FI-503010902 1 Teljes PDF

Raktári szám: FI-503010902/1
ISBN 978-963-682-980-3
clipping path/vágógörbe
Matematika
Matematika
GOOGOL MÁSODIK KÖTET
A googol a 10100 szám neve, ami az 1-es számjegyből és az azt követő
száz darab 0-ból áll. A szám nevét egy kilencéves fiú, Milton Sirotta
9
– Edward Kasner amerikai matematikus unokaöccse – adta 1938-ban.
Kasner arra használta a számot, hogy bemutassa a különbséget a vég-
telen és egy elképzelhetetlenül nagy szám között, lévén a googol
nagyobb, mint az ismert univerzum részecskéinek száma.
A googolplex egy még nagyobb szám, amelyben
az első 1-es számjegy után googol
darab nulla áll.
A teljes tankönyv az Okosportálon is megtekinthető.
okosportál.hu
9
Kattanj a tudásra!
FI-503010902_1__Matek_9-2_TK__borito.indd 1 15/02/16 11:27

Matematika
MÁSODIK KÖTET
9.
Eszterházy Károly Egyetem

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
FI_503010902-1_Matematika 9-2_TK_beliv_1-2 oldal_2018_GL.indd 1 2018.04.12. 18:29:21

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet:
3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 3.2.04 Matematika
6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára 6.2.03 Matematika
megnevezésű kerettantervek előírásainak.
Tananyagfejlesztő: Barcza István, Basa István, Tamásné Kollár Magdolna, Bálint Zsuzsanna, Kelemenné Kiss Ilona, Gyertyán Attila,
Hankó Lászlóné
Alkotószerkesztő: Tamásné Kollár Magdolna
Vezetőszerkesztő: Tóthné Szalontay Anna
Tudományos szakmai lektor: Pálfalvi Józsefné, Rózsahegyiné dr. Vásárhelyi Éva
Pedagógiai lektor: Bánky Judit
Olvasószerkesztő: Darcsiné Molnár Edina, Mikes Vivien
Fedél: Orosz Adél, Korda Ágnes
Látvány- és tipográfiai terv: Gados László, Orosz Adél
Illusztráció: Létai Márton
Szakábra: Szalóki Dezső
Fotók:
PIXABAY; FLICKR; WIKIPEDIA; 123RF; Kováts Borbála, Létai Márton, Orosz Adél
A tankönyv szerkesztői köszönetet mondanak a korábban készült tankönyvek szerzőinek. Az ő általuk megteremtett módszertani
kultúra ösztönzést és példát adott e tankönyv/munkafüzet készítőinek is. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak,
költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. Köszönjük azoknak a tanároknak és diákoknak a
munkáját, akik hasznos észrevételeikkel és javaslataikkal hozzájárultak e tankönyv/munkafüzet végső változatának kialakításához.
© Eszterházy Károly Egyetem (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), 2016
ISBN 978-963-682-980-3
Eszterházy Károly Egyetem • 3300 Eger, Eszterházy tér 1.
Tel.: (+36-1) 460-1873 • Fax: (+36-1) 460-1822 • Vevőszolgálat: vevoszolgalat@ofi.hu
A kiadásért felel: dr. Liptai Kálmán rektor
Műszakiiroda-vezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Orosz Adél
Grafikai szerkesztő: Kováts Borbála, Orosz Adél
Nyomdai előkészítés: Gados László
Terjedelem: 25,75 (A/5) ív, tömeg: 505 gramm
A könyvben felhasználásra került a Matematika 9. Közel a mindennapokhoz című mű,
Konsept-H Könyvkiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2013. Szerzők: dr. Korányi Erzsébet, dr. Marosvári Péter és Dömel András.
Alkotószerkesztő: Környei László. Felelős szerkesztő: Bognár Edit. Lektor: Somfai Zsuzsa.
1. kiadás, 2018
Az újgenerációs tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú,
A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

Kónya István, Király Ildikó
Engedélyszám:
TKV/2865–17/2016 (2016. 03. 25–2021. 08. 31)
Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális
Alap
FI_503010902-1_Matematika 9-2_TK_beliv_1-2 oldal_2018_GL.indd 2 2018.04.12. 18:29:22

A TANKÖNYV TÉMAKÖREI
4 . A d a t o k é s f ü g g v é n ye k
– HOGYAN KEZELJÜNK
Ü SOK-SOK ADATOT?
Mennyi szám!? Van értelme?... Tanuld meg, hogyan igazodj ki egy adatsokaságban!
– ÁBRÁZOLJUNK FOLYAMATOKAT!
Szigorú és monoton? Olvass az ábrákról! Értelmezd a grafikonokat!
– ALAPFÜGGYVÉNYEK MEGISMERÉSE
Mitől függ? …és hogyan?
– SZÖVEGES FELADATOK MEGOLDÁSA FÜGGVÉNNYEL

Szövegből grafikon…ábrázoljuk! Na látod, hogy látod!
5 . E g ye n l e t e k é s e g ye n l e t r e n d s z e r e k
– NEVEZETES AZONOSSÁGOK
Á
Nevezetességek az algebrában. Hát, ezt be kell vágni…
– OLDJUNK MEG EGYENLETEKET, EGYENLŐTLENSÉGEKET, EGYENLETRENDSZEREKET!

Csak mérlegelni kell tudni…
– SZÖVEGES FELADATOK
Hány éves a kapitány? …utoléri-e Tom Jerryt?...mennyi idő alatt telik meg a medence?...
6. Egybevágóság és síkidomok
– SZIMMETRIÁK,
Á TÜKRÖZÉSEK,
Ü Ö É ELTOLÁSOK
Á
Tükör. Billiárdasztal. Fényterjedés. …
Tudod, hogy mi ezekben a közös? … a témakör végén már tudni fogod!
– HÁROMSZÖGEK NEVEZETES PONTJAI ÉS VONALAI

Vonalakból pontok, pontokból körök, körökből… Nem árt ügyelni a háromszögek vonalaira sem.
– DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖG A KÖRBEN (THÁLÉSZ TÉTELE)

…már a görögök is tudták…
A TA N K Ö N Y V T É M A K Ö R E I 3
40 TÁBLÁZATOK
BEVEZETŐ
A matematika egyik fontos feladata, hogy

nagy mennyiségű összegyűjtött adatból ál-
talános következtetéseket vonjon le, ezek
segítségével tájékozódjon a jelenben, il-
letve megpróbálja jövőbeni események le-
folyását megjósolni. Az adatok összegyűj-
tésével, rendszerezésével és elemzésével
foglalkozik a statisztika.
K I D O L G O Z O T T F E L A DAT
1. Egy rendőrségi traffipax (sebességmérő radar) az autópályán tíz perc alatt a következő sebességeket mérte (az adatok
km -ban értendők):
h
130, 130, 128, 128, 120, 115, 130, 127, 127, 125, 130, 130, 132, 140, 132, 127, 125, 128, 130, 127, 130, 125, 128, 132, 130,
130, 127, 128, 162, 130, 135, 132, 130, 120, 125, 127, 130, 128, 132, 128, 127, 125, 130, 130, 128, 130, 125, 130, 132, 128,
128, 130, 140, 135, 130, 130, 120, 130, 130, 127.
Mennyire jellemző az elhaladó autósokra a 130 km sebességhatár megszegése?

h
Megoldás
Az adatok így ömlesztve szinte áttekinthetetlenek. Foglaljuk őket olyan táblázatba, amely megmutatja, hogy bizonyos sebes-
séggel hány autós közlekedett! A táblázat alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy 11 autó lépte túl a sebességhatárt.
Sebesség (km/h) 115 120 125 127 128 130 132 135 140 162 Összesen:
Autók száma (gyakoriság) 1 3 6 8 10 21 6 3 2 1 60
Más szavakkal: a mérések között a 130 km -t meghaladó sebességek gyakorisága 11 volt.

h
Önmagában ez a szám nem sokat árul el arról, hogy az autósok általában betartják-e a szabályt, mert nem mindegy, hogy
pl. 60 megmért sebesség között volt 11 szabálytalan, vagy mondjuk 22 megmért sebesség között találtak 11-et.
Szemléletesebbé tehetjük a szabálysértések számát úgy, ha megadjuk, hogy a vizsgált esetek mekkora részében voltak sza-
bálytalanok az autóvezetők.
11
A 11 a 60-nak a része, azaz kb. 18%-a. Ez az arány a 130 km -t átlépők számának relatív gyakorisága a 60 mért sebesség
60 h
között.
1
A sebességhatárt jelentősen, azaz 10%-ot meghaladó mértékben túllépők gyakorisága 1, relatív gyakorisága pedig ≈ 0,017
60
(≈ 1,7%) volt.
4 A DAT O K É S F Ü G GV É N Y E K
ELMÉLET
Ha egy kísérletet, megfigyelést n-szer végeztünk el, és k-szor kaptunk meg egy eredményt, akkor azt mondjuk, hogy
k
ennek az eredménynek a gyakorisága k, a relatív gyakorisága pedig .
n
Itt az n pozitív, a k nemnegatív egész szám és k ≤ n.
A relatív gyakoriság jobban jellemzi az eseményt, mint a gyakoriság, mert azt mutatja meg, hogy az esetek hányadré-
szében kaptuk meg a vizsgált eredményt.
Az olyan táblázatot, amely az egyes adatok előfordulásának arányát mutatja, relatív gyakorisági táblázatnak nevezzük.
A relatív gyakoriságot a könnyebb érthetőség kedvéért sokszor százalékban adják meg.
2. Egy cipőbolt eladói egy délután statisztikát készítettek a náluk vásárolt

Vásárlók száma Relatív gyakoriság
cipők méretéről. A táblázatban azt is feltüntették, hogy a vevők milyen Cipőméret
(gyakoriság) Arány %
arányban vásárolták az egyes méreteket. 38 2 2/60 3
A táblázat alapján válaszoljunk a következő kérdésekre! 39 3 3/60 5
a) Milyen méretű cipőből vettek a legtöbbet (melyik volt a leggyako- 40 6 6/60 10
ribb eladott méret)? 41 8 8/60 13
b) Az összes eladott pár cipő hányadrésze volt 40-es (mekkora volt az 42 11 11/60 18
eladott cipők között a 40-es méretűek relatív gyakorisága)? 43 13 13/60 22
c) Az eladások között mekkora volt a 42-es vagy annál kisebb méretű 44 9 9/60 15
lábbeli eladásának gyakorisága?
45 8 8/60 13
Összesen: 60 60/60 100
Megoldás
a) A táblázat alapján 43-asból.
6
b) 60 párból 6, azaz az eladott cipők része volt 40-es.
60
6 1
Megjegyzés: Mivel = = 0,1, válaszunkat így is
60 10
megfogalmazhatjuk: az eladott cipők 0,1 része (10%-a)
volt 40-es.
c) 2 + 3 + 6 + 8 + 11 = 30.
A relatív gyakoriság kiszámítását táblázatkezelő

pprogramra is bízhatjuk.
F E L A DAT
1. Egy osztály tanulói egy 20 pontos röpdolgozatra a következő pontszámokat kapták:

15, 16, 10, 15, 13, 12, 17, 15, 16, 20, 19, 15, 16, 13, 10, 6, 10, 19, 16, 13, 14, 17, 12, 17, 15, 14, 16, 19, 10, 12.
Rendezd az adatokat gyakorisági táblázatba!
4 0 . l e c ke T Á B L Á Z AT O K 5
2. Megkérdeztek 25, harminc év alatti fiatalt, hogy 2008-ban Gyakorisága Relatív gyakorisága
hány alkalommal voltak színházban. A válaszok a következők Legfeljebb 0-szor
voltak: 5, 3, 0, 4, 7, 5, 6, 2, 0, 4, 10, 4, 6, 8, 4 ,2, 0, 1, 5, 3, 6, 9, Legfeljebb 1-szer
3, 5, 0. Legfeljebb 2-szer
a) Rendezd a válaszokat gyakorisági táblázatba, és add meg Legfeljebb 3-szor
az egyes válaszok relatív gyakoriságát is! A füzetedben Legfeljebb 4-szer
dolgozz! Legfeljebb 5-ször
b) Az adatok feldolgozásakor megvizsgálták, mennyi a meg- Legfeljebb 6-szor
kérdezettek között azoknak a relatív gyakorisága, akik Legfeljebb 7-szer
legfeljebb egyszer, legfeljebb kétszer, …, legfeljebb 10- Legfeljebb 8-szor
szer voltak színházban. Töltsd ki a táblázatot te is! A füze- Legfeljebb 9-szer
tedben dolgozz!
Legfeljebb 10-szer
H Á Z I F E L A DAT
1. Egy autókereskedő hónapról hónapra feljegyezte az a) Hány jármű haladt el az egyes fajtákból?
eladott autók számát: b) Az elhaladó járművek hányadrésze volt teher-
autó, és mekkora volt az autóbuszok relatív gya-
korisága?
Szeptember
November
Augusztus
December
Október
Március
c) Készítsd el az adatok gyakorisági és relatív gya-

Február
Hónap
Április
Január
Június
Május
Július
korisági táblázatát!
Eladott
autók száma
14 16 20 19 11 12 12 18 20 17 11 18
3. 500 készüléket ellenőriznek úgy, hogy véletlenszerű-
en kiválasztanak közülük harmincat, és megszámol-
a) Összesen hány autót adott el a kereskedő az év ják, hogy hány hibás van közöttük. Ezt a vizsgálatot
során? tízszer végzik el. A táblázat a vizsgálatsorozat eredmé-
b) Hány autót adott el az első negyedévben? nyét mutatja. Töltsd ki a táblázatot a füzetedben!
c) Egészítsd ki a táblázatot egy harmadik sorral,
Hibás készülékek száma Relatív
amely azt mutatja, hogy az adott hónap végéig Gyakorisága
a mintában (db) gyakorisága
összesen hány autót adott el a kereskedő az év 0 1
során összesen! 1 4
Melyik hónapban lépte át az addig eladott 2 3
autók száma a 100-at? 3 2
d) Melyik hónap folyamán érte el az éves eladás 4 vagy több 0
50%-át?
4. Teri mama szerencseszámai a 3, a 7 és a 13. A ha-
2. Egy főút mentén 15 percen keresztül forgalom- toslottón a 2000–2007 években 426-szor történt
számlálást végeztek. Az eredmények nyers formá- húzás, és minden alkalommal 6 számot húztak ki.
ban itt láthatók: Az eredményeket összesítve Bence azt látta, hogy
Személyautó: ezeket a számokat rendre 59, 56, illetve 63 alka-
Teherautó: lommal húzták ki (a hatoslottón az első 45 pozitív
Autóbusz: egész szám közül húznak ki 6-ot).
Motorbicikli: a) Számítsd ki Teri mama szerencseszámainak re-
Egyéb jármű: latív gyakoriságát a 426 húzás alapján!
b) Ugyanezt a 426 húzást vizsgálva látható, hogy a leggyakrabban kihúzott szám a 35 (69 alkalommal húzták ki),
a legritkábban kihúzott pedig a 19 volt (42-szer húzták ki). Mekkora a 35 és a 19 relatív gyakorisága a vizsgált
húzások során?
c) Mennyi lenne az egyes lottószámok gyakorisága, illetve relatív gyakorisága a 426 húzás során, ha mindegyiket
ugyanannyiszor (vagy legalábbis majdnem ugyanannyiszor) húzták volna ki? Ennek alapján valóban szerencse-
számoknak nevezhetőek-e Teri mama kedvenc számai?
5. A következő táblázat azt mutatja, hogyan sikerült a legutóbbi matematika felmérő dolgozat egy gimnázium három
kilencedikes osztályában:
A dolgozatjegyek
Osztály 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
gyakorisága relatív gyakorisága
9. A 7 6 4 1 1
9. B 3 4 10 2 0
9. C 12 0,083 0,5 0,333 0,083
Mi kerül a táblázat üres helyeire? (A füzetedben dolgozz!)
RÁADÁS
A legjobb autó
Egy autósújság az új autók értékeléséhez egy pontrendszert használ, és az Év autója címet annak az autónak adja, amelyik
a legtöbb pontot éri el. Öt új autót értékelnek, amelyek pontszámait a mellékelt táblázatban láthatjuk.
Biztonsági Üzemanyag- Külső Belső

Autó
felszereltség (B) felhasználás (Ü) megjelenés (K) felszereltség (F)
Ca 3 1 2 3
M2 2 2 2 2
Sp 3 1 3 2
N1 1 3 3 3
KK 3 2 3 2
A pontszámok jelentése a következő: 3 pont = kitűnő; 2 pont = jó; 1 pont = közepes.
a) Egy autó összpontszámának kiszámításához az újság az alábbi szabályt használja, ami tulajdonképpen az egyes pontszá-
mok súlyozott összesítése:
összpontszám = (3 ∙ B) + Ü + K + F.
Számítsd ki a „Ca” autó összpontszámát, és írd a választ a füzetedbe!
b) A „Ca” autó gyártója úgy gondolja, hogy az összpontszám kiszámításának szabálya nem igazságos.
Írj egy olyan számítási szabályt, amely alapján a „Ca” autó lenne a győztes!
Az általad megadott szabályban szerepelnie kell mind a négy változónak. Úgy add meg a szabályt, hogy az alábbi egyen-
let négy pontozott vonalára pozitív számokat írsz! A füzetedben dolgozz!
Összpontszám = ................. ∙ B + ................. ∙ Ü + ................. ∙ K + ................. ∙ F.
4 0 . l e c ke T Á B L Á Z AT O K 7
41 DIAGRAMOK
Egy érmét 20-szor feldobva a következő sorozatot kaptuk: c)

Dobások Fejek Fejek relatív
F, F, F, I, I, F, I, I, I, I, I, I, F, I, I, F, I, F, F, I. (Az F azt jelenti, száma gyakorisága gyakorisága
hogy „fejet” dobtunk, az I pedig azt, hogy „írást”.) 1 1 1
a) Mennyi a fejek és az írások relatív gyakorisága? 2 2 1
b) Ábrázoljuk a relatív gyakoriságokat oszlopdiagra- 3 3 1
mon és kördiagramon! 4 3 0,75
c) Minden egyes dobás után adjuk meg a fejek gya- 5 3 0,60
koriságát az addigi dobások közül, és számítsuk ki 6 4 0,67
a fejek relatív gyakoriságát is! Az eredményeket fog- 7 4 0,57

laljuk táblázatba, majd ábrázoljuk vonaldiagramon 8 4 0,50
a relatív gyakoriság változását! 9 4 0,44
10 4 0,40
Megoldás 11 4 0,36
a) A 20 dobásból álló sorozatban a fejek gyakorisága 12 4 0,33
8, az írásoké pedig 12. A fejek relatív gyakorisága 13 5 0,38
8 12 14 5 0,36
= 0,4, az írásoké pedig = 0,6.
20 20 15 5 0,33
b) A kördiagram elkészítéséhez a 360°-ot 0,4 : 0,6 16 6 0,38
arányban fel kell osztani. 0,4 : 0,6 = 4 : 6, ezért a 17 6 0,35
360°-ot 4 + 6 = 10 egyenlő részre kell felosztani 18 7 0,39
(1 rész = 36°), majd ezt az értéket 4-gyel, illetve 6-tal 19 8 0,42
szorozni (144°, 216°). 20 8 0,40
relatív gyakoriság
fejek relatív gyakorisága
0,7 1,0
0,9
0,6
0,8
0,5 0,7
fej 0,6
0,4
40% írás 0,5
0,3 60% 0,4
0,3
0,2
0,2
0,1 0,1
0,0 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
fej írás
dobások száma
A ábrázolás megoldható a Graph program segít-

Az
sségével is.
F E L A DAT
1. Ábrázold vonaldiagramon az írások relatív gyakoriságának változását az előző példában!
2. Egy iskola menzáján 270-en ebédelnek. Ezen a héten 150-en választották az A menüt és 120-an a B menüt. Számold
ki a kétféle menü választásának relatív gyakoriságát százalékban, és ábrázold a kapott értékeket oszlopdiagramon és
kördiagramon is!
3. Egy iskola menzáján 270-en ebédelnek. Ezen a héten 90-en vá-

lasztották az A menüt, 135-en a B menüt és 45-en a C menüt.
Számold ki a háromféle menü választásának relatív gyakoriságát
százalékban, és ábrázold a kapott értékeket oszlopdiagramon és
kördiagramon is!
4. Foglaljuk táblázatba az oszlopdiagramon megjelenített adato-

kat! Egészítsük ki a táblázatot az érettségizők számának az előző
évhez viszonyított változását szemléltető mezőkkel!
120 000
érettségizettek száma
100 000 98 000

88 158 90 249 92 098 92 770
84 539
80 000 68 604
60 000
40 000
20 000
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 év
5. Egy iskolában öt 17 fős diákcsoport ugyanazt a témazáró dolgozatot írta matematikából. A diagramok az egyes
csoportok eredményét mutatják.
a) Készíts táblázatot az egyes csoportok érdemjegyeinek eloszlásáról (gyakoriságáról)!
b) Egészítsd ki a táblázatot az egyes csoportok átlagosztályzatával!
c) Készíts gyakorisági táblázatot a 85 tanuló osztályzatairól, és számítsd ki a témazáró dolgozatból elért átlagos
osztályzatot!
1. csoport 2. csoport
12 12
10 10
8 8
6 6
4 4
2 2
0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1
3. csoport 4. csoport 5. csoport
12 12 12
10 10 10
8 8 8
6 6 6
4 4 4
2 2 2
0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1 0 5 4 3 2 1
41 . l e c ke D I AG R A M O K 9
1. Egy osztály tanulói körében a testvérek száma a táblázat Testvérek száma 0 1 2 3

szerinti gyakorisággal fordul elő. Gyakoriság 7 11 5 2
a) Add meg a testvérek számának relatív gyakoriságát Relatív gyakoriság
százalékban! (A füzetedben dolgozz!)
b) Készíts oszlopdiagramot a relatív gyakoriságokról!
2. Egy iskola menzáján 240-en ebédelnek, és háromféle A menüt választók száma Relatív gyakorisága
menü közül választhatnak. A táblázat az egyes menüket „A” menü 0,55
választók relatív gyakoriságát mutatja. „B” menü 0,3
a) Számold ki, hányan választották az egyes menüket! „C” menü 0,15
(A füzetedben dolgozz!)
b) Ábrázold kördiagramon az egyes menüket választók gyakoriságát!
3. A kördiagram egy 5500 lakosú település lakosságának megoszlását mutatja.

a) Add meg a férfiak, a nők és a gyermekek százalékos eloszlását és létszámát! férfi
gyermek
b) Készíts sávdiagramot (lásd a 16. lecke bevezető feladatát az első kötet 58. oldalán) a lakos- 144°
nő
ság eloszlásáról! 118°
4. A következő táblázat azt mutatja, hogyan sikerült a legutóbbi matematika felmérő dolgozat egy gimnázium négy
kilencedikes osztályában:
Az osztály A dolgozatjegyek
A
hiányzók 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1
jele létszáma száma
gyakorisága relatív gyakorisága
A 28 9 7 4 1 1
B 24 0 0,083 0,5 0,333 0,083
C 22 3 4 10 2 0
D 31 1 4 8 14 1
a) Mi kerül a táblázat üres helyeire? A füzetedben dolgozz!

b) Ábrázold közös grafikonon más-más színnel a négy osztály jegyeinek relatív gyakoriságát!
c) Készíts táblázatot arról, hányan kaptak az egyes osztályokban legalább egyest, legalább kettest, legalább hár-
mast, legalább négyest, legalább ötöst! Számítsd ki a relatív gyakoriságokat is! Készíts grafikont!
RÁADÁS
A diagramok fő célja, hogy segítségükkel könnyen értelmezhető, áttekinthető formába rendezzük az adatokat. Szemléletes,
jó diagramot készíteni azonban sokszor nem is olyan egyszerű feladat.
1. Az adatok ábrázolásának egyik legnagyobb problémája a kiugró (a többi adathoz képest 1200
1000
1000
túl nagy vagy túl kicsi) értékek kezelése. Legyenek például az adataink: 1, 2, 1, 1000, 1.
800
600
Ha ezeket az adatokat oszlopdiagramon ábrázoljuk, akkor az 1000-es adat oszlopához ké- 400
pest a többi olyan kicsi, hogy nemhogy a köztük lévő különbségeket, de még magukat az 200
oszlopokat sem látjuk. 1 2 1 1
0
Ha akkora diagramot rajzolnánk, amelyiken már jól látható a kis adatok közti eltérés, akkor meg az 1000-es oszlop „lógna
ki” az ábrából.
Ennek a problémának egy lehetséges – bár nem túl elegáns – megoldása, hogy „meg-
1000
törjük” a diagramot:
Ezen a diagramon jól megférnek egymással az adatok, csakhogy a figyelmetlen szem- 2

lélőnek könnyen úgy tűnhet, hogy a negyedik oszlop csak kb. 4 egység magas. Ezért
1
különösen fontos, hogy a grafikon (és a függőleges tengely) megtörése nyilvánvaló és
feltűnő legyen. 0
2. Problémát okoz a másik véglet is, amikor az adatok közötti különbségek túl ki-
1000
csik. Az ilyen diagramokon minden oszlop egyformának tűnik, pont a lényeg 800
– a különbségek – nem láthatók. 600
400
Év 2004 2005 2006 2007 200
Munkanélküliek száma 996 998 1000 1009 0
2004 2005 2006 2007
„Városunkban a munkanélküliek száma
nem változott jelentősen az elmúlt években.”
Ezen a problémán sokan úgy próbálnak segíteni, hogy kivágják a diagram „te-
tejét”, azaz itt a függőleges tengely beosztása nem nulláról indul. Ez a megoldás
1010
viszont azért veszélyes, mert az eredmény könnyen megtévesztheti a felületes
1005
olvasót.
1000
995
2004 2005 2006 2007
„Városunkban a munkanélküliség az
elmúlt években drasztikusan növekedett”
3. Ügyelnünk kell arra is, hogy egy túlzsúfolt grafikonról semmit nem lehet érdemben leolvasni. Nem szabad tehát ren-
geteg adatot belezsúfolni egyetlen ábrába!
1000
800
600
400
200
0
Az ilyen diagramok értelmezhetetlenek. Ha túl sok adatunk van, meg kell próbálnunk csoportokba (ún. osztályokba)
sorolni őket.
4. Ma már a legegyszerűbb számítógépes adatkezelő programok is lehetőséget adnak látványos térbeli diagramok készí-
tésére. A térbeli perspektíva azonban furcsa optikai csalódásokhoz vezethet!
A két alábbi, henger alakú grafikon ugyanaz a kördiagram, de különböző szögekből nézve! Az értelmezés mégis tel-
jesen különböző.
„Piaci részesedésünk alig töredéke „Piaci részesedésünk körülbelül

a vezető cégek részesedésének” a többi cégével azonos arányú”
41 . l e c ke D I AG R A M O K 11
42 SZÁMSOKASÁGOK STATISZTIKAI
JELLEMZŐI
BEVEZETŐ
Egy munkahelyen 20-an dolgoznak és 5-féle fizetést kapnak. Az igazgató 300 ezer forintot, 5 főmunkatárs 250 ezret, 5 tiszt-
viselő 200 ezret, 6 adminisztrátor 120 ezret, 3 takarító 80 ezret keres havonta. Mit olvashatunk ki ezekből az adatokból?
Megoldás
A fizetések jegyzéke 20 adatot tartalmaz.
Ezek az adatok (ezer forintokban kifejezve) a következők:
300, 250, 250, 250, 250, 250, 200, 200, 200, 200, 200, 120, 120, 120, 120, 120, 120, 80, 80, 80.
Most fogyó sorrendben írtuk fel a számokat. 6

5
Legtöbbször a 120 fordul elő, ez a számsokaság módusza.
gyakoriság
4
A felsorolásban középen, a 9. és a 10. helyen 200 áll, ezeknek az átla- 3
2
ga szintén 200, ami a számsokaság mediánja.
1
A fizetéseket gyakorisági grafikonon (diagramon) is ábrázolhatjuk. 0
A legmagasabb oszlop a 120-hoz tartozik, a legalacsonyabb a 300-hoz. 80 120 200 250 300
ezer Ft
A számsokaság terjedelme a legnagyobb és a legkisebb szám különbsége: 300 – 80 = 220.
A terjedelem a grafikon vízszintes tengelyén olvasható le.
Számítsuk ki a fizetések átlagát! Az átlagot úgy kapjuk meg, hogy a 20 szám összegét elosztjuk 20-szal. A 20 szám összege
3510, a 20 szám átlaga ezért: 3510 : 20 = 175,5.
A 20 dolgozó fizetésének átlaga 175 500 forint. 11-en ennél többet keresnek, 9-en ennél kevesebbet.
Az átlagtól kevéssel tér el az 5 tisztviselő fizetése, de az igazgató és a takarítók fizetése nagyon messze van az átlagtól. Azt is
mondhatjuk, hogy nagy a fizetések szóródása.
ELMÉLET
Egy véges számsokaság legfőbb statisztikai jellemzői:
Leírása
Átlag a sokaság elemeinek az összegét elosztjuk az elemek számával
Módusz a legtöbbször előforduló elem
Medián a nagyság szerinti felsorolásban középen álló szám, vagy a középen álló két szám átlaga
Terjedelem a legnagyobb és a legkisebb szám különbsége
Egy számsokaságot gyakorisági táblázattal adunk meg. a) Mik a számsokaság statisztikai jellemzői?
b) Készítsünk gyakorisági diagramot!
Számok 1 2 5 6 12 15 20 21 22
Gyakoriság 8 20 1 7 3 10 2 10 4
Megoldás b) A diagramot így készítjük: a vízszintes tengelyen a szá-
a) A gyakoriságok összege 65, tehát ez a számsokaság 65 mokat jelöljük, a függőlegesen a gyakoriságokat.
számból áll.
gyakoriságok
Ha ezt a 65 számot növekvő sorrendbe írjuk, akkor a 25
33. szám lesz középen, ez a számsokaság mediánja. Me- 20
lyik szám most a medián? 15
Az 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 2, 2, …, 2, 5, 6, 6, 6 számok van- 10
nak a medián előtt (32 szám). Mivel hétszer fordul elő 5

0
a 6, ezért a középső szám is 6 lesz, vagyis ez a medián. 1 2 5 6 12 15 20 21 22
A számsokaság módusza 2, mert a 2 fordul elő a leg- számok
többször, a számsokaság terjedelme: 22 – 1 = 21.

Az átlag kiszámítása: A megoldáshoz használhatunk táblázatkezelő
a 65 szám összege: 8 · 1 + 20 · 2 + 1 · 5 + 7 · 6 + pprogramot is (diagram megjelenítése, átlag kiszá-
+ 3 · 12 + 10 · 15 + 2 · 20 + 10 · 21 + 4 · 22 = 619. mítása).
A 65 szám átlaga: 619 : 65 ≈ 9,52.
ELMÉLET
Az átlag meghatározásához a számok súlyozott számtani középét számítottuk ki. A számokat megszoroztuk a gyako-
riságukkal, ezeknek a szorzatoknak az összegét elosztottuk a gyakoriságok összegével.
F E L A DAT
1. Add meg a következő számsokaságok főbb statisz- 3. Tizenegy tanuló olyan tesztdolgozatot írt, amely-
tikai jellemzőit! ben 100 pontot lehetett elérni.
a) 2, 2, 4, 9, 12, 3, 4, 2, 9, 3, 2, 9, 9, 5, 8, 9, 3, 5, 9, 4 A tanulók elért pontszámai: 100; 100; 100; 63; 62;
b) 20, 20, 40, 90, 120, 30, 40, 20, 90, 30, 20, 90, 90, 60; 12; 12; 6; 2; 0.
50, 80, 90, 30, 50, 90, 40 a) Add meg az elért pontszámok főbb statisztikai
c) 120, 320, 504, 900, 120, 320, 442, 600, 900, 120, jellemzőit!
320, 440, 504, 900, 120 b) A csoportban az a vélemény van többségben,
hogy nehéz volt a teszt. Tudsz-e érvelni a több-
2. Egy általános iskolában 8 osztály van. Az osztály- ség véleménye mellett a statisztikai mutatókra
létszámokat a táblázat mutatja: támaszkodva?
Osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 4. Röviden elemezd, hogyan változik az év során a le-

vegő virágportartalma (mennyiség, tartam, idő-
Létszám 26 24 21 25 16 15 17 16
pont, együttes előfordulás stb.)!
A levegő virágportartalma
a) Mennyi az átlagos osztálylétszám (5 év átlaga) fák
A) az alsó tagozatban; füvek
üröm
B) a felső tagozatban; parlagfű
C) az iskolában?
b) Mennyi a nyolc osztálylétszám mediánja és ter-
jedelme?
II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.
hónapok
4 2 . l e c ke S Z Á M S O K A S Á G O K S TAT I S Z T I K A I J E L L E M Z Ő I 13
1. Egy szabálytalan dobókockát egymás után 120- 3. A kördiagram a 2007/2008-ban óvodai nevelés-
szor feldobtunk, a dobott számokat pedig sorban ben, illetve iskolai oktatásban részesülők eloszlását
feljegyeztük: szemlélteti.
Pontszám 1 2 3 4 5 6 óvoda
felsőoktatás
Gyakoriság 21 18 4 45 22 10
65° 53°
a) Mennyi a dobott pontok átlaga? 86° 133°
középiskola
b) Mennyi a 120 számból álló számsokaság módu-
sza, mediánja, terjedelme? szakiskola
általános iskola
c) Egészítsd ki a táblázatot a pontszámok relatív
a) Készíts táblázatot az egyes nevelési-oktatási faj-
gyakoriságával!
tákban részesülők eloszlásáról! Az arányokat
d) Készítsd el a pontszámok relatív gyakorisági
százalékban add meg!
diagramját a táblázat alapján!
b) Egészítsd ki a táblázatot az egyes nevelési-okta-
e) Melyik pontszám lehet a kockán a hármassal
tási fajtákban részesülők számával, ha az össz-
szemben? Miért?
létszám 2,2 millió fő!
2. 2000 januárjában az egyik meteorológiai megfigye-

lőhelyen a táblázat szerinti napi középhőmérsékle-
teket mérték.
Napi Napi Napi
Nap középhő- Nap középhő- Nap középhő-
mérséklet mérséklet mérséklet
1. –7 12. –1 22. –4
2. –5 13. –5 23. –4
3. –2 14. –3 24. –5
4. –2 15. –1 25. –7
5. –1 16. –2 26. –4
6. –4 17. 0 27. 1
7. –3 18. 2 28. 0
8. –2 19. 1 29. 1
9. –2 20. 0 30. 5
10. –1 21. 1 31. 7
11. 1
a) Melyik napon volt a leghidegebb, illetve a leg-

melegebb a napi középhőmérsékletek alapján
ítélve?
b) Add meg a napi középhőmérsékletek módu-
szát, terjedelmét és átlagát!
c) Milyen módon mérnéd a „napi középhőmér-
sékletet”?
RÁADÁS
Export
Az alábbi diagramok Zedország exportjáról szolgálnak adatokkal. Zedországban zed a pénznem.
Zedország teljes évi exportja Zedország exportjának

millió zedben kifejezve, 1996–2000 megoszlása 2000-ben
45 42,6 egyéb
40 37,9 pamutszövet 21%
26%
35
30 27,1
25,4
25
20,4
20 gyapjú hús
15 5% 14%
10 dohány
5 7% tea
0 5%
gyümölcslé
1996 1997 1998 1999 2000 év 9% rizs
13%
a) Mennyi volt Zedország exportjának összértéke (millió zedben) 1998-ban?

b) Milyen értékben exportált gyümölcslevet Zedország 2000-ben?
A) 1,8 millió zed.
B) 2,3 millió zed.
C) 2,4 millió zed.
D) 3,4 millió zed.
E) 3,8 millió zed.
4 2 . l e c ke S Z Á M S O K A S Á G O K S TAT I S Z T I K A I J E L L E M Z Ő I 15
43 OSZTÁLYBA SOROLÁS,
ÁTLAGOK ÁTLAGA
BEVEZETŐ
A táblázatban ezresekre kerekítve megadták egy város lakóinak életkor és nem szerinti megoszlását. A város legidősebb
embere 93 éves.
Életkor 0–9 10–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–93

Nők (ezer fő) 7 9 10 10 12 11 10 12
Férfiak (ezer fő) 8 10 11 10 10 8 7 7
a) Hány nő és hány férfi él ebben a városban?

b) Készítsünk az adatok alapján oszlopdiagramot!
c) Számítsuk ki a város lakosai életkorának átlagát!
A táblázat életkoruk szerint nyolc osztályba sorolta a város lakosait. Az első osztály határai a 0 és a 9, a második osztály
határai a 10 és a 19, végül a nyolcadik osztály határai a 70 és a város legidősebb lakosának életkora, azaz 93.
(A hivatalos felmérésekben az ilyen típusú osztályba sorolás úgy történik, hogy – például – 9 éves az, akinek a felmérés évében van a tizedik születés-
napja, 25 éves az, akinek a felmérés évében van a 26. születésnapja és így tovább.)
Megoldás
a) A nők száma 7 + 9 + 10 + … + 12 = 81 ezer, a férfiaké 8 + 10 + 11 + … + 7 = 71 ezer.
b) A diagram vízszintes tengelyén az osztályokat, függőleges tengelyén az adott osztályba tartozó lakosok számát tüntetjük fel.
ezer fő
12 nők
10 férfiak
0
0–9 10–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–93
életkor (év)
c) Az átlag kiszámításánál gyakran használt (közelítő) módszer az, hogy az egyes emberek valódi életkora helyett osztály-
közepekkel számolunk. Az osztályközép az adott osztály két határának a számtani közepe.
Az átlag kiszámításához tehát ezt a gyakorisági táblázatot használjuk:
Életkor 4,5 14,5 24,5 34,5 44,5 54,5 64,5 81,5

Lakosok száma (ezer fő) 15 19 21 20 22 19 17 19
Az életkorok súlyozott számtani közepe:

4,5 ⋅ 15 + 14,5 ⋅ 19 + 24,5 ⋅ 21 + 34,5 ⋅ 20 + 44,5 ⋅ 22 + 54,5 ⋅ 19 + 64,5 ⋅17 + 81,5 ⋅ 19 6207
= ≈ 40,8 (év).
15 + 19 + 21 + 20 + 22 + 19 + 17 + 19 152
A város lakosai életkorának átlaga tehát körülbelül 41 év.
Megjegyzések
1. Feladatunkban egy város lakosságát osztályokba sorolták. Vegyük észre: minden lakos benne van az egyik osztályban,
de egyik lakos sincs benne két különböző osztályban!
2. Az osztályba sorolt adatok átlagának kiszámítása természetesen nem feltétlenül adja ugyanazt, mintha minden egyes
ember életkorát megkérdeztük volna, majd a 152 ezer szám összegét elosztottuk volna 152 ezerrel.
A statisztika olykor megelégszik a kevésbé pontos értékekkel is, főleg ha
– a pontos értékek meghatározása túlságosan időigényes (például azért, mert a 152 ezer számot be kell gépelni a számí-
tógépbe), vagy
– túl sokba kerül, és nem „térül meg” a pontossággal nyert többletinformáció.
F E L A DAT
1. Egy gyűjtő rendezte a bélyeggyűjteményét, és köz- b) Készíts oszlopdiagramot a bélyegek értékéről!

ben feljegyezte, milyen értékű bélyegei vannak. c) Mennyit ér a bélyeggyűjtemény a gyűjtő sze-
Az alábbi táblázatot készítette el. rint, ha az általa létrehozott osztályok osztály-
közepével számol? (Az osztályközép most is az
Érték (Ft) 500–1000 1000–1500 1500–2500 2500–5000
osztály két határának számtani közepe.)
Darab 42 47 36 7
d) Kiszámította a bélyegek értékének átlagát.
Az 1000 Ft értékű bélyegeket a második, az 1500 Van-e olyan bélyeg a gyűjteményében, amely-
Ft értékűeket a harmadik, a 2500 Ft értékűeket a nek pontosan ennyi az értéke?
negyedik osztályba sorolta.
a) Hány bélyegből áll a gyűjtemény?
5+7+2+3+4
Bencének az egyik házi feladatában ki kellett számítania az Ki kellett volna számolnia az tört értékét,
5
5, 7, 2, 3, 4 számok átlagát. Bence jó fejszámoló, ezért így 21
„gyorsította meg” a megoldást: ami = 4,2.
5
5+7 5+7 2+3+4
Az 5 és a 7 átlaga 6 (mert = 6), a 2, 3, 4 számok átlaga Ehelyett Bence ezt számolta ki: + : 2.
2 2 3
2+3+4
pedig 3 (mert = 3). Tehát az 5, 7, 2, 3, 4 számok Ezt közös nevezőre hozás után így írhatjuk:
3 3 ⋅ 5 + 3 ⋅ 7 + 2 ⋅ 2 + 2 ⋅ 3 + 2 ⋅ 4 54 9
6+3 = = = 4,5,
átlaga 4,5 (mert a 6 és a 3 átlaga = 4,5). 12 12 2
2
Az iskolában meglepődve tapasztalta, hogy másoknak nem 5+7+2+3+4
és ez nem egyenlő az törttel.
ugyanez „jött ki”. Jó-e Bence „gyors módszere”? 5
Bence az öt szám átlaga helyett az öt számból képzett két
csoport átlagának átlagát számította ki, így hibás ered-
Megoldás
ményt kapott.
Bence gyors munkája sajnos hibás volt.
Az „átlagok átlaga” tehát ebben az esetben nem egyenlő
az eredeti átlaggal.
4 3 . l e c ke O S Z T Á LY B A S O RO L Á S , Á T L AG O K Á T L AG A 17
F E L A DAT
2. Bence arra gondolt, biztosan csak azért kapott hibás eredményt, mert rosszul csoportosította a számokat. Ezért
megvizsgált más csoportosításokat is. Mindegyik esetben kiszámította a csoportok átlagának átlagát, abban re-
ménykedve, hogy valamelyik éppen 4,2 lesz. Talált-e ilyet?
a) Egyik csoport: 5, 3; másik csoport: 7, 2, 4.
b) Egyik csoport: 5, 2; másik csoport: 7, 3, 4.
c) Egyik csoport: 5, 7, 3; másik csoport: 2, 4.
d) Egyik csoport: 5, 7; másik csoport: 2, 4; harmadik csoport: 3.
e) Vizsgálj meg más csoportosításokat is!
Bence nem adta fel a próbálkozást, és keresett olyan példát, amelyben az ő gyors módszere helyes eredmény-
5+7+2+3+4+9
re vezetett. Talált is ilyet: az 5, 7, 2, 3, 4, 9 számok esetén például a hat szám átlaga = 5;
6
14 16
az 5, 7, 2 számok átlaga ; a 3, 4, 9 számok átlaga .
3 3
14 16 30
E két átlag átlaga pedig: + :2 = : 2 = 10 : 2 = 5.
3 3 3
Keress más csoportosításokat is az 5, 7, 2, 3, 4, 9 számokhoz, amelyek esetén működik Bence „gyors módszere”, és
olyanokat is, amelyekben továbbra is rossz eredményre vezet!
Mit tapasztalsz?
3. Egy utánpótlás focicsapatban minden gyerek új edzőcipőt kap. A méretek:
Méret 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38
Gyakoriság 5 7 4 9 2 10 8 3 7 12 8 5 11 13 5
a) Van-e értelme osztályokba sorolni a cipőket, és az osztályközepek szerint vásárolni?

b) Mennyi a cipőméretek átlaga?
c) Jó-e valamire, ha tudjuk a cipőméretek átlagát?
1. A minőségellenőr gyártósorról lekerült, kész izzók ma elérte volna az 1200 órát.

élettartamát vizsgálta. Mérési eredményeit táblá- a) Hány izzót vizsgált meg a minőségellenőr?
zatban rögzítette. A véletlenszerűen kiválasztott b) Készíts gyakorisági diagramot a táblázathoz!
és megvizsgált izzók osztályba sorolásakor az első c) Egészítsd ki a táblázatot a relatív gyakoriságok-
osztályba azok kerültek, amelyeknek az élettartama kal! A vizsgált izzók hány százaléka felelt meg
elérte a 950 órát, de az 1000 órát már nem. A má- a „legalább 1000 órás üzemidő” követelmény-
sodik osztályba azok az izzók kerültek, amelyeknek nek?
az élettartama elérte az 1000 órát, de az 1050 órát d) Számítsd ki az izzók élettartamának átlagát az
már nem és így tovább. osztályközepek segítségével!
950– 1000– 1050– 1100– 1150–
2.
Élettartam
1000 1050 1100 1150 1200 Egy kisvállalatnál hatan dolgoznak. A havi bruttó
Gyakoriság 28 40 61 45 26 bérek ezer forintban kifejezve: 150, 150, 160, 165,
180, 200.
A megvizsgált izzók mindegyike legalább 950 órát
a) Add meg a bruttó bérek terjedelmét, móduszát,
világított, és nem volt olyan, amelynek az élettarta-
mediánját és átlagát!
b) Csoportosítsd a béreket (legalább 2, legfeljebb
5 csoportba) úgy, hogy a csoportok átlagának
átlaga egyenlő legyen a bérek átlagával! Leg-
alább két különböző csoportosítást adj meg!
c) Csoportosítsd a béreket (legalább 2, legfeljebb
5 csoportba) úgy, hogy a csoportok átlagának
átlaga ne legyen egyenlő a bérek átlagával! Leg-
alább két különböző csoportosítást adj meg!
3. Figyeld meg a következő gondolatmenetet!

„Alig van olyan matematikadolgozat, amely ese-
tén az osztályátlag nem 3. A legtöbbször ugyanis
van közöttük ötös, négyes, hármas, kettes és egyes
is. Az ötös osztályzatok átlaga nyilván 5, a né-
gyes osztályzatok átlaga nyilván 4, a hármasoké
3, a ketteseké 2, az egyeseké pedig 1. Ennek az öt
számnak az átlaga adja az osztályátlagot, ami tehát
5 + 4 + 3 + 2 + 1 = 15 = 3 . a) Mennyi a 25 adat módusza és mediánja?
5 5 b) Végezd el a 25 adat osztályba sorolását! Leg-
Helyesnek találod-e az átlagszámítás ilyen módját? alább 4, legfeljebb 6 osztályt alkoss!
Válaszod indokold! c) Számold ki az osztályközepek segítségével a test-
magasságok átlagát, majd számítsd ki a 25 szám
4. Egy osztály 25 tanulójának testmagassága cm-ben átlagát is! Hasonlítsd össze a két számot!
mérve a következő: 151, 156, 158, 158, 164, 164,
164, 164, 164, 166, 166, 168, 168, 168, 170, 170, A házi feladat elkészítéséhez, ellenőrzéséhez
171, 171, 171, 171, 172, 173, 174, 176, 182. táblázatkezelő programot is használhatsz.
tá
RÁADÁS
Keress példát olyan tíz elemből álló adatsokaságra, amelyet ki lehet egészíteni egy újabb elemmel az alábbi módon:
a) a módusz nem változik, de az átlag igen; c) a medián nem változik, de az átlag igen;
b) az átlag nem változik, de a módusz igen; d) az átlag nem változik, de a medián igen?
4 3 . l e c ke O S Z T Á LY B A S O RO L Á S , Á T L AG O K Á T L AG A 19
44 VÁLTOZÁSOK ÁBRÁZOLÁSA
BEVEZETŐ
A minket körülvevő világ állandóan mozgásban van, folyamatosan változik. Válto-

zik az időjárás, a hőmérséklet a nap folyamán, de éves periódusokban is. Változik
a boltok kínálata, az árak, változnak az ismerőseink és mi magunk is. Természetesen
lehetetlen mindezt együttesen leírni, de bizonyos kiszemelt mennyiségek változását
könnyen nyomon követhetjük. Sokszor megkönnyíti a dolgunkat, ha grafikonon áb-
rázoljuk a folyamatot.
F E L A DAT
1. A tachográf (menetíró) olyan készülék, amely páig. Ott olyan hirtelen állt meg, hogy elestem.
mozgó járművek – elsősorban buszok, teherautók – A következő megállónál le is szálltam.”
sebességadatait jegyzi későbbi ellenőrzés céljából.
Az autóbusz-társaság bekérte a vezetőtől a busz ta-
chográfját, amely a kérdéses időtartamról a követ-
kező grafikont rögzítette:
sebesség (km/h)
80
70
60
50
40
30
Egy helyközi autóbuszjárat egyik utasa zúzódásos 20
sérüléssel jelentkezett a városi kórházban. Állítá- 10
sa szerint a busz hirtelen fékezett, ő pedig elesett. 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24

A közlekedési vállalatnál jegyzőkönyvet vettek fel idő (perc)
a panaszról, ebben az utas a következőképpen me-

a) Azonosítsd a grafikonon az út szakaszait a pa-
sélte el a történteket:
„A kövespusztai megálló után egy darabig még naszos utas beszámolója alapján!
úgy 70-nel mehettünk az országúton, aztán a vá- b) A beszámoló melyik részei igazak, és hol állított
ros szélén a busz 50-re lassított. 2-3 perc után valótlant az utas?
a piros lámpánál a vezető fékezett, aztán meg- c) Mi történt valójában azon a szakaszon, amellyel
állt. A lámpa elég hamar zöldre váltott, mehet- kapcsolatban nem mondott igazat az utas?
tünk tovább az alsóvárosi megállóig, ami kb. d) Tudjuk, hogy a busz a kövespusztai megállótól
negyedórányi út a kövespusztaitól számítva. Itt indulva általában 7-8 perc alatt éri el a város-
nem volt senki, így a vezető lassítás nélkül, 50- határt. Ezt figyelembe véve megszegte-e valahol
nel ment tovább, egészen a következő jelzőlám- a busz vezetője a sebességhatárokat? (Az autó-
buszok számára megengedett maximális sebes- b) Foglald táblázatba a benzinárakat! A növekedést
km km pozitív, a csökkenést negatív számokkal jelöld!
ség városban 50 , városon kívül 70 .)
h h A grafikon és a táblázat alapján válaszolj a kö-
vetkező kérdésekre!
2. A grafikon a 95-ös benzin árváltozásait mutatja egy
A) Mennyit csökkent a benzin ára
benzinkútnál a 2008-as év során.
a) január és december között;
Benzinár alakulása 2008-ban b) július és december között?
320
310 B) Mennyi volt január és július között
300 a) a legnagyobb;
290
b) a legkisebb;
forint/liter
280
270 c) az átlagos
260
250 havi növekedés?
240 C) Mennyi volt július és december között
230
220
a) a legnagyobb;
febr.
aug.
ápr.
máj.
szept.
jan.
márc.
júl.
okt.
nov.
jún.
dec.
b) a legkisebb;
c) az átlagos
a) Röviden írd le, mi történt a benzinárakkal az év havi csökkenés?
folyamán! Térj ki arra, hogy melyik időszakban D) Megállapítható-e a grafikon alapján, hogy
milyen irányú és mértékű a változás, mennyit mennyibe került egy liter benzin május
változott a benzin ára az egyes időszakokban, 17-én, illetve november 20-án?
illetve összesen!
ELMÉLET
A grafikonok készítéséhez a derékszögű koordináta-rendszert használjuk. Ismé- ordinátatengely

teljük át, mit tanultunk erről!
II. síknegyed I. síknegyed
Derékszögű koordináta-rendszert kapunk, ha két számegyenest úgy helyezünk
1
merőlegesen egymásra, hogy a 0 jelzésű pontjuk közös legyen. Ezt a közös pontot
origónak nevezzük. 0 1 abszcisszatengely
Rajzunkon a vízszintes számegyenes az első tengely (x tengely), a függőleges a máso- III. síknegyed IV. síknegyed
dik tengely (y tengely).
A két tengely a síkot négy negyedre vágja. Ezek számozását az ábra mutatja.
(2)
Ha egy síkban koordináta-rendszert veszünk fel, akkor e sík minden pontját egy B 4
rendezett számpárral (olyan számpárral, amelyben fontos a számok sorrendje is)
jellemezzük. 2 A
Például:
az ábránkon lévő A pontot a (3; 2) rendezett számpárral, a B pontot a (–2; 4) rende- –2 0 3 (1)
zett számpárral. A rendezett számpárok tagjait a pontok koordinátáinak nevezzük.
Az első koordinátát abszcisszának, a második koordinátát ordinátának, ebből adódóan az első tengelyt abszcisszatengely-
nek, a másodikat pedig ordinátatengelynek is nevezzük.
4 4 . l e c ke V Á LT O Z Á S O K Á B R Á Z O L Á S A 21
F E L A DAT
3. A grafikon egy versenyautó sebességének változá- D) Az autó sebességét nem lehet meghatározni
sát mutatja, amikor az egy 3 kilométeres vízszintes a grafikon alapján.
pálya második körét futja. d) Az alábbi ábrán öt különböző pálya rajza látha-
a) Megközelítőleg mekkora a távolság a startvo- tó. A korábban szereplő sebességgrafikon alap-
nal és a pálya leghosszabb egyenes szakaszának ján állapítsd meg, melyik pályán haladt a ver-
kezdőpontja között? senyautó!
A) 0,5 km C) 2,3 km
sebesség
B) 1,5 km D) 2,6 km 180 (km/h)
b) A pálya mely pontján mérték a legalacso- 160

140
nyabb sebességet a második körben?
120
A) a startvonalnál C) kb. 1,3 km-nél
100
B) kb. 0,8 km-nél D) a pálya felénél 80
c) Mit lehet mondani az autó sebességéről 60
a 2,6 km és a 2,8 km közötti szakaszon? 40
A) Az autó sebessége állandó. 20
0,5 1,5 2,5
B) Az autó sebessége csökken. 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0
C) Az autó sebessége növekszik. startvonal pályán megtett távolság (km)
Start
Start Start
Start
A B C
Start D
E
1. A két grafikon egy cég várható kiadásait és bevételeit szemlél- ezer Ft

teti a legyártott termékek számának függvényében. (A víz- 20
bevétel
szintes tengelyen 100 darab, a függőleges tengelyen ezer forint 18
egységek vannak.) 16
a) Mivel magyarázható, hogy kisszámú termék esetén a ki- 14 kiadás
adások felülmúlják a bevételeket? 12
b) Mi az a termékszám, aminél a cég nullszaldós, azaz a be- 10

8
vételek pont fedezik a kiadásokat?
6
c) Készíts olyan grafikont, amely a cég által termelt profitot
4
szemlélteti a legyártott termékek számának függvényé-
2
ben! (Veszteség esetén a profit negatív érték!)
0 2 4 6 8 10 12 14 100 darab
2. Egy üzletház parkolójában az első két óráért nem kell parkolási
díjat fizetni, utána viszont minden megkezdett óráért 100 forin-
tot számolnak fel., A maximális díj csak 400 forint lehet.
a) Készítsd el a táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki!
Parkolási idő (óra) 1 2 2,5 3 3,8 4,5 6
Parkolási díj (Ft) 0
b) Melyik grafikon mutatja helyesen a parkolásért fizetendő ösz-

szeget?
× 100 Ft × 100 Ft
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 óra 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 óra
c) Miért helytelen a másik grafikon? Milyen körülmények között lenne az a helyes?
3. A grafikon az acél világpiaci árának alakulását mutatja. Me-

× 100
lyik igaz, melyik hamis az alábbi állítások közül? Válaszodat 7
USA-dollár tonnánként
indokold! 6
a) 2005-ben az acél ára év végén alacsonyabb volt, mint év ele- 5
4
jén.
3
b) Az acél ára 2005-ben folyamatosan csökkent.
2
c) 2004-ben folyamatosan nőtt az acél ára. 1
d) 2003-ban volt a legalacsonyabb az acél ára a vizsgált négy 0
2003 2004 2005 2006
évben.
e) Az acél tonnánkénti ára mindvégig 500 USA-dollár fölött volt a vizsgált években.
f) A 2004-es év nagyobbik részében az acél tonnánkénti ára 500 USA-dollár fölött volt.
4.
P
Az ábrán egy üzletközpont parkolójában fizetendő díjak lát-
hatók.
a) Mennyi a parkolásért fizetendő összeg, ha a parkolási idő
A) 45 perc;
Parkolási idő Parkolási díj
B) 2,5 óra;
0–1. óra Ingyenes
C) 4 óra 20 perc;
2. óra 200 Ft
D) 8 és fél óra?
3. óra 200 Ft
b) Jelenítsd meg grafikonon a parkolásért fizetendő összeget
4. óra 250 Ft
a parkolási idő függvényében!
5. óra 300 Ft
c) Lehet-e a (megszakítás nélküli) parkolásért fizetendő ösz-
minden további óra 300 Ft
szeg 1000 forint?
d) Mennyi ideig parkolt (megszakítás nélkül) a jármű, ha
a parkolásáért 1550 forintot kellett fizetni?
4 4 . l e c ke V Á LT O Z Á S O K Á B R Á Z O L Á S A 23
Ráadás
GRAFIKONOK A MINDENNAPOKBAN
CSOPORTMUNKA
1. Egy felmérésben 1500-1500 véletlenszerűen kiválasztott 10 és 70 év közötti férfi és nő alvással töltött óráinak számát
vizsgálták az életkoruk függvényében. Az eredményeket átlagolták, és így a következő grafikont kapták:
a) Az alábbi állítások közül melyik mennyire
pontosan írja le a grafikonon látható jelen- alvással töltött idő naponta (óra)
10,5
séget?
– A nők többet alszanak, mint a férfiak. 10
– A nők kb. 60 éves korukig több órát töl-
tenek naponta alvással, mint a hasonló 9,5
korú férfiak. 9
– A fiatal férfiak általában kevesebbet al- fériak
szanak, mint a hasonló korú nők. 8,5
– Az idősebb férfiak kevesebbet alszanak, 8

nők
mint a fiatalok.
b) Magyarázd meg, hogyan jelentkezik a gra- 7,5
fikonon az a tény, hogy 40 és 60 éves koruk életkor (év)
között a férfiak nagyjából ugyanannyi időt 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70

töltenek naponta alvással!
c) Mivel tudnád alátámasztani a következő állítás igazságát? „A nők alvással töltött óráinak száma 10–15 éves koruk-
ban jóval erőteljesebben csökken, mint 20–25 éves korban.”
2. Magyarországon a személyi jövedelemadó

2004
mértéke 2011 előtt az éves jövedelem nagy-
0–800 000 Ft 18%
ságától függően ún. többkulcsos rendszerben
800 001–1 500 000 Ft 144 000 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 26%-a
változott. Ez azt jelenti, hogy magasabb jöve-
1 500 001 Ft-tól 326 000 Ft és a 1 500 000 Ft-on felüli rész 38%-a
delmek esetén az adóalap egyre nagyobb és
nagyobb százalékát kellett adóként megfizetni. 2005
Az adókulcsok szerkezetét 2005-ben módosí-
0–1 500 000 Ft 18%
tották jelentősen, ekkor tértek át a korábbi há-
1 500 001 Ft-tól 270 000 Ft és a 1 500 000 Ft-on felüli rész 38%-a
rom jövedelmi sávról kettőre.
a) 2005 elején Arany apuka így beszélgetett egy barátjával:
Arany apuka: „Én jól jártam ezzel a váltással. Évente 1 200 000 forintot keresek, eddig 26%-ot adóztam, most majd
csak 18-at fogok, a 8% ennél a fizetésnél 96 000 Ft megtakarítás.”
A barátja: „Én bezzeg jól megjártam! 2004-ben 1 460 000-et kerestem egy évben, 2005-ben 1 520 000-et, ezzel
pont átkerültem a 38%-os sávba. Mire levonják az adót, kevesebb marad, mintha nem is emeltek
volna.”
Valójában egyiküknek sincs igaza. Számítsd ki, kinek mennyi adót kellett fizetnie 2004-ben, és mennyit 2005-ben!
b) Ábrázold grafikonon az egyes években a fizetendő adó mennyiségét az éves jövedelem függvényében! Hogyan
olvasható le a grafikonról, hogy kik jártak jól a változással?
c) Magyarázd meg a grafikon alapján, miért nem lehetséges az, hogy valakinek 2005-ben több adót kelljen fizetnie,
mint 2004-ben, miközben a jövedelme változatlan maradt!
d) Mekkora az az éves adóalap, amelynél a változás a legnagyobb különbséget okozta?
3. A grafikon egy bizonyos árufajta egységára és az áru iránti kereslet közötti kapcsolatot szemlélteti.
egységár
0 mennyiség (kereslet)
Melyik kijelentés igaz, és melyik hamis? Indokold a válaszaidat!

a) Ha nő a termék ára, akkor csökken az áru iránti kereslet.
b) Nagyobb kereslethez alacsonyabb ár tartozik.
c) A grafikonon ábrázolt esetben az áru ára és a kereslet egyenesen arányos.
d) A grafikonon ábrázolt esetben az áru ára és a kereslet fordítottan arányos.
e) Ha az áru ára növekszik a piacon, akkor a fogyasztók kevesebbet vesznek ebből a termékből.
1. A grafikon egy bizonyos árufajta egységára és az 2. Egy alapanyagot gyártó cég a gyártás során felme-
áru piaci kínálata közötti kapcsolatot szemlélteti. rülő költségeket a gyártott mennyiség függvényé-
ben vizsgálja. Az eredményt grafikonon ábrázolják.
egységár
millió forint
7
6
5
4 összköltség
3
2
0 mennyiség (kínálat)
1 egyéb költség
előállítási költség
Melyik kijelentés igaz, és melyik hamis? Indokold 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
a válaszaidat! mennyiség (ezer kg)
a) Ha nő a termék ára, akkor nő az áru piacon fel-

a) Hogyan változik az előállítási költség az előállí-
kínált mennyisége.
tott mennyiség növekedésével?
b) Alacsonyabb árhoz nagyobb kínálat tartozik.
b) Hogyan változik az egyéb költség az előállított
c) A grafikonon ábrázolt esetben az áru ára és
mennyiség növekedésével?
a kínálat egyenesen arányos.
c) Mekkora előállított mennyiség esetén a legala-
d) A grafikonon ábrázolt esetben az áru ára és
csonyabb az összköltség, és mennyi ez? Mennyi
a kínálat fordítottan arányos.
ebben az esetben az előállítási költség, és meny-
e) Ha az áruért a fogyasztók magasabb árat is haj-
nyi az egyéb költség?
landóak fizetni, akkor a piacon nő a kínálat az
d) Mekkora gyártott mennyiség esetén lesz 4 millió
adott áruból.
forint az összköltség? Miből tevődik ez össze?
Ráadás G R A F I KO N O K A M I N D E N N A P O K B A N 25
45 A FÜGGVÉNY FOGALMA
BEVEZETŐ
Rajzoljunk be a koordináta-rendszer síkjába 10 olyan pontot, amelynek

a) a második koordinátája 3-mal nagyobb az elsőnél;
b) a második koordinátája az első koordináta abszolút értéke.
Válasszuk első koordinátának a –5, –4, –3, –2, –1, 0, 1, 2, 3, 4 számo- y

kat! Töltsük ki a táblázatokat! 7
a) 6
Első koordináta (x) –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4
Második koordináta (y) –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 7 5
Az alsó sorban lévő számok mind 3-mal nagyobbak a felettük lévő 3

számnál. 2
A megrajzolt 10 pont egy egyenesre esik. Ha a pontok első koor- 1
dinátáját x-szel, a második koordinátáját y-nal jelöljük, akkor itt
minden pontnál: y = x + 3. –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
Azt is szoktuk mondani, hogy a táblázat felső számaihoz az alattuk –1
lévő számokat rendeljük hozzá. Ennek a jelölése: –2

x x + 3.
b) Első koordináta (x) –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 y

6
Második koordináta (y) 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4
5
A felső sorban lévő számok alá az abszolút értéküket írtuk. 4
Az ábrán a 10 pont nem esik egy egyenesre. Ha a pontok első koor- 3
dinátáját x-szel, a második koordinátáját y-nal jelöljük, akkor itt
2
minden pontnál y = | x |.
1
Azt is szoktuk mondani, hogy a táblázat felső számaihoz az alattuk
lévő számokat rendeljük hozzá. Ennek a jelölése: x  | x |.
–5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
–1
–2
ELMÉLET
Definíció: Adott két nem üres halmaz, A és B. Ha A halmaz értelmezési tartomány
minden eleméhez hozzárendeljük a B halmaz pontosan egy képhalmaz
elemét, akkor ezt a hozzárendelést függvénynek nevezzük. értékkészlet

Az A halmaz a függvény értelmezési tartománya, a B hal-
maz a függvény képhalmaza. A B halmaz azon elemeinek
halmazát, melyeket hozzárendeltük valamely értelmezési tar-
tománybeli elemhez, a függvény értékkészletének nevezzük.
A függvényeket gyakran egy-egy betűvel jelöljük.
Egy f -fel jelölt függvény értelmezési tartományának a jele: Df , értékkészletének a jele: Rf .
Ha egy f -fel jelölt függvény esetében x ∈ Df , akkor az x-hez hozzárendelt elemet a függvény x helyhez tartozó helyette-
sítési értékének nevezzük, és így jelöljük: f (x).
A függvény meghatározásakor meg kell adni az értelmezési tartományát, képhalmazát, és valamilyen formában a hoz-
zárendelést is. Sokszor ezt úgy tesszük, hogy megadjuk a hozzárendelés szabályát.
Például: Amikor minden egész számhoz az abszolút értékét rendeljük, ezt így írhatjuk:
f : Z " R; x 7 x vagy f : Z " R; f ^ x h = x
1. A halmazábra egy osztályzenekar összetételét mutatja.

gitár
a) Mit olvashatunk le az ábráról?
b) Hogyan változna a hozzárendelés, ha Kati zongorázni is dob
zongora
tudna?
c) Hogyan változna a hozzárendelés, ha Béla nem játszana az Kati
együttesben?
Lajos Béla
Megoldás Andi
a) Az ábrán egy függvényt adtunk meg. Jelöljük f -fel! Most
D f = {Kati, Lajos, Béla, Andi}, R f = {zongora, gitár, dob}.
A nyilak azt mutatják, hogy Andi zongorázik, Kati és Béla gitározik, Lajos pedig dobol.
A kapcsolatokat táblázattal is szemléltethetjük:
Kati Lajos Béla Andi

gitár dob gitár zongora
Helyettesítési értékekkel leírva: f (Kati) = gitár; f (Lajos) = dob; f (Béla) = gitár; f (Andi) = zongora.
Itt a függvényt megadhatjuk szavakkal, halmazábrával, a helyettesítési értékekkel vagy táblázattal is. Grafikont termé-
szetesen nem készíthetünk, mert nem számokról van szó.
b) Ebben az esetben nem beszélhetünk függvényről, mert Katihoz két értéket (gitár, zongora) rendelünk. A függvény min-
den esetben egyértelmű hozzárendelés, azaz egy értelmezési tartománybeli elemhez egyetlen képhalmazbeli elem tartoz-
hat.
c) Azért érdekes ez az eset, mert ekkor minden hangszerről el tudjuk dönteni, hogy ki játszik rajta. Visszafelé is egyértelmű
a kapcsolat, azaz függvény lenne az a hozzárendelés is, ha a hangszerhez rendeljük hozzá, hogy ki játszik rajta.
2. Egy függvény minden

a) egész számhoz; b) valós számhoz
a nála 3-mal kisebb szám abszolút értékét rendeli hozzá.
Mi az értelmezési tartományuk és értékkészletük?
Add meg a hozzárendelési szabályukat!
Ábrázold a függvényeket koordináta-rendszerben!
Megoldás
a) Df = Z; Rf = N; x 7 x - 3
b) Dg = R; Rg = R0+ (így jelöljük a nemnegatív valós számokat); x 7 x - 3
4 5 . l e c ke A F Ü G GV É N Y F O G A L M A 27
Az első f függvény helyettesítési értéke például a 3 helyen f ^ 5 h = 5 - 3 = 2 . y
A második függvény helyettesítési értéke például a -2,4 helyen
g ^- 2, 4h = - 2, 4 - 3 = 5, 4 .
Az f függvény pontjait a piros pontok, a g függvény pontjait a zöld grafikon adja.
2
0 2 x
ELMÉLET
Megállapodás
Ha egy függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza (R), azt nem kötelező kiírni. Ha tehát egy függvény
megadásakor csak a hozzárendelési szabályt látjuk, akkor ennek a függvénynek az értelmezési tartománya R.
F E L A DAT
1. Táblázatba foglaljuk, mennyibe kerül 1 kg, 2 kg, b) y

3 kg, 4 kg, 5 kg, 6 kg, 7 kg, 8 kg, 9 kg, 10 kg savanyú 2
káposzta: 1
Tömeg (kg) 1 2 3 4 5
Ár (forint) 390 –2 –1 0 1 2 3 4 x
–1
Tömeg (kg) 6 7 8 9 10
Ár (forint) –2
a) Készítsd el a táblázatot a füzetedben, és töltsd ki! c) y

b) Ezzel a táblázattal megadtunk egy függvényt. 4
Mi ennek az értelmezési tartománya, mi az ér- 3
tékkészlete? 2
c) Készíts a táblázat alapján grafikont!
1
2. Mit olvashatsz le a grafikonokról? –2 –1 0 1 2 3 4 5 x

a) y
4
3
3. Folytasd az előző feladatot!
a) Melyik függvénynek mi az értelmezési tarto-
2 mánya?
1 b) Melyik függvénynek mi az értékkészlete?
c) Melyik függvénynek lehet képhalmaza a pozitív
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 x számok halmaza?
–1
d) Melyik függvénynek lehet képhalmaza az egész
–2
számok halmaza?
–3 e) Készíts táblázatot és halmazábrát a b) grafikon
alapján!
1. Add meg táblázattal is mindkét függvényt! 4. A g-vel jelölt függvény értelmezési tartománya
y a Dg = {4; 2; 0; –4; –6} halmaz, hozzárendelési sza-
x
2 bálya: x 3 − .
2
1 a) Töltsd ki a táblázatot a füzetedben!
Értelmezési tartomány 4 2 0 –4 –6
–5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x
–1 Helyettesítési érték 3
Megfelelő pont a koordináta-
–2 rendszerben
b) Rajzold meg a függvény grafikonját!

c) Add meg az Rg halmazt!
y
5.
2
András és Bence kedvenc szabadidős elfoglaltsága
1 a zenehallgatás, Réka a számítógépes játékokkal
szeret legjobban játszani, Nóra könyveket olvas,
–5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x
Erzsi pedig úszni szeret.
–1
Ábrázold halmazábrával azt a függvényt, amely
–2 mindenkihez a kedvenc szabadidős elfoglaltságát
rendeli hozzá! Add meg a függvényt táblázattal is!
2. Az f -fel jelölt függvény grafikonja 5 pontból áll. A

pontok: (–4; 1), (5; 1), (0; –1), (1; 0), (–2; 1). 6. Kerékpárral állandó sebességgel tekersz.
a) Töltsd ki a táblázatot arról, mekkora időre van
a) Rajzold meg a függvény grafikonját!
szükséged az egyes távolságok megtételéhez!
b) Add meg a D f és az R f halmazt!
A füzetedben dolgozz!
c) Mennyi f (5), és mennyi f (1)?
d) Melyik helyhez tartozik az 1, és melyikhez a –1 Távolság (m) 100 150 250 350 400 500
helyettesítési érték? Idő (s) 70
b) Ezzel a táblázattal megadtunk egy függvényt.

3. Foglald táblázatba, hány különböző módon lehet Mi ennek az értelmezési tartománya, mi az ér-
sorba állítani x tanulót, ha x ∈ {1; 2; 3; 4; 5; 6}! tékkészlete?
Mi az értékkészlete a táblázattal megadott függ- c) Készíts a táblázat alapján grafikont!
vénynek?
RÁADÁS
Az A halmaznak 8 eleme van, a B halmaznak 6. Hány különbö-

ző függvény készíthető, amelynek
a) értelmezési tartománya A, képhalmaza B;
b) értelmezési tartománya B, képhalmaza A?
4 5 . l e c ke A F Ü G GV É N Y F O G A L M A 29
46 KÉSZÍTSÜNK GRAFIKONT!
Egy hosszú és unalmas autóbuszos utazás során Gyula azt számolgatta, hogy mi- Km-tábla Megtett út (km) Idő (mp)
lyen gyorsan mehet a busz. Egyszerre figyelve az órája másodpercmutatóját és az út 85 0 0
mentén feltűnő kilométertáblákat felírogatta az összetartozó értékpárokat, és ebből 87 2 120
próbálta megállapítani a busz sebességét. Néhány kilométertáblánál elbambult, így 90 5 303
csak a következő adatokat jegyezte fel. 91 6 360
A táblázatból azt vette észre, hogy érdemes másodpercről percekre kerekíteni, ezzel 93 8 481
nem veszít semmit az amúgy is kétséges pontosságból. Az így nyert eredményeket
egy grafikonon ábrázolta. A pontok egy egyenesre esnek, ebből arra következtetett, hogy a busz egyenletes tempóban (állan-
dó sebességgel) haladt, az eltelt idő és a megtett út egyenes arányos.
a) Mi az összefüggés az eltelt idő és a megtett kilométerek száma között?
b) Hogyan változik meg a grafikon, ha Gyula nem a megtett utat, hanem a kilométertáblán lévő számot ábrázolja az eltelt
percek függvényében? Add meg most is az összefüggést a kilométertáblán lévő számok és az eltelt idő között!
c) Bár pontosan nem tudta leolvasni, Gyula elgondolkozott azon, hol metszheti ez az egyenes az x tengelyt.
megtett út (km)
Megoldás
a) A táblázat első két sora alapján hamar megkapta, hogy a busz 2 km-t 120 má-
sodperc, azaz 2 perc alatt tett meg, tehát percenként nagyjából egy kilomé-
tert haladt. (Azt is megállapította, hogy a táblázat másik két sorát vizsgálva
ugyanerre az eredményre jut.)
Kilométerek száma = percek száma.
Ha az eltelt percek számát x-szel jelöljük, a megtett kilométerek számát pe-
1
dig y-nal, akkor y = x. A busz sebessége pedig 60 km , hiszen egy óra, azaz
h
0 1 idő (perc)
60 perc alatt 60 km-t tesz meg.
b) Gyula sehogy sem tudott átlátható grafikont készíteni, de azt észrevette, hogy az előző egyenest 85 egységgel feljebb kellett
tolni, azaz 85-nél metszi az y tengelyt. Ha az eltelt percek számát továbbra is x-szel jelöljük, y-nal a pedig kilométertáblán
szereplő számokat, akkor: y = x + 85.
hely (km)
20
0 10 idő (perc)
c) Hamar rájött, hogy ez a pont a 0 kilométertáblának felelne meg, ha továbbra is azt feltételezzük, hogy a busz egy egyenes
mentén, állandó sebességgel haladt. Azaz 85 perccel korábbi időponthoz tartozik. Ezt fejezi ki a negatív előjel: x = -85.
Azt a helyet, ahol egy egyenes vagy más grafikon az x tengelyt metszi, zérushelynek nevezzük, mert itt lesz éppen
0 a függvényérték. Ennek az egyenesnek a -85 a zérushelye.
ELMÉLET
Definíció: Egy f függvény értelmezési tartományának azon elemeit, amelyekhez a függvény a 0-t rendeli (azaz f(x) = 0)
az f függvény zérushelyeinek nevezzük.
F E L A DAT
1. Az, hogy egy fazék víz mennyi idő alatt forr fel a tűzhelyen, alapvetően a víz meny- Vízmennyiség Idő
nyiségétől függ. Megmértük, hogy különböző nagyságú fazekakat megtöltve meddig (liter) (perc)
tart felforralni a bennük lévő vizet az otthoni gáztűzhelyen. Az adatokat a táblázat 0,2 2
mutatja. 1 10
a) Készítsünk grafikont a táblázat alapján! 2,5 24
b) Körülbelül mennyi vizet lehet felforralni ezen a tűzhelyen 1 perc alatt? 3 29
c) Írjunk fel összefüggést a víz mennyisége és a felforraláshoz szükséges idő között! 9,8 102
d) Körülbelül mennyi ideig tartana ezen a tűzhelyen felforralni 1,5 liter vizet?
e) Maximum mennyi vizet szabad a fazékba tölteni, ha 15 perc alatt fel kell forral-
nunk?
2. Egy taxi utasa időnként a taxiórára pillantva a következő számokat látta a kijelzőn: km Viteldíj (Ft)
a) Ábrázoljuk az összetartozó értékeket koordináta-rendszerben, és keressük meg 3 1020
azt az egyenest, amelyre ezek a pontok mind illeszkednek! 6 1740
b) Hol metszi az egyenes az y tengelyt? Mit fejez ki ez az érték? 8 2220
c) Mi a kapott függvény zérushelye? 11 2940
1. Egy grafikon pontjait táblázattal adtuk meg. Raj- a) y = 4 x d) y = |x – 4|

zold meg derékszögű koordináta-rendszerben a pon- b) x = y – 4 e) x = |y – 4|
tokat, és keress kapcsolatot/összefüggést a grafikon c) y = 4 – x f) 5 – y = |x + 1|
pontjainak első (x) és második (y) koordinátái kö- y
zött!
Pont neve A B C D 5
Első (x) koordinátája –2 0 1 4 4
Második (y) koordinátája 0 2 3 6
3
2.
2
Válaszd ki, a felsoroltak közül melyik képlettel jel-
lemezhetjük a grafikon pontjait! Ha segít, foglald 1
táblázatba a pontok koordinátáit! Vigyázz, több

–1 0 1 2 3 4 5 6 x
megoldás van!
4 6 . l e c ke K É S Z Í T S Ü N K G R A F I KO N T ! 31
3. Az 2. feladatban szereplő díjszabáshoz olyan grafikonvázlatot készítettünk, amelyik azt mutatja meg, hogy egy
bizonyos összegből hány km-t utazhatunk taxival. Válaszd ki a megfelelő grafikont! Miért nem felel meg a többi
vázlat?
távolság (km) távolság (km) távolság (km) távolság (km)
összeg (Ft) összeg (Ft) összeg (Ft) összeg (Ft)
4. Keress kapcsolatot/összefüggést a grafikon pontjainak első (x) és második (y) koordinátái között!
y y
a) y b) c)
3 3 3
2 2 2
1 1 1
–2 –1 0 1 2 3 x –1 0 1 2 x –2 –1 0 1 2 x
–1 –1 –1
–2 –2 –2
RÁADÁS
A természettudományokban gyakran nevezik a grafikont görbének, még akkor is, ha az egyenes. Most mutatunk néhány
példát, amikor a grafikon valóban egy görbe vonal.
1. Nedves, csúszós úton különösen fontos a gépkocsik sebességé-

nek mérséklése, hiszen ilyenkor a gumikerekek kevésbé tapad-
nak az aszfalton. A táblázat azt mutatja, hogy ilyen körülmé-
nyek között, különböző sebességek mellett körülbelül milyen
hosszú lesz a fékút állóra fékezett – blokkolt – kerekekkel.
Milyen összefüggés áll fenn a sebesség
Sebesség Fékút és a fékút között? Ábrázoljuk az ada-
(km/h) (m)
tokat grafikonon!
30 9
(Figyelem! Ez csak a fékezés utolsó sza-
40 16
kasza! A biztonságos megálláshoz ennél
50 25
hosszabb út kell, hiszen a kocsi azalatt
60 36
is halad, amíg észleljük az akadályt és
70 49
benyomjuk a fékpedált! Ezt a hosszabb
80 64
utat nevezzük féktávolságnak.)
Megoldás
fékút (m)
70
A grafikonon jól látható, hogy ez az összefüggés nem lineáris, azonban még
60
így sem különösebben nehéz kitalálni:
2
Sebesség Sebesség 2 50
Fékút = , vagy Fékút = ,
10 100 40
ahol a fékutat méterben, a sebességet pedig km/h-ban mérjük. 30

20
Ha a sebességet v-vel, a fékutat s-sel jelöljük, akkor 10

2
v v2
s= vagy s = . 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
10 100 sebesség (km/h)
2. Egy nemzetközi telefonhívásokra specializálódott vállalkozás reklámjában az USA-ból Beszélgetési Díj

Magyarországra irányuló hívásdíjakra a következő táblázatot találtuk: idő (perc) ($)
a) Ábrázold az adatokat grafikonon! 2 1,70
b) Írd fel azt a képletet, amely megadja a fizetendő összeg nagyságát a beszélgetési idő 5 2,00
függvényében! 9 2,40
c) Mennyibe kerülne egy hétperces beszélgetés? 14 2,90
d) Mennyi ideig lehetne három dollárért beszélgetni? 22 3,70
3. Keress kapcsolatot/összefüggést a grafikon pontjainak első (x) és második (y) koordinátái között!
a) y b) y
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
–2 –1 0 1 2 3 x –2 –1 0 1 2 x
4. Bence írható DVD-lemezt szeretne venni, erre van 2400 Ft-ja. A közeli üzletben ötféle lemezt lehet kapni, ezek egység-
ára 200 Ft, 300 Ft, 400 Ft, 600 Ft és 800 Ft. Melyik grafikon szemlélteti Bence lehetséges választásait, ha csak az egyik
fajtából vásárol, és mind a 2400 forintját elkölti?
a) darabszám b) darabszám
14 14
13 13
12 12
11 11
10 10
9 9
8 8
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 egységár 1 egységár
0 200 400 600 800 1000 0 200 400 600 800 1000
4 6 . l e c ke K É S Z Í T S Ü N K G R A F I KO N T ! 33
47 AZ EGYENES ARÁNYOSSÁG ÉS A
FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG FÜGGVÉNYE
1. Magyarországon a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását legtöbbször liter/100 km-ben adják meg. Az egyes autók fo-
gyasztása így könnyen összehasonlítható. Az üzemben tartás költségének kiszámításánál ez fontos tényező.
Tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy – állandó fogyasztást feltételezve – kétszer akkora hosszúságú úton két-
szer annyi üzemanyag fogy, háromszor akkora hosszúságú úton háromszor annyi stb. Ez azt jelenti, hogy az elhasznált
üzemanyag-mennyiség és a megtett út egyenesen arányos, hányadosuk állandó. Ez a hányados az arányossági tényező.
Vizsgáljuk táblázattal, képlettel és grafikonnal egy 6 liter/100 km jellemzőjű gépkocsi üzem- fogyasztás (liter)
anyag-fogyasztását! 20
Megoldás
Táblázattal:
15
y = 6x
Megtett út (100 km) (x) 0,5 1 2 3
Üzemanyag-fogyasztás (liter) (y) 3 6 12 18
Képlettel: 10
y = 6 x, ahol x jelöli a megtett út hosszát 100 km-ekben mérve, y pedig az x-hez tartozó, liter-
ben mért üzemanyag-mennyiséget.
y
Az y = 6 x egyenlet átírható = 6 alakba is. Itt olyan egyenes arányosságról van szó, amelynek
x 5
arányossági tényezője 6.
A grafikont olyan pontok alkotják, amelyeknek második koordinátája a pont első koordinátájá- távolság (100 km)
nak éppen a 6-szorosa. Az ilyen tulajdonságú pontok egy origón átmenő egyenesre illeszkednek. 0 5
Mivel a megtett út csak nemnegatív szám lehet, ezért a grafikon egy origó kezdőpontú félegyenes.
Ez a félegyenes az x  6 x (x ≥ 0) függvény grafikonja.
F E L A DAT
1. A kék félegyenes azt szemlélteti, hány cm az x cm oldalú szabályos háromszög y

kerülete, a rózsaszínű félegyenes pedig azt, hogy hány cm az x cm oldalú négyzet 5
y = 4x
kerülete. Olvasd le a grafikonról, 4,5
a) mekkora az x, ha az x cm-es oldalú négyzet és háromszög kerületének a kü- 4
lönbsége 1 cm; 3,5
b) mennyivel nagyobb a háromszög oldala, mint a négyzeté, ha mindkettőnek y = 3x
3
4 cm a kerülete;
2,5
c) mit jelent az, hogy a (0,5; 1,5) pont rajta van a kék félegyenesen;
2
d) mit jelent az, hogy a (0,5; 2) pont rajta van a rózsaszínű félegyenesen!
1,5
2. Mindkét félegyenes egy-egy függvény grafikonja. Mindkét függvény egy egye- 1
nes arányosság. Mi ennek a két függvénynek az értelmezési tartománya és az 0,5

értékkészlete?
0 0,5 1 1,5 2 x
ELMÉLET
Ha egy függvény értelmezési tartománya valós számokból áll, és a hozzárendelési szabálya x  ax alakba írható
(a adott valós szám, de a ≠ 0), akkor ezt a függvényt egyenes arányosságnak nevezzük.
Ha az egyenes arányosság értelmezési tartománya az R halmaz, akkor értékkészlete is az R halmaz, grafikonja pedig egy
az origón átmenő egyenes. Az egyenes egyenlete: y = ax.
Ha a > 0, akkor f szigorúan monoton növekedő, y y

a grafikonját alkotó pontok egy emelkedő egyene-
sen helyezkednek el.
(Az egyenes arányosság értelmezési tartománya

a valós számok halmazának részhalmaza, ezért a
grafikonja nem feltétlenül egy teljes egyenes. Ezt x x
szemlélteti a két ábra.)
Ha a < 0, akkor f szigorúan monoton fogyó, a gra- y y

fikonját alkotó pontok egy süllyedő egyenesen he-
lyezkednek el.
x x
Definíció: Egy f függvény szigorúan monoton növekedő az értelmezési tartományának egy intervallumán, ha az interval-
lum bármely két elemére teljesül, hogy a nagyobb elemhez nagyobb függvényérték tartozik: x1 1 x2 esetén f(x1) 1 f(x2).
Definíció: Egy f függvény szigorúan monoton fogyó (csökkenő) az értelmezési tartományának egy intervallumán, ha az in-
tervallum bármely két elemére teljesül, hogy a nagyobb elemhez kisebb függvényérték tartozik: x1 1 x2 esetén f (x1) 2 f(x2).
Ha függvényértékek között az egyenlőség is fennállhat, akkor monoton növekedő, illetve monoton csökkenő függvé-
nyekről beszélünk.
47. l e c ke A Z E GY E N E S A R Á N YO S S Á G É S A F O R D Í T O T T A R Á N YO S S Á G F Ü G GV É N Y E 35
2. Az Egyesült Államokban máshogy számítják ki, mennyire takarékos egy autó. Ott az 1 gallon (1 USA gallon = kb. 3,8 li-
ter) üzemanyaggal megtehető mérföldek számát adják meg (1 mérföld = kb. 1,6 km).
Az alábbi táblázat néhány tipikus értékre vonatkoztatva megmutatja, hogy minek felel meg liter/100 km-ben mérve a mér-
föld/gallonban megadott fogyasztásérték:
15 18 39,5
mérföld 10 (SUV (nagyobb amerikai 23,7 (kisebb európai
Fogyasztás -ban (x)
gallon terepjárók) városi kocsik) városi kocsik)
liter
Fogyasztás -ben (y) 23,7 15,8 13,17 10 6
100 km
Grafikonon ábrázolva: y liter/100 km

A táblázatból (különösen az első és az utolsó előtti oszlopból) arra követ- 40
35
keztethetünk, hogy itt az összetartozó értékpárok szorzata állandó, mindig
30
237. A két mennyiség között tehát fordított arányosság van, az arányossági
25
tényező 237.
20
A grafikont olyan pontok alkotják, amelynek első (x) és második (y) koordi- 15
nátája között az x · y = 237 összefüggés áll fenn. A grafikon egyenlete írható 10
237
így is: y = . 5
mérföld/gallon
x
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 x
ELMÉLET
a
Ha egy függvény értelmezési tartománya 0-tól különböző valós számokból áll, és a hozzárendelési szabálya x
x
alakba írható (a valós szám, de a ≠ 0), akkor ezt a függvényt fordított arányosságnak nevezzük.
Ha a fordított arányosság értelmezési tartománya R \ {0}, akkor az értékkészlete is az R \ {0} halmaz, grafikonja pedig
a
egy hiperbola. A hiperbola egyenlete: y = .
x
Például y y
4 4
3 3
y = x4
2 2
1 1
x
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 x –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
–2 –2
y = - x2
–3 –3
–4 –4
(az összetartozó értékek szorzata 4) (az összetartozó értékek szorzata –2)
F E L A DAT
3. Ábrázold az
1 6 4
a) x ; b) x ; c) x −
x x x
fordított arányosságokat, ha az értelmezési tartomány mindegyik esetben R \ {0}!
Ellenőrizd a Graph program segítségével, hogy jók-e a grafikonjaid!
E
1. Mennyi az ábrázolt egyenes arányosságok arányossági tényezője?

y y y y
4 4 4 4
3 3 3 3
2 2 2 2
1 1 1 1
–2 –1 0 1 2 3 4 x –3 –2 –1 0 1 2 x –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x 0 1 2 3 4 x
–1 –1 –1 –1
–2 –2 –2 –2
–3 –3 –3 –3
2. Fizikaórán Bence egy elzárt levegőbuborék térfogatának (V) és a buborékban lévő levegő nyomásának (p) kap-
csolatát vizsgálta. Azt tapasztalta, hogy az összetartozó térfogat- és nyomásértékek szorzata nagyon jó közelítéssel
minden esetben 3 lett (a mértékegységeket Bence nem jegyezte fel).
a) Van-e egyenes vagy fordított arányosság az elzárt levegő nyomása és térfogata között?
b) Melyik grafikont mellékelhette Bence a kísérletről írt jegyzőkönyvéhez?
V V V V
4
4 4 4
3
3 2 3 3
1
2 2 2
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 p
1 –1 1 1
–2
p
–3 p
0 1 2 p 0 1 2 3 0 1 2
3. Ábrázold közös koordináta-rendszerben azokat az egyenes arányosságokat, amelyeknek értelmezési tartománya

1 1 3
a [0; 4] zárt intervallum, hozzárendelési szabályuk pedig x x, x x, x x és x x!
4 2 2
RÁADÁS
Egy álló helyzetből induló test sebessége 2 másodpercen át egyenes arányosság szerint nő 4 m sebességig, majd fordított
s
arányosság szerint csökkenni kezd. Ábrázold grafikonon a sebességet az idő függvényében! Fogalmazd meg, mit olvashatsz
le a test mozgásáról a grafikon alapján! Jellemezd a grafikont a monotonitás szempontjából! Melyik pillanatokra igaz, hogy
a test sebessége 1,5 m ?
s
47. l e c ke A Z E GY E N E S A R Á N YO S S Á G É S A F O R D Í T O T T A R Á N YO S S Á G F Ü G GV É N Y E 37
48 EGYENESEK MEREDEKSÉGE
1. Egy robogó üzemanyag-fogyasztása 2 liter/100 km, egy nagyobb motorkerékpáré pedig 3 liter/100 km. Ábrázoljuk a
két jármű által felhasznált üzemanyag mennyiségét a megtett út függvényében! (A távolságot 100 km-es egységekben,
az elfogyasztott üzemanyag mennyiségét literben fejezzük ki!)
Megoldás
y (liter) A fogyasztást az x  2 x és az x  3 x (x ≥ 0) egyenes arányosságok írják le, grafikonjuk
9 egyenlete tehát y = 2 x, illetve y = 3 x.
8 Mindkét egyenes arányosság grafikonja félegyenes. Azt mondjuk, hogy az y = 3 x egyenletű
y = 2x
7 egyenes meredeksége 3, az y = 2 x egyenes meredeksége pedig 2.
y = 3x
6 A nagy motorkerékpár grafikonjának egyenese meredekebben emelkedik, mint a robogóé.
5
4
3
2
1
x (100 km)
0 1 2 3 4 5
F E L A DAT
1. Három izzó energiafogyasztását vizsgálták. Az egyik izzó másodpercenként 0,5 joule energiát fogyaszt, a második
1 joule energiát, a harmadik 1,5 joule energiát, és feltételezhető, hogy az energiafogyasztásuk egyenesen arányos
az idővel.
a) Ábrázold közös koordináta-rendszerben az izzók energiafogyasztását az idő függvényében!
b) Írd fel a grafikonok egyenletét!
c) Mekkora a grafikonok egyenesének meredeksége?
2. A két ábrán egyenes arányosságokat ábrá- y y

zoltunk. A bal oldali ábrán látható piros (a) 7
7
e
egyenes meredeksége 2, a kék (b) egyenesé 1
6 4 6
3 -3 5
pedig − . 2
2 4 2
5 d
Adjuk meg a jobb oldali ábra c, d, e egyene- 3 2
b 4
seinek meredekségét! 2 1
1 3
Megoldás –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x 2 c
–1
Mit mutat egy egyenes meredeksége? Azt, hogy –2 1
2
ha az egyenes valamelyik pontjából 1 egységet me- –3
a
–4 –3
gyünk az első tengellyel párhuzamosan, pozitív –1 0 1 2 3 4 x
–5
irányba, akkor mennyit kell mennünk a második –1
–6
tengellyel párhuzamosan, hogy újra az egyenes egy
pontjához jussunk.
A jobb oldali ábrán a kék (d) egyenes meredeksége 1, a zöld egyenes (e) meredeksége 3.
A piros (c) egyenesnél a (3; 1) pont is és az origó is rajta van a piros egyenesen, tehát 3 egység „jobbra” haladáshoz 1 egység
1
„emelkedés” tartozik. Ez úgy lehetséges, hogy valójában 1 egység „jobbra” haladáshoz egység „emelkedés” tartozik. Tehát
3
1
a piros egyenes meredeksége .
3
Ha egy egyenes egy függvény grafikonja, akkor meredeksége m, ha a változó (x) értékét 1-gyel növelve a függvényérték
m-mel változik.
F E L A DAT
2. a) Add meg az ábrán látható három egyenes meredeksé-

c
y
gét! 4
b
b) A három egyenes mindegyike egy-egy függvény képe. 3
Melyik függvény hozzárendelési szabályát találod
2
meg az alábbiak között? a
1
1 1 1
x −x; x − x; x − x; x x; x −2x
2 4 4 –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x
–1
c) Told el a három egyenest az y tengely mentén 3 egy- –2
séggel, pozitív irányba! Melyik függvények grafikonja
a három új egyenes?
4 8 . l e c ke E GY E N E S E K M E R E D E K S É G E 39
ELMÉLET
Két egyenes meredekségét összehasonlítva könnyen látható, hogy az egyenesek párhuzamosak-e vagy sem.
Ha két egyenes párhuzamos, akkor a két egyenes meredeksége egyenlő.
Az előbbi állítás megfordítása is igaz.
Ha két egyenes meredeksége egyenlő, akkor a két egyenes párhuzamos.
y y
2
10 6
–1
9 2 5
8 4
1
7 3
2 1
6 2 - 21
–1
5 2 1
–6 –5 –4 –3 –2
4
1 –1 0 1 2 3 4 5 x
3 2 –1
–1 1
2 2 –2 - 12
1 –3
1
–4
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x 1
–1 –5 - 12
–2 –6
–3 –7
–4 –8
1
2 meredekségű egyenesek − meredekségű egyenesek
2
A meredekség jelentését vizsgálhatod GeoGebra programmal is.
F E L A DAT
3. Állapítsd meg az ábrázolt egyenesek meredekségét! f y

7
a) Vannak-e az egyenesek között párhuzamosak?
6
b) Melyik egyenes meredeksége a negatív? b
5
c) Melyik egyenes meredeksége a legkisebb? c
4
3 a
d
2
1
e x
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
–1
4. a) Egy egyenes áthalad a (3; 1) ponton és az (5; 4) pon- –2
ton is. Rajzold meg ezt az egyenest, és számold ki –3
a meredekségét!
1
b) Egy egyenes áthalad a (3; 1) ponton, a meredeksége pedig . Rajzold meg ezt az egyenest, és állapítsd meg,
2
hogy áthalad-e a (–7; –4) ponton!
1. a) Ábrázold a következő egyenes arányosságokat: a c egyenes az S(3; 6) ponton, a d egyenes pedig

(R " R): x 7- x ; x 7- 3 x ; x 7- 4 x ! a T(4; 0) ponton.
2 3
b) Írd fel a grafikonok egyenletét! a) Rajzold meg az egyeneseket egy koordináta-
c) Add meg az egyenesek meredekségét! rendszerben!
b) Mekkora az egyenesek meredeksége?
2. Két kisebb edényben víz van. A vizet mindkét

edényben addig hűtjük, amíg el nem éri a 0 °C hő- 4. Távirányítású játékautókat teszteltek. A kocsikat
mérsékletet. Az ábra a hőmérséklet változását mu- egyenes pályán futtatták és azt mérték, mekkora
tatja az idő függvényében. utat tesznek meg akkor, amikor már elérték a vég-
sebességüket. A mérés mindegyik esetben 10 má-
y (°C) sodpercig tartott.
11
10 y (m)
9
8 12
7 2.
ed 11
6 én 4. autó
5 y 10
4 1. e
dén 9 3. autó
3 y
2 8
1 x (perc) 7 2. autó
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 6
5 1. autó
a) Mekkora volt az egyes edényekben a víz hő- 4
mérséklete a hűtés kezdetekor? 3
b) Mennyi a grafikonok egyenesének meredek- 2
sége? 1
c) Hány fokot hűl az első, illetve a második edény-
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 x (sec)
ben lévő víz percenként?
d) Hány perc alatt hűl 1 °C-ot az első, illetve a má-
a) Írd fel mindegyik grafikon egyenletét!
sodik edényben lévő víz?
b) Mennyi a grafikonok egyenesének meredek-
e) Melyik edényben gyorsabb a hűlési folyamat?
sége?
m
3. A P(1; 3) pont rajta van az a, b, c, d egyenesek mind- c) Mekkora az egyes autók végsebessége -ban,
s
egyikén. A P ponton kívül az a egyenes átmegy km m km
illetve -ban kifejezve (1 = 3,6 )?
a Q(0; 1) ponton, a b egyenes az R(3; 5) ponton, h s h
RÁADÁS
1. Egy egyenesnek ismerjük két pontját: P(152; -355) és Q(-233; -104). Mennyi az egyenes meredeksége?
2. Készíts számítógépes programot, amely két pont koordinátáiból kiszámolja a rajtuk átmenő egyenes meredekségét!
Figyelj arra, hogy két pontra nem biztos, hogy illeszthető olyan egyenes, amely egy függvénynek a képe. Ebben az
esetben a program azt válaszolja, hogy nincs ilyen függvény!
4 8 . l e c ke E GY E N E S E K M E R E D E K S É G E 41
49 LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK
F E L A DAT
1. Ábránkon a piros és a kék félegyenes azt mutatja, a) Melyik céggel érdemes taxizni? (Úgy képzeljük,
hogy hány tallért kell fizetnünk a megtett út hosz- hogy sehol sem kell megállnunk, csak a célállo-
szától függően a Kisgáz, illetve a 7 × 7 fuvarozócég máson.)
taxijába ülve. b) Az alapdíjon felül mekkora a megtett kilomé-
terenként fizetendő díj az egyik, illetve a másik
y (tallér)
cég esetében?
4 z
Kis
gá c) Mekkora a grafikonok meredeksége?
3 d) Összesen hány tallért kell fizetnünk az egyik,
7×7 illetve a másik cégnél, ha x km-t taxizunk? Add
2 meg képlettel!
e) Számítsd ki a képleteddel, hogy mennyit mutat
1
a taxióra a két cégnél 2,8 km, 4,8 km, 6,8 km
x (km)
megtétele után!
0 1 2 3 4 5 6 7
f) Olvasd le a grafikonról, hogy hány km-t taxizha-
tunk 4 tallérért az egyik, illetve a másik cégnél!
ELMÉLET
Definíció: Egy függvényt elsőfokú függvénynek nevezünk, ha

– értelmezési tartománya a valós számok halmaza, és
– hozzárendelési szabálya x ax + b alakú, ahol a és b adott szám, a ≠ 0.
Az x ax + b hozzárendelési szabályú elsőfokú függvény grafikonja olyan egyenes, amely mindkét koordinátatengelyt
metszi. Ennek az egyenesnek a meredeksége a, az ordinátatengelyt pedig a b jelű pontban metszi.
Ha a koordináta-rendszer tengelyeit az x és az y betűvel jelöljük, akkor ennek a grafikonnak az egyenlete: y = ax + b.
Például y
Az x –0,5 x – 1 elsőfokú függvény grafikonja egy olyan egyenes, amelynek 3
meredeksége –0,5, az ordinátatengelyt pedig a –1 jelű pontban metszi. Az
2
egyenes egyenlete: y = –0,5 x – 1. y = -0,5x - 1
1
–4 –3 –2 –1 0 1 2 x
–1
–2
Az olyan függvényeket, amelyek grafikonja egy egyenes vagy annak egy részhalmaza, lineáris függvényeknek nevez-
zük.
Az a és a b szerepét vizsgálhatod a GeoGebra programmal is.

A
F E L A DAT
2. Ábrázold közös koordináta-rendszerben a következő elsőfokú függvényeket!

2
x 1,5 x + 2; az x –x + 2 és az x x + 2 y
3
1
3. Az ábrákon megadott három egyenes egy-egy elsőfokú függvény grafikonja.

0 1 x
Mi a függvények hozzárendelési szabálya?
1. Van-e olyan elsőfokú függvény, amely a 2-höz 1-et, a 4-hez pedig 5-öt rendel? y
7
Megoldás
6
A függvény grafikonjából két pontot ismerünk: P(2; 1) és Q(4; 5). Ez a két pont
egy egyenest határoz meg. 5
Q
Az x ax + b hozzárendelési szabályú elsőfokú függvény grafikonja egyenes. Az 4
egyenes meredeksége a, és az ordinátatengelyt b-nél metszi. 3 4
A grafikonról leolvashatjuk, hogy az egyenes meredeksége 2, és az y tengelyt a -3
2
pontban metszi. Az egyenlete ezért: y = 2x - 3. P
A két ismert pontból számolással is megkaphatjuk az egyenletet: 1
2
második koordináták különbsége 5 - 1
Meredeksége = = = 2. –1 0 1 2 3 4 5 x
első koordináták különbsége 4- 2 –1
Miután a meredekséget már kiszámoltuk, akkor az y = 2x + b egyenletből csak a b-t
–2
nem ismerjük. Az adott pontok bármelyikének koordinátái azonban behelyettesíthe-
–3
tőek az egyenletbe. P(2; 1) pont esetén x = 2 és y = 1.
Ezeket behelyettesítve: 1 = 2 ⋅ 2 + b. Ebből b = -3. –4
A keresett elsőfokú függvény tehát: R " R; x 7 2x - 3.

(Ellenőrzés: 2 2 · 2 – 3 = 1 és 4 2 · 4 – 3 = 5.)
F E L A DAT
4. Egy elsőfokú függvény grafikonjának két pontja: A(1; 2) és B(3; 3). Add meg a függvény hozzárendelési szabályát!
2. A hőmérsékletet a legtöbb országban – így pl. Kanadában is – Celsius-fokban (°C) mérik. Az Egyesült Államokban és
még néhány más országban azonban az úgynevezett Fahrenheit-fokot (°F) használják. Így aztán a kanadai időjárás-
jelentésben egészen más számok hangzanak el, mint az egyesült államokbeliben, még akkor is, ha a határ két oldalán,
egymástól alig néhány km-re fekvő városokról van szó, ahol nyilvánvalóan ugyanolyan az idő.
4 9 . l e c ke L I N E Á R I S F Ü G GV É N Y E K 43
Például:
Kanada (°C) –10 0 20 25

USA (°F) 14 32 68 77
a) Adjuk meg képlettel, milyen összefüggés áll fenn a Celsius- és

a Fahrenheit-skála között!
b) Mennyi a jég olvadáspontja Fahrenheit-fokban?
c) A Fahrenheit-skála egyik alappontja eredetileg a 96 °F volt.
Mi szolgálhatott alapul ehhez az értékhez? Mennyi Celsius-fokban a 96 °F?
Megoldás
a) Ábrázoljuk az adatokat koordináta-rendszerben:
y
A pontok egy egyenesen vannak. Ha tehát egy kanadai hőmérőn x °C a hőmér-
80
séklet, és ugyanitt, ugyanekkor egy egyesült államokbeli hőmérő y °F-et mutat,
akkor y = a · x + b. 70
Az a meredekséget megállapíthatjuk pl. az első két pont alapján: 60
18 9
a= = , a b tengelymetszet pedig a táblázat alapján pontosan 32.
10 5 50
9 9
Így a keresett képlet: y = ⋅ x + 32, vagy „beszédes” formában: F = ⋅ C + 32.
5 5 40
9
b) A jég olvadáspontja: ⋅ 0 + 32 = 32 (°F). 30
5
9 5
c) Az F = ⋅ C + 32 egyenlet átrendezhető a C = ⋅ (F − 32) alakba is, így a két 20
5 9
hőmérsékleti skála szerinti bármelyik értéket át tudjuk váltani a másikba. 10
5
A 96 °F értéke °C-ban: ⋅ (96 − 32) ≈ 36, ami körülbelül az emberi test hőmér-
9 –20 –10 0 10 20 30 x
séklete.
Példánkban a kétféle hőmérsékleti skála kapcsolatát egy olyan képlet írja le, amelyhez a koordináta-rendszerben egy egye-
nes tartozik. Az egyenes latin neve linea. Ennek nyomán a kétféle hőmérsékleti skála közötti kapcsolatot lineárisnak nevezzük.
F E L A DAT
5. a) „Fahrenheit 451 fok – az a hőmérséklet, amely- b) Ha a kanadai időjárás-jelentésben az hangzik

nél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég. Ha el, hogy a határ menti településeken 10 °C-kal
vonalazott papírt tesznek eléd – másra írj.” (5 °C-kal, 1 °C-kal) csökken a hőmérséklet, ak-
(Juan Ramun Jiminez) Az idézet Ray Bradbu- kor az USA-ban élők hány °F-os csökkenésre
ry Fahrenheit 451 című regényének bevezetője. számíthatnak?
Hány °C-on fog tüzet a könyvnyomó papír?
1. Add meg egy olyan lineáris függvény hozzárende- 2. Egy elsőfokú függvény grafikonja átmegy a P és
lési szabályát, a Q ponton. Add meg a függvény hozzárendelési
a) amely a 0-hoz 2,5-et, az 1-hez 4,5-et rendel; szabályát, ha
b) amely a 0-hoz 10-et, az 1-hez 8,5-et rendel; a) P(–1; 5) és Q(0; 4);
c) amely a 0-hoz 2-t, és az 5-höz is 2-t rendel! b) P(–3; 1) és Q(3; 5)!
2 2
3. Töltsd ki a füzetedben a táblázat üres mezőit, ha f (x) = − x és g(x) = − x + 4 (x ∈ R)!
3 3
Megfelelő pont Megfelelő pont

x f (x) g(x)
a grafikonon a grafikonon
2
–6 − ⋅ (−6) = 4 (–6; 4)
3
–3
(0; 4)
0
8
4. Van-e olyan hőmérséklet, amely °F-ben és °C-ban mérve is ugyanannyi?
RÁADÁS
Halmazábrával így szemléltethetjük a li- Lineáris függvények

neáris függvények fajtáit:
konstans függvények elsőfokú függvények
y y y
0 x 0 x 0 x
Emeljük ki azokat a lineáris függvénye- y y y

ket, amelyek értelmezési tartománya
a valós számok halmaza. Ezek grafi-
0 x 0 x 0 x
konja egy egyenes. Táblázatunk meg-
mutatja, mit érdemes megjegyeznünk
egyenes arányosságok
ezekről a speciális esetekről:
a és b változása a=0 a ≠ 0 és b = 0 a ≠ 0 és b ≠ 0
A hozzárendelési szabály x b x ax x ax + b
elsőfokú függvény és egyenes elsőfokú függvény, nem egyenes
Milyen függvény? konstans függvény
arányosság is arányosság
átmegy az origón, de nem az
A grafikon egy egyenes, amely merőleges az y tengelyre metszi az x és az y tengelyt is
x és nem az y tengely
y
Igaz az is, hogy egy x–y koordináta-rendszer minden egyenese, amely nem me- 4
rőleges az x tengelyre, egy elsőfokú vagy egy konstans függvénya grafikonja. 3
2
Az y tengely egyenese és a vele párhuzamos egyenesek nem függvénygrafiko- 1
nok.
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
Miért? Mert nem igaz rájuk, hogy mindegyik pontnak más szám az első koor- –1
dinátája. –2
–3
4 9 . l e c ke L I N E Á R I S F Ü G GV É N Y E K 45
50 ABSZOLÚTÉRTÉK-FÜGGVÉNY
BEVEZETŐ
Péter egy egyenes országúton állandó, 15 km sebességgel biciklizik. Egy óra után
h
keresztülhalad egy vonalon, amelyet egy kerékpáros verseny startvonalaként festet-
tek az útburkolatra.
Ábrázoljuk grafikonon Péter távolságát a startvonaltól az idő függvényében!
Megoldás
Péter az első egy órában közeledett a startvonalhoz. Mivel egy óra alatt 15 km-t te- távolság (km)
30
kert, 15 km távolról indult, s ez a távolság egyenletesen csökkent: fél óra után már
csak 7,5 km volt. 1 óra elteltével a vonaltól mért távolsága 0 km. Ezután megint
egyenletesen nőtt a távolság. Az indulástól számítva 1,5 óra múlva 7,5 km, 2 óra
20
múlva 15 km, 3 óra múlva 30 km.
Foglaljuk táblázatba az adatokat:
idő (óra) 0 0,5 1 1,5 2 3 10

távolság(km) 15 7,5 0 7,5 15 30
Ábrázoljuk grafikonon az adatokat, majd a teljes utazást!

0 1 2 3 idő (óra)
ELMÉLET
Definíció: Egy valós szám abszolút értéke nemnegatív számok esetén maga a szám, negatív számok esetén a szám ellen-
tettje. Jele: x
x, ha x $ 0
x =)
- x, ha x 1 0
y
Ábrázoljuk a következő függvényeket:

a) f : R " R; x 7 x ; b) g : R " R; x 7 2x + 2 !
1
Megoldás 0 1 x
a) Ábrázoljuk először az x 7 x függvényt a valós számok halmazán!
Az, hogy a függvényérték az abszolút értékét vesszük, b) Ugyanígy gondoljuk végig g függvény esetében is!
azt jelenti, hogy amikor a függvényérték pozitív vagy 1. Ábrázoljuk y
0, akkor az értéke nem változik. Ez a grafikonon azt je- az R " R;
lenti, hogy azon a részen, amikor az x 7 x függvény x 7 2x + 2
grafikonja az x tengely „fölött” van vagy éppen metszi függvényt!
azt, akkor x 7 x grafikonja megegyezik vele. 1
y 0 1 x
0 1 x 2. Amikor y
a függvény-
értékek nem
negatívak,
akkor 1
értékük nem
0 1 x
Amikor pedig a függvényérték negatív, akkor az el- változik.
lentettjét kell vennünk, azaz ugyanekkora értéket, po-
zitívban. Ez a grafikonon azt jelenti, hogy azon a ré-
szen, amikor az x 7 x függvény grafikonja az x tengely
„alatt” van, akkor tükröznünk kell az x tengelyre.
y 3. Amikor a függvényértékek negatívak, akkor értékük

ugyanekkora lesz, pozitívban. Tükrözzük a grafikon
megfelelő részét az x tengelyre!
y
1
0 1 x
0 1 x
Az f : R " R; x 7 x grafikonja tehát:
4. g : R " R; y
x 7 2x + 2
1 grafikonja:
0 1 x 1
0 1 x
5 0 . l e c ke A B S Z O L Ú T É R T É K - F Ü G GV É N Y 47
F E L A DAT
1. Ábrázold a következő függvényeket!

a) R " R; x 7 3x és R " R; x 7 3x b) R " R; x 7 0,5x + 2 és R " R; x 7 0,5x + 2
ELMÉLET
Definíció: Azt a függvényt, amely minden valós számhoz az abszolút értékét ren- y
deli, abszolútérték-függvénynek nevezzük.
f : R " R; x 7 x ;
Az abszolútérték-függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, ér-
tékkészlete pedig a nem negatív számok halmaza. 1
Ha x # 0; akkor a függvény szigorúan monoton csökkenő, 0 1 x

ha x $ 0; akkor a függvény szigorúan monoton növekvő.
Az abszolútérték-függvény x = 0 esetén veszi fel az értékkészlet legkisebb elemét,
ezt úgy mondjuk, hogy x = 0-ban az abszolútérték-függvénynek minimuma van.
Definíció: Egy f függvénynek minimuma van az értelmezési tartomány egy x0
helyén, ha a függvény az ott felvett f(x0) függvényértéknél sehol sem vesz fel ki-
sebb értéket. Ekkor x0 egy minimumhely, f(x0) pedig a függvény minimuma.
Definíció: Egy f függvénynek maximuma van az értelmezési tartomány egy x0 helyén, ha a függvény az ott felvett f(x0)
függvényértéknél sehol sem vesz fel nagyobb értéket. Ekkor x0 egy maximumhely, f (x0) pedig a függvény maximuma.
A minimumot és a maximumot szélsőértékeknek is nevezzük.
F E L A DAT
2. Olvasd le az abszolútérték-függvény grafikonjáról! 5. Határozd meg, melyik függvény grafikonja látható

a) Melyik számok abszolút értéke 4,5? az ábrán!
b) Melyik szám abszolút értéke egyenlő a nála a) b) c)
3-mal nagyobb szám abszolút értékével? y
3. Ábrázold a függvényeket, majd olvasd le a grafi-

konról, hol veszi a függvény a minimumát?
a) f : R " R; f ^ x h = 1,5x + 4 1
b) g : R " R; g ^ x h = 3x - 6 0 1 x
c) h : R " R; h ^ x h = - 2x + 2
A hozzárendelések szabályát kétféleképpen is fel
lehet írni. Vajon hogyan?
4. a) Ábrázold közös koordináta-rendszerben az
alábbi függvényeket!
f : R " R; f^ x h = - 2 x
3
g : R " R; g ^ x h = 2x + 8
b) Olvasd le a metszéspontok koordinátáit!
c) Mit fejeznek ki a metszéspontok koordinátái?
1. Ábrázold a következő függvényeket! 3. Határozd meg, melyik függvény grafikonja látható

R " R; x 7- 0,5x + 2 és az ábrán!
R " R; x 7 - 0,5x + 2 a) b) c)
y
2. Ábrázold a függvényeket, majd olvasd le a grafi-

konról, hol veszi a függvény a minimumát?
a) f : R " R; f ^ x h = 4x + 8
b) g : R " R; g ^ x h = - 3x - 3
2
0 2 x
RÁADÁS
1. Ha ismerjük egy f(x) függvény grafikonját, akkor ho-

gyan készíthetjük el egyszerűen az f(x) - 2 függvény
grafikonját?
a) Ábrázold közös koordinátarendszerben:
R " R; x 7 x és R " R; x 7 x - 2 !
b) Ábrázold közös koordinátarendszerben:
R " R; x 7 2x és R " R; x 7 2x - 2 !
2. Ábrázold a következő függvényt!

a) R " R; x 7 2x - 2
b) R " R; x7 x+ 3 - 2
3. Határozd meg, melyik függvény grafikonja látható az

ábrán!
y
0 1 x
5 0 . l e c ke A B S Z O L Ú T É R T É K - F Ü G GV É N Y 49
51 FÜGGVÉNYEK JELLEMZÉSE
Az ábrán egy f függvény grafikonját látod. Olvasd le a gra- már nem rendelt értéket a függvény, de a 4-hez még igen.
fikonról a függvény értelmezési tartományát, növekedési Df = ]-1; 4] .
viszonyait, szélsőértékeit, zérushelyét és értékkészletét! A függvény a ]-1; 1] intervallumon szigorúan monoton
csökkenő, majd az [1; 4] intervallumon szigorúan mono-
y
ton növekvő.
A grafikonról az is látszik, hogy van a függvénynek legki-
sebb és legnagyobb értéke. Ezek a függvény szélsőértékei.
Minimuma 0; minimumhelye 1; maximuma 6; maximum-
helye 4.
1 A függvény a 0 értéket az x = 1 helyen veszi fel, ezért
zérushelye csak egy van: az 1.
0 1 x Az y tengelyen olvasható le a függvény értékkészlete. Min-
den 0 és 6 közötti valós számot felvesz valahol a függvény.
Megoldás A függvény értékkészlete: Rf = [0; 6]
A függvény értelmezési tartománya az x tengelyről ol- Érdekessége, hogy van azonban olyan szám az értékkész-
vasható le. Mindazok a számok beletartoznak, amelyek- letben, amelyet több helyen is felvesz a függvény. Például
hez a függvény rendelt valamit, azaz amelyekhez tartozik f(x) = 3-hoz kétféle elem is tartozik az értelmezési tarto-
függvényérték. Ez most egy nyílt intervallum: a -1-hez mányból: x1 = -0,5 és x2 = 2,5.
ELMÉLET
Definíció: Egy függvény kölcsönösen egyértelmű, ha az értelmezési tartomány különböző elemeihez a képhalmaz kü-
lönböző elemeit rendeli.
Az ilyen függvény azért is különleges, mert a megfordítása is függvény: az a hozzárendelés, amely az értékkészlet minden
eleméhez az „ősét” rendeli, azt az elemet, amelyhez eredetileg hozzárendeltük.
Ha egy függvény értelmezési tartománya és értékkészlete számhalmaz, akkor van grafikonja. Akárhol állítunk merőlegest
a koordináta-rendszer x-tengelyére (az abszcissza tengelyre), annak legfeljebb egy közös pontja van ezzel a grafikonnal.
Ha egy függvény olyan, hogy a grafi- y y

5 5
konjának az y-tengelyre (az ordináta-
4 4
tengelyre) állított merőlegesekkel is leg-
3 3
feljebb egy közös pontja van, akkor ez a
2 2
függvény kölcsönösen egyértelmű leké- 1 1
pezés.
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
–1 –1
–2 –2
–3 –3
kölcsönösen egyértelmű leképezés nem kölcsönösen egyértelmű leképezés
F E L A DAT
1. Olvasd le a függvények értelmezési tartományát, növekedési viszonyait, szélsőértékeit! Melyik ezek közül kölcsö-
nösen egyértelmű függvény?
a) b) c) d)
y y
y y
4 4 4 4
3 3 3 3
2 2 2 2
1 1 1 1
0 1 2 3 4 x –2 –1 0 1 2 x –1 0 1 2 3 4 x –2 –1 0 1 2 3 4 x
–1 –1
–2 –2
–3 –3
–4 –4
–5 –5
2. Az f függvény kölcsönösen egyértelmű leképezés, értelmezési tartománya pedig a {10; 20; 30; 40; 50} halmaz.
Melyik halmaz lehet az f értékkészlete az alábbiak közül?
a) {0; 1; 5; 11; 9} b) {m} c) {–4; –3; 0; 2; 3} d) {A; B; C; D}
3. Biztos-e, lehetséges-e, lehetetlen-e, hogy az f függvény kölcsönösen egyértelmű leképezés, ha

a) Df is és Rf is 5 elemű halmaz; c) Df is és Rf is végtelen halmaz?
b) Df 10 elemű és Rf 7 elemű halmaz;
4. Adj meg egy-egy olyan függvényt, amelynek a hozzárendelési szabálya x x , és a függvény

a) kölcsönösen egyértelmű leképezés; b) nem kölcsönösen egyértelmű leképezés!
5. Jellemezd a függvények növekedési viszonyait grafikonjuk alapján! y

Emlékezz:
Ha egy függvény nagyobb elemhez
nagyobb vagy egyenlő értéket rendel, akkor monoton növekvő; 1
nagyobb értéket rendel, akkor szigorúan monoton növekvő;
kisebb vagy egyenlő értéket rendel, akkor monoton csökkenő; 1 x
kisebb értéket rendel, akkor szigorúan monoton csökkenő

az adott intervallumon.
y y y
4 4
3 3
2 2
1
1 1
1 x
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 x –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x
–1 –1
5 1 . l e c ke F Ü G GV É N Y E K J E L L E M Z É S E 51
6. Döntsd el, melyik állítás igaz, ha az f függvény értelmezési tartománya és értékkészlete is számhalmaz!
a) Ha az f szigorúan monoton függvény, akkor kölcsönösen egyértelmű leképezés.
b) Ha az f kölcsönösen egyértelmű leképezés, akkor f szigorúan monoton függvény.
ELMÉLET
A valós számokon értelmezett függvények vizsgálatakor eddig ilyen kérdésekre kerestük a választ:
– Mi a függvény értelmezési tartománya, képhalmaza és hozzárendelési szabálya?
– Mi jellemzi a függvény növekedési viszonyait?
– Vannak-e szélsőértékei? Mely helyeken?
– Vannak-e zérushelyei, melyek ezek?
– Kölcsönösen egyértelmű-e a függvény?
– Mi az értékkészlete?
Ezt nevezzük függvényvizsgálatnak.
Sok olyan függvény van azonban, amelyek esetén még nem tudjuk a pontos választ minden kérdésre. Vagy azért, mert
még kevés az ismeretünk, vagy azért mert a felsőbb matematika eszközeivel sem lehet pontos választ adni.
1. Grafikonja alapján állapítsd meg, melyik függvény Add meg f értékkészletét, és állapítsd meg, igazak-e
monoton, és melyik nem az! A monoton függvé- az alábbi kijelentések!
nyek szigorúan monotonok-e? a) f monoton függvény.
a) b) b) f szigorúan monoton növő függvény.
y y c) f kölcsönösen egyértelmű leképezés.
3. Bence egy 15 × 15 cm-es rajzlapból a legnagyobb

térfogatú felül nyitott dobozt szeretné elkészíteni.
Ha a rajzlap sarkainál 2 cm-es négyzeteket vágna
x x le, akkor a doboz térfogata 242 cm3 lenne. Hajni
c) d) azt mondta, hogy ez biztosan nem a legnagyobb
y y térfogatú, mert ő tudna ennél 1 cm3-rel nagyobb
térfogatút is készíteni.
a) Igaza van-e Hajninak? Miért?
b) Igaz-e, hogy nem lehet 243 cm3-nél nagyobb
térfogatú dobozt készíteni?
x x
4. Hány olyan függvény van, amelynek értelmezési

2. Az f függvény értelmezési tartománya az {1; 2; 3; 4} tartománya az {1; 2; 3} halmaz, értékkészlete pedig
1 az {2; 4; 9} halmaz? Add meg mindegyiket egy-egy
halmaz, hozzárendelési szabálya pedig: x x.
2 táblázattal! Közülük melyik kölcsönösen egyértel-
mű leképezés?
E M E LT S Z I N T
ELMÉLET
A függvényt úgy is definiálhatjuk, hogy olyan rendezett párok nem üres y

halmaza, amelyek első tagja mind különböző. 9
Ha egy függvény kölcsönösen egyértelmű leképezés, akkor ebben a rende- 8

zett párok második komponense is mind különböző. Ebben az esetben ak- 7
kor is függvényt kapunk, ha mindegyik rendezett párban felcseréljük az
6
első és a második komponenst. Ez a függvény az eredetinek az inverze.
5
Például a {(0,5; 0,25); (1,5; 2,25); (2; 4); (2,5; 6,25); (3; 9)} függvény 4
kölcsönösen egyértelmű leképezés, mert a rendezett párok első tagja is
3
csupa különböző szám, és a második tagja is csupa különböző szám. En-
2
nek a függvénynek az inverze: {(0,25; 0,5) (2,25; 1,5); (4; 2); (6,25; 2,5);
(9; 3)}. 1
Definíció: Ha az f : x 7 f^ x h kölcsönösen egyértelmű függvény értel- 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x

mezési tartománya A, értékkészlete pedig B halmaz, akkor azt a függ-
vényt, melynek értelmezési tartománya B, értékkészlete pedig A halmaz, és B halmaz minden y eleméhez azt az A-beli
x elemet rendeli, melyre f^ x h = y , az f függvény inverzének nevezzük. Az inverz függvény jelölése: f -1.
F E L A DAT
1. Adjunk meg egy olyan kölcsönösen egyértelmű le- egy másik függvényt kapunk, de ez is megfelel a feladatunk
képezést, amelynek az értelmezési tartománya a ter- követelményeinek.
mészetes számok halmaza, és értékkészlete az egész Azzal azonban ne próbálkozzunk, hogy – a táblázat alsó
számok halmaza! sorában – először „felsoroljuk” az összes természetes szá-
mot és utánuk a negatív egész számokat!
Megoldás
Írjuk fel növekvő sorrendben a természetes számokat, alá- 2. Adj meg olyan kölcsönösen egyértelmű leképezést,
juk pedig a 0-t és utána felváltva a pozitív és a negatív egész amelynek az értelmezési tartománya a pozitív egész
számokat, növekedő abszolút értékek szerint: számok halmaza, és értékkészlete
0 1 2 3 4 5 6 7 8 … a) a negatív egész számok halmaza;
0 1 –1 2 –2 3 –3 4 –4 … b) a természetes számok halmaza;
c) az 5-nél nagyobb egész számok halmaza!
Ha mindegyik természetes számhoz hozzárendeljük azt az
egész számot, amely a táblázatban alatta van, akkor meg-
kapjuk feladatunknak egy lehetséges megoldását. A hozzá- 3. Igaz-e, hogy ha egy függvény szigorúan monoton nö-
vekvő, akkor
rendelési szabályt képlettel is felírhatjuk:
a) van inverze;
x b) az inverze is szigorúan monoton növekedő?
− , ha x páros pozitív egész szám,
2
x 0, ha x = 0,
x 1
4. Ábrázold közös koordináta-rendszerben az f függ-
+ , ha x páratlan pozitív egész szám. vényt és az inverzét, ha Df = {0; 1; 2; 3; 4; 5} és az f
2 2 hozzárendelési szabálya: x  x 2! Mi az inverz függ-
Feladatunknak más megoldásait is előállíthatjuk. Cseréljük vény hozzárendelési szabálya?
fel például a táblázat alsó sorában a 3-at és a (–4)-et! Ekkor
5 1 . l e c ke F Ü G GV É N Y E K J E L L E M Z É S E 53
52 MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK
BEVEZETŐ
Szökőkutak kedvelt látványeleme a medence széléről vagy kö-

zepéről ferdén „fellőtt” vízsugár. A vízcseppek pályája, ez az ér-
dekes görbe egy parabola. Foglalkozzunk olyan függvényekkel,
amelyeknek grafikonja egy ilyen görbe!
y
13
1. Hogy változik a négyzet területe, ha az oldalak hosszúságát egyre növel-
12
jük?
11
10
Megoldás
9
Ha egy négyzet oldala x cm-es, akkor a területe x 2 cm2. Itt az x tetszőleges po-
8
zitív szám lehet. f
7
Tehát a változást az a függvény írja le, amelynek az értelmezési tartománya
6
a pozitív számok halmaza (R +), hozzárendelési szabálya pedig x x 2. Jelöljük
5
ezt a függvényt f -fel!
4
3
Adjunk az x-nek néhány értéket, készítsünk ehhez a függvényhez táblázatot!
2
Oldalhosszúság (x cm) 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 1
Terület (x 2 cm2) 0,25 1 2,25 4 6,25 9 12,25
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
2. Rajzoljuk meg annak a függvénynek a grafikonját, amely minden szám-

y
hoz a négyzetét rendeli hozzá! Jelöljük ezt a függvényt g-vel! 13
12
Megoldás 11
Azt a függvényt kell ábrázolnunk, amelynek az értelmezési tartománya 10
a valós számok halmaza (R), hozzárendelési szabálya pedig x x 2. Ez egy 9
másodfokú függvény. Az előző és a mostani függvény hozzárendelési szabálya 8
ugyanaz, értelmezési tartományuk azonban különböző. g
7
Az előző feladatban már láttuk, milyen ennek a grafikonnak a pozitív számok- 6
hoz tartozó része. Készítsünk most olyan táblázatot, amelyben a 0 és néhány 5
negatív szám szerepel! 4
x 0 –0,5 –1 –1,5 –2 –2,5 –3 –3,5 3

2 2
g(x) = x 0 0,25 1 2,25 4 6,25 9 12,25
1
A táblázat alapján megrajzoljuk a grafikon 15 pontját. A pontokat összekötjük.
Tengelyesen szimmetrikus görbét, egy parabolát kaptunk. –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
ELMÉLET
A parabola szimmetriatengelyén lévő pontját tengelypontnak nevezzük.

Az előző feladat esetében a szimmetriatengely az ordinátatengely, a tengelypont pedig az origó.
1. Hogyan változik a függvény grafikonja, ha az x x 2 he- y
lyett az x x 2 + 3 hozzárendelési szabályt alkalmazzuk? 5
Ekkor minden függvényérték 3-mal nagyobb lesz, mint 4
az első esetben. Grafikonon ez azt jelenti, hogy a parabo-
3
lát az y tengely mentén felfelé kell tolni 3 egységgel.
2
x  x 2 + 3; x  x 2 + 1; x  x 2; x  x 2 – 2
y = x 2 + 3; y = x 2 + 1; y = x 2; y = x 2 – 2 1
–5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
–1
–2
2. Hogyan változik a függvény grafikonja, ha az x x 2 he- y

lyett az x (x + 2)2 hozzárendelési szabályt alkalmazzuk? 5
Ekkor nem az x = 0 helyen veszi fel a függvény a 0-t, ha- 4
nem a 2-vel kisebb számnál, az x = -2 helyen. Grafiko-
3
non ez azt jelenti, hogy a parabolát az x tengely mentén
balra kell tolni 2 egységgel. 2
x  (x + 2) 2; x  x 2; x  (x – 1) 2; x  (x – 3) 2 1
y = (x + 2) 2; y = x 2; y = (x – 1) 2; y = (x – 3) 2
–5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
–1
–2
Az itt ábrázolt függvények mind másodfokúak.
A függvények ábrázolásához a GeoGebra vagy a Graph programot is használhatod.
F E L A DAT
1. Ábrázold és jellemezd a következő függvényeket!

a) f : R " R x 7 x2 - 1
b) g : R " R x 7 (x + 1)2
értelmezési tartomány értékkészlet zérushelyek minimum minimumhely növekedési viszonyok
5 2 . l e c ke M Á S O D F O K Ú F Ü G GV É N Y E K 55
2. Az ábra alapján töltsd ki a táblázatot a füzetedben a má- y
m h
sodfokú függvények hozzárendelési szabályával! 6
Függvény neve f g h k m 5
f
4
Hozzárendelési x x x x x k
3
szabálya
2
1
a) Hogyan változik a függvény grafikonja, ha minden –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x
számhoz a függvényérték ellentettjét, (–1)-szeresét –1
rendeljük? –2
f:R"R x 7 -x2
–3
b) Hogyan változik a függvény grafikonja, ha minden g
számhoz a függvényérték kétszeresét rendeljük? –4
g:R"R x 7 2x2
c) Hogyan változik a függvény grafikonja, ha minden y
g h f
számhoz a függvényérték felét rendeljük? 5
g:R"R x 7 1 x2 4
2
3
3
4. a) Melyik függvény hozzárendelési szabálya az x x 2
2
2
az alábbi ábrán? 1
b) Add meg a másik két másodfokú függvény hozzárende-

–5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x
lési szabályát is!
1. Az ábra alapján töltsd ki a táblázatot a füzetedben! y

h
6
Függvény Hozzárendelési m
neve szabálya 5
f x 4
f k
g x 3
h x 2
k x
1
m x
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
–1 g
–2
a) f : R " R x 7 1 x2
4
b) g : R " R x 7 - 1 x2
4 y
értelmezési minimum/ minimumhely/ növekedési 4
értékkészlet zérushelyek
tartomány maximum maximumhely viszonyok
3
f k
2
g
1
h
–3 –2 –1 0 m 1 2 3 x
3. Az ábra alapján töltsd ki a táblázatot a füzetedben! –1
Függvény Hozzárendelési –2 g
neve szabálya –3
f x f
–4
g x
–5
h x –6
k x
–7
m x
E M E LT S Z I N T
1. Ábrázold közös koordináta-rendszerben! Olvasd le a grafikonok metszéspontjait! Mit jelentenek a metszéspontok

koordinátái?
a) f : R " R; f(x) = x2 és g : R " R; g(x) = |2x|
2
b) h : R " R; h(x) = x - 2 és k : R " R; k(x) = x + 1
2
2. Egy R " R függvényről tudjuk, hogy a hozzárendelési szabálya x " x2 - p, ahol p egy valós számot jelöl. Tudjuk
a függvényről azt is, hogy grafikonja átmegy a Q(–1, –2,5) ponton.
a) Melyik számot jelöli a p?
a
b) Oldd meg a feladatot számítógépes programmal, például a GeoGebra programmal!
b
3. Egy kapu alakja lefelé fordított parabola ív. y

A kaput egy koordináta-rendszerben ábrázoltuk.
A kapu magassága 8 m, szélessége az aljánál 8 m.
Add meg azt a függvényt, amelynek grafikonja a kapu ívét adja!
4. a) Ábrázold és jellemezd a függvényt: 8m
x 2, ha x $ 0;
f : R " R; f ^ x h = * 1 x , ha x 1 0!
3 1
b) Ábrázold és jellemezd a függvényt:
0 1 x
^ x - 3h2, ha x $ 2;
g : R " R; g ^ x h = ) 8m
- 2x + 2, ha x 1 2!
5 2 . l e c ke M Á S O D F O K Ú F Ü G GV É N Y E K 57
53 SZÉLSŐÉRTÉKEK
1. Három függvénynek, az f-nek, a g-nek és a h-nak ugyanaz a hozzárendelési szabálya, de más-más halmaz az értelme-
zési tartománya: Df = [–2; 2], Dg = [–2; 0], Dh = ]–2; 2]; f (x) = g(x) = h(x) = x 3. Van-e a függvények értékkész-
letének legnagyobb, illetve legkisebb eleme? Ha van, akkor melyik szám az?
Megoldás y y
Nagyobb számnak nagyobb a köbe is, ezért 8 8

az x  x 3 hozzárendelési szabályú függvé- 7 7
6 6
nyek mind szigorúan monoton növekvők.
5 5
4 4
3 3
y
2 2
1 1 1
–3 –2 –1 0 1 2 3 x –3 –2 –1 0 1 2 x –3 –2 –1 0 1 2 3 x
–1 –1 –1
f g h
–2 –2 –2
Legnagyobb érték 8 0 8 –3 –3 –3
Legkisebb érték –8 –8 nincs –4 –4 –4
–5 –5 –5
–6 –6 –6
f g h
–7 –7 –7
–8 –8 –8
2. Legyen Df = Dg = Dh = [–1; 4[ és f (x) = x – 2, g(x) = 2 x – 2, h(x) = 0,5 x – 2.
a) Rajzoljuk meg a függvények grafikonját, adjuk meg f , g és h legnagyobb és legkisebb értékét (ha van)!
Megoldás
6
5
y
4
y
3 3
2 2 g 2
f
1 1 1
–2 –1 0 1 2 3 4 5 x –2 –1 0 1 2 3 4 5 x –2 –1 0 1 2 3 4 5 x
–1 –1 –1
–2 –2 –2 h
–3 –3 –3
–4 –4 –4
f g h
Legnagyobb érték nincs nincs nincs
Legkisebb érték –3 –4 –2,5
b) Rajzoljuk meg az f , g és a h függvény abszolút értékének grafikonját, és keressük meg az | f |, | g |, | h | függvények
legnagyobb és legkisebb értékét!
Megoldás
Itt a függvények hozzárendelési szabálya: x | x – 2 |, x | 2 x – 2 |, x | 0,5 x – 2 |.
Az új grafikonokat úgy kapjuk meg, hogy az eredeti grafikonok x tengely „alatti” részét tükrözzük az x tengelyre, a többi
részt pedig a helyén hagyjuk.
y
5
y y
4
3 3 3
2 2 2
1 1 1
–1 0 1 2 3 4 x –1 0 1 2 3 4 x –1 0 1 2 3 4 x
|f | |g| |h|
Legnagyobb érték 3 nincs 2,5
Legkisebb érték 0 0 nincs
A
Az intervallumon értelmezett függvények ábrázolásához is használható a Graph program.
ELMÉLET
Egy függvény abszolút értéke azt jelenti, hogy az értelmezési tartomány mindegyik eleméhez az eredeti helyettesítési
érték abszolút értékét rendeljük hozzá.
F E L A DAT
1. Legyen Df = [–1; 1], Dg = [–1; 2], Dh = ]–2; 1[; f (x) = g(x) = h(x) = x 3. Van-e a függvények értékkészletének
legnagyobb, illetve legkisebb eleme? Ha van, akkor melyik szám az?
1
2. Legyen Df = Dg = Dh = [–1; 4[ és f (x) = – x + 2, g(x) = –2 x + 2, h(x) = − x + 2.
2
a) Rajzoljuk meg a függvények grafikonját, adjuk meg f , g és h legnagyobb és legkisebb értékét, ha van!
b) Rajzoljuk meg az f , g és a h függvény abszolút értékének grafikonját, és keressük meg az | f |, | g |, | h | függvé-
nyek legnagyobb és legkisebb értékét, ha van!
5 3 . l e c ke SZÉLSŐÉRTÉKEK 59
3. a) Olvasd le a grafikonokról a függvények legnagyobb és legkisebb értékét, ha ezek léteznek!
y y y
3 3 3
f
2 2 2
g h
1 1 1
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 x –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x –1 0 1 2 x
–1 –1 –1
b) Vázold a – f , –g és –h függvények grafikonját, és állapítsd meg e három függvény legnagyobb és legkisebb

értékét! (A – f jelölés azt a függvényt adja meg, amely az f értelmezési tartományának mindegyik eleméhez az
eredeti helyettesítési érték ellentettjét rendeli hozzá.)
c) Mennyi az | f |, | g |, | h | függvények legnagyobb és legkisebb értéke?
4. Grafikonjával adtuk meg az f függvényt.

y a) Írd fel az f hozzárendelési szabályát!
b) Válaszd ki az | f |, – f , | – f | és –| f | függvény grafikonját a megadottak közül!
4
f y y y
3
2 5 5
b –1 0 1 2 3 x
1 4 4 –1
a
3 3 –2
–1 0 1 2 3 x
–1 2 2 –3
–2 1 1 –4
c
–3 –5
–3 –2 –1 0 1 x –1 0 1 2 3 x
–4
–5
y y
5 5
4 4
d e
3 3
2 2
1 1
–3 –2 –1 0 1 x –1 0 1 2 3 x
–1 –1
–2 –2
–3 –3
–4 –4
c) Írd fel legalább két ábrázolt függvény hozzárendelési szabályát!
1
1. Legyen az f függvény értelmezési tartománya az [1; 3] zárt intervallum, és f (x) =
2
x − 4.
a) Számold ki az f (1), f (2,8) és f (3) függvényértékeket!
b) Ábrázold az f függvényt! Állapítsd meg a legnagyobb és a legkisebb függvényértéket!
1
c) Rajzold le a g függvény grafikonját, ha Dg = [6; 10] és g(x) = x − 4 !
2
2. Olvasd le a grafikonról a függvények maximumát és minimumát, ha léteznek!

y
y
1 1 3
0 0 1 x –r – r2 0 r r 3r
2r x
1 x 2 2
–3
3. a) Rajzold meg az x  x 2 – 3 függvény grafikonját, ha az értelmezési tartománya a ]–1; 3] intervallum! Mekkora

a legnagyobb és a legkisebb függvényérték?
b) Tükrözd a függvény grafikonját az abszcisszatengelyre! Melyik függvény grafikonját kaptad meg így? Mennyi
ennek a függvénynek a legnagyobb és a legkisebb értéke?
RÁADÁS
1. Az f függvénynek az x = -2 helyen minimuma van. Milyen valós szám állhat p helyén?

f : R " R; f ^ x h = 2x - p - 1 - 1
2. A g függvénynek az x = -2 helyen minimuma van. Milyen valós szám állhat p helyén?

a) g : R " R; g ^ x h = x 2 - p b) g : R " R; g ^ x h = x 2 - p - 1 c) g : R " R; g^ x h = x 2 - p - 1
Hányféle lehetőség van?
3. Ábrázoltuk egy f függvény grafikonját. y

Tekintsük a függvény leszűkítését egy [a; b] in-
tervallumra! Ez azt a függvényt jelenti, amely az
[a; b] intervallumon van értelmezve, és az inter-
vallum elemeihez ugyanazt rendeli, mint az ere-
deti f függvény. 1
h : [a; b] " R; x 7 f ^ x h 0 1 x
Add meg a és b értékét úgy, hogy egész számok
legyenek, és a h függvénynek
a) 3 maximumhelye és 2 minimumhelye legyen; e) 1 maximumhelye és 1 minimumhelye legyen!
b) 2 maximumhelye és 2 minimumhelye legyen; f) Melyik kérdések azok, amelyekre csak véges számú megoldás van?
c) 2 maximumhelye és 1 minimumhelye legyen; g) Határozd meg a függvények hozzárendelési szabályát!
d) 1 maximumhelye és 2 minimumhelye legyen;
5 3 . l e c ke SZÉLSŐÉRTÉKEK 61
54 NÉGYZETGYÖKFÜGGVÉNY
Ábrázoljuk azt a függvényt, amely az x m2 (x ≥ 0) területű négyzethez hozzárendeli a négyzet méterben mért oldalhosszát!
Megoldás
Az x m2 területű négyzet oldala x méter hosszúságú, tehát az x x (x ≥ 0) függvényt kell ábrázolnunk.
Néhány esetben táblázatba foglaljuk az összetartozó számokat:
x 0 0,25 1 2,25 4 9
x 0 0,5 1 1,5 2 3
Pont a grafikonon (0; 0) (0,25; 0,5) (1; 1) (2,25; 1,5) (4; 2) (9; 3)
A grafikon:
y
3
y = Öx
2
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x
Szemléletünk és a grafikon is azt mutatja, hogy ez a függvény szigorúan monoton növekvő (két négyzet közül a nagyobb
területűnek nagyobb az oldala).
ELMÉLET
Definíció: A nemnegatív valós számok halmazán értelmezett x x hozzárendelési szabállyal megadott függvényt
négyzetgyökfüggvénynek nevezzük. Jelöléssel: R0+ " R; x x .
A négyzetgyökfüggvény szigorúan monoton növekvő, értékkészlete a nemnegatív valós számok halmaza. A legki-
sebb függvényérték a 0, legnagyobb függvényérték nincs.
A négyzetgyökfüggvény grafikonja egy olyan parabolának a fele, amelynek a tengelypontja az origó, tengelye pedig az
abszcisszatengely.
F E L A DAT
1. a) A megadott pontok közül melyek vannak rajta a négyzetgyökfüggvény grafikonján?

A(4; 16), B(25; 5), C(100; –10), D(0; 0), E(–64; – 8), F(3,5; 12,25), G(51,84; 7,2)
b) Melyik nemnegatív számhoz rendel a négyzetgyökfüggvény 0-t, 2,8-et, 5,1-et, illetve 12-t?
c) Melyik számot rendeli a négyzetgyökfüggvény a 0-hoz, a 2,8-hez, az 5,1-hez, illetve a 12-höz?
2. Ábrázold és jellemezd a következő függvényeket! 5. Ábrázold közös koordináta-rendszerben a két
a) f : R0+ " R; f ^ x h = x + 2 függvényt! Keresd meg a grafikonok metszéspont-
b) g : R0+ " R; g^ x h = x -1 ját, olvasd le a koordinátáit!
f : R0+ " R; f ^ x h = x + 3 és
3. A négyzetgyökfüggvényt az y tengely mentén le- g : R0+ " R; g ^ x h = 5 x - 5
2
felé toltuk a koordináta-rendszerben. Olyan függ-
a) Behelyettesítéssel ellenőrizd, hogy a leolva-
vényhez jutottunk, amelynek zérushelye 9. Mennyi
sott koordinátákkal megadott pont rajta van-e
a függvény minimuma?
mindkét grafikonon!
b) Mondj olyan egyenletet, amelynek megoldása
a metszéspont első koordinátája! Mit mutat
a) f : R0+ " R; f ^ x h = 3 x
meg a második koordináta?
b) g : R0+ " R; g^ x h = - 2 x
1. Grafikonon ábrázoltunk két függvényt! Melyek 2. Ábrázold a függvény grafikonját, majd olvasd le
ezek? a választ!
y f : R0+ " R; f ^ x h = 2 x
f
Melyik az a szám, amely
a) négyzetgyökének kétszerese 6;
b) négyzetgyökének kétszerese egyenlő magával
1 a számmal!
0 1
3.
x
Ábrázold és jellemezd a következő függvényt!
g
f : R0+ " R; f ^ x h = x
RÁADÁS

R " R; x7 x és R " R; x 7 x 2
2. Ábrázold és jellemezd a következő függvényt!

f : R0+ " R; f ^ x h = x - 2 - 2
3. A következő függvény esetén b olyan valós számot jelöl, hogy a függvény grafikonja nem szakad két részre, hanem egy
folytonos vonal. Mennyi b értéke?
^ x + 1,5h2, ha x # 0
h : R " R; h ^ x h = )
- x + b, ha x 2 0

a) f : R " R; f ^ x h = x - 1 + x - 3 b) g : R " R; g ^ x h = 2x + 2x + 4
5 4 . l e c ke N É GY Z E T GY Ö K F Ü G GV É N Y 63
55 A MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNY
SZÉLSŐÉRTÉKE
Állapítsuk meg az f függvény zérushelyeit, rajzoljuk meg a grafikonját, és határozzuk meg az értékkészletét, ha f értelmezési
tartománya a valós számok halmaza, és f (x) = (x + 1) (x – 3)!
Megoldás
f (x) = (x + 1) (x – 3) = 0, ha x + 1 = 0 vagy x – 3 = 0.
x + 1 = 0, ha x = –1; x – 3 = 0, ha x = 3. A zérushelyek tehát a –1 és a 3.
A grafikon megrajzolásához készítsünk táblázatot! y
5
x –2 –1 0 1 2 3 4
zérushely zérushely 4
f
f (x) 5 0 –3 –4 –3 0 5 3
Pont 2
(–2; 5) (–1; 0) (0; –3) (1; –4) (2; –3) (3; 0) (4; 5)
a grafikonon 1
A grafikon:
–2 –1 0 1 2 3 4 5 x
–1
–2
A függvény értékkészlete a (–4)-nél nem kisebb valós számok halmaza (jelölése:
[–4; +∞[). –3
A parabola szimmetriatengelye éppen a két zérushelyet jelző pont között közé- –4

pen metszi az x tengelyt.
ELMÉLET
A másodfokú függvények grafikonja parabola. Ha a parabola felfelé nyitott, akkor y

a függvénynek minimuma van, ha lefelé nyitott, akkor maximuma.
A parabola szélsőértékének megfelelő pont rajta van a parabola szimmetriatenge-
lyén. Ezért ha ismerjük, hogy a szimmetriatengely hol metszi az x tengelyt, akkor minimumhely
ez lesz a szélsőérték helye, s a függvény ezen a helyen felvett értéke pedig a szélső- x1 x1 + x2 x2 x
2
érték.
Ha a parabolának van két különböző zérushelye: x1 és x2, akkor a másodfokú függ-
x + x2
vény szélsőértékének helye: 1 . A szélsőértéket megkapjuk, ha ezt behelyette-
2 minimum
sítjük a hozzárendelés képletébe.
F E L A DAT
1. Határozd meg a valós számok halmazán értelmezett f , g és h függvény zérushelyeit és értékkészletét, ha

f (x) = x 2 – 9, g(x) = x 2 – 6,25 és h(x) = x 2 + 4!
2. Állapítsd meg a g függvény zérushelyeit, rajzold meg a grafikonját, ha értelmezési tartománya a valós számok
halmaza, és g(x) = x (3 – x)! Add meg a g értékkészletét is!
m m
3. A Földön 9,81
s2
a gravitációs gyorsulás nagysága, de az IM nevű bolygón csak 2 2 . Kiszámították, hogy ha ezen
s
m
a bolygón 6 sebességgel függőlegesen fellövünk egy lövedéket, és az x másodperc múlva y méter magasan lesz,
s
akkor y = 6 x – x 2.
a) Töltsd ki a táblázatot a füzetedben!
x 0 1 2 2,5 3 3,5 4 5 6
y
b) A táblázat alapján grafikont készítettünk a lövedék helyzetéről a [0; 6] intervallumban. Válaszd ki az alábbiak
közül a megfelelőt!
A) B) C)
y y y
9 9 9
8 8 8
7 7 7
6 6 6
5 5 5
4 4 4
3 3 3
2 2 2
1 1 1
0 1 2 3 4 5 6 7 x 0 1 2 3 4 5 6 7 x 0 1 2 3 4 5 6 7 x
c) Mennyi idő alatt érkezik vissza a kilövés helyére a lövedék?

d) Milyen magasra emelkedik a lövedék?
e) A kilövéstől számítva mikor lesz 5 méter magasságban a lövedék?
4. Az f másodfokú függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza. f (x) = x (6 – x).

a) Add meg a függvény zérushelyeit! b) Rajzold meg az f grafikonját! c) Add meg az f értékkészletét!
d) Oldd meg az f grafikonjának felhasználásával az x (6 – x) = 8 egyenletet!
5. Határozd meg a következő függvények szélsőértékhelyét és szélsőértékét! Melyik függvénynek van minimuma,
melyiknek maximuma?
a) R " R; x 7 (2x - 3) ⋅ (4x + 3) b) R " R; x 7 (5 - 3x) ⋅ (3x - 10)
1. Állapítsd meg a g függvény zérushelyeit, rajzold 3. Határozd meg a következő függvény minimum-
meg a grafikonját, ha értelmezési tartománya a va- helyét és minimumát!
lós számok halmaza, és g(x) = x (x + 4)! Add meg R " R; x 7 (x - 3) ⋅ (x + 8)
a g értékkészletét is!
4. Ábrázold a következő függvényeket koordináta-
rendszerben, majd olvasd le az értékkészletüket és
2. Add meg a következő függvények zérushelyeit! a zérushelyeiket (ha vannak):
a) Négyzetgyökfüggvény a) Df = {0; 1; 4, 9} x  x
b) x | x | e) x 9 – x 2 1
b) Dg = R \ {0} g(x) =
c) x 5 x + 12 f) x (x + 2,8) (x – 4,8) x
d) x x 2 3
c) Df = ]–4, 2] f(x)= – x – 3
2
5 5 . l e c ke A M Á S O D F O K Ú F Ü G GV É N Y S Z É L S Ő É R T É K E 65
56 GYAKORLATI FELADATOK
Egy díszdoboz „alsó” részének elkészítéséhez egy 24 cm hosszú, 10 cm széles kartonlapból „vályút” készítünk úgy, hogy
a két szélét derékszögben felhajtjuk. Milyen széles részt hajtsunk fel, hogy a vályú keresztmetszetének a területe a lehető
legnagyobb legyen?
24 cm
x cm
10 – 2x cm
10 cm
x cm
x cm
x cm 10 – 2x cm
m
x cm
xc
–2
10
24 cm
Megoldás
A keresztmetszet olyan téglalap, amelynek az oldalai x cm és (10 – 2 x) cm hosszúak, ezért a területe x(10 – 2 x) cm2. Az
x egy 5-nél kisebb pozitív szám lehet.
y
Ábrázoljuk az x ∈ R, x  x(10 – 2 x) függvényt, vizsgáljuk meg, hol veszi
fel a legnagyobb értékét a ]0; 5[ intervallumon! 13
Ez egy másodfokú függvény (hiszen a hozzárendelési szabálya x 10 x – 2 x 2 12
11
alakban is megadható, és ez másodfokú kifejezés). A grafikonja lefelé nyitott 10
parabola. Hol metszi a parabola az x tengelyt? 9
x (10 – 2 x) = 0, ha x = 0, illetve ha 10 – 2 x = 0, vagyis ha x = 5. 8
Azt látjuk, hogy a függvényünk zérushelyei 0 és 5, a parabola tengelye pedig 7
6
ezek között középen, 2,5-nél metszi az x tengelyt. Éppen ez a szám a ten-
5
gelypont első koordinátája. Itt a legnagyobb a függvény értéke, vagyis a vályú 4
keresztmetszetének a területe. 3
2
1
Tehát a 10 cm-es oldalból kétfelől egy-egy 2,5 cm-es darabot kell felhajta-
nunk, hogy a legnagyobb keresztmetszetű vályú keletkezzen. 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 x
–1
Mekkora ekkor a keresztmetszet területe?
Ha x = 2,5, akkor 10 – 2 x = 10 – 5 = 5,
a téglalap területe pedig 2,5 · 5 = 12,5 (cm2).
F E L A DAT
1. Ravaszdi úr alkalmi munkást keres egy munka el- 4. A(0; 7), B(7; 0), és a P pont az AB szakasz pontja.
végzésére. Azt mondja Okos Tóninak, hogy ha x óra
y
alatt sikerül elvégeznie a munkát, akkor (6 – 2 x) 8
tallér órabért fizet neki (ha 3 óra alatt sem végez, A
7
akkor fizetség nélkül kell távoznia). 6
a) Mennyi órabér és mekkora fizetség járna akkor, 5
P
ha Tóni 0,5 óra alatt elvégezné a munkát? És ha 4

2 óra alatt végezné csak el? 3
Okos Tóni egy kis ideig gondolkodott, majd rá- 2
jött, hogyan lehet a lehető legnagyobb összeget 1
felvenni a munka elvégzéséért. B
0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
b) Mennyi idő alatt végzett Tóni, ha valóban a leg-
nagyobb összeget vette fel?
c) Mekkora összeget kapott ekkor? a) Írd fel azt a hozzárendelési szabályt, amellyel
a zöld grafikon pontjait jellemezhetjük!
b) Ha P első koordinátája x, akkor a második koor-
2. Egy 5. emeleti erkélyről (kb. 15 m magasból) felfelé dinátája az a) pontban talált szabállyal felírható.
hajítunk egy tömör kislabdát. A fizikai törvények Írd fel ekkor a rózsaszín téglalap területét!
szerint, ha az elindítástól számítva x másodperc telt c) Melyek a P koordinátái, ha a színezett téglalap
el, és ekkor a kislabda az erkély szintjétől számítva területe a lehető legnagyobb? Mekkora ez a te-
y méter magasságban van, akkor y = 5 x (2 – x). rület?
a) Az elhajítástól számítva mennyi idő alatt esik
vissza a labda az erkély szintjére?
5. A grafikon egy bankszámlán lévő összeg alakulását
b) Mekkora magasságig emelkedik a labda az er- mutatja az idő függvényében.
kély szintjéhez viszonyítva?
c) Az elhajítástól számítva mennyi idő múlva esik le P (ezer Ft)
a labda a földre? 120

110
3.
100
A Spedor nevű fuvarozócég a következő képlettel
90
számítja ki a szállítási díjat egy teherautó igénybe-
80
vétele esetén: f (x) = 2,5 x + 8. A képletben x jelöli 70
a szállítás során megtett utat km-ben (x ≥ 0), f (x) 60
pedig az érte fizetendő összeget tallérban. 50
a) Hány tallérba kerül a szállítás 12 km távolságra 40
[azaz mennyi az f (12)]? 30
b) Mennyi a kiállási díj (amit a megrendelőnek 20
akkor is meg kell fizetnie, ha végül nem veszi 10
igénybe a szolgáltatást)? 0 1 5 10 t (hét)

c) Hány km-t számlázott a Spedor, ha 53 tallért
kellett fizetnünk?
d) Ábrázold az f : x 2,5 x + 8, x ≥ 0 függvényt! a) Mekkora a hetenkénti növekedés az utolsó sza-
e) A Padlógáz nevű konkurens szállítócég így adja kaszban?
meg az ajánlatát: egy teherautó igénybevétele b) Mi az itt szereplő függvény értelmezési tartomá-
esetén, ha x km a megtett út, akkor az érte fi- nya, értékkészlete és hozzárendelési szabálya?
zetendő összeg 3x tallér. Mekkora távolságok c) Lineáris-e a bankszámlán lévő összeg és a szám-
esetén kedvezőbb a Padlógáz ajánlata? lára helyezés óta eltelt idő kapcsolata?
5 6 . l e c ke GYA KO R L AT I F E L A DAT O K 67
1. Egy vidámparkban különösen kedvelt a sárkányre- 3. Ha egy x méter hosszúságú vékony fonálra egy kis-
pülő. Két cimbora közül az egyik 15 menetért és méretű (de elég „súlyos”) fémdarabot kötünk, és ezt
a belépőért fizetett összesen 1600 forintot, a másik az „ingát” lengésbe hozzuk, akkor egy teljes lengés
18 menetért és a belépőért összesen 1840 forintot. ideje nagyon jó közelítéssel 2 x másodperc lesz.
a) Mennyi egy menet ára, és mennyi a belépődíj?
b) Add meg a menetszám–összköltség összefüg-
gést!
c) Mennyit kellene fizetnünk 8 menetért?
d) Hány menetre lenne elég 2000 forint?
e) Igaz-e, hogy a menetszám és az összköltség x
kapcsolata lineáris?
2. Egy tartályban a töltőanyag mennyisége az időnek

lineáris függvénye. Ha a gyártási folyamat kez-
detétől eltelt idő x óra, akkor a töltőanyag meny-
nyisége y kilogramm. A kettő közötti kapcsolat:
y = 500 – 2,5 x. Jelenítsd meg koordináta-rend- (Egy teljes lengés történik például akkor, ha az inga
szerben a „kapcsolatot”! a szélső helyzetéből ugyanebbe a szélső helyzetbe
a) Hány kilogramm töltőanyag fogy óránként? tér vissza.)
b) Mennyi idő alatt ürül ki a tartály? a) Készítsd el az x 2 x (x ≥ 0) függvény gra-
c) A gyártási folyamat indulása után mennyi idő- fikonját!
vel lesz a tartályban levő töltőanyag mennyisége b) Mekkora annak az ingának a hossza, amelynél
150 kilogramm? egy teljes lengés 1 másodpercig (0,5 másodper-
cig, 2 másodpercig, 3 másodpercig) tart?
c) Mekkora az 50 cm hosszú inga lengésideje?
d) Bence azt mondja, hogy most már ő is tudja,
hogyan lehet egy vékony fonál hosszát stopper-
órával megmérni. Te is tudod?
4. Viliék egy téglalap alakú baromfiudvart akarnak

elkeríteni 12 m hosszú drótkerítéssel. A baromfi-
udvar egyik oldala a hátsó kőkerítéshez támasz-
kodik. Mekkorák legyenek a téglalap oldalai, hogy
a baromfiudvar a lehető legnagyobb legyen?
RÁADÁS
Postai díjszabás
Zedországban a postai díjak a küldemények tömegé-

től függnek a mellékelt táblázat szerint:
Tömeg (egész grammra kerekítve) Díj
20 g-ig 0,46 zed
21 g–50 g 0,69 zed
51 g–100 g 1,02 zed
101 g–200 g 1,75 zed
201 g–350 g 2,13 zed
351 g–500 g 2,44 zed
501 g–1000 g 3,20 zed
1001 g–2000 g 4,27 zed
2001 g–3000 g 5,03 zed
a) Az alábbi grafikonok közül melyik mutatja legjobban a postai díjszabást Zedországban?

(A vízszintes tengelyen a tömeg grammokban, a függőleges tengelyen a díj zedben van ábrázolva.)
A) C)
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
0 1000 2000 3000 4000 0 1000 2000 3000 4000
B) D)
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
0 1000 2000 3000 4000 0 20 50 100 200 350 500 1000 2000 3000
b) Gyurka két levelet akar küldeni (Zedországból) egy barátjának. A levelek tömege 40 g, illetve 80 g.
A zedországi postai díjszabás alapján döntsd el, melyik esetben kell kevesebbet fizetnie Gyurkának: ha egy borítékban
adja postára a két levelet, vagy ha külön-külön adja postára őket! Támaszd alá számolással az állításodat!
c) Illeszkednek-e az A) jelű grafikon pontjai az y = 0,1 ⋅ x egyenletű görbére (a vízszintes tengelyt x-szel, a függőlegeset
y-nal jelölve)?
5 6 . l e c ke GYA KO R L AT I F E L A DAT O K 69
57 ABSZOLÚT ÉRTÉKES EGYENLETEK I.
1. Lajos kerékpárversenyző. Napi edzése részeként Megjegyzés: grafikus úton megoldottuk az

a 45-ös kilométertáblánál álló házától állandó | 30 x – 45 | = 25 egyenletet.
km
(30
h )sebességgel elkarikázik a megyeszékhelyig,
y
ahol a kilométertáblák számozása kezdődik. Innen
rögtön visszafordulva ugyanakkora sebességgel ha- 45
40
zahajt.
35
A mellékelt grafikon megmutatja, hogy Lajos az 30
edzése melyik pillanatában mekkora távolságra volt 25
a megyeszékhelytől. Az időpontokat az x tengelyről, 20
15
a távolságokat az y tengelyről olvashatjuk le.
10
A grafikon egyenlete: y = | 30 x – 45 |. 5
0,5 1 1,5 2 2,5 3 x

y
45
b) Az alsó koordináta-rendszerben ábrázoltuk azt a függ-
40
35 vényt is, amely a kempingkerékpár helyzetét írja le. En-
30 nek a hozzárendelési szabálya: x  10 x + 5.
25 A két grafikon két helyen metszi egymást, tehát kétszer
20
fognak találkozni. Először indulásuk után 1 órával (ek-
15
10 kor Lajos a városközpont felé halad), a 15-ös táblánál,
5 aztán pedig indulásuk után 2,5 órával, a 30-as táblánál
x
(ekkor Lajos már hazafelé kerékpározik).
0,5 1 1,5 2 2,5 3
Megjegyzés: grafikus úton megoldottuk az
| 30 x – 45 | = 10 x + 5 egyenletet.
a) Mikor hajt el Lajos a 25-ös kilométertábla mel-
lett? y
b) Lajossal egy időben a barátja, Tibor is elindul egy
45
kempingbiciklivel. Ő az 5-ös kilométertáblától
40
indulva a megyeszékhellyel ellentétes irányban, 35
km 30
10 sebességgel halad. Mikor és hol találkozik
h 25
Tibor Lajossal? 20
15
10
Megoldás
5
a) A második grafikonról leolvasható, hogy Lajos
20 2 0,5 1 1,5 2 2,5 3 x
odafelé = órakor (vagyis a 40. percben),
30 3
25 7
visszafelé pedig 1,5 + = órakor (vagyis a 2. óra
30 3
20. percében) halad el a 25-ös tábla mellett.
2. Melyik számot jelölheti az x, ha | 3 x + 2 | = 8? Ezután a grafikonnak az x tengely alatti részét az x tengelyre
tükrözzük. Így kapjuk az x |3 x + 2| függvény grafikon-
Megoldás ját. Ez a kék, V betűhöz hasonlító ponthalmaz. Ugyanitt
Első (algebrai) módszer megrajzoltuk az x 8 függvény grafikonját, a piros egye-
Két olyan szám van, amelynek az abszolút értéke 8: a 8 és nest. A két grafikon metszéspontjainak első koordinátái
a –8. Ezért adják meg az |3 x + 2| = 8 egyenlet gyökeit.
3 x + 2 = 8 vagy 3 x + 2 = –8.
y
Az első egyenletből 3 x = 6, vagyis x = 2, a második egyen-
y=8
10 1
letből 3 x = –10, vagyis x = − = −3 . 8
3 3 7
Tehát az x két különböző számot jelenthet: a 2-t vagy
6
1
a −3 -ot. 5
3 4
y = |3x + 2|
Második (grafikus) módszer 3
Rajzoljuk meg az x |3 x + 2| függvény grafikonját, és ol- 2

1
vassuk le, melyik számhoz rendeli ez a függvény a 8 értéket!
Először az x 3 x + 2 elsőfokú függvényt ábrázoljuk: –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 x
y
Az ábráról természetesen csak közelítőleg olvashatjuk le
9 1
a 2 és a −3 számot.
8
y = 3x + 2
3
7 Behelyettesítéssel ellenőrizhetjük, megkaptuk-e az egyen-
6 let gyökeit.
5 Ha x = 2, akkor | 3 x + 2 | = | 6 + 2 | = 8, tehát a 2 gyöke az
4 adott egyenletnek.
3 1
2 Ha x = −3 , akkor | 3 x + 2 | = | –10 + 2 | = 8, tehát
3
1 1
a −3 is gyöke az adott egyenletnek.
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 x 3
–1 A grafikon jól mutatja, hogy az x más számot nem jelölhet.
–2
EEgyenlet megoldásához használhatók a függ-
vvényábrázoló programok is.
F E L A DAT
1. Oldd meg a következő abszolút értékes egyenleteket (x ∈ R)!

a) | x + 2 | = 3 b) | x + 2 | = 2,3 c) | x + 2 | = 0 d) | x + 2 | = –1,8
2. Írj fel egy-egy olyan egyenletet, amelynek a megoldása leolvasható a megadott grafikonról! Behelyettesítéssel el-
lenőrizd, hogy a leolvasott számok valóban megoldások!
a) y b) y c) y
1
0 1 x
1 1
0 1 x 0 1 x
57. l e c ke A B S Z O L Ú T É R T É K E S E GY E N L E T E K I . 71
3. Oldjuk meg grafikus úton az | 3 x + 2 | = 0,5 x – 1 és az | 3 x + 2 | = 0,5 x + 5 y

egyenletet (x ∈ R)! y = |3x + 2|
11
Megoldás 10
Az előző feladat megoldása során már megrajzoltuk az x | 3 x + 2 | függvény gra- 9
fikonját. Most berajzoljuk ugyanabba a koordináta-rendszerbe az x 0,5 x – 1 és az 8
+5
x 0,5 x + 5 elsőfokú függvény grafikonját is. 7 0 ,5x
y=
Az első egyenesnek nincs közös pontja az x | 3 x + 2 | függvény grafikonjával. Ez 6
azt jelenti, hogy az | 3 x + 2 | = 0,5 x – 1 egyenletnek nincs gyöke. 5
4
A második egyenesnek 2 közös pontja van az x | 3 x + 2 | függvény grafikonjával. 3
Ez azt jelenti, hogy az | 3 x + 2| = 0,5x + 5 egyenletnek 2 gyöke van, e közös pontok- 2
-1
nak az első koordinátája: –2 és 1,2. 1 0,5x
y=
Az ábráról csak közelítőleg olvashatjuk le a metszéspontok első koordinátáit. Hogy
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 x
pontosan ezek a gyökök, azt behelyettesítéssel ellenőrizhetjük: –1
Ha x = –2, akkor | 3 x + 2 | = | –6 + 2 | = 4 és 0,5 x + 5 = –1 + 5 = 4, vagyis a –2 gyö- –2
ke az egyenletnek; –3
ha x = 1,2, akkor | 3 x + 2 | = | 3,6 + 2 | = 5,6 és 0,5 x + 5 = 0,6 + 5 = 5,6, vagyis
az 1,2 is gyöke az egyenletnek.
A grafikonról leolvashatjuk, hogy egyenletünknek több gyöke nem lehet.
F E L A DAT
3. Oldd meg a következő abszolút értékes egyenleteket (x ∈ R)!

2
a) | 2 x – 6 | = 3 b) | 2 x – 6 | = x c) | 2 x – 6 | = − x + 6 d) | 2 x – 6 | = x – 3
5
4. Oldd meg grafikusan a következő egyenleteket (x ! R)! Behelyettesítéssel ellenőrizd a megoldásokat!

a) 2,5x - 4 = - 3 x + 4 b) 9 - 2 x = 1,8x - 2
2 5
5. Oldd meg grafikusan az alábbi egyenleteket (x ∈ R)!

a) | x | = x 2 b) | x | = x 2 – 2 c) | x | = (x – 2) 2 d) | x | = – x 2 + 6
1. Írj fel egy-egy olyan egyenletet, amelynek a megoldása leolvasható a megadott grafikonokról! Behelyettesítéssel
ellenőrizd, hogy a leolvasott számok valóban megoldások-e!
a) b) c)
y y y
4 4 4
3 3 3
2 2 2
1 1 1
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 x
2. Oldd meg a következő egyenleteket (x ∈ R)! 3.
Oldd meg grafikusan az alábbi egyenleteket
a) | x – 2,7 | = 3,5 c) | 70,4 + 22 x | = 30,8 (x ∈ R)!
b) | 5,7 – 3 x | = 5,7 d) | 4 – x | + 9 = 0 a) | 2 x | = x + 2 c) | 2 x – 2 | = 3 – x
2 1
b) | 2 x | = 3 – x d) x−2 = − x+2
3 3
M
Megoldásaidat függvényábrázoló programmal is ellenőrizheted.
RÁADÁS
Vizsgáljuk meg, hogy az a értékének más-más megválasztása esetén hány gyöke van a |3 x + 2| = x + a egyenletnek!
y
9
8
y=x+2
7 3
6
5
4
3
2
Adjunk az a-nak több értéket! Ábrázoljuk az x  x + a elsőfokú
1
függvényeket az x | 3 x + 2 | függvénnyel közös koordináta-rend-
szerben! Látjuk, hogy
–6 –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 7 x 2
–1 ha a = , akkor az egyenesnek 1 közös pontja van az x | 3 x + 2 |
3
–2 2
függvény grafikonjával, vagyis az 3x + 2 = x + egyenletnek egy
–3 3
–4 2
gyöke van, a − ;
3
2
ha a > , vagyis ha a piros egyenest „feljebb” toljuk, akkor az új egyenesnek 2 közös pontja van az x | 3 x + 2 | függ-
3
vény grafikonjával, vagyis az | 3 x + 2 | = x + a egyenletnek két gyöke van;
2
ha a < , vagyis ha a piros egyenest „lejjebb” toljuk, akkor az új egyenesnek nincs közös pontja az x | 3 x + 2 | függvény
3
grafikonjával, vagyis az | 3 x + 2 | = x + a egyenletnek nincs gyöke.
F E L A DAT
1. A p paraméter egy valós szám. Mennyi p értéke, ha a 2 x + p = 1,5x - 4,5 egyenletnek

3
a) nincs megoldása;
b) pontosan egy megoldása van;
c) két megoldása van?
2. Ábrázold a következő függvény grafikonját!

x, ha 0 # x 1 1
a) f : [0; 4] " R; f ^ x h = )
f ^ x - 1h, ha x $ 1
b) g : [0; 4] " R; g(x) = 1, ha 0 # x 1 1 ; és g(x + 1) = g(x) + x; ha 0 # x # 3
57. l e c ke A B S Z O L Ú T É R T É K E S E GY E N L E T E K I . 73
58 GYAKORLÁS; TUDÁSPRÓBA
F E L A DAT
1. Egy napilapban találtuk ezt a grafikont: 3. Egy elsőfokú függvény grafikonja olyan egyenes,
Közvetlen családtagjain kívül hány olyan ismerő- amely áthalad a (0; –3) ponton, és a meredeksége 2.
se van, akitől szükség esetén komolyabb segítséget Az alább felsoroltak közül melyik a függvény hoz-
kérhet? (1000 válasz alapján, százalékban kifejezve) zárendelési szabálya?
a) x –3 x + 2 c) x 2 x – 3
30 26 2003. dec.
25 22
25
2008. dec. b) x 3 x – 3 d) x 2 x
20 3,8
20 2,5
4.
14 15 15
15 13
11 Add meg azt a függvényt, amelynek grafikonja az
10 átlag
10 8 8 7 az egyenes, amely áthalad a P(-1;-3) és Q(3; 3)
6
5 pontokon!
0
5.
egy egy kettő három négy öt hat
sincs vagy több Ábrázold a következő függvényeket! Add meg az
értékkészletüket, a zérushelyeiket, a legnagyobb és
a) Mit állapíthatsz meg ezekből az adatokból? a legkisebb függvényértéküket, ha ezek léteznek!
b) Készíts másféle grafikont ehhez a problémához! Jellemezd a növekedési viszonyaikat!
3
2. Egy dobókockával 50-szer dobtunk, és a következő a) x ∈ [0; 5], x x + 1
eredményeket kaptuk: 2
b) x ∈ ]–3; 4[, x  x 2 – 8
6, 3, 2, 5, 2, 2, 1, 5, 4, 1, 3, 2, 5, 6, 2, 2, 1, 5, 4, 1, 6, 1,
c) x ∈ [–1; +∞[, x  –2 x
5, 6, 2, 2, 3, 5, 2, 1, 6, 2, 5, 6, 2, 6, 1, 5, 4, 1, 4, 2, 5,
6, 1, 3, 3, 5, 4, 1. Közülük melyik elsőfokú függvény, melyik egyenes
a) Készíts gyakorisági táblázatot! arányosság?
b) Ábrázold a gyakoriságokat oszlop- és körgrafi-
konon! 6. Az f függvény értelmezési tartománya a [–4; 6[ in-
c) Melyik szám a módusz, és melyik a medián? tervallum, hozzárendelési szabálya: x  |2 x – 3|.
(Válaszodat indokold meg!) Rajzold meg az f grafikonját, sorold fel néhány tu-
d) Mennyi a módusz dobásának a relatív gyakori- lajdonságát (legnagyobb függvényérték, legkisebb
sága? függvényérték, értékkészlet, zérushely, növekedő,
e) Mennyi a dobott pontok átlaga? csökkenő, monoton)!
7. Olvasd le a grafikonjukkal megadott függvények értelmezési tartományát, legnagyobb és legkisebb értékét (ha
van!), értékkészletét, zérushelyeit!
y y y y
4 4 4 4
3 3 3 3
2 2 2 2
1 1 1 1
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 x –1 0 1 2 3 x –1 0 1 2 3 4 x –4 –3 –2 –1 0 1 2 x
–2 –2 –2 –2
–3 –3 –3 –3
–4 –4 –4 –4
–5
TUDÁSPRÓBA
1. A grafikon egy osztály matematikadolgozatának – Értékkészletének eleme a 0.

eredményeit szemlélteti. Mennyi lett a jegyek átlaga? – Ha x zérushelye, akkor |x| is zérushelye.
10
8 5. Egy kisebb folyó vízállását 24 órán keresztül folyama-
darabszám
6 tosan mérték, majd grafikonon ábrázolták.

4 y (méter)
2 5,5
0 5
1 2 3 4 5 4,5
érdemjegy
4
3,5
2. a) A megadott egyenesek közül melyik egyenlete az 3
2,5
2
y = x + 2? 2
3 1,5
b) Melyik lehet egyenes arányosság grafikonja? 1
0,5
y
1 5 10 15 20 x (óra)
7
A B C
6
5
4
a) Ezen a folyón a harmadfokú árvízvédelmi ké-
3 D szültséget akkor rendelik el, ha a vízállás eléri
2
a 3,5 métert. Mikor rendelték el, illetve mikor
1
szüntették meg a harmadfokú készültséget?
–8 –6 –4 –2 0 2 4 6 8 x
b) Óránként hány méterrel nőtt a vízszint, amikor
–2
–3 a növekedés sebessége a legnagyobb volt?
–4 c) Óránként hány méterrel változott a vízszint,
–5
–6 amikor a változás (növekedés vagy csökkenés)
a leggyorsabb volt?
c) Add meg a többi grafikon egyenletét is!
6. Egy újszülött koala kb. 2 cm hosszú. Az ezt követő
3. Egy f lineáris függvényről tudjuk, hogy értelmezési 4 év alatt – havonta átlagosan 1,5 cm-t növekedve –
tartománya a valós számok halmaza, f(-2) = 5, és fejlődik ki teljesen.
f(2) = -1. a) Add meg azt a függvényt, amely a koala hosszát
a) Ábrázold a függvény grafikonját! a születése óta eltelt hónapok számának függvé-
b) Add meg a függvény hozzárendelési szabályát! nyében írja le!
c) Ábrázold és jellemezd az f függvényt! b) Milyen hosszú egy 1 éves koala?
c) Mennyi idősen lesz 50 cm hosszú?
4. Ábrázold közös koordináta-rendszerben a következő
függvényeket!
f : R " R; f (x) = x2 - 4 és
g : R " R; g(x) = (x - 4)2
Melyik függvényre igazak a kövezkező állítások: f-re,
g-re, mindkettőre vagy egyikre sem?
– A negatív számok halmazán szigorúan monoton
csökkenő.
– A pozitív számok halmazán monoton nővekvő.
– Az x = -4 helyen minimuma van.
– Az x = 2,5 helyen az értéke 2,25.
5 8 . l e c ke GYA KO R L Á S ; T U D Á S P R Ó B A 75
TÉMAZÁRÓ FELADATGYŰJTEMÉNY
1. Egy felmérés során 1000 véletlenszerűen kiválasztott 7. Ábrázold a következő függvények grafikonját!
embert kérdeztek meg arról, hogy milyen közlekedé- a) {-2; -0,5; 0,5; 1; 2} " R; x 7 x + 3
si eszközzel jár reggelente munkába. A válaszok szá- b) [-2; 2] " R; x 7 x + 3
mát a táblázat mutatja: c) ]-1; 3] " R; x 7 x + 3
d) R+ " R; x 7 x + 3
Gyalog 125
Kerékpár, motorkerékpár 75
Autó 425 8. Add meg az elsőfokú függvényt, ha
Tömegközlekedés 375 a) grafikonjának meredeksége 1 és az y tengelyt

3
-2-nél metszi;
a) Számítsd ki az adatok relatív gyakoriságát!
b) grafikonjának meredeksége -4 és az y tengelyt
b) Ábrázold a megoszlást kördiagramon!
2 -nél metszi!
5
2. Egy 35 pontos matematika dolgozatban a következő
pontszámok születtek: 9. Add meg az elsőfokú függvényt, ha
a) grafikonjának meredeksége -3 és egyik pontja
Pontszám 0–5 6–10 11–15 16–20 21–25 25–30 31–35 P(4; 1);
Gyakoriság 2 2 8 5 8 6 5 b) grafikonjának meredeksége 2,5 és egyik pontja
P(1,5; 3)!
a) Ábrázold oszlopdiagramon az adatokat!
b) Készíts táblázatot a relatív gyakoriságokról! 10 . Add meg az elsőfokú függvényt, ha
c) Számítsd ki a pontszámok átlagát az osztályköze- a) grafikonjának két pontja P(2; 1) és Q(7; 4);
pek segítségével! b) grafikonjának két pontja P(-8; -2) és Q(6; 2)!
3. Ha egy nyolcoldalú dobó-oktaéderrel dobunk, az ered- 11 . Add meg az elsőfokú függvényt, ha

mény egy 1 és 8 közötti egész szám. Egy dobássorozat: a) grafikonjának két pontja P(102; 13) és Q(17; 21);
2, 4, 4, 6, 4, 1, 7, 8, 7, 3, 1, 3, 5, 5, 8. b) grafikonjának két pontja P(-41; -9) és Q(56; 92)!
Határozd meg a dobások átlagát, móduszát, mediánját!
12 . Mennyi Fahrenheit-fokban mérve
4. 12 szám módusza 3, átlaga 4. Hozzávettünk még egy a) a glicerin fagyáspontja (18 °C);
számot, így az átlag 5-re növekedett. Melyik számot b) az etanol forráspontja (78,4 °C)?
tettük a számsokasághoz? Mit mondhatunk az új
számsokaság móduszáról? 13 . Egy f elsőfokú függvényről tudjuk, hogy f(-4) = 10
és f(2) = 8. Add meg a függvény hozzárendelési sza-
5. Adott két halmaz: A = "1; 2; 3 , és B = # x; y - . Hány bályát!
különböző függvény van, amelynek
a) értelmezési tartománya A és képhalmaza B;
b) értelmezési tartománya B és képhalmaza A; 14 . Egy biciklis állandó, 5 m sebességgel halad. Indulá-
s
c) értelmezési tartománya A és értékkészlete B; sa után 1 másodperccel egy másik kerékpáros is elin-
d) értelmezési tartománya B és értékkészlete A? dul ugyanazon az úton, ugyanarról a kezdőpontról,
ugyanabban az irányban. A második biciklis sebes-
6. Ábrázold a következő függvények grafikonját! sége 6 m .
s
a) f : {-2; -0,5; 0,5; 1; 2} " R; f(x) = 2x
Ábrázold közös koordináta-rendszerben, hogy mek-
b) g : {-2; -0,5; 0,5; 1; 2} " R; g(x) = 2 kora utat tesznek meg az idő függvényében (az első
x
biciklis indulásától számítva)! Olvasd le a grafikon- 21 . Ábrázold és jellemezd a következő függvényeket!
ról, hogy mikor, és milyen távol éri utol a második a) R " R; x 7 x 2 - 1
kerékpáros az elsőt! b) R " R; x 7 x 2 + 2,5
c) R " R; x 7 ^ x - 0,5h2
15 . Egy időben két gyertyát gyújtunk meg. Az első gyer-
tya 16 cm magas, és 4 óra alatt égne le teljesen. A má- 22 . Ábrázold és jellemezd a következő függvényeket!
sodik gyertya 12 cm magas, és 6 óra alatt égne le tel- R0+ " R; x 7 x ; R0+ " R; x 7 x + 1;
jesen. R0+ " R; x 7 x - 1,5
Ábrázold közös koordináta-rendszerben, hogy milyen
magasak a gyertyák az idő függvényében (a meg- 23 . Hol van zérushelye és szélsőértéke a következő függ-
vényeknek? Határozd meg a szélsőértékeiket!
gyújtásuk pillanatától számítva)! Mikor lesznek egy-
a) R " R; x 7 ^ x - 3h $ ^ x - 6h
forma magasak? Milyen magasak ekkor?
b) R " R; x 7 ^ x - 1h $ ^ x + 4h
c) R " R; x 7 ^2x - 5h $ ^ x + 3h
16 . Ábrázold a függvények grafikonját!
a) R " R; x 7 2x - 3 és R " R; x 7 2x - 3
25 . Egy termék gyártása során a gyártósor legfeljebb 400
b) R " R; x 7 2 x - 3 és R " R; x 7 2 x - 3 terméket készít naponta. x db termék gyártásakor
3 3
c) R " R; x 7 1 x - 3 és R " R; x 7 1 x - 3 a nyereség 600x - x2. Hány termék előállításakor ke-
2 2 letkezik a legnagyobb nyereség?
17 . Ábrázold a következő függvények grafikonját, és jel-

26 . A valós számok mely legbővebb részhalmazán tel-
lemezd a függvényeket!
jesül, hogy f(x) 1 g(x), ha f(x) = ;x - 2; + 1 és
a) R " R; x 7 3x - 5
g(x) = -(x - 3)2 + 2?
b) R " R; x 7 1 - 2,5x
27 . A grafikon egy „challenge day” napi kirándulás moz-
18 . Ábrázold a következő függvények grafikonját, és jel- gásgrafikonja. Vizsgáld meg a grafikont, és válaszolj
lemezd a függvényeket! Határozd meg szélsőérté- a következő kérdésekre!
keieket, növekedési viszonyaikat, értékkészletüket,
távolság (km)
zérushelyüket!
a) {-1; 5} " R; x 7 6 - 2x
b) [-1; 5] " R; x 7 6 - 2x
c) ]-1; 5] " R; x 7 6 - 2x
19 . Ábrázold a következő függvények grafikonját, és jel-

lemezd a függvényeket! Határozd meg szélsőérté-
4
keieket, növekedési viszonyaikat, értékkészletüket,
2
zérushelyüket! 0
idő (h)
a) {-3; 3} " R; x 7 5 x + 5
7 9
2
a) Milyen messzire jutottak a kirándulók a kiindulá-
b) [-3; 3] " R; x 7 5 x + 5
2 si helyüktől?
5
c) ]-3; 3] " R; x 7 x + 5 b) Hazaérkezésig összesen hány kilométert gyalo-
2 goltak?
c) Mikor (mely időpontok között) haladtak a leg-
20 . Ábrázold és jellemezd a következő függvényeket!
gyorsabban?
a) R " R; x 7 x 2 ;
R " R; x 7 x 2 + 3,5 ; d) Hány km volt a sebességük egyes esetekben?
h
R " R; x 7 x 2 - 9 e) Hányszor tartottak pihenőt?
b) R " R; x 7 x 2 ; f) Összesen mennyi ideig pihentek?
R " R; x 7 ^ x + 4h2 ; g) Hány órakor indultak hazafelé?
R " R; x 7 ^ x - 1,5h2 h) Hány órakor érkeztek haza?
T É M A Z Á R Ó F E L A DAT GY Ű J T E M É N Y 77
59 A BETŰK SZEREPE A SZÁMOLÁSBAN
BEVEZETŐ
Egy sokszög átlóinak száma 27. Határozzuk meg, hogy Ezt átalakítva: n $ ^n - 3h = 54 .
hány oldalú a sokszög! Mivel n most csak egy 3-nál nagyobb egész számot jelölhet,
az 54 összes osztóját felírva az egyenlet könnyen megold-
Megoldás ható.
Jelöljük n betűvel a sokszög oldalainak számát! Korábban 9 ⋅ 6 = 54 alapján az egyenlet megoldása: n = 9.
láttuk, hogy az n oldalú sokszög összes átlóinak száma Tehát a keresett sokszög kilencoldalú.
n^n - 3h Fontos megjegyezni, hogy ha nem vesszük figyelembe, mi
2
. volt a kérdés, és az n $ ^n - 3h = 54 egyenlet megoldását az
Keressük tehát azt az n $ 3 egész számot, amelyre teljesül, egész számok halmazán keressük, akkor a -6 is megoldása
n^n - 3h az egyenletnek. Jövőre azt is látni fogjuk, hogy több megol-
hogy = 27!
2 dás nincsen (a valós számok halmazán).
ELMÉLET
Mikor használunk számok helyett betűket a matematikában?

– Betűk használatával röviden írhatunk fel általános összefüggéseket. Például:
â + bh $ c = a $ c + b $ c , minden a, b, c valós szám esetén.
– A gyakran használt számításokat képlettel adhatjuk meg. Például: az A Ft kezdeti tőke p%-os kamat mellett n év alatt
p n
A $ c1 + m forintra nő.
100
– Feladatok megoldása során az ismeretlen számot jelölhetjük egy betűvel, mint azt a Bevezetőben tettük.
– Geometriai számításokat és összefüggéseket is sokszor betűkkel írunk le. Nagyon figyelj
oda, hogy az adott esetben melyik betűvel mit jelölünk. Például az ábra szerinti három- d m
szög oldalaira így írható fel a Pitagorasz-tétel: d 2 + m2 = k2.
– A r irracionális számot azért jelöljük egy betűvel, mert így pontosan beszélhetünk róla,
k
mint a kör kerületének és átmérőjének a hányadosáról, de számjegyekkel csak közelítő
értékét írhatnánk fel.
– A valós számok halmazán vagy annak egy részhalmazán értelmezett függvény megadásakor a hozzárendelési szabályt
megadhatjuk egy betűvel jelölt kifejezéssel: f^ x h = ^ x - 1h2 (x ! R).
A képletekben szereplő betűket nevezhetjük változóknak vagy ismeretleneknek. (Később majd találkozunk még para-
méternek nevezett betűkkel.)
A betűs kifejezések használatakor minden esetben fontos megadni, hogy az általunk használt betűk melyik számhalmaz
elemeit helyettesítik. Ezt a kifejezés alaphalmazának nevezzük. Bevezető példánkban a kifejezés alaphalmaza a 3-nál
nagyobb egész számok halmaza volt.
Az alaphalmaznak azt a részhalmazát, amelyekkel a jelölt műveletek elvégezhetők, a kifejezés értelmezési tartományának
nevezzük. Például ha a 2x - 1 kifejezés alaphalmaza a valós számok halmaza, a kifejezés értelmezési tartománya R \ {-3}.
x+ 3
Ha a betűs kifejezésben a változók helyére az értelmezési tartományból konkrét számokat helyettesítünk, akkor a műve-
letek elvégzése után egy számot, a kifejezés helyettesítési értékét kapjuk. Például 100 000 Ft-ot elhelyezve a bankban évi
10
6%-os kamatra, 10 év után 100 000 $ c1 + 6 m = 105 $ 1, 0610 . 179 085 Ft-ot vehetünk fel.
100
78 E GY E N L E T E K É S E GY E N L E T R E N D S Z E R E K
F E L A DAT
1. Válaszodat fejezd ki a szövegben szereplő betűk 3. a) Mekkora a nagy téglalap és a négy kisebb tégla-
(változók) segítségével! lap területe, ha x = 4?
a) A bodzaszörp üveggel együtt b Ft-ba kerül, x 6
az üveg betétdíja ü Ft. Mennyit fizetünk, ha x
x x2 6x x
üveg bodzaszörpöt vásárolunk úgy, hogy y da-
rab üveget viszünk vissza?
b) Riska tehén x liter tejet ad naponta. A tej 2
2 2x 12 2
5
részéből túrót csinálnak, a többit eladják. 1 li- x 6
ter tejből 1 kg túró lesz. 1 liter tej ára a forint, b) Melyik egyenlőség tartozik a rajzhoz?
4
a túró kilója b forint. A) (x + 6) + (x + 2) = x 2 + 8 x + 12
– Hány liter tejet adnak el naponta, és ebből B) (x + 6) x + 2 = x 2 + 6 x + 2 x + 12
mennyi bevételük származik? C) (x + 6) (x + 2) = x 2 + 8 x + 12
– Hány kg túrót csinál a gazda, és ezért hány D) x + 6 (x + 2) = x 7 + 12
forintot kap?
– Hány forint bevételt hoz a gazdának Riska 4. Bizonyítsd be, hogy ha három szomszédos egész
tehén naponta? számot összeadunk, akkor eredményül mindig
– Válaszolj a kérdésekre, ha tudod, hogy Riska a középső szám háromszorosát kapjuk!
naponta 22 liter tejet ad!
c) Fejezd ki k segítségével a k kerületű szabályos 5. Add meg – algebrai kifejezéseket használva – azo-
háromszög területét! kat a pozitív egész számokat, amelyek
a) 5-tel osztva 3 maradékot adnak;
2. Melyik egyenlőség igaz minden esetben, ha a betűk b) két nullára végződnek;
bármely számot jelölhetik? c) 23-ra végződnek.
a) a 5 · a 3 = a 15 d) a 2 + 5 2 = (a + 5) 2
5 5 5
b) a · b = (ab) e) –a 2 = (–a) 2 6. Egy kétjegyű számhoz hozzáadtuk számjegyeinek
c) a( ) = (a )
4 3 3 4 összegét, és így 81-et kaptunk. Mi lehetett az erede-
ti kétjegyű szám?
1. Fejezd ki x segítségével a következő mennyiségeket! 2. Bizonyítsd be a következő állításokat algebrai kife-

a) Az x számnál 25-tel nagyobb szám köbének jezések segítségével!
a négyzete. a) Ha két szám összegéhez hozzáadjuk a különbsé-
b) Egy kocka összes élének együttes hossza x cm. güket, akkor a kisebbítendő kétszeresét kapjuk.
Mekkora a felszíne? b) Ha két szám összegéből kivonjuk a különbségü-
c) Egy „kutyástalálkozón” az állatok és emberek ket, a kivonandó kétszeresét kapjuk.
száma 200 volt. Hány lábuk volt a résztvevők-
nek összesen, ha x kutya volt? 3. Melyik az a 3-mal osztható háromjegyű szám,
d) Marci heti zsebpénze x Ft. Hétfőn elköltötte amelynek középső számjegye 0, az első számjegye
zsebpénzének a negyed részét, kedden pedig pedig az utolsónál 1-gyel kisebb?
a maradék 2 részét. Mennyi pénze maradt
3
a hét hátralévő napjaira?
5 9 . l e c ke A BETŰK SZEREPE A SZÁMOLÁSBAN 79

60 SZÁMOLÁS AZ ALGEBRÁBAN
1. Hozzuk egyszerűbb alakra a következő kifejezést: 4 $ a 2 $ b $ 5 $ a $ b3 $ 2 $ a !

8 3
Megoldás
Alkalmazzuk a felcserélhetőség és a csoportosíthatóság tulajdonságát, majd a hatványozás azonosságait!
4 $ a 2 $ b $ 5 $ a $ b3 $ 2 $ a = ` 4 $ 5 $ 2 j $ â 2 $ a $ ah $ ^b $ b3h = 5 a 4 b 4
8 3 8 3 3
ELMÉLET
Az algebrai kifejezésekben a betűk számokat jelölnek. A számok között megismert műveleti szabályokat alkalmazhatjuk
rájuk. Ugyanaz a betű ugyanazt a számot jelöli.
A példában szereplő kifejezést egytagú kifejezésnek nevezzük. Egytagú algebrai kifejezések azok, amelyekben csak szor-
zás szerepel. (A hatványozás is szorzás, a számmal való osztás pedig törtszámmal való szorzásként is felírható.) Ezeket
célszerű olyan alakra hozni, amelyben egyetlen szám szerepel – mégpedig a kifejezés első tényezőjeként –, a betűk ábé-
cérendben követik egymást, és egy betű csak egyszer fordul elő. Az ilyen alakú kifejezést nevezzük rendezett egytagú
kifejezésnek. Az ilyen alakú kifejezésben a számtényezőt együtthatónak nevezzük.
Például: az 5 a 4 b 4 kifejezés együtthatója 5 , az a 4 b 4 vagy az x kifejezések együtthatója 1.
3 3
F E L A DAT
1. Írd fel az alábbi kifejezések rendezett alakját, és ál- 2. Írd fel az alábbi kifejezések rendezett alakját! Me-
lapítsd meg az együtthatójukat! lyik két-két kifejezés az, amelyik összeadva egytagú
a) 3 $ x $ x $ x3 c) x 4 $ ^-1h $ x kifejezésként is felírható? Végezd el ezt a két össze-
^-1h $ x $ ^- 2h $ x $ y adást!
3 2
b) 2x $ y 2 $ x 2 d) 1 $ y $ x $ y2 ; 2 $ x3 $ y 2
3 -2 ;
5 7
y $ ^- 3h $ x $ y ;
2 2
4$x $y$x$y
2. Végezzük el a kivonást: ^3x5 - 4x + x 2 - 8h - ^15 + 6x 2 - 8xh !
Megoldás
^3x5 - 4x + x 2 - 8h - ^15 + 6x 2 - 8xh = 3x5 - 4x + x 2 - 8 - 15 - 6x 2 + 8x =

= 3x + ^ x - 6x h + ^- 4x + 8xh + ^- 8 - 15h = 3x - 5x + 4x - 23
5 2 2 5 2
3. Végezzük el a kijelölt műveleteket, bontsuk fel a zárójeleket!
a) 2x $ ^3x 2 - 2x + 1h b) ^ y 2 + 3yh^ y 2 + y - 2h
Megoldás
Alkalmazzuk a széttagolási (disztributív) tulajdonságot, a zárójel felbontási szabályait, továbbá az azonos alapú hatványok
szorzásáról tanultakat! Figyeld meg! Azokat a tagokat tudjuk összevonva (azaz összeadva vagy kivonva) egy tagként felírni,
amelyek legfeljebb az együtthatójukban különböznek.
a) 2x $ ^3x 2 - 2x + 1h = 2x $ 3x 2 + 2x $ ^- 2xh + 2x $ 1 = 6x3 - 4x 2 + 2x
b) ^ y 2 + 3yh^ y 2 + y - 2h = ^ y 2 + 3yh y 2 + ^ y 2 + 3yh y + ^ y 2 + 3yh^- 2h = y 4 + 3y3 + y3 + 3y 2 - 2y 2 - 6y = y 4 + 4y3 + y 2 - 6y
F E L A DAT
3. Végezd el a kijelölt műveleteket, az eredményekben c) ^2a - 4h^5 - a3 - ah

vond össze és rendezd a tagokat! d) ^2xy - 3x 2h^5x + 4yh
a) 3a - a + 3
5 4 5
b) 2x - x+1
5 6. Végezd el a kijelölt műveleteket és a lehetséges ösz-
3 6 szevonásokat, majd számítsd ki a kifejezések he-
c) ^5 - 3x 2 + 8xh + ^- 2x3 + x 2 - 9h lyettesítési értékét is (a megadott értékek mellett)!
d) a - b - â - bh - ^2a - bh
a) ^- 3x + 2h 4x + 6^1 - xh - 4x^ x - 5h ; x = 3
4
4. Végezd el a kijelölt műveleteket, az eredményekben b) c x - y m 6x - c x + y m 12y ;
1 1 1 1
2 3 3 2
vond össze és rendezd a tagokat! x = -2, y = 3
a) ^-15x3 yh $ c 3 xy3 m
5
b) ^2a 2 - 3ab + b 2h + 2ab 7. A következő kifejezések közül melyek azok, ame-
c) 4^5 + yh + 6^2 - y - y3h lyek a bennük lévő betűk bármely értékénél pozi-
tívok?
a2 + b2; a2 - b2; -a2b2; (a - b)2;
5. Végezd el a kijelölt műveleteket, az eredményekben
vond össze és rendezd a tagokat! a2 + 1; -a2 – 1; a3 - 1
a) p^ p 4 - 2h + p^1 - p 4h
b) ^- 7x 2 + 1h^2x - 4h
1. Írd fel az alábbi kifejezések rendezett alakját, és álla- 3. Végezd el a kijelölt műveleteket és a lehetséges ösz-
pítsd meg az együtthatójukat! szevonásokat!
a 4 $ b 2 $ 4a $ 5b a) x 2 (5 – 2 x + 3 x 2 – x 3)
3x3 $ xy $ y5 x ;
4 2 b) (a 2 + 2 a + 4) (a – 2)
c) (b 3 + 3 b 2 + 3 b + 1) (b + 1)
2. Végezd el a kijelölt műveleteket és a lehetséges ösz-
d) (3a - 7)(-5a + 3)
szevonásokat!
a) (x + 1) – 2 (x + 2) + 3 (x + 3) – 4 (x – 4)
b) x (x + 1) – x 2 (x – 2) + x 3 (x – 3) – x 4 (x – 4)
4. Végezd el a kijelölt műveleteket és a lehetséges ösz-
szevonásokat, majd utána számítsd ki a kifejezés
c) 5 (5 – 3 a – 2 a 3 + a 2) – 4 (7 + 2 a 2 – a 3 – a 4)
helyettesítési értékét, ha x = 2 és y = -1!
^3x - yh $ ^2y + 1h $ ^ x - 2yh
6 0 . l e c ke SZÁMOLÁS AZ ALGEBRÁBAN 81
61 NEVEZETES SZORZATOK I.
BEVEZETŐ
Végezzük el a kijelölt műveleteket, és figyeld meg, hogy milyen tagok jelennek meg az eredményben a szorzás (vagy négy-
zetre emelés) és összevonás után!
a) ^2a + 3h^2a + 3h b) c x + 5 mc x + 5 m c) ^ y 2 + xh^ y 2 + xh
2 2
Megoldás
a) ^2a + 3h^2a + 3h = ^2a + 3h $ 2a + ^2a + 3h $ 3 = 2a $ 2a + 3 $ 2a + 2a $ 3 + 3 $ 3 = 4a 2 + 6a + 6a + 9 = 4a 2 + 12a + 9
2
b) c x + 5 mc x + 5 m = x $ x + 5 $ x + x $ 5 + 5 $ 5 = c x m + 2 $ c x $ 5 m + 25
2 2 2 2 2 2 2 2
c) ^ y 2 + xh^ y 2 + xh = y 2 $ y 2 + x $ y 2 + y 2 $ x + x $ x = y 4 + 2y 2 x + x 2
ELMÉLET
1. Ha a és b két tetszőleges valós szám, akkor

(a + b)2 = (a + b)(a + b) = (a + b)a + (a + b)b = a2 + ba + ab + b2 = a2 + ab + ab + b2 = a2 + 2ab + b2, vagyis
(a + b)2 = a2 + 2ab + b2
Két szám összegének négyzete megegyezik az első tag négyzetének, a két szám kétszeres szorzatának és a második
tag négyzetének az összegével.
Ha (a + b)2 kifejezést egy (a + b) oldalhosszúságú négyzet területének tekintjük, akkor a fenti azonosságot jól szemlél-
teti a következő ábra:
a b A nagy négyzet területe megegyezik az ábra szerinti feldarabolással keletkezett

négyzetek és téglalapok területének összegével.
a a2 ab a
b ab b2 b
a b
2. Írjuk fel két szám különbségének a négyzetét!

(a - b)2 = (a - b) ⋅ (a - b) = (a - b) ⋅ a - (a - b) ⋅ b = a ⋅ a - b ⋅ a - (a ⋅ b - b ⋅ b) =
= aa - ba - ab + bb = a2 - 2ab + b2
Tetszőleges a és b valós számok esetén:

(a - b)2 = a2 - 2ab + b2
F E L A DAT
1. Végezd el a következő műveleteket! 6. Hány négyzetméterrel kisebb az x - 2 méter olda-

a) â + 10h2 c) ^ x - 5h2 lú, négyzet alakú telek területe, mint az x + 2 méter
b) ^3x + 7h2 d) ^2c - 5d h2 oldalú, négyzet alakú telek területe?
a) Fejezd ki a különbséget x segítségével!
2. Végezd el a következő műveleteket! b) Mennyi ez a különbség, ha x = 35?
2 2
a) c x + 7 m c) c 2 a - 1 b m
3 5 4
2 2 2 7. Írd fel a következő háromtagú kifejezéseket kéttagú
b) c x + 2 y m
1 d) c x - 1 m + c2 + 3 x m
1
kifejezések négyzeteként!
2 3 2 2
a) a 2 - 20a + 100 c) 4x6 - 12x3 y 2 + 9y 4
3. Végezd el a következő műveleteket! b) y 4 + 8y 2 + 16 d) 1 x 2 - 1 xy + 1 y 2
9 3 4
a) ^- 3 + xh2 c) ^- 3 - xh2
b) - ^3 + xh2 d) 6- ^3 + xh@2 8. Egészítsd ki a következő kifejezéseket úgy, hogy
egy kéttagú kifejezés négyzetével legyenek egyen-
4. Végezd el a következő műveleteket! lők!
a) ^ x3 - 1h2 c) ^4a 2 + 5b5h2 a) x 2 + 14x + f c) 9x6 - f + 36y 4
b) â + 2b3h2
2
d) c 7 x 4 - 3 y3 m b) 25a 2 + f + 9b 2 d) x 4 + x 2 + f
9 4
5. Végezd el a következő műveleteket!

a) ^3a 4 - 2ab3h2 c) ^ x k + xh
2
b) c 5 x3 y 2 + 3 xy m d) ân + 1 - an h2
2
6 5
1. Végezd el a következő műveleteket! 3. Hozd egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket,

a) ^11x - 5h2 c) ^7x + 3h2 és számítsd ki a helyettesítési értéküket, ha x = 1
2
d) ^3a3 + 2ab 2h2
2 és a = -10 !
b) c 3 a + 5b m
2 a) 2^3x - 2h2 - 3^2x + 1h2
2 2
2. Egészítsd ki a következő kifejezéseket úgy, hogy b) c 5 a + 3 m - c 3 a - 2 m
4 4
egy kéttagú kifejezés négyzetével legyenek egyen-
lők!
a) a 2 - 5a + f c) 100x10 + 40x5 y3 + f
b) 16x - f + y
2 2
d) b 2 + 1 + f
RÁADÁS
Egy derékszögű háromszög oldalainak hossza három egy-

mást követő páros szám. Számítsd ki a háromszög oldal-
hosszúságait!
61 . l e c ke N E V E Z E T E S S Z O R Z AT O K I . 83
62 NEVEZETES SZORZATOK II.
BEVEZETŐ
Végezzük el a következő szorzásokat!

a) ^2x - 5h^2x + 5h b) ^ x 2 + 1h^ x 2 - 1h c) c x - 2 mc x + 2 m
3 3
Megoldás
a) ^2x - 5h^2x + 5h = 2x $ 2x + 2x $ 5 - 5 $ 2x - 5 $ 5 = 4x 2 + 10x - 10x - 25 = 4x 2 - 25
b) ^ x 2 + 1h^ x 2 - 1h = x 2 $ x 2 + x 2 $ ^-1h + 1 $ x 2 - 1 $ 1 = x 4 - 1
c) c x - 2 mc x + 2 m = x 2 + x $ 2 - 2 $ x - 2 $ 2 = x 2 - 4
3 3 3 3 3 3 9
Mindegyik feladatban a két számnak az összegét és a különbségét kellett összeszorozni. Figyeld meg, milyen tagokból áll az
átalakítások után kapott kifejezés!
ELMÉLET
Ha a és b két tetszőleges valós szám, akkor

â + bhâ - bh = â + bh a - â + bh b = a $ a + b $ a - â $ b + b $ bh = a $ a + b $ a - a $ b - b $ b = a - b
2 2
Tehát:
(a + b)(a - b) = a2 - b2
Két szám összegének és különbségének szorzata egyenlő a kisebbítendő négyzetének és a kivonandó négyzetének
különbségével.
F E L A DAT
1. Végezd el a következő műveleteket! b) c 1 x - 7 mc 1 x + 7 m

a) ^t + 3h^t - 3h c) ^5b - 2ah^5b + 2ah 5 5
b) ^2x - 5h^2x + 5h d) ^2xy + 1h^2xy - 1h c) ^3a 2 b + 5ab 2h^5ab 2 - 3a 2 bh
d) ^ x k - yh^ x k + yh
a) ^t - 3h^3 + t h c) â - 1h^1 + ah 4. Az eddig megismert nevezetes azonosságok segít-
b) ^t + 3h^3 - t h d) ^3x + 2h^2 - 3xh ségével – számológép használata nélkül – számítsd
ki a következő műveletek eredményét!
3. Végezd el a következő műveleteket! a) 41 $ 39 c) 412
a) ^ x 2 + 3xh^ x 2 - 3xh b) 198 $ 202 d) 412 - 392
1. Mennyivel nagyobb az x + y + z oldalhosszúságú négyzet területe, mint az x, y, z x y z
oldalhosszúságú négyzetek területeinek összege?
x x2 x× y x× z
Megoldás
Az x + y + z oldalhosszúságú négyzet területe:
^ x + y + z h2 = 6^ x + yh + z @2 = ^ x + yh2 + 2^ x + yh z + z =
2
2 2 2 2 2 2
= x + 2xy + y + 2xz + 2yz + z = x + y + z + 2xy + 2xz + 2yz y x× y y
2
y× z
Ha ebből kivonjuk a három négyzet területét, a különbség: 2xy + 2xz + 2yz
z x× z y× z z
2
2. Kocka alakú tartály élhossza x méter. Mennyivel nő meg a térfogata, ha a kocka éleinek hosszát 2 méterrel megnövel-
jük? Mekkora ez a különbség, ha x = 5?
Megoldás
Ha a kocka élhosszúsága x méter, akkor térfogata x3, ha pedig x + 2 méter, akkor térfogata (x + 2)3 m3.
^ x + 2h3 = ^ x + 2h2 $ ^ x + 2h = ^ x + 4x + 4h^ x + 2h = x + x $ 2 + 4x + 4x $ 2 + 4x + 8 = x + 6x + 12x + 8
2 3 2 2 3 2
Ennek a különbségnek az értéke x = 5 esetén: 53 + 6 $ 52 + 12 $ 5 + 8 = 343 . Tehát ha egy 5 m élhosszúságú kocka éleit
2 méterrel megnöveljük, a térfogata 343 m3-rel lesz nagyobb.
3. Végezd el a kijelölt műveleteket!

a) â + bhâ 2 - ab + b 2h b) â - bhâ 2 + ab + b 2h
Megoldás
a) â + bhâ 2 - ab + b 2h = a3 - a 2 b + ab 2 + ba 2 - ab 2 + b3 = a3 + b3
b) â - bhâ 2 + ab + b 2h = a3 + a 2 b + ab 2 - ba 2 - ab 2 - b3 = a3 - b3
1. Végezd el a kijelölt műveleteket! 3. Legyen k és l két pozitív egész szám, és k 2 l. Iga-

a) ^7y - 1h^7y + 1h zold, hogy a 2kl, k2 - l2 és k2 + l2 számok pitagoraszi
b) c 2 a + 1 b mc 2 a - 1 b m számhármast alkotnak!
3 2 3 2
c) ^ x3 - y3h^ y3 + x3h 4. Végezd el a kijelölt műveleteket!
d) ^ x + y h^ x - y h
n n n n
a) c 1 x + 1 y m^0, 25x - 0,5yh
4 2
b) ^c 2 + c - 1h^c 2 + c + 1h
2. Két egymást követő egész szám négyzetének kü-
lönbsége 33. Melyik ez a két szám? Hány megoldá- c) 5^ x - 2h2 - 2 ^10x + 1h^10x - 1h + 5x^3x + 4h
5
sa van a feladatnak?
6 2 . l e c ke N E V E Z E T E S S Z O R Z AT O K I I . 85
E M E LT S Z I N T
ELMÉLET
1. Polinomok
Egyváltozós polinomoknak nevezzük például a következő kifejezéseket:
x2 - 2 ; 3x 4 - 2 x + 4 ; 6y6 - 8y3 - y 2 .
5
Az x változó valamely polinomjának a jelölésére gyakran a P(x), Q(x), … szimbólumokat szoktuk használni.
Például P^ x h = x5 + 2x3 - 7 - 4x5 - 6x + 3x5 az x változó polinomja. P(x) az egynemű tagok összevonásával egysze-
rűbb alakra hozható: P^ x h = 2x3 - 6x - 7 .
Egy egyváltozós, n-edfokú polinomnak a változó csökkenő hatványai szerint rendezett általános alakja:
an xn + an - 1 xn - 1 + an - 2 xn - 2 + f + a3 x3 + a2 x 2 + a1 x + a0 ,
ahol n ! N; minden együttható (ai; i = 1, 2, …, n) valós szám és an ! 0.
Ha figyelembe vesszük, hogy az elsőfokú és a konstans tagot írhatjuk a1 x1 + a0 x 0 alakban is, a polinom ai xi alakú tagok
összegeként írható fel. (A konstans tag a nulladfokú tag együtthatója.)
A fenti P^ x h = 2x3 - 6x - 7 polinom harmadfokú polinom, amelyben a3 = 2, a1 = -6 és a0 = -7. Ebben a polinom-
ban nem szerepel másodfokú tag, ami azt jelenti, hogy a2 = 0.
A többváltozós polinomban több változó is szerepel. Kétváltozós polinomok például:
a2 + 2ab + b2; 4x3y - 5xy - 7.
Az olyan algebrai kifejezéseket, melyekben változóknak (betűk) és állandóknak (számok) az összege, különbsége, szor-
zata, hányadosa, hatványa szerepel véges sokszor, és az osztóban nem fordul elő változó, polinomoknak (többtagú egész
algebrai kifejezés) nevezzük.
2. További nevezetes azonosságok

A kidolgozott feladatban szereplő feladatok megoldása során észrevehettük, hogy az eddig felírt nevezetes azonosságo-
kon kívül további szorzatok polinom alakja is milyen egyszerű.
A 1. kidolgozott feladatban egy háromtagú kifejezés négyzetét kellett kiszámolni, amit polinom alakba írva egy köny-
nyen megjegyezhető kifejezést kaptunk. Ez alapján:
(a + b + c)2 = a2 + b2 + c2 + 2ab + 2ac + 2bc
A 2. kidolgozott feladatban egy kéttagú kifejezés harmadik hatványát kellett felírni. Írjuk ezt fel általánosan!
â + bh3 = â + bh2 â + bh = â 2 + 2ab + b 2hâ + bh = a3 + a 2 b + 2a 2 b + 2ab 2 + b 2 a + b3 =
3 2 2 3
= a + 3a b + 3ab + b
Tehát: (a + b)3 = a3 + 3a2b + 3ab2 + a3

A fentihez hasonló módon számolhatjuk ki két szám különbségének a köbét is:
(a - b)3 = a3 - 3a2b + 3ab2 - b3.
A 3. kidolgozott feladatban láttuk, hogy
a3 + b3 = (a + b)(a2 - ab + b2)
a3 - b3 = (a - b)(a2 + ab + b2)
A 3. kidolgozott feladat eredményei is általánosíthatók:
Ha a és b valós számok, és az n pozitív egész szám, akkor
an - bn = (a - b)(an - 1 + an - 2b + an - 3b - … + abn - 2 + bn - 1)
Ha a és b valós számok, és az n páros pozitív egész szám, akkor
an - bn = (a + b)(an - 1 - an - 2b + an - 3b - … + abn - 2 - bn - 1)
Ha a és b valós számok, és az n páratlan pozitív egész szám, akkor
an + bn = (a + b)(an - 1 - an - 2b + an - 3b - … - abn - 2 + bn - 1)
3. A Pascal-háromszög 1
A háromszög minden sora 1-gyel kezdődik, és 1-gyel végződik. Ebben a három- 1 1
1 2 1
szög elrendezésben a 2. sortól kezdve a sorok bármely belső száma a felette lévő 1 3 3 1
sorban balról és jobbról álló két számnak az összege. 1 41 6 4
1 5
10 10 5 1
a) Ezen számok megegyeznek az (a + b)n felbontásában szereplő együtthatókkal, 1 6 15 20 15 6 1
1 7 21 35 35 21 7 1
az úgynevezett binomiális együtthatókkal: 1 8 28 56 70 56 28 8 1
(a + b)0 = 1 (ezt hívjuk nulladik sornak)
(a + b)1 = 1a1 + 1b1 (ezt hívjuk első sornak)
(a + b)2 = 1a2 + 2a1b1 + 1b2 (ezt hívjuk második sornak)
3
(a + b) = 1a + 3a2b1 + 3a1b2 + 1b3
3
…
(a + b) = 1a + 4a3b1 + 6a2b2 + 4a1b3 + 1b3
4 4
Feladat: Folytasd a hatványozást! Írd fel a következő két sorban szereplő tagokat!
Hogyan lehetne ezzel a módszerrel felírni két tag tizenhetedik hatványát, századik hatványát, ötszázadik hatványát?
Elvi akadálya nincs, hogy tovább számoljuk a Pascal-háromszög újabb sorait a meglévők alapján, de pl. a századik
hatvány felírásához kellene ismernünk az összes addigi sort. Létezik más módszer is a binomiális együtthatók felírá-
sára, ezt majd a kombinatorika témakörében fogjuk megtanulni.
b) A Pascal-háromszög megfelelő soraiban lévő számok alkalmasak arra is, hogy az adott sorból kiolvassuk véges ele-
mű halmaz részhalmazainak számát. Például a hatodik sorban szereplő számok:
1 6 15 20 15 6 1
rendre megmutatják azt, hogy egy 6 elemű halmaznak hány nulla, egy , kettő, három, négy , öt, hat elemű részhalma-
za van. A sorban szereplő számok összege alapján pedig meghatározhatjuk, hogy egy 6 elemű halmaznak összesen
64 részhalmaza van.
Feladat: Olvasd ki a háromszögből, hogy hány három elemű részhalmaza van egy hét elemű halmaznak; és hány öt
elemű részhalmaza van egy nyolc elemű halmaznak!
F E L A DAT
1. Végezd el a következő műveleteket! 5. Egy kocka alakú tartály élhossza x méter.

a) 2^ x - 2h2 + 3^ x + 1h^ x - 1h a) Hány köbméter víz fér el a tartályban?
b) ^3a + 4bh2 - ^4a - 3bh^4a + 3bh
c) â + 1hâ - 1hâ 2 - 1h
d) â - b + châ - b - ch
x+2
2. Számítsd ki a következő kifejezések helyettesítési ér- x
tékét, ha a = 3 , x = 1 és y = 1 ! x x+
2
2 2 3 x x+2
a) ^2 + ah - 3^1 - ahâ + 1h + 2^1 - ah2
2
b) ^3x - yh2 - ^2x + 3yh^2x - 3yh - ^ x + yh2 b) Rövid idő múlva még egy kocka alakú tartályt
készítenek, amelynek élei x + 2 méteresek. Hány
3. Végezd el a következő műveleteket! köbméterrel több víz fér el ebben a tartályban,

a) â + 5h3 mint az x méter élhosszúságúban?
c) Add meg a különbséget az x fogyó hatványai sze-
b) ^ x + 2h^ x 2 - 2x + 4h
rint rendezett polinom alakjában!
3
c) c x - 2 m d) Mennyi ez a különbség, ha x = 3?
2
d) ^1 + a + a 2h^1 + ah

a) ^ x + 2y + 3z h2 b) ^ x - 2y + z h2
6 2 . l e c ke N E V E Z E T E S S Z O R Z AT O K I I . 87
63 SZORZATTÁ ALAKÍTÁS I.
BEVEZETŐ
1. Melyik az a valós szám, amelynek a harmadik hatvá- Az egyenlet bal oldalán egy szorzat áll. Ennek az értéke ak-
nya akkora, mint a kilencszerese? kor és csak akkor 0, ha a tényezők közül valamelyik 0. Ez
három lehetőséget jelent: x = 0 vagy x + 3 = 0 , ami azt
Megoldás
jelenti, hogy x = - 3 ; vagy x - 3 = 0 , ami azt jelenti, hogy
Figyeld meg a következő gondolatmenetet!
x = 3.
Ha x-szel jelölöm ezt a számot, akkor teljesül rá, hogy
x3 = 9x (1).
Ezt átalakítva az x 2 $ x = 9 $ x egyenletből adódik, hogy 2. Határozzuk meg az f függvény zérushelyeit, ha a függ-
vény értelmezési tartománya a valós számok halma-
x2 = 9 (2).
za, hozzárendelési szabálya pedig x 7- x3 + 5x 2 !
Két olyan valós szám is van, amelynek a négyzete 9, ez pe-
dig a 3 és a -3.
Megoldás
Az egyenletet felírva azt is észrevehetjük, hogy a 0 is meg- Azt kell megvizsgálni, hogy az f függvény melyik valós
oldása a feladatnak. Hová tűnt a 0 az egyenlet megoldása számhoz rendeli a 0 értéket, vagyis a - x3 + 5x 2 kifejezés
során? helyettesítési értéke milyen x esetén lesz egyenlő 0-val.
Az (1) egyenletből úgy kaptuk a (2) egyenletet, hogy x-szel Tehát a - x3 + 5x 2 = 0 egyenlet megoldásait keressük.
osztottunk. Ezt viszont csak akkor tehetjük meg, ha felté- A bal oldalon álló kifejezést szorzattá alakítva kapjuk, hogy
telezzük, hogy x ! 0 . Ezzel viszont már eleve kizártuk a - x 2 ^ x - 5h = 0 . A szorzat értéke csak úgy lehet 0, ha az
megoldások halmazából a 0-t. Ilyenkor mindenképpen x 2 = 0 vagy az x - 5 = 0 , amiből kapjuk, hogy x = 0 vagy
meg kell vizsgálni, hogy a 0 lehet-e gyöke az egyenletnek. x = 5. Tehát az f függvénynek két zérushelye van: a 0 és az 5.
Vagy van más lehetőség is a megoldásra?
Hogyan kellene az x3 = 9x egyenletet úgy átalakítani, A fenti példáinkban láthattuk, hogy bizonyos feladatok
hogy a gyököket maradéktalanul megkapjuk? megoldása során hasznos lehet az algebrai kifejezések szor-
Ha az (1) egyenletet x3 - 9x = 0 alakra hozzuk, az egyen- zattá alakítása. Bevezető példáink olyan feladatok voltak,
let bal oldalán álló kifejezést szorzat alakba tudjuk írni: amelyek magasabb fokú egyenlet felírásához vezettek. Ezek
x ^ x 2 - 9h = 0 . megoldása során, ha mérlegelvvel dolgozunk, nagyon kö-
Az x 2 - 9 = x 2 - 32 kifejezést – az ismert nevezetes szor- rültekintőnek kell lennünk ahhoz, hogy az egyenlet vala-
zat alapján átalakítva – az egyenlet x^ x + 3h^ x - 3h alakba mennyi gyökét felírjuk. A szorzattá alakítással azonban az
írható. egyenletek valamennyi gyökét megkaptuk.
Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!

a) 2xy3 + 5x 2 y 2 b) x 2 + 3x + xy + 3y
Megoldás
a) Ha egy összeg tagjainak van közös szorzótényezője, akkor azt az ab + ac = a(b + c) azonosság alapján szorzat alakba
tudjuk írni: a szorzat egyik tényezője a közös tényező lesz. Ezt a módszert kiemelésnek nevezzük, ami tehát akkor alkal-
mazható, ha egy összeg minden tagjának van közös tényezője.
A 2xy3 + 5x 2 y 2 mindkét tagjának az x közös tényezője, ezért az „x-et kiemelhetjük”: 2xy3 + 5x 2 y 2 = x^2y3 + 5xy 2h .
Közös tényezőjük az y2 is, ezért ha ezt emeljük ki: 2xy3 + 5x 2 y 2 = y 2 ^2xy + 5x 2h .
Természetesen xy2 is kiemelhető: 2xy3 + 5x 2 y 2 = xy 2 ^2y + 5xh .
Így a tagokban szereplő összes közös tényezőt kiemeltük, a kifejezést már nem tudjuk több tényező szorzatára bontani.
b) Ebben a kifejezésben nincs olyan szorzótényező, amely minden tagban előfordul. Most a tagok ügyes csoportosításával,
több lépésben történő kiemeléssel juthatunk eredményre.
x 2 + 3x + xy + 3y = ^ x 2 + 3xh + ^ xy + 3yh = x^ x + 3h + y^ x + 3h = ^ x + 3h^ x + yh
Természetesen a tagok más csoportosításával is szorzattá alakíthatunk:
x 2 + 3x + xy + 3y = ^ x 2 + xyh + ^3x + 3yh = x^ x + yh + 3^ x + yh = ^ x + yh^ x + 3h .
F E L A DAT
1. Alakítsd szorzattá az alábbi kifejezéseket! 4. Csoportosítással alakítsd szorzattá a következő ki-

a) 8x + 24 fejezéseket!
b) 8xy + 24y a) x 2 - 5x + xy - 5y
c) 8x 2 y + 24xy b) 3y - y 2 + 15 - 5y
d) 24x 2 y3 z + 8x 2 y3 c) 3ax + 4by + 4ay + 3bx
d) 10a 2 - 21xy + 14ax - 15ay
2. Állapítsd meg az alábbi függvények zérushelyeit!
(Értelmezési tartományuk a valós számok halma- 5. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket!
za.) a) x^ y - 2h - 3^2 - yh
a) x 7- x + 5 c) x 7 x 2 - 5x Vedd észre, hogy:
b) x 7- x + 5x d) x 7 x 4 - 5x 2 - 3^2 - yh = - 6 + 3y = 3y - 6 = 3^ y - 2h !
3 2
b) x 2 - 5x + 5y - xy c) ab - 4a + 8 - 2b
3. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket!
a) 15y3 - 5y 6. Oldd meg a következő egyenleteket a valós számok
b) a - 2a - a
3 2 halmazán!
c) 7xy - 14x 2 y + 21x 2 y 2 a) ^2x - 1h^7x 2 - 3x3h = 0
b) 3x 2 + 6x = 8x 2 - 9x
d) 2 x 4 - 4 x3 + x
3 3 3 c) x 4 + 2x - 3x3 - 6 = 0
1. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket! b) 7x 2 - 14x + 8xy - 16y

a) 63y - 9 c) 63y3 - 7y 2 c) 2ax + 2bx + a + b
b) 63y 2 - 7y d) 63y3 z 2 - 14yz d) x 2 - 2y - xy + 2x
e) xn + 2 + xn
2. Határozd meg az alábbi függvények zérushelyeit!
(Értelmezési tartományuk a valós számok halmaza.) 4. Oldd meg a következő egyenleteket a valós számok
a) x 7 8x 2 - 14x b) x 7- 2x3 + 3x 2 halmazán!
a) 3x3 = 192x
3. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket! b) x3 + 3x 2 + 3x + 9 = 0
a) 20x3 y - 15x 2 y
6 3 . l e c ke S Z O R Z AT T Á A L A K Í T Á S I . 89
64 SZORZATTÁ ALAKÍTÁS II.
BEVEZETŐ
1. Döntsük el számológép használata nélkül, hogy Megoldás

216 - 1 osztható-e 17-tel! A függvény hozzárendelési szabályát megadó kifejezést
szorzattá alakítjuk. Első lépésben kiemeljük a 3-at, majd
Megoldás ezután észrevehetjük, hogy a másik tényező egy különb-
A 216 - 1 két szám négyzetének a különbsége, így a neveze- ségnek a négyzeteként írható fel.
tes szorzat alapján felírható két szám összegének és különb- 3x 2 - 24x + 48 = 3^ x 2 - 8x + 16h = 3^ x - 4h2
ségének a szorzataként: Azt a valós számot keressük, amelyre 3^ x - 4h2 = 0 . Ez az
216 - 1 = ^28h2 - 12 = ^28 + 1h^28 - 1h . egyenlőség akkor teljesül, ha x - 4 = 0 vagyis x = 4 . Te-
Ennek a szorzatnak a második tényezője szintén egy neve- hát a függvény zérushelye a 4.
zetes szorzat:
Már az előző leckében is láttuk, hogy a szorzattá alakítás
28 - 1 = ^2 4 + 1h^2 4 - 1h , tehát azt kaptuk, hogy
megkönnyítheti egy feladat megoldását. A bevezető felada-
216 - 1 = ^28 + 1h^2 4 + 1h^2 4 - 1h .
taiban felírt kifejezésekben egy-egy nevezetes azonosságot
Ebből már látszik, hogy osztható 17-tel, hiszen 2 4 + 1 = 17 .
ismerhettünk fel, ennek segítségével történt a szorzattá
alakítás. Lehet, hogy a kifejezésben csak kiemelés után
2. Határozzuk meg az f : R " R, 3x 2 - 24x + 48 függ-
vesszük észre a nevezetes szorzatot, és az is lehet, hogy
vény zérushelyeit!
a szorzattá alakításnál kialakuló tényezőket még további
tényezőkre tudjuk bontani.
F E L A DAT
1. Nevezetes szorzatok segítségével alakítsd szorzattá 3. Kiemeléssel és nevezetes szorzatok segítségével

a következő kifejezéseket! alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket!
a) x 2 - 49 c) 25a 2 - 36b 2 a) 50 - 2x 2 c) 15ab 2 - 30ab + 15a
b) 1 - a 2 d) 1 x 2 - 1 y 2 b) 63y - 7y
3
d) - y 2 + 4y - 4
9 4
2. Nevezetes szorzatok segítségével alakítsd szorzattá 4. Különböző módszerek alkalmazásával bontsd té-
a következő kifejezéseket! nyezőkre a következő kifejezéseket!
a) x 2 - 22x + 121 a) 3a6 + 18a 4 b + 27a 2 b 2
b) 100x 2 + 20x + 1 b) x 2 - y 2 - x - y
c) 9a 2 - 12ab + 4b 2 c) a 4 - b 4
d) a 4 + 2a 2 b + b 2 d) a6 - a 4 + 2a3 + 2a 2
Két pozitív egész szám négyzetének különbsége 15. Mi le- 15 = 5 ⋅ 3 (2)

het ez a két szám? vagy
15 = 15 ⋅ 1 (3)
Megoldás Az (1) és (2) egyenletekből kapjuk, hogy
Jelöljük a két számot a-val és b-vel, és tegyük fel, hogy a + b = 5 és a - b = 3 ,
a 2 b. Ekkor felírhatjuk, hogy a 2 - b 2 = 15 . amiből a = 4 és b = 1 adódik.
Az ismert nevezetes szorzat alapján Az (1) és (3) egyenletekből kapjuk, hogy
â + bhâ - bh = 15 (1). a + b = 15 és a - b = 1,
Mivel a és b pozitív egész számok, a + b és a - b is pozitív amiből a = 8 és b = 7 adódik.
egészek, tehát a 15-öt két pozitív egész szám szorzataként Ellenőrizzünk behelyettesítéssel!
kell felírni: 42 - 12 = 16 - 1 = 15; és 82 - 72 = 64 - 49 = 15.
F E L A DAT
5. Két természetes szám négyzetének különbsége 21. 6. Határozd meg az összes olyan n pozitív egész szá-
Határozd meg az összes ilyen természetes számot! mot, amelyre
a) n 2 - 4n + 4 prímszám;
b) n 2 - 4 prímszám!
1. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket! 3. Alakítsd szorzattá a következő kifejezéseket!

a) 4a 2 - 9 c) 25r 2 + 80r + 64 a) x 4 - 81 c) x 2 y + 3x 2 - 4y - 12
b) 25 b 4 - 1 d) 9c6 - 12c3 d 2 + 4d 4 b) x + x - x - x d) x 2 + 10x + 25 - y 2
2 3 4
49

a) 7c 2 + 14cd + 7d 2 c) 3xy 2 + 6xy + 3x
b) a3 b - ab3 d) - x 2 - 2x - 1
E M E LT S Z I N T
F E L A DAT O K

a) x3 - 18x 2 + 108x - 216 c) x3 + 27 e) a7 - a g) x 2 - y 2 - 10y - 25
b) 125x3 + 75x 2 + 15x + 1 d) 1 - a3 f) 4a 2 + 4a + 1 - b 2 h) x 2 - 6x - 16
2. Bizonyítsd be, hogy 518 - 1 osztható 24-gyel és 124-gyel!
3. Bizonyítsd be, hogy 224 - 1 osztható 15-tel és 17-tel!
6 4 . l e c ke S Z O R Z AT T Á A L A K Í T Á S I I . 91
65 EGYENLETEK
BEVEZETŐ
Egy park közepére négyzet alakú virágágyat terveztek.

A költségek túl magasak voltak, ezért az eredeti tervben
szereplő helyett egy annál 2 m-rel rövidebb oldalú négyzet
mellett döntöttek. A virágos terület így az eredetileg terve-
zetthez képest 38 m2-rel csökkent. Hány méter lett végül
a virágágy oldala?
Megoldás
A virágágy oldala x méter, területe x 2 m2 lett. Az eredetileg
tervezett ágyás oldala x + 2 m, területe (x + 2) 2 m2 volt.
Mérlegelvvel haladhatunk tovább (az egyenlet mindkét
A szöveg szerint: (x + 2) 2 – x 2 = 38.
oldalából elveszünk 4-et, majd mindkét oldalt elosztjuk
Egyismeretlenes egyenletet kaptunk. Feladatunk olyan
4-gyel):
pozitív számot találni az x helyébe, amely megfelel a szö-
4 x = 34
veg feltételeinek, vagyis meg kell adnunk a felírt egyenlet
x = 8,5
pozitív megoldásait (gyökeit).
A virágágy tehát végül egy 8,5 m oldalú négyzet lett.
A bal oldalon elvégezzük a négyzetre emelést és az össze-
vonást: Ellenőrzés
x 2 + 4 x + 4 – x 2 = 38 Eredetileg egy 8,5 + 2 = 10,5 m oldalú, 110,25 m2 területű
4 x + 4 = 38 virágágy szerepelt a tervben. A 8,5 m oldalú virágágy terü-
lete (72,25 m2) ennél valóban 38 m2-rel kisebb.
ELMÉLET
Már az általános iskolában is és az idei tanévben is sok egyenletet oldottunk meg. Ezek legtöbbször egyismeretlenes
egyenletek voltak. Azokat a számokat kerestük, amelyeket az egyenletben szereplő betű helyébe írva fennáll az egyen-
lőség.
Az egyenletek megoldása során eddig legtöbbször a mérlegelvet használtuk. Ez azt jelenti, hogy az egyenlet gyökeinek
a halmaza nem változik meg, ha az egyenlőségjel két oldalán álló kifejezést (számot)
– ugyanannyival növeljük vagy csökkentjük,
– ugyanazzal a pozitív vagy negatív számmal megszorozzuk,
– ugyanazzal a pozitív vagy negatív számmal elosztjuk.
A mérlegelv segítségével sok egyenletből kaphatunk olyan egyszerűbb, másik egyenletet, amelynek a gyökei ugyanazok,
mint az eredeti egyenlet gyökei.
Az egyenlet rendezése során ügyelj az előjelekre,

például ha zárójel vagy törtvonal előtt a kivonás jele vagy egy negatív szorzótényező áll!
F E L A DAT
1. Melyik számot írhatjuk az x helyébe, ha (x – 200) · 2 + 3990 = 7830 egyenletet állította fel.
2x − 7 4 − 5x Szerinte az akciós DVD-k eredeti ára darabonként
− = x − 1,7?
6 10 az a) esetben 2400 Ft, a b) esetben 2120 Ft volt.
Az egyenlet megoldása során alkalmazd a mérleg- Vajon hogyan gondolkozott Bence? Ellenőrizd
elvet! Bence megoldását!
5. Rendezd át az egyenleteket mérlegelv segítségével

2. Oldd meg az egyenleteket mérlegelvvel!
úgy, hogy az egyenlőségjel egyik oldalán 0 álljon,
a) 4x - 2 = 5 - 23 - 6x majd alakítsd szorzattá! Mely számok teszik igazzá
3 2
x x x x az egyenleteket?
b) - = - - 3
8 6 3 4 10 a) x 2 - 5x = 6x 2 - 25x
c) 2 - 5x - 2 = 10x + 3 b) x 2 + 19 - 2x = 10x - 17
8 9
c) x 2 - 5x + 15 = 7x - 2x 2 + 3
3. Oldd meg az egyenleteket! Figyelj az előjelekre!
6 x  4 5x  1 3  x
6. Egy használtautó-kereskedő egy hónap alatt 20 au-
a)   tót adott el. Hogy kicsit fellendítse a forgalmat,
3 2 6 elhatározta, hogy a következő hónapban lemond a
2x  5
     
2 2
b) x  2   x  3  2 x 1 haszon egy részéről: minden egyes autót 20 000 Ft-
2 tal olcsóbban ad. A következő hónapban 30 autót
4. Egy üzletben az akciós DVD-kből vettünk kettőt adott el, és így 200 000 Ft-tal több lett a bevétele,
azonos árban, és még egy harmadikat, amely nem mint az előző hónapban. Mennyiért adott eredeti-
volt akciós. Ez utóbbi 3990 Ft-ba került. Összesen leg átlagosan 1-1 autót?
7830 Ft-ot fizettünk. Mennyi az akciós DVD-k ere-
deti ára, ha a kedvezmény mértéke
a) 20%; b) 200 Ft?
Bence az a) feladathoz az
(x · 0,8) · 2 + 3990 = 7830,
a b) feladathoz pedig az
1. Oldd meg az egyenleteket a mérlegelv alkalmazá- 3. A három könyvespolc

vespolc
sával! közül a legalsón
n
a) (x + 4) (x – 4) = x 2 – 2 x kétszer annyi
b) 100 x – 100 (27 – x) = 1100 könyv van, mintnt
x +3 5−x 2 a legfelsőn,
c) − =
12 12 3 és 20%-kal
több, mint
2. Oldd meg az alábbi egyenleteket a mérlegelv alkal- a középsőn.
mazásával! A három pol-
5x 2 − 7x con összesen
a) − = 3x − 13
4 5 70 könyv van.
b) (2 x − 3) 2 − (2 x − 5) 2 = 40 Hány könyv
4x − 5 5x − 4 15 − 3x van az egyes
c) 3 + − =
5 15 10 polcokon?
6 5 . l e c ke E GY E N L E T E K 93
66 ALAPHALMAZ, ÉRTELMEZÉSI
TARTOMÁNY, MEGOLDÁSHALMAZ
BEVEZETŐ
2x − 9
Amikor egyismeretlenes egyenleteket oldunk meg, akkor Ha a = −3 egyenlettel van dolgunk, ott is kipró-
5−x
olyan számokat keresünk, amelyeket az egyenletben sze-
bálhatjuk, mit kapunk, ha az x helyébe valamilyen számot
replő betű helyébe írva fennáll az egyenlőség.
írunk.
2x − 9
Ha például a = x egyenletbe az x helyébe 2-t írunk,
5 Itt azonban nem választhatjuk bármelyik valós számot,
4−9 mert ha például az 5-öt választanánk, akkor 0-val kellene
akkor azt kapjuk, hogy = 2; –1 = 2, ami nem igaz.
5 osztanunk, ami lehetetlen.
De ha az x helyébe (–3)-at írunk, akkor azt kapjuk, hogy Azt mondjuk, hogy ennek az egyenletnek az értelmezési tar-
−6 − 9 tománya az R \ {5} halmaz. Ennek a halmaznak már bár-
= −3; –3 = –3, ami igaz.
5 melyik elemét behelyettesíthetjük az egyenletbe.
2x − 9 Mit tapasztalunk, ha 2-t vagy (–3)-at írunk az x helyébe?
Akármelyik valós számot írjuk is be a = x egyen-
5 2⋅2−9 −5 2
letbe az x helyébe, kapunk egy állítást, ami vagy igaz, = −3; = −3; −1 = −3 → nem igaz,
5−2 3 3
vagy nem igaz. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy ennek az 2 ⋅ (−3) − 9 −15 7
egyenletnek az értelmezési tartománya az R halmaz. = −3; = −3; −1 = −3 → nem igaz.
5 − (−3) 8 8
Számításunk azt mutatja, hogy egyenletünknek a –3 a gyö- 2x − 9
A = −3 egyenletnek sem a 2, sem a –3 nem
ke (a –3 beírása igaz állítást eredményezett), a 2 viszont 5−x
nem gyöke (a 2 beírása hamis állításra vezetett). gyöke.
2x − 9
1. Melyik számot írhatjuk a
5−x
= −3 egyenletbe az Behelyettesítéssel ellenőrizhetjük, hogy ha az eredeti
egyenletbe az x helyére 6-ot írunk, akkor igaz állítás ke-
x helyébe, hogy igaz állítást kapjunk?
letkezik:
Megoldás 2⋅6−9 3
= −3; = −3; −3 = − → igaz.
Használjuk a mérlegelvet! Először szorozzuk meg az 5−6 –1
egyenlet mindkét oldalát (5 – x)-szel! A mérlegelvvel dolgoztunk, ezért a 6-on kívül más szám
2 x – 9 = –3 (5 – x) nem jöhet szóba.
2 x – 9 = –15 + 3 x / + 15 2x − 9
Tehát a = −3 egyenletnek egy gyöke van, a 6. Az
2x + 6 = 3x / – 2x 5−x
6=x egyenlet megoldáshalmaza: {6}.
F E L A DAT
1. Határozd meg a kifejezések értelmezési tartomá- 2. Milyen valós számot írhatunk az egyenletbe, hogy
nyát! igaz állítást kapjunk?
a) 3 + x - 2 - 11 3x - 1 + 4 = 6
2x - 1 x + 2 x2 3x + 1
b) 22x + 2 3 - 6x - 1
x -1 x - 4 x- 3
ELMÉLET
Egy egyismeretlenes egyenlet értelmezési tartománya az összes olyan valós számnak a halmaza, amelyeken az egyen-
letben szereplő valamennyi kifejezésnek értelme van.
Egyenletek megoldásakor sokszor az a feladat, hogy az értelmezési tartomány összes eleme közül keressük meg azokat,
amelyeknek a behelyettesítésekor az egyenletből igaz állítást kapunk. Ezek a számok az egyenlet gyökei (megoldásai).
Az egyenlet gyökei alkotják az egyenlet megoldáshalmazát.
Gyakran előfordul, hogy az egyenlet mellé egy alaphalmazt is alaphalmaz értelmezési tartomány
adunk, és ennek az elemei között keressük a gyököket. Ebben az
esetben csak az értelmezési tartomány és az alaphalmaz közös ré-
széből (metszetéből) kerülhetnek ki az egyenlet gyökei.
Szöveges feladatok esetében az alaphalmazt a tartalom szabja csak itt lehetnek az egyenlet gyökei
meg.
Az egyenlet megoldásának megkezdése előtt célszerű megvizsgálni az egyenlet értelmezési tartományát. Ezzel a meg-
oldás menete lerövidíthető, és a megoldások ellenőrzése is egyszerűbbé válhat.
x2 3x
2. Oldjuk meg az x 3 = 9 x egyenletet az alábbi alaphal- 3. Oldjuk meg az =
x−3 x−3
egyenletet a valós szá-
mazokon:
mok halmazán!
a) pozitív számok halmaza;
b) nemnegatív számok halmaza;
Megoldás
c) egész számok halmaza!
Ennek az egyenletnek a szövegben megadott alaphal-
maza R, értelmezési tartománya az R \ {3} halmaz. Ezért
Megoldás
a megoldáshalmaz csak R \ {3} valamely részhalmaza lehet.
A 63. leckében megkerestük az összes olyan valós számot,
Használjuk a mérlegelvet!
amelynek a harmadik hatványa egyenlő a 9-szeresével.
Először szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát (x – 3)-
Ezek: a –3, a 0 és a 3. Közülük a 3 pozitív szám, a többi nem,
mal: x 2 = 3 x.
ezért az a) feladatban egyelemű a megoldáshalmaz: {3}.
Mindkét oldalból kivonunk 3 x-et:
A b) alaphalmazban a három szám közül kettő van benne,
x 2 – 3 x = 0, vagy másképp: x (x – 3) = 0.
a 0 és a 3, tehát a b) feladatban a megoldáshalmaz: {0; 3}.
Ez akkor és csak akkor áll fenn, ha x = 0 vagy x = 3.
A –3, a 0 és a 3 is egész szám, így mindhárom benne van
A 3 nem gyöke az eredeti egyenletnek, hiszen nincs ben-
a c) feladat alaphalmazában, ezért itt a megoldáshalmaz:
ne az értelmezési tartományban.
{–3; 0; 3}.
Helyettesítsük be a 0-t!
02 3⋅0 0 0
= , vagyis = .
0−3 0−3 −3 −3
Ez igaz, tehát a 0 gyöke az egyenletnek. Más gyöke nem
x2 3x
lehet, ezért az = egyenlet megoldáshal-
x−3 x−3
maza: {0}.
6 6 . l e c ke A L A P H A L M A Z , É R T E L M E Z É S I TA R T O M Á N Y, M E G O L D Á S H A L M A Z 95
F E L A DAT
3. Bence és osztálytársa, Dönci meg akarja oldani az b) Dönci megoldása:

5 x + 10 = x 2 + 2 x egyenletet. Azon vitatkoznak, 5x 10
hogy melyikük megoldása a helyes. =
x−2 x−2
a) Bence megoldása: 5x 10
5 x + 10 = x 2 + 2 x − = 0
x−2 x−2
5 (x + 2) = x (x + 2) 5x − 10
= 0
0 = x (x + 2) – 5 (x + 2) x−2
0 = (x + 2) (x – 5) 5(x − 2)
= 0
x+2 = 0 vagy x–5 = 0 x−2
x = –2 vagy x=5 5= 0
Tehát az egyenlet megoldáshalmaza: {–2; 5}. Hamis kijelentést kaptunk, tehát az egyenlet-
b) Dönci megoldása: nek nincs megoldása.
5 x + 10 = x 2 + 2 x
Melyik megoldást tartod jónak, melyiket hibásnak,
5 (x + 2) = x (x + 2) / : (x + 2)
és miért?
5=x
Tehát az egyenlet megoldáshalmaza: {5}.
5. Oldd meg az egyenletet a valós számok halmazán!
Melyik megoldást tartod jónak, melyiket hibásnak, x+ 2 + 3+ x = 1
és miért? 3- x x- 2 3- x
4. Bence és Dönci az
5x
=
10
egyenlet megol- 6. Oldd meg az egyenletet a valós számok halmazán!
x−2 x−2 x + 1 - x - 1 = ^3x - 2h $ 4
dása során is más eredményre jutott. x-1 x+1 x2 - 1
a) Bence megoldása:
5x 10
= / ⋅ (x − 2)
x−2 x−2
5x = 10
x=2
Tehát az egyenlet megoldáshalmaza: {2}.
1. Oldd meg a következő egyenleteket a valós számok 2. Állapítsd meg az alábbi kifejezések értelmezési tar-
halmazán! tományát!
3 − x 3 + 2x 2x
a) + = 7− 5x 2 − 8 5x 2 − 8
5 3 15 a) 3 + c) 3 +
5(x + 4) 7,5 7 7x 2 − 21x
b) −6 = 2
5x − 8 5x 2 − 8
2x + 5 2x + 5 b) 3 + d) 3 : (5 + x) + 2
7x 7x − 14x + 7
(3x + 2)2
c) + 3x − 2 = 6x + 2
3x − 2
x 2 − 7x
d) =0 x + 3 - x - 3 = ^3x - 2h $ 3
x2 x- 3 x+ 3 x2 - 9
RÁADÁS
Az április tavaszi hónap. – ez egy igaz állítás

A november tavaszi hónap. – ez egy hamis állítás
Írjuk be valamelyik hónap nevét a következő „nyitott mondatba”, a kipontozott részbe: A … tavaszi hónap.
Ha a márciust, az áprilist vagy a májust írjuk be, akkor igaz állítást kapunk, a többi hónap beírása esetében pedig hamisat.
Most a vizsgált nyitott mondathoz a
{január; február; március; április; május; június; július; augusztus; szeptember; október; november; december}
halmazt választottuk alaphalmaznak.

A nyitott mondat igazsághalmaza a {március; április; május} halmaz.
A logikában azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről egyértelműen eldönthető, hogy a tartalmuk igaz vagy hamis, állí-
tásoknak, más szóval: kijelentéseknek nevezzük. Az állítások közé soroljuk azokat a kijelentő mondatokat is, amelyeknek
a tartalmát a tapasztalatok alapján igaznak, illetve hamisnak fogadunk el. Az igaz, illetve hamis szó az állítás logikai értéke.
Például
A Föld nagyobb, mint a Nap. – hamis állítás
12 · 13 = 156. – igaz állítás
Ma vasárnap van. – igaz vagy hamis állítás aszerint, hogy melyik napon hangzik el
Tilos a dohányzás! – nem állítás, mert nem kijelentő mondat
A legszebb virág a rózsa. – nem állítás, mert nem dönthető el egyértelműen, hogy a tartalma igaz-e (az emberek
más-más virágot gondolnak a legszebbnek)
A logika fogalomkörébe beilleszthetők az egyenletek és az egyenlőtlenségek is.
Ha például az {1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8, 9} alaphalmazon keressük a
3 · … < 12; 3 · … = 12; 3 · … > 12
nyitott mondatok igazsághalmazát, akkor azt is mondhatjuk, hogy az {1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9} alaphalmazon meg akarjuk
oldani a 3 x < 12 egyenlőtlenséget, a 3 x = 12 egyenletet és a 3 x > 12 egyenlőtlenséget.
A 3 · … < 12 nyitott mondat igazsághalmaza (és egyúttal a 3 x < 12 egyenlőtlenség megoldáshalmaza): {1; 2; 3}.
A 3 · … = 12 nyitott mondat igazsághalmaza (és egyúttal a 3 x = 12 egyenlet megoldáshalmaza): {4}.
A 3 · … > 12 nyitott mondat igazsághalmaza (és egyúttal a 3 x > 12 egyenlőtlenség megoldáshalmaza): {5; 6; 7; 8; 9}.
6 6 . l e c ke A L A P H A L M A Z , É R T E L M E Z É S I TA R T O M Á N Y, M E G O L D Á S H A L M A Z 97
67 PROBLÉMAMEGOLDÁS
EGYENLETEKKEL
Hajni füvet nyír, de sajnos csak egy régi, kis teljesítményű

fűnyírójuk van. Bence segít neki: „Ez a kert körülbelül
600 m2. Ha egyedül csinálod nem végzel sötétedésig sem.
Segítek neked. Kölcsönkérjük a szomszéd szuper fűnyíróját
is, így együtt megleszünk 1,5 óra alatt, hiszen a szuper fű-
nyíróval 2 óra alatt én egyedül is le tudnám nyírni az összes
füvet.” Mennyi időbe telne a fűnyírás Hajninak egyedül?
Megoldás
Első módszer (egyenlettel)
Foglaljuk táblázatba, mit tudunk Hajni és Bence fűnyírá-
sáról!
Hajni Bence
2
Egyedül a 600 m -t ennyi
x óra 2 óra
óra alatt nyírná le
1 óra alatt ennyi m2-t 600 600
= 300
nyír le x 2 Második módszer (okoskodással)
1,5 óra alatt ennyi m -t 2
600 Bence egyedül 2 óra alatt nyírja le a kertet.
1,5 ∙ 1,5 ∙ 300 = 450
nyír le x
Hajni és Bence együtt 1,5 óra alatt nyírja le az egész kertet,

azaz 600 m2-t. Írjuk fel mindezt egyenlettel, a táblázat utol-
1 óra alatt a felét nyírja le.
só sorának felhasználásával!
600
1, 5  450  600 /  450
x
600 1,5 óra alatt a 3 -ét nyírja le.
1, 5  150 / x 4
x
1, 5600  150 x
900  150 x / : 150
x6
Tehát Hajni egyedül 6 óra alatt nyírná le a füvet. Hajni ezt az 1 kertet nyírta le 1,5 óra alatt.
4
Ellenőrzés
Ha Hajni egyedül 6 óra alatt nyír le 600 m2 füvet, akkor
1,5 óra alatt éppen a kert egynegyedét nyírja le, azaz
150 m2-t. Hajninak a teljes kerthez egyedül 4-szer ennyi időre van
Bence, aki 1 óra alatt végez 300 m2-rel, 1,5 óra alatt ennek a szüksége, azaz 6 órára.
másfélszereséről, 450 m2-ről vágja le a füvet.
Ketten együtt 150 + 450 = 600 m2-nyit vágnak le, azaz ép-
pen végeznek a fűnyírással a teljes kertben.
F E L A DAT
1. Egy kezdő gépírót egy hosszú szöveg legépelésé- 3. Egy ékszergyárban 100% aranytartalmú (24 kará-
vel bíznak meg. Segítségül hívja egyik gyakorlott tos) és 25% aranytartalmú (6 karátos) „törtarany”
kollégáját, aki egyedül 2 óra alatt tudná legépelni összeolvasztásával 1 kg 75% aranytartalmú (18 ka-
ezt a szöveget. Ketten együtt dolgozva 1 óra 12 perc rátos) aranyat kaptak.
alatt elkészülnek a munkával. Mennyi ideig tartott Hány kilogramm színaranyra nyra
volna a hosszú szöveg legépelése a kezdő gépíró- volt szükség? Oldd megg
nak egyedül? Oldd meg a feladatot egyenlettel és a feladatot egyenlettel és
„okoskodással” is! „okoskodással” is!
2. Pali a matematikaosztályzatainak átlagát számol-

gatja. Az osztályzatok összege 66. „Érdekes, hogy 4. Egy futballcsapat egy idényben 32 mérkőzést ját-
ha az utolsó három osztályzatomat – egy hármast és szott. Kettővel kevesebb meccset vesztettek, mint
két négyest – elhagynám, akkor ugyanannyi lenne amennyit nyertek, és feleannyi döntetlent játszot-
a jegyeim átlaga, mint most.” Hány osztályzata lehet tak, mint ahány meccset vesztettek. Hány nyert,
Palinak? Oldd meg okoskodással és egyenlettel is! hány vesztett és hány döntetlen meccsük volt?
1. Egy nagy építkezésen dolgozó cölöpverő gép 5 óra 2. Bence 1 óra alatt 20 m2-t ás fel, Hajni 1 óra alatt
alatt verné le az összes cölöpöt, egy másik gép vi- 16 m2-t.
szont egyedül dolgozva 3 óra alatt végezne ezzel a a) Két óra alatt hány m2-t ásnak fel ketten együtt
munkával. Mennyi idő alatt készülnek el, ha a két dolgozva?
cölöpverő együtt dolgozik? b) Hány óra alatt ásnak fel 120 m2-t egyedül?
c) Hány óra alatt ásnak fel 120 m2-t együtt?
3. Egy liter (1000 gramm) 5%-os és egy liter 2%-os

sóoldatunk van. (A százalékos arányon most tö-
megszázalékot értsünk!)
a) Hány gramm só van az egyik, illetve a másik
oldatban?
b) Összeöntjük a két sóoldatot. Hány százalékos
oldatot kapunk?
4. A boltban csak 100%-os és 12%-os „gyümölcstar-

talmú” narancslét lehet kapni. A 100%-os nagyon
tömény, a 12%-os meg túl vízízű, a kettő között
lenne az igazi. Melyikből mennyit keverjünk össze
egy kancsóban, hogy 1 liter 34%-os gyümölcstar-
talmú narancslevet kapjunk?
6 7. l e c ke P RO B L É M A M E G O L D Á S E GY E N L E T E K K E L 99
68 EGYENLETEK MEGOLDÁSA
CSOPORTMUNKA
1. Egy papírbolt ügyetlen eladója hasra esett két doboz 3. Egy parkolóórába összesen 13
húsvéti képeslappal, azok szétszóródtak és reményte- húsz- és ötvenforintos érmét
lenül összekeveredtek. dobtunk be, hogy kifizessük
a 440 forintos parkolási díjat.
Melyik érméből hány darabot
dobtunk be?
4. Testnevelésórán éppen a diákok rövidtávfutás-idejét

mérik. Minden körben ketten futnak a pályán, azon-
ban a sípszónál az egyikük „kissé” beragadt, amivel
2 értékes másodpercet vesztett. Hogy behozza a le-
maradását, 5 m sebességgel futotta végig a távot,
s
míg a másik diák csak 4,5 m -mal. Így egyszerre ér-
s
tek a célvonalhoz.
A dobozokban összesen 1200 képeslap volt, de azt

nem tudták, hogy melyikből mennyi. A drágább fajta
180 Ft, az olcsóbb 150 Ft lenne, de a boltvezető úgy
határozott, hogy nem vacakolnak a szétválogatással,
180 + 150
eladják az egészet = 165 forintos „átlag-
2
áron”. Az összes képeslap eladása után kiderült, hogy
így 1200 forinttal több bevételük lett, mint amennyit
eredetileg vártak.
a) Az olcsóbb vagy a drágább képeslapból volt több?
b) Melyik fajtából hány képeslap keveredett össze?
c) Eredetileg mennyi volt az 1200 képeslap dara-
bonkénti átlagára? a) Melyik gyerek hány másodperc alatt futja le a távot?
b) Milyen hosszú a futópálya?
2. Egy befektető 2 500 000 forintot fektetett részvények-

Reggelenként Albert kényelmes, 4 km -s tempóval
be és kötvényekbe. Egy év alatt a részvények 9%-os 5. h
nyereséget hoztak, a kötvények 7%-ot. Mennyit fek- sétál iskolába menet. Lemérte, hogy ha reggel negyed
tetett részvénybe, illetve kötvénybe, ha év végére ösz- nyolckor indul otthonról, akkor éppen idejében érke-
szesen 211 000 forint nyereségre tett szert? zik az iskolába. Ma azonban elaludt, ezért fél nyolc-
kor indult útnak. Így most 7 km -s tempót kell végig 6. A hagyományos, 100 wattos izzó ára 90 Ft, az azonos
h „fényerejű” 20 wattos energiatakarékos izzó viszont már
tartania, hogy a szokásos időpontban érkezzen meg. 1050 Ft-ba kerül. 1 kilowattóra elektromos energia ára
40 Ft. (A 100 wattos izzó 10 óra üzemelés alatt éppen
1 kilowattóra elektromos energiát használ el.)
a) Hány üzemóra után lehet azt
mondani, hogy gazdaságosabb
a 20 wattos izzó működtetése?
Napi 4 órás üzemidőt feltételez-
ve, hány nap alatt „térül meg”
a drágább izzó vásárlása?
b) A hagyományos izzó élettar-
tama kb. 1000 óra, az energia-
takarékosé pedig kb. 6000 óra.
Hány forint a megtakarítás egy
a) Általában mennyi idő alatt teszi meg Albert az is- energiatakarékos izzó élettartama
kolába vezető utat? alatt?
b) Mekkora utat tesz meg Albert otthontól az isko- c) Mutassátok be grafikus úton is az
láig? energiatakarékos izzó előnyét!
1. Egy vállalkozó két édességboltot üzemeltet. A két 3. A diákok sífutóversenyén Anti egyenletes sebes-
bolt nyitvatartási rendje azonos. A városközpont- séggel síel. Öt perccel Anti indulása után indul
ban álló üzlet naponta átlagosan 12%-kal több be- Zsombor, aki percenként 90 méterrel többet tesz
vételt hoz, mint a piactér melletti. Májusban kar- meg, így 20 perc múlva utoléri Antit.
bantartási munkák miatt három napra be kellett
zárni a városközpontban álló boltot; emiatt aztán
mindkét boltban ugyanakkora lett a havi összbe-
vétel. Hány napot tartottak nyitva az egyes boltok
májusban?
2. Balázs, Máté és az édesapjuk együtt 78 évesek.
a) Mekkora volt Zsombor sebessége?

b) Mennyit síelt Anti, amíg Zsombor utolérte?
4. Egy ellipszis alakú, 300 méter hosszúságú verseny-

pályán üldözéses kerékpárverseny folyik. Tóbiás és
Döme a pálya két ellentétes pontjáról indul ugyan-
abba az irányba. A sebességük állandó: Tóbiásé
6 év múlva az életkoruk aránya 2 : 3 : 7 lesz. Hány 8 m , Döméé 9,5 m . Mennyi idő múlva éri utol az
s s
éves a két fiú? egyik a másikat?
6 8 . l e c ke E GY E N L E T E K M E G O L D Á S A 1 01
RÁADÁS
1. A villamosmegálló tájékoztatója szerint a következő villamos 12 perc múlva érkezik. A 10 perces villamosút helyett
Karcsiék inkább gyalog indultak el, és egy óra alatt tették meg a 4 km-es távot.
a) Hány villamos haladt el mellettük és előzte meg őket, ha a villamosok a menetrend szerint 15 perces időközönként
követik egymást?
b) Hány szemből jövő villamossal találkozhattak, ha a másik végállomásról mindig akkor indul egy-egy villamos,
amikor beérkezik egy ellenkező irányú?
Megoldás
A villamosok számára vonatkozó egyenletet nehéz felírni, viszont grafikonok segítségével meglepően egyszerű a megoldás.
3,5
y= 4 x
3 60
2,5
1,5
0,5
0 x
5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
A vízszintes tengelyen a percekben mért időt, a függőlegesen a km-ben mért megtett utat látjuk. A piros vonal Karcsiék
mozgásgrafikonja.
A metszéspontok azt jelzik, hogy 3 villamos hagyta el Karcsiékat, és 5 szemből jövő villamost számolhattak meg.
2. Egy agár kerget egy nyulat. A távolságuk 50 méter. 3 (x + 2) = px + 4
A nyúl sebessége 30 km , az agár percenként 520 mé- 3 x + 6 = px + 4 / – 3x – 4
h 2 = px – 3 x
tert tesz meg. Utoléri-e az agár a nyulat? Ha igen,
2 = x (p – 3).
mennyi idő alatt?
A jobb oldali szorzat 2-vel egyenlő, tehát pozitív. Az x té-
nyezőnek (az egyenlet gyökének) pozitívnak kell lennie. Ez
3. Válasszuk meg a p-vel jelölt számot úgy, hogy a
úgy lehetséges, hogy a másik tényező is pozitív:
3 (x + 2) = px + 4
p – 3 > 0, vagyis p > 3.
egyenlet gyöke pozitív szám legyen!
Tehát akkor pozitív az egyenlet gyöke, ha a p-t a 3-nál na-
gyobb számnak választjuk:
Megoldás
2
Próbálgatással könnyen találhatunk ilyen számokat, pél- x= , ha p > 3.
p−3
dául
ha p = 4, akkor x = 2, Okoskodásunkból az is következik (ami nem tartozik hoz-
2 zá feladatunk megoldásához), hogy
ha p = 10, akkor x = .
7 ha p < 3, akkor az egyenlet gyöke negatív szám;
A p összes megfelelő értékét is megkaphatjuk a mérlegelv ha p = 3, akkor az egyenletnek egyáltalán nincs gyöke,
segítségével: mert a 2 = x · 0 azt jelentené, hogy 2 = 0.
ELMÉLET
A most vizsgált egyenletben két betű szerepelt. A p-t úgy tekintettük, mintha egy adott szám lenne, az x-et pedig a p
értékének megfelelően határoztuk meg. Az ilyen típusú egyenletet paraméteres egyenletnek nevezzük.
Példánkban a p volt a paraméter. Egy egyenletben több paraméter is lehet.
4. Egy apa A éves, a lánya B éves. Hány év múlva lesz vagyis az apa 10 év múlva (42 évesen) lesz 3-szor annyi
az apa 3-szor annyi idős, mint a lánya? idős, mint a lánya, aki akkor 14 éves lesz.
(Legyen A ≥ 30 és B > 0.) A szöveg egy a jövőben megvalósuló eseményről szól, ezért
csak pozitív megoldást fogadhatunk el. Ennek feltétele az,
Megoldás hogy az A > 3 B igaz legyen, vagyis az apa jelenlegi életkora
Mondjuk, hogy x év múlva. Ekkor az apa életkora A + x, több mint háromszorosa legyen a lánya életkorának.
a leányé B + x év lesz. Azt tudjuk, hogy az apa életkora
3-szor akkora, mint a leányé, tehát
A + x = 3 (B + x).
Ebben az egyenletben x az ismeretlen, A és B pedig para-
méter. Oldjuk meg az egyenletet a mérlegelv segítségével!
A + x = 3B + 3x / – x – 3B
A – 3B = 2x / :2
A − 3B
x=
2
Ha például az apa 32 éves és a lánya 4 éves, akkor
32 − 12
x= = 10,
2
6 8 . l e c ke E GY E N L E T E K M E G O L D Á S A 103
69 GRAFIKUS MEGOLDÁSOK
1. Sári a piacon madáreledelt vett. Ennek 30%-a fény- Ez a két grafikon a (16; 28)
mag. Ezt az arányt szeretné Sári 50%-ra növelni. pontban metszi egymást.
Mennyi fénymagot tegyen a piacon vásárolt 40 dkg A metszéspont első koordi-
magkeverékhez? nátája a 20 + 0,5 x = 12 + x
egyenlet gyöke: x = 16.
Megoldás Ugyanazt az eredményt kap-
Legyen a szükséges fénymag tömege x dkg. Ha ezt Sári a pia- tuk, amit az első módszerrel.
con vásárolt madáreledelhez önti, akkor a keverék tömege
(40 + x) dkg lesz, ennek a fele 0,5 (40 + x) dkg fénymag.
A megvásárolt 40 dkg madáreledelben 40 · 0,3 =
= 12 dkg fénymag volt, ehhez jött még x dkg. Ezért össze-
sen (12 + x) dkg fénymag lesz a keverékben. 2. Melyek azok a számok, amelyek esetében
1 1
Tehát 0,5 (40 + x) = 12 + x; 20 + 0,5 x = 12 + x. a) x = x + 3; b) x < x + 3?
2 2
Oldjuk meg ezt az egyenletet!
Első (algebrai) módszer Megoldás

20 + 0,5 x = 12 + x / –12 – 0,5 x Rajzoljuk meg
közös koordináta-rendszerben az
8 = 0,5 x /·2 1
x x és az x x + 3 függvény grafikonját!
16 = x 2
Tehát 16 dkg fénymagot kell Sárinak a piacon vásárolt ke- y
verékhez öntenie.
6 1
y = x +3
Ellenőrzés 5 2
Ha Sári a 40 dkg magkeverékhez 16 dkg fénymagot önt, akkor 4

y = |x|
56 dkg magkeveréket kap. Ebben összesen 12 + 16 = 28 dkg 3
2
fénymag van, és ez valóban 50%-a az 56 dkg-nak.
1
Második (grafikus) módszer
–4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
Rajzoljuk meg közös koordináta-rendszerben az
x  20 + 0,5 x és az x  12 + x függvény grafikonját!
a) Az ábráról leolvashatjuk, hogy a két grafikon két pont-
y ban metszi egymást. Ennek a két pontnak az első koor-
y = 12 + x
30 y = 20 + 0,5x dinátája az adott egyenlet két gyöke. A jobb oldali met-
széspont első koordinátája 6, a bal oldalié pedig –2.
20 Behelyettesítéssel ellenőrizhetjük, hogy
1 1
6 = ⋅ 6 + 3 és −2 = ⋅ (−2) + 3 is igaz, tehát az
10 2 2
adott egyenletnek két gyöke van: a –2 és a 6.
0 10 20 30 x Az egyenlet megoldáshalmaza: {–2; 6}.
1
b) Rajzunkról azt is leolvashatjuk, hogy ha –2 < x < 6, Ezért az x < x + 3 egyenlőtlenség megoldáshalma-
2
akkor az x x függvény értéke kisebb, mint az
za a ]–2; 6[ intervallum.
1 1
x x + 3 függvényé, ezért itt x < x + 3. A felírt egyenlőtlenségnek tehát végtelen sok megol-
2 2
dása van.
Azt is látjuk, hogy ha x ∉ ]–2; 6[, akkor nem igaz, hogy
1
x < x + 3.
2
F E L A DAT
1. Oldd meg grafikus módszerrel a következő egyen- c) x 2 – 3 = x – 1

leteket, illetve egyenlőtlenségeket! d) x 2 – 3 ≤ x – 1
1
a) x − 1 = − x + 5
2 A egyenlőtlenség megoldásához a függvény-
Az
1 áábrázoló programok is használhatók.
b) x − 1 < − x + 5
2
3. Melyek azok a számok, amelyek esetében y = 6 – x és y = 6−x

3 Az 3 kétismeretlenes egyenletrendszer megol-
y = x + 1 is igaz? y= x +1
2 2
dása a (2; 4) rendezett számpár.
Megoldás
y
Egy kétismeretlenes egyenletrendszert kell megoldanunk.
7
Olyan számokat kell találnunk, amelyeket az x és az y he- y = 3 x +1
2
lyett az egyenletekbe írva mindkét esetben igaz kijelentést 6
kapunk.
5
A feladatot ismét grafikus úton oldjuk meg.
4 (2; 4)
3 y = 6 -x
Rajzoljuk meg az y = 6 – x és az y = x + 1 egyenletű 3
2
3
egyeneseket (amelyek az x  6 – x, illetve az x x + 1 2
2
elsőfokú függvények grafikonjai)! 1
A két egyenes metszéspontja a (2; 4) pont.

Ha az egyenletekben x helyébe 2-t, az y helyébe pedig 4-et 0 1 2 3 4 5 x
helyettesítünk, akkor mindkét egyenletből egy-egy igaz ki-

3
jelentést kapunk (4 = 6 – 2 igaz, és 4 = ⋅ 2 + 1 = 3 + 1 is
2 A egyenletrendszer megoldásához a függvény-
Az
igaz). áábrázoló programok is használhatók.
6 9 . l e c ke GRAFIKUS MEGOLDÁSOK 105

4. Egy sokszáz éves, híres feladat nyomán: Megjegyzés
Egy udvaron tyúkok és nyulak vannak, összesen Eredményünket így is megfogalmazhatjuk:
7 fejük és 20 lábuk van. Hány tyúk és hány nyúl van x +y =7
közöttük? Az kétismeretlenes egyenletrendszer meg-
2x + y = 10
oldása a (3; 4) rendezett számpár.
Második megoldás (okoskodással)

Első megoldás (egyenletekkel)
Rajzoljunk le 7 „testet”, mindegyikhez tegyünk két lábat!
Mondjuk, hogy x nyúl és y tyúk van közöttük.
Ekkor felhasználtunk 14 lábat, maradt még 20 – 14 = 6.
Összesen 7 fejük van, ami azt jelenti, hogy x + y = 7.
Az x nyúlnak 4 x lába, az y tyúknak 2 y lába van.
Összesen 20 lábuk van, ami azt jelenti, hogy 4 x + 2 y = 20,
vagyis 2 x + y = 10.
Az ábrán azt a két egyenest látjuk, amelyeknek az egyen-
lete: x + y = 7, vagy másképp y = 7 – x (ez az x  7 – x
függvény grafikonja);
illetve 2 x + y = 10, vagy másképp y = 10 – 2 x (ez az
x  10 – 2 x függvény grafikonja).
y A 6 lábat kettesével odarajzoljuk a 3 testhez,
10
8
y = 10 - 2x
7
5
ez a 3 (négylábú) rajz szemlélteti a nyulakat, az a 4 test pe-
(3; 4)
4 dig, amelyiknél csak két láb maradt, szemlélteti a tyúkokat.
y=7-x
3
0 1 2 3 4 5 x
Ez a két egyenes a (3; 4) pontban metszi egymást. Ez azt

jelenti, hogy ha x = 3 és y = 4, akkor mindkét egyenletből
igaz állítást kapunk.
Másképp: az udvaron 3 nyúl és 4 tyúk van.
F E L A DAT
2. Oldd meg az egyenletrendszereket grafikus mód- 3. Oldd meg az egyenleteket grafikus úton! Ellen-
szerrel! őrizd az eredményeket behelyettesítéssel!
y=x+4 a) 1 - 3x = 3 - x
a) 7 x + 5 = 2x + 1
y = −2x + 1 b)
5
y = 2x − 5 c) x 2 - 3 = x - 1
b)
2y = x − 4
x+y = 0
4. Oldd meg az alábbi feladatot okoskodással!
c) Egy udvaron tyúkok és nyulak vannak, összesen
x + 3y = 6 24 fejük és 66 lábuk van. Hány tyúk és hány nyúl
van közöttük?
1. Oldd meg grafikus módszerrel! 3. Oldd meg az egyenletrendszereket grafikus mód-

a) 2 x + 3 = | x | b) 2 x + 3 ≥ | x | szerrel!
y = 2−x x + 2y = 6
2. Oldd meg grafikusan az egyenleteket, egyenlőtlen- a)
y = 0,5x − 1
c)
x − 2y = 2
ségeket!
a) 2 – 3 x = 4 – x y = 2x + 2 2x + y + 1 = 0
b) 2 – 3 x ≥ 4 – x b) d)
2y = −x − 4 x − 2y = 2
c) (x + 2) 2 = – | x | + 2
d) (x + 2) 2 ≤ – | x | + 2
4. A vásárban 1 csikóért 2 malacot és 5 tallért kell
fizetni, két csikóért viszont 1 malacot és 22 tallért.
Hány tallérba kerül 1 csikó, és mennyibe 1 malac?
m
6 9 . l e c ke GRAFIKUS MEGOLDÁSOK 1 07
70 EGYENLŐTLENSÉGEK
BEVEZETŐ
Hány évesek lehetnek az ötös ikrek, ha tudjuk, hogy 12 év

múlva sem éri el az életkoruk összege a 100-at?
Megoldás
Ha most x évesek, akkor 12 év múlva x + 12 évesek lesznek,
az életkoruk összege pedig 5-ször ennyi lesz. A feladat sze-
rint 5 (x + 12) < 100. Egy egyenlőtlenséget kaptunk, ame-
lyet a mérlegelvvel oldunk meg:
5 (x + 12) < 100 / :5
x + 12 < 20 / – 12
x<8
Eredményünk azt mutatja, hogy az ikrek még nem érték
el a 8 évet.
Ellenőrzés
Ha most 8 évesek lennének, akkor 12 év múlva az életkoruk összege 5 · 20 = 100 lenne. Ha pedig már most 8 évesnél idő-
sebbek lennének, akkor ez az összeg 100-nál nagyobb szám lenne.
ELMÉLET
Az egyenlőtlenségek megoldására is használhatjuk a mérlegelvet. Ez azt jelenti, hogy
az egyenlőtlenség megoldásainak a halmaza nem változik meg, ha a <, >, ≤, ≥ jel két oldalán álló kifejezést (számot)
– ugyanannyival növeljük vagy csökkentjük,
– ugyanazzal a pozitív számmal megszorozzuk vagy elosztjuk,
– ugyanazzal a negatív számmal megszorozzuk vagy elosztjuk, és ezzel egyszerre a <, >, ≤, illetve ≥ jelet az ellenkezőjére
változtatjuk.
Tehát a negatív számokkal való szorzás és osztás esetében különösen figyelnünk kell. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor meg
kell fordítanunk a jelet, mert például
3 < 8, de –3 > –8;
–5 < 1, de 5 > –1;
–9 < –6, de 9 > 6;
vagyis a (–1)-gyel való szorzás megfordítja a nagyságviszonyokat. Ugyanez a helyzet az osztással is.
F E L A DAT
1. Oldd meg az egyenlőtlenségeket a mérlegelv alkalmazásával!

3 − 5x 5 − 4x 7
a) –23 – 8 x < –15 (–7 – 8 x) b) 5 (x + 2) 2 – 8 x ≥ 5 x 2 + 12 x c) − ≥−
5 10 20
1. A grafikon alapján döntsük el, melyik természetes Megjegyzés

számokra igaz, hogy 1 + x ≥ 3 x – 6! Az 1 + x ≥ 3 x – 6 egyenlőtlenséget algebrai úton is meg-
y oldhatjuk. A mérlegelvet használjuk:
9 1 + x ≥ 3x – 6 / – 3x – 1
y = 3x - 6 –2 x ≥ –7 / : (–2)
8
x ≤ 3,5.
7
Az utolsó lépésnél a ≥ jelet ≤-re változtattuk. Azt kaptuk,
6
hogy az x természetes számnak 3,5-nél kisebbnek kell len-
5 nie. Négy ilyen természetes szám van: a 0, az 1, a 2 és a 3.
4
y=1+x
3 2. Van-e olyan, legfeljebb 21 cm kerületű háromszög,
2 amelynek oldalai (cm-ben mérve) x, x + 4 és x + 8
hosszúak?
1
Megoldás
–1 0 1 2 3 4 5 x A kívánt tulajdonságú háromszög létezéséhez három felté-
–1
telnek kell teljesülnie:
x > 0 és x + (x + 4) + (x + 8) ≤ 21 (a kerület miatt) és
Megoldás x + 8 < x + (x + 4) (a háromszög-egyenlőtlenség miatt).
Olyan pontokat kell keresnünk az y = 1 + x egyenletű Meg kell oldanunk a következő egyismeretlenes egyenlőt-
egyenesen, amelyeknek első koordinátája természetes lenség-rendszert:
szám, és amelyekhez legalább akkora második koordináta x > 0 és 3 x + 12 ≤ 21 és x + 8 < 2 x + 4.
tartozik, mint az y = 3 x – 6 egyenes megfelelő pontjaihoz. A második egyenlőtlenséget mérlegelvvel megoldva: x ≤ 3.
Négy ilyen pont van: A harmadik egyenlőtlenséget mérlegelvvel megoldva: 4 < x.
(0; 1), (1; 2), (2; 3) és (3; 4). Olyan pozitív szám azonban nincs, amelynél egyszerre betel-
Tehát az N alaphalmazon az 1 + x ≥ 3 x – 6 egyenlőtlenség jesülne az, hogy 3-nál nem nagyobb, 4-nél viszont nagyobb.
megoldáshalmaza: {0; 1; 2; 3}. Nincs tehát a szövegnek megfelelő háromszög.
F E L A DAT
2. A grafikonok segítségével oldd meg az egyenlőtlenségeket a természetes számok halmazán, majd a valós számok
halmazán is!
−x − 1
a) 0 ≤ 5 – 2 x b) x + 2 ≤ 5 – 2 x c) 5 – 2 x > 3,5 – 0,5 x d) ≤ 5 − 2x
4
y y y y
6 6 6 6
5 5 5 5
4 4 4 4
3 3 3 3
2 2 2 2
1 1 1 1
–1 0 1 2 3 4 x –1 0 1 2 3 4 x –1 0 1 2 3 4 x –2 –1 0 1 2 3 x
–1
7 0 . l e c ke E GY E N L Ő T L E N S É G E K 109
3. Hány olyan, legfeljebb 21 cm kerületű háromszög 5. Szociális segély igénylésekor a jogosultság egyik
létezik, amelynek oldalai (cm-ben mérve) x, x + 2 feltétele az egy főre jutó jövedelem. A család „lét-
és x + 4 hosszúak? Hány olyan van ezek között, számát” így határozzák meg: igénylő 1,2, igénylő
amelyekre x ∈ N? házastársa 0,9, gyerekenként 0,8. (Tehát egy 3 fős
x+ család „létszáma”: 1,2 + 0,9 + 0,8 = 2,9.) A család
m 2c
xc m akkor részesülhet szociális segélyben, ha a család
összjövedelmének és a család fentebb leírt módon
x + 4 cm kiszámított „létszámának” hányadosa nem haladja
meg a 26 500 tallért.
4. Oldd meg az egyenlőtlenségeket grafikus úton! Az egyik igénylőnek és házastársának két gyerme-
ke volt, és csak a harmadik gyermekük megszületé-
a) 2x - 4 # 5 - x
se után váltak jogosulttá a szociális segélyre. Meny-
b) - x + 5 2 2 x - 4 nyi lehetett a család összjövedelme eredetileg, ha
3 3
a bevételeik – a harmadik gyermek megszületése
után – még a 3. gyermek után járó 13 000 tallér csa-
ládi pótlékkal megnőtt?
1. Juditnak biológiából öt osztályzata van, ezek átlaga 3. Oldd meg az egyenlőtlenségeket a grafikonok se-
3,8. Hány ötöst kell szereznie, hogy az átlaga 4,3- gítségével a valós számok halmazán!
nél nagyobb legyen? Oldd meg módszeres próbál-
a) 0 ≥ 3 – 2 x c) 3 – 2 x > – 0,5 x
kozással és egyenlőtlenséggel is!
y y
5 4
4 3
3 2
2 1
1
–1 0 1 2 3 4 x
–1 0 1 2 3 4 x
x+6
b) 3 – 2 x < 6 + x d) ≤ 3 − 2x
2
y y
5 4
4 3
3 2
2. Oldd meg az egyenlőtlenség-rendszereket! 2 1
a) 5 – x < 0 és x – 8 ≤ 0 1
x+3 –1 0 1 2 3 4 x
b) 5 – 4 x ≥ 7 és ≥0 –1 0 1 2 3 4 x
2
4x + 5 14 − 3x
c) < 1 és <x
9 4
E M E LT S Z I N T
F E L A DAT
1. Hány gyöke van a (c 2 – 9) x = c 3 + 27 egyenletnek a c paraméter különböző értékei esetén?
Megoldás
Alakítsuk szorzattá a c 2 – 9 és a c 3 + 27 kifejezéseket!
c 2 – 9 = (c + 3) (c – 3) és c 3 + 27 = (c + 3) (c 2 – 3 c + 9), ezért az adott egyenlet így is felírható:
(c + 3) (c – 3) x = (c + 3) (c 2 – 3 c + 9).
A mérlegelvet szeretnénk használni, osztanánk az x együtthatójával. Ezt azonban csak akkor tehetjük meg, ha az nem egyen-
(c + 3)(c 2 − 3c + 9) c 2 − 3c + 9
lő 0-val. Ebben az esetben x = = .
(c + 3)(c − 3) c−3
52 − 3 ⋅ 5 + 9 19
Ha például c = 5, akkor az egyenlet gyöke = = 9,5.
5−3 2
Ha azonban (c + 3) (c – 3) = 0, akkor ez az osztás nem végezhető el. Ezt az esetet külön meg kell vizsgálnunk.
(c + 3) (c – 3) = 0, ha c + 3 = 0, vagy c – 3 = 0, más esetekben (c + 3) (c – 3) ≠ 0.
Ha c + 3 = 0, akkor c = –3, az egyenlet: 0 · x = 0, megoldáshalmaza: R.

Ha c – 3 = 0, akkor c = 3, az egyenlet: 0 · x = 54, megoldáshalmaza: Ø.
Tehát az adott egyenletnek nincs gyöke, ha c = 3,

c 2 − 3c + 9
egy gyöke van (a ), ha c valós szám, de nem a 3 és nem a –3,
c−3
végtelen sok gyöke van, ha c = –3.
2. Oldd meg a következő paraméteres egyenleteket

(a p paraméter)!
a) 2 px – 3 p = 2 – 5 px
b) px + 5 x = p 2 + 10 p + 25
c) p 2 x – p 2 = 10 p + 25 (x + 1)
d) (p + 3) (p – 3) x = p 2 x – 63
3. Hogyan kell megválasztanunk a 2. feladat részeiben

a p paraméter értékét, ha azt akarjuk, hogy adott
egyenletnek egy gyöke legyen, mégpedig egy 3-nál
nagyobb szám?
4. A p paraméter megválasztásától függően hány gyö-

kük van a következő egyenleteknek? (A megoldáshoz
rajzold meg az x  | x | + | x – 5 | függvény grafikon-
ját!)
a) | x | + | x – 5 | = p
b) | x | + | x – 5 | = px
c) | x | + | x – 5 | = px + 10
d) | x | + | x – 5 | = –px + 10
7 0 . l e c ke E GY E N L Ő T L E N S É G E K 111
71 KISEBB, NAGYOBB, EGYENLŐ
F E L A DAT
1. Egy kisebb cég fennállásának 10. évfordulójára s

ünnepséget szervez. A cégvezetés úgy dönt, hogy
az ünnepi vacsorán egy-egy vidám ajándéktárgy-
k = 14
70
gyal meglepi a 42 alkalmazottat. Az ajándékokat
130 000 Ft-os keretből szeretnék megoldani. Kétfé-
le ajándéktárgy merült fel: egy 2800 Ft-os nyaklánc 56
és egy 3500 Ft-os határidőnapló. Annak a 14 al-

kalmazottnak, akik a forgalmazással foglalkoznak,
42
s=
mindenképpen naplót szeretnének adni.
42
-
Hány nyakláncot és hány határidőnaplót vehetnek
k
s = 28
a 130 000 Ft-ból? 28
14
0 14 28 42 56 k
b) Gondold végig a feladatot úgy is, hogy csak egy

ismeretlent vezetünk be!
Ha k db határidőnaplót veszünk, akkor 42 - k db
nyakláncra lesz szükség.
Írd fel, hogy ezek mennyibe kerülnek összesen!
c) A teljes költség nem lehet több 130 ezer forint-
a) Figyeld meg az egyenletet és az egyenlőtlensé- nál. Mennyi lehet ekkor a k?
geket! Mit jelenthetnek a betűk? Mit jelentenek d) Hányféle megoldás jöhet szóba, ha az összes fel-
az egyenlőtlenségek? Mit jelentenek a koordi- tételt figyelembe veszed?
náta-rendszerben bejelölt részek?
k + s = 42; k ≥ 14;
0 ≤ s ≤ 28; 3,5 k + 2,8 s ≤ 130.
5290 + 890x
1. Az állatkertbe 5290 Ft a „családi” jegy (két felnőtt és Meg kell tehát oldanunk az
4+x
< 1000 egyenlőt-
két gyerek részére). Minden további gyerek után 890
lenséget a természetes számok halmazán.
Ft-ot kell fizetni.
Az x + 4 ebben az esetben pozitív, ezért nem fordul meg
Mekkora létszámú gyerekcsoportot vigyen két óvónő
a relációs jel, ha megszorozzuk vele az egyenlőtlenség
az állatkertbe, hogy (az óvónőket is beleértve) az egy
mindkét oldalát.
főre jutó jegyár 1000 Ft-nál kevesebb legyen?
5290 + 890x
< 1000 / · (4 + x)
4+x
5290 + 890 x < 4000 + 1000 x / – 5290
890 x < –1290 + 1000 x / – 1000 x
–110 x < –1290 / : (–110)
x > 11,73
Tekintve, hogy a gyerekek száma természetes szám, a meg-
oldás x ≥ 12, tehát összesen legalább 12 + 2 = 14 gyerek-
kel kell menniük.
Ellenőrzés
Megoldás
A 16 belépőért fizetett összeg:
Két óvónő és két gyerek bemehet a családi jeggyel.
5290 + 12 · 890 = 15 970 Ft.
Jelöljük a további gyerekek számát x-szel.
Ez kevesebb 16 000 forintnál, így az egy főre jutó jegyár
Ekkor a teljes fizetendő összeg
valóban kevesebb 1000 Ft-nál.
4 + x fő után 5290 + 890 x Ft.
5290 + 890x Megjegyzés
Az egy főre jutó rész: . Ennek kell 1000 Ft-nál
4+x Ekkora csoportnak már érdemes csoportos belépőt rendel-
kevesebbnek lennie. ni. Ezt ugyan korábban kell elintézni, viszont jóval olcsóbb.
71 . l e c ke K I S E B B , N AGYO B B , E GY E N L Ő 113
2. Oldjuk meg az (x + 2) (4 – x) > 0 egyenlőtlenséget A (–2)-nél nagyobb és 4-nél kisebb számok esetén
a valós számok halmazán! mindkét függvény pozitív értékeket vesz fel, ezért ezek
a számok mind megoldásai az egyenlőtlenségnek.
Egy kéttényezős szorzat pontosan akkor pozitív, ha
A 4-nél nagyobb számok esetén az első függvény po-
mindkét tényező pozitív vagy negatív. Vizsgáljuk ezért
zitív, a második negatív értékeket vesz fel, tehát ezek
mindkét tényező előjelét.
a számok sem megoldásai az egyenlőtlenségnek.
Első megoldás
A –2 és 4 szintén nem megoldás, hiszen ezek bármelyi-
Ábrázoljuk az x  x + 2 és x  4 – x elsőfokú függvé-
kének behelyettesítésekor az eredeti egyenlőtlenségből
nyeket!
a 0 > 0 hamis kijelentést kapjuk.
y Összefoglalva:
6 az (x + 2) (4 – x) > 0 egyenlőtlenségnek minden –2 és 4
y=4-x y=x+2 közötti szám gyöke, és más gyöke nincs. Ezért az egyen-
5
lőtlenség megoldáshalmaza a ]–2; 4[ nyílt intervallum.
4
3
Második megoldás
(x + 2 > 0 és 4 – x > 0) vagy (x + 2 < 0 és 4 – x < 0),
2 (x > –2 és 4 > x) vagy (x < –2 és 4 < x).
1 Az első zárójeles egyenlőtlenségrendszer megoldáshal-
maza a ]– 2; 4[ nyílt intervallum, a másodiké pedig az
–3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 x üres halmaz [nincs ugyanis olyan (–2)-nél kisebb szám,
amely 4-nél nagyobb lenne].
Tehát az (x + 2) (4 – x) > 0 egyenlőtlenség megoldáshal-
A (–2)-nél kisebb számok esetén az első függvény ne-
maza a ]–2; 4[ nyílt intervallum.
gatív, a második pozitív értékeket vesz fel, tehát ezek
a számok nem megoldásai az egyenlőtlenségnek.
F E L A DAT
4−x
2. Egy alapítványi iskola bevétele az iskola tanulóinak c)
x+2
≤0
létszámától is függ. Ha az iskolának 100-nál több
tanulója van, akkor a helyi önkormányzattól 50 000 egyenlőtlenséget!
tallért és a 100-on felüli létszám után tanulónként
még 800 tallér hozzájárulást kapnak. A támogatás MMegoldásaidat a függvényábrázoló programok
feltétele az, hogy a teljes juttatás egy tanulóra jutó ssegítségével is ellenőrizheted.
összege nagyobb legyen 550 tallérnál, de ne haladja
meg a 600 tallért. Mekkora létszám esetén kaphatja 4. Oldd meg az egyenlőtlenségeket a valós számok
meg az iskola az önkormányzati támogatást? Hány halmazán!
megoldása van a feladatnak? a) ^2x - 5h $ ^3 - 4xh # 0
b) 3 - 7x 2 0
12 + 5x
3. Oldd meg a valós számok halmazán az
x+2
a)
4−x
> 0; 5. Oldd meg az egyenlőtlenséget a valós számok hal-
mazán!
x+2 ^ x + 1h $ ^ x + 2h $ ^ x + 3h 2 0
b) ≤ 0;
4−x
4
1. Hány olyan P(x; y) pont van a koordináta-rendszer 3. Tibornak a
x
< 0 egyenlőtlenséget kellett meg-
síkjában, amelynek mindkét koordinátája egész
oldania. Úgy gondolta, alkalmazza a mérlegelvet.
szám, továbbá:
Mindkét oldalt megszorozta x-szel: 4 < 0. Ez ha-
1
x – 3 ≥ 0 és y – 6 ≤ 0 és y ≥ x + 2? mis kijelentés, tehát az egyenlőtlenségnek nincs
2
y megoldása – gondolta Tibor.
9 Jól gondolkodott-e Tibor? Válaszod indokold!
8
7
6
5
4
3
2
1
–2 –1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x
–1
–2
2. Oldd meg a következő egyenlőtlenségeket a valós

4. Egy játékban három dobókockával dobunk. A do-
számok halmazán!
x+3 −x − 2 6 − 2x bott pontok összegét jelöljük p-vel. A játékban nye-
a) <0 b) ≥ 0 c) ≤0
x+5 −x 2x + 3 1
rünk, ha a 2(9 − p) 5 − p szorzat értéke nega-
3
M
Megoldásaidat a függvényábrázoló programok se- tív, egyébként veszítünk.
ggítségével is ellenőrizheted. Hányféle pontösszeg esetén nyerhetünk?
71 . l e c ke K I S E B B , N AGYO B B , E GY E N L Ő 115
72 ALGEBRAI MÓDSZEREK EGYENLET-
RENDSZEREK MEGOLDÁSÁRA
5x + 7 y = 19
1. Oldjuk meg az
2x − 7 y = −12
egyenletrendszert! Most a második egyenletbe az y helyére beírjuk az
5,5 – 1,5 x kifejezést:
2 x + 3 (5,5 – 1,5 x) = 9.
Megoldás
Így egyismeretlenes egyenletet kapunk, amelyből kiszámít-
Az első egyenletben 7 y, a másodikban –7 y szerepel. Össze-
juk az x-et:
adjuk a két egyenlet bal oldalán álló kifejezéseket és a jobb
2 x + 16,5 – 4,5 x = 9
oldalon álló számokat.
–2,5 x = –7,5
Ezek az összegek egyenlők:
x=3
(5 x + 7 y) + (2 x – 7 y) = 19 + (–12).
Ha x = 3, akkor y = 5,5 – 1,5 x = 5,5 – 4,5 = 1.
A zárójelek felbontása és az összevonás után azt kapjuk,
hogy 7 x = 7, vagyis x = 1. Ellenőrzés
Ezt beírjuk valamelyik egyenletbe, például az elsőbe: 3 · 3 + 2 · 1 = 9 + 2 = 11,
5 · 1 + 7 y = 19 2 · 3 + 3 · 1 = 6 + 3 = 9,
7 y = 14 tehát eredményünk mindkét egyenletnek megfelel.
y=2 Eszerint az adott egyenletrendszer megoldása a (3; 1) ren-
5x + 7 y = 19 dezett számpár.
Tehát az egyenletrendszer megoldása az
2x − 7 y = −12
Második (összehasonlító) módszer
(1; 2) rendezett számpár.
Mindkét egyenletből kifejezzük valamelyik ismeretlent,
például az y-t:
Ellenőrzés
Az első egyenletből: y = 5,5 – 1,5 x;
Ha x = 1 és y = 2, akkor 5 · 1 + 7 · 2 = 5 + 14 = 19 és
2
2 · 1 – 7 · 2 = 2 – 14 = –12. a másodikból: y = 3 − x.
3
Az egyenletrendszer megoldása azért volt ilyen egyszerű, 2
Ha az y egyenlő az (5,5 – 1,5 x)-szel is és a 3 − x -szel is,
mert a két egyenletben az egyik ismeretlen együtthatójá- 3
2
nak ugyanaz volt az abszolút értéke. akkor ezek egymással is egyenlők: 5,5 − 1,5x = 3 − x, ami-
E megoldási módszer neve: az egyenlő együtthatók mód- 3
ből azt kapjuk, hogy x = 3.
szere.
Ha x = 3, akkor y = 5,5 – 1,5 x = 1.
3x + 2y = 11 Harmadik módszer (az egyenlő együtthatók módszere)

2. Oldjuk meg a
2x + 3y = 9
egyenletrendszert!
3x + 2y = 11
Alakítsuk át az adott egyenletrendszert
2x + 3y = 9
Megoldás
Első (behelyettesítő) módszer úgy, hogy a megoldása ne változzon meg, de az egyik is-
Az első egyenletből a másik segítségével kifejezzük vala- meretlen együtthatói egyenlők vagy egymás ellentettjei le-
melyik ismeretlent: gyenek!
3 x + 2 y = 11 3x + 2y = 11 / ⋅ (−2) −6x − 4 y = −22
2 y = 11 – 3 x 2x + 3y = 9 / ⋅3 6x + 9y = 27
y = (11 – 3 x) : 2 = 5,5 – 1,5 x
Ha egy (x; y) rendezett számpár megoldása mindkét egyen- 1
letnek, akkor a bal, illetve a jobb oldalak összeadásával ka-
Vezessünk be új ismeretleneket: jelöljük
1 x ()
-et a-val és
pott új egyenletnek is megoldása lesz. ()

y
-t b-vel!
–6 x – 4 y + 6 x + 9 y = –22 + 27
Ebből az 5 y = 5 egyenletet kapjuk, tehát y = 1. Ezzel a helyettesítéssel a következő egyenleteket kapjuk:
a+b=5
Például az első egyenletbe visszahelyettesítve: *
3 x + 2 · 1 = 11, vagyis x = 3. 2a – b = 1
Eredményül most is ugyanazt kaptuk, mint a másik két Ezt oldjuk meg az eddig tanult módszerek közül valame-
módszerrel. lyikkel, például az egyenlő együtthatók módszerével. Ha
összeadjuk a két egyenlet bal, illetve jobb oldalán álló szá-
1 1 mokat, azt kapjuk, hogy: 3a = 6, és ebből a = 2. Ezt az első
  5
x y egyenletbe behelyettesítve: b = 3.
3. Oldjuk meg az 
2 1
egyenletrendszert!
De az eredeti feladat nem a-t és b-t kérdezte, hanem x-et
  1
 x y és y-t.
1 1 1
Megoldás a = , ebből x = =
x a 2
A feladat elején leolvashatjuk, hogy x ≠ 0, és y ≠ 0, hiszen 1 1
0 nem állhat a nevezőben. b = 1 , ebből y = =
y b 3
Ha az egyenletek két oldalán álló számokat megszorozzuk
x-szel és y-nal, akkor már nem lesz tört egyik egyenletben
sem, de elég bonyolult egyenletekhez jutunk. Tehát ez a ki-
Az egyenletrendszer megoldása tehát az (12; 13) számpár.
Végezd el az ellenőrzést: helyettesítsd be az eredményt az
indulás nem segít a megoldásban. Ehelyett gondoljunk az eredeti egyenletekbe!
egyenletekre úgy, mintha nem x és y lenne az ismeretlen,
1 1 Ezt a feladatot az új ismeretlenek bevezetésének módsze-
hanem és .
x y rével oldottuk meg.
F E L A DAT
1. Oldd meg algebrai módszerrel az egyenletrendsze- 4. Az iskolai rendezvényre készülve a főszervező diák
reket! a székeket számolgatja: „Ez most 20 szék soron-
7x − 5y = −1 12x + 35y = −5 ként. Ha áthelyeznénk a színpadot, akkor 3 sor-
a) c) ral kevesebb lenne ugyan, de soronként 30 szék is
7x + 5y = −41 8x − 5y = 8
elférne, és akkor 50-nel többen tudnának leülni.”
2 7 Hány szék van most a teremben?
+ =2
x + 9y = 20 x y
b) d)
4x − 7 y = 37 4 7
− = 10
x y
2. Melyik egyenletrendszernek hány megoldása van?

0,6x − 2y = 8 0,6x − 2y = 4
a) b)
3x − 10y = 20 3x − 10y = 20
3. Oldd meg az egyenletrendszereket!
a) ) ^ + h - ^ + h = -
3 2x 5y 4 3x 2y 64
5^ y - 3xh + 4^ x - 5yh = - 6
b) ) ^ x - 1h + 2y = x + 1
2 2
^ y - 2h2 + 4x = y + 6
2
7 2 . l e c ke A L G E B R A I M Ó D S Z E R E K E GY E N L E T R E N D S Z E R E K M E G O L D Á S Á R A 1 17
1. Oldd meg az egyenletrendszereket algebrai mód- 3. Egy nemzetközi expresszbusz a kedvező forgalmi
szerrel! viszonyok miatt 8 km/h-val nagyobb átlagsebes-
2x − 9y = 4 2(5x − 4 y)− 3(2x − y) = −8 séggel tudott haladni, mint amit a menetrend előír,
a) c) így 48 perccel a kiírt időpont előtt érkezett meg.
2y − 9x = 59 4(3y − 2x)+ 2(5x − y) = −4
Egy másik alkalommal a csúszós utak miatt az elő-
3x 4y 3 2 írt átlagsebességnél 12 km/h-val lassabban tudott
− = 11 =
5 3 y x csak haladni, így 1 óra 36 percet késett. Mennyi az
b) d)
2x y 1 2 3 előírt átlagsebesség? Mekkora utat kell megtennie
+ =− + =1
15 6 3 x y a busznak a két végállomás között?
2. Egy kórház egyik új szárnyában összesen 16 kórte-

rem kialakítását tervezik. A kórtermek kétágyasak
vagy négyágyasak lehetnek.
a) Az egyik terv szerint összesen 54 ágyat helyez-
nének el. Hány szoba lehetne kétágyas?
b) Egy másik terv legalább 10 kétágyas szoba ki-
alakítását javasolja. Hány ágyat tudnának elhe-
lyezni?
c) Az építési engedélyben az szerepel, hogy legfel-
jebb 8 kétágyas szoba alakítható ki. Hány ágyat
tudnak elhelyezni?
E M E LT S Z I N T
F E L A DAT
1. Egy háromszög oldalainak hossza (mm-ben mér- Most egy a b és a c ismeretlenekre vonatkozó egyszerű
ve) a, b és c. Tudjuk, hogy a + b = 27, a + c = 31 és −b + c = 4
b + c = 34. Mekkorák a háromszög oldalai? egyenletrendszert kaptunk:
b + c = 34
A két egyenlet bal oldalának összege 2c, a jobb oldaluk ösz-
bm szege 38, tehát 2c = 38, amiből c = 19. Most már könnyen
m m
m
a
megkapjuk az a és a b értékét is:
b = 34 – c = 34 – 19 = 15
c mm
a = 27 – b = 27 – 15 = 12
Három ismeretlenünk és három egyenletünk van. Ezek egy Tehát a vizsgált háromszög oldalainak hossza: 12 mm,
háromismeretlenes egyenletrendszert alkotnak. 15 mm és 19 mm.
Első megoldás Ellenőrzés
Arra törekszünk, hogy az egyik ismeretlent „kiküszöböl- Két-két oldal összege 27, 34, illetve 31 mm, és ilyen három-
jük”, és kétismeretlenes egyenletrendszerhez jussunk. Az szög valóban létezik.
első egyenletből kifejezzük az a-t, és a kapott kifejezést be-
helyettesítjük a második egyenletbe az a helyébe:
a = 27 – b, (27 – b) + c = 31, –b + c = 4.
Második megoldás Az első egyenletből: z = 2 x + y – 3. A kapott kifejezést be-
a + b = 27 helyettesítjük a második és a harmadik egyenletbe a z helyé-
Összeadjuk az a + c = 31 egyenletrendszer bal olda- be. Így két olyan egyenletet kapunk, amelyben csak az x és
b + c = 34 az y szerepel:
lán lévő kifejezéseket és a jobb oldalukon lévő számokat. x – y + 2 (2 x + y – 3) = –1; 5 x + y = 5;
Azt kapjuk, hogy 2 a + 2 b + 2 c = 92, 3 x + 2 y + (2 x + y – 3) = 2; 5 x + 3y = 5.
vagyis a + b + c = 46.
Ha a háromszög kerülete 46 mm, és ismerjük két oldalá- 5x + y = 5
Most tehát az egyenletrendszert kell meg-
nak az összegét, akkor a harmadik oldal nagyságát azonnal 5x − 3y = 5
megmondhatjuk: oldanunk.
a + (b + c) = a + 34 = 46, tehát a = 12,
b + (a + c) = b + 31 = 46, tehát b = 15, Azonnal leolvashatjuk, hogy y = 0 és x = 1. Most már
c + (a + b) = c + 27 = 46, tehát c = 19. a z-t is könnyen kiszámíthatjuk:
Természetesen ugyanazt az eredményt kaptuk, mint az első z = 2 x + y – 3 = 2 + 0 – 3 = –1.
megoldás esetében. Ellenőrzés
A kapott értékeket mindhárom egyenletbe behelyettesít-
2x + y − z = 3 jük:
2. Oldjuk meg a x − y + 2z = −1 háromismeretlenes 2 x + y – z = 2 + 0 + 1 = 3;
3x + 2y + z = 2 x – y + 2 z = 1 – 0 – 2 = –1;
3 x + 2 y + z = 3 + 0 – 1 = 2.
egyenletrendszert!
A behelyettesítéssel csupa igaz állítást kaptunk, vagyis a fel-
adatot jól oldottuk meg.
Megoldás
Tehát az adott egyenletrendszernek egy megoldása van, az
Először „kiküszöböljük” az egyik ismeretlent, például
(1; 0, –1) rendezett számhármas.
a z-t.
ELMÉLET
Három- vagy többismeretlenes egyenletrendszer esetében általában annyi egyenletre van szükségünk, ahány ismeretlen
szerepel az egyenletrendszerben. Gyakran használt algebrai módszer az, hogy az ismeretlenek számát addig csökkentjük,
amíg csak egy marad. A kapott egyismeretlenes egyenletet megoldjuk, majd rendre a többi ismeretlent is meghatározzuk.
F E L A DAT
3. Oldd meg az egyenletrendszert a valós számok halmazán!

Z 2x - 4y + 5z = 32
]]
[ 4x + 5y - 3z = - 22
] x - 6y + 4z = 23
\
4. Írj fel egyenletrendszert a szöveg alapján, majd oldd meg a feladatot!

Pisti és Feri egy ellipszis alakú futópályán tart edzést. Állandó sebességgel futnak. Megfigyelték, hogy amikor egymás-
sal szemben futnak, és a startvonaltól indulnak, akkor először 1 perc múlva találkoznak újra. Ha egyirányba indulná-
nak, akkor 9 perc múlva találkoznának össze először. Ha Feri, aki a gyorsabb, 20%-kal csökkentené a sebességét, Pisti
pedig 20%-kal gyorsabban futna, akkor egymással szemben futva, 1 perc elteltével még nem találkoznának, ehhez még
10 m hiányozna.
Milyen hosszú a pálya? Hány méter futnak a fiúk 1 perc alatt?
7 2 . l e c ke A L G E B R A I M Ó D S Z E R E K E GY E N L E T R E N D S Z E R E K M E G O L D Á S Á R A 119
73 EGYENLETRENDSZEREK
F E L A DAT
1. Egy sok száz éves feladat: a) Mondjuk, hogy a szamár x kg, az öszvér y kg
Egy öszvér és egy szamár nagy csomagokkal bandu- terhet visz a hátán. Ha az öszvér átadna 100 kg-
kol az úton. „Ha átadnál nekem 100 kg terhet, akkor ot a szamárnak, akkor a szamár (x + 100) kg,
éppen kétszer annyit cipelnék, mint te” – mondja az öszvér (y - 100) kg terhet vinne. Írj fel egy
a szamár. Az öszvér így felel: egyenletet ezekkel a kifejezésekkel arról, amit
„Ha pedig te adnál át a szamár mond!
nekem 100 kg-ot, ak- b) Írj fel hasonló módon egy egyenletet arról is,
kor az én csomagom amit az öszvér állít!
háromszor akkora c) Oldd meg a két egyenletből álló, két ismeretle-
lenne, mint a tiéd.” nes egyenletrendszert!
Mekkora terhet visz d) Fogalmazd meg a feladat válaszát!
a szamár, és mekko- e) Ellenőrizd az eredményedet a szöveg alapján!
rát az öszvér?
ELMÉLET
Ha egy problémát (feladatot) egyenlettel vagy egyenletrendszerrel oldunk meg, mindig a tartalomra ügyelve végezzük az
ellenőrzést!
F E L A DAT
2. Általában két különbözőféle babkonzervet szok- 4. 3 kg krumpli és 2 kg narancs 710 Ft-ba kerül, 2 kg
tunk vásárolni. Rendszerint fél évre elegendő krumpli és 3 kg narancs pedig 790 Ft-ba. Hány fo-
mennyiséget veszünk. Az egyik konzerv darabja rintba kerül a krumpli, illetve a narancs kilója?
360 forint, a másiké 200 forint. A félévi mennyi-
ségért 6600 Ft-ot szoktunk fizetni. Most akciósan
vettük, a drágábbat 25%-kal, az olcsóbbat 20%-kal
kevesebbért, így összesen 1500 Ft-ot takarítottunk
meg. Melyik fajtából mennyit szoktunk venni?
3. Ha az egyik könyvespolcról 20 könyvet áttennénk

a másikra, akkor a másodikon 4-szer annyi könyv
lenne, mint amennyi az elsőn maradt. Ha azonban
a második polcról tennénk át 20 könyvet az elsőre,
akkor az elsőn annyi könyv lenne, mint amennyi
a másodikon volt eredetileg. Hány könyv van a két
polcon?
5. Egy diáknak könnyű, egymásba helyezhető mű-
anyag székeket kell átvinnie a szomszédos terembe
egy iskolai rendezvény nézői számára. Ha minden
fordulóban eggyel több széket vinne mint most, ak-
kor 2-vel kevesebbszer kellene fordulnia. Ha viszont
1-gyel kevesebb széket vinne mint most, akkor 4-gyel
több fordulóban tudná csak elvinni a székeket. Hány
széket kell átvinnie, és ez hány fordulóban sikerül?
6. Az automata mosógépek teljesítménye mosás köz-

ben nem állandó. Egy bizonyos mosógép esetében
a víz melegítésekor 2000 W, egyéb műveleteknél
(mosás, szivattyúzás, centrifugázás) pedig átlagosan
400 W az elektromos hálózatból fedezett teljesít-
mény. Mennyi ideig melegített vizet ez a mosógép,
ha az egyórás mosóprogramjának lefutása során
összesen 800 Wh elektromos energiát használt fel?
1. Péternek a kávé-nagykereskedésben mindennap 4. Egy kis bolt vezetője szeretné fellendíteni a forgal-
ugyanaz volt az egyik feladata: a 3000 Ft-os és mát, ezért árukészletének egy részét akciósan adná
4000 Ft-os kilónkénti árú kávéfajtákból 17,5 kg el. Ha az eddig literenként 250 Ft-ért árult tartós
3600 Ft-os kilónkénti árú kávékeveréket kellett ké- tejet 20%, a literenként 450 Ft-ért árult tejfölt pe-
szítenie. Hány kilót vegyen az egyik, illetve a másik dig 75 Ft-os kedvezménnyel árulná, akkor a teljes
fajtából? készlet kiárusítása esetén 9750 Ft-tal lenne keve-
sebb e két cikkből a bevétele. Ha a tejet literenként
2. Két négyzet területe között 72 m2 különbség van. Az 70 Ft-os kedvezménnyel, a tejfölt pedig 10% ked-
egyik négyzet kerülete 16 m-rel nagyobb a másik vezménnyel árulná, akkor 10 650 Ft-jába kerülne
négyzet kerületénél. Hány méter a négyzetek oldala? az akció. Mennyi tejet és mennyi tejfölt akar akció-
san értékesíteni a boltvezető?
3. Két szám összege 60, különbsége 5. Melyik ez a két
szám?
RÁADÁS
F E L A DAT
Egy baráti társaság autós kiránduláson vett részt. Odafelé és visszafelé ugyanazon az úton mentek. Útközben emelkedők,
km
lejtők és vízszintes útszakaszok is előfordultak. Gyula óvatos vezető: az emelkedőkön átlagosan 60 , a lejtős utakon
óra
km km
120 sebességgel haladt. 140 km-nyi vízszintes szakasz is volt, ezen Gyula 80 sebességgel vezetett. Odafelé 3 óra
óra óra
45 perc, visszafelé 4 óra alatt tették meg az utat. Hány km-re volt az úti céljuk?
7 3 . l e c ke E GY E N L E T R E N D S Z E R E K 121
74 RÉGI IDŐK MATEKJA
F E L A DAT
1. Egy lánytól megkérdezték, hány éves. Így felelt:

Annyi vagyok, amennyi,
Anyám kétszer ennyi,
Apám anyámnál öttel több,
Összesen 100 évesek vagyunk.
Hány éves volt ez a lány?
2. Egy apának öt fia volt: 4, 5, 8, 11 és 14 évesek. Megkérdezte tőle a barátja, hogy hány éves. Így felelt:
Éppen annyi idős vagyok, mint az öt fiam együttvéve. De most te mondd meg nekem azt, hány év múlva leszek
feleannyi idős, mint a fiaim összesen!
Oldd meg te is ezt a feladatot!
3. Démokritosz, görög bölcs körülbelül 2400 évvel ezelőtt élt.

Vajon hány évesen halt meg? Mi derül ki ebből a versikéből?
Hogy meddig élt Démokritosz harmadát mint férfiú,
megtudod, ha kutatod. ki sokat gondol, mélyre lát.
Életének ötödrészén És mikor hollófürtjeit
gyermekmódra mulatott, aggkor hava födte be,
negyedrészét életének tizenhárom évet élt még,
friss ifjúként élte át, és úgy szállt a sírba le.
(Megjegyzés: A versike téved, Démokritosz még a 90. születésnapját is megérte.)
4. A hagyomány szerint Ljubusa cseh fejedelemnő ahhoz a kérőjéhez ment férjhez, aki a leggyorsabban tudta megfejteni
a következő rejtvényt: Hány szilva volt abban a kosárban, amelyből az első kérőjének adta a szilva felét és még 1-et,
a második kérőjének a maradék felét és még 1-et, a harmadik kérőjének az újabb maradék felét és még 3-at, ha így
a kosárban már egyetlen szem sem maradt?
5. Egy réges-régi feladat: Egy ember felfogadott egy munkást, ígért neki egy évre 12 aranyat és egy kaftánt. A munkás
7 hónap után elment, és a bérét kérte. Megkapta a kaftánt és még 5 aranyat. A gazda jól számolt, igazságosan adta ki
a bért. Vajon hány aranyat ér a kaftán?
6. Két bokron összesen 25 veréb ült. Az

egyik bokorról átrepült a másikra 5, on-
nan más tájékra szállt 7 veréb. Így a má-
sodikon kétszer annyi veréb lett, mint az
elsőn. Hány veréb volt eredetileg az egyik
bokron, és hány a másikon?
7. Hány éves János, és hány éves Mihály, ha tudjuk, most, akkor együtt 35 évesek lesznek; most pe-
hogy amikor Mihály annyi idős lesz, mint János dig János háromszor annyi idős, mint Mihály volt
akkor, amikor János annyi idős volt, mint Mihály
most?
8. Mátyás vitéz lovat és nyerget vásárolt magának és

a szolgájának. Az egyik nyeregért 25 ezüstöt, a má-
sikért 120 ezüstöt fizetett. Ráró a drágább nyereg-
gel háromszor annyiba került, mint Pejkó az olcsó
nyereggel. Pejkó és a drágább nyereg ára együtt
azonban csak feleannyi volt, mint Ráróé az olcsóbb
nyereggel. Mennyiért vette Mátyás vitéz Rárót?
1. Egy régiségkereskedő egy festményt és egy értékes 3. Két ember valamilyen árut akart vásárolni. Így
sakk-készletet vásárolt 270 ezüstért. A sakk-kész- 2
szólt egyik a másikhoz: „Add nekem a pénzed
letet 25%-kal drágábban adta el, mint amennyiért 3
vette, a festményt pedig részét, abból meg az én pénzemből kifizetem az
másfélszeres áron. Így egész árut.” „Add ide te – mondta a másik – a te
ezen a két üzleten pénzed felét, és akkor én fizetem ki az árut.” Az áru
együtt 40%-ot 120 ezüstbe került. Mennyi pénzük volt?
nyert. Meny-
nyiért vette 4. Két hordóban összesen 480 liter bor van. Ha az első
a sakkot? hordóból átöntünk a másodikba annyit, amennyi
a másodikban eredetileg volt, azután a másodikból
az elsőbe visszaöntünk annyit, amennyi az elsőben
maradt, akkor a két hordóban ugyanannyi bor lesz.
Melyik hordóban hány liter bor volt eredetileg?
2. Egy csapat halász vízre szállt. Eltervezték, hogy ha

naponta 6 tonna halat fognak, akkor még a várható
vihar előtt kifogják a megrendelt mennyiséget. Jó
volt a fogás, naponta 4 tonnával többet fogtak ki
a tervezettnél. Így 3 nappal lerövidítették a halászat
tervezett időszakát, és még 6 tonnával többet is
fogtak, mint amennyit eredetileg akartak. Mennyi
halat fogtak?
74 . l e c ke R É G I I D Ő K M AT E K JA 123
75 ABSZOLÚT ÉRTÉKES EGYENLETEK II.
1. Melyik valós számok esetén teljesül, hogy 2x - 3 = 7 ?
Megoldás
Két olyan valós szám van, amelynek abszolút értéke 7. Ezek: 7 és -7.
Ha 2x - 3 = 7, akkor 2x = 10 és x = 5.
Ha 2x - 3 = -7, akkor 2x = -4 és x = -2.
Az egyenletnek tehát két megoldása van: 5 és -2.
Ellenőrizve: ;2 ⋅ 5 - 3; = ;7; = 7; illetve ;2 ⋅ (-2) - 3; = ;-7; = 7.
2. Melyik valós számok esetén teljesül, hogy 2x - 8 = 3x - 7 ?
Megoldás
1. Grafikus megoldás:
Ábrázold közös koordináta-rendszerben az egyenlet jobb és bal oldalán álló kifejezést! Olvasd le a grafikonok metszés-
pontjainak első koordinátáját! Mindenképpen ellenőrizd a megoldást behelyettesítéssel!
2. Algebrai megoldás:
Egy kifejezés abszolút értéke egyenlő: – magával a kifejezéssel, ha a kifejezés pozitív vagy 0;
– az ellentettjével, ha a kifejezés negatív.
Ez alapján bontsuk a feladatot két esetre!
1. eset: 2x - 8 $ 0 2. eset: 2x - 8 1 0
Ez akkor teljesül, ha 2x $ 8 , azaz: Ez akkor teljesül, ha 2x 1 8, azaz:
ha x $ 4 ha x 1 4
–1 0 1 2 3 4 5 –1 0 1 2 3 4 5
Vagyis az első esetben csak 4-nél nagyobb vagy egyenlő A második esetben tehát csak 4-nél kisebb számok között
számok között keressük a megoldást. keressük a megoldást.
Ekkor 2x - 8 = 2x - 8 , hiszen 2x - 8 nem negatív.
Ezért az egyenlet ilyen alakra írható: Ekkor 2x - 8 = - 2x + 8 , hiszen 2x - 8 negatív. Ezért az
2x - 8 = 3x - 7 egyenlet ilyen alakra írható:
Ezt mérlegelvvel megoldva: x = -1. -2x + 8 = 3x - 7
Össze kell vetni, hogy ez a megoldás eleme-e annak az Mérlegelvvel megoldva: 5x = 15, azaz x = 3.
intervallumnak, amelyben ebben az esetben a megol- Össze kell vetni, hogy ez a megoldás eleme-e annak az inter-
dást kerestük. -1 nem nagyobb vagy egyenlő, mint 4, vallumnak, amelyben ebben az esetben a megoldást keres-
ezért az abszolút értékes egyenletnek a -1 NEM meg- tük. 3 kisebb, mint 4, ezért x = 3 megoldása az egyenletnek.
oldása.
–1 0 1 2 3 4 5
–1 0 1 2 3 4 5
Behelyettesítéssel ellenőrizve:
2 $ 3 - 8 = - 2 = 2 és 3 $ 3 - 2 = 2 .
F E L A DAT
1. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán! c) Oldd meg az egyenletet mindhárom esetben!
a) 48 - 21x = 6 Figyelj arra, hogy amikor az abszolútérték-je-
b) 1, 45 = 3, 55 - 2x len belül szereplő kifejezés negatív, akkor an-
nak abszolút értéke az ellentettje.
2. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán! d) Mindhárom eredményt vesd össze azzal az
a) x - 1 - x - x + 2 = 4 intervallummal, amelyben épp akkor a meg-
3 4 5 oldást kerestük! Melyik esetben van benne az
b) ^ x - 3h - ^ x - 5h2 = 7
2
intervallumban a megoldás, melyik esetben
c) ^1 - 2xh $ ^1 + 2xh + ^2x - 1h2 = 10
nincs?
e) A megoldásokat ellenőrizd behelyettesítéssel!
3. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán!
a) 3x + 2 = 4x + 2
b) 3 - 5x = 8x - 6
6. Egy bogár 9 m állandó sebességgel repül. Ami-
s
kor elkezdjük figyelni, 18 m-re van egy lámpától,
4. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán! és egyenesen a lámpa felé tart. De nem száll le
a lámpára, hanem közvetlenül mellette, irány-
a) 7 - 7 x = 7 x - 7
4 4 változtatás nélkül ugyanolyan sebességgel repül
3
b) 1 - x = 4x - 9 tovább, és távolodik a lámpától. A megfigyelés
5
pillanatától mérve melyik időpontokban volt
5. A lépéseket követve, algebrai úton oldd meg az pontosan 3 m-re a lámpától?

egyenletet!
x + 3 + 2x + 4 = 8 7. Melyik valós számra teljesül, hogy a számegyene-
a) Melyik intervallumon lesz x + 3 pozitív vagy 0, sen a 15-től mért távolsága kétszer akkora, mint
és melyiken negatív? amennyivel a szám maga nagyobb 3-nál?
Melyik intervallumon lesz 2x + 4 pozitív vagy
0, és melyiken negatív?
b) Bontsd 3 esetre a feladatot! A számegyenesen
megjelöltünk 3 intervallumot. Mit jelöl a és b?
a b 0
x + 3 < 0 és 2x + 4 < 0 x + 3 ³ 0 és 2x + 4 < 0 x + 3 ³ 0 és 2x + 4 ³ 0
1. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán! 3. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halma-
a) 34 - 102x = 35 zán!
b) 3, 42 = 7, 66 - 2x a) 7x + 5 = 5x - 5
b) 14 - 9x = 12x - 7
a) x + 2 - x + x - 2 = 1
2 3 4
4. Egy valós számról tudjuk, hogy a számegyenesen
a 12,4-től mért távolsága 5,76. Melyik ez a szám?
b) ^3x - 1h2 - ^3x + 2h2 = 8
7 5 . l e c ke A B S Z O L Ú T É R T É K E S E GY E N L E T E K I I . 125
76 GYAKORLÁS
CSOPORTMUNKA
1. Add meg a kifejezés értelmezési tartományát!

7 x+5 3g - 5 7g - 6 5c + 3 c + 10 d 2 − 9 d 2 + 4d + 4
a) + 2
b) : +2 c) − d) ⋅
x x 4g 6g c 2 + c 2c + 2 d 2 − 4 d 2 − 6d + 9

^2x + 1h $ ^2x - 1h ^3x + 1h $ ^3x - 1h ^2 - 5xh
a) ^ x - 1h2 + ^ x + 3h2 = 2 $ ^ x + 4h2 - 2x b) - = 3$ + 28
4 9 12 9
3. Egy biobolt tulajdonosa 2200 Ft kilónkénti árú kesudiót és 1400 Ft egységárú aszalt gyümölcsöt kevert össze,
kg
majd az így kapott keveréket kis csomagokban árulta. Összesen 10 kilót adott el 25%-os haszonnal, így 22 000 Ft
bevételre tett szert. Mennyi kesudiót és mennyi aszalt gyümölcsöt használt fel?
4. A villanyszámla 2001-ben három részből tevődött össze egy olyan háztartásban, ahol a vízmelegítésre és fűtésre
éjszakai áramot is használtak:
– alapdíj: ez a mindenkori fogyasztástól független készenléti díj, havonta 240 Ft;
– nappali fogyasztás díja: 1 kWh fogyasztás esetén 19,80 Ft;
– éjszakai fogyasztás díja: 1 kWh fogyasztás esetén 10,20 Ft.
Ezeket az összegeket még 12%-os áfa terhelte.
a) Számítsd ki, hogy mennyit fizettek a hó végén, ha 155 kWh nappali és 62 kWh éjszakai „áramot” (elektromos
energiát) használtak!
b) Hogyan függött a fizetendő összeg a két típusú fogyasztástól? (Jelölje pl. x a nappali, illetve y az éjszakai áram-
fogyasztást kWh-ban.)
c) Mennyi volt a fogyasztásuk abban a hónapban, amelyben 12 350 Ft-ot fizettek, és az éjszakai energiafelhaszná-
lás a nappali felhasználásnak a 60%-a volt?
5. Benő nem nagyon szeret olvasni, de most muszáj legyűrnie a 266 oldalas kötelező olvasmányt. Minden nap olva-
sott valamennyit, hol pontosan 28 oldalt, hol meg pontosan 14-et.
a) Legalább, illetve legfeljebb hány nap alatt olvashatja el Benő a könyvet?
b) Ha 12 nap alatt akar a kötelező olvasmány végére jutni, akkor hány alkalommal kell 28 oldalt olvasnia?
c) Benő minden nap végén ábrázolta, hogy hány oldalt kell még a kötelező olvasmányból elolvasnia. Melyik gra-
fikon lehet az „igazi”?
oldal oldal oldal
260 260 260
240 240 240
220 220 220
200 200 200
180 180 180
160 160 160
140 140 140
120 120 120
100 100 100
80 80 80
60 60 60
40 40 40
20 nap 20 nap 20 nap
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
1. Oldd meg az egyenleteket! Hány elemű a megol- 4. Egy mosogatógépen háromféle program van. Az
dáshalmazuk? I. program egy mosogatáshoz 10%-kal kevesebb
a) (2 x – 1) (5 x + 8) = 0 elektromos energiát, viszont 20%-kal több vizet
b) x 2 y + 6 xy + 9 y = 0 használ fel, mint a II. program. A II. program 25%-
kal több elektromos energiát és 30%-kal kevesebb
2. Egy moziban a felnőtt belépőjegy 1180 Ft, a gye- vizet használ, mint a III. program.
rekjegy 980 Ft. Egy filmre 43 jegyet adtak el, ösz-
szesen 49 040 forintért. Melyik fajta jegyből hány
darabot adtak el?

7x + 4 y = −10
a)
8y − 9x = 210
3x − 7 4y + 5
+ =4
5 15
b)
3y − 7 4x + 5
+ =6
5 15
5 3
− = −4
x y Az I. programmal alkalmanként 220 petákba,
c)
6 2 a II. programmal alkalmanként 200 petákba kerül
+ = 6,4
x y a mosogatás. Mennyibe kerül egy-egy mosogatás
a III. programmal?
RÁADÁS
1. Egy 3000 méter kerületű, ellipszis alakú lovaspálya 2. Oldjuk meg az

két szemközti pontjáról indul két lovas, Mari és x+a
Pali. A sebességük állandó. Ha egymással szembe = 3a
y
lovagolnak, akkor p másodperc múlva találkoznak, a) paraméteres egyenletrendszert!
x + 3a
ha ugyanabba az irányba indulnak, akkor Mari =a
y
15 p másodperc múlva utoléri Palit. Mekkora a se-
bességük? 5px − py = 10p 2
b) paraméteres egyenletrendszert!
x + y = 2p
2px + 3py = 13p 2

c) paraméteres egyenletrendszert!
4 px − py = −2p 2
3
+ 5x = 7
x−y
3. Oldjuk meg a
5
egyenletrendszert!
+ x = −3
x−y
4. Melyik valós számot jelölheti az x és az y betű, ha

25 (x + y) 2 = (x + y) 4 és (x – y) 2 = 3 (x – y)?
76 . l e c ke GYA KO R L Á S 1 27
77 GYAKORLÁS; TUDÁSPRÓBA
F E L A DAT
1. Oldd meg a következő egyenletet az egész számok 4. Egy folyó sebessége 2 km/óra. Folyásirányban („le-
halmazán! felé”) evezve óránként 10 km-t teszünk meg. Milyen
(x + 3) 2 + (x + 2) 2 – (x – 3) 2 – (x – 2) 2 = 60. messzire evezzünk, hogy az oda-vissza út összesen
4 óra hosszat tartson?
2 5
   17
5. Egy tört számlálója 6-tal kisebb, mint a nevezője.
x y 3, 5x  4 y  5 Ha a számlálójához hozzáadunk 29-et, a nevezőjé-
a)  b) 
hez pedig 11-et, éppen a reciprokával egyenlő tör-
 2 3 16 y  14 x  2
    11 tet kapunk. Melyik ez a tört?
 x y
3. Két hordóban összesen 160 li- 6. Egy építtető gazda egy bizonyos munka elvégzésére
ter benzin volt. Mindkettőből felfogadott egy kőművest a következő feltételekkel:
kivettek 10 liternyit, így az Minden nap, amikor dolgozik, 5 ezüstöt fizet a kő-
első hordóban maradt benzin művesnek, de ha nem dolgozik, akkor arra a napra
negyedrésze ugyanannyi lett, a kőműves tartozik fizetni 7 ezüsttel. Hány napot
mint a második hordóban dolgozott, és hány napot pihent a kőműves, ha
maradt benzin harmadrésze. 48 nap alatt készült el a munkával, de egy ezüstöt
Mennyi benzin volt eredetileg sem keresett, igaz, nem is vesztett rajta?
az első hordóban?
TUDÁSPRÓBA I.
1. Egy tört számlálója 6-tal kisebb, mint a nevezője. 5. Két különböző teljesítményű traktor 15 óra alatt
1 a búzaföld hatodrészét szántotta fel. Ha az első trak-
A tört értéke . Mekkora a számláló?
3 tor egyedül dolgozott volna 12 órát, azután pedig
a második 20 órát, akkor a búzaföld ötödét szántották
volna fel. Mennyi idő alatt tudja felszántani az egész
x- 1 - x- 2 - x- 3 - x- 4 = búzaföldet egyedül az első traktor?
5 2 4 10
-c
10 m
= x - 5 x - 6 - x - 7
4 2
3. Oldd meg a negatív egész számok halmazán a követ-

kező egyenletet!
(x + 5) 2 + (x + 5) (x – 5) – (x – 5) 2 = 20 x + 11.
4. 7850 forintot csupa 50 és 100 forintos érmével fize- 6. Színezd ki egy x–y koordináta-rendszer síkjában
tünk ki. Az érmék száma összesen 100. Hány 50 fo- azokat a P(x; y) pontokat, amelyekre igaz, hogy
rintost használtunk fel? (x – 4) (y + 1) > 0!
TUDÁSPRÓBA II.
1. Egy negatív tört számlálója 6-tal kisebb, mint a nevezője. A tört nem írható fel egész szám alakjában. Mi lehet a neve-
zője?
` 2 3 j ` 3 6 j
2x - 1 - 3x - 1 - 4x - 1 = 5x - 1 - 6x - 1 - 7x - 1 - 1
3 2
3. Oldd meg az egyenletrendszert!

3,7x − 8,4 y = 79
9,3x + 4,2y = 72
4. Egy teremben csak négylábú és háromlábú asztalok állnak, és ezeknek összesen 43 lábuk van.
a) Lehet-e 12 asztal a teremben?
b) Lehet-e 10 asztal a teremben?
c) Mennyi a legkevesebb, és mennyi a legtöbb asztal, ami a teremben lehet?
5. Oldd meg az egyenlőtlenségeket a valós számok halmazán!

17
a) (5 – x) (2 x + 3) < 0 b) ≥0
x+7
6. Egészségügyi okok miatt nem tanácsos, hogy sportolás közben a pulzusszám túl magas legyen. Régebben azt javasol-
ták, hogy a maximális pulzusszám ne haladja meg a következő képlet szerinti értéket:
megengedett maximális pulzusszám = 220 – életkor.
Az újabb kutatások alapján kissé módosították a képletet:
megengedett maximális pulzusszám = 208 – (0,7 · életkor).
a) Tamás 15 éves. Mekkora a megengedett maximális pulzusszáma a régebbi és az új képlet szerint?
b) Hány éves korban lesz a javasolt maximális pulzusszám kisebb 170-nél az újabb képlet szerint? Ez az életkor maga-
sabb vagy alacsonyabb, mint amennyi a régi képlet szerint adódik?
c) Van-e olyan életkor, amelyhez a régi és az új képlet szerint is ugyanakkora a megengedett maximális pulzusszám?
Ha igen, akkor mekkora ez a pulzusszám, ha nem, akkor miért nem?
RÁADÁS
Két borkereskedő érkezik a határhoz. Az egyiknek 64, a má-

siknak 20 hordó bora van. A határon átvitt bor után vámot
kell fizetni, de nincs elegendő készpénzük a kifizetéséhez.
Ezért az első kereskedő odaad 5 hordó bort és még 40 ezüs-
töt, a másik odaad 2 hordó bort, és visszakap 40 ezüstöt.
Így már bevihetik árujukat az országba. Mennyit ér egy
hordó bor, és mennyi vámot kell utána fizetni?
77. l e c ke GYA KO R L Á S 129

1. Írd fel az alábbi kifejezések rendezett alakját és c) 3x 2 y $ 1 x $ ^- 5x3 yh $ c- 7 xy m ;

állapítsd meg az együtthatójukat! 3 2
a) 2 $ x 2 : ^- 2h $ y 2 d) ^3x - 5y + 2h $ c- x m
2 1
2
b) 3 $ y 2 $ x : 3 $ y $ x
2
2. Hány változósak, hány tagúak, hányadfokúak az vond össze és rendezd a tagokat!
alábbi algebrai kifejezések? Add meg a változókat, a) ^6x 2 - 3xy + y 2h - ^2y 2 + 2xy - x 2h
a tagok fokszámát és a tagok együtthatóinak értékét! b) ^n - 3h - ^1 - 2nh + 2^n + 2h
3a4; 4,7x3y; -2,45c4d2; 7 xyz3 ; c) ^8x - 3yh - 5^4x - 3yh + 2^3y - 7xh
8 d) 5 $ ^2, 4 - 0,3x + 0,16x 2h - 4 $ ^0, 2x 2 + 1,5x - 1h
x5 - 0,5x 4 + x3 - x 2 + 6x + 2 ;
12a3b - 5ab2 + 0,1b3 - 7
vond össze és rendezd a tagokat!
3. Határozd meg az alábbi kifejezések helyettesítési ér- a) ^3x - 5h^5x + 1h ;
tékét, ha x = 2 és y = -1 !
b) ^3a + 12bh`- a - 1 bj ;
a) 4^ y3 - x5h ; 3
b) xy2 + 5xy - 7 c) c a b - 1 ab m` ab - 3 a 2bj ;
2 2 1 1
xy 3 2 2 4
c) 1 x - y + ;
2 x+ y d) 2a `- 5a + 2 1 bj + 5a 2 - 3a^3b - ah
2
d) x - y + 2y
2 2

4. Határozd meg az alábbi kifejezések helyettesítési ér-
a) (x - 10)2; c) (c + 7)2;
tékét a = 3 és b = - 1 esetén! 2
b) (a + 5) ; d) (2 + y)2
3
a) 3 a + b + b;2
-1 3 10 . Végezd el a következő műveleteket!
b) a^b + 3h - ab3 ; a) ^ 4 - bh2 ;
c) â 0 - bh $ ^- 3ah ; b) ^ 4x - 1h2 ;
d) ab + 1 - b + 2b 2 c) ^2c + d h2 ;
7 a
d) ê - 3f h2

vond össze és rendezd a tagokat! 11 . Végezd el a következő műveleteket!
a) x 2 + ^2 - 3x - 5x 2h - ^ x 2 - 7h ; a) ^5y - 4xh2 ;
b) 3ab - 4a 2 b + 7ab - 2a 2 b + 5ab - ab 2 ; b) ^3f + 4hh2 ;
c) xy 2 - y 2 + 5y 2 x + 2y 2 + 2yx 2 ; c) ^8p - 5qh2 ;
2
d) 1 x 2 - 1 y3 + 2 x 2 + y3 - 2x 2 d) c x + 1 m
2 3 5 6
6. Végezd el a kijelölt műveleteket, az eredményekben 12 . Végezd el a következő műveleteket!

2
vond össze és rendezd a tagokat! a) c a - c m ;
2 3
a) b- 3 x3 y 2 z l $ b 4 xyz l ;
4 3 b) ^ y 2 + 1h2 ;
b) 2 k+ 1 7 k- 1
x $ x ; c) ^b3 - 2h2
7 2
13 . Végezd el a következő műveleteket! 20 . Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!
a) ^ x + yh^ x - yh ; a) x 2 - y 2 ;
b) â + 3hâ - 3h ; b) x 2 - 52 ;
c) ^5 - 4d h^5 + 4d h ; c) c 2 - 25 ;
d) ^6e + f h^6e - f h d) 9 - a 2 ;
e) 100 - x 2 ;
14 . Végezd el a következő műveleteket! f) ^2yh2 - ^3ch2 ;
a) ^2 + 3xh^2 - 3xh ;
b) â3 - 1hâ3 + 1h ; 21 . Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!
c) ^ 4z + 5yh^ 4z - 5yh ; a) 25a 2 - 16b 2 ;
y y b) 100d 2 - 81c 2 ;
d) c + 1 mc - 1 m ;
7 2 7 2 c) x 2 + 6x + 9 ;
d) 4a 2 - 4a + 1
e) c a - b mc a + b m ;
10 3 10 3
f) c a - c mc a + c m
b a b d
22 . Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!
a) 4b 2 + 20b + 25 ;
b) 9x 4 - 24x 2 y + 16y 2 ;
15 . Írd fel a következő háromtagú kifejezéseket kéttagú
c) 4 x 2 - 36 ;
kifejezések négyzeteként! 9
x 2 + 6x + 9 ; d) a 2 b 2 - 49y 2
x6 + x3 + 1
4 23 . Szorzattá alakítás segítségével egyszerűsítsd a törte-
ket, végezd el a műveleteket!
16 . Végezd el a műveleteket!
a) â + bh2 - 2ab ; a) 15a + 30 ;
10a + 20
b) ^ x - yh2 - x 2 - y 2 ;
b) 4a + 4b ;
c) 5â 2 - b 2h + â + bh2 ; 2a + 2b
d) 3^c + d h + 6^d - ch c) 6d - 12 ;
d- 2
d) 4 + 2x2
17 . Végezd el a műveleteket! 4- x
a) ^ y - 1h2 + ^ y - 1h ;
b) 4^b - ch - ^b + ch2 ; 24 . Szorzattá alakítás segítségével egyszerűsítsd a törte-
ket, végezd el a műveleteket!
c) ^d + 1h2 - 2^d - 3h ; y2 - 9
a) ;
d) 5x - ^1 - xh2 ; 2y - 6
2 2
e) ^ y - bh^ y + bh - ^ y - bh2 b) b - c ;
4b + 4c
c) 36 a 2 - 49b 2 ;
18 . Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket! 12a - 14b
a) 5c + 5d ; 3y - 15
d) 2x + 8 $ 2
2 ;
b) 3y - 15x ; y - 25 x - 16
c) 6a 2 - 12 ; e) 2 1 : b ;
d) 10x + 100xy b - 100 2b + 20
f) x : 2
6x - 6y x 2 - y 2
19 . Alakítsuk szorzattá a következő kifejezéseket!
a) 1 abc - 1 abd + 1 bcd ;
2 2 2 25 . Végezd el a következő műveleteket!
a) ^3x - 5h3 ; c) ^ x + 3h^ x 2 - 3x + 9h ;
b) a + a ;
2
b) c 3 a 2 + 5b3 m ; d) ^ x + yh^ x3 - x 2 y + xy 2 - y3h

3
c) x5 - x 4 + x3 - x 2 + x ;
5
d) 9b 2 + 18b
T É M A Z Á R Ó F E L A DAT GY Ű J T E M É N Y 1 31
26 . Határozd meg az alábbi függvények zérushelyét szá- d) c 3 x - 2 m + c 2 x + 5 m - c 7 x - 3 m = 29
4 5 3 3 12 10 5
molással! (x ! R)
a) f^ x h = - 2 x + 3 ;
3
32 . Oldd meg a következő egyenleteket a racionális szá-
mok halmazán!
b) f^ x h = - 2x + 3 ;
c) f^ x h = x 2 + 2 ; a) c 1 x + 1 m + c 2x + 1 m - c 2 x - 3 m = 5 ;
2 4 2 3 4 6
d) f^ x h = x 2 - 9 ;
b) 6x + 4 - 2 + 5x = 2 ;
e) f^ x h = ^ x + 3h2 ; 5 3
f) f^ x h = ^ x - 3h2
c) 7x - 3x + 1 = x + 1;
3 2
27 . Határozd meg az alábbi függvények zérushelyét szá- d) 3 x -
4
7 + x-1 - x- 5 = x+1 -1
8 2 2
molással! (x ! R)
a) f^ x h = - x ;
b) f^ x h = 3 x + 5 ; 33 . Oldd meg a következő egyenleteket szorzattá alakí-
tással!
c) f^ x h = 1 x - 3 ; a) 8x 2 - 16x = 0 ;
2
d) f^ x h = 2 x - 7 - 6 ; b) 2x3 + 10x 2 = 0 ;
e) f^ x h = - x + 3 + 4 ; c) 7^ x + 1h - x^ x + 1h = 0 ;
f) f^ x h = - 2 x + 1 d) ^5 - xh^5 + xh + ^5 - xh^2x - 1h -
- ^5 - xh^ x - 6h = 0 ;
e) 2^3x - 6h - x^6 - 3xh - ^2x + 1h^3x - 6h = 0
28 . Határozd meg az alábbi függvények zérushelyét szá-
molással! (x ! R)
a) f^ x h = ^ x + 5h2 - 4 ; 34 . Mely valós számokra teljesülnek az alábbi egyenlőt-
b) f^ x h = ^ x - 5h2 + 1; lenségek?
c) f^ x h = 2^ x + 6h2 ; a) 3x + 2x 1 14 ;
2 9
d) f^ x h = - 2^ x - 7h2 + 2
b) x - 1 - 4 $ 4x - 3 - 2x ;
5 3
29 . Oldd meg a következő egyenleteket a racionális szá- 5^ x + 1h - 2 3x - 1
c) - # 4 - 2x ;
mok halmazán! 6 4
a) - 7x + 14 = 0 ; 5^1 - 2xh 7^2x + 3h
d) 10 - x - 1 x- ;
3 2
b) 5 c x - 1 m = 0 ;
3 e) ^2x - 10h $ 3 - 5 2 2 4 ^6x - 1h
c) 5x - 1 = 9 ; 3
d) - 3x + 2 = - x ;
e) 2x + 5 = 2x - 1; 35 . A szorzótényezők előjelének vizsgálatával oldd meg
az egyenlőtlenségeket! Ábrázold a megoldáshalmazt
f) 2x - 2 = 1 - x
számegyenes mentén!
a) ^5 + 3xh^ x - 2h 2 0 ;
b) ^6x + 4h^5 - 2xh 1 0 ;
mok halmazán!
c) ^10 - 2xh^21 - 3xh $ 0 ;
a) ^2x - 7h + ^8 + 3xh = 26 ;
d) ^7x + 1h^3x - 6h^ x - 4h # 0
b) 8x - ^5 - 4xh = 6 - 2^4x + 9h ;
c) ^6x + 3h - 3^3x - 4h = 5^ x - 4h - ^ x + 1h ;
d) ^0, 4x + 1,8h - ^1,5x + 1h - 5^- 4x - 0,8h = 3,8 36 . Oldd meg a következő törtes egyenlőtlenségeket!
a) 2x - 6 2 0 ; d) 4 - 2x # 0 ;
x+ 3 8+ x
b) 5x + 33 1 0; e) x - 5 # 1;
mok halmazán! 7- x 6x
a) c 1 x + 1 m - 2 c- x - 1 m - 12 c- 1 x - 3 m = 5 ; c) 4x - 10 $ 0 ; f) 4x - 10 $ - 3
2 4 2 3 4 6 x+ 9 x+ 9
b) 3x^ x + 1h - x^3x - 1h = x - 7 ;
c) 4x - 2^ x - 3h - 36x - 3^4 - 2xh + 8 @ = -1;
37 . Határozd meg az alábbi függvények értelmezési tar- 45 . Egy kalózkapitány minden zsákmányolt arany felét
tományát! megtartotta magának, a maradékot pedig a legénység
a) f^ x h = x - 1 - 5 ; között az alábbiak szerint osztotta szét: az első kapott
x 1000 aranyat és a maradék egytizedét, a második
b) f^ x h = 11 - 3x ;
kapott 2000 aranyat és a maradék tizedét, a harma-
x+ 6
dik kapott 3000 aranyat és a maradék tizedét, és így
c) f^ x h = 6 - 11x ;
3x - 7 tovább. Így minden kalóz ugyanannyi pénzt kapott.
d) f^ x h = 6x + 8 - 2 Hány kalóz között osztotta szét az aranyakat a kapi-
x- 4
tány és hány aranyat zsákmányoltak összesen?
38 . Határozd meg az alábbi függvények értelmezési tar-

tományát! 46 . Egy pásztor legelteti a nyáját amelyben tehenek, ju-
a) f^ x h = x + 3 ; hok és kecskék voltak. A nyáj felét a tehenek teszik ki,
b) f^ x h = x - 4 - 1; a juhok a nyáj harmadát és 25 kecskével van kevesebb
mint juh. Hány állatot legeltet a pásztor mindegyik-
c) f^ x h = 3x + 6 - 5 ;
ből külön-külön?
d) f^ x h = 7x - 5 - 2 + 5x ;
e) f^ x h = 8x + 1 + 6x 2 ;
f) f^ x h = - 5 x 2 - 1 + 3 - 2x
47 . Ha egy teremben a tanulókat négyesével ültetjük az
asztalokhoz, akkor 18 tanulónak nem jut hely. Ezért
ötösével ültetjük őket, így 4 asztal üres marad. Hány
39 . Oldd meg az egyenletrendszereket a valós számok
tanuló, és hány asztal van?
halmazán!
6x + 5y = 28 9a - 7b = 29
a) 3 b) 3
3x - 3y = - 30 15a + 14b = - 3 48 . Egy kutya 80 m távolságban meglát egy nyulat, és el-
kezdi üldözni. A két állat egyszerre kezd futni a ku-
40 . Oldd meg az egyenletrendszereket a valós számok tyát és a nyulat összekötő egyenes mentén. A nyúl
halmazán! 10-et, a kutya 9-et ugrik másodpercenként. Mennyi
2a - 1 + 3b + 2 = a + b + 2 _b idő alatt éri utol a kutya a nyulat, ha a kutyaugrás 1 m
3 5 5 b
a) 4a + b - b = 3a + b + a` hosszú, a nyúlugrás pedig csak 80 cm.
2 6 3 b
a
^ x + 5h2 + ^ y - 5h2 = ^ x - 5h2 + ^ y + 5h2
b) 3 49 . Egy téglalap egyik oldalát 40%-kal megnöveltük.
x 2 - 25 = ^ y + 5h2 Hány százalékkal kell csökkenteni a szomszédos ol-
dalt, hogy a terület ne változzon? Hány százalékával
41 . Gondoltam egy számot, hozzáadtam 8-at, majd az változik eközben a téglalap kerülete?
összeget elosztottam 3-mal, így a gondolt szám érté-
50 .
kétől néggyel kisebbet kaptam eredményül. Melyik 10 liter 30%-os és 24 liter 40%-os oldatot keverünk
számra gondoltam? össze. Mennyi lesz a keverék koncentrációja?
42 . Egy kétjegyű szám számjegyeinek összege 11. Ha a

számjegyeket felcseréljük, akkor az eredeti számnál 51 . Egy vasútállomásról elindul egy személyvonat 60 km
h
63-mal nagyobb számot kapunk. Melyik ez a szám? sebességgel, majd 45 perc múlva egy gyorsvonat
105 km sebességgel ugyanabba az irányba. Mikor
43 . Egy apa kétszer annyi idős, mint a fia. Tíz évvel ez- h
éri utol a gyorsvonat a személyvonatot?
előtt háromszor annyi idős volt, mint a fia. Hány éves
lesz öt év múlva az apa és fia?
52 . Egy medence az egyik csapon át 4,5 óra, a másik csa-
44 . 50 db színházjegy és mozijegy összesen 108 100 Ft-ba pon át 450 perc alatt töltődik fel. Mennyi idő alatt te-
került. Egy színházjegy ára 2500 Ft, egy mozijegy ára lik meg, ha mindkettőt megnyitjuk?
1200 Ft. Hány színház- és hány mozijegyet vásároltak?
78 EGYBEVÁGÓSÁGI
TRANSZFORMÁCIÓK A SÍKON
BEVEZETŐ
A képen egy úgynevezett kaleidoszkópmin-

ta látható. Az ilyen mintákban a kép egy
részlete ismétlődik a végtelenségig.
Milyen módon tudnánk a pirossal kiemelt
részletet átvinni a kép egy másik részére,
hogy az ott is pontosan illeszkedjen?
A különböző színű háromszögek mind

ugyanazt a képrészletet ábrázolják.
– Eltolás: A kék háromszöget úgy kaptuk,
hogy a pirosat egyszerűen odébb toltuk.
– Elforgatás: A lila háromszöget úgy kap-
tuk, hogy a pirosat az egyik csúcsa körül
elforgattuk.
– Tükrözés: a narancssárga háromszöget
a pirosnak a szaggatott vonallal jelzett
tengelyre való tükrözésével kaptuk.
ELMÉLET
Definíció: A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyeknek értelmezési tartománya is és értékkészlete is

ponthalmaz. A transzformáció során egy ponthoz hozzárendelt pontot az eredeti pont képének nevezzük.
Definíció: Ha egy transzformáció távolságtartó, vagyis bármely két pont távolsága ugyanakkora, mint a képeik távolsá-
ga, akkor ezt egybevágósági transzformációnak nevezzük.
Egybevágósági transzformációk esetében az egyenes képe egy egyenes, a kör képe egy vele egyenlő sugarú kör, a szög képe
egy vele egyenlő szög.
Definíció: Ha két ponthalmazhoz van olyan egybevágósági transzformáció, amely az egyiket a másikba viszi át, akkor
ezeket a ponthalmazokat egybevágóknak mondjuk.
A sík egybevágóságai között fontosak:

– pont körüli forgatás,
– középpontos tükrözés,
– eltolás,
– tengelyes tükrözés.
A geometriai transzformációk tulajdonságai vizsgálhatók a GeoGebra programmal is.
134 E GY B E V Á G Ó S Á G É S S Í K I D O M O K
1. Pont körüli forgatás
Definíció: Adott a síkon egy O pont, és adott egy a irányított szög. A sík minden P pontjához rendeljük hozzá a Pl pontot
úgy, hogy
– O képe önmaga (azaz Ol = O),
– ha P ! O, akkor Pl a síknak az a pontja, melyre OP = OPl, és POPl szög a.
A forgatás irányát pozitívnak mondjuk, ha az ellentétes az óramutató járásával, negatívnak mondjuk, ha az megegyezik az
óramutató járásával. Ha a forgatás szöge mellé nem írunk előjelet, akkor azt pozitívnak gondoljuk.
k¢
C¢ k
C
B
A
e P 80°
80° O = O¢
P
80°
a
B¢
e¢
O
A¢
Ha a forgatás szöge hegyes- vagy derékszög, akkor minden Az ábrán látható szerkesztés azt mutatja, mi történik egy
egyenes akkora szöget alkot az elforgatottjával, amekkora körrel és egy sokszöggel a sík O pont körüli 80°-os elfor-
a forgatás szöge. gatásakor.
2. Középpontos tükrözés
Definíció: Adott a síkon egy K pont. A sík minden P pontjához rendeljük hozzá a Pl pontot úgy, hogy:
– K képe önmaga (azaz Kl = K),
– ha P ! K, akkor a Pl a PK egyenesének azon P-től különböző pontja, melyre PlK = PK.
B C
P
e k
A
K = K¢
K = K¢ A¢
180°
e¢ C¢ B¢
k¢
P¢
Ha egy egyenes átmegy a K ponton, akkor egybeesik Az ábrán látható szerkesztés azt mutatja, mi történik egy
a képével. Ha egy egyenes nem megy át a K ponton, ak- körrel és egy sokszöggel a sík K pontra való tükrözésénél.
kor a képe párhuzamos vele. A síkon a középpontos tük-
rözés a pont körüli forgatás egy különleges esete: 180°-os
forgatás K pont körül.
7 8 . l e c ke E GY B E V Á G Ó S Á G I T R A N S Z F O R M Á C I Ó K A S Í KO N 135
F E L A DAT
1. Hajtsd végre a négyzetrács felhasználásával a transz- 2. Szerkessz olyan derékszögű háromszöget, amely-
formációkat az ötszögön és a körön a füzetedben! nek befogói 6 cm és 3 cm hosszúak! Forgasd el
a háromszöget
a) Tükrözés a K pontra.
a) a derékszögű csúcsa körül;
b) az átfogójának felezőpontja körül
90°-kal!
3. Tükrözz egy háromszöget mindhárom oldalának

a felezőpontjára! Mit alkot együtt a háromszög és
a három képe?
K
4. Forgasd az ABC háromszöglemezt az O pont körül!
(A füzetedben dolgozz!) Ha elég nagy a forgatás
szöge, akkor forgatás közben a háromszöglemez-
nek több pontja is áthaladhat a megadott P ponton.
b) Forgatás a K pont körül +90°-kal. P
C
O
K
B
a) Szerkeszd meg a háromszög egy olyan elfor-

gatottját, amelynek a határvonalára illeszkedik
a P pont! Hány megoldása van a feladatnak?
b) Szerkeszd meg az ABC háromszöglemezen az
összes olyan pontot, amelynek az O pont körüli
elforgatottja lehet a P pont is!
1. Forgasd el a háromszöget a kör középpontja körül, negatív irányban, 45°-kal!

a) b) c)
2. Tükrözd a szabályos sokszöget a körülírt körének c)
középpontjára!
a)
3. Szerkessz olyan háromszöget, amelynek oldalhosz-

szúságai 36 mm, 48 mm és 60 mm, tükrözd
b) a) a legkisebb oldal felezőpontjára;
b) a legnagyobb oldal felezőpontjára!
A háromszög és a tükörképe együtt egy négyszöget
alkot. Sorold fel ennek a négyszögnek a tulajdon-
ságait!
4. Vegyél fel két különböző pontot: A-t és B-t! Szer-

keszd meg azt az O pontot, amelyre A-t tükrözve
B-t kapjuk!
A GeoGebra programmal ellenőrizheted a szerkesztéseid helyességét is.
RÁADÁS
1. Vegyél fel egy konvex szöget, és a szögtartományban egy P pontot! Szerkeszd meg azt az egyenest, amelynek a szög-
tartományba eső részét a P pont felezi!
2. Vegyél fel két párhuzamos egyenest, és közöttük egy P pontot. Szerkeszd meg azt a szabályos háromszöget, amelynek
egyik csúcsa P, másik két csúcsa pedig az egyik, illetve a másik egyenesre illeszkedik!
7 8 . l e c ke E GY B E V Á G Ó S Á G I T R A N S Z F O R M Á C I Ó K A S Í KO N 1 37
79 VEKTOROK ÉS AZ ELTOLÁS
BEVEZETŐ
A repülőgépek kötelékben repülnek. Az eseményről másodpercenként

felvételt készítenek a földről. Mindegyik repülőhöz odarajzoltuk azt
az elmozdulásvektort, amely a következő felvételhez tartozik. Látható,
hogy két pilóta kicsit hibázott. Melyik kettő, és milyen hibát követett el?
Megoldás
A képen látható két alsó gép pilótája hibázott. A legalsó gép nem tartot-
ta az irányt, a felette repülő gép tartotta az irányt, de kicsit nagyobb volt
a sebessége, mint a többinek.
ELMÉLET
A vektort alapfogalomnak tekintjük, nem adunk rá meghatározást, legfeljebb azt mondhatjuk rá (körülírásként), hogy
egy irányított szakasz. A vektort az állása, az iránya és az abszolút értéke (hossza) jellemzi.
– A vektor állása azt jelenti, hogy melyik egyenesekkel párhuzamos.

– Egy álláson belül kétféle irány lehetséges, ezt mutatja a nyíl.
– A vektor hosszúságát a vektor abszolút értékének nevezzük.
Ábránkon d b
– az a, a b, a d és az e egyállású, a c nem egyállású velük.
– Az a és az e egyirányú, a b és a d egyirányú, az a és az e a b-vel is és a d-vel ellentétes c a
irányú. e
– Az a, a d és az e abszolút értéke egyenlő; a b és a c abszolút értéke egyenlő.

Ezek miatt az a és az e egyenlő vektorok, az a és a d ellentett vektorok, a d és az e ellentett vektorok, a többi vektor
között ilyen kapcsolat nincs.
Két vektort egyenlőnek mondunk, ha ugyanaz az állásuk is, irányuk is, abszolút értékük is.
Két vektor egymás ellentettje, ha ugyanaz az állásuk és az abszolút értékük, az irányuk pedig ellentétes.
Egy v-vel jelölt vektor ellentettjének a jele: –v. A –v vektor ellentettje a v.
Tehát az ábra szerinti vektorok esetén például: d = –a és a = –d.
F E L A DAT
1. Keress az ábrán egyenlő és ellentett vektorokat! Mely vektorokra D v C

igaz, hogy egyenlő hosszúak, de nem egyállásúak egymással?
d c
w
a
b E
e
A u B
2. Vegyél fel egy P pontot és egy v vektort! Keresd meg azt a Q pon-
tot, amelyre
a) P-ből Q-ba mutató vektor v;
b) P-ből Q-ba mutató vektor -v;
c) Q-ból P-be mutató vektor v;
d) P-ből Q-ba mutató vektor hossza megegyezik v hosszával, de
nem egyállású v-vel!
ELMÉLET
3. Eltolás
Definíció: Adott a síkon egy v vektor. A sík minden P pontjához rendeljük hozzá a Pl pontot úgy, hogy a PPl vektor
megegyezik v vektorral.
v P k
A
C
v
e¢
R¢
u
P B
v
e u u
R
A¢
u
g = g¢ C¢
B¢
k¢
Ha egy egyenes egyállású az eltolás vektorával, akkor Az ábrán látható szerkesztés azt mutatja, mi történik egy
a képe önmaga, minden más esetben az egyenes és körrel és egy sokszöggel, ha a síkjukban egy adott u vektor-
a képe párhuzamos egymással. ral eltoljuk őket.
Egyenlő vektorok ugyanazt az eltolást hozzák létre.

Ha egy ponthalmazt eltolunk egy vektorral, utána pedig a képét az ellentett vektorral toljuk el, visszajutunk az eredeti
ponthalmazhoz.
7 9 . l e c ke V E K T O RO K É S A Z E LT O L Á S 139
F E L A DAT
3. Told el a téglalapot az u, majd a kapott alakzatot

a v vektorral! D C
A B
u
4. Melyik vektorral kell eltolni a téglalapot, hogy A csúcsának a képe a téglalap egy másik csúcsa legyen?
5. Told el a háromszöget úgy, hogy az eltolás után

egyik csúcsa az egyenesre essen!
a) Hány megoldása van a feladatnak?
b) Melyik esetben lesz az eltolás vektorának hosz-
sza a legkisebb? B
1. Keresd meg az egyenlő vektorokat és az ellentett 2. Tolj el a síkjában egy 4 cm átmérőjű körvonalat egy
vektorokat! 4 cm hosszú vektorral! Melyik állítás igaz, és me-
a) b) lyik hamis?
r
a) Az eredeti és az eltolt kör közös pontjainak szá-
v ma függ az eltolás irányától is.
g w
h
u b) Az eredeti és az eltolt kör közös pontjainak szá-
d b
z ma csak 0 lehet.
f t
e q c) Az eredeti és az eltolt kör közös pontjainak szá-
s p
ma csak 1 lehet.
a d) Az eredeti és az eltolt kör közös pontjainak szá-
ma lehet 2 is.
3. Told el a négyzetet az u vektorral! Milyen alakzat lett az eredeti és az eltolt alakzat kö-
zös része? A közös rész területe hány százaléka az
D eredeti négyzet területének?
4. Vegyél fel egy kört és benne egy AB húrt! Told el

úgy a kört, hogy
A a) az A pont képe B pont legyen!
C
b) a B pont képe az A pont legyen!
u Mindkét esetben add meg az eltolás vektorát!
RÁADÁS
1. Egy négyzetes oszlop alapélei 4 cm, oldalélei 8 cm a táblázatra. A lapocskát nem szabad elforgatni, meg-
hosszúak. Az oszlop minden lapjának lapközéppont- marad L állásban. Rátesszük valahová a táblázatra, és
ját összekötjük a vele szomszédos lapok középpont- összeadjuk a lapocska körül lévő 12 számot.
jával.
a) Hány szakasz keletkezett? 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
b) Ezek a szakaszok hányféle különböző vektort 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
határoznak meg? (azt tekintjük a szakasz által 21 22 24 25 26 27 28 29 30
meghatározott vektornak, amely párhuzamos és 31 32 35 36 37 38 39 40
ugyanolyan hosszú, mint a szakasz.) 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
c) Milyen hosszúak ezek a vektorok? 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

61 62 63 64 65 66 67 68 69 70
2. Az előző feladatban szereplő négyzetes oszlopban az 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80
oldalfelező pontokat kötjük össze a következő mó- 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90
don: két oldalfelező pontot összekötünk, ha az olda- 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100
laknak van közös csúcsa.

a) Hány szakasz keletkezett? a) Hogyan változik meg a lapocska körül lévő szá-
b) Hányféle különböző vektort határoznak meg ezek mok összege, ha a lapocskát a táblázatban jobbra
a szakaszok? mozgatjuk?
c) Mekkora ezeknek a vektoroknak a hossza? b) Hogyan változik meg a lapocska körül lévő szá-
mok összege, ha a lapocskát felfelé mozgatjuk?
3. Az órai 5. feladatban szereplő háromszöget told el c) Hová kell elhelyezni a lapocskát, hogy a körülötte
úgy, hogy az eltolás után egyik csúcsa az egyenesre lévő 12 szám összege 867 legyen?
essen, és pontosan egy közös pontja legyen az eredeti d) Készíts egy egyszerű számítógépes programot,
háromszöggel! amely kiszámolja a 12 szám összegét az összes
helyzetben, esetleg nagyobb (pl. 100 × 100-as táb-
4. Egy 10 × 10-es négyzethálós táblázatban 1-től 100-ig lázat) esetén is!
felsoroljuk a számokat úgy, hogy a legfelső sorban, e) Hogyan változik a megoldás, ha a táblázatban fo-
bal oldalt kezdjük, az alatta lévő sorban újból balról lyamatosan írjuk a számokat: az első sorban bal-
kezdve folytatjuk, és így tovább. ról jobbra, a következőben jobbról balra, utána
Tartozik a táblázathoz egy L alakú lapocska, amely megint balról jobbra, és így tovább?
a táblázat három celláját tudja eltakarni, ha rátesszük
7 9 . l e c ke V E K T O RO K É S A Z E LT O L Á S 1 41
80 TENGELYES TÜKRÖZÉS
BEVEZETŐ
Szép lehet egy tengelyesen szimmetrikus

díszítő minta. Szép az emberi arc is, a maga
szimmetriájával. Közismert tény azonban,
hogy az ember arca sosem tökéletesen szim-
metrikus. A digitális technika korában érde-
kes kísérlet azzal eljátszani, hogyan néznénk
ki tökéletesen szimmetrikusan. Számítógépes
képszerkesztő program segítségével egy fény-
kép megfelezhető és tükrözhető. Ha van ked-
ved, próbáld ki!
ELMÉLET
4. Egyenesre vonatkozó (tengelyes) tükrözés

Definíció: Adott a síkon egy t egyenes. A sík minden P pontjához rendeljük hozzá a Pl pontot úgy, hogy:
– ha P a t egyenes egy pontja, akkor a képe önmaga,
– ha P nincs rajta a t egyenesen, akkor a képe az a Pl pont a síkban, amelyre PlP szakasznak felezőmerőlegese a t egyenes.
e
a
P
P
P
b
t = t¢ Q = Q¢ M M
Q = Q¢
t = t¢ t = t¢
a¢ b¢
P¢ P¢
P¢
e¢
A tengely képe önmaga. Ha a sík egy egyenese merőleges a tengelyre, ak- t = t¢

kor egybeesik a képével, ha pedig párhuzamos a tengellyel, akkor a képe
is párhuzamos vele. Ha egy egyenes metszi a tengelyt, de nem merőleges
C¢
rá, akkor a képét a tengelyen metszi. Az egyenes és a képe ugyanakkora C
szöget alkot a tengellyel.
k¢
k
Az alsó ábrán látható szerkesztés azt mutatja, hogy mi történik egy körrel
és egy sokszöggel, ha a síkjuknak egy t egyenesére tükrözzük őket.
P¢
P
A tengelyes tükrözéshez úgy is eljuthatunk, hogy a síkból kilépve a tengely
körül elforgatjuk a síkot 180°-kal.
F E L A DAT
1. Tükrözd a háromszöget a megadott oldalfelező me- 3. Tükrözd a háromszöget az e egyenesre, majd a ka-
rőlegesére, illetve a megadott szögfelező egyenesé- pott tükörképet az e-vel párhuzamos f egyenesre!
re! Színezd ki az eredeti és a tükrözött háromszög- Milyen egyetlen egybevágósági transzformációval
lemez metszetét! Milyen síkidomot kaptál az egyik, kapható meg az eredeti háromszögből a második
illetve a másik esetben? tükrözés után kapott háromszög?
4. Vegyél fel két egyenest, amelyek 30°-os szöget zár-

nak be egymással! Az egyenesek legyenek e és f,
metszéspontjuk legyen K. Vegyél fel egy P pontot,
amely egyik egyenesre sem illeszkedik!
a) Tükrözd a KP szakaszt e-re, majd a kapott KlPl
szakaszt tükrözd tovább f-re!
b) Hogyan lehetne egyetlen transzformációval
2. Vegyél fel egy kört és benne egy AB húrt! Tükrözd megkapni KP-ből a második tükörképet?
a kört AB egyenesére! c) Végezd el a feladatot úgy is, hogy először f-re
Hogyan kell felvenni az AB húrt, hogy a tükörkép tükrözöl, majd a tükörképet e-re!
ugyanaz a kör legyen, mint az eredeti? Mit mond- d) Általánosítsd a feladatot!
hatunk ekkor a kör egy tetszőleges P pontjáról és
a tükörképéről?
1. Tükrözd a paralelogrammát az átló egyenesére! 3. Vegyél fel egy 3 cm oldalú négyzetet!

A füzetedben dolgozz! a) Tükrözd az egyik oldalegyenesére!
b) A kapott képet tükrözd a négyzet egy másik
oldalegyenesére!
c) Hány közös pontja lehet a második tükörkép-
nek és az eredeti négyzetnek?
4. Vegyél fel egy derékszögű háromszöget, amelynek

egyik befogója 24 mm, másik befogója 18 mm.
2. Vegyél fel két egyenlő sugarú kört! Szerkeszd meg Tükrözd az átfogójára! Milyen alakzatot határoz
azt az egyenest, amelyre tükrözve az egyik kör képe meg együtt a kép és az eredeti háromszög? Mekko-
a másik kör! ra ennek a területe?
8 0 . l e c ke T E N G E LY E S T Ü K R Ö Z É S 143
E M E LT S Z I N T
TÉRBELI TRANSZFORMÁCIÓK
ELMÉLET
Az egyenes körüli forgatás

t
Megadunk egy egyenest, a forgástengelyt (t), egy teljesszögnél kisebb
szöget (α) és egy forgatási irányt. Az ábra mutatja, hogyan mozdul el
egy P pont a t körül: P-ből a t-re merőleges egyenest (a) és síkot (S) ál- S
P a
lítunk. Az a és a t metszéspontja A. A forgatás során a P az S síkban, az α A
A középpontú, AP sugarú körön mozdul el, a megadott irány szerint
P
úgy, hogy a PAPʹ szög az α-val legyen egyenlő.
Ez a transzformáció is egybevágósági transzformáció.
F E L A DAT
1. Egy szabályos 4 oldalú gúlát elforgatunk a magasságának egyenese

körül 45°-kal.
a) Melyik csúcs hová fordul el?
b) Milyen test az eredeti és az elforgatott gúla közös része?
ELMÉLET
Középpontos tükrözés a térben
Megadunk egy pontot (K). A tér minden egyes pontjához (P) hozzárendeljük P¢
a tér egy pontját (Pʹ) úgy, hogy a pont és a képe által meghatározott szakasz
K
felezőpontja a K legyen.
P
F E L A DAT
2. Egy gúla alaplapja négyzet, mindegyik oldallapja szabályos háromszög.

Tükrözd ezt a gúlát az alaplap középpontjára!
a) Hány lapja, hány éle és hány csúcsa van annak a testnek, amelyet
a gúla és a képe együttesen alkot?
b) Milyen másféle transzformációval kaphatnánk meg a gúlának ugyanezt
a képét?
ELMÉLET
A síkra való tükrözés P
Megadunk egy síkot (S). A tér minden egyes pontjához (P) hozzáren-
deljük a tér egy pontját (Pʹ) úgy, hogy a pont és a képe által megha-
S
tározott szakasz merőleges legyen S-re, és e szakasz felezőpontja S-re
illeszkedjen.
(Akkor mondjuk, hogy egy ponthalmaz illeszkedik egy másik pont-

halmazra, ha az egyik részhalmaza a másiknak.) P¢
F E L A DAT
3. Egy asztalra tett kockát tükrözünk

a) a fedőlapjának a síkjára;
b) az egyik oldallapjának a síkjára;
c) az egyik átlós síkjára.
Milyen testet alkot az eredeti kocka és a tükörkép együtt?
ELMÉLET
P¢
Eltolás a térben
v v
Megadunk egy vektort. A tér minden egyes pontját elmozdítjuk

P
az adott vektorral.
e¢
F E L A DAT
4. Egy kocka mindegyik lapjára ragasztunk egy vele egybevágó kockát

úgy, hogy ezek pontosan fedik az eredeti kocka lapjait.
a) Hány lapja, hány éle és hány csúcsa van a 7 kockából álló test-
nek?
b) Melyik kockát milyen transzformációval állíthatjuk elő az ere-
deti kockából kiindulva?
8 0 . l e c ke T E N G E LY E S T Ü K R Ö Z É S 145
Ráadás EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK
A GYAKORLATBAN
CSOPORTMUNKA
Fedezzétek fel, melyik egybevágósági transzformáció ismerhető fel a következő példákban!

Az ábrákat vedd fel a füzetedben!
1. Két kistelepülés (A és B) közelében egyenes országút fekszik.

a) A két település között összekötő utat építenek. Milyen hosszú ez az út, ha a lehető legrövidebbre tervezik? (A négy-
zetháló km-beosztású.)
Az országút mentén megállót építenek a távolsági busz számára. Hol legyen a megálló, hogy
b) a B településhez a legközelebb legyen? Mekkora ez a távolság? Mekkora távolságra van a megálló az A településtől
ebben az esetben?
c) az A-ból B-be vezető, a megállót is érintő út hossza a legrövidebb legyen? Mekkora ennek a legrövidebb útnak
a hossza?
I. eset II. eset B

út
zág út
ors zág
A ors
2. Egy folyó két partján van két falu: A és B. Hová építsék A

a hidat, hogy
a) A-hoz a legközelebb legyen;
b) A-ból a legrövidebb úton lehessen B-be jutni?
c) A hídépítés magas költségei miatt csak a folyópartra
merőleges hidat építenek. Hová építsék a hidat, hogy B
a legrövidebb úton lehessen A-ból B-be jutni?

(Gondold végig azt az esetet, amikor a települések
a folyóparthoz képest ugyanígy helyezkednek el, de
sokkal keskenyebb a folyó. Majd kezdd el fokozato-
san növelni a folyó szélességét!)
3. A piros biliárdgolyóval kell eltalálni a feketét úgy, hogy

a piros golyó más golyóhoz nem érhet hozzá, de a bi-
liárdasztalnak a rajzon látható két fala is használható.
Hány megoldása van ennek a problémának?
4. A gőzmozdonyok kerekét csuklós szerkezettel hozzák for-
gásba. Ennek leegyszerűsített változata látható az ábrán.
A C1 pont a mozdonykerékhez van rögzítve, a C2 pont pe-
dig a dugattyúrúd végéhez. A merev hajtórúd a C1 és C2
pontok körül is elfordulhat (csuklós szerkezet).
A mozdonytesthez rögzített hengerben a dugattyú csak
„vízszintesen” mozoghat.
a) Milyen mozgást végez a dugattyú, ha hatására a C1 pont
360°-ot fordul az O körül?
b) Szerkeszd meg a dugattyú két szélső helyzetét a henger-
ben! Mekkora a két szélső helyzet távolsága? (Segít az
O, C1, C2 és D pontok megszerkesztése!)
c) Szerkeszd meg a dugattyú helyzetét abban az dugattyú
esetben, amelyben az OC1 merőleges az OC2- O C2 D dugattyú-
re! Igaz-e, hogy a dugattyú ekkor éppen „fél- henger
úd
úton” van a két szélső helyzete között? hajtór
C1
mozdonykerék
5. Egy gémeskút működésének három mozzanatát
mutatják az ábrák.
2m
3,5 m
2m
2m
2,5 m
2,5 m
2,5 m
V
3,5 m
1m 1m 1m
3,5 m
3,1 m
3,1 m
3,1 m
V
1,5 m 1,5 m 1,5 m
Az ágas a kút szélétől 1 m-re van a földbe

állítva, ezen a gém (vízszintes) forgástenge-
lye 2,5 m magasan van a földtől. A gémnek
a kút fölé belógó része a forgástengelytől
mérve 2 m hosszú, a kút 3 m-nél mélyebb,
szélessége 1,5 m.
a) Milyen magasan van a talajszint felett
V az első helyzetben?
b) Milyen mélyen van V a talajszint alatt
a harmadik helyzetben?
c) Szerkeszd meg a második ábrán azt
a pályát, amelyen a V mozog, amíg az első
helyzetből a harmadik helyzetbe jut!
SSzerkeszd meg ezt a feladatot egy számítógépes szerkesztő programmal, pl. a GeoGebra programmal!
Ráadás E GY B E V Á G Ó S Á G I T R A N S Z F O R M Á C I Ó K A GYA KO R L AT B A N 1 47
81 GYAKORLÁS
F E L A DAT
Vedd fel az ábrákat a füzetedben! 4. Folytasd az előző feladatot! Végezd el a megadott

transzformációkat a deltoid képével! Melyik eset-
1. Az ABCD húrtrapéz AC átlójának felezőpontja F. ben milyen kapcsolatban van egymással az eredeti
D C deltoid és a képének a képe? Melyik esetben jutunk
vissza a kiindulási deltoidhoz?
F
5. Adott a kör két átmérője a végpontjaival.
B
A B
Ezt a trapézt
a) tükrözd az AC átló egyenesére; C A
O
b) tükrözd az F pontra;
c) forgasd el F körül (–30°)-kal;
d) told el az FA vektorral!
D
Mindegyik esetben vizsgáld meg, milyen kapcso-
latban van egymással az AC átló és a képe, valamint
a BD átló és a képe! Ezt a kört és a négy átmérővégpontot
a) tükrözd a BD átmérő egyenesére;
2. Folytasd az előző feladatot! Végezd el a megadott b) tükrözd az O pontra;
transzformációkat a trapéz képével! Melyik esetben c) forgasd el O körül (–90°-kal);
milyen kapcsolatban van egymással az eredeti trapéz d) told el az OA vektorral!
és a képének a képe? Melyik esetben jutunk vissza Mindegyik esetben vizsgáld meg, milyen kapcso-
a kiindulási trapézhoz? latban van egymással az AC átmérő és a képe, vala-
mint a BD átmérő és a képe!
3. Az ABCD deltoid AC C
6.
átlójának felezőpont- Folytasd az előző feladatot! Végezd el a megadott
ja F. Ezt a deltoidot D B transzformációkat a kör képével! Melyik esetben
a) tükrözd az BD milyen kapcsolatban van egymással az eredeti kör
átló egyenesére; és a képének a képe? Melyik esetben jutunk vissza
b) tükrözd az F pont- F
a kiindulási körhöz? Melyik esetben jutunk vissza
ra; a kiindulási körhöz úgy, hogy a kör pontjai is az
c) forgasd el F körül eredeti helyükre kerülnek?
(–30°)-kal;
d) told el az FC vek-
A
torral!
Mindegyik esetben vizsgáld meg, milyen kapcso-
latban van egymással az AC átló és a képe, valamint
a BD átló és a képe!
ELMÉLET
A feladatok alapján tekintsük át az egyes transzformációk néhány tulajdonságát!

Melyik transzformáció esetén melyik pont képe egyezik meg az eredeti ponttal?
Ilyen pontok
– tengelyes tükrözés esetében a tengely pontjai;
– középpontos tükrözés esetében csak maga a középpont;
– pont körüli forgatás esetében csak maga a középpont, kivéve, ha a forgatás szöge 360° vagy annak többszöröse, mert
akkor minden pont ilyen;
– eltolás esetében nincs ilyen pont, hacsak nem 0 hosszúságú vektorral történik az „eltolás”.
Ezeket a pontokat a transzformáció fixpontjainak nevezzük.
Melyik transzformáció esetén melyik egyenes képe egyezik meg az eredeti egyenessel?
Ilyen egyenesek
– tengelyes tükrözés esetében a tengely és a rá merőleges egyenesek;
– középpontos tükrözés esetében a középponton átmenő egyenesek;
– pont körüli forgatás esetében, ha a forgatás szöge a 180°-os szög többszöröse, akkor a középponton átmenő egyenesek;
más szög esetében nincs ilyen egyenes;
– eltolás esetében az eltolás vektorával egyállású egyenesek.
Ezeket az egyeneseket a transzformáció fixegyeneseinek nevezzük.
Van ezek között olyan egyenes, amely pontonként is fix (ilyen a tengelyes tükrözés tengelye) és van olyan, amelyiknek
a pontjai nem fixpontok, az egész egyenes képe mégis önmaga.
1. Melyik egyenesre kell tükröznünk az ábrán látható 3. Melyik pont körül és mekkora szöggel forgathatjuk
alakzatot, hogy el az első házi feladatban látható csillagot, ha azt
a) a zöld egyenes képe a piros egyenes legyen; akarjuk, hogy
b) a piros egyenes képe a zöld egyenes legyen; a) a képe önmaga legyen;
c) a piros egyenes képe önmaga legyen; b) minden pontjának a képe önmaga legyen?
d) a csillag önmagának a tengelyes tükörképe legyen?
4. Egy 5 cm oldalú négyzetet először 24 mm-rel balra,
majd 45 mm-rel felfelé toltunk el.
a) Szerkeszd meg az eredeti négyzetet és az eltolt
képét!
b) Rajzold be azt az egyetlen eltolásvektort, amivel
a két lépés helyettesíthető!
c) Milyen hosszú ez a vektor? Mérd meg, majd
igazold az eredményt számítással is!
2. Melyik pontra kell tükröznünk az első házi feladat- 5. Válaszolj a kérdésekre!

ban látható alakzatot, hogy a) Melyik transzformáció esetén igaz, hogy min-
a) a zöld egyenes képe a piros egyenes legyen; den pont képének a képe az eredeti pont?
b) a piros egyenes képe a zöld egyenes legyen; b) Melyik transzformáció esetén igaz, hogy min-
c) a zöld egyenes képe önmaga legyen; den egyenes képének a képe az eredeti egyenes?
d) a csillag önmagának a középpontos tükörképe
legyen?
8 1 . l e c ke GYA KO R L Á S 149
Ráadás
SZIMMETRIÁK
F E L A DAT
1. A fotón egy hópihe nagyított

ott 4. Többszörösen összehajtott papírlapokból érdekes
képe látható. „csipketerítő-mintákat” lehet kivágni. A képen
Sorolj fel olyan geomet- látható mintát úgy készítették, hogy egy négyzet
riai transzformációkat, alakú lapot háromszor egymás után félbehajtottak,
amelyekkel a hópihefor- majd bevagdosták.
ma képe éppen önmaga Sorolj fel olyan geomet-
lesz! riai transzformációkat,
amelyekkel a minta ön-
2. Egyes betűk, mint például az O vagy az A tengelyes magába átvihető!
tükrözéssel önmagukba vihetők át.
a) Keress minél több ilyen betűt!
b) Próbálj belőlük olyan szavakat összerakni, ame-
5. Az alábbi ábrákba rajzolj be három olyan más-más
lyek jobbról balra olvasva is pontosan ugyan- irányú vektort, amellyel az eltolás a mintákat ön-
azok, mint balról jobbra olvasva! magukba viszi át! A füzetedben dolgozz!
3. Milyen szimmetriákat találsz az alábbi virágokon?
Egy szabályos hatszöghöz hat olyan egyenes található, amelyre tük-

rözve önmagába megy át. Ezek a hatszög szimmetriatengelyei.
A hat szimmetriatengely egy ponton megy át. Ha erre a pontra tük-

rözzük a hatszöget, ismét ugyanez a hatszög lesz a képe. Ezért azt
mondjuk, hogy ez a pont a szabályos hatszög szimmetria-középpontja.
ELMÉLET
Ha egy síkbeli ponthalmazhoz van olyan egyenes, illetve pont, amelyre tükrözve a tükörkép fedi az eredeti alakzatot, akkor
ezt a ponthalmazt tengelyesen szimmetrikus, illetve középpontosan szimmetrikus ponthalmaznak mondjuk. A szóban
forgó egyenes a ponthalmaz szimmetriatengelye, a pont pedig a szimmetria-középpontja.
Ha egy szabályos hatszöget elforgatunk a középpontja körül 60°-kal, 120°-kal vagy a 60°
más, egész számú többszörösével, akkor a képe az eredeti hatszög lesz. Ezt úgy szoktuk
60° kifejezni, hogy a szabályos hatszög forgásszimmetrikus.
Ha egy síkbeli ponthalmazhoz van olyan pont, amely körül egy bizonyos (a teljesszög-
nél kisebb) szöggel elforgatva a ponthalmaz önmagába megy át, akkor ezt forgásszim-
metrikus ponthalmaznak nevezzük.
F E L A DAT
6. Válaszd ki az ezen az oldalon található ábrák közül 8. Add meg az összes olyan 0° és 360° közötti szöget,
azokat, amelyek amellyel a virágot, illetve a mozaikmintát elforgat-
a) tengelyesen szimmetrikusak; va a kép önmagába megy át!
b) középpontosan szimmetrikusak;
c) forgásszimmetrikusak!
9. Melyik ábrának van szimmetria-középpontja?
7. Melyik ábrának hány szimmetriatengelye van,

a) ha a színeket is figyelembe veszed;
b) ha a színeket nem veszed figyelembe?
Ráadás SZIMMETRIÁK 151

1. Van-e olyan sokszög, amelynek az e és az f egyenes is szimmetriatengelye?

Ha van, akkor rajzolj egyet a füzetedbe!
a) b) c)
f e
e
f f
45°
2. Szerkessz egy 3 cm sugarú körbe egy szabályos háromszöget és egy szabályos hatszöget úgy, hogy legyen közös
szimmetriatengelyük!
a) Hány lényegesen különböző eset van? (Két esetet lényegesen különbözőnek nevezünk, ha nem vihetők át egy-
másba egybevágósági transzformációval.)
b) Igaz-e, hogy mindkét szabályos sokszög forgásszimmetrikus? Indokold a válaszodat!
3. Szerkessz olyan szabályos nyolcszöget, amelynek a körülírt köre 3 cm sugarú!
4. Szerkessz egy 1,5 cm oldalú szabályos nyolcszöget! Rajzold meg az összes szimmetriatengelyét, és jelöld meg
a szimmetria-középpontját!
E M E LT S Z I N T
ELMÉLET
Középpontos szimmetria
Ha egy testhez van olyan pont, amelyre tükrözve a tükörkép fedi az eredeti alakzatot, akkor
ezt a testet középpontosan szimmetrikus testnek mondjuk. A szóban forgó pont a test
szimmetria-középpontja.
Például a téglatest középpontosan szimmetrikus, szimmetria-középpontja a testátlók met-

széspontja.
Síkszimmetria
Ha egy testhez van olyan sík, amelyre tükrözve önmagába

megy át, akkor ezt a testet síkszimmetrikus testnek mond-
juk. A szóban forgó sík a test szimmetriasíkja.
F E L A DAT
1. Keress a képeken szimmetriasíkokat!
Testek forgásszimmetriája t
Minden szabályos hasábnál és gúlánál létezik olyan egyenes, amely körül egy bizonyos
t
konvex szöggel elforgatva a test önmagába megy át. Például a szabályos hatoldalú ha-
sábnál és gúlánál ilyen konvex szög a 60°-os és a 120°-os.
Ha a szabályos hasáb, illetve gúla alaplapja n-oldalú sokszög (ahol az n valamely

360
a 2-nél nagyobb egész szám), akkor a megfelelő szögek a fokos szög egész számú
n
többszörösei.
2. Keress a képeken forgásszimmetriát!
Ráadás SZIMMETRIÁK 153

82 ÁLTALÁNOS ÉS SZIMMETRIKUS
HÁROMSZÖGEK
BEVEZETŐ
Elevenítsük fel, amit a háromszögek szögeiről és oldalairól tanultunk!

Minden háromszögre igaz, hogy:
a¢
a belső szögek összege 180°; α + β + γ = 180°
a
mindegyik külső szög egyenlő a két nem αʹ = β + γ; βʹ = α + γ; c b
mellette fekvő belső szög összegével; γʹ = α + β b¢ g¢
b g
a külső szögek összege 360°. αʹ + βʹ + γʹ = 360° a
Minden háromszögre igaz, hogy:
bármely két oldal hosszúságának az összege nagyobb, mint a harmadik oldal; a + b > c; a + c > b; b + c > a
bármely két oldal hosszúságának a különbsége kisebb, mint a harmadik oldal; | a – b | < c; | a – c | < b; | b – c | < a
Ha egy háromszögnek van két egyenlő hosszúságú oldala, akkor ezeket a háromszög szárainak nevezzük, és azt mondjuk,
hogy a háromszög egyenlő szárú.
ELMÉLET
A tengelyesen szimmetrikus háromszögnek olyan tulajdonságai is vannak, amelyekkel más

háromszögek nem rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabbak:
– a szimmetriatengely a háromszög egyik oldalának (a háromszög alapjának) felező merőleges bb
2 2
egyenese, egyben a háromszög egyik magasságvonala és egyik szögfelezője is;
a a
– a szimmetrikusan elhelyezkedő két oldal (a két szár) egyenlő hosszú;
– a szimmetrikusan elhelyezkedő két szög (a háromszög alapján fekvő két szög) egyenlő nagy-
ságú.
Az is igaz, hogy ha egy háromszögnek van két egyenlő hosszúságú oldala, akkor az tengelyesen a a
szimmetrikus. b b
2 2
A három szimmetriatengellyel rendelkező háromszög mind-

egyik oldala egyenlő, vagyis ez egyenlő oldalú háromszög. a a
2 60° 2
A szimmetria miatt az egyenlő oldalú háromszög mindegyik
szöge is egyenlő, 60°-os. a a
a a
Az egyenlő oldalú háromszöget szabályos háromszögnek nevez- 2 2 120° 120°
zük. 120°
60° 60°
a a a
A szabályos háromszög forgásszimmetrikus. 2 2
Olyan háromszög nincs, amelynek csak két szimmetriatengelye van.
A gyümölcsszedéshez két létrát kaptunk kölcsön, ezek azonban

nem egyforma hosszúak. Oda lehet-e támasztani a létrákat a fához
két oldalról úgy, hogy ugyanolyan magasra érjenek?
Megoldás
A feladat természetesen könnyedén megoldható, mindössze annyi
szükséges, hogy a hosszabb létrát (a > b) kisebb szögben támasz-
szuk a fához, mint a rövidebb létrát (α > β).
ELMÉLET
A következő két tétel a nem szabályos háromszögekről szól:

Ha a háromszögben két oldal nem egyenlő, akkor a nagyobb oldallal
szemközti szög nagyobb, mint amelyik a kisebb oldallal van szemben. a b
És megfordítva:
Ha a háromszögben két szög nem egyenlő, akkor a nagyobb szöggel b a
szemközti oldal nagyobb, mint amelyik a kisebb szöggel van szemben.
Tehát ha a > b, akkor α > β, és ha α > β, akkor a > b.
F E L A DAT
1. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszögben AD = AC és B
BE = BC.
D
a) Mekkorák a rajzon látható hegyesszögek?
b) Igazold, hogy a CDE háromszög egyenlő szárú!
E
c) Hány egyenlő szárú háromszög van ezen az ábrán?
C A
2. Egy egyenlő oldalú háromszög oldalai 18 mm-esek. Mekkorák a magasságai?

Megjegyzés
Gyorsabban számolhatunk, ha tudjuk, hogy a szabályos háromszög ma-
a a
a 3 3
gassága mindig a háromszög oldalának -szerese, az egyenlő szárú 2
2 2 a a
a a
derékszögű háromszög átfogója pedig mindig a befogó 2-szerese.
2 2 (A 32. leckénél megtalálhatók a levezetések.)
a
3. Egy lejtő hajlásszöge 30°, magassága 5 m. Milyen hosszú a lejtő?

lejt
őh
oss
lejtő magassága 5 m za
30°
lejtő hajlásszöge
8 2 . l e c ke Á LTA L Á N O S É S S Z I M M E T R I K U S H Á RO M S Z Ö G E K 155
4. Egy derékszögű háromszög egyik
szögfelezője 65°-os szöget alkot
a szemközti oldallal. Mekkorák le- 65°
hetnek ennek a háromszögnek a szö-
gei?
65°
1. Miért nincs középpontosan szimmetrikus három- 5. Az ABCD négyzetben AM = AB, és az MK szakasz

szög? merőleges az AC átlóra.
a) Mekkorák a rajzon látható hegyesszögek?
2. a) Mekkora a szabályos háromszög oldala, ha D C
a magassága 17,3 cm hosszú?
b) Mekkora az egyenlő szárú derékszögű három-
M
szög befogója, ha az átfogója 14,1 cm hosszú?
3. Egy egyenlő szárú háromszög egyik alapszöge 43°- a K

kal kisebb, mint az egyik külső szöge. Mekkorák
lehetnek ennek a háromszögnek a szögei?
4.
A a B
Szerkessz olyan egyenlő szárú háromszöget, amely-
nek az alapja 4 cm hosszú, és b) Igazold, hogy a BK, KM és az MC szakasz
a) az alapjához tartozó magassága 3 cm hosszú; egyenlő hosszú!
b) szárai 2 cm-rel hosszabbak, mint az alapja
c) az egyik szöge 90°-os;
d) az egyik szöge 60°-os!
RÁADÁS
1. Az egyik földrész területe
Az ábrán az Antarktisz térképe látható.

a) Mekkora a távolság a Menzies-hegy és a Déli-sark kö-
zött? (A becsléshez használd a térkép méretarányát!)
b) Becsüld meg az Antarktisz területét a térképen feltün-
tetett méretarány segítségével! Írd le a számításaidat és
azt, hogyan végezted el a becslést!
2. Háromszögek
A négy háromszög közül melyik az az egy, amelyikre igazak a következő állítások?

a) A PQR háromszög derékszögű, és a derékszög az R csúcsnál van.
b) Az RQ oldal rövidebb, mint a PR oldal.
c) M jelöli a PQ oldal felezőpontját, N pedig a QR oldal felezőpontját.
d) S a háromszög egy belső pontja.
e) Az MN szakasz hosszabb, mint az MS szakasz.
P Q
N M M
R S Q P N R
P R
N
M
S
S
Q N R Q M P
8 2 . l e c ke Á LTA L Á N O S É S S Z I M M E T R I K U S H Á RO M S Z Ö G E K 1 57
83 SZIMMETRIKUS NÉGYSZÖGEK
BEVEZETŐ
Vannak-e szimmetrikusak az alábbi képeken felismerhető négyszögek között? Ha igen, milyen szimmetriákat találsz?
ELMÉLET
A négyszögeket aszerint csoportosítjuk, hogy van-e az egyenesszögnél nagyobb szögük:
konvex négyszög konkáv négyszög

(minden szöge kisebb egy egyenesszögnél) (van olyan szöge, amelyik nagyobb egy egyenesszögnél)
Minden négyszögre igaz: a belső szögek összege 360°.
Tengelyesen szimmetrikus négyszögek
húrtrapéz deltoid
– két oldala párhuzamos, ezek az alapok; – két-két szomszédos oldala egyenlő;
– a másik kettő egyenlő, ezek a szárak; – két szemközti szöge egyenlő;
– az egy alapon fekvő szögek egyenlők; – az átlói merőlegesek egymásra;
– az egy száron fekvő szögek összege 180°; – a szimmetriatengelyen lévő átló felezi a másik átlót
– a szemközti szögek összege 180°; és a deltoid két szögét.
– az átlók egyenlők, a szimmetriatengelyen metszik
egymást;
– van olyan kör, amelyik mindegyik csúcsán átmegy.
Középpontosan szimmetrikus négyszög: paralelogramma.
– két-két szemközti oldala egyenlő;

– két-két szemközti szöge egyenlő;
– a szomszédos szögek összege 180°;
– átlói felezik egymást.
A szimmetrikus négyszögek csoportosítása

húrtrapézok paralelogrammák deltoidok
F E L A DAT
1. A szimmetrikus négyszögeket szemléltető ábra I: Van olyan téglalap, amely paralelogramma.

alapján döntsd el, melyek igazak az alábbi kijelen- J: Van olyan deltoid, amely paralelogramma.
tések közül!
A: Minden rombusz deltoid. 2. Egy háromszög oldalai 36 mm, 77 mm és 85 mm
B: Minden téglalap rombusz. hosszúak.
C: Van olyan téglalap, amelyik rombusz. a) Igazold, hogy a háromszög derékszögű!
D: Minden négyzet paralelogramma. b) Tükrözd a háromszöget az átfogó felezőpontjá-
E: Minden tengelyesen szimmetrikus trapéz para- ra. Milyen síkidomot alkot együtt a két három-
lelogramma. szög? Mekkora a területe?
F: Ha egy négyszög középpontosan is és tengelye- c) Tükrözd a háromszöget az átfogó egyenesére!
sen is szimmetrikus, akkor az téglalap. Milyen síkidomot alkot együtt a két három-
G: Ha egy tengelyesen szimmetrikus trapéz közép- szög? Mekkora a területe? Milyen hosszúak az
pontosan is szimmetrikus, akkor az téglalap. átlói?
H: Minden négyzet deltoid.
8 3 . l e c ke S Z I M M E T R I K U S N É GY S Z Ö G E K 159
3. Hányféle olyan négyszög van, amelynek két egy- b) Mekkora távolságra van a két párhuzamos húr
más melletti oldala 24 mm, a másik kettő pedig a kör középpontjától?
35 mm hosszú? c) Mekkora a két párhuzamos húr távolsága?
d) Mekkorák a négyszög ismeretlen oldalai?
4. Egy 5 cm sugarú kör két párhuzamos húrjának
hossza 6 cm, illetve 8 cm. Sorban összekötjük a két 5. A paralelogramma BD átlója merőleges az AD
húr négy végpontját. Milyen négyszöget kapunk? oldalra. A paralelogramma A-nál levő szöge 60°.
A húrok kétféleképpen helyezkedhetnek el a kör- Az AB oldal hossza 5,2 cm.
ben, ezért kétféle négyszög keletkezhet. Készítsd el D C
az ábrákat a füzetedben!
6 cm 6 cm 60°
A B
5c
5c
m 8 cm
m
a) Milyen hosszú a BD átló?

b) Milyen hosszú a paralelogramma többi oldala?
8 cm c) Mekkora a paralelogramma területe?
d) Milyen hosszú a paralelogramma két magas-
sága?
a) Van-e a két négyszögnek szimmetriatengelye?
Ha van, akkor melyik egyenes?
RÁADÁS
1. Egy biliárdasztalon az egyik átlóval

párhuzamosan elindítok egy bili-
árdgolyót. Hová fog érkezni a bi-
liárdgolyó, miután mind a négy
oldalon visszaverődött? Válaszodat
indokold! (Az asztal téglalap alakú,
a visszaverődések tökéletesen ru-
galmasak, a golyó nem az asztal kö-
zepéről és nem a legszéléről indul.)
2. Vegyél fel 3 különböző pontot, legyenek ezek O, K és L! Szerkeszd meg azt a négyzetet, amelynek O a középpontja,
a másik két pont, K és L pedig egy-egy szomszédos oldalegyenesre esik! Hány megoldás van? Van-e olyan helyzet,
amikor nincs megoldás?
1. a) Szerkessz húrtrapézt a füzetedben, ha a körül- 3. Egy konvex deltoidnak egyetlen derékszöge és

írt körének sugara 2,5 cm, hosszabbik alapja egyetlen 60°-os szöge van.
4,5 cm, rövidebb alapja pedig 3 cm hosszú! a) Mekkora a deltoid másik két szöge?
Hány különböző (azaz nem egybevágó) trapéz b) Mekkora lehet a deltoid kerülete és területe, ha
szerkeszthető? két oldala 18,4 cm hosszú?
cm
2,5
4,5 cm
60°
b) Szerkessz konvex deltoidot a füzetedben,

amelynek átlói 4 cm, illetve 6 cm hosszúak, 4. Egy húrtrapéz hosszabbik alapja és átlói is 6 cm
egyik szöge 120°-os, a másik három szöge ettől hosszúak. Az átlók merőlegesek egymásra.
különböző! Hány különböző (azaz nem egybe- a) Szerkeszd meg a trapézt!
vágó) deltoid szerkeszthető? Mekkora ezeknek b) Mekkorák a trapéz szögei, mekkora a kerülete
a területe? és a területe?
4 cm
m
6c
6 cm
6 cm
2. Egy rombusz rövidebb átlója 7,2 cm, hosszabb átló-

ja 9,6 cm hosszú. Számítsd ki a rombusz kerületét
és területét!
7,2
cm
cm
9,6
8 3 . l e c ke S Z I M M E T R I K U S N É GY S Z Ö G E K 1 61
84 GYAKORLÁS
F E L A DAT
1. Az ABCDE szabályos ötszöget az ábra szerint két 5. Egy szabályos hatszöget az ábra szerint négy há-
részre vágjuk. Az F pont a B pontnak az AC egye- romszögre bontottunk. Melyiknek
nesre vonatkozó tükörképe. a) mekkorák az oldalai;
B b) mekkorák a szögei;
c) mekkora a területe?
C A
24
m
mm
24
F
D E
a) Sorold fel az ABCF négyszög és az AFCDE öt-

szög tulajdonságait!
b) Hány szimmetriatengelye van az eredeti öt- 6. A rajzon látható szabályos nyolcszög alakú ablak
üvegét egy olyan négyzet alakú üvegtáblából vág-
szögnek és hány a két részének?
ták ki, amelynek oldalai 70 cm-esek.
2. Egy szabályos ötszögnek meg-
rajzoljuk két átlóját az ábra
szerint.
a) Hány egyenlő szárú há-
70 cm
romszög keletkezett?
b) Mekkorák a hegyesszögek?
c) Milyen tulajdonságai vannak a rajzon keletke-
zett négyszögnek?
3. Rakj össze öt egyforma négyzetből többféle tenge- a) Mekkorák a nyolcszög szögei?

lyesen szimmetrikus sokszöget! Melyiknek b) Legfeljebb mekkorák lehetnek a nyolcszög olda-
a) hány szimmetriatengelye van; lai?
b) mekkora a kerülete;
c) mekkora a területe;
d) van szimmetria-középpontja?
7. A hotel teraszán Bence talált néhány jópofa, szabá-
lyos hatszög alakú bárszéket.
a) Mekkorák a méretei
annak a téglalap alakú
falemeznek, amelyből
az ábra szerint kivágták
a szék ülőlapját, ha en-
nek minden éle 15 cm
hosszú?
4. Rakj össze többféleképpen az öt négyzetből olyan b) Hány százalék hulla-
tengelyesen szimmetrikus ponthalmazt, amely nem dék keletkezett így?
sokszög! Melyiknek hány szimmetriatengelye van?
1. Egy négyzet alakú papírlapot kétszer összehajtot- b) Az ábra szerint három részre bontottuk a para-
tunk, majd az ábrán feketére színezett részeket ki- lelogrammát. Mekkorák a keletkezett három-
vágtuk belőle. szögek szögei és oldalai?
Papírlap
1. hajtás után 2. hajtás után
m
8c
60°
8 cm 8 cm
c) Mekkora a paralelogramma területe?
3. Bence szobájában olyan a parketta, hogy három

egyforma parkettadarabot az ábra szerint helyeztek
Melyik alakzathoz jutunk az alábbiak közül?
el, majd az így kapott nagyobb „paralelogramma”
A) C)
ismétlődik.
8 cm
60°
1.
3.
16
cm
2.
B) D)
Bence azon gondolkodik, hogy milyen egybevá-
gósági transzformációval vihetők át egymásba
a paralelogrammák. Adj meg olyan egybevágósági
transzformációt (vagy azok sorozatát), amelyik
a) az 1. jelűt a 2. jelűbe;
b) az 1. jelűt a 3. jelűbe;
c) a 3. jelűt a 2. jelűbe viszi át!
2. a) Megrajzoltuk az ábra szerinti paralelogramma
átlóját. Mekkora az α és a β? Milyen hosszú
a megrajzolt átló? 4. A 15 cm oldalú szabályos hatszög alakú ülőkelapot
egy négyzetből vágják ki az ábra szerint.
b a) Mekkora a négyzet oldala
m
8c
és területe?
60° a b) Mekkora a hatszög területe?
16 cm
c) Hány százalék hulladék ke- 15
cm
letkezik?
RÁADÁS
Az ABC egyenlő szárú háromszög csúcsszöge 45°, szárai 10 cm hosszúak. A B csúcsból húz- A
zuk be azt az egyenest, amely 45°-os szöget zár be AB oldallal.

45°
a) Mekkora részekre bontja ez az egyenes az AC oldalt?
b) Mekkora a keletkezett háromszögek területe, és így az ABC háromszög területe?
c) Mekkora annak a szabályos nyolcszögnek a területe, amely a 10 cm sugarú körbe írható?
d) Mekkora annak a szabályos nyolcszögnek a területe, amelynek oldala a cm?
45°
B C
85 A HÁROMSZÖG NEVEZETES
VONALAI ÉS PONTJAI I.
BEVEZETŐ
A fotókon megjelenő zavaró árnyékok kiküszöbölésére Megoldás

a fényképészetben három fényforrással egyszerre világítják Tudjuk, hogy egy síkban a sík két pontjától egyenlő távol-
meg a lefényképezni kívánt tárgyat. Ennek az eljárásnak ságra lévő pontok a két pont között húzott szakasz felező-
nagyon fontos eleme, hogy a tárgynak a három fényfor- merőlegesén találhatók. Mivel a tárgynak bármely két lám-
rás mindegyikétől egyforma távolságra kell lennie. Ponto- pától egyforma messze kell lennie, ezért rajta lesz minden
san hová helyezzük a tárgyat, ha adott a három fényforrás olyan szakasz felezőmerőlegesén, amelyet két-két lámpa
helye? közé húztunk, azaz az ilyen felezőmerőlegesek metszés-
pontjában kell lennie.
ELMÉLET
Definíció: A háromszög oldalának felezőmerőleges egyenesét a háromszög oldalfelező merőlegesének nevezzük.
Tétel: A háromszög három oldalfelező merőlegese egy pontban metszi egymást. Ez a pont egyenlő távol van a három-
szög csúcsaitól, ezért ez a pont a háromszög köré írható kör középpontja.
A háromszög köré írható kör középpontja hegyesszögű háromszög esetében a háromszög belsejében, derékszögű há-
romszög esetében az átfogó felezőpontjában, tompaszögű háromszög esetében a háromszögön kívüli síkrészben van.
Ez a fotó a párizsi Notre-Dame egyik ún. „rózsaablakáról”

készült.
Hogyan kell megszerkeszteni az ablak körének középpont-
ját és sugarát, hogy az „illeszkedjen” a háromszögbe, azaz
a háromszög oldalai éppen érintsék a kört?
Megoldás
Tudjuk, hogy egy konvex szögtartományban a szög két szárá-
tól egyenlő távolságra levő pontok a szögfelező félegyenesen
találhatók. Mivel a kör középpontjának bármely két oldaltól
egyforma messze kell lennie, ezért két szögfelezőn is rajta kell
lennie, vagyis két szögfelező metszéspontjában van.
ELMÉLET
Definíció: A háromszög belső szögének szögfelező egye-

nesét a háromszög szögfelezőjének nevezzük. (Sokszor így
nevezzük az egyenesnek a háromszög belsejébe eső szaka-
szát is.)
Tétel: A háromszög három szögfelezője egy pontban met-
szi egymást. Ez a pont egyenlő távol van a háromszög
oldalegyeneseitől, ezért ez a pont a háromszögbe írható
kör középpontja.
Definíció: A háromszög csúcsán átmenő és a szemközti oldal egyenesére merőleges egyenest a háromszög magasság-
vonalának nevezzük. Magasságnak nevezzük a magasságvonalnak a csúcs és az oldalegyenes közé eső szakaszát, illetve
ennek a szakasznak a hosszát.
Tétel: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást.
Ezt a pontot a háromszög magasságpontjának nevezzük.
A háromszög magasságpontja hegyesszögű háromszög esetében a háromszög belsejében, derékszögű háromszög eseté-
ben a derékszögű csúcsban, tompaszögű háromszög esetében a háromszögön kívüli síkrészben van.
8 5 . l e c ke A H Á RO M S Z Ö G N E V E Z E T E S VO N A L A I É S P O N TJA I I . 165
F E L A DAT
1. Szerkeszd meg egy 4 cm oldalú szabályos három- a) α = 30°; e) α = 120°;

szög beírt és körülírt körét! b) α = 45°; f) α = 135°;
c) α = 60°; g) α = 150°?
d) α = 90°;
4. Egy háromszög körülírt körének sugara 4 cm,

egyik oldalának hossza 7,5 cm, magassága 3,5 cm.
Szerkeszd meg a háromszöget!
5. Egy díszítőelem négy egyenlő sugarú kör érintke-

a) Számítsd ki e körök sugarát! zését mintázza. Egy kör sugara 25 cm.
b) Milyen kapcsolat van e körök sugarai között? a) Számítsd ki két-két kör középpontjának távol-
ságát!
2. Van-e olyan hely Mezőhegyesen, amelyik egyenlő b) Mekkora területű a „lyukas” rész, amelyet a négy
távolságra van Újtelep, illetve a 81-es és a 46-os ma- kör íve fog közre?
jor központjától?
81-es major Árpádtelep
Újtelep
Komlósfecskéspuszta
Csatókamrás
Kamaráspuszta
11-es major
Mezőhegyes Belsőperegpuszta
46-os major
3. Egy háromszög két oldalának a hossza 25 mm,

illetve 18 mm, az általuk bezárt szög α. Mekkora
a 25 mm-es oldalhoz tartozó magasság, ha
1. Szerkeszd meg egy hegyesszögű háromszög kö- 3. Szerkessz egyenlő szárú háromszöget, ha körülírt
rülírt körét, beírt körét és magasságpontját a füze- körének sugara 3,5 cm, szára pedig 6 cm!
tedben!
4. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 26°-os.
2. Szerkessz egy olyan derékszögű háromszöget, A A beírható kör középpontját összekötjük a há-
amelynek a körülírt köre 2,5 cm sugarú! Szerkeszd romszög csúcsaival. Így három három-
meg ennek a háromszögnek a beírt körét! szöget kapunk. Határozd meg
a háromszögek szögeit!
K
A GeoGebra programmal ellenőrizheted a gon-
d
dolatmeneted és a szerkesztéseid helyességét is.
B
C
E M E LT S Z I N T
Bizonyítsuk be a tételeket:
1. Tétel: A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást.

Bizonyítás
Felhasználjuk, hogy a sík két pontjától egyenlő távol lévő pontok halmaza a két pont által meghatározott szakasz felezőme-
rőlegese. (Ez az állítás a tengelyes tükrözés tulajdonságaiból levezethető.)
Az AB és a BC oldalak felezőmerőlegeseinek metszéspontja legyen K.
K rajta van az AB oldal felezőmerőlegesén, azért egyenlő távol van A-tól és B-től: KA = KB.
K rajta van a BC oldal felezőmerőlegesén, azért egyenlő távol van B-től és C-től: KB = KC.
KA = KB és KB = KC ⇒ KA = KC.
K egyenlő távol van tehát A-tól és C-től, ezért K rajta van az AC felezőmerőlegesén is. Vagyis AC felezőmerőlegese is átmegy
a K ponton.
2. Tétel: A háromszög szögfelezői egy pontban metszik egymást.

Bizonyítás
Felhasználjuk, hogy egy konvex szögtartományban a szög két szárától egyenlő távol lévő pontok halmaza a szögfelező fél-
egyenes. (Ez az állítás a tengelyes tükrözés tulajdonságaiból levezethető.)
A CABB és az ABCB szögfelezőinek metszéspontja legyen K.
K rajta van a CABB szögfelezőjén, ezért egyenlő távol van AB és AC szögszáraktól.
K rajta van az ABCB szögfelezőjén, ezért egyenlő távol van AB és BC szögszáraktól.
Ezekből következik, hogy K egyenlő távol van AC és BC szögszáraktól is, ezért K rajta van a BCAB szögfelezőjén is. Vagyis
BCAB szögfelezője is átmegy a K ponton.
3. Tétel: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást.

Bizonyítás
Felhasználjuk, hogy ha egy négyszög szemközti oldalai párhuzamosak, akkor B¢
C A¢
a négyszög paralelogramma, így a szemközti oldalai egyenlők.
Húzzunk párhuzamost a szemközti oldallal az ABC háromszög minden csú-
A B
csán át! Jelöljük a kapott háromszöget az ábra szerint AlBlCl-vel.
ClBCA négyszög paralelogramma, hisz szemközti oldalai párhuzamosak.
C¢
Ezért ACl = BC.
ABCBl négyszög paralelogramma, hisz szemközti oldalai párhuzamosak.
Ezért ABl = BC.
Azt kaptuk, hogy az A pont felezőpontja a ClBl oldalnak, ezért az ABC há-
romszögben az A-ból húzott magasságvonal egyben oldalfelező merőleges az
AlBlCl háromszögben.
Hasonlóképpen belátható, hogy az ABC háromszög másik két magasságvo-
nala is egyben az AlBlCl háromszög oldalfelező merőlegesei. A háromszög
oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást, ezért a három magas-
ságvonal is egy pontban metszi egymást.
8 5 . l e c ke A H Á RO M S Z Ö G N E V E Z E T E S VO N A L A I É S P O N TJA I I . 167
86 A HÁROMSZÖG NEVEZETES
VONALAI ÉS PONTJAI II.
BEVEZETŐ
Vágj ki kartonpapírból egy tetszőleges három-

szöget! Próbáld meg kiegyensúlyozni a vonalzód
élén (sőt: akár a kinyújtott tenyered élén!) úgy,
hogy az alátámasztás átmenjen az egyik csúcson!
Hogyan kell igazítani a háromszöget?
Most próbáld meg kiegyensúlyozni a háromszö-
get az ujjad hegyén! Hol legyen az alátámasztás?
ELMÉLET
Definíció: A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakaszt c

A
b
a háromszög súlyvonalának nevezzük. 2 2
Tétel: A háromszög három súlyvonala egy pontban metszi egymást. c Fc Fb
2 S b
2
Definíció: A súlyvonalak metszéspontja a háromszög súlypontja.
B a a C
Tétel: A súlypont harmadolja, vagyis 1 : 2 arányban két részre osztja a súlyvonalat úgy, Fa
2 2
hogy a háromszög csúcsától van távolabb, az oldalfelező ponthoz közelebb.
A
c b
Definíció: A háromszög két oldalfelező pontját 2 2
a
összekötő szakasz a háromszög középvonala. c Fc 2 Fb
A 2 b
Tétel: A háromszögben a középvonal párhu- b c 2
a 2 2
zamos a háromszög harmadik (általa össze B C
a Fa a
nem kötött) oldalával, és fele olyan hosszú. 2 2
ma
sa A háromszög nevezetes pontjainak, vonalainak szokásos jelölései:
M
S Az A csúcsnál levő szög a, az A csúccsal szemközti oldal az a, A-hoz tartozó
súlyvonal sa, az A-hoz tartozó magasság pedig ma.
B a C A háromszög magasságpontja M, súlypontja S.
A GeoGebra programmal szemléltethető az állítások érvényessége minden háromszög esetére.
1.
A
Mekkora területű részekre osztja a 100 cm2 területű háromszöget egy súlyvonala;
Megoldás
a
( )
A két részháromszög egyik oldala egyforma hosszúságú az ábrán , és egyenlő az ehhez
2
m
az oldalukhoz tartozó magasságuk is (m). A súlyvonal tehát felezi a háromszög terü- B C

a Fa a
letét, két 50 cm2 területű részre osztja a háromszöget. 2 2
2. Mekkora területű részekre osztja a 100 cm2 területű háromszöget a három közép-
c
A
b
vonala? 2 a 2
2
c b
Megoldás 2 b c 2
2 2
A négy keletkező háromszög oldalai: a , b és c . Tehát egybevágók, s így négy egyen- B C
lő
2 2 2 a a
területű részre vágják szét az eredeti háromszöget. Az egyes részek területe 25 cm2. 2 2
F E L A DAT
1. Van-e olyan háromszög, ennek segítségével, hogy milyen hosszú az át-

a) amelynek egyik súlyvonala merőleges a felezett fogóhoz tartozó súlyvonal!
oldalra;
b) amelynek egyik súlyvonala egyben szögfelező is; 5. Mekkora az ABC háromszög
c
A
c) amelynek súlypontja egybeesik a körülírt kör területe? 2

középpontjával; c
d) amelynek súlypontja illeszkedik a háromszög c
4
egyik középvonalára? 4
4 cm 2
B a a a C
2. Egy szabályos háromszög súlypontja az egyik 4 4 2
csúcstól 2,8 cm távolságra van.
6. Az ABCD paralelogramma belső szögfelezői egy
a) Mekkora a háromszög magassága? négyszöget határoznak meg.
b) Mekkora a beírható és a köré írható kör sugara?
c) Mekkora a háromszög oldala? D C
3. Egy derékszögű háromszög átfogója 65 cm, egyik E F
befogója pedig 56 cm hosszú.

a) Számítsd ki a középvonalainak hosszát! A B
b) Mekkora területű részekre osztja a háromszö-
get a három középvonala?
a) Mekkorák a négyszög szögei?
4. Egy derékszögű háromszög átfogója 65 cm, egyik b) Igazold, hogy E és F pontok illeszkednek a pa-
befogója pedig 56 cm hosszú. ralelogramma középvonalára (szemközti olda-
a) Milyen hosszúak a befogókhoz tartozó súlyvo- lak felezőpontjait összekötő szakaszra)!
nalak? c) Milyen hosszú az EF szakasz, ha a paralelo-
b) Tükrözd a háromszöget az átfogó felezőpont- gramma oldalai a és b?
jára! Milyen síkidomot kaptál? Határozd meg
1. Mekkorák a 4,8 cm oldalú szabályos há- b) Milyen kapcsolatot látsz az OS és az SM szaka-

romszög középvonalai és súlyvonalai? szok hossza között?
2. Egy háromszög oldalainak hossza 3. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 42 cm, szára
7 cm
7 cm
4 cm, 7 cm, 7 cm. 29 cm hosszú. Számítsd ki a háromszög középvo-

a) Szerkeszd meg a köré írt kör nalainak és súlyvonalainak hosszát!
O középpontját, az M magas-
ságpontot és az S súlypontot! 4 cm
8 6 . l e c ke A H Á RO M S Z Ö G N E V E Z E T E S VO N A L A I É S P O N TJA I I I . 169
4. Az ábra szerinti derékszögű háromszögben a derékszö-
2 cm
gű csúcsot összekötöttük az átfogó felezőpontjával, és
2 cm
összekötöttük a két befogó felezőpontját is.
2 cm
a) Mekkora ez a két szakasz?
2 cm
b) Mekkora a színezett háromszög területe, és mekko- 3 cm 3 cm
ra a keletkezett két négyszög területe? 3 cm 3 cm
RÁADÁS
1. Négyszögek középvonalai C
Egy négyszög két szem-
közti oldalának felező-
a
pontját összekötő szakasz Fb 2 Fa
a négyszög középvonala. S
A paralelogramma P a Q
2
középvonala párhuzamos A a B
és egyenlő a megfelelő
oldalával. 3. Az ábra érdekes kapcsolatot szemléltet:
b
A trapéz szárainak Egy háromszögbe berajzoltuk a középvonalait, aztán az
a+b
felezőpontját összekötő 2 így kapott háromszögbe ismét, és ezt folytatjuk a végte-
középvonal az alapok lenségig.
összegének fele. a
2. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög súlyvonalai egy pont-

ban metszik egymást!
Megjegyzés: Érdekes, hogy könnyebb bebizonyítani azt,
hogy a súlyvonalak milyen arányban metszik egymást,
majd ebből következtetni a közös metszéspontra.
Bizonyítás Feladat: Milyen pontot zárnak közre az egyre kisebb és
Legyenek Fa és Fb az ABC háromszögben oldalfelező kisebb háromszögek? Miért?
pontjai, a két súlyvonal metszéspontja S, az AS és BS
szakaszok felezőpontjai pedig P és Q. 4. Minden háromszögre igaz:
Az FaFb szakasz az ABC háromszögben középvonal, ezért A körülírt kör O középpontja, az M magasságpont és az
párhuzamos az a oldallal, és feleakkora hosszúságú. S súlypont egy egyenesbe esik.
A PQ szakasz az ABS háromszögben középvonal, ezért
párhuzamos az a oldallal, és feleakkora hosszúságú.
A PQFaFb négyszög paralelogramma, hiszen van két
Euler-eg
párhuzamos és egyenlő hosszú oldala. A paralelogram- yenes
ma átlói felezik egymást, ezért FaS = SP. Ugyanakkor P M
O S
felezőpont az SA oldalon, ezért SP = PA. Ezzel beláttuk,
hogy az S pont – és ezzel sb súlyvonal is – az sa súlyvona-
lat 2 : 1 arányban osztja.
Ugyanígy belátható, hogy sc is 2 : 1 arányban osztja Ezt az egyenest a háromszög Euler-egyenesének nevez-
az sa súlyvonalat, ezért az is áthalad az S osztóponton. zük. A súlypont a másik két pont között van, kétszer ak-
A három súlyvonal tehát egy pontban metszi egymást. kora távolságra M-től, mint O-tól.
(L. Euler 1707-től 1783-ig élt, svájci születésű tudós volt. Szerkesztése
Nevét így ejtjük: ajler.)
Megjegyzés: Szabályos háromszög esetében a három
nevezetes pont egybeesik, ezért a tétel állítása ebben az
esetben is igaz, ámde „semmitmondó”.
5. Minden háromszögre igaz:

A három oldalfelező pont meghatároz egy kört. Ezen rajta
van
– a magasságvonalak és az oldalegyenesek három met-
széspontja;
– a magasságpont és a csúcsok közötti szakaszok felező-
pontja.
Ezt a kört a háromszög Feuerbach-körének, másképp:
a kilenc pont körének nevezzük. A Feuerbach-kör kö-
zéppontja az Euler-egyenesen van, középen, a körülírt
kör középpontja és a magasságpont között. A kör sugara
feleakkora, mint a háromszög köré írt kör sugara.
(K. W. Feuerbach 1800-tól 1834-ig élt, német gimnáziu-
mi tanár volt. Nevét így ejtjük: fajerbah.)
Euler-egy
enes
OF
O S
M Szerkesztése
6. Városnézéseink során könnyen felfedezhetünk olyan

díszítőmotívumokat, amelyek egymással érintkező kö-
rökből, körívekből épülnek fel.
Ezek közül kettőnek a szerkesztése olyan egyszerű, hogy

matematikai ismeretek nélkül is könnyen adhatták tovább
a mesteremberek tanítványaiknak. Tanulmányozd az ábrá-
kat, és „fejtsd meg” a mesteremberek „titkát”! Hajtsd végre
a szerkesztéseket!
Ha a jó mesterember a „bűvös” Pitagorasz-tételt is ismerte,

akkor könnyen kiszámíthatta, hogy a felső ábra legkisebb
körének sugara pontosan harmada a legnagyobb kör su-
garának, az alsó ábra kis köreinek sugara pedig pontosan
háromnyolcada a nagy körök sugarának. Lásd be, hogy jól
okoskodtak!
A 4. és 5. feladat állításának általános érvényessé-

ggét a GeoGebra programban is szemléltetni lehet.
8 6 . l e c ke A H Á RO M S Z Ö G N E V E Z E T E S VO N A L A I É S P O N TJA I I I . 171
87 THALÉSZ TÉTELE
ELMÉLET
C
Thalész tétele
Ha egy kör átmérőjének két végpontját összekötjük a körvonal egy harmadik pontjával,
A B
derékszögű háromszöget kapunk. A harmadik pont lesz a derékszögű csúcs.
Másképp:
Ha a C pont rajta van az AB átmérőjű körön, de nem esik egybe sem A-val, sem B-vel,
akkor a C-ből az AB szakasz derékszögben látszik.
Thalész tételének megfordítása B
A derékszögű háromszög köré írt kör középpontja az átfogó felezőpontjában van.
Másképp:
Ha a C pontból az AB szakasz derékszögben látszik, akkor C rajta van az AB átmérőjű
C A
körön.
1. Hogyan állapítható meg egy kör középpontja, ha csak egy derék-

szögű vonalzónk van?
Megoldás
Illesszük a derékszögű csúcsot a kör egy tetszőleges pontjához, húzzuk
meg a két – egymásra merőleges – húrt, és kössük össze a másik vég-
pontjaikat! Thalész tételének megfordítása értelmében az így kapott de-
rékszögű háromszög átfogója éppen a kör egyik átmérője lesz. Ismételjük
meg az előző eljárást egy másik ponttal! A kör középpontja a két átmérő
metszéspontja lesz.
ELMÉLET
Milyen kapcsolatban van egymással egy tétel és a tétel megfordítása?
Minden tétel két részből áll: a feltételből és az állításból. Ha a feltételt és az állítást felcseréljük, megkapjuk a tétel
megfordítását.
Némelyik tételnek a megfordítása is igaz, más tételeké viszont nem feltétlenül.
Például
a Thalész-tételnél:
Feltétel Állítás Következik-e a feltételből az állítás?
a háromszög egyik oldala a köré írt a háromszög derékszögű igen
kör átmérője
a háromszög derékszögű a háromszög egyik oldala a köré írt kör igen
átmérője
Vizsgáljunk meg egy másik tételt ehhez hasonlóan: Ha egy négyszög négyzet, akkor a szögei derékszögek.
Feltétel Állítás Következik-e a feltételből az állítás?
a négyszög négyzet a négyszög szögei derékszögek igen
a négyszög szögei derékszögek a négyszög négyzet nem
Ennek a tételnek a megfordítása nem igaz, mert van olyan négyszög, amely nem négyzet, de a szögei derékszögek. Ilyen
minden téglalap, amelyeknek nem egyenlők az oldalai.
2. Szerkesszünk a k körhöz érintőket a külső P pontból!

k E
Megoldás
Az érintő merőleges az érintési pontban húzott sugárra. Ezért olyan pontot
O
keresünk a k körön, melyből az OP szakasz derékszögben látszik. Szerkesz- P
F
szük meg először az OP átmérőjű kört! A két kör az E és G pontokban met-
szi egymást. Thalész tétele miatt a PEO háromszög derékszögű az E pont-
nál. Ezért a PE egyenes érinti a k kört. G
Hasonlóan látható, hogy a PG egyenes is érinti a k kört.
HEÁLZAI DAT
F F E L A DAT
D AT
1. Szerkessz két olyan derékszögű háromszöget, 3. A háromszög egyik oldala mint átmérő fölé kört
amelynek az átfogója a KL szakasz, és a harmadik szerkesztettünk. Magyarázd meg, hogy a meg-
csúcsa a k körön van! A füzetedben dolgozz! szerkesztett M pont miért a háromszög magasság-
K
pontja!
k M
L
2. Helyezd el úgy a KL szakaszt, hogy az előző feladat-

nak csak egy megoldása legyen!
A GeoGebra programban a P pont mozgatásával
sszemléltethető a szerkesztés helyessége.
87. l e c ke THALÉSZ TÉTELE 17 3

4. Rajzolj egy 2,5 cm sugarú kört!
a) Szerkessz egy olyan pontot a körön kívül, Q
amelyből 1 cm hosszú érintőszakasz húzható
a körhöz!
b) Szerkeszd meg az összes olyan pontot, amelyből
a körhöz 1 cm hosszú érintőszakasz húzható!
P
5. Adott egy kör és belsejében két pont: P és Q. Szer-

kessz a körbe derékszögű háromszöget (ez azt je-
lenti, hogy a csúcsai illeszkedjenek a körvonalra),
amelynek egyik befogója áthalad a P ponton, másik
befogója pedig a Q ponton!
1. Szerkessz olyan derékszö- e b) Milyen szögben látszik az AB szakasz a körön

gű háromszöget, amely- kívüli pontokból, például a P-ből?
nek két csúcsa az A és a B A c) Milyen szögben látszik az AB szakasz a körön
pont, a harmadik csúcsa belüli pontokból, például a Q-ból?
pedig az e egyenesen van! 3. Egy derékszögű háromszög átfogója 7,6 cm, át-
A füzetedben dolgozz! Hány B fogóhoz tartozó magassága 3 cm. Szerkeszd meg
megoldása van a feladatnak? a háromszöget!
2. Kösd össze gondolatban az e egyenes mindegyik 4. Az ABC derékszögű háromszög egyik szöge 15°-os,
pontját A-val és B-vel! Vedd fel az ábrát a füzetedben! az AB átfogó 12 cm hosszú.
P C
j
e d
Q
A B
e 15°
A T F B
a) Mekkora a CF súlyvonal?
b) Mekkora a δ szög?
a) Melyik pontokból látszik az AB szakasz derék- c) Mekkora az ε és a φ szög?
szögben? d) Mekkora a CT magasság?
RÁADÁS
Thalész (Kr. e. 624?–548?) matematikus és filozófus, a hét görög bölcs egyike volt, sokan a görög filozófia atyjaként emlegetik.
A kis-ázsiai Milétoszban született, föníciai nemesi családban. A tudományok mellett politikával és kereskedelemmel is fog-
lalkozott.
Thalész érdekesen magyarázott egyes természeti jelenségeket; a földrengéseket például úgy, hogy a Föld vízen úszik,
és a földrengéseket a víz hullámzása okozza.
Ő volt az első olyan matematikával is foglalkozó tudós, akinek a neve is fennmaradt. Ko-
moly geometriai ismeretekkel rendelkezett, használta a térben elhelyezkedő egyenesek,
síkok, testek fogalmát, távolságokkal és szögekkel dolgozott. Megmutatta, hogy a csúcs-
szögek egyenlők, hogy az egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögei megegyeznek,
és hogy ha két háromszög egy-egy oldala és az azokon fekvő szögek páronként egyenlők,
akkor a két háromszög egybevágó. Bebizonyította, hogy a háromszög belső szögeinek
összege akkora, mint két derékszög együtt.
Foglalkozott a hasonló háromszögekkel is, és kutatásai eredményét gyakorlati célokra
is felhasználta. Például a hasonló háromszögek segítségével határozta meg a piramisok
magasságát, sőt ilyen módszerrel megmérte hajók távolságát a tengeren.
Leghíresebb megállapítása a derékszögű háromszög és a köré írt kör kapcsolatát kimon-
dó tétel, amely máig az ő nevét viseli. Magát az összefüggést az egyiptomi és babiloni
papok valószínűleg már Thalész előtt is ismerték, erről azonban nem maradt fenn bizo-
nyíték. A tétel első bizonyítását neki tulajdonítják.
E M E LT S Z I N T
1. Bizonyítsuk be Thalész tételét!

C
a b
Bizonyítás
Tudjuk, hogy az ABC háromszög AB oldala a háromszög köré írt kör átmérője. Ha
a b
a C-t összekötjük a kör K középpontjával, akkor az ABC háromszöget két egyenlő A B
K
szárú háromszögre bontottuk (a szárak a kör sugarával egyenlők).
Az egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögei egyenlők, ezért
ACK <) = α és BCK <) = β.
Írjuk fel, hogy a háromszög szögeinek összege 180°!
α + α + β + β = 180°; 2 α + 2 α = 180°; α + β = 90°.
Eredményünk éppen azt jelenti, hogy az ABC háromszögnek a C csúcsnál derékszöge van.
2. Bizonyítsuk be Thalész tételének a megfordítását!
C
Bizonyítás
Most azt tudjuk, hogy az ABC háromszög derékszögű, és C a derékszögű csúcs.
A két hegyesszög összege: α + β = 90°.
Osszuk két részre a C csúcsnál fekvő derékszöget az ábra szerint! a b
Az AKC háromszög két szöge egyenlő, ezért ez egy egyenlő szárú háromszög, amely- A B
ben KA = KC. C
A BKC háromszög két szöge egyenlő, ezért ez egy egyenlő szárú háromszög, amely-
a
b
ben KC = KB.
Tehát KA = KC = KB, vagyis a K pont az átfogó felezőpontja, és ez egyenlő távolság-
ra van a háromszög mindhárom csúcsától. K tehát a derékszögű háromszög körülírt a b
körének középpontja. A K B
87. l e c ke THALÉSZ TÉTELE 17 5

88 A THALÉSZ-TÉTEL ALKALMAZÁSAI
1. Rajzoljuk meg azt a kört, amelynek átmérője az ABC egyenlő szárú háromszög C
AC szára! Igazoljuk, hogy ez a kör a háromszög AB alapját annak a felezőpontjá-
ban metszi!
O
Megoldás
Az ábrán P a kör és az AB alap metszéspontja. Thalész tételéből következik, hogy az
APC szög derékszög. A C-ből AB-re húzott merőleges viszont nem más, mint az ABC
A P B
háromszög szimmetriatengelye, tehát P az alap felezőpontja.
2. Az ABC szabályos háromszög oldalai 44 mm-esek, az AB oldal felezőpontja D. C

Mekkora részekre osztja az AC oldalt a CD átmérőjű kör?
Megoldás
Jelöljük a kör és az AC oldal metszéspontját E-vel! Thalész tételéből következik, hogy
a CED szög (és így az AED szög is) derékszög. Az AED derékszögű háromszög egyik
E
szöge 60°-os, ezért az AE befogó az AD átfogó fele.
Az AD szakasz pedig az AB oldal fele, vagyis 22 mm hosszúságú. Tehát
A B
1 1 D
AE = AD = ⋅ 22 = 11 (mm),
2 2
az AC oldal másik része pedig AC – AE = 44 – 11 = 33 (mm).
Érdekes: az AC oldal egyik része 3-szor akkora, mint a másik.
F E L A DAT
1. Egy kör sugara 3,4 cm, s a középpontjától 4,5 cm 3. Mekkora a körbe írt négyszög kerülete és területe?
távol van egy P pont. Milyen hosszúak a P pontból (K a kör középpontja.)
a körhöz húzható érintőszakaszok?
10
2.
,4
Egy szabályos nyolc-
cm
cm
7,8
szög egyik csúcsából

meghúzunk két átlót az K
ábra szerint. Sorold fel
a keletkezett négyszö-
5 cm
gek tulajdonságait!
4. Az ABC háromszög egyenlő szárú, derékszögű. Az 5. Az egyenlő szárú trapéz átlói merőlegesek a szá-
AB szakasz 100 cm hosszú. A kör átmegy a C-n, és rakra. Szárának hossza 6,3 cm, átlójának hossza
a felezőpontjában érinti az AB átfogót. 10,8 cm.
a) A kör területének hány százaléka van az ábrán a) Mekkora átmérőjű körlemezből lehet kivágni
az ABC háromszögön kívül? ezt a trapézt?
C b) Mekkora az ABD háromszög területe és magas-
ságai?
c) Határozd meg a rövidebbik alap hosszát!
d) Mennyi hulladék keletkezik, ha ebből a kör-
lemezből kivágjuk a trapézt?
D C
A B
10,
b) Az ABC háromszög területének hány százalé- 8c
cm
m
6, 3
kát fedi le a körlap az ábrán?
C
A B
A B
1. Egy téglalap oldalai 3,9 cm és 8 cm hosszúak. Mek- 3. Hány különböző derékszögű háromszöget határoz-
kora a köré írható kör sugara? nak meg egy szabályos hatszög csúcsai?
2. Egy 10 cm sugarú körbe olyan deltoidot írunk, 4. Egy 4 egység oldalú szabályos háromszög mindhá-
amelynek két 12 cm-es oldala van. rom oldalára megrajzoltuk a Thalész-kört.
a) A deltoid két szögét mérés nélkül meg tudjuk a) Mekkora e körlemezek metszetének területe?
határozni. Melyek ezek? b) Hány százaléka ez a háromszög területének?
b) Mekkora a másik oldalpár?
c) Mekkora a deltoid területe?
12
cm cm
12
10 cm
8 8 . l e c ke A T H A L É S Z -T É T E L A L K A L M A Z Á S A I 177
89 SOKSZÖGEK ÉS KÖRÖK
BEVEZETŐ
Minden háromszögnek van körülírt és beírt köre. A szimmetrikus négyszögekre a következők igazak:
– A húrtrapézoknak van körülírt körük (a nevüket is erről
a tulajdonságukról kapták), de nem mindegyiknek van
beírt köre.
Most vizsgáljuk meg, hogy mi a helyzet a négyszögekkel és

más sokszögekkel!
Könnyen látható, hogy ez a tulajdonság, amellyel minden van beírt köre körülírt köre van,
és körülírt köre beírt köre nincs
háromszög rendelkezik, nincs meg minden sokszög eseté-
ben. Vannak olyan sokszögek, amelyeknek sem beírt, sem
– A paralelogrammáknak általában sem beírt, sem kö-
körülírt körük nincs.
rülírt körük nincsen, a tengelyesen szimmetrikus para-
lelogrammák azonban ebből a szempontból kivételt ké-
peznek.
– Minden téglalapnak van körülírt köre, minden kon-
vex deltoidnak (így a rombusznak is) van beírt köre.
Vannak olyan sokszögek, amelyeknek csak beírt vagy csak

körülírt körük van.
– A téglapok közül csak a négyzeteknek van beírt körük,

a deltoidok közül csak a derékszögű deltoidoknak (köz-
tük a négyzeteknek) van körülírt körük.
csak beírt csak körülírt
köre van köre van
És olyanok is, amelyek mindkét fajta körrel rendelkeznek.
ELMÉLET
Definíció: Amelyik négyszögnek van beírt köre, azt érintőnégyszögnek, amelyiknek van körülírt köre, azt húrnégyszög-
nek nevezzük.
Érintősokszögnek, illetve húrsokszögnek nevezzük azokat a sokszögeket, amelyeknek van beírt, illetve körülírt körük.
A szabályos sokszögek azért is különlegesek, mert mindegyik húrsokszög is és érintősokszög is. A körülírt és a beírt körük
koncentrikus (ugyanaz a pont a középpontjuk).
Az ábra egy érintőnégyszög három oldalának hosszúságát mutatja. Mekkora a negye- 28 mm z

dik oldala? u
z
u
39 m
Megoldás
31 mm
m
Tudjuk, hogy egy külső pontból a körhöz húzott érintőszakaszok egyenlők. Az egyenlő
szakaszokat azonos betűkkel jelöltük.
Az ismeretlen oldal hossza: x + y. x
y
A rajzról leolvashatjuk, hogy két-két szemközti oldal hosszának összege x + y + z + u.
Ez egyrészt egyenlő 31 + 39 = 70 milliméterrel, másrészt 28 + (x + y) milliméterrel. x y
Tehát az ismeretlen oldal hossza x + y = 70 – 28 = 42 milliméter.
ELMÉLET
Tétel: Az érintőnégyszög két-két szemközti oldalának összege egyenlő.
Vajon igaz-e a tétel megfordítása? A deltoidra mindig igaz, hogy két-

két szemközti oldalának összege egyenlő. Van azonban olyan deltoid,
amelynek nincs beírható köre. Keress ilyet!
Teljesül azonban a következő tétel:

Tétel: Ha egy konvex négyszög két-két szemközti oldalának összege
egyenlő, akkor a négyszög egy érintőnégyszög.
8 9 . l e c ke SOKSZÖGEK ÉS KÖRÖK 17 9
F E L A DAT
1. a) Milyen négyszög az a paralelogramma, amely- 3. Egy szabályos hatszög oldala 1 cm hosszú.

nek van körülírt köre? a) Számítsd ki a hatszög területét, továbbá a beírt
b) Milyen négyszög az a deltoid, amelynek van kö- és a köré írt kör területét is!
rülírt köre? b) Hány százaléka a hatszög területének a két kör
c) Milyen négyszög az a paralelogramma, amely- területének különbsége?
nek van beírt köre?
d) Milyen négyszög az a téglalap, amelynek van 4. Egy húrtrapéz alapjainak a hosszúsága 24 mm és
beírt köre? 54 mm. A trapéznak mind a négy oldala érinti
e) Milyen négyszög az a deltoid, amelynek van be- a zöld kört.
írt köre? 24 mm
f) Milyen négyszög az a rombusz, amelynek van
körülírt köre?
2. Az e egyenes a piros és a kék körnek is érintője. Vo-

nalzód odaillesztésével keress még ilyen tulajdon-
ságú egyeneseket! Hány közös érintője van a két 54 mm
körnek?
a) Mekkorák a trapéz csúcsaiból a körhöz húzott
a)
érintőszakaszok?
b) Mekkorák a trapéz szárai?
e
c) Mekkora a trapéz magassága?
d) Mekkora a zöld kör sugara?
5. Egy szabályos hatszög területe 17,56 cm2. Mennyi

hulladék keletkezik, ha
b) e a) a köré írható körből kivágjuk a hatszöget;
b) a hatszögből kivágjuk a beírható kört?
1. Mekkora a 24 cm kerületű szabályos 4. Egy deltoid két szemközti szöge derékszög. Hosz-
a) háromszög; b) négyszög; c) hatszög; szabb átlója 6 cm, rövidebb átlója 5 cm hosszú.
köré írt kör sugara? a) Mekkora a deltoid köré írható kör sugara?
b) Szerkeszd meg a deltoidot és a köré írt kört is!
2. Egy négyzet beírt körének sugara 3 cm. Mekkora c) Szerkeszd meg a deltoid beírt körének közép-
a körülírt körének sugara? pontját és a beírt kört is!
3. Egy 8 cm oldalú rombusz egyik szöge 60°-os.

a) Mekkora a rombusz területe?
b) Mekkora a rombusz beírt körének sugara?
RÁADÁS
Tétel: Minden érintősokszög területe kiszámítható úgy, hogy a sokszög kerületének a felét meg-
szorozzuk a beírt kör sugarával: t = rs.
Bizonyítás
Ha a kör középpontját összekötjük a sokszög csúcsaival, akkor a sokszög olyan háromszögekre
r
bomlik, amelyek egyik oldala a sokszögnek is oldala, és az ezekhez tartozó magasság éppen r.
a
Egy ilyen háromszög területe: a $ r azaz az oldalhosszúság r -szerese.
2 2
az összes háromszög területének összege pedig az oldalhosszúságok összegének (vagyis a sokszög kerületének) r -szerese. Ha
2
a sokszög területét t-vel és a kerületét 2s-sel jelöljük, akkor
r
t = 2s ⋅ = rs.
2
Ezzel a képlettel – háromszögekre vonatkozóan – már a 35. lecke Emelt szint részében is találkozhattunk.
Hány olyan kör van a háromszög síkjában, amely a háromszög mindhárom oldalegyenesét érinti?
Megoldás
Első olvasásra nem nagy a különbség a háromszög mindhárom oldalát
érintő beírható körhöz képest. Itt azonban nem az oldalakról, hanem
az oldalegyenesekről szól a feladat.
Két metsző egyenestől egyenlő tá-
volságra lévő pontok halmaza a két A
szögfelező egyenes.
A három oldalegyenes esetén a külső
szögfelezőket is figyelembe kell ven-
B C
ni. Így nem csak egy metszéspont
létezik, hanem további három. Ezek
olyan köröket határoznak meg, amelyek kívülről érintik a háromszög
egyik oldalát, és érintik a másik két oldal meghosszabbítását. Ezeket a
köröket a háromszög hozzáírt köreinek nevezzük. Ezeket szemlélteti
az ábra.
F E L A DAT
1. Mekkora annak a derékszögű háromszögbe írt körnek a sugara, amelynek az

átfogója 52 mm, és az egyik befogója 2 cm? 52 m
m
2 cm
r
2. Mekkora a 10 cm-es oldalú szabályos nyolcszög
a) beírt körének a sugara; b) területe?
3. Egy szabályos 10 szög oldalai 8 cm hosszúak, a köré írt kör sugara ≈ 13 cm. Mekkora
a) a beírt körének a sugara; b) a területe?
8 9 . l e c ke SOKSZÖGEK ÉS KÖRÖK 181

90 GYAKORLÁS
BEVEZETŐ
Elevenítsük fel, hogy:

– az n-oldalú konvex sokszög belső szögeinek összege : (n - 2) ⋅ 180°;
– a konvex sokszög külső szögeinek összege: 360°;
n $ ^n - 3h
– az n-oldalú konvex sokszög átlóinak száma: .
2
F E L A DAT
1. Az ábrán egy sokszöget állítottunk össze két négy- a) Mekkorák a deltoid átlói?
zetből és két háromszögből. b) Mekkora a rézlemez területe?
c) Legalább hány százalék a hulladék, ha kör alakú
lemezből vágják ki a deltoidot?
d) Legalább hány százalék a hulladék, ha téglalap
alakú lemezből vágják ki a deltoidot?
3.
90°
A 15 cm oldalú szabályos hatszög az ábra szerint
30° helyezkedik el egy négyzetben.
10
45°
a) Hány oldalú ez a sokszög, és hány átlója van?

cm
b) Van-e szimmetriatengelye, szimmetria-közép- 45°

15
pontja?
c) Mennyi a belső szögeinek összege? Mennyi
a külső szögeinek összege?
d) Mekkorák az oldalai, a szögei, és mekkora a leg-
hosszabb átlója?
e) Mekkora a kerülete és a területe?
a) Milyen szimmetriákkal rendelkezik a két sok-
2. Egy rézlemez konvex deltoid alakú. Az oldalainak szögből álló alakzat?
a hosszúsága 13 cm és 8 cm. A két rövidebb oldal b) Számítsd ki a négyzet (berajzolt) átlójának
merőleges egymásra. hosszát, majd a négyzet oldalának hosszát is!
13 c) Hány százaléka a hatszög területe a négyzet te-
m cm
8c rületének?
90°
4. Egy rombusz beírható köre 1,8 cm sugarú, hosz-
szabbik átlója 8,2 cm. Szerkeszd meg a rombuszt!
8c
cm
m
13
5. Az ABCD deltoid oldalai 4 cm és 6 cm, a két 4 cm- 6. Az ABCD trapéz átlóinak felezőpontjai E és F. Mi-
es oldal között pedig 60°-os szög van. A deltoidot lyen hosszú az EF szakasz, ha a trapéz két alapja
az átlóival négy háromszögre bontottam. A három- a és b?
szögek köré írható körök középpontjai egy négy- D b C
szöget határoznak meg. Mekkora ennek a négy-
szögnek a területe és a kerülete?
E F
A a B
1. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 56 mm, a) Szerkeszd meg ezt a négyszöget!
átfogója 65 mm. Milyen messze van a súlypontja b) Sorold fel a tulajdonságait!
a háromszög csúcsaitól? c) Mekkora az ismeretlen oldal?
d) Mekkora a négyszög területe?
2. Szerkessz olyan húrtrapézt, amelynek a 6 cm-es e) Mekkorák a négyszög átlói?
alapján fekvő szögei 60°-osak, és a szárai 2 cm hosz-
szúak! Mekkora a rövidebb alapja? Hány szabályos 5. Az ABC háromszöget úgy kaptuk, hogy egy 5 cm
háromszögre bontható ez a trapéz? átmérőjű körben felvettük az egyik átmérőt, illet-
ve az átmérő egyik végpontjából a kör egyik 1 cm
3. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza hosszú húrját, majd a húrt meghosszabbítottuk
33 mm és 56 mm. A háromszög egy belső pont- a körvonalon túl 1 cm-rel.
ját összekötjük a háromszög csúcsaival, és a kapott A
szakaszokat megfelezzük. Mekkora a felezőpontok
által meghatározott háromszög kerülete és terüle-
te?
4. Az ABCD négyszög két oldala párhuzamos, a má-

sik kettő egyenlő, de nem párhuzamos.
D C
1 cm
B
E 1 cm C
25 m
m
a) Mekkora az ABC háromszög kerülete?

24 mm
25 m
b) Mekkora az ABC háromszög területe?
A 39 mm B
Ráadás
ÉRDEKES FELADATOK
F E L A DAT
1. Egy szökőkút medencéje négyzet alakú talapzaton áll. A talapzat köré – az ábra szerint – szabályos nyolcszög
alakban szeretnének díszburkolatot építeni. A talapzat oldalai 3 méter hosszúak. Mekkora a díszkővel borítandó
vízszintes felület?
2. Az asztalos összecsukható étkezőasztalt készít. Az asztal kinyitva a külső téglalapot formázza,

felére összecsukva és elfordítva pedig a belső téglalapot. A kinyitott asztal hosszabbik oldala
180 cm, rövidebbik oldala 120 cm.
a) Hány fokos szöggel kell elforgatni a kettéhajtott asztallapot?
b) Hova kell szerelni a csapszeget, amely körül a félbehajtás után elforgatjuk az asztallapot?
3. A Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban felépült Petronas ikertornyokat
a modern építészet egyik csodájaként tartják számon. A tornyok alaprajzához
– az egymásba kapcsolódó négyzetekhez és
körökhöz – az ország uralkodó vallása, az isz-
lám építészeti stílusa adott ihletet.
Szerkeszd meg a bemutatott alaprajzot egy
15 cm oldalú négyzetből kiindulva!
– Forgasd el a négyzetet a középpontja körül
45°-kal!
– Kösd össze a két négyzet csúcsait, így egy
szabályos nyolcszöget kapsz!
– Szerkessz olyan köröket, amelyeknek kö-
zéppontja a két négyzet egy-egy oldalának
a metszéspontja és érintik a nyolcszög olda-
lait!
A házi feladatok a Petronas tornyokkal kapcsolatosak. 3. Mekkora a „belső” szabályos nyolcszög két szem-
A kérdések arra az alaprajzra vonatkoznak, amelyet közti csúcsa közötti távolság? (Figyeld meg a zöld
a tanóra 3. feladatában leírt módon, 15 cm oldalú négy- háromszöget!)
zetből kiindulva kaphatsz.
1. Mekkorák a „külső” szabályos nyolcszög oldalai?

(Figyeld meg a narancssárga háromszögek olda-
lait!)
4. Mekkora a körök sugara?
5. Mekkora a kicsinyített alaprajz területe?
2. Mekkora a „külső” szabályos nyolcszög két szem-

közti oldala közötti távolság?
15 cm
Ráadás É R D E K E S F E L A DAT O K 185

91 GYAKORLÁS, TUDÁSPRÓBA
F E L A DAT
1. Egy szabályos nyolcszög egyik csúcsából meghúz- a) Tükrözd a trapézt a hosszabbik átló felezőpont-
zuk az összes átlót. jára!
b) Tükrözd a rövidebbik átló egyenesére!
c) Határozd meg, hogy az a) és b) esetekben mek-
kora a tükörkép és az eredeti síkidom közös ré-
szének területe?
5 cm
a) Hány háromszög keletkezik?

F
b) Hány tengelyesen szimmetrikus háromszög 5 cm
van közöttük?
c) Melyik háromszögnek mekkorák a szögei?
d) Vannak-e merőlegesek a megrajzolt átlók kö- 10 cm
zött?
5. Az A településről a B településre szeretnénk eljutni
úgy, hogy közben 2 km-t úszunk a folyóban. Me-
2. Egy egyenlő szárú háromszög szárai 6 cm, alapja lyik a legrövidebb út?
3 cm hosszú. Milyen messze van a súlypontja a csú-
B
csoktól?
3. A fénysugár úgy verődik vissza a tükörről, hogy

a beérkező és a visszaverődő fénysugár ugyan-
akkora szöget zár be a tükörrel. Milyen irányban A
indítsuk A pontból a fénysugarat, hogy B ponton
keresztül verődjön vissza? 2 km
6. A szabályos háromszögek oldala 9 cm.

a) Mekkora a színezett körlapok sugara?
b) Mekkorra részét színeztük be a háromszögeknek?
B c) Van-e tengelyes, középpontos vagy forgásszim-
A metriája az ábráknak?
4. Vegyél fel egy trapézt, melynek hosszabbik alapja

10 cm, rövidebbik alapja 5 cm, rövidebbik szára
5 cm, és az alapokon fekvő egyik szöge derékszög.
TUDÁSPRÓBA I.
1. Egy háromszög oldalainak hosz- AAlC háromszög súlypontja legyen S. Mekkora az

sza 14 mm, 25 mm és 25 mm. Ezt AAlS háromszög területe és kerülete?
a háromszöget tükrözzük mind-
t
m
három oldalegyenesére! A há-
25 m
C
25 m
romszög és a három tükörképe
m
együtt egy sokszöget alkot.
a) Hány oldalú ez a sokszög?
b) Hány szimmetriatengelye 14 mm
S
van?
c) Mekkora a területe?
2. Egy rombusz egyik tompaszögű csúcsából meghúz- A B A¢

tuk a magasságot, ez felezi a szemközti oldalt. Mek-
korák a rombusz szögei?
4. Egy 50 mm átmérőjű körbe deltoidot írunk, amely-
3. Tükrözzük az ábra szerint hosszabbik befogójának nek hosszabbik oldalai 48 mm hosszúak.
egyenesére azt a derékszögű háromszöget, amelynek a) Milyen hosszú a rövidebb oldala?
egyik befogója 15 mm, átfogója 39 mm. A keletkező b) Mekkora a területe?
c) Mekkorák az átlói?
TUDÁSPRÓBA II.
1. Egy háromszög oldalainak hosz- 3. Az ABCD paralelogramma A csúcsához tartozó ma-

sza 14 mm, 25 mm és 25 mm. Ezt gassága felezi a CD oldalt. BC oldal hossza 4,7 cm.
a háromszöget tükrözzük mind- Milyen hosszú az AC átló?
m
három oldalfelező pontjára. A há-

25 m
25 m
romszög és a három tükörképe 4. Egy húrtrapéz egyik alapjának a hosszúsága 15 cm,

m
együtt egy sokszöget alkot. a szárai 9 cm-esek, a körülírt körének átmérője is

a) Hány oldalú ez a sokszög? 15 cm.
b) Hány szimmetriatengelye van? 14 mm a) Mekkorák az átlói?
c) Mekkora a területe? b) Mekkora a magassága?
c) Mekkora a másik alapja?
2. Az ABC derékszögű háromszög egyik befogója 15 mm,
átfogója 39 mm. A hosszabbik befogóval párhuzamos
középvonallal két részre vágjuk. Mekkora a keletkező
m
9c
trapéz kerülete és területe?

9c
A B 15 cm
91 . l e c ke GYA KO R L Á S , T U D Á S P R Ó B A 1 87
1. Egy derékszögű háromszög befogóinak hossza 9. Egy téglalap átlója az egyik oldal kétszerese. Mekkora
4,2 cm és 2,3 cm. az átlóinak a hajlásszöge?
a) Tükrözd a hosszabbik befogó felezőpontjára!
b) Tükrözd az átfogóra!
10 . Ki lehet-e vágni egy 80 × 75 cm-es farostlemezből egy
c) Milyen síkidomot határoz meg együtt az eredeti 40 cm-es oldalhosszúságú szabályos hatszöget?
és a tükörkép a két esetben?
2. Egy 3,5 cm oldalú szabályos háromszöget forgass el 11 . Az ABC háromszög A csúcsából induló magasság-
vonal és súlyvonal az A csúcsnál lévő szöget három
60°-kal az egyik csúcsa körül. Milyen síkidomot ha-
egyenlő részre osztja. Hány fokosak a háromszög
tároz meg az eredeti és kép együtt? Milyen hosszúak
szögei?
az átlói?
3. Vegyél fel a füzetedben két metsző egyenest, e-t és 12 . Egy deltoidban két szemközti szög 52° és 116°. Mek-
f-et, és az egyeneseken kívül egy P pontot! Forgasd el kora szöget zárnak be az átlók az oldalakkal?
P körül az e egyenest úgy, hogy a képe
a) f-fel párhuzamos legyen;
13 . Hat szabályos háromszög oldalai 25 mm-esek. Állíts
b) f-re merőleges legyen! össze belőlük egy olyan sokszöget, amely
a) középpontosan is és tengelyesen is szimmetrikus;
4. Egy 4,4 cm oldalú négyzet egyik csúcsa A, közép- b) középpontosan szimmetrikus, de tengelyesen nem;
pontja O. Told el a négyzetet az OA vektorral! Mek- c) tengelyesen szimmetrikus, de középpontosan nem;
kora területű a két négyzet közös része? d) sem tengelyesen, sem középpontosan nem szim-
metrikus!
5. Egy paralelogramma egyik szöge 45°-os, oldalai
mm
8 cm és 3 cm hosszúak. Told el a paralelogrammát

25
egy 3 cm hosszú, a paralelogramma egyik oldalával

párhuzamos vektorral! Mekkora az eredeti és az eltolt
paralelogramma által lefedett terület, ha
a) a vektor a rövidebb oldallal párhuzamos;
b) a vektor a hosszabb oldallal párhuzamos?
6. Vegyél fel a füzetedben két metsző egyenest és egy 14 . Mekkora oldalhosszúságú négyzet alakú alumínium-
olyan szakaszt, amely egyik egyenessel sem párhuza- lemezből lehet kivágni olyan szabályos nyolcszög
mos! Told el a szakaszt úgy, hogy végpontjai az egye- alakú stoptáblát, amelynek minden oldala 20 cm
nesekre essenek! Hány megoldás van? hosszú?
7. Vegyél fel a füzetedben egy 2,5 cm sugarú kört és egy

15 . Szerkessz derékszögű háromszöget, ha adott a köré
4 cm hosszú szakaszt! Szerkeszd meg a körben azt
írható kör sugara és az egyik hegyesszöge!
a 4 cm hosszú húrt, amely párhuzamos a szakaszod-
dal! Hány megoldás van?
16 . Egy háromszög szögei 68° és 76°. Megrajzoljuk a be-
8. Egy egyenlő szárú háromszög alapja 6 cm, és két szö- írható körét, s azt a három pontot, ahol az oldalak
ge 30°-os. érintik a beírható kört. A három érintési pont alkot
a) Mekkora az alaphoz tartozó magassága? egy háromszöget. Mekkorák ennek a háromszögnek
b) Mekkora a szárhoz tartozó magassága? a szögei?
17 . Szerkessz háromszöget, ha adott a köré írható kör su- 30 . Egy 2,4 cm sugarú körhöz egy külső P pontból meg-
gara, egyik oldala és az oldalon lévő egyik szög! húztuk a két érintőt. Az érintők 120°-os szöget zár-
nak be egymással. Milyen messze van P a kör közép-
18 . Szerkessz háromszöget, ha adott a köré írható kör su- pontjától?
gara, egyik oldala és az oldalhoz tartozó súlyvonala!
31 . Egy háromszög oldalai 15 cm, 20 cm és 25 cm. Mek-
19 . Szerkessz egyenlő szárú háromszöget, ha adott a köré kora a köré írható kör sugara?
írható kör sugara és az alapja!
32 . Egy deltoid két szemközti szöge derékszög. Két olda-

20 . Az ABCD konvex négyszöget átlóival négy három-
lának hossza 15,6 cm és 13,3 cm. Mekkora sugarú kör
szögre bontottuk. Milyen négyszöget határoznak meg
írható a deltoid köré?
a háromszögek köré írható köreinek középpontjai?
21 . Egy háromszöget a középvonalaival négy három- 33 . Egy ABC háromszögben az A-ból, illetve a B-ből hú-
szögre bontunk. Ezek kerületeinek összege 32 cm. zott magasságok talppontjai legyenek Ta és Tb! Ha-
Mekkora az eredeti háromszög kerülete? tározzuk meg az AB oldal ismeretében, hogy milyen
távol vannak ezek a talppontok az AB oldal felező-
22 . Egy derékszögű háromszög egyik befogója 7 cm. Mi- pontjától? Indokold a válaszodat!
lyen távol van az átfogó felezőpontja a másik befogótól?
34 . Egy derékszögű háromszögről tudjuk, hogy az átfo-
23 . Egy derékszögű háromszög befogói 45 mm és 28 mm. gója négyszerese a hozzá tartozó magasságnak.
Milyen messze van a súlypontja a derékszögű csúcstól? a) Készíts ábrát a háromszögről és a hozzá tartozó
Thálész-körről!
24 . Egy derékszögű háromszög egyik befogója 39 mm, b) Mekkorák a háromszög szögei?
átfogója 89 mm. A súlypontját összekötjük a csúcsa-
ival, így három darab háromszögre bontjuk. Mennyi
35 . Az ABCD négyszög oldalfelező pontjai egy négyszö-
a keletkező háromszögek kerülete? get határoznak meg.
a) Mit állíthatunk a négyszög szemközti oldalairól?
25 . Vegyél fel a füzetedben három, nem egy egyenesre b) Milyen négyszöget kaptunk?
eső pontot! Jelöld el a pontokat A, B és S betűkkel!
36 .
Szerkeszd meg azt a háromszöget, amelynek két csú- Az ABCD négyszög középvonalai egyenlő hosszúak.
csa A és B, súlypontja pedig S! a) Mit állíthatunk ekkor az oldalfelező pontok által
meghatározott négyszögről?
26 . Egy rombusz oldalai 46 mm hosszúak. A rombusz
b) Mekkora szöget zárnak be az ABCD négyszög
egy belső pontját összekötjük a rombusz csúcsaival,
átlói?
és a szakaszokat megfelezzük. Milyen síkidomot ha-
tároznak meg a felezőpontok? Mekkora a felezőpon-
tok által meghatározott négyszög kerülete? 37 . Egy létrát függőlegesen a falhoz támasztunk. A létra
lecsúszik a talajra: miközben az alja folyamatosan a
27 .
talajon marad, teteje végig a falhoz ér. Milyen vonalon
Egy derékszögű háromszög befogói 20 mm és 21 mm.
mozog a létra közepéhez rögzített kisméretű kampó?
Milyen messze van a befogók felezőpontjától a derék-
szögű csúcsból húzott magasság talppontja?
38 . Négy egyforma rudat csuklókkal egymáshoz kap-
28 . Hány derékszöge lehet egy olyan deltoidnak, amely- csolunk, majd az utolsó szabad végét az első szabad
nek van körülírt köre? végével illesztjük össze. Így egy olyan keretet kapunk,
amely mindig rombusz alakú, de csuklókkal mozgat-
29 . Rajzolj egy 2 cm sugarú kört! Szerkessz ebbe a körbe ható. Egyik rúdját a talajon tartjuk. Milyen pályán
egy olyan négyszöget, amelynek pontosan két derék- mozog a rombusz átlóinak metszéspontja, miközben
szöge van, és ezek egymással szemköztiek! a keretet mozgatjuk?
Ráadás
JÁTÉKOK
I. Rejtvények
1 . Néhány oszlopban az összes karikát színezd pi- 2 . Kösd össze az azonos betűket, de csakis a négyzetek
rosra úgy, hogy minden sorban pontosan egy középpontján át vízszintesen és függőlegesen hala-
karika legyen piros! dó, egymást nem metsző vonalakkal!
A
B
C
D
A D C
B
3. . Számkeresztrejtvény
Vízszintes: a) Egy prímszám négyzete. e) A függőleges j) és a függőleges a b c d

k) legnagyobb közös osztójának a fele. f) Egy négyzetszám köbe. h) A víz-
szintes a) négyzetgyöke. j) Szimmetrikus négyzetszám (jegyei fordított e f g
sorrendben is ugyanazt a számot alkotják). m) A függőleges i)-nél 1-gyel
nagyobb szám. n) A vízszintes h) ötszöröse. o) A vízszintes m)-nél 1-gyel h i
nagyobb szám négyzete.

j k l
Függőleges: a) 8-cal kisebb a legkisebb olyan természetes számnál, amely
2-vel osztva 1-et, 3-mal osztva 2-t, 4-gyel osztva 3-at, 5-tel osztva 4-et, m n
6-tal osztva 5-öt ad maradékul. b) Számjegyeinek összege 29. c) Prím-
szám. d) A függőleges k) egyik prímtényezője. g) A vízszintes m) és a víz- o
szintes o) szorzatának négytizede. i) A függőleges d) kétszerese. j) A füg-

gőleges k) fordítottja. k) A vízszintes j) négyzetgyöke. l) A vízszites
m) legnagyobb prímtényezőjének többszöröse.
190 Ráadás J Á T É KO K
II. Fejtörők
1 . Gondolj egy számra, adj hozzá 2-t, szorozd meg 6-tal, adj hozzá 9-et, oszd el 3-mal, vegyél el belőle 7-et, oszd el
2-vel! Így megkapod azt a számot, amelyre gondoltál. Miért?
2 . Gondolj egy számra, adj hozzá 5-öt, szorozd meg 2-vel, vegyél el belőle 20-at, adj hozzá 9-et, szorozd meg 3-mal,
vond ki a gondolt szám 6-szorosából! Így 3-at kapsz. Miért?
3 . Három szoba közül az egyikben kincs van, a másik kettőben pedig egy-egy tigris. A szobák ajtaján szereplő há-
rom felirat közül legfeljebb egy igaz. Melyik szobában van a kincs, ha a feliratok a következők:
4 . Határozd meg azt a legnagyobb számot, amelyben a harmadik számjegytől kezdve minden számjegy az előző
két számjegy összege!
5 . A 4 cm oldalú négyzetnek 16 cm2 a területe és 16 cm a kerülete. Van-e még egy olyan téglalap, amelynek annyi
négyzetcentiméter a területe, ahány centiméter a kerülete? A téglalap oldalainak hossza csak egész centiméter lehet.
6 . Egy szabályos sakktábla bal alsó sarkából elindul egy bábu. Balázs és apa lépteti vagy vízszintesen jobbra valahány
mezőt, vagy függőlegesen felfelé valahány mezőt. Az nyer, aki a jobb felső sarokba lép. Először Balázs lépett, és ak-
kor apa azt mondta, hogy Balázs máris vesztett. Honnan tudta apa, hogy ha ő jól játszik, akkor Balázs nem nyerhet?
7 . Csongor előkészített 56 gyufaszálat. Balázzsal ezekből felváltva vesznek ki 1, 2 vagy 3 darabot. Az nyer, aki az
utolsót veszi el. Balázs azt állította, hogy ő biztosan nyer, ha Csongor kezdi a játékot. Ezt Csongor csak azután
hitte el, hogy Balázstól 5-ször kikapott. Mi lehet Balázs trükkje?
8 . Csongor egy gyufát kidobott, maradt 55 darab. Kíváncsi volt, így is megveri-e az öccse. Balázs váltig állította,
hogy igen, de akkor neki kell kezdenie a játékot. Csongor beleegyezett. Balázs az első húzásnál 3 gyufát vett el.
Ezután pedig mindig újra Balázs győzött. Miért?
Ráadás J Á T É KO K 1 91
A FELADATOK VÉGEREDMÉNYEI
40. lecke: 1. Növekvő pontszámhoz tartozó gyakoriságok: 46. lecke: 1. a) lineáris függvény. b) kb. 0,1 litert. c) idő-
1; 4; 3; 3; 2; 5; 5; 3; 3; 1. 2. a) gyakoriságok: 4; 1; 2; 3; 4; 4; tartam = 0,1 · mennyiség. d) 15 perc. e) 1,5 liter.
3; 1; 1; 1; 1. b) gyakoriságok: 4; 5; 7; 10; 14; 18; 21; 22; 23; 2. b) Ha a pontokra egyenest illesztünk, akkor 300 forint-
24, 25. Relatív gyakoriságok: 0,16; 0,25; 0,28; 0,40; 0,56; nál. Ez jelenti az alapdíjat. c) Zérushelye nincs, negatív
0,72; 0,84; 0,88; 0,92; 0,96; 1,00. valósak esetén nem értelmezhető a feladat a szövege miatt.
41. lecke: 1. relatív gyakoriságok: 0,00; 0,00; 0,00, 0,25; 0,40; 47. lecke: 1. a) 0,5 cm. b) 1 cm-rel. c) teljesíti az y = 3x
3
0,33; 0,43; 0,50; 0,56; 0,60; 0,64; 0,67; 0,62; 0,64; 0,67; 0,62; kapcsolatot, azaz 1,5 = 3 ⋅ 0,5. d) teljesíti az y = 4x kapcso-
0,65; 0,61; 0,58; 0,60. 2. 150 . 0,5556 és 120 . 0,4444. latot, azaz 2 = 4 ⋅ 0,5. 2. Mindegyik a nemnegatív számok
270 270
3. 90 . 0,3333; 135 = 0,5 és 45 . 0,1667. halmaza.
270 270 270
42. lecke: 1. a) 5,65; 9; 4,5; 10. b) 56,5; 90; 45; 100. c) 442; 48. lecke: 1. b) f1(x) = 0,5 ⋅ x; f2(x) = 1 ⋅ x; f3(x) = 1,5 ⋅ x.
120; 440; 780. 2. a) 24; 16 és 20. b) medián: 19; terjedelem: c) 0,5; 1; 1,5. 2. a) ma = -0,25; mb = -1; mc = -2.
10. 3. a) 47; 100; 60; 100. b) 8 tanuló írt 63%-nál rosszab- b) fa(x) = -0,25x; fb(x) = -1x; fc(x) = -2x.
bat. c) fa(x) = -0,25x + 3fb(x) = -1x + 3; fc(x) = -2x + 3.
3. a) f párhuzamos c-vel; a párhuzamos e-vel. b) d, c és f
43. lecke: 1. a) 32. c) 188 500 Ft. d) átlag . 1428 Ft; nincs
egyenesek. c) c és f egyenes 4. a) 3 . b) igen.
2
ilyen. 2. a) 25 . b) 49 . c) 4. d) 4,75; egyik esetben sem
6 12 49. lecke: 1. a) 0 # x 1 5 esetén Kisgázzal, x = 5 esetén
egyezik meg a 4,2-es átlaggal.
mindegy, 5 1 x esetén „7 × 7”-tel. b) 1 tallér illetve 1
44. lecke: 1. a) 0. perc Kövespuszta; 11. perc város széle 4 2
(piros lámpa); 15. perc Alsóváros, 15–16. perc várako- tallér. c) 1 , illetve 1 . d) yKisgáz = 1 x + 1; y 7 × 7 = 1 x +
2 4 2 4
zás; 20,5. perc piros lámpa (állítólagos baleset); 24. perc 2. e) 2,8 4,8 6,8 km után a Kisgáz-nál 2,4; 3,4 és 4,4 tallért;
leszállás. b) Alsóvárosnál megállt; 15–16. perc között vára- a „7 × 7”-nél 2,7; 3,2 és 3,7 tallért. f) 6 km, illetve 8 km.
kozott, hasonló tempóban lassított, mint az előző piros 3. fkék = - 2 x – 3; fzöld = - 3 x - 3; fpiros = -2x - 3
lámpánál. c) várakozott a busz egy percen keresztül. 3 2
1 3
4. y = x + . 5. a) . 232,7 °C. b) rendre 18 F; 9 F; 1,8 F.
d) 2–3. perc között átlépte a 70 km megengedett sebes- 2 2
h
séget. 2. a) Januártól júliusig növekedett, júliustól decem- 50. lecke: 2. a) -4,5 és 4,5. b) -1,5. 3. minimumhelyek: - 8 ;
3
berig csökkent. A növekedés mértéke összességében 2 és 1. 4. b) x = -3 és y = 2; x = -6 és y = 4. c) x helyére
kisebb, mint a csökkenésé. Januárhoz képest decemberben (-3)-at vagy (-6)-ot helyettesítve a függvényértékek egyen-
olcsóbb lett. b) A) a) –60; b) -93. B) a) 11; b) 3. c) átlagos: lők. 5. a) fa ^ x h = 4 $ x + 3 vagy fa ^ x h = - 4 $ x - 3 .
3 3
28 . 4,67. C) a) –40; b) –2; c) átlagos: –12. D) pontosan
6 b) fb ^ x h = - $ x + 2 vagy fb ^ x h =
3 3 $x- 2 ;
2 2
nem állapítható meg. . 305 Ft ; . 240 Ft . 3. a) B.
liter liter c) fc ^ x h = - 3 $ x + 1 vagy fc ^ x h = - 3 $ x + 1 .
b) C. c) C. d) B.
51. lecke: 2. a) és c) lehet. 3. a) biztos. b) lehetetlen.
Ráadás lecke: 2. a) 248; 216; 315,6; 277,6 (ezer Ft).
c) lehetséges. 4. a) f : R+ " R+, f^ x h = x .
d) 1,5 millió Ft vagy ennél több. 3. a) igaz. b) igaz. c) hamis.
b) pl: g : [-2; 2] " R, 6. a) igaz. b) nem igaz.
d) igaz. e) igaz.
52. lecke: 1. a) f : R; [-1; 3[; -1 és 1; -1; 0; x ≤ 0 esetén
45. lecke: 1. a) 130; 260; 520; 650; 780; 910; 1040; 1170; 1300.
szig. mon. csökkenő; 0 # x esetén szig. mon. növekvő.
b) D = {1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10} = {x ! Z | 1 # x # 10};
g : R; [0; 3[; -1; 0; -1; x # -1 esetén szig. mon. csökke-
R = {130x | x ! Z; 1 # x # 10} 3. a) Da = [–3; 4],
nő, x # -1 esetén szig. mon. növekvő. 2. (x + 3)2 ; x2 - 4;
Db = {-2; -1; 1; 2}, Dc = [–2; 5]. b) Ra = [-3; 4];
x2 - 2; (x - 2 )2 ; x2 + 2. 3. a függvénygörbék az f(x) = x2
Rb = {0; 1 }; Rc = {4}. c) c. d) b és c.
192 A F E L A DAT O K V É G E R E D M É N Y E I
függvényhez képest a) x tengelyre vonatkozó tükörképe; 60. lecke: 1. a) 3x5; együttható: 3. b) 2 x3y2 ; együttható: 2 .
b) nyúlik az y tengely mentén; c) zsugorodik az y tengely 3 3
mentén. 4. a) g(x) függvény. b) h(x) = x2; f^ x h = 1 x 2 . c) -x5; együttható: -1. d) -x5y; együttható: -1. 2. 1 xy3;
3 5
2 x3y2; -3xy3; 4x3y2. Összevonás után - 14 xy3 és 30 x3y2.
53. lecke: 1. f : legkisebb -1; legnagyobb 1. g : legkisebb 7 5 7
-1; legnagyobb 8. f : legkisebb nincs; legnagyobb nincs. ^7a + 12h ^- x - 1h 3 2
3. a) . b) . c) -2x - 2x + 8x - 4.
20 6
2. a) legkisebb nincs, legnagyobb 3; 4, illetve 2,5. b) leg-
d) -2a + b. 4. a) -9x y . b) 2a2 - ab + b2.
4 4
nagyobb 3; nincs, illetve 2,5. Legkisebb 0; 0, illetve nincs.
c) -6y3 - 2y + 32. 5. a) -p. b) -14x3 + 28x2 + 2x – 4.
3. a) legnagyobb 3; nincs, illetve 3. Legkisebb -1; -1; -1.
c) -2a4 + 4a3 – 2a2 + 14a – 20. d) -15x3 - 2x2y + 8xy2.
b) legnagyobb 1; 1; 1. Legkisebb -3; nincs, illetve -3.
6. a) -16x2 + 22x + 6; helyettesítési értéke: 13,5.
c) legnagyobb 3; nincs, illetve 3. Legkisebb 0; 0; 0.
b) 3x2 - 6xy - 6y2; helyettesítési értéke: -6. 7. a2 + 1.
4. a) f : [-1; 3] " R; f^ x h = - x 2 + 4 .
61. lecke: 1. a) a2 + 20a + 100. b) 9x2 + 42x + 49.
54. lecke: 1. a) B; D; G. b) rendre: 0; 7,84; 26,01; 144.
c) x2 - 10x + 25. d) 4c2 - 20cd + 25d 2.
c) rendre: 0; 2,8 . 1, 67 ; 5,1 . 2, 26 ; 12 . 3, 46 . 2
2. a) x + 14 x + 49 . b) 1 x 2 + 2 xy + 4 y 2 .
3. -3. 5. a) x = 4; y = 5. c) pl. x + 3 = 5 x - 5 Az x = 4 9 3 4 3 9
2 4 2 1 1 2 5 2
helyen egyenlőek a függvény értékek c) a - ab + b . d) x + 5x + 5.
25 5 16 2
3. a) x - 6x + 9. b) -x2 - 6x - 9. c) x2 + 6x + 9.
2
55. lecke: 1. zérushelyek -3 és 3; -2,5 és 2,5, illetve
d) x2 + 6x + 9. 4. a) x6 - 2x3 + 1. b) a2 + 4ab3 + 4b6.
nincs. Értékkészletek: [-9; 3[; [-6,25; 3[; [4; 3[.
c) 16a4 + 40a2b5 + 25b10. d) 49 x8 - 21 x 4 y3 + 9 y6 .
2. zérushelyek 0 és 3; értékkészlet E- 3; 9 E. 3. a) 0; 5; 81 18 16
4 25
8 5 3 2 6
5. a) 9a - 12a b + 4a b . b) x y + x y + 9 x2 y2 .
6 4 4 3
8; 8,75; 9; 8,75; 5; 0 b) C. c) 6 másodperc. d) 9 méter. 36 25
e) 1 másodperc, illetve 5 másodperc múlva. 4. a) 0 és 6. c) x2k + 2xk + 1 + x2. d) a2n + 2 - 2a2n + 1 + a2n. 6. a) 8x.
c) ]-3; 9]. d) x1 = 2; x2 = 4. 5. a) Minimum: 1,125 helyen b) 280. 7. a) (a - 10 )2. b) (y2 + 4)2. c) (2x3 – 3y2 )2.
2
-19,125. b) Maximum: 2,5 helyen 6,25. d) c 1 x - 1 y m . 8. a) 49. b) 30ab. c) 36x3y2. d) 0,25 vagy 2x3.
3 2
56. lecke: 1. a) 0,5 óra alatt 2,5 tallér; 2 óra alatt 4 tallér.
62. lecke: 1. a) t2 - 9. b) 4x2 - 25. c) 25b2 - 4a2 d) 4x2y2 - 1.
b) 1,5 óra. c) 4,5 tallér. 2. a) 2 másodperc. b) 5 méter.
2. a) t2 - 9. b) 9 - t2. c) a2 - 1. d) 4 - 9x2. 3. a) x4 - 9x2.
c) 3 másodperc. 3. a) 38 tallér. b) 8 tallér. c) 18 kilométer.
e) 16 kilométernél kisebb távon. 4. a) 0 ≤ x ≤ 7, y = -x + 7. b) 1 x2 - 49. c) 25a2b4 - 9a4b2. d) x2k - y2. 4. a) 1599.
25
b) T(x) = x(7 - x). c) x = 3,5; y = 3,5; T = 12,25. b) 39 996. c) 1681. d) 160.
5. a) . 26 667 forint. b) D = [0; 11]; R = [50; 130];
63. lecke: 1. a) 8(x + 3). b) 8y(x + 3). c) 8xy(x + 3).
c) Nem, csak szakaszonként lineáris.
d) 8x2 y3(3z + 1). 2. a) 5. b) 0 és 5. c) 0 és 5. d) 0; - 5 és
57. lecke: 1. a) 1 és -5. b) 0,3 és -4,3. c) -2. d) nincs 5 . 3. a) 5y(3y2 - 1). b) a(a2 - 2a - 1).
megoldás. 2. a) 3x - 7 = 4 vagy - 3x + 7 = 4 . c) 7xy(1 - 2x + 3xy). d) 1 x(2x3 - 4x2 + 1).
b) 2x + 4 = 2 . c) - x = - 3 . 3. a) 4,5 és 1,5. b) 2 és 6. 3
4. a) (x - 5)(x + y). b) (3 - y)(y + 5). c) (3x + 4y)(a + b).
c) 0 és 4. d) 3. 4. a) 2 és 0. b) 5 és -5. 5. a) 0; -1 és 1.
d) (2a - 3y)(5a + 7x). 5. a) (y - 2)(x + 3). b) (x - 5)(x -
b) -2 és 2. c) 1 és 4. d) -2 és 2.
y). c) (b - 4)(a - 2). 6. a) 0; 1 és 7 . b) 0 és 3. c) 3 ^- 2h
2 3
58. lecke: 2. c) 2; 3. d) 0,24. e) 3,34. 3. c. 4. y = 3 x - 3 . és 3.
2 2
59. lecke: 1. a) x ⋅ b - y ⋅ ü. b) bevétel a tejből 3 $ x $ a ; 64. lecke: 1. a) (x + 7)(x - 7). b) (1 + a)(1 - a).
5
c) (5a + 6b)(5a - 6b). d) c 1 x + 1 y mc 1 x - 1 y m .
2 1 3 2 1
túróból x $ b ; összesen $ x $ a + x $ b . c) 3 k 2 . 3 2 3 2
5 4 5 5 4 36
2. a) (x - 11)2. b) (10x + 1)2. c) (3a - 2b)2. d) (a2 + b)2.
2. igaz: b; c. 3. a) nagy téglalap: 60; kisebbek 16; 24; 8; 12.
3. a) 2(5 + x)(5 - x). b) 7y(3y + 1)(3y - 1). c) 15a(b - 1)2.
b) C. 5. a) 5n + 3; ahol n természetes szám. b) 100n, ahol
d) -(y - 2)2. 4. a) 3a2(a2 + 3b)2. b) (x + y)(x - y - 1).
n természetes szám. c) 100n + 23, ahol n természetes szám
c) (a2 + b2)(a + b)(a - b). d) a2(a + 1)(a3 - a2 + 2).
6. 72.
5. 11 és 10; 5 és 2. 6. a) Nincs ilyen. b) 3.
A F E L A DAT O K V É G E R E D M É N Y E I 193
65. lecke: 1. 0,8. 2. a) 3,5. b) 2,4. c) -1,2. 3. a) -4. b) -0,5. 4. a) 4414 Ft. b) (240 + 19,8x + 10,2y) ⋅ 1,12. c) 416 kW;
4. a) 2400 Ft. b) 2120 Ft. 5. a) 0 és 4. b) 6. c) 2. 6. 80 000 Ft. 250 kW. 5. a) 10; 19. b) 7. c) harmadik.
66. lecke: 1. a) x ! R; x ! -2; 0; 0,5. b) x ! R; x ! -2; 77. lecke: 1. 3. 2. c-1; 1 m . 3. 90 l. 4. 15 km. 5. 17 . 6. 28; 20.
3 23
-1; 1; 2; 3. 2. -1. 3. a) jó. b) hibás. 4. a) hibás. b) jó követ-
78. lecke: 3. Háromszöget (mely hasonló az eredetihez).
keztetésre jutott, de az x - 2 ! 0 feltételt meg kell tenni.
4. Az adatoktól függően legfeljebb 6 megoldás lehet.
5. 7. 6. nincs megoldás.
79. lecke: 1. Egyenlőek d és e, u és v; ellentettek a és w, b és
67. lecke: 1. 3 óra. 2. 15 osztályzata. 3. 0,375 kg. 4. nyert:
c; egyenlő hosszúak de nem egyállásúak például a és v.
14; döntetlen: 6; vesztes: 12.
5. a) végtelen. b) Amikor az eltolás vektora merőleges
68. lecke: 1. a) olcsóbb fajtából. b) 640; 560. c) 164 Ft. az egyenesre, hossza megegyezik a B pont és az egyenes
2. 1 800 000 Ft; 700 000 Ft. 3. 7 db; 6 db. 4. a) 18 s; 20 s. távolságával.
b) 90 m. 5. a) 35 perc. b) 7 km. 6. a) 300 óra; 75 nap. 80. lecke: 1. Egyenlőszárú háromszöget; deltoidot. 2. AB a
3
b) 18 690 Ft. kör átmérője. Ekkor PlP egy AB-re merőleges húr. 3. Elto-
69. lecke: 1. a) x = 4. b) x ˂ 4. c) x1 = -1; x2 = 2. lással. 4. b) 60°-os forgatással.
d) -1 # x # 2. 2. a) x = 1; y = 3. b) x = 2; y = -1. RÁADÁS LECKE: 1. I. eset. a) 5,39 km. b) B-től 2,24 km,
c) x = -3; y = 3. 3. a) x1 = -1; x2 = 1. b) x = 20 . A-tól 4 km. c) 5,39 km. II. eset a) 2,83 km. b) B-től 2,24 km,
3
c) x1 = -1; x2 = 2. 4. 9 nyúl; 15 tyúk. A-tól 3 km. c) 4,47 km. 2. a) A-ból merőlegest bocsájtunk
a folyóra. b) AB egyenesén. c) A-t toljuk el a folyó széles-
70. lecke: 1. a) -1 1 x. b) minden valós szám. c) x # 0,75.
ségével, a folyóra merőlegesen B felé. AlB kimetszi a folyó
2. a) x # 2,5. b) x # 1. c) x 1 1. d) x # 3. 3. 2 1 x # 5;
szélét jelentő egyenesből a híd helyét. 3. Három megoldás
valós számok esetén végtelen sok; természetes számok
van. 5. a) 0,732 m. b) 2,73 m.
esetén három. 4. a) -1 # x # 3. b) -3 # x # 9.
5. legalább 11 050 Ft, legfeljebb 132 250 Ft. 81. lecke: 2. Visszajutunk a) és b) esetben. 4. Visszajutunk
a) és b) esetben. 6. Visszajutunk a kiindulási körhöz a), b)
71. lecke: 1. a) k = határidőnaplók száma; s = nyakláncok
és c) esetben, a) és b) esetben pontonként is.
száma. b) 3,5k + 2,8(42 - k) Ft. c) k # 17,71. d) 4-féle. 2.
30 lehetőség van, a létszám lehet 121; 122; 123; …; 149; 150. RÁADÁS LECKE: 1. Forgatás, középpontos és tenge-
3. a) -2 1 x 1 4. b) x # -2 vagy x 1 4. c) x 1 -2 vagy lyes tükrözés. 2. b) pl. TAT. 3. Középpontos, tengelyes,
x # 4. 4. a) x # 0,75 vagy 2,5 # x. b) - 12 1 x 1 3 . forgásszimmetria. 4. forgatás, tükrözés. 6. Tengelyesen
5 7
szimmetrikus 1. és 4. Középpontosan szimmetrikus 2. és
5. -3 1 x 1 -2 vagy -1 1 x 1 0.
4. Forgásszimmetrikus 2. és 4. 7. a) Részletenként 3 irány-
72. lecke: 1. a) (-3; -4). b) (11; 1). c) (0,75; -0,4). ban, illetve 4 irányban lehet tengelye. b) Második esetben
d) (0,5; -3,5). 2. a) nincs megoldás. b) végtelen sok. a tengelyek ugyanúgy 4 irányban, de több helyen lehetnek.
3. a) (6; -4). b) nincs megoldás. 4. 280. 8. 45°, 90°, 135°, 180°, 225°, 270°, 315°. 72°, 144°, 216°, 288°.
73. lecke: 1. a) x + 100 = 2(y - 100). b) y + 100 = 3(x - 100). 82. lecke: 1. a) 22,5°; 45°; 67,5°. c) 4. 2. 15,6 mm. 3. 10 m.
c) (220; 260). 2. 10, 15. 3. 40; 60. 4. 110 Ft, 190 Ft. 5. 24; 8. 4. 40°és 50°; 20° és 70°.
6. negyed óra.
83. lecke: 1. Hamis: B, E és F. 2. b) Téglalap. 2772 mm2.
74. lecke: 1. 19. 2. 14. 3. 60. 4. 30. 5. 4,8. 6. 11 és 14. c) Deltoid. 2772 mm2. 3. Végtelen. Lehet sokféle konvex
7. 15 és 10. 8. 735 ezüstért. vagy konkáv deltoid is. 4. Szimmetrikus trapéz. a) Igen.
b) 3 cm; 4 cm. c) 7 cm; 1 cm. d) 7,07 cm; 1,41 cm.
75. lecke: 1. a) 2; 18 . b) 1,05; 2,5. 2. a) 28; - 284 .
7 7 5. a) 4,50 cm. b) 2,6 cm; 5,2 cm; 2,6 cm. c) 11,71 cm2.
b) 2,25; 5,75. c) 0,25; 0,75. 3. a) 0. b) nincs megoldás.
d) 2,25 cm; 4,50 cm.
4. a) x $ 4. b) nincs megoldás. 5. d) -5; 1 .
3 84. lecke: 1. b) 5; 1 és 2. 2. a) 5. b) 36° és 72°. c) rombusz.
6. 1,33 s; 2,67 s 7. 7.
5. a) 24; 24 és 41,6 (mm); 24; 41,6 és 48 (mm). b) 30°,
76. lecke: 1. a) x ! R, x ! 0. b) g ! R, g ! 0; 6 . 30° és 120°; 30°, 60° és 90°. c) 249,4 mm2; 498,8 mm2.
7
c) c ! R, c ! 0; -1. 2. a) -2,2. b) 3. 3. 4,5 kg; 5,5 kg. 6. a) 135°. b) 29 cm. 7. a) 30 cm; 26,0 cm. b) 25%.
194 A F E L A DAT O K V É G E R E D M É N Y E I
85. lecke: 1. a) 2,31 cm; 1,15 cm. b) fele. 3. a) 9 mm. 90. lecke: 1. a) 6; 9. b) Szimmetriatengelye van. c) 720°;
b) 12,7 mm. c) 15,6 mm. d) 18 mm. e) 15,6 mm. 360°. d) 10 cm; 5 cm; 8,66 cm; 120°; 150°; 90°; 19,3 cm.
f) 12,7 mm. g) 9 mm. 5. a) 50 cm; 86,6 cm. e) 47,3 cm; 143,3 cm2. 2. a) 11,3 cm és 17,4 cm. b) 98,3 cm2.
b) 2-szer 101,3 cm2. c) 59%. d) 50%. 3. a) tengelyes, középpontos. b) 41 cm;
â - bh
86. lecke: 1. a) igen. b) igen. c) igen. d) nem. 2. a) 4,2 cm. 29 cm. c) 69,5%-a. 5. 9,12 cm2; 13,12 cm. 6. .
2
b) 1,4 cm; 2,8 cm. c) 4,85 cm. 3. a) 32,5 cm; 28 cm; 16,5 cm.
b) 231 cm2. 4. a) 43,3 cm; 58,4 cm. b) 32,5 cm. 5. 64 cm2. RÁADÁS LECKE: 1. 5,9 m2. 2. a) 90°-kal. b) Egymásnak
6. a) 90°. c) a - b . megfelelő csúcsokat összekötő szakaszok felezőmerőlege-
seinek metszéspontjába.
88. lecke: 1. 2,95 cm. 3. 35,2 cm; 70,56 cm2. 4. a) 18,2%.
b) 64,3%. 5. a) 12,5 cm. b) 34,02 cm2; 5,44 cm; 6,3 cm és 91. lecke: 1. a) 6. b) 2. c) 22,5°; 22,5°; 135° és 22,5°; 112,5°;
10,8 cm. c) 6,15 cm. d) 72,0 cm2. 45° és 22,5°; 67,5°; 90°. d) Igen. 2. 2,45 cm; 2,45 cm és 3,87
cm. 4. c) mindkét esetben 25 cm2. 5. A-t toljuk el 2 km-rel
89. lecke: 1. a) téglalap. b) van két derékszöge. c) rom- a folyó mentén, s ekkor keressük meg a folyót érintő leg-
busz. d) négyzet. e) konvex. f) négyzet. 2. a) 4. b) 3. rövidebb utat. 6. a) 2,56 cm; 0,866 cm; 0,289 cm. b) 60,5%;
3. a) 2,60 cm2; 2,36 cm2; 3,14 cm2. b) 30,2%. 4. a) 12 mm; 80,5%; 82,9%. c) Tengelyes és forgásszimmetriája van.
27 mm. b) 39 mm. c) 36 mm. d) 18 mm. 5. a) 3,68 cm2.
b) 1,63 cm2.
A F E L A DAT O K V É G E R E D M É N Y E I 195
SZÁMÍTÓGÉPES MEGOLDÁSOK,
SEGÉDPROGRAMOK HASZNÁLATA
A programok telepítése előtt győződjünk meg a használati jogosultságról!
1. Ábrázoljuk a GeoGebra program segítségével (ingyenes matematikai program, letölthető a www.geogebra.org oldal-
ról) a valós számok halmazán értelmezett x  ax + b lineáris függvényt! Vizsgáljuk, hogyan változnak a függvény
tulajdonságai az a, illetve a b értékének változtatásával!
Segítség
– Hozzunk létre egy-egy csúszkát a, illetve b névvel, állítsuk a lehetséges értékeiket a vizsgálni kívánt eseteknek meg-
felelően.
– Definiáljuk az f függvényt az f (x) = ax + b képlettel (vagy az y = ax + b képlettel egy egyenest, amelyik az f függvény
grafikonja). Ekkor a program a csúszkán beállított aktuális értékeknek megfelelően megrajzol egy egyenest.
– Változtassuk a csúszkák értékét és figyeljük, hogyan változik a függvény grafikonja (az egyenes meredeksége, illetve
az y tengelyen lévő metszéspontja).
2. Ábrázoljuk a GeoGebra program segítségével a valós számok halmazán értelmezett x  a(x + u) 2 másodfokú függ-
vényeket! Vizsgáljuk, hogyan változnak a függvény tulajdonságai az a, u, illetve a v értékének változtatásával!
Segítség
– Hozzunk létre egy-egy csúszkát a, u illetve v névvel, állítsuk a lehetséges értékeiket a vizsgálni kívánt eseteknek meg-
felelően.
– Definiáljuk az f függvényt az f (x) = a(x + u) 2 + v képlettel (vagy az y = a(x + u) 2 + v képlettel egy parabolát, amelyik
az f függvény grafikonja). Ekkor a program a csúszkán beállított aktuális értékeknek megfelelően rajzol egy parabolát,
ha az a csúszka értéke nem 0.
– Ha a = 1, u = v = 0, akkor éppen az origó tengelypontú, felfelé nyitott normál-parabolát kapjuk.
– Változtassuk a csúszkák értékét és figyeljük, hogyan változik a függvény grafikonja (a parabola tengelye, tengelypontja,
a parabola állása és a normál-parabolához képesti „kövérsége”).
3. Vizsgáljuk a függvény zérushelyét, szélsőértékét (és monotonitását) a Graph program segítségével! (Ingyenes ma-
tematikai szoftver, letölthető a www.padowan.dk oldalról.) A program többek között magyar nyelvű menüvel is
futtatható, a kívánt nyelvi környezet a Szerkesztés  Beállítások (angol nyelvű környezetben az Edit  Options) me-
nüpontban választható ki.
Segítség
– A programban a Függvény  Függvény beszúrása menüpontban adjuk meg a függvény hozzárendelési szabályát és
a függvény értelmezési tartományát, ügyelve a szintaxisra (például tizedes pontot kell használnunk, a négyzetgyök függ-
vény neve sqrt(), az abszolútérték-függvény neve abs(), a hatványkitevőt az AltGr+3 billentyűkombináció lenyomását
követően lehet beírni, pl. így: x^5)! Állítsuk be a grafikon színét, vonalvastagságát!
– Jelöljük meg a vizsgálni kívánt függvényt és indítsuk el a Számítások menüpontban a Számítás-t. Ekkor megjelenik egy
segédtáblázat (jellemzően a képernyő bal alsó részén).
– A segédtáblázatban az Illesztés legördülő menüjében kiválaszthatjuk, hogy milyen vizsgálatot szeretnénk. Például
a zérushely kereséséhez az „x tengelyhez” sort kell választani. Ezután a kiválasztott függvény grafikonján egérrel kat-
tintva a zérushely közelében, a program azonnal kiírja a segédtáblázatban a zérushelyet (és a „zérushelyhez” tartozó
helyettesítési értéket, továbbá az adott helyen az első és második derivált értékét is, ha ezek léteznek).
196 S Z Á M Í T Ó G É P E S M E G O L D Á S O K , S E G É D P RO G R A M O K H A S Z N Á L ATA
4. Egyenlet, egyenletrendszer és egyenlőtlenség (grafikus) megoldására akár a Graph, akár a GeoGebra program is
használható.
Segítség
Egyismeretlenes egyenlet, egyenlőtlenség megoldása:
– Ábrázoljuk a kiválasztott program segítségével az egyenlet bal, illetve jobb oldalán álló kifejezéssel definiált függvé-
nyeket (a megfelelő értelmezési tartományon).
– Ha az egyenlet egyik oldalán a 0 áll, akkor olvassuk le az ábrázolt függvény zérushelyét; ha nem, akkor az ábrázolt két
függvény metszéspontjának (metszéspontjainak) első koordinátája adja az egyenlet megoldását.
– Az egyenlet megoldásának ismeretében az egyenlőtlenség megoldása értelemszerűen adódik.
Kétismeretlenes lineáris egyenletrendszer megoldása:
– Rendezzük y-ra mindkét egyenletet.
– Ábrázoljuk a program segítségével a két egyenest.
– A két egyenes közös pontjának két koordinátája adja meg az egyenletrendszer megoldását (párhuzamos egyenesek
esetén nincs megoldás).
5. A geometriai transzformációk tulajdonságainak vizsgálata történhet GeoGebra program segítségével is.
Segítség
– Adjuk meg a transzformáció jellemző adatát (a tükrözés / forgatás középpontját, vagy a tükrözés tengelyét, vagy az
eltolás vektorát) és a transzformálni kívánt pontot (vagy akár egy egész síkidomot, esetleg egy külső forrásból importált
képet).
– A menüsor alatt található ikonok közül gördítsük le a transzformációs ikont, válasszuk ki a kívánt transzformációt,
kattintsunk rá. Ekkor az ikon ábrája a kívánt transzformációnak megfelelően megváltozhat (alaphelyzetben a tengelyes
tükrözés ikonja látható).
– Egérrel jelöljük ki a transzformálni kívánt objektumot, kattintsunk a transzformáció ikonjára, majd a transzformációt
definiáló objektumra (pontra, egyenesre vagy vektorra). Ekkor a program a kiválasztott objektumon végrehajtja a kívánt
transzformációt. (Forgatásnál előbb még kéri a forgatás irányát és szögét is.)
– Változtassuk folyamatosan a transzformációt definiáló objektumot, és figyeljük meg, hogyan változik meg az eredeti
és a transzformált objektum kölcsönös helyzete.
– Maradjon változatlanul a transzformációt definiáló objektum, és változtassuk folyamatosan a transzformálni kívánt
objektumot. Figyeljük meg, hogyan változik a képalakzat.
6. Pontdiagram (vonaldiagram) készíthető Graph programmal is.
Segítség
– Válasszuk a Függvény  Pontsor beszúrása menüpontot.
– A felugró ablak táblázatának „x” jelű oszlopába gépeljük be az x tengelyen ábrázolni kívánt értékeket, az „y” jelű osz-
lopába pedig a hozzájuk tartozó értékeket.
– Válasszuk ki a vizuális megjelenés paramétereit.
– Ha kívánjuk, akkor vonaldiagramként is megjeleníthetjük a táblázat adatait, ehhez az Interpoláción belül válasszuk
a Lineáris opciót, és adjuk meg a pontokat összekötő vonal stílusát is (folytonos vonal, szaggatott stb.)
S Z Á M Í T Ó G É P E S M E G O L D Á S O K , S E G É D P RO G R A M O K H A S Z N Á L ATA 1 97
PISA-FELADATOK
A PISA egy nemzetközi program rövidítése: Programme for International Student Assessment, azaz „a nem-
zetközi tanulói teljesítménymérés programja”. A kilencvenes évek végén hívta életre a legfejlettebb államokat
tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amelynek Magyarország 1996 óta tag-
ja. PISA-felmérést először 2000-ben végeztek. A felmérés célja elsősorban a mindennapi életben használható
tudás vizsgálata, emiatt is fontos az ország gazdasági megítélésének szempontjából. A mérést háromévenként ismétlik a ma-
tematika, a szövegértés és a természettudomány területén. 2012-ben 65 ország 500 ezer 15 éves tanulója írta meg.
Az alábbi feladatok 2003-as feladatsorban szerepeltek. (Kiegészítettük néhány kérdéssel, ezt *-gal jelöltük.)
1. Csevegés az interneten
Mark (Sydney-ből, Ausztráliából) és Hans (Berlinből,

Németországból) gyakran kapcsolatba lépnek egymással
internetes csevegővonalon. Ahhoz, hogy csevegni tudja-
nak, egy időben kell fenn lenniük az interneten.
Mark ahhoz, hogy megfelelő időpontot találjon a cseve-
gésre, megnézett egy időzónákat mutató ábrát, és a követ-
kezőket találta: Greenwich Berlin Sydney
0.00 1.00 (éjjel) 10.00 (délelőtt)
1. kérdés: Amikor Sydney-ben délután 7.00 óra van, hány óra van Berlinben?
2. kérdés: Mark és Hans nem tud csevegni saját helyi idejük szerint délelőtt 9.00 és délután 4.30 között, mivel iskolába
kell menniük. Saját helyi idejük szerint este 11.00-től reggel 7.00-ig sem tudnak csevegni, mert alszanak.
Mi lenne a megfelelő időpont Marknak Sydney-ben és Hansnak Berlinben a csevegésre?
2. Színes cukorkák
Robinak édesanyja megengedi, hogy vegyen egy cukorkát egy zacskóból.

8
Robi nem látja a cukorkákat. A következő grafikon a zacskóban lévő külön-
6
böző színű cukorkák számát ábrázolja.
4
2
0
Piros
Rózsaszín
Zöld
Narancssárga
Sárga
Lila
Barna
Kék
1. kérdés: Mekkora a valószínűsége annak, hogy Robi egy A 10%

piros cukorkát fog kivenni?
B 20%
C 25%
D 50%
2*. kérdés: Mekkora a valószínűsége annak, hogy Robi pi-

A 10%
ros vagy narancssárga, vagy rózsaszín cukorkát
vesz ki a dobozból? B 20%
C 25%
D 50%
198 P I S A - F E L A DAT O K
3. Tavaszi vásár
A tavaszi vásáron az egyik bódéban a játékot egy szerencsekerék megforgatásával

1 4
kell kezdeni. Ha a szerencsekerék páros számon áll meg, a játékos kihúzhat egy
2 10
üveggolyót egy zacskóból. A szerencsekerék és a zacskóban lévő üveggolyók az
alábbi képen láthatók. 6 8
Nyereményt akkor kap valaki, ha fekete üveggolyót húz. Zsuzsi egyszer játszik.
1*. kérdés: Mekkora a valószínűsége, hogy a szerencsekerék páros számon áll meg?
A) Lehetetlen.
B) Nem nagyon valószínű.
C) 50% a valószínűsége.
D) Nagyon valószínű.
E) Biztos.
2*. kérdés: Ha a szerencsekereket nem kellene megforgatni húzás előtt, akkor mekkora valószínűséggel nyerne Zsuzsi?
A) Lehetetlen.
E) Biztos.
3. kérdés: Ha Zsuzsi megforgatja a szerencsekereket, akkor mekkora a valószínűsége annak, hogy nyerni fog?
A) Lehetetlen.
E) Biztos.
4. Lépcsőminta
1. kérdés: Ákos lépcsőmintát készít négyzetek felhasználásával. A következő lépéseket hajtja végre.
Amint látható, egy négyzetet használt az 1. lépésben, három négyzetet a 2. lépésben, és hat négyzetet a 3.
lépésben.
1. lépés 2. lépés 3. lépés
Hány négyzetet kell felhasználnia a negyedik lépésben?
2*. kérdés: Ákos kockákból is szeretne lépcsőmintát készíteni. Most a következő módon építkezik.
1. minta 2. minta 3. minta
Hány kocka szükséges a 4. mintához?
P I S A - F E L A DAT O K 199
TARTALOM
A tankönyv témakörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 69 Grafikus megoldások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

70 Egyenlőtlenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
ADATOK ÉS FÜGGVÉNYEK 71 Kisebb, nagyobb, egyenlő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
40 Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 72 Algebrai módszerek egyenletrendszerek
41 Diagramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 megoldására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
42 Számsokaságok statisztikai jellemzői . . . . . . . . . 12 73 Egyenletrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
43 Osztályba sorolás, átlagok átlaga . . . . . . . . . . . . 16 74 Régi idők matekja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
44 Változások ábrázolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 75 Abszolút értékes egyenletek II. . . . . . . . . . . . . . . . 124
R Grafikonok a mindennapokban . . . . . . . . . . . . . . 24 76 Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
45 A függvények fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 77 Gyakorlás, tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
46 Készítsünk grafikont! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Témazáró feladatgyűjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . 130
47 Az egyenes arányosság és a fordított arányosság
függvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 EGYBEVÁGÓSÁG ÉS SÍKIDOMOK
48 Egyenesek meredeksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 78 Egybevágósági transzformációk a síkon . . . . . . . 134
49 Lineáris függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 79 Vektorok és az eltolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
50 Abszolútérték-függvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 80 Tengelyes tükrözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
51 Függvények jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 R Egybevágósági transzformációk
52 Másodfokú függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 a gyakorlatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
53 Szélsőértékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 81 Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
54 Négyzetgyökfüggvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 R Szimmetriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
55 A másodfokú függvény szélsőértéke . . . . . . . . . . 64 82 Általános és szimmetrikus háromszögek . . . . . . 154
56 Gyakorlati feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 83 Szimmetrikus négyszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
57 Abszolút értékes egyenletek I. . . . . . . . . . . . . . . . 70 84 Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
58 Gyakorlás; tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 85 Háromszögek nevezetes vonalai és pontjai I. . . . 164
Témazáró feladatgyűjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . 76 86 Háromszögek nevezetes vonalai és pontjai II. . . 168
87 Thalész tétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
EGYENLETEK ÉS EGYENLETRENDSZEREK 88 A Thalész-tétel alkalmazásai . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
59 A betűk szerepe a számolásban . . . . . . . . . . . . . . 78 89 Sokszögek és körök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
60 Számolás az algebrában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 90 Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182
61 Nevezetes szorzatok I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 R Érdekes feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
62 Nevezetes szorzatok II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 91 Gyakorlás, tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186
63 Szorzattá alakítás I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Témazáró feladatgyűjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . 188
64 Szorzattá alakítás II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 R Játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190
65 Egyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
66 Alaphalmaz, értelmezési tartomány, A feladatok végeredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192
megoldáshalmaz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 Számítógépes megoldások, segédprogramok
67 Problémamegoldás egyenletekkel . . . . . . . . . . . . 98 használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196
68 Egyenletek megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 PISA feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198
200 TA R TA L O M
Jó tanácsok
Legalább
egyszer
próbáld ki,
a tanuláshoz megéri!
t ²SUTENFHBQSPCMÏNÈU
t ,ÏT[ÓUTUFSWFUBQSPCMÏNBNFHPMEÈTÈSB
t )BKUTEWÏHSFBUFSWFEFU
t &MMFOʩSJ[EB[FSFENÏOZUÏTHPOEPMEÈU IPHZBOMFIFUOFKBWÓUBOJSBKUB
.JOEJHBDÏMPEOBL
NFHGFMFMʩNØEPO
HPOEPMLPEK Pólya György: A gondolkodás iskolája
t Olvasd el figyelmesen a tartalomjegyzéket! Milyen logikai rendezőelvet fedezel fel benne?

t Keress a tankönyvben minél több segítséget ahhoz, hogy egy-egy témakör vagy lecke )BT[OÈMELJ
tartalmát gyorsan átlásd! (Például névmutató, kislexikon, kronológia.) BUBOLÚOZWÈMUBM
t Nézd át figyelmesen a tankönyv leckéit, hogy megértsd belső szerkezetüket! LÓOÈMUTFHÓUTÏHFLFU
t "[POPTÓUTEB[PLBUBSÏT[FLFUBMFDLÏCFO BNFMZFLOFLBNFHÏSUÏTFOFIÏ[TÏHFUPLP[BT[ÈNPESB
t &MMFOʩSJ[E IPHZWBOFPMZBOT[Ø BNFMZOFLBKFMFOUÏTFOFNWJMÈHPTBT[ÈNPESB)BWBOJMZFO
keresd meg a szó jelentésének magyarázatát a tankönyvben vagy egy lexikonban!
t 'PHBMNB[ENFHLÏSEÏTFLGPSNÈKÈCBOJT NJB[ BNJUOFNÏSUFT[
t 0MWBTEFMÞKSBBMFDLÏU OÏ[ENFHĕHZFMNFTFOB[ÈCSÈLBUÞHZ IPHZBQSPCMÏNÈUPLP[ØLÏSEÏTFLSF
keresd a választ!
t ,FSFTTFHZNÈTJLLÚOZWFU QMMFYJLPO FODJLMPQÏEJB
WBHZB[JOUFSOFUFOLVMDTT[BWBTLFSFTÏTTFM
/FBEEGFM IBWBMBNJ QSØCÈMKUBMÈMOJFHZPMZBOUÏNÈKÞPMEBMU BNJSʩMUBOVMT[
OFIF[FOÏSUIFUʩ t )BÓHZTFNTJLFSàM LÏSKCÈUSBOTFHÓUTÏHFUFHZUÈSTBEUØM BUFTUWÏSFEUʩMWBHZBUBOÈSPEUØM
t "MBLÓUTEÈUB[BMDÓNFLFULÏSEÏTFLLÏ
t )BWBMBNJÏSEFLFTÏTIBT[OPTHPOEPMBUKVUB[FT[FECF SÚHUÚOÓSEMF
t "MFDLFFMPMWBTÈTBVUÈOWFEET[ÈNCB NJWPMUB[ BNJUNÈSLPSÈCCBOJTUVEUÈM
t 7ÈMBT[ELJ NJWPMUBMFHÏSEFLFTFCCÞKEPOTÈH'PHBMNB[ENFH NJÏSUUBSUPEF[UÏSEFLFTOFL
t (POEPMEWÏHJH NJWPMUB[ BNJULPSÈCCBONÈTLÏQQFOUVEUÈMWBHZHPOEPMUÈM
t 'PHBMNB[[NFHPMZBOLÏSEÏTFLFU BNFMZFLBMFDLFPMWBTÈTBLÚ[CFOKVUPUUBLB[FT[FECF EFBNF- (POEPMLPEKBSSØM
MZFLSFBMFDLFÓSØKBOFNUÏSULJ&[FLFUBLÏSEÏTFLFUJTÏSEFNFTFNMÏLF[UFUʩLÏOUMFÓSOJ BNJUUBOVMT[
t Olvasás közben készíts magadnak jegyzetet!

t "MFHGPOUPTBCCSÏT[MFUFLSʩMÏTÚTT[FGàHHÏTFLSʩMLÏT[ÓUTNBHBEOBLTBKÈUWÈ[MBUPU
)BWBMBNJU t Készíts kérdéskártyákat azokról az információkról és kérdésekről, amiket a legfontosabbnak tartasz
T[FSFUOÏMQPOUPTBO megjegyezni a leckéből!&[FLTFHÓUTÏHÏWFMUFT[UFMEBUVEÈTPE ÏTNFNPSJ[ÈMEB[JTNFSFUFLFU
NFHKFHZF[OJ GPHMBMLP[[ t Próbálj emlékezetből egy összefüggésvázlatot készíteni, és annak segítségével elmagyarázni va-
WFMFLàMÚOJT lakinek azt, amiről tanultál!
t Mik voltak a legérdekesebb dolgok?

t Mi az, amit kedvem lenne ebből másnak is megmutatni, elmondani és elmagyarázni?
t Mikor és hogyan tudnám a tanultakat hasznosítani?
t .JMZFOLPSÈCCJJTNFSFUFLÏTUBQBT[UBMBUPLKVUPUUBLB[FT[FNCFLÚ[CFO
t Mennyire vannak összhangban azzal, amit eddig tudtam? )BFHZMFDLF
t .JLWPMUBLB[PLB[ÞKJTNFSFUFL BNFMZFLLFMNÈSLPSÈCCBOJTUBMÈMLP[UBN WBHZFHZUÏNBLÚS
t .JUMFOOFKØNÏHNFHUVEOJWBHZNFHUBOVMOJFUÏNÈWBMLBQDTPMBUCBO WÏHÏSFÏST[ ÏSUÏLFMK
ISBN 978-963-682-980-3
GOOGOL
A googol a 10100 szám neve, ami az 1-es számjegyből és az azt követő
száz darab 0-ból áll. A szám nevét egy kilencéves fiú, Milton Sirotta
– Edward Kasner amerikai matematikus unokaöccse – adta 1938-ban.
Kasner arra használta a számot, hogy bemutassa a különbséget a vég-
telen és egy elképzelhetetlenül nagy szám között, lévén a googol
nagyobb, mint az ismert univerzum részecskéinek száma.
A googolplex egy még nagyobb szám, amelyben
az első 1-es számjegy után googol
darab nulla áll.
A teljes tankönyv az Okosportálon is megtekinthető.
okosportál.hu
Kattanj a tudásra!

FI-503010902 1 Teljes PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

FI-503010902 1 Teljes PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Raktári szám: FI-503010902/1

A teljes tankönyv az Okosportálon is megtekinthető.

FI-503010902_1__Matek_9-2_TK__borito.indd 1 15/02/16 11:27

Eszterházy Károly Egyetem

FI_503010902-1_Matematika 9-2_TK_beliv_1-2 oldal_2018_GL.indd 1 2018.04.12. 18:29:21

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

FI_503010902-1_Matematika 9-2_TK_beliv_1-2 oldal_2018_GL.indd 2 2018.04.12. 18:29:22

– SZÖVEGES FELADATOK MEGOLDÁSA FÜGGVÉNNYEL

– OLDJUNK MEG EGYENLETEKET, EGYENLŐTLENSÉGEKET, EGYENLETRENDSZEREKET!

– HÁROMSZÖGEK NEVEZETES PONTJAI ÉS VONALAI

– DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖG A KÖRBEN (THÁLÉSZ TÉTELE)

A matematika egyik fontos feladata, hogy

Mennyire jellemző az elhaladó autósokra a 130 km sebességhatár megszegése?

Autók száma (gyakoriság) 1 3 6 8 10 21 6 3 2 1 60

Más szavakkal: a mérések között a 130 km -t meghaladó sebességek gyakorisága 11 volt.

2. Egy cipőbolt eladói egy délután statisztikát készítettek a náluk vásárolt

A relatív gyakoriság kiszámítását táblázatkezelő

1. Egy osztály tanulói egy 20 pontos röpdolgozatra a következő pontszámokat kapták:

c) Készítsd el az adatok gyakorisági és relatív gya-

Mi kerül a táblázat üres helyeire? (A füzetedben dolgozz!)

Biztonsági Üzemanyag- Külső Belső

A pontszámok jelentése a következő: 3 pont = kitűnő; 2 pont = jó; 1 pont = közepes.

Számítsd ki a „Ca” autó összpontszámát, és írd a választ a füzetedbe!

Összpontszám = ................. ∙ B + ................. ∙ Ü + ................. ∙ K + ................. ∙ F.

Egy érmét 20-szor feldobva a következő sorozatot kaptuk: c)

a) Mennyi a fejek és az írások relatív gyakorisága? 2 2 1

b) Ábrázoljuk a relatív gyakoriságokat oszlopdiagra- 3 3 1

mon és kördiagramon! 4 3 0,75

c) Minden egyes dobás után adjuk meg a fejek gya- 5 3 0,60

koriságát az addigi dobások közül, és számítsuk ki 6 4 0,67

a fejek relatív gyakoriságát is! Az eredményeket fog- 7 4 0,57

fejek relatív gyakorisága

A ábrázolás megoldható a Graph program segít-

1. Ábrázold vonaldiagramon az írások relatív gyakoriságának változását az előző példában!

3. Egy iskola menzáján 270-en ebédelnek. Ezen a héten 90-en vá-

4. Foglaljuk táblázatba az oszlopdiagramon megjelenített adato-

100 000 98 000

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 év

1. Egy osztály tanulói körében a testvérek száma a táblázat Testvérek száma 0 1 2 3

3. A kördiagram egy 5500 lakosú település lakosságának megoszlását mutatja.

a) Mi kerül a táblázat üres helyeire? A füzetedben dolgozz!

Ezen a diagramon jól megférnek egymással az adatok, csakhogy a figyelmetlen szem- 2

„Piaci részesedésünk alig töredéke „Piaci részesedésünk körülbelül

Most fogyó sorrendben írtuk fel a számokat. 6

Egy véges számsokaság legfőbb statisztikai jellemzői:

33. szám lesz középen, ez a számsokaság mediánja. Me- 20

lyik szám most a medián? 15

nak a medián előtt (32 szám). Mivel hétszer fordul elő 5

többször, a számsokaság terjedelme: 22 – 1 = 21.

Osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 4. Röviden elemezd, hogyan változik az év során a le-

2. 2000 januárjában az egyik meteorológiai megfigye-

a) Melyik napon volt a leghidegebb, illetve a leg-

Az alábbi diagramok Zedország exportjáról szolgálnak adatokkal. Zedországban zed a pénznem.

Zedország teljes évi exportja Zedország exportjának

a) Mennyi volt Zedország exportjának összértéke (millió zedben) 1998-ban?

Életkor 0–9 10–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–93

a) Hány nő és hány férfi él ebben a városban?

Életkor 4,5 14,5 24,5 34,5 44,5 54,5 64,5 81,5

Az életkorok súlyozott számtani közepe:

1. Egy gyűjtő rendezte a bélyeggyűjteményét, és köz- b) Készíts oszlopdiagramot a bélyegek értékéről!

3. Egy utánpótlás focicsapatban minden gyerek új edzőcipőt kap. A méretek:

a) Van-e értelme osztályokba sorolni a cipőket, és az osztályközepek szerint vásárolni?