Római tórténét- Kr.u. 2.

szazad
A római birodalom az abszolutidztikus-bürokratikus monarchia
korában.

Az Antoninusok (96-98)
1. Nerva
A kormányzat kezdetei:
-Nervának senatusi kormányzata volt-> több ésszerű intézkedés :

 pár adónemet törölt

 enyhítette a zsidók büntetésétű
 Domitianust a damnatio memoriae büntetéssle sújtota

-Nerva uralmát nem támogatta a hadsereg (Domitianust kedvcelték)-> a testőrgárda is fenyegetően

lépett fel ellene

! új polgárháború veszélye!-> Megoldás: kivégezteti Domitianus gyilkosait, és maga mellé veszi <.
Ulpius Traianust társuralkodónak, utódlási jogokkal(Domitianus munkatársa volt és épp Germania
Superiior kormányzója)

-Nerva meghal 98 jan.

Az adoptio rendszere
-Traianus választása a hadsereg óhaja

-személyes érdemeinek köszönhette a méltóságot, nem a vérségi köteléknek

-Traianus a flaviusok alatt felemelkedett arisztokrácia képviselője (szülei kivándoroltka Itáliából és ő

provinciában született)

-Vespasianus alatt kapta senatori rangját

-1 évszázadig úgy tűnik, Nerva példája beválik (sokáig az uralkodók a közlei munkatársai közül
jelölnek utódot, az ADOPTIO módszerável)

-az adoptáltak emgkapják a hatalom egyes tartozékait -><* igaz, nem volt fiúgyermekük=nincs
dinasztialapítás

-nyilván, ha született fiú, neki akartáák adni a hatalmat

Antoninusok közé soroljuk (Nerva,Traianus, hadrianus, Antoninus Pius, Marcus Aurelius) -> a
kiválóság elve alapján választották őket + Aurelius Commodus
Együtt működés a senatussal:
-új irányzat-> senatussal való együttműködés fontossága, köztársasági hagyományok helyreállítása

-Nerva óta a császárok pénzein jelszószerű feliraotk jelentek meg->politikai propaganda

-átmeneti egyensúly a különböző társ. csop. és rétegek között-+stabilabb kormányzás+határok

biztonsága=sosem látott jólét

2. Trainanus
Itális gazd. nehézségei és az alimentatio
-Nerva és Traianus belpol. célja: a gazd. és demográfiai hanyatlás megállítása

-provinciák gazd. gyorsabban fejlődnek a pax Augusta óta

-Itális kezdi elveszíteni az előnyös helxzetét a termelésben (pl: borkivitel válságban, kézművesség új
csomópontjai Galliában)

-Domitianus kezdeményezi, nerva megszervezi, traianus tovább fejleszti az alimentatio módszerét:

Alimentatio:

 az itáliai fiscus a bajba jutott itáliai kisbirtokosoknak a birtokuk 1/12 értékéig 5%-os kamatra
kölcsönöket adott
 tőkét a fiscusnak, a kamatokat a municípium tanácsának kellett megtéríteni
 kamatösszegeket az árva gyerekek ellátására és tanítattására fordították
 fiú havi 16 sestertius, lányok 12 sestertius
 aárva gyerekeket részben családoknál, részben árvaházakban helyezték el
 tehetségeseket külön is tanítatták
 egyszerr sozlgált népjóléti célokat és a kisbirtokos parasztsg megsegítését
 későbbi császárok további tőkével gazdagították az alimentatio kincstárát
 propagandisztikusan is erőteljesen kihazsnálták
 antonius Pius és Marcus Aurelius külön alapítványokat nyitott lányok résészre( puelle
Faustinianae, puellae novae Faustinianae)

-Traianaus kivándorlási tilalma (itális kezdett elnéptelenedni)

-Róma gazd. helyzetének megerősítése:

 Ostia, Ancona és Centumcallae kikötőjének kiépítése

 Ostia kikötőjének összekötése hajózható csatornával a Tiberissel (Mercatum traiani)
 Basilica Ulpia építése (jogi ügyletek)
 nagy építkezések Rómában:
 Caesar Fórumának restaurációja
 Traianus fórumának kiépítése (központjában a Basilicával, a közkönyvtárral és
Traianus oszlopával)
 senatusban lévő provinciabeli lakókat kötelezi rendelettel, hogy Itáliában vásároljanak
földeket (elvileg segítette volna a pusztuló kisparasztságot)-> csökkenő földárak->birtokok
elértéktelenedése
A provinciák
-urbanizálás és romanizálás politika folytatása

-Traianus alatt a senatusban a provinciabeliák száme meghaladja a 40%ot

-nagyobb települések sorra kapnak municípiumi rangot

-coloniák alapítása dedutioval és rangemeléssel (pl: Thamugadi, É.-Afrika)

-könnyebben adható a polgárjog, mert az újakat mentesítik az 5%-os örökösödési adó alól (vicesima
hereditatum)

