, az írás nem csak a
papíron rögzíti az ismereteket, de elősegíti azok megjegyzését is.
B. Kisebb részleteket tanuljunk, vagy egyben az egészet?
Általában az a leghatékonyabb, ha kisebb, önmagukban is értelmes részekre tagoljuk a tananyagot.

Ez lehet néhány bekezdés, vagy egy rövidebb fejezet.
Célra vezető az a módszer is, ha a feldolgozott és memorizált kisebb egységeket az előzőekkel együtt
mondjuk vissza. Ezzel minden egyes rész megtanulása után egy átfogó ismétlést hajtasz végre önálló
felmondás formájában.
A módszer előnye az, hogy mivel mindig megismétled a tétel elejét is, nem esel abba a hibába, hogy a
tanulás végén az adott témakör elejére már nem emlékszel. Illetve a folyamatos ismételgetés és
„hozzátanulás” folytán egyre inkább bővül a kép, míg a tétel végéhez érve már egyben látod az
összképet.
A következő ábra kiválóan szemlélteti ezt a folyamatot:
58
Kezdőlépés:
kis anyagrész
megtanulása,
memorizálása,
MEGÉRTÉSE
többszöri
újabb tétel
visszamondás,
megtanulása
míg nem megy
kis pihenés
következő kis
(csoki, üdítő,
rész
mozgás,
megtanulása
szemtorna...)
végén az egész felmondása, az

tétel többszöri előzővel együtt,
felmondása összekapcsolva
felmondása
Következő kis
sorban a
egység
többivel/ eddig
elsajátítása
megtanultakkal
C. Miért nem hatékony a többszöri elolvasás?
„Az az elképzelés, hogy ha a gyerek elég sokszor ismételget egy értelmetlen állítást vagy műveletet,
akkor ez majd értelmet nyer számára – éppoly abszurd, mint azt gondolni, hogyha egy papagáj elég
hosszú ideig utánozza az emberi beszédet, akkor egyszer majd azt is tudni fogja, hogy mit beszél”
John Holt
Tévhit az, hogy ha sokszor elolvasod a tananyagot egymás után, akkor megtanulod. Ez a
legidőpazarlóbb tanulási módszer. Gondolj bele, hogy így ugyanannyi időt szánsz a könnyebb,
59
nyilvánvalóbb részekre, mint a nehezebb, fontosabb egységekre. Ráadásul a lényegtelenebb

részleteket is ugyanannyi alkalommal dolgozod fel.
Érdemes az idő kisebb részét fordítani az információ felvételére, a nagyobb részét pedig
újraszervezésre, jegyzetelésre, és visszamondásra.
Ha nem kezded el visszamondani az anyagot, nem törekszel a lényeg kiemelésére, és nem járatod az
agyadat a kérdésekre adott válasszal, akkor nem számíthatsz jó eredményekre. Lehet, hogy még
éppen bele tudod tuszkolni az olvasottakat a rövid távú memóriádba, de nem fog bekerülni a hosszú
távúba. Így ez csak a látszata a tanulásnak.
Vigyázz, hogy ne kövesd el a magolás hibáját sem. Ha csak aláhúzod a könyvben a kulcsmondatokat,
és megpróbálod szó szerint visszamondani, anélkül, hogy értelmeznéd, és összefüggéseiben fognád
fel az olvasottakat, ez magolás, és szintén nem mész vele sokra. Sokkal eredményesebb, ha nem csak
emlékezni akarsz az anyagra, hanem meg is akarod érteni azt.
Ezek a hibás módszerek a hosszú távú memória működési alapelveinek gyökeresen ellentmondanak,
mivel a hosszú távú memóriába csak rendezett információ kerülhet. Olyan tudás, mely a tanuló
számára logikus. Az agy az információt kapcsolatok alapján tárolja, melyek már meglévő adatokhoz,
vagy személyes élményekhez kötődnek.
Az olvasás passzív tanulás, és egyáltalán nem hatékony. Sokkal több időt igényel, mint az aktív
tanulás, ami nem csak a látást, hanem a hallást, mozgást, tapintást is bevon a folyamatba, és ezzel
több idegpályát mozgat.
Hogyan tudod aktívvá tenni a tanulást? Tegyél fel kérdéseket, hámozd ki a lényeget, ragadd ki az
összefüggéseket. Ismételd át, amit ebben az anyagban az Érzékszervek és az észlelés menüpont alatt
vettünk: vonj be több érzékszervet a tanulásba! Keress rá a megtanulandó témára az interneten, nézz
meg pár képet, ábrát, esetleg videót, próbálj némi háttér infót szerezni. Rajzolj az anyaghoz ábrákat,
akár táblázatokat.
D. Cím
A cím a fejezet szövegének egyik legfontosabb része. Mielőtt neki látsz feldolgozni egy anyagrészt,
fejezetet, mindig olvasd el a címet, majd gondold át, hogy mit tudsz már az adott témáról. Ezeket
akár le is írhatod. Meg fogsz lepődni, mert gyakran kiderül, hogy az anyagnak már 30-40%-át eddig is
tudtad.
Ha még ismeretlen a téma számodra, írd le az elképzeléseidet azzal kapcsolatban. Miután elolvastad
a szöveget, akkor nézd meg, hogy helyes volt az elképzelésed vagy helytelen, ezáltal még
könnyebben meg fogod tanulni az anyagot.
60
Ha már van fogalmad az aktuális témáról, pl. az órán vettétek, már olvastál róla, vagy az előző
anyagból következik, hogy most miről lesz szó, akkor konkrétabb kérdéseket is fel tudsz tenni.
Abban az esetben, ha egyáltalán nincs fogalmad a témakörről, általános kérdéseket fogalmazhatsz

meg: „Miről lesz szó az anyagban?”, „Mit várok a cím alapján?”, „Mit jelenthet a címben lévő
kifejezés?”, „Hogy függ ez össze az eddig tanultakkal?” „Mi az a 4-5 kulcsszó, amit ha megjegyzek,
nagyjából fel tudom idézni az anyagot?”
Ahogy haladunk a szövegben az olvasással, úgy kezdjük el tudatosan keresni a feltett kérdésekre a
választ.
E. Önellenőrzés
Egy kísérlet bebizonyította, hogy az önellenőrző kérdések megválaszolása már önmagában is

lényegesen javította a diákok eredményeit a számonkérés során.
Az anyag elolvasása után írj még további, önellenőrző kérdéseket, melyekre a válaszok
tulajdonképpen a téma lényegi információi legyenek.
Az anyagrész újbóli elolvasása után próbálj a kérdésekre önállóan válaszolni. A legjobb, ha írásban
válaszolsz. Miután végigmentél, ellenőrizd a kérdéseidre adott válaszokat. Ahova nem tudtál semmit
írni, vagy helytelen választ adtál, az ahhoz tartozó választ újból olvasd el, és próbáld újból értelmezni
és Magadnak felmondani. Ezeket a hibásan vagy hiányosan megválaszolt kérdéseket emeld ki az
eredeti kérdéssorból, és újból próbáld megválaszolni azokat. Ha nem is az összesre, de néhányra
biztosan emlékezni fogsz. Ekkor kezdd elölről a válaszok ellenőrzését, és a rossz válaszokhoz tartozó
kérdések kiemelését. Ezt folytasd addig, amíg az összes kérdés el nem fogy. Próbáld ki, gyorsabb lesz,
mint gondolnád!
Ha elfogytak a kérdések, az azt jelenti, hogy mindenre választ tudtál adni. És mivel eleve olyan
kérdéseket fogalmaztál meg az elején, amikre a válasz tulajdonképpen az anyagrész LÉNYEGE, így
gyakorlatilag meg is tanultad az anyagot.
Mindig gondold át, amit tanultál. Ne fogadj el semmit mérlegelés, szűrés nélkül! Az egyéni erőfeszítés
fontos, akár vitatkozz, vagy érvelj Magadban, vagy tanulótársadnak. Ha tudod, magyarázd el
valakinek az anyagot úgy, hogy az meg is értse.
A tükör jó barátod!  Előtte felmondva az anyagot nem csak jobban rögzül, de növelheted az
önbizalmadat és magabiztosságodat.
A tükör előtt való felmondás sokat segíthet. Úgy látod és hallod Magad, ahogy majd a tanár is lát, ha
szóbeli számonkérésre kerül sor. Ne félj hangosan felmondani magadnak, amit már megtanultál. Ne
légy szégyellős, még ha lesz olyan, aki furcsállja, ne törődj vele, ez a gyakorlat is a hasznodra válik.
61
F. Lényeg felismerése, megértés
Az anyag feldolgozásakor sokan félreértelmezik a szöveget, esetleg felcserélik az ok-okozatot.
Ezekre megoldás lehet, hogy figyelembe veszed az anyagrészek nagyobb gondolati egységben
betöltött szerepét. Így lehetséges maradéktalanul megérteni a részek aktuális jelentését, nem pedig
úgy, ha az összefüggésekből kiszakítod őket.
Szükségszerű, hogy meg tudd különböztetni, mi a lényeg, és mik a lényegtelen részletek. Erre a
következő módszer javasolt. Vizsgáld meg: Melyik mondat támasztja alá leginkább a szöveg egészét?
Hol találhatóak a szövegben olyan érvek és tények, melyek a szöveg egészét a legerősebben fejezik
ki? Mi miért történt? Melyik eseményt mi idézte elő? Ha ezeket a kérdéseket szem előtt tartod,
könnyebben fog menni az anyag helyes megértése.
A fogalmak, szakkifejezések nem ismerete is súlyos probléma. Ezek miatt érthetetlenné válhat az
egész szövegrész. Mi tudsz ez ellen tenni?
Elemezd a mondatot, a szövegkörnyezetből, és az anyag témájából próbálj rájönni, mit jelenthet az

ismeretlen szó. Bontsd elő- és utótagra, képzőkre, ha lehetséges. Ha ekkor sem derül ki, mit jelent az
idegen szó, és az azt tartalmazó mondat lényeges, vagy a szakkifejezés várhatóan többször előfordul
a szövegben, akkor a legjobb, ha rákeresel interneten, vagy utánanézel a szótárban. Ezzel az
elemzéssel és kutakodással kizökkensz a passzívan tanuló szerepből, és az aktivitás, mint tudjuk,
segíti az információ hosszú távú memóriába kerülését.
A lényeg kiemeléséhez redukáljuk le az anyagot minél kevesebb lényeges infóra.
Ha kulcsszavakat jegyzünk meg, sokkal jobb könnyebb dolgunk van. Ezért érdemes a kulcsszavakat
memorizálni, majd számonkérésnél végigpörgetni fejben, és azokról szabadon beszélni. Teszteld le
ezt a módszert: próbáld csak a kulcsszavakat memorizálni, és éld át, milyen könnyű 20-25 kulcsszó
alapján fél órán át szabadon beszélni.
3. Gyorsolvasás
A tankönyv feldolgozása, és sok olvasással járó kutatómunkák esetén már csak az hatalmas segítség
lenne, ha a könyveket gyorsabban el tudnánk olvasni. Ezzel rengeteg időt és energiát tudunk
megspórolni.
Szerencsére erre van megoldás, ez pedig a gyorsolvasás módszere. Ha egy anyagot eddig egy óra
alatt olvastál el (ez kb. 20-40 oldal, persze függ a szöveg minőségétől, tartalmától is), akkor ezen túl
ugyanezt az anyagot 30-45 perc alatt el fogod tudni olvasni.
Erről a technikáról több tévhit kering, melyet a fejezet végén eloszlatunk, de előtte nézzük meg,
alapvetően mi szükséges a gyorsolvasás elsajátításához.
62
A. Mire van szükség a gyorsolvasáshoz?
1. Maga a szándék, hogy gyorsabban olvassunk, növeli az olvasás sebességét.

