12.ko - Nyv 1. Ko - Tet

Alkotószerkesztő: Csatár Katalin
MATEMATIKA
a középiskolák 12. évfolyama számára
I. kötet
A kiadványt az Oktatási Hivatal határozati számon

-tól -ig tankönyvvé nyilvánította.
Celldömölk
TEX 2012. július 13. – (1. lap/1. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (00CIMN)

C M Y K
Szerzők
KORNAI JÚLIA, KOVÁCS ELŐD, LÖVEY ÉVA,
PÁLOVICSNÉ TUSNÁDY KATALIN, SCHUBERT MIHÁLY
Lektorálta
ÁRVÁNÉ DOBA MÁRIA
SZOMJU LÁSZLÓ
Bírálta
ERDŐS GÁBOR
Tudományos-szakmai szakértő
Tantárgy-pedagógiai szakértő
Technológiai szakértő
KARÁCSONY ORSOLYA
Illusztrálta
CYNOMYS BT., FRIED KATALIN, SZALÓKI DEZSŐ
Fotó
FLASHBACK PHOTO KFT. (VÁCZI KRISTÓF), PROFIMEDIA – RED DOT, VÖLGYI ATTILA,
VADÁSZ SÁNDOR, TUSNÁDY KATALIN
Alkotószerkesztő
CSATÁR KATALIN
Szerkesztette
ACKERMANN RITA
Kapcsolódó kerettanterv
Az OKM 16440-3/2008. sz. miniszteri határozatával kiadott –
Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve
a középiskolák 9–12. évfolyamai számára
AP–??????
ISBN 978-963-???-???-?

c Kornai Júlia, Kovács Előd, Lövey Éva, Pálovicsné Tusnády Katalin, Schubert Mihály, 2012
1. kiadás, 2012
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.
9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Könyv Művek Bt.
Terjedelem: ????? A/5 ív
Tömeg: ??? g
TEX 2012. július 13. – (2. lap/2. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (00CIMN)

C M Y K
Előszó
Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz!
(Joubert, XIX. századi filozófus)
Kedves matematikát tanuló Diákok!
Könyvünk az Apáczai Kiadó által a középiskolák 9–11. évfolyamna számára kiadott

mamteatika-tankönyvek folytatásaként készült.
Szeretnénk, ha gondolkodva használnátok a könyvet, és magatok fedeznétek fel a
matematika újabb rejtelmeit a feladatok megoldásán keresztül. Sok feladatot úgy tűz-
tünk ki, hogy társaitokkal együtt, csoport vagy pármunkában, egymást kölcsönösen
segítve, egymás gondolataira figyelve dolgozhassátok fel azokat.
Minden tanévhez két matematikakönyv tartozik. Az I. kötet végén feladatgyűjtemény
található, így egyszerre csak egy könyvet kell használnotok. A II. kötet a középszin-
tű érettségire való felkészülést szolgálja. Ebben az egyes fejezetek elején található
az elméleti összefoglalás, esetleg néhány kidolgozott példa is. Ezt követik a felada-
tok: Pár perces feladatok és Időigényes feladatok címmel (ezek az adott fejezethez
kapcsolódnak), majd az Összetett feladatok, melyekben több témakör ismeretét kell
együtt alkalmazni a megoldás során. A kötetet néhány középszintű érettségi gyakorló
feladatsor zárja. Javasoljuk, hogy az interneten keressétek meg a korábbi évek érett-
ségi feladatsorait, és azokat is próbáljátok megoldani 180 perc alatt.
A könyvsorozat egységes jelölésrendszert használ:
TUDNI KELL! Itt foglaljuk össze azokat az ismereteket, amelyeket a továbbhaladás
érdekében feltétlenül tudnotok kell.
Matematikatörténeti ismereteket is írtunk Nektek, de javasoljuk, hogy az interneten
Ti is próbáljatok utánanézni hasonló érdekességeknek.
Bizonyos anyagrészeket ilyen formában szedtünk, ezek az úgynevezett kitekintő
tananyagok, amelyeket azoknak szántunk, akik e tárgyból emelt szintű érettségi
vizsgára készülnek, vagy terveik szerint a középiskola befejezése után is foglal-
kozni fognak matematikával.
Minden fejzetet egy-egy feladatsor követ, amelyekben a nehezebb feladatokat így
jelöltük. Ezek között korábbi versenyfeladatokkal is találkozhattok.
El ne feledkezzetek a kötet végén található feladatgyűjteményről, amely bőséges lehe-
tőséget nyújt a gyakorlásra! A matematika iránt fogékonyabb, nyitottabb tanulóknak
javasoljuk, hogy a tankönyvön kívül minél több, érdeklődésüknek megfelelő mate-
matikakönyvet forgassanak még. Figyelmetekbe ajánljuk a havonta megjelenő Kö-
zépiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, valamint a matematikával foglalkozó kü-
lönböző internetes oldalakat.
Eredményes tanulást kívánunk: a Szerzők és a Kiadó
TEX 2012. július 13. – (1. lap/3. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (00ELOSZO)

C M Y K
TEX 2012. július 13. – (2. lap/4. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (00ELOSZO)
C M Y K
Skidomok kerlete s terlete
Síkidomok kerülete és területe
Geometriai tanulmányaink során sokféle sík-
idommal ismerkedtünk meg, többek között a
háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögek-
kel, valamint a körrel és annak részeivel.
Meghatároztuk a felsorolt alakzatok kerüle-
tét és területét. A következőkben pontosítjuk
és összefoglaljuk az erről tanultakat.
A síkidomok kerületének és területének meg-
határozására különböző hétköznapi helyze-
tekben is szükségünk lehet. Ha például, azt
szeretnénk tudni, hogy
• gyümölcsöskertünk bekerítéséhez milyen
hosszú kerítést kell vennünk, akkor a te-
lek kerületét kell kiszámítanunk;
• szoknyánk aljának díszítésére milyen
hosszú csipkét kell vennünk, akkor a
szoknya aljának kerületét kell meghatá-
roznunk;
• milyen hosszú kerékpárláncot kell ven-
nünk, akkor a két fogaskerék és a közös
érintők által meghatárrozott síkidom ke-
rületét kell meghatároznunk;
• lakásfelújításkor mennyi tapétát kell ven-
nünk, ekkor a betapétázandó felület terü-
letét kell tudnunk;
• kertünk füvesítéséhez mennyi fűmagot
kell vennünk, akkor a kert területét kell
meghatároznunk;
• fürdőszobánk felújításakor hány darab já-
rólapot kell vennünk, akkor a fürdőszoba
és a járólap területére is szükségünk van;
és így tovább.
TEX 2012. július 13. – (1. lap/5. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

C M Y K
Kerület- és területszámítás
Sokszögek kerülete
D EFINÍCIÓ: Rögzítsünk egy szakaszt, melynek hosszát egységnyinek te-

kintjük! Ekkor egy síkidom kerülete az a pozitív szám, amely megmutatja,
hogy a síkidom határoló vonalának hossza hányszorosa a rögzített szakasz hosszá-
nak.
Az 1960-ban tartott Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián elfogadott Nem-

zetközi Mértékegység-rendszer, röviden SI (Système International d’Unités)
egy mértékegységeken és úgynevezett prefixumokon (latin szó, jelentése: előtag,
előtétszó) alapuló rendszer.
Az SI mértékegységeket két részre lehet osztani. Hét SI-alapegység van, ezzel a
hét alapegységgel több származtatott mértékegységet lehet létrehozni.
SI alapegységek
Mennyiség Mennyiség Mértékegység Mértékegység
jele neve jele
hossz l méter m
tömeg m gramm g
idő t másodperc s
elektromos áramerősség I amper A
abszolút kőmérséklet T kelvin K
anyagmennyiség n mól mol
fényerősség Iv kandela cd
A mértékegységek többszörösei és törtrészei az SI-prefixumok használatával ké-
pezhetők. A prefixumok 10-es alapú, egész kitevőjű hatványok. Például a kilo-
ezerszerest, a milli- ezredrésznyit jelent, így egy kilométer a méter ezerszerese,
míg egy milliméter a méter ezredrésze.
SI-prefixumok
Szorzó Prefixum Jel Szorzó Prefixum Jel
1024 yotta Y 10−1 deci d
1021 zetta Z 10−2 centi c
1018 exa E 10−3 milli m
1015 peta P 10−6 mikro

C M Y K
1012 tera T 10−9 nano n

109 giga G 10−12 piko p
106 mega M 10−15 femto f
3 −18
10 kilo k 10 atto a
102 hekto h 10−21 zepto z
101 deka da 10−24 yocto y
1
1 méter az a távolság, amelyet a fény vákuumban másodperc alatt
299 792 458
tesz meg.
A kerületet a választott egységszakasz függvényében különböző hosszúságegységek-

ben adhatjuk meg (pl.: cm, m, km), de ettől eltérő hosszú szakaszt is választhatunk
egységül. Kilencedik évfolyamon A háromszögek, négyszögek, sokszögek, a kör és
részei című témakörben az adott síkidom kerületét a síkidomot meghatározó adat(ok)
segítségével fejeztük ki. 1e
1
Ebben a fejezetben (majd később a tér- 1e 1
geometria fejezetben is) az oldal hosszát 1
röviden oldalnak, a magasság hosszát O r = 1e
röviden magasságnak fogjuk nevezni. 1
A következőkben áttekintjük az ismert 1
K = 12e 1
alakzatok kerületéről tanultakat.
K » 6,28e
Háromszög: Sokszög:
C a5
ai
b a a4
a3
A B an-1
c
a2
an
a1
K =a +b+c K = a1 + a2 + : : : + an , ahol ai az n oldalú sokszög i -edik
oldalának hosszát jelöli (1 ≤ i ≤ n )
Speciális négyszögek:
Négyzet: Téglalap: Deltoid: Rombusz: Paralelogramma:

a a a
a b a a
a a b b b b
a a a b a a a
K = 4a K = 2(a + b) K = 2(a + b) K = 4a K = 2(a + b)
7

C M Y K
Abban az esetben, amikor a síkidomot csak szakaszok határolják, a kerület megha-
tározása egyszerű feladat, hiszen ekkor csak a síkidomot határoló szakaszok hosszát
kell összeadnunk. Görbe vonallal határolt alakzat esetén azonban a kerület megha-
tározása már nehezebb feladat elé állít minket, sőt bizonyos alakzatok kerületének
meghatározása túlmutat a középiskolás matematika tananyagon.
A kör kerülete
A kör kerületének meghatározásakor abból indulhatunk ki, hogy a körbe írt szabályos
sokszög kerülete biztosan kisebb a kör kerületénél, míg a köré írt sokszögé nagyobb.
(A beírt sokszög esetén az állítás triviális, hiszen a sokszög oldala rövidebb a kör
adott ívénél, mivel két pont között legrövidebb út az egyenes. Köré írt sokszög esetén
a szemléletünk alapján fogadjuk el az állítást.)
1. példa
Számítsuk ki az r sugarú körbe írt, illetve a kör köré írt szabályos n (n ≥ 3 adott
természetes szám) oldalú sokszög kerületét!
Megoldás
A5 A számításkor használjuk az ábra jelöléseit! Beírt szabá-
A6 A4 lyos sokszög esetén az A1 A2 O egyenlő szárú három-
360◦
szög, amelynek szárszöge . Az n oldalú beírt sok-
360°
8 n
O szög oldalának hosszát (a -t) az F A2 O derékszögű há-
A7 A3
45° romszögből fejezhetjük ki.
a
2
r 360◦
180◦
sin n = 2 ⇒ a = 2 · r · sin
a
2
A8 A2
F 2 r n
A1 A beírt szabályos sokszög kerülete: Kbe = n · a .
A5 A kör köré írt szabályos sokszög oldalát (b ) az ábra alap-
A6 A4 ján tangens szögfüggvény segítségével fejezhetjük ki:
360 b
◦
n = 2 ⇒ b = 2 · r · tg 180 :
360°
8
tg
A7 O
A3 2 r n
45°
2
A köré írt szabályos sokszög kerülete: K köré = n · b.
r Az oldal hosszának és az oldalak számának ismeretében
A8 A
b 2
a kerületet már ki tudjuk fejezni.
F 2 Foglaljuk táblázatba néhány szabályos sokszögre vonat-
A1
kozóan a számításaink közelítő értékeit!

C M Y K
Sokszög oldalszáma n=3 n=4 n=8 n = 36 n = 360
Beírt szabályos sokszög
520 · r 566 · r 612 · r 628 · r 62831 · r
kerülete (egységben)
Köré írt szabályos sokszög
1039 · r 8·r 663 · r 630 · r 62833 · r
kerülete (egységben)
A beírt és a köré írt sokszög kerülete egy közös értékhez közelít, amely a sugár 2 · -
szerese. Az r sugarú kör kerülete tehát: Kkör = 2 · r · .
A területszámítás axiómái, nevezetes sokszögek területe

Területszámításra éppen úgy szükségünk van, mint kerületszámításra. Síkidomok te-
rületét határozzuk meg akkor is, amikor egy mértani test felszínét számoljuk ki, mint
ahogy ezt a harmadik témakörben fogjuk tenni. Matematikatanulmányaink során szá-
mos síkidom területét meghatároztuk már, most először a terület fogalmát pontosítjuk,
majd ennek (és csak ennek) a felhasználásával igazoljuk az ismert összefüggéseket.
D EFINÍCIÓ: Minden sokszöghöz rendelünk egy pozitív valós számot, amelyet

területnek nevezünk, s amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
1. Az egységnégyzet területe 1.
2. Egybevágó sokszögek területe egyenlő.
3. Ha egy sokszöget két sokszögre vágunk, akkor a részek területének összege az
eredeti sokszög területével egyenlő.
Megjegyzés: A 3. követelményből következik, hogy ha egy sokszöget nem két, ha-
nem több részre vágunk szét, akkor a kapott részek területének összege az eredeti
sokszög területével egyenlő.
A terület méréséhez választanunk kell egy négyzetet, amelyet egységnégyzetnek ne-
vezünk. Arra törekszünk, hogy a választott egységnégyzet segítségével fejezzük ki
az adott síkidom területét. A négyzet oldalának hosszától függ, hogy a területnek mi
lesz a mértékegysége. Lehet például mm2 , cm2 , dm2 , m2 stb. A terület mértékegysége
tehát nem szerepel az alapmennyiségek között, mert származtatott mennyiség.
1 1
ÉTEL: Az oldalú négyzet területe 2 (n ∈ N, n >
T n n
1).
n db
Bizonyítás: Osszuk a négyzet két szomszédos ol-
dalát n egyenlő részre, és a kapott osztópontokon
keresztül fektessünk párhuzamosokat az oldalak-
1
kal! Így az egységnégyzetet n 2 darab oldal-
n n db
hosszúságú, egybevágó négyzetre osztottuk, ame-
lyek területe a 2. követelmény miatt egyenlő, te-
rületük összege pedig a 3. követelmény következ-
ménye miatt az egységnégyzet területével egyen-
1
lő. Ezért felírhatjuk, hogy: n 2 · t = 1 ⇒ t = 2 . 1
n

C M Y K
T ÉTEL: A négyzet területe oldalának négyzetével egyenlő.

Jelöléssel: T = a 2 (a ∈ R, a >
0), ahol a a négyzet oldalának hosszát jelöli.
Bizonyítás: A tételt csak racionális oldalhosszúságú négyzetre igazoljuk.
p
a = , ahol p, q ∈ N és p, q >
Legyen a négyzet oldalának hossza 0!
q
Osszuk a négyzet két szomszédos oldalát p darab egyenlő részre, és a kapott
osztópontokon keresztül fektessünk párhuzamosokat az oldalakkal! Így a négy-
1
zetet p 2 darab oldalhosszúságú, egybevágó négyzetre osztottuk. Előző téte-
q
2
1
lünk értelmében egy kis négyzet területe , a kis négyzetek területének
q
összege pedig az eredeti négyzet területével egyenlő, azaz
2 2
1 p
T =p ·
2
= = a2:
q q
b T ÉTEL: A téglalap területe két szomszédos oldalá-

nak szorzatával egyenlő.
Az ábra jelöléseivel: T = a · b .
a
Bizonyítás: A tételt csak olyan téglalapra igazoljuk, amelyben két szomszédos
oldalhossz aránya racionális.
a p
a Legyen a két oldal hosszának aránya: = ,
p b q
ahol p ,q ∈ N és p , q > 0. Ekkor átrendezés-
a b
sel kapjuk, hogy = , azaz ha az a oldalt p
p q
b b darab, a b oldalt q darab egyenlő részre osztjuk,
q akkor a kapott osztásrészek hossza egyenlő. Húz-
zunk az osztópontokon keresztül párhuzamost
az
a b
a oldalakkal, így a téglalapot p · q darab =
p q
oldalhosszúságú, egybevágó négyzetre osztottuk. Előző tételünk értelmében egy
2 2
a a b a a b
kis négyzet területe t = . Mivel = , ezért = · . A négyzetek
p p q p p q
területének összege a téglalap területével egyenlő, így
2
a a b
T =p·q ·t = p·q · =p·q · · = a · b:
p p q
Ezzel állításunkat beláttuk.
T ÉTEL: A paralelogramma területe az egyik oldal és az oldalhoz tartozó

magasság szorzatával egyenlő. Az ábra jelöléseivel: TABCD = a · ma .
10

C M Y K
D C S R
ma ma
A a B P a Q
Bizonyítás: A PQRS téglalapot úgy készítettük, hogy egyik oldala a paralelo-
gramma adott (a ) oldalával, másik oldala pedig a paralelogramma magasságával
(ma ) legyen egyenlő, így területe TPQRS = a · ma .
Az APSD trapéz egybevágó a BQRC trapézzal (APSD ∼ = BQRC ), mert
−→
az APSD négyszöget AB vektorral eltolva a BQRC négyszöget kapjuk. Az
egybevágó síkidomok területe egyenlő, így TAPSD = TBQRC . Ha a két négy-
szögből elhagyjuk a BPSC négyszöget, akkor a megmaradó részek területe is
egyenlő, így TABCD = TPQRS = a · ma . Ezzel állításunkat beláttuk.
A paralelogramma területét a másik oldalával is kifejezhetjük: T = a · ma = b · mb .
A B¢
T ÉTEL: A háromszög területe az egyik ol-

dal és az oldalhoz tartozó magasság szorza-
tának felével egyenlő. Az ábra jelöléseivel: ma
F
a · ma
TABC = :
2
B a C
Bizonyítás: Az ABC háromszöget AC oldalának F felezőpontjára tükrözve

paralelogrammát kapunk, melynek területe a háromszög területének kétszerese.
T a · ma
Az ábra jelöléseivel: TABC = ABCB =

.
2 2
Természetesen a háromszög területét a másik két oldalával is kifejezhetjük:
a · ma b · mb c · mc
T= = = :
2 2 2
D c C a A¢
T ÉTEL: A trapéz területe az

alapjai számtani közepének és a
magasságának a szorzatával egyenlő. m
F
Az ábra jelöléseivel:
(a + c )
TABCD = · m:
2 A a B c D¢
Bizonyítás: Az ABC D trapézt a BC szárának F felezőpontjára tükrözve az

AD A D paralelogrammát kapjuk, amelynek területe így a trapéz területének
11

C M Y K
kétszerese. A tükrözés miatt a paralelogramma egyik oldala a trapéz alapjainak
T (a + c ) · m
összegével egyenlő, AD = a + c , így TABCD = AD A D = .
2 2
a +c
Tudjuk, hogy a trapéz középvonala k = , ezért a területét a középvonalával
2
is kifejezhetjük: T = k · m .
T ÉTEL: A deltoid területe az átlói szorzatának felével egyenlő. Az ábra jelö-

léseivel: TABCD =
e ·f
2
.
D D
f f
e e
A C A C
B B
Bizonyítás: A deltoid AC szimmetriaátlója merőlegesen felezi a BD átlót és
két egybevágó háromszögre vágja a deltoidot. A háromszögek közös AC olda-
f
lához tartozó magassága: , így a deltoid területe
2
f
e· e·f
TABCD = 2 · TABC = 2 · 2 = :
2 2
További területmeghatározások
Az előbbi fejezetben sorra vettük a legismertebb sokszögek területét, azonban né-
hány esetben egy adott alakzat területét másképp is meghatározhatjuk. Most ezeket a
lehetőségeket tekintjük át.
T ÉTEL: A háromszög területe két oldal és az általuk közrefogott szög szi-

nusza szorzatának felével egyenlő. Az ábra jelölésével: T =
a · b · sin
2
.
A A A
b b = ma ma
ma b
g g g
C a B C a B 180°- g C a B
ma = b×sing ma = b = b×1= b×sing ma = b×sin(180°- g) = b×sing
12

C M Y K
a · ma
Bizonyítás: Tudjuk, a háromszög területe TABC = . A bizonyítást három
2
esetre bontjuk aszerint, hogy az ABC háromszög C csúcsánál lévő szöge
hegyes-, derék- vagy tompaszög-e. Fejezzük ki az egyes esetekben az a oldalhoz
tartozó ma magasságot a b oldal és a szög segítségével!
Mindegyik esetben azt kaptuk, hogy ma = b · sin , így
a · ma a · b sin
TABC = = :
2 2
Következmény: D a C
j
T ÉTEL: A paralelogramma területe két

oldalának és az általuk közrefogott szög szi-
nuszának szorzatával egyenlő. Az ábra jelölései-
b
b
vel: T = a · b · sin ' .
j
A a B
A paralelogramma az egyik átlójával két egybevá-
gó háromszögre bontható, amelyek területe az elő-
a · b sin '
ző tétel alapján T = . Ebből következik
2 C
az állítás.
ÉTEL: A háromszög területe a kerület (k ) és a

T beírt kör sugara (r ) szorzatának felével egyenlő.
k ·r
b
r
r
O
a
Jelöléssel: T = . r
2 A c B
Bizonyítás: Kössük össze a háromszögbe írható kör középpontját, amely min-
dig a háromszög belső tartományában van, a háromszög csúcsaival! Három
olyan háromszöget kapunk, amelynek egyik oldala az eredeti háromszög ol-
dalával azonos, ezen oldalhoz tartozó magassága pedig a beírt kör sugara (r ).
Így
a · r b · r c · r (a + b + c ) · r k · r
TABC = + + = = :
2 2 2 2 2
a +b+c
Megjegyzések: 1. Szokás a háromszög kerületének felét s -sel jelölni (s = ),
2
ekkor az előző összefüggést így is írhatjuk: T = s · r .
2. A bizonyítás gondolatmenete alapján hasonlóképpen fejezhetjük ki a beírt körrel
rendelkező, azaz az érintősokszögek területét is:
K · rbeírt kör
Térintősokszög = :
2
A háromszög területét az oldalai segítségével is kifejezhetjük:

T = s · (s − a ) · (s − b) · (s − c):
Ezt az összefüggést Hérón-képletnek nevezzük. Az összefüggést a Pitagorasz-tétel
felírásával, majd algebrai átalakítások segítségével láthatjuk be.
13

C M Y K
2. példa
Egy háromszög két oldalának hossza 6 cm és 4 cm, a harmadik oldalhoz tartozó
súlyvonala pedig 455 cm hosszú. Határozzuk meg a háromszög területét!
1. megoldás
Az ábra alapján az adataink: c = 6 cm,
C A¢ b = 4 cm és sa = 455 cm. Tükröz-
a zük az ABC háromszöget a BC olda-
lának F felezőpontjára! Ekkor az ABA
2
b F
180°-e
e a háromszög mindhárom oldalát ismerjük
(hiszen AA = 2sa ), így koszinusztétel
2
sa j
A c segítségével kiszámíthatjuk a B csúcs-
B
nál levő ' szögét.
AB 2 + BA 2 − AA 2
AA 2 = AB 2 + BA 2 − 2AB · BA · cos ' ⇒ cos ' = =
2 · AB · BA
62 + 42 − 912
= ≈ −06419 ⇒ ' ≈ 1299◦
2·6·4
TABC = TABA , mert mindkettő az ABF területének kétszerese.
AB · BA · sin ' 6 · 4 · sin 1299◦
TABA = = ≈ 92 cm2
2 2
2. megoldás
Többféleképpen igazolható, hogy a paralelogramma átlóinak négyzetösszege egyenlő
az oldalak négyzetösszegével (lásd a 11. évfolyamos feladatgyűjtemény 160. felada-
tát), így a tükrözés után kapott ABA C paralelogrammában felírhatjuk:
2b 2 + 2c 2 = 4sa2 + a 2 ⇒ a 2 = 2b 2 + 2c 2 − 4sa2 = 2 · 42 + 2 · 62 − 4 · 4552 = 2119 ⇒
⇒ a ≈ 46 cm:
Az oldalak ismeretében a háromszög területét a Hérón-képlettel határozzuk meg.
K
K = 6 + 4 + 46 = 146 cm ⇒ s = = 73 cm, így:
2
T= s · (s − a ) · (s − b) · (s − c) = 73 · (73 − 46) · (73 − 4) · (73 − 6) =

= 8456 ≈ 92 cm2 :
3. megoldás
Írjunk fel egy-egy koszinusztételt az ABF -ben és az AF C -ben!
2 ⎫
a a ⎪
⎪
c = sa +
2 2
− 2 · sa · · cos " ⎪
⎬
2 2
2 ⎪
a a ⎪
b = sa +
2 2
− 2 · sa · · cos (180◦ − " ) ⎪
⎭
2 2
14

C M Y K
Adjuk össze a két egyenletet, felhasználva, hogy cos (180 − " ) = − cos " , és fejezzük
ki a -t!
Ekkor a ≈ 46 cm.
Fejezzük ki az első egyenletből cos " -t!
2
a
sa +
2
− c2
4552 + 232 − 62
2
cos " = = ≈ −04781 ⇒ " ≈ 11856◦
sa · a 455 · 46
A háromszög súlyvonala felezi a háromszög területét, ezért:
a
TABC = 2 · TABF = sa ·
· sin " = 455 · 23 · sin 11856◦ ≈ 92 cm2 :
2
Mindhárom megoldás során azt kaptuk, hogy a háromszög területe megközelítőleg
92 cm2 .
3. példa
Egy konvex négyszög területe 221 cm2 . Hány fokos szöget zárnak be a négyszög
átlói egymással, ha azok hossza 6 cm és 8 cm?
Megoldás
Fejezzük ki az ABC D négyszög területét az átlóinak (e és f ) és az általuk bezárt
szögnek (' ) a segítségével!
Húzzunk az átlókkal párhuzamosokat az erede- S D e R
ti négyszög csúcsain keresztül! Így a PQRS
négyszöget kapjuk. A PQRS négyszög előállí-
tása miatt AC PQ SR és BD QR PS , f f
f
így PQRS egy paralelogramma (mert szem-
j
közti oldalai párhuzamosak egymással), amely- A C
e
nek szomszédos oldalai e és f hosszúságúak, és
' nagyságú szöget zárnak be. A PQRS parale-
logramma területe kétszerese az ABC D négy-
j
szög területének, ezért
P B e Q
TPQRS e · f · sin '
TABCD = = :
2 2
A kapott összefüggésből fejezzük ki sin ' -t!
2 · TABCD
sin ' = ≈ 09208 ⇒ ' ≈ 67◦
e·f
A négyszög átlói tehát megközelítőleg 67◦ -os szöget zárnak be egymással.
Érdemes a feladat megoldása kapcsán kiemelnünk a következő tételt:
15

C M Y K
ÉTEL: Tetszőleges konvex négyszög területe a négyszög két átlója (e és f )
T és az általuk közrezárt szög (' ) segítségével fejezhető ki:
e · f · sin '
T= :
2
Általános összefüggést egy sokszög területének meghatározására nem tudunk adni, de

a sokszöget például az egyik csúcsából induló átlóival háromszögekre darabolhatjuk.
Így a kapott háromszögek területének összege az eredeti sokszög területét adja.
4. példa
Bence egy 3×3-as sakktáblán a sarokból indulva úgy lépegetett a huszárral, hogy a
középső mező kivételével minden mezőre pontosan egyszer lépett, és végül visszaju-
tott a kiindulási mezőre.
a) Rajzoljuk le a huszár egy lehetséges útját! (A huszár
mindig egy mező középpontjába lép.)
b) Igazoljuk, hogy a megrajzolt szakaszok egyenlő ol-
dalú nyolcszöget határolnak!
c) Határozzuk meg a nyolcszög területét, ha a sakktábla
1 cm oldalú négyzetekből áll!
Megoldás
a) A rajzon megadjuk a huszár egy lehetséges útvonalát. Ezen a 8
3 5
fenti ábra A pontjából indulva a lépések sorszámai láthatók.
b) Jelöljük az érintett mezők középpontjait az ábrának megfelelő- 6 2
en! Ekkor az ABC D négyzet oldalfelező pontjai E , F , G és H .
A megrajzolt útvonal a PQRST U V X nyolcszöget zárja be. Meg- 1
4
7
mutatjuk, hogy például PQ = QR .
Ha az AC átlóra tükrözzük az ED szakaszt, akkor
G
a tükörképe H B lesz, ezért szükségképpen E D és D C
H B metszéspontja, Q az AC átlóra illeszkedik.
V
Az AG szakasz AC átlóra vonatkozó tükörképe X U
AF , így P pont (mely ED és AG metszéspont-
ja) AC -re vonatkozó tükörképe R lesz (H B és AF H P T F
O
metszéspontja). Ebből már következik, hogy PQ =
= QR . Mivel a nyolcszög az előállításból adódó- Q S
an tengelyesen szimmetrikus a négyzet H F , illetve R
E G középvonalára, az egyenlőségből az követke-
zik, hogy a nyolcszög oldalai egyenlők. (Ebből nem A 1 cm E B
következik, hogy szabályos!)
c) A nyolcszög területét a PQO területének nyolcszorosaként állíthatjuk elő.
16

C M Y K
1 1
A P pont az AEGD téglalap középpontja, ezért OP = AE = cm.
2 2
A megfelelő szögek egyenlőségéből következik, hogy POQ ∼ E AQ , a hason-
lóság aránya pedig 1 : 2 (mert az AE szakasz kétszerese az OP√szakasznak), √ ezért
1 1 AC 1 2·2 2
Q harmadolja az AO szakaszt, így OQ = AO = · = · = cm.
3 √3 2 3 2 3
1 2 1
· ·√
OP · OQ · sin 45 ◦
2 3 2 1
TPOQ = = = cm2
2 2 12
A nyolcszög területe ennek nyolcszorosa, tehát
8 2
TPQRSTU V X = 8 · TPOQ = = cm2 :
12 3
Megjegyzés: A területet sokféleképpen meg lehet határozni. Két további lehetőséget
vázolunk fel:
1. Gondolkozhattunk volna úgy is, hogy a PQRO deltoid területét számoljuk ki elő-
ször az átlói szorzatának segítségével, és ennek vesszük a négyszeresét.
2. Felépíthettük volna a nyolcszöget egy négyzetből és 4 darab egyenlő szárú három-
szögből is.
Feladatok
1. Egy derékszögű háromszög két befogója 12 cm és 35 cm hosszú.

a) Határozd meg a háromszög köré, illetve a háromszögbe írható kör suga-
rát!
b) Hányad része a beírható kör kerülete a háromszög kerületének?
2. Az ABC derékszögű háromszög befogói 5 cm és 8 cm hosszúak. A három-
szög minden oldalára kifelé egy-egy szabályos háromszöget rajzolunk, így
újabb három pontot kapunk: A1 -et, B1 -et és C1 -et.
Határozd meg az AB1 C A1 BC1 hatszög területét!
3. Egy rombusz átlóinak hossza 64 cm és 104 dm.
a) Mekkora a rombusz kerülete és területe?
b) Mekkora a rombuszba írható kör sugara?
4. Számítsd ki a háromszög területét, ha a szokásos jelöléseket alkalmazva adott
a) a = 15 dm, b = 9 cm, = 50◦ ;
b) b = 7 cm, = 54◦ , = 78◦ ;
c) c = 25 dm, b = 17 cm, = 120◦ !
17

C M Y K
5. Ábrázold közös koordináta-rendszerben az
f : x → |x | − 2 és a g : x → −|2x | + 6
függvények grafikonjait!
a) Milyen alakzatot fog közre a két függvény grafikonja?
b) Mekkora ennek az alakzatnak a kerülete?
c) Mekkora ennek az alakzatnak a területe?
6. Egy háromszög egyik oldala 12 cm, az ezen fekvő egyik szöge pedig 51◦ .
A háromszög köré R = 66 cm sugarú kör írható. Számítsd ki a háromszög
területét!
7. Egy rombuszba írható kör sugara r , egyik átlója a sugár négyszerese. Fejezd
ki a rombusz területét a sugár (r ) segítségével!
8. Az ABC háromszög C csúcsából induló súly- C
vonalának egy tetszőleges pontját összekötöttük
az A és a B csúcsokkal, majd az ábrán látható
módon egy-egy háromszöget pirosra, illetve kék-
re színeztünk.
Igazold, hogy a piros és a kék színű háromszögek
területe egyenlő! A F B
9. Egy derékszögű háromszög oldalai egy számtani sorozat szomszédos elemei.
Számítsd ki a derékszögű háromszög és az azzal egyenlő kerületű szabályos
háromszög területének arányát!
10. Egy paralelogramma területe 75 cm2 , átlóinak hossza 5 cm és 6 cm.
a) Mekkora az átlók által bezárt szög?
b) Számítsd ki a paralelogramma oldalait!
c) Határozd meg a paralelogramma magasságait!
11. Egy paralelogramma rövidebb átlója 8 cm, átlóinak szöge 45◦ , területe
40 cm2 . Számítsd ki a paralelogramma kerületét!
12. Egy paralelogramma két szemközti olda- D Q C
lának felezőpontját összekötöttük a má-
sik oldal egy-egy tetszőleges pontjával,
és a kapott alakzatokat az ábrán látható F1 F2
módon kék és piros színnel kiszíneztük.
Határozd meg a piros és a kék színű te- A P B
rületek arányát!
18

C M Y K
13. Egy téglalap alakú asztalra négyzet
alakú díszterítőt teszünk a fényké-
pen látható módon (középpontjaik
egybeesnek, továbbá a négyzet átló-
egyenesei a téglalap középvonalaira
illeszkednek), amelynek két szem-
közti sarka lelóg az asztalról.
Hány százalékát fedi be a terítő az
asztallapnak, ha az asztallap mére-
te 60 cm × 110 cm, a terítő oldala
pedig 60 cm hosszú?
14. Egy négyzet alakú bútorlapból a lehető legnagyobb területű asztallapot sze-
retnénk készíteni. Hány százalék a hulladék, ha az asztal alakja
a) kör;
b) szabályos nyolcszög (amelyet úgy kapunk, hogy a négyzet sarkait meg-
felelő módon levágjuk)?
15. Egy téglalapban, amelynek oldalai 3 cm és 6 cm hosszúak, meghúztuk a belső
szögfelezőket.
a) Milyen alakzatot határoznak meg a szögfelezők?
b) Mekkora ennek az alakzatnak a területe?
16. Egy vadrezervátumban egy magas
sziklafal tövében a farkasok számá-
ra 1200 méter hosszú kerítéssel tég-
lalap alakú területet szeretnénk be-
keríteni. (A sziklafal felől nem kell
kerítés.)
Mekkorának válasszuk a téglalap
oldalait ahhoz, hogy a kifutó terü-
lete maximális legyen?
√
17. Az ABC háromszög A és C csúcsaiból kiinduló súlyvonalainak szorzata 3,
az AC oldallal bezárt szögeinek összege pedig 60◦ .
Mekkora a háromszög területe?
18. Ha egy egyenlő szárú háromszög szögfelezőinek metszéspontjából merőlege-
seket állítunk az oldalakra, a három merőleges két egybevágó és egy másik
deltoidra bontja a háromszöget.
Melyik egyenlő szárú háromszögnél lesz a két egybevágó deltoid területének
összege egyenlő a harmadik deltoid területével?
19

C M Y K
19. Az egymást követő ábrák a megelőzőből úgy készülnek, hogy minden egyes
határoló szakasz középső harmadát egy szabályos háromszöggel helyettesít-
jük. Az első háromszög oldala legyen 3 egység.
Határozzuk meg az első négy lépésben keletkezett síkidomok kerületét és te-

rületét!
(Megjegyzés: Az utolsó ábrával a KöMaL olvasói rendszeresen találkozhat-
nak.)
20. Egy trapéz hosszabbik alapján fekvő két szöge 35◦ és 47◦ , magassága 4 cm,
rövidebbik alapja pedig 12 cm. Mekkora a trapéz kerülete és területe?
21. Egy egyenlő szárú érintőtrapézba 3 cm sugarú kör írható, az alapok aránya
1 : 9. Mekkora a trapéz területe?
22. Fejezd ki a derékszögű érintőtrapéz területét a párhuzamos oldalainak (a és b )
segítségével!
23. Forgasd el az a oldalú négyzetet 45◦ -kal a középpontja körül! Fejezd ki a két
négyzet közös területét a segítségével!
24. AzABC D konkáv négyszög oldalai AB = 13 cm, BC = 4 cm, C D = 3 cm,
DA = 12 cm, a C csúcsnál lévő belső szöge pedig 270◦ .
Mekkora a négyszög területe?
D F3 C
25. Egy téglalap alakú reklámzászlót úgy ter-
veztek, hogy a téglalap két szemközti csú-
csát összekötötték a szemközti oldalak fele-
zőpontjaival, majd a zászlót pirossal és kék- F4 F2
kel az ábrán látható módon kiszínezték.
Mekkora a piros, illetve a kék rész területe,
ha a zászló mérete 60 cm × 90 cm? A F1 B
26. Mekkora a szabályos kilencszög kerülete és területe, ha a legrövidebb átlója

85 mm?
27. Egy körbe egyenlő oldalú háromszöget, a kör köré pedig szabályos hatszöget
írunk. Határozd meg a háromszög és a hatszög területének arányát!
20

C M Y K
28. Két, egységnyi oldalú négyzetet úgy helyezünk el a síkban, hogy az egyik
négyzet középpontja a másik négyzet csúcsa legyen.
Mekkora a két négyzet közös részének területe?
29. Az ABC háromszög három oldalfelező pontját és a B csúcsot az ábrának
megfelelően összekötjük. A keletkezett paralelogramma területét t1 -gyel je-
löljük, majd megismételjük az eljárást az Fa1 Fb1 C háromszögben, és az így
C
Fb Fa
4 4
Fb t4 Fa
3 Fc4 t 3
Fb 3 Fa
2 2
Fc3
t2
Fb Fa
1 1
Fc2
t1
A Fc1 B
keletkező paralelogramma területét t2 -vel jelöljük. Ezután folytatjuk az eljá-

rást az előzőek alapján.
Fejezd ki az első öt paralelogramma területének összegét az ABC háromszög
T területének segítségével!
30. A T területű ABC hegyesszögű háromszögbe DE F G téglalapot írunk úgy,
hogy a téglalap D csúcsa a háromszög AB oldalára, E csúcsa az AC oldalra,
G és F pedig a BC oldalra essen. Legyen az ADE háromszög A-ból induló
magassága x -szerese az ABC A-ból induló m magasságának (0 < x< 1)!
Készíts ábrát!
a) Fejezd ki az ADE háromszög és a DE F G téglalap területét T , x és m
segítségével!
b) Legfeljebb hányad részét tölti ki a téglalap az ABC háromszög területé-
nek?
A kör és részeinek területe

A kör területét pontosan meghatározni nem tudjuk, ezért a kerületmeghatározáskor
megismert módon járunk el: a kör köré és a körbe is szabályos sokszöget írunk, és
meghatározzuk a területüket. A területszámítás axiómái miatt a kör területe a két érték
közé esik.
21

C M Y K
1. példa
Írjunk az r sugarú körbe és köré n oldalú szabályos sokszögeket, majd határozzuk
meg a területüket!
Megoldás
Az n oldalú szabályos sokszög területét n darab egybevágó, egyenlő szárú háromszög
területének összegeként állítjuk elő.
Beírt szabályos n oldalú sokszög Köré írt szabályos n oldalú sokszög
területe területe
O O
An A3 180°
r 360° r Bn n B3
n
r
A1 A2
B1 F b B2
2
1 2 360◦
TOA1 A2 = · r · sin Az OF B2 derékszögű háromszögben
2 n b
◦ ◦
2 = tg 180 ⇒ b = 2 · r · tg 180
r n n
b·r 180◦
TOB1 B2 = = r · tg
2
2 n
n 3600 180◦
Tbeírt sokszög = · r 2 · sin Tköré írt sokszög = n · r 2 · tg
2 n n
Az oldalak számának ismeretében a beírt és a köré írt szabályos sokszög területét már
ki tudjuk fejezni a kör sugarának segítségével.
Számításaink közelítő értékeit foglaljuk össze táblázatban!
Sokszög oldalszáma n=3 n=4 n=8 n = 36 n = 360
Beírt szabályos sokszög
12990· r 2 20000· r 2 28284· r 2 31257· r 2 31414· r 2
területe (egységben)
Köré írt szabályos sok-
szög területe 51962· r 2 40000· r 2 33137· r 2 31496· r 2 31417· r 2
(egységben)
Számításaink szerint az oldalszám növelésével a beírt szabályos sokszögek terüle-
te növekvő számsorozatot, míg a köréírtaké csökkenő sorozatot alkot. A megfelelő
értékek egyre inkább közelítenek egymáshoz, miközben a kör területe minden beírt
22

C M Y K
szabályos sokszög területénél nagyobb, ugyanakkor bármely köré írt sokszög terüle-
ténél kisebb.
Magasabb matematikai módszerekkel igazolható, hogy a két számsorozat egyetlen
egy értéket fog közre, ez az érték a sugár négyzetének -szerese.
Ennek alapján következik:
r sugarú kör területe T = r 2 · .

T ÉTEL: Az
Kilencedik évfolyamon részletesen foglalkoztunk a kör különböző elemeivel, defini-

áltuk a középponti szög, körcikk, körszelet és körgyűrű fogalmát is. Bizonyítottuk a
következő tételt:
T ÉTEL: Adott körben egy körcikk ívének hossza, valamint a körcikk területe
egyenesen arányos a körcikk középponti szögének nagyságával.
A tétel adott alapot arra, hogy a szög mérésére bevezessük az úgynevezett ívmértéket,
melynek mértékegysége a radián.
Emlékeztető: 1 radián nagyságú az a középponti szög, amelynek íve a kör sugarával

egyenlő. Ennek alapján 180◦ -nak radián felel meg.
K
T
360°
a
r r r
ta
K = 2rp ia
T= rp
2
Ha az középponti szögű körcikk ívének hosszát i -val, területét pedig t -val je-
löljük, akkor az elmondottakból az alábbi összefüggések következnek ( -t fokban
mérve).
i ◦ ◦ ◦ ◦·r ·
= ⇒ i = · K = · 2 · r · =
Kkör 360◦ 360◦
kör
360◦ 180◦
t ◦ ◦ ◦
= ⇒ t = · T = · r2 ·
Tkör 360◦ 360◦
kör
360◦
23

C M Y K
Ha a körcikk középponti szögét nem fokban, hanem radiánban mérjük, akkor a
fenti összefüggések helyett a következőket kapjuk:
i
= ⇒ i = · Kkör = · 2 · r · = · r:
Kkör 2 2 2
Ha tehát a középponti szöget radiánban mérjük, akkor körcikk ívének hossza a kö-
zépponti szög és a sugár szorzatával egyenlő.
t · r 2 i · r
= ⇒ t = · Tkör = · r2 · = =
Tkör 2 2 2 2 2
A körcikk területe tehát az ívhossz és a sugár szorzatának felével egyenlő.
A kört egy húrja két körszeletre vágja. A körszelet területét három különböző esetben
tárgyaljuk.
A 1. eset: A középponti szög 180◦ -nál, azaz radiánnál kisebb.
Ekkor a körszeletet egy körcikk és egy háromszög területének

T a O különbségeként állítjuk elő. Az ábra jelöléseivel:
· r 2 r 2 · sin
T = Tkörcikk − TAOB = − :
2 2
B
2. eset: A középponti szög 180◦ , azaz radián.

T r2 ·
Ekkor a körszelet azonos az r sugarú félkörrel, így T = .
2
r O
3. eset: A középponti szög 180◦ -nál, azaz radiánnál na-

gyobb.
A Ekkor a körszeletet egy körcikk és egy háromszög területének
összegeként állítjuk elő. Az ábra jelöléseivel:
T
2p - a
O · r 2 r 2 · sin(2 − )
a T = Tkörcikk + TAOB = + =
2 2
· r 2 r 2 · sin (− ) · r 2 r 2 · sin
B = + = − :
2 2 2 2
Ezek alapján kimondhatjuk a következő tételt.
24

C M Y K
· r 2 r 2 · sin
− T=
T ÉTEL: A körszelet területét a
2 2
összefüggés alapján
határozhatjuk meg, ahol r a kör sugara, pedig a körszelethez tartózó kö-
zépponti szög radiánban mérve.
Végül a körgyűrű területének kiszámítását eleve-

nítjük fel. A körgyűrű területét két koncentrikus
kör területének különbségeként állíthatjuk elő. Ha d=
a két kör sugarát R és r jelöli, akkor a középkör R-
r
R+r r
sugara = , a körgyűrű szélessége pedig O
2
d = R − r . Az ábra jelöléseivel: r R
T = R 2 · − r 2 · = (R + r ) · (R − r ) · =
R+r
= 2· · d · = 2 · · · d = K · d:
2
T ÉTEL: A körgyűrű területe tehát a középkör kerületének és a körgyűrű

szélességének szorzatával egyenlő.
i1 + i2
T=
· d = i · d összefüggés
T ÉTEL: A körgyűrűcikk területét a
2
alapján határozhatjuk meg, ahol i1 és i2 a határoló ívek hosszát, d a kör-
gyűrűcikk szélességét, i pedig a középkör ívének hosszát jelöli.
Bizonyítás: Használjuk az ábra jelöléseit! A körgyűrűcikk területét az R és r sugarú,

középponti szögű körcikkek területének különbségeként állíthatjuk elő.
i · R i2 · r · R2 · r2
T= 1 − = − = O
2 2 2 2 r a
i2 R
= · (R 2 − r 2 ) = · (R + r ) · (R − r ) = d
2 2 r
·R+ ·r i1 + i2
= ·d = · d = i · d ir
2 2
i1
2. példa
Rita és Hanna testvérek. Édesanyjuk vacsorára egy
30 cm átmérőjű pizzát hozott. Hannának egy 60◦ -os
középponti szögű, körcikk alakú darabot, Ritának pe-
dig a pizza középpontjától 75 cm távolságban egy
körszelet alakú részt vágott le.
Ki járt jobban a két lány közül?
25

C M Y K
Megoldás
1
Az adagok nagysága alapterületüktől függ. Hanna adagja a kör alakú pizza -od
6
része, amelynek területe
60◦
TH = · r2 · = · 152 · ≈ 1178 cm2 :
360◦ 360◦
Rita adagjának megállapításához először a kör-
szelethez tartozó középponti szöget kell meg-
határoznunk. Az OF B derékszögű háromszögben
d 75
cos = = = 05 ⇒ = 120◦ .
TH 2 r 15
O a
r 2 · sin
b TR = · r 2
· − =
360◦ 2
d
F
120◦ 152 · sin 120◦
A B = · 15 2
· − ≈
TR 360◦ 2
≈ 23562 − 9742 ≈ 1382 cm2
Rita kapott tehát nagyobb adagot, így ő járt jobban.
3. példa
Az ötödikesek azt a házi feladatot kapták matematikaó-
rán, hogy körző segítségével készítsenek érdekes geometri-
ai ábrákat. Rozi az itt látható virágszirommintát készítette,
amelyhez körzőjét 3 cm-re nyitotta ki.
Mekkora a minta területe?
Megoldás
A mintát 12 db körszelet alkotja. Egy körszelet középponti
szöge 60◦ , így egy körszelet területe:
60◦ r 2 · sin 60◦
T= · r 2
· − =
360◦ 2
√ √
r2 · r2 · 3 2 3
= − =r · − ≈ 0815 cm2 :
60° 6 4 6 4
A minta területe: 12 · T ≈ 9783 cm2 .
26

C M Y K
4. példa
Forgassuk el 120◦ -kal az egységnyi oldalhosszúságú, szabályos ABC háromszöget a
C csúcsa körül! Mekkora területet súrol az AB oldal?
Megoldás
Először meghatározzuk azt az alakzatot, B¢
amelyet az AB oldal a forgatás során „be- C
seper”. Felhasználjuk majd, hogy az egy- a
F¢ t1
ségnyi oldalú szabályos háromszög ma- A
m
gasságának hossza
√ √ F 120°
3 3 t1
m= ·a = :
2 2 A¢
Az A pont a C középpontú, egység suga- t2
rú kör AA ívét futja be, a B pont pedig B
ugyanezen kör BB ívét. Az AB oldalnak a C ponthoz legközelebbi pontja az oldal-
felező F pontja, ez a pont a forgatás során a C középpontú, m sugarú kör F F ívén
mozog. (Valamennyi körív az adott kör harmadrésze.) Az AB oldal által súrolt terü-
letet egy-egy körszelet fele (t1 ), valamint egy körgyűrűcikk (t2) területének összege
adja. Használjuk az ábra jelöléseit!
√
1 2 a 2 sin 60◦ 3
2 · t1 = tCAB körcikk − tABC = a · − = − területegység.
6 2 6 4
⎛ √ 2⎞
1 2 1 3 ⎠ 1
t2 = (a − m 2 ) · = ⎝1 − · = ·
3 3 2 12
Az AB oldal által súrolt alakzat területe (T ):

√ √ √
3 1 3 3 3
T = 2 · t 1 + t2 = − + · = · − = − ≈ 035 területegység:
6 4 12 12 4 4 4
Feladatok
1. Egy háztető déli tűzfala egyenlő szárú háromszög, amelynek alapja 10 m, szá-
rai 8 m hosszúak. A szép kilátás miatt a tűzfalra egy olyan kör alakú ablakot
terveztek, amely minden oldaltól éppen 1 m távolságra helyezkedik el.
a) Mekkora az ablak sugara?
b) Mekkora területet kell a tűzfal festésekor lefesteni?
√
2. Egy derékszögű háromszög befogóinak a hossza 3 és 3 3 egység. Mekkora
a kerülete és a területe annak a körszeletnek, amelyet a háromszög kisebbik
befogója a háromszög köré írt körből levág? (A körszelet kisebb a félkörnél).
27

C M Y K
3. Három kör, amelyek sugara 1 cm, 2 cm és 3 cm hosszú, páronként kívülről
érinti egymást. Készíts ábrát!
a) Mekkora a körök középpontjai által meghatározott háromszög területe?
b) Mekkora az érintési pontok által meghatározott háromszög területe?
c) Mekkora a körök között keletkezett, a körök által le nem fedett alakzat
területe és kerülete?
4. Egy 8 cm átmérőjű kört egy 613 cm hosszú húrja két körszeletre vágja.
Mekkora a körszeletek területe?
5. Egy, a szimmetriát nem kedvelő divattervező
cég olyan mutatós karórát tervezett, ahol az 12
1-es, 5-ös és 8-as számjegyeket összekötöt-
te, és az így kapott háromszöget pirosra fes-
tette. Az óra számlapjának többi része fehér 9 3
maradt.
Mekkora a piros, illetve a fehér részek terü-
lete, ha a számlap átmérője éppen 3 cm? 6
6. Elhelyezünk n db egymást érintő

pénzérmét a fotónak megfelelően.
Mekkora a pénzérmék között közé-
pen keletkezett le nem fedett rész te-
rülete, ha
a) n = 3 db 200 Ft-os érmét he-
lyeztünk el (d = 283 cm);
b) n = 4 db 20 Ft-os érmét helyez-
tünk el (d = 263 cm);
c) n = 6 db 50 Ft-os érmét helyez-
tünk el (d = 274 cm)?
7. Egy új templom építéséhez modern ólomüveg
ablakot is terveztek, ennek egy elemét mutatja az
ábra. A külső gyűrű szélessége (d ) 5 cm, a belső
egyenlő oldalú háromszög oldala (a ) 15 cm. (Az
üveget mindenhol ólomszál veszi körbe.)
a) Milyen hosszú ólomszál szükséges egy elem
elkészítéséhez?
b) Mekkora a kék üveg területe?
28

C M Y K
8. Juditéknak van otthon egy 1 m átmérőjű, kör alakú asztaluk. Judit az édesany-
ját születésnapja alkalmából egy saját készítésű terítővel szeretné meglepni,
amellyel ezt az asztalt lehetne letakarni. Úgy gondolta, egy szabályos hatszög
oldalaira kifelé négyzeteket rajzol, és az így kapott pontokat köti össze.
a) Szabályos sokszöget nyer-e Judit ezzel az eljárással?
b) Hogy kell megválasztania az eredeti hatszög oldalát ahhoz, hogy a terítő
legalább 10 cm-re mindenhol lelógjon az asztalról?
c) Hány százaléka ekkor az asztal területe a terítő területének?
9. A 4 m sugarú, kör alakú óvodai homokozó nyári felújításakor lefestik az azt
körülvevő 06 m széles, ülőhelynek kialakított „fapadot” is. Hány liter festékre
van szükség, ha a fa felületét kétszer kell lekezelni és 1 liter festék 15 m2
felületre elég?
10. Egy 4 cm széles körgyűrű területe 30144 cm2 . Mekkora sugarú körök hatá-
rolják a körgyűrűt?
11. Egy 3 cm és egy 4 cm sugarú kör középpontjainak távolsága 5 cm. Mekkora
a két kör közös részének
a) kerülete;
b) területe?
12. Egy családnak olyan téglalap alakú telke van, melynek két szomszédos oldala
68 m, illetve 30 m hosszú. A telek egyik sarkánál úgy rögzítettek egy kerti
locsoló berendezést, hogy a telek rövidebb oldalától 4 m-re, a vele szomszé-
dos oldaltól 3 m-re legyen. A locsoló berendezés körbe forgó locsolófeje azt a
részt öntözi, amely a rögzítés helyétől legalább 05 m-re, de legfeljebb 4 m-re
van. A telek mekkora területű részét öntözi a locsoló berendezés, és ez hány
százaléka a telek területének?
(Matematika emelt szintű érettségi feladat, 2007)
13. Egy körlemezből kivágható maximális területű szabályos ötszög oldala 2 cm.
Mekkora a hulladék, és hány százaléka ez a körlemez területének?
14. Rajzolj egy téglalap oldalaira mint átmérőkre kifelé félköröket, majd rajzold
meg a téglalap köré írható kört is.
Igazold, hogy a téglalap köré írt kör és a négy félkör által határolt „holdacs-
kák” területösszege a téglalap területével egyenlők!
15. Forgassuk el az egység oldalhosszúságú ABC D négyzetet a C csúcsa körül
90◦ -kal! Mekkora területet súrol az AB oldal?
29

C M Y K
Tudáspróba
1. Jelölje a 6 cm hosszú AB szakasz A ponthoz közelebbi harmadolópontját P !

Rajzold meg azonos félsíkban az APD és a PBE szabályos háromszögeket!
a) Határozd meg az ABED négyszög kerületét!
b) Határozd meg az ABED négyszög területét!
2. Egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögei 30◦ -osak, a háromszög
köré írható körének sugara 3 cm.
a) Mekkora a háromszög kerülete?
b) A kör területének hány százalékát fedi le a háromszög?
3. Egy szimmetrikus trapéz magassága 5 cm, az átlók a hosszabbik alappal 45◦ -
os szöget zárnak be. Határozd meg a trapéz területét!
4. Az ábrán látható téglalap hosszabbik oldala
10 cm.
a) Határozd meg a pirosra színezett alakzat te-
rületét!
b) Határozd meg a kékre színezett alakzat te-
rületét! 10 cm
5. A 6 cm sugarú körbe írható szabályos nyolcszöget az egyik csúcsából kiinduló

két átlójával egy szimmetrikus trapézra, egy ötszögre és egy egyenlő szárú
háromszögre vágunk. Határozd meg a kapott részek területét!
6. Szorgalmi feladat – Egy iskola ud-
varára sportpályát terveznek, amely
egy futásra alkalmas atlétikai pályá-
ból és egy abban elhelyezkedő fo-
cipályából áll. Az atlétika pálya két
hosszú egyenes szakaszból és egy-
egy félkörből áll.
Hogyan kell megválasztani a 400 m hosszú atlétika pálya méreteit ahhoz,
hogy a focipálya területe maximális legyen?
30

C M Y K
Sorozatok
Sorozatok
Számsorozatok
Sorozatok
1. példa
Hogyan folytatódhat? Keressünk szabályt, és írjuk fel a kö-
vetkező három tagot a megtalált szabály szerint!
a) a; á; b; c; cs: : :
b) Álmos; Előd; Ond; Kond: : :
c) 2; 3; 5; 7; 11: : :
d) 1; 4; 9; 16; 25: : :
e) 1; 1; 2; 3; 5: : :
A hét vezér
f) 3; 1; 4; 1; 5: : :
a Képes krónikából
Megoldás
a) A felsorolásban a magyar ábécé betűi ábécésorrendben követik egymást. A követ-
kező három tag: d; dz; dzs.
b) A sorozatban a hét honfoglaló vezér szerepel a közismert sorrendben. A hiányzó
három vezér: Tas; Huba; Töhötöm.
c) Az első öt prímszámot soroltuk fel. A következő három tag: 13; 17; 19.
d) A sorozatban a négyzetszámok szerepelnek növekvő sorrendben. A következő há-
rom tag: 36; 49; 64.
e) A harmadik számtól kezdve úgy kapjuk meg a számsorozat tagjait, hogy összead-
juk az előző két tagot. Ezt a sorozatot Fibonacci-sorozatnak nevezzük. A következő
három tag: 8; 13; 21.
f) Két lehetséges szabályt is ismertetünk.
1. megoldás.A szám első öt számjegyét soroltuk fel. A következő három számjegy:
9; 2; 6.
2. megoldás. A sorozat minden második tagja 1, közöttük pedig 3-tól kezdve a pozitív
egész számok követik egymást. A következő három tag: 1; 6; 1.
Az 1. példában bemutatott felsorolásokat a matematika nyelvén sorozatoknak ne-

vezzük. Ebben a fejezetben a sorozatok fogalmával, tulajdonságaival és feladatokban
való alkalmazásával foglalkozunk.
31
TEX 2012. július 13. – (1. lap/31. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (02SOR)

C M Y K
Sorozatok
Egy sorozat legfontosabb tulajdonsága, hogy a tagjai meghatározott sorrendben, vala-
milyen konkrét szabály szerint követik egymást. Ez alapján egy sorozatnak van első,
második, harmadik: : : tagja. A sorozat tehát valójában egy függvény, amely az 1-hez
hozzárendeli a sorozat első, a 2-höz a második, a 3-hoz a harmadik, stb. elemét.
Például az 1. példa a) részében szereplő sorozat az a függvény, amely az 1-hez az
„a”-t, a 2-höz az „á”-t, a 3-hoz a „b”-t, stb. rendeli.
D EFINÍCIÓ: Azokat a függvényeket, amelyeknek értelmezési tartománya a

pozitív egész számok halmaza, sorozatoknak nevezzük.
Jelölések: A sorozatok elemeit a latin ábécé kisbetűivel jelöljük, az elem sorszá-
mának jelöléséhez alsó indexet használunk. Azt a sorozatot, amelynek az első
eleme a1 , a második eleme a2 , az n -edik eleme an röviden (an )-nel jelöljük.
Így például, ha
• az (an ) sorozat az 1. példa a) részében szereplő sorozat (a magyar ábécé betűi),
akkor a1 = a;
• a (bn ) sorozat az 1. példa b) részében szereplő sorozat (a hét vezér), akkor
b5 = Tas;
• a (cn ) sorozat az 1. példa c) részében szereplő sorozat (a prímszámok), akkor
c13 = 41.
A sorozat elemeit szokás a sorozat tagjainak is nevezni.
Számsorozatok
A továbbiakban főként olyan sorozatokkal foglalkozunk, amelyeknek számok az ele-
mei, azaz olyan függvényekkel, amelyeknek értelmezési tartománya a pozitív egész
számok halmaza, értékkészletük pedig a valós számok egy részhalmaza. Az ilyen tí-
pusú sorozatokat számsorozatoknak nevezzük. Az első példában szereplő sorozatok
közül a c)–f) részben szereplő sorozatok számsorozatok.
D EFINÍCIÓ: Azokat a sorozatokat, amelyeknek elemei számok, számsoro-

zatoknak nevezzük.
Számsorozatok megadása, tulajdonságai

Mivel minden számsorozat függvény, így használhatjuk a függvények megadására
tanult jelöléseket is. Például az 1. példa d) részében szereplő sorozat (a négyzetszá-
moké) megadható az f függvény segítségével:
f : Z+ → R f (x ) = x 2 :
A számsorozatok tárgyalásakor gyakran szívesebben alkalmazzuk a következő meg-
adási módok valamelyikét:
32

C M Y K
Sorozatok
1. Bizonyos számsorozatokat megadhatunk szöveges leírással vagy utasítással. Pél-
dául az 1. példa c) részében szereplő sorozat megadható: „a prímszámok növekvő
sorrendben” utasítással.
2. Egyes számsorozatok megadhatók képlettel.
Az 1. példa d) részében szereplő sorozat (a négyzetszámoké) megadható az an = n 2
képlettel. E képlet segítségével a sorozat tetszőleges tagja közvetlenül kiszámítha-
tó. Például a99 = 992 = 9801. Az ilyen típusú (csak n -től függő) képletet explicit
képletnek nevezzük (explicit – latin eredetű szó, jelentése: egyértelműen kimondott,
közvetlen).
Az 1. példa e) részének (Fibonacci-) sorozata megadható az an = an −2 + an −1 képlet-
tel. E képlet segítségével a sorozat tetszőleges tagja csak az előző két tag ismeretében
számítható ki. Ezért a képlet egyértelműségéhez meg kell adnunk a sorozat első két
tagját is (a1 = 1, a2 = 1). A sorozat 99. tagjának meghatározásához ki kell számíta-
nunk a sorozat korábbi tagjait. Az ilyen típusú (korábbi tagokat is tartalmazó) képletet
rekurzív képletnek nevezzük (rekurzív – latin eredetű szó, jelentése: visszautaló).
Az 1. példa f) része (a 3; 1; 4; 1; 5: : : sorozat) rámutat arra, hogy egy sorozat meg-
adásához nem elég az első néhány tag felsorolása, mert konkrét szabály hiányában
egy számsor sokféleképpen folytatható.
2. példa
Írjuk fel az alábbi képletekkel megadott sorozatok első öt elemét, majd döntsük el,
hogy a megadott szám tagja-e a sorozatnak!
a) an = n (n + 1) Tagja-e a 812?
1 1
b) bn = Tagja-e az ?
n −4 3
n 1
c) cn = cos Tagja-e a − ?
3 2
d) d1 = 2 és dn = dn −1 + n Tagja-e a 46?
Megoldás
a) an = n (n + 1)
Behelyettesítve a képletbe: a1 = 1 · 2 = 2; a2 = 2 · 3 = 6; a3 = 3 · 4 = 12; a4 = 4 · 5 = 20
és a5 = 5 · 6 = 30.
Ha a 812 tagja a sorozatnak, akkor létezik olyan n pozitív egész szám, amelyre tel-
jesül, hogy
an = n (n + 1) = 812 azaz n 2 + n − 812 = 0:
Ennek a másodfokú egyenletnek az egyik gyöke negatív, a másik n = 28.
A sorozatban szerepel tehát a 812, mégpedig a 28. tagként.
33

C M Y K
Sorozatok
1
b) bn =
n −4
1
Mielőtt behelyettesítenénk a képletbe, vizsgáljuk meg az kifejezés értelmezési
n −4
tartományát! Mivel 0-val nem oszthatunk, n értéke nem lehet 4.
Korábban azt mondtuk, hogy a sorozatok olyan függvények, amelyek értelmezési
tartománya a pozitív egész számok halmaza. Mivel a fenti kifejezés nincs értelmezve
1
minden pozitív szám esetén, ezért a bn = képlet nem ad meg számsorozatot.
n −4
n
c) cn = cos
3
1 2 1
Behelyettesítve a képletbe: c1 = cos = ; c2 = cos = − ; c3 = cos = −1;
3 2 3 2
4 1 5 1
c4 = cos = − és c5 = cos =.
3 2 3 2
1
A sorozatnak (például a 2.) tagja a − .
2

1 1 1 1
Megjegyzés: A sorozatban az ; − ; −1; − ; ; 1 számhatos ismétlődik. Így a
2 2 2 2
1
sorozatnak minden hattal osztva 2, illetve 4 maradékot adó sorszámú eleme a − .
2
d) d1 = 2 és dn = dn −1 + n
Behelyettesítve a képletbe: d1 = 2; d2 = 2 + 2 = 4; d3 = 4 + 3 = 7; d4 = 7 + 4 = 11 és
d5 = 11 + 5 = 16.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, tagja-e a sorozatnak a 46, kénytelenek vagyunk foly-
tatni az elemek felsorolását, hiszen az n -edik tag kiszámításához szükségünk van
az (n − 1)-edik tagra, az (n − 1)-edik tag kiszámításához pedig szükségünk van az
(n − 2)-edik tagra, és így tovább. (Az elemek felsorolását csak akkor kerülhetnénk
el, ha rendelkezésünkre állna egy explicit képlet is.)
d6 = 16 + 6 = 22; d7 = 22 + 7 = 29; d8 = 29 + 8 = 37; d9 = 37 + 9 = 46
A 46 tehát tagja a sorozatnak.
3. példa
n +1
Ábrázoljuk grafikonon az an = sorozat első hat tagját, majd jellemezzük a
n
sorozatot!
Megoldás
Először alakítsuk át a sorozat képletét!
n +1 1
an = =1+
n n
34

C M Y K
Sorozatok
1 1 1 1 1
A sorozat első hat eleme: 2; 1 = 15; 1 ≈ 133; 1 = 125; 1 = 12 és 1 ≈ 117.
2 3 4 5 6
y Mivel a sorozatok olyan függvények, amelyek ér-
25 telmezési tartománya a pozitív egész számok hal-
2
15
f (x ) = 1 + x
1 maza, a sorozatok grafikonja diszkrét pontokból áll.
1
Az an = 1 + sorozat grafikonjának pontjai az
1
an = 1 + n1 n
05 f (x ) = 1 +
1
függvény grafikonjára illeszkednek.
x
0 1 2 3 4 5 6 x
A sorozatok jellemzése a függvények jellemzésé-
hez hasonlóan történik. Megállapíthatjuk, hogy ez
a sorozat:
• szigorúan monoton csökken, hiszen az 1-hez egyre nagyobb nevezőjű, így egyre
kisebb értékű törteket adunk hozzá;
• korlátos, felső korlátja például az első eleme, a 2, alsó korlátja például az 1.
EFINÍCIÓ: Az (an ) számsorozat monoton nő (csökken), ha minden n <m

D esetén (n , m pozitív egész számok) an ≤ am (an ≥ am ).
Az (an ) számsorozat szigorúan monoton nő (csökken), ha minden n <m esetén
(n , m pozitív egész számok) an < am ( a n >
am ).
EFINÍCIÓ: Az (an ) számsorozat alulról (felülről) korlátos, ha létezik

D
a K
olyan k (K ) valós szám, hogy minden n pozitív egész szám esetén an ≥ k
( n ≤ ).
Az (an ) számsorozat korlátos, ha alulról és felülről is korlátos.
A Fibonacci-sorozat
f1 = 1, f2 = 1 és fn = fn −1 + fn −2 , ha
Az
n>2 rekurzív képlettel megadott sorozatot
Fibonacci-sorozatnak, tagjait (1; 1; 2; 3; 5;
8; 13; 21; 34; 55: : : ) Fibonacci-számoknak
nevezzük.
A sorozatot indiai tudósok írták le első-
ként a prozódiának különösen nagy figyel-
met szentelő szankszrit költészettel kapcso-
latban. A verselés leírásakor egy összegre
bontási feladatba botlottak: „Hányfélekép-
pen lehet egy adott időtartamot rövid és
Leonardo Fibonacci (1170–1250 körül)
hosszú szótagokkal kitölteni, ha egy hosszú
szótag két rövid szótagnak felel meg?”
35

C M Y K
Sorozatok
Leonardo Pisano Fibonacci (ejtsd: leonárdó pizánó fibonaccsi) 1202-ben írt Li-
ber abaci című művében egy gyakorlópélda kapcsán merül fel a számsorozat.
Kérdése az, hány pár nyúl származhat n hónap alatt egyetlen frissen született
nyúlpártól, ha minden pár havonta egy olyan új párnak ad életet, amely a má-
sodik hónaptól kezdve lesz tenyészképes, és feltételezzük, hogy egy ivadék sem
pusztul el.
Fibonacci-számokkal gyakran találkozhatunk a természetben: számos virág a so-
rozat tagjainak megfelelő számú szirommal bír, például a margaréták különféle
fajaira 13, 21, 34 és 55 szirom jellemző.
Óriás margitvirág (margaréta)
További érdekesség, hogy az egymást követő Fibonacci-számok

√ aránya egyre job-
1+ 5
ban megközelíti az aranymetszés arányát: Φ = ≈ 162, amely gyakran
2
jelenik meg különböző épületeken, műalkotásokon. (Az aranymetszéssel már 10.
évfolyamon, a Hasonlóság témakörében foglalkoztunk.)
Talán elsőre meglepő, hogy a Fibonacci-sorozatnak létezik explicit képlete, és
ebben is szerepel az aranymetszés aránya (Φ):
√ n √ n
1 1+ 5 1− 5
fn = √ · − :
5 2 2
Feladatok
1. Hogyan folytatódhat?
a) J; F; M; Á; M: : :
b) dó; mi; dó; mi; szó: : :
c)
(Forrás: Róka Sándor, 1500 feladat az elemi matematika köréből,

Typotex, Budapest, 1996)
36

C M Y K
Sorozatok
2. Hogyan folytatódik? Keress szabályt!
a)
b)
c)
3. Mi kerül az ábra utolsó mezejébe?

a) b) c)
5 5 5
2 7 2 14 2 11
? 12 ? 41 ? 20
19 122 32
4. Hol találkozunk sorozatokkal a hétköznapi életben? Keressetek minél több

példát!
5. Határozd meg az alábbi függvények értelmezési tartományát! Válaszd ki azo-
kat közülük, amelyek számsorozatot határoznak meg! Ezeknek a sorozatoknak
írd fel az első hat elemét, és készítsd el a grafikonját!
x2 − 9 x 2 − 6x + 9
a) f (x ) = x − 3 b) g (x ) = c) h (x ) =
x +3 x −3
6. Határozd meg az alábbi függvények értelmezési tartományát! Ez alapján mit
gondolsz, mely függvények határozhatnak meg számsorozatot? Ezeknek a so-
rozatoknak írd fel az első hat elemét, és készítsd el a grafikonját!
1
a) f (x ) = |3x − 11| b) g (x ) =
x
x −4
1 √
c) h (x ) = d) i (x ) = x −7
2

e) j (x ) = log2 (x + 1) f) k (x ) = tg x·
2
37

C M Y K
Sorozatok
7. Explicit képlettel adtunk meg sorozatokat. Határozd meg a sorozat első öt
elemét! Mi a sorozat tizedik eleme?
√
a) an = 5n − 7 b) bn = n 2 + n + 1 c) cn = n
8. Rekurzív képlettel adtunk meg sorozatokat. Határozd meg a sorozat első öt
a) a1 = −1 és an = 2an −1 , ha n > 1.
b) b1 = 5, bn = 2bn −1 − 3, ha n > 1.
c) c1 = 1, c2 = 2 és cn = cn −1 − cn −2 , ha n >
2.
9. Tagja-e a megadott sorozatnak a 100? Ha igen, hányadik?
√
a) an = |2n − 19| b) bn = (n − 12)2 c) cn = n
a) a1 = 211 és an = an −1 − 3, ha n > 1.
b) b1 = 1 és bn = 5bn −1 − 2, ha n > 1.
c) c1 = 2, c2 = 2 és cn = cn −1 · cn −2 , ha n >
2.
11. Az alábbi táblázat a számsorozatok megadásának lehetséges módozatait mu-
tatja be. Töltsd ki a táblázat üres mezőit!
Explicit
Utasítás Rekurzív képlet
képlet
A 3-mal osztható
1. sorozat pozitív egészek
növekvő sorrendben.
2. sorozat bn = 2n
c1 = 1 és
3. sorozat cn = cn −1 + 3n 2 − 3n + 1,
ha n > 1.
12. Mely utasítások, képletek adják meg ugyanazokat a sorozatokat? Párosítsd!

Melyik sorozatnak nincs párja?
an : A legalább kétjegyű bn : A 2-vel nem osztható
páratlan számok természetes számok cn = 2 n + 9
növekvő sorrendben. növekvő sorrendben.
dn = |2n + 5| e1 = 1 és f1 = 7 és
en = 2en −1 + 1, ha n >
1 fn = fn −1 + 2, ha n >
1
4n 2 − 1
gn =
2n + 1
38

C M Y K
Sorozatok
13. Adj meg explicit vagy rekurzív képlettel egy olyan sorozatot, amelynek első
néhány tagja az alábbi!
3 5 7
a) 1; ; 2; ; 3; : : : b) 0; 2; 6; 12; 20; 30: : :
2 2 2
4 9 16 25 36
c) 1; 2; 4; 1; 2; 4: : : d) 1; ; ; ; ; :::
3 5 7 9 11
1 1 1
e) −3; −1; − ; 0; ; : : : f) 1; 4; 8; 11; 15; 18: : :
3 5 3
14. Püthagorasz követői, a püthagoreusok sokat foglalkoztak az úgynevezett figu-
rális számokkal. Keress explicit, illetve rekurzív képletet ezekhez a számso-
rozatokhoz!
a) Háromszögszámok:
15
10
6
3
1
b) Négyzetszámok:
1 4 9 16 25
c) Ötszögszámok:
1 5 12 22 35
2 1
15. Egy sorozatban a1 = , an = an −1 + , ha n>
1. Állítsuk elő
3 (n + 1)(n + 2)
an -et n függvényeként!
(OKTV, 1997, II. kategória, 1. forduló)
39

C M Y K
Sorozatok
16. Ábrázold az alábbi számsorozatok első hat tagját grafikonon! Jellemezd a so-
rozatokat!

n −3 1 n
a) an = b) bn = |2n − 7| c) cn = −
2 2
n 2 √
d) dn = e) en = 1 − n f) f1 = 1, fn = n · fn −1 , ha n >
1
n+1
17. Adj meg képlettel egy-egy olyan számsorozatot, amelyre igaz, hogy: : :
a) korlátos és alsó korlátja −1, felső korlátja 1.
b) felülről korlátos, de alulról nem korlátos.
c) monoton csökken.
d) korlátos és szigorúan monoton nő.
e) szigorúan monoton csökken, de felülről nem korlátos.
f) se nem monoton, se nem korlátos.
18. Adj meg képlettel egy olyan számsorozatot, amelyre igaz, hogy korlátos, de
nincsen sem legkisebb, sem legnagyobb eleme!
3n − 4
19. Tekintsük az an = sorozatot!
n +2
a) Írd fel a sorozat első öt tagját!
b) Jellemezd a sorozatot!
c) Tagja-e a sorozatnak a 25? Ha igen, hányadik?
d) Hány egész szám van a sorozat tagjai között? Add is meg ezeket az egé-
szeket!
20. Mi a közös az alábbi feladatokban?
a) Tegyük fel, hogy egy fa úgy nő, hogy minden új ága a létrejöttét köve-
tő hónapban csak növekszik, ezután minden hónapban hajt egy új ágat.
Hány ága lesz annak a fának egy év múlva, amelyet most ültettünk (így
csak egy ága van)?
b) A lépcsőn az emberek többsége egyesével, vagy kettesével lépked fölfe-
lé (menet közben változtathatja lépéseinek nagyságát). Hány különböző
módon juthat fel valaki így egy
12 lépcsőfokból álló lépcsőn?
c) Hányféleképpen lehet az indu-
ló pontból (I ) eljutni a kilátó-
hoz (K ), ha mindig csak felfelé
mozgunk?
d) Hányféleképpen lehet egy 11
személyes padra fiúkat és lá-
nyokat leültetni úgy, hogy két
fiú ne kerüljön egymás mellé?
40

C M Y K
Sorozatok
21. Jellemezd a Fibonacci-sorozatot (f1 = 1, f2 = 1 és fn = fn −1 + fn −2 , ha n >
2)!
22. Írd fel az első tizenegy Fibonacci-számot, majd írd fel az egymást köve-
tő Fibonacci-számok hányadosát (ez tíz hányados)!
√ Hány százalékkal térnek
1+ 5
ezek el az aranymetszés arányától (Φ = ≈ 1618)?
2
Eredményeidet foglald táblázatba!
23. Bizonyítsd be, hogy a matematikatörténeti olvasmányban közölt explicit
képlet valóban helyesen adja meg a Fibonacci-sorozat első három elemét!
A közölt képlet:
√ n √ n
1 1+ 5 1− 5
fn = √ · − :
5 2 2
Számtani sorozatok
1. példa
Márton elhatározza, hogy az őszi hónapokban
úszással javítja állóképességét. Hetente kétszer jár
úszni, és minden alkalommal 4-gyel növeli a le-
úszott hosszok számát. Az első alkalommal 20
hosszt úszik.
a) Hány hosszt úszik négy héttel később, ha be-
tartja az elhatározását?
b) Hány héttel később fog 2 km-t úszni, ha a me-
dence 25 méteres?
Megoldás
Észrevehetjük, hogy az egyes alkalmak során leúszott hosszok száma számsorozatot
alkot. Ennek a számsorozatnak az első eleme a 20, és minden további elem 4-gyel
nagyobb az előzőnél. Ez azt jelenti, hogy az egymást követő tagok különbsége állandó
(minden esetben 4). Az ilyen tulajdonságú számsorozatokat számtani sorozatoknak
nevezzük.
A példában szereplő számtani sorozat rekurzív képlete: a1 = 20 és an = an −1 + 4, ha
n> 1.
a) Négy hét alatt Márton összesen 8 alkalommal megy úszni, így az a kérdés, hány
hosszt úszik a 9. alkalommal. Azaz a fenti számtani sorozat 9. elemét keressük.
Ezt nyilván meghatározhatjuk a rekurzív képlet segítségével, de egyszerűbben is el-
járhatunk:
41

C M Y K
Sorozatok
Márton az első alkalommal 20 hosszt úszik, nyolc alkalommal később (a 9. alkalom-
mal) 8 · 4 = 32-vel növeli a leúszott hosszok számát, így a9 = 20 + 8 · 4 = 52.
Márton tehát 52 hosszt úszik négy héttel később, ha betartja az elhatározását.
A fenti gondolatmenet alapján felírhatjuk ennek a számtani sorozatnak az explicit
képletét:
an = 20 + (n − 1) · 4:
b) Ha a medence 25 méteres, akkor a 2 km leúszásához 80 hosszt kell úszni. Azt
kell tehát megállapítanunk, hogy hányadik eleme ennek a számtani sorozatnak a 80.
Mire Márton 80 hosszt úszik, 60-nal növeli a leúszott hosszok számát az első al-
kalomhoz képest. Mivel egy alkalommal 4-gyel növeli a leúszott hosszok számát,
60 : 4 = 15 alkalom alatt éri el ezt a növekedést. Vagyis 15 alkalommal később, azaz
a 16. alkalommal úszik 80 hosszt. Ez a 8. héten fog bekövetkezni.
Ugyanerre az eredményre jutottunk volna, ha behelyettesítünk az a) részben kapott
explicit képletbe, azaz megoldjuk, a 20 + (n − 1) · 4 = 80 egyenletet.
D EFINÍCIÓ: Azokat a számsorozatokat, amelyekre igaz, hogy a második

tagtól kezdve minden tagot úgy kapunk meg, hogy a sorozat előző tagjához
hozzáadunk egy a sorozatra jellemző állandót, számtani sorozatoknak nevezzük.
A sorozatra jellemző állandót a számtani sorozat különbségének vagy differen-
ciájának nevezzük.
Jelölés: d (differencia, különbség)
A definíció alapján felírható a számtani sorozatok rekurzív képlete:
A számtani sorozatok rekurzív képlete: an = an −1 + d , ha n ≥ 2.

Megjegyzés: A rekurzív képlet csak akkor határozza meg egyértelműen a számtani
sorozatot, ha megadjuk az első elemet is!
Az 1. példában bemutatott gondolatmenet alapján felírható a számtani sorozatok exp-
licit képlete: a számtani sorozat n -edik elemét úgy kaphatjuk meg, hogy az első ele-
met a különbség (n − 1)-szeresével növeljük.
A számtani sorozatok explicit képlete: an = a1 + (n − 1) · d .
Megjegyzés: A feladatok megoldása során segíthet az a tény, hogy a számtani so-

rozatok olyan lineáris függvények, amelyek értelmezési tartománya a pozitív egész
számok halmaza.
Az alábbi táblázatban egy konkrét esetben mutatjuk be a lineáris függvények és a
számtani sorozatok közötti kapcsolatot.
42

C M Y K
Sorozatok
Lineáris függvény Számtani sorozat
Értelmezési Pozitív egész számok halmaza
Valós számok halmaza (R)
tartomány (Z+ )
Hozzárendelés
szabálya
f ( x ) = 2x − 7 an = 2n − 7
y y
8 8
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
−3 −1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x −3 −1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
Grafikon
−2 −2
−3 −3
−4 −4
−5 −5
−6 −6
−7 −7
−8 −8
−9 −9
Fontos meredekség: m = 2 differencia: d = 2

jellemzők y tengely metszet: y = −7 „0. elem”: a0 = −7
2. példa
Egy fizikaórai kísérlet során a hatfős tanulócso-
port tagjai egyesével egy mérlegre állva észrevet-
ték, hogy testtömegeik éppen egy számtani soro-
zat egymást követő elemei. A legkönnyebb tanuló
45 kg-osnak, a legnagyobb tömegű pedig 70 kg-
osnak bizonyult.
a) Ezután három párt alkottak, és így álltak a
mérlegre. Meglepve tapasztalták, hogy a mér-
leg mindhárom mérésnél ugyanazt a tömeget
mutatta. Hogyan lehetséges ez? Magyarázzuk
meg!
b) Egy héttel később csatlakozott a csoporthoz egy 60 kg-os tanuló. Ismét három pár
tömegét mérték meg. Ki nem állt mérlegre, ha ebben a méréssorozatban mindhá-
rom alkalommal 120 kg-ot mutatott a mérleg?
43

C M Y K
Sorozatok
Megoldás
A feladatban szereplő számtani sorozat első eleme: a1 = 45, hatodik eleme: a6 = 70.
Az első és a hatodik elem között a különbség éppen a differencia ötszöröse:
a6 − a1 = 5d = 25, azaz a differencia: d = 5.
Így a tanulócsoport tagjai 45, 50, 55, 60, 65, illetve 70 kg-osak.
a) A csoporttagok tömegeinek összege 45 + 50 + 55 + 60 + 65 + 70 = 345 kg. Így a
mérlegre álló párok tömege éppen ennek a harmada, azaz 115 kg.
A 115 kg-os össztömeg eléréséhez a 45 kg-os tanulónak a 70 kg-ossal, az 50 kg-osnak
a 65 kg-ossal és az 55 kg-osnak a 60 kg-ossal kellett párt alkotnia.
Észrevehetjük, hogy azért mérték mindhárom esetben ugyanazt az össztömeget, mert
úgy alkottak párokat, hogy amennyivel nagyobb volt az egyik pár egyik tagjának
tömege egy másik pár valamelyik tagjának tömegénél, annyival volt kisebb a másik
tag tömege a másik pár második tagjának tömegénél.
−2d +2d
a1 a2 −d a3 a4 +d a5 a6
45 50 55 60 65 70
b) Mindhárom méréskor 120 kg-ot mutatott a mérleg. Ez úgy lehetséges, hogy az
50 kg-os tanuló a 70 kg-ossal, az 55 kg-os tanuló a 65 kg-ossal, illetve a két 60 kg-os
tanuló alkotott párt, azaz a 45 kg-os tanuló nem állt mérlegre.
−2d +2d
a1 a2 −d a3 a4 +d a5 a6
50 55 60 60 65 70
Általánosítsunk!
−kd +kd
−2d +2d
an −k : : : an −2 an −1 −d an +d an +1 an +2 : : : an +k
an −k = an − kd és an +k = an + kd , ha n > k (n , k pozitív egész számok).

an −k + an +k
Így an −k + an +k = (an − kd ) + (an + kd ) = 2an . Azaz an = .
2
T ÉTEL: A számtani sorozatok bármely tagja a tőle egyenlő távolságra lévő

tagok számtani közepe:
a +a
an = n −k n +k , ha n >
k (n , k pozitív egész számok).
2
Megjegyzés: Erről a tulajdonságról kapta a számtani sorozat a nevét.
44

C M Y K
Sorozatok
3. példa
Egy számtani sorozat első, harmadik és ötödik tagjának összege 15, szorzata –55.
Adjuk meg a sorozat első elemét és különbségét!
Megoldás
A feladat szövege alapján a szokásos jelöléseket használva az alábbi egyenletrendszer
írható fel.
a1 + a3 + a5 = 15
a1 · a3 · a5 = −55
A számtani sorozat bármely eleme kifejezhető egy kiválasztott elem és a különbség
segítségével, így a fenti háromismeretlenes egyenletrendszer alapján felírhatunk egy
kétismeretlenes egyenletrendszert.
Az ilyen feladatok megoldása során érdemes körültekintően eljárni a kétismeretlenes
egyenletrendszer felírásakor. Ha például ennél a feladatnál a sorozat első eleme (a1 )
és különbsége (d ) segítségével írjuk fel a másik két tagot (az a3 -at és az a5 -öt), akkor
egy bonyolultabb egyenletet kell majd megoldanunk. Ellenben, ha a sorozat harmadik
elemével (a3 ) dolgozunk, akkor könnyebb dolgunk van:

(a3 − 2d ) + a3 + (a3 + 2d ) = 15
(a3 − 2d ) · a3 · (a3 + 2d ) = −55
Az első egyenletből 3a3 = 15, azaz a3 = 5.
Ezt beírva a második egyenletbe kapjuk, hogy (5 − 2d ) · 5 · (5 + 2d ) = −55.
Rendezve a 25 − 4d 2 = −11 egyenlethez jutunk. Innen d 2 = 9, azaz d = ±3.
1. eset: d = 3
Ekkor a1 = a3 − 2d = 5 − 2 · 3 = −1 (és a5 = a3 + 2d = 5 + 2 · 3 = 11).
2. eset: d = −3
Ekkor a1 = a3 − 2d = 5 − 2 · (−3) = 11 (és a5 = a3 + 2d = 5 + 2 · (−3) = −1).
Mindkét esetben teljesül, hogy a sorozat első, harmadik és ötödik tagjának összege
15, szorzata −55, tehát mindkét megoldásunk helyes.
A számtani sorozat tagjainak összege

A következőkben azzal foglalkozunk, hogyan adható meg egy számtani sorozat első
n elemének összege.
Jelölés: Sn jelöli egy számsorozat első n elemének összegét.
45

C M Y K
Sorozatok
4. példa
Mennyi a 7-tel osztható kétjegyű számok összege?
Megoldás
A legkisebb 7-tel osztható kétjegyű szám a 14, a legnagyobb pedig a 98.
Egy olyan számtani sorozat első néhány tagját kell összeadnunk, amelynek első eleme
14, differenciája 7. Ennek a sorozatnak az explicit képlete: an = 14 + (n − 1) · 7.
A képlet felhasználásával megállapíthatjuk, hogy a 98 hányadik eleme a sorozatnak:
14 + (n − 1) · 7 = 98 = − 14
(n − 1) · 7 = 84 =:7
n − 1 = 12 =+1
n = 13
A 98 tehát a sorozat 13. eleme.
Az alábbiakban többféle módszert is bemutatunk a sorozat első 13 elemének össze-
adására:
1. módszer
Párosítsuk az 1. tagot a 13. taggal, a 2. tagot a 12. taggal, és így tovább, majd vizs-
gáljuk meg a párok összegét!
Vegyük észre, hogy a párosított számok összege mindig 112, hiszen a pár egyik tagja
mindig 7-tel nagyobb, a másik pedig 7-tel kisebb az előző pár megfelelő tagjánál.
Összesen hat ilyen párunk van.
+7 +7 −7 −7
14 + 21 + 28 + : : : + 56 + : : : + 81 + 91 + 98
112
112
112
Mivel páratlan számú tagot kell összeadnunk, a középső elemnek nincs párja. Ez az
elem: a7 = 56.
a párok tagjainak összege a párok száma
Így a 13 szám összege: 112 · 6 + 56 = 728:

a 6 pár összege a középső tag
2. módszer
Most is párosítsuk az 1. tagot a 13. taggal, a 2. tagot a 12. taggal és így tovább, majd
vizsgáljuk meg a párok átlagát!
14 + 98
A számtani sorozat 1. és 13. tagjának átlaga = 56. Nem változtatjuk meg a
2
13 elem összegét, ha mindkét tag helyett 56-ot írunk. Hasonlóan járhatunk el a 2. és
12. tag esetében és így tovább. A 7. tag pedig éppen 56.
46

C M Y K
Sorozatok
14 + 21 + 28 + : : : + 56 + : : : + 84 + 91 + 98
56 56 56 56 56 56
Így a 13 szám összege: 56 · 13 = 728:

a tagok átlaga a tagok száma
3. módszer
Írjuk fel az összeg alá ugyanezt az összeget, de fordítsuk meg a tagok sorrendjét!
Az egymás alá kerülő tagok összege mindig 112, hiszen az 1. és a 13. tag összege
112, a 2. tag 7-tel nagyobb az 1. tagnál, a 12. tag 7-tel kisebb a 13. tagnál, így ezek
összege is 112 és így tovább.
14 + 21 + 28 + : : : + 56 + : : : + 84 + 91 + 98
98 + 91 + 84 + : : : + 56 + : : : + 28 + 21 + 14
112 112 112 112 112 112 112
Ennél a megoldási módszernél ügyelnünk kell arra, hogy a számok összeadásakor
kapott eredményt elosszuk kettővel, hiszen a fenti összegben minden szám kétszer
szerepel.
112 · 13
Így a 13 szám összege: = 728:
2
minden tag kétszer szerepel
ÉTEL: A számtani sorozat első n elemének összege:

T Sn =
( a1 + a n ) · n
vagy Sn =

2a1 + (n − 1) · d · n
.
2 2
Bizonyítás: A bizonyítást a 4. példában bemutatott gondolatmenetek közül az
utolsónak a felhasználásával végezzük el.
Írjuk fel egymás alá kétszer a keresett összeget, de úgy, hogy a második sorban
a tagok sorrendje fordított legyen!
Az egymás alá kerülő tagok összege mindig ugyanannyi, hiszen az 1. és az n -
edik tag összege (a1 + an ), a 2. tag d -vel nagyobb az 1. tagnál, az (n − 1)-edik
tag d -vel kisebb az n -edik tagnál, így ezek összege is (a1 + an ) és így tovább.
a1 a2 + a3 + : : : + an −2 + an −1 + an
+
an an −1 + an −2 + : : : + a3 + a2 + a1
+
a1 + an a1 + an a1 + an a1 + an a1 + an a1 + an
Mivel a sorozatnak n tagját kell összeadnunk, így összesen n db olyan pár van,
amelyek összege (a1 + an ). Az így kapott eredményt még osztanunk kell 2-vel,
hiszen a fenti ábrán minden szám kétszer szerepel, tehát:
47

C M Y K
Sorozatok
Sn = (a1 + a2n ) · n :
minden tag kétszer szerepel
A fenti képlet helyett gyakran azt a képletet alkalmazzuk, amelyet úgy kapunk,
hogy an helyére beírjuk az a1 + (n − 1) · d kifejezést, hiszen így csak a1 -et, d -t
és n -et kell ismernünk az összeg meghatározásához.
an

Sn = ( a1 + a n ) · n
=
a 1 + a1 + (n − 1) · d · n
=
2a1 + (n − 1) · d · n
2 2 2
A matematika egyik legnagyobb alakjának,

Carl Friedrich Gaussnak (ejtsd: karl frídrih ga-
usz) tehetsége már gyermekkorában megmutat-
kozott. A híres anekdota szerint egy alkalommal
az általános iskolai tanára azzal akarta a diákja-
it lefoglalni, hogy feladatul tűzte ki: adják össze
a pozitív egész számokat 1-től 100-ig. Gauss –
a tanár legnagyobb meglepetésére – már má-
sodpercekkel később készen állt a válasszal: a
fent bemutatott módszert alkalmazva párosította
a számokat, így gyorsan kiszámíthatta, hogy az
összeg
(1 + 100) · 100
= 5050:
Carl Friedrich Gauss 2
(1777–1855)
Gauss pályafutása során számos tudományte-
rület fejlődéséhez járult hozzá, ezek közül a
V5 A V 4 V3 legfontosabbak: a matematika különböző ágai
V6 (számelmélet, analízis, differenciálgeometria),
V2 földméréstan, mágnesesség, csillagászat, opti-
V7 E V ka. A legtöbb általa vizsgált probléma tárgya-
B 1
V8 lása meghaladja e könyv kereteit, ezért itt csak

F DOC G V néhány példát említünk.
V9 V16 • Bebizonyította, hogy csak bizonyos szabá-
lyos sokszögek szerkeszthetők meg az euk-
V10 V15 lideszi szerkesztési módszerek segítségével,
V11 V14 körző és vonalzó használatával. Kidolgo-
V12 V13
zott egy eljárást a szabályos tizenhétszög
Szabályos tizenhétszög szerkesztése szerkesztésére.
48

C M Y K
Sorozatok
• Felfedezte a prímszámtételt, amely leírja, hogy a prímszámok milyen „sűrűn”

helyezkednek el az egész számok között.
• Észrevette, hogy bármely pozitív egész felírható legfeljebb három háromszög-
szám (lásd 39. oldal 14. a) feladat) összegeként. Ezt őrzi a naplójába felírt:
„Heuréka! num = Δ + Δ + Δ.” bejegyzés.
• A csillagászok munkáját nagyban segítő műveket írt az égitestek mozgásáról.
• Részt vett a Hannoveri Királyság területének felmérésénél a térképkészítésben,
és ennek során egy olyan földmérő eszközt fejlesztett ki, amely egy tükörkész-
letből és egy kis teleszkópból állt. Ez a vizsgálat vezetett az ún. Gauss-eloszlás
(normális eloszlás) leírásához.
A lakosság IQ-jának eloszlása (normális eloszlás)

Személyek száma
Átlag
23% 136% 341% 341% 136% 23%

2% = Mensa
40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 IQ pont
10 25 40 55 70 85 100 115 130 145 160 175
• Azt állította, hogy felfedezte a nemeuklideszi

geometriák lehetőségét, de ezzel kapcsolatos
publikációja nem jelent meg. Miután Bolyai Já-
nos 1832-ben publikálta a nemeuklideszi geo-
metriákkal kapcsolatos eredményeit, Gauss ezt
írta: „Ezt dicsérni saját magam dicséretével jár-
na. Mivel a munka teljes tartalma: : : szinte tel-
jesen megegyezik saját gondolataimmal, ame-
lyek az utolsó 30–35 évben lefoglalták az agya-
mat.”
Bolyai János (1802–1860)
49

C M Y K
Sorozatok
5. példa
Hány oldalú az a sokszög, amelynek legkisebb szöge 120◦ -os, és minden szöge 5◦ -kal
nagyobb a mellette levőnél?
Megoldás
Jelölje n a sokszög oldalainak számát (n ≥ 3 és egész szám)!
A sokszög szögeinek összege kétféleképpen is felírható. Egyrészt egy olyan szám-
tani sorozat első n tagjának összegeként, amelynek első eleme 120, differenciája 5.
Másrészt az n oldalú sokszög belső szögeinek összegére vonatkozó összefüggés fel-
használásával. Így az alábbi egyenlethez jutunk:
[2 · 120 + (n − 1) · 5] · n
= (n − 2) · 180:
2
Ezt rendezve az n 2 − 25n + 144 = 0 egyenlethez jutunk, melynek gyökei n1 = 9 és
n2 = 16.
n = 9 esetén a sokszög szögei 120◦ , 125◦ , : : : , 155◦ , 160◦ -osak.
n = 16 esetén a sokszög szögei 120◦ , 125◦ , : : : , 190◦ , 195◦ -osak lennének. Ebben az
esetben lenne a sokszögnek 180◦ -os szöge, ami nem lehetséges.
Így csak n = 9 helyes megoldása a feladatnak, azaz a keresett sokszög kilencoldalú.
Feladatok
1. Egy baráti társaság hétvégén a Mátrában kirán-

dult. Ebédidőig 13 km-t gyalogoltak le. Ebéd
után, egy órakor indultak tovább, és óránként át-
lagosan 4 kilométert tettek meg.
a) Hány kilométert tettek meg a Kékes tető-
ig összesen, ha oda délután négyre érkeztek
meg?
b) Mikor értek vissza a parkolóba, ha a túra
összesen 33 kilométeres volt?
2. A családi kiszerelésű C-vitaminos dobozban 120
tabletta van. Reggelente anyu és apu napi két-két
szemet szednek be, Dani és Panka pedig egyet-
egyet.
Kékes tető (Mátra)
a) Hány tabletta marad a hétfő reggel felbontott
dobozban vasárnap estére?
b) Hány nap múlva lesz kevesebb, mint 20 tabletta a dobozban?
50

C M Y K
Sorozatok
3. A képen látható kerítés két oszlopa között
12 léc található.
a) Hány lécből áll a kerítés, ha összesen
2, 3, : : : , n oszlop alkotja?
b) Hány oszlop alkotja azt a kerítést,
amely összesen 228 lécből áll?
4. Egy sorozatnak megadtuk az első három elemét. Lehet-e számtani sorozat?

Ha igen, akkor add meg a differenciáját!
a) 17; 55; 93: : : b) −2; −4; −8: : :
1 1 1
c) ; ; : : : d) 01; 011; 0111: : :
2 3 6 √ √ √
e) ; ; f) 2; 8; 18: : :
g) cos 0◦ ; cos 30◦ ; cos 60◦ : : : h) lg 2; lg 20; lg 200: : :
5. Igaz-e, hogy egy számtani sorozat minden második tagja is számtani sorozatot
alkot?
6. Ábrázold a számtani sorozat első 6 elemét grafikonon! Jellemezd a sorozatot!
a) a1 = 5 és d = −2. b) bn = 3n + 7 c) c1 = 4 és c7 = 6.
7. Döntsd el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
a) Ha egy számtani sorozat első tagja pozitív, akkor a sorozat szigorúan
monoton növő.
b) Ha egy számtani sorozat differenciája negatív, akkor a sorozatnak van
negatív tagja.
c) Ha egy számtani sorozat differenciája és első tagja is pozitív, akkor a
sorozat minden tagja pozitív.
d) Ha egy számtani sorozat alulról korlátos, akkor a sorozat differenciája
nem negatív.
e) Ha egy számtani sorozat felülről korlátos, akkor a differenciája negatív.
8. Megadtuk egy számtani sorozat rekurzív képletét. Mi a sorozat explicit kép-
lete?
a) a1 = 3 és an = an −1 + 5, ha n > 1.
b) b1 = 11 és bn = bn −1 − 1, ha n > 1.
c) c1 = 1 és cn = cn −1 + 05, ha n >1.
51

C M Y K
Sorozatok
9. Melyek határoznak meg számtani sorozatot az alábbi képletek közül, ha n
pozitív egész szám?
9n 2 + 6n + 1 bn = |2n + 3| + |5n − 1|
an = cn = (−1)2n +5
3n + 2
n
dn = n 2 − 14n + 49 en = log2 10n fn = tg
3
1
g1 = 7 és gn = gn −1 − 8, ha n >
1. h1 = 2 és hn = , ha n>
1.
hn −1 + 1
10. Az alábbi táblázat minden sora egy-egy számtani sorozatra vonatkozik. Töltsd
ki a táblázat üres mezőit! (Vigyázz! Az ötödik oszlopban a sorozat 8. tagja
szerepel.)
a1 a2 a3 a8 d Explicit képlet
1. sorozat 5 0 5
2. sorozat 2 −3
3. sorozat 4 3 49

1
4. sorozat dn = − ·n +1
3
5. sorozat 123 11
11. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Egy számtani sorozat első eleme az 5, a második eleme a 45.
Mi a sorozat tizenharmadik eleme?
b) Egy számtani sorozat tizennegyedik eleme a 128, differenciája −3.
Mi a sorozat első eleme?
c) Egy számtani sorozat második eleme a 111, harmincnegyedik eleme a
119.
Mi a sorozat differenciája?
d) Egy számtani sorozat ötödik eleme a 19, tizenhetedik eleme a 91.
Mi a sorozat tizenegyedik eleme?
e) Egy számtani sorozat első eleme a −17, hetedik eleme a −2.
Hányadik eleme a sorozatnak a 28?
52

C M Y K
Sorozatok
12. Egy számtani sorozat első tagja a 11, és minden további tagja is egész szám.
Tudjuk, hogy a számtani sorozatnak tagja a 141 is.
a) Add meg az összes ilyen tulajdonságú sorozat explicit képletét!
b) A felírt sorozatok közül melyekre igaz, hogy a 11 és a 141 mellett a 76
is tagja a sorozatnak?
√
13. Lehet-e az 1, a 3 és a 3 ugyanannak a számtani sorozatnak három (nem
feltétlenül szomszédos) eleme?
14. Egy sorozatra igaz, hogy az első eleme a 7, második eleme a 13, továbbá (az
első elemtől eltekintve) minden eleme a szomszédos tagok számtani közepe.
Add meg a sorozat első hat elemét! Mit veszel észre?
15. Mekkorák a négyszög szögei, ha azok számtani sorozatot alkotnak, és
a) a legkisebb szög 30◦ ;
b) a legnagyobb szög 105◦ ;
c) a legnagyobb és a legkisebb szög különbsége 72◦ ;
d) a legkisebb és a legnagyobb szög összege 150◦ ?
16. Egy számtani sorozatról tudjuk, hogy minden tagja egész szám.
a) Bizonyítsd, hogy a sorozat 3 egymást követő tagjának összege mindig
osztható 3-mal!
b) Bizonyítsd be, hogy a sorozat 5 egymást követő tagjának összege mindig
osztható 5-tel!
c) Általánosíts!
17. Az a1 , a2 , a3 : : : egy számtani sorozat egymást követő elemei. Párosítsd az
egyenlőket!
A: a 1 + a2 + a3 + a4 + a5 B: a 1 + a4 + a7
C: 5a3 D: a3 + a12
a3 + a7
E: F: a4
2
G: 3a4 H: a5
I: a5 + a10 J: 2a5 − a6
a5 + a7
K: L: a6
2
18. Egy számtani sorozat első három tagjának összege 60, szorzata 7820.
Add meg a sorozat első 3 elemét!
53

C M Y K
Sorozatok
19. Egy számtani sorozat első 5 tagjának összege 10, négyzetösszege 110.
Mi a sorozat első eleme és differenciája?
20. Számítsd ki a számtani sorozat első tagját és különbségét!

a1 + a3 + a5 = 12 a7 − a3 = 8 a4 + a6 = 18
a) b) c)
a2 + a6 = 14 a3 · a7 = 65 a32 + a72 = 362
21. a) Határozza meg azt a háromjegyű számot, amelyről a következőket tudjuk:
• számjegyei a felírás sorrendjében egy számtani sorozat egymást követő
tagjai;
• a szám értéke 53,5-szerese a számjegyei összegének;
• ha kivonjuk belőle az első és az utolsó számjegy felcserélésével kapott
háromjegyű számot, akkor 594 az eredmény.
b) Sorolja fel azokat a 200-nál nagyobb háromjegyű számokat, amelyeknek
számjegyei a felírás sorrendjében növekvő számtani sorozat tagjai!
c) Számítsa ki annak a valószínűségét, hogy a b) kérdésben szereplő szá-
mok közül véletlenszerűen egyet kiválasztva, a kiválasztott szám osztható
9-cel!
(Matematika középszintű érettségi feladat,2007)
22. Egy derékszögű háromszög oldalainak hossza egy számtani sorozat három
szomszédos eleme. A háromszög területe 24 cm2 .
Mekkorák a háromszög oldalai?
23. Andris 2011. november 20-án regisztrált egy közösségi oldalra. Az első héten
9 ismerőst szerzett, majd minden további héten 4-gyel többet, mint az azt
megelőző héten.
a) Hány ismeretséget szerzett 2011. december 31-én?
b) Összesen hány ismerőse lett 2011-ben ezen a közösségi oldalon?
24. Mivel egyenlő?
a) 1 + 2 + : : : + 99 + 100 =?
b) 2 + 4 + : : : + 98 + 100 =?
c) 4 + 8 + : : : + 96 + 100 =?
25. Számítsd ki a legfeljebb kétjegyű: : :
a) 3-mal osztható;
b) 3-mal osztva 1 maradékot adó;
c) 3-mal osztva 2 maradékot adó számok összegét!
26. Számítsd ki az alábbi kifejezés pontos értékét!
1 + 2 − 3 + 4 + 5 − 6 + : : : + 997 + 998 − 999 =?
54

C M Y K
Sorozatok
27. a) Add meg a táblázatban szereplő szá- 1 2 3 4 5 6 7 8
mok összegét!
2 3 4 5 6 7 8 9
b) Általánosíts! Mi lenne az összeg n × n -
3 4 5 6 7 8 9 10
es táblázat esetén?
4 5 6 7 8 9 10 11
28. Egy számtani sorozat második tagja a 17,
5 6 7 8 9 10 11 12
harmadik tagja a 21.
Mekkora az első 150 tag összege? 6 7 8 9 10 11 12 13
(Matematika középszintű érettségi feladat, 7 8 9 10 11 12 13 14
részlet, 2005)
8 9 10 11 12 13 14 15
29. Egy számtani sorozat első tagja 3, differenciája 8. Mekkora az 1000 és 2000
közé eső tagok összege?
30. Máté egy kivételével felírta az összes kétjegyű páratlan számot. A felírt szá-
mok átlaga 545. Melyik szám maradt ki?
3 1
31. Egy számtani sorozatban a1 = és d = . Számítsd ki az a11 + a12 + : : : + a20
2 2
összeget!
32. Egy számtani sorozat első és ötödik tagjának összege 60. Mennyi a sorozat
első öt tagjának összege? Válaszát indokolja!
(Matematika középszintű érettségi feladat, részlet, 2007)
33. Egy számtani sorozat hetedik tagja a 17. Mennyi a sorozat első tizenhárom
tagjának összege?
ki a táblázat üres mezőit!
a1 d n Sn
1. sorozat 8 7 15
2. sorozat 20 −3 42
3. sorozat −50 9 18
4. sorozat 25 35 18725
35. Állítsd elő a 100 000-et 100 egymást követő páratlan szám összegeként!
36. Egy matematikus nyolc egymás alatt elhelyezkedő könyvespolcán összesen
164 könyv van. A legfelső polcon 10 könyv van, az alatta elhelyezkedőkön
rendre több, mégpedig úgy, hogy a nyolc polcon lévő könyvek darabszáma
számtani sorozatot alkot.
Hány könyv van az egyes polcokon?
55

C M Y K
Sorozatok
37. Egy számtani sorozatban a1 = −32, an = 17, a közbülső tagok összege −45.
Írd fel a sorozat első n elemét!
38. Angéla a pihenőkertjük egy részére járólapokat fektetett le. Az első sorba 8
járólap került, minden további sorba kettővel több, mint az azt megelőzőbe.
Összesen 858 járólapot használt fel.
Hány sort rakott le Angéla?
39. Egy kör alakú nézőtéren az első

sorban 60 ülőhely van, és minden
további sorban tízzel több ülőhely
van, mint az azt megelőzőben.
Legalább hány sor van, ha a nézőté-
ren 3000 néző fér el?
40. Néhány (legalább kettő) egymást
követő egész szám összege 15. Add
meg ezeket a számokat! (Az összes Az epidauroszi színház (Görögország)
lehetséges megoldást keresd meg!)
41. Egy számtani sorozat első 20 tagjából a páros indexű tagok összege 260, a pá-
ratlan indexű tagok összege 220. Add meg a sorozat első elemét!
Mértani sorozatok
1. példa
Egy egyetemi klub közösségi oldalára csak meghívással lehet regisztrálni. Minden
regisztrált tag minden hónapban legfeljebb
három meghívót küldhet el. A közösségi ol-
dalon elsőként a klub ötfős elnöksége ka-
pott tagságot az adminisztrátortól.
a) Legfeljebb hány tagja lehet ennek a kö-
zösségi oldalnak fél év múlva?
b) Hány hónap alatt érheti el a közösségi
oldal az egymilliós taglétszámot?
Megoldás
Vizsgáljuk meg, hogyan alakul a közösségi oldal tagjainak maximális száma az egyes
hónapokban!
Az első hónap elején csupán az 5 fős elnökség a tagja a közösségi oldalnak.
56

C M Y K
Sorozatok
Az első hónap során az elnökség minden tagja legfeljebb 3-3 főt hívhatott meg, így
a taglétszám a második hónap elejére legfeljebb 5 + 5 · 3 = 5 · 4 = 20 fő.
A második hónap során mind a 20 tag legfeljebb 3-3 főt hívhatott meg, így a maxi-
mális taglétszám 20 + 20 · 3 = 20 · (1 + 3) = 20 · 4 = 80 fő.
Észrevehetjük, hogy a közösségi oldal tagjainak havonkénti maximális száma olyan
számsorozatot alkot, amelynek az első eleme az 5, és minden további elem 4-szerese
az előzőnek. Ez azt jelenti, hogy az egymást követő tagok hányadosa állandó (minden
esetben 4). Az ilyen tulajdonságú számsorozatokat mértani sorozatoknak nevezzük.
A feladatban szereplő mértani sorozat rekurzív képlete: a1 = 5 és an = an −1 · 4, ha

n ≥ 2.
a) A feladat megoldásához a fenti mértani sorozat hetedik elemét kell meghatároz-
nunk.
A sorozat második elemét úgy kapjuk, hogy 4-gyel szorozzuk az első elemet, majd
a harmadikat úgy, hogy 4-gyel szorozzuk a második elemet, és így tovább. Ez azt
jelenti, hogy a hetedik elem meghatározásához összesen 6-szor kell megszoroznunk
4-gyel az első elemet:
a7 = 5 · 46 = 20 480:
Fél év múlva tehát már 20 480 tagja lehet a közösségi oldalnak.
A fenti gondolatmenet alapján felírható ennek a mértani sorozatnak az explicit kép-
lete:
an = 5 · 4n −1 :
b) Az a) részben leírt képlet alapján az alábbi egyenlőtlenséget írhatjuk fel:
an = 5 · 4n −1 ≥ 1 000 000:
Ebből 4n −1 ≥ 200 000. Felhasználjuk, hogy a 4-es alapú exponenciális függvény
szigorúan monoton növő, így n − 1 ≥ log4 200 000 ≈ 880, innen n ≥ 980.
Elsőként tehát a sorozat tizedik tagja lesz nagyobb egymilliónál, azaz 9 hónap alatt
érheti el a taglétszám az egymillió főt.
D EFINÍCIÓ: Azokat a számsorozatokat, amelyekre igaz, hogy a második

tagtól kezdve minden tagot úgy kapunk meg, hogy a sorozat előző tagját
megszorozzuk egy a sorozatra jellemző állandóval, mértani sorozatoknak nevez-
zük. A sorozatra jellemző állandót a mértani sorozat hányadosának vagy kvóci-
ensének hívjuk.
Jelölés: q (kvóciens, hányados)
Megjegyzés: A mértani sorozatnak ismeretesek más definíciói is. Ezek között van
olyan, amely azokat a számsorozatokat tekinti mértani sorozatoknak, amelyekben az
egymást követő tagok hányadosa állandó. Ennek a definíciónak az értelmében nem
57

C M Y K
Sorozatok
lenne mértani sorozat a konstans 0, illetve például az 5, 0, 0, 0: : : kezdetű sorozat,
hiszen ezek esetében nem értelmezhető az egymást követő tagok hányadosa.
A definíció alapján könnyedén felírható a mértani sorozatok rekurzív képlete:
A mértani sorozatok rekurzív képlete: an = an −1 · q , ha n ≥ 2.

Megjegyzés: A rekurzív képlet csak akkor határozza meg egyértelműen a mértani
sorozatot, ha megadjuk az első elemet is!
Az 1. példában bemutatott gondolatmenet alapján felírható a mértani sorozatok expli-
cit képlete: a mértani sorozat n -edik elemét úgy kaphatjuk meg, hogy az első elemet
a hányados (n − 1)-edik hatványával szorozzuk meg.
A mértani sorozatok explicit képlete: an = a1 · q n −1 .
2. példa
3
Egy mértani sorozat második eleme a , nyolcadik eleme a 96.
2
Mi a sorozat ötödik eleme?
Megoldás
A feladatot kétféleképpen is megoldjuk.
1. módszer
3 6
Felhasználjuk, hogy a8 = a2 · q 6 , azaz 96 = · q , ahonnan q 6 = 64, azaz q = −2
2
vagy 2.
3
Az első esetben a 5 = a2 · q 3 = · (−2)3 = −12.
2
3
A második esetben a5 = a2 · q 3 = · 23 = 12.
2
2. módszer
Mind az a2 -t, mind az a8 -at az a5 (a „középen” elhelyezkedő tag) segítségével fejez-
zük ki:
a
a2 = 53 és a 8 = a5 · q 3 :
q
a5
Tekintsük a második és a nyolcadik elem szorzatát! a 2 · a8 = · a · q 3 = a52 , azaz
q3 5
3
· 96 = 144 = a52 . Innen a5 = −12 vagy 12.
2
A 2. módszer alkalmazása során észrevett tulajdonság általánosítható.
58

C M Y K
Sorozatok
: qk ·q k
: q2 ·q 2
an −k : : : an −2 an −1 :q an ·q an +1 an +2 : : : an +k
an
an −k = és an +k = an · q k , ha n >k (n , k ∈ Z+ ).
qk
an
Így an −k · an +k = k · an · q k = an2 .
q
T ÉTEL: A mértani sorozatok bármely tagjának négyzete a tőle egyenlő tá-

volságra lévő tagok szorzata:
an2 = an −k · an +k , ha n >
k (n k ∈ Z + ):
A pozitív tagokból álló mértani sorozatokra igaz az alábbi tétel is:
T ÉTEL: A pozitív tagú mértani sorozatok bármely tagja a tőle egyenlő távol-
ságra lévő tagok mértani közepe:
√
an = an −k · an +k , ha n >
k (n k ∈ Z + ):
Megjegyzés: Erről a tulajdonságról kapta a mértani sorozat a nevét.
3. példa
Egy mértani sorozat első és ötödik elemének szorzata 784, a negyedik és a második
elem különbsége 42. Számítsuk ki a sorozat első elemét és hányadosát!
Megoldás
A feladat szövege alapján a szokásos jelöléseket használva az alábbi egyenletrendszer
írható fel.
a1 · a5 = 784
a4 − a2 = 42
A fenti tételt használva felírhatjuk, hogy a1 · a5 = a32 = 784, így a3 értéke −28
vagy 28.
Alakítsuk át az egyenletrendszer második egyenletét úgy, hogy a mértani sorozat
elemeit a3 segítségével írjuk fel!
a3
a4 − a2 = a3 q − = 42
q
1. eset: a3 = −28
28
Ekkor a következő egyenlet írható fel: −28q + = 42.
q
59

C M Y K
Sorozatok
Ezt rendezve a 2q 2 + 3q − 2 = 0 másodfokú egyenlethez jutunk, amelynek gyökei
1
q1 = −2 és q2 = .
2
a −28
q1 = −2 esetén a1 = 32 = = −7:
q (−2)2
1 a3 −28
q2 = esetén a1 = = = −112:
2 q 2 1 2
2
2. eset: a3 = 28
28
Ekkor a következő egyenlet írható fel: 28q − = 42.
q
Ezt rendezve a 2q 2 − 3q − 2 = 0 másodfokú egyenlethez jutunk, amelynek gyökei
1
q1 = − és q2 = 2.
2
1 a3
28
q1 = − esetén a1 = = 112:
=
2 q2
1 2
−
2
a3 28
q2 = 2 esetén a1 = 2 = 2 = 7:
q 2
A feladatnak tehát összesen négy mértani 1. sorozat a1 = −7 q = −2
sorozat felel meg: 1
2. sorozat a1 = −112 q =
2
1
Megoldásunk helyessége a sorozatok első öt 3. sorozat a1 = 112 q =−
2
tagjának kiszámításával ellenőrizhető. 4. sorozat a1 = 7 q =2
A mértani sorozat tagjainak összege
4. példa
Mennyi az alábbi összeg pontos értéke?
1 + 3 + 32 + 33 + : : : + 310 = ?
Megoldás
A feladatban egy olyan mértani sorozat első 11 tagjának összegét (S11 ) keressük,
amelynek első tagja az 1, kvóciense 3.
S11 = 1 + 3 + 32 + 33 + : : : + 310
Írjuk fel az összeg 3-szorosát!
3 · S11 = 3 · (1 + 3 + 32 + 33 + : : : + 310 ) = 3 + 32 + 33 + 34 + : : : + 311
60

C M Y K
Sorozatok
Ha most ebből kivonjuk az eredeti kifejezést, akkor az alábbi eredményre jutunk:
3 · S11 = 3 + 32 + 33 + 34 + : : : + 311
− S11 = 1 + 3 + 32 + 33 + : : : + 310
2 · S11 = 311 − 1
311 − 1
Innen: S11 = = 88573.
2
Megjegyzés: A feladat megoldható a hármas számrendszerről tanultak segít-
ségével is. Annak a tizenegy jegyű, hármas számrendszerbeli számnak a tízes
számrendszerbeli alakját kerestük, amelynek minden számjegye 1. Ez a szám
nyilván éppen a fele annak a tizenegy jegyű hármas számrendszerbeli számnak,
amelynek minden számjegye 2. Ez a szám viszont éppen 1-gyel kevesebb annál
a tizenkét jegyű, hármas számrendszerbeli számnál, amelynek első számjegye
1, a többi 0:
1 + 3 + 32 + 33 + : : : + 310 = 111111111113 =
222222222223 1000000000003 − 1 311 − 1
= = =
2 2 2
ÉTEL: A mértani sorozat első n elemének összege:

T • Sn = na1 , ha q = 1 és
qn − 1
• Sn = a1 · , ha q 1.
q −1
Bizonyítás:
1. eset: q = 1
Ekkor a sorozat konstans sorozat, minden tagja a1 , így az első n tag összege:
Sn = na1.
2. eset: q 1
A bizonyítást a 3. példában bemutatott gondolatmenet felhasználásával végez-
zük el.
Sn = a1 + a1q + a1 q 2 + : : : + a1 q n −1
Írjuk fel ennek q -szorosát!

q · Sn = q · a1 + a1q + a1q 2 + : : : + a1q n −1 = a1q + a1 q 2 + a1 q 3 + : : : + a1 q n
Ha most ebből kivonjuk az eredeti kifejezést, akkor az alábbi eredményre ju-
tunk:
q · Sn = a 1 q + a 1 q 2 + a 1 q 3 + : : : + a 1 q n
− Sn = a1 + a1 q + a1q 2 + : : : + a1 q n −1
(q − 1) · Sn =a1 q n − a1 = a1 · (q n − 1)
Mivel q 1, így q −1 0, tehát mindkét oldalt eloszthatjuk ezzel a kifejezéssel:
Sn = a1 · qq −−11 :
n
61

C M Y K
Sorozatok
5. példa
Induljunk ki egy 10 cm oldalhosszúságú szabályos
hatszögből! Jelöljük ki mindegyik oldal felezőpontját,
majd kössük össze a szomszédos felezőpontokat! A ke-
letkezett hatszöggel ismételjük meg az eljárást, majd az
így keletkezett hatszöggel is, és így tovább. Eljárásun-
kat addig folytassuk, amíg összesen tíz hatszög nem
lesz az ábrán!
Mekkora az így keletkezett hatszögek
a) kerületének;
b) területének összege?
Megoldás
Vizsgáljuk meg, hogyan változnak az eljárás során a hatszögek adatai!
A szabályos hatszög forgásszimmetriája miatt a felezőpontok által meghatározott hat-
szög is szabályos, azaz az eljárás során keletkező hatszögek mindegyike szabályos.
Jelölje a szabályos hatszög oldalát a , a felezőpontok által meghatározott hatszög ol-
dalát x !
Tekintsük a szabályos hatszög A csúcsánál keletkező APQ egyenlő szárú három-
szöget!
Q
xF
a
2
120◦
60◦
Q
A a
2
P
A P
Jelölje a PQ alap felezőpontját F ! Az APQ háromszög egyenlő szárú, így az AF
szakasz magasság- és szögfelező is egyben. Így az AF P háromszög F -nél derék-
szögű, az A csúcsnál lévő szöge pedig 60◦ -os (a szabályos hatszög belső szögének
fele).
x √ √
F P 2 x 3 3
◦
Innen sin 60 = = a = = , azaz x = a.
AP a 2 2
2 √
3
A felezőpontok által meghatározott hatszög oldala tehát -szerese a szabályos hat-
2
szög oldalának.
62

C M Y K
Sorozatok
Így az eljárás során keletkező hatszögek oldalainak centiméterben vett mérőszá- √
3
mai egy olyan mértani sorozatot alkotnak, amelynek első eleme 10, hányadosa .
2
a) Az eljárás során keletkező hatszögek kerületeinek centiméterben vett mérőszá-
mai is mértani sorozatot alkotnak, amelynek első eleme (az eredeti hatszög kerülete)
√
3
6 · 10 = 60, hányadosa (az egymást követő hatszögek közötti hasonlóság aránya) .
√ 10 2
3
−1
2
A mértani sorozat első tíz elemének összege: S10 = 60 · √ ≈ 34157.
3
−1
2
A kerületek összege tehát megközelítőleg 34157 cm.
b) Az eljárás során keletkező hatszögek területeinek négyzetcentiméterben vett mérő-
számai√is mértani sorozatot alkotnak, amelynek első eleme (az eredeti hatszög terüle-
3
te) 6· ·102 ≈ 25981, hányadosa (az egymást követő hatszögek közötti hasonlóság
4 √ 2
3 3
arányának négyzete) = .
2 4 10
√ 3
−1
3 4
A mértani sorozat első tíz elemének összege: S10 = 6· ·102 · ≈ 98071.
4 3
−1
4
A területek összege tehát megközelítőleg 98071 cm2 .
Feladatok
1. Biztosan mindenki kapott már hasonló tartalmú e-mailt: „Ha egy héten belül
továbbküldöd ezt a levelet tíz ismerősödnek, akkor különleges szerencsében
lesz részed: rád talál a szerelem, pénz áll a házhoz, vagy jól sikerülnek a
vizsgáid. Ha azonban elmulasztod ezt, baj érhet! EZ NEM CSALÁS!”
Ha első lépésben egyetlen személy küldi el ezt a levelet tíz ismerősének, és
minden héten minden új ember legfeljebb tíz embernek küldi tovább, akkor
a) hány emberhez juthat el a levél a 4. héten?
b) hányadik héten kaphatja meg 10 000 000 „új” ember a levelet?
(Tételezzük fel, hogy senki sem kapja meg a levelet kétszer.)
2. Egy 005 mm vastagságú, 1 dm2 területű papírlapot többször egymás után
félbehajtunk.
a) Milyen vastag lesz a lap hét félbehajtás után? Ha mindig pontosan vé-
geztük a félbehajtást, akkor hány mm2 az így kapott „lap” területe?
63

C M Y K
Sorozatok
b) Elvileg hányszor kellene félbehajtani a papírlapot, hogy az így kapott
„lap” legalább 1 méter vastag legyen? És ahhoz, hogy a területe kisebb
legyen, mint 1 mm2 ?
3. Egy 100 kg-os ember tízhetes szi-
gorú diétába kezd. Hetente súlyának
2%-át sikerül leadnia.
a) Hány kg-os lesz a fogyókúra le-
teltével?
b) Hány hétig kellene fogyókúráz-
nia, ha 75 kg-ra szeretne le-
fogyni?
4. Egy totójellegű játékban háromféle (1, 2, X) válasz közül lehet választani.

a) Hányféle különböző totószelvény tölthető ki, ha 1, 2, : : : , n kérdés van?
b) Hány kérdésnek kell szerepelnie, hogy legalább 1 000 000 különböző
szelvényt lehessen kitölteni?
5. Egy autó ára újonnan 2 millió 152 ezer forint, a megvásárlása után öt évvel
ennek az autónak az értéke 900 ezer forint.
a) A megvásárolt autó tulajdonosának a vezetési biztonságát a vásárláskor
90 ponttal jellemezhetjük. Ez a vezetési biztonság évente az előző évinek
6%-ával nő. Hány pontos lesz 5 év elteltével az autótulajdonos vezetési
biztonsága? Válaszát egész pontra kerekítve adja meg!
b) Az első öt év során ennek az autónak az értéke minden évben az elő-
ző évi értékének ugyannyi százalékával csökken. Hány százalék az éves
csökkenés? Válaszát egész százalékra kerekítve adja meg!
(Matematika középszintű érettségi feladat, 2011)
6. Egy sorozatnak megadtuk az első három elemét. Lehet-e a sorozat mértani

sorozat? Ha igen, akkor add meg a sorozat kvóciensét!
a) −3; −15; −75: : : b) 1; 11; 111: : :
16 √ √
c) 12; 8; ::: d) 3; 3; 27: : :
3
e) 53 ; 56 ; 59 : : : f) cos 0; cos ; cos 2
√ √
√ 2 3 2− 3
g) lg 2; lg 4; lg 16: : : h) 2 − 3; − 1; :::
3 3
7. Igaz-e, hogy egy mértani sorozat minden második tagja is mértani sorozatot
alkot?
64

C M Y K
Sorozatok
8. Ábrázold a mértani sorozat első hat elemét grafikonon! Jellemezd a sorozatot!
n −1
1
a) a1 = 0375 és q = (−2). b) bn = (−18) · .
3
c) c1 = 8 és c4 = 27.
9. Add meg egy olyan mértani sorozat explicit képletét,
a) amely alulról korlátos;
b) amely szigorúan monoton csökken;
c) amely korlátos;
d) amely nem monoton;
e) amely szigorúan monoton nő és korlátos;
f) amely nem monoton, de korlátos és legalább három különböző eleme
van!
10. Döntsd el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
a) Ha egy mértani sorozat első tagja negatív, akkor a sorozat monoton csök-
kenő.
b) Ha egy mértani sorozat hányadosa negatív, akkor a sorozatnak van nega-
tív tagja.
c) Ha egy mértani sorozat hányadosa pozitív, akkor a sorozat minden tagja
pozitív.
d) Ha egy mértani sorozat első tagja és hányadosa negatív, akkor a sorozat
minden páratlan sorszámú tagja negatív.
e) Ha egy mértani sorozat hányadosának abszolút értéke 1-nél kisebb, akkor
a sorozat korlátos.
11. Az alábbi táblázat a különböző mértani sorozatok tulajdonságait foglalja
össze. Töltsd ki a táblázatot!
q a1 Monotonitás Korlátosság
pozitív
q>
1
negatív
q =1 nem nulla
pozitív
0<
q<1
negatív
−1 <
q<0
q = −1 nem nulla
q< −1
65

C M Y K
Sorozatok
12. Megadtuk egy mértani sorozat rekurzív képletét. Mi a sorozat explicit képlete?
a) a1 = 5 és an = an −1 · 5, ha n > 1.
b) b1 = 3 és bn = bn −1 · (−2), ha n > 1.
c) c1 = −9 és cn = cn −1 : 3, ha n > 1.
13. Melyek határoznak meg mértani sorozatot az alábbi képletek közül?
3n √
an = bn = 2n + 1 cn = 121n
2n −1

n
dn = lg 10n en = tg + fn = 2 + 4 + : : : + 2n
4 2
g1 = 1 és h1 = 16 és
1 h
gn = , ha n>
1 hn = n −1 , ha n >
1
2gn −1 2
14. Az alábbi táblázat minden sora egy-egy mértani sorozatra vonatkozik. Töltsd
ki a táblázat üres mezőit! Minden lehetséges megoldást adj meg! (Vigyázz!
Az 5. oszlopban a sorozat 7. tagja szerepel.)
a1 a2 a3 a7 q Explicit képlet
1. sorozat 5 −1
2. sorozat 10 100
1
3. sorozat −1
2

1
4. sorozat dn = − · (−2)n −1
32
5. sorozat 1

a) Egy mértani sorozat első eleme 5, második eleme 15. Mi a sorozat 5.
eleme?
b) Egy mértani sorozat 4. eleme –875, kvóciense −5. Mi a sorozat 1. eleme?
c) Egy mértani sorozat második eleme 3, hatodik eleme 48. Mi a sorozat
kvóciense?
d) Egy mértani sorozat ötödik eleme 54, kilencedik eleme 24. Mi a sorozat
hetedik eleme?
66

C M Y K
Sorozatok
e) Egy mértani sorozat első eleme −384, hatodik eleme −12. Hányadik ele-
3
me a sorozatnak a − ?
4
16. Egy mértani sorozat első tagja 3, és minden további tagja is egész szám. Tud-
juk, hogy a mértani sorozatnak tagja a 192 is.
a) Add meg az összes ilyen tulajdonságú sorozat explicit képletét!
b) Hányadik eleme a sorozatnak a 192?
17. Egy mértani sorozat harmadik eleme a 16, hetedik eleme a 81.
Add meg a sorozat negyedik, ötödik és hatodik elemét!
18. Egy sorozatra igaz, hogy első két eleme a 2 és a 6, továbbá (az első elemtől
eltekintve) minden eleme a szomszédos tagok mértani közepe.
Add meg a sorozat első hat elemét! Mit veszel észre?
19. a1 , a2 , a3 , : : : egy pozitív tagokból álló mértani sorozat egymást követő ele-
mei. Párosítsd az egyenlőket!
√
a 1 · a7 a2 · a3 · a4 a33 a3 · a 9 a4 a4 · a7
a72
a4 · a5 · a6 · a7 · a8 a5 · a6 a62 a65 a8
a6
20. Egy mértani sorozatban az első három tag összege 26, a szorzatuk 216. Ha-
tározd meg a sorozat első tagját és a hányadost!
21. Egy mértani sorozatban az első és a kilencedik tag szorzata 225, a negyedik
és az ötödik tag összege 45. Határozd meg a mértani sorozat első elemét és
hányadosát!
22. Egy mértani sorozat negyedik tagja 3. Add meg a sorozat első hét tagjának
szorzatát!
23. Egy mértani sorozat négy egymást követő eleme közül a két szélső összege
63, a két középső összege 42. Add meg a sorozat hányadosát!
24. Számítsd ki a mértani sorozat első tagját és hányadosát!

a1 + a2 = 16 a5 − a1 = 255 a4 a6 = 100
a) b) c)
a3 + a4 = 144 a1 + a3 = 17 a5 − a6 = 5
25. Egy derékszögű háromszög oldalainak mérőszámai mértani sorozatot alkot-
nak. Számítsd ki a háromszög szögeit!
67

C M Y K
Sorozatok
26. Mekkora a mértani sorozat hányadosa, ha
a) az első tagja az 5, a negyedik tagja a 135;
b) a harmadik és a negyedik tagjának összege 24, az ötödik és a hatodik
tagjának összege 6;
c) az első három páratlan indexű tagjának összege 532, az első három páros
indexű tagjának összege 798?
27. Egy mértani sorozat első három tagjának összege 91. A hatodik, a hetedik és
a nyolcadik tag összege 2912. Hány tizenháromjegyű tagja van a sorozatnak?
28. Határozd meg az első tizenöt természetes kitevős 2-hatvány összegét!

29. Mennyi az alábbi mértani sorozatok első 10 elemének összege?
n −1
1
a) an = 5 · 2n −1 b) bn = (−2) · (−3)n −1 c) cn = (−192) ·
2
30. Határozd meg az alábbi összegek értékét!
1 1 1 1
a) 1 + + + + =?
5 25 125 625
1 1 1 1 1 1
b) − + − + ::: + − =?
2 4 8 16 512 1024
31. Add meg az alábbi sorozatok explicit képletét!
a) 1, 11, 111, : : : b) 12, 1212, 121212, :::
c) 12, 1122, 111222, : : :

√
32. Határozd meg 5 5 5: : : 5 értékét, ha a gyökjelek és az 5-ösök száma egy-
aránt 10!
33. Az alábbi ábrát úgy kaptuk, hogy egy egység sugarú körbe négyzetet írtunk,
majd a négyzetbe ismét kört és így tovább, egészen addig, amíg öt kör és öt
négyzet lett az ábrán.
a) Milyen sorozatot alkotnak az ábrán látható kö-
rök sugarai kívülről befelé haladva? Add meg a
képletét!
b) Milyen sorozatot alkotnak az ábrán látható
négyzetek oldalai kívülről befelé haladva? Add
meg a képletét!
c) Milyen sorozatot alkotnak az ábrán látható körszeletek területei kívülről
befelé haladva? Add meg a képletét!
d) Az ábra hány százalékát színeztük be?
68

C M Y K
Sorozatok
9
34. Egy labda leejtéskor az eredeti magasság -részéig tud visszapattanni. Mek-
10
kora utat tesz meg a labda, ha azt Artúr egy 3 méter magasan elhelyezkedő
ablakból kidobja, majd 6 pattanás után az udvaron elhelyezkedő barátja a
visszapattanás utáni legmagasabb ponton elkapja?
a1 q n Sn
4
1. sorozat − 2 8
5
2. sorozat −5 6 −10 416
3. sorozat 72 15 9495
36. A koordináta-rendszerben az origóból induló törött vonalat rajzolunk. Jelenleg

hat szakaszból áll.
y
F E
3
D
2
G 1
C
A B
−8 −6 −4 −2 0 1 2 3 x
a) Hány egység hosszú most a törött vonal?
b) Ha ugyanígy folytatjuk a törött vonal rajzolását, akkor hány szakaszból
kell állnia ahhoz, hogy a hosszúsága elérje az 1000 egységet?
37. Egy csiga beesett egy 2 m mély
kútba. Minden nap 1 métert má-
szik felfelé, de minden éjszaka az
összes addig megtett útjának fe-
lével visszacsúszik.
Hányadik napon jut ki a csiga a
kútból?
69

C M Y K
Sorozatok
Vegyes feladatok
Ebben a részben olyan feladatokkal foglalkozunk, aemlyek megoldása során a szám-
tani és a mérteani sorozatokra vonatkozó ismereteinket együttesen fogjuk felhaszálni.
1. példa
Egy egyhetes iskolai papírgyűjtő versenyen a győztes osztály jutalma egy taní-
tás nélküli szabadnap, ezért az iskola tanu-
lói nagyon lelkesen gyűjtik a hulladék papírt.
A két legeredményesebb osztály tagjai hét-
főn 500 kg, pénteken 600 kg papírt gyűjtöt-
tek. Az első osztály a hét során napról napra
ugyanannyival növelte az összegyűjtött papír
mennyiségét, míg a második osztály napról
napra ugyanannyi százalékkal növelte a be-
hozott papír mennyiségét.
Melyik osztály nyerte végül a szabadnapot?
Megoldás
Az első osztály napról napra ugyanannyival növelte az összegyűjtött papír mennyi-
ségét, így a naponta gyűjtött papír mennyisége kilogramban egy olyan számtani so-
rozatot alkot, amelynek első eleme a1 = 500 és ötödik eleme a5 = 600.
(500 + 600) · 5
Az öt tanítási nap alatt S5 = = 2750 kg papírt gyűjtöttek az osztály
2
tanulói.
A második osztály napról napra ugyannyi százalékkal növelte az összegyűjtött pa-
pír mennyiségét, így a naponta összegyűjtött papír mennyisége egy olyan mértani
sorozatot alkot, amelynek első eleme b1 = 500 és ötödik eleme b5 = 600.
Az öt nap alatt gyűjtött papír mennyiségének kiszámításához meg kell határoznunk a
sorozat hányadosát:
b 600
q4 = 5 = = 12 innen q = 4 12 ≈ 105 (q > 0):
b1 500
√ 5
4
12 − 1
A sorozat első öt tagjának összege: S5 = 500· √ ≈ 274431, így a második
4
12 − 1
osztály tanulói a hét során körülbelül 2744 kg papírt gyűjtöttek.
2750 kg > 2744 kg, tehát az első osztály nyerte a szabadnapot.
70

C M Y K
Sorozatok
2. példa
Egy számtani sorozat első három tagjának összege 21. Ha hozzáadunk az első taghoz
2-t, a másodikhoz 5-öt, a harmadikhoz 14-et, akkor egy mértani sorozat szomszédos
tagjait kapjuk. Adjuk meg mindkét sorozat explicit képletét!
Megoldás
Mivel a számtani sorozat esetében ismerjük az első három tag összegét, kiszámíthat-
juk a második tagot. A szokásos jelölésekkel:
(a2 − d ) + a2 + (a2 + d ) = 3a2 = 21, ahonnan a2 = 7:
A számtani sorozat tagjai: 7−d 7 7+d
+2 +5 +14
A mértani sorozat tagjai: 9−d 12 21 + d
A mértani sorozat tagjaira teljesül, hogy a középső tag négyzete a két szomszédos
tag szorzatával egyenlő:
(9 − d )(21 + d ) = 122 :
Ezt rendezve a d 2 + 12d − 45 = 0 másodfokú egyenlethez jutunk, amelynek gyökei:
d1 = −15 és d2 = 3.
1. eset: d1 = −15
Ekkor a számtani sorozat tagjai: 22; 7; −8.
A sorozat képlete: an = 22 + (n − 1) · (−15) = −15n + 37.
A mértani sorozat tagjai: 24; 12; 6.
1
A sorozat kvóciense: q = .
2
n −1
1
A sorozat képlete: bn = 24 · .
2
2. eset: d2 = 3
Ekkor a számtani sorozat tagjai: 4; 7; 10.
A sorozat képlete: an = 4 + (n − 1) · 3 = 3n + 1.
A mértani sorozat tagjai: 6; 12; 24.
A sorozat kvóciense: q = 2.
A sorozat képlete: bn = 6 · 2n −1 .
Ellenőrzés: Mindkét megoldás megfelel a feladat feltételeinek.
71

C M Y K
Sorozatok
3. példa
Négy szám közül az első három egy mértani, az utolsó három egy számtani sorozat
szomszédos tagjai. A két középső szám összege 24, a két szélső összege 32.
Határozd meg ezeket a számokat!
Megoldás
Jelölje a mértani sorozat első elemét a1 , kvóciensét q !
Ekkor a három szám: a1 ; a1 q ; a1 q 2 .
A számtani sorozat differenciája a1 q 2 − a1 q , így a negyedik szám:
a1 q 2 + (a1 q 2 − a1 q ) = 2a1 q 2 − a1 q .
Ezeket felhasználva az alábbi egyenletrendszerhez jutunk.

a1 q + a1 q 2 = 24
a1 + (2a1 q 2 − a1 q ) = 32
A tagok sorrendjének megváltoztatása után emeljük ki mindkét egyenlet bal oldalán
a1 -et!

a1 (q 2 + q ) = 24
a1 (2q 2 − q + 1) = 32
Fejezzük ki mindkét egyenletből a1 -et! (q 2 + q 0 és 2q 2 − q +1 0, hiszen ellenkező
esetben a fenti szorzatok értéke 24, illetve 32 helyett 0 lenne.)
⎫
24 ⎪
a1 = 2 ⎪
⎪
⎬
q +q
32 ⎪
⎪
a1 = 2 ⎪
⎭
2q − q + 1
24 32
Innen 2 = . Ezt rendezve a 2q 2 − 7q + 3 = 0 másodfokú egyenlethez
q + q 2q 2 − q + 1
1
jutunk, amelynek gyökei q1 = és q2 = 3.
2
1
1. eset: q1 = .
2
24 24 24
Ekkor a1 = 2 = = = 32, és a négy szám: 32, 16, 8 és 0.
q +q 1 + 1 3
4 2 4
2. eset: q2 = 3.
24 24 24
Ekkor a1 = 2 = = = 2, és a négy szám: 2, 6, 18 és 30.
q + q 9 + 3 12
Ellenőrzés: Mindkét megoldás megfelel a feladat feltételeinek.
72

C M Y K
Sorozatok
Feladatok
1. Készítsd el a pozitív valós számokon értelmezett f : x → 3x és g : x → 3x

függvények grafikonját!
a) Milyen sorozatot alkotnak az f , illetve g függvény pozitív egész számok
esetében vett helyettesítési értékei?
b) Jellemezd mindkét sorozatot!
c) Hány 100-nál kisebb tagja van a sorozatoknak?
d) Add meg a sorozatok első nyolc elemének összegét!
2. Töltsd ki az alábbi táblázat üresen hagyott mezőit!
Explicit
Rekurzív képlet Milyen típusú Korlátosság Monotonitás
képlet sorozat
an = 5n − 3
b1 = −5,
bn = bn −1 · (−1)
(n > 1)
korlátos,
alsó korlátja 0,
felső korlátja 1
3. Megadtuk egy sorozat első két elemét. Folytasd a sorozatot három taggal úgy,
hogy számtani sorozat legyen, majd úgy is, hogy mértani sorozat legyen!
Számítsd ki a felírt számtani, illetve mértani sorozat első tíz elemének összegét!
1 1
a) 3; 6: : : b) −1; 3: : : c) ; : : :
2 3
4. Két kerékpárokat gyártó üzem 2000-
ben üzemenként 10 000-10 000 ke-
rékpárt dobott piacra. Tíz évvel
később, 2010-ben összesen ismét
20 000 kerékpárt gyártottak. Az első
üzemben minden évben ugyanannyi-
val növelték a gyártott kerékpárok
számát, a másodikban pedig minden
évben ugyanannyi százalékkal nőtt a
termelés.
a) Melyik üzem gyártott több ke-
rékpárt 2009-ben?
b) Melyik üzem gyártott több kerékpárt a 2000 és 2010 közötti időszakban?
c) Hány kerékpárt fognak gyártani az üzemek 2020-ban, ha egyik gyárban
sem változik a gyártás üteme?
73

C M Y K
Sorozatok
5. Az (an ) mértani és a (bn ) számtani sorozatnak is az 1 az első tagja, és mindkét
sorozat hatodik tagja a (−1).
a) Sorolja fel mindkét sorozat első öt tagját!
b) Milyen pozitív egész n -re lesz a két sorozat első n tagjának összege
ugyanakkora?
6. Az a1 ; a2 ; a3 : : : egy számtani sorozat egymást követő tagjai. Milyen sorozatot

alkotnak az alábbiak?
a) a1 + 7; a2 + 7; a3 + 7: : : b) 3a1 ; 3a2 ; 3a3 ;: : :
1 1 1
c) a1 − 1; a2 − 1; a3 − 1: : : d) 2a1 ; 2a2 ; 2a3 : : :
2 2 2
e) a1 + a2 ; a2 + a3 ; a3 + a4 : : : f) a2 − a1 ; a3 − a2 ; a4 − a3 : : :
g) 2a1 + 3a2 ; 2a2 + 3a3 ; 2a3 + 3a4 : : : h) a22 − a12 ; a32 − a22 ; a42 − a32 : : :
7. Az a1 ; a2 ; a3 : : : egy pozitív tagokból álló mértani sorozat egymást követő
tagjai. Milyen sorozatot alkotnak az alábbiak?
a) 5a1 ; 5a2 ; 5a3 : : : b) a12 ; a22 ; a32 : : :
1 1 1
c) ; ; ::: d) lg a1 ; lg a2 ; lg a3 : : :
a1 a2 a3
e) a1 + a2 ; a2 + a3 ; a3 + a4 : : : f)a 2 − a 1 ; a3 − a 2 ; a4 − a 3 : : :
a2 a3 a4
g) a1 a2 ; a2 a3 ; a3 a4 : : : h) ; ; :::
a1 a2 a3
8. Lehet-e három különböző valós szám egyidejűleg egy számtani, illetve egy
mértani sorozat három egymást követő tagja?
9. Egy növekvő számtani sorozat első három tagjának összege 60. Az első tagot
64-gyel növelve, a másik két tagot változatlanul hagyva, egy mértani sorozat
első három tagjához jutunk. Mennyi a két sorozat első három tagja?
10. Egy mértani sorozat első három elemének összege 39. Ha a középső elemet
6-tal növeljük, akkor egy számtani sorozat első három elemét kapjuk. Add
meg a mértani sorozat első három elemét!
11. Egy mértani sorozat első három tagjának szorzata 1728. Ha elveszünk az el-
ső tagból 3-at, a másodikból 2-t, a harmadikból pedig ismét 3-at, akkor egy
számtani sorozat szomszédos elemeit kapjuk.
Add meg ezt a számtani sorozatot!
74

C M Y K
Sorozatok
12. Egy számtani sorozat első öt tagjának összege 50. Az első, második és ötödik
tag ebben a sorrendben egy mértani sorozat egymást követő tagjai.
Add meg a számtani sorozat első öt tagját!
13. Egy mértani sorozat első három tagjának összege 42. A mértani sorozat első
tagja azonos egy számtani sorozat első tagjával, a második tagja a számtani
sorozat negyedik, a harmadik tagja a számtani sorozat tizenhatodik tagjával.
Számítsd ki a mértani sorozat hatodik tagját!
14. Hat szám közül az első négy egy mértani sorozat, az utolsó négy egy számtani
sorozat szomszédos elemei. Az utolsó négy szám összege 60, a harmadik és
a hatodik szám szorzata 144.
Melyik ez a hat szám?
15. Négy szám egy számtani sorozat első négy eleme. Ha ezekhez a számokhoz
rendre 4-et, 3-at, 4-et illetve 9-et hozzáadunk, akkor egy mértani sorozat egy-
mást követő elemeit kapjuk.
Melyik ez a négy szám?
16. Egy mértani sorozat első három eleme közül a harmadikból elveszünk 80-
at. Ekkor egy számtani sorozat szomszédos elemeit kapjuk. Ha az így kapott
számtani sorozat második tagjából kivonunk 10-et, akkor ismét egy mértani
sorozat szomszédos elemeihez jutunk.
Számítsd ki az eredeti mértani sorozat első három elemét!
Pénzügyi számítások
Az ember a pénzével sok mindent kezd-
het. Elköltheti, tartogathatja otthon párna-
huzatba rejtve, befektetheti, vagy elhelyez-
heti egy bankban. A bankban elhelyezett
pénzzel is több lehetőségünk van. Folyó-
számlát nyithatunk, és ezáltal bármikor hoz-
záférhetünk a pénzünkhöz, de az nem (vagy
csak nagyon keveset) gyarapszik. Leköthet-
jük a megtakarításunkat, így egy előre meg-
határozott ideig nem jutunk a pénzünkhöz,
de a lekötési idő után a bank által meg- Illusztráció Moliére A fösvény című
határozott mértékben megnövelt mennyisé- írásához 1854-ből
gű pénzt kapunk vissza. Azt az összeget,
amennyivel több pénzt kapunk vissza, kamatnak hívjuk.
75

C M Y K
Sorozatok
1. példa
Egy bankban, pénzünk lekötésekor, két opció közül választhatunk. Az egyik lehe-
tőség, hogy kifizetéskor a kamat a folyószámlára kerül, így az a továbbiakban nem
kamatozik (egyszerű kamat), a másik esetben a kamat a kamatozási periódus végén
szintén lekötésre kerül, így a következő időszakban már a kamattal növelt pénzünk
kamatozik tovább (kamatos kamat).
Ha egy bank évi 7% kamatot fizet úgy, hogy azt évente írja jóvá, akkor 150 000 Ft-ot
befizetve mennyi megtakarításunk lesz öt év múlva
a) egyszerű kamat;
b) kamatos kamat választása esetén?
Megoldás
a) A befizetésünk minden évben ugyanannyit kamatozik, méghozzá a 150 000 Ft 7%-
át, azaz 10 500 Ft-ot. Az első év végén tehát 150 000 + 10 500 = 160 500, a második
év végén 150 000 + 2 · 10 500 = 171 000, az ötödik év végén 150 000 + 5 · 10 500 =
= 202 500 Ft lesz a bankszámlánkon.
Észrevehetjük, hogy egyszerű kamat esetén az egymást követő évek végén a bank-
számlán lévő pénz mennyisége egy számtani sorozatot alkot. Ennek a sorozatnak az
első tagja annak a pénznek a mennyisége, amelyet kezdetben lekötöttünk (tőke), a
sorozat különbsége az éves kamat.
b) A befizetésünk minden évben 7%-kal gyarapszik. Az első év végén a számlánkon
150 000·107 = 160 500 Ft lesz. A második év végén már az előző év végi vagyonunk
fog kamatozni, így (150 000 · 107) · 107 = 150 000 · 1072 = 171 735 Ft-unk lesz. Az
5. év végén 150 000 · 1075 ≈ 210 383 Ft lesz a bankszámlánkon.
Kamatos kamat esetén az egymást követő évek végén a bankszámlán lévő pénz
mennyisége egy mértani sorozatot alkot. Ennek a sorozatnak az első tagja ismét a
q
tőke értéke, a sorozat hányadosa pedig 1 + , ahol q a kamat %-os mennyisége
100
(kamatláb).
A bank mindig az úgynevezett tőkésítési periódus végén írja jóvá a kamatot, és a kö-
vetkező tőkésítési időszakban már a kamattal megnövelt pénzmennyiség kamatozik.
Ennek időtartama lehet egy év, néhány hónap, vagy akár néhány nap is. A tőkésítési
időszakban érvényes kamatlábat úgy határozzák meg, hogy az éves kamatlábat el-
osztják az egy évre eső tőkésítési periódusok számával. Érdekes módon ugyanakkora
éves kamat esetén is különböző mértékben növekszik a tőkénk, ha eltérő tőkésítési
periódusokkal számolunk. Ezt demonstrálja a következő példa.
76

C M Y K
Sorozatok
2. példa
Egy bank a betett pénzünk után évi 6% kamatot fizet. 100 000 Ft-ot befizetve mennyi
megtakarításunk lesz 3 év múlva, ha a kamatokat is kamatoztatjuk (kamatos kamat)
és a bank
a) évente; b) félévente; c) negyedévente; d) havonta tőkésít?
Megoldás
a) Három év alatt összesen 3 alkalommal kamatozik a pénzünk.
100 000 · 1063 ≈ 119 102
Körülbelül 119 102 Ft lesz tehát a megtakarításunk.
b) Ha félévente tőkésít a bank, akkor egy évre két tőkésítési periódus esik, így a
6%
féléves kamatláb = 3%.
2
Három év alatt összesen hatszor kamatozik a pénzünk.
100 000 · 1036 ≈ 119 405
c) Ha negyedévente tőkésít a bank, akkor egy évre négy tőkésítési periódus esik, így
6%
a negyedéves kamatláb = 15%.
4
Három év alatt a tőkésítések száma 12.
100 000 · 101512 ≈ 119 562
d) Ha havonta tőkésít a bank, akkor egy évre 12 tőkésítési periódus esik, így a havi
6%
kamatláb = 05%.
12
Három év alatt a tőkésítések száma 36.
100 000 · 100536 ≈ 119 668
Megjegyzés: Észrevehetjük, hogy az egy évre eső kamat csak éves tőkésítés ese-
tén lesz valóban 6%. Féléves tőkésítés esetén például 609% az éves kamat, hiszen
1032 = 10609. Általánosan is igaz, hogy minél gyakrabban tőkésítenek, annál na-
gyobb lesz az azonos időtartamra eső kamat.
Jelölje t a tőkét, q az egy tőkésítési periódusra eső kamatlábat, n a tőkésítések
számát!
Ekkor a kamattal növelt vagyonunk (p ):
q
• egyszerű kamat esetén p = t + n · · t;
100
n
q
• kamatos kamat esetén p = t · 1+ .
100
77

C M Y K
Sorozatok
3. példa
Dóri a 14. születésnapján elhatá-
rozta, hogy ezentúl takarékosko-
dik: minden évben beteszi a bank-
ba azt a 20 000 Ft-ot, amelyet a tá-
voli rokonaitól kap a születésnap-
jára. A bank évi 8%-os kamatos
kamatot fizet.
Mennyi pénze lesz Dórinak a
bankban a 21. születésnapja után
egy nappal, ha a bank évente szá-
molja el a kamatot?
Megoldás
Dóri 15. születésnapján a 14. születésnapra kapott 20 000 Ft kamatozik és hoz-
záadódik az akkor kapott 20 000 Ft. A 16. születésnapján a 14. születésnapra
kapott 20 000 Ft már kétszer kamatozik, a 15. születésnapjára kapott pénz egy-
szer és hozzáadódik az újonnan kapott 20 000 Ft is.
Készítsünk táblázatot!
Dóri Dóri megtakarítása a születésnap Dóri megtakarítása a születésnap
életkora előtti napon (Ft) utáni napon (Ft)
14 0 20 000
20 000 · 108 + 20 000 =
20 000 · 108
= 20 000 · (108 + 1)
15
(20 000 · 108 + 20 000) · 108 =

20 000 · (1082 + 108) + 20 000 =
16 = 20 000 · 1082 + 20 000 · 108 =
= 20 000 · (1082 + 108 + 1)
= 20 000 · (1082 + 108)
..
.
20 000 · (1087 + 1086 + : : : 20 000 · (1087 + 1086 + : : :
21
: : : + 1082 + 108) : : : + 1082 + 108 + 1)
A táblázatból kiolvasható, hogy Dóri megtakarítása a születésnapját követő na-
pon egy olyan mértani sorozat első néhány tagjának összege, amelynek első
tagja 20 000, a hányadosa 108. Az összeadott tagok száma évről évre nő. Dóri
21. születésnapja után egy nappal a megtakarítása az említett mértani sorozat
első nyolc tagjának összege.
S8 = 20 000 · 1108
8−1
≈ 212 733
08 − 1
Dórinak tehát körülbelül 212 733 Ft lesz a számláján a 21. születésnapja után
egy nappal.
78

C M Y K
Sorozatok
4. példa
András bácsi idén év végén nyugdíjba vonul. Nyugdíjpénztári számláján
7 000 000 Ft gyűlt össze. A következő tizenöt évben minden év elején ugyan-
akkora összeget szeretne felvenni a számlájáról.
Mekkora lehet maximálisan ez az összeg, ha a pénztár 5%-os éves kamatot fizet?
Megoldás
Jelölje x az évente felvett, állandó pénzösszeget! Az első év elején András bácsi
felvesz x forintot, így az első év során már csak (7 000 000 − x ) Ft kamatozik.
A továbbiakban is évről évre csökkeni fog a kamatozó pénz összege.
Készítsünk ismét táblázatot!
A számlán lévő pénz az év
Év A számlán lévő pénz az év végén (Ft)
elején (Ft)
(7 000 000 − x ) · 105 =
7 000 000 − x
= 7 000 000 · 105 − x · 105
1

7 000 000 · 105 − x · 105 − x = 7 000 000 · 105 − x · (105 + 1) · 105 =
= 7 000 000 · 105 − x · (105 + 1) = 7 000 000 · 1052 − x · (1052 + 105)
2
7 000 000 · 1052 − 7 000 000 · 1052 −

− x · (1052 + 105) − x = − x · (1052 + 105 + 1) · 105 =
3
= 7 000 000 · 1052 − = 7 000 000 · 1053 −
− x · (1052 + 105 + 1) − x · (1053 + 1052 + 105)
..
.
7 000 000 · 10514 − –
15
−x · (10514 + : : : + 105 + 1)
Mivel a tizenötödik felvett összeg után András bácsi pénze elfogyott, ezért fel-
írható az alábbi egyenlet:
7 000 000 · 10514 − x · (10514 + : : : + 105 + 1) = 0:
A zárójelben egy olyan mértani sorozat első tizenöt tagjának összege áll, amely-
nek első tagja 1, kvóciense 105.
10515 − 1
7 000 000 · 10514 − x ·
105 − 1
=0
10515 − 1
7 000 000 · 10514 = x ·
105 − 1
05 − 1 ≈ 642 282
x = 7 000 000 · 10514 · 1105 15 − 1
András bácsi tehát évente körülbelül 642 282 Ft-ot tud felvenni a nyugdíjpénz-
tári számlájáról.
79

C M Y K
Sorozatok
Megjegyzések: A feladat megoldása alapján 642 282·15 = 9 634 230 Ft-ot vesz
fel András bácsi a tizenöt év alatt összesen a számláról. Ez 2 634 230 Ft-tal több,
mint az összegyűjtött vagyona.
Ha nem fektette volna be a pénzét, akkor a 7 000 000 Ft-ból egy évre csupán
466 667 Ft jutott volna.
Ha a 7 000 000 Ft-ot hasonló feltételekkel kamatos kamatra bankba teszi, akkor
tizenöt év múlva 14 552 497 Ft-ja lett volna, ami 4 918 267 Ft-tal több, mint az
így felvett pénz. Ekkor viszont időközben nem költhetett volna belőle.
5. példa
Gábor egy autót vásárolt hitelre 3 000 000 Ft-ért. A kezdőrészlet 1 000 000 Ft
volt, és havonta 40 000 Ft-ot törleszt.
Mennyi ideig kell törlesztenie, ha a bank évi 12% kamatot számol fel a hitelre?
Megoldás
Gábornak a kezdőrészlet befizetése után 2 000 000 Ft-ot kell törlesztenie. Min-
den hónapban 40 000 Ft-tal csökken az az összeg, amely után kamatot kell fi-
zetnie.
Készítsünk táblázatot, de ügyeljünk rá, hogy a 12%-os éves kamat egy hónapra
eső része 1%!
A hitelből fennmaradt összeg hónap
Hó- A hitelből fennmaradt összeg
nap végén (mielőtt még törlesztett volna)
hónap elején (Ft)
(Ft)
1 2 000 000 2 000 000 · 101
(2 000 000 · 101 − 40 000) · 101 =
2 000 000 · 101 − 40 000
= 2 000 000 · 1012 − 40 000 · 101
2
2 000 000 · 1012 − 2 000 000 · 1012 −

−40 000 · 101 − 40 000 = −40 000 · (101 + 1) · 101 =
3
= 2 000 000 · 1012 − = 2 000 000 · 1013 −
−40 000 · (101 + 1) −40 000 · (1012 + 101)
..
.
2 000 000 · 101n −1 −
n
−40 000·(101n −2 + : : : +101+1)
Mivel az utolsó törlesztőrészlet után a hitelből fennmaradó összeg 0 Ft, ezért
felírható az alábbi egyenlőtlenség. (Egyenlet helyett azért dolgozunk egyen-
lőtlenséggel, mert lehetséges, hogy az utolsó törlesztőrészlet már nem éri el
a 40 000 Ft-ot, azaz Gábor 40 000 Ft befizetésével már túl nagy összeget fizetne
vissza.)
2 000 000 · 101n −1 − 40 000 · (101n −1 + : : : + 101 + 1) ≤ 0
80

C M Y K
Sorozatok
A zárójelben egy olyan mértani sorozat első n tagjának összege szerepel, amely-
nek első eleme 1, kvóciense 101.
101n − 1
2 000 000 · 101n −1 − 40 000 · ≤0
101 − 1
2 000 000 · 101n −1 − 4 000 000 · 101n −1 + 4 000 000 ≤ 0
4 000 000 ≤ 2 000 000 · 101n −1
2 ≤ 101n −1
n − 1 ≥ log101 2 ≈ 6966
n ≥ 7066
Gábornak tehát 71 hónapig, azaz közel 6 évig kell törlesztenie a hitelét.
Megjegyzés: A hitel törlesztésére összesen kb. 71 · 40 000 = 2 840 000 Ft-ot
költött Gábor. Ez 840 000 Ft-tal több, mint a hitel értéke.
Hitel felvételekor nem csak a bank által megszabott kamatot kell kifizetnünk. A bank
felszámít kezelési költséget, a folyószámla vezetésének díját, biztosítási díjat stb.
Ezenfelül, ha a hitel biztosítéka például egy ingatlan, akkor a helyszíni szemle költ-
sége, az értékbecslési díj stb. növeli a visszafizetendő kölcsönt. A banknak a hitel
ajánlatakor nem elegendő a kamatláb nagyságát megadnia, hanem mindezeket a költ-
ségeket tartalmazó együttes mutatót kell készítenie a felvett hitelt és a visszafizetendő
összes költséget figyelembe véve. Az így kapott százalékos értéket hívjuk Teljes Hi-
teldíj Mutatónak, röviden THM-nek.
Hitel felvétele előtt mindenképpen érdemes a fentieket figyelembe véve alaposan tá-
jékozódnunk!
Feladatok
1. Laci karácsonyra 50 000 Ft-ot kapott a nagymamájától. Elhatározza, hogy be-

teszi a pénzt a bankba, ahol évi 7%-ot kamatozik.
Mennyi pénze lesz a bankban
a) 1 év múlva;
b) 2 év múlva;
c) 10 év múlva, ha a kamatokat is mindig a számláján hagyja, és így mindig
a teljes összeg kamatozik (kamatos kamat)?
d) Hány év múlva lesz több mint 200 000 forintja?
2. Elhelyezünk egy bankszámlára 5 évre 200 000 Ft-ot. Melyik esetben járunk a
legjobban?
A: Évi 8%-os egyszerű kamatnál.
B: Évi 7%-os kamatos kamatnál, évenkénti tőkésítéssel.
C: Évi 6%-os kamatos kamatnál, havi tőkésítéssel.
81

C M Y K
Sorozatok
3. A Hopp vagy Kopp Bank három különböző lekötési opciót kínál. Te melyiket
választanád, ha le szeretnéd kötni a pénzed?
HK FIX ajánlat: A bank 12 hónap elteltével a lekötött pénz mennyiségét 8%-
kal növeli.
HK KOMBI ajánlat: A bank 6 hónap elteltével a lekötött pénz mennyiségét
4%-kal növeli.
HK RUGALMAS ajánlat: A bank 3 hónap elteltével a lekötött pénz mennyi-
ségét 2%-kal növeli.
4. Mennyi volt az éves kamat, ha egy számlára 2 000 000 Ft-ot fizettünk be, és
három év múlva 2 590 058 Ft-ot vehettünk fel?
5. Hány Ft-ot kellene elhelyeznünk a takarékban, ha 5%-os éves kamat mellett
azt szeretnénk, hogy öt év múlva 2 000 000 Ft-unk legyen?
6. Hány év alatt növekszik kétszeresére a bankba tett éves lekötésű összeg, ha a
lekötés idején 425%-os évi kamatot kínálnak?
7. Egy bank az első évben 75% kamatot fizetett a megtakarításaink után, a kö-
vetkező évben viszont csak 2%-ot. Mekkora az az állandó éves kamatláb,
amely mellett két év alatt ugyanilyen mértékben növekedtek volna a megta-
karításaink?
8. Egy bank a lekötött pénz után járó kamatot évenként írja jóvá, és azt az ügy-
fél folyószámláján helyezi el, azaz a kamat nem kerül lekötésre és így nem
kamatozik (egyszerű kamat).
a) Mennyi pénz lekötése esetén lesz évi 6%-os kamat mellett hat év alatt
1 000 000 Ft megtakarításunk?
b) Mekkora kamatláb mellett lesz 250 000 Ft lekötése esetén tíz évvel ké-
sőbb 750 000 forintunk?
c) Mennyi idő elteltével lesz 100 000 Ft lekötése esetén évi 4%-os kamat
mellett 170 000 forintunk?
9. Egy bank a lekötött pénz után járó kamatot évenként írja jóvá, és azt hozzá-
adja a lekötött pénzhez, azaz a következő évben már a kamat is kamatozik
(kamatos kamat).
a) Mennyi pénz lekötése esetén lesz évi 6%-os kamat mellett 6 év alatt
1 000 000 Ft megtakarításunk?
b) Mekkora kamatláb mellett lesz 250 000 Ft lekötése esetén 10 évvel ké-
sőbb 750 000 forintunk?
c) Mennyi idő elteltével lesz 100 000 Ft lekötése esetén évi 4%-os kamat
mellett 170 000 forintunk?
82

C M Y K
Sorozatok
10. Egy dolgozó az év végi prémiumként kapott
1 000 000 Ft-ját akarja kamatoztatni a követke-
ző nyárig, hat hónapon át. Két kedvező ajánla-
tot kapott. Vagy kéthavi lekötést választ kétha-
vi 17%-os kamatra, kéthavonkénti tőkésítés mel-
lett, vagy a forintot átváltja euróra, és az összeget
havi 025%-os kamattal köti le hat hónapra, havi
tőkésítés mellett.
a) Mennyi pénze lenne hat hónap után a forint-
számlán az első esetben? (Az eredményt Ft-
ra kerekítve adja meg.)
b) Ha ekkor éppen 252 forintot ér egy euró, akkor hány eurót vehetne fel
hat hónap múlva a második ajánlat választása esetén? (Az eredményt két
tizedesjegyre kerekítve adja meg.)
c) Legalább hány százalékkal kellene változnia a 252 forint/euró árfolyam-
nak a félév alatt, hogy a második választás legyen a kedvezőbb? (Az
eredményt két tizedesjegyre kerekítve adja meg.)
(A tőkésítés melletti befektetés azt jelenti, hogy a tőkésítési időszak alatt elért
kamatot az időszak végén hozzáadják az időszak kezdetén befektetett tőkéhez,
és a következő időszakban az így kapott, kamattal megnövelt összeg után
számítják a kamatot. Ez a folyamat annyiszor ismétlődik, ahány tőkésítési
időszak van a befektetés időtartama alatt.)
11. Tíz éven át minden év elején 200 000 Ft-ot helyezünk el egy bankszámlán.
Mennyi pénz lesz a számlán
a) 1 év; b) 2 év; c) 3 év;
d) 10 év múlva, ha a bank 55%-os éves kamatot fizet?
12. Veronika 18 éves, és sajnos már rendszeresen
dohányzik. Egy héten átlagosan 2000 Ft-ot költ
cigarettára.
a) Számítsd ki, nagyjából mennyit költ egy év-
ben cigarettára!
b) Ha a következő évtől kezdve, minden év ja-
nuár 1-én inkább elhelyezné ezt az összeget
a bankban, akkor mennyi pénzt takarítana
meg
5; 10; 20; 50
év alatt, ha a bank mindvégig 7%-os éves kamatot fizetne a lekötéseire
és a bankban évente tőkésítenének?
83

C M Y K
Sorozatok
13. Egy család három éven át havonta azonos összeget tesz félre. A bank 6%-os
éves kamatot fizet.
Mekkora a család havi megtakarítása, ha a 3 év elteltével 474 400 forint gyű-
lik össze a bankszámlájukon? (A bankban havonta tőkésítenek, azaz a havi
kamatot hozzáteszik a tőkéhez és az kamatozik tovább.)
14. Gerzson a havi fizetéséből minden hónapban félretesz 20 000 Ft-ot. Ha a bank
évi 75%-os kamatot fizet havi tőkésítéssel, akkor
a) mennyi pénzt gyűjt össze Gerzson 10 év alatt?
b) mennyi idő alatt gyűjt össze Gerzson 3 000 000 Ft-ot, amiből megveheti
az általa kiszemelt autót?
15. Gazdag rokonom tanulmányaim támogatására január elején 1 000 000 Ft-ot
helyezett el számomra évi 9%-os kamatra egy bankszámlán. Évente egy al-
kalommal vehetek fel mindig ugyanakkora (fix) összeget.
Mekkora legyen ez az összeg, hogy összesen tíz éven át tudjak felvenni pénzt,
ha
a) mindig év végén;
b) mindig év elején veszem fel a pénzt?
16. Éva örököl 1 500 000 Ft-ot, amelyet berak a bankba. Ebből szeretné az egyete-
mi tanulmányai alatt a szüleitől kapott anyagiakat kiegészíteni. A tanulmányai
5 éve alatt minden hónap elején ugyanakkora (fix) összeget szeretne felvenni.
Mekkora összeget vehet fel havonta, ha a bank a bent lévő pénz után havi
lekötés esetén 6% évi kamatot ad? (A bankban havonta tőkésítenek, azaz a
havi kamatot hozzáteszik a tőkéhez és az kamatozik tovább.)
17. Egy bank a „Gondoskodás” nevű megtakarítási
formáját ajánlja újszülöttek családjának. A meg-
takarításra vállalkozó családok a gyermek szüle-
tését követő év első banki napján számlát nyit-
hatnak 100 000 forint összeggel. Minden követ-
kező év első banki napján szintén 100 000 forin-
tot kell befizetniük a számlára. Az utolsó befi-
zetés annak az évnek az első banki napján tör-
ténhet, amely évben a gyermekük betölti a 18.
életévét.
A bank év végén a számlán lévő összeg után évi
8%-os kamatot ad, amelyet a következő év első
banki napján ír jóvá.
A gyermek a 18. születésnapját követő év első
banki napján férhet hozzá a számlához.
84

C M Y K
Sorozatok
a) Mekkora összeg van ekkor a számlán? A válaszát egész forintra kerekítse!
A gyermek a 18. születésnapját követő év első banki napján felveheti a szám-
láján lévő teljes összeget. Ha nem veszi fel, akkor választhatja a következő
lehetőséget is:
Hat éven keresztül minden év első banki napján azonos összeget vehet fel.
Az első részletet a 18. születésnapját követő év első banki napján veheti fel.
A hatodik pénzfelvétellel a számla kiürül. Ha ezt a lehetőséget választja, ak-
kor a bank – az első pénzfelvételtől számítva – minden év végén a számlán
lévő összeg után évi 5%-os kamatot garantál, amit a következő év első banki
napján ír jóvá.
b) Ebben az esetben mekkora összeget vehet fel alkalmanként? A válaszát
egész forintra kerekítse!
18. Mennyi pénzt kell dolgozó éveim során megtakarítanom ahhoz, hogy nyugdí-
jas koromban a pénzt egy bankszámlán 3%-os kamatra elhelyezve húsz éven
át minden hónap elején 100 000 Ft-ot tudjak felvenni?
19. Egy család új lakást akar vásárolni. Ehhez kölcsönt vesznek fel, méghozzá
tízmillió forintot húsz évre, évi 10%-os kedvezményes kamatra. Húsz éven
át minden év végén ugyanakkora összeg befizetésével törlesztik a kölcsönt és
kamatait.
Mekkora az éves törlesztőrészlet?
20. Péter 500 000 Ft kölcsönt vesz fel évi 18%-os kamatra. Két év alatt kell
visszafizetnie, havi egyenlő részletekben. Mekkora lesz a törlesztőrészlet?
21. Egy a Lupa-szigeten találha-
tó hétvégi telek gázbevezetésé-
hez 250 000 Ft hitelt vett fel
a tulajdonos 2010. január 1-én
évi 20%-os kamatra. A kölcsönt
minden év végén 60 000 Ft befi-
zetésével törlesztik. Mikor fizetik
ki az utolsó részletet?
85

C M Y K
Sorozatok
Tudáspróba
1. Tekintsük az alábbi számsorozatokat!

an : A 3-mal osztva 2 maradékot adó pozitív számok.
2n + 5
bn =
n +3
c1 = 1, c2 = 1 és cn = cn −1 − cn −2 , ha n >2.
a) Írd fel a sorozatok első hat tagját, és ábrázold őket grafikonon!
b) Jellemezd a sorozatokat!
1
2. Egy sorozatról tudjuk, hogy első eleme a 9, ötödik eleme az .
9
a) Melyek a köztes elemek, ha a sorozat számtani sorozat? Add meg a so-
rozat rekurzív, illetve explicit képletét!
b) Melyek a köztes elemek, ha a sorozat mértani sorozat? Add meg a sorozat
rekurzív, illetve explicit képletét!
3. Gyúró Gyuri január 1-jén elhatározta, hogy fekvőtámaszokkal edzi magát.
Először 10 fekvőtámaszt csinált, majd minden nap 3-mal többet.
a) Hány fekvőtámaszt csinált január 31-én?
b) Hányadikán csinált pontosan 70 fekvőtámaszt? És pontosan 80-at?
c) Hány fekvőtámaszt csinált januárban összesen?
4. Egy kisvárosi takarékbank akciós, 9%-os éves kamatot ajánl ügyfeleinek.
A bankban havonta tőkésítenek.
a) Mennyi lesz egy év múlva Józsi bácsi megtakarítása, ha 1 200 000 Ft-ot
fizet be?
b) Hány hónap elteltével lesz Józsi bácsinak elég megtakarítása ahhoz, hogy
meg tudja vásárolni álmai fűnyíró traktorát, melynek ára 1 650 000 Ft?
c) Józsi bácsi felesége, Kató néni minden hónap elején 25 000 Ft-ot fizet
be a megtakarítási számlájára. Elég pénz gyűlik-e össze egy év alatt a
megtakarítási számlán ahhoz, hogy ezzel az összeggel kiegészítve Józsi
bácsi megtakarítását, a házaspár már meg tudja venni a fűnyíró traktort?
5. Három szám egy mértani sorozat első három tagja, összegük 93. Ha a második
számot 24-gyel növeljük (és a másik két számot változatlanul hagyjuk), akkor
egy számtani sorozat egymást követő tagjait kapjuk.
Melyik ez a három szám?
86

C M Y K
Testek felszne s trfogata
Testek felszíne és térfogata

Poliéderek, a hasáb
Középiskolai geometriai tanulmányainkban az utolsó témakörhöz érkeztünk. Ebben
a témakörben különböző mértani testek felszínét és térfogatát tárgyaljuk. Ehhez ter-
mészetesen szükségünk van a testek ismeretére, a felszín meghatározásakor pedig a
területszámítással kapcsolatos ismeretekre.
A térfogatszámítást a területszámításhoz hasonlóan építjük fel: először definiáljuk a
poliéderek térfogatának fogalmát, majd ennek segítségével meghatározzuk a külön-
böző testek térfogatának kiszámítási módját.
A térgeometriai számításokhoz célszerű átismételni azokat az alapismereteket, ame-
lyeket kilencedik évfolyamon a Térgeometria témakörben tanultunk. Ezek közül a
legfontosabbak:
• térgeometriai alapfogalmak;
• térelemek kölcsönös helyzete;
• térelemek távolsága;
• térelemek hajlásszöge.
Mielőtt a felszín- és a térfogat tárgyalását elkezdenénk, először bevezetjük a poliéder
fogalmát és pontosítjuk a hasábról eddig tanultakat.
Szikladóm, Jeruzsálem
Poliéderek
Már ötödik évfolyamon osztályoztuk a testeket aszerint, hogy csak sík felületek
határolják-e, vagy csak görbe felületek, vagy esetleg mindkettő.
D EFINÍCIÓ: Poliédertestnek nevezzük a térben azt a véges sokszög által

határolt részt, amely nem tartalmaz félegyenest (azaz korlátos).
87
TEX 2012. július 13. – (1. lap/87. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (03TEST)

C M Y K
A poliédert határoló síklapok találkozását élnek, az élek találkozását csúcsnak nevez-

zük, így minden csúcsból legalább három él indul ki. A poliédereket tehát sokszögla-
pok határolják, ezek szögeit a poliéder élszögének, a két szomszédos lap által bezárt
szöget pedig lapszögnek nevezzük.
Ha a poliéder két csúcsa egy lapon helyezkedik el, akkor az őket összekötő szakasz
vagy a poliéder éle, vagy pedig a poliéder lapátlója. Ha a két csúcs nem egy lapra
illeszkedik, akkor a csúcsokat összekötő szakasz a poliéder testátlója. Ha a poliéder
konvex, akkor a testátlót a poliéder minden esetben tartalmazza.
D EFINÍCIÓ: A poliédert határoló lapok területének összegét a poliéder fel-

színének nevezzük.
lapszög
élszög
testátló
lapátló
nem poliéder
1. példa
Adott egy egyenes és tőle 2 cm távolságra egy pont. Mekkora annak a kockának az
éle, amelynek az adott pont az egyik csúcsa és az egyenesen van az egyik testátlója?
Megoldás
Készítsünk ábrát! Legyen az adott pont H , H
az adott egyenes pedig e ! A H pont és az G
e egyenes távolsága azonos a kocka testát-
lójának és egy, a testátlóra nem illeszkedő d
csúcsnak a d távolságával. A d távolság- E
ból szeretnénk a kocka élét meghatározni. F
Jelölje a a kocka élének a hosszát! D
H√C az a oldalú négyzet átlója, ezért H C = C
= 2 · a. e
E H merőleges a C GH D sík H D és H G A
egyenesére, ezért merőleges a sík összes B
egyenesére, így H C -re is, tehát E C H
88

C M Y K
EC H derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tételt!

derékszögű. Írjuk fel az
EC = EH 2 + H C 2
2
√ 2 √
EC 2 = a 2 + 2a = 3 · a 2 ⇒ E C = 3 · a
Fejezzük ki az EC H háromszög területét kétféleképpen!
√ √ ⎫
EH · H C a · 2a 2 · a2 ⎪
⎪
TEC H = = = ⎪
⎬
2 2 2
√ ⇒
⎪
EC · d 3·a ·d ⎪
⎪
⎭
TEC H = =
2 2
√ √
2 · a2 3·a ·d 3 3 √
⇒ = ⇒a= ·d = ·2= 6
2 2 2 2
√
A kocka élének hossza tehát a = 6 cm.
Megjegyzés: A feladat megoldásában kihasználtunk egy már kilencedik évfolyamon
tanult tételt, amelyet akkor nem bizonyítottunk.
T ÉTEL: Ha egy egyenes merőleges egy sík egymással nem párhuzamos két
egyenesére, akkor az egyenes merőleges a sík minden egyenesére, tehát a
síkra is.
Bizonyítás: Készítsünk ábrát! e
Belátjuk, hogy ha az e egyenes merő-
leges az S sík a és b egyenesére, akkor
merőleges az S sík egy tetszőleges g
egyenesére is. Vegyünk fel az egyene- e
sekkel párhuzamos nem nullvektoro- g
kat a következő módon: a a , b b , a b
e e , g g , ahol a, b és g az g a
b
S sík egy-egy vektora. Tudjuk, hogy S
két vektor csak akkor merőleges egy-
másra, ha skaláris szorzatuk 0, ezért
a · e = 0 és b · e = 0.
A vektorok felbontására vonatkozó tétel miatt g egyértelműen bontható fel
az a és a b vektorral párhuzamos összetevőkre, azaz egyértelműen létezik
az ∈ R úgy, hogy g = · a + · b. Írjuk fel az e és g vektorok skalá-
ris szorzatát!
e · g = e · ( · a + · b) = · e · a + · e · b = 0
Mivel e · g = 0, ezért e ⊥ g, de akkor a vektorokkal párhuzamos e és g egyene-
sek is merőlegesek egymásra. Tehát e ⊥ g , és ezt akartuk belátni.
89

C M Y K
2. példa
Határozzuk meg az a élű kockában
a) a testátló és valamelyik oldallap hajlásszögét;
b) két testátló hajlásszögét;
c) két kitérő él felezési pontjának távolságát;
d) az egyik él és az élt nem metsző testátló távolságát!
H
Megoldás G
Felhasználjuk, hogy az a élű kocka lapátlójának
√ √ E
hossza 2 · a , testátlójának hossza pedig 3 · a .
a) A kocka testátlója valamennyi oldallappal Ö2Ø F
a
ugyanakkora szöget zár be. Ez a szög egyenlő a D
(az ábra jelöléseit használva) például az AC E
a
derékszögű háromszög hegyesszögével. C
a 1 Ø
Ö3 a
tg = √ = √ ⇒ ≈ 3526◦ A
2·a 2
B
H
b) Bármely két testátló ugyanakkora szöget zár
G be egymással, ez a szög egyenlő az ABGH tég-
lalap átlóinak ' szögével. A téglalap átlója a
E
F j '
2 téglalap egyik oldalával szöget zár be, amely
2
O azonos a kocka testátlójának és oldallapjának az
a j a) részben meghatározott szögével, ezért
D ' = 2 · ≈ 7053◦ :
C
H
A
G
B
c) Határozzuk meg a C D él Q , és az AE él P E
felezőpontjának távolságát! Először fejezzük ki
a
az AQ szakasz hosszát a Pitagorasz-tétel segít- F
ségével az ADQ , majd a kérdezett PQ szakasz P D Q
hosszát az AQP derékszögű háromszögből!
C
√ A
a 2
5 2 5·a
AQ = AD 2 + DQ 2 = a 2 + = a = B
2 4 2
√ 2 √
a 2
5·a 6a 2 6·a
PQ = AP + AQ =2 2 + = =
2 2 4 2
90

C M Y K
d) Tekintsük az AB élt és az EC testátlót! Két kitérő egyenes távolsága a mindkettőre

merőleges egyenes kitérő egyenesek közé eső szakaszának a hossza. Jelölje P az AB ,
O pedig az EC átló felezési pontját! Megmutatjuk, hogy PO merőleges az AB és
az EC szakaszra is.
H
Az AOB egyenlő szárú (AO = BO ), ezért
PO ⊥ AB . G
E P = PC , mert mindkét szakasz a négyzet egyik E
csúcsát köti össze a szemközti oldal felezőpontjá-
val. Így EPC is egyenlő szárú, alapja E C , ezért O F
PO ⊥ AB . a D
A PO szakasz azonos az ABGH téglalap középvo-
nalának felével, ezért C
√
BG 2·a
PO = = : A
2 2 P
B
Hasáb
A hasáb származtatása
Vegyünk fel egy sokszöget és egy egyenest, amely a sok-
szög síkjával nem párhuzamos! Ha a sokszögvonal pont-
jain át az adott egyenessel párhuzamosokat húzunk, ak-
kor egy végtelenbe nyúló felületet kapunk. Messük el ezt
a felületet a sokszög síkjával párhuzamos síkkal! A ke-
letkezett térrészt hasábnak nevezzük.
otó
e Az Óriások útja nevű

alk
bazaltképződmény Írországban
magasság
A párhuzamos sokszögek, amelyek egybevá-
gók, a hasáb alapjai (alaplap, fedőlap), a töb-
bi lap a hasáb oldallapja, amelyek paralelo-
S alapél grammák. Az oldallapok együttesen a hasáb
palástját alkotják. Az oldallapok száma adja
meg azt, hogy a hasáb hány oldalú. Az alapla-
pok élei a hasáb alapélei, a többi pedig a hasáb
oldaléle.
91

C M Y K
ó
m
ó
alkotó
alkotó
alkot
alkot
m
m m
Az alaplapok síkjainak távolsága a hasáb magassága. A hasáb származtatásakor hú-

zott párhuzamosoknak az alaplapok közé eső darabjait a hasáb alkotóinak nevezzük.
Ha az alkotók az alaplapokra merőlegesek, akkor a hasábot egyenes hasábnak, kü-

lönben ferde hasábnak nevezzük. Az egyenes hasáb alkotója és magassága egyenlő.
Ha az egyenes hasáb alapja szabályos sokszög, akkor a hasábot is szabályos ha-

sábnak nevezzük. Ekkor az alaplapok középpontjain átmenő egyenest a hasáb tenge-
lyének hívjuk.
t t t
A négyoldalú szabályos hasábot négyzetes oszlopnak is nevezzük. Ha a négyzetes

oszlop alapéle és magassága egyenlő, akkor az így kapott test kocka. A kocka lap-
jai négyzetek, élei egyenlő hosszúak. Ha az élek hossza 1 egység, akkor a kockát
egységkockának nevezzük.
A paralelogramma alapú hasábot paralelepipedonnak, a téglalap alapú egyenes ha-

sábot téglatestnek nevezzük. A téglatest derékszögű paralelepipedon.
92

C M Y K
3. példa
Igazoljuk, hogy a paralelepipedon középpontosan szimmetrikus!
Megoldás
Tekintsük először az ábrán látható pa- H G
ralelepipedon ABGH síkmetszetét! Az
ABGH négyszög paralelogramma, mert
két szemközti oldala párhuzamos és
egyenlő hosszú, így tehát középpontosan E
F
szimmetrikus az átlói O metszéspontjá- O
ra. Megjegyezzük, hogy az O a BH átló D
C
felezőpontja.
A paralelepipedon BC H E síkmetszete
is paralelogramma, amely középponto-
A B
san szimmetrikus átlói metszéspontjára.
Mivel a H B átlója a második síkmet- H G
szetnek, ezért a felezőpontja, O pont lesz
a középpontja a BC H E paralelogram-
mának is. Hasonlóan belátható, hogy az
F
O szimmetria-középpontja AC GE pa- E
ralelogrammának is. Ebből következik, O
hogy a paralelepipedon középpontosan D C
szimmetrikus az O pontra.
A B
A térfogatszámítás axiómái, a téglatest térfogata
D EFINÍCIÓ: Minden poliéderhez hozzárendelünk egy pozitív valós számot,

amelyet térfogatnak nevezünk, és amely a következő tulajdonságokkal ren-
delkezik:
1. Az egységkocka térfogata 1.
2. Egybevágó poliéderek térfogata egyenlő.
3. Ha egy poliédert két poliéderre bontunk, akkor a két poliéder térfogatának
összege az eredeti poliéder térfogatával egyenlő.
Megjegyzés: A 3. követelményből következik, hogy ha egy poliédert nem két, hanem

több poliéderre darabolunk fel, akkor a kapott részek térfogatainak összege az eredeti
poliéder térfogatával egyenlő.
93

C M Y K
A térfogat méréséhez választanunk kell egy kockát, amelyet egységkockának neve-

zünk. Arra törekszünk, hogy a választott egységkocka segítségével fejezzük ki az
adott poliéder térfogatát. A térfogat mértékegysége lehet például mm3 , cm3 , dm3 ,
m3 stb. A térfogat mértékegysége nem szerepel az alapmennyiségek között, mert a
területhez hasonlóan származtatott mennyiség.
A testek térfogatképleteinek igazolása nehezebb feladat, mint a síkidomok területkép-
leteinek bizonyítása. Elsőként a téglatest térfogatát tárgyaljuk.
T ÉTEL: Az egybevágó alapterületű téglatestek térfogatának aránya egyenlő

a magasságuk arányával.
Bizonyítás: Válasszunk egy n ∈ N+ számot. Használjuk az ábra jelöléseit!

Osszuk az első téglatest m1 ma-
gasságát n egyenlő részre, és a
kapott osztásrészt mérjük fel a
második téglatest m2 magassá-
gára, ahányszor csak lehet. Te-
m
gyük fel, hogy az 1 hosszú
n
osztásrészt k -szor lehet felmér-
ni az m2 magasságra, a (k + 1)-
edik szakasz már kiér a téglatest-
ből (k ∈ N+ ).
m1 m
Az elmondottakból következik: k· ≤ m2 <
(k + 1) · 1 , amelyből átrende-
n n
zéssel kapjuk:
k m2 k + 1
≤ < : (1)
n m1 n
Fektessünk mindkét téglatestben az osztópontokon keresztül az alappal párhu-
zamos síkokat! Ekkor az első testet k db egybevágó téglatestre bontottuk. Az
egybevágó testek térfogata egyenlő, a térfogatuk összege pedig a 3. követel-
mény miatt az eredeti test V1 térfo-
V1
gatát adja, így egy rész térfogata .
n
A második testet k db rész még nem
feltétlenül tölti ki, (k + 1) db rész tér-
fogata pedig már biztosan több a má-
sodik test térfogatánál, így
V1 V
k· ≤ V2 <
(k + 1) · 1
n n
amelyből átrendezéssel kapjuk:
k V2 k + 1
≤ < : (2)
V1 nn
k m V k +1
Ábrázoljuk számegyenesen a , az 2 , a 2 és a számokat (1) és (2)
n m1 V1 n
alapján!
94

C M Y K
k m2 V2 k + 1
n m1 V1 n
1
n

V2 m2 1
Megállapíthatjuk, hogy 0 ≤ − <. Mivel n bármilyen nagy szám
V1 m1 n
1
lehet, az értéke tetszőlegesen kicsi pozitív szám lesz. Az abszolút érték így
n
egy olyan nemnegatív
szám, amely bármely pozitív számnál kisebb. Ez pedig
V2 m2
csak a nulla. Így − = 0, azaz V2 = m2 , és ezt akartuk belátni.
V1
m1 V1 m1
T ÉTEL: A téglatest térfogata az egy csúcsában összefutó három élének szor-

zatával egyenlő. Jelöléssel: V = a · b · c (a b c ∈ R+ ), ahol a , b és c az egy
csúcsban összefutó élek hosszát jelöli.
Bizonyítás: Induljunk ki az egységkockából, amelyről

tudjuk, hogy éleinek hossza 1 és térfogata V1 = 1. Első V1
lépésben tekintsük azt a V2 térfogatú téglatestet, amelynek
alaplapja egység oldalú négyzet, magassága a ! A kocka és
a téglatest alapja egybevágó, így előző tételünk értelmében
V2 a V2
= ⇒ V2 = a · V1 = a:
V1 1
Második lépésként egy olyan V3 térfogatú téglatestet te-
kintsünk, amelynek két éle 1 és a hosszú, harmadik éle pe-
dig b hosszú. Ennek a téglatestnek és az előző téglatestnek V3
az a és 1 oldalhosszú lapjai egybevágóak, így térfogatuk
aránya megegyezik magasságaik arányával:
V3 b
= ⇒ V3 = b · V2 = b · a = a · b:
V2 1
Végül tekintsük a V térfogatú, a , b , c élű téglatestet. En-
nek a téglatestnek és az előző téglatestnek az a , b oldal- V
hosszúságú lapjai egybevágóak, ezért térfogatuk aránya:
V c
= ⇒ V = c · V3 = c · a · b = a · b · c:
V3 1
T
c
ÉTEL: A téglatest felszíne kifejezhető az egy csúcsában összefutó három
élének segítségével: A = 2 · (a · b + b · c + a · c ) (a , b , c ∈ R+ ), ahol a , b és
az egy csúcsban összefutó élek hosszát jelöli.
Bizonyítás: A téglatest felszíne a határoló téglalapok területének összege. Ké-

szítsük el a téglatest hálóját!
95

C M Y K
a×b b
A téglatest testhálója két da-

rab a , b oldalú, két darab b ,
c b×c a×c b×c c oldalú és két darab a , c ol-
dalú téglalapból áll. A téglala-
b b pok területének összege a tég-
latest felszínét adja, így
a×b b A= 2·a ·b+2·b·c+2·a ·c =
= 2 · (a · b + b · c + a · c ):
a×c c
A paralelepipedon és a hasáb térfogata
ÉTEL: A paralelepipedon térfogata az alapterület (Talap ) és a hozzá tartozó

T magasság (m ) szorzatával egyenlő.
Jelöléssel: V = Talap · m
Bizonyítás: Már tudjuk, hogy a téglatestre, amely derékszögű paralelepipedon,

igaz az állítás.
Megmutatjuk, hogy a paralelepipedon térfogata egyenlő egy vele azonos alap-
területű és magasságú téglatest térfogatával. A bizonyítás logikája a paralelo-
gramma területének bizonyításához hasonló.
Jelölje a paralelepipedon alaplapjának egyik oldalát a , magasságát pedig m !
Hosszabbítsuk meg a paralelepipedon alaplapjait és két párhuzamos oldallapját
(az ábrának megfelelően)! Így egy végtelen hasábfelületet kapunk. Messük el
ezt a felületet két, a hasáb éleire merőleges, egymástól a távolságra lévő síkkal!
96

C M Y K
Használjuk az ábra jelöléseit! Ekkor a C jelű paralelepipedon alaplapja egy

a oldalú téglalap lesz, melynek területe egyenlő az eredeti A jelű paralelepipe-
don alaplapjának területével (Talap ). Vegyük észre, hogy az A és B részekből
álló poliéder egybevágó a B és C részből álló poliéderrel, hiszen az elsőt a v
vektorú eltolás a másodikba viszi. Egybevágó poliéderek térfogata egyenlő, így
VAB = VBC . Ha mindkét testből kivágjuk a B testet, akkor a megmaradó testek
térfogata szükségképpen egyenlő, így VA = VC .
Az eljárást ismételjük meg a C paralelepipedonnal az ábrának megfelelő mó-
don! Ekkor a D jelű paralelepipedon már téglatest lesz. Az elmondottakból kö-
vetkezik, hogy az A, C és D testek alaplapjának területe és magassága mege-
gyezik. Mivel VD = VC = VA , és VD = Talap · m , ezzel állításunkat beláttuk.
T ÉTEL: A hasáb térfogata alapterületének és magasságának szorzatával

egyenlő.
Jelöléssel: V = Talap · m
Bizonyítás: Először háromoldalú hasábra bizo-

nyítjuk az állítást. Tükrözzük a hasáb alaplapját,
amely egy háromszög, az egyik oldalának a fe-
lezőpontjára! Így egy paralelogrammát kapunk.
C O
A háromszög területe fele a paralelogramma te- B
Tparalelogramma
rületének (T = ). Ha a kiegészí-
2 F
tő háromszög fölé a hasáb alkotójával egy újabb A C¢
hasábot emelünk, akkor a két hasáb együtt egy
paralelepipedont alkot. A két hasáb egybevágó, mert a paralelepipedon O kö-
zéppontjára nézve középpontosan szimmetrikus, ezért térfogatuk egyenlő. Az
eredeti hasáb térfogata tehát a paralelepipedon térfogatának a felével egyenlő:
V T ·m
Vhasáb = paralelepipedon = paralelogramma = T · m .
2 2
Minden hasáb alapja sokszög, melyet fel tudunk
osztani háromszögekre, ennek megfelelően a ha-
sábot háromoldalú hasábokra osztjuk fel. A ka-
pott részek térfogatának összege az eredeti hasáb
térfogatát adja, mely így a háromszögek terüle-
tösszegének, azaz a hasáb alapterületének és a ha-
sáb magasságának a szorzata.
ti
Vhasáb = t1 · m + t2 · m + : : : + ti · m =
= (t1 + t2 + : : : + ti ) · m = Talap · m t2
t1
97

C M Y K
alaplap
T ÉTEL: A hasáb felszíne egyenlő két alaplapjának
és oldallapjai területének összegével.
oldallap Jelöléssel: Ahasáb = 2 · Talap + Tpalást =
= 2 · Talap + Toldal1 + Toldal2 + : : : + Toldaln
Készítsük el a hasáb testhálóját! A testháló területe a hasáb felszínével egyenlő.
alaplap
oldallapok
alaplap
4. példa
Egy strandon egy téglalap alakú medence
12 méter széles és 25 m hosszú. Úgy ala-
kították ki, hogy a mélysége egyenletesen
változik, amíg az egyik végén csak 120 cm
mély, addig a másik végén már 190 cm a
mélysége.
a) Hány m3 víz szükséges a medence teljes
feltöltéséhez?
b) Felújításkor újraburkolják a medence falát. Hány m2 burkolóanyag szükséges eh-
hez, ha tudjuk, hogy a megvett mennyiség 20%-a hulladék lesz?
Megoldás
a a) Készítsünk vázlatot a medencéről! A me-
b b d dence egy hasáb, ahol a hasáb alaplapja a me-
c a d
dence derékszögű trapéz alakú oldallapjával
b azonos, a hasáb magassága pedig a medence
e
szélessége.
Az ábra jelöléseivel: a = 25 m, b = 12 m, c = 12 m és d = 19 m.
98

C M Y K
Először meghatározzuk a trapéz területét:

(c + d ) · a (12 + 19) · 25
Ttrapéz = = = 3875 m2 :
2 2
Vhasáb = T · m = T · b = 3875 · 12 = 465 m3
A medence tehát 465 m3 vízzel tölthető fel.
b) Az újraburkoláshoz a medence oldallapjainak és az aljának a területét kell megha-
tároznunk. A medence alsó lapja egy téglalap, melynek egyik oldala b , másik oldalát
(e ) a Pitagorasz-tétel segítségével határozhatjuk meg:
e 2 = a 2 + (d − c)2 = 252 + (19 − 12)2 = 62549 ⇒ e ≈ 2501 m:
A burkolandó terület:
Tcsempe = 2 · Ttrapéz + b · d + b · c + b · e = 2 · Ttrapéz + b · (d + c + e ) =
= 2 · 3875 + 12 · (19 + 12 + 2501) = 41482 m2 :
Ez a vásárolandó mennyiség (A) 80%-a, így:
41482
08 · A = 41482 ⇒ A = ≈ 51853 m2 :
08
Megközelítőleg tehát 519 m2 burkolóanyag szükséges a medence burkolásához.
5. példa
Egy paralelepipedon a és b alapélének hajlásszöge , a harmadik él, amelyet c jelöl,
szöget zár be az előbbi két él síkjával.
Igazoljuk, hogy a paralelepipedon térfogata V = a · b · c · sin · sin !
Megoldás
Tudjuk, hogy a paralelogramma területe egyenlő
két oldalának és az általuk közbezárt szög szinu-
szának szorzatával, ezért a paralelepipedon alap-
lapjának területe Ta = a · b · sin . c b
m
Fejezzük ki a paralelepipedon előbbi lapjához b
a b
tartozó testmagasságát az ábrán látható derék-
a
szögű háromszögből!
m
sin = ⇒ m = c · sin
c
A paralelepipedon térfogata:
V = Ta · m = a · b · sin · c · sin = a · b · c · sin · sin :
6. példa
Melyek azok a paralelepipedonok, amelyeknek van beírható és köré írható gömbje is?
99

C M Y K
Megoldás
A paralelepipedon lapjai paralelogrammák. Mivel a testnek van köré írható gömbje,
ezért az oldallap paralelogramma négy csúcsa is illeszkedik a gömbre, tehát a négy
pont egy körön helyezkedik el. Ebből az következik, hogy a paralelogramma húrnégy-
szög, tehát téglalap. A paralelepipedon minden lapjára igaz ez, tehát minden oldallap
téglalap, ezért a paralelepipedon téglatest. A téglatestnek van beírható gömbje, ezért
csak kocka lehet. A keresett paralelepipedon tehát kocka.
Feladatok
1. Egy kocka felszíne 375 dm2 .
a) Mekkora a kocka térfogata? b) Mekkora a kocka testátlója?
2. Egy téglatest éleinek az aránya 3 : 4 : 5, testátlója 20 cm hosszú.
a) Határozd meg az oldalak hosszát! b) Mekkora a téglatest térfogata?
3. Mekkora a téglatest térfogata, ha három különböző oldallapjának területe:
15 cm2 , 33 cm2 és 55 cm2 ?
4. 42 darab egységkockából téglatestet építünk. Az elkészíthető téglatestek közül
melyiknek lesz a legkisebb és melyiknek lesz a legnagyobb a felszíne?
5. Egy négyzetes oszlop alapéle 6 cm, palástjának területe háromszorosa az alap-
lap területének.
a) Mekkora a négyzetes oszlop felszíne?
b) Mekkora a test térfogata?
√
6. Egy kocka a két testátlójára fektetett síkból 144 · 2 cm2 területű síkidomot
vág ki.
a) Mekkora a kocka felszíne? b) Mekkora a kocka térfogata?
7. Egy pirosra festett kockának 5 cm hosszúak az élei.
Lyukakat vágtunk bele a következő módon:
Minden lyuk téglatest alakú. Bármelyik két lyuk
közös része 1 cm élhosszú kocka. A 12 lyuk „sza-
bályosan” helyezkedik el, amint az ábrán látható.
a) Mekkora terület maradt piros a kivágás után?
b) Mekkora az így kilyuggatott kocka térfogata?
8. Egy kockamargarin tömege 250 g. Az egyik függő-
leges él mentén Vivienn éles késsel, egy vágással
olyan darabot hasít le a margarinból, amelynek tömege 60 g.
Mekkora szöget zár be a kés éle ekkor a kocka függőleges lapjával?
100

C M Y K
9. Egy tetőtérben levő szoba fűtésének tervezé-

séhez meg kell határozni azt, hogy a szoba
légtere hány m3 -es. A szoba alapterülete tég- 45°
3m
lalap, melynek szélessége 4 m, hossza pedig
45 m. 1,5 m
Az ábráról a szoba keresztmetszetének ada-
4m
tait leolvasva határozzuk meg a légtér nagy-
ságát!
10. A képen látható régi cukortartó edény belsejének alap-
lapja olyan hatszög, melynek két szemközti párhuza-
mos oldala 7 cm, a többi pedig 4 cm hosszú, leg-
hosszabb átlója 10 cm. Az edény magassága 14 cm.
Hány dkg porcukor fér el az edényben, ha azt színültig
töltjük? (A porcukor sűrűsége = 083 g=cm3 .)
11. Mekkora a térfogata annak a 62 cm magas paralele-
pipedonnak, amelynél az alaplapok 42 cm és 68 cm
hosszú élei 38◦ -os szöget zárnak be egymással?
12. Milyen magas a 43 dm3 térfogatú paralelepipedon, ha alaplapjának átlói
12 cm és 36 dm hosszúak, és 56◦ -os szöget zárnak be egymással?
13. Mennyi kartonpapírból lehet elkészíteni azt a szabályos háromszög alapú
egyenes hasábot, melynek alapéle 6 cm és magassága 12 cm? A ragasztás-
ra számíts fel 20%-kal több kartonpapírt!
Mennyi lesz ennek a hasábnak a térfogata?
14. Egy háromoldalú hasáb minden élének hossza 2 dm. Álló helyzetben vízbe
téve azt tapasztaljuk, hogy 08 dm magas része áll ki a vízből. Ezután átfor-
dítjuk az egyik oldallapjára.
a) Milyen magas most a vízből kiálló rész?
b) Mekkora a benedvesített területek aránya a két esetben?
(A test minkét esetben úszik a vízen.)
15. Határozd meg az 5 cm magas, rombusz alapú egyenes hasáb testátlóinak
hosszát, továbbá két különböző hosszúságú testátlójának hajlásszögét, ha a
rombusz oldalai 5 cm hosszúságúak, a rombusz egyik szöge pedig 60◦ -os!
16. Egy gyertyaöntőmester az 5 cm élű, kocka alakú gyertyák gyártásáról áttér
olyan szabályos hatszög alapú hasáb alakú gyertyák gyártására, amelyek a
kockával azonos magasságúak.
Mekkorának kell ehhez a hasáb alapélét választania, ha egy gyertyához ugyan-
annyi viaszt szeretne felhasználni, mint a kocka alakú gyertya esetén?
101

C M Y K
17. Egy szabályos háromszög alapú egyenes hasáb alapéle 8 cm hosszú, palástjá-
nak területe (az oldallapok területösszege) hatszorosa az egyik alaplap terüle-
tének. Mekkora a hasáb felszíne és térfogata?
18. Mekkora annak a testnek a felszíne és a térfoga-

ta, amelynek testhálója az ábrán látható?
19. a) Mennyi kartonlap kell egy felül nyitott, sza- 8 cm
m
bályos hatszög alapú, egyenes hasáb alakú
4c
doboz elkészítéséhez, ha minden oldallapja
9 cm2 területű négyzet?
b) A ragasztás miatt 20%-kal több papírra van 10 cm
szükség. Mennyi lesz a doboz térfogata?
m
6c
20. Egy fából készült ferde hasáb alaplapja 5 cm ol-
dalú négyzet, két szemközti oldallapja téglalap.
A 8 cm hosszú alkotó az alaplap síkjával 50◦ -os
szöget zár be.
a) Határozd meg a hasáb térfogatát!
b) Határozd meg a hasáb felszínét!
c) Döntsd el, hogy a hasábot az alaplapjára állítva a hasáb állva marad-e
vagy felborul? Állításodat indokold!
Gúla
A gúla származtatása
Vegyünk fel egy sokszöget és egy, a sok-
szög síkjára nem illeszkedő pontot! Ha
az adott pontból a sokszögvonal pontja-
in át félegyeneseket húzunk, akkor egy
végtelenbe nyúló felületet kapunk. Mes-
sük el ezt a felületet a sokszög síkjával!
A keletkezett térrészt gúlának nevezzük.
102

C M Y K
A sokszög a gúla alaplapja, a többi lapja csúcs

háromszög, ezeket a gúla oldallapjainak
nevezzük.
Az oldallapok együttesen a gúla pa-
él
lástját alkotják. Az oldallapok száma ad- dal magasság
ja meg azt, hogy a gúla hány oldalú. ol
Az alaplapok élei a gúla alapélei, a töb-
bi él pedig a gúla oldaléle. Az oldalélek
közös pontja a gúla csúcsa. A csúcsból
az alaplap síkjára állított merőleges sza- S alapél
kasz a gúla magassága, a gúla csúcsá-
ból az egyes oldallapok alapélére bocsá-
tott merőleges szakaszok hosszai pedig
az oldallapok magasságai.
Szabályos gúla az a gúla, amelynek alaplapja szabályos sokszög, és a csúcsa a sza-
bályos sokszög középpontjában az alapsíkra emelt merőlegesen van. Ekkor a gúla
oldallapjai egybevágó, egyenlő szárú háromszögek, amelyeknek az alapélhez tartozó
magasságait az oldallap magasságainak nevezzük.
csúcs
csúcs csúcs
lél
l
l
alé
alé
da
old
ol
old
m m
m
alapél alapél alapél

A háromoldalú gúlát tetraédernek is nevezzük. A tetraédert négy háromszög hatá-
rolja, ezek közül bármelyiket tekinthetjük alaplapnak. Ha a tetraéder határoló lapjai
egyenlő oldalú háromszögek, akkor ezt a testet szabályos tetraédernek nevezzük.
tetraéder szabályos tetraéder

Ha egy gúlát az alaplapjával párhuzamos síkkal metszünk, akkor a síkmetszet az
alaphoz hasonló sokszög lesz, a hasonlóság aránya pedig a gúla csúcsának a két pár-
huzamos síktól való távolságának arányával egyenlő.
103

C M Y K
A metsző sík két testre, egy gú-

lára és egy csonka gúlára vágja
szét az eredeti gúlát. Az eredeti
lé l
m l gúla alapját a csonka gúla alap-

alé
da
l d
ol
o
m lapjának, az ezzel párhuzamos
síkmetszetet a csonka gúla fe-
dőlapjának nevezzük, a két sík
alapél alapél
távolsága pedig a csonka gúla
magassága. A csonka gúla többi lapja trapéz, ezek a csonka gúla oldallapjai. Az ol-
dallapok együttesen a csonka gúla palástját alkotják. Az alaplap és a fedőlap éleit
alapélnek, a többit oldalélnek nevezzük.
A szabályos gúlából származtatott csonka gúlát szabályos csonka gúlának nevezzük.
Ekkor az oldallapok egybevágó szimmetrikus trapézok.
A gúla felszíne és térfogata

A gúla térfogatképletének igazolása három lépésben történik. Először kimondjuk az
azonos alapterületű és magasságú tetraéderekre vonatkozó tételt, majd ennek segít-
ségével a háromszög alapú gúla térfogatát igazoljuk, végül eljutunk a sokszög alapú
gúla térfogatához. A kimondott tételek közül az elsőt nem igazoljuk, mert a bizonyítás
messze túlmutat a középszintű matematikai ismereteken.
T ÉTEL: Ha két tetraéder alapterülete és magassága egyenlő, akkor térfogatuk

is egyenlő.
Az ábra jelöléseivel: ha T1 = T2 és m1 = m2 , akkor V1 = V2 .
m1 m2
T1 T2
S
A tételt nem bizonyítjuk.
T ÉTEL: A tetraéder térfogata az alapterület és a magasság szorzatának har-

madával egyenlő. Jelöléssel: V =
TABC · m
3
104

C M Y K
Bizonyítás: Egészítsük ki az ABC D tet- F

raédert háromszög alapú hasábbá a követ-
kező módon: emeljük az ABC alaplap fölé E
az ábrának megfelelően az ABC DEF ha- D
sábot! Tudjuk, hogy a hasáb térfogata V =
= TABC · m . A hasábot két síkkal az ábra
szerint három tetraéderre vághatjuk. A há- C
rom tetraéderről az előző tétel segítségé-
vel belátható, hogy térfogatuk egyenlő, ezt
most nem részletezzük. B
A
T ÉTEL: A gúla térfogata az alapterület és a magassága szorzatának harma-

dával egyenlő.
Talap · m
Jelöléssel: V =
3
Bizonyítás: A gúla alaplapját háromszögekre
bonthatjuk, ezzel együtt a gúlát közös csúcspon-
tú és közös magasságú tetraéderekre daraboljuk.
A résztetraéderek térfogatának összege a gúla
térfogatával egyenlő:
V = V1 + V2 + : : : + V i =
Ti
T · m T2 · m T ·m
= 1 + +:::+ i =
3 3 3 T2
(T + T2 + : : : Ti ) · m Talap · m T1
= 1 = :
3 3
Ezzel az állítást beláttuk.
ÉTEL: Az n (n ∈ N, n ≥ 3) oldalú gúla felszíne egyenlő az alaplap és az

T oldallapok területének összegével.
A = Talap + Tpalást = Talap + Toldal1 + Toldal2 + : : : + Toldaln
Bizonyítás: Készítsük el az n oldalú gúla test-

hálóját! A testháló egy sokszögből (mely a gúla
alaplapja) és n darab háromszögből áll, ame-
lyek területének összege a gúla felszínét adja,
így az állítás nyilvánvaló.
105

C M Y K
1. példa
Kiválasztjuk egy kocka öt csúcsát. Hányad része lesz a kocka térfogatának a csúcsok
összekötésével kapott test térfogata?
Megoldás
Jelölje a kocka élét a , ekkor térfogata Vkocka = a 3 . Meg kell
vizsgálni, hogyan helyezkedhet el az öt kiválasztott csúcs.
1. eset: Négy csúcs az egyik négyzetlap négy csúcsa, az ötödik
a pedig a szemközti lapon van. Ekkor az öt pont egy négyzet alapú
Talap · m a2 · a a3
gúlát határoz meg. Térfogata: V = = = .
3 3 3
Ebben az esetben tehát a gúla térfogata a kocka térfogatának
harmada.
2. eset: Három csúcs az egyik négyzetlap három csúcsa, kettő a szemközti lap két
átellenes végpontja úgy, hogy az általuk meghatározott szakasz párhuzamos az alap-
lapon kiválasztott lapátlóval. Az így kapott testet tekinthetjük egy téglalap alapú gú-
lának. A gúla alaplapja a kocka két szemközti, párhuzamos la-
pátlójára fektetett síkmetszete a kockának, az ehhez tartozó ma-
gasság pedig azonos a kocka csúcsának a lapátlótól
√ való távol-
√ √ 2
a ságával. Így Ta = a · 2 · a = 2 · a 2 , m = a , ezért
2
√ √
Ta · m 2 · a 2 · 22 · a a 3
V= = =
3 3 3
tehát ebben az esetben is a kocka térfogatának harmadával egyenlő a gúla térfogata.
3. eset: Három csúcs az egyik négyzetlap három csúcsa, ket-
tő pedig a szemközti lap két átellenes végpontja úgy, hogy az
általuk meghatározott szakasz most merőleges az alaplapon ki-
választott lapátlóval. A testet úgy is származtathatjuk, hogy a
a kockából elhagyunk három olyan gúlát, amelyek alaplapja egy-
egy egyenlő szárú derékszögű háromszög, magassága pedig a
kocka élével egyenlő.
a2
Ta · m 2 · a a 3
Egy elhagyott gúla térfogata: V1 = = = .
3 3 6
A kocka térfogatából három darab V1 térfogatú gúlát hagyunk el, így az eredetigúla
térfogata:
a3 a3
V = Vkocka − 3 · V1 = a 3 − 3 · = :
6 2
Ebben az esetben a kapott gúla térfogata fele a kocka térfogatának.
106

C M Y K
2. példa
Mekkora a felszíne és a térfogata annak a szabályos gúlának, amelynek alaplapja
4 cm élhosszúságú szabályos ötszög és oldalélei 10 cm hosszúak?
Megoldás
Használjuk az ábra jelöléseit! A gúla alaplap- F
ja az ABC DE szabályos ötszög, melynek oldala
a = 4 cm. Az ötszög öt egybevágó, egyenlő szárú
háromszögből áll, amelyek szárszöge c
360◦
= = 72◦ : m mo
5 D
Fejezzük ki egy ilyen háromszög alaphoz tartozó ma E
a
2 C
magasságát! OGC derékszögű háromszögben (ahol
a
a O ma G
2
G a BC oldal felezőpontja):
A a B
a
a 4 2
tg = 2 ⇒ ma = = 2 · tg 36◦ = tg 36◦ ≈ 275 cm:
2 ma 2 · tg
2
Az alaplap területe:
2
4·
a · ma tg 36◦ 20
Ta = 5 · = 5· = ≈ 2753 cm2 :
2 2 tg 36◦
A gúla oldallapjai egybevágó egyenlő szárú háromszögek, amelynek alapja a = 4 cm,
szárai pedig c = 10 cm hosszúak. Határozzuk meg az oldallapok mo magasságát! Írjuk
fel az F GC derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tételt!
a 2 2 a 2 √
mo2 + = c ⇒ mo2 = c 2 − = 102 − 22 = 96 ⇒ mo = 96 ≈ 980 cm
2 2
√
a · mo 4 · 96
To = = ≈ 1960 cm2
2 2
A gúla felszíne: A = Ta + 5 · To ≈ 2753 + 5 · 196 = 12553 cm2 .
A térfogat meghatározásához ki kell számítanunk az m testmagasságot. Írjuk fel az
F OG derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tételt!

m 2 + ma2 = mo2 ⇒ m = mo2 − ma2 ≈ 96 − 2752 = 8842 ≈ 940 cm
Ta · m 2753 · 94
A gúla térfogata: V = ≈ ≈ 8626 cm3 .
3 3
A gúla felszíne tehát megközelítőleg 12553 cm2 , térfogata pedig 8626 cm3 .
107

C M Y K
Csonka gúla
A csonka gúla származtatását a gúlákról írtaknál megadtuk. Most arra keressük a
választ, hogyan lehet kifejezni a csonka gúla térfogatát a testre jellemző adatokból.
ÉTEL: A csonka gúla térfogata az alaplap (T ) és a fedőlap (t ) területével,

T valamint a testmagassággal (m ) a következő módon fejezhető ki:
m √
V = · T + T ·t +t :
3
Bizonyítás: Használjuk az ábra jelöléseit! Az ere-

m1 deti gúlából levágott gúla és az eredeti gúla hason-
lóak egymáshoz. Jelölje a hasonlóság arányát !
M Ekkor a gúlák magasságainak aránya , alapterü-
t leteik aránya 2 :

m m1 m1 t t
= = és 2 = , amelyből = .
M m1 + m T T
A két egyenlőség következménye:
√
T m1 t
= √ :
m1 + m T
Fejezzük ki m1 -et a kapott egyenlőségből!
√
√ √ √ m t
m1 T = m1 t + m t ⇒ m1 = √ √ (∗)
T− t
A csonka gúla térfogata a két gúla térfogatának különbsége:
M · T m1 · t ( m + m 1 ) · T m1 · t
Vcsonka gúla = V − V1 = − = − =
3 3 3 3
m ·T 1 kiemeljük m1 -et
= + · m1 · ( T − t ) =
3 3
m1 helyére a (∗)-gal jelöltet írjuk
√
m ·T 1 m· t
= + ·√ √ · (T − t )=
3 3 T− t
nevezetes azonosság
√
m ·T 1 m · t √ √ √ √
= + ·√ √ · T− t · T+ t =
3 3 T− t
√ √
egyszerűsítünk T − t -vel,
√
és elvégezzük a szorzást t -vel
m ·T 1 √ m √
= + ·m T ·t +t = · T + T ·t +t
3 3 3
Ezzel állításunkat igazoltuk.
108

C M Y K
3. példa
Egy teflonbevonatú olajsütő tartálya csonka gúla alakú. Megmértük a tartály néhány
adatát: alaplapja 25 cm oldalú négyzet, felső élének hossza 30 cm, a tartály magassága
10 cm.
a) Hány liter olaj kell a sütéshez, ha a gyártó javaslata szerint az olajsütőt magassága
feléig célszerű olajjal felönteni?
b) Mekkora felületet kellett a gyártónak az elkészítéskor teflonnal bevonni?
Megoldás
a) Készítsünk vázlatot! Metsszük el a cson- a = 30 cm
ka gúlát a két szemközti alapélének fele- m = 10 cm
zőpontján áthaladó, az alaplapokra merőle-
mo
ges síkkal! A síkmetszet egy olyan trapéz,
amelynek párhuzamos oldalai a csonka gúla
alapéleivel egyenlők, magassága pedig meg- b = 25 cm
egyezik a csonka gúla magasságával.
a +b
Az így keletkezett trapéz középvonalának hossza k=
= 275 cm.
2
Az olaj térfogata egyenlő annak a csonka gúlának a térfogatával, amelynek egyik
alapja 25 cm oldalhosszú, másik alapja 275 cm oldalhosszú négyzet, magassága pe-
dig 5 cm. Ezekből az adatokból T = k 2 = 2752 = 75625 cm2 , t = b 2 = 252 =
= 625 cm2 , m = 5 cm.
m √ 5
V = · T + T · t + t = · 75625 + 75625 · 625 + 625 ≈
3 3
≈ 34479 cm ≈ 344 dm3
3
A sütéshez tehát megközelítőleg 34 liter olaj kell.

b) A bevonat területéhez az alaplap és az oldallapok a
területének összegét kell meghatározni. Az oldallapok
k
egyenlő szárú trapézok, melyek alapjai a csonka gúla mo m
alapéleivel egyenlő hosszúak. A trapézok magasságai
az a) részben kapott trapéz alakú síkmetszet száraival b a-b
2
egyenlők. A szár hosszát Pitagorasz-tétel segítségével
számolhatjuk ki:

a −b 2
mo = + m2 = 252 + 102 =10625 ≈ 1031 cm:
2
A teflonnal bevonandó rész területe:
( a + b ) · mo (25 + 30) · 1031
T = Tb + 4 · T o = b 2 + 4 · ≈ 252 + 4 · = 17591 cm2 :
2 2
A gyártónak tehát 17591 cm2 nagyságú felületet kell teflonnal bevonnia.
109

C M Y K
Feladatok
1. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 8 cm, testmagassága 6 cm.
Mekkora a gúla felszíne és térfogata?
2. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 10 cm, oldallapjának magassága
12 cm. Mekkora a gúla felszíne és térfogata?
3. Egy szabályos négyoldalú gúla 45 cm magas, oldallapjainak magassága 6 cm.
Mekkora a gúla felszíne és térfogata?
4. Egy szabályos négyoldalú gúla oldallapjai az alap síkjával 60◦ -os szöget zár-
nak be, az alapél 6 cm. Mekkora a gúla felszíne és térfogata?
5. A fejezet elején látható fotó a Párizsi Louvre négyzet alapú üvegkupolája,
melynek alapéle 354 m, magassága pedig 2165 m.
Mekkora az üvegfelülete ennek a gyönyörű építménynek?
6. Mekkora a szabályos gúla felszíne és térfogata, ha annak minden éle 6 cm
hosszú és az alaplapja
a) szabályos háromszög; b) négyzet; c) szabályos ötszög?
7. Egy 12 cm élhosszúságú, szabályos háromszög alakú kartonpapírból tetraéder
formájú dobozt szeretnénk hajtogatni. Mekkora lesz a doboz térfogata?
8. Szeretnénk elkészíteni a fényképen
látható kerti pavilon tetőrészét. A te-
tő alapja 15 m oldalhosszú szabá-
lyos hatszög.
Hány négyzetméter felülethez vásá-
roljunk tetőfedéshez szükséges anya-
got, ha az oldallapok a vízszintes
síkkal 20◦ -os szöget zárnak be?
9. Egy szabályos
√ háromszög alapú gúla alapélének
8 cm
hossza 18 dm, oldalélei 3 dm hosszúak.
a) Mekkora a gúla felszíne?
b) Határozd meg a gúla térfogatát!
9 cm
10. Mekkora annak a testnek a felszíne és a térfogata,
amelynek testhálója az ábrán látható?
11. Egy tetraéder egyik csúcsából kiinduló élek páron-
ként merőlegesek egymásra, hosszuk 12 cm, 9 cm
és 16 cm. Mekkora a tetraéder térfogata?
110

C M Y K
12. Dorka nyakláncán egy szépen csiszolt ametiszt

függő van, alakja két, az alaplapjával egymáshoz
illesztett szabályos hatoldalú gúla. Mekkora a kő
térfogata, ha a hatszög alapéle 05 cm, a függő
magassága 15 cm?
13. Egy szabályos négyoldalú csonka gúla alaplapja
22 cm oldalú, fedőlapja 12 cm oldalú négyzet,
oldalélei pedig 13 cm hosszúak.
a) Határozd meg a csonka gúla felszínét!
b) Határozd meg a csonka gúla térfogatát!
c) Mekkora szöget zárnak be a csonka gúla ol-
dallapjai az alaplappal?
14. Egy a élű kocka minden lapja fölé olyan szabályos négyoldalú gúlát emelünk,
amelyek magasságai a kocka élének felével egyenlők. Határozd meg az így
kapott test
a) felszínét és térfogatát; b) oldallapjainak számát!
15. A képen látható üveg ajándéktárgyat úgy készí-
tették el, hogy egy négyzet alapú egyenes hasáb
sarkait az egy csúcsba befutó élek felezőpontján
átmenő síkokkal levágták. Az eredeti hasáb ala-
péle 3 cm, magassága 4 cm.
a) Számítsd ki a dísztárgy térfogatát!
b) Számítsd ki a dísztárgy felszínét!
16. Egy szabályos háromoldalú gúla térfogata 150 cm3 . Az egyik oldalélen átme-
nő és az ezzel szemközti alapélre merőleges síkmetszet területe 45 cm2 .
Mekkora a gúla alapéle?
17. gy gúla alaplapja olyan trapéz, amelynek párhuzamos oldalai 6 cm és 10 cm
hosszúak és szárai 45◦ -os szöget zárnak be a trapéz hosszabb alapjával. A gúla
8 cm magas. Mekkora a térfogata?
18. Egy illatszergyártó cég a parfümjét olyan kocka ala-
kú üvegedényben hozza forgalomba, amelynek belse-
je négyzet alapú csonka gúla alakú üreget tartalmaz.
A csonka gúla alsó éle 3 cm, felső éle 35 cm, magas-
sága 27 cm.
Lehetséges-e 50 ml parfümöt ilyen üvegedényben áru-
sítani?
111

C M Y K
19. Egy csonka gúla magassága 15 cm, térfogata 635 cm3 , alapterülete 36 cm2 .
Számítsd ki a fedőlap területét!
20. Egy szabályos háromoldalú gúla alapéle 12 cm, magassága 18 cm. A gúlát
az alappal párhuzamos síkkal két részre vágjuk. A keletkezett gúla és csonka
gúla térfogatának aránya 1 : 7. Számítsd ki a csonka gúla
a) testmagasságát; b) felszínét!
21. Egy kocka élének hossza 10 cm. A kockába egy 4 cm élű kockát írunk úgy,
hogy a két kocka középpontja azonos, megfelelő éleik pedig párhuzamosak.
A kockák legközelebbi csúcsait páronként összekötjük.
Mekkora az így keletkezett test felszíne és térfogata?
Szabályos testek
Számoljuk össze néhány tetszőlegesen választott poliéder csúcsainak, lapjainak és
éleinek számát! A választott poliéderek legyenek a következők: tetraéder, téglatest,
hatszög alapú egyenes hasáb, ötszög alapú gúla, nyolcszög alapú csonka gúla. Ered-
ményeinket foglaljuk össze táblázatban!
Csúcsok Lapok Élek
száma (c ) száma (l ) száma (e )
Tetraéder 4 4 6
Téglatest 8 6 12
Hatszög alapú egyenes hasáb 12 8 18
Ötszög alapú gúla 6 6 10
Nyolcszög alapú csonka gúla 16 10 24
A táblázat alapján észrevehetjük a következő összefüggést: a csúcsok és a lapok szá-

mának összege minden esetben kettővel nagyobb az élek számánál. Ezt az összefüg-
gést Leonhard Euler fedezte fel.
ÉTEL (Euler tétele): Ha egy egyszerű poliéder csúcsainak számát c , lapja-
T inak számát l és éleinek számát e jelöli, akkor c + l = e + 2.
A tételt nem bizonyítjuk.
112

C M Y K
D EFINÍCIÓ: Szabályos testnek nevezzük az olyan konvex poliédert, amely-

nek élei, élszögei és lapszögei egyenlők.
Az élek és az élszögek egyenlőségéből következik, hogy a szabályos test lapjai egy-

bevágó szabályos sokszögek.
T ÉTEL: Ötféle különböző szabályos test létezik.
Bizonyítás: Jelölje a szabályos test egy lapjának oldalszámát n , a lapok számát

l , az élek számát e , a csúcsok számát c, az egy csúcsba befutó élek számát m !
(A feltételek miatt: n , l , e , m ∈ N+ , és n , m ≥ 3.) Ekkor az éleket kétféleképpen
számolhatjuk össze.
e
Minden élnek két végpontja van, ezért c·m =2·e ⇒c =2· .
m
e
Mivel minden élben két lap találkozik, ezért n ·l =2·e ⇒l = 2· .
n
c + l = e + 2, így
Euler tétele alapján:
e e
2· +2· = e +2 (∗)
m n
Osszuk el az egyenletet e -vel (e 0)!
2 2 2
+ = 1+
m n e
2
Mivel >
0, ezért az egyenlőség csak úgy teljesülhet, ha
e
2 2
+ >
1
m n
Szorozzunk n · m -mel (pozitív mennyiségek, a reláció nem változik)!
2·n +2·m > n·m
Átrendezéssel és szorzattá alakítással kapjuk:
4> (n − 2) · (m − 2)
Keressük az egyenlőtlenség azon pozitív egész megoldásait, ahol n , m ≥ 3.
A táblázat első oszlopába a lehetséges szorzatokat írtuk be, majd az ezeknek
megfelelő n és m értékeit.
Az élek (e ) számát a (∗)-gal jelölt egyenletből fejezzük ki:
2e · n + 2e · m = e · m · n + 2 · m · n
e (2 · n + 2 · m − m · n ) = 2 · m · n
2m · n
e= :
2·n +2·m −m ·n
A csúcsok (c ) és lapok (l ) értékeit a fenti összefüggésekből számoljuk.
113

C M Y K
A lehetséges megoldások:
n m e c l
(egy lap (egy csúcsba
(élek (csúcsok (lapok
oldalainak befutó élek
száma) száma) száma)
Szorzat száma) száma) A kapott test
szabályos
1·1 3 3 6 4 4
tetraéder
1·2 3 4 12 6 8 oktaéder
1·3 3 5 30 12 20 ikozaéder
2·1 4 3 12 8 6 hexaéder
3·1 5 3 30 20 12 dodekaéder
Tetraéder Hexaéder Oktaéder Dodekaéder Ikozaéder
Az elnevezések görög eredetűek, és a lapszámra vonatkoznak. A hexaédert mi koc-

kaként ismerjük.
A szabályos testek egymásból is származtathatók. Megmutatjuk, hogyan kaphatunk a
kockából kiindulva szabályos tetraédert, illetve oktaédert.
Szabályos tetraéder származtatása kockából

Tekintsük egy kocka egyik csúcsát, és az ebből a csúcsból ki-
induló három lapátló végpontját! Kössük össze az így kapott
négy pontot! Belátjuk, hogy ez a négy pont szabályos tetraé-
dert határoz meg.
A kapott testnek négy lapja van, élei egyenlők, hiszen mind-
egyik a kocka egyik lapátlója. Az oldallapjai az előbbiek mi-
att szabályos háromszögek, így a test élszögei is egyenlők (valamennyi 60◦ ). A test
lapszögei is egyenlők, hiszen bármely két lap hajlásszöge egyenlő azzal a szöggel,
amelynek csúcsa a kocka egyik lapjának középpontja, szárai pedig illeszkednek a
szemközti lap két átellenes csúcsára. Ezzel igazoltuk, hogy a kapott test szabályos
tetraéder.
114

C M Y K
Oktaéder származtatása kockából

Kössük össze a kocka szomszédos lapjainak középpontjait!
Megmutatjuk, hogy az így kapott élek egy oktaédert határoz-
nak meg. Az élek az előállításból adódóan egyenlő hosszúak
(a kocka lapátlójának felével egyenlők), a nyolc oldallap egy-
bevágó szabályos háromszög, így a test élszögei is egyenlők
(valamennyi 60◦ ). Bármely két oldallap hajlásszöge 90◦ , ezért
egyenlők, így az élek valóban oktaédert határoznak meg.
1. példa
Igazoljuk, hogy a szabályos tetraéder szemközti oldalélei merőlegesek egymásra!
Megoldás
A tetraéder két szemközti éle az előbb elmondottak alapján megfeleltethető egy kocka
két szemközti lapjának egymással nem párhuzamos lapátlóival, amelyek merőlegesek
egymásra, így az állítás igaz.
Feladatok
1. Mekkora az a = 5 cm élű szabályos tetraéder felszíne és térfogata?
2. Mekkora az a = 6 cm élű szabályos oktaéder felszíne és térfogata?
3. Egy a élű kocka lapközéppontjait összekötöttük a szomszédos lapok közép-
pontjaival. Milyen test élhálóját kaptuk így meg? Mekkora a test felszíne?
Határozd meg a kapott test és az eredeti kocka térfogatának arányát!
4. Összekötöttük egy 8 cm élhosszúságú szabályos oktaéder szomszédos lap-
középpontjait. Milyen test élhálóját kaptuk így meg? Mekkora a kapott test
felszíne? Mekkora a test és az oktaéder térfogatának aránya?
5. Kössük össze egy a élű szabályos tetraéder éleinek felezőpontját! Milyen test
élhálóját kaptuk így meg? Mekkora a kapott test felszíne? Mekkora a kapott
test és a tetraéder térfogatának aránya?
6. Egy szabályos tetraéder élének hossza a = 3 egység.
A test minden csúcsánál levágunk egy egységnyi él-
hosszúságú szabályos tetraédert.
a) Milyen lapok határolják a keletkezett testet?
b) Határozd meg a keletkezett test felszínét!
c) Határozd meg a keletkezett test térfogatát!
115

C M Y K
Henger
A henger származtatása
Adott síkban vegyünk fel egy zárt
vonalat és egy egyenest, amely az
adott síkkal nem párhuzamos. Ha
a zárt vonal pontjain át az adott
egyenessel párhuzamosokat húzunk,
akkor egy végtelenbe nyúló felüle-
alkotó
e tet kapunk, melyet hengerfelületnek

nevezünk. Metsszük el ezt a felüle-
tet az adott síkkal párhuzamos sík-
kal! A keletkezett térrészt henger-
szerű testnek nevezzük.
S A zárt síkbeli vonal által határolt
síkidomokat a henger alap- és fedő-
lapjának nevezzük, melyek a definí-
cióból adódóan egybevágóak. A két
párhuzamos sík a végtelen hengerfe-
lületből a henger palástját vágja ki.
Az alap- és a fedőlap távolsága a
hengerszerű test magassága. A hen-
ger származtatásakor húzott párhu-
otó
e
zamosoknak az alaplapok közé eső
alk
darabjait a henger alkotóinak nevez-

zük.
Ha az alkotók az alaplapokra merő-
S legesek, akkor a kapott testet egye-
nes hengerszerű testnek nevezzük.
Az egyenes henger alkotója és ma-
gassága egyenlő.
Ha az alaplap kör, akkor a kapott
testet körhengernek, vagy röviden
hengernek nevezzük. Az egyenes
alkotó
körhengert forgáshengernek is hív-

alkot
m m
juk, melyben az alap- és fedőlap kö-
zéppontján átmenő egyenest a hen-
ger tengelyének nevezzük.
116

C M Y K
T ÉTEL: A hengerszerű test térfogata az alaplap területének és magasságá-

nak szorzatával egyenlő.
Jelöléssel: Vhenger = Talap · m
A tételt nem tudjuk elemi módszerekkel precízen bizonyítani, de érdemes az

alábbiakat végiggondolni: Írjunk a henger alaplapjába és köré sokszöget! A beírt
sokszög területe kisebb az alaplap területénél, a köré írté pedig nagyobb az alap
területénél.
Tbeírt <Talap < Tköréírt (∗)
A sokszögek oldalszámának növelésével
elérhető, hogy az alaplap területét egy-
re jobban megközelítsük: a beírt sokszö-
gek területe növekvő sorozatot alkotva
alulról, míg a köré írtak területe csök-
kenő sorozatot alkotva felülről közelí- m m
ti meg az alaplap területét. Ha a be-
írt sokszögek területének sorozata és a
köré írt sokszögek területének sorozata
ugyanahhoz a T számhoz tart, akkor azt
mondjuk, hogy az alaplapnak van terü-
lete, és az egyenlő T -vel.
Emeljünk a beírt és a köré írt sokszögek fölé a henger alkotójával megegyező
alkotójú hasábot! Az így előállított hasábok magassága a henger magasságával
egyenlő. A beírt hasábokat a henger tartalmazza, ezért ezen hasábok térfogata
kisebb a henger térfogatánál, a köré írt hasábok viszont tartalmazzák a hengert,
ezért térfogatuk nagyobb a hengerénél.
Vbeírt <Vhenger < Vköréírt (1)
Felhasználva a (∗)-gal jelölt egyenlőtlenséget és a hasábok térfogatáról tanult
V = T · m összefüggést, azt kapjuk, hogy
Vbeírt <Talap · m < Vköréírt : (2)
Ez az egyenlőtlenség az összes – a hengerbe és a henger köré írható – hasáb
térfogatára teljesül.
Ha a sokszögek oldalszámának növelésével a beírt hasábok térfogatának növek-
vő sorozata és a köré írt hasábok térfogatának csökkenő sorozata ugyanahhoz
a V számhoz tart, akkor azt mondjuk, hogy a hengernek van térfogata, és ez
V -vel egyenlő, mégpedig:
Vhenger = Talap · m:
Következmény:
ÉTEL: Az egyenes körhenger térfogata Vkörhenger = r2 · · m , ahol r az

T alapkör sugarát, m pedig a henger magasságát jelöli.
Mivel a forgáshenger alaplapja kör, ennek területe pedig Talap = r 2 · , ezért az állítás
nyilvánvaló.
117

C M Y K
ÉTEL: Az egyenes hengerszerű test felszíne A = 2· Talap + K · m , ahol Talap

T az alaplap területét, K az alaplap kerületét m pedig a test magasságát jelöli.
Bizonyítás: Az egyenes hengerszerű test palástját síkban kiterítve egy olyan

téglalapot kapunk, amelynek egyik oldala a henger magasságával, másik oldala
pedig az alaplap kerületével egyenlő, ezért területe Tpalást = K · m . A palást
területéhez az alaplap és a fedőlap területét hozzáadva kapjuk a felszínt, így
A = 2 · Talap + K · m .
Következmény:
alaplap
T
A
ÉTEL: Az egyenes körhenger felszíne
= 2 · r 2 · + 2 · r · · m = 2 · r · · (r + m )
ahol r az alapkör sugarát, m pedig a henger ma-
m palást gasságát jelöli.
Mivel az egyenes körhenger alaplapja kör, ennek

K = 2×r×p kerülete pedig K = 2 · r · , ezért az állítás az előző
tétel alapján nyilvánvaló.
alaplap
1. példa
Két, egyaránt 12 m hosszú fahasáb áll rendelkezésünkre. Az egyik szabályos nyolc-
szög alapú, a másik szabályos tizenhat szög alapú. Mindkét sokszög két szemközti
párhuzamos oldalának távolsága 30 cm. A hasábokból kiesztergáljuk a lehető legna-
gyobb átmérőjű hengert.
Mekkora a veszteség az első illetve a második esetben?
Megoldás
Az adatokból a szabályos nyolcszögbe, illetve
tizenhat szögbe írható kör átmérőjét ismerjük:
d = 30 cm, így r = 15 cm.
A veszteséget a hasáb és a henger térfogatának
O B
különbségéből számoljuk.
j j
Határozzuk meg az egyes testek térfogatait! 2 F
360 a
A szabályos sokszögben ' = , így 2
n A
'8-szög = 45◦ '16-szög = 225◦ :
A sokszög oldalát az AF O derékszögű háromszögből fejezhetjük ki:
' a '
tg = ⇒ a = 2 · r · tg ⇒ a8 = 30 · tg 225◦ ≈ 12426 cm
2 2r 2
a16 = 30 · tg 1125◦ ≈ 5967 cm:
118

C M Y K
Az alapterületek és a hasábok térfogatai (a térfogatot dm3 -ben számoljuk):

a8 · r
T8 = 8 · ≈ 74556 cm2 = 74556 dm2
2
így V8 = T8 · m = 74556 · 120 = 894672 dm3 ;
a ·r
T16 = 16 · 16 ≈ 71604 cm2 = 71604 dm2
2
így V16 = T16 · m = 71604 · 120 = 859248 dm3 :
A henger térfogata: Vh = r 2 · · m = 152 · · 120 ≈ 84823 dm3 .
A nyolcszög alapú hasáb esetén a veszteség: V8 − Vh ≈ 4644 dm3 .
A tizenhatszög alapú hasáb esetében a veszteség: V16 − Vh ≈ 1102 dm3 .
A második esetben jóval kevesebb a veszteség.
Megjegyzés: A feladat számításai is alátámasztják, hogy a henger köré írt hasábok
térfogata az alapsokszög oldalszámának növelésével csökken.
Feladatok
1. Egy henger alapkörének ármérője és magassága egyenlő (az ilyen hengert
egyenlő oldalú hengernek nevezzük).
Határozd meg a henger felszínét és térfogatát, ha a palást területe 121· cm2 !
2. Hány m2 -nyi hirdetést lehet felragasztani egy 28 m magas, henger alakú hir-
detőoszlopra, ha az oszlop átmérője 12 m?
3. Egy téglalap oldalai 6 cm és 8 cm. Megforgatjuk először a rövidebbik, aztán
a hosszabbik oldala körül.
Mekkora az így keletkezett hengerek
a) felszínének aránya?
b) térfogatának aránya?
4. Egy teli tubusban 100 ml fogkrém van. Milyen hosszú csíkot lehet a tubusból
kinyomni, ha tudjuk, hogy a kinyomott fogkrém keresztmetszetének átmérője
08 cm?
5. Egy kerti kör alakú úszómedence belső átmérője 200 cm, magassága 54 cm.
Mennyi idő alatt lehet a medencét fél méter magasságig feltölteni vízzel, ha
egy perc alatt 10 liter víz folyik ki a csapból?
119

C M Y K
6. Egy asztalos egy étkezőgarnitúrát

készít, most éppen a négy szék
széklábát és az asztal négy lábát ké-
szíti el a megfelelő farudakból. Az
asztal lábai 70 cm magasak és négy-
zet alapúak lesznek, ezeket 8 cm át-
mérőjű, míg a 45 cm magas szintén
négyzet alapú széklábakat 6 cm át-
mérőjű fából készíti el.
a) Hány dm3 fát dolgoz fel az asztalos?
b) A feldolgozott fa hány százaléka a hulladék, ha az asztalos a lehető leg-
nagyobb keresztmetszetű lábakat készíti el?
7. Egy henger tengelymetszete téglalap, melynek
oldalai 2 cm és 4 cm hosszúak. Mekkora lehet
a henger felszíne és térfogata?
8. A CD lemez geometriai adatai szabvány szerint
a következők: külső átmérője 120 mm, belső át-
mérője 15 mm, vastagsága 12 mm.
Milyen sűrűségű anyagból készíthették a CD le-
mezt, ha tömegét 16 grammnak mértük?
9. Hány dl püspökkenyérmasszát tudunk
megsütni egy „őzgerincben”, ha annak
hossza 32 cm, magassága pedig 6 cm (az
őzgerincet egy közel félhenger alakú tep-
sinek tekinthetjük).
Hány dm2 sütőpapírral lehet kibélelni, ha
kevesebbet szeretnénk mosogatni?
10. Egy henger magassága 18 cm, alapkörének sugara 8 cm. A hengerbe álló
2
helyzetben vizet öntünk. Ekkor a hengerben maghasságának -ad részéig áll
3
a víz.
Milyen magasan áll a víz a hengerben, ha a hengert visszafordítjuk álló hely-
zetébe?
11. Egy hengerbe a oldalú kockát írtunk úgy, hogy a kocka négy-négy csúcsa az
alap- és a fedőkörre illeszkedik.
Határozd meg a henger felszínét és térfogatát a kocka a élének segítségével!
12. Egy ferde körhenger tengelymetszete 60◦ -os rombusz. Mekkora a térfogata,
ha a rombusz oldala 8 cm?
120

C M Y K
Kúp
A kúp származtatása
Vegyünk fel egy síkbeli zárt görbét és a gör- csúcs
be síkjára nem illeszkedő pontot! Ha az adott
pontból a görbe pontjain át félegyeneseket hú-
tó
zunk, akkor egy végtelenbe nyúló felületet ka- lko magasság
a
punk. Messük el ezt a felületet a görbe sík-
jával! A keletkezett térrészt kúpszerű testnek
nevezzük.
A zárt síkidom a kúpszerű test alaplapja, az S
adott pont a kúpszerű testcsúcsa (ezt a pontot
nem élek találkozása adja meg, ezért csak ál-
csúcs, melyet köznapi szóhasználattal csúcsnak nevezünk). A csúcsot és a zárt síkbeli
görbe pontjait összekötő szakaszok a kúpszerű test alkotói, a csúcsból az alaplapra
állított merőleges szakasz pedig a kúpszerű test magassága. A végtelen kúpfelületnek
a csúcs és az alaplap közé eső darabját palástnak nevezzük.
Ha az alaplap kör, akkor a kúpszerű testet körkúpnak hívjuk.
A nem egyenes körkúpot ferde kúpnak nevezzük.
Ha a kúp csúcsa az alapkör középpontjá- t
ban a kör síkjára emelt merőleges egye-
nyílásszög
nesre illeszkedik, akkor a kúpot egyenes
kúpnak, vagy forgáskúpnak hívjuk.
m m
A forgáskúp egy derékszögű háromszög
egyik befogója körüli forgatásával is
származtatható, ebből következik, hogy a
forgáskúp alkotói egyenlő hosszú szaka-
szok. A csúcsot az alaplap középpontjá-
val összekötő egyenes a forgáskúp tengelye. A tengelynek bármely alkotóval bezárt
szöge ugyanakkora, ezt a szöget a kúp fél nyílásszögének nevezzük.
Ha egy kúpszerű testet az alaplapjával párhuzamos síkkal
metszünk, akkor a síkmetszet az alaphoz hasonló síkidom
lesz, a hasonlóság aránya pedig a kúp csúcsának a két pár-
huzamos síktól való távolságainak arányával egyenlő. fedõlap
A metsző sík két testre, egy kúpra és egy csonka kúpra
vágja szét az eredeti kúpot. Az eredeti kúp alapját a cson- m
ka kúp alaplapjának, az ezzel párhuzamos síkmetszetet a
csonka kúp fedőlapjának nevezzük, a két sík távolsága pe- alaplap
dig a csonka kúp magassága. Az eredeti kúppalástnak a két
párhuzamos sík közé eső darabját a csonka kúp palástjának
nevezzük.
121

C M Y K
Az egyenes körkúpból származtatott csonka kúpot egyenes csonka kúpnak nevezzük.
T ÉTEL: A kúpszerű test térfogata az alapterület és magasság szorzatának

harmadával egyenlő.
Talap · m
Jelöléssel: Vkúp =
3
m m
Elemi módszerekkel ezt a tételt sem tudjuk precízen igazolni, de hasonlóképpen

járhatunk el, mint a hengerszerű testeknél. A kúp alaplapjának területét beírható
és köré írható sokszögek területének sorozatával, ezzel együtt a kúp térfogatát
a kúpba írt, illetve a kúp köré írt gúlák térfogatának sorozatával közelíthetjük.
Következmény:
r2 · · m
V= r a forgáskúp alapkö-
T ÉTEL: A forgáskúp térfogata
rének sugarát, m pedig magasságát jelöli.
3
, ahol
Mivel Talap = r 2 · , így az állítás az előző tétel miatt igaz.
T ÉTEL: A forgáskúp felszíne

A = Talap + Tpalást = r 2 · + r · · a = r · · (r + a ):
tó Bizonyítás: A forgáskúp palástját egy alko-

lko tója mentén szétvágva egy olyan körcikket
r =a
kapunk, amelynek sugara a kúp alkotójával
körcikkpalást (rkörcikk = a ), ívének hossza pedig az alap-
kör kerületével egyenlő. Tudjuk, hogy a kör-
i · rkörcikk
ívhossz = K cikk területe Tkörcikk = , ezért
2
2·r · ·a
Tpalást = = r · · a:
alaplap 2
A felszín az alaplap és a palást területének
összege:
A = Talap + Tpalást = r 2 · + r · · a = r · · (r + a ):
122

C M Y K
Az elkövetkezőkben kúp alatt a legtöbb esetben forgáskúpot fogunk érteni, ha még-

sem, akkor erre felhívjuk a figyelmet.
A csonka kúp térfogata és felszíne
T ÉTEL: Az egyenes csonka kúp

térfogata a
m·
Vcsonka kúp = (R 2 + R · r + r 2 )
3
összefüggés alapján számolható, ahol m
a csonka kúp magasságát, R az alaplap
sugarát, r pedig a fedőlap sugarát jelöli.
Bizonyítás: A csonka gúla térfogatának bizonyí-

tásához hasonlóan járunk el. Használjuk az ábra m1
jelöléseit! Az eredeti kúpból levágott kúp és az
eredeti kúp hasonló egymáshoz, jelölje a hason- M
lóság arányát !
r
m1 m1 r
Ekkor = = és = , amelyből
M m1 + m R m
m1 r
= :
m1 + m R R
Fejezzük kim1 -et az egyenletből!

m ·r
m1 · R = m1 · r + m · r ⇒ m1 = (∗)
R−r
A csonka kúp térfogata a két kúp térfogatának különbsége:
R 2 · · M r 2 · · m1
Vcsonka kúp = V − V1 = − =
3 3
R 2 · · ( m + m 1 ) r 2 · · m1
= − =
3 3
R2 · · m m1 ·
= + · (R 2 − r 2 ) =
3 3
m1 helyére a (∗)-gal jelöltet helyettesítjük, és
felhasználjuk, hogy R2 − r 2 = (R + r ) · (R − r )
R2 · · m m ·r
= + · · (R + r ) · (R − r ) =
3 3 R−r
R2 · · m ·m ·R·r · m · r2
= + + =
3 3 3
m·
= · (R 2 + R · r + r 2 )
3
Ezzel a tételt igazoltuk.
123

C M Y K
ÉTEL: Az egyenes csonka kúp felszíne az A = R 2 · + r 2 · + (R + r ) · a ·

T összefüggés alapján számolható, ahol R az alapkör, r a fedőkör sugarát, a
pedig az alkotó hosszát jelöli.
r Bizonyítás: A csonka kúp felületét síkban

a kiterítve két kört, és egy körgyűrű cikket ka-
punk. A körök sugarai az alap- és fedőlap
sugaraival egyenlők, a körgyűrű cikk ívei a
körök kerületével, szélessége a kúp alkotójá-
val egyenlő. Tudjuk, hogy a körgyűrű cikk
i +i
R területe Tkörgyű cikk = 1 2 · d , ahol ese-
2
tünkben
i1 = KR = 2 · R · és i2 = Kr = 2 · r ·
továbbá d = a , így a palást területe:
i +i 2·R· +2·r ·
Tpalást = 1 2 · d = · a = (R · + r · ) · a = (R + r ) · a · :
2 2
A felszínt a két kör és a palást területének összege adja:
A = TR + Tr + Tpalást = R 2 · + r 2 · + (R + r ) · a · :
Ezzel az állítást igazoltuk.
1. példa
Mennyi anyag szükséges egy csonka kúp
alakú asztali lámpa ernyőjének elkészítésé-
hez, ha az ernyő méretei a következők: az
alaplap átmérője 45 cm, a fedőköré 15 cm,
az alkotó pedig 25 cm? (A lámpa felül zárt.)
Megoldás
Az adatok a következők:
R = 225 cm, r = 75 cm, a = 25 cm.
Az ernyőhöz szükséges anyagot a csonka
kúp fedőkörének és palástjának területösszege adja.
Tpalást = (R + r ) · a · = (225 + 75) · 25 · = 750 · ≈ 23562 cm2
Tr = r 2 · = 752 · ≈ 1767 cm2
A = Tpalást + Tr ≈ 25329 cm2
Megközelítőleg tehát 2533 cm2 területű anyag szükséges a lámpa ernyőjének elké-
szítéséhez.
124

C M Y K
2. példa
A fényképen egy üvegtölcsért látunk. A tölcsér szájának
az átmérője 75 cm, magassága 55 cm, csövének átmé-
rője 05 cm, a cső hossza a legrövidebb részén 65 cm.
Az adatok a belső méretekre vonatkoznak. A cső végét
metsző sík a kúp alapkörének síkjával 45◦ -ot zár be.
Mennyi víz fér el a tölcsérben, ha a csövének nyílását
lefelé tartva befogjuk, és színültig engedjük vízzel?
Megoldás
A testet felbonthatjuk egy csonka kúpra, egy hengerre,
és egy olyan hengerre, melyet egy síkkal félbevágtunk.
Számoljuk ki a csonka kúp térfogatát!
Az adatok: R = 375 cm, r = 025 cm, m = 55 cm.
Ekkor
m· 5 5 ·
Vcsk = · (R 2 + r · R + r 2 ) = · (3752 + 375 · 025 + 0252 ) ≈ 8675 cm3 :
3 3
Határozzuk meg a henger térfogatát! Az adatok: r = 025 cm, h = 65 cm.
Ekkor Vh = r 2 · · h = 0252 · · 65 ≈ 128 cm3 .
A végelem térfogata megegyezik egy m = 05 cm átmérőjű és 05 cm magas henger
térfogatának felével:
1 1
V = · r 2 · · m = · 0252 · · 05 ≈ 005 cm3 :
2 2
A tölcsér teljes térfogata: V = Vcsk + Vh + V ≈ 8675 + 128 + 005 = 8808 cm3 .
Megjegyzés: A számításokból láthatjuk, hogy a tölcsér tartályrészének térfogatához
képest a cső térfogata „elhanyagolható”.
3. példa
Egy szüretelőkád méretei a következők: alapkörének bel-
ső átmérője 76 cm, fedőkörének belső átmérője 96 cm,
magassága 87 cm.
a) Hány literes a kád?
b) Mennyi bort remélhet a szőlősgazda, ha szüreteléskor
4
a must az edényt a magasságának részéig tölti meg,
5
és tudjuk, hogy az újbor mennyisége megközelítőleg
a must mennyiségének 90%-a?
125

C M Y K
Megoldás
Készítsünk vázlatot! Az adatokat adjuk meg
dm-ben! R = 48 dm, r = 38 dm, m = 87 dm, R T R-r
D C
így a szüretelőkád térfogata:
m·
V= · (R 2 + R · r + r 2 ) =
R1 x
P
3 Q
87 ·
= · (482 + 48 · 38 + 382 ) ≈ m h
3
≈ 50764 dm3 :
r
A kád tehát megközelítőleg 508 literes. A B
4
b) Jelölje h a must magasságát! Ekkor h = · m = 696 dm.
5
Metsszük el a csonka kúpot az alaplap középpontján átmenő, az alaplapokra merő-
leges síkkal! A síkmetszet az ábrán az ABC D szimmetrikus trapéz, amelynek pár-
huzamos oldalai 2r és 2R , magassága m . Állítsunk a B pontból merőlegest C D -re!
Jelölje P pont a must felső szélét! Ekkor BQP ∼ BT C , amelyből
h x h 696
= ⇒ x = (R − r ) · = (48 − 38) · = 08 dm:
m R−r m 87
R1 = r + x = 38 + 08 = 46 dm
h· 696 ·
Vmust = · (R12 + R1 · r + r 2 ) ≈ · (462 + 46 · 38 + 382 ) ≈ 38687 dm3
3 3
Az újbor a must 90%-a, Vbor = 09 · 38687 = 34818 dm3 .
A szőlősgazdának közel 350 liter bora lesz.
Feladatok
1. Egy egyenes körkúp alapkörének sugara 16 cm, a kúp nyílásszöge 56◦ .
Számítsd ki a kúp felszínét és térfogatát!
2. Egy egyenes körkúp palástja síkban kiterítve egy olyan körcikk, amelynek
sugara 15 dm, középponti szöge pedig 150◦ .
Határozd meg a kúp felszínét és térfogatát!
3. Egy egyenes körkúp térfogata 1797 m3 , az alkotó az alaplap síkjával 65◦ -os
szöget zár be. Határozd meg a kúp felszínét!
4. Péter egyenes henger alakú, 10 cm hosszú színes ceruzákat kapott ajándék-
ba, de egyik sem volt meghegyezve. Kihegyezte a ceruzákat, így azoknak a
kihegyezett végén 15 cm magas egyenes kúp keletkezett.
Mennyivel változott egy-egy ceruza felszíne és térfogata? A ceruza átmérője
06 cm.
126

C M Y K
5. Egy forgáskúp alapkörének sugara 4 cm, térfogata 40 · cm3 . A kúp minden

alkotóját 85 cm-rel meghosszabbítva egy újabb forgáskúpot kapunk.
Hány százaléka az eredeti kúp térfogata az új kúp térfogatának?
6. Tamás a szilveszteri koccintáskor a teli kúp alakú pezs-
gőspohárból kiitta a pezsgő felét. A pohár magasságá-
nak hányad részéig áll a pohárban a megmaradt pezsgő?
Luca poharában a koccintás után éppen a teli pohár ma-
gasságának feléig maradt pezsgő. A kiöntött pezsgő há-
nyad részét itta meg Luca?
7. Egyenes körkúp alapkörének átmérője 12 cm, alkotója
10 cm. A kúpba azzal közös tengelyű, egyenlő oldalú
hengert írunk. (Egyenlő oldalú a henger, ha tengelymet-
szete négyzet.) Mekkora a henger térfogata?
8. Egy a oldalú négyzetet megforgatunk először az egyik oldala, másodszor pe-
dig az egyik átlója körül.
Mekkora az így keletkezett testek térfogatának aránya?
9. Egy háromszöget megforgatunk a leghosszabb oldala körül. Mekkora az így
keletkezett forgástest felszíne és térfogata, ha a háromszög oldalai 12 cm,
9 cm és 7 cm hosszúak?
10. Az ábrán látható 5 cm oldalú szabályos hatszöget
megforgatjuk az e egyenes körül.
e
Mekkora az így kapott test térfogata?
11. Egy szimmetrikus trapézt megforgatunk a szimmetri-
atengelye körül. A trapéz alapjai 15 cm és 9 cm, ma-
gassága 5 cm.
Mekkora az így keletkezett csonka kúp felszíne és tér-
fogata?
12. Egy vödör csonka kúp alakú. Alapjának átmérője 18 cm, felső nyílásának
átmérője 30 cm, a vödör 25 cm magas.
Hány liter víz van a vödörben, ha azt éppen a magasságának feléig töltöttük
meg?
13. Egy csonka kúp palástját síkban kiterítve olyan körgyűrűcikket kapunk,
amelynek területe 160 · cm2 , íveinek hossza pedig 10 · és 22 · cm.
a) Mekkora a csonka kúp felszíne?
b) Mekkora a csonka kúp térfogata?
c) Mekkora szöget zár be az alkotó az alaplap síkjával?
127

C M Y K
Gömb
A gömb származtatása
A gömb(felület) azon pontok halmaza a
térben, amelyek egy rögzített ponttól adott
távolságra vannak. Az adott távolságot a
gömb sugarának, a rögzített pontot a gömb
középpontjának nevezzük.
A gömbtest azon pontok halmaza a térben,
amelyek egy rögzített ponttól egy adott tá-
volságnál nem nagyobb távolságra vannak.
Gömb alatt érthetünk gömbfelületet és
gömbtestet is, a szövegkörnyezetből következtethetünk arra, hogy éppen melyikre
kell gondolnunk. Sugár alatt nemcsak a definícióban szereplő adott távolságot értjük,
hanem a gömb középpontját a gömbfelület egy pontjával összekötő bármely szakaszt.
A gömbfelület két pontját összekötő szakaszt a gömb húrjának nevezzük. Azt a húrt,
amelyik illeszkedik a gömb középpontjára, átmérőnek nevezzük, egyben ez a leg-
hosszabb húr a gömbben.
Bizonyítható, hogy a gömb bármely síkmetszete kör. A metszetkör sugarát a
Pitagorasz-tétel segítségével határozhatjuk meg. A gömb középpontjára illeszkedő
síkok a gömböt olyan körben metszik, amelynek sugara egyenlő a gömb sugarával.
Ezt a kört főkörnek nevezzük.
Egy sík a gömbtestet két részre vágja, az így kapott két test mindegyikét gömbsze-
letnek hívjuk, ugyanakkor a sík a gömbfelületet is két részre osztja, ezeket gömbsü-
vegnek nevezzük.
A gömb térfogatát elemi matematikai módszerekkel nem tudjuk meghatározni.

128

C M Y K
Magasabb matematikai módszerek alapján a következő eredményre juthatunk:

4 · r3 ·
r sugarú gömb térfogata V =
T ÉTEL: Az
3
.
A gömb abból a szempontból is eltér az általunk eddig meg-

ismert testektől, hogy a felülete nem teríthető ki síkban.
A gömb esetében a felszínt is közelítő eljárással állapíthat-
juk meg. Az eljárás alapja az, hogy a gömb főkörébe, il-
letve köré szabályos, páros oldalszámú sokszöget írunk, és
az ábrán látható módon az egyik átmérő egyenese mint ten-
gely körül a körrel együtt a sokszöget is megforgatjuk, így a
gömbbe és a gömb köré írt egyenes csonka kúpokat kapunk.
A kúpok palástjainak területösszege a gömb felszínéhez kö-
zelít. t
A gömb felszínének levezetésére nem vállalkozhatunk, csak egy úgynevezett „heu-
risztikus” bizonyítást adunk, amely számos tankönyvben megtalálható. A bizonyítás
ötlete Pólya Györgytől származik.
Pólya György (1887–1985) az Amerikai Egyesült Államokba emigrált magyar

matematikus, tudományos munkája mellett kiemelkedő az oktatásban végzett te-
vékenysége.
r sugarú gömb felszíne A = 4 · r 2 · .

T ÉTEL: Az
Szemléletes bizonyítás: A bizonyítás alapötlete az, hogy ha egy nagyon vékony

gömbhéj térfogatát elosztjuk a héj vastagságával, akkor a kapott érték annál in-
kább a gömb felszínét közelíti, minél vékonyabb a héj. Ezt az állítást elfogadjuk.
Jelölje r a gömb sugarát, h a gömbhéj vastagságát! Ekkor a gömbhéj térfogatát
az (r + h ) sugarú és az r sugarú gömb térfogatának különbségeként számolhat-
juk:
4 · (r + h )3 · 4 · r3 ·
Vgömbhéj = Vr +h − Vr = − =
3 3
4 · (3 · r 2 · h + 3 · r · h 2 + h 3 ) ·
= =
3
4
= 4 · r 2 · h + 4 · r · h2 + · h3 ·
3
4
4 · r 2 · h + 4 · r · h2 + · h3 ·
Vgömbhéj 3
így A≈ = =
h h
4
= 4 · r2 · +4·r ·h · + · h2 · :
3
129

C M Y K
Ha h nagyon „kicsi”, akkor az összegben a második és harmadik tag értéke is

nagyon kicsi, ezért ezeket elhagyhatjuk, így kaptuk: A = 4 · r 2 · .
T ÉTEL: Ha egy poliéderbe gömb írható, akkor a poliéder térfogata a
V=
A·r
3
összefüggés alapján számolható, ahol A a poliéder felszínét, r pedig a beírható
gömb sugarát jelöli.
C Emlékezzünk arra, hogy a háromszög területe kiszámol-
ható a kerülete (K ) és a beírt körének sugara (r ) se-
K ·r
b r a gítségével, a T = összefüggés alapján! Ugyanígy
2
r O számolható a beírt körrel rendelkező sokszög területe is.
r A most igazolandó tétel ezek térbeli megfelelője.
A c B
Bizonyítás: Akkor mondjuk,
hogy egy poliéderbe gömb ír-
ható, ha a poliéder minden lap-
ja érinti a gömböt. Ekkor az
érintési pontot a gömb közép-
pontjával összekötő sugár me-
rőleges az érintőlapra.
r r Kössük össze a gömb közép-
r pontját a poliéder csúcsaival!
Ti r Ezzel a poliédert olyan gúlák-
ra vágtuk, amelyeknek alap-
T2 lapjai a poliéder egy-egy lap-
T1 jával azonosak, magasságuk
pedig a beírható gömb sugará-
T ·r
val egyezik meg. Egy ilyen gúla térfogata Vi = i , ahol Ti az i -edik gúla
3
alaplapjának területét jelöli. A poliéder térfogatát a gúlák térfogatának összege
adja:
T ·r T ·r T · r ( T + T + : : : + Tn ) · r A · r
V = 1 + 2 +:::+ n = 1 2 = :
3 3 3 3 3
1. példa
Határozzuk meg az a oldalú szabályos tetraéder
a) beírható gömbjének sugarát;
b) köré írható gömbjének sugarát!
Megoldás
A 11. évfolyamos matematikakönyv Vektorok című témakörében definiáltuk, hogy
egy tetraéder súlyvonalán a tetraéder egyik csúcsát a szemközti lap súlypontjával
130

C M Y K
összekötő szakaszt értjük. Felhasználjuk, hogy a tetraéder súlyvonalai egy pontban

metszik egymást, és ez a pont a súlyvonalak negyedelőpontja. A szabályos tetraéder
súlyvonalai azonosak a tetraéder magasságaival, és merőlegesek a szemközti lapra.
A súlypont tehát a tetraéder minden lapjától egyenlő távolságra van, így azonos a
beírható gömb középpontjával. A beírható gömb sugara a súlyvonalak negyedével
egyenlő.
Az elmondottakból az is következik, hogy a súlypont a tetraéder csúcspontjaitól is
egyenlő távol van, így egyúttal a köré írható gömb középpontja is, amelynek a sugara
3
a súlyvonal -e.
4
Határozzuk meg a tetraéder M magasságát! A magasság talppontja az oldallap súly-
pontja. Készítsünk vázlatot, használjuk az ábra jelöléseit! Az S pont az ABC három-
szög magasságának harmadolópontja, ezért
√ √
2 2 3 3·a
AS = · m = · ·a = :
3 3 2 3
ASD derékszögű háromszögben a Pitagorasz-tételt!
Írjuk fel az
√ 2
3·a D
AD = AS + SD ⇒ a =
2 2 2 2
+ M 2
3
amelyből

2 2 2 a
M2 = ·a ⇒M = ·a M R C
3 3
A beírható gömb sugara: O
2m r
√ 3
1 1 2 6
= ·M = · ·a = · a:
A S
4 4 3 12
A köré írható gömb sugara:
√ B
3 3 2 6
R = ·M = · ·a = · a:
4 4 3 4
Megjegyzés: A beírható gömb sugarát az előző tétel alapján a tetraéder felszínének
és térfogatának segítségével is meghatározhattuk volna.
√
3 2 2
√ 2 ·a · ·a √
T · M 4 3 2 3
A tetraéder felszíne: A = 4· T = 3· a , V = = = ·a .
√3 3 12
2 3 √
A· 3·V 3· ·a 6
V= ⇒= = √ 12 = ·a
3 A 3 · a2 12
131

C M Y K
Feladatok
1. Mekkora felszínű és térfogatú gömböt nyerünk, ha egy r = 05 dm sugarú
kört megforgatunk az egyik átmérőjére illeszkedő egyenes körül?
2. Egy 4 cm átmérőjű marcipánrúd hossza 10 cm. Hány marcipángolyócskát
gyúrhatunk belőle, ha a golyók átmérője 2 cm?
3. Mekkora annak a gömbnek a térfo-
gata, amelynek felszíne 1257 dm2 ?
4. Határozd meg a 3 kg tömegű, 20 cm
átmérőjű medicinlabda átlagos sűrű-
ségét!
5. Egy gömb alakú gáztartály térfoga-
ta 5000 m3 . Mekkora a gömb át-
mérője?
6. Egy iskolai földgömb főkörének kerülete 40 · cm. Körülbelül hány négy-
zetcentiméter területű rész ábrázolja ezen a földgömbön Magyarországot?
7. Egy gumilabda tömege 15 dkg. Külső átmérője 20 cm. Számítsd ki a gumi-
labda falvastagságát, ha anyagának sűrűsége 11 kg=dm3 !
8. Egy szabályos ötoldalú gúla felszíne 130 cm2 , térfogata 299 cm3 .
Határozd meg a gúlába írható gömb sugarát!
9. 4 cm átmérőjű fagolyókat négyesével kis (tég-
latest alakú) dobozokba csomagolunk úgy, hogy
azok ne lötyögjenek a dobozokban. A két szóba
jövő elrendezést felülnézetből lerajzoltuk:
A dobozokat átlátszó műanyag fóliával fedjük le, a doboz
többi része kartonpapírból készül. A ragasztáshoz, hegesztés-
hez hozzászámoltuk a doboz méreteiből adódó anyagszük-
séglet 10%-át.
a) Mennyi az anyagszükséglet egy-egy dobozfajtánál a két felhasznált
anyagból külön-külön?
b) A négyzet alapú dobozban a fagolyók közötti teret állagmegóvási célból
tömítő anyaggal töltik ki. A doboz térfogatának hány százalékát teszi ki
a tömítő anyag térfogata?
10. Egy henger alapkörének sugara 12 cm. Mekkora a henger felszíne, ha tudjuk,
hogy a hengerbe gömb írható?
132

C M Y K
11. Egy háromszög alapú egyenes hasábba gömb írható. Határozd meg a gömb
térfogatát, ha a hasáb alapéleinek hossza 8 cm, 15 dm és 17 dm!
12. Egy négyoldalú egyenes gúla alapéle 5 cm, magassága 10 cm.
Határozd meg a gúlába írható gömb sugarát!
13. Egy egyenlő oldalú kúp alapkörének sugara 16 cm. (Egyenlő oldalú az a kúp,
amelynek tengelymetszete szabályos háromszög).
Határozd meg a kúpba írható, illetve a kúp köré írható gömb sugarát!
14. A 3 és 6 egységnyi sugarú gömbök kívülről érintik egymást. Mekkora a két
gömb köré írható kúp felszíne és térfogata, ha a kúp alapköre érinti a nagyobb
gömböt?
15. Az asztallapra elhelyezünk négy darab R sugarú gömböt úgy, hogy a gömbök
páronként érintsék egymást, majd a gömbökre helyezünk egy ötödik, szintén
R sugarú gömböt úgy, hogy az mind a négy előbbi gömböt érintse.
Fejezd ki az „építmény” magasságát R segítségével!
Tudáspróba
1. Egy egyenlő oldalú, tömör, egyenes körhenger (a henger tengelymetszete

négyzet) palástja 25 dm2 .
a) Mekkora a henger térfogata?
b) A hengerből a lehető legnagyobb térfogatú négyzetes oszlopot készít-
jük el. Hány százaléka a négyzetes oszlop térfogata a henger térfoga-
tának?
2. Egy egyenes kúp alapkörének sugara 12 cm, magassága 18 cm.

a) Határozd meg a kúp felszínét és térfogatát!
b) Határozd meg a kúpba írható gömb sugarát és térfogatát!
3. Egy szabályos hatoldalú gúla alapéle 5 cm, magassága 8 cm.

a) Számítsd ki a gúla felszínét!
b) Számítsd ki a gúla térfogatát!
c) Határozd meg a gúla köré írható gömb sugarát!
133

C M Y K
4. Az ABC DEF GH téglatest A csúcsból induló H G

élei: AB = 12 cm; AD = 6 cm; AE = 8 cm.
Jelölje a H G él felezőpontját P ! E F
a) Határozd meg az ABC DP gúla térfogatát!
D
b) Számítsd ki az ABC DP gúla felszínét!
C
c) Mekkora szöget zár be az ABC DP gúla A B

ABP lapjának síkja az ABC D lap síkjával?
5. Egy csonka kúp palástja kiterítve olyan körgyűrűcikk, amelynek sugarai 6 cm
és 25 cm hosszúak, középponti szöge 120◦ .
Mekkora a csonka kúp felszíne és térfogata?
134

C M Y K
FELADATGYŰJTEMÉNY
TEX 2012. július 13. – (1. lap/135. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (F01SIKID)

C M Y K
Síkidomok kerülete és területe
Kerület- és területszámítás
1. Egy derékszögű háromszög átfogója 12 5 cm, egyik befogója pedig 3 5 cm

hosszú.
a) Határozd meg a háromszög köré írható kör sugarát!
b) Számítsd ki a háromszögbe írható kör sugarát!
c) Hány százaléka a beírható kör területe a háromszög területének?
2. Egy deltoid két átlójának hossza 12 cm és 8 cm, a rövidebb átló a hosszabbikat
harmadolja.
a) Mekkorák a deltoid oldalai?
b) Mekkora a deltoid területe?
c) Mekkora a deltoidba írható kör sugara?
d) Hol helyezkedik el a beírható kör középpontja?
3. Egy rombusz egyik oldala 8 cm, a rombuszba 2 cm sugarú kör írható.
a) Mekkora a rombusz terülte?
b) Mekkora a rombusz magassága?
c) Mekkorák a rombusz átlói?
4. Mekkora a területe annak az ABC háromszögnek, amelyben AB = 3, BC = 7,
és a B csúcsból induló súlyvonal hossza 4 egység?
5. Az ABC egyenlő szárú háromszög BC alapja 8 cm, az alaphoz tartozó ma-
gassága pedig 3 cm hosszú. Az alap F felezőpontjából a szárakra állított me-
rőlegesek talppontjai P és Q .
Mekkora az APF Q négyszög kerülete és területe?
6. Számítsd ki a háromszög területét, ha az alábbi adatai adottak!
a) Három oldala: a = 21 cm, b = 4 5 dm és c = 0 53 m.
b) Egyik oldala: a = 9 cm, az oldallal szemközti szöge: = 102◦ és beírható
körének sugara: r = 2 5 cm.
7. Egy négyzet minden sarkából egy-egy 4 cm2 területű, egyenlő szárú derék-
szögű háromszöget levágva egy szabályos nyolcszöget kapunk.
Mekkora a nyolcszög területe?
8. Egy matematika-csapatversenyen a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy egy
27 cm × 37 cm méretű, téglalap alakú kartonpapír sarkaiból úgy vágjanak
136

C M Y K
le egybevágó derékszögű háromszögeket, hogy egyenlő oldalú nyolcszöget
kapjanak.
a) Mekkora oldalú nyolcszöget kaptak?
b) Hány százaléka a levágott részek területe a nyolcszög területének?
9. Rajzold meg egy szabályos nyolcszög minden második oldalának egyenesét!
Ezek egy négyzetet zárnak közre. A kimaradó oldalak felezőpontjai szintén
egy négyzet csúcsai.
Mekkora a két négyzet területének aránya?
10. Határozd meg a paralelogramma területét, ha két oldala 5 cm és 8 cm hosszú,
tompaszöge pedig 150◦ ! Számítsd ki a paralelogramma magasságait is!
11. Egy paralelogramma átlóinak hossza 30 egység és 16 egység, területe 240 te-
rületegység. Számítsd ki a paralelogramma oldalait és szögeit!
12. Egy paralelogramma két oldalának hossza 5 cm és 8 cm, az általuk közrefo-
gott szög 60◦ . Húzd meg a paralelogramma belső szögfelezőit!
a) Milyen alakzatot fog közre a négy szögfelező?
b) Mekkora ennek az alakzatnak a területe?
13. Egy téglalap területe egyenlő a szögfelezői által határolt négyszög területével.
Mekkora a téglalap átlóinak hajlásszöge?
14. Egy háromszög két súlyvonalának hossza 3 cm és 5 cm, és ez a két súlyvonal
65◦ -os szöget zár be egymással. Határozd meg a háromszög területét!
15. Az ABC háromszögben AB = 6 cm, AC = 8 cm és BC = 10 cm. Tükrözzük
a háromszög csúcsait az S súlypontra, és az így kapott pontokat jelölje A1 ,
B1 , illetve C1 ! Határozd meg az AC1 BA1 C B1 hatszög területét!
16. Az ABC D trapéz AD szárának F felezőpontját D C
összekötöttük a B és a C csúcsokkal, és az ábrán
látható módon pirossal és kékkel kiszíneztük a tra-
F
pézt.
Határozd meg a piros és a kék színű területek ará-
nyát! A B
17. Egy szabályos hatszög egy-egy csúcsát az ábrán

látható módon összekötöttünk a szemközti olda-
lak felezőpontjával, majd a kapott alakzatok kö-
zül egyet pirosra, egyet pedig kékre színeztünk.
Melyik színű alakzat területe nagyobb, a kéké
vagy a pirosé?
137

C M Y K
18. Egy paralelogramma tetszőleges belső P D C
pontját összekötöttük a csúcsokkal, majd a
P
kapott háromszögeket piros és kék színnel
az ábrán látható módon kiszíneztük.
Határozd meg a piros és a kék színű terü-
letek arányát! A B
19. Egy a oldalú rombuszt, amelynek egyik hegyesszöge 30◦ , elforgatunk a kö-
zéppontja körül 90◦ -kal.
Fejezd ki a -val a két rombusz közös részének területét!
20. Egy szimmetrikus trapéz párhuzamos oldalainak hossza 5 cm és 10 cm, terü-
lete 45 cm2 .
a) Számítsd ki a trapéz magasságát!
b) Határozd meg a trapéz kerületét!
21. Egy tetőtér beépítésekor az ajtó mellett derékszögű trapéz alakú falrész kelet-
kezett, amelynek magassága 2 5 m, párhuzamos oldalai pedig 4 m és 1 5 m.
Ehhez a falhoz egy könyvszekrényt szeretnénk állítani.
Hogyan válasszuk meg a szekrény méreteit, ha azt szeretnénk, hogy az a le-
hető legtöbb könyv tárolására legyen alkalmas? (A könyvszekrény téglalap
profilú.)
22. Az ABC D trapéz magassága m = 4 cm, alapjai a = AB = 8 2 cm, illetve
b = C D = 3 4 cm. A trapéz területét az alapokkal párhuzamos PQ szakasszal
megfelezzük.
a) Milyen hosszú a PQ szakasz és milyen távolságban halad a trapéz AB
alapjától?
b) Oldjuk meg a feladatot általánosan is!
23. Egyenlő szárú érintőtrapéz párhuzamos oldalainak hossza a és b. Fejezd ki a
trapéz területét a párhuzamos oldalak segítségével!
24. Egy trapézt két átlója négy háromszögre bontja. A párhuzamos oldalakon fek-
vő háromszögek területét jelölje T és t .
Fejezd ki a trapéz területét T és t segítségével!
25. Mekkora a szabályos ötszög kerülete és területe, ha átlója 5 cm hosszú?
26. Adott egy konvex szögtartomány és a szárak között egy pont. Húzz a ponton
át olyan egyenest, amely a szögtartományból a legkisebb területű háromszöget
vágja le!
138

C M Y K
A kör és részeinek területe
27. Egy szabályos háromszög oldalának hossza 5 cm.

a) Határozd meg a háromszögbe írható kör és a háromszög köré írható kör
sugarának arányát!
b) A háromszög oldalaira, mint átmérőre köröket írunk. Határozd meg a
körök közös részének kerületét és területét!
28. Egy 8 cm sugarú kör egy szabályos háromszög oldalait szabályos hatszög
csúcspontjaiban metszi.
a) Hány százaléka a kör területe a háromszög területének?
b) Hányad része esik a körnek a háromszögön kívülre?
29. Egy 4 cm sugarú körcikk középponti szöge 25◦ .
a) Milyen hosszú ív tartozik a körcikkhez?
b) Mekkora a körcikk területe?
c) Mekkora annak a nagyobb körszeletnek a területe, amelyet a körcikkhez
tartozó húr vág ki a körből?
30. Két koncentrikus kör sugarai r = 3 2 cm és R = 4 8 cm.
a) Mekkora területet zár közre a két koncentrikus kör egy-egy íve és két,
egymással 42◦ -os szöget bezáró körsugár?
b) Mekkora az így keletkezett síkidom kerülete?
31. Bálint és Lázár jó barátok, az iskolából hazafelé menet betértek egy olyan
pizzériába, ahol kör alakú pizzákat sütnek és azokat 12 egyenlő körcikkbe
vágva árusítják az ún. „pizzaszeleteket”. Bálint két szeletet kért a 24 cm át-
mérőjűből, míg Lázár egyet a 36 cm-esből.
a) Melyikük evett több pizzát? Hányszor evett többet így a másik gyereknél?
b) A pizza széle 1 cm szélességben jól átsült, ropogós tészta. Melyik fiú
adjon és mennyit a barátjának, hogy a ropogtatnivalóból pontosan azonos
mennyiséget ehessenek?
32. Egy r = 4 cm sugarú kört egy húrja két körszeletre vágja. Határozd meg az
így keletkezett kisebb körszelet területét és határoló ívének hosszát, ha a húr
hossza:
a) 2 cm;
b) 4 cm;
c) 8 cm!
139

C M Y K
33. Két kör egymást kívülről érinti, középpontjaik távolsága 4 cm. A körök terü-
80
leteinek összege cm2 .
9
a) Mekkora a körök sugara?
b) Mekkora a területe annak az alakzatnak, amelyet a körökhöz húzott közös
külső érintőszakasz és a két kör fog közre?
34. Egy téglalap hosszabbik oldalára mint átmérőre kifelé egy félkört rajzolunk,
majd a félkört a közös oldal mentén ráhajtjuk a téglalapra.
Hány százalékát fedi le a félkör a téglalap területének, ha a téglalap hosszab-
bik oldala négyszerese a rövidebb oldalnak?
35. Egy 16 cm oldalhosszúságú négyzetbe érintő-
kört, majd abba az eredeti négyzettel párhuza-
mos helyzetű négyzetet írunk Ezután addig foly-
tatjuk az eljárást, amíg négy darab négyzetet ka-
punk, a kapott részeket pedig váltakozva, az áb-
rának megfelelően pirosra, illetve kékre színez-
zük.
Melyik rész területe a nagyobb: a pirosé vagy a
kéké?
36. Egy 10 dm átmérőjű félkörbe az ábrán látható

módon újabb félköröket írunk.
a) Mennyi a második félkör kerülete és terü-
lete?
b) Mennyi az első öt félkör kerületének össze-
ge és területének összege?
c) Ha az eljárást képzeletben a végtelenségig folytatjuk, akkor mennyi a
keletkezett félkörök területének összege?
140

C M Y K
Sorozatok
Sorozatok
Számsorozatok
37. Hogyan folytatódhat?

a) a; c; dz; é; gy: : :
b) meggy; vessző; párom; még; tök
c) 1; 6; 3; 7; 2
38. Állítsd sorba!
a) e,
hogy,
jelent,
másnak,
mit,
nem,
tájék,
tudhatom
b) azkabani fogoly,
bölcsek köve,
Félvér Herceg,
Főnix Rendje,
Halál ereklyéi,
Titkok Kamrája,
Tűz Serlege
c) A: A palacsintasütőt felforrósítjuk, kissé kiolajozzuk.
B: Egy óra hosszat állni hagyjuk.
C: A tojásokat a cukorral, sóval, a tej felével, liszttel mély tálban jól
elkeverjük.
D: Megfordítjuk, és a másik oldalát is megsütjük.
E: A többi folyadékot hozzáadva habverővel csomómentesre dolgozzuk.
F: A tésztából belemerünk a palacsintasütőbe.
G: A palacsintákat megtöltük és hajtogatjuk/feltekerjük.
141
TEX 2012. július 13. – (1. lap/141. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (F02SOR)

C M Y K
Sorozatok
39. Milyen ábra illik az üres négyzetbe?
a) b)
c)
(Forrás: Hans Jürgen Eysenck, Ismerd meg az I.Q.-dat!, Akadémiai, Budapest, 1994)
40. Mi kerül az ábra kérdőjellel jelölt mezejébe?

a) b) c)
7 7 7
2 5 2 17 2 24
? 10 ? 29 ? 77
8 41 238
142

C M Y K
Sorozatok
41. Határozd meg az alábbi függvények értelmezési tartományát! Ez alapján mit
gondolsz, mely függvények határozhatnak meg számsorozatot? Ezeknek a so-
rozatoknak írd fel az első hat elemét, és készítsd el a grafikonját!
a) f (x ) = (x + 1)2 b) g (x ) = x x+ 1
√
c) h (x ) = (−2)x −2 d) i (x ) = x + 2
e) j (x ) = log2 (x − 3) f) k (x ) = sin(x · )
42. Explicit képlettel adtunk meg sorozatokat. Határozd meg a sorozat első öt
a) an = |n − 4| b) bn = c) cn = 3n − 2n
1
n +2
43. Rekurzív képlettel adtunk meg sorozatokat. Határozd meg a sorozat első öt
a) a1 = 1 és an = −an −1 , ha n > 1.
b) b1 = 60, bn = bn −1 + 2, ha n >
1
1.
2
c) c1 = −1, c2 = 2 és cn = cn −1 + cn −2 , ha n >
2.
cn = n +n2500
2
a) an = 3n + 13 b) bn = 10n −3 c)

a) a1 = 13 és an = an −1 + 2, ha n > 1.
b) b1 = 1 és bn = −05bn −1 + 150, ha n > 1.
c) c1 = −1, c2 = 3 és cn = 2(cn −1 + cn −2 ), ha n >
2.
46. Megadtuk egy számsorozat első öt tagját. Add meg a sorozat explicit képletét!
Mi a sorozat századik eleme?
a) −3; 1; 5; 9; 13: : : b) ; ; ; ; : : : c) 0; 3; 8; 15; 24: : :
2 3 4 5 6
3 4 5 6 7
47. Az a sorozat képzési ⎧szabálya a következő (n > 0):
a
⎨ an +1 = n ha an páros
2 :
⎩
an +1 = 3an + 1 ha an páratlan
Mennyi lesz a 100. tag, ha
a) a1 = 1 b) a1 = 16 c) a1 = 13
143

C M Y K
Sorozatok
48. Hány egész szám van az alábbi számsorozatok tagjai között?
a) an =
20
b) bn =
n +6
n n
c) cn =
n −3
d) dn =
3n + 7
n +5 n +1
e) en =
n 2
+ 14n + 49
f) fn =
n 2
+ 3n − 7
n +7 n +2
49. Az alábbi táblázat a számsorozatok megadásának lehetséges módozatait mu-
tatja be. Töltsd ki a táblázat üres mezőit!
Utasítás Explicit Rekurzív képle

képle
1. sorozat A páratlan pozitív
egészek növekvő
sorrendben.
√
2. sorozat bn = n (bn −1 )2 + 1
3. sorozat c1 = 1 és
cn = cn −1 + 2n + 1,
ha n > 1
50. Ábrázold az alábbi számsorozatok első hat tagját grafikonon!

Jellemezd a sorozatokat!
a) an = 11 − 3n
b) bn = n 2
1
2
c) cn = 3n −3
d) dn =
n −5
n
e) en = cos n3
f) f1 = 2, fn = 3 · fn −1 − 5, ha n >
1.
51. Adj meg képlettel egy-egy olyan számsorozatot, amelyre igaz, hogy
a) korlátos és alsó korlátja −1, felső korlátja 0;
b) alulról korlátos, de felülről nem korlátos;
c) szigorúan monoton csökken;
d) nem monoton;
e) monoton nő, de alulról nem korlátos;
f) korlátos és szigorúan monoton csökken.
144

C M Y K
Sorozatok
52. Egy sorozat explicit képlete: qn = n · cos2

n − n · sin2 n .
2 2
a) Határozd meg a sorozat első hat elemét!
b) Jellemezd a sorozatot!
c) Számítsd ki az első 100 tag összegét!
53. Egy környék lakóházait úgy akarják
befesteni, hogy minden emelet vagy
zöld, vagy fehér legyen. Esztétikai
okokból kikötik, hogy egymás felet-
ti két emelet nem lehet zöld.
Hányféleképpen festhetők le az uta-
sításnak megfelelően a földszintes, a
két-, a három- és a tízemeletes há-
zak?
54. Hányféleképpen lehet egy 2 × 10-es téglalapot 1 × 2-es téglalapokkal hézag-

mentesen lefedni?
55. Játék – Két játékos felváltva vesz el kavicsokat az asztalon fekvő n kavicsból
a következő szabály szerint:
• Az első játékos elvehet akármennyit, de legalább egy kavicsot el kell
vennie, és az összeset nem veheti el.
• A második játékos legalább egyet és legfeljebb kétszer annyit vehet el,
mint az első.
• Ezután az első játékosnak kell legalább egyet és legfeljebb kétszer annyit
elvennie, mint az előzőnek és így tovább. Az nyer, aki az utolsó kavicsot
elveszi.
Hogyan érdemes ezt a játékot játszani? Kísérletezzetek többféle n értékkel is!
(A játék részletes leírása szerepel például az alábbi kiadványban: Török Judit,
A Fibonacci-sorozat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.)
56. A Fibonacci-sorozat rekurzív képlete: f1 = 1, f2 = 1 és fn = fn −1 + fn −2 , ha

n> 2.
a) Páros vagy páratlan a sorozat 100. tagja?
b) Osztható-e hárommal a sorozat 100. tagja?
57. Bizonyítsd be, hogy a Fibonacci-sorozat bármely két egymást követő tagja
relatív prím!
145

C M Y K
Sorozatok
58. Fejtörő – Egy 8 × 8-as négyzetet az áb- 5 3
rán látható módon darabokra vágunk, és
a darabokból egy 5×13-as téglalapot ra-
kunk ki. Igen ám, de a négyzet területe 3
5
64 területegység a téglalapé 65 terüle-
tegység! 8
Hogyan lehetséges ez?
5
3
8 5
3 5
5 5
3
Számtani sorozatok
59. Gabi naponta 23 oldalt olvas el a könyvéből.

a) Ha a könyv első számozott oldala (tehát ahol a főszöveg kezdődik) a 3.
oldal, hányadik oldalon tart három nap olvasás után?
b) Mennyi idő alatt olvassa ki a könyvet, ha az utolsó oldal a 495-ös oldal-
számmal ellátott?
60. Gombóc Artúrnak egy óriási táb-
la csokit hozott a Télapó. A cso-
ki összesen 100 kisebb kocká-
ból állt. Gombóc Artúr nagyon
visszafogta magát, és így min-
den nap csak 13 kocka csokit fo-
gyasztott el.
a) Hány kocka csoki marad 4
nap múlva?
b) Hány nap múlva lesz Artúr-
nak kevesebb, mint 10 koc-
ka csokija?
146

C M Y K
Sorozatok
61. Dóri haja minden héten 2 milimétert nő.
Május 31-én 257 cm hosszúságú volt.
a) Milyen hosszú lesz ugyanebben az évben Mi-
kuláskor, ha közben nem vágatja le?
b) Hajvágás nélkül mikorra éri el a fél méteres
hosszúságot?
62. Egy sorozatnak megadtuk az első három elemét.
Lehet-e a sorozat számtani sorozat? Ha igen, ak-
kor add meg a sorozat differenciáját!
a) 9; 22; 35: : : b) −2; −10; −18: : :
c) ; ; : : : d) 14; 15; 16: : :
1 1 1
4 5 6
e) ; ; : : : f) 0; −1; 1: : :
2 4 6
3 6 9
g) sin 0◦ ; sin 30◦ ; sin 90◦ : : :
h) 999 9992 ; 1 000 0002 ; 1 000 0012 : : :
63. Lehet-e egy számtani sorozat első három eleme egy számtani sorozat első,
második és negyedik eleme?
64. Egy számtani sorozat első tagja a 6 és minden tagja egész szám. Milyen tu-
lajdonságú szám lehet a differencia, ha a sorozatnak
a) minden tagja páros;
b) végtelen sok páros tagja van;
c) végtelen sok páratlan tagja van?
65. Ábrázold a számtani sorozat első hat elemét grafikonon! Jellemezd a sorozatot!
a) a1 = 0 és d = 3. b) bn = −6n + 10 c) c2 = 7 és c5 = 19.
66. Egészítsd ki a mondatot úgy, hogy igaz állítást kapj!
a) Ha egy számtani sorozat differenciája : : : : : : : : : : : : : : : , akkor a számtani
sorozat szigorúan monoton : : : : : : : : : : : : és : : : : : : : : : : : : korlátos.
b) Ha egy számtani sorozat differenciája : : : : : : : : : : : : , akkor a számtani so-
rozat úgynevezett konstans sorozat.
67. Megadtuk egy számtani sorozat rekurzív képletét. Mi a sorozat explicit kép-
lete?
a) a1 = 5 és an = an −1 + 3, ha n > 1.
b) b1 = −2 és bn = bn −1 − 5, ha n > 1.
c) c1 = 31 és cn = cn −1 + 31, ha n > 1.
147

C M Y K
Sorozatok
68. Add meg az alábbi számtani sorozatok explicit képletét!
a) Az 5-tel osztható pozitív számok.
b) A 11-gyel osztható természetes számok.
c) A 7-tel osztva 3 maradékot adó pozitív számok.
d) A legalább kétjegyű, 4-gyel osztva 1 maradékot adó számok.
e) A 700-nál nem kisebb, 9-cel osztva 7 maradékot adó számok.
f) A −50-nél kisebb páratlan számok.
69. Melyek határoznak meg az alábbi képletek közül számtani sorozatot?
an = n n −+ 981
√
bn = |2n − 5|
2
cn = 3n +1 dn = 4n 2 + 12n + 9
g1 = (−8) és
en = log2 (n 2) fn = sin(n ) gn = gn2−1 , ha n >
1
h1 = 2, h2 = 5 és
hn = 2hn −1 − hn −2 , ha n >
2
ki a táblázat üres mezőit! (Vigyázz! Az ötödik oszlopban a sorozat 10. tagja
szerepel.)
a1 a2 a3 a10 d Explicit képlet
1. sorozat 10 3
2. sorozat 4 0
3. sorozat 012 02
4. sorozat dn = 61 · n + 65
5. sorozat 12345 0

a) Egy számtani sorozat első két eleme a 9 és a 77. Mi a sorozat 11. eleme?
b) Egy számtani sorozat 123. eleme az 1, differenciája 11. Mi a sorozat 23.
eleme?
c) Egy számtani sorozat ötödik eleme a 6, tízedik eleme a 10. Mi a sorozat
differenciája?
d) Egy számtani sorozat 8. eleme a 27, 18. eleme a 12. Mi a sorozat 10.
eleme?
148

C M Y K
Sorozatok
e) Egy számtani sorozat második eleme a 9, kilencedik eleme a 2. Hányadik
eleme a sorozatnak a −20?
72. Egy számtani sorozat első két tagjának összege 11, következő két tagjának
összege pedig 31. Add meg a sorozat 100. tagját!
73. Bizonyítsd be, hogy nem létezik csupa (pozitív) prímszámból álló, szigorúan
monoton növekvő számtani sorozat!
74. Bizonyítsd be, hogy nem létezik csupa négyzetszámból álló, szigorúan mo-
noton növekvő számtani sorozat!
75. Add meg x értékét úgy, hogy az alábbi kifejezések értéke egy számtani soro-
zat három egymást követő eleme legyen!
a) x − 1; 2x − 3 és x + 3. b) ctg x ; és tg x .
1
sin x
c) lg 2; lg(2x − 1) és lg(2x + 3).
76. Mekkorák a háromszög szögei, ha azok számtani sorozatot alkotnak, és
a) a legkisebb szög 35◦ ;
b) a legnagyobb szög 78◦ ;
c) a legkisebb és a legnagyobb szög különbsége 64◦ ;
d) a legkisebb és a legnagyobb szög összege 91◦ ?
77. a) Egy konvex négyszög oldalainak hossza a körüljárás sorrendjében: a , b ,
c és d . A négyszög oldalai a , b, d , c sorrendben egy számtani sorozat
tagjai.
Bizonyítsd be, hogy a négyszög érintőnégyszög!
78. a) Egy szakasz végpontjainak koordinátái: A(−13; 6) és B (22; −4). A sza-
kaszt öt egyenlő részre osztottuk. Add meg az osztópontok koordinátáit!
b) Egy számtani sorozat első eleme a −13, hatodik eleme a 22. Add meg a
sorozat közbülső elemeit!
79. Az a1 , a2 , a3 : : : egy számtani sorozat egymást követő elemei. Párosítsd az
egyenlőket!
A:
a1 + a3 + a5 + a7 + a9 B: a1 + a5 + a9 + a13
5
C: a2 + a5 D:
a2 + a 4
2
E: a3 F: a3 + a4
G: a3 + a4 + a5 H: 3a4
I: a5 J: a6
K: 4a7 L: 2a8 − a10
149

C M Y K
Sorozatok
80. Egy számtani sorozatban az első három tag összege −27, szorzata 171.
Számítsd ki a sorozat első 3 elemét!
81. Egy számtani sorozatban az első négy tag összege 4, szorzatuk 105.
Számítsd ki a sorozat első négy elemét!
82. Egy számtani sorozat első öt tagjának összege 50, szorzata 80 640.
Mi a sorozat első eleme és differenciája?
83. Számítsd ki a számtani sorozat első tagját és különbségét!

a 1 + a7 = 10 a 10 − a4 = 3
a)
a3 + a9 = 2 b)
2a5 = a21
⎫
a3 + a5 = 34 ⎪
⎬
c) 1 1 34 ⎪
⎭
a2 a6
+ =
189
84. Egy háromszög oldalainak centiméterben mért hosszúságainak mérőszámai
egy olyan számtani sorozatot alkotnak, amelynek különbsége 2. A középső
oldallal szemközti szög koszinusza 06875. Mekkorák a háromszög oldalai?
85. Mivel egyenlő?
a) Az első 100 pozitív páros szám összege.
b) Az első 50 pozitív néggyel osztható szám összege.
c) Az első 25 pozitív nyolccal osztható szám összege.
86. Határozd meg a 7-tel
a) osztható; b) osztva 1 maradékot adó;
c) osztva 6 maradékot adó háromjegyű számok összegét!
87. Számítsd ki a 0-nál nagyobb, de 10-nél nem nagyobb értékű törtek összegét,
ha nevezőjük
a) 2, b) 3, c) 4,
d) n (n egész szám)!
e) Mekkora legyen n értéke, ha azt szeretnénk, hogy a 0-nál nagyobb, de
10-nél nem nagyobb értékű n nevezőjű törtek összege nagyobb legyen
1000-nél?
88. Hány négyjegyű számot tudunk készíteni az 1, 2, 3, 4 számjegyek felhaszná-
lásával, ha egy számban
a) minden számjegy pontosan egyszer szerepelhet;
b) egy számjegy többször is szerepelhet?
c) Mennyi a számok összege az egyes esetekben?
150

C M Y K
Sorozatok
89. Számítsd ki az alábbi kifejezés pontos értékét!
5 + 10 + : : : + 115 + 120
6 + 12 + 18 + : : : + 114 + 120
=?
90. Számítsd ki az alábbi kifejezések pontos értékét!

1000 + 999 + : : : + 2 + 1
1000 − 999 + 998 − 997 + : : : + 4 − 3 + 2 − 1
a) =?
b) 10002 − 9992 + 9982 − : : : − 32 + 22 − 12 = ?

91. Add össze 1-től 50-ig az egész számokat! Ebben az összegben tetszőleges
számú tagnak megváltoztathatod az előjelét.
El lehet-e érni, hogy az így kapott összeg 1000 legyen?
92. Egy sorozatról a következőket tudjuk: a1 = 1, és an = an −1 + n , ha n ≥ 2.
Mi a sorozat 123. eleme?
93. Egy számtani sorozat harmadik tagja 5, hetedik tagja 13.
Mekkora az első 100 tag összege?
94. Egy számtani sorozat első tagja 10, differenciája −3.
Mennyi a sorozat második 100 tagjának összege?
95. Egy számtani sorozat második, negyedik, hatodik és nyolcadik tagjának ösz-
szege 48.
a) Mi a sorozat ötödik tagja?
b) Mennyi a sorozat első kilenc elemének összege?
96. Egy csökkenő számtani sorozat első 99 tagjának összege 0.
Hány pozitív tagja van a sorozatnak?
97. Összeadtunk ötvenöt egymást követő pozitív páratlan számot, az összeg értéke
3905. Melyik volt az összegben az első, illetve az ötvenötödik páratlan szám?
98. Egy számtani sorozat első tagja az 1, az első öt tag összege a következő öt
tag összegének a harmada. Határozd meg a sorozat 111. tagját!
99. Egy számtani sorozatban az ötödik és hatodik elem összege a tízedik elem
fele. Mennyi a sorozat differenciája, ha az első tíz elem összege 30?
151

C M Y K
Sorozatok
100. Egy élelmiszerboltban az akciós konzervekből
piramist építettek. A legfelső szinten 33 kon-
zerv van. A piramisban lefelé haladva szintről
szintre egyre több konzerv van: szintenként min-
dig ugyanannyival több. A legalsó szinten 51
konzerv van, a piramis építéséhez összesen 294
konzervet használtak fel.
Hány konzerv van a harmadik szinten?
101. Egy kultúrpalota színháztermének a nézőtere
szimmetrikus trapéz alaprajzú, a széksorok a
színpadtól távolodva rövidülnek. A leghátsó sor-
ban 20 szék van, és minden megelőző sorban 2-vel több, mint a mögötte lé-
vőben. 500 diák és 10 kísérő pont megtöltik a nézőteret.
Hány széksor van a nézőtéren?
102. Egy útépítő vállalkozás egy munka elkezdése-

kor az első napon 220 méternyi utat aszfaltoz
le. A rákövetkező napon 230 métert, az azutánin
240 métert és így tovább: a munkások létszámát
naponta növelve minden következő munkanapon
10 méterrel többet, mint az azt megelőző napon.
a) Hány méter utat aszfaltoznak le a 11-edik
napon?
b) Az összes aszfaltozandó út hossza ebben a
munkában 71 km. Hányadik munkanapon
készülnek el vele?
c) Hány méter utat aszfaltoznak le az utolsó
munkanapon?
d) A 21-edik napon kétszer annyian dolgoztak, mint az első napon. Igaz-e
az a feltételezés, hogy a naponta elkészült út hossza egyenesen arányos
a munkások létszámával? (Válaszát indokolja!)
103. Egy 4 méter hosszú, 5 miliméter vastag futósző-

nyeget jó szorosan felcsavarunk egy 3 centiméter
átmérőjű rúdra.
Átköthető-e az így kapott henger egy 50 cm
hosszú zsineggel, ha annak megkötéséhez egy
körülbelül 10 centiméteres szabadon maradó da-
rabra van szükség?
152

C M Y K
Sorozatok
104. Állítsuk a pozitív egész számokat növekvő sorrendbe, majd bontsuk rendre 1-
gyel növekvő elemszámú csoportokba, a felbontást az alábbi módon kezdve:
(1) (2; 3) (4; 5; 6) (7; 8; 9; 10) : : :
a) A 100-adik csoportnak melyik szám az első eleme?
b) Az 1851 hányadik csoport hányadik eleme?
Matematika emelt szintű érettségi feladat, 2006.
105. Mutasd meg, hogy ha egy sorozat első n elemének összegét az Sn = 3n 2 − 7n

képlet adja meg, akkor az számtani sorozat!
106. Egy számtani sorozat első 18 tagjából a páros indexű tagok összege 387, a
hárommal osztható indexű tagok összege pedig 270.
Add meg a sorozat első három elemét!
Mértani sorozatok
107. Egy almafát megtámadó betegség levélről levélre terjed. Minden fertőzött le-
vél egy nap alatt 3 egészséges levelet fertőz meg.
a) Hány beteg levél lesz 1 hét alatt, ha első nap egyetlen fertőzött levél volt?
b) Mennyi idő alatt lesz az egész fa beteg, ha körülbelül 7000 levél van
rajta?
108. A megtermékenyített petesejt na-
ponta körülbelül kétszer osztódik
ketté.
a) Hány sejtből áll a háromna-
pos út végén, amelynek során
a megtermékenyítés után a pe-
tevezetéken keresztül a méhbe
jut?
b) Ha nem változna az osztódás
sebessége, mennyi idő múlva
A petesejt barázdálódása
állna több mint 10 000 sejtből?
109. 25 millió forint értékű gépkocsink évi értékcsökkenése (amortizációja) 8%.
a) Hány forintot ér az autó egy, kettő, illetve öt év múlva?
b) Hány év múlva lesz az autó értéke az eredeti ár fele?
153

C M Y K
Sorozatok
110. Egy edényben 50 liter 80%-os alkohol van. Hány százalékos alkohol lesz az
edényben, ha egymás után húszszor kiöntünk belőle egy-egy liter folyadékot,
és ezt követően mindannyiszor egy-egy liter vizet töltünk bele?
111. Egy szabályos dobókockával dobunk.
a) Hányféle 1, 2, : : : , n hosszúságú dobássorozatot
kaphatunk?
b) Hányszor kell feldobni a dobókockát, hogy több
mint egymillióféle dobássorozatot kaphassunk?
112. Egy szigeten egy rágcsálópopuláció
egyedszámának változását vizsgál-
ják. A vizsgálat elején 497 rágcsá-
lót számoltak össze, 3 évvel később
pedig 864-et.
Állandó évenkénti növekedési üte-
met feltételezve
a) hány százalékkal nőtt a rágcsá-
lópopuláció egyedszáma egy év
alatt? Északi pocok
b) a vizsgálat hányadik évében éri el a rágcsálók száma az 5000-et?
113. Statisztikai adatok szerint az 1997-es év utáni években 2003-mal bezárólag a
világon évente átlagosan 11%-kal több autót gyártottak, mint a megelőző év-
ben. A 2003-at követő években, egészen 2007-tel bezárólag évente átlagosan
már 54%-kal gyártottak többet, mint a megelőző évben.
2003-ban összesen 419 millió autó készült.
a) Hány autót gyártottak a világon 2007-ben?
b) Hány autót gyártottak a világon 1997-ben?
Válaszait százezerre kerekítve adja meg!
2008-ban az előző évhez képest csökkent a gyártott autók száma, ekkor a
világon összesen 488 millió új autó hagyta el a gyárakat. 2008-ban előrejelzés
készült a következő 5 évre vonatkozóan. Eszerint 2013-ban 38 millió autót
fognak gyártani. Az előrejelzés úgy számolt, hogy minden évben az előző
évinek ugyanakkora százalékával csökken a termelés.
c) Hány százalékkal csökken az előrejelzés szerint az évenkénti termelés a
2008-at követő 5 év során? Az eredményt egy tizedes jegyre kerekítve
adja meg!
d) Elfogadjuk az előrejelzés adatát, majd azt feltételezzük, hogy 2013 után
évente 3%-kal csökken a gyártott autók száma. Melyik évben lesz így az
abban az évben gyártott autók száma a 2013-ban gyártottaknak a 76%-a?
154

C M Y K
Sorozatok
114. Egy magyaros étterem bevétele a köze-
li olasz pizzéria bevételének kétszerese.
A magyaros étterem bevétele évről évre
3%-kal nő, míg a pizzériáé 6%-kal.
Mennyi idő alatt éri el a pizzéria bevétele
a magyaros étteremét?
115. Egy sorozatnak megadtuk az első három elemét. Lehet-e a sorozat mértani
sorozat?
Ha igen, akkor add meg a sorozat kvóciensét!
√ √ √
a) 4; 12; 36: : : b) − 7; 7; − 7: : :
√ √ √
c) 2; 1; : : : d) 3; 12; 48: : :
1
2
e) 10; 20; 30: : : f) cos 4◦ ; cos 9◦ ; cos 180◦ : : :
√ √
g) log2 10; log2 100; log2 10000: : : :::
2 1 2
h) ; ;
2 2 4
116. Lehet-e egy mértani sorozatnak két azonos tagja?
117. Bizonyítsd be! Ha egy háromszög oldalai mértani sorozatot alkotnak, akkor
az oldalakhoz tartozó magasságok is mértani sorozatot alkotnak!
118. Ábrázold a mértani sorozat első hat elemét grafikonon! Jellemezd a sorozatot!
n −1
a) a1 = 01 és q = 3 b) bn = 60 · 1
2
c) c2 = 2 és c5 = −16
119. Add meg egy olyan mértani sorozat explicit képletét, amely
a) felülről korlátos;
b) szigorúan monoton nő;
c) nem korlátos;
d) monoton csökken és monoton nő;
e) szigorúan monoton csökken és korlátos;
f) nem monoton és nem korlátos!
120. Pótold az alábbi szöveg hiányzó szavait úgy, hogy igaz állítást kapj!
a) Ha egy mértani sorozat első eleme : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : és hányado-
sa : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : , akkor a mértani sorozat szigorúan monoton
: : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : és korlátos.
155

C M Y K
Sorozatok
b) Ha egy mértani sorozat első eleme : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : és hányado-
sa : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : , akkor a mértani sorozat szigorúan monoton
: : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : és nem korlátos.
c) Ha egy mértani sorozat hányadosa : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : , akkor a
mértani sorozat úgynevezett konstans sorozat.
d) Ha egy mértani sorozat hányadosa : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : , akkor a
mértani sorozat nem monoton (váltakozó előjelű), de korlátos.
e) Ha egy mértani sorozat hányadosa : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : , akkor a
mértani sorozat nem monoton (váltakozó előjelű) és nem korlátos.
121. Megadtuk egy mértani sorozat rekurzív képletét. Mi a sorozat explicit képlete?
a) a1 = 4 és an = an −1 · 3, ha n >1.
b) b1 = −5 és bn = bn −1 · (−1), ha n > 1.
c) c1 = és cn = cn −1 · , ha n >
1 1
1.
25 5
122. Az alábbi képletek közül melyek határoznak meg mértani sorozatot?
√
an = n 5 bn = 2n · 3n cn = 712n dn = n
2
⎧

⎪
⎨−
1
ha n páratlan n
en = ⎪ 11 f1 = 0 és fn = 2 , ha n >
1
⎩ 1
11
ha n páros
g1 = 3 és gn = (−4), ha n > h2
1 h1 = 1, h2 = 5 és hn = n −1 , ha n >
h 2
n −1
ki a táblázat üres mezőit! Minden lehetséges megoldást adj meg! (Vigyázz!
A 5. oszlopban a sorozat 6. tagja szerepel.)
a1 a2 a3 a6 q Explicit képlet
1. sorozat 12 15
2. sorozat 3 9
3. sorozat −10 000 10
4. sorozat dn = 32 · (−1)n −1
5. sorozat 2 32
156

C M Y K
Sorozatok
a) Egy mértani sorozat első két eleme a 3 és a 21.
Mi a sorozat negyedik eleme?
b) Egy mértani sorozat 3. eleme a 60, kvóciense −2.
Mi a sorozat első eleme?
c) Egy mértani sorozat negyedik eleme a 10, hatodik eleme a 20.
Mi a sorozat kvóciense?
d) Egy mértani sorozat második eleme az 1000, ötödik eleme az 1.
Mi a sorozat nyolcadik eleme?
e) Egy mértani sorozat első eleme a 3125, negyedik eleme a 25.
125. Töltsd ki az alábbi táblázat üres mezőit!
a1 q n an
1
2 9
64
10 5 810
9375 0 2 06
126. Egy mértani sorozat harmadik eleme a 7.

a) Lehet-e a 63 a sorozat első, második, negyedik, ötödik vagy hatodik ele-
me? Ha igen, add meg a kvócienst!
b) Lehet-e a −63 a sorozat első, második, negyedik, ötödik vagy hatodik
eleme? Ha igen, add meg a kvócienst!
c) Általánosíts: Hányadik eleme lehet a sorozatnak a 63? És a −63?
127. Egy mértani sorozat második eleme a −64, ötödik eleme a −27.
Add meg a sorozat harmadik és negyedik elemét!
128. Létezik-e olyan mértani sorozat, amelynek
a) pontosan egy racionális eleme van;
b) pontosan kettő racionális eleme van;
c) pontosan száz racionális eleme van;
d) pontosan egy irracionális eleme van;
e) pontosan száz irracionális eleme van;
f) végtelen sok racionális és végtelen sok irracionális eleme van?
157

C M Y K
Sorozatok
129. Add meg x értékét úgy, hogy az alábbi kifejezések értéke egy mértani sorozat
három egymást követő eleme legyen!
a) x − 2; x + 1 és x + 7.
√
b) x + 1; 3x − 5 és x − 2.
c) sin x ; sin 2x és cos x .
130. Írd fel a mértani sorozat megadott tagjával szomszédos tagjait! Szorozd össze
a szomszédos tagokat! Mit veszel észre?
a) a4 = 8 és q = 4
b) b11 = 21 és q = −
1
3
c) c6 = −15 és q = 5
131. Az a1 , a2 , a3 : : : egy mértani sorozat egymást követő elemei. Keress olyan
kéttényezős szorzatokat, amelyek értéke megegyezik a megadott szorzat érté-
kével! (A tényezők a mértani sorozat elemei közül kerüljenek ki!)
a) a4 · a5 b) a5 · a7 c) a32
132. Az a1 , a2 , a3 : : : egy pozitív tagokból álló mértani sorozat egymást követő
elemei. Párosítsd az egyenlőket!
√
A: a1 · a2 · a3 · a4 · a5 B: 3 a1 · a5 · a9 C: a2
√
D: a2 · a4 E: a2 · a7 F: a3
a35 a32 a 3 · a6
G: H:
a4 I:
J: a 4 · a8 K: a53 L: a62
133. Egy mértani sorozatban az első három tag összege 93, a szorzatuk 3375. Ha-
tározd meg a sorozat első tagját és a hányadost!
134. Három szám egy mértani sorozat három egymást követő eleme. Összegük 62,
tízes alapú logaritmusuk összege 3. Melyik ez a három szám?
135. Egy mértani sorozat ötödik és hatodik elemének szorzata 6. Add meg a soro-
zat első tíz tagjának szorzatát!
136. Egy mértani sorozat első három elemének összege 52. A harmadik és az első
elemének különbsége 32. Add meg a sorozat első elemét és kvóciensét!
137. Számítsd ki a mértani sorozat első tagját és hányadosát!

a1 + a2 = 36
a)
a1a2 = 180
158

C M Y K
Sorozatok

a4 − a2 = 42
16a2 a3 = a4 a5
b)

a1 + a3 + a5 = 210
c)
a2 + a4 + a6 = 420

a3 + a4 = −36
d)
a5 − a3 = 144

a2a6 = 9216
e)
a3 + a5 = 408

a1 + a2 + a3 = −14
f)
a1a3 = 36
138. Egy háromszög oldalai egy mértani sorozat egymást követő tagjai. Legalább
és legfeljebb mekkora lehet a sorozat hányadosa?
139. Egy mértani sorozat első öt páratlan indexű tagjának összege 1023, az első öt
páros indexű tag összege 2046. Add meg a sorozat explicit képletét!
140. Egy mértani sorozat első nyolc tagjának összege 1020. Tudjuk továbbá, hogy
az első négy páros indexű tag összege 340-nel nagyobb az első négy páratlan
indexű tag összegénél. Add meg a sorozat első tagját és hányadosát!
141. Egy pozitív tagokból álló mértani sorozat első három tagjának összege mege-
8
gyezik az első hat tag összegének részével. Mekkora a sorozat hányadosa?
9
142. Egy mértani sorozat első négy tagjának összege tízszerese az első két tag
összegének. Hányszorosa az első nyolc tag összege az első négy tag összegé-
nek?
143. Határozd meg az 5 első tíz pozitív egész kitevőjű hatványának: : :
a) összegét;
b) szorzatát!
144. Határozd meg az alábbi összegek értékét!
a) 15 + 152 + : : : + 158 = ?
b) 210 − 29 + 28 − 27 + : : : + 22 − 2 + 1 = ?
+ : : : + 12 = ?
1 1 1
c) +
3 32 3
159

C M Y K
Sorozatok
145. Egy hangya a következő szabály szerint mozog a koordináta-rendszerben: az
origóból indul, az x tengely mentén halad 1 egységet a pozitív irányba, majd
elfordul balra 90◦ -kal és 2 egységnyit halad, azután ismét elfordul balra 90◦ -
kal, de ebbe az irányba már 4 egységnyit mozog, stb. Az eljárást egészen
addig folytatja, amíg az általa megtett utat összesen 12 szakasz alkotja.
a) Hol áll a hangya?
b) Mekkora utat tett meg eddig összesen?
y
3
D 2
C
1
B
−5 −3 −1 0 A1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 x
−2
−3
−4
−5
−6
E F
−7
a1 q n Sn
1. sorozat 002 5 10
2. sorozat −3 7 4376
2
3. sorozat 729 − 399
3
147. Egy mértani sorozat első eleme a 3, n -edik eleme a 2187, az első n elemének
összege 3279. Add meg a sorozat explicit képletét!
148. Egy mértani sorozat első eleme 5, az első n elemének összege 155, az első n
. Add meg a sorozat első n elemét!
31
elem reciprokainak összege
80
1
149. Egy mértani sorozat első eleme az . A sorozat első négy tagjának összege
10
1-gyel nagyobb a sorozat hányadosánál. Határozd meg a sorozat első nyolc
tagjának összegét!
160

C M Y K
Sorozatok
150. Az ábrán látható csigavonalat félkörívek
összeillesztésével kaptuk. A legrövidebb
félkör sugara 1 cm, és minden további fél-
kör sugara duplája az előzőnek. 1
a) Milyen hosszú a képen látható csiga-
vonal?
b) Hány félkörívből kellene állnia a csi-
gavonalnak ahhoz, hogy a hossza na-
gyobb legyen 1 km-nél?
Vegyes feladatok
151. Megadtuk egy sorozat első két elemét. Folytasd a sorozatot három taggal úgy,
hogy számtani sorozat legyen, majd úgy is, hogy mértani sorozat legyen!
Számítsd ki a felírt számtani és mértani sorozat első tíz elemének összegét!
a) 2; 10: : :
b) 5; −2: : :
c) −01; −02: : :
152. Iktass be három számot a 16 és a 81 közé úgy, hogy az így kapott öt szám
egy
a) számtani;
b) mértani sorozat első öt eleme legyen!
c) Tagja-e valamelyik sorozatnak a 1135? Ha igen hányadik?
153. Egy úszóedző a következő utasítást adja két versenyzőjének: „A mai napon
ússzatok 1000 métert! Majd egyenletesen növelve a teljesítményeteket, min-
den nap egyre többet kell úsznotok.
Mához egy hétre már 8000 métert
kell teljesítenetek.”
A két úszó másképp értelmezte az
feladatot. Andor minden nap ugyan-
annyival növelte a leúszott hosszok
számát, Botond viszont minden nap
ugyanannyi százalékkal növelte a
teljesített távot.
a) Melyikük úszott többet a 4. napon?
b) Melyikük úszott többet összesen a 8 nap alatt?
161

C M Y K
Sorozatok
154. Totó – A következő feladatban a1 ; a2 ; a3 : : : és b1 ; b2 ; b3 : : : egy-egy nem
konstans számtani, míg c1 ; c2 ; c3 : : : és d1 ; d2 ; d3 : : : egy-egy nem konstans
mértani sorozat egymást követő elemeit jelölik. Milyen sorozatot alkotnak a
felsorolt elemek? Tegyél X-et a táblázat megfelelő mezejébe!
1: A sorozat számtani sorozat.
2: A sorozat mértani sorozat.
X: A sorozat sem nem számtani, sem nem mértani sorozat.
1 2 X
1. a 1 + b 1 ; a2 + b 2 ; a3 + b 3 ; : : :
2. a 1 − b 1 ; a2 − b 2 ; a3 − b 3 ; : : :
3. a1 b1; a2b2 ; a3 b3; : : :
a1 ; a2 ; a3 ; : : : (b ; b ; b ; : : : 0)
4.
b1 b2 b3 1 2 3
5. c 1 + d 1 ; c2 + d 2 ; c3 + d 3 ; : : :
6. c 1 − d 1 ; c2 − d 2 ; c3 − d 3 ; : : :
7. c1d1 ; c2 d2; c3d3 ; : : :
c1 ; c2 ; c3 ; : : : (d ; d ; d ; : : : 0)
8.
d1 d2 d3 1 2 3
√
9. a1 ; √a2 ; √a3 ; : : : (a1 ; a2 ; a3 ; : : : ≥ 0)
√
10. c1; √c2; √c3; : : : (c1; c2 ; c3 ; : : : ≥ 0)
11. a13; a23; a33; : : :
12. c13 ; c23 ; c33 ; : : :
13. 10a1 ; 10a2 ; 10a3 ; :::
13+1. lg c1 ; lg c2 ; lg c3 ; : : : ( c 1 ; c2 ; c3 ; : : : >
0)
162

C M Y K
Sorozatok
155. Egy mértani sorozat első tagja a 3. A sorozat első tagja, hányadosa és második
tagja ebben a sorrendben egy számtani sorozat egymást követő tagjai.
Mennyi a számtani sorozat differenciája?
156. Egy számtani sorozat első tagja az 1. A sorozat első tagja, differenciája és
második tagja ebben a sorrendben egy mértani sorozat egymást követő tagjai.
Mennyi a mértani sorozat hányadosa?
157. Egy mértani sorozat első három tagjához rendre 2-t, 4-et, illetve 3-at adva
egy számtani sorozat első három elemét kapjuk. Mennyi a számtani sorozat
különbsége, ha első eleme az 5?
158. Egy számtani sorozat első három tagjának összege 51. Ha az első tagot eggyel
csökkentjük, a második tagot hárommal, a harmadikat pedig 17-tel növeljük
a három szám, ugyanebben a sorrendben egy mértani sorozat három egymást
követő tagja lesz. Add meg a mértani sorozat tagjait!
159. Három szám egy számtani sorozat egymást követő tagjai, összegük 3. Négy-
zetük (ugyanebben a sorrendben) egy mértani sorozat három egymást követő
tagja. Melyik ez a három szám?
160. Egy pozitív tagokból álló mértani sorozat első három tagjának összege 26.
Ha az első taghoz egyet, a másodikhoz hatot, a harmadikhoz hármat adunk,
akkor ebben a sorrendben egy számtani sorozat első három tagját kapjuk.
Adja meg ennek a számtani sorozatnak az első három tagját!
(Matematiak emelt szintű érettségi feladat, 2007)
161. Egy mértani sorozat első három tagjának szorzata 1000. Ha az első tagot 4-
gyel, a második tagot pedig 18-cal növeljük, a három szám ugyanebben a
sorrendben egy számtani sorozat három egymást követő tagja lesz.
Add meg mindkét sorozat első három tagját!
162. Egy szigorúan monoton növő számtani sorozat első, negyedik és tízedik tagja
egy mértani sorozat első három tagja. A számtani sorozat nyolcadik tagja 20.
Add meg mindkét sorozat explicit képletét!
163. Egy számtani sorozat első három tagjának összege 15. A sorozat második,
hetedik és huszonkettedik tagja ebben a sorrendben egy mértani sorozat három
egymást követő tagja. Mennyi a számtani sorozat első tagja?
164. Egy számtani sorozat első öt tagjának összege 70. A sorozat első, negyedik és
tizenharmadik tagja ebben a sorrendben egy mértani sorozat egymást követő
tagjai. Mennyi a mértani sorozat első 8 tagjának összege?
163

C M Y K
Sorozatok
165. Egy mértani sorozat első három tagjának szorzata 1728. A sorozat első három
tagja ebben a sorrendben egy számtani sorozat első, második és negyedik
tagja. Mennyi a számtani sorozat első 10 tagjának összege?
166. Egy nem konstans mértani sorozat első és második tagja, valamint az első és
harmadik tagjának számtani közepe egy számtani sorozat három szomszédos
tagja. Mi a mértani sorozat hányadosa?
167. Öt szám közül az első három egy mértani, a négy utolsó pedig egy számtani
sorozat egymást követő tagjai. A négy utolsó szám összege 64, a második és
ötödik szám szorzata 112. Melyik ez az öt szám?
168. Négy szám egy mértani sorozat első négy eleme. Ha a harmadik számhoz
27-et adunk (és a többi számot változatlanul hagyjuk), akkor egy számtani
sorozat egymást követő elemeit kapjuk. Melyik ez a négy szám?
169. Egy mértani sorozat első három eleme közül a harmadikból elveszünk 9-et.
Ekkor egy számtani sorozat szomszédos elemeit kapjuk. Ha az így kapott
számtani sorozat első tagjából kivonunk 18-at, akkor ismét egy mértani soro-
zat szomszédos elemeihez jutunk.
Számítsd ki az eredeti mértani sorozat első három elemét!
Pénzügyi számítások
170. Az alábbi táblázatban a kétféle kamatozási módot hasonlítjuk össze, ha

100 000 Ft-ot helyezünk el a bankba évi 9%-os kamatra. Töltsd ki a táblá-
zat üres mezőit!
Eltelt évek A számlán lévő összeg A számlán lévő összeg
száma egyszerű kamat esetén (Ft) kamatos kamat esetén (Ft)
0 100 000 100 000
3
n
171. Mennyi megtakarításunk lesz a számlánkon az alábbi banki ajánlatok esetén?
Párosítsd az ajánlatokat a számításokkal! Jelölje t a tőkét!
164

C M Y K
Sorozatok
A: Évi 9%-os egyszerű kamat hat évre
B: Évi 9%-os kamatos kamat éves tőkésítéssel hat évre
C: Évi 45%-os kamatos kamat éves tőkésítéssel hat évre
D: Évi 9%-os kamatos kamat féléves tőkésítéssel hat évre
E: Évi 9%-os kamatos kamat havi tőkésítéssel egy évre
1: t · 1007512 2: t · 104512 3: t + 6 · 009 · t 4: t · 1096 5: t · 10456
172. 1 000 000 Ft-ot szeretnénk befektetni egy évre. Az alábbi három ajánlatot kapjuk:
A: Évi 72%-os kamat egész évre
B: Évi 78%-os kamat az első kilenc hónap időtartamra, utána évi 6%-os
kamat a következő három hónapra
C: Évi 84%-os kamat 6 hónapig, majd utána 54%-os kamat újabb 6 hónapig
Melyiket érdemes választanunk a maximális hozam eléréséhez, ha a bankban
havonta tőkésítenek?
173. Egy bankban kétféle opció közül lehet választani: az ügyfél három hónapra
vagy hat hónapra köti le a pénzét. A kamatok havonta változnak.
Jelenleg a három hónapos lekötés éves kamata 66%, míg a hat hónaposé
6%. Benedek arra számít, hogy a kamatok a következő időszakban jelentősen
csökkenni fognak, ezért 6 hónapra köti le 250 000 Ft-ját.
Legalább mennyivel kell csökkennie a három hónapos lekötés éves kamatá-
nak ahhoz, hogy Benedek döntése helyes legyen? (A bankban a lekötések
lejártakor tőkésítenek.)
174. Csilla és Csongor ikrek, és születésükkor
mindkettőjük részére takarékkönyvet nyitot-
tak a nagyszülők. 18 éves korukig egyikő-
jük számlájáról sem vettek fel pénzt.
Csilla számlájára a születésekor 500 000 Ft-
ot helyeztek el. Ez az összeg évi 8%-kal ka-
matozik.
a) Legfeljebb mekkora összeget vehet fel Csilla a 18. születésnapján a szám-
lájáról, ha a kamat mindvégig 8%? (A pénzt forintra kerekített értékben
fizeti ki a bank.)
Csongor számlájára a születésekor 400 000 Ft-ot helyeztek el. Ez az összeg
félévente kamatozik mindig azonos kamatlábbal.
b) Mekkora ez a félévenkénti kamatláb, ha tudjuk, hogy Csongor a számlá-
járól a 18. születésnapján 2 millió forintot vehet fel? (A kamatláb mind-
végig állandó.) A kamatlábat két tizedesjegyre kerekítve adja meg!
165

C M Y K
Sorozatok
175. Egy bank egyszerű kamatot fizet a pénzünk után.
a) 150 000 Ft-ot befizetve évi 65%-os kamatra, mennyi pénzünk lesz
• egy év; • két év; • tíz év múlva?
b) Mennyi pénzt kell befizetnünk, hogy évi 55%-os kamat mellett hét év
múlva 500 000 Ft megtakarításunk legyen?
c) Hány százalékos éves kamatot fizet a bank, ha öt év alatt a befizetett
370 000 Ft-ból 450 000 Ft lett?
d) Mennyi idő alatt lesz évi 6%-os kamat mellett 240 000 Ft-ból 480 000 Ft?
176. Egy bank kamatos kamatot fizet a pénzünk után.
a) 150 000 Ft-ot befizetve évi 65%-os kamatra, mennyi pénzünk lesz
• egy év; • két év; • tíz év múlva?
b) Mennyi pénzt kell befizetnünk, hogy évi 55%-os kamat mellett hét év
múlva 500 000 Ft megtakarításunk legyen?
c) Hány százalékos éves kamatot fizet a bank, ha öt év alatt a befizetett
370 000 Ft-ból 450 000 Ft lett?
d) Mennyi idő alatt lesz évi 6%-os kamat mellett 240 000 Ft-ból 480 000 Ft?
177. Péter nagypapája minden évben félretett némi
pénzösszeget egy perselybe unokája számára.
5000 Ft-tal kezdte a takarékoskodást 1996. ja-
nuár 1-én. Ezután minden év első napján hoz-
zátett az addig összegyűlt összeghez, mégpedig
az előző évben félretettnél 1000 Ft-tal többet.
2004. január 1-jén a nagypapa bele tette a per-
selybe a megfelelő összeget, majd úgy döntött, hogy a perselyt unokájának
most adja át.
a) Mekkora összeget kapott Péter?
b) Péter nagypapája ajándékából vett néhány apróságot, de elhatározta, hogy
a kapott összeg nagyobb részét 2005. január 1-jén bankszámlára teszi. Be
is tett 60 000 Ft-ot évi 4%-os kamatra (a kamatok minden évben, év végén
hozzáadódnak a tőkéhez). Legalább hány évig kell Péternek várnia, hogy
a számláján legalább 100 000 Ft legyen úgy, hogy közben nem fizet be
erre a számlára?
178. Egy bank úgynevezett változó kamatozású betétet ajánl fel számunkra egyé-
ves futamidővel. A betét havi tőkésítésű, és az első két hónapban évi 8%-os,
a következő négy hónapra évi 6%-os, a második félévre pedig évi 4%-os ka-
matot fizet.
a) Mekkora lesz a megtakarításunk, ha 100 000 Ft-ot fektetünk be?
166

C M Y K
Sorozatok
b) Hány százalékkal nő így egy év alatt a lekötött pénzünk mennyisége?
c) Mennyi pénzt kell lekötnünk, hogy egy év múltán 1 000 000 Ft betétünk
legyen?
179. Dénes a szórólaposztással keresett pénzéből minden hónapban 10 000 Ft-ot
fizet be a bankszámlájára, amely évi 3%-ot kamatozik havi tőkésítéssel. A
táblázat hiányzó adatainak kitöltésével határozd meg, mennyi pénze gyűlik
össze Dénesnek egy év alatt!
Hónap Hónap eleje (Ft) Hónap vége (Ft)
1. 10 000 10 000 · 10025 = 10 025
10 000 · 10025 + 10 000 =
2. = 10 000 · (10025 + 1) =
= 20 025
3.
12.
180. A banki alkalmazott egy ügyfél kérésére az alábbi számításokat végezte.

Mi lehetett a kérdés?
10112 − 1
a) 500 000 · 100518 b) 30000 · 101 ·
101 − 1
181. Egy bankban az éves kamat 65%. Mekkora összeget kell tíz éven át minden
év elején a bankban elhelyeznünk ahhoz, hogy ugyanannyi megtakarításunk
legyen, mintha az első év elején egyetlen alkalommal 500 000 Ft-ot fizettünk
volna a számlánkra? (Az éves kamatot az egész időszak alatt állandónak té-
telezzük fel.)
182. Mennyi pénzt kell összegyűjtened a bankszámládon ahhoz, hogy tíz éven ke-
resztül havonta 50 000 Ft-ot vehess fel róla, ha a bankban az éves kamat 42%
és havonta tőkésítenek?
183. Andrea 10 000 000 Ft-ot gyűjtött össze a bankszámláján. Mennyi ideig tud
havi 200 000 Ft-ot felvenni a számlájáról, ha a bank évi 6%-os kamatot fizet
havi tőkésítéssel?
184. Szabolcs 2 500 000 Ft tőkéből tíz éven keresztül tudja fizetni üzletének bérleti
díját. Tőkéje havonta kamatozik évi 54%-os kamat mellett.
Hány forint az üzlet havi bérleti díja?
167

C M Y K
Sorozatok
185. Endre középiskolai tanulmányai alatt félretette szüleitől kapott zsebpénzének
egy részét: négy éven át minden év elején 50 000 Ft-ot helyezett el egy bank-
számlán évi 45%-os kamatra, évenkénti tőkésítéssel. Ebből az összegből sze-
retné 3 éves főiskolai tanulmányai során az ösztöndíját kiegészíteni.
Mekkora összeget vehet fel a bankszámlájáról főiskolás korában havonta, ha
ez alatt az időszak alatt a bank 36%-os éves kamatot fizet, havi tőkésítéssel?
186. Klein úr 10 000 euró hitelt vett fel 25%-os éves kamatra. Az első év végén
5 000 eurót tud törleszteni. A maradék hitelt két egyenlő részletben törleszti
a következő két év végén.
Mekkora ez a törlesztőrészlet?
187. 300 000 Ft-os áruvásárlási kölcsönt veszünk fel 10 hónapra évi 36%-os ka-
matra. Mekkora a havi törlesztőrészlet nagysága?
188. 1 000 000 Ft hitelt veszünk fel évi 12%-os kamatra. A havi törlesztőrészlet
30 000 Ft. Hány hónapig kell fizetnünk a banknak a tartozásunkat?
189. 7 000 000 Ft hitelt veszünk fel egy lakásra. A hitel kamata évi 11%. Havonta
fizetjük a törlesztőrészleteket.
a) Mekkora törlesztőrészletet kell fizetnünk havonta, hogy 10 év alatt visz-
szafizessük a teljes hitelt?
b) Mennyi ideig fizethetjük a törlesztőrészleteket, ha havonta 100 000 Ft-ot
törlesztünk?
c) Mennyi ideig fizethetjük a törlesztőrészleteket, ha havonta 50 000 Ft-ot
törlesztünk?
168

C M Y K
Testek felszíne és térfogata

Poliéderek, a hasáb
190. Adott egy téglatest három élének hossza: 3 cm, 8 cm és 9 cm. Egy kocka
térfogata egyenlő a téglatest térfogatával.
a) Határozd meg a kocka élének hosszát!
b) Hányszorosa a téglatest felszíne a kocka felszínének?
191. Egy 2662 cm2 felszínű téglatest három élének aránya 1 : 2 : 3.
a) Határozd meg a téglatest éleinek hosszát!
b) Mekkora a téglatest térfogata?
192. Egy√háromoldalú egyenes hasáb oldallapjai négyzetek, alaplapjának területe
8 · 3 cm2 .
a) Mekkora a hasáb alapéle és magassága?
b) Határozd meg a hasáb felszínét és térfogatát!
193. Egy négyzet alapú egyenes hasábot elmetszünk egy, az alaplappal 45◦ -os szö-
get bezáró síkkal, amely az egyik oldallapot az alapéllel párhuzamos, attól
15 cm-re lévő szakaszban metszi.
Mekkora térfogatú részekre vágja ez a sík a hasábot, ha annak alapéle 10 cm,
magassága 50 cm?
194. Egy kocka térfogata háromszorosa az a élű kocka térfogatának. Fejezd ki a
nagyobb kocka b élének hosszát az a él segítségével! Mekkora a két test
felszínének aránya?
195. Az 1 dm élű tömör kocka egyik sarkából kivágunk egy olyan négyzetes osz-
lopot, amelynek alapéle 4 cm, magassága 6 cm hosszú.
Mekkora a megmaradt test
a) felszíne;
b) térfogata?
3
196. Egy kocka alakú zárt tartály magasságának részéig van folyadékkal fel-
4
töltve. Milyen magasan áll a folyadék a kockában akkor, ha a kockát az egyik
alapéle körül 45◦ -kal elforgatjuk?
169
TEX 2012. július 13. – (1. lap/169. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (F03TEST)

C M Y K
197. Egy egyenes hasáb 12 cm magas, alapéle 8 cm. Mekkora a felszíne és a tér-
fogata, ha az alaplapja
a) szabályos háromszög; b) szabályos négyszög;
c) szabályos hatszög; d) szabályos nyolcszög?
198. Egy autópálya mellett a vízelvezető árok keresztmetszete olyan egyenlő szárú
trapéz, amelynek három oldala egyaránt 1 m és szárai az egyik alappal 60◦ -os
szöget zárnak be.
a) Mennyi víz van az árok 150 m hosszú szakaszában, ha az a magasságának
feléig van vízzel telítve?
b) Mennyi víz van az árok 100 m hosszú szakaszában, ha az éppen tele van
vízzel?
199. Egy téglatest testátlójának az oldallapokkal bezárt szögét 1 , 2 , 3 jelöli.
Igazoljuk, hogy ekkor
a) sin2 1 + sin2 2 + sin2 3 = 1; b) cos2 1 + cos2 2 + cos2 3 = 2!
200. Megmértük egy 50 cm belső ma-
20 cm
gasságú, nyolcszög alapú virágláda
néhány méretét, ezek az adatok az
20 cm
ábráról leolvashatók. A virágláda
oldallapjai függőleges helyzetűek. 150° 20 cm
Hány liter virágföldet kell vennünk, 60 cm
ha a virágládát magasságának 90%-
áig szeretnénk feltölteni virágfölddel?
201. Egy a = 10 cm élű kockát elforgatunk 45◦ -kal a két szemközti lapjának kö-
zéppontján áthaladó egyenes mint tengely körül.
Mekkora az elforgatott és az eredeti kocka közös részének térfogata?
202. Mekkora annak a testnek a felszíne és a térfogata, amelynek testhálója az
ábrán látható?
6 cm
5 cm 10 cm 5 cm
135° 10 cm
5 cm
170

C M Y K
203. Mekkora a felszíne és a térfogata annak a 15 cm magas egyenes hasábnak,

melynek alaplapja egy trapéz? A trapéz oldalai közül három 6 cm hosszú, a
negyedik oldal pedig 12 cm hosszú.
204. Egy paralelepipedon lapjai olyan egybevágó rombuszok, amelyeknek az egyik
szöge 60◦ , és oldalaik 8 cm hosszúak.
Számítsd ki a paralelepipedon felszínét és térfogatát!
Gúla
205. Mekkora a szabályos gúla térfogata és felszíne, ha az alapéle 12 cm és a

testmagassága 10 cm, az alaplapja pedig
a) háromszög;
b) négyszög;
c) hatszög;
d) ötszög?
206. Egy szabályos nyolcszög alapú gúla alapéle 4 cm, oldaléle 6 cm.
a) Mennyi kartonpapírból készíthető el a gúla, ha a ragasztás miatt a fel-
színnél 20%-kal többet kell számolni?
b) Mekkora a gúla térfogata?
207. Egy 12 cm magas szabályos háromoldalú gúla oldallapjainak magassága 13 cm.
a) Mekkora szöget zár be a tetraéder alaplapja és oldallapja?
b) Mekkora a tetraéder felszíne és térfogata?
208. Egy négyoldalú szabályos gúla alapéle 10 cm, felszíne 340 cm2 .
Mekkora az oldaléle és a térfogata?
209. Egy szabályos hatoldalú gúla oldallapjai az alaplap síkjával 60◦ -os szöget
zárnak be, az alapél 6 cm. Mekkora a gúla felszíne és térfogata?
210. Egy 10 cm magasságú, háromoldalú gúla minden éle egyenlő.
Mekkora a gúla térfogata?
211. Egy 9 cm élű, fából készült kocka minden csúcsánál lefűrészelünk a kockából
egyegy 3 cm oldalélű tetraédert.
Mekkora a megmaradt test felszíne és térfogata?
171

C M Y K
212. Egy vállalkozás reklámajándéka szabályos hatszög alapú egyenes gúla, ame-
lyet fából készítenek el. A gúla alapélei 42 cm hosszúak, magassága 25 mm.
a) Hány cm3 faanyag van egy elkészült gúlában?
b) A gúla oldallapjait színesre festik. Hány cm2 felületet festenek be egy
gúla oldallapjainak a színezésekor?
c) A gúla oldallapjait hat különböző színnel festik be úgy, hogy 1-1 laphoz
egy színt használnak. Hányféle lehet ez a színezés? (Két színezést akkor
tekintünk különbözőnek, ha forgatással nem vihetők át egymásba.)
A cég bejáratánál az előbbi tárgy tízszeresére nagyított változatát helyezték el.
d) Hányszor annyi fát tartalmaz ez, mint egy ajándéktárgy?
(Matematika középszintű érettségi feladat 2005)
213. A fényképen látható építményben a külső kockák

csúcsaira 4 egyenest fektetve egy gúlát írunk az
építmény köré. Egy kocka éle 1 cm.
a) Mekkora az így kapott gúla térfogata?
b) Határozd meg az eredeti test és a kapott gúla
felszínét is!
214. Adott az ABCD és az EFGH tetraéderek élei-
nek hossza.
Az ABCD tetraéder élei: AB = 13, BC = 5,
CA = 12, DA = 13, DB = 6, DC = 5, és az
EFGH tetraéder élei: EF = 13, FG = 13, GE =
= 8, H E = 5, H F = 12, H G = 5. Az adatokat
hosszúság egységben értjük.
a) Készíts vázlatot a két tetraéderről!
b) Döntsd el, melyik tetraéder térfogata a nagyobb. Válaszodat indokold!
215. Egy tetraéder lapjai egybevágó háromszögek, amelyek oldalai rendre 10 cm,
12 cm és 14 cm hosszúak. Mekkora a tetraéder térfogata?
216. Egy szabályos négyoldalú gúla szomszédos oldallapjainak hajlásszöge 120◦ .
Határozd meg a gúla térfogatát, ha oldalélének hossza a !
217. Egy 2 dm élű kockán kiválasztunk két szemközti lapközéppontot. Mindkettőt
összekötjük a szemköztes lap csúcspontjaival.
Számítsd ki az így nyert két gúla közös részének térfogatát!
172

C M Y K
218. Mekkora annak a testnek a felszíne és a térfogata, amelynek testhálója az

ábrán látható?
3 cm
3 cm
4 cm
4 cm
5 cm
5 cm
219. Egy csonka gúla alaplapja téglalap, amelynek oldalai 5 cm és 12 dm hosszú-
ak. A csonka gúla oldalélei 5 cm-esek, magassága 4 cm hosszú.
Számítsd ki a csonka gúla felszínét és térfogatát!
220. Egy 12 cm élhosszúságú szabályos tetraédert elvágva egy a három élfelező
pontján át fektetett síkkal egy kisebb tetraéder és egy csonka gúla keletkezik.
a) Határozd meg a „kis” és az eredeti tetraéder felszínének és térfogatának
arányát!
b) Határozd meg a csonka gúla felszínét és térfogatát!
Szabályos testek
221. Mekkora a felszíne és a térfogata a 12 cm magas szabályos tetraédernek?

√
222. Egy oktaéder egyik lapjának magassága 4 · 3 cm.
Mekkora az oktaéder felszíne és térfogata?
223. Egy oktaéder két legtávolabbi csúcsa 18 cm-re van egymástól.
Hány cm hosszú drótból lehet összeállítani az oktaéder élvázát?
224. Egy szabályos testnek 12 csúcsa van, élei 4 cm hosszúak.
Mekkora a test hálójának területe?
173

C M Y K
Henger
225. Aliz a nagymamájánál pudingot szeretne főzni,

és ehhez fel kell forralnia 1 liter tejet. A kony-
haszekrényből elővette kedvenc nyeles lábasát,
amely henger alakú. „Kicsi lesz az kedvesem” –
mondta neki a nagymama. „Á, dehogy! pont elég
lesz” – feleselte Aliz.
Kinek van igaza, ha a lábas átmérője 12 cm, ma-
gassága pedig 8 cm?
226. Egy egyenes henger magassága az alapkör su-
garának négyszerese. Számítsd ki a henger
felszínét és térfogatát, ha az alaplap területe
T = 4225 · cm2.
227. Egy egyenes körhenger palástja 324 cm2 területű négyzet.
Határozd meg a henger térfogatát!
228. Egy egyenes körhenger térfogata 4000 · cm3 , az alapkör sugara kétszerese
a magasságnak.
Számítsd ki a henger
a) alapkörének sugarát; b) magasságát; c) felszínét!
229. Egy téglalap oldalai 6 cm és 8 cm. Megforgatjuk először a rövidebb, azután
a hosszabb középvonala körül.
Mekkora az így keletkezett hengerek
a) felszíne? b) térfogata?
230. Mekkora területű fóliát kell annak
a paprikatermelőnek vásárolni, aki
tavasszal egy 7 m széles, 25 m
hosszú, félkör keresztmetszetű fóli-
asátrat szeretne építeni, ha az elké-
szítéskor keletkező hulladék miatt a
felszínnél 20%-kal kell többet szá-
molni?
231. Egy pázsit locsolásához használt slagot szeretnénk télre elcsomagolni. A lo-
csolócső hossza 30 m, belső átmérője pedig 2 cm. Mielőtt a csövet összete-
kernénk, a csőben lévő vizet ki kell engednünk.
Elég-e egy 10 literes vödör a csőből kifolyó víz felfogásához?
174

C M Y K
232. Egy ferde körhenger alkotója 13 dm hosszú, és az alaplap síkjával 75◦ -os
szöget zár be.
Mekkora a ferde körhenger térfogata, ha az alapkör sugara 7 cm hosszú?
Kúp
233. Egy egyenes körkúp alapkörének sugara R = 14 dm, és az alkotó az alaplap
síkjával 75◦ -os szöget zár be. Számítsd ki a kúp felszínét és térfogatát!
234. Melyik forgáskúpnak nagyobb a térfogata és mennyivel, ha az egyik kúp alap-
körének sugara 8 cm és magassága 10 cm, míg a másik kúp 8 cm magas és
alapkörének sugara 10 cm?
235. Egy 2 dm átmérőjű, 3 dm magas farönkből maximális térfogatú kúpot eszter-
gálunk ki.
a) Mekkora lesz a kúp térfogata?
b) Hány százalék lesz a hulladék a megmunkálás során?
236. Egy egyenes körkúp kiterített palástja olyan körcikk, amelynek ívhossza 8 ·
egység, a körcikk területe pedig 20 · területegység.
Határozd meg
a) az alapkör sugarát, a kúp alkotójának hosszát és a test magasságát;
b) a kúp térfogatát!
237. Egy egyenes körkúp magassága 8 cm, térfogata 20944 cm3 .
a) Mekkora a kúp alapkörének sugara?
b) Mekkora a kúp nyílásszöge?
c) Határozd meg a kúp felszínét!
238. Egy forgáskúp alapkörének
√ átmérője egyenlő a kúp alkotójával. A kúp ma-
gasságának hossza 5 · 3 cm. Készítsen vázlatot!
Mekkora a kúp
a) felszíne; b) térfogata;
c) kiterített palástjának középponti szöge?
239. Egy rombusz egyik szöge 60-os. Forgassuk meg először a rövidebb, majd a
hosszabb átlója körül!
Mekkora lesz az így keletkezett testek térfogatának aránya?
175

C M Y K
240. Egy 12 cm oldalhosszúságú négyzetet megforgatunk az egyik oldalával pár-

huzamos szimmetriatengelye körül.
a) Mekkora az így keletkező forgástest térfogata és felszíne?
A felszínt egész cm2 -re, a térfogatot egész cm3 -re kerekítve adja meg!
Ugyanezt a négyzetet forgassuk meg az egyik átlóját tartalmazó forgástengely
körül!
b) Mekkora az így keletkező forgástest térfogata és felszíne?
A felszínt egész cm2 -re, a térfogatot egész cm3 -re kerekítve adja meg!
c) A forgástestek közül az utóbbinak a felszíne hány százaléka az első for-
gatással kapott forgástest felszínének?
241. Egy deltoid két oldalának hossza 10 cm és 5 cm, szimmetriaátlója 6 cm

hosszú. A deltoidot megforgatjuk a szimmetriaátlója körül.
Határozd meg az így kapott test felszínét és térfogatát!
242. Egy hegyesszögű háromszög oldalai c < b< a . A háromszöget megforgatjuk
mind a három oldala körül. Igazold, hogy a keletkezett testek térfogatának
aránya egyenlő az egyes oldalakhoz tarozó magasságok arányával!
243. Határozd meg a csonka kúp felszínét és térfogatát, ha alaplapjának 12 cm,
fedőlapjának 20 cm az átmérője, az alkotójának hossza pedig 8 cm!
√
244. Egy R = 8 3 egység sugarú kör köré írt egyenlő szárú trapéz párhuzamos
oldalainak aránya 1 : 3. Forgasd meg a trapézt a szimmetriatengelye körül
180◦ -kal! Mekkora az így keletkezett forgástest felszíne és térfogata?
245. Egy trapézt megforgatunk a hosszabbik alapja körül. Mekkora az így kelet-
kezett forgástest térfogata? A trapéz alapjai 16 cm és 6 cm, magassága 7 cm,
a hosszabbik alapon hegyesszögek vannak.
246. Megmértük egy műanyag, csonka kúp alakú pohár méreteit: alaplapjának át-
mérője 5 cm, fedőlapjáé 7 cm, az alkotó 8 cm.
Elfér-e 2 dl ital ebben a pohárban?
247. Egy csonkakúp alkotója és fedőlapjának átmérője egyenlő, magassága 3, ten-
gelymetszetének kerülete 28 egység.Mekkora a térfogata?
248. Egy csonka kúp kiterített palástja olyan körgyűrűcikk, amelynek középponti
szöge 100◦ -os, határoló ívének sugarai pedig 14 cm és 28 cm.
Mekkora a csonka kúp térfogata?
176

C M Y K
Gömb
249. Farsangkor egy osztály gömb alakú lufikkal sze-

retné feldíszíteni az osztálytermet. A vásárlói tá-
jékoztató szerint a lufi maximálisan 30 cm át-
mérőjű gömbbé fújható fel. Luca egy kifújással
megközelítőleg 2 liter levegőt tud kifújni.
Kidurran-e a lufi, ha Luca nyolcszor fúj bele?
250. Egy 23 méter magas hidroglóbusz gömbjében
200 m3 víz fér el.
Mekkora a gömb sugara?
251. Egy gömb térfogata 90478 cm3 .
Mekkora a gömb felszíne?
252. Egy 100 ml-es mérőhengert 60 ml-ig töltöttünk
fel vízzel. A mérőhengerbe 10 darab egyenlő su-
garú golyót beleejtve a vízszint a 81 ml-es ská-
láig emelkedett úgy, hogy minden golyó teljesen
elsüllyedt.
A mért adatok alapján határozd meg a gömbök
átmérőjét!
253. Egy gömböt egy a középpontjától 2 cm távolság-
ra
√ haladó síkkal elmetszünk. A síkmetszet sugara
5 cm. Határozd meg a gömb felszínét és térfo-
gatát!
254. Mekkora annak a gömbnek a felszíne és a térfo-
gata, amelybe egy olyan téglatest írható, amely-
nek élei 5 cm, 8 cm és 12 cm hosszúak?
255. Egy 10 cm élű kocka segítségével három gömböt készítünk: az első érinti
a kocka lapjait, a második érinti a kocka éleit, a harmadik pedig a kocka
csúcsaira illeszkedik.
a) Számítsd ki a gömbök sugarait!
b) Mekkora a két nagyobb gömb által közrezárt gömbhéj térfogata?
256. Egy tetraéder alaplapja 12 cm oldalú szabályos háromszög, oldaléle 18 cm.
a) Mekkora a tetraéderbe írható gömb sugara?
b) Mekkora a tetraéder köré írható gömb térfogata?
177

C M Y K
257. Egy szabályos hatoldalú gúla alapéle 8 cm, oldaléle ennek kétszerese.
Határozd meg a gúlába és a gúla köré írható gömb sugarát!
258. Az egyik csokoládégyárban egy újfajta, kúp alakú desszertet gyártanak.
A desszert csokoládéból készült váza olyan, mint egy tölcsér. (Lásd ábra.)
6
A külső és belső kúp hasonló, a hasonlóság aránya . A kisebb kúp adatai:
5
alapkörének sugara 1 cm, magassága 25 cm hosszú.
a) Hány cm3 csokoládét tartalmaz egy ilyen csokoládéváz?
A választ tizedre kerekítve adja meg!
Az elkészült csokoládéváz üreges belsejébe marcipángömböt helyeznek, ezu-
tán egy csokoládéból készült vékony körlemezzel lezárják a kúpot.
b) Hány cm a sugara a lehető legnagyobb méretű ilyen marcipángömbnek?
A választ tizedre kerekítve adja meg!
259. Mekkora sugarú gömb írható az egyenes csonkakúp köré, ha annak alapköre
4 dm, illetve 5 dm sugarú és a magassága 12 dm?
178

C M Y K
Nv- s trgymutat
Név- és tárgymutató
csonka gúla származtatása*: 104 hasáb térfogata*: 96

csonka gúla térfogata: 108 henger alkotója*: 116
csonka kúp felszíne*: 124 henger felszíne*: 118
csonka kúp származtatása*: 121 henger magassága*: 116
csonka kúp térfogata*: 123 henger palástja*: 116
henger származtatása*: 116
deltoid területe*: 12 henger térfogata*: 117
dodekaéder*: 114 hexaéder*: 114
egyenes gúla*: 103 ikozaéder*: 114

egyenes hasáb*: 92
egyenes henger*: 116 kamat*: 75
egyenes kúp*: 121 kamatos kamat*: 76
egyszerű kamat*: 76 kerület*: 6
Euler tétele**: 112 kör területe*: 23
explicit képlet: 33 körcikk területe*: 23
körgyűrű cikk területe*: 25
ferde hasáb*: 92 körgyűrű területe*: 25
ferde kúp*: 121 körhenger*: 116
Fibonacci-sorozat: 31 korlátos sorozat**: 35
körszelet területe*: 25
gömb felszíne*: 129 kúp alkotója*: 121
gömb származtatása*: 128 kúp felszíne*: 122
gömb térfogata*: 129 kúp magassága*: 121
gömbszelet*: 128 kúp nyílásszöge*: 121
gúla alapja*: 103 kúp palástja*: 121
gúla felszíne*: 105 kúp térfogata*: 122
gúla magassága*: 103
gúla palástja*: 103 mértani sorozat*: 57
gúla származtatása*: 102 mértani sorozat hányadosa*: 57
gúla térfogata*: 105 mértani sorozat kvóciense*: 57
mértani sorozat tagjainak összege*: 61
háromszög területe*: 11
hasáb felszíne*: 98 négyzet területe*: 9
hasáb magassága*: 92
hasáb palástja*: 91 oktaéder*: 114
hasáb származtatása*: 91
179
TEX 2012. július 13. – (1. lap/179. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (IND12-1)

C M Y K
Nv- s trgymutat
paralelepipedon*: 92 számsorozat*: 32
paralelepipedon térfogata*: 96 számtani sorozat*: 41
paralelogramma területe*: 10 számtani sorozat differenciája*: 42
poliéder*: 87 számtani sorozat különbsége*: 42
poliéder csúcsa*: 88 számtani sorozat tagjainak összege*: 45
poliéder éle*: 88 szigorúan monoton csökkenő sorozat**: 35
poliéder élszöge*: 88 szigorúan monoton növő sorozat**: 35
poliéder lapátlója*: 88
poliéder lapszöge*: 88 téglalap területe*: 10
poliéder testátlója*: 88 téglatest*: 92
Pólya György: 129 téglatest felszíne*: 95
téglatest térfogata*: 95
rekurzív képlet: 33 térfogat axiómái*: 93
terület*: 9
sorozat*: 31 tetraéder*: 114
szabályos test**: 113 trapéz területe*: 11
A mutató egy csillaggal jelöli a közép-, két csillaggal az emelt szintű érettségi vizsgához
szükséges szakszavakat.
180
TEX 2012. július 13. – (2. lap/180. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (IND12-1)

C M Y K
Tartalom
TK. FGY.
Előszó ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 3
SÍKIDOMOK KERÜLETE ÉS TERÜLETE : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 5 136

Kerület- és területszámítás : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 6 136
A kör és részeinek területe : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 21 139
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 30
SOROZATOK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 31 141
Számsorozatok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 31 141
Számtani sorozatok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 41 146
Mértani sorozatok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 56 153
Vegyes feladatok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 70 161
Pénzügyi számítások : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 75 164
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 86
TESTEK FELSZÍNE ÉS TÉRFOGATA : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 87 169

Poliéderek, a hasáb : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 87 169
Gúla : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 102 171
Szabályos testek : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 112 173
Henger : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 116 174
Kúp : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 121 175
Gömb : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 128 177
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 133
FELADATGYŰJTEMÉNY :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 135
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 179
181
TEX 2012. július 13. – (1. lap/181. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (TART12-1)

C M Y K

12.ko - Nyv 1. Ko - Tet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

12.ko - Nyv 1. Ko - Tet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Alkotószerkesztő: Csatár Katalin

A kiadványt az Oktatási Hivatal határozati számon

TEX 2012. július 13. – (1. lap/1. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (00CIMN)

TEX 2012. július 13. – (2. lap/2. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (00CIMN)

Kedves matematikát tanuló Diákok!

Könyvünk az Apáczai Kiadó által a középiskolák 9–11. évfolyamna számára kiadott

TEX 2012. július 13. – (1. lap/3. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (00ELOSZO)

TEX 2012. július 13. – (1. lap/5. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

D EFINÍCIÓ: Rögzítsünk egy szakaszt, melynek hosszát egységnyinek te-

Az 1960-ban tartott Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián elfogadott Nem-

TEX 2012. július 13. – (2. lap/6. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

1012 tera T 10−9 nano n

A kerületet a választott egységszakasz függvényében különböző hosszúságegységek-

Négyzet: Téglalap: Deltoid: Rombusz: Paralelogramma:

TEX 2012. július 13. – (3. lap/7. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

TEX 2012. július 13. – (4. lap/8. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

A területszámítás axiómái, nevezetes sokszögek területe

D EFINÍCIÓ: Minden sokszöghöz rendelünk egy pozitív valós számot, amelyet

TEX 2012. július 13. – (5. lap/9. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

T ÉTEL: A négyzet területe oldalának négyzetével egyenlő.

b T ÉTEL: A téglalap területe két szomszédos oldalá-

T ÉTEL: A paralelogramma területe az egyik oldal és az oldalhoz tartozó

TEX 2012. július 13. – (6. lap/10. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

T ÉTEL: A háromszög területe az egyik ol-

Bizonyítás: Az ABC háromszöget AC oldalának F felezőpontjára tükrözve

T ÉTEL: A trapéz területe az

Bizonyítás: Az ABC D trapézt a BC szárának F felezőpontjára tükrözve az

TEX 2012. július 13. – (7. lap/11. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

T ÉTEL: A deltoid területe az átlói szorzatának felével egyenlő. Az ábra jelö-

T ÉTEL: A háromszög területe két oldal és az általuk közrefogott szög szi-

TEX 2012. július 13. – (8. lap/12. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

T ÉTEL: A paralelogramma területe két

ÉTEL: A háromszög területe a kerület (k ) és a

TEX 2012. július 13. – (9. lap/13. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

TEX 2012. július 13. – (10. lap/14. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

TEX 2012. július 13. – (11. lap/15. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

Általános összefüggést egy sokszög területének meghatározására nem tudunk adni, de

TEX 2012. július 13. – (12. lap/16. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

1. Egy derékszögű háromszög két befogója 12 cm és 35 cm hosszú.

TEX 2012. július 13. – (13. lap/17. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

TEX 2012. július 13. – (14. lap/18. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

TEX 2012. július 13. – (15. lap/19. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

Határozzuk meg az első négy lépésben keletkezett síkidomok kerületét és te-

26. Mekkora a szabályos kilencszög kerülete és területe, ha a legrövidebb átlója

TEX 2012. július 13. – (16. lap/20. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

keletkező paralelogramma területét t2 -vel jelöljük. Ezután folytatjuk az eljá-

A kör és részeinek területe

TEX 2012. július 13. – (17. lap/21. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

TEX 2012. július 13. – (18. lap/22. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

r sugarú kör területe T = r 2 ·  .

Kilencedik évfolyamon részletesen foglalkoztunk a kör különböző elemeivel, deﬁni-

Emlékeztető: 1 radián nagyságú az a középponti szög, amelynek íve a kör sugarával

TEX 2012. július 13. – (19. lap/23. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

A körcikk területe tehát az ívhossz és a sugár szorzatának felével egyenlő.

Ekkor a körszeletet egy körcikk és egy háromszög területének

2. eset: A középponti szög 180◦ , azaz  radián.

3. eset: A középponti szög 180◦ -nál, azaz  radiánnál na-

TEX 2012. július 13. – (20. lap/24. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

Végül a körgyűrű területének kiszámítását eleve-

T ÉTEL: A körgyűrű területe tehát a középkör kerületének és a körgyűrű

Bizonyítás: Használjuk az ábra jelöléseit! A körgyűrűcikk területét az R és r sugarú,

TEX 2012. július 13. – (21. lap/25. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

TEX 2012. július 13. – (22. lap/26. old.) ∗ Matematika 9. ∗ (01SIKID)

r sugarú kör területe T = r 2 · .

2. eset: A középponti szög 180◦ , azaz radián.

3. eset: A középponti szög 180◦ -nál, azaz radiánnál na-