-a sok építkezés finanszírozására indítanak hódító háborúkat

okok:

 hadizsákmány
 majdani provinciák adója
 kereskedelmi utak kiterjesztése
 nyersanyagéhség (dacia aranybányái)
 a császár körül lévők nagybirtokokhoz juttatása
 ezért terjeszkedik trainanus 3 irányban (belpol. szoros kapcoslat)
 egyik cél: Al-Dunától északra lévő dák állam aranybányáinak megszerzése
 másik cél: keleti kereskedelmi utak minél nagyobb ellenőrzése a Parthusok rovására

A hódító törekvések: Dacia provincis

-hosszú szünet után újabb keleti hódítás (ez főleg gazd. miatt)

-dák állam ellen gazd. és katonai indokok is

-Dácia meghódítását széleskörű technikai előkészület előzte meg:

 út építése az Al-Duna mentén

 az első önálló kőhíd felépítése a duna két partja között (Apollodóros tervei alapján, Drobeta
mellett)

-neki indul a nagy méretű haderő ( 80 000 fő)

1. hódítás: 101-102 -> részleges sikerek

2. hódítás: 105-106-> teljes meghódítást célozta

-daciát meghódítják súlyos áldozatok árán

-királyi székhely, Sarmizegethusa elfoglalása után a király decebal öngyilkos lesz

-a megtizedelt provinciát itáliai és pannoniai telepesekkel telepítik be-> dákok beleolvadnak

-a provinciaszervezés és a nyersanyanyagok kiaknázása teljes erővel megindul

-több új római jogú colónia megszervezése-y egy részük emgkapja a különleges ius italicumot
(adómentesség)
-anyagi fedezetet Dacia aranyából akarták biztosítani

-kései vitatható írás szerint Traianus 1600 tonna aranyat és kétszer annyi ezüstöt zsákmányolt

Hadizsákmányból:

 nagy méretű ünnepi játékok

 minde római polgár kapott 650 denarius értékű ajándék
 via Appia és via Latina újjáépítése
 Ostia kikötőjének felújítása
 Nílust a Vörös tengerrel összekötő csatorns újjáépítése, Fossa Traiana
 egyéb vállalkozások

Arabia Petraea
-keleti hódítások a második dák hadjárat után az észak nabateus klienskirályság meghódításával

-> provinciává szervezése Arabia Petraea (106)

-főváros: Petra (kiindulója a félsziget északi részén lévő karavánutaknak, illeetve így biztosítva van a
vörös tengeri hajózás biztonsága

Parthus hadjárat sikerei és kudarcai

110 armeniai trónviszály-> alkalom Parthusok emgtámadására

->véget ér a Nero óta tartó békés időszak

113: hadjárat, nagy sikerek :

 Armenia a Kaszpi-tengerig római prov.

 Parthusok legnagyobb nyugati városa, ktesiphón elesik 116ban->Mezopotámia római kézen

-a szerencse Tigris folyótól keletre megfordul:

 hátország lakossága felkelést robbant ki

 zsidók (alapból Róma ellenesek) Cipruson, Cyrenében és Egyiptomban szintén felkelést
szítottak
 jelwentős erőket kellett átcsoportosítani a leverésükre ( Lsius Quietus, tehetséges hadvetér)
 megáll a római támadás lendülete
 Mezopotámiát és Tigristől keletre lévő területeket fel kell adni
 Traianus meghal 117-ben a harcok közepette, betegségben

-traianussal Rma eléri terjeszkedései csúcspontját

-Traianus népszerű volt (elismerések, kitüntetések)

-keleti sikerei után elnyeri az „optimus princeps” (legjobb császár) címet

-császári kormányzat tudatos propagandának hazsnálja a kat. sikereket

-nagy ünnepségek (10000 dák fogolyból gladiátor, 123 napig tartó ünneplés)
-emlékmű felállítása: tropaeum Traiani

Birodlaom terjeszkedésének csúcspontján

-ellentétel elsimítáa

-későbib válság első tünetei

-TTraianus szakít Domitianus zsarnokságával , de környezetének tagjai továbbra os Domine-nak

szólítják

-consulokat a szenátus választja, de ők a császárnak mondanak köszönötetet a titulusért

-nincsenek felségsértési perek

-provinciák helytartói minden apró üggyel a közponnttól várnak utasítást (nem mernek dönteni)

-városi szervezet behálózza a birodalmat

-városok büszkék az autonómiájukra

de: sok minucipium gazdasági gondokkal küzd, ( curator civitatis ok küldése)

-nincs elég pályázó egyes városokban a curiába

-kis-ázsiai városok nem bírják a rajtuk árvouló sereg terhét-> zavargások

-súlyos adóterhek->adóhátralékok megnövekedése

-traianus halálakor a hátralék közel 1 milliárd sestertius

3. hadrianus
Szakítás a hódító törekvésekkel:
-traianus özvegye: trianus örökbe fogadta távoli rokonát, P: AELIUS HADRIANUS t ( syria akkori
kormáányzója)

-vonakodva fogadják el,eddig háttérbe szorított csoportot képvisel (Róma nem bírja el a hódító
háborúkat, nem elég hazsnosak gazdaságilag)

-háborús párt politikai veresége : senatus halálra ítéli traianus 4 senatori párthívét, „összeesküvés
címén (Traianus távollétében)

-yköztük van Traianus két legkiválóbb hadvezére is : Lusius Quietus és Cornelius Palma