2. Az olvasásra és a tanulásra rá kell hangolódni, fizikailag és lélekben is elő kell rá készülni.
3. A gyorsolvasás 100%-os odafigyelést, teljes szellemi jelenlétet igényel.
4. Gyors szemműködés és sajátos olvasási technika szükséges
5. Kitartóan kell gyakorolni, és a tanultakat tudatosan alkalmazni kell
B. Hogyan olvasunk alapvetően?
Olvasás közben nem folyamatosan mozog a szemünk, hanem szakaszosan. Mindig adott pontokra
néz, a szövegben, ezek a fókuszpontok. Egy pontra fókuszálva mindig beazonosítja és értelmezi a
látott betűsorozatot, majd továbbugrik egy másik pontra. Ezt az egy-egy pontra való összpontosítást
fixációnak nevezzük.
Ebből következik, hogy az olvasás sebességét háromféleképpen tudjuk növelni:
 ha egy fixáció során hosszabb betűsort látunk be

 ha nincs átfedés a fixációk között
 a fixációk minél gyorsabban, ritmikusan követik egymást
Jó hír, hogy mindhárom tényezőn lehet javítani, gyakorlással.
Ha az alább olvasható módszereket elkezdet használni, már minimális gyakorlással, és a tudatos

alkalmazással is 20-30%-ot növelhetsz az olvasási sebességeden, anélkül, hogy kevesebbet értenél
meg a szövegből.
Gondolj bele, ez napi 2 óra olvasásnál fél óra megtakarítás! Ha még többet gyakorlod a módszert,
akkor rövid időn belül átlagosan a másfél-kétszeresére növelheted az olvasás sebességét, így ideális
esetben le is felezheted azt az időt, amit most olvasással töltesz.
Agyunk sokkal gyorsabban képes feldolgozni és értelmezni az információt, mint azt gondolnánk. A
megszokottnál jóval nagyobb olvasási sebesség esetén is képes értelmezni az elolvasott szöveget.
A cél tehát, hogy egy pillantással minél több jelet lássunk meg és fogjunk fel. Ehhez kell perifériás
látásunkat tágítanunk, mert ezzel tudjuk növelni a fixációk szélességét.
Ezen kívül gyakorlással egy ütemesebb olvasási módot kell kialakítanunk, így egy sort 2-3 fixációval
képesek leszünk elolvasni.
63
C. GYAKORLATOK
1. GYAKORLAT
Nagyon egyszerű a feladatod. Minden sorban 3 számot látsz. Ezeket úgy kell elolvasnod, hogy
mindig csak a középsőre fókuszálsz, arra is csak egy pillanat erejéig:
Takard le az egész táblázatot egy papírlappal, és egy pillanatra villantsd fel az első sort, majd rögtön
told vissza a papírlapot. A felvillanó sorban természetesen a középső számra fókuszálj – ezt az
oszlopot egy nyíllal jelöltük. Nem pillanthatsz egyik szélső számra sem, csak a középsőre.
Ezután mondd vissza a látott számokat, majd egy sorral húzd lejjebb a papírt, és ellenőrizd, jól
ismerted-e fel a számokat. Ezután haladj szépen sorról sorra, és mindegyiknél csak a középső számra
fókuszálva azonosítsd a számokat!
Ha van lehetőséged, nyomtasd ki a gyakorlatokat, mert úgy könnyebb gyakorolnod, és úgy

biztosan a megfelelő lesz a számok közötti távolság. Ugyanis így számítógépen a monitorod
méretétől és a PC-d beállításától függ, mekkora méretben jelenik meg a gyakorlat.
↓
5 3 3
3 7 1
4 7 0
9 6 8
2 6 3
9 1 4
8 5 3
7 2 7
6 3 1
3 8 3
4 5 8
2 3 6
4 1 9
9 6 5
3 5 9
8 7 2
5 9 7
0 3 4
6 7 7
3 0 1
2 7 3
6 4 8
3 6 2
8 2 5
9 0 7
6 2 8
0 6 8
64
5 1 0
9 4 6
1 6 7
2 4 3
3 4 2
7 5 5
5 3 9
2 1 8
0 9 7
8 7 6
4 5 2
3 1 9
7 4 0
1 3 9
8 5 2
2 2 0
6 0 9
8 1 4
5 8 1
2 5 1
6 3 1
2 4 3
7 2 8
Ha végigmentél a táblázaton, és minden sort hibátlanul felismertél, akkor gratulálunk! Akár így volt,
akár nem, érdemes kicsit később is visszatérned ehhez a feladathoz.
2. GYAKORLAT
Ha az előző gyakorlat jól megy, akkor lépj tovább erre. Itt ugyanez lesz a feladatod, csupán annyi a
különbség, hogy a számok kicsit távolabb vannak egymástól.
4 6 4
2 4 8
1 5 8
9 0 7
4 3 7
5 0 2
4 9 6
8 8 3
2 7 4
65
4 4 9
9 5 6
7 3 4
0 5 2
6 0 7
0 4 6
3 9 8
8 6 0
5 1 4
8 7 8
2 4 1
4 3 8
9 7 5
3 4 7
6 9 3
8 0 1
9 7 3
9 1 7
1 6 2
7 0 5
8 2 7
4 3 5
3 4 5
6 8 6
0 6 4
9 3 2
8 1 0
7 9 8
3 5 6
0 4 2
1 8 5
0 2 4
3 9 6
1 3 3
0 7 1
5 9 2
2 6 9
2 3 6
2 7 4
4 3 5
9 8 3
66
3. GYAKORLAT
És most ugyanezt próbáld meg szavakkal. Először rövidebb szavakat látsz, majd kicsit nehezítünk, és
hosszabb szavakkal fogsz találkozni. Minden esetben csak a középső szóra nézz! Ha nem sikerül jól
elsőre, ne aggódj, lesz még jobb is, csak gyakorold!
süt a nap
nem köt ki
kis piros alma
öt éves volt
két liter tej
hol van már
nem is akar
hogy van képe
mi van vele
két púpú teve
már nem kell
élve vagy halva
nem kap húst
ki kéri ezt
mikor ment haza

három hónapig tanult
boltba megyek sajtért
nem akarom megenni
hajba kapott vele
kicsit nehéz szöveg
éppen ezt olvasom
hova menjek utána
fehér színű festék
nekem nagyon tetszik
fekete pulóvert visel

romlott virslit főzött
érdekes könyvet vásárolt
kilencven százalék kedvezmény
környezetet károsító üzemanyag
rettenetesen lassú számítógép
jellegtelen színű falfesték
szennyes edény mosogatása
mikorra leszel Pistiéknél
körömvirág krémet használ
körülmények áldozata vagyok
67
harminchét vádpontban elmarasztalták

szabadságharc hetvenhetedik évfordulója
filmpremierre befejezett művészfilm
harmatgyenge egyetemi beszámoló
kilencvenöt esztendővel korábban
megmásítható döntésekkel ellentétben
gyanúsítható négyszázezer sikkasztásával
debreceni depresszió decemberben
ellenőrizhető eredményeket követelnek
harmonikával játszott zenekaraiban
Az első részben található rövidebb szavakat valószínűleg még el tudtad olvasni, de a végével már
talán kevésbé boldogultál. Ez nem probléma, gyakorolj kitartóan, és egyre jobban fog menni. Most,
hogy már szavakon begyakoroltad a fixációt, nézzünk egy szöveget.
4. GYAKORLAT
Ez nem csak egy gyakorlat, hanem egyben a gyorsolvasási technika leírásának a folytatása is, tehát
egy összefüggő szöveg. Soronként, folyamatosan haladj a szöveg olvasásával úgy, mintha
„normálisan” olvasnál. Figyelj, hogy minden sorban csak három pontra fókuszálj, a nyilak vonalában.
A szöveget 3 oszlopba, azokon belül pedig középre rendeztük, hogy könnyebb legyen olvasnod, és be
tudd gyakorolni a ritmikus, gyors olvasást.
Tehát, ne feledd, minden sorban csak 3 pontra pillanthatsz, ez pedig a középre igazított szöveg
közepénél legyen, a nyilak alatt!
↓ ↓ ↓
Ha egy új sort kezdesz el olvasni, ne a lap vagy a

szöveg szélére fókuszálj, hanem kb. a 2. vagy 3. szóra, és így a periférikus
látásod a sor elejét is „belátja”, anélkül, hogy arra külön időt
szántál volna. A sor végén ugyanezt tedd: ne az utolsó szóra
fókuszálj, hanem kicsit beljebb.
A két szélső fókuszpont között próbálj minél kevesebb fókuszpontot

használni, általában a sor belsejében 2 pont elég, de kellő gyakorlással
ez leszorítható egyre vagy nullára is.
Kísérletezd ki, hogy mi az a leghosszabb szöveg, amit egy pillantással belátsz,

és felfogsz, hogy egy fixálásból kihozd a maximumot.
68
Kövesd a fókuszpontokat
↓ ↓ ↓
Tollal vagy ujjal kövesd a fókuszpontokat. Azaz inkább fordítva:

a tollal mutasd meg a szemednek, hogy hova kell fókuszálnia, és a
szemed kövesse! Gyorsan rakosgasd a tollat, hogy egy másodperc
alatt minél több, lehetőleg 3-4 fókuszpontot érints.
↓ ↓ ↓
A gyors haladást a tudattalan gondolkodási folyamat teszi lehetővé.

Azaz agyunkban az eddig elolvasott és értelmezett szavak után
automatikusan asszociációk képződnek, így gyakran a megkezdett mondatot
már olvasás nélkül is be tudnánk fejezni.
↓ ↓ ↓
Így a következő fixációval sok esetben csak ellenőrizzük azt, amit

már amúgy is sejtünk tudat alatt. Emiatt nem csak az
olvasás, de a megértés is gyors. Agyunk nemcsak felismeri, hanem értelmezi
a szöveget. A megértés követi az olvasás tempóját.
Ugye, nem is olyan nehéz? Igaz, most mesterséges környezetet teremtettünk a három oszloppal és a
középre igazítással, hogy tudj gyakorolni. De ennek mintájára a valódi, természetes szövegeket is el
tudod olvasni.
A sort oszd három vagy négy oszlopra gondolatban, úgy ahogy mi a fenti szövegben meg is tettük, és
minden oszlop közepére fókuszálj. Minél gyorsabban kapkodd a szemed, pontról pontra.
5. GYAKORLAT
A következő szöveget négy soronkénti fókuszponttal olvasd el. A nyilakat ezúttal a szöveg alá tettük,
figyelj, hogy mindig a nyilak fölé fókuszálj. Most nem kell letakarni a még olvasatlan szöveget.
Szükségtelen is, és úgy nem látnád a nyilakat. Akár tollal, és ujjal is követheted a fókuszpontokat.
Ekkor a toll vagy az ujjad hegyét a nyilakra tedd. Akkor vágjunk bele:
Alakítsd ki az olvasás ritmusát. Kis gyakorlással egyenletesen, szabályos időközönként tudod

↑ ↑ ↑ ↑
váltogatni a fókuszpontokat. Úgy, ahogyan most teszed, amikor a nyilak fölötti betűre fókuszálsz.
↑ ↑ ↑ ↑
Egy sort kb. egy-másfél másodperc alatt el fogsz tudni olvasni.
69
↑ ↑ ↑ ↑
Ha már könnyen megy az olvasás a fix számú fókuszpontok használatával, akkor próbáld csökkenteni
↑ ↑ ↑ ↑
a fixálások számát! Ha egy sorban 5 pontra fókuszáltál, csökkentsd 4-re. Ha 4 fixpontot használtál
↑ ↑ ↑ ↑
soronként, akkor próbálkozz meg a hárommal. Így tudod növelni a horizontális – vízszintes –
↑ ↑ ↑ ↑
látótávolságodat. Ezt mi is mindjárt meg fogjuk tenni, de még egy kicsit gyakoroljunk négy ponttal.
↑ ↑ ↑ ↑
A 2-3 hasábos szövegek kifejezetten kedveznek a gyorsolvasásnak, mert egy sort egy pillantással is
↑ ↑ ↑ ↑
elolvashatsz. Sőt, ha ez már könnyen megy, a vertikális látótávolság is kiterjeszthető: ne csak az
↑ ↑ ↑ ↑
aktuális sort ragadja meg a szemed, hanem a felette és alatta lévő sort is próbáld meg egy
↑ ↑ ↑ ↑
pillantással felfogni.
↑ ↑ ↑ ↑
Olvasás közben agyunk villámgyorsan felismeri a jeleket: a betűket, számokat és egyéb írásjeleket.
↑ ↑ ↑ ↑
De ez nem elég, közben villámgyorsan értékelnünk is kell a jelsorozatot. Ha egy szöveget nem fontos
↑ ↑ ↑ ↑
szóról szóra elolvasnod és megjegyezned, akkor még gyorsabban mehet az olvasás: értelmezd csak a
↑ ↑ ↑ ↑
lényeget, és a lényegtelen részeket hagyd el. Ha erre állítod be az agyadat, akkor még nagyobb
↑ ↑ ↑ ↑
olvasási sebességet el tudsz érni. A körülírások, ismétlődő, kevésbé lényeges részek egy olvasmány
↑ ↑ ↑ ↑
75%-át is kitehetik, így kifejezetten gyorsan tudsz haladni.
↑ ↑ ↑ ↑
És most váltsunk át 3 fókuszpontra soronként.
Az átlagos olvasási sebesség 200-250 szó. A gyorsolvasással 300-400 szó elérése már nagy
↑ ↑ ↑
eredmény. Sok gyakorlással azonban akár 700 szó/perc sebességet is elérhetsz!
↑ ↑ ↑
Gyorsolvasásnál figyelj arra, hogy ne mondd ki önkéntelenül az olvasott szöveget, mert az nagyon
↑ ↑ ↑
lelassít. Az agyad sokkal gyorsabban feldolgozza a szöveget, mint ahogy száddal meg tudnád
↑ ↑ ↑
formálni.
↑ ↑ ↑
Ha bizonytalan vagy Magadban, és eleinte kételkedsz abban, hogy valóban megérted-e az anyagot,
↑ ↑ ↑
akkor minden bekezdés végén ellenőrizd, hogy sikerült-e értelmezned az olvasott tartalmat. Ez sem
↑ ↑ ↑
70
elpazarolt idő, mert ezzel már ismételsz is, és ez nagyban segíti az olvasottak memorizálását.
↑ ↑ ↑
A gyorsolvasás előnye magától értetődő: adott idő alatt az eddigiekhez képest kb. kétszer annyi
↑ ↑ ↑
szöveget el tudunk olvasni. Vannak, akik kétségbe vonják a gyorsolvasás hatékonyságát, mondván,
↑ ↑ ↑
hogy a nagy sebesség miatt kevesebbet értünk meg a szövegből. A valóság azonban meglepő módon
↑ ↑ ↑
épp az ellenkezője: a nagyobb sebesség segíti a szöveg jobb megértését. Ugyanis a gyorsolvasáshoz
↑ ↑ ↑
nagyobb figyelem, koncentráció szükséges: a ritmikus, fegyelmezett, pontról pontra történő
↑ ↑ ↑
fókuszálás kordában tartja az elmét, és nem hagyja elkalandozni a gondolataidat.
↑ ↑ ↑
Vizsgálatokkal is bizonyították a gyorsolvasás jótékony hatását: kellő gyakorlás után a szöveg
↑ ↑ ↑
sebességének körülbelül duplájára növekedése mellett a megértett szövegrész aránya is megnőtt.
↑ ↑ ↑
Kevés gyakorlással, a fent leírt tippekkel is érhetsz el 20-30%-os javulást, ami már önmagában is
↑ ↑ ↑
nagy eredmény. De ha néhány órát hajlandó vagy rászánni a gyakorlásra, a másfél-kétszeres
↑ ↑ ↑
sebesség is könnyen elérhető – a szöveg értelmezése mellett.
↑ ↑ ↑
Természetesen, ha nem sikerült elsőre elolvasni és megérteni, az nem probléma. Ne add fel,
gyakorolj, ha kell, válts vissza 4 vagy 5 soronkénti fókuszpontra, és fokozatosan növeld a fixáció
szélességét.
6. GYAKORLAT
Újabb gyakorlat már nem lesz ebben a fejezetben, de a feladatod az, hogy a következő fejezet
szövegét gyorsolvasással dolgozd fel. Úgy, mint az 5. gyakorlatban, csak a nyilakat képzeld a sorok
alá.
71
4. Jegyzet, lényegkiemelés
A. Miért fontos a jegyzetelés?
• segíti a bevésést
• a passzív tanulásból kirángat, aktív munkára késztet
• a vizuális emlékezést erősíti
• egy újabb módja az információ feldolgozásának
• egyszerűsít, redukálja a megtanulandó anyagot
• ha jól csinálod, segíti a megértést
• ismétlésnél, próbafelmondásnál segít
• időt takarít meg
9. és 10. osztályos tanulók körében végeztek egy kísérletet, mely szerint a tananyag értelemszerű
aláhúzásának, lényeg kiemelésének gyakorlása jelentős mértékben növelte a tanulás
teljesítményét. Azt is megfigyelték, hogy a hatékonyabb tanulók kevesebb aláhúzást használtak.
Erősen ajánlott, hogy tanulás közben – akár könyvből, akár hanganyagból tanulsz – jegyzetet
készíts!
Könyv esetén a lényegkiemelés is hasznos. A tankönyv vagy a jegyzet feldolgozásakor legjobb, ha

