10 Tankonyv 1

Alkotószerkesztő: Csatár Katalin
MATEMATIKA
a középiskolák 10. évfolyama számára
I. kötet
A kiadványt az Oktatási Hivatal határozati számon

-ig tankönyvvé nyilvánította.
Szerzők
KORNAI JÚLIA, KOVÁCS ELŐD, LÖVEY ÉVA,
PÁLOVICSNÉ TUSNÁDY KATALIN, SCHUBERT MIHÁLY
Lektorálta
SZOMJU LÁSZLÓ
Bírálta
BÁNKY JUDIT
Tudományos-szakmai szakértő
HAJBA TAMÁS
Tantárgy-pedagógiai szakértő
HERCZEGNÉ KASZÁS JUDIT
Technológiai szakértő
VARGA ISTVÁN
Illusztrálta
CYNOMYS BT., FRIED KATALIN, SZALÓKI DEZSŐ
Fotó
EUROPRESS, PROFIMEDIA – RED DOT, TUSNÁDY KATALIN,
VÁCZI KRISTÓF (FLASHBACK PHOTO KFT.), VADÁSZ SÁNDOR
Alkotószerkesztő
CSATÁR KATALIN
Szerkesztette
ACKERMANN RITA
Kapcsolódó kerettanterv
EMMI Kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)
EMMI rendelet, 3. sz. melléklet
AP–100803
ISBN 978-969-328-242-7

c Kornai Júlia, Kovács Előd, Lövey Éva, Pálovicsné Tusnády Katalin, Schubert Mihály, 2013
3., átdolgozott kiadás, 2013
A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle
formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.
9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Borítóterv
Sellyei Tamás Ottó
Nyomdai előkészítés
Könyv Művek Bt.
Terjedelem: 20 02 A/5 ív
Tömeg: 384 g
Melléklet terjedelme: 0 54 A/5 ív
Melléklet tömege: 10 g
Előszó
Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz!
(Joubert, 19. századi filozófus)
Kedves matematikát tanuló Diákok!

Könyvünk az Apáczai Kiadó által a középiskolák 9. évfolyama számára készített
matematika-tankönyv folytatásaként készült, de természetesen attól függetlenül is bár-
milyen középiskolában használható.
Szeretnénk, ha gondolkodva használnátok a könyvet, és magatok fedeznétek fel a
matematika újabb rejtelmeit a feladatok megoldásán keresztül. Sok feladatot úgy al-
kottunk meg, hogy társaitokkal együtt, csoport- vagy pármunkában, egymást kölcsö-
nösen segítve, egymás gondolataira figyelve dolgozhassátok fel azokat.
A könyvsorozat egységes jelölésrendszert alkalmaz a könnyebb eligazodás érdeké-
ben:
TUDNI KELL! Itt foglaltuk össze azokat az ismereteket, amelyeket a továbbhaladás
érdekében feltétlenül tudnotok kell.
Matematikatörténeti ismereteket is írtunk Nektek, de javasoljuk, hogy az interneten
Ti is próbáljatok utánanézni hasonló érdekességeknek.
Bizonyos anyagrészeket ilyen formában szedtünk, ezek az úgynevezett kitekintő
tananyagok, amelyeket azoknak szántunk, akik e tárgyból emelt szintű érettségi
vizsgára készülnek, vagy terveik szerint a középiskola befejezése után is foglal-
koznak majd matematikával.
Minden tananyagot egy-egy feladatsor követ az alábbi piktogramokkal jelölve:

1. Az új ismeretek elsajátítását, megértését igénylő alapfeladat. Ezt meg kell
tudnotok oldani ahhoz, hogy továbbhaladhassatok.
2. Az új ismeret alkalmazását, tudásotok rögzítését, elmélyítését segítő feladat.
3. Gondolkodást igénylő, időigényesebb feladat a gyorsabban haladóknak.
440. Fejtörők, versenyfeladatok azoknak, akik további érdekes feladatokat sze-

retnének megoldani.
A fenti kategóriákon belül, ha egy-egy részfeladat további gondolkodást igénylő, idő-

igényes, akkor így jelöljük: a)
Felhívjuk a figyelmeteket arra, hogy a „pótold” típusú feladatoknál mindig a füzete-
tekbe dolgozzatok!
3
Internettel támogatott feladatok
Így jelöltük azokat a feladatokat, amelyeket elkészíthettek, kivághattok, modellezhet-
tek.
A tankönyvben szereplő, megoldott bevezető példák segítséget nyújtanak a tananyag
megértéséhez, és a tankönyvi feladatok megoldásához is ötleteket adnak.
A tankönyvet záró feladatgyűjteményben bőségesen találtok további feladatokat a
gyakorláshoz.
A matematika iránt fogékonyabb, nyitottabb tanulóknak javasoljuk, hogy a tanköny-
vön kívül minél több, érdeklődésüknek megfelelő matematikakönyvet forgassanak
még. Figyelmetekbe ajánljuk a havonta megjelenő Középiskolai Matematikai és Fi-
zikai Lapokat, valamint a matematikával foglalkozó különböző internetes oldalakat.
Eredményes tanulást kívánunk: a Szerzők és a Kiadó.
4
Logika
Logika
Ismétlés
Mindennapi életünkben gyakran erősen befolyásolnak bennünket érzelmeink, de álta-
lában törekszünk arra, hogy ésszerű döntéseket hozzunk. A logikus gondolkodás kia-
lakításában segít minket a matematika egy speciális területe, a logika. Kilencedik
évfolyamon már találkoztunk ezzel a témával. Beszéltünk az állításról, a tagadás-
ról (vagy negációról), a konjunkcióról (amikor két állítást „és” kapcsol össze) és a
diszjunkcióról (amikor két állítás között „vagy” szerepel). Szó volt a De Morgan-
azonosságokról, a „minden” és a „létezik” szavak használatáról. Most egy-egy példán
keresztül felelevenítjük korábbi ismereteinket.
1. példa
Az alábbiak közül melyik állítás, és mi a logikai értéke?
Melyik nem állítás?
A: „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” (Bohumil Hrabal)
B: Az Utas és holdvilág című regényt Szerb Antal írta.
C: A jamaicai bobcsapat dobogós lett a torinói téli olimpián.
D: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
Megoldás
Egy mondatot logikai értelemben állításnak (vagy kijelentésnek) hívunk, ha egyértel-
műen eldönthető róla, hogy igaz-e vagy hamis.
Az „Unatkozik?” egy kérdő mondat, így igaz vagy hamis volta szóba sem kerülhet.
A „Vásároljon mosómedvét!” felszólítás igazság voltát sem tudjuk eldönteni. Ezért
ezek nem állítások.
A „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” esetén nem dönthető el egyértelműen,
hogy igaz-e vagy hamis, így ez sem állítás. A másik két mondat azonban állítás: a B
igaz, a C hamis.
2. példa
Igazak-e a következő állítások?
A: A 27 prímszám, és a Tádzs Mahal Indiában található.
B: Vivaldi pap volt, és barokk zeneszerző.
C: Leonardo osztrák volt, és Klimt olasz.
D: A 27 prímszám, vagy a Tádzs Mahal Indiában található.
E: Vivaldi pap volt, vagy zeneszerző.
F: Leonardo osztrák volt, vagy Klimt olasz.
5
Logika
Megoldás
Egy konjunkció pontosan akkor igaz, ha mindkét kijelentés logikai értéke igaz. Mivel
az A állítás esetén az első tagmondat hamis, ezért a konjunkció is hamis, hiába igaz
az, hogy a Tádzs Mahal Indiában található.
Egy diszjunkció pontosan akkor igaz, ha legalább az egyik tagmondat igaz. Mivel a
D állítás második tagmondata igaz, ezért a diszjunkció is igaz.
Tehát igaz: B, D, E állítás, hamis: A, C, F.
3. példa
Tagadjuk az alábbi mondatokat!
A: A Rózsaszín Párduc szereti a mézet vagy az epret.
B: Micimackó a vendégségben sokat evett, és távozáskor beszorult.
Megoldás
A De Morgan-azonosságokat használjuk:
¬A = A Rózsaszín Párduc nem szereti a mézet és nem szereti az epret.
¬B = Micimackó a vendégségben nem evett sokat, vagy távozáskor nem szorult be.
4. példa
Tagadjuk az alábbi mondatokat!
A: Minden tuareg Afrikában él.
B: Van olyan tibeti, aki nem szereti a jakvajat.
Megoldás
A fenti állítások többféleképpen is tagadhatók:
¬A = Nem minden tuareg él Afrikában. Vagy:
¬A = Van olyan tuareg, aki nem Afrikában él.
¬B = Nincs olyan tibeti, aki nem szereti a jakvajat. Vagy:
¬B = Minden tibeti szereti a jakvajat.
5. példa
Erről a táblázatról különböző állításokat írtunk. Döntsük el, hogy 1 2 3 4 2
melyik igaz, melyik hamis! Adjuk meg a hamis állítások tagadá- 1 1 1 1 1
sát is! 2 3 4 3 3
A: Van olyan sor, amelyben az 1, 2, 3, 4 mindegyike szerepel. 3 3 3 2 2
B: Van olyan oszlop, amelyben az 1, 2, 3, 4 mindegyike szerepel. 4 4 2 1 4
C: Van olyan sor vagy oszlop, amelyben az 1, 2, 3, 4 mindegyike szerepel.
D: Van olyan sor és oszlop, amelyben az 1, 2, 3, 4 mindegyike szerepel.
6
Logika
E: Minden sorban szerepel az 1, 2, 3, 4 mindegyike.

F: Minden oszlopban szerepel az 1, 2, 3, 4 mindegyike.
G: Minden sorban és minden oszlopban szerepel az 1, 2, 3, 4 mindegyike.
H: Minden sorban vagy minden oszlopban szerepel az 1, 2, 3, 4 mindegyike.
Megoldás
Igaz állítások: A, B, C, D, F, H, hamis állítások: E, G.
Tagadásuk:
¬E = Van olyan sor, ahol az 1, 2, 3, 4 közül legalább az egyik hiányzik.
¬G = Van olyan sor vagy oszlop, ahol az 1, 2, 3, 4 közül legalább az egyik hiányzik.
6. példa
Egy 3 × 3-as táblázat minden mezejét színezzük ki három színnel úgy, hogy az
alábbi állítások mindegyike hamis legyen!
A: Van olyan sor, ahol legfeljebb 2 szín van.
B: Minden oszlopot legalább két színnel színeztünk ki.
a) Adjunk meg egy konkrét kiszínezést, ha a színek: !
b) Összesen hány lehetőség van?
Megoldás
¬A = Nincs olyan sor, ahol legfeljebb 2 szín van. Vagy:
¬A = Minden sorban minden szín megtalálható.
¬B = Nem igaz az, hogy minden oszlopot legalább két színnel színeztünk ki.
Vagy:
¬B = Van olyan oszlop, amelyet egy színnel színeztünk ki.
a) Egy lehetséges kiszínezés:
b) Egy vagy három egyszínű oszlop lehet. (Gondoljuk át, hogy kettő miért nem!)
3! = 6 olyan lehetőség van, ahol mindhárom oszlop egyszínű.
Ha egy egyszínű oszlop van, ez lehet az 1., 2. és a 3. oszlop. Ez az oszlop
színű lehet.
Végül a fennmaradó mezőket hatféleképpen tölthetjük ki, ugyanis 2 · 2 · 2 = 8
eset közül választhatnánk, de két esetben mindhárom oszlop egyszínű lenne.
Vagyis 3 · 3 · 6 = 54 olyan eset megfelelő, amikor egy oszlop egyszínű.
Így összesen 6 + 54 = 60 lehetőség van.
7
Logika
7. példa
Egy 5 × 5-ös táblázat minden mezejét kiszíneztük a következő négy szín valamelyi-
kével:
Döntsük el az alábbi állításokról, hogy melyik igaz, melyik hamis!
A: Az első sorban van olyan szín, amely legalább kétszer szerepel.
B: Minden sorban van olyan szín, amely legalább kétszer szerepel.
C: Minden sorban és minden oszlopban van olyan szín, amely leg-
alább kétszer szerepel.
D: Van olyan szín, amely minden sorban legalább kétszer szerepel.
Megoldás
Az A állítás igaz, hiszen a kétszer szerepel.
Bármely sort nézzük is, találunk olyan színt, amely (legalább) kétszer szerepel, ezért
a B állítás is igaz.
Bármely oszlopot választjuk is ki, van olyan szín, amely (legalább) két mezőben
szerepel. A B állítás is igaz volt. Így a C is.
A D állítás hamis, a tagadása: „Nincs olyan szín, amely minden sorban legalább
kétszer szerepel”. Az első sor alapján csak a jöhetne szóba, de a második sorban
ilyen szín nem szerepel.
Feladatok
1. Az alábbi mondatok közül melyik
állítás, és mi a logikai értéke?
Melyik nem állítás? (Ahol szüksé-
ges, használd az internetet!)
A: A budapesti földalattit a mil-
lenniumra építették, és az első
volt a kontinensen.
B: „A dolgok nem kívül kezdőd-
nek, hanem belül, és nem alul,
hanem felül, és nem a látható-
ban, hanem a láthatatlanban.”
(Hamvas Béla) Földalatti villamosvasút,
C: Bay Zoltán 1946-ban olyan Ferenc József-díszkocsi
radarjeleket fogott, amelyeket ő bocsátott ki, és a Holdról verődtek vissza.
2. Tagadd az alábbi kijelentéseket!
A: Joe Cocker és a Dire Straits is fellépett a koncerten.
B: Sem Joe Cocker, sem a Dire Straits nem szerepelt a koncerten.
8
Logika
3. Albrecht Dürer Melankólia című réz- 16 3 2 13

metszetéről származik ez a bűvös négy- 5 10 11 8
zet. Ezen az alkotás évét is elrejtette a 9 6 7 12
mester: 1514.
4 15 14 1
Döntsd el az alábbi állításokról, hogy
melyik igaz, melyik hamis!
A: Van olyan sor, ahol az összeg 34.
B: Van legalább 2 olyan oszlop, ahol
az összeg 34.
C: Minden sorban és oszlopban 34 az
összeg.
D: Nincs olyan oszlop, ahol az összeg
nem 34.
Ha van kedved, kereshetsz még olyan
„alakzatokat”, amelyek mentén 34 az
összeg, például:
4. Tagadd az alábbi mondatokat!

A: A világbajnokság minden mérkőzését élőben közvetíti a tévé.
B: Van olyan játékos a mezőnyben, aki legalább három világbajnokságon
szerepelt már.
5. Egy 3 × 3-as táblázat minden mezejét színezd ki három (P, K, Z) színnel úgy,
hogy az alábbi állítások mindegyike igaz legyen!
Adj meg egy konkrét kiszínezést! Összesen hány lehetőség van?
A: Van 2 olyan oszlop, ahol nem szerepel P.
B: Van olyan oszlop, ahol csak K szerepel.
C: Minden sorban mindegyik szín szerepel.
6. Egy 3 × 3-as táblázat minden mezejét színezd ki három (P, K, Z) színnel úgy,
hogy az alábbi állítások mindegyike igaz legyen!
Adj meg egy konkrét kiszínezést!
A: Minden sorban szerepel P.
B: Van 2 olyan oszlop, ahol nem szerepel P.
C: Van olyan oszlop, ahol csak K szerepel.
D: Van olyan oszlop, ahol mindegyik szín szerepel.
9
Logika
A skatulyaelv
1. példa
Péter egy 5 × 5-ös táblázat minden mezejét kiszínezte e négy szín valamelyikével:
A táblázatot viszont nem mutatja meg nekünk.
Döntsük el az alábbi állításokról, hogy melyek igazak!
A: Az első sorban van olyan szín, amely legalább kétszer szerepel.
B: Minden sorban van olyan szín, amely legalább kétszer szerepel.
C: Minden sorban és minden oszlopban van olyan szín, amely legalább kétszer sze-
repel.
D: Van olyan szín, amely minden sorban legalább kétszer szerepel.
E: Nincs olyan szín, amely minden sorban legalább kétszer szerepel.
Megoldás
Az A állítás igaz, hiszen öt mező van, de csak négy szín.
A B állítás is egészen biztosan igaz, hiszen minden sorról külön-külön elmondhatjuk
azt, amit az imént az első sorról megállapítottunk.
Bármelyik oszlopra igaz, hogy van olyan szín, amely legalább kétszer szerepel benne.
A sorokra vonatkozóan ezt az előbb már megállapítottuk. Ezért a C állítás is igaz.
A D állítás nem igaz. Elég egyetlen olyan színezést megadni, ami-
kor nem teljesül az állítás. Itt láthatunk egy ilyet:
Az E állítás sem igaz.
Ennél a színezésnél például hamis:
2. példa
Marci egy 5 × 5-ös táblázat minden mezejébe
beírta az 1, 2, 3, 4 számok valamelyikét, de nem
mutatja meg nekünk. Játékot ajánl. Az alábbi
5 kijelentés közül bármelyiket kiválaszthatjuk.
1000 zsetont kell fizetnünk minden kiválasztott
mondatért. Arra kell válaszolnunk, hogy a kije-
lentés igaz-e vagy sem. A helyes válaszért 1050
zsetont kapunk, a rosszért semmit.
Melyik mondattal próbálkozzunk?
A: Az első sorban van olyan szám, amely legalább kétszer szerepel.
B: Minden sorban van olyan szám, amely legalább kétszer szerepel.
C: Minden sorban és minden oszlopban van olyan szám, amely legalább kétszer sze-
repel.
10
Logika
D: Van olyan szám, amely minden sorban legalább kétszer szerepel.

E: Nincs olyan szám, amely minden sorban legalább kétszer szerepel.
Megoldás
A feladat az előzővel majdnem megegyező, tulajdonképpen ugyanaz, csak a színeket
cseréltük ki számokra. Az A, B , C mondatról tudjuk, hogy igaz, ezért ezeket érdemes
kiválasztani. A másik kettőről nem tudjuk, hogy igazak-e vagy sem, attól függ, hogy
milyen táblázatot rajzolt Marci.
Megjegyzés: Mindez nem jelenti azt, hogy biztosan „kihagyjuk” a fogadást a D és az
E mondatra. A totó vagy a lottó esetén sem mehetünk biztosra, és az életünk legtöbb
területe is ilyen. Sokszor épp ez ad különös varázst a dolgoknak. Körülvesz ben-
nünket a bizonytalanság, amelyet tekinthetünk fenyegetésnek, de esélynek is. Csakis
rajtunk múlik, hogyan tekintünk rá. A következő példánál viszont erősen el kell gon-
dolkodnunk azon, hogy 50 zsetonért érdemes-e kockáztatnunk 1000-et.
3. példa
Rita új tanuló az osztályban, amely vele
együtt 30 fős lett. Marci már az első nap
első órájában „fogadást” ajánl neki, az
alábbi feltételekkel: Rita bármelyik kérdést
választhatja, minden kiválasztott kérdésért
1000 forintot kell fizetnie, a jó válaszért
1050 forintot kap. Rossz válasz esetén sem-
mit.
Melyiket érdemes Ritának választania, ha épp 1000 Ft-ja van, de ebből az osztály-
pénzt kell befizetnie, vagyis nem kockáztathat? A mondatok Rita új osztálytársaira
vonatkoznak, akiket még nem ismer.
A: Van olyan hónap, amikor legalább két tanuló ünnepli a születésnapját.
B: Minden hónapban legalább két tanuló ünnepli a születésnapját.
C: Áprilisban senkinek nincs születésnapja.
D: Van olyan hónap, amikor senkinek nincs születésnapja.
E: Nincs olyan hónap, amikor senkinek nincs születésnapja.
Megoldás
Nézzük az osztálynévsort! Az első 12 tanuló között vagy van legalább 2 olyan, aki
ugyanabban a hónapban született (ekkor „készen vagyunk”), vagy mindenki más-más
hónapban született. Az utóbbi esetben a 13. tanuló valakivel egy hónapban született.
Ezért az A állítás igaz, érdemes „fogadni” rá, bár igazából ez nem is fogadás.
A B állítás lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Például lehet, hogy novemberben nem
született senki sem. Rita kockázatot vállal, ha 50 Ft reményében 1000 Ft-ot kifizet.
C , D és E lehet, hogy bekövetkezik, lehet, hogy nem.
11
Logika
Megjegyzés: Az utolsó két mondat egymás tagadása. Bármilyenek is a születési idő-

pontok, a két kijelentés közül az egyik igaz, a másik hamis. Csakhogy nem tudjuk,
melyik igaz, és melyik hamis.
4. példa
Egy cég mobiltelefonokat adott 15 alkalmazottjának
azzal a korlátozással, hogy csak egymást hívhatják.
a) Egy lista tartalmazza a híváskezdeményezéseket.
Eszerint pénteken összesen 91 hívást kezdeményez-
tek. Bizonyítsuk be, hogy volt olyan alkalmazott, aki
legalább 7 hívást kezdeményezett!
b) A kimutatás szerint kedden 31 beszélgetés történt.
Bizonyítsuk be, hogy volt olyan telefon, amelyről leg-
alább 5 beszélgetést folytattak le!
Megoldás
a) Ha minden ember legfeljebb 6 hívást kezdeményezett volna, összesen legfeljebb
15 · 6 = 90 hívásindítás történt volna. Mivel 91 hívást indítottak, volt legalább egy
ember, aki legalább 7 hívást kezdeményezett. (91 dolgot helyezünk el 15 skatulyába.)
b) Ha mindegyik telefonról legfeljebb négy beszélgetésre került volna sor, akkor leg-
15 · 4
feljebb = 30 hívás történt volna. De 31 beszélgetésre került sor. Azaz van
2
olyan telefon, ahonnan legalább 5 beszélgetés történt.
Mi volt a közös a fenti példákban? Ha a szobánkban rendet kellene rakni, és bizonyos
dolgokat a fiókokba eltenni, de kevesebb fiók van, mint ahány elpakolandó tárgy,
akkor biztosak lehetünk abban, hogy valamelyik fiókba (vagy más szóval skatulyába)
legalább két dolgot kell elhelyezni. A példákból levonhatunk egy következtetést:
Ha legalább n + 1 tárgyat kell n skatulyába elhelyezni, akkor biztosan lesz olyan

skatulya, ahová legalább két tárgyat helyezünk.
Ezt a megállapítást skatulyaelvnek nevezzük.
5. példa
Marci még két „fogadást” ajánl Ritának.
A: Van olyan hónap, amikor legalább három születésnapot ünneplünk az osztályban.
B: Van olyan hónap, amikor legalább négy születésnapot ünneplünk az osztályban.
Melyik esetben mehet Rita biztosra?
12
Logika
Megoldás
Ha az első 24 tanulót nézzük (mondjuk a névsor alapján), akkor vagy lesz 3 tanuló,
aki ugyanabban a hónapban született, vagy mind a 12 hónapban 2-2 tanuló tartja a
születésnapját. Az utóbbi esetben a 25. tanuló két másikkal egy hónapban született.
Tehát az A állítás mindenképpen igaz.
A B állítás nem biztos, hogy igaz. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy az első három
tanuló januárban született, a második három februárban, és így tovább, az utolsó
három októberben. Ekkor nem lesz olyan hónap, ahol négy tanuló ünnepli a szü-
letésnapját.
Megjegyzések:
1. Ha a 30 fős osztályból öten más iskolába mennek tanulni, még akkor is igaz marad
az A állítás a megmaradt tanulókra. 24 tanuló esetén viszont már nem biztos, hogy
igaz. (De természetesen az sem biztos, hogy hamis.)
2. Ha az osztályhoz csatlakozik 6 diák, akkor a B állítás még lehet igaz vagy hamis
is. De ha 7 tanuló jön, akkor már igaz lesz.
Ha legalább k · n + 1 tárgyat kell n skatulyába elhelyezni, akkor biztosan lesz

olyan skatulya, ahová legalább k + 1 tárgyat helyezünk.
Megjegyzések:
1. Ha nem akarunk biztosra menni, választhatjuk a B állítást is, mert érezzük, hogy
azért arra is érdemes fogadni. De ezt pontosan megindokolni túl nehéz feladat. Annál
is inkább, mert tisztázni kellene, hogy mit jelent az „érdemes” szó.
2. Az életben szinte soha nem mehetünk biztosra. Nagyon gyakran esélyeket kell
mérlegelnünk, kockázatot kell vállalnunk. Ha egy esemény kimenetele bizonytalan,
még nem biztos, hogy nem érdemes fogadni rá. Ha 10 Ft-ért köthetünk fogadást, és
dobókockával dobva 100 Ft-ot nyerünk 6-os esetén, nyilván vállaljuk a játékot. 70 Ft
esetén is. Ha szeretünk játszani, akkor 60 Ft, sőt talán 50 Ft esetén is. De erről majd
akkor beszélünk többet, amikor a valószínűség-számításról lesz szó.
6. példa
a) Milyen maradékot kaphatunk, ha egy természetes számot maradékosan elosztunk
7-tel?
b) Bizonyítsuk be, hogy bármely 8 természetes szám között van két olyan, amelyek
különbsége osztható 7-tel!
c) Milyen maradékot kaphatunk, ha egy természetes számot maradékosan elosztunk
a k természetes számmal?
d) Bizonyítsuk be, hogy bármely k + 1 darab természetes szám között van két olyan,
amelyek különbsége osztható k -val!
13
Logika
Megoldás
a) A maradék 0, 1, 2, 3, 4, 5 vagy 6 lehet, ha egy természetes számot 7-tel osztunk.
Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a szám 7m , 7m + 1, 7m + 2, 7m + 3, 7m + 4,
7m + 5, 7m + 6 alakú lehet, ahol m természetes számot jelöl.
b) A skatulyák „címkéi” legyenek 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, vagyis épp a maradékok. Ha
nyolc számot helyezünk el 7 skatulyában, akkor valamelyikbe biztosan jut (legalább)
kettő. Ezeket kivonva egymásból a maradékok különbsége 0 lesz, azaz 7-tel osztható
számot kapunk.
c) A maradék 0, 1, 2, 3, : : : , k − 1 lehet (vagyis k -féle).
d) Lesz két olyan szám, amelynek megegyező a maradéka, ha k -val osztjuk, hiszen
k -féle maradék (skatulya) van, és k + 1 szám. E két szám különbsége osztható k -val.
7. példa
A burkuszcsekernyei öregfiúk kispályás fut-
ballbajnokságot szerveznek. Minden meccset
megegyezés szerinti időpontban játszanak le.
Minden csapat minden csapattal egy meccset
játszik. Bizonyítsuk be, hogy bármely pillanat-
ban van két olyan csapat, amely ugyanannyi
meccset fejezett be, ha:
a) 12 csapat nevezett;
b) n csapat nevezett!
Megoldás
a) Minden csapat 11 meccset játszik a bajnokság végéig, ezért a befejezett meccsek
száma 0, 1, 2, 3, : : : , 11 lehet minden csapat esetén. Az nem lehet, hogy 0 és 11
befejezett meccsnél is tart egy-egy csapat egy adott pillanatban, mert ha van olyan
csapat, amely nem játszott még meccset, akkor nincs olyan, amely már be is fejezte a
bajnokságot. Ezért vagy a 0, 1, 2, : : : , 10, vagy az 1, 2, 3, : : : , 11 „skatulyákba” kell
elhelyezni a 12 csapatot. 11 skatulya van, és 12 csapat: vagyis van 2 csapat, amely
ugyanannyi meccset fejezett be, bármikor „pillantsunk is rá” a bajnokságra.
b) Minden csapat n −1 meccset játszik a bajnokság végéig. Az nem lehet, hogy olyan
csapat is van, amely 0, és olyan is, amely n − 1 meccset fejezett be. Tehát az összes
csapat esetén vagy 0, 1, 2, : : : , n −2, vagy 1, 2, 3, : : : , n −1 lehet a lejátszott meccsek
száma bármely időpillanatban. Tehát n − 1 „skatulyába” kell n csapatot elhelyezni.
Így lesz olyan, ahová (legalább) két csapat jut.
14
Logika
Feladatok
1. Arnold fényképalbumokat készít Rómáról, Chartres-ról,

Erdélyről, Angliáról és Mongóliáról. Az alábbi állítások
közül melyik igaz, ha tudjuk, hogy tavaly 11 utat tett
meg, és azt is, hogy csak az említett helyeken járt? Van
olyan, amelyik nem igaz?
A: Arnold tavaly volt Rómában.
B: Arnold valamelyik helyen legalább kétszer járt.
C: Arnold legalább két helyen legalább kétszer járt.
D: Arnold valamelyik helyen legalább háromszor járt. Erdély
Rózsaablak, Róma Mongólia

chartres-i katedrális
2. Hány duatlonistát kell meghívni egy edzőtáborba, hogy legyen

a) kettő, b) három,
c) illetve négy, akinek ugyanaz a kedvenc versenyszáma?
És ha triatlonisták edzőtáboroznak?
És ha öttusázók?
(Feltételezzük, hogy minden versenyzőnek van kedvenc versenyszáma.)
3. Egy cég „megajándékozza” azokat, akik az ál-
tala gyártott csokikba rejtett, pandát, tevét, ke-
recsensólymot és szurikátát ábrázoló matricákból
összegyűjtenek egy „sorozatot”. (Minden csoki-
ban egyféle matrica található.) A buborékfújóhoz
2 egyforma, a kis lila csillagos zseblámpához 3
egyforma, az ellenállhatatlan világító fejpánthoz
4 egyforma matricát kell bemutatni.
Legalább hány csokit kell Annának megvennie,
hogy kapjon
a) egy buborékfújót, b) egy zseblámpát,
c) egy fejpántot „ajándékba”?
15
Logika
4. a) Van 2 ember az osztályotokban, aki ugyanannyi verset tud fejből.

b) Van egy városban 2 ember, aki ugyanannyi könyvet olvasott el.
c) Lesz Pécsett 10 ember, aki ugyanannyi lépést fog megtenni holnap.
Milyen információkra lenne szükséged ahhoz, hogy
eldönthesd, igazak-e a fenti állítások? Hogyan lehet-
ne ezeket az információkat megszerezni?
5. Egy cirkusz egyik attrakciója a „sakkozó majom”.
Ez azt jelenti, hogy egy majom egymás után meg-
fog egy-egy bábut, és ráhelyezi valamelyik mezőre a
8 × 8-as sakktáblán.
Hány bábu elhelyezése után lehetünk biztosak abban,
hogy van olyan sor, ahol
a) legalább két, b) legalább három, c) legalább négy bábu van?
6. Hogyan változik az előző feladat megoldása, ha a majom (az idomár utasítá-
sára) csak a sötét mezőkre rakja a bábukat?
7. Verseny: Alkossatok 2-3 fős csapatokat! Írjatok le természetes számokat egy
lapra! Nem lehetnek köztük olyan számpárok, amelyek különbsége osztható
a) 7-tel, b) 17-tel, mert akkor kiestek a játékból.
Az a csapat nyer, amely a legtöbb számot sorolja fel egy perc alatt.
8. Verseny: Alkossatok 2-3 fős csapatokat! Írjatok le természetes számokat egy
lapra! Nem lehetnek köztük olyan számpárok, amelyek összege osztható
a) 5-tel, b) 23-mal, mert akkor kiestek a játékból.
Az a csapat nyer, amely a legtöbb számot sorolja fel egy perc alatt.
9. Egy lakótelepen minden lakáshoz számzárat szereltek fel. A lakótelepen 4050
lakás van. Lesz-e biztosan legalább 5 megegyező kódú lakás, ha
a) 10 hosszúságú a kód, és csupa 0 és 1 jelből áll;
b) 3 jelből áll a kód, és minden jel 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 lehet?
10. Niki beírja a 0 és 1 számok valamelyikét egy 3 ×3-as táblázat 0 1 1 2
minden mezejébe, majd kiszámolja a sorokban és az oszlo-
1 1 0 2
pokban lévő számok összegét. A rajzon egy kitöltési lehető-
0 1 1 2
ség látható.
1 3 2
a) Hányféleképpen töltheti ki a 0 és 1 számokkal a 3 × 3-as
táblázatot?
b) Niki észrevette, hogy a megadott kitöltés esetén vannak az összegek kö-
zött egyformák. Minden esetben lesznek megegyezők a 6 összeg között?
c) Ha Niki 4 × 4-es vagy 5 × 5-ös táblázattal próbálkozik, lesz-e biztosan a
8, illetve a 10 összeg között megegyező? És ha n × n -essel?
16
Logika
11. Változna-e a 9. feladat „eredménye”, ha Niki −1 és 1 számokat írna a 3 × 3-

as, illetve 4 × 4-es táblázatba? Vagyis lennének-e ilyenkor is egyenlők az
összegek között? És n × n -es táblázat esetén?
12. „Öröklődik-e” Niki korábbi megfigyelése arra az esetre is, amikor −1, 0 és 1
számokat ír a mezőkbe? Vagyis egy táblázat minden mezejébe Niki beírja a
−1, 0, 1 számok valamelyikét, majd kiszámolja a sorokban és az oszlopok-
ban lévő számok összegét. Lesznek-e minden kitöltés esetén megegyezők az
összegek között, ha Niki táblázata:
a) 2 × 2-es; b) 3 × 3-as?
Az implikáció
Összekapcsoltunk már kijelentéseket „és”-sel és
„vagy”-gyal. A hétköznapi életben azonban sokszor
hallunk másféle szerkezetű mondatokat is a legkülön-
bözőbb helyzetekben.
Például amikor ígérnek nekünk valamit: „Ha beve-
szed a gyógyszert, (akkor) egy héten belül meggyó-
gyulsz.”
Vagy fenyegetnek minket: „Ha holnap nem viszed
vissza a könyvet a könyvtárba, megbüntetnek.”
Amikor tanácsot kapunk: „Ha nagyon akarod a győ-
zelmet, görcsösen fogsz játszani.”
Valamilyen megfigyelést közölnek: „Ha Medárd napján esik, negyven napig esik.”
Vagy amikor a forgatókönyvíró szeretné, hogy érdekesen érjen véget a film: „Ha te
nem volnál, érzéseim csak a régmúlt érzések árnyképei volnának!” (Amèlie csodála-
tos élete)
És folytathatjuk a sort más hangulatú mondatokkal: „Ha a templomtoronynak nad-
rágja lenne, ő lenne a legnagyobb legény a faluban.”
Az összes felsorolt mondat „ha A, (akkor) B ” típusú. Ilyen szerkezetű mondatokkal
rendkívül gyakran találkoztunk eddig is matematikaórákon. Gondoljuk csak végig,
hogy hány esetben láttunk, hallottunk ilyen mondatot, amikor tételt kellett kimonda-
nunk!
1. példa
Vizsgáljunk meg kettőt az előző mondatok közül! A hétköznapi beszédben mikor
éreznénk igaznak, illetve hamisnak őket?
a) Ha beveszed a gyógyszert, (akkor) egy héten belül meggyógyulsz.
b) Ha Medárd napján esik, negyven napig esik.
17
Logika
Megoldás
a) Mikor gondoljuk azt, hogy ez a mondat nem igaz? Ha bevette a beteg a gyógyszert,
mégsem gyógyult meg egy héten belül. Ha bevette, és meggyógyult egy hét alatt, a
mondat nyilván igaz.
Mi van akkor, ha nem vette be a beteg a gyógyszert? Ilyenkor sem gondoljuk, hogy
a tanács félrevezető, hamis lett volna, bármi történt is a beteggel. Vagyis a mondatot
ilyenkor is igaznak tartjuk.
b) Mit mondhatunk arról az évről, amikor Medárd napján nem esett az eső, de azt
követően hetekig (legalább 40 napig) szakadt? És arról az évről, amikor Medárd nap-
ján nem esett az eső, és utána se volt egy felhő sem az égen? Hamis volt a mondat?
Nem, mert a mondat csak arról az esetről mond valamit, amikor a neves napon esik
az eső. Egyik év se csökkenti a bizalmunkat a népi megfigyeléssel kapcsolatban. Ha
pedig esik az eső Medárdkor, utána figyelhetjük a következő 40 napot: ha valóban
minden nap esik, a megfigyelés ismét igaznak bizonyul. Ha valamelyik napon nem
esik, akkor bizony nem igaz a mondat.
Bár „érezzük”, hogy a „ha A, (akkor) B ” mondat mikor igaz és mikor hamis, a mate-
matikában ennél többre van szükség: rögzítenünk, definiálnunk kell a fogalmakat és
a logikai értékeket.
EFINÍCIÓ: Tetszőleges A és B kijelentésre a „ha A, akkor B ” kijelentést

D
A
implikációnak nevezzük, és A → B -vel jelöljük.
-t az implikáció előtagjának, B -t az utótagjának hívjuk. Kiolvasva: „A nyíl B ”
vagy „A implikálja B -t”.
Megjegyzés: Mondhatjuk azt is, hogy „meggyógyulsz, ha beveszed a gyógyszert”,

vagyis „B , ha A”. Természetesen most is A az előtag és B az utótag. (Tehát az utótag
ilyenkor megelőzi az előtagot.)
EFINÍCIÓ: A → B pontosan ak- |A| |B | |A → B |

D kor hamis, ha az előtagja igaz, utó-
tagja hamis. Az értéktáblázat A → B
i
i
i
h
i
h
logikai értékeit mutatja:
h i i
h h i
Megjegyzések:
1. Az A → B csupán egy esetben hamis: amikor |A| = i , |B | = h , minden más
esetben igaz. Ezért ha egy feladatban találkozunk vele, érdemes arra figyelni, hogy
|A| = i , |B | = h teljesül-e, illetve teljesülhet-e.
18
Logika
2. Észrevehetjük, hogy ha egy impliká- 3. Figyeljük meg, hogy ha egy impli-

ció előtagja hamis, akkor az implikáció káció utótagja igaz, akkor az implikáció
igaz: igaz:
|A| |B | |A → B | |A| |B | |A → B |
i i i i i i
i h h i h h
h i i h i i
h h i h h i
2. példa
Mi a logikai értéke az alábbi kijelentéseknek?
1. Ha a Bodrog a Dunántúlon folyik, akkor 2001. január
1-je volt a 21. század első napja.
2. Ha a Bodrog nem a Dunántúlon folyik, akkor 2001.
január 1-je volt a 21. század első napja.
Megoldás
Mindkét mondat utótagja igaz, ezért mindkét implikáció
igaz.
Megjegyzés: Az implikál szó jelentése: „maga után von”.
Még ha visszafogottak vagyunk is, azt mondhatjuk, hogy
ezek a mondatok „kicsit furcsák”. Igencsak furcsán néz-
nénk arra, aki így beszélne hozzánk. A hétköznapi élet- A Bodrog
ben nem beszélünk így. Ott a „ha: : : , akkor” formulával
általában valamiféle bizonytalanságot, ok-okozati összefüggést, időbeliséget akarunk
kifejezni. Az előtag valamilyen értelemben tényleg maga után vonja az utótagot.
Bizonytalanságot, ok-okozati összefüggést, időbeliséget is találunk ezekben a prózai
mondatokban: „Ha hagymát teszel a pizzára, apa nem fogja megenni”, „Ha ennél a
benzinkútnál nem tankolunk, nem jutunk el Sárospatakra”.
A 2. példa két mondata esetén nincs ilyen kapcsolat, ez nyilvánvaló. Mégis kijelen-
tésekről van szó. Definiáltuk, hogy az implikáció mikor igaz és mikor hamis, ezért a
feladat kérdése megválaszolható, és ezt meg is tettük.
3. példa
Mikor igaz az első, és mikor a második implikáció?
1. Ha Klári holnap megtanulja a Naphimnuszt, akkor Assisi Olaszországban van.
2. Ha Klári holnap megtanulja a Naphimnuszt, akkor Assisi nem Olaszországban van.
19
Logika
Megoldás
Tudjuk már, hogy nem kell meglepődnünk ilyen mondatokon.
Az 1. mondat utótagja igaz, ezért az implikáció is az.
A 2. állítás utótagja hamis, így ha az előtag is hamis (vagyis Klári nem tanulja meg
holnap a Naphimnuszt), akkor az implikáció igaz. Ha az előtag igaz (azaz Klári hol-
nap megtanulja a Naphimnuszt), akkor az implikáció hamis.
4. példa
Igaz-e, hogy egyszerre igaz, illetve egyszerre hamis a következő két mondat?
1. Ha Zoli megbetegszik októberben, akkor kiolvassa a Pallas Nagy Lexikonának 7
kötetét.
2. Ha Zoli kiolvassa a Pallas Nagy Lexikonának 7 kötetét, akkor megbetegszik ok-
tóberben.
Megoldás
„Nyilvánvaló”, hogy a két mondat teljesen másról szól.
Jelöljük A-val és B -vel az állítások tagmondatait!
A: Zoli megbetegszik októberben.
B : Zoli kiolvassa a Pallas Nagy Lexikonának 7 kötetét.
Az első mondat: A → B , a második: B → A.
Írjuk fel az igazságtáblázataikat!
|A| |B | |A → B | |B → A|
i i i i
i h h i
h i i h
h h i i
Láthatjuk, hogy a két implikáció logikai értéke nem minden esetben egyezik meg.
Nem igaz, hogy egyszerre igaz, illetve egyszerre hamis a két mondat.
A → B és B → A implikációk nem mindig ugyanazt a logikai értéket veszik fel,

az implikáció nem felcserélhető logikai művelet.
Ennek szemléltetésére álljon itt még két mondat, amelyek nyilvánvalóan nem ugyan-
azt állítják:
Ha felhős az ég, nem látom a teliholdat.
Ha nem látom a teliholdat, felhős az ég.
20
Logika
5. példa
Tagadása-e a két kijelentés egymásnak a
hétköznapi beszédben, illetve a matematikai
logikában?
1. Ha Pirinyó Palkó rúgja a tizenegyest,
Álomlábú Aladár kivédi.
2. Ha Pirinyó Palkó rúgja a tizenegyest,
Álomlábú Aladár nem védi ki.
Megoldás
A hétköznapi életben talán sokan annak tartják. A mondat elhangzásakor szinte látjuk
magunk előtt, ahogy Pirinyó és Álomlábú farkasszemet néz, az órák lassabban járnak,
és az izgalom a tetőfokára hág.
A logikában azt az esetet is néznünk kell, amikor nem Pirinyó rúgja a büntetőt. Ilyen-
kor mindkét mondat igaz. Vagyis a fenti mondatok nem tagadásai egymásnak, mert
a logikai értékek nem minden esetben ellentétesek.
A diszjunkció és az implikáció értéktáblázatában is három-három helyen van igaz lo-
gikai érték, és egy helyen hamis. Vajon van-e a két logikai művelet között szorosabb
kapcsolat?
6. példa
Vannak-e olyanok az alábbi kijelentések között, amelyeknek megegyezik az érték-
táblázatuk, vagyis amelyek logikai értéke mindig egyenlő egymással?
1. Ha múlt héten megírtad a dolgozatot, (akkor) szerdán elmarad az utolsó órád.
2. Ha szerdán nem marad el az utolsó órád, akkor múlt héten nem írtad meg a dol-
gozatot.
3. Múlt héten nem írtad meg a dolgozatot, vagy szerdán elmarad az utolsó órád.
Megoldás
Jelöljük A-val és B -vel az állítások tagmondatait! (Egyrészt azért, hogy kevesebbet
kelljen írnunk, másrészt azért, hogy könnyebben áttekinthessük, mit is vizsgálunk.)
A: Múlt héten megírtad a dolgozatot.
B : Szerdán elmarad az utolsó órád.
Ezekkel a jelekkel az első mondat így írható le: A → B , a második: ¬B → ¬A, a
harmadik: ¬A ∨ B .
Innen kétféleképpen folytatjuk az utat: I.: „józan ésszel” és II.: értéktáblázattal. (Ter-
mészetesen elég az egyik módszerrel megoldani a feladatot.)
21
Logika
I. „Józan ésszel” haladunk tovább:

A → B logikai értéke csupán egy esetben hamis: amikor |A| = i és |B | = h ,
minden más esetben igaz.
¬B → ¬A logikai értéke pontosan akkor hamis, amikor az előtagja igaz és az
utótagja hamis, azaz: |¬B | = i és |¬A| = h , minden más esetben igaz. De ez épp
azt jelenti, hogy |B | = h és |A| = i esetben lesz hamis, minden más esetben igaz.
¬A ∨ B pontosan akkor hamis, ha mindkét kijelentés hamis, vagyis |¬A| = h
és |B | = h , azaz |A| = i és |B | = h esetben, különben igaz. Azt kaptuk, hogy
mindhárom kijelentés egyszerre igaz vagy egyszerre hamis. A három mondat tehát
„ugyanazt mondja”.
II. Megvizsgáljuk a három kijelentés értéktáblázatát:
|A| |B | |¬A| |¬B | |A → B | |¬B → ¬A| |¬A ∨ B |
i i h h i i i
i h h i h h h
h i i h i i i
h h i i i i i
Látjuk, hogy a három kijelentés logikai értéke mindig megegyezik.
|A → B | ≡ |¬B → ¬A| ≡ |¬A ∨ B |, vagyis logikai értékeik mindig megegyez-

nek, bármilyen kijelentést írunk is A és B helyébe.
Feladatok
1. Mi a logikai értéke az alábbi kijelentéseknek?

1. Ha 5 + 6 = 11, akkor (5 + 6)2 = 121.
2. (x + 6)2 = 121, ha x + 6 = 11.
3. Ha 5 + 6 = 12, akkor (5 + 6)2 = 121.
4. Ha 5 + 6 = 12, akkor (5 + 6)2 = 169.
2. Melyik implikáció igaz? Melyik hamis?
A: Ha Németh Miklós olimpiai bajnok volt
gerelyhajításban, akkor Lébényben szüle-
tett Ady Endre.
B: Ha Lébényben született Ady Endre, ak-
kor Németh Miklós olimpiai bajnok volt
gerelyhajításban.
Németh Miklós
22
Logika
3. Tagadása-e egymásnak a két-két mondat a matematikai logikában?

a) A: Ha esni fog az eső, elmarad a kirándulás.
B: Ha esni fog az eső, nem marad el a kirándulás.
b) C: Ha az edző bedobja a törülközőt, veszít a bokszoló.
D: Ha az edző bedobja a törülközőt, nem veszít a bokszoló.
4. Mondd másképp! (Segít a 6. példa.)
A: Ha késik a vonat, lekéssük a csatlakozást.
B: Ha 5 természetes szám szorzata páratlan, akkor az 5 szám között nincs
páros.
C: Ha n darab természetes szám között van páros, akkor szorzatuk is páros.
D: Ha egy háromszög derékszögű és oldalainak hosszai egész számok, akkor
a háromszögnek van olyan oldala, amelynek hossza osztható hárommal.
E: Ha megnézed a filmet és átúszod a Balatont, akkor királlyá koronáznak,
vagy spenót lesz ebédre.
5. Az alábbi kijelentésekből készíts implikációkat, amelyek minden n természe-
tes szám esetén igazak, illetve minden n természetes szám esetén hamisak!
Próbálj meg minél többet felhasználni közülük!
A: Az n páros. B: Az n páratlan. C: Az n 4-gyel osztható.
D: Az n prím. E: Az n négyzetszám.
6. Mindig megegyezik-e az alábbi két kijelentés logikai értéke?
A: Ha beveszed a gyógyszert, akkor meggyógyulsz egy héten belül.
B: Ha nem veszed be a gyógyszert, akkor nem gyógyulsz meg egy héten
belül.
7. Mi a logikai értéke az alábbi implikációknak?
A: Ha őszi vagy téli hónapban születtél, akkor a születési hónapod nevében
van „r”.
B: Ha egy szám négyzetszám, akkor a 0, 1, 4, 5, 6, 9 számok valamelyike
az utolsó jegye.
C: Ha egy szám utolsó jegye a 0, 1, 4, 5, 6, 9 számok valamelyike, akkor
az négyzetszám.
23
Logika
8. Kincskereső – Hol van a kincs? Tudjuk, hogy egy és csakis egy ajtó mögött
van. Tudjuk, hogy a piros ajtókon hamis állítás van. A szürkéken lehet, hogy
igaz, lehet, hogy hamis. A sárgákon igaz.
Az E3-ban
D3-ban van a Az E2-ben lévő A1-ben
E Itt a kincs. lévő mondat
kincs. mondat igaz. nincs kincs.
igaz.
Itt van a kincs
Itt nincs vagy A5-ben A B3-ban
vagy E5-ben lévő mondat Itt nincs
D kincs vagy itt Itt a kincs.
vagy D5-ben igaz. kincs.
nincs kincs.
vagy C3-ban.
Ha a C4-ben Ha Lópici
lévő mondat E5-ben nincs Gáspár Ha itt a
C hamis, akkor kincs és itt plakátragasztó Itt a kincs. kincs, akkor
D5-ben van a nincs kincs. volt, akkor itt a 16 prím.
kincs. kincs.
Ha A2-ben
van a kincs, Ha itt a
Itt a kincs Itt a kincs
akkor Puskás D3-ban van a kincs, akkor
B és itt a
Öcsi szumó- vagy C4 igaz. kincs. nincs itt a
kincs.
világbajnok kincs.
volt.
Ha itt nincs Bármely A
5 + 5 = 10 kincs, akkor
C2-ben igaz kétjegyű prím legnagyobb
A vagy itt nincs felrobbant a
mondat van. páratlan és itt kincs a
kincs. Nap. a kincs. szeretet.
1 2 3 4 5
Az ekvivalencia
1. példa
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy lejárt
már a játékidő, döntetlen az állás, és tizene-
gyest kap kedvenc csapatunk! Pirinyó rúgja
a büntetőt.
Nyilvánvalóan igaz az alábbi mondat:
„Ha Pirinyó belövi a tizenegyest, nyerünk,
ha nem lövi be, nem nyerünk.”
24
Logika
Ugyanezt fejezi ki egy másik szurkoló: „Pontosan akkor nyerünk, ha Pirinyó belövi
a tizenegyest.” És a harmadik: „Akkor és csak akkor nyerünk, ha Pirinyó belövi a
tizenegyest.”
EFINÍCIÓ: Azt az A és B kijelentésből kép-

D zett logikai műveletet, amely pontosan akkor
igaz, amikor a két kijelentés logikai értéke megegye-
|A|
i
|B |
i
|A ↔ B |
i
zik, ekvivalenciának nevezzük. i h h
Jelölése: A ↔ B , értéktáblázata: h i h
h h i
Megjegyzések:
1. Az A és B ekvivalenciáját leggyakrabban így fejezzük ki: „Akkor és csak akkor
A, ha B ”.
2. Az ekvivalencia definíciójából adódik, hogy |A ↔ B | ≡ |B ↔ A|.
3. Az ekvivalencia magyar elnevezése: egyenértékűség, de ezt a kifejezést viszonylag
ritkán használjuk.
2. példa
Vizsgáljuk meg az első szurkoló mondatát (Ha Pirinyó belövi a tizenegyest, nyerünk,
ha nem lövi be, nem nyerünk.), és logikai értékét vessük össze a most megadott
értéktáblázattal!
Megoldás
A: Pirinyó belövi a tizenegyest. B : Nyerünk.
(A B persze azt jelenti, hogy a csapat nyer, de a szurkolók azonosulnak a csapattal.)
Ha Pirinyó belövi, nyerünk, ha nem lövi be, nem nyerünk: (A → B ) ∧ (¬A → ¬B ).
Láthatjuk, hogy ennek értéktáblázata megegyezik az ekvivalenciáéval:
|A| |B | |A → B | |¬A → ¬B | |(A → B ) ∧ (¬A → ¬B )| |A ↔ B |

i i i i i i
i h h i h h
h i i h h h
h h i i i i
3. példa
Döntsük el, hogy egy negyedik szurkoló, aki az alábbi mondatot mondta, ugyanazt
fejezte-e ki, mint az első!
Ha Pirinyó belövi a tizenegyest, nyerünk, és ha nyerünk, akkor Pirinyó belövi a ti-
zenegyest.
25
Logika
Megoldás
A 2. példában bevezetett jelekkel a negyedik szurkoló mondata:
(A → B ) ∧ (B → A).
Az implikációról szóló fejezet 6. példájában láttuk, hogy |A → B | ≡ |¬B → ¬A|,
vagyis a logikai értékeik mindig megegyeznek. Hasonlóan: |B → A| ≡ |¬A → ¬B |.
A negyedik szurkoló tehát „ugyanazt” mondta, mint az első.
4. példa
Egy családi ünnepségen elhangzik ez a kijelentés: „Ha Péter eljön, lesz torta, ha nem
jön el, nem lesz torta.”
Mi a mondat logikai értéke, ha tudjuk, hogy Péter nem érkezett meg, mert az autója
lerobbant, de a nagynéni titokban rendelt egy másik tortát is?
Megoldás
A: Péter eljön.
B : Lesz torta.
|A ↔ B | = h , hiszen A logikai értéke hamis, B logikai értéke igaz.
5. példa
Válogassuk ki azokat a kijelentéseket, amelyek igazak, bármilyen valós számot írunk
is az x helyébe!
1. (x + 6)2 = 121 akkor és csak akkor, ha x + 6 = 11.
2. (x + 6)2 = 121 akkor és csak akkor, ha x + 6 = 11 vagy x + 6 = −11.
3. (x + 6)2 = 121 akkor és csak akkor, ha x = 5 vagy x = −17.
√
4. x 2 = x akkor és csak akkor, ha x > 0.
√
5. x 2 = x akkor és csak akkor, ha x ≥ 0.
Megoldás
1. x = −17 esetén az (x + 6)2 = 121 kijelentés igaz, de x + 6 = 11 hamis, így a mondat
nem minden valós számra igaz.
2. Ha x + 6 = 11 vagy x + 6 = −11, akkor (x + 6)2 = 121. Ha x + 6 11 és x + 6 −11,
akkor (x + 6)2 121. A kijelentés mindig igaz.
3. A kijelentés mindig igaz, a második pont indoklása alapján.
√
4. Ha x -et 0-nak választjuk, akkor x 2 = x igaz, x > 0 hamis. Így hamis mondatról
van szó x = 0 esetén. Nem minden valós számra igaz az állítás.
√
5. Tudjuk, hogy x 2 = |x |. Az abszolút érték definíciója miatt ha |x | = x , akkor
x ≥ 0, és ha x ≥ 0, akkor |x | = x . Minden valós x -re igaz mondatról van szó.
26
Logika
Feladatok
1. Melyik ekvivalencia igaz? Melyik hamis?

A: Gdańsk akkor és csak akkor fővárosa Len-
gyelországnak, ha tengerparti város.
B: Egy természetes szám akkor és csak akkor
osztható 24-gyel, ha 3-mal és 8-cal osztható.
C: Egy természetes szám akkor és csak akkor
osztható 24-gyel, ha 12-vel és 8-cal osztható.
2. Otthonról az interneten keresztül tudsz keres-
ni kedvenc könyvtárad katalógusában. Látod a
könyvállományt, és hogy milyen könyvet kölcsö-
nöztek ki, illetve mi van benn a könyvtárban a
polcon. Milyen esetben hamis az alábbi állítás? Gdańsk
Akkor és csak akkor megyek el könyvtárba, ha a Száz év magány a polcon

van.
3. Igaz-e minden háromszögre, hogy „akkor és csak akkor van tompaszöge, ha a
két rövidebb oldalára rajzolt négyzetek összterülete kisebb a harmadik oldalra
rajzolt négyzet terülténél”?
4. Igaz-e minden négyszögre, hogy „akkor és csak akkor van 2-2 egyenlő oldala,
ha átlói merőlegesek vagy felezik egymást”?
5. Igaz-e minden négyszögre, hogy „akkor és csak akkor van 2-2 egyenlő oldala,
ha átlói felezik egymást, vagy az egyik átló merőlegesen felezi a másikat”?
6. Egy 3 × 3-as táblázat 8 mezejét már befestettük, egy még fehér:
Ezt is be kell festeni. Ezeket a színeket használhatjuk:
Egészítsd ki az alábbi mondatokat úgy, hogy a kapott ekvivalen-
cia igaz legyen!
A: Akkor és csak akkor lesz minden sorban három szín, ha: : :
B: Akkor és csak akkor lesz olyan szín, amelyből négy van, ha: : :
C: Akkor és csak akkor lesz: : : , ha: : :
7. Egy 3 × 3-as táblázat 7 mezejét már befestettük, kettő még fehér:
Ezeket is be kell festeni. A használható színek:
Írj igaz ekvivalenciákat a táblázatról!
27
Logika
Két furcsa város II.

(kiegészítő anyag)
A 9. évfolyamos tankönyv Logikai műveletek
fejezetében találkoztunk két furcsa várossal.
Bódító városban lovagok és lókötők élnek,
a lovagok mindig igazat mondanak, a lókö-
tők mindig hazudnak. Vagyis a lovagok csak
igaz logikai értékű, a lókötők csak hamis lo-
gikai értékű mondatokat mondhatnak ki.
1. példa
Döntsük el az alábbi mondatokról, hogy lovag vagy lókötő mondta-e őket! Mit mond-
hatunk, milyen nap van?
A: Ha ma kedd van, akkor 1 + 1 = 2.
B: Ha 1 + 1 = 2, akkor ma kedd van.
C: Ha ma kedd van, akkor 2 · 2 = 5.
D: Ha 2 · 2 = 5, akkor ma kedd van.
E: Ha ma kedd van, akkor kedd van.
Megoldás
A: Lókötő nem mondhatja a mondatot, hiszen az utótag igaz, így maga a mondat is.
Lovag viszont bármilyen napon mondhatja. Vagyis biztosan lovag mondta, de nem
tudjuk meg belőle, milyen nap van.
B: Mondhatja lovag és lókötő is. Az első esetben kedd van, a másodikban bármilyen
másik (vagyis keddtől eltérő) nap.
C: Mondhatja lókötő, ha kedd van, vagy mondhatja lovag, bármely más (vagyis kedd-
től eltérő) napon.
D: Mivel a mondat biztosan igaz, hiszen az előtag hamis, ezért lovag mondta. De a
napról semmit nem tudunk: bármely napon elhangozhatott.
E: Az A → A mindig igaz, hiszen nem lehetséges, hogy az előtag igaz, az utótag

pedig hamis.
Tehát az E mondatot lovag mondta, de bármelyik napon elhangozhatott.
Szédítő város minden lakójának kedden és szerdán és vasárnap igazat kell mondania,
a többi napon hazudnia kell. Ez minden lakosra és vendégre vonatkozik, fejvesztés
terhe mellett. Azt mondhatjuk tehát, hogy Szédítőben például a kedden elmondott
mondatok logikai értéke igaz, a szombaton elhangzottaké pedig hamis.
28
Logika
2. példa
Döntsük el, hogy Szédítő városban milyen napon hangozhattak el ezek a kijelentések!
A: Ha ma kedd van, akkor holnap szerda lesz.
B: Ha ma szerda van, akkor holnap péntek lesz.
C: Ha ma péntek van, akkor holnap igazmondó nap lesz.
D: Ha ma szombat van, akkor holnap igazmondó nap lesz.
Megoldás
A: Kedden elhangozhat. A többi igazmondó napon (szerdán és vasárnap) szintén,
mert az előtag ilyenkor hamis.
B: Szerdán nem hangozhat el. Kedden és vasárnap hallhatjuk.
C: Pénteken elhangozhat. Az igazmondó napokon (kedden, szerdán, vasárnap) szin-
tén.
D: Szombaton nem hangozhat el. Az igazmondó napokon igen.
3. példa
Egy lovag sportújságíró az alábbi tudósítást
küldte a lapjának egy mérkőzésről:
Ha Piroska szerzett gólt, akkor Farkas is.
Ha Farkas szerzett gólt, akkor Vadász is.
Ha Vadász szerzett gólt, akkor Kosárka is.
Ha Kosárka szerzett gólt, akkor Erdő is.
Kik szerezték a gólokat, ha összesen kettő
esett a meccsen, és csak a felsorolt játéko-
sok közül találtak be a kapuba?
1. megoldás
Ha igaz, hogy Piroska szerzett gólt, akkor igaz az is, hogy Farkas szerzett gólt, hi-
szen lovag a sportújságíró. Ha igaz, hogy Farkas szerzett gólt, akkor igaz az is, hogy
Vadász is, és így tovább, mindenki szerzett gólt. Ez nem lehet, mert csak 2 gól esett.
Tehát Piroska nem szerzett gólt.
Ha igaz, hogy Farkas szerzett gólt, akkor Vadász is. Ekkor az összes többi is. Tehát
legalább 4 gólnak kellett volna esnie. Ez sem lehet.
Hasonló a helyzet Vadász esetén.
Ha Kosárka szerzett gólt, akkor Erdő is (a többiek: Piroska és Farkas, valamint Va-
dász nem). Ez lehetséges a tudósítás alapján.
Viszont az is lehet, hogy mindkét gólt Erdő rúgta.
29
Logika
2. megoldás
Átfogalmazzuk a mondatokat (és megcseréljük a sorrendjüket):
Ha Erdő nem szerzett gólt, akkor Kosárka sem.
Ha Kosárka nem szerzett gólt, akkor Vadász sem.
Ha Vadász nem szerzett gólt, akkor Farkas sem.
Ha Farkas nem szerzett gólt, akkor Piroska sem.
Ha igaz, hogy Erdő nem szerzett gólt, akkor az is igaz, hogy Kosárka sem, hiszen
lovag a sportújságíró. Ha Kosárka nem szerzett gólt, akkor Vadász sem, és így tovább.
Ez nem lehetett, mert azt kapnánk, hogy nem volt gól a meccsen, holott volt kettő is.
Tehát Erdő rúgott gólt, egyet vagy kettőt.
Ha kettőt, készen vagyunk: senki más nem rúgott.
Ha egyet, akkor Kosárka volt a másik gólszerző.
4. példa
Ki mondhatta el az alábbi mondatot Bódítóban, és mit tudunk meg róla?
Ha lovag vagyok, akkor holnap lesz a születésnapom.
Megoldás
Lókötő nem mondhatja el, mert akkor az előtag hamis, így a mondat igaz lenne.
Mivel lovag mondja el, az utótagnak is igaznak kell lennie. Tehát másnap lesz a
születésnapja.
Feladatok
1. Szédítő városban milyen napon hangozhattak el ezek a kijelentések?

A: Ha ma kedd van, akkor 1 + 1 = 2.
B: Ha 1 + 1 = 2, akkor ma kedd van.
C: Ha ma kedd van, akkor 2 · 2 = 5.
D: Ha 2 · 2 = 5, akkor ma kedd van.
E: Ha ma kedd van, akkor kedd van.
F: Ha ma kedd van, akkor szerda van.
G: Ha 2 · 2 = 5, akkor ma kedd van. Ha 1 + 1 = 2, akkor ma kedd van.
2. Szédítő városban milyen napon hangozhattak el ezek a kijelentések?
A: Ha ma szombat van, akkor 1 + 1 = 2.
B: Ha 1 + 1 = 2, akkor ma szombat van.
C: Ha ma szombat van, akkor 2 · 2 = 5.
D: Ha 2 · 2 = 5, akkor ma szombat van.
E: Ha ma szombat van, akkor szombat van.
30
Logika
3. Bódítóban lottóhúzás történik, a kihúzható számok 1 és 10 közöttiek. Kisor-

solnak egy számot, majd egy lovag és egy lókötő mond róla egy-egy monda-
tot. Az első mondatot mindig a lovag, a másodikat a lókötő. Mit tudunk meg
a húzott számról, ha az alábbi mondatokat mondják róla?
a) Ha ez a szám páros, akkor páratlan. Ha ez a szám kisebb 4-nél, akkor
kisebb 2-nél.
b) Ez a szám akkor és csak akkor kisebb 4-nél, ha páros. Ez a szám páratlan.
c) Ez a szám páratlan. Ez a szám akkor és csak akkor kisebb 4-nél, ha páros.
Ismerős nyilak
A jól megválasztott jelek megkönnyítik életünket, áttekinthetőbbé teszik a dolgokat.

Az egyik leggyakrabban használt jel a nyíl. Olyan távoli területeken találkozhatunk
vele, mint a közlekedési táblák vagy a kémiai folyamatok jelölése. A matematikában
is sokszor alkalmazzuk, gondoljunk csak a függvények megadására (ahol két típu-
sát is használjuk), az irányított gráfokra vagy a „most” megismert implikációra és
ekvivalenciára.
Megtanultuk, hogy az A → B implikáció, illetve a C ↔ D ekvivalencia lehet igaz és
hamis is. Mind a hétköznapi életben, mind a szakmák, tudományágak területén joggal
várhatjuk el egymástól, hogy „lovagok legyünk”, vagyis igaz állításokat mondjunk.
1. példa
Egy megbízható, köztiszteletben álló személy rádiónyilatkozatában ezt halljuk: „Ha
nyerünk a pályázaton, megoldjuk a szelektív hulladékgyűjtést a városban.”
Barátunk ezt mondja nekünk: „Akkor és csak akkor megyek el kirándulni, ha nem
esik az eső.”
Az első esetben implikációról, a második esetben ekvivalenciáról van szó. Ha bí-
zunk a két személyben, akkor feltételezzük, hogy a mondataik csak igazak lehetnek.
Vagyis ha nyertes lesz a pályázat, biztosan lesz szelektív hulladékgyűjtés a városban.
Barátunk pedig eljön kirándulni, ha nem esik az eső, ha esik, akkor viszont nem.
31
Logika
2. példa
Milyen n természetes szám esetén lesz A → B implikáció igaz, ha:
A: n osztható 4-gyel; B: n páros?
Megoldás
Bármilyen természetes számot írunk n helyére, A → B implikáció igaz lesz, hiszen
nem fordulhat elő az, hogy A igaz, B pedig hamis.
Ha B minden olyan esetben igaz, amikor az A igaz, akkor |A → B | ≡ i helyett

A ⇒ B -t írunk.
(Ezzel a jellel sokszor találkoztunk már korábbi tanulmányaink során.) Vagyis a 2.
példában írhatjuk ezt: n természetes szám osztható 4-gyel ⇒ n páros.
A példában, ha egy n ∈ N osztható 4-gyel, az elégséges feltétel ahhoz, hogy n páros
szám legyen. Egy n ∈ N szám párossága szükséges feltétel a 4-gyel való osztható-
sághoz.
EFINÍCIÓ: Mivel A bekövetkezése elegendő B bekövetkezéséhez, ezért

D
A
A -t a B elégséges feltételének (röviden elégséges feltételnek) hívjuk. Mivel
csak akkor következhet be, ha B is bekövetkezik, ezért B -t az A szükséges
feltételének (röviden szükséges feltételnek) nevezzük.
3. példa
Melyik esetben használhatjuk az A ⇒ B jelet az alábbi állításokra?
a) A1 : A háromszög derékszögű.
B1 : A háromszög területe a két rövidebb oldal szorzatának fele.
b) A2 : Két természetes szám szorzata osztható 8-cal.
B2 : A két szám közül az egyik osztható 8-cal.
c) A3 : Öt természetes szám szorzata osztható 17-tel.
B3 : Az öt szám közül az egyik osztható 17-tel.
Megoldás
a) A1 ⇒ B1 , mert minden derékszögű háromszög esetén a befogók szorzata a terület
kétszerese.
b) A2 nem elégséges B2 bekövetkezéséhez (vagy másképp fogalmazva: nem szüksé-
ges B2 -nek bekövetkeznie A2 bekövetkezéséhez), egy lehetséges ellenpélda a (2; 4)
számpár.
c) A3 ⇒ B3 , hiszen ha a szorzat prímfelbontásában szerepel 17 (amely prím), az csak
úgy lehetséges, hogy valamelyik szám prímfelbontásában szerepelt. Vagy másképpen
32
Logika
fogalmazva: ha a B3 nem következik be (egyik szám prímfelbontásában sincs 17),

akkor a szorzatban sem szerepel.
Megjegyzés: 1. A matematikában tanult tételek „ha: : : , akkor” szerkezetű igaz

állítások, azaz A ⇒ B .
2. Gyakran „elbújik” a „ha” és az „akkor”, hiszen ahelyett, hogy „ha egy háromszög
derékszögű, akkor a köré írható kör középpontja az átfogó felezőpontja”, mondhatjuk
azt is, hogy „minden derékszögű háromszög esetén a köré írható kör középpontja
az átfogó felezőpontja”. Vagy a „ha egy természetes szám osztható 4-gyel és 5-tel,
akkor 20-szal is” helyett „minden 4-gyel és 5-tel osztható természetes szám osztható
20-szal”.
4. példa
Az alábbi esetekben B mindig igaz, ha A is, azaz A ⇒ B . Melyiknél mondhatjuk,
hogy B -ből következik az A, vagyis B ⇒ A?
a) A: x osztható 4-gyel. B: x páros.
b) A: x nagyobb nullánál. B: x + 5 nagyobb nullánál.
c) A: x páros. B: x 2 osztható 4-gyel.
Megoldás
a) A nyíl nem fordítható meg (hiszen például a 2 páros, de nem osztható 4-gyel).
b) „Ha x + 5 nagyobb nullánál, akkor x nagyobb nullánál” – ez nem igaz minden
számra, gondoljunk például a −3-ra! Azaz a nyíl iránya nem fordítható meg.
c) Megfordítható a nyíl. Abból, hogy x 2 osztható 4-gyel, következik, hogy x páros.
(Hiszen nem fordulhat elő, hogy x páratlan, mert páratlan szám négyzete is páratlan,
vagyis 4-gyel nem lenne osztható.)
A ⇒ B megfordításán B ⇒ A-t értjük. Bizonyos tételeknek a megfordítása is

igaz, másoknak viszont nem.
Azt, hogy a tétel és megfordítása is igaz, a ⇔ nyíllal jelöljük. A ⇔ B tehát
azt jelenti, hogy A bekövetkezése esetén B is bekövetkezik, és B bekövetkezése
esetén A is. Kiolvasása: „pontosan akkor A, ha B ” vagy „akkor és csak akkor
A, ha B ”. B -t az A szükséges és elégséges feltételének hívjuk (és az A-t a B
szükséges és elégséges feltételének).
A most megismert jeleket használjuk egyenletek megoldásánál is:
⇒ nyíllal azt jelezzük, hogy azok a számok, amelyek az első egyenlet megoldásai
(más szóval gyökei), a másodiknak is gyökei lesznek.
Vagyis nem veszítünk el gyököket. Viszont óvatosnak kell lennünk, mert előfordul-
hat, hogy újabb gyökök „jönnek be”. Leginkább a négyzetre (negyedik, hatodik: : :
hatványra) emelésnél kell arra figyelnünk, hogy olyan gyökei is lehetnek az „új”
33
Logika
egyenletnek, amelyek az eredetinek nem gyökei. Ezért az ellenőrzés fontossága fel-

értékelődik.
⇔ nyíl azt jelzi, hogy az eredeti egyenlet és az „új” egyenlet gyökei megegyez-
nek.
Tehát nem veszítünk el egyet sem, és nem „jön be” egyetlen új gyök sem. Ezt a nyilat
használhatjuk például azoknál az egyenletátalakításoknál, ahol a négy alapműveletet
(összeadást, kivonást, nullától eltérő számmal való szorzást és osztást) alkalmazzuk.
5. példa
Oldjuk meg az alábbi egyenleteket a valós számok halmazán!
a) (x + 1) · (x + 2) = 0
b) (x + 1) · (x + 3) = x + 1
3 1
c) = (x −1)
x +1 x +1
Megoldás
a) Tudjuk, hogy egy szorzat pontosan akkor 0, ha valamelyik tényező 0, vagyis
(x + 1) = 0 vagy (x + 2) = 0. Az egyenlet gyökei: x = −1 és x = −2.
Megjegyzés: Két hibát követhetünk el (alapvetően). Az egyik, hogy felbontjuk a
zárójelet. Ezzel csak a saját dolgunkat nehezítjük meg. A másik, hogy „leosztunk
(x + 1)-gyel” és az (x + 2) = 0 egyenlethez jutunk. Ez viszont már igazi, súlyos hiba,
hiszen ez nem ekvivalens átalakítás, és gyököt is vesztettünk! Általában vigyáznunk
kell az ismeretlennel való osztással, hacsak lehet, kerüljük el!
b) (x + 1) · (x + 3) = x + 1
(x + 1) · (x + 3) − (x + 1) = 0 ⇔ (x + 1) · (x + 3 − 1) = 0
(x + 1) · (x + 2) = 0 ⇔ x = −1 vagy x = −2
Megjegyzés: Hol a hiba az alábbi megoldásban?
„Leosztom mindkét oldalt (x + 1)-gyel:
(x + 1) · (x + 3) = x + 1 ⇒ (x + 3) = 1,
x + 3 = 1 ⇒ x = −2.
Ellenőrzés: x helyébe az eredeti egyenletben −2-t írva mindkét oldalon −1 áll, vagyis
ez valóban gyök.”
Az (x + 1) · (x + 3) = x + 1 egyenletnek nem ekvivalens átalakítása az (x + 3) = 1.
Vagyis a leosztással gyököt vesztettünk, a ⇒ jelet sem használhatjuk!
c) 1. megoldás
Mindkét oldalt megszorozhatjuk (x + 1)-gyel, ezzel nem veszítünk gyököt, mert
x + 1 0.
34
Logika
3 1
= ⇒ 3=1
x +1 x +1
A 3 = 1 egyenletnek viszont nincs gyöke: bármilyen x -re gondolunk is, a két oldal
sosem lesz egyenlő. Így az eredeti egyenletnek sincs gyöke.
2. megoldás
1
-et y -nal jelölve a 3y = y egyenletet kell megoldanunk. Ennek az egyetlen
x +1
1
gyöke y = 0. Vagyis = 0, de ez lehetetlen, mert egy tört csak akkor lehet 0, ha
x +1
a számlálója 0. Vagyis az eredeti egyenletnek nincs gyöke.
Feladatok
1. Milyen jelet (A ⇒ B , B ⇒ A, illetve A ⇔ B ) kell tenni az állítások közé?

Add meg a füzetedben!
a) A: A szám osztható 2-vel és 3-mal. B: A szám osztható 6-tal.
b) A: A szám osztható 2-vel és 3-mal. B: A szám osztható 12-vel.
c) A: A szám osztható 2-vel és 3-mal. B: A szám osztható 18-cal.
a) A: A szám osztható 6-tal és 8-cal. B: A szám osztható 3-mal.
b) A: A szám osztható 6-tal és 8-cal. B: A szám osztható 4-gyel.
c) A: A szám osztható 6-tal és 8-cal. B: A szám osztható 12-vel.
d) A: A szám osztható 6-tal és 8-cal. B: A szám osztható 18-cal.
e) A: A szám osztható 6-tal és 8-cal. B: A szám osztható 24-gyel.
f) A: A szám osztható 6-tal és 8-cal. B: A szám osztható 48-cal.
3. Keress olyan (például számelméleti, geometriai) állítást/tételt, amelynek igaz
a megfordítása is!
4. Keress olyan (például számelméleti, geometriai) állítást/tételt, amelynek nem
igaz a megfordítása!
5. Oldd meg az alábbi egyenleteket a valós számok halmazán!
a) (x − 2) · x = 0
b) (x − 2) · x = 2x
3 1
c) = (x −1 és x −3)
x +1 x +3
35
Logika
Tudáspróba
1. Piros, zöld és sárga színt használhatsz. Egy 3 × 3-as táblázat kilenc mezejét
fesd be úgy, hogy az alábbi három állítás közül mindegyik hamis legyen!
Hány lehetőség van a kifestésre?
A: Nincs zöld színű sor.
B: Nincs egyszínű oszlop.
C: Nincs két olyan szín, amellyel pontosan 2-2 mezőt festettem ki.
2. Egy sportlövő olyan „profi”, hogy biztosan
eltalálja a céltáblát. Az egyes sávok (körgyű-
rűk) egytől tízig vannak megszámozva.
Melyek igazak az állítások közül?
A: 10 lövés között lesz azonos pontértékű.
B: 11 lövés között lesz azonos pontértékű.
C: 11 lövés között lesz 10-es.
D: 11 lövés között nem lesz 10-es.
E: Legalább 11 lövés kell ahhoz, hogy le-
gyen két egyforma pontértékű.
F: Legfeljebb 11 lövés kell ahhoz, hogy legyen két egyforma pontértékű.
3. Egy országban háromféle lottószelvényt árusítanak.
A „Felhőtlen ég” szelvényen 6 szám van, és egyet kell bejelölni. A „Páratlan
jókedv” szelvényen 6 szám közül kettőt kell megjelölni. A „Luxus és kénye-
lem” szelvényen 6 szám közül hármat.
a) Add meg minden esetben, hogy hány beérkező szelvény esetén lehetünk
biztosak abban, hogy 2 egyformát, 3 egyformát, illetve 10 egyformát ta-
lálhatunk a beérkezettek között!
b) Legalább hány egyforma szelvény van a beküldöttek között, ha 91, 153,
illetve 412 érkezett be a fent megadott sorrendben az egyes típusokból?
4. Az edző ezt mondta Alettának:
Ha jövő kedden 14 másodperc alatt futod a 100 métert, bekerülsz a csapatba.
a) Mi történt, ha tudjuk, hogy az edző igazat mondott?
b) Mi történt, ha sajnos nem mondott igazat az edző?
36
Logika
5. Melyik igaz minden esetben, és melyik nem minden esetben az alábbi ekvi-
valenciák közül?
A: Akkor és csak akkor van c természetes számnak négy osztója, ha c két
prímszám szorzata.
B: Egy háromszög akkor és csak akkor forgásszimmetrikus, ha szabályos.
C: Egy négyszög akkor és csak akkor forgásszimmetrikus, ha négyzet.
6. Tedd ki a megfelelő (az A ⇒ B , a B ⇒ A, illetve az A ⇔ B ) jelet az alábbi
állítások közé!
a) A: Az osztályban mindenki tanul angolul.
B: Az osztályban mindenki tanul idegen nyelvet.
b) A: Két kör érinti egymást.
B: Középpontjaik távolsága a sugaraik összege.
c) A: A természetes szám osztható 5-tel.
B: A természetes szám utolsó számjegye 5.
d) A: A természetes szám osztható 5-tel.
B: A természetes szám utolsó számjegye 0 vagy 5.
37
Algebrai azonosságok
Ismétlés
1. példa
Számítsuk ki a következő kifejezés értékét a és b különböző értékei esetén!
(a − 2b )2 + 3a (a + 1) − 4b (3 − a + b ) − 3(a − 4b )
a 2 0 6 −3 49 60
b 1 196 0 3 7 70
Megoldás
A számítás az első oszlopban szereplő értékeknél könnyen elvégezhető:
(2 − 2 · 1)2 + 3 · 2 · (2 + 1) − 4 · 1 · (3 − 2 + 1) − 3 · (2 − 4 · 1) = 0 + 6 · 3 − 4 · 2 − 3 · (−2) = 16
A többi oszlopban szereplő számok azonban már elveszik a kedvünket a számolástól,
érdemes előbb egyszerűbb alakra hozni a kifejezést az ismert algebrai azonosságok
alkalmazásával:
(x − y )2 = x 2 − 2x y + y 2 , valamint x · (y + z ) = xy + xz .
(a − 2b )2 + 3a (a + 1) − 4b (3 − a + b ) − 3(a − 4b ) =
= a 2 − 4ab + 4b 2 + 3a 2 + 3a − 12b + 4ab − 4b 2 − 3a + 12b = 4a 2
Az összevonások elvégzése után észrevehetjük, hogy a kifejezés értéke független b
értékétől. Behelyettesítve az első oszlopban szereplő értékeket, sokkal gyorsabban
kapjuk meg a 4 · 22 = 16-ot.
A táblázat többi oszlopában szereplő a értékekkel a következő eredményeket kapjuk:
a 2 0 6 −3 49 60
4a 2 16 144 36 9604 14 400
Az algebrai azonosságok ismerete megkönnyíti bizonyos problémák megoldását. Eb-
ben a fejezetben átismételjük a korábban tanult azonosságokat, és kibővítjük ismere-
teinket. Az eddig tanult azonosságok:
a · (b + c) = ab + ac beszorzás
ab + ac = a · (b + c) kiemelés
⎫
(a + b )2 = a 2 + 2ab + b 2 ⎪ ⎪
⎬
(a − b ) = a − 2ab + b
2 2 2
nevezetes azonosságok
⎪
⎪
2 ⎭
(a + b )(a − b ) = a − b
2
(a + b + c )2 = a 2 + b 2 + c 2 + 2ab + 2ac + 2bc
38
2. példa
Szorzattá alakítás segítségével állapítsuk meg, hogy az alábbi összegek mely valós x
értékek esetén vesznek fel pozitív értéket!
a) 5x 2 − 15x b) 4x 2 − 12x + 9 c) 25x 2 − 16
Megoldás
a) Az ilyen kifejezést, hiába szerepel benne kivonás, matematikailag összegnek ne-
vezzük. Egy matematikai kifejezés összeg, ha az utolsónak elvégzendő művelet össze-
adás vagy kivonás.
Észrevehetjük, hogy az összeg mindkét tagja osztható 5x -szel, tehát ez kiemelhető
az összegből: 5x 2 − 15x = 5x · (x − 3).
Egy szorzat akkor pozitív, ha mindkét tényezője azonos előjelű:
5x > 0 és x − 3 > 0 vagy 5x < 0 és x − 3 < 0,
azaz x> 0 és x > 3 x< 0 és x < 3.
Ezek a feltételek akkor teljesülnek, ha:
x> 3 vagy x< 0.
x< 0 x> 3
−4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7 8
b) Ebben az összegben felfedezhetjük, hogy egy különbség négyzete szerepel. Az
összeg első tagja 2x négyzete, harmadik tagja 3 négyzete, középső tagja pedig a két
kifejezés szorzatának kétszerese: 2 · (2x ) · 3 = 12x . Az összegünket tehát így tudjuk
szorzattá alakítani: 4x 2 − 12x + 9 = (2x − 3)2 . Egy szám négyzete csak akkor nem
pozitív, ha a szám 0. Ez a kifejezés akkor 0, ha x = 15.
Megoldásunk tehát az összes valós szám, kivéve az 15.
Ezt így is felírhatjuk: x ∈ R \ {15}.
c) Itt is egy nevezetes azonosságot fedezhetünk fel. Két szám összegének és különb-
ségének szorzata a két szám négyzetének különbsége. Ez lehetőséget ad a szorzattá
alakításra: a 2 − b 2 = (a + b )(a − b ). Az összeg első tagja 5x -nek, második tagja pedig
4-nek a négyzete, így a különbség szorzattá alakítva: 25x 2 − 16 = (5x − 4) · (5x + 4).
A szorzat akkor lesz pozitív, ha:
5x − 4 > 0 és 5x + 4 > 0 vagy 5x − 4 < 0 és 5x + 4 < 0,
azaz x> 08 és x > −08 x< 08 és x < −08.
Megkeressük mindkét esetben azokat a számokat, melyek a feltételeknek megfelel-
nek:
x> 08 vagy x< −08.
A megoldáshalmaz: x ∈ ]−∞; −08[ ∪ ]08; ∞[.
x< −08 x> 08
−4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7 8
39
3. példa B
Egy R és egy r sugarú körgyűrű belső körét érintő húr
hosszának négyzetét elosztjuk a körgyűrű vastagságának R r h
négyszeresével.
Határozzuk meg a kapott hányados értékét!
K F
A
Megoldás
A húr hosszát h -val jelöljük. Az érintő merőleges az érintési pontba húzott sugárra,
h
ezért aK F A háromszög derékszögű, és oldalai , r és R. A Pitagorasz-tételt alkal-
2
2
h
mazva: + r 2 = R 2 . Ezt átalakítva azt kapjuk, hogy h 2 = 4 · (R 2 − r 2 ). A kör-
2
gyűrű vastagsága R − r , ennek négyszeresével kell osztani a húr hosszának négyze-
tét:
h2 4 · (R 2 − r 2 )
= :
4 · (R − r ) 4 · (R − r )
A számláló szorzattá alakítható, így egyszerűsíthetjük a törtet:
4 · (R 2 − r 2 ) 4 · (R − r )(R + r )
= = R + r:
4 · (R − r ) 4 · (R − r )
Ezzel a körgyűrűt határoló két kör sugarának összegét kapjuk.
A szorzattá alakítás segít minket abban is, ha egy törtet egyszerűsíteni szeretnénk.
4. példa
A változó lehetséges értékeinél egyszerűsítsük a következő törteket:
3a 2 + 12ab + 12b 2 5x 2 − 5y 2 3x 4 − 3y 4
a) b) c) 2
a + 2b 15y − 15x x + 2xy + y 2
Megoldás
Mit jelent „a változó lehetséges értékeinél” kitétel?
Az összeadást, kivonást, szorzást és hatványozást minden kifejezésnél el tudjuk vé-
gezni. Osztást viszont csak akkor értelmezünk, ha az osztó nem nulla, tehát a törtek
nevezőjében nem nulla áll. Az eredeti nevezők helyett érdemesebb a szorzattá alakí-
tott nevezőkkel dolgozni, így könnyebb leolvasni, mikor vesz fel a kifejezés 0-t.
3a 2 + 12ab + 12b 2 3(a 2 + 4ab + 4b 2 ) 3(a + 2b )2
a) = = = 3 · (a + 2b ), ha a −2b
a + 2b a + 2b a + 2b
Ha megvizsgáljuk az egyszerűsítés után kapott kifejezést, láthatjuk, hogy a kifejezés
értelmezési tartománya megváltozott, mert az eredeti kifejezésnél a −2b , míg az
egyszerűsített kifejezés minden a -ra és b -re értelmezhető.
40
Vegyük észre, hogy a számláló szorzattá alakítását két lépésben végeztük el, előbb
kiemeltünk, majd egy nevezetes azonosságot alkalmaztunk!
5x 2 − 5y 2 5(x 2 − y 2 ) 5(x − y )(x + y ) x +y
b) = = =− , ha y x
15y − 15x 15(y − x ) −15(x − y ) 3
Ahhoz, hogy a számlálóban és a nevezőben ugyanaz a szorzótényező szerepeljen, fel
kellett használnunk, hogy y − x = (−1) · (x − y ).
15y −15x 0 helyett a 15(y −x ) 0 felírásából könnyebben leolvashatók a feltételek.
Egy szorzat akkor 0, ha valamelyik tényezője 0, tehát az, hogy 15(y − x ) 0, akkor és
csakis akkor teljesül, ha y x . Egyszerűsítés után olyan törtet kapunk, amely minden
valós x és y esetén értelmezve van.

3x − 3y
4 4 3 (x 2 )2 − (y 2 )2
c) = =
x + 2x y + y 2
2 (x + y )2
3(x 2 − y 2 )(x 2 + y 2 ) 3(x + y )(x − y )(x 2 + y 2 ) 3(x − y )(x 2 + y 2 )
= = = , ha x −y
(x + y )2 (x + y )2 x +y
A számláló szorzattá alakítása most négy lépésben történt. (x + y )2 0, tehát x + y0,
azaz x −y . Egyszerűsítés után is megmarad ugyanez a feltétel.
Összefoglalva: egy törtkifejezés értelmezési tartományát a nevező szorzattá alakítása
után, de még az egyszerűsítés előtt érdemes vizsgálni, ugyanis az megváltoztathatja
az értelmezési tartományt.
Feladatok
1. Hányszorosa lesz az ábrán látható körgyűrű területe

a sárga téglalap területének?
r r
2. Számítsd ki a következő kifejezések értékét a vál-
tozók megadott értékei esetén!
a) (a − b )(5a + 2) − 5a (a − b )
A: a = 32 b = 1 2 B: a = 128 b = −172
b) 16a − 8ab + b
2 2
3
A: a = 01 b = 0 4 B: a= b = 05
8
c) 9a 2 − b 2
2
A: a = b=1 B: a = 07 b = 79
3
3. Alakítsd szorzattá az alábbi kifejezéseket!
a) 7ab 2 − 7ab b) 9b 2 + 12b + 4
c) 25 − 30c + 9c 2 d) 64d 4 − 1
41

a) 5a 2 b + 35ab 2 − 10ab b) 25g 2 − 10gh + h 2
c) 40k 2 − 160l 2 d) 28m 2 + 140mn + 175n 2
e) p − 2pq + q − (5p − 5q )
2 2
f) x 2 − 36y 2 + 6y + x
5. A változó lehetséges értékeinél egyszerűsítsd a következő törteket!
5ab − b 2 k 2 − 9l 2 001x 2 + 02x + 1
a) b) c)
bc 3km − 9ml 001x 2 − 1
6. Melyek azok a számok, melyek maguk is, négyzetük is, két egyenlő jegyre
végződnek?
(Arany Dániel Matematikaverseny, 1946–47)
7. Bizonyítsuk be, hogy ha négy egymás után következő természetes szám

szorzatához 1-et adunk, négyzetszámot kapunk!
Összeg és különbség köbe
Példa
a) Számítsuk ki, mennyivel lesz nagyobb egy (a + b ) oldalú négyzet területe, mint
egy a és egy b oldalú négyzet területe együttvéve!
b) Számítsuk ki, mennyivel lesz nagyobb egy (a + b ) élű kocka térfogata, mint egy
a és egy b élű kocka térfogata együttvéve!
Megoldás
a) Az (a + b ) oldalú négyzet területe (a + b )2 . Tudjuk, hogy (a + b )2 = a 2 + 2ab + b 2 ,
tehát az (a + b ) oldalú négyzet területe 2ab -vel nagyobb, mint a két kisebb négyzet
területének összege.
Mivel az a és b pozitív változók, az ábrán látható módon a b
szemléltethetjük is a feladatot.
b) Az (a + b ) élű kocka térfogata (a + b )3 . A harmadik
a a2 ab
hatvány kiszámításához felhasználhatjuk azt, hogy a +b
(a + b )3 = (a + b ) · (a + b )2 = (a + b ) · (a 2 + 2ab + b 2 ). b ab b2
Minden tagot minden taggal összeszorzunk, majd elvégez- a+b
zük a lehetséges összevonásokat:
(a + b ) · (a 2 + 2ab + b 2 ) = a 3 + 2a 2 b + ab 2 + a 2 b + 2ab 2 + b 3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab 2 + b 3 .
42
Látható, hogy a nagy kocka térfogata 3a 2 b + 3ab 2 -tel nagyobb, mint a két kisebb
kocka együttes térfogata.
Az összeg köbére érvényes összefüggést is gyakran használjuk, érdemes megjegyezni,
hogy ne kelljen minden alkalommal újra elvégezni a beszorzásokat:
ÉTEL: Két szám összegének köbe: (a + b )3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab 2 + b 3

T
Ha a és b pozitív kifejezések, eredményünket szemlél-
tethetjük egy (a + b ) élű kockán is:
Ha a képletben b értékét (−b )-vel helyettesítjük, meg-

kapjuk az (a − b )3 összeg alakját is:
(a + (−b ))3 = a 3 + 3a 2 (−b ) + 3a (−b )2 + (−b )3 = a 3 − 3a 2 b + 3ab 2 − b 3 :
ÉTEL: Két szám különbségének köbe: (a − b )3 = a 3 − 3a 2 b + 3ab 2 − b 3 .

T
Ugyanezt az eredményt kaptuk volna akkor is, ha közvetlenül az (a − b )-t emeljük
harmadik hatványra.
Háromtényezős szorzatunk eredményét egy lépésben is megkaphatjuk, hiszen minden
tényezőből minden tagot pontosan egyszer kell kiválasztani:
(x + y )(x + y )(x + y ) =
= x xx + x xy + x yx + xyy + yxx + yx y + yyx + yyy =
= x 3 + 3x 2 y + 3xy 2 + y 3
Feladatok
1. A tanult azonosságot felhasználva végezd el a kijelölt műveleteket!

a) (x + 1)3 b) (2 − x )3 c) (2x + 1)3
3 3
1 x
d) 3x + e) (01x − y )3 f) −1
3 3
2. Alakítsd szorzattá, azaz írd fel egy kifejezés harmadik hatványaként az össze-
geket!
a) x 3 − 3x 2 + 3x − 1 b) x 3 + 6x 2 + 12x + 8
c) 27 + 27x + 9x 2 + x 3 d) 8x 3 − 12x 2 + 6x − 1
43
3. Milyen magas a narancs-

sárga tartály, ha a zöld,
kocka alakú tartályokba és
a narancssárga tartályba
h =?
együtt pontosan annyi fo-
lyadék fér, mint a kék koc-
a a
kába?
a+b a+b
a 3 − 6a 2 + 12a − 8 a 3 + 3a 2 b + 3ab2 + b3
a) b)
a 2 − 4a + 4 ac + bc
f −1
2 k l + 3k 2 l 2 + 3k 2 l + k 2
2 3
c) d)
5f 3 − 15f 2 + 15f − 5 k4 + k2
5. Állapítsd meg a kifejezések értelmezési tartományát, és készítsd el a függvé-
nyek grafikonjait!
x 3 − 3x 2 + 3x − 1 x 3 + 3x 2 + 3x + 1
a) x → b) x →

x 2 − 2x + 1 x +1
Köbök különbsége és összege

1. példa
Képezzük két természetes szám
a) négyzetének különbségét; b) köbének különbségét; c) köbének összegét!
Vizsgáljuk meg, mivel oszthatók a kifejezések, ha:
A: a = 17 b=6 B: a = 13 b = 10
Megoldás
a) A: 172 − 62 = 289 − 36 = 253 = 23 · 11
B: 132 − 102 = 169 − 100 = 69 = 3 · 23
Nem lepődünk meg, hogy (a + b )-vel és (a − b )-vel is osztható az a 2 − b 2 , hiszen
a 2 − b2 = (a + b)(a − b).
b) A: 173 − 63 = 4913 − 216 = 4697 = 11 · 427
B: 133 − 103 = 2197 − 1000 = 1197 = 3 · 399
Sejtésünk: a 3 − b 3 is osztható (a − b )-vel, azaz meg kellene mutatni, hogy a 3 − b 3 =
= (a − b ) · egész kifejezés. A hatványozás azonosságaiból kitalálható, hogy:
a 3 − b3 = (a − b) · (a 2 + ab + b2 ).
T ÉTEL: Két tag köbének különbsége:
44
Elvégezve a beszorzásokat valóban megkapjuk a két köb különbségét:

(a − b ) · (a 2 + ab + b 2 ) = a 3 − a 2 b + a 2 b − ab 2 + ab 2 − b 3 = a 3 − b 3 .
c) A: 173 + 63 = 4913 + 216 = 5129 = 23 · 223
B: 133 + 103 = 2197 + 1000 = 3197 = 23 · 139
Az a 3 + b 3 viszont minden a −b esetén (a + b )-vel osztható, mivel:
ÉTEL: Két tag köbének összege: a 3 + b 3 = (a + b ) · (a 2 − ab + b 2 ).
T
A beszorzást elvégezve bizonyíthatjuk sejtésünket:
(a + b ) · (a 2 − ab + b 2 ) = a 3 + a 2 b − a 2 b − ab 2 + ab 2 + b 3 = a 3 + b 3
Azonosságunkat gyakran alkalmazzuk szorzattá alakításnál. Lássunk erre egy példát!
2. példa
Béla az alapműveleteket gyakoroltatja két öccsével. Gabinak 1 és 100 közötti páros,
Ferinek 1 és 100 közötti tetszőlegesen választott páratlan számmal kell végrehajtani
Béla alábbi utasításait.
– Szorozd meg az általad kitalált számot önmagával! Az így kapott számot nevezzük
a számod négyzetének.
– Most ezt a számot még egyszer szorozd meg az általad kitalált számmal! Az így
kapott eredményt a számod köbének vagy harmadik hatványának nevezzük.
– Add össze a négyzetet, a köböt és az eredeti számodat! Ha nem hibáztatok, Gabi
páros, Feri pedig páratlan számot kapott eredményül.
– Számítsátok ki a kettőtök eredményének különbségét!
– Most osszátok el ezt a különbséget a kettőtök által kitalált számok különbségével!
Ha nem rontottátok el a számolást, páratlan számot kaptatok.
Kati, aki végighallgatta Béla utasításait, itt
közbeszólt:
– Fogalmad sincs, mely számokra gondol-
tak a fiúk. Még abban sem lehetsz biztos,
hogy az osztás eredménye egész szám lesz.
– A jövő heti zsebpénzemben merek fogad-
ni, hogy igazam lesz – válaszolta magabiz-
tosan Béla.
Találjuk ki, milyen alapon merte Béla koc-
káztatni a zsebpénzét!
45
Megoldás
Jelöljük Gabi számát g -vel, Feriét pedig f -fel! Feltéve, hogy Gabi gondolt a nagyobb
számra, ennek négyzete és köbe is nagyobb lesz, tehát a Gabi által kiszámolt összeg-
ből vonják majd ki a Feri által kiszámoltat:
(g 2 + g 3 + g ) − (f 2 + f 3 + f ) = g 2 + g 3 + g − f 2 − f 3 − f
Ezt ügyesen csoportosítva észrevehetjük, hogy az összeg két tagja is szorzattá alakít-
ható:
(g 2 − f 2 ) + (g 3 − f 3 ) + g − f = (g − f ) · (g + f ) + (g − f ) · (g 2 + gf + f 2 ) + g − f
Az így kapott összeg minden tagjából kiemelhető a (g − f ):
(g − f ) · (g + f ) + g 2 + gf + f 2 + 1
A (g − f ) a fiúk által kitalált számok különbsége, mely sosem lehet 0. A szorzatot
ezzel osztva a hányados g + f + g 2 + gf + f 2 + 1, amely valóban egész szám lesz. Ez
a hányados páratlan, mivel 3 páros g ; g 2 ; gf és három páratlan tagja van f ; f 2 ; 1 .
3. példa
Bizonyítsuk be, hogy bármely a >
b a ; b ∈ N+ számok esetén (a + b) összeg osztója
az a 6 − b 6 különbségnek!
Megoldás
Vegyük észre, hogy: a 6 − b6 = a 2 3 − b2 3 = a 2 − b2 a 2 2 + a 2 b2 + b2 2
=
= (a + b )(a − b ) a 4 + a 2 b 2 + b 4 , ezzel a feladatot megoldottuk.
Feladatok
1. Alakítsd át a szorzatokat összeggé!

a) (x + 5)(x 2 − 5x + 25) b) (2 − x )(4 + 2x + x 2 )
c) (x + 3)(9 − 3x + x 2 ) d) (a 2 + 2ab + 4b 2 )(2b − a )
a) m 3 + 8n 3 b) 27 − x 3
8 9
c) 8 − y 12 d) a + 0001
125
3. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak!
Két különböző pozitív egész szám összegének köbe, illetve a két szám köbé-
nek összege közti különbség mindig osztható
a) 2-vel; b) 3-mal;
c) a két szám összegével; d) a két szám különbségével;
e) legalább az egyik számmal; f) a két szám szorzatával.
46
4. Két kifejezésnek van közös osztója, ha szorzattá lehet őket alakítani úgy, hogy
mindkettőben szerepel ugyanaz az egytől különböző tényező. Például x 2 − y 2-
nek és 5x − 5y -nak van közös osztója, mert x 2 − y 2 = (x − y ) · (x + y ) és
5x − 5y = 5(x − y ), tehát közös tényezőjük az x − y .
Rendezd sorba a kifejezéseket úgy, hogy az egymást követők esetén mindig
legyen közös osztó! A pirossal kezdd, és a kékkel fejezd be!
x 2 − 10x y + 25y 2 x 3 + y 3 3x 2 − 3y 2 x 2 − 5xy 2x − 2y x 3 − xy 2
5. Add meg a kifejezések értelmezési tartományát, majd készítsd el a függvé-
nyek grafikonjait!
x3 + 8 x 3 − 125 x 3 − 6x 2 + 12x − 8
a) x → b) x → 2 c) x →
x +2 x + 5x + 25 2x 2 − 8x + 8
6. Végezd el a következő műveleteket a változók lehetséges értékeinél!
y − 3x 2x 2 + x y − 3y 2 5
a) − +
x + xy + y
2 2 x 3 − y3 x −y
a 2 − 2a 1 2a
b) + − 2
a + 1 a + 1 a + 2a + 1
3
x2 + 1 1 1
c) 4 − − 2
x −1 1−x 3 (x − 1)(x 2 + x + 1)
7. Mely pozitív egész számokra osztható n 8 − n 2 504-gyel?

A négyzetgyök fogalma
1. példa
Paliéknak van egy összecsukva 16 m hosszúságú, szét-
nyitható létrájuk, amely akkor áll stabilan, ha a lábai kö-
zötti távolság a talajon 1 m. Beveri-e a fejét a létra tetején 1 6 m
állva a 165 cm-es Pali, ha tudjuk, hogy a szoba belma-
gassága 3 m?
Megoldás 1m
Először állapítsuk meg a szétnyitott létra magasságát! Ehhez ki kell számítanunk egy
olyan egyenlő szárú háromszögnek az alaphoz tartozó magasságát, amelynek alapja
1 m, szárai pedig 16 m hosszúságúak.
47
Egy egyenlő szárú háromszög alaphoz tartozó magassága egy- A

ben oldalfelező merőleges is, így a magasság F talppontja a
BC oldal felezőpontja. Így BF = F C = 05 m.
Írjuk fel a Pitagorasz-tételt az AF C derékszögű háromszög- 16 m 16 m
ben! x
F C 2 + F A2 = AC 2
052 + x 2 = 162 F
x 2 = 162 − 052 = 256 − 025 = 231 B 1m C
Keressük azt a pozitív számot, amelynek a négyzete 231, azaz keressük a 231 négy-
zetgyökét. Ezt fejben nem tudjuk pontosan meghatározni, ezért számológépünk se-
gítségével számoljuk ki.

231 = 1519 868 415 357 066 363 166 874 420 604 : : :
A számológépünk egy sokjegyű tizedes törtet ír ki, amelyet célszerű kerekíteni. Mivel
Pali magasságát a feladat cm pontossággal adta meg, jó lenne, ha a létra magasságát
is cm pontossággal ismernénk, azaz az eredményünket 2 tizedesjegy pontossággal
adnánk meg. Ehhez a 3. tizedesjegyet is figyelembe kell vennünk: mivel ez 9-es,
felfelé kerekítünk.
231 = 1519 : : : ≈ 152, tehát x ≈ 152 m.
A létra szétnyitva 152 m = 152 cm magas. Mivel 152 cm + 165 cm = 317 cm > 3 m,
Pali beveri a fejét, ha a létra tetejére áll.
2. példa
Az x 2 = v egyenletben a v helyére különböző valós számokat írunk. Hány megoldása
van az egyenletnek a valós számok halmazán a v értékétől függően?
Megoldás
A feladat megoldásához ábrázoljuk az y
x → x 2 függvény grafikonját!
Az ábráról könnyen leolvashatók az v> 0
alábbiak: 2 metszéspont
Ha v < 0, akkor az egyenletnek nincsen
megoldása, mivel az x → x 2 függvény 1
v =0
értékkészlete a nemnegatív számok hal-
0 1 x 1 metszéspont
maza, azaz nincsen olyan valós szám,
amelynek a négyzete negatív. v< 0
Ha v = 0, akkor az egyenletnek egyetlen 0 metszéspont
megoldása van, mégpedig az x = 0.
Ha v > 0, akkor az egyenletnek két megoldása van, hiszen két olyan számot találunk,
amelyek négyzete v . Ezek közül az egyik pozitív, a másik pedig ennek az ellentettje.
48
Összefoglalva:
• ha v < 0, akkor az egyenletnek nincs megoldása a valós számok halmazán;
• ha v = 0, akkor 1 megoldás van;
• ha v > 0, akkor 2 megoldás van.
A 2. példában olyan számokat kerestünk, amelyek négyzete egy megadott szám (v ).
Láttuk, hogy:
(1) Nincs olyan valós szám, amelynek négyzete negatív, ezért nem értelmezzük a
negatív számok négyzetgyökét.
(2) Egy pozitív számhoz két olyan szám is tartozik, amelynek négyzete a megadott
pozitív szám.
Amikor a négyzetgyök fogalmát definiáljuk, akkor mindkét eredményt figyelembe
kell vennünk. Mivel szeretnénk, hogy a négyzetgyökvonás művelete egyértelmű le-
gyen, megegyezünk abban, hogy a szóba jövő két szám közül, amelynek négyzete a
megadott szám, csak a nemnegatívat tekintjük a megadott szám négyzetgyökének.
Ez alapján már felírhatjuk a négyzetgyökvonás definícióját:
EFINÍCIÓ: A v nemnegatív valós szám négyzetgyöke az a nemnegatív

D szám, amelyet négyzetre emelve v -t kapjuk.
√
Jelölés: v . √ 2
v = v , ha v ≥ 0.
Például:
√
16 = 4, mert 4 ≥ 0 és 42 = 16.
2
1 1 1 1 1
= , mert ≥ 0 és = .
100 10 10 10 100

121 = 11, mert 11 ≥ 0 és 112 = 121.
√
−49 nincs értelmezve, mert nincs olyan szám, amelynek a négyzete negatív.
Racionális és irracionális számok (ismétlés)
3. példa
√
Mivel egyenlő 2?
Megoldás

1
Ennek a számnak könnyű megtalálni a √

pontos
√ helyét a számegyenesen, mivel 2

2 éppen az egységnyi oldalú négy- −1 0 1 2

zet átlójának a hosszával egyenlő.
49
√
Ugyanakkor, ha szeretnénk meghatározni a 2 tízes számrendszerbeli (tizedes tört)
alakját, akkor meg kell elégednünk
√ különböző közelítő eredményekkel. Tavaly már
bebizonyítottuk, hogy a 2 nem áll elő két egész szám hányadosaként, azaz irraci-
onális szám. Az irracionális számok végtelen nem szakaszos tizedes törtek.
Keressük azt a számot, amelynek a négyzete 2.
√
1. lépés: 1 < 2< 2, mivel (12 =) 1 < 2< 4 (= 22 ).
√
2. lépés: 14 < 2< 15, mivel (142 =) 196 < 2< 225 (= 152 ).
√
3. lépés: 141 < 2< 142, mivel (1412 =) 19881 < 2< 20164 (= 1422 ).
..
.
√
Eljárásunkat folytatva egyre jobb közelítést adhatunk 2 értékére. De sok-sok lépés
után sem fogjuk a tizedes tört alakot pontosan ismerni.
√
A 2 értékét √ számológépünk segítségével kilenc tizedesjegy pontossággal tudjuk
megállapítani: 2 ≈ 1414 213 562.
Az egységnyi oldalhosszúságú négyzet átló-

jának hosszát már az ókori matematikusok is
szerették volna√minél pontosabban meghatá-
rozni, ezért a 2 értékének különböző köze- 30
lítéseit már az ókorban is ismerték.
51 10
A Yale Egyetem babilóniai gyűjteményé- 1 24
ben található 7289-es számú, hozzávetőleg 35
i.
√ e. 1800-1600-ból származó agyagtáblán a 25
2 60-as számrendszerbeli (közelítő) alakja 42
szerepel:
24 51 10
1+ + 2 + 3. Az YBC 7289. számú babilóniai
60 60 60 agyagtábla
30 547
Ez a kifejezés -dal egyenlő, amely körülbelül 14142129. A szám az 5.
21 600 √
tizedesjegyig megegyezik a 2 pontos értékével.
√
A 2 értékének hasonlóan jó közelítését olvashatjuk egy ősi indiai szövegben,
amely az egységoldalú négyzet átlójának kiszámítására vonatkozik: „Növeljük az
oldal hosszát a harmadával, azután a harmadának a negyedével, majd csökkentsük
ennek a harmincnegyedével.”
√ 1 1 1 577
Tehát: 2 ≈ 1 + + − = ≈ 14142157.
3 3 · 4 3 · 4 · 34 408
Ebben az esetben is egyezik az első 5 tizedesjegy.
50
√
Az első (geometriai) bizonyítása annak, hogy a 2 irracionális szám, valószínű-
leg Püthagorasz egyik tanítványától, Hippaszosztól (i. e. 5. század) származik.
A legenda szerint Püthagorasz minden logikus cáfolat ellenére hitt abban, hogy
a számok „szépek” (felírhatók két egész szám hányadosaként), így nem fogadta
el a tényt, hogy létezik irracionális szám. Ezért parancsára Hippaszoszt néhány
tanítványa megfojtotta, vagy legalábbis kizárták köreikből.
√
A 2 a mindennapjainkban is jelen van. Az ISO-szabványok (a Nemzetközi
Szabványügyi Szervezet által kiadott nemzetközi √ szabványok) szerint elfogadott
papírméretek (pl. A4, B4) oldalainak aránya kb. 2. Ennek következménye, hogy
ha egy ilyen lapot a rövidebb oldalával párhuzamosan félbevágunk, akkor a kapott
részek oldalainak aránya nem változik.
D EFINÍCIÓ: Azokat a számokat, amelyek előállnak két egész szám hánya-

dosaként (ahol a nevezőben nem áll nulla), racionális számoknak nevezzük.
Azokat a valós számokat, amelyek nem írhatók fel két egész szám hányadosaként,
*irracionális számoknak nevezzük.
A racionális számok halmaza zárt a négy alapműveletre nézve, azaz a racionális szá-
mok összege, különbsége, szorzata és hányadosa is racionális szám. Ugyanakkor a
racionális számok halmaza nem zárt a négyzetgyökvonásra nézve, azaz van olyan ra-
cionális szám, amelynek négyzetgyöke irracionális szám.
√ A 9. évfolyamos tankönyv
Számelmélet című fejezetében bebizonyítottuk, hogy a 2 irracionális szám. Hasonló
módszerrel bizonyítható az alábbi tétel:
ÉTEL:√Ha n természetes szám, és n nem egy természetes szám négyzete,

T akkor n irracionális szám.
4. példa
√
Szerkesszük meg a 15 helyét a számegyenesen!
1. megoldás
Kihasználjuk, hogy 15 = 32 + 22 + 1 + 1.
Az 1. lépésben egy√olyan derékszögű háromszöget szerkesztünk, amelynek befogói 3
√
és 2, így átfogója 32 + 22 = 13 egység hosszúságú. (1.)
√
Ezután a 13 hosszúságú szakaszra az egyik végpontjában merőlegest szerkesztünk,
és a végpontból
indulva felmérünk rá 1 egységet. Az így kapott derékszögű három-
√ 2 √
szög átfogója 13 + 12 = 14 egység hosszúságú. (2.)
51
√
Végül a 14 hosszúságú szakaszra is merőlegest szerkesz- 2
tünk az egyik végpontjában, és erreis felmérünk 1 egységet. 1
1.
√ 2 √ 2. 1
13
√
A derékszögű háromszög átfogója 14 + 1 = 15 egy- √ 14 3.
3 √ 15
ség hosszúságú. (3.)
2. megoldás
Kihasználjuk, hogy 15 = 42 − 1.
Szerkesztünk egy olyan derékszögű háromszöget, amelynek
átfogója 4, egyik befogója 1 egységhosszúságú. Ekkor a há- √
√ 15
romszög másik befogója valóban 4 − 1 = 15 egység 1
2
hosszúságú. 2 2
A szerkesztés során kihasználjuk, hogy a derékszögű három-
szög köré írt körének középpontja az átfogó felezőpontja. (Ez
a Thalész-tétel megfordítása.)
√
Megjegyzés: A hasonlósággal foglalkozó fejezetben n (n
természetes szám) szerkesztésére további módszereket fogunk megismerni.
5. példa
Mely valós számokra igaz?
√ 2 √ √
a) x =x b) x2 = x c) x4 = x2
Megoldás
a) A bal oldali kifejezés
√ csak nemnegatív x számokra értelmezett. A négyzetgyök
definíciója miatt x az a szám, amelynek négyzete x . Tehát az egyenlőség minden
olyan szám esetén fennáll, amelyre az egyenlet értelmezve van, azaz x ≥ 0.
b) Az egyenlőségjel két oldalán szereplő kifejezések négyzete x 2 . Ebből következik,
hogy a két kifejezés értéke vagy egyenlő, vagy ellentétes egymással.
Ha x ≥ 0, akkor mindkét oldalon nemnegatív szám áll, azaz a két kifejezés értéke
egyenlő.
Ha x < 0, akkor a bal oldalon található kifejezés értéke pozitív (hiszen egy nemne-
gatív szám négyzetgyöke), a jobb oldalon található kifejezésé viszont negatív, azaz a
két kifejezés ellentétes értékű. Tehát az egyenlőség a nemnegatív számokra áll fenn,
azaz x ≥ 0.
c) Az egyenlőségjel két oldalán szereplő kifejezések négyzete x 4 . Ebből következően
a két kifejezés értéke vagy egyenlő, vagy ellentétes egymással. Egyik kifejezés értéke
sem lehet negatív (hiszen a bal oldali egy nemnegatív szám négyzetgyöke, a jobb
oldali pedig egy valós szám négyzete), így a kifejezések tetszőleges x valós szám
esetén egyenlő értéket vesznek fel, tehát x ∈ R.
52
A példa b) része alapján kimondható az alábbi azonosság:

√
ÉTEL: x 2 = |x | minden x valós számra.
T
6. példa
Határozzuk meg az alábbi kifejezések értelmezési tartományát!
√
x +2
a) 2x + 7 b) |x 2 − 3x + 2| c)
x −3
Megoldás
a) A négyzetgyök definíciója
√ szerint a négyzetgyökjel alatt álló kifejezés értéke nem
lehet negatív. Tehát a 2x + 7 pontosan √akkor értelmezett, ha 2x + 7 ≥ 0. Az egyen-
lőtlenség megoldása x ≥ −35. Tehát a 2x + 7 értelmezési tartománya a [−35; +∞[
intervallum.
b) A négyzetgyökjel alatt álló kifejezés nem vehet fel negatív értéket. A négyzet-
gyökjel alatt álló kifejezés egy abszolút

értékes kifejezés, amelynek értéke egyetlen
valós x esetén sem negatív. Tehát a |x 2 − 3x + 2| értelmezési tartománya a valós
számok halmaza.
c) A négyzetgyökjel alatt álló törtkifejezés nem vehet fel negatív értéket.
A tört nevezője nem lehet 0, így x 3.
A tört előjele a számláló és a nevező előjelétől függ. Ábrázoljuk számegyenesen a
számláló és a nevező előjelének alakulását x értékétől függően!
x +2<
0 x +2>
0
−4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5
x −3<
0 x −3>
0
−4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6
Az ábráról leolvashatjuk, hogy x < −2 esetén mindkét kifejezés értéke negatív, tehát
a hányados pozitív.
Ha x = −2, akkor a számláló 0, tehát a hányados is 0.
Ha −2 < x < 3, akkor a két kifejezés értéke ellenkező előjelű, tehát a hányados
negatív.
Továbbá ha x > 3, akkor mindkét kifejezés pozitív, így a hányados is pozitív.
Összefoglalva: a hányados

értéke nemnegatív a ]−∞; −2], valamint a ]3; ∞[ inter-
x +2
vallumokon. Tehát értelmezési tartománya R \ ]−2; 3].
x −3
53
Feladatok
1. Egy téglalap két oldala 4, illetve 7 cm-es. Mekkora annak a négyzetnek az

oldala, amelynek területe megegyezik a téglalap területével?
2. Mekkora távolságra vannak a derékszögű koordináta-rendszerben az alábbi
pontok az origótól?
A(−3; 0) B (8;
6) √
C (4; −7) D −5; − 11
3. Az 1 km hosszú Árpád híd két hídfőjénél
rögzítjük egy 1001 m hosszú kötél két vé-
gét, melyet középen felemelünk. Átfér-e a
megemelt kötél alatt egy ember? És egy
zsiráf? Állításod számolással igazold!
a) x 2 = 9 b) x 2 − 5 = 7 c) (x − 1)2 = −4
5. Határozd meg az alábbi gyökvonások eredményét a valós számok halmazán!
Fejben számolj!
√ √ 4
a) 25 b) 0 c)
9
√
d) 036 e) −225 f) 400

√ 1 1 2
g) − 81 h) − − i) −
121 5
6. Becsüld meg az alábbi gyökvonások eredményét! Ellenőrizd becslésedet szá-
mológép segítségével! Hány százalékot tévedtél? Másold le a füzetedbe a táb-
lázatot, és töltsd ki!
√ √ √ √
Gyökvonás 2 28 111 1000 36 2
3
Becslés
Eredmény (két tizedes-
jegyre kerekítve)
Tévedés (%)
7. Számítsd ki!
√ √ √ √ √ 2
a) 7 · 7 b) 2 6 · 5 6 c) 3 11
√ 2 √
2 2 2 √ 4
d) e) 10 f) 5
2
√ √
2 5 6
g) 2 h) − 3 i) (−3)4
54
8. Melyik az a valós szám, amelynek négyzetgyöke

1 √
a) 11; b) ; c) 13;
5 √
d) −05; e) 04; f) 3 2?
9. Számológép
√ használata
√ nélkül határozd meg az alábbi műveletek
√ eredményét!
√
a) 5+2 5−2 b) 7−3 7+3
√ √ √ √ √ √ √ √
c) 15 + 8 15 − 8 d) 8−2 2 8+2 2

√ √ √ √ √ √ √ √
e) 11 − 2 11 + 2 f) 10 − 2 3 10 + 2 3
10. Szerkeszd meg az alábbi valós számok helyét a számegyenesen, ha csak a 0

és az√1 helye ismert! √ √
a) 2 b) 3 c) √5
√ √ 17
d) 8 e) − 7 f)
2
√
11. Hogyan szerkesztenél n hosszúságú szakaszt, ha adott az egység?
a) n = 41 b) n = 99 c) n = 113
12. Készítsd el a halmazábrát a füzetedbe a racionális számok halmazáról (Q)
és az irracionális számok halmazáról (Q∗ ), és helyezd el bennük az alábbi
számokat!
√ √ √ √
49 5 3−1 7 2

49 49 √ Q∗ Q
− 0
4 4
√
√ 2 8
−( 3) (−3) 2 √
2
13. a) Adj meg két irracionális számot, amelyek összege racionális!

b) Adj meg két irracionális számot, amelyek összege irracionális!
c) Adj meg két irracionális számot, amelyek szorzata racionális!
d) Adj meg két irracionális számot, amelyek szorzata irracionális!
14. Határozd meg az alábbi kifejezések értelmezési tartományát!
√ √
a) x − 3 b) 3 − 4x c) x · (x − 5)
x +8 √
d) 4 − |x | e) f) x 2 + 1
1−x
√ √
g) x h) x 2 + 6x + 9 i) 9 − x 2
55

√ √
a) x + 3 b) 2 − x
√ √ √ √
c) x − 1 + x + 1 d) x + 5 − 7 − x
√ √ √ √
e) x − 6 − 4 − 3x f) 3 − x + x − 3
√
√ √ 3x − 2
a) 3x − 2 + 4x − 3 b) √
4x − 3
√ √ √ √ √
c) 3x − 2 · 4x − 3 d) x + 2x − 5 − 13 − x
17. Adj meg olyan négyzetgyökös kifejezést, amelynek értelmezési tartománya
a) a nemnegatív számok halmaza;
b) a (−3)-nál nem kisebb számok halmaza;
c) az 5-nél nem nagyobb számok halmaza;
d) a (−2)-nél nem kisebb, 8-nál nem nagyobb számok halmaza!
18. Mivel egyenlő?
√ √
a) 32 b) (−7)2 c) 114
√
d) (−3)6 e) 212 f) (−1)100
√ √ √
g) a2 h) a 8 i) a 10
√ √ √
j) a 14 k) a 20 l) a 198
Próbálj meg általánosítani!
19. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Válaszaidat
indokold is meg!
a) Nincs olyan szám, amelynek négyzetgyöke nem pozitív.
b) Egy szám négyzetgyöke mindig kisebb, mint maga a szám.
c) Két szám közül a nagyobbnak a négyzetgyöke is nagyobb.
√ √ 2
d) x 2 = x , ha x ≥ 0
√
e) x 6 = x 3
56
A négyzetgyökvonás azonosságai
A hatványozás azonosságai (ismétlés)
A továbbiakban szükségünk lesz a hatványozás 9. évfolyamon tanult azonosságaira:
T ÉTEL: A hatványozás azonosságai
I. azonosság: a n · a k = a n +k , ha a ∈ R és n , k ∈ Z+ .
an
II. azonosság: k = a n −k , ha a ∈ R \ {0} és n , k ∈ Z+ és n > k.
a
III. azonosság: (a n )k = a n ·k , ha a ∈ R és n , k ∈ Z+ , és (a n )k = (a k )n , ha a ∈ R
és n , k ∈ Z+ .
IV. azonosság: a n · b n = (a · b )n , ha a , b ∈ R és n ∈ Z+ .
n
an a
V. azonosság: n = , ha a , b ∈ R, b 0 és n ∈ Z+ .
b b
1. példa
Határozzuk meg számológép használata nélkül
√ az alábbi kifejezések pontos értékét!
√ √ 50
a) 50 · 2 b) √
2
Megoldás
√ √
Mivel sem a 50, sem a 2 értékét nem tudjuk pontosan meghatározni, ezért nem
tudjuk e számok szorzatát, illetve hányadosát az eddig tanult módszereinkkel (írásbeli
szorzás, osztás) kiszámítani. Érdekes módon könnyebb a kifejezések értékének meg-
határozása, ha a megadott kifejezések helyett a négyzetüket vizsgáljuk. Mivel egyik
kifejezés sem lehet negatív (két nemnegatív szám szorzata, illetve hányadosa), így a
négyzetük értékéből gyökvonással megkapható az eredeti kifejezés értéke.
√ √ 2 √ 2 √ 2
a) 50 · 2 = 50 · 2 = 50 · 2 = 100
1: 2:
Az 1. lépésben a hatványozás egyik azonosságát (szorzat hatványára vonatkozó IV.
azonosság), a 2. lépésben pedig a négyzetgyökvonás definícióját használtuk.
√ √ √ √
A √ 50 · 2 tehát√ az a
√ nemnegatív szám, amelynek négyzete 100, azaz 50 · 2=
= 100, tehát 50 · 2 = 10.
√ 2 √ 2
50 50 50
b) √ = √ 2 = = 25
2 1: 2 2: 2
57
Az 1. lépésben a hatványozás egyik azonosságát (hányados hatványára vonatkozó

V. azonosság), a 2. lépésben pedig a négyzetgyökvonás definícióját használtuk.
√ √
50 50 √
A √ tehát az a nemnegatív szám, amelynek négyzete 25, azaz √ = 25, tehát
√ 2 2
50
√ = 5.
2
T ÉTEL (I. azonosság): Szorzat négyzetgyöke egyenlő a szorzótényezők

négyzetgyökének szorzatával.
√ √ √
a · b = a · b, ha a és b ≥ 0
Bizonyítás: Belátjuk, hogy az azonosság két oldalán szereplő kifejezések négy-
zetei egyenlők: √
a · b = a · b;
2
• egyrészt a négyzetgyökvonás definíciója miatt:
• másrészt a hatványozás IV. azonossága ( 1. ) és a négyzetgyökvonás definíci-
√ √ 2 √ √ 2
ója ( 2. ) miatt: a · b = a 2 · b = a · b.
1: 2: √ √ √
Mivel egy szám négyzetgyöke nem lehet negatív, sem a · b , sem a · b (két
nemnegatív szám szorzata) nem lehet negatív. Két nemnegatív √ szám négyzete
√ √
pontosan akkor egyenlő, ha maguk a számok is egyenlők, így a · b = a · b.
T ÉTEL (II. azonosság): Hányados négyzetgyöke egyenlő az osztandó négy-

zetgyökének és az osztó négyzetgyökének
√
a a
hányadosával.
= √ , ha a ≥ 0 és b >
0
b b
zetei egyenlők: 2
a a;
b =
b
• másrészt a hatványozás V. azonossága ( 1. ) és a négyzetgyökvonás definíciója
√ 2
a = a = a.
√ 2
( 2. ) miatt: √
b 1: √b 2 2: b
√
a a
, sem √ (két nem-
Mivel egy szám négyzetgyöke nem lehet negatív, sem
b b
negatív szám hányadosa) nem lehet negatív. Két nemnegatívszám négyzete
√
a a
= √ .
pontosan akkor egyenlő, ha maguk a számok is egyenlők, így
b b
58
T ÉTEL (III. azonosság): A hatványozás és a négyzetgyökvonás sorrendje

felcserélhető.
√ √ k
a k = a , ha a ≥ 0 és k ∈ Z+
zetei egyenlők:
ak = ak ;
2
• másrészt a hatványozás III. azonossága ( 1. ) és a négyzetgyökvonás definíci-

√ k 2 √ 2 k
ója ( 2. ) miatt: a = a = ak .
1: 2:
√ k
Mivel egy szám négyzetgyöke nem lehet negatív, sem a k , sem a (egy
nemnegatív szám k -adik hatványa) nem lehet negatív. Két nemnegatívszám
négyzete pontosan akkor egyenlő, ha maguk a számok is egyenlők, így a k =
√ k
= a .
2. példa
Szeleburdi Szilvi otthon magolta a négy-
zetgyökvonás azonosságait, amikor arra a
következtetésre jutott, hogy ha a „szor-
zat négyzetgyöke egyenlő a tényezők négy-
zetgyökének szorzatával”, és a „hányados
négyzetgyöke egyenlő az osztó és az osztan-
dó négyzetgyökének hányadosával”, akkor
nyilván igaz az is, hogy az „összeg négy-
zetgyöke egyenlő a tagok négyzetgyökének
összegével”, azaz √ √
√
a + b = a + b, ha a és b ≥ 0.
Helyes-e a Szilvi által kitalált azonosság?
Megoldás
√ √ √
+ 16 9 + 16.
A Szilvi által kitalált azonosság nyilván hibás, hiszen pl. 9
5 7
Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan a és b nemnegatív szám, amelyre
teljesül a fenti összefüggés.
Ha két kifejezés egyenlő, akkor a két kifejezés
√ négyzete√is egyenlő. Ha vannak olyan
√
a és b nemnegatív számok, amelyekre a + b = a + b, akkor ezekre a számokra
√ 2 √ √ 2
a a + b = a + b összefüggés is fennáll.
59
√ 2
• a +b = a + b , a négyzetgyökvonás definíciója miatt.
√ √ 2 √ 2 √ 2 √ √ √
• a+ b = a + b + 2 · a · b = a + b + 2 ab
Az első lépésben a kéttagú összeg négyzetére vonatkozó azonosságot, a másodikban
pedig a négyzetgyökvonás definícióját és az I. azonosságot használtuk.
√
A kérdés
√ tehát az, hogy van-e olyan a , b számpár, amelyre a + b = a + b + 2 ab,
azaz 2 ab = 0.
√
2 ab értéke pontosan akkor √ 0, ha a√vagy√b 0. Legyen például a = 0. Ekkor a Szilvi
√ kitalált összefüggés: 0 + b = 0 + b , ami nyilván igaz, hiszen mindkét oldal
által
b-vel egyenlő. Hasonlóképpen igaz összefüggéshez jutunk, ha b értéke 0.
√ √ 2 √ √ 2
Ha a és b pozitív számok, akkor 2 ab > 0, azaz általában a + b <a + b
teljesül.
√ Mivel két pozitív
√ szám közül a nagyobbnak a négyzete nagyobb, fennáll,
√
hogy a + b < a + b, ha a és b nem 0.
Tehát a Szilvi által kitalált összefüggés csak abban a speciális esetben igaz, ha a
vagy b 0.
3. példa
Számológép használata nélkül határozzuk megaz alábbi kifejezések
√
pontos értékét!
√ √ √ √ √ √ √
a) 2 8 + 50 − 98 b) 17 + 13 · 17 − 13
√ √
c) 10 − 4 6 − 10 + 4 6
Megoldás
a) Először felbontjuk a zárójelet, majd a négyzetgyökvonás I. azonosságát használjuk:
√ √ √ √
2· 8 + 50 − 98 =
√ √ √ √ √ √
= 2 · 8 + 2 · 50 − 2 · 98 =
√ √ √
= 16 + 100 − 196 = 4 + 10 − 14 = 0:
b) A négyzetgyökvonás I. azonossága miatt:
√ √ √
√ √ √ √ √
17 + 13 · 17 − 13 = 17 + 13 17 − 13 :
√ √
Felhasználva az (a + b )(a − b ) = a 2 − b 2 azonosságot a = 17 és b = 13 szerep-
osztással:
√ √ √
√ √ √ 2 2 √ √
17 + 13 17 − 13 = 17 − 13 = 17 − 13 = 4 = 2:
60
c) A kifejezés értékének meghatározásához emeljük négyzetre a kifejezést!

√
Felhasználva az (a − b )2 = a 2 + b 2 − 2ab azonosságot a = 10 − 4 6 és

√
b = 10 + 4 6 szereposztással:
2
√ √
10 − 4 6 − 10 + 4 6 =
2 2
√ √ √ √
= 10 − 4 6 + 10 + 4 6 − 2 · 10 − 4 6 · 10 + 4 6 =

√ √ √ √
= 10 − 4 6 + 10 + 4 6 − 2 · 10 − 4 6 10 + 4 6 =

√ 2 √ √
= 20 − 2 · 102 − 4 6 = 20 − 2 · 100 − 96 = 20 − 2 4 = 20 − 4 = 16:
2
√ √ √ √
10 − 4 6 − 10 + 4 6 = 16, tehát 10 − 4 6 − 10 + 4 6 értéke
√ √
−4 vagy 4. Mivel 10 + 4 6 > 10 − 4 6, a kisebb szám négyzetgyökéből
vonjuk ki a nagyobb szám négyzetgyökét. Így az eredeti kifejezés negatív, azaz
értéke −4.
Feladatok
1. Számológép használata nélkül számítsd ki az alábbi kifejezések

értékét!
√
√ √ 32 1 √
a) 2 · 18 b) √ c) · 48
8 3
√ √
√ √ √ 1 8 2
d) 405 : 5 e) 8 : f) √ : √
2 3 27
2. Számológép használata nélkül számítsd ki az alábbi kifejezések
√ értékét!
√
√ √ √ √ √ √ 10 · 15
a) 2 · 5 · 10 b) 3 : 2 · 24 c) √
√ √ √ √ 6
21 28 10 · 14
d) √ · √ e) √ √ √
2 6 7 · 12 · 15
3. Melyik nagyobb?
√ 5 √ 3 √ 3 √ 7 √ 5 √ 4
a) 2 vagy 3 b) 5 vagy 2 c) 3 vagy 4
61
4. Állítsd növekvő sorrendbe az alábbi műveletek eredményét! Ha jól dolgoztál,

akkor a betűjeleket összeolvasva egy értelmes szót kapsz eredményül!
√
70 √ √ √ √
Á= √ G= 3· 7 K = ( 2)3 · 3
5
√
2
√ 3
√
1 √ 69
N= 3 O= · 52 Ö= √
2 3
√ 5 √
√ 2 · 33
S= 900 V = (−5)2 Y= √
48
5. Végezd el az alábbi műveleteket! √
√ √ √ √ √ √
a) 2 · 8 + 18 b) 2 2 − 3 2+ 3
√ √ √ √ √ √ 2
c) 7− 2 3 2+2 7 d) 3+ 5
√ √ 2 √ √ 4
e) 3 2 − 2 3 f) 3− 2
6. Számítsd ki az alábbi kifejezések pontos értékét! (Ne használj számológépet!)

√ √ 2 √ √ 2
a) 3 + 12 b) 45 − 5
√ √ √ √ √ √ √ √
c) 39 − 11 39 + 11 d) 21 + 5 · 21 − 5
√ √ 2 √ √ 2
e) 8 + 15 + 8 − 15 f) 6 − 11 − 6 + 11
7. Számítsd

ki az alábbi

kifejezések pontos értékét!

(Ne használj

számológépet!)
√ √ √ √
a) 7 + 48 + 7 − 48 b) 6 + 2 5 − 6 − 2 5
√ √ √ √
c) 7 − 24 − 7 + 24 d) 13 + 4 3 − 13 − 4 3
8. Számítsd ki az alábbi kifejezés pontos értékét! (Ne használj számológépet!)

√ √ √
√
2+ 3· 2+ 2+ 3· 2+ 2+ 2+ 3· 2− 2+ 2+ 3
√ √ √
9. Mely a , b nemnegatív számokra teljesül a a − b = a − b összefüggés?
62
A négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása

Bevitel a négyzetgyökjel alá, kiemelés a négyzetgyökjel alól
1. példa
√ √
Melyik nagyobb: 2 3 vagy 3 2?
1. megoldás
Írjuk fel mindkét számot oly módon, hogy egy valós szám négyzetgyökei legyenek!
√ √ √
Mivel 2 = 4, az első√ kifejezés
√ 4· 3 alakban felírható, amely a négyzetgyökvonás
I. azonossága miatt 4 · 3 = 12-vel egyenlő.
√ √ √ √ √ √
Hasonlóan, mivel 3 = 9, 3 2 = 9 · 2 = 9 · 2 = 18.
√ √ √ √
Mivel nagyobb szám négyzetgyöke nagyobb 12 < 18, tehát 2 3 < 3 2.
A feladat megoldása során a négyzetgyökös kifejezés előtti szorzótényezőt bevittük
a gyökjel alá.
2. megoldás
Mivel mindkét szám pozitív, az a szám a nagyobb, amelyiknek a négyzete nagyobb.
Emeljük négyzetre mindkét számot:
√ 2 √ 2
2 3 = 22 · 3 = 4 · 3 = 12
√ 2 √ 2
3 2 = 32 · 2 = 9 · 2 = 18
√ √
Tehát 2 3 < 3 2.
2. példa
Számológép használata nélkül határozzuk meg az alábbi kifejezés pontos értékét!
√ √ √ √ √ √
2 2 + 3 2 − 98 + 5 8 − 50 − 18
Megoldás
√
Az első két tag 2 egész számú többszöröse, ezért könnyen összevonhatók. Innen
adódik az ötlet, hogy próbáljuk meg az összeg többi tagját is hasonló alakban fel-
írni. Ehhez írjuk fel a négyzetgyökjel alatt szereplő számokat olyan szorzatokként,
amelyek egyik tényezője 2:
√ √ √ √ √ √
2 2 + 3 2 − 98 + 5 8 − 50 − 18 =
√ √ √ √ √ √
= 2 2 + 3 2 − 49 · 2 + 5 · 4 · 2 − 25 · 2 − 9 · 2:
63
Alkalmazva a szorzat négyzetgyökére vonatkozó (I.) azonosságot, a kifejezés

√ √ √ √ √ √ √ √ √ √
2 2 + 3 2 − 49 · 2 + 5 · 4 · 2 − 25 · 2 − 9 · 2
alakba
√ írható,
√ ahonnan
√ √ √ √ √ √
2 2 + 3 2 − 7 2 + 5 · 2 2 − 5 2 − 3 2 = (2 + 3 − 7 + 5 · 2 − 5 − 3) · 2 = 0 · 2 = 0:
A feladat megoldása során a gyökjel alatt szereplő szorzótényezők egy részét kie-
meltük a négyzetgyökjel alól.
Tört nevezőjének gyöktelenítése

3. példa
3
Keressük meg a √ szám helyét a számegyenesen!
2
Megoldás
3
A szerkesztés végrehajtása előtt úgy bővítjük a √ törtet, hogy a nevezőben ne sze-
2
repeljen négyzetgyökös kifejezés, azaz gyöktelenítjük a nevezőt. Ennek érdekében
olyan számmal kell bővítenünk
√ a törtet,√amellyel
√ a nevezőt megszorozva egész szá-
mot kapunk. Ilyen például a 2, hiszen 2 · 2 = 2 (a négyzetgyökvonás definíciója
miatt. Tehát √ √
3 3 2 3 2 3 √
√ =√ ·√ = = · 2:
2 2 2 2 2
√
Ennek megszerkesztése már nem okoz gon- √ 3 2
dot: vesszük az egység oldalú négyzet átlójá- 2
2
3
nak részét.
2 √
0 1 2 3 2 3
4. példa 2
Gyöktelenítsük az alábbi törtek nevezőjét! (Írjuk fel úgy a törteket, hogy a nevezőben
ne szerepeljen négyzetgyökös kifejezés!) √ √
4 2 2 2− 5
a) √ b) √ c) √ √
5 3 3+ 7 2 5−3· 2
Megoldás
√ √ √
√ √ √ 4 4 3 4 3 4 3
a) Mivel 3 · 3 = 3, bővítsük a törtet 3-mal! √ = √ · √ = =
5 3 5 3 3 5·3 15
b) A feladat megoldása során felhasználjuk az (a + b )(a − b ) = a 2 − b 2 azonosságot.
√ √ √ √ 2
a = 3, b = 7 szereposztással: 3 + 7 3 − 7 = 32 − 7 = 9 − 7 = 2.
64
√
A 2 egész szám, azaz ha a törtet 3 − 7 -tel bővítjük, akkor a nevezőben egész
szám lesz:
√ √ √
2 2 3− 7 2 · 3 − 7 2 · 3− 7
√ = √ · √ = √ √ = √ 2 =
3+ 7 3+ 7 3− 7 3+ 7 3− 7 32 − 7
√ √
2· 3− 7 2· 3− 7 √
= = = 3 − 7:
9−7 2
√ √
c) A b) részben megismert módszert alkalmazva bővítünk 2 5 + 3 2 -vel:
√ √ √ √
√ √ √ √ √ √
2 2− 5 2 2− 5 2 5+3 2 2 2− 5 2 5+3 2
√ √ = √ √ · √ √ = √ √ √ √ =
2 5−3 2 2 5−3 2 2 5+3 2 2 5−3 2 2 5+3 2
√ √ √ √ √ √ √ √
2 2·2 5+2 2·3 2− 5·2 5− 5·3 2
= √ 2 √ 2 =
2 5 − 3 2
√ √ √
4 10 + 12 − 10 − 3 10 2 + 10
= = :
20 − 18 2
Feladatok
1. Melyik nagyobb?
√ √ √ √
a) 48
vagy 4 3 b) 3 5 vagy 5 2
2 √ √ 2 √ 3 √
c) 3 · vagy 2· 3 d) · 125 vagy · 8
3 5 2
√ √ √
6 5 √ 7 3· 5
e) √ vagy 2 23 f) vagy
2 2 2
2. Állítsd növekvő sorrendbe az alábbi műveletek eredményét! Ha jól dolgoztál,

akkor a betűjeleket összeolvasva egy értelmes szót kapsz eredményül.
√
√ 75 √ √ √
A=2 5 Á= √ B= 2· 7 H = 11
5
√ √ 1 √ √ √
I=2 3 L=3 2 N = · 84 T= 8+2 8−2
2
3. Emelj ki minél nagyobb számot a négyzetgyökjel alól! (A négyzetgyök alatt
maradó
√ szám továbbra is egész szám
√ legyen!) √
a) √8 b) √700 c) √108
d) 37 e) 24 · 33 · 7 · 52 f) 28 512
65
4. Számítsd ki (számológép használata nélkül) az alábbi kifejezések pontos ér-

tékét!
√ √ √ √
a) 75 − 48 − 12 + 3
√ √ √
b) 20 + 45 − 80
√ √ √ 2
c) 128 + 18 − 72
√ √ √ √ √ 2
d) 175 − 112 + 63 − 28 − 7
√ √ √ √ √ √ √ √
e) 75 − 27 + 20 − 5 48 + 2 20 − 125 − 2 3
√ √ √ √ √ √ √ √
f) 18 + 4 2 − 27 − 8 − 3 48 + 98 − 2 2
5. Határozd meg a kifejezések értelmezési tartományát, és emelj ki a négyzet-

gyökjel
√ alól! √ √
a) x 3 b) x 10 c) x 33
d) x 5 · y 2 e) 12 · x · y 7 f) x 4 · y 3 · z 2
6. Számológép használata nélkül végezd el az alábbi műveleteket!
√ 3 √ √ 3
a) 2+1 b) 3 − 27
√ √ 3 √ √ 3
c) 5− 3 d) 7+2 2
7. Gyöktelenítsd az alábbi törtek nevezőjét!

5 15 3
a) √ b) √ c) √
5 3 7
√ √
2 3 3 2 5
d) √ e) √ f) √
2 2 5 3 2
8. Szerkeszd meg a megadott hosszúságú szakaszokat, ha adott az egység!
6 5
a) √ b) √
3 2
1 1
c) √ d) √ √
2−1 2+ 3
9. Válaszd ki az egyenlőket (x >
0)!
√ √
√ 1 √ √ x x x
x x 3 x x
√
x x x2
x √ 3 x x2 1
x √ √ √
x2 x x x3
66

1 2 8
a) √ b) √ √ c) √
2+ 3 13 − 11 7−3 5
√ √ √
3 3+ 7 2+4 5
d) √ e) √ f) √ √
2 + 13 3− 7 2 5+3 2
√
1 2 2
g) √ h) √ √
3−2 2 1+ 2− 3

√ √
1 x+ y
a) √ (x ≥ 0) b) √ √ (x , y ≥ 0, x y )
x +1 x− y
√
x 1
c) √ (x ≥ 0, x 225) d) √ √ (x ≥ 0)
2 x −3 x +1+ x
12. Számológép használata nélkül számítsd ki az alábbi kifejezések pontos érté-
két!
√ √ √ √ √ √
a) 9 + 2 14 · 9 − 56 b) 2 3 − 2 48 + 8
√ √ √
8 − 60 5+ 3 1 1
c) √ √ d) √ + √
5− 3 3− 8 3+ 8

√ √
4 1 2− 2 2+ 2
e) √ + √ f) √ + √
2− 3 7+4 3 2+ 2 2− 2
13. Számológép használata nélkül állapítsd meg, hogy melyik szám nagyobb!
√ √ √ 1 4
a) 12 + 27 vagy 74 b) √ vagy √
5+2 3+ 5
6 √ √ 1 √
c) √ √ vagy 45 − 27 d) √ vagy 32
5+ 3 3−2 2
14. Végezd el az összevonásokat!
√ √
x y
a) √ √ −√ √ (x , y ≥ 0, x y )
x− y x+ y
4 x −4
b) √ + √ (x ≥ 0)
x +2 x +4 x +4
67
Tudáspróba
1. A kifejezések értelmezési tartományának meghatározása után egyszerűsítsd a

törteket!
8 − a3
a)
a 2 − 4a + 4
x 3 + 3x 2 + 3x + 1
b)
x2 − 1
2. Oldd meg az egyenletet a valós számok halmazán!
(x + 2)3 = 6(x + 1)2 + 1
3. Mutasd meg, hogy ha két szám összege 0-ra végződik, akkor a köbeik összege
is 0-ra végződik!
tékét!
√
√ √ 9
a) 256 b) −25 c) d) 00001 e) 16
4
5. Melyik nagyobb?
√ √
√ √ 50 + 98
a) 8 · 18 vagy √
2
√ 5 √
b) 3 vagy 4 15
√ 2 2
c) 3+1 vagy √
2− 3
tékét!
√ √ √ √
a) 17 − 2 2 · 17 + 2 2
√ √ √ √
b) 125 − 45 + 20 − 80
√ √
12 − 3
c) √ √
12 + 3
68
Körrel kapcsolatos fogalmak

Kerületi és középponti szögek
Kilencedik évfolyamon A kör és részei című fejezetben definiáltuk a kört és a körrel
kapcsolatos fogalmakat: középpont, sugár, húr, átmérő, körív, középponti szög, szelő,
érintő, ívmérték. Megadtuk a kör kerületének, területének, valamint a körcikk és a
körszelet területének kiszámítási módját.
i ·r
Kkör = 2 · r Tkör = r 2 · i = ·r t =
2
Kimondtuk és bizonyítottuk a kör érintőjére vonatkozó té-

telt: a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott su-
gárra.
Ebben a fejezetben tovább bővítjük a körrel kapcsolatos
ismereteinket.
D EFINÍCIÓ: A kör egy pontjából induló két húr

által bezárt szöget kerületi szögnek nevezzük.
A kerületi szög csúcsa tehát a kör kerületén he-

lyezkedik el, két szára pedig ebből a csúcsból
kiinduló egy-egy húrja a körnek. A definícióból
következik, hogy a kerületi szög minden esetben
kisebb 180◦ -nál. Azt a körívet, amelyet a kerüle-
ti szög szárai a körvonalból kimetszenek, a kerü-
leti szöghöz tartozó ívnek nevezzük, és fordítva,
a kerületi szöget az ívhez tartozó vagy az íven
nyugvó kerületi szögnek mondjuk.
69
D EFINÍCIÓ: A kör ugyanazon pontjából in-

duló húr és érintő félegyenes által bezárt
szöget érintő szárú kerületi szögnek nevezzük.
Azt a körívet, amely az érintő szárú kerületi szög tar-

tományába esik, az érintő szárú kerületi szöghöz tar-
tozó ívnek nevezzük.
Általában kerületi szög alatt mindkét fajta szöget szo-
kás érteni: a húrok által meghatározott kerületi szöget
és az érintő szárú kerületi szöget is. Az elkövetkezők-
ben mi sem fogjuk megkülönböztetni őket.
T ÉTEL: Kerületi és középponti szögek tétele: Adott körben adott ívhez

tartozó kerületi szög egyenlő az ugyanazon íven nyugvó középponti szög
felével.
Bizonyítás: Jelölje az ív két végpontját A és B , a kör középpontját O , a kerületi

szög csúcsát C , továbbá az AOB középponti szöget , az ACB kerületi szöget
pedig ! A jelöléseket használva tehát azt kell bizonyítanunk, hogy = 2 · .
1. eset: Az kerületi szög egyik szára (AC )
a kör átmérője, másik szára (BC ) a kör húrja.
(Más megfogalmazásban: a kör középpontja a
kerületi szög egyik szárára illeszkedik.)
Az OBC egyenlő szárú, mert az OC és az
OB is a kör sugarával egyenlő. Az egyenlő
szárú háromszög alapon fekvő szögei egyen-
lők, ezért az OBC = . Az OBC három-
szögnek a külső szöge, ezért = 2 · .
A következő két esetet az első esetre vezetjük
vissza.
2. eset: A kör középpontja az kerületi szög
tartományában van.
Húzzuk meg a körnek a C -re illeszkedő átmé-
rőjét, ennek a C -től különböző végpontját je-
lölje P ! Használjuk az ábra jelöléseit!
Ekkor az ACP és PCB kerületi szögek az 1.
esetnek megfelelő helyzetűek, ezért:
⎫
1 = 2 · 1 ⎬
⇒ = 1 + 2 =
2 = 2 · 2 ⎭
= 2 · 1 + 2 · 2 = 2 · ( 1 + 2 ) = 2 ·
70
3. eset: A kör középpontja az kerületi szög

tartományán kívül esik.
Ebben az esetben két szög különbségeként
állítjuk elő az állításban szereplő szögeket.
Húzzuk meg most is a kör C -re illeszkedő
átmérőjét, a C -vel átellenes végpontját jelöl-
je P ! Használjuk az ábra jelöléseit! Az ACP
és BCP kerületi szögek az 1. esetnek megfe-
lelő helyzetűek. Ezért:
⎫
1 = 2 · 1 ⎬
⎪
⇒ = 2 − 1 = 2 · 2 − 2 · 1 = 2 · ( 2 − 1 ) = 2 ·
⎪
2 = 2 · 2 ⎭
4. eset: Az érintő szárú kerületi szög, és 90◦ -

nál kisebb, azaz hegyesszög.
Az AOB háromszög egyenlő szárú, az AB
alapjának felezőpontja F . Mivel az érintő me-
rőleges az érintési pontba húzott sugárra, ezért
a PABés az AOFmerőleges szárú szö-
gek, így egyenlők: = PAB= AOF= 2 ,
amelyből = 2 · .
5. eset: Az érintő szárú kerületi szög, és nagy-

sága 90◦ . Ekkor középponti szög 180◦ , tehát
ebben az esetben is teljesül, hogy = 2 · .
6. eset: Az érintő szárú kerületi

szög, és 90◦ -nál nagyobb, azaz tom-
paszög.
Ekkor az szög kiegészítő szöge,
180◦ − hegyesszög, a hozzá tartozó
középponti szög a 4. esetnek megfele-
lően a kerületi szög kétszerese, tehát:
360◦ − = 2 · (180◦ − ) amelyből
rendezéssel kapjuk: = 2 · .
Ezzel állításunkat igazoltuk.
Megjegyzés: Ha a középponti szög 180◦ , akkor a hozzá tartozó kerületi szög 90◦ ,
ezt a speciális esetet fogalmaztuk meg a Thalész-tételben.
71
Példa
Egy 3 cm sugarú körbe írt ABC háromszög csúcspontjai a körívet 1 : 2 : 3 arányú
ívekre bontják.
a) Mekkorák a háromszög szögei?
b) Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát!
Megoldás
a) Jelölje O a kör középpontját! Az ívek hosszának aránya egyenesen arányos a hoz-
zájuk tartozó középponti szögek nagyságával, így:
iBC : iAC : iAB = BOC : C OA: AOB= 1 : 2 : 3
(
amelyből
360◦
BOC = · 1 = 60◦
6
360◦
C OA= · 2 = 120◦
6
és
360◦
AOB= · 3 = 180◦ :
6
A kerületi és középponti szögek tétele miatt a háromszög belső szögei az előbbi kö-
zépponti szögek felével egyenlők. A szokásos jelölést alkalmazva kapjuk:
BOC C OA AOB

= = 30◦ = = 60◦ és = = 90◦ :
2 2 2
b) A háromszög derékszögű, ezért a Thalész-tétel megfordítása miatt a köré írha-
tó körnek a középpontja az átfogó felezőpontjában van, az átfogó a kör sugarának
kétszerese: AB = 6 cm.
Mivel a háromszög hegyesszögei 30◦ , illetve 60◦ -osak (tehát egy szabályos három-
AB √
szög „feleként” is felfogható), ezért BC = = 3 cm és AC = 3 · 3 cm.
2
(Az AC oldal Pitagorasz-tétellel
√ √ is kiszámolható: AC = AB − BC = 6 −3 = 27,
2 2 2 2 2
amelyből AC = 27 cm = 3 · 3 cm ≈ 52 cm.)
A kerületi és középponti szögek tételének következményei
Egy körben egy adott ívhez csak egy középponti szög és végtelen sok kerületi szög
tartozik. A kerületi szögek mindegyike ugyanazon középponti szög felével egyenlő,
ezért igaz a következő tétel.
72
T ÉTEL: Kerületi szögek tétele: Adott kör-

ben ugyanazon íven nyugvó kerületi szögek
egyenlő nagyságúak.
Gondoljuk meg azt, hogy ha egy körben két ív egyen-
lő hosszúságú, akkor a hozzájuk tartozó középponti
szögek egyenlők, ezért az íveken nyugvó kerületi szö-
gek nagysága is megegyezik, mert ugyanakkora szö-
gek felével egyenlők. Beláttuk a következő állítást:
T ÉTEL: Adott körben egyenlő hosszúságú

ívekhez egyenlő nagyságú kerületi szögek
tartoznak.
A megfordítása is igaz:
T ÉTEL: Adott körben egyenlő nagyságú ke-

rületi szögekhez egyenlő hosszúságú ívek
tartoznak.
Bizonyítás: Ha egy körben két kerületi szög egyenlő, akkor az ívekhez tartozó kö-
zépponti szögek is egyenlők (mert ugyanakkora szög kétszeresei), így a hozzájuk
tartozó ívek hossza is egyenlő.
Feladatok
1. Egy 3 cm sugarú kör középpontjából a kör egy húrja 120◦ -os szögben látszik.
a) Fejezd ki a középponti szög nagyságát ívmértékkel!
b) Mekkora a középponti szöghöz tartozó körcikk területe?
c) Mekkora a körcikk kerülete?
d) Határozd meg a húr által levágott két körszelet területének nagyságát!
2. Egy körben mekkora kerületi szög tartozik azokhoz az ívekhez, melyek kö-
zépponti szöge
2 11
a) 30◦ ; b) 142◦ ; c) 285◦ ; d) ; e) ; f) ?
3 6
3. Egy adott körben mekkora középponti szög tartozik azokhoz az ívekhez, me-
lyek kerületi szögének nagysága
5
a) 12◦ ; b) 75◦ ; c) ; d) 285◦ ;
6
3
e) ; f) 142◦ ; g) ; h) ?
4 2
73
4. Mekkora a kerületi szög nagysága, ha a hozzá tartozó körív hossza a kör

kerületének
3 7
a) fele; b) része; c) 85%-a; d) -ed része?
5 9
5. Mekkora szöget zárnak be a szabályos nyolcszög egy csúcsból kiinduló szom-
szédos átlói?
6. Az ABC háromszög két oldala a háromszög köré írt kör középpontjából
100◦ -os, illetve 150◦ -os szögben látszik. Mekkorák a háromszög szögei?
7. Mekkora kerületi szög tartozik a körben egy 5 cm hosszú ívhez, ha a kör
sugara
6
a) 382 cm; b) 10 cm; c) cm?

8. Egy 6 cm átmérőjű körben meghúztunk egy 3 cm hosszú húrt. Mekkora szög-
ben látszik a húr a kör pontjaiból?
9. Mekkora egy adott körben az azonos ívhez tartozó középponti és kerületi szög
nagysága, ha
a) a két szög összege 120◦ ;
b) a két szög különbsége 23◦ ;
c) a két szög aránya 1 : 2;
d) a kerületi szög háromszorosa 25◦ -kal nagyobb a középponti szögnél?
10. Adott egy 6 cm hosszú szakasz és egy, az egyik végpontján át a szakasszal
45◦ -ot bezáró félegyenes.
a) Szerkeszd meg azt a kört, amelynek az adott szakasz a húrja, az adott
félegyenes pedig az érintője!
b) Mekkora szögben látszik a húr a kör középpontjából?
c) Mekkora szögben látszik a húr a megszerkesztett kör pontjaiból?
11. A tengeri csillagnak számos formá-
ját megtalálhatjuk a természetben.
A fényképen látható csillag ábráját
jó közelítéssel úgy is megkaphat-
juk, ha egy szabályos ötszög min-
den átlóját megrajzoljuk (de az olda-
lait nem). Mekkora az így keletkező
csillag egy karja által meghatározott
hegyesszögének nagysága?
74
12. A mellékelt ábrán egy csúcsból kiindulva köss

össze minden második csúcsot, amíg csak körbe
nem érsz!
a) Hány csúcsa van a keletkezett sokszögnek?
b) Határozd meg az így kapott csillag sokszög
szögeinek nagyságát!
13. Megrajzoltuk az ABC háromszög köré írható
kört, és az A pontban a körhöz érintőt húztunk.
Az érintő a háromszög A csúcsából induló olda-
laival 40◦ -os, illetve 70◦ -os szöget zár be. Ké-
szíts ábrát!
Határozd meg a háromszög belső szögeinek nagyságát! Milyen tulajdonságú
az ABC háromszög?
14. Az ABC szabályos háromszög B csúcspontja mint középpont köré BC su-
gárral kört rajzolunk. Az ABC szögfelező egyenese a kört a D , illetve az
E pontban metszi. Mekkorák az AC D , illetve az AC E háromszög szögei?
15. Egy háromszög két szöge 45◦ és 75◦ . Megrajzoltuk a háromszög köré írha-
tó kört, és a körhöz a háromszög csúcspontjaiban meghúztuk a kör érintőit.
Mekkorák az érintők által meghatározott háromszög szögei?
16. Az r sugarú körben meghúztuk az AC átmérőt és az AB húrt, amelyek 30◦ -
os szöget zárnak be egymással. A körhöz a B pontban húzott érintő az AC
egyenesét a D pontban metszi.
a) Mekkorák az ABC háromszög szögei?
b) Igazold, hogy az ABD háromszög egyenlő szárú!
c) Igazold, hogy a BC D háromszög egyenlő szárú, és szárainak hossza a
kör sugarával egyenlő!
17. Az ABC háromszögben − = 90◦ . Bizonyítsd be, hogy az A csúcshoz

tartozó magasság egyenese a háromszög köré írható kör érintője!
18. Bizonyítsd be, hogy egy háromszög belső szögének szögfelező egyenese
és a szemközti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körön metszik
egymást!
75
A látókör (kiegészítő anyag)

Az előző fejezetben láttuk, hogy ha egy kör AB húrja a kör egy C pontjából
szögben látszik, akkor az AB húr a kör minden további, a C ponttal azonos ívre
eső pontjából is szögben látszik. Vajon mit állíthatunk a sík további pontjairól?
Mekkora szögben látszik az ívre nem illeszkedő pontból az AB szakasz?
ÉTEL: Ha egy kör AB húrja a kör egyik ívének pontjaiból szögben lát-
T szik, akkor az ívvel azonos félsík köríven kívüli pontjaiból az AB szakasz
-nál kisebb, a körív belső pontjaiból pedig -nál nagyobb szögben látszik.
Bizonyítás: Jelölje a külső pontot Pk ! Kössük össze Pk -t az A ponttal, a körrel
való metszéspontot jelölje C ! Használjuk az ábra jelöléseit! Az külső szöge a
CBPk háromszögnek, ezért = + " , amelyből következik, hogy < , tehát
a Pk külső pontból az AB húr az szögnél kisebb szögben látszik.
Hasonlóképp gondolkodhatunk akkor, ha Pb a kör egy belső pontja. Az APb

szakasz meghosszabbítása messe a kört egy C pontban! A ' külső szöge a
PbBC háromszögnek, ezért ' = + " , amelyből most az következik, hogy
< ' . Ezzel állításunkat beláttuk.
Az elmondottakból következik a látókörív tétele:
T
<
ÉTEL: Azon pontok összessége a síkon,
melyekből egy adott szakasz (0◦ < <
180◦ ) szögben látszik, az adott szakasz egye-
nesére tengelyesen szimmetrikus két körív pont-
jai, kivéve a szakasz két végpontját.
Megjegyzés: A kapott köríveket a szakasz szögű

látókörívének nevezzük.
76
1. példa
Adott a síkon az AB szakasz. Szerkesszük meg azon
pontok halmazát a síkon, amelyekből a szakasz = 30◦ -
os szögben látszik!
Megoldás
Induljunk ki a kész ábrából! A keresett körív középpont-
járól tudjuk, hogy egyenlő távolságra van az A és B
pontoktól, ezért illeszkedik az AB szakasz felezőmerő-
legesére.
Ha a körívnek az A pontban megszerkesztjük az érintő-
jét, akkor az érintő a szakasszal = 30◦ -os szöget zár
be, mert az azonos íven nyugvó kerületi szögek és az
érintő szárú kerületi szögek egyenlők, a kör középpontja pedig illeszkedik az érintőre
az A pontban emelt merőlegesre. Ez a merőleges az AB szakasszal 90◦ − = 60◦ -os
szöget zár be.
Szerkesztés
1. Szerkesszük meg AB felezőmerőlegesét! → f
2. Szerkesszünk az AB szakasszal 60◦ -ot bezáró egyenest az A pontban! → g
3. Jelöljük meg f és g metszéspontját! → O ( = f ∩ g )
4. Rajzoljuk meg az O középpontú, AO sugarú körnek
az O ponttal megegyező félsíkba eső pontjait! → k
5. Tükrözzük a körívet az AB szakaszra! → k
Látókör hegyesszög esetén
77
Hogyan járjunk el akkor, ha nem hegyesszög? Az előző gondolatmenet alapján

ebben az esetben az érintőre emelt merőleges az AB szakasszal − 90◦ -os szöget
zár be, tehát a szerkesztés 2. pontjában 90◦ −
szög helyett − 90◦ -ot kell felmérnünk az adott
szakaszra.
Az = 90◦ speciális esetben a látókör megegye-
zik a szakasz Thalész-körével. A Thalész-körre
vonatkozó állítást kilencedik évfolyamon már iga-
zoltuk.
Látókör tompaszög esetén
2. példa
Az r sugarú, AB átmérőjű félkörön mozog a C D = r hosszúságú húr. Hol helyezke-
dik el az
a) AD és BC szakaszok P metszéspontja;
b) AC és BD szakaszok meghosszabbításainak Q metszéspontja?
Megoldás
Jelölje O a félkör középpontját, továbbá legyen
APB= , AQB= !
a) A C OD szabályos, ezért a C OD= 60◦ .
A kerületi és középponti szögek tétele miatt a
C BDa C D ívhez tartozó középponti szög fe-
lével egyenlő, vagyis a C BD= 30◦ .
A D pont (és a C pont is) az AB szakasz Thalész-
körén helyezkedik el, ezért ADB= AC B=
= 90◦ .
A PBD külső szöge , ezért = 90◦ + 30◦ = 120◦ . Tehát a P pontból az AB
szakasz minden esetben 120◦ -os szögben látszik, vagyis a P pont az AB szakasz
120◦ -os látókörívére illeszkedik.
78
b) Az elmondottakból következik, hogy a C PDQ négyszögnek a C és a D csúcsánál

derékszöge, a P csúcsánál pedig 120◦ -os szöge van, ezért = 360◦ − (90◦ + 90◦ +
+ 120◦ ) = 60◦ . Tehát a Q pontból az AB szakasz 60◦ -os szögben látszik, vagyis a Q
pont illeszkedik az AB szakasz 60◦ -os látókörívére.
3. példa
A fényképen egy szappanhártya fotóját látjuk.
A szappanhártyát úgy kaptuk, hogy két átlátszó ple-
xilemezt, amelyeket három ponton távtartó rögzít
egymáshoz, szappanoldatba mártottunk, majd óva-
tosan kiemeltünk. A kísérlet többszöri elvégzése
után azt tapasztaljuk, hogy a szappanhártya mindig
ugyanazt az alakot veszi fel.
Magyarázzuk meg a jelenséget, és szerkesszük meg
a szappanhártyák közös P pontját!
Megoldás
A szappanhártya úgy feszül ki, hogy felülete a lehető legkisebb legyen. Ez akkor
valósul meg, ha a P pontnak az A, B és C pontoktól mért távolsága minimális. (A,
B és C a távtartók helyét jelöli.)
A P pont nem mozog, ezért a rá ható erők
eredője nulla, amelyből az következik, hogy
a szappanhártyák azonos nagyságú szöget,
azaz 120◦ -ot zárnak be egymással. Tehát a
P pontból az ABC oldalai egyaránt 120◦ -
os szögben látszanak. (Kihasználtuk, hogy
a szappanhártyákban egyenlő nagyságú erők
ébrednek, mert a lemezek távolsága állandó.)
Szerkesztés
1. Szerkesszük meg az AB oldal 120◦ -os látókörét! → k1
2. Szerkesszük meg az AC oldal 120◦ -os látókörét! → k2
3. k1 és k2 A-tól különböző metszéspontja P .
Megjegyzés: A megszerkesztett P pontot a háromszög izogonális pontjának
nevezzük. Szép matematikai feladat bizonyítani azt, amit a szappanhártyák „tud-
nak”, nevezetesen, hogy a háromszög egy belső pontjának a csúcsoktól mért
távolságösszege akkor minimális, ha a pont a háromszög izogonális pontja.
4. példa
Szerkesszünk háromszöget, ha a szokásos jelöléseket alkalmazva adott a háromszög-
ben a , b + c és !
79
Megoldás
Induljunk ki a kész ábrából! Hosszabbít-
suk meg az AB oldalt A ponton túl a b =
= AC szakasz hosszával, így a D pontot
kapjuk.
Az AC D egyenlő szárú, ezért alapon
fekvő szögei egyenlők. Mivel az AC D

szárszögének külső szöge , ezért alapon fekvő szögeinek nagysága . Így a D
2

pontból a BC szakasz szögben látszik, továbbá BD = b + c , ezért a szerkesztés
2
menete a következő:
Szerkesztés
1. BC = a oldal felvétele C
a
2. BC szögű látókörívének szerkesz- 2
2 k2
tése → k1
3. B középpontú, b + c sugarú körív → D1
B
→ k2 A
4. k1 és k2 metszéspontjai → D1 és D2 O
5. DC felezőmerőlegese → f
6. f és BD egyenesének metszéspontja
→A
k1
7. Az A, B és C pontok összekötése
D2
Feladatok
1. Adott az AB = 3 cm hosszú szakasz. Szerkeszd meg a szakasz

a) 60◦ -os; b) 135◦ -os látókörívét!
2. Szerkessz háromszöget, ha a = 3 cm, ma = 2 cm és = 30◦ !
3. Megrajzoltuk egy háromszög köré írható körét. A háromszög két szögének
nagysága a) 40◦ és 60◦ ; b) 42◦ és 86◦ ; c) 30◦ és 100◦ .
Mekkora a háromszög csúcsaiban a köré írható körhöz húzott érintők által
meghatározott háromszög szögeinek nagysága?
4. Megrajzoltuk egy hegyesszögű háromszög köré írható körét, majd a körhöz a
háromszög csúcspontjaiban érintőket húztunk. Az így kapott háromszög két
szögének nagysága a) 20◦ és 70◦ ; b) 10◦ és 44◦ .
Mekkorák az eredeti háromszög szögei?
80
5. Szerkessz ABC háromszöget, ha a szokásos jelöléseket használva adott a c

oldal, az sc súlyvonal és a szög!
6. Az ABC D négyzet oldalhossza 3 cm. Szerkeszd meg a négyzet belsejében
azt a P pontot, amelyből az AB oldal 120◦ -os, a DA oldal pedig 90◦ -os
szögben látszik!
7. Az AB = 5 cm hosszú szakasznak szerkeszd meg az egyik 120◦ -os látó-
körívét, majd ezen az íven jelölj ki egy P pontot! Hosszabbítsd meg az AP
szakaszt P -n túl a BP szakasz hosszával! Mi az így kapott Q pontok mértani
helye, ha a P pont befutja az AB ívet?
8. Szerkessz háromszöget, ha az egyik oldala 4 cm, másik két oldalának összege
7 cm, valamint a 4 cm-es oldalával szemközti szöge 60◦ -os!
9. Szerkeszd meg az r = 3 cm sugarú körhöz az összes olyan pontot, melyekből
a húzott körérintők 60◦ -os szöget zárnak be egymással!
10. Két kör metszéspontja A és B . Az A ponton keresztül húzott egyenes az
egyik kört a C , a másik kört a D pontban metszi.
a) Igazold, hogy a C D szakasz a B pontból minden esetben ugyanakkora
(tehát állandó) szög alatt látszik!
b) Igazold, hogy a C , illetve a D pontban húzott érintők metszéspontja
rajta van a BC D háromszög köré írt körön!
11. Rögzítsük az ABC háromszög köré írható kört, valamint az A és a B csú-
csait! Milyen alakzaton helyezkedik el a háromszög beírt körének közép-
pontja, miközben a C pont befutja a kört?
Húrnégyszögek (kiegészítő anyag)
9. évfolyamon már bizonyítottuk, hogy a háromszög oldalfelező merőlegesei egy

pontban metszik egymást, és ez a pont a háromszög köré írható körnek a középpont-
ja. A háromszög köré tehát mindig írható kör. Egy négyszög köré azonban nem lehet
mindig kört írni, gondoljunk például egy olyan rombuszra, amelyik nem négyzet.
81
D EFINÍCIÓ: Azokat a négyszögeket, amelyek köré kör írható, húrnégy-

szögeknek nevezzük.
Másként is megfogalmazhatjuk: azokat a négyszögeket, amelyeknek minden csúcsa

egy körön van, tehát minden oldaluk húrja a körnek, húrnégyszögeknek nevezzük.
A definícióból következik, hogy a húrnégyszög csak konvex négyszög lehet.
T ÉTEL: Ha egy négyszög húrnégyszög, akkor szemközti szögeinek összege

180◦ .
Bizonyítás: Jelölje az ABCD húrnégyszög
A csúcsánál lévő belső szögét , C csúcsánál
lévő belső szögét pedig !
Az kerületi szög DCB íven nyugszik, kö-
(
zépponti szöge az szög kétszerese, tehát

2 . Hasonlóképpen, a kerületi szöghöz tar-
tozó középponti szög 2 . A két középponti
szög teljes szöget alkot, tehát 2 +2 = 360◦ ,
amelyből azt kapjuk, hogy + = 180◦ , és
ezt akartuk belátni.
Igaz a tétel megfordítása is:
ÉTEL: Ha egy konvex négyszög két szemközti szögének összege 180◦ , ak-
T kor a négyszög húrnégyszög.
Bizonyítás: Rajzoljuk meg az ABD háromszög köré írt kört! Jelölje a kör A
pontját tartalmazó BD ívet i1 , az i1 -et teljes körré kiegészítő ívet i2 ! Ekkor a
BD húr az i1 ív pontjaiból szögben látszik.
82
Azon P pontok összessége a síkon, amelyekből a BD szakasz 180◦ − szög

alatt látszik, a látókörívtétel miatt csak a kör i2 íve, valamint az i2 BD -re vo-
natkozó tengelyes tükörképe, i2 lehet.
A C pontból a BD szakasz a feltétel értelmében 180◦ − szögben látszik, ezért
a C pont csak az i2 vagy az i2 ívre illeszkedhet. Azonban ha az i2 íven lenne,
akkor az ABCD négyszög nem lenne konvex négyszög, tehát a C pont csak
az i2 íven lehet. Az A, B , C és D pontok egy körön helyezkednek el, tehát
húrnégyszöget alkotnak. Ezzel állításunkat beláttuk.
Az előző két tétel egymás megfordítása:
1. ⇒ A négyszög két szemközti

A négyszög húrnégyszög.
szögének összege 180◦ .
2. A konvex négyszög két szemközti ⇒ A négyszög húrnégyszög.

szögének összege 180◦ .
A két tételt egyben megfogalmazó állítást húrnégyszögek tételének nevezzük:
T ÉTEL: Egy konvex négyszög akkor és csak akkor húrnégyszög, ha szem-

közti szögeinek összege 180◦ .
Példa
Rögzítsük az ABC háromszög köré írható kört, valamint az A és B csúcsait! Milyen
alakzaton helyezkedik el a háromszög magasságpontja, miközben a C pont befutja a
kört?
Megoldás
Rajzoljuk meg a háromszög A és B csúcsából induló
magasságait, a talppontokat jelölje TA és TB !
Az M TA C TB négyszög két szemközti szöge derék-

szög, melyek összege 180◦ , ezért ez a négyszög húr-
négyszög, így másik két szemközti szögének össze-
ge is 180◦ , ezért TA M TB = 180◦ − .
Az AM Bés TA M TB csúcsszögek, ezért egyen-
lők, tehát az M pont az AB szakasz 180◦ − szögű
látókörívére illeszkedik. Abban az esetben, amikor a
C pont a köré írt körön az előbbi ív kiegészítő ívén
83
mozog, akkor a C -ből az AB szakasz 180◦ − szögben látszik. Ezért az előző gondo-
latmenet alapján azt kapjuk, hogy TA M TB = , mely az előbbi látókörív kiegészítő
íve.
Azt is mondhatjuk tehát, hogy az M pont az ABC háromszög köré írható körének
AB húrjára vonatkozó tükörképén mozog, mely abban a speciális esetben is igaz,
amikor = 90◦ .
Feladatok
1. Melyek azok a paralelogrammák, amelyek húrnégyszögek?

2. Döntsd el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis! Állí-
tásodat indokold!
a) Minden rombusz húrnégyszög.
b) Van olyan rombusz, amelyik húrnégyszög.
c) Minden szimmetrikus trapéz húrnégyszög.
d) Van olyan deltoid, amelyik húrnégyszög.
3. Számítsd ki a húrnégyszög két hiányzó szögét, ha két szomszédos szögének
nagysága
a) 30◦ és 70◦ ; b) 48◦ és 100◦ ;
◦ ◦
c) 72 és 134 ; d) 54◦ és 198◦ !
4. Egy húrnégyszög két szemközti szögének aránya 1 : 2, másik két szögének
különbsége 45◦ . Mekkorák a húrnégyszög szögei?
5. Egy négyszög három szögének aránya 6 : 7 : 8. A négyszög köré kör írható.
Mekkorák lehetnek a négyszög szögei?
6. Szerkeszd meg az ABC D húrnégyszöget a következő adatokból: AB = 5 cm,
AD = 2 cm, BAD= 60◦ és ABC = 45◦ .
7. Igazold, hogy ha egy négyszög szögfelezői négyszöget fognak közre, akkor a
keletkező négyszög köré kör írható!
8. Igazold, hogy ha egy háromszög magasságpontját tükrözzük
a) az oldalaira,
b) oldalainak felezőpontjára, akkor a tükörképpontok a háromszög köré ír-
ható körére illeszkednek!
9. A k1 és k2 körök az A és B pontokban metszik egymást. Az A és B pontokon
át húzott két egyenes a k1 kört P és Q , a k2 kört R és S pontokban metszi.
Igazold, hogy a PQRS négyszög trapéz!
84
10. Húzzunk az ABC háromszög köré írható körhöz az A pontban érintőt, majd
messük el a háromszög AB és AC oldalát az érintővel párhuzamos egyenes-
sel! Az egyenes egy háromszögre és egy négyszögre vágja az eredeti ABC
háromszöget. Igazold, hogy a kapott négyszög húrnégyszög!
11. Az ABC derékszögű háromszög BC átfogójának egy belső pontja D . Az
átfogóra D pontban emelt merőleges az AB egyenest E -ben, az AC egyenest
az F pontban metszi. Igazold, hogy
a) ADBF húrnégyszög; b) A, C , D és E pontok egy körön vannak!
Érintőnégyszögek (kiegészítő anyag)
A kilencedik évfolyamon már bizonyítottuk, hogy a háromszög belső szögfelezői egy

pontban metszik egymást, és ez a pont a háromszögbe írható kör középpontja. A há-
romszögbe tehát mindig írható kör. A négyszögek esetében azonban ez nincs mindig
így, gondoljunk például egy nem speciális téglalapra (amelynek oldalai nem egyenlő
hosszúak), ebbe nem lehet az oldalait érintő kört szerkeszteni.
D EFINÍCIÓ: Azokat a négyszögeket, amelyekbe kör írható, érintőnégy-

szögeknek nevezzük.
Másként is megfogalmazhatjuk: azokat a négyszögeket, amelyeknek minden oldala

ugyanazon kört érinti, tehát a négyszögnek van beírt köre, érintőnégyszögeknek ne-
vezzük.
A definícióból következik, hogy az érintőnégyszög csak konvex négyszög lehet. Az
érintőnégyszög beírt körének középpontja a négyszög belső szögfelezőinek közös
metszéspontja.
T ÉTEL: Ha egy négyszög érintőnégyszög, akkor két-két szemközti oldalának

összege egyenlő.
85
Bizonyítás: Jelölje az ABCD négyszögbe

írt kör érintési pontjait P , Q , R és S !
Tudjuk, hogy a körhöz azonos külső pont-
ból húzott két érintőszakasz egyenlő hosz-
szú, ezért:
AP = AS = u ,
BP = BQ = v ,
CQ = CR = x ,
DR = DS = y .
Írjuk fel két-két szemközti oldal összegét!
AB + CD = u + v + x + y
BC + DA = v + x + y + u
A kapott összegek egyenlők, ezzel állításunkat igazoltuk.
A tétel megfordítása a következőképpen igaz.
T ÉTEL: Ha egy konvex négyszög két-két szemközti oldalának összege

egyenlő, akkor a négyszög érintőnégyszög.
Bizonyítás: Legyen ABCD a feltételnek

megfelelő tulajdonságú négyszög! Felte-
hetjük, hogy a négyszög legrövidebb ol-
dala az AB . Húzzuk meg az A, illet-
ve B csúcsnál lévő belső szögek felező-
it! A szögfelezők O metszéspontja létezik,
mert ABCD négyszög konvex.
Állítsunk az O pontból merőlegeseket az
AD , AB és BC oldalak egyenesére, a
talppontokat jelölje E , F és G ! Az F
az AB oldal belső pontja, hiszen az AB
oldallal mindkét szögfelező hegyesszöget
zár be.
Abból, hogy az O pont a szögfelezők metszéspontja, két dolog következik:
1. Az O pont egyenlő távol van az AD , AB és BC oldalaktól, tehát OE =
= OF = OG = d .
2. EA = AF és FB = BG .
Mivel az AB a négyszög legrövidebb oldala, ezért az utóbbiból az követke-
zik, hogy E és F pont az adott oldalak egy-egy belső pontja. A feltétel szerint
AB + CD = BC + AD , így az előzőek alapján a DC oldalnak van egy olyan
H belső pontja, amelyre ED = DH és H C = CG teljesül.
Állítsunk a H pontban a CD oldalra merőlegest, és mérjük fel rá a H pontból
a d hosszúságú szakaszt! Az így kapott pontot jelölje K ! Megmutatjuk, hogy
az O és K pont azonos.
Az OGC és a KH C derékszögű háromszögek befogói egyenlők (OG = KH =
= d és GC = CH ), ezért OGC ∼ = KH C , így OC = KC . Hasonlóképpen
kaphatjuk, hogy OED ∼ = KH D , amelyből OD = KD adódik. Azt kaptuk,
86
hogy az OCD és a KCD háromszögek oldalai egyenlőek, tehát OCD ∼ =

= KCD , így az O pont azonos a K ponttal. Mivel KH = d , ezért OH = d
∼
is teljesül, tehát az O pont az ABCD négyszög oldalaitól egyaránt d távolság-
ra helyezkedik el, így az O középpontú, d sugarú kör érinti a négyszög négy
oldalát, tehát ABCD érintőnégyszög, és ezt akartuk belátni.
Feladatok
1. Egy érintőnégyszög három oldalának hossza (ebben a sorrendben)

a) 3 cm, 4 cm és 6 cm;
b) 12 dm, 8 cm és 013 m.
Milyen hosszú a negyedik oldal?
2. Egy érintőnégyszög három oldalának hossza
a) 3 cm, 4 cm és 6 cm;
b) 12 dm, 8 cm és 013 m.
Hányféle különböző érintőnégyszöget határoznak meg az adott oldalak?
3. Igazold, hogy minden konvex deltoid érintőnégyszög!
4. Egy rombusz beírható körének sugara 2 cm, oldalának hossza 5 cm. Szerkeszd
meg a rombuszt!
tásodat indokold!
a) Minden rombusz érintőnégyszög.
b) Minden érintőnégyszög trapéz.
c) Van olyan téglalap, amelyik érintőnégyszög.
d) Minden érintőnégyszögnek van szimmetriatengelye.
6. Egy derékszögű trapézba 6 cm sugarú kör írható, a trapéz egyik alapjának
hossza 15 cm. Mekkora a trapéz többi oldala?
7. Igazold, hogy ha az ABC D érintőnégyszög, akkor az ABC és AC D há-

romszögekbe írt körök érintik egymást!
8. Bizonyítsd be, hogy ha egy húrnégyszög átlóinak metszéspontjából az ol-
dalakra merőlegeseket állítunk, akkor a merőlegesek talppontjai által meg-
határozott négyszög érintőnégyszög!
87
Tudáspróba
1. Az O középpontú körhöz a P pontból húzott érintők a kört A és B pontokban

érintik. Mekkora szögben látszik az AB húr a körív pontjaiból, ha a két érintő
hajlásszöge 54◦ ?
2. Az ABC háromszögben < . A háromszög köré írt körhöz az A pontban
érintőt húztunk. Az érintő a BC oldal egyenesét D pontban metszi. Határozd
meg az AC D háromszög szögeit és szög segítségével!
3. Az ABC szabályos háromszög oldalának hossza 4 cm. Szerkessz a három-
szög síkjában olyan pontot, amelyből az AB oldal 120◦ -os, az AC oldal pedig
90◦ -os szögben látszik. Hány megoldást kaptál?
4. Szerkessz paralelogrammát, ha két oldala 3 cm és 4 cm hosszú, az átlók szöge
pedig 60◦ !
tásaidat indokold!
a) Minden trapéz érintőnégyszög.
b) Van olyan rombusz, amelyik húrnégyszög.
c) Minden deltoid köré írható kör.
d) A téglalap érintőnégyszög és húrnégyszög is.
6. Az ABC derékszögű háromszög BC befogóján jelölj ki egy tetszőleges D
pontot, majd rajzold meg a BD átmérőjű kört! A kör a háromszög AB átfo-
góját E pontban metszi. Igazold, hogy az AE DC négyszög húrnégyszög!
88
Másodfokú egyenletek
A másodfokú egyenlet fogalma
1. példa
Benjámin a karácsonyi ajándékokat csomagol-
ja. A téglalap alakú csomagolópapír területe a
címkéje szerint 0 96 m2 . Miután egy négyzet
alakú részt levágott a papírból, egy 40 cm szé-
les sáv maradt meg.
Milyen széles és milyen hosszú volt eredetileg
a csomagolópapír?
Megoldás
096 m2 Jelöljük x -szel a csomagolópapír rövidebbik

oldalhosszának centiméterben vett mérőszámát!
Ekkor a levágott rész területe x 2 , a megmaradt
sáv területe pedig 40x . A két rész együttes terü-
x lete a teljes csomagolópapír területével egyenlő.
Mivel 0 96 m2 = 9600 cm2 , az alábbi egyenlet-
hez jutunk:
x 2 + 40x = 9600:
x 40 cm Ha az egyenletet 0-ra rendezzük, azaz mindkét
oldalból kivonunk 9600-at, akkor az alábbi egyenletet kapjuk eredményül:
x 2 + 40x − 9600 = 0:
Ez az egyenlet különbözik az általunk korábban megoldott egyenletektől, mivel az
ismeretlen (x ) nemcsak az első, hanem a második hatványon (x 2 ) is szerepel benne.
Az ilyen egyenleteket másodfokú egyenleteknek nevezzük. A fenti egyenlet megol-
dására egyelőre nincs eszköz a kezünkben, így a feladatot legfeljebb próbálgatással
tudnánk megoldani. A továbbiakban részletesen tárgyaljuk a másodfokú egyenletek
megoldásának különböző módszereit. A példában szereplő egyenlet megoldására e
módszerek megismerése után térünk vissza.
EFINÍCIÓ: Az ax 2 + bx + c = 0 alakú egyenleteket általános alakú, egyis-

D meretlenes, másodfokú egyenleteknek nevezzük, ha a , b és c valós számok
és a 0.
Az x 2 együtthatóját (a -t) szokás főegyütthatónak, c -t pedig konstans tagnak
nevezni. A másodfokú egyenletek megoldásait gyököknek nevezzük.
89
Megjegyzés: Ha a = 0 lenne, akkor az egyenlet nem lenne másodfokú.

Az 1. példában szereplő x 2 + 40x − 9600 = 0 egyenlet egy általános alakú másodfokú
egyenlet, amelyben:
• a főegyüttható 1, azaz a = 1;
• az elsőfokú tag együtthatója 40, azaz b = 40; és
• a konstans tag −9600, azaz c = −9600.
2. példa
Oldjuk meg az alábbi másodfokú egyenleteket (x ∈ R)!
a) x 2 − 16 = 0 b) x 2 − 2x = 0
Megoldás
a) Rendezzük át az egyenletet x 2 = 16 alakba! A feladatot ekkor úgy is megfogal-
mazhatjuk, hogy azt a számot keressük, amelynek négyzete 16. Két ilyen tulajdonságú
szám van: a −4 és a 4. Tehát az egyenletnek két gyöke van: x1 = −4 és x2 = 4.
b) A bal oldalon x kiemelése után az alábbi egyenlethez jutunk: x · (x − 2) = 0.
Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényezője 0. Azaz x = 0
vagy x − 2 = 0.
Így ennek az egyenletnek is két megoldása van: x1 = 0 és x2 = 2.
Az 1. példában szereplő egyenletet meglévő eszközeinkkel nem tudtuk megoldani.
Miért boldogultunk könnyebben a 2. példában szereplő másodfokú egyenletekkel?
Ezekben az egyenletekben valamelyik tag hiányzik:
• Az a ) részben szereplő egyenletben nem szerepel „x -es” tag, azaz az elsőfokú tag
együtthatója b = 0.
• A b ) részben szereplő egyenletben nem szerepel konstans tag, azaz c = 0.
Az ilyen másodfokú egyenleteket hiányos másodfokú egyenletnek hívjuk, és ezeket
a 2. példában megismert módszerekkel célszerű megoldani.
3. példa
Oldjuk meg grafikusan az alábbi másodfokú egyenleteket (x ∈ R)!
a) x 2 + 4x + 3 = 0 b) x 2 + 4x + 3 = −1 c) x 2 + 4x + 3 = −2
Megoldás
A 9.-es tankönyv Koordináta-rendszer, függvények című fejezetében már oldottunk
meg másodfokú egyenleteket grafikus módszerrel.
Az egyenletek bal oldalának ábrázolásához el kell készítenünk az f (x ) = x 2 + 4x + 3
függvény grafikonját.
A másodfokú függvények grafikonjának ábrázolásához a teljes négyzetté kiegészí-
tés módszerét alkalmaztuk. Ennek lényege, hogy olyan alakba hozzuk a másodfokú
90
függvény hozzárendelési szabályát, hogy a függvény grafikonját az x → x 2 függvény

grafikonjából kiindulva a „szokásos” transzformációs lépésekkel kaphassuk meg. Te-
hát a hozzárendelési szabályt f (x ) = ♣ · (x + ♥)2 + ♠ alakúvá szeretnénk tenni, ahol
♣, ♥ és ♠ valós számok.
Mivel az x 2 együtthatója 1, ♣ = 1. Tehát a hozzárendelési szabály f (x ) = (x +♥)2 +♠
alakú lesz.
Mivel a négyzetre emelés után x együtthatója 2♥, így az x 4-es együtthatóját osztani
kell 2-vel, ♥ = 2.
Tehát f (x ) = (x + 2)2 + ♠.
Mivel (x + 2)2 = x 2 + 4x + 4, ♠ = −1. Így f (x ) = (x + 2)2 − 1.
Az f (x ) függvény grafikonjának ábrázolása során y
10
az x → x 2 függvény grafikonját balra toljuk 2 egy- 9
séggel és lefelé 1 egységgel. 8
a) Az ábráról leolvashatjuk, hogy az 7
6
f ( x ) = x 2 + 4x + 3 5
függvény grafikonja az x1 = −3 és x2 = −1 helye- 4
ken metszi az x tengelyt, így ezen x értékek esetén
3
2
lesz a függvény helyettesítési értéke 0.
−6 −4 −2 1 1 2 3 a)
Ha egy egyenletet grafikus úton oldunk meg, min- 0 x
dig ellenőriznünk kell a leolvasott gyököket! −1 b)
−2 c)
Elvégezve az ellenőrzést: −3
x1 = −3 esetén:
(−3)2 + 4 · (−3) + 3 = 9 − 12 + 3 = 0,
x2 = −1 esetén:
(−1)2 + 4 · (−1) + 3 = 1 − 4 + 3 = 0.
Az egyenletnek tehát 2 gyöke van: x1 = −3 és x2 = −1.
b) Látható, hogy az f (x ) = x 2 + 4x + 3 függvény grafikonját éppen érinti az y = −1
egyenletű egyenes, így egyetlen olyan x érték található, melyre x 2 + 4x + 3 = −1, ez
pedig az x = −2.
A (−2) valóban gyöke az egyenletnek, mivel (−2)2 + 4 · (−2) + 3 = 4 − 8 + 3 = −1.
c) Észrevehetjük, hogy az f (x ) = x 2 + 4x + 3 függvény értékkészlete a (−1)-nél nem
kisebb valós számok halmaza, így a −2 értéket az f (x ) függvény nem veszi fel. Tehát
ennek az egyenletnek nincs megoldása a valós számok halmazán.
A 3. példában olyan másodfokú egyenletek szerepeltek, amelyeknek 2, 1, illetve 0
gyökük volt. Általánosan is igaz, hogy az f (x ) = ax 2 + bx + c függvény grafikonja 2,
1 vagy 0 pontban metszi az x tengelyt, így a másodfokú egyenleteknek 2, 1 vagy 0
különböző valós gyökük van.
91
4. példa
Oldjuk meg az alábbi másodfokú egyenleteket a valós számok halmazán!
3
a) x 2 − 8x + 12 = 0 b) 2x 2 + 12x + 18 = 0 c) − x 2 + 3x − 4 = 0
5
Megoldás
a) Alakítsuk át az egyenlet bal oldalán található kifejezést a másodfokú függvények
ábrázolásánál megismert teljes négyzetté alakítás módszerével!
x 2 − 8x + 12 = (x − 4)2 − 4
Az így kapott egyenletet az alábbi módon oldhatjuk meg:
(x − 4)2 − 4 = 0 = + 4
(x − 4)2 = 4 Két olyan szám van,
amelynek négyzete 4.
x − 4 = −2 = + 4 x −4= 2 =+4
x1 = 2 x2 = 6
A megoldások helyessége behelyettesítéssel ellenőrizhető.
b) Mivel sokkal könnyebb a teljes négyzetté kiegészítést elvégezni, ha x 2 együtthatója
1, célszerű az egyenlet mindkét oldalát elosztanunk 2-vel:
2x 2 + 12x + 18 = 0 =:2
x 2 + 6x + 9 = 0
Elvégezve a teljes négyzetté kiegészítést: (x + 3)2 = 0
Mivel csak a 0 négyzete 0, ezért x + 3 = 0, azaz x = −3.
A gyök helyessége behelyettesítéssel ellenőrizhető.
c) Alkalmazva a b) részben megismert eljárást:

3 3
− x 2 + 3x − 4 = 0 =: −
5 5
20
x 2 − 5x + = 0
3

5 2 5
Elvégezve a teljes négyzetté kiegészítést: x − + =0
2 12

5 5 2 5
Mindkét oldalból kivonva -et: x − =−
12 2 12
Egy valós szám négyzete nem lehet negatív, így ennek az egyenletnek nincs megol-
dása a valós számok halmazán.
A 4. példában a teljes négyzetté kiegészítés módszerével oldottunk meg másodfokú
egyenleteket. Az egyenletek megoldása során úgy rendeztük az egyenleteket, hogy
92

5 2
egy teljes négyzet: (x − 4) , (x + 3) , x −
2 2
szerepeljen az egyik oldalon, és egy
2
valós szám a másik oldalon. Ha ez a valós szám:
• pozitív, akkor az egyenletnek 2 megoldása van (a) rész);
• 0, akkor 1 megoldás van (b) rész);
• negatív, akkor az egyenletnek nincs megoldása a valós számok halmazán (c) rész).
A teljes négyzetté kiegészítés segítségével az 1. példában szereplő egyenlet is meg-
oldható:
x 2 + 40x − 9600 = 0
(x + 20)2 − 10 000 = 0 = + 10 000
(x + 20)2 = 10 000 Két olyan szám van,
amelynek négyzete 10 000.
x + 20 = −100 = − 20 x + 20 = 100 = − 20
x1 = −120 x2 = 80
Mivel a feladatban x egy téglalap oldalát jelöli, így az egyenlet negatív gyöke nem
jó megoldás.
Tehát a csomagolópapír 80 cm széles, és 120 cm hosszú. Megoldásunk helyességét
a szövegbe való behelyettesítéssel ellenőrizhetjük.
Feladatok
1. a) Egy négyzet területe 25 cm2 . Mekkora a négyzet oldala?

b) Oldd meg a valós számok halmazán az x 2 = 25 egyenletet!
2. Egy négyzet területe 363 cm2 -rel kisebb, mint annak a négyzetnek a területe,
amelynek oldalai kétszer olyan hosszúak. Milyen hosszú a kisebbik négyzet
oldala?
3. Karácsony előtt, ezüstvasárnap egy
termék árát megemelték. A kará-
csony utáni kiárusításkor ugyan-
annyi százalékkal csökkentették a
termék árát, mint amennyivel ezüst-
vasárnap megemelték. Így a termék
ára az eredeti (ezüstvasárnap előtti)
árnak 99%-a.
Hány százalékos volt az ezüstvasár-
napi áremelés?
a) x 2 = 225 b) x2 + 7 = 2 c) 9 · x 2 = 4
d) 3 · x 2 − 11 = 136 e) x2 − 7 = 3 − x2 f) 5 · x 2 − 12 = 2 · x 2 + 63
93

a) x · (x + 6) = 2 · (x 2 + 3x ) b) (x + 10)(x − 10) = 69
c) (x − 4)2 = 2 · (5 − 4x ) d) (x + 2)2 = x + 4
6. Milyen számot kell írni c helyére az x 2 − c = 0 egyenletben, hogy az egyen-
letnek
a) ne legyen valós megoldása;
b) 1 megoldása legyen a valós számok körében;
c) 2 megoldása legyen a valós számok körében;
d) mindkét megoldása egész szám legyen;
e) mindkét megoldása 1-nél kisebb legyen;
f) mindkét megoldása 1-nél nagyobb legyen?
a) x · (x + 2) = 0 b) x 2 − 5x = 0 c) x 2 = −3x
d) 2x − 7x = 0
2
e) x + 4x = 3x
2
f) 3x 2 + 7x = x − x 2
a) (x + 3)(x − 4) = 2 · (x − 6) b) (x − 5)(x + 5) = 2x − 25
c) (2x + 1)2 = 3x + 1
9. Hogyan kell megválasztani az ax 2 + bx = 0 egyenletben az a és b együtthatók
értékét, hogy az egyenlet egyik gyöke pozitív legyen?
10. Néhány egyenlet grafikus megoldásakor az alábbi ábrák készültek. Párosítsd
az egyenleteket az ábrákkal! Olvasd le az egyenletek megoldásait!
a) y b) y c) y
1
x
1 1
1 x x
1 1
d) y e) y
A: x 2 − 10x + 22 = −3
1
B: −x 2 − 6x − 9 = x +2
2
1 1
C: x 2 = 2x + 3
x x
1 1
D: x 2 − 4 = 2 − x
E: x 2 − 2x + 3 = 7 − x 2
94
11. Oldd meg grafikusan az alábbi egyenleteket (x ∈ R)!

1 2
a) x2 = x + 2 b) x2 − 5 = x − 6 c) x −2 =x +2
2
12. Fejezd be a teljes négyzetté kiegészítést!
a) x 2 + 2x + 5 = (x + 1)2 +
2
1
b) x2 + x + 2 = x + +
2
c) 2x 2 − 4x + 5 = 2(x − 1)2 +
d) x 2 − 4x + 7 = ( x + ) 2 +
e) −x 2 − 2x − 3 = −(x + )2 +
1 2 1
f) x − x − 1 = (x + )2 +
2 2
g) x + 10x + 20 =
2
· (x + )2 +
1
h) −x 2 + 7x − = · (x + )2 +
2
3
i) x 2 + x + 1 = · (x + )2 +
2
13. A teljes négyzetté kiegészítés módszerével alakítsd át az alábbi függvények
hozzárendelési szabályát, majd a 12. feladat alapján ábrázold a grafikonjukat!
f ( x ) = x 2 − 2x + 1 g (x ) = x 2 + 6x + 13 h (x ) = −x 2 + 10x − 24
14. Oldd meg grafikusan az alábbi egyenleteket (x ∈ R)!
a) x 2 + 4x = 3x + 2 b) x 2 − 6x + 5 = 0
c) 2x − 4x + 3 = 4 − 3x
2
d) −x 2 + 2x − 1 = −2x − 6
a) (x + 2)2 = 25 b) x 2 + 2x + 1 = 0
c) x 2 − 6x + 9 = −1 d) 2x 2 − 20x + 50 = 24 5
a) x 2 + 8x + 16 = 0 b) x 2 + 8x + 12 = 0 c) x 2 + 8x + 20 = 0
d) Milyen számot írjunk c helyére, hogy az x 2 + 8x + c = 0 egyenletnek 0,
1, illetve 2 megoldása legyen?
17. A teljes négyzetté kiegészítés módszerével oldd meg az alábbi másodfokú
egyenleteket a valós számok halmazán!
a) x 2 − 12x + 36 = 0 b) x 2 + 6x + 8 = 0 c) x 2 − 4x + 5 = 0
d) x + 5x + 6 = 0
2
e) 3x − 9x + 6 = 0
2
f) 2x 2 + x − 1 = 0
95
A másodfokú egyenlet megoldóképlete

Láttuk, hogy a teljes négyzetté kiegészítés módszerével bármely másodfokú egyenlet
megoldható. Ugyanakkor a módszer elég hosszadalmas. Általánosan (betűkkel szá-
molva) végrehajtva a módszert egy olyan megoldóképlethez jutunk, amely hatéko-
nyan alkalmazható.
Tekintsünk egy általános alakú másodfokú egyenletet:
ax 2 + bx + c = 0, ahol a , b és c valós számok, és a 0.
A teljes négyzetté kiegészítést könnyebb elvégezni, ha x 2 együtthatója 1, ezért osszuk
el mindkét oldalt a -val! Ezt megtehetjük, hiszen a 0.
ax 2 + bx + c = 0 =:a
b c
x2 + x + = 0
a a
Elvégezve a teljes négyzetté alakítást:
2 2
b b c
x+ − + =0
2a 2a a
Átrendezve az egyenletet:
2 2
b b c
x+ = −
2a 2a a
Átalakítva (közös nevezőre hozva) az egyenlet jobb oldalán álló kifejezést:
2
b c b2 c b2 4ac b2 − 4ac
− = 2− = 2− 2 =
2a a 4a a 4a 4a 4a 2
Az alábbi egyenlethez jutottunk:
2
b b2 − 4ac
x+ =
2a 4a 2
A bal oldalon most egy teljes négyzet, a jobb oldalon egy valós szám szerepel. Az
egyenlet megoldásainak száma a jobb oldal előjelétől függ. Mivel a 0, a tört ne-
vezője biztosan pozitív, így a tört előjele a számláló előjelével egyező. A számlálót
diszkriminánsnak (latin szó, jelentése: „meghatározó, döntő tényező”) nevezzük, és
D -vel jelöljük: D = b2 − 4ac.
1. eset: D>
0
b2 − 4ac
Ekkor a tört pozitív. Két olyan szám is megadható, amelynek a négyzete ,
4a 2
b2 − 4ac b2 − 4ac
a és ennek ellentettje: − .
4a 2 4a 2
96
√ √
b2 − 4ac b2 − 4ac b2 − 4ac
Mivel = , a két szám közül az egyik -val, a másik
4a 2 |2a | 2a
ennek ellentettjével egyenlő.
√ √
b b2 − 4ac b b2 − 4ac
Tehát x + = vagy x + =− , innen
2a 2a 2a 2a
√ √
b b2 − 4ac −b + b2 − 4ac
x1 = − + =
2a 2a 2a
vagy
√ √
b b2 − 4ac −b − b2 − 4ac
x2 = − − = :
2a 2a 2a
Ebben az esetben tehát a másodfokú egyenletnek két megoldása van.
A két valós gyököt az alábbi összevont alakban szokás felírni:
√
−b ± b 2 − 4ac
x1 2 = :
2a
2. eset: D = 0
Ekkor a tört értéke 0. Csak a 0 négyzete 0, így:
b b
x+ =0 =−
2a 2a
b
x =−
2a
Ebben az esetben tehát egy megoldás van.
3. eset: D < 0
Ekkor a tört negatív. Nincs olyan valós szám, amelynek négyzete negatív, így ebben
az esetben nincs az egyenletnek megoldása a valós számok halmazán.
Eredményeinket az alábbi tételben foglaljuk össze:
T ÉTEL: A másodfokú egyenlet megoldóképlete

Az ax 2 + bx + c = 0 (a , b és c valós számok, és a 0) másodfokú egyenlet
diszkriminánsa: D = b 2 − 4ac ,
√
−b ± b 2 − 4ac
• ha D > 0, akkor az egyenletnek két valós gyöke van: x1 2 = ;
2a
b
• ha D = 0, akkor az egyenletnek egy valós gyöke van: x = − ; és
2a
• ha D<
0, akkor az egyenletnek nincs gyöke a valós számok halmazán.
97
A babilóniaiak már i. e. 2000 körül foglalkoztak olyan

problémákkal, melyek megoldásához szükség volt má-
sodfokú egyenletekre, ezeket azonban elsősorban pró-
bálgatással oldották meg.
Az i. e. 8. században indiai matematikusok az
ax 2+ bx = c alakú egyenletek megoldásait geometriai
módszerekkel keresték.
A teljes négyzetté kiegészítés módszerével először
i. e. 200 körül Kínában találkozunk.
Az első feljegyzés a ma is használatos megoldóképlet-
ről az indiai Brahmaguptától származik i. sz. 628-ból.
Brahmagupta (598–668)
1. példa
Oldjuk meg az előző fejezet 4. példájában szereplő egyenleteket a megoldóképlet
segítségével is!
3
a) x 2 − 8x + 12 = 0 b) 2x 2 + 12x + 18 = 0 c) − x 2 + 3x − 4 = 0
5
Megoldás
a) x 2 − 8x + 12 = 0
1. lépés: Állapítsuk meg a , b és c értékét: a = 1, b = −8, c = 12.
2. lépés: Számítsuk ki a diszkriminánst!
D = b2 − 4ac = (−8)2 − 4 · 1 · 12 = 64 − 48 = 16
3. lépés: Mivel D > 0, az egyenletnek két valós gyöke van:
√ √
−b ± b − 4ac −(−8) ± 16 8 ± 4
2
x1 2 = = = , innen
2a 2·1 2
8−4 8+4
x1 = = 2 és x2 = = 6.
2 2
A gyökök helyességét behelyettesítéssel ellenőrizhetjük.
b) 2x 2 + 12x + 18 = 0
1. lépés: Állapítsuk meg a , b és c értékét: a = 2, b = 12, c = 18.
2. lépés: Számítsuk ki a diszkriminánst! D = b 2 −4ac = 122 −4·2·18 = 144−144 = 0
3. lépés: Mivel D = 0, az egyenletnek egy valós gyöke van:
−b −12 −12
x= = = = −3.
2a 2·2 4
A megoldás helyességét behelyettesítéssel ellenőrizhetjük.
98
3 2
c) − x + 3x − 4 = 0
5
3
1. lépés: Állapítsuk meg a , b és c értékét: a = − , b = 3, c = −4.
5
2. lépés: Számítsuk ki a diszkriminánst!

3 48 3
D = b2 − 4ac = 32 − 4 · − · (−4) = 9 − = −
5 5 5
3. lépés: Mivel D < 0, az egyenletnek nincs megoldása a valós számok halmazán.
Megjegyzés: A kényelmesebb számolás érdekében most is megtehetjük, hogy meg-
szorozzuk vagy elosztjuk az egyenlet mindkét oldalát ugyanazzal a számmal. Például
a c) részben szereplő egyenlet mindkét oldalát megszorozva 5-tel olyan egyenletet ka-
punk, amelynek minden együtthatója egész szám, így elkerülhetjük a törtekkel való
számolást.
2. példa
Oldjuk meg az alábbi másodfokú egyenleteket a valós számok halmazán!
a) 5x − x 2 − 7 = 0 b) 6 + 2x 2 − 7x = x 2 − 4x + 5
c) (x + 3)2 + x = 12 − (x − 1) · (x + 1)
Megoldás
a) Az egyenlet együtthatóinak megállapításakor ügyelnünk kell arra, hogy az egyenlet
bal oldalán a tagok sorrendje a megszokottól eltérő: a másodfokú tag az elsőfokú tag
után következik. Fokszám szerinti csökkenő sorrendbe rendezve a tagokat az alábbi
általános alakú másodfokú egyenletet kapjuk: −x 2 + 5x − 7 = 0.
A diszkrimináns negatív – D = b 2 − 4ac = 52 − 4 · (−1) · (−7) = −3 –, így ennek az
egyenletnek nincs megoldása a valós számok halmazán.
b) A megadott másodfokú egyenlet nem általános alakú. Az alábbi átalakításokat
elvégezve, az eredeti egyenlettel ekvivalens általános alakú egyenlethez jutunk.
Az egyenletet 0-ra rendezzük, azaz a jobb oldalon szereplő kifejezést mindkét oldal-
ból kivonjuk, így elérjük, hogy az egyenlet jobb oldalán 0 álljon:
6 + 2x 2 − 7x = x 2 − 4x + 5 = − x 2 + 4x − 5
1 + x 2 − 3x = 0
Az egyenlet bal oldalán fokszám szerinti csökkenő sorrendbe rendezzük a tagokat:
x 2 − 3x + 1 = 0
A diszkrimináns pozitív – D = b 2 − 4ac = (−3)2 − 4 · 1 · 1 = 5 –, így az egyenletnek
két valós gyöke van. Alkalmazva a másodfokú egyenlet megoldóképletét:
√ √ √ √
−b ± b 2 − 4ac 3± 5 3− 5 3+ 5
x1 2 = = , innen x1 = ≈ 0 38 és x2 = ≈
2a 2 2 2
≈ 2 62. A gyökök helyességét behelyettesítéssel ellenőrizhetjük.
99
c) Először az egyenlet mindkét oldalán alkalmazzuk a nevezetes azonosságokat:

(x 2 + 6x + 9) + x = 12 − (x 2 − 1)
Ezután mindkét oldalon felbontjuk a zárójeleket, és elvégezzük a lehetséges összevo-
násokat: x 2 + 7x + 9 = 13 − x 2
Végül a b) részben bemutatott módon 0-ra rendezünk, és fokszám szerinti csökkenő
sorrendbe állítjuk a tagokat:
2x 2 + 7x − 4 = 0
A diszkrimináns pozitív – D = b 2 − 4ac = 72 − 4 · 2 · (−4) = 81 –, így az egyenletnek
két valós gyöke van:
√ √
−b ± b 2 − 4ac −7 ± 81 −7 ± 9
x1 2 = = = , innen
2a 2·2 4
−7 − 9 −7 + 9 1
x1 = = −4 és x2 = = .
4 4 2
A gyökök helyességét behelyettesítéssel ellenőrizhetjük.
3. példa
A következő egyenletből hiányzik a másodfokú tag együtthatója: ax 2 − 12x + 9 = 0.
Pótoljuk a hiányzó tagot úgy, hogy az egyenletnek:
a) pontosan egy megoldása legyen;
b) ne legyen megoldása;
c) két megoldása legyen a valós számok halmazán!
Megoldás
Ha a = 0, akkor az egyenlet elsőfokú: −12x + 9 = 0.
3
Ennek az egyenletnek egy megoldása van (x = = 0 75).
4
Ha a 0, akkor az egyenlet másodfokú, és megoldásainak száma a valós számok
halmazán a diszkrimináns előjelétől függ.
D = b2 − 4ac = (−12)2 − 4 · a · 9 = 144 − 36a
Az egyenletnek nincsen Az egyenletnek egy meg- Az egyenletnek két meg-

megoldása, ha oldása van, ha oldása van, ha
D<0: D = 0: D> 0:
144 − 36a <
0 144 − 36a = 0 144 − 36a > 0
a>4 a =4 a< 4
100
Összefoglalva:
a) Az egyenletnek pontosan egy megoldása van, ha a = 0 vagy a = 4.
b) Az egyenletnek nincs megoldása, ha a > 4.
c) Az egyenletnek két megoldása van, ha a < 4, de a 0.
4. példa
Oldjuk meg az alábbi egyenleteket a valós számok halmazán!
2
a) x = |x − 6| (Matematika emelt szintű érettségi vizsga, 2007)
2
b) −x = |x − 6|
Megoldás
a) Az abszolút érték definíciója alapján:
x − 6 ha x − 6 ≥ 0, azaz x ≥ 6;
|x − 6| =
−x + 6 ha x − 6 < 0, azaz x <6.
Az egyenletet esetszétválasztással oldjuk meg.
1. eset: x ≥ 6 6
2. eset: x <
2 2
Ekkor az egyenlet: x = x − 6. Ekkor az egyenlet: x = −x + 6.
2 2
Innen: x − x + 6 = 0. Innen: x + x − 6 = 0.
A diszkrimináns negatív, így eb- A diszkrimináns pozitív, így az
ben az esetben nincs megoldása az egyenletnek két gyöke van: x1 = −3
egyenletnek. és x2 = 2.
Mivel mindkét gyök kisebb 6-nál,
ezek valóban megoldásai az eredeti
egyenletnek.
Tehát az egyenletnek két valós gyöke van: x1 = −3 és x2 = 2.
b) A feladatot megoldhatnánk az a) részben bemutatott módszerrel. Érdemes
azonban észrevennünk, hogy az egyenlet két oldalán található kifejezések ér-
tékkészletének vizsgálatával gyorsabban célt érünk: −x 2 ≤ 0, hiszen x 2 ≥ 0.
|x − 6| ≥ 0 az abszolút érték definíciója miatt.
Így a két kifejezés csak akkor lehet egyenlő, ha mindkettő értéke 0.
−x 2 = 0 pontosan akkor teljesül, ha x = 0. |x − 6| = 0 pedig pontosan akkor,
ha x − 6 = 0, azaz x = 6.
Tehát nincs olyan x érték, amelynél a két kifejezés értéke megegyezne, azaz az
egyenletnek nincsen megoldása a valós számok halmazán.
Megjegyzés: A példában szereplő egyenletek grafikus módszerrel is megoldhatók.
101
Feladatok
1. Másold le a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki!

A másodfokú egyenlet Az egyenlet
általános alakja
a b c D valós gyökei
x 2 + 2x − 3 = 0
−x 2 + 3x − 5 = 0
2x 2 − 50 = 0
3x 2 − 19x − 40 = 0
4x 2 + 12x + 9 = 0
1 2
− x + 2x + 3 = 0
2
2. Oldd meg a megoldóképlet segítségével a 95. oldal 17. feladatában szereplő
másodfokú egyenleteket!
3. Oldd meg az alábbi másodfokú egyenleteket a megoldóképlet segítségével a
valós számok halmazán! Ha az egyenletnek van megoldása, akkor behelyet-
tesítéssel ellenőrizd a gyök(ök) helyességét!
a) x 2 − 7x + 10 = 0 b) x 2 + 5x − 36 = 0
c) x + 6x + 10 = 0
2
d) 2x 2 + 9x − 5 = 0
e) −x 2 + 3x + 10 = 0 f) 5x 2 − 15x + 11 = 0
4. Oldd meg az alábbi másodfokú egyenleteket
a) a természetes számok halmazán;
b) a racionális számok halmazán!
x 2 − 4x − 12 = 0 x2 + x + 1 = 0
−x + 7x − 11 = 0
2
2x 2 + 5x − 3 = 0
5. Hány megoldása van az alábbi másodfokú egyenleteknek a valós számok hal-
mazán?
a) x 2 − x − 12 = 0 b) x 2 + 5x + 7 = 0
c) −x + 12x − 36 = 0
2
d) 2x 2 − 13x + 23 = 0
1
e) 4x 2 + 20x + 25 = 0 f) − x 2 + 7x + 6 = 0
3
6. Oldd meg a következő másodfokú egyenleteket a valós számok halmazán!
Válaszd ki közülük azokat, amelyeknek azonosak a gyökei! Milyen kapcsolat
van az azonos gyökökkel rendelkező másodfokú egyenletek között?
A: x 2 − 4x − 21 = 0 B: 3x 2 − 3x − 6 = 0
1 5
C: x 2 − x + 2 = 0 D: 4x 2 − 4x − 8 = 0
2 2
E: 2x 2 − 8x − 42 = 0 F: 7x 2 − 35x + 28 = 0
102
7. Oldd meg az alábbi másodfokú egyenleteket a valós számok halmazán!

1 3 12
a) 0 3x 2 − 1 8x + 2 7 = 0 b) x 2 + x − =0
√ 2 √ 3 √5 25
c) 2x − 3x + 2 = 0 d) x 2 + 2 3x + 6 = 0
8. A következő másodfokú egyenletből hiányzik a konstans tag: x 2 +10x + c = 0.
Pótold a hiányzó tagot úgy, hogy az egyenletnek
a) pontosan egy valós megoldása legyen!
b) ne legyen valós megoldása!
c) két valós megoldása legyen!
d) az egyik megoldása az x = −1 legyen! Mi ekkor a másik megoldása?
a) 5x − x 2 + 14 = 0 b) 3x 2 − 7 + 4x = 0
1
c) 5 + 2x 2 + 3x = 0 d) − + 2x − 2x 2 = 0
2
7 2
e) 8x − 5x + 13 = 0
2
f) x − 8 + 5x = 0
4
a) x 2 + x + 2 = 8 b) x 2 + 15x = 4x − 18
c) 4x − 11 = 2x + x − 12
2 2
d) 7x − x 2 + 3 = x 2 + 21 − 5x
e) 1 + 3x − 11x = 5 − x + 4x
2 2
f) 4 − 3x + 2x 2 = 6x + 2 − 7x 2
a) 2x · (x + 3) − 5 · (x − 1) = (x − 3)(x − 5)
b) (x + 2)2 = x · (2x + 3)
c) (x − 5)(3x + 1) = (x − 4)(x + 4) − 5x + 1
d) (x − 7)2 + x · (x − 8) − 4 = (x − 9)(x + 9) + 5
e) (x − 1)3 = x 3 + 5
f) (x + 3)3 = x · (x − 1)2 + (x + 6)(x + 9) − 10x
(x − 5)(x + 6) x 2 (x + 1)2 x 2
a) = b) − = x −1
4 5 3 2
(x − 5) 2
c) + x = (x + 2)(x − 2)
2
13. Oldd meg az alábbi abszolút értékes egyenleteket a valós számok halmazán!
a) (|x | − 3)2 = 2|x | − 6 b) |x 2 + 3x − 2| = 2 c) |x 2 + 5| = |7x − 5|
103
Összefüggés a másodfokú egyenlet

gyökei és együtthatói között
1. példa
Oldjuk meg az alábbi egyenletet a valós számok halmazán!
3 · (x − 5)(x + 1) = 0
Megoldás
A zárójelek felbontása után a 3x 2 − 12x − 15 = 0 másodfokú egyenlethez jutunk,
melyet a megoldóképlet segítségével meg tudunk oldani. Egyszerűbben is megold-
hatjuk azonban az egyenletet, ha észrevesszük, hogy a bal oldalon egy szorzat áll,
a jobb oldalon pedig 0. Egy szorzat értéke pedig pontosan akkor 0, ha valamelyik
szorzótényezője 0.
Ennek alapján két lehetőség van:
x −5=0 =+5 x +1=0 =−1
vagy
x =5 x = −1
Tehát az egyenlet megoldásai: x1 = 5 és x2 = −1.
A 3x 2 − 12x − 15 = 0 általános alakú másodfokú egyenletnek a példában szereplő
3 · (x − 5)(x + 1) = 0 alakját (amelyről az egyenlet gyökei a fenti módon olvashatók
le) az egyenlet gyöktényezős alakjának nevezzük.
Észrevehetjük, hogy a szorzat alakban megadott és a polinom alakúra átalakított két
másodfokú egyenletnek azonosak a gyökei, ezért a két egyenlet ekvivalens. A poli-
nom alakú (ax 2 + bx + c = 0, a 0) egyenletet nullára redukált másodfokú egyenlet-
nek hívjuk. A szorzat formájában megadottra az alábbi definíciót vezetjük be:
EFINÍCIÓ: Ha az ax 2 + bx + c = 0 (a 0) másodfokú egyenlet két megol-

D dása x1 és x2 , akkor az egyenlet gyöktényezős alakja a (x − x1 )(x − x2 ) = 0.
2. példa
Írjunk fel olyan általános alakú másodfokú egyenletet, melynek megoldásai:
x1 = −7 és x2 = 23!
Megoldás
A gyöktényezős alakot használva könnyen felírhatunk olyan egyenletet, amelynek
megoldása éppen a két adott szám: x − (−7) (x − 23) = 0, azaz (x + 7)(x − 23) = 0.
Ha elvégezzük az egyenlet bal oldalán a beszorzást, az alábbi általános alakú másod-
fokú egyenlethez jutunk: x 2 − 16x − 161 = 0.
A beszorzás során észrevehetjük, hogy az x -es tag együtthatója (b = −16) éppen a
két gyök összegének ellentettje, a konstans tag (c = −161) pedig a két gyök szorzata.
104
Természetesen ezzel ekvivalens (azaz azonos megoldásokkal rendelkező) egyenlethez

jutunk, ha az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk ugyanazzal a 0-tól különböző
1 161
számmal. Például 3x 2 − 48x − 483 = 0; − x 2 + 8x + = 0.
2 2
Az előbbi észrevételünk a gyökök és együtthatók kapcsolatáról úgy módosul, hogy a
gyökök összegét, illetve szorzatát megszorozva a főegyütthatóval kapjuk az x -es tag
együtthatójának ellentettjét, illetve a konstans tagot. Eredményeink általánosíthatók:
T ÉTEL: Összefüggések a gyökök és az együtthatók között:

Ha az ax 2 + bx + c = 0 (a 0) másodfokú egyenletnek két gyöke van (x1 és
x2 ), akkor a két gyök összege és szorzata az alábbi képletekkel számolható ki:
b c
x1 + x2 = − x1 x2 =
a a
Ezeket az összefüggéseket Viète-formuláknak nevezzük.
Bizonyítás: Ha egy másodfokú egyenlet két gyöke x1 és x2 , akkor gyökténye-

zős alakja a (x − x1 )(x − x2 ) = 0 (a 0). Az egyenlet bal oldalán elvégezve a
beszorzást az a x 2 − a (x1 + x2 )x + a x1 x2 = 0 általános alakú másodfokú egyen-
lethez jutunk.
Ennek főegyütthatója a , az x -es tag együtthatója b = −a (x1 + x2 ), és a konstans
tag c = a x1 x2 . Innen átrendezéssel kapjuk a Viète-formulákat:
b = − a ( x 1 + x2 ) = : −a ( 0) c = a x 1 x2 = : a (0)
b c
− = x1 + x2 = x1 x2
a a
François Viète (ejtsd: franszoa vjet) francia mate-

matikus jogászként szerzett diplomát. Jogi munkái
mellett egy 11 éves kislány házi tanítójaként is dol-
gozott. A lányt matematikára és természettudomá-
nyokra oktatta, és eközben számtalan felfedezést tett
többek között csillagászattal, geológiával és trigono-
metriával kapcsolatban.
Feljegyzéseiben tizedes törteket használt, 20 évvel
megelőzve Simon Stevint (ejtsd: szájmon sztevin),
akinek nevéhez a tizedes törtek bevezetését kötik.
Viète tíz tizedesjegy pontossággal meghatározta a
értékét. Több mint 40 évvel Kepler előtt ábrázolta a
François Viète (1540–1603) bolygók ellipszis alakú pályáit.
Kalandos élete során két király szolgálatában is állt. III. és IV. Henrik udvari
ügyészként alkalmazta, mellette tudományos munkát végzett. Nevéhez fűződik a
spanyol királyi udvar és a katonai vezetők közötti kommunikáció rejtjelezésére
szolgáló titkosírás megfejtése.
105
Neve a modern matematikában egybefonódik a másodfokú egyenletek gyökei és

együtthatói közötti összefüggésekkel. Ennek oka, hogy Viète használt először be-
tűket a másodfokú egyenlet együtthatóinak jelölésére.
3. példa
Határozzuk meg a 2x 2 −9x +8 = 0 másodfokú egyenlet gyökeinek összegét, szorzatát
és négyzetösszegét!
Megoldás
Az egyenlet együtthatói: a = 2, b = −9, c = 8.
A diszkrimináns: D = b 2 − 4ac = (−9)2 − 4 · 2 · 8 = 81 − 64 = 17, tehát az egyenletnek
két megoldása van.
1. módszer
A feladatot természetesen megoldhatjuk úgy, hogy a megoldóképlet segítségével
megkeressük az egyenlet gyökeit, majd elvégezzük a kijelölt műveleteket.
√ √
9 + 17 9 − 17
x1 = x2 =
4 4
√ √ √ √
9 + 17 9 − 17 9 + 17 + 9 − 17 18
x1 + x2 = + = = =45
4 4 4 4
√ √ √ √ √ 2
9 + 17 9 − 17 (9 + 17)(9 − 17) 92 − 17
x1 x2 = · = = =
4 4 16 16
81 − 17 64
= = =4
16 16
√ 2 √ 2 √ √
9 + 17 9 − 17 81 + 18 17 + 17 81 − 18 17 + 17
x1 + x2 =
2 2
+ = + =
4 4 16 16
196 49
= = = 12 25
16 4
2. módszer
Használva a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket, megkapjuk, hogy
b −9 9 c 8
x1 + x 2 = − = − = és x1 x2 = = = 4:
a 2 2 a 2
Észrevehetjük, hogy a gyökök négyzetösszege a gyökök összegének négyzetéből az
alábbi módon kapható: x12 + x22 = (x1 + x2 )2 − 2x1 x2 :
A gyökök négyzetösszegét tehát meghatározhatjuk összegük, illetve szorzatuk isme-
2
b 2 c 9 49
retében: x12 + x22 = (x1 + x2 )2 − 2x1 x2 = − −2· = −2·4 = = 12 25:
a a 2 4
106
4. példa
A gyökök kiszámítása nélkül állapítsuk meg az alábbi egyenletek gyökeinek előjelét!
a) 2x 2 + 6x − 1 = 0 b) 3x 2 − 9x + 2 = 0
Megoldás
a) Az egyenlet együtthatói: a = 2, b = 6, c = −1.
Az egyenlet diszkriminánsa: D = b 2 − 4ac = 36 + 8 = 44 >
0, tehát az egyenletnek
két gyöke van.
c 1
Felhasználva a gyökök szorzatára vonatkozó összefüggést: x1 x2 = = − . Egy
a 2
kéttényezős szorzat pontosan akkor negatív, ha a tényezői különböző előjelűek, tehát
az egyenlet egyik gyöke negatív, másik gyöke pozitív.
b) Az egyenlet együtthatói: a = 3, b = −9, c = 2.
Az egyenlet diszkriminánsa: D = b 2 − 4ac = 81 − 24 = 57 > 0, tehát az egyenletnek
két gyöke van.
c 2
Felhasználva a gyökök szorzatára vonatkozó összefüggést: x1 x2 = = . Egy két-
a 3
tényezős szorzat pontosan akkor pozitív, ha a tényezői azonos előjelűek, tehát vagy
mindkét gyök pozitív, vagy mindkét gyök negatív. Ennek eldöntéséhez érdemes meg-
b
vizsgálnunk a két gyök összegét: x1 + x2 = − = 3. Mivel a két gyök összege pozitív,
a
az egyenlet mindkét gyöke pozitív.
5. példa
Alakítsuk nem konstans kifejezések szorzatává az alábbi kifejezéseket!
a) 2x 2 − 11x + 5 b) −x 2 + 12x − 39
Megoldás
a) A szorzattá alakításban segíthet, ha megkeressük annak az egyenletnek a gyökté-
nyezős alakját, amelynek bal oldalán az a kifejezés szerepel, amelyet szorzattá sze-
retnénk alakítani, jobb oldalán pedig 0.
A 2x 2 − 11x + 5 = 0 egyenlet gyöktényezős alakjának meghatározásához célszerű
1
megállapítanunk az egyenlet gyökeit: x1 = és x2 = 5.
2
Mivel a kifejezésben a főegyüttható a = 2, az egyenlet gyöktényezős alakja:

1
2· x − (x − 5) = 0:
2

1
Tehát 2x − 11x + 5 = 2 · x −
2
(x − 5) = (2x − 1)(x − 5).
2
Eredményünk a beszorzás elvégzésével ellenőrizhető.
107
b) A −x 2 + 12x − 39 = 0 egyenlet diszkriminánsa negatív (D = −12), így ennek az

egyenletnek nincsenek gyökei a valós számok halmazán, tehát nincsen gyöktényezős
alakja.
A −x 2 +12x −39 kifejezés tehát nem alakítható nem konstans kifejezések szorzatává.
6. példa
Határozzuk meg az alábbi algebrai törtkifejezés értelmezési tartományát, majd egy-
szerűsítsük a törtet!
x2 + x − 6
x 2 + 5x − 14
Megoldás
A feladat végrehajtása előtt célszerű szorzattá alakítanunk a tört számlálójában, illetve
nevezőjében szereplő kifejezéseket:
Az x 2 + x − 6 = 0 egyenlet gyökei x1 = −3 és x2 = 2, így x 2 + x − 6 = (x + 3)(x − 2).
Az x 2 + 5x −14 = 0 egyenlet gyökei x1 = −7 és x2 = 2, így x 2 +5x −14 = (x +7)(x −2).
Ennek alapján a tört értelmezési tartománya minden valós szám, kivéve a −7 és a 2.
(x − 2)-vel egyszerűsíthetjük a törtet:
x2 + x − 6 (x + 3)(x − 2) x + 3
= = :
x + 5x − 14 (x + 7)(x − 2) x + 7
2
7. példa
Az x 2 −9x −52 = 0 egyenlet gyökeinek kiszámítása nélkül adjunk meg olyan másod-
fokú egyenletet, amelynek gyökei a megadott egyenlet gyökeinél 2-vel nagyobbak!
Megoldás
Az eredeti egyenlet együtthatói: a = 1, b = −9, c = −52.
Az egyenlet diszkriminánsa: D = b 2 −4ac = 81+208 = 289 > 0, tehát az egyenletnek
valóban két gyöke van.
Jelöljük az eredeti egyenlet gyökeit x1 -gyel és x2 -vel! Ekkor a keresett egyenlet gyö-
kei (x1 + 2) és (x2 + 2).
Felhasználjuk a gyökök összegére, illetve szorzatára vonatkozó összefüggést.
b −9 c 52
Az eredeti egyenletben: x1 + x2 = − = − = 9, illetve x1 x2 = = − = −52.
a 1 a 1
A keresett egyenletben:
(x1 + 2) + (x2 + 2) = x1 + x2 + 4 = 9 + 4 = 13
illetve
(x1 + 2) · (x2 + 2) = x1 x2 + 2 · (x1 + x2 ) + 4 = −52 + 2 · 9 + 4 = −30:
108
Tehát egy olyan egyenletet keresünk, amelynél a gyökök összege 13, szorzata −30.
Jelöljük a keresett egyenlet együtthatóit a -vel, b -vel, illetve c -vel!
Az egyszerűség kedvéért legyen a keresett egyenletben a főegyüttható 1, azaz a = 1!
b −b c c
Ekkor x1 + x2 = − = = 13 miatt b = −13, illetve x1 x2 = = = −30 miatt
a 1 a 1
c = −30.
Tehát a keresett egyenlet x 2 − 13x − 30 = 0.
Megjegyzés: A feladat követelményeinek megfelelő egyenlethez jutunk akkor is, ha
a főegyütthatót (a ) másképp választjuk meg.
Feladatok

a) x · (x − 4) = 0 b) 7 · (x + 1) · (x − 3) = 0
c) (2x − 5) · (x + 4) = 0 d) −5 · (3x − 1) · (5x + 4) = 0
3
e) x · (x − 7) · (x + 2) = 0 f) · (x − 1) · (2x + 1) · (x − 9) = 0
4
2. Írj fel olyan egyenleteket, amelyeknek gyökei az alábbiak!
a) 1 b) 1 és 2 c) 1, 2 és 3
3. Adj meg olyan másodfokú egyenleteket, amelyeknek gyökei az alábbiak!
a) 4 és 7 b) −1 és 6 c) −2 és −5
3 5 1 √
d) és 2 e) − és f) 2 és
2 3 2
Keress több megoldást!
4. Adj meg olyan általános alakú másodfokú egyenleteket, amelyeknek gyökei
az alábbiak!
1
a) 5 b) −3 c) d) 5 és −3
4
1 1 1
e) 5 és f) −3 és g) 5, −3 és
4 4 4
Keress több megoldást!
5. Alakítsd nem konstans kifejezések szorzatává az alábbi algebrai kifejezéseket!
a) x 2 + 10x + 24 b) x 2 + 3x − 10 c) x 2 − 15x + 60
1
d) −x 2 + 7x − 6 e) 2x 2 + 11x + 5 f) x 2 − 4x + 12
3
109
6. Másold le a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki! Milyen összefüggést veszel

észre a másodfokú egyenlet gyökei (x1 , x2 ) és együtthatói (a , b , c ) között?
Gyökök Az egyenlet Az egyenlet Együtthatók
x1 x2 gyöktényezős alakja általános alakja a b c
3 4 1
−5 1 2
−2 −9 −1
1
0 7
2
1
5 1
2
8
−1 3
3
A másodfokú egyenlet A másodfokú egyenlet gyöktényezős
általános alakja alakja
(x − 3) · (x + 1) = 0
−2 · x · (x − 1) = 0
3 · (x − 2) · (x + 2) = 0
4x 2 + 8x = 0
x 2 − 12x + 36 = 0
x 2 − 3x − 4 = 0
2x 2 − x − 3 = 0
−3x 2 + 2x − 1 = 0
8. Állapítsd meg az alábbi algebrai törtkifejezések értelmezési tartományát, majd

egyszerűsítsd a törteket!
x2 + x − 6 x +3 x 2 − 10x + 25
a) b) 2 c) 2
x −2 x − x − 12 x − 3x − 10
x 2 + 4x + 3 x 2 − 9x + 14 x 3 + 3x 2 + 3x + 1
d) e) f)
x2 − 9 2x 2 − 13x − 7 x 2 − 6x − 7
9. Add meg az alábbi másodfokú egyenletek gyökeinek összegét, illetve szor-
zatát!
a) x 2 − 12x + 35 = 0 b)x 2 + 3x − 15 = 0 c) −x 2 + 6x − 10 = 0
1 4
d) 2x 2 − 17x − 8 = 0 e) x 2 + 2x + 3 = 0 f) − x 2 + x + 2 = 0
5 3
110
10. Többet ésszel, mint erővel!

Keresd meg az alábbi másodfokú egyenletek valós gyökeit! (A Viète-for-
mulák segíthetnek.)
a) x 2 − 5x + 6 = 0 b) x 2 − 4x − 12 = 0 c) x 2 + x − 30 = 0
d) x 2 + 12x + 11 = 0 e) −x 2 + 9x − 20 = 0 f) 2x 2 − x − 1 = 0
11. A gyökök kiszámítása nélkül határozd meg a 2x 2 − 7x + 5 = 0 egyenlet:
a) gyökeinek összegét; b) gyökeinek szorzatát;
c) gyökeinek négyzetösszegét; d) gyökei reciprokának összegét;
e) gyökei köbének összegét!
12. A gyökök kiszámítása nélkül határozd meg az alábbi egyenletek gyökeinek
előjelét!
a) x 2 + 13x + 40 = 0 b) x 2 − 7x − 30 = 0
c) −x 2 − 4x + 7 = 0 d) 3x 2 − 5x + 3 = 0
1
e) x 2 − 6x + 36 = 0 f) −2x 2 + 11x − 10 = 0
4
13. Hogyan kell megválasztani az 5x 2 − 8x + c = 0 egyenletben a konstans tagot,
ha azt szeretnénk, hogy az egyenlet
a) mindkét gyöke pozitív; b) mindkét gyöke negatív;
c) egyik gyöke pozitív, a másik negatív legyen?
14. Hogyan kell megválasztani az x 2 + 9x + c = 0 egyenletben a konstans tagot,
ha azt szeretnénk, hogy az egyenlet egyik gyöke a másik kétszerese legyen?
15. A gyökök kiszámítása nélkül adj meg egy olyan másodfokú egyenletet,
1
amelynek gyökei a − x 2 + 3x − 4 = 0 egyenlet gyökeitől csak előjelükben
2
térnek el!
16. A gyökök kiszámítása nélkül adj meg egy olyan másodfokú egyenletet,
amelynek gyökei a 4x 2 − x − 5 = 0 egyenlet gyökeinek négyszeresei!
17. Az x 2 + 6x − 27 = 0 egyenlet gyökeinek kiszámítása nélkül adj meg egy
olyan másodfokú egyenletet, amelynek gyökei a megadott egyenlet gyökeinél
1-gyel kisebbek!
18. Milyen n egész szám esetén lesz az alábbi törtek értéke egész szám?
2n − 4 4n + 12
a) b) 2
(n − 2)(n + 1) n + 2n − 3
(n − 4)(n + 1) 2n 2 − 12n − 14
c) d)
(n + 3)(n − 4) n 2 − 5n − 14
111
Szöveges feladatok
1. példa
Egy konvex sokszög átlóinak száma 273-mal több, mint az oldalainak száma.
Hány oldalú ez a sokszög?
Megoldás
Jelöljük a sokszög oldalainak számát n -nel, ahol n 2-nél nagyobb, pozitív egész szám!
n (n − 3)
Az ismert képlet szerint a sokszög átlóinak száma . Ennek
2
alapján az alábbi egyenletet írhatjuk fel:
n (n − 3)
= n + 273 =·2
2
n (n − 3) = 2n + 546
n 2 − 3n = 2n + 546 = − 2n − 546
n 2 − 5n − 546 = 0
A másodfokú egyenlet együtthatói: a = 1, b = −5, c = −546.
Diszkriminánsa: D = b 2 − 4ac = (−5)2 − 4 · 1 · (−546) = 25 + 2184 = 2209.
Mivel D > 0, az egyenletnek két valós gyöke van:
√ √
−b ± b 2 − 4ac −(−5) ± 2209 5 ± 47
n1 2 = = =
2a 2·1 2
innen
5 − 47 5 + 47
n1 = = −21 és n2 = = 26.
2 2
Mivel n a sokszög oldalainak számát jelölte, ezért a −21 nem lehet megoldása a
feladatnak. Tehát 26 oldalú a sokszög.
26 · 23
Ellenőrzés: Ennek a sokszögnek = 299 átlója van, amely valóban 273-mal
2
több a 26-nál, így megoldásunk helyes.
2. példa
Gábornak a 10-es számrendszerbeli számok más alapú számrendszerbe történő átvál-
tását kellett gyakorolnia. A 207 (10-es számrendszerbeli) számot 543 alakba váltotta
át. Mi lehetett a másik számrendszer alapszáma?
Megoldás
Jelöljük a keresett alapszámot m -mel, ahol m 1-nél nagyobb pozitív egész szám!
112
A feladat szövege alapján az alábbi egyenlet írható fel:

5m 2 + 4m + 3 = 207 = − 207
5m 2 + 4m − 204 = 0
A másodfokú egyenlet együtthatói: a = 5, b = 4, c = −204.
Diszkriminánsa: D = b 2 − 4ac = 42 − 4 · 5 · (−204) = 16 + 4080 = 4096.
√ √
−b ± b 2 − 4ac −4 ± 4096 −4 ± 64
m1 2 = = =
2a 2·5 10
innen
−4 − 64 −4 + 64
m1 = = −6 8 és m2 = = 6.
10 10
Mivel m a számrendszer alapszámát jelölte, ezért a −6 8 nem lehet megoldása a
feladatnak. Tehát a keresett alapszám a 6.
Ellenőrzés: 20710 = 5 · 62 + 4 · 6 + 3 = 5436 , így megoldásunk helyes.
3. példa
A júniusi középhőmérséklet kétszer annyi százalékkal
volt magasabb a májusi középhőmérsékletnél, mint a má-
jusi az áprilisinál. Mennyi volt a májusi középhőmérsék-
let, ha az áprilisi középhőmérséklet 12 ◦ C, a júniusi 18 ◦ C
volt?
Megoldás
Jelöljük az első növekedés százalékos értékét x -szel, ahol
x pozitív valós
szám!A májusi középhőmérséklet az áp-
x
rilisinak az 1 + -szorosa, a júniusi pedig a májusi-
100
2x
nak az 1 + -szorosa.
100
Így a feladat szövege alapján a következő egyenletet írhatjuk fel:

x 2x
12 1 + 1+ = 18:
100 100
Felbontva a zárójeleket:
36x 24x 2
12 + + = 18 = · 10 000
100 10 000
120 000 + 3600x + 24x 2 = 180 000 = − 180 000
24x 2 + 3600x − 60 000 = 0 = : 24
x 2 + 150x − 2500 = 0
113
A másodfokú egyenlet együtthatói: a = 1, b = 150, c = −2500.

Diszkriminánsa: D = b 2 − 4ac = 1502 − 4 · 1 · (−2500) = 22 500 + 10 000 = 32 500.
√ √
−b ± b 2 − 4ac −150 ± 32 500 −150 ± 180 28
x1 2 = = ≈
2a 2·1 2
−150 − 180 28 −150 + 180 28
innen x1 ≈ = −165 14 és x2 ≈ = 15 14.
2 2
Mivel x a középhőmérséklet százalékos növekedését jelölte, ezért a −165 14 nem
lehet megoldása a feladatnak.
Tehát áprilisról májusra 15,14%-kal nőtt a középhőmérséklet, így a májusi középhő-
mérséklet 12 ◦ C · 1 1514 ≈ 13 82 ◦ C volt.
Ellenőrzés: Májusról júniusra 2 · 15 14% = 30 28%-kal növekedett a középhőmér-
séklet, így júniusban 13 82 ◦ C · 1 3028 ≈ 18 ◦ C volt a középhőmérséklet, ezért meg-
oldásunk helyes.
Feladatok
1. Két egymást követő szám négyzetének összege 1985. Melyik ez a két szám?
2. Brigi meglepve meséli két évvel fiatalabb öccsének, Andornak, hogy azt vette
észre, hogy idén kettejük életéveinek szorzata éppen édesapjuk életkorával
egyezik meg. Apjuk, Mihály, Andornál 30 évvel idősebb. Hány éves Brigi?
3. Egy díszvacsorán érkezéskor mindenki kezet fogott a többi résztvevővel. Há-
nyan voltak a vacsorán, ha a pincér összesen 21 kézfogást számolt össze?
4. Egy konvex sokszögnek 90 átlója van. Hány oldalú a sokszög?
5. Egy téglalap egyik oldala 6 dm-rel hosszabb, mint a másik. A téglalap területe
160 dm2 . Mekkora a téglalap kerülete?
6. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 12 cm-es. Az átfogó a másik be-
fogó kétszeresénél 3 cm-rel hosszabb. Mekkorák a háromszög oldalai?
7. Két kör területének összege 907 92 cm2 . Az egyik kör sugara 7 cm-rel na-
gyobb a másik kör sugaránál. Mekkora a két kör sugara?
8. Egy négyzet alakú kép kerete 2 cm széles. A keret területe a keretezett kép
területének 36%-a. Mekkora a kép területe keret nélkül?
9. Mekkora négyzet alakú kartonlapból tudunk elkészíteni egy 1296 cm3 térfo-
gatú, fedél nélküli dobozt, ha azt úgy készítjük el, hogy a kartonlap sarkainál
kivágunk egy-egy 4 cm oldalú négyzetet, és az így kapott „füleket” felhajtjuk?
114
10. Egy bankszámlán 100 000 Ft-ot helyeztünk el 2 évre. Mek-

kora volt az éves kamat, ha a 2. év végén 116 640 Ft-ot
vehettünk fel? (A bank kamatos kamatot fizetett, azaz az
1. év végén a kamat rákerült a számlára, és a második év-
ben már az is kamatozott.)
Tudáspróba

a) x 2 = 144 b) 2x 2 + 15 = 0 c) x (x − 8) = 0
d) x = 10x
2
e) (x + 7)(x − 1) = 0
2. Oldd meg az alábbi másodfokú egyenleteket az egész számok halmazán!
a) x 2 − 6x + 12 = 0 b) 5x − 3 + 2x 2 = 0
c) (x − 3) − 2x (3 − x ) = (x − 1)(x + 1)
2
3. a) Alakítsd nem konstans kifejezések szorzatává az x 2 − 6x + 8 kifejezést!

b) Állapítsd meg az alábbi tört értelmezési tartományát, majd egyszerűsíts!
x 2 − 3x − 4
x 2 − 6x + 8
4. Végezd el az egyenlettel kapcsolatos alábbi feladatokat!
1 2
x − 5x − 2 = 0
2
a) Igazold, hogy az egyenletnek két különböző valós gyöke van!
b) Határozd meg a gyökök összegét!
c) Határozd meg a gyökök szorzatát!
d) Határozd meg a gyökök négyzetösszegét!
e) Határozd meg a gyökök előjelét!
5. Ha egy négyzet egyik párhuzamos oldalpárjának hosszúságát 2 cm-rel, a má-
sik párhuzamos oldalpárét pedig 3 cm-rel növeljük, akkor egy olyan téglala-
pot kapunk, amelynek területe a négyzet területének kétszeresénél 8 cm2 -rel
kisebb. Mekkorák a négyzet oldalai?
115
Gráfelméleti alapfogalmak
A gráf fogalma
1. példa
Egy baráti társaság tagjai az iskolakezdés előtti utolsó vasárnapon az alábbi tevékeny-
ségeket végezték:
• Andi, Beni és Emi a Velencei-tó partján igyekeztek együtt kiélvezni a nyár utolsó
napját.
• Csilla és Dóri egy bevásárlóközpontban töltötték a napot.
• Emi a nap folyamán többször is beszélt Fricivel telefonon.
• Gergő, aki mindent az utolsó pillanatra hagy, taneszközöket vásárolt. Eközben
összefutott egy kávéra Csillával és Dórival.
• Csilla és Andi, illetve Beni és Gergő a nap során többször SMS-eztek egymással.
a) Andi reggel értesült róla, hogy nővéré-
nek gyereke született. Eljuthatott-e a hír
a baráti társaság minden tagjához? (Fel-
tételezzük, hogy ezen a napon a felso-
roltakon kívül más kapcsolat nem volt a
társaság tagjai között, és senki sem érte-
sülhetett külső forrásból a hírről.)
b) Beni reggel egy szaftos pletykát mesélt
Gergőnek. Visszahallhatta-e mástól ezt a
pletykát a nap folyamán?
Megoldás
A kérdések megválaszolását segíti, ha a fentiekben megfogalmazott kapcsolatrend-
szert a következő módon ábrázoljuk.
Jelöljük a felsorolt személyeket pontokkal! Ha két személy kö- A B
zött volt valamilyen kapcsolat az említett vasárnapon (pl. közös C
program, SMS-ezés), akkor kössük össze az őket jelképező pon-
tokat egy vonallal! Vegyük sorra az állításokat!
G
• Andi, Beni és Emi a Velencei-tó partján igyekeztek együtt
D
kiélvezni a nyár utolsó napját. F E
116
• Csilla és Dóri egy bevásárlóközpont- • Emi a nap folyamán többször is be-

ban töltötték a napot. szélt Fricivel telefonon.
A B A B
C C
G G
D D
F E F E
• Gergő, aki mindent az utolsó pil- • Csilla és Andi, illetve Beni és Ger-
lanatra hagy, taneszközöket vásárolt. gő a nap során többször is SMS-eztek
Eközben összefutott egy kávéra Csil- egymással.
lával és Dórival. A B
A B
C
C G
G D
D F E
F E
A fent leírt kapcsolatrendszert tehát egy pontokból és vonalak- A B
ból álló alakzattal szemléltetjük. Az ilyen alakzatokat gráfoknak C
hívjuk. A pontok a gráf csúcsai (vagy pontjai), a vonalak pedig
a gráf élei.
G
Az ábra segítségével már könnyen megválaszolhatjuk a feltett
D
kérdéseket. F E
a) Beni, Csilla és Emi közvetlenül Anditól értesülhetett a hír-
ről. Dóri és Gergő például Csillától, Frici pedig Emitől tudhatta meg a hírt, így az
mindenkihez eljuthatott.
b) Beni visszahallhatta az általa mesélt pletykát, hiszen az például a Gergő–Csilla–
Andi útvonalon visszaérhetett hozzá.
D EFINÍCIÓ: A gráf egy olyan matematikai struktúra, amely csúcsokból

(pontokból) és a csúcsokat összekötő élekből áll úgy, hogy bármely él két
– nem feltétlenül különböző – csúcsot köt össze.
A gráf csúcsainak halmaza legalább egyelemű, az élek halmaza lehet üres hal-
maz is.
Például: csúcsok élek
5 csúcsú, 6 élű gráf
117
D EFINÍCIÓ: Az olyan gráfot, amely nem tartalmaz éleket, üres gráfnak

(vagy nullgráfnak) nevezzük.
Jelölés: n csúcsú üres gráf: On .
O1 O2 O3 O4 O5 :::
:::
A gráfok kiválóan alkalmasak különböző kapcsolatrendszerek (pl. emberek közötti is-

meretségek egy közösségi oldalon, atomok közötti kötések egy molekulában) szem-
léltetésére, vizsgálatának megkönnyítésére. Ezért a hétköznapi és tudományos élet
sok területén alkalmazzák a gráfelméletet.
2. példa
Egy gráfot megadhatunk úgy, hogy egy táblázatban ABC DE F GH
tüntetjük fel a csúcsok közötti kapcsolatokat. Ebben A 0 2 0 0 0 0 0 1
a táblázatban egy 8 csúcsú gráfot adtunk meg. A gráf B 2 0 1 0 0 0 0 0
csúcsait nyomtatott nagybetűkkel jelöltük. A táblázat C 0 1 1 0 0 0 1 0
azon mezejében, amely a B jelű sorban és a C jelű D 0 0 0 0 0 0 0 0
E 0 0 0 0 0 0 0 3
oszlopban található, egy 1-es szerepel, ami azt jelen-
ti, hogy a gráfban a B és C jelű csúcsokat 1 él köti F 0 0 0 0 0 0 0 0
G 0 0 1 0 0 0 0 0
össze.
H 1 0 0 0 3 0 0 0
Rajzoljuk le a gráfot!
Megoldás
Vegyük fel a gráf csúcsait, majd vizsgáljuk meg egyenként a táblázat sorait!
Az A csúcs összesen két csúccsal van összekötve: B -vel és
H -val. (Az A jelű sor többi oszlopában 0 szerepel.) Talán párhuzamos élek
elsőre meglepetést okoz az A jelű sor B jelű oszlopában sze- A B

replő 2-es szám, amely a feladat szövege alapján azt jelen-
ti, hogy A és B 2 éllel van összekötve. Másképpen megfo- H C
galmazva, ebben a gráfban van 2 olyan él, amelyeknek vég-
pontjai A és B . Az ilyen tulajdonságú éleket párhuzamos G D
éleknek nevezzük.
Bár elsőre furcsa lehet, hogy két csúcsot több él is összeköt-
F E
het, de gyakorlati problémák gráfokkal történő modellezése-
kor gyakran találkozunk párhuzamos éleket tartalmazó gráfokkal.
118
Most vizsgáljuk meg a B jelű sort! A B jelű sor A jelű oszlopában egy 2-es szerepel,
ami nem meglepő, hiszen az előbb már láttuk, hogy A és B 2 éllel van összekötve.
Észrevehetjük, hogy ez a táblázat „szimmetrikus” a bal felső sarokból a jobb alsó
sarokba vezető átlójára. (Ezt szokás főátlónak nevezni.)
ABC DE F GH ABC DE F GH
A 0 2 0 0 0 0 0 1
A szimmetria miatt
A 0 2 0 0 0 0 0 1
B 2 0 1 0 0 0 0 0
elég tehát a kerete-
B 2 0 1 0 0 0 0 0
C 0 1 1 0 0 0 1 0 zett részt figyelem- C 0 1 1 0 0 0 1 0
D 0 0 0 0 0 0 0 0 be venni. D 0 0 0 0 0 0 0 0
E 0 0 0 0 0 0 0 3 E 0 0 0 0 0 0 0 3
F 0 0 0 0 0 0 0 0 F 0 0 0 0 0 0 0 0
G 0 0 1 0 0 0 0 0 G 0 0 1 0 0 0 0 0
H 1 0 0 0 3 0 0 0 H 1 0 0 0 3 0 0 0
Ez alapján láthatjuk, hogy a B csúcsból egyetlen „új” (még
nem ábrázolt) él indul ki, ennek az élnek a másik vég-
A B
pontja C . H C
A B hurokél egy A következő sort vizsgálva ismét
furcsasággal találjuk szem- G D
H C ben magunkat: a C csúcs össze
van kötve önmagával, azaz van
F E
G D egy olyan él, amelynek mindkét
végpontja C . Az ilyen tulajdon-
F E ságú élt hurokélnek nevezzük. A B
Ezenkívül C -ből a G csúcsba is
vezet egy él. H C
A táblázat további vizsgálatakor észrevehetjük, hogy a már
berajzolt éleken kívül csak az E és a H csúcs között ha- G D
ladnak élek: 3 párhuzamos él. A kapott gráfban a D és az
F csúcsokból nem indul ki él, ezeket izolált pontoknak ne- F E
izolált pontok
vezzük.
D EFINÍCIÓ: Ha egy gráfban két csúcsot több él is összeköt, akkor ezeket

az éleket párhuzamos éleknek nevezzük.
Megjegyzés: A szakirodalomban használatos a kicsit félrevezető többszörös él el-

nevezés is. Egy többszörös él valójában több párhuzamos élt jelent.
Például:
D EFINÍCIÓ: Ha egy gráfban egy
él mindkét végpontja ugyanaz a
csúcs, akkor az élt hurokélnek nevez-
párhuzamos
élek
zük.
hurokél
119
Például:
D EFINÍCIÓ: Az olyan gráfot, amely nem tartal-
maz párhuzamos éleket, illetve hurokélt, **egy-
szerű gráfnak nevezzük.
D EFINÍCIÓ: Egy gráf csúcsának fokszáma (vagy

röviden foka) a csúcsból kiinduló élek száma. Mi-
vel egy hurokél mindkét végpontja ugyanaz a csúcs, a 3 2
hurokél 2-vel növeli a csúcs fokszámát. 0
Például a mellékelt ábrán a csúcsok mellett feltüntettük a
fokszámukat: 3 4
D EFINÍCIÓ: Az olyan csúcsot, amelyből nem in-

dul ki él, izolált pontnak nevezzük.
Az izolált pont fokszáma 0. izolált pont
A matematikatörténet első, kifejezetten gráfelméleti problémával foglalkozó pub-

likációja Leonhard Euler (ejtsd: leonhárd ajler) Königsberg hét hídjáról szóló,
1736-ban született írása. (Euler nevével 9. évfolyamon, a prímszámok keresésével
kapcsolatban már találkoztunk.)
Königsberg (mai nevén Kalinyingrád) város lakói megkérdezték Eulert, vajon
lehetséges-e a városban olyan sétát tenni, melynek során a Pregolja folyón átívelő
hét híd mindegyikén pontosan egyszer haladnak át. Euler a gráfelmélet eszközeit
felhasználva bizonyította a feltételeknek megfelelő séta lehetetlenségét. A folyó
Königsberget négy részre osztotta, így Euler egy olyan gráffal modellezte a prob-
lémát, melynek csúcsai a városrészeket jelölték, a csúcsokat összekötő élek pedig
a hidakat.
A 18. század második felétől a matematika szinte minden

kiemelkedő alakja foglalkozott gráfelméleti feladatokkal.
A gráfelmélet történetének másik kiemelkedő problémája
az úgynevezett négyszín-sejtés volt.
120
A sejtést 1852-ben fogalmazta meg Francis Guthrie (ejtsd: franszisz gütri, 1831–
1899) dél-afrikai matematikus, aki észrevette, hogy ha Anglia megyéit úgy sze-
retné színezni, hogy két szomszédos megye ne legyen azonos színű, akkor ehhez
mindössze négy színre van szüksége. Más térképekkel is próbálkozott, és úgy
tűnt, hogy négy szín mindig elegendő a fenti követelményeknek megfelelő színe-
zés elkészítéséhez.
Az évek során a sejtésre számtalan hibás bizonyítás született. 1976-ban Ken-
neth Appel (ejtsd: kenet epel, 1932–2013) amerikai és Wolfgang Haken (ejtsd:
volfgang háken, 1928–) német matematikusok számítógépes algoritmusok segít-
ségével próbálták igazolni a tétel helyességét. Az általuk közölt, több mint 500
oldalas bizonyítás gondolatmenetének legfontosabb elemei helyesek voltak, de le-
vezetésükbe néhány ponton apróbb hibák csúsztak, emiatt sok matematikus nem
ezt tekinti az első helyes bizonyításnak. Erre egészen 2005-ig kellett várni, ami-
kor is Benjamin Werner (ejtsd: benjámin verner) és Georges Gonthier (ejtsd:
zsorzs gontyié) megadta a tétel formális bizonyítását, amelyet végül 2008-ban
publikáltak.
3. példa
A 10. d osztály dolgozatot írt gráfelméletből. Az egyik feladat helyes
megoldása a megoldókulcs szerint a következő gráf volt:
Néhányan a dolgozat megírása után egyeztették a megoldásaikat.
Anikó megoldása: Döme megoldása: Csongor megoldása: Betti megoldása:
Van-e helyes megoldás a fentiek között?
Megoldás
Korábban már szóba került, hogy a gráfok különböző dolgok (pl. városok, emberek)
közötti kapcsolatokat fejeznek ki. A gráf csúcsait bárhogyan elhelyezhetjük a síkon
(sőt akár a térben is), a lényeg, hogy az őket összekötő élek ugyanazt a kapcsolat-
rendszert fejezzék ki.
• A megoldókulcsban szereplő gráfnak 4 csúcsa és 4 éle van. Anikó megoldása biz-
tosan hibás, mivel az általa rajzolt gráfban 5 él van, azaz ez a gráf nem fejezheti ki
ugyanazt a kapcsolatrendszert, mint a megoldókulcsban szereplő gráf. Ezt szakkife-
jezéssel úgy mondjuk, hogy a két gráf nem izomorf.
121
• A megoldókulcsban szereplő gráfban nincsenek párhuzamos élek. A Döme által

rajzolt gráfban vannak párhuzamos élek, így az sem izomorf a megoldókulcsban sze-
replő gráffal.
• A megoldókulcsban szereplő gráfban van olyan csúcs, amelyből 3 él indul ki, azaz
a fokszáma 3. Csongor gráfjában minden csúcs másodfokú, így ez a gráf sem izomorf
a megoldókulcsban szereplő gráffal.
• A megoldókulcsban szereplő gráf csúcsainak fokszámai 3, 2, 2 és 1. Betti gráfjában
ugyanezek a fokszámok. Ez még önmagában nem feltétlenül bizonyítja Betti gráfjá-
nak helyességét, hiszen Döme gráfjában is ugyanezek a csúcsok fokszámai. Ahhoz,
hogy belássuk, hogy a Betti által rajzolt és a A C A
∼
megoldókulcsban szereplő gráf izomorf, páro-
sítanunk kell a két gráf csúcsait egymással úgy,
hogy a megfelelő csúcsokat pontosan annyi él
kösse össze az egyik gráfban, mint a másikban.
D =
Az alábbi ábrán a párosított csúcsokat ugyanaz- C B D B
zal a betűvel jelöltük.
Látható, hogy mindkét gráfban éppen az AB , AC , AD
és BC csúcspárok tagjai között vezet él, azaz a gráfok
A B C D
A 0 1 1 1
által kifejezett kapcsolatrendszer mindkét esetben a kö- B 1 0 1 0
vetkező táblázatban foglalható össze: C 1 1 0 0
Tehát csak Betti megoldása helyes. D 1 0 0 0
Feladatok
1. Egy repülőtársaság hét európai város között üzemeltet járatokat. A járatok

minden esetben kétirányúak. A városok: Amszterdam, Budapest, Cádiz, Drez-
da, Edinburgh, Firenze, Graz.
A cég honlapján az alábbi információk olvashatók:
• Van járat Amszterdam és Budapest
között.
• A társaságnak repül gépe a Graz–
Firenze vonalon.
• Graz és Edinburgh közvetlen ösz-
szeköttetésben van.
• Drezdából átszállás nélkül el lehet
jutni Grazba és Edinburgh-be is.
• Cádizba Budapestről és Amszter-
damból is van járat.
a) El lehet-e jutni Budapestről Grazba a társaság repülőjáratait használva?
b) Drezdából mely városokba lehet legfeljebb egyetlen átszállással eljutni?
122
2. Készíts olyan gráfot, melynek csúcsai a következő országok: Ausztria, Ma-

gyarország, Németország, Franciaország, Spanyolország, Dánia, Olaszország!
Két csúcsot köss össze éllel, ha a nekik megfelelő országok szomszédosak!
A gráf segítségével válaszolj a következő kérdésekre!
a) A felsorolt országok közül melyek szomszédosak Németországgal és
Olaszországgal is?
b) Legalább hány országon kell átutazni, ha Magyarországról Dániába sze-
retnénk eljutni autóval, és csak a felsorolt országokat szeretnénk érinteni?
3. Egy iskolai bajnokságban 5 csapat körmérkőzést
játszik. (Mindenki mindenkivel egyszer játszik.)
B
Az ábra az eddig lejátszott mérkőzéseket mutat-
ja. A nyíl mindig a győztes felé mutat. Döntetlen C
esetén az összekötő vonal mindkét végén nyíl A
van.
A csapat győzelem esetén 2 pontot, döntetlen
esetén 1 pontot kap, vereség esetén pedig nem E D
kap pontot.
a) Kinek hány pontja van ebben a pillanatban?
b) Hány mérkőzés van még hátra?
(Matematika középszintű próbaérettségi feladatsor, 2003)
4. Határozd meg, hogy hány csúcsa és hány éle van a következő gráfoknak!
Göncölszekér Oroszlán Herkules

5. A táblázatból kiolvasha- Attila Béla Csongor Dezső
tó, hogy egy körmérkő- Attila × ×
zéses szkanderversenyen Béla × ×
mely csaták zajlottak már Csongor × × ×
le. A táblázatban × jellel Dezső ×
jelölték, ha az adott mér-
kőzésen győztest hirdettek.
Ábrázold gráfon a versenyen már lezajlott mérkőzéseket!
Hány mérkőzést kell még lejátszani?
123
6. Milyen kapcsolatrendszert szemléltetnek az alábbi gráfok? Írj szöveges fela-

datot a gráfokhoz!
a) b) c) d)
7. A táblázat egy gráf csúcsainak kapcsolata- A B C D E

it írja le. Az oszlopok és a sorok egy-egy
A 1 0 0 1 1
csúcsnak felelnek meg, és a táblázat mező-
ibe a mezőt tartalmazó sornak és oszlopnak B 0 0 0 2 0
megfelelő csúcsokat összekötő élek száma C 0 0 0 1 0
kerül. Ábrázold a gráfot! D 1 2 1 0 0
8. Add meg az alábbi gráfokat táblázattal! E 1 0 0 0 0
a)
A b)
A B c) A
B
B C C
D C
D E
9. Egy gráfot táblázattal adtunk meg.
Hogyan olvasható le a táblázatról, hogy
a) a gráf tartalmaz-e párhuzamos éleket;
b) a gráf tartalmaz-e hurokélt;
c) a gráfban van-e izolált pont?
10. Válaszd ki az alábbi gráfok közül az egyszerű gráfokat!
a) b) c)
d) e) f)
124

a) Egy üres gráf minden csúcsa izolált pont.
b) Van olyan 3 csúcsú, 4 élű gráf, amely egyszerű gráf.
c) Nem létezik olyan egyszerű gráf, amelyben az élek száma meghaladja a
csúcsok számát.
d) Van olyan 5 csúcsú, 2 élű gráf, amely nem tartalmaz izolált pontot.
e) Ha egy 6 csúcsú, egyszerű gráfban van olyan csúcs, amelynek fokszáma
5, akkor a gráfban nincs izolált pont.
12. Rajzold le az összes 4 csúcsú, egyszerű gráfot!
13. Rajzold meg az alábbi ábrákat a ceruzád felemelése nélkül úgy, hogy minden
vonalon pontosan egyszer haladsz végig!
14. Oldd meg a matematikatörténeti részben ismertetett

königsbergi hidak problémáját!
Járj utána, hogy ki volt Euler! A matematika mely terü-
letein alkotott maradandót (az eddig tanultak mellett)?
15. Válaszd ki, hogy az alábbiak közül melyek izomorfak ezzel a gráffal!
Válaszodat indokold is meg!

a) b) c) d)
16. Az alábbi gráfokról döntsd el, hogy izomorfak-e ezzel a gráffal!

a) b) c)
125
A fokszámtétel
1. példa
Egy 6 fős társaságban mindenki felírja egy papírra, hogy hány embert ismer a társa-
ságból. (Az ismeretségeket kölcsönösnek tételezzük fel.) Lehetségesek-e a következő
eredmények?
a) 5, 4, 3, 3, 3, 3 b) 5, 4, 3, 3, 3, 2 c) 5, 5, 3, 2, 2, 1
Megoldás
Fogalmazzuk át a feladatot a gráfelmélet nyelvére! A társaság tagjait jelöljék egy gráf
csúcsai, az ismeretségeket pedig a csúcsokat összekötő élek!
Azt kell megállapítanunk, hogy létezik-e olyan 6 csúcsú gráf, amelyben a csúcsok
fokszámai a megadott számok. Ez a gráf egyszerű, mivel saját magát senki sem szá-
molta az ismerősei közé (a gráf nem tartalmaz hurokélt), és senki nem számolta egyik
ismerősét se kétszer (a gráf nem tartalmaz párhuzamos éleket).
a) Vizsgáljuk meg, hogy hány él van a gráfban!
A gráf csúcsaiból összesen 5 + 4 + 3 + 3 + 3 + 3 = 21 él indul ki. Ekkor azonban min-
den élt kétszer (mindkét végpontjánál) számoltunk, így az élek száma a fokszámok
összegének fele, azaz 21 : 2 = 105. Az élek száma csak egész szám lehet, így nem
létezik olyan 6 csúcsú egyszerű gráf, amelyben a csúcsok fokszámai 5, 4, 3, 3, 3 és 3.
b) Ebben a gráfban az élek száma (5 + 4 + 3 + 3 + 3 + 2) : 2 = 10. Ennek alapján nem
zárható ki a megadott tulajdonságú gráf létezése.
Próbáljuk meg lerajzolni a gráfot!
A gráf egyik csúcsa ötödfokú, azaz a gráfban van egy olyan csúcs, amelyikből az
összes többi csúcsba vezet él. Először rajzoljuk meg a gráfnak ezt a részletét!
A gráfban lennie kell egy negyedfokú csúcsnak is. Ez az ötödfokú csúcson kívül bár-
melyik csúcs lehet. A negyedfokú csúcs az ötödfokú csúcson kívül további 3 csúccsal
van összekötve. Rajzoljuk be ezt a 3 élt is!
Ekkor a maradék négy csúcs közül három másodfokú és egy elsőfokú lesz. Ha a
három másodfokú csúcs közül kettőt egymással, a harmadikat pedig az elsőfokúval
kötjük össze, akkor éppen a feladat követelményeinek megfelelő gráfot kapunk.
5 1 5 4 5 4
1 1 2 1 3 2
1 1 2 2 3 3
126
c) Ebben a gráfban az élek száma (5 + 5 + 3 + 2 + 2 + 1) : 2 = 9. Ennek alapján nem

zárható ki a megadott tulajdonságú gráf létezése.
A gráfban két csúcs ötödfokú, azaz van két olyan csúcs, amelyikből az összes többi
csúcsba vezet él. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy e két csúccsal az összes többi csúcs
össze van kötve, azaz mindegyik csúcs legalább másodfokú. Így a gráfban nem lehet
elsőfokú csúcs, vagyis nem létezhet olyan gráf, amelyben a csúcsok fokszámai 5, 5,
3, 2, 2 és 1.
5 1 5 5
1 1 2 2
1 1 2 2
A példa a) részében leírt gondolatmenet általánosításával az alábbi tételt kapjuk:
T ÉTEL: Fokszámtétel: Egy gráfban a csúcsok fokszámainak összege egyen-

lő az élek számának kétszeresével.
A fokszámtételből következik az alábbi állítás:
Egy gráfban a csúcsok fokszámainak összege mindig páros szám.
Feladatok
1. Egy öttagú társaságban a házigazda mindenkit ismer, minden egyes vendége

pedig pontosan két embert ismer. (Az ismeretségek kölcsönösek.) Szemléltes-
se rajzzal az ismeretségeket!
(Matematika középszintű próbaérettségi feladatsor, 2004)
2. Egy esküvői vacsorán 8 vendég ül az egyik asztalnál. A vacsora szervezői

megkérdezik az itt ülőket, hogy ki hány embert ismer az asztalnál ülők közül.
(Az ismeretségeket kölcsönösnek téte-
lezzük fel.) Lehetségesek-e a következő
válaszok?
a) 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2
b) 7, 5, 4, 4, 2, 1, 1, 0
c) 5, 5, 4, 4, 3, 3, 1, 1
d) 6, 5, 4, 4, 3, 3, 1, 1
e) 1, 2, 2, 3, 4, 5, 6, 7
3. 11 csapat körmérkőzéses versenyen vesz részt. Lehet-e a versenynek olyan
állása, amikor minden csapat pontosan 5 mérkőzést fejezett be?
127
4. a) Mutasd meg, hogy bármely négycsúcsú gráfban a páratlan fokszámú csú-

csok száma páros!
b) Igazold, hogy egy gráfban a páratlan fokszámú csúcsok száma páros!
5. Van-e olyan, legalább kétcsúcsú egyszerű gráf, amelyben minden pont fok-
száma különböző?
6. Egy vívóversenyen 7 versenyző vesz részt. Az eredményjelző táblán megje-
lent, hogy az egyes versenyzők addig hány mérkőzést vívtak. Ezek a számok
a következők: 3, 5, 1, 3, 5, 6, 5. Az egyik szakember rápillant a táblára, majd
óvást jelent be. Miért?
7. Van-e olyan 6 csúcsú gráf, amelyben a csúcsok foka rendre
a) 2, 3, 4, 4, 5, 5; b) 2, 2, 4, 4, 5, 5?
8. 9 csapat körmérkőzéses versenyen vesz részt. 19 mérkőzés már lezajlott. Bi-
zonyítsd be, hogy van olyan csapat, amely már legalább öt mérkőzést játszott!
9. Rajzold le az összes olyan 6 csúcsú egyszerű gráfot, amelyben nincsen izolált
pont, és minden csúcs fokszáma legfeljebb 2!
10. Egy 5 csúcsú egyszerű gráf 4 csúcsának fokszámai 1, 2, 3 és 4. Mi lehet az
5. csúcs fokszáma?
11. Egy háromnapos konferencián, amelyen öt ország küldöttei vettek részt, há-
rom hivatalos nyelvet használtak: az angolt, a németet és a franciát. Minden
résztvevő beszélt a három nyelv közül legalább az egyiken, mindhárom nyel-
ven azonban az 55 résztvevő közül mindössze a vezetőség tagjai, az öt dele-
gációvezető beszélt. Amikor programegyeztetésre összeültek, kiderült, hogy
a brit és a magyar vezetőnek egy-egy, a franciának kettő, a németnek és az
olasznak három-három személyes ismerőse van a vezetőségben. (Az ismeret-
ségek kölcsönösek.)
a) Rajzoljon fel egy olyan gráfot, amely az ismeretségeket szemlélteti a ve-
zetőségben!
b) Ismerte-e egymást a német és az olasz küldöttség vezetője? (Válaszát
indokolja!)
c) A szállás beosztásakor fontos szempont volt a nyelvtudás. A résztvevők
közül 36-an beszéltek angolul, 28-an németül és 19-en franciául.
Hányan beszéltek pontosan két nyelvet?
d) A búcsúestén egy-egy üveg pezsgőt nyertek azok, akik ugyanannyi új is-
meretséget kötöttek a három nap alatt. A szervezők biztosak voltak benne,
hogy lesznek nyertesek. Honnan tudták?
(Matematika emelt szintű próbaérettségi feladatsor, 2004)
128
12. Egy társaságban öt házaspár van jelen. Azok, akik nem ismerik egymást,
bemutatkozásul kezet fognak egymással. Kovács úr megkérdezi minden je-
lenlevőtől, hogy hány emberrel fogott kezet, és csupa különböző számot kap
válaszul. Hány emberrel fogott kezet Kovács úr és Kovácsné?
13. Bizonyítsd be, hogy ha megadunk néhány természetes számot úgy, hogy az
összegük páros szám, akkor létezik olyan gráf, amelynél a csúcsok fokszá-
mai éppen a megadott számok.
A teljes gráf és a gráfok komplementere

1. példa
Egy 8 fős baráti társaság szilveszteri bulit
tart egyikük lakásán. Az újévet pezsgővel
köszöntik, és éjfélkor mindenki mindenki-
vel koccint. Hány koccintást jelent ez össze-
sen? (Feltételezzük, hogy senki sem koccint
kétszer ugyanazzal a személlyel.)
Megoldás
A feladat modellezhető egy 8 csúcsú gráffal, amelyben a csú- A B
csok a baráti társaság tagjait jelölik, az élek pedig a koccin-
tásokat. Ez a gráf egyszerű gráf, mivel senki sem koccint ön- H C
magával (a gráf nem tartalmaz hurokélt), és nincs olyan páros,
amelyik kétszer koccint (a gráf nem tartalmaz párhuzamos éle- G D
ket).
F E
Mivel a feladat követelményei szerint mindenki mindenkivel
koccint, így ebben a gráfban bármely két csúcs össze van kötve éllel. Az ilyen tulaj-
donságú gráfokat teljes gráfnak nevezzük.
Azt kell tehát megállapítanunk, hogy hány éle van a 8 csúcsú teljes gráfnak. A kérdést
az alábbiakban többféle módszerrel is megválaszoljuk:
1. módszer A B
Ábrázoljuk a gráfot úgy, hogy a csúcsai egy (szabályos) nyolc- H C
szög csúcsai, élei pedig ennek a nyolcszögnek az oldalai, illetve
átlói (lásd az ábrán).
G D
Korábban már tanultuk, hogy egy (szabályos) nyolcszög:
• oldalainak száma 8,
F E
8·5
• átlóinak száma (az átlók számára vonatkozó képletet felhasználva) = 20.
2
Így a 8 csúcsú teljes gráf éleinek száma 8 + 20 = 28.
129
2. módszer
Vegyük sorra a gráf csúcsait! Az A csúcsból 7 él indul ki, a A B
B csúcsból 6 olyan él indul ki, amelyet korábban még nem
számoltunk, hiszen az ebből a csúcsból kiinduló 7 él közül 1 H C
az első csúcsba vezet. Hasonlóan okoskodva a C csúcs esetén
már csak 5 „új” (korábban nem számolt) élt találunk: : : G D
A gráf éleinek száma: 7 + 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + 1 = 28. F E
3. módszer
Összesen 8 csúcs van, és mindegyik csúcsból 7 él indul ki. Így a gráfban a fokszámok
összege 8 · 7 = 56. A fokszámtétel szerint egy gráfban a fokszámok összege az élek
8·7
számának kétszerese, így ebben a gráfban = 28 él van.
2
D EFINÍCIÓ: Azokat az egyszerű gráfokat, amelyekben bármely két csúcs

között van él, teljes gráfnak nevezzük.
Jelölése: n csúcsú teljes gráf: Kn .
K1 K2 K3 K4 K5 :::
:::
Általánosítva az 1. példa eredményét az alábbi tételt kapjuk:
n csúcsú teljes gráf éleinek száma n (n 2− 1) .

T ÉTEL: Az
2. példa
Hány olyan 5 csúcsú egyszerű gráf van, amelyben az élek száma
a) 3; b) 7?
Megoldás
a) Érdemes a megadott tulajdonságú gráfokat valamilyen logikus sorrendben, például
a legnagyobb fokszámú csúcsok vizsgálatával keresni.
Mivel a gráfban összesen 3 él van, így a fokszámtétel miatt a csúcsok fokszámainak
összege 6. Mivel a gráfban nincs hurokél, egy csúcs fokszáma legfeljebb 3 lehet.
130
Ha a gráfban van harmadfokú csúcs, akkor ez azt jelenti, hogy egy 1

csúcsból 3 él indul ki. Mivel a gráf egyszerű, mindhárom él különbö-
3 1
ző csúcsokba vezet, így egyetlen olyan gráf van, amelyben van har-
madfokú csúcs. Ebben a gráfban a csúcsok fokszámai: 3, 1, 1, 1, 0.
Ha a gráf csúcsai közül a maximális fokszámú csúcs másodfokú, ak- 1 0
kor több eset is lehetséges:
• Lehet, hogy a másodfokú csúccsal összekötött csúcsok fokszáma is 2
2, azaz közöttük halad a 3. él. Ebben a gráfban a csúcsok fokszámai:
2 0
2, 2, 2, 0, 0.
2
• Lehet, hogy a másodfokú csúccsal összekötött csú-
csok közül csak az egyik másodfokú, ekkor ezt a csú- 2 1 2 0
csot az egyik eddig „kimaradó” ponttal köti össze a
3. él. Ebben a gráfban a csúcsok fokszámai: 2, 2, 1, 1 0
1, 0. 1
• Továbbá az is lehet, hogy a másodfokú csúccsal összekötött csú- 2 1
csok fokszáma 1, azaz belőlük nem indul ki több él, így a 3. élnek a
két „kimaradó” csúcsot kell összekötnie. Ebben a gráfban a csúcsok
fokszámai: 2, 1, 1, 1, 1. 1 1
Ebben a gráfban nem lehet a maximális fokszámú csúcs elsőfokú, mivel ekkor a
fokszámok összege legfeljebb 5 lehetne, ami ellentmondás.
Tehát összesen 4 megadott tulajdonságú gráf van.
b) A 7 élű egyszerű gráfok keresése a fenti módszerrel elég időigényes lenne. Ezért
érdemes az alábbi „trükkhöz” folyamodnunk:
5 · (5 − 1)
Az 5 csúcsú teljes gráf éleinek száma = 10, tehát bármely 5 csúcsú, 7 élű
2
egyszerű gráfból 3 él hiányzik a teljes gráfhoz képest. Azaz minden 5 csúcsú, 7 élű
egyszerű gráffal párba állítható az az 5 csúcsú, 3 élű gráf, amelyben éppen azok
a csúcsok vannak éllel összekötve, amelyek az eredeti gráfban nincsenek. Az ilyen
tulajdonságú gráfot a gráf komplementerének nevezzük. Az 5 csúcsú, 7 élű egyszerű
gráfok száma tehát megegyezik az 5 csúcsú, 3 élű gráfok számával, azaz 4 ilyen gráf
van.
D EFINÍCIÓ: Egy egyszerű gráf komplementere az a gráf, amelynek csú-

csai megegyeznek az eredeti gráf csúcsaival, és csúcsai közül pontosan azok
vannak éllel összekötve, amelyek az eredeti gráfban nincsenek.
131
Például:
Az n csúcsú teljes gráf komplementere az n csúcsú üres gráf:
Feladatok
1. Egy 10 fős társaság minden tagja kezet fog a társaság többi tagjával. Hány
kézfogást jelent ez összesen? (Feltételezzük, hogy senki sem fog kétszer
ugyanazzal az emberrel kezet.)
2. A városi középiskolás egyéni teniszbajnokság egyik csoportjába hatan kerül-
tek: András, Béla, Csaba, Dani, Ede és Feri. A versenykiírás szerint bármely
két fiúnak pontosan egyszer kell játszania egymással. Eddig András már ját-
szott Bélával, Danival és Ferivel. Béla játszott már Edével is. Csaba csak
Edével játszott, Dani pedig Andráson kívül csak Ferivel. Ede és Feri egyaránt
két mérkőzésen van túl.
a) Szemléltesse gráffal a lejátszott mérkőzéseket!
c) Hány olyan sorrend alakulhat ki, ahol a hat versenyző közül Dani az első
két hely valamelyikén végez?
(Matematika középszintű érettségi vizsga, 2007)
3. Hány csúcsú az a teljes gráf, amelynek

a) minden csúcsából 21 él indul ki; b) 21 éle van?
4. Hány csúcsa van annak a teljes gráfnak, amelynek
a) 55; b) 253; c) 993 éle van?
5. Legfeljebb hány éle van annak az egyszerű gráfnak, amelynek 17 csúcsa van?
6. Legalább hány csúcsa van annak az egyszerű gráfnak, amelynek 30 éle van?
7. Egy körmérkőzéses bajnokságon az eredetileg tervezettnél eggyel több csa-
pat indult, így 13-mal több meccset kellett lejátszani. Hány csapat indult a
bajnokságon?
132
8. Két teljes gráfnak összesen 8 csúcsa és 16 éle van. Hány csúcsa van a grá-
foknak külön-külön?
9. Két teljes gráfnak összesen 288 éle van. Az egyiknek 8-cal több csúcsa van,
mint a másiknak. Hány csúcsa, illetve éle van a két gráfnak külön-külön?
10. Egy körmérkőzéses sakkversenyen
eddig összesen 40 mérkőzést játszot-
tak le, és mindenkinek 1 mérkőzése
van még hátra. Hányan vesznek részt
a versenyen?
11. Egy egyszerű gráf csúcsainak fok-
számai 2, 6, 1, 3, 5, 3 és 4. Mekkorák
a csúcsok fokszámai a gráf komple-
menterében?
12. Hány 6 csúcsú, 12 élű egyszerű gráf van?
13. a) Van-e olyan 5 csúcsú egyszerű gráf, amely izomorf a komplementeré-
vel?
b) Van-e ilyen tulajdonságú 6 csúcsú gráf?
14. Egy matematikaversenyen 21 gyerek indult. Minden iskolából legalább 2
gyerek jött. A regisztrációnál az egyik szervező feladata az volt, hogy listát
készítsen arról, hogy hányan érkeztek az iskolákból, ezért minden érkezőt
megkérdezett, hogy hány másik gyerek jött az ő iskolájából. Az első 13
gyerek közül 5-en hármat, 8-an pedig négyet válaszoltak a kérdésre. Ekkor
a szervezőnek váratlanul el kellett mennie.
Mi lett volna a további 8 válasz?
Összefüggő gráfok (kiegészítő anyag)

1. példa
Egy vállalat informatikusa azt a feladatot kapja, hogy a cég ki-
lenc számítógépét kösse hálózatba. (Egy számítógép-hálózat-
ban bármely gépről továbbítható adat bármely másik gépre.)
A számítógépeket összekötő hálózati kábel elég drága, ezért
az informatikus szeretné a problémát a lehető legkevesebb ká-
bel felhasználásával megoldani. (Egy kábel csak két számító-
gép között tud összeköttetést teremteni.)
Legalább hány kábelre van szüksége?
133
Megoldás
A feladat modellezhető egy 9 csúcsú gráffal, amelyben a csúcsok a számítógépeket
jelölik, az élek pedig a számítógépeket összekötő kábeleket.
Ez a gráf egyszerű, mert nem érdemes a számítógépeket önmagukkal összekötni
(a gráf nem tartalmaz hurokélt), és nem érdemes két gépet több kábellel összeköt-
ni (a gráf nem tartalmaz párhuzamos éleket).
A feladat követelményei szerint bármely két számítógép között lennie kell össze-
köttetésnek vagy közvetlenül, vagy más számítógépeken keresztül. Azaz a keresett
gráfban bármely csúcsból el lehet jutni bármely másik csúcsba szomszédos (közös
végponttal rendelkező) élek sorozatán keresztül. Az ilyen tulajdonságú gráfot össze-
függő gráfnak nevezzük.
Ha két számítógép között kétféle útvonalon is továbbítható adat, akkor az egyik kábel
biztosan felesleges. Azaz a keresett gráfban bármely két csúcs között csak egyetlen
élsorozat teremt összeköttetést. Az ilyen tulajdonságú gráfot **körmentes gráfnak
nevezzük.
Az összefüggő, körmentes gráfot fának nevezzük. Az eddigi megállapításainkat ösz-
szefoglalhatjuk úgy, hogy egy 9 csúcsú fát keresünk.
A feltételeknek megfelelő gráfok például az alábbiak:
a) b) c)
A modern számítógépes hálózatok az a) jelű (csillagpontos) elrendezést követik. Eb-
ben az elrendezésben van egy központi számítógép (szerver), amelynek meghibá-
sodása esetén a hálózat használhatatlanná válik. Ugyanakkor bármely más eszköz
meghibásodása a hálózat többi részének működését nem befolyásolja.
Régebben a b) jelű (soros) elrendezésnek megfelelő hálózatok működtek, aminek hát-
ránya, hogy egyetlen kábel sérülése esetén több számítógép között is megszűnhet az
összeköttetés.
Ha megvizsgáljuk a felrajzolt gráfokat, azt tapasztaljuk, hogy mindhárom gráfnak 8
éle van. Meg kell gondolnunk, hogy nincs-e olyan 9 csúcsú fa, amelynek kevesebb
éle van.
Induljunk ki a 9 csúcsú üres gráfból, és kezdjük el a fa éleinek berajzolását! A 9 csú-
csú üres gráf 9 különálló részből (komponensből) áll. Minden él behúzása a kompo-
nensek számát legfeljebb eggyel csökkenti. Tehát ahhoz, hogy az egész gráf egyetlen
komponensből álljon (összefüggő legyen), legalább 8 él szükséges.
134
D EFINÍCIÓ: Egy gráf egymáshoz csúcsban csatlakozó éleinek olyan soro-

zatát, amely minden csúcson legfeljebb egyszer halad át, útnak nevezzük.
A kör olyan út, amelynek kiinduló- és végpontja megegyezik.
Út Kör
D EFINÍCIÓ: Ha egy gráf bármely két csúcsa között vezet út, akkor a gráfot
összefüggő gráfnak nevezzük. Ha egy gráf nem összefüggő, akkor össze-
függő komponensekből áll.
Például:
komponensek
Összefüggő gráf Nem összefüggő gráf
D EFINÍCIÓ: Az összefüggő és körmentes gráfot fának nevezzük.
Például:
Fák
n csúcsú fa éleinek száma (n − 1).

T ÉTEL: Egy
135
D EFINÍCIÓ: A körmentes gráfot erdőnek nevezzük.
Például:
Megjegyzés: Az erdő komponensei fák. Erdő
A magyar matematika egyik legkiemelkedőbb alakja

Erdős Pál, aki egyebek mellett a gráfok tulajdon-
ságaival is foglalkozott. Az általa felvetett problé-
mák évtizedeken keresztül foglalkoztatták a matema-
tikusközösséget. Munkásságának elismertségét mu-
tatja, hogy a matematikusok a mai napig számon tart-
ják az úgynevezett Erdős-számot, amely azt „méri”,
hogy egy tudós milyen közel áll Erdős Pálhoz publi-
kációk tekintetében. Erdős Pál Erdős-száma 0, azok-
nak a matematikusoknak az Erdős-száma, akik közös
cikket írtak Erdős Pállal, 1. Ha egy tudósnak nincs
közös cikke Erdőssel, de publikált közösen olyan
szerzővel, aki társszerzője volt Erdősnek, akkor az
ő Erdős-száma 2. És így tovább.
Erdős Pál (1913–1996)
Gráfelméleti kifejezésekkel megfogalmazva: mind-
azokat a matematikusokat, akik cikket publikáltak, tekintsük egy gráf csúcsai-
nak. Két szerzőt (azaz az őket jelképező csúcsokat) akkor kötünk össze éllel, ha
van olyan cikk, amelynek mindketten társszerzői. Az így kapott gráfban az adott
személy és Erdős Pál közötti legrövidebb út hosszát Erdős-számnak nevezzük.
Hat lépés távolság

„: : : Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egy-
máshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel
a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni
a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek – ő fogadást
ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki szemé-
lyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen – ismeretség
– alapon, mint ahogy mondani szokták: »Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki,
hogy szóljon Z. V.-nek, aki neki ismerőse: : : « stb.
– Na erre kíváncsi vagyok – mondta valaki –, hát kérem, mondjuk: : : mondjuk,
Lagerlöf Zelma.
– Lagerlöf Zelma – mondta barátunk –, mi sem könnyebb ennél.
136
Két másodpercig gondolkodott csak, már kész is volt. Hát kérem, Lagerlöf Zel-
ma, mint a Nobel-díj nyertese, nyilván személyesen ismeri Gusztáv svéd királyt,
hiszen az adta át neki a díjat, az előírás szerint. Márpedig Gusztáv svéd király
szenvedélyes teniszjátékos, részt vesz a nemzetközi nagyversenyeken is, játszott
Kehrlinggel, akit kétségkívül kegyel és jól ismer – Kehrlinget pedig én magam
(barátunk szintén erős teniszjátékos) nagyon jól ismerem. Íme a lánc – csak két
láncszem kellett hozzá a maximális öt pontból, ami természetes is, hiszen a világ
nagyhírű és népszerű embereihez könnyebb kapcsolatot találni, mint a jelentékte-
lenséghez, lévén előbbieknek rengeteg ismerőse. Tessék nehezebb feladatot adni.
A nehezebb feladatot: egy szögecselő munkást
a Ford-művek műhelyéből, ezek után magam
vállaltam, és négy láncszemmel szerencsésen
meg is oldottam. A munkás ismeri műhelyfő-
nökét, műhelyfőnöke magát Fordot, Ford jó-
ban van a Hearst-lapok vezérigazgatójával, a
Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alapo-
san összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki ne-
kem nemcsak ismerősöm, de tudtommal kitűnő barátom – csak egy szavamba
kerül, hogy sürgönyözzön a vezérigazgatónak, hogy szóljon Fordnak, hogy Ford
szóljon a műhelyfőnöknek, hogy az a szögecselő munkás sürgősen szögecseljen
nekem össze egy autót, éppen szükségem lenne rá.
Így folyt a játék, és barátunknak igaza lett – soha nem kellett ötnél több láncszem
ahhoz, hogy a Földkerekség bármelyik lakosával, csupa személyes ismeretség ré-
vén, összeköttetésbe kerüljön a társaság bármelyik tagja.”
(Részlet Karinthy Frigyes Láncszemek című írásából, 1929)
A számítógép korában rengeteg kutatást végeztek a Karinthy novellájában felve-
tett problémával kapcsolatban. Például kimutatták, hogy egy 240 millió felhasz-
nálót számláló kommunikációs rendszerben az átlagos távolság két felhasználó
között 6,6. (Ismerősnek tekintették azokat, akik küldtek már üzenetet egymás-
nak.) Egy másik, több mint 5 millió regisztrált tagot számláló közösségi oldalon
ez a távolság 57.
Feladatok
1. Az ábrán látható térképvázlat öt falu elhelyezkedését mu-

tatja. Az öt falu között négy olyan út megépítésére van le-
hetőség, amelyek mindegyike pontosan két falut köt össze.
Ezekből két út már elkészült. Rajzolja be a további két út
egy lehetséges elhelyezkedését úgy, hogy bármelyik falu-
ból bármelyik faluba eljuthassunk a megépült négy úton!
137
2. A következő gráfok közül válaszd ki azokat, amelyek nem összefüggőek! Mu-

tass két olyan csúcsot, amelyek között nem vezet út!
a)
B C b)
B C
A D A D
F E F E
c)
B C d)
B C
A D A D
F E F E
B C
3. Mely éleket hagyhatjuk el a mellékelt gráfból úgy, hogy az
összefüggő maradjon? A D
4. Válaszold meg az alábbi gráfokra vonatkozó kérdéseket! F E
A B C
a) Melyik gráf egyszerű?
b) Hány komponensből állnak az egyes gráfok? Mely gráfok összefüggőek?
c) Legalább hány él behúzásával tehetők összefüggővé az egyes gráfok?
5. Hogyan változhat egy k komponensből álló gráf komponenseinek száma
a) egy él elhagyása után;
b) egy új él berajzolása után?
6. Öt város között telefon-összeköttetést akarnak létesíteni. Ennek érdekében bi-
zonyos városok telefonközpontjai között kábeleket kell fektetni.
a) Legalább hány kábelt kell fektetni, hogy bármelyik városból bármelyik
másikba lehessen telefonálni?
b) Legalább hány kábelt kell fektetni akkor, ha biztonsági okokból azt akar-
ják, hogy bármely két város között legalább két független (közös kábel
nélküli) vonalon is lehessen telefonálni?
138
7. Készítsd el a családfádat! A családfán csak a

felmenőidet tüntesd fel, és csak a dédszülei-
dig!
Vizsgáld meg az így kapott gráfot! Válaszolj
a kérdésekre!
a) Hány csúcsa, hány éle van a kapott gráf-
nak?
b) Mi a gráfban szereplő csúcsok fokszáma?
c) Milyen esetben lenne a gráfban kör?
d) Hány csúcsa lenne a gráfnak, ha a déd-
szüleid dédszüleiig rajzoltad volna meg a
családfát?
8. Egy összefüggő gráfba behúzunk egy új e
élet. Bizonyítsd be, hogy az így kapott gráf-
ban megy e -n keresztül kör!
9. Egy gráf minden csúcsa legalább másodfokú.
Bizonyítsd be, hogy van a gráfban kör! Az uralkodó családfáját
ábrázoló fametszet az 1493-as
10. Egy körmentes gráfból elhagyunk egy élet. Nürnbergi krónikából
Összefüggő-e az így kapott gráf?
11. Egy n ≥ 2 csúcsú fának legalább és legfeljebb hány 1 fokszámú pontja lehet?
12. Rajzold meg az összes 6 csúcsú fát!
13. Egy összefüggő, egyszerű gráfnak 36 éle van. Hány csúcsa lehet a gráfnak?
14. Rajzold le az összes olyan fát, amelynek a komplementere is fa!
15. Rajzold fel az összes nem izomorf, 8 csúcsú fát, amelyben van ötödfokú
csúcs!
16. Egy megye 22 települése közül ötben van kórház. Ahhoz, hogy bármely tele-
pülésről legalább az egyik kórházba el lehessen jutni kiépített úton, legalább
hány olyan utat kell megépíteni, amely két-két települést köt össze?
17. Bizonyítsd be, hogy ha egy gráf nem összefüggő, akkor a komplementere
összefüggő!
18. Egy országban 9 nagyváros van. Mindegyik nagyvárosból pontosan 4 másik
nagyvárosba indul repülőjárat. Bizonyítsa be, hogy bármely nagyvárosból
legfeljebb egy átszállással bármely nagyvárosba el lehet jutni!
19. Egy 6 csúcsú teljes gráf éleit pirosra vagy kékre színezzük. Bizonyítsd be,
hogy van a gráfban egyszínű háromszög (3 hosszúságú kör)!
139
Tudáspróba
1. Döntsd el az alábbi gráfokról, melyik egyszerű gráf, és melyik nem! Válaszod

indokold!
Másold le a füzetedbe a gráfokat, jelöld meg rajtuk a legnagyobb fokszámú
csúcsot, és írd a csúcs mellé annak fokszámát is!
2. Az alábbi két táblázatban egy-egy gráf kapcsolati rendszerét látod. A táblá-

zatban × jellel jelölték, ha a megfelelő oszlop 1. sorában és a megfelelő sor
1. oszlopában jelzett csúcsok között vezet él.
ABC DE ABC DE
A × × A × × × ×
B × × B × × ×
C × × × × C × ×
D × × D × ×
E × × E ×
a) Rajzold fel a gráfokat!
b) Döntsd el, hogy izomorfak-e (ugyanazt a gráfot kaptad-e, azaz egyértel-
műen egymáshoz lehet-e rendelni a két gráf csúcsait)!
3. Egy roncsderbi után megkérdezték a résztvevőket, hogy melyikük hány tár-
sával ütközött. A nyolc résztvevő közül heten pontos válaszokat adtak. Ezek
rendre a következők voltak: 1, 1, 2, 2, 3, 3, 7. A nyolcadik résztvevő csak arra
emlékezett, hogy legalább 4 ellenfelével koccant. Mi volt a pontos szám?
4. Egy baráti társaságban az a szokás, hogy találkozáskor a fiúk jobb és bal
kézzel is kezet fognak. Egy alkalommal hatan találkoztak. Hány volt még
hátra, amikor már 13 kézfogáson voltak túl?
5. Egy 35 fős osztályban legalább hány telefonhívás szükséges ahhoz, hogy egy
információ, amelyet az osztályban csak egy gyerek tud, mindenkihez eljus-
son?
Igazold, hogy biztos van olyan gyerek, aki nem hívott fel senkit, ha mindenki
csak egyszer hallja az információt!
140
Összefüggések, függvények
Függvényvizsgálat
1. példa
Ábrázoljuk a következő függvények grafikonját, és jellemezzük is azokat!
Adjuk meg az értelmezési tartományt és az értékkészletet!
Olvassuk le az ábráról vagy számítsuk ki a zérushelyüket!
Növekedő vagy csökkenő függvények-e az alábbiak?
f : x → −2x − 3 g : x → 5
2
h : ]−2; 5] → R x → x + 5
3
Megoldás
Mindhárom függvény hozzárendelési utasítása x → ax + b alakú, azaz ezek a függ-
vények lineárisak. Az x → ax + b alakú függvények grafikonjai b -nél metszik az
y tengelyt, meredekségük pedig a . A lineáris függvények értelmezési tartománya az
összes valós szám minden olyan esetben, amikor a függvény megadása ezt nem szű-
kíti le.
y y y
f g
h
1 1
0 1 x 0 1 x
1
0 1 x
A függvények jellemzése:
Az f : x → −2x − 3 függvény felveszi az összes valós számot, tehát értelmezési
tartománya és értékkészlete is a valós számok halmaza.
A nullát x = −15-nél veszi fel, tehát −15 a zérushelye.
A függvény, mint minden negatív meredekségű lineáris függvény, szigorúan monoton
csökken, azaz nagyobb x értékek esetén kisebb függvényértéket vesz fel.
A g : x → 5 függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete
viszont egy egyelemű halmaz: ÉK: {5}.
141
A függvényt tekinthetjük monoton növekvőnek vagy monoton csökkenőnek is, hiszen

minden x1 < x2 érték esetén teljesül a g (x1) ≤ g (x2 ) és a g (x1) ≥ g (x2 ) egyenlőtlenség
is. Az ilyen hozzárendelést konstans függvénynek nevezzük.
Ennek a függvénynek nincsen zérushelye. A függvény páros, hiszen minden értelme-
zési tartománybeli x értékre g (−x ) = g (x ) = 5.
2
A h : x → x + 5 függvény értelmezési tartománya leszűkült a ]−2; 5] intervallum-
3
ra, így értékkészlete is leszűkül. A grafikonról pontatlanul tudjuk csak leolvasni az
értékkészlet intervallumának végpontjait, de a függvényértékeket ki tudjuk számítani:

2 11 2 25 11 25
h (−2) = · (−2) + 5 = , h (5) = · 5 + 5 = , tehát értékkészlete ; .
3 3 3 3 3 3
A függvény grafikonjának nincs közös pontja
az x tengellyel, azaz nincsen zérus-
2 15
helye. A x + 5 = 0 egyenlet megoldása x = − ugyanis nincs az értelmezési
3 2
tartományban.
Ez a függvény szigorúan monoton nő, azaz nagyobb x érték esetén nagyobb a függ-
vényérték is.
2. példa
Ábrázoljuk az f (x ) = −x 2 + 4 függvény grafikonját, és jellemezzük is a függvényt!
Megoldás
A függvény értelmezési tartománya az összes valós szám. y
Értékkészletét leolvashatjuk a grafikonról: f (x ) ≤ 4.
Zérushelyét most szintén pontosan meg tudjuk állapítani a
grafikon alapján: x = −2 és x = 2. 1
Páros függvény, mivel f (−x ) = f (x ). A függvény grafikon- 0 1 x
ja így szimmetrikus az y tengelyre.
Ha x ≤ 0, a függvény szigorúan monoton nő. Ha x ≥ 0, a
függvény szigorúan monoton csökken.
x = 0-nál veszi fel a függvény a legnagyobb értéket, azaz
x = 0-nál van a függvénynek a maximumhelye. A legna-
gyobb érték, amelyet a függvény felvesz, f (0) = 4, ez a
függvény maximumértéke.
EFINÍCIÓ: Az értelmezési tartomány b helyét a függvény abszolút maxi-

D mumhelyének nevezzük, ha az ott felvett f (b ) függvényértéknél nincs na-
gyobb értéke a függvénynek. Azaz b ∈ ÉT a függvény abszolút maximumhelye,
ha minden x ∈ ÉT-re teljesül, hogy f (x ) ≤ f (b ).
f (b) a függvény abszolút maximumértéke.
142
Jellemző pontja lehet egy függvénynek az a hely is, ahol a legkisebb értéket veszi fel.
EFINÍCIÓ: Az értelmezési tartomány a helyét a függvény abszolút mini-

D mumhelyének nevezzük, ha az ott felvett f (a ) függvényértéknél nincs ki-
sebb értéke a függvénynek.
f (a ) a függvény abszolút minimumértéke.
Matematikai jelölésekkel: a ∈ ÉT abszolút minimumhely, ha minden x ∈ ÉT-re
f (x ) ≥ f (a ).
3. példa
Ábrázoljuk az

a) f (x ) = 2 · |x − 3| − 6 és a b) g (x ) = 2 · |x − 3| − 6
függvények grafikonját, és jellemezzük a függvényeket!
Megoldás
a) Az f függvény grafikonját az x → |x | függvény transzformációja segítségével
készítjük el. A transzformáció lépései:
f1 : x → |x |
f2 : x → |x − 3| Eltoljuk a grafikont az x tengely pozitív irányába 3 egységgel.
f3 : x → 2 · |x − 3| A grafikon minden pontjának x tengelytől mért előjeles távol-
sága kétszeresére nő.
f : x → 2 · |x − 3| − 6 Eltoljuk a grafikont az y tengely negatív irányába 6 egységgel.
Most jellemezzük a függvényt! y
Értelmezési tartománya a valós számok halmaza. f2
Értékkészlete: mivel minden értelmezési tarto- f3 6
mánybeli elem esetén f (x ) ≥ −6, ezért a (−6)-nál
nagyobb vagy azzal egyenlő számok. f1
3
Zérushelyei: x = 0 és x = 6.
1
A függvény szigorúan monoton csökken, ha x ≤ 3,
a függvény szigorúan monoton nő, ha x ≥ 3. −3 0 1 3 x
A függvény szélsőértéke: x = 3-nál veszi fel a
függvény a legkisebb értéket, azaz x = 3-nál van −3
a függvény abszolút minimumhelye. A legkisebb f
érték f (3) = −6, ez a függvény minimumértéke. −6
b) Az abszolút érték csak nemnegatív értéket vehet fel, ezért a g függvény képét úgy
kapjuk meg, hogy az f függvény grafikonjának x tengely alatti részét tükrözzük az
x tengelyre.
143
A g függvény értelmezési tartománya a valós y

6
számok halmaza, értékkészlete g (x ) ≥ 0.
Zérushelye megegyezik az f függvényével:
x = 0 és x = 6. 3
A függvény szigorúan monoton csökken, ha 1
x ≤ 0 vagy 3 ≤ x ≤ 6, és szigorúan monoton
nő, ha 0 ≤ x < 3 vagy x ≥ 6. −3 0 1 3 6 x
x = 0 és x = 6 a függvény abszolút minimum-
helyei. A hozzájuk tartozó minimumérték a 0. −3
A függvényt jellemzi az a hely is, ahol a kör-

nyezetéhez viszonyítva veszi fel a legnagyobb −6
vagy a legkisebb helyettesítési értéket. Például
szoktunk beszélni a júniusi legmagasabb hőmérsékletről akkor is, ha az év folyamán
vannak ennél forróbb napok. A függvényeknél ezeket a helyeket lokális szélsőérté-
keknek nevezzük (lokális: latin szó, jelentése: „helyi”).
A g függvénynek ilyen helye az x = 3. Ezen a helyen a függvény a környezetéhez
képest a legnagyobb értéket veszi fel.
A lokális szélsőérték definiálásához meg kell határoznunk a környezet fogal-
mát. Az a szám környezete egy nyílt intervallum, melynek felezőpontja az
a szám, tehát az a − ; a + intervallum.
Az értelmezési tartomány c helyét a függvény lokális maximumhelyének ne-
vezzük, ha van olyan környezete c -nek, ahol az ott felvett f (c ) függvényértéknél
a c hely környezetében nincs nagyobb értéke a függvénynek.
f (c) a függvény lokális maximumértéke.
Az értelmezési tartomány d helyét a függvény lokális minimumhelyének ne-
vezzük, ha található a d helynek olyan környezete, ahol az ott felvett f (d ) függ-
vényértéknél a d hely környezetében nincs kisebb értéke a függvénynek.
f (d ) a függvény lokális minimumértéke.
D EFINÍCIÓ: A minimum- és a maximumhelyeket közös néven szélsőérték-

helyeknek, a minimum- és maximumértékeket pedig szélsőértékeknek ne-
vezzük.
4. példa y
5
Az ábrán egy f függvény grafikonja látható. 4
A függvény értelmezési tartománya: 3 f
x ∈ ]−4; −2[ ∪ ]−2; 7]. 2
Olvassuk le grafikonról a függvény tulaj- 1
donságait! −4 −2 −10 1 2 3 4 5 6 7 x
−2
144
Megoldás
ÉT: −4 < x ≤ 7, x −2 ÉK: −1 < f (x ) ≤ 5, f (x ) 1
Zérushely: x = −3
A függvény menete:
A függvény szigorúan monoton nő, ha −4 < x ≤ 2, x −2 és 4 ≤ x ≤ 6.
A függvény szigorúan monoton csökken, ha 2 ≤ x ≤ 4 és 6 ≤ x ≤ 7.
A függvény szélsőértékei:
A függvénynek két abszolút maximumhelye van: x = 2 és x = 6. Az abszolút maxi-
mum értéke: f (2) = f (6) = 5.
A függvénynek lokális minimumhelye x = 4-nél és x = 7-nél van. Lokális minimum-
érték: f (4) = 3, illetve f (7) = 4.
Megjegyzés: az x = 7 helynek csak „bal oldali” környezete van, ahol minden függ-
vényérték nagyobb f (7)-nél. Ezzel a fakultációs tananyag keretében fogunk foglal-
kozni.
Feladatok
1. Ábrázold a függvények grafikonját, majd jellemezd a függvényeket!

3 2x − 6
a) x → x − 6 b) x →
2 3
2x 2 − 8
c) x → 7 − 4x , x ∈ Z d) x →
x +2
2. Ábrázold a függvények grafikonját, add meg az értékkészletüket! Keresd meg
a zérushelyüket, ha van, és jellemezd a függvényeket szélsőérték szempont-
jából!
a) f : R → R, x → 3 − 2x
b) g : [−1; 4[→ R, x → 3 − 2x
c) h : {−1; 0; 1; 2; 3} → R, x → 3 − 2x
a) x → 2 · |x − 5|
b) x → −|x | + 4

c) x → − |x | + 4

|x + 1| − 3
a) x → |x + 3| + 1 b) x →
2
145
5. Add meg a hozzárendelési y

utasítását azoknak a függ-
vényeknek, melyeknek gra-
fikonját itt látod! b (x ) 4 c (x ) d (x )
Vizsgáld meg a függvénye- 3 a (x )
ket szélsőértékek szempont- 2
1
jából!
−7 −5 −3 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x
−1
−2
6. Keresd a párját! Párosítsd −3
−4 e (x )
a függvények hozzárende-
lési utasításait a megfelelő
szélsőértékpontokkal!
a (x ) = 2|x | + 3 b(x ) = (x − 3)2
c(x ) = −|x + 4| − 2 d (x ) = ||x | − 1| + 2
A(−1; 2) B (−4; −2) C (0; 3) D (3; 0) E (1; 2)
7. Mennyi az f (x ) = −|x |+ 10 (x ∈ R) függvény legnagyobb értéke, és hol veszi
fel ezt az értéket?
8. A valós számok halmazán értelmezett f másodfokú függvény grafikonját úgy

1
kaptuk, hogy a g : R → R g (x ) = x 2 függvény grafikonját a v(2; −45)
2
vektorral eltoltuk.
a) Adja meg az f függvény hozzárendelési utasítását képlettel!
b) Határozza meg f zérushelyeit!
c) Ábrázolja f grafikonját a [−2; 6] intervallumon!
d) Oldja meg az egész számok halmazán a következő egyenlőtlenséget!
1 2 5
x ≤ 2x +
2 2 (Matematika középszintű érettségi vizsga, 2009)
9. Az ábrán egy [−2; 2] intervallumon értelmezett y

függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsorol- 6
takból a függvény hozzárendelési szabályát! 5
4
A: x → x2 − 2
3
B: x → x 2 + 2
2
C: x → (x + 2)2 1
−2 −1 0 1 2 x
(Matematika középszintű érettségi vizsga, 2005) −1
146
10. A [−1; 6]-on értelmezett f függ- y

6
vény hozzárendelési szabályát a 5
grafikonjával adtuk meg. 4
f
a) Határozza meg az f (x ) ≥ 0 3
egyenlőtlenség megoldását! 2
1
b) Adja meg f (x ) legnagyobb
értékét! −2−1
−1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 x
−2
−3
11. a) Rajzolja fel a [−3; 3] intervallumon értelmezett x → |x | − 1 függvény

grafikonját!
b) Mennyi a legkisebb függvényérték?
12. Tekintsük a valós számokon értelmezett f (x ) = (p − 35)x 2 + 2(p − 2)x + 6

függvényt, ahol p tetszőleges valós paraméter!
a) Mutassa meg, hogy tetszőleges p érték mellett az x = −2 zérushelye a
függvénynek!
b) Milyen p értékek esetén lesz a függvény másik zérushelye 1-nél na-
gyobb?
(Matematika emelt szintű érettségi vizsga, 2005)

13. Mennyi a (x − 3)2 + (y + 1)2 + (x − 7)2 + (y + 3)2 kifejezés legkisebb ér-
téke, ha x és y valós számok, és x + 2y − 1 = 0?
(Arany Dániel Matematikaverseny, 2004)
Fordított arányosság
Egy esemény előfordulásának valószínűsége
fordítottan arányos bekövetkezésének kívánatosságával.
1. példa
Egy önkormányzat közmunka keretében 2000 munkaórában tud embereket foglalkoz-
tatni.
a) Hogyan változik a lehetséges munkanapok száma, ha a napi munkaórák számát
változtatjuk? (Tudjuk, hogy napi 4 óránál kevesebbet nem érdemes, 8 óránál töb-
bet pedig nem szabad egy-egy nap dolgozni.)
147
Írjuk fel azt a hozzárendelési utasítást, amely megadja a munkanapok számát a

napi munkaidő függvényében! Adjuk meg az értelmezési tartományt és az érték-
készletet is!
b) Tegyük fel, hogy az önkormányzat úgy dönt, napi 8 óra lesz a munkaidő. El kell
még dönteni, hogy hány munkanélkülit foglalkoztassanak. Milyen összefüggés van
a munkások száma és az egy munkásra jutó munkanapok száma között?
Ábrázoljuk koordináta-rendszerben annak a függvénynek a grafikonját, amely
megadja a munkanapok számát a munkások számának függvényében!
Mi lesz a függvény értelmezési tartománya és értékkészlete, ha feltesszük, hogy
minden munkás ugyanannyit dolgozik, és csak egész számú munkanap jöhet ki?
Megoldás
a) Ha 4 órás közmunkát munkanapok száma
szerveznek, akkor a 2000 A
munkaórát 500 nap alatt 250
dolgozzák le, míg a ma-
ximális 8 órás munkanap-
pal 250 nap alatt végez- 200
nek. Ezért:
ÉT: 4 ≤ h ≤ 8,
ÉK: n (h ) ∈ [250; 500], 150
a hozzárendelési utasítás B
2000
pedig h → , ahol
h 100
h a naponta ledolgozott
órák számát jelöli.
b) A két mennyiség kö- 50 C
zött fordított arányosság
van, hiszen ahányszoro- D
E F
sára növeljük a munká- 0 G H
sok számát, annyiad ré- 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 240
szére csökken a munkana- munkások száma
pok száma.
250 munkanapot lehet kiosztani az emberek között úgy, hogy a végeredmény egész
számú nap legyen, tehát csak 250 osztói jöhetnek szóba.
ÉT: {250 osztói} = {1; 2; 5; 10; 25; 50; 125; 250}
ÉK: {1; 2; 5; 10; 25; 50; 125; 250}
148
2. példa
Kapcsoljunk be az áramkörünkbe egy állandó
feszültségforrást, ugyanakkor az ellenállás le-
gyen változtatható!
Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy olyan ve- R A
zetődarabot iktatunk az áramkörbe, melynek
hossza folyamatosan változtatható. Ha kétsze-
resére, háromszorosára változtatjuk a hosszát,
az ellenállása is ugyanennyiszeresére válto- − +
zik.
Változtassuk most az ellenállást, és figyeljük meg, hogyan változik az áramerősség!
Megoldás
Mérési eredményeink táblázata:
R (ohm) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
I (A) 12 6,00 4,00 3,00 2,40 2,00 1,71 1,50 1,33 1,20
Észrevehetjük, hogy kétszer, háromszor akkora ellenállás esetén fele-, harmadakkora
erősségű áram folyik. Az egymás alatt szereplő értékpárok szorzata mindig ugyanazt
az értéket adja, szorzatuk állandó.
Esetünkben ez az állandó szorzat 12. Ohm törvénye szerint az I · R szorzat a feszült-
séget adja, tehát ebben az áramkörben az áramforrás feszültsége 12 V.
Ábrázoljuk most az áramerősséget az Áramerősség az ellenállás függvényében
ellenállás függvényében, azaz készít-
Áramerősség (A)
sük el az I (R ) függvény grafikonját! 14

12
Láthatjuk, hogy a pontok nem egye- 10
nesre illeszkednek. Ha Ohm törvé- 8
nyének előbb felidézett képletét át- 6
1 4
rendezzük, az I (R ) = U · alakot
R 2
kapjuk. A független változó most az 0
0 2 4 6 8 10 12
R, tehát a változó reciprokát szoroz- Ellenállás (ohm)
zuk meg egy állandó (U ) értékkel.
12
A grafikont megadó függvény tehát I (R ) = .
R
D EFINÍCIÓ: Két változó mennyiség fordítottan arányos, ha szorzatuk ál-

landó.
Ez az állandó egy, a nullától különböző valós szám.
149
3. példa
Készítsünk képletet a vezeték ellenállásának kiszámítására, ha a következő ismerete-
ink vannak!
• A vezeték ellenállása (R ) egyenesen arányos a hosszával (l ).
• A vezeték ellenállása (R ) fordítottan arányos a keresztmetszetével (A).
• A vezeték ellenállása (R ) függ a vezeték anyagától.
Megoldás
A fenti információk a következőt jelentik:
Ha két vezeték keresztmetszete és anyaga megegyezik, akkor például a kétszer olyan
hosszú vezeték ellenállása kétszer akkora, így az egyenes arányosság képlete R = a · l
(a az arányossági tényező).
Ha két vezeték hossza és anyaga megegyezik, akkor például a kétszer akkora kereszt-
1
metszetű vezeték ellenállása feleakkora, így a fordított arányosság képlete R = b ·
A
(b az arányossági tényező).
l
Ha a két képletet összevetjük, láthatjuk, hogy a vezeték ellenállása R = c· ala-
A
kú, ahol a c arányossági tényező függhet az anyagi minőségtől. A fizikában ezt az
anyagra jellemző állandót -val (ejtsd: ró) jelölik, és fajlagos ellenállásnak nevezik,
l
azaz R=· a keresett képlet.
A
4. példa
a) Egy hegyesszögű, egyenlő szárú háromszög alapja 10 cm. Számítsuk ki a három-
szög területét, ha az alaphoz tartozó magasság hossza változik! Számításunkról
készítsünk táblázatot, majd adjuk meg a terület értékét a magasság függvénye-
ként! Készítsük el a függvény grafikonját, és adjuk meg az értelmezési tartományt
és az értékkészletet is!
b) Egy egyenlő szárú háromszög területe 2 cm2 . Változtassuk az alap hosszát, és
számítsuk ki a hozzá tartozó magasság hosszát! Írjuk fel azt a hozzárendelési uta-
sítást, amely megadja a magasság hosszát az alap hosszának függvényében!
Készítsük el a függvény grafikonját, és adjuk meg az értelmezési tartományt és az
értékkészletet is!
Megoldás

a) Az egyenlő szárú háromszögnek legfeljebb 1 olyan szöge le-
het, amely nem hegyesszög, és ez a szárszög. Tudjuk, hogy az m
alapon fekvő szögek egyenlők, és a háromszög belső szögeinek
összege 180◦ . Tehát a szárak közti szög akkor lesz hegyesszög, ha:
= 180◦ − 2 < 90◦ , azaz ha > 45◦ .
a
5 2
150
a
A háromszögben nagyobb szöggel szemben nagyobb oldal van, ezért m > = 5,
T 2
tehát csak 5 cm-nél nagyobb magasság jöhet szóba. 55
m (cm) 5,5 6 7 8 9 10 50
45
T (cm2 ) 27,5 30 35 40 45 50 40
a ·m 35
A háromszög területe T = = 5 · m , tehát a terület 30
2
egyenesen arányos a magassággal. Grafikonja olyan félegye- 25
nes, amelynek tartóegyenese áthalad az origón, és m > 5. 20
A T (m ) = 5m függvény értelmezési tartománya m > 5, érték- 15
készlete pedig T (m ) > 25. 10
b) Ha a háromszög területe 2 cm2 , a magasságot az alap isme- 5
retében úgy számíthatjuk ki, hogy a területképletet átalakítjuk: 0 5 10 15 20 m
a ·m 2T
T= ⇒m = . A magasság tehát a m
2 a 13
2T 2 · 2 12
alap esetén = .
a a 11
4 10
A hozzárendelési utasítás így m (a ) = . 9
a 8
A magasság tehát fordítottan arányos az
7
alap hosszával. 6
A függvény értelmezési tartománya a po- 5
zitív számok halmaza, mivel a háromszög 4
3 4
alapjának hossza csak pozitív szám lehet. m (a ) =
A grafikont is csak ebben a tartományban 2 a
1
készítjük el. A magasság is felveszi az ösz-
szes pozitív számot, a függvény értékkész- 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 a
lete a pozitív számok halmaza.
Feladatok
1. Egy lakatlan szigeten az élelem egy ember

számára (még a legnagyobb mértékű spó-
rolás mellett is) egy évre elegendő. Hány
napig elég ez a készlet, ha a szigetre 10,
20, : : : , 300 hajótörött érkezik?
Adj meg egy képletet, melynek segítségé-
vel kiszámíthatod, hány napra elegendő az
élelem n ember esetén!
Készíts értéktáblázatot legalább 6 adatra, majd grafikont, melyen ábrázolod a
napok számát az emberek számának függvényében!
151
2. a) Egy derékszögű háromszög egyik befogója 10 cm hosszú. Adj különböző

hosszúságokat a másik befogónak, és számítsd ki a háromszög területét!
Számításodról készíts egy 5 értékű értéktáblázatot, majd add meg a vál-
tozó oldal függvényeként a háromszög területét!
Készítsd el a függvény grafikonját, és add meg az értelmezési tartományát
és értékkészletét is!
b) Egy derékszögű háromszög területe 4 cm2 . Adj 5 különböző hosszúságot
a háromszög egyik befogójának, és számítsd ki a másik befogó hosszát!
Számításodról készíts értéktáblázatot, majd add meg a változó befogó
függvényeként a háromszög másik befogójának hosszát!
Készítsd el a függvény grafikonját, és add meg az értelmezési tartományát
és értékkészletét is!
3. Válaszd ki az alábbi grafikonok közül azt, amely fordítottan arányos mennyi-
ségek viszonyát ábrázolja! (Segít, ha minden grafikonról leolvasol néhány
összetartozó értékpárt.)
a) b)
R (Ω) I (A)
26
187
24 155
22 120
104
87
20 70
53
39
18 225
U (V)
25 6 10 135 17 21
15 3 45 U (V) 44 8 12
c) d)
% (sk) % (sk)
4 const
18 const %=
16 %= 3
r
14
12
r2 2
1
10
8 r (cm)
6 1 2 3 4 5 6 7 8
4
2
8 10 20 30 r (cm)
152
4. Ha egy 5 hektáros területet 5 kombájn 5 nap alatt arat le, akkor hány nap alatt
arat le 20 hektárnyi területet 20 kombájn?
5. Válaszd ki az alábbi mennyiségek közül azokat, amelyek egyenes arányban
állnak, és azokat is, amelyek fordítottan arányosak!
a) Az út megtételéhez szükséges idő és a sebesség egyenes vonalú egyenle-
tes mozgás esetén.
b) Az ember életkora és magassága.
c) A vásárolt krumpli tömege és az ára.
d) Az edzéssel töltött idő és a zsírfelesleg.
Gyűjts Te is hasonló példákat!
6. Egy utcában 10 nyaralótelek van. A csator-
nát csak egyszerre (saroktól sarokig) lehet
megépíteni. Kovácsék szeretnék, ha az utcá-
ban elkészülne a csatornarendszer, ám nem
szeretnék, ha a kiépítéséhez szükséges 10
millió forintot egyedül kellene állniuk.
Hogyan alakul az egy ingatlanra jutó költ-
ség, ha egyre több tulajdonos csatlakozik?
Ábrázold az egy ingatlanra jutó költségeket
a csatlakozók számának függvényében!
Mi lesz ennek a függvénynek az értelmezési tartománya és értékkészlete?
1
Az x → függvény és transzformáltjai
x
Az eddigi példákban a függvények értelmezési tartománya a pozitív valós számok
a
halmaza volt, a hozzárendelési utasítás pedig x → , ahol a >
0 szám.
x
1
Vizsgáljuk most meg a lehető legbővebb számhalmazon értelmezett x → függ-
x
vényt! Hozzárendelési utasításunkat megadhattuk volna úgy is, hogy „Minden szám-
hoz rendeljük hozzá a reciprokát!”.
1. példa
1
Ábrázoljuk az f : R \ {0} → R x → függvény grafikonját, és jellemezzük a függ-
x
vényt!
153
Megoldás
Készítsünk értéktáblázatot!
1 1 1 1 1 1
x −5 −4 −3 −2 −1 − − − 0 1 2 3 4 5
2 3 4 4 3 2
1 1 1 1 1 1 1 1 1
− − − − −1 −2 −3 −4 ? 4 3 2 1
x 5 4 3 2 2 3 4 5
y
6
5
4
3
2
1
−6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 x
−1
−2
−3
−4
−5
−6
A függvény értelmezési tartományából hiányzik a 0, mivel 0-val nem lehet osztani.

A függvény értelmezési tartománya tehát ÉT: R \ {0}, értékkészlete pedig
ÉK: R \ {0}.
Nincsen zérushelye, mert egy osztás eredménye csak úgy lehetne 0, ha az osztandó 0.
Növekedési viszonyok:
Ha x < 0, a függvény szigorúan monoton csökken.
Ha x > 0, a függvény ismét szigorúan monoton csökken.
Nem mondhatjuk, hogy a függvény a teljes értelmezési tartományon monoton, hiszen
nem igaz, hogy minden értelmezési tartománybeli x1 < x2 esetén f (x1 ) > f (x2 ).
Például az x1 = −1 és x2 = 1 helyeken −1 < 1, de f (−1) = −1 < f (1) = 1.
A függvény páratlan, hiszen teljesül rá, hogy f (−x ) = −f (x ), grafikonja tehát szim-
metrikus az origóra.
Ennek a függvénynek sem maximuma, sem minimuma nincs.
154
1
Az függvény grafikonját hiperbolának nevezzük.
x
Hiperbolának nevezzük azon pontok halmazát
a síkban, melyeknek két ponttól (fókuszpontok)
mért távolságkülönbsége állandó. r1
r2
Észrevehetjük, hogy az x és az y tengelyek-
hez a függvény grafikonja (a hiperbola két ága) F1 F2
„hozzásimul”, de azokat soha nem éri el. Eze-
ket az egyeneseket a hiperbola aszimptotaten-
gelyeinek nevezzük. |r1 − r2 | = állandó
2. példa
2 2
Rajzoljuk meg az f (x ) = és g (x ) = − 1 (x 3) függvény grafikonját, és
x −3 x −3
jellemezzük a g függvényt!
Megoldás
Először függvénytranszformáció segítségével rajzoljuk meg az f függvény grafikonját!
1
f1 :
x
1
f2 : Eltolás az x tengely pozitív irányába 3 egységgel (Vigyázat!
x −3 Az aszimptotatengely is eltolódik a grafikonnal együtt!)
2
f: Kétszeres nyújtás az y tengely irányába.
x −3
y
5
4
3
2
f
1 f1 f2
−6 −4 −2 0 1 2 3 4 5 6 x
−2
−3
−4
−5
−6
2
g (x ) = −1 Eltoljuk az f függvény grafikonját az y tengely negatív irányá-
x −3 ba 1 egységgel. (A vízszintes aszimptotatengely is eltolódik.)
155
y
5
4
3
2
f
1 g
−6 −4 −2 0 1 2 3 4 5 6 x
−2
−3
−4
−5
−6
A függvény jellemzése:
A hozzárendelési utasítást akkor nem tudjuk végrehajtani, ha a nevező 0, tehát
x − 3 0, azaz x 3, ezért ÉT: R \ {3}.
2
Az értékkészlet meghatározásához tudjuk, hogy a tört értéke soha nem lesz 0,
x −3
2 2
de minden más számot fölvesz. Tehát 0, ezért − 1 0 − 1 = −1, így
x −3 x −3
ÉK: R \ {−1}.
A függvény zérushelye: x = 5. Ezt leolvashatjuk a grafikonról, vagy megoldjuk a
2
− 1 = 0 egyenletet.
x −3
Növekedési viszonyok:
A függvény szigorúan monoton csökken, ha x < 3, valamint akkor is, ha x>
3.
Szélsőértéke nincs.
Ez a függvény nem páratlan és nem páros függvény.
3. példa
Rajzoljuk meg a függvény grafikonját!
3x + 5
f (x ) =
x +2
Megoldás
Függvénytranszformáció segítségével nem tudjuk elkészíteni a függvény grafi-
konját. Ehhez hasonló problémáknál már sokszor segítettek az algebrai átalakí-
tások, próbálkozzunk most is ezzel:
3x + 5 3 · (x + 2) − 1 1 1
= =3− =− + 3:
x +2 x +2 x +2 x +2
156
Látható, hogy előbb a számlálót alakítottuk át úgy, hogy a nevező többszörö-

se szerepeljen benne. Ebből az alakból már könnyen leolvasható a függvény
értelmezési tartománya és értékkészlete is: ÉT: R \ {−2}, ÉK: R \ {3}.
A függvénytranszformáció lépései a következők:
1
f1 :
x
1
f2 : Eltolás az x tengely negatív irányába két egységgel.
x +2
1
f3 : − Tükrözés az x tengelyre.
x +2
1
f: − +3 Eltolás az y tengely pozitív irányába 3 egységgel.
x +2
y
5
4
3
2
f
1 f2 f1
−8 −6 −4 −2 0 1 f32 3 4 5 6 7 8 x
−1
−2
−3
−4
−5
1
A függvény zérushelyének megállapításához megoldjuk a − +3 = 0 egyen-
x +2
5
letet. Innen x = − .
3
A függvény szigorúan monoton nő, ha x<
−2, és ha x >
−2.
Szélsőértéke, paritása nincs.
Feladatok
1. Add meg a következő hozzárendeléseket képlettel! Határozd meg a szöveghez

tartozó legbővebb értelmezési tartományt is!
Rajzold meg a függvények grafikonját!
a) Minden valós számhoz rendeljük hozzá azt a számot, amellyel megszo-
rozva 1-et kapunk!
b) Legyen egy téglalap területe 1 egység. Rendeljük a téglalap egyik olda-
lának hosszához a vele szomszédos oldal hosszát!
157
2. Ábrázold az alábbi függvények grafikonját, és add meg az értelmezési tarto-

mányukat és értékkészletüket!
3 2 1 1
a) x → b) x → − c) x →
−2 d) x → − + 3
x x x x
1 1
a) a (x ) = b) b (x ) =
x −5 5−x
2 1
c) c (x ) = d) d (x ) =
x −1 2 · (x − 1)

1 x +1 x +2
a) f (x ) = +2 b) g (x ) = 2 c) h (x ) =
x +1 x −1 x
5. Ábrázold a függvények grafikonját, és add meg, hol növekednek, illetve csök-
kennek a függvények!
1 1 1
a) a : x → b) b : x → c) c : x →
2x x +5 |x |
6. Ábrázold a következő függvények grafikonját! Add meg az értelmezési tar-

tományukat és értékkészletüket is!
1 2x − 5
a) f (x ) = b) g (x ) =
|x + 2| x −3
4x + 9 3−x
c) h (x ) = d) i (x ) =
x +2 x −4
7. Oldja meg a következő egyenlőtlenséget a valós számok halmazán:

x + 1
>
p

x
ahol p valós paramétert jelent!
(Arany Dániel Matematikaverseny, 2002)
158
Inverz függvény
1. példa
Az alábbi példák közül válasszuk ki azokat, melyeknél a
hozzárendelési utasítás megfordítása esetén is egyértel-
mű a hozzárendelés, azaz kölcsönösen egyértelmű hoz-
zárendelésről beszélünk.
Fogalmazzuk meg az ilyen hozzárendelések megfordítá-
sát is!
A: Minden gyerekhez hozzárendeljük az édesanyját.
B: Minden magyar házas emberhez hozzárendeljük a
házastársát.
C: Minden útlevélhez hozzárendeljük a tulajdonosát.
D: Minden gépkocsihoz hozzárendeljük a tulajdonosát.
E: Minden forgalomban közlekedő személyautóhoz
hozzárendeljük a vezetőjét.
Megoldás
Megállapíthatjuk, hogy az itt felsorolt hozzárendelések mind egyértelműek: minden-
kinek egy édesanyja van, a magyar törvények szerint mindenkinek egy házastársa
lehet, egy útlevélnek egy tulajdonosa van, minden személyautó forgalmi engedélyé-
be egy tulajdonos van bevezetve, és egy autót egyszerre egy ember vezet.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, kölcsönösen egyértelműek-e ezek a hozzárendelések,
fordítsuk meg a hozzárendelések irányát, és vizsgáljuk meg, ezek a megfordítások
egyértelműek lesznek-e!
A−1 : Minden édesanyához hozzárendeljük a gyermekét.
Ez a hozzárendelés nem egyértelmű, hiszen egy édesanyának több gyereke is lehet.
B −1 : Mindenkihez hozzárendeljük a házastársát.
Ez a hozzárendelés egyértelmű, sőt, nincs is különbség az eredeti hozzárendelés és a
megfordítása között.
C −1 : Minden útlevéltulajdonoshoz hozzárendeljük az útlevelét.
Ma már mindenki csak egy érvényes útlevéllel rendelkezik, ezért ez a hozzárendelés
is egyértelmű.
D −1 : Minden tulajdonoshoz hozzárendeljük a gépkocsiját.
Ez a hozzárendelés nem egyértelmű, mert egy tulajdonosnak több autója is lehet.
E −1 : Minden vezetőhöz hozzárendeljük azt az autót, amelyet éppen vezet.
Ez az utasítás egyértelmű.
Tehát kölcsönösen egyértelmű hozzárendelések: B , C , E .
159
2. példa
Válasszuk ki az alábbi hozzárendelések közül azokat, amelyek kölcsönösen egyértel-
műek!
a : x → 2x − 6 b: x → |x − 2|
1
c: x → x 2 − 1 d : x → + 2 x 0
x
Megoldás
a: b:
−2 −10 4 2
−1 −8 3
0 −6 2 1
1 −4 1
2 −2 0 0
c: d:
−2 3 −2 15
−1
−1 1
0 0
1 3
1
2 −1 2 25
Az a és d függvények kölcsönösen egyértelmű hozzárendelést adnak meg, míg a b

és c hozzárendelések esetén a hozzárendelést megfordítva nem kapunk egyértelmű
hozzárendelést.
Például az x → |x − 2| esetén az 1-hez az 1-et és a 3-at is hozzá kellene rendelni a
megfordításnál, tehát a megfordítása nem függvény.
Vizsgáljuk most azokat a hozzárendeléseket, amelyek kölcsönösen egyértelműek!
Az ilyen függvényeket invertálható függvényeknek nevezzük (invertál: latin szó,
jelentése: „megfordít”).
3. példa
Keressük meg azokat az egyértelmű hozzárendeléseket, függvényeket, melyeket ak-
kor kapunk, ha a 2. példa a és d függvényénél a hozzárendelési utasítás irányát „meg-
fordítjuk”.
160
Megoldás
a ( x ) = 2x − 6
Azt keressük, milyen x értéknél vesz fel a függvény éppen a (x )-et. Ezt egyszerű
egyenletrendezéssel megkaphatjuk:
a (x ) + 6 1
x= = a (x ) + 3
2 2
Tehát a hozzárendelés megfordításával kapott függvény minden számhoz a felénél
1
3-mal nagyobb számot rendeli hozzá, azaz x → x + 3.
2
Ellenőrizzük ezt a halmazábrán szereplő néhány számmal! Azt várjuk, hogy
−10 → −2 −8 → −1 −6 → 0 −4 → 1 −2 → 2 teljesüljön.
1
−10 → · (−10) + 3 = −2
2
1
−8 → · (−8) + 3 = −1
2
1
−6 → · (−6) + 3 = 0
2
1
−4 → · (−4) + 3 = 1
2
1
és −2 → · (−2) + 3 = 2
2
Az így létrehozott függvényt az eredeti függvény inverz függvényének nevezzük, és
a −1 -nel jelöljük.
Ábrázoljuk az a és a −1 függvény grafikonját y
közös koordináta-rendszerben! 6
Érdekes tulajdonságot vehetünk észre a két a −1
függvény grafikonján: tükrösek arra az ori-
gón áthaladó egyenesre, amely az x ten- 3
◦
gellyel 45 -os szöget zár be.
1
Ez a tulajdonság érthető, ha meggondol- −6 −3 0 1 3 6 x
juk, hogy míg az eredeti függvény grafi-
konján a P x ; f (x ) pontok vannak, addig a
−1 −3
az inverz függvény P pontjainak koor-
−1
dinátái: P f (x ); x .
Ha az x tengelyt tükrözzük az y = x egye- −6
nesre, akkor az y tengelyt kapjuk, és for-
dítva. Tudjuk, hogy a pont két koordiná-
tája olyan rendezett számpár, amely a pont előjeles távolságát adja meg az x ,
illetve az y tengelytől, tehát ha a pont koordinátáit felcseréljük, az y , illetve x
tengelytől mért távolságokat kapjuk meg.
161
D EFINÍCIÓ: Egy függvényt akkor nevezünk invertálhatónak, ha az érték-

készlet minden f (x ) értékét a függvény egyszer veszi fel, azaz a függvény
kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés.
D EFINÍCIÓ: Egy invertálható függvény *inverz függvényének nevezzük

azt a függvényt, amely minden, az f függvény értékkészletébe tartozó f (x )
helyen az x értéket veszi föl. f (x ) → x , azaz f −1 f (x ) = x .
(Az inverz latin szó, jelentése: „fordított, megfordított”.)
4. példa
Döntsük el, hogy az alábbi (a grafikonjukkal megadott) függvények közül melyek
invertálhatók!
y y y
c
a
1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x
Megoldás
Tükrözzük a grafikonokat az y = x egyenesre!
y y y
b−1 c
a
1 a −1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x
−1
c
b
Egy görbe akkor és csak akkor függvény grafikonja, ha a koordináta-rendszerben

az y tengellyel párhuzamos összes egyenesnek legfeljebb egy metszéspontja van a
grafikonnal.
A c −1 nem függvény grafikonja, mivel a tükörképét például az x = 2 egyenes két
pontban is metszi. Ez azért van, mert az eredeti függvény kétszer is felveszi a 2
értéket.
162
Egy görbe akkor és csak akkor invertálható függvény grafikonja, ha a koordináta-

rendszerben mind az első, mind a második tengellyel párhuzamos egyeneseknek leg-
feljebb egy pontja van a grafikonon.
Tehát az a és a b grafikon ábrázol invertálható függvényt. Ezek grafikonját megvizs-
gálva észrevehetjük, hogy ha az eredeti függvény szigorúan monoton nő, akkor az
inverz függvény is szigorúan monoton nő, és ha az eredeti függvény szigorúan mo-
noton csökken, akkor ez igaz az inverz függvényére is. Ez az állítás általánosan is
igaz.
Feladatok
1. Válaszd ki az alábbi hozzárendelések közül a kölcsönösen egyértelműeket!

A: Minden pozitív számhoz hozzárendeljük az abszolút értékét.
B : Minden −3-nál nagyobb számhoz hozzárendeljük a négyzetét.
C : Minden számhoz hozzárendeljük a reciprokát.
D : Minden emberhez hozzárendeljük az állandó lakcímének irányítószámát.
E : Minden területnagysághoz hozzárendeljük azt a hosszúságértéket, amek-
kora sugarú kör területe megfelel az adott területértéknek.
2. Az alábbi függvények közül válaszd ki az invertálható függvényeket, és add
meg azok inverzének hozzárendelési utasítását!
x2 + x 1
f : x → 2x g : x → |x | + 1 h : x → i : x →
x |x |
3. Karikázd be azoknak az alaphalmazoknak a betűjelét, amelyeken értelmezve
a hozzárendelési utasítás invertálható függvényt ad meg!
a) Hozzárendelési utasítás: x → x 2 . Lehetséges alaphalmazok:
A: R B : [−5; 0[ C : ]−1; 1]
b) Hozzárendelési utasítás: x → |x − 2|. Lehetséges alaphalmazok:
A: ]−∞; 2[ B : [2; ∞[ C : {pozitív számok}
a) Ha egy függvény szigorúan monoton nő, akkor invertálható.
b) Ha egy függvény invertálható, akkor teljes értelmezési tartományán vagy
szigorúan monoton nő, vagy szigorúan monoton csökken.
c) Ha egy invertálható függvény szigorúan monoton csökken, akkor az in-
verz függvénye is szigorúan monoton csökken.
163
Négyzetgyökfüggvény
1. példa
Ábrázoljuk a nemnegatív valós számok halmazán értelmezett x → x 2 függvényt, és
mutassuk meg, hogy ez a függvény invertálható!
Megoldás
A leszűkítés után kapott függvény kölcsönö- y
sen egyértelmű, hiszen egyetlen olyan nemne- 9
gatív szám van, melynek négyzete egy meg- 8
adott szám. Ez a négyzetgyök definíciója, te- 7
hát az inverz √
függvény hozzárendelési szabá- 6 x2
lya az x → x függvény lesz. És valóban, 5
ennek egy lehetséges értéktáblázatát elkészít- 4
√
ve az inverz függvény grafikonjának pontjai- 3 x
hoz jutunk. 2
1 1 9 25 1
x 0 1 4 9
9 4 4 4 0 x
√ 1 2 3 4 5 6 7 8 9
1 1 3 5
x 0 1 2 3
3 2 2 2
2. példa
√
Adjuk meg az x → x függvény tulajdonságait!
Megoldás y
ÉT: {x ≥ 0 | x ∈ R} 4
√
ÉK: {f (x ) ≥ 0 | f (x ) ∈ R} 3 x
A függvénynek egyetlen zérushelye van: x = 0. 2
A függvény szigorúan monoton nő. Ennek bi- 1
zonyításához előbb meg kell mutatnunk, hogy 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x
az x → x 2 függvény is szigorúan monoton nő,
ha x ≥ 0. Ezt 9. évfolyamon még egyszerűen elhittük, hiszen „láttuk”. Most azt akar-
juk bebizonyítani, hogy ha 0 ≤ x1 < x2 , akkor x12 < x22 is teljesül. Ha x2 d > 0-val na-
gyobb x1 -nél, akkor x2 = (x1 + d ) = x1 + 2x1 d + d >
2 2 2 2
x1 , mivel d >
2 2
0, és 2x1 d ≥ 0.
Tehát a [0; ∞[ → [0; √ ∞[ x → x függvény szigorúan monoton nő, így az inverz
2
függvénye, az x → x is szigorúan monoton nő.

√
Mivel az x → x függvény szigorúan monoton nő, legkisebb értékét az értelmezési
tartomány legkisebb számánál veszi fel. Tehát minimumhelye: x = 0, minimumérté-
ke: f (0) = 0.
A függvény se nem páros, se nem páratlan.
164
3. példa
Határozzuk meg az értelmezési tartományát, majd ábrázoljuk a grafikonját, és jelle-
mezzük a következő függvényt!
√
f : x → 2 x − 5 − 4
Megoldás
Négyzetgyököt csak nemnegatív számból lehet vonni, tehát teljesülnie kell, hogy
x − 5 ≥ 0, azaz x ≥ 5.
ÉT.: [5; ∞[
Tudjuk,
√ hogy a négyzetgyökvonás eredménye nemnegatív szám, tehát teljesül, hogy
x − 5 ≥ 0. A továbbiakban az egyenlőtlenségek megoldásánál megismert lépéseket
alkalmazzuk:
√
x −5≥0 =·2
√
2· x −5≥0 =−4
√
2 · x − 5 − 4 ≥ −4
Tehát az értékkészlet olyan halmaz, amelyben a számok −4-nél nem kisebbek.
ÉK: [−4; ∞[
A függvény√ grafikonját függvénytranszformáció segítségével készítjük el:
f1 : x → √x
f2 : x → x − 5 Eltolás x tengely pozitív irányába 5 egységgel.
√
f3 : x → 2 · x − 5 2-szeres nyújtás ( = 2 arányú affinitás) az x tengelyhez képest.
√
f : x → 2 x − 5 − 4 Eltolás az y tengely negatív irányába 4 egységgel.
A függvény zérushelye: x = 9. y
4 f3
Minimumhelye: x = 5, 3
minimumértéke: f (5) = −4. 2 f1
1 f2
A függvény szigorúan monoton nő.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 x
A függvény se nem páros, se nem páratlan. −1
−2
−3
f
−4
4. példa
A grafikon megrajzolása nélkül adjuk meg az alábbi függvények lehető legbővebb
értelmezési tartományát!
√ √ 1
a) x → 3 − x b) x → 3 − x + √
x +2
x +2
c) x → d) x → −x 2 + x + 6
x +3
165
Megoldás
A lehető legbővebb értelmezési tartomány keresésekor azt kell vizsgálnunk, vajon a
műveletek között van-e olyan, amelyet nem minden valós szám esetén tudunk elvé-
gezni.
a) Négyzetgyököt csak nemnegatív valós számból tudunk vonni, tehát 3 − x ≥ 0,
vagyis x ≤ 3.
b) Hasonló okokból x ≤ 3 és x ≥ −2, de nullával nem lehet osztani, vagyis x −2,
a lehető legbővebb értelmezési tartomány tehát −2 <x ≤ 3.
c) A nevező miatt x −3. Négyzetgyököt vonni csak nemnegatív számból tudunk.
A tört értéke akkor nem negatív, ha a számláló és nevező azonos előjelű, vagy a
számláló 0.
1. eset: 2. eset:
x + 2 ≥ 0 és x + 3 >
0, x + 2 ≤ 0 és x + 3 <
0,
azaz azaz
x ≥ −2 és x > −3, x ≤ −2 és x<
−3,
azaz x ≥ −2 vagy x< −3.
A függvény lehető legbővebb értelmezési tartománya tehát: x ∈ ]−∞; −3[∪[−2; ∞[.
d) A gyök alatti mennyiségnek kell nemnegatívnak lenni. Te- y
7
hát a −x 2 + x + 6 ≥ 0 másodfokú egyenlőtlenséget kell meg- 6
oldanunk. Előbb a −x 2 + x + 6 = 0 egyenletet oldjuk meg: 5
x1 = −2 és x2 = 3. Célszerű felvázolni az f (x ) = −x 2 + x + 6 4
másodfokú függvény grafikonját. Fordított helyzetű parabo- 3
lához jutunk, mivel az x 2 együtthatója negatív. Az egyenlőt- 2
1
lenség megoldásához elegendő ismerni a görbe jellegét és a
zérushelyeket. A másodfokú egyenlőtlenség megoldása egy- −2 −10 1 2 3 x
ben az x → −x 2 + x + 6 függvény értelmezési tartománya: −2
−2 ≤ x ≤ 3, azaz ÉT: [−2; 3].
Feladatok
1. A szöveg alapján állapítsd meg a hozzárendeléseknél az alaphalmazt és a hoz-

zárendelési utasítást, majd rajzold meg a függvények grafikonját!
a) Minden négyzet területéhez hozzárendeljük az oldalának hosszát.
b) Minden négyzetszámhoz hozzárendeljük azt a negatív számot, melynek
négyzete ez a szám.
c) Minden számhoz hozzárendeljük az abszolút értékének négyzetgyökét.
166
2. Jellemezd a következő függvényeket, és rajzold meg a grafikonjukat!

1 √ √ √ √
a) x → · x b) x → −2 x c) x → x − 3 d) x → x + 1
2
3. Jellemezd a következő függvényeket, és rajzold meg√a grafikonjukat!
√
a) x → √x − 3 b) x →
√x + 4
c) x → x − 1 − 2 d) x → 4x − 1
4. Rajzold meg a függvények grafikonját! Ha invertálható a függvény, akkor az
inverz függvény grafikonját is rajzold meg! Állapítsd meg az inverz függvé-
nyek hozzárendelési utasítását, értelmezési tartományát és értékkészletét!
a) f : [0; ∞[ → [0; ∞[ x → x 2 + 1
b) g : [−1; ∞[ → R x → (x + 1)2
c) h : [0; 3] → R x → −x 2
d) i : [3; ∞[ → R+ x → (x − 3)2 + 1
5. Ábrázold a függvények grafikonját, és jellemezd a függvényeket! √
√ x3
a) x → −x b) x → |x | c) x →
x
d) x → |x − 1| e) x → x − 4x + 4
2
6. Egy arborétumban 1969 óta figyelik a fák termé-

szetes növekedését. Úgy tapasztalták, hogy a man-
dzsu fűzfa magasságát közelítően jól írja le az
10
m (t ) = 12 −
t +1
képlet; a hegyi mamutfenyő magasságát közelítően
jól írja le a következő formula:
h (t ) = 5 · 04t + 1 + 04:
Mindkét formulában t az 1969 óta eltelt időt je-
löli években (t ≥ 1), és a magasságot méterben
számolják.
a) Szemléltesse a mandzsu fűzfa és a hegyi mamutfenyő magasságának
változását olyan közös oszlopdiagramon, amely a magasságértékeket az
1970 és 2000 közötti időszakban 10 évenként mutatja! A diagramon tün-
tesse fel a számított magasságértékeket!
b) A mamutfenyő melyik évben érte el a 10,5 méteres magasságot?
c) Indokolja, hogy nem lehet olyan fa az arborétumban, amelynek magas-
ságát a g (t ) = t 3 − 165t 2 + 72t + 60 képlet írja le! (A magasságot centi-
méterben számolják, t az 1985 óta eltelt időt jelöli években, és t ≤ 21.)
(Matematika emelt szintű érettségi vizsga, 2006)
167
Szélsőérték-számítási feladatok
1. példa
Egy 10 cm hosszú szakaszt két részre bon-
tunk, majd az eredeti szakasz, valamint a
két kis szakasz fölé is félköröket rajzolunk
az ábra szerint. Hogyan osszuk fel a sza-
kaszt, ha azt akarjuk, hogy a satírozott rész
területe maximális legyen?
Megoldás
A satírozott területet úgy kapjuk meg, hogy a nagy félkör területéből kivonjuk a két
kis félkör területének összegét. Legyen az egyik részszakasz hossza x , ekkor a másiké
x 10 − x x
10 − x lesz. A két kisebb félkör sugara így és = 5 − lesz.
2 2 2
A három félkör területe:
2
1 x
t1 ( x ) = · · = x2
2 2 8
2
1 x x2 5 25
t2 ( x ) = · 5 − · = · 25 − 5x + = x2 − x+
2 2 2 4 8 2 2
25
T (x ) =
2
A satírozott terület tehát:

25 5 25 5
S (x ) = − x + x − x+
2 2
= − x2 + x
2 8 8 2 2 4 2
Az a kérdés, hogy a fenti másodfokú függvény hol veszi fel a legnagyobb értéket,
azaz mi a maximumhelye.
A kapott kifejezést teljes négyzetté kiegészítve y
felvázoljuk a függvény grafikonját. 20
5
− x2 + x=
4 2

=− · x 2 − 10x + 25 + · 25 = 10
4 4
25
=− · (x − 5)2 +
4 4
A függvény maximális értékét x = 5-nél ve-
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 x
szi fel, tehát a satírozott terület akkor lesz a
legnagyobb, ha a szakaszt két egyenlő részre
osztjuk fel.
168
2. példa
Dani, Marcsi és a kis Zoli igazán jó testvérek. Van egy
gyönyörű, nagy közös szobájuk, de örökös vita forrása,
hogy Zoli szerint legózni csak a földön lehet, így állan-
dóan valakinek a talpa alá kerül egy-egy „műalkotás”.
Dani és Marcsi megelégelték ezt, és készítettek egy pa-
ravánt, amely 5 méter hosszú, és alkalmas arra, hogy
elkerítsenek vele egy darabot a szobából legózás céljá-
ra. Zolira bízták, hogy elkerítsen vele egy téglalap alakú
helyet a szobából, és mivel a paraván túl magas volt ah-
hoz, hogy egyszerűen átlépjen felette, megengedték neki,
hogy egy 1 méter széles „bejáratot” hagyjon rajta.
Segítsünk megtervezni Zolinak, hogyan tudja elkeríteni
a paravánnal a lehető legnagyobb területet! (Az elkerített
terület oldalaként szolgálhat a szoba egy-két fala is.)
Megoldás
Zoli a paravánt három lényegesen különböző helyre rakhatja:
I. a szoba közepére, azaz a szoba fala a téglalap egyik oldalaként sem szolgál;
II. a szoba egyik fala mellé;
III. a sarokba.
Vizsgáljuk a három esetet külön-külön! 1m
I. Jelöljük a téglalap egyik oldalának hosszát (amelyen a
bejárat van) x -szel! Akkor ennek és a vele párhuzamos
oldalnak a megépítéséhez (x − 1) + x = 2x − 1 méter para-
vánt használt fel. A másik két oldalra tehát 5 − (2x − 1) =
= 6 − 2x méter paraván marad, tehát a téglalap másik ol-
x
dalának hossza 3 − x méter lesz. A téglalap területe x
függvényében tehát x · (3 − x ) = −x 2 + 3x .
Ennek a másodfokú függvénynek keressük a ma- terület
ximumhelyét. Ahhoz, hogy ezt megtaláljuk, tel-
jes négyzetté alakítjuk a kifejezést, és vázoljuk a
függvény grafikonját.
−x 2 + 3x = −(x − 15)2 + 225 1
A másodfokú függvény ott veszi fel a maximá-
lis értékét, ahol x = 15. Ekkor Zoli kuckójának 0 a téglalap
1
egyik oldala 15 méteres, a másik pedig szintén egyik oldala
3 − x = 3 − 15 = 15 méteres lesz, tehát Zoli
kuckója négyzet alakú lesz, és az így elérhető maximális terület 225 m2 .
169
II. Ha felvázoljuk azt az esetet, hogy a szoba egyik fala határolja a téglalapot, rögtön
felmerül a kérdés, melyik oldalára érdemes rakni a kaput: a fallal párhuzamos vagy
a falra merőleges oldalra. Vizsgáljuk a két esetet egyszerre!
1m
x 1m
x
6−x
Ha a bejárat a fallal párhuzamos oldalra kerül, a falra merőleges oldal hossza
2
lesz. A terület függvénye:
6−x 1 1
t1 ( x ) = x · = − x 2 + 3x = − · (x − 3)2 + 45
2 2 2
A függvény akkor lesz maximális, ha x = 3, azaz a téglalap fallal párhuzamos oldala
3 m, az erre merőleges oldala pedig 15 méteres. Ilyenkor a téglalap területe 45 m2 .
Ha a bejárat a falra merőleges oldalon van, a fallal párhuzamos oldal hossza 6 − 2x .
terület terület
t1 t2
1 1
0 1 a téglalap 0 1 a téglalap
egyik oldala egyik oldala
A terület függvénye most így alakul:

t2 (x ) = x · (6 − 2x ) = −2x 2 + 6x = −2 · (x − 15)2 + 45:
A területfüggvény akkor lesz maximális, ha a téglalap falra merőleges oldala 15 m,
fallal párhuzamos oldala pedig 6 − 2x = 6 − 2 · 15 = 3 m lesz. Ebben az esetben a
maximális terület ismét 45 m2 .
III. A sarokban elkeríthető téglalap területe:
t (x ) = (5 − x ) · (x + 1) = −x 2 + 4x + 5 = −(x − 2)2 + 9 x
Ennek a függvénynek x = 2-nél van a maximumhelye. Ez azt je-
lenti, hogy az elkerített téglalap négyzet alakú lesz, területe pedig
9 m2 . Ezt a változatot javasolhatjuk Zolinak, mivel ez a terület- 1m
érték az összes többi lehetőségnél nagyobb.
170
3. példa
A tőzsdére bocsátott részvényekre nyomta-
tott névérték csak a kibocsátás pillanatában
mérvadó. Ettől kezdve árát a gazdaság té-
nyezői, a kereslet és kínálat is befolyásol-
ják. Például egy 10 000 Ft-os részvényt a
kibocsátás után egy évvel már lehet, hogy
15 000 Ft-ért is el lehet adni, de az is le-
het, hogy csak 8000 Ft-ot adnak érte. Ezt
a pillanatnyi értéket a részvény árfolyamá-
nak nevezzük.
Az acélipari részvények árát az acél pillanatnyi ára befolyásolja a legjelentősebben.
Sokéves tapasztalat alapján valaki felírta, hogyan függ 3 részvény értéke az acél árá-
tól.
1
• 5000 Ft-os névértékű „Csavarda” részvény ára: c (x ) = (x − 180)2 + 6000
3
2
• 2000 Ft-os névértékű „Golyóbis” részvény ára: g (x ) = x + 1800
3
1
• 1000 Ft-os névértékű „Zúzda” részvény ára: z (x ) = (x − 163)2 + 720
10
x minden esetben azt jelöli, hány ezer forintba kerül 1 tonna acél.
a) Számítsuk ki, mennyit ér egy „Csavarda” részvény, ha egy tonna acél ára
200 000 Ft!
b) Mikor éri a legkevesebbet a „Zúzda” részvény, azaz milyen acélár esetén érdemes
vásárolni belőle?
c) Valaki a következő részvénycsomagot (portfóliót) szeretné megvásárolni:
45 db 5000 Ft-os „Csavarda” részvény
90 db 2000 Ft-os „Golyóbis” részvény
100 db 1000 Ft-os „Zúzda” részvény
A részvényeket csak csomagban, azaz egyben értékesítik. Mit javasoljunk neki, mi-
lyen acélár mellett érdemes vásárolnia?
Megoldás
a) A c (x ) függvény értékét kell kiszámítani x = 200-nál.
1 1
c(200) = · (200 − 180)2 + 6000 = · 400 + 6000 ≈ 5867, tehát egy ilyen 5000 Ft-os
3 3
névértékű részvény árfolyama ekkor 6133 Ft.
b) A „Zúzda” részvények árfolyamát leíró függvény másodfokú, és x = 163-nál van
a minimumhelye. Tehát akkor érdemes „Zúzda” részvényt vásárolni, amikor 1 tonna
acél ára 163 000 Ft. Ekkor az 1000 Ft-os névértékű részvényt meg lehet vásárolni
720 Ft-ért. (Ez a z függvény minimumértéke.)
171
c) Nézzük meg, mekkora értéket képviselnek ezek a részvények az acélár függvényé-

ben!
Amikor 1 tonna acél x ezer forintba kerül, a részvények értéke:

1 1 2
45 · (x − 180)2 + 6000 + 100 · (x − 163)2 + 720 + 90 · x + 1800 forint.
3 10 3
Mikor lesz ennek a függvénynek minimális az értéke?
Ahhoz, hogy ezt megtaláljuk, el kell végezni néhány algebrai átalakítást a fenti kife-
jezésen:
15 · (x − 180)2 + 270 000 + 10 · (x − 163)2 + 72 000 + 60x + 162 000 =
= 5x 2 − 1720x + 249 138:
5-tel elosztva az egyenletet x 2 − 344x + 49 8276 = 0.
A kapott másodfokú kifejezést teljes négyzetté kiegészítve megkapjuk a függvény
minimumhelyét.
(x − 172)2 + 20 2436 = 0, x = 172 a másodfokú kifejezés minimumhelye.
érték
40 000
30 000
20 000
10 000
0 50 100 150 170 acél ára
A részvénycsomagot tehát akkor érdemes megvásárolni, ha az acél ára 172 000 Ft.
Feladatok
1. Két pozitív valós szám összege 100. Hogyan válasszuk meg ezt a két számot,
ha azt akarjuk, hogy
a) a négyzetük összege; b) a köbük összege minimális legyen?
2. A függvény grafikonjának pontos megrajzolása nélkül állapítsd meg a függ-
vények szélsőértékhelyeit, illetve szélsőértékeit!
a) a (x ) = 2x 2 + 20x + 1 b) b (x ) = −05x 2 + 3x
172
3. 157 méternyit vásároltunk alacsony rönkkerítésből, amely-

nek segítségével el akarunk keríteni összesen 3 kört: egy kör
alakú kavicsos részt a játszótérből, majd azon belül még két
olyan, egymást érintő kört, melyeken belül homokozó lesz.
a) Hogyan változik a kavicsos rész területe a körök suga-
rának függvényében?
b) Mikor lesz a kavicsos rész területe maximális?
c) Mikor lesz a homokozók összterülete minimális?
4. Két, egymásra merőleges úton a kereszteződés
km
felé halad egy segédmotoros kerékpár 40 -s
h
km
sebességgel, valamint egy kerékpáros 20 -s
h
sebességgel. Ebben a pillanatban a motor 8 km-re
van a kereszteződéstől, a kerékpár pedig 6 km-re.
Melyik az a pillanat, amikor a legközelebb vannak egymáshoz? (A kereszte-
ződést elhagyva is folytatják útjukat.)
5. Az ábrán látható díszterítő középső része bársonyból, a x
keretét adó háromszögek pedig olcsóbb anyagból készül- x
nek. A zöld derékszögű háromszögeket azonos szélességű
csíkból vágják le, így egyik befogójuk hosszának meg kell
egyeznie.
Mekkora legyen ez az x hosszúságú befogó, ha azt akar-
juk, hogy a drága bársony területe minimális legyen, a te-
rítő mérete pedig 16 dm × 30 dm? x
x
6. Tekintse a valós számok halmazán értelmezett
f (x ) := (x − 1)4 + (x − 2)4 + (x − 3)4
függvényt! Hol veszi fel ez a függvény a legkisebb helyettesítési értékét?
173
Tudáspróba
1. Jellemezd azt a függvényt, melynek grafi- y

konját az ábrán láthatod (értelmezési tar-
tomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, 9
csökkenés, paritás, szélsőérték)! Alaphal- 8
maz a valós számok halmaza. 7
Add meg ennek a függvénynek a hozzáren- 6
5
delési utasítását! 4
3
2
1
−4 −2 0 1 2 3 4 5 x
2. Egy rombusz területe 48 cm2 . Milyen viszony jellemzi ekkor a két átló hosz-
szát? Másold le a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki! Ábrázold az f átló
hosszát az e átló hosszának függvényében!
e 2 3 6
f 24 8 4
3
3. Készítsd el az x → + 2 függvény grafikonját! Add meg a függvény
x −1
értelmezési tartományát, értékkészletét, és jellemezd a függvényt a grafikon
elkészítése után!
√
4. a) Készítsd el az x → x − 2 függvény grafikonját! Add meg a függvény
értelmezési tartományát, értékkészletét, és jellemezd a függvényt!
b) Mennyi a függvény helyettesítési értéke a 4 helyen?
c) Hol veszi fel a függvény a 4 értéket?
5. Egy téglalap kerülete 18 cm. Add meg azt a függvényt, amely leírja a téglalap
területét az egyik oldal hosszának függvényében!
Vázold fel ennek a függvénynek a grafikonját, majd ennek alapján mondd
meg, mekkorák legyenek a téglalap oldalai, ha azt akarjuk, hogy területe ma-
ximális legyen!
174
FELADATGYŰJTEMÉNY
Logika
Logika
Ismétlés
1. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?

A: A Napon lévő napfoltok száma időben változik.
B: A átlagos Nap–Föld távolság 150 millió kilométer.
C: A Nap okozza az árapályjelenséget.
2. Tagadjuk az alábbi kijelentéseket!
A: Minden teniszezőnek van fejpántja.
B: Van olyan teniszező, akinek a salakos pálya a kedvence.
C: Minden focista lábszárvédője fehér színű.
D: Minden focista mindegyik lábszárvédője fehér színű.
E: Van olyan focista, akinek mindegyik lábszárvédője fehér színű.
3. Tagadjuk az alábbi állításokat! Mi a tagadások logi-
kai értéke? (Ahol szükséges, nézz utána az interne-
ten!)
A: Beethovennek és Brahmsnak is van V. szimfó-
niája.
B: A juhar vagy a hárs keményfa.
C: A Galilei-holdak száma 3 vagy 4.
4. Egy 3 × 3-as táblázat kilenc mezejét fesd be piros,
zöld és sárga színt használva úgy, hogy az alábbi két
állítás közül mindegyik igaz legyen!
Hány lehetőség van a kiszínezésre?
A: Minden sorban pontosan egyszer szerepel a piros.
B: Minden sorban pontosan egyszer szerepel a zöld.
5. Egy 3 × 3-as táblázat kilenc mezejét fesd be piros, zöld és sárga színt hasz-
nálva úgy, hogy az alábbi három állítás közül mindegyik igaz legyen!
Hány lehetőség van a kiszínezésre?
A: Minden sorban és minden oszlopban pontosan egyszer szerepel a piros.
B: Minden sorban és minden oszlopban pontosan egyszer szerepel a zöld.
C: Minden sorban és minden oszlopban pontosan egyszer szerepel a sárga.
176
Logika
6. Egy 3 × 3-as táblázat kilenc mezejét fesd be piros, zöld és sárga színt hasz-
nálva úgy, hogy az alábbi három állítás közül az A és a C igaz, a B pedig
hamis legyen!
Hány kiszínezési lehetőség van?
A: Van sárga színű sor.
B: Van egyszínű oszlop.
C: Pontosan 2 szín van a táblázatban.
A skatulyaelv
7. Az alábbi állítások közül melyik igaz?

A: Három természetes szám között biztosan van kettő, amelyek összege oszt-
ható kettővel.
B: Három természetes szám között biztosan van kettő, amelyek különbsége
osztható kettővel.
C: Négy természetes szám között biztosan van kettő, amelyek különbsége
osztható kettővel.
D: Négy természetes szám között biztosan van kettő, amelyek különbsége
osztható hárommal.
8. Egy filmklubba 30-an járnak, mindenki kitöltött egy kívánságlistát. Jövő héten
2 film közül, két hét múlva 4 film közül, három hét múlva 3 közül lehet
választani. Mindenki pontosan egy filmet választhatott minden hétre.
a) Biztos, hogy van két olyan tag, aki ugyanazt jelölte meg mindhárom
héten?
b) Biztos, hogy van három, akinek megegyezik a listája?
9. Egy cég „megajándékozza” azokat, akik az általa
gyártott csokikba rejtett, pandát, tevét, kerecsen-
sólymot és szurikátát ábrázoló matricákból össze-
gyűjtenek egy „sorozatot”. (Minden csokiban
egyféle matrica található.) A buborékfújóhoz 2
egyforma, a kis zseblámpához 3 egyforma, a fej-
pánthoz 4 egyforma matricát kell bemutatni.
a) Pali 9 csokit vett. Mit választhat az „ajándé-
kok” közül?
b) Lilla 13 csokit vett. Mit választhat az „aján-
dékok” közül?
177
Logika
10. Egy olvasást népszerűsítő kampány-

ban 10 kijelölt könyv közül egyet
kellett elolvasni a bronz, kettőt az
ezüst, hármat az arany fokozat elé-
réséhez.
a) Hány bronz fokozatú résztvevő
esetén lehetünk biztosak abban,
hogy van kettő, aki ugyanazt a
könyvet olvasta?
b) Hány ezüst fokozatú résztvevő esetén lehetünk biztosak abban, hogy van
kettő, aki ugyanazt a két könyvet olvasta?
c) Hány arany fokozatú résztvevő esetén lehetünk biztosak abban, hogy van
kettő, aki ugyanazt a három könyvet olvasta?
11. Egy olvasást népszerűsítő kampányban 10 kijelölt könyv közül egyet kellett
elolvasni a bronz, kettőt az ezüst, hármat az arany fokozat eléréséhez.
a) Hány bronz fokozatú résztvevő esetén lehetünk biztosak abban, hogy van
három, aki ugyanazt a könyvet olvasta?
b) Hány ezüst fokozatú résztvevő esetén lehetünk biztosak abban, hogy van
három, aki ugyanazt a két könyvet olvasta?
c) Hány arany fokozatú résztvevő esetén lehetünk biztosak abban, hogy van
három, aki ugyanazt a három könyvet olvasta?
12. Egy cég „jóslással” foglalkozik. Kiküldenek leveleket, amelyekben jövő heti
teniszmeccsek eredménye áll. Összesen 3 meccs eredményét „tippelik” meg.
Hány levelet kell kiküldeniük, ha legalább 100 embert szeretnének „elvará-
zsolni” látnoki képességükkel?
Milyen tippek szerepeljenek az egyes levelekben?
13. Egy ünnepségre ajándékokat készítenek: 10-féle csoki közül válogatnak ki
hármat, mindegyik féléből legfeljebb egyet. Tudjuk, hogy 121 csomagot ké-
szítettek. Biztosan lesz-e a csomagok között legalább két egyforma?
Az implikáció
14. Mi a logikai értéke az alábbi kijelentéseknek?

1. Ha (5 + 6)2 = 121, akkor 5 + 6 = 11.
2. Ha (x + 6)2 = 121, akkor x + 6 = 11.
3. Ha (5 + 6)2 = 121, akkor 5 + 6 = 12.
4. Ha (5 + 6)2 = 169, akkor 5 + 6 = 12.
178
Logika
15. Mely c természetes számra igaz A, és melyikre igaz B ?

A: Ha c természetes szám osztható 12-vel és osztható 5-tel, akkor osztható
60-nal is.
B: Ha c szám nem osztható 60-nal, akkor nem osztható 12-vel vagy nem
osztható 5-tel.
16. Mely a és b természetes számpár esetén igaz A, és melyikre igaz B ?
A: Ha a vagy b természetes szám páros, akkor szorzatuk páros.
B: Ha a és b természetes szám szorzata nem páros, akkor a és b páratlan.
17. Alakítsd át úgy a mondatokat, hogy az eredetivel megegyező legyen az igaz-
ságtáblázatuk, azaz minden esetben megegyezzen a logikai értékük!
A: Ha szomjas vagy, megállunk inni.
B: Ha c két prím szorzata, akkor c -nek négy osztója van.
18. Mikor igazak és mikor hamisak az alábbi implikációk? Vannak-e köztük olya-
nok, amelyek egyszerre igazak, illetve egyszerre hamisak? Vezess be jeleket,
hogy áttekinthetőbb legyen a keresés!
A: Ha Kata tett tárkonyt a levesbe, (akkor) Imre eszik belőle.
B: Ha Kata tett tárkonyt a levesbe, (akkor) Imre nem eszik belőle.
C: Ha Imre nem eszik a levesből, Kata tett bele tárkonyt.
D: Ha Imre nem eszik a levesből, Kata nem tett bele tárkonyt.
19. Mikor igazak és mikor hamisak az alábbi implikációk?
A: Ha nem kapunk defektet, (akkor) az első háromban leszünk.
B: Ha defektet kapunk, (akkor) a 10 közé se jutunk.
20. Ugyanabban az esetben hamis-e a két implikáció?
A: Ha elérjük a buszt, és nyitva van a pénztár, akkor látjuk Pistit énekelni.
B: Ha nem látjuk Pistit énekelni, akkor nem érjük el a buszt, vagy nincs
nyitva a pénztár.
21. A buszon ezt halljuk: „Ha egy sas vagy egy héja feltűnt a területen, a nyulak
száma csökkent.”
Mikor igaz ez a mondat? Mikor hamis? Mondjunk egy olyan mondatot, amely
éppen ezt fejezi ki, vagyis logikai értéke ezzel megegyező minden esetben!
179
Logika
Az ekvivalencia
22. Az alábbi ekvivalenciák közül melyik igaz minden n természetes szám ese-
tén?
A: Az n akkor és csak akkor osztható 30-cal, ha 15-tel és 2-vel osztható.
B: Az n akkor és csak akkor osztható 30-cal, ha 15-tel és 6-tal osztható.
C: Az n akkor és csak akkor osztható 16-tal, ha 8-cal és 2-vel osztható.
D: Az n akkor és csak akkor osztható 20-szal, ha 10-zel és 2-vel osztható.
E: Az n akkor és csak akkor osztható 20-szal, ha 5-tel és 4-gyel osztható.
23. Melyik igaz minden háromszögpárra az alábbi ekvivalenciák közül?
A: Két háromszög akkor és csak akkor hasonló, ha van egyenlő szögük.
B: Két háromszög akkor és csak akkor hasonló, ha van két egyenlő szögük.
C: Két háromszög akkor és csak akkor hasonló, ha van három egyenlő szö-
gük.
24. Melyik igaz minden háromszögpárra az alábbi ekvivalenciák közül?
A: Két háromszög akkor és csak akkor egybevágó, ha van egyenlő oldaluk.
B: Két háromszög akkor és csak akkor egybevágó, ha van két egyenlő olda-
luk.
C: Két háromszög akkor és csak akkor egybevágó, ha van három egyenlő
oldaluk.
25. Mikor igaz, mikor hamis az alábbi három ekvivalencia?
A: Akkor és csak akkor sorolják át Jani bácsit kedvezőbb kötelező biztosítási
díjosztályba, ha egy évig balesetmentesen vezetett.
B: Akkor és csak akkor iszunk meg egy kávét, ha lesz még fél óránk a
koncert előtt.
C: Akkor és csak akkor nem írom meg újra a dolgozatot, ha 60%-osnál
jobbra sikerül az első.
26. Igaz-e minden valós x -re és y -ra az alábbi ekvivalencia? Ha nem, akkor
adjunk meg olyan szűkebb halmazt, ahol minden x és y esetén igaz!
A: Pontosan akkor x = y , ha x 2 = y 2 .
B: Pontosan akkor x = y , ha x 3 = y 3 .
C: Pontosan akkor x = y , ha x 4 = y 4 .
D: Pontosan akkor x = y , ha x 5 = y 5 .
180
Logika
27. Igaz-e minden valós x -re és y -ra az alábbi ekvivalencia? Ha nem, akkor
adjunk meg olyan szűkebb halmazt, ahol már minden x és y esetén igaz!
A: Pontosan akkor x ≥ y , ha x 2 ≥ y 2 .
B: Pontosan akkor x ≥ y , ha x 3 ≥ y 3 .
C: Pontosan akkor x ≥ y , ha x 4 ≥ y 4 .
D: Pontosan akkor x ≥ y , ha x 5 ≥ y 5 .
28. Minden esetben megegyező-e a két ekvivalencia logikai értéke?
A: Akkor és csak akkor megyünk fel a csúcsra, ha senkinek nem fáj a lába.
B: Akkor és csak akkor nem megyünk fel a csúcsra, ha van valaki, akinek
fáj a lába.
Két furcsa város II. (kiegészítő anyag)
29. Bódító városban lovagok és lókötők élnek, a lovagok mindig igazat monda-
nak, a lókötők mindig hazudnak. Vagyis a lovagok csak igaz logikai értékű,
a lókötők csak hamis logikai értékű mondatokat mondhatnak ki.
Döntsd el az alábbi mondatokról, hogy lovag vagy lókötő mondta-e őket! Mit
mondhatunk, milyen nap van? (Ha egy sorban több mondat szerepel, akkor
azokat ugyanaz a személy mondta el.)
A: Ha ma kedd van, akkor szerda van.
B: Ha ma kedd van, akkor szerda van. Ha ma szerda van, akkor kedd van.
C: Ha 2 · 2 = 5, akkor ma kedd van. Ha 1 + 1 = 2, akkor ma kedd van.
30. Melyik nem hangozhat el az alábbi mondatok közül Bódítóban? Ki mondhatta
azt, amelyik igen?
A: Ha lovag vagyok, akkor lovag vagyok.
B: Ha lovag vagyok, akkor lókötő vagyok.
C: Ha lókötő vagyok, akkor lovag vagyok.
D: Ha lókötő vagyok, akkor lókötő vagyok.
31. Melyik nem hangozhat el Bódítóban az alábbi mondatok közül? Ki mondhatta
azt, amelyik igen?
A: Pontosan akkor vagyok lovag, ha lovag vagyok.
B: Pontosan akkor vagyok lovag, ha lókötő vagyok.
181
Logika
32. Kik mondhatták az alábbi mondatokat Bódítóban? Mit tudunk meg róluk?
A: Ha tíz meg tíz az húsz, akkor ötösöm lett a lottón.
B: Ha tíz meg öt az húsz, akkor ötösöm lett a lottón.
C: Ha ötösöm lett a lottón, akkor tíz meg tíz az húsz.
D: Ha ötösöm lett a lottón, akkor tíz meg öt az húsz.
33. Kik mondhatták az alábbi mondatokat Bódítóban? Mit tudunk meg belőlük?
A: Ha az idei év 366 napból áll, akkor 1000 éves lesz idén a városunk.
B: Ha az idei év 364 napból áll, akkor 1000 éves lesz idén a városunk.
C: Ha az idei év 366 napból áll, akkor 1000 éves lesz idén a városunk. 1000
éves lesz idén a városunk.
D: Ha az idei év 364 napból áll, akkor 1000 éves lesz idén a városunk. 1000
éves lesz idén a városunk.
E: Ha az idei év 366 napból áll, akkor 1000 éves lesz idén a városunk. Az
idei év 366 napból áll.
34. Kik mondhatták az alábbi mondatokat Bódítóban? Mit tudunk meg róluk?
A: Pontosan akkor lett ötösöm a lottón, ha tíz meg tíz az húsz.
B: Pontosan akkor lett ötösöm a lottón, ha tíz meg öt az húsz.
35. Szédítő város minden lakójának kedden és szerdán és vasárnap igazat kell
mondania, a többi napon hazudnia kell. Például a kedden elmondott mondatok
logikai értéke igaz, a szombaton elhangzottaké pedig hamis.
Mit közöl az eladó, illetve az edző szerdán, illetve hétfőn az alábbi mondattal?
A: Ha két bagettet vesz, egy olívaolajat kap ajándékba.
B: Ha gólt szerzel a meccsen, a következő alkalommal is kezdőjátékos
leszel.
Ismerős nyilak

a) A: A szám osztható 12-vel és 10-zel. B: A szám osztható 3-mal.
b) A: A szám osztható 12-vel és 10-zel. B: A szám osztható 4-gyel.
c) A: A szám osztható 12-vel és 10-zel. B: A szám osztható 15-tel.
d) A: A szám osztható 12-vel és 10-zel. B: A szám osztható 18-cal.
e) A: A szám osztható 12-vel és 10-zel. B: A szám osztható 30-cal.
f) A: A szám osztható 12-vel és 10-zel. B: A szám osztható 60-nal.
g) A: A szám osztható 12-vel és 10-zel. B: A szám osztható 120-szal.
182
Logika
37. Hogyan szól a Thalész-tétel? Megfordítható-e?

Mikor és hol élt Thalész? Mivel foglalkozott a
matematikán kívül?
38. Hogyan szól a Pitagorasz-tétel? Megfordítható-e?

Mikor és hol élt Püthagorasz? Kik voltak a pü-
thagoreusok?
39. Igazak-e minden esetben az alábbi implikációk? Írd le a megfordításukat!

Döntsd el, hogy minden esetben igazak-e!
a) Ha egy négyszög deltoid, akkor átlói merőlegesek.
b) Ha egy négyszög rombusz, akkor átlói merőlegesek.
c) Ha egy háromszög oldalai egyenlő hosszúak, akkor szögei egyenlők.
d) Ha egy négyszög oldalai egyenlő hosszúak, akkor szögei egyenlők.
e) Ha egy ötszög oldalai egyenlő hosszúak, akkor szögei egyenlők.
a) x 2 = x b) x 3 = x c) x 4 = x d) x5 = x
183
Ismétlés
41. Számítsd ki a következő kifejezések értékét a változók megadott értékei esetén!

a) (a + b )2 − (a − b )2 A: a = −3 b = −1 B: a = 025 b = 214
b) (5a + 05b )2 − 5a (b + 5a ) A: a = 27 b = 05 B: a = 314 b = 20
42. Legyen a b egy tetszőleges kétjegyű szám! Mutasd meg, hogy ha
a) a kétjegyű szám négyzetéből levonjuk a számjegyei szorzatának 40-sze-
resét, négyzetszámot kapunk;
b) a számjegyei összegének négyzetéből levonjuk a számjegyei különbségé-
nek négyzetét, 4-gyel osztható számot kapunk;
c) a számjegyei összegének négyzetéből levonjuk a számjegyei különbségé-
nek négyzetét, osztható lesz a számjegyeinek szorzatával!
43. Hozd egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket!
a) (4a − 7b )2 + 10a b − (3a − 2b )(3a + 2b )
b) (x + 2y − z )2 + 4y z − 4x y
c) (c − 2d )(2d − c ) + (c + 2d )2 d) (5f − 2g )2 + 10f (2g − f )
44. A változók lehetséges értékeinek megadása után egyszerűsítsd a törteket!
2
a + 2a b + b
2 2x 2 − 4x y + 2y 2 36x 2 − y 2
a) b) c)
5a + 5b 3x − 3y 36x 2 + 12x y + y 2
Összeg és különbség köbe
45. A tanult azonosságot felhasználva végezd el a köbre emeléseket!

a) (x + 2)3 b) (x − 4)3 c) (1 + 3x )3
3 3 3
1 1 5x
d) x + e) x − 1 f) −x
2 3 3
46. Alakítsd szorzattá, azaz írd fel egy kifejezés harmadik hatványaként az össze-
geket!
a) x 3 + 3x 2 + 3x + 1 b) x 3 − 6x 2 + 12x − 8
c) 27 − 27x + 9x − x
2 3
d) 8x 3 + 12x 2 + 6x + 1
184
47. Milyen széles legyen a kék kockába

vágott téglalap keresztmetszetű lyuk,
ha annak egyik oldala x hosszúságú,
+y
és a két egymásra helyezett zöld koc-
ka és a kék edény térfogata egyenlő?
x
(x > 2y )
x +y x

− 3a 2 b + 3a b 2 − b 3
a
3 −4 x
2
a) b)
a bc − b c
2 +x
3 6x 2
+ 12x + 8
(x + 2)(x − 3) x − 4x + 3
2
c) 3 d) 3
x − 9x + 27x − 27 − 3x 2 + 3x − 1
2 x
p − 3p q + 3p q − p q
2
a + b
6 5 4 2 3 3
e) 6 f)
p − pq
4 2 2
a + 3a b + 3a b + b
3 2
Köbök különbsége és összege
49. Alakítsd összeggé!

a) (x − 4)(x 2 + 4x + 16) b) (3 + a )(9 − 3a + a 2 )
c) (b − 3)(9 + 3b + b 2 ) d) x 2 + 3x y + 9y 2 (3y − x )
50. Alakítsd szorzattá!
a) 125a 3 − b 3 b) 1000 − k 3
c) a 3 + 0125 d) a 6 + 8b 9
Két különböző pozitív egész szám különbségének köbe, illetve a két szám
köbének különbsége közti különbség mindig osztható
a) 2-vel; b) 3-mal;
c) a két szám összegével; d) a két szám különbségével;
e) legalább az egyik számmal; f) a két szám szorzatával.
52. Két kifejezésnek van közös osztója, ha szorzattá lehet őket alakítani úgy, hogy
mindkettőben szerepel ugyanaz az egytől különböző tényező. Például x 2 − y 2 -
nek és 5x − 5y -nak van közös osztója, mert x 2 − y 2 = (x − y ) · (x + y ) és
5x − 5y = 5(x − y ), tehát közös tényezőjük az x − y .
Rendezd sorba a kifejezéseket úgy, hogy az egymást követők esetén mindig
legyen közös osztó! A pirossal kezdd, és a kékkel fejezd be!
5a + 5b 2a 2 + 2a b + 2b 2 a
3
− b3 ac − bc a
2
− b2
185
53. A változók lehetséges értékeinek megadása után egyszerűsítsd a törteket!

x
2 + 4 (x − 2) − 8y 3
x
3
a) b)
x
4 − 16 x − 4x y + 4y
2 2
125a 3 + 75a 2 b + 15a b 2 + b 3 a

3 + 3a 2 b + 3a b 2 + b 3
c) d)
125a 3 + b 3 3
a + b
3
A négyzetgyök fogalma
54. Milyen hosszú annak a négyzetnek az oldala, amelynek területe

a) 361 cm2 , b) 016 dm2 , c) 125 mm2 ?
55. a) Mekkora egy 5 m oldalhosszúságú négyzet átlója?
b) Egy téglalap oldalai 15 dm, illetve 7 cm hosszúságúak. Milyen hosszú a
téglalap átlója?
56. Mekkora egy 6 cm-es élhosszúságú kocka testátlójának hossza?
57. Az alábbi táblázatban 5 derékszögű háromszög oldalainak hosszúsága szere-
pel cm-ben. Másold le a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki!
1. 2. 3. 4. 5.
a (befogó) 3 17 1,5
√
b (befogó) 4 8 5 40
c (átfogó) 13 4,1 11
58. Galileo Galilei (1564–1642) a legenda szerint a

pisai ferde toronyból dobott le különböző töme-
gű ágyúgolyókat, és ezzel bizonyította, hogy (ha
a légellenállástól eltekintünk) a testek gyorsulása
szabadeséskor független a testek tömegétől.
a) Mennyi idő alatt estek le a toronyból kidobott
ágyúgolyók, ha a torony magassága 56 m?
b) Mennyivel tartott volna több ideig az ágyú- Galileo a római inkvizíció
golyók zuhanása, ha Galilei a 322 m magas előtt (Cristiano Banti
Eiffel-toronyból végezhette volna el a kísérletet? festménye)
A szabadesést végző test által megtett út a következő képlettel számolható:
g
s = · t 2, ahol s a megtett utat m-ben, g a gravitációs állandót (g ≈
2
≈ 981 m=s2 ) és t a szabadesés időtartamát sec-ban jelöli.
186
59. Add meg x lehetséges értékeit!

a) x annak a derékszögű háromszögnek az átfogója, melynek befogói 3 és
4 egység.
b) x 2 = 32 + 42
60. Határozd meg az alábbi gyökvonások eredményét a valós számok halmazán!
Fejben számolj!
√ √ 9
a) 81 b) −1 c)
25

1 √
d) 144 e) − 2 f) 22 500
4
√
g) 00001 h) 256 i) (−7)3
61. Melyik két egész szám közé esik? Válaszodat számológéppel ellenőrizd!
√ √ √
a) 11 b) 75 c) 182
√ √ √
d) 367 e) 500 f) 1111
62. Számológéppel határozd meg az alábbi sorozat első 6 tagjának értékét! Mit
veszel észre?
√ √ √ √
2; 2 + 2; 2 + 2 + 2; 2 + 2 + 2 + 2; :::
63. Végezd el az alábbiműveleteket!

√ √ √ √
a) 7 · 2 7 − 1 b) 1 − 2 3 3−1
√ √ √ √ √ √
c) 74 − 5 74 + 5 d) 7− 8 7+ 8
√ √ √ √ √ √
e) 17 − 2 2 17 + 2 2 f) 5+1 5−1
√ 2 √ 2
g) 1 + 7 h) 2 − 3
√ √ 2 √ √ 2 √ 2 √
i) 5+ 3 · 5− 3 j) 2−1 · 3+2 2
64. Számológép használata nélkül állapítsd meg, hogy melyik szám nagyobb!
√ √ √ √
a) 1 + 3 vagy 4 + 3 b) 3 − 5 vagy 14 − 6 5
√ √
c) 7 − 3 vagy 16 − 6 7
65. Végezd el az alábbi műveleteket! (x ≥ 0)
√ 2 √ √
a) x + 1 b) x − 2 x + 2
√ 2 √ √ √ √
c) 2 x − 3 d) 5− x 5+ x
187
66. Számítsd ki az alábbi sorozat első 5 tagjának értékét! Mit veszel észre?
1 1 1 1
1+ ; 1+ ; 1+ ; 1+ :::
2 1 1 1
2+ 2+ 2+
2 1 1
2+ 2+
2 1
2+
2
√
67. Az A4-es lap oldalainak aránya 1 : 2. Bizonyítsd be, hogy az A4-es lap
félbevágásával nyert A5-ös lap oldalainak aránya is ugyanennyi!
68. Szerkeszd meg az alábbi hosszúságokat, ha adott az egység! √
√ √ 34
a) 10 b) 2 3 c)
4
69. Készítsd el a halmazábrát a füzetedbe a racionális számok halmazáról (Q)
és az irracionális számok halmazáról (Q∗), és helyezd el bennük az alábbi
számokat!
√ √ √
√
14

169 5+5 Q∗ Q
2 9 √
− 48
3 4
√ √
49 − (−7)2 3 7·2 7
70. Határozd meg a következő kifejezések értelmezési tartományát!

√ √
a) x + 7 b) 3 − 5x c) |12x − 0156|

1 x +5
d) e) f) −(x + 5)2
x −2 x −1

x
2 − 4x + 4 x −4
g) −1 − x 2 h) i)
x − 2 − 16
x
2

√ √ √
a) x = 13 b) 2 x + 5 = 3 c) x − 7 = 2
a) (x + 2)2 = 2 b) (x + 1)2 = x + 1
√
c) x
2− 6x + 9 = 3 − x d) x 2 + 2x + 1 + x 2 − 2x + 1 = 2x
√ √
e) x +2 x −1= x −1+1
188
73. Számológép használata nélkül számítsd ki a kifejezések értékét!

√
√ √ 125 √ 1 √ √
a) 20 · 5 b) √ c) 144 · d) 294 : 6
5 4
74. Számológép használata nélkül számítsd ki a kifejezések
√ √ értékét!
√ √ √ 22 · 2
a) 3 · 7 · 21 b) √
√ √ √ 11√ √
96 14 18 · 8 · 3
c) √ · √ d) √ √ √
7 3 5 · 10 · 24
75. Írd fel a 6-ot két egész szám négyzetgyökének szorzataként! Az összes meg-
oldást keresd meg!
76. Játék
A „START” mezőről indulj! Végezd el a kijelölt műveletet, majd keresd meg
a szomszédos mezők közül azt, amelynek bal alsó sarkában a művelet ered-
ménye található! Így lépegetve a táblán végül a „CÉL” mezőhöz érkezel. Ha
jól dolgoztál, akkor az útba ejtett mezők bal felső sarkában található betűket
összeolvasva egy értelmes szót kapsz.
A Z O R
√
√ √ √ √ 20 √ 5
5· 3 8· 2 √ 2
4
√
START 15 4 25
Z O N O
√
√ √ √ 3 75 √ √
11 · 5 3 √ 10 · 6
3
√
9 5 5 6
I S E D
√ √
13 √ 4 √ √ 33
√ 5 15 · 3 √
11 11
√ √ √ √
55 27 3 7
R S Á G
√
√ 2 12 √ √
10 √ 6· 6 CÉL
3
√
2 25 2 6
189
77. Számológép használata nélkül határozd meg a kifejezések pontos értékét!

√ √ √ √
a) 3 12 + 27 − 75
√ √ √ √ √ √
b) 5 · 20 + 45 − 7 · 63 − 28
√ √ √ √ √ √ √ √
c) 83 + 2 · 83 − 2 d) 21 + 2 3 · 21 − 2 3
√ √ 2 √ √ 2
e) 5 + 24 + 5 − 24 f) 11 + 21 − 11 − 21
78. Számítsd ki az alábbi kifejezések pontos értékét!

√ √ √ √
a) 11 + 72 + 11 − 72 b) 9 + 80 − 9 − 80
√ √
c) 13 − 48 − 13 + 48
A négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása
79. Állítsd növekvő sorrendbe!

√ √
2 14 √ √ 5 6 √
A: √ B: 4 2 C: 3 3 D: √ E: 2 5
2 5
80. Számológép használata nélkül határozd meg a kifejezések pontos értékét!
√ √ √ √ √ √ √
a) 18 + 8 − 50 b) 27 − 75 + 48 − 3
√ √ √ √ √ √ √
c) 180 − 500 + 45 d) 54 + 96 − 24 − 150
81. Triminó – Csoportokban dolgozzatok! Vágjátok ki az 1. mellékletben sze-
replő triminót, keverjétek össze a darabjait, majd próbáljátok meg újból össze-
rakni! A háromszögek illeszkedő oldalain egyenlő kifejezéseknek kell lenni-
ük.
82. Emelj ki minél nagyobb számot a négyzetgyökjel alól! (A négyzetgyökjel alatt
maradó szám továbbra is egész szám legyen!)
√ √ √
a) 72 b) 363 c) 640
√ √ √
d) 211 e) 26 · 3 · 53 · 72 f) 5616
83. Határozd meg a kifejezések értelmezési tartományát, és emelj ki a négyzet-
gyökjel
√ alól! √ √
a) x 5 b) x 14 c) x 101
d) x
3 · y4 e) 50 · x 3 · y 5 f) x
3 · y4 · z 5
190
84. Végezd el az alábbi műveleteket!

√ 3 √ √ 3 √ √ 3 √ √ 3
a) 3+2 b) 8− 2 c) 7− 10 d) 5+3 3

3 1 10
a) √ b) √ c) √
√3 2 5
√
2 10 7 7 3
d) √ e) √ f) √
5 3 3 2 5
4 1 3
a) √ b) √ c) √ √
5√− 5 1√+ 2 √8 − √5
5+2 6+1 3− 2
d) √ e) √ f) √ √
5−2 6−1 2 3+ 2
87. Gyöktelenítsd
√ az alábbi törtek nevezőjét!
x + 1 1
a) √ (x > 1) b) √ (x ≥ 0; x 4)
x − 1 x − 2
√
x 2
c) √ (x ≥ 0) d) √ √ (x ≥ 1)
x +1 x + 1 + x − 1
88. Számológép használata nélkül állapítsd meg, hogy melyik kifejezés nagyobb!
√ 5 √ 2
a) 2 vagy 5

9
b) az egység oldalú négyzet átlója vagy
4
√ √
c) 5 7 vagy 2 44
√ √ √ √ √
d) 18 + 50 − 8 vagy 72 + 2
8 7
e) √ √ vagy √ √
19 − 11 3 2 − 11
89. Számítsd
√ ki √az alábbi kifejezések√pontos√értékét! √ √
18 + 2 20 − 5 24 + 6
a) √ √ b) √ √ c) √ √
18 − 2 20 + 5 6 − 24
90. Végezd el az összevonásokat!
√
x 1
a) √ +√ (x ≥ 0, x 1)
x + 1 x − 1
1 1
b) √ √ +√ √ (x , y ≥ 0, x y )
x + y x − y
191

Kerületi és középponti szögek
91. Egy 4 cm sugarú körbe olyan háromszöget rajzoltunk, amelynek egy-egy ol-
dala a kör középpontjából 60◦ -os, illetve 120◦ -os szögben látszik. Készíts áb-
rát!
a) Milyen hosszú ívekre bontja a háromszög három csúcsa a kör kerületét?
b) Mekkora területű körszeleteket vágnak le a háromszög oldalai a körből?
c) Fejezd ki a háromszög szögeinek nagyságát radiánban!
92. Egy körben mekkora kerületi szög tartozik azokhoz az ívekhez, melyek kö-
zépponti szöge
a) 48◦ ; b) 157◦ ; c) 302◦ ;
5 5
d) ; e) ; f) ?
5 6 3
93. Egy adott körben mekkora középponti szög tartozik azokhoz az ívekhez, ame-
lyekhez tartozó kerületi szög nagysága
a) 38◦ ; b) 83◦ ; c) ;
3
d) 314◦ ; e) ; f) 108◦ ?
5
94. Egy szabályos sokszög egy csúcsából kiinduló két szomszédos átlója 9◦ -os
szöget zár be egymással. Hány oldalú a szabályos sokszög?
95. Egy szabályos sokszögben az egyik oldalhoz tartozó kerületi és középponti
szög összege 54◦ .
a) Mekkora a kerületi szög nagysága?
b) Hány oldalú a szabályos sokszög?
96. Egy körben egy ív hossza cm. Mekkora a kör sugara, ha az ívhez tartozó
2
a) középponti és kerületi szög összege 147◦ ;
b) középponti és kerületi szög különbsége 34◦ ;
c) középponti szög a kerületi szög négyszeresénél 28◦ -kal kisebb?
97. Az ABC háromszög csúcspontjai a háromszög köré írt kört 5 : 6 : 7 arányú
ívekre bontják. Mekkorák a háromszög szögei?
192
98. Egy kör két húrja a körön belül egymást 45◦ -os szögben metszi. A húrok vég-
pontjai négy ívre bontják a kör kerületét. Színezz két szemközti ívet pirosra,
a másik két ívet kékre!
a) Mekkora a piros ívekhez tartozó kerületi szögek összege?
b) Mekkora a kék ívekhez tartozó középponti szögek összege?
99. Adott egy 5 cm hosszú szakasz és egy, az egyik végpontján át a szakasszal
30◦ -ot bezáró egyenes.
a) Szerkeszd meg azt a kört, amelynek az adott szakasz húrja, az egyenes
pedig érintője!
b) Mekkora szögben látszik a szakasz a kapott kör pontjaiból?
100. Az ABC egyenlő szárú háromszögben, ahol AB = AC , megrajzoltuk az A
középpontú, AC sugarú kört. A szárak által bezárt szög 45◦ . Az AB oldal
meghosszabbítása a kört D pontban metszi.
a) Mekkora a BDC ?
b) Mekkora a BC H , ha a H pont a BC ív B -hez közelebbi harmadoló
pontját jelöli?
101. Egy körbe olyan trapézt írtunk, amelynek szárai a kör középpontjából derék-
szögben látszanak. Igazold, hogy a trapéz átlói merőlegesek egymásra!
102. Két azonos sugarú kör metszéspontjai P és Q . A P ponton át olyan szelőt
húzunk, amely a köröket két további, A és B pontban metszi. Igazold, hogy
az AQB háromszög egyenlő szárú!
103. Igazold, hogy az ABC hegyesszögű háromszög A és C csúcsából induló
magasságvonala a B csúcstól egyenlő távolságra metszi a háromszög köré
írt körét!
104. Bizonyítsd be, hogy egy háromszög külső szögének szögfelezője és a szem-
közti oldal felezőmerőlegese a háromszög köré írt körén metszik egymást!
105. Bizonyítsd be, hogy ha egy háromszög egyik magasságvonalát a vele közös
csúcsból induló szögfelezőre tükrözzük, a köré írt kör középpontján áthala-
dó egyenest kapunk!
A látókör (kiegészítő anyag)
106. Adott az AB = 3 cm hosszú szakasz. Szerkeszd meg a szakasz

a) 45◦ -os, b) 90◦ -os, c) 120◦ -os, d) 150◦ -os látókörívét!
193
107. Egy 5 cm sugarú körhöz egy külső pontból húzott két érintő által bezárt szög
a) 48◦ ; b) 60◦ .
Mekkora szögben látszik a két érintési pontot összekötő húr a kör középpont-
jából?
108. Szerkessz háromszöget, ha c = 6 cm, mc = 13 cm és = 120◦ !
109. Szerkessz paralelogrammát, ha adott két átlója és az egyik szöge!
110. Szerkessz háromszöget, ha az egyik oldala 5 cm hosszú, az oldallal szemközti

szöge 30◦ nagyságú, és beírható körének sugara 2 cm!
111. Szerkessz háromszöget, ha adott az egyik oldalának hossza, másik két ol-
dalának különbsége és az adott oldallal szemközti szöge!
112. Rajzold meg az ABC hegyesszögű háromszög köré írható körét, majd hosz-
szabbítsd meg az AC szakaszt a C ponton túl egy BC hosszúságú sza-
kasszal. Mi lesz az így kapott P pontok mértani helye, ha a C pont befutja
a körívet?
Húrnégyszögek (kiegészítő anyag)
113. Melyek azok a trapézok, amelyek húrnégyszögek?
114. Határozd meg a húrnégyszög hiányzó szögét, ha

a) két szomszédos szögének nagysága 63◦ és 101◦ ;
b) két szemközti szögének aránya 1 : 3, másik két szögének aránya pedig
2 : 3;
c) két szemközti szögének különbsége 58◦ , a másik két szög közül pedig az
egyik 25◦ -kal nagyobb a másik szög kétszeresénél!
115. Igazold, hogy bármely hegyesszögű háromszögben az egyik csúcs, továbbá a
csúcsból induló két oldalra illeszkedő egy-egy magasságtalppont, valamint a
háromszög magasságpontja húrnégyszöget határoz meg!
116. Az ABC hegyesszögű háromszögben megrajzoltuk az A és B csúcsból induló
magasságokat, amelyeknek talppontjait P és Q jelöli.
a) Igazold, hogy az ABPQ négyszög húrnégyszög!
b) Határozd meg a C PQ háromszög szögeit, ha az ABC háromszög szögeit
, és jelöli!
194
117. Az ABC hegyesszögű háromszög M magasságpontját tükröztük a három-

szög AB és BC oldalára, így az MC és MA pontokat kaptuk. Igazold, hogy
az MC BMA háromszög egyenlő szárú!
118. Az ABC hegyesszögű háromszög magasságpontja M . Kössük össze a ma-
gasságpontot a csúcsokkal! Így az eredeti háromszöggel együtt négy há-
romszög keletkezik. Igazold, hogy a háromszögek köré írt körök egyenlő
sugarúak!
Érintőnégyszögek (kiegészítő anyag)
119. Mekkora az érintőnégyszög hiányzó oldalának hossza, ha három oldalának

hossza ebben a sorrendben
a) 27 cm, 56 cm és 91 cm; b) 7 cm, 114 dm és 009 m?
120. Egy érintőnégyszög három oldalának hossza
a) 2,7 cm, 5,6 cm és 9,1 cm; b) 7 cm, 1,14 dm és 0,09 m.
Hányféle különböző érintőnégyszög szerkeszthető a megadott oldalakkal?
121. Döntsd el, melyik állítás igaz, melyik hamis! Válaszodat indokold!
a) Minden téglalap húrnégyszög.
b) Minden paralelogramma érintőnégyszög.
c) Minden szimmetrikus trapézba írható kör.
d) Van olyan rombusz, amelyik érintőnégyszög és húrnégyszög is.
122. Egy húrtrapéz egyben érintőnégyszög is. A trapéz párhuzamos oldalainak
hossza 10 cm és 4 cm.
a) Mekkorák a trapéz szárai? b) Mekkora a trapézba írható kör sugara?
123. Egy érintőtrapéz mindkét szára 5 cm, a beírt kör sugara pedig 2 cm hosszú-
ságú!
a) Számítsd ki a trapéz kerületét! b) Számítsd ki a trapéz területét!
124. Egy húrnégyszög átlói merőlegesek egymásra. Bizonyítsd be, hogy az átlók
metszéspontjának az oldalakra eső merőleges vetületei olyan négyszöget ha-
tároznak meg, amely érintőnégyszög is, és húrnégyszög is!
125. Bizonyítsd be, hogy ha egy érintőnégyszög derékszögű trapéz, akkor magas-
sága (m ) és két párhuzamos oldala (a és c ) között a következő összefüggés
2
áll fenn! m =
1 1
+
a c
195
A másodfokú egyenlet fogalma
126. Egy téglalap átlója 26 cm, oldalainak aránya 5 : 12. Mekkorák a téglalap
oldalai?
√
127. Egy szabályos háromszög területe 3 cm2 . Mekkorák az oldalai?
128. Egy téglalap oldalainak aránya 2 : 3, területe 216 cm2 . Mekkorák a téglalap
oldalai?
129. Egy derékszögű háromszög egyik befogója háromszor akkora, mint a másik.
Átfogója 4 5 dm-es. Mekkorák a háromszög befogói?
a) x 2 = 6 25 b) x 2 − 1 = 8
c) 25 · x 2 = 16 d) 2x 2 + 3 = 7
e) −3x 2 + x = 1 + x f) 5x 2 + 11 = x 2 + 111
a) x · (x − 10) = 0 b) 3x · (x − 2) = 0
2
c) x + 7x = 0 d) x 2 = 0 5x
e) 3x + 5x 2 = 0 f) 2x 2 + 5x = 3x 2 + 4x
a) x 2 + 20x = 4 · (5x + 16) b) 2 · (x 2 + 4x ) = 5 · (x 2 − x )
c) x · (x + 7) = 3x d) (x + 4)(x − 3) = x
e) (x + 2)(x − 2) = 3x − 4 f) (x + 1)2 = 2 · (x − 1)
133. Fejezd be a teljes négyzetté kiegészítést!
a) x
2
− 6x + 7 = (x − 3)2 +
2
3
b) −x 2 − 3x − 1 = − x + +
2
1 2 1
c) x + 2x − 1 = (x + 3)2 +
3 3
2
d) x + 8x + 13 = (x + )2 +
e) x
2
− 5x + 7 = ( x + )2 +
196
f) −3x 2 + 5x + 4 = −3(x + )2 +
g) x
2
− 4x + 5 = · (x + )2 +
h) −x 2 − 4x + 11 = · (x + )2 +
2
i) 2x 2 − 5x + 3 = · x + +
j) ax
2
+ bx + c = · (x + )2 +
134. Ábrázold közös koordináta-rendszerben az alábbi függvények grafikonját!

2 2 2 2
f (x ) = x + 6x + 9 = (x + 3) g (x ) = x + 6x + 10 = (x + 3) + 1
h (x ) = x − 6x + 10 = (x − 3) + 1 i (x ) = x − 6x + 8 = (x − 3) − 1
2 2 2 2
135. Oldd meg grafikusan az alábbi egyenleteket a valós számok halmazán!

a) x 2 = x b) x 2 − 4 = 2x − 5
c) x 2 − 10x + 25 = 4 − x d) x 2 + 2x − 3 = 0
e) x 2 + 4x + 1 = x + 5 f) −x 2 + 6x = −2x + 7
a) (x + 1)2 = 9 b) x 2 − 4x + 4 = 0
c) x 2 + 18x + 81 = −0 01 d) 5x 2 − 40x + 80 = 180
a) x 2 − 24x + 144 = 0 b) x 2 + 8x + 15 = 0
c) x 2 + 6x + 10 = 0 d) x 2 + 2x − 2 = 0
e) x 2 + x − 2 = 0 f) x 2 − 5x + 6 = 0
a) −x 2 − 4x − 7 = 0 b) 4x 2 − 24x + 20 = 0
1 49
c) 2x 2 + 5x − 3 = 0 d) x 2 + 7x + =0
2 2
e) 0 25x 2 − x − 3 = 0 f) −3x 2 + 8x − 5 = 0
a) −x 2 + 6x = 9 b) x 2 − 3x + 7 = 3x − 1
c) 2x 2 + 30x + 55 = 10x + 5 d) 2 · (x 2 + 2x ) + 3 = x 2
e) 2x · (x + 5) = 4 · (x + 2) f) (x − 1) · (x + 3) = 5 − 2x 2
197
A másodfokú egyenlet megoldóképlete

A másodfokú egyenlet Az egyenlet
a b c D
általános alakja valós gyökei
2
x + 3x + 2 = 0
x
2
+x −1=0
2
x + 3x + 3 = 0
2
2x + 3x + 1 = 0
3x − 12x + 12 = 0
2
1 2
x +x −3=0
4
141. Oldd meg a megoldóképlet segítségével az alábbi másodfokú egyenleteket a

valós számok halmazán!
a) x 2 + x − 6 = 0 b) x 2 + 4x = 0
c) −x + 8x − 15 = 0
2
d) 2x 2 − 7x − 4 = 0
e) 5x 2 − 6x + 2 = 0 f) −9x 2 + 12x − 4 = 0
142. Oldd meg a megoldóképlet segítségével az alábbi másodfokú egyenleteket a
valós számok halmazán!
Ha az egyenletnek van megoldása, akkor behelyettesítéssel ellenőrizd a
gyök(ök) helyességét!
a) x 2 − 10x + 21 = 0 b) x 2 − 5x − 50 = 0
c) x 2 + x + 1 = 0 d) 2x 2 − 6x − 8 = 0
e) 3x 2 − 10x + 7 = 0 f) 3x 2 − 10x + 6 = 0
143. Hány megoldása van az alábbi másodfokú egyenleteknek a valós számok hal-
mazán?
a) x 2 + x − 4 = 0 b) x 2 + 2x + 2 = 0
c) 2x 2 + 24x + 72 = 0 d) 7x 2 − 2x + 1 = 0
1
e) −3x 2 + 6x − 3 = 0 f) x 2 + 2x + 2 = 0
8
198
144. Oldd meg az alábbi másodfokú egyenleteket a valós számok halmazán! Mi a

közös a megadott egyenletekben?
A: 2x 2 − x − 1 = 0 B: x 2 − 1 9x + 0 9 = 0
1 1
C: x 2 + x − 1 = 0 D: 4x 2 − 6x + 2 = 0
2 2
E: 0 8x 2 − 2 8x + 2 = 0 F: −12x 2 + 17x − 5 = 0
145. Triminó – Csoportokban dolgozzatok! Vágjátok ki a 2. mellékletben szerep-
lő triminót, keverjétek össze a darabjait, majd próbáljátok meg újból össze-
rakni! A háromszögek illeszkedő oldalain közös megoldással rendelkező má-
sodfokú egyenleteknek kell szerepelniük!
146. Játék
A szürke mezőről indulj! Mindig olyan mezőre lépj, amely szomszédos az
aktuális mezővel, és olyan egyenlet szerepel rajta, amelynek egyik megoldása
egyezik az aktuális mezőn szereplő egyenlet egyik megoldásával. (Két mezőt
akkor tekintünk szomszédosnak, ha van közös oldaluk vagy csúcsuk.) Nem
léphetsz kétszer ugyanarra a mezőre! Ha jól dolgoztál, akkor a mezők jobb
felső sarkában szereplő betűk összeolvasásával egy értelmes szót kapsz!
x2 D x 2− I x x2 T 4x 2− A
− 2
+4 É −
14 10 8x 13
x x x − x−
+4 +2 +3 33
9= 1= =0 12
=0 =0
0 0
2x 2 S x 2+ Á x 2− R 4x 2 I x 2− N
− 9 − 8x
7x x 6x 7 x
+3 +2 +5 +3 +1
=0 0= =0 = 6=
0 0 0
x2 A 2x 2 Z x 2− K 4x 2 M 3x 2 Á
− + −
9x 4 x x − 4x
+8 − − 3x −
=0 1= 5= =0 7=
0 0 0
x2 M E x2 N I C
− x2 +5 x2 x2
10 − x +9 −
x −
+1 4= 36 x 1=
6= 0 =0 0
=0
0
2x U 2x 2 T 2x 2 2
Á x 2+ N x 2+ S
2 +3 − 10
− x 7x 11
x x
x
=0 − − +5 +2
2= 4= 5=
0 0 =0 0
199

a) 1 3x 2 − 3 9x + 2 6 = 0 b) 3 1x 2 − 15 5x + 18 6 = 0
1 1 18 1 1 15
c) x 2 − x − =0 d) x 2 − x − =0
2 2 25 4 4 16
√ √ √
e) 3x 2 + 4x + 3 = 0 f) x 2 − 5x + 1 = 0
148. Mi a bx 2 + cx + a = 0 (b 0) másodfokú egyenlet diszkriminánsa? Válaszd
ki az alábbiak közül!
a − 4bc a − 4cb b − 4a c
2 2 2
b
2
− 4ca c
2
− 4a b c
2
− 4ba
149. Az x 2 + bx + 9 = 0 másodfokú egyenletből hiányzik az x együtthatója.

Pótold a hiányzó tagot úgy, hogy az egyenletnek
a) pontosan egy valós megoldása legyen;
b) ne legyen valós megoldása;
c) két valós megoldása legyen;
d) az egyik megoldása az x = 1 legyen! Mi ekkor a másik megoldása?
150. Bizonyítsd be, hogy az a x 2 + a x + a = 0 (a 0) másodfokú egyenletnek
semmilyen a érték esetén nincsen megoldása a valós számok halmazán!
a) x − x 2 + 12 = 0 b) 9 + x 2 + 6x = 0
c) 4x 2 − 3 − 4x = 0 d) 7 + 7x 2 + 7x = 0
1 4 9
e) 0 4x − 2x 2 + 2 4 = 0 f) x 2 + − x =0
5 25 25
a) x 2 + 6x + 7 = 3x + 5
b) 6x 2 − 6x − 5 = 4x 2 − 2x + 13
c) 2x + 2x 2 + 2 = 1 + x 2
d) 1 + 2x + x 2 = −x 2
e) −1 + 2x 2 − 2x = 29 + x − 4x 2
f) 8 − 22x + 20x 2 = 4x 2 + 10x + 1
a) (x + 2)(x − 1) = 2(x − 1)2
b) 2 · (2x + 1) − 3 · (x − 2) = (x + 2)(x − 2)
c) x · (1 − x ) + 3 = (x − 1) · x
200

x− 8x + 18 x 2
2
a) =
5 15
(x − 2)2 (x + 2)2
b) + =x +1
4 5
(x + 3)(x − 1) x + 1
c) + 5x 2 =
2 4
155. Oldd meg az alábbi abszolút értékes egyenleteket a valós számok halmazán!
a) |x 2 − 2x − 8| = 7 b) x 2 = |x + 2| c) | − x 2 − 2| = |2x − 1|
Összefüggés a másodfokú egyenlet

gyökei és együtthatói között

a) 7 · (x − 2) = 0
b) (x − 5) · (x + 3) = 0
c) 3 · (2x + 4) · (3x − 12) = 0
d) −2 · (3x − 5) · (7 − x ) = 0
e) (x − 1) · (x + 13) · (x − 0 5) = 0
f) (−2x + 3) · (x + 1) · (x − 2) · (2 + 5x ) = 0
157. Írj fel olyan egyenleteket, amelyeknek gyökei az alábbiak!
a) (−1) b) 17 és 23
c) Az összes 10-nél kisebb természetes szám.
158. Adj meg olyan másodfokú egyenleteket, amelyeknek gyökei az alábbiak!
a) 5 b) 13 és 31 c) 0 és 2 d) −10 és 10
159. Adj meg olyan általános alakú másodfokú egyenleteket, amelyeknek gyökei
az alábbiak!
a) −7 b) 5 és 6 c) 11 és 0 d) −5 és 5
160. Adj meg olyan általános alakú, egész együtthatós másodfokú egyenleteket,
amelyeknek
√ gyökei
√ az alábbiak! √ √
a) 2 és − 2 b) 2 + 1 és 1 − 2
1 1 1 3
c) és d) − és
2 3 2 4
201
161. Add meg az alábbi másodfokú egyenletek gyöktényezős alakját!
a) x
2
− x − 72 = 0 b) x
2
+ 2x + 0 75 = 0
c) 2x 2 − 16x + 30 = 0 d) 3x 2 + 2x + 1 = 0
3 3
e) −x 2 − 3x − 2 = 0 f) x 2 + x − 15 = 0
4 4
3 4
g) x
2
− x − =0 h) x
2
+ 4x + 8 = 0
5 25
Gyökök Az egyenlet Az egyenlet Együtthatók
x1 x2 gyöktényezős alakja általános alakja a b c
x
2
+x −6= 0
( − 1) = 0
x x
1 −8 16
2
x +x +1=0
−5 5 2
√
1 2 1
163. Állapítsd meg az alábbi algebrai törtkifejezések értelmezési tartományát, majd

egyszerűsítsd a törteket!
− 2x − 3
x
2
2x 2 − 2x − 40
a) b)
x − 3 2x − 10
2x + 4 x + 10
c) 2
d) 2
3x + 21x + 30 0 5x + 5 5x + 5
x
2
+ 9x + 18 x
2 − 16
e) f)
2
x + 12x + 36 x
2 + x − 20
164. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Válaszodat in-
dokold is meg!
a) Van olyan másodfokú egyenlet, amelynek egyik gyöke racionális, másik
gyöke irracionális szám.
b) Van olyan általános alakú, egész együtthatós másodfokú egyenlet, amely-
nek egyik gyöke racionális, másik gyöke irracionális szám.
202
165. Másold le a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki az üres mezőit, ahol x1 és x2
a másodfokú egyenlet gyökeit jelöli!
2 1 1
x1 + x2 x1 x2 x
1 + x22 +
x1 x2
x
2
− 7x + 8 = 0
2x + 10x − 18 = 0
2
−3x 2 + 10x + 5 = 0
4x 2 + 5x + 2 = 0
166. A gyökök kiszámítása nélkül határozd meg az alábbi egyenletek gyökeinek

előjelét!
a) x 2 + 21x − 3 = 0
b) −2x 2 + 3x − 1 = 0
c) 3x 2 + 7x + 2 = 0
2
167. Hogyan kell megválasztani a értékét, hogy az ax + 4x + 1 = 0 egyenletnek
a) két különböző előjelű gyöke legyen;
b) két pozitív gyöke legyen;
c) két negatív gyöke legyen?
168. Játék
Az alábbi feladatot 2-3 fős csoportokban oldjátok meg! Vágjátok ki a 3.
mellékletben található kártyákat, majd osszátok ki őket a csoport tagjai között!
Akinél a kezdőkártya („START”) található, olvassa fel a kártya alsó felére írt
szöveget, majd tegye le a kártyát az asztal felső szélére! A kirakott kártya alá
az a kártya kerül, amelynek a felső részén a felolvasott szövegnek megfelelő
szám van. A játék ugyanígy folytatódik, amíg a „CÉL” feliratú kártyához nem
értek. Ha jól dolgoztatok, akkor egyetlen kártya sem maradt ki!
Szöveges feladatok
169. 5 egymást követő egész szám közül az első három négyzetének összege meg-
egyezik az utolsó kettő négyzetének összegével. Melyik ez az 5 szám?
170. Egy halmaznak 253 kételemű részhalmaza van. Hány elemű a halmaz?
203
171. Egy szabályos sokszög alapú hasábnak 132 lapátlója van. Hány lapja, csúcsa,
illetve éle van a hasábnak?
172. Egy négyzet egyik oldalát 3 cm-rel, a másikat 5 cm-rel növeltük. Az így
kapott téglalap területe 63 cm2 . Mekkora a négyzet területe?
173. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 23 cm-rel hosszabb a másiknál,
átfogója a rövidebbik befogó hosszának kétszeresénél 1 cm-rel rövidebb.
Mekkorák a háromszög oldalai?
174. Egy deltoid kerülete 88 cm, a deltoid oldalaira állított négyzetek területének
összege 2260 cm2 . Mekkorák a deltoid oldalai?
175. Egy 9 cm × 13 cm-es képet bekeretezünk. A keretezett kép területe 252 cm2 .
Milyen széles a keret, ha annak szélessége a kép minden oldalán azonos?
176. Két kocka közül az egyiknek 5 cm-rel hosszabbak az élei, mint a másiknak.
A két kocka térfogatának különbsége 2765 cm3 . Add meg a két kocka éleinek
hosszát!
177. Az 1212 (10-es számrendszerbeli szám) egy másik számrendszerben 723 ala-
kú. Mi a számrendszer alapszáma?
178. Egy teherautónyi vegyes tűzi-
fa 39 000 Ft-ba került. A fa
árát két hónap alatt kétszer
is emelték, a második áre-
melés mértéke 1%-kal kisebb
volt, mint az elsőé. A két ár-
emelést követően a tűzifa ára
43 400 Ft lett.
Hány százalékos volt az első
áremelés?
204
A gráf fogalma
179. Egy közösségi oldalon a felhasználók ismerősnek jelölhetik egymást. Hat em-
bert kiválasztottunk, és megvizsgáltuk a köztük fennálló kapcsolatokat.
• András ismeri Balázst és Emesét.
• Feri és Dani ismerősnek jelölték egymást.
• András és Dani, valamint Feri és Balázs között is van ismerősi kapcsolat.
• Dani és Balázs ismerősök.
• Cecília Balázsnak és Ferinek is ismerőse.
a) Van-e közös ismerőse Daninak és Ferinek?
b) Kinek van a legtöbb ismerőse a társaságból?
180. Egy tudományos intézet megbízott egy kutatót, hogy készítsen felmérést az
intézet dolgozóinak tudományos munkásságáról. Ennek keretében a kutató
megvizsgálta az intézet nyolc vezető tudósa által írt publikációkat. Eközben
az alábbi szerzőpárosokat és -hármasokat találta:
• Hajdú–Aradi–Cinege • Aradi–Gulyás • Balogh–Elek
• Gulyás–Balogh • Balogh–Hajdú • Cinege–Hajdú
• Elek–Cinege • Dudás–Gulyás–Forgács • Gulyás–Forgács
Az intézet munkatársai közül ki írt a legtöbb kollégájával közösen cikket?
181. Egy városban hét látványosság található: A, B , C , A B C D E F G
D , E , F és G . Egy utazási iroda több városnéző 1 1 0 1 0 0 0 A
buszt üzemeltet, amelyek e nevezetességek között 0 2 0 0 0 0 B
közlekednek. Minden busz oda-vissza jár két ne- 0 1 0 0 0 C
vezetesség között, és csak ezen a két helyen áll 0 0 0 3 D
0 0 1 E
0 0 F
meg. Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy hány
0 G
busz közlekedik két-két nevezetesség között. (Pél-
dául A és D között 1, B és C között 2. B és E
között nem jár busz.)
a) El lehet-e jutni A-tól G -hez az utazási iroda által üzemeltetett buszok
segítségével?
b) Található-e a hét nevezetesség között olyan, amely semelyik másikkal
nem áll összeköttetésben?
c) Vannak-e a nevezetességek között olyanok, amelyek között több busz is
jár?
205
d) Van-e olyan járat, amelynek mindkét végállomása ugyanaz a nevezetes-

ség?
e) Mit gondolsz, mely járatokat szüntethetné meg az utazási iroda, ha nehéz
gazdasági helyzetbe kerülne?
182. Öt birkózó körmérkőzéses versenyen vesz Aladár
részt. A versenyen már lezajlott mérkőzéseket
az ábrán szemléltetjük. (Azok a versenyzők
vannak összekötve, akik már birkóztak egy- Ernő Bertalan
mással.)
Válaszolj az alábbi kérdésekre!
Demeter Csanád
a) Kivel nem mérkőzött még Aladár?
b) Van-e olyan versenyző, aki mindenkivel birkózott már?
c) Hány mérkőzést kell még lejátszani?
183. Egy 5 fős teniszcsapat edzője szeretné, ha csapata tagjai páros versenyeken is
indulnának. A legjobb páros megtalálásának érdekében ki szeretné próbálni az
összes lehetséges párosítást. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy melyik
párosokat próbálta már ki. (A táblázat megfelelő mezejébe akkor kerül ×, ha
ezt a párost az edző már kipróbálta.)
Adrienn Bella Cili Dina Erika
Adrienn × ×
Bella × ×
Cili ×
Dina × × × ×
Erika × × ×
Válaszolj az alábbi kérdésekre!
a) Ki nem alkotott még párost Adriennel?
b) Van-e olyan játékos, akit az edző az összes lehetséges párral kipróbált
már?
c) Hány párost kell még az edzőnek kipróbálni?
184. A következő táblázat egy gráf csúcsainak kapcsola- ABC DE F
tát írja le: az oszlopok és a sorok egy-egy csúcs- A 2 0 1 1 0 0
nak felelnek meg, és a táblázat mezőibe a mezőt B 0 0 1 0 1 0
tartalmazó sornak és oszlopnak megfelelő csúcsokat C 1 1 0 0 0 0
összekötő élek száma kerül. Ábrázold a gráfot! D 1 0 0 0 0 3
E 0 1 0 0 0 1
F 0 0 0 3 1 0
206
185. Add meg az alábbi gráfot táblázattal! B C

186. Határozd meg, hogy a következő gráfoknak hány csú-
csa és hány éle van! Válaszd ki az egyszerű gráfokat! A D
a) Színezd pirosra a hurokéleket!
b) Színezd feketére a párhuzamos éleket! F E
c) Jelöld meg zölddel a legnagyobb fokszámú csúcsot!
A B C D E
187. Rajzold le az összes 3 csúcsú, 2 élű gráfot!

188. Válaszd ki az alábbi gráfok közül az egyszerű gráfokat!
a) b) c)
d) e) f)
189. Rajzold le az összes 6 csúcsú, 3 élű egyszerű gráfot!

190. Meg lehet-e rajzolni az alábbi ábrákat a ceruza felemelése nélkül úgy, hogy
egyetlen vonalon sem haladunk át többször? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért
nem?
191. Meg lehet-e rajzolni a két ábrát a ceruzád

felemelése nélkül úgy, hogy minden vonalon
pontosan egyszer haladsz végig?
207
192. Meg tudod-e rajzolni az alábbi ábrákat a ceruzád felemelése nélkül úgy, hogy
minden vonalon pontosan egyszer haladsz végig?
Ha nem, akkor legalább hányszor kell rajzolás közben felemelned a ceruzád?

a) Ha két gráf csúcsainak száma eltérő, akkor a két gráf nem lehet izomorf.
b) Ha két gráf éleinek száma egyenlő, akkor a két gráf izomorf.
c) Két 2 csúcsú, 1 élű gráf biztosan izomorf.
d) Két 3 csúcsú, 2 élű egyszerű gráf biztosan izomorf.
e) Két 4 csúcsú, 3 élű, izolált pontot nem tartalmazó egyszerű gráf bizto-
san izomorf.
f) Ha két gráf izomorf, akkor a csúcsok fokszámai páronként megegyez-
nek.
g) Ha két gráf csúcsainak fokszámai páronként megegyeznek, akkor a két
gráf izomorf.
194. Az alábbi gráfokról döntsd el, hogy izomorfak-e ezzel a gráffal!

a) b) c)
195. Izomorf-e az alábbi két gráf?
208
A fokszámtétel
196. Egy szobában 8-an vannak. Előfordulhat-e, hogy mindegyikük pontosan 3

embert ismer a szobában tartózkodók közül? (Az ismeretséget kölcsönösnek
tételezzük fel.)
Előfordulhat-e ugyanez, ha a szobában 9-en vannak?
197. 8 csapat körmérkőzéses versenye során előfordulhat-e, hogy az egyes csapa-
tok rendre
a) 1, 2, 2, 3, 3, 5, 6, 7;
b) 1, 2, 2, 3, 3, 5, 7, 7 mérkőzést játszottak?
198. Egy körmérkőzéses vívóversenyen (mindenki egy asszót vív mindenkivel)
minden résztvevő 5 asszót vívott eddig. Mit mondhatunk az indulók számá-
ról?
199. Létezik-e olyan 5 csúcsú egyszerű gráf, amelyben a csúcsok fokszámai
a) 2, 2, 3, 3, 3; b) 2, 2, 3, 3, 4; c) 2, 2, 3, 4, 4;
d) 2, 2, 4, 4, 4; e) 2, 3, 4, 4, 4?
Változik-e valamelyik kérdésre adott válaszod, ha nem követeljük meg, hogy
a gráf egyszerű legyen?
200. Egy 11 fős focicsapat tagjai közül néhányan egy győztes mérkőzés után kezet
fognak egymással. Az edző összesen 12 kézfogást számolt össze. Bizonyítsd
be, hogy van olyan csapattag, aki legalább 3 emberrel fogott kezet!
201. Egy 13 csúcsú egyszerű gráfban van négy 12-ed fokú csúcs. Mit mondhatunk
a többi csúcs fokszámáról?
202. 6 ember találkozott egy kávézóban, és közülük néhányan kezet fogtak egy-
mással. Tudjuk, hogy minden pár legfeljebb egyszer fogott kezet, és sen-
ki sem fogott kezet önmagával. Ezután mindenki felírta egy papírra, hogy
hányszor fogott kezet. Az öt papíron a következő számok álltak: 1, 2, 3, 4
és 5. Mi lehetett a hatodik papíron?
A teljes gráf és a gráfok komplementere
203. Hány éle van egy 15 csúcsú teljes gráfnak?

204. A G8 országok külügyminisztereinek találkozóján a 8 külügyminiszter kezet
fog egymással. Eddig 18 kézfogást fényképezhettek le a fotósok. Hány kéz-
fogás van még hátra, ha feltételezzük, hogy mindenki kezet fog mindenkivel,
és senki sem fog kétszer ugyanazzal kezet?
209
205. a) Hány csúcsa van annak a teljes gráfnak, amelynek minden csúcsából 45
él indul ki?
b) Hány csúcsa van annak a teljes gráfnak, amelynek 45 éle van?
206. Egy 12 résztvevős, körmérkőzéses gomb-
focibajnokság résztvevői 5 fordulón van-
nak túl. (Mindenki 5 mérkőzést játszott.)
a) Hány mérkőzést játszottak le eddig?
207. Egy 11 csúcsú egyszerű gráfban 23 él van.
Hány élt tartalmaz a gráf komplementere?
208. Hány csúcsa van annak a teljes gráfnak, amelynek
a) 15; b) 66; c) 154; d) 861; e) 1000 éle van?
209. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Válaszaidat
indokold!
a) Egy gráf komplementerének komplementere az eredeti gráf.
b) Egy csúcs fokszáma egy n csúcsú gráfban és a komplementerében össze-
sen n .
c) Egy egyszerű gráf és a komplementere összesen
n (n − 1) élt tartalmaz.
2
d) Egy legalább 2 csúcsú egyszerű gráf és a komplementere közül legfeljebb
az egyikben lehet izolált pont.
210. Rajzold le az összes olyan 5 csúcsú egyszerű gráfot, amelyben minden csúcs
foka legalább 3!
Összefüggő gráfok (kiegészítő anyag)
211. Hány olyan 8 csúcsú, nem összefüggő egyszerű gráf van, amelyben minden
csúcs foka legalább 3? Hány ilyen 9 csúcsú gráf van?
212. Hány C3 H6 molekula létezik? Először fogalmazd meg a feladatot a gráfelmé-
let nyelvén, majd oldd is meg!
213. A túloldalon Bécs metróvonalai láthatók. (Tekintsük azt a gráfot, amelynek
csúcsai az állomások, és két csúcs akkor van éllel összekötve, ha a két állomás
egymással szomszédos valamelyik vonalon.) Válaszolj az alábbi kérdésekre!
a) Keress minél rövidebb útvonalat Spittelau és Neubaugasse között!
210
Ábra a 213. feladathoz
Bécs
metróhálózata,
2010
211
b) Keresd meg a gráf páratlan fokú pontjait! Milyen állomások ezek?

c) Mit gondolsz, melyik állomás a metróhálózat központja? Állításod indo-
kold!
d) Legfeljebb hány élt hagyhatsz el úgy, hogy továbbra is összefüggő ma-
radjon a gráf?
214. Egy egyszerű gráf minden pontjának foka legalább d . Igaz-e, hogy a gráfban
van d hosszú út?
215. Igaz-e, hogy dédapáink nagyapjai és nagyapáink dédapjai ugyanazon szemé-
lyek?
216. Igazold, hogy egy legalább kétcsúcsú fában mindig van elsőfokú pont!
217. Egy fa komplementerében 15 él van. Hány csúcsa van a fának?
218. Hány éle van egy n csúcsú, k komponensű erdőnek?
219. Rajzold le az összes 5 csúcsú, körmentes gráfot, amely nem tartalmaz izolált
pontot! Hány éle lehet egy ilyen gráfnak?
220. Egy összefüggő egyszerű gráfnak 20 éle van. Hány csúcsa lehet a gráfnak?
221. Bizonyítsd be, hogy egy n csúcsú, nem összefüggő egyszerű gráfnak leg-
(n − 1)(n − 2)
feljebb éle van!
2
222. Hány különböző kör van egy 6 csúcsú teljes gráfban? (Két kört különbö-
zőnek tekintünk, ha van olyan él, amelyet az egyik tartalmaz, de a másik
nem.)
212
Függvényvizsgálat
223. Ábrázold a függvények grafikonját, majd jellemezd is a függvényeket!

a) a : R → R x→ −(x + 1)2 + 4
b) b : R+ → R x → 13 |x | + 2
c) c : [−2; +3[ → R x → 2x + 2
x → (|xx ++3)3|
2
d) d : R \ {−3} → R
224. Mi lehet a függvény hozzárendelési utasítása?

a) Grafikonjának alakja: egyenes. Zérushelye: x = 5. Meredeksége: 05.
b) Grafikonjának alakja: két, egy pontból kiinduló félegyenes. Közös kez-
dőpontjuk: T (2; 3). Zérushelyei: x = −1 és x = 5.
c) Grafikonjának alakja: parabola. Minimumértéke: −1. Zérushelyei: x = 3
és x = 5.
Fogalmazz meg te is ilyen feladatokat a társaidnak!
225. Válaszd ki a helyes választ!
a) Az x → 2|x − 3| − 3 függvény abszolút minimumpontja:
A: (3; 3), B: (−3; 3), C: (3; −3) D: egyik válasz sem helyes.
b) Az f : Z → Z, x → 2x − 1 függvénynek
A: nincs szélsőértékpontja,
B: abszolút maximumpontja B (0; −1),
C: abszolút maximumpontja C (1; 1),
D: egyik válasz sem helyes.
c) Az x → (2 − x )2 + 2 függvény abszolút maximumpontja:
A: (2; 2), B: (−2; 2), C: (2; −2), D: egyik válasz sem helyes.
213
Fordított arányosság
226. Döntsd el, melyik grafikon ábrázol fordítottan arányos mennyiségeket az aláb-
biak közül!
a) y b) y
4 4
3 3
2 2
1 1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 x 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
c) y d) y
4 4
3 3
2 2
1 1
0 1 2 3 4 5 6 7 8 x 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
227. Tudjuk, hogy állandó hőmérsékletű gázok esetén a nyomás és a térfogat for-
dítottan arányos (Boyle–Mariotte-törvény; ejtsd: bojl mariot).
Egy bizonyos mennyiségű gázról tudjuk, hogy 1 literes tartályban 50 kPa a
nyomása.
Mekkora lesz a nyomás, ha (változatlan hőmérséklet mellett) összenyomjuk
05 literes, 02 literes, 01 literes térfogatra?
Milyen képlet adja meg a nyomást V térfogat függvényében? p (V ) = ?
Milyen függvény írja le a térfogatot p nyomás függvényében? V (p ) = ?
Ábrázold a térfogatot a nyomás függvényében!
214
228. A geológusok szerint a felszín felé törekvő mag-

ma folyamatosan veszít térfogatából, ami an-
nak tudható be, hogy eltávoznak belőle a gázok.
A térfogatcsökkenés azonban sűrűségnövekedés-
sel jár. A hőmérséklet és a sűrűség között fordí-
tott arányosság áll fenn.
Másold le a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki,

ha tudjuk, hogy a hőmérséklet és a sűrűség között
fordított arányosság áll fenn.
Magma hőmérséklete (◦ C) 1200 1100 900

Magma sűrűsége (kg/m3 ) 2400 2880
229. Az iskola udvarának kitakarításával 10 gyerek együtt dolgozva 12 óra alatt

végezne. Készíts értéktáblázatot, amelyben kiszámítod, hogy különböző lét-
számú diákcsoportoknak hány órára lenne szükségük ahhoz, hogy közösen
elvégezzék a munkát!
Készíts grafikont a táblázat segítségével, azaz ábrázold annak a függvény-
nek a grafikonját, amely megadja a munkaórák számát a gyerekek számának
függvényében! Mi lesz ennek a függvénynek az értelmezési tartománya és
értékkészlete, ha figyelembe veszed, hogy 20-nál több gyerek csak gátolja
egymást a munkában?
1
Az x → függvény és transzformáltjai
x
230. Add meg a következő hozzárendeléseket képlettel! Határozd meg a szöveg-

hez tartozó legbővebb értelmezési tartományt is! Rajzold meg a függvények
grafikonját!
a) A 12 minden pozitív egész osztójához hozzárendeljük az osztópárját.
b) Minden valós számhoz hozzárendeljük azt a számot, amellyel megszo-
rozva 12-t kapunk.
c) Legyen egy háromszög területe 6 egység. Rendeljük hozzá a háromszög
egyik oldalának hosszához a hozzá tartozó magasság hosszát!
215

a) a (x ) = b) b (x ) = c) c (x ) = − 3
2 2 1
x −x x
a) a (x ) = b) b (x ) = c) c (x ) =
3 2 1
x +1 x −1 x +2 +2
−1
a) a (x ) = b) b (x ) = 3 −
1
x
+2
x
c(x ) = 3x 1+ 6 d) d (x ) = 2
x −2
c)
x − 4x + 4
234. Ábrázold a függvények grafikonját, és jellemezd is azokat a grafikon alapján
(ÉT, ÉK, zérushely, növekedés, csökkenés, szélsőérték, paritás)!
a) f (x ) = b) g (x ) = −
1 1
x −1 +4
x + 2
+1
1
c) h (x ) = 2 − d) i (x ) =
1
1−x x − 1
235. Ábrázold a következő függvények grafikonját! Add meg az értelmezési tar-
tományukat és értékkészletüket!

g (x ) = xx ++ 31
1
a) fx
( )=
−4x− 2 b)
c) h (x ) = −3xx−+310 d) i (x ) = 2
x +1
x −x −2
Inverz függvény
236. Válaszd ki az alábbi hozzárendelések közül a kölcsönösen egyértelműeket!

A: Minden négyszöghöz hozzárendeljük szimmetriatengelyeinek számát.
B: Minden 0-nál nagyobb számhoz hozzárendeljük az abszolút értékét.
C: Minden számhoz hozzárendeljük az ellentettjét.
D: Minden negatív számhoz hozzárendeljük a négyzetét.
E: Minden magyar állampolgárhoz hozzárendeljük a személyi számát.
216
237. Készítsd el az x → −x + 3 lineáris függvény grafikonját!

Add meg az inverz függvényének hozzárendelési utasítását, és rajzold meg az
inverz függvény grafikonját is!
Mit vettél észre? Próbáld indokolni az észrevételedet!
238. Készítsd el az x → 3x − 2 lineáris függvény grafikonját!
Add meg az inverz függvényének hozzárendelési utasítását, és rajzold meg az
inverz függvény grafikonját is!
239. Válaszd ki a grafikonok közül azt, amelyik invertálható függvény képe le-
het! Az invertálható függvények esetén rajzold meg az inverz függvény grafi-
konját!
y
6
5
4
b d
3
a
2
1
−4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
−1
−2
c
−3
−4
240. Karikázd be azoknak az alaphalmazoknak a betűjelét, melyeken értelmezve

a hozzárendelési utasítás invertálható függvényt ad meg!
a) Hozzárendelési utasítás: x → |x | − 2 Lehetséges alaphalmazok:
A: R B: [0; 10[ C: ]−2; −1]
b) Hozzárendelési utasítás: x → (x + 1) 2
Lehetséges alaphalmazok:
A: [2; 10[ B: [−1; ∞[ C: {negatív számok}
217
Négyzetgyökfüggvény
241. Add meg a koordináta-rendszerben látható függvények hozzárendelési utasí-

tását, értelmezési tartományát és értékkészletét!
y
6
5
4
a 3
2
b
1
−3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 x
−1
c
−2
−3
−4
242. Jellemezd√a következő függvényeket, és rajzold meg√a grafikonjukat!

a) x → x +√05 b) x → x −√2
c) x → −4 · x d) x → 4 − 2 x
243. Jellemezd√a következő függvényeket, és rajzold meg a grafikonjukat!
√
a) x → x + 2 b) x →
x − 3
√
c) x → 2 − x − 1 d) x →
x −1
4
244. Ábrázold a függvények grafikonját, és jellemezd a függvényeket!
a) a (x ) =
x2 b) b (x ) = √
1

x x2
c) c (x ) =
x2 √
d) d (x ) = x 2 + 6x + 9
|x |
218
Szélsőérték-számítási feladatok
245. Ossz fel egy 12 cm-es szakaszt két részre úgy, hogy a részekre szerkesztett
négyzetek területének összege minimális legyen!
246. Egy medence alaprajza egy téglalap és az egyik oldala fölé rajzolt félkör.
Mekkorák a medence méretei, ha tudjuk, hogy 2042 m kerület mellett a te-
rülete maximális?
247. Az ABC derékszögű háromszögbe az ábrán látható módon téglalapot rajzo-

lunk. Mekkorák legyenek a téglalap oldalai, hogy területe maximális legyen?
5 cm
C 12 cm A
248. Az ABC egyenlő szárú háromszög AB alapja 10 cm, szárai 13 cm hosszúak.
Keresd meg az alaphoz tartozó magasságnak azt a P pontját, amely esetén
PA2 + PB 2 + PC 2 minimális!
219
Név- és tárgymutató
* abszolút maximumérték: 142 Haken, Wolfgang: 121
* abszolút maximumhely: 142 hiányos másodfokú egyenlet: 90
* abszolút minimumérték: 143 hiperbola: 155
* abszolút minimumhely: 143 Hippaszosz: 49
általános alakú, egyismeretlenes, másodfo- * húrnégyszög: 81–82
kú egyenlet: 88 ** húrnégyszögek tétele: 82
Appel, Kenneth: 121 hurokél: 119
bevitel a négyzetgyökjel alá: 62 * implikáció: 18

Brahmagupta: 97 implikáció előtagja: 18
implikáció utótagja: 18
* diszkrimináns: 96, 97 * invertálható függvény: 162
* inverz függvény: 162
** egyszerű gráf: 120 * irracionális szám: 50
* ekvivalencia: 25 izolált pont: 120
* elégséges feltétel: 31 izomorf gráf: 122
erdő: 136
Erdős Pál: 136 Karinthy Frigyes: 137
* érintő szárú kerületi szög: 69 * kerületi és középponti szögek tétele: 70
* érintőnégyszög: 85 * kerületi szög: 69
** érintőnégyszögek tétele: 84 ** kerületi szögek tétele: 73
** érintőnégyszögek tételének megfordítása: 86 * két szám köbének különbsége: 43
Euler, Leonhard: 120 * két szám köbének összege: 44
* két szám különbségének köbe: 42
** fa, fagráf: 134 * két szám összegének köbe: 41
** fokszámtétel: 127 kiemelés a négyzetgyökjel alól: 62
* fordított arányosság: 149 königsbergi hidak problémája: 120
főegyüttható: 89 konstans tag: 89
* kör: 135
Gonthier, Georges: 121 ** körmentes gráf: 134
* gráf: 117
* gráf csúcsai: 117 ** látókörívtétel: 75
* gráf csúcsának foka (fokszáma): 120 ** lokális maximumérték: 144
* gráf élei: 117 ** lokális maximumhely: 144
gráf komplementere: 131 ** lokális minimumérték: 144
gráf komponense: 134 ** lokális minimumhely: 144
Guthrie, Francis: 121
másodfokú egyenlet: 89
gyök: 89 * másodfokú egyenlet gyöktényezős
** gyökök és együtthatók közti összefüggés: 104 alakja: 104
221
* másodfokú egyenlet megoldóképlete: 97 * szélsőértékhely: 144

* szükséges és elégséges feltétel: 32
* négyzetgyök: 48 * szükséges feltétel: 31
* négyzetgyökfüggvény: 164
* négyzetgyökvonás azonosságai: 57 teljes gráf: 130
nevező gyöktelenítése: 63 * teljes négyzetté kiegészítés: 89
* tétel megfordítása: 32
** összefüggő gráf: 134
** út: 135
párhuzamos élek: 118
Püthagorasz: 49 * üres gráf (nullgráf): 118
* racionális szám: 50 ** Viète-formula: 105

Viète, François: 105
* skatulyaelv: 12
Stevin, Simon: 104 Werner, Benjamin: 121
* szélsőérték: 144
A mutató egy csillaggal jelöli a közép-, két csillaggal az emelt szintű érettségi vizsgához szük-
séges szakszavakat.
222
Tartalom
TK. FGY.
ELŐSZÓ : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 3
LOGIKA : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 5 176
Ismétlés : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 5 176
A skatulyaelv : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 10 177
Az implikáció : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 17 178
Az ekvivalencia : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 24 180
Két furcsa város II. (kiegészítő anyag) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 28 181
Ismerős nyilak : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 31 182
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 36
ALGEBRAI AZONOSSÁGOK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 38 184
Ismétlés : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 38 184
Összeg és különbség köbe : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 42 184
Köbök különbsége és összege : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 44 185
A négyzetgyök fogalma : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 47 186
A négyzetgyökvonás azonosságai : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 57 189
A négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása : : : : : : : : : : : : : : : : : 63 190
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 68
KÖRREL KAPCSOLATOS FOGALMAK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 69 192
Kerületi és középponti szögek : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 69 192
A látókör (kiegészítő anyag) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 76 193
Húrnégyszögek (kiegészítő anyag) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 81 194
Érintőnégyszögek (kiegészítő anyag) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 85 195
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 88
MÁSODFOKÚ EGYENLETEK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 89 196
A másodfokú egyenlet fogalma : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 89 196
A másodfokú egyenlet megoldóképlete : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 96 198
Összefüggés a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói között : : 104 201
Szöveges feladatok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 112 203
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 115
223
GRÁFELMÉLETI ALAPFOGALMAK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 116 205
A gráf fogalma : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 116 205
A fokszámtétel : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 126 209
A teljes gráf és a gráfok komplementere : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 129 209
Összefüggő gráfok (kiegészítő anyag) : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 133 210
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 140
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 141 213
Függvényvizsgálat : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 141 213
Fordított arányosság : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 147 214
1
Az x → függvény és transzformáltjai : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 153 215
x
Inverz függvény : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 159 216

Négyzetgyökfüggvény : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 164 218
Szélsőérték-számítási feladatok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 168 219
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 174
FELADATGYŰJTEMÉNY : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 175
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 221

10 Tankonyv 1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

10 Tankonyv 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Alkotószerkesztő: Csatár Katalin

A kiadványt az Oktatási Hivatal határozati számon

Kedves matematikát tanuló Diákok!

Minden tananyagot egy-egy feladatsor követ az alábbi piktogramokkal jelölve:

3. Gondolkodást igénylő, időigényesebb feladat a gyorsabban haladóknak.

440. Fejtörők, versenyfeladatok azoknak, akik további érdekes feladatokat sze-

A fenti kategóriákon belül, ha egy-egy részfeladat további gondolkodást igénylő, idő-

E: Minden sorban szerepel az 1, 2, 3, 4 mindegyike.

3. Albrecht Dürer Melankólia című réz- 16 3 2 13

4. Tagadd az alábbi mondatokat!

D: Van olyan szám, amely minden sorban legalább kétszer szerepel.

Megjegyzés: Az utolsó két mondat egymás tagadása. Bármilyenek is a születési idő-

Ha legalább n + 1 tárgyat kell n skatulyába elhelyezni, akkor biztosan lesz olyan

Ha legalább k · n + 1 tárgyat kell n skatulyába elhelyezni, akkor biztosan lesz

1. Arnold fényképalbumokat készít Rómáról, Chartres-ról,

Rózsaablak, Róma Mongólia

2. Hány duatlonistát kell meghívni egy edzőtáborba, hogy legyen

4. a) Van 2 ember az osztályotokban, aki ugyanannyi verset tud fejből.

11. Változna-e a 9. feladat „eredménye”, ha Niki −1 és 1 számokat írna a 3 × 3-

EFINÍCIÓ: Tetszőleges A és B kijelentésre a „ha A, akkor B ” kijelentést

Megjegyzés: Mondhatjuk azt is, hogy „meggyógyulsz, ha beveszed a gyógyszert”,

EFINÍCIÓ: A → B pontosan ak- |A| |B | |A → B |

2. Észrevehetjük, hogy ha egy impliká- 3. Figyeljük meg, hogy ha egy impli-

A → B és B → A implikációk nem mindig ugyanazt a logikai értéket veszik fel,

I. „Józan ésszel” haladunk tovább:

|A → B | ≡ |¬B → ¬A| ≡ |¬A ∨ B |, vagyis logikai értékeik mindig megegyez-

1. Mi a logikai értéke az alábbi kijelentéseknek?

3. Tagadása-e egymásnak a két-két mondat a matematikai logikában?

EFINÍCIÓ: Azt az A és B kijelentésből kép-

|A| |B | |A → B | |¬A → ¬B | |(A → B ) ∧ (¬A → ¬B )| |A ↔ B |

1. Melyik ekvivalencia igaz? Melyik hamis?

Akkor és csak akkor megyek el könyvtárba, ha a Száz év magány a polcon

Két furcsa város II.

E: Az A → A mindig igaz, hiszen nem lehetséges, hogy az előtag igaz, az utótag

1. Szédítő városban milyen napon hangozhattak el ezek a kijelentések?

3. Bódítóban lottóhúzás történik, a kihúzható számok 1 és 10 közöttiek. Kisor-

A jól megválasztott jelek megkönnyítik életünket, áttekinthetőbbé teszik a dolgokat.

Ha B minden olyan esetben igaz, amikor az A igaz, akkor |A → B | ≡ i helyett

EFINÍCIÓ: Mivel A bekövetkezése elegendő B bekövetkezéséhez, ezért

fogalmazva: ha a B3 nem következik be (egyik szám prímfelbontásában sincs 17),

Megjegyzés: 1. A matematikában tanult tételek „ha: : : , akkor” szerkezetű igaz

A ⇒ B megfordításán B ⇒ A-t értjük. Bizonyos tételeknek a megfordítása is

A most megismert jeleket használjuk egyenletek megoldásánál is:

egyenletnek, amelyek az eredetinek nem gyökei. Ezért az ellenőrzés fontossága fel-

1. Milyen jelet (A ⇒ B , B ⇒ A, illetve A ⇔ B ) kell tenni az állítások közé?

(a + b + c )2 = a 2 + b 2 + c 2 + 2ab + 2ac + 2bc

1. Hányszorosa lesz az ábrán látható körgyűrű területe

4. Alakítsd szorzattá az alábbi kifejezéseket!

7. Bizonyítsuk be, hogy ha négy egymás után következő természetes szám

Összeg és különbség köbe

ÉTEL: Két szám összegének köbe: (a + b )3 = a 3 + 3a 2 b + 3ab 2 + b 3

Ha a képletben b értékét (−b )-vel helyettesítjük, meg-

ÉTEL: Két szám különbségének köbe: (a − b )3 = a 3 − 3a 2 b + 3ab 2 − b 3 .

1. A tanult azonosságot felhasználva végezd el a kijelölt műveleteket!

3. Milyen magas a narancs-

Köbök különbsége és összege

Elvégezve a beszorzásokat valóban megkapjuk a két köb különbségét:

1. Alakítsd át a szorzatokat összeggé!

7. Mely pozitív egész számokra osztható n 8 − n 2 504-gyel?

Egy egyenlő szárú háromszög alaphoz tartozó magassága egy- A

EFINÍCIÓ: A v nemnegatív valós szám négyzetgyöke az a nemnegatív

Racionális és irracionális számok (ismétlés)

2 éppen az egységnyi oldalú négy- −1 0 1 2

amelyből AC = 27 cm = 3 · 3 cm ≈ 52 cm.)

17. Az ABC háromszögben − = 90◦ . Bizonyítsd be, hogy az A csúcshoz