-> nicns belső ellenzék

-békés tevékenység elkezdése:

 Parthusokkal gyors béke (feladja az eufráteszen túli hódításokat pl Armeniát)

 Armeniát kettéosztják (nyugati része, Armenia Minor róma klienskirálysága)
 Arabia Petraea és Dacia megmarad (gazd. jelentősek)
 nem szervez új provinciákat
  kliens királyságok létrehozása (nyugat: rajnai , észeki al-dunai, keleti : eufráteszi határok)->
kisebb anyagi ráfordításokat igényle, de a 2. sz.-tól tartósna nem vált be

-hadrianus alatti egyetlen nagy háború: (132-6)

 célja: zsidók leverése ( 3. zsidó felkelés)

 vezetője: simon Barkoziba (hívainak: Bar-Kochba-csillag gyeremeke)
 véres felkelés, súlyos áldozatok rárán leverik 136
 Hadrianus újjáépíteti Jeruzsálemet (új név: Colonia aelia Capitolina) római telepeseknek, a
zsidókat pedig kitiltja onnan
 Iudeát megfosztja a nevétől, ezentúl : provincia Syria Palaestina
 a felkelés leverésével vált gyorssá és áltlaánossá a zsidók szétszóródás

Hadrianus birodalmi politikája

-sokat utazott, nagy részét provinciákban tölti

-két nagy utazása (121-125 és 128-132)

-pannoniában töltötte első helytartóságát

-117-ben és 124-ben jár Pannoniában

-provinciákkal kapcsolatos kérdéseket a helyszínen intézte el
-munkásságank középpontja:
 birodalom biztonságának emgszervezése és a
 csásázri bürokrácia és
 igazságszolgáltatás további kiépítése
nyugaton folytatja a romanizáló politikát
-keleten görög politika Róma életébe vlaó beillesztése
-Athént gyakran látogatta, épületet építetett
-keleti provinciákban szorgalmazza a görög közig. nyelv és helyi intézmények fenntartását
-> igyekszik őket pánhellén szövetségbe tömöríteni (125)
-Athénban arrchónná választatta magát
-rabszolgák megnövekedett értéke –y már megköveteli velük szemben a humanitást
-rabszolgtartó már nem korlátlan úr
-rabszolga megöléséért hadrianus törvényie bütetést írnak elő
-császári birtokok colonusai kedvező feltételek mellett művelhetik az ugarföldeket
-> időszakos bérlőkből határidő nélküli birtokosok ( possessores)
-Egy.: királyi földek egy részét a colonusoknak
„ugarföldekről szóló törvény” (lex hadriana de rudibus agris) : megjelenik az örökbérlet is a
colonusoknál 8szabadon választható lehetőség)->rabszolgák a gazdaságban kissé visszaszorulnak

Császári közigazgatás teljes kiépítése

-Hadrianus alatt az egész birodalmat behálózó szervezetté válik

-legfőbb elvi irányítás és ell. a császári tanács kezében ( consilium principis)

 tagjai: senatorok, lovagok, (maga császár nevezi ki őekt)

 közig. irányítása: 2 praefectous praetori feladata (egyik mindig jogtudós )
  praefectus praetorio a császári gárda parancsnokából a császár helyettesévé lépett elő
 praefectus praetorio : ellenőrzi a scrinumokat (már hatan )
 cognitinibus: jogi törvények hivatala (scrinium)
 bibliothecis : könyvtárak, irattárak hivatala (scrinium)
 császári közigazgatás legfontosabb tisztségeiben a lovagrendi személyek

(két praefectus praetorioval majdnem egyenrangú a többi praefectus címűek)

Praefectusok:

 praefectus annonae : Róma gabonaellátásának vezetője

 praefectus urbi: császár római főmegbízottja)
 praefectus Aegypti (egyiptom helytartója)
 praefectus vigilum (római rendőrség és tűzoltóság parancsnoka)

Procuratorok:

a császári közig. alacsonyabb szervei

 provinciák helytartói
 vízvezeték felügyelője
 császári pénzverdék főnökei
 egyes adóágazatok hivatalinak vezetői
 vámközpontok igazgatói
 nagyobb császári birtoktestek ügyintézői

Advocati fisci: kincstári ügyészek-y közülük a procuratorok

Lovagrendi tisztviselők 4 osztályba sorolva (fizetés alapján)

1. 60 000 sestertius
2. 100 000
3. 200 000
4. 300 000

-fizetési fokozatok= kitüntető címek:

 „vir egregius” kiváló férfiú->procuratorok

 „vir eminentissimus” kiemelkedő férfiú->praefectusok
 „vir clarissimus” legdicsőbb férfiú –seantori rangú méltóságok

Alacsonyabb rangú, nem lovagrendű hivatalnokok:

Frumentatorok

 hadrianus szervezi meg őket

 gabonafelügyelők testülete
 adók teljesítését elleneőrzik
 Róma és a hadsereg ellátását szolgáló gabonabeszolgáltatásokat ell.
  időnként besúgók/titkosrendőrök

Hagyományos köztársasági tisztségek a császári adminisztrációban:

 császári ajánlás joga=kinevezés (commendatio)

 így választott a senator 2 consult és 15 praetort

Consulok:

 Róma ünnepi játékainak szervezése

 büntetőügyekben bírák

Praetorok:

 szakbíróságok élén->Hadrianus alatt elvesztik az önálló döntéshozást (csak császár által jóvá
hagyott jogszabályok szerint működhettek)

!Hadrianus összeállítattja 131-ben Salvius Iulianus praetorral az érvényes jogszabélyokat magába

foglaló edictumot!