ceruzát használsz. Másoknak a színes szövegkiemelő jön be inkább.
Jó megoldás lehet, ha a szöveg előzetes átfutása után a következő olvasásnál aláhúzod a lényeget,
majd azt követően elkészíted a jegyzetet a kiemelt szövegből.
Figyelj, hogy csak a fontosabb gondolatokat, tételmondatokat, kulcsszavakat húzd alá, és

jegyzeteld ki. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mindent fontosnak találnak a szövegben, majdnem az
egész szöveget kiemelik, vagy szolgai módon szinte kimásolják a tankönyv tartalmát a füzetbe
jegyzetként. Pedig mint tudjuk, „a kevesebb néha több”.
Ha Te is ebbe a hibába estél, gyakorold a lényegkiemelést. Olvass el egy rövid fejezetet vagy egy
kisebb összefüggő anyagrészt, a példa kedvéért legyen egy oldal a könyvben. Válaszolj ezekre a
kérdésekre:
Hogyan mondanád el egy mondatban az olvasott fejezet lényegét? Mi az a legfeljebb 2-3 mondat,
ami a legjobban kifejezi az olvasottakat? Mi az a legfontosabb 6-8 kulcsszó, amely körül forog a
fejezet? A jegyzetbe persze ennél több információt is írhatsz, ezek a kérdések csak segítenek a lényeg
kiemelésében.
A legtöbb esetben a könyvek is alkalmaznak valamilyen kiemelést, ez segíthet Neked is. Próbáld a
tananyag látványát is emlékezetedbe vésni. Jól figyeld meg a szövegben elhelyezett képeket,
illusztrációkat, táblázatokat.
72
B. Mások kézzel írt jegyzetei
Ha más kézzel írt jegyzetét használod a tanuláshoz, a kézírás kiolvasásával is adódhatnak problémák.
Ezért érdemes a kölcsön kapott jegyzetet letisztázni, azt a saját „nyelvedre” átfordítani, és saját
jegyzetet készíteni belőle, hogy abból már könnyen fel tudj készülni.
C. Milyen a jó jegyzet?
A jó jegyzet tömör, világos, áttekinthető: ha ránézel, azonnal látod a logikai kapcsolatot, a

kulcsszavakat, hangsúlyosabb gondolatokat. Lehetőleg ne teljes mondatokat, hanem kulcsszavakat,
kifejezéseket írj le. A fogalmakat szedd pontokba. Használj rövidítéseket, de csak úgy, hogy ne
legyen probléma kibogoznod, mi volt a rövidített szó. Ne használj túl bonyolult jelrendszert, mert az
sokat ront a jegyzet egyszerűségén, áttekinthetőségén.
Használj címeket a jegyzetekhez, hiszen a cím általában épp az anyagrész központi fogalma,
tételmondata, vagy kérdése.
D. A fogalmak közötti kapcsolatok
Mivel az agy is kapcsolatok alapján tárolja az információkat, elengedhetetlen, hogy a jegyzet

megírásakor összefüggésekben gondolkodj. Ezeket a kapcsolatokat írásban jelöld is, ábrával vagy
nyilakkal. Ezek az összefüggések lehetnek például alá- és fölérendeltségi vagy mellérendelő
viszonyok, ok-okozati összefüggések, ellentétek, részes viszonyok. A felsorolást, mellérendelő
viszonyokat érdemes pontokba szedve megjeleníteni.
Ezen kapcsolatok ábrázolásával egy olyan logikai háló jön létre, mely segíti a megértést, és a
felidézést is.
A jegyzetet készítheted számítógépen, füzetbe, vagy különálló lapokra is, de ezeket mindig tűzd
össze, hogy ne kallódjanak el.
E. Nem elvesztegetett idő
A jegyzet vagy vázlat készítésére sokan sajnálják az időt, pedig ez az idő megtérül tanulásnál, ugyanis
segítségével nem kell minduntalan újraolvasni a könyvet. A jegyzetből tanulás sokkal hatékonyabb,
már önmagában ezzel rengeteg időt spórolunk meg, arról nem is beszélve, hogy igen nagymértékben
segíti a tanulást.
Ismétlést és próbafelmondást a jegyzet segítségével végezz. Míg a jegyzet megalkotásánál a lényegre

szorítkoztál, a próbafelmondásnál, felidézésnél próbálj kerek mondatokban fogalmazni. Figyeld meg,
73
hogy általában az elhagyott terjengősebb, kevésbé fontos részek, kitöltő szövegek – melyek a
könyvben szerepeltek, de a jegyzetben nem - nagy aránya automatikusan felidéződik.
F. Kulcsfogalmak megtanulása
A jegyzetet még inkább redukáld le, oly módon, hogy írd ki a kulcsfogalmakat. Természetesen függ
a témától és a szöveg tömörségétől is, de egy 5-6 oldalas fejezetből általában 10-20 kulcsszót
elegendő kiírni.
Korábban már volt arról szó, hogy néhány kérdés segít a szöveg lényegének meghatározásában. Most
is hasonlóképpen válogasd ki a legfontosabb kifejezéseket. Mi az a 6-8 kulcsszó, mely a legfontosabb
az anyagrészben? Milyen központi fogalmak köré épül a fejezet témája?
Az aktív tanulás egy jól bevált módja, ha ezt a pár kulcsszót leírod kis cetlikre, időnként ránézel egy
kulcsszóra, és elmondasz róla pár mondatot, ami épp eszedbe jut.
Milyen haszna van a kulcsszavak kiemelésének?
 ismétlésként használhatod – ha már megismerted a tananyagot, próbafelmondást tudsz

végezni a kulcsszavak segítségével
 aktivizálódsz, nem a könyvet olvasod újra és újra, hanem gondolkodsz, próbálod felidézni a
tanultakat, aktívan tanulsz
 segítségével a legtöbb élethelyzetben könnyen tudsz ismétlést, próbafelmondást végezni,
egyéb eszközök nélkül, és anélkül, hogy a könyvet vagy a jegyzetet kellene mindenhová
cipelned: házimunka, utazás vagy sorban állás közben rápillantva egy kulcsszóra kezdheted is
a tudásod tesztelését.
 időt spórol – nem kell újra és újra átrágni az egész tananyagot, csak elegendő a kulcsszavakon
átmenned. Elegendő akkor visszatérned a könyvhöz, ha hiányosnak érzed a tudást, vagy nem
tudsz mindegyik kulcsszóról eleget beszélni.
Amint láthatod, minden fejezet végén a jegyzet után találsz egy kulcsszó listát. A Memória című
fejezet 17 oldalát például tökéletesen össze tudtuk foglalni 28 kulcsszóval. A jegyzet mellett ezek a
kulcsszavak, amiket megadtunk, segíthetnek jelen tanulási módszertan anyag átismétlésében,
felidézésében.
Természetesen nem kötelező minden lépésen átmenni, a könyvben történő kiemelés, majd
jegyzetírás, végül a kulcsszavak kiírása sokszor túlzásnak tűnhet. Tartsd szem előtt a ráfordított idő –
haszon elvét, azaz, csak arra a műveletre fordíts időt, mely megítélésed szerint megéri, és
tapasztalataid szerint segíti a tanulást. Fontos, hogy válaszd ki, a Te esetedben mely módszerek
működnek a legjobban, és alakítsd ki az egyéni tanulási szokásaidat.
74
G. Példák
A Bevezetés és a Lezárás kivételével minden fejezet végén találsz egy jegyzetet, és egy
kulcsszólistát. Láthatod, hogy mik azok a központi összefüggések és gondolatok, melyeket
lényegesnek tartottunk kiemelni. Szolgáljon ez példaként számodra, és Te is hasonlóképpen emeld ki
a lényeget, készíts jegyzetet, kulcsszólistát a tanulnivalókból.
Ezeket a jegyzeteket természetesen színesítheted, kiegészítheted plusz információkkal. Ha Magadnak

írod a jegyzetet, ne felejtsd ki belőle a vizuális elemeket: képeket, ábrákat, diagramokat. És
használhatsz több, saját rövidítést is.
H. Mindmap - Elmetérkép
Ez egy olyan térképszerű vázlat, ahol nem lineárisan, egymás alá írod le a vázlatpontokat, hanem
ezekből egy a fa ágaihoz hasonló rajzot készítesz. A rajzon a csomópontok, elágazások a konkrét
információt, az összekötő vonalak pedig a köztük lévő kapcsolatot jelenti. Ez a vizuális megjelenítés
segíti az egész témakör átfogó átláthatóságát, az összefüggések áttekinthetőségét és a rugalmas
gondolkodást.
Az elmetérkép az anyag megértésében, jegyzetelésében, és visszaidézésében is segít.
Az elmetérkép módszerét Tony Buzan angol pszichológus dolgozta ki. Ezt a technikát az egyik
leghatékonyabb gondolkodást segítő módszerként jellemzik. Nagyon könnyű megtanulni, és
alkalmazni.
Miért jobb ez, mint egy hagyományos vázlat?
 Azért, mert sokkal jobban modellezi agyunk működését, mint egy normál vázlat. Az agy
nem lineárisan, felsorolás szerűen tárolja az adatokat, hanem összefüggéseiben kapcsolja
egymáshoz a dolgokat. Ezért az elmetérkép sokkal inkább kedvez a tanulásnak, mert az
adatokkal együtt az azok közötti összefüggéseket is tartalmazza.
 Megrajzolása aktívabb közreműködést igényel, ami segíti a mélyebb bevésődést.
 Nem csak pusztán az adatok, hanem képi információk is tárolódnak agyunkban.
 A vonalazott papírok és az egyetlen szín használata miatt a normál vázlat unalmassá válhat.
Az elmetérkép esetén azonban használhatunk többféle színt, és ábrákat is, emiatt vonzóbb és
könnyebben befogadható lesz agyunk számára.
 A hagyományos tanulással szemben – ahol főleg bal agyféltekénket használjuk – itt a jobb
agyféltekénket is aktívan dolgoztatjuk a rajzolás és színezés miatt. Így még eredményesebb a
tanulás.
75
Az elmetérkép megalkotásának szabályai:
 Minél nagyobb papírt használj, mert egy kisebb témakör vázlatpontjainak egésze el kell, hogy
férjen a lapon. A4 általában elegendő, de ha nagyobb anyagrészt akarsz egy lapon
megjeleníteni, vagy szellősen jegyzetelsz, akkor inkább A3-ason dolgozz
 Ajánlatos sima, nem vonalazott lapot használnod.
 A papír fektetve legyen előtted
 A fő téma címét, vagy abból alkotott kulcsszót a középpontba írd, nagy betűkkel – ehhez
kapcsolod majd az altémákat, melyek ágakként nőnek ki a központból.
 A nagyobb ágak a központi témába kapcsolódnak, ezek a fő témán belüli nagyobb

témaköröket jelölik. Ezekhez pedig majd a kisebb témák, részletek kapcsolódnak.
 Az egyes csomópontokban egész mondatok is szerepelhetnek, de akár félmondatok,

kifejezések, kulcsszavak is.
 A csomópontokat vonalak kötik össze, melyekre opcionálisan írhatsz kulcsszavakat, de a két

