SUMEGI PL

SMEGI PAL

REGESZET1 fGEL<G1IA
A RJGSZJETT GEQLGGIA
is
.-I

ES

TRTNETE QKLGGIA
A TQRTENEH KOJL-G1A
D1! J-53 (DO

ALAPJAI
ALAPJAJI

a"o1\7E13"
c:=7a4719""
Szcgcd 2003
Szeged
 Kszitcttc:
Ksztette:
Siimegi Pl
Dr. Smegi Pail
tanszkvczct egyetemi
tanszkvezet cgyctcmi dogens
doccns
Szcgcd1 Tudomnyegyetem,
Szegedi Tudomanycgyctcm, Fldtani
Fjldtani s Oslnytani
Oslnytam Tanszk
tudomanyos fmunkatrs,
s tudomnyos fmunkatzirs, MTA Rgszeti
Rcgcszcn Intzet
Intzct

Lcktorokz
Lektorok:
Endrc
Dr. Krolopp Endre
mdorrpinyos fmunkatrs
tudomnyos fmunkatrs
Fldtani Intzet
Magyar Allami Fldtani Intzct
Ilon Gbor
Ilo Gbor
osztilyvczct rgsz
osztlyvezet
Vas Megyei
Mcgyci Mzeumok
Mzcurnok Igazgatsga
Igazgatosaga

Bo1'i't6- s ktetterv:
Bort- kijtcttcrvz
Sznyi Etelka
Sznyi
H 3 `I;_`,1:f2"'1GYI!"I
,~.< faz Fr:Em! .
{ i VOIP-'n `

fl,655555
6595 G 5
Qm if- *mzpzm
hqaum y
Kiwi
sumzzgi Pl, 2002
Si'.1rncgiP2il,
JATE1>f<z,
]ATEPrcss, 2002
2002
2002

ISBN 963 482 599 0

O

!V'
Oktataisi
Minisztriurn
Minisztrium

A knyv
konyv az OktatxiMini.rzte'1^ium
Okmtarisi Minisztrium tmogatsval,
tcimogatzzisavazl
a Felsbktatxi
Felsoaktamn Plyzatok
Pailycizatok Irodja
Irodmija ltal
silml lebonyoltott
lebonyolztott
Felsbktatsi
Felsoaktamn Tanknyv-
Tankonyv- e's
s Szakknyvtmqgatxi
Szakk0'n_yvnimo_gawi.ri Plyzat
Pvilyaizat keretben
kereteben jelent
jelmt meg
 Tmwtaiiom
Tartaizom

El6sz6 s ksznetnyilvnts
1. Elsz k6sz6nctnyilvzini'ts . . _. _. . _. . _. _. _. _. . _. _. _. _. _. . _. . . _. _. _. _. _. . . . _. . _. . . . _. _. _. _. 7

rgszcti geolgia
2. A rgszeti gcolgia s a trtneti
trtncti kolgia
6k0l6gia kialakulsa
kialakulzisa s fejldse
fcjldsc _. _. _. . _. . _. _. _. _. 13

3. A rgszeti
rgszcti geolgia
gcolgia s a trtneti
trtncti kolgia kolgia vizsglati vizsglati mdszerei
rndszcrci . _. . . . _. _. . . . ._ _. 25
lcl6hclyck kivlasztsa
3.1. A lelhelyek kivilasztzisa _. _. _. . _. . _. _. . . _. _. _. _. . _. _. _. _. _. _. . _. _. _. _. _. _. . _. _. ._ _. . ._ _. _. ._ 31
fnykpczs rgszeti
3.1.1. A lgi fnykpezs rgszcti geolgiai gcolgiai s kmyezettrtneti
kimyczcttrtncti
fclhaszllilzisa _. _. . _. _. _. _. _. . _. _. _. _. _. _. _. . _. _. . . . . _. . . . . . . . . . _. _. _. . . . _. ._ . . ._ . _. 33
felhasznlsa
3.1.2. ffzvzzzz
8.1.2. fjrfclvtclck . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _. _. 86
36
3.1.3. Fldrajzi
Fldrajzi Informatikai Rendszer
Rcndszcr (FIR-GIS) . . . _. . . _. . _. _. _. _. . . . . _. _. _. 40
Lclhclyck terepi
3.2. Lelhelyek tcrcpi trkpezse
trkpczsc . _. . _. _. . _. . . _. . . _. . _. . . . . . . . _. . . . . . . . . . . _. _. 40
3.2.1. Geozikai
Gcozikai mdszerek
mdszcrck _. . . . . . _. . . . . . _. . . . . . . _. . . . _. . . _. . . . . . . _. _. _. 40
3.2.2. Potencilis
Potcnciljs lelhelyek
lclfihclyck frsos
frisos feltrsa
fcltziraisa . _. _. _. _. _. . _. _. _. _. _. . . . _. _. _. . . _. . _. _. 43
3.3. Geomorfolgiai
Gcornorfolgiai vizsglatok,
vizsgzilatok, a foldfelszni
jldfclszinli formk formik krnyezettrtneti,
krnyczcttbrtncti,
trtneti
tbrtncti kolgiai
6l<0l6giai hatsai
hatisai . . . . . . _. . _. . . _. _. _. _. . _. _. . _. _. . _. . _. _. _. _. _. _. . _. _. . _. _. _. _. 47
Afgszen gcolgiai,
"'"sif455A"gg"szri geolgiai, zzzzzzfi
trtncti zogizi
kolgiai ze
11:1 izdeztdzzni
ijlcdkfbldtani s
talajtani vizsglatok
vizsgilatok mdszerei
mdszcrci . _. _. _. _. _. _. . _. _. . _. _. . _. _. _. .`. _. _. _. . _. . _. _. _. _. _. _. . . _. _. ._ 65
3.4.1. A mintavtel
mintavtcl elksztse,
clkszitsc, a mintk mintik kiemelse,
kicmclsc, kezelse kczclsc . . . . _. _. _. . _. _. _. 65
3.4.2. Rgszeti
Rgszcti geolgiaigcolgiai s krnyezettrtneti
kiirnyczcttijrtncti cl cl iledkfldtani
iilcdkfbldtarli s
I_#_/__ talajtani
___J_______1_:1i&' .l.l11 vizsglatok
vizsgilatok _. _. _. . _. . _. _. . _. . _. _. . _. _. _. _. _. _. . _. _. _. _. _. _. _. _. _. _. _. _. . . _. _. _. _. _. 69
Gcokmiai vizsglati
3.5. Geokmiai vizsgzilati mdszerek
mdszcrck a rgszeti rgszcti geolgiaigcolgiai cl cl kutatsokban
lcutat:-isokban _. _. 75
3.5.1. F- F6- s nyomelemzs
nyomclcmzs _. . . . . _. . _. . _. . . _. _. _. . . . . . . . . . . . . . . _. . . _. . . _. _. 76
3.5.2. Archimetriai
Archirnctriai vizsglatok
vizsgilatok . . . . . . _. . . . . . . . . _. _. . _. . _. . _. . _. . _. . _. _. . . _. _. 79
3.5.3. Izotpgeokmiai
Izotpgcokmiai kutatsok kutatzisok _. _. _. _. _. . _. _. _. . _. _. _. _. _. _. _. _. . . . _. _. . _. _. . _. _. _. _. _. 90
3.6. Kronolgiai
Kronolgiai vizsglati vizsgilati mdszerek
rndszcrck _. _. . . _. _. . _. . _. _. . _. . _. . . _. . _. . _. . _. _. . . _. _. _. _. 95
3.6.1. Termolumineszcens
Tcrmolumincszccns s optikai lumineszcens lumjncszccns kormeghatrozs kormcghatirozsis _. . . _. _. _. 95
Elcktronspin rezonancia
3.6.2. Elektronspin rczonancia (ESR) mdszer mdszcr _. _. . _. . . . . . . _. . _. . . . . . . . _. _. 96
3.6.3. Urn-sorozat
Urin-sorozat mdszer rndszcr _. _. _. . . _. . _. _. _. _. . _. _. . _. _. _. _. _. . _. . _. _. _. . _. _. _. _. _. . _. _. _. 97
3.6.4. Rvid
Rijvid lettartam
lcttartam izotp
iz0t6p elemzsek
clcmzsck . . _. . _. . _. . . . . _. . _. . . _. _. . _. . _. _. 98
3.6.5. Klium/argon
Klium/argon kormeghatrozs
kormcghatirozzis _. _. _. _. . _. _. _. . _. _. . _. . _. _. _. . . . . . _. _. _. _. 99

5
 3.6.6. Hasadsi
Hasadzisi nyom ._ . . . _. . . . _. _. _. . _. . . . . _. . _. . _. . . . . _. . . _. _. _. . . . . . . . . . 99
3.6.7. Hidratzicis
Hidratcis mdszcr
mdszer . ._ ._ ._ ._ . . ._ . ._ ._ ._ . ._ ._ . ._ . ._ ._ . . ._ ._ . . ._ ._ . . . . . . . . 100
3.6.8. Dcndrokronolgia
Dendrokronolgia . ._ ._ . . ._ . . ._ ._ . ._ . ._ . ._ . ._ ._ ._ . . . . . . . ._ ._ . . . . . . . . 101
3.6.9. Varv-kronolgia
Varv-kronolgia . . ._ ._ ._ ._ . ._ ._ ._ . ._ . . . . . . ._ ._ . . . . . . ._ . . ._ ._ . . . . . . . . 104
3.6.10. Tcfrakronolgia
Tefrakronolgia ._ . ._ . . . . ._ . . . ._ . ._ . ._ . ._ ._ ._ . ._ ._ . ._ ._ ._ ._ ._ ._ . . . . . . . . 105
3.6.11. Aminosav kronolgia
kronolgia (raccmizci)
(racemizci) . . . ._ . ._ . ._ . . ._ . . ._ ._ . . . . . . . . 107

4. AZ
Az cmbcrr
emberr vilzis
vls idiikcrctci
idkeretei (a ncgycdidszak
negyedidszak kronolgiai
kronolgiai fclosztsa)
felosztsa) . . . . . . . 109

smaradvinyok
smaradvnyok vizsgzilata
vizsglata . ._ . ._ . ._ . . . . . ._ ._ ._ . ._ ._ ._ ._ ._ . ._ . . . . ._ . ._ ._ ._ . . . . . . . . 1 15
* 5.1. Nivnyi
3:99 Nvnyi maradvinyok
maradvnyok vizsgilata
vizsglata . . . . ._ . . . . ._ . ._ ._ ._ ._ . . . ._ ._ ._ ._ ._ . . . . . . . . 115
5.1.1. Moszatok (algk)
(algk) . ._ . ._ ._ . ._ . . . . . ._ . . . . . ._ . . . . ._ ._ ._ ._ ._ ._ ._ . . . . . . . . 115
5.1.2. Makrobotanikai vizsglatok
vizsglatok (magvak, tcrmsck, termsek, vcgctativ vegetatv
tcstrszck,
testrszek, szbvctck,
szvetek, szcncsiilt
szeneslt fmnaradvinyok)
famaradvnyok) ._ . ._ ._ ._ . ._ ._ ._ ._ . . . . . . . . 116
5.1.3. Pollen clcmzs
elemzs . . ._ . ._ . . ._ . ._ ._ . ._ ._ ._ . . . ._ . ._ . ._ . . . ._ ._ . ._ ._ ._ . . . . . . . . 121
5.1.4. Fosszilis kutilcula
kutikula vizsgilat
vizsglat . . ._ . . . ._ ._ ._ . ._ ._ ._ ._ ._ . ._ ._ ._ ._ . ._ ._ . . . . . . . . 128
5.1.5. Njvnyi
Nvnyi oplszemcsk (tolitok) jclcnt6sgc
opilszcmcsk jelentsge ._ ._ ._ ._ . . ._ ._ ._ ._ . . . . . . . . 128
5.2. Allati
llati matadvinyok
maradvnyok vizsgilata
vizsglata . . . ._ ._ . . . ._ . . . ._ . ._ . . . . ._ . ._ . ._ ._ . . . . . . . . 129
5.2.1. A Mollusca-fauna fcldolgozzisa
feldolgozsa s l<6rnyczctjc1z6
krnyezetjelz szcrcpc szerepe ._ . . . . . . . . 129
Szrazfldi rovarok rgszcti
5.2.2. Szzirazfjldi rgszeti gcolgiai
geolgiai fclhaszniliisa
felhasznlsa ._ ._ ._ ._ . . . . . . . . 142
5.2.3. Gcrinccs
Gerinces maradwinyok
maradvnyok vizsgilata
vizsglata . . . . . . . . . . ._ . . ._ . ._ ._ ._ . . . . . . . . 145

1,6. A Baitorligcti
Btorligeti lzip
lp
- cgy
egy magyarorszgi
magyarorszgi plda a rgszcti rgszeti gcolgiaigeolgiai s
krnyczcttrtncti
krnyezettrtneti fcldolgozsra
feldolgozsra s modcllczsrc
modellezsre . . . . . . ._ . . ._ . ._ ._ ._ . . . . . . . . 15 1
6.1. Fclhasznilt
Felhasznlt mdszcrck
mdszerek . . ._ . ._ ._ . . ._ ._ . ._ . ._ ._ . ._ . ._ ._ ._ ._ . . . ._ . . ._ ._ . . . . . . . . 151
6.2. A vizsgilati
vizsglati crcdmnyck
eredmnyek ._ . ._ ._ . ._ . . ._ . . . . . . . . ._ . ._ . ._ . . ._ ._ . ._ ._ . . . . . . . . 155

7. Az crnbcr
ember s kiirnyczctc
krnyezete kapcsolatinak
kapcsolatnak r6vid
rvid trtnctc
trtnete . . ._ . . . . . . ._ ._ . . . . . . . . 185

8. Ajinlott
Ajnlott irodalom ._ ._ ._ . ._ ._ . ._ . . ._ ._ . . ._ . . . ._ . . . ._ . . . ._ ._ . ._ . ._ . . . ._ ._ ._ . . . . . . . . 213

6
 A
,,A sivatag azrt
az-rt teremtetett,
hqgy me_ga4:e'lazza
hagy megmlozza az as igazhitek
gazhitiiek lelkt
Frank Herbert, 1968

16526 s kszrietnyivnts
Elsz kisznetnyilvnits

civiliz:-ici6 - amelyben lnk

Az ipari civilizci liink - mindssze
mindbssze kt, kt s fl vszzados
vszzizados mltra
mltra te-
lcint vissza. Ez az id
kint id6 szinte pillanatnyinak tnik tnik a paraszti, fldmvel,
fbldmiivelii, llattenyszt
sillattenysztfi
kbzbssgek 10-12 ezer ves
kzssgek eves mltjhoz
mltjihoz kpest, mg mfg a termel,
termel6, mezgazdasgi
mezgazdaszigi kzssgek
kfjzbssgek
egziszteileiszinak ideje eltrpl,
egzisztlsnak eltijrpiil, ha a vadsz
vad2isz6 kzssgek
kijzijssgek tbb tbbb mint egymilli
egymilli ves fenn-
maradszival vetjk
maradsval vetjiik ssze,
itissze, mg
mig a vadsz
vadzisz ember, egyltaln
egyiltalzin az emberi nem kialakulsnak
kialakulsinak
szemvillansnyi Fldnk
ideje szinte szemvillansnyi Fijldijnk millird
millird vekben mrhet mrhetf geolgiai
geolgiai trtnethez
trtnethez
kpest.
Hogy mennyire kicsi s nagy egyszerre az ember s az egynek s kzssgek kijzijssgek micsoda
szivsziggal kzdenek
szvsggal kijzdenek meg az ket 6ket krlvev
k6riilvev6 hatalmas erej erejii termszettel, csak az rtheti
igazin, aki mr
meg igazn, mit egyedl
egyedijl nzett szembe a vgtelennek tn, tfinii, kvel,
kfivel, kaviccsal, homok-
hom0k-
kal vagy sss6s agyaggal fedettfedert sivataggal. Esetleg trs tzirs nlkl
nlkiil botorklt
botorkilt a sr,
sr, szrs
sz1ir6s aljn-
aljn6-
vnyzet, nedves s hideg tajgban,
vnyzet, tajgban, vagy magra
magra maradt a hfedte, hfedte, embertelenl
emberteleniil rideg
tundrateriileten.
tundraterleten. Ezek az lmnyek azok, amelyek egyrtelmen egyrtelmen megrtetik, hogy milyen
fontosak azok a tvolrl,
tzivolrl, a civilizcis
civilizicis centrumokbl
centrumokbl nzve rendkvl rendkiviil egyszernek,
egyszeriinek, st s6t
primitivnek, kultrlatlannak
primitvnek, kultlirilatlannak tn tnfi emberi kzssgek,
kbzbssgek, amelyek a legvltozatosabb
legviltozatosabb s he-
lyenknt igen nehz meglhetst biztost bizt0si't6 fldi
fbldi krnyezetben
kbrnyezetben is megteremtik az emberi
kbzbssgek, az emberek fennmaradshoz
kzssgek, fennmaradszihoz szksges
szksges feltteleket s a legalapvetbb
legalapvetbb emberi
javakat. Ezeknek
javakat_ Ezel-znek a kzssgeknek
kbzbssgeknek a lte teszi lehetv, lehetv, hogy az az,, ember`ljeke'nt
ember_;iZdjeknt ltezzen
mg napjainkban is a sivatag, az serd 6serd6 vagy akr akzir az rkbrbk fagy vilga.
viliga. Ezeknek a ter- ,,ter-
mszeti npeknek, kzssgeknek
kbzbssgeknek az eredete, kultrja, kultliraija, hite,
hire, az ket
6l<et krlvev
kbriilvevfi term-
terme-
szettel kialaktott
kietlakitott viszonya s letfennmaradsi
letfennmaradsisi stratgijuk
stratgizijuk akrakeir tbb
t6bb szz
sziz generci
genetci tbbt6bb
ezer ve felhalmozott, talaktott
zitalakitott tapasztalatain is alapulhat_
alapulhat. Mit is jelent, mit is jelenthet
ez a tapasztalat?
A legjabb
legjabb - katonk
katonik ltaliltal vgzett - felmrsek alapjn
alapjrin egy, a nyugat-eurpai,
nyugat-eutpai, amerikai
izsiai nagyvrosban
vagy zsiai nagyvirosban felnevelkedett polgr polgr tllsi
tflllsi ideje az eredeti serdei fiserdei kr-
l<6r-
nyezetben tlagosan
zitlagosan 36 ra, 6ra, vagyis msfl
misfl nap. Br Bzir hasonl
hasonl6 felmrs nem kszlt ksziilt mg,
de felttelezhet,
felttelezhetii, hogy az serdben6serd6ben l,616, vadsz
vadeisz kzssgekbl
kbzbssgekbiil szrmaz
szzirmaz6 szemlyek t- zit-
lagos tllsi
tllsi eslye a ,,modern,
,,m0dern, nagyvrosi
nagyvrosi krnyezetben
kbrnyezetben ennl azrt jval j6v2Ll hosszabbra
tehet.
tehet6. Mirt ilyen gyors a mortalitsa mortalitzisa az urbnus
urbainus embernek abban a krnyezetben, kijrnyezetben,
amelyben jelents
jelentiis szm
szzimli vadsz
vadsz kultrval
lcultlirzival rendelkez
rendelkezii npessg l mg ma is, s amely-
bl
b6l vgs
vgs6 soron a ma l 616 vroslakk
vziroslakk is szrmaznak?
szirmaznak? S mi trtnt tiiirtnt ezekkel az egykori va-
dsz-halsz-gyjtget
d2isz6hal2isz6gy{ijt6get6 leundot letmdot folytat
folytat emberekkel? Mirt, mikor s kik ell el6l szo-
sz0-
rultak vissza ezek a fantasztikus szvssgszivssigli emberi kzssgek?
kbzbssgek? Milyen tnyezk tnyezfik vezetnek
egy vadsz
vadisz kzssg
kijzbssg talakulshoz,
zitalaktllsisiihoz, termel
termel6 letmdra
letmdra ttrshez?
zittrshez? Mikor, hogyan
vesztettk
vesztettiik el mi, az ipari centrumokban lk 616k az alkalmazkod
alkalmazkod kpessgnket
kpessgiinket az serdeiEiserdei

"7
fr
kornyezettel szemben? Elvesztettk-e
krnyezettel Elvesztettijk-e egyltaln?
egyziltzilin? Ugyanakkor hogyan maradhamak
maradhatnak fenn
technilcai szinten egyszer
technikai egyszer eszkzkkel
eszkozokkel rendelkez
rendelkezii emberek ilyen veszlyekkel veszelyekkel terhelt
vilzlgban? Milyen volt az embereknek a krnyezet`Li_kkel
vilgban? l<ornyezetL'1kke1 kialaktott
kialakitott viszonya az serdben,eiserdeiben,
mes, ipari civilizci
vagy ms, civilizzici ltal
ziltal mg
meg nem rintetterintett terleteken?
terflleteken? MirtMiert vltozott
viltozott meg ez a
viszony? Mi mozgatja a civilizcit civilizicit a krnyezetnek
kornyezetenek megvltoztatsra?
megvziltoztatz-iseira? Hogyan, milyen
m6d0n marad meg a civilizci
mdon civilizzici krnyezetet
kornyezetet talakt
sitalakft hatsa
hatsa s es a kutatk
kutatk hogyan, milyen
m6don rekonstrulhatjk
mdon rekonstruilhatjik az egykori krnyezet kornyezet talakts
zitalakitzis nyomait? A technikai, trsadalmi tzirsadalmi
fejleides egyttjrt-e
fejlds egyiittjirt-e mindig a krnyezet kornyezet talaktsnak
sitalaldtaiszinak nvekedsvel?
novekedesevel? Volt-e szerepe a
kornyezetnek, s ha igen, mekkora volt az egyes trsadalmak
krnyezetnek, tzirsadalmak felemelkedsben,
felemelkedeseben, az egyes
kultiirik, kzssgek
kultrk, kozossegek hosszhossz tv tzivili fennmaradsban?
femunaradiseban? A mltbeli mliltbeli vltozsok,
vziltozsok, az ember s es
kiirnyezet trtneti
krnyezet tortencti viszonynak
viszonyzinak feltrsa
feltiirzisa jelenthet-e segtsget
segitseget a napjai_nkban
napjainkban zajl zajl6 - az
ember s es az
az. indusztrilis
indusztriilis trsadalom
tzirsadalom ltal iltal is induklt
indukzilt - krnyezeti
kornyezeti vltozsok
veiltozzisok megrtsben
megerteseben
es negatv
s negativ kvetkezmnyeinek
kbvetkezmenyeinek felszmolsban?
felszzirnolzisziban? Milyen eszkzkkel eszkozokkel segti,
segiti, segtheti
segitheti az
6slenyt:=u1 s
slnytan es a geolgia
geolegia a rgszeti
regeszeti feldolgozsokat?
feldolgozzisokat? Milyen sszeiggsek osszeiggesek vannak ezek
kozott a tudomnygak
kztt tudomfinyaigak kztt? kozott? Egyltaln
Egyziltaliil lehet-e az egykor elt lt emberek kornyezetet
krnyezett es s
az egykori embereknek a kornyezettel krnyezettel lcialakitott
kialaktott viszonyit
viszonyt rekonstruilni?
rekonstrulni?
Ezekre a kerdesekre
krdsekre is keresi a vilaszokat vlaszokat ez a tankonyvtanknyv es s a tankonyv
tanknyv szerzeije
szerzje is, aki
tbbb
tbb mint 10 evvel wel ezeleitt,
ezeltt, 1990-ben, a jziszsegi jszsgi paleolit es s mezolit lelfihelyeken
lelhelyeken kezdett
rgszeti esatsokon
regeszeti satsokon dolgozni, ahol regeszeti rgszeti geolegiai
geolgiai feltrsokat,
feltzirzisokat, geomorfolgiai,
geomorfolegiai, sze-
dimentolgiai,
dimentolgiai, paleopedolgiai
paleopedolevgiai s es slnytani
slenytani vizsglatokon,
vizsgilatokon, elemzseken
elemzeseken alapul alapul skr-
6sk6r-
rekonstrukcikat ksztett,
nyezeti rekonstrukcikat keszitett, majd ezt a munkt munkit folytatta a klnbz kiilonbozei magyaror-
magyaror
szigi paleolit lelhelyektl
szgi leleihelyekteil kezdden
l(ezd6d6en egszen egeszen a kzpkori
kbzepkori teleplsek
telepiilesek krnyezettrt-
l<6rnyezett6rte-
neti elemzsig_
elemzseig. A rgszeti
regeszeti feltrsok
feltrsok megismerse
megismerese s es rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai feldolgozsok
feldolgozsok
mellett a tanknyv
tankonyv megrsban
megfrisziban az sszegyltosszegylt adatok, valarnint valamint a Debreceni Egyetemen,
majd a Szegedi Tudomnyegyetemen
Tudomzinyegyetemen bevezetett s es tz
t|'z ven
even keresztl
keresztiil oktatott Rgszeti
,,Re:gszeti
geolgia
ge0l0'gia s es Negj/eidzakipaleokolozia
,,Nqgyedid6frzakipale0b'k0l0Qqia specilis speciilis kollgiumi
kollegiumi trgyak
trirgyak oktatsa
oktatzisa sorn
soren fel-
halmozdott
ha.|moz6dott tapasztalatok mellett sok egyb egyeb tnyez
tenyez motivlt,
motivilt, amelyek kzl koziil dnt
d6nt6 rsz-
resz-
ben azokat a szemlyi
szemelyi vonatkozsokat
vonatkozzisokat emelem emelcm ki, amelyek jelentsge jelenteisege - szmomra
szemomra - meg-
haladta a trgyitzirgyi felttelek
feltetelek jelentsgt.
jelenteiseget. Mindenekeltt
Mindenekelfitt Dr. Mszros Mszsiros Rezsnek
RezJ6nel< a Szegedi
Tudomnyegyetem
Tudominyegyetem rektortak, rektorinak, Dr. Blint Bcilint Csannak,
Cmmidnak, az MTA Rgszeti Regeszeti Intzet
Intezet igazga-
tjinak, Dr. Mezi
tjnak, Meziti Gbornak,
Gvibornak, a SZTE Termszettudomnyi
Termeszettudomzinyi Kar Kat dknjnak,KeveinDr.
dekinjiriak, KeveinDr.
Brny
Bviirainy Ilonnak
H01/zainak a SZTE TTK Fldtani Foldtani s es Fldrajzi
Foldrajzi Tanszkcsoport
Tanszelccsoport vezetjnek
vezeteijenek s es Dr.
D1.
Bny
Bzinfr Eszternek, az 17. MTA Rgszeti
Regeszeti Intzet Intezet osztlyvezetjnek
osztelyvezet6jenel< tartozom ksznettel, kbszoncttel,
mert tudomnyos
tudomzinyos s es oktatsi
oktatisi intzmnyek
intezmenyek vezetiknt
vezet6i.kent felismertk
felismertek az ember s es krnyezet
kornyezet
hossz
hosszil tv
tiv kapcsolatt
kapcsolatt feltr
feltzire geoarcheolgia,
geoarcheolgia, a krnyezettrtnet,
krjrnyezettortenet, a rgszeti regeszeti geolgia
geolgia
es a trtneti
s tiirteneti kolgia
ol<ol6gia fontossgt
fontosszigzit s es minden segtsget
segitseget megadtak, hogy ez a tudomny- tudomeny-
teriilet mlt
terlet rnelt6 helyet kapjon a hazai kutatsban, lcutatziisban, oktatsban
oktarzisban s es ez a tanknyv
tankonyv elkszljn.
elkesziiljon.
Hasonlan
Hasonlean fontos volt felesgemnek, felesegemnek, To`r':slkT6r6csik Tnnek
Tzindnek a tanknyv
tankonyv egszre
egeszere vonatkoz
vonatkoz
szakmai
szalcmai segtsge,
segitsege, munkm
munkim irnti irinti trelme,
tijrelme, kitartsa.
lcitartzisa. Biztatsa
Biztatisa s es az ltala
iltala kialaktott,
kialakitott,
munkmat
munk2'imat segt,segitei, nyugodt csaldi csalzicli lgkr
legkor nlkl
nelkiil ez a tanknyv
tankonyv sohasem kszlt kesziilt volna el.
Dr. Krolozp
ICr0l0;p Enrnek,
Endrnek, a Magyar Allami Fldtani Foldtani Intzet
Intezet tudomnyos
tudominyos fmunkatrsnak,
f6munkatrs:ir1al<,
a Szegedi Tudomnyegyetem
Tudominyegyetem cmzetes cimzetes docensnek,
docensenek, tudomnyos
tudomzinyos tmavezetmnek
temavezeteimnek a spe-
ciilis kollgiumoknl
cilis kollegiurnoknil kezdd, l<ezd6d6, tudomnyos
tudomzinyos dikkridiikkori munka vezetsvel,
vezetesevel, terepbejrsok-
terepbej:ir:isol<-
kal, kzs
kozos gyjtsekkel
gyiijtesekkel folytatd,
folytatde, majd a kzs kozos publikcikat
publikzicikat kvet kovetei aspirnsi
aspirzinsi tmave-
temave-
zetsig
zetesig terjed,
terjed6, 20 vet evet tvel
zitivelei kzs
kozos munkt
munkzit ksznm,
koszonom, amely sorn sorin atyai bartomm
barzitommzi

8
 es tudomnyos
s tudomanyos kpzettsgemet,
kepzertsegemet, szemlletemet
szemleletemet alapveten
alapvetfien meghatroz
meghataroz szemlly
szemellye vlt
valt le-
ele-
temben. Dr. HertelendiEdnek, MTA debreceri debreceni ATOMKI KnnyizotpKonnyiiizotp Laboratrium
Laboratrium
nemregen elhunyt vezetjnek
nemrgen vezeteijenek ksznettel
koszonettel tartozom az izotp-geokmiai
izotp-geokemiai vizsglatok
vizsgalatok te-
ren vgzett
rn vegzett kzs
kozos munkrt,
munlraert, tmutatsrt
tmutatesert s es a klnbz
kiilonboz szelvnyeken
szelvenyeken vgzettvegzett radio-
vizsgalatokert. Oslnytani,
karbon vizsglatokrt_ Oslenytani, sghajlati
eiseghajlati kpzettsgem
kepzettsegem s es gerinces paleontolgiai,
paleontolegiai,
elmeleti jelleg
elmleti jelleg tudsom
tudasom jelents
jeler_1_t6s rszt
reszet Dr. Kordos Lszlnak,
Ldszlnak, a Debreceni Egyetem ma-
gntanrnak
gentanarrinak kszrrhetem_
koszbnhetem. Uledkfldtani
Uledekfoldtani ismereteimrt
ismereteimert Dr. 1itiL_tzlo'nak,
Kati Ldszldnak, a Magyar
Foldtani Intzet
Allami Fldtani Intezet tudomnyos
rudomanyos fmunkatrsnak,
fmunkatarsanak, geomorfolgiai
geomorfolgiai ismereteimrt,
ismereteimert,
rtegtani
retegtani s es sghajlati
eiseghajlati problmk
problemik irnti irnti fogkonysgomrt,
fogekonysagomert, pedig egykori professzo-
romnak, Dr. Borsy Bony Zoltnnak
Zoltdnnak tartozom ksznettel. koszonettel. Bodor Elvirnak,
Elvirdnak, a Magyar Allami
Fldtani
Foldtani Intzet
Intezet palinolgusnak
palinolegusanak s es Flegyhzi
Flegyhdzi Eniknek
Enikdnek a Debreceni Egyetem munka-
tarsnak ksznetet
trsnak koszonetet mondok az elmlt elmfilt vekben
evekben kzsen
kozosen vgzett
vegzert rgszeti
regeszeti geolgiai
geolgiai s es
torteneti kolgiai
trtneti 6l<ol6giai munkkrt_
munkakert. Ksznettel
Kszonettel tartozom Dr. Szathmry Szathmdrjy Lszlnak
Ldrzldnak a Deb-
docensenek a tanknyvben
receni Egyetem doeensnek tankonyvben megjelentett modellekkel, a mezolit mezolir s es ko-
leleihelyek skrnyezeti
ra-neolit lelhelyek eiskornyezeti viszonyaira vonatkoz vonatl<oz6 kapcsolatos tancsairt
tanacsaiert s es szre-
eszre-
veteleiert. Hasonlan
vteleirt. Hasonlean fontosak voltak Dr. Vrs Vera; Irtvnnak,
Iavdnnalc, a Magyar Nemzeti Mzeum Mfizeum
pale0ntol6guszinal< a jszsgi
gerinces paleontolgsnak jziszsagi skori
eiskori lelhelyekkel
leleihelyekkel kapcsolatos szrevtelei
eszrevetelei s es ta-
nicsai. A legmodernebb rgszeti
ncsai. regeszeti geolgiai,
geolgiai, krnyezetrgszeti,
kornyezetregeszeti, trtneti
torteneti kolgiai
okolgiai vizs-
gzilati mdszereket
glati medszereket s es ezekkel foglalkoz
foglalkoze publikcikat
publjkzicikat Bjrn Berglundtl,
Berglundtl, a lundi egyetem
professzoratol, I<therine]ane
professzortl, Katherine]ane Willirtl,
T/Villirtl, az oxfordi egyetem oktatjtl,
oktatj atol, RogerLangohrtl,
RogerLangohrtel,
professzoratl, Richard McPhailtl,
a genti egyetem professzortl, McPhailte51, a londoni egyetem kutatjtl,]ohn
kutat6j:it6l,]0hn
Evanrteil a cardii
Evanstl cardii egyetem professzortl,
professzoreitel, NicolLimondin francia malakolgustl malakolgustl kaptam
sajatitottam el a kzs
meg, illetve sajttottam kozos kutatmunka
lcutatmunka s es a tanulmnyutak
tanulmanyutak sorn. sor:-in. Katherine]ane
I/Villisnek,
Willirnek, Keith David Bennettnek megksznm megkoszonom tbb tobb kzp-angliai
kozep-angliai rgszeti
regeszeti lelhely,
leleihely,
kztk
koztiik a neolitikus kbnya,keibanya, a Grimes Graves bemutatst. bemutatziszit. KlnKijlon megksznm
megkoszoniim a
segtsgt
segitseget Alasdair I/VhittleWhittle cardiffr
cardii rgszprofesszornak,
regeszprofesszornak, akivel a NATO ,,NA TO r ar Peace
program keretben
kereteben dolgozhattatn
dolgozhattam egytt egyiitt az ecsegfalvi Krs Kijros lelhely
leleihely feltrsn
feltzirzisan s
es rg-
rege-
szeti geolgiai
geolegiai feldolgozsn.
feldolgozasan. Hasonlan
Hasonlean ksznetet
koszonetet mondokRoy
mondokRqy Tomlinsonnak, a belfasti
Queen's
Queens University adjunktusnak
adjunktusanak az r fr tlgyfaprogram
tolgyfaprogram s es az szak-rorszgi
eszak-irorszagi rgszeti
regeszeti
lelhelyek,
leleihelyek, kztk
kozriik a Giants
Giants Ring bemutatsrt,
bemutatasaert, mg mig Olivia Braggnek, a dundee-i egye-
tem adjunktusnak
adjunktusanak ksznettel
koszonettel tartozom a skciai, sl<6ciai, lpos
lzipos terletekhez
teriiletelchez ktd
koteidei geoarche-
olgiai
olgiai munkk
munkek s es rgszeti
regeszeti lelhelyek,
lel6helyel<, kztkkoztiik neolitikus megalitok kz kize sorolt Camster
Round and Camster Long temetkezsi temetkezesi helyeinek bemutatsrt_
bemutatasiert. Megksznm
Megkoszonom ]rg ]6rg
Petraxch-nak,
Petrasch-nak, a tbingeni
tbingeni egyetem doeensnek docensenek a fajszi rgszetiregeszeti lelhelyeken
lel6helyel<en vgzett
vegzett
rgszeti
regeszeti geolgiai
geolegiai munkban
munkziban nyjtott
nyjtott segtsget.
segitseget. Ksznettel
Koszonettel tartozom Katherine Iane
Willis s es Keith David Bennett tantvnyainak,Adam
tan{tvanyainak,Adarn Gardner, Guy Harrington, Richard
Andrews
Andrew: angol palinolgusoknak
pa1inol6g"usoknak a tarnabodi, siroki, vajai, csarodai esarodai lelhelyek
leleihelyek pollenana-
lilikai
litikai feldolgozsrt,
feldolgozisaert, amelyet British Council-OMFB ltal altal tmogatott
timogatott plyzat
palyazat keretben
kereteben
vegeztek el. Ksznettel
vgeztek Koszonettel tartozom azoknak azolcnak a rgszeknek,
regeszeknek, akik lehetsget
leheteiseget biztostottak
biztosftottak
s
es nzetlen
bnzetlen segtsget
segitseget nyjtottak
nyjtottak a klnbz
lciilonbozei rgszeti
regeszeti lelhelyeiken
lelfihelyeiken a rgszeti
regeszeti geolgiai
geolgiai
s
es trtneti
tbrteneti kolgiai
okolegiai vizsglatok
vizsgzilatok elvgzsre.
elvegzesere. MTA RgszetiRegeszeti Intzeti
Intezeti munkatrsaimnak,
munkatarsaimnak,
Dr. Bny
Bdny Erzternek
Eszternek a Fajsz krnyki,
kornyeki, Belnyesi Krolynak,
Klirolynak, Marton
Martowi Tibornak,
Tihornak, OrossOrors Krisz-
rom-
tinnak
tidnnak a balatonszrszi,
balatonszerszi, Kis:Kiss Viktrinak
Vilztd'ridnal< s es Kulcsr
Kulcsdr Gabriellnak
Gahrielldnak a balatonszemesi r- re-
gszeti
geszeti lelhelyek
leleihelyek geolgiai
geolgiai feltrsban
feltarasaban nyjtottnyjtott segtsget
segitseget ksznm.
kbszonom.

9
 Dr. Kertsz
Iercsz Rbert
Rdhert szolnoki regesznek
rgsznek a jaszsagi
jszsgi mezolit, tiszapiispolci
tiszapspki neolit esateso-
satso-
Dohosi Violnak
kon, Dr. T. Dobosi Violdnak a Magyar Nemzeti Mzeum Miizeum rgsznek
regeszenek a jszsgi,
jziszsagi, tatai, ps-
pris-
pokhatvani paleolit satsokon
pkhatvani asatasokon nyjtott
nyjtott nzetlen
onzetlen segtsget
segftseget ksznm.
koszonom. Dr. Horvth Horvdth Fe-
regesznek, a Szegedi Tudomnyegyetem
renc szegedi rgsznek, Tudomanyegyetem doeensnek docensenek a gorzsai s es a Gorzsa
kornyeki ks-neolit,
krnyki kesii-neolit, valamint a csengelei kun vezr vezer lelethez kapcsold
l<apcsol6d6 satsokon,
zisatasokon, Dr.
Raczhy Plnak
Raczky Pdlnak az az. ELTE tanszkvezet
tanszekvezetfi doeensnek
docensenek a Polgr-csszhalni
Polg:ircs6szhaln1i ks-neolit
kesei-neolit sa-
sisa-
tasokon a rgszeti
tsokon regeszeti geolgiai
geolgiai feldolgozsi
feldolgozzisi lehetsgeket
lehetlisegeket s es a feldolgozsokhoz
feldolgozasokhoz nyjtottnyjtott
segitseget ksznm.
segtsget koszonom. Dr. Sz. Mth Mdth Mrta
Mda debreceni rgsznekregesznek a Polgr-Kenderfldi
Polgar-Kenderfioldi
Ildilzdnak a szszhalombattai
bronzkori tell, Dr. Poroszlai Ildiko'nak szziszhalombartai Matrica Mzeum Mlizeurn igazgatjnak
igazgatjanalr
szaszhalombattai brorzkori
a szszhalombattai bronzkori tell, Vicze Magdolna srgsznek eisregesznek a Benta-patak
Bentapatak vlgyivolgyi
lelfihelyek, K1o's]adit
bronzkori lelhelyek, Kodsjudit miskolci rgsznek
regesznek a Szakld7,Testhalmi
Szal<2i.ld;Testhalmi bronzkori tell,
Mo'dyn
Mddyn Dr. Nepper Ibolya Iholya debreceni rgsznek
regesznek a srrtudvari
sarretudvari Orhalom kurgn kurgan rgszeti
regeszeti
geolgiai feldolgozsnl
geolgiai feldolgozasanl nyjtott
nyfijtott segtsget
segitseget ksznm.
koszonom. Nagy Emese, Hajd Hajdii Zsigmond
Zsigrnond s es
jdnos debreceni rgszeknek,
Dani ]nos regeszel-znek, a DryDery Mzeum
Mlfizeurn munkatrsainak
munkatarsainak ksznettel
koszonettel tarto-
zom, hogy a debreceni munkm murlkam sornsoran szinte valamennyi fontos rgszeti regeszeti lelhelykre,
lelhelyiilcre,
feltarzisukra meghvtak
feltrsukra meghivtak s es munkmrl,
mtmkenlrel, tapasztalataimrl
tapasztalataimrl folyamatosan koizultlhattarn
konz,u.ltilhattarn
veliik. Hajd
velk. Hajd Zsigmondnak s es Dani Inosnak
Ianosnak kln
lriilijn ksznm
kbszijnom a polgri
polgari Asott-halom
Asort-halom
vegzett rgszeti
bronzkori tellen vgzett regeszeti munkban
munkeban nyjtott tott segitseget.
segtsget. Ilon Gdhor
Gbor szombathelyi
regesznek
rgsznek a dunzintlili,
dunntli, szombathelyi, velemszentvidi, sarveri srvri regeszeti
rgszeti lel6helyel<
lelhelyek kornye-
krnye-
zetben elvegzett
zeteben elvgzett kornyezettorteneti
krnyezettrtneti munkak munkk tainogatesfit,
tmogatst, a regeszeti
rgszeti publikziciekat,
publikcikat,
bsszefoglalekat,
sszefoglalkat, a regeszeti
rgszeti geol6gia
geolgia targy
trgy regesz-technikus
rgsz-technikus feiiskolai
fiskolai kepzesben
kpzsben tortenii
trtn
bekapcsolasat
bekapcsolst es s a szakmai l<onzultaci6kat
konzultcikat koszonom.
ksznm. A bronzkori kornyezeti krnyezeti tenyezeik
tnyezk
feltaraisaban
feltrsban igen sokat segitettsegtett Pusztaine
Pasztain Dr. Fischl Kldrdval, miskolci regesszel
F1LschlKZrval, rgsszel folytatott
konzultacik.
konzultcik. Dr. Pdldczi-I-Iorvdch
Plo'czi-Horvth Andrdrtel,
Andrstl, a Karoli
Kar-oli Gzispzir
Gspr Egyetem tanszekvezetei
tanszkvezet
docenseteil,
doeenstl, a Mezeigazdaszigi
Mezgazdasgi Mzeum Mzeum munkatzirsitl
munkatrstl es s VdlyiKatalin
VlyiKatalin a szegedi M6ra Mra Fe-
renc Mzeum
Mzeum regeszeteil
rgsztl jelenteis
jelents segitseget
segtsget kaptam a visegrzidi
visegrdi var vr es
s a szentkiralyi
Szentkirlyi ko-k-
zepkori
zpkori kun telepiiles,
telepls, illetve az pusztaszeri
pusztaszeri monostor lrlitjiinak
ktjnak torteneti
trtneti 6l<ol6giai
kolgiai fel-
dolgozzisakor.
dolgozsakor. A kozepkori
kzpkori torteneti
trtneti okolgiai
kolgiai tenyezfik
tnyezk megismereseben
megismersben kiemelkedei
kiemelked se-
gitseget
gtsget kaptam Molndr Molnr Erzshettfil
Erzsbettl (Magyar Mez6gazdas:igi
Mezgazdasgi Mlizeum)Mzeum) az esztergomi
hoiifoglalziskori
honfoglalskori asatasok
satsok vezeteijetl,
vezetjtl, Pnsztai
Pusztai Tarndrtl
Tamstl (Miskolc, Herman Ott6 Ott M1.'12.eum)
Mzeum)
a kozepkori
kzpkori Muhi feltaresat
feltrst vezet<'5
vezet regesztel,
rgsztl, valan1intL0vdszEmest6l
valamint Lovsz Emestl (Miskolc, Herman
Ott6
Ott Mlizeum)
Mzeum) a meziicsziti
mezcsti hun, avar es s honfoglalziskori
honfoglalskori temet6
temet feltar6j2it6l.
feltrjtl. A kozepkori
kzpkori
kornyezet
krnyezet megismereseben
megismersben a legtobb legtbb adatot, eszrevetelt
szrevtelt es s atfog
tfog tanulminyokat
tanulmnyokat Torrna Torma
Andretl, a Magyar Mezeigazdasegi
Andredtl, Mezgazdasgi MiizeumMzeum munl<at2.irs:it6l
munkatrstl kaptam. Beszeda Imrnek,
Cserhti Csahdnak
Cserhdti Csabnak a DE KiserletiKsrleti Fizikai Tanszek
Tanszk munkatarsainak
munkatrsainak a regeszeti
rgszeti geol6giai
geolgiai
lctltatasok
kutatsok soran
sorn elkeszitett
elksztett pasztziz
psztz elektromnikroszkpiis
elektrormikroszkpis felveteleket
felvteleket kijszonom.
ksznm. Szal<-
Szak-
dolgoz,
dolgoz, tudomanyos
tudomnyos dialdrori
dikkri munk:-it
munkt es s PhD dolgozatot keszitei kszt egykori es s jelenlegi
hallgateim
hallgatim kozijl
kzl Borsos Sdndornak,
Sndornak, Cseh Attildnak,
Attilnak, Deli Tarndsnak,
Tamsnak, 1,.-ilek
Elek Zoltdnnak,
Zoltnnak, Hor-
vth Krisztindnak,
vdth Ifisztinnak, Harveth
Horvth Zolcdnnak,jaleah
Zoltnnak,jakab Gnsztdvnak,
Gusztvnak, Kelernen
Kelemen Agnesnek, Kohdn Kohn Zol-
tdnnak,
tnnak, Kozdkjdnosnak,
Kozkjnosnak, ll/Iagyari
Magyari Enikdnek,
Eniknek, Molndr
Molnr Sdndornak,
Sndornak, NagyAntalnak, (9reg]d- reg]-
nosnak, Persaits Gergelnek,
Gergnek, Rudner
Rndner Zita Edindnak,
Edinnak, Sdlyrnos
Slymos Pternek, Szegvdri
Szegvri Gahrielldnak,
Gabriellnak,
Szilassi Pternek, Tdth
Szilasri To'th Csahdnak
Csabnak tartozom koszonertel.
ksznettel. Kiilon
Kln koszonom
ksznm KovdcsKovcs Bla egy-
kori biol6gia
biolgia szakos hallgatmnak,
hallgatmnak, debreceni PhD hallgatenak hallgatnak az 6pusztaszerik1l'1tb6lel6-
pusztaszeri ktbl el-
keriilt
kerlt halmaradvanyok
halmaradvnyok meghatirozasat.
meghatrozst. Az itt felsorolt egykori vagy jelenlegi hallgatim hallgatim
igen sokat segitettek
segtettek a terepi munkalrban,
munkkban, laborateriumi
laboratriumi feldolgozasokban
feldolgozsokban es s biztartak,
biztattak,

'10
Iii}
hogy ezt a tanknyvet
tankonyvet ksztsem
keszitsem el. KlnKiilon ksznetet
koszonetet mondok Kerkgyrto'Kerkgydrt Gyulnak,
Gynldnak,
jiszberenyi
jszbernyi amatr rgsznek, szmtalan jszsgi skkori lelhely felfedezfijenek,
amatr regesznek, szamtalan jeszsigi 6sl<6l<ori leleihely felfedezjnek, aa jasz-
sagi rgszeti
sgi regeszeti geolgiai
geolgiai feldolgozsa
feldolgozzisa sorn
soran tott nzetlen
tott onzetlen segtsgrt,
segitsegert, az ottort bemutatott
otletekert s
tletekrt es hasznos tancsokrt_
tanecsokert. 8i
tankonyv clja,
A tanknyv celj a, hogy tfog
atfog ismereteket nyjtson
nyilijtson a rgszeti
regeszeti geolgirl
geol6giar6l s es a trt-
torre-
ok0l6giar6l. Ez nem knny
neti kolgirl_ konny feladat, mert ezek a tudomnyterletek
tudomzinyteriiletek a fldtudomny
Foldtudomziny
minden gval,
szinte m/inden igaval, valamint a biolgival
biolgizival s es a rgszettel
regeszettel is kzvetlen
kozvetlen kapcsolatban
rendldviil szertegaz
vannak. Igy rendkvl szertezigaze tmakrkbl,
temakorokbfil, eltrelterei szemllet
szemlelet publikcikbl
publil<aci6l<b6l kellett
kialaldtani a tanknyv
kialaktani tankonyv anyagt.
anyagat. Szndkom
Szindekom az volt, hogy az egyeternistknak,
egyetemistaknak, a fiskol-
f6isk0la-
soknak s es az rdekldknek
erdekl6d6knel< olyan sokoldal
sokoldahi megkzeltst
megkozelitest tartalmaz
tartalmaze tanknyvet
tankonyvet kszt-
l<eszit-
sek, amely rvnreven szinte napraksz
naprakesz ismeretek birtokba
birtokziba juthatnak, gy igy az ember s es a kr-
kor
hossz tv
nyezet hossz rave kapcsolatnak,
kapcsolatanak, a rgszeti
regeszeti geolginak
geol6gi:.ina.k s es trtneti
torteneti kolginak
6l<ol6gi:.inal< tovb-
tovz'ib-
tanulrnsinyozzisa is lehetv
bi tanulmnyozsa leheteive vlik
vilik szmukra.
szamu.kra. A geolgus
geolgus feladata Fldnk Foldiink mltjnak
mliltjarialr
vizsglata, a jelenkori s
vizsglata, es az egykori geolgiai
geol6giai folyamatok feltrsa feltarzisa s
es lersa,
leirasa, Fldnk
Foldiink
mltj ival kapcsolatos ismeretek oktatsa.
mltjval oktatasa. A geolgiai
geolgiai rtegekbe
retegekbe zrt,zzirt, smaradvnyokkal
eismaradvanyoldral
egyLitt eltemetdtt
egytt eltemetfdott emberi maradvnyok,
maradvanyok, eszkzk,
eszkozok, fajunk s es az egykor lt elt emberfajtk
cmberfajtik
elerenek s
egykori letnek es krnyezetnek,
kornyezetenek, majd krnyezetkijrnyezet talakt
zitalakit tevkenysg
tevekenyseg nyomainak fel-
taraisa, teht
trsa, tehit a rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai munka, a geolgustl,
gcol6gust6l, a paleontolgustl
paleontol6gust6l tbb tobb szem-
pontb6l is tbbet
pontbl tobbet kvn,
kiviin, mint egy tlagos
zitlagos geolgiai
geolegiai feldolgozs.
feldolgozas. A geolgus
geolgus ekkor tall- talal-
kozik a jelenbe, jvbe joveibe vezet
vezetei mltnak
mltnak azzal a rszvel,
reszevel, amely az embert mint llnyt, eleilenyt,
egyent s
egynt es kultrahordoz
kultlirahordoz szemlyt szemelyt egyarnt
egyarant kzvetlenl
kozvetlenl rinti.erinti. Ugyanakkor geolgiaigcolegiai
mrcvel
mercevel nzve
nezve idben
ideiben s es trben
terben a legfmomabb lptk lepteldi geolgiai
geolgiai megkzeltst,
megkiizelitest, a rend-
kiviil gyorsan vltoz
kvl valtoz llny
eleileny krnyezeti
kornyezeti feltteleinek
felteteleinek rekonstrukcija,
rel<onstru.kci6j a, a rgszeti
regeszeti geol-
geol6-
feldolgozasok ignylik.
giai feldolgozsok igenylik. Mgis
Megis a legtbb
legtobb bizonytalansgot
bizonytalansagot - termszettudomnyi
termeszetrudomanyi ol-
dalr6l nzve
dalrl nezve - ezek a munkk
munkak hordozzk.
hordozzak. Ennek oka, hogy egy olyan rendkvli rendkiviili mdon
m6don
alkalmazkodni kpes, kepes, kzssgekbe,
kozossegekbe, trsadalomba
tarsadalomba rendezdtt,
rendezeidott, sokoldal
sokoldal technikai esz-
kozijkkel rendelkez
kzkkel rendelkezei plasztikus llnynek,
eleilenynek, az embernek a krnyezetrekornyezetre gyakorolt hatst hataset
rekonstruilni, amelyre nzve
kell rekonstrulni, nezve csak bizonyos szempontokbl
szempontokbl igazak a termszettu- termeszettu-
dominyban megismert s
domryban es feltrt
feltart folyamatok.
Minden elbbel6bb felsorolt tnyezn,
tenyezein, elkpzelsen
elkepzelesen s es az elvgzett
elvegzett munkkon
munkzikon tl nil ez a tan-
konyv egyben tisztelgs
knyv tisztelges is seink,
eiseink, a mltban
mliltban ltelt genercik
generziciek s es emberek eltt,
el6rt, akik mun-
l<ajuld(al, hitkkel,
kjukkal, hitiikkel, hagyomnyaikkal,
hagyomzinyaikkal, technikai s es trsadalmi
tirsadalrni megoldsaikkal
megoldasaikkal fenrtartottk
fenntartortik
az emberek vilgtvilzigat a legnehezebb krlmnyek
koriilmenyek kzttkozott is anlkl,
anelkiil, hogy elpuszttottk
elpusztitotta'l<
krnyezetijket vagy visszafordthatatlan
volna krnyezetket visszafordithatatlan krnyezeti
kirnyezeti vltozsokat
viltoziisokat megindtva,
meginditva, lehe-
tetlenne tettk
tetlenn tettek volna a kvetkez,
kovetkez, bellk
belfilijk sarjad
sarjad6 genercik
generaciek lett.eletet.

szerzii
a szerz

11
ii
 Ha
,,Ha ageoarcheolginak
ageoarcheologidnak volt atyja,
alzkor az Charles Lyell, ageologia
akkor ageolozyia megalapi'to']`a
me_galapi'toja volt
George Rapp, amerikai geoarcheolgus,
geoarcheolgus, 1998

regeszeti geolgia
2. A rgszeti geologia s
es
tortieneti kolgia
a trtneti okzolgia Tsalakuisa
kialaiusa s
es feldzsze
f-ej?l6d=:es~:e

regeszeti lelhelyek
A rgszeti lelohelyek tudomnyos
tudomanyos feltrsa,
feltarzisa, a klnbz
kiilonbozo k- k6- s
es fmeszkzk
femeszkozok svny-
zisvany
es
s kozertani
kzettani elemzese
elemzse es s a lelohelyek
lelhelyek egykori kornyezetenek
krnyezetnek geomorfologiai,
geomorfolgiai, geologiai,
geolgiai,
oslenytani rekonstrukcija
slnytani rekonstrukcioja a XVIII. szzad szzizad folyamn
folyaman kezddtt
kezdodott el. Az AZ els
elso rgszen
regeszeti geo-
logiai jelleg tudomanyos tapogatozasnak
lgiai jelleg tudomnyos tapogatzsnak tekinthetjk tekinthetjiik Newton 1690-ben vegzett
vgzett mun-
kejet, amikor
kjt, arnikor az grgekkel
ogorogekkel s es az egyiptomi birodalmakkal kapcsolatos geokronolgiai geokronologiai
alap szmtsokat
alap szemi't2'isokat ksztett,
keszitett, majd Halley angol termszettuds
termeszertudos 1720-as vek evek vgn
vegen
Stonehenge koszlopain
kooszlopain kzettani
kozettani s es svnytani
zisvanytani elemzseket
elemzeseket (petrogrfrai)
(petrografiai) kutatsokat
kutatiisokat
erdekeben, hogy megtudja,
folytatott annak rdekben, megtudj a, honnan szarmazott
szrmazott az oszlopok kozetanyaga.
kzetaryaga.
Hasonloan
Hasonlan fontos, kiemelkedo
kiemelked tudomanytorteneti
tudomnytrtneti teny, tny, hogy a regeszeti
rgszeti geologiai
geolgiai es s tor-
tr-
teneti
tneti okologiai
kolgiai vizsgalatokban
vizsglatokban kiemelkedo
kiemelked jelentoseg
jelentsg dendrokronologiai
dendrokronolgiai elemzesekelemzsek
vonsra, az eghajlatnak
egyik legfontosabb voneszira, ghajlatnak a fakfk evgyrire
vgyrire gyakorolt hateszira
hatsra az ogorog
grg
Theophrastus mar mr a Krisztus elotti eltti 4. szazadban
szzadban felgyelt.
felfigyelt. Hatrahagyott
Htrahagyott iresai rsai alapjan
alapjn
Leonardo da Vinci is foglalkozott az eghajlat ghajlat ess a fik
fk evgyiiri
vgyri kozotti
kztti osszeiggessel
sszeiggssel a XV.
szzadban.
szzadban.
Az okori
kori es
s kozepkori
kzpkori felismereseket
felismerseket kovetoen
kveten Thoma:
Thomas jeerson
jeerson (17431
(1743-1 826), az
Egyesijlt
Egyeslt Allamok harmadik elnoke, elnke, aki a konyvtaranak
knyvtrnak a felhasznalasaval
felhasznlsval alapitotta
alaptotta meg
a meltzin
mltn hires
hres kongresszusi konyvt:-irat,
knyvtrat, a XVIII. szzad szzad vegen
vgn egy kitiino
kitn munkzij:-iban
munkjban
az indianok
indinok altal
ltal letrehozott
ltrehozott mesterseges
mestersges halom, ,,1noudmond elemzeset
elemzst mutatta be, ahol az
elokerijlt
elkerlt koeszkoz
keszkz anyag perrograai
petrograi vizsgeilata
vizsglata alapjan
alapjn pontosan rekonstrualta,
rekonstrulta, hogy az
Appalache-hegyseg
Appalache-hegysg melyik teriileterol
terletrl szzirmazik
szrmazik a koanyag.
kanyag. Itt kell megjegyezniink,
megjegyeznnk, hogy
MichelliMercatori nehany
MichelliMer'catori nhny kovaeszkoz
kovaeszkz alapjan
alapjn 1590-es evekben
vekben megfogalrnazort,
megfogalmazott, de csak
1717-ben, poszthumusz publikzilt publiklt gondolataiban mar mr ramutatott,
rmutatott, hogy a mltbeli mltbeli em-
berek a vaskor elott
eltt koeszkozoket
keszkzket hasznalhattak
hasznlhattak a hsiborliik
hborik soran.
sorn.
Az elso
els igazi attorest
ttrst a regeszeti
rgszeti geolegiai
geolgiai elemzesek
elemzsek teriiletenjohn
terletn ]ohn Frere angol ter-
meszettudes
mszettuds erte rte el, 1797-ben, a sulffolki Hoxne-ban, a koeszkozokkel keszkzkkel egyiittegytt feltert
feltrt ki-
halt allatok
llatok csontjai alapjan
alapjn megeillapitotta,
megllaptotta, hogy az eszkozoket
eszkzket olyan emberek keszirettek,
ksztettk,
akik joval
jval a jelen vilagunk
vilgunk elott
eltt eltek.
ltek. Miert
Mirt volt ez a megallapftas
megllapts ilyen egyertelmfi
egyrtelm mer-mr-
fo1d1<6
fldk a rudomanyos
tudomnyos kutat:-isban?
kutatsban? Mert a XVIII. szazad szzad vegen
vgn igen eroteljes
erteljes vitk
vitk folytak
az ember szarmazzisat
szrmazst illetoen,
illeten, es s a kiilonbozo
klnbz teremtesmitoszok,
teremtsrntoszok, koztijkkztk a Biblia es s a
megsziiletoben
megszletben levo lv es
s a polgari
polgri felvilzigosodas
felvilgosods lozoai
lozai eszmeararnlateihoz
eszmerarnlathoz is kapcsol6d6
kapcsold
termeszettudomeny
termszettudomny kepviseloi
kpviseli kozott,
kztt, igy
gy a kiilonbozo
klnbz leletek ertekeleset
rtkelst illetoen
illeten eroteljes
erteljes
nezetkiilonbsegek
nzetklnbsgek alakultak ki.

15
 Ugyanakkor voltak olyan trekvsek,
torekvesek, elssorban
elsosorban a vallsos
vallasos felfogs
felfogasfi termszettudsok
termeszettudosok
kozott, akik szerettk
kztt, szerettek volna feloldani a neveltetsk
neveltetesiik s es a tapasztalataik konfliktust
es ennek rdekben
s erdekeben kidolgoztk
kidolgoztik a katasztrofa elmletet.elrnletet. A termszettudomnyi
termeszettudomanyi s es a rda-
funda-
vallzisi felfogsok
mentalista vallsi felfogasok keveredsre
keveredesere Oxford els elso fldtan
foldtan professzornak,
professzorzinak, William
William
Buckland (1784-1856) munkja munkzija az igen jellemz
jellemzo plda.
pelda. Buckland feltrt feltart a walesi Pavi-
land-barlangban egy vrs voros okkerrel leszrt
leszort csontvzat,
csontvzizat, paleolit keszkzkkel,
keieszkozokkel, kihalt (ma-
orrszarvlli) llatok
mut, gyapjas orrszarv) allatok csontjaival egytt,egyiitt, amelyet
amelyet,,RedRed Lady-nek nevezett el
(ezek a maradvinyok
maradvnyok kesobbksbb egy fer fr csontj ainak bizonyultak). A vallziisi vallsi fundarnentalista
fundamentalista
felfogas alapjn
felfogs alapjin a paleolit emberi csontvzat
csontvzlzat Buckland a kzelben kozelben lv levo rmai
romai katonai t- te-
markotanyosno maradvnyainak
bor markotnyosn maradvanyainak tartotta. A katasztrfa katasztrofa elmletnek
elmeletnek ellenzi
ellenzoi is voltak,
koztiik a legkvetkezetesebb,
kztk legkovetkezetcsebb, a Francia Tudomnyos Tudomzinyos AkademiaAkadmia tagja, a termeszettudoma-
termszettudom-
nyok, koztijk
kztk a paleontologia
paleontolgia egyik halhatatlan lzingclmeje,]ean-Baptiste
lngelmje,]ean-Baptiste Lanzarcle Lamarck volt, aki
mar
mr 1809-ben
1809-'Den megfogalrnazta,
megfogalmazta, hogy az ember nem teremtetett, hanem egy biologia biolgia faj
az allatok
llatok rendszereben,
rendszerben, amely evmilliok
vmillik alatt fejlodott
fejldtt ki es s kiiloniilt
kilnlt el az allati
llati osoktol.
sktl.
Ugyancsak Lamarck vetette fel eloszor, elszr, hogy a pleisztocen
pleisztocn (jgkori)egkori)nagyvadak
nagyvadak ki-
pusztulzisaert
pusztulsrt az egykor elt lt emberek, vadziszok
vadszok is felelosek.
felelsek.
Frere a tudomany
tudomny mai alliszlnak
llsnak megfelelo
megfelel modon mdon ertelmezett
rtelmezett leleteit kovetoen
kveten egy
francia amator
amatr termeszetbiflvzir
termszetbvr es s regesz,
rgsz, az Abbeville-ben vamtisztviselokent
vmtisztviselknt dolgozo dolgoz
jaques Boacher
Boucher de Perthes (17881868)
(1788-1868) es s barzitja,
bartja, Casimir Picard ziltal ltal a Somme
Somne foly6foly
pleisztoeen
pleisztocn teraszain gyfijtott
gyjttt barlangi medve, gyapjas orrszarvii orrszarv leletekkel egyiitt egytt meg-
talilt
tallt ess 1837-ben publikilt
publiklt koeszkozok
keszkzk hoztak hoztk lazba
lzba az akkori tudomzinyos
tudomnyos vilagot,vilgot, bar
br
ez elsosorban
elssorban a heves tiltakozasban
tiltakozsban nyilvanult
nyilvnult meg. A vitik vitk olyan mertekek
mrtkek voltak, hogy
ket
kt brit geologus,
geolgus, joseph Prestwich
Prestvich ess ]ohn Evans 1859-ben zitkeltek tkeltek a csatornin
csatornn es s meg-
vizsgltk a leletek bezigyazodasi
vizsga'.lta'l< begyazdsi koriilmenyeit,
krlmnyeit, maj majd geolgiai es
d geologiai s oslenytani
slnytani vizsgalataik
vizsglataik
nyoman
nyomn tamogattak
tmogattk a Pethres elkepzeleseit
elkpzelseit a kihalt, jegkorijgkori allatokkal
llatokkal egyiitt
egytt eltlt mftltbeli
mltbeli
emberekrol.
emberekrl. Az eredetileg borkereskedo,
borkeresked, majd 1874-ben az oxfordi egyetem geol6gus- geolgus-
professzorava
professzorv avatott Ioseph Joseph Prestwich meg mg 1859-ben eloadzist eladst tartott Londonban a Ki-
ralyi
rlyi Termeszettudomanyi
Termszettudomnyi Akademi:-inAkadmin a pattintott kokorszak kkorszak embererol
emberrl es s a kihalt alla-
lla-
tokkal kialakitott
kialaktott kapcsolatukrol.
kapcsolatukrl. 1 864-ben a francia Eduard Lartet es s Henri Christy a del-dl-
nyugat-franeiaorszzigi
nyugat-franciaorszgi La-Madeleini-barlang feltarasa feltrsa soran
sorn olyan mamutagyar darabot
t2'irtak
trtak fel, arnelyet egy miiveszi
mvszi mamutrajz diszitett. dsztett. Ez a lelet megdonthetetlen
megdnthetetlen bizonyi- bizony-
tekot
tkot szolgaltatort,
szolgltatott, hogy a kihalt allatok llatok es s az emberek egy idoben idben leteztek.
lteztek.
Kozben
Kzben Charles Lyell (1797-1875) brit geologus, geolgus, a mai ertelemben
rtelemben vett foldtani
fldtani ku-
tatzisok
tatsok megteremtoje,
megteremtje, megjelentette ,,Principles,,Prin:iples ofGeology (Foldtan(Fldtan alapelvei) munkzijzit,
munkjt,
amelyben ramutatott
rmutatott a katasztrofa
katasztrfa elmeletek
elmletek tarthatatlanszigz-ira,
tarthatatlansgra, felismerte es s megfogal-
mazta a foldtani
fldtani melt
mlt fogalrnat.
fogalmt. Lyell felelesztette
fellesztette es s atalakitotta
talaktotta az angoljarnes
angol]ames Hutton
geologus
geolgus (1726-1797) ,,uniformitarianizmus
unifrmitarianizmus (nniformizmus
(uniformizmus - egyonteti'ise'g)
egyntetsg) elmeletet,
elmlett,
amelyet alztnalizmns
aktualizmus elvenek
elvnek nevezett el. Hutton a geologiai geolgiai idoskala
idskla kiteijeszteset
kiterjesztst vette
tel
fel a XVIII. szazad
szzad kozepen
kzepn a Biblia magyarazok
magyarzk eltal ltal terjesztett i.e.i.e_ 4004 evvel
wel szemben
es
s a geologiai
geolgiai folyamatok folyamatos idobeli idbeli fejlodeset
fejldst is vallotta. Lyell 1858-ban tagja
volt a Brixham-barlang jegkori jgkori retegeiben
rtegeiben paleolit eszkozoket,
eszkzket, kihalt allatokllatok csontj ait fel-
tr, William Pengelly vezette k'utat6
tiro, kutat csoportnak is. Majd 1859-ben de Pethres altal ltal ta-
nulmanyozott
nulrnnyozott abbeville-i regeszeti rgszeti lelohelyeket
lelhelyeket is megvizsgsilta.
megvizsglta. A jegkori jgkori (pleisztocen)
(pleisztocn)
retegekben
rtegekben kihalt ellatokkal
llatokkal egyiitt
egytt betemetodott
betemetdtt emberi csontok es s koeszkozok,
keszkzk, illetve
az illatok
llatok csontjaiba vesett
vsett kihalt allatokrol
llatokrl kesziilt
kszlt termeszeth
termszeth abrzizolzisok
brzolsok alapjin
alapjn Lyell,

14
34
 1863-ban megjelentette Geological,,Geolo_gical Evidence of the Antiquity ofMan cm clrn knyvt.
konyvet.
Konyveben a kor tbb
Knyvben tobb nagy gondolkodjhoz
gondolkodojzihoz s es kutatjhoz
kutat6je.h0z (Frere, Lamarck, Pethres,
hasonloan arra a kvetkeztetsre
Prestwich) hasonlan koyetkezteresre jutott, hogy a jgkorban, jegkorban, tbb
tobb ezer s es tbb
tobb
tizezer ve
tzezer eve ltek
eltek mr
mar emberek. Igy a fldtani foldtani s es rgszeti
regeszeti mlt
mlt bizonyos mrtkig
mertekig tfedi
atfedi
egymst, a geolgiai,
egymst, geol6giai, slnytari
oslenytani s es rgszeti
regeszeti tudomnyos
tudomzinyos megkzeltsi
megkozelltesi mdok
modok a mlt mlilt
feltarisa rdekben
feltrsa erdekeben sszekapcsoldnak
osszekapcsolodnak s es a geolgia,
geologia, az slnytan
oslenytan fontos szerepet jtszik jzitszik
regeszetben, a rgszeti
a rgszetben, regeszeti kutatsokban.
kutatasokban. Ageoarcheologia
A_geoarcheolo,gia tudomnynak
tudominyanak szletst
szuleteset Lyell
ezen konyvenek
knyvnek a megjelenesetol
megjelensrl szanthatjuk.
szrnthatjuk.
regeszeti lelhelyek
A rgszeti lelohelyek archeozoolgiai
archeozoologiai vizsglata
vizsgalata - elssorban
elsosorban a kihalt makrogerinces
ekszernek vagy tpllkozsi
leletek, valamint az kszernek taplalkozzisi cllal
cellal gyjttt
gyjtott kagyl
kagylo ses esigaanyag
csigaanyag fel-
dolgozasa -
dolgozsa mr
mar a XVIII. szzad szazad sorn,
soran, Cuvier s es Lamarck munkja
munkaj a nyomn,
nyoman, megkez-
dodott. Ugyanakkor az els
ddtt. elso archeobotanikai adatokat CharlesKuhn kzlte kozolte az egyiptomi
temetkezesi anyagbl,
piramisok temetkezsi anyagabol, ahol szrtott
szaritott gyrrrlcsket,
gyiimolcsoket, magvakat s es termseket
termeseket
{rt le. Majd az osztrk
rt osztrak Franz Unger (1800-1870) publiklta publikalta a salzkarnmerguti rgszeti regeszeti
lelohely kora-vaskori nvnyzett,
lelhely novenyzetet, 1851-ben, ksbb kesobb pedig kori okori egyiptomi nvnyle-
novenyle-
leteket. Az
leteket_ A7. els
elso tfog
atfogo archeobotanikai feldolgozst,
feldolgozest, a svjci
svijci tparti
toparti clppletek
colopepiiletek felt-felte-
rasa sorn
rsa soran elkerlt
elokeriilt nvnyi
novenyi maradvnyokrl
maradvanyokrol a svjci svajci paleontolgus,
paleontologus, Osvald Heer (1 809-
1883) publiklta
publikilta 1865-ben. Ezt kveten kovetoen nvnyi
novenyi maradvnyokat
maradvanyokat talltak
talaltak s es dolgoztak
fel az egyiptomi, trjai trojai ses pompeji satsokon
esatasokon is (Schweinzrt,
(Schtveinfurt, 1884, VVitmack,
Witmach, 1890,
1903). Ezzel egy idben idoben kialakult az archeobotanikai kutatsok lcutatasok egyik specilis
specialis irzinya,
irnya, az
irott, ethnobotanikairrsok
rott, ethnohotanikaiforrdsok vizsglata.
vizsgalata. Nyelvszek
Nyelveszek s es botanikusok kezdtk
kezdtek elemezni az
kori
6kori rott
irott forrsokat,
forrisokat, kztk
koztiik a ma mr mar klasszikusnak szmt szamito irodalmi
irodahni munkkat,
munkakat, fest-
menyeket, srrajzokat,
mnyeket, sirrajzokat, kereskedelrni
kereskedelmi levelezseket
levelezeseket s es tbb,
tobb, a rmaiak,
romaiak, grgk,
6gorogok, sumrok,
sumerok,
hettitik, egyiptomiak s
hettitk, es ms,
mes, a lersokban
leirasokban szerepl
szereplo npek
nepek ltal
altal termesztett nvnyt
novenyt sike-
rlt
riilt rekonstrulniuk_
rekonstrualniuk.
A rgszeti
regeszeti lelhelyeken
lelohelyeken vgzettvegzett geolgiai
geologiai s es slnytani
oslenytani vizsglatok
vizsgzilatok mellett a kln-
ki.ilon-
bz
bozo korok emberei ltal ltal ksztett
keszitett eszkzk
eszkozok svrytani
asvanytani s es geokmiai
geokemiai elemzse
elemzese is meg-
kezddtt.
kezdodott. Az AZ els
elso ilyen irny
irinyel vizsglatokat
vizsgalatokat az rc- erc- s
es bnyatudomnyokban
banyatudomanyokban is jrtas jartas
nmet
nemet termszettds
termeszettudos M. I-I. H. Klaproth vgezte
vegezte el cl s
es publiklta
publikalta 1796-ban. Elemzseinek
Elemzeseinek
trgya
targya grg
ogorog s es rmai
r6mai pnzrmk,
penzermek, illetve vegruk
iivegaruk voltak. Klaproth munkjt munkajat kveten
kovetocn
Humprey Davy 1815-ben az kori, 6kori, rmai
r6mai festmnyek
festmenyek festkanyagnak
festekanyaganak geokrniai
geokemiai elem-
zst
zeset vgezte
vegezte el, hogy a rmai romai birodalom kort korat meghatrozza.
meghatarozza. Ezeket a munkkat munkakat kve- kove-
ten
toen kerlt
keriilt sor az els
elso olyan satsokra,
esatesokra, az kori6k0ri Babilon s es Ninive terletn,
teriileten, 1853-ban,
ahol szoros kapcsolatot tartott fenn az satst asatest vezet
vezeto rgsz,
regesz, a brit Henry Layard az el-
temetett talajokat s es ledkrtegeket
iiledekretegeket elemzelemzo geolgusokkal
geologusokkal s es a mvszeti
mveszeti trgyak,
tzirgyak, fest-
mnyek
menyek svnytani-
asvanytani kzettani
kozettani sszettelt
osszetetelet vizsgl
vizsgzilo geokmiai,
geokemiai, archimetriai elemzseket
elemzeseket
vegzo szakemberekkel.
vgz
szazad msodik
A XVIII. szzad masodik felben
feleben megindul
megindulo rgszeti
regeszeti kutatsokat
kutatzisokat kveten
kovetoen a kutatk
kutat6k
mar a XIX. szzad
mr szizad kzepre
kozepere felismertk,
felismertek, hogy a fldtani
foldtani s es slnytani
oslenytani vizsglatok
vizsgilatok jelents
jelentos
kronolgiai,
kronologiai, rtegtani,
retegtani, krnyezettani,
kornyezettani, n_ lin. ,,geoarcheolo_'giai
,,geoarcheolo:giai" informcikat
informaciokat hordoznak s es
j6l felhasznlhatk
jl felhasznalhatok az emberi mlt melt feltrsban
feltarasaban is. Ugyanebben az idben idoben ismertk
ismertek fel az
ember ltal
altal ksztett
keszitett trgyak
tr-irgyak geolgiai
geologiai (svny-
(asvany- s es kzettani,
kozettani, geokmiai),
geokemiai), illetve slnytani
oslenytani
(pl.: br-,
bot-, fa-, csonteszkzk)
csonteszkozok) vizsglatnak,
vizsglatanak, az archimetriai elemzsnekelemzesnek a jelentsgt
jelentoseget is,
gy
igy nem vletlen,
veletlen, hogy a paleontolgiai
paleontologiai s es fldtani
foldtani mdszereket,
modszereket, megkzeltsi
megkozelitesi s es gon-
dolkodsi
dolkodasi mdotmodot egyre szlesebb
szelesebb krben
korben hasznltk
haszniltak fel a rgszeti
regeszeti kutatsokban
kutatisokban a mlt mlilt

15
 szziizad kzeptl
szzad kozepetol kezdden.
kezdodoen. St, sat, az egyre gyarapod
gyarapodo slnytani
oslenytani adatok nyomn nyomen egyre
tobb termszettuds
tbb termeszettudos ismerte fel a lehetsgt lehetoseget az lvilg,
elovilig, kztk
koztiik az emberi nem fejl- fejl6-
desenek, majd a korai megsejtseket,
dsnek, megsejteseket, gondolatokat, elkpzelseket elkepzeleseket Charles Darwin, Tho-
Aloed Russell Wallace s
mas Huxley, Alfed es Ernst Haeckel foglaltk
foglaltak ssze
ossze a mlt
mlt szzad
szzizad msodik
mesodik
felben
feleben s es alaktottk
alakitottak ki munkikkal
munkziikkal az els elso tudomnyos
tudomanyos megfogalmazst
megfogalmazzisat az lvilg eleivilg k-
kii-
lonbozo
lrbz csoportjainak, koztiik kztk az emberi nem szsirmazesarol szrmazsrl es s fejlodeserol,
fejldsrl, az evol1.'1-
evol-
ciorol. Haeckel 1866-ban elszr
cirl. eloszor emlti
emllti meg a rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai vizsglatok
vizsgilatok szempontj-
szempontjzi-
bol
bl is fontos okologia
kolgia szot
szt ess denia'ln.i
definilni probelta
prblta jelenteset
jelentst is.
Br a XIX. szfizad
Ber szzad kezdeten
kezdetn az oslenytan
slnytan egyik megalapitoja,
megalaptja, Cuvier meg mg tagadta a
fosszilis ember letezeset,
ltezst, de mzir
mr a XIX. szzizad
szzad sorzin
sorn tobb
tbb olyan
olyar fosszilis embercsont elo- el-
kerLilt
kerlt a kiilonbozo
klnbz koriikor geologiai
geolgiai retegekbol,
rtegekbl, amelyek c:ifolta'l<
cfoltk Cuvier velemenyet.
vlemnyt. Az
elso
els foemlos
femls leleteket 1820-ban talltak talltk a Rajna menti Eppelsheimben pliocen pliocn kepz6d-
kpzd-
menyekben,
mnyekben, majd hasonlo hasonl korifi
kor foemlos
femls leletek keriiltek
kerltek e16el 1835-tol
1835-tl kezdodoen
kezdden a Svalb- Svb-
Alb teriileten.
terletn. A szazad
szzad kozepen,
kzepn, 1856-ban talaltzik talltk az egyik legfontosabb XIX. szazadi szzadi
fosszilis emberleletet (Homo sapiens neanderthalensis) a DiisseldorfmellettiDsseldorfmelletti Neander-volgy-
Neander-vlgy-
ben. Hasonlo
Hasonl korL'1
kor csontlelet, szinte teljes neandervolgyi
neandervlgyi koponya keriilt kerlt eloel 1848-ban a
gibraltari
gibralrri Ordogtorony-barlangbol
Ordgtorony-barlangbl is, de akkor meg mg nem ismertek
ismertk fel jelenteiseget.
jelentsgt. A XIX.
szzizad
szzad legkiemelkedobb
legkiemelkedbb fontosszigli
fontossg leleteit, neandervolgyi embernel idsebb
neandervlgyi embernl idosebb kor,korli, jvai
javai
majomember (Pithecanthropus), a ksbb kesobb elembernek
eloembernek nevezett Homo erectus els elso
maradvanyait a holland .Dubois
maradvnyait Duhois trta
tarta fel a jvai
javai Solo foly
folyo Trinil meletti vlgyben,
volgyeben, 1891-
ben.
Ugyanebben az idben idoben jelentek meg a kiemelked,
kiemelkedo, rgszeti
regeszeti s es geolgiai
geologiai vizsglatokat
vizsglatokat
es meggyelseket
s meggyeleseket egyarnt
egyarant vgz
vegzo kutatk.
kutatok. A legl<ivlbbak,
legkivalobbak, mint az amerikai]ohn
amerikaijohn Wesley
Powell (1834-1902),
(1 834-1902), T/VilliamHenry
William Henry Holmes (1 846-1933), vagy a britAugustusLane-Fox brit/1u,gustusLane-Fox
Pitt-Rivers (1827-1900) az egyes rgszeti regeszeti rgik,
regiok, keszkz
koeszkoz anyagok teljes kr kor geol-
geolo-
. giai, archimetriai feldolgozst,
feldolgozzisat, krnyezeti
kornyezeti rekonstrukcijt,
rekonstrukciojit, st sot a rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek tr-
ter-
kpezsnek
kepezesenek mdszereit
modszereit a lehet
leheto legrszletesebben
legreszletesebben kidolgoztk.
kidolgoztak. Munkikra,
Munkaikra, mdszertani
modszertani
jtsaikra
jitzisaikra alapultak a XIX szzad szzad msodik
masodik felnek
felenek s es a XX. szzad
szazad els
elso felnek
felenek rgszeti
regeszeti
geolgiai
geologiai kutatsai.
kutatasai.
A rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai vizsglatok
virsgalatok szempontjbl
szempontjibol is kiemelked
kiemelkedo fontossg
fontosszfig volt a r- re-
geszeti alap
gszeti alapli rtegtani
retegtani vizsglatok,
vizsgilatok, az archeosztratigranak
archeosztratigradnak a kialakulsa,
kialakulasa, mert a rgszeti
regeszeti
idskla
idoskla - amely rsze resze a geokronolgiai
geokronologiai sklnaksk2'il2'nal< -logikai
- logikai ses gondolkodsi
gondolkodesi alapot, kapcso-
latot teremtett a geolgusok
geologusok s es a rgszek
regeszek kztt.
kozott. Az els elso rgszeti
regeszeti rtegtani
retegtani gondo-
latokat, a kkor,
kokor, rzkor,
rezkor, bronzkor s es vaskor felosztstflntoinetIves-Gouget
felosztasat/lntoinetIves-Gouget kzlte kozolte poszt-
humusz rsaiban,
irzisaiban, 1758-ban. Ezt a rendszertrcndszert vette t at s
es mdostotta
modositotta a dn den Christian]r-
Christian]o'r-
gensen Thomsen (1788-1865) elbb elobb dn din nyelven 1819-ben,
1819ben, majd ksbb kesobb angol nyelven
megjelent,, Vezetaz
Vezeto'az szaki
szalei rgisgekhez
regise"gekhez cmclm munkjban,
munkajziban, ahol a killtsi
lriallltesi trgyakat
targyakat gyegy
osztlyozta,
osztilyozta, hogy a kkorbl,
kokorbol, bronzkorbl,
bronzkorbol, vagy a vaskorbl vaskorbol szrmaztak_
szarmaztak. Thomsen mun-
kjt
kajat kveten
kovetoen 1 865 -benjohn
-benfohn Lubbock
Luhhocle jelentette meg a Prehistoric Times (Trtnelem (Tortnelem eltti
elotti
idole) elnevezs
idk) elnevezesii monogrjt,
monogrziejat, amelyben rgszeti regeszeti s es geolgiai
geologiai munkk
munkzik alapjn
alapjan a kkort
kokort
skkorra
oskokorra (paleolitikumra)
(paleolitikunara) s es jkkorra
lfijkokorra (neolitikumra) osztotta, majd Edward Lartet s es
Gabriel deMortillet a paleolitikumot elssorban elsosorban geokronolgiai
geokronologiai vizsglatok
vizsgzilatok alapjn,
alapjin, als,
also,
kzps
kozepso s es fels
felso szakaszra osztottk.
osztortk. Hasonl
Hasonlo kvetkeztetsre
kovetkeztetesre jutott a skt skot szrmazs
szzirmazes
]e.m:.er6e;i{u_-, _:
janzrxlz .2 XIX
XIX. szzad
szdzad egyik
e_ga'k1c-glcicnrclkcdeibb, ncg)/cdid5szaMk:j0z5d1nqVckkc)f0g-
lqzkicnclkedbb, ncgyedidszak'ke7ZdmzVckkc)f0_g-

16
 lalkoz
lalkozo geolgusa (=quartergeolgusa) is, a,, The Great Ice/ige
geologusa (=quartergeol6gusa) IceA,ge and its relation to theAn-
nagyjegkorszale s kapcsolata
tiquity ofMan (A nagyjegkorszak lzapcsolata az ember
emher mltjval)
miiltjdval) elnevezs
elnevezes mvben.
miiveben.
Kiemelkedo jelentsg
Kiemelked jelentosegii a magyarorszagi regeszeti cl
magyarorszgi rgszeti cehi slnytani
oslenytani vizsglatok
vizsgsilatok szem-
pontjabol egy keszthelyi tanr,
pontjbl tanir, Deininger Imre (1844-1918) munkssga, munkessaga, aki elskntelsokent
vegzett rgszeti
vgzett regeszeti lelhelyrl
lelohelyrol (Aggteleki-barlang, 1876) elkerlt elokeriilt nvnymaradvnyok
novenymaradvanyok
alapjzin archeobotanikai elemzst
alapjn elemzest haznkban.
hazankban. Munkival
Munkaival - amelyek szinte eg egy idben
idoben
sziiletett a nemzetkzi
szletett nemzetkozi archeobotanikai kutatsok kutatesok elselso ereclmnyeivel
eredmenyeivel - a felsdobszai,
felsodobszai, t- t6-
szegi, tornai s es lengyeli bronzkori s es neolit rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek nvnymaradvnyainak
novenymaradvinyainak
feldolgoz:-iseval alapozta meg az archeobotanikai kutatsokat
feldolgozsval kutateisokat Magyarorszgon.
Magyarorszigon. A magvak,
termesek elemzse
termsek elemzese mellett Deininger faszn faszen hatrozsokat
hatzirozzisokat is vgzett
vegzett mrmir 1891-ben.
1891ben. Igy
Magyarorszagon a negyedidszal<i
Magyarorszgon negyedidoszaki paleobotanika vizsglatok,vizsgzilatok, a rgszeti
regeszeti cl
cel karpolgiai
karpologiai
es anthrakolgia
s anthrakologia elemzsek
elemzesek megindtsa
meginditzisa egyarnt
egyarsint Deininger
Dei11inger Imre nevheznevehez lzdnek.
Hizodnek.
regeszeti lelhelyeken
A rgszeti lelohelyeken elfordul
elofordulo gerinces maradvnyok,
maradvinyok, paleozoolgiai,
paleozoologiai, archeo-
zoolgiai
zoologiai vizsglata
vizsgilara mr
mar a XIX. szzadban
szizadban elkezddtt,
elkezdodott, br bar mg
meg viszonylag kevs keves rg-
rege-
lelohelyrol szrmaz
szeti lelhelyrl szarmazo csontleletet vizsgltal<
vizsgaltak meg a kutatk.kutatok. Ennek a korszaknak a
paleontologusai, a svjci
jeles gerinces paleontolgusai, svzijci Rutimeyer,
Riitimeyer, a dn din Steenstrup, a magyar Petnyi Sala-
mon]dnos, Iibinyi
mon]nos, Khhinyi Ferenc voltak. A magyar gerinces paleontolgusokpaleontologusok munkjamunkzija nyomn,
nyomn,
magyarorszegi rgszeti
a magyarorszgi regeszeti kutatsok
kutatasok veze'ralakja,
vezeralakj a, Rmer
Rdmer Flris
Floris vezette Magyar Tudom- Tudom:i-
Akademia Archeolgiai
nyos Akadrnia Archeologiai Bizottsga
Bizottsziga mr mit 1867-ben javaslatot tett rgszeti regeszeti lel-
lelo-
helyeken tallhat
talalhato konyhahulladkok
konyhahulladekok maradvnyainak
maradvanyainak feldolgozsra,
feldolgozasara, az archeozoolgiai
archeozoologiai
kutatasok megalaptsra_
kutatsok megalapitisira. A rgszeti
regeszeti clcelL'1 zoolgiai
zoologiai vizsglatok
vizsgilatok egyik specilis
specialis irnya
irinya is
kialakult a XIX. szzadszzizad vgn,
vegen, megkezddtt
megkezdodott a zoomorf trgyak, targyak, faragvnyok,
faragvzinyok, vsetek
vesetek ses
festmenyek elemzse.
barlangi festmnyek elemzese.
Az els
elso rgszeti
regeszeti lelhelyrl
lelohelyrol szrmaz
szarmazo malakolgiai
malakologiai anyagokat japetus Steenrtrup Steenstrup
(1837) s es Charles Darwin (1839) hatroztkhatziroztik meg, amikor az egykori emberi kzssgek kozossegek
ltal felhalmozott
ltal felhalrnozott kagylhalmokat
kagylohalmokat trtaktirtak fel Dniban
Dinieban s es Chilben.
Chileben. 1843-ban
1 843-ban az amerikai
Vanumex osztrigahalmokat
osztrigahalrnokat mutatott ki az amerikai New Iersey llamban, zillamban, az ausztrliai
ausztrziliai
Gunn pedig kagylhj
kagylohej halmokat trkpezett
terkepezett Tazmniban.
Tazmzziniaban. A dn dan kormny
kormany megbzsbl
megbizsabol
1848-ban a vilg vilag elsgeoarcheolgus
@156_geoarcheolo'gus csapata (a rgsz regesz Vorsaae, a paleontolgus
paleontologus Steenstrup
es a geolgus
s geologus Forchammer) feldolgozza s es publiklja
publikzilja a dniai
daniai kagylhalmokbar
kagylohalmokban tallhattalalhato
regeszeti lelhelyek
rgszeti lelohelyek egy rszt
reszet (185
(1851- 1- 1857). A nmetA.
nemetA. Braun mr mar tbb
tobb szzezer,
szazezer, vzi
vizi
es szrazfldi,
s szerazfoldi, negyedidszaki
negyedidoszaki rtegekbl
retegekbol szrmaz
szarmazo puhatestt
puhatestfit vizsglt
vizsgalt meg s es ezzel meg-
alapozta a negyedidszaki
negyedidoszaki kpzdrnnyek
kepzodmenyek malakolgiai
malakologiai vizsglatt.
vizsgilatat. 1879-ben a apn apzin
Omori mr mar sszefoglal
osszefoglalo munkt
munkat jelentetett meg a vilg vil:-lg klnbz
kiilonbozo rszein
reszein tallhat,
talzilhato, em-
berek ltal
ltal felhalmozott csiga- s es kagylhalrnokrl,
kagylohalmokrol, st sot 1892-ben Statham mr mar mennyisgi
mennyisegi
es ennek alapjn
s alapjen kronolgiai
kronologiai becslseket
becsleseket is vgzett
vegzett az ausztrliai
ausztriliai kagylhalmokon.
kagylohalmokon.
Brit paleontolgusok
paleontologusok dolgoztak fel elszr eloszor rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai szempontbl
szempontbol is fontos
negyedideiszaki rtegekbl
negyedidszaki retegekbol szrmaz
szarmazo bogrleleteket
bogarleleteket (Bolton, 11862, 862, Wollaston, 1862), majd
a francia Fliche (1875), a nmet nemet Flach (1 (1884),
884) , Scha_[f(1892),
Scha_`( 1 892) , a lengyel Lomnicki (1894), (1 894),
a din
dn Wesenherg-Lund
Wesenberg-Lund (1896), a nnAndersson
nn/lndersson (1 898) vegzett vgzett regeszeti
rgszeti es s torteneti
trtneti geo-
logiai
lgiai szempontbol
szempontbl is alapveto
alapvet jelenftosegii
jelentsg paleoenthomologiai
paleoenthomolgiai kutatasokat.
kutatsokat. Az amerikai
kontinensen az Amerikai Egyesiilt Egyeslt Allamok Geologiai
Geolgiai Szolgelatanak
Szolglatnak paleontologusa,
paleontolgusa, Sa-
muelH. Scudder
Scuder publiklta
publiklta az elso
els negyedidoszaki
negyedidszaki bogarmaradvzinyokat
bogrmaradvnyokat 1877-ben. Rege- Rg-
szeti lelohelyrol
lelhelyrl szarmazo
szrmaz bogarmaradvanyokat
bogrmaradvnyokat eloszor elszr Strohel
Strobel es
s Pigorni tzirta
trta fel egy ita-
it-
liai regeszeti
rgszeti lelohelyen,
lelhelyen, 1864-ben. _ A ______
_j p 1_ i1 L
._-'L2
H:s|:cl.t1FrrvI1I
.vi8Ku.c Fmu
Kass-Em
sgs-ass '1717
n
_
.?_,q4
-1
-we
__-
=
. 4
iiszpom zy
 A XIX. szzad
szazad vgre
vegere teht
tehzit kikristlyosodott
kikristilyosodott a rgszet
regeszet tudomnya
tudomanya s es a legalapvetbb
legalapvetobb
zisatasi mdszerek.
satsi modszerek. Ugyancsak kialakultak azok a legfontosabb slnytani oslenytani s es geolgiai
geologiai
modszerek is, amelyek segthetik
mdszerek segithetik a rgszeti
regeszeti feldolgozst.
feldolgozast. A kutatk
kutatok felismertk
felismertek a geol- geolo-
mliltat, ezen bell
giai mltat, beliil elklntettk
elkiilonitettek a legfiatalabb, napjainkban is tart tarto negyedidszak-
negyedidosZak-
nak nevezett rszt, reszt, amelyben megjelent s es felemelkedett az emberi nem s es lertk
leirtak a leg-
fontosabb negyedidszaki
negyedidoszaki kpzdmnyeket,
kepzodmenyeket, rtegtani
retegtani egysgeket.
egysegeket. A szzadsZ:iZad kzeptl
kozepetol mr mar
egyertelmiien megfogalmaztk
egyrtelmen megfogalmaztak azokat a fldtani foldtani folyamatokat,
folyarnatokat, amelyek ezeket a kpzd- kepZod-
menyeket kialaktottk.
mnyeket kialaldtottak. A geolgusok
geologusok s es a rgszek
regeszek munkja
munkija eredmnyeknt
eredmenyekent felismertk,felismertek,
telepjelensegek, eszkzk
hogy az emberi leletek, telepjelensgek, esZkoZok a negyedidszaki
negyedidoszaki rtegekbe
retegekbe zrva Zarva ma-
Felismertek az egyes terletek
radtak fenn. Felismertk teriiletek jellegzetes morfolgiai
morfologiai egysgeit,
egysegeit, a globlis
globzilis
v2i.lt0Z2'isok kzl
vltozsok koziil a tengerparti rendszerek s es a szrazfldi
szzirazfoldi jgtakar
jegtakaro vltozsait.
valtozasait. Ugyanak-
kor nem alakult mg meg ki egysges
egyseges szemllet
szemlelet a tudomnyos
tudomanyos mdszereket
modszereket illeten,
illetoen, amelyek-
negyedidoszaki fldtani,
kel a negyedidszaki Foldtani, skrnyezeti
oskornyezeti s es sghajlati
oseghajlati vltozsokat
viltozasokat vizsglni
vizsgalni lehetett
volna es s hiziinyzort
hinyzott aZ az itfogo,
tfog, globalis,
globlis, foldtani-oslenytani-morfologiai
fldtarai-slnytari-morfolgiai modell es s viligkep
vilgkp
is. A negyedidoszaki
negyedidszaki geolgiai s paleokolgiai vizsglatokrl, mdszerekrl, a negyed-
geologiai es paleookologiai vizsgelatokrol, modszerekrol,
idoszak
idszak kutatastorteneterol
kutatstrtnetrl onillo nll tankonyvet
tanknyvet jelentetett meg a ]ATEPress 2001-ben ,,A A
negyedidoiszalzildtani
negyedidszakildtani s fskrnyezettani alapjai cimmel.
es ofskornyezettani cmmel. Ebben a tankonyvben
tanknyvben a negyed-
idoszaki kpzclmnyek
idszaki kepzodmenyek felfedezst
felfedezeset rszletesen
reszletesen taglaltk,
taglaltzik, ezrt
ezert itt csak
esak azokra a legfon-
negyedidoszaki kutatsi
tosabb negyedidszaki kutatasi eredmnyekre
eredmenyekre utalunk, amelyek kzvetlen kozvetlen kapcsolatban
kapesolatban
regeszetig geolgiai
vannak a rgszetig geologiai vizsglatokkal.
vizsgzilatokkal.
szezad kezdetn
A XX. szzad kezdeten egy svd sved geolgus,
geologus, Gerard]acob
Gerard]acoh de Geer (1858-1943) kzli koZli
kutatzisi eredmnyeit
kutatsi eredmenyeit a jgtakar
jegtakaro peremn
peremen kialakult tavakban lerakdott lerakodott ledkrl,
ijledekrol, az v- ev-
valtozasokat visszatkrz
szakos vltozsokat visszatiikrozo varvrl
varvrol (1912). Majd de Geer tantvnya, tanitvinya, ErnstAntevs
az 1920-as vekbenevekben mr miir kiterjesztette
kiteijesztette a varvok vizsglatait
vizsgalatait az szak-amerikai
eszak-amerikai glaeilis glacialis ta-
iiledekeire is. Szinte valamennyi, limniks,
vak ledkeire limnjkus, eolikus, uvilis,
uvicilis, terresztrikus rtegsort retegsort
elemzo, az egykori krnyezet
elemz, kornyezet rekonstrukcijnak
rekonstrukciojenak szempontjbl
szempontjabol fontos ledkfldtani
iiledekfoldtani
vizsgalat kiemelked
vizsglat kiemelkedo jelentsg
jelentoseg rgszeti
regeszeti szempontbl.
szempontbol. Mgis Megis a rgszeti
regeszeti leleteket bezr bezaro
Liledekretegnek, ltalban
ledkrtegnek, iltalaban az aZ egykori talajoknak a vizsglata vizsgalata a legjelentsebb
legjelentosebb rgszeti regeszeti
geologiai elemzs.
geolgiai elemzes. Az AZ orosz Dokuesev
Dokucsaev ltal ltal mrmar XIX. szzad
szazad msodik
masodik felben
feleben megkez-
megkeZ-
dett talajgenetikai elemzsek,
elemzesek, a talajok, fosszilis talajok geolgiai geologiai vizsglata
vizsgalata kzl koziil kiemel-
kedo jelentsg
ked jelentosegii a talajok vkonycsiszolatos
vekonycsiszolatos vizsglatn
vizsgalatan alapul
alapulo mikromorfolgiai
mikromorfologiai elem-
Zes. Az
zs. AZ els
elso talaj-vkonycsiszolatokat
talaj-vekonycsiszolatokat a magyar Vendl Aladr Aladdr ksztette
keszitette 1916-ban, de a
talaj -mikromorfolginak,
-mikromorfologi:-inak, mint nll onallo szakterletnek
szakteriiletnek a megjelenst
megjeleneset az aZ amerikai Kubiena
Kuhiena
1938-ban ksztett
keszitett lllicropedology
,,Micropedolq_gy cm cim mu_nkjtl
munlrajzitol szmtjk
szamitjalr nemzetkzi
nemzetkozi szinten. A
keZdetben egyoldalan
kezdetben egyoldaloan talajgenetikai, svnytani
zisvinytani clcelo mikromorfolgiai
mikromorfologiai kutatsokat
kutatisokat a XX.
szazad msodik
szzad mzisodik felben
feleben a nemzetkzi
nemzetkozi szinten koordinltkoordinelt talajkutats,
talajkutatzis, kztk
koztiik a fosszilis
talajok teljes krkorii rnikromorfolgiai
mikromorfologiai kutatsa kutatzisa vltotta
vziltotta fel s
es kialakultak a rgszeti
regeszeti szem-
pontbol is fontos tudomnyos
pontbl tudomanyos mhelyekmiihelyek s es iskolk.
iskolik. Rgszeti
Regeszeti geolgiai
geologiai szempontbl
szempontbol a
legjelentosebbek Peter Goldberg,
legjelentsebbek Goldherg, Richard McPhail, Roger Langohr s es a Svjcban
Svajcban dolgozdolgozo
Becze-Dedlzjudit mikromorfolgiai
Becze-Dekjudit mikromorfologiai kutatsai.kutatasai. Haznkban
Hazinkban Szendrei Gza vgzett vegzett alapvet
alapveto
jelenroseg
jelentsg mikromorfologiai
mikromorfolgiai kutatasokat,
kutatsokat, napjainkban pedigHorvdth
pedigHorvth Zoltdn Zoltn (ELTE) es s
Doho Krisztina
Dobo' Rrisztina dolgozott fel tbb tobb rgszeti
regeszeti lelhelyet
lelohelyet rrikromorfolgiai
mikromorfologiai szempontbl.
szempontbol.
Az
AZ snvnytani
osnovenytani kutatsokban
kutatesokban is igen jelentsjelentos elrehalads
elorehalades kvetkezett
kovetkezert be a svdor- svedor-
szagi kutatsok
szgi kutatsok eredmnyeknt.
eredmenyekent. Carl Filip GunnarAndersson (1865-1928) 1897 s es 1906
kztt,
kozott, majd 1908-ben a Rutger Sernander (1866-1944), ezt kveten kovetoen 1916-ban
1916ban a geo-

18
3.8
 lgus
logus Lennart von Post (1884-195 (1884195 1) kzlikozli egy j oj mdszemek,
modszernek, a virgporszem
virzigporszem meghat-
meghat2i-
rozzisnak s
rozsnak es rtkelsnek
ertekelesnek az alapjait. Von Post pollenanalitikai adatok alapjn alapjan elszr
eloszor is-
meri fel s es rja
irja le a legfontosabb ghajlati
eghajlati ses vegetcis
vegetzicios fzisokat,
fzizisokat, valamint krvonalazza
korvonalazza
az egyes kultrk
kultiirak nvnyzetre
novenyzetre gyakorolt hatsthatasat a Skandinv-flsziget
Skandinziv-felsziget dli deli rszn.
reszen. A svd
sved
geologus ezzel egy nemzetkzi
geolgus nemzetkozi tudomnyos
tudomanyos iskolt
iskolit teremtett, amely igen jelents jelentos hatssal
hatzissal
tobbi skandinv,
volt a tbbi skandinziv, holland, angol, nmet, nemet, amerikai, lengyel, cseh, magyar paleobo-
regeszeti kultrk
tanikusokra, a rgszeti kultorak skrnyezeti
oskornyezeti httert
hitteret vizsgl
vizsgalo kutatkra_
kutatokra.
skandinsiv negyedidszaki
Ennek a skandinv negyedidoszaki paleobotanikai kutat kutato iskolnak
iskolzinak folytatja
folytatoja lett a dn
dan
geologus,]ohannes Iversen (1904-1971), az
geolgus,]ohannes aZ angol Harry Godwin (1901-1985), a svd sved
GunarErdtman (1897-1973),(1 897-1973), az osztrkFranzFirbas
osZtrakFranzFirhas (1902-1964), a svjci svijci WernerLudi
(1888-1968), a nmet nemet Fitz Overbeck
Overheclz (1898-1983), lengyel I/Vladislaw T/Vladislaw Szafer (1886-
1970) s es Zlyomi
Zo'lyomi Blint
Bdlint (1905-1995).
(1905-1995 A virgporszemek,
virzigporszemek, sprk, sporak, pernyeszemcsk
pernyeszemcsek elem-
Zeset, Fldnk
zst, Foldiink vegetcijnak
vegetaciojanak emberi hatsra hatisra trtn
torteno talakulst,
zitalakulesziit, a klnbz
kiilonbozo termesz-
termcsZ-
novenyek kialakulst
tett nvnyek kialalrulasat s es terjedst
terjedeset - virgporszemcsk
viragporszemcsek alapjn alapjan - ezek a kutatk
kutarok kezd-
keZd-
tek el vizsglni
tk vizsglni a XX. szzadszezad kezdetn.
kezdeten. Munkjuk,
Munkzijuk, valamint tartvnyaik
tanitvenyaik munkja
munkzija nyomn,
nyomsin,
svzijei, skandinv
a svjci, skandiniv alapts
alapitsii negyedidszaki
negyedidoszaki paleobotanikai, pollenanalitikai iskolnak iskolanak
folytatesa a napjainkban zajl
szerves folytatsa Zajlo pollenanalitikai s es paleobotanikai munka is. Ma-
gyarorszagon az
gyarorszgon aZ els
elso pollenanalitikai elemzseket
elemzeseket Moesz Gusztv Gusztdv (1926) s es Szepesfalvi
jdnos (1928) ksztette,
]nos kesziterre, majd Zlyomi
Zolyomi Blint
Blint dolgozott fel tbb tobb pollenfrst
pollenirast 1929- 1995
kozott. A Magyar Allami Fldtani
kztt. Foldtani Intzet
Intezet palinolgusai
palinologusai (Lrincz
(Lelrincz Hajnalka,
Hajnallca, NagynBodor
Nagyne'Bodor
geogrfusok es
Elvira), a debreceni geogrifusok s paleontologusok
paleontolgusok (Csinddy (Csindy Gero,
Ger, Flegyhdzi
Flegyhzi Enileo,
Enik;
Magyari Eniko,
Magyam Enik, Vozdry
Voziy Tihor),
Tibor), a budapesti Termeszettudomainyi
Termszettudomnyi Mtizeum Mzeum munkatarsai
munkatrsai
(rainKomldiMagdolna, Medzihradszky Zsofia),
(IdrainKomlodiMagdolna, Zsa), es s szegedi kutarok
kutatk Uuhdsz
(]uhsz Imola, Kiss
Mihltzne'Farago'Mria) vege-Ztek,
Timea, MihdltzneFarago'll4dria) vgeztek, illetve vegeznek
vgeznek regeszeti
rgszeti szempontbol
szempontbl is jelen-
ts pollenanalitikai tevekenyseget
tos tevkenysget Magyarorszagon.
Magyarorszgon. Munkajuk Munkjuk nyomiin
nyomn az egyes kerp2'it-
krpt-
kultrk eghajlati,
medencei kulrlirik ghajlati, kornyezeti
krnyezeti viszonyainak rekonstrukciojziban
rekonstrukcijban jelcntos jelents
eredmnyeket mutattak fel.
eredmenyeket
vizsglatok megjelenese
A pollenanalitikai vizsgelatok megjelense es s kiteljesedese
kiteljesedse mellett az anthrakologia
anthrakolgia
tudomny is tovibb
tudomany tovbb fejlodott.
fejldtt. A XIX. sZ:-izad
szzad vegen
vgn es s a XX. szzizad
szzad kezdeten
kezdetn felismertek,
felismertk,
fldrengsek megvaltoztatj
hogy a foldrengesek megvltoztatjk mrskletvi fik
ak a mersekletovi fk evgyiirii
vgyr szerkezetet,
szerkezett, 1gy
gy a fosszilis
fk ilyen iranyui
fek irny elemzese
elemzse alkalmas a mflltbeli
mltbeli foldrengesek
fldrengsek rekonstrukcioj
rekonstrukcij era.ra. A 1oldrenge-
fldreng-
sek fikfk evgyiirjere
vgyrjre gyakorolt hatziszit hatst eloszor
elszr Lyell vetette fel 1849-ben, maj majd skt sZ2ir-
d a skot szr-
mazs geologus,
mazziso geolgus,McGee vgyrk szimolisa
McGee (1892) az evgyrk szmolsa alapjan
alapjn kiszamolta
kiszrnolta a fikfk ClpUZ-
elpusz-
tulsnak idejet
tulzissinak idejt ess ezeknek az adatoknak a felhasznalziszival
felhasznlsval rekonstruzilta
rekonstrulta a kozepkori
kzpkori Uj-
elpusztt foldrenges
Madridot elpusztito fldrengs idejet.
idejt. Ezt kovetoen
kveten Lawson (1908), majd Fuller (1912)
kzltek alapveto
kozoltek alapvet ismereteket a Foldrengeseknek
fldrengseknek a fik fk evgyiirs
vgyrs szerkezetere
szerkezetre gyakorolt
mdost hatasairol.
modosito hatsairl. A precfz
precz dendrokronolozgiai
dendrokronolgiai elemzes
elemzs alapjait, az elso,els, elo
l es
s elpuszrult
elpusztult
fk alapjan
12-:1< alapjn torteno
trtn keresztdarumozast
keresztdtumozst es s a Napnak a mersekeltovi
mrskeltvi fkrafkra gyakorolt hatzisat
hatst
E. A. Douglass amerikai csillagasz csillagsz ismerte fel es s dolgozta ki 1910 es s 1940 kozotr.
kztt. Ugyan-
fejlesztette ki azt a mintavevot,
csak Douglass fejleszterte mintavevt, amelyet standard esZkoZ eszkz napjaink dend-
rolgiai kutatasaiban,
rologiai kutatsaiban, igy gy a napjaink dendroklimatologiai,
dendroklimatolgiai, dendokronologiai,
dendokronolgiai, dendro-
sztratigrai kutatisai
sztratigriai kutatsai Douglass munkziin
munkin alapulnak.
alapulnak_ Magyarorszigon
Magyarorszgon HollendonnerFerenc
folytatta Deininger ottoro ttr jelentoseg
jelentsg munkzisszigeit
munkssgt es s kiemelkedo
kiemelked anthrakologiai
anthrakolgiai munkat
munkt
vgzett a XX. szezad
vegzett szzad elso
els feleben.
felben. Elobb
Elbb recens anyagokon modszertani mdszertani megoldzisokat,
megoldsokat,
hatrozknyvet keszitett,
majd hatarozokonyvet ksztett, ezt kovetoen
kveten a pilisszntoi
pilissznti koilke
kilke faszen
faszn anyagat
anyagt ko-k-

19
1,9
 zlte.
Zolte. Az vektl kezdodoen
AZ 1930-as evektol kezdden elobbelbb Sdrledny
Srkny Sdndor,
Sndor, Greguss Pdl, Pl, majd Stieher
Stieber
]ozsef; Horvth
]o'zsef,` Horvdth Ernkzltek,
Erno'koZoltek, napjainkban pedig Babos Bahos Kroly,
Kdroly, Rudner Edina s es Giynaeus
Grynaeus
Andrds kzlnek
Andrs kozolnek alapvet
alapveto megllaptsokat
megzillapitzisokat a negyedidszaki,
negyedidoszaki, kztk koztiik rgszeti
regeszeti lelhe-
lelohe-
lyekrol, vagy rgszeti
lyektl, regeszeti kultrkkal
kultlirzildral sszeiggsben
osszeiggesben lv levo lelhelyektl
lelohelyekrol szrmaz
szarmazo fs fas szr
szaro
maradvanyokrol.
maradvnyokrl.
Kiemelkedo jelentsg
Kiemelked jelentosegii rgszeti
regeszeti ses geolgiai
geologiai kutatsok
kutaltasok indultak meg Hermann Ott Otto
termeszettudos kezdemnyezst
terrnszettuds kezdemenyezeset kveten,
kovetoen, a Magyar Allami Fldtani Foldtani Intzet
Intezet vezetsvel,
vezetesevel,
aZ 1 893-ban a miskolciBrsony-hz
az miskolci,,Bdrsony-hdz alapozsnl
alapozesrinal elkerlt
elokeriilt kszakca
koszakoca leletekkel kapcso-
Bo'ckh]dnos igazgat
latban. Bekhjnos igazgato megbzsbl
megbizziszibol elbb
elobb 1905-ben Papp Kroly Idroly geolgus
geologus a Mis-
kornyeki negyedidszaki
kolc krnyki negyedidoszaki kpzdrnnyek
kepzodmenyek vizsglatt
vizsgalatet kezdte el, majd 1906-ban Kadi Kadic
Ottokdr indtotta
Ottokr inditorta el a barlangi satsokat
zisatisokat s
es a Szeleta-barlang zavartalan
Zavartalan pleisztocn
pleisztocen rte-
rete-
geiben igen jellegzetes paleolit eszkzkreeszkozokre bukkantak. Ezt kveten kovetoen a barlangi satsoksisatzisok
hatasara egyre gyorsabb temben
hatsra iitemben gyarapod
gyarapodo srgszeti
osregeszeti s es gerinces-paleontolgiai
gerinces-paleontologiai anyag
tobb hazai szakembert csbtott
tbb csiibitott erre a kutatsi
kutatasi terletre,
teriiletre, kztk
koztiik Hillebrand]en't,
Hillehrandjenot, a k- ke-
sobbi vtizedek
sbbi evtizedek vezet
vezeto srgszt_
osregeszet. Kadi
Kadie Ottokr
Ottokar az aZ srgszeti
osregeszeti kutatsokon
kutatasokon tl nil igen je-
lentos utnptlst
lents utanpotlzist nevel
nevelo munkt
munkzit is vgzett
vegzett a gerinces paleontolgiai
paleontologiai terletn.
teriileten. Tanty-
Tanitv2i-
nyai,Kretzoi1l/Iiklo's, MottlMria,
nyai,KretzoiMiklo's, MottlMdria, Tasndi
Tasnddi KubacskaAndrs,
Kuhacsl2aAndrds, Bogsch Bqgsch Lszl,
Ldszlo, a ksbbi,
kesobbi, nap-
tarto vtizedek
jainkig tart evtizedek vezet
vezeto kutati
kutatoi lettek. Szinte a barlangi satsokkaliegy
zisatzisokkaliegy idben
idoben
munkajet s
kezdte el munkjt es publikcis
publikacios tevkenysgt
tevekenyseget Kormos
IG7rmos Tivadar, a Magyar Allami Fld- Fold-
Intezet geolgusa.
tani Intzet geologusa. Kezdetben alapvet alapveto vizsglatokat
vizsgzilatokat vgzett
vegzett a negyedidszaki
negyedidoszaki rte- rete-
gekbol elkerlt
gekbl elokeriilt pulatest
puhatesr faunval
faunaval kapcsolatban, majd feltrta feltarta ses rgszetileg
regeszetileg is lerta
leirta a
osember telephelyet. Munkja
tatai sember Munkaja kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentoseg a magyarorszgi
magyarorszzigi rgszeti
regeszeti
geologiai vizsglatok
geolgiai vizsglatok szempontjbl,
szempontj abol, mert elszreloszor mutatott r re az skrnyezeti
oskornyezeti csoport-
elonyeire s
munka elnyeire es a Papp Kroly,
Karoly, Kadi
Kadie Ottokr
Ortokar ltal
iltal megkezdett rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai
vizsgilatokat
vizsglatokat Magyarorszig
Magyarorszg mas ms teriileteire
terleteire is kiteijesztette.
kiterjesztette. Kormos Tivadar es s Kadie
Kadi
Ottokr
Ottokzir a XX. szzadsZa'Zad kezdetn
kezdeten a magyarorszgi
magyarorszagi rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai vizsglatok
vizsgalatok vezeti
vezetoi
regeszeti geolgiai
szakemberei, a hazai rgszeti geologiai vizsglatok
vizsgalatok megalapti
megalapftoi voltak.
A msodik
misodik vilghbort
vilaghaborot kveten
koveroen a nemzetkzi
nemzetkozi rgszeti
regeszeti kutatsokban
kutatasokban a kulturlis
kulruralis
okologiai megkzeltsek
kolgiai megkozelitesek (amerikaijulian
(amerikai]ulian Stewart, 1902-1972) kerltek keriiltek eltrbe,
eloterbe, amely-
nek a clja
celja az volt, hogy az aZ egyes kultrknak
kultliriknak a krnyezethez
kornyezethez trtn
torteno alkalmazkodsi,
allralmazkodzisi, n_ on.
adaptcis
,,adaptdcios folyamatait rekonstrulja.
rekonstrualja. Szinte ugyanebben az aZ idben,
idoben, de Stewarttl
Stewarttol fug- ig-
getlenijl Graham Clarke brit rgsz
getlenl regesz is bevonta munkjba
munkajaba a termszettudomnyos
termeszettudomzinyos szak-
embereket s es rgszeti
regeszeti terepmunkval
terepmunkzival egybekttt
egybekotott skrnyezeti
oskornyezeti munkkat
munkakat kezdett el. Az AZ
skrnyezeti
oskornyezeti vltozsok
valtozesok mellett az aZ egykori tpllkozsi
taplelkozrlsi szoksokat,
szokisokat, a krnyezetnek
kornyezetnek az
egyes kultrk
kultL1rak trendjre
etrendjere gyakorolt hatst
hatzisat kezdte vizsglni.
vizsglni. A kult.u`lis
kulturzilis kolgiai
okologiai irny-
irony-
zat
Zat kialakulsval
kialakulasival prhuzamosan
parhuzamosan az amerikai VVillard Willard Libby
Lihhy (1908-1980) munkja munkzija nyo-
man a rgszeti
mn regeszeti lelhelyek
lelohelyek kronolgiai
kronologiai sszehasonltsrak
osszehasonliteisariak egyik legfontosabb mdszere, modszere,
vizsgalatok is kialakultak, gy
a radiokarbon vizsglatok igy a globlis
globalis rgszet
regeszet sszehasonltsi
osszehasontesi alapja ek-
kor alakult ki.
A XX. szzad
szizad msodik
mesodik felben
feleben a vadon term,
termo, termesztett s es gyomnvnyekbl
gyomnovenyekbol le-
vonhat
vonhato krnyezet-,
kornyezet-, ghajlat-,
eghajlat-, gazdasgi
gazdaszigi ses vegetcitrtneti
vegetziciotorteneti clok celok kerltek
keriiltek eltrbe
eloterbe s es
a geobotanikai feldolgozs
feldolgozas mdszertani
modszertani tekintetben egysgess
egysegesse vlt vzilt s
es feltrsi,
feltarasi, feldol-
gozzisi mdszerek
gozsi modszerek standardizldsa
standardizalodisa megteremtette az egyes lelhelyek lelohelyek sszehasonlts-
ossZehasonlites2i-
nak alapjt,
alapjat, a korrelatv
korrelativ rtkels
ertekeles lehetsgt.
lehetoseget. Ennek a munknakmunkinak az eredmnyeknt
eredmenyekent kez- keZ-
detben a paleobotanikai elemzsekelemzesek alapjn
alapjen loklis,
lokalis, regionlis
regionelis s es globlis
globilis krnyezetrekonst-
kornyeZetrekonst-

20
rukcis
rukcios munkkat
munkekat ksztettek
keszitettek majd a baseli, stuttgarti, kieli es s tobbi
tbbi tudominyos
tudomnyos mo- m-
eredmenyekent a rgszeti
helymunka eredmnyeknt regeszeti lelhelyeken
lelohelyeken vgzett,
vegzett, agrrtrtneti
agrirtorteneti clokat
celokat is ma-
gziban foglal
gban foglalo archeobotanikai vizsglatok
vizsgalatok fokozatosan elklnltek
elkiiloniiltek a httr
hatter lelhelyeken
lelohelyeken
vegzett negyedidszaki
vgzett negyedidoszaki paleobotanikai, geobotanikai vizsglatoktl. vizsgalatoktol. Hasonl
Hasonlo differenci-
difFerenci2i
lodasi folyamatokat lehetett megfigyelni
ldsi meggyelni a negyedidszaki
negyedidoszaki gerinces paleontolgiai,
paleontologiai, paleo-
Zoologiai s
zoolgiai es az archeozoolgiai
archeozoologiai kutatsok
kutatzisok esetben
eseteben is. A msodik
masodik vilghbort
vilagh:-iborot kvet,
koveto,
dontoen csoportmunkban
dnten esoportmunkziban vgzett vegzett paleobotarikai,
paleobotanikai, geobotanikai, archeobotanikai, vala-
paleozoologiai, archeozoolgiai
mint paleozoolgiai, archeozoologiai kutatsok
kutatzisok eredmnyeknt
eredmenyekent sikerlt sikeriilt konkrt
konkret lelet-
tisztizni a korbbi
anyaggal tisztzni korzibbi elmleti
elmeleti krdseket
kerdeseket s es rekonstrulni
rekonstrueilni az egyes domesztikcis,
domesztikacios,
nvnytermesztsi
novenytermesztesi centrurnokat,
centrumokat, valamint a centrumokbl
centrumokbol trtn torteno termesztett
termesztert s es tenysz-
tenyesZ-
elolenyek terjedst,
tett llnyek terjedeset, diffzijt.
dilziojat. Ezekhez a nemzetkzi
nemzetkozi vizsglatokhoz
vizsgalatokhoz kapcsoldott
kapcsolodott
magyarorszagi rgszeti,
a magyarorszgi fegeszeti, skrnyezeti
oskornyezeti lelhelyek
lelohelyek feltrsval,
feltariisaval, elmleti
elmeleti megkzeltsekkel
megkozelftesekkel
HartydnyiBorhdla, FuzesMiklo's,
HartynyiBorbla, FiizesMilelos, Novki
Novdlzi Gyula, PatayArpd
PatayA1yJdd archeobotanikai, Skoek Sleoek Istvn
Istvdn
paleobotanikai s es archeobotanikai, Schermann Szilrd, Szildrd, Brecher Gyula, Mndy Mdndy Gyrgy,
Gyorgy, Belea
agritorteneti, taxonmiai
Adonisz agrtrtneti, taxonomiai munki
munkzii az aZ 1950-es vek evek vgtl
vegetol kezdden.
kezdodoen. Napjaink-
Bajzdthjudit, BerzsenyiBrigitta, Dlnoki
ban Bajzthjudit, Ddlnoki Orsolya, GyulaiFerenc,]akab
GyulaiFerenc,]alzah Gusztv, Gusztdv, Torma
Andrea vgez
vegez igen fontos karpolgiai
karpologiai s es paleobryolgiai
paleobryologiai (mohamaradvny)
(moharnaradvany) elemzseket elemzeseket
novenyzeti vltozsok,
a nvnyzeti valtozzisok, az egykori nvnytermeszts
novenytermesztes jobb megismerse megismerese rdekben.
erdekeben.
kiilonbozo skrnyezeti
A klnbz oskornyezeti lelhelyekrl,
lelohelyekrol, barlangi, folyvzifolyovizi krnyezetbl,
kornyezetbol, lszs loszos rte-
rete-
gekbol, frsokbl
gekbl, irasokbol szrmazi
szzirmazoi gerinces leletek feldolgozsval
feldolgoziszival KretzoiMiklo's,]nossy
R3"etzoiMikl6s,]dnossy Dnes De'nes
vegzett kiemelked
vgzett kiemelkedo jelentsg
jelentosegfi paleozoolgiai
paleozoologiai munkt.munkat. Kretzoi Mikls Miklos az skrnyezeti
oskornyezeti
lelohelyek mellett jelents
lelhelyek jelentos szm
szamfl paleolit, mezolit lelhelyet
lelohelyet dolgozott fel Vrtes Ve'rtes Lszl
Ldszlo
rgsszel
regesszel egytt.
egyiitt. Legjelentsebb
Legjelentosebb kzsenkozosen vgzett
vegzett munkik,
munkik, a vrtcsszlsi
vertesszolosi als-paleolit,
also-paleolit,
kozepso-paleolit, a bodrogkeresztri
a tatai kzps-paleolit, bodrogkeresztiiri fels-paleolit,
felso-paleolit, a szekszrdi
szekszzirdi mezolit lelhelyek
lelohelyek
feldolgozsa
feldolgozasa volt. Kretzoi Mikls Miklos alapozta meg a rgszeti regeszeti szempontbl
szempontbol fontos magyar-
orszgi
orszagi negyedidszaki
negyedidoszaki gerinces alap alapo biosztratigrfit,
biosztratigrafiat, a holocnholocen felosztst,
felosztziszit, ses ghajlati
eghajlati
rekonstrukcijt
rekonstrukciojit s es Vrtessel
Vertessel egytt
egyiitt megalapozta a hazai archeosztratigrfit.
archeosztratigrzifiit. A nemzet- nemZet-
kzi
kozi szinten is kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentoseg kutatmunka
kutatomunka mellett Kretzoi Mikls Miklos jelents
jelentos ok-
tati
tatoi tevkenysget
tevekenyseget is vgzett.
vegZett. AzAZ ltala
iltala alaptott,
alapitott, a rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek feldolgozsa
feldolgozasa szem-
pontjbl
pontjzibol fontos gerinces paleontolgiai
paleontologiai tudomnyos
tudomzinyos iskolt,
iskolzit, a nemzetkzileg
nemzetkozileg is elismert
munkt
munkat vgz
vegzo tantvnyai,
tani'tv:-inyai, KardosLszl,
KordosLdszlo, Vrs Vo'ro's Istvn
Istvdn vittk
vittek tovbb.
tovabb. Munkja,
Munkzija, eredmnyei
eredmenyei
nyomn
nyomzin a XX. szzad
szezad msodik
msodik felnek
felenek legkiemelkedbb
legkiemelkedobb magyar tudomnyos tudomanyos kutatjnak,
kutatojiinak,
paleontolgusnak,
paleontologuseinak, paleoanthropolgusnak,
paleoanthropologusinak, rgszeti regeszeti geolgusnak
geologusanak tekinthetjk
tekinthetjijk Kretzoi
Miklst.
Miklost. Munkjnak
Munkajenak hatsa hatisa valamennyi, napjainkban kszlt kesziilt hazai rgszeti
regeszeti geolgiai,
geologiai,
torteneti kolgiai
trtneti okologiai munkban
munkiban kimutathat.
kimutathato. A paleozoolgiai
paleozoologiai vizsglatok
vizsgzilatok mellett, az
1950-es vekben
evekben Bknyi
Bokonyi Sndor
Sdndor s es Matolcsijnos
Matolcsi]dnos alapvet
alapveto jelentsg
jelentoseg munkimunkei nyomn
nyomzin
kialakult a hzillatoknak,
hziziallatoknak, fiatalabb
atalabb rgszeti
regeszeti korok vadszott
vadziszort llataink
allataink s es csontrnaradv-
esontmaradv2i-
nyaiknak a kutatsi
kutatzisi irnya,
iranya, a gerinces maradvnyok
maradvzinyok archeozoolgiai
archeozoologiai vizsglata
vizsgilata is. Bknyi
Bokonyi
s
es Matolcsi munkit
munkziit napjainkban Bartosiewicz Lszl Ldszlo ses felesge,
felesege, Alice Choyke Choylze folytatja.
sZ2iZad kezdetn
A XX. szzad kezdeten Kormos Tivadar, Rotarides Mihly, Mihdly, a britAl'd
britAl'e'd Kennard, a n- ne-
met Geyer vizsglt
vizsgalt meg klnbz
kijlonbozo negyedidszaki,
negyedidoszaki, kztk koztuk a rgszeti
regeszeti lelhelyekrl
lelohelyekrol szr-
szor-
maz
mazo Mollusca anyagokat, majd ezt a munkt munkzit az angol B. W. Sparks, M.P. Kerney, Richard
Preece, RobertKeen,
RohertKeen, a francia D. D. Rousseau, Nicol Limondin, a holland TomMeier, a cseh
Vojen Loek
Leila ses a magyar Krolopp Endre, Fkh Filleoh Levente folytatta. Ezek a kutatk kutarok elssorban
elsosorban
a pleisztocn
pleisztocen s es holocn
holocen rtegekbl
retegekbol elkerlt
elokeriilt Mollusca-fauna alapjn alapjin levonhat,
levonhato, rgszeti
regeszeti

21
 szempontbl
szempontbol is fontos rtegtari
retegtani s es skrnyezeti
oskornyezeti problmkkal
problemakkal foglalkoztak, illetve taxo-
nmiai
nomiai vizsglatokat
vizsgalatokat vgeztek.
vegeztek. A rgszeti
regeszeti szempont,
szemponto, modern malakolgiai
malakologiai kutatsokat
kutatasokat
a brit]ohn Evans alapozta meg 1972-ben a Land ,,Land Snails in Archeology cm cimfi munkjval.
munkajaval.
torteneti kolgiai
Majd a trtneti okologiai s es rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai szempont,
szemponto, etrozoolgiai
etnozoologiai cl cel malako-
logiai
lgiai kutatesok
kutatsok a XX. szezad szzad masodjk
msodik feleben
felben indultak latvinyos
ltvnyos fejlodesnek,
fejldsnek, amikor a
biologiai vizsglatokkal
recens biolgiai vizsgalatokkal sikerlt
sikeriilt tisztzni
tisztazni az egykoron klnbz kiilonbozo tkezsi
etkezesi vagy
diszitesi cllal
dsztsi cellal begyjttt
begyjtott kagylk
kagylok s es csigk
csigak fenolgiai,
fenologiai, nvekedsi
novekedesi tulajdonsgait.
tulajdonsagait. Nap-
nemzetkozi szinten a britBailey, Gilbertson,
jainkban nemzetkzi Gilhertson, MargaretDeith,
Ma1garetDeith, Rowley-Conwy, vala-
Kirolopp Endre vgeznek
mint a magyar Krolopp vegeznek kiemelked
kiemelkedo jelentsg,
jelentoseg, malakolgiai
malakologiai alap alapii rg-
rege-
geologiai s
szeti geolgiai es trtneti
torteneti kolgiai
okologiai munktmunkat rgszeti
regeszeti lelhelyeken.
lelohelyeken. A malakolgiai
ma.lakologiai vizs-
viZs-
gilatokban a paleozoolgiai
glatokban paleozoologiai s es az archeozoolgiai
archeozoologiai kutatsok
kutatasok mg meg nem vltak valtak gyogy el egy-
mistol, mint azt megfigyelhettk
mstl, meggyelhettiik a gerinces anyag feldolgozsa feldolgozesa terletn.
teriileten.
bogarmaradvzinyok XIX. szzadban
A bogrmaradvnyok szzizadban megkezddtt
megkezdodott vizsglata
vizsgalata a XX. szzadban
szfizadban is
folytatodott amerikai Cockerell (191 1), a svd
folytatdott sved Hendriksen (1933), Carl Lindroth (1930-as
es 40-es vek)
s evek) munkjval.
munkajaval. A msodikmasodik vilghbort
vilaghaborot kveten
kovetoen a birmighatni
birmigharni egyetem Geo-
lgiai
logiai Tanszkn
Tanszeken Fred Shotton, Russell Coope s es Peter Osborn
Oshorn munkja
munkaja nyominnyomn alakult ki
paleoentomologiai
paleoentomolgiai iskola. Eszak-Amerikabanjohn
Eszak-Amerikbanjohn Matthews (Kanadai Geologiai Geolgiai SZolg:i-
Szolg-
lat, Ottawa), RandallMiller (Geologiai (Geolgiai Tanszek,
Tanszk, New Brunswick) ,AllanAshworth (Geo-
logiai
lgiai Tanszek,
Tanszk, Dakota Egyetem, Fargo), Fargo) , RohertNelson
RobertNelson (Geologiai
(Geolgiai Tanszek,
Tanszk, Maine) mun-
kaja
kja igen jelentos
jelents a nemzetkozi
nemzetkzi paleoenthomologiai
paleoenthomolgiai kutatesok kutatsok szempontjabol.
szempontjbl. RegeszetiRgszeti
eel
cl enthomologiai
enthomolgiai vizsgzilatokat
vizsglatokat pedig elsosorban
elssorban Harry
Hary Kenward (York) vegez vgez napja-
inkban. Magyarorszagon
Magyarorszgon a negycdidoszaki
negyedidszaki kepzodmenyekbol,
kpzdmnyekbl, regeszeti rgszeti lelohelyekrol
lelhelyekrl rit-
kan
kn kerlnek
kerlnek elo el bogarmaradvenyok,
bogrmaradvnyok, eppen ppen ezert
ezrt rendkiviil
rendkvl jelentosek
jelentsek a szerzo szerz egykori
hallgatojanak,
hallgatjnak, a debreceni Elek Zoltdnnak Zoltnnak az opusztaszeri
pusztaszeri kozepkori
kzpkori lelohelyekrol
lelhelyekrl sZarma-
szrma-
Zo,
z, a tankonyvben
tanknyvben is targyalt
trgyalt bogarfeldolgozasai
bogrfeldolgozsai es s torteneti
trtneti okologiai
kolgiai ertekelesei.
rtkelsei_
A regeszet
rgszet lelohelyeket,
lelhelyeket, regeszeti
rgszeti leleteket, a leleteket bezaro bezr iiledekes
ledkes kozeteket,
kzeteket, a re-r-
geszeti
gszeti szempontbol
szempontbl jelentos,
jelents, hatter
httr jelleg
jelleg negyedidoszaki
negyedidszaki oskornyezeti
skrnyezeti lelohelyeket
lelhelyeket fel-
dolgozo
dolgoz termeszertudomanyos,
termszettudomnyos, valamint a regeszeti rgszeti feltaro
feltr modszerek
mdszerek fejlodese,
fejldse, regeszek
rgszek
es
s a geologus,
geolgus, paleontologus,
paleontolgus, geokemikus,
geokmikus, geofizikus
geofrziks szakemberek szemleleti szemlleti valtasa
vltsa a
misodik
msodik vilaghaborot
vilghbort kovetoen
kveten felgyorsult. A szemleletvziltzisban
szemlletvltsban igen jelentos jelents szerepet
jzitszott,
jtszott, hogy a kutarokkutatk szama
szma globalis
globlis szinten ugrasszeren
ugrsszeren megemelkedett es s 1960-
1980 kozott
kztt marmr ugyanannyi kutato kutat foglalkozott regeszeti
rgszeti es s regeszeti
rgszeti geologiai,
geolgiai, kor-
kr-
nyezetregeszeti
nyezetrgszeti kutatzisokkal,
kutatsokkal, mint aZ az aZt
azt megelozo
megelz 200 evben vben egyiittesen.
egyttesen. A kutarok kutatk szel-
sz-
manak
mnak novekedesevel
nvekedsvel egy idoben idben epiilt
plt ki a nyugat-europai,
nyugat-eurpai, amerikai, tavol-keletitvol-keleti auto-
aut-
pa'lya'k
plyk jelentos
jelents resze
rsze is, es
s ezekhez aZ az epitkezesekhez
ptkezsekhez jelentos,
jelents, nagy feliilet
fellet regeszeti
rgszeti fel-
tzirasok
trsok kapcsolodtak.
kapcsoldtak. Ennek kovetkezteben
kvetkeztben a regeszeti
rgszeti lelohelyekrol,
lelhelyekrl, aZ az egykori tarsa-
trsa-
dalmakrol,
dalmakrl, kult1ira'.krol,
kultrkrl, a kornyezetijkkel
krnyezetkkel kialakitott
kialaktott viszonyukrol
viszonyukrl minden eddigi merteket mrtket
mcghalado
meghalad regeszeti
rgszeti es s regeszeti
rgszeti geologiai
geolgiai adat halmozodott
halmozdott fel. A felhalmozodott
felhalmozdott igen
jelentos
jelents mennyiseg
mennyisg adat feldolgozzisat
feldolgozst segitosegt szzimitogepes
szmtgpes megoldasok
megoldsok es s a tudom:iny-
tudomny-
ban az indukcio
indukci mellett kialakult, az indukcios indukcis megkozeliteseket
megkzeltseket vitato vitat rudomsinylozoai
tudomnyfilozfiai
iranyzat
irnyzat a falszikicio,
falszikci, valamint a kaosz kosz jelensegenek
jelensgnek felfedezese
felfedezse megvaltoztatta
megvltoztatta a tudo-
manyos
mnyos felfogast
felfogst es s a regeszet
rgszet tudomzinyzit.
tudomnyt_ AZ Az 1960-as evekben
vekben a atal fiatal angolszsisz
angolszsz re- r-
geszek,
gszek, az amerikai Lewis Binrrd, Binford, aZ az angol David Clark, Colin Renfrew vezetesevel vezetsvel sZaki
szak-
tottak aZ az addigi regeszeti
rgszeti kronologiaval
kronolgival es s regeszeti
rgszeti megkozelltesi
megkzeltsi modokkalmdokkal es s tudo-
manytorteneti
mnytrtneti szempontbol
szempontbl is jelentos
jelents valtozast
vltozst alakitottak
alaktottak ki, letrehoztzik
ltrehoztk az 1'.1n.,,ujre'g-
n_ ,,jrg-

22
szeti kutatsi
kutatasi irnyt.
irinyt. A termszettudomnyi
termeszettudomanyi mdszerek modszerek teljes trhzt
tarhazat hasznost
hasznosito jr-
jre-
geszet szerint a rgszet
gszet regeszet szerepe nem egyszeren
egyszeren a mltmlilt ses az akkor ltelt emberek letrnd-
eletrnod-
janak feltrsban
jnak feltarasaban merlmerijl ki, hanem a mlt molt vltozsainak
vziltozzisainak magyarzatt
magyarezatzit is meg kell adniul(.
adniuk.
hagyomanyos rgszetet
A hagyomnyos regeszetet gyflgy tekintettk,
tekintertek, mint ami trtneti
torteneti magyarzaton
magyarezaton alapul, ad-
aZ jrgszet
dig az ojregeszet kulturlis
kulturalis folyamatokban, vagyis gazdasgi gazdasagi s es trsadalmi
tarsadalmi rendszerekben,
valtozesaiban gondolkodik. Ezeket a kulturlis,
azok vltozsaiban kulturalis, gazdasgi
gazdasagi s es trsadalmi
tarsadalrni vltozsokat
valtozesokat
modellek fellltsra,
felallitzisara, kvetkeztetsek
kovetkeztetesek levonsra,
levonesera, a modellek, hipotzisek
hipotezisek tesztelsre
tesztelesere
alapoztek. Az
alapoztk. AZ jrgszeti
ojregeszeti szemlletrnd
szemleletmod terjedse
teijedese kvetkeztben
kovetkezteben a globlis
globalis rgszet
regeszet kiala-
kulzisanak lehetsge
kulsnak lehetosege teremtdtt
teremtodott meg s es ez a vilgrgszet
vilagregeszet komoly, szinte korltlan korlatlan
lehetsget
lehetoseget teremtett napjainkban a rgszeti regeszeti geolgiai,
geologiai, trtneti
torteneti kolgiai
okologiai vizsglatok
vizsgalatok
es a vizsglatokat
s vizsgalatokat vgzvegzo geolgusok,
geologusok, paleontolgusok,
paleontologusok, geokmikusok,
geokemikusok, paleokolgusok
paleookologusok
szim:-ira. Haznkban
szmra. Hazankban az jrgszeti
iijregeszeti irnyzathoz
iranyzathoz kapcsold
kapcsolodo kutatsokatAndrew
kutatasokatAndrew Sherratt
regesz expedciit
angol rgsz expedicioit s es publikciit
publikicioit (1979-1982) kveten kovetoen kerlt
keriilt sor s
es ehhez az
iranyhoz csatlakozan,
irryhoz csatlakozoan, krnyezetrgszeti
kornyezetregeszeti szempontbl
szempontbol ]erem Erzsbet Erzshet s
es termszettu-
termesZettu-
domanyi kutatcsoportjnak
domnyi kutatocsoportjanak (Facsar Gza, Kardos Kordos Lszl,
Ldszlo, Krolopp Endre, Vrs Vo'ro's Istvn)
Istvdn)
SopronKrautacker rgszeti
Sopron-Krautacker regeszeti lelhelyen
lelohelyen vgzett
vegzett kutatsait
kutatesait (1983-1986), valamint az
Regeszeti Intzetnek
MTA Rgszeti Intezetenek Bknyi
Bo'ko'nyi Sndor
Sdndor vezetsvel
vezetesevel kialaktott
kialakitott kutatcsoportjnak
kutatocsoportjanak
vizsgalatait tekinthetjk
vizsglatait tekinthetjijk a hazai jrgszeti
ojregeszeti kutatsok
kutatesok krnyezetrgszeti
kornyezetregeszeti szempont
szemponto be-
vezetesenek. A hazai jrgszeti
vezetsnek. ojregeszeti kutats
kutatzis folytatsnak
folytatasanak tekinthet
tekintheto Ilon GborGibor rgsz
regesz ltal
altal
Gor-Kipolnadombi rgszeti
vezetett Gr-Kpolnadombi regeszeti feltrs
feltaras (1988) rszletes
reszletes termszettudomnyi
termeszertudomanyi fel-
dolgozzisa is. Napjainkban az MTA Rgszeti
dolgozsa Regeszeti Intzet
Intezet s es a Somogy Megyei MzeumokMzeumok
Igazgatosziga vezette balatoni, az ELTE Rgszeti
Igazgatsga Regeszeti Tanszke
Tanszeke s es a Hajd-Bihar
I-Iajd-Bihar Megyei
Mlizeumok Igazgatsga
Mzeumok Igazgatosega vezette Polgr Polgar krnyki,
kornyeki, valamint a Csongrd
Csongred Megyei Mzeu- MuZeu-
Igazgatosaga irnytotta
mok Igazgatsga iriinyitotta autplys
autopalyzis satsokhoz
esatzisokhoz kapcsoldan
kapcsolodoan vgeztek
vegeztek jrgszeti
,,L'1jregesZeti
tpus
tipuso megkzeltst.
megkozelitest.

2?-1
23
 Az
,,Az elmleti
elmeleti vizsglataik
vizsgdlataik alapjn
alagfdn a kutatk
kutatok jelentfs
jelentofs rsze azt lltotta,
dllitotta,
papiruszhol kszlt
hogy a papiruszbl kszult ktegeim
kotegeim 1 ht alatt tznak
dtdznak ses elsullyednek.
elsullyednek.
Vlemnyuk ellenre a Ra IIpapiruszhajo'
Hpapiruszhajo 57 nap alatt
mifoldet megtve
3200 tengeri mifldet megteve tszelte
dtszelte az Atlanti-cent.
Atlanti-ocednt.
Thor Heyerdahl, 1970

A 1~g=SZ<@. gieilgia -s
rgsze f-1* geolgia es a trtzneti
I-he
like tioieneri ieo1<gia
oEkio1=;ogia
v:i.Zsgsila=ti m-:dszezrei
vizsgiaiti mio-rlszerei

regeszeti geolgia
A rgszeti geologia elssorban
elsosorban geomorfolgiai,
geomorfologiai, geolgiai
geologiai s
es slnytani
oslenytani vizsglatokon,
vizsgalatokon,
kiilonbozo geolgiai,
klnbz geologiai, geofzikai,
geoflzikai, geokmiai,
geokemiai, slnytani,
oslenytani, archeobotanikai ses archeozoo-
archeoZoo-
logiai mdszerek
lgiai modszerek hasznlatn
hasznlatzin alapul (1. bra).
abra). A rgszeti
regeszeti geolgia,
geologia, a trtneti
torteneti kolgia
okologia

Gwgizi
aiogih ezes zenyzzni
6sl.nyta.|:|i vizsgrz
vizsgilati mdzzzzz-iz
modszerelizill
alltalrnazsa a rgzetbcn
alkalrnazsa reg&Zetbcn l\
j\

....................
Azzzimzzzi vizzg-simi /1 ................. ............ K
/j Geoareheolgiai vizsglatok j\

Mahoszkpos,
Makroszlrpos, M6
ler jcucmzsc
jcllemze j Oslromyezeti:hdY
skm lelohclyek j N` Rgszerildohelyck
R5&::.gl'lat:dYk *Il
aare-e=rems1.|=azs|m=1=
k- 6 fmszkzknelr .. ""-gmrrnet) ((kom
..'_ ""*B ,)_ Il A
I _ --
j , (komyizzrrorrncr)
(k ru _

0 Miki-oukpos vizsgara
M1krosZlro'pos vizsglata 9 redeti komyczcd
Fredcti kmyaei v1szo'nyokl
viszonyok ultrkmyezer, antropogn1
)I(ultrkomyczct,
a k-, agyag- 8 fnszkzknelr
g ak6-,agyag-&femmz.kozoknek y g ' gla ta if
viqggghmg
vzs haiisokvizggqqw
hatsok vizsglata A
y _ 1

*" ll ~ -'
,F6-nyomclcmossacttclvizsgalata
F-nyomelemsaettel vizsglata 1
1 \
\._ _. Paloomorfologiaivizsgilat
--_
Palwmorfolghi __. _--
t
/
/
1
Z.a k6-,agyag-
k-, agyag- as
& femeszkozoknek
fneszkzknek I L
_ ,, ll
zvtnysszzzezz vizzgrzzz
Rtegtari,
Retegtani, kronolgiai
kronologiai vizsglat

,
7
Asvanyosszctetnl"
a k-,
1:6-, agyag- 8
vizsgilara
es neszkzknek
femcszlrozoknek
IT T

__
* Q

zdezzzmi
- I-

Ulcdkrani vizzgizz
l
vizsglar
*
_ ,
;
, _ I _ I
A Eama zezzpzz es rdzzna zzzzp
Foldtaniterkepcksfoldtanitercp ii ii _ li _
* vizzgrzzz - - - .
"5? | osezzyzzz
Oslnytani vizzgszz
vizsglat |
1 ; H
l Lzzzzegzz
Lehctsges fozszrzzyziz,
forrashelyclr, zziuziz
szzillitasi l I
tvonalak, lrialakitzis mltonstrukcioja 1F5mY='=4=1*'=i'=4s '==P"*'='P1<'4'i=

1. bra.
bra.
A rgszeti
regeszeti geolgia,
geologia, trtneti
torteneti kolgia,
okologia, krnyezetrgszet,
kornyezetregeszet, archimetria
tudomnyterleti
tudomanyteriileti sszeiggsei
osszeiggesei

25
 tgabb
tagabb rtelemben
ertelemben az aZ egykor lt elt emberek, kzssgek
kozossegek krnyezetnek,
kornyezetenek, a termszetes
termeszetes kr- kor-
nyezet vltozsainak,
valtozasainak, illetve az aZ ember ltalaltal okozott krnyezeti
kornyezeti vltozsoknak
valtozasoknak a rekonst-
rukcijval
rukcioj:-ival foglalkoz
foglalkozo tudomnygak.
tudomanyigak. A rgszeti regeszeti geolgiai
geologiai s es trtneti
torteneti kolgiai
okologiai kutats
kutatas
ket
kt eltero
eltr lelohely
lelhely csoportot dolgoz fel a rekonstrukcios rekonstrukcis munka sorzin, sorn, aZ az emberi meg-
telepedesi pontok kzvetlen
telepedsi kozvetlen krnyezett
kornyezetet (szkebb
(szkebb rtelembe
ertelembe vett rgszeti
regeszeti geolgia,
geologia, vagy
mas nven
ms neven krnyezetrgszet),
kornyezetregeszet), illetve az emberi megtelepedsi megtelepedesi pontoktl
pontoktol tvolabb
tavolabb el-
helyezkedo ledkgyjt
helyezked iiledekgyjto rendszereket vizsgl vizsgel (krnyezettrtneti
(kornyezettorteneti kutats).
kutatzis). Mivel az aZ em-
beriseg megjelense
berisg megjelenese s es felemelkedse
felemelkedese teljes mrtkben mertekben az utols utolso geolgiai
geologiai idszakhoz,
idoszakhoz, a
negyedidszakhoz
negyedidoszakhoz kttt, kotort, ezrt
ezert a rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai kutatsokban
kutatasokban kiemelked
kiemelkedo szerepe van
negyedidoszaki krnyezetet
a negyedidszaki kornyezetet feltr feltziro quartergeolgiai
quartergeologiai s es paleontolgiai
paleontologiai munkkrak_
munkaknak. A
kornyezettorteneti s
krnyezettrtneti es krnyezetrgszeti
kornyezetregeszeti kutatsok kutatzisok egymstl
egymzistol fggetlenl
iggetleniil is elvgezhetk,
elvegezhetok,
de a teljes rtkertek rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai vagy trtneti
torteneti kolgiai
okologiai munka sorn soran mindkt
mindket
lelohely tpus
lelhely tipus feldolgozst
feldolgozasat el kell vgezni. vegezni. A rgszeti
regeszeti geolgia
geologia s es a trtneti
torteneti kolgia
okologia
kozott az a klnbsg,
kztt kiilonbseg, hogy a trtneti torteneti kolgiai
okologiai kutatsoknl
kutatzisoknil mr mar rendelkezsnkre
rendelkezesiinkre ll- all-
nak ses a rekonstrukci
rekonstrukcio sorn soran felhasznlsra
felliasznlasra kerlnek
keriilnek az rott
irott forrsanyagok
forrzisanyagok (kereskedelmi
es gazdlkodsi
s gazdelkodasi adatok, ghajlattrtneti
eghajlattorteneti megfigyelsek
meggyelesek s es feljegyzsek,
feljegyzesek, halszati
halziszati adatok),
tortenelmi trkpek,
trtnelmi terkepek, valamint
V?-ll3111.i.l'1t festmnyek,
festmenyek, rajzok, szobrok, ratlan iratlan szellemi hagyomnyok
hagyomanyok
adatai. Ilyen adatok, forrsok forrzisok hinyban
hianyaban trtneti
torteneti kolgiai
okologiai elemzs
elemzes nem, csak rgszetiregeszeti
geologiai vizsglat
geolgiai vizsgeilat vgezhet
vegezheto el. Mivel az emberisg emberiseg trtnelme
tortenelrne sorn
soran ez eZ a forrscso-
forr:iscso-
dontoen a legfiatalabb,
portok dnten legatalabb, mondhatni a trtnelmi tortenelmi idkbl,
idokbol, utols
utolso 2000-3000 vbl evbol
maradtak fenn tmegesen, tomegesen, ezrt ezert a trtneti
torteneti kolgiai
okologiai kutatsokrl
kutatasokrol csak ezeknek a forr- forri-
kialakulasatol kezdve beszlhetnk.
soknak a kialaklstl beszelhetijnk. A trtneti
torteneti fldrajzi
foldrajzi ses trtneti
torteneti kolgiai
okologiai
kutatasok szinte teljes mrtkig
kutatsok mertekig tfedik atfedik egymst,
egymast, de amg amig a trtneti
torteneti fldrajzi
foldrajzi vizsglatok
vizsgalatok
folyaman dnten
folyamn dontoen a geoszfrk
geoszferak s es a trsadalom
tarsadalom kapcsolatra
kapcsolatara koncentrlnak
koncentralnak a kutatsok,
kutatasok,
torteneti kolgiai
addig a trtneti okologiai vizsglatoknl
vizsgalatoknal a bioszfrabioszfera s es a trsadalom
tirsadalom kapcsolatt,
kapcsolatat, els- elso-
agrirrendszerek fejldst
sorban az egykori agrrrendszerek fejlodeset trjk
tzirjek fel. Az
AZ archimetriai kutatsok
kutatisok az ember
iltal kialaktott
ltal kialakitott trgyak,
tirgyak, ptmnyek
epitmenyek anyagi sszettelt,
osszetetelet, kialaktsi
kialakitasi mdjt
modjat s es a lehetsges
lehetseges
szzillitzisi, kereskedelmi tvonalt
szlltsi, Litvonalat rekonstruljk_
rekonstruziljik. Ez EZ utbbi
utobbi tudomnyg
tudomanyig mr mar nem tartozik
regeszeti geolgia
a rgszeti geologia trgykrbe.
tergykorebe.
rendviil sokoldal
A rendkvl sokoldalli technikai megkzeltsek
megkozelitesek kvetkeztben
kovetkezteben eltr eltero kpzettsg,
kepzettseg,
felfogiso, klnbz
felfogs, kiilonbozo fldtudomnyi
foldtudomiinyi szakemberek egyttmkdsn, egyiittinfikodesen, csoportmunkjn
csoportmunkzijzin
regeszeti geolgia.
alapul a rgszeti geologia. Ugyanakkor a termszettudomnyi
termeszettudomzinyi megkzeltsek
megkozelitesek mellett a
torteneti kolgiai
trtneti okologiai vizsglatok
vizsgalatok specilisspeciilis forrsanyaggal
forresanyaggal is rendelkeznek. Ezek a kvet- kovet-
kezok: 1. a terlet
kezk: terulet mai krnyezeti
kornyezeti llapota.aillapota. 2. rott
irott emlkek.
emlekek. 3. rgi regi kziratos
keziratos s es nyomta-
terkepek. 4. ratlan
tott trkpek. iratlan szellemi hagyatkok.
hagyatekok.
teriilet mai krnyezeti
A terlet kornyezeti llapotnak
allapotanak jellemzsnl
jellemzesenel elssorban
elsosorban a jl jol trkpezhet
terkepezheto geo-
morfologiai, geolgiai,
morfolgiai, geologiai, talajtani s es nvnyzeti
novenyzeti viszonyokat szoktk szoktak figyelembe venni s es
jellemezni. Viszont ezeknek a tnyezknek tenyezoknek egy rsze resZe emberi hatsra,
hatesra, elssorban
elsosorban gazdl-
ga:Zda'l-
kodasi tevkenysg
kodsi tevekenyseg nyomn nyomin erteljesen
eroteljesen mdosulhatott,
modosulhatott, gy igy trtneti
torteneti kolgiai,
okologiai, krnye-
kornye-
zettrtneti
Zettorteneti rtelrnezsnl
ertelmezesenel korltozott
korlzitozott rtk
ertekfi lehet a jelentsgk.
jelentosegijk.
Ezekbol a forrsokbl
Ezekbl forrasokbol szrmaz
szarmazo eredmnyeket
eredmenyeket a rgszeti
regeszeti geolgia
geologia is fel tudja hasz- hasZ-
nilni a mlt
nlni molt pontosabb megismersnek
megismeresenek s es modellezsnek
modellezesenek rdekben.
erdekeben. Mindezeket a tj tij
fejlodesevel foglalkoz
fejldsvel foglalkozo trtneti
torteneti fldrajz
foldrajz s es ma lelo fajok megjelensvel,
megjelenesevel, terjedsvel,
teijedesevel, az
elohelyek, nvnytrsulsok,
egyes lhelyek, novenytarsulasok, faunaasszocicik
faunaasszociziciok kialakulsval
kialakulzisaval foglalkoz
foglalkozo nvny-
noveny-
es llatfldrajz,
s illatfoldrajz, valamint az aZ kolgia
okologia is hasznostja.
hasznositja. Ugyanakkor az rott irort forrsok,
forresok, illetve

Z6
26
 az ratlan
iratlan szellemi hagyomanyok
hagyomnyok mar mr megfogalrnazodasuk
megfogalrnazdsuk soran sorn eroteljes
erteljes tarsadalmi
trsadalmi el-
lenorzes alatt lltak.,
lenrzs eilltak, gy
igy rtkelsk
ertekelesijk sorn
soran tudnunk kell, hogy a feljegyzseketfeljegyzeseket tev,tevo, vagy
hagyomanyokar kialakt
hagyomnyokat kialakito emberek, kzssgek
kozossegek kpzettsge,
kepzertsege, kulturlis
kultur:-ills s
es trsadalmi
tarsadalmi hova-
tartozzisa, rdekeik
tartozsa, erdekeik alapveten
alapvetoen meghatroztk,
meghataroztak, megszrtk
megsziirtek ezeket az informcikat.
informeciokat. Az AZ
itirisok sorn,
trsok soran, a szjhagyomnyok
szajhagyomanyok tadsa, atadzisa, tvtele
zitvetele sorn
soren ezek eZek az informcik
informziciok tovbb
tovabb tor-
Zulhattak.
zulhattak_
AZ rott,
Az irott, trtneti
torteneti kolgiai
okologiai vizsglatokkal
vizsgalatokkal kapcsolatos emlkeknl emlekeknel a legfontosabb in-
formficiok az egykori ghajlattal
formcik eghajlattal kapcsolatosak. Az AZ ghajlatra
eghajlatra vonatkoz
vonatkozo els elso feljegyz-
feljegyZe-
okori Knban
seket az kori Kinaban jegyeztk
jegyeztek fel a Krisztus eltti elotti 1500-ban, a Shang dinasztia idejn, idejen,
kiilonbozo jscsontokra
amikor klnbz joscsontokra az aZ akkori idjrsra
idojaresra vonatkoz
vonatkozo megjegyzseket
megjegyzeseket is fel-
vestek. Rendkvl
vstek. Rendkiviil jelents
jelentos kmyezettrtneti
komyezettorteneti adatok tallhatk talilhatok a knai kinai csszri
csaszeri dinasztik
dinasztiak
kronikas knyveiben,
krniks konyveiben, ahol a szrazsg szrazsag s es rvizek
irvizek elleni intzkedseket
intezkedeseket jegyeztk
jegyeztek fel. Az AZ
irott forrsok
rott forrzisok alapjn
alapjan szinte
sZinte az egszegesz knai
kinai kzpkort
kozepkort s es jkort
lijkort tfog
zitfogo csapadkrekonst-
csapadekrekonst-
rukciot, hmrskleti
rukcit, homersekleti anomlia
anomalia trkpeket,
terkepeket, az vtizedes,
evtizedes, vszzados
evszazados skln skilan mozg
mozgo ghaj-
eghaj-
viltozzisok, valamint az aszlyos
lati vltozsok, aszalyos s es rvizes
arvizes peridusok
periodusok kapcsolatt
kapcsolatat vzoltk
vezoltak fel. A k- ko-
Zepkori Iapn
zpkori Iapan ghajlati
eghajlati vltozsait
vriiltozasait a cseresznyevirgzs
eseresznyeviragzs tbb tobb szz
szaz ven
even keresztl
keresztiil feljegyzett
idopontjainak vltozsa
idpontjairak veltozasa alapjn
alapjzin rekonstrultk.
rekonstrualtak. Magyarorszgon
Magyarorszagon a kszegi koszegi Szljvs
,,szoto3'ovr-'
konyvet, 1740-tl
knyvt, 1740-tol kezdden
kezdodoen rgztett
rogzitert szlrgyek
szolorgyek s es hajtsok
hajtasok rajzait hasznltk
hasznaltak fel az
fijkori ghajlat
jkori eghajlat ltal
altal meghatrozott
meghatarozott fenolgiai
fenologiai vltozsok
valtozzisok rekonstrulsra.
rekonstrualasara. A szlrgyek
szoloriigyek
rajzt
rajzat a hagyomnyok
hagyomanyok nyomn nyoman minden v ev prilis
aprilis 24-n,
24-en, Szent Gyrgy Gyorgy napjn
napjan ksztettk
keszitertek
alapjn s
el. A rajzok alapjn es a szlrgyek
szoloriigyek hosszrtkei
hosszertekei alapjn
alapjen mintegy 200 v ev egykori id- ido-
jrsi,
jirzisi, fenolgiai
fenologiai vltozsait
valtozasait rekonstrultk.
rekonstruiltak. Majd a szlrgyek
szoloriigyek szlessgi
szelessegi s es a prgai,
przigai, b-
be-
csi, budapesti hmrskleti
homersekleti adatainak sszehasonlt
osszehasonlito elemzsvel
elemzesevel bizonytottk
bizonyitottek az egykori
idojarzis s
idjrs es a szlrgyek
szoloriigyek nvekedsi
novekedesi temnek
iitemenek a kapcsolatt.
kapcsolatit.
A Knai
Kinai Birodalom mellett az kori okori Rmai
Romai Birodalomban, majd a kzpkori kozepkori eurpai
europai
illamokban, kztk
llamokban, koztiik Magyarorszgon
Magyarorszagon is jelentos elentsszm
sZa'm1.'1 kmyezettrtneti,
komyezertorteneti, kztk koztiik elssor-
elsosor-
ban ghajlattrtneti
eghajlattorteneti forrsrtk
forreserteko feljegyzst
feljegyzest ksztettek.
keszitettek. Kiemelked
Kiemelkedo jelentsgek
jelentosegoek a
kozepkori krnyezettrtnet
kzpkori kornyezettortenet szempontjbl
szempontjabol az Oszmn Oszmzin Birodalombar
Birodalomban ksztett
keszitett krnikk,
kronikak,
naplok, hadi tudstsok.
naplk, rudositzisok. Ezeknek a levltri leveltari forrsoknak
forresoknak tbb tobb tpust
tipust (1. tblzat)
tabl:-izat) is
elkiilonitjiik, de a forrsadatok
elklntjk, forrzisadatok krnyezettrtneti
kornyezettorteneti rtelrnezsnl
ertelrnezesenel trtnszi
torteneszi segtsg
segitseg szk-
SZlil(-
seges, mert az adatok csak a vizsglt
sges, vizsgalt kor trsadalmi
tarsadalmi htternek
hatterenek ismeretben
ismereteben rtelmezhet.
ertelmezheto.
Io plda
I pelda erre a XIII. Gergely ppa papa 1582. vi evi naptrreformja,
naptirreformja, amely 1588-ban emelkedett
torvenyerore a Magyar Kirlysg
trvnyerre Kiralysag terletn,
terijleten, de csak 1625-tl
1625-tol vlt valt ltalnoss,
altalanossa, mg mfg a H-
Ho-
doltszig terletn
doltsg teriileten a XVII. szzad szazad vgig
vegeig a rgiregi naptrt
naptsirt hasznltk.
hasznaltik. Igy a ketts kettos naptr-
napt:ir-
hasznalat problematikja
hasznlat problematikaja alakult ki a XVI. szzad szazad vgi
vegi s es a XVII. szzadi
szazadi forrsoknl.
forresoknal.
Ugyanakkor az aZ egykori idjrssal,
idojarassal, elssorban
elsosorban az idjrsi
idojarasi eltrsekkel
elteresekkel kapcsolatos fel-
jegyzeseknek rengeteg rtelmezsi
jegyzseknek ertelmezesi problmja
problemaja van. Hogyan rtelmezzk ertelmezzijk pldul
peldaul a mai
miiszeres meteorolgiai
mszeres meteorologiai mrseink
mereseink tkrben
tiikreben azokat a feljegyzseket,
feljegyzeseket, hogy nagyon meleg,
hideg, kds,
kodos, szraz
szaraz vagy rendkvl
rendkivijl csapadkos
csapadekos volt az idjrs idojiras az 1500-as vek evek kln-
kiilon-
bozo hnapjaiban?
bz honapjaiban? A legjelentsebb
legjelentosebb problmt
problemat mgismegis a ler
leiro trtneti
torteneti adatoknak a szm- szem-
szeriisitese okozta. Ennek a problmakrnek
szerstse problemakornek a megoldsra
megold:-isara elbb elobb HubertLamb
HuhertLamb angol tr- tor-
teneti kolgus,
tneti okologus, majd Christian Pster svjci svajci ghajlattrtnsz
eghajlattortenesz dolgozott ki mdszereket. modszereket.
A levltri
leveltari adatok kzl koziil a legrtkesebbek
legertekesebbek azok a feljegyzsek,
feljegyzesek, amelyek a mezgazdas-
meZogaZdasa-
gi munkk
munkk eltoldsval,
eltolodeszival, bizonyos, jl olkoriilhatarolhato
krlhatrolhat krnyezeti
kornyezeti ignynyel
igenynyel rendelkez
rendelkezo
novenyek (szl,
nvnyek (szolo, gabonaflk,
gabonafelek, takarmnynvnyek)
takarmanynovenyek) begyjtsvel begyojtesevel (szret,(sziiret, arats,
arates,

2.7
:asZa'la'.s) vagy vetsvel,
aszls) vetesevel, metszsvel
metszesevel kapcsolatosak, mert ezekbl
ezekbol az adatokbl,
adatokbol, gyelem-
ae vve
e veve a termesztett nvnyek
novenyek krnyezeti,
kornyezeti, kztk
koztiik ghajlati
eghajlati ignyt,
igenyet, szmszeren
sZ:'imsZer|.ien is k-
ko-
Yetkeztethetiink az egykori idjrsra
fetkeztethetnk idojzirzisra s
es annak vltozsra.
veltozesra. IIo plda
pelda erre, hogy a rmai-
romai-
ll(.l'13.l( sikerlt
Lknak sikeriilt elterjeszteni a szlkultrt
szolokultorz-it a Brit-szigeteken is, gy
igy a Krisztus utni
utzini IV.
izzizadtol kezdden
zzadtl kezdodoen a Brit-szigetek lakilakoi mintegy 100-150 ven even keresztl
keresztiil nem impor-
iiltak
ltak a kontinensrol
kontinensrl bort. Ezekbol
Ezekbl az agrartorteneti
agrrtrtneti adatokbol
adatokbl a romai
rmai korban egy je-
entos
ents felmelegedesre,
felmelegedsre, a,,romai
a,,rmai eighajlati
ghajlati optimum kialakulzisara
kialakulsra kovetkeztettek
kvetkeztettek a kutarok.
kutatk.

A levelt:-iri
levltri forresok
forrsok tipusai
tpusai .
ronikak
Krnikk Kozi
Kzi az Uradalmi
Inforrnziciok
Infomicik K s
, ' azd , . Szemlyes
Szemelyes Korai Mszeres
Moszeres
I
tipusai
tpus 1 cs gatasl g. asagl feljegyzesek jsegok meresek l
ai }evkonyvek
vknyvek feljegyzesek
feljjlazssek , feljegyzesek
fljegyasgk feljegyzsek jsgok
IClO]3.l'3S1
Idjrsi Legkori
Lgkri
Idajirs lcirsa ,1 Idojeresi
Idjrsi i Idojerisi
Idjrsi anomeliak,
anomlik, y jelensegek
jelensgek \
Idjrs lersa
anomeliak
anomlik 1 kerok
krok kerok,
krok, } rendszeres W
tendenciak
tendencik leiresa
lersa |
l M
, Homer-
Hmr- 1

Moszeres
Muszeres I
seklet,
sklet, .l

IIIC gyels
meggyeles y esapadek,
csapadk, \
I I
\ ; legnyomas
lgnyoms .
Fenologia
Fenolgia Gabonafelek,
Gabonaflk, szolo,
szl, takarmanynovenyek.
takaminynvnyek.
I l

1 Aratis
Arats Tized, ad,
Tzed, ado,
Para-
ra- sziiret,
szret, brlet adatok
berlet adatok'` Ar , __.. k Z51,
, z .d,,
- .-
ra
ai-trtneti ormacok
, -
e nologa
fenologia
, ,
kaszles
kaszalas
,
a betakarits
betakartas
Aratas szuret kaszalas ido ont a.
atas szurct as asl Opontll
P 1 l
idpontja.
gig} idopontja. idpontja.
idopontja.
`nfnformaciok
'AgAgr
reirtorteneti
Termes
Terms Betakaritott
Betakartott termeny
teminy mennyisege,
mennyisge, minosege.
minsge.

1.
l. teblazat:
tblzat:
Y
KornyeZet-
Krn ezet- es
g 1
s eghajlattorteneti
halattrtneti irott
rott informciok
informcik es
(Pster,
s forresok
forrsok tipusai
(Pfister, 1984 nyomen
t usai
nyoman modositva)
, , R
A kozepkori
kzpkori viking kolonizzicio
kolonizci (Ottar, 870 koriil,
krl, Feher-tenger,
Fehr-tenger, Vo'ro'sErik,
VrsErik, 980 koriil,
krl,
Gronland,
Grnland, LiefErik_sson,
LiefEriksson, 1000 koriil,
krl, Kanadai partvidek,
partvidk, a legend:-is
legends ,,1/inland,
,,Vinland, Harald,
1050 koriil
krl Novaja Zemlja, Spitzbergzik)
Spitzbergk) alapjzin
alapjn a kora-kozepkorban
kora-kzpkorban kialakult enyhebb
enyhbb
eghajlatra,
ghajlatra, ,,viking
viking optimumra kovetkeztethetijnk,
kvetkcztethetrrk, mert aZ az Atlantikum
Atlaritikurn eszaki
szaki reszenek
rsznek
viking meghoditasakor
meghdtsakor a tengeri jeg jg jelentos
jelents visszahlizodziszival,
visszahzdsval, a tengeri viharok csokke-
cskke-
nesevel
nsvel szamolhatunk.
szmolhatunk. A viking optimum
Optimum kialakuliiszit
kialakulst t:'imasZtja'.k
tmasztjk ale,
al, hogy a vikingek IZ-Iz-
landon gabonzit
gabont tudtak termeszteni es s aZ
az is, hogy Norvegia
Norvgia eszaki
szaki reszen,
rszn, az eszaki
szaki szeles-
szles-
seg
sg 69,5 foksin,
fokn, vagyis a sarkkortol
sarkkrtl eszakra
szakra a 9. ess a 12. szezad
szzad kozott
kztt arpat
rpt termesztettek.
Erdekes, hogy a kozepkori
kzpkori eghajlat
ghajlat romlfiszit
rornlst is a gronlandi
grnlandi viking telepesek jeleztek
jeleztk
eloszor.
elszr. XII-XIII. szizadi
szzadi feljegyzeseik
feljegyzseik alapjan
alapjn a tengeri jegjg egyre gyakrabban Zarta zrta el
iitjukat
tjukat Europa,
Eurpa, illetve Izland ess Gronland
Grnland fele.
fel. A gronlandi
grnlandi viking telepek elneptelene-
elnptelene-
desebol,
dsbl, a vinlandi viking teleppel
teleppcl megszakadt kapcsolat, valamint a del dl fele
fel hozodo
hzd esz-
kimo
kim torzsek
trzsek es
s a vikingek osszecsapasaibol
sszecsapsaibl fokozatosan romlo roml eghajlati
ghajlati viszonyokat re-

28
 konstrultak
konstrualtak a kutatk.
kutarok. AZ Az eghajlat
ghajlat valtozasat
vltozst es s romlasat
romlst tamasztjak
tmasztjk ala al aZ
az alpi gleccse-
eloretoresere, az szaki
rek elretrsre, eszaki tengeri vihardaglyok
vihardagalyok gyakoribb
gyakoribba vlsra,
valasara, azaZ szaki
eszaki (Skcia,
(Skocia,
Skandinvia)
Skandinavia) s es hegyvidki,
hegyvideki, a viking Optimumoptimum alatt elfoglalt peremi terletek teriiletek fokozatos
elneptelenedesere utal
elnptelenedsre utalo rott
irott forrsok.
forrasok. A kzpkor
kozepkor vgi vegi ghajlati
eghajlati felttelek
feltetelek romlst
romlasat az
ellatasi problmk,
elltsi problemak, az hnsgek,
ehinsegek, az llatllomny
allatallomany pusztulsa,
pusztulasa, a szltermeszts
szolotermesztes vonalnak
vonalanak
del fel
dl fele szorulsa
szorulasa is altrnasztotta.
alatamasztorta. Az AZ rott
iroL;t forrsok
forrasok alapjn
alapjan ugyanebben az aZ idben
idoben a
tengeri jgjeg kiterjedse
kiterjedese is megnvekedett
megnovekedett az aZ Eszaki-tengeren. Hollandiban,
Hollandiaban, Angliban
Angliaban s es
nemet terleteken
a nmet teriileteken tallhat
talalhato folyk
folyok ebben az idben idoben telente a korbbinl
korabbinal jval
joval ertel-
erotel-
mertekben befagytak, az
jesebb mrtkben aZ Eszaki-tengeren
EsZakitengeren korbban korabban csak a norvg norveg partoknl
partoknal l elo he-
tontek fel, vagyis az
ringrajok tntek aZ ltalnos
altalanos lehls
lehiiles hatsra
hatasara megvltozott
megvaltozott klimatikus felttelek feltetelek
nyoman a termesztett nvnyek
nyomn novenyek termeszthetsgnek
termeszthetosegenek hatrai, hatarai, az egyes llatfajok
allatfajok mozgsi
mozgasi
iranyai megvltoztak
irnyai megvaltoztak Eurpban.
Europaban. A halszatra,
halaszatra, a tengeri jgre jegre vonatkoz
vonatkozo rott,irott, levltri
leveltari
forrasok alapjn
forrsok alapjan az aZ Eszaki-tenger felszni
felszini vznek
vizenek lehlst,
lehiileset, a polris
polaris vztmegek
viztomegek terjedst
terjedeset
feltetelezik.
felttelezik.
AZ itt felsorolt pldk
Az peldak jl
jol mutatjk,
mutatjak, hogy az rott, irort, levltri
leveltari forrsanyag
forrasanyag milyen fontos
jatszik elssorban
szerepet jtszik elsosorban az aZ elmlt
elmolt 500, maximum 1000 v ev trtneti
torteneti kolgiai,
okologiai, agrr-agrar-
torteneti, klnsen
trtneti, kiilonosen pedig trtneti
torteneti ghajlati
eghajlati vizsglataiban.
vizsgalataiban. A Knai Kinai Enciklopdia
Enciklopedia mellett
a legfontosabb rott irott forrsnak
forrasnak az aZ kori
okori egyiptomiak bizonyultak. Az AZ kori
okori Egyiptom
kronologiaja teljes mrtkben
korai kronolgija mertekben a rnk rank hagyott
hagyort rsos
irasos emlkeik
emlekeik elemzse
elemzese tjn
tjan alakult
hieroglifiras XIX. szzadi
ki. A hieroglifrs szazadi megfejtst
megfejteset kveten
kovetoen komoly kutats kutatas kezddtt
kezdodott az aZ egyip-
irort forrsok
tomi rott forrasok felhasznlsval.
felhasznalasaval. A szmos szamos fennmaradt rs iras kzl
koziil a leghasznlhatbb-
leghasZnalhatobb-
faraok uralkodsnak
nak a frak uralkodasanak sorrendjt
sorrendjet s es idejt
idejet feljegyz
feljegyzo kirlylistk
kiralylistak bizonyultak. Az AZ egyik
ilyen forrsunk
forrasunk az aZ n_
Lin. palermi
,,palermo'i k',
ko, amely lehetv
lehetove teszi a kirlyok
kiralyok uralkodsi
uralkodasi sorrendj-
sorrendje-
rekonstrualasat. A felirat az egyiptomi frak
nek rekonstrulst_ faraok ma krlbell
koriilbeliil Kt.Kr. e. 2400-ra kelrezhet
kelrezheto
otodik dinasztijval
tdik dinasztiajaval indul. Egy msik masik tredk,
toredek, a torini
torinoi kirlyi
kirdlyi knon
kdnon nven
neven ismert egyip-
iras, az
tomi rs, aZ els
elso s
es nyolcadik dinasztia kztt kozott uralkod
uralkodo frakat
faraokat rja
irja le, ezen korszak
hosszat 955 vben
hosszt evben llaptva
allapitva meg. A krnyezettrtneti,
kornyezettorteneti, rgszeti regeszeti geolgia
geologia szmra
szamara is na-
fontossa vltak
gyon fontoss valtak azok
aZok a feliratok amelyek bizonyos csillagszati csillagaszati esemnyeket
esemenyeket jellnekjelolnek
meg. Az AZ egyiptomi naptr naptar 365 napos volt, s es idelis
idealis esetben az aZ v
ev els
elso napja egybe esett
Szdtisz (Szriuszt)
a Sztisz (Sziriuszt) _n_L'1n.,,helidkus felkelesevel. Teht
hlikus felkelsvel. Tehat azzal
aZZal a nappal, amikor Szriusz Sziriusz s es a
felkel
felkelo Nap ppen eppen egyszerre bukkan el elo a horizonton. Ez EZ a csillagszati
esillagaszati esemny
esemeny hoz- hoZ-
zvetlegesen
Zavetolegesen minden 1460. vben evben kvetke/zik
kovetkeZik be s es ngy
negy vig
evig figyelhet
figyelheto meg. Ezt a 1460
eves periodust Szritisz-ciklusnak
ves peridust Sztisz-ciklusnak nevezzk. nevezziik. Igy ennek a ciklikus folyamatnak aZ az irasos
rsos re-
konstrualasa alapjn
konstrulsa alapjan sikerlt
sikeriilt az
aZ els
elso pontos dtumokat
datumokat megllaptani
megallapitani az aZ emberisg
emberiseg trt- torte-
netevel kapcsolatban, de ezek
netvel eZek csak az aZ egyiptomi kultrrakultorara vonatkoztak. Az AZ egyiptomi
kronologiat a keresztkeltezssel,
kronolgit keresztkeltezessel, az vgyrelemzsekkel
evgyoroelemzesekkel s es a radiokarbon vizsglatokkal
vizsgalatokkal
terjesztettk ki Egyiptomon tlflli
terjesztettek tli teriiletekre.
terletekre.
AZ rott
Az irott forrsok
forrasok mellett kiemelked
kiemelkedo jelentsgek
jelentosegek a rgi regi kziratos
keziratos s es nyomtatn
nyomtatort tr- ter-
kpek,
kepek, vagy trkpvzlatok.
terkepvazlatok. Br Bar a pontos trbeli
terbeli tjkozds
tajekozodas ignyeigenye azaZ emberrel egyids,
egyidos,
ellenere a mvszi
ennek ellenre mveszi festmnyek
festmenyek nyomnnyoman arra kvetkeztethetiink,
kovetkeztethetiink, hogy a vadsz-, vadasz-, ha-
lasZ- s
lsz- es gyjtutak
gyojtoutak rgztsre
rogzitesere szolgl
szolgalo trvzlatokra,
tervazlatokra, trkpszer
terkepszero brzolsokhoz
abrazolasokhoz szk- sZijk-
seges absztrakci
sges absztrakcio valsznleg
valoszinleg csak a fels-paleolitikum
felso-paleolitikum vgn, vegen, a mezolitikum sorn soran llha-
allha-
rendelkezesre. Ezt a feltevst
tott rendelkezsre. feltevest tmasztjk
tamasztjak al ala a szibriai
sziberiai vadsznpek
vadasznepek nyrfatrkpei,
nyirfaterkepei, a
fabol faragott eszkim
fbl eszkimo partvonal trkpek,
terkepek, az aZ ceni
oceani szigetvilg
szigetvilag bennszlttjeinek
bennsziilottjeinek vezr- vezet-
csillagot, kulcscsillagokat s es a hullmjrst
hullamjarast rgzt
rogzito navigcis
navigacios trkpei
terkepei is. AzAZ eddig ismert

2.9
29
legidsebb
legidosebb trkpi
terkepi brzolst
abrazolast egy neolitikus vrosbar,
varosban, az aZ anatliai
anatoliai Catal Hykben trtk tartak
elotti 6200 ves,
fel a Krisztus eltti eves, 7. kultrrtegben.
kultorretegben. Ez EZ a trkp
terkep valsznleg
valoszinoleg a neolitikus v- va-
helyszinrajzat mutatja be a vros
ros helysznrajzt varos melletti ketts
kettos vulkni
vulkani csccsal
csliccsal egytt.
egyiitt. Ismeretesek
rezkori, Krisztus eltti
rzkori, elotti harmadik vezredre
evezredre keltezhet,
keltezheto, majkopi kurgnbl kurganbol szrmaz,
szarmazo,
edenyre vsett
ednyre vesett trkpvzlatok
terkepvazlatok (Eszak-Kaukzus)
(EsZakKaukaZus) , bronzkori falukzssgekfalukozossegek fldjeit,
foldjeit, nt-
onto-
Zoteriileteit, ktjait
zterleteit, ktitjait bemutat
bemutato sziklba
sziklaba karcolt
kareolt trkpek
terkepek (Itlia).
(Italia). A vrosllamok,
varosallamok, llamok,allamok,
kialakulasaval prhuzamosan
birodalmak kialakulsval parhuzamosan a fldmrs,
foldmeres, a trkpszet
terkepeszet erteljesen
eroteljesen fejldsnek
fejlodesnek
indult. AzAZ al<kdiai
akkadiai Nuziban a Krisztus eltti elotti 3. vezredben
evezredben mr mar agyagtblba
agyagtablaba vsett vesett Me-
Zopotarnia trkpet
zopotmia terkepet trtak
tartak fel, amelyen feltntettk
feltiintettek mgmeg a nyugat-kelet irnyt iranyt is. AzAZ kori
okori
Mezopotainiabol ismeretes birtoktrkp
Mezopotmibl birtokterkep (Sulgi, 3. vezred),evezred), vrostrkp
varosterkep (Nippur, els elso
evezred), st
vezred), sot ptsi
epitesi terv (Gudea, Krisztus eltti elotti 2200) is. Az AZ kori
okori Egyiptomban Krisz-
elott 1600-1 300 kztt
tus eltt kozott mr
mar bizonythatan
bizonyithatoan vgeztek
vegeztek foldmrst,
foldmerest, hasznltak
hasznaltak mrzsi-
meroZsi-
nort, derkszget,
nrt, derekszoget, iggnt
iggoont s es papirusztrkpeket
papiruszterkepeket ksztettek
keszitettek (pl. : aranybnykhoz
aranybanyakhoz vezet vezeto
utak ses domborzat feltntetsvel,
feltiintetesevel, I. Szthi
Szethi fra,
farao, XIX. dinasztia idejn). idejen).
AZ kori
Az okori Grgorszgban
Gorogorszagban a hajzs, hajozas, kolonizci
kolonizacio s es a tudomnyos
rudomanyos gondolkods
gondolkodas fej-
lodese kvetkeztben
ldse kovetkezteben a trkpeszet
terkepeszet is jelents
jelentos fejldsen
fejlodesen ment keresztl
keresztiil s es kialakult a tr-ter-
kpszet
kepeszet matematika alapjait jelent jelento vetlettan.
vetiilettan. Arisztotelsz
Arisztotelesz egyik tantvnyatanitvanya mr mar a
elotti 4. szzadban
Krisztus eltti szazadban megrajzolta az aZ els,
elso, Rodosz kzpont,
kozpont, trkpi
terkepi tengelyke-
koordinata rendszer st,
resztet, a mai koordinta oset, majd a 3. szzadban
szazadban Hron Heron lerja
leirja a fldmrs
foldmeres m- mo-
magassag megllaptsnak,
szereit, feladatait, a magassg megallapitasnak, a terletrnrsnek
teriiletmeresnek lehetsgeit
lehetosegeit s es a mr-
mero-
kerekes tvolsgmrst
kcrekes tavolsagmerest is. Ezt kveten kovetoen a 2. szzadban
szazadban a rodoszi Hipprkhosz
Hipparkhosz megalkotta
aZ ortograkus s
az es sztereograkus
sztereografikus vetleteket,
vetijleteket, a fldrajzi
foldrajzi fokhlzatot.
fokhalozatot. A helln hellen kultra
kultlira
terkepeszeti ismereteit az alexandriai Ptolemaiosz sszegezte
trkpszeti osszegezte a Krisztust kvet koveto 2. szzad-
szazad-
GeograkHilpi;ge'szisz elnevezs
ban Geegm_ke'Hpge'sz1lvz elnevezesii mu.nkjban,
munkaj aban, ahol tudomnyos
rudomanyos alapra helyezte a ve-
tlettant,
tiilettant, tbb
tobb ezer fldrajzi
foldrajzi koordintt
koordinatat kzlt,
kozolt, valamint az aZ addig ismert vilgrl
vilagrol (Kan-
(Kana-
ri-szigetektl
ri-szigetektol Indiig)
Indiaig) mg meg a kzpkorban
kozepkorban is ltalnosan
altalanosan hasznlt
hasznalt trkpsorozatot
terkepsorozatot ksz- kesZi-
tett. Ptolemaioszi trkpenterkepen tallhat
talalhato a Krpt-medence
Karpat-medence els elso trkpi
terkepi brzolsa
abrazolasa is. A R- Ro-
mai Birodalomban az utak, vrosok, varosok, katonai tborok, taborok, kiktk
kikotok ptse
epitese sorn
soran a trkp-
terkepe-
szettel, fldmrssel
foldmeressel is kapcsolatos mrnki, mernoki, matematikai tudomnyok rudomanyok tovbbfejldtek.
tovabbfejlodtek.
Ugyanakkor a birodalom thlzatrl Lithalozatarol ti oti kalauzok, szveges
szoveges tlersok,
Litleirasok, trkpes
terkepes rajzos
anyagok is kszltek,
kesziiltek, amelyeken
arnelyeken feltntettk
felriintettek a klnbz
kiilonbozo terleteken
teriileteken lelo npeket,
nepeket, telep-
telepii-
lseket.
leseket. A rmai
romai szveges,
szoveges, trkpes
terkepes tlersok
otleirasok alapjn
alapjan maradt fenn a Krpt-medence
Karpat-medence m- ma-
sodik trkpi
terkepi brzolsa
abrazolasa is (Tabula Peutngeriana
Peutingeriana orszgtrkp,
orszagterkep, Kr. u. III. sz.). sZ.).
A rmaiakat
romaiakat kveten
kovetoen a trkpszet
terkepeszet arab terleteken
teriileteken fejldtt
fejlodott tovbb,
tovabb, legjelentsebb
legjelentosebb
munkjuk
munkajuk az aZ Iszlm
Iszlam atlasz, amely a klnbz
kijlonbozo iszlmiszlam orszgok
orszagok mellett vilgtrkpct
vilagterkepet is k- ko-
zl.
Zol. Az
AZ iszlm
iszlam vilgtrkpct
vilagterkepet a kzp-zsiai
kozep-azsiai trktorok kutat,
kutato, l-K.gari
al-Kasgari egsztette
egeszitette ki a Vol-
gtl
gatol Iapnig
Iapanig tarttarto vilgrsszel.
vilagresszel. A fldkzi-tengeri
foldkozi-tengeri hajzshoz
hajozashoz hasznlt
hasznalt trkpek
terkepek s es tj-
taje-
kozds
kozodas szempontjbl kiemelked jelentoseg
szempontjabol kiemelkedo jelentsg volt az aZ arab kzvettssel
kozvetitessel elterjedt, elszr
eloszor
az
aZ kori
okori knaiak
kinaiak ltal
altal hasznlt
hasznalt mgneses
magneses irnyt.
iranyto. A kzpkori
kozepkori Eurpban,
Europaban, a Fldkzi-ten-
FoldkoZi-ten-
komyeken, Spanyolorszgban
ger krnykn, Spanyolorszagban s es Itliban
Italiaban kszltek
kesziiltek a hajzssal
hajozassal kapcsolatos jfajta Lijfajta
terkepek, az llatbrre
trkpek, allatborre festett irnyttrkpek,
iranytoterkepek, a portolnok.
portolanok. Ilyen trkpenterkepen jelent meg a
Magyar Kirlysg
Kiralysag elselso trkpi
terkepi brzolsa
abrazolasa (Angelina Dulcert trkpe, terkepe, 1339, Mallorca). A
kopernikuszi heliocentrikus vilgkp vilagkep kialakulst,
kialakulasar, a knyvnyomtats
konyvnyomtatas eurpai europai felfedezst
felfedezeset
kveten,
kovetoen, a nagy felfedezsek
felfedezesek s es gyarmatostsok
gyarmatositasok idejn idejen a trkpszet
terkepeszet ugrsszer
ugrasszero fej ld- lode-
sen ment keresztl
keresztiil ses megjelentek a nyomtatott trkpek. terkepek. Ezekhez a trkpekhez
terkepekhez sorol-

30
50
 hatjuk Lzr
Ldzdr dek
dedk 1528-ban a Magyar Kirlysgrl
Kiralysagrol k
elso osztrk
els osztrak katonai, n.
on. jozenus
,,]ozednus trkpig
terkepig elksz
elkesz
Fernel prizsi
Femel parizsi matematikus megismetelte okoi
megismtelte az ko

bl
1*, l|., -|n._-
_'(_4qi)2.
u-,.(.!:g;-:, 1

_.-_:_--.E.-....-WI-..
T" '-.:.-.-`. `+'.~- f ,__-*1 _ * ~ ifr,..
-v-l-u-ons'-:J..,_-A'
-ldqlnn-70-l-hnlqa-odg&..-bJ5 ' J/ _ ' ..i:_______k

:'
ii "7 I' ' \ gru-
@w......- .5-5.:-r '1 P. _ -
L>'.1.~::`.:~'-` ~
|5;,_|._-guru-11-ail-'ov ff ~
-f -- 5,.
_. . -:3

W -:-~ F?*~-~ JL-~ A..

C: [1

Fk)-'*'
-".4......L

2 ..-*' re?
~----r ' -/' \'-I/K? ll QID
-.\.I

ld gs.I w ~ U
`,.,' """ AW1*'- is
\\M%
/ .
. \ *4, n;
x lg.4,'
; .,____q
Y"
E
..... ._
'g '\f
kg-Q `
_ A
r ' 4l M
:_/?Z';) ugh
j:*Z:9
---
5
1f`__-'
./;
QL\\~/-'5-i-rl:i:'."--_---
l
-J-....
--
.:.-et
""' _ 8---1

5-"-*'-""'
--f`-I-'1)V4~J~I"
r-""1". 1!--'.
F'
kl .