-újabb jogi szabáélyokat csak a senatus hozhatott->

! A senatusi határozat hozatala nem állt másból, mint a császári előterjesztés ( oratio principis)
felkiáltssal (acclamatio) való elfogadásából, ami ily módon törénnnyé vált.(lex)

-a császár megkerülhett,e és elég volt rendeletet kiadnia

-> senatus gyakorlatilag elveszti a döntéshozatal jogkörét

Senatus: Róma város tanácsa, és csak büntetőjogi ügyek(főleg pol.) ítélkezett

-itáliai peres ügyeke tis kiveszik a senatustól , helyettük Hadrianus 4 consularisa igazgatja őket

-y consularisokar később a senatori rangú „ítéletmondók” (iuridiusok) váltották fel

-Hadrianus iejében csak 11 provincia senatus jogkörében :

1. Hispani Baetica
2. Gallia Narbonensis
3. Achaia
4. Asia provincia
5. Cilicia et Cyprus
6. Africa provinconsularis
7. Cyrenaica et Creta
8. Lycia et Pamphylia
9. Sicilia
10. Sardinia
11. Macedonia

-ezek egyikében sem állomásozik régió

-senatotori prov. élén proconsulok (KIV.: Achaia és Asia –consularis)

-commendatio alapján kapják a császártól a kinevezésüket

-legatusok is commendatio alapján (praetori rangú kormányzók a császári prov.ban)

-a senatus nem tekintélytelenedett el teljesen-vagyonos, tekintélyes emberek gyülekezete maradt,

de kényszerítő eszközök nélkül

Bürokratikus abszolutizmus
-Hadrianus egységbe szervezi a közig.

-beleolvad a magánjellegű adminisztráció is ebbe a rendzserbe

-köztársaságban a tisztségek a senatoroknak voltak fenntartva-><- császárságban a lovagrend

tisztviselői tölötték be főleg

-császárság hadrianus alatt egyértelműen egyeduralom (véglegesen->bürokratikus abszolutizus az

utódai alatt->3. sz.-tól katonai diktatúrává

-a császár korlátlan urlakodó, aki a jogászaira,hivatalnokaira támaszkodik

-minden hatlaom tőle ered

-császár jelöli ki az utódját is

-halála után a senatus határozata alapján istenné emelkedik (consecratio szertartása)

Határvédelem új rendszere
limes kiépítése Domitianus alatt indult meg

-Hadrianus alatt egységes védvonal

legerőteljesebbek:

1. limes germanus (rajna-Duna mente)

2. vallum Hadriani (britannia északi határa)
3. limes Moesiae (Al-Dunával párhuzamosan)
4. fossatum Africae ( Észak afrikában)

-hadsereg teljes egészében a határvonalak mentén

-legiók kőtáborokban (castra stativa)

-ill. kisebb auxiliaris táborokban

-határvédelem:

 30 régió
 auxiliaris cohorsok
 alák (lovasalakulatok)
 numerusok (hadrianus által szervezett „nemzetiségi” alakulatok)
-provinciákban már csak szabad születésű provincialakók szolgáltak

-légió állománya zömmel azokból került ki, amiben állomásoztak-> egységet alkotnak (ellensúlyozza
egyelőre a fegyelem, és hogy a magasabb rangúak itáliaiak)

-vonzerő: missio honesta – „tisztes elbocsátás”

 3000 denarius
 római polgárjog
 diploma militare – katonai elbocsátó diploma bronzon

-légiók és auxiliák zömmel egyenrangúak, lejebb: numerusok

Numerusok: különleges fegyvernemek katonái, pl szkíta íjászok, szarmata péncélos lovagok, stb

-csak addig működőképes a limes ezen elrendezése, amíg csak csekélyebb számú ellensg jött, akivle
egymaguk meg tudtak birkózni

-> ha áttört az ellenfél, utánuk kellett loholni

-nem volt felkészülve a több helyről jövő nagyobb erejű támadásra

Az utódlás
-hadrianus gondosan előkészítette

-iztáliai születésű rokonát jelöli: T. Arrius Antoninuss (Antoninus Pius)

-azzal feltétellel fogadja örökbe, hogy Pius örökbe fogadja Hadrianus örökbe fogadja hadrianus
fiatalkori jelöltjeit (Marcus Aurelius, Lucius Verus)

-Hadrianus utolsó éveit a senatussal harcolva tölti-> több halálos ítélet

-hosszas betegsé után hal meg

-pompás mauzóleuma van – Angyalvár

4. Antonius Pius (138-161) és Marcus Aurelius (161-180)

nyugalom évtizedei:
-Antonius Pius sosem hagyja el Itáliát

-helkytartóival verei le a lázadásokat (dákok germánok, zsidók; Achaiában és Egyiptomban)