összekötött csomópont kapcsolatát is feltüntetheted rajta.
 Lehetőleg nyomtatott betűket használj – könnyebb kiolvasni, és képként tud tárolódni.
 A központi vonalak, szavak vastagabbak, nagyobbak legyenek.
 Használj színeket! Az is jó megoldás lehet, ha a központi témához kapcsolódó csomópontokat

azonos színnel jelölöd, de az is célravezető, ha egy adott témakörhöz használsz egy színt.
 Rajzolj minél több ábrát. Minden egyes kép megalkotása segíti a megjegyzést. Persze ne
bonyolítsd túl, csak egyszerű, pár másodperc alatt megrajzolható képeket alkoss! Nem a
művészi színvonal a lényeg, hanem a hatékony tanulás.
 Ne legyen zsúfolt az elmetérképed – szellősen rajzolj, hogy átlátható, egyértelmű legyen!
 Használj minél több – számodra egyértelmű – rövidítést, nyilakat, kódokat.
 Legyél rugalmas, írd le bátran a gondolataidat a témával kapcsolatban. Ha bármelyik

csomóponthoz van hozzáfűznivalód, egészítsd ki vele az ábrát.
Az alábbi képen egy számítógéppel, a MindMeister programmal készült elmetérképet láthatsz.
A központi téma a „Tanulás otthon” fejezet, egészen addig, ahol most tartunk. Figyeld meg a
csoportosítást, ahogyan a fő témához kapcsolódnak az altémák, azokhoz pedig a részletek!
A zöld nyíl a plusz kapcsolatokat jelzi az anyagban. A nagyobb témákhoz hozzárendeltünk egy-egy
képet, hogy szemléletesebb legyen a térkép. Ha Magad készíted el a Mindmap-edet egy témáról,
nyugodtan használj több képet, ábrát, akár a részleteknél is. Sőt, a részleteket is bátran bontsd ki
jobban! Itt csak a hely hiánya miatt spóroltunk a szöveggel és a képekkel.
76
Mi csak a szemléltetés miatt használtunk szoftvert a készítéshez, természetesen a kézzel készült

elmetérkép is tökéletesen megfelel a célnak. Sőt, a frissen feldolgozott tananyagok esetén talán még
jobb is, ha kézzel rajzolod meg.
Elmetérkép egyéb felhasználási módjai
Az Elmetérképet a jegyzetelés, tanulás és felidézés segítésén kívül másra is tudod használni az

életben. Rengeteg munkakörben, kreatív feladatoknál, brainstorming (ötletbörze) esetén kiváló
eszköz. Megkönnyíti az asszociációt, rugalmasan bővíthető, ha új ötletekkel akarod kiegészíteni.
Céljaidat is megfogalmazhatod elmetérképekben, mert ezzel a módszerrel tökéletesen ábrázolni

tudod, ahogy a nagyobb célokat felbontod kisebbekre. Ráadásul bármikor módosul a cél, vagy a
megvalósításának lépései, akkor rugalmasan tudod bővíteni, módosítani a térképedet.
Elmetérkép készítéshez több szoftver is született, ilyen többek között a MindMeister

(mindmeister.com címen elérheted), mely interneten, felhőben tárolja az adatokat, így bárhonnan
hozzáférhetsz az elmetérképeidhez. A programot könnyű használni, okostelefonról is elérhető, és
ingyenes verziója is van, azzal egyszerre három térképet tarthatsz fenn.
Még egy példa egy elmetérképre: a MindMeister-rel készítve:
77
5. Ismétlés
A már átvett anyagot többször kell elismételni ahhoz, hogy biztonsággal megtanuld, és bevésődjön
hosszú távú memóriádba, ez kulcsfontosságú. Ami majdnem ugyanilyen lényeges, az az, hogy az
ismétlések között sok szünet legyen, időben minél inkább el legyenek osztva. Ezért is kell, hogy
időben, lehetőleg minden tanítási óra vagy tanfolyam után átvedd a friss tananyagot, mert akkor a
vizsgáig rengeteg időd van az ismétlésre.
Ha mindent a vizsga előtt egy héttel akarsz bevágni, azt nem jegyzed meg olyan hatékonyan, mintha
már 2-3 hónappal előtte elkezdenéd. Bár úgy tűnik, hogy a kötegelten megtanult, „friss” tudás a jobb,
de ez ellentmond az agy működésének. A kapkodva megtanult anyag általában nem vésődik be a
hosszú távú memóriába, így ha még a dolgozatnál veszed is az akadályt, vizsgára valószínűleg
elfelejted a tudás nagyobb részét.
Ha először egy órát szánsz egy anyag megtanulására, majd 3 hónap alatt pl. heti 10 percet töltesz az
ismétléssel, összesen három órát dolgoztál vele, és ez bizonyítottan hatékonyabb, mintha az utolsó
héten 6 órát szántál volna az anyagra.
Minél nehezebb a tananyag, annál többszöri ismétlés kell ahhoz, hogy eltárold a hosszú távú
memóriádban.
A többszöri ismétlés lehetőséget ad a mélyebb bevésésre. Sokkal eredményesebb az ismétlés, ha

többször nézed át az anyagot felületesen, mintha egyszer olvasnád el alaposan.
Egy kísérlet során az ismétlés hatásait vizsgálták. A résztvevők egy része 3 napon át naponta 8-szor
ismételt egy szöveget. Egy másik csoport 6 napon keresztül napi 4 alkalommal, a harmadik csoport
pedig 12 napon át napi 2-szer ismételt. Az eredmény egyre jobb lett, azaz a leghosszabb ideig
elosztott ismétlés volt a legeredményesebb.
78
Az ismétlések időbeli elosztását lehetőleg úgy alakítsd ki, hogy az első időszakban gyakrabban, majd a
későbbiekben ritkábban ismételsz. Tehát, mondjuk, egy anyagrészt átveszel fél óra alatt, másnap 10
percet szánj rá az ismétlésre, majd a rákövetkező 2-3 napon 5-5 percet az ismétlő áttekintésre. Utána
egy hónapon keresztül heti 1-2 alkalommal fusd át az anyagot.
Ezután csak a vizsga előtti felkészülési időszakban kell újra elővenned a tananyagot. Viszont akkor
már játszi könnyedséggel felidézed az emlékezetedből, így a vizsga előtti időszak végre nem lesz
rémálom számodra. Ha követed a fenti beosztást, akkor még több szabadidőd is lesz, mint máskor.
Milyen technikák segíthetnek az ismétlő áttekintéseknél?
Az ismétlés se legyen passzív, mondd fel Magadban az anyagot. Ha bizonytalan vagy, esetleg
elakadsz valahol, elég akkor belenézni a jegyzetbe.
Ismétlésnél azokat a részeket nézd át először, amelyek nehezebben mentek. Legjobb, ha az ismétlő
áttekintéseket a saját jegyzetedből végzed – ha írtál ilyet. Ahol nem jut eszedbe a „körítés”, vagy nem
értesz valamit, akkor érdemes fellapozni a könyvet, és átnézni a problémás anyagrészt.
A fejezetek címei, alcímei alapján mondd el, mit tudsz a témáról.
Magyarázd hangosan a tananyagot, ha nincs segítséged, akkor csak Magadnak. Ha a felmondások

során meggyőződsz arról, hogy tudod az anyagot, az növeli az önbizalmadat, és könnyebben fogod
venni a további akadályokat.
Olvasd el az anyaggal kapcsolatos kérdéseket. Ilyeneket találsz a könyvben, vagy jó esetben

megfogalmaztál már párat a tanulás során. Vedd elő, és válaszold meg azokat.
6. Szünet
Miért fontosak a tanulás közben tartott szünetek?
Ennek persze több oka is van, az egyik történetesen az, hogy több órát egyhelyben dolgozni fárasztó.
Mind szellemileg, mind fizikailag. Tagjaink az egy helyben üléstől elfáradnak, elgémberednek.
Testünkhöz hasonlóan az agyunk is elfárad. A munkabírás hanyatlik, a lényegfelismerő képesség
gyengül. A hosszú ideig tartó munka monotonná, unalmassá válhat. Ehhez kapcsolódik a szünetek
fontosságának másik fő oka:
Ez pedig nem más, mint a figyelem fenntartása.
Vizsgálatok során megfigyelték, hogyan változik az ember figyelme a tanulás folyamata alatt.
Megállapítást nyert, hogy a figyelem a tanulóidő elején a legmagasabb, majd elkezd rohamosan
csökkenni, és a tanulás végén egy kissé emelkedik. Hasonló a helyzet a hatékonysággal: általában az
aktuális tananyag elejét és végét jegyezzük meg leginkább.
79
Éppen ezért, hogy ne essen le túlságosan a figyelem és a hatékonyság szintje, amikor lankad
figyelmünk, tartsunk egy rövid szünetet. Szünet után újra magasan áll a figyelmünk szintje, így
hatékonyabban tudunk tanulni.
Általában 45-60 percenként érdemes kisebb szünetet tartani, így a tanulás tervezésénél egy tanulási
ciklusnak be lehet tervezni ezt a körülbelül egy órás időtartamot.
Ezt a szünetet ne úgy kezeld, hogy ha törik, ha szakad, 60 perc után fel kell állnod az asztaltól. Ha
nagyon belemerültél valamibe, és figyelni is tudsz, akkor csak azért ne szakítsd meg a tanulást, mert
letelt az időd. Ellenben, ha fél óra alatt egy tömény anyagrészt átvettél, és úgy érzed, megszűnt a
figyelem, és pihenésre van szükséged, akkor tarts szünetet.
Inkább nagyobb egységek, tételek között iktasd be a szünetet, egy logikailag összefüggő
tananyagrészt vagy tételt nem jó megszakítani.
Számítógép előtt tanulva figyelj a szemedre! Valaki 4-5 órát is

könnyedén kibír szünet nélkül a gép előtt, de másoknak fél óra
után is golyózik a szemük a monitortól. Figyelj Magadra,
tapasztald ki, mennyit bírsz a PC előtt, és ha nem sokat, akkor
vagy tarts gyakrabban szüneteket, vagy felváltva használj
számítógépet és könyvet a tanuláshoz.
Esetleg nyomtasd ki az elektronikus tananyagot. A nyomtatott

tananyag arra is jó, hogy kiemeld benne a lényeget, aláhúzz,
jegyzetelj…
Figyelj, hogy csak akkor nyomtasd ki, ha valóban szükséges és

segít, feleslegesen ne terheld a pénztárcádat és a környezetedet
a másolatokkal. Jó megoldás lehet a háttérvilágítás nélküli e-book
olvasó is, mely kevésbé bántja a szemet.
Mielőtt vakon megvásárolsz egyet, próbálj ki néhány modellt egy üzlet bemutatótermében, vajon
tényleg kényelmes-e számodra a használata.
A. Mekkora szünetet tartsunk, és mit csináljunk közben?
Egy kb. 45-60 perces tanulás után érdemes egy 5-10 perces szünetet tartanod. Kell egy kis pihenés
a szemnek, és az agynak is. A szünet után újult erővel folytathatod a tanulást, és a figyelmed szintje
is magasabb lesz.
A tanulási folyamat szempontjából a szünetek annál hasznosabbak, minél jobban eltér a szünetek
alatt végzett tevékenység a tanulás során tanúsított magatartástól. Tehát, ha épp könyvből tanultál,
akkor ne olvass a szünetben újságot. Ha hanganyagot hallgattál, akkor a szünetben ne hallgass rádiót.
Frissülj fel a szünetben. Ha ülve tanultál, akkor mozogj, járkálj kicsit, nyújtóztasd ki a tagjaidat,
végezz egy kis testmozgást. Ha tudod, szellőztesd ki a fejed: menj ki az udvarra, vagy az utcára, de
80
csak egy pár perc erejéig. Igyál egy pohár vizet, vagy egy kávét, esetleg egyél egy gyümölcsöt. Vagy,
ha fáradt vagy, feküdj le egy pár percre, és ne agyalj komoly dolgokon. A szünetek alatt ne rágódj a
tanulnivalón sem!
Az egészen rövid szünetek és a kávézás a monotonitás és a

megszokás legjobb ellenszerei. A rövid tornagyakorlatok, a
mindennapi teendők és házimunkák elvégzése (tisztálkodás,
mosogatás, kávéfőzés stb.) a szünetet megfelelő módon kitöltő
tevékenységek. Ilyenkor megszokott mozdulatokat végzünk, és az
agyunk kicsit pihen.
Végezz szemtornát! Különösen, ha fáradtnak érzed szemedet a sok olvasás vagy számítógép előtt
ülés miatt. Az eddig az olvasás miatt vízszintesen mozgó szemizmokat függőleges mozgásra kell
kényszeríteni:
 Nézz végig többször a könyv lapjain, majd a falakon függőleges irányban.

 Végezz körkörös mozdulatokat a szemeddel, előbb közelebbre, majd távolabbra.
 Változtasd a fókuszt: nézz egy közeli pontot, majd nézz egyre távolabbra, és fordítva.
A szobában nézz gyorsan váltakozó mozgással különböző tárgyakra. Ne a fejedet mozgasd, csak a
szemedet. Mindig más, a szoba különböző pontjain lévő tárgyakra fókuszálj rá, de csak egy
másodpercig, utána villámgyorsan nézz ki egy másik tárgyat, arra is fókuszálj rá egy másodperc
erejéig. Ezt ismételgesd legalább fél percig. Ez a gyakorlat a szem tornáztatásán kívül a koncentrációt
is segíti.
Vigyázni kell a kellemes időtöltéssel a szünetben, mert könnyen oda vezethet, hogy aztán nehezünkre
esik ismét visszatérni a munkához. Ezért ezekben a kis szünetekben lehetőleg ne helyezkedj el túl
kényelmesen, és ne kezdj olyan hosszabb, tevékenységbe, amit nehéz abbahagyni – például egy film
vagy sorozat megnézése.
Másfelől a szünetben folytatott kellemes tevékenységet a már addig elvégzett munka

jutalmazására is fölhasználhatjuk, ha a sikeres munkának megfelelő arányban alkalmazzuk. A fél óra
tanulás – egy óra filmezés nem a megfelelő arány. De ha egy fél órás blokk után bekapunk egy csokit
jutalom gyanánt, az már arányos. Vagy ha 3 óra munka után egy órát játszol és beszélgetsz a
gyermekeiddel.
Ha a munkarendünket úgy állítjuk össze, hogy a jutalmazásokat is megtervezzük, ezzel segítjük az

önkontrollt, és hozzájárulunk a tanulás során tanúsított helyes viselkedés kialakításához és
fenntartásához. Tudod, hogy eredményes voltál, és megdolgoztál a pihenésért. Jelölj ki egy konkrét
célt, hogy egyszerre mit akarsz megtanulni. Motiváljon a cél elérésében a jutalom: a pihenés, és a
szabadidős tevékenységed:
„Ezt a blokkot megtanulom egy óra alatt, utána jöhet az ebéd.”, „Ma három óra alatt akarok végezni
a tanulással, mert utána el szeretnék menni focizni.”, „Nem nézem meg az új részt a kedvenc
81
sorozatomból, hanem befejezem az angoltanulást, és inkább utána a szünetben jutalmazom meg

magam vele”
Nem hatékony, ha a munkaidőt a szünetek megtakarításával próbáljuk növelni. Az időben elosztott

tanulás hatékonyabb, mintha tömbösítve mindent egyszerre akarnánk megtanulni. A blokkok között
tartott szünetek hozzátartoznak a tanulási folyamathoz és jótékonyan segítik.
B. Hosszabb szünet
Egy nagyobb anyagrész után – ez lehet akár 5 tétel egy tárgyból, 4 tantárgy, vagy 3 egy órás blokk –
ha érzed, hogy fáradsz, engedj meg Magadnak egy nagyobb pihenőt, legalább fél, de inkább egy
órásat. Menj egyet sétálni a friss levegőre, nézz meg egy sorozatot, filmet. Lazításnak olvass a
kedvenc könyvedből – ez kikapcsol, főleg este, még a vizsga előtti napon is.
Majd a hosszabb szünet után kezdd elölről. Ha aznapra csak ez az 5 tétel a célod, akkor boldog
lehetsz, hogy teljesítetted. És ugye, milyen kevés idő alatt letudtad?
Ha a napi adag mondjuk 10 tétel, akkor is pihenj az 5. vagy 6. után egy nagyot, és csak utána kezdj
neki a következő adagnak. Ha éhes vagy, de ebéd előtt még meg kéne tanulnod a kiszabott
tételmennyiségből 1-2-t, akkor tanuld meg, és utána lelkifurdalás nélkül eheted meg az ebédet, és le
is fekhetsz utána egy negyed óra erejéig.
Ha egy hosszabb szünetre esik valamelyik étkezés, ügyelj arra, hogy tele hassal nem megy a tanulás,
és nem tudsz rendesen koncentrálni. Ezért könnyű ételeket, vagy keveset érdemes enned, ha még
tanulni tervezel étkezés után.
Ha a pihenési szünetet alvással töltjük, a pihenésnek ez a formája közvetlenül a szünet előtt

lezajlott tanulási folyamatokat mélyíti. Segíti az információk rövid távú memóriából a hosszú távú
memóriába jutását.
Egy kísérlet igazolta, hogy ha egy tananyag megtanulása után egy órát ébren, pihenéssel töltünk,
46%-ára emlékszünk a tananyagnak. Viszont, ha ugyanezt az órát alvással töltjük, úgy a tanultak 70%-
a marad meg memóriánkban.
C. Szünetek hasznos kitöltése
Az anyag elején említettük, hogy mennyire fontos, hogy prioritással kezeld a tanulásra szánt időt,
még ha az más tevékenység kárára is megy. Na igen, de fontosak az ismerősök is, a házimunkával is
haladni kell, és persze a GTA-ban sem teljesül a küldetés magától…
Hogyan tudod feloldani ezt az ellentétet?
Töltsd ki hasznosan a szüneteket!
82
Az előző részben tisztáztuk, hogy a tanulástól eltérő tevékenységeket érdemes végezni a szünetben.
Ha már gyűlik a házimunka, és a család sem tud többet besegíteni, ütemezd be Magadnak a
szünetekre: Például egy szokásos kb. egy órás tanulás után 10 percet házimunkát végzel, és 5 percet
pihensz. De figyelj, hogy ne vessz el a munkában: tervezd be, mit akarsz elvégezni, és csak azt csináld
meg.
Például olvasás után a mosogatás remekül kikapcsolja az agyat. Mondhatnád, hogy úgysem végzel
vele 10 perc alatt, de erre van egy jó módszer: állítsd be az órádat vagy telefonodat, hogy 10 perc
után csörögjön. Amikor megszólal, hagyd ott a mosogatót, akkor is, ha nem készültél el. Nem az a cél,
hogy egyben mindent megcsinálj (úgyis gyűlik még estig mosatlan, Te is tudod), hanem az, hogy
mindennel haladj egy kicsit. Még ez is jobb, mintha nem csináltál volna semmit! Így nem nő a fejedre
a házimunka, és a tanulás sem szenved csorbát.
Egy következő szünetben bepakolhatod a mosógépet, az azt követőben meg kiteregethetsz. Vagy, ha
mindenképp kötegelve, egyszerre szereted ezeket a munkákat letudni, akkor egy nagyobb, 2-3 órás
blokk után szánj erre egy órát. De szigorúan csak akkor, ha végeztél a célul kitűzött anyagrész
megtanulásával!
A nagyobb szünetekbe „lazításként” beiktathatod például a telefon ellenőrzését is, esetleg egy kis
számítógépezést, de csak ha kikapcsol szellemileg. Vigyázz, ne repüljön el az idő, határozd meg előre,
mennyi időt szánsz a pihenésre, a jutalmazásodra, és utána folytasd a tanulást.
Ha úgy érzed, teljesen kimerült vagy, fárasztó a tanulás, netán nem vagy jól, akkor fejezd be a
munkát. Csak kipihenten érdemes tanulni. Ráadásul fáradtan több időbe kerül elolvasni és
feldolgozni egy anyagot, ezért nem is érdemes erőltetni. Ha fizikailag is fáradt vagy, feküdj le pihenni,
akár aludni is. Ha csak szellemileg vagy fáradt, akkor végezz testmozgást, menj ki a szabadba, és egy
bő óra múlva próbáld meg ismét a tanulást, hátha segített a felfrissülés.
7. Tanmódszer – Tanulási módszerek
Az itt bemutatott két tudományosan alátámasztott módszer kifejezetten önálló tanulásra

használhatók. A neveiket a lépéseik angol kezdőbetűiről kapták:
PQRST módszer
1. Preview - Áttekintés
2. Question - Kérdés
3. Read - Olvasás
4. Self-Recitation - Felmondás
5. Test - Ellenőrzés
83
ELŐNYEI:
Az összefüggések felfedezése segíti a részletek felidézését.
A részletek helyett az összképre fókuszál. Kérdések révén halad a tartalom és részletek felé. Mivel
a kérdéseket Te fogalmazod meg, várhatóan fokozza az érdeklődésedet a téma iránt.
Nézzük, mit jelentenek az egyes pontok. Mivel már a lépésekben szereplő összes tevékenységről
esett több-kevesebb szó korábban az anyagban, ezért itt külön nem magyarázzuk túlzottan a
lépéseket.
1. ÁTTEKINTÉS
Ennek a pontnak a lényege, hogy egy összképet kapj a fejezet tartalmáról, mielőtt még elolvasnád
azt.
Fusd át a címeket, alcímeket, olvasd át a tartalomjegyzéket, és tekintsd meg a képeket, ábrákat,

diagramokat. Futólag tekintsd át a fejezet bevezetőjét és összefoglalóját is.
Gondold át, az olvasottak alapján miről fog szólni a fejezet, és mit gondolhat a szerző arról a témáról.
2. KÉRDÉS
Innentől haladj bekezdésenként vagy alfejezetenként! Fogalmazz meg kérdéseket, melyekre választ
vársz a szövegben. A szövegben lévő címeket, alcímeket is alakítsd át kérdéssé.
3. OLVASÁS
Olvasd el figyelmesen a szöveget, közben keresd meg a válaszokat a saját kérdéseidre. Próbáld meg
kapcsolatba hozni az olvasottakat már meglévő ismereteiddel. A fontosabb részeket, kulcsszavakat
aláhúzhatod, de ez a szöveg maximum 10-15%-a legyen. Ha úgy érzed, segít, jegyzetelhetsz is, de
szigorúan csak a lényeget!
4. FELMONDÁS
Miután befejezted az adott kis anyagrész olvasását, idézd fel a lényeget, a főbb gondolatokat,
kulcsszavakat, és mondd fel hangosan fejből. Az egész tanulás 80%-át érdemes visszamondásra
fordítani.
5. ELLENŐRZÉS
Összefoglalásként a tanulás végén ellenőrizd a tudásodat. Futólag nézd át az általad kiemelt szöveget,
a jegyzeteidet. Ezután idézd fel a főbb gondolatokat, összefüggéseket, tényeket. Keress kapcsolatot
az anyag egyes részei között, majd olvasd fel újra az összefoglalást.
84
SQ4R – egyik leggyakrabban használt stratégia
1. Scan – Előzetes áttekintés
2. Query – Kérdezés
3. Read – Olvasás
4. Reflect – Átgondolás
5. Recite – Felidézés
6. Review – Ismétlő áttekintés
1. Előzetes áttekintés
Tekintsd át a szöveg bevezetőjét és összefoglalóját. Nézd át a címeket, alcímeket, kiemelt részeket.
A lépés célja, hogy lásd az összképet és az alapvető összefüggéseket.
2. Kérdezés
Alkoss kérdéseket! Fogalmazd át kérdésekké az olvasott szöveget, és a címeket.
Ez a pont – a hagyományos többszöri elolvasással szemben – aktivizál, ezzel segíti az anyag hosszú
távú memóriába való bekerülését, valamint a számonkérés körülményeit is modellezi.
3. Elolvasás
Figyelmesen olvasd el a szöveget, úgy, hogy közben válaszolj az előző pontban feltett saját
kérdéseidre.
4. Átgondolás
Gondold át az olvasottakat, és próbáld kapcsolatba hozni korábbi ismereteiddel.
Ennek célja az összefüggések feltárása, és összekapcsolása az eddigi tudásoddal.
5. Felidézés
A korábban megfogalmazott kérdéseidre válaszolj emlékezetből.
85
6. Ismétlő áttekintés
Nézd át újból a lényeges elemeket. Keress gyakorlati példákat az olvasottakra.
Cél, hogy az anyag fontos elemei és összefüggései bekerüljenek a hosszú távú memóriába.
8. Összefoglalás
Jegyzet a Tanulás otthon fejezethez:
1. Előkészületek
A. Iskolából hazaérve  kis pihenés
B. Tervezés
 tanulási ütemterv
 tárgyak sorrendje
C. Rendszeresség
 óráról órára készülni

o első napon elkezdeni
o agyat tréningezzük jobban fog menni + szokássá válik
o egymásra épülés
2. Olvasás
 helyes olvasási készség

 hangos olvasás inkább auditív típusúaknak jegyzet hangos olvasása mindenkinek
A. Lépések:
1. Áttekintés  teljes kép a tartalomról, címek, alcímek, átfutni
2. Kérdések  érdeklődés fenntartása, megjegyzés segítése
3. Értelmezés HTM-be bekerüléshez kell
4. Felmondás  minél többször, magunktól
5. Felidézés  előző részek felidézése
6. Átgondolás miről volt szó, miért fontos, hogyan kapcsolódik az eddigi ismeretekhez
B. Részben / Egészben tanulni?
 kisebb értelmes részekre, bekezdésekre, rövidebb fejezetekre tagolni
86
 adott részt az előzőekkel együtt visszamondani  előnye:

o folyamatos ismétlés
o tanulás végén az elejére is emlékszünk
C. Többszöri elolvasás
 nem hatékony önmagában

 időpazarló  ugyanannyi idő megy el a részletekre, mint a lényegre
 látszata a tanulásnak
 anyag megértése fontos ne magoljunk
 lényegkiemelés, kérdések, felidézés fontos
D. Cím
 egyik legfontosabb rész

 anyag elolvasása előtt átgondolni a cím alapján, mit tudunk a témáról, majd ezt ellenőrizzük
E. Önellenőrzés
 kísérlet: kérdések megválaszolása javítja az eredményeket

 fogalmazzunk önellenőrző kérdéseket, melyekre a válasz a lényeg legyen 
 kérdésekre önállóan válaszoljunk 
 helytelen válasz esetén a kérdéseket újból kiírni 
 ciklikusan végigmenni ismét, amíg minden kérdésre nem tudunk válaszolni
 tükör előtti felmondás hasznos
F. Lényeg felismerése nagyon fontos
 lényegtelen részektől megkülönböztetni

 ismeretlen fogalmak  kikövetkeztetni, mit jelent  utánajárni
 redukálni, rövidíteni
 kulcsszavak megjegyzése  részletek ált. maguktól előjönnek
3. Gyorsolvasás
A. Mi kell hozzá?
 szándék
 ráhangolódni, rákészülni, 100% odafigyelés
 gyors szemműködés
 gyakorlás
B. Hogyan olvasunk?
 az olvasás nem folyamatos, hanem szakaszos

 fókuszpontokra nézünk
 fixáció: egy pontra való összpontosítás
 sebesség növelésének eszközei:
o fixációnál hosszabb betűsor
87
o nincs átfedés
o ritmus, gyors fixációk
 minimális gyakorlás  20-30% sebesség növelés értelem nem csökken
 agyunk gyorsabb olvasásra is képes
C. Gyakorlatok
1., 2., 3., Középső számra / szóra fókuszálni  GYAKOROLNI!!!
4. szöveg 3 oszlopba rendezve
 sor elejénél és végénél ne a sor szélére, hanem beljebb 2. / 3. szóra fókuszáljunk

 cél: kihozni egy fixálásból a belátott betűk maximumát fixálások számának minimalizálása
 Fókuszpontok követése tollal, ujjal 3-4 pont / sec
 tudattalan gondolkodás  agyunk a megkezdett mondatokat gyakran be tudná fejezni
 ritmus egyenletes, szabályos
 ha jól megy csökkentsük a fixációk számát / sor
 2-3 hasábos szövegek kedveznek 1 fixáció / sor  próbáljunk több sort belátni egyszerre
 nemcsak felismerni, értékelni is kell az olvasottakat
 lényegtelen részek elhagyása nagyobb olvasási sebesség
 átlag: 200-250 szó  gyorsolvasással 300-400-700
 ne mondjuk ki a szöveget  lassít
 bekezdés végén ellenőrizhetjük, értelmeztük-e az anyagot ez ismétlés, nem elpazarolt idő
 nagyobb sebesség segíti a megértést  nagyobb figyelem, koncentráció miatt
4. Jegyzet, lényegkiemelés
A. Szerepe:
o segíti a bevésést
o a passzív tanulásból kirángat, aktív munkára késztet
o a vizuális emlékezést erősíti
o egy újabb módja az információ feldolgozásának
o egyszerűsít, redukálja a megtanulandó anyagot
o ha jól csinálod, segíti a megértést
o ismétlésnél, próbafelmondásnál segít
o időt takarít meg
 kísérlet: tananyagban lényeg aláhúzása növelte a tanulás teljesítményét
 lényegkiemelés
o csak a fontos gondolatok, mondatok aláhúzása
o kérdések segítenek: mi a legfontosabb 2-3 mondat, 6-8 kulcsszó
B. Mások jegyzetei  tisztázzuk le, írjuk át
88
C. Jó jegyzet
 világos
 tömör
 áttekinthető
 lényeget tartalmazza, ezek
o fogalmak
o kulcsszavak
o összefüggések
o címek
D. Kapcsolatok
 összefüggések jelölése logikai háló, segíti a megértést

 felsorolás pontokba szedése
E. Nem időpazarlás
 jegyzetből hatékonyabb tanulni

 próbafelmondás
F. Kulcsszavak
 5-6 oldalas fejezet  10-20 KSZ  kérdések segítenek megtalálni

 cetlikre kiírni  ránézve felidézni és visszamondani az anyagot
 próbafelmondás végezhető
 aktivizál, gondolkodást segíti
 legtöbb élethelyzetben lehet ismételni
 időt spórol  nem kell az egész anyagot újraolvasni
G. Minden fejezet végén kulcsszólista
H. Mindmap – Elmetérkép
 fa ágaihoz hasonló rajz

 segít a megértésben, jegyzetelésben, felidézésben
 sokkal jobban modellezi az agy működését, mint a normál vázlat  agy is összefüggésekben
tárolja az infókat
 aktív közreműködést igényel mélyebb bevésődés
 képi információk is tárolódnak
 többféle szín, ábrák használhatók
 jobb agyfélteke is dolgozik
 fektetett nagy, üres lap
 központi témából ágaznak ki az altémák
 rugalmas, bővíthető
 megkönnyíti az asszociációt
89
 brainstormingnál és egyéb kreatív munkánál is használható

 szoftver – mindmeister.com
5. Ismétlés
 többször kell ismételni  bevésődik a HTM-ba

 időben el legyenek osztva
 inkább többször átnézni az anyagot felületesen, mint egyszer alaposan
 első időszakban gyakrabban ismételjünk, később ritkán
 aktív ismétlés anyag felmondása
 amik nehezebben mennek, azokat kell gyakrabban ismételni
 feltett kérdések megválaszolása
6. Szünet
 több órát egyhelyben dolgozni fárasztó szellemileg, fizikailag

 a tanulóidő elején a legnagyobb a figyelem ha csökken, tartsunk szünetet
 számítógép előtt tanulva a szem jobban fárad
 45-60 percenként egy rövid szünet, 5-10 perc
 szünetek alatt végzett tevékenység különbözzön a tanulástól
 felfrissülés 
o testmozgás
o friss levegő
o folyadék: víz, kávé
o szemtorna függőleges szemmozgások
 szünet a megszokás ellenszere
 jutalmazásra is felhasználhatjuk  önkontrollt segíti
 hosszabb szünet:
o nagyobb anyagrész után (2-3 óra tanulás)
o nagyobb pihenő, fél-1 óra
o alvás  mélyíti a tanulási folyamatokat
 szünetek hasznos kitöltése
o házimunka szünetben  meghatározott idő, pl. 10 perc
o lazítás  telefon, számítógép előre meghatározni, kontrollálni
 teljes kimerülés, rossz közérzet pihenés, alvás
7. Tanulási módszerek
 önálló tanulásra alkalmasak

 az összefüggések felfedezése segíti a részletek felidézését
 részletek helyett összképre fókuszál
 kérdések révén halad a tartalom felé érdeklődést fokozza
90
A. PQRST módszer – mozaikszó:

 Áttekintés
 Kérdés
 Olvasás
 Felmondás
 Ellenőrzés
B. SQ4R módszer
 Előzetes áttekintés
 Kérdezés
 Olvasás
 Átgondolás
 Felidézés
 Ismétlő áttekintés
Kulcsszavak
 tanulási ütemterv  100% odafigyelés  összefüggések

 óráról órára  gyors szemműködés  kulcsszavak
 áttekintés  fókuszpont  elmetérkép
 kérdések  fixáció  bővíthetőség
 értelmezés  ritmus  többszöri ismétlés
 felmondás  fixálás  időben elosztva
 felidézés minimalizálása  aktív ism.
 átgondolás  tudattalan  szünet
 tagolás gondolkodás  eltérő tevékenység
 cím  részletek elhagyása  felfrissülés
 magolás  jegyzet szerepe  szemtorna
 megértés  aktivizál  jutalmazás
 lényegkiemelés  bevésés  hosszabb szünet
 önellenőrzés  redukál  házimunka
 redukálás  felidézésnél segít  PQRST
 gyorsolvasás  áttekinthető  SQ4R
91
VI. VIZSGA
Az iskolai szerepléseket gyakran szorongás kíséri. Sokan félnek a nyilvános szerepléstől, a rossz
osztályzatoktól, vagy a szidástól, esetleg a tanár, a diáktársak vagy a szülő rosszallásától.
Először is határozd el, hogy tanulással készülsz a számonkérésre, nem szorongással.
A tanév elejétől, lehetőleg óráról órára tanulj, készülj rendszeresen! A legtöbb tantárgyra fel lehet
készülni rendszeres tanulással. Ha időben elkezdesz a tananyaggal ismerkedni, és azt megtanulni
jelen anyagban megismert módszerekkel, nincs félnivalód.
A vizsga közeledtével már csak át kell ismételned, a tanultakat, ami már nem vesz el sok időt. Ne a
vizsga előtt kezdj el pánikban tanulni, mert akkor nem sok esélyed van a sikerre.
1. Hogyan tanulj a vizsgára?
Ismerd fel, mely anyagrészekben vagy erős, és mely témákban gyenge. Tanulásnál azokra a
részekre erősíts rá, amelyek nehezebben mentek. Vizsgán viszont éppen ellenkezőleg: a
témakörből, tételből, amit kaptál, arra a részre koncentrálj, amik jól mentek.
Ha vannak előzetes információid a dolgozatról, vizsgáról, nézd meg, mely feladatok és kérdések hány
pontot érnek, mennyire fontosak, és mennyire valószínű, hogy szerepelni fognak. Ezeket az adatokat
is vedd figyelembe a felkészülésnél.
Végezz jó munkát, de ne vessz el a részletekben! Nem a 100%-os, tökéletes tudást kell megcéloznod.
A lényegre, az összefüggésekre fókuszálj! Ne akarj minden apró részletet, adatot megtanulni – hacsak
nem kifejezetten fontos valamiért a jövőd számára, vagy nagyon érdekel a téma.
Ha valamely tárgy nem fontos a jövődre nézve, csak a bukás elkerülése a cél, az elégségest nagyon kis
időbefektetéssel el lehet érni. Persze tantárgy- és tanárfüggő a dolog, de általában elég, ha a
lényegesebb összefüggéseket sikerült megértened, és visszamondanod a vizsgán.
2. A vizsga előtt
A vizsga előtti napon lehetőleg már ne tanulj, inkább próbáld aktív pihenéssel tölteni a napot. Ha
elkerülhetetlen, hogy akkor is készülnöd kell, akkor se éjszakába nyúlóan tanulj. Aludj eleget, pihenj
rá a másnapi vizsgára!
A vizsga előtt közvetlenül inkább lazíts. Hallgass zenét, beszélgess másokkal, ne stresszelj azon, hogy
mi lesz majd, ha Te következel. Sétálj egy kicsit számonkérés előtt a friss levegőn.
92
Légy nyugodt és magabiztos. És a legfontosabb, hogy gondolj arra, hogy sikerülni fog! Lényeg a
pozitív hozzáállás.
Lehetőleg ne teljesen üres gyomorral indulj el, és legyen Nálad víz is. A vizsga sokáig is eltarthat, az
éhség és a szomjúság befolyásolhatja a közérzetedet és az eredményt. Ráadásul, ha stresszel párosul,
annak könnyen rosszullét lehet a vége.
A vizsgán ápoltan, alkalomhoz illő öltözetben jelenj meg! Általában kötelező az öltöny, nőknél
kosztüm. Ha ez az öltözék mégsem elvárt, akkor is jó pont, mert azt sugallja, hogy komolyan veszed a
vizsgát, és megadod a kellő tiszteletet. A ruhád legyen tiszta és vasalt.
Az ápolt, elegáns megjelenés – amellett, hogy pozitív benyomást kelt a bírákban – Neked is
önbizalmat ad.
3. A vizsga
Legyen szó akár írásbeli, akár szóbeli vizsgáról, nagyon figyelj, hogyan kezded el, és fejezed be a
feleletedet. Ugyanis a bevezetés és a befejezés adja az egész keretét. Az eleje megalapozza a tanár
véleményét és megítélését a felelet további részére vonatkozóan.
Ha rosszul indítasz, onnan már nehezebb „felhozni” a színvonalat, és valószínűleg gyengébben fognak
értékelni, mintha egy frappáns kezdéssel, magabiztosan indítanál, és esetleg a felelet közepén lenne
némi hiányosság. A lezárás is fontos, hiszen az az utolsó lehetőség, hogy még egyszer jó benyomást
tegyél a bírákra.
Légy magabiztos! Ne görcsölj! Ne vessz el a részletekben. Általában, ha nem pontos definícióról van
szó, nem az a fontos, hogy mindent szó szerint tudj, hanem, hogy értsd, amiről beszélsz. Nem biztos,
hogy észreveszik, ha kihagysz egy-két dolgot. A lényeg, hogy folyékonyan, gördülékenyen menjen a
felelet vagy a dolgozat írása.
4. Írásbeli vizsga
Ügyelj arra, hogy a kézírásod könnyen olvasható, a dolgozat pedig áttekinthető, rendezett legyen.
Lehet, hogy Neked ez nyilvánvaló, de sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a tartalomra
koncentrálnak, a formára nem.
Ezzel kapcsolatban végeztek egy kísérletet, melyben ugyanazt a dolgozatot megírták több eltérő
külalakkal, és kiadták tanároknak értékelésre. A tartalom minden esetben ugyanaz volt, de a kinézet
más. A tanárok rendezetlenebb, csúnyább kézírással készült munkák esetében lényegesen gyengébb
érdemjegyekkel illették a dolgozat tartalmát is. Volt olyan munka, mely a rossz külalak esetén 2-est
kapott a tartalomra is, szebb formába öntve pedig 5-öst.
93
A kísérlet igazolta, hogy sok esetben hiába próbál a tanár objektív maradni, az összecsapott
dolgozatok a gyenge minőség érzetét keltik, és ez meglátszik a tartalom értékelésében is.
Az eset tanulsága, hogy figyelj a külalakra, ha piszkozatot készítesz, akkor tisztázd le, és igyekezz a
lehető legszebben írni. Az ilyen munkákat egyébként is könnyebb, és jobb érzés olvasni.
A kérdéseket mindig figyelmesen olvasd el. A legbosszantóbb, amikor tudod a választ, de a kérdés
félreértelmezése miatt másra válaszolsz.
5. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgák esetén általában tételt kell húzni, és ezután van idő a tétel kidolgozására írásban.
Emlékezz arra, milyen elvet alkalmaztál tanulásnál, ismétlésnél és próbafelmondásnál. Itt is hasonló
elv alapján kell felépíteni a mondandódat:
1. Idézd fel a témakör vázlatát, és ezt írd le a papírra.

2. Miután ezt megtetted, a vázlatpontoknál egyesével idézd fel, miről szól a hozzájuk tartozó
bekezdés vagy alfejezet. Milyen fogalmak, címszavak tartoznak hozzá? Írd le ezeket is az
egyes vázlatpontokhoz.
3. Ahogyan tanulás során jegyzetírásnál tetted, itt se teljes mondatokban fogalmazz, hanem a
fontos kulcsszavakat, tételmondatokat, kifejezéseket írd le.
4. Használd azt a módszert felidézésnél, amely segítségével memorizáltad a tananyagot. Ha
például elmetérképet használtál a tanuláshoz, akkor a vizsgán a papírra is így ábrázold a
vázlatodat. Ha az útvonal-módszerrel tanultad meg az adott tételt, akkor gondolatban járd
végig az útvonaladat, és írd le a hozzájuk tartozó képeket.
Ha nem sorban jutnak eszedbe az információk, hanem a tétel kihúzása láttán hirtelen összevissza
feltör pár emlékfoszlány, ezeket rövidítve, címszavakban írd fel a papírra, nehogy később
elfelejtsd. Előfordulhat, hogy eszedbe jut néhány olyan információ, amiről tudod, hogy nehezen
megy, és félő, hogy elfelejted. Ezeket is gyorsan írd le. Majd beilleszted a vázlatodba a megfelelő
helyre, ha már ott tartasz.
Ha egy-egy kisebb fejezet, vagy valamely fogalom jelentésének felidézése nem megy, ne ragadj le
annál. Menj tovább, dolgozd ki a tétel többi részét. Első körben inkább azokat a részeket dolgozd ki,
amik jobban mennek. Ha utána még lesz időd, visszatérhetsz a problémás részekre is.
Amikor már a feleletre kerül a sor, használhatod a papírt, amire jegyzeteltél. Ez egy legális puska. 
Arra azért figyelj, hogy ne csak felolvasást tarts.
Légy aktív, lehetőleg beszélj folyamatosan. Ezt a vizsgáztatók jobban értékelik, mintha mindig
megakadnál, és állandóan kérdezgetniük kellene. Beszélj hangosan és érthetően, még akkor is, ha
nem tudod kifogástalanul az anyagot, mert ezzel is a magabiztosságodat erősíted.
Ha állva kell számot adnod tudásodról, kerüld a stressz okozta pótcselekvéseket: például a billegést,
vagy a kezünkben lévő tárgy nyomogatását. Ezért is ajánlatot otthon tükör előtt gyakorolni
94
felmondást, és „elpróbálni” a feleletet, mert ezzel is rutint szerzel, és megtanulsz uralkodni az

önkéntelen pótcselekvések fölött.
A feleletnél azokra a részekre koncentrálj, amikben biztosabb vagy, és amikről többet tudsz
beszélni. Lehet, hogy a kihagyott részt a tanár annyira nem is tartja lényegesnek, így nem kérdez
bele. Ha pedig belekérdez, ráérsz akkor foglalkozni a témával.
Ha valahol elakadsz, ne jöjj zavarba, nyugodtan kérdezz vissza, hogy pontosan hogyan értette a
tanár a kérdést. Esetleg kérj segítséget, ez általában megengedett. Ha részinformációk jutnak csak
eszedbe, nyugodtan gondolkodj hangosan, a vizsgáztató látni fogja, hogy van fogalmad az anyagról,
és ez még mindig jobb, mintha egyáltalán semmit nem mondanál.
6. Nem sikerült?
A legjobb szándékod és igyekezeted ellenére előfordulhat, hogy nem sikerül elsőre egy vizsga. Ne
csüggedj, inkább vizsgáld meg az okokat, mik vezethettek a sikertelenséghez, és a következő
alkalomra próbálj ezen javítani.
7. Siker
Remélhetőleg mégis sikerült a vizsgád.
Gratulálunk!
Ezzel egy közepes célt letudtál. Pihend ki és jutalmazd meg Magad. Ha egyéb elfoglaltságaid, vagy a
következő vizsga miatti készülődés miatt nincs sok időd, akkor is pihenj legalább egy órát. Aludj, nézz
meg egy filmet.
Gondolj vissza, elemezd ki, hogyan segített ez a tanulási módszertan anyag a vizsga sikeréhez.
Melyek azok a lépések, amelyek gond nélkül mentek, és melyeket nem tudtad alkalmazni? Vizsgáld
meg az okokat, és a legközelebbi vizsgára igyekezz minél több hasznos tanácsot felhasználni ebből az
anyagból.
A jutalom és a pihenés után viszont végy erőt Magadon, és motiváltan, pozitív hozzáállással,
lelkesedéssel láss neki a következő célod megvalósításának.
95
8. Összefoglalás
Jegyzet a Vizsga fejezethez:
1. Hogyan tanuljunk a vizsgára
 nehezebb részekre ráerősíteni

 tájékozódni, mely részek szerepelnek / érnek sok pontot
2. Vizsga előtt
 utolsó nap ne tanuljunk – éjjel már semmiképpen ne alvás  kipihenten vizsgázzunk

 no stressz
 nyugalom, magabiztosság
 pozitív hozzáállás – „Sikerülni fog!”
 megfelelő öltözék: öltöny, kosztüm – tiszta, vasalt tisztelet, önbizalom
3. A vizsga
 figyelni az elejére – végére keretet ad, kell a jó első és utolsó benyomás

 részletekben nem elveszni folyékony, gördülékeny
4. Írásbeli vizsga
 könnyen olvasható, áttekinthető

 kísérlet: eltérő külalak, azonos tartalom szép dolgozat jobb osztályzat
 rendezetlen dolgozat  gyenge minőség érzetét kelti gyenge osztályzat
 kérdések figyelmes elolvasása
5. Szóbeli vizsga
 általában van idő kidolgozni a húzott tételt

 tanulásnál hasonló elvek alkalmazása a kidolgozásnál:
o vázlat leírása
o minden pontnál felidézni, miről szóltak
o címszavakban fogalmazni
o azt a módszert használjuk, amivel megtanultuk az anyagot (elmetérkép, útvonal)
 összevissza feltörő információkat címszavakban írjuk le el ne felejtsük
 ha valami nehezen megy lépjünk tovább
 aktivitás, folyamatos beszéd
 amiben biztosak vagyunk, arra koncentráljunk, arról beszéljünk többet
 elakadás visszakérdezni, segítséget kérni
6. Nem sikerült okokat megvizsgálni, javítani
96
7. Siker 
 közepes cél letudva jutalom, pihenés

 elemzés  hogyan segített ez az anyag, mi az, ami nem ment
 jutalom, pihenés után + hozzáállással, lelkesen következő cél megvalósítása
Kulcsszavak
 vizsgára tanulás  kipihent állapot  tétel kidolgozása

 nehezebbre  „Sikerülni fog!”  vázlat
erősíteni  megfelelő öltözék  Segítségkérés
 vizsga előtti nap  kezdet/befejezés  elemzés
 nyugalom  gördülékeny  jutalom
 magabiztosság  külalak  újabb cél
97
VII. Lezárás
Végszó
Lezárásképpen csak annyit említenénk:
Ha végére értél az anyagnak, ne süllyeszd el egy rejtett mappa mélyén, hanem - ha még nem tetted -
nyomtasd ki, és forgasd gyakran, és a gyakorlati tippeket alkalmazd rendszeresen.
A leírt tanulási módszereket jelen anyagnál is használd: emeld ki a lényeget, ismételj, fusd át
többször, olvasgasd a jegyzetet, és a kulcsszavak alapján próbáld felidézni azt, amit tanultál. Majd
memorizáld egy adott fejezet kulcsszavait, és azok alapján mondd vissza a lényeget.
Ahogy az anyag elején is említettük: nagyon fontos a pozitív hozzáállás. Bízz Magadban, és higgy a
céljaidban!
Eredményes tanulást kívánunk!
Ha tetszett ez az anyag, írd meg a véleményedet ezen az oldalon:
www.tanfolyamokj.hu/hogyantanuljak/velemeny
Trükk
És hogy mi volt az a két trükk, amit a bevezetésben, és a termék megrendelőlapján is emlegettünk?
Mi konkrétan az elmetérképre, mint jegyzetelési „trükkre” és a gyorsolvasásra gondoltunk, mert

ezek a tippek önmagukban sokkal hatékonyabbá, és gyorsabbá teszik a tanulást, és fél-egy órával
rövidíthetik le a napi tanulóidődet.
De ha végigértél az anyagon, akkor láthattad, hogy megannyi hasznos tippet, gyakorlati tanácsot
adtunk, és ennyi jó trükk közül nehéz lenne kiemelni csak kettőt, hiszen érdemes mindegyiket
alkalmazni. Ha mégis ragaszkodsz hozzá, közöttük biztosan megleled Te is a két kedvenc tanulási
trükködet. 
98
Szerzői jogok
Ez a mű szerzői jog védelme alatt áll, a jogtulajdonos a WinterNet Hirdető Kft.
Winter Ádám, mint a mű szerzője, szerzői jogokat gyakorol felette.
Kérjük, ezt az anyagot ne másold le, és ne terjeszd interneten, mert ezzel nekünk és Magadnak is
ártanál. Rengeteget dolgoztunk azon, hogy ez az anyag létrejöjjön, és számodra is hasznos legyen. Ha
a másolásban, terjesztésben segédkezel, nemcsak jogsértést követsz el, de azt is meggátolod, hogy
hasonló – számodra is hasznos – anyagok létrejöjjenek.
A műről tilos bármilyen másolatot készíteni, részben vagy egészben, tilos bármilyen módon
sokszorosítani, nyilvánosan bemutatni, részben vagy egészben közzétenni, fájlmegosztó portálra
feltölteni, fájlmegosztó alkalmazások (pl. torrent) segítségével mások számára elérhetővé tenni.
A termék megrendelésével a vásárló nem jogosult a terméket módosítani, sajátjaként bemutatni,