0.:--Z:-_,p.h-Fl
.I-g.
'V-Z . --A
1/_ ..
'f"}.5p-i
M-~
N- 4---1 . _-
4.,7u).~
*7 "7""
I-[mL\rL
HmLvL (ml) T
(mu
T l5
l5 1

2. bra.
abra.
Az ecsegfalvi kzpkori
AZ kozepkori plos
palos birtok 1788-ban rgztett
rogzftett
terkepenek (Krolyi
trkpnek (Karolyi oklevltr)
okleveltar) s
es a digitlis
digitalis terepmodell
osszehasonlitasanak eredmnyei.
sszehasonltsnak eredmenyei.

mint Ecseghto, Bessenyewto vagy Bessenyeito, Ket Ker

vcsfoka, Ritkaboz, Keerszigeth fldrajzi
vacsfoka, foldrajzi nevek. Az
AZ 1
llti az
lti aZ Ecsegthou ses a Sagthou helyeket AzAZ 1412-es : e:
Keszegesto, Szlssziget,
Keszegest, Szolossziget, Hegedsht
Hegedoshat sziget nevekc
neveke
munkak eltt
munkk elott kiadott, a perhez csatolt kzpkori
kozepkori forr
emlitett fldrajzi
ernltett foldrajzi helyeket jelents
jelentos rszt
reszet sikerlt
sikeriilt m<
Zodasi pontjai nyomn
zdsi nyoman az rfelvtelen
firfelvetelen is azonostan
azonositan
egysgek,
egysegelr, tereppontok kzpkori
kozepkori elnevezseit.
elnevezeseit. Haso
Hasoi
gal, azonosthat
azonosithato tjkozdsi
tajekozodasi pontokkal rendelkez
rendelkezi
alapjan brhol
alapjn barhol elvgezhetk.
elvegezhetok.
 Viszont a hronszgelssel
haromszogelessel kszlt
kesziilt trtnelmi
tortenelmi trkpeken
terkepeken tallhat
talalhato erdk,
erdok, folymed-
folyomed-
rek, utak, teleplsek
telepiilesek pontosan azonosthat
azonosithato helyzetben vannak, gy
igy nemcsak fldrajzi
foldrajzi ne-
vek nyoman
nyomn rekonstrualhatjuk
rekonstrulhatjuk a valtozasokat,
vltozsokat, hanem a kiilonbozo
klnbz korban, azonosithato
azonosthat
vetiiletben kszlt
vetletben kesziilt trkpek
terkepek sszehasonltsval
osszehasonlltasaval a tj taj klnbz
kiilonbozo elemeinek fejldst
fejlodeset is
megrajzolhatjuk. Az AZ 1782-ben rszlegesen
reszlegesen hromszgelssel
haromszogelessel kszlt
kesziilt els
elso osztrk
osztrak katonai
terkep, valamint a XVIII. szzadi
trkp, szazadi feljegyzsek,
feljegyzesek, nprajzi
neprajzi adatok alapjn
alapjan Bro'
Biro Marianna s es
Molnar Zsolt vcrtti
Molnr vacratoti botarikusok
botanikusok a Duna-Tisza kznek kozenek folyszablyozs
folyoszabalyozas eltti
elotti vege-
taciojat rekonstrulta.
tcijt rekonstrualta. A XIX. szzadi,
szazadi, msodik,
masodik, egysges
egyseges hromszgels
haromszogeles alapjn
alapjan kszlt
kesziilt
osztrak katonai, n.
osztrk on. Francisknus
,,Franciskdnus trkp,
terkep, valarnint
valamint az rfelvtelek
orfelvetelek elemzse
elemzese alapjn
alapjan Ti-
mdr Gbor
mr Gdhor budapesti geofzikus
geozikus a tiszai mearderek
meanderek vszzados
evszazados lptk,
lepteko, folyszablyozs
folyoszabalyozas
elotti morfolgiai
eltti morfologiai vltozsairl
valtozasairol ksztett
keszitett kivl
kivalo tanulmnyokat
tanulmanyokat Magyarorszgon.
Magyarorszagon. Az AZ el-
mlilt kt
mlt ket v
ev sorn
soran a Vas-megyei Levltr
Leveltar Helytrtneti
Helytorteneti s es Honismereti Kzlemnyben
Kozlemenyeben
kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentosegii trkpsorozatot
terkepsorozatot elentettekmeg a szombathelyi megyei mzeum mzeum
munkatarsai. Trtneti
munkatrsai. Torteneti trkpek,
terkepek, oklevelek, periratok s es terepbejrsok
terepbej arasok adatainak felhasz-
felhasZ-
nalasaval mai alaptrkpekre
nlsval alapterkepekre viszik az aZ egyes trtnelmi
tortenelmi korok lelhelyeit
lelohelyeit s
es a megtele-
pedes morfolgiai
peds morfologiai sajtossgai
sajatossagai nyomn
nyoman vontak le kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentosego krnyezettrt-
kornyeZettorte-
kovetkezteteseket.
neti kvetkeztetseket.

5.1.
3. A elheyek
leioheiyseik Eltvlaszisa
kivaiaszrasa

vizsgalati mdszerek
A vizsglati modszerek felhasznlst
felhasznalasat s es rtkelst
ertekeleset alapveten
alapvetoen befolysolja,
befolyasolj a, hogy rg-
rege-
lelohelyen vgezzk
szeti lelhelyen vegezziik kutatsainkat,
kutatasainkat, vagy olyan httr hatter terleten,
teriileten, ahol az aZ emberi hat-
hara-
sok nem kzvetlenl
kozvetleniil jelentkeznek,
elentkeznek,de de aZ
az emberi kornyezet
krnyezet atalakito
talakt tevekenyseg
tevkenysg nyomai
fennmaradnak (kornyezettorteneti
(krnyezettrtneti lelohely).
lelhely). A legidealisabb,
legidelisabb, ha a ket kt lelohelytipus
lelhelytpus ossZe-
ssze-
kapcsoldik (emberi telephely aZ
kapcsolodik az iiledekgyojtomedence
ledkgyjt medence (to, (t, morotvato)
morotvat) partjan,
partjn, emberi
megtelepeds egy barlangban, koilkeben
megtelepedes kilkben vagy loszos lszs felszinen).
felsznen).
megfelel regeszeti
A megfelelo rgszeti es
s kornyezettorteneti
krnyezettrtneti lelohelyeket
lelhelyeket egyarant
egyarnt meg kell talalni
tallni es
s
terben
trben koriilhatarolni.
krlhatrolni. A kutatas
kutats soran
sorn torteneti
trtneti terkepeket,
trkpeket, mai orfelveteleket,
rfelvteleket, legi
lgi foto-
fot-
trkpeket egyarant
kat, terkepeket egyarnt hasznalni
hasznlni kell, VLl'lH1iI1t
valamint ezeknek a felhasznalasaval
felhasznlsval szisztematikus
tercpbejrst
terepbejarast kell vgezni.
vegezni. A rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek s es krnyezettrtneti
kornyezettorteneti lelhelyek
lelohelyek kzs
kozos
vizsgalatat jelents
vizsglatt jelentos mrtkben
mertekben elsegti
elosegiti a rgszeti
regeszeti topograi
topograai munka, a rgszeti
regeszeti lelhely
lelohely
clhelyezkedesenek trkpen
elhelyezkedsnek terkepen trtn
torteno rgztse,
rogzitese, szlelt,
eszlelt, mert lehetsget
lehetoseget biztostanak
biztositanak a k-
ku-
lonbozo lelhelyek
lnbz lelohelyek kivlasztsban
kivalasztasaban s es sszekapcsolsban,
osszekapcsolasaban, valamint az aZ skrnyezeti
oskornyezeti lel-
lelo-
helyeken feltrt
feltart emberi hatsok.
harasok. A lelhelyek
lelohelyek kivlasztshoz
kivalasztasahoz a trtnelmi
tortenelmi trkpeket,
terkepeket, a
kiilonbozo mretarny
klnbz meretaranyti mai trkpeket,
terkepeket, lgilegi fotkat,
fotokat, rfelvteleket,
orfelveteleket, terepbejrsok
terepbejarasok adatait
hasznalhatjuk fel. A rgszeti
hasznlhatjuk regeszeti s es skrnyezeti
oskornyezeti lelhelyek
lelohelyek behatrolsa
behatarolasa mellett ugyanezeket
a trbeli
terbeli azonostsra
azonositasra szolgl
szolgalo kpikepi anyagokat hasznlhatjuk
hasznalhatjuk fel a vizsglt
vizsgalt terlet
teriilet geo-
morfologiai jellegzetessgeinek
morfolgiai ellegzetessegeinekfeltarasa
feltrsa ses bemutatsa,
bemutatasa, valamint a geolgiai
geologiai kpzdm-
kepZodme-
nyek trbeli
terbeli kiterjedsnek
kiterjedesenek lehatrolsa
lehatarolasa sornsoran is.

52
 5.3.1.
j-5.11. A lgi
legi f1y`t_pez-s
fenyikepez-es rgszeti
regeszeti geolgiaigeologiai
-s k-r`n`yezett1`t1et
-es 1i-orny-ezettrorteil-e ti fellzszil-s
r.11~i;.m.<.1-.s.1-i1'i.-.-a.

AZ els
Az elso lgifotkat
legifotokat 1 858-banFel1x
858-ban Felix Tournachon ksztette
kesziterte Prizs
Parizs felett. Rgszeti
Regeszeti clbl
eelbol
1891 -ben szemlyzet
szemelyzet nlkli
nelkiili ballonokrl
ballonokrol fotzott
fotozott indiai romokat az aZ angol hadsereg tisztje
Charles Close hadnagy. Majd az aZ ugyancsak angol Sharpe hadnagy ksztett keszitett a Stonehenge-i
romokrol, 1907-ben rgszeti
romokrl, regeszeti lapban is publiklt,
publikalt, hlgballonrl
holegballonrol ksztett
keszitett lgi
legi fotkat.
fotokat.
regeszek, Crawrr
1922-ben az angol rgszek, Crawford ses William-Freeman munkja munkaja nyomn
nyoman kelta fld- fold-
miivelo rendszer parcellabeosztst
mvcl parcellabeosztasat sikerlt
sikeriilt megllaptani
megallapitani s es a terepbejrsok,
terepbejarasok, trkpe-
terkepe-
Zesek, valamint a lgi
zsek, legi fotk
fotok sszevetse
osszevetese nyomn
nyoman elszr
eloszor sikerlt
sikeriilt az
aZ eltr
eltero magassg,
magassag, de
homogen nvnyzetben
homogn novenyzetben a ,,gab0najel
,,gahonajel jelensgt
jelenseget megfgyelni
megfigyelni s es rtelmezni
ertelmezni (3. bra).
abra). Et-
tol a munktl
tl munkatol kezdve szmthatjuk
szamithatjuk a rgszeti
regeszeti cl
cellli lgi
legi fotzs,
fotozas, pontosabban a tvr- taver-
zkels
Zekeles kialakulst.
kialakulasat. A rgszeti
regeszeti cl
celfl lgi
legi fnykpezssel
fenykepezessel prhuzamosan
parhuzamosan a XIX. szzad sZaZad
vegen, a XX. szzad
vgn, szazad kezdetn
kezdeten alakult ki a geolgiai
geologiai ses geomorfolgiai
geomorfologiai cl celo lgi
legi fotzs
fotozas is,
kiilonbozo geolgiai,
a klnbz geologiai, geomorfolgiai
geomorfologiai trbeli
terbeli alakzatok lgi legi feldertse
felderitese ses a lgi
legi fotk
fotok
iranyo rtelmezse.
ilyen irny ertelmezese. Termszetesen
Termeszetesen a lgilegi fnykpezs
fenykepezes a XX. szzad sZaZad sorn
soran jelents
jelentos
technikai s es rtelmezsi
ertelmezesi fejldsen
fejlodesen ment keresztl,
keresztiil, elssorban
elsosorban a katonai cl celo lgi
legi fnyk-
fenyke-
pezes hatsra,
pezs hatasara, gy
igy napjainkban vilgszerte
vilagszerte tbb
tobb milli
millio klnbz
kiilonbozo cllal
cellal ksztett
keszitert lgi
legi fo-
toval rendelkeznk.
tval rendelkeziink.
legi fotzsnak
A lgi fotozasnak kt
ket tpusa
tipusa alakult ki, a ferdeszg
ferdeszogii s es a merleges.
meroleges. Ferdeszg
Ferdeszogo felv-
felve-
teleken aa,,_fo'ldmii'vek, kofalak, foldtltsek,
,,J`lmvek, vagyis a kfalak, foldtoltesek, sncok,
sancok, azaz
aZaZ minden olyan emberi
epftmeny, amely kiemelkedik, fedezhet
ptmny, fedezheto fel, ugyanis ezek az objektumok a ferdeszgferdeszogo lgi legi
fotokon rnykjelensgknt
fotkon arnyekjelensegkent jelennek meg. Ugyancsak kirajzoldhatnak
kirajzolodhatnak ezek a rgszeti
regeszeti
lelohelyek az
lelhelyek aZ eltr
eltero magassg
magassag nvnyzet,
novenyzet, a gabonajelek kvetkeztben,
kovetkezteben, vagy az aZ rkokban
arkokban

Gabonajcl
Gabonajel

l l 1 1 -,

\ 1

,lR\\\\\1
l l lgl
Gabonajel Gabona " ' i I
1 y1

4='.:fa..-:.~,-_=;v
II -IIIII Eiaa I as II I I II- III
=2.-_.9%

Rom
, Rm_ Azpzzzz
Alapkozer _ _ _ , , _ I
3. abra.
bra.
Gabonajelek kialakulasa
kialakulsa (Radai,
(Rdai, 1990 nyoman).
nyomn).

53
sszegyl
osszegylo vz viz kvetkeztben,
kovetkezteben, ezrt ezert rendkvl
rendkiviil fontos ennl ennel a lgi
legi fnykpezsi
fenykepezesi tpusnl
tipusnal is
a'as fnykpezsi
fenykepezesi vszak evszak s es napszak megvlasztsa.
megvalasztasa. A ferdeszgben
ferdeszogben ksztett
keszitett felvtelek
felvetelek
konnyebben kivehetk,
knnyebben kivehetok, rtelmezhetk,
ertelmezhetok, de nehezebb trkpp terkeppe alaktani
alakftani azokat.
aZokat. A merle-
merole-
legi fnykpfelvtelek
ges lgi fenykepfelvetelek alapjn alapjan trkpszer
terkepszerii kpeket
kepeket kapunk, ezekblezekbol j jo trkpek
terkepek kszt-
kesZit-
hetk.
hetok. A lgi legi fotnak
fotonak igen jelents
jelentos elnye,
elonye, hogy kivl kivalo trkpknt
terkepkent hasznlhat,
hasznalhato, olyan
terkepkent, amelyen nincs
trkpknt, nines sszevons,
osszevonas, jel.klcsok
jelkulcsok s es minden olyan blyeg belyeg rajta van, ame-
lyek a lelhelyek
lelohelyek s es a terep megismershez
megismeresehez szksgesek.
szijksegesek.
Legi fnykpeket
Lgi fenykepeket kszthetnk
kesZi'theti.'1nk amatr
amator gpekkel,
gepekkel, mrkamers
merokameras gpekkel,
gepekkel, jabban
ojabban pe-
szamitogepes feldolgozst
dig a szmtgpes feldolgozast meggyorst
meggyorsito digitlis
digitalis fnykpezgppel
fenykepezogeppel is. A lgi legi fny-
feny-
kepek mrettartomnya
kpek merertartomanya a/replsialrepiilesi magassgtl
magassagtol s es a fnykpezgp,
fenykepezogep, pontosabban a lencse
totavolsagatol igg. Erdemes a lelhelyeket
ttvolsgtl lelohelyeket klnbz
kiilonbozo mretarny
meretarany lgi legi fnykpeken
fenykepeken
keresztiil megvizsglni,
keresztl megvizsgalni, mert gy igy a lelhelyek
lelohelyek szkebb
szokebb s es tgabb
tagabb krnyezete
kornyezete is vizsglha-
viZsgalha-
tova vlik.
tv valik. A fekete-fehr
feketefeher kpekkepek mellett egyre jelentsebb
jelentosebb szmban
szamban kszlnek
kesziihaek sznes
szines s es
infravoros lgi
infravrs legi felvtelek
felvetelek is. Ez EZ utbbiak
utobbiak klnsen
kiilonosen akkor fontosak, ha sztereoprt sztereopart alkot-
nak, mert gy Igy a tkrs
tiikros vagy a psztz
pasztazo sztereoszkpban
sztereoszkopban hrom harom dimenziban
dimenzioban lthatklathatok a
kiilonbozo
klnbz tereptargyak,
tereptrgyak, geomorfologiai,
geomorfolgiai, geologiai,
geolgiai, vegetacios
vegetcis es s regeszeti
rgszeti jelensegek.
jelensgek. A
gyengebb
gyengbb felbontaso
felbonts infravoros
infravrs felvetelek
felvtelek alapjan
alapjn a frissen szantott
szntott fold
fld szinenek
sznnek valto-
vlto-
Zasa, a talajnedvessg
zsa, talajnedvesseg egyenetlen eloszlsa eloszlasa (rkok,
(arkok, gdrk)
godrok) szrazabb
szarazabb idszakban,
idoszakban, szra- sZara-
Zabb terleteken
zabb terijleteken jl jol megrajzolhat.
megrajzolhato. Ugyanakkor a digitlis digitalis lgi
legi fnykpek,
fenykepek, valamint rfel- iirfel-
vetelek olyan j
vtelek oj megkzeltshez
megkozeliteshez adtak lehetsget,
lehetoseget, amely a ksbbiekben
kesobbiekben trgyalttargyalt rg-
rege-
szeti s es krnyezettrtneti
kornyezettorteneti clokhoz celokhoz is kivlan
kivaloan felhasznlhat
felhasznalhato Fldrajzi
Foldrajzi Informcis
Informacios
kidolgozasahoz vezetett.
Rendszer kidolgozshoz
regeszeti cl
A rgszeti eelo tvrzkels
taverzekeles (lgi(legi fnykpezs,
fenykepezes, rfelvtel)
orfelvetel) azon alapul, hogy az aZ emberi
tarsadalom bizonyos jeleket, nyomokat hagyott
trsadalom hagyort krnyezetn.
kornyezeten. A eleknagysga,
eleknagysaga, intenzitsa
intenzitasa
aZ egykori trsadalomra
az tarsadalomra hat hato krnyezeti
kornyezeti tnyezkn,
tenyezokon, a jelek kialakulst
kialakulasat kvetkoveto begya-
beagya-
Zodasi helyzeten, az
zdsi aZ egykori trsadalom
tarsadalom fejlettsgn,
fejlettsegen, az aZ eltelt idn
idon mlik.
mlilik. A rgszeti
regeszeti tv-tav-
erzekeles sorn
rzkels soran nemcsak a rgszeti
regeszeti lelhelyre,
lelohelyre, lelhelyekre
lelohelyekre vonatokoz
vonatokozo informcikat
informaciokat ka-
punk, hanem olyan adatoknak az aZ egyttest,
egyiitteset, amelyben az aZ egykori morfolgia,
morfologia, a tgabb tagabb
kornyezet s
krnyezet es az
aZ egyes kultrk,
kultorak, trsadalmak
tarsadalrnak viszonyt
viszonyat is feltthatjuk.
feltarhatjuk. A terepen vgzett vegzett
kiilonbozo geolgiai,
klnbz geologiai, botarikai,
botanikai, talajtani vizsglatok,
vizsgalatok, trkpezsek
terkepezesek eredmnyeit
eredmenyeit s es a tv-
tav-
erzekeles sorn
rzkels soran megrajzolt, a trsadalomtarsadalom ltal altal htrahagyott
hatrahagyott nyomokat a lelhelyek lelohelyek sz- szo-
kebb s es tgabb
tagabb krnyezetben
kornyezeteben is sszekapcsolhatjuk,
osszekapcsolhatjuk, viszonyukat tisztzhatjuk.
tisztazhatjuk. Igy a tv- tav-
erzekeles s
rzkels es a tvrzkels
taverzekeles kirtkelse
kierrekelese a krnyezetrgszeti,
kornyezetregeszeti, a krnyezettrtnet
kornyezettortenet s es a tr-
tor-
teneti kolgia
tneti okologia kutats
kutatas egyik legfontosabb eszkze, eszkoze, egyttal
egyttal a komplex krnyezettrtneti
kornyezettorteneti
munka alapja is.
Termeszetesen a lgi
Termszetesen legi fnykpek
fenykepek s es a most trgyalsra
targyalasra kerl
keriilo rfelvtelek,
orfelvetelek, szmtgpes
szamitogepes
feldolgozasok, technikai megoldsok
feldolgozsok, megoldasok nem ptolhatjk
potolhatjak a megfelelen
megfeleloen kpzett
kepzett szakembere-
sZakembere-
ket, a kreatv
kreativ gondolkods
gondolkodaso embereket, akik kpesek kepesek a kpeken
kepeken lthat
lathato nvnyzeti
novenyzeti s es talaj-
nyomokbol, geomorfolgiai
nyomokbl, geomorfologiai egysgekbl,
egysegekbol, a klnbz
kiilonbozo idben
idoben ksztett
keszitett felvtelekbl
felvetelekbol a tj taj
valtozasanak tendenciira
vltozsnak tendenciaira kvetkeztetni,
kovetkeztetni, krnyezettrtneti
kornyezettorteneti s es rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai k- ko-
vetkezteteseket levonni. Ugyanakkor a nagy felbonts
vetkeztetseket felbontasfl lgilegi felvtelek
felvetelek alapjn
alapjan kivl,
kivalo, lel-
lelo-
hely speeikus
specikus trkpek
terkepek kszthetk,
keszithetok, amelyek elrhetikelerhetik a decimteres
decimeteres pontossgot
pontossagot is.
A lgi
legi fotzs
fotozas mellett kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentosego az aZ oldalpsztz
oldalpasztazo lgi legi radar (SLAR),
amely azon aZon alapul, hogy a replgprl
repijlogeprol kibocstott
kibocsatott elektromgneses
elektromagneses impulzusok vissza- vissZa-
verodeset radarkp
verdst radarkep formjban
formajaban rgztik.
rogzitik. Ezzel a mdszerrel
modszerrel thatolhatunk
athatolhatunk sr soro felhze-
felhoZe-

54
34
ten, erdvel
erdovel fedett terleteken
teriileteken is, ezrt
ezert nem vletlen,
veletlen, h
kultlira lelhelyei,
ken (a maya kultra lelohelyei, Kzp-Amerika)
Kozep-Amerika) hasz
hasznosithato rgszeti,
hasznosthat regeszeti, rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai s es krny
korny
infravoros felvtelekkel
azokat az infravrs felvetelekkel kombinlva
kombinalva haszn
haszna
Magyarorszagon napjainkban Mikls
Magyarorszgon Miklos Zsuzsa, az aZ M'
M
fomunkatarsa vgez
nyos fmunkatrsa vegez kiemelked
kiemelkedo jelentsg,
jelentosego, l;leg
kozepkori vrkutatst,
kzpkori varkutatast, illetve jabban
ojabban Czajlik Zoltv
Zoltdi
munkatarsa dolgozik rgszeti
munkatrsa regeszeti lelhelyek
lelohelyek tvrzkels
taverzekelesi
Regeszeti Intzetnek
Rgszeti Intezetenek s es a Cardif
Cardii Egyetemnek egy
regeszprofesszor s
walesi rgszprofesszor es Zalai-Gal
Zalai-Gadl Istvn
Istvdn vezetse'
vezetes
kezdodott el 1998-ban, a Krsk
munka kezddtt Korosok s es a Berettj
Beretq
ros kultra
rs kuluira lelhelyein.
lelohelyein. AzAZ skrnyezeti
oskornyezeti s es a rgszeti
regeszeti
konyv rja
knyv iroja tbb
tobb lelhely
lelohely egyttes
egyiittes lgi
legi fnykpeken
fenykepeken n
ciojat vgezte
cijt vegezte el. A kivlaszts
kivalasztas sorn
soran a furugyi s es az
aZ e
tettiik a rgszeti
tettk regeszeti sats
asatas s
es a kmyezettrtneti
kornyezettorteneti kut

IIIIIIII
aholocmlyebbhelyzdlalhiviumnakamgasparw
ahokwaamelyebbhdymallfuriirmnakamagaspartmcr
hatra
basin
|:]
\:] rzuzezzzzzzxzzzazzy
Fclritnlczcttlniiriislclicljr
4. bra.
abra.
A Krs
Koros kultra
kultra felttelezett
feltetelezett lelhelynek,
lelohelyenek, a holocn
holocen s
es a
pleisztocen Krs-medernek
pleisztocn Koros-medernek a lgi legi fnykpe
fenykepe Furugynl
Furugynal
(katonai trkpszet
terkepeszet lgifelvtele).
legifelvetele).
 .,- \

/i ii
_.' - ._

Allacltylilioloolmndrc
Azzzzyzzzamzaz Allcuttyoholocnnalliflviurna
Azmymzzenmvimz
5. abra.
bra.
A Koros
Krs kultora
kultra regeszeti
rgszeti feltarasra
feltrsra kivalasztott
kivlasztott lelohelyenek
lelhelynek legi
lgi fenykepe
fnykpe az
ecsegfalvi Kiri-tonal
Kiri-tnl (katonai terkepeszet
trkpszet legifelvetele).
lgifelvtele).

eentrurnban kotortak
medret a centrumaban kotortk ki (4. ess 5. abra),
bra), igy
gy a skrnyezeti viZs-
meder oskornyezeti vizs-
galatra
glatra alkalmatlanna
alkalmatlann valt.
vlt. A ket
kt lelohely
lelhely egyiirtesbol
egyttesbl ezert
ezrt aZ
az ecsegfalvi keriilt
kerlt feltarasra.
feltrsra.
A Koros
Krs lelohely
lelhely melletti, feltoltodott
feltltdtt mororvatobol
morotvatbl kiemelt Zavartalan
zavartalan farasszelvenyen
frsszelvnyen
Katherine]ane Willis aZ az oxfordi egyetem palinologusa
palinolgusa a Koros
Krs kultora
kultra gazdalkodasi
gazdlkodsi hat-ht-
teret
tert is feltaro,
feltr, kivalo
kivl paleobotanikai elemzeseket
elemzseket vegezhetett
vgezhetett el, bizonyitva
bizonytva eZZel
ezzel a kor-
kr-
nyezettorteneti,
nyezettrtneti, regeszeti
rgszeti geologiai
geolgiai elokeszito
elkszt munka eredmenyesseget
eredmnyessgt es s ertelrnet.
rtelmt.

5.1.2. Iirfeiveteieir
rfev-teiet

magassgbl, mholdakrol,
A nagy magassagbol, mholdakrl, orsiklokrol
rsiklkrl keszitett
ksztett nagy lepteko
lptk felveteleket
felvteleket mar
mr
kezdetektol
kezdetektl fogva jol jl felhasznaltak
felhasznltk a kornyezettorteneti
krnyezettrtneti munkak,
munkk, elsosorban
elssorban a geomor-
fologiai
folgiai vizsgalatok
vizsglatok soran,
sorn, bar
br a regeszek,
rgszek, pont oriasi
risi lepteke
lptke miart
miatt kevesbe
kevsb hasznositottak
hasznostottk
ezeket a taverzekelesi
tvrzkelsi eredmenyeket.
eredmnyeket. A mfiholdak
mholdak rogzitik
rgztik a Fold
Fld felszinerol
felsznrl a feny
fny ess
infravoros
infravrs sugarzas
sugrzs intenzitasat,
intenzitst, majd ezeket elektronikus otonton keppe
kpp Kiilono-
Kln-
sen aZaz eles
les kontraszta,
kontraszt, hamis szinezetii
sznezet LANDSAT felvetelek
felvtelek hasznosithatok
hasznosthatk komyeZet-
kmyezet-
torteneti,
trtneti, regeszeti
rgszeti vizsgalatok
vizsglatok celj
cljaira,
aira, de kivalo
kivl eredmenyeket
eredmnyeket mutattak fel a LANDSAT
tematikus rerkepezo
trkpez (TM) rendszer, vagy a francia SPOT miihold mhold rendszer nagy felbon-
tas1'1
ts felveteleinek
felvteleinek elemzesevel
elemzsvel is. Sivatagi terepen, homokkal boritott
bortott felszineken
felszneken aZ
az iile-
le-
dkkel fedett terepjelensegek
dekkel terepjelensgek eszlelesere
szlelsre kifejlesztett iirradart
tradart (SIR) hasznaltak
hasznltk fel. AZAz
iirradar
rradar felveteleken
felvteleken okori
kori folyomedreket
folymedreket azonositottak
azonostottak a Szahara egyiptomi szakaszan,
szakaszn,

36
56
s
es arbiai
arabiai karavnutakat
karavanutakat rekonstrultk.
rekonstrualtak. AZ Az iirfelvetelek
rfelvtelek es s a legi
lgi fotok,
fotk, a terepbejarasok,
terepbejrsok,
meresek nyomn
terepi mrsek nyoman a rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek krnyezetkkel
kornyezetiikkel kialakult kapcsolatnak
kapcsolatanak igen
vonasait lehet feltrni.
fontos vonsait feltarni. Erre mutatunk be egy magyarorszgi
magyarorszagi pldt.
peldat.
Magyarorszagon
Magyarorszgon tobbtbb regeszeti
rgszeti lelohelynek
lelhelynek es
s kornyezetenek
krnyezetnek kutatasa
kutatsa soran
sorn hasznaltak
hasznltak
rfelveteleket. Itt szerzi
rfelvteleket. szerzoi jogi krdsek
kerdesek miatt
miart csak a tanknyv
tankonyv szerzjnek
szcrzojenek a trkszcnt-
toroksZent-
miklosi s
miklsi es a Polgr
Polgar krnyki
kornyeki feldolgozst
feldolgozasat mutatjuk be. Mint ismeretes, Polgr Polgar krnykn
kornyeken
jelentos szm
igen jelents szam neolit-, rz-,
rez-, bronz-,
bronZ-, s
es vaskori telep ismeretes. Ezek kzl kozul az
aZ egyik
leghresebb
leghiresebb a kskeso neolit tell, a Cssz-
CsosZ-
halom s es a tell krl
koriil kialakult azaZ aut-
auto-
palya ptkezsekhez
plya epitkezesckhcz kapcsold
kapcsolodo rg-
rege-
sZeti munkk
szeti munkak sornsoran feltrt
feltart neolit tele-
piilesek. A vizsglt
plsek. vizsgalt Csszhalmi
Csoszhalmi terlet
teriilet a
Hajdiisag s
Hajdsg es Hortobgy
Hortobagy szakieszaki hatrn,
hataran,
erintkezesi znjukban
rirtkezsi Zonajukban helyezkedik el s es
hataros a Tisza alluvilis
hatros alluvialis skjval
sikjaval is. A
torokszentmiklosi terletnl
trkszentmiklsi teriiletnel a tiszai al-
liiviumban maradtak meg szigetszcr
lviumban szigetszerii
inizios lsz
inzis losz terletek.
teriiletek. Ezeknek a rgi-regi-
oknak klnbz
knak kiilonbozo morfolgiai
morfologiai strukt-
strukt1i-
raja s
rja es eltr
eltero nvnyzete
novenyzete jl jol felismer-
hero ja
het Ia LANDSAT felvteleken
felveteleken (6. b-ab-
teriileteknek a fejl-
ra). Igy ezeknek a terleteknek fejlo-
b1_a_
6_ bra_ destortenete meghatrozta
dstrtnete meghatarozta a_ Csszha-
Csoszha-
Digizzis zzfzpmodz
Digitalis terepmodell Tzazznzmizs
Torokszentmiklos zgzbb
tagabb 111} 1<_f{1;jl1}@l
1011? 1<PfP}f1f1}@11<5Zt
1<Z@f R121,
tale], HVHY-
n"nY'
l(6l'I1yel(el6l(Til'I1a1'
krnykrl (Timr s es Rcz,
Racz, 2001
2001 nyomn).
nyoman). Zen k1fc]l0dC5c
Zen klfqlodcser C5
es ezzel
ezzcl 31
at CYCS
egyes kul'
l<ul-
trk
tarak megtelepedsi
megtelepedesi lehetsgeit.
lehe.tosegeit. A
pleisztocn
pleisztocen vgn,
vegen, mintegy 15.000 BP vek evek krl,
koriil, a folyvizek
folyovizek rterein
arterein halmozdott
halmozodott fel
az
aZ a hullporos
hulloporos ledk,
iiledek, amely az eredeti helyzetben lv levo (thalmozatlan),
(athalmozatlan), infzis
inizios lsz-
losZ-
rtegt
reteget alkotja a terletnek.
teriiletnek. Nagy felbonts
felbontasii .rfelvtelek,
iirfelvetelek, lgi
legi fotk
fotok s
es terepbejrsok
terepbejarasok
alapjn
alapjan megvizsglva
megvizsgalva a Polgr-Csszhalmi
Polgar-Csoszhalmi terlet
terijlet geomorfolgiai,
geomorfologiai, geolgiai
geologiai helyzett
helyZetet (7.
abra), azt tapasztalhatjuk, hogy tbb
bra), tobb medergenerci
medergeneracio vezi ovezi a Hajdsg
Hajdos-ag ses Hortobgy
Hortobagy ha-
taran kialakult pleisztocn
trn pleisztocen maradvnyfelszneket
maradvanyfelszineket alkotalkoto infzis
inf1.'1Zios lszterleteket.
loszteriileteket. A leg-
idsebb,
idosebb, fels-wrm
felso-wiirm korkoro mederrnaradvny
medemiaradvany (Kengyel-r,
(Kengyel-er, Hdos-r)
Hodos-er) mg meg azaZ infzis
inizios lsz-
losZ-
platn
platon helyezkedik el, 92-93 m tengerszint feletti magassgban.magassagban. A kvetkez
kovetkezo mederge-
nercit
neraciot a Tiszagyulahztl
Tiszagyulahazatol szakra,
eszakra, a Sarlht
Sarlohat melletti ks-glaeilis
keso-glacialis kor
korti Tisza-meder
alkotta, majd az aZ infzis
infozios lszplat
loszplato szakkeleti
eszakkeleti peremn
peremen lv levo tiszai medrek s es ksr
kisero med-
rek (Kirly-r
(Kiraly-er 90 m tengerszint feletti magassgban)
magassagban) alakultak ki. Ezek az rfelvteleken,
iirfelveteleken,
lgi
legi fnykpeken,
fenykepeken, tvrzkelsi
taverzekelesi vimglatokon
vizsgalatokon is nyugv
nyugvo adatok azt aZt bizonytjk,
bizonyitjak, hogy a
korbbi
korabbi elmleti
elmeleti modellekkel szemben a tiszai allvium,
allovium, a tiszai rok arok mr
mar a ks-glaeilis
keso-glacialis
korban, mintegy 15.000 ve eve kialakult. A ks-glaeilis
keso-glacialis kortl
kortol a Polgr
Polgar krnyki
kornyeki pleisz-
tocn
tocen felsznbe
felszinbe bevgd
bevagodo tiszai mederrendszer kvetkeztben
kovetkezteben a neolitikm
neolitikum sornsoran teht
tehat
a pleisztocn
pleisztocen korkoro maradvnyfelszneken,
maradvanyfelszineken, elssorban
elsosorban infzis
infozios lszkkel
loszokkel bortott
boritott foly-
folyo-
htakon
hatakon megteleped
megtelepedo kzssgek
kozossegek relatve
relative kiemelt helyzetben, rvzmentes
arvizmentes terleteken
teriileteken
elhertek. Az
lhettek. AZ rvizek
arvizek sorn
soran az
aZ inaktv,
inaktiv, ledkkel
iiledekkel feltlttt
feltoltott folymedrek
folyomedrek kerlhettek
keriilhettek els-
elso-
sorban vzviz al.
ala. Az
AZ rvizek
arvizek idejn
idejen a mlyebb
melyebb helyzet,
helyzetii, elnttt
elontott tiszai rok
arok medrei s es a

37
3'7
* *S mcdmc: Ml
13':`- ri-"'`.` ."-" *-'t-.Y`i\`l`x
z -V -~zz- .A3, ~ \z- x. .p
R
.
` *W 'J-.fi-
-, 1-fi~z!' -. s--
" ff '-`~;.=`

* LW ..\w_ 4
`l.;.~f*L.i`iiif)*\\ lf/\)
w W
azt
sg .

-,l';w`5'_ iiz
. *7--ii
-1:
-_, "

. ,, I,.z- 'R ii T.
12-* rfzl A
.--_;__- is

oi fa'
\.`-/
`
`\,
-------- - -

\\\
`
,
'fi''.. V - ]

/
if-`~.
:`f`~1 is'A @ ''''''''''Keleti
' ' * ' ` '
Keleri
-

- - - - - --.---
_:#__

0
pl n 1

S 1
\Z' . -- ....... ,, '._'.

-- ....--..'--

_ L'-2
11$
_" \ \"_I/{TX '0 -.,,. . ._
"0': 0:; l

'` /v` CZ. \\__I . _,-8'. '-I

`.//
_

V 1 Alt if::-/J .
W`JQ\. _
-3,

/ f -
Kai-
:::"
_ 3 1\=>" EN , l __ Kengyel-r

,.---..

IQ /
|

2
1
II | |
_

-7 Csszhalo

.

=

Q u...m_L.~" -
_\ 5E7 g 1

meghatarozotr kor
1-7 Radiokarbon adatokkal meghatrozott koni frsszelvnyek
frasszelvenyek
Infzios
' Z Z Z Z I Infuz' losszel fedett
's losszel" fedett plesztoe'n
pleisztocen maradvnyfelsznek
maradvanyftlszintk
abra.
7. bra.
Polgr
Polgar krnykrl
kornyekerol nagy felbonts
felbontaso rfelvtel,
iirfelvetel, lgi
legi fnykpek
fenykepek s
es terepbejrs
terepbejaras alapjn
alapjan ksztett
keszitett
regeszeti geolgiai
rgszeti geologiai trkp.
terkep.
(Smegi
(Siimegi s
es munkatrsai,
munkatarsai, 2002 nyomn)
nyoman)

pleisztocn
pleisztocen maradvnyfelszneken
maradvanyfelszineken tallhat,
talalhato, vzzel
vizzel bortott
boritott medrek kvetkeztben
kovetkezteben a meg-
telepedsi
telepedesi felsznek
felszinek radmnyvzzel
aradmanyvizzel elklntett
elkiilonitett ,,szigetekre, ,,_f'lszigetekre
,,fe'lszigetekre bomlottak a
tvrzkels
taverzekeles nyomn
nyoman ksztett
keszitett 3D modell alapjn
alapjan (8. bra).
abra).

38
 , ii :Hi -:'*.`^' ^`^"*`*'. V"",,..'~- - " '
* 7* I-z.. Zf`a.,.- fi `7 '-

.=__.',.- - *` _ _ . .=f.i~._ ,.-,q_~_ .._: z z~`

,,.,,;;,f: _.z.~*z::~.f"'f
"ff>.,`.`
. 4`

.`A`z,z;..
\.. I.
Z . ,
-~-y.-\f

. . Mm,l
. \'F~z V..
'-nya, .,;,.v~:,;*-:.*.*'' ' z--.^ ' , ` . _V
` `, \
... i,.4~%__.,.; ,
H .un ' ".,4_ .Q _- qr - if ' _ ;
-. ~>.- ~. ~,=_`,,.:;. Es,-. I. `__,_
}

~13 1. :H 1*-.iyl l

' '
-4
(
-. :*'"l*f' V
*1. zl iv.

. 3. `7`,_z.
.r;;,z J)
v W ~~.fi`Lfiz-gf 3/'
l
Mz
H '.';`.,l*.``f; ,
`,l}`;',^ z,`.?\*,^I(,`:,

'\
:
ak-'i::li_s:-;:i_.-J
_9 p -
Y.
4*-2
-I

//'
F
-I _

. '1-4
.\ \- .-`<.'---t
-:."
.v._u_
3.}-_,
_.,-\..~<T;z -f;:>-,.Pu-
"K;-s_==-s"_;s.1"
.'._(-<' `:<**',;z\<'-`.
I >\ ;..' \-`."'-/Z-z;z \- .. ~.
,< -- yd:-1 ;>..
.\
~n 1./'.z.-'_X
1- A,
.I
_z--*'\,-'z ;\- \<.\I
:-.":-:`:~-.
_ '7-I: H: In.
,_,z--.:z".:
.-\ __.`
--F_ }. .t A .-^--.-.
.\_\
.,_a, -.~..z."~~-'~-.^
f::z._`.
V" -R. . . :-., -___
\.\{A-"')\='H'\'.' 7"w;
'15-'-Hf:>i:-.-.-
n.,'1-<_'_u':-:f-.; ' ' ' -/ 7"" "-'-4..--
- f~`=.`-`_v\" I,.\'/-._',.---
>~`Zz?`.-.._-=z.z:"- -sz:-_:-;;.._
- -{"5-";.T4'\1\/\ .1 --.
-=. t.--. Er)
{\
\
I 7-s,
I.
.55:--1-.-',;'h _
~ In '_-,-,A-5.,- -,_
_- -'<""K'i'..-`~`
1---'\,_:--\_l-5*:
\ 1 . ' *- P . .')4 >-=-z|' `Z"<'."*.z
N, " .JI-"H 5. H. . ,3. .>~;"=f'-'::-f*`~.
.\-"\_.Y' '\-1'-1 I-'-,
'
-.
* \ ,ff .
\.3"' ,2-C
\ '~\ ><"...
.=` -: :._^z.' K
1.
. \
`-`'&~.
I
. -
_\q
/g ;'*,-
-""*--
~.i__
'' r. _.

'
-
\~
\ ..1
\ ~.~`.zz`*`-.z"^'
_'c>:
Ii- -.! -<`---z,
-
>-:;.z-.:
fa: )1-qj
\_-'__\,q
1'
_--1' .; '
- . .-.__

,--'.":.\: }'_ '~,.- 7'? \

_.-' . ,~__,:1, ~y' ., $_.\,.-:__..--z;`~;;2`f..>'~_ ""
\f\ ' ' . ':-:._A'i:::".._t-(/r -*\<'
:-=._.<<i ~ ' -
I i
. 3.\,* ,3- / \--\_._-._ M7'_
.- -\ .\.(."::j':\?',:-:j_:-f_"_\-3'{,\-"H
._-A-'-i_,_-'-.1"-.--'
3 .'\ \".,
- ,, ,1
z.~>z:"z.>-:;w~f:.-z>=" -.
,1 \ , _ ., . , ,,,-.:,-,,'.-
- - ,_ -_ -_ \|-\ .,AIS \
-:fzz`fz- v
3' P\d.\-1 -w_'_;.: ;_';-''--'
. _u-_\
~*<..=-,...>
1 1 , .;?.z.>\.=.%=.:--;z:<.,-z:~-*
1\_h \d' \_-\ ' \ /'r\ \ 5, :1-1 f .. -. . . ,v.l > -"- -. --A._.--,_,."'
____.,{_iJ"~__<~_(,< >1 -1 :_=:1::_:s .H_.\-F. .. ' ' -X \ '\:L_w;:I'."_-__:r,- -..,_(_- -1.
4-7,). 1-I ';<' pf ~_-"-, -V.-. h. .5~1 - . ' _' ".-\ \":;*.-'.H.-Z :'~__'f_1">r.-'

9
5 . ,;-1.{-i:;-zD-;iy;z2>::a-'sZz~=:f 4. e
_.-\' \._. \.' :,_;7~_ j,;__ ;.-e : >.A. ~),_. .,.".H.~.?J -
,_ /f .<' ;-~_. ~a-\"'\_,__-:-:-,:F-'. :-- .:-t :5. .-~_-1:7?
...! -.',_\><_\c\\\_:-
.-=-.-..z-\\.-` P-<\_\_ .__.'~.f:.*-T~)\'.:}u-"'.~\-vi:
-`*\_-..'_j~.._f;.>~f-.{`J'.;_,, 1f\,
f
f
.___A
-
_
. -.1 1
*7
.

e-'
.A,_;1\.~.'1,.~=;='
~`^ ^<-zsi:1 "-;-,---' \"`z`;. ,-j.. z. . f ` ._,_>LJ _ M
__/~ (V :Q ' V
`-ki ;'z.:`_,fz2z._
=..-*=.:-1*.--*-.11-.-if ..)
\ *ffi
vi
"'-_'I'1. ff ~-Hi; _, 2'! '
_|f.'-1";-"T=-_ '-\.' '. ":5.g_,__}_' .
J
\ -\"7i"
<\> ` .e"~..-*"J? .
--1,./--.
.:FlLJH :'. \e':;. U
""'- I-- I-. . \_'

90
'_\_..
\;r>\<' ..

''-'\:
.
./
*` fsr,-_,f -.(f\/1.-,
- . "e`x;f.-.`-~=.`.%\~.',azg.
.1-/:1*{'j.i.~ 2000
Aka
/.4
.
_
my
-. ri-
I/F-K Y.
.__
.1
2000
85
If '
/I. v;__
_. -h sf
'1"
~_. "
. 7' \.._-.
I'.-,./-1
/-if,/I
._ I.v1"..I+.
.1"-1.:
ggf ..1-I

/. /~ ><f-fz.-;\_'7 1 -. _ ~ .
'_,,.',-"ll ' -.;, 1,:
\/
M 1 -I.__' _~I. ' - _:"'y'._"7--,\.'

2-
7-1.1-.'._'A
" .' \
..I.<` .-*5>13
;--.___
/1 i_- W
~.>`?
1000 "'*1
Y.1000 TVJ
+7/ / 1000
1000
- A
I
"l\
(`~r
4
ffi 757/
!" N
_ .. . -
5
__
~~;1
La
O
/ O
\.'
0
@
1. rments
Armentes terletek,
teriiletek, 2. radsok
Aradasok sorn
soran vuel
vizzel bortott
boritott terletek,
terijletelc, 3. Egsz
Egecz vben
evben nedvs
nedves
reriiletek, 4. Egykori
terletek, Egylrod folyhton
folyohaton tallhat
talalhato neolit Csszlalom,
Csoszhalom, 5. Pleisztoen
Plcisztoen feltltd
felrolrodo meder,
6. Mestersges
Mesrerseges lemetszett Tisza.,
Tisza, 7. Reeens
Recens Tisza, 8. Reliktumfelszn
Reliktumfelszin (inzis
(inizios lsszel
losszel fedett)
8. bra.
abra.
Polgar krnykrl
Polgr kornyekerol nagy felbonts
felbontas rfelvtel,
iirfelvetel, lgi
legi fnykpek
fenykepek s
es terepbejrs
terepbejaras alapjn
alapjan ksztett
keszitett
3D modell (Smegi
(Siimegi ses munkatrsai,
munkatarsai, 2002 nyomn)
nyoman)

39
59
 Flztraizi
Foidraizi Informmikai
111fO2fI1121iil1.i R-enzclsz-er
R-11=Cl{-3ZZ.=*.1 (ER-G15)
(FIR-G15}

terinformatikai rendszert a hetvenes vekbeli

A trinformatikai evekbeli szmtgpes
szamitogepes tervez
tervezo s es trkpszer-
terkepsZer-
keszt programokbl
keszto programokbol fejlesztettk
fejlesztettek ki. Ezek a kezdeti programok alkalmasak voltak adat-
bazisokban trolni
bzisokban tarolni a lelhelyek
lelohelyek eloszlst,
eloszlasat, s
es ezekbl
ezekbol az adatokbl
adatokbol trkpet
terkepet szerkeszteni,
valodi trinformatikai
de a valdi terinformatikai rendszerek j oj informcik
informaciok felismersnek
felismeresenek a lehetsgt
lehetoseget is ma-
hordozzak. Ilyen pldul
gukban hordozzk. peldaul a napjainkban lefoly
lefolyo tiszai rvizek
arviZek vztmege
viztomege s es az
aZ egy-
folyoszabalyozas eltti
kori, folyszablyozs elotti .rterek
arterek kiterjedse
kiterjedese alapjn
alapjan ksztett
keszitett rvzbortsi
arvizboritasi rekonstruk-
cio elksztse,
ci elkeszitese, az aZ strtneti
ostorteneti lelhelyek
lelohelyek megtelepedsi
megtelepedesi magassgaival
magassagaival trtn
torteno sszevetse,
osszevetese,
aZ rvizek
az arviZek s es a megtelepeds
megtelepedes kapcsolatnak
kapcsolatanak feltrsa.
feltarasa.
terinformatikai trkpek
A trinformatikai terkepek risi
oriasi mennyisg
mennyisegii krnyezetre
kornyezetre vonatkoz
vonatkozo adatot tartal-
maznak, amelyeket rszekrereszekre bontva, egyetlen vltoztvaltozot tartalmaz
tartalmazo trkprtegekre
terkepretegekre bontva
tarolunk. Egy trkprtegen
trolunk. terkepretegen bell beliil az adatokat ma mr mar egymsnak
egymasnak megfeleltethet
megfeleltetheto vek-
torkent, azaz
torknt, aZaZ pontknt,
pontkent, vonalknt,
vonalkent, valamint raszterknt,
raszterkent, vagyis ngyzethlknt
negyzethalokent vagy sok-
szogkent troljuk.
szgknt taroljuk. Minden adat, amely trszeren
terszeriien elhelyezhet,
elhelyezheto, integrlhat
integralhato a trinforma-
terinforma-
Peldaul egy talajtpusokat
tikai rendszerben. Pldul talajtipusokat rgzt
rogzito raszterrteg
raszterreteg olyan ngyzethlbl
negyzethalobol ll, all,
amelynek valamennyi celljban cellajaban azon
aZon a ponton jellemz
jellemzo talaj adatait troljk.
taroljak. Hasonl
Hasonlo
megkozelitessel trolhatjuk,
mcgkzeltssel tarolhatjuk, mutathatjuk be a krnyezettrtneti
kornyezertorteneti vizsglatok
vizsgalatok sorn
soran azaZ egy-
vegetacio, a talajtani viszonyok, a paleomorfolgiai
kori vegetci, paleomorfologiai viszonyok rekonstrukcijt.
rekonstrukciojat.
Ez
EZ a rendszer kivlan
kivaloan alkalmas mholdmiihold felvtelek,
felvetelek, lgi
legi fnykpek,
fenykepek, tvrzkelsi
taverzekelesi ada-
oskornyezeti, krnyezettrtneti
tok, skrnyezeti, kornyezettorteneti vizsglati
vizsgalati eredmnyek
eredrnenyek megjelentshez.
megjelenitesehez. Klnsen
Kijlonosen
ertekesse teszi a trinformatikt,
rtkess terinformatikat, hogy a mholdas
miiholdas kzikezi globlis
globalis helymeghatroz
helymeghatarozo berende-
Zessel (GPS) rgztett
zssel rogZitett tereppontok feldolgozsra
feldolgozasara kivlan
kivaloan alkalmas, gy igy az j
lij terletek
teriiletek
feltarasanal, vagy a rgen
feltrsnl, regen feltrt
feltart terletek
teriiletek reambullsnl
reambulalasanal jl jol felhasznlhat.
felhasznalhato.
Mivel a Fldrajzi
Foldrajzi Informatikai Rendszerrl
Rendszerrol tbb tobb egyetemi jegyzet s es tanknyv
tankonyv is meg-
jelent, st
sot a Szegedi Tudomnyegyetem
Tudomanyegyetem geogrfus geografus kpzsben
kepzeseben az aZ egyik szakirny
szakirany a geo-
informatika oktatsn
oktatasan alapul, s es munknk
munkank sornsoran elssorban
elsosorban a FIR-t rgszeti
regeszeti geolgiai,
geologiai,
trtneti
torteneti kolgiai
okologiai hasznlatnl
hasznalatanal s es a modellek kidolgozsnl
kidolgozasanal hasznostottk,
hasznositottuk, ezrt ezert a
Fldrajzi
FoldrajZi Infonncis
Informacios Rendszerrel sszefoglal
osszcfoglalo mdon
modon a tanknyvben
tankonyvben nem foglalkozunk.

5.2. Lehely-ek I-eriepi

fr-erfep terrepezese
trkpezfse

5.2.1. -Geoizikai
Geoziitai mdszerek
modszzerek

A keresett rgszeti
regeszeti lelhelyeket
lelohelyeket felpt
felepito anyagok, trgyak
targyak fldben
foldben maradt rszei
reszei a kr-
kor-
nyezetkhz kpest
nyezetiikhoz kepest eltr
eltero fizikai
zikai paramterekkel
parameterekkel rendelkeznek, gy igy fzikai jellemzik
jellemzoik alap-
jn
jan geofzikai
geozikai vizsglatok
vizsgalatok sorn
soran feltrs
feltaras nlkl
nelkiil is kimutathatk.
kimutathatok.
A gravitcis
gravitacios mrsek
meresek azon
aZon alapulnak, hogy a klnbz
kiilonbozo felpts
felepitesii anyagok eltr
eltero
gravitcis
gravitacios ervel
erovel vonzzk
vonzzak egymst.
egymast. A felszn
felszin alatti anyagi sszettel
osszetetel egyenetlensgei,
egyenetlensegei, s- so-
rsg
riiseg vltozsai
valtozasai a gravitcis
gravitacios trben
terben vltozsokat
valtozasokat hoznak ltre,
letre, amelyek egyszer
egyszerii elveken
alapul
alapulo rzkeny
erzekeny mszerrel,
miiszerrel, a gravimterrel
gravimeterrel mrhetk.
merhetok. A vizsglat
vizsgalat kivitelezse
kivitelezese gy
egy trt-
torte-
nik, hogy pontos geodziai
geodeziai munkval
munkaval hlzati
halozati mrpontokat
meropontokat hoznak ltre,letre, ahol gravi-

40
 mterrel
meterrel mrseket
mereseket vgeznek
vegeznek s mrsek eredmenyeit,
es a meresek eredmnyeit, a gravitacios
gravitcis kiilonbsegeket
klnbsgeket so- s-
roseg eloszlsi
rsg eloszlasi trkpen
terkepen jelentik
jelenitik meg s es ennek nyomn
nyoman tallhatjuk
ta.lalhatjuk meg az aZ eltrst
elterest okoz
okozo
regeszeti lelhelyeket
rgszeti lelohelyeket vagy trgyakat.
targyakat.
regeszeti lelhelyek
A rgszeti lelohelyek vizsglatban
vizsgalataban legelterjedtebben hasznlt hasznalt mgnesessg
magnesesseg mrsek meresek
azon alapulnak, hogy kt ket mgneses
magneses plus polus kztt
kozott vonzer,
vonzoero, vagy taszter
taszitoero alakul ki,
erossege a mgnesek
amelynek erssge magnesek erssgtl
erossegetol s es a kztk
koztiik lv
levo tvolsgtl
tavolsagtol igg. A mgneses magn.eses
kutatasok azon
kutatsok aZon alapulnak, hogy a klnbz kiilonbozo mgnesezettsg
magnesezettsego anyagrszek
anyagreszek trbeli terbeli elosz-
elosZ-
lasat vizsgljk.
lst vizsgaljak. Az AZ egykori emberi tevkenysg tevekenyseg nyomn nyoman klnbz
kiilonbozo funkcij
funkciojo rkokat,
arkokat,
agyagnyero gdrket,
agyagnyer godroket, kemencket,
kemenceket, kutakat, gabonatrol gabonatarolo vermeket ksztettek,
keszitettek, gy igy meg-
bontottak a homogn
bontottk homogen ledkeket.
iiledekeket. Ezekbe az objektumokba bemosd bemosodo anyag mgneses magneses
szuszceptibilitasa eltr
szuszceptibilitsa elter krnyezettl,
kornyezetetol, gy igy a klnbsgek
kiilonbsegek mgneses
magneses mszcrekkel,
moszerekkel, mint pro-
precesszios magnetomter,
ton precesszis magnetometer, differencil
differencial uxgate magnetomter,
magnetometer, uxgate magneto-
meter, mrhetv
mter, merhetove vlnak.
valnak.
magneses mrsek
A mgneses meresek msik masik jelents
jelentos terlete
teriilete a paleomgnesessgen
paleomagnesessegen alapul alapulo archeo-
mgneses
magneses kutats.
kutatas. A paleomgnesessg
paleomagnesesseg kifejezs kifejezes a Fld
Fold mgneses
magneses mezejben
mezejeben bekvetkez
bekovetkewo
valtozasok ledkekben
vltozsok iiledekekben fennmaradt nyomaira utal. A mdszernek modszernck kt ket alapelve van. Az AZ
egyik az,aZ, hogy a fldifoldi mgneses
magneses tr ter meghatrozott
meghatarozott sebessggel
sebesseggel vltozik,
valtozik, a msik,
masik, hogy a
termeszetesen olvadt vagy getett
termszetesen egetett anyag a lehlst leholest kveten
kovetoen felveszi a pillanatnyi s es he-
hato mgneses
lyileg hat magneses trrelterrel azonos mgnesessget
magnesesseget s es ezt igen jelents
jelentos ideig megrzi.megorzi. A
meggyelt nyers agyagban lv levo vasoxid szemcsk
szemcsek mgnesessgnek
magnesessegenek irnya iranya reidszertele,
I'C11ClSZC:1'[L.lCl1,
mig a kigetett
mg kiegetett agyag a fldi foldi mgneses
magneses trnek ternek megfelelen
megfeleloen rendezdik
rendezodik t. at. A mgneses
magneses
eszaki irny
szaki irany nem esik egybe a fldrajzi foldrajzi szaki
eszaki irnnyal.
irannyal. A kett
ketto eltrst
eltereset mgneses
magneses dekli-
nacionak nevezzk.
ncinak nevezzok. Fldnkn
Foldiinkon a mgneses magneses deklinci
deklinacio mindenfle
mindenfele rtket
erteket felvchet,
felvehet, de a
es kzepes
kis s kozepes szlessgeken
szelessegeken csak nhny nehany tizedfokot tr ter cl.
el. A deklinci
deklinacio a fldi
foldi mgneses
magneses
tr
ter horizontlis
horizontalis komponensnek
komponcnsenek irnyt iranyat adja meg. Ismeretes a mgneses magneses trirnyrak
teriranynak a vz- viz-
szintes skkal
sikkal bezrt
bezart szge,
szoge, amelyet mgneses magneses elhajlsnak,
elhajlasnak, inklincinak
inklinaeionak neveznk.
neveziink. A fldi liildi
mgneses
magneses tr ter kt
ket szggel,
szoggel, a deklinci
deklinacio s es inklinci
inklinacio szgvel
szogevel jellemezhet.
jellemezheto. Mind a kt ket
szg
szog irnya
iranya idben
idoben lassan vltozik.
valtozik. A fldi foldi mgneses
magneses tr ter lersa
leirasa akkor teljes, ha irnya iranya mel-
lett a nagysga
nagysaga is ismeretes. A fldi foldi mgneses
magneses tr ter viszonylag gyenge, de dc erssge
erossege (inten-
zitsa)
Zitasa) folyamatosan vltozik, valtozik, a legkisebb rtk erteko mgneses
magneses egyenlttl
egyenlitotol a legjelentsebb
legjelentosebb
mgneses
magneses intenzitst
intenzitast mutat
mutato mgneses
magneses sarkokig. Az AZ eddigi adatok azt aZt bizonytjk,
bizonyitjak, hog' hogy
a fldi
foldi mgnesessg
magnesesseg erssge
erossege folyamatosan vltozik. valtozik.
A paleomgneses
paleomagneses vizsglatoknak
vizsgalatoknak legjelentsebb
legjelentosebb felhasznlsa
felhasznalasa a rgszet
regeszet terletn
teriileten isme-
retes. Kigetett
Kiegetctt agyagednyek,
agyagedenyek, tzhelyektozhelyek tanulmnyozsa
tanulmanyozasa sorn soran tbb
tobb szz,
szaz, rgszetileg
regeszetileg
dokumentlt
dokumentalt objektumot vizsgltak vizsgaltak meg archeomgneses
areheomagneses mdszerrel.
modszenel. Ugyanakkor
Ugyanald<or a mg- mag-
neses polarits
polaritas vltozst
valtozasat a geolgusok
geologusok is felhasznltk
felhasznaltak egyrszt
egyreszt a tvolod
tavolodo lemczsze-
lemczsZe-
gelyeken kialakult magms
glyeken magmas anyagok elemzsre, elemzesere, a tvolods
tavolodas s es a magmatizmus idbeli idobeli
valtozasanak bizonytsra,
vltozsnak bizonyitasara, illetve a ngnesezhet
magnesezheto svnyi asvanyi anyagokat tartalmaz
tartalmazo ledkes
oledekes
kpzdmnyek
kepzodmenyek tagolsra.tagolasara. Az AZ utbbi
utobbi azon a tnyen tenyen alapul, hogy a fld fold mgneses
magneses pola-
ritsa
ritasa azaZ idben
idoben megvltozik,
megvaltozik, tfordul.
atfordul. Napjaink polaritstpolaritasat normlis
normalis polaritsnak
polaritasnak nevez-
zk,
Zlll(, mg
mig a napjainkhoz kpest kepest eltr
eltero polaritst
polaritast reverznek, fordtottnak
forditottnak hvjuk.
hivjuk. A vulkni
vulkani
anyagokon vgzett vegzett K/Ar mrsekkel
meresekkel a polarits
polaritas tfordulsnak
atfordulasanak pontosabb kronolgiaikronologiai be-
sorolst
sorolasat is el lehetett vgezni,
vegezni, gy igy az aZ elmlt
ehnolt 5 milli
millio vrl
evrol egy folyamatos paleomgneses
paleomagneses
idsklt
idoskalat lehetett kialaktani.
kialakitani. Ez EZ az aZ idskla
idoskala termszetesen
termeszetesen tnylik
atnyolik a rgszeti
regeszeti geolgia
geologia

l
411
 idkeretn,
idokereten, ugyanakkor jl felhasznlhat a jelentsebb
jol felhasznalhato jelentosebb idlptk
idolepteko globlis
globalis esemnyek
esemenyek
szinkronizalasara.
szinkronizlsra.
iiledekek, lsz-
Tavi ledkek, losZ- s
es fosszilis talajretegek, lapok, folyvzi
talajrtegek, lpok, folyovizi s
es glaeilis
glacialis ledkek
ijledekek pa-
leomgneses
leomagneses vizsglata
vizsgalata sorn
soran bizonytottk,
bizonyitottak, hogy a Fld
Fold mgneses
magneses mezejnek
mezejenek deklinci-
deklinacio-
inklinacioja s
ja, inklincija es intenzitsa
intenzitasa is megvltozott
megvaltozott az aZ idk
idok folyamn.
folyaman. A regionlis
regionalis deklincis
deklinacios
es inklincis
s inklinacios alapgrbket
alapgorbeket sszehasonltva
osszehasonlitva tbb,
tobb, mgneses
magneses alapgrbt,
alapgorbet, vagy ms mas nven
neven
n.
on. nestergrbt
,,mestergo'rhe"t sikerlt
sikerijlt kialaktani.
kialakitani. Ezeklkzl
Ezekfkoziil legismertebbek a holocn
holocen mestergrbk
mestergorbek
(9. bra),
abra), amelyek a FldFold hat terletn
teroleten (Eszak-Amerika,
(EsZakAmerika, Nyugat-Eurpa,
Nyugat-Europa, Kzel-kelet,
Kozel-kelet,

10 __
1o_ eszak-amerikai
3Rk`@ deklinacio
d ` nyugat-eur
ny-u_gat_cur6 ' dck|jn4i,5
'deklinci

-in
U1

ev
v
1000CAL
BP

O TA l
CD
-35U1 0
wi $1}
1l5
335
1"TT
l f
-35
35
1l
0
ll4,_--|l-
_ 4-1 1-17

35
1l
35

eszak-amerikai inklinci
szak-amerikai inklinaeio nyugat-europai inklind
nyugat-eurpai inklinaeio
10
1 0 -,
_

5-.
5_

v
CAL
1000
BP
ev

*3->
, g i i 7 7 mi

0 1 1 50
0_ l 1
I 1 90
l 1 50
l so 0 s 70
I1 0 1l90
50 70 90 50 70" 90

abra.
9. bra.
A regionlis
regionalis holocn
holocen deklincis
deklinacios s
es inklincis
inklinacios alapgrbk
alapgorbek
nyoman mdostva).
(Thompson, 1986 nyomn modositva).

Kelet-Europa, Ausztrlia
Kelet-Eurpa, Ausztralia s
es Tvol-Kelet)
Tavol-Kelet) llnak
allnak a rendelkez.snkre.
rendelkezesijnkre. Nem minden ledk-
iiledek-
tipus alkalmas azonban paleomgneses
tpus paleomagneses vizsglatra.
vizsgalatra. Elssorban
Elsosorban a homogn,
homogen, egynem
egynemo
szemcseosszetetellel s
szemcsesszettellel es szerves aryag-,
anyag-, valarnint
valamint vastartalommal rendelkez
rendelkezo ledkrte-
i.'1ledekrete-

/.12
 geket lehet sszehasonltani
osszehasonlitani ezzel eZZel a vizsglattal.
vizsgalattal. Magyarorszgon
Magyarorszagon Mrton Mdrton Pter
Peter akadmi-
akademi-
Geofizikai Tanszk)
kus (ELTE Geofzikai Tanszek) vgez
vegez nemzetkzi
nemZetkoZi szinten is kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentosego ar-
cheomagneses kutatsokat.
cheomgneses kutatasokat. A mgneses
magneses mrsek
meresek alapjn
alapjan trtn
torteno lelhely
lelohely vizsglatban
vizsgalatban
Sdndor, az
Puszta Sndor, aZ ELTE Geofzikai
Geofizikai Tanszk
Tanszek munkatrsa
munkatarsa rt ert el kitn
kirono eredmnyeket.
eredmenyeket. Az AZ
legjelentosebb kutatsi
egyik legjelentsebb kutatasi eredmnye
eredmenye a polgri polgari Csszhalom
Csoszhalom ks-neolit
keso-neolit tell krrok
korarok
rendszerenek mgneses
rendszernek magneses mrsek
meresek nyomn
nyoman trtnt
torrent kimutatsa
kimutatasa volt, de ms mas ks-neolit
keso-neolit ses
jelentos feltr
bronzkori telleken, is jelents feltaro munkt
munkat vgzett.
vegzett. Nagyobb idlptk,
idolepteko, de rgszeti
regeszeti
geologiai vizsglatok
geolgiai vizsgalatok szempontjbl
szempontj abol is fontos paleomgneses
paleomagneses vizsglatokat
vizsgalatokat vgez
vegez Lantos
Miklos, a Magyar Allami Fldtani
Mikls, Foldtani Intzet
Intezet munkatrsa
munkatarsa az alfldialfoldi negyedidszaki
negyedidoszaki ledk-
oledek-
gyojto medenck
gyjt medencek rtegtani
reregtani viszonyait feltr feltaro frsokon.
forasokon.
magneses vizsglatok
A mgneses vizsgalatok mellett ismeretesek nagyfrekvencis
nagyfrekvencias elektromgneses
elektromagneses kuta-
tasok is. Egy radar adantennja
tsok adoantennaja ltal altal kibocstott
kiboesatott nagyfrekvencis
nagyfrekvencias elektromgneses
elektromagneses hul-
lamok nagy tvolsgra,
lmok tavolsagra, a levegben
levegoben a fny feny sebessgvel
sebessegevel terjednek s es klnbz
kiilonbozo trgyakrl
targyakrol
visszaverodve
visszaverdve vevoantennaval
vevantennval felfoghatok.
felfoghatk. A regeszeti
rgszeti geologiai
geolgiai kutatasokban
kutatsokban a foldradart
fldradart
hasznositjak,
hasznostjk, ahol a fold fld retegeinek
rtegeinek hatararol
hatrrl visszaverodott
visszaverdtt kolonbozo
klnbz idoben,
idben, ki'1lon-
kln-
bozo
bz amplitodoval
amplitdval erkezorkez nagyfrekvencias
nagyfrekvencis elektromagneses
elektromgneses hullamok
hullmok nyoman
nyomn rajzoljuk
felszin kzelben
meg a felszn kozeleben tallhat
talalhato ledkes
iiledekes rtegek
retegek iggleges
iggoleges metszett.
metszetet. A fldradarral
foldradarral
vegzett vizsglatoknl
vgzett vizsgalatoknal az aZ antennkat
antennakat a fold felsznn
felszinen helyezik el. A mrsimeresi pontok a gyors
meres kvetkeztben
mrs kovetkezteben nhny nehany centimterre
centimeterre helyezkednek el egymstl. egymastol. Minden mrsi meresi
ponton tbbtobb szz,
sZaZ, vagy ezer mrsmeres trtnik
tortenik klnbz
kiilonbozo idpontokban
idopontokban s es a felszni
felszini mrsi
meresi
eredmenyeinek sszessgbl
pontok eredmnyeinek osszessegebol nyerjk
nyerjiik a fldradar
foldradar szelvnyt.
szelvenyt. Fldradarral
Foldradarral haznk-
haZank-
Pattantyils Arp,
ban Pattantys Arpdd, az aZ ELTE Geofzikai
Geofzikai Tanszk
Tanszek munkatrsa
munkatarsa mutatott ki eltemetett
arkokat s
rkokat es pleteket
epiileteket (pl.: Keszthely-Fenkpuszta
Keszthely-Fenekpuszta rmai romai kori erdjnl).
erodjenel).
regeszeti lelhelyek
A rgszeti lelohelyek sats
asatas nlkli
nelkiili feltrsban
feltarasaban jelents
jelentos segtsget
segitseget nyjtt aZ
az elektromos
talajellenallas
talajellenlls merese,
mrse, amely aZon azon alapul, hogy aZ az arkok,
rkok, godrok
gdrk nedvesebb L'1ledekkitol-
ledkkitl-
tese
tse kisebb elektromos ellenallasoak,
ellenllsak, mint a szarazabb
szrazabb kofalak
kfalak vagy utak. A fldbe foldbe he-
lyezett elektrdkhoz
elektrodakhoz kapcsolt ellenllsmrvel
ellenallasmerovel megmthetjk
megmerhetjiik a felszn
fclszin alatti talajrtegek
talajretegek
ellenallasat s
ellenllst es a felsznen
felszinen kijellt
kijelolt hlzati
halozati mrsi
meresi pontokat kvetvekovetve talajellenlls
talajellenallas trkpet
terkepet
szerkeszthetijnk. Az
szerkeszthetnk. AZ ledkes
ijledekes rtegek
retegek ellenlls
ellenallas klnbsgnek
kijlonbsegenek alapja a talaj ned-
vessegtartalma, amely idjrstl
vessgtartalma, idojarastol is igg, ezrtezert azaZ ellenlls
ellenallas mrsre
meresere a szrazabb
szarazabb vszakok
evszakok
a legalkalmasabbak.
legalkalrnasabbak. Haznkban
Hazankban a szombathelyi mzeum mozeum rgszeti
regeszeti osztlyrak
osztalyanak vezetje,
vezetoje,
Ilon Gbor
Gabor vezette feltr`son,
feltarason, az skorioskori gri
gori Kpolradombon,
Kapolnadombon, valamint a rmai romai kori
Aquincum terletn
teriileten vgeztek
vegeztek talajellenlls
talajellenallas soran
sorn sikeres felmrseket.
felmereseket.

5.3.2. Potencilis
5.2.2. Poteneialis lelheiyet
lieloheiyr.-it frsos
forasos feltrs:-1
feiitarasa

A rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek trkpezse
terkepezese sorn
soran is jelents
jelentos segtsget
segitseget nyjthatnak
nyojthatnak a rgszeti
regeszeti
geologiai vizsglatok,
geolgiai vizsgalatok, mert a felszni
felszini rgszeti
regeszeti leletek begyjtst
begyojteset kveten,
kovetoen, a klnbz
kiilonbozo
regeszeti leletfeldsulsok
rgszeti leletfeldosulasok alapjn
alapjan megrajzolt potencilis
potencialis rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek irsok
irasok alap-
jan igazolhatak.
jn igazolhatoak. A rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai frsokat
irasokat gy
ogy alaktjuk
alakitjuk ki, hogy a potencilis
potencialis r-
re-
geszeti lelhelyeknl
gszeti lelohelyeknel a felszni
felszini rgszeti
regeszeti leletek (keszkzk
(koeszkozok ses eszkzszilnkok,
eszkozszilankok, kermia
keramia
darabok) intenzvebb
intenzivebb felhalmozdsi
felhalmozodasi pontjainl,
pontjainal, a homogn
homogen nvnyzetben
novenyzetben kimutatott
valtozasok (,,gal7onajel
vltozsok (,,gahonajel - 3. bra)
abra) vagy a geofzikai
geofizikai mrsek
meresek sorn
soran valsznstett
valoszinositett rg-
rege-
szeti objektumoknl
objektumoknal 5-20 mterenknt,
meterenkent, fontosabb lelhelyeknl,
lelohelyeknel, vagy feltrs
feltaras elksz-
elokesZi-

4-is
s
tsnl
tesenel 1-2 mterenknt
meterenkent spirlfrval
spiralforoval trjuk
tarjuk fel az
aZ ledkrtegeket
iiledekretegeket s es bizonyosodunk meg
regeszeti objektum jelenltrl.
a rgszeti jelenleterol. A geolgiai
geologiai keresztszelvny
keresztszelveny mentn,
menten, illetve szisztema-
sZisZtema-
negyzethalo cscspontjain
tikusan, ngyzethl csoespontjain mlytett
melyitett frsok
irasok (10. s es 1I 1. bra)
abra) alapjn
alapjan a rgszeti
regeszeti
terbeli kifejldse
objektumok trbeli kifejlodese is rekonstrulhat.
rekonstrualhato. Kiemelkeden
Kiemelkedoen j jo eredmnyeket
eredmenyeket sikerlsikerijl
elerni a rgszeti
elrni regeszeti objektumok sats asatas nlkli
nelkiili feltrsakor
feltarasakor a rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai frsok
forasok ses
talajellenallas, illetve a frsok
a talajellenlls, forasok ses mgneses
magneses anomlik
anomaliak mrseinek
mereseinek kombincijval.
kombinaciojaval. Ilyen
vizsgalatokatMagyarorszagon Szakld-Testhalom,
vizsglatokatMagyarorszgon Szakald-Testhalom, Polgr-Asotthalom,
Polgar-Asotthalom, Polgr-Kenderfld
Polgar-Kenderfold
Kovas-halom terletn,
bronzkori tellek, a fajszi Kovs-halom teriileten, valamint a fajszi Gara-dombon vgzett vegzett
szerzoje. A fajszi terleten
a sorok szerzje. teriileten azaZ Alfldi
Alfoldi Vonaldszes
Vonaldiszes kultrra
kulrorara jellemz,
jellemzo, jelents
jelentos
szamo felszni
szm felszini kermiatredket
keramiatoredeket gyjtttek
gyojtottek be budapesti, kalocsai s es tbingeni
tiibingeni rgszek,
regeszek,
majd magnetomterrel
magnerometerrel a helyi mgneses, magneses, intenzitsbeli
intenzitasbeli eltrsek
elteresek alapjn
alapjan mgneses
magneses
kontorterkepet szerkesztettnk
kontrtrkpet szerkesztettiink (12. bra).abra). A kontrtrkpen
kontorterkepen hossz hosszo hzakra
hazakra jellemz
jellemzo
eolopszerkezetek nyomai rajzoldtak
clpszerkezetek rajzolodtak ki, ezrtezert a terleten
teriileten 5 mterenknt
meterenkent frsokat
lirasokat
mlytettnk
melyitettiink le. A frsok forasok alapjn
alapjan a jrszintet,
jaroszintet, hzak
hazak padlinak
padloinak tapasztst,
tapasztasat,
coloplyukakat s
clplyukakat es a hzak
hazak falainak kialaktsakor
kialakitasakor ltrejtt,
letrejott, hulladkkal
hulladekkal telt ledknyer
iiledeknyero
godroket sikerlt
gdrket sikeriilt feltrni
feltarni s
es helyzetket
helyzetoket trben
terben rgzteni
rogziteni (13. bra).
abra).
1 . . . N,
g COD
1*N r 1.
zl
'mi re
'is
O
III
0 0 0 0

QOOOO1 1

hamq-. m_,

m 5,5. 95111
95m 94,551
94,5111
\
$3,II
"*
0-10" H
G 00
O0 O
OO
\

--'%\Q
OO
0 I
OIIL-
0
//'1 oo
o 0 925 o0

/l . .' . '
m .`.
/ 94111
94 .
\ 3 3,5m
3,5:n
_ 3mm
T zthmwzm-z O O O O
95

2%
z.,Vr 0000
OO II
zggn
=\
s-
\ OOo- ?<<,,%
655%-, Q
I O
I O
I Z
I II I @ I
(D
NY-K izinyszzveny
iranya szelveny -D
E-rm ifinysszzveny
iiiiiiyii szelveny
. Frspont
Foraspont

bra.
10. abra.
Polgr-Kenderfld bronzkori tell teriileten
Polgar-Kenderfold terletn kialakitott
kialaktott forashalo
frshl
44
/4 (Smegi, 1999 nyoman).
(Siimegi, nyomn).
 'vvvvvvvvv
M
v v v v v v v v
9s -V
4-N ao
96- Alain.
`

..

94..
""" <11-
92.1 . . \v
7'
~\\i>
orig ~\\>
,1..1.;0o.HU,
90..

itlls
BB1
l
as- ' I 0 I-I 1- I lrI- L

V Fli1la$POntDk.
lizazponmz A: Tclliiliodk, egzzz
Az Tzzaez, gcrt zmmzzz,
CBOntOkkI.l., iamzzzzzi,
rimicmi, pzzz
pati
Bzlilgcttanyagnelkiilitclliilaiek ez
Ezigzzznyzgseziiizuiuzez c= zzizissz
Inilziosll
C/D: nzfzis
c/Dz Inilzios zzes
losz is mi
ravi zaezzzvzzzaezz,
meder kcvcrcdc, zzzjvizzinzzzzz
ralajvizszint alatt
D: Az
D: Az rokban
arokban kialakult
kialakult tban
toban felhalmozdott
felhalrnozoclort tavi
mvi lodk
iililk
E: Homok
Homo]: F: Fldbnynat
Foldbanyaazat ltal
altal zavart felszn
fclszin (rtcghiny)
(reteghiany)

12. bra.
abra. Ii
Polgr-Kenderfld bronzkori tell terletn
Polgar-Kenderfold terijleten ksztett
keszitett E-
keresztszelveny (Smegi,
keresztszelvny (Siimegi, 1999 nyomn).
nyoman).

80

6
60_

40_
44

.1
_/

20-
2l

0-1 | I 1 1 1 1 1
0 20 40 60 E

11. bra.
abra.
A fajszi Gara-dombon vgzett
vegzett magnetomteres
magnetometeres viz.-
viz
eredmenyei (Petrasch, 2001 adatai nyomn
eredmnyei nyoman tszerke
atszerke
 1
I

4360. z
4.\ /IX
9
ism)

0
/"""/
/, T
/ I
\.
I

;'\'
{\
\\
O/ I

*4
\.
\\\~ \*.\~,~`~,\.
\"
"\`
""`

`*`
\`\
8"'<0 \--'
,
`\`
`\
`
_`'\
zr \ \`
`"
`i\.\
\\\
`
\ O\
\ \

1 / $1
W . kg
\/&f\&\\\


>: is
\ `_ %
?:-,;\`\
&
%
. \\!\
\i\

Rx
\"~

J'
`\
I
is
\`~,
\ \\/X
\ \w
Kbe
I 5m
I \'
\__//
IAzegzzzsezgszizizzppzzezfz2ozzvgzaaizipz
.Areg:u:liesgcozil:aia1appcmIt6l@akn120mlcv6gcnds&izipcmI .ozzzzzuzssgzaaznzr ha,
0G0archcD|ogiaif1i|.ras0k zziyz
Z] Sckelylnely!egbcn(7090c:n)tzlalttapcB0ttfclsz.[n&paIiea
E szAymayegsz(7o-9ozz)zzAizzz1zzfzzz.isPzszz
Jzzzzzzzzzmayzegbzzi
Iclclcbb (170-190 CH1)
me1y:egbcn(170-190 zzz.) mai
zzizzzzpuzzzaz hvimr)
tclcphulladlfk (patics, mama, l:agyl61hej,kavicaok)
-__
- rraasrzapjizunmmufzjmasssjznmpzzzu
For-isokalapjanbizroaanlirajzolodoobjcknrrnpcrcrn AA'
AA owzzzzzsgziszzzzzz
Giccnrcheologiaimctszct
- - - - - Hipotctikus,guozikaimer:ck:]apjanmegnjznltobjcktumpcrun
HiPzzsz\,gszazimezszrzzPjAmz9zjzhb5zEmmP==zz

13.
I3. bra.
abra.
fajszi Gara-dombon vgzett
vegzett magnetomteres
magnetometeres vizsglat
vizsgalat s
es a frsok
forasok alapjn
alapjan rekonstrult
rekonstrualt
kp
kep (Smegi,
(Sijmegi, 2001 nyomn).
nyoman).
.
J
J w D1 2
2 ,I
I 1
I
5.5. -\Georri.orf=oi=ogiai
3.3. vizsgalatoir, .a
Geonizorfzozogiai vizsglatok, a -idfeiszni
f-oiidfeismni formk
formak
.k~orny"ieZeit1or*te.neri, trtneti
.k-rny`ezefttr?t.neti, torteneti kolgiai
okologiai hatsai
hatasai

regeszeti lelhelyet
Valamennyi rgszeti lelohelyet bizonyos morfolgiai
morfologiai kmyezet
komyezet vesz vesZ krl,
koriil, valamilyen
felszini formhoz
felszni formahoz kthet
kotheto kialaklsuk.
kialakulasuk. Igy tanulmnyozsuk
tanulmanyozasuk sorn soran azaZ egykori kr- kor-
nyezetben l elo emberek termszettel
termeszertel kialaktott
kialakitott viszonyt
viszonyat is vizsgljuk.
vizsgaljuk. A Fld
Fold felsznfor-
felsZinfor-
maival, ezek
mival, eZek fejldsvel
fejlodesevel s es azaZ azokat alakt
alakito folyamatokkal a fldtudomnyok
foldtudomanyok egyik leg-
szakteriilete, a geomorfolgia
fontosabb szakterlete, geomorfologia (felsznalaktan)
(felszinalaktan) foglalkozik. Fldnk Foldiink felszne
felszine a
kiilso s
kls es bels
belso erk
erok kvetkeztben
kovetkezteben folyamatosan
folyarnatosan vltozik,
valtozik, gy
igy a mai helyzet
helyZet csak kiindulsi
kiindulasi
moltban lt
pontja lehet a mltban elt emberi kzssgek
kozossegek egykori morfolgiai
morfologiai viszonyait feltr feltaro pa-
leomorfologiai rekonstrukcinak.
leomorfolgiai rekonstrukcionak. A morfolgiai morfologiai viszonyok erteljesen eroteljesen befolysoltk
befolyasoltak s es
befolyasoljak az
befolysoljk aZ egykori krnyezet
kornyezet mezo-, meZo-, s es mikroklimatikus adottsgait,
adottsagait, a hidrogeojl-
hidrogeolo-
giai, vegetacios
vegetcis es s talajtani viszonyait, aZ az ember altalltal hasznositort
hasznostott kornyezet
krnyezet elemeit. Igy
geomorfologiai, pontosabban paleomorfolgiai
a geomorfolgiai, paleomorfologiai vizsglatok
vizsgalatok kiemelked
kiemelkedo jelentsgek
jelentosegoek
aZ egykori kzssgek
az kozossegek krnyezethasznostsnak,
kornyezethasznositasanak, mozgsnak, mozgasanak, megtelepedsnek
megtclepedesenek megr- meger-
tese szempontjbl.
tse szempontj abol. Hogy milyen jelents jelentos szerepet jtszanak
jatszanak a geomorfolgiai
geomorfologiai vizsglatok
vizsgalatok
regeszeti geolgiai
a rgszeti geologiai elemzsekben,
elemzesekben, az bizonytja
bizonyitja legjobban, hogy a geoarcheolgiai
geoarcheologiai elem-
Zeseket a geomorfolgiai
zseket geomorfologiai vizsglatokkal
vizsgalatokkal kezdjkkezdjiik el. A rgszeti
regeszeti geolgiai,
geologiai, trtneti
torteneti kol-
okolo-
celo geomorfolgiai
giai cl geomorfologiai vizsglatoknl
vizsgalatoknal valamennyi eddig felsorolt tvrzkelsen taverzekelesen nyugvnyugvo
modszert s
mdszert es a trtnelmi
tortenelmi trkpek
terkepek elemzst
elemzeset felhasznljuk.
felhasznaljuk.
Foldiink krnyezeti
Fldnk kornyezeti elemeit, azok aZok vltozsait,
valtozasait, kztk
koztiik az
aZ egykori s es mai felszni
felszini formit
formait
terbeli kiterjedsk
trbeli kiterjedesiik s es idben
idoben zajlZajlo vltozsok
valtozasok alapjn
alapjan csoportosthatjuk.
csoportosithatjuk. A felszni felszini for-
mkat
makat is csoportosthatjuk,
csoportosithatjuk, elssorban
elsosorban mretbeli
meretbeli kiterjedsk
kiteijedesijk alapjn.
alapjan. A legjelentsebb
legjelentosebb
mrettartomnyba
merettartomanyba hegysgrendszerek,
hegysegrendszerek, dombvidkek,
dombvidekek, fennskok,
fennsikok, sksgok
silcsagok tartoznak, vagy-
is a felszn
felszin nagyszerkezeti
nagyszcrkezeti egysgei.
egysegei. Ebben a mrettartomnyban
merertartomanyban az aZ egykori kultrknak,
kultoraknak,
birodalmaknak a kiterjedst
kiterjedeset befolysol
befolyasolo morfolgiai
morfologiai tnyezket
tenyezoket vizsglhatju.k.
vizsgalhatjuk. A nagy-
szerkezeti egysgek
egysegek talakulsnak
atalakulasanak ideje geolgiai geologiai lptk,
lepteko, tbb
tobb szzezer,
sZaZeZer, milli
millio vet
ever fog
t,
at, gy
igy a mai nagyszerkezeti helyzet helyZet jl jol felhasznlhat
felhasznalhato az aZ egykori kzssgeknek
kozossegeknek ezen a
szinten trtn
torteno krnyezeti
kornyezeti rekonstrul<cijra.
rekonstrukciojara. A nagyszerkezeti egysgeknl egysegeknel kisebb dom-
bozati
borzati formkat
formakat is mretk
meretiik alapjn
alapjan osztlyozhatjuk.
osztalyozhatjuk. A klasszikus
ldasszikus geomorfolgiai
geomorfologiai elem-
zsek
Zesek szerint a makroformkat
makroformakat kilomtereskilometeres magassgbl,
magassagbol, a mezoformkat
mezoformakat nhny nehany szz sZaZ
mteres
meteres magassgbl,
magassagbol, a mikroformkat
mikroformakat nhny nehany mterrl
meterrol ismerhetjk
ismerhetjiik fel. Ezeknek a fel-
szni
szini formknak
formaknak a kifejldst
kifejlodeset olyan erteljesen
eroteljesen befolysoljk
befolyasoljak az aZ ghajlati
eghajlati tnyezk,
tenyezok, hogy
osztlyozsuk
osztalyozasuk s es genetikai vizsglatuk
vizsgalatuk sorn soran tisztzni
tisZtaZni kell, hogy, hogy Fldnk Foldijnk melyik g- eg-
hajlati terletn
teriileten kpzdnek.
kepzodnek. FldnkFoldiink felsznn
felszinen ezrt
ezert globlis
globalis lptkben
leptekben egymstl
egymastol jl jol el-
klnthet,
kiilonitheto, a nmet
nemet geogrfus
geografus munkja
munkaja nyomnnyoman elnevezett Bel-fe'le
,,Biidel-file klirnarnorfbtikus
klimamorfotikus
rgikat
regiokat klntnk
kiilonitiink el, amelyek/en
amelyeken bell beliil kzs
kozos ghajlati
eghajlati hatsra
hatasra visszavezethet
visszavezetheto morfo-
logiai folyamatok alakulnak ki. Igy a morfolgiai
lgiai morfologiai formk,
formk, a geomorfolgiai
geomorfologiai vizsglatok
vizsgalatok
fontos bizonytkot
bizonyitekot szolgltatnak
szolgaltatnak elssorban
elsosorban az aZ egykori ghajlat,
eghajlat, valamint krnyezet
kornyezet tbbi tobbi
faktornak
faktoranak a vltozsairl
valtozasairol s es llapotrl.
allapotarol.
Klimatikusan legrzkenyebb
legerzekenyebb geomorfolgiai
geomorfologiai alakzatok a tavak, lpok, lapok, mocsarak, ho-
mokdnk,
mokdonek, tengerparti terletek, teriiletek, gleccserek. Az AZ eolikus (szl
(szel ltal
altal irnytott)
iranyitort) folyamatok
es az ghajlat
s eghajlat szrazsga,
szarazsaga, a talajvz
talajviz magassga
magassaga kzttikozotti szoros sszeiggs
osszeigges nyomn
nyoman a fosszi-
fossZi-
lis homokdnk
homokdonek elterjedse
elterjedese alapjn
alapjan rekonstrulni
rekonstrualni tudjuk Fldnk Foldiink szraz,
szaraz, sivatagi s es fl-
fel-

Zi7
47
sivatagi zninak
Zonainak kiterjedst.
kiterjedeset. Pleisztocr
Pleisztocen kor
koro fosszilis homokdnket
homokdoneket trtaktartak fel Nigria,
Nigeria,
Kongo, Amaznia
Kong, Amazonia trpusi
tropusi eserdiben,
esoerdoiben, bizonytva
bizonyitva ezzel
eZZel a trpusi
tropusi sivatagi zna
Zona erteljes
eroteljes
kiterjedst
kiterjedeset ses azt
aZt is, hogy Fldnk
Foldiink felsznn,
felszinen, geolgiai
geologiai lptkben
leptekben mrve
merve milyen gyors
eghajlati vltozsok
ghajlati valtozasok trtntek
tortentek az aZ utols
utolso kt-,
ket-, hrommilli
harommillio v, ev, a negyedidszak
negyedidoszak sorn. soran.
Ugyanakkor az aZ eolikus formk
formak nemcsak az aZ ghajlat
eghajlat aridabb szakaszait jelzik,
jelZik, hanem al-
korabbi szlirnyok
kalmasak a korbbi szeliranyok s es szlerssgnek
szelerossegenek megllaptsra
megallapitasara is, mert a dnk donek elren-
dezodese ezeknek alakul. Ugyancsak fontos ghajlati
dezdse eghajlati jelzrtkkel
jelzoertekkel br
bir a gleccserek moz-
gasa is. A jgrak
gsa jegarak kpzdsnek,
kepzodesenek, kiterjedsnek
kiterjedesenek s es visszahzdsnak
visszahozodasanak folyamata tbbek tobbek
kozott felismerhetv
kztt felismerhetove teszi az elmlt elmolt nhny
nehany ezer, vagy nhny
nehany szz
sZaZ v
ev ghajlati
eghajlati vltoz-
valtoza-
menetet, az alapjn,
sainak menett, alapjan, hogy a gleccserek nyomn 11yoman kpzdtt
kepzodott mornkat
morenakat geomorfo-
logiai, ghajlat-trtneti
lgiai, eghajlat-torteneti szempontbl
szempontbol vizsgljuk.
vizsgaljuk. A tavak magas vzszintje,
vizszintje, kiterjedse
kiterjedese a
eghajlati peridusok
nedvesebb ghajlati periodusok kialakulsval
kialakulasaval mutat sszeiggst,
osszeiggest, A hidrolgiailag
hidrologiailag zrt, Zart,
lefolyastalan tavak kiterjedsnek
lefolystalan kiterj edesenek s es vzmlysgnek
vizmelysegenek vltozsait
valtozasait szinte gy
ogy hasznlhatjuk
hasznalhatjuk
moltbeli csapadkmr
mint egy mltbeli esapadekmero rendszert. A tavak egykori magas vzszintjnekvizszintjenek kzvetlen
kozvetlen
geomorfologiai bizonytka
geomorfolgiai bizonyiteka az aZ llvizek
allovizek mai vzszintje
vizszintje feletti szrazz
sZaraZZa vlt
valt hullmversi
hullamveresi
ov, a magas s
v, es szraz
sZaraZ partrnenti
partmenti terasz. A felsznformk
felszinformak nem alkalmazkodnak egyrtel- egyertel-
men az uralkod ghajlathoz, ghajlati
moen aZ uralkodo eghajlathoz, eghajlati ovekhez, vekhez, mivel jelents rszk a fldtrtneti
jelentos resziik foldtorteneti
moltban, a niaitl
mltban, maitol lnyegesen
lenyegesen eltr
eltero ghajlat
eghajlat tenyezok
tnyezk soran
sorn kepzodott
kpzdtt (pl.: harmadido-
harmadid-
szaki reliktum-felszinek)
reliktum-felsznek) es s valtozasaikhoz
vltozsaikhoz tobb
tbb ezer vagy tbb
tobb szzezer
sZaZeZer v
ev szksges.
szijlrseges. Eze-
ket a reliktum jelleg
jel.lego felszni
felszini formkat
formakat hasznlhatjuk
hasznalhatjuk fel az aZ egykori ghajlati
eghajlati tnyezk
tenyezok
megllaptsra.
megallapitasara.
regeszeti geolgiai
A rgszeti geologiai szempont
szemponto paleomorfolgiai
paleomorfologiai osztlyozs
osztalyozas a mreteken
mereteken nyugv
nyugvo
osztalyozasi mdtl
osztlyozsi modtol eltr,
elter, illetve elssorban
elsosorban a mezoformk
mezoformak s es mikroformk
mikroformak szintjn
szintjen mo-
Zogva ms
zogva mas szempontok szerint vgzi vegzi a klasszifkcit.
klasszifikaciot. Ezen osztlyozs
osztalyozas szerint az aZ akku-
mulcis
mulaeios felszneken
felszineken kis kiterjeds
kiteijedeso (pontszer),
(pontszero), linelis
linealis ses arelis
arealis ledk-felhalmozdsi
iiledek-felhalmozodasi
mikrokrnyezeteket
mikrokornyezeteket (geoarcheolgiai
(geoarcheologiai fcieseket)
faeieseket) klntettek
kiilonitettek el.
A pontszer
pontszero felhalmozdsi
felhalmozodasi krnyezetbe
kornyezetbe tartoznak a forrsok forrasok medenci,
medencei, kifolyi,
kifolyoi, a
karsztterletek
karsztteriiletek mlyedsei
melyedesei (hasadkok,
(hasadekok, tbrk,
tobrok, uvalk,
uvalak, poljk,
poljek, eltmdtt
eltomodott vznyelk,
viznyelok, bar-
langok s es kflkk).
koftilkek). Ezeken a terleteken
teriileteken a meszes bekrgezsek,
bekergezesek, a specilis
specialis mllssal
mallassal kp-
kep-
zdtt
Zodott talajok lerakdsa,
lerakodasa, az aZ idszakos
idosZa.kos vzhozam
vizhozam nvekedse
novekedese kvetkeztben
kovetkezteben kialakult le- ole-
dkkimosds,
dekkimosodas, s es ezek hatsra
hata-sara kifejldtt
kifejlodott ledkhinyos
oledekhianyos rtegsorok,
retegsorok, jelents
jelentos mennyisg
mennyisego
hullott ktrmelk
kotormelek felhalmozdsa
felhalmozodasa a jellemz.
jellemzo. A pontszer
pontszero felhalmozdsi
felhalmozodasi krnyezeten
kornyezeten
elssorban
elsosorban az idszakos
idoszakos emberi megtelepedssel
megtelepedessel szmolhatunk,
szamolhatunk, jelents
jelentos kiterjeds,
kiterjedeso, llan-
allan-
dbb
dobb emberi telepek csak a nagyobb kiterjeds kiteijedeso karsztos regekben,
oregekben, a poljkban
poljekban alakult
ki,
l-ti, br
bar a kzpkorban
kozepkorban forrsokra
forrasokra telepl,
telepolo, a forrsok
forrasok vznek
viZenek hasznostsra
hasznositasara berendez-
berendeZ-
kedett kzssgek
kozossegek is kialakultak (pl.: cisztercita
cisztereita szerzetesrend). Krnyezettrtneti
Kornyezettorteneti szem-
pontbl
pontbol nehezen rtkelhet,
ertekelheto, rteghinyos,
reteghianyos, kevert ledkes iiledekes rtegek
retegek jellemzik ezt a kr-kor-
nyezetet. A kilkk
koilkek kivtelvel
kivetelevel az skrnyezeti
oskornyezeti informcik
informaciok szrmazsi
szarmazasi helye s es a fel-
halrnozdsi
halrnozodasi krzetek
korzetek kiterjedse,
kiterjedese, az ledk
ijledek szrmazsi
szarmazasi helye, a felhalmozdsnak
fclhalmozodasnak pontos
mechanizmusa feltratlan,
feltaratlan, ennek a mikrokrnyezetnek
mikrokornyezetnek hinyzik hianyzik az aktulgeolgiai
aktualgeologiai model-
lezse,
lezese, ezrt
eZert kmyezettrtneti
kornyezettorteneti szempontbl
szempontbol az aZ adatok rtkels
ertekelese problematikus. Ennek
ellenre
ellenere jelents
jelentos rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai tanulmnyok
tanulmanyok kszltekkeszijltek ezeknek a krnyezeteknek
kornyezeteknek a
vizsglatbl.
vizsgalatabol. Ennek oka az, aZ, hogy a barlangi ledkes
iiledekes rtegsorok,
retegsorok, tetarta
tetarata medenck
medencek - k- kii-
lnsen
lonosen a paleolit kultrk
kultorak megismerse
megismerese szempontjbl-
szempontjabol alapvetalapveto informcikat
informaciokat hordoz-
hordoZ-
nak. Haznkban
Hazankban a vrtcsszlsi,
vertesszolosi, tatai desvzi
edesviZi mszkterleteken,
meszkoteriileteken, a bkki, biikki, tornai, gere-

48
A8
 csei,
esei, kztk
koztiik a subalyuki, istllski
istalloskoi barlangokban trtak tartak fel geoarcheolgiai
geoarcheologiai szempontbl
szempontbol
elentospontszero
is jelents pontszer ledkiiledek felhalmozdsra
felhalrnozodasra jellemz
jellemzo mikrokmyezetet.
mikrokomyezetet. Magyarorszgon
Magyarorszagon
Schele_r,Gyula
Scheuer Gyula s es ffcleeitzer
Schweitzer Ferenc vgeznek m:`(zLk('$teriit:tekn, ge-
vegeznek kozosen aZ edesvizi meszkoteriileteken,
netikai
net ai es geomorfologiai
geomo o oga szemponto, szempont, nemzetkozi
nemze oz jelentosego
je ertosegu kozosozos kutatasokat.
tataso at. A nem-nen-
Zetkozi
zetkzi szinten is elismert magyarorszagi
magyarorszgi barlangkutatasban
barlangkutatsbar napjainkban regeszeti rgszeti oldalrol
oldalrl
RingerA1pdd
Ringerzr a Miskolci Egyetem tanszekvezeto tanszkvezet docense, kornyezettorteneti
krnyezettrtneti szempontbol
szempontbl
jdnossy
jnossy Denes
Dnes a Termeszettudomanyi
Termszettudomnyi Mozeurn, Mzeum, Kordos
Koros Ldszloi,
Lszl, a MAFI
MFI munkatarsa,
munkatrsa, Fiikoh
Fkh
Levente, a gyongyosi
gyngysi Matra Mtra Mozeum
Mzeum igazgatoja
igazgatja es s Futoijdnos,
Futo']nos, a Zirci zirci mozeurn
mzeum liajdani
hajdani
igazgatoja
igazgatja ertek rtek el kiemelkedo
kiemelked kutatasi
kutatsi eredmenyeket.
eredmnyeket.
A barlangok es s kofulkek
kflkk kiilonleges
klnleges iiledekesapdakent
ledkcsapdaknt foghatok foghatk fel, amelyekben a hely-
ben keletkezett (autochton) Liledekek ledkek ess bemosott, sZel szl altal
ltal beszallitott,
beszlltott, vagy barlanglako
barlan_glak
elolenyek
llnyek altal ltal behordott (allochton) anyagok halmozodtak halmozdtak fel. A koilke kilke tulajdonkeppen
tulajdonkppen
egy egyszero
egyszer sziklaiireg,
sziklareg, amely felett egy kiugro kiugr sziklaperem fejlodottfejldtt ki, mig mg a barlang
a bejaratatol
bejrattl keZdvekezdve melyen
mlyen benyiilhat,
benylhat, bonyolult rendszert alkothat aZ az alapkozetben.
alapkzetben. AZ Az
elolenyek
llnyek (baglyok, ragcsalok, rgcslk, emberi kozossegek)
kzssgek) akcioradiusza,
akcirdiusza, begyojtesi
begyjtsi teriilete
terlete ha-
tarozza
trozza meg, hogy a tavolabbrol tvolabbrl behordott, behordodott
behorddott iiledekek,
ledkek, osmaradvanyok
smaradvnyok vo-
natkozasaban
natkozsban mekkora teriiletet terletet ess milyen kornyezetbol
krnyezetbl szarmazo
szrmaz anyagokat kepvisel kpvisel egy-
egy barlang iiledeksorozata.
ledksorozata. Tobb Tbb tipusat
tpust kiilonitjiil<
klntjk el genetikai szempontbol:
szempontbl: koilke,
kflke,
hvforrsok otj
hevforrasok tjn ilke, hideg viZes
an kialakult jlke, vizes karsztbarlang. A barlangi iiledekkepzodesnek
ledkkpzdsnek
igen jelentos
jelents hatranya,
htrnya, hogy a barlangi iiledekbefogas
ledkbefogs idejenek
idejnek kezdetet,
kezdett, a felnyil
felnylsas idejet
idejt
pontosan tisztazni
tisztzni kell. Igen problematikus, hogy egyes csapadekosabb csapadkosabb periodusokban
peridusokbar
jelentos
jelents meszmennyiseg
mszmermyisg oldodhat olddhat fel a barlang falat falt alkoto
alkot karbon
karbontosatos kozetekbol
kzetekbl es s
csapodhat
csapdhat l<i ki a barlangban felhalmozodott
felhalmozdott oledekes
ledkes osszlet
sszlet felszinen.
felsznn. Ezek a szintek al- l-
fekiit
fekt alkothatnak. Ugyancsak jelentos jelents retegtani
rtegtani es s feltarasi
felttsi problemat
problmt okoznak a barlan-
falbl levalo
gok falabol levl kozetek,
kzetek, amelyek helyenkent
helyenknt takaroszero
takarszer reteget
rteget kepezhetnek,
kpezhetnek, meg-
neheztve a barlangi iiledekek
nehezitve ledkek feltarasat.
feltrst. Amennyiben ezeknek a levalo levl kozetdarabok
kzetdarabok szeleiszlei
lekerektettek, akkor csapadekosabb,
lekerekitettek, csapadkosabb, enyhebb
enyhbb kliman
klmn trtnt
tortent azaZ ledk
iiledek levlsa.
levalasa. EzEZ kl-
k'Lilo-
nsen
nosen abban az aZ esetben igaz, ha elsznezdtt,
elszinezodott, barna szn,szino, karbontos
karbonatos kivlsok
kivalasok cemen-
tljk
taljak ezeket a kzetdarabokat.
kozetdarabokat. Egykori jelents jelentos lehlsre
leholesre kvetkeztethetnk,
kovetkeztethettink, ha les, eles, sar-
kos levls,
levalaso, n. on. ,,kriojraki:ionlt
,,kriofrakciondlt (fagyhats
(fagyhatas kvetkeztben
kovetkezteben sztesett)
szetesett) kzetdarabok
kozetdarabok hal-
mozdnak
mozodnak fel a barlangokban vagy kilkkben. koilkekben. Mivel a barlangok nylt nyilt ledkes
iiledekes rend-
szerek, igen sok esetben rteg reteg kimosds
kimosodas trtnhet
tortenhet a lerakdsokat
lerakodasokat kveten.
kovetoen. Ezeket a
kimosdsokat
kimosodasokat a szelvny szelveny szedimentolgiai
szedimentologiai elemzse
elemzese alapjn
alapjan knnyen
konnyen kimutathatjuk, de
fontos ledkfldtani
iiledekfoldtani s es slnytani
oslenytani informcikat
informaciokat veszhetnek
vcszhetnek gy igy el. Ugyanakkor igen
jelents
jelentos elnyeelonye a barlangi ledkeknek,
oledekeknek, hogy minden ghajlati eghajlati szakaszban ms mas ses ms
mas
szn
szino ledk
ijledek halmozdik
halmozodik fel.
A barlangokbl
barlangokbol nyerhet nyerheto krnyezettrtneti
kornyezettorteneti informcik
informaciok kzl koziil kiemelkedik a leszi- lesZi-
vargo vizek ltal
vrg altal ltrehozott
letrehozott fggiggo (sztalaktit), ll allo (sztalagmit) cseppkvck,
cseppkovek, illetve az aZ
desvzi
edesvizi mszkkivlsok
meszkokivalasok (travertino) ghajlat-trtneti
eghajlat-torteneti elemzse.
elemzese. Az AZ egyttesen
egyiittescn szpeleo-
sZpeleo-
thma-nak
thema-nak nevezett karbont karbonat kivlsokat
kivalasokat oxignizotp
oxigenizotop technika
teehnika segtsgvel
segitsegevel felhasznl-
felhasznal-
hatjuk az aZ egykori ghajlati
eghajlati vltozsok
valtozasok pontos becslsre.
becslesere. A szpeleothmk
szpeleothemak keresztmetszete
az vgyrkhz
evgyorokhoz hasonl hasonlo koncentrikus gyrket gyoroket mutat, minden rzi
orzi a lecsorg,
lecsorgo, ki-
csapd,
csapodo, hidrokarbontban
hidrokarbonatban ds dos vizek
viZek oxignizotp
oxigenizotop sszettelt,
osszetetelet, ez pedig az aZ egykori csa-
padkvz
padekviz sszettelvel
osszetetelevel mutat sszeiggst.
osszefliggest. A gyrk
gyorok kora radiokarbon elemzsekkel, elemzesekkel,
vagy urnium
uranium sorozattal meghatrozhat.
meghatarozhato. Az AZ eddig adatok alapjn alapjan minimum 0,5 C fokos

49
419
vltozsok
valtozasok mutathatk
mutathatok ki ezzel
eZZel az
aZ elemzsi
elemzesi mdszerrel.
modszerrel. A szpeleothmk
szpeleothemak izotpos
izotopos vizs-`
vizs-=
galatanak jelents
glatnak jelentos problematikja,
problematikaja, hogy egy-egy barlangban, egy-egy speleothma
speleothema ese-
teben csak rvidebb
tben rovidebb idszakok
idoszakok ghajlati
eghajlati vltozsai
valtozasai vizsglhatk,
vizsgalhatok, viszont kisebb terleten
teriileten
talalhato tbb
tallhat tobb szpeleothma
szpeleothema sorozat kronolgiai
kronologiai s
es ghajlattrtneti
eghajlattorteneti vizsglati
vizsgalati eredm-
eredme-
korrelativ sszehasonltsval
nyeinek korrelatv osszehasonlitasaval hosszabb idszak
idoszak egykori ghajlatnak
eghajlatanak vltozsa
valtozasa is
rekonstrualhatok (14. bra).
rekonstrulhatk abra). 18

-4-1
-4

J
K
F-H

`.-

OPDB6.. $1zl.
"0(950
9PDE rU11
q

-7
_7-

I * I To * C * *lI T C I Il
0
0 50
50 100
100 150
150 2.00
200
X1000BPv
X 1000 BP v

abra.
14. bra.
allarnok terletn
Kentucky, Nyugat-Virginia, Iowa llamok teriileten tallhat
talalhato barlangokban feltrt,
feltart, urnium
uranium
tisztazort kor
sorozattal tisztzott koro szpeleothmk
szpeleothemak izotp
iZotop eltoldsi
eltolodasi rtkei
ertekei s
es az
aZ adatok nyomn
nyoman
rekonstrualt shmrskleti
rekonstrult oshomersekleti trend (Harnon
(Harmon ses munkatrsai,
munkatarsai, 1978 adatai nyomn
nyoman megrajzolva).

A barlangban felhalmozdott
felhalmozodott ledkek
iiledekek esetben
eseteben a klasszikus ledkfldtani
iiledekfoldtani vizsglato-
viZsgalato-
kat mikromorfolgiai
mikromorfologiai elemzsekkel
elemzesekkel egszthetjl<
egesZithetji.il< ki. Ezekkel
Ezckkel a laza ledk
iiledek csiszolatos
elemzesein alapul
elemzsein alapulo mdszerekkel
modszerekkel jljol elklnthetk
elkiilonithetok azaZ in situ, helyben lv
levo rtegek
retegek azok-
aZok-
tol az
tl aZ ledkektl,
iiledekektol, amelyek thalmozdtak
athalmozodtak s es jl
olrekonstrualhatok
rekonstrulhatk a krnyezetvltozsok,
kornyezctvaltozasok,
vagy a klnbz
kiilonbozo llnyek
elolenyek ltal
altal okozott mikroszkpos
mikroszkopos mret
mereto zikai, kmiai,
kemiai, biolgiai
biologiai
valtozasok. A mikromorfolgiai
vltozsok. mikromorfologiai elemzseket
elemzeseket igen jl jol kiegsztik
kicgeszitik azok
aZok a geokmiai
geokemiai md-
mod-
szerek (f-
(fo- s
es nyomelemzsek,
nyomelemzesek, rntgen
rontgen termoanalitikai, infravrs
infravoros eljrsok),
eljarasok), amelyek leg-
fokeppen a talajtanban hasznlatosak
fkppen hasznalatosak a klnbz
kiilonbozo talajtpusok
talajtipusok s es talajszintek elvlaszt-
elvalasZta-
sanal.
snl.
A barlangi ledkekben
iiledekekben a csigk
csigak ses gerinces maradvnyok,
maradvanyok, magvak, faszndarabok,
faszendarabok,
pollen szemcsk
szcmcsek alkotjk
alkotjak az
aZ slnytani
oslenytani anyagot. A barlangi anyagban igen jelents elentosszerepe
szerepe
van a malakofaunnak,
malakofaunanak, mert a Mollusca hjak hejak meglte,
meglete, llapota
allapota ses az
aZ indiktor
indikator fauna-
elemek alapjn
alapjan igen fontos skrnyezeti
oskornyezeti kvetkeztetseket
kovetkezteteseket vonhatunk le. ElsdlegesElsodlcges sze-
repe a helyben, a barlang kzvetlen
kozvetlen krnyezetben
kornyezereben l elo faunnak
faunanak van. A barlangok, mint
termeszetes csapdk
termszetes csapdak rzik
orzik a krnyk
kornyek malakolgiai
malakologiai anyagt.
anyagat. Ezek kzlkoziil autochton, helyi
tekinteniink azokat a fajok, arnelyek
elemnek kell tekintennk amelyek kifejezetten barlangi letmdot
eletrnodot folytat-
nak. De hasonlan
hasonloan helyi elemnek tekinthet
tekintheto a rejtett letmdot
eletmodot folytat,
folytato, barlangok be-
jarati rszein
jrati reszein is l,
elo, de nem csak barlangban l elo fajok. A gravitci,
gravitacio, csapadkvz
csapadekviz leblt
leoblito
hatasara, vagy kisemlsk,
hatsra, kisemlosok, rovarok, madarak zskmnyaknt
Zsakmanyakent kerlnek
keriilnek oda ms, mas, a barlan-
gok krnykn
kornyeken lv levo sziklk
sziklak felsznn
felszinen vagy azokaZok repedseibe
repedeseibe meghzdva,
meghozodva, erdei vagy

50
 sztyeppei krnyezetben
kornyezetben l elo fajok. Ugyanakkor kzvetve kozvetve antropogn
antropogen tevkenysg
tevekenyseg ered-
menyekent is megjelenhetnek csigk
mnyeknt csigak azokban a barlangokban, melyekben valami valamilyenlyen kul-
tora kpviseli
tra kepviseloi ltek,
eltek, s ott hulladkot
hulladekot halmoztak
halrnoztak fel, mert a hulladkra
hulladekra sok csiga hzdik hozodik
taplalkozni.
be tpllkozni.
maradvanyok mellett igen jelents
A Mollusca maradvnyok jelentos a gerinces maradvnyok
maradvanyok szerepe is a
lelohelyek skrnyezeti
barlangi lelhelyek oskornyezeti rtkelsben.
ertekeleseben. Klnsen
Kolonosen a helyben felhalmozdott,
felhalmozodott, az aZ
szelekcios hatstl
emberi szelekcis hatastol nem rintett
erintett gerinces maradvnyok
maradvanyok rtkesek
ertekesek paleokolgiai
paleookologiai
szempontbol.
szempontbl. Ezek koziil kzl is kiemelkedo
kiemelked jelentosego
jelentsg a denever
denevr maradvanyok
maradvnyok elemzese,
elemzse,
mert Kordos Ldszlo munkai
Kirdos Lszlo' munki nyomn aznyoman aZ egykori barlangi homersekletre
hmrskletre lehet kovetkezetni
kvetkezetni
alapjan. Az
ezek alapjn. AZ egyes denevr
denever fajoknak igen pontosan megllapthat,
megallapithato, egymstl
egymastol eltreltero
attelelesi hmrskletre
ttelelsi homersekletre van szksgksZL'1kseg'iik s es ennek hinyban
hianyaban nem telepednek meg a bar-
langban. Az AZ egyes denevr
denever populcik
populaciok vltakozsa
valtakozasa alapjn
alapjan gy
igy nyomon kvethetjk
kovethetjiik a
homersekletenek vltakozst,
barlangok hmrskletnek valtakozasat, s es sszevethetjk
osszevethetjok a szpeleothma
szpeleothema oxignizotpos
oxigenizotopos
Kiemelkedo jelentsg
adataival is. Kiemelked jelentosego az aZ emberi megtelepedsek
megtelepedesek szintjben,
szintjeben, a kultr-kulror-
retegben feltrt
rtegben feltart zskmnycsontok,
Zsakmanycsontok, vagy tenysztett tenyesztett llatok
allatok gerinces faunisztikai vizsglata.
vizsgalata.
Ezekben a szintekben klnsen kiilonosen jelents
jelentos az aZ apr
apro testmret
testmereto fajokbl
fajokbol ll,
allo, kzvetlen
kozvetlen ant-
ropogen hatsoktl
ropogn hatasoktol mentes Mollusca fauna vizsglata, vizsgalata, mert az aZ emberi hatsra
hatasra szelektlt
szelektalt
faunahoz kpest
gerinces faunhoz kepest a termszetes
termeszetes kmyezeti
komyezeti tnyezk
tenyezok kifejldst
kifejlodeset rekonstrulhatjuk
rekonstrualhatjuk
malakologiai adatok alapjn.
a rnalakolgiai alapjan. Hasonl
Hasonlo a helyzethelyZet a kultrrtegek
kultorretegek tzhely
tozhely foltjaiban tall- talal-
hato, emberek ltal
hat, altal sszegyjttt
osszegyojtott s es tzraksra
tozrakasra felhasznlt
felhasznalt faszenek s es ugyanezen rtegekretegek
viragporszem elemzse
virgporszem elemzese kztt,
kozott, mert ezek az aZ sszehasonlt
osszehasonlito vizsglatok
vizsgalatok lehetsget
lehetoseget bizto-biZto-
sitanak a termszetes
stanak termeszetes krnyezetfejlds
kornyezetfejlodes megrajzolsra,
megrajzolasara, a togetesi,
tgetsi, vadaszati stratgia,
vadszati strategia,
az ember ltalaltal hasznostott
hasznositott krnyezetrsz
kornyezetresz megrajzolsra.
megrajzolasara.
Linealis ledkfelhalmozdsi
Linelis iiledekfelhalmozodasi krnyezethez
kornyezethez tartoznak a tengerparti-tengeri, a tparti- toparti-
mocsari, rtri
tavi, mocsri, arteri ses delta krnyezetek.
kornyezetek. Ezeken a terletekenteriileteken a viszonylag gyors s es
egyenletes ledkkpzds
iiledekkepzodes jellemz,
jellemzo, ezrt
eZert igen jelents
jelentos mennyisg
mennyisego s es j
jo megtarts
megtartaso kr- kor-
nyezettorteneti dokumentumok
nyezettrtneti dokurnentumok maradhattak fenn. Ezekben a morfolgiai morfologiai egysgekben
egysegekben
jelentos emberi megtelepeds
jelents megtelepedes tapasztalhat,
tapasztalhato, mert mind a halsz-vadsz-gyjtget,
halasZovadasZogyojtogeto,
mind a termel
termelo gazdlkodst
gazdalkodast folytat
folytato kzssgek
kozossegek szmra
szamara megfelel
megfelelo lettr
eletter alakult ki.
A tengerparti terleteken
teroleteken az aZ emberi megtelepedst
megtelepedest a vilgtengerek
vilagtengerek vzszint
vizszint ingadozsa,
ingadozasa,
kifejlodese befolysolja
a part kifejldse befolyasolja legerteljcsebben.
legeroteljesebben. Viszont a vzszintingadozsokat
vizszintingadozasokat a szerke- sZerkc-
Zeti, az
zeti, aZ izosztatikus mozgsok,
mozgasok, a vilgtengerek
vilagtengerek vzmennyisge
vizmennyisege befolysolja.
befolyasolja. A loklis
lokalis vagy
regionalis szerkezeti mozgsok
regionlis mozgasok igen erteljesek
eroteljesek lehetnek,
lehetnck, de dc nem egy idben
idoben hatnak s es
kiterjedsk
kiterjedesiik egy-egy szerkezeti egysg egyseg terletre
teriiletere korltozdik.
korlatozodik. Az AZ emberisg
emberiseg kialakuls-
kialakulasa-
fejlodesevel s
val, fejldsvel es vilgmret
vilagmereto elretrsvel
eloretoresevel egy idben,idoben, azaZ elmlt
elmolt kt-,
ket-, hrommilli
harommillio v- ev-
Foldkozi-tenger menti s
ben, a Fldkzi-tenger es a Kaliforniai terleteken
teroleteken zajlott
Zajlort le jelentsebb,
jelcntosebb, 100-200
meteres tektonikai okokra visszavezethet
mteres visszavezetheto emelkeds.
emelkedes. Az AZ izosztatikus mozgsok
mozgasok a pleisz-
tocen sorn
tocn soran kialakult jgtakar
jegtakaro hatsra
hatasara kezddtek
kezdodtek el, mert a glacilisok
glacialisok (vilgmret
(vilagmereto le-
holesek) sorn
hlsek) soran mintegy 50-60 milli millio ngyzetkilomtert
negyzetkilometert bortottboritott szrazfldi
szarazfoldi jgtakar,
jegtakaro,
amely helyenknt
helyenkent tbb tobb kilomter
kilometer vastagsg
vastagsago volt. Ez EZ a hatalmas jgtmeg
egtomegnyomast
nyomst fejtett
ki a fldkregre
foldkeregre s es izosztatikus sllyedst
siillyedest okozott. A jg jeg elolvadsa
elolvadasa utn,
utan, az aZ (Elmlt
c;lm1.'1lt 10-12
ezer vev sorn
soran a kreg
kereg folyamatos emelkedssel
emelkedessel visszanyerte eredeti helyzett. helyzetet. Igy az aZ egykor
jegtakaroval fedett kanadai, skandinviai,
jgtakarval skandinaviai, skciaiskociai partvidk
partvidek folyamatosan
folyarnatosan emelkedett,
evszazadonkent 3 mterrel.
vszzadonknt meterrel. Az AZ emelkeds
emelkedes s es a tengerparti terleteken
teriileteken a hullmvers
hullamveres okoz-
ta erzi
erozio kvetkeztben
kovetkezteben 200-250 mteres meteres magassgig
magassagig tengerparti szinlkszinlok alakultak ki az aZ
izosztatikusan emelked
emelkedo terleteken.
teriileteken.

51
 A pleisztocn pleisztocen jgtakar jegtakaro nvekedse novckedese s es visszahzdsa
visszahozodasa kvetkeztben kovetkezteben az aZ cerok
oceanok vz- viz-
szintje is sllyedt, siillyedt, illetve emelkedett, mert a jgtakarban, jegtakaroban, gleccserekben trolt tarolt jg jeg meny-
nyisege nvekedett
nyisge novekedett vagy cskkent, csokkent, gy igy a szrazfldi
szarazfoldi jg eges vilagtengerek vztmege
s a vilgtengerek viztomege k- ko-
Zott dinamikus hidrolgiai
ztt hidrologiai egyensly egyensiily fejldtt fejlodott ki. Ezt glaeilis glacialis eusztatikus ingadozsnak ingadozasnak
nevezziik. Ennek kvetkeztben
nevezzk. kovetkezteben a glacilisok glacialisok sorn soran a vilgtengerek vilagtengerek szintje cskkent csokkent (reg-
resszio), mg
resszi), mig az aZ interglacilisokinterglacialisok (felmelegedsek) (felmelegedesek) sorn soran megemelkedett (transzgresszio')_ (transzgresszioi).
A regresszio
regresszi kovetkezteben
kvetkeztben a
; 04..C-'-`
_.,-; - .,, ,,,. 10. ,,.I . -,-,,. 1,.
p j .
JF4-`^ H
_
130- 4,.->'."
g..4' =,_.
.. , pleisztocen
pleisztocn soran sorn asekelyebb
a seklyebb viz- vz-
\ . .V g 1 vi Zel zel boritott
bortott terijletek
terletek sZaraZfol-
szrazfl-
5 -. , z.:,--ez.
00' 1 ~a`~t.ii?- 1, -szoros dekke dekk alakultak (15. abra), bra), igy gy
W .- ? I*
' 1.:.
1. r" 1 ' "" Ti tobb tbb teroleten
terleten aZ az emberek kon-
is_ L gi _
hi
_.::z:-:_;-35,, m3R1A|50f
`- . mm MAS 1 tinensek, sZ1getek szigetek kozotti
kztti moz-
. ''. "*1
ii-'=,
.-.-
"Q:5'lati
z-- _ _
~_
.z _;
"-iii-Qq:$!:
l:;.:-
-
" '
-'5" _=<;";=;'_- gst
l gasat is befolysol
befolyasolo foldhidak fldhidak
-A '-' _5-,2: 5 r.iz ; g-iiii.iii * JBGE5-TENGER alakultak ki. A tektonikai, iZo-
izo-
o V. 1--1-:
'--""?.' ->." . . .- re-
IEGES-THITGER
'5%
I -rf if E 0:' v': Y.,.=.'-"~ ,:_ '1-" " .; _ _
1 511- 1 sztatikus es s eusztatikus hatasra hatsra
'1 -' Eum so
EUROPA 1 -_
]m|,,- wk iilezaj lo valtozasok mellett a ten-
1 '_lezajl vltozsok
~2-

**<i . .. . If ,
it-.IF.._.?-_T,"we
. 1=: I
*5 iv J
1 ? * gm gerparti lIC1'1lltCl(CI'1]lCI1tOS
terleteken jelents me- m-
ret ijledek
reto ledk felhalmozodas,
felhalrnozds, a
|T105 o`o' T 11 0 H ii Wa " .
. ' 4
`4' 0 -
-zz- 5 ., hullmvers
hullamveres ltal
altal okozott erozio,erzi,
uv'
2' ` ' ~='-" 11 atenger] '1aras
I. o kozata I-il d ekmoZ-
'
\ mm zsra _,i_;
._"_ . 1 1 u,
OH' ..-'..L a tengerj rs okozata e
ledkmoz-
I I I as " f~ gsok mutathatok
1 gasok mutathatk ki. Ezek a
__ 3:?
::. . 22 _,,. r 1% ska' ` g __ valtozasok aZt b1Zonyit] ak, hogy
._.:. __ 10- 3 _'20* vltozsok azt bizonytjk, hogy
,
F 7 ~53 - ,fz== `_. -_. , nc
-_' gaz_/'" _,
.if Iz /
I (_ M
r
a tengerparti teriiletek terletek FoldiinkFldnk
= ; : ( ,,\ I l
E " .May, egyikleggyorsabbanvaltozo
egyik leggyorsabban vltoz mor-
s El viii.
'- 1___,_;"Cn
- z ` 1 . ` - - - 1 2 -2
fologiai
folgiai egysegetegysgt 3.ll(OI]3.l(,
alkotjk, ahol
l

,-, ====f-=>:zz
i '0 kl
H 1;"E _'i>'| 45:1 _
\5;:
.-
_,,.
I ',;.;_"if-:'
1.?
.-.-.
/ p
.1-fl,
gm if1: /hf b '
1 ne nhny
any em
I
emberi
I al
generci alatt
eri generacio
'
is
art 18
=11 51-. /l ' .-if=;'._.-<=.-- - -i,_, -.H,;- . . .
-.". 5;- '.'_= _.
';
:"_
-5:-:-:=1:.
40-7
40-- Jelentos
jelents morfologiai
morfolgiai valtozasok vltozsok
H,,,,.
-H_~_, g
3.
s,'.,2-'.. rii
1.- I "*-_\-.'1-I. ,_ ..._ I go-
HP? up '
1*. I alakulhatnak k1 ki ess eZek
ezek a moz-
15_
15. 551-a_ bra. A gsok a tengerparti teriileteken
gasok terleteken
Szaraztoldi
Szrazfldi hidak kialakulasa kialakulsa a jgtakaro jgtakar kiterjedese kiterjedse es s a megtelepedo megteleped kozosseget kzssget folya-
tengerszint csokkenese cskkense kovetkezteben kvetkeztben 1.=Wallace-vonal, matos valtozasra vltozsra kenyszcritik.
knyszertik_ Io I
2.=
2. = auszrraliai ausztrliai biogeograai biogeograi egyseg egysg hatara hatra (Williams es s Plda plda gym, erre, hogy az korban korban 3a
munkatrsai, 1993
munkatirsmi 1993 HYOH15-n nyomn 5"31101) trajzolva) gorog
grg es s romai
rmai kikotok
kiktk melyebbmlyebb
helyzetben voltak, mint napja-
inkban. A geologiai geolgiai leptekben lptkben gyorsan valtozo vltoz tengerpartokon ennek ellenere ellenre kialakultak
olyan domborzati formak, formk, amelyek a letelepedest, letelepedst, gyjtgetst, togetest, halszatot, vagy a termelo
halaszatot, termel
gazdlkodst alapvetoen
gazdalkodast alapveten befolyasoltak. befolysoltk.
A kiemelt helyzeto helyzet hullamverte hullmverte (ahrdziris) (abrzis) partfalak, a part elotti eltti turzasokbol
trzsokbl (lidok- (lidk-
bl) es
bol) s lagonakbol lagnkbl allo ll partok, a folyomedrek folymedrek elontesevel elntsvel kialakulo kialakul riapartok, a gleccser-
volgyek
vlgyek tengerelontesevel tengerelntsvel letrejovo ltrejv fjorodok eltero eltr elettereket lettereket alkottak es s eltero
eltr megte-
lepedsi, eletstrategiai,
lepedesi, letstratgiai, valamint eltero eltr gazdalkodasi gazdlkodsi tipusok tpusok alakulhattak ki. KornyeZet- Krnyezet-
trtneti vizsgalatok
torteneti vizsglatok szempontjabol szempontjbl a turzasokbol turzsokbl es s lagonakbol
lagnkbl allo ll lidopart
lidpart jelenti aZ az
idelis terepet, mert ezeken a teriileteken
idealis terleteken jelentos jelents mennyisego mennyisg iiledek ledk es s az iiledekbe
ledkbe Zart zrt
smaradvny halmozodhat
osmaradvany halmozdhat fel, elosegitve elsegtve a regeszeti rgszeti geologiai geolgiai es s a torteneti
trtneti okologiai
kolgiai
vizsgalatokat.
vizsglatokat. A tengerpart vzel vzzel boritottsaga, bortottsga, az iiledek ledk minosege minsge alapvetoen alapveten megha-

52.
 trozta
tirozta a halszat
halziszat s es a21 puhatestek
puhatestek gyjtgetsnek
gyjtgetsnek lehetsgeit.
lehetsegeit. Ezt bizonytja
bizonyitja a grg-g6r6g-
orszgi
orszzigi tengerparton tallhat talzilhat Franchthi-barlang rtegsornak
rtegsorzinak elemzse
elemzese is (16. bra), zibra),
fels paleolit kzssgek
ahol a fels kzssgek mg meg a sziklra
szildira tapad,
tapad, abbrzis
abbrzis partokra jellemz ellernzfiPatella
Parallax
csigit gyjtgettk,
csigt ttigettk, s a halcsontok mennyisge csak nhny nhziny szzalka
sz:-izalka volt az sszes
bsszes csont
felsii-paleolit rtegekben.
mennyisgnek a fels-paleolit retegekben. Majd a glaeilis
glaciilis vgn a globlis
globeilis felmelegeds
felrnelegeds
s az ennek nyomn nyomin kialakult jgtakar jgtakar olvads
olvadzis hatsra
hatzisira eusztatikus Vzszintemelkeds
v1zszintemelkeds
alakult ki a barlang krnyknkrnyekn s es a Patella
Paatella helyett mr mzir a mlyebb
melyebb vzben
vfzben l (516 iszaplak
iszaplak
Cyclops csiga jelentette a legfontosabb gyjtgetett
Cyclope gyjtgetett puhatestt
puhatestt a mezolitikum idejn. idcjn. A
halcsontok mennyisge
rnennyisge ugyanebben az idszakban idszakban meghaladta 40%-ot, 40%-0t, tehttehzit a vzszint
vfzszint
emelkedes hatsra
emelkeds hatzisira a korbban
koribban szikls
sziklzis tengerpart elnttt
elijntijtt riapartt
riapartti s Alidvzi
lidv alakult, ahol
melyebb vizet, illetve iszapos aljzatot kedvel
a mlyebb kedvelii hal- s puhatest
puhatesi fajok idelis ideilis lettere j- ji'>-
hetett ltre. A neolit npcsoportok megtelepedsekor a halcsontok mennyisge visszaesett
es jra
s fljra egy sziklalak
sziklalak csigafaj (Cerithiarn
(Cerithiur vulgaturn)
vugmtum) lett a legfontosabb gyjtgetett
gyiijtgetett csiga-
vziltozis azt bizonytja,
faj. Ez a vltozs bizonyitja, hogy a tektonikus emelkeds emelkedes hatsra
hatzisira a lid-
lid6- ses riapart
kiernelkedett s ez a vltozs
kiemelkedett vsiltozzis ismt az abbrzis,
abbrzizis, szikls
sziklis parton megteleped
megtelepedfi llnyeknek
lilnyeknek
kedvezett.
cezini medenckben felhalmozdott
A tengeri, ceni felhalmozdott ledkek
iiledkek a globlis
globlis mret
mrelii vltoz-
viltoz
sokrl riznek
sokrl riznek meg informcikat,
informzicikat, mert igen jelent6s, tbb ezer ngyzetkilomteres
jelents, tbb netldlomteres kiter-
jedsiiknl s vzgyjt
jedsknl vizgyjtii terletknl
ter'Liletiiknl fogva tbb tbb milli
milli ngyzetkilomternyi terletre teriiletre ter-
iiledk befizgsi
jedhet ki az iilek begaisi terlete.
terlete. A tengeri s ceni cezini ledkkpzds
ledkkpzfids az ember kiala-
kulsa
kulzisa szempontjbl
szempontjzibl dnt d6nt6 jelentsg
jelcntsg negyedidszak
negyedidiiszak folyamn
folyzunzin alapveten
alapvetiien nem kln- kLil6n
bziitt a mai folyamtoktl.
bztt folyamtoktl. Viszont az egyes ledkformknak iiledkformiknak kpzdsi
kpzdsi mlysge
rnlysge s ki-
terjcdse igen erteljesen
terjedse erfiteljesen megvltozott,
megviltozott, elssorban
elssorban a glacilisok
glacieilisok idejn. Ennek oka az,
vilgtengerek lehlse
hogy a vilgtengerek lehlse kvetkeztben
kijvetkeztben a karbont
karbonzit kompenzcis
k0mpenz:icic')s szint mlysge, az
limrskletigg ledkkpzdsi
egyes, hmrskletgg iilcdklqipzdsi folyamatok trbeli terbeli helyzete
helyzcte megvltozott.
rnegvziltozott. A
jgtakar kiterjedse, a szrazfld
jgtakar szzirazfiild alakjnak
alakjz-inak megvltozsa
megviltozzisa miatt
miart a tengeri ramlsok
ziramlz-is0l< ir-
iri-
nyai s kifejldsei
kifcjlffidsei is mdosultak.
mdosultak. A felmelegedsek
fclmelegedsek sorn sorzin a tengerek karbontban
karbonzitban teltet-telftet-
tebbek, a hidegebb peridusokperidusok Qylacilisok)
Qylacivilisok) folyamn
folyzunin viszont a tengeri ledkekiiledkek karbont
karbonzit
tartalma erteljesen
erfteljesen lecskkent.
lecskkent. Ezeket Ezcket a ciklikus vltozsokat
vziltozzisokat a tengeri ledkeket
iiledkeket ha-
rzintol rsokban
rrtol irzisokban jl jl nyomon
nyornon lehet kvetni.kvetni.
A glacilisok
glacilisok sorn
sorzin a melegebb tengerfelsznek
tengerfelszinek kisebb terleteket
teriileteket foglaltak el, ltalban
iltalziban
a mszkkpzds,
mszkkpzds, de dc: klnsen
kiilnsen a korallmszk
korallmszldi kpzds
kpziids terlete
terlilete lecskkent,
leesikkent, a selfek
szzirazra kerltek.
szrazra keriiltek. TbbTijbb sziget a sztazflddel
szirazjlddel sszekapcsoldott.
sszekapcsoldott. A deltk deltzik (fknt
(ffiknt az
Amazonas, Mississippi-Missouri,
MississippiMiss0uri, Nlus, Nus, Ganges, Iangce, Huang-Huo, P P6 s Rhone fo-
lyk delti)
lyk deltj) mlyebben benyltak benyltak a tengerekbe, egyrszt a lecskkent lecsbkkent tengerszint, ms- mais-
rszt a szlltott,
szzillitott, jelents
jelent6s mennyisg,
mennyisg, durgbb dunfzibb szemcse-sszettel
szemcse-ijsszettelii szrazfldi
szzirazfldi ledk
iiledk
miatt. Szrazfld
Szirazfdld volt a glacilisok
glacizilisok sorn
sorin az Eszaki-tenger, a La Manche Mzmche csatorna, az Ad-
riai-tenger, Fekete-tenger jelents jelentfs rsze, a Balti-tenger s Botteni-bl,
Botteni-6b6l, idnknt
idnknt sz- szi-
razfldi
razfjldi hdhid alakult ki Eszak-Amerika
EsZakAmerika s Eurzsia Eurizsia kztt
l<6z6tt a Behring-szorosban_
Behring-szorosb:-m. Igen je-
lentiis tengeri terleteket
lents teriiletekct bortott
boritott jgtakar
gtakar(Antarktisz
(Antarktisz krnyke,
krnyke, Jeges-tenger,
Ieges-tenger, Atlanti-
cezin szaki
cen eszaki rsze) s es a jgtakarban
jgta.kar6ban jelents
jelentis mennyisg
mennyisg morna anyag szlltdott szzillitdott a
nyilt tengerrszek fel.
nylt fele. A felmelegedsek sorn, sorzin, gy
igy az elmlt
elmfllt 101O ezer v folyamn
folyamzin is a
jgtakar sszehzdott,
jgtakar sszehflzdott, deltk deltik terlete
teriilete cskkent,
cskkent, s a tenger elnttte
elijntijtte a selfeket, a ten-
iilcclkkpz6ds kiterjedt.
geri meszes lcdkkpzds

55
53
 Franehthi-barlang
Franchthi-barlang
Mai tengerszint

Tcngcrszint 5.000 BP ve
Tengerszint vc

Tcngcrszint 8.000 BP ve
Tengerszint vc im
ie
_1

0,
09,
is 4
E154
.<e
3% -zi
0
0 e

Tenggrszint 12.000 BP
Tengerszint __ J

_ _I__*I*

Tcngcrszint 17.000 BP
Tengcrszint

Franchthi-baxlang krnykn
a Franehthi-barlang krnykn a pleisztocn
pleisztocen vge-holocn
vgc-holocn kezdete
kczdete ta
ta
cton s van Andel,
eton Andcl, 1985 nyomn
nyomin tszerkesztve).
itszcrkcsztvc).

Mollusca-znk
Mollusca-znk A1'hcosztrat:igria
Arheosztratigra

I
adat

Niadat
nescs e A Neolit
Ncolit
Ccrithium
CC1'il'.i1.il11'I'1

Cyclope
Cyclops
Mczolit

Patella
I\

C
Fels-paleolit
Fels-paleolit

Tengeri
kultesic.iegycgycdszi
ar stige afcelksabzec`n'momaka
Tcngen Niadat
nescs
_,_J_,_|_,_|_,_L_,I...|_1_|_|_|_|_|__l_i
_,_1_,_1_,_|_,_[_, L._l__|_A_|__l_z
10 20 30 4096
40% 0 200 400db
400 db

16. bra.
zibra.
`langban
iangban feltrt
feltirt kultrrtegekben
kultrrtegekben tallhat
talzilhat halcsont memyisge
mennyisge s a
tele
Etele (Shackleton s van Andel, 1975 nyomn
nyomzin tszerkesztve)_
tszerkesztve).
 Specilis
Speciilis megtelepedsi
megtelepedesi krnyezetetkrnyezetet alkotnak a korallztonyokkal
korallzzitonyokkal bortottboritott partok, szi-
getek, amelyeknek
arnelyeknek krnyezettrtneti
kiirnyezettirtneti szerepe klnsenkiilijniisen a sllyed
siillyedii cenfenki
cezinfenki rendsze-
jelentfis. Ilyen terletek
rekben jelents. terijletek alakultak
a.lakultal< ki a Csendes-cenon,
Csendes-ceiinon, ahol a korall-polipocskk
lcorall-polipocskik
iltal kivlasztott
ltal kivailasztott msz kpzdse kpzdse lpst tartva az ceni ceini vulkni
vulkni kpok
kllipok sllyedsvel
siillyedsvel
1(OI;3l]ZiIOI'1YOk, n.
korallszigetek, korallztonyok, n. ,,atollok,
,,mfallok, egy specilis
speciilis megtelepedsi
megtelepedesi krnyezet
kirnyezet ltre-
letre-
jijtthez vezetett Oceniban.
jtthez Oceini:-iban. A csapadkbl
csapadkbl szrmaz
szirmaz desvizet is trol tzirol korallkpzd-
k0ral]kpz6d
gyiirii alak
mnyek, gyr alak lagnk
lagiinik lehetv
lehetfv tettk a megfelel
megfelelfi hajzsi,
hajzsisi, navigcis,
navigzicis, trkpeszet
terkepeszet
ismeretekkel
isrneretekkel rendelkez
rendelkez npcsoportok (pl.: polinzek) tbb tijbb hullmban
hullimban trtn
trtn megte-
lepedst a terleten
teriileten s egy klnleges,
kiilnleges, az ceni
ceini lvilg
lfivilzig tpllkforrsait
taiplilkforraisait hasznost,
hasznosit, a
sze'l
szl nomjaira
n0m:ridjm'm jellemz
jellemzfi letmdnak
letmdnak az eurpaieurpai npvndorlskorral
npvindorlziskorral egy idben idiben trtn
t6rtn6
kialakulsit okozta. A korallztonyok
kialakulst korallztonyok a felptfelpiti korall-polipocskk
korall-polipocskik rendkvlirendkiviili krnyezeti
kijrnyezeti
izkenysge kvetkeztben
rzkenysge kijvetkeztben kivlan kivlan jelzik a tengervz
tengerviz hmrsklett,
hfimrsklett, startalmt.
startalmzit. St Sit
korallpolipocskzikkal egytt
a korallpolipocskkkal egyiitt l,
6:16, fnyre rzkeny, fotoszintetizl
fotoszintetizil egysejtek
egysejtek (zooxantel-
(z.oox:mteZ-
ldk) alapjn
lk) alapjin az egykori v'zrnlysget
vizmlysget is rekonstrulni
rekonstruilnj tudjuk. A korallpadokat kronolgiai kronolgiai
vizsgzilatra is felhasznljk_
vizsglatra felhaszniljk. A napi, vi evi ritmusban
ritrnusban nveked
n6vel<edf5 korallpadok segtsgvel
segitsgvel mr mit
rneghaladja napjainkban
a 20.000 vet is meghaladja napjajnkban a radiokarbon vek evek naptri
naptziri vekbe trtn
trtnfi tsz-
itszei-
rnithatsziga.
mthatsga.
specizilis kifejldse
A partok specilis kifejldse a folyvizek,
folyvizek, partok tallkozsi
talilkozzisi terlete,
teriilete, az eszturiun,
esztmirmm,
folytorkolatok tengerbe, vagy tavakba rnek. Az
ahol a folytorkolatok AZ eszturiumoknl
esztuziriumokniil a jelentsebb
jelentiisebb
tengerjrsi
tengeijzirzisi terleteken
terijleteken tlcsrtorkolatok
tijlcsrtorkolatok alakulnak
alakuhmk ki. Ez a torkolattpus
torkolattipus a tengeri lettr
meghosszabbitsinak tekinthet,
meghosszabbtsnak tekinthetii, amely mlysgnl, vdettsgnl fogva kivl kiviil kikt-
kil<6t6-
helyet, valamint a tengeri halak ivhelyei ivhelyei kvetkeztben
kjvetkeztben j j halszhelyeket
halriiszhelyeket is alkomak,
alkotnak,
megtelepedes szempontjbl
ezrt az emberi megtelepeds szempontj eibl olyan kiemelkediti
kiemelked jelentfisgii
jelentsg helyet jelen-
tenek, hogy mg a vindorl vndorl hal2iszvad:iszgy1'ijt6get6
halsz-vadsz-gyjtget letmdot letmdot folytat
folytat kjzijssgeknl
kzssgeknl
is tartsabb,
tartsabb, 2Ll<_r
akr vszakokat zitiveli tvel megtelepedseket okoztak.
A folyk
folyk msik
rnzisik torkolati tpusa tipusa a deltatorkolat, amely a folyvzi folyvizi rterek
zirterek meghosszab-
megh0sszab-
bitott rsznek tekinthet.
btott tekinthetii. A deltt delt:-it viszont az rtri
:-irtri sksgokkal
sikszigokkal szemben kisebb ess s
sztgaz folymedrek
sztgaz folyrnedrek jellemzik,jellernzik, mert ahol a foly foly deltv
deltiv:-i alakul, esse megtrik
megtijrik s a fo-
lyvizi rtegekbl
lyvzi rtegekbffil ll ill deltasksgon
deltasikszigon deltagakra
deltazigakra bomlik.
bornlik. Valamennyi deltagnak dcltaaignak folyh-
foly6h:i-
takkal, rvzi
airvizi laplyokkal
lapzilyokkal ksrt kisrt meardervezete
meandervezete alakul ki. A deltaszeglynl mr mit az l-il-
lviznek a parti hullrnzsa
lvznek hullzirnzzisa a legfontosabb geomorfolgiai
geornorfolgiai tnyez,tnyez, amelynek hatsra hateisra a
deltaszeglyen fldnyelvek,
jldnyelvek, turzsok,turzzisok, illetve a turzsok
turzzisok mgtti
mgtti lagnk,
lagrieik, iszapos blk iiblijk
alakultak ki. A deltatorkolatokban, a lagnkban laglinikban a viharok s es a vihardaglyok
vihardagzilyok idejn a
tengerbetijrsek jellemzek.
tengerbetrsek jellemzek. Ennek kvetkeztben
kvetkeztben a deltatorkolatban megteleped megtelepedi emberi
kzbssgeknek kiszmthatatlanul
kzssgeknek kisz2'imi'l'.hatatlanul jelentkez,
elentkez,idfiszakosan
idszakosan katasztrfaszer
katasztrfaszerii esemnyekkel
esernnyekkel
kellett szembe
szernbe nznik.
nzniiik. A deltasksgok
deltasikszigok kivl
kivzil termterletet
[1'IT16lII'iiiC1ICt alkotnak, ahol a fej fejlett,
lett, jl
jl
szervezett magaskultrk
magaskultiirk mr mzir igen korn
korin fejlett gazdlkodst
gazdzilkodzist alakthattak
alakithattak ki. Az des- edes-
vizkszlet kiaknzsa
vzkszlet kiaknizeisa (ntzs),
(iiintzs), a tengervz
tengerviz betrsek
betrsek kvetkeztben
kvetkeztben azonban a deltask- deltasil<-
sigok desvz
sgok desviz troz
tziroz rtegei ss ss vzzel
vizzel keveredtek, fokozatosan megemelkedhetett a star- s6tar-
talmuk. Ez a folyamat
folyarnat a mezgazdasgi
mezigazdaszigi termels visszaesshez, a kultrnak kultlirz-inak a deltask-
deltasik-
szigon trtn
sgon t61'tn6 sszeomlshoz
6sszeoml:is:ih0z vezethetett.
Ugyancsak komoly problmkat problmikat okoz a deltaterleteken
deltateriileteken megteleped
megtelepedfii kultrk,
kultrik, k- kii-
l6n6sen a kiktket
lnsen lcikijtfiket ptpitii magaskultrk
rnagaskult1ir.<ik szempontjbl,
szempontjzibl, a deltatorkolatba szlltott szzillitott elen-
ts
[68 mennyisg
mennyisgii ledkanyag,
iiledkanyag, amely folyamatosan feltlti feltlti ezt a terletet.
teriiletet. Jl
I61 jellemzi az
ledkszllts
iiledkszzillitzis mrtkt,
merteket, hogy az elrnlt elmlilt 5000 v sornsorin a Mississippi-deltjnak
Mississippi-deltaijzinak terletn
teriiletn

55
ht, a Mexici-blbe benyl deltag
Mexici-iibijlbe mlyen benyllil deltaiig alakult ki s mosdott
mosdott el a tengeri ram- imm-
lsok s hullmzs
lzisok hulleimzs kvetkeztben.
kvetkeztben. Hasonl
Hasonl idszakban
id<5szakban a Tigris s az Eufrtesz,
Eufraitesz, az szak-eszak-
kinai folyk
knai folyk tbb
tbbb szz
szziz kilomteres
kilometeres partszakaszt tijltttek fel a Perzsa-blben,
patszakaszt tltttek Perzsa-6b6lben, illetve a
Kinai tengerben. A trtnelmi
Knai titirtnelmi mltban
miiltbzm zajlott patfeltltdsrl
partfeltltidsril igen fontos krnyezet-
k6rnyezet-
trtneti kutatsokat
trtneti klltatisokat vgeztek
vgcztek a nmet geolgusok
geolgusok s rgszek Troja Trofja (Hisarlik) krny-k6rny-
ken, amely ma mr
kn, mit tbb
ttibb mint 1.0 kilomterre helyezkedik el a tengerparttl,
tengerparttl, de a hom- home-
Iliiiszban mg az achjok
roszi eposzban, az Iliszbar achzijok Trja
Trja falai alatt ktttek
kitttek ki hajikkal_
ha'6ikka.l.
J A rege-
rg-
I,_____.m-________.____
_. . - . .._ __ 1.__ ._ ____.W
<( NNW sro-=
4 a1o= ss1=; ao
ssa 130 > 1
1

+20 5'-
5

I 0 +&8
-* .f
}f'.;..'
; 2045 Bra
nrev
u1i~

. 3 ~\`_\
-20
.20 _
Folytorkolati
Folytorkolati ledk
iiledk
'8!
s mi
-40 1 _ ..wb~
. *" J;
z\~"l"* My
If*i"i*'il9775
W'W 9775 rev
BPv
2,5
25kmrm
_40_._
__ nil
iii
- _ Globi
Globilis tenger-rain:
tengerszint vltozs
viltozis lada
hatisa az m n
a trjai
trjai Sumand:-foly
S-camandcr-folyd torkolarbn
torkolatiban a holocn or
satin
? J? 4-*
* -9-'*~=F"*'.:-"1 5? .D-f-av.:-f
-Fi* ...-:-'-:r'...=-' ~F-.t_j.-:r-'~:-1-'1-.:v-'51
- .of '
..:'..:-'_9- ..;r-'_:,,_:,.._:,,, \ -7"
2-"Dardanc]$,-:5" elg,-.9" ~7"Dardancllg-.7
-16",;-'_;_,
215,7 g 5%, -9"-.':='
.$"_7v "
-Q
.:-_,.--;
-5"
_-F H
4-' -7'
:Z az
N10 E
4*: _?
.of M
_?
*1Min,
-:.v-',.""=""
JJ:
4-'
.7-
' _ Scamanclci-\_:F'
.rf ,fit-|
Q
W. *1 ma?
li Hi
4:3" _ .5-| d
_\_'__/_"
.-J" 4, '_ --"J
\.:r'
4. _ '4 _ F-.__Trja
9 . .
T"51=
'1 1 gm _:__, 0. . . ]
_ rja (H.sarlk)|
__tja (I-Iisarlik)
.
. 1-.
` * li '
1 i y

Q = ... --- *=> ~ - -

J
I

__ 1. I : 1
_ L - ca 1" -r.-** ~* ; I -9' -- -~ "
700031-
zvooonr (5871
(ss71 mt
cm. nc) v
-Ev 8250
3250 Er
BP (1519 cAL
cm. nc) ev
v Nzpjzizzzzz
Napjainkhnn
1. sza-.zsirai
Szinzildi znzyzzzz,
kmyczct, 2. Tzzgzz,
Tcngcr, 8.a. Avzm,
Allvium, mozi.
moarir pl
|._|
17. bra.
zibra.
Trja
Trja krnyknek
krnyknek geoarcheolgiai
geoarcheolgiai rekonstrukcija
rekonstrukcija
(Kraft s munkatrsai,
munkatzirsai, 1980 nyomn
nyom:-Tin tszerkesztve)_
zitszerkesztve).

szeti geolgiai
geolgiai vizsglatok
vizsgilatok alapjn
alapjiin Trja
Trja vrost
vziroszit egy olyan folytorkolatban
folytorkolatban ptettk,
pitettk,
amely mr
mir a pleisztocn
pleisztocen sorn,
sorzin, 10-15 ezer wel ezeltt
ezelitt kialakult, majd a holocn
holocen kezde-
tn, mintegy 10.000 ve eve az eusztatikus vzszint
vizszint emelkeds
emelkedes kvetkeztben
kvetkeztben tengervz
Fengerviz nyo-
mult a Trjt
Trjzit szakrl
szakrl megkerl
megkeriilfii Scamander foly
foly vlgybe
vlgybe (17_
(17. bra).
zibra). Igy sziklafalak-
sziklafalalo
kal krlvett,
kijriilvett, mlyen
melyen a szrazfldbe
szzirazjldbe benyl
benylil bl
6b6l alakult ki a terleten
teriileten a holocn
holocen kezde-
tn, tbb
t6bb ezer Wel
vvel Trja
Trja megalaptsa
megalapitsa eltt.
elitt. Ez a viharoktl
viharoktl vdett, jelents
jC1CH[6S kereske-

56
 delmi tvonal
tvonal (geikum
(1-igeikum s es a Fekete-, Mrvny-tenger
M;-irvny-tenger kztti kozotti Dardanellk
Dardanellik szoros kzvet- k6zvet-
len elterben)
eleitereben) mentn
menten tallhat
talilhat termszetes
termeszetes kikthely
kikothely a brorzkor
bronzkor sornsorzin felrtkeldtt,
felertekeleidott,
vedelmere s
amelynek vdelmre es kihasznlsra
kihasznzilszira egyre nagyobb stratgiai strategiai jelentsg
jelenteiseg telepls
telepiiles ala-
telepiiles fokozatosan helyi s
kult ki. Ez a telepls es regionlis
regionilis centrumm
centrummzi fejldtt.
fejleidott. A rgszeti
regeszeti
geologiai vizsglatok
geolgiai vizsglatok alapjn
alapjin az blobol fokozatos, hajzsthajozist zavar
zavar .ledkkel
iiledekkel trtn
tortenei tlt-
tolt6-
dese mr
dse mr a vaskor kezdettl
kezdeteteil megindult, de az bl obol folyvzi
folyovizi feltltdse,
feltolteidese, rtri
irteri sksgg
siksaiggzi
alakulaisa csak a Rmai
alakulsa Romai Birodalom kezdetn, kezdeten, a Krisztus eltti elfitti I. vszzadban
evszzizadban trtnttorrent meg.
Hasonlo folyamatokjtszdtak
Hasonl folyamatokjaitszodtak le az kori okori Efezosz kiktjnl
kikoteijenel is, amely az alluvilis
ztlluviilis folya-
nyomzin teljesen feltltdtt
matok nyomn feltoltfidott a rmai
romai kor vgre,
vegere, gyigy Efezosz ma 4 km-re helyezke-
dik elcl a tengertl.
tengertfil. A mediterrn
mediterrin rgiban
regioban az ember nvnyzet-,
novenyzet-, elssorban
elseisorban erdirts
erdeiirtzis k-ko-
vetkczteben megindtott
vetkeztben meginditott hegy- s es domboldalakat talakt :-italakito erzi
erozi olyan erteljes
ereiteljes volt,
hogy a patakok, folyk folyok alluvilis
alluviilis sksgain
sikszigain kimutathatk,
kimutathatok, illetve feltltdtt
feltolteidott partszakaszok
menten nyomon kvethet.
mentn kovethetei. A neolitikum s es a bronzkor kzttikozotti korai fldmvels
Foldmiiveles okozta
feltolteidest ,,re2yieltlte'snek,
feltltdst ,,rqiltb'ltmek,"' a rmai
romai kor s es a kzpkor
kozepkor sorn sorin kialakult feltltst
fcltoltest atal
,,atal
elt0'Zt'mek"" neveztk
_flto`lte'snek neveztek el.
Kiemelkedo
Kiemelked jelenteisegii
jelentsg a partvonalak fejleidesenek
fejldsnek es s az emberi megtclepedeseknek
megtelepedseknek
a megerteseben,
megrtsben, hogy a glaciilis ideiszakban lecsokkent
glaeilis idszakban lecskkent tengerszint kovetkezteben
kvetkeztben jeienteis
jelents
kiterjeds
kiteijedesii deltatorkolat alakultak ki s es a ma tengerrel bortott
boritott terleteken
teriileteken akrakzir tbb
tobb szz
szziz
kilometer hosszan elnyl
kilomter elnylo foly-
f0ly6- ses patakmedrek alakultak ki. A deltatorkolatokdcltatorkolatok felny- felnyi-
lziszira, tlcsresedsre
lsra, tolcseresedesere a legtipikusabb folyamatot a Ganges s es Bramaputra folyk folyk torko-
latzinil, Banglades terletn
latnl, teriileten gyelhetjk
gyelhetjiik meg, ahol a negyedidszak
negyedideiszak sorn soriin is intenzven
intenziven
emelkedei, Fldnk
emelked, Foldiink egyik legjelentsebb
legjelenteisebb reliefklnbsgt
reliefkiilonbseget hordoz hordoz liegysgrendszer
liegysegrendszcr el- e16-
tereben, a folyk
terben, folyk deltjban
elelteijziban a glacilisok
glacizilisok sorn
sor:-in igen jelents
jelents mennyisg
mennyiseg hordalktmeg
hordalektomcg
halmozodott fel. Igy a pleisztocn
halmozdott pleisztocen fosszilis deltaszegly
deltaszegely az utols utolso lehls
lehiiles (glaeilis)
(glacizilis) sornsorin
tobb mint 100 kilomterrel
tbb kilometerrel dlebbre
delebbre helyezkedett el a mai, felnyl, felnyil, tlcsresed
tolcseresed torkola-
vonaleihoz kpest.
tok vonalhoz kepest. BrBr a bangladesi folymedrek
folyomedrek felnylst
felnyilzissit bizonyos mrtkig
mertekig ellen-
slyozza a trpusi
slyozza tropusi monszun idszakos,ideiszakos, intenzv
intenziv csapadka
csapadeka ltaliltal is irnytott
irzinyitott jelents
jelentfis hor-
dalek lepusztuls,
dalk lepusztuls, a szubhimaljai
szubhimalzijai rgi regi tektonikus emelkedse.
emelkedese. Mgis Megis a napjainkban is
zaj16 eusztatikus Vzszintemelkeds,
zajl vizszintemelkedes, jgtakar
jegtakaro elolvads
elolvadzis kvetkeztben
kovetkezteben - tbb
tobb szzmilli
sz2'iz1nil1ic'>
ember zikai ltt letet fenyegeti.
fenycgeti. Azt gondolhatnnk,
gondolhatnink, hogy ennek oka a trsadalom tirsadalom alacso-
fejlettsegevel, a trsadalmi
nyabb technikai fejlettsgvel, tzirsadalrnj viszonyokkal, a bangladesi szegnysggel szegenyseggel ma-
gyarzhat,
gyariizhato, de azt tapasztalhatjuk, hogy hasonl hasonlo problmval
probleinval kszkdik
kiiszkodik a rendkvl
rendkiviil fej-
lett ses gazdag Hollandia is. A tengerparti gtak, gzitak, a polderesitsi
polderesitesi program, a vz viz visszaszi-
vattyL'1z:is,
vattyzs, a csatornzizzis
csatornzs ellenere
ellenre a hollandiai melyfoldet
mlyfldet vedei,vd, gzitakkal
gtakkal megcreisitett
megerstett d{i- d-
nesor tenger felli feloli oldaln
oldalin az emelked
emelkedei tengerszint, a ss sos tengervz
tengerviz hatsra
hatziszira a dnket
dneket bo-
rito teleptett
rt telepitett erdk
erdeik elszradnak,
elszziradnak, legnek
leegnek s es nvnyzeti
novenyzeti borts
boritzis hinyban
hiinyziban a dnkdiinek htr-
h2'itr2i-
lsa, trendezdse
lsa, zitrendezodese indul meg. A napjainkban meggyelhet, mcggyellmetei, a trsadalmi
t:&1I'S3d31IT11 erfesztsek
erfeszitesek
ellenere lejtszd
ellenre lejitszod krnyezeti
kornyezeti folyamatok azt bizonytjk,bizonyitjiik, hogy a holocnholocen kezdetn
kezdeten meg-
indult eusztatikus vltozsra
vziltozzisra bekvetkezett
bekovetkezett tengerparthtrls
tengerparditrzilis trsadalmi
tirsadalmi hatsaival
hatsaival nem-
csak a mltban,
m1;'1ltb2Ln, hanem a kzeljvben
kozeljoveiben is szmolni
szzimolni kell.
A tavi rendszerek, lpok, lzipok, mocsarak, br bir sok vonsukban
vonrisukban hasonltanak
hasonlitanak a tengerpartok-
tengerp2n'tok-
hoz, de ltalban
ltalziban kisebb relief, desvzedesviz ses jelentsebb
jelenteisebb mennyisg
rnennyisegii szerves anyag jellemzi
azokat. A tavak, lpok, lzipok, mocsarak klimatikusan
kljmatikusan rendkvl
rendkiviil rzkeny
erzekeny geomorfolgiai
geomorfologiai alak-
zatok, amelyeknek nvnyzete,novenyzete, a felhalmozott ledk iiledek kifejldse
kifejleidese dnten
dontfien az ghajlattl
eghajlattol
igg, de erteljesen
erteljesen befolysoljk
befolysisoljzik a tavi ledk
iiledek kpzdst
kepzodeset a tavak partjn partjzin megteleped
megtelepedo

5"
57 1
1'
emberi kzssgek
kozossegek is, mert erzit erzit kivlt
kiv2i.lt6 tnyezknt
tenyezeikent jelennek meg. Az egyik legkidol-
gozottabb krnyezettrtneti
kornyezettorteneti rekonstrukcis
rekonstrukcios modellt az egykori krnyezet kornyezet vltozsairl,
viltozsairol,
to s
a t es vzgyjt
vizgyiijtei rendszernek
rendszerenek kapcsolatrl
kapcsolatirl dolgoztk
dolgoztk ki, gy igy a klnbz
kiilonbozei tavak partjn partjzin
tallhat rgszeti
tallhat regeszeti lelhelyeknek
leleihelyeknek kiemelked
kiemelkedo jelentsge
jelentfisege van az ember s es krnyezete
kornyezete vi-
szonynak
szonyzinak feltrsban.
feltirzisban. A tavak, lpok lzipok pa_rtjn
pzntjin az emberi megtelepedst
megtelepedest a vzforrs, vizforrzis, a hal-
hali-
togetesi
szati, gyjtgetsi es vdelerni
s vedelemi clokcelok hatrozzk
hat2'irozz:ik meg elssrban.
elseisrban. A tavak, lpok lzipok ses mocsa-
eleihelyek elgaz
rak a vizes lhelyek elzigazo (t-mocsr,
(t6mocs2'tr, t-lp)
tc'>l2ip) , ritkn
ritkain leszrmaz
leszzirmazo fejldsi
fejldesi sornak
sorzinak (t-(to-
l2'ipmocs:ir) felelnek meg, amelyek olyan kisebb mret,
lp-mocsr) meretii, szrazfldn
szzirazfoldon tallhat talzilhato mlye-
melye-
desekben alakulnak ki, amelyek igen vltozatos
dsekben viltozatos fldtani,
Foldtani, vagy geomorfolgiai
geomorfologiai folyamat
eredmenyekent alakulhatnak ki. Ezek alapjn
eredmnyeknt alapjzin megklnbztetnk
megkiilonboztetijnk tektonikai, vulkni, vulkini,
karsztos folyamatok, jgtakar, gleccser, szl,
egtakaro,gleccser, szel, hegyomls,
hegyomlis, folyvz
folyviz s es emberi tevkenysg
tevekenyseg
ziltal ltrehozott
ltal letrehozott medreket. Nhny, Nehiny, tektonikai esemnyek esemenyek hatsrahatsira kialakult, mlyebb melyebb t- to-
meder
mcder kivtelvel
kivetelevel (pl.: Bajkl-t)
Bajkil-to) a tavak feltltdse
feltolteidese geolgiai
geologiai rtelemben
ertelemben rendkvl
rendkiviil
gyors folyamat, de a szz, szz, vagy ezer ves eves skln
skzilzin gondolkod
gondolkodo krnyezettrtneti
kornyezettorteneti vizsg- vizsg-
latok ses rekonstrukci
rekonstrukcio szempontjbl
szempontjbl egy-egy tmeder tomeder feltltdse
feltolteidese mr mzir loklis
lokzilis ses regio-
nlis
nilis lptkben
leptekben is egyarntegyarzint rtkelhet
ertekelhetei esemnysorozatot
esemenysorozatot alkot. A tavi, lpi lzipi s
es mocsri
mocsziri
iiledekgyjtfi rendszerekre kidolgozott krnyezettrtneti
ledkgyjt kornyezettorteneti modell lnyege lenyegc az, hogy egy
to, lp
t, lip vagy mocsr
mocszir medrt
medret s es vzgyjt
vizgyiijtei terlett
teriiletet lehatroljk
lehatziroljk a vzgyjt
vi'zgy'l'.ijt6 geomorfolgiai,
geomorfologiai,
geologiai adottsgai,
illetve geolgiai adottszigai, a termszetes
termeszetes vzvlaszt
vizvilaszt vonala, hatrai. hatzirai. A vzgyjt
vizgyjtei terle-
terLile-
teriil, kztk
trl, koztiik a rgszeti
regeszeti lelhelyekrl,
leleihelyekreil, az emberi tevkenysgtevekenyseg szntereirl
szintereirl (rtek, (retek, legelk,
legeleik,
gabonafoldek, teleplsek,
gabonafldek, telepiilesek, bnyk,
bsiriyik, mhclyek)
miihelyek) szrmaz
szirmazo anyagok, a lejtk lejteik alapkzetbl,
alapkeizetebol,
talajibol lepusztult anyagok mosdhatnak
talajbl mosodhatnak be, szl szel ltal
iltal szlltott
szi.l]i'tott por s es virgporszemek
viraigporszernek
horddhatnak es
hordodhatnak s ra.k6dhatna.k
rakdhatnak le tzivoli tvoli teriiletekreil
terletekrl az iilcdekgyiiijtobe,
ledkgyjtbe, illetve a tban tban elt lt
szervezetekbeil is jelenteis
szervezetekbl mennyisegii ledk
jelents mennyisg iiledek kpzdhet
kepzeidhet s es halmozdhat
halmozodhat fel. A vzgyjt vizgyiijtei
teriilet
terlet magasabb terszineintrsznein tehit
teht hasonloan
hasonlan a tengeri es s fluviilis
uvilis iiledekkepzfideshez
ledkkpzdshez - az
anyagok lepusztulsval
lepusztulisival s es szlltdsval
szllitodziszival szrnolhatunk,
szzimolhatunk, a tavi ledkgyjt
i.'1ledel<gy1;'ijtei rendszerben
a lepusztulzisi folyatnatokon
lepusztulsi folyamatokon s es szlltsi
szzillitzisi mdokon
modokon tesetteitesett anyagok viszont fel-
halmozdnak,
halmozodnak, beplnekbcepiilnek a tavi rendszer fenkledkfenekiiledek rtegeibe
retegeibe s es informcikat
informeiciokat hordoz-
nak a mltbeli
mliltbeli krnyezetvltozsokrl.
kornyezetvltozzisokrl.
Termszetesen
Termeszetesen a klnbz kiilonbozei tvolsgrl
tzivolszigrl szrmaz
szzirmazo (allochton), vagy helyben felhalmo- felha1mo-
zdott
zodott (autochton) anyagok ms mis s es ms
mis lptk
leptek skrnyezeti
Sskornyezeti vltozsrl
viltozzisrol tanskodnak,
tanliskodnak, az
ledkgyjt
iiledekgyiijtei terlet
teriilet eltr
elterei tvolsgban
tzivolszigban lv levei krnyezeti
kornyezeti tnyezjt
tenyezeijet reprezentljk.
reprezent2'ilj2'i1<. Igy
skomyezeti adatok egy-egy konkrt
ugyan az skmyezeti konkret mintavteli
mintaveteli hely (szelvny,(szelveny, frspont)
irzispont) le- le-
dkbl
dekebeil szrmaznak,
szirmaznak, az ott felhalmozdott
felhalmozodott ledkek iiledekek smaradvnyok
eismaradvainyok nem kizrlag kizirolag
helyreil, hanem a szlesebb
egyetlen helyrl, szelesebb rtelemben
ertelemben vett ledkgyjt
iiledekgyfijtei terletn
teriileten vgbement
vegbement
folyamatoknak s es az egykori krnyezetvltozsoknak
l<6rnyezetv2Lltozzisoknal< rzik eirzik meg a nyomait. Az ledk- iilcdek-
t
:6 terleten
teriileten felhalmozdott
felhalmozodott bizonyos anyagok (pl.: szl szel ltal
ziltal szlltott
szillitott por, virgpor-
virgpor-
szemek) szempontjbl
szempontjibol a t, to, lp
lzip vagy mocsr
mocsir medrnek
medrenek lvqfbgsi
bqfgdsi terlete
teriilete nem azonos a
vzgyjt
vizgyjtei terlettel.
teriilettel. A szl szel ltal
iltal szlltott
sziltott poranyag, virgporszem
virfigporszem anyag elssorban elsosorban az
ltalnos
ziltalinos lgkrzstl,
legkorzesteil, szlirrytl
szelirinytol igg. A felszni,felszini, arelis
arezilis erzival
erzival lepusztlt
lepusztult s es felhal-
mozdott
mozdott ledkiiledek behorddsra
behordodiszira fleg fleg a lejt
lejtei meredeksge,
meredeksege, nvnyzetinovenyzeti bortsa, boritzisa, a csapa-
dk
dek eloszlsa
closzliisa s es intenzitsa
intenzitzisa hat. A patakok, folyk folyk ltal
ltal behordott, lineris lineiris erzival
erzioval ki-
alakult ledk
iiledek minsgi
mineisegi s es mennyisgi
mennyisegi viszonyait a vzgyjt vi'zgyl'ijtei terlet
teriilet nagysga,
nagysiga, a vzho- v1'zho-
zam, az ghajlati
eghajlati s es nvnyzeti,
novenyzeti, valamint alapkzet alapkeizet viszonyai hatrozzkhatzirozzik meg. A tban tban
l
e16 nvnyekre
novenyekre s es llatokra
llatokra pedig elssorban
elsosorban a tavi, lpi lzipi vagy mocsri
mocsiri ledkgyjt
iiledel<gyilijt<'5 rend-

58
5%
 szerben tallhat
telelhato vz viz kmiai
kemiai s es fizikai
zikai faktorai
fektorei (pH viszonya, hmrsklete,heimerseklete, a fnyteltett-
fenytelitett-
sg,
seg, a szerves vagy szervetlen anyagok minsge minosege es s mennyisge)
mennyisege) vannak s es voltak a legje-
lenteisebb hatssal.
lentsebb hatessal. Az eltrelterei szrmazs
szermazesfi anyagok egy helyen trtn torteno felhalmozdsa
felhalmozodesa azt
iiledekgyjtei trben
jelenti, hogy az ledkgyjt terben reprezentlja
reprezentelja a vzgyjt
vizgyjtfi terletn
terijleten vgbement
vegbement vlto- velto-
zesokat. Ugyanakkor a tavi, lpi
zsokat. lepi vagy mocsri
mocseri rendszerben tallhat talelhato ledkrtegek
lcdekretegek felhal-
mozodesa idigg
mozdsa ideiiggei esemny,
esemeny, ezrtezert az ledkgyjt
iiledel<gyi'ijte5 medence (hasonlan
(hasonloan a tengeri, bar-
langi, vagy lszsloszos rendszerekhez) nemcsak a vzgyjt vizgyiijtei terleten
teriileten trtnt
torrent esemnyeket
esemenyeket
ossze, hanem idben
ti ssze, ideiben is rgzti
rogziti a felhalmozdott
felhalmozodott ledkek iiledekek s es rtegek
retegek helyzett.
helyzetet. Az er- ero-
zio, szllts
zi, szellites s es akkumulci
akkumulecio nyomn nyomen felhalmozdott
felhalmozoclott ledkek iilcdekek a trben
terben s es idben
ideiben trtn
tortenei
eiskornyczeti vltozsokrl
skrnyezeti veltozesokrl egyarnt
egy-arent informcikat
informeciokat tartalmaznak. A felhalmozdott felhalmozdott anya-
vegzett radiokarbon vagy ms
gokon vgzett mes korneghatrozsi
kormeghaterozesi mdszerek modszerek segtsgvel
segitsegevel a vz- viz-
gyjt:6 teriileten bekvetkezett
terletn bekovetkezett ledkkpzds,
iiledel<l<epzeides, lepusztuls
lepusztules s es felhalmozds
felhalmozdes sebessgrl
sebessegereil
informecikat. Ha ezeket a vizsglatokat
kaphatunk informcikat. vizsgelatokat sszekapcsoljuk
osszekapcsoljuk paleobotanikai elem- clem-
zsekkel
zesekkel a nvnyzeti
novenyzeti vltozsokrl
veltozesokrl is informcikat
informeciokat nyerhetnk,
nyerhetiink, majd az ledkfldtani,
ledeldbldtani,
geokemiai, malakolgiai
geokmiai, malakologiai s es ms
mes paleontolgiai
paleontologiai anyagokkal bvtve beivitvc elemzsrket
elemzesiinket egyre
teljesebb kpetkepet kaphatunk a ledkgyjt
iiledekgyiijtei mltbeli
mliltbeli krnyezetrl.
kornyezcterl. Br Ber a tavak, lpok,lepok, mo-
eltaleban folyamatos rtegsorral
csarak ltalban retegsorral rendelkeznek pont az emberi tevkenysg tevekenyseg nyomn nyomen
alakulhatnak ki olyan rteghinyok,reteghienyok, amelyek nyomn nyomen az emberi tevkenysgre
tevekenysegrc kvetkez--
l<ovetl<ez--
tethetiink. Tzegmohs
tethetnk. Tfzegmohes lpterleteinken
lepteriileteinken (kelemri(kelemeri Mohosok, csarodai lpok) lepok) pldul
peldeul a
kozossegek megtelepedsnek
kelta kzssgek megtelcpedesenek idejn idejen alaktottak
alakitottak ki kenderztatsra,
kendereztatesra, vzszerzsre
vizszerzesre egy-
arent felhasznlhat
arnt felhasznelhat mly mely gdrket,
godroket, n. 1in.,,,, tzegkutakat
tekegkuraka s es a kitermelt j j minsg
mineiseg tzeget
teizcget
litesre is felhasznlhattk
ftsre felhasznelhattek. Erdekes, hogy a keltk keltek leszrmazottai
leszermazottai ltal eltal ma is lakott tzeg- t6zeg-
lpos
lepos terleteken
teriileteken (Irorszg,
(Irorszeg, Skcia)
Skcia) hasonl
hasonlo tzegkutakat
tfizegkutakat hasznltak
haszneltak fel kenderztatsra
l<cndere2;tatesra
mg
meg a XIX. szzad szezad vgn,
vegen, a XX. szzad
szezad kezdetn
kezdeten is a hagyomnyos
hagyomenyos gazdlkodsra
gazdelkodesra beren-
dezkedett farmokon. Ms Mes terleteken,
teriileteken, mint a kllsemjni
kellosemjeni Mohos lp, lep, a tzeg
teizeg s
es az iszap
kitermelsvel
kitermelesevel a sekly sekely tavi llapotot
ellapotot stabilizltk
stabilizeltek s es ezt a mestersgesen
mestersegesen kezelt tavat itats- itates-
ra, halszatra
haleszatra hasznltk
haszneltek fel a kzpkor
kozepkor folyamn.
folyamen. Br Ber ezeknek az emberi hatsoknak hatesoknek a
nyomn
nyomen jelents
jelentfis rteghinyok
reteghienyok alakulhatnak ki, viszont gy igy az egykori kzssg
kozosseg krnye-
kornye-
zett
zetet talakt
etalaldt tevkenysgnek
tevekenysegenck mrtkt, merteket, a kzssg
kozosseg szervezettsgt
szervezettseget s es technikai szintjt
szintjet
is becslni
becsiilni tudjuk. A trsadalmitersadalmi hatshates kialakulstl
kialalculesetl kezdden
kezdeadfien pedig jelentsebb
jelcnteisebb vastag-
sg
seg ledk
iiledek halmozdhat
halmozodhat fel, ami a atalabb rgszeti regeszeti korok krryezettrtneti
komyezettorteneti vltoz- veltoze-
sairl nyjthat
sairl nyllijthat informcikat.
informeciokat.
A tavi ledkes
iiledekes sszlet
osszlet idbeli
ideibcli felbontst
felbonteset a rtegzavarokat
retegzavarokat kialakt
kialaldto tnyezk,
tenyezok, a szl, szel,
az ramlsok,
eremlesok, anyagmozgsok,
anyagmozgesolc, a rtegzavarokat
retegzavarokat okoz, okozo, ledkfal
iiledekfalo vagy ledklak
iiledeklako ll-elole-
nyek tevkenysge
tevekenysege s es intenzitsa
intenzitesa befolysolja.
befolyesolja. Amennyiben a regionlis regionelis vagy mikrolptk
mikroleptekii
skln
skelen trtn
torteno krnyezeti
kornyezeti vltozsokat
veltozesokat akarjukakaijuk megvizsglni,
megvizsgelni, akkor olyan kisebb fellet, :liile11i,
zrtabb
zertabb ledkgyjt
iiledekgyeijtei rendszereket kell kivlasztani,kivelasztani, amelyek csak loklis lokelis jelensgekrl
jelensegekrel hor-
doznak informcikat.
informeciokat. A pollen felhalmozds felhalmozodes pldul peldeul egy nagyobb fellet feliiletii tban,
toban, mint
pldul
peldeul a Balaton, drmntli dunentiili Srrt,
Serret, a Fert-t,
Fertef-t6, a nvnyzet
novenyzet nagyobb, regionlis, regionelis, tbb tobb
szez ngyzetkilomteres
szz negyzetkilometeres mintzatt mintezatet tkrzitiikrozi vissza. A kisebb fellet, feliiletii, 1-2 hektros,
hekteros,
vlgyekben
volgyekben kialakult tavak, lpok, lepok, vagy mocsarak ledkrtegeibe
iiledekretegeibe zrt zert virgporszemek
viregporszemek
a helyi, nhny
neheny hektros,
hekteros, az ledkgyjt
iiledekgyfijtei krl koriil kialakult nhnyneheny szzszez mteres
meteres kiterjeds
kiterjedesfi
vegetecio sszettelrl
vegetci osszetetelereil tanskodnak.
tanL'1sl<odnal<. Ugyanakkor a nagy lptk leptek vltozsok,
veltozesok, a nhny neheny
millio ngyzetkilomteres
milli negyzetkilometeres kiterjeds kiterjedesii egykori ghajlati
eghajlati vagy vegetcis
vegetecis vek ovek csak jelents
jelents
mennyiseg egymstl
mennyisg egymestl klnll
kiilonell mintavteli
mintaveteli hely informcii
informecii alapjnalapjen rekonstrulhatk.
rekonstruelhatk.

