H-Amat0503 Diak-Mf 2felev

MATEMATIKA
KOMPETENCIATERÜLET
„A”
Matematika
5. évfolyam
TANULÓI MUNKAFÜZET
2. félév
A kiadvány KHF/4355-14/2008. engedélyszámon 2008.11.25. időponttól
tankönyvi engedélyt kapott
Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi

program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás
feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói
információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag
ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.
Matematika szakmai vezető: Pálfalvi Józsefné
Szakmai tanácsadók: Lajos Józsefné, Zsinkó Erzsébet
Alkotószerkesztő: Zsinkó Erzsébet
Grafika: Király és Társa Kkt, dr. Fried Katalin, Gidófalvi Zsuzsa, Laczka Gyuláné,
Pusztai Julianna
Lektor: Makara Ágnes
Felelős szerkesztő: Teszár Edit
H-AMAT0503
©
Szerzők:
Benczédi-Laczka Krisztina, Gidófalvi Zsuzsa, Jakucs Erika, Laczka Gyuláné, Lénárt István,
Malmos Katalin, Makara Ágnes, Pusztai Julianna, Tóth László
Educatio Kht. 2008.
Tömeg: 420 gramm

Terjedelem: 22,02 (A/5 ív)
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

Tantárgy-pedagógiai szakértő: Györfi Lászlóné
Tudományos szakmai szakértő: Vecseiné dr. Munkácsy Katalin
Technológiai szakértő: Nagy Károly
tartalom
056. TörteK
0561. Egységtörtek . ....................................................................................................................... 5
0562. Egységtörtek többszörösei .................................................................................................. 13
0563. Törtek összehasonlítása . ..................................................................................................... 23
0564. Törtek egyszerűsítése, bővítése ......................................................................................... 31
0565. Törtek összeadása és kivonása ........................................................................................... 35
0566. Törtek szorzása és osztása természetes számmal ........................................................... 43
0567. Törtekről tanultak összefoglalása ....................................................................................... 51
0568. Esélylatolgatás kísérletek, játékok tapasztalatai alapján ................................................ 55
057. Ponthalmazok
0571. Két pont, két ponthalmaz, pont és egyenes távolságának meghatározása . ............... 61
0572. Nevezetes ponthalmazok: szakaszfelező merőleges, szögfelező ................................. 77
0573. Ponthalmazok vizsgálata térben ........................................................................................ 83
0574. Háromszögek és négyszögek szerkesztése ...................................................................... 85
058. tizedestörtek
0581. A tizedestörtek bevezetése ................................................................................................. 95
0582. A tizedestörtek összeadása, kivonása ............................................................................... 107
0583. A tizedestörtek szorzása, osztása ........................................................................................ 113
0584. A tizedestörtek – közelítő számítások, mérések, becslések ............................................ 119
0585. Adatgyűjtés, esélylatolgatás (statisztikai és valószínűségi játékok, feladatok) . .......... 133
059. MÉRÉSEK, GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK

0591. A testek térfogatának mérése, mértékegységei . .............................................................. 139
0592. Téglatestek térfogata ............................................................................................................ 149
0593. Gyakorló feladatok ............................................................................................................... 155
törtek
0561. Egységtörtek
Készítették: BENCZÉDY-LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN

matematika „A” – 5. évfolyam – 056. törtek tanulói munkafüzet
1. FELADATLAP
1. Hajtogatás után színezz! A feladatok megoldása során papírt fogunk hajtogatni, és különböző ábrá-
kat színezünk be.
a) Az alábbi téglalapok 1 egészet érnek!
Színezd ki a
felet negyedet
nyolcadot tizenhatodot
b) Az alábbi alakzatok 1 egészet érnek!

Színezd ki a
harmadot hatodot
tizenkettedet
TUDNIVALÓ
Egységtörtek
Ha az egységet nyolc egyenlő részre vágjuk, akkor ebből egy rész 1-nyolcadot ér.
Ezt röviden így írhatjuk:

számláló
1
törtvonal
8
nevező
A nevező megmutatja, hogy az egységet hány egyenlő részre vágjuk. A számláló megmutatja, hogy az
egyenlő részekből hányat veszünk egy feladatban figyelembe. Most éppen 1 darabot vettünk figyelembe a
1
nyolcadok közül. Az -ot egységtörtnek nevezzük. Az egységtörtek számlálója mindig 1.
8
tanulói munkafüzet 0561. Egységtörtek
2. Mindegyik rajz 1-et jelent. Mennyit ér a kiszínezett rész?
a)
b)
c)
3. Béla, András, Józsi, Misi és Hugó ugyanakkora csokoládét nyertek a matematikaversenyen. Béla az
1 1 1 1 1
, András az , Józsi az ,Misi az , Hugó az részét ette meg. Színezd ki az egyes egység-
2 4 5 10 20
törteket az alábbi ábrákon! Ki ki(k)nél evett több csokoládét? (Olvasd le az ábráról!)
1 1 1 1 1
Béla András Józsi Misi Hugó
2 4 5 10 20
MINTApélda
Szőnyegezd (rakd ki) a lila rudat azonos színű rudakkal!
a) Mennyit érnek a rudak, amellyel szőnyegezni tudtad a lila rudat, ha a lila az egység?
Megoldás:
1
A világoskék rúd -et ér, mert két darab világoskék rúddal lehet kirakni az egészet. A rózsaszín rúd
2
1 1
-ot ér, mert három rózsaszín rúddal lehet kirakni az egészet. A fehér rúd -ot ér, mert hat darab
3 6
fehér rúddal lehet kirakni az egészet.
1
b) Ha a fehér rúd ér -et, melyik rúd ér egyet?
2
Megoldás:
A rózsaszín, mert a rózsaszín rudat két fehér rúddal tudjuk kirakni.
matematika „A” – 5. évfolyam – 056. törtek tanulói munkafüzet
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Írd a táblázat fehéren hagyott mezőibe a megfelelő színeket!
1 1
Ha a bordó rúd egyet ér, akkor -et ér a piros, -et pedig a rózsaszín rúd. A megoldás során hasz-
2 4
náld a színesrúd-készletet!
az egész
törtrészei 1 1 1 1 1
2 3 4 5 6
egész
rúd színe
bordó piros rózsaszín
rózsaszín
világoskék
piros
citromsárga
lila
sötétkék
narancssárga
zöld
2. Milyen színű rúd ér egy egészet, ha

a) a rózsaszín rúd egy felet jelöl?
b) a rózsaszín rúd egy harmadot jelöl?
c) a fehér rúd egy harmadot jelöl?
d) egy negyedet jelöl a világoskék rúd?
e) egy felet jelöl a citromsárga rúd?
f) egy ötödöt jelöl a fehér rúd?
A megoldás során használd a színesrúd-készletet!
3. Válaszolj az alábbi kérdésekre! A megoldás során használd a színesrúd-készletet!

a) Ha a piros rúd az egység, akkor ménnyit ér a fehér, a rózsaszín, illetve a bordó rúd?
b) Ha a citromsárga rúd az egység, akkor mennyit ér a fehér, illetve a narancssárga rúd?
c) Ha a lila rúd az egység, akkor mennyit ér a fehér, a rózsaszín, a világoskék, illetve a zöld rúd?
d) Ha világoskék rúd az egység, akkor mennyit ér a fehér, a lila, illetve a sötétkék rúd?
e) Ha a rózsaszín rúd az egység, mennyit ér a fehér, piros, lila, bordó, narancssárga, illetve a zöld
rúd?
tanulói munkafüzet 0561. Egységtörtek
MINTApélda
Zsuzsi születésnapjára 7 barátnőjét hívta meg. Mindenki ugyanakkora szeletet kapott a születésnapi
tortából és így elfogyott az egész torta. Egy gyerek hányad részét ette meg a tortának?
Megoldás:
A tortából 8-an ettek (Zsuzsi és 7 barátnője). A tortát így 8 egyenlő részre kellett
1
felvágni, melyből egy gyerek egy szeletet kapott, azaz a tortának az részét.
8
4. Szőnyegezz! Rakd ki a lila rudat minél többféleképpen egyforma színekkel!

Legyen a kék rúd az egység!
a) Mekkora része a fehér a lilának?
b) Mennyit ér a fehér?
c) Mekkora része a fehér a kéknek?
d) Mekkora része a fehér a rózsaszínnek?
5. A
megoldás során használd a torta-modellt! Döntsd el a torta-modell elemei segítségével, hogy
milyen színt írsz az alábbi táblázat fehéren hagyott mezőibe! Segítségül mutatunk három példát.
Ha a lila körlap egy egészet jelent, akkor 1 darab piros körcikk egy felet ér, 1 darab citromsárga
körcikk egy harmadot, 1 darab kék körcikk pedig egy negyedet ér.
az egész
törtrészei 1 1 1 1 1
2 3 4 5 6
egész
rúd színe
sötétlila
citromsárga
piros
kék
világoslila
6. Válaszolj az alábbi kérdésekre! A megoldás során használd a torta-modellt!

a) Ha 1 darab piros körcikk jelöli az egészet, akkor mennyit ér 1 darab zöld, illetve 1 darab rózsa-
szín?
b) Ha 1 darab sötétkék körcikk jelöli az egészet, akkor mennyit ér 1 darab zöld, illetve 1 darab vilá-
goskék?
c) Ha 1 darab citromsárga körcikk jelöli az egészet, akkor mennyit ér 1 darab rózsaszín, illetve 1
darab világoskék?
d) a 1 darab rózsaszín körcikk jelöli az egészet, akkor mennyit ér 1 darab világoskék, illetve 1 darab
citromsárga, 1 darab piros, illetve 1 darab sötétlila?
10 matematika „A” – 5. évfolyam – 056. törtek tanulói munkafüzet
7. Használd a „torta-modell” készletet!

Milyen színű körcikk ér 1 egészet, ha
a) 1 darab kék körcikk jelöli a felet?
b) 1 darab világoskék körcikk jelöli a harmadot?
c) 1 darab zöld körcikk jelöli a negyedet?
d) 1 darab világoskék körcikk jelöli a negyedet?
e) Az egység nyolcszorosa a lila körlap?
8. Válaszolj a következő kérdésekre!

a) Legyen a teljes téglalap 1! Mennyit ér a beszínezett rész?
b) Legyen a teljes téglalap 2! Mennyit ér a beszínezett rész?
c) Legyen a teljes téglalap 1! Mennyit ér a beszínezett rész?
d) Legyen a teljes téglalap 4! Mennyit ér a beszínezett rész?

tanulói munkafüzet 0561. Egységtörtek 11
e) Legyen a teljes téglalap 8! Mennyit ér a beszínezett rész?
9. Írd a törtszámok mindegyikéhez annak a rajznak a betűjelét, amelyiken éppen akkora rész van
beszínezve!
a) b) c) d)
e) f) g) h)
i) j) k) l)
1 1 1 1 1
: .......... ; : .......... ; : .......... ; : .......... ; : .......... ;
2 3 4 5 6
1 1 1 1 1
: .......... ; : .......... ; : .......... ; : .......... ; : .......... ;
7 8 9 10 12
10. Színezd be az ábra megadott részét!

1 1 1
a) b) c)
2 4 6
1 1
d) e)
3 24
11. Rajzolj egy

1
a) 5 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal az részét!
10
1
b) 6 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal az részét!
3
1
c) 10 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal az részét!
20
1
d) 8 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal az részét!
4
1
e) 6 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal az részét!
4
1
f) 5 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal az részét!
2
törtek
0562. Egységtörtek
többszörösei

1. FELADATLAP
1. Papírlap hajtogatása. A feladatok megoldása előtt papírt fogunk hajtogatni, majd különböző ábrá-
kat színezünk be.
a) Oszd fel az alábbi papírlapokat 8-8 egyenlő részre, majd színezz be azokon rendre 1, 2, 3, 5 részt.
Írd az ábrák mellé, hogy az egyes lapoknak mekkora részét színezted be.
b) Oszd fel az alábbi papírlapokat 3-3 egyenlő részre, majd színezz be azokon rendre 1, 2, 3, 4 részt.
Írd az ábrák mellé, hogy az egyes lapoknak mekkora részét színezted be.
tanulói munkafüzet 0562. Egységtörtek többszörösei 15
2. Mindegyik ábra egy egészet jelöl. Írd az egyes ábrák mellé, hogy annak mekkora részét színeztük
ki.
a)
b)
c)
3. Az ábra mekkora része van beszínezve?
a) b)
c) d)
e)
MINTApélda
Szőnyegezd a lila rudat rózsaszín rudakkal. Ha a lila rúd 1-et ér
a) – mennyit ér 1 rózsaszín rúd?
– mennyit ér 2 rózsaszín rúd?
– mennyit ér 3 rózsaszín rúd?
Megoldás:
1
– 1 rózsaszín rúd része az egésznek, mert 3 rózsaszín rúddal tudjuk kirakni a lila rudat.
3
2
– 2 rózsaszín rúd része az egésznek.
3
3
– 3 rózsaszín rúd része az egésznek.
3
b) mennyit ér 4 rózsaszín rúd?
Megoldás:
4
4 rózsaszín rúd része az egésznek, mert 3 rózsaszín rúddal tudjuk kirakni a lila rudat, de van
3
még egy rudunk, azaz összesen négy rózsaszín rudunk van.
2. FELADATLAP
A megoldások során használd a színesrúd-készletet!
1. Szőnyegezzük a piros rudat csak rózsaszín rudakkal!

a) Hány rózsaszín rúddal tudjuk szőnyegezni a piros rudat?
b) Ha a piros rúd 1-et ér, akkor mennyit ér egy rózsaszín rúd?
c) Ha a piros rúd 1-et ér, akkor mennyit ér két rózsaszín rúd?
d) Ha a piros rúd 1-et ér, akkor mennyit ér három rózsaszín rúd?
2. Szőnyegezzük a lila rudat csak rózsaszín rudakkal!

a) Hány rózsaszín rúddal tudjuk szőnyegezni a lila rudat?
b) Ha a lila rúd 1-et ér, akkor mennyit ér egy rózsaszín rúd?
c) Ha a lila rúd 1-et ér, akkor mennyit ér két rózsaszín rúd?
d) Ha a lila rúd 1-et ér, akkor mennyit ér három rózsaszín rúd?
e) Ha a lila rúd 1-et ér, akkor mennyit ér négy rózsaszín rúd?
3. Szőnyegezzük a bordó rudat csak rózsaszín rudakkal!

a) Hány rózsaszín rúd rúddal tudjuk szőnyegezni a bordó rudat?
b) Ha a bordó rúd 1-et ér, akkor mennyit ér egy rózsaszín rúd?
c) Ha a bordó rúd 1-et ér, akkor mennyit ér két rózsaszín rúd?
d) Ha a bordó rúd 1-et ér, akkor mennyit ér három rózsaszín rúd?
e) Ha a bordó rúd 1-et ér, akkor mennyit ér négy rózsaszín rúd?
f) Ha a bordó rúd 1-et ér, akkor mennyit ér öt rózsaszín rúd?
4. Legyen a lila rúd egy egész. Mennyit ér ekkor egy fehér, két fehér, egy rózsaszín, három rózsaszín,
négy rózsaszín, hat rózsaszín, egy zöld rúd?
5. Legyen a narancssárga rúd egy egész. Mennyit ér ekkor egy citromsárga, két citromsárga, egy
rózsaszín, két rózsaszín, hat rózsaszín rúd?
6. Melyik rudat választottam egynek,

1 1
a) ha a piros rúd -ot ér? d) ha a világoskék rúd -et ér?
3 4
3 7
b) ha a világoskék rúd -et ér? e) ha a fekete rúd -ot ér?
4 8
5 4
c) ha a citromsárga rúd -et ér? f) ha a piros rúd -et ér?
2 9
7. Szőnyegezzétek a zöld rudat csupa egyforma színű rúddal!

Melyik rúd ér 1 negyedet, ha a zöld rúd 1-et ér?
Mennyit ér a világoskék rúd, ha a lila rúd ér 1-et?
Milyen színű rúd az egység, ha a világoskék rúd 3 ketted?
Mennyit ér a bordó rúd, ha a zöld rúd az egység? És mennyit ér, ha a lila rúd ér 1-et?
TUDNIVALÓ
Egységtörtek többszöröseinek bevezetése:
2
Ha az egységet hat egyenlő részre osztjuk, és két részt beszínezünk, akkor -ot kapunk.
6
számláló
1
törtvonal
8
nevező
A számláló megmutatja, hogy hány darabot vettünk figyelembe az egyenlő részek közül.
3. FELADATLAP
1. a) Anna születésnapi zsúrjára anyukája egy 6 szeletes tortát sütött. Anna 5 osztálytársát hívta meg,
de csak ketten tudtak elmenni. Kinek hány szelet torta jutott, ha az egész tortát megették és
mindenki ugyanannyit evett? Ki hányad részét ette meg a tortának?
5
b) Micimackó 12 szeletes tortájának csak az részét tudták megenni a Kerekerdő lakói. Hány
6
szelet tortát evett meg az állatsereg?
c) Hány szeletes tortát süssön Tamás születésnapi ünnepségére anyukája, ha Tamás négy embert
hívott meg és az anyukája mindenkinek két szelet tortát szán? Ebben az esetben egy gyerek a
tortának hányad részét eheti meg?
2. a) Az alábbi ábrák ugyanannak a két csokoládészeletnek két különböző elrendezését mutatják
meg. Rajzold be mindkét ábrába, hogy a két csokoládészeletet hogyan osztanád el egyenlően
Peti, Sára és Julcsi között?
b) Három darab nyolc kockás csokoládét hogyan oszthatnánk szét igazságosan négy testvér
között?
c) Ki épített magasabb tornyot?

2
Éva tornya az 1 méteres mérőszalag részéig ért.
3
Zita tornya a 2 méteres mérőszalag harmadáig.
2m
1m
3. a) Mindenből ugyannyit vegyünk!

Én veszem: Te veszed:
1 liter tej felét 2 liter tej ....................
2 kg kenyér negyedét 1 kg kenyér ….
1 doboz tojás 3 kettedét .......... doboz tojás felét
........................................ 3 füzér fokhagyma negyedét
b) Melyikünk vesz többet? Tedd ki a megfelelő relációs jelet!

Én veszem: Te veszed:
3 dinnye negyedét 1 dinnye felét
(a zöldségesnél a dinnyék közel egyforma nagyok!)
1 zsák krumpli 3 ötödét 3 zsák krumpli felét
1 láda eper 2 tizedét 1 láda eper negyedét
c) Mikor jársz a legjobban? És én?

Ha neked adom Mi marad nekem?
1 csoki 4 hatodát ..............................
vagy 4 csoki 1 hatodát ..............................
vagy 2 csoki harmadát ..............................
vagy 3 csoki felét ..............................
TUDNIVALÓ
A törtek kétféle értelmezése:
ennyi egyenlő
ennyi egészet
részt veszünk
3 3
5 5
ennyi egyenlő ennyi egyenlő részre
részre osztottuk osztottuk az egészet
A törteket kétféleképpen értelmezhetjük, mégis ugyanahhoz a számhoz jutunk.
ÖSSZEGZÉS
1
Az az 1-nek az ötöd része:
5
3
A a következőket jelentheti:
5
3
a) 1-nek a része:
5
1
b) 3 darab :
5
c) 3 : 5
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Az alábbi ábrákon a beszínezett rész 1-et ér. Mennyit ér a rajz be nem színezett része? Mennyit ér
a teljes rajz?
a) b) c)
d) e) f)
1
2. a) Az alábbi ábrák egy-egy tábla csokoládét jelölnek. Színezd be pirossal a csoki részét, kékkel
4
3 2 4 7 10
a részét, zölddel a részét, sárgával a részét, barnával a részét, lilával a részét.
4 5 5 10 10
1 2 3
b) Színezd be az alábbi ábrákon a csoki részét pirossal, részét zölddel, részét kékkel,
4 4 4
4 5
részét sárgával és részét barnával.
4 4
3. Rajzolj egy
3
a) 5 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal a részét!
10
2
b) 6 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal a részét!
3
2
c) 10 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal a részét!
5
3
d) 8 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal a részét!
4
5
e) 6 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal az részét!
4
3
f) 5 cm hosszú szakaszt, és rajzold át pirossal a részét!
2
4. Oldd meg a következő nyitott mondatokat!
3
a) 3 : = 5
4
b) 4 : = 3
5
c) : 9 = 9
20
d) : 15 = 15
7
e) : 6 =
f) 12 : =
20
törtek
0563. Törtek
összehasonlítása

1. FELADATLAP
1. Állítsd növekvő sorrendbe a következő törteket a megadott szempontok alapján!
1 1 2 3 1 2 3
; ; ; ; ; ;
2 4 4 4 8 8 8
a) Az azonos számlálójú törteket állítsd külön-külön növekvő sorrendbe!
b) Az azonos nevezőjű törteket állítsd külön-külön növekvő sorrendbe!
c) Állítsd növekvő sorrendbe az összes törtet!
TUDNIVALÓ
– Egyenlő nevezőjű pozitív törtek közül az a nagyobb, amelyiknek a számlálója nagyobb.
2 4 5
6 < 6 < 6
– Egyenlő számlálójú pozitív törtek közül az a nagyobb, amelyiknek a nevezője kisebb.
1 > 1 > 1
2 3 6
2. Hasonlítsd össze a törteket! Rakd ki a megfelelő relációjeleket (<, >, =)!

2 5 5 5 3 4 4 3 2 2 7 7
a) ; ; ; ; ; .
6 6 3 4 4 4 5 5 3 4 8 10
11 11 2 3 9 9 3 5 1 3 1 2
b) ; ; ; ; ; .
12 13 2 3 10 20 9 9 2 2 3 3
4 1 3 3 1 1 3 8 100 101 100 100

c) ; ; ; ; ; .
5 5 20 2 2 3 5 5 100 100 101 1001
tanulói munkafüzet 0563. Törtek összehasonlítása 25
ÖSSZEGZÉS
Ha a pozitív tört számlálója kisebb, mint a nevezője, akkor a tört 1-nél kisebb.
4 6
< =1
6 6
Ha a pozitív tört számlálója és nevezője egyenlő, akkor a tört értéke 1.

Ha a pozitív tört nevezője kisebb, mint a tört számlálója, akkor a tört értéke nagyobb, mint 1.
8 6
> =1
6 6
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Állítsd növekvő sorrendbe a következő törteket!
5 3 9 1 10 7 4 2
a) ; ; ; ; ; ; ; .
4 4 4 4 4 4 4 4
7 5 3 12 6 14 1 2
b) ; ; ; ; ; ; ; .
6 6 6 6 6 6 6 6
4 12 3 7 1 5 9 15
c) ; ; ; ; ; ; ; .
5 5 5 5 5 5 5 5
5 13 6 11 3 8 16 1
d) ; ; ; ; ; ; ; .
8 8 8 8 8 8 8 8
10 2 9 4 1 13 7 6
e) ; ; ; ; ; ; ; .
9 9 9 9 9 9 9 9
2. Ábrázold számegyenesen az előző feladatban megadott törteket!
a)
1
b)
1
0
c)
1
d)
1
e)
1
3. L
egyen a nagy téglalap az egység! Az első három téglalapot oszd két egyenlő részre, a második
három téglalapot oszd négy egyenlő részre, a harmadik három téglalapot oszd öt egyenlő részre, a
negyedik három téglalapot oszd tíz egyenlő részre!
a) Mindegyik téglalapban színezz be a kapott egységtörtből egy részt kék színűre!
b) Mindegyik téglalapban színezz be a kapott egységtörtből két részt zöld színűre!
c) Mindegyik téglalapban színezz be a kapott egységtörtből három részt pirosra!
Állapítsd meg, hányad részét színezted be az egyes téglalapoknak, és töltsd ki a táblázatot!
1. 2. 3. 4. növekvő sorrend
a)
b)
c)
4. Milyen törtszámokat jelölnek a betűk az alábbi számegyeneseken?

a)
0 a b 1 c d
b)
0 a b 1 c d e
c)
0 a 1 b c d f e
d)
0 a b 1 c d e f
e)
1
0 a b c d e f
3
f)
3
0 a b c d e f
2
5. A következő töreteket írd be a megfelelő helyre!

1 9 13 7 14 8 1 2
a) ; ; ; ; ; ; ;
2 10 6 7 15 8 16 2
1-nél nem kisebb
1-nél nem nagyobb

3 7 6 4 16 17 9 8
b) ; ; ; ; ; ; ;
4 5 6 5 20 8 5 8
1-nél nem kisebb
1-nél nem nagyobb
5 101 5 13 10885 20 109999 118

c) ; ; ; ; ; ; ;
8 100 5 20 10884 22 109999 120
1-nél nem kisebb
1-nél nem nagyobb
MINTApéldák
7 3
1. Panni néni kertjének részére rózsát, részére tulipánt, a fennmaradó részre pedig fűszernövé-
12 12
nyeket ültetett. Melyik növény foglalja el a legnagyobb helyet Panni néni kertjében?
Megoldás:
7 3
12 > 12
Panni néni kertjének legnagyobb részére rózsát ültetett.

3 3
2. K i evett több tortát, ha az ugyanakkora tortának Peti a -ét, Gábor a -át ette meg?
4 8
Megoldás:
Ha az ugyanakkora tortát négy egyenlő szeletre vágom és veszek belőle 3 szeletet az több, mint
ha ugyanekkora tortát nyolc egyenlő részre vágom és abból is 3 szeletet veszek. (Ha négy egyenlő
szeletre vágom a tortát, nagyobb szeleteket kapok, mint ha nyolc egyenlő részre vágom az ugyan-
akkora tortát.)
6. a) Peti születésnapjára 12 szeletes tortát kapott. Kitalálták, hogy tortaevő versenyt tartanak. Peti
3 2 1 2
a torta részét ette meg, Dani a részét, Isti az részét és Miki a részét. Ki ette a legtöbb
12 12 12 12
tortát? Hány szelet tortát ettek meg fejenként és összesen?
b) Gábor és barátai elhatározták, hogy felássák Gáborék kertjét. Ki ásott a legtöbbet, ha Ádám az
1 3 4
részét, Jani a részét, és Gábor a részét ásta fel a kertnek?
8 8 8
3
c) Panni néni 500 m2 -es kertjének részén termeszt paradicsomot. Magdi néni 500 m 2 -es kertjé-
10
3
nek részén termeszt paradicsomot. Panni néni vagy Magdi néni termeszt nagyobb területen
12
paradicsomot?
7 4 2 3
d) Pisti bácsi farmján állatokat tart. Az állatok része tyúk, része sertés, része marha és
16 16 16 16
része ló. Melyik állatból tart a legtöbbet?
törtek
0564. Törtek egyszerűsítése,
bővítése

1. FELADATLAP
1. Az alábbi törtek közül válaszd ki az egyenlőket, és írd be a megfelelő helyre!
3 2 2 5 1 4 1 3 2 1 2 4 4 3 1 2
; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ;
6 6 8 5 2 12 5 3 4 3 10 4 8 9 4 2
1=
1
=
2
1
=
3
1
=
4
1
=
5
2. Az egységtört-készlet segítségével írjátok fel minél többféle alakban a következő törteket!

1 1
= =
2 5
1 4
= =
3 5
2 1
= =
3 6
1 4
= =
4 6
3
=
4
MINTApéldák
Szőnyegezd a lila rudat azonos színű rudakkal minél többféleképpen!
Olvasd le az azonos értékű törteket!
Megoldás:
1 2 1 3 2 4 3 2 6
= = = 1= = =
3 6 2 6 3 6 3 2 6
tanulói munkafüzet 0564. Törtek egyszerűsítése, bővítése 33
3. Hasonlítsd össze a következő törteket!

3 5 2 6 8 24 10 5 3 13 1 4
a) ; ; ; ; ; .
4 8 2 3 6 12 8 4 5 10 2 3
3 1 3 11 3 1 4 2 1 2 3 1
b) ; ; ; ; ; .
8 4 2 8 6 2 12 3 2 3 12 3
3 7 100 50 5 4 5 2 3 2 14 8
c) ; ; ; ; ; .
4 8 10 5 10 5 2 3 4 3 20 10
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. M
indegyik rajz egy egészet jelent! Írd az egyes ábrák alá, hogy mennyit ér a beszínezett rész! Add
meg a törtet többféle alakban!
a) b) c) d)
e) f) g)
2. Kösd össze az egyenlő törteket!

1 2 3 18 3 7
a) b) c)
2 3 2 8 5 4
4 6 4 12 12 4

6 8 10 16 20 5
3 3 5 9 4 6

4 4 4 6 6 10
4 3 2 8 2
1
5 4 5 10 3
6 8 4 12 1
2
6 10 2 15 5
3. A megadott törtek bővítésekor egy-egy szám elmosódott, hol a számlálóban, hol a nevezőben.
Pótold a hiányzó számokat!
2 12 6
a) = = = =
3 6 12
3 6 15
b) = = = =
5 15 50
3 1 9 2 5
c) = = = =
12
4. Állítsd növekvő sorrendbe a következő törteket!

1 3 4 5 11 1
a) ; ; ; ; ;
2 4 8 4 8 3
1 4 2 3 10 5
b) ; ; ; ; ;
3 6 3 2 6 3
1 2 4 10 5 3
c) ; ; ; ; ;
5 3 6 12 2 6
1 1 5
5. a) A virágágyás része nárcisszal, az része rózsával, az része tulipánnal van beültetve.
4 3 12
Melyik virágot termesztik a legnagyobb területen?
1 1
b) Egy 24 fős osztályban a matematikadolgozat eredménye az osztály részének 3-as, részé-
2 3
1
nek 4-es és részének 5-ös lett. Ábrázold az adatokat grafikonon! Hányas dolgozatot írtak a
6
legtöbben?
c) A versmondó versenyen Feri, Anna és Fanni egy verset mondanak el közösen. A versmondást
1 3 3
a következőképpen osztották fel: Feri mondja a vers részét, Anna a részét és Fanni a
2 5 10
részét. Melyik tanuló szerepel a legtöbbet?
TUDNIVALÓ
– A törtet bővítjük, ha több egyenlő részből állítjuk elő. Azaz a tört számlálóját és nevezőjét ugyanazzal a
0-tól különböző pozitív számmal szorozzuk.
– A törtet egyszerűsítjük, ha kevesebb egyenlő részből állítjuk elő. Azaz a tört számlálóját és nevezőjét
ugyanazzal a 0-tól különböző pozitív számmal osztjuk.
– Az egyszerűsítés és bővítés a tört értékét nem változtatja meg.
törtek
0565. Törtek összeadása és
kivonása

MINTApéldák
1. Zsuzsi születésnapjára két egyforma méretű 6 szeletes tortát kapott. A csokoládétortának része
maradt meg, míg az oroszkrém tortából 3 szelet maradt. Mekkora része maradt meg a két tortának
összesen?
Megoldás:
3
3 szelet oroszkrém torta a torta része.
6
+ =
2 3 5
+ =
6 6 6
7
2. A virágágyás részén piros és sárga rózsák nyílnak, a kimaradt területen már nincs rózsa. A piros
12
4
rózsák a virágágyás részén virágoznak. A virágágyás mekkora részén található sárga rózsa?
12
Megoldás:
– =
7 4 3
12 – 12 = 12
TUDNIVALÓ
Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása
Azonos nevezőjű törteket úgy adunk össze, hogy a törtek számlálóit összeadjuk, a nevezőt pedig változat-
lanul hagyjuk.
Azonos nevezőjű törteket úgy vonunk ki egymásból, hogy a kisebbítendő számlálójából kivonjuk a kivo-
nandó számlálóját, a nevezőt pedig változatlanul hagyjuk.
Vegyes törtek értelmezése

Vegyes tört alakban az 1-nél nagyobb törtek írhatók.
Például:
5 3 2 2 2 11 8 3 3 3
= + =1+ =1 = + =2+ =2
3 3 3 3 3 4 4 4 4 4
tanulói munkafüzet 0565. Törtek összeadása és kivonása 37
1. FELADATLAP
1. A
dd össze a következő törteket! Az eredményt egyszerűsítsd, ahol lehet, és írd fel vegyes tört alak-
ban is!
1 2 3 4
+ + + =
3 3 3 3
1 4 5 6
+ + + =
6 6 6 6
1 3 4 6
+ + + =
5 5 5 5
1 3 5 8
+ + + =
10 10 10 10
2. Oldd meg a következő feladatokat!
a) Piroska 12 szeletes tortát kapott születésnapjára. Testvérei 4 szelet tortát ettek, édesapja további
2 szelet tortát, édesanyja és Piroska együtt újabb 3 szelet tortát evett meg.
Mekkora részét ették meg a tortának és mekkora része maradt meg?
1 3
b) Pali bácsi veteményes kertjének részén karfiol, részén sárgarépa nő. A fennmaradó részen
6 6
paradicsomot szeretne ültetni. A veteményeskert mekkora részére tud paradicsomot ültetni?
5 2
c) Az újságárus délig eladta lapkészletének részét, háromig még további részét. Este hatig
12 1
minden újságot eladott. Készletének mekkora részét adta el az utolsó három órában?
3. V
égezd el a következő műveleteket! Ahol lehet, egyszerűsítsd az eredményt és add meg vegyestört
alakban is!
1 2 3 4
+ = + =
2 3 6 6
5 2 12 8
+ = + =
8 8 20 20
13 20 3 16
+ = + =
15 15 10 10
20 13 10 7
– = – =
15 15 4 4
8 4 105 25
– = – =
3 3 20 20
MINTApélda
1 5
Gábor és Péter együtt esznek egy csokoládét. Gábor a csoki részét ette meg, míg Péter az
6 6
részét.
A csoki mekkora részét ették meg?
Megoldás:
1 2 5 2 5 7
= + =
6 12 12 12 12 12
1 2 5 7
Gábor a csoki részét, azaz részét ette meg. Péter pedig a csoki részét. Így összesen részét
6 12 12 12
ették meg.
2. FELADATLAP
1. Végezd el a következő műveleteket! Ahol lehet, egyszerűsítsd az eredményt, illetve írd fel vegyes-
tört alakban is!
1 3 2 5
+ = + =
3 6 9 18
3 5 6 3
+ = + =
8 16 10 5
21 3 31 6
– = – =
12 2 20 5
105 3
– =
10 2
2. H
atározd meg a következő összegeket, ha a lila rúd 1-et ér! Írd fel a matematika nyelvén az egyes
műveleteket!
a) Mennyit ér 1 rózsaszín és 1 világoskék rúd összesen? Mennyit ér a különbségük?
b) Mennyit ér 1 fehér és 1 világoskék rúd összesen? Mennyit ér a különbségük?
c) Mennyit ér 2 fehér és 1 rózsaszín rúd összesen?
d) Mennyit ér 2 rózsaszín és 1 világoskék rúd összesen?
3. Határozd meg a következő összegeket! Írd fel a matematika nyelvén az egyes műveleteket!
a) Ha a bordó rúd 1-et ér, mennyit ér 1 piros és 1 citromsárga rúd összesen?
b) Ha a citromsárga rúd az 1, mennyit ér 1 piros és 1 bordó rúd együtt?
c) Ha a piros rúd az 1, mennyit ér 1 citromsárga és 1 bordó rúd összesen?
TUDNIVALÓ
Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása
– Különböző nevezőjű törteket úgy adhatunk össze, hogy először közös nevezőre hozzuk (bővítéssel) azokat,
majd az így kapott törtek számlálóit összeadjuk, s megkapjuk az összeg számlálóját, az összeg nevezője
pedig a közös nevező.
– Különböző nevezőjű törteket úgy vonunk ki egymásból, hogy először közös nevezőre hozzuk azokat, majd
a kisebbítendő számlálójából kivonjuk a kivonandó számlálóját, s megkapjuk a különbség számlálóját, a
különbség nevezője pedig a közös nevező lesz.
Például:
1 3 2 3 5
+ = + =
3 6 6 6 6
13 2 13 4 9
– = – =
10 5 10 10 6
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. E
gészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat! Ahol lehet, egyszerűsítsd az eredményt, és add meg
vegyestört alakban is!
4 9 4 9
a) + = = 3 + = =
3 3 3 5 5 5
5 11 7 21
+ = = + = =
6 6 6 9 9 9
10 21 18 24
+ = = + = =
20 20 20 3 3 3
18 13 5 11
– = = – =
6 6 6 20 20 20
11 8 5 10
– = = – = =
3 3 3 12 12 12
9 1 3 7
b) + =2 + = =
5 5 5 5 5 5
10 1 1 4
+ =4 + = =
3 3 3 6 6 6
15 3 5
+ =4 + =
5 5 9 9 8
7 1 8 1
– =1 – =
4 4 4 9 9 9
20 14
– =1 – =3
12 12 4 4
1 5 3 7
c) + = + =
2 2 5 5
2 1 3 12
+ =2 + =
3 3 10 10
3 5 3 1
+ = – =
4 4 2 2
2 7 3 1
– = – =
5 5 10 10
3 1 5 7
– = – =
8 8 6 6
2. Írd fel összegalakban a következő törteket úgy, hogy az összeg egyik tagja egész szám legyen!
Keress több megoldást!
13 7 1
Például: =1+ =2
6 6 6
7 8 5
a)
5 3 2
23 9 10
b)
10 4 3
18 43 77
c)
17 20 30
3. Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!
1 7 3 3
a) + = + =1
3 6 6 2 4 4
1 1 1 5
– = 1 – =
5 15 15 4 12 12
7 1 21 11
– = – =
8 4 8 50 5 50
1 22 4
b) 2 + = + =1
3 9 9 5 15
3 7 3 1
+ = – =
10 5 10 4 12 12
4 24 12 23
+ = – =
25 50 100 5 10 10
3 2 1 3
c) + = 1 1 – =
4 12 3 4
2 7 1 2 1
+ = + =
5 10 10 4 2
2 6 13 2
1+ = – =3
5 3 9 9
4. Végezd el a következő műveleteket!

23 5 3
a) – + =
8 4 2
4 2 5
b) + – =
6 3 12
2 5 3
c) + – =
15 3 5
7 2 1
d) – + =
9 3 18

5 2 4 2 3 2 1
a) + – + – + – =
12 5 12 10 5 8 4
2 4 1 3 2 22
b) + + + – – =
3 5 6 8 12 15
2 2 5 3 3 5
c) – + – + – =
5 8 10 4 5 10
1 1
6. T
egnap Jancsi megette születésnapi tortájának az részét, ma pedig a torta -át. Mekkora része
8 6
maradt meg Jancsi tortájának?
2 1
7. G
ondoltam egy számra, hozzáadtam -ot, majd kivontam belőle -et és 1 egészet kaptam ered-
3 2
ményül. Melyik számra gondoltam?
törtek
0566. Törtek szorzása és
osztása természetes számmal

1. FELADATLAP
1. Ha a rózsaszín rúd 1-et ér,
a) mennyit ér két világoskék rúd?
b) mennyit ér három világoskék rúd?
c) mennyit ér két piros rúd?
d) mennyit ér három piros rúd?
2. Ha a világoskék rúd az 1,
a) mennyit ér két rózsaszín rúd?
b) mennyit ér három rózsaszín rúd?
c) mennyit ér két piros rúd?
d) mennyit ér három piros rúd?
3. a) Ha a világoskék rúd 1-et ér, mennyit ér két fehér, két piros, két citromsárga rúd?
b) Ha a piros rúd az 1, mennyit ér két fehér, két világoskék, két citromsárga rúd?
c) Ha a citromsárga rúd az 1, mennyit ér két fehér, két világoskék, két piros rúd?
4. Színezd ki a következő törteket kékkel, a kétszeresét zölddel, a háromszorosát sárgával, a négysze-

resét pirossal! 1 nagy téglalap az egység.
a)
1
6
b)
5
6
c)
1
3
tanulói munkafüzet 0566. Törtek szorzása és osztása természetes számmal 45
d)
1
4
e)
1
12
f)
6
12
g)
3
24
MINTApélda
2
Peti és János egyik nap elhatározták, hogy felássák nagymamájuk kertjét. Peti első nap a kert részét
12
ásta fel, míg János ennek kétszeresét. Másnap ugyanúgy dolgoztak, és estére végeztek is a munkával.
Vajon a kertnek hányad részét ásta fel Peti a két nap alatt?
Megoldás:
2 2 2 2 4 2 1
+ = ·2= = =
12 12 12 12 12 6 3
1
Peti a kert részét ásta fel a két nap alatt.
3
5. Válaszd ki az előző feladat valamelyik részfeladatát! Alkoss hozzá szöveget!
TUDNIVALÓ
Törtet természetes számmal úgy szorzunk, hogy a számlálót megszorozzuk a természetes számmal, a neve-
zőt pedig változatlanul hagyjuk. (Ha a tényezők között szerepel a 0, akkor a szorzat is 0.)
2 2 2 4
Például: ·2= + = .
3 3 3 3
6. a) Számítsd ki a szorzatot! Írd fel összegalakban is!
3 2
·4= ·5=
8 15
4 2
·2= ·3=
3 5
b) Írd fel a következő összegeket szorzatalakban, és számítsd ki az eredményt!
3 3 3 3
+ + + =
8 8 8 8
2 2 2
+ + =
6 6 6
1 1 1 1 1
+ + + + =
4 4 4 4 4
5 5
+ =
12 12
c) Számítsd ki a szorzatokat!
1 3
·3= ·3=
2 4
5 3
·2= ·4=
12 5
1 2
·4= ·8=
6 8
7. Karikázd be a helyes választ!

1
Mennyi az háromszorosa?
5
2 3 1
a) b) c)
5 5 15
3
Mennyi a kétszerese?
2
3 6
d) e) f) 3
4 4
1
Mennyi az négyszerese?
12
1 4
g) h) 1 i)
3 3
8. Melyik nagyobb? Rakd ki a megfelelő relációjeleket!
2 3 2 3 5 1
a) · 15 · 15 b) ·3 · 3 c) ·2 ·5
5 5 3 2 6 3

2 5
+ · 9=
3 9
3 4
– · 3=
2 3
1 3
+ · 2=
5 2
2. FELADATLAP
MINTApélda
3
Gábor zsebpénzének részét félretette. Megmaradt pénzéből ajándékot szeretne vásárolni anyuká-
7
jának és apukájának karácsonyra. Ha azonos összeget szánt szülei ajándékára, akkor zsebpénzének
mekkora részét költötte külön-külön a szüleire?
Megoldás:
Jelölje Gábor zsebpénzét egy szakasz:

7
Osszuk 7 egyenlő részre: !
7
3
Félretette az egész részét.
7
7 3 4 félretette
Ajándékra költötte: – = .
7 7 7
4
Gábor zsebpénzének részét költötte szülei ajándékára. ajándékra költötte
7
4 2
Az ajándékra szánt összeget elfelezte: :2= .
7 7
2
Gábor zsebpénzének részét költötte külön-külön szülei ajándékára. elfelezte
7
1
1. a) Tibi születésnapi tortájának az részét megette barátjával, mielőtt még három osztálytársa
4
megérkezett. Mennyi jut a megmaradt részből a későn érkezőknek, ha Tibi igazságosan osztotta
szét közöttük?
4
b) Feri bácsi kertjének részére vörös, rózsaszín, sárga és fehér rózsákat szeretne ültetni. A kert
5
további részén nem lesznek rózsák. A kert mekkora részét foglalják le vörös rózsák, ha mind a
négy rózsából ugyanakkora területet telepített Feri bácsi?
2. Végezd el a kijelölt műveleteket!
3 4 5 7
:3= :4= :5= :7=
5 9 2 13
1 1 1 1
:2= :6= :5= :2=
3 7 3 9
3. A bordó rúd legyen az 1 egész! Mennyit ér akkor

a) a fehér rúd:
b) négy fehér rúd:
c) a rózsaszín rúd fele:
d) a piros rúd:
e) a piros rúd háromszorosa:
f) a piros rúd fele:
g) a lila rúd:
h) a lila rúd kétszerese:
i) a lila rúd fele:
j) a lila rúd harmada:
k) a lila rúd hatoda:
TUDNIVALÓ
Törtet pozitív egész számmal úgy osztunk, hogy a tört számlálóját osztjuk a természetes számmal, ez lesz a
hányados számlálója, a nevezőt pedig változatlanul hagyjuk.
4 2
Például: :2=
7 7
tört alakban is!
4 6 5
a) :2= b) :3= c) :5=
3 4 3
8 12 15
d) :4= e) :3= f) :5=
5 5 10
22 16 55
d) :2= e) :2= f) : 11 =
3 5 2
5. V
égezd el a következő műveleteket! Ahol lehet, egyszerűsítsd az eredményt, illetve írd fel vegyes-
tört alakban is!
1 7 4 1
a) + : 4= – : 3=
3 3 5 5
2 8 17 1
b) + : 6= – : 7=
5 10 9 3
3 7 2 1
c) + : 4= – : 13 =
12 4 3 8
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. a) Írd fel összegalakban a következő szorzatokat, és számítsd ki az eredményt!
3
·2=
5
11
·4=
5
21
·2=
10
4
·3=
7
5
·5=
12
9
·6=
100
b) Írd fel a következő összegeket szorzatalakban, és számítsd ki az eredményt!

1 1 1 1
+ + + =
2 2 2 2
3 3 3
+ + =
4 4 4
3 3 3 3 3
+ + + + =
5 5 5 5 5
4 4 4 4 4 4
+ + + + + =
9 9 9 9 9 9
3 3 3 3
+ + + =
16 16 16 16
2. a) Számítsd ki a szorzatok értékét!

1 3
·2= ·1=
3 8
5 2
·5= ·3=
6 5
125 8
·0= ·3=
100 3
b) Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!

20 40 1
·b= ·c=1
9 9 4
c) Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!

a b 9 c 5
·2=4 ·3= ·2=
5 4 4 4 2
tört alakban is!
9 1 1 1
a) – :2= + :5=
10 10 2 3
3 15 32 4
b) + :3= – :2=
2 6 10 5
1 3 6 3 12 1
c) 2 +4 :4= – : +2 =
3 5 7 14 15 5
4. Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!

3 1 6 1
a) :a= :b=
4 4 8 8
4 2 12 3
:c= :d=
5 5 5 5
a 1 b 1
b) :4= :3=
8 8 12 6
c 1 d
:2=1 :3=2
4 4 3
12 18 3
c) : 3 = 1 :3=
a b 4
c 8 9 2
1 :2= :9=
5 10 d 4
törtek
0567. Törtekről tanultak
összefoglalása

1. FELADATLAP
1. Milyen törtszámokat jelölnek a betűk az alábbi számegyenesen?
0 b a 1 c d e
2. Mindegyik rajz egy egészet jelent! Írd az egyes ábrák alá, hogy mennyit ér a beszínezett rész!
a) b) c) d)
1
3. Mindegyik rajz egy egészet jelent! Színezd be az részüket!
4
a) b) c)
4. Írd be a megfelelő helyre a következő töreteket!

1 7 3 9 4 5
; ; ; ; ; .
2 3 4 9 5 4
1-nél nem kisebb
1-nél nem nagyobb
5. Rakd ki a megfelelő relációjeleket (<, >, =)!
2 5 5 5 3 2 4 3
a) b) c) d)
6 3 3 4 4 6 5 5
6. Bővítsd a következő törtet! Milyen egész számokat jelölnek a betűk?
3 a 6 15 d 9
= = = = = a = ……; b = ……; c = ……; d = ……; e = ……
4 12 b c 7 e
tanulói munkafüzet 0567. Törtekről tanultak összefoglalása 53
7. V
égezd el a következő műveleteket! Ahol lehet, egyszerűsítsd az eredményt, illetve írd fel vegyes-
tört alakban is!
4
a) ·3=
3
12
b) :6=
5
2 5
c) + ·3=
3 9
7 1
d) – :5=
10 5
8. Laci szüleinél a könyvszekrény legfelső polcán a történelmi könyvek vannak, a középső polcon a
természettudományos könyvek, míg a legalsón a sportkönyvek. A legfelső polcon az összes könyv
5 1
része, a középsőn az része található. 30 darab sportkönyv van.
12 3
a) Hány könyve van Laci szüleinek?

b) Hány darab történelmi, illetve természettudományos könyvük van?
c) Könyveik hányad része sportkönyv?
d) Kérdezz te is! Mit tudhatsz még meg a feladatból?
törtek
0568. Esélylatolgatás
kísérletek, játékok
tapasztalatai alapján
Készítette: GIDÓFALVI ZSUZSA

TUDNIVALÓ
Azt a számot, amely megmutatja, hogy a kísérlet során hányszor dobtunk 1-est, az 1-es dobás gyakoriságá-
nak nevezzük.
1. FELADATLAP
1. Tapasztalatgyűjtés a kockadobálásról.
a) Dobj fel egy szabályos dobókockát és jegyezd le a dobás eredményét a füzetedbe! Ismételd meg
ezt annyiszor, ahányszor csak tudod 3 perc alatt!
b) Számold össze, hogy melyik pontot hányszor dobtad! Töltsd ki a táblázatot!
1-est dobtam 2-est dobtam 3-ast dobtam 4-est dobtam 5-öst dobtam 6-ost dobtam
2. Mit gondolsz, melyik szám hányszor fordul elő a következő kísérletek során?
A kísérle-
1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös 6-os
tek száma
becslés
10
kísérlet
becslés
100
kísérlet
becslés
1000
kísérlet
becslés
10 000
kísérlet
3. T
ippeld meg, melyik szám hányszor fog előfordulni, ha 50-szer feldobsz egy szabályos dobókoc-
kát!
A kísérlet elvégzése után számold össze az egyes kimenetek gyakoriságát, és ennek alapján töltsd
ki a táblázat 2. sorát! Figyeld meg, mennyit tévedtél! Mi okozta a tévedésedet?
Kimenet 1 2 3 4 5 6
Tipp
Gyakoriság
a kísérlet során
Tévedés
tanulói munkafüzet 0568. Esélylatolgatás kísérletek, játékok tapasztalatai alapján 57
Dobj 50-szer a játékkockával, és a dobások eredményét jegyezd fel a következő táblázatba!
Dobások száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Dobások kimenete
Dobások száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Dobások kimenete
Dobások száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Dobások kimenete
Dobások száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Dobások kimenete
Dobások száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Dobások kimenete
4. Tippeld meg, hogy a fej és az írás hányszor fog előfordulni, ha 50-szer feldobsz egy pénzérmét!
Kimenet Fej Írás
Tipp
Gyakoriság
Tévedés
Dobj 50-szer egy pénzérmével, és a dobások eredményét jegyezd fel:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TUDNIVALÓ
Az előző kísérletek jól mutatták, hogy a kísérletek végzésekor nem csak az lehet a fontos, hogy egy esemény
hányszor következett be, hanem azt is jó tudnunk, hogy hány kísérletet végeztünk. Így viszonyítani tudjuk
a vizsgált esemény gyakoriságát a kísérletek számához, úgy, hogy megállapítjuk, az elvégzett kísérleteknek
hányad részében következett be a megfigyelt esemény.
5. Elvégeztettük számítógéppel a kockadobás kísérletét 10-szer és aztán 100-szor. Az egyes esemé-

nyek gyakoriságait táblázatba gyűjtöttük.
a) Sejtsd meg, milyen lesz 1000 kísérletnél a gyakoriság sora!
b) Viszonyítsd a gyakoriságot a kísérletek számához! Számítsd ki, a kísérletek hányad részében
dobtunk 1-est, 2-est, stb.!
Elvégzett kísérletek
Kimenet 1 2 3 4 5 6
száma
Gyakoriság 3 1 2 1 1 2 10
gyakoriság 3 1 2
kísérletek száma 10 10 10
Gyakoriság 18 17 12 17 19 17 100
gyakoriság 18
kísérletek száma 100
Gyakoriság
1000
becslése
Gyakoriság
163 165 157 182 166 167 1000
a kísérletben
gyakoriság
kísérletek száma 1000
10 dobásból
4
0
tanulói munkafüzet 0568. Esélylatolgatás kísérletek, játékok tapasztalatai alapján 59
100 dobásból
20
15
10
0
1000 dobásból
200
150
100
50
0
6. a) Gondold el, hogy két játékkockával dobsz egyszerre. Szerinted melyik esemény bekövetkezésé-
nek van nagyobb esélye:
– a dobott pontok összege páros;
– a dobott pontok összege páratlan?
Mit gondolsz, van-e különbség a fenti események bekövetkezési esélyében aszerint, hogy egy
kockával dobsz kétszer egymás után, és a dobott pontokat összeadod, vagy két kockával dobsz
egyszerre, és vizsgálod az összes pontot? A sejtésed szerint tippeld meg, 100 kísérletből melyik
esemény hányszor fog bekövetkezni!
Tipp:
100 kísérletből Egy kockával 2-szer Két kockával egyszerre
Páros összeg
Páratlan összeg
Kísérlet:
100 kísérletből Egy kockával 2-szer Két kockával egyszerre
Páros összeg
Páratlan összeg
b) Hányféleképpen érhető el, hogy az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számok közül kiválasztott két szám összege
páros illetve páratlan legyen?
Színezd a táblázat megfelelő mezőjét kékkel, ha az összeg páratlan, pirossal, ha az összeg
páros!
1 2 3 4 5 6
1
2
3
4
5
6
7. Ehhez a játékhoz szükség lesz egy dominókészletre.

Rajzoljatok a füzetetekbe egy 10 lépéses játéktáblát!
START CÉL
Válasszatok egyet az alábbi állítások közül!

1. A dominó mindkét felén páros számú pötty van.
2. A dominón összesen páros számú pötty van.
3. A dominó két felén ugyanannyi pötty van.
4. A dominón összesen 10-nél több pötty van.
5. A dominó két felén található számok szorzata páros.
6. A dominó két felén található számok szorzata páratlan.
Keverjétek össze a lefordított dominókat! A játék során egy dominót húz a sorra kerülő játékos.
Azok a játékosok léphetnek a saját játéktáblájukon, akiknél lévő állítás igaz a kiválasztott domi-
nóra. Az a játékos nyer, aki leghamarabb ér a célba.
Beszéljétek meg, igazságos volt-e a játék!
8. Készítsen magának minden játékos egy zacskóba néhány golyót a Babylon-készletből!

1. játékos: 3 kék, 3 piros
Mindenki a saját zacskójából húz egy golyót becsukott szemmel.
Aki pirosat húz, az kap egy pontot.
a) Sejtitek-e, hogy 10 játék után ki fog nyerni?
b) Azt is tippeljétek meg, kinek, hány pontja lesz!
c) Játsszatok!
d) Magyarázzátok meg, miért nem igazságos a játék!
9. Két dobókockával dobva a legkisebb összeg 2, a legnagyobb 12 lehet.

a) Tervezzetek igazságos játékszabályt, melyik játékos milyen dobásoknál kap pontot!
b) Játsszatok!
A játék során is úgy tapasztaltátok, hogy igazságos volt a kitalált játékszabály? Ha nem, akkor
módosítsatok a szabályon!
PONTHALMAZOK
0571. Két pont, két
ponthalmaz, pont és egyenes
távolságának meghatározása
Készítették: JAKUCS ERIKA, MAKARA ÁGNES

62 matematika „A” – 5. évfolyam – 057. ponthalmazok tanulói munkafüzet
1. Feladatlap
1. Milyen messze van egymástól a két gyerek? Mérd meg mérőszalaggal a gyerekek távolságát!
2. R
akj ki a padra 10 piros és 10 kék korongot az ábra szerinti elrendezésben! Nevezzük a piros koron-
gokat „piros pontoknak”, a kék korongokat pedig „kék pontoknak”!
Mérd meg, milyen messze van a piros pontokból álló „folt” a kék pontokból álló folttól”!
3. A
korongokat most így helyezd el! Most milyen messze van a piros pontokból álló „folt” a kék pon-
tokból álló „folttól”?
2. FELADATLAP
1. Tegyél ki egy fehér korongot (fehér pont)! A fehér ponttól 15 cm-re helyezd el a piros pontokat!
Mondj igaz állításokat a piros pontok elhelyezkedéséről!
2. Helyezd el a zöld korongokat (zöld pontokat) úgy, hogy a fehér ponttól 15 cm-nél közelebb legye-
nek! A kékeket úgy rakd le, hogy a fehér ponttól 15 cm-nél távolabb legyenek! Mondj igaz állításo-
kat arról, hogyan helyezkednek el a zöld, és hogyan a kék pontok!
3. Tegyél ki a padra egy hurkapálcát, és képzeld azt, hogy ez egy egyenes! Helyezz el egy fehér pontot
az egyenes (hurkapálca) mellé! Mérd meg a pont távolságát az egyenestől! Hogyan mérted?
4. A piros pontokat tedd le az egyenestől 15 cm távolságra! Hogyan helyezkednek el a piros pontok?

tanulói munkafüzet 0571. Két pont, két ponthalmaz, pont és egyenes távolságának… 63
5. A kék pontokat helyezd el úgy, hogy az egyenestől (hurkapálcától) kevesebb, mint 15 cm-re, a zöl-
deket pedig úgy, hogy az egyenestől több mint 15 cm távolságra legyenek! Fogalmazd meg, mit
látsz!
6. Vegyél elő egy fehér korongot (fehér pont)! Ez a „kiválasztott” pont.

Tegyél a padodra egy hurkapálcát, és képzeld azt, hogy ez egy egyenes! Helyezd el a fehér pontot
az egyenestől 10 cm-re!
Helyezd el a zöld korongokon megjelölt pontokat úgy, hogy az egyeneshez is és a fehér ponthoz is
közelebb legyenek, mint 10 cm! Ez a zöldek birodalma.
Helyezd el a piros pontokat az egyenestől 10 cm távolságra, a kék pontokat a fehér ponttól 10 cm
távolságra! Figyeld meg, ezekhez képest hol találhatók a zöld pontok!
7. A fehér pont lassan távolodik az egyenestől. A többi pont együtt mozog vele úgy, hogy közben
teljesüljön a zöldekre, hogy a fehér ponthoz és az egyeneshez is közelebb legyenek, mint 10 cm.
Figyeld meg, mi történik!
Emlékeztető
Két pont távolsága az őket összekötő szakasz hossza.
Pontokból álló „foltok” távolsága (ezt úgy is szokás mondani: ponthalmazok távolsága) a két halmaz pontjait
egyenként összekötő szakaszok közül a legrövidebb szakasz hossza.
Egy pont távolsága a ponthalmaztól az összekötő szakaszok közül a legrövidebb szakasz hossza.
Ha két ponthalmaznak van közös pontja, akkor távolságuk 0.
A pont távolsága az egyenestől: a pontból az egyenesre állított merőleges szakasz hossza.
8. a) Színezd a síkon
pirosra az e egyenestől 2 cm távolságra lévő pontokat;
kékre azokat a pontokat, amelyek e-től 2 cm-nél nagyobb távolságban vannak;
zöldre azokat a pontokat, amelyek e-től 2 cm-nél kisebb távolságra vannak!
b) Színezd a síkon
pirosra a P ponttól 2 cm távolságra lévő pontokat;
kékre azokat a pontokat, amelyek P-től 2 cm-nél nagyobb távolságra vannak;
zöldre azokat a pontokat, amelyek P-től 2 cm-nél kisebb távolságra vannak!
EMLÉKEZTETŐ
A síkban egy adott ponttól megadott, egyenlő távolságra lévő pontok egy körvonalat alkotnak. (A sík adott
pontja a kör középpontja: K. Az adott távolságot a kör sugarának nevezzük, és r betűvel szokás jelölni.)
K
Azok a síkbeli pontok, amelyek a kör középpontjától a megadott távolságnál nincsenek messzebb, körlapot
alkotnak.
Adott egyenestől adott távolságra lévő pontok a síkban az adott egyenessel párhuzamos egyenespárt alkot-
nak, amelyek között középen halad az eredeti egyenes.
Azok a pontok, melyek egy egyenestől egy megadott távolságnál nincsenek messzebb, egy síksávot alkot-
nak.
3. FELADATLAP
1. a) Állapítsd meg földgömb segítségével, hogy milyen messze van az Egyenlítőtől Budapest!
b) Rajzolj a gömbre egy főkört és egy pontot! Hogyan mérnéd meg a pont és a főkör távolságát?
Végezd el a mérést!
c) Rajzolj olyan pont-főkör párt a gömbre, melyek esetében nem egyértelmű, hogy melyik főkör
mentén mérjük távolságukat! Keressetek földrajzi példákat erre az esetre!
2. Keresd a pontok helyét síkon és gömbön!

Adott egy egyenes illetve főkör, a neve e, és adott egy rá merőleges egyenes illetve főkör, neve
m. Az m vonalon a talpponttól távolodva (előbb csak az egyik, majd a másik irányban) szalad az
M nevű pont, amely egy mókus. Minden ponton megáll, megméri távolságát az elhagyott e egye-
nestől, és e távolság FELEZŐPONTJÁN letesz egy szem mogyorót (nagyon sok mogyorója van.)
Színezd pirosra a sík illetve gömb olyan pontjait, ahová mogyoró kerül, ha a mókus fáradhatatla-
nul és hibátlanul dolgozik!
EMLÉKEZTETŐ
Két pont távolsága a gömbön: az őket összekötő rövidebbik főkörív hossza.
Ha a két pont nem átellenes, akkor: Ha a két pont átellenes, akkor:
– az összekötő főkörív egyértelmű; – az összekötő főkörív nem egyértelmű;
– a távolság rövidebb, mint fél főkörhossz. – a távolság éppen fél főkörhossz.
Pont és főkör távolsága: a ponton áthaladó, a főkörre merőleges főkörön mért ívhossz.
Ha a pont nem póluspontja a főkörnek, akkor:
Ha a pont póluspontja a főkörnek, akkor:
– az összekötő főkörív egyértelmű;
– az összekötő főkörív nem egyértelmű;
– a távolság rövidebb, mint negyed főkörhossz.
– a távolság éppen negyed főkörhossz.
(0, ha a pont a főkörön van.)
4. FELADATLAP
1. T
egyétek ki a padra a hurkapálcát! Ez most egy szakaszt jelent. A korongokon pontokat jelöltünk.
A piros pontokat úgy helyezd el, hogy a szakasztól 10 cm távolságra legyenek!
Fogalmazd meg, milyen formát alkotnak a piros pontok!
2. Adott egy szakasz (legyen 4 cm hosszú). Színezd pirosra azokat a pontokat, amelyek e szakasztól
1,5 cm távolságra vannak!
3. N
yisd ki a körződet 10 cm-re, és rajzolj papírlapra kört! (Ne felejtsd el megjelölni a középpontját!)
Helyezz el kék pontokat úgy, hogy a körvonaltól 3 cm-re legyenek!
Hogyan mérted ki a kék pontok helyét?
Hogyan helyezkednek el a kék pontok?
Keress az elhelyezésre több lehetőséget!
4. (Előző feladat folytatása) Helyezz el zöld pontokat a kék pontok vonala közé! Milyen tulajdonsá-
gúak a zöld pontok?
5. Zöld pontokból rakj ki egy kb. 12 cm oldalú négyzetet! A kék pontokat úgy helyezd el, hogy a négy-
zet vonalától 6 cm-re legyenek! Hogy néz ki a kék alakzat?
Melyek azok a részek, amiket pontosan ismersz?
Minden pontot megtaláltál?
6.
1. csoport:
Rajzolj a csomagolópapírodra egy egyenest és tőle 10 cm távolságban egy pontot. Rajzolj a pont
körül 6 cm sugarú kört. Színezd az egyenes pontjait!
a) Kékre azokat, amelyek a kör középpontjától 6 cm-nél távolabb vannak,
b) Zöldre azokat, amelyek a kör középpontjától 6 cm-nél közelebb vannak,
c) Pirosra azokat, amelyek a kör középpontjától éppen 6 cm távolságra vannak.
d) Jelöld az egyenesen azt a pontot, ami a kör középpontjához legközelebb van és nevezd T-nek!
Ha elkészültetek a színezéssel, válaszoljatok a következő kérdésekre:
Mennyi az egyenes és a kör középpontjának a távolsága?
Mennyi az egyenes és a kör távolsága?
Hány közös pontja van az egyenesnek és a körnek?
Hol helyezkedik el a T pont a metszéspontokhoz képest?
Kösd össze ceruzával a kör középpontját a kör és egyenes metszéspontjaival. Milyen alakzatot
kaptál így?
2. csoport:
kaptál így?
3. csoport:
kaptál így?
4. csoport:
kaptál így?
5. csoport:
kaptál így?
6. csoport:
kaptál így?
7. csoport:

kaptál így?
8. csoport:
kaptál így?
7. Az alábbi ábrákon 3 cm sugarú köröket látsz. Minden ábrán színezd ki az egyenes pontjait:
– kékre azokat, amelyek a kör középpontjától 3 cm-nél távolabb vannak;
– zöldre azokat, amelyek a kör középpontjához 3 cm-nél közelebb vannak;
– pirosra azokat, amelyek a kör középpontjától éppen 3 cm távolságra vannak!
Ezután válaszolj a kérdésekre!
a)

Az egyenes és a kör metszi vagy érinti egymást, vagy nincs közös pontjuk?
b)
O e

c)
e
O

d)
e
O

TUDNIVALÓ:
Egy egyenesnek és egy körnek 0, 1 vagy 2 közös pontja lehet.
0 közös pont: Az egyenes és a középpont távolsága nagyobb, mint

a sugár.
2 közös pont: Az ilyen egyenes neve: szelő.

A szelő és a középpont távolsága kisebb, mint a
sugár.
1 közös pont: Az ilyen egyenes neve: érintő.

Az érintő és a középpont távolsága éppen egyenlő a
sugárral.
5. FELADATLAP
1. T
edd magad elé a 4 cm, illetve 6 cm sugarú köröket! Válassz egy távolságot a táblázat tetején meg-
adott értékek közül, és tedd le a köröket úgy, hogy a középpontok távolsága megegyezzen a válasz-
tott távolsággal! Ezután a megfelelő oszlopba írd be a válaszoknak megfelelő jeleket...
A középpontok távolsága 5 cm 10 cm 0 cm 1 cm 15 cm 2 cm
A két kör távolsága 0 cm 0 cm 2 cm 1 cm 5 cm 0 cm

Ha a két kör középpontjának
távolsága
egyenlő a sugarak összegével: =
kisebb a sugarak összegénél: <
nagyobb a sugarak összegénél: >

Ha a két kör középpontjának
távolsága
egyenlő a sugarak különbségével: =
kisebb a sugarak különbségénél: <
nagyobb a sugarak különbségénél: >
Ha a két kör érinti egymást: é
ha a két kör metszi egymást: m
ha nincs közös pontjuk: n

A közös pontok a középpontokat
összekötő egyenesen vannak.
ha igen: i
ha nem: n
2.
1. csoport:
Rajzolj a füzetedbe két olyan szakaszt, amelyek egy pontból indulnak, és mindkettő hossza 3 cm!
a) Színezd pirossal az alakzattól 1 cm távolságra lévő pontokat!
b) Színezd kékkel az alakzattól 1 cm-nél távolabb lévő pontokat!
c) Színezd zölddel az alakzathoz 1 cm-nél közelebb lévő pontokat!
2. csoport:
Jelölj ki a füzetedben egy pontot, és a 3 cm-re kinyitott körződdel rajzolj egy kört!
a) Színezd pirossal a körvonaltól 2 cm távolságra lévő pontokat!
b) Színezd kékkel a körvonaltól 3 cm távolságra lévő pontokat!
c) Színezd zölddel a körvonaltól 5 cm távolságra lévő pontokat!
3. csoport:
A pont és a szakasz, amit itt látsz, egyetlen alakzat ebben a feladatban. Például egy szoborcsoport
helyét jelölik felülről nézve. Színezd ki azokat a pontokat a síkon, amelyek ettől az alakzattól az
alábbi, megadott távolságokra vannak:
Ha ez a távolság
a) 5 cm, akkor színezd a megfelelő pontokat pirosra;
b) 3 cm, akkor színezz kékkel;
c) 2 cm, akkor legyen zöld a pontok színe!
P
4. csoport:
Színezd a szakaszoktól adott távolságra lévő pontokat a síkon!
a) Színezd pirossal a szakaszoktól 1 cm távolságra lévő pontokat!
b) Színezd kékkel a szakaszoktól 3 cm távolságra lévő pontokat!
c) Színezd zölddel a szakaszoktól 4 cm távolságra lévő pontokat!
5. csoport:
Rajzolj a füzetedbe egy kört 3 cm-es körzőnyílással, és egy szakaszt, amelynek egyik végpontja a
körvonalon van! (Segít az ábra!)
a) Színezd pirossal az alakzattól 2 cm távolságra lévő pontokat!
b) Színezd kékkel az alakzattól 3 cm távolságra lévő pontokat!
c) Színezd zölddel az alakzattól 4 cm távolságra lévő pontokat!
6. csoport:
Színezd a síkon a négyzet határolóvonalától adott távolságra lévő pontokat:
a) Pirossal színezd az 1 cm távolságra lévő pontokat!
b) Kékkel színezd a 2 cm távolságra lévő pontokat!
c) Zölddel színezd a 3 cm távolságra lévő pontokat!
PONTHALMAZOK
0572. Nevezetes
ponthalmazok: szakaszfelező
merőleges, szögfelező

1. FELADATLAP
1. Jelöljetek ki a lapon két pontot egymástól 10 cm-re! A pontok neve legyen: A és B!
Keressetek olyan pontokat a lapon, amelyek A-tól 7 cm távolságra vannak! Ezeket pirossal jelöljé-
tek!
Kék pontokkal jelenítsetek meg olyan pontokat, melyek a B-től 5 cm távolságra vannak!
2. Fogalmazzatok meg igaz állításokat a kapott ábráról!

Például: „Vannak olyan pontok, amelyek színe .............................., ezekről azt tudjuk, hogy
..............................”
3. Az ábrán két különböző sugarú, egymást metsző kört látsz.

Mondj igaz állításokat az ábra különböző színű részeinek pontjairól!
4. Másold le a füzetedbe a következő ábrát!
A B C D E
a) Színezd ki kékre a BD és CE sáv közös pontjait!

b) Jelöld pirossal azokat a pontokat, amelyek az AC vagy a BD pontjai!
c) Zölddel színezd azokat a pontokat, amelyek a BE sávnak pontjai, de a CD sávnak nem pontjai!
5. Készíts elő térképet! Keresd meg rajta a saját lakóhelyedet! Sorolj fel olyan városokat, amelyek lakó-
helyedhez 50 km-nél közelebb vannak! Válassz egyet közülük, és keress olyan településeket, ame-
lyeknek a várostól mért távolsága kisebb, mint 30 km! Mondj igaz állításokat ezekről a települések-
ről!
tanulói munkafüzet 0572. Nevezetes ponthalmazok: szakaszfelező merőleges, szögfelező 79
6. Az ábrán egy kert alaprajzát látod. A rajzon az adatokat méterben jeleztük.
Másold át a négyzetrácsos füzetedbe úgy, hogy ami eredetileg 150 méter, az a te rajzodon 15 cm
legyen!
A kert egyik sarkában Józsi bácsi egy szép kis konyhakertet alakított ki. A bekerített kertbe egy
széles kocsibejárón lehet bejutni, ez az utcai kerítés középső részén van. A kertet Borcsa kutya őrzi,
de sajnos láncra kell néha kötni, amit sem ő, sem a gazdája nem szeret.
Tervezd meg, hová kötheti ki és milyen hosszú láncra a kutyust a gazdája, hogy az őrizze a bejá-
ratot, ne tapossa le a friss veteményt, és ha nagy a meleg, elbújhasson a nagy diófa árnyékában!
(A diófa pontosan a kert közepén van, a rajzon zöld köröcske jelöli.)
Tervezz többféle megoldást!
150 m
50 m
50 m
150 m
10 m
2. FELADATLAP
1. Keress Európa térképén olyan helyeket (település, hegy, folyó, tó…), amelyek Bécstől és München-
től körülbelül 400 km-re vannak!
2. I smét a térképre lesz szükséged. Keress olyan településeket a térképen, amely Kecskeméttől és
Kaposvártól körülbelül egyenlő távolságra vannak!
3. Rajzolj a papírodra két pontot: A és B. Pároddal keressétek az összes olyan pontot a papír síkjában,
amelyek a két ponttól egyenlő távolságra vannak. A pontok megkereséséhez semmi egyebet nem
használhattok csak egy zsinórt.
4. Hogyan tudnánk előállítani a lapon a szakaszfelező merőlegest mérőeszköz nélkül? (Még zsinórral
sem mérhetsz!)
5. Keressünk most olyan pontokat ezen az írólapon, melyek közelebb vannak az A ponthoz, mint a
B-hez. Jelöljük ezeket kékkel!
6. V
egyél fel két pontot, legyen a pontok távolsága 4 cm! Szerkessz néhány olyan pontot, amely a fel-
vett pontoktól egyenlő távolságra van!
EMLÉKEZTETŐ
Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok a síkban egy egyenest alkotnak. Ez az egyenes merőleges a két
pontot összekötő szakaszra, és átmegy a szakasz felezőpontján.
Az ilyen tulajdonságú egyenes neve: szakaszfelező merőleges.
Egy AB szakasz felező merőlegesének megszerkesztéséhez elég
két olyan pontot megszerkesztenünk, amelyek egyenlő távolságra
vannak a szakasz két végpontjától.
A B
A két pontot összekötő egyenes a szakasz felező merőlegese.
3. FELADATLAP
1. A
z ábrán látsz egy f egyenest, ez jelképezi a folyót, és mindkét oldalán egy-egy pontot: A-t és B-t,
ezek Aladár és Berta házának helyét jelölik.
A
B
Hová építsük a folyón a hidat, hogy mindkettőjük házától egyenlő távol legyen? (Próbálkozhatsz
először pl. cérnaszál segítségével meghatározni a híd helyét.)
Szerkeszd meg, és jelöld pirossal! Színezd kékre azokat a hídhelyeket, melyek Aladár házához
vannak közelebb! Színezd zöldre a Berta házához közelebb eső hídhelyeket!
2. A feladat ugyanaz, mint az előbb, csak a házak és a folyó máshogy helyezkednek el egymáshoz
képest. Most hová építsük a folyón a hidat, hogy mindkettőjük házától egyenlő távol legyen?
3. a) Vegyél fel a füzetedben három pontot úgy, hogy háromszöget alkossanak és jelöld őket A, B és
C betűkkel! Szerkeszd meg az AB szakasz és a BC szakasz felező merőlegesét! A két merőleges
metszéspontját színezd pirosra és fogalmazd meg, milyen tulajdonsággal rendelkezik!
b) Színezd kékre azokat a pontokat, melyek a B-hez közelebb vannak, mint az A-hoz, és zöldre
azokat, melyek az A-hoz vannak közelebb, mint a B-hez!
Ugyanezen az ábrán színezd kékre azokat a pontokat, melyek a C-hez közelebb vannak, mint az
A-hoz, és zöldre azokat, melyek az A-hoz vannak közelebb, mint a C-hez!
Fogalmazd meg azoknak a pontoknak a közös tulajdonságát, melyek csak zölddel vannak szí-
nezve!
Fogalmazd meg azoknak a pontoknak a közös tulajdonságát, melyek csak kékkel vannak szí-
nezve!
c) Fogalmazd meg azoknak a pontoknak a közös tulajdonságát, melyek kékkel is és zölddel is szí-
nezve vannak!
tanulói munkafüzet 0572. Nevezetes ponthalmazok: szakaszfelező merőleges, szögfelező 81
4. FELADATLAP
1. a) Rajzolj papírlapra filctollal két metsző egyenest! Nevezd el őket: e és f egyenesnek!
Keress olyan pontokat, amelyek e-től 7 cm, f-től 3 cm távolságra vannak! Rakj ki piros koronggal
olyan pontokat, amelyek az e-től 7 cm-re vannak, azután kékeket, amelyek f-től 3 cm-re vannak!
Keress mindkét feltételnek eleget tevő pontokat!
b) Most rajzolj ilyen pontokat a papírlapra! A távolságokat derékszögű vonalzóval mérd ki!
2. K
észíts új rajzot: e és f metsző egyenesek legyenek! Keress olyan pontokat, amelyek e-től és f-től
4 cm-re vannak!
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. R
ajzolj egy AB = 5 cm-es szakaszt! Keress olyan pontokat, amelyek az A-tól és B-től is 4 cm távol-
ságra vannak!
2. Vegyél fel két pontot, egymástól 6 cm távolságra! Jelöld a pontokat: A és B!

a) Rajzold meg a síkon azokat a pontokat, amelyek A-hoz 2 cm-nél közelebb, B-től 5 cm-nél távo-
labb vannak!
b) Keresd meg azokat a pontokat, amelyek A-hoz 3 cm-nél közelebb, B-hez 4 cm-nél közelebb van-
nak!
3. Rajzolj két párhuzamos egyenest egymástól 6 cm távolságra! Jelöld az egyeneseket: e és f !

a) Rajzold meg a síkon azokat a pontokat, amelyek e-hez 2 cm-nél közelebb, f-től 5 cm-nél távolabb
vannak!
b) Keresd meg azokat a pontokat, amelyek e-hez 3 cm-nél közelebb, f-hez 4 cm-nél közelebb van-
nak!
c) Keress olyan pontokat, amelyek az e-től és f-től is 4 cm távolságra vannak!
4. A
szomszéd bácsinak két kecskéje van. Kötéllel olyan karókhoz köti őket, amelyek egymástól
10 méterre vannak. Ha az egyiket 3 m hosszú kötéllel köti ki, akkor mekkora lehet a másik kecske
„póráza”, hogy ne tekeredjenek össze a kötelek? Hány méteres lehet maximálisan a két kecske
kötele összesen, hogy ne akadjanak össze? Készíts rajzot: ami a valóságban 1 méter, az a rajzon
1 cm legyen!
Ábra az 5. , 6., 7., 8. feladathoz:
ház kerítés
5. Kovácsék házának hátsó ajtajától egy 8 méteres kerti út vezet merőlegesen a hátsó kerítésig. Egy
hársfa csemetét akarnak elültetni úgy, hogy az a kerítéstől 6 méterre, a kerti úttól 3 méterre legyen.
(A ház fala és a hátsó kerítés párhuzamos egymással.) Készíts tervet: a rajzodon 1 cm legyen az, ami
a valóságban 1 méter!
Milyen messze van a hátsó bejárattól a facsemete?
6. S
zabó Karcsiék kertjében áll egy kis kerti ház. Innen két, egymással nem párhuzamos utacska vezet
az utcáig. Karcsi az utak közé egy virágágyást szeretne ültetni úgy, hogy az a két úttól egyenlő
távolságra legyen. Segíts neki megtervezni! Rajzold le, hogyan gondolod! Szóban indokold is ter-
vedet!
7. A mi kertünkben a hátsó kerítés a háztól 20 méterre van. Ültettünk egy sorba 3 diófát, amelyek a
ház falától 15 méterre vannak. Mekkora a fasor távolsága a hátsó kerítéstől? (A ház fala és a hátsó
kerítés párhuzamos egymással.) Rajzolj, mérj, gondolkodj! (Ami a valóságban 1 méter, az a rajzo-
don 1 cm legyen!)
8. E
gy körtefát is ültettünk. A fa távolsága a ház A-val jelölt sarkától 8 méter, a hátsó kerítéstől pedig
14 méter. Rajzold le a körtefa helyét! (A rajzodon 1 cm legyen, ami a valóságban 1 méter!)
9. A
fiúk fociznak a játszótéren. Albert és Béla 5 méterre áll egymástól a kezdőrúgásnál. Gyuri azt
tanácsolja, hogy úgy helyezzék el a labdát, hogy az mindkettőjüktől 2 méterre legyen! Kriszta, aki
focizni nem tud, de matekból jó, kineveti őket. Mit gondolsz, miért? Válaszodat rajzzal és szóban
indokold!
10. G
yuri szégyenkezik egy kicsit, hogy Kriszta kinevette. Gyorsan módosít javaslatán: azt mondja,
legyen a labda mindkét fiútól 3 méterre. Rajzold le, hogy hová került így! (A rajzon 1 cm legyen,
ami a valóságban 1 méter!)
11. Gondolkodj rajta, lehetne-e olyan helyet találni a labdának, ami mindhárom fiútól egyenlő távol-
ságra van, ha ők egymástól 5-5 méterre állnak?
PONTHALMAZOK
0573. Ponthalmazok
vizsgálata térben

1. FELADATLAP
1. Minden részfeladathoz külön ábrát készíts! Szerkeszd meg, vagy vázlatosan rajzold meg a megol-
dásokat síkon, majd fogalmazd meg a megoldás térbeli analógiáját!
Vegyél fel a füzetedben egy P pontot, majd jelöld színessel azokat a pontokat, melyeknek a P-től
mért távolsága
a) legalább 2 cm;
b) legfeljebb 3 mm;
c) 3 és fél cm-nél nem több;
d) 4 cm-nél kevesebb;
e) Pontosan 5 cm;
f) 4 cm vagy 3 cm;
g) Kevesebb 3 cm-nél, és több 2 cm-nél;
h) Nem kevesebb, mint 3 cm 2 mm, de nem több, mint 5 cm 2 mm;
i) Nem kevesebb 3 és fél cm-nél, viszont kevesebb 4 cm-nél;
k) 2 cm, vagy 3 cm-nél nem kevesebb;
l) Legfeljebb 1 cm, vagy több, mint 2 cm;
m) Legalább 2 cm és legfeljebb 3 cm;
n) Legalább 3 cm és legfeljebb 2 cm.
Minden részfeladatban fogalmazd meg a be nem színezett pontok közös tulajdonságát!
2. Rajzolj a füzetedbe egy egyenest, és az 1. feladatot oldd meg úgy, hogy a P pont helyett most ez az
egyenes szerepel!
3. Rajzolj 50 mm sugarú kört! Ennek belsejébe rajzolj 2 cm sugarú köröket!

a) Az összes ilyen kör középpontját színezd zöldre! Milyen közös tulajdonsága van a zöld pontok-
nak?
b) Hogyan változik a zöld pontok halmaza, ha a kiskörök sugara nem 2 cm, hanem 3 cm?
c) Rajzolj a belsejébe olyan köröket, melyek sugara 2 cm, és érintik a nagy kört! Színezd pirosra
ezeknek a köröknek a középpontjait!
PONTHALMAZOK
0574. Háromszögek és
négyszögek szerkesztése
Készítették: JAKUCS ERIKA, LÉNÁRT ISTVÁN, MAKARA ÁGNES

1. FELADATLAP
1. Hajtogatással vagy nyírással készítsetek a feltételeknek megfelelő háromszögeket!
A háromszögnek
– legyenek egyenlő oldalai;
– legyenek egyenlő szögei;
– legyen szimmetriatengelye;
– legyen derékszöge,
– legyen tompaszöge!
2. P
árokban dolgozzatok! A kiválasztott egyforma háromszögekből próbáljatok meg kirakni úja-
kat! Figyeljétek meg a kirakásokat! Hány egyforma háromszögből lehet egy újabb háromszöget
kirakni?
3. a) Csoportonként kaptok szívószál darabkákat (sokat), fűzzetek belőlük minél többféle háromszö-
get!
b) Hurkapálcika darabokból állítsatok elő háromszögeket!
4. Sima és négyzetrácsos papírra tervezzetek különböző mintázatokat csak körző használatával!
5. S
zívószálból vágj le egy 5, 7 és 8 cm-es darabot, és varrj belőlük háromszöget! Mit gondolsz, stabil
lesz-e a megvarrt háromszög?
Tudnál-e ugyanekkora szívószálakból másfajta háromszöget készíteni?
6. Háromszöget szeretnénk szerkeszteni 6 cm, 5 cm és 4 cm hosszú oldalakkal! Tervezd el, hogyan

szerkesszünk! Készíts vázlatot, színessel rajzold a különböző oldalakat! A 6 cm-es oldal zöld, az
5 cm-es oldal kék, a 4 cm-es oldal piros legyen!
7. P
róbáljunk megszerkeszteni egy olyan háromszöget, amelynek oldalai 3 cm, 5 cm és 8 cm hosszúak!
Mit tapasztalsz?
8. Készíts írólapból egyenlő szárú háromszöget hajtogatással!
9. a) Szerkessz olyan egyenlőszárú háromszöget, amelynek alapja 6 cm, szárai 4 cm-esek! A szárakat
kékkel rajzold!
b) Készíts vázlatot, milyen lenne az a háromszög, amelynek alapja 6 cm és szárai 9 cm-esek! Szer-
keszd ezt a háromszöget is az előzőleg megszerkesztett háromszöggel közös alapra, az alap
egyenesének ugyanarra az oldalára! Ennek a háromszögnek a szárait pirossal rajzold!
c) Hasonlítsd össze a két háromszöget! Fogalmazd meg, miben egyeznek meg, és miben külön-
böznek!
d) Mekkora lehet annak az egyenlőszárú háromszögnek a szára, amelynek ugyanez az alapja, és
csúcsa a piros és kék szárak közé eső síkrészben van?
10. Szerkessz egyenlőszárú háromszöget, amelynek egyik oldala 5 cm, a másik oldala 3 cm!
11. Írólapból hajtogass egyenlő oldalú háromszöget!

tanulói munkafüzet 0574. Háromszögek és négyszögek szerkesztése 87
12. Készíts zöld, kék és piros szívószálból egyenlő oldalú háromszögeket! A háromszögek oldalhossza
különbözzön!
a) Illeszd egymásra a három háromszöget egy közös csúccsal! Mit veszel észre?
b) Ezután illeszd egymás mellé a három háromszöget egy közös csúccsal! Mit veszel észre?
13. Szerkessz egyenlő oldalú háromszöget, melynek oldala 3 cm hosszú!
14. Szerkessz egyenlő oldalú háromszögekből álló parkettát, és színezd ki!
2. FELADATLAP
1. C
soportban dolgoztok. Szúrjatok három fogpiszkálót a narancsba úgy, hogy azok ne legyenek egy
főkörön! Legyenek ezek a pontok egy háromszög csúcspontjai. Feszítsetek ki háromszöget a gumi-
gyűrűvel! Hasonlítsátok össze, milyen háromszögeket hoztak létre a csoportok!
2. Rajzoljatok papírlapra három olyan pontot, amelyek nem illeszkednek ugyanarra az egyenesre!
Kössétek össze a pontokat vonalzóval! Milyen alakzatot kaptatok? Hányféle ilyen alakzatot hatá-
roz meg ez a három pont?
3. Hányféle gömbháromszöget határoz meg a narancsba szúrt három fogpiszkáló?
4 Csoportonként válasszatok egyet a felkínált kártyákból! A gömbi vonalzó és körző segítségével a

választott kártya szerint szerkesszetek gömbi háromszöget!
5. Három szakasz a síkban minden esetben meghatároz-e egy háromszöget? Fogalmazd meg, mit
tapasztaltunk a síkban!
6. A
gömbön jelöljetek meg három olyan pontot, amelyek nem illeszkednek ugyanarra a főkörre. Kös-
sétek össze a pontokat főkörívekkel, így alkossatok többféle háromszöget! Érvényes-e a gömbön is
a síkbeli háromszögek oldalaira vonatkozó egyenlőtlenség? Gondolatotokat ellenőrizzétek néhány
háromszög oldalainak megmérésével!
7. Z
sinegből vágjatok le 30, 45, 60, 90 gömbi távolságegység (gömbi lépés) hosszúságú darabokat!
Ezeket feszítsétek a gömbre, úgy alkossatok „igazi” háromszögeket!
8. Gömbi vonalzó és körző segítségével szerkesszetek háromszögeket, melyeknek oldalai:

a) 30, 45, 60 gömbi lépés (gömbi távolságegység);
b) 45, 60, 90 gömbi lépés!
9. Keressetek a földrajzi koordináta- rendszerben gömbháromszöget! Párban dolgozzatok, ellenőriz-

zétek egymás munkáját!
10. Szerkesszetek gömbháromszögeket gömbi vonalzó és körző nélkül, csak a félgömbfólia széle és a
gömbi szögmérő használható.
EMLÉKEZTETŐ
A síkon három, nem egy egyenesre rajzolt pont egyértelműen meghatároz egy háromszöget. A síkbeli három-
szög oldalaira igaz, hogy bármely kettő összege nagyobb a harmadiknál. (Ezt szokás háromszög-egyenlőt-
lenségnek nevezni.)
A gömbön három pont sokféle módon összeköthető főkörívekkel.
Ez „igazi” (Euler-féle) gömbháromszög. Ezt az alakzatot nem tekintjük

háromszögnek a gömbön.
Az „igazi” (Euler-féle) gömbháromszögek oldalaira is teljesül, hogy bármely kettőnek az összege nagyobb a
harmadiknál.
3. FELADATLAP
1. Próbálj a képhez hasonló ábrát létrehozni!
Jelölj meg egy pontot, és ebből indíts olyan egyeneseket,
amelyek egymással páronként 120 fokos szöget zárnak
be!
Szúrd a körződet a pontba, nyisd szét, és jelöld ezt a távol-
ságot az egyeneseiden! Kösd össze ezeket a pontokat – egy
szabályos háromszöget kapsz.
Változtass a körzőnyíláson, és így is végezd el az előbbi
szerkesztést!
Ezt ismételd meg néhányszor!
Miben egyeznek meg ezek a háromszögek?

Mennyi a szögek összege az egyes háromszögekben? Mérj!
Miben különböznek ezek a háromszögek?
Mennyi az oldalak összege az egyes háromszögekben?
Mennyi lehet a lehető legkisebb háromszögben az oldalak összege?
És a lehető legnagyobb háromszögben?
2. Parkettázd a síkot a modellező készlet egybevágó egyenlő oldalú háromszögeivel!
3. Próbálj lyukas táblán egyenlő oldalú (szabályos) háromszögeket létrehozni!
4. Tervezzetek olyan vonal- vagy ponthálót, amelyre könnyen tudnánk szabályos háromszögeket
rajzolni!
5. Szerkessz a gömbre egyenlő oldalú háromszöget!
6. J elölj meg a gömbön egy pontot, és ebből indíts olyan főköröket, amelyek egymással páronként 120
fokos szöget zárnak be!
Szúrd a körződet a pontba, nyisd szét, és jelöld ezt a távolságot a főköreiden! Kösd össze ezeket a
pontokat – egy gömbháromszöget kapsz.
Változtass a körző nyitásán, és így is végezd el az előbbi szerkesztést!
Ezt ismételd meg néhányszor!
7. Figyeld meg az így szerkesztett háromszögeket!

Miben egyeznek meg ezek a háromszögek?
Mennyi a szögek összege az egyes háromszögekben? Mérj!
Miben különböznek ezek a háromszögek?
Mennyi az oldalak összege az egyes háromszögekben?
Mennyi lehet a lehető legkisebb háromszögben az oldalak összege?
És a lehető legnagyobb háromszögben?
8. M
it gondoltok, a síkbeli szabályos háromszögeknél megfigyelt tulajdonságok közül melyek igazak
a gömbi egyenlő oldalú háromszögekre?
9. Rajzolj fel olyan háromszögeket a gömbre, amelyeknek egy, két, három derékszögük van! Hány
szimmetriatengelyük van?
Rajzolj meg kettőt, és jelöld meg a metszéspontjukat! Kösd össze ezt a pontot a háromszög három
csúcsával! Hány háromszögre bontottad az eredeti háromszöget?
Mekkorák ezeknek a háromszögeknek a szögei?
Mennyi a szögek összege ezekben a háromszögekben?
Szabályosak-e ezek a háromszögek?
10. R
ajzolj fel egy háromszor derékszögű háromszöget a gömbre! Jelöld meg az oldalain a felezőpon-
tokat! Kösd össze ezeket a felezőpontokat más színű tollal!
Hány háromszögre bontottad szét az eredeti háromszöget?
Vannak-e egyfomák közöttük?
Vannak-e szabályosak közöttük?
4. FELADATLAP
1. A sík- és térmértani modellezőkészlet egyforma alakú lapjaival dolgoztok. Melyik sokszöggel par-
kettázható a sík?
2. Rajzolj parkettamintát! Négy lap kirakásával kezdj el egy lehetséges parkettamintát, rajzold le, és
folytasd néhány további elem megalkotásával!
3. Játék a négyszögkártyákkal. 4 fős csoportokban játsszatok!

A játék szabálya:
A játékosok egymás után egy tulajdonság megnevezésével lapot kérnek a következő játékostól. Ha
neki van ilyen tulajdonságú lapja, azt át kell adni. Ilyenkor a kérő játékos leteheti ezt a lapot és a
saját lapjai közül azt, ami ezzel a tulajdonsággal rendelkezik. A játék során egy tulajdonság csak
egyszer hangozhat el.
A játék nyertese, aki a leghamarabb le tudja rakni a saját lapjait, vagy aki a játék végén a legtöbb
párt gyűjtötte össze.
4. Négyszögek alkotása. A 4 fős csoportok mindegyike választ a felkínáltak közül egy kártyát, s az
azon lévő utasítás szerint a csoport tagjai egy-egy négyszöget alkotnak.
5. FELADATLAP
1. Csoportban dolgozzatok! Állítsatok elő négyzetet:
téglalapból hajtogatással;
szívószálból;
négyzetrácsos papíron!
2. Melyik igaz? Karikázd be!

A kezemben tartok egy négyszöget.
a) Ez egy téglalap és minden oldala egyenlő hosszú. Tehát ez egy négyzet.
b) A négyszög átlói merőlegesen felezik egymást. Tehát ez egy négyzet.
c) A négyszögnek nincs négy szimmetriatengelye, de minden oldala egyenlő, sőt az átlói merőle-
gesen felezik egymást. Tehát ez egy négyzet.
d) A négyszög szemközti oldalai párhuzamosak és minden oldala egyenlő hosszú. Tehát ez egy
négyzet
e) A négyszög átlói egyenlő hosszúak és merőlegesek egymásra. Tehát ez egy négyzet.
3. Helyezd el a címkéket a diagramon!

Négyszög, négyzet, minden oldala egyenlő hosszú, téglalap.
Rajzolj mindegyik tartományba odaillő alakzatot!
4. Szerkessz téglalapot
a) 3 cm és 4 cm hosszú szakaszokból;
b) 5 cm oldalakkal;
c) 3 cm és 5 cm legyen a két-két szemközti oldala;
d) minden oldala 5 cm hosszúságú legyen!
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Párban játsszatok!
Szükség van egy lyukas táblára, pálcikákra, befőttes gumira, két különböző színű dobókockára (pl.
piros és fekete).
Az egyik gyerek dob a piros kockával és a fekete kockával. A lyukas táblán a bal alsó sarokból
indulva jobbra annyit lép, amennyit a piros kockával dobott, és onnan annyit fölfelé, amennyit a
fekete kocka mutat, és ezt a helyet egy pálcikával megjelöli. Csere után a másik gyerek dob. Három
dobás után ki-ki megvizsgálja, sikerül-e befőttes gumival háromszöget kifeszítenie a saját pálciká-
jukra. Akinek ez sikerül, pontot kap.
2. Válogassátok szét a kártyakészlet háromszögeit valamilyen szempont szerint!

– Tartson meg mindenki egy lapot magának!
– A válogatást követően körforgással megfigyelitek más csoport válogatását, és a felismert válogatási
szempontoknak megfelelően el kell helyeznetek a saját lapjaitok közül egyet.
– A körforgás végére visszaértek saját helyetekre, és ellenőrzitek az elhelyezett lapokat!
3. Minden csoportnál 2, 4 és 5 cm hosszúságú hurkapálcák vannak, mindegyikből legalább 3.

Becsüljétek meg, hány különböző háromszöget tudtok ebből kirakni!
Gyűjtsétek táblázatba a lehetséges megoldásokat!
Kirakással ellenőrizzétek, hogy milyen háromszögeket tudtatok megalkotni!
egyik oldal másik oldal harmadik oldal

(cm) (cm) (cm)
4. S
zerkessz olyan háromszögeket, amelyek oldalai különböző hosszúságúak! Válassz a megadott
oldalhosszak közül: 3 cm; 4 cm; 5 cm; 8 cm!
5. Szerkessz egyenlőszárú háromszöget, amelynek oldalai

a) 5 cm és 9 cm;
b) 5 cm és 10 cm;
c) 5 cm és 6 cm hosszúak!
6. Szerkessz olyan háromszöget, amelynek oldalai cm-ekben mérve szomszédos páros egész számok,
és kerülete
a) 18 cm;
b) 24 cm;
c) 20 cm!
7. Szerkessz téglalapot, amelynek oldalai cm-ben mérve egészek, és

a) területe 18 cm2;
b) kerülete 18 cm!
8. Szerkessz olyan téglalapot, amelynek kerülete 24 cm, és egyik oldala 3-szorosa a másiknak!
9. Dönts az állítások igazságáról! Döntésednek megfelelően írj I (igaz) vagy H (hamis) betűt a
keretbe!
Egy háromszög bármely két oldalhosszának összege nagyobb a harmadik oldalnál.
Egy háromszög két oldalhosszának összege lehet egyenlő a harmadik oldallal.

Van olyan háromszög, melyben bármely két oldal hosszának összege nagyobb
a harmadik oldalnál.
Nincs olyan háromszög, melyben két oldal hosszának összege kisebb
Van olyan háromszög, amelyben két oldal hosszának összege nem nagyobb
10. A z elvarázsolt erdőn csak akkor tudunk keresztülmenni, ha betartjuk a szabályt.

A szabály a következő: Meg kell érinteni annak a fának a törzsét, amely az erdőt szegélyező két
úttól 3 méterre van. Rajzold meg ennek a fának a helyét! (Ami a valóságban 1 méter, az a rajzodon
1 cm legyen!)
11. H
a az erdőből szerencsésen kijutottunk, akkor meg kell keresnünk azt a kutat, amely a három
kismalac házától egyforma távolságra van. Papírra másold át a rajzot, és hajtogatással keresd meg
a kút helyét!
12. Rajzolj egy 5 cm-es szakaszt a papírodra! Keresd meg azokat a pontokat a papír síkjában, amelyek
a szakasztól 2 centiméteres távolságra vannak!
13. A képen két sétautat és egy szökőkutat látsz. A két fasor távolsága 8 m, a szökőkút egyenlő távol-
ságra van mindkét fasortól. Azt a helyet kell megkeresned, amely a szökőkút közepéhez közelebb
van 2 m-nél, és a baloldali fasortól 3 m-re van. Ott egy kő alatt találsz egy térképet.
Helikopterrel a kert fölé szállva ezt látjuk (ami a valóságban 1 méter, az a rajzon 1 cm legyen):
Jelöld meg, hol kell a köveket felszedned a szökőkút mellett!
14. A térkép a Kincses szigetről készült. A kincs az elhagyott viskótól és a napraforgótól egyforma
távolságra van, a déli tengerparttól pedig kétszer akkora távolságra, minta a viskó és a napraforgó
távolsága. Találd meg a kincset!
tizedestörteK
0581. A tizedestörtek
bevezetése
Készítette: LACZKA GYULÁNÉ

96 matematika „A” – 5. évfolyam – 058. tizedestörtek tanulói munkafüzet
1. FELADATLAP
1. N
égy sárga háromszöget beválthatunk egy zöld háromszögre. Négy zöld háromszögből áll egy
piros háromszög, és négy piros háromszögből egy kék háromszög. Rajzoljatok táblázatot!
a) Ha a sárga háromszög 1-et ér, akkor mennyit ér a zöld, a piros illetve a kék háromszög? Írjátok
be a táblázatba!
– Tegyetek magatok elé 19 kis sárga háromszöget! A lehetséges beváltások után készítsetek lel-
tárt!
– Írjátok a 22 sárga háromszög leltárát a táblázat következő sorába!
– 1 piros, 5 zöld és 3 sárga háromszöget váltsatok be a lehető legkevesebb háromszög lapra!
b) Érjen a zöld háromszög 1-et! Mennyit ér a többi lap?

Változtassuk át a lehető legkevesebb háromszögre, és készítsetek leltárt, ha:
– 14 sárga háromszögünk van;
– 31 sárga háromszögünk van;
– 3 piros, 4 zöld és 5 sárga háromszögünk van!
c) Mondjatok igaz állításokat az alábbi leltárról!
1 2 3
Hány sárga háromszöggel helyettesíthető a fenti leltár?
1 2 1 1
Hány sárga háromszöggel helyettesíthető a fenti leltár?

tanulói munkafüzet 0581. A tizedestörtek bevezetése 97
2. Két sárga négyzetet beválthatunk egy zöld négyzetre, két zöld négyzetet egy piros négyzetre, és
két piros négyzetet egy kék négyzetre. Két kék négyzetet egy lila négyzetre. Rajzoljatok tábláza-
tot!
a) Ha a sárga négyzet 1-et ér, akkor mennyit ér a zöld, a piros, a kék illetve a lila? Írjátok be a táb-
lázatba!
– Tegyetek magatok elé 19 kis sárga négyzetet! A lehetséges beváltások után készítsetek leltárt!
– Írjátok be a 22 sárga négyzet leltárát a táblázat következő sorába!
– 1 piros, 5 zöld és 3 sárga lapot rakjatok ki a legkevesebb négyzetből!
b) Érjen a zöld négyzet 1-et. Melyik lap mennyit ér?

Váltsátok a lehető legkevesebb négyzetre, és készítsetek leltárt, ha
– 14 sárga négyzetünk van;
– 31 sárga négyzetünk van;
– 3 piros, 2 zöld és 3 sárga négyzetünk van.
c) Mondjatok igaz állításokat az alábbi leltárról!
1 1 1
Hány sárga négyzettel helyettesíthető a fenti leltár?
1 1 1 1
Hány sárga négyzettel helyettesíthető a fenti leltár?

3. a) A következő pénzeid vannak: 1 cent, 10 cent, 1 euró, 10 euró, 100 euró

Rakd ki a következő pénzérméket és írd be a táblázatba a leltárukat!
– 1 db 100 euró + 5 db 10 euró + 1 db 1 euró
– 3 db 10 euró + 4 db 1 euró + 5 db 10 cent
– 8 db 10 cent + 2 db 100 euró + 1 db 1 euró + 3 db 10 euró
b) Olvasd le a következő táblázatból és tedd ki a következő pénzérméket! Írd le összeg alakjában a

pénz értékét!
4 1 3
4 9 6 1
7 5 3
4. A tökéletes pénztárgép minden 10 „érmét” nagyobbra vált.

a) Van 17 centünk. Hogy váltjuk be?
10 db 1 centes = 1db 10 centes
142 db 1 centest kapunk. Ez 14 db 10 centes és 2 db 1 centes. 14 db 10 centes az 1 db eurós és 4 db
10 centes.
1 6
1 4 2
b) „Tökéletes pénztárgépként” váltsd át és készíts leltárt az alábbi pénzösszegekről!

– 20 db 1 centes és 8 db 10 eurós;
– 75 db 1 eurós és 11 db 1 centes;
– 12 db 10 centes és 5 db 1 centes.
5. Írd helyiérték szerint összegalakban a következő – táblázatban adott – számokat!
t e 1 1
10 100 összegalakban
10 1
1 6 2
3 5
7 4
9 8
TUDNIVALÓ:
A tized, század, ezred… helyiérték bekerülésével törtszámokat is felírhatunk tízes számrendszerben. Ilyen-
kor azonban meg kell jelölnünk, hogy melyik helyen áll az egyes. Erre szolgál a tizedesvessző. A tizedesves-
sző az egyes helyiérték mögött áll.
A tizedesvessző elválasztja az egész helyiértéket és a tört helyiértéket.
MINTApélda
a) Írjuk fel összegalakban a következő számot, aztán adjuk meg a vegyesszám-alakját!
t e tized század ezred

1 1 1
10 1 10 100 1000
3 2 4 5 1
Megoldás:
1 1 1 451
Összegalak: 10 · 3 + 1 · 2 + ·4+ ·5+ · 1 = 32
10 100 1000 1000
A szám: 32,451; harminckét egész, négyszázötvenegy ezred.
56
b) Írjuk helyiérték-táblázatba a következő, vegyesszám-alakban adott számot: 18 !
100
Megoldás:
56 1 1
18 = 10 · 1 + 1 · 8 + ·5+ ·6
100 10 100
t e tized század
1 1
10 1 10 100
1 8 5 6
A szám:18,56; tizennyolc egész, ötvenhat század.
6. Írd fel a következő számok összegalakját, vegyesszám-alakját, és írd fel a számokat számjegyekkel
és szavakkal!
t e tized század ezred

1 1 1
10 1 10 100 1000
2 7 5 4
1 4 9 0
2. FELADATLAP
1. a) Fizess ki 223 euró 18 centet minél többféleképpen!
b) Írd a helyiérték-táblázatba!
– 10 euró · 14 + 10 cent · 35 + 1 cent · 6
– 100 euró · 1 + 1 euró · 43 + 10 cent · 5 + 1 cent · 6
– 100 euró · 1 + 10 euró · 4 + 10 cent · 35 + 1 cent · 6
– 100 euró · 1 + 1 euró · 42 cent + 10 cent · 15 + 1 cent · 6
100 10 1 0,1 0,01

2. a) Közösen csoportosítsátok a tanárotoktól kapott kártyákat (Törtalak-kártyák)!

Melyik 4-4 egyenlő? Ha elkészültetek, járjatok körbe, nézzétek meg a többiek megoldását!
b) A csoportotokból 1-1 tanuló rendezze nagyság szerint növekvő sorba a tizedestört-, a vegyes-
szám-, és törtszám alakban a leírt számokat! Ellenőrizzétek közösen megoldásaitokat!
c) A törtalakban felírt számokat egyszerűsítsétek!
3. Melyik nagyobb?
3,5 vagy 3,05
3,5 vagy 3,50
2,7 vagy 2,17
0,9 vagy 0,900
35 vagy 35,000
4. Párokban dolgozzatok!
a) Írjátok fel a következő törteket tized, század vagy ezred nevezővel!
1 1 2 3 3 6
; ; ; ; ; .
2 4 5 8 2 4
b) Bővítsétek a törteket ezredekké!

c) Írjátok fel az a) és a b) feladatban megalkotott törteket tizedestört-alakban!
d) Rendezzétek nagyság szerint csökkenő sorba a számokat!
5. Kerekítsétek egészekre a következő számokat!

Kezdjétek a megoldást az egyes számszomszédok meghatározásával, a számok számegyenesen
való ábrázolásával!
4,6; 3,5; 36; 1,56; 54,04; 107,06; 0,53
Fogalmazzátok meg az egészekre kerekítés szabályát!
6. Kerekítsétek tizedre a következő számokat!

Kezdjétek a megoldást a tized számszomszédok meghatározásával, a számok számegyenesen való
ábrázolásával!
5,61; 4,75; 6,6; 104,56; 4,08; 109,02; 0,73
Fogalmazzátok meg a tizedre kerekítés szabályát!
Keressetek olyan mennyiségeket, amelyeket tizedre szoktunk kerekíteni!
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Legyen az egység az alábbi, 10 • 10 kis négyzetből álló nagy négyzet:
1
a) Színezd be kékre a terület -ét!
10
1 1
b) Színezd be pirosra a terület -ének -ét! Mekkora része az egésznek a piros rész?
10 10
c) Számold össze, hány kis négyzet van beszínezve a következő ábrán! Írd be a helyiérték-táblá-
zatba a beszínezett területnek megfelelő számot! (Továbbra is a nagy négyzet a területegység.)
egyes tized század
Tizedestört-alakban:
2. Írd le a következő számokat!

– nulla egész, harmincnyolc század; . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– két egész, öt század; . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– három egész, tizenhat század; . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– öt egész, három ezred; . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
– tizenkét egész, hat tized . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3. Írd le betűkkel a következő számokat!

4,02 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
0,51 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7,26 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
0,003 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
20,20 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4. Készíts helyiérték-táblázatot, és írd bele azt a számot, amely tartalmaz:

3 egyest és 6 tizedet; 3 tízest és 25 tizedet;
12 egyest és 8 tizedet; 3 tizedet és 24 egyest;
2 tizedet és 5 századot; 25 századot és 2 tízest
15 tízest és 7 századot;
Írd fel a számokat tizedestört-alakban!
5. Hány euró van a pénztárgépben, ha üres volt, és beletettek

a) 16 db 10 centest, 4 db 10 euróst és 8 db 1 centest?
b) Hány euró lesz a pénztárgépben, ha üres volt, és beteszünk 640 db 1 centes érmét?
c) Hány euró lesz a pénztárgépben, ha üres volt, és beteszünk 57 db 10 centes érmét?
d) Hány eutó lesz a pénztárgépben, ha üres volt, és beteszünk 39 db 1 eurós és 12 db 10 centes
érmét?
Váltsd be a pénzt, és írd be a helyiérték-táblázatba! Írd fel tizedestört-alakban az eredményt!
100 10 1 0,1 0,01

6. a) Mely helyiértéken áll a 9-es számjegy az alábbi számokban?

93,04; 23,9; 151,29; 0,59; 19,4
b) Mi a valódi értéke a 2-es számjegynek a számokban?

32,5; 113,02; 0,2; 76,872
c) Mely számjegy áll a tizedek helyén az alábbi a számokban?

13,4; 987,01; 0,504; 140,8
7. Írd be a helyiérték-táblázatba a következő mennyiséget: 2,146 m!
1m 0,1 m 0,01 m 0,001 m

(= 1 dm) (= 1 cm) (= 1 mm)
Írd fel ezt a mennyiséget más mértékegységgel is!
8. Írd fel tizedestört-alakban a következő számokat!

a) 347 tized b) 124 század c) 12 egész 89 század
d) 140 egész 28 tized e) 704 ezred f) 8 egész 157 század
9. Bővítsd századokká a következő törteket, majd írd fel tizedestört-alakban!
1 2 1
4 ..................................; 5 ..................................; 2 ..................................;
6 11 4
5 ..................................; 20 ..................................; 25 ..................................;
30
25 ..................................;
10. Írd fel tizedestört-alakban a számokat!

3 4 21 4 9 130
; ; ; ; ; .
4 5 10 20 5 25
11. Egyszerűsítsd a következő törteket!

a) 9,40; 11, 220; 0,600
b) 25,100; 0,830; 0,0200
12. a) Bővítsd századokká a következő tizedestörteket!

0,2; 5,6; 100,4; 52,8
b) Bővítsd ezredekké a következő tizedestörteket!
8,34; 0,3; 85,01; 1300,4
13. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő jelet!
a) 8,1 8,10 c) 62,4 6,24 e) 0,5 0,05
b) 1,3 1,03 d) 0,89 0,98
14. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat!

a) 0,1; 08; 05; 0,7; 0,6
b) 20,05; 2,05; 200,5; 2,50; 20,50
c) 0,6; 1,3; 0,8;
15. Rendezd csökkenő sorrendbe a következő számokat!

a) 0,7; 0,07; 7,7; 7,07; 0,77
b) 0,15; 0,5; 0,8
16. Rajzolj számegyenest, majd jelöld meg rajta a számok helyét!

a) 0,6; 0,15; 0,8; 1,2; 0,35; 1,0
b) 0,5; 1,5; 0,8; 1,1; 1,9
17. Írd fel tizedestört-alakban, méterben a következő hosszúságokat!

a) 3 m 8 dm 6 cm b) 54 m 76 cm c) 6 dm 1 cm
d) 10 m 8 cm e) 2 m 26 dm f) 750 cm
18. Írd fel tizedestört-alakban, literben a következő mennyiségeket!

a) 4 l 5 dl b) 65 dl c) 12 l 60 cl d) 3 hl 4 l 9 dl
19. Váltsd át tizedestört-alakban, kilogrammá, majd írd fel tizedestört alakban a következő mennyi-
ségeket!
a) 4 kg 51dkg b) 12 kg 740 g c) 54 kg 60 dkg 2 g d) 630 dkg
20. a) Kerekítsd egészekre a következő számokat!

0,34; 2,38; 126,09; 10,7; 6,5
b) Kerekítsd tizedekre a következő számokat!

2,47; 0,25; 5,95; 3,77; 5,61
tizedestörteK
összeadása, kivonása

1. FELADATLAP
1. Húzzatok két-két számkártyát a tanárotok által adott kártyacsomagból! Önállóan dolgozva adjátok
össze a kihúzott számokat!
Használjatok számegyenest!
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 2 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 2,6 2,7 2,8 2,9 3
2. Párosan dolgozva oldjátok meg a feladatokat! Használjatok játékpénzt! Írjátok le a feladatokat a

matematika nyelvén!
a) Ketten mentek vásárolni. Mennyi pénzük lesz összesen, ha:
– egyiknél 6 euró, a másiknál 0,7 euró van;
– egyiknél 0,9 euró, a másiknál 18 euró van;
– egyiknél 15 euró, a másiknál 1,8 euró van?
b) Két dolgot vesztek, mennyit kell fizetnetek, ha a vásárolt áruk ára:

– 0,4 euró és 0,5 euró;
– 4,2 euró és 1,6 euró?
c) Cukorkát vásároltok. Mennyit kell közösen fizetnetek, ha külön-külön ilyen értékben vásárolta-
tok:
– 0,35 euró és 0,43 euró?
3. A bűvös négyzetekben a számok összege soronként, oszloponként és átlónként is egyenlő.

Írd be a hiányzó számokat!
a) b)
9,3 3,84 3,7
10,8 4,8 3,78
12,3 3,86
c) A piramis felső három sorában mindegyik szám az alatta lévő két szám összege.
2
1,2
0,7
0,4
Ki lehet-e tölteni a piramis üres mezőit úgy, hogy a számok között ne legyen két egyenlő szám?
tanulói munkafüzet 0582. A tizedestörtek összeadása, kivonása 109
TUDNIVALÓ
Tizedestörteket úgy adunk össze, hogy az azonos helyiértékeken szereplő számjegyeket összeadjuk, és szük-
ség esetén elvégezzük a beváltást.
A tizedesvesszőhöz érve az összegben is kiírjuk a tizedesvesszőt.
4. V
égezd el a következő műveleteket. Használj helyiérték-táblázatot! Számítás előtt becsülj! Írásban
ellenőrizz!
A feladatok megoldása után párokban vessétek össze az eredményeiteket, és beszéljék meg az eset-
leges eltéréseknek okát!
a) 213,61 + 384,25 =
547,29 + 6241,52 + 0,13 =
561,06 + 12,41 + 5,6 =
b) 12,6 + 102,87 =
0,16 + 4,8 =
650,1 + 17,88 =
c) 3,8 + 651,15 + 7862,04 + 4 + 344,234 =
87,23 + 4,6 + 6574,8 + 32,002 + 8,9 =
41,02 + 4,7 + 0,034 + 77,328 =
d) 76,96 – 5,72 =
185,34 – 32,2 =
83,4 – 17,6 =
e) 907,5 – 98,43 =
21,56 – 8,8 =
3456,67 – 54,8 =
f) 12,5 – 7,178 =
265,77 – 31,09 =
1048,04 – 931,93 =
g) 29,13 - 4,5 =
30,145 – 3,02 =
285 – 45,73 =
2. FELADATLAP
1. Pista és Jóska új sportcipőt kapnak. Pista cipőjére 112,60 eurót, Jóska cipőjére 84,50 eurót terveznek
a szülők.
a) Hány eurót terveznek kiadni a két fiú cipőjére?
b) Á rleszállítás következtében Pista cipője 8,50 euróval lett olcsóbb. Mennyivel költöttek keveseb-
bet a szülők a két gyerek cipőjére, mint ahogy eredetileg tervezték?
2. Távolugrásban az osztályban a legnagyobb ugrás 4,5 méter, a legkisebb ugrás 3,45 méter.
Mennyivel ugrott többet a legjobb ugró a leggyengébbnél?
3. Egy osztály gyalogtúrára indult. Három részletben tették meg az utat. Először 3,5 km-t, majd
2,5 km-t, majd 4,2 km-t gyalogoltak. Hány km-t gyalogolt az osztály?
4. Péternek 54,6 euró megtakarított pénze volt. Fémgyűjtésből kapott 28 euró 45 centet, papírgyűjtés-
ből 17 euró 50 centet. Hány eurója volt a gyűjtés után?
5. Mennyit kaptunk vissza 100 euróból, ha számlánkon 78,45 euró befizetés szerepel? Ellenőrizd az
eredményt!
6. Ezen a héten 1127,5 t sódert hoztak az útépítésre, 748,9 t-val többet, mint a múlt héten. Mennyit
hoztak a múlt héten?
7. H
ány kg üzemanyag van abban a hordóban, amely üresen 52,75 kg, megtöltve 185 kg? Végezz
ellenőrzést!
3. FELADATLAP
1. Végezd el fejben a következő összeadásokat és kivonásokat írd le a kapott eredményeket!
a) 0,6 + 8 b) 12,5 + 3,4 c) 0,7 + 0,8 d) 3,54 + 9,46
e) 23,8 – 23 f) 40,67 – 10,67 g) 5,89 – 3,59 h) 120 – 4,8
2. Végezd el írásban a következő műveleteket!

a) 506 + 3,74 + 1090,154 b) 25,2 – 6,8 c) 45,6 – 7,19
3. Keress szabályt és folytasd a sorozatokat 3-3 taggal!

a) 0,4; 0,7; 1;
b) 10; 8,9; 7,8.
4. Péternek 76,4 euró megtakarított pénze volt. Mennyi pénze maradt, ha 17,55 eurót költött belőle a
papírboltban?
5. A virágágyás kijelölésekor három cölöpöt vertünk le egy sorba. Az első és a második cölöp között
2,5 m volt a távolság, a második és a harmadik között 6,8 m. Milyen hosszú a három cölöp közé
kifeszített egy soros kötél?
tanulói munkafüzet 0582. A tizedestörtek összeadása, kivonása 111
4. FELADATLAP
1. A tagok célszerű csoportosításával végezd el az összeadást fejben! Az eredményt írd le!
1,4 + 6 + 3,6 + 4 =
0,8 + 1,5 + 2,2 + 3 + 4,5 =
12 – 0,8 + 4 – 3,2 =
2. Végezd el fejben a következő műveleteket! A kapott eredményt írd le!

12,2 + 14,8 = 328,2 + 20,8 =
12,7 –1 0,2 = 40,3 – 6,3 =
6,35 – 1,2 = 27,053 – 10,05 =
2,7–0,5 = 70,21 – 30,20 =
3. Pótold a hiányzó számjegyeket!
1 3 , 8 3 , 6
, 3 0 6 – 1 , 2
2 4 , 5 0 2 1 , 9 4
+ 1 1 , 9 1
1 3 , 8 3 4
4. Végezd el írásban a műveleteket!

a) 342,76 + 4,5 + 0,102 =
b) 129,67 – 3,6 =
5. Keress szabályt, majd folytasd a sorozatokat egyenlő lépésekkel 5-5 taggal!

a) 0,2; 04; 0,6;
b) 1; 1,5; 2;
c) 7,6; 7,3; 7; 6,7;
d) 76,6; 75,4; 74,2;
5. FELADATLAP
1. Az atlétikai versenyen kislabdával Péter 26,4 m-t, Károly 19,8 m-t dobott. Mennyivel dobott többet
Péter? Hány centiméter a különbség?
2. A
faxberendezésben a következő hosszú papírtekercsek voltak felhasználva: 4,5 m; 3,13 m; 2,45 m.
Hány m papírt használtak fel összesen?
gy irattartó elkészítéséhez 5 m2 kartont kaptunk, 4,2 m2 -t használtunk fel és 0,5 m 2 használható

3. E
karton maradt meg. Mennyi volt a hulladék?
4. A kis kerti tóban levő 149 l vízből elpárolgott 13 dl. Mennyi víz maradt a tóban?
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Végezd el szóban a következő összeadásokat!
a) 0,7 + 11 b) 17,5 + 10,4 c) 0,5 + 0,7 d) 1,24 +7,76
2. Végezd el szóban a következő kivonásokat!

a) 21,9 – 21 b) 30,87 – 10,87 c) 124,53 – 4,21 d) 240 – 3,6
3. Végezd el írásban a következő műveleteket!

a) 506 + 3,74 + 1090,154 b) 1125,2 – 6,8 c) 45,6 – 7,19
4. A Tour de France a világ legrangosabb kerékpáros körversenye.

a) Ezen a versenyen a leggyorsabb 1999-ben Lance Armstrong amerikai versenyző volt, aki
40,726 km/óra átlagsebességgel kerékpározott. A leglassúbb versenyző Firmin Lambot (1919)
volt, aki 24,056 km/óra átlagsebességgel kerékpározott. Mennyivel volt nagyobb a leggyorsabb
átlagsebesség a leglassúbbnál?
b) A leggyorsabb szakasz 1999-ből Laval-Blois nevéhez fűződik, aki 50,355 km/óra átlagsebességgel
kerékpározott. A leggyorsabb egyéni időfutamot 1989-ben Greg LeMond teljesítette 54,545 km/
óra átlagsebességgel. Hasonlítsd össze a két sebességet, melyik volt több, mennyivel?
5. Az első újkori olimpián távolugrásban 6,35 m-es eredménnyel E. H. Clark nyert. Ma a magyar
országos csúcs férfiaknál 8,30 m, nőknél 6,81 m. Hány méterrel teljesítettek jobb eredményt a
magyar sportolók az első olimpiai eredménynél?
6. Növekvő benzinfogyasztás szerint állítsd rangsorba a következő Toyota típusú autókat!

Avensis 1.8 5,8 (l/100 km)
Camry 7,6 (l/100 km)
Corolla Verso 6,3 (l/100 km)
Land Cruiser 8,1 (l/100 km)
Raw4 6,1 (l/100 km)
Yaris 4,9 (l/100 km)
Mennyivel fogyaszt kevesebbet a rangsorod első autója, mint az utolsó?
tizedestörteK
szorzása, osztása

1. FELADATLAP
1. z alábbi szorzatokat kell kiszámítanod.
A
Minden szorzásnál:
– az elkészített helyiérték-táblázatba írd be a szorzandót, és;
– írd fel helyi értékek szerint bontott összegalakban, és;
– végezd el az összeg szorzását tagonként, majd összesen!
A B C
12,57 · 10 12,57 · 100 12,57 · 1000
0,81 · 10 0,81 · 100 0,81 · 1000
4,356 · 10 4,356 · 100 4,356 · 1000
ÖSSZEGZÉS
Tizedestörtek szorzása 10-zel, 100-zal, 1000-rel
Ha 10-zel szorzunk, akkor a szorzandó minden számjegye 1 hellyel balra, azaz éppen 10-szer nagyobb
helyiértékű helyre kerül.
Ha 100-zal szorzunk, akkor a szorzandó minden számjegye 2 hellyel balra, azaz éppen 100-szor nagyobb
Ha 1000-rel szorzunk, akkor a szorzandó minden számjegye 3 hellyel balra, azaz éppen100-szor nagyobb
A hiányzó számjegye(ke)t 0-val pótoljuk.
Tizedestörtek osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel

Ha 10-zel osztunk, akkor kisebb számot kapunk. Az osztandó minden számjegye 1-gyel kisebb helyiértékű
helyre kerül.
Ha 100-zal osztunk, akkor az osztandó minden számjegye 2-vel kisebb helyiértékű helyre kerül.
Ha 1000-rel osztunk, akkor az osztandó minden számjegye 3-mal kisebb helyiértékű helyre kerül.
A hiányzó számjegyeket 0-val pótoljuk.
2. a) Végezd el a következő műveleteket!

2,5 · 10 = 0,2 · 10 = 1,25 · 10 = 0,06 · 10 =
3,21 · 100 = 0,18 · 100 = 4,06 · 100 = 12,97 · 100 =
0,007 · 1000 = 0,12 · 1000 = 0,08 · 1000 = 3,34 · 1000 =
25 : 10= 3,4 : 10 = 0,51 : 10 = 500,9 : 10 =
13,3 : 100 = 215 : 100 = 6,24 : 100 = 182,6 : 100 =
170 : 1000 = 29,3 : 1000 = 704 : 1000 = 185,4 : 1000 =
b) Pótold a hiányzó tényezőket!
2,1 · …… = 210 453,66 · …… = 4536,6 0,85 · …… = 850
Pótold a hiányzó osztókat!
10,98 : …… = 0,1098 0,5 : …… = 0,05 190,5 : …… = 19,05

tanulói munkafüzet 0583. A tizedestörtek szorzása, osztása 115
3. Oldjátok meg a következő feladatokat!

a) Egy kifli 0,03 kg tömegű. Hány kg 10 db, 100 db, 1000 db péksütemény?
b) Hány cent 4,26 euró, 0,54 euró, 0,3 euró?
c) Egy gazdaság 1000 kacsát adott el. Hízlalás előtt átlagosan 2,4 kg-osak voltak, és egy idő után
átlagosan 4,1 kg-osak lettek. Hány kilogrammal gyarapodott ez a kacsaállomány?
d) Mely számot szoroztad meg 10-zel, ha 28-at; illetve ha 825-öt kaptál?
2. FELADATLAP
1. a) Számítsd ki fejben, és írd le az eredményt!
1,2 · 4 = 0,2 · 3 = 0,9 · 5 =
0,04 · 2 = 0,25 · 3 =
b) Számolj okosan!
0,5 · 7 · 5 · 2 = 0,5 · 7 · 9 · 4 · 2 = 0,25 · 7 · 3 · 4 =
1,25 · 250 · 8 · 4 = 2,5 · 70 · 0 · 8 =
2. Végezd el írásban a következő szorzásokat!

38,5 · 6 = 4,2 · 80 = 13,4 · 24 =
69,4 · 7 = 4,1 · 40 = 18,03 · 62 =
3. FELADATLAP
1. Kapott a csoportotok egy szalagot. Mérjétek le cm pontossággal. Vágjátok 3 egyenlő részre! Számít-
sátok ki, milyen hosszú a szalag, aztán méréssel ellenőrizzétek!
2. Gondold azt, hogy méterben megadott szalagot osztasz valahány egyenlő részre! Végezd el az osz-
tást, aztán ellenőrizd az eredményt szorzással!
a) 12,45 : 5 = b) 0,036 : 3 = c) 737,1 : 7 =
d) 174,72 : 12 = e) 52,8 : 24 = f) 51,496 : 41 =
4. FELADATLAP
Szöveges feladatok
1. Egy tégla 3,5 kg. Elszállíthatja-e tíz 3,5 tonnás teherautó az építkezéshez szükséges 12 600 db téglát,
ha mindegyik csak egyszer fordul (szállít)?
2. Kati HÉV-vel utazik egy megállót az iskoláig. Negyed óra alatt teszi meg ezt az utat a HÉV, amely
8,23 m-t halad másodpercenként. Milyen messze van a két megálló?
3. A kőművesek 4 óra alatt 14,5 m2 kerítést építettek. Mennyit építettek egy óra alatt?
4. A család egy hónap alatt átlagosan 3,6 kg mosóport használ el. Mennyi mosóport fogyasztanak 1
év alatt?
5. E
gy májkrém konzerv tömege 84,5 g. 12 konzervet csomagolnak egy papírtálcára. Hány dkg ezek
együttes tömege?
6. Egy négyzet alakú kiskert kerülete 118,4 m. Hány m ennek a kertnek egy oldala?
7. Egy 50 m-es dróttekercs tömege 662 dkg. Hány dkg 1 m drót tömege?
8. Milyen vastagnak gondolsz egy papírlapot? Hogyan mérhetnénk meg egy papírlap vastagságát?
9. Milyen nehéz lehet egy csepp víz?
TUDNIVALÓ
Átlagszámítás:
Több mennyiség átlagát úgy számítjuk ki, hogy a mennyiségek összegét osztjuk a mennyiségek számával.
5. FELADATLAP
1. A versenyre készülő atléták távolugrás eredményei a következők voltak: 7,85 m; 9,4 m; 8,56 m.
Mennyi volt az ugrások átlaga?
2. Számítsd ki a család átlagos életkorát, ha a család tagjainak életkora a következő: 3 év, 11 év, 35 év,
38 év!
3. Öt könyv együttes vastagsága 16,6 cm. Milyen az átlagos vastagságuk?

tanulói munkafüzet 0583. A tizedestörtek szorzása, osztása 117
FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Számítsd ki!
a) 0,3 · 10 = 1,7 · 100 = 0,9 · 1000 = 10,6 · 100 =
0,7 · 100 = 21,4 · 10 = 100,9 · 100 = 0,8 · 100 =
b) 500,4 : 100 = 0,4 : 10 = 93,01 : 10 = 6,14 : 100 =

7.4 : 100 = 900,5 : 100 = 1630,1 : 10000 = 0,6 : 100 =
2. Számítsd ki fejben, és csak az eredményt írd le!

a) 1,4 · 2 = 0,2 · 6 = 0,8 · 5 = 0,04 · 3 = 110,3 · 5 =
b) 0,25 : 5 = 3,6 : 9 = 60,1 : 2 = 96,21 : 3 = 4,5 : 15 =
3. Végezd el a műveleteket!
a) 6,9 : 3 = 8,4 : 4 = 72,104 : 8 = 240,055 : 5 =
b) 0,64 : 4 = 0,63 : 3 = 0,72 : 8 =
c) 22,68 : 54 = 21,438 : 120 = 322,64 : 74 =
4. Számítsd ki!
a) (12,5 + 75,625) · 8 =
b) 0,36 – 0,02 · 5 =
c) (45,7 – 19,1) : 4 =
5. 100 db tojást érzékeny mérlegen megmértek: együttes tömegük 5,882 kg volt. Átlagosan hány
gramm egy tojás tömege?
6. I stván gyorskorcsolya-edzésen 3 perc alatt 514,80 m-t futott. Hány m-t futott átlagosan percen-
ként?
7. A tanulók fejszámolóversenyt rendeztek. A következő táblázat mutatja, ki hány feladatot oldott

meg 1 perc alatt:
Név Kati Karcsi Péter Viktor Anna

Megoldások 12 10 15 8 17
a) Ki oldotta meg a legtöbb feladatot?

b) Becsüld meg, milyen volt az átlagteljesítmény?
c) Ki állt ehhez az átlageredményhez a legközelebb?
d) Számítsd ki az átlagot!
e) Írj annyi számítási feladatot, amennyit 1 perc alatt meg tudsz oldani!
tizedestörteK
0584. A tizedestörtek –
közelítő számítások,
mérések, becslések
Készítette: tóth lászló

1. FELADATLAP
1. Tört vagy tizedestört közelítő értékét tudod egyszerűbben megállapítani?
Keresd meg a következő számok egész szomszédjait! Aláhúzással jelöld, melyikhez vannak köze-
lebb! Határozd meg az egészre kerekített értéküket!
a) 12,3; 7,98; 4,088; 5,5; 10,49

13 31 11 77 7
b) ; ; ; ;
14 25 3 81 2
2. a) Keressük meg a 4,3 egész szomszédjait!

Melyik egészhez van közelebb a 4,3?
Mennyi lesz a szám egészekre kerekített értéke?
b) Keresd meg a 13,7 egész szomszédjait!

Melyik egészhez van közelebb a 13,7?
Mennyi lesz a szám egészekre kerekített értéke?
c) Keresd meg a 8,5 egész szomszédjait!

Melyikhez egészhez van közelebb a 8,5?
Mennyi lesz a 8,5 egészekre kerekített értéke?
Hogyan kerekítjük a tizedestörteket egészekre?
3. Melyik a legkisebb szám, amely egészekre kerekítve:

a) 1 b) 5 c) 10 d) 101
4. Melyik a legnagyobb szám, amely egészekre kerekítve 1-et ad?
5. Kerekítések tizedekre!
a) Keresd meg a 0,32 tized szomszédjait!
Melyikhez van közelebb a 0,32?
Mennyi lesz a 0,32 tizedekre kerekített értéke? Figyeljük meg itt is az eltérések összegét!
b) Keresd meg a 8,69 tized szomszédjait!

Mennyi lesz a 8,69 tizedekre kerekített értéke?
c) Keresd meg a 11,75 tized szomszédjait!

Mennyi lesz a 11,75 tizedekre kerekített értéke?
Hogyan kerekítjük a tizedestörteket tizedekre?
tanulói munkafüzet 0584. A tizedestörtek – közelítő számítások, mérések, becslések 121
6. Melyik a legkisebb szám, amely tizedekre kerekítve:

a) 0,4 b) 1,5 c) 2,1 d) 10
7. Melyik a legnagyobb szám, ami tizedekre kerekítve 1-et ad?
8. Írjátok le a következő számokat, majd csoportosítsátok aszerint, hogy mennyi az egészekre kerekí-
tett értékük!
8,3; 7,46; 9,04; 8,7; 7,5; 7,05; 7,55;
8,345; 8,543; 9,49; 7; 7,999; 8,489.
Melyik csoportba került a legtöbb szám?
Állítsd ennek a csoportnak a számait nagyság szerint növekvő sorrendbe!
Írj további három számot ebbe a csoportba!
Tudnál-e a csoportba olyan számot illeszteni, amelyik kisebb valamennyinél?
Tudnál-e a csoportba olyan számot illeszteni, amelyik nagyobb valamennyinél?
Képezzenek ilyet változatos módon!
9. Válaszd ki a kakukktojást a következő csoportokból!

a) 7,46; 6,48; 6,8; 7,1234; 7,088.
b) 0,62; 0,58; 0,591; 0,601; 0,660; 0,606.
c) 2,222; 2,215; 2,2208; 2,22; 2,202; 2,2244
Egyetlen számjegy kiiktatásával változtasd meg a kakukktojást úgy, hogy illeszkedjen a többiek
közé!
10. Állítsd növekvő sorrendbe a következő számokat:

0,1; 0,11; 0,101; 0,1011; 0,1101; 0,011; 0,01; 0,1001
Hányféle számot kapsz, ha ezeket a számokat
a) egészekre
b) tizedekre
c) századokra kerekíted?
11. a) Egy téglalap alapú terem egyik oldala 7,8 m, a másik 8 m.

Belépve a terembe joggal mondhatjuk-e, hogy a terem négyzet alakú?
Rajzold le a terem alaprajzát úgy, hogy a hosszúsági adatokat századrészükre csökkented!
Kihasználhatod a füzeted négyzethálós felosztását!
b) Ha 0,5 m hosszú deszkákkal akarjuk felparkettázni (a falakra merőlegesen elhelyezve azokat),
akkor van-e jelentősége a két oldal közti eltérésnek?
c) Ha tanterem céljára használjuk, akkor számít-e, hogy a hosszabb, vagy a rövidebb falak mentén
helyezzük-e el a padokat?
d) Egy 79 dm hosszú szekrénysor elhelyezése szempontjából van-e jelentősége a kétféle hosszú-
ságú fal közötti eltérésnek?
e) Légkondicionáló berendezés vásárlásánál tekinthetjük-e úgy, mintha egyenlők lennének az
oldalak?
12. A
következő táblázatok két magyarországi város, Szombathely és Szeged havi átlaghőmérsékletét
mutatják a 3. évezred első 5 évében.
http://www.weatheronline.co.uk/Europe.htm
Szombathelyi átlaghőmérsékletek (2000–2004)
Január Február Március Április Május Június
– 1,2 1,8 6,4 10,3 16,1 19,4 [°C]
Július Augusztus Szeptember Október November December
20,9 21,3 15,1 11,1 6,4 0,1 [°C]
Hogyan határozhatók meg ezek az eredmények?

Számítsd ki az éves átlaghőmérsékletet!
Vannak-e olyan hónapok, amelyek átlaghőmérséklete megegyezik?
Pontosan egyenlők lehettek ezek az értékek ezekben a hónapokban?
Találunk-e olyan hónapokat még, amelyek átlaghőmérséklete egészekre kerekítve egyenlő?
Írd be a lejjebb található Összehasonlító táblázatba az egészekre kerekített adatokat, majd vála-
szolj a kérdésekre!
Melyik két szomszédos hónap között a legnagyobb az eltérés egészre kerekített értékeknél?
Ha több megoldást találtál, az eredeti adatok alapján keresd meg a legnagyobb különbséget!
Szegedi átlaghőmérsékletek (2000–2004)
Január Február Március Április Május Június
– 1,1 1,5 6,8 11,7 17,9 20,6 [°C]
Július Augusztus Szeptember Október November December
22,0 22,5 16,2 12,5 7,2 0,3 [°C]
Számítsd ki az éves átlaghőmérsékletet!

A megfelelő adatok egészekre kerekítése után hasonlítsd össze Szeged havi átlaghőmérséklet-adatait
a megfelelő szombathelyi adatokkal!
Összehasonlító táblázat
Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.
Szombathely
Szeged
Eltérés
Mely hónapokban volt a legkisebb hőmérséklet-eltérés a két város között?

Melyik hónapban és mennyi volt a legnagyobb eltérés a két város hőmérséklete közt?
Ha több egyenlő értéket találtál, akkor keresd meg – az eredeti táblázatban szereplő értékek fel-
használásával – a legnagyobb különbséget adó párt!
Készíts grafikont! Használj különböző színeket, és a grafikonnal igazold előző számításaidat!
Meg tudod-e magyarázni, miért melegebb az átlaghőmérséklet Szegeden, mint Szombathelyen, és
ez a különbség miért a nyári hónapokban mutatkozik meg?
13. Ez a táblázat a budapesti átlagos augusztusi hőmérsékleteket mutatja az elmúlt években:
1997 1998 1999 2000 év
21,9 21,9 20,5 23,1 [°C]
2001 2002 2003 2004 év
23,2 21,8 24,5 21,3 [°C]
Számítsátok ki a 8 év augusztusainak átlaghőmérsékletét!

Melyik év volt a legmelegebb, melyik a leghűvösebb?
Mennyi volt közöttük a hőmérséklet-különbség?
A táblázat hőmérsékletadatait egészekre kerekítve hányféle értéket kaptok?
Ez a táblázat pedig a Budapesten augusztusban lehullott csapadék mennyiségét mutatja:
1997 1998 1999 2000 év
21,9 37,6 52,8 10,1 [mm]
2001 2002 2003 2004 év
31,3 81,9 19,3 28,8 [mm]
Számítsátok ki a 8 év augusztusainak átlagos csapadékmennyiségét!

Mely évek voltak az átlagosnál csapadékosabbak, melyek szárazabbak?
A táblázat csapadékadatait egészekre kerekítve találsz-e azonos értéket?
Mennyi a csapadékkülönbség a 8 év legszárazabb és legcsapadékosabb augusztusa között?
Érdemes-e a csapadék-átlagértékeket tizedmilliméterre megadni?
Melyik évben készülhetett ez a kép a budapesti Duna-partról?
Milyen jelzővel illetnéd a 2000. év augusztusának időjárását?

Látsz-e összefüggést a csapadék mennyisége és ugyanezen időszakban mért hőmérséklet között?
Igaz-e, hogy a legcsapadékosabb augusztus volt a leghűvösebb és a legszárazabb volt a legmele-
gebb?
Tudnál-e olyan statisztikai adatot mondani, amely összefüggésben lehet a csapadék vagy a hőmér-
séklet értékeivel?
2. FELADATLAP
1. Írd növekvő sorrendbe a következő törteket:
Először válasszatok ki párokat minél többféleképpen, és az így kapott számokat hasonlítsátok
össze! Milyen átalakítás segít a megoldásban?
2. Most az előző törtek törtrészeit rendezzétek növekvő sorrendbe!

Milyen módszert ismertek törtek nagyság szerinti sorba rendezésére?
3. Milyen számot kapunk a törtrészek tizedekre való kerekítésével?

Sorold fel a számok századokra kerekített értékeit!
Mely számok adtak azonos kerekített értéket?
4. a) A Pál utcai fiúk egyik Interneten elérhető változata 112 oldalból áll és összesen 43 447 szót tar-
talmaz.
http://mek.oszk.hu/00900/00960/
Számítsuk ki, hány szó jut átlagosan egy oldalra!
Hogyan tudjuk ezt kiszámolni? Végezzük el az osztást!
Lehet-e ennyi szó egy oldalon?
Kerekítsük a kapott értéket!
Igaz-e, hogy minden oldalon ennyi szónak kell lennie?
Lehetnek-e olyan oldalak, amelyeken pontosan ennyi szó lesz?
Lehet-e, hogy egyetlen olyan oldal sincs, amelyen pontosan ennyi lesz a szavak száma?
b) Az ugyaninnen letöltött Micimackó esetén az egy oldalra jutó szavak számának átlaga 334,9.
http://mek.oszk.hu/00400/00449/
Megállapítható-e ebből az adatból az oldalak illetve a szavak száma?
Mennyi lehet az egy oldalon lévő szavak száma?
Mire következtethetünk abból, hogy ez az átlagérték kisebb, mint az előző regény esetében?
(Feltételezzük, hogy a betűméret és az oldalak nagysága azonos mindkét dokumentumnál és
nincsenek képek sem.)
A pontos, vagy a közelítő érték segített-e a következtetésben?
A következő feladatok megoldásánál kerekített értékekkel számolj!
5. E
gy négynapos kerékpártúrán, a kerékpár kormányán lévő km-óráról a következő napi utakat
olvastuk le: 1. nap 38,4 km, 2. nap 56,7 km, 3. nap 49,8 km, 4. nap 55,3 km.
Mekkora utat tettünk meg a négy nap során összesen?
Indokolt-e az egészekre történő kerekítés?
6. Egy digitális mérleggel történt mérés szerint a család tagjainak tömege a következő volt:
Apa: 78,4 kg, Anya: 59,3 kg, Panni: 37,4 kg, Tibi: 41,7 kg és a pár hónapos Zsuzsika 5,8 kg.
Beszállhatnak-e együtt abba a liftbe, melyen a következő felirat olvasható:
maximális teherbírás: 250 kg!

7. Egy repülőjáraton egy utas csomagjainak össztömege nem haladhatja meg a 20 kg-ot. Kell-e túl-
súlyt fizetnie annak az utasnak, akinek a mérés szerint a bőröndje 12,35 kg, utazótáskája 6,48 kg és
egy kisebb csomagja további 2,28 kg?
Mire következtethetünk, ha összegzés előtt kerekítünk?
Milyen eredményt kapunk, ha előbb összegzünk és utána kerekítünk?
8. Budapestről New Yorkba londoni átszállással repültünk. A Budapest és London közti szakasz
menetideje 2,3 óra, a London – New York közöttié 8,3 óra.
Hány óra alatt értünk Budapestről New Yorkba, ha Londonban másfél órát várakoztunk?
9. E
gy autó 100 km-en 6,7 l benzint fogyaszt. Elegendő-e az indulás előtt teletankolni egy 600 km-es
útra, ha a jármű benzintartálya 45 literes?
10. Péter egy pontos stopperórával megmérte, hogy a Vidámpark körhintája 3,8 másodperc alatt tett
meg egy kört. Körülbelül hányszor mehet körbe, aki felül rá, ha 1 menet 2 perc? (Kerekített érték-
kel dolgozzatok!)
11. A Nemzetközi Űrállomás 1,6 óra alatt kerüli meg a Földet. Becsüld meg, hogy a felbocsátása – 1998.
november 20. – óta hányszor járta körül bolygónkat!
Az űrállomást fokozatosan építették ki, fejlesztése még ma sem fejeződött be. 3 fős állandó legény-
sége több hónapot tölt a világűrben, a felszíntől közel 400 km távolságra. Az űrállomást ti is meg-
figyelhetitek. Hogy mikor merre keressétek, arról, sok egyéb mellett, a www.heavens-above.com
oldalon találtok információt.
12. A zöldségesnél lemértük a kosarunkba tett zöldségeket, gyümölcsöket. A következő tömegeket

kaptuk: alma: 1,85 kg barack: 1,32 kg
burgonya: 3,27 kg dinnye: 7, 42 kg
Tizedekre kerekítve hány kg árut vittünk haza?
13. Egy pékségnél húsz zsömlét találomra kiválasztva mekkora lehet a tömegük, ha egy zsömle tömege
századokra kerekítve 0,08 kg?
3. FELADATLAP
1. a) Egy óra hány perccel egyenlő?
Egy perc hány órával egyenlő?
Egy nap hány órából áll?
Egy óra hány nappal egyenlő?
Hogyan nevezzük a méter ezerszeresét?
Egy méter hány km?
Hogyan nevezzük a méter ezredrészét?
Egy méter hány mm?
Egy mm hány méter?
b) Alkalmazzuk hosszúság mértékegységnek tankönyvünk hosszabbik oldalát! Adjuk meg a

padunk hosszabbik oldalának nagyságát ezzel a mértékegységgel!
Most fordítsuk meg a szereposztást és adjuk meg a tankönyv oldalának hosszát a pad élhosszá-
val, mint mértékegységgel!
Milyen mérőszámot kell kapnunk? Hogyan adhatjuk meg ezt a mérőszámot az előző eredmény
ismeretében?
Használjuk mértékegységként valamelyik társunk lépését. Mérjük meg vele a terem rövidebb
oldalának hosszát!
Mérjük meg ugyanezzel a mértékegységgel az araszunk hosszát!
Adjuk meg az araszunk hosszát cm-ben!
Ennek alapján határozzuk meg, hány arasz 1 cm!
Adjuk meg a terem hosszát és szélességét km-ben!
Adjuk meg testmagasságunkat két tizedesjegy pontossággal méterben!
Adjuk meg tömegünket 3 tizedesjegyre tonnában!
24 dl forróvízhez 4,5 l hideg vizet öntöttünk. Számítsuk át mindkét mennyiséget hl-be, és adjuk
össze!
2. Határozd meg a hosszú szakasz nagyságát az egységgel mérve! (Az egység egy négyzetrácsoldal.)
Figyeld meg az első törött vonalat! Hány szakaszból áll a törött vonal?
Milyen hosszúak egymáshoz viszonyítva ezek a szakaszok? Hogyan tudnád megállapítani? Milyen
eszközt használnál?
Mekkora a törött vonalat alkotó szakaszok hossza?
Milyen hosszú a törött vonal hossza az egységgel mérve?
Hány szakaszból áll a második törött vonal?

Mekkora a törött vonalat alkotó szakaszok hossza?
Húzd alá a megfelelő szót a mondatban: A második törött vonal hossza kisebb, egyenlő, nagyobb, mint
az első törött vonal hossza.
Bár itt még nem kell felismerniük a növekedés mértékét, de a tényét igen.
Mekkora a második törött vonal hossza az egységgel mérve?
Folytassuk az eljárást, figyeld meg a következő ábrát!
Hosszabb vagy rövidebb szakaszokból áll ez a törött vonal, mint az előző?

Több vagy kevesebb szakaszból áll ez a törött vonal, mint az előző?
Hányad részére csökkent a szakaszok hossza?
Hányszorosára nőtt a szakaszok száma?
Milyen hosszú ez a törött vonal?
Fogalmazd meg, milyen eljárással kaptuk meg a törött vonalakat az előző ábrából!
Folytatható-e ez az eljárás?
Próbáld meg kitalálni, hogy:
Több vagy kevesebb szakaszból fog állni a következő törött vonal!

Hosszabb vagy rövidebb szakaszokból fog-e felépülni?
Hosszabb vagy rövidebb lesz-e a következő törött vonal, mint az előző?
Mekkora lesz egy szakasz hossza?
Hány szakaszból fog állni?
Milyen hosszú lesz a következő törött vonal?
Nézzük meg az ábrát:
Az ábra segítségével döntsd el, helyesen válaszoltál-e a kérdésekre!

Ezután tedd fel ismét a kérdéseket, és próbálj válaszolni rájuk!
Mekkora az egyes törött vonalak hossza, ha az eredeti szakasz hosszát tekintjük 1 egységnyinek?
Mérjük meg vonalzó segítségével az eredeti szakaszt, és ennek alapján számítsuk ki tized cm pon-
tossággal az egyes törött vonalak hosszát!
Mekkora lesz egy szakasz hossza?
Hány szakaszból fog állni?
Milyen hosszú lesz a következő törött vonal?
Az itt látható törött vonal is hasonló sajátságokkal rendelkezik. Próbáld meghatározni a vonal
hosszát különböző egységekkel, különböző módszerekkel! Keresd meg a kiindulási ábrát a törött
vonal belsejében! A kép bal szélébe rajzolt pont belső vagy külső pont?
4. FELADATLAP
1. Misi matematika jegyeinek átlaga 4,2.
Lehet-e ilyen osztályzata Misinek?
Hányast kap valószínűleg Misi?
Biztosan volt-e négyese a jegyei között?
Milyen osztályzatai lehettek?
Meg lehet-e mondani az átlag alapján, hogy hány jegye volt illetve pontosan milyen jegyei vol-
tak?
Ha csak 4-es és 5-ös osztályzata volt, akkor melyikből volt több?
Ha csak 3-as és 5-ös osztályzata volt, melyikből lehetett több?
Próbálj olyan osztályzatokat összeállítani, amelyekből ezt az átlagot kapjuk!
2. Egy iskola osztályainak átlagos létszáma 23,5 tanuló.

Lehetett-e valamelyik osztály létszáma egyenlő az átlaglétszámmal?
Ha csak 23 és 24 fős létszámok voltak, akkor melyikből lehetett a több?
Lehetett-e 6 osztály az iskolában?
Lehetett-e 7 osztálya az iskolának?
3. Egy májusi napon a napi átlaghőmérséklet 17,25 °C volt.

Hogyan kaphatták meg a napi átlaghőmérsékletet?
Mérhettek-e ilyen hőmérsékletet egy hagyományos hőmérővel?
Lehetett-e azon a napon valamikor pontosan 17,25 °C?
Tegyük fel, hogy óránként mérték a hőmérsékletet. Adjatok olyan mérési eredményeket, amelyek
átlaga pontosan a 17,25 °C-os átlagot eredményezi!
4. A Forma-1 Magyar Nagydíjának Mogyoródi pályáján a leggyorsabb kört futó M. Schumacher átlag-
sebessége 199,5 km/óra volt.
A Mogyoródi pályára vonatkozó adatok forrása:
http://www.forma1.hu/cgi-bin/Formula_1_05.pl?Function=Result&Id=13
Haladhatott-e a versenyző e kör során valahol pontosan ekkora sebességgel?
Becsüld meg, mekkora utat tehetett meg a versenyző, ha a teljes versenyt 1 óra 37 perc alatt tette
meg!
5. A Balaton átlagos mélysége 3,36 m.

http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/3szekcio/varga_pappne.htm
Hogyan határozhatták meg ezt az értéket?
Hogyan lehetséges ez, miközben a Balaton legnagyobb mélysége Tihanynál eléri a 12 m-t?
6. Egy kosárlabdacsapat 5 tagjának átlagmagassága 2,04 m. Váltsd át ezt az átlagot cm-re!

Legegyszerűbb esetben hogyan születhetett ez az átlag?
Lehetséges-e, hogy a csapatnak négy azonos magasságú sportolója legyen?
Lehet-e a csapatnak pontosan négy 2,04 m-es kosarasa?
Lehet-e, hogy pontosan három 2,04 m-es sportoló van a csapatban? Mit mondhatunk a másik kettő
magasságáról?
7. 2005 nyarán az Euro (EUR) Dollárhoz (USD) viszonyított árfolyama 1,1254 volt.
Mit jelenthet ez a szám? Melyik pénznem ér többet?
Tegyük fel, hogy a pénzváltóban csak dollárt tartanak, váltópénzt, azaz centet nem. Hány USD-t
kaphatunk ezen az árfolyamon 1, 10, 100 illetve 1000 EUR-ért?
8. Egy 30 fős turistacsoport minden tagja 100 EUR-t váltott USD-ra.

Mennyi volt a kerekítésből adódó vesztesége a pénzváltónak?
A következő napon 3 turista fejenként 1000-1000 USD-t váltott be. Mennyi volt a pénzváltó kerekí-
tésből adódó nyeresége?
Hasonlítsd össze a két napon beváltott pénzösszegeket!
Miből adódik a nyereség, illetve veszteség eltérő nagysága?
9. A különböző országok pénznemeinek árfolyamát még több tizedesjegyre szokták megadni. A kö
vetkező adat a forint (HUF) és a japán yen (JPY) közti átváltást (arányt) adja meg.
1 HUF = 0,553819 JPY, 1 JPY = 1,80564 HUF
A fentiek alapján hány forintot kapunk 1, 10, 100, 1000 JPY-ért, ha az átszámított értéket egészekre
kerekítik?
Mennyi lesz 1, 10, 100, 1000 Ft JPY-ben kifejezve, hasonlóképpen egészekre kerekítve?
A pénzváltók jövedelme természetesen nem a kerekítésekből adódik, hanem az eltérő eladási és
vételi árfolyamokból. Biztosan láttatok már hasonló táblázatokat:
vételi eladási kerekített

valuta középárfolyam
árfolyam árfolyam értékek átlaga
AUD 145,5500 157,6700
CAD 156,6100 169,6700
CHF 150,9500 163,5300
CZK 7,9625 8,6261
DKK 31,4200 34,0400
EUR 234,4500 253,9900
GBP 340,6800 369,0600
JPY 1,7139 1,8567
KWD 644,1000 697,7800
NOK 29,7000 32,1800
PLN 58,1664 63,0136
SEK 25,2300 27,3300
SKK 6,0250 6,6592
USD 188,1200 203,8000
Állítsátok növekvő sorrendbe értékük szerint az egyes árfolyamokat! Két csoportban dolgozzatok,
az egyik az eladási, a másik a vételi árfolyam szerint dolgozzon!
Határozzátok meg a középárfolyam közelítő értékét úgy, hogy kerekítsétek a megadott értékeket
egészekre, majd számoljátok ki az átlagukat!
Zsebszámológéppel is számítsátok ki az átlagokat, figyeljétek meg az eltéréseket az általatok számí-
tottaktól!
A pénzváltóban 1000 USD-t vettek, amit aznap el is adtak. Mennyi volt a hasznuk? Becsülj, majd
számolj többféleképpen!
Hétfőn 100 EUR-t 1000 SEK-t 10 000 CZK-t és 100 000 JPY-t adtak el. Hány HUF volt az aznapi
bevétel? Becsülj, számolj!
Kedden tízszer annyi EUR-t ugyancsak tízszer annyi SEK-t adtak el, de CZK-ból is és JPY-ből is
tized annyi kelt el.
Több, vagy kevesebb lett a bevétel?
Becsülj, majd számolj!
10. New York tüdejének nevezett Central Parkot látjátok a világűrből

fényképezve. Jól megfigyelhető a park téglalap alakja.
Számítsátok ki a kerületét és a területét, ha oldalai 4132 m és
862 m hosszúak! Előzetesen végezzetek becslést!
Számítsátok át a kerületet km-re, a területet km2 -re!
Hány olyan négyzettel lehetne lefedni a parkot, melyek oldalai
100 m hosszúak?
Hogy nevezzük egy ilyen négyzet területét? Egy ilyen négyze-
tet berajzoltunk a park jobb felső sarkába.
Mit gondoltok, meghaladja-e a tó felülete az 1 km2 -es nagysá-
got?
Becsüljétek meg, hány ilyen négyzettel lehetne lefedni a
tavat!
A park bal oldali, alsó határán az 59., míg a felsőn a 110. utca
halad. (New York nagy részén az utcák számozva vannak.)
Átlagosan hány méterenként követik egymást ezek az utcák a
park mentén?
11. Gondolom, a két híddal és a Duna két ágával határolt szigetet könnyen
felismertétek. Mit gondoltok nagyobb, vagy kisebb a Margit-sziget a New
York-i Central Parknál? Könnyebb, vagy nehezebb feladatnak tűnik a
sziget kerületének és területének meghatározása? Indokold válaszod!
A kerület és terület megállapításához segítségül négyzethálóval fedtük
le a sziget képét. A négyzet oldalai 100 m hosszúak. Körülbelül hány km
a sziget hossza és mekkora a legnagyobb szélessége?
A Central Parkhoz hasonlóan ennek a két adatnak az ismeretében ki
lehet-e a sziget területét és kerületét számítani? Becsüld meg a területet a
négyzetháló segítségével! Körülbelül hány négyzet területével egyenlő
a sziget területe? A kapott szám után milyen mértékegységet írhatunk?
Váltsd át a területet km2 -re! Hány négyzetoldalt érdemes felhasználni a
kerület kiszámításához? Becsüld meg a sziget kerületét is!
Sok sportoló és egészségesen élő ember jár a szigetre futni. Copyright © 2008 Top-Map
Ltd. ©1984-2008 by Tele
Körülbelül hány méter lefutását jelenti, ha valaki körbefutja a szigetet? Atlas North America, Inc. ©
2009 Google Imagery, Digital
A sziget másik jellegzetes sportágát a vízisportok alkotják. Globe, GeoEye
Körülbelül mekkora utat tesz meg a kajakozó

a sziget megkerülésével? A futó vagy a kaja-
kos tesz meg nagyobb távot egy kör megtéte-
lével?
A megtett táv a sziget kerületével, vagy terü-
letével van-e szorosabb kapcsolatban?
http://www.vendegvaro.hu/6-3184
Egy 1686-ból származó képen jól látszik, hogy

akkoriban még 3 részből állt a mai sziget. Vajon
ezeknek a szigeteknek a partvonalai együttesen
hosszabbak vagy rövidebbek lehetettek a mai
Margitsziget partjánál?
12. A
z utolsó űrfelvételen egy európai ország nyugati partjának egy rész-
lete látható. Kék színnel az Északi-tengert látjuk, melynek számtalan
elágazó ága nyúlik be a szárazföldbe. A fehér részek már ezer méter
fölé nyúló, hóval fedett területek. Melyik országról készülhetett a kép,
és hogyan nevezzük a tengernek ezeket a beszögelléseit? Hogy befo-
lyásolják ezek a partvonal hosszát? A partszakaszt követő fehér vonal
hossza a valóságban 500 km lenne. Különböző forrásból származó ada-
tok szerint azonban ennek partszakasznak a hossza a valóságban 20
000 és 30 000 km között van. Mit gondoltok, miből adódhat ez a lénye-
ges eltérés?
A Geiranger az egyik leghíresebb norvég fjord, melynek végétől több-
száz km-es partszakasz mentén érhetjük csak el a tengert és számtalan
ilyen fjord tagolja az ország tengerparti részét. Nézz utána, mi alakí-
totta ilyenné a szárazföld tenger felőli részét!
A Skandináv-félsziget
másik, keleti felének
is igen hosszú a partszakasza. Nézd meg a térké-
pen, vagy az interneten, hogy ott mi teszi rendkí-
vül tagolttá a víz és a szárazföld találkozását!
Ha utánanéztél, biztosan nem lepődsz meg azon
a feltételezésen, hogy itt az ország szinte vala-
mennyi lakójának jutna egy-egy sziget.
Mára a matematikának egy külön ága – a frak-
tál geometria – foglalkozik az ilyen zegzugos
vonalakkal, rücskös felszínekkel, tagolt partok-
kal. A 12. feladatban megismert törött vonalak is
ilyen fraktálok. Milyen közös tulajdonságuk van
a feladatban látott vonalaknak és a partvonalak-
nak?
A számítástechnika segítségével modellezni is
lehet ilyen partszakaszokat. Az itt látható „seholsincs” sziget
partvonalát számítógép alkotta.
tizedestörteK
0585. Adatgyűjtés,
esélylatolgatás (statisztikai
és valószínűségi játékok,
feladatok)
Készítette: GIDÓFALVI ZSUZSA

1. FELADATLAP
1. Alakítsatok legfeljebb 6 csoportot úgy, hogy minden csoportban ugyanannyi tanuló legyen! Töltsd
ki a táblázatot az osztályban gyűjtött adatok alapján!
A tantárgyi
eredmények
Tantárgyi
Osztály Csoportok becslés szerinti
átlagok
csökkenő sor-
rendje
Tantárgy I. II. III. IV. V. VI.
Magyar nyelv és
irodalom
Történelem
Matematika
Idegen nyelv
Földrajz
Ének
Rajz
Fizika
Testnevelés
A tanulmányi
eredmények
becslés szerinti
csökkenő
sorrendje
A számított átlag
a) Határozd meg a csoportok tanulmányi átlagát, valamint az osztály tantárgyi átlagait!

b) Hasonlítsd össze az átlagokat csoportonként és tantárgyanként!
c) Számítsd ki az osztály tanulmányi átlagát!
d) Egészítsd ki a hiányos mondatokat!
– A legjobb tanulmányi átlagú a ............... csoport.
– Az osztály átlagánál jobb eredményt ért el a ............... csoport.
– A z osztály a legjobb eredményt ............... tárgyból érte el. Ebből a tárgyból az átlagnál
magasabb eredményt ért el ............... csoport, az átlagnál gyengébb volt az eredménye …..
csoportnak.
e) Melyik állítás igaz a ti osztályotokra?
– Van két tantárgy, amelyekből az osztály ugyanolyan átlagot ért el.
– A történelmet jobban tudja az osztály, mint a földrajzot.
– Énekből magasabb az osztály átlaga, mint testnevelésből.
f) Írj az osztály tanulmányi munkájáról a fenti adatok alapján két igaz állítást!
tanulói munkafüzet 0585. Adatgyűjtés, esélylatolgatás… 135
2. M
elyek lehetnek a hiányzó osztályzatok, ha a gyerekek ugyanolyan átlagot értek el és mégsem volt
két egyforma bizonyítvány? Minden 5-ös érdemjegyet beírtunk.
Gyerekek Tantárgyi
Tantárgy
A B C D E F átlagok
Magyar nyelv és
5 4 5
irodalom
Történelem 5 4 5
Matematika 5
Idegen nyelv 4 5
Földrajz 5 4
Ének 5 5 5
Rajz 5 5
Fizika 5 4
Testnevelés 4 5 5
A számított átlag 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0
Számítsd ki a tantárgyi átlagokat is!
3. Adott két adatsor. A másodikból melyik lehet a hiányzó adat, ha mind a két adatsor átlaga 14,38?
Egyik adatsor:
10; 10; 12; 13; 13; 14; 15; 16; 16; 16; 17; 17; 18
Másik adatsor:
6; 8; 10; 12; 14; 15; 16; 16; 16; 18; 21; 22;
4. Becsüljétek meg az osztályba járó fiúk és lányok testmagasságát!

A becsült értékeket írjátok az alábbi táblázatba!
Csoport Fiú Lány
1. csoport
2. csoport
3. csoport
4. csoport
5. csoport
6. csoport
A lányok adatai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A lányok testmagasságának átlaga: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A fiúk adatai: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A fiúk testmagasságának átlaga: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Válasszatok ki az osztályból 5 tanulót, akiknek közel annyi az átlagmagassága, mint az osztályé!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ellenőrizzétek számítással! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5. G
yűjts adatokat arról, hány szelet felvágott van 10 dekagrammban! (A szeleteket géppel vágják, s
mindig ugyanakkora a vastagságuk.)
Következtess 1 szelet tömegére!
A felvágott neve
– tömege (dkg)
A vizsgált
– darabszáma
mennyiség
– ára
– darabszáma
10 dkg
– ára
– tömege (dkg)
1 szelet
– ára
tanulói munkafüzet 0585. Adatgyűjtés, esélylatolgatás… 137
6. G
yűjts további adatokat a gyümölcsökről! A táblázatban a darabszámot számlálással, a mennyi-
séget vagy 1 szem gyümölcs tömegét méréssel állapítsd meg! Számítással következtess a hiányzó
adatra!
Mennyiség 1 darab átlagos

Gyümölcs neve Darabszám
(kg) tömege
Sárgabarack 1,5 20
7. Dobj fel egy pénzérmét! Írd le, milyen események lehetségesek a kísérlet során és tippeld meg,
melyik esemény hányszor fog bekövetkezni ............... kísérlet során!
A lehetséges Tipp ………… Összesített adatok

események kísérletről ………… kísérletről
Végezd el a kísérletet, és rögzítsd a kísérletek kimenetelét!
A kísérlet 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Kimenet
(írás oldal)
A kísérlet 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Kimenet
(írás oldal)
FELADATGYŰJTEMÉNY
További kísérletek
1. B
ecsüljétek meg, majd valós adatok alapján számítsátok ki, hogy az osztályban a fiúk vagy a lányok
olvasnak gyorsabban! Milyen az olvasási sebesség az osztályban? 1 perc alatt hány sort tud egy
tanuló elolvasni adott szövegből?
2. Gyűjtsetek adatokat az osztályotokban a fiúk és a lányok átlagos sportteljesítményéről valamilyen

sportágban! (Például távolugrás, futás …)
3. Két gyerek mindegyike véletlenszerűen kihúz az 1, 2, 3 számkártyák közül egyet. A húzások

hányad részében várható, hogy ugyanazt a számot húzzák?
4. A 0, 1, 2 számkártyák mindegyikét lehelyezzük egymás mellé véletlenszerűen! Sejtsd meg, 20 kira-

kásból, hányszor várható, hogy kerek tízest rakunk ki!
5. A
z 1234 számjegyeiből készített számkártyákat véletlenszerűen rakjuk egymás mellé! Azt vizsgál-
juk, hány kártya nem kerül a helyére. Lehet tippelni, hogy 10 kísérletből melyik hányszor fog bekö-
vetkezni: 0, 1, 2, 3 vagy 4 kártya változtat helyet. A tapasztalatok alapján következtess 24 kísérletre
is!
6. K
ét számkártya-sorozatból (1–20-ig) húzva egy-egy kártyát, milyen gyakran várható, hogy az első
húzás kisebb a másodiknál?
mérések,
geometriai
számítások
0591. A testek térfogatának
mérése, mértékegységei
Készítette: TÓTH LÁSZLÓ

140 matematika „A” – 5. évfolyam – 059. MÉRÉSEK… tanulói munkafüzet
1. FELADATLAP
1. F
ormázzatok gyurmából a képeknek leginkább megfelelő alakzatokat! Azonos mennyiségű gyur-
mát használjatok mindegyiknél! Írjátok a képek alá a gyurmából készített test nevét!
a)
b)
c)
d) e)
2. Vízzel körülbelül félig töltött mérőhengerrel dolgozzatok! Az elsőbe helyezzetek egy kis fehér koc-
kát, a másodikba a gyurmából készült kockát!
a) Mit figyeltél meg mindkét kísérletnél?
b) Mi okozta a vízszintek megemelkedését?
c) Mennyi vizet kellene kiöntenünk ahhoz, hogy a vízszint visszaálljon?
d) Hogyan határozható meg a kiszorított víz mennyisége?

A vízszint állása a gyurma behelyezése előtt: ........ ml.
A vízszint állása a gyurma behelyezése után: ........ ml.
Ennek alapján a gyurma térfogata: ........ ml víz térfogatával egyezik meg.
e) Olvassátok le a többi test által kiszorított víz mennyiségét!

gömb: ........ ml; kúp: ........ ml.
f) Miért volt (megközelítőleg) azonos a vízszintemelkedés?
g) A fehér kocka által kiszorított víz kb. ........ ml.
h) Helyezzetek további kis kockákat az első hengerbe, és figyeljétek meg,

hogyan változik a vízszint!
i) Állapítsátok meg, hogy hány kis kocka szorít ki ugyanannyi vizet, mint a gyurmából készült
test!
A gyurmából készült test körülbelül ........ -szer annyi helyet foglal el, mint a kis kocka.
tanulói munkafüzet 0591. A testek térfogatának mérése, mértékegységei 141
TUDNIVALÓ
A testeknek azt a tulajdonságát, amely megmutatja, hogy a térből mekkora helyet foglalnak el, a test térfo-
gatának nevezzük. A térfogat jele: V. (V – volumen).
2. FELADATLAP
1. M
érjük meg néhány test: kavics, radír, üveggolyó, hurkapálca térfogatát mérőhenger segítségével!
A mérés előtt végezzetek becslést!
Olvassátok le különböző tárgyak esetében a vízszintemelkedés mértékét, és határozzátok meg,
hány ml vízével egyezik meg a térfogatuk!
Becslés (cm3) Mérés (cm3)

Kavics
Radír
Üveggolyó
Hurkapálca
2. a) Az alábbi tárgyak közül melyik okozhat észlelhető vízszintemelkedést? Aláhúzással válaszolj!

babszem; kis darab folpakk-fólia; kockacukor;
rövidebb cérnaszál; kréta; szappanbuborék;
1 db mákszem 100 db mákszem, 10 000 db mákszem
b) A felsorolt alakzatok közül melyik rendelkezik térfogattal? Aláhúzással válaszolj!

téglalap; szakasz; gömb; 1 000 000 db pont; téglatest; körlap; spirálvonal; gúla, henger oldal-
lapja; hatszög; kúp
Milyen mérhető tulajdonsággal rendelkeznek azok az alakzatok, melyeket nem húztunk alá?
3. Próbáljuk meg kisebb testek térfogatát is meghatározni!

Mérjük meg egy babszem és egy rizsszem térfogatát! Határozzuk meg, hogy hányszorosa a bab-
szem térfogata a rizsszemének!
Megemeli-e számottevő mértékben a babszem (rizsszem) a vízszintet?
a) Számoljatok le 10, (20, 30 illetve 40) db babszemet és tegyétek be a mérőhengerbe!

A vízszintemelkedés alapján a babszemek együttes térfogata: ........ ml.
Egy babszem térfogatának meghatározása:
Vbabszem  ........ ml
b) Ezúttal rizsszemeket szórjatok a mérőhengerbe addig, amíg a vízszintnövekedés el nem éri a

10 ml-t. A rizsszemek számából következtessetek 1 darabnak a térfogatára.
10 ml vizet n db rizsszem szorított ki, így 1 rizs-

szem vízkiszorítása: ........ : ........ ml.
Vrizsszem  ........ ml
c) Hozzávetőleg hányszorosa a babszem térfogata a rizsszemének?

d) Mi indokolja, hogy sem a bab, sem a rizs térfogatának mérésekor nem pontosan ugyanazt az
értéket kapták az egyes csoportok? Melyik esetben feltételezhető a pontosabb eredmény?
Bár a folyadékszint emelkedését nemcsak keskeny mérőhengerben vizsgálhatjuk, hanem
nagyobb edényekben is, mégsem mérhetjük meg minden test térfogatát ezzel a módszerrel.
Milyen nehézségekkel találkozhatunk, ha egy gyufásdoboz térfogatát szeretnénk megmérni?
4. Mérjük meg egy gyufásdoboz térfogatát! Üres gyufaskatulyába szórjunk színültig rizst.
a) Számoljuk meg, hány szemmel töltöttük tele!
A skatulya térfogata megközelítőleg n szem rizsével egyenlő.
b) Mérjük meg babszemekkel is.
A skatulya térfogata megközelítőleg m szem babéval egyenlő.
c) A két számérték között eltérést tapasztaltunk. Miért?
d) A rizs és a babszemek számából következtessünk a térfogatra. Használd fel, hogy a korábbi fel-
adatban meghatároztuk mindkettő térfogatát!
Megegyezik-e a két eredmény?
Melyik „mértékegységgel” sikerült jobban kitölteni a dobozban lévő üres helyet?
Melyikkel lehetett pontosabban mérni?
e) Miért nem lehetséges hézagmentesen kitölteni a skatulyát babbal vagy rizzsel?
f) Húzd alá, milyen alakú tárgyak alkalmasak a tér hézagmentes kitöltésre az alábbiak közül:
gömb, téglatest, kúp, henger, kocka!
g) Melyiket tartod a legalkalmasabb mértékegységnek?
Miért?
A térfogat mértékegységei
A továbbiakban a térfogat mérésére új mértékegységet vezetünk be. A mértékegység alakja kocka,
éleinek hossza 1 cm.
Az 1 cm élű kocka térfogata 1 köbcentiméter. Jele 1 cm3.
Körülbelül 1 cm3 a térfogata:
• 1 szem kockacukornak;
• a színesrúdkészlet fehér kockájának;
1 cm • 1,24 cm átmérőjű gömbnek (egy kisebb üveggolyónak).
Keressünk további térfogatmértékegységeket!

Ha egy kocka élei 1 dm hosszúak, akkor a térfogata 1 köbdeciméter; jele: dm3.
Keressük meg a váltószámot a megismert két mértékegység között!
3. FELADATLAP
Ennek a kockának minden éle 1 dm hosszú,
minden lapja 1 dm2 területű.
A térfogata 1 dm3.
Űrmértékben kifejezve ez
pontosan 1 liter.
1. Vajon hány 1 cm3 -es kocka fér bele?

10? 100? 1000?
Figyeld meg az ábrát, segít eldönteni!
Egy él mentén ........ db kocka fér el.
Egymás mögött ........ sort helyezhetünk
el,
az így kapott rétegben ........ db kocka
lesz.
10 db réteget tudunk egymásra helyezni,
így a kockába összesen ........ db 1 cm3 -es
kocka fér el.
Tehát 1 dm3 = ........ cm3.
TUDNIVALÓ
Az 1 cm élű kocka térfogata 1 köbcentiméter. Jele 1 cm3.
Az 1 dm élű kocka térfogata 1 köbdeciméter. Jele 1 dm3. 1 dm3 = 1000 cm3.
1 dm3 űrmértékben kifejezve pontosan 1 liter.
1 kg 4 fokos víznek pontosan 1 dm3 a térfogata.
2. Az 1 dm3 -es kockát rá tudod helyezni a tenyeredre.
Vajon mekkora lehet az 1 m3 -es kocka?

Az eddig látottakból kitalálhatod, hogy egy ilyen kocka éle
........ hosszú.
A kép az 1 m3 -es kocka élvázát mutatja. Ti is összeállíthatjátok
megfelelő számú méterrúddal! Elférnél benne?
Vajon hány darab 1 dm3 -es kockával lehet kitölteni?
Az előző ábra segít megválaszolni a kérdést.
Az 1 m3 -es kockát ........ db 1 dm3 -es kockával lehet kitölteni.
3. Hogyan neveznéd az 1 mm élű kocka térfogatát? Írd ide!

Egy szem kristálycukornak körülbelül ekkora a térfogata. Hány pici kristályból állhat egy kocka-
cukor?
Sorold fel a megismert térfogat-mértékegységeket növekvő sorrendben! Írd be a téglalapokba a
váltószámokat!
........... < ........... < ........... < ...........
4. a) Keressük meg a váltószámokat a többi mértékegység között is!

1 m3 = ...................... cm3
1 dm3 = ...................... mm3
1 m3 = ...................... mm3
b) Figyeld meg a hossz, a terület és a térfogat váltószámait!

1 m = ........... dm
1 m2 = 10 ∙ 10 dm2 = ........... dm2
1 m3 = 10 ∙ 10 ∙ 10 dm3 = ........... dm3
1 m = ........... cm
1 m2 = ........... ∙ ........... cm2 = ........... cm2
1 m3 = ........... ∙ ........... ∙ ........... cm3 = ...................... cm3
1 m = ……… mm
1 m2 = ……… ∙ ……… mm2 = ……………… mm2
1 m3 = ……… ∙ ……… ∙ ……… mm3 ∙ = ……………… mm3
Ha ismered a számok hatványalakját, akkor azt felhasználva a számok leírását lerövidítheted!
c) Az általunk használt legnagyobb térfogat mértékegység még hiányzik a sorból. Hogyan nevez-
néd?
Jele: ………
Az előző feladat alapján írd be a hiányzó adatokat! Ne lepődj meg, igen nagy számokat kapsz!
Ha tudod, most is rövidítheted a számok felírását hatványalakkal.
1 km = ..................... m, tehát
1 km3 = ..................... ∙ ..................... ∙ ..................... m3
1 km3 = ..................... m3 = ..................... ∙ ..................... mm3 = .................... mm3
d) Hogy fogalmat alkothassunk erről az irdatlan nagy számról, képzeljük el a két mértékegységet
együtt!
Ha a rajzon szereplő kocka élei 1 km hosszúak lennének, akkor ezt a térrészt körülbelül
1 000 000 000 000 000 000 db homokszemcse töltené ki. Meg tudod nevezni ezt a számot?
A Föld térfogata valamivel több, mint 1 billió ilyen, a képen látható kocka térfogatával egyenlő, mivel
térfogata körülbelül: 1 083 000 000 000 km3.
Bár a Föld nem homokból van, a két szám összevetésével meg tudjátok állapítani, hány homokszem-
cséből épülne fel. És ne felejtsétek el, hogy a Föld is kicsiny porszem a csillagok világában…
5. Keressünk kapcsolatot a térfogat és az űrtartalom mértékegységei között!

Azt már tudjuk, hogy 1 liter folyadék térfogata pontosan 1 dm3.
Melyik űrmérték felel meg az 1 cm3 -nek?
Alkalmazd a tanultakat!
1 dm3 = ……… cm3

1 dm3 =
1 l = ……… dl = ……… cl = ……… ml.
Ennek alapján 1 cm3 = ……… ml 
Ennek ismeretében könnyen fogalmat alkothatunk az 1 ml űrtartalomról, hiszen ez a folyadék-

mennyiség pontosan elfér egy 1 cm élű kockában, és megfelel körülbelül egy gyűszűnyinek.
Keressük meg a váltószámot a hl és a térfogat-mértékegységek között!
1 hl = ........... l = ........... dm3 1 m3 = ........... dm3 = ........... l = ........... hl

4. FELADATLAP
1. Gyakoroljuk az átváltásokat a térfogat körében!
a) 15 dm3 = ……………. cm3, 645 m3 = ……………. dm3,
74 000 mm3 = ……………. cm3, 17 m3 = ……………. cm3,
107 dm3 = ……………. mm3, 2 460 000 cm3 = ……………. dm3.
b) 4,7 m3 = ……………. dm3, 0,12 dm3 = ……………. cm3,
1,247 cm3 = ……………. mm3, 35,4 dm3 = ……………. m3,
7400 cm3 = ……………. dm3, 0,0015 m3 = ……………. cm3,
1234,567 dm3 = ……………. cm3, 1234,567 dm3 = ……………. m3,
0,87 m3 = ……………. cm3, 400 000 mm3 = ……………. dm3.
c) 123 456 cm3 = ……………. dm3 + ……………. cm3,
20 400 600 cm3 = ……………. m3 + ……………. dm3 + ……………. cm3,
52 dm3 + 325 cm3 = ……………. cm3 = ……………. mm3,
3 m3 + 145 dm3 + 325 cm3 = ……………. cm3,
40 m3 + 20 dm3 + 10 cm3 = ……………. cm3 = ………..……. dm3,
1111 m3 + 2222 dm3 + 33 333 cm3 = …………….……………. cm3,
10 m3 + 15 000 cm3 = ……………. dm3 = ……………. cm3.
d) Segít az átváltásnál, ha felhasználod az „átjárókat” a térfogat és az űrtartalom közt.
1 l = 1 dm3, 1 ml = 1 cm3, 1 hl = 100 dm3, 1 hl = 0,1 m3
3,5 l = ……………. dm3 = ……………. cm3, 0,12 hl = ……………. l = ……………. dm3,
1,5 m3 = ……………. dm3 = ……………. l, 0,687 m3 = ……………. l,

254 dl = ……………. cl = ……………. ml = ……………. cm3, 1,8 dl ……………. cm3,
15 500 cm3 = ……………. ml = ……………. cl = ……………. dl = ……………. l,
1,45 m3 = ……………. dm3 = ……………. l = ……………. hl , 0,69 m3 = ……………. hl,
0,052 hl = ……………. l = ……………. dm3 = ……………. cm3, 679 hl = ……………. m3.

2. Töltsd ki a táblázatot!
hl 0,4321
dm3 240
dl 987
cm3 450 000
3. Írd be a megfelelő mértékegységet!
82 l = 82 ……………. 111 dm3 = 111 000 ……………. 740 dl = 74 …………….
470 dm3 = 4,7 ……………. 813 000 cl = 8,13 ……………. 3,5 m3 = 35 …………….
gy kádat olyan csappal töltünk meg, melyből percenként 12 liter víz folyik. Hány m3 víz fér bele,
4. E
ha 15 perc alatt telik meg a kád?
5. Egy 70 m3 vizet tartalmazó kerti medencéből leengedik a vizet. Meddig tart amíg kiürül, ha a leve-
zetőn 4 liter víz folyik ki másodpercenként?
6. E
gy pohárba 2 dl üdítőt és két jégkockát teszünk. A jégkockák megolvadása után megközelítőleg
mennyi folyadék lesz a pohárban, ha egy jégkocka 5 cm3 térfogatú? (A jégkocka megolvadásakor
megváltozik egy kicsit a térfogata, de ennek mértékétől eltekinthetünk.)
mérések,
geometriai
számítások
0592. Téglatestek térfogata
Készítette: TÓTH LÁSZLÓ

1. FELADATLAP
1. Sorold fel a téglatestek közös tulajdonságait!
csúcsok száma: ............; élek száma: ............; egy csúcsba összefutó élek száma: ............;
szomszédos élek egymáshoz viszonyított helyzete: ..............................;
nem szomszédos élek egymáshoz viszonyított helyzete: .............................. vagy
..............................;
két lapjának helyzete: .............................. vagy ..............................
2. Írd a testek mellé a térfogatukat! A mértékegység 1 kis kocka.
a) b)
d)
V = ……
c)
V = ……
V = …… g)
V = …… f)
e)
V = ……
V = ……
h) V = ……
i)
V = ……
V = ……
Mit mondhatunk az azonos színűekről?

Ezek közül egybevágóak:
Biztosan észrevettétek, hogy a kockák számlálása helyett egyszerűbben is eljuthatunk a téglatestek
térfogatához.
tanulói munkafüzet 0592. Téglatestek térfogata 151
TUDNIVALÓ
A téglatest térfogatát úgy is megkaphatjuk, hogy az egy csúcsba összefutó élek hosszának mérőszámát össze-
szorozzuk, ha mindhárom él hossza azonos mértékegységben van meghatározva.
3. Figyeljétek meg a tanárotok által adott három testet!
Mely testek közé sorolhatjuk valamennyit?

Miben térnek el?
Hányféle hosszúságú éle van az harmadiknak?
Mi a megkülönböztető neve?
Hányféle hosszúságú éle van a másodiknak?
Mi a megkülönböztető neve?
Hányféle hosszúságú éle van az elsőnek?
Ránézésre próbáld sorba állítani a testeket térfogatuk szerint!
V .............................. < V .............................. < V ..............................
Hogyan lehetne meghatározni a térfogatukat?

Mérjétek meg a szükséges adatokat, majd számítsátok ki a térfogatokat!
kocka: a = ..........., b = .........., c = .........., V = ..........

hasáb: a = .........., b = .........., c = .........., V = ..........
téglatest: a = .........., b = .........., c = .........., V = ..........
A helyes sorrend:
Sikerült eltalálnod? A kis eltérés miatt nem könnyű eltalálni a helyes sorrendet. A mérés és számí-
tás segítségével már könnyebben megoldottuk a feladatot.
2. FELADATLAP
1. A következő téglatest élei cm-ben megadva nem egész számok:
a = 6,4 cm; b = 2,5 cm; c = 5 cm.
a) Ki lehet-e tölteni cm3 -es kockákkal ezt a téglatestet?

b) Milyen méretű kockákkal lehetne biztosan kitölteni?
c) Váltsd át az éleket mm-be és számítsd ki a térfogatot!
a = 64 mm; b = 25 mm; c = 50 mm; V=
d) Váltsd vissza a kapott eredményt cm3 -re! V =
e) Az eredmény ismeretében is fenntartjátok az első kérdésre adott válaszotokat?
f) Hogyan lehetséges, hogy a térfogatra egész számot kaptunk, de mégse lehet kitölteni egység-
kockákkal a testet?
g) Próbálj megadni olyan téglatestet, amelynek térfogata egész szám és
– egyik éle törtszám, a többi egész:
– két éle törtszám, a harmadik egész:
– mindhárom éle törtszám:
2. Fejben számolj! Hány cm3 a térfogata annak a téglatestnek, melynek élei:

a) 2 cm, 3 cm, 5 cm; b) 4 cm, 13 cm, 25 cm;
c) 23 cm, 2,5 cm, 4 cm; d) 9 cm, 1 dm, 11 cm;
e) 5 cm, 4 dm, 50 mm; f) 1 cm, 1 dm, 1 m.
3. Most is a téglatest térfogatának kiszámítása a feladat! Írásban végezd el a szükséges műveleteket!

a) 5 cm, 11 cm, 101 cm; b) 18 cm, 74 cm, 91 cm;
c) 13 cm, 37 cm, 441 cm; d) 64 cm, 3 cm, 643 cm;
e) 9 m, 67 m, 389 m; f) 1 dm, 109 cm, 521 cm.
Keress érdekességeket az eredményekben!
4. Add meg a téglatestek térfogatát többféle mértékegységben!

a) 45 cm, 4 dm, 250 mm; b) 38 dm, 4 és fél m, 7 m;
c) 12 dm, 8 m 1 dm, 220 cm.
tanulói munkafüzet 0592. Téglatestek térfogata 153
3. FELADATLAP
1. Számítsd ki hány m3 levegő jut a termetekben egy tanulóra!
a) a terem hossza  ............ m; szélessége  ............ m; magassága  ............ m;
Vterem  ........................ = ........................
Létszám: ............ fő; egy főre jutó levegő  ............
b) a tornaterem hossza  ........... m; szélessége  ........... m; magassága  ........... m;
Vtornaterem  ........................ = ........................
Iskolai rendezvényen ott tartózkodók száma: ............ fő.
Egy főre jutó levegő  ............
2. Olimpiai versenyek céljára készülő úszómedencék hossza 50 m, szélessége 25 m. A víz mélysége

2 m. Hány liter víz fér egy ilyen medencébe?
Nézz utána, mennyibe kerül 1 m3 víz!
Számítsd ki, mennyibe kerül a medence feltöltése.
Vesd össze ezt a vízmennyiséget a háztartásotok havi vízfo-

gyasztásával!
Figyeld meg a vízórát! A nagy számláló az elfogyasztott m3 -eket
jelzi. Miért van szükség a kisebb mutatókra?
Milyen űrmértékegységeket írhatunk az egyes buborékokba?
Hányszor fordulnak körbe az egyes mutatók 1 m3 víz elfogyasz-
tása során?
Keresd meg otthon a vízórát, jegyezd le az állását, majd kövesd
nyomon 1 hónapig heti rendszerességgel!
gy gyufaskatulya élei 4 cm, 3 cm és 1,5 cm. Hány mm3 lehet egy szál gyufa térfogata, ha a dobozt
3. E
majdnem teljesen kitölti a benne lévő 40 szál?
4. FELADATLAP
1. Egy téglatest térfogata 8 dm3. Mekkorák lehetnek az élek, ha dm-ben kifejezve egész számok?
Hány megoldást találtál? Hogyan nevezhetnéd el az egyes testeket?
2. Töltsd ki a táblázatot! Az adatok kockákra vonatkoznak.
A kocka éle (cm) 3 cm 6 cm 5 cm ....... cm ....... cm ....... cm
Térfogata (cm3) ....... cm3 ....... cm3 ....... cm3 ....... cm3 64 cm3 ....... cm3
Felszíne (cm2) ....... cm2 ....... cm2 ....... cm2 24 cm2 ....... cm2 600 cm2
3. Egy tégla térfogata 140 cm3. A két hosszabb éle 5 cm és 14 cm. Mekkora a legrövidebb éle?
4. Mekkora a harmadik éle annak a téglatestnek, melynek térfogata 1540 dm3 és két éle 7 dm és
2 m?
5. E
gy téglatest alakú akvárium alapélei 3,5 dm és 2 dm. Milyen magasan áll benne a beleöntött 21 l
víz?
5. FELADATLAP
1. A táblázat kitöltésével válaszolj a kérdésre!
Valamennyi táblázatban szereplő téglatest élei egész számok, térfogata 64 cm3. Mekkorák lehetnek
az élei? Számítsd ki mindegyik téglatest felszínét! Egyenlő értékeket kaptál? Ha nem, melyik eset-
ben lett a felszín a legkisebb?
V (cm3) 64 64 64 64 64 64 64 64
a (cm) GÖMB
b (cm)
c (cm)
A (cm2)  77
Érdekességképpen beírtuk az ugyancsak 64 cm3 térfogatú gömb felszínét. Mit állapíthatsz meg az
adatokból?
Tudnátok-e olyan 64 cm3 -es téglatestet megadni, melynek leghosszabb éle 128 cm? Mit mondha-
tunk a többi éléről és a felszínéről?
2. Egy téglatest alakú szivacs éleinek hossza 15 cm, 8 cm és 4 cm.

a) Mekkora a térfogata? Hány dl folyadékkal egyenlő a térfogata?
b) Ha ezt a szivacsot vízzel töltött edénybe tesszük, akkor a vártnál sokkal kevesebb vizet szorít ki.
Miért?
c) A vízből kivett szivacsból negyed liter vizet tudtunk kicsavarni. Mekkora lehet a szivacs anya-
gának térfogata? Mi tölti ki a többi helyet a száraz szivacsnál?
d) Számítsd ki egy az előző szivaccsal megegyező nagyságú téglatest felszínét!
Mit gondolsz, a szivacs felszíne nagyobb vagy kisebb ennél az értéknél?
A képen látható „kocka” is egy szivacs szerkezetét utánozza, bár a benne lévő lyukak a szivacstól
eltérően szabályos rendben helyezkednek el. A számítógéppel
készült modell neve Menger-szivacs. A legmodernebb grafi-
kus programokkal azt is kiszámították, és megrajzolták, hogy
milyen lenne a kilátás egy ilyen szivacs belsejéből. Hogyan
változott az eredeti kocka térfogata és felszíne a lyukacskák
megjelenésével?
A térfogat egyre kisebb .......................... lett,
a felszín egyre nagyobb .......................... lett.
Ha az Interneten rákeresel Menger nevére, akkor a tudósról és

más alakzatokról is érdekes információkat gyűjthetsz. Készítse-
tek tablót ilyen képek gyűjtésével!
mérések,
geometriai
számítások
0593. Gyakorló feladatok
Készítették: TÓTH LÁSZLÓ, PUSZTAI JULIANNA

1. FELADATLAP
1. S
zámítsd ki a téglatestek térfogatát, majd figyeld meg, hogyan módosulnak a kapott térfogatok, ha
egy vagy több él hosszát megváltozatjuk!
a (cm) 1 1 2 3 5
b (cm) 1 2 3 5 8
c (cm) 2 3 5 8 13
V (cm3)
a) Változtasd az a éleket kétszeresükre! Számítsd ki a térfogatokat! Hogyan változtak a térfogatok

az eredetihez képest?
a (cm)
b (cm) 1 2 3 5 8
c (cm) 2 3 5 8 13
V (cm3)
b) Változtasd a b éleket kétszeresükre! Számítsd ki a térfogatokat! Hogyan változtak a térfogatok

a (cm) 1 1 2 3 5
b (cm)
c (cm) 2 3 5 8 13
V (cm3)
c) Változtasd a c éleket kétszeresükre! Számítsd ki a térfogatokat! Hogyan változtak a térfogatok

a (cm) 1 1 2 3 5
b (cm) 1 2 3 5 8
c (cm)
V (cm3)
d) Változtasd meg a hiányzó két élt a kétszeresére! Számítsd ki a térfogatokat! Hogyan változtak a
térfogatok az eredetihez képest?
a (cm) 1
b (cm) 3
c (cm) 3 8 13
V (cm3)
tanulói munkafüzet 0593. Gyakorló feladatok 157
e) Változtass meg két tetszőleges élt a kétszeresére! A harmadikat csökkentsd a felére! Számítsd ki
a térfogatokat! Hogyan változtak a térfogatok az eredetihez képest?
a (cm)
b (cm)
c (cm)
V (cm3)
f) Ha két él hosszát megduplázod, hogyan kell változtatnod a harmadikat, hogy a térfogat ne vál-
tozzon? Ellenőrizd elképzelésedet!
a (cm)
b (cm)
c (cm)
V (cm3)
g) Változtasd meg mindhárom élt a kétszeresére! Számítsd ki a térfogatokat!

Hogyan változtak az eredetihez képest?
a (cm)
b (cm)
c (cm)
V (cm3)
h) Növeld az a, majd a b, végül a c élt 2-vel! Számítsd ki a térfogatokat! Igaz-e, hogy a térfogat
ugyanannyival változott mindegyik esetben? Igaz-e, hogy a térfogatok ugyanannyiszorosukra
változtak mindhárom esetben?
a (cm)
b (cm)
c (cm)
V (cm3)
i) A fenti feladatok alapján válaszolj a kérdésekre!

Hogyan lehet változtatni egy téglatest éleit, hogy a térfogata 12-szeresére változzon és
– csak egy élt változtathatsz;
– két élt változtathatsz;
– három élt változtathatsz?
Keress több megoldást!
2. Egy kocka egy csúcsából induló éleit rendre megnöveltük. Az egyiket kétszeresére, a másikat
háromszorosára, a harmadikat ötszörösére. Hányszorosára nőtt a kocka térfogata? Mekkorák
lehettek eredetileg a kocka élei, ha az így kapott test térfogata 810 cm3?
2. FELADATLAP
1. Egy kocka élei 5 cm hosszúak. Mekkora a felszíne és a térfogata?
Illessz egymásra két (három, négy) ilyen kockát! Milyen testet kaptál?
Mekkora a térfogata a kapott testeknek?

Mekkora a felszínük?
Igaz-e, hogy ugyanúgy változott a felszín, mint a térfogat?
2. Egy kocka élei 4 cm hosszúak. Számold ki a fel-

színét és a térfogatát!
Növeld az éleit kétszeresükre (háromszorosukra,
négyszeresükre)! Számítsd ki az így kapott koc-
kák felszínét és térfogatát!
Hogyan változott a felszín és a térfogat, amikor
az élek kétszeresükre (háromszorosukra, négy-
szeresükre) változtak?
3. E
gy akvárium alapélei 25 cm, 45 cm, magassága 1 m. 80 cm magasságig áll benne a víz. Hány liter
a benne lévő folyadék?
Ha 3 dl-es pohárral töltöttük meg, hányszor kellett fordulnunk?
4. Számítsd ki a képen látható testek térfogatát többféleképpen, ha az azokat felépítő kockák éle
1 cm!
a) b) c)
Mekkorák lennének a térfogatok, ha az egységkocka éle 2 cm lenne?

tanulói munkafüzet 0593. Gyakorló feladatok 159
5. Egy kocka felszínének és térfogatának mérőszáma megegyezik. Mekkorák az élei?
6. E
gy akvárium éleinek hossza 4 dm, 8 dm és 2 dm. Mekkorák az élei egy vele azonos térfogatú
kocka alakú akváriumnak?
7. Egy medencének az alapélei 10 m és 20 m, a benne lévő víz magassága 2 m. Egyszerre 8 úszó ugrik
fejest a vízbe. Mennyivel emelkedik meg a vízszint, ha az úszók átlagosan 75 dm3 térfogatúak?

H-Amat0503 Diak-Mf 2felev

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

H-Amat0503 Diak-Mf 2felev

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MATEMATIKA

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi

Matematika szakmai vezető: Pálfalvi Józsefné

Szakmai tanácsadók: Lajos Józsefné, Zsinkó Erzsébet

Alkotószerkesztő: Zsinkó Erzsébet

Lektor: Makara Ágnes

Felelős szerkesztő: Teszár Edit

Educatio Kht. 2008.

Tömeg: 420 gramm

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

059. MÉRÉSEK, GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK

Készítették: BENCZÉDY-LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN

b) Az alábbi alakzatok 1 egészet érnek!

Ezt röviden így írhatjuk:

2. Mindegyik rajz 1-et jelent. Mennyit ér a kiszínezett rész?

2. Milyen színű rúd ér egy egészet, ha

3. Válaszolj az alábbi kérdésekre! A megoldás során használd a színesrúd-készletet!

4. Szőnyegezz! Rakd ki a lila rudat minél többféleképpen egyforma színekkel!

6. Válaszolj az alábbi kérdésekre! A megoldás során használd a torta-modellt!

7. Használd a „torta-modell” készletet!

8. Válaszolj a következő kérdésekre!

b) Legyen a teljes téglalap 2! Mennyit ér a beszínezett rész?

c) Legyen a teljes téglalap 1! Mennyit ér a beszínezett rész?

d) Legyen a teljes téglalap 4! Mennyit ér a beszínezett rész?

e) Legyen a teljes téglalap 8! Mennyit ér a beszínezett rész?

10. Színezd be az ábra megadott részét!

11. Rajzolj egy

Készítették: BENCZÉDY-LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN

3. Az ábra mekkora része van beszínezve?

b) mennyit ér 4 rózsaszín rúd?

1. Szőnyegezzük a piros rudat csak rózsaszín rudakkal!

2. Szőnyegezzük a lila rudat csak rózsaszín rudakkal!

3. Szőnyegezzük a bordó rudat csak rózsaszín rudakkal!

6. Melyik rudat választottam egynek,

7. Szőnyegezzétek a zöld rudat csupa egyforma színű rúddal!

c) Ki épített magasabb tornyot?

3. a) Mindenből ugyannyit vegyünk!

b) Melyikünk vesz többet? Tedd ki a megfelelő relációs jelet!

c) Mikor jársz a legjobban? És én?

A törteket kétféleképpen értelmezhetjük, mégis ugyanahhoz a számhoz jutunk.

4. Oldd meg a következő nyitott mondatokat!

Készítették: BENCZÉDY-LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN

– Egyenlő számlálójú pozitív törtek közül az a nagyobb, amelyiknek a nevezője kisebb.

2. Hasonlítsd össze a törteket! Rakd ki a megfelelő relációjeleket (<, >, =)!

4 1 3 3 1 1 3 8 100 101 100 100

Ha a pozitív tört számlálója és nevezője egyenlő, akkor a tört értéke 1.

2. Ábrázold számegyenesen az előző feladatban megadott törteket!

Állapítsd meg, hányad részét színezted be az egyes téglalapoknak, és töltsd ki a táblázatot!

4. Milyen törtszámokat jelölnek a betűk az alábbi számegyeneseken?

5. A következő töreteket írd be a megfelelő helyre!

1-nél nem kisebb

1-nél nem nagyobb

1-nél nem kisebb

1-nél nem nagyobb

5 101 5 13 10885 20 109999 118

1-nél nem kisebb

1-nél nem nagyobb

Panni néni kertjének legnagyobb részére rózsát ültetett.

Készítették: BENCZÉDY-LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN

2. Az egységtört-készlet segítségével írjátok fel minél többféle alakban a következő törteket!

3. Hasonlítsd össze a következő törteket!

2. Kösd össze az egyenlő törteket!

4. Állítsd növekvő sorrendbe a következő törteket!

2. Mindegyik rajz 1-et jelent. Mennyit ér a kiszínezett rész?

2. Milyen színű rúd ér egy egészet, ha

4. Szőnyegezz! Rakd ki a lila rudat minél többféleképpen egyforma színekkel!

6. Válaszolj az alábbi kérdésekre! A megoldás során használd a torta-modellt!

7. Használd a „torta-modell” készletet!

3. Az ábra mekkora része van beszínezve?

c) Ki épített magasabb tornyot?

2. Hasonlítsd össze a törteket! Rakd ki a megfelelő relációjeleket (<, >, =)!

4. Milyen törtszámokat jelölnek a betűk az alábbi számegyeneseken?

2. Oldd meg a következő feladatokat!

3. Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!

4. Színezd ki a következő törteket kékkel, a kétszeresét zölddel, a háromszorosát sárgával, a négysze-

7. Karikázd be a helyes választ!

4. Egészítsd ki az alábbi nyitott mondatokat!

5. Elvégeztettük számítógéppel a kockadobás kísérletét 10-szer és aztán 100-szor. Az egyes esemé-

7. Ehhez a játékhoz szükség lesz egy dominókészletre.

8. Készítsen magának minden játékos egy zacskóba néhány golyót a Babylon-készletből!

4. A piros pontokat tedd le az egyenestől 15 cm távolságra! Hogyan helyezkednek el a piros pontok?

6. Vegyél elő egy fehér korongot (fehér pont)! Ez a „kiválasztott” pont.

2. Keresd a pontok helyét síkon és gömbön!

0 közös pont: Az egyenes és a középpont távolsága nagyobb, mint

2. Fogalmazzatok meg igaz állításokat a kapott ábráról!

3. Az ábrán két különböző sugarú, egymást metsző kört látsz.

4. Másold le a füzetedbe a következő ábrát!

2. Vegyél fel két pontot, egymástól 6 cm távolságra! Jelöld a pontokat: A és B!

3. Rajzolj két párhuzamos egyenest egymástól 6 cm távolságra! Jelöld az egyeneseket: e és f !