-időnként nagyaranyúak

152-153: egyiptomi parasztfelkelés-> Róma gabonaellátását vezsélyeztette

-városokban élénk építő tevékenység

-pénzállomány a császár halálakor 675 000 denarius (2 700 000 sestertius)

-császári törvényhozásból ,látszik, a rabszolg. értéke tovább nő

-Antonius Pius után a két kijelölt utód követi-y első példája a kettős császárságnak (vezető szerep a
pontifex maximusnak, Marcus Aureliusnak)

-Marcus Au. kormányozta az eu. és az afr. területeket, Lucius Verus alatt az ázsiaiak 169 haláláig

Parthus Háború
-Antonius Pius után megint ellenségeskedés a parthusokkal

-a kereskedelmi út miatt Armenia kérdésében

-prthus király támogatásával Pacorus megragadja a hatalmat és megveri(Cappadocia) helytartóját

160-ban Elegeiánál

-Róma keleti kliensállamai átállnak (edessa, nisibis)

-161: ellentámadás Lucius Verus társcsászárral->gyors sikerek ( saját jelöltjük a trónon),

166: triumphust tartanak a császárok

kvád-markomann támadás
-parthusoktól behozzák a pestist-> nagy pusztítás főleg a hadseregben (167)

-167: germán törzsek első nagy császárkori támadása (rajna mente)

-bebocsátást kérnek a birodalom szélén élő kliensek-> megtagadják tőlük-> erőszakos földfoglalások

-változás a törzsszövetségekben: ÍRóma hatására ütőképesebbek, egységesebbek lettek

-határerődök elnéptelenedése

-Cseh-Morva mdencében élő markomannok és kvádok, majd hermendurok és a naristák is

csatlakoztak.-> áttörik a Duna védvonalát ->elfoglalják Brigetiot, felgyújtják Aquincumot, emgszállják
a pannoniai provinciákat

-védelmi háború, M. Aurelius vezetésével, keleti fronton Avidius Cassius hadakozik (Syria provincia
helytartója)

-megjelennek a vandálok és a longobardok

-szarmata jazygok benyomulnak Daciaba (eddig határvédelmi feladatokat láttak el)

167: daciai aranybányák beszüntetik működésüket egy időre

-kelták betörnek Kis-Ázsiába

-Egyiptomban a bennszülött lakosság felkelést robbant ki 171-172

-minden erőforrást mozgósítanak az ellentámadáshoz (pannoniából indul)

->Aquilea felszabadítása->harcok a Duna vidékére át

-174-ben a a kvádok, markomannok és szövetségeseik kénytelenek meghódolni

-175- a szarmatákat kiverik Daciából

Béke: a törzseknek ki kell üríteniük a Duna bal parti sávját->római erődök telepítése

-hadifoglyok nem rabsz. lesznek, hanem letelpítik őket a pestis által kipusztított területekre

-yaz eddig erősen rpomanizált Pannoniában ismét barbár törzsek-> már colonusmunka rtékesebb,
mint a rabszolgáké

Katonai sikerek és békekötés

-kelet élére kinevezett Avidius Cassius felkelést robbant ki->175 ben mint ellencsázár lép fel

-M. Aurelius leveri->ezután békefeltételekről tárgyal a barbárokkal-y újabb markomann és kvád

támadás

-Castra Reginában új állandó légiós tábor felszerelése a határvédelem erősítésére

-feltételezések, hogy két újabb provinciát akart szervezni, Markomannia és Sarmatia néven

-180-ban éri utol a halál (valsz. pestis)

-Verus halála után M. Au. saját fiát Au. Commodust nevezi ki 2. augustussá (177)

-Commodus szakít apja politikájával, hadrianuséhoz tér vissza ( konzervatív módszerek)

-> gyorsan megkötött béke a markomannokkal és a kvádokkal-> ők vissza a római clientela alá

béke értelmében:

 15 000 főnyi segédcsapatot állítottka ki

 fegyvereik kiszolgáltatása
 gabonában teljeítendő adó
 duna egész felső szakasza mentén Rómának adják át a hatalmat-> római erődláncolat

Birodalom és provinciák, Pannonia

-2. sz. a provinciák felemelkedésének korszaka

-polgárjoggal rendelkezők számszerű növekedése

-birodalom provinciáinak száma 40 (nem állandó, átszervezések, egyesítések stb.)

--nagy részük a legatus irnyítása alatt áll

-helytartók ált. 2-4 évig vannak hatalmon

-> ellenőrzik a katonai erőt is, ha van, ill. a szervezeti egységeket (városi önkorm., törzsi egységek)

Fejlődés általános menete: Pannonia:

 Augustus és utódai a pannon felkelés után szervezi emg, kr. u . 9

 urbanizálóds
az urbanizálódás itt lassan haladt előre, csak fontosabb helyke, mint pl vindobona vagy awuincum
kapott a 2. sz.-ban municipum rangot.

Hadrianussla kezdődő első virágkor- 166 markomann támadás vet véget

-2. virágkor Septimus Severus uralma alatt (pannoniaiak segítik trónra jutását

-elpusztult településeket újjáépítették-> egyre inkébb katonai jelleg

-szegényebbek kézművesekben, és term. kincsekben-> nagyobb számú zsoldosok

-erős birodalmi tudat alakult ki-> 3. sz. gyakori beavatkozás a trónviszályokba

-pannonai régiók vezető szerepei a trónra juttatásokban: Maximinus Thrax ( 235)

-260 után betörő törzsek letarolják a felépített friss városokat

5. Commodus (180-192)
-korlátlan személyes hatalom

-praefectus praetorvá nevez ki egy rabszolgát Cleander Phrygiából (185)

-önmagát a legfőbb isten és az alattvalók közötti közvetítő isteni személynek tartotta

-önmagát földre visszatértr Herculesnek gondolta

-személyesen is részt evtt a a gladiátorviadalokon

-közben sorozatos támadások érik a bir.-at:

1. Maternus szökött katona Dél-Galliában felkelést robbant ki-y hispániába is átcsap

2. Britanniában caledoniai szabad törzsek támadása-> délebbre a határvonalat-> római katonák
lázadása (184)
3. Mauretaniában berber törzsek támadása

-központi kormányzat tétlen, a helytartók cselekednek

-commodus udvari cselszövés áldozata-193-ban a gladiátorok felett szemlézett, amikor testőrei

emggyilkolták

-senatus gyors cselekvése a praetorianus gárdáal egyetértésben->M: Helvius Pertinaxot választják

császárrá (192 év consula)

-véres, erőszakos korszak kezdődik- katoncsászárok kora

IV: Római Birodalom a 2. sz.-ban

1. Gazd. élet
Virágzó birodalom
-sok város
-jól kiépített útrendszer

-nyugalmas időszak

-nagy építkezések, hidak

-zavartalan tengeri kereskedelem

-szervezettség magas foka

--termelőerők kiteljesedése, erősödése

A földművelés
-termelés legfontosabb ágazata

-jólét alapja

-mezőgazd. termények bővültek, finomdotak

-árpát kiszorította a bíza

-hatalmas szőlőtermesztés

-provinciákban megohnosodik a szőlő

-Itális gyümölcsei elterjednek Hispániában, galliában (füge, körte, alma)

-új gyümik meghonosodása: cseresznye, barack

veteményes és kertgazdálkodás térhódítása

-Földközi tenger ny. medenecéjében olajfatermelés

-vizimalom még a kr. u 1. századában sem nyert teljes elterjedést

-kerekes ekét Galliában már kru. 0 körül hazsnálták, rómában ragaszkodtak a hagyományoshoz-
>lazább talajokra jó

-tech. fejlődés lassúsága

-gabona elmarad a jövedelmezőbb szőlő, olaj, bor stb mögött

-legfontosabb gabonatermelő területei: egyiptom ésaz africai prov.

-többi gabonatermelő prov. megelégedik az önfenntartással

-> gabonatermelés elhanyagolása –y gazd. fellendülés éveiben időszakos éhínségek(elég 1 év rossz

termés is )

-császári gazd. pol. csak Róma város ellátásáról és hadseregéről gondoskodott

-2. sz.ban megjelennek a városok saját curatores annoe –i

Földtulajdonviszonyok
-a legnagyobb része a birtokoknak császári kézen ill. nagybirtokosok kezén van

-közép. és nagybirtokokon megjelenik a rabszolga munka mellett a colonusi bérlő rendzser

-> 2. sz.-ra kezdi kiszorítani a rabszolgamunkát

Tipikus nagybirtok:

villa körüli központi terület (procurator felügyeli/bérlő felügyeli, rabsz. dolgoztatva )

-parcellák ált. 7-10 iugerumosak->nagy birtok igazából sok kis birtoknak felel meg

-termelő érdekeltebb a termelésben, mint a sima rabsz.

->mégsincs nagy hatás gazd. miért?

-colonusok konzervatívak (régi tech. módszerek, kétnyomásos földm. stb.)

-nagyobb befektetést igénylő módszereket nem hazsnálnak a gabonatermelében (trágyázás)

->még mindig nicnsenek tartalékok gabonából, kis dolog is boríthatja a rendszert

-legtöbb provinciában a paraszti kisbirtokok és az arisztokrácia középbirtokai megtartják a

jelentőségüket

-császári és magántul. birtokokn gyakori a bérlők-><-középbirtok: továbbra is rabszolg.

paraszti kisbirtok=családi önerőn alapul=nem igazán termel a piacra

-távoli falvak-naturális gazd. viszonyok

-növénytermesztést kiegészíti az állatteny.:

-Dél-It, Szic.: nagybirtokok rendezkednek ma marha és juh tenx.

-erdőségek: sertéskondák

-paraszti kisbirtok: kecske

-kiemelt szárnyastenyésztés: liba, kacsa,galamb,tyúk,fácán

-nagybirtokok: halastavak telepítése

-sekély tengerpart: osztrigatenyésztés

.-méhészetek (méz-egyetlen édesítőanyag)

Ipar és kézművesség
-technikai vált. korlátozott fejl.

Építészet:

-új építőanyagok:
  cement( caementum)
 égetett tégla (2. sz.-ra legfontosabb építőa.)

-statikai tudomány fejlődése:kupola létrejötte->nahy építmények (római colosseum, Circus Maximus)

-Pantheont újjépítik Hadrianus korában (44 m magas kupolája)

-elterjed az üegfújás tech. (öntött üveg helyett)->olcsó és átlátszó üveg->tömegcikk (főleg é. prov.)

-vaskohászat: fújtató tökéletesítése

-központi fűtés megvalósítása (alagsorban elhelyezett fűtőkamra hője üreges téglákban vezetve)

-vízvezeték építés

híd és útépítés tech.

-városi csatornázás

-utak kikövezése általános

-Itális ipara minden ágban elveszti vezető szerepét: Gallkiában alakulnak ki az új központok, pl a trra
sigillaté, egy.:lenvászon, papirusz, kis-ázsiai városok:illatszerek, ékszerek fényűzési cikkek

-iparban is hanyatlik a rabszolga munkaerő

-egyre nagyibb arány a szabadon bedolgozók mellett a kényszermunkára ítéltek száma

-kézműipar új formája: „bedolgozási rendszer”

(a tulaj felszabadítja az adott ipart ismerő rabszolgáit azzal a feltétellel, hogy csak neki adják el a
dolgoka,t vagy adott esetben akár nála is kell lakniuk-><* így nem kell elllátnia őket)

-bedolgozási rendszer kedvez a specifikálódásnak

-ipari műhelyek emgjelenése anagybirtokokon (házi műhelyke, helyi nyersa. dolgoznak)

-ykorlátozta a városi ipari temrékek értékesítését

Nagyüzemi szervezet szétesése

-legfontosabb jelenség: a rabszolgamunka szétesése a 2. sz.ban a bérlők javára->kisüzem
térhódítása

ok: rabszolgatartó nagyüzem tech. fejlődésképtelensége

-nem érdekeltek benne, sokba kerül ell. stb

-méltatlannak tartották a más javára végzett, felügyelet alatti munkát

-csak ekelten tartja magát a nagyüzemi forma

Bányaipar:

-Dacia aranybányái sz. elején dák rabszolg. (bőséges forr.)

-Hispaninai bányaszabályzat ránk marad: egyes tárnákat kiadnak bérlőknek (családi erő, néhány
rabszolg.)

-nagyüzemek kis számú üzemekké szakadnak

árucsere formái
-béke, biztonság-kedvező a ker. (bir. belül és kívül)

-szállítás->tengeri úton főleg

-nagyvállalkozók (naviculariusok)végezték, akik corpusokba és collegiumokba tömörültek

-határ menti prov. úttal összekötve->Itáliát megkerülve, közvetlen kereskedelmet biztosít

+hadsereg a határon=állandó felvevőpiac->prov. fejlődése

-szárazföldi szállítás elmarad a vizi száll. mellett

-belső vámok nagy részének eltörlése,maradék alacsony-> jó a bir. belüli árucsere

-ált. több prov. alkot egy vámterületet

-államilag kinevezett, lovagi rangú procuratorok szedik a vámot

-élénk kereskedelem kívül is

Legfontosabb behozatali cikkek:

 borostyánkő (Germania, Balti-tenger vidéke)

 elefántcsont, és cirkuszi játékokra állatok (Afrika)
 tömjén és illatszerek, pl mirha (Dél-Arábiából)
 bors, sáfrány,drágaköve k,nádcukor, igazgyöngy (india)
 selyem (Kína)

-kínával cskak közvetett kapcsolat, 97-kínai kereskedők Antiochiába eljutnak

-róm. ipar kevés árut visz ki, csak egyes barbár területekre:

 kerámia (főleg terra sigillatta)

 bronzáruk
 vasáruk
 üvegáruk
 ékszerek

-keletről jövő árukért arannyal kell fizetni->nemesfém kiáramlása->nemesfémtartalék csökkenése

->már nem tudja pótolni a bányászat (még dacia sem)

Rabszolgatartás hanyatlása
1-2 sz.-i gazd.élet jelenségei:

1. rabszolg. unka/gazd. drágulása, kiapadása, fejlődés megrekedése

 2. decentralizálódás és kiegyenlítődés a prov. és Itália között

-gyors fejlődés=prov öntudat,megbecsülés megnő

-érmek, aik 1-1 prov. geniusát magasztalták

-senatori rend tagjainak törekvés,e hogy a prov. vegyenek földet

-prov. emberanyag jelentősége a hadsereg pótlásában

-latin nyev ismerete terjed, főleg ny.

-pol. propaganda: már a régi hódítások barbárainak utódai is „közös hazába” tartoznak (communis
patria)

2. Társadalom
Császár és hatalma
-társ. élén a császár (helyzet emég nem egéyrelmű)

-bir. ura (hivatlaosan: első polgára)

-domitianustól eltekintve, még nem szerveznek udvartartást, nincspalotájuk

-körnxezetük számára könnyen megközelíthetők

-Palatinuson laknak Aug.óta , ami hivatali és kormányzati negyeddé alakul

-római nagyurak, elköltöznek, a 2. sz.-ban csak a császár és személyzete lakik itt

-vagyona messze meghaladja a leggazdagabbakét

-földbirtokok minden prov. (afr. pl több mint a fele)

-kivé teles vagyoni helyzet-> bir. életében gazd. irányító

-gazd. újítások a császáir birtokokról indultak ki

kiváltságos rendek:
-társ. arisztokráciája

kérféle:

1. senatori rend
2. lovagrend

Senatori rend:

 1 000 000 sestertius vagyon

 császári kinevezás
 elhunyt senatorok fiai
 zömük nagybirtokos
  ellátják az állam irányító fel. nagy részét
 közülük kerülnek ki a senatori prov. proconsulai,
 közülük kerülnek ki császári prov. legatusi jogú helytartói
 egyes régiók parancsnokai
 itália és a fejlettebb prov. arisztokráciája már

Lovagrend:

 2. sz.tól új szokás: a császár lovagrendből nevez ki senatorokat

 lehetőség volt, hogy egyből egyenrangúak legyenek a praetorságot viselt szenátorokkal
 kaphattak légióparancsnokságot
 helytartóságot
 consulságot
 2. z. jelensége: különválik náluk a polgári és katonai karrier:
hadrianus óta:
Polgári karrier:
 advocatus fisci tisztségével indul
 különböző curae viselése
 procuratori tisztségek
 paefectura tisztsége

Lovagi karrier:

 militia equestris lovaskatonai szolgálat

 primipilus centurio rangja
 tribunus militium
 esetleg senator
 hanme lett senator, akkor cohors parancsnoksága
 lovagok növekvő jelentősége->3.sz.-ra kiszorítják a senatorokat a vezető kat. és admin.
funkciókból
 400 ezer sestertius vagyon
 császári kinevezés
 elsősorban jogászok, érdemes katonák, császári admin. tagjai
 lovagrand jelentőségét fokozza, hogy a császár nem szereti a senatorok jelentőségét
 lovagrendi érdemek nem öröklődtek
 legtöbb praefectus tisztséget nekik tartotta fenn (feltörekvő tehetségek)

Városi arisztokrácia
 3. kiváltságos rend

önkormányzatú városok életét irányító arisztokrácia:

 városi curiák tagjai

 decuriók tagjai
 városi tanácsok tagjai
 belőlük kerülnek ki a curialisok (curia tagságára édemesek)
 egyes városok tisztségviselői
  ált. évente 4 nevük: quattourviri
o 2 aedilis
o 2 duoviri iure dicundo
 meglehetős önkény
 ők hajtják be az adót
 város földjeinek bérbeadói
 kezelik a jótékonysági intézményeket
 hivatali idejük után római vagy latin polgárjogot kapnak
 hivatal viselése anyagi vonzatokkal
 curialisok egye sávrosok középbirtokosai
 100-200 iugerum föld a tagsághoz
 100 000 sestertius értkű vagyon pénzben lehetett a iugerum

-lovagrendek, senatorok, curialisok alkotják az arisztokráciát (honestiores- tiszteletreméltóak)

-2.sz. törvényes intézkedések biztosítják kivételes helyzetüket, pl:

 tagjai a helytartótól egyenesen a császárig fellebbezhetnek

 mentesek a tesi büntetések alól (vesszőzés, kínvallatás)
 halálbünmtetést sem kaphatnak (kiv. felségsértés-laesa maiestas, és hazaárulás-prodotio)
 legsúlyosabb büntetésük: száműzetés-exilium

Közrendűek csoportjai
-honestiores vezetése alatt

.humiliores vagy tenuiores- „alacsony rangúak”

Róma város plebse:

 kiváltságosak
 pol. jogait rég elvesztette
 ingyenes gabonaellátás rendszere
 időnként remészetben és pénzbeli juttatásaok(congiariumok)->bőkezűek a 2. sz. császárai
 ingyenes amphiteatrumi, cirkuszi játékok
 díjtalan közfürdők, parkok,sétányok
 ingyenes olvasótermek
 kisiparosok,szatócs, kocsmáros, málhahordó, alkalmi munkások, stb.
 (császári jótákonyság csak a szükségletek egy részét fedezt-> kell munka)

Vidéki városok kézművesei, kiskeresksedő:

 pol. jogokkal nem rendelkeztek a saját városukban

 gazd. helyzetük kedvezőtlen
 2. sz.: kémzűvesek egyes csoportjai collegiumokba tömörül (anyagiu védelem)
o ezek először segélyező,, jóléti és temetkező egyesületek,
o kultikus tevékenységekkel
o szakmák érdekvédelmi szövetségei
 o rabszolgák is csinálták időnként
o sztrájkok is voltak , bérmozgalmak
o államnak eleinte nem tetszik, ezért akadályozná,
 később felhasználja, elismeri az államilag, főleg a közszolgáltatások miatt, pl a római
pékek kiváltságokat is kapnak

mezőgazdaásot végző lakosság:

 kisbérlők
 szabad parazstság
 ők tartják el abirodalmat
 kénytelenek bérelni a császári birtokokból
 nem egynlő a helyzetük a biro.-ban