59
 Nyugat- s es szak-Eurpbl,
liiszak-Europebol, az utols utolso 13.000 v ev nvnyzeti
novenyzeti vltozsairl
veltozesairl ksztett
keszitett n-no-
venyzeti vltozsok
vnyzeti veltozesok eddigi rekonstrukcijnl
rekonstrukcijenel mintegy 500 frshelyrl lireshelyrfil szrmaz
szermazo pollen-
vizsgelati eredmnyt
vizsglati eredmenyet sszestettk.
osszesitettek. Hasonl
Hasonl mdonmodon lehet rgszeti
regeszeti lelhelyek
leleihelyek krnyezeti
kornyezeti
hetteret is megrajzolni. A rgszeti
httert regeszeti lelhelyek
lelhelyek krnyezetben
kornyezeteben tallhattalelhat klnbz
kiilonbozei irny-
ireny-
elhelyezlcedei tavi, lpi
ban elhelyezked lepi ledkgyjt
iiledekgyiijtfi medenck
medencek kronolgiailag
kronologiailag s es technikailag azonos
alapjen feldolgozott krnyezettrtneti
elvek alapjn kornyezettorteneti elemzsvel
elemzesevel az egyes kultrk lCl1ltL'1rel< ltal
eltal a krnye-
kornye-
veltozesok trbeli
zetben okozott vltozsok terbeli kifejldse
kifejleidese is jl jol lehatrolhat,
lehaterolhato, az emberi tevkenysg tevekenyseg
talajra, novenyzetre,
nvnyzetre, az iiledekes
ledkes kornyezet
krnyezet kemiai
kmiai osszetetelere
sszettelre gyakorolt hatesa hatsa rekonst-
ruelhato.
rulhat. Kornyezettorteneti
Kmyezettrtneti szempontbol szempontbl kiemelkedei
kiemelked jelentfisegfi
jelentsg aMa/cKereth
aMacICereth brit kuta-
to
t kezdemenyezesere
kezdemnyezsre kialakult kutatesi kutatsi ireny,
irny, az ii.ledel<gyi'ijt6
ledkgyjt medencek medenck iiledekes
ledkes rete-rte-
geinek geokemiai
geokmiai elemzesen
elemzsn alapuloalapul kornyezeti rekonstrukcio. MacKereth szerint az le-
krnyezeti rekonstrukci. iile-
delcizzitesi vesztesg
dkizztsi veszteseg mdszerrel
modszerrel megkapott szervetlen anyag tartalom s es a teljes kmiai
kemiai
elemzes sorn
elemzs soren meghatrozott
meghaterozott Na- s es K-tartalom sszeiggst
osszeiggest mutat az ledkgyjt
iiledel<gyi'.ijt6 me-
vizgyiijtei terletnek
dence vzgyjt teriiletenek erzijval.
eroziojeval. Ha a vzgyjt
vizgyi'.ijt('5 terletet
teriiletet zrt
zert nvnyzet,
novenyzet, az alap-
krezetct mlladk
kzetet melladek (n.,,regolit)
(1'in.,,rqg0lit) s es talaj bortja,
boritj a, akkor a vzgyjt
vizgyiijtei terlet
teriilet erzi
erzi szempont-
jebl stabil rendszert alkot, a felszni
jbl felszini vzfolysok
vizfolyesok elssorban
elsosorban vzben vizben oldott ionokat szll- szelli-
toba, a bejut
tanak a tba, bejut szilikt
sziliket szemcsk
szemcsek mennyisge
mennyisege elhanyagolhat.
elhanyagolhato. A nvnyzet novenyzet ghajlati
eghajlati
hatesra vagy emberi tevkenysgre
hatsra tevekenysegre trtn tortenei megbomlsa
megbomlesa talajerzit
talajeroziot indt
indit el ses a tavi le-
le-
dekes rendszerekbe ekkor eutrzcit
dkes eutrozeciot induklinclukelo elemek (klium,(kelium, nitrogn,
nitrogen, foszfor) kerl- ker'Lil-
es ezeknek az elemeknek a hatsra
nek s hatesera az algkalgek elszaporodnak s es szerves anyagban ds ds
keizetliszt, n.
agyag vagy kzetliszt, 1'in.,,det"rz'tusz halmozodik fel. A nvnyzet
etritusz halmozdik novenyzet megbomlsnak
megbomlesenak hat- hate-
sera teht
sra tehet (ghajlati
(eghajlati vltozs,
veltozes, termszetes
termeszetes vagy ember ltal eltal okozott erdtz,
erdfitiiz, erdirts)
erdeiirtes) a
vizgyjtei terlet
vzgyjt teriilet instabill
instabille vlhat,
velhat, az erzi
erzio lepusztthatja
lepusztithatja a talajtakart
talajtakarot vagy annak egy
reszet s
rszt es ezt kveten
kovetoen mllatlan
mellatlan sziliktszemcsk
sziliketszemcsek kerlnek
keriilnek az ledkgyjt
iiledekgyjt rendszerekbe.
Ebben az esetben az iiledek ledk Na- es s K-tartalma, szervetlen anyag tartalma ugresszeriien ugrsszeren
megnei. MacKereth
megn. MacKercth kutatsai
kutatesai sorn
soren rmutatott
remutatott arra,an'a, hogy az ltalaeltala vizsglt
vizsgelt oligotrftavak
oligotroftavak
esetben
eseteben az ledk
iiledelc vastagsga
vastagsega az erzi erzi intenzitstl
intenzitesetol iggtt
iggott s es a szerves anyag jelents
jelenteis
rsze
resze is a vzgyjt :6 terlet
teriilet talajbl
talajebol szrmazott,
szermazott, azaz az ltala eltala vizsglt
vizsgelt tavi ledkek
iiledekek nem
a tnak
tnak a fejldsrl,
fejleidesereil, hanem a krnyez kornyezei terletek
teriiletek talajfejldsrl
talajfejldesereil hordoztak geokmiai geokemiai
informcikat.
informeciokat.
Ezeket a geokmiai
geokemiai elemzseket
elemzeseket ksbb keseibb kiegsztettk
kiegeszitettek pollenanalitikai, diatma, diatoma, xilo-
tmiai
tomiai (faszenek), paleobryolgiai
paleobryologiai (fosszilis mohk), mohek), ledkfldtani,
iiledekfoldtani, rntgendiffrakcis,
rontgendiral<ci6s,
mikroszonds,
milcroszondes, ksbbkeseibb pedig az extrakcis
extrakcios geokmiai
geokemiai elemzsekkel
elemzesekkel (lsd. majd Btorligeti Betorligeti
lp
lep elernzse)
elemzese) s es megllaptottk,
megellapitottek, hogy a klnbz kiilonbozei ghajlati
eghajlati peridusokban
pcriodusokban eltr elterei ledk
iiledek
tpusok
tipusok halmozdtak
halmozodtak fel. A felmelegedsi
felmelegedesi peridusokban
periodusokban (inter szakaszok) a humusz- s es
szerves anyag tartalom emelkedett meg, mg mig a hidegebb peridusokban
periodusokban (glacilisok)
(glacielisok) so-
rn
ren a Ca-, Mg-, Na-, K-tartalom sokkal jelentsebb jelentfesebb volt, mint az inter szakaszok folya-
mn.
men. Ez egyrtelmen
egyertelmiien azzal mutat sszeiggst,osszeiggest, hogy a melegebb ghajlati eghajlati szakaszokban
megindul a fldptokbl,
Foldpetokbol, ms mes knnyebben
konnyebben mll melle sziliktokbl
sziliketokbol az agyagsvny
agyagesveny kpzdse.
kepzeidese.
Ezek az elemzsek
elemzesek rmutattak
remutattak arra is, hogy az erdirtsok, erdieirtesok, crdtzek,
crdtiizek, talajerzit
talajeroziot okoz
okozo
esemnyek
esemenyek nem csak a hamutartalomban s es a szerves anyag tartalomban okoztak vlto- velto-
zsokat,
zesokat, hanem az ledk iiledek Na-, K- s es Mg-tartalmval
Mg-tartalmeval is sszefggsbe
osszeiggesbe hozhatk,
hozhatk, gy igy ezek
az elemek a talajfejlds
talajfejleides s es talajerzi
talajerzi kivl
kivel indiktorai.
indiketorai. Az oldatban szlltott szellitott Na, K, s es
Mg ltalban
eltaleban oldatban marad az ledkgyjt iiledekgyiijtei vizben,
vizeben, de a Ca erteljesen
ereiteljesen ktdhet
koteidhet szer-
elseisorban huminsavakhoz, jelents
ves anyaghoz, elssorban jelenteis mrtkben
mertekben ktdhet kotfidhet tzeghez,
teizeghez, hnr
hiner

60
 nvnyek
nijvenyek felsznhez,
felszinehez, algkhoz
algel;hoz (klnsen
(ldilonosen a Chara-flk
C/mm-felek - esillrkamoszatok
csillerkamoszatok kalcium ki-
velasztesa jelents).
vlasztsa jelenteis). Ezen
Ezenikiv'Lil jelenteis kalcium felhalmozk
kvl jelents felhalmoz6l< lehetnek a kagylsrkok l<agyl6srekol<
(Ortmcoda), csigk
(Oslraeoa), csigek s es kagylk
kagyl6l< is. A tavakban felhalmozdott
felhalmoz6dott sziliktoksziliketok igen rosszul ol-
d6c1nal< semleges kmhats
ddnak kemhatesti desvizekben,
edesvizekben, gy igy sszettelk
osszeteteli.il< csak csekly
csekely mrtkben
mertekben vl- vel-
tozik.
hordalekkal feltlttt
Azokat a hordalkkal feltoltott sksgokat,
siksegokat, amelyeket dnten donteien folyvzi
foly6vizi kpzdmnyek
kepzeidmenyek
epitenek fel rtri
ptenek erteri (alluvilis)
(alluvielis) sksgnak
siksegnak nevezzk.
nevezziik. Az rtri
erteri sksg
sikseg legfontosabb felsznfor-
felszinfor-
mel6 tnyezje
nl tenyezeije a folymeder.
foly6meder. Az rtri erteri folyk
foly6l< ktfle
ketfele rendszert alkothatnak, a rneanerez mmnderezef,
illetve avnatos
amatos medrek. A kanyarg l<anyarg6 (meanderez)
(meanderezei) folykfoly6l< krnykn
kornyeken jl krlhatrolhat
61k6riilhaterolhat6
morfol6giai egysgek,
morfolgiai egysegek, domborzati formk formek alakultak ki, amelyek alapveten alapvet6en meghatroz-
meghateroz-
tek a klnbz
tk kiilnbozei kultrk
kult1i1rel< megtelepedsi
megtelepedesi lehetsgt.
leheteiseget. Az aktv,aktiv, fejld
fejl6d6 rtri
erteri sksgon
siksegon min-
den domborzati forma, maga a folykanyarulat foly6l<anyarulat is folyamatos vltozsban veltozesban van. A mean-
derek a mederben kialakult ramlsok, eramlesok, az pl epiilei s
es pusztul
pusztul6 partok vltozsaveltozesa kvetkezt-
kovetkezte-
lefele vndorolnak
ben lefel vendorolnak a foly foly6 mentn,
menten, ugyanakkor a kanyarulat tgassga tegassega folyamatosan
n6. A tlfejlett
n. tlilfejlett kanyarulatoknl,
kanyarulatoknel, a meanderhurok legkeskenyebb pontjnl, pontjenel, a nyakrl
nyakenel az
erades tszaktja
rads etszakitja az ledket
iiledeket ses neanderhurok
meanderhurok lefzdik,lefiizeidik, v iv alak
alalqi morotvatv
morotvat6ve alakul. A
morotvatavak vgeit vegeit ltalban
eltaleban ledkdug
iiledel<dug6 zrja zerja le, maga a morotvat
morotvat6 fokozatosan feltl- felt6l-
t6dil< s
tdik es elmocsarasodik.
erteri sksgokon
Az rtri siksegokon a morotvatavak alkotjk alkotjek a krnyezettrtneti
kornyezettorteneti vizsglatok
vizsgelatok szem-
pontjeb6l legfontosabb domborzati formt,
pontjbl former, mert loklis
lokelis ledkcsapdt
iiledekcsapdet alkotnak, ahol az
erteren megteleped
rtren megtelepedei emberi kzssgekkozfjssegek krnyezetre,
kornyezetere, s es a kzssgnek
kozossegnek a krnyezetre
kirnyezetre
hatesaira vonatkoz
gyakorolt hatsaira vonatl<oz6 ledkbe
iiledekbe zrt zert informcik
informeci6l< fennmaradhattak. Nagyon fon-
tos tudnunk, hogy ezek a morotvatavak nylt nyilt rendszert alkotnak, ahov ahove a fenkhordal-
fenekhordale-
kon, a lebegtetett ledken iiledeken kvl
kiviil jelents
jelenteis mennyisg,
mcnnyisegii, nagy tvolsgrl tevolsegr6l behorddott,
behord6dott,
tobbszorosen thalmozott
tbbszrsen ethalmozott anyag (pl.: pollenanyag)pollcnanyag) kerlhet,
keriilhet, amely rontja a krnyezet- kornyezet-
torteneti rekonstrukci
trtneti rckonstr|.1kci6 lehetsgt.
lehetfiseget. Az rtereknek
ertereknek kt, ket, eltr
elterei formakinccsel jellemezhet
jellemezhetei
tipusa alakult ki, a dombor
tpusa domborel keresztmetszet
keresztmetszetii s es a lapos rtri
erteri sksg.
sikseg. Megtelepeds
Megtelepcdes szem-
pontjeb6l a kisvzi
pontjbl kisvizi meder mellett tallhat,
talelhat6, az rtri
erteri sksg
sikseg legkiemelkedbb
legkiemclkedeibb pontjt pontjet alko-
t6 folypatokon,
t foly6partokon, n.,,1lyo'htakon
1in.,,2lycihzimk0n alakultak ki lei hosszabb ideig rvzmentes
ervizmentes helyek.
hclyek. A r-ro-
videbb idej,idejii, szezonlis
szezonelis megtelepeds
megtelepedes lehetsge
lehet6sege az vztonyok
ovzetonyok terletn
teriileten tallhat,
talelhat6, ahol
szerazabb peridusokban
a szrazabb pcri6dusokban a vz viz kzelben
kozeleben telepedhettek
tclepedhettek meg a klnbz l<iil6nb6z6 kultrk
kultlirek
foly6hurol<ban kifejldtt
emberei. A folyhurokbar l<ifejl6d6tt vztonyokbl
ovzeton}/okb6l ll ell6 terlet,
teriilet, br
ber idszakosan,
icl6szakosan, rad-
erade-
idejen, de vz
sok idejn, viz al
ale kerlhet.
keriilhet. Ennek ellenre
ellenere mind a vadsz-halsz-gyjtget,
vadeszhaleszgyi.ijtoget6, mind a
termel6 gazdlkodst
termel gazdelkodest folytat
folytat6 csoportok elszeretettel
eleiszeretettel telepedtek meg a meandereken be-
liil. Ennek oka az, hogy a medcrhurok
ll. mederhurok bels bels6 oldaln,
oldalen, a folyvz
foly6viz ltaleltal vben
ivben krlvve
koriilveve t-te-
megtelepedesre, tenysztett
bori megtelepedsre, tenyesztett llatok
ellatok vdelmre
vedelmere alkalmas terlet teriilet alakult ki. Nem v- ve-
foly6szabelyozes eltt
letlen, hogy a folyszablyozs eleitt a Magyar Alfldn
Alfoldon is gyakran jszakztak ejszakeztak a psztorok
pesztorok
nyejakkal
a nyj az,,0il0mzugn:>ik nevezett terleteken,
akkal ezeken az,,lornzugnak teriileteken, gy, gy, hogy rztzeket
6rz6tL'1zel<et tot-
foly6hurol< nyaknl.
tak a folyhurok nyalcenel.
foly6hetal< mgtt
A folyhtak mogtt rtri
erteri laplyok,
lapelyok, rvizek
ervizek ltal
eltal elnttt
el6nt6tt mlyebb
melyebb fekvs
fekvesii terletek
teriiletek
alalculnak ki. Az tri
alakulnak erteri laplyok
lapelyok legmlyebb
legmelyebb pontjn
pontjen a talajvztkr
talajviztiikor kzelben
kozeleben idszakos
ideiszakos
vizboritesfi, kerek, esetleg ovlis
vzborts, ovelis alakalak mocsarak, tavak alakulhatnak ki. Il I61 lthat
lethat6 egy
foly6het mgtti,
ilyen folyht mogijtti, rtri
erteri laplyon
lapelyon kialakult kerek formj formej t t6 a 2. brn
ebren bemutatott
iirfelvetelen, az ecsegfalvi rtri
rfelvtelen, erteri terleten
teriileten is. A kzpkori
kozepkori eredet
eredetii elnevezs
elnevezes (Kerek-to')
(Kerek-rd) azt
mutatja, hogy a tavacska legfontosabb geomorfolgiai geomorfol6giai jellegzetessgt
jellegzetesseget mr mer a kzpkorban
kozepkorban

61
felismertk.
felismertek. Ilyen folyhtfoly6het mgtti
mogotti rtri
erteri tavakat gyakran hasznltak
haszneltak halszati
haleszati cllal,
cellal, illetve
a kzpkori
kozepkori fokgazdlkods
fokgazdelkodes kisebb csatornkkal
csatornekkal halastv,
halast6ve, vhelly
iv6hellye alaktottk.
alakitottek. Az rtrierteri
lapelyokon az rhullmok
laplyokon erhullemok visszahzdsakor
visszah1f1z6desal<or sekly sekely vzelvezet,
vizelvezetei, lecsapol
lecsapol6 medrek
alalculnak ki, ezek a medrek alacsonyabb helyeken tszaktjk
alakulnak etszakitjek a folyhtakat
foly6hetakat s es visszave-
zetik az rvizeket
ervizeket a laplyrl
lapelyr6l a l<isvzi
kisvizi mederbe. Ezeknek a medreknek, vagy mestersges mesterseges
etvegesoknak, n.
tvgsoknak, Lin. koknalz
,,Jk0knak a magyar kzpkori,kozepkori, folyk
foly6l< mentn
menten kialakult gazdlkods-
gazdelkodes-
jelenteis szerepk
ban jelents szerepiik volt. A kialakul
l<ialal<ul6 alluvilis
alluvielis sksgokon,
siksegokon, a hegyek peremn, peremen, a jelents
jelenteis
reliedilonbseggel jellemezhet
reliefklnbsggel jellemezhetei terleteken
teriileteken a gyors ledkfelhaltnozds
iiledelcfelhalmoz6des kvetkeztben
kovetkezteben
ereiteljes folyht
erteljes foly6het kpzds
kepzfides zajlik, ezrt ezert a fmederhez
feimederhez kapcsold
l<apcsol6d6 mellkfolyk
mellekfoly6l( akadlyba
akadelyba
iitkznek s
tkznek es tbb
tobb kilomteren,
kilometeren, nagyobb folyk foly6l< esetben
eseteben tbbtobb szz
szez kilomteren
kilometeren keresztl
keresztiil
feimedret ksr,
a fmedret kiserei, rtri
erteri laplyokat,
lapelyokat, korbbi
korebbi mederalakzatokat keresztez keresztezei s es tfoly
etfoly6 me-
derkent jelentkeznek.
derknt jelcntkeznel-:. Ezeket a medreket meclreket amerikai eredet eredetii elnevezssel
elnevezessel yazoo-medernek
yaz00medernel<
nevezziik. Ilyen yazoo medernek tekinthet
nevezzk. tekinthetei a korbban
korebban mr mer bemutatott polgri polgeri rgszeti
regeszeti
leleihely egyttestl
lelhely egyiittestfil szakra
eszakra tallhat
talelhat6 Tisza-vlgyben
Tisza-vilgyben kialakult Kirly-r,
Kirely-er, Selypes-r
Selypes-er is (7.
ebra). A
bra). A. dombor
clomborli rterek
erterek mellett a folyarni
folyami sksgokon
silcsegokon lapos rterek erterek is kialaklnak.
kialakulnak. A
meanderhel6zat mentn
fonatos meanderhlzat menten kialakult lapos rtereken ertereken a folyhtak
foly6hetak nem fejldtek fejleidtek ki,
eszreveheteiek, nincsenek
vagy alig szrevehetek, ninesenek rtri
erteri mocsarak, lecsapol
1ecsapol6 medrek. Ilyen feltltdtt,felt61t6d6tt,
minimelis rclieffel
minimlis relieel jellemezhet
ellemezheteierterek elsfisorban oldalirnyban
rterek elssorban oldalirenyban plnek,
epiilnek, a medrek kls kiilsei
oldalfala erodldik,
erodel6dil<, rng mig bels
bels6 oldala az thalmozott,
ethalmozott, elssorban
els6sorban kavicsbl
l<avicsb6l s es homokbl
homol<b6l
ell6,
ll, ferden
ferdn retegzett
rtegzett fenekhordalel<b6l
fenkhordalkbl ell6 ll anyagb6l
anyagbl epiil.
pl. Ez a f6 f iiledek
ledk felhalmoz6desi
felhalmozdsi
ertereken, mert a kintsek
tendencia a lapos rtereken, l<i6ntescl< nyomn
nyomen csak vkony vekony iszapos anyag halmo-
z6dik fel s
zdik es ezt a rteget
reteget a kvetkez
kovetkezei rvze.rviz knnyen
knnyen elrnoshatja.
elmoshatja. A lapos rterek erterek elssorban
elseisorban
foly6fenel<en mozgatott ledkbl,
a folyfenken iilledekbiil, a dombor
domboni rtrerter pedig rvzi
ervizi iszapbl
iszapb6l s es finomho-
nomho-
m0l<b6l pl
mokbl epiil fel. A lapos rtereket
ertereket az elgaz,
elegaz6, fonatos medrek ptik epitik fel elssorban,
elseisorban, br ber
a fosszilis, inaktvv
inaktivve vlt velt dombor
domboni rterek erterek is kiegyenesednek az utlagos ut6lagos feltltds,
feltolteides, a
mesodlagos, aktv
msodlagos, aktiv folymedrekbl
fol_v6medrel<b6l szrmaz
szermaz6 radsok
eradesok sornsoren beraml
beeraml6 rvzi ervizi szuszpenzi
szuszpenzi6
leral<6desa kvetkeztben.
lerakdsa kovetkezteben. A fokozatos, tektonikus mozgsok mozgesok ltal eltal irnytott
irenyitott folymeder
foly6meder
fejleides s
fejlds es a ff6 ledk
iiledek felhalmozds
felhalmoz6des thelyezdse
ethelyezeidese kvetkeztben
kovetkezteben a Magyar Nagyalfl- NagyalF6l
don is kialakultak
dn kialal-rultak ilyen fosszilis, a pleisztocn
pleisztocen sorn
soren mg
meg aktv
aktiv rtri
erteri terletek,
teriiletek, ahol az ak-
tiv allvium
tv alllfivium kpzds
l<epz6des terlethez
teriiletehez (Tisza-vlgye)
(Tisza-volgye) kpestkepest enyhn
enyhen kiemelt topograi
topogreai hely-
zet
zct alakult ki_ ki. Ezekben a rgikban
regi6l<ban az egykor aktv aktiv medrek az rvzi ervizi szuszpenzival
szuszpenzi6val foko- fol<o
zatosan feltltdnek,
feltijlteidnek, illetve a folyhtak
foly6hetak erodldott
erodel6dott anyaga a helyi ledkgyjt
iiledekgyiijtfi meden-
cekben, a fosszilis medrekben halmozdik
ckben, halrnoz6dik fel, gy igy a dombor
domborlfi trerter domborzati klnb- l<'Lil6nb
segei fokozatosan kiegyenltdnek.
sgei kiegyenlitfidnck. Ilyen msodlagosan
mesodlagosan kiegyenltett
kiegyenlitett lapos rtri erteri sksgg
silcsegge
fejlfidei rgit
fejld regi6t alkot a Nagykunsg
Nagykunseg s es a Hortobgy
Hortobegy is. A nagyobb mret meretii fosszilis felsznek
felszinek
mellett ismeretesek kisebb kiterjeds kiterjedesii pleisztocn
pleisztocen rtri
erteri maradvnyfelsznek
maradvenyfelszinek a holocn holocen
aktiv folyvlgyek,
aktv foly6volgyel<, pldul peldeul a Tisza vlgyben
vlgyeben is. Ezek a relatve relative kiemelt helyzet
helyzetii sziget-
szerii maradvnyfelsznek
szer maradvenyfelszinek rvzmentes ervizmentes terleteket
teriileteket alkotnak, gy igy a tarts
tart6s megtelepeds
megtelepedes
legfontosabb szntertszinteret alkotjk
alkotjek az rtereken
ertereken (lsd
(lesd 7. ses 8. bra:
ebra: Polgr
Polger Csszhalom
Csfiszhalom neolit
es a Kcnderfold
s Keiiderfold bronzkori tell).
A folyvlgyek
foly6v6lgyek geomorfolgiai
geomorfol6giai vizsglatai
vizsgelatai azt bizonytjk,
bizonyitjek, hogy az ledkfelhalmoz-
iiledel<felha|moz6-
ds
des ses az erzi
er6zi6 egyenslya
egyensiilya az idbenideiben dinamikusan vltozik.veltozik. A tektonikai mozgsok, mozgesok, g- eg-
hajlati vltozsok,
veltozesok, a nvnytakar
n6venytal<ar6 talakulsai,
etalakulesai, az erzibzis
er6zi6bezis (tengerek, cenok) 6ceen0l<) szint-
jnek
jenek vltozsai
veltozesai a folyvlgyek
foly6v6lgyek geomorfolgiai
geomorfol6giai egyenslynak
egyenslyenak regbomlshoz
megbomlesehoz vezetnek.
Ezek a vltozsok
veltozesok az rterekerterek talakulshoz
etalakulesehoz vezetnek s es a feltltds,
feltlteides, bevgds
beveg6des dinami-

62
 kus, ciklikus
cildikus vltozsnak
veltozesenak hatsra
hatesera hordalkteraszok
hordalekteraszok alakulnak ki. A teraszok kialakuleset kialakulst
kovetiien a kiemelt helyzet
kveten helyzetii teraszok peremn
peremen lejtfolyamatok
lejteifolyamatok indulnak meg, s es a talajvz
talajviz
csolckenes hatsra
cskkens hatesera eolikus felsznformlds,
felszinformel6des, futhomok
fut6homok mozgs,
mozges, lszrtegek
loszretegek kialakulsa
kialakulesa
kovetkezhet be. Mivel a teraszkpzds
kvetkezhet teraszkepziides idben
ideiben elhzd
elh1'1z6d6 folyarnat,
folyamat, a klnbz
kiilonbozfi terasz-
hordalekon kialakult teraszokon eltr
szinteken, hordalkon elterei kor
korii kultrk
kulttirek telepedhettek meg. K- Ki'1-
lonsen jelentsek
lnsen jelenteisek azok a terletek,
teriiletek, ahol a teraszkpzds
teraszkepzeides mellett forrsokhoz
forresokhoz kthet l<6thet6
edesvizi mszklerakds
desvzi meszl<6lerak6des is kialakult. Igy desvzi edesvizi mszkvel
meszkeivel fedett teraszsorozatok ala-
teriileteken az desvzi
kultak ki. Ezeken a terleteken edesvizi mszkbe
meszkeibe zrvazerva rendkvl
rendkiviil jelents
jelenteis korai emberi
telepelg,
telepek, als6
als ess kozepsei
kzps paleolit kulttirretegek
kultrrtegek maradhattak fenn. MagyarorszegonMagyarorszgon a ge-
recsei Altal-er
Altal-r vlgyeben
vlgyben alakult ki kiiirnyezettorteneti,
kmyezettrtneti, geomorfol6giai
geomorfolgiai es s 6sember
sember kutates
kutats
szempontjeb6l is fontos, travertinval
szempontjbl travertin6val fedett teraszsorozat.
Areelis
Arelis iiledek-fe]halmoz6desi
ledk-felhalmozdsi mikrokornyezet
mikrokrnyezet (regeszeti
(rgszeti szempontb6l
szempontbl 1.in.,,rg.eszeti
.n. ,,re'ge'szeti
geol0:giai,
geolO'giu`, ms nven ,,geom^che0l0'giai fcies) lszkpzdsi es
mes neven ,geoarcheol0'giai fecies) loszkepzeidesi s futhomok
futhomok teriileteken
terleteken
fejleidik ki. A jelents
fejldik jelenteis kiterjeds,
kiterjedesii, vegetci
vegeteci6 megbolygatsa,
megbolygatesa, talajvz
talajviz cskkense,
csokkenese, vagy az
eghajlat vltozsa,
ghajlat veltozesa, szrazabb
szerazabb ghajlat
eghajlat kialakulsa
kialakulesa kvetkeztben
kovetkezteben ltrejtt
letrejott fthomok
fut6homol< ter- terii-
tr6pusi, mind a mrskletvi
letek mind a trpusi, mersekletovi terleteken
teriileteken kifejldhetnek.
kifejleidhetnek. Br Ber a tekintlyes
tekintelyes ki-
terjedesii trpusi
terjeds tr6pusi s es mrskletvi
mersekletovi sivatagok s es flsivatagok
felsivatagok klnbz
kiilonb6z6 formj
formejlfi s es elk-
ell(e-
pesztei mreteket
peszt mereteket elrelerei homokdnik,
homokdiineik, kavics-, vagy kmezik l<6mez6il< kvetkeztben
kovetkezteben nagyon si eisi
kepzeidmenyeknek tnnek,
kpzdmnyeknek tiinnek, a negyedidszaki
negyedideiszaki ritmikus ghajlatvltozsok
eghajlatveltozesok kvetkeztben
kovetkezteben
terben rendkvl
a sivatagok trben rendkivi'1lveltoz6
vltoz alakzatot alkotnak. A glacielisok glacilisok idejen,
idejn, a jegtakar6
jgtakar
kialakulesa
kialakulsa kvetkezteben
kvetkeztben a sivatagok teriileten terletn az eghajlati
ghajlati ovek
vek elrnozdulesa
elmozdulsa nyomen nyomn
csapadekosabb
csapadkosabb ldima klma alakult ki ,,pluvid'lis
,,pluviili: fezis),
fzis), igy
gy a sivatagok tertilete
terlete 6sszeh1i-
sszeh-
z6d0tt.
zdott, A Szahareban
Szaharban neheny nhny ezer evvelwel ezel6tt,
ezeltt, a neolitikum soren sorn meg
mg jelent6s
jelents kiter-
jedesii
jeds tavak (a Csed-t6 Csd-t a mai kiterjedesenel
kiterjedsnl mintegy negyvenszcr
negyvenszer nagyobb lehetettl),
foly6volgyel<
folyvlgyek leteztek,
lteztek, amelyekben vizilovak,
vzilovak, krokodilok eltek. ltek. Az ideiszemitesunk
idszmtsunk eleitti, eltti,
szavannaszerii
szavannaszer tejon tjon marhacsordekat
marhacsordkat legeltettek a kiilonbozei klnbz afrikai torzsek,
trzsek, a Tasszili-,
Ahaggar-, es s a Tibeszti- hegyseg
hegysg szildafestmenyei
sziklafestmnyei es s a regeszeti
rgszeti geol6giai
geolgiai vizsgelatok
vizsglatok sze-
rint.
rjnt. A R6mai
Rmai Birodalom Africa provinciejeban,provincijban, a ma mer mr sivatagi retegekkel
rtegekkel fedett
Eszak-Afrikeban
Eszak-Afrikban az egesz egsz birodalom, de R6ma Rma elletesa
elltsa szempontjeb6l
szempontjbl kiilonsen
klnsen fontos
gabonatermei
gabonaterm teriiletek
terletek voltak. Igy jelenlegi ismereteink szerint a mai ertelemben rtelemben vett Sza-
hara csak a r6mairmai kor vegen,
vgn, mintegy 1500 eve ve kezdett el kialakulni. A Szahara es s mes
ms
sivatagok ma is terjeszkedei
terjeszked kornyezetek,
krnyezetek, a Szahel-ovezetben
Szahel-vezetben a szaharai homok merhetei mrhet
mertekben
mrtkben eventevente mintegy 4 kilometerrel
kilomterrel terjeszkedik del dl fele.
fel. A sivatagi es s felsivatagi
flsivatagi
kornyezethez
krnyezethez is alkalmazkodtak az emberi kozossegek kzssgek es s kiilonbozei
klnbz folyamatosan mozg6, mozg,
cls6sorban
elssorban az ellatellomeny
llatllomny fenntarteseb6l
fenntartsbl elei, l, nomadizel6
nomadizl kozossegek
kzssgek fejleidtek
fejldtek ki. Isme-
retesek olyan arebiai
arbiai torzsek
trzsek is, amelyek egyedi'1lell6
egyedlll m6don mdon bizonyitva
bizonytva sivatagi all<almaz-
alkalmaz-
l<od6
kod kepessegiiket,
kpessgket, egesz egsz eletLikben
letkben viz vz helyett kecsl<e-
kecske- es s birkatejet fogyasztanak. Kor- Kr-
nyezettorteneti
nyezettrtneti szempontb6l
szempontbl kiemelkedei
kiemelked jelenteisegii,
jelentsg, hogy a sivatagi kornyczetben,
krnyezetben, a ki-
szerades
szrads kovetkezteben
kvetkeztben rendkiviil
rendkvl j6l jl megiirzeidnek
megrzdnek a szerves maradvenyok maradvnyok es s a diinek
dnk
mozgesa,
mozgsa, a viszonylag gyors iiledek ledk ethalmoz6des
thalmozds nyomen nyomn a kiilnbozei
klnbz korel, kor, tart6s
tarts em-
beri megtelepedesek
megtelepedsek nyomai is fennmaradhatnak.
Losz
Lsz vagy losszerii
lsszer iiledekek
ledkek eddigi ismereteink szerint csak az elmlt elmlt 2-3 milli6
milli evben
vben
keletkeztek. A vilegmeretii
vilgmret lehiilesek,
lehlsek, a glacielisok
glacilisok soren
sorn megmg je1ent6s
jelents teriileteken
terleteken ment
vegbe
vgbe a specielis
specilis l<6zetkepz6des,
kzetkpzds, a lJszkepz61rls,
lszkellzs, amely napjainkban csak neheny, nhny, igen kis
kiterjedesii
kiterjeds videken
vidken (alaszkai volgyek,
vlgyek, kinai
knai Cajdam-medence)
Cajdarr-medence) gyelhetei
gyelhet meg. Ez a l<i'1l6n- kln-

65
63
leges
lcges kzet
keizet a szerazjldck
szrazfldck felszinenek
felsznnek mintegy 11%-et 11%-t boritja.
bortja. A loszos
lszs kepzeidmenyek
kpzdmnyek
enyhen diagenizlt
enyhn diagenizelt laza ledkbl
iiledekbeil llnak,
ellnak, arrelynek
amelynek uralkod
ura.ll<od6 szemcsefrakcija
szemcsefrakci6ja a kzetlisztkfizetliszt
(0.0020.02 mm tmr),
(0.002-0.02 etmerei) , elssorban
elseisorban a durva kzetliszt
k6zetliszt frakci
frakci6 (0.06-0.02 mm tmr). etmerei).
problemekat az okozza, hogy ez a szemcsemreti
A genetikai problmkat szemcsemereti tartomnytartomeny az ledkkp-
iiledekkep-
zds
zfides sorn
soren igen sokflekppen
sokfelekeppen jhettekjohettek ltre
letre (fagyhats,
(fagyhates, inszolcis
inszoleci6s aprzds,
apr6z6des, gravit-
gravite-
ci6, hullmvers
ci, hullemveres stb.), ugyanakkor mind a vzi, vizi, mind az eolikus szlltsi
szellitesi mdra
m6dra jellemz
jellemzei
szemcscmeret. A lepusztulsi,
ez a szemesemret. lepusztulesi, szlltsi
szellitesi heterogenits
heterogenites mellett termszetesen
termeszetesen jelent-
keznek az eltrelter6 felhalmozdsi
felhalmoz6desi krnyezetekben
kornyezetekben kimutathat
kimutathat6 klnbz
kiilonbzfi krnyezeti
kornyezeti hat-hate-
Lepusztulesi, szlltsi
sok is. Lepusztulsi, szellitesi s es felhalmozdsi
felhalmoz6desi szempontbl
szemp0ntb6l a lszs l6sz6s kpzdmnyek
kepzeidmenyek te-
het tbbszrsen
ht tbbszijrosen heterogn
heterogen rendszert alkotnak, mert a klnbz kiilnbozei lepusztulsi
lepusztulesi mdon m6don ki-
szemcsek a szllts
alakult szemcsk szellites sorn,
soren, illetve a felhalmozdsi
felhalmoz6desi terletenteriileten keveredhetnek s es tbb
t6bb
elter6 szlltson
eltr szelliteson is teshetnek:
eteshemek: a jg jeg ltal
eltal lepuszttott
lepusztitott svnyi
esvenyi szemcsket
szemcseket elbb el6bb a gleccse-
foly6viz, vgl
rek, majd a folyvz, vegiil a szl
szel is szllthatja.
szellithatj a. A felhalmozdott
felha|moz6dott s es diagenizldott
diagenizel6dott le- le-
deket a folyvz
dket foly6viz msodlagosan
mesodlagosan is thalmozhatja
ethalmozhatja s es kitertheti
kiteritheti az rtereken,
ertereken, vagy lejt- lejte5-
folyamatok rvn
folyarnatok reven a mrmer felhalmozdott
felhalmoz6dott s es kialakult lszs
loszos ledk
iiledek a kialakulsval
kialakuleseval egyid-egy id6-
ben (szingenetikus) vagy a kialakulst kialakuleset kveten
k6vet6en (posztgenetikus ton) iiton) thaimozdhat.
ethaimoz6d.hat.
keizctliszt frakci
A kzetliszt frakci6 felhalmozdst
felha1moz6deset egy mg meg igen kevss
kevesse ismert lszdiagenetikus
lijszdiagenetikus folya-
koveti, amikor az eltr
mat kveti, elter6 lepusztulsi,
lepusztulesi, szlltsi
szellitesi s es felhalmozdsi
fclhalmozdesi krnyezet kornyezet kvet-
kovet-
kezteben heterogn
keztben heterogen szrmazs
szermazes laza ledk iiledek enyhn
enyhen diagenizldik
diagenizel6dik s es lszkzett
lijszkeizette alakul.
Az eddigi adatok alapjn alapjen az rtereken
ertereken a magasabb talajvzszint
talajvizszint hatsra,
hatesera, a szraztrszni
szerazterszini
loszoknel tmttebb
(eolikus) lszknl tomottebb szerkezet,
szerkezetii, kevsb
kevesbe por6zus,
porzus, jelenteisebb
jelentsebb mennyisegii
mennyisg no-
szemcsetrnrj anyagot tartalmaz6
mabb szemcseetmereijii tartalmaz losziis
lszs iiledek
ledk (inIizi6s
(infzis l6sz)
lsz) alakul ki. Az ed-
dig faunisztikai adatok azt bizonytjk, bizonyitjek, hogy a lszlcdkek
losziilcdekek keletkezse
keletkezese a negyedidszak
negyedideiszak
hidegebb, szrazabb
szerazabb szakaszaiban jtszdott jetsz6dott le s es a lszkpzds
loszkepzeides megszakad, ha a hmr- h6mer-
seklct s
sklet es a csapadk
csapadek nvekedse
novckedese elr eler egy bizonyos kritikus szintet. Ebben az esetben a
lszreteg felsznn
lszrteg felszinen erteljes,
er6teljes, mlls,
melles, talajkpzds
talajkepzeides indul meg.
A talajkpzdst
talajkepzeidest a lszs loszos rtegekben
retegekben az agyagfrakci
agyagfrakci6 arnynak
arenyenak nvekedse,
novckedese, a szerves
anyag mennyisgnek
mennyisegenek nvekedse,novckedese, a bioaktivits
bioaktivites intenzvebb
intenzivebb volta, az llatjratokellatjeratok (pl.:
egykori, klnbz
kiilonbozei ledkkel
iiledekkel kitlttt
kitoltott fldigiliszta
Foldigiliszta jratok)
jeratok) szmnak
szemenak nvekedse
novckedese jelzi.
A talajkpzds
talajkepzeides sorn soren a loklis
lokelis ghajlati,
eghajlati, morfolgiai
morfol6giai s es nvnyzeti
novenyzeti viszonyoknak megfele- meg'fele-
l6en a talajkpz
len talajkepzei folyamatok tbbszr tobbszor megvltozhatnak.
megveltozhatnak. A lszs losziis rtegsorok
retegsorok elemzse
elemzese azt
bizonyitja, hogy a ciklikus ghajlati
bizonytja, eghajlati vltozsok
veltozesok hatsra
hatesera fosszilis talaj s es lszs
l6sz6s rtegek
retegek
veltakozesa alakulhat ki. A lszs
vltakozsa loszos rtegek
retegek szerkezeti jegyeinek makroszkpos makroszk6pos s es mikro-
szk6pos (laza ledkcsiszolatban
szkpos iiledekcsiszolatban trtn) torten6) vizsglata
vizsgelata alapjn
alapjen az eurzsiai,
eurezsiai, szak-eszak- s es dl-
del-
amerikai lszvezetek
loszovezetek kialakulsban
kialakuleseban a periglacilis
periglacielis felhalmozdsi
felhalmozdesi s es diagenetikus kr- kor-
nyezet alapvet
alapvetei szerepet jtszott.jetszott. A lszs
l6sz6s rtegekben
retegekben kiemelked
kiemelkedei jelentsg
jelent6segii paleolit,
elseisorban kzps-
elssorban k6zeps6- s es fels-paleolit
felsei-paleolit lelhelyek
leleihelyek maradtak fenn. Ugyanakkor a lszs loszos te-
riileteken termkeny
rleteken termekeny talajok alakultak ki, amelyek a termel termelei gazdlkodst
gazdelkodest folytatfolytat6 kultrk
kultlirek
megtelepedsi
megtelepedesi stratgijt,
strategiejet, mozgst,
mozgeset, termelsi
termelesi lehetsgeit,
leheteisegeit, mezgazdasgi
mezeigazdasegi httert hetteret
meghatrozzk.
meghaterozzek. A lszs loszos rtegeket
retegeket kerrniaksztsre,
keremiakeszitesre, vlyogfalak
velyogfalak kialaktsra
kialakitesera is felhasz-
neltek az ott megteleped
nltk megtelepedii kzssgek.
kozossegek. Igy a lszs loszos rgikban
regi6kban migmeig hat,hat6, a megteleped
megtelepedei
kultrk
kultlirek egsz
egesz letmdjt
eletm6djet thatethat6 termelsi
termelesi felttelek,
feltetelek, technikai megoldsok
megoldesok (vlyogtglk,
(velyogteglelc,
vert vlyogfalak,
velyogfalak, a gabonatermeszts
gabonatermesztes dnt dontfi slyval
slilyeval jellemezhet
jellemezhetei nvnytermeszts,
novenytermesztes, takar- taker-
mnyoz
menyoz6 llattenyszts,
ellattenyesztes, a szrazabb
szerazabb terleteken
teriileteken nomadizl
nomadizel6 psztorkods)
pesztorkodes) alakultak ki.

64
611
 3.4. A 1`gszeti
regeszeii gvemgai,
g=eo1=6giai,
tioraeneti kolgiai
tzrinefti 611:0igiai e
cars lezckfcliari
le-clelifirliani
s ta1a%;'tan;i
talajtani vizsgelaiok 111-I(fi5ZI'1
vizsglatok mdszerei

nliaitavetei elksztse,
5.4.1. A nntzzrvte 1s1..szi.5., :~
21 mintk
mintek kiemelse,
isiem-elese, kezelse
ire-zeiese

krnyezettorteneti vizsglatoknl
A krnyezettrtneti vizsgelatoknel igen fontos, hogy milyen ledkes iiledekes rendszerbl
rendszerbeil
vessziik a mintkat,
vesszk mintekat, mert a mintavtel
mintavetel mdjt,
m6djet, az rtkelst,
ertekelest, az ledk
iiledek fajtja,
fajteja, felhalmo-
z6desi mdja
zdsi m6dja alapveten
alapvetiien meghatrozza,
meghaterozza, csak gy, egy, mint az, hogy a vizsgltvizsgelt anyag honnan
szermazik, milyen mrtk
szrmazik, mertekii talakulson
etalakuleson esett t. et. A krnyezettrtneti
krnyezettorteneti vizsglatok
vizsgelatok eset-
esete-
geomorfol6giai elemzsek
ben a geomorfolgiai elemzesek sorn soren mrmer felvzolt
felvezolt terletek
teriiletek klnthetk
kiil6nitl1eteik el: cl: 1. tengeri,
6ceeni ledkgyjt
ceni iiledekgyijtfi medenckben
medencekben felhalmozdott
felha1moz6dott ledkek,iiledekek, 2. tavak, lpok, lepok, mocsarak
moesarak
iiledekei, 3. lszs
ledkei, loszos rtegek-fosszilis
retegekfosszilis talaj sorozatok, 4. barlangok, sziklaregek, sziklaiiregek, karsztos
iiregek ledkei,
regek iiledekei, 5. folyvzi
foly6vizi ledkek,
iiledekek, 6. jgtakarkbl
jegtakar6kb6l szrmaz
szermaz6 anyagok. Az ledk- iiledek-
gy{ijt6 medencknek
gyjt medenceknek a mrete, merete, alakja, a lehordsi
lehordesi terlet
teriilet nagysga
nagysega s es felptse,
felepitese, az led-
i.ilede
felhalmoz6 kzeg
ket felhalmoz kijzeg mellett a terlet
teriilet ghajlata
eghajlata is dnt d6nt6 hatssal
hatessal van az ledkiiledek felhalmo-
z6desenak mdjra
zdsnak m6dj era s es menetre.
menetere. A nmet nemet geogrfus
geogrefus Bidel
Brlidel megllaptsai
megellapitesai nyomn nyomen tudjuk,
Fldiink felsznn
hogy Fldnk felszinen olyan rgik regi6k (n.(lin. ,,kl1'nzmo1g*blo'gi
,,klz%/nam01jbl0giaz" egysgek)
egysegek) klrthetk
kiilnitheteik el,
iiledekkepzeides menett,
ahol az ledkkpzds menetet, s es a geomorfolgiai
geomorfol6giai folyamatokat az ghajlati eghajlati tnyezk
tenyczeik
alapveteien befolysoljk.
alapveten befolyesoljek.
A rgszeti
regeszeti geolgiai,
geol6giai, trtneti
tirteneti kolgiai
6kol6giai vizsglatok
vizsgelatok a XX. szzad szezad msodik
mesodik felben
feleben
negyedideiszaki nomrtegtani
kiforrott negyedidszaki nomretegtani mintavtelimintaveteli cljrsokon
cljeresokon s es feldolgozsi
feldolgozesi model--
leken alapulnak. Ennek a mdszernekm6dszernek a lnyege, lenyege, hogy a makroszkposan
makroszk6posan lert, leirt, megvizs-
gelt, homognnek
glt, homogennek ltsz letsz6 ledkrtegeket
iiledekretegeket bolygatatlan mintkra mintekra bontjuk. A nomrteg- finomreteg-
tani mintavtelen
mintavetelen s es a standardizlt
standardizelt feldolgozson
feldolgozeson tl, tel, az adatok korrelatv
korrclativ sszevetse
osszevetesc s es
rtelmezse,
ertelmezese, a Birlaf-fle
Berks-fele nemzetkzi
nemzetkzi negyedidszaki,
negyedidiiszaki, paleokolgiai
paleookol6giai elemzsielemzesi rendszer
kvetkezetes
kovetkezetes hasznlata
hasznelata alapvet
alapvet6 fontossg,
fontosseglli, mert a lehet lehet6 legteljesebb s es legpontosabb
skryezeti
6sk6rnyezeti rekonstrukci
rekonstrukci6 kialaktst
kialakiteset teszi lehetv.
leheteive. Az egyes kmyezettrtneti
k6rnyezettorteneti clzar celzani.
geol6giai s
geolgiai es slnytani
eislenytani vizsglatok
vizsgelatok mintaignye
mintaigenye s es felbont
felbont6 kpessge
kepessege ms mes s es ms.
mes.
Ugyanakkor belthat,
belethat6, hogy ms mes mintavteli
mintaveteli megkzeltst
megkzelitest ignyelnek
igenyelnek a klnbz
klonbiizei laza lua
ledkes
iiledekes rendszerek, eltr elterei egykori krnyezetek,
kornyczetek, mint a tengeri rtegsorok, retegsorok, nhny
neheny
mteres
meteres barlangi ledksor,
iiledeksor, egy 50 mteresmeteres paksi lszfal,loszfal, vagy a nhny
neheny mtermeter vastagsg
vastagsegli
tavi, lpi
lepi rtegek.
retegek. Igen jelents
jelenteis klnbsgek
kiilonbsegek varnak vannak az egyes ledkes
iiledekes rendszerek minta-
vtelnl
vetelenel abban is, hogy feltrsbl,
felteresb6l, vagy rsbl fL'1resb6l szrmaz
szermaz6 rnintkat
mintekat vizsglunk
vizsgelunk meg. A
negyedidszaki
negyedideiszaki lpi, lepi, tavi, tengeri rtegsorok
retegsorok csak kivteleskiveteles esetben (pl.: kiszradt
kiszeradt szaharai
tavi rtegek,
retegek, kiemelkedett tengerparti terletek) teriiletek) vizsglhatk
vizsgelhat6k szelvnyekben,
szelvenyekben, mert egyb- egyeb-
kent a jelents
knt jelenteis vzborts
vizborites a mintavtelnek
mintavetelnek ezt az idelisnak idcelisnak tekinthet
tekinthetii vltozatt
veltozatet lehetet-
lenne teszi.
lenn
Mivel az egyes negyedidszaki
negyedidiiszaki skmyezeti
eiskomyezeti vizsglatok
vizsgelatok mintaignye
mintaigenye eltr elterei egymstl,
egymest6l,
ezert a frsok
ezrt iresok feldolgozsa
feldolgozesa sornsoren elnybe
eleinybe kerlnek
kertilnek azok a vizsglati
vizsgelati mdszerek,
m6dszerek, arnelyek
amelyek
kisebb mintaigrnyel
mintaigennyel s es nagyobb felbontssal
felbontessal rendelkeznek. Ugyanakkor nem biztos,
hogy ezek a kisebb rrintaigny,
mintaigenyii, adott s es nem vlasztott
velasztott vizsglati
vizsgelati ndszerek
m6dszerek a negyed-

65
 idszaki
id6szaki paleokolgia
paleookol6gia krdseire
kerdeseire vlaszt
velaszt adnak. Az ledkfldtani,
iiledekfoldtani, geokrniai,
geokemiai, virgpor-
viregp0r-
szem (pollen), kovamoszat (Ditma) (Diatoima) elemzsek
elemzesek sornsoren 0.5~20.5-2 cm felbonts
felbontesii mintkat
mintekat is
vizsgelhatunk. Makro- s
vizsglhatunk. es mezofosszlik
mezofossziliek esetben
eseteben ez a megkzelts
megkozelites nem lehetsges, lehetseges, mg meg
szelveny esetben
szelvny eseteben is csak 2-25 cm kztti kozotti mintk
mintek kiemelsre
kiemclesere van lehetsg, lehetfiseg, a frsok
iresok
eseteben a makrofosszlik
esetben makrofossziliek vizsglathoz
vizsgelatehoz szksges,
sziikseges, minimlis
minimelis 0.5-1 .0 kg ledk iiledek kinyerse
kinyerese
jelent6s problmt
pedig igen jelents problemet okoz. A frsoknliresoknel elkell
el kell kerlni
keriilni a mintaanyag keveredst,
keveredeset,
szennyezeideset, a Mollusca hjak
a pollenanyag szennyezdst, hejak sszetrst,
osszetoreset, a hjak hejak vertiklis
vertikelis el-
mozduleset. Krnyezettrtneti
mozdulst. Kornyezettorteneti vizsglatokhoz
vizsgelatokhoz zavartalan mintavtelt mintavetelt kt ket kzi
kezi frval,
.ir6val,
tin. Orosz-_:jeJ
az n. Orosz-zjes frval
ir6val s es mdostott
m6dositott Livingone frval, ir6val, illetve nagyteljestmny
nagyteljesitmenyii gpi, gepi,
belescsoves magfrsokkal
blscsves magfiresokkal biztosthatunk.
biztosithatunk. Az Orosz-jes
Orosz-zjes fr ir6 vagy mintavev
mintavevei zrt zert kam-
reba
rba mintekat s
a mintkat es bolygatatlar
bolygatatlan mintavtelt
mintavetelt tesz lehetv.
lehet6ve. A feltltdtt
feltolteidott tavak rte- rete-
vizsgelatehoz fejlesztettk
geinek vizsglathoz fejlesztettek ki aLivingrtone-frt
aLivz'ng.s't0ne-f1r6t 1955-ben. Rendkvli Rendkiviili nehzsget
nehezseget
ireskor egy puhbb
jelent, ha a frskor puhebb rtegreteg alatt kemnyebb
kemenyebb rteg reteg helyezkedik el, mert a pu-
hebb rteg
hbb reteg ekkor tmrdik.
t6m6r6d.ik. A rtegtmrdst
retegtmordest gy egy kerlhetjk
keriilhetjiik el, ha a puhbb puhebb rteget
reteget
kiemeljiik egy frssal,
kiemeljk iressal, majd a kemnyebb
kemenyebb rtegetreteget harntoljuk
harentoljuk a frval. 'u'6val. Ezzel a minta-
vev6vel lehetsgnk
vevvel lehetsegiink van bolygatarlar,
bolygatatlan, szennyezsektl
szennyezeselcteil mentes rnintavtelremintavetelre vz viz bortotta
boritotta
teriileten is, br
terleten ber a csnak
cs6nak rgztse
rogzitese meglehetsen
megleheteisen problematikus, ezrt ezert elssorban
elseisorban olyan
teriiletek feltrsra
terletek felteresera alkalmas, ahol a t t6 teljesen feltltdtt,
feltlteidtt, vagy a tlen telen trtn
t6rten6 rtele-
l'1r6tele-
pitesehez megfelel
ptshez megfelelei vastagsgban
vastagsegban befagy. A frs lires sorn
soren legkedvezbb
legkedveziibb esetben a rcs ir6cs6
hosszena.k megfelel
hossznak megfelclei 40-100
40-1 00 cm hosszhosszfi magminta nyerhet.nyerhetei. Egymst
Egymest kvet1<sv:6 kiemelsek
kiemelesek
eseten a frcs
esetn fu'6cs6 hossznak
hosszenak megfelel
megfelelei szakaszokbl
szakaszokb6l ll ell6 rtegsor
retegsor nyerhet
nyerhetei ki. A frsi iresi
szakaszhaterok igen jelents
szakaszhatrok jelenteis eltrseket
eltereseket okozhatnak a szennyezds,szennyezeides, ledk iiledek deformci
deformeci6
s
es a mintaveszts
mintavesztes kvetkeztben,
kvetkezteben, ezrt ezert vezettk
vezettek be az n. jfdses (overlapping) frs-
1.'1n.,,&it_fdses lires-
techniket. Ennek a lnyege
teehnikt. lenyege az, hogy kt ket furatot ksztnk
keszitiink kzvetlenl
kozvetleniil egyms
egymes mellett. Az
irest mlyebb
egyik rst melyebb szintbl
szintbeil indtjuk,
inditjuk, ltalban
eltaleban a frscs
irescsei hossznak
hosszenak a feltlfeleteil lefel.
lefele. Igy
ket egymshoz
kt egymeshoz kpest kepest flfel cshosszal
cseihosszal eltolt fr-mag
ir6-mag sorozatunk lesz. A kt ket frs-sorozatot
ires-sorozatot
litosztratigreailag sszeillesztjk
litosztratigrailag fjsszeillesztjiik s es mind a kettt
ketteit felhasznljuk
felhaszneljuk .rszmintk
.reszmintek vtelre.
vetelere.
A negyedidszaki
negyedid6szaki ledkes iiledekes kpzdmnyek
kepz6dmenyek elssorbanels6s0rban enyhn enyhen diagenizlt
diagenizelt laza led- L'1lede-
kek, gyigy nem okoz klnsebb
kiilonosebb gondot a minta frfejbl fL'ir6fejb6l trtn
tortenie kiemelse
kiemelese vagy kinyo-
mesa. A frmag
msa. l'1r6mag darabolst,
daraboleset, vagy rszmintkra
reszmintekra bontst
bonteset klnbz
kiilonbozei mdszerekkel,
m6dszerekkel, ks- kes-
rezg6kessel vgezhetjk.
sel, elektromos rezgkssel vegezhetjiik. A jelents
jelent6s vztartalm,
viztartalmfi, nagyon puha ledkeket iiledekeket
reszmintekra. Valamennyi ledktpus
fagyasztva is bonthatjuk rszmintkra. iiledektipus esetn eseten a rszmintra
reszmintera bon-
tes eltt
ts eleitt az ledk
iiledek mal<roszkpikus
makroszk6pikus tulajdonsgait
tulajdonsegait le kell rni irni (litofcies
(litoficies lers)
leziwisa) s
es az egyes
rtegeket
retegekct el kell vlasztani
velasztani egymstl.
egymest6l. A rteghatrok
reteghaterok kijellse
kijelolese utnuteri a rtegeket,
retegeket, a - fi-
nomretegtani szablyoknak
nomrtegtani szabelyoknak megfelelen
megfeleleien rszmintkra
reszmintekra bontjuk. Az egyes rtegek retegek nom-
finom-
retegtani bontsakor
rtegtani bontesakor olyan rszminta reszminta vteli
veteli sklt
skelet kell vlasztanunk,
velasztanunk, amely az adott vizs-
gelatnak megfelel. A Mollusca fajok esetben
glatnak eseteben szlesebb
szelesebb intervallumot (ennek szlessgt szelesseget
iiledekben tallhat
az ledkben talelhat6 legnagyobb testmrettestmeretii faj hatrozza
haterozza meg) kell vlasztantmkvelasztanunk (mini-
mum 4-5 cm), mg mig a pollen, diatma
diat6ma vagy geokmiai
geokemiai elemzselemzes esetben
eseteben mm sklj skelejlii min-
tavetel is lehetsges.
tavtel lehetseges. A frmagokat
1r6magokat mg meg a terepen becsomagoljuk kt ket rteg
reteg fliba,
f6lieba, majd
aluf61ieba. Ezt kveten
alufliba. koveteien a frsires mlysgt,
melyseget, s es a frs
ires irnyt
irenyet (a frsmag
fiiresmag talpnak
talpenak irnyt)
irenyet)
megjeloljiik. A frmagokat
megjelljk. '1r6magokat hossz hosszii tvon
tevon hthzban
hiithezban vagy htldban ht6ledeban troljuk
teroljuk 4C
fokon. Ezen a hmrskleten
heimersekleten elkerlhet,
elkerii1het6, hogy a minta kiszradjon, kiszeradjon, vagy megfagyjon,
deformel6djon, vagy bakterilis
deformldjon, bakterielis lebonts
lebontes keletkezzen.

66
 Termszetesen
Termeszetesen a rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai s es kmyezettrtneti
komyezettorteneti szempontbl
szempontb6l fontos negyed-
idoszaki ledkes
idszaki Liledekes kpzdmnyekbl
kepzodmenyekbeil nemcsak frsok iresok sorn
soren nyerhetnk
nyerhetijnk mintkatmintekat s es rsz-
resz-
mintkat,
mintekat, hanem a mestersges
mesterseges (tglagyrak
(teglagyerak anyagnyer
anyagnyero gdreinek
godreinek a falt, falet, tbevgsokat)
Litbevegesokat)
es termszetes
s termeszetes feltrsokat
felteresokat (folyk
(foly6k magaspartjait) felhasznelva szelvenyek mentn
felhasznlva szelvnyek menten is gyjt-
gy"iijt-
hetiink mintt.
hetnk mintet. A terepbejrsok
terepbejeresok sorn soren kivlasztott
kivelasztott szelvnyek
szelvenyek felsznt
felszinet letiszttjuk,
letisztitjuk, majd
magassegukat, koordinta
tengerszint feletti magassgkat, koordineta pozcijukat,
poziciojukat, hasonlan
hasonl6an a frsokhoz
liresokehoz rg-rog-
zitjijk. Ezt kveten
ztjk. kovetoen a tiszta, bnymedves
,,b=inyanedves rtegeket
retegeket a sznk,
sziniik, makroszkpos
makroszkopos szerkezeti
szerkezcti
es ledkfldtani
s iiledekfoldtani tulajdonsgaik
tulajdonsegaik alapjn alapjen elklntjk,
elkiilonitjiik, s es ahol erre lehetsg
lehetoseg van, a na-
egysegek geomorfolgiai
gyobb egysgek geomorfologiai helyzetthelyzetet s es egymshoz
egymeshoz val val6 viszonyt
viszonyet ktdimcnzis
ketdimenzi6s geo-
l6giai szelvnyrajzon
lgiai szelvenyrajzon rgztjk.
rogzitjijk. A geolgiai
geol6giai szelvnyek
szelvenyek az tbevgsok,
Litbevegesok, szlteleptsek,
szolotelepitesek,
benyafalak rvn
bnyafalal< reven helyenknt
helyenkent tbb tobb szz
szez mteres
meteres kiterjedsek
kiterjedesiiek lehetnek.
lehemek. A ktdimcnzis
ketdimenzios
geol6giai szelvnyek
geolgiai szelvenyek adataibl
adataib6l az AUTOCAD, WINDSURF vagy ms mes trbeli
terbeli szelvnyt
szelvenyt
szerkeszto programcsomag felhasznlsval
szerkeszt felhaszneleseval hromdimerzis
heromdimenzios kpet kepet kszthetnk
keszithetiink a lito-
fciesek
feciesek trbeli
terbeli kiterjedsnek
kiteijedesenek bemutatsra.
bemutatesera.
kovetoen a geolgiai
Ezt kveten geol6giai szelvnyen
szelvenyen bell,beliil, a szelvny
szelveny legjellemzbb
legjellemzobb rszn, reszen, megkze-
megkoze-
litoleg 1 m szles
ltleg szeles metszctet
merszetet alaktunk
alakitunk ki, ahonnan a makroszkposan
makroszkoposan elklntett elkiilonitett rte-
rete-
gekbol az slnytani
gekbl oslenytani s es matematikai-statisztikai rtkels ertekeles ignyeit
igenyeit gyelembe vve, veve, maxi-
mum 25 cm-es, minimum mm-es felbontsban felbontesban (pldul(peldeul vegcsves
iivegcsoves mintavteli
mintaveteli techni-
keval) vehetnk
kval) vehetiink mintkat
mintekat a laboratriumi
laborat6riumi vizsglatokhoz.
vizsgelatokhoz. A mintavtcllel
mintavetellel a szennyez-
szennyezo-
desek elkerlse
dsek elkeriilese cljbl
celjeb6l fellrl
feliilrol lefel
lefele kell haladni. A metszetfalon a tr ter mindhrom
mindherom ir- ire-
nyba
nyeba igyekezznk
igyekezziink profilt kialaktani
kialakitani az ledken
iiledeken megfigyelhet,
meggyelheto, makroszkposan
makroszkoposan lthat lethat6
szedimenteci6s, diagenetikus blyegek
szedimentcis, belyegek s es struktrk
struktiirek (mangnos,
(mangenos, Vasas, vasas, karbontos
karbonetos foltok,
bekergezesek, az egykori nvnyzet
bekrgezsek, novenyzet maradvnyai,
maradvenyai, llatnyomok,
ellatnyomok, thalmozsra
ethalmozesra utal utalo le-
tile-
dekjegyek) s
dkjegyek) es a rteghatrok
reteghaterok pontosabb megismershez.megismeresehez. A trben terben s es idben
idoben vgbement
vegbement
veltozesokat az ledkes
vltozsokat iiledekes rtegekben
retegekben kimutathat
kimutathato vltozsok
veltozesok vagy az smaradvnyok
osmaradvenyok nyo-
men rekonstrulhatjuk.
mn rekonstruelhatjuk. Az smaradvnyokhoz
osmaradvenyokhoz sorolhatk sorolhat6k mindazok az egykori llnyek, elolenyek,
vagy az egykori llnyek
elolenyek rszei,
reszei, amelyek az ledkesiiledekes kzetekbe
kozetekbe betemetdtek
betemetodtek s es a fosszi-
lizeci6 folyamatt
lizci folyamatet kveten
kovetoen fennmaradtak, megrzdtek. megorzodtek. Az smaradvnyokat
osmaradvenyokat ltalban eltaleban
a nagyobb mretmeretii makro- s es a kisebb mret
meretii mikrofosszlikra
mikrofossziliekra csoportostjuk.
csoportositjnk. Ez a meg-
kozelites azon alapul, hogy az smaradvny
kzelts osmaradveny mrete merete a szabad szemmel lthat lethat6 vagy a mik-
roszkoppal vizsglhat
roszkppal vizsgelhat6 kategriba
kateg6rieba esik-e. A legjabb leglijabb slnytani
oslenytani munkkmunkek a puhatestek
puhatestiiek
(Mollusca) trzst,
torzset, elssorban
elsosorban a kagylkagyl6 (Biwlvi)
(Bimlvia) s es a csiga (Garrropoda)
(Gastropoda) osztlyokat
osztelyokat a me-
zofossziliek kz
zofosszlik koze soroljk,
soroljek, mert bizonyos kisebb mret meretii csoportjaik,
esoportjaik, fajaik csak nikro- mikro-
szk6ppal vizsglhatk,
szkppal vizsgelhatok, ugyanakkor a puhatestek puhatestiiek ms mes csoportjai
esoportjai szabad szemmel is kny- kony-
nyen tanulmnyozhatk.
tanulmenyozhatok.
A negyedidszaki
negyedidoszaki ledkekben,
iiledekekben, elssorban
elsosorban az anaerob tavi ledkekben, iiledekekben, tzcgekben,
tozegekben,
folyovizi, barlangi vagy rgszeti
de folyvzi, regeszeti lelhelyen
lelohelyen is gyakran tallthat
tale.lthat6 makroszkpikus
makroszkopikus n- no-
venyi eredet
vnyi eredetii maradvnyok
maradvenyok kztt kozott szerepelnek a magvak, termsek, termesek, fa s es ms
mes nvnyi
novenyi r- re-
szek (pl.: levelek, rgyek,
riigyek, pikkelyek, tvisek tovisek s es tskk).
tiiskek). A makroszkpikus
makroszkopikus snvnyi osnovenyi ma-
radvenyok tbbnyire
radvnyok tobbnyire az eredeti betemetds,
betemetodes, az egykori nvekeds novekedes helyn helyen tallhatk,
talelhatok, ott
halmozodtak fel s
halmozdtak es temetdtek
temetodtek be. A makrofosszlik
makrofossziliek gyjtse tese sorn
soren jelentsebb
jelentosebb ledk-
iiledek-
mernyisget
mennyiseget kell begyjteni,
begyiijteni, mint a mikrofosszlik
mikrofossziliek esetben,
eseteben, mert a reprezentatv
reprezentativ rt-
erte-
kelshez
keleshez a nagyobb mret meret miatt nagyobb minta trfogat terfogat jrul.
jerul. Ugyanakkor a szrnlls szemleles
s
es a szmllsi
szemlelesi eredmnyek
eredmenyek statisztikai rtkelse ertekelese nehezebb. Ez klnsen kiilonosen igaz a jelents
jelentos
mretbeli
meretbeli vltozatossgot
veltozatossegot mutat mutat6 gerinces (kisemls,
(kisemlos, emls,
emlos, madr,
mader, hll,hiillo, ktlt)
keteltii) ma-

67
 radvryokra.
radvenyokra. A geomorfolgiai
geomorfologiai vizsglatokat
vizsgelatokat kveten
kovetoen a rgszeti
regeszeti s es a kmyezettrtneti
kornyezettorteneti
lelohelyeken, a fekkzettl
lelhelyeken, fekiikozettol a kultrrtegekig,
kulttirretegekig, a begyaz
beegyazo kzeteken,
kozeteken, a klnbz
kiilonbozo id ido
felhaimoz6d6 rtegekbl
alatt felhalmozd retegekbol rnintkat
mintekat kell venni. Mintavtelnl
Mintavetelnel el kell klntennk
kiiloniteniink a
iressal feltrhat
frssal felterhato terleteket
teroleteket ses a felszni
felszini feltrsbl
felteresbol gyjthet
gyiijtheto mintavteli
mintaveteli helyeket. A
terepbejeresok sorn
terepbejrsok soren kivlasztott
kivelasztott httr
hetter lelhelynek
lelohelynek szmt
szemit6 termszetes
termeszetes feltrsok,
felteresok, vagy
mesterseges, tglagyri
mestersges, teglagyeri vagy rgszeti
regeszeti satsok
esatesok sorn
soren kialaktott
kialakitott szelvnyek
szelvenyek felsznt
felszinet le kell
tisztitani. Majd ezt kveten
tiszttani. kovetoen a tiszta, bnyanedves
benyanedves rtegeket
retegeket a sznk,
sziniik, a makroszkpos
makroszkopos
szerkezeti s es ledkfldtani
iiledekfoldtani tulajdonsgaik
tulajdonsegaik alapjn
alapjen el kell klnteni,
kiiloniteni, s es ahol erre lehetsg
lehetoseg
van, a nagyobb ledkesiiledekes egysgek
egysegek (lszrtegek
(loszretegek s es fosszilis talajok, gettegett faszeneket tartal-
maz6 szintek, tavi, folyvzi
maz folyovizi rtegek)
retegek) geomorfolgiai
geomorfologiai helyzett
helyzetet s es egymshoz
egymeshoz val val6 viszo-
nyet geolgiai
nyt geologiai szelvnyrajzon
szelvenyrajzon rgztennk
rogziteniink kell.
Kiilonosen fontos a tvkorrelcit
Klnsen tevkorreleeiot biztost
biztosit6 egykori talajszintek, kronolgiai
kronol6giai Vezet
vezeto
szintek, pl. egykori vulkni vulkeni hamuszintek
harnuszintek (tefrahorizontok) rgztse. rogzitese. A rsok,
iresok, term-
terme-
felteresok, rgszeti
szetes feltrsok, regeszeti szelvnyek
szelvenyek sszekapcsolsa
osszekapcsolesa alapjn
alapjen akr
a.ker tbb
tobb szz
szez mter
meter hossz
hossz
geol6giai szelvnyeket
geolgiai szelvenyeket alakthatunk
alakithatunk ki. Amennyiben lehetsgeslehetseges rdemes
erdemes a rgszeti
regeszeti szelv-
szelve-
nyen bell
beliil is geolgiai
geologiai szelvny
szelveny kialaktani,
kialakitani, azaz a rgszeti
regeszeti szelvnyt
szelvenyt tlmlyteni
tiilmelyiteni a kul-
trretegen, gy
trrtegen, igy a rgszeti
regeszeti objektumot begyaz
beegyazo ledkes
iiledekes rtegnek
retegnek s es mr
mer ledkes
iiledekes rte-
rete-
viszonyet tisztzhatjuk.
gek viszonyt tisztezhatjuk. A mintavteli
mintaveteli eljrsnl
eljeresnel fontos tudnunk, hogy a rgszeti regeszeti
mfllttal foglalkoz,
mlttal foglalkozo, az egykori ember krnyezeti kornyezeti httert
hetteret kutat
kutat6 szakember munkja munkeja a
fosszilizelodott egykori szervezetekre s
fosszilizldott es azokat begyaz
beegyazo kzetekre
kozetekre korltozdik,
korletoz6dik, mg mig a
rgsz
regesz az ember ltal eltal htrahagyott
hetrahagyott trgyakat
tergyakat vizsglja,
vizsgelja, vagyis az anyagnak azokat a meg-
jelenesi formit
jelensi formeit hasznlhatjk
hasznelhatjek fel az idben
idoben trtn
torteno tjkozdshoz,
tejekozodeshoz, az egykori tern- terme-
szetcs
szetes s
es trsadalmi
tersadalmi vagy kulturlis
kulturelis krnyezet
kornyezet folyamatainak rekonstrukcij.hoz,
rekonstrukciojehoz, amelyek
beegyazodest kveten
a begyazdst kovetoen mltunkbl,
mf1ltun.kb6l, az idben
idoben trtn
torteno folyamatok sorn, soren, a beteme-
todest s
tdst es talakulst
etalakulest (informcicskkcnst)
(informeciocsokkenest) kveten
kovetoen fennmaradtak (18. bra). ebra). A term-
terme-
szetes vltozsok
veltozesok (pl.: ghajlatvltozsra
eghajlatveltozesra bekvetkezett
bekovetkezett krnyezettalakuls),
kornyezetetalakules), valamint az
kozossegek szocilis
emberi kzssgek szocielis vagy technikai fejldse
fejlodese sorn
soren fellp,
fellepo, napjaink fel fele haladva
novekvo intenzits
egyre nvekv intenzitesili emberi hatsokra
hatesokra (pl.: erdirts,
erdoirtes, szntk,
szent6k, legelk
legelok kialaktsa,
kialakitesa,
epitkezesek stb.) bekvetkezett
ptkezsek bekovetkezett krnyezettalakulsok
kornyezetetalakulesok kztt kozott klnbz
kiilonbozo szint,
szintii, erssg
erossegii
hatesokkal s
hatsokkal es visszakapcsolsokkal
visszakapcsolesokkal jellemezhet
jellemezheto rendszer alakult ki (19. bra). ebra) . A rgszeti
regeszeti
geologiai, trtneti
geolgiai, torteneti kolgiai
okol6giai vizsglatoknl
vizsgelatoknel a mintavtel
mintavetel kiemelked
kiemelkedo jelentsg,
jelentosegii, mert
az smaradvnyokat,
osmaradvenyokat, a begyaz beegyazo kzeteket
kozeteket a mintavtel
mintavetel sorn
soren ksztjk
keszitjiik el
elo a termszet-
termeszet-

x | y
_*-
< _*-
_<-
18. bra.
ebra. 19. bra.
ebra.
Az egykor lezajlott folyamatok rekonstrukcis
rekonstrukeios Az ember s
es krnyezet
kornyezet kapcsolata (Pounds,
lehetosege a trtneti
lehetsge torteneti tudomnyokban
tudomenyokban 1978 nyomn
nyomen tszerkesztve).
etszerkesztve).
(Siimegi-Kertesz, 1998 nyomn).
(Smegi-Kertsz, nyomen).

63
tudomenyos vizsglatokra.
tudomnyos vizsgelatokra. gy
igy az ledkek,
ledekek, smaradvnyok
osmaradvenyok ltal
eltal behatrolt
behaterolt kereteken,
lehetosegeken ezek a vizsglatok
lehetsgeken vizsgelatok sem tudnak tllpni.
tllepni. A geoarcleolgusnak,
geoarcheologusnak, trtneti
torteneti
okologieval foglalkoz
kolgival foglalkozo szakembernek, a rgszekhez
regeszekhez hasonlan,
hasonl6an, el cl kell fogadnia az s-
os-
maradvenyokat s
maradvnyokat es a begyaz
beegyazo ledket
ledeket ott, ahol megtallta
megtalelta s
es a vizsglatokat
vizsgelatokat kveten
kovetoen
eldontenie, hogy a vizsglt
kell eldntenie, vizsgelt anyag honnan szrmazik,
szermazik, milyen mrtk
mertek talakulson
etalakuleson
et s
esett t es mit reprezentl.
reprezentel. A geoarcheolgus
geoarcheologus mintavteli
mintaveteli szempontbl
szempontb6l korltozott
korletozott vizs-
gelatokkal rendelkeznek, mert vizsglatnak
glatokkal vizsgelatenak trgya
tergya mr
mer elpusztult, betemetdtt,
betemetodott, begya-
beegya-
z6dott, talakult,
zdott, etalakult, kzett
kozette vlt.
velt. Az elszlltds,
elszellitodes, kzett
kozette vls
veles s
es az thalmozds
ethalmozodes folya-
betemetodestol kezdden
matai a betemetdstl kezdodoen a mintavtelig
mintavetelig hatnak s es ezek a pontos krnyezeti
kornyezeti re-
konstrukcio lehetsgt
konstrukci lehetoseget lerontjk.
lerontjek.

5.4.2.. R=egesz=eti
5.4.2. geologiai s
Rzgszzeti geolgiai es i1`nyezett~1'tneti
io1'i1ye.z~e@tt~o1'1:-eneti cl
eehii
l-edkflcltan s
"iii-eelekf-ol-rltsiiai -es t:-ajtan 'vizsga atok
tzaiaitaaai 6'vizs=ge 1:11:-ol-1

kornyezettorteneti vizsglatok
A krnyezettrtneti vizsgelatok esetben
eseteben az ledkgyjtben
ledekgyjtoben felhalmozdott
felhalmozodott laza le- le-
dek kiemelked
dk kiemelkedo jelentsg
jelentosegii az egykori krnyezet
kornyezet rekonstrulsa
rekonstruelesa szempontjbl.
szempontjeb6l. Altaleban
Altalban
ezekben az ledekgyiijtokben
ledkgyjtkben az esvenyi,
svnyi, szervetlen eredet
eredet ledek
ledk mellett jelents
elentosmeny-
meny-
nyisegii
nyisg biogen
biogn szermazes
szrmazs szerves anyag is felhalmozodik,
felhalmozdik, igy gy tobb,
tbb, eltero
eltr ledekes
ledkes ko- k-
zettipusok,
zettpusok, laza ledekes
ledkes retegek
rtegek alakulnak ki. Ezeket a kozeteket
kzeteket genetikejuk,
genetikjuk, a fzikai,
szemcseosszeteteli
szemcsesszetteli tulajdonsegaik,
tulajdonsgaik, a novenyi
nvnyi maradvenyok
maradvnyok alapjen
alapjn sorolhatjuk klonbozo
klnbz
rendszerekbe. Az egyik legismertebb, legteljesebb laza ledekek ledkek osztelyozesera
osztlyozsra alkalrnas
alkalmas
rendszert egy dendn geologus
geolgus Troels-Smith
Troelr-Smith alakitotta
alaktotta ki 1955-ben. Rendszerenek
Rendszernek lenyege,
lnyege,
hogy a tavi, mocseri
mocsri ess lepi
lpi rendszerekben felhalmozodott
felhalmozdott ledekeket
ledkeket meghaterozott
meghatrozott sze- sz-
m komponensek keverekenek
m keverknek tekintette. Az osszetevoket
sszetevket genetikejuk
genetikjuk alapjen
alapjn 6 kateg6-
kateg-
rieba
riba esoportositotta
csoportostotta (Tmfz,
(Tmjf, Detritus,
Dzrritus, Limus, Agrilla, Gwma
Gmn ess Subrtantia
Suhmnti hmnosa).
humom). Fizi-
tulajdonsgok eseteben
kai tulajdonsegok esetben a laza ledekeknel
ledkeknl megklonboztetnek
megklnbztetnek szinindexet,
sznindexet, retegzett-
rtegzett-
seget,
sget, az elasztikusseg
elasztikussg merteket.
mrtkt. Ez a m6dszer
mdszer a talajmeehanikebol
talaj mechanikbl is ismeretes, ahol meg-
haterozott
hatrozott vizmennyiseggel
vzmennyisggel keverve a talajokat illetve a laza ledekeket,
ledkeket, klonbozo
klnbz for-
mekra
mkra (kii, gyiirii) gyres
gyrs mutatja meg az elasztikusseg
elasztikussg merteket,
mrtkt, amely igen eroteljesen
erteljesen
osszeigg
sszeigg a szemcse osszetetellel.
sszettellel. Ez a rendszer bizonyos mertekig
mrtkig gyelembe
figyelembe veszi is az
ledek
ledk struktrejet,
struktrjt, a makroszkoposan
makroszkposan megfigyelheto
megfigyelhet szerkezeti jegyeket,
egyeket,dede napjainkban
a laza ledekes
ledkes rendszerek vekonycsiszolatos
vkonycsiszolatos (mikromorfologiai)
(mikromorfolgiai) elemzese
elemzse nyomen
nyomn felhal-
mozdott ismeretanyag mer
moz6dott mr jelentos
jelents mertekben
mrtkben meghaladja ezt a korebbankorbban kialakitott
kialaktott
rendszerben foglaltakat.
Az ledekek
ledkek szinenek
sznnek leiresehoz
lershoz a hazai es s a nemzetkozi
nemzetkzi talajtani es s laza ledektani
ledktani
vizsgelatoknel
vizsglatoknl hasznelatos
hasznlatos Munsell Soil Color Charts-ot hasznelhatjuk
hasznlhatjuk fel. A szemcse-
osszeteteli
sszetteli elemzeseknek
elemzseknek kiemelkedo
kiemelked jelentosege
jelentsge van, mert a szemcseosszeteteli vizsge-
szemcsesszetteli vizsg-
alapjen az ledkes
latok alapjn ledekes fciesek,
feciesek, az egykori ledkkpz
ledekkepzo krnyezetek
kornyezetek elklnthetk.
elklonithetok.
szemcseosszetetel meghatrozsra
A szemcsesszettel meghaterozesera klnbz
klonbozo pipetts,
pipettes, rntgensugaras,
rontgensugaras, illetve lze-leze-
meresi eljrsokat
res mrsi eljeresokat hasznlhatunk
hasznelhatunk fel, de a felsorolt eljrsok
eljeresok sszehasonlt
osszehasonlito elemzse
elemzese
remutatott arra is, hogy a nagy pontossg
rmutatott pontosseg mrsi
meresi mdszerek
m6dszerek felhasznlsa
felhasznelesa sorn
soren kapott
eredmenyek is csak ugyanazon mdszerek
eredmnyek m6dszerek s es mrsi
meresi felttelek
feltetelek mellett vethetk
vethetok ssze,
ossze, ses
egymessal sszehasonltva
egymssal osszehasonlitva igen eltr
eltero eredmnyeket
eredmenyeket mutatnak. Magyarorszgon
Magyarorszegon a jelen-
tosebb, rgszeti
tsebb, regeszeti geolgiai
geol6giai szempontbl
szempontbol is kiemelked
kiemelkedo mennyisg
mennyiseg szemcsesszetteli
szemcseosszeteteli
Cmagrande-le pipetts
adatot a Cuagrande-fle pipettes mdszerrel
modszerrel vgzett
vegzett vizsglattal
vizsgelattal kaptak a kutatk.
kutat6k.

6.9
 Minden krnyezettrtneti,
kornyezettorteneti, vagy regeszeti rgszeti lelohelyrol
lelhelyrl szermaz6
szrmaz ledekes
ledkes es s talajtani
eseteben fontos meghatroznunk
minta esetben meghateroznunk annak karbont, karbonet, szervetlen s es szerves anyag tar-
talmet. Ennek meghatrozsra
talmt. meghaterozesera aDmn-fle aDea.n-ele izztsos
izzitesos eljrst
eljerest hasznlhatjuk.
hasznelhatjuk. A mdszerm6dszer l- le-
pontosseggal bemrt
nyege, hogy a mg pontossggal bemert tmeg
tomegii rrintkat
mintekat porcelntgelyben
porcelentegelyben elbb elobb 105 C
kiszeritjuk. A tmegcskkensbl
fokon kiszrtjuk. tomegcsokkenesbol szmtjuk szemitjuk ki a nedvessg-
nedvesseg- s es szraz
szeraz anyagtartal-
anyagtartal
legszeraz anyagbl
mat. A lgszraz anyagbol ll ell6 mintkat
mintekat ezt kveten
kovetoen 550 C fokon kiizztjuk kiizzitjuk s es a 105 C
kiszeritott ledk
fokon kiszrtott ledek tmegvesztesgbl
tomegvesztesegbol kiszrntjuk
kiszemitjuk a szerves anyagtartalmat, a ma-
radekb6l pedig a hamutartalmat.
radkbl hamutartalrnat. Az 550 C fokon kiizztott kiizzitott ledket
ledeket ezt kveten
kovetoen 900 C
fokra hevitjk,
hevtjk, majd a mg pontosseg pontossg visszamerest
visszamrst kovetoen
kveten a tomegcsokkenesbol
tmegcskkensbl ki-
szemitjuk az sszes
szmtjuk osszes karbont
karbonet tartalmat. A karbont,karbonet, szerves s es szervetlen anyag tartalom-
b6l jelents
bl jelentos kvetkeztetseket
kovetkezteteseket vonhatunk le az egykori ledkes ledekes krnyezet
kornyezet fejldsrl.
fejlodeserol.
karbonet, szerves s
A karbont, es szervetlen anyag tartalom meghatrozsra
meghaterozesera ksbb kesobb bemutatand
bemutatand6
geokemiai mdszereket,
geokmiai modszereket, mszeres miiszeres mrseket
mereseket is vgezhetnk.
vegezhetnk.
szemcseosszeteteli adatokat, karbont
A szemcsesszetteli karbonet tartalmat s esaa szveti
szoveti statisztikai paramte-
paramete-
tankonyvben is bemutatott Keith Dvii
reket a tanknyvben David Bennett, az uppsalai egyetem professzora
eltal szerkesztett, internetrl
ltal internetrol is letlthet
letoltheto Psimpoll-, vagy ms mes szelvnyszerkeszt
szelvenyszerkeszto prog-
felhaszneleseval mutathatjuk be, szelvnyek
ramcsomag felhasznlsval szelvenyek szerint. Az ledkoszlop,
ledekoszlop, a r- re-
megrajzolesa sorn
tegsor megrajzolsa soren a fentebb bemutatott Troels-Smith-fle,
Traels-Smit/afele, a nemzetkzi
nemzetkozi gyakor-
latban elterjedt laza ledk ledek kategrikat
kategoriekat s es szimblumrendszert
szimbolumrendszert hasznltuk haszneltuk fel. Ezeket a
kategoriekat a_rgszeti
kategrikat a_regeszeti lelhelyek
lelohelyek geolgiai
geologiai s es a httr
hetter lelhelyek
lelohelyek krnyezettrtneti
kornyezettorteneti vizs-
gelatenak pldkon
glatnak peldekon trtn
torteno bemutatsnl
bemutatesenel az ledkrtegek
ledekretegek jellemzsnl
jellemzesenel szelvnybrn
szelvenyebren
kozoljk a tanknyvben.
kzljk tankonyvben.
regeszeti geolgiai
A rgszeti geologiai vizsglatok
vizsgelatok kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentoseg terlete
terlete az egykori talajok
regeszeti cl,
rgszeti cel, n.
n. ,,rcheoped0lo_'giai
,,nrche0ped0l0_'gz'nz" vizsglata.
vizsgelata. A talajok kpzdst
kepzodeset az alapkzet,
alapkozet, a dom-
eghajlat, nvnyzet
borzat, az ghajlat, novenyzet (lvilg,
(elovileg, elbont
elbont6 mikrobilis
mikrobielis szervezetek), a talajkpzds
talajkepzodes
kezdetetol eltelt id,
kezdettl ido, az emberi tevkenysg
tevekenyseg is befolysolja.
befolyesolja. Ezek az egymssal
egymessal is ssze-ossze-
iggest mutat
fggst mutat6 tnyezk,
tenyezok, az alapkzet
alapkozet s es az id
ido kivtelvel
kivetelevel rendkvl
rendkivl gyorsan vltoznakveltoznak
es vltozsuk
s veltozesuk nyomn
nyomen a talajkpzds
talajkepzodes s es a talajok is megvltoznak.
megveltoznak. A talajkpz
talajkepzo kzet
kozet -
tulajdonsegai, kmiai
zikai tulajdonsgai, kemiai s es svnytani
esvenytani sszettele
osszetetele jelents
jelentos mrtkben
mertekben befolysolja
befolyesolja a k-ko-
tulajdonsegait. A domborzati tnyezk
zeten kialakult talaj tulajdonsgait. tenyezok alapveten
alapvetoen meghatrozzk
meghaterozzek a
felszini s
felszni es felszn
felsz-in alatti vzmozgsokat,
vizmozgesokat, a tj tej s
es a talaj rendszeren belli belli anyag- s es energia-
erarnlekokat, de mdosthatjk
ramlsokat, modosithatjek az ghajlati eghajlati tnyezk
tenyezok hatst
hateset is (gondoljunk csak egy
dombnak vagy hegynek az szaki eszaki vagy dli deli oldalra).
oldalera). Az ghajlati
eghajlati tnyezk
tenyezok kzlkozl els-
elso-
homersekleti s
sorban a hmrskleti es a csapadkviszonyok
esapadekviszonyok hatrozzkhaterozzek meg, hogy milyen fzikai, k- ke-
miai folyamatok, milyen sebessggel sebesseggel jtszdnak
jetsz6dnak le a talajban. A biolgiaibiol6giai tnyezkn
tenyezokon els-elso-
talajero szempontjbl
sorban a talajcr szempontjebol kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentoseg humusz szerves anyagt anyaget termel,
termelo,
talajfelszinen megteleped
talajfelsznen megtelepedo nvnyzetet
novenyzetet s es a biomassza a lebontsban
lebonteseban szerepet jtsz jetsz6 mik-
robielis szervezeteket rtjk.
robilis ertjk.
eghajlati tnyezk
Mivel az ghajlati tenyezok s es a velk
velk szoros sszefggst
osszeiggest mutat
mutat6 vegetcis
vegeteeios viszonyok
Foldnk felsznn
Fldnk felszinen vezeteket,
ovezeteket, znkat
z6nekat alkotnak, a talajok egy jelents jelentos rsze
resze is ezeknek a
zoneknak, els
zn.knak, elso lerjuk
leirojuk alapjn,
alapjen, a Dolmcsev-_f`e'lE
Dolencstiev-fle veknek
oveknek megfelelen
megfeleloen alakulnak. Azokat
a talajokat, amelyek ezekre az vezetekre ovezetekre jellemzek,
jellemzoek, zonlis
zonelis talajoknak nevezzk nevezzk
(lomboserdobarna erdei talaj, sztyeppvezet-_feketefld,
(lomboserd-barna sztyeppovezet-feketefold, tajgaerd-podzoltalaj
tajgaerdopodz0ltalaj stb.).
Ugyanakkor ismeretesen olyar olyan talajok is, amelyek esetben eseteben az alapkzet
alapkozet vagy a dom-
hatesa olyan jelents,
borzat hatsa jelcntos, hogy felptsk,
felepitesk, kmiai
kemiai sszettelk
osszetetelk elklnl
elklonl a zonlis
zonelis ta-

'70
"70
lajoktl.
lajoketol. Ezeket exrmzomli:
extmzoneilis es s intmzoneilis
intmzomlis talajoknak nevezzk.
nevezzk. A talajok nem csak a
eltero energia- s
eltr es csapadkbevtellel
esapadekbevetellel jellemezhet
jellemezheto szlessgi
szelessegi veknek
oveknek megfelelen
megfeleloen mdc
m6dc
sul6 ghajlati
sul eghajlati znk
z6nek mentn,
menten, hanem a fokozatos hmrskleti
homersekleti s es csapadkvltozst
esapadekveltozest okoz
okoz~
magassegoknak megfelelen
tengerszint feletti magassgoknak megfeleloen is vltoznak
veltoznak (orograkus talajvltozsok)
talajveltozesok]
lejtok mentn
A lejtk menten jelentkez,
jelentkezo, egymssal
egymessal sszefggsben
osszeiggesben lv levo geomorfolgiai,
geomorfologiai, talajtani e
ledekkepzodesi vltozsok
ledkkpzdsi veltozesok olyan jellegzetesek, hogy az egykori kmyezetrekonstrukci
kornyezetrekonstrukcioj
szempontjebol is fontos, trben
szempontjbl terben vltoz
veltoz6 talaj- ses felsznfejldsi
felszinfejlodesi modellt, a catena kon
cepci6t dolgoztk
cepcit dolgoztek ki a jellemzskre.
jellernzeskte. A catena koncepci
koneepci6 abbl
abb6l indul ki, hogy az egye
eghajlati vezeten
ghajlati ovezeten bell
bell a magassg
magasseg nvekedsvel,
novekedesevel, a lejtszg
lejtoszog vltozsval
veltozeseval a vltoz
veltoz6 geg
biol6giai, domborzati felttelek
hajlati, biolgiai, feltetelek kztt
kozott az aprzds-mlls
apr6z6des-melles teme,teme, a talajkpz
talajkepzo
des, a talaj
ds, talajtakaro vastagseg a domborzati formknak
takar vastagsg formeknak s es az eltr
eltero lepusztuls-felhalmoz
lepusztules-felhalmozo
desi egyenslynak
dsi egyenslynak megfelelen
megfeleloen vltozik,
veltozik, eltr
eltero talajsorozatok, catenk
catenek alakulnak ki (20
ebra). Ezeket a catenkat
bra). catenekat kisebb, de vltozatos
veltozatos felszn,
felszinii, eltr
eltero dombozat,
domborzat, mozaiko
mozaiko.
morfologiai viszonyokkal jellemezhet
morfolgiai jellemezheto rterek
erterek talajainak rekonstrukcijhoz
rekonstrukciojehoz is felhasz
nelhatjuk. Ilyen kisebb, de vltozatos
nlhatjuk. veltozatos morfolgiai
morfologiai egysgben,
egysegben, a geomorfolgiai
geomorfologiai adotts
adottse
goktl
g0kt6l is igg
iggo talajvz
talajviz magassg
magasseg hatsra
hatesera kialakul
kialakulo talajsorozatot sikerlt
sikerlt kimutatn
PolgerCsoszhalom krnyezetben
Polgr-Csszhalom kornyezeteben (21. bra), ebra), a geomorfolgiai,
geomorfologiai, ledkfoldtani
ledekfoldtani ses els
elso
kesobbiekben trgyalt
sorban a ksbbiekben tergyalt mikromorfolgiai
mikromorfologiai vizsglatok
vizsgelatok alapjn.
alapjen.

fcnnsik
Lapos fcnnsk Lcitavl
Lcitvl
0_1 =0 24 0O .IdCl'l(
' ltadcfk

Sziklafal
45 '

.-,_`
III! I-1
l Ii

.-
ll .-

'"des
nncs,
dnnes,
s ggodes
ds
pzodes
pzds , Kozepes lcjr
Kzcpm lcjto des,
ds,kodes,kenua
erakds, ma ek.
ck.
v-`
s535
-35
T

v-`
'\
1
Lcjtlb
Lcjtleb
___.. . === Allvim
Allviurn "
"*
' O_1
0_l D

,, Ed
EU

kepzodes -v-`
iv-\
r6s6dik Gsorban felszint no, n _.
._q
pusztules. banveztvan,alak _.

ttaa1a'kmelepzo(beve
'leeels, iser6zi6 r neles. edo. kalculhat ledek es U
ethaedek
lmozo esvizal
melles 'fco1entalyart 6instok
II-I
.-`
0;-|\

IIII
.-`
H
u g\v-` "~
7%
..`
I-\
1

.-
I-i

-1
i -`
n 7

A '-*
I11

.`
I-\
'1-1
'-1
--`-A fk
colsnnl
auszzanmtlsok
r, S
rd,
:L\'v-1
kema'-ml
elked. lsszerpe i _| n

lvztl:puszts-alakulfe
seeergiaat
gryesnnszididullykebarnvlisan,
felszevinlsftorsmciorlbas,n ' szern lusztmozdsultanyagok llealldklvisdomilis nns,taall vrlnzozramldss ,uviszermcllkiesedpe, `eeznntformlsds 6EHz:mdz iekmoz msvzal
ellMlepusntmiaszletunbb,slts. kpzds
Kltala
rneamzaoznonlisl,is fe cermegi
me6zin6dul,aaterelis
'c
tamntaml
epusztlnsebb,
akpzo l(bcv
fe
hn
l'el
erelv-`
ee6nttizio6svagy fErote sEelsgrzsesziozmanvivfoizt.eaciziosz P- ld.
snercntelileizisers ls,zivagy fz fgsze
Life u-I trl
alsziakkullafal lk
tlaalvagy
ladk-tkauklahrat '_\
mlelpcfs odlkoeklzarmenta`ttkosdasnokn felhaozodes
eszer
A melelepefs okozatosan kf le
lep
yp
ago
usztuelthaalnm domiMelM
' allneens,viseljs uvikkie ffels
iemszerelek ldiesope, eelszineforntnelodess
.-4
._q

F0
Foy
yote tenenger Pmi
mlls 'feHaolaeynttamtisok
pa. z zona
P-Kl
l
ki.
Hen-
Halsziakekullalofal MeMttala
aal
|vagy
1akardek-o elc fetannel
ala'cs 4IE21a'4CSt1.sz3ITl1eS0l<
'1e nbs_,t 'Kltala
eMel1emiant6lse,!" eixmtrazonelis, MelMepuszt
to
les ulesegyensly
go Lepus
Le Q.ztu,les_
inn
cenosebb,
9.; 9
P F.Fiiemel
k rzzn'kel`ka'l-eksszerpe fGrGra
e5"
lsazels
ivnftoercmioesles, 1 lle
P
S-'eedement
kl'ertak6o^desoke ffelh
elhtalam'voizo.edrea_\sm_\1
,l 8-9.
8_9o

20. ebra.
bra.
koncepci, egy hipotetikus felszinfejlodesi
Catena koncepeio, felsznfejldsi modell
(Dalrymple es
s munkatersai,
munkatrsai, 1978 nyomen
nyomn etrajzolva).
trajzolva).
71
 I
"1 Nzoiz
Ncolit tclepiiles, zz
tell ez
es gzmzfazz
gabonafolclck
95 gabonagyomokkal, losasztycpp mardvnyokkal
mardvenyoldcal
\|/
. '1

94
94 _ Losszel fzdzzz
Lszzz fedett -, szazz gzei-iz
Szeraz galria zfaz
ercl6:
- pleisztocen folyht,
pleisztocn folyohet, (Ulmm), t
szil (Ulmuf), tolgy gQ14ercu-r),
(gzuenzur),
csemozjom
cscmozjom fz (Salix), noglydi'
fz niogyor (Cmylur)
(Cmylm) |
___ Mocser:
Mocsr: ' (Gallium ,
93 ._ _.__ ekny G) ha), necf
knyiilf) ncf
Szikes novnyek:
Szkes novenyek: szinyb
sziny
AmP1*:- A
A'*P (Iuncm).
umru).

92-
92 --
-" ----
-""- ----
Ill

91
,
7 __ ..._
. l1 tcdett
fedett
n ._ ._
isztocen mogottcs
Talajvizszint
Talajvzszint
maximum
91 -I ' ofzifoizikfzifijjifi
ocser szikes talaijal -;%Hmom
ml horda, ,P
E Hm1<$ hId=11<l=~'
kku1P Fcltiziltd
Fel "ltd leisztocen
%__
F
ea:
-we-'
W?
A isdkwyas
lcdkanyag to folyorneder
90 _ " ocseri 8as zzvi
ofszi tavi mzaez
iilcdk
TE
'I'
E .L
V."01''V'V
.IO:
I-I.E
7.|11:1

89
s9 __ (_ _ __ ____
---- _____
"3!
-- -. :::: >5 ::E

Talajvbszint minimum
Talajvszint minimum
88 \-L

ebra.
21. bra
PolgerCsoszhalmi neolit kori catena (Smgi
Polgr-Csszhalmi (Smegi s
es munkatrsai,
munkatersai, 2002 nyomn).
nyomen).

A klnbz
klonbozo ledkes
ledekes rtegekben
retegekben tallhat,
tale.lhat6, ghajlatvltozst
eghajlatveltozest bizonyt
bizonyit6 fosszilis talaj-
szintek
szintck sorozatokat alkotnak. A fosszilis talajok klnlegesklonleges geolgiai
geol6giai rtegnek
retegnek foghatk
foghatok
fel, mert a fosszilizci
fossziljzecio sorn
soren megsznt
megsznt a talajlak
talajlako llnyek
elolenyek biolgiai
biol6giai aktivitsa,
aktivitesa, gy
igy az
eredetileg lelo rteg
reteg talakult
etalakult geolgiai
geologiai kpzdmnny.
kepzodmennye. A korbbikorebbi kutats
kutates arra trekedett,
torekedett,
hogy ezeket a fosszilis talajszinteket genetikailag tisztzza
tisztezza ses a recens talajszinteknek meg-
felel
felelo elnevezssel
elnevezessel s es genetikai prhuzamostssal
perhuzamositessal a fosszilis talajszinteknek sghajlati,oseghajlati,
skrnyezeti
oskornyezeti elzrtkttisztzza,
elzoertekettisztezza, a ciklikus ghajlati
eghajlati ses skrnyezeti
oskornyezeti vltozsokat
veltozesokat bizo-
nytsa.
nyitsa. A fosszilis talajszintekct
talajszinteket olyan mrtkig
mertekig tekintettk
tekintettek kor s es krnyezetjelznck,
kornyezetjelzonek, hogy
a_globolis
agobeilis kmyezeti
lairnyezeti Eremiynupti'
eremeinynnpteir egyik legfontosabb terresztrikus eszkzt eszkozet lttk
lettek ebben
a kpzdmnyben.
kepzodrnenyben. Ennek oka az volt, hogy feltteleztk,
felteteleztek, hogy az eltemetett talajszintek
egy bizonyos si osi felsznt
felszint bortanak
boritanak ses gyelembe
figyelembe vveveve a felszn
felszin morfolgiai,
morfologiai, tengerszint
feletti vltoz.saibl
veltozesaibol kvetkez
kovetkezo talajfejldsi
talajfejlodesi vltozsokat
veltozesokat (catena koncepci)
k0n.eepcz'oi) ezeket az si
osi
felszneket
felszineket rekonstrulhatjuk.
rekonstruelhatjuk. A rekonstrukci
rekonstrukcio alapjn
alapjen olyan horizontlis
horizontelis vezet
vezeto szinteket
nyerhetnk,
nyerhetnk, amelyek sszevethetk
osszevethetok a klnbz
klonbozo ledkgyjt
ledekgyiijto medenck
medencek ledkeiben
ledekeiben
megfigyelhet
megfigyelheto krnyezeti
kornyezeti vltozsokkal,
veltozesokkal, illetve szinkronizlhatk
szinkronizelhatok a klnbz
klonbozo tjak,
tejak, r-
re-
gik,
gi6k, kontinensek fejldsvel.
fejlodesevel.
Ez az alapkoncepci
alapkoncepeio nem szmolt
szemolt azzal a problematikval,
problematikeval, hogy a talajok genetikai be-
sorolst
soroleset napjainkban elssorban
elsosorban geokmiai
geokemiai vizsglatok
vizsgelatok eredmnyei
eredmenyei alapjn
alapjen vgzik,
vegzik, vi-
szont a talajok kmiai
kemiai paramterei
parameterei a fosszilizci
fosszilizecio sorn,
soren, a talaj l
elo mkdst
mkodeset kveten
kovetoen

-J-anL\JL\J
 megvltoznak
megveltoznak s es a talajkpzdst
talajkepzodest kvet
koveto (posztgenetikus) veltozesok vltozsok dontoen
dnten a kemiai
kmiai
osszetetelt mdostjk,
sszettelt m6dositjek, sok esetben alkalmatlann
alkalmatlanne tve teve ezt a megkzeltsi
megkozelitesi mdot. m6dot. Ugy
tiinik, hogy a klasszikus, makroszkpikus
tnik, makroszkopikus s es geokmiai
geokemiai mdszereket
modszereket alkalmaz
alkalmazo genetikus
megkozelites nem elg
megkzelts eleg hatkony
hatekony a fosszilis talajok kutatsnl
kutatesenel mg meg olyan viszonylag ho-
mogen alapkzet,
mogn alapkozet, mint a lsz losz esetben
eseteben sem. Sokkal pontosabb s es valsghoz
valoseghoz kzelebb
kozelebb
ell6, radsul
ll, readesul olcsbb
olcs6bb mdszernek
modszernek tekinthetjk
tekinthetjk a fosszilis talajok mikromorfolgiai
mikromorfologiai elem-
zst,
zeset, amelynek nem az a clja, celja, hogy genetikailag tisztzzuktisztezzuk a talaj tpust,
tipuset, hanem az,
vekonycsiszolatok alapjn
hogy a vkonycsiszolatok alapjen a talaj kialakulsnak
kialakulesenak s es vltozsnak
veltozesenak mikroszerkezeti
megvizsgeljuk s
jegyeit megvizsgljuk es ez alapjn
alapjen kvetkeztessnk
kovetkeztessnk a genetikai folyamatokra, a talaj ter-
moerejere, a talaj vltozsra.
merejre, veltozesera.
Termszetesen
Termeszetesen tudnunk tudnu.nk kell, hogy a talajok fejldse
fejlodese loklis
lokelis kmiai,
kemiai, fizikai
zikai s es biolgiai
biol6giai
hatesokra szinte lpsrl
hatsokra lepesrol lpsre
lepesre mind horizontlis,
horizontelis, mind vertiklisvertikelis irnyban
irenyban megvltozik,
megveltozik,
readesul a fosszilis talajok esetben
radsul eseteben ezekre a laterlis
laterelis s es vertiklis
vertikelis vltozsokra
veltozesokra rrtegzdik
reretegzodik
fosszilizeei6 sorn
a fosszilizci soren kialakult utlagos
ut6lagos hats
hates is vagy az ghajlatvltozs
eghajlatveltozes sorn soren az a talajfej-
ta1ajfej-
lodes krnyezeti
lds kornyezeti adottsgai
adottsegai megvltoznak
megveltoznak s es az eredeti talajrteg
talajreteg egegy ms
mes tpus
tipus talajo-
sodesnak a felsznv
sodsnak felszineve vlik
velik (poligenetikus fosszilis talajok). Ezeknek a tnyezknek tenyezoknek a hat- hate-
sera a talaj genetikai meghatrozsa
sra meghaterozesa igen problematikus lehet, majdnem lehetetlen lelietetlen feladat-
te vlhat,
t velhat, klnsen
klonosen akkor, ha nagyobb tvolsg tevolseg korrelcit
korreleci6t szeretnnk
szeretnenk megvalstani
megvalositani
es hinyoznak
s hienyoznak a fosszilis talajhorizontok rtegtani retegtani azonostst
azonositeset biztost
biztosit6 szelvnyek.
szelvenyek.
mikromorfologiai, talaj fciestani
Ugyanakkor a mikromorfolgiai, feciestani elemzsek,
elemzesek, megfelel
megfelelo geolgiai,
geol6giai, slny-
osleny-
ped0l6giai s
tani, pedolgiai es mikroszkpi
mikroszkopi ismeretek birtokban
birtokeban lehetsget
lehetoseget nyjtanak
nyjtanak arra, hogy a
talaj ban lejtszdott
fosszilis talajban lejetszodott szingenetikus s es posztgenetikus vltozsokat
veltozesokat elklntsk,
clklonitsk,
aktivitest bizonyt
az egykori talaj aktivitst bizonyit6 szerkezeti blyegeket
belyegeket megvizsgljuk,
megvizsgeljuk, s es ezek alapjn
alapjen
vegezzk el skrnyezeti
vgezzk oskornyezeti elemzseinket
elemzeseinket s es rekonstrukciinkat.
rekonstrukcioinkat.
A rgszeti
regeszeti cl
cel talajtani vizsglatoknl
vi2sgela.tokne.l talajrekonstrukci szempontjbl herom
talajrekonstmkeio szempontjebol hrom lelo-
lel-
tpust klonithetnk
hely tipust klnthetnk el. Rekonstruelhatjuk
Rekonstrulhatjuk a talajokat az ledkgyjtledekgyiijto medenck
medeneek pa-
leobotanikai s es geokmiai
geokemiai vizsglata
vizsgelata nyomn,
nyomen, a rgszeti
regeszeti lelhelyeken,
lelohelyeken, a talajokban ta-
llhat
lelhat6 kultrrtegek
kultrretegek vizsglatval,
vizsgelateval, illetve a rgszeti
regeszeti lelhelyektl
lelohelyektol tvolabb
tevolabb lv, levo, a rg-
rege-
szeti lelhellyel
lelohellyel azonos kor kor talajszintek elemzsvel.
elemzesevel. Klnsen
Klonosen jl j6l vizsglhat
vizsgelhato talaj-
szintek alakulnak ki lszs loszos rtegekkel
retegekkel fedett lejtkn
lejtokon azt kveten,
kovetoen, hogy megbolygattk
megbolygartek
a fed
fedo nvnyzetet,
novenyzetet, mert ekkor hosszan elnyl, elnylo, lejtlejto irnyban
irenyban kivastagod,
kivastagod6, rgszeti
regeszeti
anyagot is tartalmaz
tartalmazo talajhorizont alakul ki. Ilyen hosszan elnyl elnylo bronzkori s es kzp-
kozep-
kori talajhorizontokat lehetett kimutatni a tokaji Kopasz-hegy szaki eszaki bodrogkeresztri
bodrogkeresztri
oldalrl,
oldalenel, illetve a Rkczi-vlgyben.
Rel<6czi-volgyben.
A rgszeti
regeszeti vagy httrhetter lelhelyen
lelohelyen tallhat
talelhat6 talajszelvnyek
talajszelvenyek feltrst
feltereset klasszikus talajtani
vizsgelatokkal, lersokkal
vizsglatokkal, leiresokkal kell elkezdeni, le kell rni irni az egyes talajszintek makroszkposan
makroszkoposan
lthat
lethat6 szerkezeti jegyeit, majd a talajbl, talajb6l, illetve a fek fek ledkes
ledekes rtegbl
retegbol rszlegesen
reszlegesen t- et-
fed
fedo mintatmb
mintatomb sorozatokat kell kiemelnk kiemelnk (22. bra). ebra). Ezeket az orinetlt
orinetelt talaj- s es le-
le-
dkmintkat
dekmintekat mgyantval
miigyanteval titatva
etitatva megszilrdtjuk
megszilerditjuk s es vkonycsiszolatot
vekonycsiszolatot ksztnkkeszitnk az le-le-
dekbol. A vkonycsiszolatot
dkbl. vekonycsiszolatot a klasszikus petrogrfiai
petrogrefiai eljrsoknak
eljeresoknak megfelelen
megfeleloen polariz-
polarize-
ci6s mikroszkppal
cis mikroszkoppal vizsgljuk
vizsgeljuk meg. A fedetlen vkonycsiszolatokon
vekonycsiszolatokon klnbz klonbozo festsi
festesi el-
jrsokat
jeresokat (kalcit, dolomit elvlasztsaelvelasztesa stb.) alkalmazhatunk az svnyi esvenyi azonostshoz.
azonositeshoz. A
mikroszkppal
mikroszkoppal felismert mikroszerkezeti jegyeket, svnyi esvenyi vzrszeket,
vezreszeket, alapanyag arnyt, arenyt,
prusokat,
porusokat, vasborskat,
vasbors6kat, karbontos
karbonetos kitltseket,
kitolteseket, azaz alaktani s es szveti
szoveti jellegzetessgeket
jellegzetessegeket
gyelembe vve veve rjuk
irjuk le a talajok klnbz
klonbozo szintjeit. Mivel napjainkban Szendrei Gza, Gem,

ihir
75
x
I
.,.
rmikromorfologiai kutatesok egyik hazai megalaptja
mikromorfolgiai kutatsok megalapitoja tbb
tobb kivl
kivel6 tanknyvet
tankonyvet s es jegy-
vctet
Letet megjelentett ebben a tmakrben
temakorben (lsd
(lesd az irodalomjegyzket)
irodalomjegyzeket) , ezrt
ezert itt a mikromor-
ol6giai vizsglatok
olgiai vizsgelatok rszletes
reszletes lersa
leiresa helyett ennek a vizsglati
vizsgelati megkzeltsnek
megkozelitesnek a rgszeti
regeszeti
'eol6giai
geolgiai
3
es
s a kornyezettorteneti
krnyezettrtneti szempontbol
szempontbl fontos eredmenyeut
eredmnyeut mutatjuk be.
1 mikromorfologiai vizsglatok
A mikromorfolgiai vizsgelatok alapjn
alapjen a
l kultrrtegeket,
kultrretegeket, jrszinteket,
jer6szinteket, padltapasztsi
padlotapasztesi
, szinteket ellapul6,
ellapul, lengnyelvszeriien
lngnyelvszeren elnylo
elnyl
A p6rusok
prusok jellemzik. A jeroszintek
jrszintek elkiilonitese
elklntse
klnsen a tellekben fontos. A mikromorfo-
1 klonosen
A lgiai
l6giai vizsglatok
vizsgelatok alapjn
alapjen ellenrizhetv
ellenorizhetove vlik,
velik,
felteres sorn
hogy a feltrs soren megfigyelt makroszkpi-
mal<roszk6pi-
belyegek, a noman rtegzett
kus blyegek, retegzett szerkezet
alapjen elklntett
alapjn elklonitett horizontok valban
val6ban jr-
er6-
szintek-e, vagy ut6lagos
utlagos (peldeul
(pldul etfagyes)
tfagys) ha-
tesera
tsra kifejlodott
kifejldtt elszintet
lszintet jelentenek. A mikro-
morfologiai elemzesek alapjn
morfolgiai elemzsek alapjen akr
aker paleolit j-
je-
r6szintek is elklrthetk.
rszintek elklonithetok. Magyarorszgon
Magyarorszegon a
edesvizi mszkben,
tatai desvzi meszkoben, egykori tetarta
tetareta me-
denceben felhalmozdott
dencben felhalmozodott lszs
loszos ledkben
ledekben ta-
lelhat6, a keszkzk
llhat, koeszkozok alapjn
alapjen kzps-paleoli-
kozepso-paleoli-
sorolhat6 rgszeti
tikumban sorolhat regeszeti lelhelyen
lelohelyen vg-
veg-
mikromorfologiai vizsglatok
zett mikromorfolgiai vizsgelatok nyomn
nyomen kt ket
jer6szintet sikerlt
jrszintet sikerlt kimutatni a tanknyv
tankonyv szer-
zojenek, gy
zjnek, igy tbb
tobb megtelepedsi
megtelepedesi fzist
fezist bizony-
bizonyi-
tani a rgszek
regeszek egyszeri megtelepedsi
megtelepedesi felvet-
felvete-
svel szemben.
sevel
A jrszintek,
jeroszintek, mvelsi
miivelesi szintek kimutatsa
kimutatesa
22. bra.
ebra. es vizsglata
s vizsgelata az archeopedolgia
archeopedologia egyik legpers-
talajrtcgck feltrsa,
A talajrtegck fclrfiresa, a mikromorfolgiai
mikromorfolgiai Pcltivikusabb
pcktivikusabb kutatsi
kutatesi te;-_1etc_
terlete. Plda erre,
viz-si1aI;<>1<h0Z val
vizsglatokhoz V216 elksztse,
clfiksyitsc flapol
tlapol hogy z3 dl-zmgiz
del-angliai szzuzz
South sz-zzz:
Street neolitikus ha-
mimaVl Kb_i"`fl fmd,bZkkal
m1mavt"j!Kb_wfl fcmclobozokkal lomsjval fedett, gy
lomsiijeval igy rgztett,
rogzitett, tovbb
tovebb nem
(Sun-cgl
(Sumcg1 2002 nyomul
nyoman) fejld,
fejlodo, fossziliss
fosszilisse vlt
velt talajfelsznn
talajfelszinen trekvel
tr6ekevel
hzott barzdanyomokat
hzott barezdanyomokat sikerltsikerlt felismerni.
Ebben a talajszintben vgzett
vegzett talajtani alapkutatsok
alapkutatesok szerint a treke,
tr6eke, ltalban
eltaleban az ekk
ekek
es6botok) cscsai
vagy sbotok) cscsai az agyagbemosds,
agyagbemosodes, ledkbetltds,
ledekbetoltodes, karbontos
karbonetos kreg
kereg kvet-
kovet-
Lezteben jellegzetes nyomokat hagynak a talajban. A hazai rgszeti
Leztben regeszeti cl
cel mikromorfo-
6giai kutatsok
giai kutatesok legjabb
legjabb s
es legjelentsebb
legjelentosebb eredmnye,
eredmenye, hogy a polgri polgeri neolit tell htte-
hette-
eben, az autplys
ben, autopelyes sats
esates nyomn
nyomen feltrt
feltert ks-neolit
keso-neolit falu krl
korl tallhat
tale.lhat6 neolitikus talaj-
zintben eke (vagy sbot)
es6bot) ltal
eltal htrahagyott
hetrahagyott rgk
rogok betltdsbl,
betoltodesebol, felleti
felleti krek
kerek kpz-
kepzo-
lesebol szrmaz
lsbl szermaz6 nyomokat sikerlt
sikerlt kimutatni a sorok rjnak
irojenak 1997-ben. Ugyancsak je-
entos kutatsi
:nts kutatesi eredmnyeket
eredmenyeket sikerlt
sikerlt felmutatni a kertek, feltttelezett
feltettelezett mvelt
mvelt terletek
terletek
nikromorfologiai vizsglata
nikromorfolgiai vizsgelata sorr.
soren. A visegrdi
visegredi Palotakertben a Mtys Metyes korabeli rene-
zensz parknak talajszintjben
znsz talajszintjeben a biogalrik,
biogaleriek, a gilisztajratok
gilisztajeratok srsge
sriisege alapjn
alapjen a talaj egy-
zori termkpessgre
Lori termokepessegere s es a talajmvelsre
talajmvelesre vonatkoz
vonatkozo rekonstrukcit
rekonstrukciot lehetett elkszteni.
elkesziteni.

7/
. _l_
Hasonlan
Hasonl6an fontos a foldmvelsre
foldmvelesre utal
utal6 jeleknl
jeleknel az erdirtsok,
erdoirtesok, a nvnytakar
novenytakaro hiny-
hienye-
esocseppek nyomn
ban az escseppek nyomen kialakult rtegtmrds
retegtomorodes kimutatsa.
kimutatesa.
anyagnyero gdrk,
Az aryagnyer godrok, vzelvezet,
vizelvezeto, kultikus, vagy vdelmi
vedelmi szempontbl
szempontb6l ptett
epitett rkok
erkok
felhalmozodott ledkeknek
felhalmozdott ledekeknek mtrixmetrix anyagt
anyaget turbulens lerakds
lerak6des jellemzik, az rkok
erkok vzzel
vizzel
telitettseget a felhalmozdott
teltettsgt felhalrnozodott ledk
ledek makroszkposan
makroszkoposan lthat lethat6 szveti
szoveti struktrja
struktreja alapjn
alapjen
konnyen felismerhetjk.
is knnyen felismerhetjk. Ugyanakkor igen jelents jelentos krdskrnek
kerdeskornek tnik,
tnik, hogy talajvz
talajviz
lelohelyek krnykn
az egyes lelhelyek kornyeken milyen magasra emelkedett. A talajvz talajviz magassgnak
magassegenak meg-
ellapiteseban a mikromorfolgiai
llaptsban mikromorfologiai vizsglatok
vizsgelatok is jelents
jelentos segtsget
segitseget nyjtanak,
nyjtanak, mert a ta-
lajviztkor szintjben,
lajvztkr szintjeben, a reduktv
reduktiv s
es oxidatv
oxidativ rteg
reteg hatrn,
hateren, bakterilis
bakterielis aktivits
aktivites hatsra
hatesera
esvenybol ll
goethit svnybl e.ll6 lmszer
filrnszerii rtegek,
retegek, vasborsk
vasborsok alakulnak ki. A feltltdtt
feltoltodott kutakban,
erkokban, gdrkben
rkokban, godrokben vagy frsokkal
fresokkal feltrt,
feltert, szabatos szintezssel
szintezessel megllaptott
megellapitott tenger-
magassegban hzd
szint feletti magassgban hz6d6 vasas kivlsok,
kivelesok, rtegek
retegek sszehasonltsval
osszehasonliteseval az egykori
lokelis talajvzszint
loklis talajvizszint magassg
magasseg megrajzolhat.
megrajzolhato. A mikromorfolgiai
mikromorfologiai kutatsok
kutatesok ilyen irny
ireny
hasznositesa napjaink egyik legfontosabb kutatsi
hasznostsa kutatesi irnya.
irenya. A talajok mikromorfolgiai
mikromorfologiai ku-
tatesenak fejldst
tatsnak fejlodeset jelents
jelentos mrtkben
mertekben elsegti,
elosegiti, ha a geokmiai
geokemiai vizsglatokkal,
vizsgelatokkal, a ksbb
kesobb
bemutatesra kerl
bemutatsra kerlo f-
fo- s
es nyomelemzsekkel,
nyomelemzesekkel, rntgendifrakcis,
rontgendiffrakcios, derivatogrs,
derivatogrees, mikro-
szondes vizsglatokkal
szonds vizsgelatokkal egytt
egytt vgezzk
vegezzk kutatsainkat.
kutatesainkat.

<Geok=e1niaivizsg:e1a1i n1cls2.e1'e.k
3.5. Geokzma 111-6c1sze1'e1s;
1'=e;g=es;ze1i gezolgiai
rgzszet g<e=o16giai cl
e-i knftatsokan
knrtatesokiaan

kemiai anyagvizsglati
A kmiai anyagvizsgelati mdszerek,
m6dszerek, a kmiai
kemiai sszettel
osszetetel meghatrozs
meghaterozes igen elterjedt
elterjcdt
a rgszeti
regeszeti geolgiai,
geol6giai, krnyezetrgszeti
kornyezetregeszeti s es az archimetriai kutatsokban.
kutatesokban. A kmiai
kemiai analzis
analizis
soren megklnbztetnk
sorn megklonboztetnk klasszikus analitikai, fotometriai, lng leng fotometriai, plazmval,
plazmeval,
emisszi6s sznkpelemzssel
emisszis szinkepelemzessel abszorpcis
abszorpei6s sznkpelemzssel,
szinkepelemzessel, rntgenuorcszcens,
rontgenuoreszcens, aktiv-
aktive-
ei6s analzissel,
cis anal_izissel, rntgendiffrakcival,
rontgendiffrakeioval, mgneses
megneses spektrometrival,
spektrometrieval, kromatogrval
kromatogrefieval vgzett
vegzett
vizsgelatokat. Valamennyi mdszernek
vizsglatokat. modszernek klnbz
klonbozo elnyei
elonyei s
es htrnyai
hetrenyai vannak. Utbbiak
Ut6bbial<
kombinelt, tbbfle
kombinlt, tobbfele mdszer
m6dszer egyttes
egyttes alkalmazsval
alkalmazeseval cskkenthetk.
csokkenthetok. A fotometris
fotometries
meresek azon alapulnak, hogy zikai,
mrsek fizikai, kmiai
kemiai behatsok
behatesok nyomn
nyomen fnyjelensg
fenyjelenseg (kibocsts,
(kibocsetes,
elnyeles) lp
elnyels) lep fel s
es ennek intenzitst
intenziteset mrjk.
merjk. Az emisszis
emisszi6s sznkpelemzs
szinkepelemzes sorn
soren a vizsglt
vizsgelt
anyag ltal
eltal elektromos v iv hmrskletn
homersekleten kibocstott
kiboesetott fny,
feny, mg
mig az abszorpcis
abszorpcios sznkp-
szinl<ep-
elemzesnel oldatba vitt anyagok ltal
elemzsnl eltal elnyelt fny
feny hullmhosszait
hullemhosszait mrjk
merjk meg. A rntgen-
rontgen-
ureszcens elemzsnl
flureszcens elemzesnel a rntgencs,
rontgencso, vagy radioaktv
radioaktiv izotpok
izot6pok sugrzsa
sugerzesa nyomn
nyomen gerjesz-
tett anyag alapllapotba
alapellapotba trtn
torteno visszatrse
visszaterese nyomn
nyomen leadott energia hullmhosszt,
hullemhosszet, in-
tenziteset mrik
tenzitst merik meg. Aktivcis
Aktivecios analzisnl
analizisnel az elemi rszecskkkel
reszccskekkel bombzott
bombezott mintaanyag
radioaktiv bomlstermkeit
radioaktv bomlestermekeit mrik
merik meg. Rntgendiffrakcis
Rontgendiffrakcios elemzsek
elemzesek sorn
soren az svnyok-
esvenyok-
ra jellemz
jellemzo kristlyszerkezeten
kristelyszerkezeten thalad
ethalad6 rntgensugarak
rontgensugarak szrdst,
sz6r6deset, elhajlsnak
elhajlesenak mrtkt
merteket
elemzik. A mgneses
megneses rezonancia esetben
eseteben a frekvenciavltozsok
frekvenciaveltozesok nyomn
nyomen mutatjuk ki az
egyes molekulkat.
molekulekat. Kromatogrs
Kromatogrefies vizsglatok
vizsgelatok esetben
eseteben elssorban
elsosorban szerves anyagokat
haterozhatunk meg az alkot
hatrozhatunl< a.lkot6 elemek oldhatsga
oldhat6sega s es abszorpcis
abszorpeios kpessge
kepessege rvn.
reven. Az itt
felsorolt mdszerek
modszerek kzl
kozl mutatjuk
mutatju.k be a legfontosabb rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai vizsglatok
vizsgelatok so-
ren mr
rn mer felhasznlsra
felhasznelesra kerlt
kerlt geokmiai
geokemiai mdszereket.
m6dszereket.

,
S
'5I
3'
 ?>.'5;}.
5.511.. F-
516- s
es yoneemzs
11,u111=e1e111z-es

kornyezettorteneti szempont fontos ledkekbl,

A krnyczettrtneti ledekekbol, a rgszeti
regeszeti leleteket magba
mageba zr zer6
retegekbol, talajokbl,
rtegekbl, talajokbol, lszsloszos rtegekbl,
retegekbol, rgszeti
regeszeti trgyakbl,
tergyakbol, kermikbl,
keremiekbol, egykori
agyagnyer
agyagnyero helyek, bnyk benyek falbl
faleb6l szrmaz
szermaz6 mintkban
mintekban elfordul
elofordulo makroelemek (Si, Al,
Fe, Mn, Ilfg,
F8, Z111], Ca, Nu,
Na, IQ K) ses a kis mennyisgben
mennyisegben elfordul
elofordulo mikroelemek
rnikroelemek (pl.: Sr, Ba, Cu,
koneentreciojenak meghatrozsa
Zn) koncentrcijnak meghaterozesa azrt azert fontos, mert ezek az adatok jelentsjelentos inform-
informe-
ei6kat hordozhatnak az egykori ledkes
cikat ledekes krnyezetrl,
kornyezetrol, illetve a begyazstl
beegyazestol kezdd
kezdodo
kemiai vltozsokrl.
kmiai veltozesokrol. Az elemzsek
elemzesek trtnhetnek
tortenhetnek szilrd
szilerd mintbl
minteb6l vagy a mintbl
minteb6l kszlt
keszlt
oldatb6l az elemanalzisnl
oldatbl elemanalizisnel felhasznlt
felhasznelt analitikai mdszertl
modszertol iggen.
iggoen. Az oldatbl
oldatb6l vgzett
vegzett
elemzeseknel a mintt
elemzseknl mintet maradk
maradek nlkl
nelkl fel kell oldani vagy az extrakcis
extrakcios mdszernek
modszernek meg-
feleloen a minta klnbz
felelen klonbozo komponenseit szelektven, szelekriven, tbb
tobb lpsben
lepesben kell oldatba vinni.
jelentos mennyisg
A jelents mennyiseg sziliktot
sziliketot tartalmaz
tartalmazo ledkmintk
ledekmintek maradk
maradek nlkli
nelkli oldatba
koltseges s
vitele kltsges es jelents
elentosidot igenylo folyamat, amelyhez folsav, saltromsav,
idt ignyl saletromsav, perklrsav
perkl6rsav
(HF-HNO3HClO,,) elegyt
(HF-HNO3-HClO_,) elegyet hasznljk.
haszneljek. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a teljes feltrst felterest
koveto f-
kvet fo- s
es nyomelem analzis analizis ltal
eltal szolgltatott
szolgeltatott adatok csak korltozottan
korletozottan hasznlhatk
hasznelhatok
kornyezettorteneti kutatsokban.
fel a krnyezettrtneti kutatesokban. A teljes feltrsfelteres mellett viszont ismeretesek savas
extrakcios feltrsok
extrakcis felteresok is. Ezeknl
Ezeknel az eljrsoknl
eljeresoknel a szerves anyagot 550C-on izztssal izzitessal el-
tevolitjuk, majd a hamuanyagot ssav,
tvoltjuk, s6sav, saltromsav
saletromsav (HCI s es HNO3)
HNO,) oldattal fcltrjk,
felteijek,
1 05 C-on kiszrtott
vagy a 105 kiszeritott mintt
mintet a saltromsav-perklrsav
saletromsav-perkl6rsav (HNO3-HClO,,)
(HNO,-HCIO4) vagy salt- salet-
romsav-hidrogenperoxid HNO3-HZOZ
romsav-hidrognperoxid HNO3-H20, 1:4 1 :4 arny
areny keverkvel
keverekevel melegtve
melegitve roncsoljk.
roncsoljek.
felteresoknak a segtsgvel
Ezeknek a feltrsoknak segitsegevel az ledkben
ledekben tallhat
talelhat6 karbontokhoz,
karbonetokhoz, szuldok-
foszfetokhoz kttt,
hoz, foszftokhoz kotort, hidroxid s es oxid formban
formeban lv levo elemeket viszik csak oldatba,
sziliketok elemtartalrnt
a sziliktok elemtartalrnet nem.
Az archeopedolgiai
archeopedologiai elemzseknl
elemzeseknel az ledkgyjt
ledekgyiijto medenckbe
medencekbe bemosott ledkes ledekes
anyag vizsglatainl
vizsgelatainel jl j6l hasznosthatjuk
hasznosithatjuk a mezgazdasgi,
mezogazdasegi, a nvnyek
novenyek szmra
szemera is hozz-
hozze-
frhet
ferheto nobilis
mobilis elemek mrsremeresere alkalmas, a talajtani vizsglatok
vizsgelatok sorn
soren kidolgozott, tbb tobb
feltrsi
felteresi lpst
lepest tartalmaz,
tartalmazo, .n. n. exrmk:i0'J'
,,extwtkcidf f-fo- s
es nyomelemzsi
nyomelemzesi mdszereket.
m6dszereket. Ennl
Ennel a geo-
kemiai elemzs
kmiai elemzes els elso lpseknt
lepesekent az ledkmintkat
ledekmintekat 20 ml desztilllt
desztillelt vzzel
vizzel s
es peroxiddal
keverve 2 x 10 percigpereig rzattu.k,
rezattuk, majd a vizes extrakci
extrakcio elemzst
elemzeset vgezzk
vegezzk el. A kvetkez
kovetkezo
lps
lepes ugyanarra a mintra mintera vonatkozan
vonatkozoan pH = 5 Na-acett/ecetsav
Na-acetet/ecetsav pueres
pufferes 1.5 rs6res ex-
trakci.
trakci6. Mivel ez a puffer csupn esupen a savassgval
savassegeval hat s es hatsa
hatesa nem specikus,
specifikus, elssorban
elsosorban
a karbontos
karbonetos mintkat
mintekat bontja, ezrt ezert tulajdonkppen
tulajdonkeppen a karbontok
karbonetok sszettelt
osszetetelet kapjuk
meg. A kvetkez
kovetkezo lpslepes ugyanazon rnintkramintekra vonatkozan
vonatkoz6an a DCB (ditionit-citrt-bikar-
(ditionit-citret-bikar-
bont)
bonet) extrakci,
extrakeio, 3 x 5 percig pereig 85 C fokon. A negyedik lpsknt lepeskent 100 ml Lakanen-Ervi
Lakanen-Ervio
oldatos (pH 4.65-re lltott ellitott EDTA) extrakci
extrakci6 azt mutatja meg, hogy melyik mintban minteban
mennyi savoldhat
savoldhat6 elemtartalom
elemtarta.lom maradt az elvgzettelvegzett extrakcik
extrakciok utn.
uten. Az utols
utols6 lpsknt
lepeskent
hasznlt
hasznelt teljes feltrs
felteres (30%-os HZOZ H2O, + 65%-os HNO3 HNO, eleggyel blokkroncsolban)
blokkroncsoloban) ese-
tben
teben pedig az extrakcis
extrakcios lpsek
lepesek utn
uteri fennmaradt svnyi
esvenyi llapot
ellapot aluminoszilikt
alnminosziliket struk-
tra
tra elem-sszetteli
elem-osszeteteli ellegzetessgeit
ellegzetessegeitvizsgljuk
izsgeljuk meg. Ennek a feltrsi
felteresi sorozatmdszemek
sorozatmodszernek
az a lnyege,
lenyege, hogy a kolloidlisan
kolloidelisan a sziliktok
sziliketok felsznhez
felszinehez ktd,
kotodo, tovbb
tovebbe a klnbz
klonbozo
svnyi
esvenyi llapotban
ellapotban lv levo elemeket s es a sziliktvzban
sziliketvezban lv
levo elsdleges,
elsodleges, vagy msodlagos
mesodlagos ka-
tionokat elklntve
elklonitve mrjk merjk meg. Magyarorszgon
Magyarorszegon a btorligeti
betorligetj ses kardoskti,
kardoskti, rgszeti
regeszeti

76
 szempontbl
szempontb6l is jelents
jelentos tavi ledkek
ledekek elemzsnl
elemzesenel hasznlt
hasznelt fel extrakcios
extrakcis mdszereket
modszereket az
elemosszetetel megllaptsra
elemsszettel megellapitesera Dniel Deiniel Pter
Peter geokmikus.
geokemikus.
fo- s
A f- es nyomelemzsre
nyomelemzesre elksztett
elokeszitett oldatokat, extrakcikat,
extrakeiokat, illetve szilerd
szilrd anyagokat
atomabszorpcios, plazma atomemisszis
atomabszorpcis, atomemisszios s es energiadiszperzv
energiadiszperziv vagy protondiszperzv
protondiszperziv rnt-ront-
uoreszcens vizsglatokkal
gen uorcszcens vizsgelatokkal mrhetjk
merhetjk meg. Az atomabszorpcis
atomabszorpeios spektrometriai
(AAS) vizsglat
vizsgelat azon alapul, hogy az egyes elemek atomjai elnyelik az elektromgneses elektromegneses
sugerzest. Ez akkor gyelhet
sugrzst. gyelheto meg, ha szabad atomok vannak jelen s es a fny
feny hullm-
hullem-
megfelelo. adott vonalnak
hossza is megfelel. vonalenak hullmhosszn
hullemhosszen a tbbi tobbi atom elryelsnek
elnyelesenek elhanya-
e1hanya-
golhat6 a valsznsge,
golhat valosziniisege, ezrt ezert klnbz
kiilonbozo elemeket tartalmaz,
tartalmazo, sszetett
osszetett rendszerek is
vizsgelhatok. A felemek
vizsglhatk. foelemek vizsglata
vizsgelata sorn
soren a minta roncsolsakor
roncsolesakor kapott oldatbl
oldatb6l hgtsi
higitesi
kesziteni, mert a mdszernl
sort kell kszteni, m6dszernel az elemezhet
elemezheto koncentrci
koncentrecio tartomnya
tartomenya csak nhny
neheny
nagysgrendet
nagysegrendet fog t er s
es az egyes elemek eltr
eltero koncentrciban
koncentrecioban vannak jelen az oldatban.
induktivan csatolt
Az induktvan esatolt plazma atomemisszis
atomemisszi6s (ICP-AES) mdszerrel m6dszerrel szinte valamennyi
meghaterozhato az ledkes
elem meghatrozhat ledekes mintkbl.
mintel-:b6l. Az oldott mintkat
mintekat a mrs
meres sorn
soren magas
hmrsklet argon plazmeba
homersekletii plazmba fecskendezik be, es s plazmasugerral
plazmasugrral bontjek
bontjk atomjaikra.
Napjainkban az elektrotermikus prologtatsperologtates mdszernek
modszerenek kidolgozsa
kidolgozesa nyomn
nyomen mr mer nem
szksges
szkseges oldatokat kszteni,
kesziteni, a szilrd
szilerd mintk
minte.k is kzvetlenl
kozvetlenl elemezhetk.
elemezhetok. Ezzel a md- m6d-
tobb elem egyidej
szerrel tbb egyidej mrse
merese is lehetsges
lehetseges s es a mdszernek
modszernek kiemelked
kiemelkedo jelentsge
jelentosege
erzekenysege, a legtbb
az rzkenysge, legtobb elem esetben
eseteben pg/kg nagysgrend.
nagysegrendii. A mdszer
m6dszer jelents
jelentos elnye,
elonye,
osszehasonlitva ms
hogy sszehasonltva mes geokmiai
geokemiai mrsekkel,
meresekkel, nem tartozik a legdrgbb
legdregebb mdszerek
m6dszerek
koze s
kz es viszonylag gyorsan jelents jelentos mennyisg
mennyisegii minta mrhetmerheto ezzel a mdszerrel.
m6dszerrel.
energiadiszperziv rntgen
Az energiadiszperzv rontgen uoreszcens
uoreszeens spektrometria (EDXRF) az egyik leggyakrab-
geokemiai mdszer
ban alkalmazott geokmiai m6dszer a szilrd
szilerd mintkbl
mintekb6l trtn
torteno f-
f6- s
es nyomelem meg-
hatrozshoz.
haterozesehoz. A minttmintet nagy energij
energiej gamma s es rntgensugarakkal
rontgensugarakkal gerjesztik. A ger-
jesztett llapot
ellapot nem stabil, ezrt ezert az atom eleklronszerkezete
elektronszerkezete gy gy rendezdik
rendezodik t, et, hogy aale-
le-
het
heto legkisebb energiallapotba
energiaellapotba kerljn.
kerljon. Az trendezds
etrendezodes kzben
kozben energia szabadul fel,
amelyet az atom kvartumszer
kvantumszerii elektromgneses
elektromegneses sugrzs
sugerzes formjban
formejeban bocst
bocset ki. Ez az
elektromegneses sugrzs
elektromgneses sugerzes a kibocst
kiboeseto anyagra jellemz
jellemzo karakterisztikus rntgcnsugrzs.
rontgensugerzes.
Ez szolgltatja
szolgeltatja a minta minsgi
minosegi s es mennyisgi
mennyisegi analzishez
analizisehez szksges
szkseges informcikat,
informeciokat, mert
sikerlt sszeiggst
sikerlt osszeiggest fellltani,
felellitani, amely a karakterisztikus rntgensugrzs
rontgensugerzes hullmhossza
hullemhossza
es a sugrzst
s sugerzest kibocst
kiboeset6 elem rendszma
rendszema kztt
kozott teremt kapcsolatot, teht tehet a mdszer
m6dszer
minosegi analitikai kmiai
minsgi kemiai clokra
eelokra is alkalmas. A mdszer
m6dszer rzkenysge
erzekenysege mg/kg nagysg-
nagyseg-
rend,
rend, de a gerjeszt
geijeszto forrstl
forrest6l ses a meghatrozand
meghaterozando anyagtlanyagtol iggen.
iggoen. A mikroelemeknl
mikroelemeknel
az alacsony
alaesony koncentrci
koncentrecio kvetkeztben
kovetkezteben szksg
szkseg lehet a hamvasztsos
hamvasztesos dstsra.
dsitesra.
A protoninduklt
protonindukelt rntgenemisszis
rontgenemisszios analzis
analizis (PIXE) az EDXRF-hez hasonl hasonl6 rntgen-
rontgen-
analitikai eljrs,
eljeres, gy
igy az elz
elozo fejezetben lert
leirt ltalnos
eltalenos megfontolsok
megfontolesok ennl
ennel a mdszernl
modszernel
is rvnyesek.
ervenyesek. A PIXE protonbombzson
protonbombezeson alapul alapulo mdszer,
m6dszer, melynek sorn soren 'nagy
"nagy ener-
giej protonok hatsra
gij hatesera a fellet
fellet atomjai ionizelodnak,
ionizldnak, majd ezt kveten
kovetoen karakterisztikus
rontgensugerzes kibocstsa
rntgensugrzs kibocsetesa kzben
kozben visszanyerik alapllapotu.kat.
alapellapotukat. A kibocstott
kiboesetott sugrzs
sugerzes
energiejet analizlva
energijt analizelva megkapjuk a PIXE spektrumot. A bombz bombez6 protonok jelents
jelentos ener-
gieja miatt
gija miart a behatolsi
behatolesi mlysg
melyseg lnyegesen
lenyegesen nagyobb, mint a rntgenfluoreszcencis
rontgenfluoreszeencies md- m6d-
szer esetben,
eseteben, gyigy alkalmas kismlysg
kismelysegii koncentrciprol
koneentrecioprol elksztsre
elkeszitesere is. A mdszer
m6dszer
nagy elnye,
elonye, hogy rendkvl
rendkivl rzkeny,
erzekeny, mrmer grammnyi mintbl
minteb6l ppm nagysgrend
nagysegrend meg-
hatrozst
haterozest tesz lehetv.
lehetove. Az analizland
analizelando minta elksztse
elokeszitese rendkvl
rendkivl egyszer,
egyszerii, mivel azt
nem kell feltrni,
felterni, kzvetlenl
kozvetlenl por formjban
formejeban (szemcsenagysg:
(szemcsenagyseg: ~ -- 0,2 mm) pasztillkba
pasztillekba

77
7?
sajtolva analizlhat.
analizelhato. Az ionsugr
ionsuger analzisen
analizisen alapul
alapulo PIXE elemzsek
elemzesek mellett ismeretesen
reszecske induklt
rszecske indukelt gammasugr
gammasuger emisszis
emisszi6s (PIGME) vizsgltok vizsgeltok is a rgszeti
regeszeti geolgiban.
geologieban.
m6dszer az atommagok gerjesztst
A mdszer gerjeszteset s es a gammasugrzs
gammasugerzes mrsnmeresen alapul, amely akkor
keletkezik, amikor a gerjesztett atommagok visszatrnek visszaternek a gerjesztetlen
geijesztetlen alapllapotukba.
alapellaportikba.
Altaleban a protoninduklt
Altalban protonindukelt rntgenrontgen emisszis
emisszi6s eljrssal
eljeressal egytt
egytt alkalmazzk.
alkalmazzek. A rgszeti
regeszeti
esatesok sorr
satsok soren elkerlt
elokerlt fmtrgyak,
femtergyak, kztkkoztk kszerek
ekszerek analitikus vizsglatnl,
vizsgelatenel, sats
esates sorn
soren
feltert csontok s
feltrt es begyaz
beegyazo ledkek
ledekek elemzsnl,
elemzesenel, Obszidin
obszidien eszkzk
eszkozok geokmiai
geokemiai vizsg-vizsge-
latenel alkalmaztk
latnl alkalrnaztek ezt az analitikus eljrst. eljerest. Magyarorszgon
Magyarorszegon I`J'lt'La'Jzlo',
IG'J'lt6La1szl6, a Somogy
Mzeumok Igazgatsga
Megyei Mzeumok Igazgat6sega munkatrsa
munkatersa sikerrel hasznlta
hasznelta fel a klnbz
klonbozo geokmiai
geokemiai
modszereket a rgszeti
mdszereket regeszeti satsok
esatesok sorn
sore.n elkerlt
elokerlt fmtrgyak
femtergyak elemaralzishez,
elemanalizisehez, az tv- otvo-
osszetetelenek megllaptshoz.
zetek sszettelnek megellapitesehoz.
f6- s
A f- es nyomelemzs
nyomelemzes mellett az ledkekben
iiledekekben tallhat
talelhato svnyok
esvenyok elemzsre
elemzesere a termikus
analizist is felhasznlhatjuk.
analzist felhasznelhatjuk. A mdszer
m6dszer alapja,
alapj a, hogy a vegyleteknek
vegyleteknek a homerseklet-cmeles
hmrsklet-emels
hatesera
hatsra vegbemeno
vgbemen tomegveltozeset
tmegvltozst a termogravimetria segitsegevel segtsgvel kovethetjk.
kvethetjk. A
tomegveltozest
tmegvltozst egy termomerlegen
termomrlegen vizsgelhatjuk,
vizsglhatjuk, amely egy programozhatoan
programozhatan fiitheto fthet
kemencebol
kemencbl es s egy eizekeny
rzkeny merlegbol
mrlegbl ell. ll. Az anyag tomeget
tmegt a homerseklet
hmrsklet iggvenye-
fggvny-
ben ebrezolva
brzolva kapjuk meg a termogravimetries
termogravimetris (TG) gorbet. grbt. A gorbe
grbe lefuteseb6l
lefutsbl kovet-
kvet-
keztetni lehet az anyagban a homersekletemeles
hmrskletemels hatesera hatsra lejetsz6d6
lejtszd kemiai
kmiai ess zikai
fizikai fo-
lyamatokra, es s ennek nyomen
nyomn az anyag megkozelito
megkzelt osszetetelere
sszettelre is. A TG-gorbe
TG-grbe deri-
veltja
vltja (DTG) gyakran konnyebbenknnyebben kezelheto,
kezelhet, mivel a derivelt
derivlt gorbe
grbe alakjeb6l
alakjbl az egyes
homerseklet
hmrsklet ertekek
rtkek pontosabban mege.llapithat6k.
megllapthatk. A modern termomrlegektermomerlegek beptettbeepitett
derivel6 berendezssel
automatikus dcrivl berendezessel vannak elltva. elletva. A hkezels
hokezeles hatsra
hatesera a mintban
minteban t- to-
megveltozessal nem jr
megvltozssal jer6 talakulsok
etalakulesok is vgbemehetrek.
vegbemehetnek. Ezekben az esetekben a di`e- diffe-
renciel terrnikus
rencil termikus analzist
analizist (DTA) kell alkalmaznunk. Haznkban Hazenkban a legelterjedtebben hasz-
nelt termoanalitikai berendezs,
nlt berendezes, a derivatogrf,
derivatogref, amely ugyanazon mintban minteban regisztrlja
regisztrelja
TG-, DTG- s es a DTA-grbket.
DTA-gorbeket. A fent ismertetett mdszerrel m6dszerrel a lelhelyeken
lelohelyeken feltrt
feltert anya-
gok mindegyike vizsglhat,
vizsgelhato, a legfontosabb alkalmazsai
alkalmazesai a csontok, kermik,
keremiek, ledkek,
ledekek,
kozetek analzise.
kzetek analizise. A termoanalitikai mdszerekmodszerek a rgszeti
regeszeti ses skrnyezeti
oskornyezeti kutatsokban
kutatesokban
igen jl
j6l alkalmazhatak,
alkalmazhatoak, mivel olcsn, olcs6n, gyorsan, kis mennyisg
mennyiseg mintbl
minteb6l kielgt
kielegito pon-
tosseg, korrekt mdon
tossg, m6don sszehasonlthat
osszehasonlithato eredmnyeket,
eredmenyeket, j j6 megkzeltst
megkozelitest biztostanak.
biztositanak.
A derivatogrs
derivatogrees elemzsek
elemzesek eredmnyei
eredmenyei nagyban hozzjrulhatnak
hozzejerulhatnak a rgszeti
regeszeti sats
esates sorn
soren
vizsgelt csontleletek
vizsglt esontleletek sszettelnek
osszetetelenek kzelt
kozelito megismershez,
megismeresehez, tovbbtovebbe kivlan
kiveloan alkalmaz-
hat
hat6 a kermiaednyek
kererniaedenyek getsiegetesi hmrskletnek
homersekletenek meghatrozshoz.
meghaterozesehoz. A termikus analzis analizis
egyik nagy elnye
elonye abban rejlik, hogy a meghatrozand
meghaterozando minta elksztse
elokeszitese igen egyszer.
egyszerii.
Magyarorszgon
Magyarorszegon a rgszeti
regeszeti cl
cel derivatogrs
derivatogrefies vizsglatokat,
vizsgelatokat, sszekapcsolva
osszekapcsolva protonin-
duklt
dukelt rntgenemisszis
rontgenemisszios analzissel,
analizissel, Mrk
Meirk Lrzlo'
Leiszl szegedi rgsz-vegysz
regesz-vegyesz szakos hallgat hallgato
alkalmazta csontok rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai cl eel vizsglatnl.
vizsgelatenel.
Rviddel
Roviddel a rntgensugrzs
rontgensugerzes felfedezse
felfedezese utn ute.n felismertk,
felismertek, hogy a rntgensugarak
rontgensugarak a kris-
tlyokon
telyokon visszaverdst,
visszaverodest, eltrlst
elterlest (diffrakcit)
(diffrakciot) szenvednek, s es a sugrzs
sugerzes hullmhossza
hullemhossza
nagysgrendileg
nagysegrendileg sszemrhet
osszemerheto a felptfelepito anyagtl
anyagtol is igg
iggo kristlyskok
kristelysikok kztti
kozotti t- te-
volsggal.
volseggal. A rntgensugarak
rontgensugarak diffrakcis
diffrakcios elemzsvel
elemzesevel gy igy megvizsglhatjuk
megvizsgelhatjuk a kristlyoskristelyos
anyagok kmiai
kemiai sszettelt.
osszetetelet. A modern eljrsoknl
eljeresoknel a mintt
mintet sklemezen
siklemezen tertik
teritik szt
szet s
es a
rntgen
rontgen diffrakcis
diffrakcios (XRD) kpet kepet elektronikusan rgztik.
rogzitik. A kapott interferenciakp
interferenciakep infor-
mcikat
meci6kat szolgltat
szolgeltat a kristlyok
kristelyok szerkezetre
szerkezetere s es gy
igy anyagi sszettelre.
osszetetelere. Az XRD vizsglat vizsgelat
az XRF eljrssal
eljeressal ellenttben,
ellentetben, amely a minta elemi sszettelnekosszetetelenek lersra
leiresera szolgl,
szolgel, a ve-

'78
 gyletek kristlyforminak
gyletek kristelyformeinak azonostst
azonositeset is elvgzi.
elvegzi. A mdszer
m6dszer segtsgvel
segitsegevel nemcsak szilrd
szilerd
mintk vizsglhatk,
mintek vizsgelhatok, hanem amorf s es folyadk
folyadek llapot
ellapot anyagok elemzsre
elcrnzesere is alkalmas.
Regeszeti felhasznlst
Rgszeti felhaszneleset tekintve fleg
foleg keszkzk,
koeszkozok, festkanyagok,
festekanyagok, drgakvck
dregakovek elemzsre
elemzesere
hasznelatos. Kiemelked
hasznlatos. Kiemelkedo jelentsge
jelentosege van a rntgendiffrakcis
rontgendiffrakcios eljrsoknak
eljeresoknak a talajok, kz-
koz-
tk a fosszilis talajok, klnbz,
tk klonbozo, rgszeti
regeszeti anyagot is begyaz
beegyazo ledkek,
ledekek, rcek,
ercek, kermik
kerenliek
alapanyaget biztost
alaparyagt biztosit6 agyagos ledkek
ledekek svnytani
esvenytani sszettelnek
osszetetelenek meghatrozsban.
meghaterozeseban. R- Re-
geszeti kutatsokhoz
gszeti kutatesokhoz is kapcsold
kapesol6d6 jelents
jelentos krnyezettrtneti
kornyezettorteneti kutatsoknl,
kutatesoknel, a btorligeti
betorligeti
ledkgyjt
ledekgyiijto medence kutatsnl
kutatesenel vgzett,
vegzett kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentosegii rntgendiffrakcis
rontgendiffrakcios
elemzeseket Kivcs-Pljf
elemzseket K0veics-Peilj/ Pter,
Peter, a Magyar Allami Fldtani
Foldtani Intzet
Intezet munkatrsa.
munkatersa.
pesztez6 elektronmikroszkpokhoz
A psztz elektronmikroszkopokhoz kapcsolt mikroszonda analzis analizis a rntgenfluo-
rontgenfluo-
reszceneies vizsglatokhoz
reszcencis vizsgelatokhoz hasonl
hasonlo alapelveken nyugszik, de dc itt az elektronok gerjesztst
gerjeszteset
gy rik
gy erik el, hogy a vizsgland,
vizsgelando, vkuumba
vekuumba helyezett, csiszolt felszn,
felszin, esetleg szn-,
szen-, vagy
boritott mirtt
aranyisttel bortott mintet elektronsugrzssal
elektronsugerzessal bombzzk.
bombezzek. Mivel az elektronsugarat ez-
redmillimeternyi helyre is fkuszlhatjk,
redmillimternyi fokuszelhatjek, ezrt
ezert kismret
kismeretii svnyok,
esvenyok, svnyi
esvenyi kivlsok,
kivelesok,
szennyezodesek sszettele
szennyezdsek osszetetele is megmrhet
megmerheto ezzel a mdszerrel.
m6dszerrel. Klnbz
Klonbozo trgyak,
tergyak, ke-
remiek archeometriai elemzsnl
rmik elemzesenel mr mer rutinszeren
rutinszeriien hasznljk
haszneljek ezt a vizsglati
vizsgelati mdszert
m6dszert
nemzetkozi kutatsban.
a nemzetkzi kutatesban. A hazai rgszeti
regeszeti cl
cel krnyezettrtneti
kornyezettorteneti kutatsoknl
kutatesoknel Beszeda
Beszedet
Imre ses Cserhti
Cserlniti Csaba,
Csttlm, a debreceni Ksrleti
Kiserleti Fizikai Tanszk
Tanszek munkatrsai
munkatersai vgeztek
vegeztek kie-
melkedo jelentsg
melked jelentosegii mikroszonds
mikroszondes s es psztz
pesztez6 elcktronmikroszkpis
elektronmikroszkopies (SEM) vizsgla-
vizsgela-
tokat.

5.5.2. Arcfhiiretra
Areiainaetriai vizsgatok
vizsgeitzistok

A rgszet,
regeszet, a geolgia
geol6gia ses az slnytan
oslenytan specilis
specielis egyttmkdsi
egyttrnkodesi terlete
terlete az ar:hmem`a,
arehimemn,
amely szkebb
sziikebb rtelemben
ertelemben vve
veve a rgszeti
regeszeti trgyak
tergyak anyagvizsglatval,
anyagvizsgelateval, forrsterletnek
forresterletenek
meghaterozeseval foglalkozik. Ide tartozik a klnbz
meghatrozsval klonbozo rcek,
ercek, fmek,
femek, keszkzk,
koeszkozok, egykori
fekb6l, nvnyi
fkbl, novenyi eredet
eredet anyagokbl,
anyagokbol, csontokbl,
csontokb6l, kagylkbl
kagyl6kb6l kszlt
keszlt eszkzk,
eszkozok, kermik,
keremiek,
teglek, vegednyek
tglk, vegedenyek vizsglata,
vizsgelata, erederk
eredetk meghatrozsa.
meghaterozesa. Tgabb
Tegabb rtelembe
ertelembe vveveve az
eszkozok, ptmnyek,
eszkzk, epitmenyek, szllt
szellit6 eszkzk,
eszkozok, utak, bnyk
benyek elksztsnek,
elkeszitesenek, az ipar- s es agrr-
agrer-
regeszeti, az egykori ptszeti
rgszeti, epiteszeti s
es termelsi
termelesi mdoknak
m6doknak rekonstrukcijt,
rekonstrukeiojet, az n.n. ,,kfe'rleti
,,kilrleti
rgszetef is az archimetria szakterlethez
re'ge':zetet` szakterletehez soroljk.
soroljek. Termszetesen
Termeszetesen a tgabb
tegabb rtelemben
ertelemben
jelentosen tlmutat
vett archimetria jelentsen tlmutat a rgszet
regeszet s
es a geolgia
geol6gia kapcsolatn,
kapcsolaten, s
es gyelembe
veszi a nprajzi,
neprajzi, a mvszettrtneti,
mveszettorteneti, a technolgiai,
technologiai, a mezgazdasgi
mezogazdasegi tudomnyok
tudomenyok ku-
tatesainak eredmnyeit
tatsainak eredmenyeit is. Igy, ahogy korbban
korebban mrmer lertuk,
leirtuk, az archimetriai elemzseket
elemzeseket
nem sorolhatjuk a rgszeti
regeszeti geolgihoz.
geologiehoz. Vagyis a rgszeti
regeszeti trgyak
tergyak geolgiai,
geologiai, geokmiai
geokemiai
vizsgelata, a technolgiai
vizsglata, technologiai folyamatok rekonstrukcija
rekonstrukcioja nem azonos a rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai
vizsgelatokkal. Ugyanis brmilyen
vizsglatokkal. berrnilyen mdszert
m6dszert (statisztikai, kmiai,
kemiai, fizikai, geolgiai,
geol6giai, s-os-
lenytani) hasznl
lnytani) hasznel fel a szakember, amikor az ember ltal eltal ksztett
keszitett trgyakat,
tergyakat, objektumokat
(utak, hidak, bnyk,
benyek, pletek,
epletek, szllt
szel|it6 eszkzk
eszkozok stb.) vizsglja,
vizsgelj a, vgs
vegso soron a trsadalmi
tersadalmi
leny fejlettsgt
lny fejlettseget s
es viselkedsnek
viselkedesenek minsgt
minoseget rekonstrulja.
rekonstruelja. Ennek ellenre
ellenere a teljessgre
teljessegre
torekves rdekben
trekvs erdekeben tekintsk
tekintsk tet vzlatosan,
vezlatosan, a gazdag szakirodalombl
szakirodalombol vett nhny
neheny pldn
pelden
keresztl az archimetrinak
keresztl archimetrienak azon rszt,
reszet, amelyhez elssorban
elsosorban a geolgiai,
geol6giai, geokmiai
geokemiai s es
oslenytani mdszereket
slnytani modszereket hasznostjk.
hasznositjek.

7.9
79
 A kcszkzk
koeszkozok anyagnak, keszkz nyersanyagok vizsgelata
anyagenak, a koeszkoz vizsglata es s forresterletenek
forrsterletnek
azonositesa az archimetriai
azonostsa arehimetriai elemzsek
elemzesek egyik legfontosabb terlete. terlete. A kcszkzk
koeszkozok esetben
eseteben
kemiai vltozst
a nyersanyag kmiai veltozest nem szenved, gy igy klasszikus kzettani
kozettani megkzeltsekkel,
megkozelitesekkel,
makroszkopikus s
makroszkpikus es kzetrnikroszkpis
kozetmikroszkopies kzet- k6zet- s es svnyhatrozssal
es-venyhaterozessal azonosthat
azonosithato a k- ko-
eszkoz alapanyaga. Az eszkzk
eszkz eszkozok ksztshez
keszitesehez elssorban
elsosorban kemny,
kemeny, kagyls
kagyl6s trs,
tores, repeds-
repedes-
szemcsemeret, rrikro-
mentes, finom szemcsemret, mikro- ses kriptokristlyos
kriptokristelyos kzetetkozetet vagy svnyt
esvenyt hasznltak
haszneltak
kozetek kztt
fel. A kzetek kozott erederk
eredetk szerint elklntnk
elklonitiink magms
magmes obszidint,
obszidient, hidro- s es limno-
kvarcitokat, tengeri ledkes
ledekes kzeteket
kozeteket (radiolarit), metamorf eredet eredetii kvarcitokat. Ma-
gyarorszegon T. Biro'
gyarorszgon Bird Katalin, a Magyar Nemzeti Mzeum Mzeum munkatrsa
munkatersa s es Szakmany
Szttkmeiny
Gyingy, az ELTE oktatja
Gyrgy, oktat6ja vgez
vegez nemzetkzi
nemzetkozi szinten is kiemelked kiemelkedo kutatsokat
kutatesokat a k- ko-
eszkozok nyersanyagnak
cszkzk nyersanyagenak meghatrozsa
meghaterozesa s es a forrsrgik
forresregiok rekonstrukcija
rekonstrukcioja terletn.
terleten.
Az archeopedolgiai,
archeopedologiai, rgszetiregeszeti geolgiai
geol6giai cl
cel mikromorfolgiai
mikromorfologiai vizsglatok
vizsgelatok mellett
mer a XIX. szzadtl
mr szezadt6l kezdden
kezdodoen sikerrel alkalmazzk
alkalrnazzek a kcszkzk
koeszkozok nyersanyag forrsnak forresenak
felterkepezesehez a vkonycsiszolatok
feltrkpezshez vekonycsiszolatok mikroszkpi
mikroszkopi vizsglatt.
vizsgelatet. A vizsgland
vizsge.land6 ktrgyak-
kotergyak-
b6l, cserepekbl
bl, eserepekbol vett rnintknl
rninteknel 5-30 mikron vastagsgvastagseg vkonycsiszolatot
vekonyesiszolatot ksztenek,
keszitenek,
amely mr mer teresztik
eteresztik a fnyt,
fenyt, gy
igy alkalmas a kzetek
kozetek svnyi
esvenyi sszettelnek,
osszetetelenek, szerkezeti je-
vizsgelatera. A vizsglatokhoz
gyeinek vizsglatra. vizsgelatokhoz a geolgiai
geol6giai kutatsoknl
kutatesoknel alkalmazott polarizcis polarizecios
mikroszkopot alkalmazzk.
rnikroszkpot alkalmazzek. A polarizcis
polarizecios kzetrnikroszkppal
kozetmikroszkoppal trtn torteno svny-
esveny- s es kzet-
kozet-
haterozesokat az teszi lehetv,
hatrozsokat lehetove, hogy az svnyok
esvenyok egy rsze, resze, mint fnytereszt
fenyetereszto anizotrp
anizotr6p
kristly,
kristely, szerkezeti felptsk
felepitesk nyomn
nyomen elhajltjk
elhajlitjek az thalad
ethalad6 fnysugarakat
fenysugarakat (inteferereia
(inteireneiet
jelensege). Az interferenciaszn
jelensge). interferenciaszin az svnyra
esvenyra jellemz
jellemzo blyeg,
belyeg, gy igy ms
mes szerkezeti blyegek-
belyegek-
kel egytt
egytt az svnyok
esvenyok meghatrozhatk
meghaterozhatok s es ezek nyomn
nyomen a kzet kozet tpusa
tipusa is megadhat.
megadhato.
esvenyok jelenlte,
Index svnyok jelenlete, csak egyes terletre
terletre jellemz
jellemzo svnyi
esvenyi sszettel
osszetetel alapjn
alapjen a kbl
kobol
keszlt eszkz,
kszlt eszkoz, ptanyag
epitoanyag eredeti lelhelye,
lelohelye, n. n. ,,_fbrr.rterlete
,,>1wirter2Jilete is rekonstrulhat.
rekonstruelhato.
Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a kzetek kozetek jelents
jelentos rsze
resze tbb
tobb helyen is elfordulhat
elofordulhat (k- (k-
lnsen
lonosen egy olyan sokszn,
sokszin, heterogn
heterogen geolgiai
geol6giai felpts
felepites terleten,
terleten, mint a Krpt-me-
Kerpet-me-
dence), illetve, hogy az egyes terleteken,
terleteken, azonos krlmnyek
korlmenyek kzt kozt kifejldtt
kifejlodott kzetek
kozetek
nem klnthetk
klonithetok el egymstl
egymestol korrekt mdon. m6don. Ilyenek pldul peldeul a hidro- s es limnokvarci-
tok, kovakzetek
kovakozetek s es a radiolaritok egy jelents
jelentos rsze.
resze. Ezek esetben
eseteben csak valsznsteni
valoszinsiteni
lehet a szrmazsi
szerrnazesi helyet.
A keszkzk,
koeszkozok, kbl kobol kszlt
keszlt trgyak,
tergyak, ptmnyek
epitmenyek az 1-2 cm nagysg nagyseg kpengktl
kopengektol
(mikrolitoktl)
(mikrolitoktol) a jelents
jelentos kiterjeds
kiterjedes a pirarnisokig, megalitokig terjednek. A kbl kobol k- ke-
szlt
szlt eszkzk
eszkozok a korai emberfajtk
emberfajtek kialakulsval
kialakuleseval egy idben,idoben, rrintegy
mintegy 2,0-2,5 milli milli6 veeve
jelentek meg s es mg
meg a bronzkor sorn soren is az egyik legfontosabb szerszm-alapanyagot
szerszem-alapanyagot al-
kottk,
kottek, stsot az ausztrl
ausztrel bennszlttek,
bennszlottek, az aboriginek, a klnbz klonbozo indin
indien kultrk,
kultrek, a szi-
briai
beriai vadsznpek
vadesznepek (szibirjkok),
(szibirj ekok), az eszkimk
eszkim6k mg meg az jkor jkor kezdetn
kezdeten is elterjedten
elteijedten hasz-
nltk.
neltek. A keszkzk
koeszkozok jelenlte
jelenlete bizonyos terleteken
terleteken mg meg a fejlett technikai eszkzkkel
eszkozokkel
rendelkez
rendelkezo trsadalmakban
tersadalrnakban is fennmaradtak egszen egeszen a XIX. szzadigszezadig (malomkvek,
(malomkovek, tz- tiiz
csihol6 kvek,
csihol kovek, kovs
koves puskk).
puskek). A vilg
vileg nhny
neheny kisebb terletn,
terleten, kztk
koztk a Nikobar s es Ada-
mar
man szigeteken l, elo, mezolit szinten lv levo vadsz
vadesz6 kzssgek
kozossegek mg meg ma is keszkzket
koeszkozoket
hasznlnak
hasznelnak vadszfegyverek,
vadeszfegyverek, szigonyok ksztshez,
keszitesehez, mg mig msmes trzseknl
torzseknel mr mer csak presz-
tzs
tizs trgyak,
tergyak, kultikus trgyaktergyak (kksek,
(kokesek, kbaltk)
kobaltek) kszlnek
keszlnek kvekbl.
kovekbol.
A legkorbbi
legkorebbi eszkzket
eszkozoket valsznleg
valoszinleg mg meg a folymedrek
folyomedrek kavicsanyagbl,
kavicsanyagebol, felsznifelszini
kzetkibvsokbl
kozetkibvesokbol gyjtttk, tottek, majd a kzps-paleolitikum
kozepso-paleolitikum folyamn folyamen kialaktottk
kialakitottek az els elso
kbnykat.
kobenyekat. Igen jelentsjelentos a miskolci Avas-tet
Avas-teto Tzkves
Tiizkoves szakaszn
szakaszen R1'n_ger/lrpad
Rin,ge1'A1'peiel vezet-
vezete-

88
80
 svel
sevel feltrt
feltert kzps-paleolit
kozepso-paleolit telephely s es bnyaudvar,
benyaudvar, ahol a kovapad hevtsvel,
hevitesevel, repesz-
tesevel bnysztak
tsvel benyesztak ki kovskoves kzeteket.
kozeteket. Az eddigi adatok alapjn alapjen a paleolitikumot kovetoen
kveten
a holocen
holocn soren,
sorn, a neolitikumban is olyan jelentos jelents igeny
igny jelentkezett a j6 j minosegii
minsg ko k
nyersanyag irent,
irnt, hogy jelentos
jelents kiterjedes
kiterjeds es s helyenkent
helyenknt melymiivelesii
mlymvels benyekat,
bnykat, benya-
bnya-
jeratokat,
jratokat, ternekat
trnkat kepeztek
kpeztek ki a koves
kovs anyagokat tartalmazo
tartalmaz kozetekben.
kzetekben. Az angliai Grime
Gnwes
Grave: vileghir
vilghr neolitikumi kovaterneibol
kovatrnibl peldeul
pldul tobb
tbb tonna kovet
kvet fejtettek ki 4-5 ezer
evvel
wel ezelott.
ezeltt. Magyarorszegon
Magyarorszgon is sikerlt sikerlt neolitikus kofejtoket
kfejtket kimutatni, tobbektbbek kozott
kztt
a smegi
smegi mogyoros-dombi,
mogyors-dombi, a tatai es s a szentgeli
szentgli radiolaritos kozetretegekben.
kzetrtegekben. A mecseki
radiolaritot, a madarasi felso-paleolit
fels-paleolit lelohely
lelhely vizsgelata
vizsglata alapjen,
alapjn, mer
mr a felso-paleolitikum
fels-paleolitikurn
soren
sorn fejtettek,
fejtettk, de a kozetkzet elterjedese
elterjedse nyomen
nyomn benyeszatenak
bryszatnak cscspontja
cscspontja a keso-neoli-
ks-neoli-
tikum soren
sorn alakult ki. Az alapos felter6 feltr munka, a regeszeti
rgszeti ess geol6giai
geolgiai kutatesok
kutatsok ossze-
ssze-
kapesoleseval
kapcsolsval szinte valamennyi
valamermyi fejtett, gyiijtogetett
gyjtgetett kozetnek,
kzetnek, esvenynak
svnynak megrajzolhato
megrajzolhat
az ,,elteijedesi
elterjedsi terlete,
terlete, a felhaszne.l6
felhasznl kultrekkal
kultrkkal kialakitott
kialaktott viszonya, a kereskedelmi t- t-
vonalak. A kerpet-medencei
krpt-medencei regeszetirgszeti lelohelyek
lelhelyek petrogreai
petrograi elemzesei,
elemz/se`i, peldeul
pldul bajor-
orszegi,
orszgi, volhiniai kovek, kovk, krakk6i
krakki tzkovek
tzkvek kimutatesa
kimutatsa azt bizonyitja,
bizonytja, hogy a neolitikum
soren
sorn jelentos
jelents tevolsegi
tvolsgi kereskedelem alakult ki ezen a terleten terleten is.A radiolaritimellett igen
jelentos
jelents obszidien
Obszidin forresok
forrsok talelhatok
tallhatk meg mg a Kerpet-medence
Krpt-medence terleten,
terletn, a Tokaj -Eperjesi-
Tokaj-Eperjesi-
hegysegben.
hegysgben. A leletek alapjen alapjn valosziniisitheto,
valsznsthet, hogy ez a nyersanyagforres
nyersanyagforrs a pa-
leolitikumtol
leolitikumtl kezdodoen
kezdden a neolitikumig tobb tbb kultrenak
kultrnak meghaterozta
meghatrozta a mozgesi
mozgsi irenyet,
irnyt,
majd a letelepedesi
letelepedsi strategiejet
stratgijt a Kerpet-medeneeben.
Krpt-medencben. Az elesen, lesen, kagylosan
kagylsan toro,
tr, j6
j mino-
min-
seg
sg obszidien
obszidin lelohelyek
lelhelyek ebben a korban olyan kiemelkedo kiemelked jelentosegek
jelentsgek voltak, hogy
a forresterlettol
forrsterlettl tobb tbb szez
szz vagy tobb
tbb ezer kilometerre
kilomterre is elszellitottek
elszlltottk azokat. A kerpeti
krpti
obszidient
Obszidint peldeul
pldul a Visztpla
Visztjla menti, al-dunai, becsimedeneei,
bcsi-medencei, moldvai regeszeti
rgszeti lelohe-
lelhe-
lyeken is kimutattek.
kimutattk. Az Eszaki- es s a Dunentlj-kozephegysegben
Dunntli-kzphegysgben es s annak elotereben
elterben
tale|hat6
tallhat paleolit, mezolit, neolit lelohelyekrol
lelhelyekrl elokerlt
elkerlt koeszkozok
kcszkzk alapjen
alapjn a radiolarit
es
s az obszidien
Obszidin mellett a klonbozo
klnbz lirnno-
limno- es s hidrokvarcitokat, kvarcveltozatokat,
kvarcvltozatokat, kal-
cedon nyersanyagot haszneltak hasznltak fel koeszkozok
kcszkzk elkeszitesere.
elksztsre.
Termeszetesen
Termszetesen nem csak vadeszatra, vadszatra, haleszatra,
halszatra, ellatmaradvenyok
llatmaradvryok feldolgozesera
feldolgozsra hasz-
nelatos
nlatos tergyak
trgyak keszltek
kszltek kobol,
kbl, hanem sarlopengek,
sarlpengk, orlokovek
rlkvek es s malomkovek
malomkvek is. A
togetett
tgetett es
s termesztett novenyeknek
nvnyekrek a feldolgozesera
feldolgozsra szolge.l6
szolgl koeszkozok
kcszkzk nyersanya-
ga rendkivl
rendkvl heterogen
heterogn volt, meszkovekbol,
mszkvekbl, homokkovekbol,
homokkvekbl, kiilonbozo
klnbz magmes
magms es s me-
tamorf kozetekbol
kzetekbl keszltek.
kszltek. Mivel az orlemenyben
rlemnyben a gyengebb
gyengbb kotoanyag,
ktanyag, vagy rossz
kopeselloseg
kopsllsg kovetkezteben
kvetkeztben a fogakat koptat6 koptat kozetmorzsalek
kzetmorzsalk kopnyenknnyen megjelenhetett,
megjelenletett,
a nagy szilerdseg,
szilrdsg, kopesello
kopsll kozetek
kzetek jelentos
jelents erteket
rtket kepviseltek.
kpviseltek. Igy nem veletlen,
vletlen, hogy
a kozepkori
kzpkori Magyarorszegon
Magyarorszgon fejtett, jelentos jelents kvarctartalm,
kvarctartalm, kopesello,
kopsll, vulkeni
vulkni ut6mko-
utmk-
des
ds nyomen
nyomn kialakult gejziritbol
gejziritbl faragott, egyetlen reszbol rszbl ell6
ll serospataki
srospataki malomkoveket
malomkveket
meg
mg Franciaorszegba
Franciaorszgba is exporteltek.
exportltk. Ber Br an'a
arra gondolnenk,
gondolnnk, hogy a koeszkozok
kcszkzk alapjen
alapjn csak
a klonbozo
klnbz teehnologiek,
technolgik, kulturelis
kulturlis veltozesok,
vltozsok, szermazesi
szrmazsi lelohelyek
lelhelyek azonosithatok,
azonosthatk, a
koeszkozok
kcszkzk felszinen
felsznn talelhat6
tallhat szorok,
szrk, fekrol
fkrl vagy magokrol
magokrl szermaz6
szrmaz rostok, szovetek,
szvetek,
vernyomok
vrnyomok alapjen alapjn az elejtett ellatok,
llatok, a kivegott
kivgott fek,
fk, gyjtogetett
gyjtgetett magvak is rekonstru-
elhat6k.
lhatk. Sot St ezeknek az anyagoknak a felhaszneleseval
felhasznlsval mer mr sikeres radiokarbon es s ami-
nosav vizsgelatokat
vizsglatokat vegeztek
vgeztek az eszkozhasznelat
eszkzhasznlat pontos korenak kornak megellapitesehoz.
megllaptshoz. Pesz-Psz-
tez6
tz elektronmikroszkopies
elektronrnikroszkpis vizsgelatokkal
vizsglatokkal bizonyitani
bizonytani lehetett, hogy szilenkeszkozoket
szilnkeszkzket
hevitessel
hevtssel is kialakithattek,
kialakthattk, nem csak togetessel.
tgetssel. A hevites
hevts soren
sorn a mikrorepedesek
mikrorepedsek szemaszma
megno,
megn, es s az esvenyok
svnyok kozotti
kztti viz
vz tevozik
tvozik a koanyagbol,
kanyagbl, igy gy a nyersanyagbol
nyersanyagbl konnyebb
knnyebb

81
eszkzt
eszkozt kszteni.
kesziteni. A melegts
melegites nyomn
nyomen a kcszkzk
koeszkozok szne szine megvltozik,
megveltozik, a hastsi
hasitesi fellet
fellet
elesebbe, de
lesebb, dc trkenyebb
torekenyebbe vlik.velik. A hevtsi
hevitesi technika mintegy 50 ezer wel evvel ezeltt
ezelott alakult
es valamennyi kontinensen elterjedt.
ki s
epitoanyagnak felhasznlt
Az ptanyagnak felhasznelt kvek
kovek elemzse
elemzese az archimetriai
arehimetriai vizsglatok
vizsgelatok szerves rszt reszet
alkotja.
alkotj a. Ebben az esetben nem csak a szrmazsi szermazesi helyek s es kereskedelrni
kereskedelmi kapcsolatok meg-
rajzolesera, hanem a korrekt s
rajzolsra, es korh
korhii pletrestaurls
epletrestaureles elksztse
elokeszitese szempontjbl
szempontjebol is ki-
emelkedo jelentsgek
emelked jelentosegiiek az egykori pletekbl
epletekbol szrmaz
szermaz6 kzettani
kozettani meghatrozsok.
meghaterozesok. Pet-
rogreai vizsglatokkal
rograi vizsgelatokkal bizonytottk
bizonyitottek pldul,
peldeul, hogy az egyiptomi, gizai piramisoknl piranlisoknel ta-
lelhato Krisztus eltt
llhat elott 7000-5000 v ev kztt
kozott kialaktott
kialakitott sznx szobrot aMaka`tam aMokaztam msz- mesz-
koformecio hrom
kformci herom elklnl,
elklonlo, eltr
eltero fzikai s es kmiai
kemiai paramterekkel
parameterekkel jellemezhet,
jellemezheto, ezrt ezert
eltero mdon
eltr m6don pusztul
pusztul6 kzetbl
kozetebol ksztettk.
keszitettek. A sznx legals legals6 rtegei
retegei (,,lbai)
(,,laImi) a gizai pla-
t6t felpt
tt felepito kemny
kemeny ztonymszkbl
zetonymeszkobol kszltek. keszltek. A sznx
szfinx testt
tester noman laminlt,
laminelt, eltr
eltero
mennyiseg meszet, homok, agyag s
mennyisg es kzetliszt
kozetliszt frakcit
frakci6t tartalmaz,
tartalmazo, gyorsan pusztul pusztul6
merges mszkrtegbl
mrgs meszkoretegbol ksztettk.
keszitettek. Ebben a rtegben retegben jelents
jelentos mennyisg,
mennyiseg, gyorsan ol-
d6d6 gipsz, anhidrit, st
dd sot ks
kos6 tallhat,
tale.|hat6, ezrt
ezert a ritka, de intenzv
intenziv esk
esok jelents
jelentos erzis
er6zi6s
pusztitest vgeznek
puszttst vegeznek ebben a szintben. Jelents Ielentos problmt
problemet okoz, hogy a sivatag felli feloli ol-
dalen emelt egykori szlerzi
daln szeler6zi6 s es homokvers
homokveres ellen vd vedo tglafal
teglafal sszeomlott,
osszeomlott, gy igy ez a rsz
resz
erosen pusztul. A harmadik, feji rszt
ersen reszt ismt
ismet kemny
kemeny mszkbl
meszkobol faragtk
faragtek ki, ezrtezert mgmeg
viszonylag epp pp napjainkban is. A mesodik msodik resz rsz pusztulesa
pusztulsa kovetkezteben,
kvetkeztben, meg mg a jelentos
jelents
es
s folyamatos restaureeios
restaurcis munka ellenere
ellenre is, a szakemberek a gizai sznx
szfinx fennmarade-
fennmarad-
senak lehetsgt
snak lehetoseget vtizedekben
evtizedekben szmoljk.
szernoljek.
Ber a kcszkzk
Br koeszkozok ksztsnek
keszitesenek technikja
technikeja mr mer nem tartozik a rgszetiregeszeti geolgia
geol6gia trgy-
tergy-
korebe, de egyik vetlete,
krbe, vetlete, a kultraigg
kultraiggo technikai megoldsokmegoldesok kiemelked
kiemelkedo jelentsgek
jelentosegiiek
retegtani kutatsokban.
a rtegtani kutatesokban. A jellegzetes formj, formej, illetve anyagi felpts
felepites rgszeti
regeszeti t.rgyak,
tergyak,
koztiik kcszkzk
kztk koeszkozok idbeli
idobeli megjelense
megjelenese az alapja a rgszetiregeszeti alap
alap keltezsnek,
keltezesnek, a rgszeti
regeszeti
rtegtannak,
retegtannak, az archeosztratigrnak.
archeosztratigreenak.
Kezdetben a kcszkzk
koeszkozok jelents
jelentos rsze
resze gy
gy kszlt,
keszlt, hogy egy kavicsrl
kaviesr6l vagy magkrl
magkorol
addig pattintottk
pattintottek le a felesleges rszt, reszt, mg
mig a k ko el nem rteerte a kvnt
kivent formt.
formet. Ezzel a tech-
nikeval ksztett,
nikval keszitett, els
elso felismerhet
felismerheto szerszmokat,
szerszemokat, kavicsokbl
kaviesokb6l alaktott
alakitott hast
hasit6 (ehopper)
(chopper) s es
hasogat6 eszkzket
hasogat eszkozoket Kelet-Afrikban,
KeletAfrikeban, majd ksbb kesobb Dl-Afrikig
Del-Afrikeig elnyle1nyl6 terleten
terleten hasz-
neltek, ahol a szocializci
nltk, szocializecio kezdeti szintjn
szintjen llAu.tt'ral0pitheeus,
ell6An.stmlopithecns, Homo habilis, heilnlis, majd korai
Homo erectu:
ereetus csoportok
esoportok ltekeltek egyms
egymes mellett. Mivel ezeknl ezeknel az eszkztpusoknl
eszkoztipusoknel a kiin-
dulesi anyag meghatrozza
dulsi meghaterozza a ksz kesz eszkz
eszkoz alakjt,
alakjet, gy
igy a kidolgozott technika nem vltoz- veltoz-
tatja meg a nyersanyagdarab alapvet alapveto formjt.
formejet. A korai-paleolitikumra jellemz jellemzo legkorb-
legkoreb-
bi, n.
n. Olduvai-iparhoz
Oldnveti-iparhoz sorolhat
sorolhat6 eszkzk
eszkozok mintegy 2,5 milli milli6 vtl
evrol jelentek meg Kelet-
Afrikeban s
Afrikban es ez a technika mintegy 1,4 milli milli6 vig
evig maradt fenn. Br Ber a magk
magko technika do-
minelt az Olduvai-iparban,
minlt Olduvaiiparban, tbb tobb lelhelyen
lelohelyen megjelent a gyrtsi gyertesi hulladkok,
hulladekok, a szilnkok
szilenkok
hasznelata is, teht
hasznlata tehet egymssal
egymessal prhuzamosan
perhuzamosan kt ket technikai hagyomny
hagyomeny fejldtt
fejlodott ki.
1,4 milli
milli6 vev s
es 130 ezer v ev kztt
kozott alakult ki az als-paleolitikum,
als6-paleolitikum, amelyre a ktoldali ketoldali
(n. ,,l1fa4:ialis)
(n. ,,bifa4:ieilis) megmunkls
megmunkeles keszkzk,
koeszkozok, az n. n. ,,szak0'ezk
,,szeiko'ceilz a jellemzk.
jellemzok. Ennek az esz-
kozkeszitesi techniknak
kzksztsi technikenak kiemelked
kiemelkedo jelentsge,
jelentosege, hogy a ksz kesz eszkzn
eszkozon mr mer nem ltszik
letszik
a nyersanyag darab formja.formeja. Az als-paleolitikumot
als6-paleolitikumot kt, ket, a Somme-foly
Somme-foly6 menti franciaor-
szgi
szegi vrosrlrl
verosr6lr6l (St. Acheul, Abbeville) elnevezett szakcakultra, szakoeakultra, azAbl1evillien
azAbbevillien s es az
Aaehelen
Anchelen jellemzi. Az elemberhez
eloemberhez (Homo erectus) erectns) kthet
kotheto j j kfeldolgozsi
kofeldolgozesi technikt
techniket
sokszin eszkzkszlet
a sokszn eszkozkeszlet kialakulsa
kialakulesa jellemzi. A magyarorszgi
magyarorszegi negyedidszaki
negyedidoszaki rtegtan-
retegtan-

82
 ban aBudai-ipar
aBndni-ipar rgszeti
regeszeti horizont sorolhat
sorolhat6 az als-paleolitikumba.
als6-paleolitikumba. A rgszetiregeszeti felfogs
felfoges
szerint mintegy 150 ezer wel evvel ezeltt
ezelott alakult ki, az semberhez
osemberhez (Homo sapiens setpiens neander-
tlnzliensis) kthet
thaliensir) kotheto kzps-paleolitikum,
kozepso-paleolitikum, amely 35 ezer vig evig tartott. Technikailag a szi-
lenkokbol ellltott
lnkokbl eloellitott eszkzk
eszkozok jellemzik. Az als-paleolitikumhoz
als6-paleolitikumhoz kpest kepest tovbb
tovebb ntt
nott az
eszkoztipusok szma.
eszkztpusok szema. Ennek oka az volt, hogy specializlt, specializelt, egy-egy feladatra orientlt orientelt
eszkoztipusok jelentek meg ebben a korban. Ezzel prhuzamosan
eszkztpusok perhuzamosan ugrsszeren
ugresszeren megemel-
egysegnyi nyersanyagbl
kedett az egysgnyi nyersanyagbol ksztett
keszitett eszkzk
eszkozok szma
szema s es a hasznostott
hasznositott nyersanyag
mennyisege. A kzps
mennyisge. kozepso paleolitikumot
paleolitikurnot tbbtobb kultrnak
kultrenak a kialakulsa
kialakulesa jellemzi. A Francia-
kozephegysegben a Vzere-foly
kzphegysgben Vezere-foly6 mentnmenten tallhat
talelhat6 a La Ln Mounrtier sziklaeresznl
sziklaeresznel feltrt
feltert
neandervolgyi semberek
neardervlgyi osemberek ltal eltal kialaktott
kialakitott eszkzk
eszkozok nyomn
nyomen neveztk
neveztek el ezt az ar`cheo-
archeo-
sztratigreai szintetM0u.fte'rien
sztratigrai szintetMoustrien kultrnak.
kultrenak. AMoustrien
A Mousterien kultra
kultra mellett ismeretesek ms mes
kozepso-paleolit kiparok
kzps-paleolit koiparok (Taubaehien,
(Taubnchien, Micoquien).
Micoqnien). A kzps
kozepso kkorban
kokorban az emberisg
emberiseg
elso jelents
els jelentos npessgnvekedse
nepessegnovekedese s es expanzija
expanzioja kvetkezett
kovetkezett be. Az Ovilgban
Ovilegban az embe-
riseg ltszma
risg letszema a korbbinak
korebbinak a tzszeresre
tizszeresere emelkedett s es elrhette
elerhette a flmillit.
felmilliot. Magyar-
orszegon a Bkki
orszgon Bkki Taubachien, a Tata tpus tipus iparokat, Bkki Bkki tipikus Moustrien,
Mousterien, Babo-
Bebo-
nyien, Subalyuk tpustipus Charentien,
Chnrentien, DK-eurpai
DK-europai Charentien, ]ankaviehienjetnkovic/oien horizontokat
soroljek a kzps
soroljk kozepso paleolitikumhoz.
Europeban a fels-paleolitikm
Eurpban felso-paleolitikum 35 ezer vvel evvel ezeltt
ezelott kezddtt
kezdodott el s es mintegy 10 ezer
evig tartott. A fels-paleolitikum
vig felso-paleolitikum a pengeeszkzk
pengeeszkozok ksztsnek
keszitesenek idszaka.
idoszaka. A pengket
pengeket
magkobol lltottak
magkbl ellitottak el.
elo. A penge olyan eszkz,eszkoz, ahol a hosszsg
hosszseg minimlisan
rninimelisan ktszerese
ketszerese
szelessegnek. Ebben a korban a vadszfegyverek,
a legnagyobb szlessgnek. vadeszfegyverek, eszkzk
eszkozok ltvnyos
letvenyos fejl-
fejlo-
dese indult meg, megjelent a hajtdrda,
dse hajitoderda, j,ij, nyl
nyil s
es a keszkzk
koeszkozok mellett jelcntos szemban
elentsszmban
keszitettek csonteszkzket
ksztettek csonteszkozoket is. A fels-paleolitikum
felso-paleolitikum sorn soren tbb
tobb kulturlis
kulturelis ses technikai
kompleJn1mot(Anrignacien,
komplexumot C/oeitelperonnien, Gravettien,
(Aurignacien, Chatelperannien, Gmvettien, Solutrien,
Solntrien, Magdalnien)
Magdnlnien) sikerlt
sikerlt
elhaterolni, amelyek eltr
elhatrolni, eltero ipari folyamatokat alaktottak
alakitottak ki. Ezek a kultrk
kulnlirek trben
terben el-
klonlve, idben
klnlve, idoben rszlegesen
reszlegesen tfedve
etfedve alakultak ki, de mg meg gyigy is alkalmasak egy-egy kro-
nol6giai horizont, nhny
nolgiai neheny ezer ves eves szintek lehatrolshoz.
lehaterolesehoz. A fels-paleolit
felso-paleolit gazdasgot
gazdasegot
a foldkreg
foldkereg nvekv
novekvo hasznostsa
hasznositesa jellemezte, 13 svnyt esvenyt (kalcedon, kvarc, kvare, hialit, szerpen-
tinit, Obszidin,
obszidien, pirit, talk, jspis,
jespis, borostyn,
borostyen, jade,ade,kalcit,
kaleit, ametiszt,
arnetiszt, fluorit) hasznostottk
hasznositottak
s
es emellett klnbz
klonbozo festkfoldeket,
festekfoldeket, rceket
erceket s es svryokat,
esvenyokat, mint a nefrit, szillimanit, il-
letve klnbz
klonbozo ledkes
ledekes kzeteket
kozeteket s es svnyokat
esvenyokat (mint pldulpeldeul az agyag, diatomafold,
diatomatold,
foldpetok) is felhasznltak.
fldptok) felhaszneltak.
A fels-paleolitikum
felso-paleolitikum vgn,vegen, az epipaleolitikum sorn soren mg
meg tovbb
tovebb ltek
eltek a fels-paleolit
felso-paleolit
keszkz
koeszkoz ksztsi
keszitesi hagyomnyok,
hagyomenyok, majd a pleisztocn
pleisztocen vgn
vegen a globlis
globelis hmrskletvltozs
homersekleweltozes
megvltoztatta
megveltoztatta a klnbz
klonbozo kzssgek
kozossegek krnyezett.
kornyezetet. Ennek nyomn nyomen teljes letmd-
eletm6d- s es
kultraveltes alakult ki. Igy a holocn
kultravlts holocen kezdetn
kezdeten a mezolitikus (kzps (kozepso kkori)
kokori) kultra
kultra
alaku_lt ki. A mezolitikum sorn
alakult soren az jij s
es a nyl
nyil terjedse
terjedese teljes mrtkben
mertekben talaktotta
etalakitotta az
addigi kmegmunklsi
komegmunkelesi technikt.
techniket. Erre a kultra-horizontra
kultra-horizontra a kis mret, meretii, vkony,
vekony, geo-
metrikus (hromszg,
(heromszog, trapz)
trapez) formj
formej kovapengk,
kovapengek, az n. n. milzrolitok ellemzk.
,, mikrolitok voltak a ellemzok.
keszkzk mellett kiemelkedo
A koeszkozok kiemelked jelentosegiive
jelentsgv veltak
vltak a fa- es s csonteszkozok.
csonteszkzk. Magyaror-
szgon
szegon a Tardorarien
Tetrdonasien iparokat soroljksoroljek ebbe a kronolgiai
kronologiai horizontba. A mezolitikumot
koveto jkkorban
kvet jkokorban (neolitikun)
(neolitikum) tbb tobb technolgiai
technologiai jtst
jitest is kialaktottak
kialakitottak a kvek
kovek feldol-
gozesa tern.
gozsa teren. Ezek kzkoze tartozik a keszkzk
koeszkozok esiszolsa
csiszolesa ses frsa
fresa is. A jelents
jclentos szm
szem s es
sokfele keszkz
sokfle koeszkoz ellenre
ellenere a neolitikumban a kulturlis
kulturelis besorolsok,
besorolesok, kronolgiai
kronologiai lehatro-
lehatero-
lesok elssorban
lsok elsosorban a kermik
keremiek morfolgiai
morf0l6giai jegyeinek az elemzsn,
elernzesen, a kermiatipolgin
keremiatipologien ala-
pulnak.
 Br
Ber a kermit
keremiet ltalban
eltaleban a neolitikumban kialakult technikai innovecionak innovcinak tekintik, a
Japn-szigeteken mr
Iapen-szigeteken mer a kzps-kkori
kozepso-kokori vadsz,
vadesz6, halsz,
ha1esz6, tget
togeto csoportok ksztettek
keszitettek
keremia
kermia edenyeket
edryeket Krisztus elotti eltti 10.000 ev v set
St a 26 ezer eves ves felso-paleolit
fels-paleolit te-
lephelyen (Dolni
(Doln Vertolniee,
Vextolmlte, Csehorszeg)
Csehorszg) mer mr mintegy 600 C-on kiegetett kigetett medve,'orosz-
len s
ln es Vnusz
Venusz formj
formej agyaggurkat
agyaggurekat trtak tertak fel. Hasonl,
Hasonl6, fels-paleolit
felso-paleolit kor kor kermikat
keremiekat
taleltak mg
talltak meg Japnban,
Iapenban, Oroszorszgban
Oroszorszegban s es a Pireneusokban is. A Kzel-Keletrl
Kozel-Keletrol kiindul
kiindul6
neo1itizeci6 sorn,
neolitizci soren, Krisztus eltti
elotti 8400 welevvel ezeltt
ezelott mr
mer formltak
formeltak getett
egetert ednyeket.
edenyeket. Az
agyagedenyeket kezdetben kzzel
agyagednyeket kezzel formztk
formeztek hosszhossz agyaghurkk
agyaghurkek spirlisspirelis fonatbl.
fonatebol. A
korongozst
korongozest ltalban
eltaleban szkta
szkita s
es kelta innovcinak
innovecionak tekintik Eurpban,
Europeban, de mr mer a Krisztus
elotti 3400-ban Mezopotrniban
eltti Mezopoternieban kszltekkeszltek korongozott kermik, keremiek, s es az kori
6kori Egyip-
tomban a Krisztus eltti elotti III. vezredben
evezredben mr mer korongoz
korongoz6 fazekasokrl
fazekasokrol ksztettek
keszitettek
szobrokat.
keremiekkal kapcsolatban a legfontosabb rgszeti
A kerrnikkal regeszeti geolgiai
geol6giai krdsek
kerdesek az svnyi
esvenyi
osszetetelkre, alapanyag keverknek
sszettelkre, keverekenek megllaptsra,
megellapitesera, valamint a kigetsi kiegetesi hmrskle-
homersekle-
tkre vonatkoznak. A kermik
tkre keremiek legfontosabb anyagt anyaget a 0,002 mm-nl mm-nel kisebb szemeskbl
szemcsekbol
ell6 agyag alkotja, amelynek kiemelked
ll kiemelkedo jelentsg
jelentoseg svnyai,
esvenyai, a mlls
melles sorn
soren kpzdtt
kepzodott
agyagesvenyok. Az agyagsvnyok
agyagsvnyok. agyagesvenyok minsge
minosege igg az alapkzet alapkozet minsgtl,
minosegetol, svnyi
esvenyi
osszeteteletol, a hmrsklettl,
sszettelrl, homerseklettol, csapadktl
csapadektol s es nvnyzeti
novenyzeti borts
borites minsgtl
minosegetol s es a pH
viszonyoktol. Az agyagsvryok
viszonyoktl. agyagesvenyok f 6 sszetevi
osszetevoi a szilcium,
szilicium, alumnium
alurninium s es a hidroxid anion,
[1hidro-alurninium-sziliketok-A1203 . SiO2.
[hidro-alumnium-sziliktok-A120, SiO,. (OH) ] . Legfontosabb agyagsvnyok,
agyagesvenyok, a kaolinit
[Al,,Si_,O,0(OH)8], ahalloyst
[Al,,Si4O,0(OH)s], ahetlloysit [Al4Si,,O,0(OH)3],
[Al,,Si,,O,,,(OH),], arnontmorillonit
amontinorillonit vagy ms mes nvenszrnektit
neven szmektit
[(Al,Mg,Na),,Si4O ,0(OH)2]
[(Al,Mg,Na)2Si4O ,0(OH),] s es az illit [K_,Al4(Si,Al)8O20(OH)4].
[K4Al_,(Si,Al),,O_,0(OH)_,]. A kermikhoz
keremiekhoz felhasz-
nlt
nelt agyagok ltalban
eltaleban nem tiszta formban,
formeban, hanem klnbzklonbozo svnyok
esvenyok (kvarc,
(kvare, fldpt,
foldpet,
csillemok, karbontok)
csillmok, karbonetok) keverkeknt
keverekekent kerltek
kerltek felhasznlsra,
felhasznelesra, gy igy a kermikat
kererniekat eltr
eltero k-
ke-
miai sszettel
osszetetel jellemzi. A hevts
hevites sorn
soren a nvekv
novekvo hmrsklet
homerseklet hatsra
hatesera az ledkkeve-
ledekkeve-
rkben
rekben az svnyok
esvenyok talakulnak,
etalakulnak, ezrt
ezert az eltr
eltero hmrskleten
homersekleten kigetett
kiegetett kermikban
keremiekban k- k-
lonbozo svnyi
lnbz esvenyi fzisok
fezisok alakultak ki (23 . bra).ebra) . Az svnyi
esvenyi sszettel
osszetetel vltozsait
veltozesait a fentebb
leirt geokmiai
lert geokemiai mdszerekkel
modszerekkel nyomon kvethetjk,kovethetjk, ezzel a kermik
keremiek kmiai
kemiai sszettelt
osszetetelet
es kigetsi
s kiegetesi hmrsklett
homersekletet rekonstrulhatjuk.
rekonstruelhatjuk. A kermik keremiek kigetsi
kiegetesi hmrsklett
homersekletet
egyszeriibb mdon
egyszerbb m6don is meghatrozhatju.k.
meghaterozhatjuk. Ennek alapja az, hogy gets egetes sorn
soren zsugorods
zsugorodes
lep fel, gy
lp igy a kermibl
keremieb6l mintt
mintet kell kiemelni, ezt jra jra hevteni
heviteni ses a hevts
hevites sorn
soren a kermia
keremia
az eredeti kigetsi
kiegetesi hfok
hofok elrsig
elereseig tgulni
tegulni fog, majd ezen a hmrskleti
homersekleti ponton tlpve etlepve
jra zsugorodni fog. Ezt a dilatcis
jra dilatecios vltozst
veltozest diagramon megrajzolhatjuk s es a dilatcis
dilateci6s
gorbe trse
grbe torese nyomn
nyomen rekonstruljuk
rekonstrueljuk az egykori kigetshez
kiegeteshez hasznlt
hasznelt hmrskletet.
homerseldetet.
A kermikbl
keremiekbol kszlt
keszlt csiszolatok is felhasznlhatk
felhasznelhatok az olvadsi
olvadesi hmrsklet
homerseklet meglla-
megella-
pitesehoz, mert a kermik
ptshoz, keremiek alapanyagt
alapanyaget felpt
felepito agyagmassza svryait
esvenyait eltr
eltero olvadsi
olvadesi h-
ho-
merseklet jellemzi, gy
mrsklet igy az egyes svnyok,
esvenyok, meglte
meglete s es hinya
hienya alapjn
alapjen kvetkeztethetnk
kovetkeztethetnk
kiegetesi hmrskletre,
a kigetsi homersekletre, de ez a mdszer m6dszer alkalmas az svnyi esvenyi sszettelk
osszetetelk meghat-
meghate-
rozesera is. Ez fontos krdskr
rozsra kerdeskor lehet az import kermik, keremiek, a tvolabbi
tevolabbi terletrl
terletrol behozott
eruk megllaptsnl.
ruk megellapitesenel. Ezekben az esetekben a kermikhoz keremiekhoz felhasznlt
felhasznelt agyag mellett el-
sosorban a sovnyt
ssorban sovenyit6 anyagknt
anyagkent felhasznlt,
felhasznelt, jelents
jelentos szilcium
szilicium tartalm
tartalm svnyok
esvenyok s es kze-
koze-
tek (kvarchomok, csillmpala,
csillempala, homokk),
homokko) , st sot nha
neha smaradvnyok
osmaradvenyok (kovavz(kovavez egysejtek,
egysejtiiek,
gabonapelyva) maradvnyait,
maradvenyait, kerrnikba
keremiekba tallhat
talelhato zrvnyait
zervenyait is felhasznlhatjuk
felhasznelhatjuk a szr-szer-
mazesi terlet
mazsi terlet azonostshoz.
azonositesehoz. A kermik
keremiek vizsglatt
vizsgelatet nehezti,
neheziti, hogy tbb, tobb, klnbz
klonbozo k-ko-
zetforresb6l szrmaz
zetforrsbl szermaz6 anyag keverkbl
keverekebol is kszlhetnek.
keszlhetnek.

8/r
er.
 750 850 950 1050 l150C
1150C
l : l z l Z l

W
KW
Kvarc -
~

mit
Dlit i

Pzziouzz
Plagiolrlesz
`
-

wirzpaz
Kifdldper

Kalcit
Kaldr

ll
cao
C30 J-
>
I
Diop-zid
Diopszia
*
Gehlcnit
Gehlenir 1|
`

Hetnatit
Hematit |
I
| .
I
I .
I
l -
- |
l _
_ I
|

I 23.
23 ebra.
bra
svnyi fezisok
Asvenyi fzisok kialakulesa
zizzzuasz az keremiekban
rzfanzabai az homerseldet
zfiezzzzz veltozesenak
vizozzzzimz hatesera
hzrzizzazz (Herz-
(Haz-
Garrison, 1998 nyomen
nyomn etrajzolva).
trajzolva).

A keremiek
kermik osszetetelenek
sszettelnek vizsgelaterol,
vizsglatrl, de mes
ms regeszeti
rgszeti geol6giai
geolgiai kutatesi
kutatsi terleteken
terleteken
(talajok, laza ledekek
ledkek elemzesenel)
elemzsnl) is sikerrel alkalmazhatjuk a nehezesveny
nehzsvry meg-
haterozesokat.
hatrozsokat. A m6dszer
mdszer lenyege
lnyege az, hogy kemiai
kmiai reagensekkel feloldjuk a keremia,
kermia, vagy
a talaj alapanyaget,
alapanyagt, majd klonbozo
klnbz fajsly
fajsly oldatokba helyezve a megmaradt anyagokat,
esvenyokat
svryokat eentrifugeval
centrifugval levelaszthatjuk
levlaszthatjult a nehezesvenyi
nehzsvnyi osszetevoket.
sszetevket. A szeparelt
szeparlt esvenyo-
svnyo-
kat mikroszkoppal
mikroszkppal azonositjuk.
azonostjuk. Igy a csak bizonyos regi6kra
rgikra jellemzo
jellemz nehezesvenyok
nehzsvnyok je- e-
lenlete
lenlte alapjen
alapjn kovetkeztethetnk
kvetkeztethetnk a keremiek
kermik alapanyagenak
alapanyagrak eredetere.
eredetre. A talajtani vizs-
gelatoknel
glatoknl a mellesi
mllsi folyamatok rekonstrukcioj
rekonstrukcij ehoz,
hoz, a laza ledekek
ledkek (pl. : foly6vizi
folyvzi homok-
retegek)
rtegek) eseteben
esetben a lehordesi
lehordsi terlet
terlet megrajzolesehoz
megrajzolshoz hasznelhatjuk
hasznlhatjuk fel ezt a vizsgelati
vizsglati
m6dszert.
mdszert.
A keremie.k
kermik mellett Egyiptomban mer mr a predinasztikus korban, a Krisztus elotti eltti IV.
evezredben
vezredben keszitettek
ksztettek veggyongyoket
veggyngyket es s iggoket,
iggket, majd Mezopotemieban
Mezopotmiban a Krisztus
elotti
eltti III. evezredben
vezredben val6di
valdi veget
veget ellitottak
lltottak elo.
el. Az vegtergyak
vegtrgyak eseteben
esetben hasonl6
hasonl ker-
kr-
desek
dsek merlnek
merlnek fel, mint a keremiek
kermik eseteben:
esetben: milyen anyagb6l
anyagbl keszltek
kszltek es
s milyen ho-
h-
ksztettk? Az vegolvasztes
fokon keszitettek? vegolvaszts egyik legjelentosebb
legjelentsebb problemeja,
problmja, hogy a kvarcveg
kvarcveg
olvadespontja
olvadspontja 1700C-ot is meghaladja, viszont ez az olvadespont olvadspont adalekanyagokkal
adalkanyagokkal
csokkentheto.
cskkenthet. Ilyen adalekanyag
adalkanyag a mesz
msz Ca(HCO,),,
Ca(HCO3)2, a sz6daszda (Na,-,CO3)
(Na2CO3) es s a hamuzsir
hamuzsr
(K,CO,).
(K2CO3). A sz6da
szda az olvadespontot
olvadspontot 850C-ra csokkenti,
cskkenti, mig
mg a mesz
msz hozzeadeseval
hozzadsval az
veg
veg j6j minosegiive
minsgv velik.
vlik. Az vegtergyak
vegtrgyak forresterletet
forrsterlett elsosorban
elssorban a mikroelem ki-
mutatesra
mutatsra is alkalmas, ronesolesmentcs
roncsolsmentes rontgenuoreszeens
rntgenuoreszcens kemiaikmiai modszerekkel
mdszerekkel ha-
terozzek
trozzk meg. Az archimetriai elemzesek
elemzsek alapjen
alapjn a r6mai
rmai vegek
vegek mangenban,
mangnban, az egeikumi
geikumi
vegtergyak
vegtrgyak antimonban, az egyiptomiak magneziumban
magnziumban gazdagok, igy gy a kemiai
kmiai elem-
zesekkel
zsekkel j6l
jl elvelaszthatok.
elvlaszthatk. Az vegek
vegek elemzesenek
elemzsnek jelentos
jelents problemej
problmja, a, hogy a femekhez
fmekhez

185
hasonlan
hasonl6an az veg veg jra
jra beolvaszthat6
beolvaszthat es s j
j vegtergyak
vegtrgyak alakithatok
alakthatk ki bellk,
belolk, gyigy az
eltero kmiai
eltr kemiai sszettel
osszetetelii vegek
vegek keveredhetrek,
keveredhetnek, ezrt ezert pontos szrmazsi
szermazesi helyk
helyk megha-
terozesenak lehetsge
trozsnak lehetosege cskken.
csokken.
Az archimetria egyik legfontosabb kutatsi kutatesi terlete
teriilete az emberek ltaleltal egykor haszno-
sitott rcek
stott ercek ses fmek
femek vizsglata.
vizsgelata. A fmekfemek esetben
eseteben az archimetriai vizsglatok
vizsgelatok sorn
soren a kiin-
dulesi rcek,
dulsi ercek, az rcek
ercek lelhelye
lelohelye s es az olvasztsi
olvasztesi hmrsklet,
homerseklet, valamint az tvzetek
otvozetek ssze-
ossze-
ttelnek
tetelenek meghatrozsa
meghaterozesa a cl. eel. Ezek a vizsglatok
vizsgelatok az egykori bnyaterletek,
benyateriiletek, technolgik
technologiek
es kereskedelni
s kereskedelrni tvonalak
tvonalak rekonstrukcija
rekonstrukcioja mellett a fmtrgyakfemtergyak restaurlsa
restaurelesa s es korrzi-
korr6zi6-
vedelme miatt is fontosak. Az rcek
vdelme ercek s es fmek
femek archimetriai vizsglatt
vizsgelatet ltalban
eltaleban a legfon-
femek alapjn
tosabb fmek alapjen trgyaljk,
tergyaljek, ezrt
ezert ezt kvetjk
kovetjk tanknyvnkben
tankonyvnkben is. A geokmiai geokemiai vizs-
glatok
gelatok mellett kiemelked
kiemelkedo jelentsg
jelentosegii az rcek ercek s
es a fmek
femek vizsglatnl
vizsgelatenel a mikroszkpos
mikroszkopos
metallognifiai vizsglat.
metallograai vizsgelat. Mivel a fmekfemek s es rcek
ercek fnyvisszaver
fenyvisszavero tulajdonsgak,
tulajdonsegak, a kzettani
kozettani
vizsgelatoknel, kermiknl
vizsglatoknl, keremieknel s es mikromorfolgiai
mikromorfologiai vizsglatoknl
vizsgelatoknel felhasznlt,
felhasznelt, a fnyteresz-
fenyeteresz-
to metszetek elemzsn
t elemzesen alapul
alapu.l6 kutatsok
kutatesok ebben az esetben nem hasznlhatk.haszne.lhat6k. A metal-
logrefiai vizsglatoknl
logrfai vizsgelatoknel az rcekbl
ercekbol s es fmekbl
femekbol csiszolt felszn
felszinii (polrozott)
(polirozott) metszeteket
keszitenek, ezeket savval megmaratjk,
ksztenek, megmaratjek, hogy szerkezete feltruljon, felteruljon, ses fnyt
fenyt bocstanak
bocsetanak
felszinere. A visszavert fnyben
a metszet felsznre. fenyben kirajzoldnak
kirajzolodnak az rcek,
ercek, a fmek
femek legfontosabb
tulajdonsegai. A metallurgiai vizsglatokkal
szerkezeti tulajdonsgai. vizsgelatokkal elklnthet
elkiilonitheto a hidegen, kalap- kalape-
lessal megmunklt,
lssal megmunkelt, kilgytott
kilegyitott fmek,
femek, az ntvnyek,
ontvenyek, az edzett anyagok s es a klnbz
klonbozo t- ot-
vozetek, vagyis a fmek
vzetek, femek kezelsnek
kezelesenek trtnete.
tortenete.
legkorebban hasznostott,
A legkorbban hasznositott, egyik legfontosabb fm, fem, a rz.
rez. Legjelentsebb
Legjelentosebb rcei ercei a rz-
rez-
oxidok (kuprit - Cu2O), Cu,O), rzkarbontok
rezkarbonetok (malaehit(metlaehit - CuCO3
CuCO, Cu(OH)2,
Cu(OH),, azurit - 2CuCO3
rezarzenitek (margit
Cu(OH),), rzarzenitek (enmyit - Cu3AsS_,,
Cu3AsS4, domejkit - Cu3As) s es rzszuldok
rezszuldok (kalkopirit
(keilkopirit
knlkolit -
- CuFeS,, kalkolit Cu,S, kovellin - CuS, bornit - Cu5FeS4)
Cu5FeS,,) s es a ma mr
mer rendkvl
rendkivl ritka
termesrez. A legkorbban
termsrz. legkorebban hasznostott
hasznositott rzsvnyok
rezesvenyok a festkknt
festekkent mr mer a mezolitikumban
hasznositott azurit s
hasznostott es malachit, valamint a hidegen, kalaplssal kalapelessal formzott
formezott termsrz.
termesrez. A
tennesrez felhasznlsa
temsrz felhasznelesa mr mer holocn
holocen kezdetn,
kezdeten, a neolitikum kialakulsa
kialakulesa sorn
soren elkezddtt.
elkezdodott.
A rztrgyak
reztergyak mr mer a korai lelmiszertermel
elelmiszertermelo kzssgekkozossegek telepein megjelentek, st sot a rz
rez
legyitesa, olvasztsa
lgytsa, olvasztesa is a neolitikum egyik tallmnya. talelmenya. A rzmvessg
rezmiivesseg kialakulsa
kialakulesa trben
terben
es idben
/s idoben differenciltan
differencieltan zajlott. Az els, elso, egymstl
egymestol fggetlen
iggetlen rzmves
rezmves centrumok Kis-
Azsieban, Kis-Kaukzusban,
Azsiban, Kis-Kaukezusban, Irni-medencben,
Ireni-medeneeben, Balknon, Balkenon, Ibriai-flszigeten
Iberiai-felszigeten alakultak
ki. Az Amerikai kontinensen is tbb tobb nll,
onell6, eltr
eltero kor
kor hidegkalaplson
hjdegkalapeleson alapul alapul6 rzfel-
rezfel-
dolgoz6 centrum jtt
dolgoz jott ltre.
letre. Itt a legidsebb,
legidosebb, a Krisztus eltti elotti IV. vezredre
evezredre tehet,
teheto, rgi
regi
rezkultrehoz sorolhat
rzkultrhoz sorolhat6 rzfeldolgoz
rezfeldolgozo centrumok a kanadai Keweenaw rzrces rezerces znj-
z6neje-
ban tallhatk.
talelhat6k. A termsrz
termesrez hidegkalaplsos
hidegkalapelesos feldolgozshoz
feldolgozesehoz hasonl
hasonlo a termsarany
termesarany s es
termesezst megmunklsa
termsezst megmunkelesa is s es a leletek alapjn
alapjen ezeknek az elemeknek a feldolgozsa
feldolgozesa egy
idoben alakult ki. A legidsebb,
idben legidosebb, Krisztus eltti elotti 7250-6750 kz koze tehet
teheto rzmves
rezmiives centru-
mot a trkorszgi
torokorszegi Cayn-ben
Cayon-ben trtk tertek fel. A metallurgiai vizsglatok
vizsgelatok alapjn
alapjen a fmrezet
femrezet
a teleplstl
teleplestol szakra
eszakra 20 km-re az Ergani-hegysgben
Ergani-hegysegben feltrt feltert termsrz
termesrez lelhelyekrl
lelohelyekrol b- be-
nyesztek ki.
nysztk
hidegkalapelest kveten
A hidegkalaplst kovetoen alakult ki a rz rez lgytsa
legyitesa (rzkalapls
(rezkalapeles + melegts).
melegites). Majd
kidolgoztk
kidolgoztek a rz rez kiolvasztst
kiolvaszteset a rzoxidokbl
rezoxidokbol s es a rzkarbontokbl
rezkarbonetokbol (csak rztartalm
reztartalm r- er-
cek feldolgozsa
feldolgozesa - rronometallikus:'mm'vesse'g),
monometnlliknsfemmriivesseg), majd majd kifejlesztettk
kifejlesztettek rz
rez olvasztst
olvaszteset s es n-
on-
teset a Krisztus eltti
tst elotti VI. ses IV. vezred
evezred kztt.
kozott. Az Ujvilgban,
Ujvilegban, a perui rzmves
rezmves cent-
rumok alapjn,
alapjen, a rz-
rez- ses nemesfmek
nemesfemek olvasztst,
olvaszteset, ntst
onteset az eurpai
eur6pai kzpkornak
kozepkornak meg-

86
 felel
felelo idintervallumban
idointervallumban alaktottk
alakitottek ki. Ugyanakkor Dl-Amerikbat
Del-Amerikeban a platint platinet mrmer a
Krisztus eltti
elotti II. vezredben
evezredben olvasztottak, ugyanez Eurpban Europeban csak a XIX. szzadban szezadban
sikerlt. A rzntst
sikerlt. rezontest az ai ntformk
ontoformek segtsgvel
segitsegevel is tanulmnyozhatjuk,
tanulmenyozhatjuk, a klnbz
klonbozo nt- onto-
formekon alapul
formkon alapulo technikk
technikek mind az Uj -, mind az Ovilgban Ovilegban kialakultak. Az kori 6kori Egyip-
tomban a falfestmenyeken
falfestmnyeken fennrnaradtak
fennmaradtak a rezontes
rznts egyes fezisait
fzisait rogzito
rgzt kepek
kpek is. Hason-
l6an fontos a rz-
lat rez- s
es bronzkor vizsglata
vizsgelata szempontjbl
szempontjebol a kiolvasztott
kiolvasztort rzrc
rezerc maradk-
maradek-
anyagenak, a salaknak vizsglata.
anyagnak, vizsgelata. A klnbz
klonbozo fmolvaszts
femolvasztes sorn soren felhalmozdott
felhalmozodott salak-
elklonitese, a forrsrcek
anyagok elklntse, forresereek kimutatsa
kimutatesa nem egyszer egyszer feladat, de mint ksbb kesobb egy
pelden keresztl
ciprusi pldn keresztl is bemutatjuk az rcek ercek s
es a salakok fmtartalmnak
femtartalmenak sszehasonlt
osszehasonlito
elemzesevel igen fontos, krnyezettrtneti
elemzsvel kornyezettorteneti s es gazdasgi
gazdasegi adatokat nyerhetnk.
nyerhetiink.
evezredben a klnbz
A negyedik vezredben klonbozo fmeket
femeket tartalmaz
tartalrnazo rcekbl
ereekbol kinyert rzolvasz-
rezolvasz-
tessal Qolimetallikusfmmvesxg)
tssal Qrolimetallikusjemmzivessg) prhuzamosan
perhuzamosan kialaktottk
kialakitottek bronzeszkzket.
bronzeszkozoket. Kezdet-
rez s
ben a rz es az arzn
arzen tartalm
tartalm enargit, illetve a rz rez ses az n
6n tartalm
tartalm .ttanrin
steinnin (Cu2FeSnS4)
(Cu,FeSnS4)
felhaszneleseval svnykeverk
felhasznlsval esvenykeverek nlkli
nelkli ,,terme'szete.t
,,terrneszete: eredet
eredetii bronzeszkzket
bronzeszkozoket is kszt- keszit-
kovetoen alakulhatott ki a rz
hettek. Ezt kveten rez ses az arzn
arzen vagy a rz rez ses az n
6n tartalm
tartalm sv-
esve-
otvozesevel a tudatos bronzkszts.
nyok tvzsvel bronzkeszites. Az kori 6kori bronzkszletek
bronzkeszletek geokmiai
geokemiai elemzse
elemzese
alapjen az nbronz
alapjn 6nbronz alkotta az ellltott
eloellitott bronzmennyisg
bronzmennyiseg hromnegyedt.
heromnegyedet. A bronznts
bronzontes
es bronzfeldolgozs
s bronzfeldolgozes az kori 6kori Knban
Kineban rte erte el egyik cscspontjt.
csespontjet. Mind a rzeszkzk
rezeszkozok
(presztizstergyak, kszerek),
(presztzstrgyak, ekszerek), mind a kemny kemeny bronzeszkzk
bronzeszkozok (fegyverek, termelsi termelesi eszk-
eszko-
zok) megjelense
zk) megjelenese igen fontos trsadalmi
tersadalmi mozgsokat
mozgesokat indtott
inditott el ses alapveten
alapvetoen megvltoz-
megveltoz-
tatta az egykori embereknek a krnyezettelkornyezettel korbban
korebban kialaktott
kialakitott viszonyt.
viszonyet. A bronz mel-
kiemelkedo jelentsg
lett kiemelked jelentosegii volt az ezst,
ezst, arany s es rz
rez tvzete,
otvozete, a klnbz
klonbozo ptesztzstr-
presztizster-
gyak, illetve birodalmak ltal eltal kibocstott
kibocsetott pnzrmk
penzermek esetben,
eseteben, ahol a napjainkban vgzett vegzett
geokemiai vizsglatok
geokmiai vizsgelatok nyomn
nyomen kiderlt,
kiderlt, hogy egykori llami ellami szint
szintii beavatkozsokra,
beavatkozesokra, a
nemesfem pnzrmk
nemesfm penzermek hgtsa,
higitesa, hamistsra
hamisitesera is sor kerlt kerlt (korai incik).
ineei6k).
oskorban s
Az skorban es az korban
6korban Ciprus szigetn
szigeten tallhat
talelhat6 rzrc
rezerc kszletek
keszletek kiemelked
kiemelkedo je-
lentosegiiek voltak. A 1970-es vekben
lentsgek evekben ciprusi
eiprusi s es angol kutatk
kutat6k egyttmkdse
egyttmiikodese nyomn nyomen
egesz szigetet tfog
az egsz etfog6 rgszeti,
regeszeti, archimetriai, rgszeti
regeszeti geolgiai,
geol6giai, krnyezettrtneti
kornyezettorteneti
mu.nket kezdtek el. A munka clja
munkt celja az volt, hogy a ciprusi rz rez bnyszatnak,
benyeszatenak, kohst-
koh6site-
senak, kereskedelmnek
snak, kereskedelmenek trsadalmi,
tersadalmi, gazdasgi
gazdasegi s es termszeti
termeszeti httert
hetteret rszletesen
reszletesen megvizs-
geljek. Els
gljk. Els6 lpsben
lepesben a sziget kiemelked
kiemelkedo mennyisg,
mennyisegii, jelents
jelentos fmtartalm,
femtartalm, napjaink vi-
legpiacen is szmottev
lgpiacn szemottevo rzrceit
rezereeit elemeztk
elemeztek meg, vizsgltk
vizsgeltek az rces
erees testek felszni
felszini s
es fel-
szinhez kzeli
sznhez kozeli kiterjedst,
kiterjedeset, majd rfelvtelek,
rfelvetelek, lgi
legi fotk,
fot6k, terepbejrsok
terepbejeresok alapjn
alapjen azonos-
azonosi-
tottek az skori
tottk oskori bnykat,
benyekat, meddhnykat,
meddohenyokat, kohszati
koheszati kzpontokat,
kozpontokat, salakhal.mokat
salakhalmokat s es meg-
rajzoltek azok kiterjedst,
rajzoltk kiterjedeset, tmegt.
tomeget. A salakanyagban maradt rztartalom reztartalom s es az rces
erees
tomegek rztartalmnak
tmegek reztartalmenak sszehasonlt
osszehasonlito vizsglatval,
vizsgelateval, a salakanyag mennyisgnek
mennyisegenek gye-
lembe vve veve rekonstrultk
rekonstrueltek a kinyert sszes osszes rz
rez mennyisgt.
mennyiseget.
AZ sszefoglal
Az osszefoglalo kutatsokhoz
kutatesokhoz kapcsold
kapesol6d6 paleobotanikai vizsglatok vizsgelatok alapjn
alapjen ismert
volt, hogy a rzrcrezerc olvasztshoz
olvasztesehoz a mediterrn
mediterren fenybl
fenyobol (Pinus kaploxylon)
haploxjylon) ellltott
eloellitott fa-
haszneltak fel. Az egysgnyi
szenet hasznltak egysegnyi (1 mzsa)
mezsa) fasznbl
faszenbol elllthat
eloellithato energia nyomn nyomen k- ko-
vetkeztetni lehetett arra, hogy mennyi rzrc rezerc olvasztsra,
olvasztesera, mekkora rztmeg reztomeg kinyersre
kinyeresere
felhasznelni a fenykbl
lehetett felhasznlni fenyokbol nyert faszenet. Az sszes osszes salak s es a szmtott,
szernitott, kinyert
reztomeg gyelembe vve
rztmeg veve kiszmthat
kiszemithato volt, hogy mekkora mennyisg mennyiseg fasznrefaszenre volt
szkseg az sszes
szksg osszes kitermelt rzrcrezerc kohstsnl.
kohositesenel. APirm.t
A Pinns haploxylon
hetploxylon recens kutatsai
kutatesai alap-
jen ismeretess
jn ismeretesse vlt,velt, hogy 1 mzsa
mezsa faszn
faszen kinyershez
kinyeresehez mintegy 1,5 mzsa mezsa tmeg
tomegii lelo ft
fet

8'7
87
 kellett felhasznlni.
felhasznelni. Figyelembe vve veve a ciprusi
eiprusi ghajlati
eghajlati ses talajtani krlmnyeket
korlmenyeket aPinut a Pinns
haploxylon
/nzploxylon 60-70 veseves korban
koreban ri eri el a vgsrett
vegeserett kort, ekkor nyerhet
nyerheto ki a legjelentsebb
legjelentosebb
faszenrnennyiseg az l
fasznmennyisg elo fatmegbl.
fatomegbol. Amikor gyelembe vettk vettek a kinyert rztmeget,
reztomeget, sa-
laktomeget, az Olvasztshoz
laktmeget, olvaszteshoz szksges
szkseges faszn
faszen mennyisgt,
mennyiseget, a fasznhez
faszenhez szksges
szkseges fenyfa
fenyofa
mennyisgt,
mennyiseget, akkor kiszmthatv
kiszemithatove vlt, velt, hogyha a 9000 kmz kiterjeds
kiterjedesii Ciprus teljes te-
rletet mediterrn
rlett mediterren feny
fenyo bortotta,
boritotta, akkor minimurn
minimum 16 ciklusban le kellett vgni vegni az sszes
osszes
fet ahhoz Krisztus eltti
ft elotti V. ses II. vezred
evezred kztt,
kozott, hogy a kitermelt rzrcbl rezercbol kinyerjk
kinyerjek a
femrezet. Mivel Ciprus teljes terlete
fmrezet. terlete nem alkalmas a Pinus Pinns haplwqylon
laaploagylon termesztsre,
termesztesere, fi-
gyelembe vve veve a morfolgiai,
morfologiai, az egykori talajtani s es ghajlati
eghajlati adottsgokat,
adottsegokat, teht tehet az egy-
kornyezeti viszonyokat, megllapthatv
kori krnyezeti megellapithatove vlt, velt, hogy legalbb
legalebb 25-30 erdirtsi
erdoirtesi cik-
eik-
lussal kell szmolnunk
szemolnunk a ciprusi
eiprusi rz-
rez- s
es brorizkor
bronzkor sorn.
soren. Ezek az adatok egyrszt egyreszt azt bizo-
nyitjek, hogy a ciprusi
nytjk, eiprusi termszetes
termeszetes krnyezet
kornyezet mr mer a rzkor
rezkor sorn
soren teljes mrtkben
mertekben tala- etala-
mesreszt lthat,
kult, msrszt lethat6, hogy az archimetriai, krnyezettrtneti
kornyezettorteneti vizsglatok
vizsgelatok sszekapcso-
osszekapcso-
leseval milyen fontos rgszeti
lsval regeszeti geolgiai
geol6giai modelleket alkothatunk.
hozzekapcsoljuk a rzrc
Ha ezekhez az adatokhoz hozzkapcsoljuk rezerc kitermelshez,
kitermelesehez, olvasztshoz,
olvasztesehoz, a
fakitermeleshez, a faszn
fakitermelshez, faszen ellltshoz,
eloellitesehoz, a szlltsokhoz
szellitesokhoz szksges
szkseges emberi munkaignyt
munkaigenyt
es idt,
s idot, rekonstrulhatjuk,
rekonstruelhatjuk, hogy a ciprusi eiprusi skori
oskori ,,re'zver'tiknml7an
,,re'zve1'tikmnlntn minimtun
minimum mennyi em-
ber dolgozhatott. Ezen a ponton, az emberi kzssgek kozossegek bekapcsolsa
bekapcsolesa rvn reven vlik
velik a ko-
rbbi
rebbi rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai modell rgszeti
regeszeti modell.
modelle. Mg Meg ezen a szinten is tovbb tovebb lphe-
lephe-
tnk, ha figyelembe
tnk, gyelembe vesszk,
vesszk, hogy ennyi ember elltshoz elletesehoz mennyi kalrira,kal6riera, mennyi
elelmiszerre volt szksg
lelmiszerre szkseg s es ezt az lelmiszert
elelmiszert a kor technikai s es krnyezeti
kornyezeti adottsgait
adottsegait fi-
gyelembe vve veve mekkora paraszti s es halsz,
hale:~;z6, vagy vegyes (bnysz
(benyesz s es paraszti) kzssgek
kozossegek
tudtek ellltani.
tudtk eloellitani. Az skori
oskori rzvertikumba
rezvertikumba dolgozdolgoz6 emberek elltst,
elleteset, a fogyasztott lel- elel-
osszetetelet a telcplsek
miszer sszettelt teleplesek feltrsa
felteresa sorn,
soren, leletek nyomn
nyomen rekonstrulhatjuk.
rekonstruelhatjuk. A r- re-
geszeti feltrsok
gszeti felteresok sorn
soren kirajzold
kirajzol6d6 teleplsi
teleplesi szerkezetbl,
szerkezetbol, a teleplsek
teleplesek feltrsbl,
felteresebol, a
szllt
szellit6 eszkzk,
eszkozok, az utak s es a kiktk
kikotok bekapcsolsval
bekapcsoleseval a ciprusi
eiprusi rzvertikum
rezvertikum szervezd-
szervezode-
st,
set, a rz
rez kitermelse,
kitermelese, olvasztsa,
olvasztesa, szlltsa
szellitesa s
es rtkestse
ertekesitese nyomn
nyomen kialakult trsadalmitersadalmi
szervezdst,
szervezodest, annak kereskedelmi
kereskedelrni kapcsolatrendszert,
kapcsolatrendszeret, a rzrt rezert kapott csereruk
csereeruk szerept
szerepet
is megrajzolhatjuk. St Sot a ciprusi
eiprusi rzrez elterjed.snek
elterjed.esenek archimetriai bizonytsa
bizonyitesa alapjn
alapjen re-
konstrulhat,
konstruelhato, hogy a ciprusi eiprusi rzvertikum
rezvertikum milyen regionlis
regionelis szerepet jtszott
jetszott ms mes terle-
terle-
tek rzelltsban
rezelleteseb-an ses ezen keresztl
keresztl gazdasgi
gazdasegi s es trsadalmi
tersadalmi letben.
eleteben. Ez a Ciprus szigetn szigeten
kidolgozott rgszeti
regeszeti modell a legjabb
legjabb archimetriai s es rgszeti
regeszeti geolgiai,
geol6giai, krnyezet-
kornyezet-
torteneti vizsglati
trtneti vizsgelati adatokra pt,epit, jl
j6l mutatja az jrgszet
jregeszet logikjt
logikejet s es megkzeltsi
megkozelitesi md- m6d-
jait. A Cipruson
Cipnlson megkezdett, az egsz egesz szigetre kiterjed
kiteijedo rgszeti
regeszeti modell kidolgozst
kidolgozeset a
Ciprus llamot
ellamot kettoszt
ketteoszto trk-grg
torok-gorog hborhebor szaktotta
szakitotta meg.
A rz
rez mellett a msik
mesik jelents
jelentos kultrtrtneti
kultrtorteneti fm, fem, a vas. A legjelentsebb
legjelentosebb vastartalm
vastartalm
svnyok
esvenyok a magnetit (Fe3O4), (Fe3O,), a hematit (Fe2O3),(Fe,O,), a lirnonit
lifnonit (Fe2O3.3H2O),
(Fe,O,.3H,O), goethit (OL- (oz-
EeOOH), szielerit (FeCO3).
(FeCO,). Vasat a Kolumbusz eltti elotti Ujvilgban
Ujvilegban nem lltottak
ellitottak el,
elo, csak
Azsiban,
Azsieban, Eurpban
Europeban s es Afrikban.
Afrikeban. Az emberi trtnelemben
tortenelemben az eddigi legidsebb legidosebb vas-
ttgy
tergy Mezopotrnibl
Mezopotemiebol kerlt kerlt el,
elo, Krisztus eltti
elotti 5000-ben, st sot a termszetes
termeszetes fmllapot
femellapot
meteorvasat sokflekppen
sokfelekeppen (pecsthenger,
(pecsethenger, dsztrgy)
disztergy) hasznostottk,
hasznositottek, st sot mr
mer a brorizkor-
bronzkor-
ban is megjelentek a vas-, s es az acltrgyak.
aeeltergyak. Az egyiptomi piramisok pirarnisok esetben
eseteben pldul
peldeul
tbb
tobb broriztrgy
bronztergy mellett apr, apr6, vasbl
vasb6l kszlt
keszlt vsk
vesok szorultak az sszeillesztett
osszeillesztett kvekkovek kz,
koze,
illetve Tutanhamon
Tntnnhmnon sjbl
sirj eb6l atanymarkolat
aranymarkolat vastr vastor kerlt
kerlt el
elo (Kr.e. XIV. szzad). szezad). Az
kori
6kori Knban
Kineban Ta Tu csszr
cseszer a Krisztus elttielotti III. vezredben
evezredben mr mer vasat szedett be adknt ad6kent

88
 a leigzott
leigezott npektl
nepektol s ksztettk az eddig ismert legels
es ekkor keszitettek legelso vaskoht
vaskohot (Szantzin)
(Sztmszin) is.
Ugyanekkor a knai kinai hadsereg vezetsfmr
vezeteseiimer ismerte s es hasznlta
hasznelta a mgneses
megneses irnytt.
irenytt. Az
6kori indiai vdikus
kori vedikus tekercsek szintn szinten emltst
emlitest tesznek a vasrl
vasr6l a Kt.
Kr. e. III. vezredben.
evezredben.
A korai, tvol-keleti
tevol-keleti vaskohszati
vaskoheszati centrumokkal szemben mgis megis a Kaukzus,
Kaukezus, Kiskaukzus
Kiskaukezus
tersege volt a kiemelked
trsge kiemelkedo jelentsg,
jelentosegii, mert a kis-zsiai
kis-ezsiai hettita vaskohszat
vaskoheszat tvtele
etvetele s es ter-
jedese jelents
jedse jelentos kultrtrtneti
kultrtorteneti folyamatokat indtottak inditottak meg az kori 6kori vilgbat.
vilegban. A korai het-
vaskoheszat bizonytka,
tita vaskohszat bizonyiteka, hogy a trsgbl
tersegbol megkzeltleg
megkozelitoleg Krisztus eltti elotti 1300-ban,
jelentos mennyisg
jeletits mennyisegii vas-,vas-I s
es acltrgy
aceltergy kerlt
kerlt - nszajndkknt
neszajendekkent - Egyiptomba.
Ugytiinik,
Ugy Ovilegban tbb,
tnik, hogy az Ovilgban tobb, egymstl
cgymestol iggetlen
fggetlen vaskohszati
vaskoheszati s es vasfeldol-
goz6 centrum (Kaukzus,
goz (Kaukezus, Tvol-Kelet,
TevolKelet, Eurzsiai-sztyeppterlet,
Eurezsiai-sztyeppterlet, Afrika) alakult ki. Ennek
tobbfele oka is lehetett, ezek kzl
tbbfle kozl az egyik az volt, hogy a korai technikkkaltechnikekkal is feldol-
g0zhat6 vasrcek
gozhat vasereek termszetes
termeszetes elfordulsai
elofordulesai szlesebb
szelesebb krben
korben terjedtek el. Ugyanakkor a
vasereekbol kinyerni a vasat mr
vasrcekbl mer komplikltabb
komplikeltabb folyamat, mert a vas olvadspontja olvadespontja
1540 C, de a vasat a tiszta vasoxidokbl
vasoxidokbol (pldul
(peldeul magnetitbl,
magnetitbol, hematitbl)
hematitb6l) mr mer 800 C-
eloellithatjuk. Ekkor azonban a vas minsgt
on is elllthatjuk. minoseget ront
ront6 medd
meddo svnyokat
esvenyokat salak for-
mejeban el kell tvoltani.
mjban tevolitani. Ezt gy gy rtk
ertek el, hogy a hmrskletet
homersekletet mintegy 1 100 1 00 C-ra lie-he-
vitettek, gy
vtettk, igy a salakot alkot
alkot6 svnyok
esvenyok megolvadtak s es lecsapolhatv
lecsapolhatove vltak,
veltak, mg
mig a vas szi -
lerd, cip
lrd, cip6 alak
alak szivacsos
szivaesos (buta)
(bum) formban
formeban maradt htra. hetra. Ezt a vascipt
vaseip6t alaktottk
alakitottek s es
edzettek kovcsolssal.
edzettk kovecsolessal. Eurpban
Eur6peban s es Kzel-Keleten
Kozel-Keleten ez a kovcsoltvas
koveesoltvas eljrs
eljeres terjedt el
kezdetben. Az kori 6kori Knban
Kineban a kovcsoltvassal
kovecsoltvassal szemben a komplikltabb
komplikeltabb kemenct
kemencet igny-igeny-
16 ntttvas
l ontottvas kialakts
kialakites vlt
velt uralkodv
uralkodove a Krisztus eltti elotti VI. vszzadtl
evszezadtol kezdden.
kezdodoen. Igazi
acelgyertes Eurpban
aclgyrts Eur6peban a rmai r6mai korban alakult ki, de AfrikbanAfrikeban leveg
levego befvsos,
befvesos, faszn-
faszen-
egetert kemencben
nel getett kemeneeben mr mer az eurpai
eur6pai aclgyrts
acelgyertes kialakulsa
kialakulesa eltt
elott nll
onell6 aclgyttsi
acelgyertesi
techniket alaktottak
technikt alakitottak ki. A vaseszkzk
vaseszkozok kiemelked
kiemelkedo jelentsge
jelenteisege kvetkeztben
kovetkezteben a vasgyr-vasgyer-
tes, az olvasztkemence,
ts, olvasztokemenee, vasfeldolgozs
vasfeldolgozes folyamatosan fejldtt fejlodott az
u elmlt
elmlt 3000-3500 v- ev-
ben s es szmtalan
szemtalan vltozata
veltozata alakult ki. Ezeknek a mltbeli mltbeli folyarnatoknak
folyamatoknalc a vizsglata
vizsgelata az
iparregeszeti kutatsok
iparrgszeti kutatesok egyik legfontosabb terlete. terlete.
Magyarorszegon Go`mo`ri]a'nos,
Magyarorszgon Go'ino'i'i]tinos, a soproni mzeum munkatersa foglalkozik napjainkban
mzeum munkatrsa
r6mai kori, a npvndorls-
a kelta, a rmai nepvendorles- s es honfoglalskori,
honfoglaleskori, a kzpkori
kozepkori vaskoliszattal,
vaskoheszattal, tech-
nikai, iparrgszeti
iparregeszeti s es ksrleti
kiserleti rgszeti
regeszeti szempontbl
szempontb6l is. Munkja
Munkeja nyomn
nyomen tbb tobb kemeri-
kemen-
cetipus kialaktst
cetpus kialakiteset sikerlt
sikerlt rekonstrulni,
rekonstruelni, helyrelltani,
helyreellitani, s es egyes kzssgekhez
kozossegekhez ktni. kotni.
Vasolvasztesi ksrletei
Vasolvasztsi kiserletei nyomn
nyomen a korai vastermels
vastermeles bnyszati,
benyeszati, szlltsi
szellitesi ses fmmegmun--
femmegmun-~
kelesi problmira
klsi problemeira is kitrt
kitert s es rszletesen
reszletesen foglalkozott az archimetriai szempontbl szempontb6l is
cmelkedo jelentsg
emelked jelentoseg vasrc
vaserc elfordulsokkal.
elofordulesokkal.
A klnbz
klonbozo rceket
erceket (pldul
(peldeul manganit
mtznganit - MnO2, hematit, azurit, malachit, einnaharit cinnalnirit
- HgS) nem csak a fmek femek kinyersre,
kinyeresere, hanem festkknt
festekkent is hasznostottk
hasznositottek mr mer a paleo-
litikumtol kezdden.
litikumtl kezdodoen. Termszetesen
Termeszetesen az rces erees eredet
eredet festkek
festekek mellett sokfle
sokfele ledkes
ledekes
esvenyt s
svnyt es kzetet,
kozetet, illetve nvnyi
novenyi s es llati
ellati eredet
eredet anyagokat hasznltak
haszneltak fel a festkek
festekek el-elo-
ellitesehoz. Ugyanakkor a nvnyi
lltshoz. novenyi s es llati
ellati eredet
eredet a festk
festek fixlst
xeleset szolgl
szolgel6 szerves ere-
det ktanyagok
det kotoanyagok mellett svnyi esvenyi ktanyagokat
kotoanyagokat (pldulgipsz
(peldeulgifarz - CaSO4CaSO,, .2H2O,
.2H,O, harit[nirit -
BaSO,,) is felhasznltak.
BaSO_,) felhaszneltak. Az svnyi esvenyi eredet
eredetii festkek
festekek kmiai
kemiai elemzsvel
elemzesevel a klnbz
klonbozo
osszetevok s
sszetevk es a forrsterleteket
forresterleteket rekonstrulhatjuk,
rekonstruelhatjuk, hasonlan
hasonl6an az rcek ercek vizsglatnl.
vizsgelatenel. A
szerves eredet
eredet anyagok vizsglatnl
vizsgelatenel a klnbz
klonbozo kromatogrs
kromatogrefies mrseket
mereseket s es szerves
geokemiai megkzeltseket
geokmiai megkozeliteseket hasznostjk.
hasznositjek.

819
89
 3.5.5.
3..'.'3.5. Izotpgeokmia
Izotopgeoketniai kutatsok
kutatesok

Kiemelkedo jelentsge
Kiemelked jelentosege van a rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai kutatsokban
kutatesokban az izotpos izot6pos vizsgla-
vizsgela-
toknak is. Mint ismeretes majdnem minden termszetes termeszetes krniai
kemiai elemnek (92 db) mutattak
izotopjait (270 db). Izotpnak
ki izotpjait Izotopnak nevezzk
nevezzk ugyanazon elem eltr eltero tmeg
tomegii atomjait. Az
slyet a magjban
atomok slyt magjeban tallhat
tale.lhat6 protonok s es neutronok szma szema hatrozza
haterozza meg. Az
kemiai azonossgt
elemek kmiai azonosseget a protonok szma szema hatrozza
haterozza meg, mg mig a neutronok szma szema vl-vel-
tozhat s es a neutronszm
neutronszem vltozsa
veltozesa nyomn
nyomen alakulnak
ala.kulnak ki az izotpok.
izot6pok. A kmiai kemiai elemek
reszenel az izotpok
nagyobbik rsznl izot6pok egymshoz
egymeshoz viszonytott
viszonyitott arnya,
arenya, az izotparny
izotopareny lland,
elland6,
de az elemek egy msik mesik csoportjnl
esoportjenel (szn,(szen, kn,
ken, nitrogn,
nitrogen, oxign)
oxigen) a kmiai,
kemiai, biokmiai
biokemiai fo-
hatesera a termszetes
lyamatok hatsra termeszetes izotp-sszettel
izot6p-osszetetel folyamatosan vltozik. veltozik. Egyes izotpok
izot6pok
stabilak, mgmig msok
mesok elemi rszecskk
reszeeskek spontn
sponten kibocstsa
kibocsetesa kzben
kozben ms mes atomokk
atomokke bom-
Mindenfele izotpos
lanak. Mindenfle izot6pos sszettel
osszetetel tmegspektrometris
tomegspektrometries mdszerrel
modszerrel mrhet,
merheto, elssor-
elsosor-
ban az izotoparenyok
izotparnyok merese mrse alapjen.
alapjn. Mivel minden tomegspektrometries
tmegspektrometris merest mrst izot6p-
izotp-
ellandokkal szabvnyostanak,
llandkkal szabvenyositanak, gy igy a laboratriumok
laborat6riumok kztti
kozotti sszehasonlts
osszehasonlites lehetv
lehetove vlik.
velik.
izotopanalitikai vizsglatok
Az izotpanalitikai vizsgelatok legismertebb csoportj t et a radiokarbon kormeghatro-
kormeghatero-
zesok alkotjk.
zsok alkotjek. Ennek oka az, hogy a XX. szzad szezad msodik
mesodik felben
feleben a modern rgszet regeszet kiala-
kulesa szksgess
kulsa szksegesse tette a leletek abszolt abszolt kornak
korenak egyre pontosabb meghatrozst.
meghaterozeset. Az
abszolt dtumok
abszolt detumok megadsra
megadesera kt ket lehetsg
lehetoseg knlkozik.
kinelkozik. Az els elso a feljegyzsek,
feljegyzesek, feliratok
nyomen tisztzott
nyomn tisztezott korkor egyiptomi kirlylista
kirelylista alapjn
alapjen trtnik,
tortenik, az ott megadott vszmok evszemok
es a keresztdatls
s keresztdateles segtsgvel.
segitsegevel. Keresztdatlsnak
Keresztdatelesnak nevezzk,
nevezzk, ha egy ismert kor, kor, zrt
zert kul-
trretegbol elkerlt
trrtegbl elokerlt import- vagy exportrun
exporterun keresztl
keresztl egy msik
mesik terlet
terlet kronolgiai
kronol6giai be-
soroleset is elvgezhetjk.
sorolst elvegezhetjk. Hasonl
Hasonlo logikval
logikeval hasznljk
haszneljek fel a pnzrmket
penzermeket az eurpai europai k-ko-
zepkor rgszeti
zpkor regeszeti feltrsnl,
felteresenel, de tudnunk kell, hogy a lelet keltezse keltezese (keletkezsnek
(keletkezesenek ideje)
es a rteg
s reteg kormeghatrozsa,
kormeghaterozesa, ahonnan elkerlt elokerlt kt
ket klnbz
klonbozo problma.
problema. A pnzrme
penzerme
vagy trgy
tergy elksztsnek
elkeszitesenek ideje a rteg reteg minimlis
minimelis kort
koret adja meg, mert jval j6val ksbb
kesobb is
belekerlhetett abba rtegbe,
belekerlhetett retegbe, ahonnan elkerlt.
elokerlt. Az egyiptomi kirlylistk
kirelyljstek keresztdatlsa
keresztdatelesa
azonban trben
terben igen korltozottan,
korletozottan, gyakran pontatlanul s es csak az els
elso frak
fera6k utni
uteni ko-
rokban alkalmazhat.
alkalmazhato. Ennek ksznheten
koszonhetoen napjainkban a termszettudomnyos
termeszettudomenyos alapokon
kidolgozott mrsimeresi mdszerek
modszerek kerlnek
kerlnek eltrbe,
eloterbe, s es folyamatosan nvekszik
novekszik az igny igeny a
zikai, kmiai
fizikai, kemiai s es biolgiai
biol6giai kormeghatrozsi
kormeghaterozesi technikk
technikek alkalmazsa
alkalmazesa irnt.
irent. A modern kor-
meghaterozesi lehetsgek
meghatrozsi lehetosegek kzl kozl (TL, OSL, aminosav-racemizci
aminosav-racemizeci6 stb.) a legjobban ki-
dolgozott s es hasznlhat
hasznelhato eljrs
eljeres a radiokarbon kormeghatrozsi
kormeghaterozesi mdszer. m6dszer.
A i`adiokarbon
radiokarbon kormeghatrozs
kormeghaterozes azon alapul, hogy a kozmikus sugrzs sugerzes a Fld
Fold lg-
leg-
korenek fels
krnek felso lgterben
legtereben jelents
jelentos mennyisgben
mennyisegben hoz ltre letre szabad neutronokat. Ezeknek
neutronoknak a hatsra
a neutronokriak hatesera a sznszen 14-es tmegszm
tomegszem izotpjizot6pj a a lgkrben
legkorben fkntfokent nitro-
genbol magreakci
gnbl magreakcio vgtermkeknt
vegtermekekent keletkezik. A keletkezett C B-bomlssal 0-bomlessal 5730 140 :40
ev felezsi
v felezesi idvel
idovel N-ra bomlik. Mivel a kozmikus sugrzs sugerzes intenzitsa
intenzitesa hossz
hossz idn
idon ke-
resztl kzel
resztl kozel lland,
ellando, s es ehhez kpest
kepest a 5730 v ev felezsi
felezesi id
ido rvidnek
rovidnek tekinthet,
tekintheto, a Fldn
Foldon
a kozmikus eredet
eredet C radioaktv
radioaktiv egyenslyban
egyenslyban van. A radioaktv
radioaktiv sznszen a lgkrben
legkorben gyor-
san szndioxidd
szendioxidde oxidldik,
oxidelodik, s es egyenletesen eloszlik. A radiokarbon a fotoszintzis fotoszintezis sorn
soren
bepl
beepl a fotoszintetizl
fotoszintetizelo nvnyekbe,
novenyekbe, majd a fogyasztfogyaszt6 szervezetek (az embert is bele-
ertve) rvn
rtve) reven az egsz
egesz tpllkozsi
teplelkozesi lncba,
lencba, gy
igy az lvilg
elovileg biolgiai
biol6giai szenben
szeneben is jelen van.
Az anyagcsere
anyagesere folyamatok sorn soren a radiokarbon folyamatosan bepl beepl s es tvozik
tevozik az ll-
elole-

90
 nyekbl.
nyekbol. Az llnyek
elolenyek szenre
szenere jellemz
jellemzo biolgiai
biologiai felezsi
felezesi id
ido - amely alatt az llnyt
elolenyt :il-
al-
kot
kot6 szerves vegyletek
vegyiiletek fele kicserldik
kicserelodik - nhny
neheny v,ev, ami rvid
rovid id
ido a radiokarbon-felezsi
radiokarbon-felezesi
idohoz kpest.
idhz kepest. Igy a szrazfldi
szerazfoldi llnyek
elolenyek biolgiai
biol6giai szennek
szenenek fajlagos radioaktivitsa
radioaktivitesa folya-
koveti az atrnoszfrikus
matosan kveti atmoszferikus szn szen fajlagos radiokarbon aktivitst.
aktiviteset. Az llnyek
elolenyek pusz-
tuleseval a C aktv
tulsval aktiv felvtelnek,
felvetelenek, beptsnek
beepitesenek lehetsge
lehetosege megsznik,
megsznik, ezrt ezert a biolgiai
biol6giai
szen C koncentrcija
szn koncentrecioja a felezsi
felezesi idnek
idonek megfelelen
megfeleloen exponencilisan
exponeneielisan cskken,
esokken, az izotp
izot6p
6ra ketyegni
ra ,,ketyegni kezd.
Ismerve az anyagcsere folyamat alatt az l elo anyag szntartalmnak
szentartalmenak fajlagos radioakti-
viteset
vitst n.
- fm. kezdeti
,,kezdeti aktivitat),
ttktivittis), majd az anyagcsere folyamat megsznte megsziinte utn
uten az adott
idopillanatban megmrve
idpillanatban megmerve a fajlagos aktivitst
aktivitest (A -jelenlegi aktivits),
nlztivittis), a bomlsi
bomlesi lland
elland6
(e = 5730 i40
( :40 v)ev) ismeretben
ismereteben kiszmthat
kiszemithato az letfolyamatok,
eletfolyamatok, az llnyeloleny elpusztuls-
elpusztulese-
nak ideje, azaz a minta kora (t) a kvetkez kovetkezo kplet
keplet alapjn
alapjen A = A0 . e`t.ca. Ez a radiokarbon
kormeghaterozes alapelve. Viszont a radiokarbon vizsglatra
kormeghatrozs vizsgelatra sznt,
szent, rgszeti,
regeszeti, vagy
kornyezettorteneti lelhelyrl
krnyezettrtneti lelohelyrol szrmaz
szermaz6 mintkmintek sok egyb egyeb mdon
m6don szennyezdhetnek,
szennyezodhetnek,
peldeul egy gondatlan kutat
pldul kutat6 kezbl
kezebol szrmaz
szermaz6 cigaretta hatrujval,
hamujeval, hajdarabokkal, de
szennyezodes rendszerint termszetes
a szennyezds termeszetes s es nem mestersges
mesterseges eredet.
eredetii. A mintkril
minteknel idsebb
idosebb
szen gyakori problma
szn problema mszk
meszko vagy ms, mes, szenet tartalmaz
tartalrnazo alapkzeten.
alapkozeten. Ha ilyen vz- viz-
gyjtorol szn
gyjtrl szen jut egy tba,
t6ba, a bikarbontbari
bikarbonetban gazdag vzbl vizbol a szenet a vzinvnyek
vizinovenyek fel-
pusztulesukkal az ledkbe
veszik, majd pusztulsukkal ledekbe kerl.
kerl. A C szint felhgulsval
,,felhig"uleseval az ledken
ledeken
mert korok idsebbnek
mrt idosebbnek tnnek,
tiinnek, mint amilyenek voltak a valsgban. valosegban. Ezt a jelensget
jelenseget ke-
menyvziz-hnttisnal< nevezzk.
me'nyvz-hatsnak nevezzk.
fiatalabb sznnel
A atalabb szennel val
val6 szennyezdsnek
szennyezodesnek szmtalari
szemtalan forrsa
forresa lehet, pldul
peldeul a mlyebben
melyebben
fekv ledekretegekbe
fekvo ledkrtegekbe behatol6
behatol novenyi
nvnyi gyokerek,
gykerek, a Mollusca hejak hjak etkristelyosodesa,
tkristlyosodsa, a
hejak felsznn
hjak felszinen kicsapdott
kiesapodott msodlagos
mesodlagos kalcit, a lelhelyeken
lelohelyeken elfordul
el6fordul6 llatok
ellatok jratainak
jeratainak
es regeinek
s regeinek fiatalabb rtegekkel
retegekkel trtn
torteno kever,
kevero, bioturbcis
bioturbeeios hatsa.
hatesa. A atalabb
fiatalabb sznnel
szennel
val
val6 szennyezdsbl
szennyezodesbol fakad fakad6 hibk
hibek tgondolt
etgondolt terepmunkval,
terepmunkeval, specilis
specielis mintavtelezssel
mintavetelezessel
es minta elksztssel
s elokeszitessel tbbnyire
tobbnyire kikszblhetk.
kikszobolhetok. A atalabb fiatalabb szn
szen mindig sokkal na-
gyobb problma
problema a pleisztocn,
pleisztocen, mint a holocn holocen kormeghatrozsokban.
kormeghaterozesokban. A szennyezd- szennyezode-
seknek leginkbb
leginkebb kitett mintaflesgek
mintafelesegek a csont, esont, a Mollusca hj hej s
es a talaj. A minta trolsa
terolesa
soren meg kell akadlyozni,
sorn akadelyozni, hogy a trolsraterolesra hasznlt
hasznelt mintatartbl
mintatart6b6l szn szen keveredjen a
minta anyaghoz.
anyagehoz. A mintavtelhez
mintavetelhez ezrt ezert clszer
eelszerii fm
fem vagy manyag
manyag eszkzk
eszkozok hasznlata.
hasznelata.
A mintt
mintet fm,
fem, manyag
manyag ednyben
edenyben vagy manyag manyag zacskban
zacsk6ban kell elhelyezni, Konzerv-
Konzerve-
l6szert a radiokarbon vizsglatra
lszert vizsgelatra sznt
szent mintnl
mintenel tilos alkalmazni. Szennyezdst
Szennyezodest okoz a
minta felletn
felleten az rs,
ires, a fellet
fellet lal<kal
lakkal trtn
torteno vdelme,
vedelrne, Nem szabad a mintt mintet paprzacs-
papirzaes-
k6ba helyezni, vagy paprvattba
kba papirvatteba csomagolni. A tzeg- tozeg- vagy talajmintt
talajmintet nem szksges
szkseges
kiszeritani, hanem clszerbb
kiszrtani, celszeriibb lezrni
lezerni s es azonnal a mrs meres helysznre,
helyszinere, a laboratriumba
laboratoriumba
szellitani, vagy ha ez nem lehetsges
szlltani, lehetseges htben
hiitoben mintegy 4 C fokon trolni. terolni.
Az idegen sznszen jelenlte
jelenlete a minta ltszlagos
letsz6lagos kort
koret eredmnyezi.
eredmenyezi. A tnyleges
tenyleges kor s es a
letszolagos kor kztti
ltszlagos kozotti klnbsg
klonbseg fgg igg a szennyezettsg
szennyezettseg mrtkrl,
merteketol, s es a szennyez
szennyezo anyag
radiokarbon koncentrcijtl.
koncentreci6jet6l. Ha szennyez
szennyezo anyag fosszilis szenet tartalmaz, a ltsz- letsz6-
lagos kor nagyobb, mint a tnyleges tenyleges kor. 1% fosszilis sznszerinyezds
szenszennyezodes 80 ves eves nve-
nove-
kedest okoz a radiokarbon korban. Ugyanakkor a modern szn
kedst szen hozzkeveredse
hozzekeveredese is hibkat
hibekat
okoz, de a hiba nagysg
nagyseg igg a vizsglt
vizsgelt minta kortl.
koret6l. 1% modern szn szen hozzkeveredse
hozzekeveredese
100, 2000, 7000 vvel evvel ataltja
fiatalitja meg az 1000, 10.000, 40.000 ves eves mintt.
mintet.

91
r T-- ' ------ <%>
Tpus

faszn, tzeg
szntartalom (%)

50-90 %
, miiltatiinnysg
...
0 m"""?n;;""Y*sgl
beta szamlalasos technika
3-6g
minimlis mennyisg
(AMS)
1-50 mg
.~ szovet,
szvet, veszon
vszon ~ 10-50
10-50 %
% esa
6-50 gg I W Z 2-25
i-25 mg
mg
lledk,
uzzziez, talaj
zzzj ' 0,2-5
0,2-5 %
% 9' 50-1500 g
s0-1500 I 20 mg-lg
20 mg-1g
I C50l'
csont,1t, fog
fog 1-5
1-5 %
% 60-800
I 60-300 g I 9 20-300 mg *
' Cseppko,
cseppk, korall
korall 10
10% % 9 i0-950
10-30 gg U 9,9I is
25 mg
mg l
Mollusca
Mollusca hj
hj l
- _ __ ,1 _
10-15
10-15 %% l 10-so
10-80 g 925mg
25 mg
-
;,
talaj-, rctegviz 0,01 50-500 l 50-200 ml

2. teblezat:
tblzat: A radiokarbon korrneghaterozesra
kormeghatrozsra alkalmas mintek
mintk
szentartalma
szntartalma es
s a mereshez
mrshez szkseges
szksges mintek
mintk mennyisege.
mennyisge.

Minden olyan anyag kora meghaterozhato,

meghatrozhat, amely szenet tartalmaz. Igy gy merhetok
mrhetk a
fa, faszen,
faszn, bor,
br, haj, csont, textilszovet,
textilszvet, puhatestek
puhatestek hejai,
hjai, cseppko,
cseppk, talajvizben,
talajvzben, vizben
vzben ol-
dott organikus es s anorganikus karbonet
karbont mintek
mintk 150 es s 40.000 evek
vek kozott,
kztt, illetve izo-
ropdsitessal
tpdstssal 70.000 evig.vig. A minta mennyiseget
mennyisgt annak szentartalma,
szntartalma, a szerves anyag ella- lla-
pota, a szennyezok
szennyezk mennyisege
mennyisge es s a detumozes
dturnozs m6dszere
mdszere haterozza
hatrozza meg. A hagyomenyos
hagyomnyos
beta
bta szemlelesos
szmllsos technika mellett ismeretes egy meglehetosen
meglehetsen j j es
s hatekony
hatkony modszere
mdszere
a radiokarbon vizsgelatnak,
vizsglattak, a gyorsit6
gyorst tomegspektrometria
tmegspektrometria (AMS = Accelerator Mass
Spectromeny) vagy a legmodernebb, tandemgyorsito
Speetromeuy) tandemgyorst tomegspektrometria
tmegspektrometria (TAMS), ame-
segtsgvel kozvetlenl
lyek segitsegevel kzvetlenl meghaterozhatok
meghattozhatk a C atomok szema szma a minteban
mintban es s nincsen
szkseg
szksg a bomlestermekek
bomlstermkek meresere,
mrsre, mint a hagyomenyos
hagyomnyos eljeresoknel.
eljrsoknl. Ezeknek a
mdszereknek az elonye,
modszereknek elnye, hogy igen kis anyagmintek
anyagmintk (< (<11 g) kormeghaterozesenel,
kormeghatrozsnl, pl.:
terms, Mollusca vagy Foraminifera
egy-egy mag, termes, Forarninifera hej,
hj, emberi maradvenyok
maradvnyok kis darabja,
nhny fonel
neheny fonl egy textiliebol,
textlibl, vagy aker
akr egy viregporszem
virgporszem eseteben
esetben is alkalmazhato
alkalmazhat (2.
tblzat). A radiokarbon vizsgelatoknel
teblezat). vizsglatoktil komoly problemet
problmt jelent, hogy a holocen
holocn soren
sorn
magban a legkorben
mageban lgkrben is veltozott
vltozott a C koncentreeio,
koncentrci, pl.: 6000 evvel
wel ezelott
ezeltt lenyegesen
lnyegesen
magasabb volt, mint napjainkban. Sikerlt Sikerlt megis
mgis megoldani a radiokarbon evek vek kalib-
rlst napteri
releset naptri evekre,
vekre, iggetlen m6dszerek
mdszerek alkalrnazeseval.
alkalmazsval. A modszer
mdszer lenyege,
lnyege, hogy a
mrskeltvi fek
mersekeltovi fk eves
ves ritrnusban
ritmusban alakitjek
alaktjk ki evgyiiriiiket.
vgyriket. Az evgyrii
vgyr vizsgelatok,
vizsglatok, a ke-
k-
sbb bemutatesra
sobb bemutatsra kerlo
kerl n.,,tlenelrokronolo,gieii
n.,,denolrokronolo'giai elemzesek
elemzsek soren
sorn a megszemolt
megszmolt evgyriik-
vgyrk-
bl 10-10 db-ot osszevonva
b6l sszevonva egy-egy minteba
mintba radiokarbon vizsgelatokat
vizsglatokat vegeztek.
vgeztek. Az
eredmnyek azt mutatjek,
eredmenyek mutatjk, hogy az atmoszfera
atmoszfra mltbeli
mltbeli C koneentreeioja
koncentrcija lass,
lass, 9000
ves peri6dusban
eves peridusban veltozott
vltozott ess erre a veltozesra
vltozsra meg
mg tobb,
tbb, rovidebb
rvidebb idej
idej fluktueci6
uktuci is re-
r-
rakdott. A leszemolt
rak6dott. leszmolt evgyrk
vgyrk radiokarbon meresei,
mrsei, a m6dszer
mdszer kalibreei6i
kalibrcii azt mutattek,
mutattk,
hogy radiokarbon evek vek es
s a tenyleges
tnyleges napteri
naptri evek
vek kozott
kztt igen elentoselteres
elentseltrs mutatkozik.
vgyr vizsgelatoknel
Az evgyi vizsglatoknl tobbfele
tbbfle mersekeltovi
mrskeltvi fet
ft haszneltak
hasznltak fel. Kezdetben az arizonai
serga
srga fenyo
feny (Finns
(Pina: ponderom)
ponderosa) faanyagebol
faanyagbl keszitett
ksztett Douglass dendrokronologiet,
dendrokronolgit, majd
a vileg
vilg egyik legidosebb,
legidsebb, kb. 6000 eves ves elettartalm,
lettartalm, a kaliforniai, sortestoboz
srtstoboz (Pinns
(Pina:
longaem)
longaeoa) fenyot
fenyt haszneltek
hasznltk fel a dendrokronologiai
dendrokronolgiai kalibreciora.
kalibrcira. APinus
APinnt longaem
longaeva elpusz-
s elo
tult es l peldenyainak
pldnyainak keresztdetumozeseval
keresztdtumozsval a korrekt radiokarbon kalibreciotkalibrcit 8200 evig
vig
folyamatosan vissza lehetett vinni az idoben. idben. Eur6pebar1
Eurpban a ,,belfnrti
helfarti tolgypro_gmm
tlgjprogram kerete-
keret-

92
 kocsenyos s
ben a kocsnyos es kocsnytalan
kocsenytalan tlgyek
tolgyek (Quercus
(Quereus rohar
rohur s
es Q. petraea) vgyrinek
evgyriiinek se-
gitsegevel, br
gtsgvel, ber nem folyamatos tfedssel,
etfedessel, sikerlt
sikerlt meghaladni a 9000 vet evet a radiokarbon
korrekei6k esetben.
korrekcik eseteben. A legutbbi
legut6bbi idkben
idokben pedig a napi, vi evi ritmusban nveked
novekedo korall-
segitsegevel mr
padok segtsgvel mer a 20.000 vet evet is meghaladta a radiokarbon vek evek naptri
napteri vekbe
evekbe
torteno tszmthatsga.
trtn etszemithatosega.
vizsgelatok mellett ismeretesek a rgszeti
A radiokarbon vizsglatok regeszeti geolgiai
geol6giai cl
cel szn
szen ses oxi-
genizotopos elemzsek
gnizotpos elemzesek is. Ezeket a vizsglatokat
vizsgelatokat elssorban
elsosorban az egykori ghajlat
eghajlat s es a ten-
gerviz hmrskletnek
gervz homersekletenek megllaptsra
megellapitesera hasznltk
haszneltek fel. Az els elso ilyen megkzeltst
megkozelitest C.
chieagoi egyetem munkatrsa
Emiliani a chicagoi munkatersa dolgozta ki, amikor a fosszilis, mszvz meszvez tengeri
egysejt (Foraminifera)
egysejt (F01/aminifera) hjakon
hejakon oxignizotpos
oxigenizotopos elemzst
elemzest vgzett.
vegzett. Az oxignizotp
oxigenizotop elt- elte-
reseket hasznltk
rseket haszneltek fel az egykori tengervztengerviz hmrskletnek
homersekletenek kiszmtshoz,
kiszemitesehoz, gy igy Emiliani
tengerviz felszni
a tengervz felszini hmrsklett
homersekletet C fokokban adta meg s es a 160/O
160/BO arnynak
arenyenak meg-
feleloen a hmrsklet
felelen homerseklet jelentsebb
jelentosebb eltrsei
elteresei alapjn
alapjen hidegebb s es melegebb sghajlati
oseghajlati sza-
ellapitottak meg, amelyeket szmokkal
kaszokat llaptottak szemokkal jelolt (Einilianifle ox_ge'nizotp
ellt(Ernilianile oxzgrnizotop Jztratigra-
sztratig'rti-
ai szintek). Az Emiliani fle fele oxignizotp
oxigenizotop elemzsi
elemzesi adatok rtelmezst
ertelmezeset vgl
vegl Imhrie
I1/nlnrie s
es
Shaekleton
Shackleton angol kutatkkutat6k oldottk
oldottek meg egymstl
egymest6l iggetlenl,
fggetlenl, mert a mrseik
mereseik nyomn
nyomen
tiszteztek, hogy a Foraminiferk
tisztztk, Foraminiferek hjban hejeban tapasztalt oxignoxigen izotp
izot6p eltoldsok
eltolodesok a belfldi
belfoldi
jegtakaro tmegben
jgtakar tomegeben trtnttorrent vltozsokat
veltozesokat tkrzik
tkrozik vissza s es gy
igy csak ttttelsen
ettettelesen kapcso-
l6d.nak a tengervz
ldnak tengerviz felszni
felszini hmrskletnek
homersekletenek vltozsaihoz.
veltozesaihoz. Megllaptsaik
Megellapitesaik alapjn
alapjen az
oxigenizotop sztratigrfiai
oxignizotp sztratigrefiai szintek a globlis
globelis jgjeg mennyisgt,
mennyiseget, elretrst
eloretoreset s es visszahz-
visszahz6-
deset jelzik.
dst
kagylok, csigk
A tengeri kagylk, esigek oxignizotp
oxigenizotop sszettele
osszetetele jelents
jelentos mrtkben
mertekben igg krnye- kornye-
zetk, a tengervz
zetk, tengerviz hmrsklettl.
homersekletetol. Ezt a tulajdonsgukat
tulajdonsegukat hasznlta
hasznelta fel Colin Renfew s es
Nitolas Shaekleton
Nicolas Shackleton a neolitikum sorn soren DK-Eurpban
DK-Eur6peban elterjedt Spondylu: Sponelylns kagylkbl
kagyl6kb6l ksz-
keszi-
tett kszerek
ekszerek (24. bra) ebra) szrmazsi
szermazesi helynek
helyenek a megrajzolshoz,
megrajzolesehoz, mert a Fekete-tenger
sokkal hidegebb vizben vizeben ezeknek a kagylknak
kagyloknak ms mes oxignizotp
oxigenizotop sszettele
osszetetele alakult ki,
mint a Fldkzi-tengerben.
Foldkozi-tengerben. A vizsglatok vizsgelatok vgl
vegl is azt bizonytottk,
bizonyitottek, hogy a Fldkzi
Foldkozi ten-
gerbl,
gerbol, pontosabban az Egei-tengerbl
Egei-tengerbol szrmaznak
szermaznak a neolitikumi Sponolylus Spontlylus kagyl
kagylo im-
portok. A szn szen ses oxignizotp
oxigenizotop arnyokarenyok alapjn
alapjen m.rvnyok
mervenyok szrmazsi
szermazesi helyeit, lom- 6lom-
izotp
izot6p elemzsekkel,
elemzesekkel, az lomszennyezds
olomszennyezodes kvetkeztben,
kovetkezteben, rz, rez, bronz, ezsttrgyak,
ezsttergyak, lom-
6lom-
tartalm fehr
tartalm feher festkek
festekek alapanyagainak, rclelhelyeinek
erclelohelyeinek eredett
eredetet trtk
tertek mrmer fel. Ki-
emelkedo
emelked regeszeti
rgszeti jelentoseggel
jelentsggel bir br a eiprusi
ciprusi es s a kretai
krtai erelelohelyek
rclelhelyek elvelasztesa
elvlasztsa bronz-
kori rzntvnyek
rezontvenyek izotpos
izot6pos vizsglata
vizsgelata alapjn,
alapjen, mert sem a megmunkls,
megmunkeles, sem az Olvasztsolvasztes
sorn
soren nem vltozik
veltozik meg az lom 6lom izotp
izot6p sszettele.
osszetetele. Ennek a mdszernek
modszernek jelents
jelentos hibja,
hibeja,
hogy a trgyak
tergyak tbbfle
tobbfele rcbnybl
erebenyeb6l szrmaz
szermaz6 fmhulladkbl
femhulladekbol is kszlhetnek,
keszlhetnek, illetve az
is, hogy a klnbz
kiilonbozo rcbnykban
ercbenyekban azonos lomizotp 6lomizot6p sszettel
osszetetel is kialakulhat.
Az lettani
elettani ksrletek
kiserletek sorn
soren megllaptottk,
megellapitottek, hogy a nvnyeknovenyek eltr
eltero sznizotp
szenizot6p ssze-
ossze-
ttelek,
teteliiek, mert eltr
eltero mdon
m6don ktik kotik meg fotszintzisk
fotoszintezisk sornsoren a leveg
levego C02
CO, tartalmt.
tartalrnet. A
hrom
herom sznmolekula
szenmolekula formt formet kialakt
kialakito n.n. C3-as
,,C3-as nvnyek
novenyek kevesebb C-13 izotpot izot6pot
hasznlnak
hasznelnak fel, mint a ngy negy sznmolekult
szenmolekulet kialakt,
kialakit6, C4 nvnyek.
novenyek. A mrskeltvi
mersekeltovi n- no-
vnyzet
venyzet dnten
dontoen C3-as, a trpusi tr6pusi nvnyzet
novenyzet elssorban
elsosorban C4-es stratgij
strategiej elemekbl
elemekbol ll. ell.
A tengeri, a szrazfldi
szerazfoldi nvnyektl
novenyektol eltr eltero mdon
m6don fotszintetizl
fot6szintetizel6 vegetci
vegeteci6 pedig a leg-
jelentsebb
jelentosebb C-13/C-12 izotparnnyal
izotoparennyal jellemezhet.
jellemezheto. Amikor az llatok ellatok s
es az emberek el-
fogyasztjk
fogyasztjek ezeket a nvnyeket
novenyeket ezek az eltr eltero izotparnyok
izotoparenyok bekerlnek
bekerlnek a tpllklncba
tepleleklencba
s
es a tpllkpiramis
teplelekpiramis minden szintjn szintjen izotp
izot6p eltrseket
eltereseket okoznak. A csontok elemzse elemzese

93
.93
nyomn
nyomen gy igy megllapthatjuk,
megellapithatjuk, hogy az egyes emberi csoportoknak C3-as, C4-es, vagy
tengeri nvnyek,
novenyek, illetve ezeket fogyaszt
fogyaszto llatok
ellatok jelentkeztek
elentkeztekazaz etrendjkben.
trendjiikben. Ezeket a
modszereket
mdszereket elsosorban
elssorban a tengerparthoz kozelebb
kzelebb eseso terleteken
terleteken ses az amerikai kon-
tinensen lehetett hasznostani,
hasznositani, elssorban
elsosorban azrt,
azert, mert itt figyelhet
figyelheto meg a C3-as nv- nove-
nyekrol a C4-es kukoricra
nyektl kukoricera trtn
torteno ttrs
etteres az egyes npcsoportoknl
nepcsoportoknel s es ez a vltozs
veltozes jel-
izot6p sszettelbeli
legzetes izotp osszetetelbeli vltozst
veltozest alaktott
alakitottiki
ki a csontokon. Az archeobotanikai lele-
kozos feldolgozsban
tekkel kzs feldolgozesban gy
igy a mezgazdasgban
mezogazdasegban megfigyelhet
meggyelheto vltozsokjl
veltozesokj6l rekonst-
ruelhatok. A csontok kollagn
rulhatk. kollagen anyagnak
anyagenak ritrognizotpos
nitrogenizotopos sszettelt
osszetetelet is felhasznltk
felhaszneltek
etrendek meghatrozshoz,
az egykori trendek meghaterozesehoz, mert a hsflket,
hsfeleket, vrt,
vert, tejet fogyaszt
fogyaszto llati
ellati s
es
izotopjajelentosebb, mint a csak nvnyeken
emberi csoportok csontjainak N- 1 5 izotpjajelentsebb, novenyeken l elo cso-
portoke. Ezeknek a mdszereknek
portok. modszereknek a segtsgvel
segitsegevel korai humn
humen csoportok tpllkozsi
teplelkozesi szo-
kesait, az semberek
ksait, osemberek egykori trendjt
etrendjet llaptottk
ellapitottek meg, de sikerrel alkalmaztk
alkalmaztek nomadi-
zel6 s
zl es letelepedett mezgazdasgi
mezogazdasegi termelssel
termelessel foglalkoz
foglalkozo csoportok trendjnek
etrendjenek elkl-
e1klo-
nitesere is.
ntsre

medence
ll-' - ;.. -.
"--so ""

.
1%?-?~;~e.
-" ' -

,I ebra.
24. bra.
Egei-tengerbl
Egei-tengerbol szrmaz
szermaz6 neolitikumi Sponylut-kagylk
Spontlylus-kagyl6k s
es kagylkszerek
kagyloekszerek
elterjedse
elteijedese a Krpt-medencben
Kerpet-medenceben (Kalia,
(Kalicz, 1988 munkja
munkeja nyomn).
nyomen).

94
 3.6.
5.6. Kt-orzol-gia
Ilsir-onol-ogiai vizsglati
vizsgelauti mdszerek
rnodszereis

3.6.1. Termoiimineszeens
5.6.1. Termoiumineszeens
s optkai iurnjneszeens
es o_pti.kai umineszzceis kormegimterozes
kormeghatrozs

A lumineszeencia
lurnineszcencia lenyege,
lnyege, hogy az elozoleg
elzleg besugerzott
besugrzott kristelyos
kristlyos anyag (esveny)
(svny) a
gerjesztesi
gerjesztsi energiet
energit elnyelve annak egy reszet rszt hossz
hossz idonidn keresztl
keresztl terolja,
trolja, majd mele-
gites,
gts, vagy meghaterozott
meghatrozott hullemhossz
hullrnhossz feny fny hatesera
hatsra azt lumineszeens
luniineszcens fotonok alakj eban ban
kibocsetja
kibocstja (emittelja).
(emittlja). Az ionos vagy kovalens kristelyok kristlyok szerkezeteben
szerkezetben levo lv reeshibek
rcshibk
ugyanis lehetove
lehetv teszik, hogy az elektronok a vegyertek vegyrtk es s a vezetesi
vezetsi sevsv kozott
kztt tart6z-
tartz-
kodjanak es s energiakozles
energiakzls nyomen
nyomn ezek az elektronok kiszabadulnak eredeti helykrol helykrl es s
elhagyjek
elhagyjk a vegyerteksevot.
vegyrtksvot. Az elektronok egy resze rsze a vegyertek
vegyrtk es s vezetesi
vezetsi sevsv kozott
kztt
csapdezodik
csapdzdik es s onnan egy jelentos
jelents energiakozlessel
eriergiakzlssel jer6 jr folyamat (egetes,
(gets, napfeny)
napfny) ki-
szabaditja
szabadtja a csapdezodott
csapdzdott elektronokat. Geologiailag
Geolgiailag ez azt jelenti, hogy a felszinen felsznen levo
lv
napsugerzesnak
napsugrzsnak kitett esvenyoknel
svriyoknl a betemetodest
betemetdst kovetoen
kveten megindul a termoluminesz-
eens
cens jel felhalrnozodesa,
felhalmozdsa, igy gy a futohomokmozges,
futhomokmozgs, vagy loszkepzodes lszkpzds soren sorn betemetodott
betemetdtt
ledekekbol
ledkekbl kinyert esvenyokban
svnyokbari termolumineszeens
termolumineszcens jelek elekorzodnek
rzdnek meg abb6l abbl az idobol,
idbl,
amikor betemetodnek.
betemetdnek. HasonloHasonl jelenseg
jelensg alakul ki a keremiek
kermik kiegetesekor
kigetsekor is, mert a fel-
hasznelt
hasznlt ledekes
ledkes anyagban talelhat6
tallhat esvenyi
svnyi anyagokban a korebbi korbbi termolumineszeens
termolumineszcens
jelek ,,lenullez6dnak
lenullzdnak a hoenergia
henergia hatesera.
hatsra. A kiegetett,
kigetett, hulldekgodorbe
hulldkgdrbe kerlt, kerlt, majd be-
temetodott
temetdtt keremiekban
kermikban talelhato
tallhat esvenyokban
svnyokban igy gy a kiegetest
kigetst es s betemetodest
betemetdst kovetoen
kveten
megindulhat a lumineszeens
lumineszcens jel felhalrnozodesa
felhalrnozdsa a loszoslszs ess futohomok
futhomok retegekhez
rtegekhez hason-
l6an.
lan. Az ledekbol
ledkbl vagy keremieb6l
kermibl kinyert vizsgelando
vizsgland esvenyok
svnyok melegitesekor
melegtsekor vagy
megfelel hullemhossz
megfelelo hullmhossz fenystimuleles
fnystimulls hatesera
hatsra tehet
teht a befogott elektronok kiszabadulnak
kisza badulnak
s lumineszeens
es lumineszcens fenytfnyt bocsetanak
bocstanak ki. A stabilan befogott elektronok hhatsra hohatesra trtn
torteno ki-
bocstsa,
bocsetesa, a termolumineszcencia
termolumineszeencia (TL) _. Amennyiben az elcktronokat elektronokat meghatrozott
meghaterozott hul-
lmhossz
lemhossz fny feny energival
energieval mozdtjuk
mozditjuk ki, akkor optikailag stimullt stimulelt lumineszcencirl
lumineszceneierol be-
szelnk (OSL). Ez utbbi
szlnk ut6bbi esetben a fny feny hullnhossztl
hullen1hosszet6l fggen
fggoen tbb tobb alfaja is ismere-
tes, a legismertebb az infravoros
infravrs fennyel
fnnyel stimulelt
stimullt lumineszeencia
lutnineszcencia (IRSL). Az optikai lu-
mineszcens meghaterozest
mineszeens meghatrozst tekintik a pontosabbnak, mert a feny fny hatesera
hatsra a csapdezodott
csapdzdott
elektronok val6ban
valban teljes mertekben
mrtkben felszabadulnak, mig mg a termolumineszceneia
termolumineszcencia eseten esetn
mindig fennmarad egy maradek
rnindig maradk szint (paleodozis)
(paleodzis) , amely jelents
jelentos bizonytalansgot
bizonytalansegot okoz.
Ha egy eltemetett ledkmintbl,
ledekmintebol, kermibl
keremiebol szeparlt
szeparelt kvarcszemcsket
kvarcszemcseket vagy fldpt foldpet
szemcsket
szemcseket hirtelen felhevt.nk
felhevitnk 500 C fokra, akkor a minta gyenge, de mrhet merheto fnyt fenyt bo-
cst
cset ki. Ugyanezt a mintt
mintet mgmeg egyszer felhevtve
felhevitve csak a hsugrzsbl
hosugerzesbol szrmazszermaz6 fnyki-
fenyki-
bocstst
boesetest gyelhetjk
gyelhetjk meg. A lumineszcencia
lumineszeencia nagysga
nagysega nemcsak a minta kortl, koret6l, hanem
radioaktiv, httr
a minta radioaktv, hetter szerinyezettsgtl,
szennyezettsegetol, a vizsglt
vizsgelt anyag termolumineszcencia, vagy
otikailag stimullt
stimulelt lumineszcencia
lumineszeencia irntiirenti rzkenysgtl
erzekenysegetol is igg. fgg. A szennyezk
szennyezok koncenn-
koneentre-
ei6jet kmiai
cijt kemiai elemzssel,
elemzessel, illetve radioaktv
radioaktiv mrsekkel
meresekkel hatrozzk
haterozzek meg. A TL irnti irenti rz-
erze-
kenysg
kenyseg meghatrozshoz
meghaterozesehoz a rnintt mintet mestersges
mesterseges radioaktv
radioaktiv besugrzsnak
besugerzesnak tesszktesszk ki,
majd megmrjk
megmerjk az ismert sugrdzis
sugerd6zis ltaleltal keltett TL-t. A klnbz
klonbozo TL mdszerekmodszerek a
minta elksztsnek
elokeszitesenek klnbsgbl
klonbsegebol fakadnak. A minta elksztse elokeszitese pedig attl att6l igg,
hogy a minta anyagnak
anyagenak melyik rsztreszet kvnjuk
kivenjuk megmrni.
megmerni. A minta szeparlsnl
szeparelesenel gye-

95
lembe kell venni, hogy az svnyok
esvenyok ses a kristlyos
kristelyos zrvriyok
zervenyok az elsdleges
elsodleges fnyhordozk,
fenyhordoz6k,
mig az agyagfrakci
mg agyagfrakeio tartalmazza
tartalrnazza a legjelentsebb
legjelentosebb radioaktivitst.
radioaktivitest.
TL kor =_ _ Termszetes TL
Termeszetes
TL kor I _ I _ , _ I
(TL/egysegnyi
(TL/egysgnyi d6zis)
dozs) - (d6zis/ev)
(dozis/ev)

3. teblezat:
tblzat: TL kor kiszemitesehoz
kiszmtshoz hasznelt
hasznlt egyenlet.

A TL minta hibahateret
hibahatrt +/-5%, illetve +/-10% kozott kztt adjek
adjk meg. Az emlitett
emltett erte-
rt-
kek valamivel gyengebb
gyengbb megkozelitest
megkzeltst adnak, mint a radiokarbon adatok, ber br bizonyos
idoszakokra
idszakokra nezve,nzve, gyelembe
figyelembe vevevve a C rovid rvid idejii
idej ingadozeset,
ingadozst, a ket kt 1n6dszer
mdszer meg-
kzeltleg azonos pontosseg.
kozelitoleg pontossg. A TL kormeresben
kormrsben igen jelentos jelents segitseget
segtsget nyjt
nyjt a leg-
jabb
jabb technikai fejlesztes,
fejleszts, a TL dozismero,
dzismr, amelyet a vizsgelat vizsglat helyen
helyn a foldbe
fldbe sllyeszte-
sllyeszte-
nek ess ennek segitsegevel
segtsgvel a talaj gamma d6zis dzis intenziteset
intenzitst nagy pontosseggal
pontossggal megmer-
megmr-
termolurnineszcencia es
hetik. A termolumineszcencia s az optikai lumineszeencia
lumineszcencia jelentos
jelents elonye,
elnye, hogy azok az
osember
sember lelohelyek
lelhelyek is vizsge.lhat6k
vizsglhatk ezzel a m6dszerrel,
mdszerrel, amelyek idosebbek,
idsebbek, mint a radio-
karbon meres
mrs hatera
hatra (tehet
(teht 50-70 ezer evnel vnl idosebbek),
idsebbek), vagy olyan terletekenterleteken is al-
kalmazhatok,
kalmazhatk, amelyeknel
amelyeknl a szerves anyag hienya hinya kovetkezteben
kvetkeztben a radiokarbon meres mrs nem
lehetseges.
lehetsges. Igy alkalmazhatok
alkalmazhatk azoknel
azoknl a koeszkozoknel
keszkzknl is, amelyeket hasznelat hasznlat kozben
kzben
hevitettek
hevtettek (tiizhely
(tzhely korl
krl lerakott kovek,
kvek, megegetett
rneggetett kopengek.
kpengk. A Kozel-Keleten
Kzel-Keleten ezzel a
m6dszerrel
mdszerrel ellapitottek
llaptottk meg, hogy a neandervolgyi
neandervlgyi emberek es s a modern emberek tobb tbb
ezer evig
vig egymes
egyms mellett eltek.
ltek. A TL modszereket
mdszereket felhasznelhatjuk
felhasznlhatjuk kalciumkarbonet
kalciumkarbont le- le-
dekek,
dkek, mint eseppkovek,
cseppkvck, edesvizi
desvzi meszkovek
mszkvek kormeghaterozesera
kormeghatrozsra is. Ebben az esetben a
karbonetos
karbontos oldatb6l
oldatbl kikristelyosodo
kikristlyosod kalcit,
kaleit, a kialakulo
kialakul cseppko,
cseppk, vagy travertino koret kort
kaphatjuk meg. Optikai lumineszeencia
lumineszcencia modszerrel
mdszerrel eszak-ausztreliai
szak-ausztrliai sziklaregben
sziklaregben feltert
feltrt
emberi lelohelyek
lelhelyek koret
kort ellapitottek
llaptottk meg, a szel szl eltal
ltal az emberi megtelepedes
megtelepeds soren sorn be-
horddott homokanyag kvarcszemeseibol.
hordodott kvarcszemcsibl.
A TL vagy OSL m6dszer mdszer eredmenyeit
eredmnyeit jelentos
jelents mertekben
mrtkben befolyesolhatj
befolysolhatja, a, hogy a vizs-
gelt
glt keremia,
kermia, vagy loszos,
lszs, homokos ledekek
ledkek milyen ldfejlodesek,
kifejldsek, milyen kozel kzel talelha-
tallha-
t6k
tk az jelentosebb
jelentsebb radioaktivitest
radioaktivitst mutato
mutat fekkepzodmenyekhez.
fek.kpzdmnyekhez. Altaleban Altalban a vizsgelt
vizsglt re-
r-
tegek kozeperol
kzeprl vett, a felszintol
felszntl (napsugerzestol)
(napsugrzstl) es s a fektol
fektl (hettersugerzestol)
(httrsugrzstl) egyarent
egyarnt
tvolabb talelhat6
tevolabb tallhat mintek
mintk adnak reelis
relis korokat, osszehasonlitva
sszehasonltva a felszin
felszn kozeleben,
kzelben, illetve
a jelentosebb
jelentsebb radioaktivitest
radioaktivitst mutat6
mutat fek
fek kozeleben
kzelben levolv mintekhoz
mintkhoz kepest.
kpest.
Magyarorszegon
Magyarorszgon Flsz.e1falvi]a'nos
Felszeifalvijanos zikus
fizikus vegzett
vgzett korebban
korbban TL vizsgelatokat
vizsglatokat loszos
lszs
kepzodmenyekbol
kpzdmnyekbl szepareltszeparlt kvarcszemcseken,
kvarcszemcsken, napjainkban Ujha'1zyKolos
Ujhazy Kolos es s Novothny/ignes
Novothny/lgnes
az ELTE Termeszetfoldrajzi
Termszetfldrajzi Tanszek
Tanszk munkatersai
munkatrsai vegeznek
vgeznek kornyezettorteneti
krnyezettrtneti szem-
pontb6l
pontbl kiemelkedo
kiemelked jelentoseg
jelentsg TL, IRSL vizsgelatokat.
vizsglatokat. Regeszeti
Rgszeti lelohelyekrol
lelhelyekrl elokerlt
elkerlt
keremiekon
kermikon E-rtllyi
Erilyi Baltizs,
Balazs, a tapolcai mzeum
mzeum munkatersa
munkatrsa vegzett
vgzett TL alap
alap kronologiai
kronolgiai
elemzseket.
elemzeseket.

E1-eitroiispii I'Z0i12111L.i1H
5.6.2. Eieiitroiaspin rezonancia (ESR) in-6c1sze1'
in-odszer

Az elektronspin rezonaneies
rezonancis (ESR) kormeghaterozes
kormeghatrozs kevesbe
kevsb erzekeny,
rzkeny, mint a TL,
de alkalmazhato
alkalmazhat a hevites
hevts kozben
kzben elboml6
elboml anyagok keltezesere
keltezsre is. A teljes sugerd6zis
sugrdzis er-
r-
dekeben
dekben a mintet
mintt (elsosorban
(elssorban hidroxiapatit esvenyi
svnyi anyagot tartalmazo
tartalmaz fogzomencot)
fogzomricot)

396
96
 porr
pone rlik,
orlik, majd ers eros mgneses
megneses trben
terben nagyfrekvencij
nagyfrekveneiej elektromgneses
elektromegneses sugrzsnak,
sugerzesnak,
mikrohulltnoktiak
rnikrohullemoknak teszik ki. A trerssg
tererosseg veltoztathato, mintban
vltoztathat, a minteban csapdzott
csapdezott elektro-
klonbozo frekvencin
nok klnbz frekvencien rezonlnak
rezonelnak s es mikrohullmokat
mikrohullemokat nyelnek el. A legnagyobb
meghaterozott mikrohullm
rezonancia egy meghatrozott mikrohullem rezgsszm
rezgesszem s es mgneses
megneses trerssg
tererosseg esetn
eseten ll
ell
elo. Az ebbl
el. ebb6l kvetkez
kovetkezo mikrohullm
mikrohullem elnyels
elnyeles nagysga
nagysega mrhet.
merheto. Az eredmny
eredmeny egyenes
arenyban ll
arnyban ell a csapdzott
csapdezott elektronok nagysgval,
nagysegeval, a teljes dzissal.
d6zissal. A hidroxiapatit erede-
radioaktiv izotpokat,
tileg nem tartalmaz radioaktv izot6pokat, de betemetdst
betemetodeset kveten
kovetoen a fogzomnc
fogzomene s es a
vizzel keveredik s
dentin vzzel es ennek a folyamatnak az eredmnyeknt
eredmenyekent vzben
vizben oldott urnt
urent vesz
minel hosszabb ideig keveredik a vzben
fel. A minta minl vizben olddott
old6dott urnnal,
urennal, a sugrdzis
sugerd6zis annl
annel
jelentosebb lesz. A minta urrifelvtele
jelentsebb urenfelvetele gyigy alapveten
alapvetoen meghatrozza
meghaterozza a vizsglat
vizsgelat eredm-
eredme-
nyt,
nyet, ezrt
ezert nem vletlen,
veletlen, hogy az urnfelvtel
urenfelvetel modellezse
modellezese ennek a mdszernek
modszernek az alkal-
mazesa sorn
mazsa soren alapvet
alapveto fontossg.
fontosseg. Kt Ket modellt hasznlnak
hasznelnak a kor kiszrntstil.
kiszemitesenel. Az els
elso
n. ,,,,lzoraifelvtel
esetben az n. modelljet hasznljk,
koraifelvtel modelljt hasznelje.k, amelyben felttelezik,
feltetelezik, hogy a mintnak
mintenak
hasznlt
hasznelt fogzomnc
fogzomene esetben
eseteben a minta urntartalma
urentartalma gyorsan azonos szintre kerl kerl krnye-
kornye-
zete urntartalmval,
urentartalmeval, gy igy az urnfelvtel
urenfelvetel fokozatosan cskken.
csokken. A msik
mesik hipotzis
hipotezis alapjn
alapjen
urenfelvetel egysges
az urnfelvtel egyseges temben,
temben, linerisan
lineerisan nvekszik.
novekszik. A korrekt korbecsls
korbeesles sorn
soren mind
ket adatot kzlnnk
a kt kozolnnk kell. Az ves eves sugrdzis
sugerd6zis mrshez
meresehez meg kell hatrozni
haterozni a bels
belso
urenkoncentreeiot s
urrikoncentrcit es a belle
belole szrmazott
szermazott thrium-230
th6rium230 izotpok
izot6pok koncentrcijnak
koneentreeiojenak szint-
jet (urtsorozat
jt (urensorozat mrs).
meres). A mrs
meres ses a kapott korok rtkelsnek
ertekelesenek legsarkalatosabb prob-
lemeja a csontok urnfelvtelnek
lmja urenfelvetelenek modellezse.
modellezese. Az ESR mdszert
modszert ltalban
eltaleban ms
mes md-
m6d-
szerek iggetlen kontrolljakent
kontrolljaknt haszneljek
hasznljk fel. Sikerrel alkalmaztek
alkalmaztk TL es s U-sor1n6dsze-
U-sor indsze-
rekkel egytt
egytt emberi maradvenyokkal
maradvnyokkal egytt egytt elokerlo
elkerl emlosfogak
emlsfogak korenak
kornak meghateroze-
meghatroz-
sera
sra a kozel-keleti
kzel-keleti barlangi lelohelyek
lelhelyek feldolgozesakor.
feldolgozsakor.

3.6.5.
3.-6.125. 1;"1--a 1a-sorozat mo-rlszz-ea
Ur-ii-sorozat mtlszei'

Uj,, szeles
szles korben
krben hasznelt
hasznlt radiometrikus kormeghaterozesi
kormeghatrozsi eljereseljrs az uren-sorozat
utn-sorozat
modszer.
mdszer. A 23U es s a 235U
SU egy bomlesi
bomlsi soron vegig
vgig haladva stabil lom-izotpokk
6lom-izotopoklce vlnak
velnak
nagyon klnbz
klonbozo felezsi
felezesi idej,
idej, kztes
koztes bomlsi
bomlesi termkeken,
termekeken, leszrmazott
leszermazott vagy ms mes n-
ne-
ven leny-atomokon
leeny-atomokon keresztl.
keresztl. Az urn
uren s
es a bomlsi
bomlesi sor nhny
neheny kztes
koztes tagja vzben
vizben ol-
d6d6, msok
dd, mesok (pl.: trium-230,
t6rium230, ms mes nven
neven inium,
i6nium, s
es protaktriium-231,
protaktinium-231, mPa) 231Pa) azonban
nem. A mdszer
m6dszer alapja az, hogy az urriuren anyaizotpok
anyaizotopok a vzben
vizben olddnak,
old6d.nal<, a leszrmazott
leszermazott
lenyatomok
leenyatomok viszont nem. Az utbbiak ut6bbiak ezrt
ezert vizes kzegben
kozegben kicsapdnak
kiesapodnak s es felhalmo-
zodnak a tavi vagy tengerfenki
zdnak tengerfeneki meszes ledkekben.
ledekekben. Ezeknek az ledkeknek
ledekeknek a kora
meghaterozhato az alapjn,
meghatrozhat alapjen, hogy milyen mrtkben
mertekben bomlottak el az emltettemlitett leny-ato-
leeny-ato-
mok. Amikor az urnnal
urennal szennyezett mszkhegysgeket
meszkohegysegeket alkotalkoto kalciumkarbont
kalciumkarbonet felol-
d6dik a karsztvizekben, majd desvzi
ddik edesvizi mszkknt
meszkokent (n.
(n. ,,travertino)
,,t'ravertino) lerakdik
leral<6dik a barlan-
forresok szjnl
gok, vagy a forrsok szejenel a radioaktv
radioaktiv ra
6ra mkdni
mkodni kezd, mivel a kicsapds
kiesap6des pil-
lanateban a travertino csak vzben
lanatban vizben oldd
old6d6 23U ses a MU
235U tartalmaz. Az id ido mlsval
mleseval a
leeny izotpok
leny izot6pok arnya
arenya fokozatosan megn,
megno, az urn-izotpok
uren-izot6pok arnya
arenya cskken.
csokken. Igy az 23U,
a 235U, illetve a 23Th ses mPa
231Pa arnya
arenya alapjn
alapjen meghatrozhatjuk
meghaterozhatjuk az desvzi
edesvizi mszk
meszko kort.
koret.
Hasonlo elven mrhet
Hasonl merheto meg azoknak a karbont-tartalm
karbonet-tartalm smaradvriyoknak
osmaradvenyoknak a kora,
eletk sorn
amelyek letk soren urniurnot
urenitunot vettek fel a tenger- vagy desvzbl.
edesvizbol. Ez kiszmthat
kiszemithato ab-
b6l, hogy az urn
bl, uren bomlstermkei
bomlestermekei milyen mrtkben
mertekben halmozdtak
halmozodtak fel a vizsglt
vizsgelt hjak
hejak v-
ve-

9:
'?
97
 zban. mdszer meresi
zeban. A m6dszer mrsi tartomenya
tartomnya 1000 s es 350..000 v ev kztt
kozott van, de AMS (Accele-
Spectrometly) technikval
rator Mass Spectromeny) teehnikeval kiterjeszthet
kiterjesztheto ez az intervallum.
uren-sorozat mdszer
Az urn-sorozat m6dszer az anyagok szles
szeles skljn
skelejen alkalrnazhat,
alkalmazhato, tbbek
tobbek kztt
kozott
cseppkovek, korallok, Mollusca hj
barlangi cseppkvck, hejak, ledekek, desvzi
ak, meszes tavi ledkek, edesvizi mszkvek,
meszkovek,
konneghaterozesera. Azon tl,
csontok, fogak konneghatrozsra. tl, hogy egy iggetlen
fggetlen radiometrikus kormeg-
haterozesi mdszert
hatrozsi m6dszert knl,
kinel, alkalmas lehet mgmeg a radiokarbon idskla
idoskela kalibrlsra,
kalibrelesera, a
dendrokronologia ltal
dendrokronolgia eltal befoghat
befoghat6 idtartomny
idotartomeny hatrn
hateren is tl.
tl. Barlangi lelhelyeknl,
lelohelyeknel, a
kultrreteget bekrgez
kultrrteget bekergezo cseppkveken,
cseppkoveken, desvzi
edesvizi mszkrtegen
meszkoretegen sikerrel alkalmaztk
alkalmaztek a k-
ko-
zepsei-pleisztocen 200-500 ezer ves
zps-pleisztocn eves rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelohelyek kormeghatrozsra,
kormeghaterozesera, st sot a bar-
ledekbe zrt
langi ledkbe zert fogak urnfelvtele
urenfelvetele alapjn
alapjen kzel-keleti
kozel-keleti barlangi Hominiola
Hominitla leletek ko-
renak megllaptsra
rnak megellapitesera is felhasznltk.
felhaszneltek.

5.6.4. Rvid.
5.6/i. Rovi-cl el-et'tar`t-am
ei-.e?t<ta1;r%t-a .zO`tt':-p e.lem7.s-ek
iIOl-131) -el.len1:ces=eit

legatalabb, trtnelmi
A legfiatalabb, tortenelmi idkidok kormeghatrozsra
kormeghaterozesera alkalmas radiometrikus mdszerek m6dszerel<
rovid let
rvid eletii izotpokon
izotopokon alapulnak, amilyen a 21Pb (mrsi (meresi tartomny:
tartomeny: nhny
neheny vszzad)
evszezad)
es a WCS
s 137Cs (mrsi
(meresi tartomny:
tartomeny: nhny
neheny vtized).
evtized). Az elbbi
elobbi mdszer
m6dszer az lom6lom 210 izotpot
izot6pot
felezesi ideje tbb
veszi alapul, amelynek felezsi tobb mint 20 v, ev, gy
igy megfelel
megfelelo kiegsztje
kiegeszitoje a C kor-
meghaterozesnak. Mindkt
meghatrozsnak. Mindket radiometrikus mdszert m6dszert sikerrel alkalmaztk
alkalmaztek tavi ledkek
ledekek s es
tozegretegek kormeghatrozsnl.
tzegrtegek kormeghaterozesenel.
bomlesi lnc
A 21Pb egy bomlsi lenc rszeknt
reszekent kpzdik,
kepzodik, amelynek els elso lpse,
lepese, hogy a rdi- redi-
alapkozetbol jut a talajba, majd az llvizekbe,
um-226 az alapkzetbl ell6vizekbe, a vzgyjt
vizgyiijto erzija
er6zi6ja sorn.
soren. A
kerlt rdium-226
tavakba kerlt redium-226 helyben (n. (n. in
,,in situ)
sitar) bomlssal
bomlessal 21Pb izotpot
izotopot kpez.
kepez. Ez
azonban nem az egyetlen lom-210 6lom-210 forrs,
forres, mert a rdium-226
redium-226 egy rsze resze a lgkrbe
legkorbe dif-
fundel, majd 2Pb
fundl, 21Pb izotpp
izot6ppe alakul. Ez a nem egyenslyiegyenslyi lom
610m a csapadkkal
csapadekkal vagy por for-
mejeban szraz
mjban szeraz lepedssel
lepedessel visszakerl
visszakerl a Fld
Fold felsznre,
felszinere, megnvelve
megnovelve a helyben keletkezett
mPb mennyisgt.
2lPb mennyiseget. A kor meghatrozshoz
meghaterozesehoz ez a felesleges lom-210 6lom-210 szksges.
szkseges. A ko-
radatok hasonl
hasonlo elemzsi
elemzesi eljrs
eljeres sorn
soren kszlnek,
keszlnek, mint a radiokarbon elemzs. elemzes. A 21Pb
termeszetes radioaktv
termszetes radioaktiv bomlsa
bomlesa a vizsglt
vizsgelt rtegsorban
retegsorban a mlysggel
melyseggel cskken
csokkeno izotp-
izot6p-
mennyiseget eredmnyez.
mennyisget eredmenyez. A kor becslsre
becslesere tbbfle
tobbfele elemzsi
elemzesi eljrs
eljeres is knlkozik,
kinelkozik, de a
gyakorlatban egy t t6 hidrogeolgiai
hidrogeologiai viszonyai s es a vzgyjtn
vizgyiijton kialakult talajerzi
talajer6zi6 sebes-
sege a felesleges vagy nem egyenslyi
sge egyenslyi lom-210
6lom-210 utnptlsban
utenpotlesban igen jelents
jelentos eltrseket
eltereseket
okoznak, gy igy ez a mrsi
meresi mdszer
m6dszer meglehetsen
meglehetosen bizonytalan eredmnyeket
eredmenyeket ad.
A termszetes
termeszetes eredet
eredetii izotpok
izotopok mellett lteznek
leteznek mestersges
mesterseges izotpok
izot6pok is, amelyek fel-
hasznelhatok kronolgiai
hasznlhatk kronologiai tesztelsre
tesztelesre ses vizsglatra.
vizsgelatra. Ezek egyike a 7Cs 137Cs (czium)
(cezitun) izotp.
izot6p.
A Cs-137
Cs137 az atomksrleteket
atomkiserleteket kveten
kovetoen 1954-ben kezdett kihullni a lgkrbl, legkorbol, s es igen
eroteljesen ktdtt
erteljesen kotodott a talaj - s es ledkrszecskkhez,
ledekreszecskekhez, majd a 30-40 ve eve felhalmozdott
felhalmozodott tavi
ledkekbe
ledekekbe koncentrldott.
koncentre.l6dott. A Cs-1 Cs1 37
3 7 koncentrcijnak
koncentreeiojenak vltozsa
veltozesa Eszak-Amerika keleti
s
es Eurpa
Eur6pa nyugati feln felen lv
levo tavakban, a legfels
legfelso ledkrtegben
ledekretegben prhuzarnosnak
perhuzamosnak bizo-
nyult az izotp
izot6p szrazfldi
szerazfoldi cskkensnek
csokkenesenek mrtkvel.
mertekevel. Ennek alapjn
alapjen alkalmasnak bizo-
nyult az utbbi
ut6bbi nhny
neheny vtized
evtized talajerzijnak,
talajer6zi6jenak, az ledk ledek felhalmozds
felhalmozodes sebessgnek
sebessegenek
meghaterozesera s
meghatrozsra es a Pb-210 mdszer
m6dszer tesztelsre.
tesztelesere. A Pb-210
Pb2 10 s
es Cs-137
Cs137 mdszer
m6dszer egyt-
egyt-
tes alkalmazsa
alkalmazesa megbzhat
megbizhato idskla
idoskela kialaktst
kialakiteset teszi lehetv
lehetove a napjainkban tarttart6 emberi
tevekenyseg krnyezetre
tevkenysg kornyezetre gyakorolt hatsainak
hatesainak vizsglathoz.
vizsgelatehoz. Klns
Klonos tekintettel az atom

98
s
es hidrognbomba
hidrogenbomba robbantsok,
robbantesok, az atomermvek
atomeromiivek (pl.: Csernobil) balesetei sorn
soren felsza-
badult izotpok
izot6pok mozgsra,
mozgesera, a mezgazdasgi
mezogazdasegi tevkenysg
tevekenyseg hatsra
hatesera kialakult talajerzira,
talajer6zi6ra,
az ipari anyagok atmo-, hidro- s es geoszfrban
geoszfereban trtn
torteno mo/zgsra.
mozgesera.
Magyarorszegon ezt a mdszert
Magyarorszgon m6dszert Cserny Tihor, a Magyar Allarni
Allami Fldtani
Foldtani Intzet
Intezet mun-
katersa sikerrel hasznlta
katrsa hasznelta fel a tavak legfiatalabb rtegeinek
retegeinek lehatrolshoz,
lehaterolesehoz, a napjainkban
tart6
tart ledekfeltoltodesi
ledkfeltltdsi sebesseg
sebessg meghaterozesehoz.
meghatrozshoz.

?>.-6.5. Ke1irt=un/argon kor.nieg11a-t

5. Klium/argon korna=eg11a1t-erozes
r-oz-:is

m6dszer a radiokarbon mrshez

A mdszer mereshez hasonlan
hasonl6an a radioaktv
radioaktiv bomls
bomles alapelvre
alapelvere pl.
epl. A
vizsgelat lnyege,
vizsglat lenyege, hogy a vulkarikus
vulkanikus kzetekben
kozetekben jelents
jelentos mennyisg
mennyisegii klium
kelium tartalm
tartalm s-es-
veny (biotit, ortoklsz
vny ortoklesz stb.) tallhat.
talelhato. A kliumtartalm
keliumtartalm svnyokban
esvenyokban a klium-40-es
kelium-40-es ra-
dioaktiv izotp
dioaktv izot6p (4K)
(40K) nagyon lass,lass, de lland
elland6 bomlsi
bomlesi folyamattal argon-40-es gzz gezze
izot6p felezsi
(4Ar) alakul. A K-40 izotp felezesi ideje 1.3 milli
milli6 v,
ev, gy
igy a 4K/4Ar
K/Ar arnynak
arenyenak mrse
merese
becslst
beeslest adhat a vulkni
vulkeni kzet
kozet kialakulsnak
kialakulesenak korra.
korera. A mdszernek
m6dszernek van egy tovbbfej-
tovebbfej-
veltozata, az n.
lesztett, pontosabb vltozata, n. argon/argon
,,argon/aigon mdszer.
m6dszer. A klium
kelium stabil, 39-es izo-
t6pja a minta neutronokkal trtn
tpja torteno bombzsa
bombezesa esetn
eseten agargonn
39argonne (argon izotpp)
izot6ppe) alakul.
lezerfzioval trtn
A lzerzival torteno bombzst
bombezest kveten
kovetoen megmrik
megmerik mind a kt ket argon izotp
izot6p mennyi-
seget. Mivel a 40K/39K
sgt. K/39K arnya
arenya a kzetben
kozetben lland
elland6 a minta kort,
koret, a 'Ar
Ar / Ar
39Ar arny
areny alapjn
alapjen
megellapithatjuk. A radioaktv
megllapthatjuk. radioaktiv kor kiindulsi
kiindulesi alapja a vulkni
vulkeni kzetek
kozetek megszilrdulsnak,
megszilerdulesenak,
esvenyok keletkezsnek
az svnyok keletkezesenek pillanata, atnikoramikor a kzetbl
kozetbol az sszes
osszes korbbi
korebbi argon kisza- kisze-
badul. Msodlagos,
badl. Mesodlagos, kliumtartalm
keliumtartalm forr forr6 vizes (hidrotermlis)
(hidrotermelis) hatsok
hatesok ronthatjk
ronthatjek a mrs
meres
eredmenyet.
eredmnyt. Tovebbi
Tovbbi problema,
problma, hogy a magmes magms kozetekre
kzetekre korletozodik
korltozdik a vizsgelat,
vizsglat, ezek-
terbeli s
nek a trbeli es idbeli
idobeli elfordulsa
elofordulesa azonban igen korltozott
korletozott az elmlt
elmlt 2,5 milli
milli6 vben,
evben,
negyedidoszaki kpzdmnyekben
a negyedidszaki kepzodmenyekben megtallhat
megtalelhato emberi leletek tariulmnyozsban.
tanulmenyozeseban. A
kelium-argon mdszert
klium-argon m6dszert elssorban
elsosorban Kelet-Afrikbati,
Kelet-Afrikeban, a jelents
jelentos inagmatizmussal
magmatizmussal ellemez- el.lemez-
heto rokrendszer
het erokrendszer krnykn
kornyeken tallhat
talelhato lelhelyeken,
lelohelyeken, kztk
koztk a Homonidk
Homonidek evolcija
evoleioja
szempontjebol kiemelked
szempontjbl kiemelkedo jelentsg
jelentosegii tanzniai
tanzeniai Olduvai-hasadkban
Olduvai-hasadekban tallhat
ta.lelhat6 lelhelye-
lelohelye-
alkalmaztek sikerrel. Az olduvai Anrtralopithems,
ken alkaltnaztk Anstralopithecns, Homo hahilix,
hahilis, Homo ereetut
erectus marad-
venyokat tartalmaz
vnyokat tartalmaz6 lelhelyeken
lelohelyeken vgzett
vegzett klium-argon
keliurn-argon vizsglatok
vizsgelatok jelents
jelentos segtsget
segitseget
tottak emberfajtek kialakulsnak
a korai emberfajtk kialakulesenak kronolgiai
kronologiai tisztzsban.
tisztezeseban. Magyarorszgon
Magyarorszegon
Iulosa s
Balogh Kadosa es Peskay
Pcskay Zoltan,
Zoltein, a debreceni ATOMKI munkatrsai
munkatersai hasznljk
haszneljek a klium-
kelium-
vizsgelatokat, elssorban
argon vizsglatokat, elsosorban a krpt-medencei
kerpet-medencei vulkni
vulkeni kpzdmnyek
kepzodmenyek kornakkorenak meg-
llaptsra.
ellapitesera.

5.6.15. Hasadsi
5.6.6. H-asadesi nyom

hasadesi nyom keltezs

A hasadsi keltezes a legjabb,
legjabb, a radioaktv
radioaktiv ra
6ra mkdsn
m1'il<odesen alapul
alapul6 eljrs.
eljeres. A
m6dszer ebben az
mdszer M esetben az mUEU spontn
sponten hasadsn
hasadesen alapul. Az utn-238-as
uren238-as termszetes
termeszetes
ton stabil lomizotpp
ton 6lomizot6ppe bomlik s es ugyancsak
ugyanesak spontn
sponten mdon
m6don felezdhet.
felezodhet. A spontn
sponten
hasadesi folyamat kzben
hasadsi kozben a hasadsi
hasadesi felek nagy sebessggel
sebesseggel tvolodnak
tevolodnak egymstl,
egymest6l, ses csak
azuten lassulnak le, hogy a krnyez
azutn kornyezo anyagban roncsoldsi
roncsolodesi nyomokat hagytak a haladsi
haladesi
pelyejukon. Az urn-238
plyjukon. uren238 izotpot
izot6pot tartalmaz
tartalmazo anyagokban, termszetes
termeszetes (vulkni
(vulkeni veg,
veg,
obszidien) s
Obszidin) es mestersges
mesterseges vegekben
vegekben ezt a roncsolt, thaladsi
ethaladesi felletet
felletet hasadsi
hasadesi riyomnak
nyomnak

99
neveztk
neveztek el. Ezeket a nyomokat az veges veges anyagok csiszolt felletn
felleten megszmolhatjuk
megszemolhatjuk s es
a jobb lthatsg
lethatoseg s es mrhetsg
merhetoseg kedvrt
kedveert savval megmarathatjuk. A mintban minteban lvlevo
uren-238-as mennyisgt
utn-238-as mennyiseget gy gy hatrozzk
haterozzek meg, hogy megszmoljk
megszemoljek a hasadsi
hasadesi nyomok
jabb, ekkor mr
egy jabb, mer az U-235
U235 atomok mestersges
mesterseges hasadsval
hasadeseval ltrehozott
letrehozott kszlett.
keszletet. Az
BU/BSU arny
BU/MU areny ismert, gyigy a msodik
mesodik szmlls
szemleles kzvetett
kozvetett mdon
m6don megadja a mintban
minteban
jelenlevo mU
jelenlv 233U izotp
izot6p mennyisgt.
mennyiseget. Mivel az urn-238-as
uren238-as bomlsi
bomlesi (hasadsi)
(hasadesi) rtja
reteja isme-
sponten ltrejtt
retes, a spontn letrejott hasadsi
hasadesi nyomok szmt
szemet a mintban
minteban maradt U-238 mennyi-
segevel sszevetve
sgvel osszevetve kaphatunk egy kort, azt az idpontot,
idopontot, amely az U-238 hasadsahasadesa meg-
idopont a termszetes
indult. Ez az idpont termeszetes vulkni
vulkeni veg
veg (Obszidin,
(obszidien, tektitek) kialakulsnak
kialakulesenak ide-
jet adja meg. Hasadsi
jt Hasadesi nyomta
nyomra alapozott rgszeti
regeszeti geolgiai
geol6giai kormeghatrozst
kormeghaterozest ltalban
eltaleban
keliumargon korok kontrolljra
a klium-argon kontrolljera hasznltk
haszne.lte.k fel ez ideig. Ilyen mrseket
mereseket vgeztek
vegeztek az Ol-
duvai-hasadek korai Hominiola
duvai-hasadk Hominitla leleteinek ledkrtegben
ledekretegeben tallhat
talelhat6 termszetes
termeszetes vegeken,
vegeken,
koeszkozokon is. Ugyanezeken a lelhelyeken
keszkzkn lelohelyeken mgneses
megneses polaritsi
polaritesi vizsglatokat
vizsgelatokat is vgez-
vegez-
Kelium-argon mdszerrel
tek. Klium-argon m6dszerrel 1,79 milli
milli6 i30
:30 ezer veseves kort, argon-argon mdszerrel
m6dszerrel
milli6 ves
1,8 milli eves kort, hasadsi
hasadesi nyom vizsglatok
vizsgelatok alapjn
alapjen 2,3 milli
milli6 v
ev i: 280 ezer ves
eves kort,
mig mgneses
mg megneses korhatrozssal
korhaterozessal a Matuyama fordtott
forditott mgnesezettsg
megnesezettsegii szakaszt meg-
szakit6, 1 ,87-1,67 milli
szakt, milli6 vek
evek kztt
kozott kialakult esemnyt
esemenyt sikerlt
sikerlt kimutatni aHomo hahilis,
erectus s
H. ereetus es Australopitheem
Anstralopithecns leleteket tartalmaz
tartalmaz6 rtegsor
retegsor legidsebb
legidosebb szintjben.
szintjeben. Az
egymest6l iggetlen mdszerekkel
egymstl modszerekkel nyert adatok alapjn
alapjen 2,3-1,6 milli
milli6 v
ev kz
koze sorolhat
sorolhat6
lelohely fekrtege
a lelhely fekretege s es a korai emberi csoportok kz koze tartoz
tartoz6 Homo hahilis biztos
jelenlete.
jelenlte.

1~1ie1ra:t:i;Iei6s mdszer
-Iclratte-.s n16c1sze1'

obszidien eszkzk,
Az Obszidin eszkozok, kovaeszkzk
kovaeszkozok felsznn
felszinen gyakran alakulnak
alakulna.k ki trsek.
toresek. A trses
toreses
felszineken a vulkni
felszneken vulkeni veg,
veg, a kova vizet vesz fel s es gy
igy kzetcsiszolatban
kozetesiszolatban jl j6l elklnl
elklonlo
hidrateci6s szegly
hidtatcis szegely kpzdik.
kepzodik. A hidtatcis
hidrateei6s szegly
szegely kpzdsnek
kepzodesenek ideje fgg fgg egyrszt
egyreszt a t-
to-
resi felszn
tsi felszin kialakulsnak
kialakulesenak idejtl
idejetol (ezt tekinthetjk
tekinthetjk a hidtatcis
hidrateci6s szegly
szegely kpzdse
kepzodese szem-
pontjeb6l 0 idpontnak),
pontjbl idopontnak), az eltelt idtl, idotol, msrszt
mesreszt az egykori hmrsklettl
homerseklettol s es a ko-
obszidien kmiai
vaanyag, Obszidin kemiai sszetteltl.
osszeteteletol. Ha a rteg
reteg egyenletes vastagsg,
vastagseg, azaz linerisan
lineerisan
no, akkor az eltelt idvel
n, idovel korrell
korrelel a kialakult
kiala.kult hidtatcis
hidrateeios kreg.
kereg. Mrsnl
Meresnel jelents
jelentos probl-
proble-
mt
met okoz, hogy ha a vizsgltvizsgelt Obszidin
obszidien eszkz
eszkoz sokig
sokeig a felsznen
felszinen volt, akkor a hidtatcis
hidrateei6s
kereg kialakulsa
kreg kialakulesa felgyorsult, gy igy eltr
eltero korokat mutatnak a gyorsan betemetdtt
betemetodott s es a so-
keig a felsznen
kig felszinen lv
levo obszidirr
obszidien eszkzk.
eszkozok. A kmiai
kemiai sszettelbeli
osszetetelbeli klnbsgek
klonbsegek kvetkezt-
kovetkezte-
ben egy-egy krzetre
korzetre jellemz,
jellemzo, eltr
eltero kmiai
kemiai sszettel
osszetetel obsziditiokon
obszidienokon sorozatvizsglato-
sorozatvizsgelato-
vegeznek a pontosabb hidtatcis
kat vgeznek hidrateci6s kreg
kereg kifejlds
kifejlodes meghatrozsa
meghaterozesa rdekben.
erdekeben. A hidra-
teci6s mdszert
tcis m6dszert kronolgiailag
kronologiailag kalibrlni
kalibrelni lehet valamelyik pontosabb kormeghatrozsi
kormeghaterozesi
m6dszerrel (lumineszcencis
mdszerrel (lumineszeencies kor, radiokarbon kor) s es gy
igy vlik
velik hasznlhatv
hasznelhatove ismeretlen
kor obszidirit
kor obszidient tartalmaz
tartalmaz6 rgszeti
regeszeti lelhely
lelohely kornak
korenak megkzeltsnl.
megkozelitesenel. A mdszert
m6dszert ob-
szidienra dolgoztk
szidinta dolgoztek ki s es elssorban
elsosorban obszidinbati
obszidienban gazdag (pl.: kzp-amerikai)
kozep-amerikai) lelhelyek
lelohelyek
eseteben hasznlhat
esetben hasznelhato sikerrel, de hasonl
hasonlo logikai elv alkalmazsval
alkalmazeseval hasznosthat
hasznosithato jelents
elentos
SiO, tartalm
SiO2 tartalm kovaeszkzk
kovaeszkozok feldolgozsnl
feldolgozesenel is. Magyarorszgon
Magyarorszegon a kovaeszkzkn,
kovaeszkozokon, gyr-gye.r-
tesi hulladkon
tsi hulladekon kialakult hidtatcis
hidratecios kreg
kereg (patina) mrsei
meresei alapjn
alapjen vrhat
verhat6 a kora neolit,
illetve mezolit lelhelyek
lelohelyek kormeghatrozs
kormeghaterozes sszehasonltsa
osszehasonlitesa s es a kronolgia
kronologia pontostsa.
pontositesa.

10-(3
100
 5.6.8.
5.16.8. D-en-clrokronologin
D-en-c1r'o1iron(;16_gia

Denelros grgl fet

Denclros gorogl ft jelent, a dendrokronologia
dendrokronolgia pedig mrskeltvi mersekeltovi fk fek vgyti
evgyiiriii
alapjen trtnt
alapjn tortent kormeghattozst.
kormeghaterozeset. A mdszer modszer alapjait./1.
alapjaitA. E. Douglass amerikai csillagsz esillagesz
Arizoneban 1910 s
dolgozta ki Atizonban es 1940 kozott.
kztt. A dendrokronologia mersekeltovi fk
dendrokronolgia a mrskeltvi fek
evgyiiriiinek vizsglatr
vgyrinek vizsgelaten alapul
alapul6 mdszer.
m6dszer. A mrskelt
mersekelt ghajlati
eghajlati vben
ovben (valamint az sszes osszes
terleten, ahol vszakok
olyan terleten, evszakok vltogatjk
veltogatjek egymst)
egymest) nv novo fk
fek testben
testeben jl 61elklonitheto
elklnthet
karnbium (a fatest szerkezetnek
a kambium szerkezetenek kls,klso, osztd,
oszt6d6, nhny
neheny sejtsor vastag rsze)resze) termelte
evi fanvedk,
vi fanovedek, az vgyr.
vgyiirzi.
mintavetellel (Douglass-fr,
A munka a mintavtcllel (Douglass-fr6, vagy egy teljes fa keresztmetszet levgsval) levegeseval)
kezdodik, amit az vgyrvastagsgok
kezddik, evgyriivastagsegok lemrse,lemerese, mikroszkpi
mikroszkopi vizsglata
vizsgelata s es a szmtgpes
szemitogepes
feldolgozes, majd az rtkels,
feldolgozs, ertekeles, sszehasonlts
osszehasonlites kvet. kovet. Ennek legfontosabb eredmnye eredmenye a
kormeghaterozes, a datls.
kormeghatrozs, dateles. A fakreg
fakereg (n.(n. ,,kamhium)
,,kamhinm) nemcsak a vdi vedi a fa testt
testet s es a
kreg
kereg alatt elhelyezked
elhelyezkedo szaport
szaporit6 sejteket, hanem a vzszlltsbari
vizszellitesban is dnt
donto szerepe van,
eranmlik a fa koronja
benne tanilik koroneja felfele a felszvott
felszivott vz viz s
es a vzben
vizben oldott sk.s6k. A szjcs
szijecs alkotja a
torzsenek l
fa ttzsnek elo rszt,
reszet, ezen keresztl
keresztl rarnlik
eramlik - a levelekben szintetizlt
szintetizelt - vzben
vizben oldott
tepanyag a fa minden sejtjhez,
tpanyag sejtjehez, illetve ebben ral<trozzarakterozza el a fa sszel
osszel a tartalk
tarralek tp- tep-
kemenyitot. A geszt nem vesz mr
anyagot, a kemnytt. mer rszt
reszt a fa letrnkdsben,
eletrnkodeseben, szilrdtja,
szilerditja, tartja
fet, az itt felhalmozott anyagok tvn.
a ft, reven. A kormeghatrozs
kormeghaterozes szemszgbl
szemszogebol mindez azrt azert
szijees vastagsga
fontos, mert a szijcs vastagsega faj faj-- s
es terlet,
terlet, teht
tehet krnyezet
kornyezet specifikusati
specifikusan lland.
elland6. A
szaporito sejtek minden vben
szaport evben jj vgyrt
evgyrt hoznak ltre, letre, de ,kzben
[kozben a szijcs
szijecs legbels
legbelso v- ev-
gyrje
gyriije gesztesedik, ptL.sai
p6rusai feltltdnek
feltoltodnek a geszt anyagval.
anyageval. Igy mikzben
mikozben a fa vastagodik
szijees, vgyrszmt
a szijcs, evgyriiszemet folyamatosan megtartva, fokozatosan a kls klso rszek
reszek felfele vndo-
vendo-
rol. Ha ismerjk
ismerjk a szijcs
szijecs vastagsgt,
vastagseget, akkor a kreg kereg hinya
hienya esetn
eseten is viszonylag pontosan
(egy-ket ves
(egy-kt eves hibahatrral)
hibahaterral) megmondhat
megmondhato a fa kivgsnak,
kivegesenak, vagy legkorbbi
legkorebbi szba
sz6ba jhet
joheto
kivegesenak idpontja.
kivgsnak idopontja.
A dendrokronolgia
dendrokronologia legegyszerbb
legegyszerbb formja,
formeja, ha megszrnoljuk
megszemoljuk az vgytket,
evgyrket, a kreg kereg
alatti els
elso gyttl
gyrtol (ez a legutbbi
legutobbi ves
eves nvekeds
novekedes eredmnye)
eredmenye) a fatrzs
fatorzs kzepig
kozepeig s es meg-
ellapitjuk, hogy hny
llaptjuk, heny ves
eves volt a fa a kivgs
kiveges pillanatban.
pillanateban. Hangslyozni
Hangslyozni kell, hogy ez a
fenak aze'letkora
fnak az,,'letleora csupn,
esupen, s es nem abszolt,
abszolt, teht
tehet vszmokhoz
evszemokhoz kthet
kotheto kor. Vannak
Varmak sz- sze-
les vgytket
evgyrket termel
termelo fk fek (pl. Popular
Populns - nyr),
nyer), valarnint
valamint keskeny vgytket
evgyriiket ltrehoz
letrehoz6
fafajok (pl. tlgyek).
tolgyek). A mintavtelezshez
mintavetelezeshez nem szksges szkseges favgi
faveg6i gyakorlat, a fra fera nzve
nezve
ertalmatlan, Douglass-fle
rtalmatlan, Douglass-fele fafr fafr6 (vgyrfr)
(evgyrfro) segtsgvel
segitsegevel mintegy ceruza vastagsg,
vastagseg,
teljes ertekii
rtk minta nyerheto.
nyerhet. Az egymest
egymst koveto
kvet evgyiiriik
vgytk vastagsega
vastagsga eltero
eltr ess nem ismer-ismt-
lodik petiodikusan,
ldik periodikusan, mert az vgyr evgyr vastagsga
vastagsega nemcsak a fafajok, a termhely, termohely, a fa-
ellomeny zrtsga
llomny zertsega szerint vltozik,
veltozik, hariem
hanem az vi evi nvekedst
novekedest befolysolja
befolyesolja a kls
kiilso tnyezk
tenyezok
(fldrengs,
(foldrenges, csapadk,
csapadek, hmrsklet,
homerseklet, fakrtevk
fakertevok stb.) hatsa hatesa is, amely minden vben evben ms mes
s
es ms.
mes. Ezeket egsztik
egeszitik ki a Fldn
Foldon kvli
kivli tnyezk,
tenyezok, elssorban
elsosorban a napfolttevkenysg,
napfolttevekenyseg,
amelyekre az egyes fafajok eltr eltero mdon,
m6don, eltreltero tzkenysggel
,,erzekenyseggel reaglnak.
reagelnak. A jegenye-
feny
fenyo (Ahiet
(Ahies alha) nvekedst
novekedeset pldul
peldeul ez a tnyez
tenyezo dnten
dontoen befolysolhatja,
befolyesolhatja, mg mig a tlgy-
tolgy-
fkra
fekra (Quereus)
(Qnercus) alig hat. Ezeknek a tnyezknek tenyezoknek a hatsrahatesera az vgytk
evgyriik vastagsgrak
vastagsegenak
veltozesa nem periodikus. Ez a dendrokronolgia
vltozsa dendrokronologia msodik mesodik fontos alapelve, az n. n. ,, tor-
elv. Ezt a trtneti
tneti el7. torteneti elvet hasznlhatjuk
hasznelhatjuk fel a dendrokronolgia
dendrokronologia rtkesebb
ertekesebb md- m6d-
szerhez,
szerehez, az venknti
evenkenti differencilt
differencielt nvekedsbl
novekedesbol fakad fakad6 vgyr
evgyr elemzshez.
elemzesehez. Napjaink

101
 faanyagn
faanyagen tett megfigyelsek
meggyelesek s es adatok alapjn
alapjen a kedvez
kedvezo krnyezeti
kornyezeti viszonyok kztt kozott
szles gyr
szeles gyrii kpzdik,
kepzodik, a kedveztlenebb
kedvezotlenebb felttelek
feltetelek kialakulsakor
kialakulesakor pedig keskenyebb. Eb-
bol a szempontbl
bl szempontbol legfontosabb tnyez tenyezo a ghajlat,
eghajlat, de nem minden esetben az ghajlat eghajlat
eleine vltja
azonos elene veltja ki az vgyrk
evgyiirk azonos nvekedst.
novekedeset. A szraz szeraz terleteken
terleteken a csapadk
csapadek
eghajlati tnyez,
a kritikus ghajlati tenyezo, a csapadkos
csapadekos terleteken
terleteken pedig a hmrsklet,
homerseklet, gy igy az Alpok-
ba.n a keskenyebb vgyrk
ban evgyrk hidegebb ghajlatnak,eghajlatnak, a hvsebb
hiivosebb nyaraknak a kvetkezm-
kovetkezme-
arizonai. keskenyebb vgyrk
nye, az arizonai evgyiirk pedig a szrazabb szerazabb vegetcis
vegeteci6s peridusok
peri6dusok hatsra
hatesera
megellapites rendkvl
alakulnak ki. Ez a megllapts rendkivl fontos a krpt-medencei
kerpet-medencei faszenek dendrolgiaidendrologiai
elemzesenel, mert itt a klnbz
elemzsnl, klonbozo ghajlati
eghajlati (kontinentlis,
(kontinentelis, ceni,
6ceeni, szubmediterrn,
szubmediterren, kr- ker-
peti) hatsok
pti) hatesok tkrzdnek
tiikrozodnek az egykori vgyrk evgyiiriik mretben
mereteben s es felptsben.
felepiteseben. Vagyis mg mig
magyarorszegi erdssztyepp
a magyarorszgi erdossztyepp terleteken
terleteken a szrazabb
szerazabb s es csapadkosabb
csapadekosabb ghajlati
eghajlati vltsok
veltesok
tkrozodnek vissza az vgyr
tikrzdnek evgyr vltozsokban,
veltozesokban, addig az ceni 6ceeni s es szubkrpti
szubkerpeti klmaklima hats
hates
ell6, bvebb
ll, bovebb csapadk-bevtel
csapadek-bevetel terleteken
terleteken az enyhbbenyhebb s es a hvsebb
hvosebb ghajlati
eghajlati vltozsok
veltozesok
evgyr vltozsok
okozta vgyr veltozesok jelennek meg.
evgyrk vagy vgyrcsoportok
A jellegzetes vgyrk evgyiircsoportok (n. (n. mrke1'gyrk)
,,marlzer;{yi'iriih) azonostsval
azonositeseval
klonbozo kor
klnbz kor fkfek anyagai kronolgiailag
kronologiailag sszehasonlthatk,
osszehasonlithatok, korrellhatk,
korrelelhatok, mert az v- ev-
gyiiriik vastagsgrak
gyrk vastagsegenak vltozsa
veltozesa kt ket vagy tbb,
tobb, egy idben
idoben nvnovo fa esetben
eseteben hasonl,
hasonl6, ha
fek azonos fafajak
a fk fafajak s es egyms
egymes kzelben,
kozeleben, azonos krnyezeti kornyezeti felttelek
feltetelek kztt
kozott nnek,
nonek,
mert gyigy az emltett
emlitett krnyezeti
kornyezeti hatsok
hatesok kzelkozel azonos mrtkben
mertekben rtkertek a vizsglt
vizsgelt fkat.
fekat. A
kijelentes fordtottja
kijelents forditottja is igaz, ha az vgyrk
evgyiirk vastagsgrak
vastagsegenak vltozsa
veltozesa ktket klnbz
klonbozo egyed-
nel nagymrtkben
nl nagymertekben hasonl,hasonlo, akkor a fk fek egykorak.
egykorak. Ez a dendrokronolgia
dendrokronologia msodik mesodik fon-
tos alapelve, az n. n. _szink1'0n
_,,szinhron elv. Ha egy ids idos ses egy atal
fiatal famaradvnyunk
famaradvenyunk van (pldul (peldeul
kivegott fa szelete s
egy frissen kivgott es egy darab egy reg oreg hz
hez gerendjbl),
gerendejebol), akkor lehet olyan
szakaszunk a kt ket fa vgyrmintzatban,
evgyrmintezateban, ahol a vastagsgok vastagsegok vltozsa
veltozesa azonos, mivel az
oreg fa mg
reg meig lt,
elt, a fiatal mr
mar lt,
elt, valahol egyms
egymes kzelben.
kozeleben. A kt ket vgyr-vastagsgsor
evgyiirii-vastagsegsor
egyesitesevel a kzs
egyestsvel kozos peridus
peri6dus idben
idoben mind elre, elore, mind htrahetra meghosszabbthat.
meghosszabbithato. Ez a
dendrologiai alapelv, az atlpols
harmadik dendrolgiai titlapoltis elve. Ezzel az tlapol
,,etlapol6 technikval
teehnikeval olyan v- ev-
gyiir-vastagsegsort, kronolgiai
gyr-vastagsgsort, kronol6giai adatsort s es grbt
gorbet llthatunk
ellithatunk ssze,
ossze, amely egy adott fa-
es terletre
fajra s terletre rvnyes
ervenyes s es messze visszanylik
visszanylik a mltba.
mltba. Igy hossz
hossz idsorok
idosorok rakhatk
rakhat6k
ossze pldul
ssze peldeul az albbi
alebbi sma
sema szerint: ma l elo fk,
fek, pletbe
epletbe beptett
beepitett fkfek - eltemetdtt
eltemetodott
epletfek - tzegben,
pletfk tozegben, folymederben
folyomederben vagy rgszeti regeszeti lelhelyen
lelohelyen eltemetdtt
eltemetodott fk. fek. Ezt az
eljerestheresztaateilcisnah nevezzk.
eljrstkeresztdanlsnnk nevezzk. Ezzel az eljrssal
eljeressal tbb
tobb szz,
szez, vagy szerencss
szereneses esetekben
tobb ezer vet
tbb evet tfog
etfog6 idsorok
idosorok alakthatk
alakithatok ki, az elemzselemzes ugyanakkor ves, eves, flves
feleves felbon-
tesban is vgezhet.
tsban vegezheto. Ha egy olyar olyan famaradvnyt
farnaradvenyt tallunk,
talelunk, amelynek kivgsi kivegesi idpontja
idopontja
szemunkra ismeretlen, akkor ki kell keresni kronolgia-adatsorunknak
szmunkra kronologia-adatsorunknak azt a szakaszt, szakaszet,
azonosithatunk a maradvnyunk
amelyet azonosthatunk maradvenyunk vgyrvastagsg
evgyiiriivastagseg adataival. Es ha az ismeretlen
kor famaradvnyunk
kor famaradvenyunk minden egyes vt evet meg tudjuk feleltetni
feleltemi a kronolgiai
kronologiai adatsor egy-
evevel, akkor maradvnyunk
egy keltezett vvel, maradvenyunk is pontosan meghatrozhatv meghaterozhatove korv korve vlik.
velik.
dendrokronologiai kormeghatrozsi
A dendrokronolgiai kormeghaterozesi eljrs eljeres elnye
elonye a tbbi
tobbi termszettudomnyos
termeszettudomenyos
keltezessel (pl. HC)
keltezssel MC) szemben abban rejlik, hogy olcs, olcs6, ses szerencss
szereneses esetben, akr aker ves
eves
pontosseg eredmnyeket
pontossg eredmenyeket tud szolgltatni.
szolgeltatni. Ugyanakkor ennek az eljrsnak eljeresnak korltai
korletai is
mersekeltovi terleteken
ismeretesek. Csak mrskeltvi terleteken hasznlhat.
hasznelhato. Azonos fafaj fafaj maradvnyokra
maradvenyokra
szkseg s
van szksg es ezek esetben
eseteben is terletenknti
terletenkenti vizsglat
vizsgelat kell. Ennek nagysga
nagysega igen vltoz
veltoz6
lehet. Az emberi ptrnnyekben
epitrnenyekben tallhattale.lhat6 famaradvnyoknl
famaradvenyoknel fontos tudni, hogy az v- ev-
gyiirre alapozott dtmozs
gyrre detumozes a kivgs kiveges kort
koret adja meg, gy, gy, azrt
azert kls
klso vgyrket
evgyrket

302
 (szjcs)
(szijees) vizsgljk
vizsgeljek meg, ha ez hinyzik
hienyzik a kronolgiai
kronologiai vizsglatra
vizsgelatra nincs
nines lehetsg.
lehetoseg. Ugyan-
akkor nagyon fontos krdsnek kerdesnek tekinthet,
tekintheto, hogy a faelemet a kivgst kivegest kveten
kovetoen mikor
epitettek be az pletekbe.
ptettk epletekbe. A dendrokronolgia
dendrokronologia egyik legjelentsebb
legjelentosebb rtke,
erteke, hogy lehet-
leheto-
ve teszi a radiokarbon idskla
v idoskela kalibrlst,
kalibreleset, a radiokarbon vek evek tszmtst
etszemiteset naptri
napteri vekre
evekre
(lsd. radiokarbon mdszertani
m6dszertani fejezet). A srtstoboz
sortestoboz fenyfenyo (Pinu:
(Pinns longaew)
longaeva) alapjn
alapjen
vegzett kalibrci
vgzett kalibreei6 klnsen
klonosen az amerikai rgszetiregeszeti munkk
munkek sorn soren fontos, mivel a teljes
regeszeti kronolgia
rgszeti kronol6gia revzijt
revizi6jet tette szksgess.
szksegesse. A rgszek
regeszek ma is kalibrlt
kalibrelt radiokarbon
adatokat (n.(n. CAL BC - CALlmte;iBqfb1'e
CALihratetlBe;re Chrirt,Christ, Krisztus szletse
szletese eltt,
elott, vagyis idsz-
idosze-
mitesunk eltt,
mtsunk elott, vagy CAL AD - CALibmtedA_er
CALihratecl After Day, Krisztus szletseszletese utn,
uten, vagyis
idoszemitesunk szerint) kzlnek,
idszmtsunk kozolnek, de az skrnyezettel
oskornyezettel foglalkoz
foglalkozo paleokolgus
paleookologus s es ms,
mes,
kronolgival dolgoz
kronologieval dolgoz6 szakemberek a kalibrlatlan
kalibrelatlan BP (Befbre
(Before Present - mai naptl
napt6l sz-
sze-
mitva, kiindulsi
mtva, kiindulesi alapv
alapev 1950, az els elso hidrognbomba
hidrogenbomba robbants
robbantes ve)
eve) kort rszestik
reszesitik
elonyben. Ennek kt
elnyben. ket Oka
oka van. Egyrszt
Egyreszt a kalibrcira
kalibreciora csak a radiokarbon_
radiokarbon, mdszer
m6dszer alkal-
mazesi tartomnynak
mazsi tartomenyenak egy rsznl reszenel van lehetsg,
lehetoseg, msrszt
mesreszt bizonyos radiokarbon korok-
egynel tbb
nak egynl tobb kalibrlt,
kalibrelt, naptri
napteri vev felel meg. Pldul
Peldeul 5000 BP radiokarbon v ev kalib-
rltan
reltan brhova
berhova eshet 4130-3800 BC (Before Christ = Krisztus eltti) elotti) v
ev kztti tarto-
menyba.
mnyba. I
Napjainkban az Amerikai Egyeslt Egyeslt Allamoknak dlnyugati
delnyugati rszn
reszen Krisztus eltti
elotti 6700
evig, mg
vig, mig Eurpban
Europeban az r ir tlgyfaprogramban
tolgyfaprogramban folyamatos tfedssel etfedessel Krisztus eltti
elotti 5300
evig, rszleges
vig, reszleges tfedssel
etfedessel pedig mintegy 9200 vig evig sikerlt
sikerlt dendrokronolgiai
dendrokronologiai sklt
skelet lt-
let-
Kiemelkedo jelentsg
rehozni. Kiemelked jelentosegii a nmetorszgi
nemetorszegi Krisztus eltti elotti 8000 vig
evig visszaryl
visszanyl6 v-
ev-
gyiir naptr,
gyr napter, mert lehetsget
lehetoseget biztost
biztosit a nyugat-eurpai
nyugat-eur6pai s es a kzp-eurpai
kozep-eur6pai sklk
skelek ssze-
ossze-
hasonlitesera. A dendrokronolgia
hasonltsra. dendrokronologia jelentsge
jelentosege rendkvli
rendkivli a rgszetben,
regeszetben, mert az vgyrs
evgyrs
keltezssel
keltezessel mg meg bronzkori teleplseken
telepleseken is sikerlt
sikerlt vtizedes
evtizedes pontossggal,
pontosseggal, stsot vekre
evekre le-
teleples fejldsnek
bontva megadni a telepls fejlodesenek egyes szakaszait. Dendrokronolgival
Dendrokronologieval az angliai
neolitikus, fblfeb6l kszlt
keszlt palltnak
pallotnak a kort,
koret, Nmetorszgban
Nemetorszegban neolitikus kutak kort koret si-
kerlt meghatrozni.
kerlt meghaterozni. A dendrokronolgit
dendrokronologiet a kalibrci
kalibreei6 s es rgszeti
regeszeti felhasznls
felhaszneles mellett
nagyon sokfle
sokfele kmyezettrtneti
kornyezettorteneti sszeiggsben
osszefggesben alkalmaztk
alkalmaztek mg,meg, tbbek
tobbek kztt
kozott holo-
cen tavak vzszint
cn vizszint vltozsainak,
veltozesainak, a talaj- s es folyvzi
fo1y6vizi erzi
er6zi6 sebessgnek
sebessegenek megllaptsra,
megellapitesera,
illetve a gleccserek frontjnak
frontjenak ingadozsaira.
ingadozesaira.
Magyarorszegon GrynueusAnar7s
Magyarorszgon Giynaensflnelras vgez
vegez nemzetkzi
nemzetkozi szempontbl
szempontb6l is kiemelked
kiemelkedo jelen-
toseg dendrokronolgia,
tsg dendrokronologia, dendroklimatolgiai
dendroklimatologiai kutatsokat.
kutatesokat. Kutatsai
Kutatesai nyomn
nyomen sikerlt
sikerlt
magyarorszegi recens tlgyfa
magyarorszgi tolgyfa kronoznkat,
kronozonekat, kronorgikat
kronoregiokat megllaptania.
megellapitania. A kronorgik
kronoregiok
kialakitesa mellett a rmai
kialaktsa r6mai korig visszanyl
visszanylo lebeg
lebego (pontos korhoz mg meg nem kthet),
kotheto),
de tbb
tobb rszn
reszen pontosan keltezett kronolgiai
kronologiai sort dolgozott ki. A nyugat-dunntli
nyugat-dunentli
Menfocsanak avar lelhelyein
Mnfcsanak lelohelyein feltrt
feltert kutak faanyagnak
faanyagenak sszehasonlt
osszehasonlito elemzsei
elemzesei nyomn
nyomen
sikerlt a kutak azonos kort
sikerlt koret dendrokronolgiai
dendrokronologiai vizsglatokkal
vizsgelatokkal bizonytani.
bizonyitani. Hasonl
Hasonlo meg-
oldesokkal Muhi kzpkori
oldsokkal kozepkori mezvros
mezoveros ktjainak
ktj ainak trtnett
tortenetet rajzolta meg. Munkja Munkeja
nyomen vrhatan
nyomn verhat6an az elmlt
elrnlt kt,
ket, hromezer
heromezer vetevet tfog
etfog6 dendrokronolgiai
dendrokronologiai rendszert si-
kerl
kerl a Krpt-medence
Kerpet-medence kzponti kozponti rszn
reszen ltrehozni.
letrehozni.

103
 3.6
5.6 .9. Van'-kro1o1g.iz
Vaafv-k1'01}-0logia

A foly6vizi,
folyvzi, tavi, tengeri ledekekben
ledkekben meggyelheto
meggyelhet retegzettseget
rtegzettsget ritmitnek nevez-
zk,
zk, ha pedig a retegzodes
rtegzds mm-es kifejlodes
kifejlds lamineieiorol
laminakirl beszelnk.
beszlnk. A lamineci6
laminci spe-
cielis
cilis esete, ha a laminek
lamink eves,
ves, vagy evszakos
vszakos ciklusoknak megfeleloen
megfelelen fejlodtek
fejldtek ki, ekkor
vrvokrl beszelnk.
varvokrol beszlnk. A tavi ledekek
ledkek evesves retegzettsege,
rtegzettsge, a biogen
biogn produkci6
produkci a vizkemiai
vzkmiai
viszonyok es s az esvenyi
svnyi anyagok bemosodesenak
bemosdsnak evszakos,
vszakos, ritrnikus
ritmikus veltozesa
vltozsa nyomen
nyomn
alakulhat ki. A klasszikus varv kialakulesa
kialakulsa gygy tortenik,
trtnik, hogy a jegtakaro
jgtakar peremen
peremn talel-
tall-
l1at6
hat tavakban, vagy sekelysekly tengerekben a tavaszi, nyeri nyri gyors jegolvades
jgolvads soren
sorn jelentos
jelents
mennyiseg
mennyisg durva, mellatlan
mllatlan ledekek
ledkek halmozodnak
halmozdnak fel (vilegos
(vilgos szin
szn homok es s kavics-
frakci). Ezt kovetoen,
frakeio). kveten, a teli
tli felev
flv soren
sorn a finomabb
nomabb szemcsek,
szemcsk, elsosorban
elssorban a lebego,
lebeg, szusz-
pendelt
pendlt es s sotetebb
sttebb szin
szn agyagfrakcio
agyagfrakci rakodik
rakdik le. A vilegosabb
vilgosabb szin
szn durvebb
durvbb tormelek
trmelk
es
s a sotetebb
sttebb szin
szn finomabb
nomabb szemcsekbol
szemeskbl ell6 ll sevok
svok veltakozesa
vltakozsa alkotja az eves ves ritmust.
kpzdmnyeknek elemzesi
A varv kepzodmenyeknek elemzsi es s ertekelesi
rtkelsi nehezsegei
nehzsgei legjobban a dendrologiai
dendrolgiai
problemekkal
problmkkal vethetok
vethetk ossze.
ssze. A lokelis
loklis tenyezok,
tnyezk, a melles,
mlls, az er6zi6
erzi sebessege,
sebessge, intenzite-
intenzit-
sa, bioproduktivites
bioproduktivits szintje (elolenyek
(llnyek szaporodesa
szaporodsa es s eletmiikodese)
letmkdse) igen jelentosjelents mer-
mr-
tekben
tkben befolyesolhatjek
befolysolhatjk az egyes varv laminek
lamink kifejlodeset.
kifejldst. A sekely
sekly tavi retegeket
rtegeket a viha-
ros szelek konnyen
knnyen ethalmozhatjek.
thalmozhatjk. Ezeket a kronol6giai
kronolgiai sorozatokat es s a tevkorreleeiokat
tvkorrelcikat
egyarent
egyarnt befolyesolo
befolysol hibekat
hibkat reszletes
rszletes szemcseosszetetel
szemcsesszettel elemzessel,
elemzssel, illetve a larninekba
laminkba
zert
zrt fossziliek
fosszlik vizsgelateval
vizsglatval kikiiszobolhetjk.
kikszblhetjk. A varvokb6l
varvokbl szermaz6
szrmaz radiokarbon adatok
eltaleban
ltalban idosebb
idsebb kort adnak meg, mint amit a varvok szernitesa szmtsa alapjen
alapjn kapunk (25.
ebra).
bra). Ennek oka a tavak vizebevzbe beold6d0tt
beolddott es s a varvokban
va.rvokban kivelt,
kivlt, jelentos
jelents mennyiseg,
mennyisg,

nyomn szemolt
Varvok nyomen szmolt evek
vek V . m ga
`
4000
|
8000
|
12000
l G11
Un 0
vastagseg
Va 2 5* 4 mm
\ 200 .
\
\ .
` 'I O O
g .,
kn \\ -------- 0O Kalibrelt
Kalibrlt C-
C-14
14 adatok 400 .gz "
''
' I \ -_- I Kalibrelatlan
- Kalibrlatlan C-14 adatok 600
690 *f ,. "
\
Oc-
oQ
B .-_ I\ \ 3
0- ' 1
'.,.
800
800 _;_.,
\-*
0...
/.'~ 1200
1200 _
f
0'
'If/,4
/

4/-" 1400 '

IQ__I 0.
diokarbonevek O
O0,
.`v,
OO...
\ lveny
melysege
I 1600
Ra
vek
Radiokarbon
00'. I Sze
Szelmlvnyysge
8000-
8000 `;~..
f
0,0
\
I U'0
28
I
\ 1800
\
\ J
0.
.''.''
,p
`
\
\ ,-. .:.0'%l'011$.

\ '0.
'0
xx
\ _ .-
\ 2000
2000 '
\s
1200
12000- \`

25. ebra.
bra.
Varvok kalibrecioja,
kalibrcija, varvok vastagsega
vastagsga (Rapp-Hill, 1998 nyomen
nyomn etrajzolva).
trajzolva).

304
 mezozo6s kzetek
a mezozos kozetek lepusztlsbl
lepusztulesebol szrmaz,
szermaz6, sznizotpokat
szenizotopokat nem tartalmaz,
tarta|maz6, inaktv
inaktiv
karbonetban, az n.,,reze1*V0oT-hatsbn
karbontban, n. ,,rezervotir-hatelshan keresend.
keresendo. A varvok s es a radiokarbon adatok
kronologiai eltrse
kronolgiai elterese megkzeltleg
megkozelitoleg 1950 v ev -
a kalibrlt
kalibrelt naptri
napteri vekhez
evekhez kpest.
kepest. A krono-
l6giai elemzs
lgiai elemzes mellett a varvokat ghajlati
eghajlati viszonyok tanulmryozsra
tanulmenyozesera is felhasznljk
felhaszneljek a
szelessegenek kifejldse
varvok szlessgnek kifejlodese nyomn
nyomen (25. bra).
ebra). A varvok kronolgiai
kronologiai s es paleokli-
matologiai adatait sikerrel hasonltottk
matolgiai hasonlitottek ssze
ossze a varvokbl
varvokbol szrmaz
szermaz6 pollen.kp
pollenkep alapjn
alapjen re-
konstruelt sghajlati
konstrult oseghajlati vltozsokkal
veltozesokkal s
es a pollenszemcskbl
pollenszemesekbol nyert AMS adatokkal.
varv-tipus ledkeknek
A varv-tpus ledekeknek fontos szerepe volt a skandinv
skandinev jgtakar
jegtakaro visszahzds-
visszahz6dese-
vizsgelateban, a jg
nak vizsglatban, jeg Olvadsnak
olvadesenak ses mozgsnak
mozgesenak kronolgiai
kronol6giai modellezsben,
modellezeseben, de fel-
haszneltek vegetcifejldsi,
hasznltk vegeteeiofejlodesi, tjhasznlati,
tejhasznelati, tfejldsi,
tofejlodesi, valarnint
valamint ghajlati
eghajlati vltozsok
veltozesok re-
konstrukeioj ra
konstrukcij era is. Rgszeti
Regeszeti felhasznlsa
felhasznelesa problematikus, br ber az szak-eurpai
eszak-eur6pai terleteken
terleteken
talelhato kultrk
tallhat kultrek szempontjbl
szempontjebol nagy jelentsg,
jelentoseg, hogy a varvok alapjnalapjen az elmlt
elmlt
13.000 v ev trtnett
tortenetet ves
eves pontossggal
pontosseggal sikerlt
sikerlt rgzteni.
rogziteni. Ugyanakkor a varvok alapjn
alapjen
rekonstruelt jgtakar
rekonstrult jegtakaro visszahzds
visszahzodes tembl,
temebol, a varvokbl
varvokb6l kapott polleneredmnyek
polleneredmenyek
nyomen megrajzolt vegetcivltozsokbl
nyomn vegeteei6ve.ltozesokb6l s es a vadszott
vadeszott rnszarvasok
renszarvasok csont
esont maradv-
maradve-
elterjedesebol sikeresen modelleztk
nyainak elterjedsbl modelleztek a rnszarvas
renszarvas vadszok
vadeszok szakra
eszakra hzdsnak
hzodesenak
tortenetet a pleisztocn
trtnett pleisztocen vgn,
vegen, a holocn
holocen kezdetn.
kezdeten.

5.6. 10. Tefrair-cu1og.ia

5.6.10. T=efrairoa1oi.6g.i.a

tefrakronologia nem ktdik

A tefrakronolgia kotodik specilisan
specielisan az emberi leleteket, rgszetiregeszeti anyagokat
beegyazo negyedidszaki
begyaz negyedidoszaki kpzdmnyek
kepzodmenyek vizsglathoz,
vizsgelatehoz, mivel a vulknivulkeni harnuszintekct
hamuszinteket
klonbozo fldtani
klnbz foldtani kor
kor kpzdmnyek
kepzodrnenyek esetben
eseteben hasznljk
haszneljek litosztratigrfiai
litosztratigreai vezetszint-
vezetoszint-
kent. Egy vulkn
knt. vulken kitrst
kitorest kveten
kovetoen a lgkrbe
legkorbe uthamu
ut6hamu nagy terleteken
terleteken szrdik
sz6r6dik szt,
szet,
majd belekerl
belekerl a kontinentlis
kontinentelis s es tengeri ledkekbe
ledekekbe vagy a gleccserjgbe.
gleceserjegbe. A tefra rtege-
retege-
ket svnyi
esvenyi sszettelk,
osszetetelk, ritkafoldfm
ritkafoldfem tartalmuk alapjn alapjen azonostjk,
azonositjek, illetve ezen az alapon
klonboztetik meg egymstl.
klnbztetik egymest6l. A vulkni
vulkeni hamu ltalbaneltaleban jelents
jelentos mennyisg
mennyiseg klium
kelium
tartalm svnnyal
tartalm e.svennyal rendelkezik, ezrtezert abszolt
abszolt koruk meghatrozhat
meghaterozhato K/Ar mdszerekkel,
m6dszerekkel ,
a kzbezr
kozbezero anyag (tzeg)(tozeg) radiokarbon elemzssel,
elemzessel, vagy varvok leszmolsval.
leszemoleseval.
A vulkni
vulkeni kitrsek
kitoresek az idben
idoben jl
j6l nyomon kvethet
kovetheto esemnyeket
esemenyeket alkotnak (esemny-
(esemeny-
vagy ms
mes nven
neven event sztratigra)
sztratigrea) s es ezrt
ezert a tefrartegek
tefraretegek viszonylag jl j6l kijellhet
kijelolheto id-
ido-
sikokat jelentenek az ledkrtegekben.
skokat ledekretegekben. A tefrartegek
tefraretegek a kronosztratigrai
kronosztratigrefiai korrelci
korreleci6
eseteben jelents
esetben jelentos segtsget
segitseget nyjtanak
tanak az egyes vizsglati
vizsgelati helyek kztt
kozott s
es megknnytik
megkonnyitik
a az esemnyek
esemenyek relatv
relativ sorrendjnek
sorrendjenek a fellltst.
felelliteset. A negyedidszaki
negyedidoszaki kpzdmnyek
kepzodmenyek eset-esete-
ben a mdszer
m6dszer kiprbltan
kiprobeltan hasznosthat
hasznosithato vegetcitrtneti
vegeteciotorteneti esemnyek,
esemenyek, lsz-
losz- s
es talajkp-
talajkep-
zdsi
zodesi ciklusok lehatrolshoz,
lehaterolesehoz, a tengeri s es szrazfldi
szerazfoldi ledkek
ledekek prhuzamostshoz.
perhuzamositesehoz.
Klonosen fontosak a vulkni
Klnsen vulkeni hanurtegek
hamuretegek a globlisglobelis esemnyek
esemenyek prhuzamostsnl,
perhuzamositesenel, a
negyedidoszaki, vilgmret
negyedidszaki, vilegmeret esemnyek
esemenyek rtegtani
retegtani tvkorrelcijnl,
tevkorreleeiojenel, mert a tefranyomok
kimutathatok a klnbz
kimutathatk klonbozo ledkes
ledekes (tavi, tengeri, uvilis,
uvielis, eolikus) rtegekbl,
retegekbol, a jgtaka-
jeg'raka-
1'6b6l, ezrt
rbl, ezert ezek a tefraszintek alkalrnasak a vilgmret
vilegmeret esemnyek
esemenyek rtegtani
retegtani megkze-
megkoze-
litesere.
ltsre.
Mivel a vulkni
vulkeni kitrsek
kitoresek egy rsze
resze jelents
jelentos hatssal
hatessal volt a klnbz
klonbozo kultrk
kultrek letre
eletere
(Thera bronzkori kitrse
(Thra kitorese s es a minszi
min6szi Krta,
Kreta, Vezv
Vezv kitrse
kitorese K. e. 79-ben s es a krnyez
kornyezo
r6mai teleplsek),
rmai teleplesek) , ezrt
ezert igen elentoskutatesok
elentskutatsok kapcsoldnak
kapcsolodnak a tefraszintek s es a rgszeti
regeszeti

105
kultrk
kultrek kapcsolatnak
kapcsolatenak feltrshoz. feltereshoz. A vulkni vulkeni kitrseknek
kitoreseknek nem csak kzvetlen kozvetlen hatsa
hatesa
(robbanes, a robbans
(robbans, robbanes keltette szkrak szokoerak a tengerpartokon, betemetds) betemetodes) rendkvli,
rendkivli, ha-
lebego por kvetkeztben
nem a lebeg kovetkezteben a kultrk kultrek nvnytermesztsre
novenytermesztesere s es llattenysztsre
ellattenyesztesere is
eroteljes hatssal
erteljes hatessal voltak. A fk fek pldul
peldeul a jelentsebb
jelentosebb vulknkitrs
vulkenkitores nyomn
nyomen a lgkrbe
legkorbe ke-
rlo por besugrzst,
rl besugerzest, napfnytartalmat napfenytartalrnat cskkentesokkento hatsra
hatesera nhny
neheny vig
evig keskenyebb v- ev-
gyrket
gyiiriiket fejlesztenek ki, gy igy egy ersebb
erosebb kitrst
kitorest a vulkni
vulkeni tfaszrson
tufaszoreson tlitli terleteken
terleteken
is rekonstrulni
rekonstruelni lehet. Ugyanakkor a lehullott por kmiai kemiai sszettele
osszetetele negatvan
negativan hathat a
novenyekre, legelkre
termesztett nvnyekre, legelokre s es rtekre.
retekre. Ez trtnt
tortent az izlandi Laki-hasadkban
Laki-hasadekban ta-
le.lhat6 vulknok
llhat vulkenok 1783-1784-es sorozatos kitrseit kitoreseit kveten
kovetoen is, mert az egybknt
egyebkent nem
jelentos s
jelents es emberldozatokat
embereldozatokat nem kvetel kovetelo vulkni
vulkeni kitrshez
kitoreshez kapcsold
kapesol6d6 tufaszrs
tufasz6res
nyomen az izlandi legelk
nyomn legelok fve fve llati
ellati fogyasztsra
fogyasztesra alkalmatlann
alkalmatlanne vlt. velt. A sziget tehnllo-
tehenello-
menyenak fele, a lllo-
mnynak l6ello
meny hromnegyede
mny heromnegyede el-
F
F6
_
6000 ehinseg alakult
pusztult, hnsg
ki, az akkori izlandi lakos-
5000- E1haleloze.s--Il
Igziilcns I sg seg negyede he ehen halt, a
szuzas ____.l
Ew__' __ I O korebbi vekhez
korbbi evekhez kpest
kepest a
hallozsi reta
halelozesi rta ugresszer-
ugrsszer-
4000$II
4000 _ Vulkenkitores
1 en megemelkedett (26.
ebra), s
bra), es a szigetrl
szigetrol em-
3000 -
- berek ezreit kellett kitele-
piteni. A XVIII. szzadi
pteni. szezadi
2000 '-*
'- izlandi vulkenkitores
vulknkitrs tef-

I.
___ *-..
.--"
`__\ ~...-*
T""_.-
raszintjt Gronlandt6l
raszintjet Grnlandtl De- D-
1000-
1000 ""' \/., niig
nieig mindentt
rnindentt kimutat-
rek
tk a Ilepi
,lpi tozegretegek-
tzegrtegek-
ben. Igy nem veletlen,vletlen,
0 -I\
01
I I - ~ - II - -
'

1I |I
n

II hogy az izlandi eredeteredet

1780 1782 1784 1736
1786 1788 1790 1792
vulkeni
vulkni hamu (tefra) rete- rte-
bra.
26. ebra. geket sikerrel alkalmazzek
alkalmazzk
A Laki-hasadek
Laki-hasadk vulkenkitoresenek
vulknkitrsnek hatesa hatsa Izland lakossegera
lakossgra eszak-atlanti
szak-atlanti terletek
terletek ko-
a XVIII. szezadban
szzadban (Halfdanarson, 1984 nyomen nyomn etrajzolva).
trajzolva). ra holocen
holocn esemenyeinek,
esemnyeinek,
tobbek
tbbek kozott
kztt a mezolit
kozossegek
kzssgek korenak
kornak szinkronizeleseba
szinkronizlsba az izlandi, sk6ciai, skciai, irorszegi
rorszgi lepokon
lpokon t6zegrete-
tzegrte-
gekben talelt
tallt vulkeni
vulkni hamu elemzese elemzse alapjen.
alapjn. A Krisztus elotti eltti 4000 evben
vben tortent
trtnt izlandi
vulkenkitores
vulknkitrs peldeul
pldul olyan jellegzetes pollenosszetetel pollensszettel veltozest
vltozst okozott a skociai skciai ter-
ter-
leten, hogy a terlet
terlet kornyezettortenetevel
krnyezettrtnetvel foglalkozo foglalkoz szakemberek,,:nyovisszaesesi
szakemberek ,,_fE`ny'vi.t:zuxe'Ji hori-
zontnalz
zontmlz nevezik. Ugyancsak jelentos, jelents, vulkeni
vulkni tufaszoreshoz
tufaszrshoz kapcsol6d6
kapcsold marker horizon-
tokatt lehetett kimutatni, a Rajna-volgyeben,
Rajna-vlgyben, a nemetorszegi
nmetorszgi Eifel-hegyseg
Eifel-hegysg tersegeben,
trsgben,
ahol mintegy 400 ezer, 200 ezer, es s 11 ezer, valamint 9 ezer evvel
wel ezelott
ezeltt tortent
trtnt jelen-
tosebb
tsebb tufaszoressal
tufaszrssal kisert
ksrt vulkeni
vulkni tevekenyseg,
tevkenysg, igy
gy az idosebb
idsebb tufaszinteket a nemetor-
nmetor-
szegi,
szgi, kozep-eur6pai
kzp-eurpai loszretegek
lszrtegek tanulmenyozesenel,
tanulmnyozsnl, a atalabb tufaszinteket a terleten
terleten
megtelepedett Magdaleni-kultra,
Magdalni-kultra, a mezolit csoportok kronol6giai
kronolgiai elemzesenel
elemzsnl haszno-
sitottek.
stottk. A tefrakronologiet
tefrakronolgit foleg
fleg a Csendes-6ceen
Csendes-cen tersegben,
trsgben, 21a Foldnk
Fldnk egyik legjelen-
tosebb
tsebb vulkeni
vulkni tufaszoresait
tufaszrsait produkel6
produkl Paeifikus-hegysegrendszerhez
Pacikus-hegysgrendszerhez kapesolodva
kapcsoldva hasz-

-10:-.1
106
 nljk
neljek fel. Klnsen
Klonosen a kzp-
kozep- s dl-amerikai kultrek
es del-amerikai kultrk kornyezetenek,
krnyezetnek, kronologiai
kronolgiai vizs-
glatnl alkal.maztk
gelatenel alkalrnaztek sikerrel,
siken'el, de
dc a ppuafldi
pepuafoldi kora-neolitikus kertkultrk
kertkultrek vizsglatnl
vizsgelatenel
haszneltak tefrahorizontot.
is hasznltak
Magyarorszegon IG^ivn
Magyarorszgon IG~ivein Pl
Pal geolgus
geol6gus ismert fel tefra, pontosabban tut
tufit horizontokat
loszokben. Ezeket a kzps
lszkben. kozepso pleisztocn,
pleisztocen, 200-400 ezer v ev kz
koze tehet
teheto tut
tufit szinteket nap-
Gahris Gyula,
jainkban Gbris Qynla, Horvth
Horvcith Erzthet,
Erzsehet, az ELTE geogrfusai,
geogrefusai, valamint I-Ium
I-Inm Lszlo'
Ltiszlo a
Szegedi Tudomnyegyetem
Tudomenyegyetem munkatrsa
munkatersa vizsglja.
vizsgelja. A szegedi Fldtani
Foldtani Tanszk
Tanszek legjabb
legjabb
kutatesai nyomn
kutatsai nyomen ismertt
ismertte vltak
veltak a Balaton parti lszterleteken
loszterleteken s
es a Titeli-lszplatn
Titeliloszplat6n
(Vajdasg,
(Vajdaseg, Szerbia) is tefra horizontok.
,-

5.{a.1i. Aminosav .kro.no16gia

5.(.11. iraeemize-ei6_}
kronolgia (fracemzci)

modszer lnyege,
A mdszer lenyege, hogy a gerinces llnyekben
elolenyekben a csontanyag
esontanyag mintegy 23%-t 23%-et fe-
herjek, a fehrjket
hrjk, feherjeket pedig aminosavak alkotjk. alkotjek. Az aminosavaknak kt, ket, eltr
eltero forgatsos
forgatesos
szimmetriet mutat
szimmetrit mutat6 vltozatuk,
veltozatuk, n. n. ,,izome1j7'k
,,izomer_7'iilz ismeretes. Az aminosavaknak a polarizlt
polarizelt
fenyt balra forgat
fnyt forgat6 vltozatt
veltozatet L-aminosavnak
L-arninosavnak (levo-enntiomer),
(laevo-enantiomer), a jobbra forgat forgat6 vlto-
velto-
zatet D-aminosavnak (extro-enmtiomer)
zatt (tlextro-enantzomer) nevezzk.
nevezzk. Az eddigi vizsglatok
vizsgelatok azt bizonytjk,
bizonyitjig
hogy az lelo szervezetek fehrji
feherjei csak L-aminosavakbl
L-aminosavakbol llnak, ellnak, majd
maj d a hall
halel bekvetkezte
bekovetkezte
uten egy adott temben
utn temben D-aminosaw
D-arninosavve alakulnak, fnyforgatsi
fenyforgatesi tulajdonsgaik
mlajdonsegaik ennek ko-
vetkezteben megvltoznak,
vetkeztben megveltoznak, mcemizlnk.
racemizciloanah. A racemizci
raeemizeeio temeteme a hmrsklettl,
homerseklettol, a
beegyazodes tpustl,
begyazds tipusetol, a begyaz
beegyaz6 ledk
ledek kifejldstl,
kifejlodesetol, vastagsgtl
vastagsegetol is igg, vagyis lo-
kelis ledkfldtani
klis ledekfoldtani tnyezk
tenyezok is befolysoljk.
befolyesoljek. Tbb Tobb lelhelyen
lelohelyen lehetsg
lehetoseg nylott
nyilott a radio-
vizsgelatra alkalmas csontmcnnyisg
karbon vizsglatra esontrnennyiseg gyjtsre, tesere, egyttal a csontanyag fehrje
egyttal feherje
anyagenak L/D aminosav tartalmnak
anyagnak tartalmenak az elemzsre,
elernzesere, gy igy a helyi racemizcis
raeemizeeios rta
reta meg-
ellapitesera is. Ezeket a kalibrcikat
llaptsra kalibreci6kat a racemizcis
racemizeei6s tem tem ismeretben
ismereteben felhasznlhatjuk
felhasznelhatjuk
a korbbi,
korebbi, idben
idoben a radiokarbon elemzseken
elemzeseken tlnyl
tlnylo rtegek
retegek vizsglathoz,
vizsgelatehoz, jrart-
jraerte-
kelesehez. A klnbz
kelshez. klonbozo aminosav mdosulatok
modosulatok klnbz
klonbozo sebessggel
sebesseggel alakulnak t, et, el-
tero idtartomny
tr idotartomeny mrsre
meresere alkalmasak. Az 50-100 ezer vig evig alkalmazhat
alkalmazhato radiokarbon
kronologiai vizsglatokkal
kronolgiai vizsgelatokkal szemben az aminosav kronolgia, kronologia, a D-allo-izoleucin s es ms
mes
lassabban talakul
etalakul6 aminosavak
arninosavak rvn
reven alkalmas 100-500 ezer v ev kztti
kozotti esemnyek
esemenyek nyo-
monkovetesere is, 0,5 g fehrje
monkvetsre feherje tartalm
tartalm anyag is elegend
elegendo a vizsglathoz.
vizsgelatehoz. Klnsen
Klonosen
j6lalka1mazhat6
jl alkalmazhat azonos ledktpusban
ledektipusban eltemetett csontok kormeghatrozsra,
kormeghaterozesera, pldulpeldeul
egy bronzkori temettemeto kronolgiai
kronologiai fcltrkpezsre.
felterkepezesere. Az emberi fogak elemzsnl elemzesenel a D-
glutaminsav s es a D -aszparaginsav felhasznlsval
felhaszneleseval az egynek
egyenek kort
koret lehetett meghatrozni.
meghaterozni.
A cisztin, cisztein, tirozin, metionin aminosavtartalom
arninosavtartalom vltozsai
veltozesai nyomn
nyomen gyapjsznyc-
gyapjsz6nye-
geknek, gyapjbl
gyapjbol kszlt
keszlt tbb
tobb ezer ves eves textliknak
textilieknak is sikerlt
sikerlt a kort
koret megllaptani.
megellapitani. A
m6dszer pontossga
mdszer pontossega 6-10 ezer v ev kztt
kozott 600-200_v,
600-200_ev, mg mig 100 ezer v ev felett is :
: 1-2 ezer
evben adhat
vben adhat6 meg.
Az aminosav sztratigrai
sztratigrefiai vizsglatokat
vizsgelatokat sikerrel alkalmaztk
alkalmaztek tbbtobb skrnyezeti
oskornyezeti lel-
lelo-
helyen, elssorban
elsosorban Mollusca hjak hejak vizsglatra
vizsgelatera alapozva, tbbek tobbek kztt
kozott a dl-kelet
delkelet argliai
angliai
terleteken, szaki
terleteken, eszaki tengeri frsokban,
fresokban, hollandiai s es kelet-angliai folyvzi
foly6vizi kpzdm-
kepzodme-
nyeken, ahol a Corbiculuminlis
Corhicnlanminalis desvzi
edesvizi kagyl
kagyl6 aminosav tartalmt
tartalmet hasznltk
haszneltek fel a k-
k-
lonbozo kor
lnbz kor kpzdmnyek
kepzodmenyek elklntsre,
elklonitesere, az interglacilis
interglaeielis ledkek
ledekek relatv
relativ kornak
korenak tisz-
tezesera. Hasonl
tzsra. Hasonl6 mdszerrel
modszerrel vgeztek
vegeztek vizsglatokat
vizsgelatokat a alfldi
alfoldi negyedidszaki
negyedidoszaki folyvzi
foly6vizi r-
re-

107
10'?
tegsorok esetben
eseteben is, a rtegben
retegben tallhat
talelhat6 desvzi
edesvizi Mollusca fajok felhasznlsval.
felhaszneleseval. gy
Ugy
tnik,
tnik, hogy ez a mdszer
m6dszer alkalmas a klnbz
klonbozo rszmedenckben
reszmedencekben tallhat
talelhato folyvzi
foly6vizi rte-
rete-
tevkorrelecioj era, az egyes malakolgiai
gek tvkorrelcijra, malakologiai szintek rtegtani
retegtani prhuzamostsra
perhuzamositesera is. Ten-
csigek (Patella vulgris,
geri csigk vnlgaris, Macom
Macoma sp.) hjnak
hejenak aminosav elemzsvel
elemzesevel bizonytottk
bizonyitottek az
obleirol, hogy eltr
Ir-tenger bleirl, eltero interglacilis
interglaeielis korban, s
es tengerborts
tengerborites sorn
soren alakultak ki.
Ugyancsak jelentos
jelents segitseget
segtsget nyjt
nyjt ez a vizsgelati
vizsglati m6dszer
mdszer a kevert oslenytani
slnytani ar1ya-
anya-
kronologiai elemzsnl,
gok kronolgiai elemzesenel, a radiokarbon elemzsek
elemzesek ellenrzsnl,
ellenorzesenel, az egykori hmr-
homer-
sekleti viszonyok rekonstrulsnl,
skleti rekonstruelesenel, a fosszilis talajok, talajszintek vizsglatnl
vizsgelatenel ses megha-
terozesenel. A Fldkzi-tengerben
trozsnl. Foldkozi-tengerben tbb
tobb helyen osztriga (Omen)
(Ostrea) hjakat
hejakat hasznltak
haszneltak fel az
hullemveresi vek,
egyes tengerparti hullmversi ovek, a szinlk
szinlok kornak
korenak megllaptshoz.
megellapitesehoz. A kaliforniai
eseteben pedig az addigi kronolgiai
embercsont anyag esetben kronologiai elemzsek
elemzesek ellenrzseknt
ellenorzesekent hasz-
neltek fel az aminosav kronolgiai
nltk kronologiai adatokat. A mdszer
m6dszer legjelentsebb
legjelentosebb problmja,
problemej a, hogy
betemetodest kveten
a betemetdst kovetoen fehrje
feherje szennyezsek
szennyezesek rhetik
erhetik a vizsgland
vizsgelando anyagot, illetve a
hatesok sorn
diagenetikus hatsok soren az aminosav racemizci
raeemizecio eltr
eltero sebessggel
sebesseggel tszdikle,
etsz6dikle, nem
lineeris az sszeiggs
lesz lineris osszeigges az L- ses a D- mdosulatok
modosulatok kztt,
kozott, gy
igy tves
teves kort kaphatunk.
Magyarorszegon Cspo']no:,
Magyarorszgon Csapojtinos, a Kaposvri
Kaposveri Egyetem professzora s es kutatesoportja
kutatoesoportja foglal-
kronologiai vizsglatval.
kozik aminosavak kronolgiai vizsgelateval. Munkja
Munkeja nyomn
nyomen igen jelents
jelentos kronolgiai
kronologiai
vizsgelati lehetsghez
vizsglati lehetoseghez jutott a hazai rgszet
regeszet s
es krnyezettrtnet
kornyezettortenet is.

108
 4. A2
Az emberi-e
emberr veiles
vls i-.dl6k.<erei=ei
izclkeretzei
ney-re-di-eloszak kronzozgiai
neyetlielszak kronioiogiari -e1os'z`tsa)
i<eI<os-'zatesa_)

megjelenese s
Az emberi faj megjelense es fejldse
fejlodese a legatalabb geolgiai
geol6giai korhoz, a negyedid-
negyedido-
kotheto. A rtegtani
szakhoz kthet. retegtani adatok alapjn
alapjen a negyedidszak
negyedidoszak 2,58 milli
milli6 vtl
evrol szmt-
szernit-
hat6. A negyedidszak
hat. negyedidoszak a harmadidszakkal
harmadidoszakkal egyttegytt a Kainozikum
Kainozoikum rjt
erejet alkotja (27.
ebra). A negyedidszak
bra). negyedidoszak ktket korra, a pleisztocnra
pleisztoeenra ses a holocnra
holoeenra oszthat,
oszthato, br
ber a legjabb
legjabb
velemenyek alapjn
vlemnyek alapjen a holocn
holocen nem ms, mes, mint a pleisztocn
pleisztocen kor egyik hosszabb idtar-
id6tar-
talm felrnelegedsi
talm felmelegedesi szakasza, n.
n. ,,interglacilisa.
,,interglacie.lisa. A pleisztocn
pleisztocen kor (jgkor)
(jegkor) 2.58 milli
milli6
evrol 10.200 vig
vtl evig tartott, a holocn
holocen (jelenkor) 10.200 vtl evtol mig
meig tart. A pleisztocnt
pleisztoeent
ngy
negy nagyobb egysgre
egysegre tagoljk,
tagoljek, 2,5-1,8 milli
milli6 v
ev kztt
kozott korai, vagy legals
legals6 pleisztocn,
pleisztocen,

0 Eon
Bon Pcrioclus
Pcriodus 0 Era
Em Pciiodus
Pcflodus E- I- - Holoeen
Holodn
Tena Q==f -5,, H
' (WM
(mus mo,
10.000 6,,
ev)
s -ii- l P I

100 Krta \\ 10
10 _

Il-H2
U13 \\
\ Mioen
200--
200 20
T.-uzz \ 2 _
230 mi \

iH*~
Pam
H
Karbon

Dcvan
\
\
\
Er-1
O.
E
Oligoo

Mivliivckevz
5
z _ Mi ivek 8 __. .ii
Kainozoikum
E

I
Fancrozikum g
PMzwozizum 1
Ordovicium \ E049
Eocen
500-
500 \ so-
50

wo 570
570
Kambrium
Kambnum
1
'" "'. . .
\\I
\\ 0_
H
P, E
6 5 ( 6 Paleocn
briurn \l----)
---> mi67
s
3~51
O
70-
5PMeatleezozrooilckuzom
PrFa$
nekroakamzmoikburmi
iPrPro
koumteroz`
27. bra.
ebra.
A negyedidszak
negyedidoszak helyzete a geolgiai
geologiai idskln
idoskelen (Lowc-Walker,
(Lowe-Walker, 1984 nyomn).
nyomen).
 1,8-0,73
1,80,73 milli
milli6 v
ev kztt kora-pleisztocn, 730 es
kozott kora-pleisztocen, s 130 ezer evv kozott
kztt kozepso-pleisz-
kzps-pleisz-
tocen,
tocn, 130 ezer ess 10.200 ev
v kozott
kztt keso-pleisztocen
ks-pleisztocn szakaszokat klonitenek
klntenek el.
kronosztratigrefiai egysgek
A kronosztratigrfai egysegek mellett magnetosztratigrfai,
magnetosztratigrefiai, biosztratigrai,
biosztratigreai, archeo-
sztratigrefiai egysgeket
sztratigrai egysegeket is elklntettk,
elklonitettek, amelyeket korrelltak,
korreleltak, prhuzamostottak
perhuzamositottak egy-
messal (28. bra).
mssal ebra). A klnbz
klonbozo rgszeti
regeszeti s
es krnyezettrtneti
kornyezettorteneti lelhelyeken,
lelohelyeken, eltr
eltero id-
ido-
felhasznelhato mdszerek
intervallumban felhasznlhat m6dszerek alapjn
alapjen globlis,
globelis, regionlis
regionelis s
es loklis
lokelis szinten
sikerlt a negyedidszakra
sikerlt negyedidoszakra vonatkoz
vonatkozo geolgiai,
geol6giai, paleontolgiai
paleontologiai s
es archeolgiai
areheologiai idsklt
idoskelet
egysegekre, szakaszokra bontani. A korrelcik
egysgekre, korreleei6k az azonos mintkbl
mintekb6l szrmaz
szermaz6 gerinces

_ 7 _ _ I i i i

Kmno_
Kmn_ M3gmm_
Magam* Biosztratigrea l
Biosztratigra Biosztlratigirea,
Biosztadgra, Glacio-
Glado- Archcoszt1"atigre.a.i
Archcosztragr.ai
sma .
Szm. ,E sum . Gcrinees
Gerines biozonek I sz;rntigra
Mollusca bioznk sztratigrea & humen evolci
humn cvoleio
gi 5i lKe.rpet-medence
llrpt-medence Ke.rpet-medence
Krpt-medence (Alpi)
(Alpi) szakaszai
szakaszai
ev
1000
OX
v
X1000
O
I U III I Fa E-_1 __ Warm
____ Irasrimm _ *1 757 . I '

U n i ~,_-- _ Wm 'rzssrzmu
K 31" I _ '. ll-:_.. , I:
->
13
130-
*_,
l*--
CS 1-..
P0151 l&nbmgD mg,I - . _ R11*-W-===
Hclicigona banatica-I 1
_
Rigs
I
L
'5
. , . m` "_=
I l

ff
zso-
250 ' hes esezettseg M
O 4-
-._
>
4 -
I _ , p.. vrindz-Rizs
Mhidel-Riss
_

Kzps
K51-5p$5 I zu
venni - Z> .w.p-.em.>H

i
n
U1
BrBrununh
N
11|-:z-1.1
omngi menyI
mny
Fels6 Mandel
Mindel

uchelen
e n Abc,I. n Iren
730 - - - - - - ._ hum Gnz-Mindel
Auehel, vil ieM
- P2
FQ z:
1000 _ Gnz ; I.

1- K ra
Kora io - :'
O i _ Duna-Gnz
Duna-Gnz
PlP
1500- i
l et
ezisztoee
s
O V111?-
Vlllli
1s00-
1800-1 - -
z
I
NO
-- 1--Em
_--Dm
* Bibcr-Duna
Bbcr Duna OIWHOI -0
Mau ma
ry **4'; f.5z:uz.5i'a* _
2000-r
2000-
I Lcgalso Iauvai
dO esemny
resecseaminil o
esemeny nw
il riyIIi
ngi
Als
slengi
A,_
" '9.- . ,H <" ` ; a:E ;`>
vVill KiKisl Biber
Bbcr armmH
"5-3;:-z; '*I
2500-
2500" A "J " 5 W
|<
o
0cluvai
H- (-----._-^. 1" . 1.' "`lQ'*l'.
-r-R Holocen
Holocn = utolso
utols 10.000 ev
v

bra.
28. ebra.
A negyedidoszak
negyedidszak felosztesa
felosztsa a klonbozo
klnbz modszerek
mdszerek alapjen
alapjn (Smegi,
(Smegi, 2001 nyomen).
nyomn).

es
s puhatest
puhatest fauna-egytteseken,
fauna-egytteseken, pollen adatokon, regeszeti
rgszeti leleteken, kronologiai
kronolgiai per-
pr-
huzamokon alapulnak (29. ebra)
bra).. Az oslenytani adatoknel
Azslnytani adatoknl a legjelentosebb
legjelentsebb problemakort
problmakrt
a fauna- es
s floraelemek
raelemek idotranszgressziv
idtranszgresszv terjedese
terjedse okozza. Idotranszgressziv
Idtranszgresszv jelensegnek
jelensgnek
tekinthetjiik
tekinthetjk egy gleeeser
gleccser mozgeset,
mozgst, egy betegseg
betegsg kialakuleset
kialakulst ess teijedeset.
terjedst. Ez azt elenti,
hogy az egyes regiokban,
rgikban, a ter
tr klonbozo
klnbz pontjen
pontjn eltero
eltr kor
kor megjelenese
megjelense lehet az egyes
fajoknak es
s az egyes kultreknak.
kultrknak. A humen
humn evolei6
evolci adatainel,
adatainl, az egyes emberfajtek,
emberfajtk,
csontmaradvenyok
csontmaradvnyok kronologiai
kronolgiai besorolesenel
besorolsnl komoly retegtani
rtegtani problemet
problmt jelent, hogy az
egyes humen
humn csoportok egymessal
egymssal perhuzamosan,
prhuzamosan, idoben
idben etfedoen
tfeden is fennmaradhattak

'3 10
 Mrs kortartomnya
kort:-Lrtominya (vekben)
(vckbcn)
101
101 10*
102 10
103 10*
10'* 10
105 10
10 10
107 1t
1(
J1 |I |I 1I 1I II ~` Jl _ __ 1l

Tmm
Trtnelmi
Nool
Neolit Mczol
Mezolit
Als
Paleot
Kzps Paleolit
K6zps6
FFelcls-P-asPlealoliteolit

Brunhess
Brunhcss yama uss
- GiGllbberert r
Gm
MatMatuyamau
.

cndrokronol 4`a
Dcndrokronol a

R.d.10k21'b01'1
Radiokarbon
I Kihum
Klium// Ar n
Argon

I 9'210 s urzinsorozat
Pb-210 urnsorozat mdszcr
mdszer I

I Hasadsi
Hasadsi n rn
nyom

Lumoncszcencia
umoncszccnqa I

I Alnmosavkrono '64
Arninosavkronolgia IF.

l- O:
Obszidin zidzzazi
z.1d1:i.n h1dratc16 .|
i chcom 4 cnzmus
Archeom etizmus
I!
Meses r 1311
MQCSCS

101
IJO1 102 103
1|0 10*
1|0* 105
1l05 10
1'0 107
1l07 1ll
l ff LI if j i l f i flf J I l
Mrs kortartominya
kortartomnya (vckbcn)
(vekben)
29. bra.
bra.
--
-_ Rgszcti
Rgszeti anyagok kcltczsi
keltezsi lchctcfisgci
lehetsgei s a lcronolgiai
kronolgiai mdszcrcl
mdszerei
fclha.szn2il:.3isa
felhasznlsa az egyes idfiintcrvallumok
idintervallumok fcltziraiszira
feltrsra
(R:-app-Hill,
(Rapp-Hill, 1998 nyom:-in).
nyomn).

I61
Il jcllcmzi
jellemzi ezt a hclyzctct
helyzetet a magyarorszzigi
magyarorszgi pollcnadatok
pollenadatok nyornin
nyomn mcmr
utols
utols 30 ezer vrc
vre vonatkoz
vonatkoz rckonstrukcis
rekonstrukcis zibra,
bra, ahol jljl lzithat,
lthat, hogy:
hogy E
karbon adatok alapjin
alapjn mrt korokbzm
korokban cltrii
eltr nvnyzct
nvnyzet alakult ki az egyes
hit
ht minden tcriilctnck
terletnek kirajzoldik
kirajzoldik a sajzit
sajt vcgctzici
vegetci fcjl<':'>dsc
fejldse (30. zibra).
bra). I
kijzclitsscl
kzeltssel lchct
lehet fcldolgoznj
feldolgozni a gerinces s rnalakolgiai
malakolgiai adatokat is. A rg
az egyes tirgytipusok,
trgytpusok, kultrik
kultrk mcgjclcnsc
megjelense s tcrjcdsc
terjedse szintn idtranszgrc
idtranszgr
 , i i " '

1 i
mif f _
ub _- .- ?_'_' L~ __ .- .- mb_ j.A]f51di
-Alfldi
IBPsrev
1000 v
_
Kronozbnz
Kononk \ koztplegysg
____ E"":n:r'
Mfod ~ Bimrligct
n-
Bro-liget M15
Damfoul DH-Dunnnih
r-tr
Dl-Dunntl E""u
Dunntl
g[y|:PP-
sztyepp-
ama
1000=>O W \""P*:=BYB _i in i____ ==rw== 1
lis : I
sf*'"="" A ;,;;*'' . ' 1 " . -
:1,:;;.Q"~*
. I z ' ~ , z` . ' , ; ' ~ rfM3'1*: "'.:'>1f
':1|;?*\lIl__*,.\. .l.-T-"'-.i.%*I; *;~~g"~-*:.' 11f -:' A

5'
5 Wh
Aclancihu
+*Ir*`QfI"lv'
\*
".Qujr. '. f. ?Qf2u*i. *1" " "
L'

_-| W "' `:8_,l<i'i"Q.*'g1P-. + W";

* \I/is P *'~.5~"i
-igi*~* ~_~..z:'
,

'\"\,,.:
\ll
19-zc \ , \ , I

L A (Kw 3 .y.=' +'f#""""= y-z- 4,* q-**1 F 1%; ,,, ;; *!;. \-fo,,,.......~z , _,. az-Ff,
10- _r~~ Ts. :':. T.~v~ *Ti T;a+ ...+`i;.,, ..-zs;
10- _ 1f*E'="=*'i'
\

-~ Q *:I'\p ilip . Wiqiqz 1:
15*B' '17 C .*,+,_1`17
A
16-17 C*
c '2 Cis-7c
, 16-17
i 16$ 9*-EH7
20 C. 1* + 17\F':
f
`,5_,6c i
15-we
\i K-zvzzws
- ' ' gtm q, \ 1*
+ -z"'\-f
\|/\""\|r
15- _; i "`/lls-c + *AQ \\i7'1f.f:

H1-T +++M-lrvr M T, z Ef: `fz-,

1.5 _"" ,_ , I + A \ 1\
\ _ lll5i |/Q * \ *1! + 14-16C
H1(_ +T+1s-10 c U, 15-16 c . +l5_2fc* \+]5_1s_.;9 \|/ I Ni, \|r
w
iz-we /*BT 14- 'c \|/ \/+
20" A \ \|/ npwcl :{'$i ;T,' \'2_14.\Cl
20*
~ l H2<_ 1
`\%?
++I
R.'\~`l'\~
+\::/
T+,B "':i^P*`.|..8
\
\.,1".,+~;1=~$
_ *+1/+7'_14j?,C T T _
9 \ I; \H_16_ \\Il*B
12+? .:,H`
fful +\\1~ \iH4.c
?
\/
\'+';1$3 \|1}';1:5QI1
25_:_ FEczlsrwd-plczniglaudzlis H2(- |\l/n_wC
U ?
. \|/l4\'}^)""*\/ _
++\l/(+\|1-16.O+ ?
. fu/f
\\|r M, \\
1;_14.$Iz\
25_` U/ -14-c 0 M \l,_\6<:+ \'-l4'0f 17"'c
W
\
* +"' H *"
\
+\ll
++";*+ +++~~
++*++++\l1\l
+ * f i
`*
\i%'\l9+\|/\\|/
1 +\"\l/_
+ l\I/_ our
.\|/

sol 7 M _ _ @ +1Hm
(Hinridmmeny,+1=am,A
(-Hziizzzzey,+ P.,A Picea,
s _ +*++"' 0-zz-z*
'++*1'k"'2r
Pizza, 4|\Lm'.~=,qpLombhuumsra,
+z,\Vm>hurzzf4r, \|/
\/ Sztycpp,
szzyzpp, ?Ni.ncsad.al:,
?Nzzzzz,
s_ ::..r.=:1~.ner L
QQ|urcus,
Qgwmz, B Bflldd,
Ezzua, T rm,Tuz, F Fagin,
Fgw, anniqsumuthms,
.E.r~mizzzaz, *Pr|:n:o1ithads
*rzmzoizuaz
-Znmjgahpog
-Z-Zrttajgllapor, --Tajga/lombosci-dvtais,
---Tajp/Iomboserdvlts, ------
--~--- I'Iidcg/mrskcltmycppvillis,
I-[ideg/mskeltmtycppvlts, ------
- - - - - --
~- Biikkcrdtcrjcdsc
Bkkndterjede

bra.
30. zibra.
Negyedidszaki hiinursklctvziltozis
Ncgycdidszaki hmrskletvltozs s vcgctzici
vegetci fcjliids
fejlds a Kirp-it-mcdcncc
Krpt-medence cgycs
egyes tcriilctcin
terletein
(Siimcgi
(Smegi s munkatzirsai,
munkatrsai, 2002 nyomin).
nyomn).
a tzirgyak
trgyak ldalaldtzisi
kialaktsi -ccntruma,
centruma, az egyes tcchnik2'il<
technikk kifcjlcsztsc,
kifejlesztse, a kultlirzik
kultrk kialakul:isi
kialakulsi gcagca
kbriil
krl a trbcn
trben ts.-ivolodva
tvolodva cltri
eltr idbcn
idben clcnnckmeg
elennekmeg az archcolgiai
archeolgiai viltozist,
vltozst, a kultliraik,
kultrk,
tcchnikik
technikk tcrjcdst
terjedst jclz
jelz rgszcti
rgszeti objcktumok,
objektumok, tz'irgya.k
trgyak (31. zibra).
bra).
negyedidszak egyik lcgjcllcnwzfibb
A ncgycdidszak legjellemzbb vonisa,
vonsa, hogy a Fldpiilya
Fldplya clcmck
elemek vziltozisai
vltozsai nyo
mn cltrii
m:-in eltr id<':$intcrvallum1'i,
idintervallum, dc de szinte szabzilyos,
szablyos, ciklikus ghajlati viltozisok
vltozsok alakultak ki.
elentsebbidtartalm fclmclcgcdsckct
A clcntfiscbbidfitartalm felmelegedseket intcrglacilisoknak,
interglacilisoknak, a lczhiilsckct
lehlseket glaci2ilis0k-
glacilisok-
nak ncvczziik.
nevezzk. A glacizilisok
glacilisok ghajlata nem volt cgysgcs,
egysges, rvidcbb
rvidebb idfiiintcrvallum
idintervallum feline-felme-
lcgcdsck
legedsek (intcrstadizilisok)
(interstadilisok) (Ess lchlsck
lehlsek (stadiilisok)
(stadilisok) v2'ilt0gatt2il<
vltogattk cgymist
egymst s a lcglijabb
legjabb
sghajlati
sghajlati kutatisok
kutatsok crcdmnyci
eredmnyei azt mutatjk,
mutatjk, hogy a stadiilisok
stadilisok s az intcrstadizilisok
interstadilisok
sorn is 12
sorin 1-2 czcr
ezer vcs
ves ghajlati vltozisok
vltozsok alakultak ki. A korai plcisztocnbcn
pleisztocnben lcjeitszdott
lej tszdott
ghajlati w'Llt0z2'is0kr6l
vltozsokrl kevesebb informzicival
informcival rcndclkcziink,
rendelkeznk, dc de a tengeri iilcdkck
ledkek vizs-
gilata
glata alapjiin
alapjn 1,8 milli
milli s 730 czcr
ezer v kijziitt
kztt lcgalzibb
legalbb 1O10 fclmclcgcdsi
felrnelegedsi s lchls
lehls ciklust
sikerlt kimutatni, mig
sikcriilt mg a l<6zps6
kzps s a fclsii
fels plcisztocn
pleisztocn sorzin
sorn 1.1j
jabb glacilis-intergla-
abb 9 glaci2ilisintcrgla-
cizilis
cilis ciklust lchctctt
lehetett a tengeri iilcdkck
ledkek clcmzsc
elemzse nyornzin
nyomn rckonstruilni.
rekonstrulni. A szirazfijldi
szrazfldi
kpzdmnyck
kpzdmnyek morfolgiai,
morfolgiai, gcolgiai
geolgiai s islnytarii
slnytani vizsgilata
vizsglata alapjzin
alapjn czez ideig az cgsz
egsz
negyedidszak sorzin
ncgycdidiiszak sorn ngy biztosan i.iCiii6l'1iEhCII6
elklnthet glaciei|isintcrglaci2ilis
glaeilis-interglacilis ciklust lchctcttlehetett
kimutatni. Ezeket az alpi ncvczktan
nevezktan nyomingzimz,
nyomngnz, mimiel,
minel, riss, wzlirm
wirm glaciilisoknak
glacilisoknak ne-
vezzk.
vezzk. Kt bizonytalanabb, nchczcbbcn
nehezebben azonosithat,
azonosthat, korai cildust
ciklust (dunai
(uni s biker)
biber) is si-
kcriilt
kerlt fclismcrni.
felismerni.

112
 Ny-zsia lNy-Azsia Egcikum
geikum
2.000 -
2.000 - -- -
.000 -
1.000 -* Ownin
Oamn
Oszzn:-i.|:1
Oszmn Biznc
Biznc
0 -I4
0 Rma
Rma
<*:.
4-> 1.000 '
"
Pcrzsia
Persia
Babi16_n
Babi1_n
Asszina
Asszna
Hcllas
Hellas I
Vaskor

CALBCCALAD 2.000 - Vaskor

3.000 - im
fl-55 Brorrzkor
Bronzkor
4.000 -1
4.000 Virosok
Vrosok
Rkor
R52-R01 Rkor
Rkor
5.000 -a
5.000
6.000 -
'5' T M00111
Noolit
7.000 -4
7.000 Nwt
Neolit 10111111.
kultra
/-
3.000
8.000 T kultra
kulnim Mczolit
Mezolit
9000
9.000_ /hm . 1011011.
10.000 4
10.000 ' '/
11.000 --
11.00O _ _ - Fels- __
Fg1s6-
12m0_ Epipalcolit
12.000- EP'V"1l Pam
pa.lc1t1lu.1.|:n

13.000 - /
14.000 -
15.000 -
10.000 - Pa_IF<=ls6-
16.000 ;_=l. _.1_4:_-m
17.000 - PM ,
18.000-
18.000 "" -__-_-_

Az
AZ elmlt
clrnlt 20 ezer v rgszeti
rgszcti perid
pcrid
(Sr
(Siir

A negyedidszaki
ncgycdidiiszaki tengeri ledk:ijlcdkc
tn,
tnffi, n.
n. lel'maszt'rtigri
,,klz%naszn"atg'gr,Fiai korrelz
korrcl;
kpzdmnyek
kpzfidmnyck vizsglatai
vizsgiilatai nyomn
ny0m:'i11 a0
ldstrtnett
lidsttirtnctt ismerjk
ismcrji'1l~: legjobban.
lcgjobb-.111.
ban, elmlt
clmlt 30 ezer
czcr ven
vcn bell
bcliii ezer
6231::
ldst,
ldst, az emberi kultrk
kulnirzik vltozs
vziltozziszi
clmlt 2-3 ezer
elmlt czcr ven
vcn belli
bcliili vszziza(j
6115;:-.i'.:21::%
A negyedidszaki
ncgycdidszaki kpzdmnyek
kpz<;$dm<11}*cE<
ledkfldtani,
iilc-':dkfE5ldta11i, akr
alciir slrytani
sl11yl2.11i rr`z:.'=-is 016-1};
zasoknak
zziisoknak a Foldunk
Fldiink felszrnere,
fclszinrc, az '0.-'3. ule
iilr:
korolt hatst
hatisziit mutatjuk ki. Az AZ eiml cL1'1'.:1
kozI nformaerok
kozo ' ' _' '
informeicik a render~ . |l.._.../..:;._.._.
I'L.i1(ii.5ii.iii_TYZ.i.' `.~z iz
1.=1ii;i?.iif???
genek.
gcnck. Ezt korbban
l<0rzibb:111 k\fa'ritat`-.f
k1+2_ii1ai.{=: =;zt-;;- {ii-;..
sokat hasznlnak.
hasznzilnzik. Atnban
A11:-11_b=51 rD_ii11:l`-_.-`Ztf;:
r11_ii1:i'-_.-*i=;
rukcijra
rukcijzira hasznljuk fel, eredmnyei
haszn.lj11kf:L crcaimnj.-'21
keztetett
kcztctctt ghajlattal, mert ez krkrs rvclst
cz krkiirijs rvelst crcdrnnycznc.
eredmnyezne. Mikor az egyes fosszilis
kzijssgck vagy a krnyezettek
szervezetek, fosszilis kzssgek kijrnyczctnck mltbeli
rmiltbcli ghajlatra adott vlaszre-vilaszrc-
akciit vizsgljuk,
akciit vizsgziljuk, alapvet
alapvctii fontossg,
fontossigli, hogy az ghajlati paramtereket
pammtcrckct az slnytani
6sl11ytar1i ada-
toktl iggetlen
toktl iggctlcn mdszerrel,
mdszcncl, pldul
pldziul matematikai,
matcmatikai, lgkrzikai
lgkiirfizikai modellel
modcllcl hatrozzuk
hatzirozzuk meg.
Iclcnlcg folynak a ksrletek
Ielenleg ldsrlctck a globlis
globzilis ghajlati rendszer szmtgpes
sziinitgpcs modelljeinek
modclljcinck kifej- kifcj-
lcsztsrc, melyek
lesztsre, mclyck felhasznlhatk
fclhasznzilhatk a mlt- n11'1lt- vagy jvbeli
j6v6bc]i ghajlat meghatrozsra
rncghatzirozeiszira a jelen- clen-
lcgitfil eltr
legitl cltrfi felttelek
fclttclck mellett. Hasonlan
Hasonlan kiemelked
kicmclkcd jelentsg,
jclcntsg, hogy geolgiai,
gcolgiai, s- 65-
lnytzmi adatok alapjn
lnytani alapjin levont
lcvont rtegtani
rtcgtani kvetkeztetseinket,
kvctkcztctscinkct, a lito- ]it0- s biosztratigrfai
biosztratigrzifiai
cgysgckct fggetlen
egysgeket iggctlcn kronolgiai
honolgiai mdszerrel
mdszcrrcl keltezzk,
kcltczziik, mert mint azt mr mzir bemutattuk,
bcmutattuk,
a klnbz
kiilijnbijzii terleten
tcriilctcn eltr
cltrii idben
idiibcn alakulhatnak ki ugyanazok az ledktani iilcdktani s slnytani
rfislnytarii
viltozzisok, igy a iggctlcn kronolgiai korrclzici nlkiil cltrii
vltozsok, gy iggetlen kronolgiai korrelci nlkl eltr idben kifejldtt esem-idiibcn kifcjl<15d6tt csc111-
nyckct, kiirnyczctckct (tin. ,,f'icieseket) kapcsolhatunk ijsszc
nyeket, krnyezeteket (n. ,,fn'A:esek8t) kapcsolharunk ssze egymssal - tvesen.cgymzissal tvcscn.
bizonyitjik, hogy a humn
Az eddigi adatok azt bizonytjk, humzin evolcira,
cvoliicira, az emberi
cmbcri kzssgek
kijzijssgck fej- fcj-
ldsre
lfidsrc is erteljesen
critcljcscn hatottak az ghajlati vltozsok.vltozeisok. Az egyik legerteljesebb
lcgcriitcljcscbb hatsthatzist a
kczdctn bekvetkezett
holocn kezdetn bckvctkczctt globlis
globilis felmelegeds
fclrnclcgcds okozta ghajlati s krnyezeti
krnyczcti vlto-vilto-
zzisok sorn
zsok sor:-in lehetett kimutatni. Valsznleg
Valszinlcg mr mir a pleisztocn
plcisztocn korai szakaszban
szakaszban is jelen-
t6s ghajlati vltozsok
ts vziltozzisok kialakulsval
kialakuliszival kell
kcll szmolnunk.
szir11olnunk. Sokan felttelezik,
fclttclczik, hogy a tpllk-
t:ipl2ilk-
sPCCii(lJSl'13.i( tar`tottAusrrlopithecus-flk
specikusnak t2u't0ttAustmlopithecus-flk visszaszorulsa,
visszaszorulzisa, aH0mo
aHomo nerrzetsg
ncrnzctsg elretrse
clfirctrsc
plcisztocn kezdetn
a pleisztocn lcczdctn szintn az ghajlat hatsra, hatisira, a fokozatos lehls
lchls nyomn
nyomin alakult ki.
ismcrctcs, hogy az ember
Ugyanakkor ismeretes, cmbcr rendkvli
rcndkiviili alkalmazkod
alkalmazkod kpessggel
kpcssggcl rendelkez,
rcndclkcz,
tzirsadalornba szervezdtt
csoportokba, trsadalomba szcrvczfidtt llny,
llny, amely bizonyos mrtkig ellenslyozni
cllcnslilyozni
idirnyczct s az ghajlat vltozsait,
tudja a krnyezet viltozisait, illetve
illctvc rendkvl
rcndkiviil vltozatos
vziltozatos krlmnyeket
kijrijlmnyckct is
clviscl. Igy egyrtelm
elvisel. cgyrtclmii sszefggs
ijsszciggs nem ncrn lehetsges
lchctsgcs az ghajlattrtnet
ghajlattrtnct s az evolcis,
cvolcis, va-
tirsadalmi vltozsok
lamint trsadalmi viltozisok kztt,
k6z6tt, de dc a negyedidszak
ncgycdidszeik dnten
dntiicn sghajlati
ffisghajlati vltozsokra
vziltozzisokra
rtcgtani beosztst
alapozott rtegtani bcosztiissit a rgszeti
rgszcti geolgiai
gcolgiai s a rgszeti
rgszcti vizsglatok
vizsgilatok sorn
sorein kzs
kijztis
gondolkodsi alapnak tekintik a geolgusok
gondolkodsi gcolgusok s a rgszek
rgszck is.

1141
 snmrzziuclwinyk vizsgata
snaraelvnyok vizsglata

rgszcti s skrnyezeti
A rgszeti Sskirnyczcti lelhelyekrl
lcliihclyckril jelents
jclcntis mennyisg
mcnnyisg smaradvny,
smaradvsiny, csontok,
nijvnyi maradvnyok
nvnyi maradvzinyok (magvak,
(rnagvak, termsek,
tcrmsck, szvetdarabok,
szvctdarabok, faszenek, szenl
szcniil famaradv-
f2unaradvi-
nyok, sprk,
sprilg virgporszemesk,
vir:-igporszcmcsk, nvnyi
nijvnyi opalitok) , csigk,
csigzik, kagylk
kagylk s ms
mais puhatest
puhatcst cso-
portok hjai, bog:-irak
bogarak kitimnaradvzinyai,
kitinmaradvnyai, kiil6nb6z6
klnbz iiriilkck,
rlkek, tclmaradvzinyok,
telmaradvnyok, st st - cl-
el-
sfiisorban az emsztgdrkben
ssorban cmsztigdrbkbcn - fregmaradvnyok
frcgmaradvzinyok kerlhetnek
kcriilhctnck el.
016. Ezeknek a maradv-
mz1radv2i-
nyoknak a21 segtsgvel,
scgitsgvcl, gyelembe vve, vvc, hogy emberi
crnbcri hatsra,
hatsra, vagy termszetes
tcrrnszctcs ton
ton ke- kc-
riiltck a vizsglt
rltek vizsgilt lelhelyre.
lclihclyrc. A jelents
jclcntffis szm
szzimii s klnbz
kLil6nb6z6 fosszilis csoportok kzl
kbziil a:1 leg-
vizsgilatzinak problmit
fontosabb csoportokat vizsglatnak problmziit s eredmnyeit
crcdrnnycit mutatjuk be. bc.

5.1. Nvnyi
N-ii>v11yi maratlvainyrok
11121r21c1v":1ny@0k -vizsglata

5. 1.Moszatok
5.3.11. Mioszwtok (algk)
falgziiii)

Az
AZ egykori tavak, liipok lpok s tengerek
tcngcrck egyik legfontosabb indiktor indikzitor elemt
clcmt a kovamo- k0v2u110-
szatok (Ditom)
(Diatoma) alkotjk.
alk0tj2i1<. A kovarnoszatok
kovamoszatok kinyersekinycrsc s feldolgozsa
fcldolgozzisa hasonl
hasonlr) a virgpor
vireigpor
szcrncsk elemzshez,
szemcsk clcrnzshcz, de dc a sziliktvzzal
szilikzitvzizzal rendelkez
rcndclkczii kovamoszatoknak
kovzunoszatoknak igen elents clcntis
clinyc, hogy a kiszrad
elnye, kiszzirad ledkben
iilcdkbcn is megmaradnak.
1'ncgmz1rad1121k. Igen sok, jl jl elklnthet
clkiilnithct fajuk is-
meretes,
mcrctcs, nemcsak desvzi,
dcsvizi, hanem
h3.l1CII1 tengeri
tcngcri kpzdmnyekbl
kpziidmnyckbfil is. A recens rcccns kovamoszat k- k6-
zssgek
zssgck sszettele
sszcttclc s krnyezetkkel,
k6rnyczcti'1kkcl, a klnbz'vizek
k'L'1l6nb6z6'vizck kmiai s zikai tnyezivel
tnyczfiivcl va-
I6 kapcsolatuk is jelents
l jclcntfis mrtkben
rnrtkbcn tisztzott,
tisztiizott, gy
igy fontos skrnyezeti
skrnyczcti indiktor
indikzitor csopor-
tot alkotnak a vzi vizi kpzdmnyek
kpzidmnyck esetben.csctbcn. A diatma
diatma kzssgek
kzbssgck alapjn
alapjiin a:1 vz viz startal-
s6t21rtal~
mzira, lgossgnak
mra, lL'1g0ssg:i11ak vagy savassgnak
savassiigzinak mrtkre,
mrtkrc, tprtkre,
tziprtkrc, a vizek
vizck hmrskletre
hmrsklctrc k- k6-
vctkcztcthctijnk. Elssorban
vetkeztethetnk. Elssorban savas kmhats
kmhatzis terletekrl,
[CI'iiiC[Ck1'6i, lpokbl
lzipokbl s oligotrftavakbl
oiigotrftavakbl
kerlnek el
kerlnek 6:16 nagy szmban
sz:in1b21n maradvnyaik.
maradvinyaik. Szikes, Szikcs, ersen
crscn lgos
lgos vizekben
vizckbcn vzuk
vzizuk felolddik.
=:.l0ld6dik.
A kovamoszatok mellett rncllctt a kk s zldzbld algkat,
algzikat, a csillrka-flket
csillzirka-flkct (Chm)
(Chum) is felhasznl-fcll'1asznil-
jik az egykori krnyezet
jk kijrnyczct jellemzsre.
jcllcmzsrc. A Chara-flk meszes mcszcs vz
viiz szaport
szaporit sejtjeit, scjtjcit, az
oogoniurnokat a krpt-medencei
oogoniumokat kirpzit-mcdcncci bentonikusan
bcntonikusan eutrofrzldott
cutrozildott tavak meszes rncszcs ledkinek
iilcdkinck
(tavi msziszap, desvzi
dcsvizi mszk)
rnszk) jellemzsre
jcllcmzsrc hasznlhatjuk
hasznilhatjuk fel.
A tavak rtegsorbl
rtcgsorzibl elkerlt
clkcriilt kovamoszatok
kovainoszatok elemzse
clcmzsc nyomn
nyornin sikerlt
sikcriilt kimutatni a
tavak partjn
p2n'tj2'in megtelepedett
mcgtclcpcdctt termeltcrmclfi kzssgek
kijzijssgck hatsra
hatisiira bekvetkezett
bckvctkczctt lrotsi
lrotzisi viszonyok
mcgvziltoziszit, az erdirtsokat
megvltozst, crdiiirtsokat kvetk6vct6 talajbemosdsok
talajbcmosdsok hatsra hatzisra a tt6 viznek
viznck szerves
anyagban trtn
t6rtn6 feldsulst
fcldsulziszit (eutrozci).
(cutrozzici). Kovamoszatok alapjn alapjzin sikerlt
sil<c1'i.i.lt a21 klnbz
ki.il6nb6z6

115
315
tengerparti terleteken ass vizi,
tcriilctckcn :i1"'s'(5s vzi, iHb_ral<l<vizi
brakkvzi s desvzi
dcsvizi krnyezeteket
kijrnyczctckct s a tengerparti
tclcpiilsck halszatt
teleplsek halszatit sszehasonltani,
6sszchasonHta11i, valamint va.lamint az
ziz blk
ijblijk fe_l_tltdsnek
fc_l_t6lt5dsncl< egyes fzisait
izisait
01101101111001.
elklnteni. I'

Makrobustaaaikai vizsglatait
5.1.2. Makrobotaaika vizsgialatoii
(magvak, termsek,
fmagvzaii, tcrmseii, vegetatv
'v~cgct211;1'v testrszet,
Icstrszek,
sz5vet=e1&, szeesiit
szvetek, szczacsiiii famaradvzinyok)
famaradxwiinyok)

rgszcti s krnyezettrtneti
A rgszeti kijrnyczcttrtncti lelhelyek
lclihclyck feltrsa
fcltzirzisa sorn
sorzin jelents
jclcntfiis szm
szzim makroszk-
rnakr0szk6
nivnyi maradvny,
pikus nvnyi mznadvziny, magvak,
rnagva.k, termsek,
tcrmsck, szrak,
sz:-irak, levlrredkek,
lcvltijrcdkck, szeneslt
szcncsiilt fk,
f:il<, mo-
hik, szvetmaradvnyok
hk, sz6vctm21radv2'iny0l< kerlnekkcriilnck el.(:16. A magvak s termsek tcrmsck analzisrl,
a11alizisr6l, a vegetatv
vcgctativ n- n6-
11121r21dv:i11y0k, mohk
vnyi maradvnyok, mohzik vizsglatrl
vizsgzilatzirl elssorban
clssorban az angolszszangolszzisz irodalom ad rszletes rszlctcs
ittckintst. A maradvnyok
ttekintst. maradvinyok lehetnek
lchctnck magvak, termsek, tcrmsck, rgyek,riigyck, gykerek,
gyijkcrck, levelek
lcvclck vagy
cgyb, pldul
egyb, pldziul brszvet
b61'sz.6vct (epidermisz)
(cpidcrmisz) tredkek.
tijrcdkck. A magvak rneigvak s levelek
lcvclck morfolgiai
morfolgiai fel-
pitsc, illetve
ptse, illctvc szvettani
szjvcttani vizsglata
vizsglata lehetsget
lchctfisgct teremt pontos hatrozsukra.hatrozsukra. A recens n- n6-
vnyhatzirozk s maghatrozk
vnyhatrozk maghatzirozk mellett mcllctt kivl
kiv:i16 makrofosszlia
makrofosszilia s mohahatrozk
mohahatzirozk llnak illnak
rcndclkczsiinkrc, melyek
rendelkezsnkre, rnclyck a maradvnyok
maradvzinyok megkzelt
mcgkijzcliti hatrozsban
hatrozssiball nagy segtsget
scgitsgct je-
lcntcnck. Igen hasznosak az egyes csaldokat,
lentenek. csalidokat, vagy nvnycsoportokat
nivnycsoportokat feldolgoz fcldolgoz mono-
grk is.
grzizik
Palcobotanikai vizsglatokat
Paleobotarikai vizsgilatokat vgezhetnk
vgczhctiink frsszelvnybl,
1r:isszclvnyb6l, felsznifelszini feltrsokbl
fcltzirsokbl s
rgszcti lelhelyen
rgszeti lclffihclycn feltrt
fcltirt kultrrtegbl,
kultlirrtcgbl, feltltdtt
fcltijltiidtt gdrkbl,
gdrkbl, rkokbl,
zirkokbl, kutakbl,
kutakbl,
crnszt6g6dr6l<b6l, fosszilis rlkekbl.
emsztgdrkbl, iiriilkckbiil. Napjaink rgszeti rgszcti s krnyezettrtneti
krnyczcttrtncti cl cl
botahikzii vizsglata
botanikai vizsgzilata a kvantitatv
kvantitativ (mennyisgi)
(rncnnyisgi) gyjtsre
gyfijtsrc pl,piil, amely
aimcly a szubjektv
szubjcktiv megt-
mcgitc:-
lstl ggetlen
lstl iggctlcn s az sszehasonlthat
sszchasonlithat teljessgre
tcljcssgrc trekszik.
tiirckszik. Igy minden rnindcn olyan helyrl,
hclyril,
ahonnan makroszkpikus
makroszkpikus paleobotanikai lelet vrhat, vzirhat, azonos mennyisg
rncnnyisg mintt mintit -
tijnk, iggetlenl
tnk, iggctlcniil attl,attl, hogy ott makroszkpos
makroszkpos nvnyi nfjvnyi leletet
lclctct felismernk-e
fclismcrii1'1kc vagy sem.
A begyjttt
bctiitt mintkat,mintikat, rsmagot
irismagot a kiszrads
kiszzirads s penszeds
pcnszcds megal(adlyozsra
mcg21kad1y0z2'is:-ira rde-rdc-
mcs a21 feldolgozsig
mes fcldolgozzisig dupla fliacsomagolsban
fliacsornagoliisban 4 C fokon htszekrnyben hiitfiszckrnybcn trolni. tzirolni. A kie-
kic-
mclt frsmag
melt irsmag esetben
csctbcn a jelents
jclcnts szervetlen anyag tartalm tartairnfl (kevs
(kcvs fosszlia)
fosszilia) mintk
mintik ese-cse-
tn a teljes
tcljcs mennyisget
mcnnyisgct feldolgozzuk.
fitldolgozzuk. SzervesSzcrvcs anyagban gazdagabb ledkek iilcdkck esetn
csctn 2
cm3-cs mintkat
cm3-es rninteikat vesznk
vcsziink a frsszelvny
irzisszclvny ledkeibl.
iilcdkcibil. Szelvnyeknl
Szclvnycknl esetbencsctbcn az ledkiilcdk
k0mpa1<ts2ig2it6l s rtegzettsgtl
kompaktsgtl rtcgzcttsgtil iggen,
iggiicn, idelis
idczilis esetben
csctbcn 2-4 cm-enknt
cm-cnknt vesznk
vcsziink min-
tit. Gdrk,
tt. Gfidrbk, rkokiirkok esetben
csctbcn a:1 betlts
bctijlts makroszkopikusan elvl clvzil rtegeinek
rtcgcinck megfelelen
mcgfclclcn
rdcmcs mintkra
rdemes minteikra bontani
bontzmi az ledket.
iilcdkct. Az ledkiilcdk szabad szemmel szcmmcl is jl jl lthat
lithat vltoz-
v:ilt0z:li-
sainiil, a21 rteghatroknl
sainl, rtcghatziroknzil lehetsg
lchctsg szerint srtsk
siiritsiik a rnintavtelt.
mintavtclt. A gdrk, gdrfjk, rkok,
zirkok, kutak,
cmszt gdrk
emszt gdrjk teljes anyagt
anyagzit rdemes
rdcmcs kitermelni,
kitcrrnclni, s a vizsglatba
vizsgilatba bevonni,
bcvonni, mert rncrt gyigy a:1
jclcntiis mennyisg
jelents mcnnyisg ledkbl
iilcdkbil nagyobb mennyisgmcnnyisgii makrobotanikai adatokat nyerhe-
tiink. A hzak
tnk. hzak kitltst
kitltst mrmit mozaikokra
mozajkokra bontva rdemes rdcrncs teljes tcljcs terjedelmvel
tcrjcdchnvcl kiemelni,
kicmclni,
mert a21 makrobotanikai
ma.kr0b0t21nika.i anyag eloszlsacloszlisa alapjn
alapj2'1n kvetkeztethet.r1k
l<6vctkcztcthctijnl< a lakhzak lakhzizak klnbz
kiilnbziii
rszcinck funkcijra
rszeinek Jnl<ci6j:ira s szerencss
szcrcncss esetben
csctbcn a konyharszt, a gabonatrol gabonatirol rszeketrszckct elkl-
cLkiil6-
11ithctjiik egymstl.
nthetjk cgyrnstl. A vzlevezet
vizlcvczct rkok,
iirkok, kutak kitlt
kitltii ledkeknl
iilcdkcknl tudomsul
tudomzisul kell venni,
hogy ezeket az objektumokat
objcktumokat rendszeresen
rcndszcrcscn tiszttottk,
riszti't0tt2il<, gyigy betltsk
bctijltsiik ltalban
iltalbm a telep el- cl-
nptclcncdshcz, az emberi tevkenysg
nptelenedshez, tcvkcnysg lezrulshoz
lczirulzishoz kthet.l<6tl'1ct6.

116
3116
 A rgszeti
rgszcti lelhelyeken leggyakrabban a tz
lcl6hclyckcn1cggyakrabb2u1 tiiz vagy hevts
hcvits hatsra
hatziszira szenesedett
szcncscdctt (karbo-
nizlt) nvnyi
nizilt) nvnyi maradvnyok
maradveinyok maradtak meg. Ezek lehetnek lchctnck tudatos getsek, gctsck, pldulpldeiul az
ccscgfalvi Krs
ecsegfalvi Kijrijs lelhelyen
lclhclycn feltrt
fcltzirt temetkezsek
tcrnctkczsck esetben csctbcn getett
gctctt gabonkkal
gabonikkal szrtk szrtzik kr-k6r
bc a halottakat, vagy keletkezhetnek
be l<clctl<czhctnck vletlen vlctlcn tz tiiz esetn
csctn (hz(hsiz vagy telep tclcp legse).
lcgsc). A n- n6-
vnytcrmcszts megismerse
vnytermeszts rncgismcrsc szempontjbl
szcmpontjaibl a gabonavermek,
gabonavcrmck, gabonatrolk
gabonatzirolk leletei lclctci a leg-
fontosabbak, de dc fontosak a fosszilis rlkek iiriilkck vizsglatai
vizsgzilatai is. Igen jelentsekjclcntiisck a szemtgd-
szcrntg6d-
r6l< tgett
rk zitgctt anyagai, mert a termesztett
tcrmcsztctt nvnyeknvnyck mellett a gyomra gyornra elemeit clcrncit is tartalmaz-
t2u't21lrnaz-
zk. Ugyancsak fontos paleobotanikai adatokat nyerhetnk
zk. nycrhctiink vlyogtglkba
vilyogtglikba kevert kcvcrt nvnyi
nijvnyi
maradvzinyokbl. Az tgett
maradvnyokbl. itgctt paticsban
paticsbzm a21 nvnyinvnyi maradvnyok
maradvzinyok kigett kigctt regeibe
iircgcibc gumiar-gurnia1'i-
bilcumot kennek
bikumot kcnnck s a21 megszilrdult,
mcgszilzirdult, egykori nvnyalakot nvnyalakot formz formiz gumin meggyelhetmcggyclhcti
hatzirozzisi blyegek
hatrozsi blycgck alapjn
alapjzin azonostjl<
azonositjk a nvnyeket.
nvnyckct. A kermiknl
kcrziiniknzil felhasznlt
fclhasznilt nvnyi nvnyi
crcdctii sovnyt
eredet sovzinyit anyagok kigett kigctt maradvnyait
maradvzinyait is felhasznltk
fclhaszmiltzilc a21 rgszeti
rgszcti cl cllli botanikai
munkzik sorn.
munkk sorzin. Trtneti
Trtncti kolgiai
ijkolgiai elemzseknl
clcmzscknl a botanikai leletek lclctck mellett felhasznljk
fclhaszn2'ilj2'1k
nvnyckriil kszlt
a nvnyektl ksziilt festmnyeket,
fcstmnyckct, a hzak hzizak falra,
fail:-ira, sziklkra
sziklkra festett
fcstc:tt_ kpeket,
kpckct, ikonogr-
ik0n0gr2i-
zikat, tlersokat,
kat, tlcirzisokat, nvnyi
nivnyi telek
tclck lersait,
lcirzisait, a21 termesztett nvnyek nvnyck adzsra
adzzisra vonatkoz
vonatkoz
fcljcgyzsckct.
feljegyzseket.
bcgyiijttt jelents
A begyjttt jclcnts mennyisg
mcnnyisgii ledkbliilcdkbil a21 botanikai
bOlI3I1ii(2Li leletek
lclctck kivlogatsa
kivcilogatisa tbbfle tbbflc
m6don gyorsthat
mdon gyorsithat meg. A szitlssal sziteilaissal a felesleges
fclcslcgcs talajszemcsket,
talajszcmcskct, kzetdarabokat
kiizctdarabokat tvo- tz'iv0
litjuk el.
ltjuk cl. A legegyszerbb
lcgcgyszcriibb eljrscljirzis az anyagnak 0.5-10 O.5lO millimteres
millimtcrcs lyukmrer
ly1.1k111rc1ii szitkon
szitikon
trtn tszitlsa.
trtn itszitilzisa. Az eljrs
cljzirzis elnye,
clinyc, hogy eszkzignye
cszkiizignyc: elhanyagolhat
clhanyagollmt (lisztszitk,
(lisztszitk, labo-
ratriumi kzi szitk
ratriumi szitzik stb.), de dc htrnya,
htrinya, hogy csak teljesen tcljcscn szraz
sz:-siraz fldanyag
Fdldzmyag esetben csctbcn al-
kalmazhat. A szraz
kalmazhat. szziraz szitlssal
szitzileissal az aprbb
aprbb botanikai leletek lclctck nem gyjthetk
gviijthctk eredmnye-
crcdmnyc-
mintzikat 300 im lyuktmrj
sen. A mintkat lyukzitmrjii szitn szitzin szrjk
sziirji.ik le,
lc, majd csapcs:-1p alatt finoman
noman foly foly lan-
vizzel oszlatjuk a kompaktabb rszeket,
gyos vzzel rszckct, esetleg
csctlcg hasznlhatunk
hasznailhatunlc buborkos flotlst, otzileist,
iszapolzist is. Az iszapol
iszapolst iszapol eljrs
cljirzis lnyege,
lnycgc, hogy szitasoron vzzel vizzcl mossuk t zit a:1 vizsgland
vizsgzila1'1d6
ledkmintt.
iilcdkmintzit. Haznkban
Hazzinkban a21 jelenleg
jclcnlcg leggyakrabban
lcggyakrabba11 hasznlt hasznzilt iszapol
iszapol berendezs
bcrcndczs esetben csctbcn
a-.1 szitasort egyre
cgyrc kisebb lyukbsg
ly1.1kb6sgii szitkbl
szitikbl lltjuk
zillitjuk ssze,
sszc, amelyeket egy llvnyon 2'illv2'i11y0n rg-
dig-
ztnk.
zitiink. A szitasoron thalad zithalad vz viz s a kimosott szervetlen szcrvctlcn trmelk
trmclk (talajszemcsk)
(talajszcmcsk) egy
lept
iilcpitii tartlyba
tzirtzilyba kerlnek,
kerlnek, ahonnan a tartly tartily feltltdsekor
fcltijltdsckor folyik el cl a21 vz.
viz. Az iszapol
iszapol
eljrs
cljsirzis meglehetsen
mcglchctiscn vzignyes,
vizignycs, hisz mkdtetshez
miikdtctshcz folyvz folyviz szksges.
sziiksgcs. Ezzel a md- m6d-
szerrel
szcrrcl azonban gyakorlatilag
gy:1k0rlatilag valamennyi paleobotanikai lelet lclct megmenthet.
1ncgn1cr1thct6. A legals, lcgals,
legkisebb lyukbsg
lyukbfisg szita lyukmrett
lyukrnrctt a nvnyi niivnyi magvak mrete rnrctc hatrozza
hatirozza meg. Br Br is-
mernk
mcrijnk nhnynhziny olyan nvnyfajt,
nijvnyfajt, amelynek magja a:1 0,25 mm alatti mrettartomnyba mrcttart0rni1'1yba
esik, a legals
lcgals szita lyukmrett
lyukmrctt nem rdemes rdcmcs szkteni,
sziikitcni, mert 111-art akkor a talajszemcsk
talajszcmcsk sem
tudnak thaladni
zithaladni rajta, s a szita eldugulhat.
cldugulhat. A szitkon,,tly0'
szitzikon,,0it_1ly6 botanikai leletek lclctck azonban
lept tartzilyba
az iilcpitii tartlyba kerlnek,
kerlnek, ahol 21a viznl vznl kisebb fajsfllyuk
fajslyuk miatt a viz vz fclszinrc
felsznre flsznak,sznak,
ahonnan srszvs
siiriiszijvsii szitval
szitzival lemerhetk,
lcmcrhctiik, gy igy ezek
czck a21 nvnyi
nvnyi maradvnyok
m21radv2iny0k is vizsgl- vizsg2'il-
hatk.
hatk.
A lebegtets
lcbcgtcts (otci)
(oteici) mdszere
mdszcrc az anyagok fajslyklnbsgn
fajslfllykiilnbsgn alapul. A vznl viznl na-
gyobb fajsly
fajsfllyil szervetlen anyagok lesllyednek lcsiillycdnck az lept iilcpit6 medence
mcdcncc aljra,aljzira, mg mig a vznl
viznl
knnyebb
kijnnycbb fajslyak
fajs1f1lyC1ak (nvnyi
(nvnyi rszek)rszck) a:1 vz viz felsznre
fclszinrc sznak,
flsznak, gy igy onnan knnyenknnycn lemer-
hetk,
hctiik. Az tnedvesedett
zitncdvcscdctt szerves anyagok is a21 tartly tzirtzily aljra
aljzira sllyedhetnek.
siillycdhctnck. Ezeknek a fel-
sznre
szinrc kerlst
kcriilst vzsugrral
vizsug2i1'ra.l segthetjk
scgithctjiik el. e16. Az eljrshoz
cljzirzishoz nem kell egyb cgyb felszerels,
fclszcrcls, csak
iilcpit medence, a leletek lemersre
egy lept lcmcrsrc szolglszolgzil szita s stabil vzellts. vizcllt:-is. Ez az eljrs cljzirais
igen vzignyes.
vizignycs. A nagy sebessg scbcssgii vzzelvizzel tulajdonkppen
tulajdonkppcn levegt lcvcgt is juttatunk a rendszerbe, rcndszcrbc,

011'?
117
gy
igy a leveg
lcvcgii buborkok hozzkapcsoldva
hozzikapcsoldva a kis fajsly fajsly maradvryokhoz,
maradvinyokhoz, a felsznre fclszinrc hoz-
zk azokat. Ezen az elven
zk clvcn mkdik
miikijdik az n. fin. ,,bub0rk0sotz:icizi.
buborkosOtci0'. Ebben az esetben csctbcn egy kom-
prcsszor segtsgvel
presszor scgitsgvcl leveg
lcvcgi vatunk
1V3['l1l'l1( a21 vzbe.
vizbc. Minl tbb tibb lgbuborkot juttatnak a rend-
szcrbc, annl
szerbe, anmil tbb
tijbb bubork kpes kpcs kapcsoldni
kapcsoldni a21 szervesszcrvcs maradvnyokhoz.
maradvainyokhoz. A hatkony- hatk0ny-
szigot klnbz
sgot kiilnbijzii vegyszerek
vcgyszcrck hozzadsval
hozzziadzisival fokozhatjk,
fokozhatjik, mertmcrt a szerves anyagok egy rsze rszc
buborkkpzfidst fokozza, ms
a buborkkpzdst mzis rsze
rszc: a lgbuborkokhoz val val kapcsoldst
kapcsoldeist segti.scgiti. Ezt a
mdszcrt elssorban
mdszert c1sii5s0rba11 a rgszeti
rgszcti lelhelyek
lcliihclyck vizsglatnl
vizsgeilatzinil hasznljk,
haszniljzik, de dc kivlan
kivzilan hasznlhat
hasznilhat
nagyobb tmeg,tijmcgii, kmyezettrtneti
kbrnyczcttbrtncti lelhelyrl
lcliihclyril szrmaz
sznnaz mintkmintik feldolgozsnl
fcldolgoz2is:i110'1 is.
kiilbnbbzii mdon
A klnbz m6don kinyert paleobotanikai anyag pontos meghatrozs mcghatirozs a recens fa-
jokkal valval sszehasonltssal
sszchasonlitissal trtnhet.
trtnhct. I I6 sszehasonlt
sszchasonlit gyjtemny
gyiijtcmny elengedhetetlen
clcngcdhctctlcn a
vizsgzilatoklwz. Ennek tartalmaznia
vizsglatokhoz. tartalrnaznia kell a recensenrcccnscn is elfordul
clfifordul fajokat. A kultrnv-lcult1.irn6v-
fcldolgozziszinil ismerni
nyek feldolgozsnl ismcrni kell a kultrnvny
kultrnvny kialakulsi
kialakulzisi helynek,
hclynck, a:1 gncentrumnak
gnccntrumzinak
eredeti, si 6si nvnyzett
njvnyzctt is. A magvak s termsek tcrmsck vizsglatnl
vizsgsilatz-i112il figyelembe
gyelembe kell venni,
nvnyfajok magprodukcija,
hogy az egyes nvnyfajok magprodukcija, magkibocstmagkibocszit kpessge
kpcssgc s terjedsi
tc1]'cdsisajzits:i-
sajts-
jclcntiiscn klnbznek.
gai jelentsen kiiliinbznck. Egy terlet terlet talajnak
ta.laj2i11ak magtartalma s vegetci vcgctci sszettele
sszcttclc
fc:lttlcniil azonos. Pldul
nem felttlenl Pldziul a21 pionr
pionir fajok magjai nagyobb mennyisgben mcnnyisgbcn lehetnek lchctnck je-
vcrtik2'i.lisa11 el
len. A magvak vertiklisan cl is mozdulhatnak a talajban, talaj ban, ledkben,
iilcdkbcn, klnsen
kiilnbscn apr apr rg-
reig-
csilk, rovarok hatsra.
cslk, hat:-isaira. Legfontosabb az, hogy a termeld tcrmcldii magvaknak csak egy kis r- 1'6-
szc kpes
sze kpcs fosszilizldni.
fosszilizildni. RecensRcccns vizsglatok
vizsglatok azonban azt mutatjk, mutatjik, hogy a leggyakoribb,
lcggyakoribb,
lcgtijbb szlltdni
s legtbb szillitdni kpes
kpcs magot termeltcrmclii nvnyek
nijvnyck maradvnyai
maradvinyai vannak tlslyban tlfslilybz-111 a
kpzfid ledkben.
kpzd iilcdkbcn. A pollenekkel
pollcnckkcl szemben a magvak, klnsen kiilnscn azok, amelyeknek
amclycknck terje- lICIjC-
dsc korltozott,
dse korlzitozott, egyrtelmen
cgyrtclmiicn a helyi vegetci vcgctzici kpviseli.
kpviscliii. Klnsen
Kiilnbscn igaz ez cz a vzi
vizi s
lpi
liipi terleteken
tcriilctckcn l 615 fajokra.
Ismeretesek
Ismcrctcsck mennyisgi
mcnnyisgi becslsre
bccslsrc alkalmas mdszerek mdszcrck is, amelyeknek
amclycknck a segtsgvel
scgitsgvcl
a mintkban
minteikbz-.111 megbeesljk
mcgbccsi'Llji'1l< az egyes
cgycs csoportokhoz, fajokhoz tartoz tartoz maradvnyok
maradvinyok meny-
nyisgt. Ez lehet lchct szzalkos
szzizalkos arny
arziny vagy becslt
bccsiilt darab-, vagy ms mis nven
nvcn n. n. ,,lmnnci-
,,abundancia-
ska'la.
skz:ila. A ngyfok
ngyfok (1 =ritka,=ritl<a, 2=rendszeres,
2=r<-zndszcrcs, 3 = gyakori, 4= tmeges) tijmcgcs) vagy a htfok htfok
(1 = 1db,
ldb, 2 = 2-5db, 3= 3 = 5-15db,
515db, 4= 15-30db,
1 530clb, 5 = 30-100db,
30100db, 6=100-200db,
6 = lOO200db, 7= tmeges- t6mcgcs-
nem
,,ncm megszmolhatan
mcgszimolhatan sok) megkzeltsekmcgkijzclitsck a legkrnyebben
lcgknnycbbcn hasznlhatak.
hasznilhatak. A relatv relativ
mdszer
mdszcr mellett
mcllctt ismeretes
ismcrctcs statisztikai megkzelts
mcgkijzclits is. Ebben Ebbcn az esetben
csctbcn ismert mennyi-
sg
sgii jelzanyag
jclziizinyag hozzkeversvel
l10zz2'1kcvcrsvcl hatrozhatjuk
hatzirozhatjuk meg az ismert trfogat trfogat ledkben
iilcdkbcn a ma-
radvnyok
radvsinyok abszolt
abszolflt meruryisgt.
mcnnyisgt. Makrofosszlik
Malcrofossziliik esetben csctbcn ez cz mkmag
mikmag lehet lchct (0,5 g mk- mik-
mag = 959 i 52db mk). mzik). A makrofosszlia
makrofosszilia srsg siiriisg szmtsi
sziimitzisi mdjt
mdjit a 4. tblzat
tziblzizat mutatja
be.
. ,. ,, ,, , fragmentumok
fragmcntumok hossza - megszmolt
mcgszmolt mkmag
mzikmag szm
szzim
makrotosszla
makroiosszilia suruseg
suruscg = ----- __ - -
sszes
osszes mkmag
mikmag szm
szeim -' minta trfogata

t:-iblizat:
4. tblzat: makrofosszilizik abszolt
A makrofosszlik abszohit mennyisgnek
mcnnyisgnck meghatrozsa.
mcghatzirozzisa.

A nvnyi
nijvnyi makrobotanikai leletek
lclctck alapvetk
alapvctiik az ember
cmbcr s krnyezet
krnyczct kapcsolatnak
kapcsolatzinak fel-
trsban,
tziriseiban, a nvnytermeszts
nijvnytcrmcszts kialakulsnak
kialalmliszinak s fejldsnek
fcjliidsnck rekonstrukcijban.
rckonstrukcijbgin. Az
archeobotanikai
a1'cl1c0b0t;anikai vizsglatoknak
vizsgilatoknak klnsen
kiilnbscn kiemelked
kicmclkcd a jelentsge
jclcntiisgc mind az Ovilgi,
Ovilzigi,
mind az Ujvilgi
Ujvilzigi neolitizcis
ncolitizficis centrumok
ccntrumok kialakulsnak
l<iala.k11l:isz'inak rekonstrukcijban
rckonstrulmijiban s a neolit
nvnytermeszt
nbvnytcrmcsztii civilizci
civilizci terjedsnek
tcrjcdsnck megrajzolsban.
mcgrajz0l2'isiban. Ielentsek
Iclcntiisck a kzel-keleti
kzcl-kclcti gabo-

118
 natermeszts kezdeteivel foglalkoz foglalkozo arcehobotanikai vizsglatok, vizsgiilatok, az jvilgi
Lijvilgi kukoricater-
kl1ko1'icatcr-
mesztssel kapcsolatos kutatsok.lqltatzisok. Az archeobotanikai kutatsok kutatzisok nlkl
nlkiil a termel
termelifi kzs-
kozos-
kornyezeti htternek,
sgek krnyezeti hzitternek, krnyezettel
kornyezettel kialaktott
kialakitott viszonynak
viszonynak megrajzolsa
megrajzolisa lehetetlen
lem1e.
lenne. A makrobotanikai
makrobotarikai leletek rtelmezsnl rteltnezsnl a novnyfajok
nvnyfajok emberi felhasznzilzisa
felhasznlsa szem-
pontjibol, a svzijciwomet csoportosits:-it
pontjbl, svjcijaeamet csoportostst hasznosthatjuk: hasznosithatjuk: 1. Vadon lii
l novenyek,
nvnyek, mint
a ivek, cserjk, fk ik leletei. 2. Gyjtgetett
Gyiijtogetett nvnyek.
novenyek. Ezek vadon lnek, de dc gyjtgets
gyiijtogets
nyomn kerlnek
nyomn kerlnek felhasznlsra.
felhasznzilzisra. Ilyenek, az ehet ehetii nvnyek
novenyek (pl.: mogyor) mogyoro) , festknv-
festl<nov-
nyek (pl.: bodza), gygy- gy6gy- s fszernvnyek
fiiszernovnyek (pl.: kamilla, zsurl zsurl stb.), cserznvnyek
cserznovnyek
lcultikus nvnyek
(pl.: cserfa), kultikus novenyek (pl.: tlgyfa). tolgyfa). 3. Termesztett nvnyek. novenyek. Ezek a nvnyek novenyek
kultiirnovnyektiil abban klnbznek,
a kultrnvnyektl kiilonboznek, hogy br bir termesztik azokat, de a domesztik- ClO1'I1CSZlI1l(21-
pcionak nincs lthat
einak lzithato formai
form:-1i jele a vizsglt
vizsgilt anyagon. Ilyen pldul pldaiul a fehr
feher libatop (Claenopo-
(Champa-
dium album). Ezt az emberi hatsokra
diam hat:-isokra terjed,
terjed6, n.fin. anventf
,,andventzv gyomnovnyt
gyomnvnyt az Eiskor skor so-
rein
rn bevontzik
bevontk az lelmezsbe s fokozatosan szekunder kultzimiivnny 3_l3.l(ilIOlIil(, majd
kaltrnveznye' alaktottk,
foglalkozo rgszeti
a libatoppal foglalkoz regeszeti kultra kultlira sszeomls
osszeomls utn utzin ez a21 nvny
novny jrajra gyomtrsuls
gyomtirsulzls
alkotovzi vlt.
alkotv vzilt. Ugyanebbe a kategriba kategriziba soroljuk az egyes kultrnvnyeket
kultrnovnyeket a korai emberi
szelckci szakaszban.
szelekci szal<asz:'iban. Pldul
Pldziul ide tartoznak
tartoznzik az si, 6si, az ember domesztikl
domesztiluilo tevkenysg
tevekenyseg
meg nem mutat,
jeleit mg mutato, de intenzven intenziven gyjtgetett,
gyiijtogetett, termesztett gabonaflk vad alakjai
Kultlirnovnyek. Ezek az ember ltal
is. 4. Kultrnvnyek. eiltal szndkosan
szzindkosan termesztett nvnyek novenyek a do-
mesztikzici lthat
mesztikci lzitlmto jeleivel. Ilyen morfolgiai morfolgiai jelzrtk
elzortkii:1a gabonaflknl kimutathatkimutathato
szilzird kalszors.
szilrd kaliszors. 5. Gyomnvnyek.
Gyomnovnyek. Ezeknek a nvnyeknek novenyeknek az egyik legfontosabb tu-
lajdonsziga, hogy a kultrnvnyek
lajdonsga, kultlirnovnyek termesztsi terletn teriiletn terjedtek el s bersi idejk, idejiik,
magjuk formja
magju.k formja s mrete hasonlv hasonlvzi vlt vilt a21 kultrnvnyekhez
kultlirnovnyekhez (genetikai konvergenica).
Magyarorszzigon kiemelked
Magyarorszgon kiemelkedii jelentsg
jelentisgii archeobotanikai vizsglatokat
vizsgzilatokat vgeznek
vegeznek nap-
Gyuiai Ferenc s tantvnyai,
jainkban Gyulai tanitvzinyai, Tarmaflnrea,
TarmaAndrea, BerzsenyiBrigitta
Be*rzsenyiBrgitm s DlnokiDailnoki Orsolya.
Munkljuk nyomn
Munkjuk nyomin a neolitikumtl
neolitikumtol a kzpkorig kozpkorig tart tarto nvnytermeszts-trtnetrek
novnytermeszts-tortnetnek
mind tbbtobb rszlett sikerl
sikeriil megismernnk.
megismerniink. A fosszilis anyagok hatrozsa hatirozsisa mellett jelents
elentiis
ksrleti
kisrleti rgszeti vizsglatokat
vizsgfilatokat is vgeznek vegeznek Poroszlai Ildik, Ildikd, a Matrica MzeumMflzeum igazgatja
igazgatja
szziszhalombattai Rgszeti Parkban, ahol elssorban
vezetsvel a szszhalombattai elsiisorban az skoriskori gabonater-
vonatkozo gabonatermesztsi ksrletek
mesztsre vonatkoz kisrletek folynak. A Szarvasgedn ltrehozott
lcisrleti rgszeti
ksrleti regeszeti telepen pedig elssorban elssorban a kzpkori
kozepkori agrotechnikai eljrsokat eljirzisokat dolgoz-
kornyezettorteneti clbl
tak ki. A krnyezettrtneti clbol vgzett
vegzett makrobotanikai
malcrobotanikai kutatsok
lcutatzisok kzl
kozl kiemelkednek
Bajzth
Bajzaith Iaitnak,
juditnak, a Termszettudomnyi
Termszettudomzinyi Mzeum Mzeum munkatrsnak
munkatirszinak kutatsailcutatsisai s jakab
jalmb
Gusztivna1< a Szegedi Tudomnyegyetem
Gusztvnak Tudomainyegyetem PhD hallgatjnak hallgatjzinak vizsglatai.
vizsgilatai. Munkjuk
Munkzijuk nyo-
mn
min a httr
hittr lelhelyek,
lelfihelyek, elssorban
elsfisorban a lpi, lpi, mocsri
mocs:-iri terletek
teriiletek vegetcifejldsnek
vegeteicifejliidsnek fbb fiiibb
vonaisait lehetett megrajzolni s tbb
vonsait tobb esetben is sikerlt
sikeriilt a pollen adatok alapjn alapjzin ksztett,
keszitett,
novnyzetre vonatkoz
az egykori nvnyzetre vonatkozo rekonstrukcis
rekonstrukcios kpet rnyaltabbzirnyziltabbzi tenni.
A magvak, termsek
termesek mellett igen jelents szmban kerlhetnek
elent6sszimban keriilhetnek el e16 faszenek is a:1 kln-
klon-
b6z6 rgszeti s krnyezettrtneti
bz kornyezettorteneti lelhelyekrl.lelifihelyekrl. Ezeknek a vizsglattvizsgzilatt s rtelmezsi
rtelrnezsi
lehetsgeit a dendrokronolgiai
lehetsgeit dendrokronolgiai rsznl, a kormeghatrozsi kormeghatzirozsisi mdszereknl
mdszereknl mutattuk be.
Termeszetesen a krnyezettrtneti
Termszetesen kornyezettorteneti rekonstrukci rekonstrukcio sorn sorz'u1 is felhasznljuk
fell'1aszn:;ilju.l< a faszeneket, a
tobb-kevesbe sznlt
tbb-kevsb szniilt maradvnyokat.
maradvinyokat. Ez utbbit utobbit antrakolgiai
antrakolgiai vizsglatnak
vizsgzilatnak nevezzk.
nevezzk.
Klonosen a pollenanalitikai
Klnsen POl.lC1lLI13.l.ll'_i.l(&l s makrobotanikai
makroboteinikai vizsglatokkal
vizsgzilatoldzal trtn
tortnii sszehasonlt
osszehasonlito
elenzs
elemzes sorn
sorin hasznosthat
hasznosithato legjobban a faszenekbl faszenekbiil szrmaz
szirmaz skrnyezeti
iiiskornyezeti adat, mert
jelentiis rsze loklis
a faszenek jelents lokilis nvnyzetbl
novnyzetb<5lszd1'mazik,
szrmazik, ezrtezert alkalmas arra, hogy a pollen
mdszerrel ellenrizzk.
adatokat ezzel a mdszerrel eenirizziik. A pollen vizsglatok
vizsgilatok esetben
eseteben az egyes fontos

119
 krnyezeti
kornyezeti jelzszerepet
jelziiszerepet betlt
betoltii (n.
(1'.'1n. ,,iniktor)
,,z'nd'kitor) fajok meghatrozsnl
meghat:irozzis2i11z1l igen jelents
jelents
segitseget jelentenek ezek a maradvnyok.
segtsget maradvinyok. Nagyon fontosak a lszkben loszokben s a fosszilis ta-
lajhorizontokban kimutathato
kimutathat faszen
faszn maradvinyok,
maradvnyok, mert ezeknek a leletelcnek leleteknek segitsegevel
segtsgvel
szirazabb terletek,
a szrazabb teriilerek, mg
mig a:1 tavakbl,
tavakbol, lpokbl
lzipokbl elkerlt
elkeriilt faszenek alapjn
alapjzin a vzviz kzelben
kozeleben
lvii egykori lhelyek
lv liihelyek fs
fzis szr
szairlii vegetcijt
vegetziciojzit tudjuk trben terben s idben
idifiben is rekonstrulni.
rekonstruzilni. A
faszenekben gazdag fosszilis talajhorizontok nagyobb feltrsok feltirsok feldolgozsa
feldolgozzisa esetn az
ijledl<foldtani, geokmiai
ledkfldtani, geolcmiai adatokkal egytt egyiitt sszehasonlt
osszehasonlit adatokkal
adatold<a.l szolglhatnak
szolg:.ill1atnal< a talaj-
kpziids krlrnnyeirl.
kpzds koriilmnyeiriil. A krpt-medencei
k'irp2'itmedencei tajgaszer,
tajgaszerii, lombos erdei elemeket is tartal-
maz
mazo erdrefugiumokat
erdiirefugiumokat elszr eliiszor faszn
faszen elemzsekkel
elemzselckel sikerlt
sikeriilt konkrtan
l<or1krt2u1 bizonytani.
bizonyitani. A fa-
elemzeseket jl
szn elemzseket jol kiegsztheti
kicgszitheti az desvzi
edesvizi mszkben
mszkiiben tallhat
taleilhato levl lenyomatok vizs-
gilata. Br
glata. B211 ez az smaradvny
smaradvziny egyttes
egyiittes egy viszonylag kis terleten, teriileten, specilis
specizilis krnyezet-
kornyezet-
fosszilizzildik, mgis
ben fosszilizldik, megis jelents
jelentiis sszehasonlt
osszehasonlit adatokat biztost biztosit a rgszeti
regeszeti szempont-
bol is fontos vegetci
bl vegetzicio fejldsrl.
fejl6dsr6l. Magyarorszgon
Magyarorszzigon Babos Balms Kroly
Kiiroly (ELTE), Facsar Facmr Gza
(Kertszeti Egyetem) s Raner Rudner Edina Edimz (MTA Fldrajzkutat
Foldrajzkutato Intzet) vgeznek vegeznek kiemel-
kedii jelentsg,
ked jelentiisg, rgszeti, archimetriai (fbl (fzibol kszl
ksziil trgyak
tzirgyak eredetnek meghatrozsa)
meghatirozsa)
kornyezettorteneti cl
s krnyezettrtneti cl antrakolgiai
antrakologiai vizsglatokat.
vizsglatokat.
moh:'i.k az egyik leggyakoribb maradvnyok
A mohk maradvzinyok a21 lpi-mocsri
lzipi-mocseiri ledkekben.
ledekekben. A moha t- to-
konnyen azonosthatjuk,
redkeket knnyen azonosithatjuk, mert a jelenleg is l lii fajokrl
fajokrol igen j 1'0 ismeretekkel
rendelkezijnlc. A mohk
rendelkeznk. mohzik paleokolgiai
paleookolgiai indiktor indikzitor szereprl
szerepriil az egyre rszletesebb bio-
logiai kutatsok
lgiai kutatisok rvn egyre pontosabb informcival informzicioval rendelkeznk,
rendelkeziink, ezrt a legkitnbb
legl<it1'in6bb
alanyai a:1 nohban
mohziban gazdag egykori lhelyek liihelyek (klnsen
(klonosen lpok)lfipok) paleokolgiai
paleookologiai rekonst-
rL1kci6j:ina.l<. A lpok
rukcijnak. lzipok szukcesszija
szukcesszioja sorn sorin nem csak a nvnyzet,
novnyzet, hanem ezen abiotikus t-
nyezk
nyczfik is drasztikusan megvltoznak.
megviiltoznak. Ezeknek a vltozsoknak vziltozzisoknak kivl
kivzil indiktorai
indikzitorai a mo-
hzik, mivel gyorsan kpesek
hk, kepesek a virgos
virgos nvnyek
novenyek ltal iltal szabadon hagyott helyek koloniz- l<oloniz:i-
liszira, ami a paleokolgiai
lsra, paleookolgiai vizsglatok
vizsgzilatok sorn sor2'in is kiaknzhat
kiaknzizhat lehetsg.
lehetiisg. A lpilipi rtegek
retegek ese-
teben a:1 mohamaradvnyok
tben mohzimz.-Lradvzinyok frsbl
lirzisbl vagy feltrsbl
feltzirzisbol trtn
tortnii mintavtele megegyezik a21
lTla.l(1'Ol)OE2LI1il(21.l mintavtel
makrobotanikai mintavetel sorn
sorin lert
leirt mdszerekkel.
modszerekkel.
I I I I I
. , .1 me szamolt mkmagok
megszmolt makma ok szma
szama - fragmentum
fra mentum hosszsg
hosszusa (mm)
mm
makrofossziha srsg
makrofosszlia silrusg = -- 5- - g ~ g~ ~ g -(W )
-- 1 1 rr
/ 1 3
makmag szama - tozeg terfogata (cm )
az osszes makrnag

fossziliik ugyanakkor
A moha fosszlik ugyanakl<or lehetnek sprk,
sporeik, melyek azonostsa
azonositzisa a21 pollenanalzis
pollenanalizis sorn
sorn
legcobbszor csak nemzetsg, illetve alak
legtbbszr ,,21la.l< szintjig lehetsges,
lehetseges, s br brit rendelkeznk
rendelkeziiril-: kivl
kivzil
mohaspra atlasszal, mgis
mohaspra megis a moha sprk
sprzik ledkekben
ledekekben trtn torteno azonostsa
azonositsa problemati-
Mzisrszriil a moha fosszlik
kus. Msrszrl fossziliik lehetnek egsz nvnyek
novenyek vagy tredkek.
toredkelc. A levelek mik-
roszkopos blyegei, mint amilyenek a saroksejtek, a sejtek alakja, a sejtfalak
roszkpos scjtf21lal< vastagodsai,
vastagodzisai,
lehetov teszik legtbb
kpletei, a levlszl alakja lehetv legtobb esetben a maradvnymaradvny faji szint szintii azo-
nositiszit, mivel a negyedidszal(
nostst, negyedidoszak fajok egy-kt kivtellel jelenleg is l (-516 taxonok. Rgszeti
lelohelyeken, elssorban
lelhelyeken, elssorban kutakban, jelents
jelentis szmban
SZ1l'I1l)3.l'l tallhatunk
talzilhatunk mohamaradvnyokat.
moh21maradv:inyol<at.
Magyarorszzigon az pusztaszeri
Magyarorszgon opusztaszeri kzpkori
kozepkori kt knit feltrsa
feltzirisa sorn
sorin hatroztak
hatziroztak meg moha-
m2u'adv.nyol<at. Napjainkban ]akaJ1
maradvnyokat. jakalv Gusztv
Gusztaiv vgez
vegez rgszeti
regeszeti s krnyezettrtneti
kornyezettorteneti cl cel
mohafeldolgozsisokat Magyarorszgon.
mohafeldolgozsokat Magyarorszigon. Az pusztaszeri
opusztaszeri vizsglatok
vizsgzilatok mellett jelents
jelent6s kuta-
tisi eredmnye
tsi eredmenye a kelemri
l<elem1'iNagy-Mohos
Nagy-Mohos lp, lip, a csarodai Bb-tava,
Bzib-tava, a csszrtltsi
csiszzirtoltsi s hajsi
hajosi
lpterletek
lzipteriiletek nvnyzeti
novnyzeti rekonstrukcija
rekonstrukcioja moha- s makrobotanikai maradvnyok maradvsinyok alapjn.
a.lapjin.

1213
320
 5. 1. Pollen eiemzs
5.1. e1-enzzs

virzigporszemek (pollenek) a
A virgporszemek
Adatok Kvetkeztets
Kovetkeztets
Faszenek => =l-> Egykori vegetcio'
vqgetcici mennyisegben elfor-
legnagyobb mennyisgben el6for-
Magvak, m ii: Egykori
Egyko vegetcio'
v.eget.:i1:z'd dulo mikrofosszlik
dul milcrofossziliak a negyedkori
negycdkori
' ek
termsek
IICFHICS iiledlcrtegekben. Vizsglatuk
ledkrtegekben. Vizsgilatuk a
B0g2'1rma- i
Bogrma- > Egykori Egyko vegetci
vqgetcici mlilt szzadra
mlt szzizadra nylik
nylik vissza. Az Eu-
radvzinyok
radvnyok ropibol kiindul,
rpbl kiindul, risi
oriasi fejldsen
fejliidsen
Pollen, > Egykori Egykmi vegetcio'
vqgetdcid
keresztiilment tudomnyg
keresztlment tudomzinyzig md- mod-
tolir
tolit szereit ma mr mar a vilg
vilzig minden r- re-
Mollusca ___ -~ ___ > Egykori v.eg.et.-sicid
vegetcio'
szen szles
szn szeles krben
korben alkalmazzk,
alkalmazzik, arr-
an-
Fosszilis > Egykori v.-zgetzicio
vggztzig'
ellenere, hogy a napjainkban
nak ellenre,
talajok Eltrs mrtke
osszehasonlit botanikai
elvgzett sszehasonlt
Adatok Ktivetkeztets
Kvetkeztets
vizsgalatok nyomn
vizsglatok nyoman nyilvnvalv
nyilvzinvalvzi
Faszenek -_->====> Egykorifsszr
Egykmi nbirnyek
nvnyek
Faszenek mi i Egykori vegetcio'
vegetaicio valt, hogy a pollenanalitikai ered-
vlt,
Faszenek mi > Egykoriilhasznlat
Egykorifbldhaszmilat menyek s
mnyek es az egykori vegetci
vegeticio k-
1<0-
Faszenek ~ Egykori ghajlat
> q'ghajlat zott nincs olyan szoros kapcsolat,
ztt
Faszenek - ->- - - - ->E5_'yk011'tn;laj
Egykori talaj mint a makrobotanikai anyag s az
Faszenek . - 1 1 > Emberi hats lmtcis az
as erkrenovnyzet kztt
egykori nvnyzet
m:i'k1'e kozott (32. b-sib-
mrtka
Eltrs mrtke pollenanalizis alapjn
ra). Igy a pollenanalzis alapjzin
z-ibra.
32. bra. megrajzolt vegetziciokp
vegetcikp eiszal<ad-
elszakad-
kornyczet elemeinek rekonstrukcijra
Az egykori krnyezet rekonstrukciojira valszigtl. Ennek egyik oka
hat a valsgtl.
lcornyezettoitneti mdszerek
alkalmas krnyezettrtneti mdszerek s interpretcis
interpretacios az, hogy a virgporszemek
viragporszemek igen je- e-
(Evans-OConnor, 1998 nyomn).
eltrseik mrtke (Evans-O'Connor, nyoman). lents
lentiis tvolsgra
tivolszigra is elszlltdnak.
elszillitodnak.
100

Regionlis
Rcgionaljs szrmazs
szarrnazasli
vrgporszemcsk
vu-igporszemcsk
(C13 CC)
(Cfz Q?)

sszpol
(%)lcn -loltalis
vuagporszemcsk
Ct, cwoz)
Cw Cc)

1000 n1
Ct: fatrzsek
fatrzsck kzm'
kiiztti komponens,
komponcns, Cc: lombkoronai komponens; Cl: loklis
lokalis komponens
komponcns
Cr: csvel
esvel bemosott komponens;
ltomponcns; Cw: msodlagosan,
masodlagosan, folyvzzel
folyovizzel szlltott
szaillitott komponens
kotnponcns

33. bra.
abra.
A pollenbefog
pollenbefog ledkgyjt
iiledl<gyiijt<':5 medence mrete
merete s a befogott pollenanyag kztti
kozotti
sszeiggs
osszeiggs (]akobson-Bradshaw,
(]al<obson-Bradshaw, 1981
1931 nyomn).
nyoma'.n). 171
1,21
 Klnsen
Kiilonijsen igaz ez a rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelihelyek esetben,
eseteben, mert a nyilt nylt teriilcten
terleten talalhato
tallhat re-
r-
gszeti lelhelyekre
lekivhelyekre virgporszem
virzigporszem tbbtobb szz,
szaz, st
sit tbb
tobb ezer kilomterrl
kilomterriil is odaszlltdhat.
odaszzillitodhat.
terlet vegetici6fejl6ds11ek
Igy egy teriilet vegetcifejldsnek pollenana.litikai
pollenanalitikai alap
alap rtkelshez ledkgyjt
iiledkgyiijtii
medencrc
medencre van sziiksgL'1nl<,
szksgnk, ahol a fosszilis pollenek s sprak sprk felhalmozodzisa
felhalmozdsa folyamatos
pollencsapdazdas jelents
volt. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a pollenesapdzds jelentfis mrtkben fgg igg az le-
le-
dkgyjtii mrettl
dkgyjt mrettiil (33. bra),
abra), azuralkod
az uralkodo szljrstl,
szljzirastol, azledkgyjt
az 1'iledl<gy1'.ijt5 partj ainak mere-
partjnak
deksgtiil,
deksgtl, a csapadktol,
csapadktl, a felszin
felszn novnyzeti
nvnyzeti boritottszigitol
bortottsgtl s az iiledkgyiijtiiiben
ledkgyjtben fel-
halmozdott
halmozdott laza iiledk
ledk keveredsnek lehetisgtiil.
lehetsgtl. Ha a pollenesfit
pollenest befogad
befogad ledek-
ledk-
gyiijtfi
gyjt medence zitmrfije
tmrje 200 mter alatti, akkor az iiledk ledk pollentartalma dontendnten helyi
crcde,
eredet, igy
gy az iiledkgyiijtii
ledkgyj t 20-1000 meteres mteres korzetnek
krzetnek vegetici
vegetci osszettclt
sszettelt ti.il<r6zi.
tkrzi.
Egyediil
Egyedl ezek az iiledkgyjtii
ledkgyjt medencek
medenck alkalrnasak
alkalmasak a lokalis
loklis novnyzeti
nvnyzeti valtozzisok
vltozsok s
emberi hatzisok
hatsok megismersre. A
Kiilon
Kln problemat
problmt jelent a morotvatavakban, patakok es s folyok
folyk 3_llL1ViU.H1b3I1
allviurnban felha1-
felhal-
mozodott
mozdott pollen anyag ertekelese.
rtkelse. Ebben a temakorben
tmakrben a jelentiis
jelents szzimlii
szm morotvatavak
partjn talalhato
partjan tallhat rgszeti leliihellyel
lelhellyel rendelkez
rendelkez Magyarorszzig
Magyarorszg klonosen
klnsen rdekelt. A
morotvatavakat, alluvialis
alluvilis ledekeket
ledkeket a kornyezettorteneti
kmyezettrtneti es s regeszeti
rgszeti geologiai
geolgiai munl<2il<
munkk
pollenanalitikai szempontbol
szempontbl nem tartjak tartjk idealis
idelis mintaveteli
mintavteli objel<tumnak,
objektumnak, mert az id6- id-
szakos zitfolyzisok
tfolysok soran
sorn a vizvz nagyobb tavolsagtol
tvolsgrl eredii
ered pollenszemeket hordhat az iile- le-
dekbe,
dkbe, ess az 2iran'1lz'is
ramls felkavathatja
felkavarhatja az iiledk
ledk felszini
felszni rtegeit (34. abra).
bra). Ez a kcvereds
kevereds
az ledkfoldtarii,
ledkfldtani, geokemiai
geokmiai s paleontologiai
paleontolgiai eredmenyeket
eredmnyeket egyarant
egyarnt torzithatj
torzthatj a. Az el-
mlt
mlt evekben
vekben tobb
tbb tafonmiai
tafonmiai vizsglatot
vizsglatot vegeztek
vgeztek a feltoltiid
feltltd morotvatavakon E-Ame-
rikziban.
rikban. Az eredmenyek
eredmnyek a lcirtkelsi
kirtkelsi problmzik
problmk miatt rendkiviil
rendkvl vitatottak. Ugyanakkor

Szliring
Szlirng E,

Exotilcus llcnek
Exodkus pollenek C
Cr
1'

ReE'onalis Ellenelt
Regionlis pollenek .su
I
I

Lokhs
Loklis pollenek

\<:/1/
\-1 <31
L
Bemosdo
Bemosd pollenck
pollenek Q,->
Q Bernosod
Bemosd pollenek
CW Vizzel
Vzzel szallitott
szlltott
4211216? P91.1sn=1=
s bemosd pollenek

34. abra.
bra.
allvium pollenanyagnak
Patak allvium pollenanyagzinak szrmazsi
szzirmazisi helye (lakobson-Bradshaw,
(]al<obson-Bradshaw,
munlcai nyomn
1981, Hall, 1987, Fall, 1987 munki nyoman szerkesztve).
122
322
 a statisztikai vizsglatok
vizsgalatok eredmnyei
eredmenyei azt mutatjk,
mutatjelk, hogy a morotvatavakbar
morotvataval-(ban felhalmozd
felhalmozod
pollenek dnt001116 tbbsge
tobbsge helyi eredet.
eredetii. Teht
Tehat a kisebb mret mretii ledkgyjtkhz
ijledkgyiijtiikhoz hason-
loan ezekben a morotvkban
lan morotv2'1l<ban is elssorban
elsfisorban part menti nvnyzetbl
novnyzetbiil szrmazszatmazo pollenek
halmozodnak fel, br
halmozdnak bar az radsok
ziradisok ltal
altal sodort, a vzviz felsznn
felszinen lebeg
lebegii pollenek az egyes le- le-
dkfrakcival egytt
dkfrakcival egyiitt feldsulhatnak,
feldlisulhatnak, gy igy a pollen sszettel
osszetetel az ledkiiledk sszettel
osszetetel iggv-
nyv vlhat.
valhat. Ezt bizonytja,
bizonyitja, hogy jelents
jelent6s mennyisg
mennyisgii pleisztocn, st s6t harmadidszaki
harmadidiiszaki
eredetii pollenanyagot lehetett kimutatni a Polgr
eredet Polgar krnykn
kornyeken tallhat
talilhato holocn
holocen korkoni mo-
rotvatavakbol. Ezrt a krnyezettani
rotvatavakbl. kornyezettani s rgszeti geolgiai
geologiai vizsglatokkal
vizsgalatokkal foglalkoz
foglalkozo szak-
emberek egy csoportja nem tartja alkalmasnak reprezentatv reprezentativ pollenanalitikai vizsglatra vizsgalatra
a morotva tavakat, illetve gy gy vlik, hogy a helyi nvnyzet
nijvnyzet ezekbl
ezel<b6l a morotva tavakbl tavakbl
szfirmazo pollenanyag alapjn
szrmaz alapjzin nem ismerhet
ismerheti meg megfelel
megfelelii mdon.
modon. A uvilisuvieilis rend-
tavolsagtol bemosd
szerekbe nagy tvolsgrl bemosodo pollenek olyan fontos problmakrt problmal-tort jelentenek, hogy
vizsgzilatok alapjn
pollenanalitikai vizsglatok alapjan pldul
peldaul nem lehet egyrtelrncn
egyrtelmiien eldnteni,
eldonteni, hogy a
Nagyalfoldon a holocn
Magyar Nagyalfldn holocen ksbbi
ksiibbi szakaszban
szakaszziban megjelen,
megjeleni, jelents
jelentiis mennyisg
mennyisgii
biikk pollen a helyi nvnyzetbl
bkk novnyzetbiil szrmazik-e,
szarmazik-e, vagy a kzphegysgbl
kozphegysgbl mosdott mosodott be az
allvium klnbz
allvium kiil611b6z6 rtegeibe.
Ugyanakkor jelents jelentiis hatrozsi,
hatarozzisi, rendszertani, besorolsibesorolasi problmk
problmzik is jelentkeznek
jelentkcznek
pollenanyagban, mert egyes nvnycsaldok,novnycsalidok, mint pldul pldziul a fflk
fiiflk (Pocweae)
(Panama) pollenjei
morfologiai alapon egymstl
morfolgiai egymastl nem klnthetk
klonithetk el. Sok esetben fnymikroszkpos
fnymilcroszkopos vizs-
glat
gzilat segtsgvel
segitsegevel a felismers csak nemzetsg (genus) szintig mondhat mondhat megbzhatnak,
megbizhatnak,
mint pldul
pldziul sok rzsafle
rzsafle (Rosaceae)
(Rosacme) esetben,
eseteben, mgmig a fszkesvirgzatak
fszl<esvir2igzat1ial< (Compositae)
(Camposimej kzt kozt
tobb nemzetsget azonos pollentipus kpvisel, s ezen bell
tbb beliil a nemzetsg-, illetve fajok faj0l<
szintjen trtn
szintjn tortnii elklnts
elkiilonits risi
riasi gyakorlatot, s es esetnkben
esetiinltben a Krpt-medence
Karpat-medence egszre
l<iterjed<.'1 recens pollenanyaggal val
kiterjed val sszehasonltst
iisszehasonlitast ignyel. Az is tny tovbb, tovabbzi, hogy
a virgporszemek
viragporszemek mozg mozg talajvz
talajviz rendszerben igen jelentsen jelentiisen elmozdulhatnak a be-
zigyazdisi helykrl.
gyazdsi helyiikrl.
legtobb pollenanalitikai vizsglat
A legtbb vizsgilat a tavak medrt kitlt 1010116 ledkrtegek
iiledkrtegek elemzsbl
elcnmsbiil
szarmazik. A vizsglt
szrmazik. vizsgalt terlet
teriilet nvnyeirl
nijvnyciriil szrmaz
szirmazo pollenes
pollenesii a t to medencjbe
medencjbc kerl, keriil,
lesiillyed a t
majd lesllyed to fenekre s eltemetdik
eltemetiidik az iszapban. Ezt kveten kovetiien tovbbi
tovzibbi iszapr-
valan1int virgporszemek
tegek, valamint viragporszemek s sprk sporzik rakdnak
rakodnak r, rai, s gy
igy a vegetci
vegetacio sszettelnek
osszcttelnck
idiibeli vltozsait
idbeli viltozasait megrz
n1egi5rz6 rtegsor kpzdik.
kpzdik. A tavi ledkekiiledkek bolygatatlan magmintt magmintzit
ado frsszelvnyeibl
ad flrzisszelvnyeibiil kinyert fosszilis pollenek pollenck s sprk
sp6r:!i.l< meghatrozsval
meghatzitozisaval s mennyisgi
rtkelsvel, az ledk iiledk radiokarbon kornak korzinak meghatrozsval
meghat2'itoz:isiival kiegsztve
kiegszitve kpet alkotha-
tunk a vegetci
tu.nk vegetzicio sszettelnek
ijsszettelnek idbeli
idiibeli vltozsairl.
valtozrisairol. Uledkgyjt
Uledkgyiijtii medenck
medencek nlklnlkiil ilyen
elemzeseket nem kszthetnk.
elemzseket l<szithetiinl<.
leliihelyeken jl
Rgszeti lelhelyeken jol felhasznlhat,
felhaszneilhat, elssorban
elsiisorban a helyi pollenanyag lelepeds- leiilcpeds-
biil szrmaz
bl szarmazo pollenanyag nyerhet nyerhetii ki kl az egykori teleplst,
telepiilst, szakrlis
szakralis helyeket, temetket
temetiikct
koriilvevii rkokbl
krlvev airkokbl s es hulladkgdrkbl
hulladkgodrokbiil is. Ezek az objektumok ltalban 2-iltalabari gyorsan bete-
metdnek,
metiidnek, gy igy a rgszeti
regeszeti lelhellyel
leliihellyel kzel
kozel egykor
egykoni helyi nvnyzetrl
nov11yzetr6l riznek
Eiriznek meg infor-
maciokat. Ilyen vizsglatokat
mcikat. vizsgilatokat sikerl
sikeriil Magyarorszgon
Magyarorszigon elvgezni a Szakld-Testhalom,
SzakcildTesthalom, Pol-
_g1ir-Asozthalom, Polgr-Ienvlerfl
gr-Asotthalom, PogdrKmde1j;'ld bronzkori fldvrak foldviral< rkaibl,
arkaibol, azEszteigom-Zsivl
azEszte1;g0mZsddd k- kii-
temetiizirokban, a zarnrdi
zpkori temetrokban, zamzirdi rmai
romai ktjbl,
klitjabl, az Ordacsehi
ordacsehi bronzkori rokbl zirokbol s a
Polgr-Csszhalom
P0{gairCs6szhal0m neolit megtelepedsmegtelepedes rokrendszerbl
zirolcrendszcrbiil s ktjaibl.
ktjaibl. Ez utbbiutobbi azrt
azert is
kiemelkedi jelentsg,
kiemelked jelent6sgii, mert a neolit lelhelyhez
leliihelyhez klnbz
kiilonbozii tvolsgra
tzivolsagra tallhat
talalhato ledk-
iiledl<-
gyiijtii medenck
gyjt medencek elemzsvel
elemzesevel bizonytani
bizonyitani lehetett az azonos kor kor (izokron) felsznen
felszinen a

125
1'25
morfolgiai,
morfologiai, a talaj s
es a talajvz
talajviz adottsgok,
adottszigok, valamint a neolit kzssgek
kozijssgek hatsa
hatzisa (sznt-
(sz2'int6-
Foldi mvels,
fldi miivels, legelk,
legel6l<, neolit falu) nyomn
nyoman megvltozott
megv2i.ltozott neolit kori vegetci,
vegetzicio, az egykori
erdiik, szntk,
erdk, szzintok, legelk
legeliik trbeli elhelyezkedse. A terletrl teriiletriil szrmaz
szarmazo morfolgiai,
morfolgiai, talaj-
tani, pollenanalitikai s es makrobotanikai adatokat sszehasonltva
osszehasonlitva megrajzolhatv
megrajzolhatova vlt vzilt a
teriilet neolit kori krnyezete,
terlet kornyezete, catenja
catenzija (lsd. 21. bra).abra). Magyarorszg
Magyarorsziig terletn
terleten skr-
65101-
vizsgalatokra alkalmas ledkeket
nyezeti vizsglatokra ledekeket az Alfld
Alfold feltltdtt
feltoltiidott morotvi,
morotvai, buckakzi
buckakozi m- me-
lyedsei, az n. semlykek, a kozphegysgek
1in.semZykek, kzphegysgek kis mret mretii tavai, barlangi ledkei,
iiledkei, valamint
tiizegmohzis lpjai
a nagyon ritka tzegmohs lzipjai szolgltatnak.
szolgiltatnak. A jelenleg rendelkezsnkre
rendelkezsijnkre ll 1110 pol-
vizsgalatok legtbbjnek
lenanalitikai vizsglatok legtobbjnek jelents
jelentis htrnya
h:itrzi11ya a mintavtel
mintavetel mdja,
modj a, mert ez leg-
gyakrabban nem zavartalan mintavtelt mintavetelt biztost
biztosito frval
irval trtnt.
tortnt. Ez allall kivtelt
ldvtelt kpez
balato11i, illetve nhny
a balatoni, nehany alfldi
alfijldi frs,
flrzis, ahol azonban a folyamatos magminta vtel ellenre ellenere
minteik 10 cm-knt sszevonva
a mintk osszevonva kerltek
keriiltek elemzsre. A vizsglat
vizsgilat cljtl
cljzitl ggen
iggen kivlasz-
kivi1asz-
zitlagosan 1-8 cm kzt
tott, tlagosan kozt vltoz
viltoz mintavteli
mintaveteli kzkoz rendkvl
rendkiviil rszletes
reszletes vegetci
vegetzici rekonst-
rukcira adott lehetsget.
nkcira lehetisget.
iiledkbijil szrmaz
Az ledkbl szirmaz pollenanyag koncentrcijnak
koncentrici6j:Tir1al< meghatrozshoz
mcghatarozzisihoz a Lycopo- Lyc0p0-
sp6ra- vagy Eucalyptas
diam spra- Eucaljptus pollentabletts
pollentablettas mdszert
modszert alkalmazzuk. A tablettk tablettak meghat-
meghata-
sz:-imlli festett (acetolizlt)
rozott szm (acetolizalt) Lycopoiam
Lycopodium sprt,
sporat, illetve Eacalytas
Eucaljptus virgporszemeket
virzigporszemeket
tartalmaznak. A tablettk tablettak 10%-os ssavval ssavval (HCl)
(HCI) oldhatk
oldhatok fel. Nagyon fontos, hogy a
feltziirzisi folyamat els
felttsi elsii lpsben adjuk a minthoz,mintahoz, mert gy igy a feltrs
feltaris sorn
sorzin esetlegesen
fellpii pollenvesztesg azonos mennyisg
fellp mennyisg Lycopoiam
Lycopodium spra spora elvesztsvel jr, jar, s ezltal
ezaltal
jelz spra
a jelz spora s a fosszilis taxonok kztti kozotti arny
ariny vltozatlan
valtozatlan marad. A szrnolst
sz:imol:ist a meg-
szokott mdonmodon vgezzk
vgezziik azzal a klnbsggel,
kiilonbsggel, hogy a Lycopoiurn
Lycopodium sprk
sp6r2il< szmt
szriinzit is fel-
jegyezziik. Az rtkels sorn
jegyezzk. soran - mivel a jelz jelz6 spra
spora kiindulsi
kiindulasi mennyisge ismert - ar- ara-
segitsegevel knnyen
nyok segtsgvel l<6nnyen kiszmolhatjuk
kiszamolhatjuk az sszes sszes pollen-, a pernye-
pcrnye- s az egyes fzilis
fcigzilis
taxonok koncentrcijt
koncentrziciojit is. Elnye Eliinye a mdszernek
modszernek hogy nem szksges sziiksges a fedlemez
fediilemez alatti
teljes terletet
teriiletet kiszmolni.
kisziimolni. A szedimentcis
szedimenticis rta rzita ismeretben lehetv
lehetfiv vlik
valik a taxonon-
taxonom-
knti polleninux (pollenszem/cm2/v)
(pollenszem/cmz/v) kiszrntsa.
kiszzimitasa.
A leghatkonyabb pollenkinyers a Cwynar-fle Cwjynm"-fle mikroszrses
mikrosziirses eljrssal
eljzirissal rhet
rhetii el,
amely a ntriamhiroxios
naitviumhidroxidos (NaOH), (NaOH) , hirognuorios
hidrognuoridos (HF)) kezels mellett tartalmaz egy
10 /.im-es
pm-es manyaghln
miianyaghalon keresztli keresztiili szrst.
sziirst. Ezt kiegsztve
kiegszitve egy utolsutolso lpsknt
lepeskent beiktatott
siiriisgcentrifugzilassal kirtkelhet
srsgcentrifuglssal l<irtl<e]het6 mintkat
mintkat eredmnyezhet. A mdszer modszer elnye,
eliinye, hogy
kiindulasi anyagmernyisgnek
kiindulsi anyagmennyisgnek elegend elegendii 1-3 cm3 is s es ez bolygatatlan magmintk
magmintak eset- esete-
ben akr
akzir 1 cm-es felbonts
felbontzis mintk
mintak vizsglatt
vizsgalatat is lehetv
lehetv teszi. Minimum 200-300 pol-
le11szem kiszmolsra
lenszem ldszainolaszira kell trekednnk,
torekedniink, hogy statisztikailag megbzhatan megbizhatan rtkelhet
rtkelheti
eredmnyt kapjunk, 80-1 00 virgporszem virzigporszem alatt a rtegeket sterilnek stcrilnek tekinthetjk,
tekinthetjijk, ez eset-
ben viszont feljegyezzk
feljegyezziik a megfigyelt
meggyelt fajokat. A mikroszkpi
mikroszkopi rtkelshez 600-1000 x na-
gyitast alkalmazhatunk. A pollen- s spraszemek
gytst sporaszemck meghatrozst
meghatzirozziszit az sszehasonlt
osszehasonlit
anyag, valamint fnykpes hatrozknyvek
aryag, hatarozkonyvek alapjn alapjiin vgezzk.
vgezziik. A pollen mellett az egy-
kori, termszetes
termeszetes hatsra hatasra kialakult erdtzeket,
erdiitiizeket, vagy emberi hatsra hatasra ltrejtt
ltrejott getses er-
0611-1151 is rekonstrulhatjuk
dirtst rekonstrualhatjuk a pernyekoncentrci
pernyekoncentrzicio meghatrozssal,
meglmtzirozzissal, ha ez pont-szmo-
pontsz2imo-
liisos mdszerrel
lsos mdszerrel trtnt.tortent. Az eredmnyeket
eredmenyeket cm2cm`3 cm2cm3 mrtkegysgben tntetjk tiintetjiik fel a pol-
lendiagramon.
lendiagrarnon.
]elent6s elrelps
Ielents eliirelps trtnt
tortent a magyarorszgi
magyarorszagi pollenanalitikai elemzsek elemzesek terletn
terleten a ra-
diokarbon vizsglatok
vizsgalatok felhasznlsa
fellaasznzilzisa ta.
ota. Korbban
Korabban mr mar tbb
tobb szakember is felhvta felhivta a fi-
-
gyelmet arra, hogy a ks-glaeilis
ksiia-glacizilis s es holocn
holocen pollendiagramokban meggyelhet meggyelhet jelleg-

32/1
 zetes nvnyzeti
novnyzeti vltozsok
vziltozisok nem hasznlhatk
hasznalhatok relatv
relativ kronolgiaknt
kronologiaknt egsz Eurprall-
E11r6p:ira,l
talnostva,
talanositva, mert az egyes vegetcis vegetzicios egysgek
egysegek terjedse idtranszgresszv
idriitranszgressziv jelensg. Igy
peldaul a nmetorszgi
pldul nmetorszzigi pollenvizsglatok
pollenvizsgzilatok alapjnalapjzin megalkotott pollenznk,
pollenzonk, amelyeket
osszehasonlit elemzs nlkl
minden sszehasonlt nlkiil kiterjesztettek
ltiterjesztettek a ms mzis vegetcis
vegetacis vezetbe
vezetbe tartoz
tartozo
Karpat-medencre
Krpt-medencre is, vagy az angol pollenszelvnyek alapjan alapjn felallitott
fellltott holocen
holocn klimaf:i-
klmaf-
skandinziviai pollenszelvnyekkel, illetve a Balti-tengeri tengerszint vl-
zisok, melyeket skandinviai val-
tozzisok fzisaival
tozsok fizisaival prhuzamostva
pzirhuzamositva kronosztratigrai
kronosztratigraai egysgg alaktottak, alakitottak, mg relatv
relativ
kronologiai besorolsra
kronolgiai besorolzisra is csak azokon a terleteken teriileteken alkalrnazhatk,
alkalmazhatk, ahol megalkottk
megalkottak
iiket. Ezeket loklis
ket. lokilis pollenznknak
pollenz6n2'1knal< kell tekintennk.
tekinteniink. A helyzetet tovbb tov:-ibb bonyoltotta,
bonyolitotta,
szzizad vgn
hogy a XIX. szzad vegen s a XX. szzad szzizad kezdetn Blytt, Sernaner,
Semander, Post mrukssga
mimkzissaga r- re-
ven fellltott
vn felillitott holocn
holocen klmafzisok
klimafzizisok gyakorlatilag biosztratigrai
biosztratigrziai (pollen-) znkblzonzikbol mi-
nsltek
nsiiltek t at kronosztratigrfiai
kronosztratigrziai egysgekk a kztudatban, koztudatban, de a nvnyzet
novnyzet sszettelre
osszettelre vo-
natkozo tartalmukat mind a mai napig megtartottk.
natkoz megtartottak. Ez llandallando ellentmondsokat
ellentmondzisokat ered-
klonosen azokon a terleteken
mnyez, klnsen teri.iletel<en (ilyen a Krpt-medence
Karpat-medence is), ahol a radiokarbon
vizsgilatokkal ellenrztt
vizsglatokkal ellenrzott kor,l<or11, pollenanalitikailag feldolgozott szelvnyek szelvenyek szmaszama jelen-
eddigi adatok alapjn
tktelen s az elddigi alapjzin mg a vegetcinak
vegetzicinak is eltr
eltrii irny
irzinvti fejldse
fejliidse alakult
Eszal<-Europahoz kpest.
ki Nyugat- s Eszak-Eurphoz kepest. A loklis
lokilis s regionlis
regionalis pollen-egyttes
pollen-egyiittes znk
znriik fo-
galma j lij szemlletet hozott
11ozott a pollendiagramok rtelmezsben, melyhez a robbanssze- robbanissze-
riien terjed
ren terjedi tbbvltozs
tobbviltozos statisztikai mdszerek mdszerek alkahnazsa
alkalmazisa a pollendiagramok znkra znakra
bontasaban s a rtegsorok sszehasonltsban
bontsbar osszehasonlitasaban tovbbi tovzibbi lkst
lokst adott. Kiindulsi
Iiindulzisi alapul a
novnyfijldrajzi egysgeket (flraterletek)
recens nvnyfldrajzi (orateriiletek) vettk, hangslyozya,
hangslyozya, hogy egy-egy
nvnyfldrajzi
novnyfoldrajzi egysg egyseg holocn
holocen vegetcifejldsnek
vegetziciofejliidsnek fzisait
fazisait a terletrl
teriiletriil szrmaz,
szzirmazo, nagy
szamu, C mrsekkel
szm, meresekkel kiegsztett
kiegszitett pollendiagram egyttes egyiittes rtkelsvel lehet fellltani.
feliillitani.
igy elll
Az gy 0165110 pollenznkat
pollenznzikat neveztk el regionlisregionalis pollen-egyttes
pollen-egyiittes znk.nak.
zneiknak. Ezzel szem-
ben a magyar palinolgusok
palinolgusok elszeretettel
eliiszeretettel alkalmaztk
alkalmaztak s alkalmazzk
alkalmazzzlk az szak-
szal<- s nygat-
nyugat-
europai kronosztratigrfiai
eurpai kronosztratigrziai rendszereket,
rcndszereket, s abszolt
abszol1'1t koradatok hiryban,
hianyaban, de esetenknt
meg radiokarbormal
mg radiokarbonnal datlt datilt szelvnyek
szelvenyek esetben
eseteben is, a pollensszettelben
pollenosszettelben tapasztalt vltoz- valtoza-
sok alapjn
alapjzin megprbltk
megprobaltak besorolni az egyes rtegeket retegeket a kronosztratigrliai
kronosztratigrai rendszereknek
megfelelii fzisokba.
megfelel fizisokba.
Koribban a rgszeti
Korbban regeszeti s krnyezettrtneti
kornyezettrtneti lelhelyekrl
leliihelyeltriil szrmaz
szzirmazo malakolgiai
malakologiai s
gerinces paleontolgiai
paleontologiai adatok s a pollenkp alapjn alapjan eltr
eltrfi kpeket lehetett megrajzolni
kiilonbozii kzssgek
a klnbz kozossegek krnyezeti
kornyezeti htterrl.
hzitterriil. Ilyen problma alakult ki a fels-paleo- fels6-paleo-
litil<un1i szintekbl
litikumi szintekbifil elkerlt
cliivkeriilt jelents
jelentiis mennyisg
mennyisgii harklycsont,
harkzilycsont, az erdei krnyezetet
kornyezetet jelz jelzii
csigak dominancija
csigk dominanciaja s a pollenkp alapjn alapjzin rekonstrult
rekonstruzilt hideg sztyepp - tundra krnyezet kornyezet
kozott vagy hasonl
kztt hasonlo problmnak
problmanak tekinthetjk
tekinthetjiik a bkknek
biiklcnek a holocn kzepre
kozepre megadott
teijedest, csapadkos
terjedst, csapadekos beerdslsi
beerdsiilsi fzis fazis kifejldst
kifejliidst s az zsiai,
izsiai, kaukzusi
kaukzizusi faunaelemek
(peldaul: perzsa oroszln,
(pldul: oroszlan, kaukzusi
kaukzizusi blny)
bolny) megjelenst. Napjaink krnyezettrtneti
kornyezettorteneti
vizsglatai
vizsglatai - kztk
koztiik az j 1'1j paleobotanikaiak - alapjn
alapjan egyrtelmen
egyrtelmiien megllapthatjuk,
megallapithatjuk, hogy
a nyugat- s szak-eurpai
szak-eurpai pollenfzisok
pollenfazisok automatikus s ellenrzs elleniirzs nlkli
nlkiili hasznlata,
hasznalata, a
radiokarbon s ltalban
ziltaliban a kronolgiai
kronologiai vizsglatok
vizsgalatok hinya
l1ianya okozta a kronolgiai
kronologiai s skr-
68101-
nyezeti problmkat
problmzikat es s tvedseket. A malakolgiai
malakologiai s es gerinces maradvnyok
maradvanyok vizsglatval
vizsgeilatzival
szemben ugyancsak jelents jelent6s szemlletbeli
szernlletbeli problmnak
problmiinak tekinthetjk,
tekinthctjiik, hogy a magyar pa-
linologia gy
linolgia gy kezelte a rgszeti s krnyezettrtneti
kornyezettorteneti cl cel pollenadatokat, mintha mi11tha azok
novenyek trsulsaibl
recens nvnyek tarsulasaibol szrmaztak
szzirmaztak volna, vagy mintha egyrtelm egyrtelrnii azonossg
azonossag lenne
tarsulzisok s a fosszilis pollenkpek kztt.
a recens trsulsok kozott. A gerinces s malakolgus
malakologus szakem-

125
325
 berek korbban
korzibban mr mar egyrtelmen
egyrtelmiien rmutattak,
r2'i.n1utattal<, kihalt, ma mar mr nem ltez,
ltezifi, illetve a nyu-
gat- s szak-eurpai,
szak-europai, azonos kor kor rtegekhez
rtegekhcz kpest jelentsen
jelentsen eltr
eltrii asszocicik
asszociicik ala-
kultak lci ki a Karpit-medencben
Krpt-medencben s hasonlo hasonl trendek egyrtelmiien
egyrtelmen kimutathatok
kimutathatk voltak a
korzibban megrajzolt pollenszelvnyekben
korbban pollenszclvnyckben is. A napjainkban megindult, mcgindult, korbban
koribban a
Debreceni Egyetem, ma mr mar inkbb
inkibb az MTA Rgszeti Intzete s a Szegedi Tudomny- Tudom:iny-
Foldtani Tanszke
egyetem Fldtani Tanszeke ltaliltal koordinlt
koordinalt komplex
komplcx rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai s krnyezet-
l<6rnyczet
tortneti rekonstrukci
trtneti rel<onstr1.1kei6 keretben
keretbcn elvgzett pollenanalitikai elemzseknl elemzeseknel mr mar sikerlt
sikerlt ki-
150500001111 ezeket a tudomnytrtneti
kszblni rudomanytortneti s kutatsi kutatasi szempontbl
szempontbol is tanulsgos
tanulsagos hibkat.
hibeikat.
Erdekes mdon modon az j 11j szemllet
szemlletii kutatsok
kutatasok nyomn
nyoman a hazai pollenelemzseknek
pollenelemzselcnek is sikerlt sikeriilt
malakologiai kutatsok
kimutatni a malakolgiai kutatzisok ltal
altal mr
mar jval
joval korbban
korzibban megllaptott
megallapitott 1-3 ezer ves
eghajlati ciklusokat, beerdslsi
ghajlati beerdiisiilsi szakaszokat s es kimutatni a pleisztocn
pleisztocen vgi s es holocn
holocen
Karpat-medence nvnyzetnek
kori Krpt-medence novnyzetnek mozaikossgt.
mozaikosszigzit. Ezek a szemlletbeli, metodikai
vziltozzisok jelents,
vltozsok jelcnts, a rgszeti
regeszeti geolgiai
geologiai elemzsek
elemzesek s rtkelsek
itkelsek sorn
soran is jljol felhasznl-
felhasznal-
hato polleneredmnyek kialakulshoz
hat kialakulziszihoz vezettek.
kornyezettorteneti s rgszeti geolgiai
Ehhez krnyczettrtneti geologiai szemlletbeli
szcmlletbeli vltshoz
viltishoz az egyik leg-
fontosabb mdszert mdszert az angolszsz
angolszzisz rgszeti geolgiai
geologiai vizsglatok
vizsgalatok sornsoran kidolgozott az n. Lin.
,,rgszeti lelhely
rgszeti leliihcly gyjtkrnek
gyiijtiikornck elemzse
elemzese (site catchrnent
catchment analysis = SCA elemzs) elemzes) je- e-
regeszeti lelhelyek
lentette, a rgszeti leliihelyek makrobotarikai
makrobotanikai leleteinek s a pollen lelhelyeken leliihelyeken tallhat
talsilhat
hatzisokat visszatkrz
emberi hatsokat visszatiikrozii pollenvltozsoknak
pollenviltozzisolu1al< az sszekapcsolsa.
sszekapcsolisa. Az SCA elemzs
nyoman egy, maximum kt
nyomn ket rs
ris jrfldnek
jzirofoldnek (5-10 km sugar sugani kr)
kor) megfelel
megfelelifi terepet
terepct
bejzir11ak s
bejrrak es feltrkpezik a klnbz
kiilnbozii krnyezeti
kornyezeti adatottsgokat.
adatottszigokat. Majd ezen a krn koron bellbcliil
lvifi krnyezettrtneti
lv kornyezettorteneti lelhelyet
lelifihclyet trnak
tzirnak fel s es az itt vgzett radiokarbon adatokkal meg- mcg-
hatarozott kor
hatrozott kor pollenanalitikai, makrobotanikai munkk munkak nyomnnyomzin rekonstruljk
rel<onstru2iljal< az egy-
kult11r:il< nvnyzeti
kori kultrk nijvnyzeti httert.
hzittcrt. Termszetesen
Termeszetesen ezek a paleobotanikai adatok a lelhely leliihely
kornyezctnek geomorfolgiai,
krnyezetnek geomorfologiai, ledkfldtani,
uledkfoldtani, talajtani s talajvz talajviz adottsgokkal,
adottszigokkal, az SCA
elemzes adataival egyttesen
elemzs egyiittesen rtelmezhetk
rtclmezhetk csak. Az emberi hatsokat hatisokat tkrz
tiikrozfi polleneket
pollencket
a rnakrobotanikai anyag besorolshozbesorolasahoz hasonlan,
hasonloan, e dz Behre holland palinolgus
paljnologus munkja muilkzija
nyomn
nyoman elksztett
elkszitett csoportosts
csoportositzis alapjn
alapjzin rtelmezhetjk.
rtclmezhetjiik. Behre munkja munkzija nyomn
nyoman az em-
beri hatsok
hatzisok szempontjbl
szczmpontjzibl kt f f6 pollentpust
pollentipust klnthetnk
kiilonithetiink el: termesztett nvnyek novnyek
pollenjei (gabonaflk, bza, buza, rozs, kender, koml) komlo) s es kulturlis
kultursilis hatsokat
hat:-isokat jelz
je]z6 pollenek.
pollcnck.
A termesztett nvnyeknl
ntivnyeknl elklntnk
elkiilonitiink szi
iiszi (szi
(Eiszi bza,
buza, rpa),
zirpa), tavaszi vets
vetsii (tavaszi b- bu-
za) nvnyeket.
novnyeket. Az emberi hatsokat hatzisokat jelz
jelzii nvnyeknl
novnyelcnl nedves mocsarakra s legelkre legelikre
(pl . : Astragalas
Am'a_galu: - csdf)
csiidfii) , szraz
szaraz legelkre
legclitikre (pl.: Verbascum
Verlmscum - krfarkkor)
okorfarkkoro) , legeltetett
legcltetett er-
dijkre (pl
dkre (pl-:_: Lithospermampurpureo-coeruleam
Lithospewnumpurpureo-coemleum - gyngykles)
gyijngykoles) , utakra, taposott terletekreteriiletekrc
(Plantago
(Plamtago - ti'),
00111), valamint termszetes
termszctes krnyezetre
kornyczetre jellemz
jellemzii csoportokat
csoportol-:at klntnk
kiilonitiink el.
Termszetesen
Termeszetesen az emberi hatsokat hatiisokat jelz
jelzi nvnyfajok
novnyfajok jelents
jelentifis rsze, pldul
peldaul a fszkesvi-
fszl<esvi-
r2igzatL'1al< (Compositae)
rgzatak (Composime) vagy a madrkeserf
madarkescrfii (Polgygonam
(Polgygonum avicalare),
aviculare), tbb
tobb emberi hatsrahatasra
kialakult lhelyen
liihelyen is megjelenik, gy igy az egyes emberi agrrtevkenysgek
agraitevkenysgek nem klnt- kL'1l6nit-
hetiik el egymstl
hetk egymristl pollenek alapjn alapjan egyrtelmen,
egyrtelmiien, csak tendenciaszeren.
tendenciaszeren. Az emberi ha-
tzisokra elssorban
tsokra elsiisorban akkor kvetkeztethetnk,
l<6vetl<eztetheti.'1nl<, ha a termszetes
termeszetes nvnyzetre
novnyzetre jellemz
jellemzii pol-
lenek arnya
arzinya cskken,
csiikken, s a termesztett nvnyek,
novenyek, vagy az emberi hatst hatast novenyek
nvnyek
pollenjei megjelennek,
mcgjelennek, vagy arnyuk ar:inyul< megemelkedik.
megemelkcdik.
Kiemelked
Kiemelkedii jelentsg
jelentiisgii lehet a rgszeti geolgiai geologiai kutatsokban
kutatasokban a mikroszkpikus
mikroszkopikus
mret
inretii gett
egett faszenek, a perryk
pernyk koncentrcijnak
koncentrzici6ja'nal< vizsglata,
vizsglata, elssorban
e1s6sorban az getses er-
diiirtzist, a kohszathoz
dirtst, kohiszathoz kapcsold
lcapcsoldo tevkenysget,
tevl<e11ysget, jelentsebb
jelentisebb s folyamatos emberi meg-

126
 telepedst
telepedest rekonstrulhatunk
rckonstiuzilhatunk a pcrnye pernye arziny
arny novckedese
nvekedse alapjan.
alapjn. A pollenanalizis
pollenanalzis egyik
legjabb rgszeti
leglfijabb regeszeti szempontbl
szempontbol jelents
jelenteis terlete
teriilete az emberi rlkekiiriilekek vizsglata,
vizsgelata, ahol a fo-
novenyi tpllkot
gyasztott nvnyi taiplzilekot lehet rekonstrulni.
rekonstruzilni. Elssorban
Elsiisorban a vadsz, vadasz, halsz,
halzisz, gyjtget
gyiijtogetei
lcultliralcnal hasznostjk
kultrknl hasznositjak ezeket a vizsglati
vizsgelati eredmnyeket,
eredmenyeket, de a Kzel-Keleten
Kozel-Keleten lejtszdott
lejtszdott
neolitizci,
neolitizaci, preneolitzci
preneolitizaci folyamatrl
folyamatarl is fontos virgporszem
viragporszem adatokat sikerlt sikerlt kinyerni
iiriilekek pollen elemzse
az emberi rlkek elen1zese sorn.
soran. Magyarorszgon
Magyarorszigon vrhatak virhatoak hasonl
hasonl kutatsi
kutatesi
eredmenyek a legjabb
eredmnyek legtijabb kora neolit s es mezolit lelhelyek
leleihelyek feltrsa,
feltarisa, pollen analzise
analizise nyo-
man.
mar.
paleontologiai adatok mellett a legjabb
A gerinces paleontolgiai legjabb kutatsok
kutatzisok nyomn nyoman a pollen vizs-
gilatokbl is jelents
glatokbl jelenteis paleoklimatolgiai
paleoldimatologiai adatokat nyerhetnk nyerhetiink az ehnlt elmiilt 10-15 ezer vre evre
vonatkoztatoan. A pollenadatokbl
vonatkoztatan. pollenadatokbol nyert ezer ves eves skln
skalan mozg mozg egykori ghajlati eghajlati ele-
meket, esapadk-
csapadel<- s es hmrsklet
heimerseklet vltozsait,
vltozzisait, eloszlst
eloszlzisit tbben
tobben mr mar sszeiggsbe
osszeiggesbe hoztk hoztak
holocen kori kultrk
az egyes holocn killtlirik vltozsaival,
valtozzisaival, a kultrk
kulturzik terjedsvel
teijedesevel s es visszahzdsval.
visszahfizdziszival.
Ugyanalckor tbb
Ugyanakkor tobb geoarcheolgus
geoarcheologus is rmutatott
rzimutatott arra , hogy a rvidebb rijvidebb idintervallum,
idintervallum,
nehany vre,
nhny evre, vtizedre
evtizedre kiterjed
101011006 ghajlati
eghajlati vltozsok
veiltozisok a holocn
holocen kori magaskultrk
magaskultelrzik szem-
pontjibl sokkal fontosabbak s
pontjbl es jelentsebbek,
jelenteisebbek, mint a tbb tobb vtized
evtized tlagt
zitlagit tfog
itfog holo-
cenkori pollen vagy gerinces maradvnyok
cnkori maradvanyok alapjn
alapjan rekonstrult
rekonstruilt sghajlati
eiseghajlati trendek. Ennek
csapadekmennyiseg s
oka az, hogy a csapadkrnennyisg es hmrsklet
hifimerseklet vszakos
evszakos s es ves
eves vltozsai
vziltozzisai sokkal szl-
szel-
seisegesebben, mint azt a holocnkori
ssgesebben, holocenkori pollen vagy gerinces maradvnyok maradvanyok alapjn alapjin rekonst-
ruilhatjuk. Klnsen
rulhatjuk. Klonosen a tenyszidszakra
tenyeszideiszalcra vonatkoz
vonatkozo idjrsi
ideij arzisi eredmnyeknek
eredmenyeknck van kiemel-
kedii jelentsge.
ked jelenteisege. A magaskultrkra
magaskultflrzikra is hat hato krnyezeti
kornyezeti vltozsok
valtozzisok elssorban
elsiisorban az egykori
tenyeszidiiszak idjrsi
tenyszidszak idjarasi vltozsaibl
veiltozasaibol vezethet
vezethetii le. Ilyen szint,szintii, vszakos
evszakos megkzeltst
megkozelitest
dendrokronolgiai eredmnyekkel,
azonban csak dendrokronolgiai eredmenyekkel, kagylhjak,
kagylhejak, korallpadok napi nve- nove-
kedesi vonalainak vizsglatval
kedsi vizsglatzival s es ghajlati
eghajlati szempont
szempontli rtelmezsvel
ertelmezesevel rhetnk erheti.'1nl< el. Igy a
holocen sorn
holocn soran rekonstrult
rekonstruzilt sghajlati
eiseghajlati vltozsok
v:-iltozasok s es a magaskultrk
magaskult1l'1r2il< termelsi
termelesi tev-
teve-
kenysge
kenysege s es az agrrtrtneti
agrartorteneti vltozsok
vziltoziisok kztti
kozotti sszefggs
osszeigges kimutatsa
kimutatasa pollenanalitikai
es gerinces paleontolgiai
s paleontologiai adatok alapjn alapjan ersen
eriisen hipotetikusnak
hipotetilcusnak tekinthet tekinthetc";'i ses az ilyen
eredmenyeket vatosan
eredmnyeket vatosan kell kezelnnk.
l<eze]niinl<. Mivel a pleisztocn
pleisztocen sorn soran a kultravltozsok
kulturavaltozzisok sok-
kal lassabban zajlottak, ott a pollen, gerinces s es malakolgiai
malakologiai eredmnyek eredmenyek nyomn nyomzin re-
konstrult
konstrualt ghajlati
eghajlati trendeket jobban felhasznlhatjuk a kultra
obbanfelhasznilhatjuk lClJ.lU1l'2l vltozsok
vziltozzisok krnyezeti
kornyezeti ht-
het-
terenek feldertsre.
ternek felderitesere. I I6 plda
pelda erre, hogy a korai emberfajtk
emberfajt:='il< megjelense
megjelenese s es a gerinces,
Mollusca s es pollen adatok alapjn
alapjin rekonstrult
rekonstruzilt kelet-afrikai ghajlati eghajlati vltozsok
vziltozzisok szoros
osszeiggest mutatnak.
sszeiggst lI
Magyarorszagon napjainkban Bodor
Magyarorszgon B00701 Elvira (Magyar Allami Fldtani Foldtani Intzet),]uhsz
Intezet),]uhaisz
Imola, (MTA Rgszeti Regeszeti Intzet),
Intezet), FlegyhziEnik'
Flegy/avizil-Znilz (Debreceni Egyetem, Termszeti Termeszeti Fld-F61d-
rajzi Tanszk),
Tanszek), Magyari
Magya Enik
Enik (Debreceni Egyetem PhD hallgatja), hallgatja), Medzihradszky
Medzihmdszky Zs- Zai-
a, (Termszettudomnyi
a, (Termeszettudom vegeznek kiemelked
vgeznek kiemelkedei jelentsg
jelenteisegii kmyezettrtneti
kijmyezettorteneti
es rgszeti
s regeszeti geolgiai
geologiai cl
cel pollenanalitikai vizsglatokat.
vizsgelatokat. Az j j genercinak
generacinak az elmlt elmlfllt
evtizedben tfog
vtizedben atfog paleokolgiai
paleookolgiai s es geoarcheolgiai
geoarcheologiai programok rszeknt reszekent vgzett,
vegzett, radio-
tisztzizott kor
karbon adatokkal tisztzott kor szelvnyeket
szelvenyeket vizsgl
vizsgzil munkja
munkzija nyomn nyomin jelents
jelenteis mrtk-
mertek-
sikeriilt meghaladni a korbbi,
ben sikerlt korabbi, Zo'ly0miBlint
Z<ily0mz'Bz:ilz'nt vezette ses Csindy
Csimidy Gerjjrain-Komldi
Gerjjsirmh-Komlddi
Magdolna, Lrincz Lncz Hajnalka, Mihltzn
Mihltzn Farago'Mria
FaragdMoiria munkihoz
munkaihoz kapcsold kapcsolodo kutatsok
kutatesok
eredmenyeit. A magyarorszgi
eredmnyeit. magyarorszegi pollenanalitikai kutatsoknak
kutatasoknalt legjabblegiijabb kori fejldsben
fejliideseben
kiemelkedii szerepet jtszott
kiemelked jzitszott a Cambridgeben s es Oxfordban dolgoz dolgozo Katherine ]ane jvme
Willisnek s
I/Villisnek es tantvnyainak,
tanitvanyainak, kztkAdam
k6zti.il</ldam Gardnernek, valamintjaques-Louis
valarnintjaques-Louis de ale Beaalieu
Beaulieu
marseillei professzornak a munkja, munkzija, segtsge
segitsege is.

Ii-H4
Bihl [NJ
Lx) -4-.1
 '5...4.
51.4. Fossziis
Fossziiis iutikua
11111511111121 vizsgiat
vizsgiat

kutilcula vizsglatok
A fosszilis kutikula vizsgalatok azrt
azert fontosak, mert a fves
ives terletekrl
teriiletekreil (szavanna,
szirmaz pollenszemcsket
sztyepp) szrmaz pollenszemcseket gyakorlatilag nem lehet megklnbztetni
meglcijlonboztetni egymstl
egm1z'ist6l
meg psztz
mg p:-isztzizo elektron mikroszkpos
mikroszkpos vizsglattal
vizsgzilattal sem, de a fszlak
isz2i.lal< brszvetnek
beirszijvetenek kls,
l<iils6,
kutinbl
kutinbol ll,
.1110, rendkvl
rendkiviil ellenll
ellenall rsze
resze megrzi
megeirzi az alatta lv
levei epidermisz (brszvet)
(beirszovet)
mintzizatzit. Igy nemzetsg
mintzatt. nemzetseg szinten biztos diagnzist,
diagnozist, esetenknt
esetenkent fajra trtntortenei azonostst
azonositast
biztositanak ezek a maradvnyok.
is biztostanak maradvanyok. A mintk mintak emberi s es llati
ellati rlkbl
iiriilekbeil s
es gyomor-
tartalombol is azonosthatk
tartalombl azonosithatok s es ez igen komoly segtsget
segitseget jelenthet az egykori fogyaszti
fogyasztoi
lzinc rekonstrukcijnl.
lnc rel<o11st1'11l<cic'>j2inal. Eddig elssorban
elseisorban az afrikai szavannaterletek
szavannateriiletek negyedidszak
negyedidiszak vgi
vegi
fejliidesttirtenetenek rekonstrukcija
fejldstrtnetnek rekonstrukcioja sorn soran hasznltak
haszneltak fel kutikula
lcutilcula maradvnyokat.
maradvanyokat. A ku-
tilculakhoz hasonlan
tikulkhoz hasonloan fontosak a sztmt sztomat (gzcsere
(gazcsere nylst)
nyilast) vez
ovezei sejtrnaradvnyai.
sejtmaradviinyai. Els-
Else5-
tiilcvelii fajok pontosabb meghatrozsnl,
sorban a tlevel meghatz'irozas:inal, a pollen alapjn
alapjn nehezen vagy egy-
altalan nem elklnthet
ltaln ellciilnithet taxonoknl
taxonoknal ha.sznostottk
hasznositott:il< ezeket a nvnyi
ntivenyi maradvnyokat.
maradvrinyokat.
l<elet-afrikai tavak iiledekeibiil
Szaharai, kelet-afrikai ledkeibl kinyert kutikula elemzesek
elemzsek nyomannyomn t6bbtbb ezer eves
ves
nvnyzeti viltozasokat
novenyzeti vltozsokat lehetett megrajzolni. Europa-iban
Eurpban a tiilevelii
tlevel fajok azonositzissinzil,
azonostsnl,
a pollen adatok pontositasanal
pontostsnl haszniltzik
hasznltk fel elssorban
elssorban altikula
ajatikula elemzeseket.
elemzseket.

5.1.5.
5.1.5. 1101-011;-1
1?-vnyi oprlszsemeslek
oplszemesk ffiz-t:1i."01z:)
(j"1``oli'olr) je.1=ent-sege
jelentsge

A negyedideiszaki
negyedidszaki l<epz6dmenyeld<el
kpzdmnyekkel foglalkozo
foglalkoz paleobotanika legdinamikusabban fej -
1606
ld zigzit
gt alkotj51
alkotjk a novenyi
nvnyi sejtekbeil
sejtekbl szeirmaz
szrmaz apro,
apr, sziliciumdioxidbl
sziliciumdioxidbl 1110 ll l<ovaszem-
kovaszem-
cseknek
csknek a tolitoknak (= nivenyi nvnyi opal)
Opl) vizsgelata.
vizsglata. A fitolitoknak
ftolitoknak nagy jelenteisege,
jelentsge, hogy
vltozatos koiiilrnenyek
igen valtozatos krlrnnyck kozottkztt is fennmaradnak, mint egykor elt lt zillatok,
llatok, emberek
kiszradt iiledekretegekben,
fogaihoz tapadva, kiszradt ledkrtegekben, hamuban, l<er2'i111i2iba11,
kermiban, vagyis azokon a he-
lyeken, ahol a pollen mar mr nem marad meg. Ezert, Ezrt, bar
br fajra, helyenkent
helyenknt nemzetsegre
nemzetsgre tor-tr-
tn IT1Cgl'121[?1I()Z;1Sl].l(
tenii meghatrozsuk is rendkiviili
rendkvli problemzikba
problmkba iitkozik,
tkzik, megis
mgis igen fontos paleooko-
paleoko-
lgiai csoportot alkotnak. Klonosen
logiai Klnsen a tolit es s pollenelemzesek
pollenelemzsek kombinzilt,
kombinlt, egyiittes
egyttes
vizsglata hozott kiemelkedei
vizsgalata kiemelked eredmenyeket.
eredmnyeket. A tolit vizsg2i.latol<nal<
vizsglatoknak legfontosabb teriilete
terlete
kurgnok, Foldvziralt,
a lcurganok, fldvrak, tellek retegeinek
rtegeinek l<utat:isa.
kutatsa. A Kaul<2'izu.st6l
Kaukzustl eszakra
szakra talalhato
tallhat Kubii-
Kub-
nyi-sksgon talalhato
nyi-siksigon tallhat kurgzinok
kurgnok eltemetett talajaibol
talajaibl kinyert tolitok alapjan
alapjn a teriileten
terleten
lt nomadizilo
elt nomadizl kozossegek
kzssgek kijrnyezeti
krnyezeti hitteret,
httert, csapadekosabb
csapadkosabb es s szairazabb
szrazabb eghajlati
ghajlati sza-
sikerlt orosz szakembereknek rekonstrueilrii.
kaszokat sikerlt rekonstrulni. Ugyancsak fontos adatokat sikeriilt sikerlt
feltrni iitolitok
fcltzirni fitolitok vizsgzilata
vizsglata alapjan
alapjn a gabonafelek
gabonaflk termesztesi
termesztsi felteteleireil,
feltteleirl, a gabonater-
meszts korai szakaszinak
mesztes szakasznak kialakulzis11-01
l<ialakulsrl es
s terjedesereil.
terjedsrl. A novenytermesztesre
nvnytermesztsre vonatkozo
vonatkoz
legjelentsebb fitolit
legjelcnteisebb tolit adatokat kozep-amerikai
kzp-amerikai teriileteken
terleteken sikerlt
sikerlt kapni, ahol nehany
nhny
alapjn 1000 evvel
helyen a tolitok alapjan wel korzibban
korbban sikeriilt
sikerlt bizonyitani
bizonytani az erdeiirtaist,
erdirtst, l<ul<orica-
kukorica-
termesztst, mint a pollenek alapjzin.
termesztest, alapjn. Feltetelezheteien
Felttelezheten a korai Foldmiivcles
fldmvels eseten
esetn a kisebb
kiterjeds kul<oricaparcell2il<b6l
kiterjedesii kukoricaparcellkbl szirmazo
szrmaz pollenanyagot lefedte, felhigitotta
felhgtotta a kijrnyeziii
krnyez
erdterletek viragporszem
crdiiteriiletek virgporszem anyaga, mig mg a tolit
fitolit mintak
mintk eseteben
esetben ez nem tortent
trtnt meg.
Magyarorszgon az ccsegfalvi
Magyarorszegon ecsegfalvi Koros-ltultlira
Krs-kultra leliihelyenek
lelhelynek paleobotanikai feltsirsa
feltrsa sor:-in,
sorn,
lszrtegek tanulm2ir1yozasal<or
loszretegek tanulmryozsakor es s nehany
nhny neolit tell retegeinek,
rtegeinek, illetve a tellek menten
mentn
tallhat morotvatavak retegeinek
taleilhat rtegeinek vizsgilatakor
vizsglatakor haszniltak
hasznltak tolit elemzeseket.
elemzseket.

328
128
 5.2. llati
Allati :narac1vn`y=ok
:n1a1'11dv11y=o1 vizsglata
vizsgiata

5.2.1. A Mousea-fauna
D/101111523-fauna feclolgozzisa
1e1=c1o1goz:15:1 s
es krnyezetjelz
1:iE1r11"yezetje1z6 szerepe

regeszeti lelhelyekrl,
A rgszeti lelhelyekreil, negyedidszaki
negyedideiszaki kpzdmnyekbl
kepziidmenyekbeil leggyakrabban elkerl 016100116
maradvnyok kz
maradvzinyok koze tartoznak a Mollusca leletek. Mivel mind a tengeri, mind az desvzi edesvizi
es szrazfldi
s szirazfoldi kpzdmnyekben
kepziidmenyekben igen jelents jelenteis szmban
szamban tallhatk
talzilhatok puhatest
puhatestii maradv-maradva-
malakologiai vizsglatok
nyok, a malakolgiai vizsgalatok jelents
jelenteis szerepet jtszanak
jzitszanak a tengeri, desvzi
edesvizi s es szraz-
szaraz-
Foldi kpzdmnyekben
fldi kepziidmenyekben kimutathatlcimutathat vltozsok
vltozasok prhuzamostsban.
parhuzamositasaban. A rgszeti regeszeti vagy
krnyezettorteneti lelhelyeken
krnyezettrtneti leleihelyeken begyazdott
beagyazdott puhatestpuhatestii fauna kaleit, kalcit, vagy aragonit
(CaCO,)
(CaCO3) hjai
hejai igen jljol megrzdnek
megejrzeidnek meszes, karbontoskarbonatos krnyezetben
kornyezetben s es a fauna dnt dontei
reszben kivl
rszben kivzil skrnyezeti
fiskornyezeti indiktor
indikator elemekbl
elemekbfil ll. all.
szirazfoldi csigafajok korltozott
A szrazfldi korlzitozott trignye
terigenye s es mozgsterlete
mozgasteriilete kvetkeztben
kovetkezteben els- els6-
kornyezeti tnyezk
sorban a helyi krnyezeti tenyezeik jellemzsre
jellemzesere Megfelelii szm
Megfelel sz2'in11l'1 szelvny
szelveny fel-
dolgozesa esetn
dolgozsa eseten azonban regionlis
regionzilis s
es globlis
globalis lptkben
leptekben is alkalmas a Mollusca-fauna
kornyezeti tnyezk
a krnyezeti tenyezeik rekonstrukcijra.
rekonstrukcijara.
negyedidszalci malakolgiai
A negyedidszaki malakologiai vizsglatok
vizsgalatok eredmnyessgnek
eredmenyessegenck elsrend elseirendii alapfelttele
alapfeltetele
vizsgzilatra alkalmas mennyisg
a statisztikai vizsglatra mennyisegii adat. Ehhez a mintk mintiik begyjtse,
bcgyiijtese, a Mol-
kinyerese, hatrozsa
lusca-fauna kinyerse, hatzirozasa s es feldolgozsa
feldolgozisa alapjn
alapjzin jutunk. A kvartermalakolgiai
kvartermalalcologiai
anyagot mintinkent
mintnknt 1-2 dma iiledekbfil ledkbl nyeijiik
nyerjk ki. Valamennyi mintanal mintrl azonos meny-
nyiseget hasznlunk,
nyisget hasznzilunk, hogy sszevethet
osszevethetei eredmnyeket
eredmenyeket kapjunk az egyes szelvnyek szelvenyek rte- rete-
geibeil szrmaz
geibl szarmaz mintk
mintak faj s es egyedszmrl,
egyedszamarl, fautsszettelrl.
faunosszetetelereil. A begyjttt
begyiijtott .ledket
iiledeket
megszaritjuk (napon vagy infralmpa
megszrtjuk infraleimpa alatt),
alatt) , a szraz
szziraz anyagot lassan vzzel vizzel felntjk,
felontjiik, hogy
a hajszlcsvessg
hajszsilcsovesseg kvetkeztben
kovetkezteben felszvott
felszivott vzviz a kemnyebb
kemenyebb rgketrogoket is sztfesztse.
szetfcszitse. Az
ednyben
edenyben lvlevei anyagot nem szabad keverni, mert ezzel a vkonyabb vekonyabb hzfal
hzizfalu csigk
csigak srl-
seriil-
nek. Ha az ledk
ledek nagyon kttt, kotort, akkor tmny
tomeny hidrognperoxidot
hidrogenperoxidot mnk ontiink hozz,hozza,
hogy az ztat
siztat vz
viz hidrogn-peroxid
hidrogen-peroxid (HZOZ) (H202) tartalma 1-2%-os 12%-os legyen. Az ztats iztatis utn
utzin
az anyagot 0,8-0,5 mm lyuktrnrj
lyiilqitrnereijii szitn
szitan trnossuk.
itmossuk. Az eredeti eljrseljzirzis szerint a szitban
szitaban
lv
levei anyagot vz viz alatt rzogatjuk
rzizogatjuk (itt vigyzni
vigyzizni kell, hogy a fellsz
feliilusz ki kl nem tsapjoncsapjon a
szitiibol), gy
szitbl), igy az ledk
iiledek a szitn
szitin tmosdik,
zitmosodilc, s a vkony
vekony csigahjak
csigahejak sem srlnek.
seriilnek. Ma mr mar
fleg
feileg a nagyobb mennyisg
mennyisegii anyagfeldolgozsnl
anyagfcldolgoz2isn:i.l a szitnszitzin trtn
tortenei mosshoz
mosashoz folyvizetfolyovizet
hasznlunk,
haszn2ilunl<, mert ez lnyegesen
lenyegesen meggyorstja
meggyorsitja a munkt. munkat. A vz viz nyomsra
nyomziszira gyelni iigyelni kell,
mert tri
tori a hjakat
hejakat vagy kicsapja a szitbl.
szitabol. Az trnosott
atmosott anyagot (n. iszapolat-ot) meg-
(1in.,,z'szapolat-ot)
szaritjuk, ha szksges,
szrtjuk, sziikseges, jraujra megismteljk
megismeteljiik az iszapolst.
iszapolast. A szraz
szaraz iszapolatot klnbz kiilnbiizei
lyukunrj
lyulczitrnereijii szitn
szitan frakcikra
frakciokra osztjuk, ezzel jelentsen megknnythetjk a ksbbi
elenteisenmegknnyithetjiik kesiibbi vlo-
valo-
gatst,
gatist, mert egyes fajok mr mar nagysg
nagysag szerint is elklnlnek.
elkiiloniilnek. A fentiekben lert leirt mdszer
modszer
segtsgvel
segitsegevel a teljes fauna kinyerhetkinyerhet az ledkbl,
iiledekbeil, mgpedig
megpedig ugyanolyan eloszlsban, closzlzisban,
mint amilyen eredetileg az ledkben ledekben volt. A kinyert pldnyokat
peldzinyokat meghatrozzuk.
meghat:-irozzuk. A hat- hata-
rozs
rozs sorn
soran kivl
kivalo magyar, nmet nemet ses angol hatrozkat
hatirozokat hasznlhatunk,
hasznalhatunk, illetve a budapesti
Magyar Allami Fldtani
Foldtani Intzet,
Intezet, a Termszettudomnyi
Termeszettudomzinyi Mzeum Mlizeum vagy frankfurti Sen-
Mzeum Mollusca anyagt
ckenberg Mzeum anyagat hasznlhatjuk
hasznalhatjuk sszehasonlt
osszehasonlit taxonmiai
taxonomiai vizsg- vizsga-
lathoz.

129
 A hatrozsnl
hatz'iroz2is11:il gyelni
iigyelni kell a tredkekre
toredekekre is, mert igen gyakori, hogy egyes fajok fleg feileg
toredek formjban
tredk formziijziban kerlnek
l<eriilnel< el.
e16. E munka sorn sor:-in el kell kerlni,
keriilni, nehogy egy pldnytpeldzinyt
tiibbszor is gyelembe vegynk.
tbbszr vegyiink. Ennek rdekbenerdekeben a malakolgiai
malakologiai anyagot rdemes erdemes cso-
portositani: 1. Cscs
portostani: Cslfics alapjn
alapjiin (szjadk
(szzijadek nlkl)
nelkiil) is hatrozhat
hatarozhat fajok. 2. Szjadk Szeijadelc alapjn
alapjin
hatzirozhat fajok (pldul
hatrozhat (peldaul a Clausiliiae
Clausiliidae csald
csalzid fajai). 3. Mszlemez
Meszlemez utn utan hatrozhatk,
hatirozhatk,
Limacidae csald
(a Limaeiae csal:-id fajai, az n. tin. meztelen
meztelm csigk).
csgyaik). Az els
elsii csoport fajai esetben
eseteben a szmo-
szemo-
lskor
lziskor csak az p ep pldnyokat
peldsinyokat s es a cscsokat
csucsokat vessz.k
vesszijk gyelembe. Ezeknl Ezeknel a fajoknl
fajoknil a sz-
sza-
jadek ltalban
jadk iltalaban gy gy trik,
torik, hogy a tredk
toredek jellegtelen s es nem hatrozhat.
hatarozhat. A msodik
masodik cso-
portneil az p
portnl ep pldnyokat
peldzinyokat s es szjadkokat
szzijadekokat vesszk
vessziik gyelembe. A gyakorlat alapjn alapjzin a sz-
sze-
jadekhoz faji hovatartozs
jadkhoz hovatartozas nlkl nelkijl hozzrendelnk
hozzirendelnk annyi cscsot, csticsot, amennyi a szjadkok
szziijadekok
sziima, ilyen mdon
szma, modon n. 1i11.,,:tatisztikai mamdwinyt hozunk ltre,
rtatisztikai maravnyt letre, s
es a maradk
maradek cscsokat
csucsokat
egy szinttel magasabb rendszertani egysgbe egysegbe sorolva tntetjk
tiintetjiik fel. (Pldul
(Peldziul a Claasiliiae
Clausiliidae
csalidba tartoz
csaldba tartozo fajoknl
fajoknal a cscs csiics alapjn
alapjin tbbek
tiibbek kztt
koztt a Clausilia ulia duhia ses C. pamila
pumila nem
kiilonithetei el, pedig ez lnyeges,
klnthet lenycges, mivel eltr elterei kolgiai
okologiai ignyek.
igenyiiek. Ekkor a szjadkokat
szzijadekokat
meghata'rozzul<, hozzrendelnk
meghatrozzuk, hozzirendeliink megfelel
megfeleli szm
szam cscsot.
csflcsot. Egy ktvktiv pldn
peldzin szemlltetve:
szemleltetve:
3 db C. ubia
dubia szjadk,
szijadek, 5 db C. pumila szjadk szzijadek s es 15 db cscs.
cscs. Ez a statisztikkban
statisztil<2ikban az
alzibbiakban jelenik meg: 3 db C. ubia,
albbiakban dubia, 5 db C. parnila,
pumila, 7 db Claasiliiae
Clausiliidae indet.
Ha esetleg tl tl atalok a pldnyok,
peldanyok, akkor ott is a mr mar ismertetett eljrst
eljzirzist alkalmazzuk,
eggyel magasabb rendszertani kategriba kategoriaba soroljuk azokat. A Limaciae Limacidae csald
csal:-id esetben
eseteben
hatarozis ma mg
a hatrozs meg nem megoldott, ltalban altalaban csak a Limax maximus vagy Limax eine- cine-
meszlemezet szoks
reoniger mszlemezt szolc:-is fajra hatrozva
hatzirozva feltntetni,
feltiintetni, illetve UV lmps lzimpzis vizsglattal
vizsgilattal
kiilonitik el azflgriolirnax
klntik azA,g'r'-i0lz'ma.x fajok aragonitbl
aragonitbl ll 1110 mszlemezeit.
meszlemezeit.
meghatzirozzisa utn
Az egyedek meghatrozsa utzin az abundancia s es a dominaneia
dominancia adatokat tartalmaztartalmazo
tziblazatot ksztnk
tblzatot keszitiink minden szelvny szelveny esetben,
eseteben, ahol valarnennyi
valamennyi elkerlt
eleil<eriilt Mollusca faj
egyedszzim s
egyedszm es szzalkos
szzizalekos eloszlst
eloszlzisat feltntetjk
feltiintetjiik a mlysg
melyseg fggvnyben.
iggvenyeben. A jelentsebb
jelenteisebb
iislenytani anyagot tartalmaz
slnytani tartalmazo szelvnyeknl
szelvenyeknel az egyes fajok mlysg melyseg szerinti dominaneia
dominancia
eloszlsat brn
eloszlst abran kzljk.
l<ozolji'1l<. Ezt kveten
koveteien paleokolgiai
paleookolgiai besorolst
besorolast ksztnk,
keszitiink, amelyben
a fajokat a hmrsklettel,
hiimerseklettel, pratartalommal,
paratartalommal, nvnyzeti
nijvenyzeti bortottsggal
boritottsaggal szembeni ignyk, igenyiik,
valamint recens elterjedsk
elterjedesiik alapjn
alapjzin paleokolgiai
paleookolgiai s es biogeograi
biogeogrziai csoportokba soroljuk.
A Mollusca fajokrl
fajokrol rendelkezsre
rendelkezesre ll 1110 jelenlegi
jelcnlegi krnyezeti
kornyezeti ismereteink alapjn alapjan csak a k-1(6-
vetkezei paleokolgiai
vetkez paleookolgiai csoportokat llthatjuk illithatjuk fel (5. tblzat):
tablazat): 1. Pratartalom
Pdratartalom igny Qgny
alapjsin. 2. H'rne'rse'kleti
alapjn. Hmrskleti tre'.rtiirs alapjn.
alapin. 3. N12e'nyzeti
Nbvnyzeti borts
l0rz'tzis irnti
iwinti igny alapjn.
alapjvin. 4. Recent
Ream:
hiogeogrdai kategrik.
hiogeograi katqgdrik. Ez utbbi utobbi a recens elterjeds
elteijedes tkrben
tiikreben igen sokfle
solcfele lehet.
A csigk
csigak (Gartropoa)
(Gamopoda) a paleokolgiai
paleoijkologiai vizsglatoknl
vizsgalatoknal ms mas llnycsoportokkal
eleilenycsoportol-tl<al szem-
ben szmos
szimos elnys
eliinyos tulajdonsggal
tulajdonsaggal rendelkeznek: jl jol fosszilizld
10582111111000 hjukhejuk faji szint
szintii ha-
tziroziist tesz lehetv.
trozst leheteive. A hj hej felptsbl
felepitesebeil s es mretbl
meretebiil kvetkezen,
l<ovetl<ez6en, szinte minden eset-
ben a helyben, autochton, ms mas nven
neven in situ mdon
modon felhalmozdott
felhalmozdott hjakathejal-zat vizsglhatjuk
vizsgilhatjuk
az egyes negyedidszaki
negycdidiiszaki szrazfldi
szarazfoldi rtegekben.
retegekben. Igy ennl ennel a csoportnl
csoportnal kevesebb tafo-
nomiai problma
nmiai problema merl meriil fel, mint a pollenanalitikai vizsglatok vizsgalatok sorn.
soran. Mindezek a tulaj-
donsiigok pontosabb vizsglatokat
donsgok vizsgelatokat s es interpretcikat
interpret2'ici6l-zat tesznek lehetv.
lehetiive. Egyedli
Egyediili gond
az (de nem csak a csigk csigak esetben),
eseteben), hogy ma mr mar egyre kevsb
kevesbe tallhatk
talilhatok olyan analg
analog
eleihelyek, ahol az llnyek
lhelyek, eliilenyek krnyezetjelz
kornyezetjelzii szerepe emberi hatsoktl hatasoktol mentesen jelent-
kezik.

339
'1 30
 M Z - M I M E E I *1 7 -1- - ' i -' i-" '- T

Szrazfldi fajok paleoijkologiai

Szairazfoldi paleokolgiai csoportostsa
csoportositsa
Pai-ata-talmi
Paratartalmi Hmrskleti
Heimersekleti Nvn ti boritzisi
Novenyzeti bortsi l
Yze, Biogeograi
Biogeograai
1. . $. 21.1
igny
1
. . sev
igny
,,
, zart es";
art vegetaciot
t"tl(d
.111geny
1}
kedvel
elterjeds

higrol 1 hidegkedvelo
hidegkedvel Z vcgziciflg) c Vc O 3
(erdei)
- - 1, .-1 nylt es
nyilt s zart
zrt vegetaciot
vegetcit 1 1
I szubhigrofil
szubhigrofl hidegturo
hidegtr kcdvcl (ccoton) \
kedvel
,
(ecoton)m_ W _

\ mczol 1 mczol nyilt

nylt vizgetacit
vegetcit l<edve-
kedve- 1
mezol mezol
L lo
l (sztyepp) N g jg, g \
I1 xerol I termol \ 1
:- 1-5? * i0 =- - I Ii l I I I = I I

desvzi fajok paleotikologiai

Edesvizi paleokolgiai csoportositasa
csoportostsa
, . , . Heimersekleti
Hmrskleti tiires
trs Novenyzeti
Nvnyzeti bori-
bor-
Vizmozgas
Vzmozgs szerint . , . 1
, szerint ts szerint
tas
T rm | - - run:-, I -4t_:: 1--11- I+*-- -

nylt vzi letteret

g
mozg vzi fajok
g J
zidzgzf
gnu \ kedvel
kedvclei
5116-
ll- es
s mozg
mozg vizben
vzben egyarant
egyarnt bentonikus @000-
eutr-
il y - y - mezol I ' I ll}
, megelni
meglni kepes
kpes fa]ol<
fajok zaciot
zcit kedve.o
kedvel
. . . . . 1
vlzfelszini
vzfelszm c1.1tro-
I

eutro- 1
I ' I

ideiszakos
idszakos lqsziradst
kiszradst 1s
is ClVlSCl6
elvisel fajok . termol T 1 -1 . . 1, ~
~ ; fizaciot
zcit 1s
is ClV1SCl0
elvisel j

5. tablizat:
tblzat: A szairazfoldi
szrazfldi es
s edesvizi
desvzi Mollusca fajok palcookologiai
paleokolgiai csoportositisa.
csoportostsa.

Ennek ellenere
ellenre a Mollusca fajok recens elteijedesenek
elterjedsnek es s kornyezetemk
krnyezetnek vizsgzilata
vizsglata a
kornyezettorteneti
krnyezettrtneti paleoklimatologiai,
paleoklimatolgiai, paleookolgiai
paleokolgiai ess paleobiogeogriiai
paleobiogeograi kutatzisolcban
kutatsokban
vezetii
vezet szerepet jzitszik
jtszik haznkban,
haznkban, mert a Karpat-medence
Krpt-medence belsbels teriiletcin
terletein talalhato
tallhat kor-
kr-
nyezettorteneti
nyezettrtneti es s regeszeti
rgszeti leleihelyek
lelhelyek Mollusca-faun:ija11al<
Mollusca-faunjnak dontei
dnt resze,
rsze, mintegy
minteg 80%-a
ma is el.
l. Ezert
Ezrt az aktualizmus elvenek
elvnek felhasznzilzisaval
felhasznlsval a recens kornyezeti,
krnyezeti, klimzltologiai
klimatolgiai
es
s biogeograai
biogeograi megfigyelesek
megfigyelsek joljl hasznosithatk
hasznosthatk a kvartermalakolgiai
kvartermalakolgiai vizsgalatok
vizsglatok al-
kalmzival.
kalrnval.
Rgszeti asatzisok
Regeszeti satsok soran
sorn gyakran kerlnek
kerlnek 016
el kagylhejak.
kagylhjak. A magyarorszegi
magyarorszgi kagylo-
kagyl-
anyag feldolgozesa
feldolgozsa eddig elsiisorban
elssorban csak a fajok n1eghata'1'ozis2ira
meghatrozsra szoritkozott,
szortkozott, annak el-
lenere,
lenre, hogy a tengeri kagylohalmok
kagylhalmok eseteben
esetben igen jelentiis
jelents evszakos
vszakos gyiijtesre
gyjtsre vonatkozo
vonatkoz
lcutatisokat
kutatsokat vegeztek
vgeztek az Eszaki-tenger parti teriileteinek
terleteinek regeszeti
rgszeti leleihelyein.
lelhelyein. A hatarozziis
hatrozs
mellett megmg azt is gyelembe vettek,
vettk, hogy a legtobb
legtbb hejanyagot
hjanyagot biztosito
biztost Unio fajolc
fajok el-
terei
tr okologiai
kolgiai igenyebeil
ignybl kiindulva, az egyes fajok dominanciaviszonyai alapjin alapjn rekonst-
rulni
rulni lehet azt, hogy az emberi kozossegek
kzssgek milyen viztipusokbol
vztpusokbl (mozgoviz,
(mozgvz, pangoviz)
pangvz)
emeltek
emeltk l<i ki a kagylokat.
kagylkat. Az egykori l-zoziisseg
kzssg akciorzidiuszzit
akcirdiuszt (laisd
(lsd SCA elemzs) ismerve
leheteiseg
lehetsg nyilhat
nylhat a kagylok
kagylk szarmazasi
szrmazsi helyenek
helynek (a vizrendszernek)
vzrendszernek) pontosabb megha-
tzirozzissira.
trozsra.
A korabbi
korbbi kagylo
kagyl vizsgalati
vizsglati eredmenyek
eredmnyek ennel
ennl tovabb
tovbb nem jutottak, igy gy sok fontos
kerdesre
krdsre nem adtak valaszt:
vlaszt: 1. A szezonzilis
szezonlis gyiijtes
gyjts (a kiiliinbozii
klnbz evszakokban
vszakokban 010216
eltr in-

1331
1131
 tenzitssal
tenzitzissal trtn
t6rten6 kiemels)
kiemeles) krdsre.
kerdesere. 2. Az elkerlt e16l<erult egyedek mret meret ses koreloszlsnak
kore1oszlas2'inal<
tar1uln1:inyoz2is2ival a szelektv
tanulmnyozsval szelektiv vagy nem nen1 szelektv
szelektiv gyjts
gyiijtes krdsre.
kerdesere. 3. A hjak hejak alapjn
alapjzin be-
csiilt bioproduktum mennyisgre.
cslt mennyisegere. 4. A kagylhsbl l-:agyl6h1'1sb6l nyerhet
nyerhet6 energia mennyisgnek
mennyisegenek
lciszan1itas2ira. 5. A kagylhs
kiszmtsra. kagyl6hL1s sszettelnek
osszetetelenek vizsglatbl
vizsgzilatsibl levonhat
levonhat6 tpllkozs
tziplzillcozzis biolgiai
biol6giai
kovetkeztetesekre. 6. A kagylhj
kvetkeztetsekre. kagylhej paleobiogeokmia
paleobiogeol-zemia vizsglatra
vizsgalatara a krnyezet-
kornyezet- s es a hj-
hej-
osszeiggeslzincbl levonhat
elemtartalom sszeggslncbl levonhat kvetkeztetsekre.
l<6vetl<eztetesekre.
kagylhejak paleokolgiai
A kagylhjak paleo6kol6giai s es paleozoolgiai
paleozoolgiai szempontbl
szempontb6l trtn tortenii feldolgozsa
feldolgozesa
kagylanyagzinak feldolgozsnl
(amely valamennyi telep kagylaryagnak feldolgozzisanl hasznlhat),
hasznlhat), a kvetkez
l<6vetl<ez6 l- le-
pessorozatbl llt:
pssorozatbl illt: 1. A kagylhjak
kagylhejak meghatrozsa,
meghatirozzisa, a rgszeti
regeszeti bontsnak
bontzisnak megfelelen.
megfeleleien.
tekn6, zrszerkezet,
Ep tekn, zarszerkezet, mnloumbo (bb)(bub) szksges
szkseges a pontos taxonmiai taxonmiai meghatrozshoz.
meghatarozishoz. Az
azonositas fontos kritriuma
azonosts kriteriuma a feldolgozsnak,
feldolgozasnak, hiszen ez alapjn alapjan rhatjuk
irhatjuk le a kagylhul-
l<agyl6hul-
ladek eloszlst
ladk eloszlziszit az egsz
egesz telepen. 2. EgyedszmEgyedszam eloszls eloszlzis meghatrozsa.
meghatzirozisa. 3. Dominancia
kiszantisa. 4. Az Unio
viszonyok kiszmtsa. Umlo fajok dominancijnak
dominanci2ij2i11al< kiszmtsa.
kiszzimitzisa. Az egymshoz
egymeshoz vi-
szonyitott dominancik
szonytott dominancizik brzolsa
2-ibrzizolzisa hromszg
hziromszog diagramon. Elssorban Elseisorban akkor alkalmaz-
hat6, ha tbb
hat, t6bb telepet hasonltunk
hasonlitunk ssze ossze vagy a tell-telep klnbz kiilonbozii szintjeit vetjk vetjijk ssze.
6ssze.
clterei kolgia
A fajok eltr okolgia ignyei
igenyei miatt a hromszg hziromszg diagram informcit informacit ad arrl, arr6l, hogy:
vizrendszer melyik rszrl
a). A vzrendszer reszer61 szrmazik
szarmazik a kagylanyag.
kagylanyag. b). A feltltdsi
feltlteidesi folyamat
l1at2is2ira milyen biofcies
hatsra biofacies eltolds
eltol6d:-is alakul ki (folyvzi,
(folyvizi, tavi, lpi lepi krnyezeteket
kornyezeteket klnt-
l(iilonit-
hctiink el). Az Unio fajok kiemelt feldolgozsa
hetnk feldolgozesa azrt azert szksges,
sziikseges, mert az eddigi tapaszta-
magyarorszegi rgszeti
latok szerint a magyarorszgi regeszeti telepeken elkerlt 161<1-1.111 hjak
hejak dnt
dontei rszt
reszet a hrom
hirom
Umlo faj teszi ki. A tbbi
Unio t6bbi kagylfaj
kagylfaj (pl.:__Anoonta
(pl.:_/lnodonm sp, Pseaoanoonta
Pseudoanodonm sp.) ltalban altalziban kis
egyedszamban s
egyedszmban es tredkesen
ttiredekesen kerl keriil el.
e16. Osszehasonltva
Osszehasonlitva a telepeken tallt talzilt maradvnyokat
maradvanyokat
vizrendszerekben tallhat
a vzrendszerekben talzilhat letkzssgek
eletkozossegek sszettelvel
osszetetelevel azt mondhatjuk, hogy az Unio
kiemelkedei arnya
fajok kiemelked aranya emberi hatsra, hatasra, szelektv
szelektiv gyjts
gyiijtes kvetkezmnyeknt
kvetkezmenyekent jtt jott ltre.
letre.
kagylhej morfolgiai
5. A kagylhj morfolgiai struktrjnak
strl1l<tL'1r2ij2i11al< (n.,,1gyr
(1in.,,vgy1iir25i szerkezetnek)
szerkezetenek) szezonlis
szezonzilis vl-
val-
tozisa informcit
tozsa informacit ad a gyjts gyiijtes idpontjrl,
id6pontjar6l, a tavaszi, a nyri, nyziri, vagy az szi6szi kiemelsrl.
lciemelesr6l.
Um'0 erfxus
Az Unio crassus kevsb
kevesbe alkalmas erre la Ia vizsglatra,
vizsgalatra, mert az venknti evenkenti nvekeds
niivekedes vonalai
elkiilonithetetleniil torldhatrak.
elklnthetetlenl torldhatnak. 6. Ep hj hej esetn
eseten a kagyl
kagyl kort
korzit meghatrozhatjuk.
meghatzirozhatjuk. A
makroszkpos vizsglattal
makroszkpos vizsgzilattal ves,eves, vszakos
evszakos pontossggal
pontossziggal dolgozhatnk,
dolgozhatunk, mg mig mikroszk-
mikroszl<6-
(pzisztiz elektronmikroszkp)
posan (psztz eleklronmikroszkp) akr aker hnapos,
h6napos, esetleg napos felbontst felbontist is elrhe-
elerhe-
tLinl<. 7. A kagyl
tnk. lcagyl mrhet
merhetei paramtereinek
parametereinek meghatrozsa.
meghatarozasa. Tmeg, Tomeg, magassg
magasszig s es hossz-
hossz-
szig mrse.
sg merese. A tmeget
tomeget tizedes pontossggal
pontossziggal mrjk merjiik le. A magassg
magasszig valamint a hosszsg
hossztisag
mereset kt
mrst ket tizedes pontossggal,
pontossaggal, tolmrvel
tol6mer6vel vgezzk.vegezzk. A kagyltekn
kagylteknei magassgt
magassagsit a bb bub
es a tekn
s teknei als
als6 szle
szele kztt
kijzott mrhetjk.
merhetjiik. A tekn tekn6 hosszn
hosszan a legnagyobb hosszirnyhosszir2'iny1i kiter-
jedest rtjk.
jedst ertjiik. 8. A kagylk
kag'yl6l< egykori lslynak
el6s1f1ly:i11al< (n.
(n. ,,l1ratto'
,,Zrrumi to'meg)
t0'mqg) meghatrozst
meghatarozziszit a
nyiltvizi kagyl
nyltvzi kagyl nvesztsi
novesztesi ksrletek
kiserletek alapjn
alapjan vgeztk.
vegeztiik. A gdlli
godolleii Szent Istvn
Istvzin Egyetem
kutat6i munkjuk
kutati mur1k:.'ijuk sorn
soran alfldi
alfoldi folykbl,
foly6kb6l, tbbek tobbek kztt
kozott a Tiszbl
Tisz:ib6l emeltek ki kagylkat
kagylkat
es sszefggst
s iisszeiggest llaptottak
eillapitottak meg a klnbz ldilonbozei letkor
eletkorli kagylteknk
l<agyl6tel<n6k hossza s es a kagylk
kagylk
e16 tmege
l tomege kztt.
kozott. 9. A kagyl
kagylo nettnett6 tmegnek
tomegenek (fogyaszthat,
(fogyaszthato, lgy lagy test) meghatrozsa
meghatarozzisa
biol6giai laboratriumi
biolgiai laboratriunni ksrletek
kiserletek alapjn.
alapjan. 10. Szrazanyag
Szzirazanyag tartalom kiszmtsa
lcisziimitzisa a nett
nett6
s13lyb6l. A szrazanyag
slybl. szarazanyag kmiaikemiai sszettelnek
ijsszetetelenek megllaptsa
megillapitasa (fehrje-,
(feherje-, sznhidrt-,
szenhidrzit-, zsrtar-
zsirtar
talom). 1 1. A szzirazanyag
szrazanyag energiatartalmzinak
energiatartalmnak l<isz2in1ol2isa.
kiszmolsa. 12. A kagylhejak
kagylhjak paleobio-
geokemiai jellemzse.
geokmiai jellemzese. Ez a vizsglati
vizsgilati mdszer
m6dszer azon alapul, hogy a kagyl kagyl a krnyezetben
kornyezeteben
talilhat6 klnbz
tallhat kiilonboz6 elemeket a hjba hejiba bepti
beepiti az elemek koncentrcijnak
l<oncentrzici6j2inal< megfelelen
megfeleleien
(viztisztit szerep). Ezen tulajdonsga
(vztisztt tulajdonsziga alapjn alapjan a vizek nehzfm
nehezfem szennyezettsgnek
szennyezettsegenek jel-

152
132
 zsre
zesere hasznljk
hasznaljak biomonitoring rendszerben. Ez a mdszer mdszcr a kmiai
kemiai analzisen
analizisen alapul,
alapu.l, a
hj
hej anyaghoz
anyagahoz ktttkotott elemtartalmat hatrozzk
hatarozzak meg s es az elemtartalom vltozsa
valtozasa alapjn
alapjzin
kovetlteztethetiinlt a vzi
kvetkeztethetnk vizi krnyezet
kornyezet vltozsra.
valtozasra.
vizsgilatokat a Sz. Mthe'Mrta
1. A fentebb felsorolt vizsglatokat Md'thMd'1a (Dri (Deri Mzeum,
Mzeum, Debrecen) s es
Vicze Magdolna (Matrica Mzeum, Miizeum, Szszhalombatta)
Szaszhalombatta) rgszek
regeszek ltal
altal gyjttt
gyjtott s
es kutatsra
kutatisra
zitadott kagylanyagon
tadott l<agyl6anyagon vgeztevegezte el a tanknyv
tanl<6nyv rja
ir6ja kt
ket egykori debreceni tantvnyval,
tanitv:2i1'1y2ival,
KozkInosral
Kozzikinosml s es Tth
Toith Csabval.
Cmbirival. A kagylanyag
kagylanyag egy brorzkori
bronzkori tell teleprl
telepriil szrmazott.
szzirmazott. Ez
leleihely a Hajd-Bihar
a bronzkori lelhely HajdL'1-Bihar megyei Polgr
Polgar kzsgtl
l<6zsegt6l keletre, a Kenderfld
Kenderfold nev nevii
teriileten tallhat.
terleten tal2i.|l'1at6. Az tadott
itadott kagylanyag
kagylanyag nagyobb rszben
reszben jj6 megtarts
megtartzisfl hjakat
hejakat tartal-
mazott. Azonban sok tekn tekniii trse,
t6rese, csorbulsa
csorbulzisa felteheten
feltehetifien az sats
asatas sorn
soran bekvetkezett
bekovetkezett
seriileseknek tudhat
srlseknek tudhat6 be (friss s es les,
eles, szablyos
szabalyos vgsfellet
vzigzisfeliilet jelentkezett a hjon).
hejon). Ezek
seriilesek a minta
a srlsek n1inta feldolgozst
feldolgoz:-isat megneheztettk
megnehezitettek s es a levonhat
levonhat6 kvetkeztetsek
kvetkezteteselt pontos-
szigat cskkentettk.
sgt csokkentettek. Az elkerlt
el6keri.ilt hjakat
hejakat meghatroztuk.
meghataroztuk. Meghatrozsuk
Meghatarozasuk bbrajzolat
btibrajzolat s es
alapjzin trtnt
alak alapjn trtent (6. tblzat).
teblezat).

Gastropoda fajok
Gast-opoda Fajnv Egyed- Dorninan
Dominan-
?' _,
I V3Vpl'-1"MSC81"0.5'.$'
Viwparu: acerosus (M1llet,,1813)
(Miller, 1813)
'_"" "1
sum ((db)
d )
b
WEo )
cm (%)
I /K
0 I
: _
Planorbarius Eorneus (Linnaeus, 1758)
f Planm'b=1riz1s_1i01'r1eus izigzus
:3-Zjgggz 27 2,55 T

-,__
Cepaea vinohonenris (Frussac, 1820)
. - _l.
P000111...
Planwhan-us
11 00 0,
09
Bivalvia fajok i comm
mrnms _ ___ _ . '
_l__.
Unio eraxm: Retzius, 1788 ffzfmmn-_`. 11 1,04
Unio tzzmidus
Umio tumiu: Retzius, 1788 g ff gg g Unio
1 Um}, 3 368 34,84 E
868 84,84
Umo
Unio pzct011m1,(L1nnaeus,
pictorum (Linnaeus, 1758) "5"-W-l
W-\`-1
Anodonmsp.
Anoonta sp. 1 gvznrbidus
Umo
tumius
\ 133
123 11,63
11,63 i
7 Pseudanodonm complanam (Rossmssler,
Pxeaanoonta complanata (Rossmiissler, 1838) U1-0
Un1-0 1 _
A Polgr-Kenderfld
A Polgar-Kenderfold telepbl
telepb6l elkerlt
161<.-11111 "mmm
_Joiotoram 527 * 49'85
527 4385 i
M011-=1 fajok
Mollusca faiok Egyzdzzm 0
ez domnznziz
i fzazz'
l Bvalvia
Bivalvia fa.k
fa.0k tekn6
Bal tekn T6r6tt bal
Trtt teknei , Trtt
Iobb tekn T6r6tt jobb * Tekn
Teknei dara-
; J1 (ab)
(db) zzm
@1016 (ab)
(db) (db) 1 zzm
tek:-16 (db) sok
bok (db) -
1 5 m 4? *74' M I I I

lUm'ocms.ms
Unio Erasm: gw g 184 184 1154
54 208
1 Unio
Umlo tumius
tumidus 1 33 90 36 69 l
. Uniopictomm
Unio pictoram 109 418
-P-1 % 115
1 15 380 g 1
Anodonta sp.
Anoonta g _ if g 285
i13'eudan0d0nti:z7
Pseuanoonta i 140 i
complanam
complanata 140
1
eleikerijlt kagylk
Az elkerlt kagylk sszesit
6sszesit6 tblzata
tabl:-izata

taiblaizatz
6. tblzat: Polgair Kenderfld
A Polgr Kenderfold brorzkori
bronzkori tell rgszeti
regeszeti feltrsa
felt:-irzisa sorn
soran
elilceriilt Mollusca maradvnyok
elkerlt maradvanyok sszestse.
ijsszesitese.

135
155
 2. A hatrozs utn mcgszzimoltuk
hatirozzis utzin megszmoltuk az p, a tfjrtt, trtt, valamint a jobb, illetve illctvc a bal tek-
nket. A kagylk
nkct. kagylk esetn
csctn a jobb vagy a bal tekn tckni (ez lehetlchct p, vagy trtt)
tiriitt) jelenlte
jclcnltc is re-
rc-
prczcntzilja az egyedet.
prezentlja cgycdct. Ezrt az egyedszmcgycdszim szmtsnl
sz2irni't2isin.l a nagyobb darabszairnban
darabszmban jelen-
lv
lv6 teknfelet
tcknfclct vettk
vcttiik gyelembe (6. tblzat). taiblzizat). A vkonyhj Anoonta sp. s a Pseu-
vk0nyhjL'1An0a!0nm Pseud-
anodonm eomplanata
anoonta complcmam fajokblfajokbl nem talltunk
talziltunk p teknket,
tcknfikct, csak nhnynhiny ngyzetcentimte-
ngyzctccntimtc-
rcs hjdarabkik
res hjdarabkziik kerltek
kcriiltck el,(:16, ezrt
czrt ezeknl
czcknl a fajoknl
fajoknl nem tudtuk tudtak megllaptani
rncgillapitani a pontos
cgycdszirnot (6. tblzat).
egyedszmot teiblizat).
cgycdszimadatokbl kiszmtottuk
3. Az egyedszmadatokbl kiszzimitottuk a dominarcia
dominancia viszonyokat (6. tblzat). tziblz-izat). A
tiblzizatokbl megllapthatjuk,
tblzatokbl mcg.llapi'thatjuk, hogy a rgszeti rgszcti telepbl
tclpbil elkerlt
cliikcrijlt puhatest
puhatcst fajok kztt
kijzijtt
2i.Uat1d6 vzbortst
az lland vizboritzist ignyl
ignyliii vzi
vizi elemek
clcmck dominlnak.
dOI'I1iIliI1Li(.'SZ121ZFOidI'C
lSzrazfldre csak gy gy kerlhettek
kcriilhcttck
czck az egyedek,
ezek cgycdck, ha az ember cmbcr kiemelte
kicmcltc ket
Eikct a vzbl.
vizbfil. Igy ezt az anyagot emberi hatsra hatzisra
szelektlt,
szclcktziilt, allochton anyagnak tekinthetjk.
tckinthctjiik. Az AZ elkerlt
clkcriilt nyolc faj kzttl<6z6tt egy szrazfldi
szrazfdldi
vindobonensis) nhny
csiga (Cepaea vinohonensis) nhiny egyedt
cgycdt talltuk.
tal2'iltul<. Nagy valsznsggel
valszinsggcl mg a bronz-
sorzin termszetes
kor sorn tcrmszctcs ton ton keveredett
kcvcrcdctt az anyaghoz. Megvizsgltuk
Mcgvizsgeiltuk az elkerlt
cliikcriilt vzi
vizi fajok
rcccns elfordulsait
recens clfifordulzisait azokban a folykban,folykban, melyeknek
rnclycknck egykori medrei mcdrci a vizsglt
vizsglt terlettel
tcriilcttcl
illhattak. Megllaptottuk,
kapcsolatban llhattak. Mcgillapit0tt1.1k, hogy olyan vztrbl viztrbl szrmazhatott
szzirmazhatott ez cz az anyag,
kcllffien vltozatos,
amely kellen vziltozatos, gy igy az eltr
cltrii kolgiai
kolgiai ignyigny fajok egyttcgyiitt lhettek.
lhcttck. A terlet
tcriilct
folyhilzatsinak fejldstrtnett,
folyhlzatnak fcjlidstrtnctt, s a telep elhelyezkedst
clhclyczkcdst ismerve,
ismcrvc, valamint a Mollus-
ca anyagot a21 Tisza recensrcccns fajsszettelvel
fajsszcttclvcl sszehasonltva
sszchasonlitva megllapthatjuk,
mcgzillapitlqatjuk, hogy a vizs-
gilt fauna valsznleg
glt valsziniilcg a Tisznak
Tisz:.in211< egy si,
6si, ma mrmiir feltltdtt
fcltijltdtt medrbl
mcdrbl szrmazhatott.
szirmazhatott.
koribban bemutatott SCA elemzs
A korbban clcmzs sorn
sorzin a tiszai allviumban
allviumban sikerlt
sikcriilt egy olyan ma
mir inaktv,
mr inaktiv, feltltdtt
fcltltfidtt medret
mcdrct tallnunk,
talilnunk, amely mintegy 4000-4500 4000-45 00 ve vc a Tisza f f6 ga
ziga
lchctctt s mg a kzps-bronzkor
lehetett i(6ZPS6bI'OI1Zi(O1' sorn sorzin is aktv
aktfv volt. A fg fg mellett
mcllctt a Kirly-r
Kirily-r (Selypes
(Sclypcs
sz:-imi'tsba jhetett,
r) is szmtsba hctctt,mint kagyl anyag szrmazsi
mint a kagyl szzirmazeisi helye, mert a ksr kisrfi medrek
rncdrck is
megfelel
mcgfclclfti lhelyet
lfihclyct jelentettek
jclcntcttck a klnbz
kiilnbzfi kolgiai
kolgiai igny
igny vzivizi fajoknak.
4. Mivel az elkerlt
clkcriilt Mollus-
Unio pictonm
pictorum
100 96
ca anyagban jelents
jclcntiis doninan-
dominan-
cival
cizival jelentkeztek
jclcntkcztck az Unio Um'o fajok,
. . czrt rszletes
ezrt rszlctcs feldolgozsuk
fcldolgozisuk fel-
,:, i ttlenl
ttlcniil szksges
sziiksgcs volt. Polgr-
P0lgir-
.9"? . I Kenderfld
Kcndcrfiild bronzkori telep tclcp Unio
Univ
' kagylanyagt
kagylanyagzit a21 sztratigrai
sztratigriai azo-
nost
nosit szmoknak
szsimoknak megfelel
mcgfclcl bon-
;\
< -- - - e
0% zzisbzn vittiik
tzisban vinak 1
fel az hiromszg
hromszg di-
' agramra (35. bra).zibra). Mivel a
kagylk
kagylk feldolgozsval
fcldolgozziszival prhuza-
peirhuza-
mosan az egykori medrek holo-
. 0.
n cn rtegsort
rtcgsorit is megvizsgltuk,
mcgvizsgriltuk,
1 ~' rtegsorokbl elkerlt
a rtcgsorokbl cliikcriilt Unio
Um};
100%
100 % . _. , \.. . _ 100% leletek
190% lclctck alapjn
alapjzin a lelhelyrl
lclhclytiil lg-
Unio mus
cam 0 96% Unio mmidus vonalban mindssze
rnindsszc 600 mterre
mtcnrc
, lv,
lvii, mr
mit feltltdtt,
fcltltdtt, mocsrr
mocszirri
, _ 35' abraj , _ _ alakult Kirly-eret tekinthetjk a
AP 1 ' -_ K
A Polgar
0gar- en<1c rF'ld:iia5.
Kenderfold 511:3:
0 bronzkori
ronz c 11 cn 11110
on tellen feltart
c a Umomo' f
21101< ala1mltKirily_crttclddctjka
fajok bronzkorban bcttt
,,- .. kagylk
,
dominanciavszonya
dominanciaviszonyai hromszg
hziromszijg diagramon (Smegi
(Siimcgi s , , .
bl-?nZkOfl?ai ,
?c,gY"Et0tt kagylok
munkatrsai,
rnurikatzirsai, 1999 nyomn).
nyomn). szal-mzas!
szen-mazasl hclyenck'
C ycnc '

154
 5. A kagylhj
kagylhj hrom harom rtegbl
rtegbl piilpl fel. A legkiilsi
legkls vkony resz rsz (,,peri0m'acum)
(,,periortrarurn)
conchyolin nev nevii szerves anyagbl
anyagbl ll.ill. A kzps
kzps az n.
1in.,,prizmd: reteg (ostmcurn)
prizmr rteg (osrmcum) oszlopos
elrendeziids kalciumkarbont
elrendezds kalciunikarbonat kristlyokat
kristilyokat tartalrnaz.
tartalmaz. A legbels
legbelsti n.
n. gyngyhzrteg
,gy5ngyhdzrtqg
(hyposltracum) vkony kalcitkristly
(hypostracarn) kalcitkristzily lemezekbl
lemezekbfil tevdik
tev<'5dik ssze.
ssze. A hjkpzdskor
hjkpzdskor a CaCO3
kristlyok
kristzilyok a conchyolinra, mint kristlyosodsi kristalyosodasi alapra rakdnak.
rakdnak. A kristlyok
kristzilyok kpzds-
kpz6ds-
meghatarozott napi s a tenyszidszakra
nek meghatrozott tenyszidiiszakra jellemz
jellemzfi ritmusa van. Ez a hjban (hj fel- fel-
letn) vgyrkhz vgyiirldz hasonl
hasonl szerkezetet eredmnyez. A nvekeds nvekedes tavasztl
tavasztl szigEiszig folya-
matosan zajlik (tenyszidszak),(tenyszidszak), mg mig a tli hnapokban
hnapokban sznetel.
sziinetel. Igy a kagylhjon
kagylhjon meg-
gyclhetfi egy sttebb
gyelhet stittebb sv,
sav, amely a tli nvekedsmentes
nvekedsmentes idszakban
idszakban jn jiin ltre. A svok
szivok
szima az egyed kort
szma korat adja meg. Az AZ Unio Erasm:
cmsms faj esetn
eseten ezek a vonalak egymsra egymfisra tor-
ldhatnak,
ldhatnak, gy igy a biztos kormeghatrozst
kormeghatarozast nem mindig lehet elvgezni. A msik masik kt
ket faj (U.
tumidus, U. pictorarn)
tarnias, pictorum) esetn ez a problma problema nem jelentkezik, br bar a kagyl
kagyl kornak
koranak n-n6-
vekedsvel (minden faj esetn) a megjelen megjelen stt
stt svok
szivok egyre kzelebb
kzelebb kerlnek
kerlnek egy-
mishoz, ezrt az egyed kornak
mshoz, korzinak meghatrozsa
meghatarozsa bizonytalanabb
bizonytalanabba vlik. vzilik. Brmely
Birmely faj adott
populcijat jellemezhetjiik
populcijt korcsoportolt gyakorisgval.
jellemezhetjk az egyes korcsoportok gyakoriszigzival. Reprezentatv
Reprezentativ minta-
vtel esetn eseten a koreloszlst
koreloszlast is meghatrozhatjuk.
meghatzirozhatjuk. A rgszeti
regeszeti anyag esetn
eseten az ember ltal altal
szelektfilt fauna miatt nem lehet a faj egykori populcijrl
szelektlt populicijarl pontos kpet kepet adni. A mrsimeresi
db pontatlansgok
pontatlanszigok kvetkeztben
kvetkeztbcn
12
12- csak azaz. elkerlt
elkeriilt Unio Um}; pictorarn
pictorum
- egyedek kortkorat hatroztuk
hatziroztuk meg
10
10: (az Unio
Um'0 tumias
tumidus kis egyedszm-
egyedsz2'im-
_Q ban volt jelen). A faj elkerlt elfikeriilt
p, jobb oldali (nagyobb szm) szimfl)
_' teknfiibtil vgeztnk
teknibl vgeztiink kormegha-
gyakorisgag os
oo
F
O\
W
I-I-~
trozst
tarozast (36. bra). abra). Az egyed
kort
korat a telek szmval szainaval adtuk
2 1. ' 1 ' ' 1 1 I meg. A 10 vnl idsebb id6sebb pld-
pelda-
0 '| A A .1 I. T nyokat -
az reged kagylk
,,6reged6 kagylk
O 2 4 6 8 10 12 14 16 18 zo v kf31<mgh*fZa.**lllt'
Ko,
K0, kezo
kezi pontatlansagok
pontatlansigok miatt - egy
48
43 Z % e 1A~ csoportba vontuk ssze.
sszc. Az Unio
_ pictomm ltal
pietornm altal elrhet
elrhet legna-
49
40 gyobb kor megkzeltleg
megkzelittileg 15-
: 20 v. Megllaptottuk,
Megillapitottuk, hogy
_ meglepen
megleptien nagy mennyisgben
mennyisegben
- 1 kerltek
keriiltek el
e16 ids
id6s (tbb
(tijbb mint 10
gyakorisgagNnouua0~ _ U ~ ves)
eves) pldnyok.
pldzinyok. A atal (0-1-
>-ao~azN
to1-1*
u 2-3 ves) pldnyok
pldiinyok arnya
arzinya vi-
8- szonylag kicsi. Zmben
Zmben (kb.
0 :| 60%) 5-6-7-8-9
56789 ves
eves egyedeket
0 Tavasz
Tavasz Nyir
Nyr osz
sz talltunk
taliltunk (36. bra).
abra). Az ember a
Kagykicmclsi
Kagylldcmclsi szezon
szczon kagylegyedek
kagylegyedek begyjtsekor
begyfijtselfor bi-
36 bra
bra zonyos korcsoportokat rszes-
reszesi-
A Polgr
Polgar -
Kenderfld
Kenderfdld bronzkori tellen feltrt
feltart Unio itt cjonybcn'
cionybcn Na
Nag va1(;Z-1l1-
valzilizlliir
pictorum
pictomm egyedek koreloszlsa
koreloszlsa s kiemelsnek vszakos Scglgi glemhaz
glcmhaz egye
cgyc k or,
01?, aplan
aman
megoszlsa
megoszlasa (Smegi
(Siimegi s munkatrsai,
munkatarsai, 1999 nyomn).
nyoman). SR
szc C t t'
t mem
ancm a agy 0 merc-

135
335
 tt vette gyelembe. A kagyl kagyl kora s mrete kzijttkztt viszont szoros sszeiggs
sszeiggs mutat-
gyiijts clja a tpllkryers
kozik. Ha a gyjts tiplalknyers volt, clszerbb
clszerbb lehetett nagyobb mret mret (id-
(id6-
kor) egyedeket
sebb kor) egycdeket kiemelni, mert a nagyobb testrnrethez
testmrethez mindig nagyobb fogyaszt-
hat tmeg
hat timeg trsult.
tzirsult.
ntivekedsi vonalak szerkezetnek
6. A nvekedsi szerkezetenek nomabb tanulmnyozsval
tanulmanyozisaval a vonalak kiala-
kul2'isanak vszakos,
kulsnak evszakos, hnapos
hnapos vagy akr altar napos ritmust
ritmusit is felismerhetjk.
felismerhetjiik. Ez EZ utbbinak
utbbinak a
mrse igen nehz, psztzpzisztaz elektronmikroszkpos
elektronrnikroszkpos vizsglatot
vizsgilatot ignyel. Az AZ vszakos
evszakos bon-
tist azonban fnymikroszkppal
tst fnymikroszkppal is tanulmnyozhatjuk.
tanulmzinyozhatjuk. Az AZ Uniopictoram
Uniopictorum jobb teknfiii
tekni [<6-
k-
ziil
zl aZaz p peremmel
perernmel rendelkeziiket
rendelkezket (100 db) megvizsgziltuk
megvizsgltuk ilyen szempontb6l
szempontbl is. Tech-
nikai feltetelek
felttelek miatt csak az evszakos
vszakos bontzist
bontst tudtuk elvgezni, adott esetben finomabb fmomabb
hatzirozzisra
hatrozsra nem is volt sziiksg. szksg. A kagyl
kagyl egyedekrfil
egyedekrl megallapithatjuk
megllapthatjuk azt, hogy mikor
(melyik vszakban) pusztultak el (pontosabban emeltk . Megillapitottuk,
Megllaptottuk, hogy a -
ts egesz
egsz evben
vben folyt, dc de a vizsgzilt
vizsglt egyedek nagy rszt tavasszal fogtak fogtk ki a vizbfil
vzbl (36.
abra).
bra).
7. Mindharom
Mindhrom faj eseten esetn aZaz p tekni
tekn felen
flen mrtiik
mrtk a hj hossziisagat,
hosszsgt, magasszigzit
magassgt s
tmegt.
tmegt. AZ Az adatokat osztilyokba
osztlyokba soroltuk, majd az osztalyok
osztlyok szizalkos
szzalkos gyakorisagat
gyakorisgt
hisztogramon zibrzizoltuk.
brzoltuk. A magassag
magassg s a hosszliszig
hosszsg harlyadosit
hnyadost kiszirnitotttlk.
kiszmtottk. A ha- h-
nyados (nytiltsagi
(nyltsgi index) az adott fajra jellemzi
jellemz rtk. Egy faj populzicijzit
populcijt jellemezhetjiik
jellemezhetjk
a nyliltszigi
nyltsgi index rtkvel. AZ Az Unio fajok id6sebb
idsebb egyedeinl a kagylhj
kagylhj h0ssZn6vel<e-
hossznveke-
dsnek aZ az iiteme
teme intenzivebb,
intenzvebb, mint a magassig
magassg valtozasa.
vltozsa. Ezert
Ezrt idfisebb
idsebb pldinyok
pldnyok esetn
a nyltszigi
nyltsgi index rtke csbkkenhet.
cskkenhet. AZ Az Um'0
Unio cmsms
crasms esetn 185 db p jobb s 153 db p
bal teknffi
tekn hosszsagzit,
hosszsgt, valamint magassagzit
magassgt tudtuk lemrni. Kiszz-i1'ni't0ttuk
Kiszmtottuk a nyltszigi
nyltsgi
index rtkeit is. A mrt s sz2'imi't0tt
szmtott rtkeket osztalyokba
osztlyokba soroltuk, majd aZ az egyes osz-
talyok
tlyok gyakoriseigait
gyakorisgt zibrzoltulc.
brzoltuk. A lcgtijbb
legtbb p tekn
tekn az Um'0
Unio cmssus
crassas fajnil
fajnl keriilt
kerlt e16.
el. A
jobb s bal tekntik
teknk hosszanak
hossznak zitlagai
tlagai kbzel
kzel azonosak. A hosszszigi
hosszsgi adatok terjedelme a
jobb teknii
tekn esetn kisebb. Igen j 6egyezst
egyezst mutatnak a jobb s a bal teknk teknk magassig
magassg r-
tkeinek statisztikai paramterei. A nyliltsagi nyltsgi index rtkeinek terjedelme a jobb tekniik teknk
csetn
esetn kisebb. A fajra jellemzii
ellemztlagos
atlagos nyliltsigi
nyltsgi index 0,54-nak addott.
addott. AZ Az Uniopictorum
Uniopictorurn
faj bal s jobb tekninek
tekninek hossziinak
hossznak atlagai
tlagai kzel
kzel azonosak voltak. A nyliltsagi
nyltsgi index
rtkck
rtkek tcrjedelmc
terjedelme mindket
mindkt teknii
tekn fl eseten
esetn kzel
kzel azonos. A fajra jellemzi
jellemz atlagos
tlagos nyilt-
nylt-
sigi
sgi indexet a vizsgzilt
vizsglt anyag alapjzin
alapjn 0,4:-4-nek
0,44-nek adhatjuk meg. Figyelemre mlt, mlt, hogy a
nyliltszigi
nyltsgi index szrzisa
szrsa a hirom
hrom faj kziil
kzl itt a legnagyobb. AZ Az Unio tumidus
tarnias fajbl
fajbl keriilt
kerlt
e16
el a legkevesebb p teknii, tekn, ezert
ezrt birmilyen
brmilyen statisztikai paramternek aZ az egsz populzicira
populcira
val
val vonatkoztatasa
vonatkoztatsa csak kell6 kell vatossziggal
vatossggal adhat
adhat meg. A t6bbi
tbbi fajhoz viszonyitva
viszonytva a ke-
vs p tekn<'5sz:im
teknszm rendldviil
rendkvl fcltn.
feltn. A hosszszig
hosszsg rtkek teijedelme
terjedelme kijzel
kzel azonos, a mo-
dusz rtkekben azonban jelentis jelents eltrs van. A nytiltszigi
nyltsgi index atlagos
tlagos rtkei ennl a faj-
nil
nl 0,46-nak addott.
addott. AZ Az egyes mrt, valamint szamitott
szmtott paramterckriil
paramterekrl a kvetkezket
kvetkezket
zillapithattuk
llapthattuk meg: A fajok zitlagos tlagos hosszmretei az U. tumidus,tamius, U. pictorum,
pictorurn, U. cmssus
Erasm:
iranyban
irnyban cs6l<.kennek.
cskkennek. A hziromhrom faj magasszigrtkeinek
magassgrtkeinek atlaga
tlaga pedig U. tumidus,
turnius, U. cmssus,
crassax,
U. pictorum
pictormn iranyaban
irnyban cskkermek.
cskkennek. AZ Az rtkek kijztt
kztt aZ0nbar1
azonban nincs szzimottevii
szmottev lci.'1l6nb-
klnb-
sg. A nyliltsagi
nyltsgi index az U. cmsms, crassas, U. tumidus,
tmniur, U. pictamm
pietorurn irinyaban
irnyban csijkken.
cskken.
8. A nyiltvizi
nyltvzi kagylnbvesztsi
kagylnvesztsi kisrlctek
ksrletek adatait felhasznilva
felhasznlva az eldkeriilt
elkerlt kagylhjak
kagylhjak
alapjan
alapjn megprbiltuk
megprbltuk a kagylkkagylk egykori l<5 l tmegt
tmegt rekonstrualni.
rekonstrulni. Arra prbziltunk
prbltunk va- v-
laszt adni, hogy az egykor lt ember milyen mennyisegben mennyisgben emelte ki a kagylkat.
kagylkat. A g6- g-
d6ll6i
dlli biolgusok
biolgusok vizsgilatai
vizsglatai nyoman
nyomn leirtlert sszeiggseket
sszefggseket hasznltuk
hasznltuk fel az lfi l tmeg
tmeg
kiszirnitaszihoz.
kiszrntshoz. A jobb s bal teknk tekrk alapjan
alapjn is elvgeztiik
elvgeztk a sZ:imi't2'ist.
szmtst. Egy adott faj esc- ese-

1%
 tn
ten az
aZ azonos oldali p ep ses trtt
tdrijtt teknk
teknfk szmnak
szainainak sszege
iisszegc kzel
kbzel azonos a masik msik oldali p ep
s
es trtt
t6r6tt tekrk
tekneik szmval.
szzimaval. Ep hjak hejak esetn
eseten az aZ l
e16 tmeg
tijmeg meghatrozsa
meghatirozzisa az adott igg-
venykapcsolat segtsgvel
vnykapcsolat segitsegevel egyrtelm
egyertelm volt. A trtt t6r6tt hjakrl
hejaknil csak kzelt
k6Zelit6 erteket
rtket tud-
tunk megadni. Az AZ pep hjak
hejak alapjn
alapjan tlagos
itlagos l616 tmeget
tjmcget szmoltunk,
szzirnoltunk, s es ezt a trtt
tijrbtt egye-
szimzival szorozva egy kzelt
dek szmval kijzelitei rtket
erteket kaptunk
kaptunlt (7. tblzat).
tblzizat) . Megllapthattuk,
Megillapitlaattulc, hogy
a bal, illetve a jobb teknk tekneik alapjn
alapjzin szmtott
sz:-imitott l 616 tmegek
tmegek j jeu egyezst
egyezest mutatnak. Az AZ Unio
Umlo
tumidus esetn
turniur eseten az aZ eltrs
elteres a nagy szm sZ2'imt'1 trtt
trbtt teknbl
tekneibeil kvetkezhet.
kiiivetkezhet. A telep feltrt feltart r- re-
szebeil elkerlt
szbl eleikeriilt hjak
hejak alapjn
alapj-an a kagyl
kagyl l e16 slyt
slilyzit 26-28 kg-ra becsljk.
becsiiljiik. AzAZ egsz
egesz telepreteleprc
val kivetts
val kivetites akkor lehetsges,
lehetseges, hogy ha a teljes telep nagysgt nagysagat ismerjk.
ismerjiik. Az AZ satasat r- re-
geszek szbeli
gszek szbeli kzlse
kbzlese alapjn
alapjzin a rgszeti
regeszeti objektum megkzeltleg
megkzeliteilcg 1,5-2,0 1,52,0 ha kiterjeds,
kiterjedes,
amelybeil
amelybl 100 m2 mz lett feltzirva.
feltrva. A kagylhejak
kagylhjak hasonl hasonl eloszlasat
eloszlst feltetelezve
felttelezve a feltart
feltrt resz rsz
aZ objektum mintegy 0,5-1%-t
az 0,51%-at jelenti, gy igy a kagylk
kagylk tmegt
tmeget 2700-5400 kg (2,7- (2,7 5,4
becsuljiik. Mivel a hjak
tonna) becsljk. hejak eloszlsa
eloszlasa szigetszer
szigetszer (kagylhj
(kagylhej halmozdsi
halrnozdzisi pontok,
hulladekgtidr kitltsek),
hulladkgdr kitltesek), gy igy becslsnk
becslesiink valsznleg
valszinleg meghaladja a valdi valdi rtket,
erteket, de
hogy milyen mrtkben,mertekben, az aZ kutats
kutatas mai fzisban,
fazisiban, a teljes telep feltrsa feltarzisa ses feldolgozsa
feldolgozzisa
nelkiil megllapthatatlan.
nlkl megillapithatatlan.
9. Tpllkozsi
Tziplzilkozfisi szempontbl
szempontb6l a kagylnakkagylnak termszetesen
termeszetesen csak a lgyrsze lagyresze (teste) jhet jhct
szrnitzisba. Az
szmtsba. AZ elfogyasztott kagyl kagyl hsbahusba beleszmtjuk
bcleszzimitjuk a kagyl kagyl teljes lgy ligy rszt
reszet (z- (Za-
rizmok, kopoltyk,
rizmok, kopoltylik, ivarmirigyek,
ivarrnirigyek, bels belsei szervek). A kagylk kagylk lgyrsznek
lzigyreszenek tmegt
tbmeget a lert leirt
jsszeiggesek alapjn
sszefggsek alapjan szmtottuk
szimitottuk ki (7. tblzat). teblezat). A lgyrsz
ligyresz tmegt
tbmeget az aZ l
elfi tmeg
tbmeg ki-
sz2in1i'ta'.s2'tnil lert
szmtsnl leirt mdon
m6don vgeztk
vegeztiik el. A telepbltelepbfil elkerlt
eleikeriilt kagyl
kagyl egyedek
cgyedck lgyrsznek
lzigyreszenek
sszcs tmegt
sszes ttimeget 9-9,499,4 kg-ra becslhetjk.
becsiilhetjiik. Az AZ egsz
egesz telepre vonatkoztatva hasonl hasonl eloszlst
eloszlast
feltetelezve, 0,5-1%-os
felttelezve, 0,51%-0s feltrtsg
feltzirtsig esetn
eseten az aZ sszes
sszcs elfogyasztott
clfogyasztott hs hs mennyisge
mennyisege 900-
kg-ra (0,91,9
1900 l<gra (0,9-1,9 t) tehet.tehet.
zitlagos kagyltest
10. Egy tlagos kagyltcst lgyrsznek
lzigyreszenck szrazanyag
szzirazanyag tartalma a lgyrsz lgyresz tmegnek
tiimegenek
10-12%-ara tehet.
10-12%-ra tehctei. A tnylegesen
tenylegescn feltrtfeltart kagyl
kagyl egyedek lgyrsznek
lziigyreszenck szrazanyag
szarazanyag tar-
talma teht
tehzit 0,9-1,128
0,91,128 kg-ra tehet. tehetei. A rgszeti
regeszeti objektum egsz egesz terletre
teriiletere vonatkoztatva
kiivriilbeliil 90-228 kg-ra becslhet.
ez krlbell becsiilhetei. Az AZ Unio
Um'0 fajok szrazanyagnak
szarazanyaganak kmiai kemiai sszet-
iiisszete-1
telere nem talltunk
telre taliltunk utalst
utalzist a szakirodalomban, ezrt ezert azAnoonta
aZ/lnodonm genus Anoonta Anodonm woo-
diana wooiana
iana woodizma fajnakfajzinak szrazanyag
szarazanyag sszettelt
sszetetclt hasznltuk
hasznziltuk ennek a krdsnek kerdesnek a megk- megl<6-
zeltsre,
Zeiitesere, mert a kt ket genus faj ainak szrazanyag-sszettele
fajainak szarazanyag-sszetetcle nagy valsznsggel valsziniiseggel hasonl. hasonl.
Igy azaZ Unio
Undo genus fajai felttelezheten
feltetelezheteicn 50-60% fehrjt, feherjet, 20-25% nitrogn nitrogen mentes anya-
got ses 4-8%
48% teltetlen
telitetlcn zsiradkot
Zsiradekot tartalmaz. A fehrje feherje lizin tartalma 8-9%, 89%, a kn ken tartalm
tartalm
aminosavak 0,8-1,2%-ot
0,81,2%-0t tesznek ki. A teltetlen telitetlen zsrnak
Zsirnak magas a karotin s es az E-vitamin
tartalma. A kagylhs
kagylhus fehrje feherje tartalma teht tehat viszonylag jelents,jelenteis, ezrt
ezert nagy valszr-
val6sZir1ii-
seggel fehrje
sggel feherje forrsknt
forraskent szerepelt
szcrepelt az egykor lt elt emberek tlapjn
etlapjan s es taln
talin nem vletlen,
veletlen,
hogy a legfontosabb tgetsi
tijgetesi idszak
ideiszak a tavasz, valsznleg
valszinfileg a kora tavasz volt, amikor
a tlen
telcn kimerlt
kimeriilt fehrjetartalkokat
feherjetartalekokat gyorsan ptolhattk. ptolhattik.
A Polgr-Kenderfld,
Polgar-Kenderjld, Hatvani kultrhoz kultlirahoz sorolt bronzkori teleplsrszbl
telepiilesreszbeil szrmaz
szatmaz
kagylhejak tbblpcss
kagylhjak tbblepcseis feldolgozsa
feldolgozesa az mutatja, hogy a kagylanyag kagylanyag a bronzkori ember
t2ipl2'i.ll<0Z:is2iban jelents,
tpllkozsban jelenteis, de nem dnt dijntei szerepet jtszott.
jatszott. A begyazdsi,
beigyazdasi, feltrsi,
feltzirisi, sta-
tisztikai, mrstechnikai
merestechnikai problmk problemak ellenre,
ellenere, az kolgiai
61-zolgiai megfigyelsek,
meggyelesck, morfolgiai
morfolgiai s es
lettani
elettani vizsglatok
vizsgalatok segtsgvel
segitsegevel sikerlt
sikerlt megkzelt
megl<6Zelit<5 pontossggal
pontosseggal lerni leirni az
aZ elfogyasztott
kagylk mennyisgt.
kagylk mennyiseget. Az AZ l
616 tmegben
tijmegben a telep egszre egeszere kapott 2,7-5,4 2,75,4 tomia,
tonna, illetve a
ligyreszre kapott 0,9-1,9
lgyrszre 0,9-1,9 tonna kzttikijzijtti tmeg
ttirneg igen jelents
jelenteis tpllkrnennyisgnek
teiplitlekrnennyisegnek tnik. tfinik.

157
137
 Faj AZ l
Az 616 tmeg
tiimeg s
es a hossz kztti
kzijtti sszeiggs
iisszeigges 7 7 1'227 7-7 i

Unio cmssus
Erasm: *6 = 1,9333~10*-x
* 1,9888-10*-X277 o,8848
0,3343
Unio tumidus
tumius *5 = 1,3747-10*-x2>5
* 1,874?-10*-X2> O,934
0,9634 7
Unio pictomm
pistorum "'4 = 1,3636-10*-X2=8
* 1,33-10*-X2~7 O,9842
0,9342
W 5 *4 =el6t6meg(g)
= l tmeg (g) A 1
\ 171
>< = hossz (mm)
1 :11: 1 1 i
kz Unio fajok l
\z 616 tmegnek
tbmegenek kiszmtshoz
kiszamltasahoz hasznlt
hasznalt sszefggsek
sszeiggesek

1 E16 tmeg
l t6meg bal j 1516 tmeg
l timeg jobb
Faj
161616561 szmtva
teknbl szimitva (g) , 4616161561 szmtva
teknbl szzirnitva (g) 1
L _ _ YE I ? i L T

cmssus
Unio Erarsus 3573
8578 3443
8443
tumidus
Unio tumiur 5476 4728
pictomm
Unio pietorum , 14067
14067 7 13566
13566
l
Osszesen
SSZJCSCH 28121 26737
26737

AZ Unio fajok szmtott

Az szamitott l
616 tmege
tijmege

Faj 1 sszeiggs
Osszeigges a lgyrsz
laigyresz tmege
tmege s
es a hossz kztt
k6z6tt F
r2

Unio Erasm:
Unio 373.63; 2,7231-10*-X2*574
Y = 2,7231-10'*-X2*57* o,83ss
0,3335
7031374413434;
Unio tumiu: T = 9,71_10-s_X2,7292s
7r= 9,71-10"5-x2=5 7 77 7 7 777 7 7 0,9366
0,9366
Uniopictomm
Unio pictoram T = 1,3706-104-X265236
I r 1,s7O6-10*-X2>2 7 7 O,9797
0,9797
T = lgyrsz
lagyresz tmege
ttimege (g)
7 7 1-1

X = hossz (mm)

Az
AZ Unio fajok lgyrsz
laigyresz tmegnek
tijmegenek kiszmtshoz
l<iszan1itas:-il'10z hasznlt
hasznelt sszeiggsek
sszeiggeselt

Lgyrszek
Lgyreszek tmege
t6rnege bal Lgyrszek
L:-igyreszek tmege
t6rnege jobb i;
Faj
teknkbl
tekneikbeil szmtva
szirnitva (g) teknbl
361616661 szmtva
szeunitva (g) 1

Unio Erasm:
cmssus _ 2515
2515 2503
2508 }
Unio turniu:
tnmidus 11766
766 1322
Unio pietorum
pictomm 7 _ 7 7 5392
5392 K g_ 7 75173
5173 777
Osszesen 9673
9673 P 9003
9003 77 7 77
Az Unio fajok lgyreszenek
AZ lgyrsznek szirnitott
szmtott tbmege
tmege

tblzat
7. tziblzat Polgr Kenderfbld
A Polgr Kenderfld bronzkori tell regeszeti
rgszeti feltaresa
feltrsa soran
sorn eleikeriilt
elkerlt
Unio fajok archeozoolgiai
archeozoolgiai adatai (Siirnegi
(Smegi ess munkatarsai,
munkatrsai, 1999 nyoman).
nyomn).

138
158
4

I
l
 Ugyanakkor a Polgr-Kenderfldi
Polgzir-Kenderfbldi leleteken elvgzett elvegzett radiokarbon korelemzseket
korelemzesekct -
gyelembe vve veve 3360 160 :60 BP vtl evt6l 3580 1`60 :60 BP vig evig tart
tart6 adatokat kaptunk, amelyek
zitszziinitva Krisztus eltti
tszmtva 616m 2034-1536 kztti ktiztti veknek
eveknek felelnek meg. A mzskban ma'Zs2'il<bar1 mr-
mer-
het6 kagylmennyisg
het kagylmennyiseg teht tehet tbb
twjbb vszzadnyi
evszazadnyi id id('5 alatt, tudatos emberi tevkenysgtevekenyseg nyo-
man halmozdott
mn halmozdott fel. Evekre lebontva a gyjttt gyjttt kagylk
kagylk mennyisge
mennyisege csak pr pair kilo-
gramrnos rtket erteket mutat, ezrt ezert a kagylkat
kagylkat az egykori emberi tpllkozsban tiiplilkozasban - br bir fontos
feherjeforras - csak kiegszt
fehrjeforrs kiegeszitei tpllknak
t2ipl2'Lleknak tekinthetjk.
tekinthetj A szezonlis,szezonziljs, tavaszi maximummal
vegrehajtott gyjtsek
vgrehajtott gyjtesek nagy valsznsggel
valsziniiseggel arra mutatnak, hogy ennek a kiegszt kiegeszitei
taplaleknak az
tpllknak aZ v
ev egy meghatrozott
meghaterozott szakaszban,
szakaszziban, a tli teli tartalkok
tartalekok kimerlse
kimeriilese utn, utan, igen
tziplilekhizinyos tavaszi hnapok
fontos szerepe lehetett a tpllkhinyos hnapok ,,tvszelsben.
,,2'itvesZeleseben. Az AZ sem ki-
Zzirhat, hogy a kagylatyag
zrhat, kagylanyag jelents
jelenteis rszt
reszet egy, vagy tbb tijbb rossz terms,
termesii, tpllkhinyos
taplileldaiaiiyos
ev kvetkeztben
v kiiivetkezteben fellp60666 knyszertpllkozs
kenyszertziiplzilkozs sorn soran tijttek
tttk begyfijttt,
be. Erre utal a begyjttt,
,,szelektriZt populci
szelektlt populici mret
meret s es koreloszlsa
koreloszlasa is. Termszetesen
Termeszetesen a kagylanyagkagylanyag vizsglati
vizsgzilati
eredmenyeit nem lehet elklntve
eredmnyeit elkiilnitve kezelni a tbbi tijbbi tpllkforrst
taplilekforrast vizsgl
vizsgil tudomnyg
tudomzinyaig
(paleobotanika, vadszativadziszati zoolgia,
Zoolgia, paleozoolgia)
paleozoolgia) eredmnyeirl,
eredmenyeiteil, hiszen csak azokkal
egviitt rtelmezhet
egytt ertelrnezhetfi a kagylk
kagylk emberi tpllkozsban
taplalkozzisban betlttt
bet6lt6tt szerepe.
A Mollusca fajok egyedeit nemcsak tpllkozsi taiplzilkozisi cllal
cellal gyjttte
gyiijtbtte be az ember, hanem
hejajt kszerknt
a hjait ekszerkent is felhasznlta,
felhasznzilta, st s6t kultikus cllal cellal a hallottakat is feldsztette.
feldiszitette. Mintegy
30-40 ezer ve, eve, a fels-paleolitikum
felsii-paleolitikurn sorn soran kezddtt
kezdeidijtt el a csigk,
csigzik, kagylk
kagylk jelents
jelents mrtk
mertek
esztetikai cl
eszttikai 6616 hasznostsa.
hasznositesa. Az AZ kszerekknt
ekszerekkent az emberi telephelyekre kerlt keriilt puhatesteket
puhatcsteket
tijbb csoportba oszthatjuk, br
tbb bar erre a clra celra ltalban
ziltalziban a dekoratv
dekorativ megjelens
megjclenes csigkat,csigakat,
kagylkat, agyarcsigkat
kagylkat, agyarcsigzikat (Seaphopoa),
(Scap/aopodn), st s6t helyenknt
helyenkent lbasfejeket
lzibasfejiieket (Ceploalopoa)
(Cap/aaiopoda) hasznl-
l"1aszn:'i1-
tak fel. Az AZ kszerknt
ekszerkent felhasznlt
felhaszn 416 egyik csoportot azok az si, 651, mr
mir azaZ semberek
eisemberek korbankoraiban
tbb milli
is tbb milli6 ves,
eves, fosszilis csiga- s es kagylhjak
kagylhejak alkotjk,
alkotj41<, amelyeket egykori tengeri r- re-
tegck felsznrl
tegek felszinereil bnysztak
binyzisztak ki, gyjtttek
gyiijtijttck ssze,
tissze, vagy olyan patakhordalkban
patakhordalekban talltak, talziltak,
ahovzi ezek a hjak
ahov hejak az egykori tengeri ledkbl iiledekbeil bemosdtak.
bemosdtak. Ezeket az aZ smaradvnyokat
Ssmaradvzinyokat
mar a paleolitikum
mr paleolitikurn emberei is nagy becsben tartottk tartottik s es klnbz
ki.il6nb6Z6 testrszekre
testreszekre akaszt-al<asZt-
hat6 kszereket
hat ekszereket ksztettek
keszitettek a fosszilis hjakbl. hejakbl. Ilyen fosszilis puhatestekbl
puhatcstiiekbeil ksztett
keszitett
nyaldincmaradvaiiyok kerltek
nyaklncmaradvnyok kerltek el e16 tbb
t6bb hazai, 16.000 s es 22.000 v ev kztti
kitiztti fels-paleolit
felsei-paleolit
telephelyreil is (Esztergom, Mogyorsbnya,
telephelyrl Mogyorsbinya, Iszfelsszentgyrgy,
Iszfelsszentgyrgy, Sgvr, Szigvzir, Tarcal). Ha- Ha~
Z2i.l'].1(b3I1 T. Doloxi
znkban Dobosi Viola, a Magyar Nemzeti Mzeum Mliizeum rgsze
regesze trta
tzirta fel a legszebb fosszilis
fbssiilis
ekszercsiga leleteket Magyarorszgon
kszercsiga Magyarorszegon a Pilismart-Plrt
Pilismart-Plret fels felsfi paleolit lelhelyen.
lelfihclycn. A ten- ten~
iiledekbeil szrmaz
geri ledkbl szzirmaz fosszilis puhatestek
puhatestiiek pale()litikumi
paleolitikumi felhasznlsnak
felhasZn2'il2is:=inal< jelentsgt
jelentseget
bizonyitjrik a Duna-kanyarban, a szobi paleolit lelhelyen
bizonytjk leleihelyen G17oriMiklo'f
Gal701*i Miklds rgszregesz munkja
munl<2ija
nyoman feltrt,
nyomn feltzirt, szlltsra
szzillitasra vr,
vair, harmadidszaki,
harmadideiszaki, mintegy 15 1 5 milli
milli6 ves
eves tengeri ledkbl
316661561
gyjttt
gyfijtijtt csigahjak
csigahejak raktrleletei.
raktirlcletei. A betemetdtt
betemeteidtt raktrleletek
raktzirleletek alapjn
alapjzin felttelezik,
feltetelezik, hogy
a fosszilis csigkat
csigakat kereskedelmi
kcreskedelmi clokra celokra is felhasznltk.
felhasZn2'ilt2ik.
Az
AZ kszernek
ekszernek hasznlt
hasznalt puhatestek
puhatestek msik masik nagy csoportjt
csoportjait azokaZ0l< a fajok alkotjk,
alkotjak, ane-
ame-
lyek az aZ egykori emberi teleplsekkel
telepiilesekkel egyidsek.
egyideisck. A klnbz
kii.l6nb6Z6 tengerekbl,
tengerekbeil, folykbl
folykbl s es
tavakbl szrmaz
tavakbl szirmaz dekoratv
dekorativ puhatestek
puhatestek kzl kziil atengeri krnyezetbl
krnyezetbeil szrmaz szzirmazt) csigk
csigak
s
es kagylk
kagylk felhasznlsa
felhasznalisa emelkedik ki. Br Bar a tengerparti vagy tengerpart kzelben kzeleben lv 16/6
emberi teleplseken
telepleseken feltrt
feltart puhatestek
puhatestek esetbeneseteben nehznehez eldnteni,
eldnteni, hogy tpllkozsi
taplalkozisi vagy
diszitesi clbl
dsztsi 661661 gyjtttk,
gy1.ijt6ttek, mgis
megis ismernk
ismertink olyan eseteket, amikor ez egyrtelmen cgyertclmen elkl- ellcLil6-
nthet.
nithetei Csodlatos
Csodlatos szpsg
szepseg nyaklrcot
nyaklancot ksztett
keszitett tengeri csigkbl
csigakbl a franciaorszgi
franciaorszagi Cr Cr
Magnoni barlangban lt elt skkori
6sl<6l<0ri ember, mintegy 35 ezer wel evvel ezeltt.
eZel6tt. Hasonl
Hasonl szps-szepse

E139
159
g,
gii, mintegy 30 ezer ves, eves, tengeri csigkbl csigikbl s es kagylkbl
kagylkbl kszlt keszlt nyaklncokat
nyaklaincokat talltak talaltak
Ausztralia szaknyugati
Ausztrlia eszaknyugati rszn reszen is. Mg Meg ezeknl
czeknel a leleteknl
leleteknel is fantasztikusabb az aZ a csigk-
csigak-
bl ll
bl 5116 rteg,
reteg, amely a Cavillonban feltrt feltart fels-paleolit
fels6pale0lit koponyt koponyzit frizuraknt
frizurakent borrotta.
boritotta.
csigzil-tat vrs
A csigkat v6r6s szn, szin, vasas okkerrtegbe
okkerretegbe gyazvaigyazva rgztettk
rtigzitettek a koponya tetejn. tetejen. Feltte-
Feltete-
lezhetei, hogy ennek a dsztsnek
lezhet, diszitesnek trsadalmi
teirsadalnli rangjelz
rangje]Z6 szerepe lehetett, csakgy, csakgy, mint az aZ
0lasZ0rsZ:-igi Rivirn
olaszorszgi Rivierzin tallhat talilhat Grotte Gram: e:des Enfant:
Enfznts barlangban feltrt, feltert, gazdagon dsztett diszitett
gyermeksirok esetben,
gyermeksrok eseteben, ahol a tengeri csigkbl csigzikbl ll5.116 dszek
diszek valsznleg
valszinleg a trsadalmi
tzirsadalmi rang
brijklesenek legkorbbi
rklsnek legkoribbi bizonytkait
bizonyitekait jelentik. A barlangi rajzokhoz, festrnnyekhez, festmenyelchez, kar-
eolchoz s
cokhoz es a klnbz
k'L'1l6nb6Z6 csont- cs0nt- s es kszobrokhoz
keiszobrokhoz hasonlan
hasonl6an ezek a csiga- s es kagylleletek
kagylleletek
a 6156
fels paleolitikumban elt lt emberek fejlett esztetikai
eszttikai erzeket,
rzkt, es s puhatestiiek
puhatestek hazaibl
hzaibl ke- k-
sziilt ekszerek vileigmeret
szlt kszerek vilgmret terjedst s terjedeset es halotti kultusz es
s temetsi szertarts 1641616114541
temetesi szertarts kialakulst
bizonyitj413
bizonytjk.
csigaekszer paleolitikumot kvet
A csigakszer ktivetei felhasznlsnak
felhasznilziszinak egyik legszebb pldja peldaja a jeriki,
jeril<6i,
1>Tat1f1f1tultCul10Z tartoz,
a Natfkultrhoz tartt>Z6, mintegy 10 ezer wel evvel ezeltti
ezeleitti emberi koponya, ahol ahoi aagipsZ-
gipsz-
bol kszlt
bl keszult arcnak kauricsigkbl kauricsigakbol voltak a szemei. Az AZ emberi telephelyekkel egyids egyidos ten-
csigik nemcsak a kkorszak
geri csigk keikorszalt embernek
emberenek rendkvli
rendkiviili eszttikai
esztetikai rzkt, erzeket, a temetkezssel
temetkezessel
kapcsolatos vallsi vallasi rtusait,
ritusait, hiedelemvilgt
hiedelemviligrit vilgthatjk
viligi'thatjil< meg, hanem segthemek segithetnek tariulm-
tanulmzi-
nyozni az aZ egykori kereskedelmi kereskedelrni kapcsolatokat
kapesolatokat is. Erre legalkalmasabbak a tengeri fajok,
mivel ezek beszerzse beszerzese azokon a terleteken, teriil_eteken,amelyek
amelyek tvolabbtfivolabb tallhatk
talzilhatk a tengerektl,
tengereicteil,
mint haznk is, 1s, csak
csalt kereskedelem tjn 6646 trtnhetett.
trtenhetett. Az AZ kszerknt
ekszerkent basznalthasznlt tengeri pu-
hatestu leletek elterjedse
hatest elteqedese alapjn alapjan a beszerzs
beszerzes helye s es a kereskedelmi
kereskedelrm tvonalak utvonalak rekonst-
rulhatva vlnak.
rulhatv vilnak. Ezeknek a segtsgvel segitsegevel pedig tanulmnyozni
tanulma'ny0Zni lehet az aZ egykori npcso-nepcso-
kultureik kztti
portok, kultrk kzijtti kapcsolatokat
kapesolatokat is. A Krpt-inedencbcn
Kzirpait-medencebcn s es krnykn
kfjrnyeken 6500-
evekkel ezeltt
4500 vekkel eZel6tt lt elt neolit emberek rendkvli rcndkiviili
K ;__,,_ _ I _ mdon
m6don kedveltk
kedveltek a tsksosztriga
tiiskesosztriga (Sponylu:gaeolero-
(Sp0ndylus,gaeder0-
,-E;i__~ ;__.-4;
,3_;z,;_,,,_;%`_
3_.
$1,-,i-igt;-1q_h__:_','i;-.,._',;-_-:!~_:;_
I K
pm) kagylobol
pus) izzgyb keszult
y y
ieszaz kLI10I1bOZOCi(_SZ_I;i(CE,
; ..
kanbz azzfzkzz, nyaklan-
.. .. .. 1; ;
nyakln-
;

( l(\ --.. , Cokat,

cokat, karpereceitet.
karpereceket. A malaltolngiai malakolgiai es s a korabban
korbban
1; ai*
~K
\-zza
\_--`;_-__:E?;Lf'-_- -;;f9'/

mit
mar bemutatott 1Z0t6p
aZ
az felhasznlt
,
zotop analitikai vizsgalatok
, ..
kagyl, a tiiskesosztriga
felhasznaltjkagylo,
,
vizsglatok a1ap]2in
-
tuskesosztrga a F6ldk6Ziten-
..
alapjan
.. .
Foldkoz-ten-
'~_;;_I._ - .q_-_L7_":,:.-_,__:-_-:'_'__:| .
"*%--' gerben is elt.
gcrben lt. igy
Igy a Kerpet-medenceben
Krpt-medencben kimutatott je-
._ lenteis szm,
lents szzimti, neolit teleprl,
telepreil, vagy temetkezsi
temetkezesi helyrl helyreil
'7
" 6161<1-1111 Sjoonyla:
elkerlt Spondylns hjakbl
hejakbl kszltkeszlt kszerlelet
ekszerlelet alapjn
alapjzin
_ 7;; _______r
_____ " felttelezik,
feltetelezik, hogy a neolitikumban kereskedelmi kap-
csolat alakult ki lei a Mediterrrieumban
Mediterrineumban s es a Krpt-me-
Karpat-me-
dencben
denceben l 616 npcsoportok
nepcsoportok kztt. l<6Z6tt. Ezt Ezt bizonytja
bizonyitja aa
, TisZap0lg2'irCs6sZhalm0n, Raozky
Tiszapolgr-Csszhalmon, Rzuzky Pl Pail rgszprofesz-
regesZpr0fesZ-
37. abra. , , , __ , . , ,
Gorzsa ks_nc0lit
Gomsa ksgncolit tellen feltrt fcltrt Um-0
Unio szorsZ0r vezetesevel feltart sok tuskesosztrga tiiskesosztriga kagylobol kagylbl
P,-Umm
P,-aomm kagylhj-bl
kagylghjbgl kialaktott kialakitott kszlt keszlt kszeren
ekszeren tl tL'11 az a hajfonatdsz
hajfonatdisz is, amely szar- sZar
kszer (Smcgi,
kgzcr (Smegi, 2000 nyoman) nyomny vascsonrbl, mzirvellybl
vascsontbl, mrvnybl s a Fldkijzi-tengerben
Fldkzi-tengerben is
_ _ _ _ elterjedt hirom
hrom nagy mandulakagyl
mandulakagyl (Glycymerzkglycy-
(Gly:ymeri:gly:y-
meris)
meri:) hejnak
hjnak a kombinziicijzibl
kombincijbl 411. ll. A tengeri csigik
csigk mellett jelenteis jelents azoknak aZ az eksze-
ksze-
reknek a szimaszma is, amelyek a helyi edesviZel<b6l desvizekbl sZ:irmaZ6
szrmaz csigzik, csigk, kagylk,
kagylk, vagy szarazfbldi
szrazfldi
csigak
csigk hejainak
hjainak a feaasznzilasival
felhasznlsval kesziiltek. kszltek. AZ Az egyik legszebb pelda P0lgar-Cs6sZ-
plda erre a Polgr-Cssz-
halomnl tallt
halomnl talilt nyaklrc,
nyaklinc, amely 84 db, folyvzben, folyvizben, kztk kztiik a Tiszban
Tiszlban ma is l 616 kavics-
csiga (Lithogljplou:
esiga (Litlaizgljqfi/our naticoiole:)
nnricoides) hjakbl,
hejakbl, valamint 15 tsksosztrigbl
tiiskesosztrigibl csiszolt gyngybl, gy6ngyb6l,

340
 csiszolt mrvnybl
marvahybl s es szarvasfogakbl
szarvasfogakbl llt. 4113. Ugyancsak ks-neolit
kesei-neolit kori rtegbl, retegbeil, de Dl-Del-
Magyarorszgrl, Gorzsrl
Magyarorszagrl, Gorzsarl kerlt
keriilt el
el6 egy festkagyl
festeikagyl (Uniopictoram)
(Unlopictornm) bal teknjbl tekn6jeb<'t'il k-
ke-
sziilt nyakk
szlt nyakek (37. bra), abra), Horvth
Howwitlo Ferenc egyetemi docens vezette sats asatas sorn.
soran.
Ezek a pldkpeldik bizonytjk,
bizonyitjzik, hogy a kkorszakban
lceiliorszakban rtkesertekes kszer
ekszer nyersanyagnak tartottk tartottik
puhatestiiek hjait.
a puhatestek hejait. A kkorszak
keikorszak lezrulst
lezanilasat s es a fmkorszak
femkorszak kialakulst
lcialakul:-isat kveten
l<6vet6en is
haszneltak a klnbz
hasznltk kiilnbijzei csigkat.,
csigkat, kagylkat,
l<agyl6l<at, de trsadalmi
tzirsadalmi presztzsk,
presztizsuk, rtk ertek kifejez
ltifejeZ6 funk-
cijuk fokozatosan httrbe
cijuk heitterbe szorult a klnbz
l<iil6nb6Ze'i rzbl,
1-611561, aranybl,
aranybl, ezstbl,
eZi'1stb6l, bronzbl,
br0nZb6l,
l<es6bb pedig vegbl
ksbb iivegbeil kszlt
keszlt kszerek
ekszerek mgtt.
mijgitt. Viszont a csiga- s es kagylkszereknek
kagylekszerekriek is-
meretesek az aZ eszttikai
esztetikai lmnyen
elrnenyen tlmutat
tiilmutat funkcijuk
J.nl<ci6jul< is, amelyek bizonyos hiedelmek- hicdelmek-
szokzisokhoz kapcsoldtak.
hez, szoksokhoz kapcsoldtak. A csigkblesigakbl s es kagylkbl
kagylkbl kszltkesziilt vd,
vedei, rontsz
IO11[2iS.Z6 amu-
letteket
lctteket ltalban
iltalziban a gyerekek csukljra csulcljira erstettk,
ereisitettek, vagy nyaklncknt
nyaklzinckent hasznltk.
haszniltak. Ilyen
amuletteket trt tart fel Selmeczi Lszlo'Laiszl rgsz
regesz a XIII. szzadban
szazadban Magyarorszgra
Magyarorszigra beteleplt betelepiilt
jaszok temetiben
jszok temeteiiben is. A csiga- vagy kagyl-arnulettek kagyl-amulettek rontsz r0nt2'is1'iZ6 hiedelrne
hicdelme a kazni kazani ta-
t2'ir0l<1"1:-il s
troknl es a baskroknl
baskiroknal szinte napjainkig fennmaradt. A puhatesteket puhatesteket felhasznltk
felhasziiiltzik mgmeg
aZ agyagednyek
az agyagedenyek dsztsnl diszitesenel is, ahol a fsskagyl
fesi'isl<agyl6 (Chlamy:)
(Clalamys) bordiiiak
bordaiinak a fsszeren
fesszeriien
ltifill vgeivel
kill vegeivel kareoltak
karcoltak klnbz
kiilbnbzei vonalakat a puha, kigets kiegetes eltt el6tt lv16v6 agyagedny
agyagedeny
oldalra.
oldalara. Ez EZ a dsztstechnika
diszitestechnika klnsen
kiilijnbsen a kzel-keleti,
kijzel-keleti, neolit kultrknl
lcllltlflrzilmzil terjedt el.
A bronzkorban a puhatestek puhatestek hjainak
hejainak egy jabb jabb felhasznlsi
felhaszniilzisi mdjtmdjzit fejlesztettk
fejlesztettek ki.
Az
AZ agyagedny
agyagedeny kls 161156 oldalba
oldaleiba karcolt
kareolt dszt
diszitei vonalakba kagylk,kagylk, csigkcsigilt hjbl
hejabl rlt
6r6lt port
drzsltek, majd kigettk
drzsltek, kiegettek az aZ ednyt.
edenyt. A specilis
specielis dszts
diszites ednyeik
edenyeik nyomn nyoman me':zl7ete'te:
mizbettes
nlnyek kultrjnak
ednyek lc1.1ltL"1r2'iji.nal( nevezett npcsoport
nepcsoport teleplsei
telcpiilesei a Dunntlon
Dunntlfilon tallhatk,
talzilhatk, de magas
szinvonalti fazekas munkval
sznvonal munkzival elksztett
elkeszitett kerrniik
keramiiik a Krpt-medence
Karpat-medence szinte minden r- re-
szere eljutottak. A Kalcsr
szre Kulmlr Gabriella s es Ki: Viktria,
Viktdria, MTA Rgszeti Regeszeti Intzetnek
Intezetenek mun-
katarsai vezette balatoni satsok
katrsai asatisok sorn
soran kiderlt,
kideriilt, hogy a mszbettes
meszbetetes kultra kulnflra fazekasai
jelenteiis mennyisg,
jelents mennyisegii, megkzeltleg
megkzeliteileg azonos nagysg nagysigu (teht
(tehat szelektlva
szelektzilva gyjttt)
gyiijtijtt) Lym-
nnen rtagnali:
naea stagnnlzlr (nagy mocsri moesari csiga) hjait hejait hasznltk
hasznziiltzik fel az aZ ednyek
edenyek mszbettjnek
meszbetetjenck elk- elke-
szitesekor. Valamennyi csigahj
sztsekor. csigahej cscs
cstics trtt
tijrtitt volt s es a trsek
tijresek felsznn
felszinen apr apr6 mszkin-
mesZkin6-
veseket lehetett kimutatni. Ezek a hjcscson
vseket hejescson kimutathat
kimutathat nvekedsi
niivekedesi rendellenessgek
rendcllenessegek
moZg6 vzi
a mozg vizi fciesben
faciesben l, 616, elnylt,
elnyiilt, toronyszer
toronyszer csigkracsigzikra jellemzek
jellemzeiek s es valsznleg
valszinleg az aZ
araml vz
rarnl viz hatsra
hatasara letrtletbrt cscsokon,
csllicsokon, a hjak hejak hidrodinainikai
hidrodinamikai stabilizlsra
stabilizzilziszira szolgl
sZ0lg3'.l6 hj-
hej-
cs0m6l< alakultak ki. A leleteken megfigyelhet
csomk meggyelhctfi jellegzetessgek
jellegzetessegek alapjn alapjzin a Lymnaea
Lywnnmza rtag-mig-
nnlis hjakat
nali: hejakat valsznleg
valsziniileg a Balaton dli, deli, homokos partjn partjin kialakult hullmversi
hullarnveresi vben (ivben
gyiijtttek. A hjak
gyjtttk. hejak - ahogy nhny
nehany termszetes,
termeszetes, feltlts
feltltes nlkli
nelkiili partszakaszon ma is
meggyelhetei a Balatonon - a hullmvers
megfigyelhet hullamveres hatsrahatasara gyakran sszemosdnak,
ijsszemosdnak, sznyeg- sZ('$nyeg-
szer foltokat, halmokat (n.
szer (tin. ,,lama:ellt),
,,lnmasellit), hjturzst
hejturzriist alkotnak. Az AZ egykori hjturzsok-
hejturZ:Zisol<
b6l viszonylag gyorsan begyjthetv
bl begyiijthetve vlt valt azaZ a hjmennyisg,
hejmemyiseg, amely a mszbettes meszbetetes ed- ede-
keszitesehez szksges
nyek ksztshez sziikseges volt. A lelhely
leleihely krnyezetnek
kijrnyezetenek rgszetiregeszeti geolgiai
geol6giai feltrsa
feltarasa
alapjin a somogyi dombok kztti
alapjn l<6Z6tti meridionlis
meridionalis vlgybe vblgybe mlyen
melyen benyl
benyl homokos aljzat aljzatii
bbijl helyezkedett el a bronzkorban a feltrt
bl feltart lelhelytl
lelfihelyteil csak nhny nehany szz sZ:iZ mterre.
meterre.
puhatesteknek a fentebb felsoroltak mellett ismeretesek az korig,
A puhatesteknek korig, skorig
eiskorig vissza-
nyl, klns
nyl, kiilnijs felhasznlsi
felhasznilisi mdjaimdjai is. Bizonyos
BiZ0ny0s trpusitr6pusi kultrkban
kultlirikban a klnbz
kiilnbijzei puha-
testiieket, elssorban
testeket, elssorban a ritka, rendkvl rendkiviil szp szep s es nehezebben
nehczebben gyjthet
gy1'.ijthet6 porcelncsigkat
porcelzincsigaltat
(tin. kauri csigkat)
(ri. csigakat) pnzknt
penzkent is hasznltak
haszneltak (pnzkauri
(penzkauri - Cypraea
Cypmea moneta).
monem). Ugyancsak tr- tr6-
terleten, elssorban
pusi terleten, elseisorban az aZ Indiai-cen
Indiai-cein partvidkn
partvideken a tritoncsigk
tritoncsigfik nagyobb hzaibl hzizaibl
l<i.irt6l<et ksztettek.
krtket keszitettek. A puhatestek
puhatestiiek egyik si, eisi, lbasfejek
libasfejek kz ktize tartoz
tart0Z6 csoportjt
csoportjat alkotjk
alkotjk

1411
14
a csigahzas
csigahzizas polipok (Nautilu:-flk). csigahzas polipoknak a kivesett
(Nautilus-felek). A csigahazas kivsett hejait
hjait iv6l<iirt-
ivkrt-
knt, illetve mcsesknt
l-zent, mecseskent hasznltk
haszneltak egyes indiai ses knai
klnai bronzkori kultrkban.
lcultL'irkban. A poliriz,
polinez,
ausztral kultrkbl
ausztrl k11lt1Zir:il<b6l jelents
jelcnteis szm
szzimu kagylbl
kagyl6b6l kszlt
keszlt kst
kest ismernk.
ismeriink. A tsks
tiiskes s
es svos
szivos
biborcsigak testnedvbl
bborcsigk testnedvebeil az kortl
6l<0rt6l kezdden
l<eZd6d6en a rendkvl
rendkiviil rtkes
ertekes bborfestket
bfborfesteket sajtoltk
sajtoltak
puhatesteknek az
ki. A puhatesteknek aZ ilyen irny
irziny felhasznlsait
felhaszneilzisait az archimetriai vizsglatok
vizsgalatok sorn
soran ku-
tatjak.
tatjk.

5.2.2. Szrazflcli
Szzirazfi-cli rovarok
rovnrnk rgszeti
regeszeti geoga
ge0i6,g;i:.1i _:fe]laszn~zils-a
.?fll121SZI311iS'i

Fldiink legnpesebb
A Fldnk lcgnepesebb csoportjt
csoportjzit alkot
alkot rovarok (In:ecta),
(Inseam), kzlk
kziiltik is elssorbar
els6s0rban a
(Coleoptem) rendjnek
bogarak (Coleoptera) rcndjenek maradvnyai
maradvzinyai igen jelents
elentfisszamban
szmban keriilnck
kerlnek e16 el a k6rnye-
krnye-
Zettrteneti
zettrtneti es s regeszeti
rgszeti lel6l'1elyekr6l.
lelhelyekrl. A bogarak mind a szarazjldi,szrazfldi, mind az edesvizi desvzi
krnyezetben
krnyezetben igen eltcrjedtck,
elterjedtek, a fajok jelent6s
jelents resze
rsze igen erzekeny
rzkeny a kfjrnyezeti
krnyezeti tenyeZ6l<-
tnyezk-
re, vagyis jelenletiik
jelenltk alapjzin
alapjn j6ljl rek0nstru2i.lhat6l<
rekonstrulhatk aZ az egykori kiirnyezeti
krnyezeti feltetelek,
felttelek, els6-
els-
sorban a tenyeszidszak
tenyszidszak heimerseklete.
hmrsklete. Mivel a negyedideiszaki
negyedidszaki bogarfauna
bogrfauna jelenteis
jelents resze
rsze
(hasonl6an
(hasonlan a negyedidszaki
negyedidszaki Mollusca-fauneihoz)
Mollusca-faunhoz) napjainkban is el, l, igy
gy kbrnyezeti
krnyezeti ige- ig-
nyk vizsgalhat,
nyiik vizsglhat, es s a recens adatok, valamint a fosszilis bogzir bogr maradvanyok
maradvnyok 6ssZehas0n-
sszehason-
llt
lt elemzese
elemzse alapjen
alapjn igen j6l jl rekonstrualhat
rekonstrulhat eiskiirnyezeti
skrnyezeti es s eiseghajlati
sghajlati eredmenyeket
eredmnyeket
nyerhetiink
nyerhetnk es s megismerhetjiik
megismerhetjk a regeszeti rgszeti leliihelyek
lelhelyek krnyezeti
krnyezeti hzitteret.
httert. A regeszeti
rgszeti
leleihelyekreil
lelhelyekrl jelenteis
jelents szamli
szm mezeigazdasagi
mezgazdasgi rovar krtevei,
krtev, faront
faront bogir,
bogr, emberi telep-telep-
lesekhez
lsekhez k6t6d6,
ktd, vagy tragyalak
trgyalak bogarak maradvanyai
maradvnyai kerltek
kerltek e16,
el, igy
gy vizsgzilatuk,
vizsglatuk, aZ az
1in.,,pnle0ent0nwl0;gim"
n. ,,paleoentomolo'giai vizsgalatok
vizsglatok kiemelkedei
kiemelked jelenteisegiiek
jelentsgek az egykori ember es s l<6rnye-
kmye-
zete viszonyanak
Zete viszonynak feltarasaban.
feltrsban.
A bogarak kitinbeil
kitinbl 5116
ll maradviinyai
maradvnyai szinte minden iiledektipusban
ledktpusban megmaradtak, de
a legjelenteisebb
legjelentsebb mennyiseg
mennyisg bogzirmaradvzinyt
bogrmaradvnyt az 0lig0tr6f
oligotrf tavak es s a teizeglapok
tzeglpok i.'1lede-
led-
keibfil
keibl ismerjiik.
ismerjk. A bogatakbogarak 1663661
kitinbl 2ill6
ll maradvanyait
maradvnyait kialakult technika alapjzin alapjn nyerik
ki aZ
az iilcdekbeil.
ledkbl. Amennyiben aZ az iiledekben
ledkben jelent6s
jelents karbonit
karbont tartalom mutatkozik, akkor
enyhen
enyhn savas oldattaOldattal,l, ha jelentfs
jelents szerves anyag tartalom jelentkezik hideg, 5%-0s 5%-os KOH
oldattal szetoszlatjzik
sztoszlatjk aZ az uledeket.
ledket. Ielenteis
Jelents agyagtartalomnal
agyagtartalomnl calgon 0ld6sZert
oldszert es s hideg vi-
Zes
zes centrifugalzist
centrifuglst haszneilnak.
hasznlnak. A dezintegralast
dezintegrlst kveteicn
kveten a maradvany0l<at
maradvnyokat tartalmaZ6tartalmaz
sZusZpenZi6t
szuszpenzit 100-300 pm /.Lm itmer6j1'i
tmrj szitaszbveten
szitaszveten keresztl
keresztl sziirik,
szrik, majd olajjal vagy kal-
cimnleloridos
ciamklorio: oldattal
olclattal kevert hideg vizben,vzben, a feliillisz
fellsz resZb6l
rszbl kivalogatjik
kivlogatjk a bog:irmarad-
bogrmarad-
vsinyokat.
vnyokat. Ezt kbveteien
kveten a kitinviz
kitinvz maradvanyait
maradvnyait alkohollal viztelenitik
vztelentik ess a kezelt marad-
vzinyokat
vnyokat mikroszkpi,
mikroszkpi, pzisztaz
psztz elektronmilcroszkpi
elektronmikroszkpi vizsgalattal
vizsglattal meghatarozzfilt.
meghatrozzk. A
fosszilis bogzirmaradvariyok
bogrmaradvryok eseteben esetben elssorban
elssorban a szarnyfedeik,
szrnyfedk, a t0rl7ed6
torfed kitinreszek
kitinrszek es s
a fej kitirikapszuliii
kitirikapszuli kerlnek
kerlnek 616.el. Igy a regeszeti
rgszeti ess kbrnyezcttrteneti
krnyezettrtneti lcleihelyekreil
lelhelyekrl e16- el-
l<er'Lil6
kerl kitinmaradvzinyok
kitiriinaradvnyok esetebenesetben a kiiljnbbzei
klnbz kitinreszek
kitinrszek pisztaz
psztz elektron mikrosz-
kppal
kppal megismert niikrostruknirija
mikrostnktrja nyoman nyomn hatirozzzik
hatrozzk meg a maradvanyokat,
maradvnyokat, gy, gy, hogy
a recens bogarakon hasonl hasonl 6ssZehas0nlit6
sszehasonlt vizsgelatokat
vizsglatokat vegeznek,
vgeznek, es s ennek nyoman
nyomn azo-
nositjilt
nostjk a maradvanyokat.
maradvnyokat. AZ Az eddigi kutatesok
kutatsok alapjin
alapjn a kitinvaz
kitinvz 161156
kls miltrostruktrij
mikrostruktrj a,
apr6
apr szerkezeti jegyei 200-300 szoros nagyitasnil nagytsnl j6ljl mcggyelhet.
megfigyelhet. A szerkezeti jegyek
mellett a kitinvizon,
k.itinvzon, elslsorban
elssorban a szzirnyfedeikijn
szrnyfedkn fennmaradt rajzolatokat, a tor alakjzit, alakjt,
szzirnyfedei
szrnyfed es s tor vegen
vgn meggyelheteik
meggyelhetk kintiveseket
kinvseket is felhaszniljalc
felhasznljk a hatrozashoz.
hatrozshoz. A
lrvkat a fej es
lzirvakat s a tor felszinen
felsznn tal.lhat6
tallhat morfolgiai
morfolgiai belyegek
blyegek alapjzin
alapjn hatarozzak
hatrozzk meg.

R
E)EQ
 A bogarak rendkvl rzkenyek a krnyezet
rendkiviil erzekcnyek krnyezet 1611665636
klnbz tenyeZ6ire,
tnyezire, a tenyeszideiszak
tenyszidszak
hmrskleti, pratartalmi
heimerseldeti, peratartalmi viszonyaira, a tpllknvnyek,
taplilelcnvenyek, vagy prdk, predik, gazdallatok
gazdazillatok sz-sZ:i-
mzinak vltozsra.
mnak valtozasara. Kiemelked
Kiemelkedei jelentsge
jelenteisege van a bogrmaradvnyoknak,
bogzirmaradveinyoknak, mert a bogarak
j6resZt csak egy vagy kt
jrszt ket nvnyfajt,
nbvenyfajt, annak l 616 lombjt,
lombjzit, esetleg lehullott leveleit
levcleit fogyaszt-
jik, vagy egy fajnak a paraziti,
jk, parazitaii, azaz
aZaZ tpllkspecialistk,
tzipllekspecialistzik, gy igy jelenltk
jelenletiik ses terjedsk
teijedesijk alap-
j:-in igen jelents
jn jelenteis skrnyezeti
eiskjrnyczeti kvetkeztetsek
kijvetkeztetesek vonhatk vonhatk le. A negyedidszaki
negyedideiszaki bogrma-b0girma-
radvainyok alapjn
radvnyok alapjzin elssorban
elsfisorban az egykori jliusi jiiliusi kzphmrskletek
ktizepheimerselcletek rekonstrulhatk,
rekonstrulhatk,
Coope, birmingharni
birminghanli kutat kutat recens elteijedsi
elterjedesi terletet
teriiletet elemz
elemZ6 mdszere
m6dsZere alapjn.
alapjan. A recens
elteijedese nyomn
bogarak elterjedse nyomiin Coope s es munkatrsai
munkatzirsai megrajzoltk
megrajzoltk a maximlis
maximfilis (az elter-
jedesi terleten
jedsi teriileten tallhat
talilhat legmelegebb hnapok) hnapok) s es a minimlis
minimilis (az elterjedsi
eltcrjedesiterii1etleg-
terlet leg-
hidegebb hnapok)
hnapok) hffimerselcleti
hmrskleti tiireikepessegi
trkpessgi tartomrinyit
tartomnyt a l<iil6nb6Z6
klnbz bogirfajoknak.
bogrfajoknak.
Majd a l<i.il6nb6Z6
klnbz kijrnyezettrteneti
krnyezettrtneti es s regeszeti
rgszeti leleihelyekrfil
lelhelyekrl el6l<criilt,
elkerlt, a kutatesok
kutatsok
nyoman
nyomn ismert es s elterei
eltr heimersekleti
hmrskleti ti'irestartom:innyal
trstartomnnyal rendelkczei
rendelkez bogarakat haszniltik
hasznltk
fel aZ
az egykori eghajlat
ghajlat rekonstrukcijara
rekoristrukcij.ra olyan m6don, mdon, hogy a ket kt vagy tbb
tbb bogzir
bogr alap-
jin
jn rekonstruzilt
rekonstrult heimersekleti
hmrskleti tiirestartomanyt
trstartomnyt egymzisra egymsra vetittettek
vetttettk es s aZ
az 46666
tfed h6mer-
hmr-
sekleti
skleti tartominyreszt
tartomnyrszt tekintettek
tekintettk aZ az egykori heimersekletnek.
hmrskletnek.
A regeszeti
rgszeti es s a paleoentornolgiai
paleoentomolgiai l<utat2'is0l<
kutatsok egyik igen jelenteis jelents teriilete
terlete az egykori
lq1lt1ir2'il<
kultrk emberinek a csontba es s l<6be
kbe vesett
vsett bogzirrajzait
bogrrajzait vizsgilja
vizsglja es s azonositja.
azonostja. Ugyan-
csak nagy jelenteiseg
jelentsg tanulmzinyokat
tanulmnyokat keszitettek ksztettek a holocen
holocn bogzirmaradvnyok
bogrmaradvnyok alapjzin alapjn a
nyugat-eurpai, emberi hatesokra
nyugat-eurpai, hatsokra trtenttrtnt erdei
erd vissZaht'1Z6d2is0l<r6l,
visszahzdsokrl, a szantfbldi
szntfldi mveles
mvels
el6ret6reser6l,
elretrsrl, a heimersekleti
hmrskleti v2'ilt0Z2'is0l<r6l.
vltozsokrl. Regeszeti
Rgszeti szempontb6l
szempontbl aZ az egyik legje-
lentsebb paleoentomolgiai
lenteisebb paleoentomolgiai tanulmnyttanulmnyt Glrling Girling es s Greig brit l<utat6l<
kutatk jelentettek
jelentettk meg a
londoni
londori Hampsteeurl
Hamprteaol neolit kori leleihelyenek
lelhelynek vizsgelata
vizsglata nyomin.
nyomn. A leleihelyen
lelhelyen sikeriilt
sikerlt ki-
mutatni a nagy szilfakeregsz
szilfakregsz (Scolytns
(Scolytu: scolytus)
scolytu:) maradv:-inyait,
maradvnyait, egy olyan retegbeil, rtegbl, amely
megeleizte
megelzte aZ az 5000 evvelwel ezeleitt
ezeltt bekvetkezett
bekvetkezett szilfa pollen visszaesesi visszaessi szintet (Ulmns (Ulmn:
elecline
decline zone). Korzibban
Korbban ezt a pollencskkenesi
pollencskkensi szintet eghajlati ghajlati vziltoziissal,
vltozssal, talajromlzissal,
talajromlssal,
a neolit kzijssegek
kzssgek erd6irt6
erdirt tevekenysegevel
tevkenysgvel hoztik hoztk sszeiggesbe.
sszeiggsbe. A nagy szilfakeregszifi
szilfakregsz
viszont teijeszt egy olyan l<6r0l<0Z6 krokoz gombat, gombt, amelynek hatasara hatsra a szilfk
szilfk elpusztulnak (a
XX. szezad
szzad mesodik
msodik feleben
felben is kialakult eZ ez a loollomol
holland szz'lbeteg5@).
szilletegsg). EZEz a paleoentomolgiai
paleoentomolgiai
adat felveti a leheteiseget
lehetsgt annak, hogy a szilfak szilfk kipusztulzisa,
kipusztulsa, aZ az erdeik
erdk felnyilzisa
felnylsa Nyugat-
Eurprfiban
Eurpban a neolitikumneolitikurn soran
sorn nem a kzssegek
kzssgek erdeiirt
erdirt tevekenysege,
tevkenysge, hanem egy be-
tegseg
tegsg teijedese
terjedse nyomin
nyomn kvetkezett
kvetkezett be.
Magyarorszegon
Magyarorszgon regeszeti rgszeti lelhelyekreil
lelhelyekrl eZ ez ideig a kbzepkori
kzpkori Szentkirlyrl
Szentkirlyrl (XVI-
XVII. szazad)
szzad) es s a tatzirjzirzis
tatrjrs soren
sorn elpusztult kzepkori kzpkori pusztaszeri
pusztaszeri monostor beomlott
kzepkori
kzpkori lqfltjzibl
ktjbl (XIII. szezad)szzad) kerlt kerlt e16
el jelents
jelents mennyisegii
mennyisg bogirmaradvany.
bogrmaradvny. AZ Az
pusztaszeri t6bb
6pusZtasZeri tbb sziiz
szz bogirmaradvzinyt
bogrmaradvnyt Elele Elek Zoltein,
Zoltn, a Debreceni Egyetem PhD hall-
gatja
gatja hatirozta
hatrozta meg a tankbnyv tanknyv irjival
rjval vegzett
vgzett l<6Z6s
kzs kutatmunka
kutatmunka nyoman.nyomn. A k1'1tb6lktbl
616163-111:
elkerlt maradvzinyokbl
maradvnyokbl 1 7 taxont sikeriilt sikerlt mcghatarozni
meghatrozni (8. tziblizat)
tblzat).. A kfitbl
ktbl szinte
aZ0n0s
azonos arzinyban
arnyban kerltek
kerltek 616 el az epitmenyekben
ptmnyekben lak6, lak, vagy zillattenyesztest
llattenysztst jelZ6 jelz {Zelda-
zeltl-
buak
bak (cstanyok
(cstnyok - a Bleep: Blap: nemzetseg
nemzetsg fajai, Semnbeus Scarabeu: ainis,
aini:, Oeloneletm
Odonaetu: omnlger),
armiger), meZ6-mez-
gazdasgi karteveik,
gazdasigi krtevk, gab0na-
gabona- es s Zldsegkzirositk
zldsgkrostk (Blotter, (Elater, Opewrum
Opatram:a17alo:am, Silploa obscu-
sellmlosum, Silplm Obscu-
m,
ra, Curcnllonlolole),
Curcalionidae), termeszetes
termszetes erd6lal<6,
erdlak, puhafas
puhafs es s kemenyfzis
kemnyfs ligcterdeiltben
ligeterdkben 616 l elemek
(Carnbusgranulntns,
(Carahusgranalatm, Dorcnspnmllelepzfveelns).
Dorcu:parallelepipedu:). EZ Ez a bogarfauna
bogrfauna sszetetel
sszettel aZt azt bizonyitja,
bizonytja,
hogy a kjzepkorban
kzpkorban kialaldtott
kialaktott gaZd:3_l<0dasi
gazdlkodsi forma meg mg nem pusztitotta
puszttotta el a termeszetes
termszetes
eleihelyeket
lhelyeket a monostor kijrnyeken. krnykn. Igy mozaikos nijvenyzet nvnyzet vette kijriilkrl a vizsgilt
vizsglt terii-
ter-

143
 etet, ahol a termeszetes,
termszetes, kevesbe
kevsb bolygatott tblgyerdeik,
tlgyerdk, vizparti
vzparti ligeterdfik
ligeterdk is fennma-
adhattak, ugyanakkor kertkultrt,
`adhatta.k, kcrtkultflrait, legelket,
legeleiket, szntkat
sZ2'ir1t6l<at is rekonstrulhattunk.
rekonstruilhatttmk. A balkni
balkaili
:1terjedesi centrumnal
:lterjedsi centrummal jellemezhet
jellemezhetei szent galacsinhajt
galacsinhaj t6 (Scarabu:
(Smmlms ajfni:)
ainis) kiemelked
kiemelkedei ar-
ari-
iy jelenlte
y jelenlete az pusztaszeri
6pusZtasZeri faunban
fauneban igen fontos krnyezettrtneti
kijrnyezettbrteneti adat. Mivel ennek
i1 fajnak jelents
jelenteis doininancija
dominancizija alapjn
alapjin az
aZ egykori jliusi
jliliusi kzphmrsklet
kijzepheimerseklet mintegy
),5CsZal magasabb lehetett, mint napjainkban. Haznkban
),5C-szal Hazzinkban ez a rgszeti
regeszeti lelhelyrl
lel6helyr6l
iZ2i1I'I13.Z6 fosszilis bogrfauna
:zrmaz bogirfauna alapjn
alapjan kszlt
keszlt feldolgozs
feldolgozzis mg meg egyedlll.
egyediilill.

bogairmaradvainyok
Fosszilis bogrmaradvnyok
Bogertaxonok
Bogrtaxonok , Elterjedes
Elterjeds Ielzrtke
Ielzerteke *
$ | ? = % I L m

Cnraensgrnnnliztus
Carahuxgranulata: Palerktikus, ligeterdei Termszetes
Termeszetes erdk
erdeik
Hmpalu: sp.
Harpalu:
,,_ _, Palerktikus, ligeterdei Termszetes
, _ _ _ erdk
,. Termeszetes erdeik
, ,___ 1
Pterostlchus melanariu:
Pterorticlou: melanozrins Eurpai
Eurpai szntfld,
sZ2int6f6ld, legel
legelei Mezgazdasgi krtev
l Mezgazdasaigi kzirtev
Elater sp. Eurpai, erdeilak
Eurpai, erdlak Fakrtev
Fakzirtevei
Doreus
Dorcu: pm'allelepz'peelns
parallelepioeda: g Eurpai, erdeilak
g \ Eurgpagi, erdlak Tlgyfakrtev
Tblgyfakeirtevei
Oelonaetus
Odonaeta: annigeif
armiger Eurpai, treigyalak
g g W1?.ur6pai, trgyalak llatcsordk, istllk
Allatesordeik, istllk
Aphoelius
Aphodiu: sp. trgyalak
Holarktikus, trigyalak llatcsordk, istlllc
Allatcsordik, istllk
Senmbeus
Scarabeu: 3,9933
aini: Bziani, trigyalak
A 34113.61, zfgyaa ; M66361,
Mnesek, birlcanyjak,
birkanyajak, 71314117615
is rllk
Capri: lnnaris
lunari: Eurszibriai
, Eursziberiai Termszetes erd6k
l Tenneszetes erdk l
313;;
Blap: letlnfem
lethira _ _ Eur:-izsiai,
Eurzsiai, teleplesek
teleplsek Epitmenyek
ptmnyek (ham,
(hzak, stb.)
stb. ) ,
Bleep: morti:aga
Blap: mortisaga Eurzsiai,
Eurzizsiai, teleplsek
telepiileselt g W, prnznyzk
lpitrnenyek (hzak,
(ghaiziak, szb.
stb.)) I
:almlomm
Opatrum sabzelosnm Eurpa, homoki
Eurpa, liomoki erdeilak
erdlak Fakrtev
Falqirtevei
Silpha
Silpha ob.ionm7
ol7:cara 7 Eurzsiai, erd6lal-t6
Eurzizsiai, erdlak Fakrtev
Fakzirtevei
l Volga:
Vau: hemipteru:
hemz7pte1*m" g Holarktikus, virziglak
gH0larl<til<us, virglak Rt, legelei,
Ret, legel, lcerteszet
kertszet
ii?

l Cearambyx seopolll
'Ceamml:fyx :cojoolii elblzneeltum
ablineatum Eurpai, gyeplak
Eurpai, gyeplak Mezgazdasgi kzirtevei
Llvlezegazdaseigi krtev
Curenllonielele
Curculionidae Eurpai, teleplesek,
g Eurpai, teleplsek, kertek Mezgazdasgi
MeZ<5gaZdas:'igi krtev
kzirtevei ~
Heptemlezcus :u:
Heptaulacu: sus
------ - ---- --------- --
77
13616641,
Eurpai, gyeplak
------- F
gyeplak
1 1 1
@ MeZ<' :5gaZdas:igi 1<4rv6
Mezgazdasgi krtev 5
B. tiblezatz
8. tblzat: Az pusztaszeri,
AZ pusztaszeri, tatzirjzirais
tatrjrs soran
sorn elpusztult
I
kutjabari feltzirt
monostor ktjziban feltart bogairmaradvinyok
bogrmaradvnyok

rgszeti leleihelyek
A regeszeti lelhelyek mellett kijrnyezettrteneti
krnyezettrtneti leleilielyen
lelhelyen is sikerlt
sikerlt hazankban
haznkban je-
lgnts holocen
191365 holocn kor
kor bogirfaunzit
bogrfaunt gyfijteni.
gyjteni. A Szegedi Tudomanyegyetem
Tudomnyegyetem Fldtani
Fldtani ess
Oslnytani Tanszekenek
Oslenytani Tanszknek a haj6si
hajsi lzipteriileten
lpterleten melyitett
mlytett lcutat6'1r2'isaiban
kutatfrsaiban jelenteis
jelents faj-
faj - es
s
egyedszm, holocen
egyedszzimlli, holocn l(or1'1
kor bogirfaunit
bogrfaunt sikeriilt
sikerlt IO}:
I(i:: Anelreelnalz,
Andrenak, a Termeszeti
Termszeti Fldrajzi
Fldrajzi
Tanszk oktatjzinak
Tanszek oktatjnak kimutatnia,
kimutatriia, igy
gy eleiszijr
elszr nyilik
nylik lehet6seg
lehetsg a Kerpet-medenceben
Krpt-medencben ra-
diokarbon adatokkal meghaterozott
meghatrozott kor kor holocen
holocn szelvenybeil
szelvnybl szarmaz
szrmaz malcrobotanikai,
makrobotanikai,
pollen-, Mollusca-, ess bogermaradvinyok
bogrmaradvnyok alapjin alapjn regeszeti
rgszeti szempontb6l
szempontbl is kiemellcedei
kiemelked
jelenteisegfi
jelentsg kijrnyezeti
krnyezeti rekonstrukcit
rekonstrukcit elkesziteni.
elkszteni.

144
-34
 5.2.3. Gerinces ni..ra=cIv2iny`ol(
n1a.:fz11dv'zi.1ay*0} "vizsglata
vizsgzilata

ktirnyezetttirteneti s
A krnyezettrtneti es a rgszeti
regeszeti lelhelyek
lelhelyek egyik legszembetnbb
legszembetiineibb leleteit a gerin-
maradvanyok alkotjk.
ces maradvnyok alkotjak. A gerinces faunnak faunanak viszonylag gyors evolcijnak evolucijanak s es a ge-
meggyelhetei morfolgiai
rinces anyagon megfigyelhet morfolgiai vltozsoknak
va'.lt0Z2is0knak ksznheten
l<6sZ6nhet6en a rgszeti
regeszeti szem-
pontb6l is fontos negyedidszaki
pontbl negyedideiszaki rtegtani retegtani vizsglatokban
viZsga'lat0l<ban jelents
jelenteis szerepet jtszik. jzitszik. A
regeszeti szempontbl
rgszeti szempontb6l is jelents jelenteis krnyezettrtneti
kbrnyezettbrteneti lelhelyekenleleihelyeken feltrt
feltart fosszilis gerinces
l<6Z6ssegel< vizsglatnl
kzssgek vizsgzilatzinzil a legfontosabb jellemzk jellemZ6l< a fajgazdagsg,
fajgazdagsag, a klnbz
kiil6nb6Z<5 taxonok
relatv
relativ gyakorisga,
gyakorisziga, a csoportok tr- ter- ses idbeli
1665611 kolgiai
Jjkolgiai rtelemben
ertelemben vett inintzata,
mintzata, sok-
szinsege. A trtneti
sznsge. tijrteneti llattan
illattan a trtnelem
tijrtenelem eltti 616:6 ses a trtnelmi
tiirtenelmi korok embernek
emberenek kr- k6r-
nyezeteben elfordul
nyezetben el6f0rdul6 llatokat
illatokat vizsglja.
vizsgilja. Vizsglatnak
Vizsgalat:-inak trgyatzirgya lehet a rgszeti
regeszeti lelhe-
lel6hc-
lyeken feltrt
feltert llatcsont
:-illatcsont anyag (archeozoolgia),
(om:heozoologz'et), a kzelmlt
kzelmtilt ember s es llat
allat kapcsolata (eth-
nozooloigia), llatbrzolsok
nozoolgia), zillatzibrzizolzisok (pldul
(peldrfiul egyiptomi srok sirok falnak
falzinak bri,
ibrzii, vagy a paleolitikun
paleolitikum
emberenek festmnyei,
embernek festmenyei, k- k- s es csontfaragsai),
csontfaragzisai), valamint ilyen kutatsi kutatasi terlet
teriilet lehet az aZ egy-
allata'll0m:innyal kapcsolatos rsos
kori llatllomnnyal irasos emlkanyag,
emlekanyag, gazdasgi
gazdasegi feljegyzsek,
feljegyzesek, tenysztsi
tenyesztesi
zillatolcrl adott fldrajzi
adatok, llatokrl Fjldrajzi elnevezsek
elnevezesek (pldul (peldaul Hd-t).
H6d-t6).
A negyedidszaki
negyedidszaki rtegekbenretegekben feltrt feltert csontok elpusztulsi
elpusztulriisi (tanatoco`nzi:)
(tanatocondzis) s es beteme-
tdsi
teidesi (ta_focono'zi:),
(totJco'n6zis), azaz termszetes
termeszetes ton ton felhalmozdott
felhalmozdott slnytani
lislenytani anyagot alkotnak.
regeszeti lelhelyeken
A rgszeti lclfihelyeken tallhat
talalhat gerinces maradvnyok
maradvnyok az ember gazdasgi gaZdaszigi s es trsadalmi
tersadalmi
tevekenysege sorn,
tevkenysge sorzin, azaz szelektlva
szelektzilva temetdtek
temeteidtek el s es maradtak fenn (antropogn
(antropogen tanato- tomato-
condzli). Mind a paleozoolginak,
co'no'zi:). paleozoolgizinak, mind az aZ archeozoolginak
archeozoolginak kutatsi kutatesi trgya
tzirgya az aZ llat-
2illat-
negyedideiszaki rtegek
csont. A negyedidszaki retegek egyik legjellegzetesebb gerinces maradvnyai, maradvzinyai, az aZ emberi
csontanyag. Ezek a leletek s es hozz
hozz kapcsold
l<apcsol6d6 trsadalmi
tarsadalmi emlkariyagok
emlekanyagok (temetkezsi,
(temetkezesi,
szertartzisi nyomok meglte
szertartsi meglete vagy hinya) hienya) igen fontosak mltunk multunk megismersben,
megismereseben, a bio-
lgiai s
lgiai es trsadalmi
tarsadalmi evolciev0l1f1ci6 folyamatainak megrtsben, megerteseben, ezrt ezert feltrsuk
felt2'ir2isul< s es feldol-
gozzisuk elklnl
gozsuk clkiilijniil a tbbitjbbi gerinces maradvnymaradvany feldolgozstl
fcldolgozzisatl s es a trtneti
tijrteneti embertan
(paleo-antropolgia) trgykrbe
(paleo-antropolgia) teirgykiirebe tartozik.
A gerinces leleteket mretk meretL'1l< alapjn
alapjin makrogerince:
melln-o,ge'rz'nees s es mikrogerince:
mikrrzgences anyagra oszthatjuk.
A mikrogerinces anyag kinyerse kinyeresc hasonl
has0nl6 a makrobotanikai
rnakrobotanikai s es malakolgiai
ma.la.l<0l6giai anyaghoz,
retegekbeil vett, bemrt
a rtegekbl bemert mennyisg
mennyisegii ledket iiledeket lisztszitn
lisztszitzin trnossuk
zitmossuk s es az iszapolt, ki- lei-
sziritott anyagbl
szrtott anyagbl vlogatjuk
vilogatjuk ki l<i a gerinces maradvnyokat.
maradvzinyokat. A makrogetinces
makrogerinces anyag ki-
emelese (pl.: manut,
emelse mamut, stlok,
eistulok, vagy szarvasmarha csontok) a csontok mrete merete miatt mr mar
jelent6sebb fldmunkt,
jelentsebb fbldmunkat, rgszeti regeszeti feltrst
feltarist ignyel.
igenyel. A feltrs
feltairas sorn
soran ezeknek a csontoknak
esontoknak
terbeli helyzete igen fontos, rgszeti
a trbeli regeszeti jelentsg
jelent(':5seg1i informcikat
informzsicikat hordozhat, ezrt ezert a
1<utat6l< az egyes jrszintek,
kutatk jirszintek, hulladkgdrk,
hulladekgijdrbk, hsdepk htisdepk helyzett
helyzetet rgztik,
rgzitik, gy igy az aZ ar-
che0Z00l6gus s
cheozoolgus es a rgsz
regesz ezek nyomnnyom;-in jelents
jelentfis kvetkeztetseket
l<6vetl<eZtetesel<et vonhat le az aZ llatok
ellatok fel-
dolgozzisirl vagy az
dolgozsrl aZ egyes pletek
epiiletek egykori felhasznlsrl.
felhasznz-ilziszirl.
legjabb krnyezettrtneti
A legjabb krnyezettbrteneti megkzeltsmegkijzelites alapjn alapjzin a gerinces fajokat nem a recens l- zil-
lapotok alapjn
alapjan megfigyelt kolgiai iikolgiai kategrikba
kategriikba sorolja, hanem inkcionlisan .1nkci0nalisan prbljaprbalja
faunait kezelni. Meririyisgileg
a gerinces faunt Mennyisegileg jl j6l meghatrozhat
meghatzirozhat jellemzket
jellemzeiket vizsglnak
vizsgzilnak (pl.
testtbmeg) , s
testtmeg), es ezek eloszlsbl
el0sZl2'is2ib6l ,,eeno,gmm") s
,,cenogram) es helyzetbl
helyZeteb6l kvetkeztetnek
kvetkeztetnek a egykori
ktiziissegek kolgiai
gerinces kzssgek ijkolgiai jellemzire.
jellemzeiire. Ennek a megkzeltsnek
megkijzelitesnek a legnagyobb hibja, hibeja,
kijztissegelcre hasznlhat,
hogy csak olyan kzssgekre hasznilhat, ahol ugyanazok a funkcionlis funkcionilis jellemzk
jellemZ6l-: mr-mer-
heteik, s
hetk, es gy
igy nem alkalmazhat
alkalmazhat klnbzl<iil6nb6Z6 fajokblfajokbl ll.4116 fauna kzssgekre.
kijzijssegeltre. A fosszilis

1455
'14
 gerinces kzssgek
kijzijssegek kolgiai
ijkolgiai jellemzi
jellemzfii elsdlegesen
elseidlegesen a leletek morfolgiai
morfolgiai elemzsn
elemzesen ala-
pulnak. Minden fontos fajra jellemz jellemzei vltoznl
viltoznsil (pl. tpllkozs)
teiplzilkozis) a gerinces taxonokat ka-
tegriakba tudjuk sorolni, amelyeket kolgiai
tegrikba 61-:0l6giai tpusknt
tipuskent kezelhetnk
kezelhetiink (pl. lombev,
lombevfi, le-
gelei, ragadoz,
gel, ragad0Z6, rovarevrovarevei stb.). Az AZ ilyen kolgiai
6l<0l6giai tpusok
tipusok eloszlsai
eloszlsai alkotjk
alkotjk a rendszer-
besorolzistl fggetlenl
tani besorolstl iggetleniil ksztett
keszitett legjabb
legjabb gerinces fauriisztikai
faunisztikai vizsglatokat
vizsgelatokat az aZ n.
n.
,,tezocon-ee jellemzsek
taxon-'ee jellemzesek alapelemeit. Ezek a krnyezettel kijrnyezettel sszefggst
tisszeiggest mutat
mutat6 kolgiai
6l<0l6giai
tipusok funkcionlis
tpusok funkcionilis morfolgiai
morfolgiai kvetkeztetseken
l(6vetl<eZtetesel<en alapulnak, ezrt ezert komorfoknak
komorfoltnak ne-
ket.
vezik 6l(et.
Mivel ilyen irny irzinyii vizsglatokat
vizsgelatokat elssorbanelseisorban a krnyezettrtneti
ktirnyezettrteneti lelhelyeken
leleihelyeken feltrt,
feltart,
termeszetes
termszetes m6don mdon bezigyazdott
begyazdott fauna alapjin alapjn vegeztek,
vgeztek, ezertezrt az emberi megtelepedesi
megtelepedsi
p0nt0l<r6l,
pontokrl, telepiilesekrl
teleplsekrl eleikeriilt
elkerlt faunt faunt (leszimitva
(leszmtva a legkorebbi
legkorbbi emberi megtelepede-
megteleped-
seket) ms mis megkzeltsben
megkbzelitesben dolgozzk dolgozzak fel. A lelhelyeken
lelehelyeken feltrtfeltirt gerinces faunt
faunzit kr-
l<6r-
nyezettiirteneti s
nyezettrtneti es rgszeti
regeszeti szempontbl
szempontb6l egyarnt egyarant rtkelni
ertekelni kell. Kln Kiilijn kell rtkelni
ertekelni a
vadiszott llatokat
vadszott allatokat (ha vannak) s es kln
kiiln a hziastott
hziziasitott llatokat
illatokat (ha vaniiak).
vannak). Termsze-
Termesze-
k6vetl<eZtetesel<et lehet levonni a vadszott
tesen nagyon fontos kvetkeztetseket vadziszott s es tenysztett
tenyesztett llatok
allatok ar-
ara-
nyanak vltozsbl
nynak vltoziszibl is. A vadszott
vadeszott llatok zillatok minsgi
mineisegi (faji) sszettele
Casszetetele egyrszt
egyreszt iggtt
iggtt a
ktirnyezetteil, amelyben a vadszott
krnyezettl, vadeszott llatok:='i.llat0k ltek,
eltek, msrszt
mesreszt a kzssg
l(6Z6sseg szervezettsgtl,
szervezettsegeteil,
igenyeteil, a vadszati
ignytl, vadziszati hagyomnyoktl.
hagyomanyoktl. A vadszott vadeszott llatok
illatok mennyisge
mennyisege az aZ skorban
6sl<0rban fel-
teheteien a termszetes
teheten termeszetes arnyokat
arzinyokat tkrzte
tiikrzte vissza. KsbbKesfibb a fennmaradsrt
fennmaradasert folytatott hs- hus-
vadziszat fokozatosan talakult
vadszat atalakult s es trfea-,
trfea-, presztzs-
presZtfZs- ses spoitvadszat
sportvadiiszat vltotta
valtotta fel. Ilyennek
tekinthetjijk az
tekinthetjk aZ asszr
asszir kirlyok
kiralyok kpeken,
kepeken, dombormveken
dombormveken is megrktettmegrbkltett oroszlnvad-
0r0sZl:invad:i-
szatzit, a frak
szatt, f:ira6l< nlusi
nilusi vzil-
vi'Zil6- s es madrvadszatt.
madzirvadszatt. A vadszott vadeszott gerinces llatok 4114161< maradv-
maradv2i-
vizsgzilatval nemesak
nyainak vizsglatval nemcsak a kzssgek,
kzijssegek, vagy az aZ egykori krnyezetrl
krnyezetrl vonhatunk le
kbvetkezteteseket, hanem az
kvetkeztetseket, aZ egyes fajok megjelensvel
megjelenesevel s es eltnsvel,
cltiinesevel, a fajok dominaneia
dominancia
valtozaisaival pontos kronolgiai
vltozsaival kronolgiai adatokat, gerinces biosztratigrai biosztratigrzifiai egysgeket
egysegeket alaktha-
alakftha-
tunk ki (38. bra). ebra).
A rgszeti
regeszeti s es kmyezettrtneti
ktirnyezettijrteneti cl 6616 gerinces faunisztikai vizsglatoknak
vizsgalatoknak az aZ egyik
legfontosabb terlete teriilete a trtneti
t0"rtenetz' llalfldrajz.
eillettfelelmjz. Ez EZ a tudomnyg
tudomanyfig a fajok elterjedsvel,
elteijedesevel, az aZ
illattzirsulzisok tr-
llattrsulsok ter- s
es idbeli
id6be1i fejldsvel,
fejleidesevel, szukcesszis
szukcesszis vltozsaival
viltozaisaival foglalkozik. A szuk- sZul<-
cessZi6 sorn
cesszi sor:-in az letkzssgek
eletkijzbssegek sszettele
itisszetetele jellegzetes vltozsokon
viltozisokon megy t. zit. Egy jflj kr-
k6r-
nyezeti llapot
zillapot (szukcesszis
(szukcesszis stdium)
stiidium) kialakulsakor
l<ialalcul:isal<0r a krnyezeti
lcrnyezeti paramterek
parameterek ersen
ereisen vl-
val-
toznak s es ezeZ a jelents
je1ent6s nvekedsi
nbvekedesi rtj ritziju fajoknak ,,R-rtmtegi.rtolk) kedveznek, a k-
R-rtratgi:tk) 1(6-
Zbsseg gyengn
zssg gyengen strukturlt,
strukturilt, a fajszm
fajszim alacsony. Ksbb Keseibb a krnyezet
krnyezet stabilizldsval
stabilizzildziszival a
jobb versengsi
versengesi kpessggel
kepesseggel jellemezhet
jellernezhetei fajok (,,K-:1rate'girtk)
@,K-m'ategz'.rtei'le) jutnak tlslyba,
tfilslyba, n n6 a
fajszrfim (diverzitsi
fajsztn (diverzitisi rtk),
ertek), s es a gerinces fauna kzssgei kzijssegei s es a krnyezet
krnyezet kztt
l<6Z6tt egyre bo-
nyolultabb kapcsolatok alakulnak ki.
A rgszeti
regeszeti lelhelyekrl
leleihelyekreil elkerlt
eleikerult csontok alapjn alapjan nagy jelentsg
jelenteisegii vizsglatokat
vizsgelatokat v- ve-
gezhetiink a hzi
gezhetnk hzizi llatok
allatok trtnetvel
tijrtenetevel s es eredetvel
eredetevel kapcsolatban. Rgszeti Regeszeti szempontbl
szempontb6l
a hzillatok
hziallatok csontjainak rtelmezse ertelmezese a legbonyolultabb, mert az aZ ember hzillatait
hazirillatait clja
celja
sZerir1t tartotta a maga ltal
szerint altal vlasztott,
valasztott, mdostott
mdositott krnyezetben.
krnyezetben. Rjuk Rajuk a tenyszts
tenyesztes sorn
soren
a hagyomny
hagyomeny s es azaZ egykori divat egyarnt egyarant hatott. Maradvnyaik
Maradviinyaik teht tehat tbbfle
tbbfele kulturlis
kulturilis
hatist is hordoznak, gy
hatst igy a rgszeti
regeszeti kutatskutatas rtkes
ertekes forrsai.
forrzisai. Az AZ archeozoolgia
archeozoolgia a csontok
illattani meghatrozsa,
llattani meghaterozesa, mreteik mereteik statisztikai elemzse elemzese s es klnleges
kiilnleges alaktani tulajdon-
tulajd0n-
szigaik rtelmezse
sgaik ertelmezese alapjnalapjzin von le trtnetitijrteneti kvetkeztetseket.
kijvetkezteteseket. A krnyezettitneti
krnyezettijrteneti lel- lel6-
helyelcreil elkerlt
helyekrl eleikeriilt termszetes
termeszetes felhalniozds
felhalmozdzisfi csontanyagtl
csontanyagtl eltrenelterfien a rgszeti
regeszeti llat-
4114:-

1-16
146
maradvnyok
matadvinyok az egykori szndkos s/vagy veletlenszerli
szzindekos es/vagy vletlenszer emberi tevekenyseg
tevkenysg nyomait
egyarnt
egyarfint viselik, s
es ez
eZ a tisztn
tisztzin termszettudomnyos
termeszettudomenyos elemzst
elemzest nehezti.
neheziti. AzAZ llatmaradv-
a'.llatmaradvzi-
nyokbl hagyominyosan
nyol<b6l hagyomnyosan felvzolt
felvzizolt trtnelmi
tfjrtenelmi rekonstrukci
rekonstrukci htterben
hzittereben teht
tehet rvnyesl
ervenyesiil
masik folyamat is. A csontleletek felhalmozdsnak,
egy msik felhalmozdziszinalc, pusztulsnak,
pusztuleiszinalc, megmaradsnak
mcgmaradzisinak
l<6vetkeZteteseinket is meghatroz
a kvetkeztetseinket meghatairoz trtnete.
trtenete. Ez
EZ az
aZ llattani
zillattani rtkelst
ertekelest zavar
Zavar kulnrlis
kulturalis
hates azonban maga is egykori kultrt
hats kultlirzit jellemz
jellemzei rgszeti
regeszeti adat.

Vadllatok:
Vadllatok:
Cervu: elaphu: (szarvas)
5-,,_,_,,,,.0,
Su.: :crofa (vaddiszn)
(vaddiszn) 1 1 1 it , I , 1 1 1 ,1 1. 1. 1-
Caml: lupus (farkas)
Cmorber (hd)
Birpr`m`geniu: (rulok)
Biron lonasur
Bison banana (blny)
(biilny) M 1 3
Equmr-m (vadl)
Equuaerus (vadl) I ~ ~ 13 on A 5- -
Hemionuo (vadszamar)
Hemionu: sp. (vadszamr) 1 3
Cqrreolu.: capreolu: (z)
Vulpe: vulpe: (rka)
Felit
Felic :ilvertris
silveitvvk (vaclmacska)
(vadmacska) -1 1. 1
ll/fele: male: (borz) . A

Dymelynx
fofw (hiz)
19%* (hiz) K II 1, 1
persicus (perzsa oroszln)
Leo pmicu: oroszlan 1

Haizi
Hzi allatok:
llatok:
Csmir (kurya)
Cmir lupus (kutya) Z v
Bo: taurm
tauru: (szarvasmarha) 6
Ovis
Ovi: mic:
are: (juh) - .-
f

Capmln'n:u.s'(kecsl<e)
Cupra hircu: (kecske) 1 1, _- 1
Smdornertiem
Sus (diszn)
donmticu.: (diszn) 1
_ ~ '' '
Eqmu cabullu:
Equu: mbollm (l)
(16) -
_ ` 1. at 1. 1

Bioszmeria
Biosztratigra Palnk @
Krs Bkk lg Alfld

Regeszeti korok
Rgszeti Rzkor I Vaskor R mai
Bronzkor 7 Vaskor Kiizpkor
Kzpkor
Ne
vi-nndordorlas
N
Radiokarbon kor Mezolitikum
Mezolitikurn Neolitikum
Neolitikurn al

6000 3000

80
g
1000
10000
ebra.
38. bra.
A kerpet-medencei
krpt-medencei vademl6s6l<
vademlsk es
s hizi
hzi emleisk
emlsk megjelenese
megjelense es
s lcihalzisa
kihalsa a holocen
holocn soren
sorn
(Vrs, 1998 nyoman).
(Vtirs, nyomn).

uz
147
14 I
 Nagyon fontos mind a vadszott, vadiszott, mind a hzillathziallat csontok elemzsnl
elemzesenel az aZ n.
tin. ,,ha:zno:
,,loetsznos
hsmennyisg megllaptsa.
lnls7nennyz':e'g megillapitzisa. Ezt az anatmiai anatmiai s es letkor
eletkor szerinti csopoitostssal,
csoportositzissal, az
egyedszam gyelembe vtelvel
egyedszm vetelevel lehet kialaktani.
kialakitani. A atal llatok ellatok letkornak
eletkoranak meglla-
megella-
pitzisival akr
ptsval akir a levgsnak,
levzigaisnak, vagy elejtsnek
elejtesnek az vszakt
evsZal<a'1t is megllapthatjk.
megeillapitllatjik.
hziziasits (dome:ztikcio')
A hziasts (elomesztikeioio) sorn sorzin azaZ emberi ignyeknek
igenyeknck megfelelen
megfeleleien kitenysztett
kitenyesztett l- 41-
szema, sszehasonltva
latfajok szma, osszehasonlitva a termesztett nvnyekkel, novenyekkel, igen kevs keves s es klnbz
kiilonbozei funk-
ci6 alapjn
ci alapjiin csoportosthatjuk
esoportosithatjuk azokat. A hzillatok hzlizizillatok kzl
kozl elklnthetnk
e1kLil6nithetiink gazdasgi
gazdasegi ha-
szonillatokat (n.
szonllatokat (un. l'h:tartalkokat)
,,e'l6lnlstetrtetle'leokttt) , vd
11666 s es segt
segitfi hzillatokat,
hiiziillatokat, valamint hobby lla- 4114-
tokat s es ksrleti
kiserlcti llatokat.
illatokat. Az AZ utbbi
ut6bbi kt ket csoport fejlettebb
fejlcttebb trsadalmakban
t:-irsadalmakban jelentkezik
hziziasitzis kezdetn
csak, a hziasts kezdeten s es a magaskultrk
magaskultrik kialakulsnak
kialakul2is:inak idejn idejen csak az aZ els
els6 ktket cso-
port alakult ki. A hziastshaziasitas csak a folyamatosan egytt egyiitt l 616 csordallatoknl
csordaallatoknil volt sikeres
es maga a folyamat tbb
s tobb lpsbl
lepesbeil llt,
illt, a befogstl,
befogastol, a szeldtsen
szeliditesen keresztl
keresztl a gnanyag
genanyag
megvaltoztatisiig, a tenysztsig.
tudatos megvltoztatsig, tenyesztesig. Ez EZ a folyamat mindig tbb tobb emberi s es tenysz-
tenyesz-
h2iZi2i.llat genercit
tett hzillat generziciot fog t. zit. Legjobb plda pelda erre a legelsknt
legelseikent domesztiklt
domesztikilt kutynakkutyeinak
tortenete. Ha egy kutya tlagos
a trtnete. iitlagos lettatalmt
elettartalmat 10 vnek evnek vesszk,
vessziik, egy tlagoszitlagos embert
emberet
evnek, akkor a kutyk
40-50 vnek, kutyik mintegy 200-300 embergenercinakembergenerzicinak s es 1000-1200 ku-
tyagenerzici egyttlsbl
tyagenerci egyiittelesebfil szrmaz
sZ2irmaZ6 vltozsokat
viltozaisokat hordoznak magukban. Az AZ egyes llat-
ellat-
fajok tzit is minslhetnek
mineisiilhetnek a tenyszts
tenyesztes folyamn,
folyamen, pldulpeldeul a lovat kezdetben hstartalkknt
hL'1starta.lekkent
kezdtek tenyszteni,
kezdtk tcnyeszteni, majd segt segitei hzillat
l1iZli.ll1tlCtt, mig a tenyszts
lett, mg tenyesztes kezdetn
kezdeten a kutya vd v6;16 ses
segitei hzillatknt
segt h:-iziillatkent jelentkezett (a legtbb legtobb kultrban
kultlflriiban ez a funkcija
funkcija meg is maradt), de
keseibb tbb
ksbb tobb kultrban
kultflrziban (Kzp-Amerika,
(Kozep-Amerika, Tvol-Kelet)Tavol-Kelet) tbb tobb kutyafajtt
kutyafajtat tenysztettek
tcnyesztettek ki
hflsillat cl
hsllat 6616 hasznostsra
hasznositzisra is.
hziziasitzis folyamn
A hziasts folyaman az aZ llatok
allatok elvesztik
elveszitik eredeti lettcrket,
eletteriikct, tpllkukat
tziplileltukat s es a term-
terme-
szaporodaisi lehetsgeiket
szetes szaporodsi leheteisegeiket s es az llatgenercik
illatgenerzicik vltsa viltaisa felgyorsul. A korai hziasts
hiziasit:-is
soren az
sorn aZ llatok
illatok kls
kiils6 morfolgiai
morfologiai s es bels,
bels6, genetikai tulajdonsgai
tulajdonszigai is megvltoznak.
megveltoznak. A
testmeret ltalban
testrrret ziltaliban cskken,
esokken, a testalkat, csontszerkezet, kztk koztiik a koponya mrete, merete, for-
mzija, a szrzet
mja, sZ6rZet hossza s es sszettele
osszetetele megvltozik,
megviltozik, az elagy elfiagy jelents
jelentfis mrtkben
mertekben lecskken.
lccsokken.
veltozesok jelents
Ezek a vltozsok jelentiis genetikai talakts
:italal<i't:-is eredmnyeknt
eredmenyekent jttek jottek ltre.
letre. A morfolgiai
morfolgiai
viltozzisok jelents
vltozsok jelenteis rsze
resze abbl
abb6l addott,
ad6dott, hogy az aZ llatcsordk
zillatcsordk genetikai s es sok esetben - fi-
Zikai vdelmt
zikai vedelmet is ellt, 611436, a csorda lett eletet irnyt
irinyit alfa-egyedet
alft-egyeolet (a csorda legletkpesebb,
legeletkepesebb, l- zil-
talaban legersebb
talban legereisebb s es legagresszvebb
legagresszivebb egyedt, egyedet, a,,c:orda
a,,cso1'elot vezrhmje't)
veze'rln'1nje't) az aZ ember kiszelek-
kisZelek-
tzilta s
tlta es gyengbb
gyengebb fizikurn,
zikumti, kevsb
kevesbe letkpes,
eletkepes, kevsb
kevesbe agresszv
agressziv (kevsb
(kevesbe nll)
664116) egye-
nyfljtott lehetsget
deinek nyjtott leheteiseget a szaporodsra.
szaporodzisra. Genetikai vdelemnek vedelemnek tekintjk,
tekintjiik, hogy a csor-
dazillatoknil
dallatoknl a legeletkepesebb
legletkpesebb egyed, a vezerhim vezrhm 66616 dnt vagy kiZ:ir6lagos
kizrlagos szaporodesa
szaporodsa a
lehetei legletkpesebb
lehet legeletkepesebb utdok ut6dok megjelenst
megjeleneset biztostotta.
biztositotta. Az AZ ember gy igy tvitt
ritvitt rtelemben
ertelemben
csordaillatok lett
a csordallatok eletet irnyt
irinyito alfa-egyedd
alfa-egyedde vlt vzilt a hziasts
haziasitzis sorn.
soran. Ez EZ a funkci
funkcio nagyon
szcllemi irnytst
sokszor szellemi iraiiyitzist is jelent (legjobb plda pelda erre a kutya esete). A hzillatok haziallatok llo-illo-
manyt fenn kell tartani, gondozni, vdeni,
mnyt vedcni, elltni
ellitni kell, ezt mr mar a korai domesztikcitl
domesztikzicitl
biztositani kellett, mg
kezdve biztostani mig a tudatos tenyszts
tenyesztes valsznleg
valszinleg ksbb kes6bb alakult ki. A h- he-
Zizillatok egy vagy tbb
zillatok tijbb stl
6st6l szrmazhatnak
szirmazhatnak (mono- vagypoliletiku:
vagypolzletikus szrmazs)
szarmazas) s es hzia-
haZia-
sitzisuk a Fldnk
stsuk Foldijnk egy vagy tbb tobb pontjn
pontjzin (rnono-
(mono- vagy vagypolicentrikus domesztikicio nyo-
policentriku: domesztikci
man) is megvalsulhatott.
mn) megvalosulhatott.
A legels,
legels, mg meg vadszkzssgek
vadaszkozossegek ltal 41:41 domesztiklt
domesztikalt llat allat a kutya (Canisfamiliaris)
(Comis familietris)
Eurpziban s
volt, amely Eurpban es Kzel-Keleten
Kozel-Keleten megkzeltleg
megkozeliteileg 1 1 ezer ve eve jelent meg. A csont- esont-
vizsgelatok nyomn
tani vizsglatok nyomzin tbb tobb stl
6st6l (vadkutya - Cani: Canis sp., farkastl
farkastol - Cani:
Cemis lupm,
lupus, sakltl
34131161

148
 - Cani:
Canis aureu:) szrmaztatjk,
anreus) szarmaztatj legjabb, atfogo
k, a legujabb, tfog genetikai vizsgalatok
vizsglatok viszont a mono-
letikus (egy stl val) szrmazst
6St6l\/3.16) szzirmazzist valsznstik.
valosziniisitik. A legkorbbi
legkorzibbi lelmiszertermel
elelmiszertermel s es az
aZ
intenziv lelemgyjtget
intenzv elelemgyjtogetei kzssgek
kozossegek a vadkecskt
vadkecsket (Capra aegagru:),
ae_ga,grus), vadjuhot (Ovi: (Ovis am-
mon), a vaddisznt
vaddisznot (Sa:(Sns scrofa) domesztikltk,
domesztikiltzik, mg mig a fejlettebb termel
termelei kzssgek
kozossegek az aZ s-
6s-
tulkot (Bwprimigenius),
(Bosprimgenins), vadlovat (Equmfrusgmelini)
(Eqnnsferusgmelini) s es vadszamarat
vadszarnarat (Asinus africanu:)
aieanns)
domesztikiltzilc. Ezeknek az llatoknak
domesztikltk. zillatoknak vad alakjaibl
alakjaibol alaktottk
alakitottzik ki napjaink legfontosabb
tcnyesztett haszonllatait,
tenysztett haszonallatait, a kecskt
kecsket (Cajora
(Capra hircu:),
hircns), a juhot (Ovi:(Otis aries), a sertst
sertest (Su:
(SM! do-
elo-
me:tica:),
niestiens), a szarvasmarht
szarvasmarhzit (Bo: (Bos taurus).
tanrus). Ezeknek a hzillatoknak
haziillatoknak az sszettele
osszetetele kultrra,
kultL'1r2ira,
kornyezetre is jellemz
egykori krnyezetre jellemzei blyeg,
belyeg, gyigy a krnyezetrgszeti
kornyezetregeszeti kutatsokban
kutatasokban ezeknek a
vizsgzilata kiemelked
vizsglata kiemelkedei szerepet jtszik. jzfitszik. A legkorbbi
legkorebbi kzel-keleti
kozel-keleti neolit teleplsekrl
telepiilesekreil a
hziillatok kzl
hzillatok koziil mg
meg csak a kutya, a kecske s es a juh kerlt
keriilt el, majd a neolitizci
neolitizacio teije-
te1je-
dse
dese ses fejldse sorn tovbbi
fej166656 soran tovibbi hzillatok
hziallatok (serts,
(sertes, szarvasmarha) domesztikcij
domesztikzicijzira ra is sor
kerlt,
keriilt, de a juh-kecske dominaneia
dominancia mind a kis-zsiai, kis-zizsiai, gei,
egei, balkni
balkni neolit telepekeii
telcpeken fenn-
maradt, majd a Krpt-medence
Kzitpeit-medence szaki eszaki rszn
reszen a juh-kecske arnya arenya lecskkent
lecsokkent s es a szar-
sZar-
sertes arnya
vasmarha, serts arenya lett az aZ uralkod.
uralkod.
magyarorszegi satsok
A magyarorszgi zisatzisok igen jelents
jclent6s mennyisg
mennyiseg llatcsontot
allatcsontot hoztak
l10Z[3.l( felsznre,
felszinrc, mivel
hfts mindenkor fontos tpllka
a h.s tziplleka volt az aZ embereknek. A rgszeti regeszeti satsok
zisatzisok llatma-
ellatma-
radvlnyainak vizsglatt
radvnyainak vizsgalatzit a XIX. szzad szizad msodik
mz;-isodik fele ta
ota szorgalmazzk
szorgalmazzak haznkban.
hazinkban. El-E16-
szor Izihinyi
szr Knbinyi Ferenc vont le az aZ llattani
zillattani leletekbl
leletekbeil rgszeti
regeszeti kvetkeztetseket
kovetkezteteseket mg meg 1859-
I859-
jelenteis mennyisg,
ben, de a jelents mennyisegfi, statisztikusan is rtkelhet ertekelhetei llatcsont
zillatcsont lelet alapjn
alapjin vgzett
vegzett
arcehozoolgiai elemzsek
arcehozoolgiai elemzesek csak csa.k XX. szzad
szazad msodik
mesodik felben
feleben kezddtek
kezdeidtek el, Bknyi
Bokonyi Sndor
Soinolor
es Matolc:i]no:
s Matolcsijanos letmve
eletmve nyomn.
nyoman. Kiemelked
Kiemelked jelentsg
jclentseg rtegtani,
retegtani, zooarcheolgiai
Zooarcheologiai
es krnyezetrekonstrukcis
s kornyczetrekonstrukcios munkt munkat vgzett
vegzett KretzoiMiklo's
IO'etzoiMilelos professzor a krnyezettrtneti
kornyezettorteneti
es elssorban
s elseisorban a paleolit lelhelyekrl
lel6helyekr6l elkerlt
cllikeriilt csontok alapjn.
alapjan. Napjainkban tantvnyai,
tanitvanyai,
Korilos L:zlo'
Korda: Lelszlo ses Vrs
Vo'ro's Istvn,
Istvein, valamint Bartosiewicz L:zlo', La'szlo', az
aZ ELTE tanszkvezet
tanszekvezetei pro-
fesszora s es felesge,
felesege, Alice Choyke
Clooyke s es a atalabb genercibl
generziciobl Gl Gill Erika, M:zro:
Meszeiros Lukcs
Lnkeios
es Ga:parik
s Gasparik Mihly
Mihtlly folytatnak jelents
elenteisgerinces
gerinces paleontolgiai
paleontolgiai s es arcehozoolgiai
arcehozoolgiai munktmunkit
Magyarorszegon.
Magyarorszgon.

149
 Flelmetes
,,Fe'lelmetes rz:
rzes egy h:zezer
lniszezer veeve
eril6' c:end1'tzlkavarni
eltemetett erd' osenoljtzllzavarni
bitorligeti lp
A btorligeti lap frsnak
f|.'1res2inak
jegyzeikonyvebeil, 1998
jzgyziznyvb, 1993

Ba?'1t-orhigeti
6. A Btorligeti ey m.agyai`zo1`sz:gi
- egy magyar-o1'3Z:a'i,gi pelda
:3 rgszeti
fel regesz-zeiti gfeolzziai
g<eo116;%ia:i s
63 krnyezettrtneti
kii>rr1y1eZett4I1r'ter1<eti
felelolgozzisra s 9.63 mocle11zezsre
1"1a1o=011eEll=eZ<esr41e

Faelhaszia-4511: mdszer-ek
6.1. iillaszilft iiadszereik

regeszeti geolgiai,
A rgszeti geol6giai, trtneti
torteneti kolgiai
okolgiai rekonstrukcinak
rekonstrukcinak kiemelkeden
kiemelkeden fontos ma-
gyarorszzigi pldjt
gyarorszgi peldzijzit a btorligeti
bzitorligeti lp 149 szelvnyeinck
szelvenyeinek feldolgozsn
feldolgozzisan s es rtkelsn
ertekelesen keresztl
keresztl
bzitorligeti lp
mutatjuk be. A btorligeti lep Magyarorszg
Magyarorszz-ig szakkeleti
eszakkelcti rszn,
reszen, a magyar-romn
magyar-romzin llam- allam-
hatirtl mintegy kt
hatrtl ket km-re Ny-ra, a nyrsgi nyirsegi hordalkkpon
hordalekklipon helyezkedik el. A terleten teriileten
reszletes
rszletes morfologiai
morfolgiai flirzisokra,
rsokra, a kiasott
kisott foldtani
fldtani szelveny
szelvny nomretegtani
nomrtegtani mintavetele-
mintavtele-
Zesere, a mintk
zsre, mintek ledkfldtani,
iiledekfoldtani, geokmiai,
geokemiai, izotpgeokmiai,
izotopgeokemiai, pollenanalitikai, makro- mak1'o-
botanikai, malakolgiai
botariikai, malakolgiai s es gerinces paleontolgiai
paleontolgiai vizsglatra
vizsgzilatira ptett
epitett krnyezettitneti
kornyezettorteneti
elemzes kszlt.
elemzs kesziilt. A geomorfolgiai
geomorfologiai vizsglatok
vizsgalatok a btorligeti
bzitorligeti lp
lip terletn,
teriileten, a futhomok
futhomok
buckzin s
buckn es krnyezetben
kornyezeteben vgzett vegzett tengerszint feletti magassgmrsekre
magassigmeresekre s es azaZ egyes le-
le-
dekes egysgeket
dkes egysegeket feltr
feltaro frsokra
flflrzisokra alapozdtak.
alapozdtak. A magassgmrsek
magasszigmeresek s es a frsok
ftirisok rtegtani
retegtani
ertekelese alapjn
rtkelse alapjan elksztettem
elkeszitettcm a fek fekii homokkpzdmnynek
homokkepzfidmenyenek morfolgiaimorfologiai trkpt
terkepet (39.
bra), geol6giai
ebra), geolgiai terkepet
trkpt (40. ebra), bra), illetve 3D modelljet
modelljt (41. ebra).
bra). Majd a Szegedi
Tudomanyegyetcm Termszetfldrajzi
Tudomnyegyetem Termeszetfoldrajzi TanszknTanszeken dolgoz
dolgozo Ki::
Kiss 'Timea
Tirnea adjunktus munkjamunkzija
nyoman hatroztuk
nyomn hatiiroztuk meg a futhomokforma
futhomokforma f f6 morfolgiai
morfologiai elemeit (41. bra). ebra). A pa-
rabolaszarak kz
rabolaszrak koze zrt
Zart K-Ny
KNy irnyban
irzinyban mintegy 220 mter meter szles,
szeles, E-D
ED irnyban
iriinyban 490 m
hossz n.
hossz tin. kiivsos
,,kiivoisos me'lyede':
mlyedes idelis
idealis lcdkgyjtt
iilcdekgyjtt alkot az aZ skrnyezeti
eiskornyezeti vizsglatokhoz.
vizsgelatokhoz.
bsitorligeti terleten
A btorligeti teriileten motoros spirlfrval,
spirilfliroval, illetve a hazai trkpezseknl
terkepezeseknel hasznlatos
hasznalatos
Foldvari fejjel 16 fldtani
Fldvri foldtani trkpez
terkepezei frst
ftirast ksztettk.
keszitettiik.
fldtani terkepezei
A foldtani trkpez flirzisok
irsok alapjan
alapjn a parabolaszzirak
parabolaszrak kozott
kztt kercsztszelvenyt
keresztszelvnyt alaki-alak-
segitsegevel az
tottunk ki, amelynek segtsgvel aZ ledkgyjt
iiledekgyfijtfi medencben
mcdenceben l<ifejldtt
kifejleidott rtegek
retegek kiter-
jedeset rajzoltuk meg (42.
jedst (42 . ebra)
bra).. AZAz 6skornyeZeti,
skrnyezeti, kornyezctregeszeti,
krnyezetrgszeti, regeszeti
rgszeti geol6giai
geolgiai
vizsgelatokhoz
vizsglatokhoz a Zavartalan
zavartalan magkihozatahi
magkihozatal sekelyfrzisokat
seklyfrsokat anemzetkozi
anemzetkzi paleookolgiai
paleokolgiai
vizsgalatok
vizsglatok soransorn elfogadott es s hasznzilatos
hasznlatos mdositott
mdostott Livingstone-, illetve Orosz-fejjel
es
s aZ
az 1f1n.,,oitlapolo
n.,,tlapolo' modszerrel
mdszerrel melyitettiik
mlytettk le. A pollenanalitikai frzis frs helyenek
helynek a kifvasos
kifvsos
mlyeds legmelyebb
melyedes legmlyebb pontjat pontjt vzilasztottuk
vlasztottuk ki, ahol a legvastagabb, legteljescbb legteljesebb
iiledekretegek
ledkrtegek fej l6dtek ki. A flirasok
fejldtek frsok mellett a parti Zniban
znban egy foldtani
fldtani szelvenyt
szelvnyt zistunk
stunk
ki. A foldtani
fldtani szelvenyt
szelvnyt a szirazfoldi
szrazfldi fauna tanulmzinyozisa
tanulmnyozsa mellett felhasznaltuk
felhasznltuk aZ az

1511
 Q * A egykori tpart

frsok
tpart menti ovezetben

foldtani szelvnyt
fldtani
homok retegig
vezetben lejtsz-
esemenyek rekonstrukcijra
dott esemnyek
flirasok tlagos melysege 2 meter

rtegig tudt1.1k
lejitsZ6-
rekonstrukciojra is. A
zitlagos mlysge mter volt, a
szelvenyt 130 cm-ig, a fek
tudtuk lemelyiteni.
fClCl.7l fut-
lemlyteni. A fli-
fut6-
f-

M rasok esetben
rsok eseteben 4 em-knt
cm-kent vgeztiik
vegeztuk a sze-

1 F
dimentologiai, geokmiai,
dimentolgiai, geokemiai, malakolgiai
malakolgiai
12 [I1 es
s 2 cm-kent
cm-knt a pollenanalitikai vizsgala-
vizsgla-
128111
tokat, mig
mg a foldtani
fldtani szelveny
szelvny i'1ledekfold-
ledkfld-

11/
tani ses slnytani
Sslenytani feldolgozsa
feldolgozesa a nom-

\
retegtani eljrsoknak
rtegtani eljzirasoknak megfelelen,
megfeleleien, 5 cm-
kent trtnt.
knt tortent. A fldtani
foldtani szelvnybl
szelvenybeil vett,

1
132111
/-

-
granulomctriai elemzesrc
elemzsrc szint mintk
sznt mintak
geokemiai, paleobota-
azonosak voltak a geokmiai,

i/f 0.1.-~0
nikai, quartermalakolgiai
quartermalakolgiai vizsglatokra
vizsgalatokra
felhasznilt mintkkal.
felhasznlt mintikkal. A fckszintbl,
fekiiszintblil, az aZ
aprohomokos kzphomok
aprhomokos kozephomok rtegbl
retegbeil nem
J 250 5(Di:n
Slml
keszlt rszletes
kszlt reszletes f-f6- ses nyomelemzs,
nyomelemzes,
rontgendiffrakcios vizsglat,
rntgendiffrakcis vizsgzilat, mert a tme-tome-
39. tibra. bra.
f6116p6, homokfrakcit
gesen fellp, homokfrakciot alkot,
alkot6, ml- mail-
A batorligeti
btorligeti 149 lp fekiiterkepe fektrkpc
(Siimegi,
(Smegi, 2002 nyomen). nyomn). latlan szilikiitok
sziliktok ertelmetlenne
rtelmetlenn tettek
tettk aZ
az
irinyu elemzst.
ilyen irny elemzest.
Tl * - .1111=:=;r5i ffff f fzf%IIi I%ii i i zzizazz.zzzzasziaiziz:==z=;=
-J 1* , , _I _._1,1,=;1;;1;;i -zazzsf::z=5=?;3-;3=:1=-=-:=;41;;1;1;1;;;:3:3=;a:;;1;;;;;z;;;z;;;;
15?
ifezzf
i
: AZ ledkrtegek
Az iiledekretcgek sznnek
szinenek lersnl
leirsanil a
i __i_ OR _ hazai ess a nemzetkozi
nemzetkzi talajtani es s laza ulc-
lc-
dktani vizsgilatolcnzil
dektani vizsglatoknl hasznilatos
hasznlatos Mun-
sell sznsklt
szinskzilit kvettk.
kovetttik. Az AZ ledkfcies
iiledekfiicies

\"` lersai
leirisai sorn
kzi
sorzin aTroels-Smith-fle
kozi lazaledk
aTroelsSmith-fele nemzet-
lazaiiledek nevezktani
nevezektani s
nemZet-
es szimb-
sZimb6-

Kp ""~/ i I`
I l A _' *%-=-_ lumrendszert alkalmaztuk. A granulomet-
granulomct-
r
vii; _ l
__-M1 riai elemzseket
elemzeseket Casagrande-fle
Casagrande-fele areom-areome-
teres mdszerrel
mdszerrel vgeztk
vegeztuk el. A szerves
anyag tartalom s es a karbont
karbonat tartalom
IlIcff
meghatrozsra
meghatziroziszira a Dean-fle
Dean-fele izztsi
iZZi't:i.si elj-
elje-

k l___-ll1
rst rist hasznltuk.
hasznaltuk. Az AZ ledkfoldtani
iiledekfoldtani vizsg-
vizsge-

%,\ E
ll
y latokat a fldtani
vzi
foldtani szclvnyben
vizi ledkrtegek
lgiai
szclvenyben feltrt
feltart des-
uledekretegek csiszolatos mikrofacio-
logiai elemzsvel
elemzesevel s es a homokszemcsk
homokszemesek
edes-

L-:;;-1.... kvarcanyagnak
kvarcanyaginak psztz
pasztizo mikroszkpos
mikroszkpos
_-_-i "?eIe=z:5;%s;=;if=3=E2=252:2:512:-=?;if:,.;-; ==' I / `-
"'-izggfzz=;i;;;;;;';;1;;lzz;;;:i
"5:;:;;;;;;;:;:;:;:.;.;.;.;.;;;:-:;:;r;;- i
morfolgiai,
morfologiai, faciolgiai
faciolgiai elemzsvel
elemzesevel eg- ege-
25 D S0 0 :L
|:| 3336366561;
Euzzmzzo O
D uvmx Pizs
F151-spontok
Livingstone Ellis zms SM '1 sztettk
szitettiik ki. A radiokarbon-mrseket
radiokarbon-mereseket a
debreceni MTA ATOMKI Knnyizotp Konnyizot6p
A KfSf1==
K9-odon livflfl
lei-fjld I
I Ezfzni Ftildtani szelveny zvezy laboratriumban vgeztk
laboratoriumiban vegeztek el. A radio-
V///A Tmeg
Tug Kercszcnclvriy
Kucsnsulvy
karbon adatokat kalibrlt,
kalibrilt, kalendrimi
kalendiiriumi
40. bra.
ebra. radiokarbon vekre
evekre a Stuvier-fle,
Stuvicr-fele, inter-
A bzitorligeti
btorligeti lp
lzip fldtani
Foldtani trkpe
terkepe netrl
netr6l is letlthet
letolthetei CALIB 4.0 prog-
(Smegi,
(Siimegi, 2002 nyomn).
nyoman).

52
S2.
 M ff g if W W
131
<ssW 221
1 <SSW 22 NNE41>
NNE 41)

.I.`

\.\-3.
-a \_\
\\
Q ~.\
_: ` || Q0*.-\v~ .1
.
Q
.F

fet
'
lmagassg
et i
magassg
B
G0OOO
'S
'. ` . 'z.-)*`_ EEE"":::EE.-iii;
| an
|||
:
_' ,' ' \.'?.~_;_-._'-L'.Z._.
l :iii--iiiiiF
III |||
Ill: -__._

w_______-'_____________________7
--I"I-!-----!--2-2----F
7
-Ilnu
77 7snv~nv~nwnv7
" 7
*7
iii' ,'
I --
__- -
- """
-
7" .|lllII|
.5? - 0

,
. ,
Q ,
. , '-
. ~_-______.!_-__-_-
I -
4 _
""
.._.-..._. ,
. ,
. Q
l

P- Nen 0 0 0 01 11 7 _ E : 7 ___ 0 0 0
Tcngernin
I" 2". .

1277716
127 I O 77 7 72565
zsol 77 7777566747.
suomi
IL-I-PI ' Isl 71 l4ll!J5|Z~Zl6lIl=%"%91l]I[[|I
abra
41. bra.
A btorligeti
bzitorligeti lp
lep fldtani
foldtani keresztszelvnye
keresztszelvehye (Smegi,
(Siimegi, 2002 nyomn).
nyomen).

mlyeds
mlyedb Cd, spam
Csmpom
segitsegevel ksztet-
ramcsomag segtsgvel keszitet-
1351
135" A
A
*?'

ll 1.-_-_-=. -11-_'-.-.:'.= '.". tk
tiik el (9. tblzat).
teblezat). A radiokar-
- - -_ 1-. 4 - 7'-=I'=1-4: .7...
130
3 m
1 0 m .. _.;:';-_;-_:-z,-r-?=.-.'='L."->"'-._f;7i,./D
___--~ --
_ - - -:.-2;?-L-7'.
- -.==_='-.'-Z7-1-.-1~71"11-=2-Fr'-7-7-.=';-,i\-"L511-7'-."-"
-'5.,?*"iI "ii:'-?-"~,;,-"5-=
`."\'-.:
"'2? 7*'77?~'F-77": I-7'7: fclhaszniltuk az
bon adatokat felhasznltuk a2:
- 3;-%;.*?.*%~f-F-;_;$n1!1%ii 1. -1
0- - 5 -- 7 ...:- - iiledekretcgek lepedsi
egyes ledkrtegek iilepedesi r- 172'.-
0mI'll 0
I"-;5'71.5'5>7-
' rig:
7 '5" _--' '='i"'
_ - "._f.;t--'4" `
_ _ I 14_._ P `=* (

"(s'-748%-:_
_

7*;
l
~_=g%l{|1.-iuagg-=-:,::_|___.=
' - 1
.
I -___-_. Luv oldal
_ .`\ _:`_='-`:`-'-1
_ 7- I _ - _! _ 1 y- ' 7 1. ._
Lw-ldzl tja'nal< megrajzolshoz,
tjnak megr-ajZol2isz'1hoZ, az lc- le-
1-:L-__,
--_I:
'_
"
3
` t'-*fr
I 5%: Eu
`>`~`i--`7-'ll.\!\
.A'77.77-'.-_ =-'5:'.'=.-'.-=.'=5'-'-_-
_. 5-1%-:
_ __.. .=n+'_:=_==.{_
'-__.z. z-_
*\~_--
"\

ll r --- -- __--:_--_.---_
1:0 \$_'lI;|i-Iii
10051
:_-__'
100 III 7 "7'-.=:'.'-=_;:`_f-'4'f,'_~;-
.49 Q
. J~\\

'
I

M -K'u
;\\`~z:\1\=G!\1'=:=::;
i\.\ .-
'
- az.-_-_ -;`_1..
I I.
.

Kfvn
77

dekretegck korbcli kifejldsnek

dkrtegek kifejleidesenek
\ _ - -_'. . - I\ ~\"'i~ " -1 'i"""
III"'I'a"5' 1 -..--
'-'-'-7'7-J-"5 Kiivisas
C

it-_-_--- - "~.\ z.g_-- In ._ I _ J-T-. u --_-

F _=!_1"._|:'_-if .=-_"_'.=-1--1'_'-'-L
|I"\\ I -
'_-1-__-_ \?rlu
'\ "'\..\.P . \ - _ it
."--,`-_
"11:
"-3'-=E.== - '--.-4-' . ' 2
I-
3 ' \ -1111!
"z=11'i.~`-_
~3-. 'E .'vf;.;;`_'
1f v ,1;-3';-.=.=_'-_-_:,_-. ` -_-:- _ mlyu:l.&
200m *Fi-`
200i- :1
-==

.-__'
_ -'_="-'_=
\\::.|:::\
'1'
:A $4 \$;~"
.n7.7"
I

_ ` _ /_ -. .
_

i -7-
E`1,
*W71?!
I
E
.;77A"77l

#3!
1,1<.',
I I 1=.':n-
..11! I! '9'f'f$"3_7:--__-'I
-ff,'\so-7./Q' ',`;_"= _ "`-=
1....-,_
U
I
I

_-.51-_._._ =_'-.`: Slmz-iz

lehatzirolzisihoz. A radiokarbon
lehatrolshoz.
A'-, -E?-'fa
ii, -1-3-2 '
L g '.'.'- z-z'--. zaii
1 - ff;- e._ .^.v'
4-v.--~
i .,-_;-1,-,f.-,_.`-._.-.' ,ff _-_'!_-_ .___
,_';;-_,-.._-_-._ "_ vizsgelat mellett a btorligeti
vizsglat bitorligeti lplap
300m 5!z.>`i2~
300m
ml
u\,-.-,'\
,:.,{\\\"Tf
~,-'_*-Z3. II
.1 T
L
1
'_ _
"\i:';-I
\ti
I.
ii
\:'l =
.:;\'5:I ';1!;:\_
\*'1=>Q5"~
-vi1- '3-%?$* 3-.
9:- I

-
- i
viH* ,_-'_

_"u
-I

L5-| - .T.-;\\:\\'
V,

1-4-:1I7-'\3!]11'!
"-I._,1"'1'I7:!ii.F!'.'I
\\\
'_:I"'
Q

centrumaban mlytett
eentrumban melyitett frsbl
ffirsbol
,-,.
,_ '7 Zia?-
\-:
'-=':"'-_'-'fa' 7-"1,
I.l\\|'l
7.\.4"'. \__- I .I ;:
-'_- \c _.l`g')` I KV E-
Q

:~.;- -.:'_- iii-.

R0 Z
\
\\:~
I \"=\`\
-.' -`'-\>-~-.,
;~-.~
'11
I
l I pl* _
'I
_;l
61';\^~_'_'I
|- \\0\
D'I\\" .,.;

' *"` 1|1| |1||| | 1`11 .=;-:f -z;>'z'i'i'i7i:'|fii`i.".i3`.`".i='i.1'I.1.

I"^
\

g\:` I I:
\\'^
'-".'.-*.`.\ '- I'. -23 -_:.'-_1,'.;\,`,?%.` 8.-
'-,_ 7.1.-.-_.r,-
I"
. -1 I . \-
/5.
'
5.0-
h:'-
Lcc-oldal 400 m I--I , -3:;
-nl ""1
IIQ!
i1
|\.\\\:\t&I I I
I
gt
.nl
\,.\ _
,u'l',''al':\
1
:I==.'=...
.4\1''-`*.'-4._{2\"`?"
=
~i~l%}`-:;a
. IIj"
'tu
.6.
E
7 "-__;;_
1-*51'\"7\II
1+; mi
I
I

es a parti rszen
s reszen mlytett
melyitett fld-fold-
.l|;._I='
:3 -.-.:=--'
ll '1|" i. I.|.l"|.I"-
1! 1:7 \\\\\\>\ \I\
m 500 mrn
|_.
500
500 ,,,
m A wo
200 m I7 'ml
:l.:I1 :oo
300 _,
m 400 m
Eti szelvenyebeil szrmaz
tani szelvnybl szirmazo min-
Om
7' 100 m tak esetben
tk eseteben az aZ ledk
iiledek karbon-
karbona-
anyagenak O
tos anyagnak 5180 s es C
<5i3(I izo-
iZo-
135111
135 "1 B 1 .- -7;-1-11%-@431-.7-,.j=+.=..-.=.'-.
. z -'E1 " " `-2-:-:
=-5-1Er-_`-== topelemzeseit is elvgeztk.
tpelemzseit elvegeztek. A
1- : -. .1 rat-|:qu-n
-=..- rl
-= -P ?;_:-
7?7*7=_::-'1-:"_:-71', _ ___ -.-.'_.-: 7:? 1
130
130 in _
__==a=??}?gE'=,7?7;;4?&f I .g $5, frakcionalt ledkmintkon
frakcionlt iiledekmintakon a f- f6-

J
F
41"*
'`~Si'4"?{ A":"
70 I I' --. Mz: 3% Q-.\'W "-1
F,11_
--n nu
klii"l1I
"I- !" Sh-
__ i
-I q, HQ ". " Elf}!
es nyomelemzses
s nyomelemzescs _vi7sglatokat
_viZsg;ilatokat
0-z ll.:
77
7=.."'..'-5

_' -
.N
i
39
> . 1- ~"-1.~?."--
=.`=-.'.'.ii.
==-2!-...a`z`.\-_:--==-Iz-z:-._
77I":\=.' am
'0 -\"".-"7\=il'iiI
\`X1:-Ill!--1-=:.:\=`%=%:==
_. _ I jR\
\
-==;'.g_g'::-.-.='=_==1.--_-. ll
"]I'i7i \nI"?.'L7iI1,'-
I __
\=\I,.?.';7?-I;
_l_ _
Daniel Pter
Dniel Peter ksztette
keszitette a debrece-
_ 'l`\l 1 ht\\\~\\v. \ \ "I" 1-! l' -__-;:'_--_- --:H -5 :1 -

-.:$:*~.~: ~`~`~\`\`=`.-...:.-zs*I -r _, _ __
" . \. I '- ' _ - -I
nl- D--

il 1 "j
51'1.117 ,
.

- \"\"IlIl'__1 I - J
I - I _ _I
.'= _-::=_"-'- ,1.
"' ' -P \
\,
\l"
~ \ulU -.
_
'
1.. _
100m
100 m - - =.--7?_'-,_ 1en l I"'*\-9 nu _" I ' a -E1 .Agr:'Lrtudomanyi Egyetem Ta-
ni .Agrrtudomnyi
-Q - L
2; 1| I -I"Q
1 .\
_.~ jr:A1, '11!
._-_.\'_."|\\'^\'.'I.`|' (ll all - _ '\.`.' - -`
_,-'\. ','\v\ r 1\.1.0..-II--==

R*sw -_--__-.:_
-n ----
.._ -1."!
1-_ -,'. -N _- " _l" - 3'--_---.'___
-5,
z"i \\ U:I. 7_! _ \" 2..
' \\
\\\`\. f $5-'-' I 1
'1: Ill
'7- '::-;.__:_\\$*I-
'17
Q
O \\'
I _ --mum -,

-*:-. `2 -:--:
\ 7-
' z.\:\ \$<-'Qw
,1 ,
4 .15 In
,__

7 `7 v_-
"I
-- =nun
:__
Q
laj tani Tanszknek
Tanszekenek Laboratriu-
Laborat6riu-
zoom af--_== \.6.\"i' -:t -
" -II --- In U
1,-, '
tn .I.\
_

1" if
l 1
Q
-_`-*'--\\ ? '\:`v .-vi \- _ ' I7"...
,I-It"-.\` _ "'~I'.
lii
0
I7
751$!
-_.--_; O\-'\\ nl:"_
.-,'1..'
\.0Q -
GI--
:__-:__ I'1!
_-

"`='-.".*z'. -Y. '-`-`*_' "-`;A.

_\
hg:
\='-_ '~.'W- 9.I_J.- _-_-:I .` maban, ICP AES mdszerrel,
mban, modszerrel,
-

_ - , ,
_ .-
. _ \_\\`
".._ .
11-"11:U
`-31'.: --;':="_-'- '-"_ '- -1
\

I
l. .:___;_l=i
\
II
\\ '1"
gl|\ 1Q.\ \. I I
\ 1
="'="- - 7_-
300m - '-I"!-Ieh-13>/,,-5,, P I \T
-.1` |1.l:_\;{e_
}_._.`\.r1 .;':7\\:\
-7''1
i:\\1;gl
7i \
3' \-1" I! "\"=-.-'wv
Q ; SPECTROFLAME
SPEC17ROFLAME mszerrel. miiszerrel.
- ` f' r
ni', '\` F ' . ' .
"'\`\'
'i;-1!-~:-?.I`^=~-:_,-.?=-_5:;.4`~ , '_-K1-;wz^:"-%_?;.-i'<,;1'*":~'- 7- -.-s%.innit:-1':,g--,
=3-;._=:.; - e.=1:,=. ~?%=- ~.' -*"in~-15',.'1--,7=".*-:1-3-,,1\.3-:'~ l
VI.-l-g l!.-g-\ I7 n _~f.e
I

9ll.|"'
|
l1. _.'_;,"" - ' *P13 l
l'
I
I
-
Q_..
'll\`
w-

kq-
Q,5 -\
clml
! .`
\``\'
I.\
I .
-\
_ _'-
z,,
_
` v,
.;."
\ . - Q. *L-.,3.zNIH
151$
33.51!7:,'.\;\,*9-`
' ' V'`4.~_' \'v".
l
'inl" \ ' >_-
Qi - _ \ ~ '
*.'^.`1pi'
.>`
I!.''q\~.\
.._`_`._, : :\,.'0
\\\`-_'--if1... 7}
i'\'i\
\' \'~ ' D
_
400 ll'l 5'-'I l!'
|ml
1!
l'1l--
_ ";\'-"5" _
`-.`-.-`-.` --=`- :. -.:`- '0"-\"_'l :00."3
Il
U"
'I!
4'_
I `' $1 \ -n
.7
\v 1
-':\'l7-:1
..'-ff?
'A'z '1I-K|
\.\.z Z'"F'lZ
Az
AZ ledkmintkban
iiledekmintikban els els6 lps-
lepes-
mm 1|1| | | | |l| | | | . I
|||||||||||||..... 21 3?:- :1'
"|Mz;1._ (za 1* \\
I1'7'
I.
|
I:l
I.
.|I=I il
.'l .I'||'l :'-\T-'n1=I" i'l':I'=:l
=1\1\1\_"l
=\\\`:\ .
levzilasztottuk az
ben levlasztottuk aZ agyag, fi-

I|
ll 7.-'-T
''nI":n: |I'l""`\l
"'
'.lI 71-I107'
7|".7\ 1,'.` :!'$5&:" ' I!
5
:'
B1I
Z
500m Ii.,lbq 3019
500 m 1ll
'in'fll' mo m 200
2m m 300 m nomk6ZetlisZt, durvakzetliszt,
nomkzetliszt, durvakeizctliszt,
Om
majd a homokfrakcit
homokfrakci6t s es vala-
abra.
42. bra. mennyi frakein
frakcion klnkulon vgeztk
vegeztiik
bsitorligeti thomok
A btorligeti futohomok bucka
bueka 3D modellje cl a f-
el f6- ses nyomelemzst.
nyomelemzest. A f- 6-
es f
s f6 morfolgiai
morfolgiai egysgei
egysegei (Smegi,
(Siimegi, 2002 nyomn).
nyomen).

153
155
 nyomclcin vizsglatok
s nyomelem vizsgzilatok t 6t lpsben
lpsbcn trtntek,
tbrtntck, a desztilllt
dcsztilllt vizes rzatstl
rizatzistl a gyengn
gycngn
savas feltrson
fcltziriison keresztl
kcrcsztiil a teljes
tcljcs feltrsig
fcltzixeisig a mdszertani
rndszcrtani rszben
rszbcn bemutatott eljrsnak
cljirisnal<
n1cgfclcl6cn. A btorligeti
megfelelen. bzitorligcti fldtani
F:'>ldt21ni szelvny
szclvny valamennyi
valgnncrmyi mintjn
mintzijzin rntgendiffrakcis
rntgcndifakcis m-
rsckct vgeztettnk.
rseket vgcztcttiink. A mrseket
mrsckct a Magyar Allami Fldtani Fijldtani Intzetben
Intzctbcn Iovcs-Pl_@f
ICOwics-Pcilj5/
Pte'
Pter vgezte
vgcztc el cl Philips PW 1710 diffraktomterrel.
diffraktomtcrrcl. A rntgendiffrakcis
r6ntgcndiffral<ci6s vizsglatokat
vizsgilatokat
AMRAY 18301 tpus tipusli psztz
pisztziz elektronmiktoszkphoz
clcktronmikroszkphoz kapcsolt EDAX rntgenana- r6ntgcnar1a-
lizitzirral vgzett
lizitrral vgzctt mrsekkel
mrsckkcl egsztettiik
cgszitcttii1< ki. Az EDAX mrsek mrsck s a psztz
pzisztziz elektron-
mikroszkpiis elemzsek
mikroszkpis clcmzsck megvalstsban
mcgva16si't:isz'ibar1 Cxzrhti
Cserhdti CsabaCsalm s Beszeda Imre fizikusok,
zikusok, a
Debreceni
Dcbrcccni Egyetem Ksrleti Kisrlcti Fizikai Tanszkn lv lv6 AMRAY-EDAX
AMRAYEDAX mszer mszcr kezeli
kczcliii
scgitcttck. A lp
segtettek. lzip centrumban
ccntrumziban mlytett
mlyftctt zavartalan
Z3V21["E2l.13.[1 magfrsbl
n1ag"ir;isb6l s a parti vben
vbcn kiala-
kitott szelvnybl
ktott szclvnybil szrmaz,
sz:i1'maz6, lgszraz
lgszziraz ledkmintk
iilcdkrnintik esetben
csctbcn szn- s nitrognvizsg-
ilitrognvizsgi
Iatokat vgeztettiirk
latokat vgcztcttiink a Debreceni
Dcbrcccni Egyetem Agrrtudomnyi
Agrirtudomzinyi Karnak Karzinak Mszerkzpont-
M{iszcrl<6zp0nt-
iziban.
jban.
j - 7_ *_ _ |__= *H_ ' D = I Z %

A | Lclhcl
Lclhcl M664
Mter Kor
Kor Hibahatr
Hibahatr CAL BP
CAL BPJ Kalcndriumi
Kalendriumi Kdszm
, Y @m)
(cm) (BP60
(EP ev) @+q
(+/-) v
ev v 046+
(dzb _)
. 7 4 - *==||:=L 4 1 | 4i=~ I F-Hi _1::=1| 4

2 szelvny
2. 20-25 1925 78 1873 CALAD77 4379
4379
I 2. SZC_
:?2 Yv
szelvny 30-35 3055 55 3319 CAL BC 1370 5874
A 22. SZC_ vny
szelvny 45;-50
45-50 715
7015 67 7336
7836 (EU1BCE$87
CAL BC 5887 4362
_2. SZC_ vny
szelvny 60-65 8212 75 9244 CAL BC 7295 4369
4369
%2.. szclvny
szelvny 1 70-75 3556
8555 87 9332
9532 CAL BC 7583 4370
122. szel vny
szelvny
1
1 36-90
85-90 9816 69 11200 CAL
CAL BC
BC 9251
9251 4364
122. szelvny
szel vny 95-100
95 -100 10306
10306 1 22 12115
12115 CAL
CAL Bc;
BC 10330
10330 4374
1. 1 szelvny 20-24 68 60 0 CAL AD 1951
CALAD 2672
1
1.. szelvny 32-36 524 40 53699
536 CAL AD
CAL AD 1414
1414 2675
szcivny
1 szelvny
1. 36-41
36-40 549 40 549 CAL AD 1406 2632
1. SZC_ vny
1 . szelvny
;i111. szelvny
SZC_ vny

\
40-45
49? 145
52-56
1021
1071
7142
59
80
C966
966
7957
94449 984 _
CAL AD 984
CAL BC 6008
2662
2633
2683
' 1.1 szelvny
SZC_ vny I 73-81 9295
9295 2 49 10432 CAL BC 8483 2677
1 szelvny
1. SZC_ vny 81-89 9339 1 30 10556 CAL BC 8607 2660
Lszclvny
1. szelvny 1 96 -104 10571 110' 12649 1 CAL BC 10643 2658 \

Lszclvny = A btorligeti
1.szelvny bzitorligcti lp
lzip centrumban
ccntrumziban mlytett
mlyitctt Livingstone frsszelvny
frzisszclvny
2.szclvny = A btorligeti
2.szelvny bzitorligcti lp
lip peremn
pcrcmn kialaktott
kialaldtott fldtani
Fdldtani szelvny
szclvny
sziilctsc eltt
CAL BC = Krisztus szletse cl6tt
sziilctst kveten
CAL AD = Krisztus szletst kijvctcn

tziblzat:
9. tblzat: bzitorligcti fldtani
A btorligeti Fdldtani szelvnyekbl
szclvnyckbl szrmaz
szeirmaz
radiokarbon mrsek
mrsclc eredmnyei
crcdrnnyci s a Stuvier
Stuvicr et ct al. (1998) nyomn
nyom:-.in
ksziilt kalibrlt
a CALIB 4.0 programmal kszlt l<a.libr.lt kalendriumi
kalcndziriunli adatok.

pollcnanyag feltrst
A pollenanyag fcltzirzisit s vizsglatt
vizsgzilatt a lp
lip cenuumban
ccntrumziban mlytett
mlyitctt frsnl
'1r:isnil Ktherine
Katherine
]cme I/Villi:
]7m8 T/T/illi: vgezte
vgcztc a cambridge-i
cambridgc-i Egyetem Nvnytani
Nijvnytani Tanszkn, a British Council-
pzilyzizat keretben,
OMFB plyzat kcrctbcn, Cwymr-fle
Cngmar-flc mikroszrses,
mikroszrscs, Lycopodium spratabletts
sp6ratablctt2is s

354
35-
 Clark-fle
Clark-flc pont-szmolsos
pont-szamolzisos mdszertmdszcrt hasznlva.
hasznalva. A quartermalakolgiai
quartcrmalakolgiai anyag elklntse
clkiiliinitsc
sorn jelents
soran jclcnts mennyisg
mcnnyisg 2 mm-nl nagyobb fasznmaradvny fasznmaradvany s a felsznifelszini mintkbl
mintakbl
tcrmsck is elkerltek.
magok s termsek cl6kcrL'1ltcl<. A faszeneken
faszcnckcn antrakolgiai
antrakolgiai feldolozst
fcldolozasat Rualner
Rudner Edina
Edimz
Zita vgezte
vgcztc el,cl, mg
mig a karpolgiai
karpolgiai vizsglatokban
vizsgilatokban Bjzthjudit,
Bajkaithjudit, a Termszettudomnyi
Tcrmszcttudominyi
Miizcum munkatrsa
Mzeum munkatzirsa segtett.
scgitctt. A quartermalakolgiai
quartcrmalakolgiai anyagot mintnl<nt rnintinknt 1 dms (2,6 kg)
ledkbl
i'1lcdkb6l nyertk
nycrtiik ki. A mintk
lI1iI1[Ei1( iszapolsa
iszapolasa sorn
sorzin 0.5 mm lyuktmrj
lyukatmij szitt
szitat hasznltunk
hasznalrunk
hatzirozas kveten
fel. A hatrozs kijvctiiicn paleokolgiai
palcokolgiai besorolst
bcsorolist ksztettnk,
kszitcttiink, amelyben a fajokat a
l16mrsl<lcttcl, pratartalommal,
hmrsklettel, piratartalonlmal, nvnyzeti
nbvnyzcti bortottsggal
boritottsaggal szembeni
szcmbcni ignyk,
ignyiik, valamint
recens
rcccns elterjedsk
cltcijcdsiik alapjn
alapjan paleokolgiai
palcokolgiai s biogeograi
biogcogrziai csoportokba soroltuk. sorolmk. A quar-
tcrmalakolgiai vizsglatok
termalakolgiai vizsgalatok sornsoran jelents
jclcntfis mennyisg
mcn11yisg gerinces paleontolgiai
pa1cont0l6giai anyag ke- kc-
riilt el
rlt (:16 a btorligeti
batorligcti szelvnybl.
szclvnybfil. A malakolgiai
malakolgiai vizsglatra
vizsglatra sznt
szint mintkbl
inintkbl kivlogatott
kivzilogatott
csontanyag mellett a fldtani Fdldtani szelvnybl
szclvnybfil tbbtbb mzsnyi
mizsinyi ledkanyagot
iilcdkanyagot emeltnk
cmcltiink ki l<i a
rszlctcs gerinces
rszletes gcrinccs faunisztikai vizsglatokhoz.
vizsgilatokhoz. Az AZ ltalunk
iltalunk iszapolt
iszap9lt s vlogatott
vzilogatott gerinces
Kordos Lszl,
anyagot Kmiot Loiszld, a Debreceni Egyetem magntanra, magiiltanara, a MAFI MAPI fosztlyvezetjc
f60sztalyvc;:ct6jc ha-
trozta meg s rtkelte.
trozta rtkcltc. A rgszeti
rgszcti s krnyezettrtneti
kbrnyczcttrtncti adatok kztti kzbtti rgszeti
rgszcti geo-
l6giai kapcsolatot egy idbeli
lgiai idfibcli s trbeli
trbcli sszeiggst
tisszciggst tkrztiikr6z6 trkpsorozattal mutattuk
be, ahol a rgszeti
rgszcti lelhelyeket,
lclfihclyckct, az eyes egyes kultrk
1<Ll1fL11'1.1( megtelepedst
mcgtclcpcdst. irodalmi adatok alapjn alapj in
tiintcttijk
tntettk fcl.fel. Ezeknek az adatoknak a scgftsgvcl
segtsgvel prbiltuk
prbltuk meg rekonstrualni
rekonstrulni a rgszcti
rgszeti
lclihclyck
lelhelyek hzittcrbcn,
htterben, a batorljgcti
btorligeti lzip lp i1lcdkgyjt6
ledkgyjt mcdcncjcmedencje kiiriil
krl kialakult cmhcri
emberi
hatsokat.
hatzisokat.

6.2. A vizsgziilati
vz-.sglati =ser=c=c1.n1:ny~e.14
erzecininyzei

A bitorligctiatdhonwkwma
btorligetithomokfwna megktdsc, mcgktiidsc, nvnyzettel
niivnyzcttcl bortsa
boritisa mg azeltt
azcl6tt trtnt
ti-rtnt
meg, mieltt
miclftitt a buckaszr
buckaszir elnylt,
clnylt, szeglybuckv
szcglybuckiva alakult volna. A parabola szrak szzirak mgtti
miigitti
kifvsos
ldfflvisos mlyedst
mlycdst tavi, lpi 1461 s mocsri
mocsari krnyezetben
krnyczctbcn felhalmozdott
fclha.lm0z6dQtt laza ledkes iilcdkcs k- k6-
zetek
zctck tltttk
tijltttk fel.
fcl. A radiokarbon eredmnyek
crcdmnyck (10. tblzat)tablazat) alapjn
alapjin az ledkgyjtben
lcdkgyiijtfibcil
az ledk
iilcdk lerakdsa
lcrakdzisa mr mar a fels-pleniglacilis
fcls6-plcniglacizilis vgn, a ks-glaeilis
l<s6-glacialis kor kezdetn
kczdctn meg- mcg-
kezddtt.
l<czd6d6tt. A radiokarbon adatok alapjn alapjzin a lp
lap peremn
pcrcmn tallhat
talilhat fldtani
fldtani szelvny
szclvny a ks- k656-
glacilist
glaciilist s az egsz
cgsz holocn kort tfogja, atfogja, mgmig a lp
146 centrumban
ccntrumziban a tavi fcies facics mr
mar a fel-
s-pleniglacilis,
s6-plcniglacizilis, ms mzis nven
nvcn fels-vvirm
fcls6wi1r1n vgn kialakult. Ugyanakkor a frsok irisok krono-
lgiai
lgiai elemzse
clcmzsc arra is rrnutatott,
rinmtatott, hogy a lp lap centrumt
ccntrumit a X. szzad,
szzizad, a magyar honfog- l10nf0g-
lalst
lalzist kvet
kvctfi megtelepeds
mcgtclcpcds els c156 vszzada
vszizada sornsorn kitiszttottk
ldtisztitottk s a holocn msodik mzisodik
felben
fclbcn lerakdott
lcrakdott rtegeket
rtcgckct kistk,
kizist-5k, ezltal
czaltal az ebben a horizontban lv lvii krnyezeti
krnyczcti do-
kumentumokat
kumcntumokat megsemmistettk,
mcgscnlmisitcttk, gy igy 3000-4000 ves vcs rteghiry
rtcghiziny alakult ki az ledk- iilcd6k-
gyjt
gyfijt legmlyebb
lcgmlycbb rszn. A btorligetibatorligcti ledkgyjt
iilcdkgyiijtii medence
mcdcncc centrumban
centrumaban s peremn pcrcmn
kialaktott
kialakitott szelvny
szclvny lepedsi
tilcpcdsi rtarata adatai az azonos kpzdrnnyek
kpziidmnyck esetbencsctbcn hasonl
has0nl6 ered- cred-
mnyeket
mnyckct s hasonl has0n16 trendeket
trcndckct mutattak,
n1utatta.k, sts6t a fentebb
fcntcbb fclsorolt
felsorolt szelvnyek
szclvnyck lepedsi
iilcpcdsi r- ra-
tjval
tajaval sszevetve
ijsszcvctvc is hasonl
hasonl6 eredmnyekre
crcdmnyckrc jutottunk. Ugy tnik, tnik, hogy az ledkgyjt
lcdkgyjt
medence
mcdcncc krnyezetben
krnyczctbcn az erzi er6zi6 a vegeteivltozs,
vcgctacivltozas, az emberi hatsok hatasok intcrzvebb
intcnzfvcbb
valasa sorn
vlsa soran felgyorsult.
fclgyorsult. Az erzier6zi6 felgyorsulst
fclgyorsuliisit kveten
kijvctcn ltalban
altalziban bellt
bcllt egy
cgy j 1.'1j egyen-
sly,
sly, s amikor az j flj hidrogeolgiai
hidrogcolgiai llapot zillapot stabilizldott,
stabilizaldott, akkor az ledk iilcdk felhalmo-
fc]ha|mo-
zdsa
z6d2isa lelassult,
lclassult, vagyis az ledkgyjt
iilcdkgyjt medence
mcdcncc krnyezetben
kfjrnyczctbcn lejtszdott
lcjzitszdott vltozsok
valtozasok
hatsra
hatasara az lepedsi
iilcpcdsi rta
rzita ritrnikusan
ritmikusan vltozott.
valtozott.

155
 Faszn
1 Mlysg lmsflgz F k sz6vet, s
Mag-, szvet-,
/ledk Faszenek
1 (cm)
(cm) /(i Fkg) ; aszcnc termsmaradvny j
termsmaradvarly
~ (8/kg)
3
1 Quercus
arms robar>
r0bur> Caipinut
Ca inns hetulus
betulus >Betula
>B.etula puha:-
uku-
1 0 - 10 \
0-10 5.2 %:S>Fam .,mn.c3: P Typha sp., Carex
Tjpha Cmaex sp.
Een: >Fagus silvaticus
I 10 _ 20 95 robur/petmm >Fa_gus rilvaticu:
Quercus robur/pzrraea 1-ilmticus>Carpz'nus
> Caipinus Tha
Tjpha sp., Bztula
Betula
10-20 9.5
' betulus
betulut pubescms
pulmrms ,
20 5 robur/perraea >Fagus
Quercus mbur/petvaea >Fagu5 silvaticu:
silmticus > Caipinus
Cmpinus Cmpinus betulus,
Caipinus
20-30 20.5
20 _ 30 ' ,~ hetulu:
betulus _W g Fagus xilvaticu:
Fagux silvaticus
Carpinus betulus,
30 40
30-40 8.9 r0bur> Caipinus
Quercus rohur> Carpinus hetulu:
betulus >Fagus
>Fa_gus silvaticus
silvaricus ggziizifijgitzus
Querms robur
43 rohur/pst"mm> Ulma:
Quercus rohur/p:t`ra4:a> Ulmm laevi:>Betalapal1es-
lands >B.etula puhes- _ I
40-50
'40-50 4.3
\ ' cms>fagus
cm: >Fa_ga.r silvaricus 1 g 1 _ g A W _
g 50-60
50 : 60 2.1 Quercus robur
Querm: 1*0bur>Fa_gus sz'lmtz'cus>
> Fagus .tilvaticus Cmpinus hetulus
> Caipinus betulus , -
I 60-70
60 70 1.5 Quercus rohur>B8tula
Qaercus r0123r>-Betulg pubeszens
p,uiesc.ms> Corylus avellana
> Cmylux avelbma
~ J 70-80
70 80 1.0 Quercus rohar>
Quercux rabm'>TiZz'a >Fagus .filvaticus
Tilia sp. >Fa_gus silmticus
80-90
I
80 - 90 0.5 hatarozhatat1an>TiZia sp.> Querrus
hatrozhatatlan>Tilia Quercus sp.
I I % 7 I %74 H I D I Z H I Z *1

tablizat:
10. tblzat: bzitorligeti lp
A btorligeti 146 peremn
perernn mlytett
rnlyitett fldtani
Fdldtani szelvnybl
szelvnybiil elkerlt
e16ker'Lilt
rna.kr0sz1<6pi1<us nvnyi
makroszkpikus nijvnyi maradvnyok
maradvanyok

felcijkpzfidrnnyt valamennyi frsban

A fekkpzdmnyt frisban a futhomok
fut6h0n'101< bueka
bucka anyaga, a jl j61 lekerektett
lekcrekitett
kvarcszemcskbl
kvarcszenlcsl-:b61 ll,21116, srgsszrke
sargassziirke szn,
szin, karbontmentes,
karbonzitmentes, fnomhomokos
nomhornokos aprhomok,aprhomok,
illetve kzphomokos
kiizphomokos aprhomok
aprhomok rteg alkotta (43. s 44. 4-4. bra).
abra). A fekre
fekiire a felszn
felszin fel
fokozatosan cskken
cs6kken6 homoktartaltn,
homoktartalrnfl, jl j61 osztlyozott,
oszt:-ilyozott, srgsszrke
szirgzissziirke szn,
szfn, karbontmen-
1<a1'b0natmen-
tes nomkzetlisztes
n0mk6zet1isztes durvakzetliszt
durvakfizetliszt rteg teleplt.telepiilt. Ez az ledkrteg
iiledkrteg a kifvsos
kifvasos m- m6-
lyeds peremn
pcremn kikeldik,
lcikelfidik, mindssze
mindssze nhny nhiny centimteres rteget alkot, de az ledk- ii1ed1<-
gyjt
gyjti centrumbar
centrum:2iban flmteres kifejlds
kifejldsfi volt. A meder peremn s a meder centru-
mban
maban mlytett
mlyitett szelvnyekben ennek az ledkes iiledkes szintnek szemcsesszettelben
szemcseijsszettelben nem
mutathat
rnutathat ki jelents
e1ent6skiilnbsg
klnbsg s az ledkrteg
iilcdkrteg kifejldse,
kifejlfidse, granulometriai
granulomctriai paramterei
alapjn
alapjan felttelezhet,
felttelezhetffi, hogy az ledkgyjt
ledkgyfijtfi medencben elssorban e1s6s0rban eolikusan szlltottszallitott
poranyag halmozdott
ha1m0z.6d0tt fel ennek a rtegnek a kialakulsakor.
kialalzulzisakor. A felttelezett lepedsi
iilcpedsi rtarata
ebben a szirtben
szintben 0,08-0,12 mm/v kztti 1<6z6tti lehetett. Ha gyelembe vesszk vesszijk az ledk
iiledk ki-
fejldst
fejlidst is, akkor felttelezhet,
felttelezhetii, hogy jelentsjelent6s mennyisg
mennyisgii eolikusan szlltdott
sz2il1i't6d0tt por-
anyag s minimlis
minimalis mennyisg
mennyisg homokfrakci
hom01<fra1<ci6 akkumulldott
aldcumulildott az ledkgyjt
iiledl<gyjt6 meden-
cben a pleisztocn vgn.
A finomkzetlisztes
finom1<6zetlisztes durvakzetliszt
durva1<6zetliszt rtegre a peremek fel kikeld, kiI<el6d6, szrkszld,
sziirkszijld,
illetve kkeszld
kkeszld szn,
szin, a felszn
felszin fel nvekv
n6vekv6 agyagtartalm,
agyagtartalm, karbontrnentes,
karbonzitmentes, minimlis
minimalis
szerves anyagot tartalmaz,
tarta1maz6, agyagos kzetliszt
k6zet1iszt rteg teleplt.
telepiilt. Az agyagtartalom fokozatos
nvekedse
nijvekedse mellett a kzetliszt,
k6zet1iszt, elssorban
e1s6s0rban a durvakzetliszt
durvakzetliszt tartalom arnya arzinya igen elents
e1ent6s
maradt. Ez az ledkfldtani
iiledkfdldtani vltozs
viltozzis egyrszt azt jelzi, hogy az ledkgyjt
iiledkgyiijt medence
krnyezetben
kijrnyezetben talajosods
talajosodas indult meg s fokozatosan mlladk-, malladk-, illetve talajbemosdssal
talajbemosdssal

156
 W6*
<5" p~e
6 5
* 33
`i-
43" 4 6 .3
'P
-.1
W
0m

Izai
.
e
Q
60 D549,
guio sy
5 e'
O Og?
O p
Q
' D7
Q

,=E;-_ifzi;i:r-;i I524:-so
4040 !!ea'
:!r zir
=?e:
'; 1"- 4| 'W'
!|,.!,,.
fezfea I1o11=a0
I

l'"=
I

i-s!ii:!
50 .f!:a.!:a
Ef;!!i;.!i
4-;f4-;
4 |'\ Pl
ii?-In
I714a.an
I7142M
c|:'cct'Iu
ICCC
CCC
IEll CCC
Irlzltlt
CCCC CCCC
70
10
CCII
02052249
0&240
U
UJ
CCCCCCC
E:C':C(cC:CclIcl:I[tC:{:tCI:cCCC
lCcl cCCC
tlrllE
CI
clcC
II
an
W -96.304130
Isasazso
c c c c c ctctcccccc
100
100 CC
CclicCC

110 `
1,,
120
4"-i;-;' L

t A:'.1:'.=':ET'.r:1
L j
I
ao
I30
aa
.5.~.__ >
140

150

1N
1D

170
'r. '.r '.r-:'rI.:4'--~r,.*1=-,-.-
E,rf,-t`,t'-'
I tlritrznrkrrrr
ctl :l_'f-
,.tf|-r7l',t:.-''F
rrrrrrr'
r':,-f-
c-:lI`ltlIlllrI-ll-l`ll-rlll'.'l'.
|._|L|._1.1||_p14_L|_1|__|14111
010
%
9L
,3? 3.' 9.' 0102030
0102030
%
36
4 4? 8%? 8:3? 3? $13? 3':3? 4 Qt? 3?
.:% 3? 9? 3? 39? gt
=:
%
81.
:ff
X:
8%
1' L
0

43. ibra.
bra.
A batorligeti
btorligeti lap
lp centrun12iban
centrumban mlyftett
mlytett fris
frs iiledkfdldtani
ledkfldtani vizsgalatzinak
vizsglatnak eredn
(Siimegi,
(Smegi, 2002 nyoman).
nyomn).

kell szamolnunk
szmolnunk ennek a rtegnek a kialakulzisakor.
kialakulsakor. Meisrszt
Msrszt a durvakzetlis
durvakzetli:
lents aranya
1ent6s arnya azt mutatja, hogy az eolikus porhullzis
porhulls folytatdhatott
folytatdhatott a terleten
terleten
d1<gyiijt6
dkgyjt medence kijrnyezetben
krnyezetben fe1ha1m0z6dott
felhalmozdott poranyag mar mr talajosodha
szlijta
szlfjta mlyedsben lvi
lv sekly s oligotrf
oligotrf t6ban
tban leiilepedett
lelepedett s felhalmoi
fellalmof
anyagb61
anyagbl tovabbra
tovbbra is minerorganikus iiledk
ledk kpziidtt.
kpzdtt. A radiokarbon adatok
ezt az er6zi6
erzi felgyorsuliist,
felgyorslst, talajbemosdzist
talaj bemosdst csak az 1.11CC11(fO1C11I3I11
ledkfldtani jellegzetess
sorban az agyagtartalom nvekeds
nvekeds alapj in rekonstrualhattuk.
alapjn rekonstrulhattuk. AZAz agyagtartaloa
agyagtartalo
Z16b61SZIIHZ6
zibl szrmaz nijvekedst
nvekedst az is alatimasztja,
altmasztja, hogy a laplp peremn 1v6lv szel
szl'
agyagtartalom (230%)
(2-30%) a ks6-glacizilis
ks-glaeilis szelvnyrszben vgig jelentiisebb
jelentsebb v
lap
lp centrumaban
centrumban mlyitett
mlytett lirzisszelvnyben
frsszelvnyben (1-7%), jelezve a parti bernos bemos
kulasat.
kulst. Az agyagtartalorn
agyagtartalom legjelentiisebb
legjelentsebb arzinya
arnya (20-30%) a parti szelvnybe.
szelvnybc
cm 1<6z6tt
kztt alakult ki s ebben a horizontban a dm'vak(':'5zetIiszt
durvakzetliszt arzinya
arnya hirtele;
hirtele
30% 414
al csijkkent.
cskkent. Ezek a vltozzisok
vltozsok j61
jl szinkr0niz2'Llhat61<
szinktonizlhatk a pleisztocn vg vge'
 i1 .3? -~V f*
..f` .9? ..9?` .9 ..91?"
.H ~"'.~`*'
Q

1 .
40

i 50

70

U
@

oo
90

`1 2 11!)
1W

J-"
no
110

120

izs,_-_ li
100
180

11
140

___._L_ui_u_.__u_._Lu_.__n_uL._Lu_.__.__._u.__._.
J_h_LL..l
ozo
120 o1o2oaoo1oaoao4oso
U102'0 0120%4050' oozsuo oozo
0'|02U$4-0 01020 oozn
010$
E
I: 94
% as
% as
% as
K O
*O

44. bra.
zibra.
zip peremn ksztett
p kszitett szelvny ledkfldtani
iiledkfdldtani vizsglatnak
vizsgilatinak eredmnyei
(Siimegi, 2002 nyomn).
(Smegi, nyoman).

rnyezet megvltozsval,
irnyezet megviltozsval, aa1eveg6ben
levegben lv
1v6 egykori eolikus poranyag
ijvnyzettel bortott
vnyzettel boritott trszrek
trszinek nvekedsvel
njvekedsvel s a mlls
rnillas intenzvebb
intenzivebb
igeti ledkkpzdsi
Liledkkpzdsi krnyezet
krnyezet megvltozst
megvltozsat 12.000-14.000
12.00014.000 CAL
a radiokarbon eredmnyek s a klnbz
ki.i16nb6z6 ledkgyjt
iiledkgyiijtii medenck
I.: gyelenlbevtelvel
gyelembevtelvel (45. s 46. ibra).
bra). Ez a ks6-glaciilis
ks-glaeilis 1<0rj6
kor j egye-
iben
ben 1v6
lv globlis
globlis szint
szint poranyag fokozatos cskkensvel,
cskkensvel, a 16szkp-
lszkp-
., a Kzirpzit-medencben
Krpt-medencben a 1<s6-glaciilis
ks-glaeilis vegyeslomb,
vegyeslomb, zirtabb
zrtabb tajga i|1a-
lla-
Ennek a horizontnak kkeszrld
kkeszld szine
szne fe1tehet6en
felteheten vivianit svnytl
zisvanytl

n rtegre
Inii rtegrc egy vrsbarna
v6r6sbarna szn,
szin, kezdetben karbontmentes,
karbonatinentes, majd fo f0
6 kalcittartalm,
1(&1C1[T3.['[&1I1'1l.1, karbontos,
karbonatos, Mollusca (csiga, kagyl)
1<agy16) hjmaradv-
hj1narac1v:~i-
I agyagos kzetliszt
kizetliszt rteg teleplt.
telepiilt. A csiszolatvizsglatok
csiszolatvizsgilatok (47. bra)ibra)
Z: tartalom jelents
jelentis rsze mikritet, mikrites mtrixot
mzitrixot alkot, karbontos
karbonatos
rljes mrtkben hinyoznak
ljes his-inyoznak ebbl
ebb61 a szintbl
szintb61 s a fedt
fed<':5t alkot
alk0t6 desvzi
desvizi
iz
LZ sszlet
iisszlet sznt
sz1nt alkot
alk0t6 vasas kivlsok
kivlzisok a prusokat,
prusokat, abioklasztikumokat
abioldasztikumokat
 moog'
18_0o0.." Euufmi
Eutrf tavi azaz Dy ; Ed.-.wrzi
1116541 .Dy Edmvfzi mazzzezzg
614551616163 Mizzzzofgzzzziz
1416565546116 zaaz
111644
16.000- _,,\"B C0
81 1
0.999
0.9
14.000-
14.000-
12'000_ CAL BC 12649
1264-9
12000-1
10.000
10.000- 6;. 1
8.000 _1
8.000- I ...
Q\L%gs~1-sscam " I
Gog, 0,64 mm/v
el 0,64 mm/ev 3
6000 _
6000- cAL
cu. nc
no oos
6000 W091'
099$ I
56160111411) _->
zezzgziany -1;;
4.000-
4.000 ?
5. ,

ca
O 0>016 6 O\ D-
P-I -
l-I
00 _`1~
L: ~ _"'_..o~
.. '0
Eb "1-|*'8=- 3
E
cm.
cAL an
AD 9 imghliny
't5lY 1,0
1,3
<
4-
1% m _ CAL AD 1414 00,1211 nun/5,
mm/v
CALAD
CAL
BC
2.000
45. abra.
bra.
btorligeti 146
A btorligeti lp centrumaban
centrumban mlyitett
mlytett flrzis
frs iilepedsi
lepedsi rzitja
rtja (Siimcgi,
(Smegi, 2002 nyomn).
nyomn).
alkot Mollusca hjak felszint
a11<0t6 felsznt s aje1ent6s
a jelents mennyisg
mennyisg beh0rd6dott,
behorddott, csoportosul,
csoportosul, vagy

v
16-000 _ Talajosodott DY
Dy 1 Bdsvizi
dsvzi rnszkrteg
mzkrteg Minerorganikus
Minerorgarikus iil
l '
RE
mug 1 1 vQ\
EQN

14.000 ~
_ , 1 081

69*
09%
-`
12.000 " I
cm.
CAL no
BC 10330
10330 1
10.000 --
_* CAL c 9251 0.069 mm/v
El I
8.000 - cAL BC
cu.
nc 7295
cm. no
De 7555
7585
Q9
Q9
vw
.691
I
0,35 mm/ev
_
6.000 -1 cA.cs8s7
051.150 5307 `f,~*'
,,6>*1u I
6 .
4.000 4
-
; 9 '
.9
88
0.0
0503
2000-
399 cALca3
CALBC
gk
3,-,3
%,c
.0 CALAD77
CM' AD WI Q.
20
*4. 40
1*

60 80
1*;
*
100
"*r***"

120
| CM
140
(-
'1>
>
2.000 "1
''
CALADQKL
BC MLBC
CALAD(

bra.
46. bra.
btorligeti lap
A bzitorligeti lp perernn
peremn kszftett
ksztett szelvny iilepedsi
lepedsi raitja
rtja (Siimegi,
(Smegi, 2002 nyoman).
nyomn).

159
 GM
cm 0 so
50| 100
19 elklnlten elentkezkvareszemcsk
elkiilniilten je1ent1<ez6 kvarcszemcsk felsznt
felszfnt
-is-so I
45-50. I I *
96
ttibbszijrfjs svban
tbbszrs sivban bortjk.
boritjzik. A vasas gl min-
el l .J
17.--T1 ..
den szemcsk gizprust
teret, illetve gzprust
50_55
50-55 0 -- __ _ - _
_\I-
1<it61t6tt s csiszolat alapjn
kitlttt alapjn ez a Vasas vasas amorf
J
anyag szinte teljes mrtkben homogenizlta homogenizilta
I -- _.-on ,_ '
I -. . _ _ -
55-60 .-a "
az ledket.
iiledket. Korbban
Korzibban mind a vivianitos szin-

so
60-65
_
_

Y
_ 7
_

I
u.

* * 7
j[
kus talajvztkr
duktiv zna
duktv z6na vltozshoz
kivlsokat a posztgeneti-
teket, mind a vasas kivlsokat
talajviztijkijr mozgshoz,
mozgashoz, az oxidatv-re-
vziltozasihoz ktttk,
0xidati'vre-
1<6t<':'>tt1<, viszont a
vlgyekben, suvadssal
mlyebb vlgyekben, suvadssal kialakult, sta-
65-70
65-70 A A iiiL
viztiikrrel jellemezhet
bilan magas vztkrrel jcl1emezhet6 ledk- ii1ed1(-
x gyjt medenck legjabb
gyjt legiijabb geokmiai elemzse
70-75 azt mutatja, hogy a pleisztocn, holocn hata- hat-
ran
rn kialakult iiledkes
ledkes rtegekben azokon a he-
75-80 lyeken is vivianitos,
viviatitos, vasas,
Vasas, mangzinos
mangnos kivzilsok,
kivlsok,
zisvzinyasszociacik
svnyasszocicik alakultak ki, ahol nem rin-
tette a rtegeket a talajvizmozgzis
talajvzmozgs szintje.
80-85
80-B5 .
A parti szelvnyben 95 s 45 cm 1<6z6tt, kztt, a
C/~
centrzilis
centrlis szelvnyben 96 s 47 cm k6z6tt kztt elen-
85-90
85-9'0 J - .-_' t6s
ts karbonit
karbont tartalmli,
tartalm, kezdetben vjrijsbarna, vrsbarna,
majd sziirksfehr,
szrksfehr, vgiilvgl barnasfehr
barnsfehr szin szn
-.<~'_-1..;.-
-I _ agyagos kizetliszt
kzetliszt horizont, desvfzi
desvzi mszkfi,
mszk,
90-5-5
90-95 -u-I

1L iiJ,
I is3*-
2%i1r-f*1.i_
I illetve msziszap rteg h1iz6dik, hzdik, amelynek bi-
1-Klw-=ihm
Klmhlm 1. 2, z, 3. 4. 5.s. zonyos szintjeiben 50%-ot is meghalad
meghalad 1<6zet- kzet-
\
fi,
{".."
=".
~:.5-. *
j

P '34
- .J;
5,1I
I._ J

K
2.Mih1l A V
5.1>.4,....1...I...4. I .-\

| I

rsz volt 01dhat6

oldhat ssavval.
ssavval. A szemcse6ssze-
szemcsessze-
4.Eizzmizz
4.Biolr.lasz|:ih:m -"L, I
5.P6rus
5.Prus ttelc
ttele alapjn
alapjn ezt a karbonatos
karbontos rteget vgig je-
abra.
47. bra. 1ent6s
lents agyagtartalmfl,
agyagtartalm, helyenknt nagy meny-
batorligeti lp
A btorligeti lap peremn
Peremn ksztett
kszitett nyisg
nyisg nomhomokot
finomhomokot tarta1Inaz6tartalmaz durva1<6zet-
durvakzet-
szelvny desvzi desvizi karbontmintk
karbonatnlintik lisztcs
lisztes nomkzetliszt
fnomkzetliszt alkotja. AZ Az desvizi
desvzi
mikromorfolgiai vizsglatnak
mikromorfolgiai vizsgzilatnak eredmnyei mszkiirtegben mszkrtegben mar mr makr0szk6p0san
makroszkposan is lit- lt-
(Siimegi, 2002 nyomn).
(Smegi, nyomzin). hat61<
hatk voltak foltszerii
foltszer 1im0nitg0ethit
limonit-goethit vasas Vasas
kivzilzisok,
kivlsok, amelyek helyenknt szivokban, svokban,
n1 shol sz61-tan
mshol szrtan jelentkcztelc. jelentkeztek. A cm-es nagysagfl, nagysg, 1<6r kr a1a1<|.'1
alak limonitos kiv2i.12'is01<
kivlsok je1ent6s
jelents r6-
r-
sze nvnyi
nvnyi pszeudomorfzinak pszeudomorfznak bizonyult. Ugyanakkor nomabb, finomabb, valsziniileg
valsznleg a zsu-
gorods
gorods hataszira hatsra kialakult) kialakul prusokprusok be1s6 bels tert kit61t6
kitlt limonitos lcivzilisok
kivlsok is kimutat-
hat61<.
hatk. Ie1ent6s
Ielents mennyisgfi, mennyisg, bioklasztikumot a11<ot6 alkot Mollusca hj hjat at is sikerlt
sikerlt kimutatni
cbbfil
ebbl a szintbiil,
szintbl, mfg mg a msziszapbl
msziszapbl a puhatest puhatest hjak mellett a csillzirkarnoszat
csillrkamoszat meszes
vzizfl
vz ivarszen/ci
ivarszervei (C/mm (Chara oogoniumok)
oogoniurnok) is e161<eri'11tek. elkerltek. A csiszolatos elemzsek alapjin alapjn a
mzitrixot
muixot nagy tisztasig tisztasg karbonz-itos
karbontos mikrit a.11<0tj alkotja.a. AZ
Az desvizi
desvzi mszk6szintet
mszkszintet viszonylag
kevs prusprus jellcmzi. jellemzi. A rtegzettsgtl rtegzettsgtl iggetleniil iggetlenl kialakult, szabzilytalan
szablytalan alak, alak, apr6,
apr,
csiiszer
csszer p6rus0k prusok valszinfileg valsznleg nijvnyinvnyi eredetek, eredetek, de talaltunk
talltunk a rszlegesen kitijlttt kitlttt
bioldasztikumok
bioklasztikumok be1s6 bels terben is prusokat.
prusokat. Ezeket a prusokat prusokat druzas,druzs, helyenknt b- fib-
r6zus
rzus lcifejliidsfi
kifejlds kalcitkristlyok kalcitkristlyok tltik tltik ki, illetve a prusok prusok falz-it
falt idiomorfkalcitktistzilyok
idiomorfkalcitkristlyok
boritjk.
bortjk. Miktoszkposan
Mikroszkposan kimutathat kimutathat volt a finomabb, nomabb, zsugorodisi
zsugorodsi prusokat
prusokat 1<it6lt6,
kitlt,
a prusok
prusok falaval falval parhuzamos prhuzamos kifej16ds{i,
kifejlds, pelyhes megjelensii megjelens Limonitos
limonitos anyag is, s6t st a

160
366
mikroszonds
rnikroszondas elemzs alapjn alapjiin a limonitos, Vasas vasas amorfgl tbb tijbb esetben az idiomorfkal-
idio1norfka1-
felszint bortja.
citok felsznt boritja. A csiszolatos elemzsek alapjn alapjin a dnten
d6nt6en karbontos
karbonzitos mikrit, az
alzirendelt mikroptit,
alrendelt mikropitit, ptit,
pa:-itit, a jelents
je1ent6s mennyisg
mennyisgii bioklasztikum s limonitos kitlts kitlts
v21.1toz6 mennyisg
mellett vltoz mennyisg sziliktos
szilikitos trmelk
tirmelk (27-47%)
(2747%) is kimutathat
kimutathat volt. ElssorbanElsiisorban
kvarc (15-28% kztti), kijzijtti), plagioklsz
plagiokliisz (7-1 1%) s az desvzi desvizi mszk
mszkii als als6 szintjben
inuszkovit (5-8%) svnyok
muszkovit zisvzinyok alkottk
alkottak a sziliktos
szilikatos trmelket.
trmelket. Az desvzi desvizi meszes sszlet sszlet
vizsgalatok alapjn
a radiokarbon vizsglatok alapjan 12.649 s 7.836 CAL BP (10.643 -5.887 CAL BC)
kijztt, mintegy 5000 ven
kztt, vcn keresztl
keresztl kpzdtt.
kpzfidtt. Az lepedsi ijlepedsi rta rata alapjn
alapjin a pleisztocn
vgi o1igotr6f-mezotr6f
oligotrf-mezotrf tavi allapothoz llapothoz kpest az iilcdkkpzfids
ledkkpzds 1e1assu1t, lelassult, majd a msz-
iszap kpzdse
kpzdse soran,sorn, az agyagtartalom nvekedsvel nvekedsvel parhuzamosan
prhuzamosan ismt felgyorsult.
A kora-holocn sorn sorin bekvetkezett
bekovetkezett lepedsiiilepedsi rta rata megvltozs
megvltozzis alapjn alapjin elbb
e16bb egy j, Lij, a
krnyczeti viszonyok alapjn
holocn krnyezeti alapjzin stabilizldott
stabilizildott krnyezetkrnyczetii hidrolgiai
hidrolgiai rendszert
rekonstruilhatunk, majd a Krisztus eltti
rekonstrulhatunk, e16tti VII. vezred vgn, a VI. vezred kezdetn ez
1<0raho1ocn sorn
a kora-holocn sorin stabilizldott
stabilizaldott krnyezetkirnyezet megvltozott
megvltozott s j, 11j, krnyezeti
krnyczeti szem-
pontb6l instabilizl
pontbl instabi1izi16 tnyez
tnyez6 jelent meg. Az eddigi rgszeti, rgszeti geolgiai geol6giai s kr- ki5r-
nyezettrtneti munkk
nyezettrtneti munkik tnyezii a termelgazdlkodst
ez a tnyez termeligazdalkodast folytat, f0lytat6, a Balkr-
Ba|1<:ir1-
fe161 beraml
flsziget fell bearan116 n olit kzssgek
kziiissgek hatsa hatisa volt, akik a klnbz
kiilnbbz terleten
terlileten meg-
bolygattik az eredeti nvnyzetet
bolygattk niivnyzetet s jelents je1ent6s erzinvekedst
er6zi6n6vekedst indtottak inditotta1< el e1 a szntk,
szntk,
1ege161<, emberi teleplsek
legelk, telepiiisek kialaktshoz
lcialakitzisahoz szksges
sziiksgcs erdirtsok
erdiirtzisok sorn.sorzin.
ledkgyjti medencben feltrt
Az ledkgyjt feltirt karbontos
karbonatos rteg elenlteegy igen fontos krdst
vet fel, nevezetesen hogy alakulhat ki egy teljesen karbontmentes karbontmentes krnyezetbenkornyezetben jelents jelents
karbonzit tartalm,
karbont tartalm, meszes ledkrteg
Liledkrteg s hogyan vltozhat vziltozhat meg egy alapveten alapveten acido-
kijrnyezetben kifejldtt,
l-neutrol krnyezetben kifejliidtt, karbontban
karbonatban szegny oligotrf oligotrf t t6 mezol, karbo-
natban tlteltctt
ntban niltelitett tavi krnyezett?
ktirnyezett? Ugyanis a nyrsgi nyfrsgi liomokterlet
homo1<te1"Li.1et svnysszettcle
svariysszettcle
alapvetfien klnbzik
alapveten 1<Li16nb6zi1< a Duna-Tisza
DunaTisza kzi l<6zi homokterletektl,
homokteriiletektiil, mert ez utbbi ut6bbi jelents
je1ent6s
mennyisgii karbontos
mennyisg karbonatos trmelket
tbrmelket tartalmaz, gy igy a karbont
karbonzit mr mr az alapkzetben
alapkfizetben is jelen
van, mg
mig a Nyrsgnek
Nyfrsgnek az ltalam altalam vizsglt
vizsgilt terletn
teriiletn a karbontos
karbonatos komponens hinyzik hiiinyaik az
a1ap1<6zetb61. Mivel hasonl
alapkzetbl. has0n16 ledkes
iiledkes kzetvltozsokat
kzetviltozisokat sikerlt sikerlt kimutatnunk a Nyrsg Nyirsg
mis, karbontban
ms, karbonzitban szegny krnyezetbenkrnyezetben lv 1v6 ledkgyjt
ledkgyjt terletein
teriiletein is, ezrt felttele-
fe1tte1c-
zem, hogy a pleisztocn vgn, holocn kezdetn kialakult, hmrsklet hiimrsklet vltozsvaltozis ltal
:11ta1 el-
e16-
idzett regionlis
regioneis krnyezettalakuls
kornyezetatalakulas hatsra hateisz-ira trtnt
tortnt meg a tavi ledkes iiledkes rendszer s- ais-
vnyi sszettelnek
vnyi ijsszettelnek megvltozsa.
megviltozzisa. Az ledkes iiledkes sszlet
sszlet karbont
karbonzit tartalma 45 cm-tl cm-t61 a
felszin fel haladva hirtelen lecskkent,
felszn lecskkent, a szerves anyagtartalom a korbbi korzibbi 5-10%-rl
5-10%-r61 25-
30%-ra emelkedett, az ledkben iiledkben makroszkposan
makroszkposan kimutathat kimutathat gerinces, faszn s n- n6-
maradv:iny0k jelentek meg srgsbarna
vnyi maradvnyok sirgzisbarna szn szin durvakzetlisztes
durvakzetlisztes nomkzetliszt
nomkizetliszt le- le-
dkbe (egykori tavi iszapba) gyazva. agyazva. Az AZ ledkes
iiledkes sszlet
6ssz1etje1ent6s
jelents mennyisg
mennyisgii Mollusca
hjat tartalmazott, de mit mr a szelvny 16414161554641
kialaktsnl kint, kitnt, hogy a korbbi,korabbi, vzi vizi fajok do-
nlinancizijzival jellemezhet
minancijval jellemezhet Mollusca-fauna megvltozott megvaltozott s a szrazfldi
szarazfoldi fajok arnya aranya lett
az uralkod,
ura|kod6, vagyis a litofcies
litoficies mellett a biofciesbiofacies is erteljesen
eriiteljesen megvltozott.
rnegviltozott. Ezek az ada-
tok azt bizonytjk,
bizonyftj ak, hogy a holocn kezdetn kialakult karbontos, karbonitos, mezotrf
mezotrf tavi krnye- kornye-
zet talakult,
atalakult, gyorsan eutrofzld
eutr0fiz:ii.16d6 tavi kmyezetkrnyezet jtt ltre. Az ledkgyjt
6ttltre. i'11ed1<gyiijt6 peremn
percmn s
centrlis rszn a pleisztocn
centrlis plcisztocn vgn mg fennll fennill ledkrteg
iiledkrteg kifejldsi
1-zifej liidsi klnbsgek
kiilnbsgek az
desvizi mszkrteg
desvzi mszk61'teg kialakulsa
1<ia1a.1<u1:-isa sorn
soran fokozatosan kiegyenltdtek.
kiegyen1it6dtek.
A fldtani
Foldtani trkpez
tr1<pez6 frsos
inisos feltrsok
feltzirzisok alapjn
alapj:-lin az eutrf
eutr6f tavi krnyezetben
krnyezetben felhalrno-fe1ha1m0-
zdott,
z6dott, jelents
jelents szerves anyag tartalm, tartalm, durvakzetlisztes
durvakfjizetlisztes nomkzetliszt
nomkzetliszt ledkre iilcdkre a lp 146

16 1
'16
centrumban
centrumban minden tmenet fitmenet nlkl
nlkiil 50-70% szerves anyag tartalm tartalm tzegrteg
t6zcgrteg teleplt.
telepiilt.
iiledkgyiijtii peremn az eutrftavi
Ugyanakkor az ledkgyjt eutr6ftavi ledk
iiledk szerves anyag tartalma fokoza-
jelcntisebb vlt.
tosan egyre jelentsebb vilt. A peremeken az egykori eutrf eutr6f tavi krnyezetben
krnyezetben felhal- fe1ha1-
mozdott rtegbl
mozdott rtegb61 sikerlt
sikeriilt bronzkorra, vaskorra jellemz jellemz radiokarbon korokat kapni, mg mig
liip centrumban
a lp centrumaban a radiokarbon mrsek erteljes er6te1jes ledkhinyt
Liledklaianyt jeleztek. A radiokarbon
alapjin a lp
mrs alapjn 146 centrumban
centrurnziban a rteghiny
rteghiany kialakulst
kia1a1<111:is2'it kveten
k6vet6en Krisztus utni utani 984-
honfoglalzis els
ben, a magyar honfoglals e156 vszzadnak
vszizadanak vgn kezddtt 1<ezd6dott meg az ledk i'1ledk1era1<6d2'isa,
lerakdsa,
felttclezziik, hogy a lp
ezrt felttelezzk, lap medrnek centrumtcentrumat a X. szzad szzizad kezdetn kitiszttottk,
kitisztitottak, a
masodik felben lerakdott
holocn msodik 1era1<6dott ledkes
iiledkes rtegeket kistk 1<i2ista'1( s egy tl:41 alak
a1a1c|.'1 mester-
alakitottak ki. A mestersges tban
sges tavat alaktottak t6ban mintegy mteres vzborts vizboritas keletkezett a
teriilet morfolgiai
terlet morfolgiai adottsgai,
adottsagai, az jabblfljabb ledkrteg
iiledkrfiteg kifejldse
kifejliidse alapjn.
alapjan. A honfoglals
honfoglalas
1ori mestersges t
kori t6 tbbfle
tbbfle clt is szolglhatott.
szolgalhatott. Allatok itatsra itatasra is alkalmas
alkalrnas lehetett, mert
E-D-iminyban mintegy 200 mter hosszan elnylt,
E-D-ipmnyban elnyiilt, gyigy jelents
jelentiis szm
szim lbasjszg
lzibasjszag fr-
partjzira. Ugyanakkor ebbl
hetett a partjra. ebb61 az ledkrtegbl
iiledkrtegbl elkerlt
elikeriilt nhny
nhany kismret
kismret ponty- p0nty-
soro1hat6 halpikkely azt is jelzi, hogy ezt a mindssze
hoz s keszeghez sorolhat mindossze 1 hektroshektriros mes-
1<ia1aki't0tt mlyedst, tavat halastknt
tersgesen kialaktott halastknt is hasznlhattk.
haszn2'i11"1att2'1l<. Termszetesen lehetett
a mestersges tnakt6na1< vdelmi funkcija
funkcija is, ha a homokbuckn
homokbuckzin teleplst, telepiilst, vdelmi pontot
alakitottak ki. Elkpzelhet
alaktottak Elkpzelhetfi ezeknek a funkciknakfunkciknak kombincija
kombinacija is. KlnbzKii16nb6z6 cllal c611a1 k-
1(6-
szitett mestersges mlyedseket
sztett rnlyedseket (kenderztat
(kenderziztat vagy szda sz6da kinyersre alkalmas tavak),
vdclrni, illetve
vdelmi, i11ctve vzelvezet
vfzelvezetfi rkokat,
irkokat, halastavakat ismernk ismerLi.n.1< a trsgbl
trsgbfil a neolitikumtl,
neolitikumtl,
bronzkortl kezdden.
bronzkortl 1<ezd6d6en. Az ledkgyjt
iiledkgyiijtii medenck ledknek iilcdknek kissval,
kiisaszfival, kimersvel
kialakitott kzpkori
kialaktott kbzpkori mestersges halastavakat folyamatosan tiszttani tisztitani kellett, klnben
kiilonben
nagyon gyorsan, nhny nhiny vtized alatt szlpok
liszlzipok alakulnak ki a felsznkn
fe1szi'nii1<6n s feltltdnek.
fe1t61t6dne1<.
Ezt mutatja a btorligeti
batorligeti ledkgyj
1i1ed61<gy11ijt6t medence centrumban,
centnlmziban, a X. szzadban szizadban kialaktott
kialakitott
mcstcrsges t
mestersges t6 is, mert ez a t t6 a XV. szzadra
szizadra feltltdtt
fe1t61t6d6tt s mocsrknt
mocsirknt maradt fenn a
kzpkori mestcrsges
mai napig. Ez a kbzpkori mestersges t6 t helyn kialakult mocsiir mocsr 6rZi rzi napjainkban a v6- v-
dett, euroszibriai, hegyvidki eltcrjeds,
elteijedsii, hidegtr
11idcgt1'.ir6116vny
nvny s llatfajok
allatfajok jelents
je1ent6s rszt,
mert nedves felszn,
felszin, hidegebb mikrokrnyezetet
mikrokornyezetct biztost. biztosft. Az ledkgyjt
ii1ed1<gy1'ijt6 medence pc- pe-
remt
rcmt a X. szzadi
szazadi ledktisztts,
111C(Z11(t1SZ1l1'Ei-18, mederkotrs
mcderkotriis s mederss
mcdcrisas nem rintette,
rintettc, gy
igy a holocn
msodik felben kialakult eutrf
mzisodik eutr6f tavi llapot
allapot itt fennmaradt. A radiokarbon vizsglatok
vizsgalatok
alapjn ez a tavi llapot
alapjzin illapot egszen a ks-vaskorig,
1<s6-vaskorig, a kelta kzssgek
kiiziissgck megjelensig
megjelcnsig tartott,
amikor is az az, agyagtartalom gyors nvekedse,
novckedse, az lepedsi
tilepedsi rta
rata megvltozsa
megvaltozasa mellett
mel1cttje1-
jel-
legzetcs litofcies
legzetes litofzicies s vltoz
v:11t0z6 vzborts,
vizboritziisii, nedves rti, mocsri
mocsari krnyezet
kijrnyezet alakult ki. A b-64-
torligeti kelta temet
temc-:t6 alapjn
alapjan jelents
je1ent6s kelta npessg jelent meg a Krisztus utni utini els
e1s6 v-
6v-
szzizadban a vizsglt
szzadban vizsgilt terleten
teriileten s a kzssg
kzijssg megtelepedsvel
megtclepedsvel egy idbenid6ben (CAL AD 77)
er6te1jes erzis
erteljes er6zi6s szint alakult ki a part menti fldtani Foldtani szelvnyben. Ezek az adatok azt aztje1-
jel-
zik, hogy a fejlett
fejlctt vaseszkzkkel
vaseszkiizijkkel rendelkez
rendelkezfi kelta kzssgek
kijzssgek - a tbbi
tbbi krpt-medencei
karpzit-medencei
hasonl6an -
telepeikhez hasonlan erdirtssal
erdiiirtassal alaktottak
alakitottak ki gazdlkodsra
gazdiilkodasra alkalmas nyltnyilt tereket
(szntk,
(szintk, legelk).
1egel61<). A kialakult mocsri
mocsari rteget feketsbarna szn,szinii, jelents
jelent6s szerves anyag
tartalm, karbontos,
tartalm, karbonatos, Mollusca hjakat, gerinces maradvnyokat
maradvzinyokat s igen jelents
jelent6s mennyi-
sgfi korhadt nvnyi
sg nvnyi maradvnyokat
matadvnyokat tartalmaz
tarta1maz6 agyagos kzetliszt
kzetliszt alkotja. A rteg fel-
szini rsze talajosodott s a tzeg
szni tiizeg itt sztesett, kotsodott,
konisodott, mineralizldott
mineralizzildott s a talajo-
sodas hatsra
sods hatasara karbont
karbonit trendezds
zitrendeziids is megindult,
mcgindult, mert nom karbontkarbonat lepedket si-
kerlt kimutami
kerlt kimutatni a rteg mlyebb szintjben.

162
 A szedimentolgiai
szedimentolgiai vizsglatok
vizsgalatok sorn
soran igen fontos ledkfldtani
ijledkfoldtaiai
s rgszeti geolgiai
geol6giai krdsek merltek
meriiltek fel, amelyekre klnbz
1<ii16nb6z6 szi
kzelits alapjn
kzelts alapjan prbltunk
prbltunk meg vlaszokat
vzilaszokat tallni.
talilni. A geokmiai vi
6n2i.116 clknt, hanem az ledkfldtani
mnyeket nem nll iiledkfoldtani eredmnye
vzibbfejlesztsre, a rszletesebb szeditnentolgiai
vbbfejlesztsre, szedimentolgiai elemzs rdekben
rdekben*`
ligeti szlijta
szlfjta mlyedsben kialakult ii1ed1<gyjt6
ledkgyjt medence fekiisz.
feksz
1<6zet1isztes
kzetlisztes durva1<6zet1iszt
durvakzetliszt rtegben, az o1igotr6ftavi
oligotrftavi ijledkben
ledkben ( 1 3
s enyhn lgos
lgos pH viszonyokat sikeriilt
sikerlt kimutatni az iiledkes
ledkes szusz
szusi
jn. Az iiledkben
jzin. ledkben minimzilis,
minimlis, 1% alatti szerves anyagot lehetett 1(1ITl1kim
ledk C/N arzinya
iiledk arnya a fekiiben
fekben a 10-es rtket nem rte el, igy gy felttelc
felttelt
ben egy oligotrftavi
oligotrftavi rendszerben akkumulildott
akkumulldott az iiledk.
ledk. Az 1.11Cl
le
kmiai vizsgilat
vizsglat alapj
alapjnin karbonzit-mentesnek
karbont-mentesnek bizonyult. Az z-itlagmint
tlagmint
extra1<ci6
extrakci mrse alapjan
alapjn ebben az iiledkes
ledkes horizontban a vizben
vzben old

af
14
11-I. 6.
R K5
f

..,I.. % ala
31 X
10

20
R
125170
ITB

3
30 v

40

50
U
E1
5s

-_4
g

.
m E1*
FF! U
uqv

n f: zmsv 021&t87
.c
J..I5.6...54?
C-C ..-
C-CCFE;-EC{'C

70 -g-L
To !='t1'- 0555657
:;;Taf_
357%; sl
.51:
.gf-z
ao --=5"3:
~11
4% I81&00
-55,; Iauas

9 Iosoezzzz
I1030&122

100,,,
_. 5

110
110 ?-~ ,
=_|I- .
T
4.4;
m` i
11111
:ff
%
L;|4JL
.` 3? 3? S? 3? 3?
al-
0102:0304-0|i00070I *F .`? 9? ST 9? 3? *F
12Q%45@T
:ff
K
U10

z:?
96
T I

48. bra.
zibra.
btorligeti lp
A btorligeti lap peremn ksztett
kszitett szelvny szervetlen, sz
karbonz-it tartalmnak
s karbont tartalmzinalc vltozsai
viltozsai (Smegi,
(Siimegi, 2002 nyom
 szelvnyen
szelvnyeii bell bcliil a legjelentsebbnek,
legjelentisebbnek, ugyanakkor a vzbenvizben oldhat
01dhat6 Ca, Mg, Si ara-ar-
:gkisebbne1< bizonyult (48. bra).
:gkisebbnek zibra) . A szervetlen anyag tartalom ebben a szintben volt
elentfisebb s a teljes kmiai feltrs
elentsebb feltiras sorn
soran mrt, a bemosott sziliktokra
szilileitokra jellemzen
jellemziien
:65 Al,
:s A1, K, Mg tartalmat lehetett kirrutatni
kimutatni (49. bra).
ibra). Az
AZ ledk
iiledk agyagtartalma kez-
1T11I11II12111S, 1-2%-os
:n minimlis, 1-2%-0s volt, amelyet szinte teljes egszben szmektit tpus tipus agyag-
iy alkotott (50. s 51.
y 5 1. zibra).
bra). A rtegtag legfontosabb mllatlan
mzillatlan svnyi
asvanyi komponen-
kvarc, muszkovit s a fldptok Fldpatok voltak. A psztz
pzisztaz elektronmikroszkpos
elektronniikroszkpos felvtelek
in a tavi ledkbe
iiledkbe gyazdott
:.igyaz6d0tt kvarcszemcsk jl j61 lekerektett,
lekerekitett, hosszan szlltdott
sza11it6dott fu-
l-
nokra je11e1nZ6
fnokra jellemz tipusba
tpusba soro1hat61<
sorolhatk voltak.
kvetkez
1<i5vct1<ez6 ledkes
iiledkes horizontban (1 10-95 cm kztt) kijztt) a vzben
vizben oldhat
o1dhat6 elemek ar- ari-
1ason16 volt, mint az elz
asonl e16z6 ledkes
iiledkes rtegben, a Na, Mg, Al, A1, K, Ba, Mn, Fe, P, Cl C1
:1< arny
:k ariny kiemelked
l<ieme11<ed6 volt (49. bra). zibra). Az agyagtartalom fokozatosan egyre jelent- je1ent6-
5 vlt,
valt, elrte
clrte a 30%-ot.
30%ot. Az agyag jelentsjc1ent6s rsze szmektit, kisebb rsze szmektit/illit
Linak bizonyult. A C/N arny
nak arziny fokozatosan 10 flF616 emelkedett, de a 15-s
1 5-6s rtket nem
Ita meg, vagyis a tavi rendszer fokozatosan disztrf
lta disztrf rendszerr vltozhatott
vi1tozhatott (48.
).I. Ennek az ledkes
iiledkes horizontnak a legjellemzbb
legjellemzbb svnyai
asvanyai aFe-mantmorillonit
aFem0ntn0rill0m't (mm-

Cuagcs Al
A1 Si
S1 Al/Si
A1151 Fe
Fl: Fe/Ca
F=ICa Ca Mg
Dig CEIM3
Calm Ca/Sr
Calsr Ca/Na
Ca|'Na

H-P1 I Eziwq;
II,Ibl
lul
41*
-.
Iz

's
F
-\11925
J1925 j
I f"1'-\"i*
="1.-1".-*1-"
I -'.'-.jl-:f
.173 _ ,. 1:
..i na F. _ I E..
5 ~` I
.vi .
` I 1:uss
'r
P S5 'j , ' .`:-3I;-,;,~f.i
. z ss "
_ \.I" ,_'..
"|;
~ . .. ._

l'\-I\l'\
vos
"' * 6* I-.45-i
BW-S
,., : .;; 1.. f

u 3212
t 3?
212 `*`1t"
"i:'{..'l -4
.-
._.

nm 87 __ . , ..
'*'*5'*i-*f
..._
Ull . .

I0 0
'
3
B555
sin
:3? I_-
I i "E1

0 V I -' . -

:'zi=**".~= ,, I B!-W-1.
'_B!-111%
. .. "5$5
69 _ `~
0306 , ~
<5 ..3-5
O\

I.'lZ
122
Bo H,kl _- ' .

:E28:
. ., 33:
E: ..
;n,;,\v-3,
111211155111.
..- - -' 15j_f;'f',;-_;";;-;*E_.I
':_:;;;\__
_ ' :,-:. ,- -_ '_';:-,3.--1

._-__; - \-_...

li
-
xaLiO:
ratio
I
: ;"z_".-
..:'-2 A
-;._ ._
bun: dimcn-
dflmu-1' 4 z,
sonlss -1-`
sionlcss f
lll'
Inn I I -FLW-2
_.:',;,
V.:-,`. cone.
conc. :
:=_E,_'.-,f_] , mg 1 kg ~".B1.w&-1.
mg/Kg 035'-vlf
0D s~J 0u
20 2'l03u s*10?0
s*105 5-u u
s-E7n
5-1 nu0 2-10
10 zu
2-10300 10
20 s-n10
57
49. zibra.
bra.
1L btorligeti
btorligeti 14p
lp peremn kszitett
ksztett szelvny elemtartalmarialc
elemtartalmrak vltozsai
vltozsai (vizes extrakci)
extrakci)
(Daniel
(Dniel s mtmkatirsai,
munkatrsai, 1996 nyoman).
nyomn).
 af/
$4! fffff
/{filer
J?
lllf
21
l
10 1
: V i

:M
an

D -
warn
A

E j
'
m

''FE
5

FE
40
5E i
\
i

2: ~:?=*r`4*
man A
5 E

I?C

-. - .
._ .
'5'
.man !
2i
1

. 'ts .
10
m '.
' := :

:9e'*
+?+5e=*e="
is? mun z
!
r
'
W II
II 1m:-1:2
oazz | - j

1m
100 1"
11 H 5 :

110 9- j
-R-
E
II 2
!I . %2
12
120 *T
T l i \ E
IIu-uuuuf . _-4,?_i-'..=.
% ..'74.- i
l. |.uu'l.n.'|4-.u-4'lJAI_.`.I4%
L_LA_|__ll_.l_.l__Ll..l_.\__\__l_A_J__|_A_l__L_AJ__l
|_|_|_;_]__|_1|_;L4_L4_LL.LL.|.|_|-\_L_L_|_J_|_|_|_l_|_L4_-|-I-I
IJIOQ 0 0 0 0 0 010D4050U
010$
$
1
Q
$$$
ii
U U U U
$$'h$
%$%
0 01020m-NEON
IQ RF-..
a|.' -9r-

50. eibra.
bra.
btorligeti lip
A bitorligcti lp pcrcmn
peremn kszitctt
ksztett szclvny
szelvny rjntgcndiffr:
rntgendiffr:
(tlagminta)
(ritlagrninta)
(Kovcs-Plffy s rnunkatrsai,
(Kovcs-Pilffy munkatrsai, 1996 adatainak Fclhaszn]
felhasznl

mmit), goethit s as
tronit), a vivianit (50., 51. bra)
bra) voltak. A tc te
extrakcibl kimutatott Ba jclcnltc
a szintben, a vizes cxtrakcibl jelenlte
teljes fcltairzis
a tcljcs feltrs crcdmnyci
eredmnyei alapjzin
alapjn Ba tartalm
tartalm isvzinyz
svnyr
kztti szclvnyszakaszban.
cm kijztti szelvnyszakaszban. A SEM-EDAX clcmz clemz
kifejlds illetve hclycnknt
ldfcjlfids helyenknt rostos, szilas
szlas mcgjclcns
megjelens
522952
gipsz s bmit
harit rnutathat
mutathat ki (52. bra).
bra). A gipsz jclcnlt
jelenlt'
gendiffrakcis clcrnzs
gcndiral<ci6s elemzs is alzitziznasztja.
altmasztja. A rntgcndiffral
rntgendiffral
szelvnyen bcliil
a szclvnycn bell itt jclcnt
jelent meg a lcgjclcntfiiscbb
legjelentsebb arinyarny
altmasztjk czcknck
is alzitsinlasztjzik ezeknek az zisvinyoknak
svnyoknak a jclcnltt,
jelenltt, s61
s1
bizonytani lehetett. A vivianit (Fc[PO4]
bizonyitani (Fe[PO_,] 2 ' SHZO)
8H2O) clkiil
elkl
kezett cbbcn
kczctt ebben a szintben, mfgmg agoethit (oz-FcOOH)
(ot-FeOOH) s a 14K
nortronit agyagzisvainy
ki a norrronit agyagsvny fclszfnn
felsznn (53. bra).
bra). Ugyan
sikerlt kimutatni a kiilijnbijzii
is sikcriilt klnbz szilikzitok
sziliktok fclszfnn.
felsznn. J.
bontos kivzilzisok
bonzitos kivlsok is kialakultak s a Mollusca hjak is fc fe
bels fclszinn
a bclsfi felsznn is jclcntiis
jelents rncnnyisg
mennyisg goc1;hitrnan_g
goethit-mang
felvtellel vivianitot lchctctt
EDAX fclvtcllcl lehetett kimutatni. A kivilzisi
kivlsi
ezek az isvinyok
hogy czck svnyok a M0lluscahjal<
Mollusca-hjak bcaigyazdzisz-iv:
begyazdsv:
Kiemelked iilcdkfdldtani
alakultak ki. Kicmclkcd ledkfldtani jclcntsg,
jelentsg, hc
 fi
J . ff!
ffxf*
09$ .ff
If af
3

I
I
ill
I

, F
:-;
so

j ..
40

50

70
-PTH-
+
ii?

liJ
1I
* I"

2?
A

l -in-.- _-.

mmmmm mmmm
L;LJLLLLLhL;LL LbQLQiLh
1oa040oo070
10@@4Q@@7U 010
U10 00 0O 010
01000 0103080406000
O10@$4U@@ 0II oom
Oi 0U
96
5 16
HS i
1898'). $$
16$ 5;
155 5

51. bra.
zibra.
.p
P peremn
pcrcmn ksztett
kszitctt szelvny
szclvny rntgendiffrakcis
rntgcndiffrakcis vizsglatnak
vizsgilatinak eredmnyei
crcdrnnyci
_ (agyagfrakc)
(agyagfrakci)
Llfy
Lffy s munkatrsai
munkatzirsai adatainak felhasznlsval,
fclhasznilziszival, Smegi,
Siimcgi, 2002 nyomn).
nyomin).

tt
II az ledk
iilcdk szuszpenzijban
szuszpcnzijiban savas pH viszonyokat, pH 5-6 kztti kzbtti
ni,
Iii, majd a vizsglt
vizsglt szelvnyszakasz
szclvnyszakasz fels fcls hatrn
hatirzin az ledkes
lcdkcs szuszpenzi
szuszpcnzi
:dett
sdctt s lgosba
lgosba vltott
viltott t.
zit. Ez a szokatlan, Magyarorszgon
Magyarorszzigon elszrcliiszr sz-
Etcl rendkvl
tel rcndkivijl fontos, mert klnleges
kiilinlcgcs krnyezeti
krnyczcti viszonyok kialakulst
kialakulst
Ztelezhet,
:tclczhct6, hogy nvnyzeti
nvnyzcti vltozst
viltozist kvet
k6vct6 talajgenetikai
talajgcnctikai vltozs
vziltoziis fej-
fcj
; a radiokarbon adatalapjn
adatalapjzin a pleisztocn-holocn
plcisztocn-holocn hatrn hatirzin kvetkezhet-
k6vctkczhct-
geti
gcti ledkes
ijlcdkcs sszlet
sszlct specilis
spcciilis svnysszettele
isvsinysszcttclc a pollen sszettel
ijsszcttcl vlto
vlto
-glaeilis
-glacisilis kor kor tajgaerdnek
tajgacrdnck a posztglacilis
posztglacilis kor kor lombos erdvcrdrfiv alaku-
cn-holocn
>cnh0l0cn kor kor vegetci
vcgctzici vltsrak
viltsixiak szintjben
szintjbcn alakult ki, ezrtczrt fel-
' a vegetci
vcgctici megvltozsa,
mcgviltozzisa, a mlls,
millis, a talajvlts
talajviltzis hatsra
hatziszira alakult ki az s-
ais-
egvltozsa.
cgvsiltozaisa. Ugyanakkor posztgenetikusan
posztgcnctilcusan is ltrejhettek
ltrcjhcttck vivianit, goe-
vlsok
vzilzisok az ledkrtegben
iilcdkrtcgbcn a talajvztkr
talajviztiikir egykori szintjben,
szintjbcn, vagy a hid-
ifejldsekor
ifcjliidsckor az oxidatv/reduktv
oxidativ/rcduktiv ledkesijlcdkcs krnyezet
kijrnyczct hatrn,
hatairzin, dedc kiala-
ok mlyebb
mlycbb szintjben
szintjbcn glejeseds,
glcjcscds, illetve a talajsavasods
talajsavasods sorn
sorin is. A b-bai-
'kzps
'k6zps<5 rszn kifejldtt
kifcjlidtt karbontos
karboneitos sszlet
ijsszlct a felszntl
fclszinr6l kiindul
kiindul poszt-
p0szt-
:ds, talajsavasods
zds, talajsavasods folyamatt
folyamatzit a szelvny
szclvny mlyebb
mlycbb szintjben
szinqbcn kizrja.
luzqa.
 52. zibra.
bra.
kirnutatzisa SEM-EDAX mdszerrel
Gipsz s barit kimutatsa mdszcrrcl a bl bin
kztitti szakaszbl
90-100 cm kztti szakaszz-ibc'>l (Srn
(Siim

/1
- 1.'1I_-
Y

4}. _ '.;-j-':=--.}IT.9.>, ' <{-" ' -'

' '.'?. . 1 3?-v .

aw

_...' _., ;1.'\:_-

55

~.i_-._.v

E
Fi-
R- No.1;1; 5...,..,.~,.
Nrmzmiz Mzngmiz- Vi
gocrhr
gocthit
vianit
vvizniz Q
12,97 3,71
3,71 2,46
2,40
40,34 10,71 3,35
3,36
2,59 0,32
0,82 0,30
0,58
2,95 7,56
7,55 `' 0,38
0,33
1,55
1,65 2,04 _-
22,56
22,55 55,33
66,88 1,90
:55505553?
s0ez* 16,95
16,96 3,33
8,35 53,27
58,27 1
Azind:nisvi.uyokcl:1n6mwt|':tclcEDAJ(vi7.sg1lataal1pjn
Az izazzrwazyoz zzzzzmfzzz iDAx vizzgzrz zrpjizr
53 bra.
53. aibra
vizsgilat eredmnyei
A SEM-EDAX vizsglat crcdrnnyci btorligeti
bziitorligmiti l
95-100 cm kztti
l<6z6tti mintbl
mintbl (Smr
(SL'1m<
 /
/

90-45 cm em kztt
kzfitt a karbont
karbonzit tartalom ugrsszeren
ugrzisszeriien megemelkedett s es tbb
t6bb mintban
mintziban
is meghaladta az 50, st s<';it a 70%-ot is. A vizes extrakci extrakci Fe tartalma hirtelen lecskkent, lccslckent,
mig a Ca, Mg, Al, Si-tartalom erteljesen
mg erfiteljesen emelkedett. A szerves anyag tartalom is jelents jelentiis
ebben a horizontban, ugyanakkor ugyzmald-:01" az ledkben
iiledkben mrt mert C/N arny ariny meghaladta az eutrf eutrf
[E1Vli(I'i1jCiiCII1Z6
tavakra jellemz 15-s 15-6s rtket (48. bra). zibra). Ezek az adatok jelentsebbjelentffisebb szerves anyag ter-
kialakulzist, a btorligeti
heltsg l<ialakulst, bzitorligeti szlfjta
szlijta mlyedsben kifejldtt lcifejlidtitt tavi rendszer egy-
eutrzaicijt tkrzik.
kori, fokozatos eutrfzcijt tiikr6zil<. A rntgendilfral<cis
r6ntgendii'3.kci6s elemzsek
elemzesek alapjn
alapjin jelents
jelentfis
menynyisg (22-64%)
menynyisg (2264%) kalcit alakult ki a:1 szelvnynek ebben a21 szakaszban, szakaszaiban, mg mig a szi-
likzitok mennyisge fokozatosan cskkent
liktok cskkent s megjelent a pirit (FeS2) svny isvziny is. A deri-
vatogris, infravrs
vatogrs, infravijrs spektroszkpis
spektroszkpizis elemzsek
elemzesek is hasonl
hasonl vltozsok,
vltozzisok, karbontos,
karbonzitos, szer-
ves anyagban relative relatve dsabb
dsabb tavi llapot
llapot kialakulsiit
kialakulst jclzik.
jelzik. Az el6z6elz szinthez kepest
kpest a
Mg kation (2%) beplse
MgZ+ bepiilse a kalcit rcsba rzicsiba lecskkent
lecsijkkent s alacsony Ilg-tartalm
Z1/lg-mrmlmri kalcitlmlcit
(Ca0_98Mg0_o2)CO3, illetve az EDAX vizsglatok
(Ca_Mg0_O,)CO3, vizsgzilatok alapjn
alapjin tiszta kalcit egyarnt
egyarint kpzdtt
kpziidtt
az
32. ledkben.
ledekben. A karbont karbonzit tartalom legjelentsebb
legjelentiisebb arnya arzinya (78%) a 45-50 cm kztti l<6z6tl;i
msziszapos retegben, rtegben, a karbonzitos
karbontos szint felszin felszn lczeli
kzeli rszn alakult ki. Ugyanitt a szer-
[E-IITELIOIII is jelentsen
ves anyag tartalom jelentfisen megemelkedett s meghaladta az 5%-ot. 5%-0t. A karbontos
karbontos
iiledkes fzis
ledkes fizis lezrulsa,
lezirulaisa, a szerves anyagban ds ds tavi ledkes
ledekes rendszer kialakulsa
kialakuleisa a radio-
vizsglatok alapjn
karbon vizsglatok alapjin 6008 CAL BC vnl, az els elsfi termel
termelii gazdlkodst
gazdilkodzist folytat
folytat
kgssgek megjelensvel egy idben
neolit kzssgek idiiben kvetkezett
kjvetkezett be a btorligeti
bitorligeti szlfjta
szlijta mlye-
melye-
felttclczheti, hogy a tavi rendszer eutrfrzldsa
dsben. Igy felttelezhet, eutrzildzisa sszefggsben
sszeiggsben lehetett
ktizssgek getses erdirtsos
a neolit kzssgek erdirtzisos tevkenysgvel, a szntk, szintk, legelk
1egel<'5l< kialaktsa
kialaldtzisa
sorzin megnvekedett
sorn megnvekedett talajerzival.
talajerzival.
bitorligeti szljta
A btorligeti szlijta mlyedst vez vez homokbueka
homokbucka anyaga, zmyaga, a dntsen
dtintfisen magms
magms s
lepusztulsi terlet
metamorf lepusztulsi teriilet kvetkeztben
kiivetkeztben nem tartalmaz sem kaleitot, kalcitot, sem dolomitot,
teljesen karbont
karbomit mentesnek bizonyult, gy igy a tavi karbontos
karbonzitos rendszerbe allochton mdon m6don
nem kerlhetett
kerlhetett be trmelkes
trmelkes karbont,
karbonzit, kalcit vagy dolornit. dolomit. Ezrt Ezert feltteleztk,
felttelczt'L'1k, hogy
vizben oldd
a vzben oldd Ca-, Mg-tartalom
Mgt2u't2Ll0m valsznleg
valszinieg a sziliktok
szilikzitok mllsbl
millziszibl szrmazott.
szzirmazott. TehtTehit
az ledkgyjt
i'1ledkgyi'ijt6 medence vzgyjt vizgyjt terletn
teriiletn kialakult mllsnak,
m:ill2isn3k, talajkpzdsnek
talajkpzidsnek ki-
emelkedfi jelentsge
emelked jelentsge van a t t6 elemforgalma szempontjbl,
szempontjzibl, nem vletlen, veletlen, hogy a vzbenvizben
oldd Ca -,
oldd , Mg-tartalom a pleisztocn
pleisztocen vgn, a21 holocnholocen kezdetn,
kezdeten, a globlis
globilis hmrsklet
hmrsklet
okozta vegetci-
vegetz'ici6- s talajvltssal,
talajvltssal, a mlls
mllis intenzitsnak
intenzitzisainak nvekedsvel
nvekcdsvel egy idben idiben emel-
kedett meg ugrsszeren.
ugrrlisszeriien. Ezt a Ca felszabadulst
felszabadulzist erteljesen
criiteljesen segthette
segithette a holocn
holocen kezde-
tn a lombos fk fzik terjedse, mert ezek a nvnyek nijvnyek - szemben a tlevel
tiilevel fkkal
fikkal - akkurnu-
akk11mu-
liljik a leveleikben
lljk levcleikben a mlls millzis sorn
sorin felszabadul
felszabadul kalciumot, mert a21 lombos fkrl fikrl lehull
lehull
levelek kalciumtartalma tzszer-tizentszr
tI2.szertiz.en6tsz6r jelentsebb,
jelentisebb, mint a tlevelek
tiilevelek kalciumtartalma.
kalciurntartalma.
A lombos fkrl faikrl lehull
lehull levelekbl
levelekbil a csapadkvz
csapadkviz a kalciumot knnyen knnyen kioldja s az az, le-
le-
dkgyjtfi medencbe szlltja.
dkgyjt szzillitja. A vzben
vizben jelents
jelentis mennyisg
mennyisgii hidrokarbonthoz
ldrokarbonthoz ktd l<6t6d6
kalcium, kalciumhidrognkarbont
kalciumhidrognkarbonzit (Ca[HCO3]2) kpzdtt. kpziiidijtt. A holocn
holocen kezdetn
kezdeten a tavi
rendszer felmelegedsvel a vzben vizben l
616 mikroorganizmusok
milcroorganizmusok - kztk ktiztiik a pollen- s spra- sp6ra-
vizsgzilatok sorn
vizsglatok sorzin azonostott
azonositott algkalgcik - is elszaporodtak. Ezek a fotoszintzisfotoszintezis sornsorzin jelents
jelentfis
memiyisgii C02
mennyisg CO2 vontak el a vzbl, vizbfil, gy
igy az oldat tlteltett
tliltelitett vlhatott
vilhatott Ca[,HCO3]2
C:-1[_HCO3]2 -ra ra nz-
nez-
es ekkor msziszap lepedhetett
ve s iilepedhetett ki. A kivlst kivzilzist segthette
segithette a tavi rendszer viznek viz;nel< felrne-
felme-
legedse s vztmegnek,
vfztijmegnek, vzszintjnek
vizszintjnek idszakos
idfiszakos vltozsa,
veiltozziisa, cskkense
cskkense is. Igy a pleisz-
tocen vgn mg karbontmentes,
tocn karbonitmentes, vzben vizben oldott Ca, Mg kationban szegny oligotrf oligotrf t- t6-
ban a:1 globlis
globzilis felrnelegedst
felmelegedst kvetk6vet6 regionlis
regionlis vegetcivlts
vegeticiviltzis hatsra
hatzisira karbontban
karbonaitban gaz-

368
 \
dag iszap
iszafa halmozdhatott
halmozdhatott fel a holocen holocn sor:-in.
sorn. Az ledkgyjtbe
iiledkgyfijtbe bemosdott
bemosdott. agyags- agyag:-is
vnyok alapjn
vinyok alapjain a krnyez
krnyez terleteken
terleteken a mlls
meills jellege mintegy 9000 wel vvel ezeltt
ezeliitt meg-
viltozott, mert az autochton szrmazs
vltozott, szrmazzis muszkovit szemcsk eltnsvel cltnsvel egy idben idrfiben a
szmel<titil1it tpus
szmektit, illetve szmektit-illit tipuslli agysvnyok
agyzisvinyok mellett jelentsjelents arnyban
arinyban megjelentek
kaolinit agyagsvnyok
az illit s kwlinit agyagsvinyok is, mg mig a nortronit agyagsvny
agyagisvziriy eltntcltiint az ledkes
iiledkes ssz-
6ssz
letbiil (50. s 51. bra).
letbl :-ibra).
A msziszap szintben kimutatott jelents jelentis szerves anyag tartalomnvekeds
tartalonmvekeds (meghalad-
7%-0t) tovbb
ta a 7%-ot) tovzibb folytatdott
folytatdott a btorligeti
bzitorligeti ledkgyjt
iilcdkgyjtfi medence peremn peremen kialaktott
kialakitott
agyagsisviny eltnt,
szelvnyben. Az illit agyagsvny eltnt, jra
Lijra jelents
jelcnts arnyban
arzinyban megjelent
megjelcnt a goethit s
karbonit tartalom lecskkent
pirit, a karbont lecstikkent (35%) s alacsony magnzium tartalm tartalm kalcit
(Ca0_Mg0_02)CO,
(Ca0_.,3Mg0_02)CO3 halmozdott
halmozdott fel, tiszta kalcitot ebben a szintbe szintben nem lehetett kimu-
feltirais alapjn
tatni. A teljes feltrs alapjzin Fe -, P-tartalm
P-tartalm svny zisviny is kialakulhatott
ldalakulhatott ebben a szintben.
felszintil 25 cm-ig tart
A felszntl tart rszben
reszben a szerves anyag tartalom meghaladta a 8%-ot. A goe-
thitben, ferrofoszftban
ferrofoszfzitban ds dllis horizont glejeseds,
glcjeseds, illetve a talajsavasods
talajsavasodis hatsra
hatziszira is kiala-
kulhatott ebben a szintben, mert a vas (s az alurnnium) aluxnfniurn) foszforktst
foszforktst a szerves anyagok
eutrf vizekben elszaporod
s az eutrf elszaporod bakterilis
bakterizilis tevkenysg
tevekenyseg is elsegthette.
elsegithette. Az ledkbe ledekbe
gyazott
zigyazott korhadt fadarabokat, a derivatogrsderivatogrzis felvtelek alapjn alapjzin a:1 szenls
szeniils kezdeti fokn fokzin
ill degradaltjzinitzt
ll dqgmdziltizinitet lehetett kimutatni. A korhadt fadarabok felhalmozdsa felhalmozdzisa a Krisztus
utzini els
utni els6 vszzadban
vszzizadbaii kezddhetett
kezdiidhetett el. A rgszeti
regeszeti adatok alapjn alapjzin a jelents
jelentiis mennyisg
mennyisg
bemosdzisa a fejlett vaseszkzkkel
korhadt fadarab bemosdsa vaseszkzkkel rendelkez
rendelkcz kelta kzssgek
kijzissgek alfldi
alfldi
mcgtelepedst kveten
rnegtelepedst kvetien alakult ki, gy igy felttelezhet,
felttelezhetfi, hogy a fadarabok bemosdst bemosdziszit a
kziissgek indtottk
kelta kzssgek inditottzik meg azzal, hogy a kor sznvonaln szinvonalzin fejlett vaseszkzeiket
vaseszktizeiket fel-
hasznlva
hasznlva erteljes erdirt tevkenysgbe kezdtek, csak gy,
er6teljes crd<"i'iirt6 gy, mint 21a Kzirp;itmedence
Krpt-medence ms ms
teriiletein.
terletein. A fakitermels, nivnyzeti nvnyzeti bolygats
bolygats hatziiszira
hatsra a bzitorligeti
btorligeti szlfjta
szlfjta melye-
mlye-
dsben kialakult iiledkgyiijt
ledkgyjt medence kijrnyezetc,krnyezete, v1zgy1'ijt6
vzgyjt teriilete instabill vlt
terlete instabill wilt s a
kialalcul erzi
kialakul er6zi6 jelents
jelentiis mennyisg
mennyisg sziliktot,
szilikzitot, fadarabot, szerves trmelket trmelket jutatott a
tavi rendszerbe, amely gy igy elrnocsarasodott.
elmocsarasodott. A geokmiai geokemiai adatok j j egyezst mutattak a
kelta kori erzit
erzit bizonyt
bizonyft ledkfldtani
iiledkfdldtani adatokkal.
A radiokarbon adatokkal datlt datilt magyarorszgi
magyarorszzigi pollenszelvnyek vizsglatai vizsgilatai alapjn
alapj$1 a
pollenanyag a fels-wrm
fels6-wiirm vgn, a3 ks-glaeilis
ksi-glaciilis kor kezdetn
kezdeten indult felhalmozdsnak.
fCii13iH107.6diSH2Lk.
A btorligeti
bzitorligeti fekszintben
fekiiszintben kimutatott, 50% -ot meghalad meghalad tlevel
tlevelii dominaneia
CiOI'11iI13J1Ci11 (]u11.ijDeT^as,
Uzm.zl0e7~m,
Pizza, Pinus) alapjn
Picea, alapjfui a szlfjta
szlijta mlyedsben kialakult t t6 fel haladva zrd,zzird, lucfeny
lucfenyfi s
erdei feny
fenyi fajok uralmval
uralmzival jellemezhet
jellemezhctfi borelis
bore:-ilis sztyepps tajgt
tajgzit rekonstrulhattunk
rekonstruilhatnmk (54.
bra). A frissen kialakult
bra). l<ia.lakult tban
tban Myriophyllam
Myriophyllum verticillatam
verticillatum (sllhnr)
(siillfihinzir) s Potamogzton
Potanwgzton
(bkaszil) fajok alkottk
(bkaszl) alkotteik a hnrvegctcit,
hfnzirvegetcit, mg mig a vzparti
vizparti vegetcit
vegetzicit Sphagnum
Sphrggnum
(tfizegmoha) s bokorizes
(tzegmoha) bokorjzes (Salix)(Sahlx) alkotta. Majd a Pinas Pinus silvesrris
sz'ivest7is s a Picsa
Picea ahies
abies arnya
2iI2i.I1}/3
hirtelen cskkent,
cstikkent, mg mig a Betala
Betula s a Gramineae (pzsitfflk),
(pizsitfflk), valamint a homoktvis h01n0kt"6\*is
(I-Iippop/me rhamnoides)
(Hippoplaae rhrzmnoides) arnyaarzinya emelkedett. Az interstadilisra
interstadiilisra jellemz
jellemzfi sztyepps tajga
stadieilis szintre jellemz
stadilis jellemzi tajgs
tajgzis sztyepp alakult. Ezzel egyidejleg egyidcjfiieg a pernyekoncentrci
pernyckoncentrzici
jelentsebb
jelentsebb vilt. vlt. Ezek a vziltozzisok
vltozsok erditzre
erdtzre 11talnal<,
talnak, s ez a is fs vegetzici
vegetci hirtclen
hirtelen cs6k-
csk-
kenst eredmnyezte. Az erdei feny
kcnst Fenyfi arnya
arnya a ksbbiekben
ksfibbiekben jra jra emelkedett, jelezve a
legett erdfoltok
erdfifoltok regenerldst,
regenerildiszit, viszont a Picea Picm abies
rabies arnya
aninya tovbb
tovibb cskkent
cskkent s a p- psi-
zsitfiiflk is jelents
zsitfflk jelentis maradt. Ebbl Ebbl a kontinentalits
kontinentalitis fokozdsra
fokozdziszira kvetkeztethetnk.
kvetkeztethetiink. A
melegkedveli lombhullat
melegkedvel lombhullat fk fk pollenjei tovbbra
tovsibbra is jelen vannak, br bir arnyuk
arinyuk cskkent.
csbkkent.
A kontinentlis
kontinentzilis ghajlati
eghajlati hats
hatis fokozdsa
fokozdzisa kvetkeztben
kvetkeztben az sszefgg
ijsszeiggii kevertlomb
kevertlombti taj-

169
 A

MW M
J
35
135 m
1
m _ G"
\_H_I"
H___H"{_M_"_ _%__ EgWm2m_$wvl
u_: _M ("_W"_t___ S__nn_uubnmnm
__U_|lHi
1'$w?-_?:_:_,:'
_{I w_HWu_:_w___"_;`-_==;_=-__._:_._'
E_ __rm"|
g|_?"hH_ _an___Hi.
_r!__1__"___F-_q_H'3_____;_rCm_l.J*I____1_____'rY_Hn~_gr_ 3__mii$__H___,____\____E%"_&_u_MLM1)
_w__m__v\__/Mmkwl _'\l" ._ &'_v_ "1v'_ % w__" in _1_'a_
__m__
5U.#4._I" 'Jm
r___'
Jr.1_
@_"-__"-
__
__ l11___
"____-m
&-.
_'-__'_'%___-_-
:__|I-.'_\ ___|\r"____"__
'l__Ir|I'J_.L__v' :

09'_ _HJ?u__wF__iH_wq__ MM
"__
H!l__'__-___
__._PA'_ _ r'
_____L__-6) l-J%______|__-%._I.h:-_.bI_.____%

m__;M _I %%,
\__
"___H___" m
_U__,___1 r#,C
M\__n%_"_
_E[
' n__.~_w1H_ ,_W_dl_ri__
t
._nH-__u%M_ _h.y_\J._|__
u_v __h|'m_a"_Hm__l1

mwmgmmmw
$0
) mmm2m _ lm
EM"Jh_ "_4W%_4 w_du____I____W|w__mJ _%Hl|wW __m ""_"'_-'.._.__
/___-_m_waau
__=
m"H
_H"_T"
l5::"1'_-_._
"_n_
uii -I
cw
NH
if
________g_-I
_H_5_?\
H/ _,|h'_. h_'_nIvf_n,_h__m'-'__,______"%
d|_nu:
K
__h___ _ $_ _, _ _ _ _: '_:__ __ 1m
__1P_ *_ _ _r _ _ _ m " h 1 % w " laJ
n____=|
r:
___'Iwmgl
__%_*_:___._ 41
____MT.
___
.__"_\____J_
____
_' "' _',__I
A r=.'z`.-mz (zzazr aom 3m _'_ ___H_J_w
_m __W_|hT_1_m fi-'.,__
( ___)(
U
'
-I
__J____
up
___
-.
N:
_ _HH_H_mH _ _
m
M __--:- _ -,Z -r' --__; 2 1:' -,, vi 3 ` :1
1__I__ _r _w_d_
_ _ ______ _gm_ _m |
Q
M
(t . mmIa (
I

.Pcza(lu:f:-ny) Om
'1'_:-F _''(""
V `
-1+ K .- zizlrllllrvf
elo,-__ga ` I.1%* ' _; -f,\\z"`'i9zj|yiilli\f;..?-
"I :-_f:,j fe
^ '\` _
-K..
v . '_ . ".. _* ._~

MWM WWW
-_
Hi
'__
_
_____M__
___
nu
_
- '="_ -. ~21
Jf -
_ IF. - :\:-tu`>;\\` __' ~ ~.~...!.."=i;,.=`_~*' -:_ --Ez wv v. \\.`,.
' `\!T"~ 1. \ ' 4. '__
,_ ...___ 1-__
"'j I| ."-~ _,'--- 'r-;
-~: _ _ _ _
i :-_`, .fa-_ ~ /<.311."F. .`-0"~
*~`.~z 'ar `~l;'."`,':.- -' ";-9-=` _'_- A; --_i.1
.I
Qppnuae, Pbrgrn, Typl 100 m 3 \s` 35; ';\,1 nlI
(sizfeez, zzzr, gyazezy) i ;_'"`-==.*-
=' . ._-:r-2
I
:5""________ _ _ _
~ ' `-_*`_..'^'` "-`==-` ';: _ .\\`\"
" 1-Iialznr
. -- . -:= ._ 0 HI -I

_ _ _ 51,1 \__ Vb I 1}:I . _y,. _ _ _ _ 4_ m_ _ _ m_ _ |

\ I Gmmeae, Canpustae, Cbaopodauae
MI 200m r'I'_~,`.*-Z
'\: _. ,
\~. '`\%!1j_,'/4,, ' )1' ,_., 3-.
\- ' 2,G75- _________
;_"____.h . :2
~25* mg
.___,`;._,_Qg
`,.L ,|l_`1 ,..
P-lm
,` "
`
(lflk, f libatopflk) 5*? _v_l
I = `I'-f _-1 1-
1 . r z " ' 3 ~
._ .i
ga
I \-g_`N;|;
.g

z 4 \ _ ,_g
,-_\_'1:'j";0

0 f.^\:*=;_,-fi--'
\\14%
\ '
, r . _| _- .3-
_* `-- -. ._
_F _________H
-.
r l 29 4r.. 1
I' O -.- ea;. `..;w ,
I |.,L. '' il ^,,.'\\51__.' .f =.`>"'=%I'u ` ._ ,D .. ..-__
(

`1 B:FI14(l7|}'1\') 3001 ;-5 : `,.`1_it-5-Ta: *ii , u.u'a-4'\~-'- J_T f7 MP:-Yi""

I_..
='=_'='-
.-'_ |\'_- .. _.==.'..v.C09'
em c l .-r
v
is ( J
0 *: lq'xm-
I1
.in
-`'f ' 1-:i="~`;.-__*
.
D
.:.\`. iiiQ
\._\!!aPll
M
500 m
!,'``|.r,.-_v ' -` - _
="-1*': \

VI'\`,,_-.\\\-,=\\
_. 2 2I

g Qwfw (flzy)
( I)

500 m ' I
1 *
m``l"""` %."i-.~: 300 z

B=*. in
mizmltl almlzi * ivtfl. 200 m
(_' 100 m
Q Ubmr (szil) O1 mi
_.B
=i.,`*;',g';'_` \ '

E k 2 0 0 2 YO m gm
54.
In
5CW4_ _ Mm_Im_, _ ,_ _' _' {$5
__

W
_____'___
%mI mm
bra.
V6g VCgC 1

vegetcijnak rekonstrukcija (Smegi, 2002 nnyomn).

1 )
S
A btorligeti lp fels-wrm vgi 1
-

.W M wMW
A_f_mugv$t_W_)'M __"3_ *_ $__% _._O0_h_-iIW__.___1Imw liHL_a,gM g9__m[__QJw
_"___'\3
_'"/q_:,__A
_h___h_
'_1m
d
Q h_B_ __>N
\ lmp/14_W%IMg\h__mC"_'mmm_nd
_E
A_W
HhW__|.'m_(
_u" wh%'b
_mSI_m_
1_m_'w_aHMftImh_}_H' _wOr__m_lg"!C_vr"_H'J_kmmHm
}z`pz(z6afzrzy) 135,., _1vM'J____qM|W
%E_i2aCm
x __Zw
m
mtwk6M ___ @
m_" m m
u_J_H__tAw
Mm _wmml
E n_"_ ___-gM_______?\___. ,._.-
W MEIWW)rm
MW6)
m
1 35
Pm_g,_ H,
H%w11
P_wP"W _"______
_m _m_rV_ml
r_|
n
______I
wAW __
J _H r_ L0
I_IO2
_ _
_1_h_ E
_"\_'____'
_"Jh_ w_'/_Ii 5_ _.H_ _ _
___,_|__ ____
I'H
II"
V c_
_g__v
H C_1F 'HL_ I_ ;_ _
MH
W MM
LWWW
({Mg( Wmmwm
MMWMWMW
.h
A___.l
\_4,
\'__WM
_|_~__"\_.\_q\_

___,Hm1 m
1 30 1m|_ g{_,_M
0
_0'_____F_"v_'._|M_H_ $_ \_.rm_JH1_'|,_|I_ "H_ =&m_ "_fl_
_\_I___.__:r.(____'h__.&
9a m
___"___H__
__$r__ g _ v _ % _ g
1 M
H
_ " w
_ V " _ . h _ | _
? M
W
_l
_ g _ m_"
g_Ii,_uI 1
1.
__
__
T_\|___" _ m 4 _ q h m
% w MM
w A _k" _ ' 1
w
G N
M '
#____
__h_h_H_m

__&A
I __\_g____L\_X__'nw_$"4 ~__ "___d_l ___
a
'_ _ wt
_ i ___ _ _ _ _ w _ P m M ___d
H wMm
_ _k #5:I"_w&__ MK
M
mu51 mC_ __H_ _J_|m,,,, w_=2
._____
m_.
di
_1- u
I
WU_______'J
\________u_"_
__.|
1l ____
_______
___ __ -
.-PM
.
I_ _ _ii
J____
_Fm
|.h')_______
Pmmhm-n-u(erde
' ` ' ' feny) l30m g
5_r _ v_ i _ )I_qi _ _ _ _ W%_WM_ _H _____$__
._.__"__I. i.r"_
j, ,g_%?" I_f.,_!-3
'7 ..7-- , `"' i
m3t______%|
Ia|
arm!
:__ \\
1
W
_ aahi
_ _ok
J__IJ1_raJ_M_"m
lU_
. .-if* fr! ~-1'-ii ____I____t_rk___ 1 'll-'-_- 1:
A
_l.I
___'_____|___ __"C
___fa
v|_=_~_.|
___\_
Iglmtoo . O1
V m
mmC __., "`'

Q*I'$0Al,5l!I lllr; . 7,1

1 2 . 'I issz:-.`
\:`=\i'|'|I"?`\iE;f;?~'
Wk
w
mC
5
M
___
Ilm
_ _M
__:_
_
mi
Hm
_hmt_ a_mm _ L
_ __ _ _ _

' I Typb
Cbprccu, Pbrgur
WHm
T j-.
10051
l

lllli
D

|,.j"_';
0
`
__ `_ 'nl; ii; '._
` r ll _l -_: '-" -,-:J-:_
i`>=_='.-2-.~.-2:E rr-_-.:_ -,.._=-_: ___;
is`\\i;.,zz.._.:
"""
"I

' ' _;.a'_..=,_-_:

' `.- -'. 5
1

_ _ SJ_mSk
bC
M,0rm
_ " _"
ll/ (=L*f*1f*-'=='~KY**v>
I
M_MBmm -=~-"
200m , ~ I`_A\vIsl.
W! -'mI__"g|,tFg
.. \
7*`e`-r\\<`- .,".1`~'_-$
`-.1`^`<
_
-=\.*-Y Lgy ..__
` 4''.f."`
-'. `.- 5
:E5-=

1-=_.\i_ gii,'
"`=l;:__!_'z,-,-3' }___`^__'-_1__
S___
M(_a
rx_. -:r K < ":.`.' ~ Q
*-1
, i-ri
(mfaaz, fezzrzzzvzz-gzzrz, zbzwpferex) I,

l jt-,_ *_.`,A-, `t`-=:}`!-,_:v: \ :' I \'u -'

-._
1*'-.
"

'L0*:~I
;\\-J`l
TQDIWLD
___'
P _O
Hy
r
__im
" 2?( - z1.`z.4->,=i-L; -.js-:,`
ll A 99..
iz` 1 `_Y-_-.\ % I 1_ __
r'-*~f5* -W'-`.': -
30 l ''=- : E:_' .,}}`\ 'RYf *l"`. `__:,. LWk
-I.-`l'!'l
.'.\`\z:.: * \\.g_6
R `
. _________
E
h
_m
I
Q Ez:.z(y,) ~, '_: \ ..I
l"~1f" .1'~*. 35' ii-"-;I` g.29 . ." -'A`1`_ `
"-f->` II, - '_-' ! ,- l"~\-'
_- V'l'_'
`,'=,"'.. _ Y l
' .`:,f%f;\-z;'L
\'E_\"_`: __ .!"_.
*Q Cwyhu (-nEYr6) 400 1 ".\lI';=l.az :ri'==.\`f- __;a "
_ mm
=\\`; $=>"\"\m\\\Iml mi m
g
m5%
pm_;m_V z= 500 az
$ .QWM (flsy) 500 Omm '3'H
1 ' I'i=='-<
ml!|I"ml'_`ya miZftl
fil tl
B
mq
200 m 30 m
. U (wir) O1=__.E
mi'=k`=-._, -` 10 m
.
55. bra.
A btorligeti lp ks-glaeilis vegetcijnak rekonstrukcija (Smegi, 2002 nyomn).

ga
IH
mbMmmkkM)w&mw%mM
rszek isSCSf,
Opnwmw
1
Ioa
ck_m
3y nfn
Itpksi_rmm/wnm
mg "Wm
felszakadoztak
WC
Q,m_m
3m 69%WM/
HmdOnmlt
Cum md
mumgkr Vmm CPCZdC 3OOnmy%C
s a mmmk gummmk%W_'w0mkShmmbmmud
3SC
recens{mm _,%L
npollenspektrumok
HC_
+1
d__u_O
blvdnsl g_
Y___3n&_
tO%C mg t3,@b_m_
OHMCw j joo hDlmmZS__k__a
alapjn a mai K-eurpaihoz
,
wl_:_;i mHmw&CmS
$ch,m_]u
M np
on Y,
_ 1_]n
hasonl tlevel erdssztyepp alakult ki, ahol feny-nyr ligetek vltakozhattak a borelis _
at
magaskrs nvnyzettel, heliol, szraz, ives pusztkkal.Pl_ Ezt a paleovegetcis llapo-
V,
mI
tot vltottadfel a P nu,C|_
pollenvltozsok nyomn _0kCg
felttelezett zrt vegyes lombozat tajga lla-
-C
1
pot. Ez a vltozs az egyre jelentsebb nvnyzeti borts pollenkibocst kpessgnek
nvekedst, az ledk pollenmegrz kpessgnek javulst jelzi. A ssflk (Cypera-
ceae), fflk (Gramineae) arnya erteljesen lecskkent, a homoktvis (Hippophae Emu rham-
noides) teljes mrtkben visszaszorult, ugyanakkor - meglep mdon - az rmflk (Ar-
W0
temisia) arnya jelentsen megemelkedett ebben a szintben, s az erdeifeny (Pinus), a

170
lucfeny
lucfc:ny6 (Picea),
(Pizza), a nyr
nyir (Betul),
(Betula), a borka
borka Uunperux)
Uuniperus) arnyaarinya a szelvnyen
szclvnycn bellbcliil a legjelen-
lcgjclcn-
tfiscbb vlt.
tsebb vilt. A mrskeltvi,
mrskcltijvi, melegkedvel,
rnclcgkcdvclii, szleslevel
szlcslcvcl fk 12ik (Quercus, Cmpinux,
Cmjlinus, Ulmus,
Cmylus) arnya
Corylus) arzinya emelkeeft,
cmclkctft, meghaladta a 3%-ot, st sftit egyes
cgycs mintkban
mintikban elrte
clrtc az az. 5%-ot is.
Salix (fz)
A Slix (iiz) arny
zmiiny is emelkedett. A tlevel tiilcvcl elemek mellett teht tchzit a lombosfa fajok is ter-
jcdsnck indultak ebben az idben
jedsnek idbcn (55. bra). bra). Ezek a vltozsok
vziltozzisok is egy csapadkosabb
cnyhbb ghajlati szakasz kialakulst,
s enyhbb kialakulziszit, a talajkpzdsi
talajkpziidsi viszonyok megvltozst
mcgviltozziszit elzik, clzik,
rncrt ezeknek a nvnyzeti
mert nvnyzcti vltozsoknak
v2i.lt0z2is0kn2Ll< a htterben
hittcrbcn a felmeleged,
fclmclcgcdii, csapadkos ghaj-
pcridus lervidlse,
laton a fagyos peridus lcrvidiilsc, a felmeleged,
fclmclcgcdi, nedvesed
ncdvcscdfi talajfelsznen
talajfclszincn az erdei crdci elc-
cle-
mck megtelepedse,
mcgtclcpcdsc, terjedse,
tcljcdsc, a fsszr
fzisszzirfl nvnyzet
ntivnyzct ztdsa,
zzirdzisa, a tajgs
tajgzis erdssztyepp
crdiissztycpp tajgv tajgzivzi
alakulrisa kezddtt
alakulsa kczddtt el cl a borelis
borcilis nvnyzet
nvnyzct recensrcccns kolgiai
Cikolgiai elemzsei
clcmzsci alapjn.
alapjzin. A sz-
lcslcvcl, mrskletvi
leslevel, rnrsklctijvi fafajok s cserjk,
cscxjk, mint a mogyor,
rnogyor, tlgy, tlgy, szil pollenjnek
pollcnjimic a fel-
s6Wiirm kortl
s-wrm korcl kezdd
kczdiidii folyamatos jelenlte
jclcnltc alapjn
alapjin feltteleztk,
fclttclcztiik, hogy btorligeti
bzitorligcti ter- terii-
lct a Cmpathicum
let Cmpathzlrum folyamatosan lakott regiuma rcfugiurna krlkriil kialakult,
ldalalcult, erdei elemekkel
clcmckkcl id- id6-
hullimszcriicn vltoz
szakosan lakott, hullmszeren viltoz kiterjeds
kitccds vezethez,
6vczctl'1cz, a Precarphicumhoz
Precmpathicumhoz tar-
clmlctct tmasztja
tozott. Ezt az elmletet tzimasztja al alzi a mogyor
mogyor s a tlgy tlgy pollen nnynak
:1rinynal< emelkedse
cmclkcdsc
bitorligcti ks-glaeilis
is a btorligeti ksfi-glaciilis szelvnyszakaszban.
szclvnyszakaszban.
plcisztocn/holocn hatron
A pleisztocn/holocn hatziron kialakult, erteljes
crtcljcs hmrskletemelkeds
h6mrsklctcmcll<cds ltal iltal irny-
irinyi-
clcntspollcnijsszcttcl
tott jelents vltozziszit a btorligeti
pollensszcttel vltozst bzitorligcti szelvnyben
szclvnybcn egyedlllv
cgycdiil:-illvzi tette, hogy hog}-'
heirs (Tili)
a hrs (Tilia) dominancija
dominzmcizija emelkedett meg jelentsen jclcntscn (56. bra). zibra). A Tili
Tilia kiemelked
kicmclkcdii
arzinya valsznleg
arnya valszinlcg sszefggsben
sszciggsbcn hozhat hozhat a btorligeti
bitorligcti lp
lip krnyezetben
krnyczctbcn megfigyelhe-
mcggyclhc-
t6 morfolgiai
t rnorfolgiai mozaikossggal,
rnozajkossggal, mert a talajvztkr
talajvfztiikr fl
Fdl emelked
cmclkcdii szraz
szziraz. homokht
l'1OII'l()l{l'12i1' meg-
mcg-
fclclii lhelyet
felel lihclyct biztostott
biztositott a hrsfa
hzirsfa megtelepedsnek
mcgtclcpcdsnck s terjedsnek.
tcrjcdsnck. A vdett vdcrt terleten
tcriilctcn
homokbucka dlkeleti
ma is a homokbueka dlkclcti lejtrszn
lcjtfirszn maradt fenn fcnn az ezsthrsas
cziistllzirsas erdtrsuls.
crdffitzirsulzis. A me- mc-
lcgkcdvclf Tlia
legkedvel Tilda dominancival
dorninancisival jellemezhet
jcllcmczhc-:t<'5 erdssztyepp
crd<'5ssztycpp vegetci
vcgctzici majd 2000 naptri napt:iri
vcn t,
ven zit, 9300 BP vig (8600 CAL BC) vig fennmaradt. fcnnmaradt. A ks-glaeilis
ks-glacilis kork0n1szclvC:ny'-
szelvny-
szakaszban a heirs hrs virzigporszcmcsk
virgporszemcsk hizinya, hinya, a Tilia
Tili kora holocn gyors mcgjclcnsc,
megjelense, ex-
panzija s jelents
panzija jclcntfis arnya
arzinya alapjn
alapjzin felttelezzk,
fclttclczziik, hogy a hrs hails erdlyi,
crdlyi, Partiumi
Partiurn,i regiu-
rc1giu-
mzinak, reliktum
mnak, rcliktum terleteinek
tcrlctcinck hullmszeren
hullzirnszcriicn vltoz
viltoz vezethez
vczcthcz tartozott az :12 EK alfldi
alfdldi

Q
9 T554
T,`1,'(h4,-S)
(1111-5) 135 m ~
'
. -- 13
130 m .. 51'.. .,
, 5
Qww (w-Igy)
% Qf-ff-(=Igy> 0 .__,.:, `0
lz.-."-. .;z.
A . ,y-.,.,:..1-V .Je f,__~.
- >
*K
:-`-'fefn ' . -Y' `
0m H'-= " w I VM K-'Y ' as: .*~ '*`
_
m lYHlm-._-
\fff.2:*:+;`
z;
_ .f ' .
D Ulnmr (szil)
U10!!!-f(SZ1l) 100 m
100 m `!.|vj3. zz,-.~_-'^ ' /;=f"_ 75.,;..'i--f`. "* ""`**"'`.~;\i'
. 'J, |I.. zi .. V -i. ;_-\. -zf. _.,"-`
`iy'E:`.
` ~1~.f.~-.=;\ f.`*' .:.-,..'
.1.,...'*(L-;,'$l., ~. ~ \ z
Ji1?;\:,'H'.'
.z :- _ L5-,_1. T,-I* H ."`L
-.
iM =< L.~`.~,-;,f zzw- , =`:L*.*.;,\.-,4;,=>:s'
11-.
-g;.?;~i"-f 4%-,
Q
Q, Ez:
Bmda-1=<(nyit)
zvfz> 2' ii*f
200 m
z;:"._z_,`.-..,< Si mh; .`=.
mh `-l`,`....'-.z -'L "
_-.fa _ vp}_2!~;.'-~;f.e'r.5:;.*'*-EE:
. , \\\\! ,1 V
zoom
300 m ;1'I`.
. _. _ \'-_,,-, Wi
-
$ C001* (msYf)
(fovylm (mogym-6) ~11H i-_ *'".>'f~`.`i; ~` i~Vz- .A1
a. .
E. f' -.
vi'__
' ` '
<z.... ..z~,z. 40 m l_',-'af-F:'~'..
I 1:'f=-,'.\E*1. '
7.':\\
'z
III
W Mezze- .00 iiiiiiiillllll 3.. . *H
11Z
Cbpcracau, Pbnzgmim, Ijpba 400 m -.-3.-\.= :tf-_:
-I~:`G.11 \\;\\1\__.2.-.Q
`.\
Z
*.21'21:
W (swam um, sY==1Y) 500 j
300 ` \:\ \:\`.`_:
1-"7f'\'.\\_-_
In
400 m 5 B il'

,
W Gz`z,c4z.iz,cbz_4zdz
Gmrninau, Conrporitae, mom
100 m 20011:
2 00 m
(iflk,
(ffeez, f i libampflk)
fazzzzvizgzzzazz, ubzmpfez) 0o m
56. zibra.
bra.
A be-itorligcti
btorligeti lip
lp kora-holocn vcgctzicijinak
vegetcijnak rckonstrukcija
rekonstrukcija (Siimcgi,
(Smegi, 2002 nyomein).
nyomn).

W1
171
 rgi,
rgi, magban
magaiban foglalva a csarodai, btorligeti
bzitorligeti terleteket
tcriiletcket is. Az AZ holocn
holocn erdtrsulssal
crdtrsulzissal
pirhuzamosan a sllhnr
prhuzamosan siillhinir a tavi rendszerben visszaszorult s megjelentek a sekly, gyor-
2itrneleged6 vizet elzszleslevel
san trneleged elz6szleslevcl gykny (Typhz (Typha ltflia),
latzjblia), bkaszl
bkasz6l6 (Pommogeton),
(Pommqgeton),
bkabuzogny (Spmjgnium),
bkabuzogny (Spmganium), hdr hid6r (Alisma) fajok a szlfjtaszlijta mlyedsben,kialakult
mlyedsbenglcialalcult t- t6-
nvnyek alapjn
ban. A nvnyek alapjn a holocn
holocen kezdetn
kezdeten az enyhbb,
enyhebb, szrazabb
szrirazabb ghajlaton, a kisebb
csapadek mennyisge s/vagy az intenzvebb
csapadk intenzivebb prolgs
pirolgis kvetkeztben
kvetkeztben a szlfjta
szllijta mlye-
melye-
dsben kialakult tavi rendszer vzszintje vizszintje valsznleg
valsziniileg szezonlisan,
szezonlisan, a vegetcis
vegeticis peridus
peridus
sorin lecskkenhetett.
sorn lecskkenhetett. A vegetci
vegctci alapjn
alapjiil rekonstrult
rekonstruzilt peridikus
peridilcus vzszintvltozsok,
vizszintviltozzisok, a
szikl<ad:is prhuzamosan
szikkads prhuzarnosan fejldtt
fejldtt kil<i az desvzi
edesvizi mszk
mszkfi kialakulsval
kialalculszival s a szelvnyen
szelvnycn be-
liil a Na-tartalom nvekedsvel.
ll nijvekedsvel.
Megl<6zeli't61eg 9300 BP (8600 CAL BC) vtl
Megkzeltleg vt6l a hrs
heirs fokozatosan visszaszorul s a
tijlgy (Quercus), fz
tlgy fz (Slix)
(Sahlx) pollenek arnya
arinya emelkedik jelentsen
jelent6sen s es csekly arnyban,
arzinyban, de
inegjelennek a bkk
megjelennek biikk (Fgus)
(Fagus) s a jegenyefeny
jegenyefeny6 (Ahiex)
(Abies) virgporszemcsk
virzigporszemcsk is a szelvnyben.
szclvnyben.
kiegyeiitettebb ghajlaton indult meg a tlgyerd
Egy kiegyenltettebb t6lgyerd6 terjedse
tcijedse s valsziniileg
valsznleg a h:irser-
hrser-
cl6l<
dk ekkor szorultak a bzitorligeti
btorligeti parabolabucka dli lejtjre. lejtjre. AFagus
AFugm pollenek jelenlte
tbbb
tbb szempontb6l
szempontbl is jelent6s.
jelents. Lgziramlzissal
Lgramlssal nehezen terjed terjed6 pollenjei kvetkeztben
kivetkeztben
felttelezhetfi, hogy a bkkfa
felttelezhet, biikkfa a btorligeti
bitorligeti atlantikurni
atlzultikumi kiterjedt
lcitcrjedt tlgyerd
tblgyerdii vegetcijrak,
vegeticijsiriak,
meg ha jelentktelen
mg jelcntktelen szmban
szzimban is, de rsze volt. Ezt tmasztja
tzimasztja al ali a parti szelvnybl
szelvnybl szr-
sz2ir-
maz6, egyrtelmen
maz, cgyrtelrnen az egykori helyi vegetcibl
vegetzicibl ered,
eredfi, autochton begyazds
bezigyazdz-islii faszn-
faszen-
mintk antrakolgiai
rnintk antrakolgiai vizsglata,
vizsgilata, amelyben mintegy 8600 BP (7600 CAL BC) vtl vt6l a
bi.ild< faszenek folyamatos jelenltt
bkk jeleriltt lehetett bizonytani.
bizonyitani. A btorligeti
bitorligeti adatok szerint a
biikkfzinak tbb
bkkfnak tbb reliktum
rcliktum terlete
teriilete is kialakulhatott
kiglakulhatott a Krpt-medence
Kzirpt-medence peremn,peremen, a meden-
krnyezfi hegysgekben (Erdly, Eszaki Krptok,
ct krnyez Kirptok, Cseh-rnedencc),
Cseh-medence), gy igy a bkkfa
biikkfa ter-
alfcildi megtclepedse tbbirny
jedse, alfoldi tbbireiny folyamat lehetett, illetve tbb t6bb irnybl
irinybl is meg-
trtnhetett. A vzi
trtnhetett. vizi nvnyek
njvnyek pollen arnynak
arziinyzinak vltozsai,
v:-iltozsai, a gykny, bkaszl,
bl<asz6l6, hdr
hi'd61'
dominancia hullrnzsai
dominarcia hullzimzisai alapjn
alapjzin a periodikus vzborts
vizboritzis tovbb
toveibb folytatdhatott
folytatdhatott ebben a
vegetzicis fzisban
vegetcis fizisban is, br bir a tiindrrzsa
tiindrrzsa (Nymphm)
(Nymp/mm) megjelense
mcgjelense a t t6 vzszintjnek
vizszintjnek lta-
ilta-
lzinos emelkedst, a jelentsebb
lnos jelentiisebb vzborts
vizboritzis kialakulst
kialakulziszit jelzi (57. bra).ibra).

9 T554
Q 7,1,, (1141-S)
(1-,4) me
135 m

.~.I:_a" *
130 m
ew- (flm
""" 0 I11
m

D Ulnar
Ulu: (szil) 100 m

Q
Bnula
Ezzzaz (nylr)
(nya) 20 "1
i 300 In
$ Carylus
Caryl: (mogyor)
(mogyor)

Qgperucma,
Qpmumu, Pbmgvnim,
Pbrugvta, 1311114
Dpha 400 m
W (s4sfl61=,n4d.s>'knY)
lll (sazfeez, A4, gyeizeny) mom moom mom 400m 500'
W Grandma,
Gmnneae, cmqmm,
Conpoitae, cbmqpmwm 2
(iflk,
(iflk, hbatopflk)
lbatopflk) 0m
57. aibra.
bra.
btorligeti lp
A bitorligeti lp 9300-7200 BP (8500-6000 CAL BC) vek kzbtti
kztti vegeticijinalc
vegetcijnak
rekonstrukcija
rekonstrukcija (Siimegi,
(Smegi, 2002 nyomzin).
nyomn).

W2
372
 A pollensszcttel
pollensszcttel al~pj'an
alpj"an a termel
term-:16 gazdlkodst
gazdilkodzist folytat
folytat emberi hatsoktl hatisoktl mentes,
a dnten
d6nt6en tlgyerdvel,
tlgyerdvel, a parabolabucka magasabb rszein a hrsfa hzirsfa uralmval
uralmival jellemez-
het6 mozaikos kifejlds,
het kifejlds, a vzparti
vfzpzirti rszeken fz, fz, get,
ger, gykny dominancij
dominancij vegetci vegetici
mintegy 7142 BP (6008) CAL BC vig maradhatott fenn. Az erdei pollenek arnya arzinya ekkor
hirtelen lecsijkkent,
lecskkent, szintfdldek,
szntfldek, legeliiklegelk peremen,
peremn, emberi bolygatzisra bolygatsra terjed6terjed gyomok
(Plantago, Rumex) jelentek meg. A pollenek pollcnek arnynak
ar:iny';inal< vltozst
viltozisit egy erteljeserfteljes pernye-
csilics elzte
cscs el6zte meg. Ilyen pernyemaximumok a mrskletvi mrskletijvi lombos erdk ercl6k stabilizldst
stabilizildziszit
l<6vet6en ltalban
kveten iltalziban getses erdirts erdirtis hatsra,
hatzisira, a vadszsvnyek,
vadziszijsvnyek, lakott terletek, teriiletek,
szntfldek,
sziintfldek, legelk
legelfik kialaktsakor jnnek ltre. Ez
kialalci'tzisal<orj6m1el< EZ a pollen sszettelbeli
sszettelbeli vltozs
veiltoziis azonos
idiiben fejldtt
idben fejl6d6tt ki a korai neolitikumban a Krpt-medencben Kzirpzit-medencben megjelent, termel termel6
gazdzilkodzist folytat
gazdlkodst folytat Krs-kultra
Krtis-kultlfira kzssgeivel.
kzssgeivel. Valsznsthet,
Val6szin{isitl1et6, hogy a Krs-kul- K6r6sl<ul-
tfira kzssgei
tra kijzijssgei a btorligeti
baitorligeti lp lzip krnykn
krnykn is megtelepedtek s megtelepedsk, megtelepedsiik, termel term:-:l6
tevkenysgiik sorn
tevkenysgk sorzin a lgyszrak
l2'igyszzin1ak terjedsnek kedvez l<edvez6 terleteket
teriiletelcet alaktottak
2Ll2Ll<it0ttal< kil<i nvny-
n6vny-
(szzintfdldek) s llattenyszts
termeszts (szntfoldek) zillattenyszts (legelk)
(lcgelik) cljbl.
cljz:-'ib6l. A szntfldi
szintfldi mvels
miivels ki-
alakulst
alakulziszit a gabonaflk pollenjnek megjelense megjclense is altmasztotta.
al:it:in1aszt0tta. Ez jelenleg a gabo-
natermesztes kialakulst
natermeszts lcialakuliszit jelzjelz6 legidsebb
legidfsebb pollenadat Kzp- K6zp- s Dlkelet-Eurpban.
Dlkelet-Eurpziban. A
Krs-kultra
K6r6s-kultiira telephelyeinek feltrsa feltirzisa sorn
sorin elkerlt
elfikcriilt nvnymaradvryok
n6vnymaradveiny0l< kztt, ktiztt, els-
cls6-
sorban a paticsokban (boronafalak tgett eitgett maradvnyai)
maradvzinyai) s a kermikban keriinirikban szemterms,
kalziszka, villa lenyomatokat mr
kalszka, mzir korbban
korbban is talltak
talltak s ezeknek a legkorbbi legkorzibbi gabona-
maradvnyoknak
maradvzinyoknak a kort korit a Krisztus eltti cl6tti 6000 krlire
lcriilire tettk. A gabonarraradvnyok
gabonarriaradvzinyok
alapjziin a kora neolitiku.mban
alapjn neolitilcumban az lzkor alakor (Triticum monococcum), a tnke tiinke (Triticum dicoc- dinos-
cum), a vad lakrr
mm), alakcrr (Triticum boeticum), az rpa aiqtm (Hordeum
(Homleum vulgare ssp. distichum) is a ter-
mesztett nvnyek
nijvnyek kztt kiztt volt. Ezek a nvnymaradvnyok
nvnymaradvinyok s a21 Krs-kultra Krijs-kulnira telepei tclcpei azt
jelzik, hogy kisebb terlet, tcriilet, de intenzven
intenziven mvelt,
miivelt, kertjelleg,
kertjelleg, tbbfletbbfle gabona termesz-
tsn alapul
alapul fldmvels
fijldmvels alakult ki a kora-neolitikumban,
l<0ra-ne0litil<umba.n, a Krs-kultraKrbs-killtlira elterjedse
eltcrjedsc
soran.
Fldtani trkpez
Fldtani trkpez frsaimflrisaim s a radiokarbon adatok alapjn alapjin egyrtelmen
egyrtelmen rekonstru-
zilhat, hogy a btorligeti
lhat, bzitorligeti lp lip medrnek centrumban
centrum:-iban rteghiny
rteghiiiny alakult ki. A rteghiny rtcghiiny
kialakulzlsa a CAL AD 984 alapjn
kialakulsa alapjzin a X. szzadra,
szzizadra, a honfoglal
honfoglal magyar kzssgek kbzfjssgek meg-
tclcpedsnek idpontjra
telepedsnek idiipontjiira tehet.tehetii. A trsgben ismeretes tbb tbb olyan skrnyezeti,
fiskrnyezeti, r- re-
geszeti adat, amely azt bizonytja,
gszeti bizonyitja, hogy tbb tiibb helyen kis mret mret halastavakat,
hzilastavakat, itathelye-
itat6helye-
ket alaktottak
alakitottak ki lci a:1 magyar
niagyar honfoglals
honfoglalzis s a hazai kzpkor kijzpkor idejn. A btorligeti biitorligeti kzp-
l<6zp-
kori rtegekben
retegekben a gykny, bkabuzogny, bkabuzogziny, hdr hidfir mellett ismt megjelenik mcgjelenik a tndrrzsa
tiindrrzsa
(Nymphaea), a vzitk
(Nymphae), vizitk (1\Tuphzr).
(Nuphar). Ezek a vltozsok
vltozsok a21 szlijta
szlijta mlyedsben kialakult tavi
rendszer mlylst,
mlyijlst, a vzborts
vizboritis nvekedst,
nvekedst, mintegy 1.5 mteres meteres vzmlysg
vizmlysg kialaku-
lziszit tkrzi.
lst tiikrzi. Egyttal
Egyflttal jl j6l mutatjk
mutatjzik a:1 magyar honfoglalskorban
honfoglalziskorban kialakult kialzikult emberi hatsok hatzisok
mrtkt, mert a mr mzir feltltdtt,
fclt6lt6d6tt, mocsrimocsziri rendszert az ember visszabillentettevisszabillentettc az atlan-
tikumi ghajlati optimurn optimum idejn termszetes termeszetes fejlds
fcjlids tjn
1.'1tj2'in ltrejtt
ltrejiitt tavi llapotba.
llapotba. A k- k6-
zpkorban a vizsgltvizsglt terletet
teriiletet egy fajgazdag tlgyes tlgycs erderd6 vette krl, l<6r'Lil, amelyben mg sz- szi-
lanknt, jelentktelen arnyban, arzinyban, de jelen volt a bkk biikk is. A tlgy tjlgy mellett - csak gy,gy, mint
napjainkban - a hrs,
hairs, a gyertyn,
gyertyzin, a nyr,nyir, a fz
fz s a szil jelentkezett
jclentl-zezett jelentsebb
jelentiisebb arnyban.
areinyban.
Ezek a pollenadatok azt bizonytjk, bizonyitjzik, hogy a kzpkortl
kijzpkortl kezddenkczd6d6en - a bkkfa
biikkfa hinyt
hiziriyzit
leszzirnitva -
leszmtva nem vltozott
viltozott jelentsen
jelentsen a btorliget
bzitorliget krnyki
krnyki vegetci,
vegetzici, mindssze
mindssze az er-
d6vel bortott
dvel boritott terletek
teriiletelc arnya
arinya cskkent
csjkkent erteljesen.
er6teljesen. Az els els6 osztrk
osztrik katonai trkp tr- t6r-
tneti kolgiai
kolgiai rtkelsei alapjn alapjzin az Aporliget krnykn kbrnykn tallhat talzilhat lplzip krli
kriili 20 km-es

173
 D5
sugar
sugarfl krben
krben az erdsltsg
erdfisiiltsg mrtke mg meg meghaladta a 90%-ot, 90%-0t, amely ma mr mit csak
30%-osnak mondhat.
mgndhat. A kzpkori kzpkori rtegekben
retegekben jelents
jelent6s mennyisg
mennyisg gabonapollent le-
hetett kimutatni. A paleobotanikai adatok kijztiik kztk a szisflk
ssflk (Cyperaceae),
(Cyperacee), a libatopflk
(Chenopodiaceae), a fszkesvirzigzatliak
(Chenopodiaeeae), fszkesvirgzatak (Compositue) (Composime) pollen a.r:-inyzinak
arnynak nvekedse
nvekedse az er6- er-
teljes emberi hats hatis kialakulst
lcialalculiszit jelzik a X. s a XIV. szzad szizad kztt.
kjzijtt. Ezek az adatok j j6
egyezst mutatnak a Nyrsg Nyirsg ms mzis terletein
teriiletein vgzett
vegzett pollenanalitikai vizsglatok
vizsgilatok eredm-eredme-
erfiteljes, de krnyezeti
nyeivel, az erteljes, kirnyezeti diverzitst
diverzitzist nem rombol
rombol kzpkori
kzpkori emberi hats hatis ki-
alalculziszival. A pollenadatok azt bizonytjk,
alakulsval. bizonyitjik, hogy a kzpkori
lcbzpkori magyar agrotechnika az
erd6/nyilt terlet
erd/nylt teriilet arnyt
arzinyzit vltoztatta
vziltoztatta meg, de nem cskkentettecskkentette a terleten
teriileten a nvnyzeti
nvnyzeti
sokszinsget. A kzpkori
soksznsget. kizpkori rtegek retegek pernyekoncentrcijnak
pernyekoncentrzicijzinak cskkensecslckense is altmasztja
ztlitzimasztja
leirtakat, mert azt bizonytja,
a fentebb lertakat, bizonyitja, hogy a neolitkori getses technikval technikzival szemben
kzpkori agrotechnikban
a kzpkori agroteclmikziban az rtkes rtkcs faanyagot mr mzir kitermeltk, felhasznlhattk,
felhasznilhattik, s
pusztitottik el, mint a neolitikum sorn.
nem puszttottk sorin.
iszapolzis sorn
Az iszapols sorin jelents
jelent6s mennyisg
mennyisg szeneslt
szenesiilt farnaradvny,
famaradvziny, ritkbban
ritkibban maganyag
is elkerlt.
el6l<er'Lilt. A szeneslt
szenesiilt famaradvnyok
farnaradvzinyok - br
bir a kora holocntl
holocntl jelen var.nak
vannak a szelvny-
szelveny-
ben - csak a kora neolitikus kortl l<0rt6l kezdden
l<ezd6d6en mutathatk
mutathatk ki jelentsebb
jelent6sebb arnyban.
arziriyban. Fel-
tnii, hogy a szveti
tn, szijveti kpkep alapjn
alapjsin a kelta kor eltt el6tt a famaradvnyok
famaradvzinyok kzt l<6zt jelen voltak az
gett faszenek is, mg mig a kelta kort kveten l<6vet6cn csak szeneslt,
szenesiilt, de nem gett famaradvnyok
fainaradvzinyok
kerltek el.
kerltek el6. Ezek az adatok azt bizonytjk, bizonyitjk, hogy az skorban fiskorban a lp lip krnyezetben
krnyezetben na-
gyobb nyitott tereket alakitottak alaktottak lci, ki, majd 21a kelta kort kvetiien
kveten mcgvziltozhatott
megvltozhatott a teriilet terlet
l'l1SZ11OSiE;5lS21 s
hasznostsa es valsznleg
valszinleg a faanyag felhasznlsa fclhasznzilaisa is, mert a bemosott szeneslt szenesiilt fama-
radvzinyok arnya
radvnyok arzinya lecskkent.
lecskkent. Ennek az az, is oka lehetett, hogy a kzpkor
kzpkor sorn sorin mr
mzir els-
els6-
sorban a korbban
sorbar korzihban kialaktott
l-:ialaki't0tt nyitott terleteket
teriileteket hasznostottk
hasznositottik mezgazdasgi
mezgazdaszigi clbl, clbl, s
itt nem engedtk regenerldni
regenerldni a fs fzis szr
szzir nvnyzetet.
nvnyzetet. Igy teht tchzit a kzpkori
kjzpkori mez- mez6-
gazdasgi
gazclaszigi tevkenysg
tevekenyseg mr mir nem nveltenijveltc meg jelentsebb
je1ent6sebb mrtkben
mertekben a szeneslt
szenesiilt fkfik meny-
nyisgt. A bkkfa biikkfa arnya
arzinya a kelta kor sorn sorin a bemosott szeneslt
szenesiilt faanyagbar
faanyagban megemel-
kedett, de dc a faszenek recens begyazdsi bezigyazdiisi vizsglata
vizsgiilata alapjn
alapjiin ez nem jelenti azt, hogy a
bijkkfa a kelta korban terjedsnek indult, mert az erdirtsnl
bkkfa erdfiirtzisnzil ugyanabbl
ugyanabbl a fs fzis szr
szirli
egyedbfil jelents
egyedbl jelentiis szm
szz'i.mf1 famaradvny
famaradvziny keletkezhet s szrdhat sz6r6dhat szt az irtvny irtvziny felsznn.
felszinen.
A talajfelszn
talajfclszfii pusztulsval
pusztulziszival a famaradvnyok
famaradvzinyok knnyen knnyen bemosdhatnak
bemosdhatnak az irtvny irtviny kze-
l<6ze-
lben lvlv kisebb mlyedsekbe, ledkgyjt iiledl<gy1'ijt6 medenckbe,
medencekbe, gy igy a faszenek arnya arzinya s az
iiledkgyjtfi krli
ledkgyjt kijriili fs
fzis szr
szirli vegetciban
vegcticiban az egyes fafajok jelenlte s bortottsgi boritottsziigi mu-
tatja kztt
tatja kiztt nincs szoros sszeiggs.
sszeiggs. A faszeneknek a szelvnyen belli belli eloszlsa
eloszlzisa azt
bizonyitj 21, hogy a bkk
bizonytja, biikk mrmir 8.600 BP (7.600 CAL BC) vtl vtiil megjelent a btorligeti
bzitorligeti fs fis
szzini vegetciban.
szr vegetzicibzm. Ez az adat altmasztja alzitzimasztja a bkknek
biikknek a pollenanalzis
pollenanalizis alapjnalapjin korbban
korzibban
mr
mir felttelezett autochton jelenltt jclenltt a borelis
borelis kor
kor btorligeti
bzitorligeti erdben.
erdffiben. A bkk biikk ugyan
alzircndelten mutatkozott a faszenek kztt,
alrendelten l<6z6tt, de a Krisztus szletst
sziiletst kvet
l<6vet6 elsels6 vsz-
vsz2i-
zadban arnyaarinya jelentsen
jelentisen megemelkedett s a tlgy tijlgy mellett az egyik legjelentsebb
legjelentsebb fs fis
szirfi elemm vlt,
szr vlt, majd arinya
arnya a ktizpkor
kzpkor folyamin
folyamn erteljesen
eriteljcsen cskkent.
cslckent. A bkk biikk rend-
kiviil korai megjelense alapjn
kvl alapjp felttelezzk,
felttelezziik, hogy az Erdlyi-kzphegysg
Erdlyil<6zphegysg peremn peremen
(Partium terlete),
terlete), s/vagy
es/vagy az EK-i Krptokban,
Kzirpzitokban, hegylb
hegylzib felsznen
felszinen (Krptalja)
(Kirpzitalja) a bkk- biikl<-
nek nll
ijnill refugiuma
rcfugiuma alakultLl3.l('Lllt ki. A btorligeti
bzitorligeti szelvnyben a faszenek dnt d6nt6 rszt a ko-
csinytalan tlgy
csnytalan tijlgy (Quercux
(Quercus robur)
rolmr) adta, ezrt ezert felttelezem, hogy ez a faj alkotta a btorligeti btorligeti
holocen erdk
holocn erd6l< legjelentsebb
legjelentisebb rszt. Az antrakolgiai antrakolgiai adat j j egyezst mutat a pollen-
analitikai vizsglatok
vizsgilatok eredmnyeivel.
eredmenyeivel. A Quercus mellett a Cmpinu: Cmpinus s a Betul Betula farnarad-

1'74
1741
 Q
vnyok
vainyok szma
szzima is jelents.
jelent6s. Ezek az adatok azt bizonytjk, bizonyitjak, hogy a btorligeti
batorligeti lp lap medre
krl,
l<6rLil, csak gy,
gy, mint napjainkban, elssorban els6s0rban a kemny-
l<emny- s puhafs
puhafas ligeterd
ligeterd nvnyei
rivnyei
elhertek. Ugyanakkor valamennyi, a pollenkp
lhettek. pollenlcp sszettelben
jsszettelben jelentsebb
jelent6sebb arnyban
arzinyban meg-
jelenii fs
jelen fis szr
szzini nvnyt
nvnyt sikerlt
sikeriilt az antrakolgiai
antrakolgiai vizsglatok
vizsgalatok sorn
soran kimutatni s autochton
beagyazdisfl paleobotanikai leletekkel helyi elfordulst
begyazds elfordulisat bizonytani.
bizonyitani.
A pollen, fasznanyagok mellett jelents jelent6s mennyisg
mennyisg Mollusca hj at is sikerlt sikerlt kinyer-
frzisokbl. A btorligeti
ni a frsokbl. bitorligeti lplap centru.rnban
centrumaban mlytettmelyitett frs
iras 24 s 103 cm kztti kzbtti sza-
kaszibl
kaszbl 40 faj (22 vizi vzi csiga, 14 szfirazfdldi
szrazfldi csiga, 4 kagyl)kagyl) 2.055 egyede keriilt kerlt e16,
el, mig
mg
menten kialaktott
a part mentn kialakitott szelvnybl
szelvnybiil 71 faj (19 vzi vizi csiga, 49 szrazfldi
szirazfldi csiga, 3 kagyl)
kagyl)
vizsg:i1tul< meg. A kt szelvnybl
40.318 egyedt vizsgltuk szelvnybl sszesen
sszesen 78 faj (23 vzi vizi csiga, 51 sz-sza-
razfdldi csiga, 4 kagyl)
razfldi l<agyl6) 42.373 egyedt dolgoztuk fel. A btorligeti bzitorligeti Mollusca-faunnak
Mollusca-faunanak
faj- s egyedgazdagsga
egyedgazdagsaiga messze kiemelkedik az alfldi alfcildi holocn
holocen szelvnyek
szelvenyek kzl,
kijziil, de
dc ms
mas
magyarorszzigi holocn,
magyarorszgi holocen, st s6t nagyobb idintervallumot
id6intervallum0t tfog atfog pleisztocn
pleisztocen Mollusca-fau-
M0llusca-fau-
nval
naval sszevetve
ijsszevetve is kiemelkedk
l<iemell<ed6l< a vizsglt
vizsgilt btorligeti
bitorligeti szelvnyek.
szelvenyek. A fajszrn
fajszam alfldi
alfdldi kr-
k6r-
egyediilall, de a hegyvidken is ritka Mollusca fajok jelenlte s jellegzetes
nyezetben egyedlll,
aranyvaltozasaik alapjn
arnyvltozsaik alapjan nyugodtan llthatom,
allithatom, hogy a btorligeti
baitorligeti szelvnynek klnleges
kiilnleges
hazai, sts6t nemzetkzi
nemzetkzi jelentsge
jelentfisge van quartermalakolgiai
quartermalakolgiai szempontbl.
szempontb6l. A btorligeti
bzitorligeti
szelvnyekbl elkerlt
szelvnyekbl elikeriilt faunban
faunaban 14 (4 vzi vizi csiga, 10 szrazfldi
szzirazfldi csiga) olyan fajt sikerltsikcriilt
kimutatnom, amelynek a btorligeti bzitorligeti recens faunjban
faunajfiban l 6516 egyedt ez ideig nem sikerlt sikerlt
megtalzilni. A recens Mollusca-faunaelemek
megtallni. Mollusca-faunaclemek kzl kijzijl - a krpti
kzirpziti elterjeds
eltcrjeds Pewmtell
Pewimtella dibo-
dz'l10-
thrion - kivtelvel valarnennyi
valamennyi fontosabb faunaelem elkerlt el6l<erL'1lt a fosszilis anyagban. A b- ba-
szlflijta mlyedsben kialakult ledkgyjt
torligeti szlfjta iiledkgyjt6 medence negyedidszakinegyedidfiszaki mala-
kolgiai
kolgiai vizsglata
vizsgilata sorn
soran az elkerlt
el6l<eriilt Mollusca-fauna sszettelben
sszettelben egyrtelmen
egyrtelmen lthatlathat6
szelvenyek egykori krnyezeti
a szelvnyek krnyezcti helyzete. Az ledkgyjt iiledkgyfijtfi medence centrumban
centrumaban a vzi vizi
fajok, a lp lap peremn pedig a szrazfldi
szzirazfcildi fajok dominarcija
dominancizija emelkedett ki (58. s 59.
abra).
bra).
A lp
lap centrumban
centrumiban mlytett
melyitett frsszelvnyben
frasszelvnyben az els els6 malakolgiai
malakolgiai zna zna 103 s 94 cm
lczijtt tallhat.
kztt talzilhat. Ebben a szintben a palearktikus,
palearktilcus, euroszibriai, hidegtr, hidegtr, nagy tr- tl';'ir6-
kpessgii s lland
kpessg lland vzbortst
vizboritzist ignyl
ignylfi vzi
vizi fajok (Vulvmpulchell,
(Valmmpulchella, Lymne Lymnaea pzluris,
paluirris,
Planorbisplanorbis, Bthynia
Plnorhisplnorbis, Bithyma leuhi,
lam:/12', Gymulus mzariux)
riparius) arnya
arinya jelents.
jelentiis. A szrazfldi
szzirazfdldi fauna-
elemek kbziil
kzl csak a vizparti
vzparti savban
svban elterjedett, viz vz feletti nijvnyek
nvnyek szirain,
szrain, levclein,
levelein, vagy
mohikon l
mohkon 616 Cmychium minimum, Succinmputris Succmeaputris fajok kerltek kerltek el e16 ebbl
6131361 a szintbl.
szintbil. A
kopoltys
kopoltys vzi vizi fajok, kztk
kijztiik a hidegtr
hidegti'ir6 Valwt
Valvam pulclaell,
pulchella, Bithynia lechileachi egyik domi-
nancia maximuma alakult ki ebben a szintben. A fauna sszettele
naneia ijsszettele alapjn
alapjan a ks-gla-
ks6-gla-
cieilisban, a 10.000-11.000
cilisban, 10.00011.000 BP (9.600-11.100
(9.60011.100 CAL BC) vek evek kztti
l<6z6tti tavi llapot
allapot legje-
lent6sebb vzbortottsga
lentsebb vizboritottsaga mintegy 1,5 m mly lehetett. A fauna sszettele bsszettele rendkvl
rendkiviil ha-
s0nl6 a pleisztocn
sonl pleisztocen vgi,
vegi, ks-glaeilis
l(s6-glaciilis kor
l<0rL'1 rtri
arteri ledkekben,
ledekekben, az infzisiH1.Zi6S lszkben
lszkben ta-
lilt Mollusca-faunhoz.
llt Mollusca-faunalhoz. 94 cm-nl, mintegy 10.000 BP (9.600 CAL BC) vnl a holocn holocen
soran elterjed
sorn elterjed6 els
els6 Mollusca fajok (Bithynia tentarulat) tenmculam) is megjelentek s egytt egyiitt ltek
a pleisztocnre jellemz,
jellemzii, a pleisztocn
pleisztocen vgn fokozatosan visszaszorul visszaszorul hidegtr
hidegtr fajokkal.
A kt
ket eltr
eltr6 krnyezeti
kijrnyezeti ignnyel jellemezhet,
jellemezhetfi, hidegtr,
hidegtrii, illetve melegkedvel
melegkedvel fauna-
csoport egyttes
egyiittes jelenlte ms mas magyarorszgi
magyarorszgi pleisztocn
pleisztocen vgi-holocn
vgih0l0cn kori szelvnyekben
12.000-9.000
12.0009.000 BP vek kztt kzijtt mutathat
mutathat ki, mg mig a btorligeti
bi-itorligeti frsszelvnyben
irisszelvnyben ennek a
ket faunacsoportnak a folyamatos, br
kt bir eltr
eltr6 arny
aranyfi jelenlte tapasztalhat
tapasztalhat a holocn fo-
lyamn.
lyaman. Ezek az adatok azt mutatjk, mutatjik, hogy a terletenteriileten ketts
l<ett6s refugium-hats
refugium-hatzis fejldtt
fejl6d6tt ki,

175
 so
30
-
I
1-51:?-:5}:
-Ii-ii-.5
I;;!I;;Ii;;
l_I__II

. w. 1--u-u
-.
-.1.-\. I-1
_-
,.-~* '
Q
I.,-w"
QZ*
ea$6z.R
_
\.-'+W-.lf
iii 4"*%8% 1"
_':-:::..

T3-QR.
.
:1.1-
*zzw .f
E55; .flz:f`i
,fii,.l:;f>*
az
9% a-
_.<'?,,_@?
Q87
o

30
30

40 :7-DI- Q-p- \ .-.\|.

Q"\\v-Ir- w --'---I-1n-\\5
Q '_ 40
~~ -- lg '9'
|-U'-lit Q.1 '--ti-Q I11

l
so
50 IAQMCIA In- 1.-5 i-I.I -.1-.w.- | -- -C- .-._..-
-1u1. n--1-
so
50

. U I4,0 P A
60 U::: 60
U"

U" ;
70
70 -:3
"'u:u
u vo
70
U U
U U .'
UUU : J

so
80 :3:"
-.-"U: 5Q?$9. 1 l
E 00
B0
335..
Hull
. ' -. l
9 H
90 I 90
90

mo
100 __ __ 4,0
._,.0
*1F h r 100
100
BP-
3%:
98;
no
110

zo :5=5:=::i:'-:=: EE
LL :no
120

as :.-=~t
2:; *
3.' 3? 3? r
3r , ,_
:Rf
9696
gt
gl
82?
4 5

2" #T
E
3?
.
|-

'8- *F
5r-
4|.

3| t gr
gr
2?
#
8? '
3| t '
#
96
5| t 3.'
:
96 R
96
at SF
'5'? r
l-
3? t gt
3- O-
A

R? zR
96 96

58. bra.
abra.
A btorligeti
batorligeti lp
lap centrumban
centrumaban lemlytett
lemlyftett Mollusca-fauna
paleoijkolgiai vizsglatnak
paleokolgiai vizsgalatanak eredmnyei
eredmenyei (Willis s munkatrsai,
munkat:-irsai, 1995 nyomn
nyoman mdostva).
mdositva).

a felmelegeds sorn soran a hidegtr,

hidegtiirfi, a lehlsek
lehlsek sorn
soran a melegkedvel
melegl<edvel6 faunaelemek ma-
radhattak fern.
fenn. A melegkedvel,
melegkedvelii, holocn
holocen folyamn
folyaman elterjed
elterjedfi faunaelemek megjelense
9.600 BP vnl erteljesebb
erfiteljesebb felmelegedst jelez. Az idszakos idszakos vzbortst
vizboritast is elvisel,
elvisel6, ho-
larktikus
larktilcus elterjeds,
elteijeds, vzi
vizi tdscsigk
tiidscsigik (Bsommtophrm),
(Basommatophom), valamint a mocsri, mocsari, vzparti
vizparti kr-
l<6r-
nyezetben l l6 fajok elretrse
eliretrse gyelhet
gyelhet6 meg a 94-60 cm, mintegy 10.000-9.200 BP
(9.600-8.400
(9.6008.400 CAL BC) vek evek kztt
l<6z.6tt kpzdtt
l<pz6d6tt ledkes
ledekes horizontbar.
horizontban. Ezek a vltozsok
viltozzisok
egy szrazabb
sz:-irazabb peridus
peridus kialakulst,
lcialakulzisat, a btorligeti
bitorligeti szljta
szlffijta mlyedsben kialakult t t6 vz-
viz-
szintjnek erteljes,
erfiteljes, periodikus cskkenst
cskkenst tkrzik.
tiikrzik. Ennek a szrazabb
szzirazabb ses enyhbb
enyhebb g- eg-
hajlati viszonyokat mutatmutat faunaszintnek kialakulsa
lcialakulzisa megkzeltleg
megktizelitleg egybeesik a pollen-
sszettelben
(isszettelbcn megfigyelhet,
megfigyelhet, hasonl
hasonl klimatikus fzis fazis ltrejttt
ltrejttt jelz
jelzi hrs
hairs dominancia-
szintnek kifejldsvel.
kifejlidsvel. A kt,ket, eltr
eltr begyazds
beagyazdasii bioindiktor
bioindikator csoport alapjn
alapjz-"in rekonst-
rult
iualt szrazabb
szzirazabb ghajlat
eghajlat kialakulst
kialakulisat 10.000 s es 9.000 BP vek evek kz
kijz (9.800-8.000
(9.8008.000 CAL
BC) tehetjk.
tehetjijk.
Mintegy 9.200 s 5.500 BP (8.400-4.300
(8.4004.300 CAL BC) vek, evek, 80 s 50 cm kztt
kijzijtt a Mol-
lusca-fauna ismt megvltozott.
megvaltozott. Melegkedvel,
Melegl<edvel6, DDK-eurpai
DDKeur6pai elterjeds
elteijeds vzi
vizi (Anisus vor-
ticulus) s szrazfldi
szzlrazfdldi (Pomtis
(Pomntias riulare)
rivulare) fajok jelentek meg a szelvnyben.
szelvnybcn. A kozmopolita
jelleg,
jelleg, holarktiks
holarktikus elterjeds
elterjeds vzivizi tdcsiga
tiidiicsiga fajok arnya
ariinya a szelvnynek ebben a szaka

1'76
376
 - Ha .
* x
J!
J 65$ if
Q;
X ifs? J az.
- "II!
-1- '5
J1-'1_"l
"I-L:
*K-_ Q
4*,-P!
.-
E3.
if "-s. *3il/`
A
R-
#6 1:3. -Q'XW
Q},\-xx fax
fyjiff
oaff
10
1 I I
4"
E-.e
::::.|

ae
L1-"I-"I

=L'L
.| I I if

E5 I`
.1
an
M .. 4., 6

-IF -I 4- '':

... .:::
40 ;|;:: 4*
=-1
lll '*."
50 _ .__-_.
Nu - --.
,-._.-.
I

@ L-| | | _ ' --

-08 _ )
rn '
. I ;

g.- - `f"`"~* '*I's.;

"' *" '% A ' 5b

8
3

III)
l) 2
-\
*<;tub

qz
lag)
'56
+1.,
b~1-
gb
eg
-vb
~i-4,
-E15lz21=i3i2-I5i23?1i8"2f*'5
*5
=">7
l:
_ ga E
-V V
ff_.-
T u4LLpJ_p_LL.pJp+u4+L4nLL.Ltu_Lp4+LuJn_u4+Lu4+LuqLpJ_LgpJuJ.u4z
. I
@J4L@J_LJ_QJ4J@LQJ4_@J+LLhLLLJ_LJLLLQ_%@JLLQJLL*LLLQLLQLL@L;LQL
af
E I
04080040040040
0400004004004) 0100 -0
040040 0 2040 02040040lllo2002n4no2n4no2o4o04ou
0114002 0200102
04004000020 DDQDOIIQOOIDAOIJOII 0210102
K

96 i I
9! I
i
Q
96
I
i $
K 9i
95 H
95
il H
I
K K N
9i 5
Q

zibra.
59. bra.
bfitorligeti lp
A btorligeti lap peremn
peremen ksztett
keszitett szelvnybl
szelvnybfil elkerlt
el6keriilt Mollusca-fauna paleokolgiai
paleokolgiai
vizsgilatinak eredmnyei
vizsglatnak eredmenyei (Smegi,
(Siimegi, 2002 nyomn).
nyoman).

szaban erteljesen
szbar eriiteljesen lecskkent,
lecstikkent, a kopoltys
kopoltys csigk
csigak arnya
arzinya pedig emelkedett. Ugyanakkor
hidegtfir elemek br
a hidegtr bir minimlis
minimzilis arnyban,
aranyban, de fennmaradtak (ketts (l<ett6s refugium-hats).
rcfugium-hatas).
fzizisban a t
Ebben a fzisban t6 mintegy 1,5 m mi mly s jelents
jelentffis szerves anyagtartalm
anyagtartalmfl lehetett a
Mollusca-fauna alapjn.alapjan. Az idszakos
id6szak0s vzbortst
vizboritzist elvisel
elvisel6 fajok visszaszorulsa
visszaszorulzisa a t t6 vzbo-
vizbo-
ritzisanak nvekedst
rtsnak nvekedst s stabilizldst
stabilizaldasat valsznsti.
valszinsiti. A btorligeti,
batorligeti, radiokarbon mr- mere-
meghatairozott kor
sekkel meghatrozott kor Mollusca-fauna alapjn alapjzin a holocn
holocen ghajlati
eghajlati Optimum
optimum 9.200-
(10.4006.200 cal BP, 8.400-4.350
5.500 BP (10.400-6.200 8.4004.350 CAL BC) vek kztt kztitt fejldtt
fejl6d6tt ki az Al-
fjld EK-i rszn. A jelentsebb
fld jelentiisebb vzbortst
v1'zb0rit2'ist ignyl,
ignylii, melegkedvel
melegkedvelfi fajok dominanciacscsa
dominanciacscsa
alapjzin a holocn
alapjn holocen ghajlati
eghajlati optimuma sorn, soran, enyhe, csapadkos
csapadekos ghajlati
eghajlati fzisban
fzizisban rakdott
rakdott
iiledk a btorligeti
le az ledk bzitorligeti ledkgyjt
iiledkgyiijtii medencben. Ez a malakofaunisztikai szakasz
egyidiiben fejldtt
egyidben fejlidtt ki a pollensszcttel
pollenijsszettel alapjn
alapjin rekonstrult
rekonstruilt tlgy
tijlgy dominancival
dominanciiival jelle-
mezhetii fzissal
mezhet fzizissal s az ledkfldtani
iiledlcfjldtani adatok nyomnnyoman rekonstrult,
rekonstruzilt, 10.500 BP ve megin-
dult msziszap felhalmozds
felhalmozdzis dnt d6nt6 rszvel. A honfoglals
honfoglalzis kori s kzpkori
l<6zpl<0ri mestersges
mesterseges
t6 lcialakitzisa soran ltrejtitt iiledkliiziny kvetkeztben a holocen
t kialaktsa sorn ltrejtt ledkhiry kvetkeztben holocn msodik felben bek- masodik feleben bel<<'j-
viltozasokat a btorligeti
vetkezett Mollusca-fauna vltozsokat bitorligeti szlfjta
szlfujta mlyedsben kifejldtt
lcifejliidiitt le-
le-
dkgyjt medencben nem tanulrnnyozhattam,
dkgyjt tanulrninyozhattam, viszont a kzpkori kbzpkori (X-XV. (XXV. szzad
sziizad
kijztti) Mollusca-faunrl
kztti) Mollusca-faunirl adatokat nyerhettem. Az lland alland vzbortst
vizboritzist ignyl
ignyli s a ko-
poltyuis Mollusca fajok arnya
poltys arzinya a X-XV.
XXV. szzad
szazad sorn
soran mg
meg jelents
jelent6s volt, majd dominan-
ciajuk lecskkent,
cijuk lecsijkkent, a periodikus vzbortst
vizboritast elvisel
elvisel6 elemek arnya
arzinya valamelyest megemel-
kedett s megjelentek a szelvnyen bell beliil az erteljes
er6teljes bemosdst
bemosdist jelz
jelz/5 mezol s xerol
valszinleg a tisztts
fajok. A tavi rendszer valsznleg tisztitzis hinyban
hianyaban gyors feltltdsnek
felt6lt6dsnel< indult a trk t6r6l<
soran. A dlkelet-eurpai
kor sorn. dlkelet-eur6pai faunaelemek arnya arzinya minimlis
minimlis volt a szelvnynek a
X1VXV. szzad
XIV-XV. szizad kztti
kozotti szakaszban.
szakaszziban. Ugyanakkor a hidegtrhidegtrii fajok arnya
arzinya ismt jelent-
jelent6-
sen megemelkedett a XIV-XV. szzad szzizad kztti
kozotti szintben. A fokozatos feltltdst
feltoltidst jelz
jelzfi
fauna-osszetetel mellett a szrazfldi
fauna-sszettel szzirazfoldi faunban
faunziban a legklnbzbb
legkiilonboziibb lhelyeket
lfihelyeket kedvel
kedvel6
kerltek el.
Mollusca fajok kerltek e16. Ezek alapjn
alapjan a btorligeti
bzitorligeti ledkgyjt
uledkgyjt medence krl koriil a zrt
zzirt
erdfifoltok mellett, az erdei s nyitott vegetcizna
erdfoltok vegetaciozona kztt
kozott szles szeglyznt,
szeglyzonzit, s nyitott
vegetzicios foltokat rekonst-ulhatunk.
vegetcis relconstruzilhatunk. Ez a kzpkorban
kozpkorban is fennll
fennill krnyezeti
kornyezeti mozai-
kosszig jelenthette a ra
kossg ora s fauna nagymrtk
nagymrtk soksznsgnek
solcsziniisgnek alapjt.
alapjit. A hidegtr,
hidegtiirfi, a
pleisztocnbcn elterjedt,
pleisztocnben elteijedt, mg
mig a recens faunban
fauniiban a tzetes
tiizetes faunisztikai kutats
kutatas ellenre
ellenere is
hiiinyzo Gymulus
hinyz Gyruulus ripzrius
rzfurius ismtelt btorligeti
batorligeti megjelense (1.406, 1.414 AD radiokarbon
alapjzin a XIV-XV.
adatok alapjn XIVXV. szzadban
szizadban lerakdott
lerakodott ledkben)
iiledkben) egy rvid,
rovid, hvsebb
hvosebb ghajlati
eghajlati
kozepkori kisjgkor els
szakasz, a kzpkori els6 szakasznak
szakaszzinak (1.300-1.500
( 1 .3001.500 AD vek evek kztti)
kozotti) kialakul-
kialal<ul2'i-
sat jelzi az Arpd-kor
st Arpad-kor vgtl
vgtfil a trk
torok korig. A hidegtr,
hidegtr6, mocsri
mocsziri lhelyet
lhelyet kedvel
kedvel6 Coch-
licopu nitem
licop uiteus fajnak a G. ripm^ius
mpurius fajjal szinkronban trtnt tortent megjelense is altmasztja
alaitzimasztja az
leirtakat. Ez az els
eddig lertakat. els6 eset, hogy hidegtr
hidegtrii Mollusca fajok megjelense alapjn alapjzin kimu-
tathat volt a kzpkori
tathat kozepkori kisjgkor kialakulsa.
kialakulzisa. Korbban
Korabban lpok,
lzipok, tavak pollenelemzse,
vgyriik, fiatal mornahalmok, eljegesedsi nyomok, a grnlandi
vgytk, gronlandi jg izotpgeokmiai
izotopgeokmiai
vizsgzilata, valamint az rott
vizsglata, irott forrsok,
forrasok, agrrtrtneti
agrirtortneti elemzsek
elemzesek alapjn
alapjin rekonstrultk
rekonstnliltaik a
kozepkori kisjgkor kialakulst.
kzpkori kialalculiiszit.
lap peremn
A lp peremen kialaktott
ldalakitott fldtani
foldtani szelvnybl
szelvnybiil a felszntl
felszi'nt6l 97 centimterig tarttart6 sza-
kaszbl kerltek
kaszbl kerltek el
e16 puhatest
puhatest hjak.
hj ak. A mintnknti
mintzinknti egyedszm
egyedszzim minimum 1 02, maximum
8.200 db volt, de tbbtobb esetben is meghaladta a 3.000 egyedet. cgyedet. Az els
els6 malakolgiai
malakolgiai hori-
Zont 97 s 88 cm, mintegy 11.500-10.000
zont 11.50010.000 BP (11.500- 9.600 CAL BC) kztt
kozott tall-
talal-
hat.
hato. AzAZ lland vzborts ignylii
ailland vizboritzis ignyl fajok aranya
arnya a parti szelvnyen beliil bell ebben a hori-
legjelentsebb s a faunban
zontban a legjelentsebb faunaban enyhbb
enyhebb klmt
l<h'm:-it kedvel
kedvel6 (Pomuis
(Pomutius rivulre,
rivulure, Discus
perspectivus, Vertiga
pmpectivus, Vertigo angurrior),
uugustior), s hidegtr
hidegtiir6 elemek (Valmtpulchellu,
(Vulvutupulc/aellu, Bithyni
Bithyuiu leachi,
lmchi, Gy-
GE}!-
wfaurius, Discus mdemtus)
mulus riprius, rucicmtus) egyarnt
egyarant elfordulnak.
eliifordulnak. A vzi vizi fauna sszettele
osszetetele teljesen
hasonl, mint a lp
hasonl, lap centrumban
centrumaban mlytett
melyitett frs
lirzis szelvnyben tallt
talzilt pleisztocn
pleisztocen vgi vzi
vizi
osszetetele s ez alapjn
fauna sszettele alapjain egy hidegvz,
hidegvizfi, nvnyzettel
novnyzettel kevsb
kevesbe bentt,
ben6tt, oligotrftavat
oligotrftavat
rekonstrulhatunk. Viszont a szrazfldi
rekonstrulhatunk. szzirazfoldi faunban
faunziban a pleisztocn
pleisztocen hidegebb szakaszaiban
elteijedt, hidegtr,
elterjedt, hidegtiiri, erdei, boreo-alpin (Discus rudemtus)
ruciemtus) s a holocn sorn soran szttejed,
sztterjedfi,
kornyezetet s enyhbb
erdei krnyezetet enyhebb klmt
klimzit kedvel
l<edvel6 kzp-eurpai
kozep-eur6pai (Dis:usperspe:ti`vus),
(Discuspermectivus), pontikus
(euxin) elterjeds
elterjeds fajok (Pomutius
(Pomatias rivulcmz)
rivulare) egyarant
egyarnt el6fordultal<.
elfordultak. Ezt a quartermalal<ol6-
quatermalakol-
Vulumpulchell-Discus ruderutus-Pomutius
giai horizontot a VulmtupulchelluDiscus rudemtus-Pomtius rivulurepuleousszociati
rivulurepleoasszocic jel-
lemzi. A parti szelveny
szelvny szzirazfoldi
szrazfldi faunzijzinak
faunjnak osszetetele
sszettele szinte teljes mertekben
mrtkben l<orrel2il
korrell-
tathato
tarhat a lap
lp centrumziban
centrumban melyitett
mlytett lirzis
rs pollenelemzsnek eredmenyeivel,
eredmnyeivel, a pollen alap-
jz-in
jn megrajzolt termomezol lombos erdei elemekbiil elemekbl s tiileveliiekbfil
tlevelekbl eill,
ll, zzirt
zrt vegyes
lombozatli
lombozat tajgaerdfi
tajgaerd keveredsnek, a tajga/lombos erd6 erd vziltziszinak
vltsrak szintjvel. Feltiinii,
Feltn,
hogy ezeknek a pleisztocen/holocen
pleisztocn/holocn hataran
hatrn kialakult Mollusca-faunat
Mollusca-faunt alkotoalkot fajoknak
recens areeija
areja nem :itfed6
tfed napjainkban. EzertEzrt a bzitorligeti
btorligeti laplp ktirnyezetben
krnyezetben a pleisztocen
pleisztocn
vgn, holocen
holocn kezdeten
kezdetn mira
mra mit
mr kihalt csigakozossgek
csigakzssgek alakultak ki. A kihalt, ma mir mr
Europaban
Eurpban ilyen osszettelben
sszettelben sehol sem talzilhat
tallhat bzitorligeti
btorligeti csigakozossgek
csigakzssgek a pontos
recens analgizival
analgival marmr ugyancsak nem jellemezhetii
jellemezhet pleisztocen
pleisztocn vgi/kora holocenholocn kor
kor
pollenasszocizici
pollenasszocici osszettelhez
sszettelhez hason16al<.
hasonlak. A b:-itorligeti,
btorligeti, pleisztocen
pleisztocn vegi,
vgi, helyi kornye-
krnye-
zeti tnyeziiket
tnyezket tiikrozii
tkrz szzirazfoldi
szrazfldi Mollusca-fauna kiilonleges
klnleges osszetetele
sszettele egyreszt
egyrszt bizo-
nyitja,
nytja, hogy a bsitorligeti
btorligeti teriileten
terleten egy termomezol erdei elemeket is meg6rz6 megrz erdei re-

1'78
178
 fugium fejldtt
fejlclott ki. Msrszt
Miisrszt arra bizonytk,
bizonyitk, hogy a korbbi korbbi megllaptsokkal
megllapitzisokkal szemben
a pleisztocn/holocn
pleisztocen/holocn hatrn hatzirin a Krpt-medencben
Kzirpzit-medencben nemcsak hideg sztyepp / nyr-feny nyir-feny6
erd6, hanem tajgaerd/lomboserd
erd, tajgaerd/lomboserd6 vlts vziltzis is rekonstrulhat.
reltonstruilhato. Az euxin, a kzp-eurpai
kozp-eur6pai
s a boreo-alpin fajok jelenlte mellett holarktikus, palearktikus s euroszibriai elemek
dominzilnak ebben a szintben. Az erdei fajok kiemell<ed,
dominlnak kiemelkedfi, 90%-ot meghalad mcghalad arnya arzinya mel-
szegely znt
lett a szegly znzit s nylt
nyilt terletet
teriiletet kedvel
l<edvel6 fajok is megjelentek ebben a szelvnysza-
fauna-osszetetel teht
kaszban. A fauna-sszettel tehzit mr
mar a pleisztocn
pleisztocen vgn, a holocn holocen kezdetn
kezdeten rendkvl
rendkiviil
sokszin volt. Ugy tnik,
sokszn tiinik, hogy az lvilg
liivilzig napjainkban is megfigyelhet
meggyelhetii nagyfoknagyfoku soksz-
sol<szi-
nsge (a mai hazai fauna mintegy negyede, a rnak
nsge fl6r:inak a harmada megtallhat
megtalalhato a lpon! lipon!))
mr a pleisztocn
mr pleisztocen vgtl
vgtiil fennllt
fennillt a btorligeti
b:-itorligeti lpon.
lzipon.
10.000-9.200
10.0009.200 BP (9.600-8.400(9.6008.400 CAL BC) vek kztt kozott az lland
zilland vzbortst
ViZl)Ol'iIT1St kedvel
l<edvei6
fajolc, kztk
fajok, koztiik a hidegtr
hidegt|'ir6 elemek arnya,
arzinya, valamint az erdei fajok dorninancija
dominanciaija lecskkent,
lecsokkent,
id6szal<os vzbortst
az idszakos vizborit:-ist kedvel
keclvelii elemek, a szegly
szegely znban
z6naban l l6 fajok arnya
arzinya emelkedett.
vltozzisok egy szrazabb
Ezek a vltozsok szzirazabb ghajlati
eghajlati szakasz, egy nyitottabb, jl j6l tvilgtott,
zitvilsigitott, val-
valo-
szinleg erteljesebb
sznleg erteljesebb cserjevegetcival
cserjevegetzicioval rendelkez
rendelkez erdtpus
erdtipus kialakulst
kialalculaiszit valsznstik
valszinsitik
jol prhuzarnosthatk
s jl pzirhuzaniositliatok a lp lap centrumban
centrumaban mlytett
melyitett frs
fris szelvnybl
szelvnybfil megismert, a
kora-holocen sorn
kora-holocn soran kifejldtt
kifejlidott pollen-sszettelbeli
pollen-osszetetelbeli s faunisztikai vltozsokkal.
v1toz:isol<l<al. A Mol-
lusca-faunaban visszaszorulnak a boreo-alpin elemek, a hidegtr
lusca-faunban hidegtiirfii fajok arnyaaranya tovbb
tovzibb
esokken, megjelennek a kzp-eurpai
cskken, kozep-eur6pai erdei elemek s fokozatosan emelkedett a dlkelet-
eurpai, erdei krnyezetet
eurpai, kornyezetet ignyl
igen)/16 fajok arnya
ariinya is. A dlkelet-eurpai
dlkelet-eurpai erdei fajok kzl kozl a
bzlitorligeti lp
btorligeti lap terletn
teriiletn ma mg jelenlv
jelenlvii Agopinelln
Aqgopiuellu minor s a recens faunban faunaban mr mzir
ta11hat6Ar;g0piueZlupuru
nem tallhat Aegopinellzpum egyttesegyiittes jelenlte is igazolja a fentebb lert leirt sszeiggse-
osszeiggse-
erdiissztyepp jelleg
ket. Mivel az erdssztyepp jellegii nvnyzetrl
novnyzetnl a nyitottabb nvnyzeti novnyzeti bortst
boritaist ignyl
ignyl
arinyinak is nvekedni
fajok arnynak novekedni kellett volna, ezrt ezert egy klnleges,
kiilonleges, j j fnytereszt
fnyateresztfi lombo-
rendelkez s nem erdssztyepp
zattal rendelkez erdissztyepp jelleg
jellegii erdei nvnyzet
novnyzet kialakulst
kialakulzisait rekonstrultuk
rekonstruziltuk
ebben a szintben. Ezt a quartermalakolgiai
quartermalakologiai horizontot a Plnnorbisplnorbix-Afgqopinell
Picm0rbispZuu0rbisAcgopinellu
pura/lqgopiucllu
puraz-Aegopinell minor minrr paleoasszociicval
paleoasszocicval jellemeztijk.
jellemeztk.
A kovetl-:ez6
kvetkez quartermalakolgiai
quartermalakolgiai horizont mintegy 9.2006.000 9.200-6.000 BP (8.400-4.800
(8.4004.800
CAL BC) vek evek kztt
kozott fejldtt
fejlfidott ki. Az lland
alland vzbortst
vi'zbori'tzist ignyl
ignylfi fajok arnyaarzinya tovbb
tovzibb
csol-zkent, mg
cskkent, mig az idszakos
id6sza1<os vzbortst
vizboritast ignyl
ignyli fajok arnya
arzinya pedig tovbbtovzibb emelkedett s es
a kt,
ket, eltr
eltri vzi
vizi kmyezetet
komyezetet ignylignylffi paleokolgiai
paleookolgiai csoport arnya arzinya ebben a szintben
zitfordult. Ez faunavltozs
tfordult. faunavaltozzis a vzszint
vizszint vltozsa
valtozasa mellett elssorban
elsisorban egy szles,szlcs, mocsaras
parti vezet
ovezet s valsznleg
valsziniileg a kemnyfs
kemnyfzis ligeterd
ligeterd6 kialakulst
lcialakulzisit jelezheti. Ezt tmasztja
t:-imasztja al
ala
a parti lhelyekre,
liihelyekre, ndas,
nidas, gyknyes, ssos szisos vre
ovre jellemz
jellemzifi Ciychium
Cuiychium minimum s az erdei
krnyezetre
kornyezetre jellemz
jellemzii Cirychium
Cuiyc/aium tridenmtum
triclmtutum kiemelkeden
kiemelkeden jelentsjelentiis arnya,
aranya, a mintnknt
mintainknt
tobb ezer egyeddel trtn
tbb tortni elfordulsa
elfifordulzisa is. A tparti
tparti mocsaras vezet ovezet kialakulst
lcialalculziszit jelzi a
Vullouiu pulchellu, V. enniensis
Vllonipulchell, cuuieusis fajok jelents
jelent6s %-os arnya aranya is. A recens elterjeds alapjn alapjn
rendkiviil sokszn
rendkvl sokszin fauna sszettel
osszetetel rajzoldott
rajzolodott ki, mert a faunbanfaunziban a holarktikus, paleark- palearl<
tikus, euroszibriai, eurpai eurpai elterjeds
elterjedsii fajok szinte azonos arnyban arzinyban jelentkeztek. Ugyan-
akkor dlkelet-eurpai,
dlkelet-europai, euxin s kzp-eurpai
kozp-eur6pai (krpti)(kzirpziti) elterjeds
elteijedsii elemek is jelents jelentiis
arzinyban fordultak el
arnyban el6 ebben a szintben. A Mollusca-fauna sszettele osszetetele alapjn
alapjzin a Magyar
Nagyalfoldon kialakult holocn
Nagyalfldn holocen erdei kolgiai
okologiai rendszer biodiverzitsnak
biodiverzitasanak egyik cscst, cscszit,
a kora-holocn
kora-holocen zrt zart erdei kmyezet,
komyezet, az eredeti kzp-eurpai
kozp-europai serd 6serd6 kialakulst
kialakulasit re-
konstrulhatjuk
konstruzilhatjuk 9.200 BP (8.400 CAL BC) vnl. Ebben a holocn faunban faunziban olyan ritka,
az Alfoldon egyedlll,
azAlfldn egyediilllo, csak a kzphegysgi
kozphegysgi znban,
znziban, a Krptokbar,
Kzirpzitokban, az Erdlyi-kzp-
Erdlyil<ozp-

3"/9
179
hegysgben elfordul
el6fordul6 faunaelemek ltek, amelyek kicmelkcd kiemelked Gskornyezeti
skrnyezeti s retegtani
rtegtani
jelzrtkkel rendelkeznek,
jelzfrtkkel rendell<eznel<, mert az interglacilis
interglaciilis szakaszok legenyhbb, legcsapadkosabb
szakaszaiban fordultak el e16 a negyedidszak
negyedidfiszak sorn.soran. A gazdag, egyenletesen jelents jelentfis
arainyban jelenlv
arnyban jelenl\/6 erdei Mollusca-fauna olyan fajokbl faj0kb6l ll,
all, amelyek a zrt zzirt erdei krnye-
kornye-
beliil mr
zeten bell mar viszonylag nagy trkpessgek,
trkpessgek, gy igy a kzp-eurpai
kozp-eurpai hegyvidken, a
Balkzin-flsziget szaki
Balkn-flsziget eszaki rszrl
rsztfiil a Baltikumig mindentt
mindeniitt elterjedtek.
elteijedtek. Az orssesigk
orsscsigzilc mellett
kiemelked jelentsge
kiemelked jelentfisge van a btorligeti
bzitorligeti lpon
lipon ma is megtallhat
megtalilhat krpti
karp:-iti elterjeds,
elteijedsii,
erdilako Peimtella
endemikus, erdlak Peifrrutellu vicin,
viciuu, az eurpai
europai elterjeds
elterjedsii Oxychiluxglnber
Oxychilusgluber s krpti-l<arpiti-
elteijedsii Helix lutescenr
podolikus elterjeds Zutesceus fajok kora-holocn
kora-holocen kor kor jelenltnek is, mert a bal-
kzini, ponto-mediterrn
kni, ponto-mediteirziri kapcsolatok mellett egy nll, oneillo, aas balkni
balkani refugiumoktl
refugiumoktl is elk- elkii-
loniilii, krpti
lnl, kirpziti endemizmusokat s a kzp-eurpai
kozp-eurpai hegyvidken elterjedt elemek fennma-
radeiszit biztost
radst biztosit reliktum kialakulst
kialakulziszit valsznstik
valoszinsitik a btorligeti
bzitorligeti terleten.
teriileten. A fauna dnt dont6
resze, az erdei elemekkel egytt
rsze, egyiitt jelents
jelentiis arnyban
arinyban elkerlt
elfikeriilt flrnykkedvel,
flairnykkedvel, a szegly-szegely-
vegetziciban elterjedt fajok (Valloni
vegetciban (Vailouiu Eormm,
cosmtu, Vitrz
Vitreu ciyrtallinn,
cifysmliiuu, Punctumpygmueum,
Puuctumjfygmueum, Nem- Nasa-
virrea
virreu hmmonis)
hummouis) is a zrt, Zart, gazdag cserjeszint,
cserjeszint, kiterjedt
kiteijedt szeglyznval
szeglyzonzival rendelkez
rendelkezii lombos
erdii kialakulst
erd l<ia.laku12is2it valsznstik
val6szin{isitil< ebben a malakolgiai
malakolgiai szintben. Ezt a quartermalakolgiai
quartermalakolgiai
azAuisus spirarbi:-Ruthenicnlqgrana-Discusperrectivus
horizontot azAni.fuJ spirorbis-Ruthenicu_l0,gruuu-Discusperspectivus paleoasszocici paleoasszocizici ki-
alakulzisa jelzi.
alakulsa
zirt erdei elemek abszolt
A zrt abszolilit dominarcija
dominanciaja mellett mr mar ebben a fauna szintben is si-
kcriilt kimutatni nhny
kerlt nehany enyhe ghajlatot
ghaj latot kedvel,
l(edvel6, xeromezol, sztyepp, erdssztyepperdissztyepp fajt
(Cepnm
(Cepacu vindobonznsir,
viudohoucusis, Grnnarinmmentum).
Gruuuiiuumeutum). A zrt zzirt erdei krnyezetben
kornyezetben ezek a fajok nem
fordulnak el el6 s
es holocn
holocen megjelensk
megjelensiik s sztterjedsk
sztterjedsiik elssorban
elsiisorban a magyarorszgi
magyarorszzigi er-
dfssztyepp krnyezetre
dssztyepp kornyezetre jellemz,
jellemzi, illetve a termel
termelii gazdlkods,
gazdzilkodis, a neolitizci
neolitizacio kialakulst
ldalalmlziszit
kovetfi nvnyzeti
kvet novnyzeti talakulsok
ziitalakulaisok sorn
soran telepedtek meg. IelenltkIelenltiik az erdei krnyezeten
kornyezeten
beliil nyitottabb, szrazabb,
bell szzirazabb, sztyeppjelleg
sztyeppjeeg nvnyzeti
novnyzeti foltok kialakulst
kialakulziseit jelzi. Ezek a
sztyeppfoltok vagy a termszetes termeszetes ton ton kialakult krnyezet
kornyezet mozaikos kifejldstkifejldst vagy
hatasra kialakult kisebb nvnyzeti
emberi hatsra novnyzeti vltozs
valtozzis kialakulst
kialalculziseit jelzik mintegy 7.500-
(6.5006.900 CAL BC) vek
8.000 BP (6.500-6.900 evek kztt.
kozott. Hasonl
Hasonl kor,kor, loklis
lokalis kiterjeds,
kiterjeds, a ter-
mel6 gazdlkodst
mel gazdzilkodzist folytat
folytat kzssgek
kozossegek megjelense s megtelepedse eltti, el6tti, n.
Lin. pre-
,,pr.e-
ueolit emberi hatsok,
neolit hatzisok, gy igy a nyitottabb nvnyzeti
novnyzeti terletek
terijletek kialaktsa,
kialaldtzisa, a szeglyvege-
tacit) kiterjesztse
tci kiteijesztse ms mas lelhelyeken
lel6helyel<en is kimutathatk
l<imutathat6l< a Krpt-medencben.
Kzirpzit-medencben. A nyitottabb
novnyzet kialakulsa
nvnyzet kialakulzisa sszeggst
osszeiggst mutathat az erdei krnyezetben kornyezetben a vegetcis
vegetzicis peri-
perio-
megjelenffi mezolit vadszkzssgek
dusban megjelen vadaszkozossgek megtelepedsvel, a tborhelyek tiborhelyek kialak-
kialaki-
tziszival. Hasonl
tsval. Hasonlo vegetcis
vegetzicis vltozsok
valtozzisok alakulnak
alalculnak ki a gyjtgetett,
gyjtogetett, napfnykedvel,
napfnykedvelfi, sze-
glyvegetzicioban terjed
glyvegetciban terjed6 nvnyeknek,
novenyeknek, pldul
pldziul a mogyornak
mogyornak a kezdetben taln talzin spontn,
spontan,
l<s6bb tudatosan elsegtett
ksbb elisegitett terjesztsvel is. Az AZ erdei krnyezetet
kornyezetet kedvel,
kedvel6, vadszott
vadziiszott
zillatok (stulok,
llatok (6stulol<, szarvas, z, 62, vaddiszn,
vaddiszn, blny)
bolny) mozgst
mozgaiszit befolysol
befolyisol n. n. ,,mdsz.rve'-
,,vudiiszb'sv-
kialakitziszival, vagy a lombetets megjelensvel prhuzamosan
nyek kialaktsval, prhuzamosan sztyeppjelleg
sztyeppjelleg n- no-
teijedtek el. Ezek a malakolgiai
vnyzeti foltok terjedtek malakolgiai adatok arra aria mutatnak,
mutatnalc, hogy a Krpt- Karpat-
medencben s a btorligeti bitorligeti lplap krnyezetben
kornyezetben (Hugyaj/Erpatak, Tarpa-Mrki-tanya,
Tarpa-Mirki-tanya,
Ciumesti II, Kamenitsa I) a kora-holocn kora-holocen sornsoran mr
mar bizonytottan
bizonyitottan jelenlv
jelenlvii mezolit k- k6-
zossgek, sajt
zssgek, sajsit tapasztalataik nyomnnyoman vagy a BalknBalkan szaki
eszaki feln ekkor mr mar megtelepedett,
termel6 gazdlkodst
termel gazdalkodzist folytatfolytat6 neolit kzssgek
kozossegek kulturlis
kulturailis hatsra
hatasara alaktottk
alal<1'tottil< t
zit az
l<ozp-eurpai serdei
eredeti kzp-eurpai 6serdei krnyezetket
kornyezetiiket s hasznlni
hasznalni kezdtk
kezdtek a termel
termel6 gazdlkods
gazdalkodzis
nehany egyszerbb
nhny egyszeriibb elemt. A btorligeti
bitorligeti lp
lap peremn
peremen ksztett
keszitett fldtani
foldtani szelvnyben mrt mert

180
 radiokarbon adatok alapjn alapjzin ezek a preneolitizci
preneolitizzici lehetsgt
leheteiseget felvet,
felvetei, Magyarorszgon
Magyarorsziigon
eleiszor rekonstrult
elszr rekonstrueilt malakolgiai
malakolgiai vltozsok
viltozzisolc kzvetlenl
kozvetlenl a krpt-medencei
kerpet-medencei kora-neolit
kozossegek, a Krs
kzssgek, Koros s es Starevo
Stareevo kultrk
lq1lte1ral< legidsebb
legideisebb megjelense
megjelenesc eltt eleitt fejldtek
fejleidtek ki.
Ezeket a rvid
rovid ideig tart,tart6, vagy periodikusan jelentkez jelcntkezei emberi hatsokat hatzisokat tkrz
tiikrozei
es/vagy a termszetes
s/vagy termeszetes mozaikos krnyezet kornyezet hatsra
hatasara ltrejtt
letrejott malakolgiai
malakologiai vltozsokat
veltozesokat k- ko-
veten egy jval
veten jval erteljesebb
ereiteljesebb quartermalakolgiai
quartermalakolgiai vltozs vziltozzis jtt
jott ltre
letre mintegy 7.200-6.200
7.2006.200
(6.0005.000 CAL BC) vek
BP (6.000-5.000 evek kztt.
kozott. A vzi,vizi, mg
meg az idszakos
ideiszakos vzbortst
vizboritzist is elvisel
elviselei
mertekben visszaszorulnak. Az ledkben
fajok szinte teljes mrtkben ledekben tallhat
tal2'Llhat6 szrazfldi
szzirazfoldi Mollusca
hejak mennyisge
hjak mennyisege tizszeresere emelkedett a korbbi
mintegy tzszeresre korzibbi mintkhoz
mintaikhoz kpest. kepest.
ideiszakban a hjak
Ezek az adatok a jelzett idszakban hejak bemosdst,
bemosodisat, az erzi er6zi6 intenzvebb
intenzivebbe vlst,valziszit,
a medence parti svjnak
szivjzinak gyors feltltdst,
feltolteideset, a t t6 felletnek
felijletenek cskkenst
csokkeneset mutatjk.mutatjik. A
szelvenyben kimutatott erteljes
parti szelvnyben ereiteljes erzi
er6zi6 prhuzamosan
perhuzamosan fejldttfejleidott ki l<i a lp
lzip centrum-
centrum:-i-
melyitett frs
ban mlytett feirzis szelvnyben
szelvenyeben a gabonaflk
gabonafelek megjelenst,
megjeleneset, a gyomnvnyek
gyomnovenyek terjedst teijedeset
bizonyit pollen sszettel
bizonyt osszetetel vltozssal.
vziltozzissal. Ezrt
Ezert feltteleztk,
felteteleztiik, hogy a terleten
teriileten megjelent ko-
ra-neolit kzssgek
kozossegek krnyezet-talakt
kornyezet-atalakito tevkenysge
tevekenysege nyomn nyomen alakult ki az erteljes ereiteljes er-
er6-
zi
zi6 s
es kvetkezett
kvetkezett be a btorligeti
bzitorligeti lp
lep parti rsznek
reszenek gyors feltltdse.
feltolteidese. Igen fontos kr- kor-
nyezettorteneti adat, hogy az erdei fajok arnya
nyezettrtneti arzinya br
bait cskkent,
csokkent, de tovbbra
tovzibbra is jelents
jelentiis ma-
Molluscafaun:iban, st
radt a Mollusca-faunban, $6: a bemosds
bemosdzis nvekedse
novckedese kvetkeztben
kovetkezteben egybkntegyebkent ritka,
@16z6 malakolgiai
az elz malakolgiai zna z6na ismertetsnl
ismertetesenel felsorolt Mollusca fajoknak tbb tobb szz,
szez, st
s6t tbb
tobb
eleikeriilt. A vzi
ezer egyede is elkerlt. vizi faunaelemek visszaszorulsa
visszaszorulisa mellett uralkodv
uralkodovzii vlt valt a nyi-
erdfitipusra jellemz,
tottabb erdtpusra jellemzei, a szeglyvegetciban
szegelyvegetaciban is terjed, terjedei, eurpai
eurpai elterjeds
elterjedesii Vitrea
Virreu
crystullinu faj. Ugyanakkor a korbban
ciysmllin koribban csak jelentktelen
jelentektelen mrtkben
mertekben s es csak egy-kt
egy-ket mint-
minta-
megjelenei termol,
ban megjelen termofil, xerol
xcrofil elemek (Gmnmiaumentum,
(Grunuriuumcntum, Cepne Cepueu vindobonensis) fo-
lyamatos s es jelentsebb
jelenteisebb arny
ariinyifl jelenlte
jelenlete mutathat
mutathat ki. A boreo-alpin, hidegtr hidegtiirei Dixcus
Discus
rudemtus faj utols
utolso nhny
nehany btorligeti
bzitorligeti egyednek
egyedenek a Discusperpectivus
Discus perqrcctivus faj 450 egyedvel egyedevel
egyttes
egyiittes megjelense
megjelenese igazi kvartermalakolgiai
kvartermalakologiai szenzci.
szcnzaci. Mivel z u Dixcur
Discus mleratus
rucierutus ettl ettl
a szinttl
szintteil kezdden
l<ezd6d6en mr mar nem kerltkeriilt el,
e16, ezrt
ezert feltteleztk,
felteteleztiik, hogy a terletrl
teriiletrl a termel
termelei
gazdlkods
gazdailkodis megjelense
megjelenese kvetkeztben
kovetkezteben szorultak vissza a ks-glaeilis kesei-glaciilis korbll<orb6l fenn-
maradt hidegtr
hidegtrfi fauna bizonyos elemei. Igy a hidegtr, hidegteir, hegyvidki,
hegyvideki, a btorligeti
bitorligeti lponlzipon
ma is megtallhat
megtallhato nvnyek
novenyek a vdettebb,
vedettebb, kevsb
kevesbe bolygatott rszeken reszeken glaeilis
glaciailis reliktum-
relil<tuIn-
knt
kent mig
meig fennmaradhattak. Ugyanakkor Ugyanalckor az is felmerl,
felmeriil, hogy a neolitikum eltti eleitti btor-
bz'itor-
ligeti lvilg
eleivilzig biodiverzitsa
biodiverzitzisa mg meg a mai, a magyarorszgi
magyarorszzigi ra flora egyharmadt
egyharmadit s es a fauna
egynegyedt
egynegyedet kitev,
kitevei, kiemelked
kiemell-:ed6 soksznsget
solcszinfiseget s es fajgazdagsgot
fajgazdagsagot is meghaladmeghalad mrtk mertekei
lehetett. A neolitizci
neolitizzicio ltal
eltal okozott krnyezeti
kornyezeti vltozsok
vziltozisok teht
tehzit a fajok kihalst
kihalisit ind-
indi-
tottk
tottak el a vizsglt
vizsgelt terleten.
teriileten. A mintegy 7.200 BP (6.000 CAL BC) vnl evnel stabilizldott
stabilizrfildott
faunakp,
faunakep, a Cmychium
Ccnychium t`ridenttum~Virrea
t'ricientutumVilma ciyrmllinn-Helix
c1jysmllinaHelix lutescens paleoasszocici,
paleoasszociici, egy
nyitottabb, jobban tvilgtott,
itvilzigitott, gazdag eserjeszinttel s es kiterjedt
kiteijedt szeglyvegetcival
szegelyvegetiicival ren-
delkez
delkezei erdei krnyezetre
kornyezetre utal. Ez EZ az erdtpus
erd6tipus egszen
egeszen a kzps
kozepsei bronzkor vgig, vegeig,
mintegy 3100 BP (1500 CAL BC) vig evig fennllt.
fenneillt.
3.100 BP (1.500 CAL BC) vnl evnel a bemosd
bemos6d6 szrazfldi
szairazfoldi Mollusca hjak hejak arnya
arzinya a
7.200 BP (6.000 CAL BC) vnl evnel bekvetkezett
bekovetkezett vltozshoz
viltozzishoz hasonlan
hasonl6an jelentsen
jclenteisen meg-
emelkedett. A mezol,
mezofil, nylt
nyilt terletet
teriiletet kedvel,
kedvelei, nagy trkpessg
tiireikepessegfi fajokjelents
fajokjelenteis arnyval
arzinyaval
az erdei krnyezetre
kornyezetre jellemz
jellcmz6 Cmychium
Cuijychium trialentitum
rricientutum faj mellett a mocsri mocsari krnyezetre
kornyczetre
utal
utal6 Cmychium
Cuiyclaium minimum faj magas dominancijval dominaiicizijzival a Cmychium
Curychium minimum-
minimum-CuifychiumCmychium
tvidentatum
tricientutum paleoasszocici
paleoasszocizici alakult ki. Ebben a kvartermalakolgiai
kvartermalakolgiai horizontban a Ver-

81
181
tigopusillu, Vitreu ciyrtullinu,
ciystullinu, Sphymdium
Sphyruciium dalium,ciolium, Dixcusperquzctivur,
Discusperspectivus, Bulgarian
Bulguricu Eunu
cunu fajok
visszaszorulnak. Ez EZ a faunaszint megkzeltleg
megkozeliteileg 1500 1 500 ven
even keresztl,
keresztiil, a Krisztus szletst
sziileteset
kovetei els
kvet els6 vszzadig
evszazadig fennllt.
fenneillt. Ezek a vltozsok
valtozzisolc azt mutatjk,
mutatjik, hogy a kzps
l(ozeps6 brorzkor
bronzkor
vegen az emberi hatsok
vgn hatesok ismt
ismet felersdtek
felereisodtek a btorligeti
baitorligeti lp lzip krnyezetben
kornyezeteben s es a neo-
litizzici sorn
litizci soran ltrejtt
letrejott krnyezettalakulshoz
kornyezetatalakulashoz hasonl, hasonlo, jelentsebb
jelenteisebb mennyisg
mennyiseg ledk-
ledek-
bemosdzis, a tavi rendszer feltltdse,
bemosds, feltolteidese, a parti vezet ovezet elrnocsarasodsa
elmocsarasodzisa kvetkezett
kovetkezett be.
sziileteset kvet
A Krisztus szletst l<ovet6 els
elsei vszzadban
evszzizadban a btorligeti
bzitorligeti lplaip parti szelvnyben
szelvenyeben tallt talelt
osszetetele erteljesen
malakofauna sszettele erfiteljesen megvltozott.
megviltozott. Az erdei elemek, kztk koztiik a Cijychium
Cuijychium
rridentutum
rricientutum korbbi
korebbi dominarcija
dominancizija - a fajsszettel
fajosszetetel soksznsgnek
soksziniisegenek fennmaradsa
fennmaradisa mellett
erteljesen
- ereiteljesen lecskkent
lecsokkent s es alacsony szinten stabilizldott.
stabilizldott. Ezzel prhuzamosan
perhuzamosan a n- no-
venyzeti bortottsggal
vnyzeti boritottsziggal szemben kzmbs, kozombos, vagy a nylt nyilt terletet
teriiletet kedvel
kedvel6 csigk,
csigak, mint a
oblongu, Gmnuriuumentum,
Succineu Oblonga, Grunuriuumentum, Vlloniu Vulloniu pulclaellu,
pulchellu, Vulloni
Vulloniu enniensis fajok szza- szeza-
lekos arnya
lkos arziiiya jelents
jelenteis mrtkben
mertekben megemelkedett. Az emberi hatsra, hatasra, az erdirtsok
erdeiirtisok k- ko-
vetkezmenyekent a nylt
vetkezmnyeknt nyilt terletet
teriiletet kedvel,
kedvelfi, xerotermol
xerotermofil fajok (pl.: Gmnuriuumentum)
Grunuriuununtum)
teijedesenek kedvez
terjedsnek kedvezei szraz,
szeraz, meleg mikroklimatikus foltok, lhelyek eleihelyek alakultak ki, mi-
kozben az ghajlat
kzben eghajlat hvsebb
hvosebbe s es csapadkosabb
csapadekosabb:-i vlsa vilasa a hidegtr
hidegtiirei ses higrol
higrofil elemek
Succiueu oblongu) terjedsnek
(pl.: Succineu terjedesenek kedvezett. A Mollusca-faunbl
Mollusca-faunzibol elkerltek
eleikeiiiltek a ks-
l<es6-
r6mai kori erdirtsok
vaskori, rmai erdirtzisok nyomn
nyoman a Balkn-flsziget
Balkiin-felsziget szakieszaki rszbl
reszebeil a krpt-me-
kerpet-me-
lzipretekre, mocsarakra kiterjed
dencei lprtekre, kiteijed Monuchu
Monachu curtusiunu faj egyedei is. A fejlett vas-
eszlcozokkel rendelkez
eszkzkkel rendel1<ezei kelta kzssgek
kozossegek erdirtsai
erdeiirtisai nyomn
nyoman ez a nedves aljzat, aljzatu, nyitott
teriileteket, lp-
terleteket, l2ip- s
es mocsrrteket
mocszirreteket kedvel
kedvelei faj meg tudott telepedni a Krpt-medencben.
Karpzit-medenceben.
antropogen hatsokra
Ennek az antropogn hatzisokra terjed
terjedei fajnak elszreleiszor sikerlt
sikerlt a Krpt-medencben
Kerpet-medenceben
radiokarbon-meressel megadni a megjelensi
radiokarbon-mrssel megjelenesi idejt idejet (1.925 BP v ev = Krisztus utniutzini 77)
es azt sszehangolni
s osszehangolni a rgszeti
regeszeti lelhelyeken
leleihclyeken mr mit korbban
koraibban megismert Mollusca-fauna
osszetetelevcl. Ezek a malakolgiai
sszettelvel. malakologiai adatok azt bizonytjk, bizonyitjzik, hogy az egyes kultrknak
l<ult1ira'knak a
kornyezettel kialaktott
krnyezettel kialakitott viszonya, a nvnyzet
novenyzet talaktsa
zitalakitzisa jelents
jelenteis vltozsokat
vziltozzisokat okozhatott
az egykori Mollusca-fatmban.
Mollusca-faunziban. Ilyen vltozsnak
viltozzisnak s es adventv
adventiv terjedsnek
tcrjedesnek tekintem aMo- aM0-
naclau crtusiunu
nuhu curtusiunu faj megjelenst
megjeleneset a btorligeti
batorligeti lp lzip terletn
teriileten a Krisztus szletse
sziiletese krl,
koriil,
mert ugyanebben az idben ideiben az Alfldn,
Alfoldon, kzte kozte a vizsglt
vizsgzilt terleten
terleten jelents
jelenteis llekszm
lelekszzimu
kelta kzssgek
kozossegek telepedtek meg, amit a btorligeti bzitorligeti lp lip kzelben
kozeleben feltrt
feltart kelta temet
temetei is
alzitzimasztott. Ezt a ktezer
altmasztott. ketezer veeve kialakult, emberi hatsra hatasra erteljesen
ereiteljesen mdosult
mdosult Mollusca-
faunzit Cmychium
faunt Ccuj/chium minimum- Vulloniu enniensis-Manach
enniensis-Monuchu Eurturin
curtusiunu paleoasszocicinak
paleoasszocizicinak
neveztiik el.
neveztk
A btorligeti
bzitorligeti Mollusca-faunt
Mollusca-faunat s es az lvilg
eleivilzig sszettelt
osszetetelet alapveten
alapveteien meghatrozta,
meghatarozta,
hogy a terleten
teriileten ketts
ketteis ses specilis
specialis refugium hats hatzfis alakult ki. A krpti,
kzirpati, balkni
balkzini lombos
(es tlevel)
(s tiilevelii) erdei elemek cskkencsokkenei arny
aranyfi fennmaradsa
fennmaradisa mellett a holocn holocen ghajlati
eghajlati ha-
tzisok s
tsok es az
az. egyre erteljesebb
ereiteljesebb antropogn
antropogen erdirtsok
erdejirtesok nyomn
nyoman megjelent
mcgjelent fajok rvnreven ala-
kult ki a mai lvilg.
elfivilzig.
A Mollusca-fauna mellett jelents jelentis szm
sz2'i.m1'i gerinces lelet kerltkeriilt el
e16 a btorligeti
baitorligeti parti
szelvenybeil. A gerinces leleteket Kordos Lszl
szelvnybl. Laiszl dolgozta fel. A gerinces maradvnyok maradvzinyok
megtartsi
megtartasi llapota
allapota alapjn
alapjan ktket szintet lehetett elklnteni,
elkijloniteni, mert 40 cm felett (szerves
anyagban dsabbdtisabb ledk)
ledek) s es alatt (msziszap,
(mesziszap, desvzi
edesvizi mszk)
meszk) teljesen ms mas volt a csontok
megtartzisi llapota.
megtartsi zillapota. A gerinces anyag, a csontok fosszilizcis fosszilizzicis foka a msziszap
mesziszap kpz-
l<epz6-
desenek lezrulst
dsnek lezirulasit kveten,
koveteien, a jelentsebb
jelenteisebb szerves anyag tartalm tartalmfl kzegben
kozegben megvlto-
megvelto-
maradvzinyok kztt
zott. A gerinces maradvnyok kozott klnbz,
lciilonbozei, elssorban
elseisorban mrskelt
mersekelt s es humid erdei

182
krnyezetben
kornyezetben l 616 pocok (Pitymy:
(Pitymys subtermneus,
subterruneus, Myadesglureolus),
Myodcsglureolus), pele (Muscurdinus Wel- uval-
lunzrius), egr
lunurius), cger (Apodemurrylvuticus/tuuriEu.r)
(Apodemussylvuticus/muricus) s es cickny
cickziny (Sorex cf. minutus) fajok dominl-
clominil-
megtalilhatok a nyltabb
nak. Ugyanakkor megtallhatk nyiltabb terletet
teriiletet kedvel,
kedvelei, bokros s es ives tC1'iilCtCl(1C
terletekre
jellemz mezei pocok (Microtus nrvulik),
jellemz urvulis), vakond (Tulpu europueu), gyk gyik (Lazcertu)
(Lucewu) s es a ned-
kornyezetct ignyl
ves krnyezetet igenylei vzi vizi pocok (Awicolu
(Aivicolu tewextzis)
tcrrestvis) fajok is. A rgcslk
re'igcsa'16l< mellett al-
ali-
rendelten, de jelen voltak a nedves, vizes lhelyekre eleihelyekre jellemz
jellemzei bkk
bekik (Runu),
(Rama), kgyk
kigyok
(Ophiciiu) csontjai is, st
(Ophidiu) seit halmaradvny
halmaradvziny (Pisces) is elkerlt
eleikerult a rtegsorbl,
retegsorbol, altmasztva
alzitiniasztva a
Mollusca-fauna alapjnalapjan rekonstrult
tekonstrualt tavi llapotot.
zillapotot. A medencben
medenceben felhalmozdott
felhalmozdott gerin-
alapjzin igen sokszn,
ces fauna alapjn sokszinii, eltr
elterei krnyezet,
kornyezet, egy biofcies
biofacies sor rajzoldik
rajzolodik ki a zrtziitt
etdeiteil a nedves rteken,
erdtl reteken, vzparti
vfzparti mocsarakon
mocsatakon keresztl
keresztiil a sekly
sekely tavi llapotig.
illapotig. A faunban
faunziban
megtartzisi llapotban,
nem csak megtartsi illapotban, hanem fajgazdagsgban
fajgazdags:-igban is meggyelhet
megfigyelhetei egy erteljes
erfiteljes
vziltozes 40-50
vltozs 4050 cm kzttikozotti az emberi, kora-neolit kori termel termelei gazdlkods
gazd2i.ll<oda's megjelenst
megjeleneset
koveteien. A neolitikum eltti
kveten. eleitti viszonylag gazdag fauna a kora-neolit kzssgek kozossegek hatsra
hateiszira
elszegenyedett, soksznsge,
fokozatosan elszegnyedett, solcsziniisege, fajgazdagsga
fajgazdagsziga s es a gerinces fauna egyedszma
egyedszzima
lecsokkent, eltrbe
lecskkent, eleiterbe kerltek
kerltek a nyltnyilt nvnyzeti
novenyzeti terletet
teriiletet kedvel
l<edvel6 fajok. Ez a gerinces
fauniban bekvetkezett
faunban bekovetkezett vltozs viltozzis prhuzamosan
pzirhuzamosan alakult a Mollusca-fauna alapjn alapjain rekonst-
niilt nyitottabb erdtpus
rult erdeitipus kifejldsvel.
kifejleidesevel. A fauna sszettele
osszetetele alapjn
alapjan a 40-50
4050 crn cm kztti
kozotti
szint az atlantikum sorn soran ltrejtt
letrejott ghajlati
eghajlati Optimum
optimum idejnidcjen alakulhatott ki, amikor a
lipon az egykori jliusi
lpon jliiliusi kzphmrsklet
kozepheimerseklct 17,6C fok volt a pocokhmr pocokheimerei alapjn.
alapjzin. A
minteival azonos anyagbl
gerinces mintval anyagbol szrmaz
szzitmaz radiokarbon adat (7.142 BP v, ev, 6.008 CAL
alitzimasztja az arlantikus
BC) altmasztja atlantikus kort, a Mollusca-fauna sszettele
osszetetele pedig a meleg s es csapa-
dekos
dkos eghajlatot,
ghajlatot, baitbr a malakofauna alapjan alapjn az egykori jliusi
jliusi heimerseklet
hmrsklet magasabb volt,
mint a pocokheimerei
pocokhmr alapjzin alapjn szaimitott
szmtott ertek.
rtk. A donteien
dnten holocen
holocn felmelegedes
felmelegeds kiala-
kul:-isit kveten
kulst koveteien sztterjed
szetterjed fajok mellett pleisztocn
pleisztocen maradvnyelernknt
maradvainyelernkent foghat foghato fel az
Ochoton
Ochotonu (ittyent
(ittyentei nyl)nylil) holocn
holocen jelenlte.
jelenlete.

183
185
 Az
,,Az idt
idrit vrzzadbun
evszcizucibun mrik
me'rik
Knai
Kinai monds
mondes

7. Az
A2 ember {es
s kzrnyzezfet-e
1<i1:rny<:ez='ete kapfesoatanak
kapesiiatenak
rvicd `ztzr1ztf1ae`te
rzvifel i[=@f1t<eI1

AZ eddigi tudomnyos
Az tudomenyos eredmnyek
eredmenyek alapjnalapjen a femlsk
feiemleisok (Primutes
(Primates rend) fejldse,
fejliedese, az
cmleisokteil trtn
emlsktl tortenei elklnlse,
elkiiloniilese, mr mer a kainozikum
kainozevikum kezdetn,
kezdeten, paleocn
paleocen idszakban,
idszakban,
mintegy 60-70 milli millio vvel
evvel ezeltt
ezeleitt megkezddtt
megkezdfedott (60. bra). ebra) . Evolcijuk
Evohicijuk tbb tobb szakaszra
oszthat. A legels
oszthat. legelsei femlsk,
feeemlsok, a mai mkuscicknyra
mkuscickenyra (Tupuiu) emlkeztet emlekeztetei llatok
ellatok vol-
legkorebbi, mg
tak, amelyek a legkorbbi, meg differencilatlan
differencielatlan rovarevktl
rovareveekteil (Insectivom)
(lnsectivoru) szrrnaztak,
szermaztak,
ezert ezt a szakaszt tupuiu-
ezrt tupuicu vagy korai evolcis
evolticis szakasznak nevezzk.
nevezzk. A mkuscicknyok
mekascickenyok
ma Azsia DK-i rszn reszen lnek
elnek s es szervezeti felptsk
felepitesiik rendkvl
rendkiviil hasonl
hasonl a flmajmokhoz
felmajmokehoz
(Prorimii
(Prosimii alrend), ezrtezert a flmajmok
felmajmok legsibb
legeisibb csoportjnak
csoportjenak tartjk
tartjek ket.
6l<et. A korai Tupuiu-
felek az szak-amerikai
flk eszak-amerikai s es az eurzsiai
eurezsiai kontinensekbl
kontinensekbeil ll, ell6, egysges
egyseges nagy Laurzsiai
Laurezsiai
(eszaki) kontinensen ltek.
(szaki) eltek. Ugyanebben az idben ideiben Laurzsia
Laurezsia kele
keleti rszn
reszen (PtErol;mu-
(Ptei'nlcniu-
ridue) ses Afrikban
Afrikeban (Puiytorius)
(Puijgutorius) ms mes korai, mr mer kihalt flmajmok
felmajmok is megjelentek.
megjclentek. Igy a
f6m16se1<n1< a csontjai ezeken a kontinenseken, a harmadidszak
korai femlsknek harmadideeszak kezdetnkezdeten lera-
kodott szrazfldi
kdott szerazfoldi rtegekben
retegekben mindentt
mindeniitt megtallhatk.
megtalelhatk. Ezeknek a legsibb legeisibb femlsk-
feiem1e5sok-
nek, hasonlan
hasonloan a csak Dl-Amerikban
Del-Amerikeban l, e16, n.
Lin. ijviligi
,,]'vil@i vagy szlesorr
szelesorni majmokhoZ--
majmokhoz-
eltereien a kt
eltren ket elzpfog
eleizepfogli ember s es az ,,vilu_'gi
,,e11ilcigi vagy keskenyorr
l<esl<enyor1-C1 majmok fogszerkeze-
tet6l hrom
ttl- herom elzpfoguk,
elezepfoguk, mg mig az afrikai
afril-:aiPu1;gut0rius
Puiytoriur csoportnak 4 elzpfogukeleezepfoguk volt.
A globlis
globelis lemeztektonikai esemnyekesemenyek hatsra
hatesera sztvl,
szetve.l6, elszigeteld
clszigeteleidei kontinenseken
elterei evolcis
eltr evohicios fejldsen
fejleidesen estek t et az egyes femls
feiemleis csoportok. Eurpban
Eutpeban viszonylag
hamar kihaltak,
lcihaltak, mg
mig Dl-Amerikban,
Del-Amerikeban, Azsia dlkeleti delkeleti rszn
reszen napjainkig fennmaradtak. A
Tupiu
Tupuiu -szakasz
szakasz sorn
soren mr
met megjelentek
megjelcntek a makik legsibblegiesibb csoportjai, Eurpban
Eurpeban azAdupi.v,
az/ldupis,
Amerikeban a Narthurctus fajok s
Amerikban es a flmajmok
felmajmok fejldse
fejleidese sorn
soren kialakult u lemui"-tursoid
evolucios szakasz. Ebben a szakaszban formldtak
evolcis formelodtak ki lei a ma l
elei makik (Lemuroideu),
(Lemuraidcu), ko-
boldmakil-: (Tarsiidue),
boldmakik (Tursiidcw), lajhrmakik
lajhermakik (Lorisimnes)
(Lorisiirmes) sei.
eisei. A flmajmok
felmajmok seinek
feseinek sztterjedst
szetteijedeset
koveteien megindult evolcis
kveten evol1ici6s vltozsok
veltozesok hatsra
hatesera jttek
jottek ltre
letre a magasabb rend rcndii vagy
val6di majmok (Anthropoideu)
valdi (Ant/nopoideu) alrendjnek
alrendjenek legsibb
legeisibb taxonjai. A lemeztektonikai esem- eseme-
nyek hatsra
hatesera vgbement
vegbement izollt
izolelt fejlds
fejleides kvetkeztben
kovetkezteben mr mer az oligocn
oligocen vgn
vegen megjelen-
mcgjelen-
tek a Dl-Amerikban
Del-Amerikeban elterjedtelteijedt szlesorr
szelesorni (Plutyrrhini) vagy ms mes nven
neven jvilgi
fijvilegi (Ccboidcu)
(C.eli0idcu)
majmok els elsei csoportjai (60. bra). ebra). Az ember szrmazsa szermazesa szempontjbl
szempontjebl oldalgi oldalegi
fejleidesnek tekinthet
fejldsnek telcinthetei csoportba sorolhatk
sotolhatok a csuklysmajmok
csuklyesmajmok (Cebidmz)(Cebidue) s es a selyemmaj-
mocskek (Cullithri:idae).
mocskk (Cailithriciduc). A flmajmok
felmajmok s es a szlesorr
szelesomi majmok jellegzetesen trpusi, tropusi, es-
es6-
erdei krnyezetet
kornyezetet ignyelnek,
igenyelnek, fknt
feikent gymlcs-,
gyiimolcs-, lomb-, s es magfogyasztk.
magfogyasztk. Kialakulsuk
Kialakulesuk

"185
'185
s
es evolcijuk
evolucijuk sorn
soren elterjedsk
elteijedesiik a kiegyenltett
kiegyenlitett hmrskleti,
heimersekleti, jelents
jelentees csapadkmennyi-
csapadekmennyi-
sggel jellemezhet
seggel jellemezhetei zrt
zert trpusi
trpusi erdkhz
erdeilchoz ktdtt.
koteidott.

mm (flmajmok) zrzzzza
1=z`z` alrcnd r=;-f``
Platyn-bim' (jvilgi
(jvilgi majmok) (vgi
(evuigi majmok)

2,4 KVilI1IBI' 3
Home
Hanna
.P
Pliocn
Ploc ,E
Lernumidui lHlH
obatobaidaede
ON
10 ..C
E.l
G
!.l
D-
H ,1_
ll IT _G'ie +
'+ . ' +
20 Miocn Cebi+ae mk
20 AdAdapi`dae+ U
:.!..l0
.`
I

0O
`\
\
l
+
+
U
0 '1:
antzpitireln +PH;
Pan
++
O
,tannssTaniidae GorGar-Hil10a+

Q
`m-_L_'Zl" '
30~
30- .
`s.Eeczmzfmzme` m+E-.ii
Oligoc
O1.1gDCIl - ' .0.

\
`\

0
\

40-
40 417 va. \"
.... -___,,.-"']I;!jnal_n'ajm0k:
Iiliippl-.Haj jmok:
+\ 'Q
`.&mn` s+Tvsidae
`\

l : O pi... 0 -

l , ,- .-5'
R'
J:
_" .*'
_ . .---""""
Q\`
.--"
.--.----""
Pm; . `. ecu.:
'
ecu:
50- Exe"
50_ Eocn +\` ---"
0!qfir 'Oami
,0On"
Puy'
Paoupstbulu
Prptbua
r'v`la

#*
i
._l ||+=l|:ih:1tt:1on
D + = zizz ama
6 ramaaz
Pakocn :%ir=,.`.a-
:(siPrns|'mii:
:T|qu:idae
v_l-
67--i-7 :P:d
70 __ Krm
70 __ Krta i IP"'emf~
Osifnsectmam
silnfectiwm

60. bra.
ebra.
A femlsk
feeemleisok (Primztes)
(Primates) rend fejldse
fejleidese
(Szalai-Delson, 1979, Simpson, 1962, Groves, 1995 munki
munkei nyomn
nyomen megszerkesztve).

Ugyanekkor indultak fejldsnek fejleidesnek az vilgban

evilegban a keskenyorr
keskenyorrfl majmok (Cumrrhini)
(Cuturrhini)
is. A leletek alapjn
alapjen az Afrika
Aftika szaki
eszaki rszn
reszen l
616 flmajom
felrnajom csoportok jelents
jelenteis fejldsnek
fejleidesnek
indultak s es a fayurni
fayunii ozisban,
oezisban, 37-25 milli millio ves
eves tavi rtegekben
retegekben tallt
talelt maradvnyok
maradvenyok alap-
jn
jen az els
elsei valdi
va16di majmok, kztk, koztiik, az ember s es a majmok kzs
kozos seit
eiseit is tartalmaz,
tartalmaz, em-
berszabs
berszabesti majomsk,
majomeisok, az n. n. hujnalmjmok
,,hujnulmujm0l2 ezen a terleten
teriileten fejldtek
fejleidtek ki. A hajnal-
hajnal
majmok kz koze soroljuk az az, oligocn
oligocen sorn
soren kialakult, az eocn
eocen flmajmokrl
felmajmoknel mr mer jval
jval fej-
lettebb vilgi
vilegi majmok seit 6seit (Olizopithecur,
(Oligopithecus, Aqgyptopithecus,
Aegyptopithecus, Pumpithecus,
Purupithecus, Propliopithecus).
Ezek az sieisi csoportok a harmadidszak
harmadideiszak folyamn,
folyamen, Kelet-Afrikban
Kelet-Afrikeban fejldtek
fejlfedtek tovbb.
tovebb. Az
Antarktisz dli deli plus
p6lus kzelbe
kozelebe sodrdsa,
sodrdesa, a. Kelet-Afrikai-hegyvidk
Kelet-Afrikai-hegyvidek s es afrikai rokrend-
erokrend-
szer fokozatos kialakulsa
kialakulesa kvetkeztben
kovetkezteben Afriknak
Afrikenak ez a terlete
teriilete a relatv
relativ lehls
lehiiles hatsra
hatesera
fokozatosan talakult,
etalakult, gy igy az serdei,
eiserdei, paleotrpusi
paleott6pusi nvnyzet
novenyzet Afrika egyenlti,
egyenliteii, etipiai
etipiai
terletein
teriiletein ses Eurzsia
Eurezsia dli deli rszein
reszein maradt csak fenn s es Kelet-Afrikban
Kelet-Afrikeban pedig szavanna-
szer
szerii nvnyzet
novenyzet fejldtt
fejleidott ki. A megvltozott
megveltozott krnyezetbe
kornyezetbe kerlt
kerlt erdei smajmok,
eismajmok, a Diy-D191-
opithecus-flk,
opithecus-felek, valamint
V3.l2Ll'I1i.I]t az emberr
emberre vls
ve.les evolcis
evolficis vonalrl
vonalerl levlt,
levelt, fn
fen ggeszked,
iggeszkedee, n. n.
,,bru:hit0r
,,bruchicit01" letmdot
eletmdot folytatfolytato gibbonok (Hylohutidae)
(Hylobutidae) a krnyezetvltozs
kornyezetveltozes hatsra,
hatesera, a
mintegy 15 milli
milli6 ve
eve kialakul
kialakule arbiai
arebiai fldhdon
foldhidon vndoroltak
vendotoltak t et s
es terjedtek szt
szet a paleo-
trpusi
trepusi nvnyzettel
novenyzettel bortott
boritott eurzsiai
eutezsiai terleteken.
terleteken. Ennek a krnyezeti
kornyezeti hatsra
hatesra megindult
rendkvl
tendkiviil progresszv
progressziv fejldsnek
fejleidesnek a hatsra
hatesera a miocn
miocen kor
kor smajom
eismajom plasztikus, diffe-

186
 rencilatlan,
rencielatlan, si 6si csoportjainak vilgi ovilegi fejldse
fejleidese sorn
soren alakultak ki az emberszabs
emberszabesu maj-
mok s es maga az ember is (60. bra). ebra). A bonyolult, mig meig tisztzatlan
tisztezatlan evolcis
evolucios folyamat
lencszemet alkotjk
egyik lncszemt alkotjek a kezdetben a Rumupithecus-,
Rumupitloecus-, majd a Diyopitloecur-flkhez
Diyopithecus-felekhez so-
leghiresebb magyarorszgi
rolt, leghresebb magyarorszegi smajom fesmajom maradvnyok,
maradveriyok, a legszerencssebb
legszerencsescbb kez,,m7:7'Om-
l<ez|.i,,mujom-
vuclcisz, Hernyik
vudsz, Hemycik Gbor Gcibor geolgus
geolgus ltaleltal Rudabnyn
Rudabenyen megtallt,
megtalelt, Kretzoi
Iretzoi Mikls
Miklos paleonto-
logus s
lgus es tantvrya,
tanitvenya, KordosKbrdos Lirzlo'
Liiszloi ltal
eltal feltrt
feltert s
es feldolgozott, eredetileg Rudupithecux Rudupithecus
/ounguricus-kent lert
hungaricus-knt leirt leletek is. A miocn
miocen smajmok
eesmajmok s es az els
elsei emberszer
emberszerii lnyek lenyek meg-
jelenese kztt
jelense kozott tbb
tobb milli
millio ves,
eves, mig
meig feltratlan,
felteratlan, lelethinyos
lelethienyos r {it ttong,
tetong, gy igy az egyes
evolucios vltozsok
evolcis veltozesok rendkvl
rcndkiviil nehezen, hipotetikusan rekonstrulhatk
rekonstruelhatek csak.
De mi alapjn
alapjen klntjk
kiilonitjiik el cl az els
els6 embereket az smajomeesmajom sktl?
eisoktiil? A legfontosabb
kiilonbsegek: a stabil kt
klnbsgek: ket lbon
lebon jrs,
jeres, az agykoponya egsznekegeszenek s es arnyainak
arenyainak tform-
etforme-
lodesa, az agykoponya trfogatnak
ldsa, terfogatenak megnvekedse,
megnovekedese, az arckoponyarsz
arckoponyaresz cskkense,
csokkenese, a
emberszeriive, a fogv
fogazat emberszerv, fogiv parabolikuss
parabolikusse vlsa.
velesa. Vagyis a csontokon megfigyelhetmegfigyelhctei
anatmiai tulajdonsgok
anatmiai tulajdonsegok alapjn alapjen klnthetjk
kiilonithetjiil< el az els
elsei embereket az si 6si majmoktl.
majmoktol. Az
leirt csonttani jellegzetessgekkel
itt lert jellegzetessegekkel kt ket jelents
elentiescsoport
csoport is rendelkezett: a pliocn pliocen sorn,
soren,
mintegy 6 millimilli6 ve
eve kialaklt,
kialakult, Afrikt
Afriket mintegy 3 milli milli6 wel
ewel ezeltt
ezeliett benpest
benepesitei s es a ne-
gyedideiszak sorn
gyedidszak soren kihalt, mr mer keszkzket
keieszkozoket is hasznl
hasznelo Aurtrulopithecus-flk,
Austmiopithecus-felek, s es a ne-
gyedidszak kezdetn
gyedidszak kezdeten megjelent, kezdetben azAu.vt`mlopithe:usok
azAust"rulopithecusol< kztt kozott l,
elo, Homo nem-
zetsg
zetseg els
elsei tagjai.
tagj ai. A paleoantropolgiai
palcoantropologiai adatok alapjn elsH0m0
alapjen az els6 agytrfogata
Homo egyedek agyterfogata
mer
mr meghaladta a csimpenzet,
csimpnzt, ketszerese
ktszerese volt a korai Ausrmlopithecusok agyterfogatenak
Ausrrulopithecusok agytrfogatnak
es fogazatban
s fogazateban alig jelentkezett klnbsg kiilonbseg kzte
kozte ses a modern ember kztt. kozott. Az AZ eddigi
alapjen gy
adatok alapjn gy tnik,
tiinik, azAu.rrrul0pithecuJokbl
azAusi"miopit/aecusokbol nem alakulhattakalalculhattak ki az emberek, mert
anatomiai felptsk
anatmiai felepitesk tbb tobb vonsban
vonesban is ms mes irnyban
irenyban specializldott
spccializelodott (koponyaszerkezet,
(l<opon.yaszerl<ezet,
fogazat, stb.). Ezek alapjn alapjen a kutatk
kutatok egy rszeresze felttelezi,
feltetelezi, hogy az emberrcmberre vls
veles tjn
titjen kt
ket
(msok
(mesok szerint tbb), tobb), majdnem prhuzamos perhuzamos evolcis
evohicios ksrlet
lciserlct trtnt
tortent s es az Au.rt`rul-
Aiistrul-
opitlaecusoke sikertelen volt, mg
opitlaecusok mig a Homo
I-Iomo alternatva
alternativa (ezideig) sikeresnek tekinthet. tekinthetei. Az AZ
eddigi adatok arra mutatnak,rnutatnak, hogy a negyedidszak
negyedideiszak kezdetn
kezdeten a fokozatos s es ciklikus g- eg-
hajlatvltozs
hajlatveltozes hatsra
hatesera bekvetkezett
bekovetkezett krnyezettalakuls
kornyezetetalalcules a tpllk-specikus
teplelek-specifikus Aurtmlo-
Australa-
pit/4ecusfelel< visszaszorulshoz,
pithecus-flk visszaszorulesehoz, majd kihalshozkihalesehoz vezetett, mg mig ugyanezek a vltozsok
veltozesok
az igen sokfle
sokfele krnyezethez,
kornyezethez, vltoz veltoz6 ghajlati
eghajlati felttelekhez
feltetelclthez alkalmazkodni kpes kepcs Homo
nemzetseg tagjainak elterjedst
nemzetsg elterjedeset okoztk
okoztek (61. bra). ebra). Igy a Homo taxonok a negyed-
idszaki
ideiszaki ghajlat-
eghajlat- s es krnyezetvltozs
kornyezetveltozes sorn soren egyre sikeresebb s es elterjedtebb csoportokat
alkottak.
Ameddig az ember s es a majmok kzs, kozos, differencilatlan
differencielatlan si eisi csoportjai lteztek,
leteztek, kr-
kor-
nyezetijkre nem gyakoroltak jelentsebb
nyezetkre jelenteisebb hatst,
hatest, mint brmely
betmely msik,
mesik, a Fldnk
Foldiink biolgiai
biolgiai
rendszeret alkot
rendszert alkoto llny.
eleileny. A fogazat alapjnalapjen ezek az si eisi femlsk,
f6eml6s6l<, smajom
eismajom taxonok el- cl-
seesorban gymlcsket
ssorban gyiimolcsoket s es klnbz
kiilonboz nvnyi
novenyi rszeket,
reszeket, zeltlbakat,
izeltlebfiakat, esetleg kisebb rg- reg-
cselekat fogyaszthattak. Valsznleg
cslkat Valosziniileg az elbb el6bb felsorolt teljes spektrurn
spektrum alkotta az t- et-
rendjet a negyedidszak
rendjt negyedideiszak kezdetn
kezdeten megjelent, a rnindenevkre
mindeneveikre jellemz
jellemzei gumsgumos fogazattal
rendelkezfe els
rendelkez elsei embereknek is. Ez E2. a sokirny
solcirenyei alkalmazkodst
alkalmazkodest tkrz tiilcrozei ses lehetv
leheteive tev
tcvei
anatemiai blyeg
anatmiai belyeg az sugallja, hogy az emberisg emberiseg kialakulsa
kialakulesa kezdetn,
kezdeten, a tpllkpirarnis-
teplelekpiramis-
ban primer fogyaszt
fogyaszt lehetett. Az ember tpllklncbar
teplelelclencban trtn
tortenei felemelkedsre
felemelkedesere a stabil,
jelenteis tmeg
jelents tomegii fehrjeforrsok,
feherjeforresok, a nagytest,
nagytestii, afrikai szavannn
szavannen l el6 nvnyev
novenyevei llatok
ellatok h-he-
senak megszerzse
snak megszerzese nyjtott
nyjtott lehetsget.
leheteiseget. A kutatk
k'utat6l< egy csoportja szerint a vadszat vadeszat igen
fontos szelektl
szelel<tel6 tnyez
tenyezei lehetett a korai embereknl,
embereknel, s es az sszehangolt
osszehangolt csoportos vi-

187
 O_
ca ,1

5
M
0,5
0,5 -
--
sag
.sapie-n-s uus
.sapu-r.r
. .rapemsag ch `H.
erectm
0%
#9<9%
:kml-I.
.mctm

Numder/erv; .sapu-H
um:uus ns KKimenreia:cf-tuI.s
_
1,o -
1,0 34.

Kvarter robustus
'B
' oisei I 'Neimerde-rob i'ill
E
kusH.
ch Di
.erecius
eg,
41-?
P. b
h
P. met'f.a:
1,5 -
- ~==
A..
D

S
_ D
2,0
2,0- D

Puruntre bmpma
.H WK""Hwne
rgjfona
-ZIWH
2,5 .A_
2,5 am \ _ I_ . $47!-MI

`:aunu.r
A.
3,0
8,0 - eeqro
D in
iz
Aarchm':E1006
PlKvariocencnter
3,5
8,5 -
- A.u
Amm
- V? g
W V
i4%
A`41'
I/Mi
V

4,0 - idmP
5
aH
rntbru-ak

"i
fi
ebra.
61. bra.
eleiretorese s
A Homo taxonok elretrse es azAu.Trulopith8Eus
azAust'rulopit/oeeus csoportok visszaszorulsa
visszaszorulesa
harmadideiszak vgn,
a hannadidszak vegen, a negyedidszak
negyedideiszak kezdetn
kezdeten (egy lehetsges
lehetseges alternatva)
alternativa)
nyomen megszerkesztve).
(Groves, 1995 nyomn

selkedes kialakulst,
selkeds kialakuleset, a sokirny
sokirenylfl idegrendszeri fejldst,
fejlfedest, az emberi nem biolgiai
biologiai vlto-
velto-
zeset indthatta
zst indithatta el. A korbbi
korebbi elmletek
elmeletek ses leletrtelrnezsek
leletertelmezesek alapjn
alapjen a korai emberfajtk
emberfajtek
felemelkedeseben, talakulsban,
felemelkedsben, etalakuleseban, csoportos viselkedsnek
viselkedesenek kialakulsban
kialalculeseban a nagytest
nagytestii
novenyeveik vadszata
nvnyevk vadeszata lehetett a legfontosabb mozgat
mozgato tnyez.
tenyezei. A legjabb
leglijabb ksrleti
kiserleti r-
re-
geszeti, paleoantropolgia
gszeti, paleoantropolgia elemzsek,
elemzesek, a leletek jravizsglata
lijravizsgelata alapjn
alapjen felmerlt
felmerijlt a lehetsg,
leheteiseg,
nagyragadozkat kvet
hogy a korai emberek nagyragadozkat kovetei (n.
(n. lopakod
,,lopukodo' dgzvw)
do,'geve) letmdot
eletmdot foly-
es a ragadozk
tattak, s ragadoz6l< ltal
eltal elejtett s
es meghagyott zskmnyt
zselcmenyt fogyaszthattk,
fogyaszthattek, ezltal
ezeltal
jelenteis fehrjeforrsokhoz.
jutottak jelents feherjeforresokhoz. Ez az letrnd,
eletmd, a nylt,
nyilt, magas fvel
fiivel bortott
boritott szavar-
szavan-
nkon
nekon kialakult rendkvli
rendl<i'viili veszlyek,
veszelyek, a ragadozk
ragadozok kzelsge,
kozelsege, a szavannai dgevkkel
dogeveikkel ki-

188
3.88
 alaktott
alakitott kompettor (vetlytrsi) viszony is igen jelents
kompetitor (vetelytetsi) jelenteis mrtkben
mertekben segthette
segithette az ideg-
rendszer s es a trsas
tersas viselkeds
viselkedes fejldst.
fejleideset.
Hogy mennyire sikeres lehetett a korai embereknek ez az jfajta tijfajta letmdja,
eletmodja, a nagy- ,,nu_gy-
rcgudozdkut kvet'
ragudozkut ke-mo e'letmo'ol
ietnidd modell megalkoti
megalkotoi szerint az bizonytja
bizonyitja legjobbar,
legjobban, hogy a
biol6giai vetlytrsak
biolgiai vetelytersak kzl kozl hrom
herom dgev
dogevei hinafaj
hienafaj is kihalt az als-pleisztocn
als6-pleisztocen sorn, soren, a
elteijedesenek szntern,
korai ember elterjedsnek szinteren, az afrikai szavannn,
szavannen, felttelezheten
feltetelezheteien az j j s
es sikeres
vetelyters, a korai emberek kompetcis
vetlytrs, kompeticis nyonsnak
nyomesenak a hatsra.
hatesera. Ugy tnik, tiinik, hogy a korai
emberfajtel<,,lopulzodo vagy5yjtQ`get'dogev'
emberfajtklopakod vagygy]'togetedogwe" vagy ms mes nven,,nugyriyuflozkt
neven,nagyrcguciozokut kirrkom- kisrekom-
petitor letmdja
peti'toT' eletmodja a tpllkpirarrison
teplelekpiramison belli beliili felemelkeds
felemelkedes lehetsgt
leheteiseget teremtette meg.
felemelkedes trvnyszeren
Viszont ez a felemelkeds torvenyszeriien egytt egyiitt mes llatfajok
ms ellatfajok visszaszorulsval,
visszaszoruleseval, a
kompetitor modell szerint a vetlytrs
kompettor vetelyters hink
hienek kihalsval.
kihaleseval. Ezt a vltozst,
veltozest, a dgev
dogevei ve-
telytersak kihalst
tlytrsak kihaleset tekinthetjk
tel<inthetji.il< az antropogn
antropogen krnyezetterhels
kornyezetterheles kezdetnek.
kezdetenek. Az AZ emberi
felemelkedese teht
faj felemelkedse tehet mrmer a kezdeti szakaszban is krnyezeti kornyezeti vltozssal
veltozessal egyiitt,
egytt,
kozossegekben bekvetkezett
vagyis az emberi kzssgekben bekovetkezett letmdbeli
eletmedbeli (mondhatni ,,tir.molulmi)
,,tiii'sadulmi)
veltozesok kvetkezmnyei
vltozsok kovetkezmenyei a krnyezetre kornyezetre hat hato vltozskt
veltozeskeiit jelentkeztek mr mer az emberi
lcialakulesakor is. Termszetesen
faj kialakulsakor Termeszetesen ebben a peridusban peridusban mg meg a krnyezeti
kornyezcti talakulsok
etalalmlesok
hatesa tbb
hatsa tobb nagysgrenddel
nagysegrenddel haladta meg az emberi befolys befolyes mrtkt,
merteket, mgismegis a krnye-
kornye-
zettrtneti
zettorteneti adatok s es modellek azt sugalljk,
sugalljek, hogy a korai, habilin-nek
,,hubiliu-nek nevezett ember-
fajtek is jelents,
fajtk jelentees, br
ber nem dnt dontei hatssal
hatessal lehettek krnyezetkre.
kornyezetiikre. A dgev dogevei letmd
eletrnod jljol
megmagyarezza a habilin
megmagyarzza huliiiin csontleletekkel egytt egyiitt megtallt
megtalelt csontfeltrsre
csontfeltoresre (csontvel
(csontvclei meg-
szerzesere) alkalmas nagyobb keszkzk
szerzsre) keicszkozok s es a hs
hus gyors levlasztsra
levelasztesera jl jol hasznlhat
hasznelhato les eles
eszkozok korai megjelenst,
eszkzk megjeleneset, mert ezek az eszkzk eszkozok a ragadozk
ragadozok ltal eltal htrahagyott
hetrahagyott llatok ellatok
feldaraboleset s
gyors feldarabolst es elszlltst
elszelliteset tettk
tettek lehetv.
leheteive. Igy a korai emberfajtk
emberfajtek a biolgiailag
biolgiailag
dogevesre specializldott
a dgevsre specializelodott s es alkalmasabb
alkalrnasabb llnyekkel
eleelenyel-:l(el (hink,
(hienek, saklok,
sakelok, keselyk)
l<escly1.i1<) szem-
ben is versenykpesek
versenykepesek lehettek. A dgev dogev letmd
eletmod nem ignyelt
igenyelt munkarnegosztst,
munkamegosztest, br ber
a szavannn
szavannen l e16 korai emberhordkon
emberhordekon bell beliil felteheten
feltehet6en olyan agresszivitson,
agressziviteson, ern erfin ala-
pul6 rangsor s
pul es vonulsi
vonulesi sor fejldtt
fejlfedott ki, mint az a mai pvir pevien csoportoknl
csoportoknel megfigyel-
meggyel-
het.
hetei. Stabil lakhely
lakhely ekkor mg meg nem alakulhatott ki, inkbb inkebb alvhelyek,
alvohelyek, llatmaradkokat
ellannaradekokat
rejt6 helyek, valamint az ezeket krlvev
rejt koriilvevee vonulsi
vonulesi vezetek,
ovezetek, gyjtgetsre,
gyiijtogetesre, nagyragado-
zok kvetsre
zk kovetesere alkalmas jelents jelenteis kiterjeds
kiterjedesii terletek,
teriiletek, ahol a habilin csoportok - hason-
loan a mostani pvinhordkhoz
lan pevienhordekhoz - napkzben
napkozben mozoghattak, tpllkot teplelekot gyjtgethettek,
gyiijtogethettek,
vagy a nagyragadozk
nagyragadozek htrahagyott
hetrahagyott zskmnyait
zsekmenyait megszerezhettk.
megszerezhettek.
A korai emberek fejldsefejleidese kvetkeztben,
kovetkezteben, mintegy msfl-ktmilli
mesfell<etmilli6 wel evvel ezeltt
ezcl6tt j,
tij,
progressziv humn
progresszv humen csoportok, az elemberek eleiemberek (Homo erectus) jelentek meg s es a negyed-
ideiszaki igen erteljes
idszaki erieteljes ghajlatvltozsokat
eghajlatveltozesokat kvet kovetfe tengervzszint
tengervizszint vltozsokat,
veltozesokat, a szraz- szeraz-
foldi hidak, fldnyelvek
fldi foldnyelvek kialakulst
kialalculeset kihasznlva
kihasznelva ezek a korai Homo erzctus erecfus csoportok szt- szer-
teijedtek Fldnkn
terjedtek Foldiinl-(on s es Afrika szaki
eszaki rszein,
reszein, Eurpban,
Eurpeban, valamint Azsiban Azsieban is megje-
ebra). A korai emberekhez kpest
lentek (61. bra). kepest az elemberek
eleiemberek anatmiai
anatomiai blyegei
belyegei jelen-
t6sen megvltoztak.
tsen megveltoztak. A legfeltnbb
legfeltiineebb vltozs
veltozes az agykoponya erteljes erfeteljes nvekedse,
novckedese, az arc-
koponya - klnsen
klonosen az orr alatti arcrsz arcresz - nagyfok
nagyfokti redukcija
redukcija volt. Ennek a vltozsnakveltozesnak
kovetkezmenyc, hogy a hts
a kvetkezmnye, hetso fogak, amelyek meglehetsen
megleheteisen nagyok voltak az intenzv intenziv
hasznelat kvetkeztben,
hasznlat kovetkezteben, olyar olyan helyzetbe kerltek,
kerltek, hogy hasznlatuk
hasznelatuk s es ezzel mretk
meretuk is
lecsokkent. Tbb
lecskkent. Tobb kutat
kutat6 is felttelezi,
feltetelezi, hogy ezekkel a vltozsokkal
veltozesokkal egy idben ideiben - valsz-
val6szi-
niileg vzparti
nleg vizparti terletekhez
teriiletekhez kthet
kothetei - adaptv
adaptiv vltozs
veltozes is lej
lejetszedott
tszdott s es az elemberek
eleiemberek ki-
alakuleseval az si
alakulsval 6si csoportokra
csoportolcra jellemz
jellemzie vastag szrzet
szierzet erteljesen
ereiteljesen lecskkent
lecsokkent s es megje-

18.9
189
 lentek a brn
b<5ron az izzadsgmirigyek.
izzadsegmirigyek. Ber Br mer
mr neheny
nhny bizonytalan jel arra utal, hogy a ne-
gyedidszak kezdetn
gyedidszak kezdeten l .-216 korai emberi csoportok is hasznlhattk
hasznelhattek a tzet,
tiizet, de az elember
cleiember
leleihelyck vizsglata
lelhelyek vizsgelata alapjn
alapjen a Homo ereetus erectus egyrtelmen
egyertelmen s es ltalnosan
eltalenosan elterjedten hasz-
nelta azt. A lelhelyeken
nlta leleihelyeken felhalmozott csontanyag elemzse elemzese alapjn
alapjen az elember
eleiember bizonyos
csoportjai mr mer biztosan vadsztak.
vadesztak. Az szak-afrikai
eszak-afrilcai leletek alapjn
alapjen az ott l el6 npessg
nepesseg
terleten l
szinte minden, a terleten elei rgcslra
regcse.l6ra s es nvnyevre
novenyeveire vadszott,
vadeszott, mgmig a pekingi leletek
alapjen
alapjn mer mr specielizelodott,
specilizldott, donteien
dnten ket kt szarvas fajra koncenttelod
koncentrld vadeszatot
vadszatot is foly-
eleeember. A korai, a negyedidszak
tatott az elember. negyedideiszak kezdetn
kezdeten kialakult emberi csoportokkal azo-
nos rtegben
retegben tallt,
talelt, helyenknt
helyenkent bizonytalan emberi alaktsok alakitesok nyomait visel, viselei, rendkvl
rendkiviil
cgyszerei eszkzkhz
egyszer eszkozoldjz kpestkepest az elembernek
eleiembernek sokfle sokfele elksztsi
elkeszitesi technikt
techniket ignyl,
igenylei, vlto-
velto-
eszkozkeszlete volt. A franciaorszgi
zatos eszkzkszlete franciaorszegi s es olduvai lelhelyek
lel6helyel< alapjn
alapjen nvnyekbl
novenyekbfel k- ke-
sziilt szrnykot,
szlt szernyekot, szlfogt,
szelfogot, kunyht
kunyhot is ksztettek.
keszitettek. A leghresebb
leghiresebb elember
eleiember lelhelyek,
leleihelyek, a
Csoukoutieni-barlangban, a jvai
Peking melletti Csoukoutieni-barlangbar, jevai Trinil, Modjokerto, az afrikai Ternifine,
Koobi Fora, Olduvai-hasadk,
Olduvai-hasadek, a grgorszgi
gorogorszegi Petralona, a nmetorszginemetorszegi Steinheim, az
angliai Swanscombe s es a magyarorszgi
magyarorszegi Vrtesszls.
Vertesszeileis.
Hazenk mltn
Haznk melten leghresebb
leghiresebb srgszeti
sregeszeti lelhelyt,
leleihelyet, az elember
eleiember egyik megjelensi
megjelenesi pont-
jet Pcsi Mdrton
jt Mzirton tallta
talelta meg 1962-ben, egy egyetemi terepgyakorlat sorr, soren, amikor a
vertesszeileesi desvzi
vrtcsszlsi edesvizi mszkterletet
meszkeeteriiletet feltr felteto kbnyban
l<eibenyeban als-paleolit
also-paleolit kavicseszkzket
kavicseszkozoket
(chopperelcet) tallt
(choppereket) tal elt elszenesedett csontokkal egytt. egyiitt. A lelhelyet
leleihelyet Vrtes Ldszlo'
Lciszloi trta
terta fel egy
lcutatocsoporttal Udraine'-Komldi
kutatcsoporttal Utiruin-Komloiii Magdolna,Magololnu, Kretzoi
Icetzoi Mikls,
Mikles, Krolopp Endre, Entire, Moldvay
Moldvuy
Lorcint, Pe'csiMdrton,
Lordnt, Pcsill/Icirton, Skoek Irlvdn
Istvcin stb.) egytt.
egyiitt. A leletek desvzi
edesvizi mszkrtegek
meszkeiretegek kz koze zrt
zert
mesziszapban, illetve lszs
msziszapban, loszos homok s es desvzi
edesvizi mszk
meszkei kztti
kozotti msziszap
mesziszap rtegben
retegben ssze-
ossze-
iggei, csontokkal, eszkzkkel
fgg, eszkozblckel teli, tbb, tobb, egymst
egymest kvet
l<6vet6 jrszintbl
jeroszintbeil kerltek
kerltek el.elei. Az
egesz terleten
egsz terleten t,ot, egymstl
egymestol nem nagy tvolsgra tevolsegra lvlevei tborhelyet
teborhclyet mutattak ki, lci, de felt-
felte-
telezheteien az eredeti tborhelyek
telezheten teborhelyek szma szema tbb
tobb is lehetett. A tborhelyeken
teborhelyeken 4-5 kultr- lcu1tlf1r-
rteget is sikeriilt
reteget sikerlt felterni.
feltrni. A teborhelyeken
tborhelyeken talelt tallt egett
gett csontok alapjen
alapjn a vertesszeileisi
vrtcsszlsi el6- el-
zsiros csontokkal tzelt,
ember zsros tijzelt, egszen
egeszen pontosan zsros zsiros csontokat getve
egetve rizte
6riz.te a tzet.
tiizet.
A lelhely
leleihely klnlegessge,
kiilonlegessege, hogy jelents jelenteis mennyisg
mennyiseg llati ellati s
es egy bizonytalan, vitatott
lebnyom is elkerlt
emberi lbnyom ele'il<eriilt a diagerizldott
diagenizelodott msziszapmesziszap felsznrl.
felszinereil. A lelhelyrl
lel6helyr6l el- @16-
keriilt tbb
kerlt tobb ezer darab, egyrtelmen
egyertelmen ember ltal eltal ksztett
keszitett als-paleolit
also-paleolit kavicseszkz
kavicseszkoz kerltkeriilt
eler, amelyek szerepe mig
el, meig nem tisztzott,
tisztezott, de az az. vizsglatok
vizsgelatok alapjn
alapjen nem vadszatra
vadeszatra hasz-
nelt eszkzk.
nlt eszkozok. A kultrrtegek
kultlirretegek iszapolsakor
iszapolesakor tbb, tobb, egyrtelmen
egyertelmiien az elemberhez
eleiemberhez sorol-
hat6 gyerekfog
hat gyerckfog kerlt
keriilt el,
e16, majd a tborhelyektl
teborhelyekteil elklnlve
elkiiloniilve egy Homo erectus nyakszirt-
csontot is sikerlt
sikerlt feltrni.
felterni. A kultrrtegek
kultiirretegek gerinces faunjbanfaunejeban nem lehetett kronolgiai
kronologiai
kiilonbseget kimutatni. A gazdag faunban
klnbsget fauneban kiemelkedik az si eisi medvk
medvek (Ursus deningeri,
U. stehlini), oroszlnok
oroszlenok (Leo gombaszoegensis,
gombaszoegeusis, Leo spelaeus spelueus wuermi), patsokpatesok (Equus mos-
buchensis, Bison priscus) jelents
bachensis, jelent6s arnya,
arenya, a kis mret
meretii sztyeppei farkasok (Canis (Ccmis mosbach-
mosbuch-
ensis) jelenlte.
jelenlete. A lelhely
leliehely pontos kort koret nhny
neheny utlag
utolag vett minta elemzse
elemzese alapjn
alapjen vitatjk,
vitatjek,
de az als
also rtegekbl
retegekbiel elkerlt
eleikeriilt kihalt, melegkedvel
melegkedvelfe alakok, az shd 6sh6d (Trogontherium),
etruszk orrszarv
orrszarvfl (Rhinoceros etruscus), az si eisi egr-
eger- s es pocokfajok (Mus synantropus,
synuntropus,
Pitymis arvalidens),
urmlitiens), valanint
valamint a kardfog
kardfogli tigris (Machairodus)
(Machuirodus) jelenlte
jelenlete alapjn
alapjen a lelhely
leleihely
egyrtelmen
egyertelmiien a kzps-pleisztocn
kozepsei-pleisztocen fels-bihari
felsei-bihari szakasznak
szakaszenak tarki
tarl<6i hullrnval
hullemeval prhuza-
perhuza-
mosthat.
mosithato. A paleobotanikai leletek, a Mollusca s es a gerinces fauna nyomn,
nyomen, a lelhelyen
leleihelyen
a profil mentn
menten felszn
felszin fel
fele haladva, idbenideiben atalodva egy fokozatos lehlst, lehiilest, egy inter-
glacilis
glacielis / glaeilis
glacielis ciklus hatrnak
haterenak kialakulst
kialakuleset sikerlt
sikeriilt kimutatni. A vrtcsszlsi
vertesszeileisi Mol-

190
 lusca-faunban,
lusca-fauneban, a Helicigona
Helicigonu vertesi bioznba
biozoneba sorolhat
sorolhato szintben jelentkeznek utoljra utoljera az
idsebb pleisztocnra
idosebb pleisztocenra jellemz,
jellemzo, a kzps-pleisztocn
kozepso-pleisztocen vgn vegen kihalt n. tin. egzotikus
,,q;zotikus alakok
Zonitoitles sepultus). Urniurn-
(pl.: Aegopis klemmi, Zonitoides Urenium thrium thorium vizsglatok
vizsgelatok alapjn
alapjen a telep
megkozelito kora 350 ezer v.
megkzelt ev. Annak ellenre,
ellenere, hogy vadszeszkz
vadeszeszkoz nem kerlt kerlt el,
elo, a vr-
ver-
tesszolosi telepen tallt
tcsszlsi talelt llatok
ellatok dnt
donto rsze
resze nvnyev
novenyevo csordallat,
csordaellat, mg mig a telep kzelben
kozeleben
talelhato termszetes
tallhat termeszetes kitlts
kitoltes hasadkban
hasadekban a csordallatok
csordaellatok arnya arenya 10% krl koriil mozog.
Ugyanakkor a medvk medvek arnya
arenya a hasadkban
hasadekban meghaladta a 60%-ot, mg mig a telep szintjben
szintjeben
erte el a 10%-ot.
nem rte 10%ot. Ezek az adatok egyrtelmen
egyertelmiien az llatok ellatok kztti
kozotti emberi szelekcira
szelckciora
archeozoologiai adatok s
utalnak. Az archeozoolgiai es az eszkzk
eszkozok elemzse
elemzese kzttikozotti ltszlagos
letszolagos ellent-
mondes alapjn
monds alapjen a telep embere feltehetenfeltehetoen az desvzi
edesvizi mszkrtegeket
meszkoretegeket ltrehoz letrehozo teta-
rtatavak,
retatavak, forrsok
forresok s es az Altal-r
Altal-er csszs,
csuszos, msziszappal
mesziszappal bortott,
boritott, meredek partjain zavar- Zavar-
hattek meg a nagyobb tmegben
hattk tomegben inni jr jero csordallatokat
csordaellatokat s es a pnikban,
penikban, az eltiport, vagy
megseriilt llatokat,
megsrlt ellatokat, valamint a ragadozk ragadozok ltaleltal elejtett, htrahagyott
hetrahagyott friss maradkot
maradekot
gyjthettk
thettek ssze.
ossze. Ez a tevkenysg
tevekenyseg mr mer csoportos, koordinlt
koordinelt viselkedst,
viselkedest, a szocilis
szocieljs evo-
hicio megindulst
lci meginduleset felttelezi
feltetelezi ses a prda
preda megismersnek
megismeresenek alapelemeit hordozza magban. mageban.
A tborhelyek
teborhelyek kiterjedse
lciteijedese alapjn
alapjen is a csoportos, koordinlt
koordinelt letmdra
eletmodra kvetkeztethetnk.
kovetkeztethetiink.
ldilonbozo elemberi
A klnbz eloemberi lelhelyekrl
lelohelyekrol sszegylt
osszegyiilt paleoantropolgiai,
paleoantropologiai, geolgiai geologiai s es s-
os-
lnytani
lenytani adatok alapjn alapjen aHom0
aHomo erectus az eldeihez
elodeihez kpest
kepest jelents
jelentos anatmiai,
anatomiai, letmdbeli
eletrnodbeli
es szocilis
s szocielis fejldsen
fejlodesen ment keresztl.
keresztl. A trsas
tetsas viselkeds,
viselkedes, az eszkzkszts
eszkozkeszites ltal eltal is indu-
kelt erteljes
klt eroteljes encephalizci,
encephalizecio, a tz tiiz hasznlata,
hasznelata, az ptett,
epitett, ideiglenesen hasznlt hasznelt tborhelyek
teborhelyek
kialakitesa mellett a nagyragadozkat
kialaktsa nagyragadozokat kvet, koveto, n. Lin. Qgyjtget'
,,_;,rryiijto'geto' do`gev'
cio_'gevo" letmd
eletmod is meg-
veltozott s
vltozott es megjelenik a vadszat,
vadeszat, stsot a nhny
neheny fajra koncentrl
koncentrelo specializlt
specializelt vadszat
vadeszat is.
veltozesok azt mutatjk,
Ezek a vltozsok mutatjek, hogy a msfl- mesfel- ktrnilli
ketmillio ve eve megjelent elemberek
eloemberek a k- ko-
zps-pleisztocn
zepso-pleisztocen msodik mesodik felre,
felere, mintegy 300 ezer ve eve eljutottak odig, odeig, hogy a kifejl-
l<ifejlo-
dott trsas
dtt tersas viselkedsk
viselkedesok s es a biolgiai
biologiai evolcijuk
evohiciojuk eredmnyeknt,
eredmenyekent, valamint a tz z felhasz-
neleseval a tpllkpiramison
nlsval teplelekpiramison a ragadozk ragadozok pozcijnak
poziciojenak megfelel
megfelelo szintre lptek. leptek. Ennek
a vltozsnak
veltozesnak hatsra
hatesera az elemberek
eloemberek a csoportosan vadsz vadeszo kisragadozk
kisragadozok konkurencij
konkurenciejet t
alkottek, a csoportos ragadozk
alkottk, ragadozok vetlytrsaiv
vetelytersaive vltak.
veltak. Az emberi faj az elemberi eloemberi szinten
mer jelentsebb
mr jelentosebb hatssal
hatessal lehetett krnyezetre,
kornyezetere, mint a korai emberek. Ez a hats hates a bio-
logia rendszerek szintjt
lgia szintjet nem haladta meg, a Fld Fold nvnyzett,
novenyzetet, llatvilgt,
ellatvileget, talajait tala-
etala-
kt
kito legjelentsebb
legjelentosebb mdostmodosito tnyez
tenyezo ekkor mg meg a globlis
globelis ghajlatvltozs
eghajlatveltozes volt.
A legjabb
legjabb paleoantropolgiai
paleoantropologiai adatok alapjn alapjen mr
mer a kzps-pleisztocn
kozepso-pleisztocen vgn vegen meg-
ertelmes ember s
jelent az rtelmes es az si
osi koponyaszerkezeti jegyekkel rendelkez rendelkezo elemberek
eloemberek s es
a modernebb koponyaszerkezettel rendelkez rendelkezo semberek
osemberek az elkerlt elokeriilt maradvnyok
maradvenyok alap-
jen tbb
jn tobb helyen egytt egyiitt ltek.
eltek. Afrika s es Eurpa
Europa majd minden terletn, teriileten, Kzel-Keleten,
Kozel-Keleten,
Kozep-Azsieban, Tvol-Keleten
Kzp-Azsiban, Tevol-Keleten is elkerltek,
elokeriiltek, br
ber eltr
eltero korban, aHomo sapiens supiens legsibb
legosibb
csoportjainak maradvnyai
maradvenyai s es eszkzei.
eszkozei. Mind a neandervlgyi
neandervolgyi sember, osember, mind a modern
ember korai csoportjai jellegzetes kultraalkot, kultliraalkoto, fejlett, csaldi-trzsi
csaledi-torzsi szervezds
szervezodesii trsa-
tersa-
dalmi lnyek
lenyek voltak. A lelhelyek,
lelohelyek, vadsztborok
vadeszteborok szma szema szzszorosan
szezszorosan mlja mlja fell
feliil az el-
elo-
ember kort,
koret, de egy-egy lelhelyen
lelohelyen tbbszri
tobbszori megtelepedsi
megtelepedesi szintet, megismtld megismetlodo id- ido-
szakos megtelepedst
megtelepedest is ki lehetett mutatni, gy igy az elember
eloember korhoz korehoz kpest
kepest minden-
keppen jelents
kppen jelentos npessgnvekedssel,
nepessegnovekedessel, az emberisg emberiseg trtnetnek
tortenetenek legkorbbi
legkorebbi demogrfiai
demogrefiai
hullmnak
hullemenak kialakulsval
kialakuleseval kell szmolnunk
szemolnunk a kzps-paleolitikum,
kozepso-paleolitilcum, az sember osember kialaku-
lsakor.
lesakor. A megtallt
megtalelt tbbtobb szz
szez csontvz
csontvez alapjn
alapjen az sember
osembet agykoponyjnak
agykoponyejenak a mrete merete je-
lcntosen megntt,
lentsen megnott, helyenknt
helyenkent mg meg a mai embert
emberet is meghalad
meghalado mrtk merteldi lett. A tarkrsz
tarkoresz

191
lekerekedett, felboltozdott, ellkapocs
lekerekcdett, a homlok felboltozodott, llkapocs szerkezete etalakult.
talakult. A legojabb
legjabb adatok
alapjn
alapjen a ma l elo emberek sei osei s
es a kihalt, az elselso felismert leletek alapjn
alapjen neandervlgyi-
neandervolgyi-
nek nevezett sember
osember csoport prhuzamos
perhuzamos fejldssel
fejlodessel alakultak ki, maga a neandervlgyi
neandervolgyi
osembcr (Homo sapiens neanderthalensis)
sember neanciert/aalensis) a modern ember egyik kihalt rassznak rasszenak tekint-
heto. A neandervlgyi
het. neandervolgyi csoportok igen fejlett, mai embert meghalad meghalado mret mereto agykopo-
nyeval, si
nyval, osi tpus,
tipuso, ers
eros homlokeresszel s es llkapoccsal,
ellkapoccsal, laposan boltozdboltozodo koponyval,
koponyeval,
tarkocsonttal, ltalban
kontyos tarkcsonttal, eltaleban archaikus felpts,
felepitesfi, ers
eros csontvzzal
csontvezzal rendelkeztek, br ber
terietenkent vltoztak,
ezek a jellegek terletenknt veltoztak, s es eltr
eltero mrtkben
mertekben fejldtek
fejlodtek ki. A neardervlgyi
neandervolgyi
osemberek telephelyeinek
semberek telephelycinek elemzse
elemzese s es tafonmiai
tafonomiai vizsglata
vizsgelata alapjn
alapjen az ekkor lt elt sem-
osem-
bereknek mr mer fejlett halottkultuszuk,
halottl<u.ltuszul<, valsznleg
valoszinleg kultikus szertartsaik
szertartesailt is voltak. A szer-
tartesok rszeknt
tartsok reszekent - a mai ppuk
pepuek egyes csoportjainak viselkedshez
viselkedesehez hasonl
hasonlo - a halott-
hal0tt-
lcultusz megnyilvnulsaknt
kultusz megnyilvenulesakent rtelmezikertelrnezik az gett
egett ses feltrt
feltort emberi csontokat az semberi osemberi
lelohelyeken. A neandervlgyi
lelhelyeken. neandervolgyi semberek
osemberek telepein az elemberhezeloemberhez kpestkepest sokkal vlto-velto-
eddiginel bonyolultabb technolgival
zatosabb, minden eddiginl technologieval ksztett-
l<eszitett helyenknt
helyenkent tbb tobb ezer-
koeszkoz kerlt
keszkz kcriilt el.
elo. Volt olyan lelhely,
lelohely, ahol a rtegben
retegben lv levo fld
fold nem ltszott
letszott az egyms
egymes
beegyazodott keszkzktl.
mellett begyazdott koeszkozoktol. A Wrm vvijrm glaeilis
glacielis hideghullmban
hideghullemeban Eurpba Europeba vr-
ven-
dorlo neandervlgyi
dorl neandervolgyi semberek
osemberek elssorban
elsosorban barlangokban vagy azok krnykn kornyeken ltek,eltek, jg-
jeg-
ellatokra (mamut, vadl,
korszaki llatokra vadlo, blny,
boleny, kszli
koszeli kecske, gyapjas orrszarv,
orrszarvo, barlangi med-
vadsztak.
ve) vadesztak.
Magyarorszegon tbb
Magyarorszgon tobb kzps-paleolit
kozepso-paleolit lelhely
lelohely is tallhat.
talelhato. Az AZ elsnek
clsonek feltrt
feltert s
es az
egyik legfontosabb lelhelylelohely a Bkk-hegysgben,
Biilck-hegysegben, Cserpfalu
Cserepfalu hatrban
hatereban a Hr-vlgyben,
Hot-volgyben,
a Subalyuk-barlangban tallhat. talelhato. A barlang termt termet aDancza]dnos
a Danczajanos ltal eltal megkezdett, Ka-
die Ottokr
di Ottol-zer ltal
eltal 1932-ben befejezett s es 1938-ban monogra.frkusan
monografikusan publikltpublikelt satson
esateson
feltert, 6-7 mter
feltrt, meter vastag, 18 klnbz
ktilonbozo sznszin s es eltr
eltero sszettel
osszetetelii ledkrteg
iilcdelcretcg tlttte
toltotte
ki. A Kadie-fele
Kadi-fle esateson
satson nem nycrtelc
nyertek l<i
ki mikrogerinces anyagot, ber br utolag
utlag Vertes
Vrtes Leszlo
Lszl
neheny szintbl,
nhny szintbol, satsbl
esatesbol fennmaradt ledkanyagot
iiledekanyagot gyjttt. tott. Ennek alapjn
alapj en megellapit-
megllapt-
hat, hogy a retegsor
hato, rtegsor a riss/vvtirm
riss/vvrm interglacielis
interglacilis kortol
kortl a wiirm
Wrm elsoels hideghullemenak
hideghtllmnak ve- v-
geig
gig halmozodott
halmozdott fel. A retegsoronrtegsoron beliil
bell ket,
kt, nomabb felbontesfelbonts alapjen
alapjn valoszinleg
valsznleg
tobb
tbb szintre is bonthato
bonthat lcultorreteget
kultrrteget lehetett kimutatni. A barlang ket kt szintjeben
szintjben talelt
tallt
koeszkozok
keszkzk vizsgelata
vizsglata alapjen
alapjn ugyanannak az embercsoportnak az utodai utdai tertek
trtek vissza. A
barlang felso
fels retegeben
rtegben egy felnott
felntt non es
s egy 6-7 evesves gyermek csontvezenak
csontvznak maradvenya
maradvnya
keriilt
kerlt elo.
el. Mindket
Mindkt subalyuki lcultlirretegben
kultrrtegben tobb tbb tiizelesi
tzelsi helyet lehetett kimutatni. A
faszenek vizsgelata
vizsglata alapjen
alapjn az alsoals kuluirreteg
kultrrteg horizontj
horizontjbaneban a vegyes lombozato
lombozat erdok,erdk,
ilevelii
tlevel es s lombos fek fk alkottek
alkottk a Subalyuk-barlang kornyel-zi krnyki erdoket.
erdket. A csontrnaradve-
csontmaradv-
nyok alapjen
alapjn jelentos
jelents mennyisego
mennyisg koszeli
kszli kecske (Capra sewertzowi ibex), barnamedve (Ur-
sus arctos), barlangi medve (Ursusmelaeus),
(Ursusspelaeus), gimszarvas
gmszarvas (Corvus
(Cervus elap/aus),
elaphus), alpi farkas (Cuon
alpinus) kerlt
kerlt elo.
el. A madarak kozott kztt a cseszermader
csszrmadr (Tetrastes bonasia), a nyirfajd nyrfajd
(Lyrurus tetrix) es s a siketfajd (Tetrao urogallus) csontjai jelentos jelents mennyisegben
mennyisgben kerltekkerltek
elo.
el. A gerinces fauna osszetetele
sszettele is aletemasztja,
altmasztja, hogy a subalyuki neandervolgyi
neandervlgyi embe-
reket erdei kornyezet
krnyezet vette koriil.
krl. A felso
fels kultlirretegben
kultrrtegben a barlangi medve a leggyakoribb
ellatmaradveny,
llatmaradvny, de jelentos jelents szemban
szmban talelhatok
tallhatk nagy test test vadlo
vadl (Equus abeli-mosha-
abeli-mosba-
chensis),
chensir), zerge (Rupicapra
(Rupieapra rupicapra) maradvenyok,
maradvnyok, valamint elokeriiltek elkerltek renszarvas,
rnszarvas, ma-
mut ess koszeli
kszli kecske csontok is. Ugyanebben a szintben a faszenek alapjen alapjn a hidegtfiro
hidegtr
cirbolyafenyot
cirbolyafenyt (Pinus cembra) Eembra) is tartalmazo
tartalmaz tajgaerdoket
tajgaerdket lehetett rekonstruelni.
rekonstrulni. A Suba-
lyuk-barlang regeszeti
rgszeti leletei dontoen
dnten mousterien
moustrien tipuslli
tpus koeszkozokbol
keszkzkbl elltak, lltak, az also
als

192.
1192
 szintben hromszglet,
heromszogletii, cscsba
csticsba fut,
futo, mindkt
mindket lnelen kagyls
kagylos pattintssal
pattintessal retuslt,
retuselt, finoman
noman
kidolgozott hegyek, hossztott,
hosszitott, pengeszer
pengeszer formkformelr. az uralkodak.
uralkodoak. A fels felso szintben az
eszkzk kisebb meretiiek,
eszkozok mretek, a technikai fejlodesfejlds kovetkezteben
kvetkeztben mikrolitizelodtak
mikrolitizldtak es s velto-
vlto-
felepites kaparformkat
zatos felpts kaparoformekat tartalmaznak. A mostrien mosterien eszkzkszletben
eszkozkeszletben 4-6 cm
hossz, falevl
hossz, falevel vagy szilvamag alak alakti mindkt
mindket oldaln
oldalen megmunklt,
megmunkelt, helyi kipari koipari specia-
litesnak tekinthet
litsnak tekintheto hegyek is elkerltek.
elokeriiltek. Ezek a helyi eszkzk eszkozok a fels fclso szintben az esz-
kozkeszletnek mr
kzkszletrek mer 25%-t
25%-et alkottk.
alkottek. A subalyuki neandervlgyi
neandervolgyi embereknl
embereknel a vadszativadeszati
magatartesukban is megisrnerhettnk
magatartsukban megismerhettiink egyedi vonst, vonest, mgpedig
megpedig a kszli
koszeli kecskre
kecskere specia-
lizelodott vadszatot.
lizldott vadeszatot.
lelohely atalabb
A subalyuki lelhely fiatalabb szintjvel
szintjevel prhuzamosthat
perhuzamosithato a tatai gimnzium gimnezium alatt ta-
lelhato sember
llhat osember lelhely,
lelohely, ahol az egyik, a riss-Wrm
riss-wiirm interglacilis
interglacielis sorn
soren mgmeg aktv,
aktiv, majd
elapadt melegvizii
melegviz forres,
forrs, egy kiszeradt
kiszradt tetareta
tetarta tel
tl alako
alak medencejeben
medencjben felhalmozodott,
felhalmozdott,
talajosodott losz,lsz, illetve losz
lsz felszinen
felsznn telepedtek meg a kozepso-paleolitikum
kzps-paleolitikum emberei.
Kormos Tivadar, a Magyar Allami Foldtani Fldtani Intezet
Intzet paleontologusa
paleontolgusa jelentetett meg mono-
grefiet
grt a lelohely
lelhely feldolgozeserol,
feldolgozstl, majd Vrtes Ve'r'tes Lciszio
Ldszlo' vegzett
vgzett a terleten
terleten iijabb
jabb kutatesokat,
kutatsokat,
napjainkban pedig Dobosi Viola dolgozik a lelohely lelhely felteresen.
fcltrsn. A Kormos-fele
Kormos-fle esateson satson
jelentos
jelents mennyisegii
mennyisg mamutborjo
mamutborj csontot, apro apr koeszkozoket,
keszkzket, teizhelyfoltokbol
tzhelyfoltokbl szermazoszrmaz
faszeneket tertak
trtak fel. Ez alapjen
alapjn egy mamutra specializelodott
specializldott osemberi
senberi vadesztebort
vadsztbort re-
konstrueltak.
konstrultak. A Kormos- es s a Vertes-fele
Vrtes-fle esatesok
satsok anyagait Korcios
Kordos Loiszlo
Laszlo' ess RingerArpcia!
Ringer/lrpdd
vizsgelta
vizsglta ojra.
jra. Velemenyijk
Vlemnyk szerint az olaszorszegi
olaszorszgi Grotta Guattari Wijrm Wrm I koro kor osember
sember
lelhellyel perhuzamosithato
lelohellyel prhuzamosthat a tatai anyag es s tayacoid tipuso
tpus hegyek talelhatok
tallhatk az igen
kismeret
kismret kavicsokbol
kavicsokbl es s radiolaritokbol
radiolaritokbl keszlt
kszlt koeszkoz
keszkz anyageban.
anyagban. A lelohelylelhely reteg-
rteg-
sorenak
sornak korerol
korrl jelenleg 33-100 ezer evig vig terjedo
terjed adatokat talelunk
tallunk a szakirodalomban.
semberi lelohellyel
A subalyuki osemberi lelhellyel megkozelitoleg
megkzeltleg azonos koni kor az erdi
rdi osember
sember lelohely,
lelhely,
ahol Hunyadi LciszloLdszlo' az ELTE Foldtani
Fldtani Tanszekenek
Tanszknek munkatersa
munkatrsa talelttallt eloszor
elszr koeszko-
keszk-
zoket.
zket. Majd Goiborin
Gdborine' Csoink
Csdnk Vera osregesz
srgsz vezetesevel
vezetsvel egy regeszekbol
rgszekbl es s foldtani,
fldtani, os-s-
lnytani szakemberekbol
lenytani szakemberekbl ello ll kutatocsoport
kutatcsoport terta trta fel az osember
sember lelohelyet.
lelhelyet. A telephely
egy feltoltodott
feltltdtt volgyben
vlgyben hiizodo,
hzd, losszel
lsszel fedett, szarmata meszkosziklek
mszksziklk kozott kztt kifej-
lodott
ldtt sziklafiilke
sziklailke elott
eltt talelhato
tallhat megtelepiilesi
megteleplsi szintekbol
szintekbl ellt.
llt. A lefedettseg
lefedettsg kovetkezteben
kvetkeztben
teljes mertekben
mrtkben bolygatatlan, a 112 m2 mz kiterjedes
kiterjeds kozepso-paleoli
kzps-paleolitt telep erintetleniil
rintetlenl
megmaradt. A kiilonosen
klnsen jo j beegyazodes
begyazds kovetkezteben
kvetkeztben a tiizfoltok
tzfoltok elnyolesa
elnylsa alapjen
alapjn megmg
a2;
az egykori szelirenyt
szlirryt is sikeriilt
sikerlt megellapitani
megllaptani az erdi rdi lelohelyen.
lelhelyen. A faszenek alapjen alapjn don-
dr-
toen
ten erdei fenyobol
fenybl (Pinus silvestris), lucfenyobol
lucfenybl (Picea abies) ll, ello, de
dc helyenknt
helyenkent cirbo-
lyafenyt
lyafenyot (Pinus cembra)
cemora) is tartalmaz
tartalmazo tlevel
tiilevelii erdkre
erdokre kvetkeztethetnk.
kovetkeztethetiink. A feltrs felteres als
also
szintjeiben a barlangi medve dominlt, dominelt, helyenknt
helyenkent flddel
folddel fedett hsraktrakban
hfisrakterakban troltk.
teroltek.
felszin fel
A felszn fele haladva a nylt
nyilt vegetcij,
vegeteciojili, fves
ives sztyeppn
sztyeppen l elo vadlovak, a vadszamr
vadszamer s es az
orrszarvli mennyisge
orrszarv mennyisege lett egyre jelentsebb.
jelentosebb. Az elkerlt,
elokeriilt, dnten
dontoen helyi kvarcit kavicsbl,
kavicsbol,
helyenkent kovsodott
helyenknt kovesodott fatrzsbl
fatorzsbol kszlt
keszlt dl-nyugat
delnyugat eurpai
europai kapcsolatokat tkrz tiiktozo
charentien tpus
cloarentien tipuso eszkzk
eszkozok alapjn
alapjen ugyanaz a npessgnepesseg jelent meg tbbszr tobbszor is tbb tobb ezer
even keresztl
ven keresztl az rdi erdi vlgykatlanban.
volgykatlanban. A csontaryag
csontanyag rszletes
reszletes elemzse
elemzese azt mutatja,
mutatj a, hogy
kozephegyseg s
a kzphegysg es a Duna-vlgy
Duna-volgy kzttkozott hzd
hozodo vadvltn
vadvelton helyezkedett el a vadsztbor,
vadesztebor,
evszakhoz kthet
ahol a tavaszi vszakhoz kotheto vadszat
vadeszat folyt.
Miert volt ennyire sikeres llny
Mirt eloleny az sember,
osember, mi tette lehetv,
lehetove, hogy olyan rideg s es
zord krlmnyek
koriilmenyek kzttkozott megljen,
megeljen, mint a Wrm wiirm kori Eurpa,
Europa, amelynek szaki eszaki rszt,
reszet,
millio kmz-t
mintegy 5 milli kmz-et a Wrmwiirm glacilisai
glacielisai sorn
soren tbb
tobb szz,
szez, helyenknt
helyenkent tbb tobb kilomter
kilometer

195
193
vastag jg
jeg fedte? gy tnik, riinik, hogy a fejlett vadszati
vadeszati mdszerek
modszerek kialakulsa
kialakulesa volt az sem- osem-
berek sikereinek egyik titka. Hogyan I-Iogyan is fejldtek
fejlodtek ki ezek a vadszati
vadeszati mdszerek?
modszerek? Mint
lethattuk, az elembernl
lthattuk, eloembernel a gyjtget
gyjtogeto lemd
eletmod mellett mr mer megjelentek a vadszati,
vadeszati, stsot
specializelt vadszati
a specializlt vadeszati letmd
eletmod kezdetei is. Valsznleg
Valoszinleg mind az elembereknl,
eloembereknel, mind
osembereknel elfordult
a korai sembereknl elofordult a vadgyjtgets
vadgyiijtogetes is, amikor a frissen elhullott llatokat, ellatokat,
seriilt egyedeket, ragadozk
srlt ragadozok ltal eltal meghagyott vagy elragadott friss zskmny zsekmeny megszerzse
megszerzese
eel. Ide sorolhatjuk a tli
volt a cl. teli lmot
elmot alv,
alvo, cskkent
csokkent aktivits
aktiviteso medvk
medvek begyjtst
,,begyi.ijteset is.
Ebbol a vadgyjtsbl
Ebbl vadgyiijtesbol fejldhetett
fejlodhetett ki egy-egy nagyobb hsmennyisget
hllismennyiseget biztost
biztosito nagy-
specializelodott vadszat.
vadra specializldott vadeszat. Termszetesen
Termeszetesen ez terletenknt
teriiletenkent vltozott,
veltozott, mert ms mes kr-
kor-
feltetelek kztt
nyezeti felttelek kozott ms mes llatok
ellatok voltak a meghatrozk.
meghaterozok. A Kelet-Eurpai
Kelet-Europai sksgon
siksegon a
mamut, az Alpokban a medve, a Drva-Szva Dreva-Szeva kztti
kozotti sksgon
siksegon az orrszarv,
orrszarvo, a Krm-fl-
Krimfel-
vadszamer s
szigeten a vadszamr es a vadl
vadlo alkotta a zskmny
zsekmeny akraker 90%-t
90%-et is. Br Ber a specializlt
specializelt va-
deszatot elssorban
dszatot elsosorban fels-paleolitikumi
felso-paleolitikumi innovcinak
innovecionak tekintik, de az elbb elobb bemutatott
peldek alapjn
pldk alapjen egyrtelm,
egyertelmfi, hogy mr mer a kzps-paleolitikumbarr,
kozepso-paleolitikumban, st sot a pekingi elemberi
eloemberi
lelohely alapjn
lelhely alapjen mrmer az als-paleolitikumban
also-paleolitikumban megkezddtt.
megkezdodott. Ha a specializlds
specializelodes folya-
mateban a vadsztborok
matban vadeszteborok idrcndjt
idorendjet is gyelembe vesszk vessziik lthat,
lethato, hogy az sember
osember va-
deszzsekmenyeban egyre inkbb
dszzskmnyban inkebb eltrbe
eloterbe kerlnek
keriilnek - a fokozd
fokozodo lehls
lehiiles s
es ghajlatromls
eghajlatromles
kovetkezmenyekent is -
kvetkezmnyeknt a ives pusztai csordallatok.
csordaellatok. Ez klnsen
kiilonosen a nyltnyilt terleteken
teriileteken
talelhato lelhelyeken
tallhat lelohelyeken gyelhet
figyelheto meg, ahol a specializlt
specializelt vadszat
vadeszat erteljesebben
eroteljesebben jelent-
kezik, mint a mozaikosan erdei krnyezettel kornyezettel is vezett
ovezett barlangokban.
paleoklimatolgiai adatok azt jelzik, hogy a Wiirm
A paleoklimatologiai Wrm hideghullem
hideghullm kialakulesa
kialakulsa es s elme-
elm-
lyiilese sorn
lylse soren a specializci
specializecio mrtke
merteke egyre elre elore haladottabb volt. Ez a vltozs veltozes egyre
szocielis evolcira
fejlettebb, szocilis evolociora is hat hato vadszati
vadeszati magatarts,
magatartes, egyre fejlettebb eszkzk eszkozok ki-
alaldteset tette lehetv,
alaktst lehetove, s es ekkor ez lendtette
lenditette elre
elore az egsz
egesz civilizcit.
civilizeciot. Ezek az adatok
oseghajlati vltozsok
azt jelzik, hogy az sghajlati veltozesok technikai, kulturlis,
kulturelis, szocilis
szocielis evolcira
evolociora hathato
veltozesokat okozhattak, gy
vltozsokat igy civilizcis
civilizecios vltozsokat
veltozesokat idztek
ideztek elelo az
az, sember
osember korban.
koreban.
Ilyen vltozsnak
veltozesnak tekinthetjk
tekinthetjuk Eurpa Europa centrlis
eentrelis s
es keleti rsznek
reszenek fokozatos, Dlnyugat-
De]nyugat-
Europa s
Eurpa es a transzkaukzusi
transzkaukezusi terletek
teriiletek fell
felol trtn
torteno benpeslst,
benepesiileset, a sokszn
sokszinii technolgit,
technologiet,
helyi specializcit
specializeciot tkrz
tijkrozo eszkzk
eszkozok kialakulst.
kialakuleset. A Fldnk
Foldiink elselso demogrfiai
demogrefiai hullma,
hullema,
Eurpa
Europa benpeslse
benepesiilesc sorn
soren kialakult, technolgiailag
technologiailag s es kulturlisan
kulturelisan is sokszn
sokszin kzps-
kozepso-
vadeszok a korbbi
paleolit vadszok korebbi korokhoz kpest kepest fejlettebb, jellegzetes tborokat,
teborokat, vadszati
vadeszati
modszereket, letmdot
mdszereket, eletmodot alaktottak
alakitottak ki. Ennek eredmnyeknt
eredmenyekent sok gra egra boml
bomlo civilizci
civilizecio
fejlodott ki Eurpban.
fejldtt Europeban. A nvekv novekvo ltszm,
letszem, a fejlettebb eszkzk,
eszkozok, az egyre jelentsebb
jelentosebb
letszemo kzssgekbe
ltszrn kozossegekbe szervezdtt
szervezodott vadszok
vadeszok mr mer jelents
jelentos hatssal
hatessal lehettek a krnyezetk
kornyezetijk
nagyvadjaira, de ez a hats hates mgmeg nem haladta meg az ghajlati eghajlati vltozsok
veltozesok ltal
eltal okozott
faunaveltozesok mrtkt.
faunavltozsok merteket. Az eddigi adatok alapjn alapjen a kzps-paleolitikumban
kozepsopaleolitikumban kialaktottkialakitott
vadeszat,
vadszat, az osember
sember fokozatosan csocsragadozocscsragadoz pozicioba
pozciba keriilese
kerlse meg mg nem okozott
kihalest az lvilgban,
kihalst elovilegban, br ber felttelezhet,
feltetelezheto, hogy az agresszvebb,
agresszivebb, sikeresebb vadszati vadeszati
modszerek kialakulsnak
mdszerek kialakulesenak hatsra hatesera egyes nagyvadak magatartsa, magatartesa, elterjedse
elterjedese
megveltozott.
megvltozott.
A kzps-paleolitikum
kozepso-paleolitikum vgn, vegen, mintegy 35.000 wel evvel ezeltt
ezelott kihalt a neandervlgyi
neandervolgyi
ember. Ez a vltozs
veltozes valsznleg
valosziniileg az j, oj, agresszvebb
agresszivebb emberi rassz, aHomo aI-Iomo sapiens sapiens,
a ma l
elo ember elterjedsnek
elterjedesenek koszonhetoen
ksznheten kovetkezett
kvetkezett be. Miben klnbztek
kiilonboztek a ma l elo
emberek sei osei a neandervlgyi
neandervolgyi sembertl?
osembertol? Az anatmia
anatomia klnbsgeknl
kijlonbsegeknel az llcscs
ellcsocs meg-
jelenst,
jelenest, a hornlok
homlok tovbbi
tovebbi felboltozdst,
felboltozodeset, a fejforma talakulst,
etalakuleset, az arckoponya tovbbi tovebbi

194
 redukcijt
redukciojet lehet kiemelni. A vadszfegyvereknl
vadeszfegyvereknel robbansszer robbanesszerii vltozsokat
veltozesokat lehet kimu-
diszitett, finoman
tatni, dsztett, noman megmunklt
megmunkelt csont- s es keszkzk,
koeszkozok, jak, ijak, hajtdrdl(,
hajitoderdek, drdk,
derdek,
szigonyok, k- ko- s
es csontkspengk
csontkespengek vltozatos
veltozatos tpusai,
tipusai, csonttk,
csonttk, agancskapk
aganeskapek kerltek
kerltek elelo
felso-paleolitikumi rtegekbl.
a fels-paleolitikumi retegekbol. Agancskapkkal
Agancskapekkal s es agancslaptokkal
agancslapetokkal termeltek ki festk- festek-
foldet, kovaanyagot. Brbl
fldet, Borbol kszlt
kesziilt ruhikon
ruheikon trzsitorzsi jelzseket,
jelzeseket, csontbl
csontbol s es sokszor keres-
kedeln1i ton,
kedelmi ton, tbb
tobb szz
szez kilomter
kilometer tvolsgrl
tevolsegrol beszerezett csigkbl, csigekbol, kagylkbl,
kagylokbol, fosszi-
liekbol ksztett
likbl keszitett dszeket,
diszeket, totemizmus kialakulsra
kialalculesera utal utalo jelzseket
jelzeseket hordtak. Barlangok-
es mamutcsontokbl,
ban s mamutcsontokbol, fkbl, fekbol, brkbl
borokbol kszlt,
keszlt, flddel
folddel fedett kunyhkban,
kunyhokban, strakban
setrakban
eltek a trzsi
ltek torzsi ses nemzetisgi
nemzetisegi szervezettsg,
szervezettseg, trzsfnkk
toizsfonokok s es smnok
semenok irnytsa
irenyitesa alatt ll
ello
felso-paleolit emberek. Magas sznvonal
fels-paleolit szinvonalo kultrjukat
kultorejukat a nkrl, nokrol, a korabeli ,, Ve'nuszolero'l,
Ve'nuszokro'l,
vadellatokrol ksztett
valamint vadllatokrl keszitett k-
ko- s es agyagszobraik, csontfaragsaik
csontfaragesaik jelzik. Hasznltak
Haszneltak
tobbhangili csontspot,
tbbhang csontsipot, csontfurulyt
csontfurulyet is. De legmegdbbentbb
legmegdobbentobb emlkeik emlekeik a barlangok
falera festett, leth
falra eleth vadllatokat
vadellatokat (franko-kalabriai terletek), teriiletek), stilizlt
stilizelt embereket, vad- vade-
(kelet-iberiai terletek)
szatokat (kelet-ibriai teriiletek) bemutat
bemutato festmnyek.
festmenyek. A festmnyek
festmenyek vzlatait,
vezlatait, 8-10 cm
etrnerojii lapos kavicsokba karcoltk.
tmrj karcoltek. Halottaikat vrs voros okkerrel, csiga-, kagyllncokkal,
kagyloleneokkal,
nyakekekkel, marnutagyarbl,
medvefog nyakkekkel, mamutagyarbol, csontbl, csontbol, halcsigolykbl
halcsigolyekbol kszltkeszlt gyngykkel
gyongyokkel
diszitettek. Ezek a rgszeti
dsztettk. regeszeti emlkek
emlekek az emberi pszichben, pszicheben, az agy minsgi minosegi fejldsben,
fejlodeseben,
agytevekenysegben bekvetkezett
az agytevkenysgben bekovetkezett igen jelents jelentos mrtkmertekfi vltozsokat
veltozesokat tkrznek.
tiikroznek.
veltozesokat valsznleg
Ezeket a vltozsokat valosziniileg mr mer nem tudtk tudtek kvetni
kovetni a neandervlgyi
neandervolgyi csoportok
es a technikai, kulturlis,
s kulturelis, szocilis
szocielis fejldsben
fejlodesben lemaradva, fokozatosan visszaszorultak,
kihaltak, illetve beolvadtak az j, 1:1,", terjedben
terjedoben lv, levo, agresszvebb
agresszivebb emberi csoportokba.
Ugyanakkor nhny neheny srgszeti
osregeszeti lelet arra mutat, hogy a neandervlgyi neandervolgyi emberek vissza-
szorulesa, kihalsa
szorulsa, kihalesa - valsznleg
valosziniileg csak nhny neheny terleten
teriileten - a mai emberek seivel oseivel trtnt
tortent
osszeiitkozes sorn
fizikai sszetkzs soren trtnt
tortent meg. A mai humn humen csoportok genetikai vizsglatai vizsgelatai el-
lentrnondesos eredmnyre
lentrnondsos eredmenyre vezettek, mert azok egy rsze resze azt mutatja, hogy bizonyos te-
rleteken a nearrdervlgyi
rlcteken neandervolgyi csoportok genetikailag beolvadtak a mai emberek kz. koze. Ms
Mes
eredmenyek, rtelmezsek
eredmnyek, ertelmezesek azt bizonytjk,
bizonyitjek, hogy a neandervlgyiek
neandervolgyiek s es a mai emberek ge-
netikailag erteljesen
eroteljesen klnbznek
kiilonboznek s es eltr
eltero fajfajbaba sorolhatk.
sorolhatok. Akrmelyik
Akermelyik alternatva
alternative is
valosult meg a neandervlgyi
valsult neandervolgyi sember
osember trtnete
tortenete s es az emberi nem egyik nll onello kulturlis,
kulturelis,
anatomiai fejlds
anatmiai fejlodesii alternatvja
alternativeja gy igy a kzps-paleolitikum
kozepsopa1eolitiku.rn vgn, vegen, a fels-paleolitikum
felso-paleolitikum
kezdeten lezrlt
kezdetn lezerult Fldnkn.
Foldiinkon. Ezzel egy idben, idoben, Eurpban
Europeban mr mer tbb
tobb olyan (pl.: brnn-
oru'nn
predmosti, cro magnoni) embertpusembertipus is kialakult, amelyeknek anatmiai anatomiai blyegeit
belycgeit meg-
megf1-
gyelhetjiik a mai utdokon
gyelhetjk utodokon is. Az egyik ma is fellelhet fellelheto fels-paleolit
felso-paleolit embertpus,
embertipus, a dl- del-
nyugat-europai, mediterrn,
nyugat-eurpai, mediterren, n. on. comlie
,,comhe capellei ember, amelynek ipara az egyik legje-
lentosebb eurpai
lentsebb europai fels-paleolit
felso-paleolit ipar, az n. tin. aurignacien
,,aurignacien volt. A sokfle sokfele keszkz
koeszkoz mellett
ebben a kultrban
lcultoreban terjedt el a csonteszkzk
esonteszkozok hasznlata.
hasznelata. Geometrikus mintkkal mintekkal dsztett
diszitett
lendzsahegyeiket, csontkseiket
lndzsahegyeiket, csontkeseiket a nagyvadak hastott hasitott csontjaibl,
csontjaibol, bordkbl,
bordekbol, mamut-
agyarbol ksztettk
agyarbl keszitettek s es a telephelyeken feltrt feltert csont
esont nylvcsszik
nyilvesszoik alapjn
alapjen ennek a kult-k11lt11-
renak az emberei hasznltak
rnak haszneltak elszr
eloszor jat.ijat. Legfontosabb zskmny-, zsekmeny-, s es totemllatuk
totemellatuk a bar-
langi medve volt s es ehhez az llathoz
ellathoz ktdtek
kotodtek kultikus szertartsaik
szertartesaik is. A flegfoleg dlnyugat-
delnyugat-
europai elterjeds
eurpai elteijedes aurignacien kultra kultlira mellett kiemelkedkiemelkedo fontossg
fontossego volt a kelet-eur-
kelet-euro-
pai, sksgi
siksegi elterjedsgravetti
elterjedesiigravetti kultra
kultora is. A gravetti kultra kultora vadszai
vadeszai fknt
fokent marnutra
mamutra s es
evszakos mozgs
vszakos mozges vadakra vadsztak.vadesztak. Ezek vndorlstvendorleset kvetvekovetve bizonyos terleteken
teriileteken
evszakos ritmusban megtelepedtek. Ezeken a terleteken
vszakos terleteken fligfelig fldbe
foldbe mlytett,
melyitett, ma-

195
 mutcsontokbl,
mutcsontokbol, brkbl
borokbol kszlt
kesziilt kunyhkat
kunyhokat ptettek.
epitettek. Magas sznvonal
szinvonahi totemekhez,
sanykhoz
osanyekhoz ktd
kotodo szellemi letk eletijk volt.
kozepso-paleolitikum vgi
A kzps-paleolitikum vegi s
es a fels-paleolitikumi
felso-paleolitikumi magyarorszgi
magyarorszegi leletek nagy je-
lentosegeiek srgszeti
lentsgek osregeszeti szempontbl,
szempontbol, mert a felhalmozdott
felhalrnozodott ledkekben,
ledekekben, elssorban
elsosorban
barlangi agyagokban, jelentsjelentos mennyisg
mennyisegii rgszeti
regeszeti anyagot sikerltsikeriilt feltrni.
felterni. A legfon-
lelohelynek -
tosabb lelhelynek a magyarorszgi
magyarorszegi srgszeti
osregeszeti kutatsok
kutatesok kiindulpontja,
kiindulopontja, a Szeleta-
batlang 1906-ban feltrt,
barlang feltert, 12 mter
meter vastagsg,
vastagsego, 22 rtegben,
retegeben, kt ket fejlett kultrrteget
kultfureteget tar-
talmazo bizonyult, ahol a felttelezheten
talmaz feltetelezhetoen kzps-paleolitikumi
kozepso-paleolitikumi moustrienmousterien elzmnyek-
eloZmenyek-
kotodo als-,
hez ktd also-, s
es kzps-Wrm
kozepso-Wiirm kor kor kltrrtegben,
kultlirretegben, szrkesziirke szn
szino kalcedonbl
kaleedonbol kszlt
kesziilt
levl
level alak,
alaklli, ktoldali
ketoldali megmunkls
megmunkeles eszkzk eszkozok kerltek
keriiltek el.
elo. A csonteszkzk
csonteszkozok teljes mr- mer-
tekben hinyoztak.
tkben hienyoztak. Az AZ als
also szintben a vadszzskmny
vadeszzsekmeny barlangi medve, gmszarvas, gimszarvas, ma-
koszeli kecske, vadl
mut, kszli vadlo volt s es bkk-tlgy
biikk-tolgy lombos erdkre erdokre utal
utalo faszenek kerltek
keriiltek el.
elo.
Hasonlo vegetcit
Hasonl vegeteciot jelz
jelzo paleobotanikai maradvnyok
maradvenyok tallhatktalelhatok azaZ egsz
egesz rtegsorbar.
retegsorban.
felso-kultorretegben, az alsval
Ugyanakkor a fels-kultrrtegben, alsoval megegyez
megegyezo gerinces maradvnyok
maradvenyok mellett
elokeriiltek rnszarvas
elkerltek renszarvas csontok is s es a korai kultrrtegbl
kuluirretegbol elkerlt
elokeriilt eszkzktl
eszkozoktol szinte
eltero, de abbl
teljesen eltr, abbol levezethet
levezetheto fejlett szeletien kultra kultlira htrahagyott
hetrahagyott keszkz
koeszkoz leletei.
Ennek a kultrnak
kultL1renak az elterjedse
elterjedese a BkkBijkk keleti oldalra
oldalera szortkozott.
szoritkozott. A szeleta-barlangi
hasonlo eszkzket
leletekhez hasonl eszkozoket trtaktertak fel tbb
tobb dunntli
dunentoli barlangban is (]ankovich- s es
csekveri s
Bivak-barlang, cskvri es pilissznti
pilisszentoi kilkk),
koilkek), de a leghresebb
leghiresebb dunntli
dunentoli lelhely,
lelohely, a
balaton-felvideki Lovas kzsg
balaton-felvidki kozseg melletti skori
oskori festkbnya,
festekbenya, ahol a jvorszarvas
jevorszarvas csontokbl
csontokbol
es agancsokbl
s agancsokbol kszlt
kesziilt bnyszati
benyeszati eszkzkkel
eszkozokkel vasas mlladkot,
melladekot, a vrs
voros okkerfldet
okkerfoldet fej-
meter mly
tettek 5-6 mter mely gdrkben.
godrokben.
koeszkozoket hasznl
Szinte hihetetlen, de amikor a keszkzket hasznelo Szeleta-kultra
Szeleta-kultora emberei a Szin-
va-volgyben vadsztak
va-vlgyben vadesztak s es gyjtgettk,
gyjtogettek, ugyanakkor a Bkk-hegysgBiikk-hegyseg nyugati oldaln oldalen egy
mesik, a Szeleta-kultrtl
msik, Szeleta-kultoretol elklnlt,
elkiiloniilt, aurignacien kultra kultora emberei ltek eltek az Istllski-,
Istelloskoi-,
es a Pcski-barlangokban.
s Peskoi-barlangokban. Az AZ Istllski-barlang
Istelloskoi-barlang als also rtegbl
retegebol a 10-18 cm hossz, hossz, ha-
sitott alap
stott alap csont
esont lndzsahegyek,
lendzsahegyek, csont esont hajtlndzsk
hajitolendzsek mellett 2-4 cm hossz hossz csont nyl-
nyil-
Europa legkorbbi,
hegyek, Eurpa legkorebbi, mintegy 36 ezer ves eves jhasznlatnak
ijhasznelatenak bizonytkai
bizonyitekai is elke-
eloke-
riiltek. A barlang fels
rltek. felso kultrrtegbl
kulttirretegebol egy medvecsontbl
medvecsontbol kszlt, keszlt, 5 hang
hango furulya is el-elo-
kerlilt, mg
kerlt, mig a barlang hts hetso rszben
reszeben egy repedsbe
repedesbe helyezett hrom herom p ep medvekoponya
talen a nnugoroknl,
taln finnugoroknel, szibriai
sziberiai npeknl
nepeknel ma is megfigyelhet
meggyelheto medvekultusz, az svalls osvalles
kialakulesenak kezdett
kialakulsnak kezdetet jelzi.
jelZi.
Mikozben a Bkkben
Mikzben Bulckben kt ket eltr
eltero kultra
kultora emberei is elssorban
elsosorban barlangi medvkre
medvekre
vadesztak a kzps-Wrm
vadsztak kozepso-wiirm vgn, vegen, a fels-Wrm
felso-wiirm kezdetn
kezdeten egy harmadik paleolit csoport,
kelet-europai, mamutra vadsz,
a kelet-eurpai, vadeszo, straikkal
setraikkal szinte falvakat alkot alkoto gravetti kultra
kultiira k-
ko-
Zossegei is megjelentek a Krpt-medencben,
zssgei Kerpet-medenceben, mgpedig megpedig tbb tobb hullrnban.
hullernban. Ennek a kul-
torenak
trnak a legidosebb
legidsebb megjelenese
megjelense a bodrogkeresztori
bodrogkeresztri Henye-teto,
Henye-tet, a megyaszoi
megyaszi Szeles-
teto, a pspkhatvani
tet, piispokhatvani Dis, Dios, a parassapusztai OrgonsOrgones lelhelyeken
lelohelyeken feltrt
feltert 30.000-29.000
30.00029.000
koze tehet
cal BP kz teheto fels-paleolit
felso-paleolit tborhelyek.
teborhelyek. Az AZ els
elso gravetti hullm
hullem Magyarorszgon
Magyarorszegon
talajkepzodeshez, a Mende Fels
egy jellegzetes talajkpzdshez, Felso fosszilis talaj szintjhez,
szintjehez, egy interstadi-
elis/stadielis vltshoz
lis/stadilis velteshoz kapcsoldott.
kapcsolodott. A gravetti kultrhozkulteirehoz sorolhat
sorolhato tbbi
tobbi lelhely
lelohely is r-
ro-
idejii felrnelegedseldrez,
vid idej felrnelegedesekhez, vagy a lehlseklehlesek s es felmelegedsek
felmelegedesek vltsaihoz
veltesaihoz kthet.
kotheto. Az AZ
interstadielis sorn
interstadilis soren az Eszaki-Krptok
EsZakiKerpetok elterben
elotereben tallhat
talelhato lelhelyeken
lelohelyeken lucfeny
lucfenyo
dominancieval jellemezhet,
dominancival jellemezheto, foltszeren
foltszeren erdei fenyt, fenyot, cirbolyafenyt,
cirbolyafenyot, borkafenyt,
borokafenyot,
vorosfenyot is tartalmaz
vrsfenyt tartalmazo sztyepps
sztyeppes tajgt,
tajget, vagy tajgs
tajges sztyeppt
sztyeppet lehetett rekonstrulni.
rekonstruelni.

196
 4
-C

A mai ember sztterjedse

szetterjedese mintegy 100 ezer evvel wel ezelott
ezeltt keZdodottel
kezddttlel s es a modern
ember seiosei mintegy 50 ezer ve eve jelentek meg Ausztrliban,
Ausztrelieban, 20 ezer ve eve EK-Szibriban
EK-Sziberieban
es
s megkozelitoleg
megkzeltleg 15 ezer eve ve az amerikai kontinensen. AZ Az egyes kontinenseken, eltero eltr
kornyezetekben lezajlott kulturlis,
krnyezetekben kulturelis, technikai s es krnyezeti
kornyezeti alkalmazkods
alkalmazkodes kvetkezm-
kovetkezme-
nyekent az emberisgnek
nyeknt emberisegnek klnbz
kiilonbozo fldrajzi
foldrajzi rasszai alakultak ki, gy igy az emberisg
emberiseg fe-
notipikus jellegeiben s es genetikailag is klnbzv
kiilonbozove vlt velt mr
mer a fels-paleolitikum
felso-paleolitikum sorn. soren.
jelentos evolcis,
A jelents evolcios, technikai s es kulturlis
kulturelis fejlds
fejlodes kvetkezmnyeknt
kovetkezmenyekent a fels-paleo-
felso-pa1eo-
litikumban a ma l elo emberek sei osei nemcsak sztterjedtek
szetterjedtek Fldnk
Foldiink felsznn,
felszinen, hanem a
teplelekpiramison bell
tpllkpiramison beliil a cscsragadoz
csocsragadozo szintre jutottak, azaz valamennyi nagyyad nagyvad s es ra-
gadozo elejtsre
gadoz elejtesere kpess
kepesse vltak.
veltak. Igy az aZ ember a krnyezetben
kornyezeteben a vadszfegyvereivel,
vadeszfegyvereivel, a ki-
vadeszati szoksaival
alakult csoportos vadszati szokesaival a rivlis
rivelis ragadozkat
ragadozokat visszaszorthatta,
visszaszorithatta, szmukat
szemukat
mer a tpllkversengs
mr teplelekversenges kvetkeztben
kovetkezteben is cskkenthette,
csokkenthette, alacsonyabb szinten lland- e|lando-
sthatta.
sithatta. AzAZ als-paleolitikum
also-paleolitikurn vgn vegen s es a kzps-paleolitikum
kozepso-paleolitikum sorn soren kialakult, egy-egy
csordaellatra specializldott
csordallatra specializelodott vadszat
vadeszat a fels-paleolitikum
felso-paleolitikum sorn soren rte
erte el cscspontjt.
csocspontjet.
Vadlovakra, mamutra, rnszarvasra,
renszarvasra, blnyre,
bolenyre, artilopokra
antilopokra specializldott vadszat esete-
specializelodott vadeszat eset-
ben a vadeszott
vadszott ellatok
llatok egy-egy vadesztebor
vadsztbor zsekmenyellatainak
zskmnyllatainak 80-90%-er
80-90%-t is alkothattek.
alkothattk.
Termeszetesen
Termszetesen a gyiijtogetes
gyjtgets es s a haleszat
halszat is jelentos
jelents szerepet jetszott
jtszott a felso-paleolit
fels-paleolit ko- k-
zossegek
zssgek fennmaradeseban,
fennmaradsban, de a leletek alapjen alapjn egyertelmen
egyrtelmen a vadeszat vadszat dominelt,
dominlt, igy gy a
felso-paleolit
fels-paleolit vadeszok
vadszok eletet
lett a kornyezeti
krnyezeti feltetelek
felttelek - a Zsekmenyellat
zsknnyllat populeciokon
populcikon ke-
resztl
resztl - alapvetoen
alapveten meghateroztek.
meghatroztk. Iol Il mutatja ezt a felso-paleolitikum
fels-paleolitikum vegen,vgn, az epi-
kezdetn a fejlett vadeszati
paleolitikum kezdeten vadszati eszkozokkel
eszkzkkel rendelkezo
rendelkez nyugat-europai
nyugat-eurpai mag-
daleni
dalni kultlira
kultra embereirol
embereirl keszlt
kszlt modell is. A karibura vadeszo vadsz indienok,
indinok, a lappok, esz-
kimok
kimk es s sziberiai
szibriai vadesznepek
vadsznpek neprajzi
nprajzi adataira is temaszkodo
tmaszkod modell alapja az, hogy a
Zsekmenyellat
zskmnyllat csontok alapjen alapjn a magdaleni
magdalni vadeszok
vadszok fo f hosforresa
hsforrsa a renszarvas
rnszarvas volt. A
mai neprajzi
nprajzi perhuzamok
prhuzamok alapjenalapjn a modell szerint a magdaleniai
magdalniai vadesznak
vadsznak evente
vente mint-
egy 100 renszarvasra
rnszarvasra volt sziiksege
szksge a fennmaradeshoz,
fennmaradshoz, egy renszarvas rn/szarvas eletben
letben mara-
desehoz
dshoz viszont megkozelitoleg
megkzeltleg 60 kmz kiterjedeskiterjeds legelo
legel kellett. Igy egy etlagos,
tlagos, ottago
ttag
felso-paleolit
fels-paleolit csaled
csald fennmaradesa
fennmaradsa minimum 500 renszarvast rnszarvast fenntarto
fenntart 300 kmz-eskml-es va-
deszteriiletet
dszterletet kivent
kvnt meg. Termeszetesen
Termszetesen ez egy etlagos tlagos ertek,
rtk, mert a jegtakaro
jgtakar peremen
peremn
levo
lv fajszegeny,
fajszegny, a legelo
legel ellatok
llatok szemera
szmra kisebb hasznosithato
hasznosthat novenyinvnyi mennyiseget
mennyisget (to-
masszat)
masszdt) produkelo
produkl tundrateriileteken
tundraterleteken egy ember eltartesehoz eltartshoz minimum 200 kmz-re, kml-re, a
delebbre
dlebbre elhelyezkcdo,
elhelyezked, melegebb, fajgazdagabb, jelentosebb jelentsebb tomassza produkcioyal
produkciyal
rendelkezo
rendelkez europai
eurpai loszsztyeppeken
lszsztyeppeken mintegy 20 kmz kml vadeszteriiletre
vadszterletre volt szkseges.
szksges. Igy
jelentos
jelents nepsriisegbeli
npsrsgbeli kiilonbsegek
klnbsgek alakulhattak ki ugyanazon kulttira kultra elterjedesi
elterjedsi terii-
ter-
leten
letn beliil
bell is. A zsekmenyellat
zskmnyllat fennmaradesehoz
fennmaradshoz sziikseges
szksges teriiletek
terletek nagysega
nagysga a vadesz-
vadsz-
kozossegek
kzssgek letszemet
ltszmt eroteljesen
erteljesen korletozo
korltoz tenyezokent,
tnyezknt, az elelemlelem oldalerol
oldalrl limitelo
limitl fak-
torkent
torknt jelentkezett.
Ugyanakkor az emberi kozossegek kzssgek oldalerol
oldalrl is jelentkezett tobb, tbb, a letszemot
ltszrnot befolye-
befoly-
solo
sol rendkiviil
rendkvl fontos tenyezo,
tnyez, peldeul
pldul a genetikai korcsosules
korcsosuls veszelye
veszlye es s a kultora
kultra etade-
tad-
senak
snak kerdese.
krdse. AZAz utobbi
utbbi kerdeskorok
krdskrk - csak gy, gy, mint a betegsegek
betegsgek es s a rendkiviil
rendkvl ke-
meny
mny eletfeltetelek
letfelttclek - arra hatottak, hogy aZ az emberi kozossegek
kzssgek minel minl jelentosebb
jelentsebb letsze-
ltsz-
moak
mak legyenek. Nem veletlen vletlen tehet,
teht, hogy a noi ni termekenysegi
termkenysgi mitosz mtosz olyan kiemelten
jelentkezett a felso-paleolitikum
fels-paleolitikum miiveszeteben.
mvszetben. A mai improduktiv
improduktv (halesz-vadesZgyiij
(halsz-vadsz-gyj-
togeto)
tget) tersadalmakban
trsadalmakban a csoport letszemet ltszmt a toleles
tlls es s a csoporton beliilibelli agresszio
agresszi
alapvetoen
alapveten meghaterozza.
meghatrozza. A termeszetitermszeti nepeknel
npeknl vegzett
vgzett neprajzi
nprajzi megfigyelesek
megfigyelsek alapjenalapjn

197
 O
Q

belli agresszi
a csoporton belli agresszio 70-100 f fo krli
koriili llekszmnl
lelekszemnel ugrsszeren
ugresszeriien megemelkedik
s
es ez
eZ a tnyez
tenyezo a nagyobb csoportoknak a felbomlshoz
felbomlesehoz vezet. Felttelezhet,
Feltetelezheto, hogy ez
psziches tnyez
a pszichs tenyezo a fels-paleolitikum
felso-paleolitikum sorn
soren is ugyangy
ugyanigy hatott. A klnbz
kijlonbozo rekonst-
rukcios modellek alapjn
rukcis alapjen egy magnyos
magenyos ember tllsi
tolelesi eslye
eselye fels-paleolitikumi
felso-paleolitikumi krl-
korii.l-
menyek kztt
mnyek kozott egy-kt
egy-ket vre
evre tehet,
teheto, mg
mig az 5-6 fs fos csaldok
csaledok mrmer egy genercinyi
generecionyi idreidore
evig) is fennmaradhatnak. Tarts
(30-40 vig) Tartos kultratads
kultoraetades nyomn
nyomen tbb
tobb kiscsald
kiscsaled ltal
eltal kiala-
kitott nagycsald
ktott nagycsaled (csoport) akr aker 500 vig
evig is fennllhatott,
fennellhatott, ha nem kvetkezett
kovetkezett be jelents
jelentos
mertek, genetikai veszlyekhez
mrtk, veszelyekhez vezet
vezeto belhzassg.
belhezasseg. Ezt elkerlend
elkeriilendo a nagycsaldok
nagycsaledok k- ko-
ztt
zott hzassgi
hezassegi kapcsolatok alakultak ki. Vagyis a nagycsaldok
nagycsaledok nagyobb egysgekbe,
egysegekbe, tr- tor-
ZSCl(bC szervczdtek.
zsekbe szervezodtek. A nagycsaldok
nagycsaledok ltszma
letszema a csoportokra hat hato psziholgiai
pszihologiai s es gene-
nyomes kvetkeztbcn
tikai nyoms kovetkezteben valahol 20 s es 100 ffo kztt
kozott mozgott, mg mig a lazn,
lazen, hzassgok
hezassegok
rvn
reven sszekapcsold,
osszekapcsolodo, nagycsaldok
nagycsaledok alkotta trzsek
torzsek - hasonlan
hasonloan a termszeti
termeszeti npeknl
nepeknel
megfigyelheto mdon
ma is meggyelhet modon - minimlisan
minimelisan 500-800 fbl fobol llhattak.
ellhattak. Ezrt
Ezert egy-egy fels-
felso-
torzs vadszterlete
paleolit trzs vadeszteriilete tbb
tobb ezer kmz kiterjeds
kiteijedes lehetett, az aZ eltr
eltero letfelttclek
eletfeltetelek
kovetkezteben a tundraterleten
kvetkeztben tundrateriileten a trzsek
torzsek mintegy 100 ezer, Ibriai-flszigeten
Iberiai-felszigeten kb. 10
kiterjedes vadszterlettel
ezer kmz kiterjeds vadeszteriilettel rendelkeztek. A vadszterlet
vadeszteriilet nagysghoz
nagysegehoz is kthet
kotheto
eletben maradsi
letben maradesi felttelek
feltetelek kvetkeztben
kovetkezteben territorilis,
territorielis, vadszterletet
vadeszteriiletet vd,
vedo, ms
mes trzsek
torzsek
kizero magatartssal
tagjait kizr magatartessal kell szmolnunk
szemolnunk mr mer a fels-paleolitikum
felso-paleolitikurn sorn
soren is. AzAZ em-
beriseg ltszmnak
berisg letszemenak nvekedse
novckedese eltr
eltero fldrajzi
foldrajzi krnyezetben
kornyezetben igen klnbz
kiilonbozo volt a fels-
felso-
paleolitikumban s es egy-egy jtij csald
csaled kialakulshoz
kialakulesehoz 200-1000 vre evre volt szksg
szijkseg egy-egy
torzs terletn,
trzs teriileten, vagyis a nvekedsi
novekedesi rta
reta kisebb mrtk
mertekii ses a ltszmnvekeds
letszemnovekedes lass lasso le-
hetert.
hetett.
Ennek ellenre fels-paleolitikum 20 ezer eve
ellenere a felso-paleolitikum ve soren
sorn az emberiseg
emberisg letszema
ltszma a becs-
lesek alapjn
lsek alapjen meghromszorozdott.
megheromszorozodott. A tpllkpiramis
teplelekpiramis szempontjbl
szempontjebol lefordtva
leforditva ezeket
a torteneseket
trtnseket azt mondhatjuk, hogy a felso-paleolit
fels-paleolit vi leg egyik kiemelkedo
vilg kiemelked jelentosegfi
jelentsg
csoesragadozojenak a ltszma
cscsragadozjnak letszema igen jelents
jelentos mrtkben
mertekben megnvekedett.
megnovekedett. Ennek hatsra hatesera
jelents mertekii,
jelentos mrtk, a kornyezetre
krnyezetre nehezedo
nehezed emberi hates hats johetett
jhetett letre.
ltre. A ragadozok
ragadozk es s a
Zsekmenyellatok kztt
zskrnnyllatok kozott ugyanis szoros populcidinamikai
populeciodinamikai egyensly
egyenslily alakul ki a biolgiai
biologiai
rendszerekben. Amikor a zskmnyllatok
Zsekmenyellatok ltszma
letszema megemelkedik a ragadozk
ragadozok ltszma
letszema
kis idbeli
idobeli ksssel,
kesessel, de szintn
szinten megemelkedik. A jelentsebb
jelentosebb ragadoz
ragadozo ltszm
letszem kvet-
kovet-
kezteben ezutn
keztben ezuten a zskmnyllatok
zsekmenyellatok ltszma
letszema trvnyszeren
torvenyszeriien lecskken,
lecsokken, s es ez magval
mageval
ragadozok ltszmnak
vonja a ragadozk letsZe.menak cskkenst
csokkeneset is. Termszetesen
Termeszetesen ezeket a folyamatokat a
zsekmenyellatok rendelkezsre
zskmnyllatok rendelkezesere llello tpllk
teplelek mennyisge,
mennyisege, minsge,
minosege, az aZ elgaz
elegazo tpllk-
teplelek-
lenc kvetkeztben
lnc kovetkezteben a ragadozk
ragadozok ltal
eltal fogyasztott tbbi
tobbi zskmnyllat
Zsekmenyellat mennyisge
mennyisege is be-
folyesolja. Ezek a populcidinarnikai
folysolja. populeciodinamikai egyenslyvltozsok
egyensolyveitozesok jelents
jelentos szerepet jtszhattak
jetszhattak
a pleisztocn
pleisztocen vgn
vegen a paleolit vadszok
vadeszok s es a zskmnyllatok
Zsekmenyellatok viszonybarr.
viszonyeban. Nhny
Neheny ge-
rinces paleontolgus
paleontologus vlemnye
velemenye (pl.: az amerikai Paul Martin overkill - tlvadszat
tillvatlolszat mo-
dellje) alapjn
alapjen a pleisztocn
pleisztocen vgn
vegen a nagyvadak (pl.: mamut, masztodon, rishd, orieshod, ame-
rikai vadlovak, antilopok s es tcvk)
tevek) kihalsa
kihalesa (62. bra)
ebra) az
aZ egyre fejlettebb technikai szinten
ello vadsz
ll vadeszo kzssgek
kozossegek hatsra
hatesera kvetkezett
kovetkezett be. St Sot az overkill modell szerint a ten-
gerszint cskkens
csokkenes kvetkeztben
kovetkezteben szrazz
szerazze vlt
velt Behring-szoroson, aBehrin_gidn
a Behringicln keresztl
keresztiil
aZ szak-amerikai
az eszak-amerikai terletekre
teriiletekre beraml
beeramlo fels-paleolit
felso-paleolit kzssgek
kozossegek szak-dl
eszak-del irny
irenyu vn-
ven-
dorlesait kvetve
dorlsait kovetve alakult ki egy kihalsi
kihalesi front, amely mintegy 1000 krn/100 km/100 ves eves lpsben
lepesben
vgighaladt
vegighaladt az aZ egsz
egesz amerikai kontinensen s es a front mentn
menten a csordallatok,
csordaellatolc, nagyvadak
fokozatos kipusztulsa
kipusztulesa kvetkezett
kovetkezett be. Hasonl
Hasonlo overkill modellre alaptott
alapitott kihalsi
kihalesi hul-

19-8
19.8
 ,szak.am-Ljui
1f-;,za1<-am,-ikai komgmm
kontincm lmot
lemot feltteleztek
felteteleztek Auszt-AusZt-
100
100-; v rliban
relieban is (62. bra). ebra). A
l
804 or 8 v 8 _ tbbek kozott
modell tobbek kztt az
80 vadesZkozossegek-
egykori vadszkzssgek-
60 = szigetfaunekra, kz-
nek a szigetfaunkra, koz-
BQ
39 _- A tiik a maoriknak Uj-Z-
tk Uj-Ze-
40 -1 _ , faunjra gyakorolt
land faunejera
"1 pusztito hatsn
pusztt hatesen alapul-
207 -
20 nak.
0 8 8- A legnagyobb probl proble
100 mt v
mom 10 0O meja ennek a modellnek
mja
KO,
K0, felso-paleolit
az, hogy a fels-paleolit
Auszmiai kondncns
Ausmid kondnms vadeszok megjelense
vadszok megjelenese s a
1190- 8 1 kihalesa kztt
nagyvadak kihalsa kozott
80
0: -akorebbi
- vizsgelatokkal
a korbbi vizsglatokkal
3 i szembenjelentosidobeli
szemben -jelents idbeli
6O_ V, elteres tapasztalhat.
eltrs tapasztalhato. I Io
B9 -1
pelda erre a mamut,
plda
401 :1
40 eurezsiai popu-
amelynek eurzsiai
' ; 5 lecioi 9.000 ve,
lcii eve, szak-
eszak-
2
zo A . s amerikai csoportjai mint-
0_i is 7 v 8 egy 7.000 ve, eve, trpe
torpe n- no-
100 ezer v 10 0 ves peldenyai
vs ldn ai minte mintegy
100 mi v g,
KO; 0 6.000ive,
6.000 eve, si sot a Vrangllf
Vrangel-
koninms
Aikai konincm szigeten az aZ eurpai
europai bronz-
100' _
l00 megfelelo idben,
komak megfelel idoben,
_' mintBY 3.700 BP (Krisz-
mintegy
so
3; -. ' tus eltti
tus elotti 2.100)
2.100) ve ev.: hal-
hal-
60_
60 g Mes kutatcsopor-
tak ki. Ms kutatocsopor-
32
3'2 _. {f3 tok szerint a pleisztocn
pleisztocen
40
40- 3 vgn
vegen kialakult ghajlatieghajlati
_ : vltozs,
veltozes, a globlis
globelis felme-
ZOT
2 8 8 88 , 8 8 legedes okozta a nagyva-
legeds
O__ 8;. A _ - _ dal(
dak visszaszorulst
visszaszoruleset s es je-

wo-z
100 czerev
g,
10
K0,, 0 irzsrrtiafss.
0
lentos mertek k1pusztu-
I .- - .-
lasat. A kihalas viszont a
holocn
holocen kezdetn
kezdeten meg-
-

62. bra.
ebra. z - --z
. , . . ,. . haladta a korabbi lac1a-
kihalsa az amerikai, ausztraliai
A nagyvadak kihalasa ausztrliai 2lal?-liitibllfjlg
HS/intcrglaciilis (iusok
es
s az afrikai kontinenseken a negyedidoszak
negyedidszak vegen
vgn , ,k , , 1 ,, b
(Paul Martin,
Mzmn, 1967, 1984 nyomen).
nyoman). mk,$
gfgfnlf
@1$5$Yb=}" ff
200 kg-nal nagyobb sulyu
szrazfldi elolenyek
szerazfoldi llnyek eseteben
esetben jelentkezett (a szez
szz es
s ezer kg kozotti
kztti fajok 75% pusztult
ki az Ujvilegban,
Ujvilgbar, Ausztrelieban
Ausztrliban es
s mintegy 40%-uk Europeban),
Eurpban), ez pedig ellentmond az
eghajlati
ghajlati veltozesok
vltozsok eltal
ltal okozott kihalesnak,
kihalsnak, mert miert
mirt szelektelt
szelektlt volna a klimatikus vel-
vl-
tozes
tozs testtomeg
testtmeg szerint?

199
 A kihalst rekonstrul legelfogadottabb modellek szerint aZ
kihalest rekonstruelo az eghajlati
ghajlati veltozes
vltozs nyo-
mn jelents
men vegetcitalakuls kezddtt
elentosvegetecioetalakules kezdodott el s es Fldnk
Foldiink vegetcis
vegetecios vei ovei olyan mrtkben
mertekben
etalakultak, hogy az mr
talakultak, mer kedveztlenl
kedvezotleniil befolysolta
befolyesolta a pleisztocn
pleisztocen nyltabb
nyiltabb vegetcihoz
vegeteciohoz
alkalmazkodott nvnyev
alkalrnazkodott novenyevo nagyvadakat, gy igy azok populciinak
populecioinak ltszmaletszema cskkeni
csokkeni
csokkeno ltszm
kezdett. Ezekre a cskken letszemo populcikra
populeciokra mg meg erteljesebben
eroteljesebben hathatott a n- no-
vek\/olets2;en11i,
vekv hatekonyabb vadsz
ltszm, egyre hatkonyabb vadeszo s es egyre fejlettebb technikai szinten ll ello k-
ko-
zossegek. Igy az ghajlati
zssgek. eghajlati vltozs
veltozes nyomn
nyomen kifejld
kifejlodo krnyezettalakuls
kornyezetetalalcules s es a nvekv
novekvo
hates egyttesen
emberi hats egyiittesen okozta a nagyvadak ltszmnak letszemenak jelents
jelentos mrtk
mertek cskkenst,
csokkeneset,
valenciejenak vszes
genetikai valencijnak veszes beszklst
besziikiileset s es ez utbbi
utobbi mrmer kzvetlenl
kozvetlenl a kihalshoz
kihaleshoz
Afrikeban hasonl
vezethetett. Afrikban hasonlo kihalsi
kihalesi hullm
hullem nem kvetkezett
kovetkezett be, csak az auchelian
kultora megjelensekor
kultra megjelenesekor cskkent
csokkent a nagyvad fajok szma. szema. Ennek okt oket abban ltjk,
letjek, hogy
kialakulesa, fejldse
az ember kialakulsa, fejlodese ezen a kontinensen kvetkezett
kovetkezett be, gy igy az afrikai nagyvadak
negyedidoszaki evolcijuk
negyedidszaki evolt1ciojuk sornsoren alkalmazkodni tudtak a klnbz kiilonbozo vadszati
vadeszati esz-
kozokhoz s
kzkhz es magatartsi
magatattesi formkhoz,
formekhoz, gy igy azok nem okozhattak drasztikus vltozst veltozest a
fauneban (62. bra).
faunban ebra).
pleisztocen vgn
A pleisztocn vegen kialakult globlis
globelis hmrskleti
homersekleti vltozsok
veltozesok hatsra
hatesera kialakult kr- kor-
etalakulesok fejldsi
nyezeti talakulsok fejlodesi vlaszt
velaszot el
ele lltottk
ellitottek a pleisztocn
pleisztocen vgi vegi improduktv
improduktiv kul-
ttirekat. A hagyomnyos
trkat. hagyomenyos belltottsg
beellitottsego kultrk
kultorek kvettk
kovettek az trendezd
etrendezodo nvnyzeti
novenyzeti
ovekhez alkalmazkod,
vekhez alkalmazkodo, a visszahzd
visszahozodo jgtakart
egtakarot ksr,
kisero, hagyomnyosan
hagyomenyosan vadszott vadeszott llat-
ellat-
csordekat (pldul
csordkat (peldeul rnszarvas,
renszarvas, vadlovak) s es szakra,
eszakra, illetve a kialakul
kialakulo mrskeltvi
mersekeltovi sztyep-
sZtyep-
pek terletre
pk teriiletere hzdtak
huzodtak vissza. A globlis
globelis ghajlati
eghajlati vltozs
veltozes azonban nem csak nvnyzeti novenyzeti
etrendezodessel
trendezdssel egyiitt, hanem megvltoztatta
egytt, megveltoztatta a kontinensek alakjt, alakjet, a ten-
ger/szerazfold arnyt
ger/szrazfld arenyet is, mert az aZ elolvad
elolvado tbb
tobb milli
millio kml
kmz kiterjeds
kiterjedesii jgtmeg
jegtomeg nyomnnyomen
vilegtengerek szintje
a vilgtengerek szintjc megemelkedett s es elnttte
elontotte a selfterleteket.
selfteriileteket. Az AZ trendezdtt
etrendezodott
vizterek, a felmeleged,
vzterek, felmelegedo, jelents
jelentos kiterjeds
kiterjedes seklyvizek,
sekelyvizek, a tli,
teli, jeges vszakok
evszakok tartalmnak
tartalmenak
csokkenese a halszat,
cskkense haleszat, az intenzvebb
intenzivebb puhatest,
puhatestii, madrtojs,
madertojes, stb. gyjtgetsnek
gyjtogetesnek a lehe-
tsgt,
toseget, a korbban
korebban folyamatosan mozg mozgo csoportoknl
csoportoknel az aZ idszakos
idoszakos megtelepeds
megtelepedes fel-
tteleit
teteleit teremtette meg. A fels-paleolit
felso-paleolit vadszoknak
vadeszoknak a mrskeltvi,
mersekeltovi, szubtrpusi
szubtropusi s es tr-
tro-
pusi vezetben
ovezetben maradt utdai utodai szmra
szemera hasonl
hasonlo alkalmazkodsi
alkalmazkodesi lehetsget
lehetoseget biztostottak
biztositottak
az
aZ ghajlati
eghajlati javuls
javules sorn
soren terjed
terjedo gyjtgethet
gyfijtogetheto nvnyek.
novenyek. A krnyezeti
kornyezeti vltozs
veltozes tala-
etala-
ktotta
kitotta a vadszhat
vadeszhato nagyvad faunt faunet is, a korbban
korebban vadszott
vadeszott csordallatok
csordaellatok jelents
jelentos rsze
resze
elvendorolt, kihalt s
visszaszorult, elvndorolt, es az
aZ eddig mrskelt
mersekelt jelentsg
jelentosegii nagyvadak (stulok (ostulok -
Borprimigeniur,
Bosprimigenius, blnyboleny -Bison,
Bison, vadlovak - Equus, z oz -
Cpreolus
Capreolus cpreolus,
capreolus, szarvas - Cer-
vus elphur,
elaplaus, vaddiszn
vaddiszno - Su:
Sus mfof)
scrofa) terjedtek el. Az AZ j,
oj, terjedben
terjedoben lv levo csordallatok
csordaellatok meg-
veltoztattek a vadszati
vltoztattk vadeszati szoksokat
szokesokat s es hagyomnyokat
hagyomenyokat is. Az AZ ghajlati
eghajlati vltozsok
veltozesok tehttehet
talaktottk
etalakitottek a pleisztocn
pleisztocen vgnvegen - holocn
holocen kezdetn
kezdeten kialakult letmdot,
eletmodot, a vadszat
vadeszat sze-
repe lecskkent,
lecsokkent, a gyjtgets
gyjtogetes s es a halszat
haleszat szerepe a kzssgek
kozossegek fenntartsban
fenntarteseban jelen-
tsebb
tosebbe vlt.
velt. A keszkz
koeszkoz ksztsi
keszitesi technika is megvltozott,
megveltozott, megjelentek a kis mret meretii
koeszkozok, a mikrolitok s
keszkzk, es a geometrikus (elbb(elobb hromszg,
heromszog, majd trapz trapez alak)
alalco) pen-
geformek. A krnyezeti
geformk. kornyezeti vltozs
veltozes teht
tehet egy jelents
jelentos trsadalmi
tersadalmi vltozst,
veltozest, kulturlis
kulturelis tala-
etala-
kulest indtott
kulst inditott el, gy
igy a pleisztocn
pleisztocen vgnvegen elbb
elobb az epipleolit,
epipaleolit, majd a mezolit kultra kultora fej-
lodott ki. A hagyomnyos
ldtt hagyomenyos halsz-vadsz-gyjtget
haleszo-vadesZogy{ijtogeto letmd eletmod is ekkor az epipaleoliti-
kumban, a mezolitikumban, rte erte el cscspontjt.
csticspontjet. Igy ezeknek a kultrknak
kultlireknak a mintegy
15-10 ezer vvelevvel ezeltti
ezelotti kialakulst
kialakuleset rendkvl
rendkiviil progresszv
progressziv trsadalmi
tersadalmi folyamatknt
folyamatkent r- er-
tkelhetjk.
tekelhetjuk. Ezekre a kultrkra
lcliltlirelcra gy
{igy tekinthetnk,
tekinthetiink, mint az ghajlati
eghajlati vltozs
veltozes ltal
eltal megin-

200
 dtott
dftott krnyezeti
kornyezeti talakulsra
etalakulesra adott humn humen adaptcis
adaptecios vlaszokra.
velaszokra. Ielentsgkct
Ielentosegiikct az aZ is bi-
zonytja, hogy szemben a paleolit kultrkkal,
Zonyitja, lcultiirekkal, a mezolit kultrt
kuluiret hordoz
hordozo kzssgek
kozossegek ~ -
aZ elmlt
az elmolt 10 ezer vben evben lejtszdott
lejetszodott hatalmas mret meretii ses mrtk
mertekii technikai, kulturlis
kulturelis ses
tersadalmi vltozsok
trsadalmi veltozesok ellenre,
ellenere, br ber civilizcis
civilizecios szempontbl
szempontbol periftilis
periferielis terleteken
terleteken -
mindmeig fennmaradtak.
mindmig
AZ epipaleolit s
Az es mezolit kultrk
kultorek progresszivitst
progressziviteset az aZ is bizonytotta,
bizonyitotta, hogy kialaku-
lesuk sorn
lsuk soren kezddtt
kezdodott el az aZ emberi krnyezet-talakts
kornyezet-etalakites folyamatnak
folyamatenak taln talen legjelentsebb
legjelentosebb
vonesa, a domesztikci,
vonsa, domesztikecio, a hziasts
heziasites folyamata. A jelenlegi felfogsunk felfogesunk alapjn
alapjen az aZ els
elso
heziasitott llatfaj
hziastott ellatfaj a kutya volt, br ber a szibirjk
szibirjek s es urjnhj
uijenhej vadszok
vadeszok ltal
eltal lovaglsra
lovaglesra is hasz-
nelt, mg
nlt, meg a XIX-XX.
XIXXX. szzadban
szezadban is hzillatknt,
heziellatkent, tej-, szrme-,
szorme-, s es hsllatknt
hosellatkent tartott j- je-
vorszarvas s es rnszarvas
renszarvas hziastsnak
heziasitesenak kora rendkvl rendkiviil bizonytalan. Nhny Neheny szibriai
sziberiai r-
re-
geszeti lelet arra utal, hogy ezeknek az
gszeti aZ llatoknak
ellatoknak a domesztikcija
domesztikecioja visszavezethet
visszavezetheto eg- ege-
szen a paleolitikum vgre, vegere, a mezolitikum
mezolitilcum kezdetre.
kezdetere. St Sot a kutatk
kutatok egy rsze, resze, a dl-fran-
del-fran-
ciaorszegi fels-paleolit
ciaorszgi felso-paleolit faragvnyok,
faragvenyok, a gyeplvel
gyeplovel (P) brzolt
ebrezolt lfejek
lofejek nyomn
nyomen felttelezi,
feltetelezi,
heziasitesa is elkezddtt
hogy a lovak hziastsa elkezdodott mr mer a paleolitikum vgn. vegen. Ezek a rgszeti
regeszeti s es
kornyezettorteneti adatok, hipotzisek
krnyezettrtneti hipotezisek mind azt bizonytjk,
bizonyitjek, hogy a mezolit kzssgek kozossegek
kialakulesa olyan jelents
kialakulsa jelentos trsadalmi
tersadalmi vltozs
veltozes volt a pleisztocn
pleisztocen vgn,
vegen, a holocn
holocen kezdetn,
kezdeten,
mageban hordozott tbb
amely magban tobb technikai, kulturlis
kulturelis ses letmdbeli
eletmodbeli vltozst
veltozest is.
kozossegek kialakulsa
A mezolit kzssgek kialakulesa s es fejldse
fejlodese mellett, de mr mer az epipaleolit, a mezolit,
kozossegek bzisn
kzssgek bezisen egy j Lij kulturlis,
kulturelis, technikai adaptcis
adaptecios alternatva
alternativa is kialakult a jelen-
felmelegedes kezdetn:
kori felmelegeds kezdeten: a FldnkFoldiink antropogn
antropogen tformldsban
etforrnelodeseban alapvet alapveto szerepet
jetszo trsadalmi
jtsz tersadalmi folyarnat,
folyamat, a neolitizci.
neolitizecio. A termel
termelo gazdlkods
gazdelkodes kialakulsban
kialakuleseban fontos
szerepet tszottakazok
etszottakazok a terletek,
teriiletek, ahol a megvltozott
megveltozott krnyezeti
kornyezeti viszonyok kvetkez- kovetkez-
teben tartsabb
tben tartosabb megtelepedsre
megtelepedesre lehetsglehetoseg nylott
nyilott (j
(jo halszati,
haleszati, kagylgyjtgetsi
kagylogyiijtogetesi helyek,
vendorlo madarak, llatok
vndorl ellatok vonulsi
vonulesi tvonalai,
tvonalai, pihenhelyei
pihenohelyei - tengerparti rgik,
regiok, folyamok
volgyei). Ezeken a terleteken
vlgyei). terleteken a lcteleplt
lctelepiilt letmd
eletmod kialakulst
kialakuleset kveten
kovetoen az aZ emberi
populeciok gyors nvekedse
populcik novckedese indult meg. Ennek oka az aZ lehetett, hogy a gycrmekha-
gyermekha-
landoseg a vndorl
landsg vendorlo letkzssgekhez
eletkozossegekhez kpest kepest jelentsen
jelentosen cskkent.
csokkent. A megnvekedett
megnovekedett lt- let-
szem kvetkeztben
szm kovetkezteben a korbban
korebban csak kevsb kevesbe hasznostott
hasznositott lelemforrsok
elelemforresok is felhasznlsra
felhasznelesra
keriiltek. Igy kerlhetett
kerltek. keriilhetett eltrbe
eloterbe a gabonaflk
gabonafelek si, osi, vad alakjainak intenzvebb
intenzivebb gyjt-
gy[ijto-
getese, a kiskrdzk
getse, kiskerodzok (gazella, juhok, kecske) vadszata vadeszata s es befogsa,
befogesa, hstartalkknt
hostartalekkent tr- tor-
teno hasznostsa.
tn hasznositesa. Az AZ intenzvebb
intenzivebb gyjtgets
gyiijtogetes mellett kialakult a haszornvnyek
haszonnovenyek ter- terii-
letenek nvelse,
letnek novelese, a gyomnvnyek
gyomnovenyek visszaszortsa,
visszaszoritesa, majd a haszonnvnyek
haszonnovenyek szelekcija
szelekcioja is.
foldmveles kialakulsval
A fldmvels kialakuleseval prhuzarnosan
perhuzamosan a kiskrdzk
kiskerodzok nvekv
novekvo mrtk
mertek haszno-
siteseval, a tenysztsi
stsval, tenyesztesi ciklus ellenrzsvel,
ellenorzesevel, az aZ llatok
ellatok szelekcijval
szelekciojeval fokozatosan ltrejtt letrejott
ellattenyesztes is, gy
az llattenyszts igy a lcteleplt
letelepiilt letmdot
eletmodot kveten
kovetoen fokozatosan ltrejttekletrejottek azaZ els
elso
agergazdelkodesi formk.
agrgazdlkodsi formek. Br Ber az aZ jkkori
jkokori trsadalmak,
tersadalmak, a neolit kzssgek
kozossegek tbb tobb centrum-
ban ses klnbz
kiilonbozo idpontokban
idopontokban alakultak ki Fldnkn Foldiinkon (63. bra),ebra), mgis
megis valarnennyi
valamennyi
alapveten
alapvetoen tformlta
etformelta krnyezett.
kornyezetet. Ennek oka az, aZ, hogy a kialakult agrrcentrumokban,
agrercentrumokban,
elelrniszertermeles sznterein,
a falvakban, illetve az lelrniszertermels szinterein, a falvak kzvetlen
kozvetlen krnykn
kornyeken a tarts
tartos
megtelepedes hatsra
megtelepeds hatesera az aZ eredeti nvnyzet,
novenyzet, llatvilg,
ellatvileg, talajtakar
talajtakaro talakult.
etalakult.
AZ jkkori
Az ojkokori falvakban jelentsjelentos szm
szemti s es nvekv
novekvo npessg
nepesseg tmrlt,
tomoriilt, melynek vilg- vileg-
kepe, szocilis
kpe, szocielis energii,
energiei, ember s es ember kztti
kozotti kapcsolatrendszerei a vadszkultrkhoz
vadeszkultllirekhoz
kepest gykeresen
kpest gyokeresen megvltozott.
megveltozott. A neolit teleplseket
telepiileseket tvolabb
tevolabb vez
ovezo terleteken
terleteken viszont
fennmaradtak a mezolit letformk eletformek s es a mezolit kulturlis
kulturelis csoportok. Igy az aZ jkkorban
ojkokorban

201
ltrejtt tekinthetjk az
letrejott falvakat tekinthetjiik aZ emberisg
emberiseg elselso trsadalmi
tersadalmi kzpontjainak,
kozpontjainak, ahol a tech-
kulturelis s
nikai, kulturlis es gazdasgi
gazdasegi fejlds
fejlodes gyorsabban zajlott,Zajlott, mint a centrumon kvli kiviili ter-
terii-
periferiekon. A legkorebbi
leteken, a perifrikon. tersadalmi kzpontokban
legkorbbi trsadalmi kozpontokban kialakult termelsi, termelesi, tech-
kulturelis innovcik
nikai vagy kulturlis innoveciok gy gy terjedtek szt,szet, hogy a neolitikus letforma
eletforma s es a stabi-
elelmiszerelletes jelents
labb lelmiszerellts jelentos npessgnvekedst
nepessegnovekedest eredmnyezett,
eredmenyezett, gy igy a neolit falvak s es
kozvetlen krnykk
kzvetlen kornyekiik nhny
neheny genercit
genereciot kveten
kovetoen relatve
relative tlnpesedett
tolnepesedett krnyezett
kornyezette vl- vel-
tak, ahonnan a neolit technikai s es termelsi
termelesi tapasztalatokat hordozhordozo emberek egy rsze resze
llij terletekre
j teriiletekre vndorolt
vendorolt s es az
aZ j
oj terleteken
terleteken is elterjesztettk
elterjesztettek a neolitikus letformt.
eletformet. Igy
gazdasegi, termelsi
a neolit technikai, gazdasgi, termelesi jtsok
ojitesok (csiszolt k, 1<,6, llattenyszts,
ellattenyesztes, nvnyter-
novenyter-
mesztes, agyagedny
meszts, agyagedeny kszts)
keszites) a centrumokbl
centrumokbol szttejedt.
szetteijedt. Igy idben
idoben egyre atalabb
fiatalabb ho-
rizontban, s es trben
terben a kiindulsi
kiindulesi helytl
helytol fokozatosan tvolod
tevolodo n. on. ,,id't`rnszgresrzfv
,,iclotransz,gressziv fo-
civilizecio terjedse
lyamat, a neolit civilizci terjedese vette kezdett.
kezdetet. A neolitizcis
neolitizecios hatsra
hatesera a neolit let- elet-
mod kialakulst
md kialakuleset kvet
koveto nhny
neheny ezer v ev alatt az emberisg
emberiseg dnt
donto rsznek
reszenek letformjv,
eletformejeve,
gazdasegi alapjv
gazdasgi alapjeve vlt.
velt.
neolitizecio kialakulsval,
A neolitizci kialakuleseval, terjedsvel
teijedesevel az ember s es krnyezet
kornyezet viszonya teljes mr- mer-
tekben talakult
tkben etalakult Fldnkn.
Foldiinkon. A nvnytermeszts
novenytermesztes sorn soren az ember a clnvnyek
celnovenyek krnye-
kornye-
Zetebol fokozatosan kiszortotta
zetbl kiszoritotta a gyomnvnyeket,
gyomnovenyeket, homogenizlta
homogenizelta a termesztett n- no-
venyellomenyt. Ez
vnyllomnyt. EZ a nvnyzeti
novenyzeti fedettsg
fedettseg cskkensvel,
csokkenesevel, a talajerzi
talajerozio felersdsvel
felerosodesevel
egyiitt. A nvny'fajtk
egyutt. novenyfajtek szelekcijval,
szelekciojeval, keresztezsvel
keresztezesevel a neolit ember fokozatosan meg-
veltoztatta a nvnyek
vltoztatta novenyek gnllomnyt
genellomenyet s es j
tij nvnyfajtkat
novenyfajtekat hozott ltre. letre. A neolit gnt-
genet-
alakt hatesra
alakito hatsra a legjobb pelda plda a - kiilonbozo
klnbz bozafajtek
bzafajtk kialakitesa
kialaktsa mellett - a kozep-
kzp- es s
del-amerikai
dl-amerikai neolitizecios
neolitizcis centrumban nemcsitett nemestett kukorica rnorfologiai
morfolgiai es s genetikai et- t-
alakulesa a termeszts
alakulsa termesztes hatsra.
hatesera. A Krisztus eltti elotti VII. vezredben
evezredben a kukorica togetett
tgetett
vad alakja (Zen (Zea mexicana) rnindssze
mindossze egy 3 cm hossz, hossz, mindssze
mindossze 3-5 kukorica-szemet
tartalmazo, rothad
tartalmaz, rothado csuhval
csuheval s es a magokat a talajra szr szoro csvel
csovel rendelkezett. Az AZ emberi
szelekcio kvetkezmnyeknt
szelekci kovetkezmenyekent a nemests nemesites kezdett
kezdetet kvet
koveto 2000 v ev mlva
mlva mr mer a kukori-
cacso 10 cm
cacs em hossz,
hossz, 20-30 szemet tartalmaz, tartalrnazo, zrt
zert csuhj,
csuhejo, magszrsra
magszoresra kptelen
keptelen nvny
noveny
lett, amely emberi morzsolsmorzsoles s es ltets
iiltetes nlkl
nelkiil mr
mer nem tudott terjedni.
teijedni. A kukorica, s es a
termesztett nvnyek
novenyek dntdonto rsze
resze a nemests
nemesites hatsra
hatesera koevolcis
koevolocios kapcsolatba lpett lepett az
emberiseggel, azaz a fennmaradsuk
emberisggel, fennmaradesuk az aZ emberisgtl,
emberisegtol, az aZ emberi munktl
munketol vlt velt iggv.
iggove.
Meg jelentsebb
Mg jelentosebb vltozsok
veltozesok rtk ertek a tenysztett
tenyesztett llatokat.
ellatokat. Ahogy azt mr mer korbban
korebban is
megfogalmaztuk valamennyi tenysztett tenyesztett hzillat-csordallat,
heziellat-csordaellat, amelyek a legrtermettebb,
legretermettebb,
eltaleban a legersebb
ltalban legerosebb s es legagresszvebb
legagresszivebb alfa-egyed, elssorban elsosorban hm him irnytsa
irenyitesa alatt ll.ell.
AZ alfa-hm
Az alfa-him genetikailag is vdi vedi a csordt,
csordet, mert kizrlagos
kizerolagos utdlsra
utodlesra trekedse
torekedese rvn
reven
testmeretet, agresszivitst,
tcstmrett, agressziviteset, fennmaradsi
fennmaradesi kpessgeit
kepessegeit a csorda utdai utodai megrklik.
megoroklik. Az AZ
ellattenyesztes sorn
llattenyszts soren ezeket az aZ agresszv
agressziv egyedeket mr mer a neolit ember kiszelektlta.
kiszelektelta. Ezt
bizonyitja, hogy a neolit centrurnokban
bizonytja, centrumokban tallhattalelhato llatcsontok
ellatcsontok mrete
merete a vad alal(okhoz
alakokehoz
kepest lecskkent.
kpest lecsokkent. Ez EZ a vltozs
veltozes a csordallatok
csordaellatok genetikai vltozst,
veltozeset, gnerzijt,
generoziojet, a gn- gen-
ellomeny romlst,
llomny romleset, belteljessg
belteljesseg kialakulst
kialakuleset vonta maga utn, uten, ezrt
ezert a vad alakok bekap-
csolesa az llattenysztsbe
csolsa ellattenyesztesbe idnkntidonkent szksgess
sziiksegesse vlt.
velt. Az
AZ egyre nvekv
novekvo llatcsordknak,
ellatcsordeknak,
aZ emberisg
az emberiseg hstartalkainak,
hostartalekainak, egyre kiterjedtebb legelkre, legelokre, rtekre
retekre volt szksge,
sziiksege, gyigy a
neolit kialakulsi
kialakulesi centrumok, az innovcis innovecios magvak (neolit teleplsek)teleplesek) krnykn
kornyeken a
nvnyzet
novenyzet talakts,
etalal-Lites, talajerzi
talajerozio ugrsszeren
ugresszeriien megemelkedett. A leteleplt letelepiilt letrnd,
eletmod, az aZ
ellando teleplsek,
lland teleplesek, a neolit falvak kialaktsa,kialakitesa, a falvakba vezet
vezeto utak, csordahajt
csordahajto utak
letrejotte ugyancsak a krnyezet
ltrejtte kornyezet talaktst
etalakiteset vonta maga utn. uten.

Z02
202
 M%ogggs
Agm
N
mmm
KM
Om8
mHngwxN mi _
ygk,6
_%
g85
gSev
Ai
EH _{J
ur
_HJv_Irmn_
kOM88

2sg
ouh
_^___
_8_5Wa
A33
0%:
JAE
H_s_H_mW
_AE__9__ _m,
_m
%agg w
Nagwg
3_gMmE
A momnNkg)
Im,
on83
Umv
H3vH_~"
_~t Aana
maggwg
ik
ags;
,

im
_HHV_u_O_H_E
w
g
J8Q\9m
am283
Omcomb|_Hu85_
@
g_a_H
b
9%
OMo
W
HEa
Aaw
SE4
9gm
H$_E_U%_Hsm_E_8sg
d__5H
3%
gv OM83
glI_Em8____EB_H__ 88%
__
{E
lF__@h6%
H%g_gcg
HOv
E__a___
_N_5_EH
%_E
82sg
A359?
883
o__
HgJew
_EuH_9lIw_ma__
_
gn_%_
a__9_%
2g
ai
_dH%U_
__8_
8?_9dEHn_dm__=HU_ _m
giJ
n__

g53
gsav
365,Ea
j
2cs
H E6E583
gOm83
8gi
OHO83
FE ama
?^5Hgm
_:M_H_ HW_NM%wmM_ _Wm_VmH _
mm
g OK w
A
OMSol
gag
QN
cm
Hswag_
ggomaaw__5m_ _ _h_
gm85

mmH
HEM_oM
_Saw
@ _88%
A2
H_&gag
8V _mm
Hn_ H_uv%_d_ m_ \ mmm,
Q
\
m1,Q\
GE8
m5__N
g_ m_a_6O
_
_ _-aga
_
+m
___E
Q3
W2A
ogg
umE_
m 5 _83N_a5%
mmHOLM _ ___<
wmuz %
%
M___Hm_
MW
83
J9
onHq/_
QV Hg
85
rmp \
,A AMJ_ @N
W
m
MNuHhww
_|_
@\ V Q
__Q
3CP
MQ
\
WM J
_miJf
AQQ 9___&
Ho3_g_ioUm
_siLaw _ _l

g
_A
IEO
,3
_<

j
2803
H___
1m
iEgaE
I,k_%_O_
Fi
I
W_l,_mV_nE8_ O
nam
__ \N
J9T
OM89:
_H_ 3 \/X
_ _m
7 _uW
8_^< Oim
"WP
38_m
mg
Fm
i"2
N_ O__@_ H
\
0
OJ
< '/
_____H
m
Ucsa
/H Asgigg
_u___
_&_d_d_
_@
&_d
VQ 1,

3 inomaag
_E?om_ _ _ n_
MQ
WK U__v
33Hamig*
>
m
QKAm m
UM
N
_
y

L
M
hr
h
_, ___

m
6
W925
m
_*,
&
Am
MN C(mJ __"W__ Hmumwl,MMMollS99
ov_MH masn5,3,
Cvf 1,
I011
n5,3 13 Hmmwwkm wwwla/OgmQRDhy,ucmm
01
mi
IN /WS0_'aluw W
_p1,Sk
3H BS
9 r WCC (P
I,
 A leteleplt
lctclcpiilt letmd,
lctmd, stabilizldott
stabilizldott lelemellts
lclcmcllzitzis kvetkezmnyeknt
kvctlmzmnycknt a neolit centru-
mokban l,
616, neolit innovcikat
innovzicikat hordoz
hordoz emberek
cmbcrck ltszrna
ltszzirna ugrsszeren
ugrisszcriicn megntt.
mcgniitt. A
kijrnyczct eltart
krnyezet cltart kpessge
kpcssgc a neolit innovcikinnovzicik segtsgvel
scgitsgvcl jelentsen
jclcntfiscn megemelkedett.
Mfg egy tfs
Mg itfiis fels-paleolit
fclsi-paleolit csaldnak
csalzidnak 100-2000 kmz-re krnz-rc volt szksge,
szijksgc, hogy fennma-
radjon, addig egy mezolit csaldnak cs2Ll2'id.nal< 50-200 kmz krnz terlet
teriilet biztostotta
biztosftotta a meglhetst.
mcglhctst.
Ugyanakkor egy cgy neolit csaldnak
csalzidnak mindssze
rnindbsszc 5-10 hektr hcktir mvelt
mvclt terlet
teriilet is elg
clg volt a
fcnnmarad2'isl10z.Mivcl
fenrrmaradshoz. lctrnd eltr
Mivel a neolit letmd cltr6 terleti
tcriilctj hasznostst
hasznositzist is jelent,
jclcnt, ezrt
czrt a me-mc-
ncolit kultra
zolit s neolit kultra emberei
cmbcrci kpesek
kpcsck egyms cgymzis mellett
rncllctt lni, viszont a21 neolit csaldok csalidok fenn-
maradzisa s,rcprodukcija
maradsa sircprodukcija a mezolit csaldokhoz csalidokhoz kpest kpcst tredk
trcdk terleten
tcriilctcn is megva-
megvel-
lsulhatott. Igy a neolit letrndot
lsulhatott. lctmdot folytat
folytat csaldok
csalzidok ugyanakkora
ugyzmakkora terletre
terletre kivettve
kivctitvc jval
jval
tbb embert tudnak fenntartani,
tbb fcnntartani, mint a mezolit letmdot lctmdot folytatk,
folytatk, ezrtczrt egy neolit csa-
liidnak a reprodukcijt
ldnak rcprodukcijzit nem kellett szablyozni. szabzilyozni. Ennek tbbfle tbbflc kvetkezmnye
kvctkczmnyc is lett.
cxponcnciiliszm nvekv
Az exponencilisan nvckv llekszm
llckszinl kvetkeztben
kvctkcztbcn nhny nhziny genercit
gcncrsicit kveten
kjvctcn a neolit
lctmdot folytat
letmdot folytat emberek ltszma ltszima tbbszrsen
tbbszrijscn fell fcliil mlta
mfllta a mezolit letmdot
lctmdot foly-
tat emberek ltszmt,
tat ltszriinit, gy
Igy a neolit kzssg
kiiziissg gyorsabb szaporodsa
szaporodzisa rvn demograidcmogriai
rtclcmbcn ,,elnyelte,
rtelemben ,,clnycltc, beolvasztotta
bcolvasztotta a mezolit kzssgeket. kfjzssgckct.
mcgnijvckcdctt ltszrn
A megnvekedett ltszzirli kvetkeztben
kvctkcztbcn viszont nhny rihiny generci
gcncrzici alatt mg a neolit
lctmd mellett is elrtk
letmd clrtk a terlet
teriilet eltart
cltart kpessgt.
kpcssgt. Igy az j, j, neolit
ncolit letrrdot
lctmdot folytat
folytat
gcncrzicinak tovbb
genercinak tovzibb kellett vndorolnia
vindorolnia s jabb jabb terleteken
tcriilctckcn megtelepednie.
rncgtclcpcdnic. Ennek nyo-
min j
mn j s j
j terleteken
tcriilctckcn terjedtek
tcrjcdtck el cl a neolit kultra
kultra emberei, a neolit krnyezet kijrnyczct talakts,
talakitis,
civilizci sztterjedt
a neolit civilizci szttcrjcdt a kialakulsi
kialakulsi helyeirl.
hclyciriil. A terjeds
tcrjcds sebessgre
scbcssgrc jellemz,
jcllcrnzfi, hogy
Tcrmkcny Flhold terletn
a Termkeny tcriilctn mintegy 10.000 wel wcl ezeltt
czcltt kialakult neolit kultra kultra a
civilizzici terjedse
neolit civilizci tcijcdsc kvetkeztben
kvctkcztbcn Krisztus eltt cl6tt VII. vezredben
vczrcdbcn mr mzir a Krpt-
Kirpzib
mcdcncbcn is megjelent,
medencben mcgjclcnt, majd a Krisztus eltti clfitti IV. vezredben
vczrcdbcn a tundraterleteket
tundratcriilctckct ki-
vvc szinte mindentt
vve mindcniitt kiemelked
l<icmc]kcd6 jelentsg
jclcntsg letformv
lctformeivi vlt vailt Eurpban.
Eurpziban. Az lelem- lclcm-
termels
tcrrncls ltrejtte
ltrcjttc alapveten
alapvctiicn talaktotta
IIli3.i(.{lIOUI3 az ember s krnyezet,
kijrnyczct, embercmbcr s trsadalom
tzirsadalom
viszonyzit s magt
viszonyt magit az embert is. Igy a neolitizci ncolitizzici sorn
sorin nem csak a krnyezet,
krnyczct, hanem az
crnbcr s az emberisg
ember cmbciisg is - mind mentlisan,
mcntilisan, mind ziklisan-zil<2ilisan talakult.
zitalakult. A mezolit let- lct-
md, a mezolit vadszok
md, vadziszok s emberek
cmbcrck fokozatosan visszaszorultak, beolvadtak a neolit ci-
viliziciba, br
vilizciba, bir bizonyos -I -1 termel
tcrmcl<'5 gazdlkods
gazdzilkodis szempontjbl
szcmpontj zibl perifrilus
pcrifrikus vagy elszigetelt
clszigctclt
-
terleteken
tcriilctckcn (Szibria, Esza.k-Amerika,
EszakAmcrika, Ausztrlia) Ausztrlia) a mezolit kzssgek kzbssgck fennmarad-
hattak. Ennek kvetkeztben
l<6vctkcztbcn a mezolit emberek cmbcrck s a produktv
produktiv kzssgek
kzijssgck tallkozsa
tallkozisa
mg
rng a XIX.,
XlX., sts<'5t a XX. szzad
szizad sorn
sorn is - a termel
tcrmcl gazdlkodst
gazdilkodst folytatfolytat kzssgek
kzijssgck rsz-
rl,
rfil, eredeti neolit civilizcihoz
civilizcihoz kpestkpcst jval jval fejlettebb
fcjlcttcbb s szervezettebb
szcrvczcttcbb (s a rendkvl rcndldviil
eltr
cltr technikai szint kvetkeztben
kvctkcztbcn jval jval drasztikusabb) formban form:-iban - de
dc tartott. A neolit
falvak (trsadalmi
(tzirsadalmi s innovcis
innovcis centrumok)
ccntrumok) kialakulsval
l<ia.lal-tulaiszival az emberi
cmbcri trsadalom
tirsadalom kett-
kctt-
szakadt, centrumban
ccntrumban lak lak s perifrir
pcrifrizin lak lak kzssgekre
kijzijssgckrc s ennek cnnck kvetkeztben
kvctkcztbcn meg- mcg-
vziltozott a trsadalmi
vltozott tzirsadalmi mozgsmozgeis s a krnyezet
kirnyczct talakts
talaldtzis teme
iitcmc is felgyorsult.
fclgyorsult. A trsadalmi
tzirsadalmi
centrumok
ccntrumok s perifrikpcrifrizik kztti
kijziitti trsadalmi
tzirsadalmi mozgsok
mozgsok hatsrahatziszira az emberi krnyezet-t-
l<6rnyczct-2'it-
alakts
ala.ki't2is jabb,
jabb, magasabb szint szint szakasza kezddttkczdiidtt el cl a neolitikumban.
ncolitikumban.
A rgszeti
rgszcti geolgiai
gcolgiai adatok alapjn alapjn gy gy tnik,
tfinik, hogy a neolitikum sorn sorin a mediterrn,
mcditcrrin,
a meleg mrsklet
rnrsldct s szubtrpusi
szubtrpusi terletek
tcriilctck nagy folyvlgyeiben
folyvijlgycibcn zajlottak a legfontosabb
trsadalmi
tzirsadzilmi vltozsok,
vltozaisok, amelynek cscspontjtcscspontjzit az ntzsesijntijzscs foldrnvels
fdldmvcls ltal iltal elidzett
cliiidzctt
preurbnus
preurlurinus fejlds
fcjlds kialakulsa
kialakulzisa jelezte.
jclcztc. A folyarnvlgyek
folyzunvijlgyck krnyezeti
kiirnyczcti adottsgai,
adottszigai, az rterek
zirtcrck
morfolgiai
rnorfolgiai mozaikossga
rnozaikossziga mr rnzir elre
Ci6I'C megrajzolta,
mcgrajzolta, mintegy preformlta prcformilta a ksi ksffii neoliti-

204
 kumban kicscsosod
kicsflcsosod preurbnus
preurbainus fejldst,
fejliidst, a korai neolitikumbar
neolitikumban mg meg csak funkcion-
funl<ci0n:.'i-
eltrii jelleg,
lisan eltr jellegii, kzpont
kfjzpont s perifria rendszernek
rcndszernek kialakulst.
kialalqllzisit. Ennek a rendszernek
a felemelkedse s es a kzponti
kijzponti helyek tbb tibb szz
sziz ven
even keresztl
keresztiil lakott teleplsekk,
telepiilsekk, n. n.
,,Zak6domb0kk, arab eredet
,,lko'doml10kk, eredet szval
sgval tellekk fejldse
fejlidse az egyik legfontosabb trsadalmi tirsadalmi
folyamat a neolitikum sorn. sorin. Ugy tnik, tfinik, hogy alapveten
alapveten a nvekv nvekvfi ltszm ltsz:-imli termel
termel
kzssgek
kijzssgek irnytsi
irfiriyitzisi mechanizmusai sorn sorain fejldtek
fejldtek ki a neolit falvak kzssgeit kzssgeit koor-
dinil kzpontok,
dinl kijzpontok, de ebben a folyamatban jelents jelents szerepet jtszottak jzitszottak a krnyezeti
krnyezeti felt-felte-
telek is, mint a mozaikos rtri zirtri adottsgok,
adottszigok, a kiemelked,
kiemelked, rmentes, xmentes, j j talajtani s es n-
n6-
adottszigokkal rendelkez,
vnyzeti adottsgokkal rendelkezii, tarts
tarts megtelepedsre alkalmas pleisztocn pleisztocen marad-
vinytrszinek. Ezek a tnyezk
vnyrrsznek. tnyezfk olyat
olyan helyzeti elnyt elfinyt jelenthettek az rtren irtren bell,
beliil, amely
rvn nagyobb emberi csoportok tarts tarts megtelepedst tettk tertek lehetv.
lehetiiv. Termszetesen
Termeszetesen
a kulturlis
kulturlis folyamatok voltak a d6nt6ek dntek a tell teleplesek
teleplsek kialakulzisa
kialakulsa szempontjzibl,
szempontjbl, de
a tellek helynek, a kijzponti kzponti hely kialaklilzisiban
kialakulsban termszetes krnyezet is fontos sze-
a termeszetes krnyezet
jzitszott. Nem vletlen,
repet jtszott. veletlen, teht
tehzit az, hogy a krpt-medencei,
kirpzit-medencei, egyrtelmen
egyrtelmen mezopo- mez0p0-
timiai kulturlis
trniai kulturilis kisugrzshoz
kisugrzshoz kapcsolhat
kapcsolhat ks-neolit
i(S6-1'lCO]_i[ tellkultra
tellkultra makroszinten csak
terleteken fejldtt
azokon a terleteken fejlfidiitt ki pldul
pldziul a Krpt-medencben,
Kirpit-medenceben, ahol a szubmediterrn szubmediterrzin
eghajlati hats
ghajlati hatzis s a mozaikos krnyezettelkjrnyezettel rendelkez
rendelkezii alluvilis
alluvilis skoksikok egyarnt
egyarint megta-
megm-
lzilhatk. Ezek alapjn
llhatk. a.lapj:'in felttelezzk,
felttelezziik, hogy az alluvilis,
alluviilis, trben
terben heterogn
heterogen krnyezeti krnyezeti tnye-
tenye-
ziik fontos szerepet jtszottak
zk jzitszottak a hierarchikus teleplshlzat
teleplshzilzat kialakulsban
kialakizisziban s a kz- k62-
kifejldsben. A centrum s
pontok kifejldsben. es perifria kapcsolata teht tehzit a neolitikum sorn sorain tovbb-
t0v2ibb-
fejl6d6tt s ennek hatsra
fejldtt hataiszira funkcionlisan
lnkcionilisan hierarchikus teleplsi telepiilsi hlzat
hilzat alakult ki a na-
folyamvlgyekben.
gyobb folyarnvlgyekben.
A neolitikum sorn sorin jelent meg a centrum
,,cmt'rum s perfria
,,perz_'Erz'a rendszer az emberisg emberiseg tr- t6r-
tnetben s ennek a trsadalmi t:-irsadalmi vltozsnak
vltozisnak a hatsra
hatsira az emberisg
emberiseg elkpesztelkpeszt mret mretii
kmyezet-zitalakitzisba kezdett. A,,:ent`rum
krnyezet-talaktsba A,,centrum s,,p8rf:'1~i
s,,penf2'ria trsadalmi
tirsadalmi rendszer megjelense
ugyanis a trsadalmi
tirsadalrni piramis fokozatos kialakulshozkieilalqllziscilqoz vezetett s egy folyamatos trsa- t2'irsa-
dalmi mozgst,
mozgzist, mondhatni versenyt ,,versenyt indtott
inditott el. A perifrin
perifriain l 1:516 emberek igyekeznek
felzzirkzni a kzpont
felzrkzni kzpont szintjre,
szintjrc, mg mig a centrumban
ccntrumban lk lik szeretnk megrizni
megiirizni a relatv relativ el-
e16-
nyiiket. Ez a verseny
nyket. ,,\/erseny nem csak a trsadalmi
t:-irsadalmi mozgsokat,
mozgzisokat, hanem a technikai fejldsre fejliidsre
is hatott s technikai fejldsi fejldsi spirl
spirzil beindulshoz
beindulislqoz vezetett. A technikai fejlds fejlds pedig
mit a neolitikum sorn
mr sorzin is a termszetes
termeszetes krnyezet
krnyezet talakulsval,
zitalaltulziszival, rombolsval
rombolzisval egyiitt,
egytt,
azaz az ember a trsadalmitairsadalmi felemelkedsnek, a jobb letsznvonalrt letszinvonalrt tett erfesztsnek
erfifeszitsnek
kvetkezmnyeit mr
kvetkezmnyeit m:-fir ekkor is a krnyezetre
krnyezetre terhelte. Az elszban elfiszban feltettfeltert krdsekre ke-
resett vlaszok
vilaszok esetben
eseteben igen fontosnak tnhet, tiinhet, hogy mirt miert akar a perifria felzrkzni felz:-irkzni a
kzponthoz? Ennek oka az, hogy a centrum/perifria
kzponthoz? centrum/periferia rendszer technikai, '[CCi'l.l1i.|(2l.i, ideolgiai
ideolgiai kln-
kiil6n-
bzfisgeket, csoportos fenyegetettsget, kiszolgltatottsgot
bzsgeket, kiszolgeiltatottszigot jelenthetett a perifrin perifriin lkliik
szzimira, amely nyomn
szmra, nyomin a perifria jelents jelentis energikat
energiikat mozgstott
mozgsitott a felzrkzs felzzirkzs r- er-
dekben. Ez a folyamat a neolitikum kezdetn kezdeten mg meg rendkvl
rendkivijl lass lassfl lehetett, de a preur-
bzinus fejlds
bnus fejlids sornsorsin felgyorsulhatott.
A rgszeti
regeszeti leletek, kztk kijztijk az
:i_z Alpokban a jgbe fagyott ks-neolit l<s6-neolit kori, j j6 megtarts
megtartzisfl
emberlelet, npszer
npszerii nevn neven Otzi
,, Otzi rzbaltja,
rzbaltzija, valarrint
valamint a korbbi korzikgbi rgszeti
regeszeti adatok, azt
mutatjik, hogy a rz
mutatjk, rez felhasznlsa
felhasznilzisa visszanylik
visszanylilik a neolitikumba. Ugy tnik, tfinik, hogy a hierar-
chikus trsadalomm
tzirsadalommzi rendezdtt
II1dCZ6dCltt neolit csoportok a ks-neolitikumban
ks6ne0]itikumb2m eljutattak a tu-
datos rzfelhasznlsig
rzfelhasznilisig s metallurgiig
metallurgiziig is. A rzkohszat
rzkohziszat kialakulsa,
lcialakulisa, a rzeszkzk
rzeszkzk meg-
jelense jabb
fijabb mlyrehat
mlyrehat vltozsokat
viltozzisokat indtott
inditott el az ember s krnyezet kijrnyezet viszonyban.
viszonyziban. A

205
 rz felhalrnozhat,
felhalmozhat, vagyonalkot
vagyonalkot tnyezv
tnyezfiv vlt vilt ses a rzbl
rzbiil kszlt
keszlt presztzstrgyak
presztfzstirgyak meg-
jelense az emberi kijzijssgekcn
kzssgeken beliilibelli hierarchia kipiilsnek,
kiplsnek, a tzirsadalmi
trsadalmi mozgzisoknak
mozgsoknak
irzinyfit is megvltoztatta.
az irnyt megviltoztatta. A rzkorbanrzkorbzm a centrum s perifria viszonyrendszere, a tr- tir-
sada.|rni piramis
sadalmi pirarnis kiplse
kipiilse kvetkeztben
kbvetkeztben mr m:-it a kisebb emberi kzssgeken
kzssgeken (teleplsek,
(teleplesek,
nagycsal:-idok) bell
nagycsaldok) beliil is megjelent. A rz bnyszata,binyszata, kohszata,
kohiszata, az eszkzk
eszkzbk kialaktsa,
kialakitisa, a
rzzel kapcsolatos kereskedelem, a bnyszkzssgekbitiyziszkzbssgek elltsa, ellzitzisa, a kohszathoz
i(Oi'12iSZ21[i'lOZ szksges
szijksges
faanyag kitermelse jelents jelentfjs lelmiszerfelesleg felhalmozst,
felhalmoziszit, egy fejlett gazdasgi gazdasigi ht- hit-
rendelkez eloszthlzat
trrel rendelkez eloszthilzat kifejldst
kifejldst valsznsti.
valszinfisiti. Ezek a vltozsok vziltozisok -az az emberi
tzirsadalomban igen jelents
trsadalomban jelents hatssal
hatiissal voltak krnyezetkre,
kbrnyezetiikre, mert az rcbnyszat,rcbzinyziszat, koh-l<0h2i
rzmvessg hatsra
szat, rzmvessg hatzisira az antropogn
antropogen krnyezetikfjrnyezeti tformls
zitformilzis egy jabb
lijabb fejezete kez-
diidbtt el s a nvnyzet,
ddtt nvnyzet, talaj talakuls
2'ita.lakulzis mellett megjelent a nehzfmek globlis globilis felsza-
baditzisa, a talajok, vizek fmszennyezdse
badtsa, fmszennyezdse is, br bir az elemzsek
elemzesek alapjn
alapjziri ez mgmeg a grn-
gr6n-
felhalrnozdott globlis
landi jgbe felhalmozdott globilis nehzfm rtkekben nem jelentkezett (64. bra). ibra).
rezkor folyamn
A rzkor folyamzin az emberisg
emberiseg trtnett
tbrtnett befolysol
befolyisol msik mzisik fontos esemny
esemeny is ki-
kelet-eurpai sztyeppn az ember domesztiklta
alakult. A kelet-eurpai domesztikilta a lovat. Br Bzir kezdetben els- els6-
hliszillatknt hasznostottk,
sorban hsllatknt hasznositottzik, de bronzkor kezdetn kezdeten mr mzir teherhordsra,
teherhordsra, igavonsra
igavonsra
csapatmozgatzisra is felhasznltk.
s csapatmozgatsra felhasznltik. A l 16 domesztikcija
domesztikzicija mellett, a rznl sokkal kem- keme-
nycbb, sokfle
nyebb, sokfele ftukcira
funkcira alkalmazhat
alkalmazhat eszkz eszkz ellltsra
el62i.lli'tzis2ira is alkalmas,
alkalmas," jra
tijra olvaszthat
olvaszthat
bronzeszkzbk megjelense is jelents
bronzeszkzk jelentiis vltozst
vziltozist okozott az ember s krnyezet kirnyezet viszo-
nyziban. Ezeknek a technikai s
nyban. es trsadalmi
tzirsadalmi innovciknak
innovziiciknak a nyomn nyomin megszletett
megszijletett a nagy
tzivolszigra hat,
tvolsgra hat, tervezett hborhziboni s egy j Lij trsadalni
tirsadalmi csoport jtt jtt ltre, amely hivatsnak
hivat2'is2'inak
tekintette azt. Megjelent a katonasg katonassig s specilis
speciilis eszkzei,
eszkzei, amelyek mr mir elklnltek
elkiilbniiltek a va-
diszfegyverektl (pl.: kard). A nagy tvolsgrl
dszfegyverektl tzivolszigrl tervezett agresszival
agresszival szemben kialakult
mdszereknek, mint az erdtett
vdekezsi mdszerekrek, ertiditett teleplseknek,
tclepiilseknek, erdtmny
erditmny lncolatnak
lzincolatzinak
megpitse minden korbbi
megptse koribbi emberi hatst hatzist meghalad
meghalad krnyezetikbrnyezeti rombolst
rombolzist indtott
inditott el,
mert az erdtett
eriiditett teleplsek
teleplesek krnykn
krnykn az erdket erdiiket teljes mrtkben
mertekben kiirtottk.
kiirtottik. BrBit mrmr
a neolitikumbl
neolitikumbl is ismeretesek krrkok krzirkok egyes teleplsek
teleplesek krnykn,
kiirnykn, de gy gy tnik,
tnik, ekkor
meg szakrlis,
mg szakrilis, trben
terben elklnt
elkiilbniti nkcii
funkcii voltak az rkoknak. zirkoknak. Ugyanakkor tovbbi tovzibbi er-er6-
teljes krnyezeti
kijrnyezeti rombolst,
rombolzist, talajerzi
talajerzi nvekedst
ntivekedst okozott a szekr rzkor rezkor vgi vegi meg-
jelense, brorzkori
bronzkori elterjedse s es a hozz
hozz kapcsold
kapcsold thlzatthilzat kiplse
kipiilse is. A bronzkori
Eurpa egyik legfejlettebb
Eurpa legfcjlettebb rgija
rgija a Krpt-medence
Kirpzit-medence volt s tbb, t6bb, rendkvl
rendldviil fejlett gaz-
dzilkodisli kzssg
dlkods kzijssg is megtelepedett ezen a terleten. terleten. Az erdtetteriditett telepek kiptsnek
kipitsnek
jeientis krnyezet-talakt
jelents krnyezct-aitalakit tnyezitnyezi mellett a bronzkori kzssgek kbzssgek tbb tbb jt1j haszonn-
hasz0nn6-
vnyt is elterjesztettk,
elterjesztettek, mint pldul pldziul a dit. dit. Hogy a bronzkori erdtett cr6dftett telepek milyen
kiemelkeden fontos gazdasgi
kiemelkeden gazdaszigi s trsadalmi
tziirsadztlmi kzpontok
kzpontok voltak, jl 61bizonyitjik
bizonytjk az archeo-
botanikai leletek is, amelyek alapjn alapjin a tellek krnykn krnykn jval jval gazdagabb termesztett
nvnyzettel
nfjvnyzettel s es gyomvegetcival
gyomvegetzicival szmolhatunk,
sz2irn0l.l'1atunk, mint a tellektltellel(t6l tvolabbi
tivolabbi terleteken.
teriileteken.
A brorzkori
bronzkori kultrk,
kultflrzik, ptkezsek,
pitkezsek, tptsek,
titpitsek, teleplshlzat
telepijlshlzat minden korbbi korzibbi mrtket
meghalad lptkben
meghalad leptekben alaktottk
alakitottzik t it Fldnk
Fijldiink krnyezett,
krnyezett, gy igy nem vletlen,
veletlen, hogy tbb tbb
termszetes
termeszetes faunaelem ebben a korban szorult vissza s pusztult ki.
A bronzkori teleplseken
telepleseken s kzvetlen
kzvetlen krnyezetkben
krnyezetiikben kialakult krnyezeti kirnyezeti talakts
italakitzis
mrtkt csak a vaskor vgn megjelenii, megjelen, fejlett vaseszkzkkel
vaseszkzkkel rendelkezi
rendelkez kelta k6z6s- kzs-
sgek tevkenysge haladta meg. Ezeknek a kzssgeknek kztissgeknek a tevkenysge nyomn nyomin a
korbbi
korbbi civilizcik
civilizzicik tevkenysgt fellml feliilrnlil krnyezeti
krnyezeti rombolrombol hatsok
hatisok alakultak ki. Igy
nem vletlen,
veletlen, hogy az eurpai eurpai allviumokon
all1f1viLun0kon tallhat
tallhat holtgak,
holtzigak, morotvatavak rtegso- retegso-

206
2.06
 rban
rziban jl
jl kimutathat
kimutathat a kelta kzssgek kzbssgek megtelepedst kvetii kvet erdtiirtzisok,
erdirtsok, telepiils
telepls
kialaktsok, a nvnytermeszts
kialakitzisok, nvnytermeszts s az llattenyszts
zillattenyszts hatsra
hatziszira ltrejtt
ltrejiitt talajbemosdsi
talajbemosdzisi
felt61t6desnek felgyorsulsa
szintek s a tavak feltltdsnek felgyorsulisa is. A nyugat-eurpai
nyugat-eurpai terletrl
teriiletrfil kiramlott
kizirarnlott
keltk sikerrel alkalmazkodtak
keltk alkalrnazkodtak Eurpa Eurpa klnbz
kiilnbz krnyezeti
kijrnyezeti feltteleihez, s tartsan tartsan meg
tudtak telepedni Eurpa Eurpa majd minden rszn. Vzrlsziniileg Valsznleg kt igen fontos tnyezfi tnyez se-
gitette a kelta kzssgeket
gtette kijzijssgeket ebben a sikeres alkalmazkodsi alkalmazkodzisi folyamatban, egyrszt egyreszt azok
eszkbzkszletet rint
a technikai eszkzkszletet rinti jtsok,
tijitzisok, amelyek rvn a kor legjelentsebb
legjelentisebb krnyezet-
k6rnyezet-
zitalakit munkjt
talal<t munkzijt kezdhettk meg. Msrszt Mzisrszt a kelta kultra
kultlra olyan mrtkben nyitott volt
mis kultrk
ms kultL'1r2'ik irnyban,
irziriyziban, hogy keveredni tudott Eurpa Eurpa klnbz
kiilnbbzi kultrival
kultilirii-val is.
kijzssgeknl fejlettebb trsadalmi
A kelta kzssgeknl tzirsadalmi szervezdsben
SZCIVCZ6dSbC[1 l @516 rmaiak
rmaiak megjelensrl
megjelenstfil
kezdidfien Eurpban
kezdden Eurpiban tbb tbb helyen, gy igy a Duna-vlgyben
Duna-vblgyben visszafordthatatlan
visszafordithatatlan krnyezet-
k6rnyezet-
talaldtisok kezddtek
talaktsok kezdidtek meg. Jelents Ielentis krnyezet-talakts
kbrnyezet-italaldtis kezddtt
kezdiidtt el cl ugyanebben az
idben
id5ben a Knai
Kinai Birodalomban is. Ekkor alaktottk alakitottsik ki a Srga-,
Szirga-, s es a Iangce folykat
folykat ssze-
6ssze-
l<6t6 csatornt,
kt csatornit, az ntztt
ntzrjtt terletek
teriiletek arnyt
a.rz'iny:it tbbszrsre
tbbbszirsre nveltk,
nijveltk, a Birodalom rszeit
6sszek6t6 thlzat
sszekt lithzilzat kiptst
kipitst kezdtk
kezdtek el. Az ptkezsek,
pitl<ezsek, a jrmvek,
zirmvek,aa fldmvels
fbldmvels fej-
lfidse, az ipari tevkenysg
ldse, tevekenyseg jelents
jelentiis s nvekv
n6vek\/6 mennyisg
mennyisg fmet femet ignyelt. Ennek nyo-
mzin a manufakturlis
mn manufakturilis bnyszat,
binyiszat, rcfeldolgozs,
rcfeldolgozzis, kohszat
kohziszat fellendlt,
fellendiilt, viszont ennek kvet- l<6vet-
krnyezetszennyezs ugrsszeren
kezmnyeknt a krnyezetszennyezs ugrzisszeren megemelkedett. Az intenzvebben intenzivebben
mvelt
mvelt fldterletek,
jldteriiletek, a fejlettebb technikai eszkzk eszkiizk hasznlata
hasznilata kvetkeztben
kvetkeztben a talaj-
erzi ugrsszeren
erzi ugrisszeriien megemelkedett, a korbban korzibban hasznlt
hasznilt tengeri kiktkkil<6t6k egy rsze rszc fel-
iszapoldott, hasznlhatatlann
iszapoldott, hasznzilhatatlannsi vlt vilt a Mediterrneumban.
Mediterrineurnban. Ezt a folyamatot tovbb tovzibb er-er6-
sftette az ptkezsekhez,
stette pitkezsekhez, a hajkhoz,hajldqoz, a szrazfldi
szzirazfcildi .sz:illi't6j2'irmi'ivel<l"1ez,
szlltjrmvekhez, az rc s fmfel-
dolgozriishoz felhasznlt
dolgozshoz felhaszneilt fa mennyisgnek,
mennyisegenek, az erdirts erdfiirtzis mrtknek nvekedse.
nivekedse. Nem
veletlen teht,
vletlen tehit, hogy a csszrkor
csiszzirkor sorn
sorzin kialakult globlis
globilis szennyezds
szennyezds mrtktmerteket csak a
XVII. szzad
szizad vgn,
vegen, a XVIII. szzad szzizad kezdetn,
kezdeten, az indusztrilis
indusztrizilis trsadalom
tzirsadalom bevezet
bevezetfi sza-
kasznak
kaszzinak kialakulsakor
l<ialal<11l2isal<0r haladta meg az emberisg emberiseg (64. bra). zibra). Onmagban
Onmagziban mr miir ez, a
grnlandi
grnlzmdi jgtakar
jgtakar elemzsbl
elemzsbil szrmaz
szirmaz adat is jelzi a rmaiak rmziiak krnyezet-talakt
kbrnyezet-zitalalcit te-
vkenysgnek a mrtkt, de a rmaiak rmaiak voltak az elsk, elsik, akik eurpai
eurpai mretekben, tbb tbb
ezer kmz terletekben
teriiletekben s rgikban
rgikban gondolkodva ptettk pitettk ki thlzatukat
t1th2il6zatu.kat s vdelmi
vedelmi
rendszereiket. Terjeszkedsk
Terjeszkedsijk sorn sorin ismertk
ismertek fel a Duna-vlgy
Duna-vlgy stratgiai jelentsgt,
jelentdsgt,
majd az eurpai
eurpai trtnelemben
tijrtnelemben az ideig pratlan piratlan ptkezs
pitkezs vette kezdettkezdetet s kiplt
kipiilt a
Duna vlgyt
vijlgyt kvet,
kvet, a Duna jobb s bal partjn partjzin l
lfi npeket kettvlaszt,
kettvilaszt, a rmai r6mai bi-
rodalmat
rodalrnat vd vdi limes, a limeshez kapcsold kapcsold rtorony Eirtorony rendszer, thlzatlithilzat is. A limes Limes
krpt-medencei
kirpzit-medencei kiplst
kipiilst kveten
kvetien a rmaiak
rmaiak megkezdtk a teljes dunai vzgyjt v1zgylijt<':'i te-
rletnek
riiletnek annektlst
armektzilziszit s es a Krisztus utni ut2m_i IV. szzad
szizad kezdetre az itt l lii npeket kln-
kijl6n-
bijz mdon
bz mdon pacifzltk
pacifiz2'Llt2Ll< s a Rmai
Rmai Birodalomnak egy elvdelmi elfivdelrni rendszert alaktottkalaldtottik
ki. Ennek a rsze volt, hogy szarmata terleten terleten - a rmai
r6mai katonai mrnkkmernijkk hathats
hathats kz- l<6z
remkdsvel
rem{i1(6dsvel- - a szarmata nagysncot,
nagyszincot, a Csrsz-rkt
Csrsz-zirkzit is megptettk
megpitettk a Krisztus utni utzini
IV. szzad
szizad elsels6 harmadban.
harmadiban. A rmai rmai korban a centrtun centrum s es perifria (,,BaThrikum)
(,,Ba'rhm*ikum)
kztti
kjzijtti klnbsgek
kiiltinbsgek kihangslyozdtak,
kihangslilyozdtak, a technikai, kulturlis kulturilis s ideolgiai
ideolgiai eltrsek
elteresek
felersdtek
felerfiisdtek s a kzpont kijzpont a vezet
vezet pozcijt
pozicijzit folyamatos, tudatos hborkkal hborlikketl tartotta
fenn. Mind a Rmai, Rmai, mind a Knai Kinai Birodalomban manufakturlis
metnufakturzilis alapokon nyugv nyugv ter-
melsi
melesi mddal
mddal eljutottak az_ ipari trsadalomtzirsadalom hatrig,
hatirziig, ez tkrzdik
tL'1kr6z5dil< a globlis
globzilis nehzfm
szennyezds
szennyezds rmai r6mai kori cscsnak
cslicsinak kialakulsban
kia.lakul2is2'iban is bra),
bra), de az energiabzis
energiabizis hi-
nyban
:iny:;iban (sznkzeteket,
(sznkzeteket, mint energiahordozkat
energiahordozkat nem sikerlt sikerlt bekapcsolri
bekapcsolni a termelsbe)

2-0"?
s
es a trsadalmi
tersadalmi viszonyok kvetkeztben
kbvetkezteben nem tudtk tudtek tlpni
zitlepni az ipari civilizci
civilizicie kszbt.
kiiszijbet.
A technika- s
es gazdasgtrtneti
gazdaszigtrteneti megkzeltsek
megkzelitesek szerint a RmaiRmai ses a Knai
Kinai Birodalomban
bekvetkezett kor
bekvetkezett ekor vgi
vegi trsadalmi
tirsadalmi fejlds
fejleides egy sikertelen ksrlet
kiserlet volt az ipari trsadalom
tzirsadalom
megtercmtesenek irnyba.
megteremtsnek irzinyeiba. A sikertelen ksrletet
kiserletet kvet
kvetei npvndorls
nepvzindorlzis az egsz egesz
kiterjedei, tbb
kontinensre kiterjed, tijbb generci
generzici munkjt
munkzijt ses lett
eletet felemszt,
felemesztei, korbban
korebban soha nem
lzitott mret
ltott meret hbork
hbork kifejldshez
kifejleidesehcz vezetett. Mivel ezek a hbork hziborlfik szinte egyidsek
egyidfisek a
kereszteny egyhz
keresztny egyhiz eurpai
eurpai kiteljesedsvel
kiteljesedesevel ses a kor legmveltebb
legmveltebb embereit tmrt,
t6m6ri't6, kol-
lektv
lektiv tudatot rz egyhzi
egyhzizi szervezetek kiplsvel,
kiepiilesevel, ezrt
ezert hatsuk,
hatisuk, kivlt
kivilt tnyezik
tenyezfiik ln-
elen-
ken fennmaradtak tbbtijbb szz
szziz v
ev mlva
miilva is.

`~
~
~

3_
3;
Birodalomkora
nai korarls
Remai
sKi
kori
Grgorszg do -""s-

erek Eziellstpeinjezdsek e
esrsrzz
_-._.

kszerek zdete dese

dse RrsK
`- .n-wom
_a_ _"kora
n' "ai kora
NNpvn
pvndorls
ip
M
lsib-"--ii."`~
for a->
dalom
_

zdet
oretce
ko kori
G2:
rgorszg
1-1 ((i
Ezelsteprjnezdsek e Ipari
Ipa.ri
\ :".'.~__._:_
(pg/centrgc)i s
teazurrm,it kultr tegekben zb6lt alakits)
keszl
kezdetohszate kc
erikairezkor kezdetnzkore kitreolnzkorjese
N
-1 "__-`_`__
.:I I_ _ _ _ _
r:

kkon
Pb
(pg/
oncentrcig ) kezd
<irVas
Malteazurramcchihitit,
s (hialdegenakts) Vaskke
Ji jIhveizwmg
lst egirme
O
U
O
_
Edarabokkultr tegekben TTeksz kiBr(
<iBtoenzljkeoser 0p
I
O
I

er nmsr szl
i
brlkszlt kezdet<iR~(zkoiheRszzkat -E-am
4imerrzkorikai
ake
<i BrBro
(--
4-
onzkorkezdete _I 0
'O
O"
O

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII ii

00-*1
' I 1I |I IremI 1I TI WI T*1;
I I II II I1 II II |I II II 1I rI Ir
8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
O 1000 2000 v
2000ev
Kor BC (-1
(i --P
mi) AD

64. bra.
ebra.
A globlis
globelis nehzfm
nehezfem szennyezds
szennyezeides nvekedst
nvekedeset tkrz,
tiikrzei, grnlandi
grnlandi jgtakarbl
jegtakarebl nyert
lomkoncentrci
lomkoncentrci vltozsra
vziltozeiszira vonatkoz
vonatkoz adatok s
es az emberisg
emberiseg technikai s
es kulturlis
kulturelis
vltsai
vailtzisai kztti
kztti kapcsolat (Hong s es munkatrsai,
munkatrsai, 1994 nyomn
nyom:-in kiegsztve).
kiegeszitve).

A krnyezetben
kiirnyezetben teht tehzit mr
mzir visszafordthatatlan
visszafordithatatlan vltozsok
vziltozzisok indultak meg a vaskor vgenvegen
is
is, de sem a krnyezet
7 kirnyezet rombolsa,
rombolisa, sem a technikai fejlettsgfejlettseg mg
meg nem rteerte el az ipar
ipari
civilizaciora
civilizsicira
' ' je jellemzei
ll emzo" k ezdet` rtket
kezdeti erteket.. Az emberseg ` ' okor
emberiseg '
kor ' centrumai
veg
vegi - 'ban a technikai
centrumaiban tCi'lIl.ii(l1
s
es trsadalmi
triirsadalmi fejlds
fejleides lelassulsnak
lelassuliszinak viszont komoly kvetkezmnyei
kjvetkezmenyei lettek s es taln
talen a
Rmai
Rmai B' rro dalom p
Birodalom "' mutathato
ldajan
peldijin mutathat' ki` legjobban
a folyamatos ffejledesre
ej'ldsre (n. elore
(tin. ,,el6re
.. J) / I /
menekulerre
menekz'ile's're vagy mas miis nevenmqg hlwlofe]lHe'.tre) alapul
neven,,mqghalad6jE]'l6'tisre) alapul centrum/perifria
centrum/periferia trsadalmi
tersadalmi

208
 berendezkeds
berendezkedes legjelentsebb
legjelenteisebb problmja.
problemaja. Ugyanis amikor a centrumban lelassult, vagy
megllt a fejlds,
megillt fejleides, azaz a perifrival
periferiaval szemben kialaktott
kialakitott elny
eleiny relatve
relative cskkeni
csijkkeni kezdett,
periferiikkal hatros
a perifrikkal hataros trsgekbl
tersegekbeil jelents
jelenteis energik
energizik vondnak
vondnak el a centrum irnyba. irinyziba. Ek-
periferia, amely a centrumtl
kor a perifria, centrurntl elklnlten
elkiilniilten szervezdtt
szervezeidtt s es fejldtt,
fejleidbtt, dedc a civilizcis
civilizzicies
kizpontban termelt, szervezettebb trsadalom
kzpontban tarsadalom vagy a fejlettebb
fejlcttebb technika kvetkeztben
kbvetkezteben
,,magambb .rz'nvonl
,,m,_gz.tbl7 szz'nv0nal1/P javakbl
javakbl rszesedni
reszesedni kvn,
ldvziin, s
es fel akar zrkzni
zzirkzni a kzpont
kbzpont szintjre,
szintjere,
ratelepszik a centrum hatrvidkre,
rtelepszik hatirvidekere, majd a centrum vlsga vzilsiga esetn
eseten az egszegesz kzpontra
kbzpontra
centrum/periferia rendszer felborul s
is. Ekkor a centrum/perifria es az egsz
egesz trsadalonban
tirsadalomban kaotikus moz-
gasok indulnak meg. Ilyernek
gsok Ilyennek tekinthet
tekinthetei a npvndorls
nepvindorlas is, amelynek elssorban elssorban az
Eurpziba vezet
Eurpba vezetei irnyt
irzinyzit elemeztk,
elemeztek, pedig hasonl hasonl npessgmozgsok
nepessegmozgasok kezddtek kezdeidtek el a
Kinai Birodalomnak a Kzp-Azsival
Knai Kbzep-Azsiaval hatros liatiros trsgeiben
tersegeiben is.
Eghajlattbrteneti modellek nyomn
Eghajlattrtneti nyomen felttelezik,
feltetelezik, hogy a Rmai Rmai Birodalom fennllsa fennallasa
soran nhny
sorn neheny szz szez ves
eves kedvezbb
kedvezbb klimatikus szakasz (rmai (rcimai Optimum)
optimum) alakulhatott ki. A
Fldkzi-tenger vzszintje
Fldkzi-tenger vizszintje meghaladta a jelenlegi jeleniegi rtkeket
ertekeket s es Krisztus utni utini II. vsz-
evsza-
szeileitermelest sikerlt
zadban a szltermelst sikeriilt az Alpoktl
Alpoktl Eszakra, st seit a IV. szzadban
szazadban a Brit-szige-
meghonositani. Ugyanakkor Eszak-Afrikban
teken is meghonostani. Eszak-Afrikziban (Africa provinciban),
provinciziban), ma mr mar si-
reszekcn mg
vatagos rszeken meg jelents
jelenteis gabonaterm
gabonatermei terleteiteriiletei voltak a Rmai Rmai Birodalomnak. A
rmai
r6mai korban kifejldtt
kifejleidtt enyhbb
enyhebb ghajlati
eghajlati szakaszt a Dunntlrl,
Dunrintlrl, az egykori Panno- Palmo-
nizibl elkerlt
nibl eleikeriilt rmai
r6mai kori faanyagon Gryraeusflndrs
GrynaeusAndwis ltal altal elvgzett
elvegzett dendrokronolgiai
dendrokronoligiai
vizsgalatok is altmasztjk.
vizsglatok al:.'itamasztjal<. Ezek az adatok azt bizonytjk, biz0nyi'tj2'i.l<, hogy a rmair6mai kor gazdasgi
gazdaszigi
kedvczeibb krnyezeti
sikereiben a kedvezbb kijrnyezeti felttelek
feltetelek is szerepet jtszottak.
jzitszottak.
r6mai kor ghajlattrtneti
A rmai eghajlattijrteneti adataibl,
adataibl, a grnlandi
grijnlandi jgtakar,
jegtakar, az izlandi krnyezet-k6rnyezet-
tijrteneti bizonytkokbl
trtneti bizonyitekokbl kiindulva tbb t6bb kutat
kutat is felttelezi,
feltetelezi, hogy a Rmai Rmai Birodalom
bukisziban, az eurzsiai
buksban, eurazsiai sztyepp vezetbl 6vezetb6l a Birodalomra tmad tamade nomd nomd trsadalmak
tarsadalinak
mozgasziban az ghajlat
mozgsban eghajlat romlsa
roml:-.isa dnt
dntei szerepet jtszhatott.
jzitszhatott. A XX. szzad szezad kezdettl
kezdetetfil tbb
tibb
hipotzis
hipotezis is szletett
sziiletett a kzp-zsiai
kzep-2izsiai legelk
legeleik npvrdorls
nepvandorlas kori kiszradsrl
kisz2'irad2is:ir6l ses a nomd
nomad
psztortrsadalrnakra
pzisztortzirsadalmakra gyakorolt hatsairl. hatasairel. Mgis
Megis - ezideig - az eurzsiai
eurzsiai sztyeppvezetbl
sztyeppbvezetbfil
a npvndorls
nepvandorlis korrakorzira nzve
nezve dnt
dtintei bizonytkot,
bizonyitekot, olyan alapadatokat, trtneti tirteneti forrsokat,
forrasokat,
krnyezeti dokumentumokat, mint azt a rmai
vagy krnyezeti r6mai kor esetben
eseteben lthattuk-
l:iithatmk mg meg nem
sikerlt
sikerlt felmutatni. A Kaszpi-t Kaszpit6 vzszintjnek
vizszintjenek vlt velt vagy vals
vales ingadozsaival
ingadozz-isaival kapcsolatban
pedig mr miir tbb
tijbb krnyezettrtnsz
krnyezettijrtenesz is felhvta felhivta a figyelmet,
gyelmet, hogy a terletet teriiletet tpll
tziplal leg-
jelentsebb
jelenteiscbb vzforrsok
vizforrasok vzgyjt
vizgyiijtei terletnek
teriiletenek csak elenysz
elenyeszei rszeresze tallhat
talilhat a sztyepp s es
erdssztyepp
erdfissztyepp vezetbe,
vezetbe, teht tehat a tba
tba rkez
erkezei vzutnptls
vizutzinptlzis meghatroz
meghatiroze mennyisge
mennyisege ms mriis
klmaznbl,
klimazenabl, elssorban
elseisorban a tajgbl
tajgibel rkezett.
erkezett. Ez az jelenti, hogy asztyepp- a sztyepp- s es erdsztyepp
erdfisztyepp
zna
zna csapadkviszonyai
csapadekviszonyai dnten dinteien nem befolysolhattk
befolyasolhattak a Kaszpi-tKaszpi-t6 vzszintjt,
vizszintjet, viszot
viszont a
tajga zna
zna eghajlata
ghajlata es s lefolyasi
lefolysi tenyezeii
tnyezi alapvetfien
alapveten mdosithattk
mdosthattk azt. Igy a Kaszpi-
(vagy az Aral-) t t6 vzszintingadozsai
vizszintingadozeisai alapjn alapjzin nem kvetkeztethetnk
kvetkezrethetiink az eurzsiai eurazsiai
sztyeppvezet
sztyeppijvezet egykori csapadkviszonyaira.
esapadekviszonyaira. Hogy ezeknek a nagyobb vztereknek vfztcrcknck a
szintjet milyen erteljesen
szintjt ereiteljesen befolysolhatjk
befolyzisolhatjak a ms mas (idegen) ghajlati
eghajlati rgibl
regibl rkez
erkezei fo-
lyk,
lyk, jl
j6l mutatja a Szir-Dmja s es Amu-Dmja pldja, peldaja, mert az Aral-t Aral-t6 vzszintjnek
vizszintjenek vl- val-
tozsa
tozasa a XX. szzadban
szazadban kimutatott kzp-zsiai kzep-zizsiai kisebb csapadkingadozsok
csapadekingadozisok ellenre ellenere is
csak akkor kvetkezett
kbvetkezett be, amikor ezeknek a folyknak folyknak a vizt vizet a gyapotltetvnyek
gyapotijltetvenyck n- 611-
tzsre
tzesere felhasznltk.
felhasznaltak. A rendszerszemlleti
rendszerszemleleti hibk hiba'1< mellett felmerlt,
felmeriilt, hogy pontos krono-
lgiai
lgiai vizsglatok
vizsgelatok sem trtnetek
tijrtenetek a npvndorls
nepvandorlas korra vonatkozvonatkoz krnyezettrtneti
kiirnyezettbrteneti vizs-
glatok
galatok esetben
eseteben a fentebb bemutatott trsgben. tersegben. Hasonl
Hasonl problmk
problemak mutathatk
mutathatk ki a

209
felttelezsek
feltetelezesek szerint az Avar Birodalom bukshoz bukasalaoz vezet
vezetei Krpt-medencre
K-irpat-medencere vonatkoz vonatkoz
kiszradsi
kisziradasi elrnletekkel
elmeletekkel kapcsolatban is. Igy kmyezettrtneti
kijmyezettijrteneti szempontbl
szempontbl a rmai r6mai kori
kedvezeibb ghajlati
kedvezbb eghajlati peridust
peridust kvet,
kvetei, felttelezheten
feltetelezheteien kedveztlenebb
kedvezeitlenebb ghajlatieghajlati szakasz
terbeli s
trbeli es idbeli
ideibeli kifejldsre
kifejleidesere vonatkoz
vonatkoz elkpzelseket
elkepzeleseket s es ezek trsadalmi
tarsadalmi hatsait
hatzisait er-
ere?-
teljesen hipotetikusnak tartjuk.
Rmai Birodalom bukst
A Rmai bukiszit kveten,
kiveteien, a npvndorls
nepvzindorles sorn soran a termels
termeles egsz
egesz Eur-Eure-
paban, de klnsen
pban, kiiljniisen a npvndorls
nepvindorlis tengelyt,
tengelyet, f 6 levezet
levezetei irnyt
irinyzit alkot
alkot Krpt-me-
Karpat-me-
dencebcn igen jelents
dencben jelenteis mrtkben
mertekben visszaesett, mert a termelsi termelesi s es technikai tudst
tudzist hor-
doz
doz kiizijssegek
kzssgek es s a tudas
tuds atadisinak,
tadsnak, fennmaradasanak
fennmaradsnak rmaiak rmaiak altal ltal kiepitett
kiptett rendszere
folyamatosan pusztult, a nepesseg npessg es s telepiilesszim
teleplsszm cskkcnt.
cskkent. Az eddigi, korantsem korntsem teljes
kbrnyezettrteneti elemzsek
krnyezettrtneti elemzesek mgis
megis azt bizonytjk,
bizonyitjk, hogy az eredeti nvnyzet nbvenyzet s es a ta-
lajtari
lajtani viszonyok ennek ellenre ellenere nem `egenerldtak
1'egener:ilc'>dtak Eurpban.
Eurpziban. Ezek az adatok jelzik,
vaseszkzbkkel, mr
hogy a fejlett vaseszkzkkel, mar a kelta korban megindtott
meginditott termszet
termeszet talakt
zitalakit munka
olyan szintet rt ert el a rmai
r6mai korban, hogy a neolit, rzkori,,bronzkori
rezl<0ri,,br0nzl-zori npek nepek ltaleltal meg-
ijkolgiai rendszerek mr
zavart kolgiai mar nem tudtak regenerldni.
regenerildni. Ugy tnik tiinik a technikai fejlds
fejleides
kijvetkezteben a ksvaskor
kvetkeztben keseivaskor s es a rmai
r6mai kor sorn soran az emberi kzssgek
kijzijssegek mr mar tlptk
zitleptek az
kbrnyezeti egysgek
egyes krnyezeti egysegek hatrt,
hatzirat, feloldottk
feloldottik ezeket a hatrokat
hatzirokat s es a krnyezeti
krnyezeti mozai-
kosszigot hordoz
kossgot hordoz tnyezket
tenyezeiket (nvnyzet,
(nivenyzet, talajtani viszonyokat) megvltoztattk.
megvaltoztattak.
nepvandorlzis kornak
A npvndorls kor:-inak lezrulsval,
lezarulasival, a kzpkori
kijzepkori llamok
allamok kialakulsval
kialalculiisaval s es megszi-
lardulaszival prhuzamosan
lrdulsval perhuzamosan a korbbi korabbi fejldshez
fejleideshez kpest
kepest eltr
elter6 irnyban
iranyban alakult az ember
es krnyezet
s kjrnyezet kapcsolata. A kzpkorban
kzepkorban kifejlesztett fldmvelsi
jldmvelesi technikk
technikek (ugaroltats,
(ugaroltatzis,
erde$- s
erd- es legelgazdlkods,
legelgazdeilkodis, nezsgye
mezsgye stb.) nyomn nyoman az lvilg
eleivilag soksznsge
sokszinsege szempontj-
szemp0ntj2'i-
bl alapvet
bl alapvetei krnyezeti
kbrnyezeti mozaikossg
mozaikossag fennmaradt s es stabilizldott.
stabilizldott. A kzpkori
kijzepkori gazdasgi
gazdasagi
es trsadalmi
s tarsadalmi fejldst
fejlfidest erteljesen
ereiteljesen befolysolta
befolyasolta a VIII.-XIII.
VIII.XIII. szzad szzizad kztt
kijztt kifejldtt
kifejleidijtt
optimum s
viking Optimum es a XIV. szzadtl
szizadtl bekvetkezett
bekvetkezett fokozatos lehls, lehles, a,,k1lrjgkornk
a ,,kz's jqQ;k01'nak
nevezett eghajlati
ghajlati valtozas
vltozs is. A kis jegkor
jgkor leghidegebb szakaszzinak
szakasznak kifejleideset
kifejldst peldaul
pldul
kapcsolatba hozzik
hozzk a paraszthzibonk
paraszthbork lcialakulziszival
kialakulsval is. Ennek ellenere ellenre Eurpa
Eurpa (es (s arvilzig)
at vilg)
tirtenelmet
trtnelmt nem ezek a kiirnyezetikrnyezeti hatesok
hatsok viltoztattak
vltoztattk meg alapvetfien,
alapveten, hanem az Ujvilag Ujvilg
felfedezese.
felfedezse. Az UjvilzigUjvilg gyarmatositzisa
gyarmatostsa soran sorn az emberi l<6rnyezctz'italak{t:is
krnyezet-talakts is llijabb jabb
szintre emelkedett, vagyis az emberiseg emberisg altal ltal okozott globalis
globlis kiirnyezeti
kmyezeti terheles
terhels tovabb
tovbb
nvekedett.
nvekedett. Az j, j, amerikai teriiletek
terletek es s termekek
termkek (burgonya, kukorica, paprika, dohany, dohny,
nemesfemek
nemesfmek stb.) bekapcsoliisa
bekapcsolsa a termelesbe,
termelsbe, kereskedelembe atalakitotta talaktotta eleibb
elbb a k6zep-
kzp-
kori Eurpa
Eurpa agrziriurnzit,
agrriumt, iparat,
ipart, nepesseget,
npessgt, tzirsadalmzit,
trsadalmt, letrehozva
ltrehozva az ipari civilizacit,
civilizcit,
majd ez az j j civilizaci
civilizci szetterjcdve,
sztterjedve, az egesz
egsz Fijldiink
Fldnk gazdaszigat
gazdasgt es s az emberiseget,
emberisget, vala-
mint az ember es s kirnyezete
krnyezete viszonyzit
viszonyt is aitformilta.
tformlta. Az ipari civilizaci
civilizci kbrnyezetre
krnyezetre
gyakorolt hatziszit
hatst legjobban az eurpai eurpai erdeik
erdk kiterjedesenek
kiterjedsnek vziltozzisan
vltozsn lehet bemutatni.
Az ipari tirsadalom
trsadalom @1611 eltt Eurepa
Eurpa mintegy 70%-a volt erdeisiilt, erdslt, az ipari civilizzicit
civilizcit l<6ve-
kve-
teien
ten az erdeik
erdk arinya
arnya fokozatosan 20% ala al cslckent,
cskkent, de a regionalis
regionlis elteresek
eltrsek meg mg je-
lenteisebbekke
lentsebbekk valtak. vltak. A German-Lengyel
Gemn-Lengyel Scszig Sksg egyes teriiletein
terletein a kijzelkzel 90%-0s
90%-os erdei- erd-
siiltseg
sltsg az ipari civiliz:-icit
civilizcit kivetei
kvet 100 evbenvben 20%-ra, majd 10% ala al csijkkent.
cskkent. A globelis
globlis
kirnyezeti
krnyezeti terheles
terhels a korabbi
korbbi szintnek a tbbszijrijsere
tbbszrsre emelkedett abra).
bra).
AZ
Az Ujvilzig
Ujvilg felfedezeset
felfedezst kvetei
kvet tijrtenesek
trtnsek (indianok
(indinok kiirtzisa,
kiirtsa, amerikai es s afrikai rab-
szolga kereskedelem) viszont mas ms fontos tenyezeikre
tnyezkre is felhivjk
felhvjk a gyelmet. Igy arra is,
hogy mi trtenik,
trtnik, ha a centrumhoz kepest kpest elszigetelt, elmaradt technikai szinvonal sznvonal pe-
riferia
rifria es
s egy fejlettebb technikai szinten ill, ll, jl
jl szervezett ta-irsadalrni
trsadalmi es s gazdasegi
gazdasgi l(6z- kz-

210
2 10
 pont kzssgei
kizijssegei tallkoznak.
talalkoznak. Az jvilg
Ujvilag meghdtsa
mcgliditzisa sorn
soran amerikai slakossg
slakossaig jelents
jelenteis
resze, az eurpai
rsze, eurpai centrumhoz
centrurnhoz kpest
kepest technikai s es kulturlis
kulturzilis mssgot
mzissagot hordoz
hordoz kzssgek,
kztissegek,
krnyezettel eltr
a krnyezettel elter viszonyt kialakt,
kialal<i't6, klnbz
kiilnbijze hagyomnyokkal
hagyomanyokkal rendelkez
rendelkezei csoportok
kiszolgaltatott helyzetbe az Ujvilg
pusztultak el, illetve szorultak kiszolgltatott Ujvilfig felfedezst
felfedezeset kveten,
kveteien,
periferiilis fejlds
mert az elszigetelt perifrilis fejleides kvetkeztben
kijvetlcezteben ezek az emberek technikai s es
tersadalmi szempontbl
trsadalmi szempontb6l lemaradtak a centrumbl centrumbl rkezkkel
erkezkkel szemben. Ezek az esem- eseme-
bizonyitjak, hogy milyen veszlyekkel
nyek azt bizonytjk, veszelyekkel rhataarhata centrumtl
centrumtl trtn
t6rten6 elszigetelds,
elszigeteleides,
periferia lemaradsa
a perifria lemaradasa s es elklnlt
elkLil6ni'1lt fejldse.
fejl6dese.
emberiseg eddigi trtnelme
Ugyanakkor az emberisg trtenelrne azt is bizonytja,
bizonyitja, hogy nem csak a biol- bi016-
es a krnyezeti
giai s krnyezeti soksznsgnek
sokszinsegnek van kiemelkedkiemelkedei jelentsge
elenteisegeaz emberiseg s
az emberisg es a fldi
fjldi let
elet
jijveije szempontjbl,
jvje szempontjibl, hanem a klnbz kiilnbbzei kulturlis,
kulturelis, technikai megoldsoknak
megoldasoknak s es a
sokszinii fldi
sokszn jldi krnyezettel
kirnyezettel eltr
elterei kapcsolatokat kialaktott
kialakitott kzssgeknek
kijztissegeknek is. Ennek oka
az, hogy eddig valamennyi, a trtnelem trtenelem sorn soran kialakult civilizcis
civilizacis megolds
megoldis egy id idi'5
utan zskutcnak
utn zsikutcanak bizonyult s es az emberisg
emberiseg fejldsnek
fejleidesenek jllij irnyt
irzinyzit ltalban
eltaleban mr
mzir olyan
kzssegek kpviseltk,
kzssgek kepviseltek, amelyek
anielyek a korbbi
korabbi fejldsi
fejleidesi fzisban
fazisban httrben
hatterbcn helyezkedtek el,
periferiilisan fejldtek.
perifrilisan fejleidtek. Igy az emberisg
emberiseg jvjejveije szempontjbl
szempontjzibl kiemelked
kiemelkedei jelentsg
jelentfiseg
kulturilis, technikai, trsadalmi
a kulturlis, tersadalmi soksznsg
sqksziniiseg fennmaradsa,
fennmaradasa, mg meg akkor is, ha a jelenlegi
gazdaszigi, trsadalmi
gazdasgi, tersadalmi centrumok (Eszak-Amerika, Nyugat-Eurpa, Nyugat-Eurpa, Japn) Iapan) emberisgre
emberisegrc
homogenizil hatsa
gyakorolt homogenizl hatasa rendkvl
rendkiviil erteljes.
ereiteljes. Ajv
A 6V5legnagyobb kihivasa s
legnagyobb kihvsa es krdse
kerdese
emberiseg szmra
az emberisg szamira az, hogy a biolgiai
biolegiai s es a krnyezeti
kijrnyezeti diverzitssal
diverzitiissal egytt
egyiitt megment-
hetei-e az emberisg
het-e emberiseg kulturlis,
kulturelis, technikai s es trsadalmi
tarsadalmi soksznsge?
soksziniisege? Fennmaradhatnak-e
hagyomenyos, improduktv
a hagyomnyos, improduktiv vagy paraszti, eltr elterei rtkeket,
ertekeket, kulturlis
kulturelis elkpzelseket
elkepzeleseket
hordoz kzssgek
hordoz kzbssegek a klnbz
kiil6nb6z<'5 fldi
fdldi krnyezethez,
krnyezethez, termszeti
termeszeti viszonyokhoz adapt- adapta-
ledott csoportok (pl.: eszkimk,
ldott eszkimk, serdkben,
eiserdeikben, sivatagokban l e16 trzsek),
tiirzsck), trsadalmak
tzirsadalrnak a
gazdasegi kzpontok
gazdasgi kiizpontok termszeti
termeszeti s es trsadalmi
tarsadalmi viszonyokat homogenizl
homogenizil hatsai hatzisai ellenre
ellenere
is? Van-e annyi tolerancia, megrts megertes a centrumokban l 616 kzssgek
kzijssegek vezetsben,
vezeteseben, hogy
elfogadjk
elfogadjik a technikai, kulturlis
lculturalis ses rtkrendbeli
ertekrendbeli mssgot
masszigot annak a tapasztalatnak
tapasztalamak a bir-
t0l<aban, hogyha az emberisg
tokban, emberiseg valamely csoportja egy msik, masik, eltr
elterii kulturlis
kulturelis megold-
megolda-
jellemezhetei kzssget
sokkal jellemezhet kijzsseget szmol
szzimol fel brmilyen
barmilyen mdszerrel,
mdszerrel, akkor pldt peldat mutat arra
is, hogy vele szemben egy msik masik fejldsi
fejleidesi fzisban
fazisban hogyan lpjenek
lepjenek majd fel?

211
 Ajanl-ott irodalom
8. Ajnlott

Aitken, M. J. I. 1973. Physics and Archeology. Oxford Univesity Press.

Albritton, C. C. 1975. Philosophy ofGeohistory: 1 785-1 970. Dowden, Hutchinson and
Ross Press.
Bacskay E. 1980. A magyar holocnsztratigrfa
Bcskay holocensztratigrafia rgszeti
regeszeti dokumentcis
dokumentsicios pontjai az
Alfoldon. Neolitikum. Fldtani
Alfldn. Foldtani Intzet
Intezet Evi Jelentse
Ielentese 1978-rl,
1978r6l, pp. 429-433.
B-.1-icskay E. 1981. A magyar holocnsztratigra
Bcskay holocensztratigraa rgszeti
regeszeti dokumentcis
dokumentacis pontjainak
retegtani adatai. Fldtani
rtegtani Foldtani Irtzet
Intezet Evi Jelentse
Ielentese 1979-rl,
1979-r61, pp. 551-559.
Bsicskay E. 1980. A magyar holocnsztratigra
Bcskay holocensztratigria rgszeti
regeszeti dokumentcis
dokumentecis pontjai a Du-
nintetlon. Korai s
nntlon. es kzps
k6zeps6 neolitikurn.
neolitikum. Fldtani
Foldtani Intzet
Intezet Evi Jelentse
Ielentese 1980-rl,
1980-r61, pp.
543-551.
Bacskay E. 1991,. Rgszeti
Bcskay Regeszeti kutatsok
kutatesok fldtani
foldtani tanulsgai
tanulszigai magyarorszgi
magyarorszegi pldkon.
peldzikon. Fld-
Fold-
tani Intezet
Intzet Evi Ielentese
Jelentse 1989-r61,
1989-rl, pp. 613-621.
Banner, J. I. 1956. Die Peeler
Peceler Kultur. Akadmiai
Akademiai Kiad.
Kiad6.
Archeological Chemistry. Arnerican
Beck, C. W. ed. 1974. Areheological American Chemical Society, 138.
Behre, K. E. 1981. The interpretation of anthropogenic indieators indicators in pollen diagrams.
Pollen Spores 23. pp. 225-245.
Behre, K. E. 1988. The role of Man in European vegetation history. pp. 633-672. In:
Huntley, B.-Webb,
B.Webb, T. III. eds. Vegetation History. Kluwer Academic Publishers.
Behrensmeyer, A. K.-Hill, A. P. 1980. Fossils in the Making: Vertebrate Taphonomy
and Paleoecology. University of Chicago.
Beke, C. T. 1835. On the Geological Evidence of the Advance of the Land at the Head
of the Persian Gulf.Gu.lf. London and Edinburg Philosophical Magazine and Journal Iournal of
Science, 7. pp. 40-46.
Bell, M.-Walker,
M-Walker, M. J. I. C. 1992. Late Quaternary Environment Change. Longman Press.
Bennett, K. D.-Fossitt,
D.Fossitt, J.I. A.-Sharp,
A.Sharp, M. J.-Switsur,
I.Switsur, V. R. 1990. Holocene vegetation
and environrnent
environment history at Loch lang, Shouth Uist, Western Isles, Scotland. New
Phytologist, 114. pp. 281-298
Berglund, G. E.-Ralska-Jasiewiczowa,
E.-Ralska-Iasiewiczowa, M., 1986. Pollen Analysis and Pollen Diagrams.
pp. 455-484. In: Berglund, B. E. ed. Handbook of Holocene Palaeoecology and
Palaeohydrology. Wiley Press.
Beug, H. J. I. 1982. Vegetation history and climatic changes in central and southem
Europe. pp. 85-102. In: Harding, A. F. ed. Climatic Change in Later Prehistory.
Edinburgh Univeristy Press.
Bishop, P. 1980. Poppes Poppers Pnneiple
Pninciple of Falsiability and Davisian cycle. Professional
Geographer, 32. pp. 310-315.
Binford, L. R. ed. 1972. An Areheological
Archeological Perspective. Academic Press.
Binford, L. R. ed. 1977. For Theory Building in Archeology. Academic Press.
Binford, S. R.-Binford, L. R. 1968. New perspectives in Archeology. Aldine Press.
Birks, H. J.I. B. 1986. Late Quaternary Biotic Charges
Changes in Terrestrial and Lacustrine
with Particular Reference to North-West Europe. pp. 3-65. Berglund,
Environments, With
B.E.ed. Handbook of Holocene Palaeoecology and Palaeohydrology. Wiley Press.
I. B.-Birks, H. H. Quaternary Palaeoecology. Edward Arnold Press.
Birks, H. J.
Bonsall, C. ed. 1985. The Mesolithic in Europe. Edinburgh.
Boucot, A. J. I. 1953. Life and Death Assemblages among Fossils. American J. I. Sciences,
251. pp. 25-40.
T.Behrensmeyer, A. K. 1976. Hominid Taphonomy: Transport of Human
Boaz, N. T.-Behrensmeyer,
Skeletal Parts in an Artical uviatile Environment. American J. I. Physical Anthro-
pology, 45. pp.53-60.
Bogner-Kutzien, I. 1963. The Copper Age Cementary of'1`iszapolgr-Basa-tanya.
Bognr-Kutzin, of TiszapolgerBasa-tanya. Ar-
cheologia Hungarica, 42.
Bogner-Kutzien,
Bognr-Kutzin, I. 1972. The Early Copper Age Tiszapolger
Tiszapolgr Culture in the Carpathian
Basin. Archcologia
Archeologia Hungarica, 48.
B6na,
Bna, I. 1992. Bronzezeitliche TellKulturen
Tell-Kulturen in Ungarn. pp. 9-216. In: Fodor, I.-
W.-Raczky, P. eds. Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell Sied-
Meier-Arendt, W-Raczky,
lungen an Donau and Theiss. Walter Meier Arendt im AuftrageAurage des Dezernats Kultur
und Freizeit der Stadt Frankfurt a. Main, Frankfurt.
Bokonyi,
Bknyi, S. 1974. History of domestic mammals
mamrnals in Central and Eastern Europe. Aka-
demiai Kiad.
dmiai Kiad.
Bradley, R. S. 1985. Quaternary Paleoclimatology. Methods of Paleoclimatic Reconst-
ruction. Chapman and Hall Press, London.
Braun M.-Smegi
M-Sumegi P.-Szcs
P.Sz{ics L.-Szr
L.Szo6r Gy. 1993. A kllsemjni
kellsemjeni Nagy-Mohos
NagyMohos lp lep fej-
ldstrtnete
leidestortenete (Lpkpzds
(Lepkepzeides emberi hatsra
hatesra s
es az slp
6slep hipotzis).
hipotezis). Jsa
Iosa Andrs
Andres M-
Mei-
zeum Evknyve,
zeun Evkonyve, 33-35. pp. 335-366.
Breggren, W. A. 1980. Towards to a Quaternary Time Scale. Quaternary Research, 13.
pp. 277-302.
Buckland, 1823. Reliquiae Diluvianae, or, Observations on the Organic Remains Con-
tained o
on Caves, Fissures, and Diluval Gravel, and on other Geological Phenomena
Attesting to the Action of an Universal Deluge. John Iohn Murray Press, London.
Butzer, K. W. 1974. Geo-archeological Interpretation ofTwo Acheulian Calcpan Sites:
Doornlagte and Rooidam (Kimberley, South Africa). J. I. Arcehological Science, 1. pp.
1-25.
Butzer, K. W. 1977. Geo-archeology in Practice. Review ofAnthropOlogy,
of Anthropology, 4. pp. 125-
131.
Butzer, K. W. 1982. Archeology as Human Ecology. Cambridge University Press.
Chamberlin,
Chambcrlin, T. C.1965. The Method of Multiple Working Hypoteses. Science, 148.
pp.754759.
pp.754-759. _ _ _ _ _
Chapman, I. J. 1994. Social power in the early farming communities of Eastern Hungary

- Perspectives from Upper Tisza region. Iosa Jsa Andres
Andrs Mfizeum
Mzeum Evkonyve,
Evknyve, 36. pp.
79-99.
Chapman,- I.
Chapman, J. 1994. The Origins of Farming in South East Europe. Prehistoire
Prhistoire Euro-
peenne
penne 6 1994, 133-156.

Z14
214
Clark, J.
I. D. G. 1972. Star Carr:
Can": a case study in bioarcheology. Addison-Wesley Modular
Publication.
Clark, J.I. D. G. 1988. Praetile
Practile motion and the theory of charcoal analysis, source area,
transport, deposition and sampling, Quaternary Research, 30. pp. 67-80.
Clark, J.I. D. G.-Merkt, J.-Muller,
I.-Muller, H. 1989. Post-glacial re, vegetation and human
forelands, South Western Germany. J.
history on the northern Alpine forelarids, I. Ecology, 77.
pp. 897-925. _ _ _ _ _
Craig, G. Y. 1953. Fossl
Fossil Communtes
Communities and Assemblages. American J. I. Sciences, 251.
25 1. pp.
547-548.
Craig, G. Y. 1966. Concept in Palaeoecology. Earth Sciences Reviews, 2. pp. 127-155.
Cushing, E. I.Wright,
J.-Wright, H. E. 1967. Quaternary Paleoecology. Yale University Press,
Connecticut.
Davidson, D. A.-Shackley, M. L. 1976. Geoarcheology. Duckworth Press.
Environments of Geologic Past. Science, 147. pp. 592-594.
Deevey, E. S. 1965. Enviromnents
Delcourt, H. R.- Delcourt, P. A. 1991. Quaternary Ecology. Chapman and Hall Press,
London.
Dimbleby, G. W. 1976. Climate, Soil and Man. Philosophical Transactions ofthe Royal
Society, 275. pp. 197-208.
T. Dobosi, V. 1994. Contribution to the Upper Palaeolithic Topography. Acta Ar-
caeologica Hungaricae, 46. pp. 3-20. IJ,
T. Dobosi, V.-Vrs,
V-Voros, 1.- I. Krolopp, E.- E. Szab,
Szab, J.-Ringer,
I.Ringer, A.-
A. Schweitzer, F. 1983.
Pilismarot-Pelret. Acta Archaeologica Hungarica, 35.
Upper Paleolithic Settlement in Pilismart-Plrt.
pp.288311.
pp. 288-31 1.
Ellias, S. A. 1994. Quaternary Insects and Their Enviroments. Smithsonian Institution
Press, Washington.
Evans, J.I. G. 1972. Lard
Land Snails in Archaeology. Seminar Press, London-New LondonNew York.
Evans, J.I. G. 1975. The Environment of Early Mari Man in the British Isles. Paul Elek Press.
Evans, J. I. G. 1978. An Introduction to Environmental Archeology. Cornell University
Press.
Evans, J. I. G.-O*Connor,
G.-OConnor, T. 1999. Environmental Archaeology. Sutton Publishing,
Phoenix Mill.
Fiizes, M. 1990. A fldmvels
Fzes, foldmiveles kezdeti szakasznak
szakaszenak (neolitikum s es rzkor)
rezkor) nvnyleletei
novenyleletei
Magyarorszegon. Tapolcai Vrosi
Magyarorszgon. Verosi Mzeum
Miizeum Kzlemnyei,
Kozlemenyei, 1. pp. 139-238.
Fiizes, M. 1991. A Dunntl
Fzes, Dunentiil korai nvnytermesztse
novenytermesztese ses nvnyleletei.
novenyleletei. A Starcevo kul-
teira s
tra es a Tapolcai csoport. Tapolcai Vrosi
Verosi Mzeum
Mfizeum Kzlemnyei,
Kozlemenyei, 2. pp., 267-362.
Gebori, M.-Gborin
Gbori, M.Geborine Csnk,
Csenk, V. 1957. Les stations de loess palolithiques
paleolithiques de Hongrie.
Acta Archeologica Hungaricae, 8. pp. 3-116.
Gleick, J. I. 1987. Chaos. Sphere Press.
Geertz, C. 1963. Agricultural Involution: The Process of Ecological Change in Indo-
nesia. Univerity of California Press.
Grynaeus A. 1998. Dendrokronolgia.
Dendrokronolegia. Panniculus, 3. pp. 357-366.
Gyulai, F. Arcehobotanika. J I6 Knyvek,
Konyvek, Debrecen.
Harmon, R. S.-Thompson,
S.Thompson, P.-Schwarz,
P.Schwarz, H. P.-Ford,
P.Ford, D. C. 1978. Late Pleistocene pa-
laeoclimates ofNorth America as inferred from stable isotope studies ofspeleotherms.
Quaternary Research, 9. pp. 54-70.

215
 Horvth
Horveth F. 2001. Csengelei kunok kimok ura s es npe.
nepe. Archeolingua Kiad, Kiade, Budapest. Ap-
pendix.
Hempel, C. G. 1966. Philosophy of Natural Science. Prentice Hall.
Hertelendi, E. 1998. Radiocarbon kormeghatrozs.
kormeghaterozes. Panniculus, 3. pp. 311-334.
E.-Zeborszky, L.-Molnr,
Hertelendi, E.-Csongor, E.-Zborszky, L.-Molner, I.-Gl,
I.-Gel, I.-I. Gyrffy,
Gyeerffy, M.-Nagy,
M-Nagy, S.
Counting System for High Precision C-14 Dating. Radioearbon,
(1989): Counti.ng Radiocarbon, 32. pp.
399-408. I
Hertelendi, E.-Kalicz, N.-Raczky, P.-Horvth,
P.-Horveth, F _-Veres,
.Veres, E.-Svingor,
E-Svingor, I.-Fut,
I.-Fute, I. and
Bartosiewicz, L. 1996. Re-evolution of the Neolithic in eastern Hungary based on
Radiocarbon, 37. pp. 239-241.
calibrated radiocarbon dates. Radioearbon,
Herz, N.-Garrison, E. G. 1998. Geological methods for archeology. Oxford University
Press, Oxford.
Higgs, E. S. ed. 1972. Papers in Economic Prehistory. Cambridge University Press.
Higgs, E. S. ed. 1975. Palaeoeconomy. Cambridge University Press.
Horveth, F. Csengelei kunok ura s
Horvth, es npe.
nepe. Archeolingua Kiad,Kiad, Budapest.
Horveth,
Horvth, F.Hertelendi,
F.-Hertelendi, E. 1994. Contribution to the 14C based Absolute Chronology
of the Early and Middle Neolithic Tisza region. Jsa Iosa Andrs
Andres Mzeum
Mtizeum Evknyve,
Evkonyve, 36.
pp.111-133.
pp. 11 1-133.
Horveth, F.-Trogmayer,
Horvth, F.Trogmayer, O.1985. A dl-alfldi
del-alfoldi jkkori
ifijk6kori fejlds
fejl6des kezdete s es vge.
vege. Tu-
domeny 1985/2, 30-37.
domny
Huggett, J. I. A. 1995. Geoecology. Routledge Press, London.
Huntley, B.-Birks, H. J. I. B. 1983. An Atlas of Past and Present Pollen Maps of Europe
013.000 years ago. Cambridge Univeristy Press.
0-13.000
Iversen, J.I. 1941. Land occupation in Demrarls
Derimarl<s stone age. Darirnatks
Darimarks Geologiske Un-
dersogelse, 66. pp. 7-68.
dersgelse,
Ilon, G. ed. 1998. Rgsztechnikusok
Regesztechnikusok kziknyve.
kezikonyve. Panniculus, 3. Szombathely.
Ilon, G.-Ughly, I. 1996. Bevezets
Bevezetes a Krpt-medence
Kerpet-medence rgszetbe.
regeszetebe. Histria
Histria Alaptvny,
Alapitveny,
Szombathely.
Imbrie, J.-Newell,
I.-Newell, N. 1964. Approaches to Paleoecology. Wiley Press.
Jacobson,
Iacobson, G. L.-Bradshaw, R. H. W. 1981. 198 1. The selection of sites for palaeovegetational
studies. Quatei`nary
Quaternary Research, 16. 80-96.
Jacomet,
Iacomet, S., Brombacher, Ch. & 8: Dick, M. 1989. Archobotanik
Archaobotanik am Zrichsee.Ziirichsee. Ackerbau,
Sammelwirtschaft und Umwelt von neolitischen und bronzezeitlichen Seeufersied-
lungen
lurigen im Raum Zrich.
Zurich. ,Berichte
Berichte der Zrcher
Zrcher Denkmalpege 7.
Jakab
Iakab G.-Magyari
G.Magyari E. 2000. Uj tvlatok
tevlatok a magyar lpkutatsban:
lepkutatesban: szukcesszikutats
szukcesszielqitates pa-
leobryolgiai
leobryolegiai s es pollenanalitikai mdszerekkel.
modszerekkel. Kitaibelia, 5. pp. 17-36.
Janovic,
Ianovic, B.-Ottoway,
B.Ottoway, B. S. 1976. Copper mining and metallurgy in the Vinca Group.
Amiquiiy,
Antiquity, so.50. pp.
pp. 104-113.
104-113.
Jnossy
Ienossy D. 1979. A magyarorszgi
magyarorszegi pleisztocn
pleisztocen tagolsa
tagolesa gerinces faunk fauiiek alapjn.
alapjen. Aka-
dmiai
demiai Kiad,
Kiad6, Budapest.
Jrain-Komldi,
IeraineKoml6di, M. 1966. Adatok az Alfld Alfold negyedkori klma-
klima- s es vegetcitrtnethez
vegeteciotortenetehez
I. Botanikai Kzlemnyek,
Kozlemenyek, 53. pp. 191-201.
Jrain-Komldi,
Ieraine-Komlodi, M. 1969. Adatok az Alfld Alfold negyedkori klma-
kl.ima- ses vegetcitrtnethez
vegeteciotortenetehez
II. Botanikai Kzlemnyek,
Kozlemenyek, 56. pp. 43-55.

216
Jerem
Ierem E.-Facsar
E.Facsar G.-Kordos
G.Kordos L.-Krolopp
L.Krolopp E.-VrsE.-Voros I. 1985. A Sopron Krautackeren
feltrt
feltert vaskori telep rgszeti
regeszeti s es krnyezetrekonstrukcis
kornyezetrekonstrukcis vizsglata.
vizsgelata. I. Archeolgiai
Archeolegiai
Ertesito, 111. pp. 141-169.
Ertesto,
Ierem E.-Facsar
Jerem E.Facsar G.-Kordos L.-Krolopp
L.Krolopp E.-Vrs
E.-Voros I. 1985. A Sopron Krautackeren fel-
tert vaskori telep rgszeti
trt regeszeti ses krnyezetrekonstrukcis
kornyezetrekonstrukcis vizsglata.
vizsgelata. II. Archeolgiai
Archeolgiai Er-
tesi't6, 112. pp.3-24.
test, pp.324.
Ierem E.-Bartosiewicz
Jerem E-Bartosiewicz L.-Gyulai
L.Gyulai F _-Krolopp
.Krolopp E. 1991. Krnyezetrgszeti
Kornyezetregeszeti vizsglatok
vizsgelatok
MenfocsanakSzeles lelhelyen.
Mnfocsanak-Szeles lel6helyen. Iparrgszeti
Iparregeszeti s es Archimetriai Tjkoztat,
Tejekoztate, 8-9.
Kalicz N. 1970. Agyagistenek.A neolitikum s es rzkor
rezkor emlkei
emlekei Magyaroszgon.
Magyaroszegon. Corvina
Kiad6, Budapest.
Kiad,
neolitkutates Magyarorszgon.
Kalicz N. 1976. A neolitkutats Magyarorszegon. Valsg Valoseg 19/1. pp. 25-41.
IultL'1raveltozesok a korai s
Kalicz N. 1983. Kultravltozsok es kzps
k6zeps6 rzkorban
rezkorban a Krpt-medencben.
Kerpet-medenceben.
Archeolgiai
Archeologiai Ertest,
Ertesitei, 110. pp. 3-13.
Friihneolithische Siedlungsmde
Kalicz, N. 1990. Frhneolithische Siedlungsfunde aus Sdwestungarn.
Siidwestungarn. Akadmiai
Akademiai Kiad.
Kiad.
Kalicz N. 1991. A legkorbbi
legkorebbi fmleletek,Dlkelet
femleletekDelkelet Eurpban
Europeban s es a Krpt-medencben
Kerpet-medenceben
az i.e_
i.e. 6-5 vezredben.
evezredben. Archeolgiai
Archeolgiai Ertest,
Ertesit6, 118.
1 18. pp. 3-12.
Hatvan Kultur. pp. 191-218. In: Novotny, B.-Kalicz,
Kalicz, N. 1984. Die Hawaii B.Kalicz, N.-Brukner,
B.-Tasic, N. eds. Kulturen der Bronzezeit des Kapatbeckens und Nordbalkans.
SANU, Beograd.
N.Makkay, J.
Kalicz, N.-Makkay, I. 1976. Frhneolitische
Friihneolitische Siedlung in Mhtelek-Ndas.
Mehtelek-Nedas. Mittelungen
Archaologischen Irstituts
des Archologischen Iristituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften,
Wissenscliaften, 8. pp.
13-24.
N.Makkay, J.
Kalicz, N.-Makkay, I. 1977. Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tie-
Akademiai Kiad,
febene. Akadmiai Kiado, Budapest.
N-Raczky P. 1977. Uj-e az ,,jrgszet?
Kalicz N.-Raczky ,,iijregeszer? Valsg,
Valseg, 20. pp. 76-94.
Kemenczei T. 1970. A Kyj atice kultra kultura Eszak Magyarorszgon.
Magyarorszegon. Hermann Ott Otto Mzeum
Mfizeum
Evkonyve, 9. pp. 17-78.
Evknyve,
Kertsz,
Kertesz, R.-Smegi,
R.-Siimegi, P.-Kozk,
P.-Kozek, M.-Braun, M.-Flegyhzi,
M.-Felegyhezi, E.-Hertelendi, E. 1994. Ar-
cheological and Paleoecological study of an Early Holocene settlement in the Jszsg
eheological Ieszseg
Area. Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina, 32. pp. 5-49.
Kertesz, R.-Smegi,
Kertsz, R.Si'1megi, P. 1999. Terik,
Teoriek, kritika s es egy modell: Mirt
Miert llt
ellt meg a Kr`s-
Koros-
kultfira terjedse
Starcevo kultra terjedese a Krpt-medence
Kerpet-medence centrumban?
centrumeban? Tisicutn,
Tisicurn, 10. pp. 9-22.
Kertesz R.-Smegi
Kertsz R-Sijmegi P. 1999. Az,Eszaki-kzphegysg
AzEszaki-kozephegyseg negyedidszak
negyedid6szak vgi
vegi strtnete.
festortenete.
Nogred Megyei Mzeumok
Ngrd Mfizeumok Evknyve,
Evkonyve, 23. pp. 66-93.
Kordos, L. 1977. Changes in the Holocene clirnate climate of Hungary reected by the Vole- ,,vole-
then"nometermethod. Fldrajzi
thermometer,method. Foldrajzi Kzlemnyek,
Kozlemenyek, 25. pp. 222-2228.
Eghajlatveltozes s
Kordos L. 1981. Eghajlatvltozs es krnyezetfejlds.
kornyezetfejleides. MTA X. Oszt. Kzlemnyei,
Kozlemenyei, 14.
pp. 209-221. _ _
Climatostratigraphy of Upper Pleistocene vertebrates and the con-
Kordos, L. 1987. Clmatostratgraphy
ditions of loess formation in Hungary. GeoJoumal, GeoIouriial, 15. Pp. 163-166.
Kordos L.-Ringer A. 1991. A magyarorszgimagyarorszegi fels-pleisztocn
fels6-pleisztocen Arvicolidae sztartigr-
sztartigre-
ejenak klimato- s
jnak es archeosztratigrai
archeosztratigreai korrelcija.
korrelecioja. MAFI Evi Jelentse
Ielentese 1989 vrl,
evr6l,
pp.523-533.
pp. 523-533.
I.Patay P. 1958. A bkk
Korek J.-Patay biikk kultra
lcultfira elterjedse
elterjedese Magyarorszgon.Rgszeti
Magyarorszegon.Regeszeti Fzetek,
Fiizetek,
H/2.
II/2.

21'?
217
Kovcs
Kovecs T. 1977. A bronzkor Magyarorszgon.
Magyarorszegon. Corvina Kiad, Kiado, Budapest.
Kovcs,
Kovecs, T. 1984. Die Fzesabony-Kultur.
Fiizesabony-Kultur. pp. 235-256. In: Novotny, B.-Kalicz, B.Kalicz, N.-
Brukner, B.-Tasic, N. eds. Kulturen der Bronzezeit des Karpatbeckens tmd und Nord-
balkans. SANU, Beograd.
balkaris.
I. C.-Kayan,
Kraft, J. C.Kayari, I.-Erol,
I.Erol, O. 1980. Geomorpliic
Geomorphic recosntructions int he environs ofan-
cient Troy. Science, 209. pp. 776-782.
Wirbeltierfaunistische Angaben zur Quartrchronologie
Kretzoi, M. 1957. Wirbeltierfauriistische Quartarchronologie der Jan- Ian-
l<ovichHohle. Folia Archeologica, 9. pp. 16-21.
kovich-Hlile.
condition of the loess
Kretzoi, M. 1977. Ecological coidition ,,loess in Hungary as revealed by ver-
Foldrajzi Kzlemnyek,
tebrate fauna. Fldrajzi Kozlemenyek, 25. pp. 75-89.
Vertesszollos, Man, Site and Environment. Akadmiai
Kretzoi, M.-T. Dobosi, V. 1991. Vrtesszlls, Akademiai
Kiado.
Kiad.
M.Vertes, L. 1965. The role of Vertebrate faunae and Palaeolithic Indusuies
Kretzoi, M.-Vrtes, Industries
ofHungary in Quaternary Srtatigraphy and Chronology. Acta Geologica Hungarica,
9. pp. 125-144.
Krolopp, E. 1962. Die Molluskenfauna. pp. 87-103. In: Vrtes, Vertes, L. ed. Tata, eine niittel-
mittel-
paleotische Travertin-Siedlung in Ungarn. Archeologia
palotische Archcologia Hungarica, 43.
Krolopp, E. 1968. Notice sur la faune de Mollusques de la station d d Erd. pp. 57. In:
Geborine Csnk
Gborin Csenk V.ed. La station du paleolithique moyen d' d Erd, Hongrie. Monu-
menta Historica Budapestiensis, 3.
teglagyeri lszfeltrs
Krolopp E. 1989. A madarasi tglagyri loszfelteres malakolgiai
malakolegiai vizsglata.
vizsgelata. Cumania,
11. . 13-27.
KrolopgFE. 1991. Malacological analysis of the loess from the archeological site at Esz-
Krolopgj)E.
tergom-Gyurgyalag. Acta Archeologica Hungarica, 43. pp. 257-259.
E.-Siimegi P.-2002.
Krolopp E.-Srnegi P.2002. A sgvri
segveri lszrtegsor
loszretegsor csigafaunja.
csigafauneja. Malakolgiai
Malakologiai Tjkoz-
Tejekoz-
tat6, 20. pp. 7-14.
tat,
Krolopp E.-Smegi
E.Siimegi P.-Hertelendi E.-Kuti L.-Kordos
L.Kordos L. 1995. Szeged krnykikornyeki lsz-
losz-
kepzeidmenyek keletkezsnek
kpzdmnyek keletkezesenek paleokolgiai
paleookolgiai rekonstrukcija.
rekonstrukcieja. Fldtani
Foldtani Kzlny,
Kozlony, 125.
pp.309361.
pp. 309-361.
Lawrence, D. R. 1968. Taphonomy and Information Losses in Fossil Communities.
Bulletin of Geological Society of America, 62. pp. 449-464.
Lawrence, D. R. 1971. The Nature and Structure of Paleoecology. J. I. Paleontology, 45.
pp. 593-607.
Langohr, R. 1993. Types of tree windtlirow,
windthrow, their impact on the environment and their
importance for understanding of archeological excavation data. Helinium,
iniportarice Heliriium, 33. pp.
36-49.
Lichardus, J.-Vladr,
I.-Vlader, J.
I. 1964. Zur Ptoblemen
Problemen der Ludariice-gruppe
Ludanice-gruppe in der Slowakei.
Slovenske Archeolgia,
Slovensk Archeol6gia, 12. pp. 69-157.
Lowe, J.I. J.-Walker,
I.-Walker, M. J. I. C. 1984. Reconstructing Quatemary Enviroriments.
Environments. Longman
Group, Hong Kong.
Lyell, C. 1863. The Geological Evidence of the Antiquity of Mari, Man, with Remarks on
Theories of the Origin of Species by Variatioris.
Variations. John
Iohn Murray Press.

218
Magyari E.-Jakab
E.-Iakab G.-Smegi
G.-Siiniegi P.-Rudner E.-MolrirM.
E.MolnerM. 2000. Paleobotanikai vizsglatok
vizsgelatok
a kelemri
kelemeri Mohos-tavakon. pp: 101-131. In: Szurdoki, E. (szerk.) Tzegmohs
Teizegmohes l-
el6-
Magyarorszegon: kutats,
helyek Magyarorszgon: kutates, kezels,
kezeles, vdelem,
vedelem, CEEWEB Munkacsoport, Mis-
kolc.
Makkay, J. I. 1982. A magyarorszgi
magyarorszegi neolitikum kutatsnak
kutatesenak j
iij eredmnyei.
eredmenyei. Akadmiai
Akademiai
Kiad6.
Kiad.
magyarorszegi kistjak
Marosi S.-Somogyi S. 1990. A magyarorszgi kistejak katasztere. I-II.
I-11. MTA Fldrajz-
F6ldrajz-
kutato Intzet
kutat Intezet Kiadvnya.
Kiadvenya.
Mellars, P. 1976. Fire, ecology, animal populations and man: a study of some ecological
relationship in prehistory. Proceedings of Prehistory Society, 42. pp. 15-45.
Nilsson, T. 1982. The Pleistocene. Geology and Life in the Quaternary Ice Age. Reidel
Publishing Company, Dordrecht.
Oldfield, F. 1983. Man's Impact on the Envirorirnent:
Oldeld, Environment: some Recent Perspectives. Geo-
graphy, 68. pp. 245-256. I _ _
Perducz,
Prducz, M. 1973. Probleme der Skythenzeit m im Karpatenbecken. Acta Archeologica
Huiigarica, pp. 27-63.
Hungarica,
bodrogkeresztiiri kultra
Patay P. 1961. A bodrogkeresztri kultiira temeti.
temetoi. Rgszeti
Regeszeti Fzetek,
Fiizetek, II/10.
Patay, P. 1974. Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztr-Kultur.
Bodrogkeresztiir-Kultur. Bericht der Rmisch-
Romisch-
Germanichen Kornission,
Germaiichen Komission, 55. pp. 1-71.
Paepe, R. 1991. Geo-archeology. pp. 147-148. Review Report, Symposium at 13h 13d
INQUA, Peking.
Patek, E. 1973. Bericht ber iiber die Ausgrabung des sptbronzezeitlichen
spatbronzezeitlichen Burgwalles von
Toroksenc bei Szilvsvrad
Trksnc Szilvesverad im Jahre
Iahre 1963. Mitteluiigen
Mittelungen des Archologisehen
Archiiologischen Instituts
der Ungarischen Akademie der Wissenschaften,4. pp.25-30. pp.2530. I
Patek, E. 1974. Ptskytische
Praskytische Grber
Graber in Ostungarn. Mra M6ra Ferenc Mzeum
Mfizeum Evknyve,
Evkonyve,
.101-107.
p.p.101107. _ i
PcEi[,)M.
Pecsi, M. 1993. Negyedkor s es lszkutats.
loszkutates. Akadmia
Akademia Kiad,
Kiado, Budapest.
de Petres, J.
I. B. C. 1847. Anitquits
Anitquites Celtiques et Antdiluviennes.
Antediluviennes. Treuttel et Wurtz.
Popper, K. R. 1972. Objective Knowledge. Oxford University Press.
Popper, K. R. 1974. Conjectures and Retation.
Refutation. Routledge and Kegari
Kegan Paul Press.
Pounds, N. J. I. G. 1990. An historical geography of Europe. Cambridge University Press,
Cambridge.
Preswitch, J. I. 1860. On the Occurence ofFlint-implements, associated with the Remains
ofAnimals ofExtinct Species in Beds of a late Geological Period, in France at Ariiiens
ofAnirnals Amiens
and Abbeville, and in England at Hoxne. Hoime. Philosophical Tratisactions
Transactions of the Royal
Society, 150. pp. 277-317.
Rapp, G. 1975. ,,The Areheological
Archeological Field Staff: The Geologist. J. I. Field Archaeology 2.
pp.
pp.229237.
229-237.
Rapp, G. J.-Gifford,
I-Gifford, J.
I. A. 1982. Areheological
Archeological Geology. American Scientist, 70. pp.
45-53.
Rapp, G. J.-Hill,
I.-Hill, C. L. 1998. Geoarcheology, Yale University Press, London.
Rapp, G.-Bullard,
G.Bullard, R.-Albritton, C. 1974. Geo-archeology? The Geologist, 9. pp.1.
Raczky, P. 1983 A korai neolitikumbl
neolitikurnbol a kzpsineolitikumba
kozepseineolitikumba val
valo tmenet
etmenet krdsei
kerdesei a
Kzp-
Kozep- s
es Fels-Tisza-vidken.
Fels6-Tisza-videken. Archeolgiai
Archeolegiai Ertest,
Ertesitei, 1 10. pp. 161-194.

219
21,9
Raczky, P.-Hertelendi, E.-Horvth,
E.Horveth, F. 1992. _Zur Zur absoluten datierung der Bronzezeit-
lichien Tell-Kulturen in Ungarn. pp. 42-47. In: In: Fodor, I.-Meier-Arendt, W.-Raczky,
P. eds. Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell Siedlungen an Donau and Theiss.
Walter Meier Arendt im Auftrage des Dczernats Dezernats Kultur und Freizeit der Stadt
Frankfurt a. Main, Frankfurt.
Redai
Rdai I. 1990. Regeszct
Rgszet viz
vz alatt es
s levegfeben.
levegben. Gondolat Kiad,
Kiad, Budapest.
Renfrew, C. 1969. Anotomy of the South-East European Copper Age. Proceeding of
Prehistroic Society 35. pp. 12-47.
Renfrew,,
Renfrew, C. 1973. Before Civilization.
Ringer, A.1983. Bebonyien,
Bbonyien, eine mittelpalaolithische
mittelpalolithische Blattwerkzeugindustrie in Nord-
osningarn.
ostungarn. DissArch Ser. II, No. 11
Roberts, N. 1994. The Changing Global Environment. Blackwell, Oxford.
Roberts, N. 1998. The Holocene. An Environmental History. Blackwell, Massachusetts.
Rudwick, M. J. I. S. 1972. The Meariing
Meaning of Fossils. Episodes in the History of Pale-
ontology. McDonald Press.
Shackleton, J. I. C.-van Andel, T. H. 1980. Prehistoric shell assemblages from Franchthi
Frarichthi
cave and evolution of the adjacent coastal zone. Nature, 288. pp. 357-359.
Sherratt, A. 1981. Plough and pastoralism: aspects ofthe secondary products revolution.
pp. 261-305. In: Hodder, I.-Isaac,
I.Isaac, G. and Hatnniond,
Hammond, N. eds. Patterns of the Past.
Cambridge University Press, Cambridge.
Caiibridge
Sherratt, A. 1982. The development of Neolithic and Copper Age settlement in the
Great Hugnarian Plain. Part 1: The regional setting. Oxford Journal Iournal ofArchaeology,
1.pp.287-316.
1. pp. 287-316.
Sherratt, A. 1983. The development of Neolitliic Neolithic and Copper Age settlement in the
Great Hugnariari
Hugnarian Plain. Part 2: Site surveys and settlements dynamics. Oxford Journal
Iournal
ofArchaeology,
of Archaeology, 2. pp. 13-41.
Smith, A. G. 1970. The infuence ofMesolithic and Neolithic man on British vegetation.
Pp. 81-96. In: Walker, D.-West, R. G. Studies in the Vegetational History of the
British Isles. Cambridge Univerity Press.
Sniith,
Smith, A. G. 1981. The Neolithic. pp. 125-209. In: Simmons, I. G.-Tooley, G.Tooley, M. J.I. eds.
The Environment in British Prehistory. Duckwoth Press.
Solecki, R. S. 1969. A copper miiieral
mineral pendarit
pendant from Northern Iraq. Antiquity, 43. pp.
3 1 1-3 14.
Smegi,
Siimegi, P. 1998. Az utols
utolso 15000 v ev krnyezeti
kornyezeti vltozsai
veltozesai s
es hatsuk
hatesuk az emberi kult-
kultiIi-
rkra
rekra Magyarorszgon.
Magyarorszegon. pp. 367-397. In: Ilon G. ed. A rgsztechnikusok
regesztechnikusok kziknyve.
kezikonyve.
Kiadvenya.
Szombathely, Savaria Kiadvnya.
Smegi,
Siimegi, P. 1999. Reconstruction of ora, soil and landscape evolution, and human im-
pact on the Bereg Plain from late-glacial up to the present, based on palaeoecological
analysis. pp. 173-204. In: Hamar, J. I. -Srkny-Kiss,
-Serkeny-Kiss, A. eds. The Upper Tisa Valley.
Tiscia Monograph Series, Szeged.
Smegi,
Siimegi, P. 1999. Csigk
Csigek s
es kagylk
kagylok a rgszeti
regeszeti kutatsokban.
kutatesokban. I. Termszet
Termeszet Vilga,
Vilega, 130.
10. 454-457.
Smegi,
Siimegi, P. 1999. Csigk
Csigek s
es kagylk
kagyl6k a rgszeti
regeszeti kutatsokban.
kutatesokban. II. Termszet
Termeszet Vilga,
Vilega, 130.
111.
1. 5513-515.
1 3-5 1 5.

220
Smegi,
Siimegi, P. 2000. A kzpkori
kozepkori Krpt-medence
Kerpet-medence ghajlati
eghajlati s
es krnyezetj
kornyezetj viszonyai. pp.
9-25. In: Bende, L.,-Lrinczy
L.-Leirinczy G. eds. A kzpkori
kozepkori magyar agrriurn.
agrerium. Opusztaszeri TE
Kiadvenya, Opusztaszer.
KHT Kiadvnya,
Siimegi, P. 2000. Biharorszg
Smegi, Biharorszeg krnyezetrgszeti
kornyezetregeszeti elenizse.
elemzese. 7-1 8. In: Biharorszg
Biharorszeg neo-
litikuma. Rgszeti
litikmia. Regeszeti killts
kiellites katalgusa,
katalegusa, Dri
Deri Mzeum,
Muzeum, Debrecen.
Siimegi P_
Smegi P. 200 1. A negyedidszak
negyedideiszak fldtanriak
foldtanenak s es skrnyezettannak
eiskornyezettanenak alapjai. JATEPress,
IATEPress,
Szeged, p.262. I,H
Siimegi P. 2001. Krnyezetrgszet
Srnegi Kornyezetregeszet problmi
problemei Magyarorszgon.
Magyarorszegon. Mumosz,
Murnosz, I. Fiatal Os-
Kutatk I. Osszejvetelnek
koros Kutatk Osszejovetelenek konferenciaktete,
konferenciakotete, pp. 17 - 49. Debrecen.
Siimegi, P.-Bodor,
Smegi, P.Bodor, E. 2000. Sedimentological, pollen and geoarcheological analysis of
Tokol. pp. 83-96. In: Poroszlai, I. -Vicze, M. eds. Szszhalombatta
core sequence at Tkl. Szeszhalombatta
Archaeological Expedition. Archeolingua Press, Budapest, p.134.
Siimegi P.-Krolopp E. 1995. A magyarorszgi
Smegi magyarorszegi Wrmwiirm kor
korfi lszk
loszok kpzdsnek
kepzeidesenek paleo-
okolegiai rekonstrukcija.
kolgiai rekonstrukcieja. Fldtani
Foldtani Kzlny,
Kozlony, 124. pp. 125-148.
Siimegi P.-Krolopp E. 2000, Palaeoecological reconstruction of the Sgvr-Lascaux
Smegi Segver-Lascaux
interstadial. pp. 103-112. In: Mester, Zs. and Ringer, A. eds. A la recherche de
_. l'Homme Prhistorique,
Prehistorique, ERAUL 95, Lige. Liege.
Sfimegi P.-Kertsz
Smegi P.-Kertesz R. 1998. A Krpt-medence
Kerpet-medence skrnyezeti
eiskornyezeti sajtossgai
sajetossegai -
egy kolgiai
okologiai
iijkeikorban? Jszkurisg,
csapda az jkkorban? Ieszkuriseg, 44. pp. 144-157.
Siimegi P.-Kertsz
Smegi P.-Kertesz R. 1998. Ablak az idre. id6re. Ember s es krnyezet
kornyezet kapcsolata a Krpt-
Kerpet-
medenceben az idtudomriyok
medencben ideitudomenyok tkrben.
tiikreben. Szolnoki Tudomnyos
Tudomenyos Kzlemnyek,
Kozlemenyek, 1.
pp. 66-69. _
Si'1megiP.-Kertesz
Smegi P.-Kertsz R.-Hertelendi, E. 2002. Environmental Change and Human Adap-
tation in the Carpathian Basin at the lateglacial/postglacial transition. British Ar-
chaeological Report, 1043. pp. 171-177.
Siimegi P.-Krolopp E.-Hertelendi,
Smegi E.Hertelendi, E. 1998. A Sgvr-Lascaux
SegverLascaux interstadilis
interstadielis skr-
6skor-
rekonstrukcioja. Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina,
nyezeti rekonstrukcija.
34.pp.165180.
34. pp. 165-180.
Siimegi P.-
Smegi P. Hertelendi, E. -Magyari,
Magyari, E.-Molnr,
E.Molner, M. 1998. Evolution of the environ-
ment in the Carpathian Basin during the last 30.000 BP years and its effects on the
ancient habits of the different cultures. pp. 183-197. In: Klt, Kolt6, L.-Bartosiewicz, L.
eds. Archimetrical Research in Hungary. II. Budapest.
Siimegi P.-Kozk
Smegi P.Kozel< J.-Magyari
I.-Magyari E.-Tth
E.T6th Cs. 1998. A Szakld-Testhalmi
SzakeldTesthalmi bronzkori tell
geoarcheologiai vizsglata.
geoarcheolgiai vizsgelata. Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Debrecina,
34.pp.165180.
34. pp. 165-180.
Siimegi, P.-Rudner, E.-Beszeda, I. 2000. Stratigraphical and palaeoecological inves-
Smegi,
Palaeolithic tools at Bodrogkeresztr
tigation of the fossil soil comprising Upper Palaeolitliic Bodrogkeresztiir -
Bodrogkeresztiir - Henye (NE Hungary)
Henye. pp. 217-220. In: T. Dobosi, V. ed. Bodrogkeresztr
Upper Palaeolithic site. Magyar Nemzeti Mzeum, Meizeum, Budapest.
Sturdy, D; D.- A. 1975. Some Reindeer econoniies
economies in Prehistoric Europe. pp. 55-98. In:
Palaeoeconomy.Cambridge University Press.
Higgs, E. S. (ed.): Palaeoeconomy.Canibridge
M.Pearson, G. W. 1993. High-precision Bidecadal Calibation of the Radio-
Stuvier, M.-Pearson,
Radiocarbon, 35. pp. 215-231.
carbon Time Scale. Radioearbon,

221
Szab
Szabo M. 1971.1.971. A keltk
keltek nyomban
nyomeban Magyarorszgon.
Magyarorszegon. Corvina Kiad.Kiado.
Thompson, R.-Oldfield,
R-Oldfield, F. 1986. Environmental magnetism. George Allen and Un-
gwin, London.
gvviii,
Troels-Smith, J. I. 1955. Karakterisering af lose jordater. Danrnarks
Daninarks geologiske Under-
sogelse. IV. 3. (10).
Trogmayer, O. 1968. Krs-Gruppe
K6r6sGruppe - Linienbandkeramik. Alba Regia, 12. pp. 71-76.
Turner, J-Greig,
I-Greig, J.I. R. A. 1975. The evidence for land use by prehistoric farming com-
muiiities:
munities: the use ofthe three-dirnensional
three-dimensional pollen diagrams. In: Evans, J. I. G.-Limbrey,
G.Limbrey,
S.-Cleere,
S.Cleere, H. eds. The effect of mari man on the laiidscape:
landscape: the highland zone. C. B. A.
Research report 11: 86-95.
Ujregeszet. Valsg,
Vekerdi L. 1976. Ujrgszet. Valeseg, 19. pp. 26-41
Vrtes,
Vertes, L. 1962 Die Ausgrabungen in Szekszrd-Palrik
SzekszerdPalenk und die archologischen
archiologischen Funde.
Swiatowit 24. 159-202.
Vertes, L. 1962b Zwei palolithische
Vrtes, palaolithische Gefsse
Gefasse aus der Theiss. Folia Archeologia 14. pp.
7-1 1.
Vrtes,
Vertes, L. 1963. A Szekszrd-palnki
Szekszerd-palenki jgkorvgi
jegkorvegi stelep.
6stelep. A Szekszrdi
Szekszerdi Balogh dm Adem
Mfizeuni Tudomnyos
Mzeum Tudomenyos Fzetei
Fiizetei 3.
Vertes, L. 1965 Az skkor
Vrtes, 6sk6kor ses az tmeneti
etineneti kkor
k6kor emlkei
emlekei Magyarorszgon.
Magyarorszegon. Akadmiai
Akademiai
Kiado, Budapest.
Kiad,
Voros, I. 1982. Faunal remains from the Gravettiaii
Vrs, Gravettian reindeer Hunters'
Hunters campsite at
Segver. Folia Archeologica, 33: 43-69.
Sgvr.
Vrs,
Voros, I. 1983. Lion reniains
remains from the Late Neolithic and Copper Age ofthe Carpathian
Basin. Folia Archeologica, 34. pp. 33-50.
Vrs,
Voros, I. 1994. Animal husbrandy and hunting in the Middle Neolithic settlement at
Tiszavasveri-Deekhalmi dl
Tiszavasvri-Deklialmi d1'il6 (Upper Tisza region). Jsa
Iosa Andrs
Andres Mzeum
Mfizeum Evknyve,
Evkonyve,
36.pp.167-182.
36. pp. 167-182.
Watson, R. A. 1969. Explonation and prediction in geology. J. I. Geology, 77. pp. 488-
494.
Whittle, A. 1985. Neolithic Europe: a survey. Cambridge University Press, Carnbridge. Cambridge.
Whittle, A. 1996. Europe in the Neolithic. Cambridge University Press, Cambridge.
Willis, K. J.
I. 1994. The Vegetational
vegetational history oftlie
ofthe Balkans. Quaternary Science Reviews,
13.pp.769788.
13. pp. 769-788. i'
Willis, K. J.-Bennett,
I.-Bennett, K. D. 1994. The Neolithic Trarisition
Transition - fact or ction? Paleoeco-
logical evicence from the Balkaiis.
Balkans. The Holocene, 4. pp. 326-330.
Willis, K. J.-Sinegi,
I.-Siimegi, P.-Braim,
P.-Braun, M.,-Ttli,
M.,T6th, A. 1995 The Late Quatemary
Quaternary Environmental
History ofBtorliget,
ofBetorliget, N. E. Hungary. Palaeoclimatology, Palaeoecology, Palaeogeo-
_graphy,
graphy, 118. pp. _25-47. _ _
Willis, K. J.-Smegi,
I.-Siimegi, P.-Braun, M.-Tth,
M.T6th, A. 1997 Does soil chaiige
change cause vegetation
change or vice Versa?
versa? A temporal perspective from Hungary. Ecology, 78. pp. 740-
750.
Willis, K. J.-Smegi,
I.-Siimegi, P.-Braun,
P.Braun, M.-Keith, D. B.-Tth,
B.-Toth, A. 1998. Prehistoric land degra-
dation iiiin Hungary:
Hmigary: who, how and why? Antiquity, 72. pp. 101-113.
I.-Dunkerley, D. L.-Deckker,
Williams, M. A. J.-Dunkerley, L.Deckker, D. E. P.-Kershaw, A. P.-Stokes,
P.Stokes, T.
1993. Quaternary Environments. E. Arnold, London.

IN IN
N wis
Wright, H. E.-Kutzbach, J. I. E.-Webb,
E.Webb, T. III-Ruddimari,
III-Ruddimaii, W. F.-Street-Perrott,
F.Street-Perrott, F. A.-
A.
Bartlien, P. J.
I. 1993. Global climates since the last glacial maximum. Uiiiversity
University of
Minnesota Press.
Zlyomi, B. 1952. Magyarorszg
Zlyomi, Magyarorszeg nvnytakarjnak
novenytakarejenak fejldstrtnete
fejleidestortenete az utols
utolso jg-
jeg-
kortol. MTA Biolgiai
kortl. Biolgiai Osztlynak
Osztelyenak Kzlemnyei,
Kozlemenyei, 491-530.
Zvelebil, M. 1986. Mesolithic prelude and Neolithic revolution. pp. 5-16. In: Zvelebil,
M. ed. Hunters in Transition. Cambridge University Press.
Zvelebil, M.-Rowley-Conwy, P. 11986.
986. Foragers and farmers in Atlantic Europe. pp. 67-
93. In: Zvelebil, M. ed. Hunters in Transition. Cambridge University Press.

1},Tle3S(l.C1
jz, Esnifl
T ii-iisi`i.nEEi!ii|
.
0- _.F
-._.-. ,-M

. g-
szmpm um*
:.*.s~'v:*l

225
223
3.2?b<f.-- r
3.235.- wit 02.
01- 04;.
@@~ .HR
H-

tordelest a JATEPRINT,
A trdelst IATEPRINT,
a Bolcseszettudomenyi
Blcsszettudomnyi Kar Kiadveiiyszerkeszteisege
Kiadvnyszerkesztsge vegezte
vgeZIC
kiadvetiyszerkesztei programmal.
WordPerfect 8 kiadvnyszerkeszt

.-.;-.- t.--i. __
...fi-'
.,.':-i 1- `~`=.'r-
- -,';_; ._ ._

.-s"
3' '5.
?z~
.}?-'
{fr
"'12.
g
.,. -7L

-W21-vi1.Lci=w-

. K . 5 N\.-1',_'_ '. .

Kiadja a JATEPress
IATEPress
6722 Szeged, Pet
Pet6 Sndor
Sendor sugrt
sugerfit 30-34.
httj;//wWW.jate.u-szeged.hu/jatepress/
http: 1/www.jate.u-szeged.huLjatepress[

Felel6s kiad:
Felels kiad6: Dr. Pl
Pel Jzsef
I6zsef egyetemi tanr
taner
Felel6s vezet:
Felels vezet6: Sznyi
Szeinyi Etelka kiadi
kiad6i fszerkeszt
f6szerkeszt6
Meret: B/5, pldriyszm:
Mret: peldenyszem: 600, munkasziii:
munkaszem: 12/2003
12/2003.
 4,
J,J 4,Jg__J,_
4,Jaa J
,Jgagj
_\gJu_w
JawAoJmpvj ^JuQm,Jrr
w_4WJuJ__
om,DJ_N_
AVQGgwn
mgf"g_pgu 4 588"
AVJ / ,J
M,
kiE89JJ 44JN_V %,M,M
J,M_gi
wo",_ 1v
um Jm,,J^J:',wn R,JHJqc,JwAou Agwnl
Vmag
_Jwomg
hag
nab
'_L
Qwas
p_p -I7Q_p_gg p__Q p,QA_ ,/
:IIQ?
nip /
Qg7
nV
NPwwy
V_}g
E1
, J,J_^,g, _&%
_BQ_ Fg _NgH m$_H,J\dF_wJmghvwe
vHA_^AVuOJ aszgg,g,__ QAJ__j_ %,J,1,*nw_^mwo_W,jma_, p_HWm"
M_
_ _ ___%__H_ _
lllli
i A
i_
l\il
I
\t
l!I
1
__;_A_HH
_ _____:__\ (_H_ >__
_7
_\_____n_
H
__\
____HH
____\
____3
\_
__
___
___N________{H

___J
_ __J___':__1_ _
5, ,V_H\N_g___HB
_ _g___I_H__,____ ___kw3
____Sm ________E_n_:g_ggMt>H_g,\_dHnv___;
n__HHH_I\H_____Hn\H_3M_ H MM_ _
__"Hhg"_H1K1
\H$_
_,__Hup_vH_w__n___I
___h__g_EvH_HI__\,____
__ __________Hn
____H_____: _\-_>_--J-_g?_
H__:_ _____ \ H
_J____1__
___"__
H:
j\is
_H_H_
H
__H
____1R___>
__ n_H_
_mH_H_ _ _Z_E?
__,_____i___,_f>__H__
HH_g__,__g___I___
H_1\ _v__
,h_gW__
_gIVW_____
;_I_,3__
NH__5J
\,_L_gHD_____
_r_ HK__"__qs___?_Ag
_U_ _H, H___
___H____
____T
__ H____v
__H___T
___k___L_J___ H_
__1r_____h_
i _,__Q?_
_(MA
J
___\H___ _H__
5BaV_
,V_ E_ @mME 7 _,_7__
__
__
,_
_p7 k___
_ _ _F_H___,u_____p__I__"__ ,_k_
_(_HH__ ___,m____q
___r_ _ H+_H_
_____
_5___
____\'
____E_
_____H_
_v\___q
__ _H_

I___)_v___h_
__U__
d__j____E)_
_____
/__
__________,:)_H__ _A__
h'
1gs8agasp Q H _ _, __,m___
_ _A_
_H_g_,_,
__
___gm_H____
_

5h__
_H
,_I__U
____PH
__ _

g____n_J7_7_ _g_>l_S__>H _ _

_ _ ,_ V_JI_

_E___\v_H

>Ig ,_ wo,__ _1_v

__ _u__' _ _|

_\_
___Ht
___g
H:
____F
g

iv
wo

wH\__HHm

__ ____________ __
_A_____L

_H_H__
_P_M___H_H _H_H_ HI_
F ___ _____ Hm wmw
an Y__
__>__N_J_\_____ :WV _______H%_ "_ _ +_
_ H_____v

W
H:
J_____ H