sokszorosítani, továbbértékesíteni.
A termékről és kizárólag a WinterNet Hirdető Kft. előzetes, írásos engedélyével másolható vagy
értékesíthető részben vagy egészben.
Köszönjük, hogy betartod a fenti szabályokat!
99
Felhasznált irodalom
 Balogh László: Tanulási stratégiák és stílusok, a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth
Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998
 DGSM Drégelyvár Oktatási Központ: Tanuljunk, de hogyan? Budapest, 2009
 Dr. Maróti Andor: A felnőttek hatékony tanulását segítő módszerek
 Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi – Tanulásmódszertan, 2011
 Dr. Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése, Trefort Kiadó, Budapest, 2003
 Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003
 Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. AKG, Budapest, 1998
 Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Budapest, 2004
 Szabó Andrea: A hatékony tanulás
 Walter F. Kugemann: Megtanulok tanulni. Gondolat Kiadó, 1976
100
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés.............................................................................................................................................. 2
Gratulálunk!......................................................................................................................................... 2
Hogyan használd ezt a tananyagot? .................................................................................................... 3
Mi az eredményes tanulás titka? ........................................................................................................ 4
Mit kell tenned? Nagy vonalakban… ................................................................................................... 5
Miről szól, és hogyan épül fel ez az anyag? ......................................................................................... 5
Mi az 5 leggyakrabban elkövetett hiba? ............................................................................................. 6
II. Memória .............................................................................................................................................. 8
1. Agyunk működése ........................................................................................................................... 8
2. Memória típusai .............................................................................................................................. 9
3. Rövid távú memória (RTM) ........................................................................................................... 10
4. Hosszú távú memória (HTM) ......................................................................................................... 10
5. Bevésés .......................................................................................................................................... 10
6. Hogyan fejleszthető a memória, és segíthető a bevésés? ............................................................ 11
7. Egyéb fontos tudnivalók agyunk működéséről ............................................................................. 11
8. Ismétlés ......................................................................................................................................... 13
9. Mechanikus tanulás....................................................................................................................... 13
10. Mnemotechnikák: ....................................................................................................................... 14
A. Útvonal módszer: ...................................................................................................................... 15
B. Történetalkotásos technika ....................................................................................................... 17
C. Mozaikszó .................................................................................................................................. 18
D. Akrosztikon................................................................................................................................ 19
E. Ritmusok, rímek ......................................................................................................................... 19
F. Asszociáció ................................................................................................................................. 20
G. Összefoglaló a mnemotechnikákról: ......................................................................................... 20
11. Számok megjegyzése ................................................................................................................... 20
Haladóbb módszer: ....................................................................................................................... 21
12. Szemantikai szerveződés ............................................................................................................. 22
13. Hierarchikus modell..................................................................................................................... 22
14. Érzékszervek és észlelés: ............................................................................................................. 23
15. Összefoglalás ............................................................................................................................... 25
101
Jegyzet a Memória fejezethez: ...................................................................................................... 25

Kulcsszavak .................................................................................................................................... 28
Hierarchikus modell....................................................................................................................... 29
III. Tanulás feltételei .............................................................................................................................. 30
1. A tanulás belső feltételei ............................................................................................................... 30
A. Önbizalom ................................................................................................................................. 30
B. Motiváció................................................................................................................................... 31
C. Érdeklődés ................................................................................................................................. 32
D. Érzelmi töltés............................................................................................................................. 32
E. Pihent állapot ............................................................................................................................ 33
2. A tanulás külső feltételei ............................................................................................................... 33
A. Megfelelő tanulóhely kialakítása .............................................................................................. 34
B. Asztal és szék ............................................................................................................................. 34
C. Klíma .......................................................................................................................................... 35
D. Világítás ..................................................................................................................................... 35
E. Rend a lelke…............................................................................................................................. 36
F. Elérhetőség? Majd később…...................................................................................................... 36
G. Csend......................................................................................................................................... 38
H. Enni vagy nem enni? ................................................................................................................. 38
I. Idő ............................................................................................................................................... 39
J. Milyen napszak alkalmas a tanulásra? ....................................................................................... 42
K. Egyéni vagy társas tanulás? ....................................................................................................... 42
L. Mennyit számít a helyes tanulási szokások és feltételek megválasztása? ................................ 42
3. Összefoglalás ................................................................................................................................. 43
Jegyzet a Tanulás feltételei fejezethez: ......................................................................................... 43
Kulcsszavak .................................................................................................................................... 45
IV. Iskolában tanulás.............................................................................................................................. 46
1. Hogyan tudsz ezen a helyzeten változtatni? ................................................................................. 46
2. Hogy zárd ki a zavaró tényezőket? ................................................................................................ 47
3. Légy aktív ....................................................................................................................................... 47
4. Hogyan jegyzetelj?......................................................................................................................... 48
5. Cornell-módszer ............................................................................................................................ 49
6. Jegyzet áttekintése ........................................................................................................................ 51
7. Összefoglalás ................................................................................................................................. 52
102
Jegyzet az Iskolában tanulás fejezethez: ....................................................................................... 52

Kulcsszavak .................................................................................................................................... 54
V. Tanulás otthon .................................................................................................................................. 55
1. Előkészületek ................................................................................................................................. 55
A. Az iskolából hazaérve ................................................................................................................ 55
B. Tervezz! ..................................................................................................................................... 55
C. Rendszeresség ........................................................................................................................... 55
2. Olvasás........................................................................................................................................... 56
A. A hatékony, aktív, értő olvasás lépései: .................................................................................... 56
B. Kisebb részleteket tanuljunk, vagy egyben az egészet? ............................................................ 58
C. Miért nem hatékony a többszöri elolvasás? ............................................................................. 59
D. Cím ............................................................................................................................................ 60
E. Önellenőrzés .............................................................................................................................. 61
F. Lényeg felismerése, megértés ................................................................................................... 62
3. Gyorsolvasás .................................................................................................................................. 62
A. Mire van szükség a gyorsolvasáshoz? ....................................................................................... 63
B. Hogyan olvasunk alapvetően? .................................................................................................. 63
C. GYAKORLATOK........................................................................................................................... 64
4. Jegyzet, lényegkiemelés ................................................................................................................ 72
A. Miért fontos a jegyzetelés? ....................................................................................................... 72
B. Mások kézzel írt jegyzetei ......................................................................................................... 73
C. Milyen a jó jegyzet? ................................................................................................................... 73
D. A fogalmak közötti kapcsolatok ................................................................................................ 73
E. Nem elvesztegetett idő ............................................................................................................. 73
F. Kulcsfogalmak megtanulása ...................................................................................................... 74
G. Példák ........................................................................................................................................ 75
H. Mindmap - Elmetérkép ............................................................................................................. 75
5. Ismétlés ......................................................................................................................................... 78
Milyen technikák segíthetnek az ismétlő áttekintéseknél? .......................................................... 79
6. Szünet ............................................................................................................................................ 79
A. Mekkora szünetet tartsunk, és mit csináljunk közben? ............................................................ 80
B. Hosszabb szünet ........................................................................................................................ 82
C. Szünetek hasznos kitöltése........................................................................................................ 82
7. Tanmódszer – Tanulási módszerek ............................................................................................... 83
103
PQRST módszer ............................................................................................................................. 83

SQ4R – egyik leggyakrabban használt stratégia ............................................................................ 85
8. Összefoglalás ................................................................................................................................. 86
Jegyzet a Tanulás otthon fejezethez: ............................................................................................ 86
Kulcsszavak .................................................................................................................................... 91
VI. VIZSGA .............................................................................................................................................. 92
1. Hogyan tanulj a vizsgára? .............................................................................................................. 92
2. A vizsga előtt.................................................................................................................................. 92
3. A vizsga .......................................................................................................................................... 93
4. Írásbeli vizsga................................................................................................................................. 93
5. Szóbeli vizsga ................................................................................................................................. 94
6. Nem sikerült? ................................................................................................................................ 95
7. Siker ............................................................................................................................................... 95
8. Összefoglalás ................................................................................................................................. 96
Jegyzet a Vizsga fejezethez: ........................................................................................................... 96
Kulcsszavak .................................................................................................................................... 97
VII. Lezárás ............................................................................................................................................. 98
Végszó................................................................................................................................................ 98
Trükk .................................................................................................................................................. 98
Szerzői jogok .......................................................................................................................................... 99
Felhasznált irodalom ........................................................................................................................... 100
104

A Hatekony Tanulas Titka PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Hatekony Tanulas Titka PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A hatékony tanulás titka Minden jog fenntartva | Winter Ádám | WinterNet Hirdető Kft. | 2014.

Talán már találkoztál ezzel a neten keringő képpel:

Tanmódszertan anyagunk ez utóbbi hiányosságot hivatott pótolni. Az útmutató elkészítésekor szem

Hogyan használd ezt a tananyagot?

Nagyon fontos, hogy a végeredmény több, mint 50%-ban hozzáállás kérdése.

Mi az eredményes tanulás titka?

Kezdjük egy érdekes adattal!

Mi maradt még ki?

Mit kell tenned? Nagy vonalakban…

Helyesen kell megválasztani a tanulási technikákat, figyelmet kell fordítani a tanulás

Miről szól, és hogyan épül fel ez az anyag?

• Milyen külső és belső körülmények kellenek a zavartalan tanuláshoz?

• Miért fontos a jegyzetkészítés, és mi a pontos szerepe a tanulásban? Mi a legnagyobb tévhit a

• Mi a szerepe a rövid és hosszú távú memóriának a tanulásban?

• Mi az a bevésés, és miért nagy hiba, ha erről nem veszel tudomást?

• Hogyan ismételj, és miért fontos ez egyáltalán?

• Mi az a 2 egyszerű trükk, amivel 3 hét elteltével is több mint duplájára emlékszel a

Vágjunk bele, izgalmas lesz!

„Bármit tanulsz, magadnak tanulod.”

Mi az 5 leggyakrabban elkövetett hiba?

Ez alatt az értelmezés nélküli, ismétlődő olvasást értjük. Az a folyamat, amikor

Ha így tanulsz, lehet, hogy rövidtávon megjegyzed a szöveget, de hamar kiesik az

2.) Többszöri elolvasás

Ha figyelmesen elolvasod a tananyagot háromszor egymás után, az még nem

3.) Az órán elterelődik a figyelem

4.) Idő elszöszmötölése

Otthoni tanulásnál gyakori hiba, hogy a lényegre, a hatékony munkára koncentrálás

5.) Vizsga előtti kapkodás

Sokan – ahelyett, hogy évközben is elővennék a tananyagot – vizsga előtti napokban

A tanulás minden esetben az érzékeléssel kezdődik. Információkat gyűjtünk be valamilyen

A számítógép elemeire (bitekre) bontja az információt, és így tárolja. A merevlemez nevű

Agyunk ennél jóval különbözőbb módon működik: a

Egy tragédia átélésekor általában tudjuk, hogy mit

Az agyunk alapvetően 7-es (pluszmínusz 2) egységekben tárolja az információt.

Nézzük például a MENT szót.

1. ultrarövid – „munkamemória” - 20 másodperc, nagyon rövid információ

2. rövid távú – véges kapacitás, kevés infó, kb. 20 perc.

3. hosszú távú – élethosszig tartó, korlátlan információ

3. Rövid távú memória (RTM)

4. Hosszú távú memória (HTM)

Az információk hosszú távú memóriába kerülésének folyamata a bevésés.

Az emlékek megőrzésének időtartama és mélysége függ a bevésés mértékétől. Magyarul annál

6. Hogyan fejleszthető a memória, és segíthető a bevésés?

Az emlékezőképesség fejleszthető, nem megváltoztathatatlan adottság. A rendszeres gyakorlás,

A megőrzés időtartama függ az ismétlések számától, az ismétlések között eltelt időtől, és a

Ne csak olvasd vagy hallgasd, hanem értelmezd is a befogadott tananyagot, és figyelj az

Bizonyos kapaszkodók, kulcsszavak segítségével könnyebb a tanulás.

Ha még jobban szeretnéd fejleszteni memóriádat, az interneten keress memóriajátékokat, ezekkel is

7. Egyéb fontos tudnivalók agyunk működéséről

1. Alvás előtti tanulás

Megfigyelték, hogy az elalvás előtt tanult anyagokra jobban emlékszik az ember.

2. Az agy nem adattároló

Ha agyadat nem adattárolással terheled le, rengeteg kapacitás felszabadul, és a kreatív

• a hiányos tudás kiegészítése

• már meglévő és új információk összekapcsolása

Ismétlésnél lényeges, hogy ne egyszerre ismételjünk sokszor, hanem időben osszuk el az

Ekkor érdemes alkalmaznunk a következő törvényszerűséget:

Ezt az eljárást szövegeknél is alkalmazhatjuk, ha a megtanulandó kifejezéseket (neveket, idegen

Mechanikus tanulás esetén úgynevezett mnemotechnikák lehetnek a segítségünkre:

Olyan trükkök, melyek az anyag jelentésétől függetlenül segítik az emlékezetbe vésést.

Kísérletek igazolják, hogy ezek segítségével lényegesen csökkenthető a tanulási idő.

A vizuális képalkotási technika hatékonyságát az alábbi módszerekkel növelheted:

Nézzünk néhány mnemotechnikát, melyek segíthetnek az emlékezetbe vésésben: