Ko - Nyv 2. Ko - Tet

Alkotószerkesztő: Csatár Katalin
MATEMATIKA
a középiskolák 12. évfolyama számára
Rendszerező összefoglalás
A kiadványt az Oktatási Hivatal határozati számon

-tól -ig tankönyvvé nyilvánította.
Celldömölk
TEX 2013. január 22. – (1. lap/1. old.) Matematika 9. (00CN12II)

C M Y K
Szerzők
KORNAI JÚLIA, KOVÁCS ELŐD, LÖVEY ÉVA,
PÁLOVICSNÉ TUSNÁDY KATALIN, SCHUBERT MIHÁLY
Lektorálta
SZOMJU LÁSZLÓ
Bírálta
ÁRVÁNÉ DOBA MÁRIA
ERDŐS GÁBOR
Tudományos-szakmai szakértő
Tantárgy-pedagógiai szakértő
Technológiai szakértő
Illusztrálta
CYNOMYS BT., FRIED KATALIN, SZALÓKI DEZSŐ, VASS SÁNDOR
Fotó
CULTIRIS KÉPÜGYNÖKSÉG, EUROPRESS KÉPÜGYNÖKSÉG, PROFIMEDIA – RED DOT
Alkotószerkesztő
CSATÁR KATALIN
Szerkesztette
ACKERMANN RITA
Kapcsolódó kerettanterv
Az OKM 16440-3/2008. sz. miniszteri határozatával kiadott –
Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve
a középiskolák 9–12. évfolyamai számára
AP–120803
ISBN 978-963-328-064-5

c Kornai Júlia, Kovács Előd, Lövey Éva, Pálovicsné Tusnády Katalin, Schubert Mihály, 2012
1. kiadás, 2013
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.
9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Könyv Művek Bt.
Terjedelem: 20,02 A/5 ív
Tömeg: 398 g
Melléklet terjedelme: 0 54 A/5 ív
Melléklet tömege: 7,5 g
TEX 2013. január 31. – (2. lap/2. old.) Matematika 9. (00CN12II)

C M Y K
Gondolkodsi mdszerek
Gondolkodási módszerek
Halmazok
Kulcsszavak: halmaz, halmaz eleme, két halmaz egyenlősége, halmazok megadási
módjai, üres halmaz, természetes számok halmaza, egész számok halmaza, racionális
számok halmaza, irracionális számok halmaza, valós számok halmaza, egy halmaz
számossága, részhalmaz, valódi részhalmaz, intervallum
Matematikai tanulmányaink során sok mindent definiáltunk. Nincsenek körök, trapé-
zok, párhuzamos egyenesek, csak ha megalkotjuk, definiáljuk őket (szemben például
a Pireneusokkal vagy a Proxima Centaurival, amelyek léteznek nélkülünk is, legfel-
jebb nevet adtunk nekik, és megvizsgáltuk őket).
A definíciók egyre bonyolultabbak és bonyolultabbak lettek az évek során, gondol-
junk például a [;2; 4] intervallumon szigoran monoton nveked fggvnyre, amely-
nek esetében három különböző definíció hoz létre egy még összetettebb, negyedik
fogalmat. Ha „megfordítjuk az irányt”, azt mondhatjuk, hogy minden fogalmat nála
egyszerűbb fogalmakkal definiáltunk.
De hogyan definiáltuk a pontot? Mi az egyenes definíciója?. . . Éppen a legegysze-
rűbb, legalapvetőbb fogalmak esetén nem fogunk emlékezni a definíciókra, mert ezek
nem „magyarázhatók meg” még egyszerűbb fogalmakkal. Ezeket nevezzük alapfogal-
maknak. Idetartozik a matematika egyik leggyakrabban használt fogalma, a halmaz
is. A halmaz és a halmaz eleme (definiálatlan) alapfogalom. Leggyakrabban a szám-
halmazokkal foglalkozunk a matematikában, a geometrián belül pedig a ponthalma-
zokkal.
Egy halmazt megadhatunk:
az elemeinek felsorolásával, ilyenkor minden elemet csak egyszer írunk le;
szöveges utasítással, melynek alapján minden dologról egyértelműen el lehet
dönteni, hogy a halmazhoz tartozik-e vagy sem;
matematikai jelekkel.
Például: A = f0 2 4 6 8g; B = fa k kör pontjaig; C = fx 2 R j 2 < x 7 g.
(A függőleges vonaltól jobbra feltételeket fogalmazunk meg.)
Az egyes elemek és a halmaz közötti viszonyt az 2, illetve a 2 = jel mutatja:
2 2 A; 31 2
= A.
D EFINÍCIÓ: Két halmaz egyenlő, ha pontosan ugyanazok az elemeik.

Például: A = f0 2 4 6 8g; B = f10-nél kisebb nemnegatív páros számokg.
Jelölése: A = B .
TEX 2013. január 23. – (1. lap/3. old.) Matematika 9. (01GOMO)

C M Y K
Gyakran találkozhatunk az alábbi halmazokkal:
Üres halmaz az a halmaz, amelynek nincs eleme, jele: vagyfg.

Természetes számok halmaza: N = f0; 1; 2; 3; . . .g.
Egész számok halmaza: Z = f. . .; ;2; ;1; 0; 1; 2; . . .g. Minden természetes
szám egész szám is.
n n k 2 Z k 0. Elemei olyan szá-
Racionális számok halmaza: Q =
k
3
mok, melyek két egész szám hányadosaként előállnak. Mivel például 3 = ,
n 1
illetve n = , ezért minden egész szám racionális is. A racionális számok tize-
1
des tört alakja véges (például: = 125) vagy végtelen, de szakaszos tizedes
5
4
tört (például: = 116̇).
7
6
Valós számoknak hívjuk az összes tizedes tört alakban felírható számot. A va-
lós számok halmazának jele: R.
Azokat a valós számokat, amelyek nem racionálisak, irracionálisnak nevez-
zük. Tizedes tört alakjuk végtelen, de nem szakaszos. Az irracionális számok
halmazát Q jelöli.
Egy halmaznak lehet véges sok vagy végtelen sok eleme.
D EFINÍCIÓ: Véges halmaz elemeinek számát a halmaz számosságának is

hívjuk. Az A véges halmaz elemeinek számát jAj jelöli.
Például A = f0 2 4 6 8g esetén jAj = 5.
EFINÍCIÓ: Ha az A halmaz minden eleme egyben eleme a B halmaznak

D is, akkor azt mondjuk, hogy A részhalmaza B -nek. Ennek a kapcsolatnak
a jelölése: A B .
A
B
EFINÍCIÓ: Ha A B és B -nek van olyan eleme, amely nem eleme A-
D nak, akkor A halmaz valódi részhalmaza B halmaznak, jele: A B .
Például: N Z.
Egy n elemű halmaz részhalmazainak száma: 2 . Például: az
n
A = finka; inkább;
leginkábbg háromelemű halmaznak 23 = 8 részhalmaza van.

C M Y K
A 2 és 11 közötti összes valós szám egy intervallumot alkot a számegyenesen. Négy
lehetőség van aszerint, hogy a végpontokat az intervallumba tartozónak tekintjük-e.
[2; 11] = fx 2 R j 2 x 11g
;2 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
[2; 11) = fx 2Rj2x <
11g
;2 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
(2; 11] = fx 2Rj2<
x 11g
;2 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
(2; 11) = fx 2Rj2<
x<11g
;2 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Szokásos jelölés még: [2; 11) = [2; 11[ (2; 11] = ]2; 11] és (2; 11) = ]2; 11[.
Hasonlóan definiálhatunk további intervallumokat. Például a 12-nél nagyobb valós
számok halmazát leírhatjuk így is: fx 2 R j x > 12g, vagy intervallumjelekkel így:
(12; 1).
;2 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Hasonlóan: fx 2 R j x 5g = (;1; 5].
;2 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Pár perces feladatok
1. Melyik esetben beszélhetünk halmazról, azaz melyik esetben dönthető el min-

denkiről, hogy a halmaz eleme-e, vagy sem?
A = faz iskola lány-kosárlabdacsapatának legjobb játékosag
B = faz iskola fiú-kosárlabdacsapatának a legutóbbi meccsen legtöbb kosarat
dobó játékosag
C = faz iskola kosárlabdacsapatainak legmagasabb játékosag
D = faz iskola kosárlabdacsapatainak nem Péter nevű játékosaig
2. a) Add meg a ];05; 74] halmaz két különböző elemét!
b) Add meg a ];05; 74] halmaz egy tetszőleges részhalmazát, amely inter-
vallum!
c) Add meg a ];05; 74] halmaz egy tetszőleges részhalmazát, amely nem
intervallum!

C M Y K
3. Hány részhalmaza van az A = f10 20g, a B = f10g és a C = fg halmaznak?
Válaszd ki a helyes megoldást!
a) 4; 2, illetve 0
b) 4; 2, illetve 1
c) 3; 1, illetve 0
d) Mindegyik korábbi válasz hibás.
4. Hány valódi részhalmaza van az A = f10 20g, a B = f10g és a C = fg
halmaznak? Válaszd ki a helyes megoldást!
a) 4; 2, illetve 0
b) 4; 2, illetve 1
c) 3; 1, illetve 0
d) Mindegyik korábbi válasz hibás.
Időigényes feladatok
1. Add meg az alábbi halmazokat az elemek felsorolásával!

A = f2 021 212 131 314 számjegyeig
B = f2 021 212 131 314 páros számjegyeig
C = fn 2 N j n egyjegyű és 9-cel oszthatóg
D = fn 2 N j n + 10 < 14g
E = f5n + 1 j n 2 N és n + 10 < 14g
2. Van-e üres halmaz az alábbiak között? Ha igen, melyik?
A = fmagyar űrhajósok, akik jártak a világűrbeng
B = fvilágbajnok magyar focistákg
C = fx 2 R j x > jx jg, azaz C = faz abszolút értéküknél nagyobb valós
számokg
3. Add meg az alábbi halmazok összes részhalmazát!
A = fötjegyű páros prímekg
B = fmagyar űrhajósok, akik jártak a világűrbeng
C = f;3; cg
D = ftavaszi hónapokg
4. Mely pontok alkotják az alábbi halmazokat?
A = fa D és az E ponttól egyenlő távolságra lévő pontok a DE szakaszong
B = fa D és az E ponttól egyenlő távolságra lévő pontok a síkbang
C = fa D és az E ponttól egyenlő távolságra lévő pontok a térbeng
6

C M Y K
5. Jelöld ki az O középpontú, 5 cm sugarú kört (ezt jelölje k ), az e legyen az
O -n átmenő egyenes! Rajzold le, mely pontok alkotják az alábbi halmazokat!
A = fe -től 1 cm-re lévő pontokg
B = fe -től legalább 1 cm-re lévő pontokg
C = fk -tól 3 cm-re lévő pontokg
D = fk -tól legfeljebb 1 cm-re lévő pontokg
E = fe -től legalább 1 cm-re és k -tól legfeljebb 3 cm-re lévő pontokg
Mveletek halmazokkal
Kulcsszavak: Venn-diagram, halmazok különbsége, halmazok metszete, diszjunkt
(különálló) halmazok, halmazok uniója, kommutativitás, asszociativitás, logikai szita
A különböző halmazok közötti viszonyt gyak-

ran halmazábrával, ún. Venn-diagrammal
szemléltetjük.
Ezzel könnyen szemléltethetjük a halmazok

közötti műveleteket: a komplementert, a metsze-
tet, az uniót és a különbséget. Az előző részben
említett nevezetes halmazok halmazábrája a kö-
vetkező:
R
Q Q
Z ;6 ; 23
p
;18
12
N
p 217
5
3 p8 ; 5
6 p
2 2
012̇3̇
7 15
EFINÍCIÓ: Adott egy H alaphalmaz és an- H

D nak egy A részhalmaza. Ha a H halmazból el-
hagyjuk az összes olyan elemet, amely az A hal-
A
A
mazban van, akkor az A halmaz komplementerét
kapjuk meg. Jele: A.
Az A komplementere tehát A = fx j x 2H és x 2= Ag,

ennek szemléltetése az ábrán látható.

C M Y K
Mivel a komplementer függ az alaphalmaztól is, ezért az A jelet is szokták hasz-
H
nálni. Más az osztályod komplementer halmaza, ha az alaphalmaz a 12. évfolyam,

illetve, ha az iskola összes tanulója.
H
Két halmaz metszete: A \ B = fx j x 2 A és x 2 B g. A B
Vagyis a komplementer halmazt azok a dolgok alkotják,
amelyek mindkét halmaznak elemei. A metszet szemlélte-
tése Venn-diagramon:
H B
EFINÍCIÓ: Ha A \ B = , azaz a két halmaznak
D nincs közös eleme, akkor diszjunkt halmazoknak
nevezzük őket.
A
Ugyanazok az elemek alkotják az A \ B és a B \ A hal-

mazt is, azaz A \ B = B \ A. Ezt a tulajdonságot nevezzük
kommutativitásnak vagy felcserélhetőségnek.
Hasonlóan értelmezzük három vagy több halmaz metszetét: A \ B \ C = fx j x 2 A,
x 2 B és x 2 C g. Meghatározása során mindegy, hogy az (A \ B ) \ C -t adjuk meg
(vagyis előbb (A \ B )-t és utána ennek vesszük a metszetét C -vel), vagy A \ (B \ C )-t.
Ezt nevezzük asszociativitásnak vagy átzárójelezhetőségnek.
H
D EFINÍCIÓ: Két halmaz unióját azok az elemek
alkotják, amelyek legalább az egyik halmazban
benne vannak.
A B
Vagyis A B = fx j x 2 A vagy x 2 B g.
Szemléltetése:
Természetesen a metszet is része az uniónak, hiszen ha egy elemre igaz, hogy mindkét
halmazban benne van, akkor az is igaz, hogy legalább az egyikben megtalálható.
Az unióra is igaz a kommutativitás és az asszociativitás.
EFINÍCIÓ: A n B -vel jelöljük azt a halmazt, me-

DB lyet úgy kapunk, hogy az A halmazból elhagyjuk
a elemeit, azaz az A és a B halmaz különbségét:
H
A B
A n B = fx j x 2 A és x 2= B g.
Halmazábrája:
A n B (általában) nem egyezik meg B n A-val, ez a művelet nem felcserélhető. Vé-
ges elemszámú halmazok esetén A n B elemszámának meghatározásakor fontos arra
gondolnunk, hogy az A halmaz elemei közül a metszet elemeit hagytuk el, ezért
jA n B j = jAj ; jA \ B j.
8

C M Y K
ÉTEL: Tetszőleges A és B véges (elemszámú) halmazra fennáll az alábbi
T összefüggés, melyet logikai szitának is neveznek:
jA B j = jAj + jB j ; jA \ B j:
A logikai szita általánosítható. Például három véges halmaz esetén az
jA B C j = jAj + jB j + jC j ; jA \ B j ; jA \ C j ; jB \ C j + jA \ B \ C j
kapcsolat áll fenn az egyes halmazok elemszáma között. A halmazok elemszámá-
val kapcsolatos példákat úgy oldhatjuk meg a legkönnyebben, hogy a halmazábrába
beírjuk az elemszámokat.

1. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a) 5 N b) 5 2 N c) Q Q
d) Q Q = R e) (A \ B) (A B) f) fg Z
2. Legyen az alaphalmaz az egész számok halmaza, valamint A = f3; 14; 25g,
B = f3; 4; 5; 6; 7; 8g és C = f;4; ;3; 0; 5; 6g.
a) Készíts halmazábrát!
b) Add meg az A \ B , a B n C és az A C halmazokat az elemek felsoro-
lásával!
3. Legyen az alaphalmaz az egész számok halmaza, valamint A = f3; 14; 25g,
B = f3; 4; 5; 6; 7; 8g és C = f;4; ;3; 0; 5; 6g! Tekintsük az A, az A \ B az
A \ C a B n A az A n C és a B C halmazokat!
Ezek között az üres halmazok száma
a) kevesebb, mint 2; b) 2;
c) 3 vagy 4; d) több mint 4.
4. A H alaphalmaz legyen fháromszögekg, továbbá A = fegyenlő szárú három-
szögekg; B = fderékszögű háromszögekg.
b) Rajzolj a halmazábra minden részébe legalább egy háromszöget!
c) Milyen háromszögek tartoznak az A az A \ B , illetve a B n A halmazba?
5. Legyen az alaphalmaz a 16-nál kisebb, pozitív természetes számok halmaza,
valamint A = fpáros számokg; B = fnéggyel osztható számokg és C = fhá-
rommal osztható számokg! Tekintsük az A, az A \ B , az A \ C , a B \ C és
az A \ B \ C halmazokat!
Ezek között az egyelemű halmazok száma
a) kevesebb mint 2; b) 2;
c) 3 vagy 4; d) több mint 4.
9

C M Y K
6. Legyen A = [;2; 9] és B = (3; 19]! Melyik igaz az alábbiak közül?
a) 7 2 A \ B
b) 15 2= A B
c) 3 2 A n B
d) 9 2 B n A
7. Tekintsük a kétjegyű természetes számok közül azokat, melyekben csak a 3-
as és a 7-es számjegy szerepel! Ezek a számok alkotják az A halmazt. A B
halmazt azok a kétjegyű természetes számok alkotják, amelyekben csak a 3-as
és az 5-ös számjegy szerepel.
Hány elemű az A \ B halmaz?
a) kevesebb mint 2
b) 2
c) 3 vagy 4
d) több mint 4
8. Tekintsük a háromjegyű természetes számok közül azokat, melyekben csak a
3-as és a 7-es számjegy szerepel! Ezek a számok alkotják az A halmazt. A B
halmazt azok a háromjegyű természetes számok alkotják, amelyekben csak a
3-as és az 5-ös számjegy szerepel.
Hány elemű az A \ B halmaz?
a) kevesebb mint 2
b) 2
c) 3 vagy 4
d) több mint 4
9. Az A halmaznak 17, a B halmaznak 9 eleme van. Hány állítás igaz az aláb-
biak közül, és melyek ezek?
a) A B -nek legalább 9 eleme van.
b) A B -nek legalább 10 eleme van.
c) A B -nek pontosan 9 eleme van.
d) A B -nek legfeljebb 26 eleme van.
10. Az A halmaznak 17, a B halmaznak 9 eleme van. Hány állítás igaz az aláb-
biak közül, és melyek ezek?
a) A \ B -nek legfeljebb 9 eleme van.
b) A \ B -nek pontosan 9 eleme van.
c) A \ B nem üres halmaz.
10

C M Y K
1. Két együttes közös koncertet ad, plakátjukon a

nevük szerepel: LILA LIBA és a SAKÁL VO-
KÁL. Az A halmaz elemei legyenek a LILA LI-
BA, a B halmaz elemei pedig a SAKÁL VO-
KÁL betűi!
Add meg az A \ B , A n B és B n A halmazt!
2. A H alaphalmaz legyen a 20-nál kisebb termé-
szetes számok halmaza, továbbá A = f2; 3;
5; 7; 11; 13g; B = f20-nál kisebb, kétjegyű
prímszámokg!
b) Határozd meg a A, a B , az A \ B , az A B ,
az A n B és a B n A halmazt!
c) Vannak-e diszjunktak a A, a B , az A \ B , az A B , az A n B és a B n A
halmazok között? Ha igen, adj meg két ilyet!
3. A H alaphalmaz legyen fnégyszögekg, továbbá A = ftrapézokg; B = fpara-
lelogrammákg és C = folyan négyszögek, melyeknek van derékszögeg!
b) Rajzolj a halmazábra minden részébe legalább egy négyszöget!
c) Milyen négyszögek tartoznak a A, az A \ B , a B \ C , illetve az A n B
halmazba?
4. Legyen A = fa legkisebb százjegyű természetes szám számjegyeig és
B = fa legnagyobb százjegyű természetes szám számjegyeig!
Add meg az A B , az A \ B és az A n B halmazt!
5. A negyvennél kisebb nemnegatív számok halmazát jelölje A, a 11-gyel oszt-
ható számok halmaza legyen B !
a) A \ B = ? b) jA \ B j = ? c) jA n B j = ?
6. Legyen a negyvennél kisebb nemnegatív páros számok halmaza A, a 11-gyel
osztható számok halmaza B !
a) A \ B = ? b) jA \ B j = ? c) jA n B j = ?
7. Legyen az A halmaz a 16-nál kisebb négyzetszámok halmaza és
B = fn 2 j n 2 N és 2 <n 5g!
Az elemek felsorolásával add meg az A \ B , az A B , az A n B és a B n A
halmazt!
11

C M Y K
8. Az A és a B halmazokra teljesül, hogy A \ B = f3; 4; 5g, és A B = f3; 4;
5; 6; 7; 8g. Tudjuk továbbá, hogy a B n A nem üres halmaz, és nincs páros
eleme.
Add meg az A és a B halmazt az elemek felsorolásával!
9. Legyen (a szokásos jelölésekkel) N a természetes számok, Z az egész számok
halmaza, az üres halmaz, továbbá F = f;4; ;3; 0; 5; 6g!
Add meg az alábbi halmazokat az elemek felsorolásával!
a) A = F n Z
b) B = F n N
c) C = F
d) D = (Z n N) \ F
e) E = N \ Z \ F
10. Legyen a H alaphalmaz azoknak a kétjegyű természetes számoknak a halma-
za, amelyekben csak az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es számjegyek szerepelnek! Az A
és a B a H részhalmazai úgy, hogy A = fa számjegyek között van 3-asg,
B = fa számjegyek között van 4-esg!
a) Hány elemű a H , az A és a B halmaz?
b) Add meg az A \ B és az A n B halmazokat az elemek felsorolásával!
11. Egy iskolába 800 tanuló jár. Ők alkotják az A halmazt. A 12. évfolyamon
180-an vannak, ők a B halmazt alkotják. A C halmaz jelölje a 30 fős 12. a)
osztály tanulóinak halmazát!
Definiálj halmazokat az A, B és C halmazok felhasználásával, és add meg az
egyes halmazok számosságát!
12. Rajzolj a minta szerint Venn-diagramo- B C
kat, és színezd be rajtuk az alábbi halma-
zokat!
a) (A n B ) \ C
b) (A n B ) n C
c) (A n B ) (B n C ) A
13. Add meg halmazelméleti jelekkel az egyszínű halmazokat!

a) b) c)
H H H
A B A B A B
C C C
12

C M Y K
14. Hány olyan kétjegyű természetes szám van, amely a 2 és a 3 közül
a) mindkettővel osztható?
b) legalább az egyikkel osztható?
c) egyikkel sem osztható?
15. Egy természetjáró egyesület tavasz-
szal három túrát szervezett. Mind-
hármon részt vett az egyesület há-
rom alapítója, de más nem. Az első
két kiránduláson, valamint az elsőn
és harmadikon tízen-tízen, a máso-
dikon és harmadikon tizenöten vet-
tek részt. Összesen negyven fő vett
részt valamely túrán.
Hányan voltak pontosan egy alkalommal kirándulni?
16. Egy 36 fős sportosztályban négy olyan tanuló van, aki kosarazik, úszik és
atletizál is. Hatan úsznak és kosaraznak, kilencen kosaraznak és atletizálnak,
és öt tanuló atletizál és úszik is. Vannak, akik nagyon intenzíven csak egy
sportot űznek: nyolcan kosaraznak, hatan úsznak és heten atletizálnak.
Hány olyan tanuló van az osztályban, aki egyéb sportot űz?
17. A 36 fős 9. a) osztályban három tanuló sportol, zenét tanul és valamilyen
szakkörre is jár. Öten sportolnak és szakkörre járnak, heten tanulnak zenét és
szakkörösök, és négy tanuló zenél és sportol. Csak zenét ketten tanulnak, csak
szakkörre hatan járnak, és csak a sportolást tizenketten választották.
Hány olyan tanuló van az osztályban, akinek a felsorolt tevékenységek közül
nincs rendszeres délutáni elfoglaltsága?
Matematikai logika
Kulcsszavak: állítás (vagy kijelentés), logikai érték, értéktáblázat, negáció (tagadás),
konjunkció (és), diszjunkció (vagy), a De Morgan-azonosságok, implikáció (Ha. . . ,
akkor. . . ), az állítás megfordítása, „Minden. . . ”, „Van olyan. . . ”
D EFINÍCIÓ: Ha egy kijelentő mondatról egyértelműen eldönthető, hogy

igaz-e vagy hamis, akkor állításnak vagy kijelentésnek nevezzük.
Kijelentések például ezek a mondatok: „A március téli hónap”, „A fény üvegben

lassabban terjed, mint vákuumban”.
13

C M Y K
A kijelentésekhez logikai értéket rendelünk. Kétféle logikai érték van: igaz (röviden:
i) és hamis (röviden: h). Az első példánk tehát hamis kijelentés, a második igaz.
Nem kijelentések az alábbi mondatok: „Május a legszebb hónap”, „Lekapcsolod a
villanyt?”.
Bizonyos esetekben nem kijelentő mondat is lehet kijelentés, például a „Nyertünk!”
mondat ilyen.
A kijelentések jele leggyakrabban az A; B ; C . . . a logikai értékeké pedig: jAj = i ;
jB j = h , vagy még egyszerűbben: A = i ; B = h .
Egy A kijelentés tagadásának (vagy negációjának) jele: A vagy :A. Igaz kijelentés
tagadása hamis, hamisé igaz. Ezt igazságtáblázattal is szemléltethetjük:
A :A
i h
h i
Egy mondatot általában többféleképpen is tagadhatunk.
A „Minden február 28 napos” kijelentés tagadásai:
„Nem igaz (az), hogy minden február 28 napos.”
„Nem minden február 28 napos.”
„Van olyan február, amely nem 28 napos.” A matematikában a „minden” tagadása
leggyakrabban: „Van olyan. . . , amely nem. . . ”.
A tagadás tagadása mindig az eredeti kijelentés, azaz:
A :A ::A
i h i
h i h
D EFINÍCIÓ: Két állítást többféleképpen is összekapcsolhatunk. Ha ez „és”-

sel történik, konjunkcióról beszélünk. A konjunkció csak abban az esetben
igaz, ha mindkét kijelentés igaz. Jele: ^. Értéktáblázata:
A B A^B
i i i
i h h
h i h
h h h
Például „az első öt prímszám összege páratlan és (az első öt prímszám) szorzata
páros” konjunkció hamis, hiszen az első kijelentés hamis.
14

C M Y K
D EFINÍCIÓ: Ha két kijelentést „vagy”-gyal kapcsolunk össze, diszjunk-

cióról beszélünk. Itt csak akkor kapunk hamis állítást, ha mindkét kijelentés
hamis:
A B A_B
i i i
i h i
h i i
h h h
Például, ha a korábbi, prímszámokra vonatkozó állításokat „vagy”-gyal kapcsoljuk
össze, igaz kijelentést kapunk, hiszen a második kijelentés igaz.
Az imént említett három művelet mindegyike szerepel a két De Morgan-azonosság-
ban. A „Nem igaz az, hogy Péter és Julcsi is volt már Olaszországban” mondat pon-
tosan ugyanazt mondja (azaz logikai értéke minden esetben ugyanaz), mint a „Péter
nem volt Olaszországban vagy Julcsi nem volt Olaszországban”. Formalizálva (azaz
jelekkel rövidítve): A ^ B = A _ B .
A „Nem igaz az, hogy tegnap vagy tegnapelőtt fagyiztam” ugyanolyan logikai érté-
kű, mint a „Tegnap (nem fagyiztam) és tegnapelőtt sem fagyiztam”. Formalizálva:
A _ B = A ^ B.
EFINÍCIÓ: A „Ha A, akkor B ” típusú mondatokat implikációnak nevez-
DB zük. Az implikáció csak akkor hamis, ha az A (az úgynevezett előtag) igaz,
de a (az utótag) hamis, minden más esetben a mondat igaz.
Jele: A ! B , értéktáblázata:
A B A!B
i i i
i h h
h i i
h h i
Láthatjuk, hogy ha az előtag hamis, az A ! B igaz lesz.
Az A ! B megfordítása: B ! A. Egyáltalán nem biztos, hogy ha A ! B igaz, ak-
kor B ! A is az. Például: „Ha az n természetes szám 2-vel és 3-mal osztható, akkor
6-tal is” állítás igaz minden n természetes szám esetén, és a megfordítása („Ha az
n természetes szám 6-tal osztható, akkor 2-vel és 3-mal is”) szintén. Viszont a „Ha
az n természetes szám 4-gyel osztható, akkor 2-vel is” állítás igaz minden termé-
szetes számra, de a megfordítása („Ha az n természetes szám 2-vel osztható, akkor
4-gyel is”) nem, hiszen például a 2 esetén hamis.
15

C M Y K
1. Hány igaz állítás van az alábbiak között?

A: Van olyan háromszög, amely derékszögű.
B: Minden háromszög derékszögű.
C: Van olyan téglalap, amelynek van derékszöge.
D: Minden téglalapnak van derékszöge.
E: Van olyan trapéz, amely középpontosan szimmetrikus.
F: Minden trapéz középpontosan szimmetrikus.
G: Ha két természetes szám négyzete egyenlő, akkor a két szám egyenlő.
H: Ha két egész szám négyzete egyenlő, akkor a két szám egyenlő.
2. Melyik állítás igaz az alábbiak közül a 123-ra, a 122-re, illetve a 111-re?
A: A szám minden számjegye különböző.
B: A szám minden számjegye egyforma.
3. Hány hamis állítás van az alábbiak között, és melyek azok?
A: Minden természetes szám egész szám.
B: Minden egész szám természetes szám.
C: Van olyan természetes szám, amely egész szám.
D: Van olyan egész szám, amely természetes szám.
4. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy melyik igaz, és melyik hamis!
A: Minden prímszám páratlan.
B: Minden prímszám páros.
C: Van páros prímszám.
D: Van páratlan prímszám.
5. Hány hamis állítás van az alábbiak között, és melyik az?
A: Minden prímszám páratlan vagy van páros prímszám.
B: Minden prímszám páros és van páratlan prímszám.
C: 17 osztható 7-tel vagy prímszám.
D: 17 osztható 7-tel és prímszám.
6. Hány igaz állítás van az alábbi kijelentések között, és melyek azok?
A: Ha egy négyszögnek van derékszöge, akkor a négyszög trapéz.
B: Ha egy négyszögnek van két derékszöge, akkor a négyszög trapéz.
C: Ha egy négyszögnek van három derékszöge, akkor a négyszög trapéz.
16

C M Y K
1. Tagadd az alábbi kijelentéseket!

A: Egy szabályos hétszög minden oldala egyenlő.
B: Minden négyjegyű szám osztható kettővel vagy hárommal.
C: Az öttel osztható számok tízzel is oszthatók.
2. Tagadd az alábbi kijelentéseket!
A: Minden birkózó kezében van zászló.
B: Van olyan birkózó, akinek a kezében van zászló.
C: Ebben a társaságban mindenki ismer mindenkit.
D: Ebben a társaságban senki nem ismer senkit.
3. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy melyik igaz, és melyik hamis!
A: A négy legkisebb prímszám összege páratlan és a négy legkisebb prím
szorzata páratlan.
B: A négy legkisebb prímszám összege páratlan vagy a négy legkisebb prím
szorzata páratlan.
C: A tíz legkisebb prímszám összege páratlan és a tíz legkisebb prím szorzata
páratlan.
D: A tíz legkisebb prímszám összege páratlan vagy a tíz legkisebb prím szor-
zata páratlan.
4. a) Melyik igaz, és melyik hamis az alábbi állítások közül?
b) Melyiknek igaz a megfordítása?
A: Ha egy természetes szám osztható kettővel és néggyel, akkor nyolccal is.
B: Ha két természetes szám összege páratlan, akkor szorzatuk páros.
C: Ha két természetes szám összege páros, akkor szorzatuk páratlan.
5. Melyik igaz az alábbiak közül? (Azaz melyik igaz minden számra, illetve
számpárra?)
A: Minden valós szám legfeljebb akkora, mint az ellentettje.
B: Minden valós szám legfeljebb akkora, mint az abszolút értéke.
C: Két valós szám közül az a nagyobb, amelynek az abszolút értéke nagyobb.
D: Két valós szám közül az a nagyobb, amelynek a négyzete nagyobb.
6. Gondoltam egy négyszögre. Az alábbi állítások közül pontosan három igaz
rá. Rajzold le a négyszöget!
A: A négyszög négyzet. B: A négyszög téglalap.
C: A négyszög paralelogramma. D: A négyszög trapéz.
17

C M Y K
7. A: Minden indián szereti a palacsintát.
B: Van indián biciklibajnok.
C: Van palacsintát kedvelő, nem indián bicikli-
bajnok.
a) A fenti kijelentések igazak. Készíts Venn-
diagramot, amelyen a B (biciklibajnok), az
I (indián) és a P (palacsintakedvelő) hal-
maz szerepel!
b) Következik-e a fenti három állításból, hogy
D: van olyan indián biciklibajnok, aki sze-
reti a palacsintát;
E: nem minden indián biciklibajnok;
F: van, aki szereti a palacsintát, de nem indián?
Kombinatorika
Kulcsszavak: ismétlés nélküli permutáció, ismétléses permutáció, ismétlés nélküli va-
riáció, ismétléses variáció, ismétlés nélküli kombináció, skatulyaelv
A kombinatorika a dolgok sorrendjének, kiválasztási lehetőségének összeszámolásá-
val foglalkozik. Nagyon fontos, hogy valamilyen rendszert vigyünk az összeszámo-
lásba.
1. példa
Írd fel az összes négyjegyű számot, amely csak az 5-ös és a 7-es számjegyekből áll,
és nincs egymás mellett két 5-ös!
Megoldás
0, 1, 2 darab 5-ös lehet a keresett számokban. (Ha az 5-ösök száma három vagy négy,
akkor már nem teljesíthető, hogy nem áll egymás mellett két 5-ös.)
0 ötös van a 7777 számban.
Egy 5-öst írunk le a 7775, a 7757, a 7577 és az 5777 esetén.
Két 5-ös van, és azok nincsenek egymás mellett az 5757-ben, az 5775-ben és a 7575-
ben. Összesen 1 + 4 + 3 = 8 számot írtunk le.
Esetszétválasztással egyszerűbb részfeladatokat oldottunk meg.
Gyakran érdemes úgy számolnunk, hogy az összes lehetőség közül elhagyjuk a „rosz-
szakat”, és így kapjuk meg a „jók” számát.
18

C M Y K
Az előző példa esetén 24 = 16 lehetőség van csak 5-ös és 7-es számjegyből álló
négyjegyű szám előállítására. Ezek közül „rossz” minden olyan, amelyben négy vagy
három darab 5-ös számjegy van (azaz 1 + 4 darab) és a két 5-öst tartalmazók közül
„rossz” számok az 5577, a 7557 és a 7755.
Összesen tehát 16 ; (1 + 4 + 3) = 8 jó lehetőség van.
2. példa
Hány olyan háromjegyű természetes szám van, amelyben van hetes?
Megoldás
Összesen 9 10 10 = 900 (vagy 999 ; 99 = 900) háromjegyű természetes szám
van. Közülük nem tartalmaz hetest 8 9 9 = 648. Az összes esetből elhagytuk a
„rosszakat”, tehát 900 ; 648 = 252 háromjegyű szám tartalmaz hetest.
Gyakran úgy kapjuk meg az összes eset számát, hogy a lehetőségek számát össze-
szorozzuk.
Ha Péter egy pólót, egy farmert és egy cipőt akar felvenni, és ha (rendre) 7, 3, illetve
2 lehetőség közül választhat, akkor összesen 7 3 2 = 42 lehetősége van. De vigyáz-
zunk, ha bármilyen megkötés van (például kék pólóhoz nem vehet fel kék farmert),
akkor a lehetőségek száma csökken vagy csökkenhet!
Ha A városból F városba kell mennünk az ábrán látható utakon mindig kelet felé
haladva, akkor erre 4 2 3 1 2 = 48 lehetőségünk van.
A B C D E F
Ám ha valamilyen megkötés van (például nem mehetünk kétszer egymás után északi
úton), akkor a lehetőségek száma csökken, és jóval nehezebb feladatot kell megolda-
nunk.
Gyakran találkozhatunk a következő feladattípusokkal:
Hányféleképpen osztható ki 6 különböző könyv 6 ember között, ha mindenki egyet
kap? Hányféle sorrend lehet egy versenyen, ha 8-an állnak rajthoz?
Általánosan:
EFINÍCIÓ: Meg kell határoznunk, hogy n különböző dolognak hányféle

D sorrendje lehet. A sorrendeket az n különböző elem ismétlés nélküli per-
mutációinak is nevezzük. Az összes permutáció száma:
P = n (n ; 1) (n ; 2) . . . 2 1 = n !:
n
Így a könyveket P6 = 6! = 720-féleképpen lehet kiosztani, a döntőben P8 = 8! =

= 40 320-féle sorrend alakulhat ki.
19

C M Y K
Hányféle hétjegyű szám készíthető a 2, 3, 4, 4, 4, 5, 5 számkártyákból?
Általánosan:
EFINÍCIÓ: Ha n elem között vannak egyformák, akkor ezek egy sorrendjét
D az n elem egy ismétléses permutációjának nevezzük.
Ha k1 darab, k2 darab, . . . , k darab egyforma van (de ezek egymástól különböz-
r
nek), akkor az ismétléses permutációk száma:

P ( 1 2 ... r ) = k ! k !n!. . . k ! :
n
k k k
1 2 r
7!
3! 2!
Ezért a számjegyekből = 420 hétjegyű szám készíthető.
Hányféleképpen osztható ki 6 különböző könyv 10 ember között, ha mindenki
legfeljebb egyet kaphat? Hányféleképpen állhatnak a versenyzők a küzdelem után
a dobogón, ha 15-en álltak rajtoz?
Általánosan:
EFINÍCIÓ: n különböző dolog közül kiválasztunk k elemet (k n ), majd
D sorba rakjuk őket. Egy ilyen sorrendet a k elem egy ismétlés nélküli vari-
ációjának hívjuk. A variációk száma:
V = (n ;n !k )! :
k
n
A két példában tehát: V106 = 10!

(10 ; 6)!
=
10!
4!
= 151 200, illetve V153 = 15!
(15 ; 3)!
=
15!
= = 2730 lehetőség van.
12!
Hányféleképpen tölthető ki a totó? (A 14 meccs mindegyikére egymástól függet-
lenül háromféle tipp adható.)
Általánosan:
EFINÍCIÓ: n különböző elem közül kiválasztunk k -t úgy, hogy bármelyik
D elemet többször is kiválaszthatjuk, és a kiválasztás sorrendje számít.
Így n elem egy k-ad osztályú ismétléses variációját kapjuk. A variációk száma:
V ()=n : k i
n
k
A lehetőségek száma: V314( ) = 314 = 4 782 969, hiszen minden tippnél meghárom-
i
szorozódik a lehetőségek száma.

Szó volt már az n elemű halmaz összes részhalmazának számáról. Ezt tekinthetjük
úgy is, hogy az elemeket sorba rakjuk, és mindegyikhez 0-t vagy 1-et rendelünk hozzá
aszerint, hogy az adott elemet beválogatjuk-e a részhalmazba vagy sem. Így a 0 és
1 számokat rakjuk sorba ismétléssel n -szer, az ismétléses variációk száma pedig 2 , n
amely megegyezik az n elemű halmaz összes részhalmazának számával.
20

C M Y K
Hányféle továbbjutó lehet egy versenyen, ha 15-en állnak rajthoz, és az első 5 jut
tovább? (Nem számít az első öt sorrendje, az első és az ötödik is továbbjut.)
Általánosan:
EFINÍCIÓ: n különböző elem közül kiválasztunk k -t úgy, hogy bármelyik
D elemet legfeljebb egyszer választhatjuk ki, és a kiválasztás sorrendje nem
számít.
Így n elem egy k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációját kapjuk. A kom-
binációk száma: !
C = k ! (n ; k )! = nk :
k
n
n !
Kiolvasva: „n alatt a k .”
!
15
Tehát = 3003-féleképpen alakulhat ki a továbbjutók mezőnye.
5
Péter szerint a csapatában mindenkinek más hónapban van a születésnapja. Leg-
feljebb hány csapattársa lehet Péternek?
Ha legalább n + 1 tárgyat kell n skatulyában elhelyezni, akkor biztosan lesz olyan
skatulya, ahová legalább két tárgyat helyezünk. Ezt a megállapítást skatulya-
elvnek nevezzük.
Ha Péter csapatában 13-an (vagy ennél többen) lennének, akkor legalább ketten vol-
nának olyanok, akik ugyanabban a hónapban születtek. Legfeljebb tehát 12-en lehet-
nek a csapatban, így Péternek legfeljebb 11 csapattársa lehet.
Van-e olyan hónap egy 37 fős osztályban, amikor nincs születésnapos tanuló?
Van-e olyan hónap, amikor legalább 4 születésnapos van?
Ha legalább k n + 1 tárgyat kell n skatulyában elhelyezni, akkor biztosan lesz
olyan skatulya, ahová legalább k + 1 tárgyat helyezünk.
Az első kérdésre nem tudunk semmi biztosat mondani. A második kérdésnél, ha 36
tanuló lenne az osztályban, akkor még előállhatna az az eset, hogy minden hónap-
ban hárman születtek, de 37 ember esetén biztosan van olyan hónap, amikor négyen
ünnepelnek.
1. Hány kétjegyű szám készíthető az 1, 2, 3, 4 számjegyekből, ha egy számjegyet

a) egyszer, b) többször használhatunk fel?
2. Hány kétjegyű szám készíthető az 1, 2, 3, 4 számjegyekből, ha egy számjegyet
a) egyszer, b) többször is felhasználhatunk?
21

C M Y K
3. Hány különböző négyjegyű szám írható le az
a) 1, 2, 3, 4 számjegyek felhasználásával, ha minden jegy egyszer használ-
ható fel? Ezek közül hány páros? Hány osztható ezek közül néggyel?
b) 1, 2, 3, 4 számjegyek felhasználásával, ha minden jegy többször is fel-
használható? Ezek közül hány osztható néggyel?
4. Hány különböző négyjegyű szám írható le a 0, 2, 3, 4 számjegyek felhasználá-
sával, ha
a) minden számjegy egyszer használható fel?
b) minden számjegy többször is felhasználható?
5. a) Hány ötjegyű természetes szám van?
b) Hány olyan ötjegyű természetes szám van, amelyben nincs 8-as?
c) Hány olyan ötjegyű természetes szám van, amelyben van 8-as?
d) Az ötjegyű természetes számok hány százaléka tartalmaz 8-ast?
e) Hány olyan ötjegyű természetes szám van, amelynek minden jegye
különböző?
f) Hány olyan ötjegyű természetes szám van, amelynek szomszédos jegyei
különbözőek?
6. a) Hányféleképpen alakulhat ki egy versenyen 10 játékos sorrendje?
b) Hányféleképpen alakulhat ki egy versenyen 10 játékos közül az első 4
sorrendje?
c) Hányféle lehet a döntő mezőnye, ha 10 játékos küzd a 4 döntős helyért?
7. Random (véletlenszerű) üzemmódba kapcsoljuk a CD-lejátszónkat, és egy 11
zeneszámot tartalmazó lemezt kezdünk el hallgatni.
Hány zeneszám esetén lehetünk biztosak abban, hogy lesz olyan zeneszám,
amelyet
a) kétszer, b) háromszor, c) négyszer hallottunk már?
8. Egy filmklubba öt filmet hoztak, ezek közül választottak a résztvevők, akik
tizenhatan voltak. Legalább hány szavazatot kapott a nyertes film?
1. Hány olyan természetes szám van, amely

a) háromjegyű, és nem nagyobb 320-nál?
b) háromjegyű, páros, és nem nagyobb 320-nál?
c) háromjegyű, páratlan, és nem nagyobb 320-nál?
22

C M Y K
2. Hányféle olyan hétjegyű szám készíthető a 2, 3, 4, 4, 4, 5, 5 számkártyákból,
amely
a) öttel osztható?
b) páros?
c) hárommal osztható?
d) néggyel osztható?
3. Hányféleképpen juthat a döntőbe 30 játékos közül 15, ha három selejtezőbe
már beosztottak 10-10 főt, és mindegyikből 5 juthat tovább?
4. Egy sorsoláson 100 tombolajegy közül sorsolják ki a nyerteseket. Hét nyere-
mény van.
Hányféleképpen oszthatók ki a nyeremények, ha azok
a) különbözőek, és egy tombolajegy legfeljebb egyszer húzható ki?
b) különbözőek, és egy tombolajegy többször is kihúzható?
c) egyformák, és egy tombolajegy legfeljebb egyszer húzható ki?
d) Hány lehetőség van, ha előbb öt kisebb egyforma jutalmat, majd két na-
gyobb egyforma jutalmat sorsolnak ki, és minden tombolajegy legfeljebb
egyszer nyerhet?
5. Rendszámok készítésére 26-féle betű és
10-féle számjegy áll rendelkezésre. Hány
olyan három betűből és három számból ál-
ló rendszám van, amelyben
a) minden számjegy különböző?
b) minden számjegy egyforma?
c) minden betű és számjegy különböző?
6. Egy-egy kártyán az 1, 2, 3, 4, 5 számok szerepelnek.
a) Hány különböző ötjegyű szám rakható ki belőlük?
Hány olyan ötjegyű szám rakható ki belőlük, amely
b) osztható 5-tel? c) nem osztható 5-tel? d) páros?
7. Határozd meg, hány háromjegyű szám készíthető az 1, 2, 3, 4, 5 számjegyek-
ből, ha egy számjegy többször is felhasználható!
Ezek közül hány olyan van, amely
a) osztható 5-tel? b) nem osztható 5-tel? c) páros?
23

C M Y K
8. Egy-egy kártyán az 1, 1, 2, 4, 4, 4, 5 számok szerepelnek.
a) Hány különböző hétjegyű szám rakható ki belőlük?
Hány olyan hétjegyű szám rakható ki belőlük, amely
b) osztható 5-tel? c) nem osztható 5-tel? d) páros?
9. András, Bálint, Csaba, Dávid és Elek egy csapatban játszanak.
a) Meccs előtt mindenki mindenkivel
kezet fog és mindenkinek „sziá”-t kö-
szön. Hány kézfogás történik és hány
„szia” hangzik el?
b) Hányféleképpen vehetik fel az 1-es,
2-es, 3-as, 4-es, 5-ös sorszámú mezt,
ha véletlenszerűen választanak?
c) Hányféleképpen vehetik fel a meze-
ket, ha Dávid a kapus, így az övé az
1-es számú mez?
d) Összesen hány meccset játszanak a
bajnokság során, ha az egyfordulós
(azaz nincsenek visszavágók), és tíz
csapat van?
e) Hányféle sorrend alakulhat ki, ha a szabályok szerint nem lehet holtver-
seny?
f) Hányféleképpen alakulhat ki az első három sorrendje?
10. Egy játék során két- vagy háromfős csapatokat kell alkotni. Hányféleképpen
tehetik ezt meg a résztvevők, ha
a) öten, b) hatan vannak?
11. Hány különböző hárommal osztható ötjegyű szám írható fel az 1, 2, 3, 4 szám-
jegyek felhasználásával, ha minden számjegynek legalább egyszer szerepelnie
kell?
12. Legfeljebb hány egész szám adható meg úgy, hogy ne tudjunk közülük kettő
olyat kiválasztani, amelyek különbsége osztható 4-gyel?
13. Magyar kártyából visszatevéssel húzunk. Hány húzás esetén lehetünk biztosak
abban, hogy a kihúzottak között
a) van három egyforma színű; b) van négy király;
c) van olyan lap, amely már ötször kijött?
14. Egy csapatban tízen játszanak. Eddig 31 gólt lőttek. Legalább hány gólos a
csapatból a gólkirály?
24

C M Y K
Grfok
Kulcsszavak: csúcs vagy pont, él, egyszerű gráf, teljes gráf, fokszám, teljes gráf éle-
inek száma, gráf megadása táblázattal
D EFINÍCIÓ: A gráf egy olyan matematikai struktúra, amely csúcsokból

(pontokból) és a csúcsokat összekötő élekből áll úgy, hogy bármely él két
– nem feltétlenül különböző – csúcsot köt össze.
A gráf csúcsainak halmaza legalább egyelemű, az élek halmaza lehet üres hal-
maz is.
A pontokat nagybetűkkel (A, B , C , . . . ) jelöljük, az éleknek általában nem szok-
tunk külön jelet adni. A csúcsok jelképezhetnek embereket, városokat, vállalatokat,
csapatokat és így tovább; az élek pedig valamilyen köztük lévő kapcsolatot (ismerik
egymást, autópálya köti össze őket, játszottak meccset a bajnokságban. . . ).
A csúcsba befutó élek számát az adott pont fokszámának hívjuk.
Az alábbi gráf esetén az A és a B pont Egy él behúzásával jutunk ehhez a
fokszáma 2, a D ponté 3, a C ponté 1. gráfhoz:
A fokszámok összege 8.
B F
A E
C G
D H
Itt a fokszámok összege kettővel nőtt, 10 lett. Mivel minden él behúzásával kettővel
nő a fokszámok összege, ezért minden gráfra teljesül, hogy
1. a fokszámok összege az élek számának kétszerese; ebből pedig következik, hogy
2. a fokszámok összege páros.
Az itt látható, bonyolultabb gráfra is jellemző, hogy B
a) bármely két pontot legfeljebb egy él köt össze; A C
b) egyetlen pontot sem köt össze él önmagával. Az
ilyet egyszerű gráfnak nevezzük.
E D
25

C M Y K
A következő (nem egyszerű) gráfnál érdemes megfi- B
gyelni az F pontot, amelyet izolált pontnak nevezünk: C
A
B
C
F
A E D
Ha két pontot több él is összeköt, akkor párhuzamos
F élekről (vagy többszörös élről) beszélünk. Ezt figyel-
E hetjük meg az ábrán az A és a B pont között.
D Az E pontot egy él önmagával köti össze, ennek neve:
hurokél.
Azt a gráfot, amelyben bármely két csúcs között pontosan egy él van, teljes gráfnak
nevezzük.
Teljes gráffal modellezhetjük például . . . vagy ha egy ötfős társaságban bár-
azt a helyzetet, amikor egy négycsapa- mely két ember kezet fogott egy-
tos bajnokságban minden csapat min- mással:
den csapattal játszott:
B B
A A
C C
D E D
Az n csúcsú teljes gráf éleinek száma: n (n 2; 1) .
A gráfot táblázattal is megadhatjuk, Például ebből a táblázatból ezt a gráfot
amely azt tartalmazza, hogy az egyes rajzolhatjuk meg:
csúcsokat hány él köti össze:
B
ABC D
A 0 0 1 0
B A
0 0 0 1 C
C 1 0 0 1
D 0 1 1 0
D
26

C M Y K
A következő gráf adatait pedig a mellette lévő táblázattal kódolhatjuk:
B
ABC D
A 0 2 1 2
A B 2 0 2 0
C C 1 2 0 2
D 2 0 2 0
D
1. a) Add meg az ábrán látható gráf egyes pont- A B

jainak fokszámát!
b) Igaz-e, hogy az A és a D csúcsnak azonos
a fokszáma?
C
E D
2. Rajzolj le két hárompontú egyszerű gráfot!
3. Rajzolj le egy négypontú egyszerű gráfot, amelyre igaz, hogy minden pontjá-
nak fokszáma
a) nulla; b) egy;
c) kettő; d) három!
4. Egy öttagú társaságban két ember senkit nem ismer, a többiek viszont ismerik
egymást. Szemléltesd gráffal a helyzetet!
5. Szemléltesd gráffal azt a helyzetet, amikor egy hatcsapatos, egyfordulós baj-
nokságban minden csapat
a) két meccset játszott!
b) három meccset játszott!
c) öt meccset játszott!
d) Összesen hány meccset játszanak a bajnokság során?
6. Rajzolj le egy gráfot, amely csúcsainak fokszáma: 0, 1, 1, 2, 2, 4! Hány élet
rajzoltál be?
27

C M Y K
1. Add meg az alábbi gráf éleinek számát és a pontok fokszámát!

A B
E D
2. Add meg az alábbi gráf táblázatát!
B C
D
A
3. Rajzold meg a gráfot az alábbi táblázat alapján!

ABC D
A 0 1 1 0
B 1 1 2 0
C 1 2 0 0
D 0 0 0 0
4. Egy bajnokságban 4 nyolccsapatos csoport van. Mindegyikben egyfordulós

körmérkőzést játszanak, csoportonként négy jut tovább, majd utána kieséses
formában születik meg a bajnok.
Hány meccset játszanak összesen?
a) 100-nál kevesebbet.
b) 101 és 120 között.
c) 121 és 140 között.
d) Legalább 141-et.
28

C M Y K
5. Egy bajnokságban 8 négycsapatos csoport van. Mindegyikben egyfordulós
körmérkőzést játszanak, csoportonként kettő jut tovább, majd utána kieséses
formában születik meg a bajnok.
Hány meccset játszanak összesen?
a) 100-nál kevesebbet.
b) 101 és 120 között.
c) 121 és 140 között.
d) Legalább 141-et.
6. Egy ötfős társaságban Anna ismeri Balázst, Csillát, Dorkát és Ellát is. Balázs-
nak nincs több ismerőse. A többieknek 3-3 ismerősük van.
a) Rajzolj gráfot, amely leírja a helyzetet!
b) Csatlakozott a társasághoz Fecó. Kiket ismer, ha az új helyzetet szemlél-
tető gráf minden pontjának fokszáma páros?
7. Attila, Balázs, Csaba, Dani és Emil kézfogással köszöntik egymást. Attila és
Balázs már mindenkivel kezet fogott, de több kézfogás nem volt.
a) Készíts szemléltető gráfot!
b) Több kézfogás lesz-e még, mint eddig volt?
8. Egy n csúcsú teljes gráfhoz egy pontot hozzávettünk, majd 10 újabb él beraj-
zolásával (n + 1) pontú teljes gráffá egészítettük ki.
Hány csúcsú és hány élű az így kapott gráf?
9. Egy n pontú teljes gráfhoz 2 pontot hozzávettünk, majd 27 újabb él berajzo-
lásával (n + 2) pontú teljes gráffá egészítettük ki.
Hány csúcsú és hány élű az eredeti gráf?
29

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Algebra és számelmélet
Algebrai alapfogalmak
Kulcsszavak: abszolút érték, reciprok, normálalak, számtani közép, mértani közép,
százalék, százalékérték, százalékalap, százalékláb
D EFINÍCIÓ: Nemnegatív szám abszolút értéke maga a szám, negatív szám

abszolút értéke a szám ellentettje, azaz ja j =
a ha a 0
;a ha a < 0
.
Az abszolút érték szemléletes jelentése: a számnak a 0-tól való távolsága a szám-
egyenesen.
Jelölés: az a szám abszolút értéke: ja j
D EFINÍCIÓ: Azt a számot, amellyel egy számot megszorozva 1-et kapunk,

a szám reciprokának nevezzük.
1
Az a szám reciproka , ha a 0. A 0-nak nincs reciproka.
a
Például: 5 reciproka
1
5
, ; 34 reciproka ; 43 , 125 reciproka 54 , ;2 37 reciproka ; 173 .
D EFINÍCIÓ: Egy szám normálalakja egy kéttényezős szorzat, amelynek el-

ső tényezője egy 1 és 10 közötti abszolút értékű szám, második tényezője a
10 egy egész kitevős hatványa.
a 10n , ahol 1 ja j < 10 n 2 Z:
Például: 23 473 = 23473 104 ; 00034 = 34 10;3 ; ;100 = ;1 102
D EFINÍCIÓ: Két szám számtani közepe az a szám, amely a két szám ösz-
szegének a fele.
a +b
Az a és b számok számtani közepe: .
2
Da
Az
EFINÍCIÓ: Két pozitív szám mértani közepe a szorzatuk négyzetgyöke.
és b számok mértani közepe: ab.

p
D EFINÍCIÓ: Egy valós szám 1%-a a szám századrésze.
százalékérték = százalékalap
százalékláb
100
30
TEX 2013. január 22. – (1. lap/30. old.) Matematika 9. (02ALG1)

C M Y K
Algebra s szmelmlet
A feladatok megoldásánál számológép nem használható.
1. Számítsd ki, melyik szám nagyobb, és mennyivel!
1
4 2
a) A = 4 2 vagy B = 5
+1
1;
5
b) A = 1442 10;3 : (35 10;2 ) vagy B = 2;4
2. Rendezd növekvő sorrendbe a számokat!
1 1
A: és négyzetösszegének 120%-a.
3 6
7
B: 42 reciprokának része.
5
C: A és B számok számtani közepe.
D: A és B számok mértani közepe.
3. Számítsd ki!
2
A: 116-nak a része.
3
3
B: 116 reciprokának a része.
2
C: A és B mértani közepe.
4. Számítsd ki!
a) jj543j ; j;615j j = ?
b) j543 ; (;615)j = ?
c) j543j ; j;615j = ?
5. Jelöld számegyenesen a megoldást!
a) Legalább akkora, mint és (;015) különbségének abszolút értéke.

3
4
b) Legfeljebb akkora, mint és (;015) abszolút értékének különbsége.
3
4
c) Nagyobb, mint reciprokának és (;015) reciprokának különbsége.
3
4
d) Kisebb, mint és (;015) különbségének reciproka.
3
4
31

C M Y K
Algebra s szmelmlet
6. Válaszd ki a helyes megoldásokat a „totóban”!
s 1 2 X
; 251 ?
1 1 1 3
1. Mivel egyenlő
20 10 20
p p 16
Ha a 2 = a és b 2 = ;b ,
2. q ;ab ab Nem
akkor mennyi (a b )2 ? értelmezzük.
p
Ha x + 1 = 2,
3. 2 4 16
akkor mennyi (x + 1)2 ?
p p p
4. Mivel egyenlő p
2+1
? p2 ; 1 3
2;1
3+2 2
p p p2+1 p
5. Mennyi 3 ; 1 reciproka? 3
;1 ;2
3 1 3 1
+
3 2 2 2
Ha j2x ; 6j = 6 ; 2x ,
6. q 3;x
Nem lehet
meghatároz- x ;3
akkor mennyi (x ; 3)2 ? ni.
mindig lehet, hogy mindig
7. Két racionális szám
összege: : : racionális. racionális. irracionális.
mindig lehet, hogy mindig
8. Két irracionális szám
összege: : : irracionális. irracionális. racionális.
Két pozitív szám számtani
Sohasem
9. közepe nagyobb, mint a Mindig igaz.
igaz.
Lehet igaz.
mértani közepük.
407 10;3 407 10;5 407 10;4
Mi a normálalakja a
10.
000407 számnak?
1. Ha a lecsókonzervben 40% a paradicsom, akkor hány

üveg 780 g-os konzerv készülhet 150 kg paradicsom
felhasználásával?
2. Ha a tábor konyhájában a burgonya 50 személy részé-
re 4 napra elegendő, akkor elegendő-e ez a mennyiség
35 személy részére 6 napra?
3. Egy háztartási gép ára 20%-os áremelés után 42 000 Ft.
a) Mennyi volt az ára áremelés előtt?
b) Ha ez a 42 000 Ft az áru általános forgalmi adóval
(áfa: az áru nettó árának 27%-a) együttes ára, akkor
mennyi a gép után az államnak fizetett áfa?
32

C M Y K
Algebra s szmelmlet
4. Egy üzemben futószalag mellett sok ember dolgozik,
akiknek azonos a fizetésük. Egy alkalommal 10%-kal
megemelték a fizetésüket, majd anyagi okokból a dol-
gozók 5%-át elbocsátották.
Hogyan alakult kezdethez képest az üzem által kifizetett
összes munkabér?
sszeg, szorzat
Nevezetes szorzatok:
(a + b )2 = a 2 + 2ab + b 2
(a ; b )2 = a 2 ; 2ab + b 2
(a + b )(a ; b ) = a 2 ; b 2
(a + b + c )2 = a 2 + b 2 + c 2 + 2ab + 2bc + 2ac
(a + b )3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab 2 + b 3
(a ; b )3 = a 3 ; 3a 2 b + 3ab 2 ; b 3
(a ; b )(a 2 + ab + b 2 ) = a 3 ; b 3 (a + b )(a 2 ; ab + b 2 ) = a 3 + b 3
1. Állapítsd meg a következő kifejezésekről, hogy összegek-e vagy szorzatok!

Az összegeket alakítsd szorzattá, a szorzatokat alakítsd összeggé! A keletke-
ző összegekben a lehetséges összevonásokat végezd el! Szorzattá alakításnál
törekedj arra, hogy minél több tényező keletkezzen!
a) (a ; 4)2 b) 9 ; 16b2
c) (2c + 3d ) 2
d) d 4 + 6d 2 + 9
e) (4e 2 ; f )(4e 2 + f ) f) 3x 8 ; 12x 4 y 2 + 12y 4
2. Állapítsd meg a következő kifejezésekről, hogy összegek-e vagy szorzatok!
Az összegeket alakítsd szorzattá, a szorzatokat alakítsd összeggé! A keletke-
ző összegekben a lehetséges összevonásokat végezd el! Szorzattá alakításnál
törekedj arra, hogy minél több tényező keletkezzen!
a) 4a 2 ; b2 b) 3a 3 b ; 2a 2 b2
c) 15(a ; b)(b ; a ) d) 9a 2 ; 30ab + 25b2
e) 5a c ; 45b c
2 2 2 2
f) (a + 2b)(a + b)2
33

C M Y K
Algebra s szmelmlet
3. Alakítsd összeggé!
a) (a ; 3)3 b) (a + b ; 4)2
c) (2a + b)3 d) (d ; 2)(d 2 + 2d + 4)
4. Alakítsd szorzattá!
a) a 2 ; b2 ; 3a + 3b b) b4 ; b c) c2 + d 2 ; 2c + 2d ; 2cd
1. Egyszerűsítsd a törteket a változók lehetséges értékeinél! Hogyan változik az

egyszerűsítés során az értelmezési tartomány?
x 2 ; 5xy 2x 2 + 4xy + 2y 2
a) b)
x y ; 5y 2 10xy + 10x 2
x 2 ; 6x + 9 x 2 ; 25
c) d) 2
(x ; 3)(x ; 5) x + 10x + 25
a3 + 1
e) 2
2a + 4a + 2
2. Hozd egyszerűbb alakra a törteket, majd határozd meg a helyettesítési érté-
küket az adott feltételek mellett!
2x 2 ; 12x + 18
a) , ha x = 2012, vagy ha x = ;42.
x2 ; 9
b3 ; 8 1
b) 2 , ha b reciproka , vagy ha b 15%-a 12.
b + 2b + 4 5
3. Az értelmezési tartomány meghatározása után írd fel két polinom hányadosa-
ként a kifejezést!
a) +
1
x x ;2
3
b)
2
;
x +5 x ;5
3
1 2 x 1
c) 2 d) 2
x ; 36 x + 6 x ; 2x x ; 4x + 4
+ + 2
2
a) Írd fel összeg alakban a következő hatványt! x ;
1
4.
x
b) Mennyi lehet x ;
1 1
értéke, ha x2 + = 27?
x x2
5. Egy téglatest egy csúcsából kiinduló három élének hossza: a , b és c . Minden
lapjára kifelé egy a magasságú egyenes hasábot ragasztunk. Számítsd ki a
keletkező test térfogatát és felszínét az a , b és c paraméterek
p segítségével!
p
p meg a térfogat és a felszín pontos értékét, ha a = 2, b = 8 és
Határozd
c = 50.
34

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Oszthatsg
Kulcsszavak: osztó, nem valódi osztó, prímszám, összetett szám, legkisebb közös
többszörös, legnagyobb közös osztó, relatív prím
EFINÍCIÓ: Az a természetes szám osztója a b természetes számnak, ha

D létezik olyan k természetes szám, amelyre igaz, hogy a k = b . Ilyenkor
azt is mondjuk, hogy a b szám osztható az a-val, illetve a b szám az a szám
többszöröse.
Jelölések: a j b jelentése: a osztója b -nek.
c - b jelentése: c nem osztója b-nek, ekkor b-t c-vel elosztva m maradékot ka-
punk, ahol 0 < m< c és b = k c + m , és m és k természetes számok.
1-gyel és önmagával minden természetes szám osztható, ezek a nem valódi osz-
tók. Azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van,
prímszámoknak nevezzük.
Azokat a nullánál nagyobb természetes számokat, amelyeknek kettőnél több
osztójuk van, összetett számoknak nevezzük.
Végtelen sok prímszám van.
T ÉTEL: A számelmélet alaptétele: Bármely összetett szám előáll prímszá-

mok szorzataként, a tényezők sorrendjétől eltekintve egyértelmű módon.
ÉTEL: Ha egy összetett szám prímtényezős felbontása: p1 1 p2 2 : : : pnn

T p p :::p
( 1 2 n egymástól különböző prímszámok, 1 2 : : : n pozitív egész
számok), akkor a szám osztóinak száma:
(1 + 1)(2 + 1) : : : (n + 1):
D EFINÍCIÓ: Két vagy több szám közös többszörösei azok a természetes szá-
mok, amelyek mindegyik számnak többszörösei. Ezek közül a legkisebb po-
zitív szám a számok legkisebb közös többszöröse.
Jelölés: a és b legkisebb közös többszöröse: [a ; b ].
D EFINÍCIÓ: Két vagy több szám közös osztói azok a pozitív egész számok,
amelyek mindegyik számnak osztói. Ezek közül a legnagyobb a számok leg-
nagyobb közös osztója.
Jelölés: a és b legnagyobb közös osztója: (a ; b ).
D EFINÍCIÓ: Ha két vagy több szám legnagyobb közös osztója 1, akkor azok
relatív prímek.
35

C M Y K
Algebra s szmelmlet
p
T ÉTEL: A 2 irracionális szám.
Oszthatósági szabályok a tízes számrendszerben:

Egy szám
osztható: : :
: : : ha: : :
2-vel : : : az utolsó számjegye páros.
3-mal : : : a számjegyeinek összege osztható 3-mal.
4-gyel : : : az utolsó két számjegyéből álló szám osztható 4-gyel.
25-tel : : : az utolsó két számjegyéből álló szám osztható 25-tel.
5-tel : : : az utolsó számjegy 0 vagy 5.
6-tal : : : osztható 2-vel és 3-mal.
8-cal : : : az utolsó 3 számjegyéből álló szám osztható 8-cal.
125-tel : : : az utolsó 3 számjegyéből álló szám osztható 125-tel.
9-cel : : : a számjegyeinek összege osztható 9-cel.
10-zel : : : az utolsó számjegye 0.
1. Válaszd ki a helyes válaszokat az alábbi „totóban”!

1 2 X
Melyik szám relatív prím a
1. 2870 2875 2880
2874-gyel?
Mennyi az a és b szám Ezekből az
2. szorzata, ha (a ; b ) = 32, 7168 896
adatokból
nem lehet
és [a ; b ] = 224? eldönteni.
3. ;27 53 7; 23 33 53?
Mennyi lesz
7 8 1000
Hány osztója van a

4.
27 53 11-nek?
14 21 64
Hány valódi osztója van az

5. 20 22 24
1960-nak?
36

C M Y K
Algebra s szmelmlet
1 2 X
Milyen számjegy kerül-
6. het az a helyére, ha 723a 4 2 2 és 5 2, 5 és 8
osztható 3-mal?
Milyen számjegy kerülhet
7. az a helyére, ha 3725a 6 4 2 0
9-cel osztva 7 maradékot
ad?
Az x természetes szám Az x szám Az x szám
számjegyinek összege 12, osztható biztosan
Az x szám
8. osztóinak száma páros. 3-mal és nem osztható lehet
négyzetszám.
Melyik állítás igaz? négyzetszám. 4-gyel.
Egy ötjegyű szám oszt-
ható 72-vel. Minimálisan
9. mennyi a számjegyeinek az 9 27 45
összege?
Két szomszédos szám páratlan bármilyen pa-
10. négyzetének különbsége: : : páros szám.
szám. ritású szám.
2. Mekkora maradékot kapunk nyolccal osztva, ha egy nyolccal osztva 2 és egy
nyolccal osztva 4 maradékot adó számot
a) összeszorzunk?
b) összeadunk?
3. Mekkora maradékot ad egy páratlan négyzetszám néggyel osztva?
4. Mutasd meg, hogy minden két egymást követő páratlan szám összege osztható
4-gyel!
5. Hány olyan különböző alakú téglalap van, amelyre igaz, hogy oldalainak mé-
rőszáma egész szám, területe pedig 45 864 területegység?
6. Keress két különböző egyjegyű egész számot, melyeknek a számtani és a
mértani közepe is egész!
7. Pótold a hiányzó számjegyet úgy, hogy a 7 2 5 2 ? szám osztható
legyen
a) 2-vel; b) 3-mal; c) 4-gyel;
d) 5-tel; e) 6-tal; f) 8-cal;
g) 9-cel; h) 10-zel; i) 12-vel;
j) 15-tel; k) 18-cal; l) 20-szal;
m) 25-tel; n) 36-tal!
37

C M Y K
Algebra s szmelmlet
1. Egy páratlan számot megszorzunk egy olyan számmal, amely 3-mal osztva 2
maradékot ad. Milyen esetben ad a szorzat 3-mal osztva 1 maradékot?
2. Ha egy négyzetszám nem osztható 9-cel, akkor mekkora maradékot adhat 9-
cel osztva?
6k + 9
3. Milyen k egész szám esetén lesz a tört értéke egész?
2k + 1
4. Legyen A = 3250 és B = 23 3 5 72 !
a) Mutasd meg, hogy B -nek háromszor annyi osztója van, mint A-nak!
b) Add meg B 13-mal osztható osztóit!
c) Hány valódi osztója van A-nak?
d) Határozd meg (A; B )-t és [A; B ]-t!
5. Határozd meg azt a b természetes számot, amelyre a (24; b ) = 12 és [24; b ] =
= 360 összefüggések teljesülnek!
6. Igazold, hogy az alábbi számok nem lehetnek prímszámok!
a) 7537 + 1
b) 2494 + 1
c) 22001 + 32001
7. Váltsd át a 11001102 számot 10-es alapú számrendszerbe!
8. Írd át 2-es alapú számrendszerbe a 2475-öt!
9. Válaszd ki az alábbi számokból azokat, amelyek egész szám négyzetei!
514 342 61 815 230 400 380 808 111 113 542 424
Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenltlensgek

Tanulmányaink során különféle egyenleteket és egyenlőtlenségeket oldottunk meg.
A megoldások alaplépései:
Az egyenlet értelmezési tartományának meghatározása.
Lehetőleg ekvivalens lépések alkalmazásával (azonos átalakítások) meghatározzuk
az egyenlet (egyenlőtlenség) gyökét vagy gyökeit.
Megvizsgáljuk, hogy a kapott megoldás beletartozik-e a feladat értelmezési tarto-
mányába, és azt ekvivalens átalakításokkal kaptuk-e meg (ekkor nem kötelező az
ellenőrzés).
38

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Az eredeti egyenletbe behelyettesítjük a gyököket, és meggyőződünk azok helyes-
ségéről, kiszűrjük a hamis gyököket.
Egyenlőtlenségek megoldását csak szúrópróba-szerűen lehet ellenőrizni.
Az egyenleteket, egyenlőtlenségeket csoportosítva ismételjük át.
Elsőfokú egyenletek
1. példa
Oldjuk meg az alábbi egyenletet az egész számok halmazán!
43(2x ; 5) ; (7 ; 4x ) = (12x ; 6)
2
3
Megoldás
Elvégezzük a zárójelek felbontását, majd a lehetséges összevonásokat:
86x ; 215 ; 7 + 4x = 8x ; 4
90x ; 222 = 8x ; 4 = + 222
90x = 8x + 218 = ; 8x
82x = 218 = : 82
x = 2 2= Z
27
41
Az egész számok halmazán tehát nincs megoldás.
2. példa
Oldjuk meg az alábbi egyenletet a negatív számok halmazán!
5x ; 3 3 + 2x x ; 7 3x + 9
10
; 30 = 6 + 5
Megoldás
Közös nevezőre hozunk:
15x ; 9 3 + 2x 5x ; 35 18x + 54
30
; 30 = 30 + 30 = 30
Elvégezzük a beszorzást, ügyelve arra, hogy a tört zárójelet jelent:
(15x ; 9) ; (3 + 2x ) = (5x ; 35) + (18x + 54)
13x ; 12 = 23x + 19 = ; 19
13x ; 31 = 23x = ; 13x
;31 = 10x = : 10
x = ;31
ami negatív szám, tehát megoldás.
39

C M Y K
Algebra s szmelmlet
1. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán!

a) 48x ; 7 = 5 ; 12x
b) 48 ; 75x = 75x ; 48
c) 93x ; 077 = 69x ; 077
d) 5 ; (x ; 9) = 7 ; (5 + 2x )
2. Add meg az a paraméter értékét úgy, hogy a valós számok halmazán ennek
az egyenletnek: 5x ; 7 = 5x + a
a) ne legyen megoldása!
b) egy megoldása legyen!
c) végtelen sok megoldása legyen!
3. Add meg a b paraméter értékét úgy, hogy a valós számok halmazán ennek az
egyenletnek: 10 ; 3x = 10 ; bx
a) ne legyen megoldása!
b) egy megoldása legyen!
c) végtelen sok megoldása legyen!
Időigényes feladat
Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán!

3x
a) (x ; 12) = + 3
7
6 4
b) 34(5x + 2) = 2(34x + 1)
3 ; 2x x + 1
c) 5x ; = + 47
5 10
Abszolút értékes egyenletek

Példa
Oldjuk meg az alábbi egyenleteket a valós számok halmazán!
a) j2x + 1j = 1
b) jx ; 3j = 2x + 4
c) j5x ; 8j = j2 ; x j
40

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Megoldás
a) Két olyan szám van, amelynek abszolút értéke 1, tehát két egyenletet is felírunk.
2x + 1 = 1 vagy 2x + 1 = ;1
x1 = 0 x2 = ;1
b) Az abszolút érték definícióját felhasználva:
ha x < 3, akkor jx ; 3j = ;(x ; 3) = ;x + 3, tehát az egyenlet:
;x + 3 = 2x + 4 = + x ; 4
;1 = 3 x =:3
x =;
1
3
Ezt elfogadjuk megoldásnak, hiszen ; 13 <
3.
ha 3, akkor jx ; 3j = x ; 3, tehát az egyenlet:
x
x ; 3 = 2x + 4 =;x ;4
;7 = x
Ez nem megoldás, mert ;7 < 3.
c) Két kifejezés abszolút értéke akkor egyenlő, ha a két kifejezés egyenlő vagy
egymás (;1)-szerese.
Két egyenletet kapunk:
5x ; 8 = 2 ; x =+x +8 vagy 5x ;8=x ;2 = ; x +8
6x = 10 =:6 4x = 6 =:4
5 3
x1 = x2 =
3 2
1. a) Mennyi az alábbi számok abszolút értéke?

B = ;12 C= ;
7 1 1
A=
3 3 2
b) Melyik az a szám, amelynek abszolút értéke
A: 5; B: ;3; C: 0?
c) Melyik az a szám, amelynek az ellentettjének az abszolút értéke 12?
d) Egy szám és abszolút értékének összege 2. Melyik ez a szám?
e) Két szám számtani közepe megegyezik az egyik szám abszolút értékével.
Hogyan lehetséges ez?
f) Igaz-e, hogy egy szám abszolút értéke sosem nagyobb a szám négyzeté-
nél?
41

C M Y K
Algebra s szmelmlet
2. Döntsd el, hogy a megadott értékek közül melyik tartozik az egyenlet megol-
dáshalmazába!
a) jx ; 1j = 3 A = ;4 B=2 C =4
b) jx j ; 1 = 3 A = ;4 B=2 C =4
1. Oldd meg az egyenleteket az alábbi halmazokon!

I. A valós számok halmaza
II. A pozitív számok halmaza
III. A ];3; 1] intervallum
a) 2jx + 1j = 11x + 38
b) ;05jx ; 3j = ;2x + 1
c) j15x + 3j = x + 4
d) jx + 1j + x = 2
2
5
2. Oldd meg az egyenleteket az alábbi halmazokon!
I. A valós számok halmaza
II. A negatív számok halmaza
III. A ];2; 4] intervallum
a) x + 2 = jx + 1j + 1
b) 3jx + 2j + 3x + 10 = 0
x +6
c) jx ; 2j =
3
a) j3x ; 8j = j8 ; 3x j b) j5x ; 4j = 5x ; 4
c) j3x ; 7j = j05x j d) j10 ; 3x j = j2x + 1j
a) jx ; 3j + jx ; 2j = 3
b) 05 jx ; 3j + 2 jx + 15j = 6
p2
a)
px ;2 6x + 9 = 5 ;px 2
b)
q25x ; 10x + 1 = x
c) 025x 2 + x + 1 = ;05x ; 1
42

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Másodfokú egyenletek
EFINÍCIÓ: Az ax 2 + bx + c = 0 alakú egyenleteket általános alakú, egyis-
D meretlenes másodfokú egyenleteknek nevezzük, ha a , b és c valós számok,
és a 0.
T ÉTEL: A másodfokú egyenlet megoldóképlete

Az ax 2 + bx + c = 0 (a , b és c valós számok, és a 0) másodfokú egyenlet
diszkriminánsa: D = b 2 ; 4ac ,
ha D > p
0, akkor az egyenletnek két valós gyöke van:
x12 =
;b b2 ; 4ac
;
2a
b
ha D = 0, akkor az egyenletnek egy valós gyöke van: x = ;
2a
; és
ha D<
0, akkor az egyenletnek nincs gyöke a valós számok halmazán.
EFINÍCIÓ: Ha az ax 2 + bx + c = 0 (a 0) másodfokú egyenlet két meg-

D oldása x1 és x2 , akkor az egyenlet gyöktényezős alakja
a (x ; x1 )(x ; x2 ) = 0:
T ÉTEL: Összefüggések a gyökök és együtthatók között

Ha az ax 2 + bx + c = 0 egyenletnek két gyöke van (x1 és x2 ), akkor a két
gyök összege és szorzata az alábbi képletekkel számolható ki:
b c
x1 + x2 = ; és x1 x2 = :
a a
Ezeket az összefüggéseket Viète-formuláknak nevezzük.
Példa
Az alábbi másodfokú egyenlet két megoldása után határozzuk meg a gyökök négy-
zetének és köbének összegét is!
x 2 ; 2x = ;3 + 05(x + 1)2
Vizsgáljuk meg azt is, hogyan lehet a fenti összegeket meghatározni az egyenlet meg-
oldása nélkül!
Megoldás
A négyzetre emelés és beszorzás után 0-ra rendezzük a másodfokú egyenletet.
x 2 ; 2x = ;3 + 05(x 2 + 2x + 1)
x 2 ; 2x = ;3 + 05x 2 + x + 05 = ; 05x 2 ; x + 25
05x 2 ; 3x + 25 = 0
Az egyenlet diszkriminánsa: D = b 2 ; 4ac = (;3)2 ; 4 05 25 = 4 > 0.
43

C M Y K
Algebra s szmelmlet
p
3 4
A megoldóképletet alkalmazva x12 = , innen az x1 = 1 és x2 = 5 megoldáso-
2 05
kat kapjuk.
x12 + x22 = 12 + 52 = 26 x13 + x23 = 13 + 53 = 126
Ha nem kerestük volna meg a megoldásokat, akkor először a diszkrimináns segít-
ségével meg kellene vizsgálnunk, van-e egyáltalán megoldása az egyenletnek.
D = (;3)2 ; 4 05 25 = 4 > 0, tehát a másodfokú egyenletnek van megoldása.
A gyökök és együtthatók közti összefüggést alkalmazva:
b 2 ;3 2
x2 2
1 + 2 x = (x1 + x2 ) ; 2x1 x2 = ;
2
a
c
; 2 a = ; 05 ; 2 2055 = 36 ; 10 = 26
2 b b 2 c
!
x1 + x2 = (x1 + x2 ) x1 ; x1 x2 + x2 = ;
3 3 2
;a ; 3 a =
a
;3 ;3 2 25
!
= ; ; 05 ; 3 05 = 6(36 ; 3 5) = 126
05

a) (x ; 3)2 = 0 b) x 2 ; 4 = 0
c) 25x 2 = 1 d) x 4 = 4
2. Oldd meg az egyenleteket az egész számok halmazán!
a) (x ; 3)(x + 7) = 0
b) (2x + 5)(x ; 8) = 0
c) 5x 2 ; 2x ; 7 = 0
d) 3x 2 + 5x + 14 = 2x 2 ; 2x + 2
e) x 2 = 1 ; 2(x ; 1)2
3. Párosítsd össze a másodfokú egyenleteket a diszkriminánsokkal! A „kakukk-
tojás” egyenletet oldd meg a valós számok halmazán!
a) 2x 2 + 11x ; 21 = 0
b) 4x 2 + 12x + 14 = 0
c) 2x 2 ; x ; 10 = 0
d) x 2 ; 24x + 144 = 0
Diszkriminánsok: A = ;80 B = 0 C = 289
4. Az egyenlet megoldása nélkül állapítsd meg, hány valós megoldása van a
másodfokú egyenleteknek!
44

C M Y K
Algebra s szmelmlet
a) 3x 2 ; 5x + 1 = 0 b) 2x 2 = 15(4x ; 3)
c) x 2 ; 5x + 3 = 2(x + 6) d) (x + 3)(x + 4) = x + 3
e) 2x 2 + x + 13 = 0
1. Oldd meg az egyenleteket az egész számok halmazán!

a) (3x ; 6)(3 ; x ) = (3x ; 9)(x + 1)
b) 2(x + 4)2 ; (3x ; 7) = (x ; 1)(x + 1)
c) (5x ; 3)(2 ; x ) = (x + 3)2
x 2 + 10x + 25
a) 3x (x ; 1) = x + 7 b) =3
2x 2 + 10x
a) 4x 4 ; 89x 2 + 400 = 0 b) 25x 4 ; 610x 2 ; 375 = 0
c) 8x 6 ; 63x 3 ; 8 = 0 d) x 10 + 31x 5 ; 32 = 0
a) x 10 + x 5 = 0
400
b) x 2 + 96 = 2
x
36
c) x 2 + = 37
x2
d) x 2 ;
1225
= 24
x2
5. Határozd meg az alábbi másodfokú egyenleteknél
a) a gyökök szorzatát;
b) a gyökök összegének négyzetét;
c) a gyökök négyzetének összegét;
d) a gyökök reciprokának összegét!
A: x 2 ; 10x ; 3 = 0
B: 6x 2 + 4x ; 8 = (x + 1)2
C: (2x ; 3)2 = x ; 15
45

C M Y K
Algebra s szmelmlet
6. Adott a 4x 2 + bx + 6 = 0 másodfokú egyenlet. Add meg a b paraméter értékét
úgy, hogy
a) az egyenletnek legyen valós megoldása;
b) az egyenlet gyökeinek összege 4 legyen;
c) az egyenlet gyökeinek összege 2 legyen;
3
d) az egyenlet gyökeinek szorzata legyen;
2
e) az egyenlet gyökeinek szorzata 2 legyen;
f) az egyenlet gyökeinek összege negatív legyen!
7. Adott az 5x 2 ; 2x + c = 0 másodfokú egyenlet. Add meg a c paraméter értékét
úgy, hogy
a) a két gyök szorzata ;1 legyen;
b) a két gyök szorzata 4 legyen;
c) a két gyök összege 7 legyen;
d) a két gyök összege 04 legyen;
e) a gyökök négyzetének összege 136 legyen!
ax 2 + bx +rc = 0,
8. Bizonyítsd be, hogy ha az a 0 másodfokú egyenletnek
b
van valós megoldása, akkor ;
2a
ac .
Törtes egyenletek
Példa
Oldjuk meg az egyenletet a racionális számok halmazán!
x ;5 1 15
x ; 10x + 25 2x ; 10 x ; 25
2
+ = 2
Megoldás
Mivel a nevező ismeretlent tartalmaz, meg kell vizsgálni, mikor lesz a nevező 0,
azaz milyen számokat kell kizárni az értelmezési tartományból. Célszerű a nevezőket
szorzat alakba írni.
x ;5 1 15
(x ; 5) 2(x ; 5) (x ; 5)(x + 5)
2
+ =
Az egyenletben szereplő kifejezéseknek nincs értelmük, ha x = ;5, vagy ha x = 5.
Vegyük észre, hogy az első tört egyszerűsíthető (x ; 5)-tel!
1 1 15
x ; 5 2(x ; 5) (x ; 5)(x + 5)
+ =
46

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Ha az ilyen egyszerűsítési lehetőségeket nem vesszük észre, akkor többtényezős kö-
zös nevezőt kell választanunk, és a beszorzás után keletkező egyenlet is magasabb
fokú lehet.
Összevonás után:
= 2(x ; 5)(x + 5) 0
3 15
2(x ; 5) (x ; 5)(x + 5)
=
3x + 15 = 30 = ; 15
x = 5, és ez nem megoldás, mert ekkor az egyenletben szereplő törtek nevezőjében
0 állna, tehát a feladatnak nincs megoldása a valós számok halmazán.

20x
a)
39
x +2 x ;2 4;x
+ +
90
2
=0 b)
4
x +2
;3= x
4
+5
6x 2 + 9x 30x + 90
; x 2x;;6x3x+ 9
2
a)
x 2 ; 3x x ;9
= 2
x ; 8 11 ; x
b)
7;x x ;9
=
3 ; 3x x ; 9
c)
x ;9 9;x
=

3x 2 ; x + 10
a) =8
x +5
3x 2 + 14x ; 5
b) =8
x +5
x + 5 2x + 1 3x + 8
c)
3x ; 9
; x + 3 = x2 ; 9
x 2 + 10x + 25
a) =3
x 2 + 5x
x2 ; 4 2x 2 + 8x + 8
b)
(x + 2)(x ; 3) x ;x ;6
= 2
3 ; 3x (x ; 9)2
c)
x ;9 9;x
=
47

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Egyenletrendszerek
Példa
)
Oldjuk meg az alábbi egyenletrendszereket!
)
3x ; 4y = 2 11x + y = 78
a) b)
5x ; 4y = 6 x 2 ; 25x ; 2y = ;146
Megoldás
a) Az egyenletet az egyenlő együtthatók módszerével oldjuk meg. Vonjuk ki az első
egyenletet a másodikból, ekkor kiesik az egyik ismeretlen: 2x = 4
x = 2:
Behelyettesítve ezt az első egyenletbe, megkapjuk y értékét: 3 2 ; 4y = 2
y = 1:
)
x =2
Az egyenletrendszer megoldása tehát az számpár.
y =1
b) Most a behelyettesítő módszert alkalmazzuk, az első egyenletből kifejezzük az y -t,
és ezt a második egyenletbe helyettesítjük.
y = 78 ; 11x
x 2 ; 25x ; 2(78 ; 11x ) = ;146
x 2 ; 3x ; 10 = 0
A másodfokú egyenletnek két megoldása van: x1 = 5 és x2 = ;2. Mindkét x ér-
tékhez megkeressük a hozzá tartozó y értéket úgy, hogy az x -et az első egyenletbe
helyettesítjük.
y1 = 78 ; 11 5 = 23
y2 = 78 ; 11 (;2) = 100
)
Az egyenletrendszer megoldása tehát két számpár:
)
x1 = 5 x2 = ;2
y1 = 23 y2 = 100
)
1. Oldd meg az egyenletrendszereket a valós számok halmazán!
)
x + 4y = 12 7x + 4y = ;12
a) b)
5x ; 4y = 12 x + 4y = ;12
) )
4x + 5y = 29 19y = x ; 39
c) d)
4x ; 3y = ;11 4x + 41y + 78 = 0
48

C M Y K
Algebra s szmelmlet
)
2. Oldd meg az egyenletrendszereket a valós számok halmazán!
y ; 3x = ;5
)
x 2 ; 6x ; y + 7 = 0
a) b)
x +y =3 y ; x 2 + 6x ; 9 = 0
3. Két szám számtani közepe 145, mértani közepe pedig 105. Melyik ez a két
szám?
4. Ha 7 liter p %-os oldathoz 3 liter q %-os oldatot öntünk, akkor 37%-os oldat-
hoz jutunk, míg ha 4 liter p %-os oldatot keverünk 6 liter q %-ossal, akkor a
keverék 34%-os lesz.
Milyen oldathoz jutunk, ha 3-szor annyi p %-os oldatot teszünk egy keverék-
be, mint q %-ost?
Nem ekvivalens átalakítások

Ha egy egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk egy ismeretlent tartalmazó kifejezés-
sel, vagy ha az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük, akkor hamis gyök (vagy
gyökök) keletkezhet (keletkezhetnek). Ilyenkor a megoldás ellenőrzése nemcsak a
számolási hibák ellenőrzésére, hanem a hamis gyökök kiszűrésére is szolgál, tehát
mindig ellenőriznünk kell!
Példa
Oldjuk meg az egyenleteket a valós számok halmazán!
56 x ; 65 3x 2 ; x + 10 p
a) 7 + b) c) x +2=x
x ;9 9;x
= =8
x +5
Megoldás
a) Az egyenlet értelmezési tartományából ki kell zárnunk azt az esetet, amikor a
nevező 0, tehát x 9.
9 ; x = ;(x ; 9), tehát átalakítjuk az egyenletet:
x ; 65
=; = (x ; 9) 0,
56
x ;9 x ;9
7+
mivel ezt a lehetőséget kizártuk.

7x ; 7 = 65 ; x =+x +7
8x = 72 =:8
x =9
Nincs megoldás, mert x = 9 kikötésbe ütközik.
49

C M Y K
Algebra s szmelmlet
b) Az egyenlet értelmezési tartományából ki kell zárnunk azt az esetet, amikor a
nevező 0, tehát x ;5.
3x 2 ; x + 10
=8 = (x + 5) 0,
x +5
mivel ezt a lehetőséget kizártuk.
3x 2 ; x + 10 = 8x + 40 = ; 8x ; 40
Rendezés után: x 2 ; 3x ; 10 = 0 ha x ;5.
A másodfokú egyenlet gyökei: x1 = ;5, x2 = ;2, de az x = ;5 nem megoldás.
Ellenőrizzük az x = ;2 megoldást!
3 (;2)2 ; (;2) + 10 24
= 8
(;2) + 5
=
3
tehát az x = ;2 helyes megoldás.
c) Négyzetgyököt vonni csak nemnegatív számból lehet, tehát x ;2.
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük, ilyenkor hamis gyök keletkezhet.
Az egyenletben szereplő kifejezések értékkészletét megvizsgálva – mivel a négyzet-
gyökvonás eredménye csak nemnegatív szám lehet – a feladat megoldását a [0; 1[
intervallumban keressük. p
x +2=x
x + 2 = x2
A másodfokú egyenletet 0-ra rendezzük: x 2 ; x ; 2 = 0:
A megoldóképlet segítségével az x1 = ;1 és x2 = 2 megoldásokat kapjuk. Az x1 = ;1
megoldás nincs a [0; 1[ intervallumban. Mivel nem ekvivalens lépéseket tettünk,
ellenőrizni kell a második megoldást!
p
Az x2 = 2 megoldás ellenőrzése: bal oldal: 2 + 2 = 2, jobb oldal: 2, tehát ez meg-
oldás.
Az egyenletnek tehát egyetlen megoldása van: x = 2.
1. Ekvivalensek-e az alábbi egyenletek?

x 2 ; 6x + 9
a) = x ; 3 és x 2 ; 6x + 9 = (x ; 3)(x ; 3)
x ;3
x 2 ; 100
b) x 2 ; 100 = (x ; 10)(x + 10) és = x ; 10
x + 10
x 2 + 6x + 5
c) = 6x ; 4 és x 2 + 6x + 5 = (6x ; 4)(x + 5)
x +5
50

C M Y K
Algebra s szmelmlet
3x 2 + 14x ; 5 15x 2 ; 14x + 3
a) b)
3x ; 1
=8 = 12
x +5
p
3. Keresd meg az alábbi egyenletek valós megoldásait!
p
a) x + 9 = 2x ; 3 b) x + 9 = 3 ; 2x
p p
c) x = 4 ; x ; 16 d) x + 4 ; x = ;16
4. Keresd meg az alábbi egyenletek valós megoldásait!
p p p p
a) x ; 9 = 2x ; 8 b) 9;x = 2x ;8
p p
c) 6 ; 2x + 2x ; 6 = 1
Hatványozás, gyökvonás
A hatványozás definíciója egész kitevők esetén:
EFINÍCIÓ: Ha n 2 pozitív egész szám, akkor a n az az n tényezős szor-

D zat, amelynek minden tényezője a .
a1 = a
a 0 = 1, ha a 0:
00 nem értelmezzük
n pozitív egész szám, és a 0, akkor a ;n =

1
Ha :
an
v pozitív valós szám, n pozitív egész, k pedig egész
D EFINÍCIÓ: Legyen
szám.
k
vn =
pn
vk
T ÉTEL: A hatványozás azonosságai

Ha a és b pozitív valós szám, és pedig valós szám, akkor igazak az
alábbi azonosságok:
a b = a +
a
= a ;
;a a

= a
a b = (a b )
a
a
=
b b
51

C M Y K
Algebra s szmelmlet
pn
a definíciója:
p
EFINÍCIÓ: Ha n páratlan egész szám, akkor n a jelenti azt a számot,
D melynek n -edik hatványa a .
p
Ha n páros egész szám, akkor a 0 esetén n a jelenti azt a nemnegatív számot,
amelynek n -edik hatványa a .
T
p p
ÉTEL: A gyökvonás azonosságai
p
pn aa rb a= ab, ha n pozitív egész szám, a és b nemnegatív számok.
n n n
pn = n b , ha n pozitív egész szám, a nemnegatív és b pozitív szám.

b
qk p p
n a = kn a , ha n és k pozitív egész szám, és a nemnegatív szám.
pn k pn k
a = ( a ) , ha n pozitív egész, k egész, és a nemnegatív szám.
p kl pn k
nl
a = a , ha n , l pozitív egész, k egész, és a nemnegatív szám.
1. Írd fel a kifejezéseket egyetlen hatvány alakjában, majd rendezd ezeket a ki-
tevő szerint növekvő sorrendbe!
42
A: 23 2;1 B : (23 )2 C:
23
2. Melyik nagyobb?
a) 23 vagy 32 b) (;2)2 vagy 2(;2) c) (;3)2 vagy 2(;3)
p p p
3. Add meg a kifejezések pontos értékét számológép használata nélkül!
32
a) p 27p 80
p 2 p15 p p p
b) 125 ; 2 7 ; 45 + 28 ; 5
p p
32 ; 2
c) p
8
4. Számológép használata nélkül végezd el a kijelölt műveleteket!
p p p p p p 2 p p
32 ; 2
a) 7+ 2 7; 2 b) 3 5 + 125 c) p
50
52

C M Y K
Algebra s szmelmlet
5. Számológép használata nélkül döntsd el, hogy melyik nagyobb!
p p p 1 p
a) 91 vagy 3 10 b) 2 2 vagy 343
p q p p 7
c) 3 2 ; 3 vagy 21 ; 6 6
6. Számítsd ki a kifejezések pontos értékét!
0vu s 12
p3 5 3 u 27 ;
@t
b) B
8C
1
A
3 2
a) 2 c)
27 64
1. Hányadik hatványa a 2-nek a megadott kifejezés?

r q
24 23 8
3 5
p
b) 2 2 4 4
3
a)
4; 2
1
2. Gyöktelenítsd a törtek nevezőjét!

p
10 ; 2
a) p12 b) p c) p6
3;1
3
p 5 2
1; 3
d) p e) p3
10
f) p3 15 p3
1+ 3 4 25 ; 5
p p
3. Gyöktelenítsd a törtek nevezőjét!
p
17 ; 7 5;2
a) p b) p
p7 p
3 5
c) p p d) p p
3 3 2
8; 6 6; 2
p
4. Melyik a nagyobb?
p3 p p3 p3 p4
a) 73 vagy 615 b) 3 2 vagy 4 5
a>
0 és b >
5. Írd fel egyetlen gyökjel segítségével, ha
q p4 p3 5 0!
q p4 p
a) a 2 b b b) pa 11 c) a2 a a
12
a
6. Hozd egyszerűbb alakra a kifejezéseket, ha a >
0!
p p
a) a 3 a 2 ; 3a ;2 a 2 + p ; 2 6 a 10
1 4
a a
p pa 5 qp 2;2
a a
b) + p ; 3
a;p 3
4a 3 3 a 4 a
53

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Exponenciális és logaritmusos egyenletek
EFINÍCIÓ: Az a alapú logaritmus b az a kitevő, melyre az a alapot emel-

D ve b -t kapunk eredményül.
Az a alap pozitív szám, amely nem egyenlő 1-gyel, a b pedig pozitív érték.
a loga b = b, ahol a > 0, a 1 b >0.
T ÉTEL: A logaritmus azonosságai

Legyen a , b , c >
0, a 1 és k tetszőleges valós szám. Ekkor fennállnak az
alábbi azonosságok:
loga b + loga c = loga bc
b
loga b ; loga c = loga
c
loga (b k ) = k loga b:
Legyen a , b , c>
0, a , c 1! Ekkor fennáll az alábbi azonosság:
logc b
loga b = :
logc a
1. példa
p 2x
a) 5x +3 + 2 5 ; 27 5x + 5x +1 = 500
b) 16x ; 4x ; 2 = 0
Megoldás
Az egyenletek értelmezési tartománya az összes valós szám.
a) A hatványozás azonosságait alkalmazva láthatjuk, hogy az egyenlet bal oldalán az
5x hatványai szerepelnek.
p 2x
125 5x + 2 5 ; 27 5x + 5 5x = 500
Vonjuk össze a kifejezéseket!
(125 + 2 ; 128 + 5) 5x = 500
4 5x = 500
5x = 53
Mivel az exponenciális függvény kölcsönösen egyértelmű, az egyenlet egyetlen meg-
oldása az x = 3.
54

C M Y K
Algebra s szmelmlet
;
b) Mivel 16x = 4x 2 , ha bevezetjük az a = 4x új ismeretlent (ahol a >
0), a kö-
vetkező másodfokú egyenlethez jutunk: a ; a ; 2 = 0. A másodfokú egyenlet két
2
megoldása: a1 = ;1 és a2 = 2.
Mivel 4x értéke minden x esetén pozitív, az a1 nem ad megoldást.
4x = 2, tehát 4x = 405 . Mivel a függvény kölcsönösen egyértelmű, az egyenlet meg-
oldása az x = 05.
2. példa
a) log3 log2 logp2 (x ; 3) = 1
b) 2 log3 (x ; 4) = log3 16
1
2
c) lg x + lg (3x ; 8) = lg 3
Megoldás
a) Az egyenletet a logaritmus definíciójának ismételt alkalmazásával oldjuk meg.
Ha egy szám hármas alapú logaritmusa 1, akkor az a szám a 3.
log2 logp2 (x ; 3) = 3
Ha egy szám 2-es alapú logaritmusa 3, akkor az a szám a 8.
logp2 (x ; 3) = 8
p ;p28 = 24 = 16.
Ha egy szám 2 alapú logaritmusa 8, akkor az a szám a
x ; 3 = 16 ) x = 19
b) Csak pozitív szám logaritmusát értelmezzük, tehát a feladat értelmezési tartomá-
nya: ]4; 1].
A hatvány logaritmusára vonatkozó azonosságot alkalmazzuk:
p
log3 (x ; 4)2 = log3 16:
Mivel a logaritmusfüggvény kölcsönösen egyértelmű:
(x ; 4)2 = 4:
A másodfokú egyenletnek két megoldása van: x1 = 2 és x2 = 6. Az első megoldás
nincs a feladat értelmezési tartományában, tehát egyetlen megoldás van, az x = 6.
c) Csak pozitív szám logaritmusát értelmezzük,
0 és a 3x ; 8 >
tehát az x > 0, így
a feladat értelmezési tartománya: ; 1 .
8
3
;
A logaritmusok összegére vonatkozó azonosságot alkalmazva:
lg x (3x ; 8) = lg 3:
55

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Mivel a logaritmusfüggvény kölcsönösen egyértelmű:
x (3x ; 8) = 3:
A 3x 2 ; 8x ; 3 = 0 másodfokú egyenlet két megoldása: x1 = ; 13 és x2 = 3.
Az x1 megoldás a kikötésbe ütközik, tehát a feladat egyetlen megoldása az x = 3.

a) 3 2x = 48 b) 2 5x = 008
c) 02 5x = 125
1
d) 9x =
3
2 x 9
2x 125
a) = b) x =
16 x 4
3 4 5
x
p8
3 3
c) = d) x =
25 5 4 2
e) 25 3x = 9 5x
3. a) Tudjuk, hogy log2 x = A. Mennyi lesz a 2x kettes alapú logaritmusa?
b) Igaz-e, hogy egy pozitív szám kétszeresének logaritmusa mindig na-
gyobb, mint a szám logaritmusa?
c) Mekkora az a alap, ha loga 125 = ;3?
1 1
d) Melyik nagyobb: log 1 vagy log 1 ?
2 4 4 2
e) Tudjuk, hogy log2 x = 5. Mekkora lesz log4 x ?
4. Határozd meg a pontos értéket számológép nélkül!
1 p
a) log2 b) log3 3 9
4
c) lg p
1
5
d) log9 275
100
5. Határozd meg a hatványok pontos értékét számológép nélkül!
1 log 29
a) 7log7 15 b)
2
p p log3 10
c) 025log2 3
d) 27
56

C M Y K
Algebra s szmelmlet

p p
a) 3 25
p =x 5
x
b) 9 3 = 1
p p
c) 3 16 2x +1 = 2
2. Oldd meg az egyenleteket a racionális számok halmazán!
a) 3x +2 ; 23 3x + 2 3x = 1
b) 2x +3 + 4 2 ; 8 =p2x + 2x +2
x
c) 5 2x ; 2x +1 = 2 2x ;05
a) 49 (7x )2 + 342 7x = 7
b) 27 9x ; 244 3x + 9 = 0
c) 22x +1 + 15 2x = 8
4. Határozd meg a kifejezések pontos értékét számológép használata nélkül!
a) 4 2 ;log2 9
1
p log 16;2
b) 5 5
p
c) 7 49log7 2;05
5. Határozd meg az a értékét!
a) log2 a = log2 39 + log2 10 ; log2 3
p 1
b) log5 a = 3 log5 3 6 ; log5 4
;
2
p
c) lg a = 025 lg 16 + 2 lg 7 ; lg 1
6. Melyik nagyobb, és mennyivel?
81 ; 1
4 p3
a) vagy log2 32
256
p p3
27 ; log7
3 2
b) -nek a része vagy log3 343
4 3
5
9 ; 1
2
c) -nek a 150%-a vagy
9 4
57

C M Y K
Algebra s szmelmlet
7. Számítsd ki a kifejezések pontos értékét!
p
a) log2 10 ; log2 3 + 05 log2 25 + 6 log2 2 + log2 27 ; 2 log2 5
1
3
p
b) 025 log5 10 ; log5 3 + log5 810 ; log5 2
1
4
; ;
a) lg ; x 2 + x + 5 = lg 2 ; x 2
;
b) lg 5x 2 ; 22x ; 16 = lg (4 ; x )
;
a) lg x + lg (x + 2) = lg x 2 ; x + 15
b) lg (3x ) + lg (x ; 1) = lg 4 + lg (5 + x )
c) log4 (3x ) + log4 x = log4 (6 ; 7x )
10. Oldd meg az egyenleteket a nemnegatív számok halmazán!
;
a) log2 x 2 + 4 ; log2 x 2 + log2 2
1
x ;2
=0
b) log7 x 3 ; log7 x 2 + log7 = 0

1
x
a) log7 (x ; 3)(x + 2) = log7 (x + 2)
b) log3 (x + 4) = 2 log3 2
1
2
;
a) lg x 2 ; 14) = lg (6x + 2)
b) lg x + lg (6x ; 5) = lg 2 + lg (7x ; 5)
a) lg (2 ; x ) + lg (x + 2) = lg (;42x )
b) 2 lg (x ; 1) = lg 36
;
14. Oldd meg az egyenletet a valós számok halmazán!
a) log4 log5 (log2 x ; 3) + 1 = 05
b) (log3 x ; 1)2 = 4
c) (lg x )2 = 1
58

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Egyenlőtlenségek
Az egyenlőtlenségek megoldásánál ugyanazokat a lépéseket hajtjuk végre, mint az
egyenletek megoldásánál, ügyelve a következőkre:
Ha az egyenlőtlenség mindkét oldalát negatív számmal szorozzuk vagy osztjuk, a
relációs jel megfordul.
Ha ismeretlent tartalmazó kifejezéssel szorozzuk az egyenlőtlenség két oldalát,
ketté kell választanunk az egyenlőtlenség megoldását aszerint, hogy a kifejezés
pozitív vagy negatív értéket vesz fel.
Nulla értékű kifejezéssel ne szorozzuk az egyenlőtlenséget, mert ilyenkor az
egyenlőtlenség mindkét oldalán álló kifejezés 0 értékű lesz.
Ha az egyenlőtlenség mindkét oldalán ugyanaz a függvény szerepel, akkor a függ-
vény monotonitását figyelembe véve lehet következtetni a helyettesítési értékek
között fennálló relációra.
1. Oldd meg az egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán!

a) 5(x ; 3) ; 2(x + 7) 2x ; 8
b) 06(8 ; 5x ) ; (10x ; 1) < 3(x ; 1)
1
5
7x ; 21
c)
;9 0
d)
;6 0
x +3
a) jx j 3 b) jx ; 2j 1 c) jx + 5j >
;1
a) (x ; 9)(x + 5) 0
b) (x + 3)(x ; 7) 0
c) (10 ; 2x )(3 ; 5x ) 0
d) (6 ; 2x )(3 ; x ) < 0
a) (3 ; 6x )(1 ; 2x ) 0
b) (x ; 3)(5x ; 15) 0
c) (9 ; x )(x ; 9) 0
d) (2x ; 8)(4 ; x ) < 0
59

C M Y K
Algebra s szmelmlet
4 2x +1
7x ;8
a) 13 13x +4 b)
2
1
x ; 3
<
1
32
c)
3
169
6. Oldd meg az egyenlőtlenségeket!
a) log2 x 3 b) log2 x 3
c) log 1 x 3 d) log 1 x 3
2 2
7. Oldd meg az egyenlőtlenségeket!

a) log4 (x + 2) >
log4 x b) log 1 (x + 2) >
log 1 x
4 4

a) 2jx ; 3j < x +4
b) jx + 5j ; 6 > 2x ; 2
c) jx ; 6x + 9j 0
2
2. Oldd meg az egyenlőtlenségeket

a) a valós számok halmazán;
b) az egész számok halmazán;
c) a negatív számok halmazán;
d) a [2; 5] intervallumon!
4x ; 3
A:
x +2
0 B : 56x;;2x3 > 0 C:
5 ; 2x
x +4
0 D:
7 ; 5x
2;x
<
0
3. Oldd meg az egyenlőtlenségeket

a) a valós számok halmazán;
b) a természetes számok halmazán;
c) a ];2; 2] intervallumon!
3x ; 4 8 ; 2x 2 ; 5x 5 ; 4x
A:
x ;2
> 7 B:
x +5
3 C:
1;x
<
3 D:
x ;2
8
a) 50x 2 + 55x ; 21 >0 b) ;x 2 ; 05x + 5 0
a) 4(x ; 8)(x + 3) 0 b) (;3)(x + 23)(x + 10) >
0
(x ; 7)(x + 6) (11 ; x )(x ; 4)
c)
;4 < 0 d)
11
0
60

C M Y K
Algebra s szmelmlet
a) jx 2 + 58x + 4j >
0 b) jx 2 ; x ; 2j 0
c) jx 2 + 12x + 32j <3 d) jx 2 ; 2x j 2 ; x
a) (x ; 2)(x + 3)(x ; 1) 0 b) (x + 1)(x ; 2)(x ; 7) 0
Ha a és b nemnegatív számok, akkor a két szám mértani közepe legfeljebb ak-
a+b p
kora, mint a számtani közepük, azaz ab. 2
8. Két pozitív szám összege 12. Milyen értékek között mozog a szorzatuk?
9. Két pozitív szám szorzata 49. Bizonyítsd be, hogy összegük legalább 14!
10. Kati a kert sarkában egy 4 négyzetméteres
téglalap alakú helyet akar elkeríteni a nyu-
szijának. Legalább hány folyóméter kerí-
tést kell ehhez vásárolnia?
11. Oldd meg az egyenlőtlenségeket a valós
p
számok halmazán!
a) 9 3 >
x 3
27
b) 3x +1 32x
2
c) 16x 2x >2 35x ;1

3 5;x p3
d) <
25 5
a) log3 (x ; 5) 2
b) log3 (x ; 5) 2
c) log03 (2x ; 1) < 1
d) log03 (2x ; 1) > 1
e) log025 (x + 3) 05
f) log025 (x + 3) 05
a) log9 (x ; 1) log9 (3 ; x )
b) log 1 (2x ; 9) log 1 (x + 1)
3 3
c) lg (x ; 3) <
lg (5 ; 3x )
61

C M Y K
Algebra s szmelmlet
Szöveges feladatok
1. András és Béla életkorának szorzata 360, öt év múlva életkoruk összege 49

év lesz. Hány évesek most?
2. Egy társaságban tízen voltak, fiúk és
lányok vegyesen. Minden lány min-
den fiúval pontosan egyszer előa-
dott egy-egy 3 perces karaoke szá-
mot. Ez a program – szünet nélkül
– 72 percet vett igénybe.
Hány fiú és hány lány volt a társa-
ságban?
3. Három, egyenként 15 cm hosszú szívószálból egyenlő oldalú háromszöget

készítettem. Ezután levágtam a kékből valamekkorát, a zöldből pedig kétszer
akkorát, így a három szívószálból derékszögű háromszöget készítettem.
Mekkorák lettek így a szívószálak?
4. Egy derékszögű háromszög kerülete 702 dm. A két befogó az átfogónál
234 mm-rel, illetve 1872 cm-rel rövidebb.
Mekkora a háromszög területe?
5. Egy kétjegyű számban az egyesek helyi értékén álló számjegy alaki értéke
kettővel nagyobb, mint a tízesek helyi értékén álló számjegyé. Felcserélem
a két számjegyet, majd az új számban az egyesek helyi értékén álló számot
2-vel csökkentem. Az eredeti és az új szám szorzata 1785.
Melyik ez a két szám?
6. Egy háromjegyű szám első és utolsó számjegye azonos, számjegyeinek össze-
ge 19.
Ha a számot megszorzom az első számjegyével, akkor olyan négyjegyű szá-
mot kapok, melynek első számjegye ugyanakkora, mint ami az eredeti szám
tízes helyi értékén állt, második számjegye ennél 3-mal kevesebb, az utolsó
két számjegye pedig kettővel nagyobb, mint az eredeti szám első számjegye.
Mi volt az eredeti háromjegyű szám?
62

C M Y K
Algebra s szmelmlet
7. Ha egy 10 cm oldalú négyzet oldalait az m
ábra szerint felhajtogatom, akkor ugyan-
olyan térfogatú dobozt kapok, mint az az-
zal azonos magasságú, henger alakú kis
edény, amelynél az alapkör átmérője két-
szer akkora, mint a magasság.
Milyen magas a két edény?
2m
m 10 cm
m
8. Egy szabályos sokszögnek az A csúcsából pirossal behúzzuk az összes átlóját.

Ezután kék ceruzával a B csúcsából is meghúzzuk az összes átlót. A piros és
a kék átlóknak – a csúcspontoktól eltekintve – 210 közös pontja lesz.
Hány oldalú a szabályos sokszög?
9. Két szám számtani közepe 0585-del nagyobb, mint a kisebbik szám, mértani
közepe pedig 072-dal kisebb, mint a nagyobbik szám.
Melyik ez a két szám?
10. Péter szüleinek kétfajta részvénye van, összesen 250 darab. A kétfajta rész-
vény ára most 700 Ft, illetve 200 Ft, összértékük 85 000 Ft. Most mindkét
részvényből vásároltak valamennyit, az olcsóbból másfélszer annyit, mint a
drágábból. Így részvényeik átlagos értéke 30 Ft-tal nőtt.
Mennyi pénzt fektettek be az újabb vásárlással?
Hogyan lehetséges az, hogy bár többet vásároltak az olcsóbb részvényből,
mint a drágábból, az átlagos ár mégis nőtt?
11. Marcsi egy számítógépes játékon eddig 750-szer
játszott, és a játékok 32%-ában nyert.
a) Hány játékot kellene most egyfolytában nyer-
nie, hogy a teljesítménye elérje a 35%-ot?
b) Mióta utoljára játszott ezzel a játékkal, teljesít-
ménye 40%-osra javult. Ilyen teljesítmény mel-
lett hány havi játékra van szüksége ahhoz, hogy
a gép statisztikája fölmenjen 35%-ra, ha egy
nap alatt legfeljebb 20-szor játszik?
c) Átjött hozzá „verhetetlen” Józsi, aki soha nem
hibázza el a játékot, és p játék lejátszása után
Marcsi eredeti teljesítményét p %-kal megemel-
te. Mennyi a p ?
63

C M Y K
Algebra s szmelmlet
12. Az iskolában mindennap két tanuló teljesít ügyeletet a kapunál. Az első párost
az osztályunkból sorsolják ki. Annak a valószínűsége, hogy a barátomat és
1
engem küldjenek ügyeletbe .
465
Hányan vagyunk az osztályban?
Összetett feladatok
1. Hány olyan, tovább már nem egyszerűsíthető tört van, melynek értéke 10 és
100 közé esik, és nevezője 12?
2. a) Oldd meg a természetes számok halmazán a következő egyenlőtlenséget!
(4 + x )(5 ; x ) >
0
b) Hány részhalmaza van a megoldáshalmaznak?
c) Hány különböző sorrendben tudod leírni a megoldáshalmaz elemeit?
3. a) Oldd meg az egész számok halmazán a következő egyenlőtlenséget!
6x 2 ; 7x ; 24 < 0
b) Írj fel olyan másodfokú egyenletet, amelynek megoldása az egyenlőtlen-
ség megoldáshalmazának két különböző eleme!
c) Hány ilyen különböző másodfokú egyenletet tudsz megadni, ha a másod-
fokú tag együtthatója 1?
4. a) Oldd meg a negatív egész számok halmazán a következő egyenlőtlensé-
get!
5 ; 2x
x +5
0
b) Hány kételemű részhalmaza van a megoldáshalmaznak?
c) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! (Az állí-
tások az a) feladatrészben szereplő negatív egész számokon értelmezett
egyenlőtlenségre vonatkoznak.)
A: Az egyenlőtlenséget igazzá teszi a ;3 vagy a 0.
B: Az egyenlőtlenséget igazzá teszi a ;3 és a 0.
C: Az egyenlőtlenség minden megoldása racionális.
D: A megoldások összegének abszolút értéke megegyezik a megoldások
abszolút értékének összegével.
64

C M Y K
Algebra s szmelmlet
5. a) Oldd meg az alábbi egyenletet!
j2x ; 6j = 2 ( )
b) Az alábbi állítás a ( )-gal jelölt egyenletre vonatkozik. Döntsd el, hogy
igaz-e az állítás!
Ha egy szám megoldása az egyenletnek, akkor a szám páros. ( )
c) Add meg ( )-gal jelölt állítás tagadását!
d) Mondd ki a ( )-gal jelölt állítás megfordítását!
6. a) Oldd meg az egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán!
4 2x +1
I. j3x ; 8j 12 II.
5
2
p
<
5
b) Az A halmaz a I. egyenlőtlenség megoldáshalmaza, a B halmaz pedig a
II. egyenlőtlenség megoldáshalmaza. Jelöld három különböző számegye-
nesen az A B , A \ B és A n B halmazokat!
Egy felmérés alkalmával 1-1 pontot kapott az, aki hibátlanul oldotta meg az I.,
illetve a II. egyenlőtlenséget, aki hibásan, az pedig 0-t. Az I. feladatot 50-nel
többen oldották meg, mint a másodikat, 2 pontot 40-en értek el. A felmérésben
részt vevők 10%-a csak 0 pontot kapott.
14
Ha az átlagos pontszám pont volt, akkor
15
c) hányan írták meg a felmérést,
d) és ezen belül hányan tudták hibátlanul az első feladat megoldását?
7. Döntsd el, hogy igazak-e, vagy hamisak az alábbi állítások! Válaszodat indo-
kold!
a) Az 5x 2 ; 8x + 100 = 0 másodfokú egyenlet valós gyökeinek összege
x1 + x2 = 16, szorzatuk pedig: x1 x2 = 20.
b) Ha három egymást követő egész szám szorzata 0, akkor a legkisebb szám
a (;1).
c) Két egymást követő páratlan szám szorzata mindig eggyel kisebb, mint
egy négyzetszám.
d) Ha egy háromszög leghosszabb oldala x + y , másik két oldala pedig x ; y ,
p
illetve 2 xy , x > y> 0, akkor a háromszög derékszögű.
65

C M Y K
Geometria
Geometria
Geometriai alapfogalmak
A pont, az egyenes, a sík, a tér és az illeszkedés nem definiált geometriai alapfogal-
mak.
félegyenes
D EFINÍCIÓ: Az egyenest egy pontja

két félegyenesre osztja.
félegyenes
szakasz
A
B
D EFINÍCIÓ: Az egyenest két pont-

ja egy szakaszra és két félegyenesre
osztja.
D EFINÍCIÓ: A síkot egy egyenese két

félsíkra osztja.
D EFINÍCIÓ: A teret egy sík két féltérre bontja.
D EFINÍCIÓ: Közös kezdőpontból induló két félegyenes a síkot két rész-

re osztja. Ezeket a részeket szögtartománynak vagy röviden szögnek ne-
vezzük.
Ha külön nem említjük, akkor mindig a 180 -nál nem nagyobb szöget tekintjük.
Az euklideszi geometria axiómái

1. Két különböző pontra pontosan egy egyenes illeszkedik.
2. Ha három pont nincs egy egyenesen, akkor a három pontra pontosan egy sík
illeszkedik.
3. Ha egy sík tartalmazza egy egyenes két különböző pontját, akkor tartalmazza a
teljes egyenest is.
4. Egy egyenesre és egy rá nem illeszkedő pontra pontosan egy sík illeszkedik.
5. Egy adott pontra pontosan egy olyan egyenes illeszkedik, amely egy, a ponton át
nem haladó egyenessel párhuzamos.
66
TEX 2013. január 23. – (1. lap/66. old.) Matematika 9. (03GEOM1)

C M Y K
Geometria
A szögek csoportosítása nagyság szerint, a szögek mérése
Nullszög =0 O
Hegyesszög 0 <<
90 a
O
Derékszög = 90
O
a
Tompaszög 90 <<
180
O
a
Egyenesszög = 180
O
a
Homorúszög/konkáv szög 180 <<
360 O
Teljesszög a
= 360
O
A szögeket fokban ( ) vagy radiánban mérjük.

Ha a teljes szöget 360 egyenlő szögre osztjuk, akkor az így keletkező szögek nagy-
sága 1 . A fok hatvanadrésze a szögperc (0 ), azaz 1 = 600 . A szögperc hatvanadrésze
pedig a szögmásodperc, azaz 10 = 6000 .
Az szög radiánban mért nagysága az egység sugarú körben fel-
1 a
vett nagyságú középponti szöghöz tartozó körív hossza. Így a a
teljes szög radiánban mért nagysága az egységkör kerületével, az- O
1
az 2 -vel egyenlő.
Az egyenes szög fokban mért nagysága 180 , radiánban mért nagy-
sága . Ennek megfelelően, ha szög fokban mért nagysága , radiánban mért
_
nagysága , akkor a következő átváltási szabályok érvényesek:
_= , illetve
180
=
180 _.

67

C M Y K
Geometria
Nevezetes szögpárok
párhuzamos szárú szögek
merõleges szárú szögek
egyállású szögek fordított állású szögek kiegészítõ szögek
O¢ a a
a¢ O O
a¢ b O¢
a O¢
O¢ O¢ b
a O a a¢
O O
váltószögek mellékszögek
O¢
a¢
b a
a O
O a + b = 180°
csúcsszögek
O a
a¢ Ha két szög összege 90 , akkor pót-
szögeknek nevezzük őket.
Térelemek kölcsönös helyzete

A következő részben átismételjük, hogy milyen lehet a térelemek kölcsönös helyzete.
Azt is megvizsgáljuk, hogy mekkora a térelemek távolsága, illetve az általuk bezárt
szög az egyes esetekben.
D EFINÍCIÓ: Két alakzat távolsága a pontjaikat összekötő szakaszok közül

a legrövidebb szakasz hossza.
1. Pont és egyenes kölcsönös helyzete

a) A pont illeszkedik az egyenesre (P 2 e ). Ilyenkor távolságuk 0.
b) A pont nem illeszkedik az egyenesre (P 2= e ). Ilyenkor távolságuk a pontból az
egyenesre állított merőleges szakasz hossza.
PÏ e
P
PÎ e
d(P; e)
P e e
d(P; e) = 0 T
68

C M Y K
Geometria
2. Pont és sík kölcsönös helyzete
a) A pont illeszkedik a síkra (P 2 S ). Ilyenkor távolságuk 0.
b) A pont nem illeszkedik a síkra (P 2= S ). Ilyenkor a távolságuk a pontból a síkra
állított merőleges szakasz hossza.
PÎ S
PÏ S P
d(P; S )
P
S
d(P; S ) = 0 S
3. Két egyenes kölcsönös helyzete

a) Két egyenes egy pontban metszi egymást (e1 \ e2 = P ). Ilyenkor a távolságuk 0.
A két egyenes által bezárt szög a metszéspontjuknál keletkezett szögek közül a
nem nagyobb szöggel egyenlő.
b) Két egyenes párhuzamos (e1 k e2 ). Ilyenkor a távolságuk az egyik egyenes tet-
szőleges pontjából a másikra állított merőleges szakasz hosszával egyenlő. A két
egyenes által bezárt szög 0 -os.
c) Két egyenes kitérő, azaz nincs olyan sík, amelyik mindkettőt tartalmazza. Ilyen-
kor a távolságuk egyenlő az egyeneseket merőlegesen metsző egyenesből (nor-
mál transzverzális) a kitérő egyenesek által kimetszett szakasz hosszával. A két
egyenes által bezárt szög egyenlő a tér tetszőleges pontján át az egyenesekkel
húzott párhuzamos egyenesek által bezárt szög nagyságával.
e1 Ç e2 = P e1 e1 || e2 e1
P P e2
d(e1; e2 )
e2
d(e1; e2 ) = 0 Q
e1 és e2 kitérõk e1
P
e2¢
d(e1; e2 )
Q e2
69

C M Y K
Geometria
4. Egyenes és sík kölcsönös helyzete
a) Az egyenes illeszkedik a síkra (e 2 S ). Ilyenkor a távolságuk 0. Az egyenes és
a sík által bezárt szög 0 -os.
b) Az egyenes egy pontban metszi a síkot (e \ S = P ). Ilyenkor a távolságuk 0.
Az egyenes merőleges a síkra, azaz az általuk bezárt szög 90 .
Egy egyenes akkor merőleges egy síkra, ha merőleges a sík összes egyenesére.
T ÉTEL: Síkra merőleges egyenes tétele: Ha egy egyenes merőleges a sík

két egymást metsző egyenesére, akkor merőleges magára a síkra is.
Az egyenes nem merőleges a síkra. Ilyenkor az általuk bezárt szög egyenlő az

egyenesnek és az egyenes síkra eső merőleges vetületének a bezárt szögével.
c) Az egyenes párhuzamos a síkkal (e k S ). Ilyenkor a távolságuk az egyenes egy
tetszőleges pontjából a síkra állított merőleges szakasz hosszával egyenlő. Az
egyenes és a sík által bezárt szög 0 -os.
eÇS=P e || S e
eÎS
e e P
d(e1; S )
e
P e¢ e¢
P
T
S S S S
d (e ; S ) = 0 d (e ; S ) = 0
5. Két sík kölcsönös helyzete
a) A két sík metszi egymást, a közös pontok egy egyenest alkotnak (S1 \ S2 = e ).
Ilyenkor a távolságuk 0. A két metsző sík által bezárt szög egyenlő mindkét sík-
ban a metszésvonal egy tetszőleges pontjában a metszésvonalra állított, a síkokra
illeszkedő merőleges egyenesek szögével.
b) A két sík párhuzamos (S1 k S2 ). Ilyenkor a távolságuk az egyik sík tetszőleges
pontjából a másikra állított merőleges szakasz hosszával egyenlő. A két sík által
bezárt szög 0 -os.
S1 Ç S2 = e S1 || S2
P
S1
e
d(e1; e2 )
S1
S2 S2 Q
d ( S 1 ; S2 ) = 0
70

C M Y K
Geometria
Nevezetes ponthalmazok
D EFINÍCIÓ: Egy adott ponttól egyenlő tá-

volságra lévő pontok halmazát a síkon/ tér-
ben körnek/gömbnek nevezzük. K
sugár
r
középpont
D EFINÍCIÓ: Egy szakasz felezőpontján át-

haladó, a szakaszra merőleges egyenest a
szakasz szakaszfelező merőlegesének nevezzük. kör(vonal)
T ÉTEL: Egy szakasz végpontjaitól egyenlő

távolságra lévő pontok halmaza a síkon a sza-
kasz felezőmerőlegese. A F
B
D EFINÍCIÓ: Egy szög csúcsából kiinduló, a

szögtartományt két egyenlő szögre osztó fé-
legyenest a szög szögfelező félegyenesének ne-
vezzük.
a
T ÉTEL: Egy konvex szög száraitól egyenlő

távolságra lévő pontok halmaza a szögtarto-
mányban a szög szögfelező félegyenese.
O
Az euklideszi szerkesztés
Alapeszközei: körző, egyélű vonalzó (egy vonalzó egyik éle)
Alaplépései:
Két adott pont távolságát körzőnyílásba
vehetjük.
Két adott ponton át egyenest húzhatunk.
Adott pont körül adott sugárral kört raj-
zolhatunk.
Két egyenes metszéspontját meghatá-
rozhatjuk.
Egyenes és kör metszéspontjait megha-
tározhatjuk.
Két kör metszéspontjait meghatároz-
hatjuk.
71

C M Y K
Geometria
A két eszköz használata és a hat lépés véges sokszori alkalmazása jelenti az euklide-
szi szerkesztést. Euklideszi szerkesztéssel a következő alapszerkesztéseket hajthatjuk
végre:
szakasz
szakaszmásolás szögmásolás felezőpontjának és szögfelező
felezőmerőlegesének szerkesztése
szerkesztése
egyenesre adott pontjában egyenesre külső pontból egyenessel adott ponton

merőleges állítása merőleges állítása áthaladó párhuzamos egyenes
szerkesztése
1. Hány részre oszt egy egyenest 3 pontja? Nevezd is meg a részeket!

2. Egy síkon felveszünk 3 különböző egyenest. Hány részre oszthatják ezek a
síkot?
3. A P és Q pontok távolsága 6 cm. Válaszd ki az alábbiak közül az igaz állí-
tásokat!
A: A PQ szakasz egyetlen pontja van 5 cm-re a P ponttól.
B: A síkon két olyan pont van, amely 5 cm-re van a P ponttól.
C: A síkon két olyan pont van, amely a P és a Q ponttól egyaránt 5 cm-re
van.
D: A síkon egyetlen olyan pont van, amely P -től 2 cm-re és Q -tól 7 cm-re
van.
4. Hány részre oszthatja a teret 3 sík?
72

C M Y K
Geometria
5. Melyik nagyobb?
3
A: az egyenesszög része vagy B : a derékszög 140%-a
4
6. Hány fokos szöget zár be az óra kis- és nagymutatója 11 óra 50 perckor?
7. Állítsd nagyság szerinti növekvő sorrendbe a megadott szögeket!
2
A: 72 5 B: C : 72 450
5
8. Azonosítsd be az ábrán lévő szögeket a leírás
alapján, majd válaszolj a kérdésekre!
Az és szögek váltószögek. Az és szögek
csúcsszögek. A és szögek mellékszögek.
a) Milyen szögpárt alkot és ?
b) Milyen szögpárt alkot és ?
9. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e, vagy hamisak!
a) Két párhuzamos szárú szög biztosan egyenlő.
b) A fordított állású szögek nagysága biztosan egyenlő.
c) Két merőleges szárú szög biztosan egyenlő, ha mindkettő tompaszög.
d) A pótszögek nagysága nem lehet egyenlő.
10. Mekkora az a szög, amely csúcsszögének és mellékszögének aránya 2 : 7?
a) Ha az e és f egyenesek párhuzamosak, és az f és g egyenesek merőle-
gesek egymásra, akkor az e és g egyenesek is merőlegesek egymásra.
b) Ha az e és f egyenesek párhuzamosak, és az f és g egyenesek metszik
egymást, akkor az e és g egyenesek is metszik egymást.
c) Ha egy egyenes merőleges egy sík két egyenesére, akkor merőleges a sík
összes egyenesére és így magára a síkra is.
d) Ha két sík merőleges egymásra, akkor a síkokra illeszkedő egyenesek is
merőlegesek egymásra.
12. Mekkora szöget zárnak be a szabályos tetraéder élei?
13. Milyen ponthalmazt alkotnak a síkban a sík két egyenesétől egyenlő távol-
ságra lévő pontok?
14. Mekkora területű ponthalmazt alkotnak a síkon egy 5 cm hosszúságú szakasz-
tól legfeljebb 2 cm távolságra lévő pontok?
73

C M Y K
Geometria
1. Adott az ABC DEF GH téglatest, amelynek az AB éle 3, az AD éle 2, és az

AE éle 1 egység hosszúságú. Legyen P a téglatest AD élének felezőpontja!
a) A téglatest mely lapjától van a P pont a legtávolabb?
Mekkora ez a távolság?
b) A téglatest mely élétől van a P pont a legtávolabb?
c) A téglatest mely csúcsától van a P pont a legtávolabb?
2. Tekintsük az ABC DEF GH egységnyi élhosszúságú H G
kocka AC lapátlóját! Határozd meg, milyen az AC
lapátló és a felsorolt lapátlók kölcsönös helyzete, tá- E F
volága és szöge!
a) BD b) EG D C
c) F H d) AH
A
e) BG B
3. Egy négyoldalú gúla minden éle azonos hosszúságú. Mekkora szöget zárnak
be a gúla lapjai egymással?
4. Egy szabályos hatszög alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle 4 cm, oldaléle
5 cm hosszúságú.
a) Készíts ábrát a gúláról!
b) Válaszd ki a gúla egyik alapélét! Mely élekre igaz, hogy
A) párhuzamosak a kiválasztott éllel;
B) kitérők a kiválasztott élhez képest?
c) Milyen távol van a gúla alaplappal szemközti csúcsa
A) az alaplaptól;
B) az alapélektől?
d) Mekkora szöget zárnak be az oldalélek egymással? Az összes lehetséges
megoldást keresd meg!
e) Mekkora szöget zárnak be az oldalélek az alaplappal?
f) Mekkora szöget zárnak be az oldallapok az alaplappal?
74

C M Y K
Geometria
1. Egy statisztikus az alábbi kördiagramot készítette egy gyorsétterem-hálózat

szendvicseladásairól.
marhahúsos szendvics
csirkehúsos szendvics
sajtos szendvics
tonhalas szendvics
egyéb
a) Mekkorák a kördiagramban szereplő körcikkekhez tartozó középponti

szögek, ha tudjuk, hogy azok 18 differenciájú számtani sorozatot alkot-
nak?
b) Add meg a középponti szögeket radiánban is!
c) A vásárlók hány százaléka szereti az egyes szendvicstípusokat?
d) Készíts a statisztikus eredményeit bemutató oszlopdiagramot!
2. a) Hány kitérő élpárja van egy kockának?
b) Egy kocka éleire felírjuk a számokat 1-től 12-ig. Lehetséges-e olyan el-
rendezés, hogy minden kitérő élpáron a számok összege páratlan legyen?
3. a) Hány részre osztják a szabályos tetraéder lapsíkjai a teret?
b) Mekkora szöget zárnak be a szabályos tetraéder lapjai?
c) Egy szabályos tetraéder lapjait a szivárvány hét színe közül választva
kiszínezzük az alábbi feltételek szerint:
egy lapot csak egyféle színnel színezhetünk;
nem tekintjük különbözőnek azokat a színezéseket, amelyek a tetraéder
elforgatásával egymásba vihetők.

Hányféle különböző színezés lehetséges?
75

C M Y K
Geometria
Vektorok
D EFINÍCIÓ: Az irányított szakaszt vektornak nevezzük.
B
a
A
D EFINÍCIÓ: A vektor hosszát a vektor abszolút értékének nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Ha két vektor abszolút értéke egyenlő, párhuzamosak és azo-

nos irányításúak, akkor a két vektor egyenlő.
D EFINÍCIÓ: Ha két vektor abszolút értéke egyenlő, párhuzamosak és ellen-

tétes irányításúak, akkor a két vektor egymás ellentett vektora.
D
a
C F
-a
E
D EFINÍCIÓ: Két vektor bezárt szögén azt a konvex szöget értjük, ame-
lyet úgy kapunk, hogy a két vektort közös kezdőpontba toljuk, és a rájuk
illeszkedő félegyenesek által bezárt szögek közül a nem nagyobbat jelöljük ki.
(0 180 )
a
g
D EFINÍCIÓ: Azt a vektort, amelynek abszolút értéke 0, nullvektornak ne-

vezzük. (A nullvektor iránya tetszőleges, így bármely vektorral párhuzamos,
illetve bármely vektorra merőleges.)
D EFINÍCIÓ: Azt a vektort, amelynek abszolút értéke 1 (egységnyi), egység-

vektornak nevezzük.
EFINÍCIÓ: Adott a síkon egy O pont. Az O pontból kiinduló vektorokat

D helyvektoroknak, a többi vektort szabad vektornak nevezzük.
76

C M Y K
Geometria
Vektorok a koordináta-rendszerben
A vektorokat gyakran derékszögű koordináta-rendszerben vesszük fel. Az origóból
kiinduló helyvektorokat egyértelműen megadhatjuk végpontjaik koordinátái segítsé-
gével. Ezeket a koordinátákat a vektor koordinátáinak nevezzük.
y
x P(x ; y )
y v(x ; y )
y
1
O 1 x x
q
ÉTEL: A v(x ; y ) vektor hosszúsága: jvj = x 2 + y 2.
T
ÉTEL: A v(x ; y ) vektor ellentettjének koordinátái: (;x ; ;y ).
T
ÉTEL: A v(x ; y ) vektor origó körüli +90 -kal való elforgatottjának koordi-
T nátái: (;y ; x ).
ÉTEL: A v(x ; y ) vektor origó körüli

T nátái: (y ; ;x ).
;90 -kal való elforgatottjának koordi-
A következő oldal táblázatában összefoglaltuk a vektorműveleteket.
77

C M Y K
C
78
Vektorműveletek
M
Vektor- Műveleti tulajdonságok
Definíció Ábra koordinátákkal megadott
művelet
vektorokkal (Tételek)
Y
Adott az a és b vektor. Mérjük fel a b a
K
Vektorok vektort az a vektor végpontjába! Ekkor az a(xa ; ya ) és b(xb ; yb )
1. kommutatív: a + b = b + a
a vektor kezdőpontjából a b vektor vég- a+b b összege:
összege 2. asszociatív: (a + b) + c = a + (b + c)
pontjába mutató vektort a és b összeg- a + b(xa + xb ; ya + yb )
Geometria
vektorának nevezzük.
Adott az a és b vektor. Mérjük fel az a és
a b vektort közös kezdőpontból! Ekkor a b a 1. nem kommutatív: a(xa ; ya ) és b(xb ; yb ) kü-
Vektorok
vektor végpontjából az a vektor végpontjá- b a ; b és b ; a ellentett vektorok lönbsége:
különbsége a-b
ba mutató vektort az a és b különbségvek- 2. nem asszociatív a ; b(xa ; xb ; ya ; yb )
torának nevezzük.
TEX 2013. január 23. –

Adott az a vektor és a valós szám. Ekkor
az a vektor -szorosát ( a) az alábbi mó-
don értelmezzük:
Vektorok
a = 0 vagy = 0 esetén a = 0; 1. ( a) = ( ) a
a 0 vagy 0 esetén a egy jj jaj a a(xa ; ya ) vektor -szorosa:
szorzása la
2. ( + ) a = a + a
hosszúságú, a vektorral párhuzamos vek- a( xa ; ya )
számmal 3. (a + b) = a + b
tor, melynek iránya
> 0 esetén a vektor irányával megegye-
ző;
< 0 esetén a vektor irányával ellentétes.
1. kommutatív: a b = b a
Két vektor skaláris szorzatán a két vektor Két
2. nem asszociatív
Vektorok hosszának és a két vektor által bezárt szög vektor a(xa ; ya ) és b(xb ; yb ) ska-
3. a számmal való szorzásra asszociatív:
skaláris koszinuszának szorzatát értjük: skaláris láris szorzata:
szorzata
(a b) = ( a) b = a ( b)
szorzata a b = jaj jbj cos a b = xa xb + ya yb
4. az összeadásra nézve disztributív
(0 180 ) egy szám!
(a + b) c = a c + b c
(13. lap/78. old.) Matematika 9. (03GEOM1)

Geometria
Két vektor által bezárt szög meghatározása
T ÉTEL: Két vektor skaláris szorzata akkor és csak akkor 0, ha a két vektor
merőleges egymásra.
Példa
Mekkora szöget zár be az a(;4; 1) vek- y
tor a b(7; 3) vektorral? B
b
Megoldás A a 1 g
Írjuk fel kétféleképpen a két vektor ska-
láris szorzatát! O 1 x
1. A skaláris szorzat definíciója alapján:
q p p p
a b = jaj jbj cos = (;4)2 + 12 72 + 32 cos = 17 58 cos .
2. A skaláris szorzatot kiszámíthatjuk a vektorok koordinátáinak segítségével is:
a b = xa xb + ya yb = (;4) 7 + 1 3 = ;25:
p p ; 25
Innen 17 58 cos = ;25, azaz cos = p p ; 07962, ahonnan
17 58
14277 :
ÉTEL: Az a(xa ; ya ) és b(xb ; yb ) vektor által bezárt szög koszinusza:
T cos = q
xa xb + ya yb
q :
xa2 + ya2 xb2 + yb2
Vektorok felbontása összetevőkre
T ÉTEL: Adott a sík két egymással nem pár-

huzamos (nullvektortól különböző) vektora:
a és b. Ekkor a sík minden v vektora egyértel-
a
műen felbontható az a, illetve a b vektorral pár-

huzamos összetevőkre, azaz egyértelműen létez- aa bb
nek olyan és valós számok, amelyekre v = b v
= a + b.
(Ezt úgy is mondhatjuk, hogy a sík tetszőleges
v vektora egyértelműen előáll az a és a b vektor
lineáris kombinációjaként.)
79

C M Y K
Geometria
1. Adott a derékszögű koordináta-rendszerben a v(4; ;5) vektor. Add meg azon

vektor végpontjainak koordinátáit, amelynek kezdőpontja az A(;3; 1) pont,
és
a) a megadott v vektorral egyenlő;
b) a megadott v vektornak ellentett vektora!
2. Az ABC D téglalapban H az AB oldal A csúcshoz közelebbi harmadoló-
pontja, és F a BC oldal felezőpontja.
D C
b F
A H a B
;! ;!
Fejezd ki az a = AB és b = AD vektorok segítségével az alábbi vektorokat!
;! ;! ;
;! ;!
a) DC b) BD c) BH d) H F
3. Adott az ABC DEF szabályos hatszög. A

;! ;!
b a
Fejezd ki az a = AB és b = AF vektorok segítségével az F B
alábbi vektorokat! K
;! ;!
a) AD b) BC C
;! ;! E
c) C F d) E A
D
4. Egy négyzet alapú gúla ABC D alaplappal szemközti E csúcsából kiinduló

;! ;! ;!
három élvektor a = EA, b = E B és c = E C .
;!
Állítsd elő ezek segítségével a negyedik oldalélre illeszkedő E D vektort!
c
a
b
D
C
A
B
80

C M Y K
Geometria
5. Adott az a(5; ;2) és a b(1; 3) vektor. Határozd meg az alábbi vektorok koor-
dinátáit!
a) a tükörképe x tengelyre b) b ; 90 -kal való elforgatottja
c) a ; b d) 3a + 05b
6. Adott az a(2; 0) és a b(0; 3) vektor. Fejezd ki az a és a b vektor segítségével
a c(5; ;7) vektort!
a) Két vektor összegvektorának hossza kisebb, mint a két vektor hosszának
összege.
b) Két vektor különbségvektorának hossza mindkét vektor hosszánál kisebb.
c) Egy vektor kétszeresének hossza nem lehet kisebb a vektor hosszánál.
8. Az egységnyi oldalhosszúságú ABC D négyzetben legyen D C
;! ;!
a = AB és b = AC ! Határozd meg az a b skaláris szorzat
b
értékét!
9. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e, vagy hami- A
a B
sak!
a) Ha két vektor skaláris szorzata 0, akkor a két vektor párhuzamos.
b) Ha két vektor skaláris szorzata 1, akkor a két vektor egyenlő hosszú.
c) Ha két vektor skaláris szorzata negatív, akkor a két vektor által bezárt
szög derékszögnél nagyobb.
d) Egy vektor négyzete (saját magával vett skaláris szorzata) a vektor
hosszának négyzetével egyenlő.
10. Határozd meg a b(x ; ;4) vektor x koordinátáját, ha tudjuk, hogy a b vektor
merőleges az a(2; 7) vektorra!
11. Határozd meg a b(x ; ;4) vektor x koordinátáját, ha tudjuk, hogy a b vektor
párhuzamos az a(2; 7) vektorral!
12. Mekkora szöget zár be az a(2; 3) vektor a b(4; ;1) vektorral?
1. Egy háromszög csúcsai: A(2; 1), B (;2; 0) és C (0; 9).

a) Írd fel a háromszög oldalait meghatározó vektorokat!
b) Igazold, hogy a háromszög derékszögű!
c) Mekkora a háromszög területe?
81

C M Y K
Geometria
2. Az ABC D paralelogramma három csúcsának koordinátái: A(1; ;1), B (5; 2)
és D (2; 3).
a) Add meg a paralelogramma C csúcsának koordinátáit!
b) Számítsd ki a paralelogramma kerületét és területét!
Összetett feladat
Adott a derékszögű koordináta-rendszerben az a(0; 4) és b(5; 0) vektor.

a) Add meg az alábbi vektorok koordinátáit!
3
a+b a b ; 3a
4
b) Ha az origóból indulunk és minden lépésben csak az a vagy a b vektor-
ral mozdulunk el, akkor az alábbi pontok közül melyekbe érkezhetünk
néhány lépés után? Válaszodat indokold!
A(0; 44) B (15; 16) C (;15; 16) D (10; 10)
c) Hány különböző útvonalon juthatunk el a b) részben megfogalmazott sza-
bály szerint a P (20; 20) pontba?
Geometriai transzformcik
D EFINÍCIÓ: Azt a függvényt, amelynek értelmezési tartománya és érték-

készlete is ponthalmaz, geometriai transzformációnak nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a geometriai transzformációt, amely minden ponthoz ön-

magát rendeli, identitásnak nevezzük.
t
EFINÍCIÓ: Adott a síkon egy t egyenes (ten-
D gely). A sík tetszőleges P pontjához hozzá-
rendeljük a sík azon P 0 pontját, amelyre igaz, hogy
A
B A¢
P 2 t esetén P = P és
0
P 2 = t esetén t a PP 0 szakasz felezőmerőlegese. C

Ezt a geometriai transzformációt tengelyes tükrözés-
C¢ B¢
nek nevezzük.
82

C M Y K
Geometria
EFINÍCIÓ: Adott a síkon egy O pont (közép-

D pont). A sík tetszőleges P pontjához hozzáren-
deljük a sík azon P 0 pontját, amelyre igaz, hogy
A
O
C¢
B¢
P = O esetén P = P , és
0 B
P O esetén O a PP 0 szakasz felezőpontja. A¢
Ezt a geometriai transzformációt középpontos tükrö- C
zésnek nevezzük.
EFINÍCIÓ: Adott a síkon egy O pont (közép-

DP pont) és egy irányított szög. A sík tetszőle-
ges pontjához hozzárendeljük a sík azon P 0 pontját,
B¢
A
A¢
amelyre igaz, hogy C¢ a

P = O esetén P = P és
0 B O
P O esetén OP 0 = OP és POP 0 6 = .
Ezt a geometriai transzformációt pont körüli forga- C
tásnak nevezzük.
(A forgásszög pozitív, ha az óramutató járásával el-
lentétes irányba forgatunk, és negatív, ha az óramu-
tató járásával megegyező irányba forgatunk.) v A¢
A
B¢
D EFINÍCIÓ: Adott a síkon egy v vektor. A sík
tetszőleges P pontjához hozzárendeljük a sík
;!
B
azon P pontját, amelyre igaz, hogy PP = v. Ezt a
0 0
C¢
geometriai transzformációt eltolásnak nevezzük. C
EFINÍCIÓ: Adott a síkon egy O pont (közép- A

D pont) és egy nullától különböző valós szám.
A sík tetszőleges P pontjához hozzárendeljük a sík
B
B¢
A¢
azon P 0 pontját, amelyre igaz, hogy
C
P = O esetén P = P ;
0 C¢
O
P O , és
> 0 esetén P 0 az OP félegyenes azon pontja, amelyre OP 0 = OP ;
< 0 esetén P 0 az OP egyenes azon pontja, amelyre OP 0 = j j OP , és az
O pont a P és P 0 pontokat elválasztja egymástól.
Ezt a geometriai transzformációt középpontos hasonlósági transzformációnak
nevezzük.
83

C M Y K
Geometria
A geometriai transzformációk tulajdonságai
D EFINÍCIÓ: Azt a geometriai transzformációt, amelyre igaz, hogy az ér-

tékkészlet bármely eleméről (azaz bármely képpontról) megmondható, hogy
melyik pont transzformáltjaként kaptuk (azaz melyik pont az őse), megfordítható
transzformációnak nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a geometriai transzformációt, amelyre igaz, hogy egyenes

képe egyenes, egyenestartó transzformációnak nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a geometriai transzformációt, amelyre igaz, hogy bármely

két pont távolsága megegyezik képeik távolságával, távolságtartó transz-
formációnak nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a geometriai transzformációt, amelyre igaz, hogy egy szög

képe az eredetivel megegyező nagyságú szög, szögtartó transzformációnak
nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a geometriai transzformációt, amelyre igaz, hogy bármely

két szakasz hosszának aránya és képeik hosszának aránya egyenlő, arány-
tartó transzformációnak nevezzük.
D EFINÍCIÓ: A távolságtartó transzformációkat egybevágósági transzfor-

mációknak nevezzük.
Megjegyzések:
1. Az egybevágósági transzformációk megfordítható, egyenestartó és szögtartó
transzformációk.
2. Két egybevágósági transzformáció egymásutánja is egybevágósági transzformá-
ció.
D EFINÍCIÓ: Egy egybevágósági és egy középpontos hasonlósági transzfor-

máció egymásutánját hasonlósági transzformációnak nevezzük.
Megjegyzések:
1. A definícióban szereplő egybevágósági transzformáció lehet az identitás is, így
a középpontos hasonlósági transzformáció is hasonlósági transzformáció.
2. A hasonlósági transzformációk megfordítható, egyenestartó, aránytartó és szög-
tartó transzformációk.
3. Két hasonlósági transzformáció egymásutánja is hasonlósági transzformáció.
84

C M Y K
Geometria
D EFINÍCIÓ: Azt a pontot, amelynek képe önmaga, a geometriai transzfor-

máció fixpontjának nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt az alakzatot, amelynek minden pontja fixpont, a geometriai

transzformáció fixalakzatának nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt az alakzatot, amelynek képe önmaga, a geometriai transz-

formáció invariáns alakzatának nevezzük.
A tengelyes tükrözés tulajdonságai

A tengelyes tükrözés egybevágósági transzformáció.
A tengelyes tükrözés fixpontjai a tükörtengely pontjai, a tengely a tengelyes tük-
rözés fixegyenese.
A tükörtengelyt merőlegesen metsző egyenesek invariáns alakzatok.
A tükörtengelyt nem merőlegesen metsző egyenes képe az eredeti egyenest a ten-
gelyen metszi, és ugyanakkora szöget zár be a tengellyel, mint az eredeti egyenes.
A tükörtengellyel párhuzamos egyenes képe a tükörtengellyel párhuzamos egye-
nes.
A tengelyes tükrözés megfordítja a körüljárás irányát.
A középpontos tükrözés tulajdonságai

A középpontos tükrözés egybevágósági transzformáció.
A középpontos tükrözés egyetlen fixpontja a tükrözés középpontja.
A tükörközéppontra illeszkedő egyenesek invariáns alakzatok.
A tükörközépponton át nem haladó egyenes képe az eredeti egyenessel párhuza-
mos egyenes.
A középpontos tükrözés megtartja a körüljárás irányát.
A pont körüli forgatás tulajdonságai

A pont körüli forgatás egybevágósági transzformáció.
Ha a forgatás szöge k 360 (k 2 Z), akkor az identitást kapjuk.
Ha a forgatás szöge 180 + k 360 (k 2 Z), akkor egy olyan középpontos tükrözést
kapunk, amelynek középpontja a forgatás középpontja.
Ha a forgatás szöge nem k 360 (k 2 Z), akkor a pont körüli forgatás egyetlen
fixpontja a középpont.
A pont körüli forgatás megtartja a körüljárás irányát.
85

C M Y K
Geometria
Az eltolás tulajdonságai
Az eltolás egybevágósági transzformáció.
Ha az eltolás vektora a nullvektor, akkor az identitást kapjuk.
Ha az eltolás vektora nem a nullvektor, akkor az eltolásnak nincsen fixpontja.
Az eltolás vektorával párhuzamos egyenesek invariáns alakzatok.
Az eltolás megtartja a körüljárás irányát.
A középpontos hasonlósági transzformáció tulajdonságai

A középpontos hasonlósági transzformáció hasonlósági transzformáció.
Ha a középpontos hasonlósági transzformáció aránya 1, akkor az identitást kapjuk.
Ha a középpontos hasonlósági transzformáció aránya ;1, akkor egy olyan közép-
pontos tükrözést kapunk, amelynek középpontja a hasonlóság középpontja.
Ha a középpontos hasonlósági transzformáció aránya nem 1, akkor a középpontos
hasonlósági transzformáció egyetlen fixpontja a középpont.
A középpontra illeszkedő egyenesek invariáns alakzatok.
A középponton át nem haladó egyenes képe az eredeti egyenessel párhuzamos
egyenes.
A középpontos hasonlósági transzformáció megtartja a körüljárás irányát.
Szimmetrikus alakzatok
D EFINÍCIÓ: Azt az alakzatot, amely-

re igaz, hogy létezik olyan tengelyes
tükrözés, amelynél a képe önmaga (azaz in-
variáns alakzat), tengelyesen szimmetrikus
alakzatnak nevezzük. A megfelelő tenge-
lyes tükrözés tengelyét az alakzat szimmet-
riatengelyének nevezzük.
Fecskefark lepke
D EFINÍCIÓ: Azt az alakzatot, amelyre igaz, hogy

létezik olyan középpontos tükrözés, amelynél a
képe önmaga (azaz invariáns alakzat), középponto-
san szimmetrikus alakzatnak nevezzük. A megfe-
lelő középpontos tükrözés középpontját az alakzat
szimmetriaközéppontjának nevezzük.
A tejtrendszer
86

C M Y K
Geometria
D EFINÍCIÓ: Azt az alakzatot, amelyre igaz,

hogy létezik olyan 0 << 360 szögű forga-
tás, amelynél a képe önmaga (azaz invariáns alakzat),
forgásszimmetrikus alakzatnak nevezzük.
Alakzatok egybevágósága Napraforg
D EFINÍCIÓ: Két alakzat egybevágó, ha létezik olyan egybevágósági

transzformáció, amely az egyik alakzatot a másikba viszi.
T ÉTEL: Két háromszög egybevágó, ha

1. megfelelő oldalaik hossza páronként egyenlő,
vagy
2. két-két oldaluk hossza és az általuk közrezárt szögek egyenlők,
vagy
3. két-két oldaluk hossza és a hosszabbakkal szemközti szögek egyenlők,
vagy
4. egy-egy oldaluk és az ezeken fekvő szögek páronként egyenlők.
Alakzatok hasonlósága
D EFINÍCIÓ: Két alakzat hasonló, ha létezik olyan hasonlósági transzfor-

máció, amely az egyik alakzatot a másikba viszi.
T ÉTEL: Két háromszög hasonló, ha

1. oldalaik aránya páronként egyenlő,
vagy
2. két-két oldaluk aránya és az oldalak által közrezárt szögek egyenlők,
vagy
3. két-két oldaluk aránya és a hosszabbakkal szemközti szögek egyenlők,
vagy
4. szögeik páronként egyenlők.
87

C M Y K
Geometria
T ÉTEL: Ha két síkidom hasonló, és a hasonlóság aránya , akkor területük

aránya 2 .
T ÉTEL: Ha két test hasonló, és a hasonlóság aránya , akkor térfogatuk ará-

nya 3 .
Példa
Vegyünk fel egy AB szakaszt! Szerkesszük meg körző és vonalzó segítségével azt a
P pontot, amely az AB szakaszt 3 : 4 arányban osztja!
Megoldás
P B A szakasz A végpontjából húzzunk egy tetszőleges
A (a szakasszal nem egy egyenesen fekvő) félegye-
S1 nest!
S2
S3 Vegyünk körzőnyílásba egy alkalmas hosszúságú
S4
S5
S6 szakaszt, és ezt mérjük fel 3 + 4 = 7-szer A-ból
S7
kiindulva a félegyenesre az ábrán látható módon!
Így kapjuk az S1 , S2 , : : : , S7 segédpontokat.
Az S7 segédpontot kössük össze az eredeti szakasz B végpontjával, majd szer-
kesszünk az így kapott szakasszal párhuzamost S3 -on keresztül. A párhuzamos egye-
nes és az AB szakasz metszéspontja lesz a keresett P pont, hiszen az APS3 három-
szög hasonló az ABS7 háromszöghöz (szögeik egyenlők), és a hasonlóság aránya
3 : 7. Így AP : AB = 3 : 7, azaz AP : PB = 3 : 4.
1. Az ABC háromszöget tengelyesen tükröztük. Az A0 pont az A pont tükörké-

pe. Add meg a tükrözés tengelyét és az ABC háromszög tükörképét!
B A¢
88

C M Y K
Geometria
2. Az ABC háromszöget középpontosan tükröztük. Az A0 pont az A pont tükör-
képe. Add meg a tükrözés középpontját és az ABC háromszög tükörképét!
B A¢
3. Az ABC háromszöget eltoltuk a v vektorral. Az A0 pont az A pont képe. Add

meg az eltolás vektorát és az ABC háromszög képét!
A
B A¢
4. Az ABC háromszöget elforgattuk az O pont körül ;90 -kal. Az A0 pont az A

pont képe. Add meg az elforgatás középpontját és az ABC háromszög képét!
A
B A¢
89

C M Y K
Geometria
5. Az ABC háromszögön vég- A
rehajtottuk az O középpon-
tú = 05 arányú középpontos A¢
hasonlósági transzformációt.
Az A0 pont az A pont képe.
B
Add meg a középpontos ha-
sonlósági transzformáció kö-
zéppontját és az ABC három-
szög képét!
a) Hányszorosa az A0 B 0C 0
háromszög kerülete az C
ABC háromszög kerüle-
tének?
b) Hányszorosa az A0 B 0C 0 háromszög területe az ABC háromszög terüle-
tének?
6. Az ábrán egy szabályos háromszögekből
álló rács szerepel.
a) Ha egy egybevágósági transzformáció
a piros háromszöget a kékbe viszi, ho-
va kerülhet a zöld háromszög? Keress
több megoldást!
b) Ha egy egybevágósági transzformáció
a piros háromszöget a zöldbe viszi,
hova kerülhet a kék háromszög? Ke-
ress több megoldást!
7. Egy egyenlő szárú háromszöget tengelyesen tükrözünk az alapjára. Milyen
alakzatot alkot az eredeti háromszög és a tükörképe együtt? Válaszodat indo-
kold is meg!
8. Egy háromszöget középpontosan tükrözünk az egyik oldalának felezőpontjá-
ra. Milyen alakzatot alkot az eredeti háromszög és a tükörképe együtt? Vála-
szodat indokold is meg!
9. Milyen transzformációval kapjuk meg az f függvény grafikonjából a g függ-
vény grafikonját?
a) f (x ) = jx j és g (x ) = ;jx j
b) f (x ) = x 2 és g (x ) = (x ; 5)2 + 2
c) f (x ) = lg x és g (x ) = ; lg (;x )
90

C M Y K
Geometria
a) Egyenes és tengelyes tükörképe párhuzamosak.
b) Szög és középpontos tükörképe fordított állású szögpárt alkot.
c) Háromszög és elforgatott képe azonos körüljárású.
d) Az eltolásnak nincsen invariáns alakzata.
a) Bármely két egyenes esetén létezik olyan középpontos hasonlósági
transzformáció, amely az egyiket a másikba átviszi.
b) Bármely két kör esetén létezik olyan középpontos hasonlósági transzfor-
máció, amely az egyiket a másikba átviszi.
c) Bármely két párhuzamos szakasz esetén létezik olyan középpontos ha-
sonlósági transzformáció, amely az egyiket a másikba átviszi.
d) Bármely fordított állású szögpár esetén létezik olyan középpontos hason-
lósági transzformáció, amely az egyiket a másikba átviszi.
12. A halmazábra melyik részébe kerülnének az alábbi ábrák?
A B C D E
1.
2. 3.
1. Alakzatok
2. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok
3. Középpontosan szimmetrikus alakzatok
91

C M Y K
Geometria
13. a) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e, vagy hamisak!
A: Ha egy négyszög tengelyesen szimmetrikus, akkor a négyszög delto-
id.
B: Nem létezik középpontosan szimmetrikus ötszög.
C: Minden szabályos sokszög forgásszimmetrikus.
b) Fogalmazd meg az A jelű állítás megfordítását, és döntsd el, hogy az így
kapott állítás igaz-e, vagy hamis!
a) Ha két derékszögű háromszög befogói páronként egyenlők, akkor a két
háromszög egybevágó.
b) Ha két egyenlő szárú háromszög alapjai egyenlők és az alappal szemközti
szögeik is egyenlők, akkor a két háromszög egybevágó.
c) Ha két háromszög két-két oldalának hossza páronként egyenlő és a rövi-
debbikkel szemközti szögek is egyenlők, akkor a két háromszög egybe-
vágó.
d) Ha két négyszög oldalai páronként egyenlők, akkor a két négyszög egy-
bevágó.
15. Vedd fel az ABC derékszögű háromszöget! Rajzold meg az AC DE négyze-
tet a háromszög AC befogójára, illetve az ABF G négyzetet az AB átfogóra!
Bizonyítsd be, hogy EB = C G !
a) Ha két derékszögű háromszög egyik befogójának és átfogójának aránya
egyenlő, akkor a két háromszög hasonló.
b) Ha két háromszögre igaz, hogy két-két szögük páronként egyenlő, akkor
a két háromszög hasonló.
c) Ha két négyszögre igaz, hogy szögeik páronként egyenlők, akkor a két
négyszög hasonló.
17. Egy trapéz alapjai 6 cm és 4 cm, átlói 5 cm és 7 cm hosszúságúak. Milyen
hosszú részekre osztják egymást az átlók?
18. Egy háromszög oldalai 4 cm, 54 cm és 76 cm hosszúak. Egy hozzá hasonló
háromszög kerülete 408 cm.
a) Milyen hosszúak a háromszög oldalai?
b) Mennyi a két háromszög területének aránya?
92

C M Y K
Geometria
19. Egy kúp térfogata 0125-szerese egy hozzá hasonló kúp térfogatának.
a) Hányszorosa a nagyobb kúp magassága a kisebb kúp magasságának?
b) Hányszorosa a nagyobb kúp felszíne a kisebb kúp felszínének?
1. Adott a derékszögű koordináta-rendszerben az ABC DE ötszög, amelynek

csúcsairól a következőket tudjuk:
az A csúcs koordinátái: A(;2; ;3);
a B csúcsot úgy kapjuk meg, hogy az A csúcsot eltoljuk a v(;1; 5)
vektorral;
a C csúcsot úgy kapjuk meg, hogy a B csúcsot elforgatjuk ;90 -kal
az origó körül;
a D csúcsot úgy kapjuk meg, hogy tükrözzük a B csúcsot az x = 2
egyenletű egyenesre; és
az E csúcsot úgy kapjuk meg, hogy a C csúcsot tükrözzük a P (4; 0)
pontra.
a) Készíts ábrát!
b) Add meg az ötszög B , C , D és E csúcsának koordinátáit!
c) Szimmetrikus-e tengelyesen az ABC DE ötszög? Válaszodat indokold
meg!
d) Szimmetrikus-e középpontosan az ABC DE ötszög? Válaszodat indo-
kold meg!
e) Forgásszimmetrikus-e az ABC DE ötszög? Válaszodat indokold meg!
2. Adott a derékszögű koordináta-rendszerben az A(1; 1), B (5; 2), C (;1; 3) és
D (5; ;4) pont.
Adj hozzá a megadott pontokhoz további pontokat úgy, hogy az így kapott
ponthalmaz
a) az O (1; 1) pontra nézve középpontosan szimmetrikus;
b) az x = y egyenesre nézve tengelyesen szimmetrikus;
c) az y = ;1 egyenesre nézve tengelyesen szimmetrikus legyen!
Mindhárom részfeladat esetében törekedj arra, hogy minél kevesebb pontot
adj hozzá a meglévő pontokhoz!
93

C M Y K
Geometria
3. Az AM szakaszt 12 egyenlő részre osztjuk a B , C , D , E , F , G, H , I , J , K ,
L pontokkal. Határozd meg az alábbi táblázat üres mezőit!
A B C D E F G H I J K L M
Középpont A D I G A I
3 1 3
Hasonlóság aránya 6 ; ; 4 ; 2
2 2 5
Pont B B E L G C
Képpont A D M G L G
4. Adott egy szabályos háromszög.

a) Tükrözd a háromszög súlypontját a háromszög mindhárom oldalegyene-
sére! Az így kapott három pont egy háromszöget határoz meg.
Hogyan aránylik ennek a háromszögnek a kerülete, illetve területe az ere-
deti háromszög kerületéhez, illetve területéhez?
b) Tükrözd a háromszög súlypontját a háromszög mindhárom csúcsára! Az
így kapott három pont egy háromszöget határoz meg.
Hogyan aránylik ennek a háromszögnek a kerülete, illetve területe az ere-
deti háromszög kerületéhez, illetve területéhez?
5. Tekintsük azt a hatszöget, amelyet egy szabályos hatszög oldalfelező pontjai
határoznak meg!
Hány százaléka az így kapott hatszög kerülete, illetve területe az eredeti hat-
szögének?
6. Az ABC D egységnégyzetet 05 arányú középpontos hasonlósággal transzfor-
máljuk A középpontból, majd az így kapott alakzatot ugyanilyen aránnyal B
középpontból, majd az új képet C középpontból és végül az utolsó síkidomot
D középpontból.
a) Mekkora lesz a kapott alakzat kerülete? Mekkora lesz a területe?
b) Milyen távol lesz az A csúcs képe az A csúcstól a negyedik transzformá-
ció után?
94

C M Y K
Geometria
1. a) Az ábrán látható szabályos hatszöget hat szabályos

háromszögre osztjuk, majd a háromszögek közül
néhányat – az is lehet, hogy egyet sem, és az is, hogy
mindet – feketére színezünk. Hány különböző mó-
don tehetjük ezt meg, ha két színezést akkor tekin-
tünk különbözőnek, ha a két színezésben van olyan
háromszög, amely különböző színű?
b) Hány olyan található a színezések között, amely középpontosan szimmet-
rikus ábrát eredményez?
c) Hány olyan található a színezések között, amely a hatszög vízszintes
oldalainak felezőmerőlegesére tengelyesen szimmetrikus ábrát eredmé-
nyez?
d) Hány különböző módon lehet kiszínezni az ábrát, ha csak az olyan szí-
nezéseket tekintjük különbözőeknek, amelyek semmilyen egybevágósági
transzformációval nem vihetők egymásba?
2. Készítsd el a valós számokon értelmezett f (x ) = 2x ; 3 függvény grafikonját!
a) Jellemezd az f függvényt a megadott szempontok szerint!
A függvény értékkészlete
A függvény zérushelye
A függvény monotonitása
b) Végezd el az alább megadott transzformációkat az f függvény grafi-

konján! Add meg azoknak a függvényeknek a hozzárendelési szabályát,
amelyeknek grafikonját ezekkel a transzformációkkal kaptuk!
Tükrözés az x tengelyre
Tükrözés az origóra
Eltolás a v(1; 4) vektorral
3. Adott a derékszögű koordináta-rendszerben az A(;3; 5) pont és az A0 (5; 1)

pont.
a) Add meg annak a középpontos tükrözésnek a középpontját, amelynél az
A pont képe az A0 pont!
b) Add meg annak az eltolásnak a vektorát, amelynél az A pont képe az A0
pont!
c) Add meg annak a tengelyes tükrözésnek a tengelyét, amelynél az A pont
képe az A0 pont!
d) Add meg annak a +90 -os forgatásnak a középpontját, amelynél az A
pont képe az A0 pont!
e) Add meg annak a = ;3 arányú középpontos hasonlósági transzformá-
ciónak a középpontját, amelynél az A pont képe az A0 pont!
95

C M Y K
Geometria
Szgfggvnyek
A hegyesszögek szögfüggvényei
B
D EFINÍCIÓ: Derékszögű háromszögben az
hegyesszöggel szemközti befogó és az átfogó
hányadosát az hegyesszög szinuszának nevezzük. a
b c
a a
sin = A
c C b
D EFINÍCIÓ: Derékszögű háromszögben az hegyesszög melletti befogó és

az átfogó hányadosát az hegyesszög koszinuszának nevezzük.
b
cos =
c
D EFINÍCIÓ: Derékszögű háromszögben az hegyesszöggel szemközti be-

fogó és az szög melletti befogó hányadosát az hegyesszög tangensének
nevezzük.
a
tg =
b
D EFINÍCIÓ: Derékszögű háromszögben az hegyesszög melletti befogó és

az szöggel szemközti befogó hányadosát az hegyesszög kotangensének
nevezzük.
b
ctg =
a
Megjegyzés: Ha tetszőleges hegyesszög, akkor 0 <
sin <
1, 0 <
cos <
1,
tg > 0 és ctg > 0.
T ÉTEL: Összefüggések
1. sin2
hegyesszög szögfüggvényei között
+ cos2 = 1 (Ez a trigonometrikus Pitagorasz-tétel.)

sin cos
2. tg = és ctg =
cos sin
1 1
3. tg = és ctg =
ctg tg
96

C M Y K
Geometria
T ÉTEL: Összefüggések hegyesszög és pótszögének szögfüggvényei kö-

zött
sin = cos (90 ; ) cos = sin (90 ; )
tg = ctg(90 ; ) ctg = tg(90 ; )
A nevezetes szögek szögfüggvényei

C
30° B
2 2
Ø Ø
Ö3 45° Ö2
1
60° 45°
A 1 1 B C 1 A
sin cos tg ctg

p p
1 3 3 p
30 3
2 2 3
p p
2 2
45 1 1
2 2
p p
3 1 p 3
60 3
2 2 3
A szögfüggvények kiterjesztése
D EFINÍCIÓ: Az i(1; 0) egységvektor ori-

gó körül szöggel történő elforgatásával
kapott vektor második koordinátáját az szög
szinuszának nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Az i(1; 0) egységvektor origó

körüli szöggel történő elforgatásával ka-
pott vektor első koordinátáját az szög koszi-
nuszának nevezzük.
97

C M Y K
Geometria

EFINÍCIÓ: Az + k (k 2 Z) szög tangense a szög szinuszának és
D 2
koszinuszának hányadosa.
sin
tg = ha + k (k 2 Z)
cos 2
k (k 2 Z) szög kotangense a szög koszinuszának és

D EFINÍCIÓ: Az
szinuszának hányadosa.
cos
ctg = ha k (k 2 Z)
sin
Megjegyzés: Az szög tangense és kotangense is definiálható az egységkör segít-

ségével.

Az + k (k 2 Z) szög tangense annak a
2
pontnak a második koordinátája, amelyet az i(1; 0)
egységvektor origó körüli, szöggel történő elfor-
gatásával kapott vektor egyenese kimetsz az origó
középpontú egység sugarú kör (1; 0) pontján át hú-
zott érintőből.
Az k (k 2 Z) szög kotangense annak a pont-
nak az első koordinátája, amelyet az i(1; 0) egy-
ségvektor origó körüli, szöggel történő elforga-
tásával kapott vektor egyenese kimetsz az origó
középpontú egység sugarú kör (0; 1) pontján át hú-
zott érintőből.
A szögfüggvények kiterjesztésekor a hegyesszö-
gekre korábban megadott azonosságok érvényben
maradtak. Ezt permanenciaelvnek nevezzük.
A szögfüggvényekre vonatkozó legfontosabb összefüggések
T ÉTEL: Tetszőleges
1. sin2
szögre igazak a következő összefüggések:
+ cos2 = 1 (trigonometrikus Pitagorasz-tétel)

1 1
2. tg = és ctg = , ha k (k 2 Z)
ctg tg 2

3. sin ; = cos , cos ; = sin , tg ; = ctg ( k ,
2 2
2
ahol k 2 Z) és ctg ; = tg ( + k , ahol k 2 Z)
2 2
98

C M Y K
Geometria

4. sin ( ; ) = sin , cos ( ; ) = ; cos , tg ( ; ) = ; tg ( + k ,
2
ahol k 2 Z) és ctg ( ; ) = ; ctg ( k , ahol k 2 Z).

5. sin (; ) = ; sin , cos (; ) = cos , tg (; ) = ; tg ( + k , ahol
2
k 2 Z) és ctg (; ) = ; ctg ( k , ahol k 2 Z).
Trigonometrikus egyenletek
Példa
Oldjuk meg az alábbi egyenleteket a valós számok halmazán!

1
a) sin 2x + =
6 2

b) cos 2x = cos ; x
4

c) tg x = ctg 3x ;
2
Megoldás
a) Készítsünk ábrát!
1
A [0; 2 ] intervallumon két szög szinusza : a ki-
2

sebbik szög 1 = , a másik pedig ennek kiegé-
6
5
szítő szöge, azaz 2 = . Mivel egy szögnek és
6
a tőle 2 egész számú többszörösével eltérő szög-
nek a szinusza egyenlő, két esetet kell megkülön-
böztetnünk:

1. eset: 2x + = + k 2 , ahol k egész szám.
6 6
Ezt rendezve a 2x = k 2 egyenlethez jutunk, így
x1 = k .
5
2. eset: 2x + = + l 2 , ahol l egész szám.
6 6
2
Ezt rendezve a 2x = + l 2 egyenlethez ju-
3

tunk, így x2 = + l .
3

Az egyenlet megoldásai tehát: x1 = k és x2 = +l (k , l 2 Z).
3
99

C M Y K
Geometria
b) Két szög koszinusza két esetben lehet egyenlő:
1. eset: Az egyik szög a másiktól 2 egész számú

többszörösével tér el, azaz 2x = ;x + k 2 ,
4

ahol k egész szám. Ezt rendezve a 3x = + k 2
4
2
egyenlethez jutunk, így x1 = +k .
12 3
2. eset: Az egyik szög a másik ellentettjé-
től 2 többszörösével tér el, azaz
egész számú

2x = ; ; x + l 2 , ahol l egész szám. Ezt
4

rendezve a 2x = x ; + l 2 egyenlethez jutunk,
4

így x2 = ; + l 2 .
4
2
Az egyenlet megoldásai tehát: x1 = +k és
12 3

x2 = ; + l 2 (k , l 2 Z).
4
c) Először végezzük el az egyenlet értelmezési tar-
tományának vizsgálatát!

tg x miatt x + k (k 2 Z) és ctg 3x ;
2 2

miatt 3x ; n (n 2 Z), azaz x +n .
2 6 3
Mindezek alapján az egyenlet értelmezési tartomá-

nya: x +n
(n 2 Z).
6 3
Alkalmazzuk a pótszögösszefüggést!

ctg = tg ; !
2

Így az egyenlet tg x = tg ; 3x ; alakra
2 2
hozható, ahonnan tg x = tg ( ; 3x ).
Két szög tangense pontosan akkor egyenlő, ha az
egyik a másiktól egész számú többszörösével
tér el, így x = ; 3x + k , ahol k egész szám.
Ezt rendezve a 4x = + k egyenlethez jutunk.

Ennek megoldása: x= +k (k 2 Z).
4 4
100

C M Y K
Geometria
Ezt összevetve az egyenlet értelmezési tartományával, az eredeti egyenlet megoldásai:

x1 = k ( k 2 Z) és x2 = +n (n 2 Z):
4 2

1. Egy derékszögű háromszög egyik hegyesszöge 24 , átfogója 51 cm. Mekko-
rák a háromszög befogói?
2. Egy 1 m magas lépcső tetejére 35 m hosszú deszkapalló vezet. Mekkora
szöget zár be a palló a vízszintes talajjal?
3. Az emelkedő előtti közlekedési táblára 10%-ot írtak. Ez azt
jelenti, hogy a vízszintes irányú haladáshoz képest a lejtő 10%
emelkedése 10%. Hány fokos a lejtő emelkedési szöge?
4. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6 cm-es, szárai 7 cm
hosszúságúak. Mekkorák a háromszög szögei?
5. Hagrid öccse, Gróp egy elég esetlen mozgású óriás. Ha a lehető legnagyobb
terpeszbe áll, amelyre képes, akkor a lábai 42 -os szöget zárnak be. Ekkor a
175 cm magas Harry Potter éppen átfér a lábai között.
Milyen hosszúak Gróp lábai?
2 sin 60 + cos 45 ; ctg 30
6. Számológép használata nélkül állapítsd meg a
tg 45 sin 30
kifejezés pontos értékét!
7. Számológép használata nélkül állítsd növekvő sorrendbe az alábbi kifejezése-
ket!
5

A: sin 150 B: cos 3 C: tg D: ctg ;
4 3
8. Számológép használata nélkül állapítsd meg az alábbi kifejezés pontos érté-
két!
11
tg 60 + sin2 123 + cos2 123 ; cos + ctg 135 + sin 600
6

+ k (k

9. Melyik a kakukktojás, ha
2
2 Z)?
A: sin ; B: cos ( + ) C: cos (2 ; ) D: ctg sin
2
10. Oldd meg a sin x = 1 egyenletet a valós számok halmazán!
p
2
11. Oldd meg a cos x = ; egyenletet a [0; 2 ] intervallumon!
2
12. Hány megoldása van a tg 3x = 0 egyenletnek a [0; 4 ] intervallumon?
p
13. Melyek azok a szögek, amelyek igazzá teszik a ctg = 3 egyenlőséget?
101

C M Y K
Geometria

14. Oldd meg a cos 3x + = 1 egyenletet a valós számok halmazán!
3

15. Oldd meg a sin x+ = cos x+ egyenletet a valós számok halma-
2 2
zán!
1. Az alábbi táblázat egy-egy sora egy-egy derékszögű há- B

romszög különböző adatait tartalmazza. b c
a
Határozd meg, mi kerül a táblázat üres mezőibe! (A jelö- a
lések az ábra jelöléseinek megfelelők.) C b A
a b c sin cos tg ctg sin cos tg ctg

a) 2 3
b) 1 5 06
2. Egy derékszögű háromszög 5 centiméteres magassága az átfogót két részre

osztja. Ezek közül az egyik szakasz 2 cm hosszú.
Mekkorák a háromszög oldalai és szögei?
3. Egy trapéz hosszabbik alapja 21 cm, az ezen fekvő szögek 32 és 44 -osak.
A 44 -os szög melletti szár hossza 6 cm.
Mekkora a trapéz kerülete és területe?
4. Egy repülőgép a tenger felett 1700 m
magasan állandó magasságban repül.
A pilóta egy a haladás irányában
előtte fekvő szigetet 7 120 depresszi-
ószög (a vízszintessel bezárt szög)
alatt lát. Három perc továbbrepülés
után már 475 depressziószög alatt
látja maga előtt ugyanazt a szigetet.
km
Hány -ás átlagsebességgel haladt a gép a három perc alatt? (A tenger fel-
h
színét és a gép repülési útvonalát vízszintesnek tekintjük.)
1
5. Az hegyesszögről tudjuk, hogy sin = . Határozd meg többi szögfügg-
3
vényének pontos értékét szög kiszámítása nélkül!

6. Oldd meg a sin x; = cos 3x egyenletet a valós számok halmazán!
6
102

C M Y K
Geometria
n o
n

A = 2 ;2 ;2 ;2 ;2
;2 ;1
B = sin n 2 Z halmaz.
6
0 1 2
1. Adott az és a
Add meg az A \ B , A B , A n B és B n A halmazokat!

2. Adott az an = cos (60 + n 90 ) sorozat.
a) Sorold fel a sorozat első hat elemét!
b) Mi a sorozat 111. eleme?
c) Melyik nagyobb? A sorozat első 111 elemének összege vagy az első 111
elem szorzata?
3. Oldd meg az alábbi egyenletrendszert a valós számok halmazán!
9
y + = 2x + =
2
sin y = cos ( ; 2x )
Hromszgek
Összefüggések a háromszögek oldalai, szögei,
valamint oldalai és szögei között
T ÉTEL: Háromszög-egyenlőtlenség:
A háromszög bármely két oldalának össze- g¢ C
g a
ge nagyobb, mint a harmadik oldal. b
b b¢
A a B
D EFINÍCIÓ: A háromszög (belső) szögei-
nek mellékszögeit a háromszög külső
szögeinek nevezzük.
a¢
c
T ÉTEL: A háromszög belső szögeinek összege 180 .
T ÉTEL: A háromszög külső szögeinek összege 360 .
T ÉTEL: Bármely háromszögben két oldal közül a hosszabb oldallal szemben

nagyobb szög van, mint a rövidebbel szemben, egyenlő oldalakkal szemben
pedig egyenlő szögek vannak.
103

C M Y K
Geometria
T ÉTEL: Bármely háromszögben két belső szög közül a nagyobb szöggel

szemben nagyobb oldal van, mint a kisebbel szemben, egyenlő szögekkel
szemben pedig egyenlő oldalak vannak.
T ÉTEL: Koszinusztétel
Bármely háromszög egyik oldalának négyzete egyenlő a másik két oldal
négyzetösszegének, valamint a két oldal és az általuk közrezárt szög koszinusza
kétszeres szorzatának különbségével.
c2 = a 2 + b2 ; 2 a b cos
T ÉTEL: Szinusztétel
Bármely háromszögben két oldal aránya egyenlő az oldalakkal szemközti
szögek szinuszainak arányával.
a sin
=
b sin
A háromszögek fajtái
D EFINÍCIÓ: Hegyesszögű háromszögnek nevezzük azt a háromszöget,

amelynek minden szöge hegyesszög.
D EFINÍCIÓ: Azt a háromszöget, amelynek van derékszöge, derékszögű há-

romszögnek nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a háromszöget, amelynek van tompaszöge, tompaszögű

háromszögnek nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a háromszöget, amelynek oldalai egyenlő hosszúságúak,

egyenlő oldalú háromszögnek nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Azt a háromszöget, amelynek van két egyenlő hosszúságú ol-

dala, egyenlő szárú háromszögnek nevezzük.
104

C M Y K
Geometria
A háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei
T ÉTEL: A háromszög három oldalfelező me-

rőlegese egy pontban metszi egymást. Ez a
pont a háromszög köré írt kör középpontja. A há-
C
romszög köré írt kör sugara egyenlő ennek a pont- O

nak a csúcsoktól mért távolságával.
A B
Megjegyzés: A háromszög köré írt kör középpontja
hegyesszögű háromszög esetén a háromszög belsejé-
ben, derékszögű háromszög esetén a háromszög át-
fogóján és tompaszögű háromszög esetén a három-
szögön kívül helyezkedik el.
T ÉTEL: A háromszög három belső szögének

szögfelező félegyenese egy pontban metszi
egymást. Ez a pont a háromszögbe írt kör közép-
C
pontja. A háromszögbe írt kör sugara egyenlő en- O

nek a pontnak az oldalaktól mért távolságával.
A B
D EFINÍCIÓ: A háromszög magasságvona-

la a háromszög egyik csúcsából a szemközti
oldal egyenesére állított merőleges egyenes.
C
A háromszög magassága a háromszög csúcsának M

és a szemközti oldal egyenesének távolsága.
A B
T ÉTEL: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást.

Ezt a pontot a háromszög magasságpontjának nevezzük.
Megjegyzés: A háromszög magasságpontja hegyesszögű háromszög esetén a három-

szög belsejében, derékszögű háromszög esetén a háromszög derékszögű csúcsában és
tompaszögű háromszög esetén a háromszögön kívül helyezkedik el.
C
D EFINÍCIÓ: A háromszög csúcsát a szem-

közti oldal felezőpontjával összekötő sza-
kaszt a háromszög súlyvonalának nevezzük. S
A B
105

C M Y K
Geometria
T ÉTEL: A háromszög három súlyvonala egy pontban metszi egymást. Ezt

a pontot a háromszög súlypontjának nevezzük. A súlypont a súlyvonalak
csúcstól távolabbi harmadolópontja.
C
D EFINÍCIÓ: A háromszög két oldalának fe-
lezőpontját összekötő szakaszt a háromszög
középvonalának nevezzük.
T ÉTEL: A háromszög középvonala párhuza-

mos a nem felezett oldallal, és hossza ezen
oldal hosszúságának fele.
A B
Derékszögű háromszögek
B
T ÉTEL: Pitagorasz-tétel
A derékszögű háromszögben a befogók hosszá- a
b c
nak négyzetösszege egyenlő az átfogó négyzetével.
a
a 2 + b2 = c2 C b A
Megjegyzés: A Pitagorasz-tétel a koszinusztétel speciális esete.
T ÉTEL: A Pitagorasz-tétel megfordítása

Ha egy háromszög két oldalhosszának négyzetösszege egyenlő a harmadik
oldalhosszának négyzetével, akkor a háromszög derékszögű.
T ÉTEL: Magasságtétel
Derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó
b
C
m
a
magasság hossza mértani közepe azon két szakasz
hosszának, amelyre az átfogóhoz tartozó magasság q p
A c B
talppontja az átfogót osztja. T
p
m = pq
T ÉTEL: Befogótétel
Derékszögű háromszögben a befogó hossza mértani közepe az átfogó hosszá-
nak és a befogó átfogóra eső merőleges vetülete hosszának.
p p
a = cp és b = cq
106

C M Y K
Geometria
A háromszög területének kiszámítása
T ÉTEL: Bármely háromszög területe egyenlő az egyik oldalhossz és a hozzá

tartozó magasság szorzatának felével.
a ma
T=
2
T ÉTEL: Bármely háromszög területét megkapjuk, ha két oldalának és az ál-

taluk közrezárt szög szinuszának szorzatát elosztjuk kettővel.
a b sin
T=
2
Megjegyzés: Mindkét fenti képletből levezethető, hogy a derékszögű háromszög te-

a b
rülete: T= .
2
1. Egy háromszög két oldalának hosszúsága 3 cm és 5 cm. Milyen hosszú lehet

a háromszög harmadik oldala? Ábrázold számegyenesen!
2. Hány olyan egyenlő szárú háromszög van, amelynek kerülete 111 cm, és min-
den oldal centiméterben mért hosszúságának mérőszáma egész szám?
3. Egy háromszög belső szögeinek aránya 2 : 3 : 5. Mekkorák ezek a szögek?
4. Egy egyenlő szárú háromszög egyik külső szöge 136 -os. Mekkorák a három-
szög belső szögei?
5. Egy háromszög két oldala 5 cm, illetve 8 cm hosszúságú. Az általuk közrezárt
szög 28 -os. Mekkora a háromszög harmadik oldala?
6. Egy háromszög két oldala 4 cm és 6 cm hosszú. A 6 cm-es oldallal szemközti
szög 80 -os. Mekkorák a háromszög szögei?
7. Egy háromszög kerülete 20 mm. Két szöge 45 és 60 nagyságú. Mekkorák
az oldalai?
a) Van olyan háromszög, amelynek oldalainak aránya 3 : 5 : 8.
b) Ha egy háromszög tompaszögű, akkor nincsen derékszöge.
c) Nem létezik olyan háromszög, amelynek két külső szöge hegyesszög.
d) A háromszög bármely külső szöge nagyobb a vele nem szomszédos belső
szögeknél.
107

C M Y K
Geometria
9. Egy háromszög egyik szöge 62 -os. Mekkora szöget zárnak be a másik két
csúcsból induló szögfelezői?
10. Egy háromszög egyik szöge 62 -os. Mekkora szöget zárnak be a másik két
csúcsból induló magasságvonalai?
11. Egy háromszög területe 12 cm2 . Mekkora területű részekre osztja a három-
szöget két súlyvonala?
a) Ha egy háromszög köré írt körének és beírt körének középpontja egybe-
esik, akkor a háromszög egyenlő oldalú.
b) A háromszög oldalfelező pontjai által meghatározott háromszög magas-
ságpontja az eredeti háromszög köré írt körének középpontja.
c) A háromszög súlyvonalának hossza a súlyvonalat közrefogó oldalak
hosszának számtani közepe.
d) A háromszög középvonalai négy egybevágó háromszögre osztják az ere-
deti háromszöget.
13. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 4 cm, átfogója 7 cm hosszú. Szá-
mítsd ki a háromszög területét!
14. Laliéknak van egy összecsukva 16 m hosszú-
ságú, szétnyitható létrájuk, amely akkor áll sta-
bilan, ha a lábai közötti távolság a talajon 1 m. 16m
Beveri-e a fejét a létra tetején állva a 165 cm-es
Lali, ha tudjuk, hogy a szoba belmagassága 3 m?
1m
15. Válassz ki a felsorolt számok közül 3 különböző számhármast, amelyek-
re igaz, hogy egy-egy derékszögű háromszög oldalainak hosszúságait adják
meg!
p
2; 3; 2 3; 4; 5; 12; 13
16. Egy derékszögű háromszög 12 dm hosszú átfogójához tartozó magasság talp-
pontja az átfogót 1 : 5 arányú részekre osztja.
Milyen hosszú az átfogóhoz tartozó magasság?
p
17. Egy háromszög két oldala 2 3 cm és 5 cm hosszú. Az általuk közrezárt szög
120 -os. Mekkora a háromszög területe?
108

C M Y K
Geometria
1. Mi kerül a táblázat utolsó sorába, ha a , b és c egy háromszög oldalai?
a 5 9 11 4
b 8 12 15 7
c 9 15 9 12
Szögei szerint milyen háromszög?
2. Egy háromszögben a = 7 cm, c = 6 cm és = 40 . Add meg a háromszög

hiányzó oldalait és szögeit!
3. Egy háromszög oldalai 4 cm, 5 cm és 6 cm hosszúak.
a) Mekkorák a háromszög szögei?
b) Határozd meg a 6 cm-es oldalhoz tartozó magasság hosszúságát!
c) Határozd meg a 6 cm-es oldalhoz tartozó középvonal hosszúságát!
d) Határozd meg a 6 cm-es oldalhoz tartozó súlyvonal hosszúságát!
e) Határozd meg a 6 cm-es oldallal szemközti szög szögfelezője háromszög-
be eső részének hosszúságát!
4. Határozd meg a táblázat hiányzó adatait! Egy tizedesjegyre kerekíts!
(A jelölések az ábrának megfelelőek.) C
a b c m p q a
b m
5 12
12 7 2 q p
B
A T c
2
5. Egy derékszögű háromszög területe 400 cm , egyik befogója a másik négy-
szerese. Határozd meg a háromszög alábbi adatait két tizedesjegy pontosság-
gal!
a) kerülete
b) körülírt körének sugara
c) átfogóhoz tartozó magasságának hossza
d) legkisebb szöge
6. Egy szabályos háromszög egyik oldalának hosszát a felére csökkentjük, a töb-
bi oldalát változatlanul hagyjuk.
a) Hányad része a kapott háromszög kerülete az eredeti háromszögének?
b) Mekkorák a kapott háromszög szögei?
c) Határozd meg egészekre kerekítve, hogy hány százalékkal csökkent a há-
romszög területe az eredeti háromszög területéhez képest!
109

C M Y K
Geometria
7. Egy háromszög két oldalának hosszúsága a = 4 cm és b = 7 cm. A c oldalhoz
tartozó súlyvonal 5 cm hosszúságú.
a) Tükrözd a háromszöget a c oldal felezőpontjára! Milyen alakzatot alkot
az eredeti háromszög és a tükörképe együtt?
b) Számítsd ki a c oldallal szemközti szög nagyságát!
c) Határozd meg a háromszög kerületét és területét!
1. Legyen az alaphalmaz a H = fháromszögekg halmaz, továbbá A = fderék-

szögű háromszögekg, B = fegyenlő szárú háromszögekg és C = fszabályos
háromszögekg!
b) Milyen síkidomok kerülnek a felsorolt halmazokba?
A B B nA C
c) Add meg a fenti halmazok és halmazműveletek segítségével a következő
halmazt!
folyan háromszögek, amelyek egyik szöge sem derékszög, és oldalaik
különböző hosszúságúakg
d) Mekkora a területe annak a síkidomnak, amely az A \ B halmazban van,
és a kerülete 10 cm?
2. Hány különböző 10 egységnégyzet területű, egyenlő szárú háromszöget raj-
zolhatunk a négyzetrácsra úgy, hogy a háromszög egyik oldala rácsvonalra,
csúcsai pedig rácspontokra illeszkedjenek? (Két háromszöget akkor tekintünk
különbözőnek, ha nem egybevágóak.)
(Arany Dniel Matematikaverseny, 2009/2010)
3. Egy háromszög oldalainak cm-ben vett nagyságának mérőszámai egy szám-
tani sorozatot alkotnak. A háromszög kerülete 18 cm, középső szögének ko-
11
szinusza pedig .
16
Mekkorák a háromszög
a) oldalai;
b) szögei?
110

C M Y K
Geometria
Ngyszgek, sokszgek
D EFINÍCIÓ: Egy alakzat konvex, ha bár-

mely két pontját összekötő szakaszt az
alakzat teljes egészében tartalmazza.
konvex
D EFINÍCIÓ: Egy alakzat konkáv, ha van

két olyan pontja, melyeknek összekötő
szakaszát az alakzat nem vagy csak részben tar-
konkáv
talmazza.
Összefüggések a sokszögek szögei között
D EFINÍCIÓ: A konvex sokszög (belső) szögeinek mellékszögeit a sokszög

külső szögeinek nevezzük.
T ÉTEL: A négyszög belső szögeinek összege 360 .
n oldalú sokszög belső szögeinek összege (n ; 2) 180 .

T ÉTEL: Az
n oldalú konvex sokszög külső szögeinek összege 360 .

T ÉTEL: Az
A sokszögek átlóinak száma
E
D EFINÍCIÓ: A sokszög két egymással nem szomszé-
dos csúcsát összekötő szakaszt átlónak nevezzük. F D
n oldalú sokszög átlóinak száma

T ÉTEL: Az
n (n ; 3)
:
A
B
C
111

C M Y K
Geometria
Speciális négyszögek
D EFINÍCIÓ: Azt a négyszöget, amelynek van párhuzamos oldalpárja, tra-

péznak nevezzük.
D c: alap C
(a + c ) m
d: szár b: szár m: magasság Ttrapéz = =k m
k: középvonal 2
A a: alap B
D EFINÍCIÓ: A trapéz alapjaira illeszkedő egyenesek távolságát a trapéz

magasságának nevezzük.
D EFINÍCIÓ: A trapéz szárainak felezőpontját összekötő szakaszt a trapéz

középvonalának nevezzük.
t
D EFINÍCIÓ: Azt a trapézt, amely szimmet-
rikus az alapjai felezőmerőlegesére, húr-
trapéznak nevezzük.
D
b
c
b
C
b b
Megjegyzés: A húrtrapéz minden oldala ugyanannak a a
a körnek húrja, azaz a húrtrapéz köré írható kör. A a B
D
zük.
EFINÍCIÓ: A középpontosan szimmetrikus
négyszögeket paralelogrammának nevez-
mb
D a C
b a
e
b K
g b ma
a f b
A a B
e f sin '
Tparalelogramma = a ma = b mb = a b sin =
2
112

C M Y K
Geometria
D EFINÍCIÓ: Azt a négyszöget, amely szimmetrikus az egyik átlójára, del-

toidnak nevezzük.
t
A
a a a a f
t
f
2 2 2 2
B b b D B
a A a
D
f f
2 2 b b
a a
e 2 2
b b b e b
g g g g
e f
2 2
Tdeltoid = 2 2
2
C C
konvex deltoid konkáv deltoid
D EFINÍCIÓ: Azt a négyszöget, amelynek

minden oldala egyenlő hosszúságú, rom-
busznak nevezzük.
e f
Trombusz = a ma = ma
2
D a C
b a
e
a K ma
a
f
a b
A a B
t1
minden szöge egyenlő nagyságú, tégla-
lapnak nevezzük.
D a C
t2 K
b b
Ttéglalap = a b
A a B
113

C M Y K
Geometria
t2 t1

minden oldala és minden szöge egyenlő
nagyságú, négyzetnek nevezzük.
D a
C
t3 K
a a
Tnégyzet = a 2 A
a B
t4
Szabályos sokszögek
D EFINÍCIÓ: Azt a sokszöget, amelynek minden oldala és minden (belső)

szöge egyenlő nagyságú, szabályos sokszögnek nevezzük.
n oldalú szabályos sokszög

T ÉTEL: Az
– belső szögeinek nagysága:

(n ; 2) 180
,
n
360
– külső szögeinek nagysága: .
n
1. a) A halmazábra melyik részébe kerülhetnek az alábbi négyszögek?
5 3
2 4
1
b) Határozd meg a halmazábrának azt a ré-

P D
szét, amelybe nem kerülhet egyetlen négy-
szög sem!
P = fparalelogrammákg
D = fdeltoidokg
H = fhúrtrapézokg
114

C M Y K
Geometria
2. Melyik négyszögre igazak az állítások?
A: deltoid B: trapéz C: mindkettő D: egyik sem
a) Van egy párhuzamos oldalpárja.
b) Van két egyenlő nagyságú belső szöge.
c) Átlói egyenlő hosszúságúak.
d) Külső szögeinek összege megegyezik belső szögeinek összegével.
a) A trapéz egy száron fekvő szögei kiegészítő szögek.
b) A paralelogramma átlója felezi az összekötött csúcsoknál elhelyezkedő
belső szögeket.
c) A deltoid átlói merőlegesen felezik egymást.
d) A rombusz szemközti oldalai párhuzamosak.
4. Egy négyszög szöge feleakkora, mint a hozzá tartozó külső szög. A négy-
szög szöge 24 -kal nagyobb a hozzá tartozó külső szögnél. A szög nagy-
sága pedig az és szög nagyságának számtani közepe.
Mekkora a négyszög szöge?
5. Egy négyszög belső szögeinek aránya 1 : 2 : 3 : 4.
a) Mekkorák a négyszög belső szögei?
b) Milyen típusú négyszög ez? Válaszodat indokold!
6. Egy deltoid két belső szögének nagysága 65 és 201 . Mekkora a deltoid
másik két belső szöge?
7. Egy rombusz átlói 6 cm és 8 cm hosszúságúak. Mekkora a rombusz kerülete,
illetve területe?
8. Egy konvex sokszögnek háromszor annyi átlója van, mint ahány oldala. Hány
oldalú a sokszög?
9. Egybevágó, egyenlő szárú háromszögeket száraik mentén összeillesztve egy
szabályos sokszöget építünk. Melyek adhatják meg a felsoroltak közül az
egyenlő szárú háromszög szárszögének nagyságát?
A: 12 B: 225 C: 32
D: 40 E: 72 F: 80
10. Egy szabályos sokszög egy külső szögének nagysága 36 . Mekkora a szabá-
lyos sokszög belső szögeinek összege?
115

C M Y K
Geometria
a) Egy szabályos hétszögnek 7 szimmetriatengelye van.
b) Van olyan szabályos sokszög, amelynek minden külső szöge tompaszög.
c) Van olyan szabályos sokszög, amelynek belső szögei 160 -osak.
d) Van olyan szabályos sokszög, amelynek 63 átlója van.
12. Meghúzzuk egy szabályos hatszög egyik csúcsából a kiinduló átlókat. Igaz-
e, hogy ezek egyenlő részekre osztják a hatszög belső szögét? Válaszodat
indokold!
1. Egy négyszög alakú telek méretei: AB = 27 m, BC = 19 m, C D = 31 m, a

B csúcsnál lévő szög 95 , a C csúcsnál lévő pedig 97 -os.
Mekkora a telek kerülete és területe?
2. Egy trapéz alapjai 8 cm és 3 cm hosszúságúak, a hosszabbik alapon fekvő
szögek 34 és 73 nagyságúak. Határozd meg a trapéz kerületét és területét!
3. Az alábbi táblázat a szabályos sokszögekre vonatkozik. Határozd meg, mi
kerül a táblázat üres mezőibe!
A szabályos sokszög oldalainak száma 9
A sokszög belső szögeinek nagysága 150
A sokszög külső szögeinek nagysága
A sokszög belső szögeinek összege 540
A sokszög külső szögeinek összege
A sokszög átlóinak száma 20
4. Egy 10 cm sugarú kör köré egy olyan szabályos tizenötszöget írunk, amelynek
minden oldala érinti a kört, a körbe pedig egy olyan szabályos tizenötszöget
írunk, amelynek minden csúcsa a körön van.
a) Hány százalékkal nagyobb a kör köré írt tizenötszög kerülete a körbe írt
tizenötszög kerületénél?
b) Hány százalékkal nagyobb a kör köré írt tizenötszög területe a körbe írt
tizenötszög területénél?
116

C M Y K
Geometria
1. Egy sokszög belső szögei olyan számtani sorozatot alkotnak, amelynek első
eleme 150 , utolsó eleme 165 .
a) Hány oldalú a sokszög?
b) Mi a számtani sorozat 11. eleme?
c) Igaz-e, hogy a sokszög külső szögei is számtani sorozatot alkotnak?
2. Két szabályos sokszögnek összesen 20 oldala és 74 átlója van.
a) Hány oldalúak a szabályos sokszögek?
b) Mekkorák a szabályos sokszögek belső, illetve külső szögei?
3. Egy szabályos nyolcszög csúcsai közül kijelölünk négyet.
a) Rajzold meg az összes különböző négyszöget, amelyet így kaphatunk!
Két négyszöget akkor tekintünk különbözőnek, ha nincsen olyan egybe-
vágósági transzformáció, amely az egyiket a másikba viszi.
b) Válaszd ki a négyszögek közül azokat, amelyek nem tengelyesen szim-
metrikusak! Mekkorák ezeknek a négyszögeknek a belső szögei?
A kr s rszei
A kör
D EFINÍCIÓ: Egy adott ponttól egyenlő távolságra lévő pontok halmazát a

síkon körnek (vagy körvonalnak) nevezzük.
Pk (a kör külsõ pontja)
körvonal
Pb (a kör belsõ pontja)
O (középpont) P (a körvonal pontja)
OPb < r
r (sugár)
OP = r
OPk > r
117

C M Y K
Geometria
D EFINÍCIÓ: A kör középpontjától a sugárnál kisebb távolságra lévő pontok

halmazát a síkon (azaz a kör belső pontjainak halmazát) nyílt körlapnak
nevezzük.
A kör középpontjától a sugárnál nem nagyobb távolságra lévő pontok halmazát
a síkon (azaz a kör belső pontjainak és a körvonal pontjainak halmazát) zárt
körlapnak nevezzük.
nyílt körlap zárt körlap
ÉTEL: A kör kerülete a sugarának 2 -szeresével, területe pedig a sugár

T négyzetének -szeresével egyenlő.
Kkör = 2 r
Tkör = r 2
Kör és egyenes kölcsönös helyzete
sz éri
D EFINÍCIÓ: Ha egy körvo-
nalnak és egy egyenesnek
nincsen közös pontja, akkor az
elõ ntõ
E (érintési pont)
egyenest a kör külső egyenesének
hú
nevezzük. r
d( O

nalnak és egy egyenesnek
egy közös pontja van, akkor az
átm
érõ
)
kü
egyenest a kör érintőjének nevez- lsõ
zük. eg
ye
ne
s

nalnak és egy egyenesnek két
közös pontja van, akkor az egye-
nest a kör szelőjének nevezzük.
118

C M Y K
Geometria
D EFINÍCIÓ: A körvonal két pontját összekötő szakaszt húrnak nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Az átmérő a kör azon húrja, amely illeszkedik a kör a közép-

pontjára. (d = 2r )
T ÉTEL: A kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra.
éri
ntõ
E (érintési pont) E1
r
O
r (sugár) érintõszakasz
O
r
P
érintõszakasz
E2
T ÉTEL: A körhöz külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak.
A kör részei
D EFINÍCIÓ: A középponti szög az a szög a kör síkjában, amelynek csúcsa

a kör középpontja.
D EFINÍCIÓ: A körvonalat két pontja két részre osztja, ezeket a részeket kör-
íveknek nevezzük.
T ÉTEL: Adott körben a körív hossza

egyenesen arányos a hozzá tartozó kö-
zépponti szög nagyságával.
r
i (ív)
a
O
i= 2r = r r
360 180
119

C M Y K
Geometria
D EFINÍCIÓ: A körív és a körív két

végpontjához tartozó sugarak által
közrezárt síkrészt körcikknek nevezzük.
r
i
körcikk
a
T ÉTEL: Adott körben a körcikk területe

egyenesen arányos a hozzá tartozó kö-
zépponti szög nagyságával.
O
r
i r
Tkörcikk = r 2 =
360 2
D EFINÍCIÓ: A körív és a körív két

végpontját összekötő húr által közrezárt
síkrészt körszeletnek nevezzük.
r
i
h
i r ; r 2 sin a
Tkörszelet = Tkörcikk ; Tháromszög =
2 O
r
(ha 180 )
D EFINÍCIÓ: A két azonos középpontú,

de különböző sugarú kör által közrezárt
síkrészt körgyűrűnek nevezzük. r
Tkörgyűrű = Tnagy kör ; Tkis kör = O
R
= R 2 ; r 2 = (R 2 ; r 2 )
Thalész tétele
P
T ÉTEL: Thalész tétele
Egy kör átmérője a körvonal minden pont-
jából derékszögben látszik, kivéve az átmérő
két végpontját. O
A B
T ÉTEL: Thalész tételének megfordítása

A derékszögű háromszög köré írható kö-
rének középpontja az átfogó felezőpontja.
120

C M Y K
Geometria
T ÉTEL: Thalész tétele és annak megfordítása

A sík azon pontjainak halmaza, amelyekből egy AB szakasz derékszögben
látszik, az AB átmérőjű kör, kivéve az A és B pontokat. Az így kapott kört az
AB szakasz Thalész-körének nevezzük.
1. Mekkora a területe és a kerülete egy 7 cm sugarú negyedkörnek?

2. Egy kört az egyik átmérője mentén kettévágunk. Mekkora az eredeti kör kerü-
letének és a félkörök kerületei összegének aránya?
3. Egy 20 cm sugarú, henger alakú torta tetejét 12
egyenlő méretű körcikkre osztjuk. A cikkeket
rendre kék, piros és zöld színű cukormázzal von-
juk be úgy, hogy a színek ebben a sorrendben
követik egymást.
Mekkora területű a piros színű rész?
4. Hány százaléka a fehér rész a teljes ábrának?
5. Egy 35 cm sugarú kör O középpontjától 7 cm-re lévő P pontból érintőt hú-
zunk a körhöz. Jelölje az érintési pontot E !
Mekkorák az OPE háromszög szögei?
6. Melyik hosszabb: egy derékszögű háromszög átfogóval párhuzamos közép-
vonala vagy a háromszög köré írt kör sugara?
7. Egy húrtrapéz körülírható körének középpontja az átlók metszéspontja.
Mekkorák a trapéz szögei?
a) Egy kör leghosszabb húrja kétszer akkora, mint a kör sugara.
b) A kört két sugara két körcikkre bontja. Ha az egyikhez tartozó közép-
ponti szöget növeljük, akkor a másik körcikkhez tartozó középponti szög
fordítottan arányosan változik.
c) Ha egy deltoidnak két derékszöge van, akkor a deltoidnak van körülírható
köre.
121

C M Y K
Geometria
1. Mekkora a piros rész területe, ha az A és a B közép-

pontú kör sugara is 8 cm?
A B
2. Egy körszelet magasságának a határoló húr közép-
pontját és a határoló körív felezőpontját összekötő
szakasz hosszát nevezzük. Egy körszeletet határoló
húr hossza 12 cm, a körszelet magassága 3 cm.
a) Mekkora annak a körnek a sugara, amelyből ezt a szeletet vágtuk?
b) Mekkora a körszelethez tartotó középponti szög?
c) Határozd meg a körszelet területét!
3. Adott két egymást érintő, 13 cm sugarú kör
és az egyik közös külső érintőjük.
Mekkora annak a körnek a sugara, amely
érinti a két kört és az érintőt is?
4. Az itt látható ábrát úgy kaptuk, hogy egy négyzetnek meg-

rajzoltuk a köré írt körét, majd olyan félköröket, amelyek-
nek a középpontjai a négyzet oldalfelező pontjai, és sugaruk
a négyzet oldalának a fele.
Határozd meg, hogy az ábra hányad része színes!
1. Megrajzoljuk egy 1 m oldalú négyzet beírható körét. Ebbe a körbe egy négy-
zetet írunk úgy, hogy a négyzet minden csúcsa a körön helyezkedjen el. Meg-
rajzoljuk az így kapott négyzet beírható körét, majd ebbe írunk az előzőhöz
hasonlóan egy négyzetet. Ezt az eljárást folytatjuk addig, amíg az ábránk 10
kört tartalmaz.
Mekkora az így kapott körök kerületének összege?
2. Egy kör alakú céltábla négy részre van osztva kon-
centrikus körökkel úgy, hogy az egymást követő kö-
rök sugarainak különbsége megegyezik a legkisebb
kör sugarával. Egy íjjal a céltáblára lövünk.
Feltételezve, hogy eltaláljuk a táblát, mekkora va-
lószínűséggel érkezik az egyes körgyűrűkbe a nyíl-
vesszőnk? (Annak a valószínűsége, hogy a céltáblán
egy adott részre érkezik a nyílvessző, egyenesen ará-
nyos a rész területével.)
122

C M Y K
Geometria
Koordintageometria
Bevezetés
A koordinátageometria a geometria és az algebra y
közötti hídverés. Ponthalmazokat, például egye- 5
neseket, köröket, síkokat (geometriai fogalma- 4
kat) egyenletekkel vagy egyenlőtlenségekkel, al- 3
gebrai módszerekkel írunk le. 2
Az ábrán látható ponthalmaznak például az 1
egyenlete x = 2, hiszen a bejelölt pontok minde-
gyikének az első koordinátája 2. ;3 ;2 ;;1 10 1 2 3 4 5 x
1
Az y = x ;1 egyenletet pedig az alábbi egyene- ;2
2
sen lévő pontok koordinátái teszik igazzá, vagyis y
az e egyenes tetszőleges pontjának második ko- 5
ordinátája az első koordináta felénél eggyel ki- 4
sebb. 3
Q
Például a P (5; 15) pont rajta van az egyenesen, 2 P
1
mert 5 ; 1 = 15; a Q (3; 2) pont az egyenes 1
2
1
felett van, mert 2 > 3 ; 1 = 05.
;3 ;2 ;;1 10 1 2 3 4 5 x
2
Egyenlőtlenségekkel is jellemezhetünk ponthal-
;2
mazokat, például a sárgával besatírozott zárt fél-
1
sík egyenlete x 2, illetve a következő ábrán az y <x ; 1 tulajdonságú pontok
2
egy nyílt félsíkot alkotnak.
y y
4 2
3 1
2
1
;2 ;1 0 1 2 3 4 5 6 x
;2
;2 ;;1 10 1 2 3 4 5 6 x
;3
;2 ;4
A módszer természetesen feltételezi egy koordináta-rendszer rögzítését, melyben a
pontokat a síkban két (a térben három) koordinátával jellemezzük. A gyakorlatban
használt koordináta-rendszer Descartes (1596–1650) nevét viseli.
123

C M Y K
Geometria
y Descartes-féle A tengelyek merőlegesek, metszéspont-
4 koordináta-rendszer juk az origó, és a két tengelyen az 1
3 ugyanolyan távol van az origótól.
2
1
;4 ;3 ;2 ;;1 10 1 2 3 4 5 6 x
;2
;3
;4
1. Az alábbi pontok közül hány van rajta az y +xy 2 = 2 egyenletű ponthalmazon?

P (0; 0) Q (1; 1) R(1; 2) S (2; 0)
a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 e) 4
2. Az alábbi pontok közöl hány van rajta az x = 4 és az y = ; 3 egyenletű

ponthalmazok közül legalább egyen?
P (1; 4) Q (6; ;3) R(4; ;3) S (;3; 2)
a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 e) 4
3. Az alábbi pontok közöl hány van rajta az y = 2x ; 1 és az 3y = x ; 3 egyenletű

ponthalmazok közül pontosan egyen?
P (3; 5) Q (0; ;1) R(6; 1) S (10; 5)
a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 e) 4
4. Az alábbi pontok közöl hány olyan van, amely az x 2 + y 2 <

16 és az y >
2x +1
ponthalmazban sincs benne?
P (0; 0) Q (0; 2) R(3; 3) S (4; 0)
a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 e) 4
124

C M Y K
Geometria
Vektorok a koordináta-rendszerben
A koordinátageometriában a vektoroknak nagyon fontos szerepük van, ezért a rájuk
vonatkozó ismeretekből néhányat ismét összefoglalunk.
1. példa
Tekintsük a koordináta-rendszerben az a(3; 2) és a b(;1; 1) vektort! Ábrázoljuk az
alábbi vektorokat, és adjuk meg a koordinátáikat!
1
a) a b) a + b c) a ; b
2
Megoldás y
1
1 1
a) a = 3; 2 = (15; 1)
2 2 2
a
1 1a
2
;1 1 x
b) a + b = (3 + (;1); 2 + 1) = (2; 3)
A megfelelő koordináták összeadódnak.
y y
b
a+b
a
1 1 a
b
;1 O 1 x ;1 O 1 x
c) a ; b = (3 ; (;1); 2 ; 1) = (4; 1). y

A megfelelő koordináták kivonódnak.
a;b
1 a
b
;1 O 1 x
125

C M Y K
Geometria
Osztópontba mutató helyvektor koordinátái
Legyen A(a1 ; a2 ), B (b1 ; b2 ) és F az AB szakasz felezőpontja!

y
4
A
3
F
2
B
O 1 2 3 4 5 6 x
a + b 1 a2 + b 2
;!
Az F pont koordinátái: F , amelyek megegyeznek az OF vek-
1
;
2 2
tor koordinátáival.
Általánosan:
y B ( b1 ; b2 )
n
P ( p1 ; p2 )
m
A(a1 ; a2 )
1
O 1 x
ÉTEL: Legyen egy szakasz két végpontja A(a1 ; a2 ) és B (b1 ; b2 )!

T
AP
Ha az AB szakaszt a P pontja m : n arányban osztja két részre, azaz
m
= , akkor a P (p1 ; p2 ) pont koordinátái a következőképp állíthatók
PB n
elő a szakasz végpontjainak koordinátáival:
n a1 + m b1 n a2 + m b2
p1 = és p2 = :
n +m n+m
126

C M Y K
Geometria
2. példa
Adott egy háromszög három csúcsa: A(;4; ;4), B (0; 3) és C (5; ;2). Legyen F az
AB oldal felezőpontja, H a BC oldal B -hez közelebbi harmadolópontja, az AC
oldal A-tól harmadik ötödölőpontja!
Adjuk meg F , H és koordinátáit!
Megoldás
y
4
3
B
2 H
;2 1
F x
;10 1 2 3 4 5 6
;2 C
O
A
;!
;!
OA + OB
;! ;4 + 0 ; 4+3
1
1

OF = = ; = ;2; ; , így F ;2; ; .
2 2 2 2 2
;
;! 1
;!
OC + 2 OB
;! 1 5 + 2 0 1 (;2) + 2 3
5 4 5 4
OH = = ; = ; , így H ; .
3 3 3 3 3 3 3
;! 3
;!
OC + 2 OA
;! 3 5 + 2 (;4) 3 (;2) + 2 (;4)
7 14

O = = ; = ;; , így
7 14
5 5 5 5 5
;; .
5 5
A háromszög súlypontjába mutató vektor
A háromszög súlypontjába mutató helyvektor a csúcsokba mutató helyvektorok

;! ;! ;!
;! OA + OB + OC
számtani közepe: OS = .
3
3. példa
Adjuk meg az A(;4; ;4), B (0; 3) és C (5; ;2) csúcspontú háromszög súlypontjának
koordinátáit!
127

C M Y K
Geometria
Megoldás
y
4 ;! ;! ;!
B ;! OA + OB + OC
3 OS = =
2 ;4 + 0 + 5 ;4 + 3 + (;2)
3
;2 1 =
3
;
3
=
F x 1
;10 S
1 2 3 4 5 6
= ; ;1 :
;2 C 1
3
F1 Így S ; ;1 .
3
A
A vektor hossza, két pont távolsága
T ÉTEL: Két pont távolsága egyenlő a két ponthoz tartozó megfelelő ko-
q
ordináták különbségeinek négyzetösszegéből vont négyzetgyökkel, azaz ha
A(a1 ; a2 ) és B (b1 ; b2 ), akkor jAB j = (b1 ; a1 )2 + (b2 ; a2 )2 .
4. példa
Számítsuk ki az A(;4; ;4), B (0; 3) és C (5; ;2) csúcspontokkal megadott háromszög
kerületét!
Megoldás
A feladat három, végpontjainak koordi- y
nátáival megadott szakasz hosszának ki- 4
3
B
számolását jelenti. A háromszög csúcsaiba
mutató helyvektorokat jelölje a, b és c! 2
;! ;! ;!
AB = OB ; OA = b ; a = (4; 7). ;2 1
O
;! ;! ;!
BC = OC ; OB = c ; b = (5; ;5). x
;1 1 2 3 4 5 6
;! ;! ;!
AC = OC ; OA = c ; a = (9; 2). ;2 C
A vektorok hossza:
;! p p p
jAB j = 42 + 72 = 16 + 49 = 65 egység, A
;!
q p p p
jBC j = 52 + (;5)2 = 25 + 25 = 50 = 5 2 egység,
;! p p p
jAC j = 92 + 22 = 81 + 4 = 85 egység.
p p p
A háromszög kerülete: 65 + 5 2+ 85 2435 egység.
128

C M Y K
Geometria
A skaláris szorzat
Az a(a1 ; a2 ) és b(b1 ; b2 ) vektorok skaláris B

szorzatát a b-vel jelöljük.
b
D EFINÍCIÓ: Skaláris szorzat:
a b = jaj jbj cos , ahol az a és b
vektor szögét jelöli (0 , ha radiánban O

mérjük a szöget, illetve 0 180 , ha a
fokban). A
Bizonyítható, hogy a koordinátákkal mega-
dott vektorok skaláris szorzata meghatározha-
tó az alábbi módon is:
a b = a1 b1 + a2 b2 :
Például az a(3; 5) és a b(;2; 4) vektorok skaláris szorzata:
a b = 3 (;2) + 5 4 = 14:
A skaláris szorzat segítségével kiszámolható a két vektor által bezárt szög. A fenti
vektorokra:
p q p p
a b = 14 = jaj bj cos =
j 32 + 52 (;2)2 + 42 cos = 34 20 cos .
14
Innen cos = p p = 05369, ahonnan = 5753 .
34 20 y
Másik megoldás:
A
A rajzról leolvasható, hogy = + .
B
3
Mivel tg = = 06, ezért = 3096 . Hasonlóan:
5
a
b
2
tg = = 05, így = 2657 . Tehát = + =
4 1
= 3096 + 2657 = 5753 .
Az a és b vektor akkor és csak akkor merőleges 0 1 x
egymásra, ha a b = 0.
Ezért az a(a1 ; a2 ) és az a0 (;a2 ; a1 ) merőleges egymásra, hiszen a a0 = a1 (;a2 ) +
+ a2 a1 = 0. Például az a(3; 5) vektorra merőleges az a0 (;5; 3) vektor, és ennek
tetszőleges számszorosai, köztük a ;a0 = a00 (5; ;3) vektor is.
Egy vektor 90 -os elforgatottjának koordinátáit úgy kapjuk meg, hogy az eredeti vek-
tor koordinátáit felcseréljük, és az egyik koordinátának az ellentettjét vesszük.
129

C M Y K
Geometria
1. Legyen a(5; 2) és b(;2; 4)! Ábrázold az alábbi vektorokat és add meg a ko-
ordinátáikat!
1
a) a b) b c) 2a; d) ; b
2
1
e) 2a ; b f) a + b g) a ; b
2
2. Legyen a(5; 2) és b(;2; 4)! Add meg az jaj, a jbj és az ja + bj értékét!
3. Add meg az a vektor koordinátáit, ha b(2; 7) és a ; b = (4; ;1)!
4. Egy egyenesen van-e az A(;4; 6), a B (3; 7) és a C (17; 9) pont?
5. Az A(;2; 3) és a B (4; 2) pont által meghatározott szakaszt meghosszabbítjuk
az A ponton túl a saját hosszával. Add meg az így kapott P pont koordinátáit!
6. Legyen A(;5; 0), B (10; 8) és C (6; 12)! Add meg az ABC háromszög oldal-
felező pontjainak koordinátáit és a súlypontjának koordinátáit is!
7. Add meg az A(;5; 0), B (10; 8) és C (6; 12) csúcspontú háromszögnél a BC
oldal mindkét harmadolópontjának koordinátáit!
8. Számítsd ki az A(;5; 0), B (10; 8) és C (6; 12) csúcspontú háromszög kerüle-
tét!
;!
9. Adj meg négy olyan vektort, amely az AB vektorra merőleges, ha A(2; ;1)
és B (5; 2)!
;! ;!
10. Add meg az AB és a BC vektor skaláris szorzatát, ha A(2; ;1), B (5; 2) és
C (;3; 6)!
;!
11. Határozd meg az AB vektor 90 -os elforgatottjának koordinátáit, ha A(5; 3)
és B (;2; 5)!
1. Legyen A(;5; 0), B (10; 8) és C (6; 12)!

;;! ; ;! ;;!
a) Add meg az F1 F2 , F2 F3 és F1 F3 vektort, ahol F1 , F2 , F3 az AB , a BC ,
illetve az AC oldal felezőpontja!
;! ;! ;!
b) A kapott vektorokat hasonlítsd össze az AC , a BA, illetve a BC vektor-
ral!
130

C M Y K
Geometria
2. Legyen A(;5; 0), B (10; 8) és C (6; 12)! Jelölje S az ABC háromszög súly-
pontját!
;! ;! ;!
a) Hasonlítsd össze az SA + SB vektort az SC vektorral!
;! ;! ;!
b) Számítsd ki az SA + SB + SC vektort!
3. Számítsd ki az ABC háromszög szögeit, ha A(;3; 2), B (1; ;4) és C (5; 4)!
4. Adottak egy háromszög csúcsainak koordinátái: A(5; 5), B (;4; 2) és
C (2; ;3). Legyen N az AC oldal C -hez legközelebbi negyedelőpontja, H
az AB oldal A-hoz közelebbi harmadolópontja!
;;!
a) Add meg a H N vektort!
;;!
b) Mekkora szöget zár be a H N az x tengellyel, illetve az y tengellyel?
5. Állapítsd meg, derékszögű háromszöget határoznak-e meg az alábbi pontok!
A(2; 4), B (10; 8), C (12; 6)
6. Adott az A(;4; 6) és a B (10; 8) pont. Add meg azokat a pontokat, amelyek
B -től kétszer akkora távolságra vannak, mint A-tól
a) az AB szakaszon; b) az AB egyenesen!
7. Mekkora a kerülete és a területe az A(;3; ;1), B (5; 3) és C (1 4) csúcspon-
tokkal megadott háromszögnek?
8. Egy paralelogramma két szomszédos csúcspontja A(;3; 4) és B (2; ;5). A pa-
ralelogramma középpontja K (1; 2).
a) Add meg a paralelogramma hiányzó csúcspontjainak koordinátáit!
b) Számítsd ki a paralelogramma kerületét és területét!
c) Határozd meg a paralelogramma szögeit!
9. Egy paralelogramma három csúcsa (5; 0), (3; 4) és (0; 4).
a) Add meg a hiányzó csúcs koordinátáit!
b) Melyik a legkisebb kerületű paralelogramma, amely így kapható?
c) Melyik a legnagyobb területű paralelogramma, amely így kapható?
10. Egy rombusz hosszabb átlóinak végpontjai: A(;4; ;2) és C (6; 8). A rövi-
debb átló éppen fele olyan hosszú, mint a hosszabb átló.
Határozd meg a rombusz hiányzó csúcsainak koordinátáit!
11. Egy téglalap hosszabb oldala a rövidebb oldal háromszorosa. Az egyik
hosszabb oldal végpontjainak koordinátái: (;2; 4) és (7; 16).
Add meg a téglalap csúcsainak koordinátáit és a téglalap területét rácsegység-
ben mérve!
131

C M Y K
Geometria
Az egyenes egyenlete
Egy egyenes különböző adatokkal adható meg:
1. Egy pontjával és egy normálvektorával, ahol y
a normálvektor egy 0 vektortól különböző, az
egyenesre merőleges vektor. n
P0
Ha az egyenes pontja P0 (x0 ; y0 ) és az egyenes 1
normálvektora n(A; B ), akkor az egyenes egyen- 0 1 x
lete: Ax + By = Ax0 + By0 .
2. Egy pontjával és egy irányvektorával, ahol az y
irányvektor egy 0 vektortól különböző, az egye-
nessel párhuzamos vektor. P0
Ha az egyenes pontja P0 (x0 ; y0 ) és az egyenes 1 v
irányvektora v(v1 ; v2 ), akkor az egyenes egyen- 0 1 x
lete: v2 x ; v1 y = v2 x0 ; v1 y0 .
3. Egy pontjával és egy irányszögével, tehát az y
egyenesnek az x tengely pozitív irányú félegye-
nesével bezárt szögével. P0
(Vagy egy pontjával és az irányszög tangensé- 1

vel, az iránytangenssel, más néven meredekség- 0 1 x
gel, ha 90 .)
Ha az egyenes pontja P0 (x0 ; y0 ) és az egyenes
meredeksége: m = tg , akkor az egyenes egyen-
lete: m (x ; x0 ) = y ; y0 . y P2
4. Két pontjával
Ha az egyenes pontja P1 (x1 ; y1 ) és P2 (x2 ; y2 ), ak- P1
kor az egyenes egyenlete: 1
(y2 ; y1 )(x ; x1 ) = (x2 ; x1 )(y ; y1 ). 0 x
1
1. példa
Az e , az f és a g egyenesek áthaladnak a P0 (3; 2) ponton. Írjuk fel az egyenletüket,
ha tudjuk, hogy
a) az e egyenes egy normálvektora n(;1; 5);
b) az f egyenes egy irányvektora v(6; 2);
c) a g egyenes egy másik pontja P1 (8; ;4)!
Megoldás
a) P0 (3; 2) és n(;1; 5), tehát x0 = 3; y0 = 2; A = ;1 és B = 5. Így az egyenes
egyenlete: ;1 x + 5 y = ;1 3 + 5 2, azaz ;x + 5 y = 7.
132

C M Y K
Geometria
b) P0 (3; 2) és v(6; 2), azaz x0 = 3; y0 = 2; v1 = 6 és v2 = 2.
Az egyenes egyenlete: 2 x ; 6 y = 2 3 ; 6 2, azaz 2 x ; 6 y = ;6, egyszerűsítve:
x ; 3 y = ;3.
c) P1 (8; ;4) és P0 (3; 2). Így x1 = 8; y1 = ;4; x2 = 3 és y2 = 2.
; ;
Az egyenes egyenlete: 2 ; (;4) (x ; 8) = (3 ; 8) y ; (;4) , rendezés és
egyszerűsítés után pedig: 6 x + 5 y = 28.
2. példa
Írjuk fel az egyenes egyenletét, ha egy pontja P0 (3; 5), az x tengely pozitív irányú
félegyenesével bezárt szöge pedig 150 !
Megoldás
p p
3 3
x0 = 3; y0 = 5 és m = tg 150 = ; . Így az egyenes egyenlete: ; (x ; 3) = y ; 5,
p 3 3
3 p
rendezve: y =; x + 3 + 5.
3
3. példa
Adjuk meg a 2 x + 3 y = 11 egyenletű egyenessel párhuzamos és a P0 (20; 12) ponton
áthaladó e egyenes egyenletét!
a) Mekkora szöget zár be az e egyenes a koordinátatengelyekkel?
b) Mekkora a területe annak a háromszögnek, melyet az e egyenes és a koordiná-
tatengelyek határoznak meg?
Megoldás
a) Az egyenes 2 x + 3 y = 11 egyenletéről leolvashatjuk egy normálvektorát: n(2; 3),
ezért az e egyenes egyenlete: 2 x + 3 y = 2 20 + 3 12, azaz 2 x + 3 y = 76.
Az egyenes egy irányvektora: v(;3; 2), y
2
innen az iránytangense: m = tg = .
;3
A számológéppel ;3369 -os szöget ka- 146 31
punk a visszakereséskor, de 0 és 180
közötti szöget keresünk.
0 x
Az e egyenes x tengellyel bezárt szö- ;33 69
ge tehát: 14631 . Az e egyenesnek az
y tengellyel bezárt szöge: 5631 .
b) Az x tengely mint egyenes egyenlete: y = 0, az y tengely mint egyenes egyenlete:
x = 0. A tengelymetszeteket tehát úgy kapjuk meg, hogy y , illetve x helyére 0-t
írunk.
133

C M Y K
Geometria
2 x + 3 0 = 76, innen x = 38. Az e egyenes az x tengelyt a Q (38; 0) pontban
metszi.
76 76
2 0 + 3 y = 76, innen y = . Az e egyenes az y tengelyt a R 0; pontban
3 3
76
38
metszi. Az origó, az R és a Q pont által közrezárt háromszög területe: 3
2
48133 területegység.
4. példa
a) Merőleges-e egymásra az e : ;2 x + 4 y = 15 és az f : 3 x + y = 10 egyenletű
egyenes?
b) Ha a két egyenes nem merőleges, akkor mekkora a bezárt szögük?
Megoldás
a) Az e egyenes egy normálvektora: ne (;2; 4), az f egyenes egy normálvektora:
nf (3; 1). Ha a két egyenes merőleges lenne, a normálvektoraik is merőlegesek lenné-
nek, vagyis a skaláris szorzatuk nulla lenne.
ne nf = (;2) 3 + 4 1 = ;2 0, tehát az e és az f egyenes nem merőleges egymásra.
y b) A két egyenes bezárt szögét jelölje ,
ez megegyezik az irányvektorok szögével.
Az e egyenes egy irányvektora: ve (4; 2),
az f egyenes egy irányvektora: vf (;1; 3).
4 Skaláris szorzatuk egyrészt:
3 ve vf = 4 (;1) + 2 3 = 2
vf 2 másrészt a definíció szerint:
1 ve
ve vf = jve j jvf j cos =
x p q
;10 1 2 3 4 5 6 7 8
= 42 + 22 (;1)2 + 33 cos =
p p p
= 20 10 cos = 10 2 cos :
p
2 2
Innen cos = p = 01414, ahonnan 8187 .
10 2 10
Két egyenes metszéspontja
5. példa
a) Párhuzamos-e egymással az e : 2 x ; 5 y = 1 és az f : 3 x + y = 10 egyenletű
egyenes?
b) Hol metszi az 5 x + 2 y = 10 egyenletű egyenes az x tengelyt, az y tengelyt,
illetve a 3x + y = 10 egyenletű egyenest?
134

C M Y K
Geometria
Megoldás
a) A síkban két egyenes vagy párhuzamos, vagy metszi egymást. A fenti egyenesek
normálvektorai: ne (2; ;5) és nf (3; 1). Ezek nem számszorosai egymásnak, ezért nem
is párhuzamosak. Így e és f egyenes sem párhuzamos.
b) Egyenletrendszereket kell megoldanunk.
Az x tengely mint egyenes egyenlete: y = 0.
)
5 x + 2 y = 10
y =0
5 x = 10
x =2
Az egyenes az y tengelyt az M1 (2; 0) pontban metszi.
Az y tengely mint egyenes egyenlete: x = 0.
)
5 x + 2 y = 10
x =0
2 y = 10
y =5
Az egyenes az y tengelyt az M2 (0; 5) pontban metszi.
Végül az 5 x + 2 y = 10 egyenletű egyenes és a 3x + y = 10 egyenletű egyenes
metszéspontját számoljuk ki:
5 x + 2 y = 10
)
a 2. egyenletet 2-vel szorozva:
3x + y = 10
5 x + 2 y = 10
)
a 2. egyenletből az 1. egyenletet kivonva:
6x + 2y = 20
x = 10, innen 5 10 + 2y = 10, ezért y = ;20.

A két egyenes metszéspontja: M3 (10; ;20).
6. példa
Egy háromszög csúcsai: A(;2; ;1), B (0; 5) és C (6; 3).
a) Adjuk meg a B csúcson áthaladó magasságvonal egyenesének egyenletét!
b) Számítsuk ki a B csúcsból kiinduló magasságvonal talppontját!
c) Számítsuk ki a magasság hosszát!
135

C M Y K
Geometria
Megoldás
y
B
a
C
c
T b
1
0 1 x
A
;!
a) A magasságvonal egyenesének egy normálvektora: AC , egy pontja B .
;! ;! ;! ;
AC = OC ; OA = 6 ; (;2); 3 ; (;1)
;!
tehát: AC (8; 4).
A magasságvonal egyenesének egyenlete:
8 x + 4 y = 8 0 + 4 5
azaz
8 x + 4 y = 20
egyszerűsítve:
m : 2 x + y = 5:
b) A talppont az m egyenes és az AC egyenes metszéspontja.
;!
Az AC egyenes egy irányvektora AC (8; 4), egy normálvektora n0 (;4; 8) vagy
n(1; ;2), egy pontja C (6; 3). Az AC egyenes egyenlete:
b: x ; 2 y = 1 6 + (;2) 3
azaz
b : x ; 2 y = 0:
A talppont az m és a b metszéspontja:
9
2 x + y = 5=
x ;2 y =0
Az egyenletrendszert megoldva: x = 2 és y = 1.
A talppont koordinátái: T (2; 1).
q p
c) A magasság hossza a B és T pontok távolsága: (0 ; 2)2 + (5 ; 1)2 = 2 5
447 egység.
136

C M Y K
Geometria
1. Add meg az e : 2 x ; 5 y = 10 egyenes

a) két normálvektorát,
b) két irányvektorát,
c) két pontját!
2. Írd fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely az x tengelyt a P1 (3; 0)
pontban, az y tengelyt a P2 (0; ;4) pontban metszi!
3. Az alábbi egyenesek közül hány párhuzamos az e : ;2 x + 6 y = 17 egyenletű
egyenessel?
f : ;x + 3y = 0 g : 001 x ; 003 y = 2
1
h : y = 1000 + x i : 60 x + 20 y = 61
3
a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 e) 4
4. Az alábbi egyenesek közül hány merőleges az e : ;4 x + y = 5 egyenletű
egyenesre?
f : x + 4y = g : 2x + 4y = 0 h : 2x = ;8y i : y = 12
a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 e) 4
5. Írd fel az alábbi adatokkal megadott egyenesek egyenletét:
a) Két pontja: P1 (0; 1) és P2 (0; 3).
b) Két pontja: Q1 (4; 7) és Q2 (;6; 7).
c) Két pontja: R1 (3; 6) és R2 (6; 12).
d) Egy pontja P (4; 7) és egy normálvektora n(;2; 5).
e) Átmegy az origón, és irányvektora: v(2; ;1).
f) Átmegy a P0 (2; ;4) ponton, és meredeksége 2.
g) y h) y
4 4
3 3
2 2
1 1 n
P0 60 P0 0
;10 1 2 3 4 5 x ;2 ;1 1 2 x
;2 ;2
;3 ;3
137

C M Y K
Geometria
i) y
3
2
1 v
0
;2 ;1 1 2 x
;2 P0
;3
6. Válaszd ki az igaz állításokat!
4
A: Az e : 3x ; 4y = 5 egyenletű egyenes merőleges az f : y = ; x +2
3
egyenletű egyenesre.
B: A Q (2112; 843) pont a 7x ; 18y = 9 egyenletű egyenes fölött van a
koordinátasíkon.
C: A 6x ; 4y = 24 egyenletű egyenes a koordinátatengelyekből egy 12
rácsegység területű háromszöget vág le.
7. Válaszd ki az igaz állításokat!
4
A: Az e : 8x ; 6y = 5 egyenletű egyenes merőleges az f : y = ; x +2
3
egyenletű egyenesre.
B: Az A(;1; 3), B (;4; 7) és C (2; 9) pontok egy egyenesen fekszenek.
C: Az A(4; ;3) ponton áthaladó, az x tengellyel párhuzamos egyenes egyen-
lete: x = 4.
8. Írd fel az ábrán látható egyenesek egyenletét!
y
e3
5
D
4
e1 e2
3
A B
E
e4 2
G1
C
0
;2 1 2 3 4 x
;1 F
H
;2
138

C M Y K
Geometria
1. a) Mennyi az e : 2x + 3y = 6 egyenletű egyenes iránytangense?

b) Mekkora szöget zár be az e egyenes az x tengellyel?
c) Mekkora szöget zár be az e egyenes az y tengellyel?
2. Mekkora szöget zár be egymással az y = x és y = 2x egyenletű egyenes?
3. a) Írd fel az A(;2; 6) és B (5; ;1) ponton áthaladó e egyenes egyenletét!
b) Hol helyezkedik el a P (2; 3) és a Q (4; 4) pont az egyeneshez képest?
c) Írd fel az A és a B ponttól egyenlő távolságra lévő pontok halmazának
egyenletét!
d) Írd fel annak az f egyenesnek az egyenletét, amely áthalad a C (3; 7)
ponton, és merőleges az e egyenesre!
4. Mekkora az e : x + 2y = 10 és az f : x = y egyenletű egyenes és az y tengely
által közrezárt háromszög területe?
5. Számítsd ki az e : x + 2y = 6, az f : 3x + 5y = 15 és a g : y = 8 egyenletű egye-
nesek által meghatározott háromszög csúcsainak koordinátáit, a háromszög
területét és kerületét!
6. Mekkora az x = 2, az x = 6, az y = 2x és az y = 2x + 4 egyenletű egyenesek
által közrezárt paralelogramma területe?
7. Számítsd ki az A(;4; 0), B (0; 6) és C (6; ;4) csúcsokkal megadott háromszög
magasságpontjának koordinátáit!
8. a) Az x tengely mely pontja van egyenlő távolságra az A(;1; 7) és a
B (5; 11) ponttól?
b) Mekkora ez a távolság?
9. Tükrözd az A(4; 5) pontot az y = 2x + 1 egyenletű egyenesre, és add meg a
tükörkép koordinátáit!
10. a) Tükrözd az y = 2x + 1 egyenletű egyenest az A(4; 5) pontra!
b) Add meg a tükörkép egyenes egyenletét!
11. Egy háromszög két csúcsa A(2; 2) és B (10; 6), súlypontja S (8; 4). Írd fel a C
csúcsból induló magasságvonal és súlyvonal egyenesének egyenletét!
12. Írd fel azoknak az egyeneseknek az egyenletét, amelyek áthaladnak a C (0; 8)
ponton, és egyenlő távolságra vannak az A(1; 3) és B (5; 3) pontoktól!
139

C M Y K
Geometria
13. a) Az A(4; 10) pontot tükrözd az e : y = 2x ; 2 egyenesre, az így kapott
pontot jelölje A0 ! Add meg A0 pont koordinátáit!
b) Az e egyenes 8 ordinátájú pontját jelölje B ! Mekkora az AA0 B három-
szög területe?
14. Írd fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az A(4; 6) ponton,
és a tengelyek közé eső részét az A pont két egyenlő részre osztja!
15. Írd fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az A(8; 4) ponton,
és az origótól egyenlő távolságban metszi az x és az y tengelyt!
A kör egyenlete
y A K (;2; 3) középpontú és r = 2 sugarú kör
5 egyenlete: (x + 2)2 + (y ; 3)2 = 4.
Általánosan: a K (u ; v ) középpontú, r sugarú
4
kör egyenlete: (x ; u )2 + (y ; v )2 = r 2 , ahol
K 3 r pozitív valós szám.
2
;4 ;2 0 1 x
1. példa
Legyen k : (x ; 2)2 + (y ; 1)2 = 20!
a) Mekkora a kör sugara?
b) Mi a középpontja?
c) Rajta van-e az origó a k körön?
d) Mely pontokban metszi a k kör az x tengelyt, és milyen hosszú húrt metsz ki
belőle?
e) Írjuk fel annak a körnek az egyenletét, amely k -val koncentrikus, de sugara az
eredeti k kör sugarának fele!
Megoldás
p p
a) A kör sugarának négyzete: r 2 = 20, ezért a sugár: r = 20 = 2 5 egység.
b) A középpont koordinátái: K (2; 1).
140

C M Y K
Geometria
c) Mivel (0 ; 2)2 + (0 ; 1)2 = 5 < 20, ezért az origó nincs rajta a körön. Azt is
megállapíthatjuk, hogy az origó a kör belső pontja, mert jOKj = 5 < r 2 = 20.
2
d) Az alábbi egyenletrendszert kell megoldanunk:

)
(x ; 2)2 + (y ; 1)2 = 20
y =0
(x; 2)2 + (0 ; 1)2 = 20
p p p
x ; 2j = 19, innen x1 = 2 ; 19 és x2 = 2 + 19.
j
p p
A metszéspontok:
p
M 1 (2 ; 19; 0) és M 2 (2 + 19; 0), a körből kimetszett húr hossza
tehát: 2 19.
p
2 5 p
e) r 0 = = 5, K 0 = K = (2; 1). Így a kör egyenlete: k 0 : (x ; 2)2 + (y ; 1)2 = 5.
2
Észrevehetjük, hogy a k 0 kör átmegy az origón.
2. példa
Határozd meg az alábbi körök középpontjait és sugarait!
a) k1 : (x + 2)2 + (y ; 11)2 + 50 = 54
b) k2 : 3x 2 + 3y 2 + 12x ; 30y ; 60 = 0
c) k3 : x 2 + y 2 ; 6x + 2y + 15 = 0
Megoldás
;
a) Mivel k1 : x ; (;2) 2 + (y ; 11)2 = 4, ezért a középpont: K1 (;2; 11), a sugár:
r1 = 2.
b) 3-mal végigosztunk: k2 : x 2 + y 2 + 4x ; 10y ; 20 = 0,
teljes négyzetté alakítunk: k2 : (x + 2)2 ; 4 + (y ; 5)2 ; 25 ; 20 = 0, vagyis:
k2 : (x + 2)2 + (y ; 5)2 = 49.
Így k2 kör középpontja és sugara: K2 (;2; 5), r2 = 7.
c) Teljes négyzetté alakítva: k3 : (x ; 3)2 ; 9 + (y + 1)2 ; 1 + 15 = 0. Rendezve:
(x ; 3)2 + (y + 1)2 = ;5:
Az adott egyenlet nem kör egyenlete, sőt egyetlen P (x y ) koordinátájú pont sem teszi
igazzá.
3. példa
a) Adjuk meg az A(;2; ;1), B (0; 5) és C (6; 3) csúcspontú háromszög köré írható
kör középpontját!
b) Számítsuk ki a sugarát!
c) Írjuk fel a kör egyenletét!
141

C M Y K
Geometria
Megoldás
y e2
B
4 a
e1 C
c 3
2
1 b
K
;4 ;2 0 1 2 3 4 5 6 x
A ;1
a) Az oldalfelező merőlegesek egy pontban metszik egymást, ez a pont a háromszög

köré írható kör középpontja. Bármely két oldalfelező merőleges egyenlete felírható.
;!
Legyen e1 az AB oldal oldalfelező merőlegese. Az e1 egy normálvektora: n1 = AB =
;! ;!
= OB ; OA = (2; 6), egy pontja az AB oldal felezőpontja:
;2 + 0 ;1 + 5
F1 ; = (;1; 2):
2 2
Így e1 egyenlete: 2x + 6y = 2 (;1) + 6 2 = 10, azaz e1 : x + 3y = 5.
Hasonlóan: e2 a BC oldal oldalfelező merőlegese. Az e2 egy normálvektora:
;! ;! ;!
n2 = BC = OC ; OB = (6; ;2), egy pontja a BC oldal felezőpontja: F2 (3; 4). Így e2
egyenlete: 6x ; 2y = 6 3 + (;2) 4 = 10, azaz e2 : 3x ; y = 5.
Az e1 és e2 metszéspontjának kiszámolása:
)
x + 3y = 5
3x ; y =5
)
3x + 9y = 15
3x ; y =5
10y = 10
y =1
Innen a metszéspont első koordinátája: 3x ; 1 = 5, x = 2. A kör középpontja: K (2; 1).
142

C M Y K
Geometria
;
;! ;
;! ;! ;
;!
b) A kör sugara
q például a K B hossza. K B = OB ; OK = b ; k = (;2; 4), így
;;! p p
jK B j = r = (;2)2 + 42 = 20 = 2 5 a kör sugara.
c) A kör egyenlete: (x ; 2) + (y ; 1) = 20.
2 2
4. példa
A k : x 2 + y 2 = 25 egyenletű körhöz a Q (20; 0) pontból érintőket húzunk.
a) Adjuk meg az érintési pontok koordinátáit!
b) Mekkora az érintési pontok távolsága?
c) Mekkora szögben látszik a k kör a Q pontból?
Megoldás
y
8
6 E 1
4
2
K F Q
;4 ;2 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 x
;4
;6 E 2
;8
a) A k kör középpontja K (0; 0), sugara: r = 5.

Az érintési pontok a k kör és a K Q szakasz Thalész-körének metszéspontjai.
20
A Thalész-kör középpontja a K Q felezőpontja: F (10; 0), sugara: r 0 = = 10,
2
egyenlete: k 0 : (x ; 10)2 + y 2 = 100.
Az érintési pontok k és k 0 metszéspontjai:
9
x 2 + y 2 = 25 =
(x ; 10)2 + y 2 = 100
A 2. egyenletből kivonva az 1. egyenletet: (x ; 10)2 ; x 2 = 75, 20x = 25, innen

25
x = = 1 25.
20
1 252 + y 2 = 25, ahonnan y1 4 84 és y2 ;4 84.
143

C M Y K
Geometria
Így az érintési pontok: 1 (1 25; 4 84), 2 (1 25; ;4 84).
b) Az érintési pontok távolsága: 1 2 2 4 84 = 9 68 egység.
c)
y
6 E 1
4
2
Q
;4 ;2 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 x
;2
;4
;6
= 14 48 , így a k kör a Q pontból 2 14 48 =

5 1
Mivel sin = = , ezért
20 4
= 28 96 -os szögben látszik.
1. Írd fel a megadott körök egyenletét!

a) Középpontja K (;4; 3), és sugara 4.
b) Átmérőjének végpontjai: A(3; 0), B (7; 8).
2. Legyen k : (x ; 4)2 +(y +10)2 = 144! Add meg a k körrel koncentrikus, kétszer
akkora sugarú kör egyenletét!
3. Mi a középpontja és mekkora a sugara a k : x 2 + y 2 ; 4x +10x +4 = 0 egyenletű
körnek?
4. Hány olyan egyenletet írtunk fel, amely nem kör egyenlete?
x 2 + y = 17 x 2 + 2y 2 = 100 x 2 + y 2 + 4x = 0
2x 2 + 2y 2 + 16x ; 12y = ;48 x 2 + y 2 + 4x = ;10
a) 0 b) 1 c) 2 d) 3 e) 4 f) 5
5. Írd fel azoknak a köröknek az egyenletét, amelyeknek sugara öt egység, és
mindkét koordinátatengelyt érintik!
144

C M Y K
Geometria
1. Egy kör két pontja A(0; 4) és B (0; 14), sugara 13 egység. Írd fel a kör egyen-
letét!
2. Az x tengely, illetve az y tengely mely pontjából látszik az A(;3; ;3) és
B (3; 5) végpontokkal megadott szakasz derékszögben?
3. Legyen A(0; 0), B (10; 0), C (8; 6) és D (2; 6)! Add meg az ABC D négyszög
köré írható kör középpontját, sugarát, és írd fel a kör egyenletét!
4. Add meg az A(6; 10), B (0; 0) és C (10; 0) csúcspontokkal megadott három-
szög köré írt kör egyenletét!
5. Legyen k : x 2 + y 2 = 100 és Q (20; 0)! Add meg azoknak a köröknek az egyen-
letét, amelyek középpontja Q , és
a) érintik k -t;
b) metszik k -t;
c) nincs közös pontjuk k -val!
6. Egy derékszögű háromszög egyik befogóját alkotó egyenesnek az egyenlete
1
y = x ; 6, két csúcsa A(0; 0) és B (12; 0). Számold ki a harmadik csúcs
2
koordinátáit és a háromszög területét!
a) Add meg az x 2 + y 2 = 100 egyenletű kör P (6 8) pontjába húzott érintő
egyenletét!
b) Mekkora szöget zár be az érintő az x tengellyel?
c) Mekkora területű háromszöget zár közre az érintő, az x tengely és az y
tengely?
7. Írd fel annak a körnek az egyenletét, amelynek középpontja a K (5; ;2) pont,
1
és érintője az y = x ; 2 egyenes!
2
1. a) Tükrözd az A(4; 6) pontot az e : y = x egyenletű egyenesre, a kapott pon-

tot jelöld C -vel!
b) Határozd meg az e egyenes B és D pontját úgy, hogy az ABC D négy-
szög 10 egység területű rombusz legyen!
2. Legyen A az x 2 + y 2 = 100 egyenletű kör belső pontjainak halmaza, B pedig
az x 2 + (y + 6)2 = 9 egyenletű kör belső pontjainak halmaza! Add meg az
A \ B területét rácsegységben!
145

C M Y K
Geometria
3. Adott az A(;2; 0) és a B (8; 0) pont.
a) Keresd meg az AB szakaszon azt a P pontot, majd az AB egyenesen azt
a Q pontot, melyekre AP = 2 PB , illetve AQ = 2 BQ !
b) Írd fel a PQ szakasz Thálesz-körének az egyenletét!
c) Milyen ponthalmazt alkotnak a sík R(x ; y ) pontjai, ha fennáll rájuk az
AR = 2 RB egyenlőség?
d) Hasonlítsd össze a b) és a c) feladat megoldását, és észrevételedet próbáld
elemi geometriai úton indokolni!
4. Milyen ponthalmazt alkotnak a P (x ; y ) koordinátájú pontok a síkon, amelyek
koordinátáira igaz az alábbi egyenlet?
p x ; 16
2
=0
100 ; x 2 ; y 2
146

C M Y K
Fggvnyek
Függvények
A fggvny fogalma, tulajdonsgai
Ebben a fejezetben a függvényekről tanultakat ismételjük át. Felidézzük a megismert
matematikai függvényeket, azok alapvető transzformáltjait és a függvények legfonto-
sabb tulajdonságait.
Két nem üres halmaz között az egyértelmű hozzárendeléseket függvényeknek ne-
vezzük. A középiskolás tananyagban elsősorban olyan függvényekkel foglalkoztunk,
amelyeknek az értelmezési tartománya és az értékkészlete is számhalmaz.
Ha az alaphalmaz a valós számok halmaza, akkor értelmezési tartománynak a valós
számok halmazának azt a legbővebb részhalmazát nevezzük, amelynek valamennyi
elemére végre lehet hajtani a hozzárendelési utasítást. A függvény értékkészlete a
függvény helyettesítési értékeinek halmaza.
Szám-szám hozzárendelés esetén megrajzolhatjuk a függvény grafikonját. A függ-
vény grafikonja olyan P pontok összessége, amelyek első koordinátája az értelme-
zési tartomány valamely x eleme, második koordinátája pedig az x helyen fölvett
helyettesítési érték.
P ; x ; f (x )
A függvényeknek sok fontos tulajdonságát tanultuk.
1. példa
A grafikon megrajzolása segít ben- y
nünket a függvény tulajdonságainak 2
megkeresésében. Az ábrán látható 1
függvénygrafikonról az olvasható le,
hogy
;6 ;4 ;2 ;10 1 2 3 4 5 6 x
a függvény értelmezési tartomá- ;2
nya a ];4; ;3] ];3; 6] halmaz; ;3
értékkészlete a ];4; 2] n f;2g ;4
halmaz;
a függvénynek három zérushelye
van: x1 = ;2, x2 = 1 és x3 = 4;
a függvénynek nincs abszolút minimuma, de helyi (lokális) minimuma van az
x = 2 helyen, minimumértéke y = ;1. Maximumhelye: x = ;1, maximumértéke:
f (;1) = 2;
a függvény szigorúan monoton nő, ha ;4 < x< ;1, ha x ;3, és ha 2 x 6.
Ha ;1 x < 2, akkor a függvény szigorúan monoton csökken.
147
TEX 2013. január 22. – (1. lap/147. old.) Matematika 9. (04FUGG)

C M Y K
Fggvnyek
Páros függvények Páratlan függvények
Ha x 2 ÉT, akkor ;x 2 ÉT, és Ha x 2 ÉT, akkor ;x 2 ÉT, és
f (;x ) = f (x ) f (;x ) = ;f (x )
y y
4 x2 jx j 4 x3
3
2
ax 3
2
konstans függvény
sin x
cos x
1 1
;4 ;2 0 1 2 3 4 x ;4 ;2 0 1 2 3 4 x
A grafikon tengelyesen szimmetrikus az A grafikon középpontosan szim-

y tengelyre. metrikus az origóra.
A legfontosabb függvénytranszformációs lépések

Ha egy függvény hozzárendelési utasításában x helyébe (x + a )-t írunk, akkor a
függvény grafikonja eltolódik az x tengellyel párhuzamosan negatív irányba a -val.
Ha egy függvény hozzárendelési utasításában a függvényértéket b -vel növeljük,
akkor a függvény grafikonja eltolódik az y tengellyel párhuzamosan b -vel.
Ha egy függvény hozzárendelési utasításában a függvényértéket c -szeresére vál-
toztatjuk, akkor a grafikon pontjainak x tengelytől mért előjeles távolsága c -
szeresére változik.
Ha a függvényérték abszolút értékét vesszük, akkor a grafikon x tengely feletti
része és az x tengelyen lévő pontjai nem változnak, de az x tengely alatti részt
tükrözni kell az x tengelyre.
Ha a függvény hozzárendelési utasításaiban szereplő x -ek helyébe ;x -et írunk, a
függvény grafikonja tükröződik az y tengelyre.
Ezek a függvénytranszformációs lépések segítenek a grafikon megrajzolásában, ha az
alapfüggvény grafikonjából indulunk ki. A következő oldalakon áttekintjük az alap-
függvényeket.
148

C M Y K
Fggvnyek
Lineáris függvények
D EFINÍCIÓ: Lineáris függvénynek nevezzük azokat a függvényeket, ame-

lyeknek a grafikonja egyenes.
y
Az f : R ! R, x 7! ax + b függvény line-
áris függvény. Az a együtthatót az egyenes me- 7
redekségének nevezzük. A b érték azt mutatja 6
x 7! ax + b
meg, hogy x = 0-nál mennyi a helyettesítési ér- 5
ték, azaz, hogy a grafikon hol metszi az y ten- 4
gelyt. 3 a
Ha a = 0, akkor a függvény értéke állandó: 2 1 x 7! b
konstans függvénynek nevezzük. 1
Ha a 0, akkor a függvény elsőfokú. x
Ha a > 0, a függvény növekvő, ha a < 0, akkor
;2 ;10 1 2 3 4 5
a függvény csökkenő.
2. példa
Rajzoljuk meg a következő, a valós számok halmazán értelmezett függvények grafi-
konját! Adjuk meg a meredekséget és a tengelymetszeteket is!
f (x ) = 12 x ; 3 g (x ) = ;2x + 3 h (x ) = 3
Megoldás
Az y tengelyt annál az értéknél metszi a y
függvény grafikonja, amennyit a függvény g 8
x = 0-nál fölvesz. Így az f függvény ;3- 7
nál, a g és a h függvény +3-nál metszi 6
az y tengelyt. A lineáris függvényeknél az 5
x együtthatója adja meg a meredekséget, 4
vagyis azt, hogy az x érték 1-gyel való 3
h
növelése esetén mennyit emelkedik vagy 2
süllyed a grafikon. 1
1
;2 f
Az x tengellyel való metszéspontot zérus-
helynek nevezzük. Ezt leolvashatjuk a ;2 ;10 1 2 3 4 5 1 x
grafikonról is, vagy algebrai úton az ;2 2
1
2
x ; 3 = 0; ;2x + 3 = 0 és 3 = 0 egyenle- ;3 1
1
2
tek megoldásából nyerhetjük. Mindkét

módszerrel azt kapjuk, hogy az f függvény
zérushelye x = 6, a g függvényé x = 15,
míg a h függvénynek nincs zérushelye.
149

C M Y K
Fggvnyek
Az y tengely Az x tengely
Meredekség
metszete metszete, zérushely
f (x ) = 12 x ; 3 1
(0; ;3) (6; 0)
2
g (x ) = ;2x + 3 ;2 (0; 3) (15; 0)
h (x ) = 3 0 (0; 3) nincs
Abszolútérték-függvény
Értelmezési tartomány: R Az x 7! jx j függvény

Értékkészlet: [0; 1[ y
Zérushely: x = 0 jx j 4
Ha x <
3
0, a függvény szigorúan monoton
2
csökken.
1
Ha x 0, a függvény szigorúan monoton nő.
Minimumhely: x = 0, minimumérték: 0 ;4 ;2 ;10 1 2 3 4 x
Páros függvény.
3. példa
Rajzoljuk meg az x 7! jjx j ; 3j függvény grafikonját, majd jellemezzük a függvényt!
Megoldás
Értelmezési tartomány: R y
4
Értékkészlet: [0; 1[ jx j 3
j x j ; 3
Zérushely: x1 = ;3, x2 = 3 2
Ha x < ;3, vagy ha 0 x < 3, a függvény 1
szigorúan monoton csökken.
;4 ;2 ;10 x
Ha ;3 < x< 0, vagy ha x 3, a függvény 1 2 3 4
szigorúan monoton nő. jx j ; 3
Minimumhely: x = ;3 és x = 3, minimum-
érték: 0
x = 0-nál lokális maximumhelye van. Lokális
maximumérték: 3.
Páros függvény.
150

C M Y K
Fggvnyek
Másodfokú függvény
y Az f : R ! R, x 7! x 2 másodfokú függvény:
7
x2 6 Értelmezési tartomány: R
5 Értékkészlet: [0; 1[
4 Zérushely: x = 0
3 Ha x < 0, a függvény szigorúan monoton
2 csökken.
1 Ha x 0, a függvény szigorúan monoton nő.
;4 ;2 ;10 1 2 3 4 x Minimumhely: x = 0, minimumérték: 0
Páros függvény.
EFINÍCIÓ: Az f (x ) = ax 2 + bx + c (a 0) függvényt másodfokú függ-

D vénynek nevezzük.
A másodfokú függvény képe parabola.
A másodfokú függvény grafikonjának megrajzolását segíti, ha a hozzárendelési uta-

sítást átalakítjuk f (x ) = A (x + B )2 + C formába. Ebből az alakból leolvasható,
hogy a parabola tengelypontjának koordinátái T (;B ; C ). Ha A értéke pozitív, ak-
kor x = ;B a függvény minimumhelye, minimumértéke C . Ha A értéke negatív, a
függvénynek maximuma van. Maximuhelye x = ;B , értéke pedig C .
4. példa
Készítsük el az x 7! (x + 3)2 ; 2 függvény grafikonját, és jellemezzük a függvényt!

1
2
Megoldás y
(x + 3)2
Értelmezési tartomány: R 1(
2 x + 3)2
Értékkészlet: [;2; 1[
Zérushely: x1 = ;5 és x2 = ;1
7
x2 6
Ha x < ;3, a függvény szigorú- 5
an monoton csökken.
4
Ha x ;3, a függvény szigorú- 3
an monoton nő. 2
Minimumhely: x = ;3, minimu- 1
mérték: ;2
A függvény nem páros, és nem ;8 ;6 ;4 ;2 ;10 1 2 3 4 x
páratlan.
1 (x + 3)2 ; 2 ;2
2
151

C M Y K
Fggvnyek
Négyzetgyökfüggvény
EFINÍCIÓ: Egy invertálható f (x ) függvény inverz függvényének nevez-

D zük azt az f ;1 (x ) függvényt, amely minden, az f függvény értékkészletébe
tartozó f (x ) helyen az x értéket veszi föl.
f ;1 ;f (x ) = x , azaz f (x ) 7! x .
A négyzetgyökfüggvény a [0; 1] halmazon értelmezett x 7! x2 függvény inverz
függvénye.
p
Az f : R ! R, x 7! x négyzetgyökfügg-
y
4
vény: p
Értelmezési tartomány: [0; 1[
3 x
2
Értékkészlet: [0; 1[ 1
Zérushely: x = 0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
A függvény szigorúan monoton nő.
Minimumhely: x = 0, minimumérték: 0
5. példa
p
Rajzoljuk meg a valós számok halmazán értelmezett x 7! ; x + 2 függvény grafi-
konját, és jellemezzük a függvényt!
Megoldás
Értelmezési tartomány: [0; 1[ y
Értékkészlet: ] ; 1; 2] 4
Zérushely: x = 4 3 px
2
;p x + 2
A függvény szigorúan monoton csökken.
Maximumhely: x = 0, maximumérték: 2
+2
x
;10 1 2 3 4 5 6 7 8
;2
;3 ;px
152

C M Y K
Fggvnyek
Lineáris törtfüggvény
y
7 Az f : R ! R, x 7! x1
6 lineáris törtfüggvény:
5 Értelmezési tartomány:
4
1
R n f0 g
3 x
Értékkészlet: R n f0g
2
Zérushely: nincs
;7 ;5 ;3 Ha x < 0, a függvény szi-
0 1 2 3 4 5 6 7 x gorúan monoton csökken.
;2 Ha x > 0, a függvény szi-
;3 gorúan monoton csökken.
;4 Minimuma, maximuma
;5 nincs.
;6 Páratlan függvény.
;7
6. példa
Készítsük el az x 7! x ;1 1 + 2 függvény grafikonját, és jellemezzük a függvényt!

y Megoldás
7 Értelmezési tartomány:
6
1 1
R n f1g
5 ;1 +2
x x
Értékkészlet: R n f2g
Zérushely: x = 05
4
Ha x <
3
1, a függvény szigorú-
2
v(1; 2) an monoton csökken.
;7 ;5 ;3 Ha x > 1 a függvény szigorúan
0 2 3 4 5 6 7 x monoton csökken.
Minimuma, maximuma
nincs.
;4 Nincs paritása.
;5
;6
;7
153

C M Y K
Fggvnyek
1. A kérdések a grafikonon látha- y

tó függvényre vonatkoznak.
1
a) Add meg a függvény ér-
telmezési tartományát! ;3 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
b) Add meg a függvény érték- ;2
készletét!
c) Add meg azt a tartományt (tartományokat), ahol a függvény szigorúan
monoton nő!
d) Add meg azt a tartományt (tartományokat), ahol a függvény monoton
csökken!
e) Add meg a függvény zérushelyét!
f) Add meg a függvény abszolút maximumhelyét és -értékét!
g) Invertálható-e a függvény?
2. Válaszd ki a következő grafikonok közül azt, amelyik lehet függvény grafi-
konja!
A) B)
y y
4
3
2
1 1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 x ;5 ;3 ;1 0 1 2 3 4 x
;2
;3
;4
C) D)
y y
3 3
2 2
1 1
;2 0 1 2 3 4 x ;2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
;2 ;2
;3 ;3
154

C M Y K
Fggvnyek
3. Melyik lineáris függvénynek ;2 a meredeksége a felsoroltak közül?
A: x 7! ;2 + x B : x 7! ;2x + 3
C : x 7! 2x ; 2 D : x 7! 4x + 6 ; 6x + 4
4. Melyik pont van rajta az x 7! ;4x + 5 függvény grafikonján?

A 5
; ;0
4
B (1; 3) C 2
3
;2 D (1; 1)
5. Hány rácsnégyzetnyi lesz a területe annak a háromszögnek, melyet az
x 7! ;2x + 6 függvény grafikonja és a két kordinátatengely határol?
a) 12 b) 9 c) 18 d) 36
6. Mi lesz a töréspontja az x 7! 2 ; jx ; 3j függvény grafikonjának?
A(3; 2) B (2; 3) C (2; ;3) D (;3; 2)
7. Mekkora területű háromszöget zár közre az x 7! ;jx ; 2j + 4 függvény gra-
fikonja és az x tengely?
8. Add meg az x 7! (x + 4)2 + 1 másodfokú függvény grafikonjának tengelypont-
ját!
A(;4; ;1) B (;2; ;1) C (;4; 1) D (2; 1)
9. Válaszd ki, melyik az ábrán látható grafikonhoz tartozó hozzárendelési utasí-
tás!
q p
A: x 7! jx j B : x 7! ; x
p p
C : x 7! x 2 D : x 7! ;x
y
4
3
2
1
;7 ;5 ;3 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
155

C M Y K
Fggvnyek
10. Válaszd ki, melyik az ábrán látha- y
tó grafikonhoz tartozó hozzárendelé- 4
si utasítás! 3
A: x 7! (xx ;;3)3 2
2
1
B : x 7! x ;x ;6x3+ 9 ;2 x
2
0 1 2 3 4 5 6 7 8
C : x 7! x ; 3 ;2
D : x 7! 3 ; x ;3
;4
;5
si utasítás! 6
A: x 7! x 2 ; 2 5
B : x 7! (x ; 2)2 4
C : x 7! (x + 2)2 3
2
D : x 7! x 2 + 2 1
;6 ;4 ;2 ;10 1 2 x

si utasítás! 6
A: x 7! x 2 + 2x + 1 5
B : x 7! ;x 2 + 1 4
C : x 7! x 2 ; 2x + 1 3
D : x 7! x 2 ; 1
2
1
;4 ;2 ;10 1 2 3 4 x
156

C M Y K
Fggvnyek
1. Lerajzoltuk néhány függvény grafikonját. Az állítások ezekre a függvényekre

vonatkoznak.
y
7 f
6
5
4 i
3
h
2
1
g
;3 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 x
;2
;3
;4
Sorold fel azoknak a függvényeknek a jelét minden állítás esetén, amelyekre
igaz az állítás. Vigyázat! Ez nem „totó”, tehát lehetséges olyan állítás, amely
több függvényre is igaz, és az is előfordulhat, hogy valamely állítás egyik
függvényre sem vonatkozik!
a) A függvénynek nincs zérushelye.
b) A függvénynek 1-nél több zérushelye van.
c) Az x = 6 zérushelye a függvénynek.
d) Páros függvény.
e) A függvény szigorúan monoton nő.
f) Szélsőértéke van x = 4-nél.
g) A függvénynek nincs minimuma.
h) A függvénynek nincs maximuma.
i) A függvénynek pontosan 1 zérushelye van.
2. Az alábbi függvények értelmezési tartománya a [;3; 6[ intervallum. Rajzold
meg a függvények grafikonját, majd állapítsd meg az értékkészletüket és a
zérushelyüket is!
a) a (x ) = 2x + 6 b) b(x ) = 05x + 3 c) c(x ) = ; x
2
3
2 + 3x
d) d (x ) = x ; 1 e) e (x ) = 5 ; x f) f (x ) =
4
3 2
3x ; 18 x 2
;9
g) g (x ) = h) h (x ) =
x ;6 x ;3
157

C M Y K
Fggvnyek
3. Rajzold meg a függvények grafikonját, és add meg az értékkészletüket és
zérushelyüket!
a) [;1; 3[! R, x 7! ; x + 2 b) ];6; 2] ! R, x 7! 4
5
3
4x 2 ; 4
c) [;4; 0] ! R, x 7!
x ;1
4. Add meg annak a lineáris függvénynek a hozzárendelési utasítását, melynek
grafikonja
a) áthalad a P (4; ;3) ponton, és meredeksége: ;3;
b) áthalad az A(;2; 1) és B (1; 7) ponton.
5. Add meg annak a lineáris függvénynek a hozzárendelési utasítását, melynek
grafikonja a g (x ) = 2x ; 6 függvény grafikonját az M (5; 4) pontban metszi, és
a két egyenes és az x tengely által bezárt háromszög területe 12 területegység!
6. A függvény grafikonjának megrajzolása után add meg a szélsőértékének he-
lyét és értékét!

2
a) x 7! j ; 2x + 4j b) x 7! x ; 4
3

c) x 7! 3 ; x d) x 7! ; j2x + 6j
3
4
7. A függvény grafikonjának megrajzolása után add meg az értékkészletét és
zérushelyét!
a) a (x ) = ;05 jx j b) b(x ) = jx ; 5j ; 4
c) c(x ) = ;3 jx j + 9 d) d (x ) = jx + 35j + 1
8. A függvény grafikonjának megrajzolása után add meg az értékkészletét!
a) a : R ! R, x 7! (x + 1)2 ; 3
b) b: [0; 3[! R, x 7! ;(x ; 2)2
c) c: ];2; 4] ! R, x 7! x 2 ; 6
1
2
d) d : [;1; 0] ! R, x 7! 2(x + 1)2 ; 2
9. Az f (x ) = x 2 + bx + c függvény grafikonja áthalad az A(0; 1) és a B (;3; ;2)
ponton.
a) Határozd meg b és c értékét!
b) Rajzold meg a függvény grafikonját!
c) Számítsd ki a függvény 07-nél felvett helyettesítési értékét!
;p
d) Döntsd el, hogy a függvény grafikonja a P 3; 11 pont alatt vagy felett
halad-e!
158

C M Y K
Fggvnyek
10. Rajzold meg a függvények grafikonját, majd számítsd ki a függvények he-
lyettesítési értékét a következő helyeken: x = ;1; x = 2, x = 100!

2 jx j + 5 ha x <
f (x ) = ;;1 ha x 3
3
jx ; 2j ; 3 ha x <

g (x ) = ;jx + 5j ha x 44
(
(x + 1)2 ; 2 ha
x<
h (x ) = 0
05x ; 1
x 0 ha
(
i (x ) = ;(x ; 1) + 2 ha x <
2
2
1 5 x ; 2 ha x 2
11. Rajzold meg az f , g , h és i függvények grafikonját, állapítsd meg az ér-
tékkészletüket, majd hajtsd végre ezen a grafikonon a megadott geometriai
transzformációt!
Olvasd le, hogy az így kapott grafikon milyen hozzárendelési utasításhoz tar-
tozhat! Az új függvények értékkészletét is add meg!
a) Tükrözd a grafikont az x tengelyre!
b) Tükrözd a grafikont az y tengelyre!
f : [;1; 4] ! R, x 7! x + 1
g : [0; 4[! R, x 7! jx ; 1j
h : ];3; 5] ! R, x 7! x2
2
i : [;3; 3[! R, x 7! x1
12. Határozd meg a függvény lehető legbővebb értelmezési tartományát! Rajzold
meg a grafikonját, majd add meg, mely intervallumokon csökken, illetve nö-
vekszik a függvény!
a) a (x ) = ; b) b(x ) =
2 1
x x +3 ;1
c) c(x ) = d (x ) = 2 ;1 x
1
d)
x ;1
+3
13. Rajzold meg a függvény grafikonját! Állapítsd meg a zérushelyét, valamint

azt, hogy az értékkészletében hány egész szám van!
a) x 7! x ;3 1 b) x 7! x4 ; 2
c) x 7!
x +3 d) x 7!
x ;4
x +2 x ;6
159

C M Y K
Fggvnyek
14. Add meg a függvények lehető legbővebb értelmezési tartományát!
p p
a) a (x ) = x ; 32 b) b(x ) = 7 ; 2x
p p
c) c(x ) = 3 x ; 8 d) d (x ) = 6 5 ; x
p
p p
e) e (x ) = x + 7 + 5 ; x f) f (x ) = p
x +7
5;x
p p p
g) g (x ) = 2x ; 10 x + 1 h) h (x ) = (2x ; 10)(x + 1)
s p
i) i (x ) =
x ;5
j) j (x ) = p
x ;5
6 ; 2x 6 ; 2x
p
3;x
k) k (x ) = p l) l (x ) = p 2
1
5
x ;1 4x ; 4x + 1
15. A hozzárendelési utasításban szereplő kifejezések értelmezési tartományának
meghatározása után rajzold meg a függvény grafikonját!
p p
a) x 7! px ; 3 b) x 7! p;x
c) x 7! 4x + 4 d) x 7! x ; 2 ; 1
16. A hozzárendelési utasításban szereplő kifejezések értelmezési tartományának
meghatározása után rajzold meg a függvény grafikonját!
q q
a) x 7! jx j b) x 7! jx ; 1j
p
p 9x ; 18
c) x 7! 4 x 2 d) x 7! p
x ;2
17. Az ábrázolt függvények alaphalmaza a [;2; 2[ in- y
tervallum. A hozzárendelési utasítások pedig: 6 j
f (x ) = 15x ; 3 g (x ) = 05x + 1 5 i
h (x ) = ;x 2 + 4 i (x ) = 5 ; x 4
j (x ) = x ;1 1 k (x ) = jx + 1j ; 1 h 3
2
Párosítsd a függvénytulajdonságokhoz azoknak a
hozzárendelési utasításoknak a betűjelét, amelyek- 1 g
re az adott tulajdonság érvényes!
k 0 1 x
a) A függvény a teljes alaphalmazon szigorúan
monoton nő.
;2 f
b) A függvény a teljes alaphalmazon szigorúan
monoton csökken.
;3
c) A függvénynek két zérushelye van, ;4
d) A függvénynek legfeljebb 1 zérushelye van.
e) A függvénynek nincs zérushelye.
160

C M Y K
Fggvnyek
f) A függvénynek van minimuma.
g) A függvény korlátos.
h) A függvénynek van maximuma.
i) Páros függvény.
Hatvny- s gykfggvnyek
Hatványfüggvények
f : R ! R, x 7! x 2 , n 1, n 2 N
n
y
Páros kitevőjű hatványfüggvények. xx86
Értelmezési tartomány: R
Értékkészlet: [0; 1[
6
x4
Zérushely: x = 0 x2
5 n
Ha x < 0, a függvény szigorúan monoton csökken. 4

Ha x 0, a függvény szigorúan monoton nő. 3
Minimumhely: x = 0, minimumérték: 0
2
Páros függvény.
1
;1 0 1 x
y x5 f : R ! R, x 7! x 2 +1 , n
n
1, n 2 N
x 7
x 2 +1
n Páratlan kitevőjű hatványfüggvények.
4 Értelmezési tartomány: R
x3 Értékkészlet: R
Zérushely: x = 0
3
2 A függvény szigorúan monoton nő.

1 Minimuma, maximuma nincs.
Páratlan függvény.
;1 0 1 x
;1
;2
161

C M Y K
Fggvnyek
Gyökfüggvények
A páros kitevőjű hatványfüggvények csak az értelmezési tartományuk bizonyos rész-
halmazain invertálhatók.
A páratlan kitevőjű hatványfüggvények mindig invertálhatók. Ezek inverze az
p
f : R ! R, x 7! 2 +1 x , n 1, n 2 N
n
gyökfüggvény.
Az f : R ! R, x 7! 3 x
p y
függvény:
3
p
3
x
2
1
Értékkészlet: R
Zérushely: x = 0 ;7 ;5 ;3 ;1 0 1 2 3 4 5 6 7 x
A függvény szigorúan ;2
monoton nő. ;3
Minimuma, maximuma
nincs.
Páratlan függvény.
p
Az f : [0; 1[! R, x 7! 2 x , n 1, n 2 N függvény a [0; 1[ halmazon értelmezett
n
x 7! x 2 függvény inverz függvénye.

n
p
Az f : [0; 1[! R, x 7! 4 x
függvény:
Értelmezési tartomány: [0; 1[
Értékkészlet: [0; 1[
y
Zérushely: x = 0
3
p
2 4
x
A függvény szigorúan monoton nő. 1
Minimumhelye: x = 0, értéke: 0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 x
Maximuma nincs.
Nem páros és nem páratlan függvény,
röviden: nincs paritása.
Példa
p
Rajzoljuk meg az f : [0; 9[! R, x 7! 2 3
x ; 1 függvény grafikonját, majd jelle-
mezzük a függvényt!
162

C M Y K
Fggvnyek
Megoldás y
ÉT: [0; 9[
ÉK: [;2; 4[
Zérushely: x = 1
3
p
2 2 3
x ;1
A függvény szigorúan monoton nő. 1
Minimumhelye x = 0, értéke ;2 x
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Maximuma nincsen, de legkisebb felső kor-
látja a 4.
Az exponenciális és a logaritmusfüggvények
Az f : R ! R, x 7! a , a > y
a a
x
0, x x
a 1 exponenciális függvény: 9
8
7
Értékkészlet: ]0; 1[ 6
Zérushely: nincs 5
Ha 0 < a< 1, a függvény szigorú- 4
an monoton csökken.
a<
0 3 a>
0
Ha a > 1, a függvény szigorúan 2
monoton nő. 1
Minimuma, maximuma nincs.
;5 ;3 ;;1 10 1 2 3 4 5 x
Alulról korlátos függvény.
f : ]0; 1[! R, x
Az 7! log x, y
a>0, a 1 függvény:
a
5
4
Logaritmusfüggvény.
loga x
3
Értelmezési tartomány: ]0; 1[
2 a>
1
Értékkészlet: R 1
Zérushely: x = 1
x
Ha 0 < a< 1, a függvény szigorú- ;10 1 2 3 4 5 6 7 8 9
an monoton csökken. ;2 loga x
0<
a<1
Ha a > 1, a függvény szigorúan ;3
monoton nő. ;4
Minimuma, maximuma nincs.
Az f : R ! R, x 7! a , a >
x
0, a 1 függvény inverz függvénye a g : ]0; 1[! R,
x 7! log x függvény. Ez fordítva is igaz: a logaritmusfüggvénynek is inverze az
a
ugyanolyan alapú exponenciális függvény.
163

C M Y K
Fggvnyek
1. Válaszd ki az alábbi függvények közül a páros, illetve páratlan függvényeket!

p
A: x 7! 2 3 x B : x 7! (x + 1)4 C : x 7! x 3 ; 1 D : x 7! ;x 6
2. Add meg az alábbi függvények lehető legbővebb értelmezési tartományát!
q q
a) a (x ) = log7 (6 ; 5x ) b) b(x ) = log0 7 (6 ; 5x )
c) c(x ) = log0 7 j6 ; 5x j

d) d (x ) = log7 (4 ; x 2 )
q
e) e (x ) = log7 (4 ; x 2 )
3. A függvények görbéjének megrajzolása nélkül állapítsd meg, mely exponen-
ciális, illetve logaritmusfüggvények növekednek, illetve csökkennek!
x
x
a) a (x ) = b) b(x ) =
5 4
4 5
c) c(x ) = ; x
d) d (x ) = logp2 x ; 1
p
e) e (x ) = log 2 x f) f (x ) = 2 ; 1
x
3
x
g) g (x ) = ; p1 h) h (x ) = log0 3 x ; 10

3
i) i (x ) = ; lg x
4. Válaszd ki, melyik hozzárendelési utasítás tartozik az ábrán látható grafikon-
hoz!
p
A: x 7! log0 5(;x )

B : x 7! ; x
p p
C : x 7! x D : x 7! ;x
y
4
3
2
1
;9 ;7 ;5 ;3 ;1 0 x
1. Rajzold meg a hatványfüggvény grafikonját! Add meg az értékkészletét és a

zérushelyét is!
a) a : x 7! x 4 ; 1 b) b: x 7! (x ; 1)3
c) c: x 7! 025 x5 d) d : x 7! ;
3
x
2
164

C M Y K
Fggvnyek
2. Rajzold meg a függvények grafikonját, majd válaszd ki, hogy melyik páros,
illetve páratlan a függvények közül!
a) a (x ) = ;
x3 b) b(x ) = x 4 ; 4 c) c(x ) = 1 ; (x ; 1)3
2
3. Rajzold meg az adott alaphalmazon értelmezett függvény grafikonját! Add
meg az értékkészletét, és keresd meg a maximum-, illetve minimumhelyét is!
a) [;2; 0[! R, x 7! (x + 1)4
b) ]0; 3] ! R, x 7! x 3 ; 3x 2 + 3x ; 1
4. Az adott halmaz részhalmazaként add meg a függvény értelmezési tartomá-
nyát, majd rajzold meg a grafikonját! Állapítsd meg az értékkészletét is!
p
a) a : [;2; 6[! R, x 7! 2 3 x
p
b) b: ];2; 6] ! R, x 7! ; 4 x
p
c) c: [;4; 4] ! R, x 7! 5 x + 1
p
d) d : ];2; 7] ! R, x 7! 5 ; 3 x + 1
5. Add meg az alaphalmazhoz tartozó értékkészletet, majd rajzold meg a függ-
vény grafikonját!
a) a : ];3; 2] ! R, x 7! 3 +1 ; 1 x
x ;2
b) b: [0; 5[! R, x 7! 1
3
22
c) c: ];2; 2] ! R, x
x
7! ;4
4
d) d : [;4; 3] ! R, x
x
2
7! ;
3
6. Add meg a függvény lehető legbővebb értelmezési tartományát!
a) a (x ) = log7 (6 ; 5x )
b) b(x ) = log7 (x ; 05) ; log7 (6 ; 5x )
log (x ; 05)
c) c(x ) = 7
log7 (6 ; 5x )
6 ; 5x
d) d (x ) = log7
x ; 05
7. Rajzold meg az x 7! log2 (2 ; x ) függvény grafikonját, és jellemezd a függ-
vényt!
165

C M Y K
Fggvnyek
8. Add meg a grafikonon látható y
függvények hozzárendelési utasí-
tását, majd számítsd ki a keresett f
helyettesítési értékeket! 4

3
f 13 2 g
f (27) 1
g (;05) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
g (31)
9. Válaszd ki a halmazok közül azt, amelyen értelmezni lehet a függvényt!
Például: Mivel az f (x ) =
1
x ; 2 függvény legbővebb lehetséges értelmezé-
si tartománya R n f2g, ezért megfelel lehetséges értelmezési tartománynak a
]2; 5] nyílt intervallum, de nem lehet értelmezési tartománya az ]1; 3] inter-
vallum, mert abban benne van a 2 is.
;
log2 x 2 ; 25
a) x 7! p ,
x ;3
halmazok: A: ]3; 10], B : ]5; 10], C : [5; 10[
p
b) x 7! 2 ; 05,
x
halmazok: A: [0; 1], B : ];1; 1], C : [;1; 1[, D : ];1; 05]

c) x 7! p
1
,
3
4 ; x2
halmazok: A: [;2; 2], B : [10; 15], C : [;5; 0[, D : [;6; ;4]
10. Ábrázold közös koordináta-rendszerben az f (x ) = 2x és a g (x ) = 3 ; 1 x
függvények grafikonját! Olvasd le a grafikonról, mely egész számok esetén

teljesül a 2x 3 ; 1 egyenlőtlenség!
x
11. Grafikusan oldd meg az egyenletet a valós számok halmazán!

p
a) jx + 1j = x + 3
p
b) x ; 1 = ; 1
x2 c) x + 1 = 2
3 x
2 2
12. Grafikusan oldd meg az egyenlőtlenséget a valós számok halmazán!
a) x 2 ; 2 <
;jx j b) (x ; 3)2 5 ; x c) x + 1
2
x
166

C M Y K
Fggvnyek
Sorozatok
D EFINÍCIÓ: A sorozat olyan függvény, melynek értelmezési tartománya a

pozitív egész számok halmaza.
EFINÍCIÓ: Ha egy sorozatnál bármely n

D a ;1 <
n a n
2 esetén teljesül, hogy
akkor a sorozat szigorúan monoton nő, ha bármely n esetén teljesül, hogy

a ;1 >
n a n
a sorozat szigorúan monoton csökken.
EFINÍCIÓ: Egy sorozat korlátos, ha van két olyan K < L szám, amelyek
D közé esik a sorozat minden tagja, azaz minden pozitív egész n -re
K a L: n
D EFINÍCIÓ: Számtani sorozatnak nevezzük azt a sorozatot, melyben az

egymást követő tagok különbsége állandó (d ).
A számtani sorozat n -edik tagját és az első n tagjának összegét a következő kép-
letekkel számíthatjuk ki:
a = a1 + (n ; 1) d
n
s = a1 +2 a n:
n
n
D EFINÍCIÓ: Mértani sorozatnak nevezzük azt a sorozatot, amelynek min-

den tagja úgy keletkezik, hogy az előző tagját megszorozzuk egy 0-tól kü-
lönböző számmal (q ).
A mértani sorozat n -edik tagját és az első n tagjának összegét a következő kép-
letekkel számítjuk ki:
a = a1 q ;1
n
n
s = a1 qq ;;11
n
ha q 1 és s = n a1 , ha q = 1.
n
167

C M Y K
Fggvnyek
1. Egy sorozat első tagja a 8, a harmadik tagja pedig a 18. Add meg a sorozat
második tagját úgy, hogy a sorozat
a) számtani legyen;
b) mértani legyen!
2. Folytasd az 1; 2; . . . sorozatot még két taggal úgy, hogy a sorozat
a) számtani legyen;
b) mértani legyen!
3. Válaszd ki a mértani sorozatok közül a monoton növekvőket, ha adott az első
tag és a kvóciens!
A: a1 = 2, q = 23 B: b1 = ;2, q = 23
C: c1 = ;2, q = 23 D: d1 = ;2, q = ; 32
4. Tagja-e, és ha igen, akkor hányadik tagja az adott szám a sorozatoknak?
a) A = 75, a = 7n ; 2
n b) B = 1044, b = 8n ; 20 n
c) C = , c =5 3 d) D = , d =2 3
1 n
2 n
n n
3 27
1. Egy mértani sorozatban a harmadik és ötödik tag szorzata 9, a második és

negyedik tag szorzata pedig 16. Állapítsd meg a sorozat első tagját és hánya-
dosát!
2. Egy számtani sorozatban az első 3 tag összege 15, az első három tag szorzata
118,95. Mekkora lesz a sorozat első tagja és a különbség?
3. Számítsd ki a 4 első hat hatványának
a) összegét; b) szorzatát!
4. Írd fel tízes számrendszerben a következő 5-ös számrendszerbeli számot!
2222225
5. Egy mértani sorozat első tagja a 4, első három tagjának összege 19. Írd fel a
sorozat első három tagját!
168

C M Y K
Fggvnyek
6. Számítsd ki a mértani sorozat első tagját, ha
a) q = 4 és S7 = ;54 610;
b) q = 02; S6 = ;39062!
7. Három szám egy mértani sorozat három egymást követő tagja. Szorzatuk
1728. Ha a harmadik számból 6-ot levonunk, egy számtani sorozat három
egymást követő tagjához jutunk.
Mekkora ennek a számtani sorozatnak a differenciája?
8. Három szám egy számtani sorozat három egymást követő tagja. Ha az el-
ső számhoz 36-et adunk, egy mértani sorozat három egymást követő tagját
kapjuk, melyek összege 156.
Határozd meg ezeket a számokat!
9. Egy 200 000 fős kisváros lakossága 10 év alatt 10%-kal nő.
a) Hány százalékkal nő évente?
b) Ha évente 500 új lakos érkezne a városba, hány fővel nőne a lakosság 10
év alatt? (Feltételezzük, hogy minden évben ugyanolyan arányú a növe-
kedés.)
10. Két ügynök ügyfeleket gyűjt internetes előfizetésre. Egyikük hónapról hónap-
ra 10-zel több embert szervez be, másikuk hónapról hónapra 5%-kal növeli
az előfizetők számát.
Melyikük szerez több előfizetőt az év folyamán, ha az első hónapban mind-
ketten 50 előfizetőt szereztek?
a) Ábrázold az f (x ) =
3
1.
x ;2
függvény grafikonját!
3
b) Oldd meg a
x ;2
0 egyenlőtlenséget!
c) Add meg az összes olyan egész x értéket, ahol az f (x ) =

3
x ; 2 függvény
grafikonja rácsponton halad át! (Rácspontnak nevezzük azt a pontot a
koordináta-rendszerben, melynek mindkét koordinátája egész.)
d) Egy osztályban javító dolgozatot írtak matematikából, amelyben a fenti
c) feladat is szerepelt. Javításkor a matematikatanár azt tapasztalta, hogy
bár senki sem adott tökéletes megoldást, és minden diák dolgozatában
szerepelt legalább egy jó rácspont, de rossz egyikben sem, mégsem volt
két olyan dolgozat, amelyben ugyanazokat a rácspontokat adták volna
meg. Maximum hányan írhatták meg a javító dolgozatot?
169

C M Y K
Fggvnyek
a) Ábrázold a valós számok halmazán értelmezett f (x ) =

2
2.
x ;3
függvény
grafikonját!
b) F halmazt, mely az f függvény értelmezési
Add meg azt az
p
tartománya!
c) Ábrázold ugyanebben a koordináta-rendszerben a g (x ) = x + 4;3 függ-
vény grafikonját!
d) Add meg azt a G halmazt, mely a g függvény értelmezési tartománya!
e) Add meg az F \ G halmazt, és ábrázold számegyenesen!
f) Add meg azoknak a rácspontoknak a koordinátáit, melyek rajta van-
nak az f függvény grafikonján! (Rácspontnak nevezzük azt a pontot a
koordináta-rendszerben, amelynek mindkét koordinátája egész.)
g) Add meg azokat a [0; 8] intervallumba eső egész számokat, amelyekre
p
x ; 3 x + 4 ; 3!
<
2
teljesül, hogy
3. Nevezzük A-nak azt a halmazt, amely az a függvény lehető legbővebb értel-

mezési tartománya, B és C pedig a b és c függvény lehető legbővebb értel-
mezési tartománya legyen!
Az alábbi ábrák közül melyik adja meg a három halmaz viszonyát?
a (x ) = (x + 4)(1x ; 2)
b(x ) = log2 (x + 4)
p
c(x ) = x 2 + 8x + 16
1. 2. 3. 4.
A B 5. A B
A B A B A B
C C C C C
4. Egy dolgozatban három feladat volt, ezeket a megoldásaikkal együtt adjuk

meg.
a) Válaszd ki az előforduló megoldások közül a helyeseket!
A dolgozat a következő feladatokat tartalmazta:
Oldd meg grafikusan a következő egyenleteket és egyenlőtlenségeket!
1. Oldd meg a valós számok halmazán!
x + 3 ;05 (x + 3)2
170

C M Y K
Fggvnyek
Előforduló megoldások:
I. ];5; ;3]
II. [;5; ;3]
III. ;5 x ;3
1;x
log 1 x >
3 2
I. ]0; 1] ]3; 1]
II. 1 x 3
III. Az x pozitív szám kisebb mint 1, vagy nagyobb mint 3.
(x ; 1)3 4 ; 15x
I. Az x szám legalább 2.
II. x 2 [2; 1[
III. x 2
b) Akiknek ötösre sikerült a dolgozata, azok mind a három feladatot he-
lyesen oldották meg, de nem volt köztük két olyan, aki mind a három
feladatnál ugyanolyan módon adta volna meg a megoldást. Legfeljebb
hányan írták meg ötösre a dolgozatot?
5. a) Rajzold meg közös koordináta-rendszerben az f (x ) = x 3 függvény grafi-
konját, és az (x + 1)2 + (y ; 1)2 = 4 egyenletű kört!
b) Hány olyan rácspont van a kör belsejében, amely az f függvény görbéje
fölött van?
c) Mi a valószínűsége annak, hogy ezek közül a pontok közül véletlensze-
rűen kiválasztva kettőt, a távolságuk legfeljebb 14?
d) Készítsd el az előforduló szakaszhosszúságok gyakorisági grafikonját!
p
6. a) Rajzold meg közös koordináta-rendszerben az f (x ) = 3 x függvény gra-
fikonját, és az x 2 + y 2 = 9 egyenletű kört!
b) Hány olyan rácspont van a kör belsejében, amely az f függvény görbéje
fölött van?
c) A keletkezett pontok legyenek egy-egy háromszög csúcspontjai! Mekko-
ra a kerülete és a területe a létrehozható legkisebb, illetve legnagyobb
területű háromszögnek? Válaszod rácsegységben add meg!
171

C M Y K
Fggvnyek
7. a) Ábrázold közös koordináta-rendszerben az f (x ) = log2 x és a g (x ) = x ; 2
függvények grafikonját!
b) Olvasd le a grafikonról, mely egész számok esetén teljesül a
log2 x x ; 2 egyenlőtlenség!
c) A fenti egyenlőtlenség megoldáshalmazából választunk ki véletlensze-
rűen két különböző számot egy tört számlálójának és nevezőjének. Mi a
valószínűsége annak, hogy a kapott tört értéke egész lesz?
8. Egy fa g számtani sorozat első három tagjának összege 3. Egy fb g növekvő
n n
mértani sorozat második tagja ugyanaz, mint a számtani sorozat harmadik tag-
ja. A mértani sorozat első három tagjának szorzata 27, összegük pedig 105.
a) Add meg a számtani sorozat és a mértani sorozat első három tagját!
b) A koordináta-rendszerben az A, B és C pont első koordinátája a számtani
sorozat első három tagja, második koordinátája pedig a mértani sorozat
első három tagja: A(a1 ; b1 ), B (a2 ; b2 ), C (a3 ; b3 ). Határozd meg az ABC
háromszög legnagyobb szögét!
9. Édesanya egy különleges emeletes tortát sütött,
melyhez 8 tojást használt fel. A torta 3 darab, egyen-
ként 4 cm vastag részből állt, a felülnézeti képét mu-
tatja az ábra. A legfelső torta éle 15 cm.
Ez adta az ötletet, hogy – rekordállítás céljából – egy
óriástortát készítsenek ugyanilyen módon építkezve.
A legkisebb felső lap most is 15 cm oldalú négyzet, a
rétegek vastagsága 4 cm, de a torta magassága most
60 cm lett.
Hány tojás kellene ennek a tortának az elkészítéséhez?
172

C M Y K
Valsznsg-szmts s statisztika
Valószínűség-számítás és statisztika
Elemi esemny, esemnytr, esemny
A valószínűség-számítás története a 17. század közepén kezdődött, amikor Blaise
Pascal és Pierre de Fermat a kockajátékok vizsgálatáról levelezni kezdett egymás-
sal. Halmazelméleti megalapozása pedig a 20. század első felében történt, és Andrej
Kolmogorov orosz matematikus nevéhez fűződik.
Alapfogalmak:
A kísérlet olyan véletlen jelenség, amelynek kimenetele előre nem látható és

gyakorlatilag azonos körülmények között akárhányszor megismételhető.
D EFINÍCIÓ: A kísérlet kimeneteleit elemi eseményeknek hívjuk.

Az elemi események halmaza az eseménytér, jele: Ω.
Az esemény az eseménytér részhalmaza.
1. példa
Egy-egy cetlire ráírjuk az 1, 2, 3 számokat, majd kétszer húzunk egy lapot visszate-
véssel.
a) Adjuk meg az eseményteret! Hány elemi esemény alkotja?
b) Adjuk meg az A eseményt az elemi események felsorolásával, ahol A: „a húzá-
sok között szerepel a 2-es”.
c) Adjuk meg A elemszámát!
Megoldás
Egy elemi esemény egy számpár lesz. Visszatevéssel húzva ugyanaz a szám kétszer
is szerepelhet.
a) Az eseménytér megadható az elemi események
1. húzás
felsorolásával:
Ω = f(1 1); (1 2); (1 3); (2 1); (2 2); (2 3); Ω 1 2 3
(3 1); (3 2); (3 3)g,
ennek szemléltetését lásd az ábrán. 2. 1
Összesen 3 3 = 9 elemi esemény van az esemény- húzás
2
térben. Ezt így jelöljük: jΩj = 9.
3
173
TEX 2013. január 22. – (1. lap/173. old.) Matematika 9. (05VALOSZ)

C M Y K
b) Az első és a második húzás is lehet 2-es:
1. húzás
A= (1 2); (2 1); (2 2); (2 3); (3 2)g.
f
Vagy szemléltetve: A 1 2 3
2. 1
húzás
2
c) Öt eleme van az A halmaznak: jAj = 5. 3
2. példa
Oldjuk meg az 1. példát, ha a húzás visszatevés nélkül történik!
Megoldás
a) Most is számpárok lesznek az elemi események,
1. húzás
de ugyanaz a húzás kétszer nem szerepelhet. Így
Ω = f(1 2); (1 3); (2 1); (2 3); (3 1); (3 2)g. Ω 1 2 3
Szemléltetve:
Összesen 3 2 = 6 elemi esemény van. jΩj = 6. 2. 1
húzás
2
b) A = f(1 2); (2 1); (2 3); (3 2)g.

1. húzás
Vagy szemléltetve:
A 1 2 3
2. 1
húzás
2
c) Négyelemű az A halmaz: jAj = 4. 3
3. példa
a) Kétszer húzunk az 1, 2, 3, 4, 5 számok közül visszatevéssel, és egymás után
leírjuk a húzott számokat.
b) Négyszer húzunk az 1, 2, 3, 4, 5 számok közül visszatevéssel, és egymás után
leírjuk a húzott számokat.
Adjuk meg, hogy hány elemű az eseménytér a fenti esetekben!
Legyen A: „a számok között szerepel az 1-es”! Adjuk meg mindkét esetben, hogy
hány elemű az A esemény!
174

C M Y K
Megoldás
a) jΩj = 5 5 = 25, mert mindkét húzás kimenetele ötféle lehet. Nem szerepel az 1-es
4 4 = 16 esetben, tehát van a húzások között 1-es 25 ; 16 = 9 elemi esemény esetén.
Szemléltetve:
1. húzás
A 1 2 3 4 5
1
2.
2
húzás
3
9 elemi eseményt jelöltünk be.

b) Egy elemi esemény egy számnégyes lesz. Mindegyik húzás ötféle lehet, ezért
4 4
jΩj = 5 = 625. Nem tartalmaz egyest 4 = 256 elemi esemény. Tartalmaz egyest
4 4
5 ; 4 = 369 elemi esemény.
Összeszámolhatjuk a lehetőségek számát úgy is, hogy megnézzük, hogy hány olyan
elemi esemény van, amely négy, három, kettő, illetve egy 1-est tartalmaz.
Az eredmények:
4 darab 1-es ! 1 elemi esemény esetén;
3 darab 1-es ! 4 4 = 16 elemi esemény esetén;

4
2 darab 1-es ! 4 4 = 96 elemi esemény esetén;
2

4
1 darab 1-es ! 4 4 4 = 256 elemi esemény esetén.
3
Összesen 1 + 16 + 96 + 256 = 369 elemi esemény tartalmaz 1-est.
4. példa
Az 1, 2, 3, 4, 5 számok közül kihúzunk hármat visszatevés nélkül.
a) A kapott számokat egymás mellé írjuk, így egy rendezett számhármast kapunk.
b) Azt figyeljük meg, hogy milyen számok szerepelnek a kihúzottak között.
Hány elemű az eseménytér az a) és a b) esetben?
175

C M Y K
Megoldás
a) Az első húzás ötféle lehet, a második négyféle, a harmadik háromféle: 5 4 3 = 60
számhármast kaphatunk.
b) Öt szám közül hármat kell kiválasztanunk úgy, hogy a sorrend nem számít, azaz
5
egy ötelemű halmaz háromelemű részhalmazainak számát kell kiszámolni: = 10
3
a lehetőségek száma.
1. Kétszer feldobunk egy szabályos dobókockát. Megfigyeljük a dobott szá-

mokat.
a) Hány elemi eseményből áll az eseménytér?
b) Hány elemi eseményből áll az A: „Minden dobás 4-nél kisebb” esemény?
c) Hány elemi eseményből áll a B : „A dobások összege 9” esemény?
d) Szemléltesd közös táblázattal az Ω-t, A-t és B -t!
2. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számokat felírjuk egyforma cédulákra. Négyszer egy
lapot húzunk visszatevéssel. A kapott számokat egymás után leírjuk.
a) Hány elemi eseményből áll az eseménytér?
b) Hány elemi eseményből áll az A: „Csak páros számot húztunk” esemény?
c) Hány elemi eseményből áll a B : „Pontosan egy páros számot húztunk”
esemény?
3. Az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 számok közül kihúzunk kettőt visszatevés nélkül. Hány
elemű az eseménytér az a) és a b) esetben?
a) A kapott számokat egymás mellé írjuk.
b) Azt figyeljük meg, hogy milyen számok szerepelnek a kihúzottak között.
4. Úgy töltünk ki totószelvényeket, hogy egy 1-est, egy 2-est és egy x -et felírunk
egy-egy cédulára, és 14-szer húzunk visszatevéssel.
a) Hány elemű az eseménytér, azaz hányféle kitöltés lehetséges?
b) Hány elemű az A: „Minden tipp egyforma” esemény?
c) Hány elemű a B : „Nincs x a tippek között” esemény?
d) Hány elemű a C : „Az első 10 meccsre 1-es tipp szerepel” esemény?
176

C M Y K
Valsznsg
Egy nyereményt kisorsolhatunk hat csapat
között úgy, hogy egy új radírra felírjuk az
1, 2, 3, 4, 5 és 6 számokat, a radírt feldob-
juk, és a dobott sorszámú csapat kapja az
ajándékot. Érezzük, hogy ez nem igazságos,
mert „nem egyformák az esélyek”.
Dobjunk sokszor, és figyeljük meg minden
kísérletnél, hogy 3-ast kaptunk-e! A 3-as
dobások bekövetkezésének számát (a 3-as
a hármas gyakorisága k
gyakoriságát) osszuk el a dobások számával! Így
az összes dobás
=
n relatív
gyakoriságot kapjuk.
Megfigyelhetjük, hogy a relatív gyakoriság az n növekedésével egyre nagyobb stabi-
litást mutat, és egy bizonyos érték körül ingadozik. Ezt a számot hívjuk az A: „3-ast
dobunk” esemény valószínűségének.
relatív gyakoriság
01
0 20 40 60 80 dobások száma
A valószínűség-számítás axiomatikus felépítése három axiómára épül: az eseménytér

részhalmazaihoz (az eseményekhez) egy-egy 0 és 1 közötti számot rendelünk, me-
lyekre az alábbiak teljesülnek:
I. axióma: Tetszőleges A esemény esetén 0 P (A) 1.
II. axióma: Az Ω biztos esemény valószínűsége 1, azaz P (Ω) = 1.
III. axióma: Ha A és B egymást kizáró események, akkor P (A + B ) = P (A) + P (B ),
ahol A + B jelöli azt az eseményt, hogy A és B közül legalább az egyik bekövetkezik.
(Az A és a B egymást kizáró események, ha nem következhetnek be egyszerre.)
Műveletek eseményekkel
Az eseménytér egy halmaz, az események ennek részhalmazai. Az eseményekkel
műveleteket végezhetünk, ezek megegyeznek a halmazműveletekkel. A halmazok-
nál megismert összefüggések, például a De Morgan-azonosságok itt is használhatók.
177

C M Y K
Az esemény valószínűségének
A művelet neve, jele és szemléltetése
kiszámolása
Két esemény szorzata vagy metszete: A B . Az A B valószínűségének ki-
Ω A B
számolására nincs egyszerű sza-
bály, az adott feladatot kell meg-
A B vizsgálni. Általában hibás az A
és a B valószínűségének szorza-
tát tekinteni.
A B jelöli azt az eseményt, amikor A és B is

bekövetkezik.
Két esemény összege vagy uniója: A + B . P (A + B ) = P (A)+ P (B ) P (A B )
;
Ω A B
A+B
A + B az az esemény, amikor A és B közül

legalább az egyik bekövetkezik.
Két esemény különbsége: P ( A B ) = P ( A) P ( A B )
; ;
A ; B, illetve B A.
; Hasonlóan:
Ω A B Ω A B P (B A) = P (B ) P (A B )
; ;
A B ; B A;
Az A esemény komplementere: A. P (A) = 1 P (A)

;
Ω
A A
A akkor következik be, ha A nem.

Ha P (A), P (B ) és P (A B ) már ismert, akkor az összes olyan esemény valószínűsége

kiszámolható, amelyekben A és B esemény szerepel.
178

C M Y K
Példa
Legyen P (A) = 03; P (B ) = 04 és P (A B ) = 02!
Számoljuk ki az A + B , A ; B , B ; A, A, B A esemény valószínűségét!
Megoldás
P (A + B ) = P (A) + P (B ) ; P (A B ) = 03 + 04 ; 02 = 05
P (A ; B ) = P (A) ; P (A B ) = 03 ; 02 = 01
P (B ; A) = P (B ) ; P (A B ) = 04 ; 02 = 02
P (A) = 1 ; P (A) = 1 ; 03 = 07
A B A esemény azt jelenti, hogy B bekövetkezik, és A komplementere következik be
(vagyis A nem következik be), ezért: B A = B ; A. Tehát P (B A) = P (B ; A) = 02.
1. Legyen A: „Ötös lesz a matematikaérettségim”; B : „Legalább négyes lesz a

magyarérettségim”! Mit jelentenek az alábbi események?
a) A B b) A + B c) A ; B
d) B ; A e) A f) B + A
2. Legyen A: „Jövő szerdán esik az eső”; B : „Jövő szerdán nyer az iskola lány-
kosárlabdacsapata”! Fejezd ki A-val és B -vel az alábbi eseményeket!
C : Jövő szerdán esik az eső és nyer az iskola lány-kosárlabdacsapata.
D : Jövő szerdán nem esik az eső és nem nyer az iskola lány-kosárlabda-
csapata.
E : Jövő szerdán nem esik az eső vagy nyer az iskola lány-kosárlabdacsapata.
3. Egy céltáblára lövünk, és biztosan eltaláljuk.
Legyen az A esemény, Legyen a B esemény,
hogy ide esik a lövés: hogy a lövés ide esik:
Tegyük fel, hogy P (A) = 05; P (B ) =

1
6
és P (A B ) =
1
12
! Írd fel A és B
segítségével az alábbi eseményeket, és számítsd ki a valószínűségüket!
a) b) c) d)
179

C M Y K
A klasszikus valsznsgi modell
D EFINÍCIÓ: Ha az Ω eseménytér véges sok elemi eseményből áll, és min-

den elemi eseményhez ugyanakkora valószínűség tartozik, akkor klasszikus
valószínűségi modellről beszélünk
Ha n elemi esemény van a klasszikus modellben, akkor minden elemi esemény va-
lószínűsége: . Az A esemény valószínűségét a P (A) =
1 kedvező esetek száma
n összes eset száma
se-
gítségével számolhatjuk ki, ahol a „kedvező esetek száma” A elemszámát jelenti.
Rövidebben: P (A) =
A.j j
Ωj j
Klasszikus modell esetén az eseménytér és az események elemszámának kiszámolá-

sakor gyakran a kombinatorikában tanultakat (permutációk, variációk és kombinációk
számának kiszámolását) kell használnunk.
1. példa
Az 1, 2, 3, 4, 5 számokat egyforma cédulákra írjuk. Kétszer húzunk véletlenszerűen,
visszatevéssel. A: a kihúzott számok összege legalább hét. B : mindkét húzás páratlan.
Számítsuk ki az események valószínűségét! A; B ; A B ; B ; A + B ; A ; B
Megoldás
Az elemi események számpárok,
1. húzás
összesen 5 5 = 25 elemi ese-
mény van. Ezek egyformán valószí- 1 2 3 4 5
nűek. A klasszikus modell segítségé-
vel oldható meg a feladat. A kedve- 1
ző elemi eseményeket A esetén X- 2.
szel, B esetén alászínezéssel jelöltük húzás 2
az ábrán.
3
A táblázatból leolvasható, hogy
jAj = 10, és jB j = 9. 4
jAj
Így P (A) = = 04, és
10
= 5
jΩj 25
P (B ) = jjBΩjj = 259 = 036. A két esemény szorzatához három elemi esemény tarto-
jA B j
zik, ezért P (A B ) = = 012. A többi valószínűséget az ismert képletek
3
=
jΩj 25
segítségével határozzuk meg.
180

C M Y K
P (B ) = 1 P (B ) = 1 036 = 064
; ;
P (A B ) = P (A) P (A B ) = 04 012 = 028 és

; ; ;
P (A + B ) = P (A) + P (B ) P (A B ) = 04 + 036 012 = 064:

; ;
2. példa
Négyszer húzunk az 1, 2, 3, 4, 5 cédulákat tartalmazó kalapból visszatevéssel.
Mennyi az alábbi események valószínűsége?
A: Minden húzás eltérő.
B : Minden húzás megegyezik.
C : Nincs egyes a húzások között.
D : Van egyes a húzások között.
E : Az első két húzás egyes, a többi más.
F : Pontosan két egyes van a húzások között.
Megoldás
Minden húzás ötféle lehet, ezért jΩj = 54 = 625.
P (A) = 5 4625
3 2
= 0192:
A B esemény esetén az első húzás bármelyik szám lehet, de utána ugyanazt a számot
kell kihúzni: P (B ) = = 0008.
5111 1
=
625 125
A C esemény esetén minden húzás négyféle (2, 3, 4 vagy 5) lehet. Így
4
P (C ) = 454 = 04096:
A D esemény megegyezik C eseménnyel, ezért
;
P (D ) = P C = 1 ; P (C ) = 1 ; 04096 = 05904:
Az E esemény esetén az első két húzás egyféle lehet, a többi négyféle:
2 2
P (E ) = 1 544 = 00256:

Az F esemény esetén a két egyest
4
= 6-féleképpen „helyezhetjük el” a négy
2

4
12 42
helyre, a másik két húzás 4 4 = 16-féle lehet. Ezért P (F ) = = 01536.
2
54
181

C M Y K
3. példa
Tegyük fel, hogy az év minden évszaká-
ra egyforma eséllyel esnek a születésnapok,
azaz véletlenszerűen kiválasztva egy embert
mind tavaszra, mind nyárra és így tovább,
egyenlő eséllyel esik a születésnapja.
a) Mennyi az esélye, hogy 3 ember kö-
zül mindegyiknek más évszakban van a
születésnapja?
b) Mennyi annak az esélye, hogy 5 ember
közül egynek nyáron, a többinek más
évszakban van a születésnapja? Jan Gerritsz van Bronckhorst: nnep
(17. szzad)
Megoldás
A klasszikus modellt használhatjuk.
a) Mindegyik megkérdezett 4 választ adhat, ezért az összes lehetőség száma: 43 .
A kedvező lehetőségek száma: 4 3 2, így
p1 = 4 433 2 = 83 = 0375:
b) Öten mondhatják, hogy nyáron születtek, a többiek három-három évszakot említ-
hetnek:
4
p2 = 5 4 53 03955:
4. példa
Ötször húzunk visszatevés nélkül a magyar kártyából.
a) Mennyi az esélye, hogy az első három húzás zöld lesz, a negyedik piros és az
ötödik makk? (A magyar kártyában 32 lap van, köztük 8 piros, 8 zöld, 8 tök és
8 makk.)
b) Mennyi az esélye, hogy pontosan három zöld húzás lesz?
c) Mennyi az esélye, hogy mindegyik kihúzott lap megegyező színű lesz?
Megoldás
Az elemi események rendezett számötösök. Az összes lehetőség:
= 24 165 120:
32!
32 31 30 29 28 =
27!
a) A kedvező lehetőségek száma 8 7 6 8 8. Így a keresett valószínűség:
p1 = 32 8317

688
30 29 28
89 10;4 :
182

C M Y K

b) 1. megolds: A három zöldet 53 = 10-féleképpen helyezhetjük el, és 8 7 6-
féleképpen húzhatjuk ki őket, a maradék két lapot 24 23-féleképpen húzhatjuk ki,
helyük már meghatározott. A valószínűség:

5
8 7 6 24 23
p2 = 323
31 30 29 28
007675:
2. megolds: A feladatot megoldhatjuk úgy is, hogy egyszerre választunk ki öt lapot,

32
azaz nincs sorrend. Ilyenkor az összes lehetőség: , a kedvező lehetőségek száma:
5
8 24
. A keresett valószínűség:
3 2

8 24

p2 = 3 322 007675:
5
c) 1. megolds: Az első lap bármi lehet, a többinek ugyanolyan színűnek kell lennie:
p3 = 3232317 306

54

29 28
1112 10
;3
:
2. megolds: Most is megoldhatjuk a feladatot úgy,hogy egyszerre választunk ki öt
32
lapot, azaz nincs sorrend. Az összes lehetőség: , a kedvező lehetőségek száma:
5
8
4 , hiszen nyolc egyforma lap közül választunk ki ötöt, de ez lehet zöld, piros,
5
tök és makk (azaz négyféle). A keresett valószínűség:

8
4
p3 = 325 1112 10;3 :
5
1. 1-től 100-ig felírjuk a számokat egyforma cédulákra, majd egyet húzunk vé-
letlenszerűen. Mennyi az esélye, hogy
a) 27-nél nagyobbat húzunk;
b) 6-tal osztható számot húzunk;
c) olyan 5-tel osztható számot húzunk, amely 20-szal nem osztható?
183

C M Y K
2. Lilla feldob egy szabályos dobókockát kétszer. Annyi almát
nyer, amennyi a két dobott szám szorzata. Mennyi annak az
esélye, hogy legalább hat almát nyer?
3. Norbi feldob egy kockát háromszor, majd annyi szilvát
nyer, amennyi a dobott számok összege. Mennyi az esé-
lye, hogy
a) 16,
b) 17,
c) 18,
d) legalább 16
szilvát nyer?
4. Minek nagyobb az esélye, hogy négyszer dobva dobókockával lesz hatos,
vagy hogy nem lesz hatos?
5. Minek nagyobb az esélye? Hogy visszatevés nélkül ötször húzva magyar kár-
tyából lesz zöld, vagy nem lesz zöld?
1. Háromszor húzunk visszatevéssel a magyar kártyából.

Mennyi az esélye, hogy
a) pontosan három zöld húzás lesz;
b) az első két húzás zöld lesz, a harmadik piros;
c) két húzás zöld lesz, egy pedig piros;
d) mindegyik kihúzott lap megegyező színű lesz;
e) mindegyik kihúzott lap különböző színű lesz?
2. Egy totószelvényt, melyen 14 meccs szerepel, úgy töltünk ki, hogy az 1-est, a
2-est és az X-et egy-egy cédulára írjuk, és minden tippnél húzunk egy cédulát
visszatevéssel.
Mennyi az esélye annak, hogy
a) nem lesz a tippek között 1-es;
b) pontosan kétféle szám lesz a tippek között;
c) az első öt meccs 1-es lesz;
d) minden páros sorszámú meccs X lesz;
e) pontosan négy 2-es szerepel a tippek között?
184

C M Y K
3. A magyar kártyából véletlenszerűen kihúzunk három lapot.
Mekkora az esélye, hogy
a) mindhárom húzás király;
b) köztük van a zöld király;
c) van köztük király?
4. Anna és Pali három tábla csokin
osztoznak. Feldobnak egy-egy do-
bókockát, és ha Pali dob nagyobb
számot, akkor ő kap két csokit,
különben Anna (egyforma dobások
esetén is). A vesztes egy csokit kap.
Mekkora eséllyel nyer Anna két
csokit, illetve kap egy tábla csokit?
5. Zsolt és Bori három tábla csokin
osztoznak a következő módon. Az
1, 2, 3 számokat ráírják egy-egy cé-
dulára. Bori húz két cédulát visszatevéssel, és összeadja a számokat. Zsolt is
húz egyet a három cédula közül. Ha Bori száma nagyobb lesz, mint Zsolté,
akkor két csokit kap, különben egyet sem. A megmaradt csokikat Zsolt kapja.
Mekkora eséllyel nyer Bori két csokit, illetve mekkora eséllyel nem nyer cso-
kit?
6. Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy az 1, 2, 3, 4 számok közül történik
a húzás!
7. Négyszer dobunk egy szabályos dobókockával.
Mennyi az esélye, hogy
a) minden dobás páros lesz;
b) pontosan két páros dobás lesz;
c) minden dobás eltérő lesz;
d) minden dobás egyforma lesz;
e) pontosan két darab hármas dobás lesz;
f) pontosan két darab hármas dobás lesz, és a többi egymástól eltérő lesz?
A visszatevses mintavtel
Ha bizonyos tárgyak (kártyák, cédulák, golyók) közül úgy húzunk, hogy minden hú-
zás után visszatesszük, amit kihúztunk, visszatevéses mintavételről beszélünk. Ide so-
rolhatjuk a kockadobást is, hiszen minden dobásnál ugyanazok a számok jöhetnek ki.
185

C M Y K
1. példa
Magyar kártyából három lapot húzunk visszatevéssel.
a) Hány zöld lehet a kihúzottak között?
b) Mennyi az esélye annak, hogy pontosan két zöld lesz?
c) Mennyi az esélye annak, hogy legfeljebb egy zöld lesz?
Megoldás
a) 0, 1, 2 vagy 3 zöld lehet a kihúzottak között.
b) A klasszikus modellt használjuk. Az összes lehetőség: 323 . A két zöldet három
helyre háromféleképpen helyezhetjük el. A kedvező esetek száma: 3 8 8 24. A ke-
resett valószínűség:
P (A) = 332 8 32
8 24
32
0141:
c) 0 vagy 1 zöld lehet. A kedvező esetek száma akkor, amikor nincs zöld: 243 , amikor
egy zöld van: 3 8 24 24. A keresett valószínűség:
3
P (B ) = 24 + 3 32
8 24 24
3
= 084375:
2. példa
Dobókockával dobunk ötször, és a dobott hatosok számát figyeljük meg.
a) Mennyi az esélye, hogy három hatost dobunk?
b) Hány hatos dobásának a legnagyobb az esélye?
Megoldás
Az összes elemi esemény száma: 65 = 7776.

a) Az öt helyre a hatosokat 53 = 10-féleképpen helyezhetjük le. A többi dobás

5 3 2
ötféle lehet. A kedvező esetek száma: 1 5 = 10 25 = 250.
3

5 3 2
1 5
P (pontosan hrom hatos lesz) = 3

6 5
=
250
7776
0032:
b) 0, 1, 2, 3, 4 vagy 5 hatos lehet. Természetesen számolás nélkül is érezzük, hogy

öt darab hatos dobásának az esélye nagyon csekély.
Ha nincs hatos, akkor mind az öt dobás ötféle lehet:
5
P (nem lesz hatos) = 565 = 7776
3125
04019:
186

C M Y K
Ha pontosan egy hatos van, azt öt helyen dobhatjuk ki, a többi dobás ötféle lehet:
4
P (pontosan egy hatos lesz) = 5 165 5 = 7776
3125
04019:
Mivel összesen 1 valószínűséget osztunk szét az öt lehetőség között, ezért a többi

esetre (2, 3, 4 vagy 5 hatos lesz) körülbelül 0,1962 valószínűség jut. Az a legvaló-
színűbb tehát, hogy 0 vagy 1 hatos lesz.
3. példa
Rita kilenc fekete és egy piros golyót tesz egy dobozba,
majd véletlenszerűen hússzor húz visszatevéssel.
Mennyi az esélye annak, hogy pontosan háromszor fogja
kihúzni a pirosat?
Megoldás
Az összes elemi esemény száma: 1020 . Három piros húzás
mellett 17-szer fog feketét húzni Rita.

20
A 20 húzásból = 1140-féleképpen választhatjuk ki azt a három húzást, amikor
3

20 3 17
1 9
019.
3
piros jön ki. A keresett valószínűség:
1020
1. Háromszor dobunk dobókockával. Mennyi az esélye annak,

hogy két hatos lesz?
2. Négyszer dobunk dobókockával. Minek nagyobb az esélye,
hogy legalább két hatos lesz, vagy hogy legfeljebb két hatos
lesz?
3. A magyar kártyából húzunk visszatevéssel ötször. Mennyi az esélye, hogy
kétszer kihúzzuk a piros ászt?
1. Egy dobozban tíz zöld és két barna golyó van. Ötször húzunk visszatevéssel.
a) Mennyi az esélye annak, hogy pontosan négy zöld lesz?
b) Mennyi az esélye annak, hogy a kihúzottak között több zöld lesz, mint
barna?
187

C M Y K
2. A magyar kártyából húzunk visszatevéssel ötször. Hány zöldet húzunk a leg-
nagyobb eséllyel?
3. Öt lapot húzunk visszatevéssel egy pakli magyar kártyából. Majd két paklit
összekeverünk, és így húzunk öt lapot visszatevéssel.
Melyik esetben nagyobb az esélye annak, hogy éppen két zöld lesz a kihúzot-
tak között?
4. Feldobunk egy 1-től 12-ig megszámozott lapú szabályos
dodekaédert (12 lapú szabályos test) kétszer. Add meg az
alábbi események valószínűségét!
A: Mindkét dobás páratlan.
B : Különböző paritású számokat dobunk.
C : Legalább egyszer 10-nél nagyobb számot dobunk.
5. Feldobunk egy szabályos dobókockát és egy szabályos dodekaédert (12 lapú
szabályos test), amelynek lapjait megszámoztuk 1-től 12-ig.
Mekkora az alábbi események valószínűsége?
A: A dobott számok összege legalább 11.
B : A dobott számok összege prímszám.
C : A dobókockával dobott szám a nagyobb.
6. A „minden dobás eredménye különböző” esemény valószínűsége
a) két kockával dobva vagy két dodekaéderrel dobva lesz-e nagyobb?
b) három kockával dobva vagy három dodekaéderrel dobva lesz-e nagyobb?
7. Egy játék során a játékos feldob egy kockát kétszer. Ha az első dobás nagyobb
négynél, ez lesz a nyereménye euróban, a második dobástól függetlenül. El-
lenkező esetben a két dobott szám szorzatát nyeri meg euróban.
a) Mi kerül a nyereményeket mutató
táblázat üres celláiba? 1. dobás
b) Mekkora a legnagyobb nyeremény, 1 2 3 4 5 6
és mekkora az esélye annak, hogy 1
ekkora összeget nyer a játékos? 2 5
2.
c) Mekkora eséllyel nyer a játékos 6 eu- dobás 3 6
rót a játékban? 4 8
d) Mekkora eséllyel nyer a játékos 20 5
eurónál többet a játék során? 6
188

C M Y K
Statisztikai alapfogalmak
A statisztika széles körben használt munkamódszer, segédeszköz és tudomány. Cél-
jai rendkívül szerteágazók. Leggyakrabban a nagy mennyiségben rendelkezésre álló
adatok elrendezése és áttekinthetővé tétele a cél, és bizonyos értékek (valószínűsé-
gek, középérték, a szóródás mutatószámai) megbecsülése. Az adatok elrendezése után
gyakran sáv-, oszlop- vagy kördiagramokat készítenek, mert ezek sokkal gyorsabban
átláthatók, mint a táblázatba rendezett számok.
Diagramok értelmezése
Az alábbi adatok és ábrák a 2011. évi magyarországi népszámlálás adataival kapcso-
latosak, melyeket a Központi Statisztikai Hivatal tett közzé a honlapján.
a) Olvassuk le az oszlopdiagramról, hogy (a feltüntetett évek közül) mely években
volt Magyarország lélekszáma 8 milliónál kevesebb, illetve 10 milliónál több!
b) Mely adatfelvétel esetén csökkent a lélekszám az előző adatfelvételhez viszo-
nyítva?
1. példa
Ezer fő A lakónépesség alakulása 1870–2011
12 000
10 000
8000
10 709
10 375
10 301
6000
10 198
9982
9961
9316
9205
8685
7987
7612
6854
4000
6009
5329
5329
2000
0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
(Forrs: KSH 2011. vi n pszmlls,
1. El zetes adatok, www.nepszamlalas.hu, 2012)
189

C M Y K
Megoldás
a) Meghúzzuk a 8 millió, illetve 10 millió főhöz tartozó vízszintes egyeneseket:
Ezer fő A lakónépesség alakulása 1870–2011
12 000
10 000
8000
10 709
10 375
10 301
6000
10 198
9982
9961
9316
9205
8685
7987
7612
6854
4000
6009
5329
5329
2000
0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
Az oszlopok a piros vonal alatt vannak 1920-ban és az előtte feltüntetett összes évben.
10 millió felett volt a lélekszám a feltüntetett évek közül 1970-ben, 1980-ban, 1990-
ben és 2001-ben.
b) 1949-ben csökkent a lakosság száma 1941-hez képest (ami történelmi ismereteink
alapján szomorú, de nem meglepő), és ugyanez történt 1990 óta minden alkalommal.
2. példa
A lakások számáról készült sávdiagram alapján válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket!
a) A felsorolt három kategória (Budapest, város, község) közül melyik esetén nőtt
a lakások száma 2001 és 2011 között?
b) Melyikben a legnagyobb arányban?
Ezer lakás Lakásállomány településenként,
5000 2001. február 1-jén és 2011. október 1-jén
4000 1253
1200
3000
2000 2043 2227
1000
821 903
0
2001 2011
Budapest Városok Községek
190

C M Y K
Megoldás
a) Mindhárom esetben nőtt a lakások száma a 10 évvel korábbi adathoz képest.
b) Budapesten 82 000-rel lett több lakás, ami majdnem 10%-os növekedés, a városok-
ban 184 000-rel lett több lakás, ez 9%-os növekedés, míg a községekben 53 000-rel
lett több lakás, ez pedig 44%-os a növekedés 2001-hez képest. Tehát Budapesten
nőtt a legnagyobb arányban a lakások száma.
Az adatokat gyakran kördiagramon ábrázolják, különösen akkor, ha arányokat sze-

retnének szemléltetni.
3. példa
a) Olvassuk le az alábbi kördiagramokról, hogy a budapesti lakások hány százaléka
legalább 80 m2 -es!
b) Mennyi ez az érték a városokban, illetve a községekben?
c) Melyik kategóriába esik a legtöbb lakás Budapesten, a többi városban, illetve a
községekben?
A lakások megoszlása alapterület szerint (m2 )
településtípusonként, 2011. október 1.
Budapest Városok Községek

31% 23%
38%
19% 12%
7%
22% 2%
29%
6%
10%
14%
5%
22% 10% 19% 11%
20%
–39 40–59 60–79 80–99 100–119 120–

Megoldás
a) A budapesti lakások 10% + 5% + 6% = 21%-a legalább 80 m2 -es.
b) A városokban ez az adat 40%, a községekben 63%.
c) Budapesten a legtöbb lakás 40 és 59 m2 közötti, a városokban szintén, a közsé-
gekben 80 és 99 m2 közötti.
191

C M Y K
1. Olvasd le az alábbi oszlopdiagramról, hogy (a felsoroltak közül) mely évek-

ben volt 3 milliónál több, de 4 milliónál kevesebb lakás Magyarországon!
A lakásállomány alakulása, 1920–2011*
Ezer lakás
4500
4000
3500
3000
2500
4 383
4 065
3 853
3 542
2000
3 118
1500 2 758
2 467
2 398
2 182
1 827
1000
500
0
1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011
* A népszámlálások lakásadatai összehasonlı́tható formában 1920-tól állnak rendelkezésre.

2. Olvasd le a 2. példában szereplő sávdiagramról, hogy melyik településtípuson
(Budapest, város, község) építették a legtöbb lakást!
3. A 3. példában szereplő kördiagramok alapján mondd meg, hogy melyik mé-
retű lakásállomány százalákos aránya egyenlő a három vizsgálati helyszínen!
1. A melléklet A lak n pess g szma nemek szerint című táblázata segítségével

oldd meg az alábbi feladatot! Válaszd ki azt a megyét, ahol élsz, és még
három megyét!
a) Ábrázold oszlopdiagramon, hogy mennyi volt a férfiak és nők létszáma
2011. október 1-jén a négy megyében!
b) Ábrázold az előzővel megegyező diagramban (de más színnel), hogy
mennyi volt a férfiak és nők száma 2001. február 1-jén!
2. a) A fejezet példáinál szereplő, a népességre és a lakások számára vonat-
kozó diagramok adataiból számold ki, hogy átlagosan hányan éltek egy
lakásban 2001-ben, illetve 2011-ben!
b) Milyen változásokat figyelhetsz meg?
192

C M Y K
3. A lakások adatait szemléltető sávdiagram és kördiagram segítségével számítsd
ki, hogy 2011-ben
a) hány 80 és 99 m2 közötti lakás volt a három kategóriában (Budapest,
város, vidék)!
b) hány lakás volt az egyes (m2 szerinti) kategóriákban a városokban!
Grafikonok/diagramok készítése
Ahogy a lakásokra vonatozó kördiagramnál is láttuk, az adatokat (nagy számuk és
áttekinthetetlenségük) miatt gyakran kategóriákba sorolják. Ez történik tulajdonkép-
pen a dolgozatok esetén is, a jegyek megállapításakor. Ezután ábrázolják az adatokat
a célnak legjobban megfelelő diagramon.
Az adatok összességét adatsokaságnak is szokták nevezni.
1. példa
Egy maximum százpontos dolgozat pontszámai (névsor szerint) az alábbiak lettek a
húszfős csoportban:
70, 84, 92, 45, 34, 64, 62, 66, 42, 55, 84, 72, 63, 21, 85, 91, 69, 77, 50, 63.
a) Adjuk meg a jegyek gyakoriságát és relatív gyakoriságát, ha az osztályzás az
alábbiak szerint alakul.
Pontszám 0–49 50–59 60–69 70–79 80–100
Osztályzat 1 2 3 4 5
b) Ábrázoljuk a jegyek gyakoriságát oszlopdiagramon és százalékos eloszlását kör-

diagramon!
Megoldás
a) Érdemes az adatokat növekvő sorrendbe rendezni:
21, 34, 42, 45, 50, 55, 62, 63, 63, 64, 66, 69, 70, 72, 77, 84, 84, 85, 91, 92.
A gyakoriságokat innen könnyen leolvashatjuk:
Relatív gyakoriság
Jegy Gyakoriság Relatív gyakoriság
%-ban kifejezve
1 4 020 20
2 2 010 10
3 6 030 30
4 3 015 15
5 5 025 25
193

C M Y K
b) A gyakoriság oszlopdiagramja:
6
5
4
3
2
1
0
1 2 3 4 5
Kördiagram a százalékban kifejezett relatív gyakoriságról:
5 1
25% 20%
2
4 10%
15%
3
30%
Pár perces feladat
Egy versenyt két nap alatt bonyolítanak le. A résztvevők az első napi gyakor-
latuk alapján pontszámokat kapnak, majd három csoportba osztják őket, és a
második nap a csoportok külön-külön versenyeznek tovább:
0–9 pont: C csoport,
10–19 pont: B csoport,
20–30 pont: A csoport.
Az alábbi pontszámok születtek:
4, 12, 22, 21, 15, 12, 23, 17, 24, 18, 5, 11, 22, 14, 26, 19, 20, 18, 7, 4, 14, 9,
20, 16, 15, 4, 18.
a) Add meg a gyakoriságokat, azaz számold ki, hogy hányan lesznek az A,
B és C csoportban!
b) Ábrázold az A, B és C csoportban részt vevők számát oszlopdiagramon!
c) Ábrázold az A, B és C csoportban részt vevők számának százalékos ará-
nyát kördiagramon!
194

C M Y K
1. Egy családi gazdaságban, ahol almát és körtét termelnek eladásra, 2011-ben

20%-kal több volt az össztermés, mint az előző évben. A 2012-es évi körte-
termés az előző két év átlaga volt.
a) Számítsd ki az alábbi táblázat hiányzó
adatait!
Körte Alma Összesen
(mázsa) (mázsa) (mázsa)
2010 120 300
2011 134
2012 170
b) Ábrázold (közös) oszlopdiagramon az egyes évek körte- és almatermését
külön-külön!
c) Ábrázold kördiagramon a 2012-es év alma- és körtetermését (mázsában)!
2. A melléklet A lak n pess g szma nemek szerint című táblázata segítségével
oldd meg az alábbi feladatot!
a) Válaszd ki a megyédet, és ábrázold a városban és községben élők számát
a 2001-es és a 2011-es adatsor szerint oszlopdiagramon! Megfigyelhetsz-
e változásokat?
b) Válaszd ki a megyédet és a környező megyék közül még hármat, és áb-
rázold kördiagramon a 2001-ben és a 2011-ben a kiválasztott megyékben
élők számát! Milyen változásokat figyelhetsz meg?
Statisztikai jellemzk
Egy zenekar tagjaitól megkérdezhetik például a nemzetiségüket vagy a cipőjük mé-
retét. A zenekar tagjai a statisztikai sokaságot alkotják, a nemzetiségük minőségi is-
mérv, a cipőméretük mennyiségi ismérv.
Az egyes statisztikai adatsokaságokat többféleképpen is jellemezhetjük:
D EFINÍCIÓ: Az adatsokaság legtöbbször előforduló tagját módusznak ne-

vezzük, jele: Mo .
Ha az adatsokaságnak több olyan tagja is van, melynél nagyobb gyakorisággal
nem fordul elő tag, akkor az adatsokaságnak több módusza van.
Ez tehát minőségi és mennyiségi ismérv esetén is értelmezhető.
195

C M Y K
Mennyiségi ismérv esetén az adatsokaságot jellemezhetjük a (valamilyen szempont-
ból) középső értékkel, az átlagos értékkel.
D EFINÍCIÓ: Az adatokat nagyság szerint növekvő sorrendbe állítjuk. Így

rendezett mintát kapunk.
A medián páratlan elemszám esetén a rendezett minta középső eleme, páros
elemszám esetén a rendezett minta két középső adatának számtani közepe. Je-
le: Me .
D EFINÍCIÓ: Az adatok átlaga a számtani középpel egyenlő. Mennyiségi is-

mérvek esetén az adatsokaság átlagát így számítjuk ki: összeadjuk az összes
adatot, majd az összeget elosztjuk az adatok számával. Az átlag jele: x̄ .
Képlettel: n adat esetén az átlag: x̄ =
x1 + x2 + . . . + xn , ahol x az i -edik adatot
n i
jelöli.
1. példa
Adjuk meg a 70, 84, 92, 45, 34, 64, 62, 66, 42, 55, 84, 72, 63, 21, 85, 91, 69, 77, 50,
63 adatsokaság móduszát, mediánját és átlagát!
Megoldás
Érdemes az adatokat növekvő sorrendbe rendezni:
21, 34, 42, 45, 50, 55, 62, 63, 63, 64, 66, 69, 70, 72, 77, 84, 84, 85, 91, 92.
A 63 és a 84 szerepel kétszer, a többi adat csak egyszer. Ez a két szám lesz tehát a
módusz, ezek a leggyakrabban előforduló elemek.
A rendezett minta két középső eleme a 64 és a 66, ezek számtani közepe, azaz a 65
a medián.
Az adatsokaság átlaga (vagyis a számok számtani közepe):
= 6445:
21 + 34 + . . . + 92
20
2. példa
Egy csoport dolgozatának pontszámai: 21, 34, 42, 45, 50, 55, 62, 63, 63, 64, 66,
69, 70, 72, 77, 84, 84, 85, 91, 92. Az elért pontszámoknak megfelelően osztályzatot
kapnak a tanulók:
Pontszám 0–49 50–59 60–69 70–79 80–100
Számítsuk ki a jegyek móduszát, mediánját és átlagát!
196

C M Y K
Megoldás
A jegyek (a pontszámok sorrendjében): 1, 1, 1, 1, 2, 2, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 4, 4, 4, 5, 5,
5, 5, 5.
A leggyakoribb jegy a hármas, ez a módusz.
A rendezett minta középső jegyeinek átlaga szintén 3, ez a medián.
Az osztályzatok számtani közepe az átlag: 315.
Mennyiségi ismérv esetén érdekes lehet, hogy (számegyenesen ábrázolva) mennyire
szóródnak az adatok. Ezt leggyakrabban az adatsokaság terjedelmével, a szórással
és az átlagos abszolút eltéréssel mérjük.
Az adatsokaság terjedelme a legnagyobb és a legkisebb adat különbsége.

Egy n adatból álló adatsokaság átlagos abszolút eltérése az adatok átlagtól való
eltérésének átlaga, azaz
jx1 ; x̄ j + jx2 ; x̄ j + . . . + jxn ; x̄ j
n :
Egy n adatból álló adatsokaság szórásnégyzetét megkapjuk, ha az adatok átlagtól

való eltérését négyzetre emeljük, majd az így kapott n szám átlagát kiszámítjuk
(az átlagtól való eltérések négyzetének átlaga). A szórásnégyzet jele: 2 (szigma
a négyzeten).
2 = (x1 ; x̄ ) + (x2 ; x̄ ) + . . . + (xn ; x̄ ) :

Képlettel: 2 2 2
n
A szórásnégyzet négyzetgyökét szórásnak nevezzük. Jele: .
s
(x1 ; x̄ )2 + (x2 ; x̄ )2 + . . . + (xn x̄ )2 :
= n
;
3. példa
Adjuk meg, mennyi
a) a 21, 34, 42, 45, 50, 55, 62, 63, 63, 64, 66, 69, 70, 72, 77, 84, 84, 85, 91, 92
adatsokaság terjedelme, szórásnégyzete és szórása!
b) az 1, 1, 1, 1, 2, 2, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 4, 4, 4, 5, 5, 5, 5, 5 adatsokaság átlagos abszolút
eltérése!
Megoldás
a) Az adatsokaság terjedelme: 92 ; 21 = 71.
(21 ; 6445)2 + (34 ; 6445)2 + . . . + (92 ; 6445)2
Szórásnégyzete: = 34625, innen
20
a szórása: 1861.
197

C M Y K
b) A második adatsokaság átlaga: 315, átlagos abszolút eltérése:
4 j1 ; 315j + 2 j2 ; 315j + 6 j3 ; 315j + 3 j4 ; 315j + 5 j5 ; 315j
= 118.
20
1. Egy dobóversenyen két versenyző (A és B ) jutott

a döntőbe, és ott az alábbi eredményeket érték el
(méterben):
A: 32, 43, 35, 32, 24, 40, 37, 31.
B : 30, 33, 37, 28, 22, 29, 31, 30.
Ki nyerte a versenyt, ha
a) a legnagyobb dobás;
b) a dobások átlaga;
c) a dobások mediánja számít?
2. Adj meg olyan adatsokaságot, amelynek
a) mediánja 10; Robert Garrett
1896
b) átlaga 12;
c) mediánja 10, és átlaga 12!
3. Adj meg olyan adatsokaságot, amelynek szórása 1!
1. Egy évfolyam közös dolgozatára az alábbi eredmények születtek:

Gyakoriság 4 22 26 23 15
a) Mennyi a jegyek módusza, mediánja és átlaga?

b) Mennyi az adatsokaság szórása?
2. Tekintsük az 5, 5, 5, 5, 7, 7, 7, 7 adatsokaságot!
Adj meg olyan adatsokaságot, melynek
a) eggyel nagyobb a mediánja;
b) kettővel nagyobb az átlaga, mint a fentinek!
198

C M Y K
3. Egy 11 fős kosárcsapat átlagmagassága 184 cm,
a magasságok módusza 182 cm. Hogyan változik
ez a két érték, ha egy újabb, 182 cm-es játékos
csatlakozik a kerethez?
4. A naplóban az alábbi jegyek szerepelnek Völgy-
hegyi Soma neve mellett:
5, 4, 3, 4, 4, 5, 3, 3, 4, 2, 5, 5.
a) Mennyi Soma jegyeinek átlaga, módusza,
mediánja, szórása?
b) Mennyi lehet Soma jegyeinek terjedelme, ha
egyik jegyét jobbra javította?
c) Mennyi lehet Soma jegyeinek átlaga, ha két
jegyét javította négyesre?
d) Tételezzük fel, hogy a fenti jegyek mellett még három osztályzatot fog
kapni Soma az év során, és év végi jegye (a szokásostól eltérő, de elfo-
gadható módon) a jegyeinek mediánja lesz. Milyen év végi jegyet kaphat?
5. A naplóban az alábbi jegyek szerepelnek Zöld Barna neve mellett: 1, 2, 3, 4,
5, 1, 2, 4, 4, 5. Tegyük fel, hogy Barna még egyszer felel, és az év végi jegye
a jegyeinek mediánja lesz.
1
a) Ha mindegyik osztályzatot ugyanakkora (azaz ) valószínűséggel kapja,
5
akkor milyen év végi jegye lehet, és mekkora valószínűséggel?
b) Milyen jegyet kaphat év végén és mekkora eséllyel, ha jól felkészült a
1 1
feleletre, és valószínűséggel négyest és valószínűséggel ötöst fog
2 2
kapni?
1. Egy évfolyamon 60 tanuló jár az angol-, a történelem- és a matematika-

szakkörök valamelyikére. Az alábbiakat tudjuk:
1. Aki angolszakkörre jár, nem tud járni másikra óraütközés miatt.
2. Ugyanannyian járnak angolszakkörre, mint a másik két szakkörre összesen.
3. Tíz tanuló jár két szakkörre.
4. Csak matematika-szakkörre 15 tanuló jár.
a) Add meg, hogy hányan járnak a szakkörökre külön-külön!
b) Ha véletlenszerűen kiválasztunk a 60 tanuló közül kettőt, mennyi az esé-
lye annak, hogy mindketten matekszakkörre járnak?
c) Ha véletlenül kiválasztunk három tanulót, mennyi az esélye annak, hogy
lesz köztük olyan, aki angolszakkörre jár?
199

C M Y K
2. Anna háromféle gyümölcsből készít gyümölcssalátát. A piacon körte, alma,
narancs, barack és banán közül szeretne kiválasztani hármat.
a) Hányféleképpen teheti ezt meg, ha mindegyikből fél kg-ot vesz?
b) Hányféleképpen teheti ezt meg, ha az egyikből egy kg-ot, és kétféléből
fél kg-ot vásárol?
c) Anna fél kg körtét, fél kg almát és egy kg barackot vett. Hány kg salátát
készített, ha a körte esetén 20%, az almánál 15%, a baracknál 25% a
veszteség?
d) Anna kis poharakban kínálta a vendégeknek a salátát. A változatosság
kedvéért minden pohárban más-más volt a saláta összetétele (az egyes
összetevők mennyiségétől eltekintve). Hány poharat készített így Anna,
ha az összes lehetséges összetétel szerepelt a terített asztalon?
e) Péter véletlenszerűen választott egy poharat. Mennyi az esélye, hogy volt
a pohárban körte?
3. Egy kirándulásra heten mennek. Két
kétfős és egy háromfős sátort visz-
nek magukkal.
a) Melyikben jut átlagosan több
hely egy gyereknek és hány
százalékkal, ha a sátrak alapja
téglalap, és a kisebb sátor olda-
lai 25 méter és 3 méter, a há-
romfős sátoré pedig 3 méter és
35 méter hosszúak?
b) Milyen magas a kisebb sátor, ha alakja téglalap alapú gúla, és térfogata
5 m3 ?
c) Mekkora a kisebb sátor felszíne, ha oldalélei egyenlők, és a sátornak van
alja is?
d) Hányféleképpen történhet a sátorbeosztás, ha csak az számít, hogy ki ki-
vel van együtt?
e) Hányféleképpen történhet a beosztás, ha a három barát: András, Béla és
Csaba egy sátorban szeretne lenni?
f) Ha véletlenszerűen történik a beosztás, mekkora az esélye annak, hogy
András a háromfős sátorba kerül?
4. Egy közösségi oldalon Zsolt nyolc levelet írt hétfőn: három lány és öt fiú
barátjának írt egy-egy üzenetet.
a) Tekintsük Zsoltot és a nyolc barátját! Minimum és maximum hány isme-
retség állhat fenn a kilenc ember között?
200

C M Y K
b) Legalább hány ismeretség áll fenn a kilenc ember között, ha Zsolt minden
fiú barátja ismeri egymást?
c) Ha Zsolt véletlenszerűen választja ki azt a két embert a nyolc közül, aki-
nek legközelebb ír, és mindenkinek ugyanakkora eséllyel küld levelet,
akkor mekkora az esélye, hogy mindkettő lány lesz?
5. Bálint kivág négy egyforma cédulát, majd felírja a 3, 4, 5 és 6 számokat
egy-egy cédulára. Két számot választ visszatevés nélkül. Minden húzásnál
mindegyik szám ugyanakkora eséllyel jöhet ki. Rajzol két konvex sokszöget,
melyek oldalszáma a két kihúzott szám.
Mennyi az esélye annak, hogy
a) összesen kilenc csúcsot rajzol;
b) rajzol háromszöget;
c) a két sokszögnek összesen 9 átlója lesz?
201

C M Y K
rettsgi feladatsorok
Gyakorló feladatsorok
a középszintű érettségi vizsgához
Kedves Tanulók!
Ebben a fejezetben öt gyakorló feladatsort állítottunk össze, amelyekkel szeretnénk
megkönnyíteni az érettségire való felkészüléseteket. Célszerű lenne, ha az érettségi
vizsgához hasonló körülmények között oldanátok meg ezeket:
Az első rész megoldására 45 percet fordítsatok, és ezt követően 135 percet a má-
sodik részre.
Szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet és négyjegyű függ-
vénytáblázatot használhattok.
Tollal dolgozzatok, de az ábrákat készíthetitek ceruzával is.
Ha egy feladatot több módszerrel is megoldottatok, a javító tanár majd csak az
általatok kijelölt verziót értékelheti. Többletpont nem jár a többszörös megoldáso-
kért.
A B részben kitűzött három feladat közül csak kettőt kell megoldani, és egyér-
telműen utalni kell arra, hogy melyik feladat értékelését nem kéritek, ha mindhá-
rommal foglalkoztatok.
A megoldások gondolatmenetét és a részletszámításokat gondosan írjátok le!
Javaslataink:
A munkaidő leteltével érdemes a B rész kimaradó feladatát is megoldani.
Az interneten megtalálhatók a korábbi évek feladatsorai és javítási útmutatói is.
Jó gyakorlást kívánunk!
A szerzk
202
TEX 2013. január 23. – (1. lap/202. old.) Matematika 9. (06ERET)

C M Y K
Minta kzpszint rettsgi feladatsor 1.
I.
1. Írja fel az alábbi algebrai tört legegyszerűbb alakját (a , b és c 0)!
abc 3 2
ab2c3 2 pont
2. Adottak a négyzetrácson az alábbi A és B betűjelű négyszögek.
B
A
Hány rácsnégyzet az A, illetve B betűjelű négyszög területe? 2 pont

3. Egy közvélemény-kutató cég gyereknapon fel-
mérte, hogy a Cuki cukrászda 240 látogatójá-
nak a csoki-, eper- és vaníliafagylaltok közül vanı́lia
melyik a kedvence. A válaszok alapján az aláb- csoki
bi kördiagramot készítették. 135
Hány látogató kedvence a vanília? Válaszát in- 120
dokolja! 3 pont
eper
4. Rajzoljon egy olyan 4 csúcsú gráfot, amely csúcsainak fokai: 1, 2, 2 és 3!

2 pont
5. Az ábrán egy a (;5)-nél nem y
kisebb valós számok halmazán 2
értelmezett függvény grafikonjá- 1
nak részlete látható.
;4 ;2 ;10 1 2 3 4 5 6 x
A felsoroltak közül melyik lehet
a függvény hozzárendelési sza- ;2
bálya?
p p
A: x 7! px + 5 + 1 B : x 7! px + 5 ; 1
C : x 7! x ; 5 + 1 D : x 7! x ; 5 ; 1 2 pont
203

C M Y K
6. Egy derékszögű háromszög egyik hegyesszöge 31 -os. A szög melletti befogó
15 dm hosszú.
Milyen hosszú a háromszög átfogója? Válaszát indokolja! 2 pont
7. Péter jegyei matematikából: 4, 3, 3, 5, 3, 3, 5, 4.
Határozza meg a jegyek móduszát, mediánját és átlagát! 3 pont
8. Adottak a következő számhalmazok: A = [2; 7] és B = (;1; 4).
Adja meg a következő halmazokat: A \ B , A B és A n B ! 3 pont
9. Van négy számkártyánk: 1 , 2 , 3 és 4 . A számkártyák egymás mellé

helyezésével négyjegyű számokat építünk.
a) Hány különböző, hárommal osztható négyjegyű számot rakhatunk ki a
fenti számkártyákból? 1 pont
b) Hány különböző, néggyel osztható négyjegyű számot rakhatunk ki a fenti
számkártyákból? 2 pont
10. Hány megoldása van a tg x = 2 egyenletnek a [0; 4 ] intervallumon?
Válaszát indokolja! 2 pont
11. Egy érmét tízszer egymás után feldobunk.
Hány százalék annak a valószínűsége, hogy pontosan 3 fejet dobunk? Válaszát
egész százalékpontra kerekítve adja meg! Válaszát indokolja! 3 pont
12. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e, vagy hamisak!
A: Minden olyan függvénynek, amelynek grafikonja egyenes, az értékkészlete
a valós számok halmaza. 1 pont
B: Van olyan másodfokú függvény, amelynek nincsen zérushelye. 1 pont
C: Ha egy mértani sorozat első eleme 3, harmadik eleme 12, akkor a mértani
sorozat második eleme biztosan 6. 1 pont
II. A
13. a) Oldja meg az alábbi egyenletet a pozitív számok halmazán!
(2x + 3)2 ; 110 = (x ; 4) (x + 4) + 2x 2 6 pont
b) Oldja meg az alábbi egyenlőtlenséget a valós számok halmazán! A meg-
oldáshalmazt jelölje számegyenesen!
jx ; 1j < x +1
1
6 pont
2
204

C M Y K
14. Adott a derékszögű koordináta-rendszerben az ABC háromszög.
A háromszög csúcsainak koordinátái: A(1; ;3), B (5; ;1) és C (;3; 5).
a) Igazolja, hogy a háromszög derékszögű! 5 pont
b) Írja fel a háromszög köré írt kör egyenletét! 7 pont
15. Léna egy edényalátétet szeretne készíteni gyöngyfűzéssel. Az első felfűzött
sorban 10 gyöngy van, majd minden sorba az előzőnél 4-gyel több gyöngyöt
fűz. Ezt az eljárást folytatja az alátét feléig, majd onnan minden sorba 4-
gyel kevesebb gyöngyöt fűz, így az utolsó sorban ismét 10 gyöngy lesz. Léna
összesen 25 sor gyöngyöt fűz fel.
a) Hány gyöngy lesz a középső sorban? 6 pont
b) El tudja-e készíteni az alátétet, ha összesen 1000 gyöngye van? 6 pont
II. B
16. Egy játékgyárban az ábrán látható megjelenésű
„házikókat” készítenek fából.
A házikó minden éle 10 cm hosszú.
A gyárban áprilisban 10 000 házikót szeretnének
elkészíteni.
a) Hány köbméter faanyagot kell ehhez besze-
rezniük, ha a gyártás során a megvásárolt fa-
anyag 12%-a lesz hulladék?
Válaszát egészekre kerekítve adja meg! 10 pont
Az elkészült házikókat egyenlő arányban festik sárgára, pirosra, zöldre, illetve
kék színűre.
b) Hány doboz festéket kell ehhez vásárolni, ha 14 m2 fafelület lefestéséhez
1 liter festékre van szükség, és a színes festéket 25 literes kiszerelésben
árusítják? 7 pont
17. Attila, Béla, Csaba, Dénes, Elemér, Fruzsina és Gabriella moziba mennek.
Sikerül egymás mellé venniük hét jegyet, de csak a terembe érve veszik észre,
hogy a felfelé vezető lépcső kétfelé választja a hét helyet. A lépcső egyik
oldalára három, a másik oldalára négy jegy szól.
Mielőtt leülnek, véletlenszerűen osztják szét egymás között a jegyeket úgy,
hogy mindenkinek egy-egy jegy jusson.
a) Hány különböző szétosztás lehetséges? 3 pont
b) Mekkora a valószínűsége, hogy Attila jegye a lépcső mellé szól? 3 pont
c) A két lány szeretne egymás mellé ülni, de végül beleegyeznek a vélet-
lenszerű jegyosztásba. Mekkora a valószínűsége, hogy végül mégis úgy
205

C M Y K
kapnak jegyet, hogy tudnak a film alatt sugdolózni? (Ha a lépcső közöt-
tük halad el, akkor ez nem lehetséges.) 6 pont
d) A mozi végén a gyerekek elbúcsúznak egymástól. A fiúk mindegyike
kezet fog a másikkal, a fiúk a lányokat és a lányok egymást megölelik.
Kézfogásból vagy ölelésből van több? 5 pont
18. A biológusok gyakran alkalmazzák az úgynevezett korltlan nvekedsi mo-
dellt, amikor egy populáció (népesség) növekedését vizsgálják. Ennek értel-
mében egy populáció egyedszáma az alábbi képlet segítségével becsülhető
meg: N = N0 r , ahol N0 a populáció egyedszáma a vizsgálat kezdetén, N
t
a populáció egyedszáma t év elteltével és r a növekedési ráta.

t t
a) A modell szerint mekkora lesz annak a populációnak az egyedszáma 5 év

elteltével, amelynek jelenlegi egyedszáma 426, növekedési rátája pedig
12? 5 pont
Egy veszélyeztetett állatpopuláció egyedszáma a szigorú védelemnek köszön-
hetően 3 év alatt 920-ról 975-re nőtt.
b) A korlátlan növekedési modell segítségével állapítsa meg, hogy mekkora
volt a növekedési ráta a három év alatt! Válaszát két tizedesjegyre kere-
kítve adja meg! 6 pont
c) Ha feltételezzük, hogy a növekedési ráta továbbra is változatlan, akkor
hány év szükséges a veszélyeztetett állatpopuláció egyedszámának meg-
duplázódásához? 6 pont
I.
1. Egy derékszögű háromszög két leghosszabb oldala: 12 cm és 13 cm.
Mekkora a harmadik oldal? 2 pont
2. Legyen A = f1; 2; 3; 4; 5; 6; 7g! Írja fel az A halmaz összes olyan hárome-
lemű részhalmazát, amelynek csak prímszámok az elemei! 2 pont
3. Aladár, Béla, Csaba, Dani és Endre egy csapat- B
ban játszanak. Edzés előtt néhányan kezet fog-
tak egymással. A kézfogásokat gráf szemlélteti. A
Döntse el a következő állításokról, hogy iga-
C
zak-e, vagy hamisak!
A: Van olyan csapattag, aki mindenkivel kezet D
fogott. E
206

C M Y K
B : Van olyan csapattag, aki senkivel nem fogott kezet.
C : Három olyan játékos van, akivel Béla nem fogott kezet.
D : Van még egy kézfogás úgy, hogy utána mindenki legalább két emberrel
fogott kezet. 4 pont
4. Az ABCD paralelogramma BC
oldalának felezőpontja F , DC ol-
D H C
dalának C -hez közelebbi harma-
dolópontja H . F
;! ;!
Az AB = b és az AD = d vektor
;;!
segítségével fejezze ki az AH , az
;!
AF és az ;!
FH vektort! 3 pont A B
5. Adja meg a P (3; ;2) ponton áthaladó, és az e : 3x ; 4y = 12 egyenletű
egyenessel párhuzamos egyenes egyenletét! 2 pont
y
6. Az ábrán egy f függvény grafikonja 4
látható. 3
A grafikon alapján válaszoljon az 2
alábbi kérdésekre! 1
a) Mi az f függvény értelmezési tar-
tománya? 1 pont ;2 ;10 1 2 3 4 5 6 x
b) Mi az f függvény értékkészlete? ;2
1 pont
c) Hány zérushelye van az f függvénynek? 1 pont
d) Hol veszi fel az f függvény a legkisebb értéket, és mennyi ez az érték?
1 pont
7. Egy háromszög egyik szögének tangense ;1. Mekkora ez a szög? 2 pont
8. Tornaórán egy dobószámban 10 tanuló legjobb eredményei méterben mérve
a következők voltak: 19; 183; 17; 15; 167; 14; 159; 172; 155; 161.
a) Adja meg az eredmények átlagát! 1 pont
b) Adja meg az eredmények mediánját! 1 pont
c) Még egy tanuló dobott az óra végén. Lehet-e az így kapott 11 dobás
mediánja 165? Válaszát indokolja! 1 pont
9. Karikázza be, hogy az alábbiak közül melyik megoldása a
(2x ; 2)(2x + 1) = 2x ; 2 egyenletnek?
;2 ;1 0 1 2
2 pont
207

C M Y K
10. Anna 100 000 Ft-ot tett egy bankszámlára, évi 56%-os kamatra.
Mekkora összeget vehet fel hat év elteltével? Válaszát 100 Ft-ra kerekítve
adja meg! 2 pont
11. Egyszerűsítse az alábbi t törtet, ahol az a nem nulla számot jelöl!
t = ;a 2 a;2
;2 ;3
2 pont
a a
12. Egy négyzet alapú, egyenes hasáb oldaléle az alapél kétszerese. A hasáb fel-
színe 1000 cm2 . Mekkorák a hasáb élei? 2 pont
II. A
13. Oldja meg az alábbi egyenleteket a valós számok halmazán!
a) (px ; 2) (x + 4) = 7 p 4 pont
b) (x ; 2) (x + 4) = 7 4 pont
c) lg (x ; 2) + lg (x + 4) = lg 7 4 pont
14. Egy trapéz egyik alapja 20 cm, a 12 cm-es szár ezzel 50 -os szöget zár be.
A másik szár a 20 cm-es alappal 70 -os szöget zár be.
a) Milyen hosszúak a trapéz oldalai és átlói? 10 pont
b) Mekkora a trapéz területe? 2 pont
15. Egy tánccsapatverseny résztvevői az A, B , C , D , E , F , G jeleket kapják,
majd kisorsolnak egy sorrendet.
a) Hány sorrend lehetséges? 2 pont
b) Hány sorrend lehetséges, ha irányított sorsolással az E csapat az első, a
G pedig az utolsó lesz? 2 pont
c) Hány sorrend lehetséges, ha szünet előtt az A, B , C és D csapat, szünet
után az E , F és G csapat mutatja be a műsorát? 2 pont
d) Mennyi az esélye annak, hogy a C és D csapat egymás után szerepel, ha
minden sorrend egyformán valószínű? 2 pont
e) Mennyi a valószínűsége annak, hogy a B csapat az F csapat előtt lép fel,
ha minden sorrend egyformán valószínű? 4 pont
II. B
16. Az x 2 + y 2 = 100 egyenletű kör P1 (6; ;8), P2 (6; 8), P3 (;8; 6) és P4 (;8; ;6)
pontjába érintőt húzunk. Jelölje ezeket e1 , e2 , e3 és e4 ! Legyen az e1 és e2
érintő metszéspontja A, az e2 és e3 érintő metszéspontja B , e3 és e4 érintő
metszéspontja C , az e1 és e4 érintő metszéspontja D !
a) Milyen alakzat az ABCD négyszög? 3 pont
208

C M Y K
b) Adja meg az ABCD négyszög csúcsainak koordinátáit! 7 pont
c) Mekkora az ABCD négyszög területe? 7 pont
17. Egy 10 cm élhosszúságú, kocka alakú dobozba színes krétákat csomagolnak.
A kréták henger alakúak, 10 cm hosszúak, és 25 cm az átmérőjük.
a) Ha a doboz üresen maradt részét szivaccsal töltik ki, mennyi a felhasznált
szivacs térfogata? 3 pont
b) Hány százalékkal kevesebb térfogatú kréta van egy dobozban, ha a cég
úgy dönt, hogy a kréták mindkét vége félgömbben végződik? 4 pont
c) Hány százalékkal kevesebb térfogatú kréta van egy dobozban az erede-
tihez képest, ha a cég úgy dönt, hogy a kréták egyik vége félgömbben
végződik, a másik 25 cm magasságú egyenes körkúpban? 5 pont
d) Mennyi az utóbbi esetben egy kréta felszíne? 5 pont
18. Egy radioaktív anyag el nem bomlott atommagjainak számát az
f (t ) = 1025 2;0 1 t
függvény írja le, ahol t az időt évben méri.

a) Az anyag hányad része marad meg 30 év elteltével? 3 pont
b) Az anyag hányad része bomlik el 20 év alatt? 4 pont
c) Mennyi idő elteltével lesz az el nem bomlott atommagok száma 1023 ?
5 pont
d) Mennyi idő alatt bomlik el 2 10 atommag?
24
5 pont
I.
1. Számítsa ki (a ; b )2 ; (a + b )2 értékét, ha a = 2 17 és b = 14. 2 pont

p p
2. Számítsa ki, mekkora szöget zárnak be az a ;2 3; 2 és a b 3; 1 vek-
torok! 3 pont
3. Rendezze növekvő sorrendbe a kifejezéseket! 5 pont

A = log6 36 ; 12 log4 4 B = 23 32 ; 13 7 ; (;4)2
s p
3 10 128 45
C= p D = sin 30sin
cos 135
200
209

C M Y K
4. Írja fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy a P (400; 14) ponton,
a) és párhuzamos az e egyenessel! 1 pont
b) és merőleges az e egyenesre!
Az e egyenes egyenlete: 3x + 7y = 5 1 pont
5. Válassza ki azokat a hozzárendelé- y
si utasításokat, amelyekhez az alábbi 4
grafikon tartozik! 2 pont 3
f (x ) = jx j ; 2 2
p
g ( x ) = x 2 + 4x + 4
1
h (x ) = jx + 2j ;3 ;;1 10 1 2 3 4 5 6 x
i (x ) = jx ; 2j ;2
p
j ( x ) = x 2 ; 4x + 4
6. Hány jegyű lenne 2-es számrendszerben a 2200, és mi lenne
az utolsó 3 számjegye? 2 pont
)
x ; 5y = 3
7. Adja meg a p paraméter értékét úgy, hogy a 05x 2; 125y = p egyenlet-
rendszernek
a) végtelen sok megoldása legyen; 1 pont
b) ne legyen megoldása! 1 pont
8. Rajzoljon olyan 5 pontú gráfot, amelynek minden pontjának fokszáma páros
és összefüggő! Keresse meg az összes megoldást! 4 pont
9. Tudjuk, hogy az szög koszinusza

5
. Mekkora ennek a szögnek a szinusza?
13
A pontos értéket adja meg! 2 pont

10. Hány racionális megoldása van az x2 ; 4 x2 ; 5 = 0 egyenletnek?
2 pont
11. A ballagáson az iskola 9–11. évfolyamának összesen 9 osztálya áll sorfalat a
földszinti, az 1. és a 2. emeleti folyosókon, minden szinten 3 osztály. Beoszt-
ják, hogy melyik osztály melyik szinten álljon.
Hányféleképpen történhet a beosztás, ha azt tekintjük különbözőnek, ha vala-
mely osztály emeleti beosztása más? 2 pont
12. Egy urnában 6 db golyó van, minden golyó vagy piros, vagy fekete. Az alábbi
állítások között pontosan egy igaz van.
A: Legalább 4 fekete golyó van.
210

C M Y K
B : Egy fekete golyó kihúzásának valószínűsége 56 .

C : Legfeljebb 2 piros golyó van.
D : Minden golyó fekete, vagy mindkét színű golyóból prímszám számú van.
E : Pontosan 1 piros golyó van.
Hány piros, és hány fekete golyó van az urnában? 3 pont
II. A
13. Oldja meg a valós számok halmazán az egyenleteket!
3x 2 + 10 30x 2x 2 + 10x
a)
x ; 5 10 ; 2x x ; 25
+ = 2 6 pont
b) 2 sin2 x ; sin x ; 2 = 0 6 pont

14. Egy szántóföld alakja konvex négyszög, melynek csúcspontjai A, B , C és D .
A CB és a CD oldalak C -hez közelebbi negyedelőpontjait jelöljük N1 -gyel
és N2 -vel. Az N1 és N2 pontok között egy 60 méter hosszú kábelt fektet-
nek le. Ennek iránya éppen észak–dél. Az AB oldal és az AD oldal A-hoz
közelebbi harmadolópontja (H1 és H2 ) között út vezet. Így a hasznos szán-
tóföldterület lecsökken a H1 H2 A háromszög területével, ami 2400 m2 , és a
CN1 N2 háromszög területével, ami éppen 2200 m2.
a) Számítsa ki a H1 H2 út hosszát! 5 pont
b) Milyen irányba vezet ez az út? 2 pont
c) Számítsa ki a megmaradó hasznos szántóföld területét! 5 pont
15. Egy irodaházban különböző teljesítményű izzókat használnak. Az alábbi gra-
fikon az egyes teljesítményű izzók számát mutatja 2005-ben.
Darab
300
250
200
150
100
50
0
10 25 40 60 100
Teljesı́tmény (W)
211

C M Y K
a) Adja meg az izzók teljesítményének átlagát, móduszát és mediánját!
3 pont
b) Energiatakarékossági okokból 2005-től kezdve a 100 W-os izzók számát
évről évre 20%-kal csökkentik, és amikor számuk 50 alá csökken, akkor
már be is szüntetik a használatukat.
Melyik évben következik ez be? 4 pont
c) 40 W-os izzókból évről évre 30 darabbal többet vásárolnak. Mennyit köl-
tenek erre 5 év alatt, ha 1 izzó 230 Ft-ba kerül, és az első évben 50 da-
rabot vesznek belőle? 4 pont
II. B
16. A képeken látható testeknek ugyanakkora a térfogatuk és a magasságuk.
A négyzetes oszlop alapéle 10 cm.
a) Határozza meg a henger, a félhenger és a kúp alapkörének sugarát! A ke-

resett adatot cm pontossággal adja meg! 8 pont
b) Az összes testet az ábrán látható módon drótból készítették el. Alkotónak
15 darab egyforma hosszúságú darabot vágtak le, így a kúp alacsonyabb
lett. Milyen magasak a testek, ha a felhasznált drót mennyisége 520 cm
volt? (A keresett adatokat cm pontossággal adja meg!) 6 pont
c) Az órán A, B és C csoportot alakítottak a diákok, és megkapták valame-
lyik testet, majd annak vagy a felszínét, vagy a térfogatát kellett kiszá-
mítaniuk.
Hányféleképp lehet a feladatot kiosztani az egyes csoportok között?
(A csoportokat különbözőnek tekintjük.) 3 pont
17. Oldja meg az egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán!
5x +3
a)
2
3
> 4
9
6 pont
b) (2 ; x ) log4 x 0 8 pont
212

C M Y K
18. Egy kör alakú tó köré olyan négyszög
D
alakú sétányt terveztek, melynek minden
G C
oldala érinti a tavat. A tó a térképen E
az x + y ; 2x + 4y ; 20 = 0 egyenletű
2 2
kör. A sétány a tavat 4 olyan pontban A B

érinti, melyek közül 2-2 a kör két átel-
lenes pontjában van. Az érintési pontok közül megadjuk az E (4; 2) és a G (;
;2; 2) pontot.
A koordináta-rendszer 1 egysége 10 méternek felel meg.
a) Hány négyzetméter a tó területe? 4 pont
b) Adja meg a sétány oldalegyeneseinek egyenletét! 8 pont
c) Mekkora szöget zár be egymással a négyszög két átlója? 4 pont
I.
1. Legyenek az A halmaz elemei az x (x ; 1) (x +2) (x ; 3) (x ; 4) = 0 egyenlet
megoldásai, a B halmaz elemei pedig a természetes számok! Határozza meg
az
a) A \ B halmazt! 1 pont b) A n B halmazt! 1 pont
2. Írja fel nagyság szerint növekvő sorrendben az A, B és C számokat!
A = 9log3 1 B = sin (3 ) C 1
= log2 p 2 pont
2
3. Döntse el, hogy a megadott állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A: Egy konvex ötszög külső szögeinek összege 540 .
B : A háromszög magasságpontja egybeeshet a háromszög egyik csúcsával.
C : Minden rombusz paralelogramma. 3 pont
4. Egy rulettkeréken 0-tól 36-ig szerepelnek az egész számok. Mennyi a való-
színűsége annak, hogy egy pörgetés után prímszámon áll meg a rulettgolyó?
2 pont
5. Adott két egyenes egyenlete:
e : 2x + 5y = 6 és f : px ; 2y = 3, p 2 R
Mekkora p értéke, ha az e és f egyenesek merőlegesek egymásra? Válaszát
indokolja! 2 pont
213

C M Y K
6. Válassza ki a megadott grafikonok y
közül az ábrázolt f , g és h függ- 5
vények hozzárendelési szabályát! 4
3
x 7! ; 2
x g 2 h
1
f
x
x 7! 1
2 ;5 ;3 0 1 2 3 4 5 x
;2 g
x 7! ;2 x
;3
x 7! x 12 ;4
x 7! log2 x ;5
3 pont
7. Egy mértani sorozat első eleme 1, ötödik eleme pedig 81. Határozza meg a
sorozat második elemét! Válaszát indokolja! 3 pont
8. Egy kör AC átmérőjének két végpontját D
az ábrán látható módon összekötöttük a
kör B és D pontjával. Határozza meg
az AD szakasz hosszát, ha AB = 2 cm,
b =?
továbbá BCA= 30 , ACD= 40 !

A
40
C
Válaszát indokolja! 3 pont 30
a = 2 cm
p
B
9. Ábrázolja számegyenesen az f (x ) = x 2 ; 9 függvény értelmezési tartomá-
nyát!
0 1
2 pont
10. Egy tavaszi hónapban egy héten keresztül feljegyeztük a legmagasabb napi
hőmérsékleteket. Eredményeinket táblázatban foglaltuk össze.
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
8 C 10 C 13 C 14 C 16 C ? 18 C
Mit mérhettünk szombaton, ha a hőmérsékletek maximumának átlaga ezen a

héten pontosan 14 C volt? Számítását indokolja! 3 pont
214

C M Y K
11. Hány olyan hatjegyű szám írható fel csak a 3-as és a 8-as számjegyekkel,
amelyikben mindkét számjegy előfordul? Számítását indokolja! 2 pont
12. A Hexagon nevű kávézóban az asztalok lapjai olyan szabályos hatszögek,
amelyeknek oldalai 05 m hosszúak. Az asztalok fedőlapját műanyag fóliá-
val szeretnék bevonni, ehhez 1 méter oldalhosszúságú négyzet alakú darabok
állnak rendelkezésre. A fóliának hány százaléka kerül az asztal fedőlapjára?
II. A
13. Oldja meg a következő egyenleteket!
a) lg x = lg 8 ; lg (x + 2) 7 pont

b) sin 2x ;

=
1
5 pont
6 2
14. Adott a derékszögű koordináta-rendszerben az ABC háromszög: A(3; 6),
B (;4; ;1) és C (1; ;6).
a) Igazolja, hogy az ABC háromszög derékszögű! 5 pont
b) Írja fel a háromszög köré írható kör egyenletét! 3 pont
c) Mely pontokban metszi a kör az abszcisszatengelyt? 4 pont
15. Adott a valós számok halmazán értelmezett f és g függvény:
f : R ! R, f (x ) = jx 2 ; 4x + 3j g : R ! R, g (x ) = 3 ; x
a) Ábrázolja közös koordináta-rendszerben az f (x ) és a g (x ) függvények
grafikonjait! 8 pont
b) Oldja meg az f (x ) g (x ) egyenlőtlenséget! 4 pont
II. B
16. Egy kozmetikai cég az arckrémet egy olyan tégelybe tölti, amelynek alakja
lefelé szűkülő csonka kúp. A tégelyeket egyesével kocka alakú papírdoboz-
ba csomagolva árulják, a tégelyek szorosan illeszkednek a papírdobozokba.
A kocka élének hossza 55 cm, a tégely (kisebb) alapkörének átmérője 4 cm.
a) Hány százalékát tölti ki a tégely a papírdoboz térfogatának? 10 pont
b) Mekkora területű papírra van szükség 1000 arckrém becsomagolásához,
ha a ragasztás és a kocka testhálójának kivágása miatt a veszteség a fel-
használt anyag 25%-a? 7 pont
215

C M Y K
17. Réka, Zsanett és Vivi jó barátnők, nyáron együtt mennek el fagylaltot enni.
A cukrászdában 10 különböző fagyi közül lehet választani.
a) Réka kehelyben kér négy különböző gombócot. Hányféleképpen kaphatja
kehelyben fagyiját Réka? 2 pont
b) Vivi csak háromgombócos fagyit kér tölcsérben, de ő nagyon szereti a
tiramisufagylaltot, ezért az egyik választása mindenképpen ez. Hányfé-
leképpen kaphatja a tölcsérbe Vivi a fagyiját, ha ő is különböző fajtájú
fagylaltokat választ? 3 pont
c) Zsanett is háromgombócos fagyit kér, tölcsérben. Hányféleképpen kap-
hatja a tölcsérbe Zsanett a fagyiját, ha nem feltétlen rendel különböző
gombócokat? 4 pont
d) Határozza meg, hogy mekkora valószínűséggel fizetnek a lányok, ha a
fizetést a véletlenre bízzák, ezért magukkal visznek egy szabályos dobó-
kockát és egy szabályos oktaédert. A dobókockán 1-től 6-ig, az oktaéde-
ren 1-től 8-ig szerepelnek az egész számok. Egyszerre feldobják a kockát
és az oktaédert, és a fizetést a következőképpen döntik el:
Réka fizet, ha mindkét dobott szám prímszám, Zsanett fizet, ha a dobott
számok összege 8-nál nagyobb, de nem mindkét szám prímszám, minden
más esetben Vivinek kell fizetnie. 8 pont
18. Az 1 méter magasról függőlegesen elejtett gumilabda a talajjal való ütközés
során elveszti mozgási energiájának 20%-át, így az ütközés után az előző
emelkedési magasság 80%-áig emelkedik meg.
a) Milyen magasra emelkedik a 4. ütközés után a labda? 4 pont
b) Hányadik ütközés után lesz először kisebb az emelkedése 5 cm-nél?
6 pont
c) Hány méter utat tesz meg a 10. ütközésig összesen a labda? 7 pont
I.
1. Egyszerűsítse az alábbi törtet! (a 5)
a 2 ; 25
a ;5 2 pont
216

C M Y K
2. Egészítse ki az alábbi gráfot új élek megraj-
zolásával úgy, hogy minden csúcs fokszáma
páros legyen!
2 pont
3. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a 20-nál kisebb prímszámok közül vá-
lasztva egyet, az egyjegyű lesz? Válaszát számolással indokolja! 3 pont
4. Egy derékszögű háromszög leghosszabb oldala 10 cm, legkisebb szöge pedig
30 . Mekkora a háromszög legrövidebb oldala? 2 pont
5. Hány megoldása van a sin x = tg x egyenletnek a [0; 2 ] intervallumon?
3 pont
6. Adja meg egy tizedesjegyre kerekítve, hogy mekkora egy szabályos 13 szög
egy belső szöge! 2 pont
7. Minden trallala trillili.
Melyik a fenti állítás tagadása az A, B , C állítások közül?
A: Van olyan trallala, amely nem trillili.
B : Egyik trillili sem trallala.
C : Van olyan trillili, amely nem trallala. 2 pont
8. Az alábbi rajz egy egységkockákból épült test
alaprajzát ábrázolja. Az egyes négyzetekbe írt 3 1 0
számok azt jelölik, hogy hány kockát tettünk
egymásra. 2 1 0
Rajzolja meg a test elölnézetét! 2 pont
1 2 1
9. Döntse el az alábbi állításokról, hogy melyik igaz, illetve hamis!

A: Ha egy szám osztható 6-tal és 4-gyel, akkor osztható 24-gyel is.
B : Ha egy szám osztható 9-cel, akkor osztható 3-mal is.
C : Öt egymást követő egész szám közül mindig pontosan egy osztható 5-tel.
3 pont
217

C M Y K
10. Tükrözze az ABC három- y
szöget az e egyenesre! Adja
meg a képpontok koordiná- e
táit! 3 pont
A
11. Egy 18 fős csoportból 12- C
en szeretik a lekváros pala-
1
csintát, és 8-an szeretik a tú-
rós palacsintát. Ezek közül 5 0 1 x
olyan ember van, aki mind a B
túrós, mind a lekváros pala-
csintát szereti.
Hányan vannak a csoport-
ban, akik se a lekváros, se a
túrós palacsintát nem szere-
tik?
12. Adja meg centiméterben egy tizedesjegy pontossággal annak a 8 cm átmérőjű,
henger alakú edénynek a magasságát, amelybe 8 dl víz fér! 3 pont
II. A
13. a) Oldja meg az alábbi egyenletet a valós számok halmazán!
2 +7x ;20 2 ;x +22
23
x
=2 x
6 pont
b) Oldja meg az alábbi egyenlőtlenséget a [0; ] interrvallumon!
p
tg (2x ) < 3 6 pont
14. a) Ábrázolja derékszögű koordináta-rendszerben az f (x ) = jjx + 1j ; 2j ; 1

függvény grafikonját a [;5; 5] intervallumon! 5 pont
b) Olvassa le a grafikonról a függvény értékkészletét és az összes zérushe-
lyét! 5 pont
c) Állapítsa meg, rajta van-e a (;45; ;05) pont a függvény grafikonján!
2 pont
15. Egy négyszög csúcsinak koordinátái A(1; 3), B (;2; 2), C (;1; ;1); D (4; ;1).
a) Írja fel annak a körnek az egyenletét, amely átmegy az A, B és C pon-
tokon! Rajta van-e a D pont ezen a körön? 6 pont
b) Milyen négyszöget határoznak meg a pontok? Állítását számolással iga-
zolja! 4 pont
c) Számítsa ki a négyszög kerületét! 2 pont
218

C M Y K
II. B
16. Egy új autó értéke évről évre az aktuális árának 15%-ával csökken (amorti-
záció). Egy oldtimer (nagyon öreg) autó értéke viszont minden év elteltével
100 000 Ft-tal nő. 2012-ben egy új autó ára 5 000 000 Ft volt, egy oldtimer
pedig 2 000 000 Ft-ba került.
a) Igazolja, hogy az oldtimer öt év múlva többet fog érni az újonnan vásárolt
autónál! 5 pont
b) Melyik évben lesz először a 2012-ben új autó értéke 1 millió forint alatt?
6 pont
c) Az oldtimer autó után minden évben az aktuális értéke utáni 1%-os adót
kell fizetni. Hány forint adót fizetünk ki 2012-től 2022-ig összesen?
6 pont
17. Egy derékszögű trapéz alapjai 9 cm és 21 cm, hosszabbik átlója 29 cm.
a) Mekkora a trapéz kerülete és területe? 6 pont
b) A trapézt megforgatjuk a hosszabbik alapja körül. Mekkora az így kelet-
kezett test felszíne? 8 pont
c) Mekkora az így keletkezett test térfogata? 3 pont
18. Egy kosárlabdacsapat 12 tagjának magasságát tartalmazza az alábbi táblázat.
195 217 179 210 190 211 181 190 184 180 202 195
a) Mekkora a tagok magasságának átlaga? 2 pont
b) Adja meg a tagok magasságának móduszát és mediánját! Mit jelentenek
ezek az értékek? 5 pont
c) Adja meg az egyes intervallumokba tartozó játékosok gyakoriságát és
relatív gyakoriságát, majd ábrázolja a gyakorisági adatokat oszlopdiagra-
mon! 5 pont
Gyakoriság Relatív gyakoriság

180 cm
181–190 cm
191–200 cm
201–210 cm
211 cm
A csapathoz érkezik egy új játékos. Milyen magas lehet az érkező játékos, ha
tudjuk, hogy
d) a tagok magasságának átlaga 05 cm-rel nőtt? 3 pont
e) a tagok magasságának mediánja 190 cm lett? 2 pont
219

C M Y K
TEX 2013. január 22. – (1. lap/220. old.) Matematika 9. (07TR12II)
C M Y K
Tartalom
GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 3
Halmazok :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 3
Műveletek halmazokkal :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 7
Matematikai logika ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 13
Kombinatorika :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 18
Gráfok :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 25
ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 30

Algebrai alapfogalmak :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 30
Összeg, szorzat ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 33
Oszthatóság ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 35
Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek ::::::::::::::::::::::::: 38
GEOMETRIA ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 66
Geometriai alapfogalmak :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 66
Vektorok ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 76
Geometriai transzformációk ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 82
Szögfüggvények :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 96
Háromszögek :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 103
Négyszögek, sokszögek :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 111
A kör és részei :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 117
Koordinátageometria ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 123
FÜGGVÉNYEK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 147
A függvény fogalma, tulajdonságai : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 147
Hatvány- és gyökfüggvények ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 161
Sorozatok ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 167
VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS ÉS STATISZTIKA : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 173

Elemi esemény, eseménytér, esemény : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 173
Valószı́nűség :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 177
221

C M Y K
A klasszikus valószı́nűségi modell ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 180
A visszatevéses mintavétel ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 185
Statisztikai alapfogalmak ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 189
Statisztikai jellemzők :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 195
GYAKORLÓ FELADATSOROK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ 202

Minta középszintű érettségi feladatsor 1 : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 203
Minta középszintű érettségi feladatsor 2. : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 206
222

C M Y K
C M Y K
C M Y K

Ko - Nyv 2. Ko - Tet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ko - Nyv 2. Ko - Tet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Alkotószerkesztő: Csatár Katalin

A kiadványt az Oktatási Hivatal határozati számon

TEX 2013. január 22. – (1. lap/1. old.) Matematika 9. (00CN12II)

TEX 2013. január 31. – (2. lap/2. old.) Matematika 9. (00CN12II)

D EFINÍCIÓ: Két halmaz egyenlő, ha pontosan ugyanazok az elemeik.

TEX 2013. január 23. – (1. lap/3. old.) Matematika 9. (01GOMO)

Üres halmaz az a halmaz, amelynek nincs eleme, jele:  vagyfg.

Egy halmaznak lehet véges sok vagy végtelen sok eleme.

D EFINÍCIÓ: Véges halmaz elemeinek számát a halmaz számosságának is

EFINÍCIÓ: Ha az A halmaz minden eleme egyben eleme a B halmaznak

TEX 2013. január 23. – (2. lap/4. old.) Matematika 9. (01GOMO)

Pár perces feladatok

1. Melyik esetben beszélhetünk halmazról, azaz melyik esetben dönthető el min-

TEX 2013. január 23. – (3. lap/5. old.) Matematika 9. (01GOMO)

1. Add meg az alábbi halmazokat az elemek felsorolásával!

TEX 2013. január 23. – (4. lap/6. old.) Matematika 9. (01GOMO)

A különböző halmazok közötti viszonyt gyak-

Ezzel könnyen szemléltethetjük a halmazok

EFINÍCIÓ: Adott egy H alaphalmaz és an- H

Az A komplementere tehát A = fx j x 2H és x 2= Ag,

TEX 2013. január 23. – (5. lap/7. old.) Matematika 9. (01GOMO)

nálni. Más az osztályod komplementer halmaza, ha az alaphalmaz a 12. évfolyam,

Ugyanazok az elemek alkotják az A \ B és a B \ A hal-

EFINÍCIÓ: A n B -vel jelöljük azt a halmazt, me-

TEX 2013. január 23. – (6. lap/8. old.) Matematika 9. (01GOMO)

Pár perces feladatok

TEX 2013. január 23. – (7. lap/9. old.) Matematika 9. (01GOMO)

TEX 2013. január 23. – (8. lap/10. old.) Matematika 9. (01GOMO)

1. Két együttes közös koncertet ad, plakátjukon a

TEX 2013. január 23. – (9. lap/11. old.) Matematika 9. (01GOMO)

13. Add meg halmazelméleti jelekkel az egyszínű halmazokat!

TEX 2013. január 23. – (10. lap/12. old.) Matematika 9. (01GOMO)

D EFINÍCIÓ: Ha egy kijelentő mondatról egyértelműen eldönthető, hogy

Kijelentések például ezek a mondatok: „A március téli hónap”, „A fény üvegben

TEX 2013. január 23. – (11. lap/13. old.) Matematika 9. (01GOMO)

D EFINÍCIÓ: Két állítást többféleképpen is összekapcsolhatunk. Ha ez „és”-

TEX 2013. január 23. – (12. lap/14. old.) Matematika 9. (01GOMO)

D EFINÍCIÓ: Ha két kijelentést „vagy”-gyal kapcsolunk össze, diszjunk-

TEX 2013. január 23. – (13. lap/15. old.) Matematika 9. (01GOMO)

1. Hány igaz állítás van az alábbiak között?

TEX 2013. január 23. – (14. lap/16. old.) Matematika 9. (01GOMO)

1. Tagadd az alábbi kijelentéseket!

TEX 2013. január 23. – (15. lap/17. old.) Matematika 9. (01GOMO)

TEX 2013. január 23. – (16. lap/18. old.) Matematika 9. (01GOMO)

EFINÍCIÓ: Meg kell határoznunk, hogy n különböző dolognak hányféle

Így a könyveket P6 = 6! = 720-féleképpen lehet kiosztani, a döntőben P8 = 8! =

TEX 2013. január 23. – (17. lap/19. old.) Matematika 9. (01GOMO)

nek), akkor az ismétléses permutációk száma:

A két példában tehát: V106 = 10!

szorozódik a lehetőségek száma.

amely megegyezik az n elemű halmaz összes részhalmazának számával.

TEX 2013. január 23. – (18. lap/20. old.) Matematika 9. (01GOMO)

Pár perces feladatok

1. Hány kétjegyű szám készíthető az 1, 2, 3, 4 számjegyekből, ha egy számjegyet

TEX 2013. január 23. – (19. lap/21. old.) Matematika 9. (01GOMO)

1. Hány olyan természetes szám van, amely

TEX 2013. január 23. – (20. lap/22. old.) Matematika 9. (01GOMO)

TEX 2013. január 23. – (21. lap/23. old.) Matematika 9. (01GOMO)

TEX 2013. január 23. – (22. lap/24. old.) Matematika 9. (01GOMO)

D EFINÍCIÓ: A gráf egy olyan matematikai struktúra, amely csúcsokból

TEX 2013. január 23. – (23. lap/25. old.) Matematika 9. (01GOMO)

TEX 2013. január 23. – (24. lap/26. old.) Matematika 9. (01GOMO)

Pár perces feladatok

Üres halmaz az a halmaz, amelynek nincs eleme, jele: vagyfg.

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenltlensgek