KOMPETENCIAALAPÚ Szentirmainé Brecsok Mária

AP–071303

Földrajz 7.
Kontinensek földrajza

AP-071303.indd 1 11/3/1. 3:19 PM

 SZENTIRMAINÉ BRECSOK MÁRIA

FÖLDRAJZ 7.
KONTINENSEK FÖLDRAJZA

a kiadványt az oktatási Hivatal KHf/3854-19/2008. határozati számon

2008. 12. 16-tól 2013. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította.

az apáczai Kiadó
az általános iskolai felső tagozatos tankönyvcsaládjáért
2009. szeptember 2-án
magyar termÉk nagydÍj®
kitüntető címet kapott.

2009 2009

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 1 11/3/1. 3:23 PM

 Lektorálta
ViLits KataLin

tudományos-szakmai szakértő
dr. JáKi KataLin

tantárgy-pedagógiai szakértő
dr. szenyéri zoLtán

technológiai szakértő
Karácsony orsoLya

az ábrákat készítette
cynomys GrafiKai stúdió, Győr

a térképeket rajzolta
szentirmai LászLó

a fényképeket készítették
corBis
valamint a 135. oldalon felsoroltak

szerkesztette
GáL sziLVia

Kapcsolódó kerettanterv
az oKm 16440-2/2008. sz. miniszteri határozatával kiadott –
apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve
az általános iskolák 1–8. évfolyamai számára

aP–071303
isBn 978-963-465-147-5
© szentirmainé Brecsok mária, 2007
9. kiadás, 2011

a kiadó a kiadói jogot fenntartja.

a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az aPáczai Kiadó Kft.

9500 celldömölk, széchenyi utca 18.
telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014
e-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
internet: www.apaczai.hu
felelős kiadó: esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

nyomdai előkészítés: csanaki eszter

terjedelem: 17,51 a/5 ív

tömeg: 331 g

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 2 11/3/1. 3:23 PM

 3

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 3 11/3/1. 3:23 PM

 Kedves 7. osztályos tanuló!

ebben a tanévben új tantárggyal ismerkedünk meg, a földrajzzal. Önálló tantárgyként most találkozol
vele először, de már nem ismeretlen számodra, hiszen a természetismeret-órákon eddig is foglalkoztunk
földrajzi tartalmú témakörökkel.
a földrajz elnevezés a görög geográfia szóból ered (geosz: föld, grafosz: írás). az ókori elnevezés
nagyon pontosan tükrözi tantárgyunk lényegét. a föld természeti és társadalmi viszonyaival ismertet
meg bennünket.
az idei tanévben a kontinensek földrajzával foglalkozunk. megismerkedünk a földrészek tájaival,
országaival, bepillantunk az ott élő emberek életébe. feltárjuk a természet és a gazdasági élet
összefüggéseit. megvizsgáljuk az egyes országok közötti gazdasági különbségek okait.

Legfontosabb munkaeszközeink a tankönyv, a munkafüzet és az atlasz.

a tankönyv szövege, a benne található képek, ábrák, térképvázlatok segítenek abban, hogy az egyes
leckéket könnyebben megtanuld.

A vastag betűs szedés kiemeli a legfontosabb ismereteket. Ezeket nagyon jól jegyezd meg!

a könyvben található néhány kiegészítő tananyag. tanárod dönti el, hogy meg kell-e tanulnod.

néhány érdekességre már a leckék közben is felhívjuk a figyelmed.

Ellenőrizdatudásodat!címmel minden lecke végén összefoglaló kérdéssort találsz, melyre érdemes

válaszolni, ugyanis ebből megtudhatod, hogyan sajátítottad el a tananyagot.

a tankönyv végén található szemelvények, a kislexikon, a fogalomtár, a függelék térképei és tábláza-

tai érdekes információkat rejtenek, melyeket tanulás közben bármikor felhasználhatsz.

A leckék vagy a fejezetek végén érdekes olvasnivalóra hívjuk fel a figyelmed. Ezekből az
ismeretterjesztő könyvekből részletesebben utánanézhetsz azoknak a dolgoknak, amelyek
felkeltették az érdeklődésedet.

: Ezzel a jellel jelöljük, ha valamit érdemes megkeresni az interneten.

Több érdekes szemelvényre hívjuk fel a figyelmet, melyeket a tankönyv végi függelékben találsz
meg.

a tankönyvben található földrajzi nevek helyesírása a a magyar helyesírás szabályainak (11. kiadás,
akadémiai Kiadó, Budapest, 2000) megfelelő!

Kívánjuk, hogy e könyv segítségével úgy sajátítsd el a benne található ismereteket, hogy közben meg
is szeresd ezt a nagyon érdekes tudományt!

Eredményes tanulást kívánunk:

az Apáczai Kiadó és a Szerző

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 4 11/3/1. 3:23 PM

 A FÖLD TÖRTÉNETE

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 5 11/3/1. 3:23 PM

 A KŐZETLEMEZEK
1.ábra:Meggyűrődött kőzetrétegek
2.ábra:Törésvonal
3.ábra:Jellegzetes kúp alakú vulkáni hegy
A forradalmian új elképzelés
alfred Wegener német csillagász és meteoro-
lógus tanulmányai során figyelt fel azokra a
franciaországban nyomtatott térképekre, ame-
lyek amerika és afrika összeillő partvonalait
ábrázolták. abban a korban kinevették állítá-
sáért, miszerint a két kontinens valaha egyazon
földrész lehetett. Hogyan kerülhettek ilyen távol
egymástól ezek a földdarabok? sodródnak a
látszólag szilárd föld felszínén? Vajon honnan
származik az a hatalmas erő, ami mozgatni
képes ezeket a kontinensdarabokat? Valószínű,
hogy az ő fejében is ezek a kérdések merültek
fel legelőször.
Bizonyítékul, hogy a két, ma óceánnal elválasz-
tott kontinens összetartozott, egymással rokon
kőzeteket, növényi és állati maradványokat talált
mind afrikában, mind pedig dél-amerikában.
állításait a későbbi korok kutatásai igazolták.
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 6
Az 1–3. ábra segítségével elevenítsd fel, amit természetismeretből a
gyűrődésről, a vetődésről, a vulkanizmusról és a földrengésről tanul­
tunk!
Miépítifelakőzetburkot?
Kialakulása közben a föld anyagai a nehézségi erő hatására
sűrűség szerint rendeződtek. Ha elvégzel egy megfigyelést,
könnyen elképzelheted ezt a folyamatot! Vízzel megtöltött
befőttesüvegbe szórj homokos, kavicsos törmeléket, jól
keverd fel, majd várj néhány percet! ahogyan a befőttesüveg
aljára leültek a legnehezebb kavicsdarabok, ahhoz hasonlóan
rendeződtek a föld felépítő anyagai is a bolygó kialakulása
közben. a legnehezebbek a mélybe süllyedtek, a legkisebb
sűrűségűek kívül helyezkedtek el. Így vált a föld gömbhé-
jas szerkezetűvé. Bolygónk koncentrikusan elhelyezkedő
gömbhéjait összefoglal néven geoszféráknak (görög eredetű
szó: geo - föld, szféra - burok) nevezzük. Hogy ez mit jelent
valójában, jól megfigyelheted a 4. ábrán!
Vizsgáljuk meg részletesebben a föld belső gömbhéjai
közül a földkérget és a köpenyt!
a szilárd kéreg a földsugárhoz képest nagyon vékony.
nem mindenhol egyforma vastagságú, a szárazföldek alatt
átlagosan 35–40 kilométer vastag. Legvékonyabb az óceá-
nok alatt.
Kétféle típusát különböztetjük meg: a szárazföldi és az
óceáni kérget. a kétféle kéreg kőzetanyagában, sűrűségé-
ben és vastagságában alapvetően eltér egymástól. az óceáni
kéreg nehezebb, vékonyabb, és bazalt építi fel. a szárazföldi
kéreg a bazaltos rétegen egy gránitos réteget hordoz, melyen
üledékréteg halmozódott fel.
a kéreg alatt a köpeny található. mindkét típusú kéreg
könnyebb, mint a köpeny anyaga, ezért belesüllyednek
abba. egyszerű példa alapján ezt is könnyen elképzelheted.
tölts meg vízzel egy átlátszó tálat, helyezz bele különböző
méretű, de azonos anyagból készült fahasábokat! a külön-
böző kéregdarabok éppen így merülnek a köpeny anyagába,
a nagyobbak jobban, a kisebbek kevésbé. a felső köpeny
alsó részén, 75–250 kilométeres mélységben található egy
olyan zóna, ahol a kőzetek nem szilárd, hanem képlékeny
állapotban vannak, ez az asztenoszféra. a magmák több
mint 90%-a itt olvad ki. mikor a gyűrődés folyamatát tanul-
tuk, már tettünk említést erről a rétegről.
a vizsgálatok kimutatták, hogy a kéreg és a felső köpeny
együtt merülnek ebbe a lágy zónába, és mindig együtt
mozognak. a kérget és a felső köpeny asztenoszféra feletti
részét kőzetburoknak nevezzük.
11/3/1. 3:23 PM
 Amitakőzetlemezekrőltudnikell
Figyeld meg a 7. ábrán a Föld szilárd burkának a felépítését!

a kőzetburok nem képez összefüggő réteget a föld felszínén. Különböző formájú kisebb-nagyobb dara-
bokból, kőzetlemezekből áll. úgy képzeld ezt el, mint a tojáspucolás előtt a feltört tojáshéjat!
a kőzetlemezek többsége szárazföldet és óceánt, de vannak olyan lemezek, melyek csak óceánt hor-
doznak. ez alapján szárazföldi vagy más néven kontinentális és óceáni kőzetlemezeket különböztetünk
meg.

Figyeld meg az atlasz Föld szerkezete térképén, hogyan helyezkednek el a kőzetlemezek! Olvasd le a lemezek nevét!
Figyeld meg a 7. ábrán a kőzetlemezek szerkezetét!

a kontinentális lemez vastagabb, mint az óceáni. Két részből tevődik össze. alsó része vastag bazaltos
réteg, melyre egy vékonyabb, többnyire üledékréteggel fedett gránitos felső réteg épült.
az óceáni lemez lényegesen vékonyabb, mint a kontinentális
földkéreg
lemez, itt hiányzik a gránitos réteg, bazalt építi fel.
a kőzetlemezek lehetnek néhány, de akár több tíz kilométer
vastagságúak, több száz vagy több ezer kilométer szélesek és
hosszúak. mivel a föld sugarához (6378 km) képest ez a vastag-
ság elenyésző, találó a lemez elnevezés.

felső köpeny
alsó köpeny
belső
mag
külső mag
Mimozgatjaakőzetlemezeket?
Forralj egy fazékban vizet! Dobj a tetejére papírgalacsinokat! Figyeld meg,
mi történik a forró víz tetején!

a föld belsejében termelődő hő hatására az izzó kőzet-

anyag felfelé áramló, örvénylő mozgást végez. a megfigye- 4.ábra:A Föld gömbhéjai
lésben látottakhoz hasonlóan mozognak a
kőzetlemezek az izzó kőzetolvadékon.
a föld esetében lényegesen lassabb ez a
folyamat, évente csupán néhány centiméter.
A kőzetlemezek állandó mozgásban van­
nak.
Háromféle jellegzetes mozgást végeznek.
Vannak olyanok, amelyek elcsúsznak egy­
más mellett, mások távolodnak egymástól
vagy éppen közelítenek egymáshoz.
A kőzetlemezek mozgásait és ezek kísé­ távolodó lemezszegélyek
bizonytalan
alábukó lemezszegélyek
egymás mellett elcsúszó

rőjelenségeit lemeztektonikának nevezzük. lemezszegélyek lemezszegélyek

5.ábra:A legnagyobb kőzetlemezek és mozgásuk

üledék
szárazföldi kőzetlemez

szárazföldi kéreg

} } gránitos kéreg

}
kőzetlemez

bazaltos kéreg óceáni kéreg

óceáni

felső köpeny

asztenoszféra
6.ábra:Kőzetlemezek mozgása az izzó kőzet­
olvadékon 7.ábra:A kőzetburok és a kőzetlemezek szerkezete

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 7 11/3/1. 3:23 PM

 MILYEN MOZGÁST VÉGEZNEK A KŐZETLEMEZEK?
Amikorakőzetlemezekelcsúsznakegymásmellett
ahol az érintkező lemezszegélyek elcsúsznak egymás mel-
lett, rendszeresen hatalmas földrengések pusztítanak. mi
váltja ki az iszonyatos pusztítással járó földrengéseket? elő-
fordul, hogy az egymás mellett elcsúszó lemezek szegélye
összeakad. ezen a helyen ilyenkor hatalmas belső feszültség
keletkezik. a felgyűlt erők hatására lökésszerűen, nagy gyor-
sasággal elmozdulnak egymás mellett a lemezek. néhány
perc leforgása alatt akár tíz centimétert is arrébb lökődhet
a kőzetlemez. ilyen hirtelen nagy elmozdulás váltotta ki az
1906-os, nagy pusztítással járó san franciscó-i (szan fran-
sziszkó) földrengést is.

8.ábra:A Szent András­törésvonal Azóceánokszületése

műholdfelvételen
Figyeld meg a 11. ábrán, hogyan távolodnak el egymástól a kőzetleme­
zek! Próbáld meg elképzelni a folyamatot!

mikor a belső erők hatására a kőzetburok megreped, a

felszínre igyekvő olvadt kőzetanyag a keletkezett törés men-
tén eltolja egymástól a kőzetlemezeket. Hasadékvölgy alakul
ki. ez a folyamat nagyon lassú. évente mindössze néhány
centimétert távolodnak egymástól a kőzetlemezek.
a kőzetlemezek távolodásának eredménye az óceáni
hátságok* és óceánok születése, valamint a szárazföldi árkok,
árokrendszerek keletkezése.
9.ábra:A Szent András­törésvonal madártávlatból
Így alakult ki az atlanti-óceán medencéje is. előfordul,
hogy a hasadékvölgy kontinens belsejében található, ilyenkor
a szárazföldi árkok, árokrendszerek mellett hasad el a konti-
nens. ezt heves tűzhányó-tevékenység kíséri. szép példa erre
a folyamatra a Kelet-afrikában található hatalmas árokrend-
szer, melyről hamarosan bővebben is tanulunk.

Hakétkőzetlemezösszeütközik
Vannak olyan kőzetlemezek, melyek egymásnak ütköznek.
10.ábra:A Szent András­törésvonal hasadékát ennek a folyamatnak háromféle formáját ismerjük: ha
hosszú szakaszokon víz tölti ki – óceáni és szárazföldi lemez,
– két óceáni lemez,
gyűrt hegység
vulkánnal – két szárazföldi lemez találkozik.
óceáni hátság mélytengeri árok Figyeld meg a 14–16. ábrán, mi az eredménye a háromféle találko­
üledékkel
zásnak!
szárazföldi
lemez
óceáni lemez az óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor a vékonyabb
óceáni lemez aláhajlik, majd mélyen alácsúszik a kontinentá-
asztenoszféra lis lemeznek. a mélybe jutva, a magával vitt üledékekkel és
11.ábra:A kőzetlemezek távolodása egymástól.
vízzel együtt beleolvad a magmába.
Mi történik ilyenkor?

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 8 11/3/1. 3:23 PM

 a lemezek találkozása mentén több ezer méter mély
mélytengeri árok* keletkezik. a szárazföldi lemez szegé-
lye az ütközés következtében felgyűrődik. Így alakulnak ki
a kontinensek peremén található lánchegységek, pl. ázsia
keleti partjai mentén húzódó hegységek. a folyamatot min-
dig heves vulkanizmus és földrengés kíséri.
Gondolkozz, miért!
Olvasd le a Csendes­óceán területéről néhány mélytengeri árok mélysé­
gét! Keress ezek közelében szigetsorokat!
12.ábra:A kőzetlemezek távolodásakor az óceánok
Két óceáni lemez találkozásakor az egyik vagy mindkettő hátságainál feltörő magma a víz alatt gyorsan lehűl,
és jellegzetes párna alakot vesz fel
alábukik, anyaga beolvad a magmába. a találkozás helyén
itt is mélytengeri árok keletkezik, például a mariana-árok.
az árkok vonalától néhány száz kilométerre tenger alatti
vulkanizmus jön létre. a folyamatos kitörések következté-
ben ezek a vulkánok előbb-utóbb az óceán vízszintje fölé
emelkednek, szigetsorok, úgynevezett vulkáni szigetívek
keletkeznek, például a mariana-szigetek. a csendes-óceán-
ban számtalan ilyen szigetív található.

amikor két szárazföldi kőzetlemez összeütközik, óriási

hegységképződés zajlik le. mindkét lemez pereme felgyűrő- 13.ábra:A hasadékvulkán a kőzetlemezek
távolodásának eredménye
dik, végül a két szárazföldi lemez szinte összeforr. ennek a
folyamatnak az eredményeként jött létre pl. az alpok.
gyűrt hegység
a szárazföldi kőzetlemezek találkozását gyakran földren- vulkánnal
gések kísérik, de vulkánkitörés is előfordulhat. mélytengeri árok
üledékkel
Keresd meg a térképen a példaként említett helyeket! szárazföldi
Gondolkozz!Mi jelöli ki a lemezhatárokat? Mutasd meg néhány lemez óceáni lemez lemez
határát a térképen! Az elképzelésedet vesd össze a Föld szerkezeti tér­
képével! asztenoszféra

ezek a lemezmozgások, amelyeket tanulmányoztunk, 14.ábra:Óceáni és szárazföldi kőzetlemezek

ma-gyarázatot adnak a már tanult folyamatokra (gyűrődés, találkozása
ve-tődés, vulkanizmus, földrengések), könnyebben érthető-
vé teszik azokat. vulkáni sziget mélytengeri árok
üledékkel

mez
óceáni le
óceáni lemez
Olvasd el Juhász Árpád A kék bolygó című könyvét! Sok érde­
kességet megtudhatsz belőle a kőzetlemezek mozgásáról! asztenoszféra

15.ábra:Két óceáni kőzetlemez találkozása

gyűrt hegység

szárazföldi lemez szárazföldi lemez

asztenoszféra

16.ábra:Szárazföldi kőzetlemezek találkozása

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 9 11/3/1. 3:23 PM

 TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN:
A FÖLDTÖRTÉNETI KORBEOSZTÁS
IdőszámításaFöldésazemberiségéletében
a föld mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. 4600 millió év
– még kimondani is sok! mivel mi, emberek legfeljebb napokban,
hónapokban, években, esetleg évtizedekben gondolkodunk, ilyen
hosszú időt nagyon nehezen tudunk elképzelni.
már tanultad, hogy az emberiség történelme korokra tago­
lódik, és az ember megjelenésével kezdődik. ennek megfelelően
őskorról, ókorról, középkorról és újkorról beszélünk.
a földfelszín alakulásának különböző szakaszait is elnevezték.
ezek a földtörténeti korok, amelyek a föld kialakulásával kezdőd-
nek. a föld történeténél ősidőről, óidőről, középidőről és újidőről
beszélünk. mindegyik földtörténeti kort további részegységekre is
beosztották a geológusok.

Készíts időszalagot! Ábrázold, majd figyeld meg az időszalagon a Föld törté­

17.ábra:Néhány millió évvel ezelőtti fa meg­
kövesedett maradványa nete és az emberiség történelme közötti időbeli különbséget! Hasonlítsd össze
az egyes szakaszokat!

a történelmi korok évtizedeket, évszázadokat, legfeljebb évezre-

deket ölelnek fel, ezzel szemben a földtörténeti korok évmilliókat,
sőt több százmillió évet jelölnek.
a történelemben sokszor néhány óra alatt forradalmi változások
történtek. ezzel szemben egy hegység, például az alpok kialakulá-
sához több tízmillió évre volt szükség.
a történelmi események legtöbbjének ismerjük a pontos dátumát.
a földtörténet esetében sokkal nehezebb a kutatók dolga. a leg-
korszerűbb és legpontosabb kormeghatározó módszerekkel is csak
hozzávetőlegesen tudják megállapítani a tudósok az egyes földtani
képződmények, például egy kőzet kialakulásának az idejét.

18.ábra:Rózsalevél maradványa mintegy

20 millió évvel ezelőttről

19.ábra:Körülbelül 50 millió éves 20.ábra:Körülbelül 10 millió éves kagylókövület

pálmalevél lenyomata

10

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 10 11/3/1. 3:23 PM

 Aföldtörténetikorbeosztásalapja
Vajon, hogyan állapítják meg bolygónk korát és felszínének fejlő-
dését?
a kutatók legfőbb segítői a kőzetek, melyek tanúskodnak a kiala-
kulás időszakának körülményeiről, pl. a lehetséges éghajlatról vagy
az akkor élt élőlényekről. A földtörténeti korbeosztás a növény­
és állatvilág fejlődése alapján történt, így ennek legfontosabb
dokumentumai az ősmaradványok. nagyon sok ősmaradvány
épen maradt fenn az utókor számára. minél közelebb élt a mai kor-
hoz egy ősnövény vagy -állat, általában annál sértetlenebbül maradt
fenn. Gyakoribb azonban, hogy a már rárakódott vastag üledékréte-
gek súlya alatt összenyomódtak, megváltozott az alakjuk.
segítségünkre van számtalan elszenesedett, megkövesedett
fatörzs vagy levéllenyomat is.
a leggyakoribb, amikor a lágy részek elpusztultak, és az élő­
21.ábra:Körülbelül 150 millió éves csontváz
lények szilárd váza maradt meg, például csontváz, meszes héj,
kitinpáncél. találkozhatunk úgynevezett „kőbelekkel” is. ebben az
esetben maga az élőlény már teljesen megsemmisült, de az üledé­
kek kitöltötték a vázat és felvették annak alakját. sokszor csak
az élőlény lenyomata maradt meg.
a váz nélküli állatok maradványai nagyon ritkák.

Tanulmányozd az ábrák segítségével az egyes ősmaradványok típusait!

Ellenőrizdatudásodat!
Sorold fel a földtörténeti időket!
Mi a különbség az emberiség történelme és a földtörténeti
korbeosztás között?
Mi a földtörténeti korbeosztás alapja?
Mit nevezünk ősmaradványnak? Sorold fel néhány típusát! 22.ábra:500 millió éves ősrákféle
maradványa

23.ábra:A mintegy 2,5 méter átmérőjű Ammonites kőbele is 100 millió évnél idősebb 24.ábra:100 millió éves kőbél

11

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 11 11/3/1. 3:23 PM

 ÉVMILLIÓK ESEMÉNYEI
25.ábra:Ez a kanadai táj mintegy
1550 millió éve keletkezett
Panthalassa
Alegrégebbikor–azősidő
a mintegy 4 milliárd évet felölelő ősidőben alakultak ki az ősföl-
dek, melyek a mai kontinensek magját képezik. Az ősföldek a
földfelszín legkorábban megszilárdult darabjai. Az ősi kőzetek
gazdagok a nehézfémek érceiben. ezeken a területeken jelentős a
platina*, a vas­, a nikkel­* és a krómérc* bányászata.
a földkéreg megszilárdulása után kialakult az őslégkör, majd az
ősóceán is. mivel az őslégkör még nem tudta megvédeni bolygón-
kat a napból érkező káros sugaraktól, nem alakulhatott ki élet a
szárazföldön. a kezdetleges egysejtű élőlények az ősóceánban jöt-
tek létre. a legősibb baktériumok nyomai 3,3 milliárd éves kőzetből
kerültek elő. ekkor jelentek meg az első fotoszintetizáló* növények,
ezzel megkezdődhetett a légkör oxigéntartalmának kialakulása is.

an
a Alegrégebbiszénmezőkkialakulásánakkora–azóidő
ndw
Go a tudósok kb. 590 millió évvel ezelőttre teszik az óidő kezdetét. ezt
a földtörténeti korszakot a szilárd vázzal, valamint a meszes héjjal
26.ábra:A kontinensdarabok elhelyezkedése
körülbelül 540 millió évvel ezelőtt rendelkező élőlények megjelenésétől számítják.
ebben az időben hatalmas hegységképződések zajlottak, melyek-
nek maradványai a mai röghegységek. az őskontinensek nagy
földdarabbá forrtak össze, ez volt a Pangea (jelentése: összföld), az
azt körülvevő ősóceán pedig a Panthalassa (jelentése: össztenger).
emelkedett a légkör oxigéntartalma, ennek köszönhetően megjelen­
tek a szárazföldi növények. Jellegzetes óidei növények a hatalmas-
ra növő páfrányok és ősfenyők.
a mai trópusokhoz hasonló klímájú területek dús növényzetéből
27.ábra:A meleg mocsárvilágban nagy alakultak ki a Föld nagy feketeszéntelepei.
kőszéntelepek képződtek a levegő oxigéntartalmának növekedésével elkezdődött az
ózonpajzs kialakulása.
Nézd meg az 1. táblázatban (14. oldal), milyen élőlények alakultak ki az
óidőben!

Atengertérhódítása–aközépidő
240 millió évvel ezelőtt vette kezdetét a tenger térhódítása. a ten-
gerek vízszintje olyannyira megnőtt, hogy a szárazulatok nagy
28.ábra:Több mint 300 millió éves részét elöntötte a víz. az évmilliók során hatalmas üledékrétegek
feketekőszén halmozódtak fel, nagy területű táblás vidékek jöttek létre. több
száz, illetve ezer méter vastag üledékes kőzetrétegek alakultak ki.
Legjellemzőbb kőzete a mészkő.
a Pangea két darabra vált szét, Laurázsiára és Gondwanára, a
ssa
thala kettő között volt a Tethys­tenger.
n
Pa P rendkívül gazdag növény- és állatvilág jellemezte, ez volt a
a
n
g
e
dinoszauruszok kora. Legvégül jelentek meg az emlősök és a
a
madarak.
a középidő végén elkezdett felgyűrődni két nagy hegységrendsze-
29.ábra:A kontinensdarabok elhelyezkedése rünk, a Pacifikus­ és az Eurázsiai­hegységrendszer. a Pacifikus-
körülbelül 300 millió évvel ezelőtt, melyek
ekkorra nagy földdarabbá forrtak össze
12

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 12 11/3/1. 3:23 PM

 hegységrendszer láncai a csendes-óceán ázsiai és amerikai partjai
mentén húzódnak. az elnevezése is innen ered (pacific: csendes).
az eurázsiai-hegységrendszer eurázsia déli részén húzódik. ia
ur ázs
La

Panthalassa
Nézd meg földtörténeti táblázatban, milyen élőlények alakultak ki a közép­ tethys-tenger
időben!
ana
n dw
Akor,amelyrőlalegtöbbettudjuk–azújidő Go

65 millió évvel ezelőtt vette kezdetét az újidő, amely a mai napig 30.ábra:A kontinensdarabok elhelyezkedése
200 millió éve
tart. a legfontosabb földtörténeti események alapján két fő egységre
különítjük el, a harmad­ és negyedidőszakra.
a harmadidőszakban befejeződött a hegységrendszerek nagy
tömegének a kialakulása. a műszeres vizsgálatok bebizonyították,
hogy ez a folyamat még napjainkban is tart, a Himalája pl. évente
néhány milliméterrel emelkedik.
Hatalmas barnakőszén­, kőolaj­ és földgáztelepek keletkeztek.
Elevenítsük fel, amit természetismeretből a jég felszínformáló munkájáról és a
löszről tanultunk!
31.ábra:A középidőben hatalmas dinoszau­
a negyedidőszak kezdetét a jégkor jelenti. az időjárás egyre ruszok éltek – 21 méter hosszúra is megnőtt a
hidegebbre fordult. mind nagyobb területeket uralt az egész évben Brontosaurus
tartó tél, ennek következményeként vastag hó- és jégtakaró halmo-
zódott fel, mely eurázsia és észak-amerika nagy részét befedte.
olyan képet mutatott a táj, mint a mai antarktiszon. a jég formálta, Laurázsia
csiszolta a felszínt. a mainál akár ötszázszor nagyobb gleccserek
indultak útjukra. az elkövetkező időszakban részletesen tanulunk
af
indiai
d-a

rik
majd ezekről a tájakról. szubkontinens
a
me

trália
rika

ebben az időben keletkezett a lösz, melyen később kiváló talaj ausz

antarktisz
alakult ki.
a jégkor nem egy huzamosabb ideig tartó időszak volt, az időjárás 32.ábra:A kontinensdarabok elhelyezkedése
135 millió éve
változásainak megfelelően többször előrenyomult, majd vissza­
húzódott. az utolsó eljegesedés kb. 10 ezer évvel ezelőtt ért véget. a
a jégkor végétől számítjuk a legutolsó földtörténeti szakaszt, a rik
ame
é- eurázsia
jelenkort. ekkor alakult ki a mai korra jellemző élővilág, a kontinen-
sek partvonala, a szárazföldek mai arculata, mely a belső és külső afrika indiai
d-a

erők, valamint az ember tevékenysége hatására állandóan változik. szubkontinens

me

a homo sapiens (értelmes ember) mintegy 100 ezer évvel ezelőtt

rik

ausztrália
a

jelent meg, ettől az időponttól számítjuk az emberiség történelmét, antarktisz

itt veszi kezdetét az őskor. 33.ábra:Így helyezkedtek el a kontinensek
60 millió éve

Ellenőrizdatudásodat!
Jellemezd az egyes földtörténeti korokat az alábbi szempontsor
alapján:
Milyen események zajlottak a Föld felszínén?
Mutass a térképen a korból származó tájat!
Milyen jellemző bányakincsek alakultak ki?
Mi jellemezte a növény­ és állatvilág fejlődését? 34.ábra:A jégkorszaki eljegesedés
legnagyobb kiterjedése a Földön

13

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 13 11/3/1. 3:23 PM

 1.táblázat

A földtörténeti korbeosztás és eseményei

idő időszak
felszín fejlődése élővilág fejlődése
(millió év) (millió év)
negyed- mai felszín (jelenkor) mai élővilág, homo sapiens
időszak
újidő
2 nagy eljegesedés (jégkor) ősember
első emberfélék, emlősök,
gerincesek

Harmad-
az eurázsiai- és a Pacifikus-hegység-
időszak
rendszer kialakulásának fő időszaka
zárvatermők
65

Középidő az eurázsiai- és a Pacifikus-hegység- az első virágos növények

rendszer kialakulásának kezdete
méhlepényes emlősök
óriáshüllők, dinoszauruszok, ősmadarak

tűlevelű fák

a tenger térhódítása Puhatestűek

a Pangea feldarabolódása
240 (Laurázsia, Gondwana)

óidő
Hegységrendszerek összetöredezése,
röghegységek kialakulása
őskétéltűek
őshalak (első gerincesek)
Hegységrendszerek felgyűrődése ősrovarok
(Variszkuszi-, Kaledóniai- ősrákok
hegységrendszer) első szárazföldi növények
Pangea kialakulása (páfrányok, ősfenyők)
csigák, korallok

Kontinensdarabok összeforrása
590

ősidő
ózonréteg kialakulásának kezdete
ősóceán
az élet megjelenése az óceánokban
őslégkör
ősföldek
4600
14

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 14 11/3/1. 3:23 PM

 AFRIKA

terÜLet 30,3 millió km2

néPesséG 911 millió fő (2005)
néPsŰrŰséG 30 fő/km2
LeGmaGasaBB PontJa Kilimandzsáró – 5896 m
LeGHosszaBB foLyóJa nílus – 6690 km
LeGnaGyoBB taVa Viktória-tó – 68 800 km2

15

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 15 11/3/1. 3:23 PM

 A TITOKZATOS FÖLDRÉSZ MEGISMERÉSE DIÓHÉJBAN
afrika
20%
35.ábra:Afrika részesedése a szárazföldek
területéből
36.ábra:Sziklafestmény a Szahara vidékéről
– 1933­ban talált rá Almásy László magyar
kutató
37.ábra:Leptis Magna – föníciai település.
A fenséges elnevezés nagyon találó, hiszen az
ókor egyik legvirágzóbb városa volt
38.ábra:A rabszolgának elhurcolt négerekre
szomorú sors várt (korabeli metszet)
16
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 16
Azeurópaiakmegjelenéseelőtt
Jelenlegi ismereteink szerint az első ősember mintegy kétmillió évvel ezelőtt afri-
kában élt. a Viktória-tó közelében lévő olduvai-hasadékban leltek rá a csontjaira.
mivel fogai majdnem kétszer akkorák voltak, mint a mai embereké, „diótörő”-nek
nevezték el. etiópiában és dél-afrikában is sok helyen megtalálták a mai ember
elődjének a maradványait.
afrika északi részén – főként a földközi-tenger partvidékén – már az ókorban
léteztek virágzó kultúrák. Öt-hét ezer évvel ezelőtt alakultak ki az első neolit*
kultúrák, majd az emberiség történelmében nagyon fontos szerepet játszó egyip-
tomi Birodalom. a föníciaiak virágzó városállamai is ide települtek. a rómaiak is
ezeket a területeket hódították meg, de a sivatag miatt hosszú-hosszú évszázadokig
a tengerpart menti vidékeknél nem merészkedtek délebbre.
az európaiak megjelenése előtt magas műveltségű kultúrák virágoztak a konti-
nens belsejében. az újkori gyarmati hódítások és a rabszolga-kereskedelem pótol-
hatatlan veszteséget okozott afrika ősi civilizációinak.
Arabszolga-kereskedelem
az első rabszolgaszállítmány l441-ben érkezett Lisszabonba. amikor az angol
nemesek nagy tömegben telepedtek le az újvilágban, virágzásnak indult a rab-
szolga-kereskedelem. az ültetvényeik megművelésére nem volt elég munkaerő.
amerikában jól fizetett árucikk lett a néger rabszolga. a XVii–XViii. században
tömegesen szállították át őket az óceán túlsó partjára. alig több mint 100 év alatt
több millió embert hurcoltak el a Guineai-partvidékről, akiknek egyharmada soha-
sem érkezett meg amerikába. a rabszolgákat embertelen körülmények között,
állati sorban tartották, és dolgoztatták. egyre több haladó gondolkodású politi-
kus szólalt fel a rabszolga-kereskedelem ellen – köztük volt a híres utazó, david
Livingstone (dévid livingszton) is. az angol gyarmatokon l838-tól, a franciákon
pedig l848-tól megszűnt a rabszolga-kereskedelem.
Afrikafelfedezése
afrika belsejének megismerése sokáig váratott magára. az idevetődött utazókat
hosszú időn keresztül a mostoha természeti körülmények csakhamar visszafordu-
lásra kényszerítették. alaposabb megismerésére csak a XiX. században kerülhetett
sor.
afrika belső területeinek feltárásában a legnagyobb érdeme a skót szárma-
zású David Livingstone-nak van. 1813-ban született egy Glasgow (glazgó)
melletti kis faluban. tanulmányai befejeztével misszionárius orvosként több
mint 30 évet töltött a feketék között. átutazta – óceántól óceánig – a cece-
légytől hemzsegő őserdőkön és mocsarakon keresztül dél-afrikát. ő fedezte
fel a helybéliek által „mennydörgő füst” néven emlegetett zambézi-vízesést.
az 1800 m széles és 120 m magasságból alárobajló víztömeget az angol királynő-
ről Viktória-vízesésnek nevezte el. Kutatta a tanganyika-tó vidékét is. 1873-ban
vérhasban halt meg. a felfedező, keresztény hittérítő és a rabszolga-kereskedelem
elszánt ellenfele a kor angliájának a hőse lett. a Westminster apátság templomá-
ban, az ország nagyjai között helyezték végső nyugalomra.
Henry Morton Stanley (henri morton sztenli) angol származású amerikai
felfedező korának egyik legsikeresebb afrika-kutatója volt. a már elveszettnek
hitt Livingstone felkutatására érkezett a kontinensre, a rejtélyes földrész azon-
ban rabul ejtette, és ő is megszállott afrika-utazó lett. ő kutatta fel a ruwenzori
vulkánt, a Viktória-tavat, a nílus forrásvidékét, a Kongó hatalmas vízrendszerét és
medencéjét.
11/3/1. 3:23 PM
 Magyaroka„feketekontinensen”
számtalan magyar utazó és vadász beszámolójában hallhatunk afrikai felfedezéseikről,
élményeikről.
Benyovszky Móric (1741–1786) volt az első magyar, aki hosszabb időt töltött afriká-
ban. nem tudományos kutatóként érkezett madagaszkárra, hanem azzal a francia megbí-
zással, hogy ott gyarmati telepeket létesítsen. őt azonban a felvilágosodás korának haladó
eszméi vezérelték. a malgas* őslakossághoz pártolt, akik királyukká választották. a fran-
ciák elleni küzdelemben esett el.
Magyar László (1818–1864) tragikus sorsú, elszánt kutató volt. minden itthoni anyagi
segítség nélkül tett utazásokat afrika belső területein. az ottani népek voltak segítségé-
39.ábra:Teleki Sámuel gróf
re. az egyik fejedelem lányát feleségül is vette. a Kongó és a zambézi vízválasztóját,
valamint forrásvidékét kutatta fel. Utolsó éveit nyomorban tengette, soha nem tért vissza
magyarországra.
Teleki Sámuel (1845–1916) nevét őrzi az egyetlen magyar név afrika térképén. róla
nevezték el a teleki-vulkánt (646 m), amelyet ő talált meg, és elsőként említett híradásai-
ban. ő fedezte fel a rudolf-tavat (turkana-tó).
a földrajztudósokon kívül említést érdemel a néprajzkutató Torday Emil (1875–1931).
a Kongó és a kelet-afrikai tavak vidékét tanulmányozta. nyolc afrikai nyelven beszélt.
Gazdag néprajzi gyűjteménye a British múzeumban található, de ebből az anyagból része-
sült a magyar nemzeti múzeum is.
neves vadászok és gyűjtők Kittenberger Kálmán, Dénes István, Széchenyi Zsig­
mond és Szunyoghy János gyűjtései számottevőek. ma is megtekinthetők a nemzeti 1950
múzeumban.
Budapest közelében, Érden található a Magyar Földrajzi Múzeum, ahol gazdag gyűj-
teményt láthatunk a magyar utazókról. Ha arra jársz, érdemes meglátogatni!

a XiX. század elején az iparosítás gyors fejlődése egyre több nyersanyagot igé-
nyelt. az európai nagyhatalmak egymással versenyezve fokozatosan meghódították
afrikát, megfosztva önállóságától az őslakosságot. 1900-ban már a földrész több mint
90%-a gyarmattá vált. Anglia és Franciaország volt a két leghatalmasabb gyarmato-
sító, de jelentős birtokokat szerzett Belgium, Portugália, Spanyolország és Olaszor­
szág is. a ii. világháború után sorra lángoltak fel a népi felszabadító mozgalmak,
amelyeket az ENSZ is támogatott. 1956

Érdemes elolvasnod Széchenyi Zsigmond Csui! és az Afrikai tábortüzek című

műveit!

Az atlasz keresőhálózata segítsé­

gével keresd meg az olvasmány­
ban szereplő földrajzi helyeket!

1960

nagy-Britannia
franciaország
németország
Belgium
Portugália
spanyolország
olaszország
független 1995

40.ábra:Afrika területét gyarmatosító hatalmak (1914) 41.ábra:A gyarmati uralom

felszámolása

17

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 17 11/3/1. 3:23 PM

 MINEK KÖSZÖNHETŐ AFRIKA
VÁLTOZATOS FELSZÍNE?
Olvass le magassági számokat Afrika domborzati térképéről!
atlasz Nézd meg a függelékben, majd keresd meg az atlasz keresőhálózata segít­
ségével a kontinens legmagasabb és legalacsonyabb pontját!
s z a h a r a
afrika domborzata igen változatos. a mélyföldektől a több
s z u d á n ezer méter magas vulkáni csúcsokig minden felszínforma
etióp-
artvidék magas- megtalálható itt. északi felét jóval alacsonyabb felszínformák
Guineai-p föld
tagolják, ezért ezt a részét Alacsony­Afrikának is nevezzük.
egyenlítő
Kongó-medence
átlagmagassága nem éri el az 500 métert. a kontinens többi
magasfö ai-

része általában 1000 méternél magasabban fekszik. rögvi-

ld
ik
Kelet-afr

dékek, magasföldek, égbe nyúló vulkánok és magasan fekvő

afrikai- medencék tagolják. a magasságviszonyok alapján ez Magas­
zkár

árokrendszer Afrika.
agas
mad

Kalahári-
dél

medence ld
Afrikafelszínénekkialakulása
-afr

sfö
alacsony-afrika ga
ikai

ma
a kontinens talapzatát a földtörténet ősidejében keletkezett
-

magas-afrika
42.ábra:Afrika nagytájai ősföld képezi, mely az elmúlt néhány száz millió év alatt sok
változáson ment keresztül. az ősi kőzetek jelentős része ma
mélyen a felszín alatt található. mi ennek az oka? afrika terü-
lete többször is megsüllyedt a földtörténet során, tenger öntötte
el, mely vastag üledékréteget hagyott maga után. Így alakultak
ki a középidőből származó mészkő-, homokkő- és a vastag
agyagrétegekből a táblás vidékek. ezek nagy része vetődés­
sel feldarabolódott, változatossá téve ezzel afrika felszínét.
Óriási röghegységek, a lesüllyedt árkokban hosszan elnyú-
ló, keskeny tavak, lépcsős vidékek jellemzik. Kelet- és dél-
afrikában a törések mentén vulkánok törnek a felszínre.
Ismételd át, amit a lánchegységek kialakulásáról és formakincséről
tanultunk!

a földtörténet harmadidőszakában, gyűrődéssel kelet-

43.ábra:Az Atlasz fő vonulata, a Magas­Atlasz
Kelet-afrikában a földkéreg lemezei távolod-
nak egymástól. ahol a szilárd kéreg nem tudott
ellenállni ennek a hatalmas „nyújtó erőnek”,
megrepedt, és a törésvonalak mentén 40–50 km
széles hasadékvölgyek jöttek létre. a párhuza-
mos törések közötti területek megsüllyedtek. sok
helyütt lávafolyás indult el. Így alakult ki a Kelet-
afrikai-árok. a hasadékban több helyütt hosszú és
mély tavak húzódnak meg. Közülük legmélyebb
a tanganyika-tó (1320 m). földünk harmadik
legnagyobb tava a Viktória-tó.
Keress vulkánokat az Afrikai­árok területéről!
kezett az Atlasz­hegység. magán viseli a lánchegységek
jellemző jegyeit.
a földrész legfiatalabb képződményei a parti síkságok
és az alföldek. a negyedidőszak tengeri és folyami üledé-
keiből épülnek fel. területük a többi kontinenshez viszo-
nyítva kicsi.
Tájai
A 42. ábra segítségével keresd meg Afrika domborzati térképén a kon­
tinens nagytájait!
a Szahara a föld legnagyobb sivataga. az atlanti-óceán-
tól a Vörös-tengerig húzódik közel 2000 kilométer széles
sávban. területe kb. 7 millió km2, de állandóan növekszik.
déli határa évente átlagosan egy kilométerrel nyomul előre.

18

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 18 11/3/1. 3:23 PM

 Kiterjedt táblás vidék, több nagyobb széttöredezett rög­
hegységgel. ezen a tájon a legfontosabb felszínformáló erő
a hőingás és a szél.

Olvasd el A Szahara kietlen vidéke című szemelvényt!

a szaharától délre terül el Szudán. röghegységek, folyóvöl-

gyek és tómedencék tagolják. Keleti részén a Nílus, nyugaton
pedig a Niger folyik keresztül rajta. itt található a változó terü-
letű Csád­tó, melynek mérete a csapadék mennyiségétől függ.
az atlanti-óceán és a földközi-tenger partján vannak a föld-
rész legnagyobb kiterjedésű alföldjei. itt mélyföldek is találha-
tók (pl. Kattara 133 méterrel húzódik a tenger vízszintje alatt).
a Guineai (gíneai)­öböl partvidéke mintegy 3000 km
hosszú és legfeljebb 500 km széles sáv az atlanti-óceán partján.
ez a földrész legsűrűbben lakott része, bányákkal és trópusi
ültetvényekkel.
44.ábra:A Szahara végtelen homoksivataga
a 4 millió km2 ki terjedésű Kongó­medence tál alakú mélye-
dés a kontinens közepén. Keresztülszeli az egyenlítő. csak-
nem felét áthatolhatatlan, buja növényzetű esőerdők borítják.
Vízhálózata a mindennapos esők miatt sűrű. Folyói bővizűek,
és a medence lépcsős felszíne miatt zuhatagosak. nevét fő
folyójáról, a tájat átszelő Kongóról kapta. természeti viszo-
nyai miatt ritkán lakott.

a Kongó-medencétől keletre, az indiai-óceán partvona-

láig húzódó, változatos felszínű táj a Kelet­afrikai­ma­
gasföld. felszínformái vetődés következtében jöttek létre.
a magasra emelt rögök között húzódik az Afrikai­árokrend­
szer erősen vulkanikus területe. itt több ezres vulkáni csúcsok
sorakoznak. 45.ábra:Az erősen pusztuló Ahaggar­hegység
(Szahara) részlete
a Dél­afrikai­magasföld röghegységekkel szegélyezett,
magasan elhelyezkedő medence.

az Etióp­magasföld is erősen vulkanikus terület, több ezer

méteres magasságokkal.

a kontinens északnyugati részén található az Atlasz, afrika

egyetlen lánchegysége, az Eurázsiai­hegységrendszer kiin­
duló tagja.

Ellenőrizdatudásodat!
Mit nevezünk ősföldnek? Mely kőzetek származnak a közép­
időből? Milyen folyamat eredményeként jöttek létre?
Hogyan alakult ki az Atlasz?
Jellemezd a tanult tájakat az alábbi szempontok alapján:
Hol található? Mikor és hogyan alakult ki?
Mi jellemzi a felszínét? Mutasd meg a térképen!
46.ábra:Jellegzetes szudáni táj – Csád­medence

19

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 19 11/3/1. 3:23 PM

 A FORRÓ ÖVEZET KONTINENSE
passzátszél passzátszél
egyenlítő
é ráktérítő Baktérítő
47.ábra:A trópusi övezet jellemző szele a passzát
az esőerdőkben több értékes fafélével talál-
kozhatunk, mint pl. ébenfa*, szantálfa*, maha-
góni*. a fákat kúszónövények, liánok fonják
át. a sűrű növényzeten csak bozótvágóval lehet
áthatolni. színpompás madár- és gazdag rovarvi-
lág jellemzi. a számtalan állatfaj közül minden-
képpen említést érdemelnek az emberszabású
majmok, pl. a csimpánzok és a gorillák.
48.ábra:Gorillacsalád
49.ábra:Az afrikai esőerdő részlete repülőgépről.
Figyeld meg a dús növényzetet!
20
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 20
Alegforróbbföldrész
Olvasd le a térképről, mely nevezetes szélességi körök húzódnak át Afrika
területén! Mely éghajlati övezetekhez tartozik a földrész?
Elevenítsd fel, amit korábban tanultunk a forró övezetről!
amint a térképen is megfigyelted, afrika legnagyobb része
a Rák­ és a Baktérítő közötti területen található, így a
földrész mintegy 90%­a a forró övezet része. az egyenlítő
d
szinte középen szeli ketté. A napsugarak ebben a sávban
érik a legnagyobb szögben a felszínt.
Atrópusokszélrendszere
Elevenítsd fel, amit a levegő felmelegedéséről és a csapadékképződésről
tanultunk! Ismételd át, amit a szél keletkezéséről tanultunk!
az egyenlítő mentén egész évben nagyon meleg van.
csaknem mindennap bőséges csapadék öntözi a környékét.
a magasba emelkedő, már lehűlt légtömeg az egyenlítő fölött
észak–dél irányba szétáramlik, majd kb. a 30. szélességi kör
környékén visszatér a felszín közelébe. innét az egyenlítő
mentén felszálló légtömegek helyébe áramlik.
Kövesd végig az 47. ábrán a légtömegek mozgását!
a különböző mértékű felmelegedésből adódó eltérő lég­
nyomás következtében a térítők és az egyenlítő között a
felszín közelében állandó légáramlás jön létre. ezt a csak
a trópusi övezetre jellemző szelet passzátszélnek nevez-
zük. a passzátszél állandóan fúj. Jelentése: utazó szél.
a nagy földrajzi felfedezések korában ez juttatta el a felfede-
zőket amerikába. innen származik az elnevezése is.
Keleti irányú szél, melyet a Föld forgása eltérít. Így az
északi félgömbön északkelet, a déli félgömbön délkelet
felől fúj.
a bemutatott légmozgás a passzátszélrendszer. Hatására a
trópusi övezetben három öv alakult ki. az Egyenlítő men­
tén az egyenlítői, a térítők mentén a térítői, a kettő között
pedig az átmeneti öv található.
Azesőerdőkvidékén
Olvasd le az 50. ábra éghajlati diagramjáról az egyenlítői éghajlat jellem­
ző adatait! Figyeld meg a hőingás és a csapadék értékeit!
Az Egyenlítő mentén kialakuló egyenlítői éghajlaton
csak egy évszak jellemző, az egész éven át tartó nyár.
A csaknem mindennap lezúduló esők miatt elviselhetetle­
nül párás, fülledt az idő.
11/3/1. 3:23 PM
 Ismételd át, amit biológiából tanultál az esőerdőkről! Térítői öv – trópusi sivatagi éghajlat
˚C mm
35 350

az időjárás kedvez a buja növényzet kialakulásának. Átha­ 300

Hôingás
30
250
tolhatatlan őserdők, úgynevezett esőerdők nőnek mindenfe-
25

20 200

lé, melyek növény­ és állatvilága nagyon gazdag. 15 150

10 100

5 50

az esőerdők talaja humuszban szegény, melynek szerves­ 0

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
0

anyag­tartalma a bőséges csapadék következtében gyorsan Tessalit: é. sz. 20˚ 12´; k. h. 0˚ 59´
évi középhőmérséklet: 28,4 ˚c
kilúgozódik. évi csapadékösszeg: 76 mm
a sok és egyenletes eloszlású csapadék miatt az egyenlítő Hőingás: 17,2 ˚c

környéki folyók nagyon bővizűek és egyenletes vízjárásúak, Átmeneti öv – szavannaéghajlat

mint pl. a Kongó.
˚C mm
35 350

egyenlítői éghajlat jellemzi a Guineai­öböl partvidékét és 30

25
300

250

a Kongó­medence nagy részét. 20 200

15 150

10 100

Aholállandószárazságuralkodik 5 50

0 0
Olvasd le az 50. ábra éghajlati diagramjáról a térítői övben jellemző tró­ I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Zinder: é. sz. 13˚ 48´; k. h. 9˚ 00´

pusi sivatagi éghajlat adatait! évi középhőmérséklet: 28,2 ˚c,
évi csapadékösszeg: 515 mm
A térítők mentén található a térítői öv, mely a trópusi siva­ Hőingás: 10,2 ˚c

tagi éghajlat területe. Átmeneti öv – szavannaéghajlat

az itt élőknek nagyon sok időjárási nehézséggel kell meg-

˚C mm
35 350

küzdeniük. állandóan perzsel a nap, rekkenő a hőség, fel-

30 300

25 250

hőknek nyoma sincs, állandó a szárazság. mindez annak 20 200

köszönhető, hogy éghajlatát a passzát leszálló ága határoz­

15 150

10 100

za meg, így nagyon kevés a csapadék. Vannak olyan terüle- 5 50

tek, ahol évek telnek el eső nélkül. 0

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
0

Fadam Gourma: é. sz. 12˚ 04´; k. h. 0˚ 21´

Két évszak alakult ki, egy száraz forró és egy száraz évi középhőmérséklet: 28,6 ˚c,
meleg. Nagy a napi hőingás. nappal negyven-ötven évi csapadékösszeg: 834 mm
Hőingás: 6,5 ˚c
celsius-fok körüli hőmérsékletet mérnek, éjjel viszont fagy
Átmeneti öv – szavannaéghajlat
is előfordulhat. ˚C mm

Élővilága a szárazsághoz alkalmazkodott. Gazdagabb 35

30
350

300

növényzettel csak az oázisokban találkozhatunk. 25 250

Vízfolyásai, ha vannak, időszakosak. 20 200

ilyen éghajlat jellemzi északon a Szaharát, délen pedig a

15 150

10 100

Kalahári­medencét. 5 50

0 0
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Moundou: é. sz. 8˚ 37´; k. h. 16˚ 04´
Aholnyáronesikazeső évi középhőmérséklet: 27,4 ˚c
évi csapadékösszeg: 1197 mm
Hasonlítsd össze az 50. ábra éghajlati diagramjai alapján, hogyan változik Hőingás: 6,5 ˚c
a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása az átmeneti öv egyes terüle­
tein! Egyenlítői öv – egyenlítői éghajlat
˚C mm
30 300

az egyenlítői övtől északra és délre az átmeneti öv alakult ki. 25 250

ez a szavannaéghajlat területe, mely átmenetet képez az

20 200

15 150

egyenlítői és a trópusi sivatagi éghajlat között.

Csapadék

10 100

Két évszak jellemzi, egy csapadékos és egy száraz. a fül- 5 50

ledt, nagyon meleg, csapadékos nyár az egyenlítői éghajlathoz

0 0
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Kisangani: é. sz. 1˚; ny. h. 26˚ 01´

hasonló. a meleg, száraz évszak a trópusi sivatagi éghajlat jel- évi középhőmérséklet: 24,6 ˚c
lemzőinek felel meg. évi csapadékösszeg: 1763 mm
Hőingás: 3,5 ˚c

50.ábra:A forró övezet éghajlatai Afrikában

21

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 21 11/3/1. 3:23 PM


a szavannák jellemző fái az ernyőszerű
lombkoronát viselő akácia és a majomkenyér-
fa. a nedvesebb területek növénye a magas
elefántfű. a száraz évszak forrósága és a víz-
hiány következtében a fák lehullatják lombju-
kat, a fű kiszárad, ilyenkor elég egy kis szikra,
és máris lángra lobban a szavanna. ez a vidék
a nagy növényevők paradicsoma.
Gondolkozz! Milyen légmozgás érvényesül a csapadékos és milyen a száraz
évszakban?
Minél közelebb vagyunk az Egyenlítőhöz, annál hosz­
szabb a csapadékos évszak (9­10 hónap) és annál több a
csapadék. a sivatagok felé haladva fokozatosan 2-3 hónapra
csökken.
a csapadék mennyiségének megfelelően változik a nö-
vényzet és a talaj. az esőerdőket az erdős­ligetes szavanna
váltja fel, melyet a csapadék csökkenésével a cserjés, majd
a füves szavanna követ.

a csapadék egyenetlen eloszlása miatt a folyók vízjárása

ingadozó.
Szudánra, a Kelet­afrikai­magasföldre és a Kongó­me­
dence peremvidékeire jellemző ez az éghajlat.

51.ábra:A szavannák jellegzetes fái az akáciák
Átmenetatrópusiésamérsékeltövezetközött
A Földközi­tenger mentén és a kontinens déli tengerpar­
ti sávján a meleg mérsékelt öv húzódik. eza mediterrán
éghajlat területe. itt már négy évszak van. ezeken a vidé-
keken a forró, száraz nyár alatt a térítők menti leszálló
légáramlatok érvényesülnek. az enyhe csapadékos telet a
mérsékelt övezetre jellemző nyugati szeleknek köszönheti,
melyek az óceán felől páradús légtömeget szállítanak.
a kemény lombú erdők jellemzik. a növények bőrszerű
levélzete megvéd a kiszáradástól.

Övezetességamagashegységekben
Ismételd át, amit a függőleges övezetességről tanultunk!

megfigyeltük, hogy az egyenlítőtől északra és délre az éghaj-

lat, a növényzet és a talaj övezetességet mutat. a magashegy-
ségekben függőleges övezetességet figyelhetünk meg. szép
52.ábra:A száraz évszakban a szavannákon kiég a fű példája ennek a Kilimandzsáró­csoport, ahol a hegylábi terü-
letek buja növényzetétől fokozatosan jutunk el az örök hóval
fedett csúcsokig.

53.ábra:A Kilimandzsáró olyan magas, hogy az
Egyenlítő mentén is megmarad a hósapkája
Ellenőrizdatudásodat!
Jellemezd a passzátszélrendszert!
Mely éghajlati övek alakultak ki a trópusi övezeten belül?
Miért?
Hogyan alakulnak az éghajlat elemei a trópusi övezet
éghajlatain belül az Egyenlítőtől a térítők felé haladva?
Mi jellemzi a mediterrán éghajlatot? Miért alakult ki?
Mi jellemzi a Kilimandzsáró­csoport függőleges övezetes­
ségét?
Mutasd meg a térképen, mely tájakon alakultak ki a tanult
éghajlatok!

22

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 22 11/3/1. 3:23 PM

 A TITOKZATOS KONTINENS MA
Aritkánlakottkontinens,rohamosannövekvő
népességgel
0–14 44%
Olvasd le az 56. ábráról, hogyan változott a földrész 15–29 27%
népessége az 1700­as évektől napjainkig! 30–44 16%
45–59 8%
60–74 4%
Afrika népessége az elmúlt évtizedekben roha- 75 ‹ 1%
mosan növekszik. a lakosság közel fele 15
éven aluli, de csak 3%-a éri el a 65 éves kort. 54.ábra:Afrika népessége korcsoportonként

óriási küzdelmet folytattak a járványok

visszaszorításáért. a születéskor várható élettar- aiak
európ
tam 48-ról 54 évre nőtt. a csecsemőhalandóság
közel harmadára csökkent. az afrikai nők átla- a r a b o k
gosan 6-7 gyermeket szülnek.
Olvasd le az atlasz Föld népsűrűsége című tér­ s z u
képéről, melyek a földrész legsűrűbben és legritkábban d á n
i a k
lakott részei! Mondd el a tanultak alapján, mi az oka a etiópok
népsűrűség egyenetlen eloszlásának! pigmeusok

ritkán lakott földrész. területén nagyon

k
egyenetlenül oszlik el a népesség. Legtöbben a

ak
mediterrán partvidékeken, a termékeny tájakon

iai
t
és a fejlettebb iparú vidékeken telepedtek le. fehér-afrika

ind
n
busmanok

jok
a sivatagokban és az esőerdőkben csekély
hott

fekete-afrika

malá
a
ento

számban az őslakosság él. a mohamedán b

tták

vallás déli határa k

a ia
r óp
A„fehér”és„fekete”afrikaiak eu

Figyeld meg az 55. ábrán, milyen népcsoportok talál­ 55.ábra:Afrika különböző népcsoportjai
hatók Afrika különböző részein!
1000 millió fő
észak-afrikában európai típusú bőrű emberek,
többségében arabok élnek.
a Szaharától délre fekete afrikaiakkal – 800
többségében szudáni és bantu népekkel – talál-
kozunk.
a fekete bőrű lakosság nagyrészt törzsekben 600
él. az egyes törzsek más-más nyelvet beszélnek
és mások a szokásaik. az afrikai nyelvek száma
kb. nyolcszáz. 400
több millió bevándorló is letelepedett a kon-
tinensen. a mérsékeltebb klímájú területeken
európaiakkal, az indiai-óceán partvidékén ázsiai-
200
akkal találkozhatunk szép számmal.

0
1750

1800

1850

1900

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2005

56.ábra:Afrika népességének alakulása

23

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 23 11/3/1. 3:23 PM

 Agyarmatosításéskövetkezményei
Olvasd le a 40. ábráról (17. oldal), mely országok gyarmatosították Afrika
egyes területeit!
Figyeld meg a 41. ábrán (17. oldal) a gyarmati uralom felszámolásának a
folyamatát!

mára az afrikai országok kivívták függetlenségüket, de gaz­

57.ábra:A nomádok vándorlásaik során csak
ilyen kezdetleges sátrakat állítanak fel,
ez védi őket az erős napsütéstől
dasági életük még ma is nagymértékben függ ezektől a fejlett
országoktól. nehezíti a helyzetet, hogy a hajdani gyarmato-
sítók az országhatárok meghúzásakor nem vették figyelembe
az egyes népek, nemzetek közötti választóvonalakat. ezért az
egyes népcsoportok között a területi viták elrendezése miatt
polgárháborúk sora tört ki, melyeknek már milliók estek
áldozatul.

58.ábra:Kenya fővárosa, Nairobi üzleti negyede
Növekvővárosok
a földrészen még sokan élnek nomád körülmények között.
a vidék mérhetetlen szegénysége miatt évente 5%-kal nő a
városi lakosság aránya. mindezek ellenére a földrészek közül
itt a legalacsonyabb a városlakók aránya. Legrégebbi váro-
sai észak-afrika metropoliszai*, pl. Kairó.
a fejlett iparnak köszönhetően a dél-afrikai Köztársaság
60%-a városlakó. a földrész középső területeinek városait a
gyarmatosítók alapították, köztük számtalan nagy kikötővárost.
Nő a nyomornegyedek száma és nagysága. az ideérkezők
szemszögéből a városok a gazdagságot képviselik. a munka
reményében elsősorban a férfiak özönlenek a szegényebb vidé-
kekről. az éhínséggel sújtott területeken a városok határában
felállított táborokba kényszerülnek az emberek. ezekben a
nemzetközi segélyszervezetek adományaiból próbálják meg
biztosítani a legalapvetőbb ellátást.

Napjainkproblémái
az afrikai országok függetlenné válásától napjainkig sokat
haladtak előre, de még hosszú ideig súlyos gondokkal kell
szembenézniük.
a népesség növekedése, a politikai bizonytalanság, az elma-
radottság, a törzsi-családi kötelékek szétszakadása, a vidéket
59.ábra:A vidékről felköltözött emberek itt élnek sújtó szegénység, a pusztító éhínségek és a járványok – első-
2.táblázat: Az egy főre jutó GDP alakulása sorban az aids* – terjedése komoly gondot jelent az afrikai
Afrika néhány országában országoknak.
GDP/fő több ország súlyosan eladósodott, így exportbevételeik
Ország
(USD/fő) 2005 jelentős részét kénytelenek ezek törlesztésére fordítani, több
dél-afrikai Köztársaság 11 035 afrikai országban ez az arány 30%.
egyiptom 4 282
Ghána 2 601 Ellenőrizdatudásodat!
szudán 2 417 Minek köszönhető a népesség nagyarányú növekedése?
Uganda 1 817 Miért egyenetlen a kontinens népességeloszlása?
Kenya 1 125
Milyen következményei vannak a gyarmati időszaknak az
niger 896
tanzánia 720
országok mai életére? Miért növekszenek a városok?
szomália 600 Sorold fel a mai Afrika legsúlyosabb problémáit!
24

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 24 11/3/1. 3:23 PM

 A FAEKÉTŐL A KORSZERŰ ÜLTETVÉNYEKIG
afrika természeti viszonyai nem teszik lehetővé nagy mezőgazda-
sági területek kialakítását. mindössze 6%-át művelik a kontinens-
nek. A lakosság több mint kétharmada a mezőgazdaságból él.
a földrész évezredes öröksége a csekély értékű önellátó gazdálkodás.
a gyarmati múlt emlékeit őrzi az ültetvényes gazdálkodás. egy-
más mellett élnek tehát a modern árutermelés és a gazdálkodás
ősi formái.
tekintsük át részletesebben, mi jellemzi e két gazdálkodási for-
mát, és mit nyújtanak az afrikaiaknak! 60.ábra:A dél­afrikai busmanok gyűjtögető­
vadászó életmódot folytatnak
Azönellátógazdálkodás
afrikában a lakosság legnagyobb része ma is önellátó gazdál­
kodásból él. ez a gazdálkodási forma magában foglalja a vadászó­
halászó­gyűjtögető életmódot, a nomád pásztorkodást, az irtá­
sos­égetéses földművelést és a legkezdetlegesebb letelepedett
földművelést.
ma már csak kisebb helyre korlátozódnak a vadászó­halászó­
gyűjtögető társadalmak. Vannak törzsek, pl. a Kongó-medence őser-
deiben élő pigmeusok és a dél-afrikai busmanok, akik évezredek
61.ábra:A tuaregek nomád pásztorkodással
óta ezt az életformát követik. tengetik életüket
a nomád pásztorkodás afrika-szerte elterjedt életforma.
a gyér vidékeken vándorolva legeltetik állataikat: kecskéket, juho-
kat, tevéket és marhákat. Így élnek pl. a szaharában a tuaregek.
az utóbbi évtizedekben az éghajlati változások, a hatalmas aszályok
veszélyeztetik a nomád életforma fennmaradását. az aszály és a túl-
legeltetés következtében elsivatagosodó tájon milliószám hullanak
el az állatok.
trópusi afrika jelentős részén még ma is az irtásos­égetéses
földművelés a legjellemzőbb. A növényzet felégetésével nyernek
újabbnál újabb területeket a növénytermesztés számára. sok 62.ábra:Kapás földművelés Zimbabwéban
helyütt nagyon kezdetleges eszközökkel, legtöbb esetben faekével – a földeken főleg az asszonyok dolgoznak, a
férfiak bérmunkát keresnek a városokban
művelik földjeiket. erre a termelési mód elnevezése is utal: kapás
földművelésnek nevezik. csak saját ellátásra termelnek különfé-
le élelmiszernövényeket: maniókát*, jamot*, kölest, kukoricát,
néhány zöldség­ és gyümölcsfélét. A termésátlagok nagyon ala­
csonyak, éppen csak a minimális táplálékmennyiséget biztosítja a
családok számára. a munka dandárja a nőkre marad, mert a férfiak
többsége a nagyvárosokban vállal munkát. afrikában a mezőgazda-
sági munka háromnegyed részét a nők végzik. mivel nem ismerik a
tápanyag-utánpótlást, ha kimerül a gyér termőképességű talaj, újabb
területeket égetnek fel. ilyenkor az egész falu továbbköltözik.
néhány volt gyarmaton az európaiak egykori ültetvényeit felosz-
tották az ott élők között, így sokan már csak a földjük egy részén
termelik meg a szükséges élelmiszereket. a fennmaradó területeken
olyan növényeket ültetnek, melyeket jó pénzért tovább tudnak adni,
pl. kávét, kakaót. 63.ábra:Saját ellátásra termelő gazdaság

25

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 25 11/3/1. 3:23 PM


64.ábra:Teaültetvény Ugandában
65.ábra:Tanzániai kávéültetvény
66.ábra:Szőlőültetvény – az ültetvényeken
már korszerű nagyüzemi gazdálkodás folyik
67.ábra:Tunéziai oázis datolyaültetvénnyel
26
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 26
Azültetvényekkorszerűmezőgazdasága
az afrikai ültetvények jelentős részét még a gyarmatosítás időszaká-
ban hozták létre. ezek a gazdaságok ma is elég nagy arányban kül­
földi tulajdonban vannak. ahhoz, hogy egy ültetvény jó eredmé­
nyeket érjen el, nagyon sok pénzre van szükség. ezért itt mindig
olyan növényeket termelnek, amiket jó áron lehet értékesíteni a
világpiacon. Ügyelni kell az áruk minőségére is, melyhez korszerű
szaporítóanyagra és növényvédelemre van szükség. a hatalmas
területeket modern gépekkel művelik, és mindig csak egy­két féle
növényt ültetnek.
Azéghajlatnakmegfelelőövezetesmezőgazdaság
a mezőgazdaság mindig nagymértékben függ a terület éghajlatától.
azt, hogy hol és mit termelnek, elsősorban a hőmérséklet- és a csa-
padékviszonyok szabják meg.
az éghajlatnak megfelelően afrikában övezetesség jellemzi a
mezőgazdaságot is.
induljunk el az egyenlítő vidékétől, és kövessük végig ezt az öve-
zetességet!
az egyenlítői éghajlaton, elsősorban a Guineai-partvidék ültetvé-
nyein kávét, kakaót és olajpálmát ültetnek. trópusi gyümölcsöket,
banánt és ananászt is termelnek. A jó minőségű termés világpiac­
ra kerül.
Az őslakosság mindennapi fogyasztásra kölest, maniókát,
kukoricát és batátát* termel.
Az állattenyésztés a cecelégy miatt nem lehetséges.
Nézz utána, mi jellemző a cecelégyre!
A szavannára az állattenyésztés jellemző. a vándorló, nomád
és félnomád törzsek legeltetik itt kecske­ és juhnyájaikat. a gyen-
ge minőségű legelőkön a tekintélyes szarvasmarha­állomány alig
ad tejet. éppen csak fedezi a lakosság szükségletét.
az öntözött ültetvényeken gyapotot és földimogyorót termesz-
tenek. A szavannákon a lakosság fő tápláléka a köles.
A sivatagokban mezőgazdasági termelés csak az oázisok terü­
letén lehetséges, ahol datolyát és zöldségféléket termesztenek.
az itt élők fő állata a teve.
a földközi-tenger partvidékén és dél-afrika mediterrán tájain
citrusféléket – narancsot, citromot –, olajbogyót, fügét, szőlőt
és zöldségféléket termesztenek. errefelé már fő gabonanövény a
búza.
Ellenőrizdatudásodat!
Sorold fel az önellátó és az ültetvényes gazdálkodás jellemzőit!
Hasonlítsd össze a két termelési mód adta lehetőségeket!
Miért övezetes Afrika mezőgazdasága?
Sorold fel, mely haszonnövények és állatok jellemzőek az egyes
éghajlati övezetekben!
11/3/1. 3:23 PM
 AZ ARABOK LAKTA ÉSZAK­AFRIKA
Keresd meg Afrika térképén Észak­Afrika országait!

Észak­Afrika területét a szahara déli határáig már több ezer év óta

mohamedán* vallású arabok lakják.
Elevenítsd fel, mely növényeket termesztik a mediterrán vidékeken!

mint azt már tanultuk, a földközi-tenger partvidékén öntözéses

mezőgazdaság virágzik. az itteni mediterrán éghajlat lehetőséget
ad arra, hogy néhány héttel korábban érjenek be a gyümölcsök és a
zöldségfélék. Kiváló zamatuk miatt keresettek az európai piacokon.
algéria és marokkó mézédes szőlőjéről és a jó minőségű borairól
híres. a mohamedánok nem fogyaszthatnak alkoholt, így a teljes
megtermelt bormennyiséget exportálják. 68.ábra:A mediterrán tengerpartokon
narancsültetvények díszlenek
Nézz utána, mire használják a parafát!

természetes növénytakarójának része a paratölgy, melynek kérge

adja a parafát. a fa vastag kérgét lehántják, mely néhány év múlva
regenerálódik. az atlasz vidékének fontos exportcikke a parafa.
a napégette sivár legelőkön kecske­ és juhnyájak legelnek.
a mediterrán partvidéket az év minden részében a pihenni vágyók
milliói keresik fel. az európaiak kedvelt üdülőhelye lett. az itt épült
üdülőkomplexumok a szórakozási lehetőségek széles tárházával vár-
ják a turistákat.
69.ábra:Kör alakú szántók Líbiában –
önjáró berendezésekkel öntöznek
Életasivatagban
a végeláthatatlan sivatag nagy részén a víz hiánya miatt nyoma
sincs az életnek. errefelé nincsenek állandó folyók, csak a Nílus
halad rajta keresztül. időszakos vízfolyásai – a vádik – csak ritkán
telnek meg vízzel.
a szahara folyói a kevés és nagyon ritkán hulló csapadék miatt nem
érik el a tengert. az olyan vidéket, amelynek vízfolyásai nem jutnak
el tengerbe vagy óceánba, lefolyástalan területnek nevezzük.
e száraz felszín alatt hatalmas artézivíz*­készletekre leltek a geoló-
gusok. ahol vízhez jutnak, felvirágzik az élet. ilyen helyre települtek
az oázisok, melyek a sivatagi vándorlás során az életet jelentik. 70.ábra:Küzdelem a homokkal

Mondd el a 71. ábra segítségével, hogyan nyerhet­

nek vizet a Szahara oázisaiban!

az oázisokban öntözőrendszereket épí-

tettek, melyeket a zöldség­ és datolyaültet­
vényekhez vezetnek. a datolyapálma rend-
kívül nagy vízigényű, óránként akár 20 liter
vizet is képes felszívni. az arabok mondása
szerint: „szereti, ha a lábai vízben állnak, a
feje pedig tűző napsugárban fürdik!”
71.ábra:Víznyerés a Szaharában

27

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 27 11/3/1. 3:23 PM

 egyik-másik oázis, főként a karavánutak mentén, jelen-
tős várossá fejlődött. ma már a karavánutakon modern autók
közlekednek. megépítették a mintegy 2000 kilométer hosszú
transzszaharai autóutat. azokban az oázisokban, melyeket
elkerülnek a forgalmasabb karavánutak, még ma is szinte közép-
kori körülmények között élnek.
a sivatag teherhordó állata a teve.

Amegváltozottgazdaságiélet

72.ábra:Az algériai Hassi R’mel naperőmű,

az elmúlt évtizedek kutatásai gazdag bányakincsvagyont tártak
melynek tükörfelülete180 000 m². fel. a szahara legnagyobb kincse a kőolaj és a földgáz. Líbia,
Hatásfokát gázturbinák növelik Algéria és Egyiptom bányászata számottevő. a feltárt artézi
kutak nagy segítséget nyújtanak a bányászatban.
A Földközi­tenger kikötőiből többnyire finomítás nélkül,
főként európába szállítják tovább a nyersolajat.
Egyiptomi Arab Köztársaság az atlasz vidékén – elsősorban marokkóban és tunéziában –
foszfátot* bányásznak, mely a műtrágyagyártás alapja. felszínre
terÜLet 1 002 000 km2
hoznak ólmot, higanyt, mangánércet és vasércet is.
néPesséG 77 670 660 fő
néPsŰrŰséG 77,5 fő/km2
ANílusajándéka:Egyiptom
áLLamforma köztársaság
főVáros Kairó egyiptom mostoha természeti körülményekkel megáldott ország,
HiVataLos nyeLV arab területének nagy része a szaharában található. a sivatagi éghaj-
eGy főre JUtó GdP 5400 Usd lat miatt a lakosság legnagyobb része a nílus völgyében, a folyó
torkolatvidékén és a földközi-tenger mediterrán éghajlatú partvi-
dékén tömörül. néhány oázis kivételével területének többi része
lakatlan.
a nílus völgye még ma is földünk legnagyobb oázisa. a mező-
gazdaság bevétele csaknem teljesen a földművelésből származik.
az öntözés és az éghajlati viszonyok évente két-háromszori beta-
karítást is lehetővé tesznek.
az ipar vezető ágazata napjainkban is az élelmiszer-, a textil- és
a gépipar.
a kőolaj-, földgáz- és foszfátbányászata jelentős. az ásványkin-
csek exportját egyre inkább kiszorítja a késztermékek (pl. gépek)
kivitele. itt működik a kontinens legnagyobb gyógyszergyára.
egyiptom fontos bevételi forrása a turizmus. az ókor emlékeit
73.ábra:Asszuáni­gát
milliók keresik fel.
Jelentős jövedelme származik a szuezi-csatorna tranzitdí-
jaiból.*
Legjelentősebb városai Kairó és alexandria.
Olvasd el A föld leghosszabb folyója: a Nílus és a Megvalósult ókori
álom: a Szuezi­csatorna című szemelvényt!

Ellenőrizdatudásodat!
Mi jellemzi a Földközi­tenger partvidékének mezőgazda­
ságát?
Miért jelentősek az oázisok?
Milyen irányba változik Észak­Afrika gazdasági élete?
74.ábra:A Kék­Nílus forrásvidéke

28

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 28 11/3/1. 3:23 PM

 A SZEGÉNYSÉG FÖLDJÉN
Pusztítóaszályokéséhínségföldje:aSzáhel
mint ahogyan az éghajlati jellemzőknél már lát-
tuk, a földrész kétharmad részén nagyon kevés
a csapadék, mely rendszertelenül oszlik el.
a súlyos aszályok során nagyon hosszú időn
keresztül nincs csapadék. A talajvíztartalékok S z á h e l ­ ö v e z e t
leapadnak, kiszáradnak a vízfolyások és a
tavak, de az életet adó kutak is. afrika jelentős
területein rendszeresen pusztít a szárazság.
a hosszan tartó aszályos időszak különösen
veszélyes az olyan területeken, ahol a családok 75.ábra:Éhínség sújtotta területek Afrikában
maguknak termelik meg az élelmiszert.
afrika jelentős részére ez jellemző. a szárazság sújtotta idő-
szakban emberek milliói – elsősorban a gyerekek és az idősek –
gyengülnek le az éhezéstől.
ilyen terület észak-afrikában a száhel-övezet, ahol évtizedek
óta rendszeresen éhínség pusztít. ez a mintegy 300-500 kilomé-
ter széles sáv a Szahara és a szavannavidék között található.
(az övezet elnevezése az arab „asz-száhil” szóból ered, melynek
jelentése: perem, szegély).
Olvasd el a Miért lett ilyen száraz vidék a Száhel­övezet című szemel­
vényt! 76.ábra:Mali –
a Száhelben nagyon fontos a kutak védelme
ezekben az országokban nagy a szegénység. Nincs pénz arra,
hogy a száraz időszakokban külföldről vásároljanak élelmi­
szert. Nincsenek vagy nagyon rossz minőségűek az utak, így
a nemzetközi segélyszállítmányok célba juttatása sokszor szinte
lehetetlen feladat. a kilátástalan helyzetben lévő emberek milliói
menekülnek a városok határában felállított segélytáborokba,
ahol a minimális élelmiszer-szükségletet megkapják. az éhezés-
től legyengült szervezet azonban sokkal fogékonyabb a betegsé-
gekre. a táborok lakóit gyakran járványok tizedelik.
a gazdasági nehézségek a politikai helyzeten is jól láthatóak,
több országban is a hadsereg vette kezébe a hatalmat. 77.ábra:Nomád pásztorok tábora Nigerben
a száhel-övezet mellett rendszeresen pusztít éhínség Afrika
más részein is, például: Etiópiában, Szomáliában.
A 75. ábra segítségével olvasd le Afrika térképéről a Száhel­övezet orszá­
gait!

Megváltozottéletkörülményekasűrűnlakott
Guineai-partvidéken
Sorold fel a térkép alapján a Guineai­partvidék országait!
Elevenítsd fel, amit a táj természeti viszonyairól tanultunk!

a kedvező természeti viszonyoknak köszönhetően a partvidék

országainak népsűrűsége, az afrikában megszokottól eltérően, 78.ábra:A vándorsáskák rajai sokszor egész
igen magas. tájegységeket tarolnak le

29

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 29 11/3/1. 3:23 PM


79.ábra:A földimogyoró jól terem Nigéria
szárazabb vidékein is
80.ábra:A kakaófa egész évben hoz termést
a gyarmati időkben hatalmas területeken irtották
ki az esőerdőket, hogy helyükön ültetvényeket
alakítsanak ki. az önellátásra berendezkedett
népek az irtásos-égetéses földművelés során
újabbnál újabb részeken égették fel a növény-
zetet. ez a folyamat sajnos még napjainkban is
tart. ennek köszönhető, hogy az egykor hatal-
mas területeket elfoglaló erdők mára nagyon
összezsugorodtak, és csak keskeny sávokban
maradtak fenn.
81.ábra:Kőolajvezeték Nigériában
30
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 30
az itteni országok gazdasági életében a trópusi mezőgaz­
daság mellett fontos a bányászat. az utóbbi években fellen-
dülőben van az ipar is.
Elevenítsd fel, mely növényeket termesztik az egyenlítői és a szavanna­
éghajlaton!
: Nézz utána az interneten, mivel táplálkozik errefelé a lakosság!
Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaótermelője,
de jelentős „kakaóország” Ghána is, ahol az export 30%-át
ez a növény teszi ki. Olajpálmát a térség minden országában
ültetnek, a belőle nyert pálmaolaj keresett cikk a világpiacon.
Libéria kaucsuktermelése* kiemelkedő.
a partvidék északi szavannavidékein földimogyoró­ és
gyapotültetvények találhatók. Vendégmunkások ezrei vál-
lalnak munkát a szomszédos országok földjein.
: Nézz utána az interneten, hol foglalnak helyet a világranglistán a
partvidék országai a trópusi növények termesztésében!
A rögvidékek bányakincsekben nagyon gazdagok.
Guinea a Föld második bauxittermelője. Nigériában nagy
mennyiségű kőolajat és földgázt hoznak a felszínre. Jelentős
Ghána és Libéria arany-, illetve gyémántvagyona. A bányák
nagy része most is külföldi tulajdonban van.
a gyarmati időkben a térség országaiba kizárólag feldol-
gozóipart telepítettek, mely napjainkban is elsősorban a helyi
ellátást szolgálja. fogyasztási cikkeket, fa- és textilipari ter-
mékeket gyártanak. mai napig nagy jelentőségű a hagyomá­
nyos kézműipar.
nehézipara fellendülőben van, több ipari üzemet létesítet-
tek az elmúlt időszakban. Guineában a bauxit feldolgozására,
a helyi vízenergiát felhasználva, timföldgyárat építettek. Ghá-
na alumíniumkohászatához szükséges energiát a Volta folyón
épített vízi erőmű szolgáltatja. nigériában fellendülőben van
a helyi nyersanyagra épülő petrolkémiai ipar*.
az óceán partján számtalan kikötő épült. ezeket vasútvona-
lakkal kötötték össze, hogy az anyaországba szánt szállítmá-
nyok nehézségek nélkül eljussanak a kikötőkhöz.
Libéria a Föld második legnagyobb hajóflottájával ren-
delkezik. az adókedvezmények miatt külföldi hajózási társa-
ságok sora kereskedik libériai zászló alatt a világtengeren.
Ellenőrizdatudásodat!
Hol alakult ki a Száhel­övezet? Miért? Jellemezd az itt
élők életkörülményeit!
Mutasd be a Guineai­partvidék természeti viszonyait!
Elemezd a természeti viszonyok és a gazdasági élet kap­
csolatát a partvidék esetében!
Milyen változás jellemzi a térség gazdasági életét?
Hogyan tükrözik mindezt a lakosság életkörülményei?
11/3/1. 3:23 PM
 A FEJLŐDÉSNEK INDuLT DÉL­AFRIKA
AzásványkincsekbengazdagMagas-Afrika
Mutasd meg a térképen, mely tájak tartoznak Magas­Afrika terüle­
téhez!
Elevenítsd fel, amit e tájak természeti viszonyairól tanultunk!

a magasföldek legfontosabb természeti erőforrása a

sokféle ásványkincs. Hatalmas összefüggő réztelepek
alakultak ki. a Kongói Demokratikus Köztársaságon
(volt Zaire) és Zambián keresztül húzódó óriási kiterje-
désű lelőhely a „rézövezet” nevet viseli. a réz határozza
meg a térség életét, pl. zambia gazdaságának az alapja
az érc bányászata, kohászata és exportja (kivitelének
90%-át adja a réz).
nagy mennyiségben bányásznak kobaltot*, ólom­ és
cinkércet, valamint gyémántot. mindezek kitermelésé- 82.ábra:A Viktória­vízesés a Zambézi zuhataga.
ben a térség országai a világ élvonalában vannak. A lépcsős felszínt a folyó számtalan zuhataggal hagyja el

A 3. táblázat segítségével nevezd meg, mely dél­afrikai országok talál­

3.táblázat: A világ vezető gyémánttermelő országai
hatók a világ gyémánttermelésének élvonalában! (2005)
Ország Millió karát*
alacsony színvonalon termelő ipart örököltek a gyar-
1. ausztrália 40,0
mati múltból. a gyarmatosítók feltárták és kiaknázták
2. oroszország 38,0
az ásványkincseket, a feldolgozóipari ágazatokat azon-
3. Botswana 31,6
ban nem fejlesztették. elsősorban ércdúsítókat építettek.
4. Kongói demokratikus Közt. 31,5
az anyaországba már csak a tiszta nyersanyag került.
5. dél-afrikai Köztársaság 15,2
az óceán kikötővárosaihoz vasútvonalakat építettek.
6. Kanada 12,3
A bányászat nagy részben ma is külföldi tulajdon­
7. angola 6,2
ban van.
a természeti adottságok lehetőséget biztosítanak a
vízi erőművek építésére. a bővizű, zuhatagos folyók
energiáját elsősorban a Kongói demokratikus Köztársa-
ságban aknázzák ki. itt található a földrész vízenergia-
készletének 40%-a.
Bár lassú ütemben, de az utóbbi években fejlődés­
nek indult az ipar. zimbabwéban pl. felépítették afrika
egyetlen olyan vaskohászati üzemét, ahol vaskohó, acél-
mű és hengermű is üzemel.
a terület többi országában elsősorban növénytermesz-
tésből élnek. a magasföldek művelésre alkalmas terü-
letein kávé­, tea­, gyapot­, olajpálma­, kaucsuk­ és
szizálültetvényeken* dolgozik a lakosság jelentős része.
a szavanna területei már mentesek a cecelégytől, így
errefelé állattenyésztéssel is foglalkoznak.
Kenya és tanzánia jelentős bevételre tesz szert az ide­
genforgalomból. turisták millióit vonzza a szafari. itt
megfigyelhetik a szavannák változatos állatvilágát.
83.ábra:A Szerengeti Nemzeti Parkban többféle
Olvasd el A Szerengeti című szemelvényt! nagy növényevő él együtt

31

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 31 11/3/1. 3:23 PM

 Dél­afrikai Köztársaság Aföldrészlegfejlettebbországa:
aDél-afrikaiKöztársaság
terÜLet 1 219 080 km2
néPesséG 45 585 906 fő Határozd meg a térkép alapján a Dél­afrikai Köztársaság földrajzi
néPsŰrŰséG 37 fő/km2 helyzetét!
áLLamforma köztársaság A térkép segítségével sorold fel, mely természeti erőforrások tették a föld­
főVáros Pretoria rész legfejlettebb országává!
HiVataLos nyeLV angol,
Olvasd el figyelmesen A holland telepesektől az apartheidig című
afrikaans (búr)
szemelvényt!
eGy főre JUtó GdP 13 300 Usd
a dél-afrikai Köztársaság nagyon sok kedvező természeti
adottsággal rendelkezik. előnyös fekvése és klímája miatt már
évszázadokkal ezelőtt európai telepesek millióit vonzotta.
természeti erőforrásai közül legmeghatározóbb a hatalmas
ásványkincsvagyona. Arany, platina, krómérc és vanádium*
kitermelésében világelső. fontos az ékszer­ és iparigyémánt­
bányászata. számottevő színesérc­ és vasérckészletei vannak.
az energiahordozók közül az urán és a feketeszén a jelentős.
a bányákban legnagyobb számban feketék dolgoznak.
Afrika legfejlettebb iparral rendelkező országa. nehéz-
ipara ásványkincsvagyonára épül. a vaskohászat, a színes­
fémkohászat és a gépgyártás a legfontosabb ágazatai.
84.ábra:Pretoria modern városmagja
Mezőgazdasága önellátó, vezető ága az állattenyésztés.
a szárazabb magasföldek vidékén milliószám legelnek a kecs­
kék és a juhok. a merinói gyapjú és az angórakecske sző-
réből származó moher keresett cikk a világpiacon.
éghajlata a partvidékeken mediterrán, így a déli, délnyu­
gati területein citrusféléket, szőlőt és különféle zöldségeket
termesztenek. a kiváló minőségű dél-afrikai bor jelentős
exportcikk. a keleti partok mentén kellemes klímájú, csapa-
dékos nyarú szubtrópusi* éghajlat alakult ki, errefelé cukor­
nád­ és banánültetvényekkel találkozunk. Legfontosabb
kenyérgabonája a búza.
mivel az atlanti- és az indiai-óceán mossa partjait, olcsó
szállítási lehetőséggel kapcsolódik be a világkereskedelembe.

85.ábra:Soweto­Johannesburg mellett található Ellenőrizdatudásodat!

hatalmas bantusztán – óriási nyomornegyed
Melyek Magas­Afrika legfontosabb természeti erőforrásai?
Milyen változások történtek Magas­Afrika gazdasági éle­
tében? Mi teszi a Dél­afrikai Köztársaságot Afrika legfejlet­
tebb országává? Miért lépett fel a haladó világ az apartheid
ellen?

Ha többet szeretnél tudni a Föld e titokzatos részéről, sok

érdekességet találsz a KÉPES FÖLDRAJZ sorozat Afrika;
az EZERARCÚ VILÁGUNK sorozat Afrika és a KONTINENSRŐL
KONTINENSRE sorozat Afrika című kötetében. Érdemes elolvasni
Balogh János Bioszféra­expedíció és a Haldokló őserdők nyomában;
Balázs Dénes A sivatagok világa és Vedres László Fáraók földjén című
munkáját. Érdemes lapozgatni a Vadregényes tájakon (Poger Fuv –
Magyar Könyvklub) és a Varázslatos világunk (Reader’s Digest – Válo­
86.ábra:Szőlőültetvény a mediterrán déli gatás) című albumokat!
országrészben
32

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 32 11/3/1. 3:23 PM

 AuSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA

aUsztráLia óceánia
terÜLet 7,6 millió km2 1,2 millió km2
néPesséG 19,9 millió fő 11,5 millió fő
néPsŰrŰséG 2,6 fő/km2 13,8 fő/km2
LeGmaGasaBB PontJa mount Kosciusko – 2229 m
LeGHosszaBB foLyóJa murray
LeGnaGyoBB taVa eyre-tó

33

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 33 11/3/1. 3:23 PM

 A LEGKISEBB FÖLDRÉSZ: AuSZTRÁLIA
Azelszigeteltföldrész
6%
ausztrália a déli és a keleti félgömbön, minden földrésztől távol,
az Indiai­ és a Csendes­óceán között helyezkedik el.
Partvonala tagolatlan, hosszú szakaszokon egyhangú, kikö-
tésre alkalmatlan terület. Legnagyobb szigete délkeleten Tasmá­
nia. Legkiterjedtebb tengeröble északon a Carpentaria­öböl,
délen pedig a Nagy­Ausztráliai­öböl.
Figyeld meg Ausztrália térképén, hogy a Csendes­óceán partvidékének melyik
87.ábra:Ausztrália részesedése a földrészek
területéből részére települtek a városok! Miért?

Északkeleti partjain található a Nagy­korallzátony, mely

közel négy magyarországnyi kiterjedésével, mintegy 2000 km
hosszúságban, 30–300 km szélességben jelent szinte áthatolha-
tatlan akadályt a hajók számára.

Azegyhangúságkontinense
ausztrália felszíne meglehetősen egyhangú.
a földrész alapja – ugyanúgy, mint afrikáé – ősföld. ezekre
az ősi kőzetekre a földtörténet során vastag üledékrétegek hal-
mozódtak fel. Így alakult ki nyugaton a kiterjedt táblás vidék,
88.ábra:Nagy­korallzátony – repülőgépről melyet a Nyugat­ausztráliai­ősföld vagy más néven Nyugat­
készült felvétel ausztrál­táblaként ismerünk. a táj egy határtalannak tűnő, alig
300 m magas fennsík, melynek egyhangúságát néhány helyen
indiai-óceán csendes-óceán érdekes alakú szigethegyek*, sziklaalakzatok törik meg.
a földrész belsejét óriási sivatagok töltik ki.
Keleten, a csendes-óceán partján, mintegy falként, egy óidei
na
gy-

la
táb lepusztult röghegység, a Nagy­Vízválasztó­hegység emelke­
Víz

Baktérítő trál-
usz
vál

t-a dik. ez a kontinens legmagasabb tája.

uga
asz

y
n a táblás vidék és a röghegység között medencesor húzódik.
tó-
heg

ezen a részen található az Ausztrál­alföld is, melyet a hegység-

ysé

ausztrál-alföld
ből lefutó folyók töltöttek fel.
g

Területéről hiányoznak a lánchegységek.

89.ábra:Ausztrália tájai Aszomjazókontinens

Olvasd le az atlasz Ausztrália éghajlati térképeiről, hogyan változik a csapa­
dék keletről nyugatra haladva! Figyeld meg, hogyan alakulnak a hőmérséklet
értékei a földrész különböző területein!

mivel ausztráliát kettészeli a Baktérítő, az északi része a trópu­

90.ábra:Ayers Rock – a 9 kilométer kerületű
sziklakupola a nap minden részében más színben
pompázik
si, a déli pedig a déli mérsékelt éghajlati övezetben található.
Az évszakok ellentétesen alakulnak, mint az északi félgöm­
bön.
a kontinens jelentős részén a passzátszélrendszer leszálló ága
határozza meg az éghajlatot, melynek eredményeként nagy terü-
leteken trópusi sivatagi éghajlat jellemző. területének nagyobb
részén az évi középhőmérséklet 20-25 ˚c körül alakul. a csa-
padék igen kevés, előfordul, hogy a középső területeken egész

34

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 34 11/3/1. 3:23 PM

 évben szinte alig esik. ausztráliát a legszárazabb kontinensként
is emlegetik.
A legtöbb csapadék a nagy-Vízválasztó-hegység és a csen-
des-óceán partvidékén hullik. itt az óceán felől fújó passzátszél
hatására a légtömegek a hegység keleti oldalán felemelkedésre
kényszerülnek, ez bőséges csapadékot eredményez.
a hegységen átjutott légtömegek a nyugati lejtőkre már nem
szállítanak csapadékot, a földrész belseje felé egyre kevesebb a
csapadék.
A Nagy­Vízválasztó­hegységtől nyugatra először szavanna,
majd trópusi sivatagi az éghajlat.
A mérsékelt övezetben, a délnyugati partvidékeken medi­
91.ábra:Artézi medencék Ausztrália alatt
terrán éghajlat uralkodik. Itt a nyugati szelek az indiai-óceán
felől télen szállítanak sok csapadékot.

Azidőszakosvízfolyásokföldje
mivel a földrész igen száraz, nem bővelkedik vízfolyásokban.
említésre érdemes folyója a Murray (mörré), mely a nagy-Víz-
választó-hegység csapadékos részéről szállítja a vizet az alföld
felé. A keleti lejtőkről sok bővizű, de rövid folyó fut a Csen­
des­óceánba. a nagy-Vízválasztó-hegység gerincén fontos víz-
választóvonal húzódik, a táj is erről kapta a nevét.
A kontinens legnagyobb része lefolyástalan terület, sok idő­
szakos tómedencével, melyek vize az éghajlati viszonyok miatt
nagyon sós.
ausztrália felszíne alatt óriási, artézi vizet tároló medencék 92.ábra:Eukaliptuszerdő
vannak. sok helyütt szélmotorokkal hajtott szivattyúkkal emelik
a felszínre a vizet, de van, ahol forrásként tör fel. nagy része azon-
ban sós, így emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Azelszigeteltségkülönösélővilága
a földrész élővilága nagyon sokban különbözik a többi konti-
nensétől. Bővelkedik az olyan fajokban, melyek máshol nem
találhatók meg. ez annak köszönhető, hogy ausztrália már a
földtörténet középidejében elkülönült és nagyon messzire került
a többi földrésztől. ezzel alapozódott meg a kontinens elszige-
93.ábra:A szürke óriáskenguru
telődése, mivel ez a nagy távolság megakadályozta az élővilág jellemzően ausztrál faj
vándorlását. Jellemző állatai az erszényesek* és a kloákások*.
Ellenőrizdatudásodat!
Olvasd el a Különleges élővilág című szemelvényt!
Jellemezd a kontinens földrajzi hely­
zetét!
Természetes növénytakarója a csapadék mennyiségének
Mi jellemzi Ausztrália felszínét?
megfelelő képet mutat. A Csendes­óceán partjain babérerdők
Milyen összefüggés van a konti­
díszlenek, a földrész belseje felé haladva – a csapadék csökkené-
nens éghajlati adottságai és földraj­
sével – fás, majd füves szavanna, sok fajból álló, áthatolhatatlan
zi elhelyezkedése között?
tüskés bozót, végül gyér félsivatagi, sivatagi növényzet jellem-
Jellemezd az egyes tájak éghajlatát!
ző. a hosszú, száraz időszakban a száraz területeken gyakran
Hogyan változik a terület természe­
pusztítanak gyorsan terjedő, heteken keresztül tomboló, szinte
tes növényzete? Miért?
megfékezhetetlen bozóttüzek.
Minek köszönheti különleges élő­
az északi és északkeleti partvidéken, ahol fülledt meleg van és
világát?
sok a csapadék, trópusi esőerdők találhatók.

35

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 35 11/3/1. 3:23 PM

 EGY KONTINENSNYI ORSZÁG:
AZ AuSZTRÁL ÁLLAMSZÖVETSÉG
Ausztrál Államszövetség
Olvasd el Az Ausztrál Államszövetség kialakulása című szemelvényt!
terÜLet 7 682 300 km2
néPesséG 19 983 826 fő a legkisebb földrész egyetlen országa az ausztrál államszö-
néPsŰrŰséG 2,6 fő/km2 vetség.
áLLamforma szövetségi
köztársaság ausztrália népsűrűsége a kedvezőtlen természeti viszonyok
főVáros canberra miatt nagyon alacsony. a népesség területi eloszlása igen
HiVataLos nyeLV angol egyenetlen. az európai bevándorlók a legkedvezőbb fekvésű
eGy főre JUtó GdP 33 300 Usd délkeleti és délnyugati országrészeken telepedtek le, a mai
napig ezek a vidékek fejlődnek a leggyorsabb ütemben.
a falu mint településforma nem ismert. az ausztrálok 85%­a
városokban, a lakosság többi része pedig farmokon él. A far­
mok magányos települések, ahol egy­egy család gépesített
nagyüzemi mezőgazdasági termelést folytat.

94.ábra:Ausztrália címere. Két szimbólummá
lett állata a kenguru és az emu
Azaranyláztólakorszerűnagyiparig
ausztrália bővelkedik bányakincsekben. Gazdasági életének fon-
tos eleme a bányászat.
fő energiahordozója a feketeszén, melyet a nagy-Vízválasztó-
hegységben bányásznak. a kőolajat és földgázt főleg a sekély
tengerfenék és a középső területek üledékkel fedett területei alól
hozzák a felszínre. uránbányái jelentősek, csak Kanada előzi
meg a kitermelésben. Bauxitbányászata világelső. számottevő
vasérckészletei vannak. mindkettőből kivitelre is jut. Legna-
gyobb felvevőpiaca Japán. Jelentős gyémánt­ és aranyvagyona,
de fontos ólom-, réz-, nikkel-, ón- és ezüsttartalékai is vannak.
opálbányászata világviszonylatban is kiemelkedő.
minden telepítő tényező adott a nagy vas­ és alumíniumko­
hászati központok felépítéséhez. a kohászatra fejlett gépgyártás
épül. a vegyipar a kikötőkbe összpontosul.
Jelenleg még a délkeleti részeken vannak a legjelentősebb ipari
városok – Sydney (szidni), Melbourne (melbörn) –, de óriási tem-
póban fejlődik a nyugati partvidéken Perth (pörsz).

AzAngliábóláttelepítettmezőgazdaság
a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére magas színvonalon
termelő mezőgazdaságot hoztak létre.
a termelés a farmokon folyik, ahol általában egy­két féle
növény termesztésére vagy állattenyésztésre szakosodnak.
Korszerű gépekkel, körültekintő növényvédelemmel, magas szin-
tű, jó eredményeket elérő gazdálkodás jellemző. a munkát legna-
gyobbrészt bérmunkások végzik.
A vezető szerep az állattenyésztésé. a legnagyobb legelők a
szavannákon vannak. a dúsabb füvű részeken szarvasmarhákat,
míg a gyérebb legelőkön juhokat tartanak. Bár csökken a juhok
95.ábra:Canberra, a fővárosnak épített város száma, még így is itt tenyésztik a legtöbbet a világon.
36

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 36 11/3/1. 3:23 PM

 a legtöbb gyapjút exportáló ország.
Legfontosabb kenyérgabonája a búza, mely főként az alföl-
dön terem. a délnyugati, mediterrán vidékeken citrusféléket
és szőlőt, míg az északkeleti, trópusi területeken cukornádat
termesztenek.
az ausztrálok nagyon sokat áldoznak az öntözőrendszerek
megépítésére és a vizek minőségének javítására.

A„repülősnemzet”közlekedése
Ausztrália térképe alapján jellemezd az ország közút­ és vasúthálózatának
sűrűségét! Következtess!
ausztráliában a nagy távolságok és a természeti viszonyok 96.ábra:Sydney ma pezsgő életű metropolisz
miatt a légi közlekedésé a vezető szerep. a személyszállítás
mellett jelentős szerepe van a postai forgalom lebonyolításá-
ban, de nélkülözhetetlen a gyógyításban, valamint a mező-
gazdasági segélyszolgálatban is.
a gépkocsiforgalom jelentősége nő.
az Indian–Pacific expressz, a mintegy 4 ezer km hosszú
transzkontinentális vasútvonal Perth és sydney városát köti
össze.
tengerhajózása igen jelentős. az olcsó vízi közlekedés
lehetősége kedvez mind a teher-, mind pedig a személy-
szállításnak.

Amegváltozottkülkereskedelem
97.ábra:Brisbane – a Csendes­óceán­parti
Figyeld meg a 99. ábrán, mi jellemzi Ausztrália exportjának összetételét! kikötőváros gyors ütemben fejlődik
A gazdasági életben végbemenő változásokat a külkeres­
kedelem is tükrözi. mint ahogyan a 99. ábra is mutatja, ma
már a mezőgazdasági termékekből származó bevétel alig egy-
harmada az összbevételnek. Ugrásszerűen megnőtt viszont a
bányakincsek és az ipari termékek aránya.
miután az egyesült Királyság csatlakozott az európai
Közösséghez, ausztrália külkereskedelmi kapcsolatai gyö-
keresen megváltoztak. a korábbi kereskedőpartner helyett
ázsia gyorsan iparosodó országai – Japán, dél-Korea – nagy
mennyiségben vásárolják az ausztrál gabonát, húst és ásvány-
kincseket. ma már a korábbi anyaország alig 5%-kal részese-
dik az ország exportjából.
főként bányakincseket, ipari termékeket és gyapjút visz-
nek ki az országból. 98.ábra:Perth – a nyugati partvidék legfontosabb
iparvárosa

Ellenőrizdatudásodat!
Miért alacsony a népsűrűség Ausztráliában? 20%
Minek köszönhető a nagy bányakincsgazdagság? Hol talál­ 35%
bányakincsek
hatók a legjelentősebb bányavidékek? iparcikkek
Mely ipari ágazatok fejlődtek? Miért? mezôgazdasági
45%
Miért az állattenyésztésé a vezető szerep? termékek
Jellemezd az ország közlekedését! Miért alakultak át kül­
kereskedelmi kapcsolatai?
99.ábra:Ausztrália exportjának összetétele

37

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 37 11/3/1. 3:23 PM

 A MILLIÓNYI SZIGET VILÁGA: ÓCEÁNIA
Aszigetvilágföldrajzihelyzete
Figyeld meg a térképen a szigetcsoportok elhelyezkedését! Olvasd le az
atlaszból néhánynak a nevét is!

óceánia a föld legnagyobb szigetvilága, a csendes-óceán

100.ábra:Óceánia egyik vulkáni szigete Francia­
Polinéziában. Nézz utána a térképen, hol található!
nyugati részén helyezkedik el. a több tízezer sziget nagy
része a rák- és a Baktérítő közötti részen található. terüle-
tük mindössze 1,2 millió négyzetkilométer, mely alig több
mint a már tanult dél-afrikai Köztársaságé.
Három nagy szigetcsoport osztozik a területen: Melané­
zia, Mikronézia és Polinézia.
melanézia ausztráliát félkörívben ölelő szigetcsoport. itt
találhatók óceánia legnagyobb kiterjedésű szigetei: új-Gui-
nea (új-gínea), valamint új-zéland. mikronézia apró szige-
teinek területe nincs akkora, mint a mi nyírségünk. a csen-
des-óceán keleti részén, szétszórva emelkednek Polinézia
szigetei. Legészakabbra található a Hawaii-szigetek, mely
az amerikai egyesült államok egyik tagállama.
Olvasd el az Óceánia Napóleonja és A pápuák szigete: Új­Guinea
című szemelvényt!

Természetiviszonyai
melanézia szigetsora a Pacifikus-hegységrendszer tenger-
be süllyedt része. Ha jól megfigyeled a térképet, szinte
végigkövetheted a hajdani hegyvonulatokat.
óceánia szigeteinek jelentős része vulkáni eredetű, de
közülük sokat korallok építettek fel.
a vulkáni szigetek a tenger alatti vulkanizmus eredménye-
101.ábra:Szabályos gyűrű alakú atollok ként jöttek létre. ezek a föld legnagyobb vulkanikus hegyei.
óceánia jellegzetes szigetformái a gyűrű alakú
atollok. Kialakulásukban a korallok játszották a fő
szerepet. ezek a parányi élőlények a süllyedő és az erős
korallok korallok
tengerhullámzás által lepusztuló vulkáni szigetek lejtőire
koralltelep telepednek. miután az állatkák elpusztulnak, a megma-
radó szilárd vázukon újabb állatkák milliói kezdenek
süllyedő vulkán életet. előfordul, hogy több száz, olykor néhány ezer
1. 2.
méter vastagságú koralltelep is képződik így.
Oldalnézetből
Kövesd végig a 102. ábrán az atoll kialakulását!

óceánia nagy része a trópusi éghajlati övezet­

ben helyezkedik el. a szigetek legtöbbjén magas az
lagúna
átlaghőmérséklet, és viszonylag sok a csapadék. Leg-
csapadékosabb a Hawaii-szigetek. itt a passzátszél a
hegyoldalakon felemelkedésre kényszerül, melynek
1. 2. eredményeként évente több mint 10 000 mm csa-
Felülnézetből padék is hull. Gyakoriak a heves trópusi viharok,
102.ábra:Az atoll kialakulása melyek pusztítva söpörnek végig a szigeteken.
38

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 38 11/3/1. 3:23 PM

 Aszigetviláglakói
A szigetcsoportokon sokféle nép él. az őslakosság a mai
népesség felét sem teszi ki.
a gyarmatosítások után ugrásszerűen megnőtt a térségben
az európaiak, elsősorban az angolok száma. sok ázsiai –
japán, kínai, indiai és filippínó* – vándorolt át a szigetek-
re, jelentős részüket a gyarmatosítók hurcolták be. Hawaii
lakossága főként amerikai.

Azalacsonyszintűgazdaságiélet 103.ábra:A dani* népcsoport Új­Guineában él

Nézz utána a függelékben, mely szigetcsoportok függenek még más or­
szágoktól!

Mára a szigetvilág legnagyobb része felszabadult az

évszázados gyarmati sorból. óceánia területén maradt kül-
birtoka* az amerikai egyesült államoknak, franciaország-
nak, az egyesült Királyságnak, ausztráliának, új-zélandnak
és chilének.
a gyarmatosítás alól felszabadult szigetvilág országai
általában elmaradott gazdasággal rendelkeznek. Gazda­
ságilag napjainkban is a volt gyarmattartóktól függenek.
Elsősorban mezőgazdaságból élnek. sok helyütt ma is
kezdetleges eszközökkel, éppen csak a mindennapi élelmet 104.ábra:Maláj lány népviseletben
tudják megtermelni, pl. maniókát, jamgyökeret. Van, ahol
most is gyűjtögető életmódot folytat az őslakosság.
egyre intenzívebben terjed az ültetvényes gazdálkodási
forma, ahol kókuszt, kakaót, kávét, ananászt, banánt ter-
melnek. ezekből a fő terményekből tekintélyes mennyiséget
exportálnak is.
Jelentős a csendes-óceán halállománya. a szigetlakók kö-
zül sokan élnek halászatból.
az utóbbi néhány évben több értékes bányakincslelőhe-
lyet tártak fel. A térség ipara is fellendülőben van.

az idegenforgalom egyre jelentősebb a szigetek életé-

ben. a csodálatos természeti kincsek, hagyományaik és az 105.ábra:A maorik* vendégeket üdvözlő tánca
egész évben tartó trópusi nyár vonzza a turistákat. mind ma már idegenforgalmi látványosság
több üdülőparadicsomot létesítenek.
a szigetek a nemzetközi légi és tengeri közlekedés fon­
tos láncszemei.
Olvasd el A tűz és jég birodalma: Új­Zéland című szemelvényt!

Ellenőrizdatudásodat!
Elemezd Óceánia három nagy szigetcsoportjának termé­
szeti viszonyait!
Mely népek lakják?
Milyen változásokon megy keresztül a szigetvilág gazda­
sági élete? 106.ábra:Hagyományos polinéziai falu.
A ház minden része kókuszpálmából készült

39

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 39 11/3/1. 3:23 PM

 ELLENŐRIZD A TuDÁSODAT!
AMIT A FÖLDTÖRTÉNETRŐL, AFRIKÁRÓL, AuSZTRÁLIÁRÓL ÉS ÓCEÁNIÁRÓL
TuDNI KELL
107.ábra:Ebben a mészkődarabban
fellelhető kagylók a kialakulás
körülményeihez szolgálnak bizonyítékul
108.ábra:Jellegzetes afrikai falu
a Zambézi mentén
109.ábra:A száraz afrikai területek
legféltettebb kincse az ivóvíz
110.ábra:Óceániai tengerpart jellegzetes
pálmafákkal
40
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 40
melyek a legfontosabb különbségek a földtörténet és az emberiség
történelme között?
mi a földtörténeti korok beosztásának alapja? mutasd be a tanult ős-
maradványtípusokat!
Jellemezd az egyes földtörténeti korokat a következő szempontok
alapján!
mennyi ideig tartott?
Hogyan változott a föld felszíne?
mely jellegzetes kőzetek és bányakincsek alakultak ki?
milyen élőlények népesítették be a földet?
Jellemezd ausztrália, óceánia és afrika földrajzi helyzetét!
melyek a fekvésükből adódó kedvező és kedvezőtlen körülmények?
Hogyan alakultak ki nagytájaik?
Kialakulás szerint milyen típusú szigetekről beszélhetünk óceánia
területén?
milyen éghajlati viszonyok alakultak ki az egyes tájakon?
Keress összefüggést
– a kontinensek földrajzi helyzete és éghajlata,
– az egyes tájak éghajlata és természetes növénytakarója között!
az alábbi szempontok alapján jellemezd afrika tipikus tájait!
milyen életkörülmények között élnek az emberek a sivatagokban, az
oázisokban, az éhségövezetben, az esőerdők és a szavannák vidékén,
valamint a mediterrán tengerpartokon?
mely természeti erőforrásokat aknázzák ki, és hogyan?
mi jellemző a gazdasági élet színvonalára (mezőgazdaság, bányászat,
ipar)? Hogyan követi a mezőgazdaság az éghajlati övezetességet?
miért jutott vezető szerephez afrikában a dél-afrikai Köztársaság?
Hogyan változtak meg az elmúlt évtizedekben afrikában az életkörül-
mények? melyek afrika legfőbb társadalmi problémái?
Jellemezd ausztrália és a szigetvilág mezőgazdaságát!
az ipar mely ágai fejlődnek?
Hogyan változtak az utóbbi évtizedekben a kereskedelmi partnerek?
mondj példákat a környezetrombolásra!
Ha többet szeretnél tudni a Föld e titokzatos részéről, sok érdekességet
találsz a KÉPES FÖLDRAJZ sorozat Ausztrália és Óceánia; az EZER­
ARCÚ VILÁGUNK sorozat Ausztrália és a KONTINENSRŐL KONTINENSRE
sorozat Ausztrália és Óceánia című kötetében.
Érdemes belelapozni Marco Moretti Ausztrália és a Csendes­óceán szigetei – Dél­
tengerek mítoszai és csodái című albumába!
11/3/1. 3:23 PM
 A SARKVIDÉKEK

41

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 41 11/3/1. 3:23 PM

 A JÉG BIRODALMA: A SARKVIDÉKEK

csendes-óceán Holalakultakkiasarkvidékek?
Figyeld meg a 111. és a 112. ábrán, hogyan alakul a sarkvidékek valódi határa
a sarkkörökhöz képest!
ész
észak-amerika a
Ha sarkvidékekről beszélünk, általában a sarkkörökön belüli terü-
ki letekre gondolunk. Így az északi sarkkörön belül van az Északi­
sar
Jeges-tenger kkö
r sarkvidék, a déli sarkkörön belül pedig a Déli­sarkvidék. Ez
4087 m
eurázsia a határ azonban csak hozzávetőleges, sem az északi, sem pedig
északi-sark
a déli sarkkör nem jelent pontos határvonalat. az Északi­sark­
vidék természetes határa a fahatár, vagyis ahol már egy-egy
szál fa sem fordul elő. a Déli­sarkvidéké pedig a déli szélesség
50­60˚­a, mely körülbelül az a vonal, ahol a júliusi középhőmér-
séklet eléri a 10 ˚c-ot.

atlanti-óceán Olvasd el A sarkvidékek meghódítása című szemelvényt!

111.ábra:Az Északi­sarkvidék kiterjedése Atermészeteshűtőszekrény

d. sz. 55˚ Ha a sarkvidékek nevét halljuk, mindig zord, jéggel borított
területekre gondolunk. Valóban, e vidékek jelentős részét vastag
sarkkör
déli jégtakaró borítja. errefelé nyáron is nagyon alacsonyan jár a
Nap, ezért sugarai mindig kis szögben érik a felszínt, ennek
köszönhető a csekély felmelegedés. az alacsony hőmérséklet
2804 m miatt a csapadék legtöbbször hó formájában hullik. A nap­
Déli-sark
sugarak nagy részét visszaveri a felhalmozódott hó és a jég
csillogó fehér felszíne. Gyakran sűrű köd üli meg a tájat,
amely megakadályozza, hogy a napsugarak elérjék a felszínt.
mindezek együttesen felelősek a jégvilág kialakulásáért.

112.ábra:A Déli­sarkvidék kiterjedése Olvasd el a Palacsinták a tengeren című szemelvényt!

10
˚C Barrow, é. sz. 71° 18’, ny. h. 156° 44’ mm
250
nyáron a nap hónapokon keresztül nem nyugszik le, hanem
5 körben jár az égbolton. A téli félévben még zordabb lesz az idő­
0
200
járás, mert a Nap hónapokon keresztül nem kel fel. A sark­
-5
150 pontokon fél évig éjszaka, fél évig pedig nappal van.
-10

-15 100
Hogyan váltakoznak az egyes évszakok a Déli­sarkvidéken? Az eddigi isme­
-20

-25
50 reteid alapján következtess arra, hogyan alakul mindez az Északi­sarkvidék
-30 0
esetében!
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

113.ábra:A tundraéghajlat diagramja a sarkvidékek a hideg övezetben húzódnak, ahol az állandóan

fagyos és a tundraéghajlat a jellemző.
a belsőbb részeken állandóan fagyos éghajlat alakult ki. itt
az évi középhőmérséklet mindig 0 ˚C alatt marad. Egyetlen
évszak jellemzi: a zord tél. a lehullott hó nem olvad el, vastag
jégtakaróvá fagy, szinte állandóan jeges szél fúj a sarkok irányá-
ból. ez az éghajlat az antarktiszon sokkal kiterjedtebb, mint az
északi-sarkvidéken.
a sarkoktól távolodva nő a napsugarak szöge. az állandóan
114.ábra:A havas területeken kutyaszánnal
fagyos éghajlatot felváltja a tundra. az északi sarkkör környé­
közlekednek kén már valamivel magasabb a hőmérséklet. itt néhány héten
42

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 42 11/3/1. 3:23 PM

 keresztül fagypont fölé emelkedik az átlaghőmérséklet. errefelé
két évszak alakult ki: a hosszú és nagyon zord tél, valamint a
rövid és hűvös nyár, amely inkább csak az Északi­sarkvidékre
jellemző.

AzÉszaki-sarkvidék
Olvasd el az Ahogyan a görögök elnevezték című szemelvényt!

az Északi­sarkvidék, más néven Arktisz, a Jeges­tenger

medencéjét – a benne található több száz szigettel –, Észak­
Amerika, Ázsia és Európa legészakibb területeit foglalja
magába. itt található a föld legnagyobb szigete, Grönland, mely 115.ábra:Két gleccser és a Jeges­tenger
dániához tartozik. találkozása a Spitzbergákon

Olvasd el a Zöld föld a fagysivatagban című szemelvényt!

az Északi­sark nem szárazföldön, hanem a Jeges­tengeren

található. a Jeges-tenger hatalmas vízfelületének központi részét
állandóan vastag jégpáncél fedi. a sarkkörhöz közelebbi, délebbi
tengerrészeken a jégtakaró nyáron olvadásnak indul, feldaraboló-
dik és az áramlásokkal dél felé sodródik.

eurázsia és észak-amerika legészakibb, sarkkör környéki

területeire a tundraéghajlat jellemző. a tundrán a tél éppen
olyan zord, mint a belső, állandóan fagyos területeken. a hűvös
és nagyon rövid nyáron kizöldül a táj. néhány nap alatt min- 116.ábra:Jéghegyek Grönland partjainál
denfelé virágszőnyeg pompázik. a mélyen fagyott talajnak
azonban csak a felső, alig fél méter vastag része enged fel,
alatta fagyott marad. emiatt az olvadékvíz nem tud elszivá-
rogni. ilyenkor hatalmas mocsártengerré változik a táj. óriási
szúnyoghadak uralják a vidéket, elviselhetetlenné téve az itt
élők életét. Gyér növényzete mohákból, zuzmókból, hidegtűrő
fűfélékből, csenevész, talajon kúszó törpefenyőkből és törpe­
nyírekből tevődik össze.
az eszkimók a tundra halászó-vadászó népe. az európai
tundrán élnek a lappok.
az északi-sarkvidék állatvilágát legnagyobb számban a part
menti sziklákon fészkelő halászó madarak képviselik, de
117.ábra:A tundra jellegzetes állata
fókák, rozmárok és jegesmedvék is vadásznak errefelé. a sarki a rénszarvas
tengerekben élnek a legnagyobb testű emlősök, a bálnák.

Atudományésabékekontinense
az Antarktisz földünk hatodik kontinense, elnevezése az Ark­
tisszal ellentétes fekvésére utal.
az antarktisz területének 98%­át jég borítja, melynek vas­
tagsága helyenként megközelíti az öt kilométert. Ez a hatalmas
jégtömeg rejti Földünk édesvízkészletének közel háromne­
gyed részét.
A 119–120. ábra alapján magyarázd el, mit jelent a „kétszintes kontinens” 118.ábra:A jegesmedve biztosan mozog a
kifejezés! jégtáblákon

43

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 43 11/3/1. 3:23 PM

 m
4000

jégtakaró táblajéghegy
0 x x x x x jégtakaró
x
x x x x x x x x x tenger
x x x
x x x x x x x x
ny ősi kőzetek K ősi kőzetek
119.ábra:A kétszintes kontinens 120.ábra:A jégtakaró túlnő a szárazföldön

a jégtakaró alatt ősi kőzetek rejtőznek, de a kontinens peremén

működő vulkán is található, az Erebus. földjének mélye jelen-
tős bányakincskészletet rejt, pl. feketeszenet, kőolajat.
az antarktiszon állandóan fagyos az éghajlat. itt mérték a
Transzant

földön az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet, –88 ˚c-ot.

Déli-sark a vastag jégtakaró túlnyúlik a szárazföldön, beborítja a part
tis
ark

zi- menti tengereket is. ezekről időnként hatalmas darabok szakad-

nak le, melyek jéghegyként folytatják útjukat.
hg
.

az állatvilág képviselői legnagyobb számban a pingvinek és

több mint harminc óceáni madárfaj. élnek itt fókák és bálnák is.
természeti viszonyainak, elsősorban zord időjárásának köszön-
121.ábra:Így nézne ki jég nélkül az
Antarktisz hetően a földrész lakatlan. Kutatóállomásain több száz tudós
tanulmányozza a jég kontinensét. 1959 decemberében egyezmény
született azért, hogy a földrész a tudomány és a béke kontinense
maradjon. ez a harminc évre szóló megállapodás megtiltotta
a katonai tevékenységet, a nukleáris kísérleteket és a radioak­
tív hulladék elhelyezését. Hazánk 1984-ben írta alá a szerződést.
1991­ben az Antarktiszi Egyezmény aláírói újabb ötven évre
meghosszabbították a dokumentumot, elfogadták a környezeti
jegyzőkönyvet, mely alapján a bányakincsek kiaknázása is
tilos!

Ellenőrizdatudásodat!
122.ábra:Az Erebus vulkán, előterében Hol alakultak ki a sarkvidékek? Miért?
királypingvinekkel Jellemezd a hideg övezet éghajlatait!
Vonj párhuzamot a sarkvidékek természeti viszonyai között
az alábbi szempontok alapján:
Mi jellemzi a felszínüket?
Milyen éghajlati viszonyok jellemzőek?
Jellemezd az élővilágot!
Kik lakják? Mivel foglalkoznak az itt élő emberek?
Miért fontos a sarkvidékek környezetének védelme?

Ha többet szeretnél tudni erről a titokzatos, fagyos világról, olvasd el a

123.ábra:Az Amerikai Egyesült Államok
kutatóállomása az Antarktiszon
MI MICSODA sorozat Sarkvidékek; a KÉPES FÖLDRAJZ sorozat
Észak­Amerika kötetének az Északi­sarkkal foglalkozó részeit, A KON­
TINENSRŐL KONTINENSRE sorozat Sarkvidékek c. kötetét; Rockenbauer Pál
Csipetnyi Antarktisz, valamint Dékány András A sarkvidékek meghódítója c. mun­
káját, valamint a függelék 111–112. oldalának szemelvényeit!

44

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 44 11/3/1. 3:23 PM

 AMERIKA

terÜLet 42,1 millió km2

néPesséG 893 millió fő
néPsŰrŰséG 21 fő/km2
LeGmaGasaBB PontJa aconcagua – 6959 m
LeGHosszaBB foLyóJa amazonas – 6296 km
LeGnaGyoBB taVa felső-tó – 82 000 km2

45

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 45 11/3/1. 3:23 PM

 A NYuGATI FÉLGÖMB KONTINENSE:
ÉSZAK­, KÖZÉP­ ÉS DÉL­AMERIKA
Anagyészak–déliirányúkiterjedés
Észak Olvasd el a Kik fedezték fel valójában Amerikát? című szemelvényt!
16%
Dél
amerika teljes terjedelmében a nyugati félgömbön helyez-
12%
kedik el, az atlanti- és a csendes-óceán között. észak–déli
irányú kiterjedése mintegy 15 000 kilométer.
Három részét különböztetjük meg: nagyobbik tagja
Észak­Amerika, a kisebbik Dél­Amerika. a két részt
124.ábra:Amerika részesedése a földrészek
Közép­Amerika keskeny földhídja köti össze, melyhez
területéből kiterjedt szigetvilág tartozik.
a földhidat a Panama­csatornával kettészelték, így dél-
amerika megkerülése nélkül közlekedhetnek a hajók a két
óceán között!
Keresd meg a térképen a Panama­csatornát! Olvass le a csatornán át­
vezető néhány fontos hajózási útvonalat!

Olvasd el az Összeköttetés a két óceán között című szemelvényt!

atlanti-óceán

ráktérítő
Asokszínűnépesség
a kontinens őslakói az indiánok, akik a Bering-szoroson
keresztül ázsiából érkeztek ide. a mintegy 40 000 évvel
egyenlítő
ezelőtt megindult átvándorlási hullám során fokozatosan
jutottak el dél felé. az utoljára érkező eszkimók a sarkvidék
csendes-óceán környékén telepedtek le.
amerikában nagyon sokféle nép él. területét különböző
Baktérítő hatalmak gyarmatosították. népessége ennek megfelelően
alakult. az angolok az északi területeket, a mai Egyesült
 Államok és Kanada nagy részét vonták gyarmati sorba.


észak-amerika  Kanadában a franciák is szereztek területeket. az angol
Latin-
Közép-amerika

amerika
többség miatt az északi részt angol-amerikának is nevezik.
Közép­ és Dél­Amerika nagy részét a spanyolok, Bra­
dél-amerika

zíliát pedig a portugálok hódították meg. ezeket a terüle-
125.ábra:Amerika felosztása teket a gyarmatosítók nyelve alapján Latin­Amerikának
nevezzük.
a földrész felfedezését követően a világ számos országá-
ból milliószám vándoroltak ide emberek. az egyes népek
keveredése növeli a népesség sokszínűségét.
a portugál és spanyol gyarmatosítók leszármazottai
a kreolok, számuk argentínában és Brazíliában a leg-
nagyobb.
az indiánok száma a földrész felfedezése óta nagyon
lecsökkent, vannak vidékek, ahol teljesen ki is pusztultak.
az európaiak megérkezése szinte teljesen véget vetett az
észak-amerikai őslakosság évezredes hagyományainak, kul-
túrájának.
ezen a kontinensrészen csak kevés indián maradt, ők
126.ábra:Az inuitok Északkelet­Kanadában élnek többségükben rezervátumokban élnek.
46

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 46 11/3/1. 3:23 PM

 Latin-amerika országaiban nagyobb számban maradt
fenn az őslakosság. a fehér lakossággal keveredve a mesz­
tic népcsoport jött létre. Közép-amerikában és az andok
országaiban a lakosság 70-80%-át az indiánok és a meszti-
cek teszik ki.
a fekete bőrűek az afrikai néger rabszolgák itt maradt
leszármazottjai. a fehérek és a feketék keveredésével alakul-
tak ki a mulattok.
amerikában hivatalosan nincs faji megkülönböztetés.
a gazdasági viszonyok miatt nagy az eltérés észak- és
Latin-amerika egyes országai között. de egy-egy országon
127.ábra:Az inkák földjén élnek a kecsuák
belül is óriási társadalmi és szociális különbségek tapasztal-
hatók a különböző népcsoportok között.
1000 millió fő
Azalacsonynépsűrűségegyenetlenüloszlikel
Mondd el a tanultak alapján, mi az oka a népsűrűség egyenetlen el­
oszlásának!
800

amerika népsűrűsége kicsi. A népesség területi eloszlása

egyenlőtlen. nagyon ritkán lakottak a zord északi vidékek,
a magashegységek, az esőerdők és a sivatagok. a megszo- 600
1990 1993 1999 2005
kottól eltérően az andok magasabb területei viszont nem
lakatlanok. az indiánok szervezete alkalmazkodott az itteni 128.ábra:Amerika népességének alakulása az elmúlt
levegőhöz. Bolívia lakóinak háromnegyed része pl. 3000 időszakban
méter feletti magasságban él.
az atlanti-óceán partvidékén hatalmas népességtömörü-
lések jöttek létre mind észak-, mind pedig dél-ameriká-
ban. itt nagyon magas a népsűrűség.

AnépességnövekedésbőladódógondokLatin-Amerikában
Latin­Amerikában gyorsan növekszik a népesség.
Lakosságának közel fele 15 évnél fiatalabb. magas az anal-
fabéták* aránya, de még így is kedvezőbb, mint a többi
kontinens fejlődő országaiban.
a munkanélküliség katasztrofális méreteket ölt. Peruban
pl. a lakosság felének nincs munkalehetősége. ez tovább
növeli a szegénységet, ami elől a városokba menekülnek
az emberek. a nagyvárosok körül itt is gombamód szaporod- 129.ábra:A favelák a bűnözés és a kábítószer­
nak az afrikából már jól ismert barakkvárosok, amelyeket kereskedelem melegágyai
Latin-amerikában favelának neveznek. észak-amerikában
ismeretlenek ezek a bádogvárosok. sajnos a munkanélkü- Ellenőrizdatudásodat!
liség és a nyomor ott is jelen van. a kilátástalan helyzetű Jellemezd Amerika földrajzi helyzetét!
emberek, főként a fekete lakosság gettókban él. Mely népcsoportok élnek a kontinens
rohamosan nő a városi lakosság aránya, ma már a konti­ egyes részein?
nens lakóinak több mint háromnegyede városlakó! Mi jellemzi az őslakosság helyzetét?
Milyen, népesedésből adódó gondokkal
Búvárkodj a könyvtárban! Gyűjts adatokat, érdekességeket az aztékok, küzd Latin­Amerika?
az inkák és a maják életéről!

47

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 47 11/3/1. 3:23 PM

 A HÁRMAS TAGOLÁSú FELSZÍN

Gr
amerika felszíne hármas tagolású. az ősföldek a kontinens
ön
lan
d keleti felében találhatók. nyugaton, a csendes-óceán mentén
hatalmas lánchegységvonulatok húzódnak. a kettő között
óriási síkságok terülnek el.
sziklás- k

Ka
Kordille

atlanti-óceán
na
da
i-ő
K
hegység

sfö
özp
rá

ld

Fiatalfelszínazősikőzeteken
ont

1. 4.
i-sí
ksá

2. Elevenítsd fel, amit az ősföldekről tanultunk!

g

3.
észak-amerika ősi magját a Kanadai­pajzs alkotja. a ja-
csendes-óceán varészt gránitból felépülő ősföld felszínére a földtörténet
5.
egyenlítő 6. különböző időszakaiban vastag tengeri és szárazföldi üle-
amazonas-
medence dékréteg rakódott. a déli területeken ez a fedőréteg meg­
Brazil-felföld maradt, északon viszont a jégkorszaki vastag jégtakaró
1. nagy-medence letarolta a felszínét. Így az évmilliók alatt felhalmozódott
d
o k

ásványkincsek a felszín közelébe kerültek. az itt található

föl

2. colorado-fennsík
-al
aná

3. mexikói-fennsík
több tízezer tó medencéjét is a jég munkájának köszönhetjük.
a n d

Par

4. appalache
5.
6.
orinoco-medence
Guyanai-hegyvidék 7. a puhább kőzetekbe a jégkorszaki jég mélyedéseket vájt.
7. Patagónia az időjárás változásával az olvadékvíz megtöltötte ezeket a
medencéket, kisebb-nagyobb tavakat hagyva maga után.
130.ábra:Amerika tájai
dél-amerika ősföldjei a Guyanai (gajanai)­hegyvidék és
a Brazil­felföld. Külső képük formálásában nem vett részt a
jég. a harmadidőszaki hegységképződés ezeket az ősi vonu-
latokat sem kímélte. az erősen megtöredezett, egyenetlenül
kiemelkedett tájak táblás, lépcsős szerkezetűvé váltak.
a kiemelkedett területeket fedő üledékréteget a külső erők
lepusztították. itt is felszínközelbe kerültek az ősföldek kin-
csei, a különböző színesfémek ércei és a vasérc.

Azásványkincsekbengazdagrögvidékek
Elevenítsd fel, amit az óidei röghegységek kialakulásáról tanultunk! Milyen
összefüggés van a hegységek magassága és formakincse között?

az óidei hatalmas hegységképződés eredménye, az Appa­

131.ábra:A Sziklás­hegység formálásában lache (epelecs) ma már jellegzetes rögvidék képét mutatja.
nagy szerepet játszott a jég
ásványkincsekben, főként feketeszénben rendkívül gazdag
vidék.

132.ábra:Alaszka – gleccsernyelv
AlaszkátólaTűzföldig–aPacifikus-hegységrendszer
Amerikában
amerika nyugati és ázsia keleti partvidékén húzódó, több-
nyire észak–dél irányú hegyláncok a Pacifikus­hegység­
rendszerhez tartoznak. ez a lánchegységkoszorú keretezi
a Csendes­óceánt, innen származik az elnevezése is: paci-
fic = csendes. a szűk völgyekkel elválasztott, párhuzamo­
san futó hegyláncok helyenként eltávolodnak egymástól.
magasan fekvő medencesorokat és fennsíkokat zárnak
közre.

48

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 48 11/3/1. 3:23 PM

 a harmadidőszaki hegységképződések során alakult ki. Lán-
cai a csendes-óceán partvonalával párhuzamosan futnak.
észak-amerika nyugati részén a sziklás-hegység húzódik.
Hatalmas tömege már az óidőben felgyűrődött. felszínét a
harmadidőszaki kéregmozgások tovább formálták.
a nyugati vonulatok magas hegylánca a Kordillerák. Kialaku-
lása még nem fejeződött be. ezt bizonyítja pl. a Mount St.
Helens (mont szent helensz) vulkán működése.
a Kordillerák láncai zárják közre a columbiai- és a Colorado­
fennsíkot, a Nagy­medencét, valamint a Mexikói­fennsíkot.
133.ábra:Chimborazo (csimboraszó) –
Olvasd el a Grand Canyon – a hegység, ami lent van című szemelvényt! az Andok óriásvulkánja

a lánchegység a szárazföldi hídon is folytatódik.

dél-amerika nyugati partvidékén húzódik földünk leghosz-
szabb lánchegysége, az Andok. óceáni és szárazföldi kőzetlemez
találkozásának következtében gyűrődött fel. ez a folyamat még
ma is tart, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a hegyvonulat-
ban számtalan vulkán működik, és időnként heves földrengések
rázzák meg a tájat. itt található földünk legmagasabb aktív vul-
kánja, a Cotopaxi (kotopakszi).
az andok láncai közé ékelődik a Bolíviai-fennsík.
Keress az atlaszban működő vulkánokat Dél­Amerika területéről!

Ahegyvonulatokközöttelterülősíkságok 134.ábra:Patagónia kietlen vidéke

Milyen típusú síkságokat ismerünk? Elevenítsd fel, hogyan alakultak ki!

észak-amerika középső részét hatalmas síkság foglalja el. észa- Nézz utána Rockenbauer Pál Ami­
ki része a jég által letarolt ősföldhöz tartozik. a sziklás-hegység- ről a térkép mesél című munkájá­
hez keletről csatlakozik a Préri hatalmas fennsíkja, mely lösszel ban, miért éppen így nevezik Amerika
borított táblás vidék. Legalacsonyabb tája a Mississippi­alföld, tájait!
amely egykor hatalmas tengeröböl volt, amit az ideömlő folyók
Olvasd el a Föld első nemzeti parkjáról
hordaléka töltött fel. a táj mai felszínét is a rajta keresztülhaladó szóló szemelvényt!
folyóóriások hordaléka tette termővé. az egykori tenger parányi
élőlényeinek pusztulásával keletkezett a térség hatalmas kőolaj-
és földgázvagyona.
Ellenőrizdatudásodat!
az atlanti-óceán és a mexikói-öböl mentén a tengeri és folya-
Jellemezd a földrész ősföldjeit és
mi üledékekkel borított, keskeny Parti­síkság helyezkedik el.
röghegységeit!
Hogyan alakultak ki a Pacifikus­
dél-amerika magasabb területei közé óriási, folyók által fel-
hegységrendszer amerikai vonu­
töltött alföldek ékelődnek: az Amazonas­medence, a Paraná­
latai?
alföld és az Orinoco­medence (orinokó).
Mely formakincs jellemzi a lánc­
hegységeket? Miért?
az amazonas-medence a föld legnagyobb kiterjedésű síksá-
Hol alakultak ki a földrész al­
ga, a mississippi-alföldhöz hasonlóan egykor ennek a helyén is
földjei?
tenger hullámzott. az andok kialakulása után az amazonas és
Mi alakította ki mai felszínüket?
mellékfolyói töltötték fel, illetve alakították alfölddé.

49

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 49 11/3/1. 3:23 PM

 A KÉT SARKVIDÉK KÖZÖTT
Mihatározzamegaföldrészéghajlatát?
Az eddigi ismereteid alapján határozd meg, mely éghajlati övezetekbe tartozik a
földrész!
Ismételd át, mit tanultunk az éghajlati övezetekről és az éghajlat­módosító ténye­
zőkről!

amerika hatalmas észak–dél irányú kiterjedésének és domborza-

tának köszönhetően nagyon változatos éghajlatú. a hegységek
elhelyezkedése és a tengeráramlások nagymértékben befolyásolják
az éghajlatot.
A mérsékelt övezet sávjában nyugatról, a part mentén húzódó
135.ábra:A hurrikán vonulásának iránya magas hegyvonulatok útját állják a csendes-óceán felől érkező
páradús légtömegeknek. az óceán felőli lejtőket bőséges csapadék
öntözi, ezen a sávon óceáni éghajlat alakult ki.
A trópusi területeken a felemelkedő passzát páradús légtöme-
gei a keleti lejtők bőséges csapadékát biztosítják.

A hegységek elhelyezkedése miatt Észak­Amerika észak–dél

irányban nyitott, így az északról és délről érkező légtömegek
akadálytalanul haladhatnak át a terület felett. emiatt az északi-
sark irányából érkező hideg légtömegek nagy károkat okozhatnak a
déli területek ültetvényein. a meleg légtömegek érkezése tavasszal
az északi területeken idő előtti gyors hóolvadáshoz vezet, mely
gyakran árvizeket okoz.

tavasszal és nyáron, a hideg és a meleg légtömegek találkozása-

kor hatalmas pusztításokat okozó forgószél, tornádó* alakul ki.
a mexikói-öböl és florida tengerpartjai mentén gyakran tombol
136.ábra:Tornádótölcsér trópusi szélvihar, a hurrikán*. ma már a komoly megfigyelőháló-
˚C Uranium city, é. sz. 59° 34’, ny. h. 108° 29’ mm
zat előre jelzi az érkezését.
20 250

15
200 Ha többet szeretnél megtudni Amerika pusztító szélviharairól, olvasd
10

5
el a MI MICSODA sorozat Természeti katasztrófák című kötetét!
150
0

-5 100
Olvasd le az atlasz Föld éghajlati térképéről, mely tengeráramlások haladnak el
-10
50
a nyugati és a keleti partok mentén!
-15
Hogyan befolyásolják a különböző hőmérsékletű tengeráramlások a partvidékek
-20
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
0
éghajlatát és az egyes övezetek határait?
137.ábra:A tajgaéghajlat diagramja
az északkeleti partvidékeket a Labrador­áramlás hűti. a nyu­
gati oldal meleg tengeráramlásának jótékony hatása következtében az alaszkai-öböl télen sem fagy be.
a mexikói-öbölben futó Golf­áramlat fűti a dél-atlanti partvidéket.
Dél­Amerikában a keleti partok előtt haladó meleg tengeráramlás fűtő hatásának köszönhető, hogy a
forró övezet kiszélesedik. a nyugaton futó hideg áramlás hűtő hatásának tudható be a atacama-sivatag
hűvös és nagyon száraz klímája.

Aváltozatoséghajlat
Olvasd le az atlasz időjárási térképeiről, hogyan változnak a hőmérséklet és a csapadék értékei a kontinens egyes részein!
Elevenítsd fel, amit az Északi­sarkvidék éghajlatáról és élővilágáról tanultunk!

50

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 50 11/3/1. 3:23 PM

 NYÁR TÉL
passzátszél
leszálló ága

a szárazföld felől
szárazföld belseje
óceán felől fújó nyugati fújófújó
felől szélszél
szél szelek
Csendes­ó. Atlanti­ó. Csendes­ó. enyhe, esős enyhe, száraz Atlanti­ó.
Kalifornia forró, száraz meleg, csapadékos Florida Kalifornia évi k.-h.: 17 ˚c
Kalifornia évi k.-h.: 15 ˚c Florida
Florida
Ny K Ny évi csapadék: 760 mm évi csapadék: 1500 mm K
138.ábra:A forró és a mérsékelt övezet határán
a legészakibb szigeteken állandóan fagyos, a sarkkörök környékén
tundraéghajlat uralkodik.
a mérsékelt övezet legészakibb éghajlata a tajga. Rövid,
kellemes, csaknem meleg nyár és hosszú, zord tél jellemzi.
az északi-sarkvidék felől zavartalanul áramlik a fagyos levegő a
tajga irányába. a Hudson-öböl környékét amerika jégvermének
is nevezik, mert a nehezebb hideg levegő hónapokra is megül az
öböl környékén.
ebben a sávban hatalmas tűlevelű erdőség, tajga alakult ki.
észak- és dél-amerika belső területein a csapadék mennyisé-
gétől függően a kontinentális éghajlat változatai alakultak ki.
Dél­Amerikában a Paraná­alföldön melegebb, csapadé­
kosabb, Patagóniában hűvösebb és szárazabb változatával 139.ábra:Esőerdő
találkozunk.
természetes növénytakaróját, a füves pusztát Észak­Ameri­
kában prérinek, míg Dél­Amerikában pampának nevezik.
Elevenítsd fel, amit a mérsékelt és a forró övezet határán lévő éghajlatokról
tanultunk! Figyeld meg a 138. ábrán, mi a különbség a nyugati és a keleti ten­
gerpartok éghajlata között!

a mérsékelt és a forró övezet határán, Kaliforniában és chile

középső részén mediterrán éghajlat alakult ki. a mexikói-öböl
mentén, floridában, valamint Brazília délkeleti részén a mediter-
ránhoz hasonló szubtrópusi az éghajlat, de nyári esőkkel.
Közép­ és Dél­Amerika jelentős része a trópusi övezethez
tartozik, így az éghajlatát a passzátszélrendszer szabályozza. 140.ábra:Az útépítés miatt Amazóniában
az Amazonas­medencében egyenlítői éghajlat alakult ki. ez hatalmas erdőterületeket irtanak ki
a táj kapja a legtöbb csapadékot. itt alakult ki földünk legnagyobb
kiterjedésű esőerdője. az állandóan magas hőmérséklet és pára-
tartalom miatt nagyon sűrű a növénytakaró, ezért „zöld pokol”
névvel is illetik. Legértékesebb fái: a brasilfa*, a kínafa*, a
mahagóni és a kaucsuk. az esőerdők területe amerikában is
nagyon lecsökkent. ma is nap mint nap nagy területeket irtanak ki.
az értékes fákat kivágják, az erdőket felégetik. Így nyernek terüle-
tet a mezőgazdaság, az épülő utak, vasutak, települések építéséhez.
a bányák is sok fát felemésztenek. mára már olyan mértékű az
esőerdők területének csökkenése, hogy a föld éghajlatát is befo-
lyásolja!
Olvasd el a tankönyv 112. oldalán található, A zöld pokol című szemelvényt!
141.ábra:Az Amazonas esőerdejének
Figyeld meg a függelék II. térképén, milyen mértékben irtották ki errefelé az erdő­ jellemző madara a tukán
ket! Gondolkozz! Mi köze van az esőerdők kiirtásának az éghajlatváltozáshoz?
51

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 51 11/3/1. 3:24 PM


142.ábra:A Niagara­vízesés az Erie­
és az Ontario­tó között található
143.ábra:Az Amazonas és esőerdői a NASA
felvételén. Figyeld meg a folyó számtalan
ágát!
144.ábra:A világ legmagasabban fekvő sós
vizű tava a Titicaca­tó, mely Peru és Bolívia
között, 3810 m magasan helyezkedik el
Ellenőrizdatudásodat!
Mely tényezők befolyásolják
Észak­ és Dél­Amerika éghajla­
tát? Milyen éghajlat jellemzi az
egyes területeket? Hol alakulhat
ki tornádó? Miért? Hogyan köve­
ti a természetes növénytakaró
az éghajlat övezetességét? Jel­
lemezd a kontinens természetes
vizeit!
52
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 52
az irtások helye rövid időn belül terméketlenné válik, mert
nincs ami megvédje a vékony talajréteget a hirtelen lezúduló csa-
padéktól.
a Brazil­felföldön és a Guyanai­hegyvidéken átmeneti öv
alakult ki. a csapadék mennyiségétől függően füves, bozótos és
erdős szavannák váltogatják egymást.
A trópusi sivatagi éghajlat a domborzati viszonyok miatt
Dél­Amerikában csak kis területre korlátozódik. az Andok
szélárnyékos oldalán alakult ki földünk legszárazabb sivataga,
az Atacama (atakama). Vannak részei, ahol több mint egy évszá-
zada nem esett eső. a szárazságot fokozza a közelében futó hideg
tengeráramlás is.
Gondolkozz, miért!
a magasabb területek éghajlatánál a függőleges övezetességet
figyelhetjük meg. ehhez a magassággal változó éghajlathoz alkal-
mazkodik a természetes növénytakaró és a talaj is.
Jelentősbelvíziútvonalak
A térkép segítségével válaszolj! Mi a különbség a Csendes­ és az Atlanti­óceán­
ba futó folyók között?
észak-amerika legnagyobb folyója a Mississippi, delta­
torkolattal éri el a Mexikói­öblöt. mivel laza kőzetanyagú
területeken kanyarog, nagyon sok hordalékot szállít magával,
melyet a torkolatvidékén lerakva, évente akár 100 méterrel is
növeli a szárazföld területét. Jobb oldali mellékfolyója, a Mis­
souri (misszuri) nagymértékben hozzájárul ehhez, mivel a Préri
löszvidékét szeli át.
Tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti­óceánba a Szent Lőrinc­
folyó, mely a Nagy­tavak vizét vezeti le. a folyó és az öt tó – a
Felső­, a Michigan­ (micsigen), a Huron­ (hjúron), az Erie­ (íri)
és az Ontario­tó – észak-amerika legfontosabb belvízi útvonala.
az utóbbi kettő között, Kanada és az egyesült államok határán
található a Niagara­vízesés.
a Pacifikus-láncokból a Csendes­óceánba lefutó folyók zuha­
tagosak, nagy esésűek, ezért hatalmas energiát képviselnek, mint
pl. a Columbia és a Colorado.
Olvasd le a függelék táblázatából az Amazonas adatait! Hasonlítsd össze a
földrész többi folyójával!
dél-amerika óriásfolyama az Amazonas. a bőséges csapa-
déknak köszönhetően hatalmas vízgyűjtő területéről tengernyi
vízmennyiséget szállít az óceánba. a világ legbővizűbb folyója.
a 20-25 kilométer széles óriásfolyam szélessége a torkolathoz
közeledve már a 100 kilométert is meghaladja.
a Paraná és a Paraguay (paragváj) La Plata néven közös töl­
csértorkolattal ömlik az atlanti-óceánba.
11/3/1. 3:24 PM
 Kanada
A SŰRŰ FENYVESEK
terÜLet 9 958 319 km2
ORSZÁGA: KANADA néPesséG 33 033 823 fő
néPsŰrŰséG 3,3 fő/km2
Kontinensnyiterület–kevésember áLLamforma alkotmányos monarchia
Kanada a föld második legnagyobb országa. az északi fek- (domínium*, államfője
vésből adódó kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt nagyon a brit uralkodó)
ritkán lakott ország. a lakosság döntő többsége a déli terüle- főVáros ottawa
teken telepedett le. észak felé haladva csökken a népsűrűség, HiVataLos nyeLV angol
erre már csak a bányavárosok lakói és az eszkimók élnek. eGy főre JUtó GdP 35 700 Usd
az őslakosság régi, nomád életformája már a múlté. Legtöbb-
jük elszórtan, a nagyvárosoktól távol, gyakran munka nélkül,
szegénységben él.

Amostohakörülményekközöttisjólműködő
mezőgazdaság
a mostoha éghajlat miatt kevés a művelésre alkalmas terü-
let. csak a Prérin, a szent Lőrinc-folyó termékeny völgyé-
ben és néhány óceán menti területen folyik földművelés.
a hűvösebb éghajlat miatt a korszerű farmokon tavaszi búzát,
zabot és rozst termesztenek. a mostoha természeti viszonyok
ellenére a föld egyik legjelentősebb búzatermelője és -expor-
tálója. szarvasmarha-tenyésztése jelentős.

Atajgakincse
Kanada területének közel felét még ma is erdő borítja.
a faállomány 80%-át a fenyőfélék teszik ki. a tajgaöv 1000-
2000 kilométer szélességben húzódik keresztül az országon.
faanyag termelésében a világ élvonalában van. a fatörzseket
a folyókon úsztatják le a hatalmas fűrészüzemekbe, a cellu-
lóz- és papírgyárakhoz. Kanadában készül az egész földön a
legtöbb újságpapír.
a zord vidékeken értékes bundájukért prémes állatokat
tenyésztenek.

Abányakincsektárháza
ásványkincsekben rendkívül gazdag. ezek jelentős részét a
Kanadai-pajzs fedetlen ősföldje rejti. a jégkorszaki jég mun-
kájának köszönhetően a felszín közelébe került a bányakincs- 145.ábra:Az Ontario­tó partján, Torontóban épült a
vagyon jelentős része. Gazdag urán-, réz-, cink-, nikkel-, világ legmagasabb építménye (553,5 m), a Kanadai
Nemzeti Torony
ólom- és ezüstércben. a Labrador-félszigeten magas vastar-
talmú óriási vasérctelepek találhatók.
a Préri alatt hatalmas kőolaj- és földgázmező húzódik.
az északi szigeteken földgáztelepeket tártak fel.

Azenergiaigényesipar
természeti viszonyainak köszönheti, hogy energiából önellá-
tó. Bővizű, nagy esésű folyóin óriási vízierőmű-rendszereket
építettek.
a hatalmas mennyiségű energiára nagy energiaigényű
iparágakat telepítettek.
Legjelentősebb ipari központja: toronto és montreal.
146.ábra:A Hudson­öböl partján hosszú a tél

53

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 53 11/3/1. 3:24 PM

 AZ ANGOL GYARMATBÓL LETT SZuPERHATALOM:
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK
Amerikai Egyesült Államok A tanultak alapján határozd meg az USA földrajzi helyzetét!
Elevenítsd fel, amit az ország természeti viszonyairól tanultunk!
terÜLet 9 809 155 km2
néPesséG 303 021 801 fő 1776. július 4-én 13 atlanti-partvidéki kolóniából alakult
néPsŰrŰséG 30,8 fő/km2 meg az amerikai egyesült államok. alapdokumentuma a
áLLamforma szövetségi köztársaság függetlenségi nyilatkozat, amelyben rögzítették az elsza-
főVáros Washington kadást angliától. Utolsóként a Hawaii-szigetek került az
HiVataLos nyeLV angol államok sorába.
eGy főre JUtó GdP 43 800 Usd
az amerikai egyesült államok 50 tagállamból áll.
Két állama – alaszka és a Hawaii-szigetek – az ország
73% fehér törzsterületétől távol helyezkedik el. Közép-amerikában
10% spanyol és óceániában vannak külbirtokai. a főváros neve őrzi a
12% fekete független ország első elnökének, George Washingtonnak
3% ázsiai az emlékét. egy szövetségi államot is róla neveztek el.
2% indián, eszkimó Keresd meg a térképen!

147.ábra:Népcsoportok %­os megoszlása Anépekolvasztótégelye

Figyeld meg a 147. ábrán az USA lakosságának az összetételét!

Lakosságának jelentős többsége fehér. mintegy

30 millió fekete is él az országban, akiket a bőrük
színe miatt ma már jogilag nem ér hátrányos meg-
különböztetés. az egykori rabszolgák leszármazottai
néhány évtizeddel ezelőttig csak a számukra kije-
lölt járműveken utazhattak, és csak meghatározott
iskolákban tanulhattak, üzletekben vásárolhattak.
Legalább egyharmaduk ma is nagyon rossz körülmé-
nyek között, lepusztult városnegyedekben, gettók­
3% 20% ban él. milliószám nyomorognak munkanélküliként,
12% 69% indiánrezervátumok segélyekből.
148.ábra:Az indiánrezervátumok elhelyezkedése az indián őslakosok alig több mint másfél millióan
és a fekete bőrű lakosság aránya az USA­ban. maradtak. ma már rezervátumokba tömörülve élnek.
A kördiagramok a nagyvárosok arányait mutatják
itt megtarthatják kultúrájukat, szokásaikat, de régi
életformájukkal már szakítottak. nagyon sok munka-
nélküli van közöttük. a megélhetés reményében egyre
több indián család vándorol a nagyvárosokba, ahol
beolvadnak a többi nép közé.
a jobb megélhetés reményében a mai napig a
világ minden részéből bevándorlók ezrei érkez­
nek, legtöbben Latin-amerikából és ázsiából jönnek.
az Usa évről évre számtalan politikai menekültet
fogad be.
a spanyol származású lakosság száma az utóbbi
időszakban megemelkedett. a déli államokban ma már
149.ábra:Fehér Ház – az Amerikai Egyesült Államok 20-30% az arányuk. Közülük is sokan rossz körülmé-
elnökének rezidenciája nyek között a lepusztult városrészekben élnek.
54

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 54 11/3/1. 3:24 PM

 Hatalmasnépességtömörülések
az Usa lakóinak háromnegyede városokban, míg a vidé-
ki lakosság falusi jellegű településeken és farmokon él.
a legsűrűbben lakott tájak városai hatalmas település-
tömörüléseket alkotnak. az egymáshoz közel épült városok
addig terjeszkedtek, míg teljesen összeépültek. az ország
legnagyobb ilyen „óriásvárosa” Washingtontól Bostonig ter-
jed. a legalább ezer települést magába foglaló, 800 kilométer
hosszan és mintegy száz kilométer szélességben elterülő mega­
lopoliszban él az ország egyötöde. a nagy-tavak vidékén és a
150.ábra:Washington, Kapitólium –
csendes-óceán partvidékén is találkozhatunk hasonlókkal. az amerikai Kongresszus székhelye
Nézd meg a 152. ábrán, mely városokat foglalja magába a Washington–
Boston megalopolisz!

az amerikaiak körében megszokott, hogy életük során

többször változtatnak lakóhelyet, sokszor ezer kilométerek-
kel odébb találnak megfelelő, új lehetőségeket.

HogyanlettgazdaságivilághatalomazUSA?
az elmúlt két évszázadban az egyesült államok Földünk
vezető gazdasági nagyhatalma lett.
az ipar termelékenysége nagyon magas, melyet a nagy­
fokú gépesítéssel és a kiváló munkaszervezéssel értek el. 151.ábra:Manhattan – New York üzleti negyede.
Mamutvállalatai számítógéppel vezérelt, automata gépso­ A kép jobb oldalán még ott áll a World Trade Center
ikertornya, melyet 2001. szeptember 11­én terroristák
rokon nagy tömegben és olcsón termelnek. romboltak le
A világ minden részén működtetnek bányákat, üze­
meket.
Boston

ahhoz, hogy gazdasága ezen a szinten maradhasson, min-

dig a legkorszerűbb gépekre és eljárások alkalmazására van
szükség. az egyesült államokban nagyon sokat áldoznak a new york
kutatásokra.
Philadelphia
a rendelkezésre álló óriási, összefüggő földterületek, az
ipar fejlődéséhez elengedhetetlen sokféle és hatalmas mennyi- Baltimore
ségű bányakincs fontos alapját képezte a mai gazdagságnak. atlanti-óceán
Washington
a legfontosabb tényező a bevándorló milliók szaktudása.
a világ minden részéből idevándorolt neves tudósok gya-
rapították az országot, köztük számtalan magyar is van.
Közülük a nobel-díjas biokémikus Szent­Györgyi Albert,
az atomfizikus Szilárd Leó, a matematikus Neumann János, 152.ábra:Megalopolisz –
az atomfizikus Teller Ede nevét feltétlenül meg kell jegyezni. itt él az USA minden ötödik lakója
ők az egész emberiség számára maradandót alkottak.
Ellenőrizdatudásodat!
Olvasd el A felhőkarcolóktól a lakókocsinegyedekig című
Miért mondjuk, hogy az USA „a népek
szemelvényt! olvasztótégelye”?
Jellemezd az ország településtípusait!
Nézz utána! Gyűjts adatokat az Egyesült Államokba kivándorolt magyar Miért lett gazdasági világhatalom?
tudósokról!

55

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 55 11/3/1. 3:24 PM

 A FEJLETT GAZDASÁG
Magasszínvonalontermelőmezőgazdaság
az egyesült államokban a mezőgazdasági termelés a farmokon
folyik, melyek nagyon magas színvonalon termelnek. Korszerű
gépek, növényvédő szerek és műtrágya felhasználásával, korszerű
fajták alkalmazásával nagyon jó eredményeket érnek el. a farmo-
kon a tulajdonosok mellett bérmunkások is dolgoznak.
A világpiacon a legtöbb élelmiszerrel az Egyesült Államok
39,2% kukorica,
gabonafélék
jelentkezik.
17% szójabab
Azövezetesmezőgazdaság
16,7% takarmány
6% len a mezőgazdaság a természeti viszonyoknak megfelelően övezetessé­
5,1% gyümölcs get mutat. a növénytermesztés és az állattenyésztés is alkalmazkodik
4,5% zöldség a természeti adottságokhoz. a Préri és a mississippi-alföld a legna-
3,4% dohány gyobb egybefüggő mezőgazdasági terület.
2,3% földimogyoró a nagyon hideg tél miatt a Kanadával határos északi területeken
5,8% egyéb tavaszi búzát termesztenek. Délre haladva egyre inkább nő az őszi
153.ábra:A mezőgazdaság termékösszetétele búza, a kukorica és a szója vetésterülete. errefelé a sertéstenyésztés
a jellemző.
a Préri déli részén és a Mississip­
pi­alföldön hagyományai vannak a
gyapottermesztésnek. nagy terüle-
ten termesztenek földimogyorót,
emellett az Appalache vidékén pedig
egyre nagyobb területen dohányt is
ültetnek.
a Mexikói­öböl mentén és Flori­
da szubtrópusi vidékein cukorná­
fafeldolgozás
dat és citrusféléket termesztenek.
a Prérin hatalmas szarvasmarha­
szarvasmarha takarmány

sertés kukorica
csordák legelnek.
szőlő búza zöldség földimogyoró cukornád
a nyugati, hegyvidéki területeken
citrusfélék dohány szója gyapot rizs
legeltető állattartással és erdőgaz­
154.ábra:Az USA mezőgazdasága dálkodással foglalkoznak. a Kali­
forniai­völgyben öntözéses zöldség­,
gyümölcs­ és szőlőtermesztést honosítottak meg.
a nagy népességtömörülések körzetében virágzik a zöld­
ségtermesztés.
Indokold meg, miért!

155.ábra:A modern amerikai farmgazdaság
jellemzője, hogy a farmokon fel is dolgozzák
a terményeket
56
Iparikörzetekmegváltozottfeltételekkel
az Északi iparvidék legfontosabb nyersanyaga a Nagy­
tavak vidékének vasérce és az Appalache feketeszene,
melyre vas­ és acélkohászat, valamint gépipar települt.
az Atlanti­óceán közelsége szerepet játszott az iparvidék
kialakulásában. a partvidék hatalmas kikötőibe hajók százai
szállítják külföldről az ipar hiányzó nyersanyagait. fellendültek
a hatalmas várostömörülések lakosságát ellátó iparágak,

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 56 11/3/1. 3:24 PM

 például az élelmiszer- és a textilipar. a szol­
gáltatások hatalmas mértékben fejlődtek.
az iparvidék legnagyobb központjai: Det­
roit (ditroit) és Chicago (csikágó). Legjelen- detroit
tősebb városa New York (nyújork). detroit chicago new york

az autógyártás fellegvára, itt gyártják például Washington

a ford autókat. san francisco
• szilícium-völgy
a hagyományos iparágak mellett az utób- Los atlanta
bi években teret hódított a nagy szakértelmet angeles
követelő elektrotechnikai ipar*, atomipar
és műszeripar. ezek megkövetelik a folya­ Houston
new orleans
matos fejlesztést, melyet az egyetemi kuta­
tások biztosítanak. Bostonban található a
156.ábra:Az USA iparvidékei
világhírű Harvard egyetem.
az iparvidék mára vesztett régi jelentőségéből, nagyon sokan elván-
dorolnak a területről, de még így is ez az övezet adja az összes termelés
közel felét.
A Déli iparvidék jelentősége sokat nőtt az utóbbi években. a Mexi­
kói­öböl és Texas kőolajmezőire települt a világ legnagyobb vegyipa­
ri központja. itt épültek a földrész legjelentősebb kőolaj-finomítói.
a szénhidrogénekkel fűtött hőerőművekben és a vízi erőművekben
előállított olcsó energiára alumíniumkohászatot telepítettek. a dél-
amerikából importált bauxitot New Orleans (nyú orlinsz) alumí-
niumkohóiban dolgozzák fel. fontos a térségben a repülőgépgyártás,
a rakéták, űrkutatási eszközök gyártása, a híradástechnika és az
elektronikai ipar. Központja Houston (hjúszton). Atlanta az atomku­ 157.ábra:A NASA űrkutatási program­
jaira dollármilliárdokat költenek
tatás és az atomipar fellegvára.
az itt termelt gyapotot korszerű textilüzemek sora dolgozza fel.
a Nyugati iparvidék ipara legnagyobbrészt a sziklás-hegység és a
Kordillerák kincseire épült. az urán bányászata fejlett atomipart alapo-
zott meg. a Colorado és a Columbia folyókra hatalmas vízi erőműveket
telepítettek. az itt bányászott színes­ és nemesfémek érceit feldolgozó
színesfémkohászat hasznosítja a bővizű, nagy esésű folyókra épített vízi
erőművek energiáját. Alumíniumkohászata behozott bauxitot dolgoz fel. 1850
Az atomipar, a repülőgép­ és a rakétagyártás központja Los
Angeles (losz andzselesz) és San Francisco (szan fransziszkó).
az 1970-es években san franciscótól délre, a Szilícium­völgyben léte-
sített kutatóintézet körül hatalmas technológiai park* épült. a mintegy
3000 elektrotechnikai és számítástechnikai üzemben nagy szaktudású
szakemberek dolgoznak, s látják el a világpiacot korszerű termékekkel.
a hegyvidék értékes fáit a fa­, cellulóz­ és papíripar dolgozza fel.
a Kaliforniai-völgy öntözött mezőgazdaságának terményeit korszerű 1950
élelmiszeripar dolgozza fel.

Ellenőrizdatudásodat! 1950
Jellemezd az USA mezőgazdaságának színvonalát! Miért övezetes a
mezőgazdasága? Jellemezd az egyes tájak mezőgazdaságát! A 156.
ábra segítségével rendszerezd, amit az iparvidékeiről tudni kell!
Milyen változások történtek az ipar szerkezetében az elmúlt években? 1990
Miért? 158.ábra:Az ipar terjedése
57

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 57 11/3/1. 3:24 PM

 A HEGYVIDÉKI ORSZÁG: MEXIKÓ
Mexikói Egyesült Államok Határozd meg Mexikó földrajzi helyzetét!

terÜLet 1 953 162 km2 mexikó észak-amerika déli részén található. mintegy
néPesséG 113 531 501 fő összekötő kapocs észak- és Közép-amerika között.
néPsŰrŰséG 58 fő/km2
áLLamforma szövetségi köztársaság Hegyvidéki ország, a Pacifikus­hegységrendszer
főVáros mexikóváros húzódik keresztül rajta. ezek a vonulatok zárják közre a
HiVataLos nyeLV spanyol Mexikói­fennsíkot. Hegységei még kialakulófélben van-
eGy főre JUtó GdP 10 700 Usd nak, ezt a déli területek aktív vulkánjai és a rendszeresen
jelentkező erős földrengések is bizonyítják. a hegyvidé-
ket az óceán felől keskeny parti síkság szegélyezi.

159.ábra:Agávéültetvény Mexikóban
Azátszervezettgazdaság
mexikó természeti erőforrásokban gazdag. Legfonto-
sabb bányakincse a mexikói-öböl térségében felszínre
hozott kőolaj és földgáz. A szénhidrogén kitermelésére
alapozták az ország gazdasági életét. ebből nyerik a
legtöbb energiát, emellett fontos vegyipari alapanyag. ez
adja kivitelének közel 70%-át. A meglehetősen egyoldalú
fejlesztés miatt, az olaj világpiaci árának csökkenése
következményeként az elmúlt évtizedekben többször
alakult ki gazdasági válsághelyzet Mexikóban. Nagy­
mértékben eladósodott. az 1990-es években megindult
a gazdaság átszervezése. ma már az iparban amerikai,
japán és európai befektetők is jelen vannak.
a hegyvidékek bővelkednek színes­ és nemesfémek
érceiben. ólom-, cink-, vas- és rézbányászata alapozta
meg a kohászati ágazatok – vas- és színesfémkohászat –,
valamint az erre épülő gépipar fejlesztését.

Az,,emeletes”mezőgazdaság
Elevenítsd fel, amit természetismeretből a függőleges övezetességről
tanultunk!

160.ábra:Mexikóváros felhőkarcolói a növénytermesztés legfontosabb területe a mexikói-

fennsík déli része. A magasabb trópusi
területeken a mezőgazdaság függőlegesen
hideg hegyvidék övezetes. A függőleges övezetességnek
megfelelően, különböző magasságokban
juh
más növényeknek kedveznek az éghajlati
mérsékelten adottságok. ennek köszönhető, hogy mexi-
meleg
szarvasmarha kóban termesztenek trópusi és mérsékelt
2000 m
forró, kukorica övezeti növényeket is.
csapadékos bab, paradicsom, paprika
1000 m
Figyeld meg a 161. ábrán, mely növényeket termesz­
cukornád, banán
0m tik az egyes övezetekben!

161.ábra:Az ,,emeletes” mezőgazdaság

58

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 58 11/3/1. 3:24 PM

 a gyorsan növekvő népesség élelmiszer-szükségletét nem
tudják megtermelni, ezért mexikó élelmiszer­behozatalra
szorul.
főként a kaliforniai partok mentén jelentős a halászat.

Aszárazföldihídországai–abanánköztársaságok
a szárazföldi híd országaiban a mezőgazdaságnak meghatá­
rozó szerepe van. Trópusi növényeket: banánt, cukornádat,
kakaót, kávét, gyapotot termesztenek. Legfontosabb kiviteli
cikkük az ültetvényeken termelt banán, ezért banánköztársa­
ságok néven is emlegetjük őket. a magyarországi üzletekben
is gyakran találkozunk innen importált banánnal. 162.ábra:A Panama­csatorna fölé hidat
Bár ásványkincsekben gazdagok, iparuk fejletlen. építettek
Panama Latin-amerika egyik leggazdagabb állama. mivel
itt a legkeskenyebb a közép-amerikai földszoros, ide épült meg
a Panama­csatorna. tetemes bevétele van a csatornadíjakból,
az idegenforgalomból és a kereskedelmi flotta működteté-
séből.

Aszigetvilággazdaságánaklegfőbbjellemzői
Olvasd le a térképről, mely országok találhatók a szigeteken!

a szigetvilág fő terménye a cukornád, melyből a cukor mellett

rumot is gyártanak. a kubai és jamaicai (jamaika) rum értékes
exportcikkek. Kuba az egy főre jutó cukortermelésben világ-
163.ábra:Földművelés a guatemalai hegyek
első. Jövedelmező a nagy szaktudást igénylő szivargyártás. között
a jó minőségű dohányból még ma is kézzel sodorják a világhírű
havannaszivart.
a Nagy­Antillák szigetei színesércekben gazdagok, jelentős
84% szolgáltatások
kobalt-, nikkel-, mangán-, réz- és vasérctelepei vannak. Jamaica
11% ipar
bauxitvagyona számottevő.
5% mezôgazdaság
A Bahama­szigetek Latin­Amerika leggazdagabb orszá­
ga. Bevételének legnagyobb részét az idegenforgalom adja.
164.ábra:A Bahama­szigetek lakosságának nagy
a magyarországi utazási irodák is egész évben turisták tucatjait része az idegenforgalomból él
üdültetik itt, e csodálatos trópusi paradicsomban.
Olvasd el Az Atlanti­óceán gyöngyfüzére című szemelvényt!

Ellenőrizdatudásodat!
Milyen természeti erőforrásokkal rendelkezik Mexikó?
Hogyan használja ki ezeket gazdasága fejlesztése érde­
kében?
Mit jelent az „emeletes mezőgazdaság”?
Miért alakulhatott ki? Jellemezd a szárazföldi híd és a szi­
getvilág országainak gazdasági életét! 165.ábra:Bahama­szigetek – csodálatos óceán­
part csalogatja a turistákat

59

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 59 11/3/1. 3:24 PM

 FEJLŐDŐ GAZDASÁG DÉL­AMERIKÁBAN
Azültetvényesgazdálkodás
a természeti viszonyoknak köszönhetően a kontinensrész terüle-
tének mindössze 5%-át művelik.
az itt élők többségének a mezőgazdaság ad munkát. sokan
dolgoznak a mezőgazdaság termékeit feldolgozó üzemekben is.
ma már azonban egyre többen hagynak fel a földműveléssel.
a munkalehetőség és a jobb megélhetés reményében sokan a
városokba vándorolnak.

a termelés többségében nagyüzemi keretek között folyik.

166.ábra:Dél­Amerikában teraszokat
dél-amerikában megszokott forma, hogy a földet részművelők­
építenek, hogy a hegyoldalakat is nek adják bérbe. a saját ellátásra termelő kisparaszti gazdasá­
megművelhessék gok nagyon alacsony szinten termelnek.
100%
a trópusi övezet keleti és északi részén ültetvényes gazdál­
kodás jellemző. Banánt, kakaót és cukornádat termesztenek.
a manióka itt is néptáplálék, akárcsak afrikában és óceániában.
a szavannavidékeken kávét termesztenek. a szubtrópusi terü-
leteken hatalmas narancsültetvények díszlenek.
a mérsékelt övezetben a búza, a kukorica és a szója a jellem-
ző növény. A Paraná­alföld a kontinens legnagyobb búzater­
mő tája. a kukorica az indiánok fő tápláléka, mely az andokban
is megterem.
50%
A dúsabb füvű legelőkön szarvasmarhát tartanak. a szá-
kávé

razabb vidékek gyérebb füvű legelőin a juh a legfontosabb

cukor

haszonállat. az andok lakóinak nélkülözhetetlen háziállata a

banán
kávé

láma. teherhordásra használják, de tejét és húsát is fogyasztják.

Gyapjából készülnek az indián népművészet jól ismert színes
banán

szőttesei.
kávé

kávé

főként a csendes-óceán vizein fontos a halászat.

0%
el salvador

costa rica
Kolumbia
argentína

Abányakincsekbengazdagföldrész
Honduras
Brazília

Kuba

Kiemelkedő az Andok réz­ és ezüstércvagyona. ezek mellett

167.ábra:Több közép­ és dél­amerikai többféle színes- és nemesfém ércét bányásszák. a Guyanai­hegyvi­
országban egy­két növény teszi ki az export
nagy részét, kivétel Argentína és Brazília déken hatalmas bauxitbányák működnek. a Brazil­felföld vasérc­
készletei számottevőek. A földrész északi részein és a hozzá kap-
csolódó sekély tengerrészeken nagy mennyiségű kőolajat hoznak a
felszínre, melynek fő vásárlója az Usa és Kanada.
dél-amerika bányáinak jelentős részét az Usa építette és hasz-
nálja ma is. feldolgozóüzemek híján az ércek egy részét nyersen
vagy félig feldolgozott állapotban exportálják. az így eladott
áruért lényegesen kevesebbet kapnak a világpiacon, mint a feldolgo-
zottért. ez is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy dél-amerika ipara
igen lassú ütemben tud csak fejlődni.
a kontinens legfejlettebb országa Brazília.
168.ábra:Ültetvény az Andok tövében

60

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 60 11/3/1. 3:24 PM

 Azellentmondásokországa:Brazília

A térkép segítségével határozd meg Brazília földrajzi helyzetét!

A tanultak alapján jellemezd az ország természeti viszonyait! Brazil Szövetségi Köztársaság

a földrész egyetlen portugál ajkú országa. Lakóinak több mint terÜLet 8 547 404 km2
a fele európai származású. nevét a vörös színű festékanyagáért néPesséG 187 238 815 fő
keresett brasilfáról kapta. néPsŰrŰséG 21,9 fő/km2
Ellentmondásos ország, ahol a jólét és a nyomor egyaránt áLLamforma szövetségi
jelen van. Kirívó különbségek vannak a korszerű világvárosok köztársaság
és az őket körülvevő bádogvárosok, nyomornegyedek között. főVáros Brazíliaváros
A délkeleti tengerparti sáv virágzó gazdasága mellett a bel­ HiVataLos nyeLV portugál
ső területeken nagy az elmaradottság. eGy főre JUtó GdP 8800 Usd
az ország fővárosát, Brazíliavárost a felföldre építették, hogy
a belsőbb területeket is bekapcsolják az ország vérkeringésébe.
200 millió fő

Korszerűültetvényesgazdálkodás
150
elsősorban trópusi növényeket termesztenek: kávét, kakaót,
cukornádat, gyapotot és déligyümölcsöket. Kávé­, cukor­ 100
nád­ és narancstermelése világelső. számottevő kukorica­ és
szójatermelése is. 50
az egyéni szükségletek ellátására kisparaszti gazdaságok is

1970

1975
1980

1985

1990

1995
2000

2005

2007
működnek.
az ország területén húzódó hatalmas szavannákon szarvas­ 169.ábra:Brazília népességének alakulása
marha­tenyésztéssel foglalkoznak. ennek köszönhető, hogy
hús­ és bőrexportja jelentős.
Az Amazonas esőerdejében még ma is élnek gyűjtögető,
halászó, vadászó életmódot folytató népek.
Brazília területének 60%-át ma is erdő borítja.

Gazdagtermészetierőforrások
Brazília ősföldje ásványkincsekben nagyon gazdag. számottevő
vas­ és mangánércvagyona mellett színes­ és nemesfémek érceit,
bauxitot és szenet is a felszínre hoznak. Drágakő­ és féldrága­
kőtelepekkel, valamint gyémántbányákkal is büszkélkedhet.
energiatermelésében a vízenergia vezet. Paraguayjal közösen
építette a Paraná-folyóra az Itaipu­erőművet. Kiegészítő energia-
170.ábra:Rio de Janeiro – az ellentétek városa.
forrása a közlekedési eszközök által felhasznált nádcukoralko­ Hatalmas nyomornegyed öleli a fényűző szál­
hol. lodákkal tarkított városmagot
Brazília mindig egyetlen termék exportjától függött, ez mára
megváltozott. a XX. század második felére sikerült korszerű gaz- Ellenőrizdatudásodat!
daságot felépítenie, de közben a világ egyik legeladósodottabb Jellemezd Dél­Amerika mezőgazda­
országa lett. ságát!
A kitermelt ércek tekintélyes részét ma is feldolgozatlanul Mely bányakincsekben gazdag a
exportálja. Gépipara viszont hazai nyersanyagot dolgoz fel. földrész? Indokold meg, miért!
a vaskohókat és acélgyárakat a legnagyobb ércelőfordulások Mi akadályozza a gazdaság nagy­
közelébe telepítették. Gépgyáraiból közlekedési eszközök, köz- mértékű fejlődését?
tük repülőgépek kerülnek ki. Hadiipara magas színvonalú. fejlett Mi teszi Brazíliát Dél­Amerika leg­
a vegyipara, világszínvonalú a gyógyszervegyészete. fejlettebb országává?
ipari üzemei a délkeleti partvidékre összpontosulnak. São Miért mondjuk, hogy az ellentmon­
Paulo, Santos (szantosz) és Rio de Janeiro (rió de zsanejró) a leg- dások országa?
fontosabb ipari központok.
61

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 61 11/3/1. 3:24 PM

 ELLENŐRIZD A TuDÁSODAT!
AMIT A SARKVIDÉKEKRŐL ÉS AMERIKÁRÓL TuDNI KELL

Jellemezd a sarkvidékek földrajzi helyzetét!

melyek a fekvésükből adódó kedvezőtlen körülmények?
Jellemezd a hideg övezet éghajlatait!
Vonj párhuzamot az északi- és a déli-sarkvidék természeti adottságai
között!

Jellemezd amerika földrajzi helyzetét! Helyezd el a földgömbön is!

mi a különbség az északi és a déli kontinensrész partvonala között?

mutasd be a kontinens tájait kialakulásuk sorrendjében! Kapcsold az

egyes tájakhoz az ott található bányakincseket!

mely tényezők alakítják a földrész éghajlatát? elemezd, melyik

171.ábra:A tajga sűrű fenyőerdő hogyan!
mit jelent amerikában a földrajzi övezetesség?
Jellemezd az egyes övezetek éghajlatát és élővilágát!

Hogyan keveredtek az egyes népcsoportok amerikában? miért?

mondj példákat, hogyan befolyásolják a természeti viszonyok az itt

élők életét!
Hogyan használják ki a természeti erőforrásokat Kanadában, az
egyesült államokban, mexikóban és Brazíliában?
miért alakultak ki akkora különbségek észak- és dél-amerika orszá-
gainak gazdasági fejlettsége között?

magyarázd meg, mit jelent: ültetvény, farm, technológiai park, tele-

püléstömörülés!
172.ábra:A Fundy­öbölben jelentkezik
a Föld legnagyobb árapályjelensége mi jellemzi a kontinens környezet- és természetvédelmi törekvéseit?

Ha többet szeretnél tudni Amerikáról, sok érdekességet találsz a

KÉPES FÖLDRAJZ sorozat Észak­ és Dél­Amerika; az EZERARCÚ
VILÁGUNK sorozat Amerika és a KONTINENSRŐL KONTINENSRE sorozat
Észak­ és Dél­Amerika című köteteiben. Érdemes elolvasni Balázs Dénes Háti­
zsákkal Alaszkától a Tűzföldig című útleírását.
Az UNESCO világörökségeivel ismerkedhetsz A világ természeti csodái
és kultúrkincsei Észak­Amerika és Mexikó, valamint Közép­ és Dél­Amerika
köteteiben.

173.ábra:Megszokott látvány az esőerdőben

62

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 62 11/3/1. 3:24 PM

 ÁZSIA

terÜLet 44,4 millió km2

néPesséG 3959 millió fő
néPsŰrŰséG 98 fő/km2
LeGmaGasaBB PontJa mount everest (csomolungma) – 8850 m
LeGHosszaBB foLyóJa Jangce – 6300 km
LeGnaGyoBB taVa Kaszpi-tenger – 371 000 km2

63

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 63 11/3/1. 3:24 PM

 A LEGNAGYOBB KONTINENS

AkikÁzsiafelfedezésébenélenjártak
már az ókori kelet népei: a kínaiak, föníciaiak, perzsák, malájok is fontos földraj-
zi felfedezéseket tettek a kontinensen. ezek a főként kereskedőnépek porté-
30% káikkal eljutottak ázsia tőlük távolabb fekvő vidékeire is.
a középkorban, a hajózás fejlődésével egyre messzebb merészkedtek az
európai felfedezők és gyarmatosítók is.
Marco Polo (1254–1323) velencei származású utazó leírásaiból hiteles
képet kaphatunk a középkori ázsia országairól, népeiről. dzsingisz kán utóda,
Kubiláj kán fontos megbízatását is kiérdemelte, őt tette a „sóhivatal” élére,
vagyis Polo ellenőrizte a sóból származó jövedelmek megadóztatását.
Ibn Battúta (1304–1377) is 30 éven keresztül mintegy 120 000 kilométer
utat tett meg. a földrész szinte minden részét bejárta.
174.ábra:Ázsia területének részesedése az
összes szárazföld területéből e két neves utazó leírásainak, térképvázlatainak segítségével számtalan
korabeli vagy későbbi felfedező indult el ázsia ismeretlen, távoli vidékeire, pl.
Vasco da Gama (1469–1524) is e dokumentumok alapján jutott el – afrika
megkerülésével – indiába.
ázsia megismerésében oroszlánrészt vállaltak a magyar utazók is, melyben –
a felfedezés mellett – óriási szerepet játszott az őshaza felkutatásának a vágya
is. Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal, Stein Aurél, Lóczy
Lajos, Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő, Princz Gyula, Baktay Ervin és
Germanus Gyula nevéről már bizonyára többen is hallottatok.
Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) azzal a szándékkal indult el, hogy
megkeresse őseink, az „ujgurok” országát. Kitartóan kutatott és tanult. a tibeti
nyelv első komoly európai művelője lett, ő szerkesztette meg az első angol–
tibeti szótárat és nyelvtant. darjeelingben (dardzsiling) maláriában halt meg.
a Bengáli ázsia társaság állíttatott neki méltó síremléket.
175.ábra:Az Urált Ázsia–Európa határaként
jelölték ki
AzEurópávalösszeforrtkontinens
Mutasd meg a földgömbön, mely félgömbökön helyezkedik el Ázsia!
Mutasd meg a térképen, hol húzódik az Ázsia–Európa határ!
Elevenítsd fel a tengerszoros fogalmát!

ázsia nyugaton európával határos. ez a szomszédság azonban

176.ábra:Kőrösi Csoma Sándor sírja
az indiai Darjeelingben
más, mint a többi földrész esetében. a két kontinens valójában egy
hatalmas földdarab, határait csak mesterségesen jelölték ki az urál,
urál­folyó, Kaszpi­tenger, Kaukázus, Fekete­tenger, Dardanel­
lák, Márvány­tenger, Boszporusz vonalában.
afrikától a szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, amerikától a Bering-
szoros választja el.

4.táblázat: A Föld legnagyobb félszigetei Tagoltpartvidékezernyiszigettel

Olvasd le a térképről a földrész partvonalához kapcsolódó szigetek, félszigetek
Félsziget neve Területe (km2) és öblök nevét!

arab-félsziget 2 691 000 a földrész partvonala, különösen a keleti és délkeleti részén erő­
Hindusztáni-félsziget 2 088 000 sen tagolt. az indiai-óceánba benyúló Arab­, Hindusztáni­ és
indokínai-félsziget 1 740 000 Indokínai­félsziget a föld legnagyobb félszigetei. az indokínai-
szomáli-félsziget 1 400 000 félsziget nyúlványa a Maláj­félsziget. a csendes-óceán a Kam­
Labrador-félsziget 1 300 000 csatka­ és a Koreai­félsziget partjait mossa. Kis­Ázsia a földközi-
skandináv-félsziget 1 720 000 tenger félszigete.

64

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 64 11/3/1. 3:24 PM

 ázsia partjait számtalan kisebb-nagyobb sziget és szigetcso-
port kíséri. Keleten az Aleut­, a Kuril­, a Japán­ és a Fülöp­
szigetek találhatók. a kontinens délkeleti részéhez kapcsolódik
az Indonéz­szigetvilág. nagyobb szigetei: Borneo, Szumátra,
Celebesz és Jáva.
délen a Bengáli­öböl, az Arab­tenger, a Vörös­tenger és a
Perzsa­öböl nyúlik a kontinens belsejébe.
északi partvonala is erősen csipkézett.

Nagyterület–sokfélenép
ázsiában sokféle nép él. Legnagyobb arányban a sárga
bőrűek – kínaiak, japánok, mongolok, koreaiak és vietnamiak 177.ábra:Ezek a fiúk az Iráni­felföld lakói
tartoznak ehhez a népcsoporthoz.
a nyugat-ázsiában élő arabok, törökök, perzsák, a délen
élő hinduk és az északi területek orosz lakossága a fehérek cso-
portjába tartozik.
a maláj-félsziget és az indonéz-szigetvilág lakói sötétebb
bőrű emberek.
a több száz ázsiai nyelv közül legtöbben kínaiul, hindiül és
arabul beszélnek. szibériában élnek finnugor népek is, akik a
magyarral rokon nyelvet beszélnek.
az ázsiai népek életében meghatározó szerepe van a vallásnak.
a térséget három nagy vallás uralja. több százmillió hívője van a
buddhizmusnak*, a hinduizmusnak* és az iszlámnak.

Alegnépesebbföldrész
Figyeld meg a 179. ábrán a népesség emelkedésének ütemét!

ázsia a legnépesebb kontinens. itt található a föld két leg-

nagyobb népességű országa, Kína és India. 178.ábra:A jogjakartai piac
A népesség területi eloszlása nagyon változó. Kevesen élnek
a magasabb hegyvidéki területeken, míg a ten­
4000 millió fő
gerpartok mentén és a termékeny alföldeken
zsúfolt vidékekkel találkozunk, pl. Bangladesben
3500
a népsűrűség 860 fő/km2.
3000
Olvasd el A legnagyobb kontinens a XXI. században
című szemelvényt!
2500

2000
Ellenőrizdatudásodat!
Jellemezd a kontinens földrajzi helyzetét! 1500
Hogyan alakult Ázsia népessége az elmúlt évti­
zedekben? 1000
Mi jellemzi a népesség területi eloszlását?
Sorolj fel néhány tényezőt, amely elősegíti az 500
egyes országokban a szegénység fennmara­
dását! 0
1750

1800

1850

1900

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2005

Gyűjts adatokat a magyar utazókról! 179.ábra:Ázsia népességének alakulása

65

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 65 11/3/1. 3:24 PM

 HATALMAS TERÜLET – VÁLTOZATOS FELSZÍN
180.ábra:Tibet magasföldjét övező hegykoszorú
181.ábra:Az Altáj óidei röghegység
182.ábra:A Tien­sanról készült műholdfelvétel
183.ábra:A világ teteje, a Csomolungma.
Magassága az újabb mérések szerint 8850 méter
66
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 66
Akontinensmagjátképezőősföldek
Elevenítsd fel, amit az ősföldek kialakulásáról tanultunk! Mutasd meg a
térképen Ázsia ősföldjeit!
ázsia magját kontinensnyi méretű ősföldek képezik:
a Közép­szibériai­fennsík, a Dél­kínai­hegyvidék, az Arab­
tábla és a Dekkán­fennsík.
Állapítsd meg a térkép segítségével, merre lejt a Dekkán­fennsík! Hogyan
állapítottad meg?
az ősföldek területén hatalmas ásványkincs­felhalmozódá­
sok találhatók: vas-, mangán-, ón- és nikkelérc, valamint a
gyémánt mennyisége jelentős.
Akontinensbelsejébezártröghegységek
a földrész röghegységei a belső területeken találhatók,
melyek az óidei gyűrt hegységek összetöredezett, feldarabo-
lódott, a külső erők által lepusztított maradványai. ilyen típusú
hegyvidéke az urál és a Tien­san.
Olvass le magassági számokat a két hegység területéről!
Hasonlítsd össze a magasságukat!
Belső-ázsia rögvonulatai, elsősorban a délnyugati területe-
ken a harmadkori hegységképződések időszakában másod­
szor is megemelkedtek. ennek köszönhető, hogy a tien-san-
ban 7000 méternél magasabb csúcsok is vannak. ebben a
magasságban már a legfőbb felszínformáló erő a jég. nem
véletlen tehát a jég munkájára jellemző formakincs.
Aholahegységrendszerektalálkoznak
Elevenítsd fel, amit a lánchegységek kialakulásáról tanultunk!
Figyeld meg a térképen, hol találkozik a Pacifikus­ és az Eurázsiai­hegy­
ségrendszer!
ázsia keleti részén húzódnak a Pacifikus­, a déli részen
pedig az Eurázsiai­hegységrendszer vonulatai. a dél-kínai-
hegyvidék kemény ősi darabja a nyugat–keleti iránytól délre
„téríti” az eurázsiai vonulatokat, így az indokínai-félszigeten
és az indonéz-szigetvilág területén találkoznak a Pacifikus-
hegységrendszer láncaival.
Ha megfigyeled a térképen a hegyvonulatok futását, szem-
betűnik, hogy a nagyjából párhuzamos hegyláncok helyen-
ként csomózódásokban futnak össze, majd ismét szétágaz­
nak. a hegyláncok között zárt magasföldek húzódnak meg,
mint pl. az Iráni­felföld.
11/3/1. 3:24 PM
 Keress a térképen ehhez hasonló példákat!

a Pamír 4-5000 méter magas fennsíkját 7000 méter fölé

emelkedő csúcsok szegélyezik.
Olvasd le a térképről a Pamír köré összefutó vonulatok nevét!

a Pamírból ágazik ki bolygónk legmagasabb hegysé-

ge, a Himalája. csúcsai közül tizennégy emelkedik
8000 méter fölé. a Himalája és a Kunlun között terül el a
4-5000 méter átlagmagasságú Tibet, mely földünk legna-
gyobb fennsíkja. földrajzi fekvéséből következően nagyon
zord, száraz éghajlatú, lefolyástalan terület.
a csendes-óceán ázsiai partvidékén és a kísérő szigeteken a
Pacifikus­hegységrendszer láncai vonulnak végig.
184.ábra:Az Örmény­magasföld hatalmas vulkáni
ázsia keleti felén hatalmas vulkáni tevékenység jellem- kúpja, az Ararát
ző. Példaként említhetjük a Kamcsatka-félsziget, a Japán-,
a fülöp- és az indonéz-szigetek vulkánjait.
itt található a legmélyebb mélytengeri árok (11 034 méter),
a Mariana­árok.

Országnyinagyságúalföldek
ázsiában hatalmas alföldek találhatók, ilyen például a Nyu­
gat­szibériai­, a Hindusztáni­, a Kínai­alföld és Mezopotá­
mia. az egykori tengeröblöket a magasabb területekről lefutó
folyók töltötték fel.
Keresd meg a térképen, mely folyók töltötték fel a Nyugat­szibériai­, a Hin­
dusztáni­, a Kínai­alföldet és Mezopotámiát!
Magyarázd meg a térkép segítségével, miért lefolyástalan terület a Turáni­ 185.ábra:A Kamcsatka­félszigeten ma is
alföld! heves vulkáni tevékenység jellemző

Ellenőrizdatudásodat!
Sorold fel, majd a térkép alapján jellemezd Ázsia ős­
földjeit!
Hol alakultak ki a röghegységek? Miért ennyire ma­
gasak?
Hasonlítsd össze a Pacifikus­ és az Eurázsiai­hegység­
rendszer ázsiai vonulatait!
A térkép segítségével jellemezd a földrész keleti part­
vidékét!
Miért ilyen erős errefelé a vulkáni tevékenység?
Hogyan alakultak ki az alföldek? 186.ábra:Krakatau – a feltörő hamufelhő intő jel

a Krakatau Jáva és szumátra között található, ma

is évente működő vulkán. 1833-ban a kitöréskor
szétrobbanó vulkán hatalmas természeti kataszt-
rófát okozott. a robbanástól keletkező óriási
szökőár 40 000 embert sodort a tengerbe. még
a 6000 km távolban lévő madagaszkáron is hal-
lani lehetett a robbanást.

67

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 67 11/3/1. 3:24 PM

 A TuNDRÁTÓL A TRÓPuSOKIG
ázsia legnagyobb része az északi mérsékelt övezetben talál-
ható. az északi területeket az északi hideg, míg az egyenlítő
menti déli részeket a forró övezet uralja.

Észak-Ázsiazordvilága
Az atlasz éghajlati térképe alapján sorold fel, mely éghajlatok jellemzik
Ázsia északi részét! Jellemezd ezeket az éghajlatokat!
Elevenítsd fel, amit az Északi­sarkvidék éghajlatáról és élővilágáról
tanultunk!

az északi hideg övezetben az állandóan fagyos és a tund­

raéghajlat alakult ki. az állandóan fagyos területekkel csak
187.ábra:Az észak­ázsiai tundra a nyári évszakban a Jeges-tenger szigetein találkozhatunk. a tundra foglalja el a
kontinens északi peremvidékeit.

a tundrát délről szegélyező tajgaéghajlat sávja kelet felé

egyre szélesedik. errefelé a hosszú tél nagyon zord. az észak
felől érkező hideg légtömegek akadály nélkül áramlanak dél
felé egészen addig, amíg hegységek nem állják az útjukat.
ennek következtében „fagykatlanok” alakulnak ki, ezért
előfordulnak mínusz 50-60 °c-os telek is.

természetes növénytakarója, a tajga néhol a 2000 kilomé-

teres szélességet is eléri. alatta humuszban szegény, rossz
188.ábra:A tajga végtelen fenyőrengetege
minőségű talaj alakult ki.
a nagy hidegben a prémes állatok (pl. sarki róka) kiváló,
tömött bundát növesztenek.

folyói a Jeges-tenger vízgyűjtő területéhez tartoznak. ide

ömlik az Ob, a Jenyiszej és a Léna, melyek télen hosszú
hónapokra befagynak. a felső szakaszukon már megindul az
olvadás, mikor a tajga és a tundra vidékén még vastag jég-
páncél borítja a folyókat. a befagyott folyómeder nem képes
levezetni a vizet. emiatt errefelé tavasszal hatalmas árvizek
pusztítanak. a fagyott talaj nem tudja beszívni a felesleges
vízmennyiséget, így hatalmas mocsárvidékek alakulnak ki.
189.ábra:A Bajkál­tó
Mutass a térképen mocsárvidékeket a Jeges­tengerbe ömlő folyók mentén!
Figyeld meg a folyók torkolatát!

itt található földünk legmélyebb, árkos vetődéssel keletke-

zett tava, a Bajkál­tó.
Határozd meg a tó földrajzi helyzetét! Melyik nagy folyó vezeti le a
vizét?

Olvasd el a Szibéria gyöngyszeme című szemelvényt!

190.ábra:Füves pusztaság, a sztyepp

68

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 68 11/3/1. 3:24 PM

 Aföldrészbelsejénekszélsőségesenszárazterületei
Az atlasz éghajlati térképe alapján sorold fel, mely éghajlatokkal találkozha­
tunk Ázsia belső területein! Olvasd le az éghajlati diagramokról az éghajlatok
jellemzőit!
Figyeld meg Ázsia csapadéktérképén, hogyan változik a csapadék mennyisége, ha
a földrész belseje felé haladunk!

a földrész közepe felé haladva egyre kevésbé érvényesül az atlan-

ti-óceán hatása, a nyarak egyre melegebbek, a telek pedig egyre
hidegebbek lesznek. a csapadék mennyisége fokozatosan csökken.
a kontinentális éghajlat egyre szárazabbá válik.
A tanult módon mérd meg a térképen, milyen távol helyezkednek el Ázsia középső
területei az óceánoktól!

Az óceánoktól távol eső, belső, hegységekkel körülzárt meden­

cékben már alig hull csapadék. itt mérsékelt övezeti sivatagi 191.ábra:Kizil­kum – a mérsékelt övezeti
éghajlat alakult ki. Közülük legkiterjedtebb a Góbi. a nagy száraz­ sivatag
ság mellett meleg nyár és kemény, hideg tél jellemzi. Nagy a napi
és évi hőingás. errefelé is a félsivatagokra, sivatagokra jellemző
élővilággal találkozhatunk.
a csapadékosabb részeken a lombos erdő jellemző, melyet foko-
zatosan felvált az erdős sztyepp, majd a füves sztyepp.
a sivatagos belső területek lefolyástalanok. itt található az
Aral­tó.
Olvasd el A pusztuló Aral­tó című szemelvényt!

TrópusiÁzsia
a trópusi éghajlati övezetbe ázsia legdélebbi területei és a délkelet-
ázsiai-szigetvilág tartozik.
a ráktérítő mentén, az Arab­félszigeten és az Indus alföldjének
délkeleti részén a leszálló légmozgások hatására trópusi sivatagi
éghajlat alakult ki (thar-sivatag). itt található a föld egyik legna-
gyobb „oázisa”, Mezopotámia, melynek a Tigris és az Eufrátesz 192.ábra:Góbi – a mérsékelt övezeti
sivatagok szélsőségesen szárazföldi
szállítja az életet adó vizet. területek
Az Indonéz­szigetvilágon egyenlítői éghajlat alakult ki, dús
trópusi esőerdőkkel és bővizű folyókkal.

Ellenőrizdatudásodat!
Jellemezd Ázsia éghajlatait északról dél felé és nyugatról keletre
haladva! Hogyan változnak az éghajlat elemei? Mi a különb­
ség a mérsékelt övezeti és a trópusi sivatagok kialakulásának
körülményei között? Mi jellemzi a folyók vízjárását az egyes
éghajlatokon?
193.ábra:Bajkáli fóka

400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000
20 ˚c 20 ˚c 22 ˚c 25 ˚c 28 ˚c 30 ˚c 31 ˚c 30 ˚c 26 ˚c 23 ˚c

194.ábra:Egy nap az Egyenlítő mentén

69

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 69 11/3/1. 3:24 PM

 MONSZuNVIDÉKEK ÁZSIÁBAN
Akeletipartvidékeken
NYÁR
Elevenítsd fel, amit a szárazföld és a tenger eltérő felmelegedé­
séről tanultunk!
Figyeld meg a 195. ábrán a légtömegek mozgását! Mi a különb­
párás, hűvös légtömeg ség a téli és nyári légmozgás között?

ázsia keleti partvidékein az éghajlatot az évsza­

keleti tengerpart konként változó irányú szél, a monszun határozza
óceán
meg. Kialakulása a szárazföld és a tengervíz eltérő
TÉL felmelegedésének köszönhető.
hideg, száraz légtömeg Nyáron gyorsabban és jobban felmelegszik a szá-
razföld. a felszálló meleg légtömeg helyére hűvö-
sebb, páradúsabb levegő érkezik a tengerek felől.
ennek eredményeként bőséges csapadék öntözi
ezeket a partvidékeket.
keleti tengerpart óceán
Télen éppen fordított a helyzet. a szárazföld
195.ábra:A nyári és a téli monszun Ázsia keleti partjainál nagyobb mértékben hűl le, így innen a tengerek felé
érvényesül
indul meg a légáramlat.
25
˚C asahikawa, é. sz. 44°, k. h. 141° 30’ mm
250 A szárazföld belsejéből érkező légtömegek soha
20 nem szállítanak csapadékot. ennek megfelelően a nyári mon­
200
15
szun mindig hoz csapadékot, a téli pedig csak kivételes
esetben.
10
150
5

0 100 a monszunszél uralta vidékek észak–dél irányú kiterjedése

-5
50
meg lehetősen nagy, ezért mind a mérsékelt, mind pedig a forró
-10
övezet területén jellemző.
-15 0
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

196.ábra:Monszun éghajlat a mérsékelt övezetben Amonszunvidékéghajlatai

30
˚C fukuoka, é. sz. 34°, k. h. 130° mm
250
attól függően, hogy melyik övezetben található, beszélünk mér­
25 sékelt övezeti, forró övezeti vagy más néven trópusi monszun
éghajlatról. a két övezet átmeneti zónájában a szubtrópusi mon­
200
20

15

10
150
szun jellemző.
5 100

0
Az éghajlati diagramok (196–198. ábra) alapján elemezzük a monszun éghajla­
-5
50 tok típusait! Hasonlítsuk össze az egyes éghajlati elemek alakulását!
-10 0

A mérsékelt övezetben a monszunt négy évszak jellemzi.

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

197.ábra:Monszun éghajlat a meleg mérsékelt övben

Nyara hűvös és csapadékos, tele száraz, hideg. dél felé haladva
Jagdalpur,
é. sz. 19° 5’, k. h. 82° 2’
a nyár egyre melegebb, a tél pedig enyhébb lesz. fokozatosan elér-
jük a szubtrópusi monszun területét, ahol csapadékos, fülledt
35
˚C mm
250 meleg nyár és enyhe, száraz tél jellemző. ezeken a vidékeken az
30
200
időjárás már lehetővé teszi, hogy kétszer is arassanak.
25

20

15
150
a trópusi monszun éghajlaton, mint a forró övezetben
10 100 mindenhol, egész évben meleg van. itt három évszak jellem-
5
50
ző: meleg, száraz tél, forró, száraz tavasz és fülledt meleg,
0
nagyon csapadékos nyár. a legkellemesebb évszak a decem-
bertől márciusig tartó tél. a tavasz folyamán mind magasabbra
-5 0
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

198.ábra:Monszun éghajlat a trópusi övezetben emelkedik a hőmérséklet. a tikkasztó hőséghez párosuló csa-
70

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 70 11/3/1. 3:24 PM

 padékhiány következtében minden kiég,
a természetes vizek kiapadnak. ilyenkor
sok növény lehullajtja a levelét.
Júniusban megérkezik a monszuneső,
elkezdődik a csapadékos évszak, mely
mintegy fél évig tart. Hatalmas mennyisé-
gű eső zúdul le ilyenkor, előfordul, hogy
egyetlen napon több esik, mint nálunk egy
év alatt. Gyakran pusztítanak árvizek.
Figyeld meg a 199. ábrán a monszun irányválto­
zásait!
a mérsékelt övezeti monszun területeit lombos erdők
borítják. dél felé haladva az örökzöld, kemény lombú,
szubtrópusi erdők jelennek meg. ezek jellegzetes fái a
babér­, kámfor*­ és eperfa, valamint a bambusz. a csa-
padék mennyiségének emelkedésével egyre dúsabb lesz a
növénytakaró. a legcsapadékosabb részeket már áthatol-
hatatlan dzsungel* borítja.
folyói, a Sárga­folyó, a Jangce, valamint a trópusi
monszunterületeken a Gangesz, a Mekong és a Vörös­
folyó ingadozó vízjárásúak.
Ellenőrizdatudásodat!
Miért alakultak ki a monszunterületek?
Mi a különbség a nyári és a téli monszun között?
Mi ennek az oka?
Jellemezd a monszun éghajlatokat!
201.ábra:A malajziai erdők dús növényzete a fülledt, párás,
csapadékos időjárásnak köszönhető
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 71
A B
csendes-
óceán
csendes-
óceán
indiai-
indiai- óceán
óceán
199.ábra:A monszun iránya Ázsiában télen (A) és nyáron (B)
200.ábra:A bambusz szinte szemmel láthatóan nő
A szegény ember fája
a bambusz a monszunerdők fája. a szegény ember
fájának nevezik, mivel gyorsan nő, könnyű és sokfé-
leképpen feldolgozható. Valóban, szinte minden részét
felhasználják. rügyét nyersen vagy főzve fogyaszt-
ják. nálunk is egyre kedveltebb csemege. a kemény,
üreges, de nagyon rugalmas szárából házat építenek.
még a vizet is ezen keresztül vezetik a házakba.
a bambuszháncsból mindenféle használati eszközt
készítenek: kosarakat, szatyrokat, árnyékolót, szőnye-
get, kalapot, különféle bútorokat. Hihetetlenül gyor-
san, az esős évszakban naponta 20–25 centimétert is
nő. nem véletlen tehát, hogy nagyon sok van belőle.
a nálunk kapható rattan bútor anyaga is bambusz.
A megkárosított természet
ázsia trópusi területein a természetes növényzetet
olyannyira megkárosították, hogy már csak nyomok-
ban található. a sűrűn lakott monszunvidékeken
szükség volt a termőterületek növelésére, lakóhelyek
építésére. az erdők fáját eltüzelték. a falusi lakosság
számára sok helyütt ma is az egyetlen energiahordozó.
71
11/3/1. 3:24 PM
 AZ OLAJ BIRODALMA: DÉLNYuGAT­ÁZSIA
202.ábra:Délnyugat­Ázsiában előforduló
oázistípusok
203.ábra:A vastag homoktakaró alatt ősi
kőzettömegek találhatók
még ma is sok helyen elterjedt a szinte
évezredes múltra visszatekintő árasztásos
öntözés. a megművelt földeken a par-
cellák közé vízelvezető árkokat ásnak.
a folyók vizét csatornákon keresztül
beleengedik ezekbe az árkokba. a föld-
művesek a szükségleteknek megfelelően
ezzel a vízzel árasztják el földjeiket.
72
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 72
AbékétlenKözel-Kelet
délnyugat-ázsia kontinensnyi területén elsősorban arabok élnek,
de nagy számban megtalálhatók itt a törökök és a perzsák is. Az itt
élők többsége iszlámhívő. az azonos kulturális örökség és a közös
vallás, illetve az abból eredő gondolkodásmód szorosan összekap-
csolja a térség országainak többségét! szaúd-arábiában található a
mohamedánok „szent városa”, Mekka.
Az atlasz keresőhálózata segítségével keresd meg a térképen Mekkát!
a vallási és politikai ellentétek szinte az egész térségben akadá-
lyozzák a fejlődést. mérhetetlen a szegénység. afganisztánban pél-
dául mindennapos az éhhalál.
a térség egyetlen fejlett országa Izrael, ahol nap mint nap ártatlan
emberek életét követelik a palesztin öngyilkos merényletek.
A Perzsa­öböl menti országokban a kőolajnak köszönhetően az
utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett az életszínvonal.
szinte mindennap találkozhatunk a híradásokban a „Közel­Ke­
let” névvel. az európa, afrika és ázsia találkozásánál lévő területet,
valójában délnyugat-ázsia országait soroljuk ide.
Mostohatermészetiviszonyok
Ismételd át, amit a kontinensrész természeti viszonyairól tanultunk!
az Arab­tábla, az Eurázsiai­hegységrendszerhez tartozó vonula­
tok és Mezopotámia délnyugat-ázsia három teljesen eltérő jellegű
tája.
a föld egyik legszárazabb területe. földrajzi fekvése következté-
ben a passzát leszálló ága uralja a térséget, így legnagyobbrészt a
trópusi sivatagi éghajlat jellemzi. a magas hegyláncok közé zárt
medencék is szélsőségesen szárazak. a Földközi­tenger partvidé­
kének kellemes, mediterrán éghajlata van.
Azöntözésesgazdálkodás
az elmúlt évtizedekig délnyugat-ázsiát is a hagyományos gaz-
dálkodási formák jellemezték. az oázisgazdálkodás és a nomád
pásztorkodás teljes mértékben alkalmazkodtak a természet adta
lehetőségekhez.
az öntözés ősi formái a térség nagy részén elterjedtek, az utóbbi
évtizedekben azonban vízkímélőbb és modernebb eljárásokat alkal-
maznak. Víztakarékos öntözőrendszereket építettek ki. az olyan
vidékeken, ahol a víz minden cseppjére vigyázni kell, nem mindegy,
mennyi vész kárba. a földközi-tenger mentén lévő mezőgazdasági
üzemekben pl. zárt csőrendszerben vezetik a vizet a növények gyö-
kereihez.
a sivatagi területeken, éppúgy, mint a szaharában, a legfon-
tosabb haszonnövény a datolya, melyből Irak termeli a világon a
11/3/1. 3:24 PM
 legtöbbet. az öntözéses gazdálkodásnak köszönhetően, akárcsak
egyiptomban, itt is jó eredménnyel termeszthetik a gyapotot.
Figyeld meg a 202. ábrán, hogyan juthatnak vízhez az oázisokban!

Jellemző a nomád pásztorkodás is. a természeti viszonyoknak és

a vallási szokásoknak köszönhetően elsősorban juhokat és kecské­
ket tenyésztenek.
a Földközi­tenger mentén jellegzetes mediterrán növényeket,
citrusféléket, szőlőt és zöldségféléket termesztenek.
a magasan fekvő, zárt medencékben is elterjedt a nomád állat­
tartás. a nyári időszakban a hegyi legelőkön őrzik, télre a medencék- 204.ábra:Iraki farm
be hajtják vissza a juh­ és kecskenyájakat. az itt tenyésztett állatok
gyapjából kézzel készítik a legfinomabb keleti szőnyegeket, melyek-
ről perzsaszőnyeg néven biztosan te is hallottál.
a térség országai nem tudják megtermelni a szükséges élelmiszer-
mennyiséget, ezért behozatalra szorulnak.

Mitköszönhetnekadélnyugat-ázsiaiaka„folyékonyaranynak”?
Ha a térség gazdasági életéről beszélünk, azonnal az olaj jut az
eszünkbe. délnyugat-ázsiában, elsősorban a Perzsa­öböl menti
országaiban: Szaúd­Arábiában, Iránban, Irakban, Kuvaitban
hatalmas kőolajmezőket tártak fel. Becslések szerint itt található
a föld kőolajkészletének több mint fele. a „folyékony arany” gyö-
205.ábra:A datolyapálma egyetlen ágán
keresen megváltoztatta az itt élők életét. a bevételből bőven jutott évente akár ezer gyümölcs is lehet. Évezredek
új beruházásokra: városok, utak építésére, ipar telepítésére, öntöző- óta az egyik legfontosabb táplálék
a Közel­Keleten
rendszerek fejlesztésére. felszámolták a pusztító éhínséget. sokat
költenek az oktatás és az egészségügy korszerűsítésére, de sajnos a
fegyverkezésre is.
elsősorban a kőolajbányászathoz és a mezőgazdaság korszerű­
sítéséhez szükséges iparágakat fejlesztik. a Perzsa­öböl kikötői­
ben hatalmas kőolaj­finomítók működnek. a világ minden részébe
óriási tartályhajók futnak ki innen. irakból és szaúd-arábiából csőve­
zetéken juttatják el az olajat a Földközi­tenger kikötőibe.
a térség kútjai bőségesen ontják a jó minőségű kőolajat, így
nagyon olcsó a kitermelés.
Olvasd el a függelékben (123. oldal) az OPEC­országokra vonatkozó isme­ 206.ábra:Az olaj nagymértékben megváltoz­
reteket, valamint a Virágzó állam a semmiből: Izrael és Az elképesztően forró tatta Szaúd­Arábia életét is
és száraz Kuvait című szemelvényeket!
10 millió hordó/nap

Ellenőrizdatudásodat! 8
Miért illetjük a Közel­Keletet a békétlen
Szaúd-Arábia

jelzővel?
Oroszország

6
Mexikó

Hasonlítsd össze a térség hagyományos

Irán

Kína

gazdálkodási formáját a korszerűsített ter­

USA

4
meléssel!
Miért szorulnak élelmiszer­behozatalra 2
Délnyugat­Ázsia országai?
Milyen változásokat hozott a térség életében 0
a kőolajbányászat?
207.ábra:A Föld kőolajtermelése (2005)

73

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 73 11/3/1. 3:24 PM

 A LEGGYORSABBAN NÖVEKVŐ NÉPESSÉGŰ
ORSZÁG: INDIA
Indiai Köztársaság Határozd meg India földrajzi helyzetét! A tanultak alapján jelle­
mezd természeti viszonyait!
terÜLet 3 287 365 km2 Indokold meg, miért a délnyugati­nyugati partvidék a legcsapa­
néPesséG 1 114 547 720 fő dékosabb!
néPsŰrŰséG 339 fő/km2
Olvasd el A gyarmati uralom után című szemelvényt!
áLLamforma köztársaság
főVáros újdelhi IndiagondjaiaXXI.században
HiVataLos nyeLV 14 alkotmány által
elismert nyelv, földünk második legnépesebb országa. Lakossága
angol mint közvetítő nyelv évente mintegy 18 millióval nő. a kormány igyekszik
eGy főre JUtó GdP 3800 Usd mindent megtenni a népességnövekedés mérséklésére.
Figyeld meg a 208. ábrán, hogy milyen ütemben emelkedett a népes­
1200 millió fő
ség száma az elmúlt negyven évben!

1000
a családtervezési programok eredményességét
800 azonban nehezítik az évezredes hagyományok, az
600 írástudatlanság és a mérhetetlen szegénység.
400 a lakosság közel háromnegyed része falvakban
él. a munkalehetőség és a jobb élet reményében mil­
200
liószám menekülnek a városokba, gyarapítva ezzel
1920

1970

1975

1980

1985

1990
1995

2000

2005

2007

a hajléktalanok és a nyomornegyedek lakóinak szá-

208.ábra:India népessége évente 18 millióval nő
209.ábra:Indiában sok helyen még ma is középkori
eszközökkel emelik ki az öntözéshez szükséges vizet
mát. az indiai városokban milliók élnek az utcán: ott
születnek, ott tengetik életüket, és ott is halnak meg.
Nagy a munkanélküliség, de a mai napig megszokott
a gyermekmunka.
A hinduk nem fogyaszthatnak húst, a marhá-
kat szent állatként tisztelik. Így a világ legnagyobb
szarvasmarha-állománya adta élelmezési lehetőségek
kihasználatlanul maradnak.
az ország jelentős részén nagyon alacsony a
termelés színvonala. elmaradott, ősi eszközökkel
művelik a földeket. a tehéntrágyát eltüzelik, műtrá-
gyát csak elenyésző mennyiségben használnak, így
érthető, hogy nagyon alacsonyak a termésátlagok.
a legtöbb földműves nagyon kicsi parcellákon
gazdálkodik. A földet többnyire aránytalanul magas
bérleti díjért bérlik.
A kasztrendszer maradványai a mai napig hát­
ráltatják a gazdaság fejlődését.
Olvasd el A kasztrendszer című szemelvényt!

210.ábra:Teaültetvény Darjeelingben
A„zöldforradalom”eredményei
india agrárország, lakóinak kétharmada a mezőgaz-
daságban dolgozik. a növekvő népesség élelemellá-
tása érdekében nagy mezőgazdasági beruházásokat
hajtottak végre, mely „zöld forradalom” néven vált

74

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 74 11/3/1. 3:24 PM

 ismertté. a korszerűbb, bővebben termő fajták alkalmazá-
sával, a tápanyag­utánpótlás fokozásával, a növényvédő
szerek használatával és az öntözőrendszerek kiépítésével
javultak a mezőgazdaság eredményei. ennek köszönhetően
mérséklődtek az élelmezési gondok, de nagy többségében
még mindig az elmaradottság a jellemző.
az ország legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, melyet
a Hindusztáni­alföldön termesztenek. a szárazabb terüle-
tek gabonája a búza és a köles.
a Dekkán­fennsík jó minőségű talaján gyapotot és föl­
dimogyorót termesztenek.
a trópusi monszun éghajlatnak köszönhető a Hindusztá- 211.ábra:A Microsoft központja Bangalore
városában. A világ egyik legkorszerűbb számítás­
ni-alföld ültetvényeinek jó a cukornádtermése. a Gangesz technikai központja
deltavidékén jutát* termesztenek. a Himalája lejtőinek
teraszaira teacserjét ültetnek.
az indiai-óceán partjáról bors, szerecsendió* és szegfű­
szeg kerül a világpiacra.
Az eddigi ismereteid alapján indokold meg, miért ezeket a növényeket
termesztik az egyes tájakon!

Akorszerűsödőipar
india rendkívül gazdag természeti erőforrásokban.
Szén­, vasérc­ és mangánérctermelése a világ élvonalában 212.ábra:Calcutta nyomornegyede
van. tekintélyes az aranyérc­ és drágakővagyona. Olvasd el A világ legpokolibb városa című
szemelvényt!
india vezető iparága napjainkban is a textilipar, mely
a gyapotot és a jutát dolgozza fel. termékei ma is fontos
exportcikkek. fő textilipari körzet Bombay (bombéj) és
Calcutta (kalkutta).
az utóbbi néhány évtizedben megindult az ipar korsze­
rűsítése. modernizálták a vaskohászatot, az acélgyártást
és a gépgyártást, mely nagy előrelépést jelentett. a japán
tőke segítségével hatalmas gépgyárakat építettek. fejlődik
vegyipara is, mely elsősorban növényvédő szereket, műtrá-
gyát és gyógyszereket gyárt.
az atomipar és az űrtechnika világszínvonalú. india
jelentős szoftver*gyártó. 213.ábra:A számítógép használatát már vidéki
iskolákban is több helyen tanítják

:
Gyűjts adatokat Pakisztánról és Bangladesről az internet segítségével!

Ellenőrizdatudásodat!
Mutasd meg a térképen India tájait!
Mi jellemzi az éghajlatát?
Mely problémákat kellett megoldania a „zöld forrada­
lomnak”? Hogyan sikerült a megvalósítás?
Hogyan hasznosítja India a természeti erőforrásait az
ipar fejlesztésénél?
214.ábra:A Parlament épülete Újdelhiben

75

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 75 11/3/1. 3:24 PM

 A FÖLD LEGNÉPESEBB ORSZÁGA: KÍNA
Kínai Népköztársaság Határozd meg Kína földrajzi helyzetét! Milyen természeti viszonyok jel­
lemzik?
terÜLet 9 572 395 km2
Olvasd el a ,,Kína keserve” című szemelvényt!
néPesséG 1 321 002 870 fő
néPsŰrŰséG 138 fő/km2
AholaFöldnépességénekegyötödeél
áLLamforma népköztársaság
főVáros Peking A Föld minden ötödik embere Kínában él. a kontinensnyi
HiVataLos nyeLV kínai területű országban azonban egyenetlenül oszlik el a népesség.
eGy főre JUtó GdP 7800 Usd Az ország nyugati felét Belső-ázsia magashegységei, szá­
raz medencéi, fennsíkjai foglalják el. a mostoha természeti
viszonyok miatt itt nagyon alacsony a népsűrűség, mindössze
1500 millió fő
1-2 fő/km2. A keleti rész termékeny tájain 1000 ember is
él négyzetkilométerenként, sőt a nagyvárosokban ez a szám
1200 lényegesen magasabb.
Kína népessége évente átlagosan 13 millióval nő.
Kína túlnépesedett területeiről a világ minden részére
900
elvándorolnak, hazánkban is több tízezren telepedtek le.

600 Amezőgazdaságversenyfutása
1970

1975
1980

1985

1990

1995

2000

2005

2007

Kína népességének rohamos emelkedése különösen nehéz

215.ábra:Kína a Föld legnépesebb országa
néhány évtizeddel ezelőtt az egészségügyi ellá-
tás javulása következtében csökkenő halandó-
ság miatt még évente 2,5%-kal emelkedett a
népesség. a mezőgazdaság nem tudott ennyi
embert élelemmel ellátni. a demográfiai rob-
banás következtében hatalmas éhínség pusztí-
tott, 25 millió ember halt éhen. a természetes
szaporodás* csökkentésére a kormány új
népesedéspolitikát dolgozott ki. felemelték a
házasságkötés korhatárát, felvilágosító program
keretében terjesztik a születésszabályozás mód-
szereit. meghirdették az „egy család – egy gyer-
mek” programot.
216.ábra:Kínai löszvidék – a löszfalakba lakásokat
vájnak
feladat elé állítja a mezőgazdaságot. A természeti viszonyok­
nak köszönhetően az ország területének mindössze tized
része áll művelés alatt. a szántóterületek nagyságát már
nem tudják növelni, minden lehetséges földet megművelnek.
Teraszokat alakítanak ki, így teszik lehetővé a hegyoldal
megművelését, növelve ezzel a termőterület nagyságát is.
Legfontosabb feladat lett a mezőgazdaság hatékonyságá­
nak a növelése. a Jangcétől délre eső szubtrópusi monszun
vidékeken mindenhol legalább kétszer aratnak. a legdé-
libb partvidékeken rövid tenyészidejű rizsfajták vetésével
háromszor is betakaríthatják a termést. A szántók megvédése
érdekében árvízvédelmi rendszereket építettek. A szára­
zabb vidékeken pedig öntözőrendszer­programokat való-
sítanak meg. az istállótrágya és a műtrágya felhasználása
mellett minden lehetséges anyaggal fokozzák a talaj termő­
képességét (pl. halastavak iszapja, tengeri moszatok, halliszt).
Fejlesztik az agrotechnikát. a faeke helyett elterjedt az állati
és emberi erővel hajtott mezőgazdasági eszközök és a traktor
használata. a szegényebb vidékeken azonban még használják
az ősi szerszámokat is. állami intézkedésekkel, kedvezmé-
nyek adásával növelték a parasztok anyagi érdekeltségét,
mely a mezőgazdaság fellendüléséhez nagymértékben hozzá-
járult. néhány évtized alatt megduplázódtak a termésátlagok.
elsősorban a monszunvidékek legfontosabb élelmiszer-
növénye a rizs. fontos gabonanövény a búza, a köles, a
kukorica és a cukorcirok* (kaoliang). nagy területeken
ültetik a szóját, a földimogyorót és a gyapotot. a dél-kínai-
hegyvidék lejtőin teacserje­ültetvényeket művelnek.

76

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 76 11/3/1. 3:24 PM

 a hatalmas sertés­ és baromfiállományt nem a nálunk meg-
szokott módon táplálják, elsősorban konyhai hulladékokkal
etetik az állatokat.
nyugat-Kína pásztornépei jakot*, kecskét és juhot legel-
tetnek.
Selyemhernyó­tenyésztésben világelső.
a kínaiak fontos fehérjeforrása a hal. rendkívül jelentős az
édesvízi és tengeri halászata.

Gazdagásványkincsvagyon–sokoldalúipar
217.ábra:Sanghaj – a Maglev a világ leg­
Ásványkincsekben nagyon gazdag ország. gyorsabb és legdrágább gyorsvasútja,
400 km/óra sebességgel röpíti az utasokat
az energiahordozók közül legfontosabb a feketeszén. a jó a belváros és a nemzetközi repülőtér között
minőségű szenet hatalmas területeken, gazdaságos külszíni
fejtéssel hozzák a felszínre. Kőolaj­ és uránkészlete jelentős.
Kiváló minőségű vasércét a szénbányák közelében hozzák
a felszínre. Acélötvözőkben is gazdag.
energiatermelésében a széntüzelésű hőerőműveké a vezető
szerep. már nyolc atomerőműve van. nagy jelentősége van a
vízenergiának. Hatalmas folyóikra vízi erőműveket építettek.
a Jangcén épült fel a világ legnagyobb vízi erőműve. számta-
lan kisebb, egy-egy település ellátását fedező erőmű működik.
a XX. század közepéig a textilipar volt az egyetlen igazán
fontos iparága. a külföldi kézben lévő gyárakban főként beho- 218.ábra:Sanghaj – a tengerparton épült
zott nyersanyagot dolgoztak fel. elsősorban az olcsó mun- zsúfolt világváros
kaerő vonzotta a befektetőket. ezek az üzemek a kikötőkbe 2500 millió tonna
települtek, Sanghajba, Tiencsinbe, Kantonba. ezekben a
városokban ma is működnek a textilipari üzemek, de elsősor- 2000
ban hazai nyersanyagot dolgoznak fel, hazai szükségletek

Dél-afrikai Köztársaság
kielégítésére. 1500
az elmúlt néhány évtized fejlesztéseinek köszönhetően
mára Kína ipara igen sokoldalúvá vált. Hatalmas nehézipari

Oroszország
1000
Ausztrália

központok alakultak ki észak-Kínában és a Jangce mentén.

India

Vaskohászata, acélgyártása és a ráépülő gépgyártás a 500

bányavidékekre települt. a kerékpártól a hatalmas óceánjá-
Kína

USA

rókig, a számítógépektől a hűtőszekrényig mindenféle gépet

gyártanak. fontos központja Vuhan és ansan.
a nagyvállalatok mellett jól megférnek a helyi igényeket
kielégítő kisvállalkozások.
Kínába is elért a modernizáció. a délkeleti partvidéken
megtelepedtek a korszerű technikával felszerelt multinacio­
nális vállalatok, melyeket a kínai állam kedvezményekkel
csalogatott az országba.
Ellenőrizdatudásodat!
Hogyan befolyásolják a természeti viszonyok a népesség
területi eloszlását?
Milyen problémákat okoz Kínának a túlnépesedés?
Hogyan oldották meg az élelmezési gondokat?
Jellemezd a mai Kína gazdasági életét!
0
219.ábra:A világ vezető széntermelő országai (2005)
a kínaiaknak mások az étkezési szokásaik.
a hagyományos evőeszközök helyett evőpálci-
kával étkeznek. fő táplálékuk a rizs, de sok zöld-
séget is fogyasztanak. a világ minden részén
elterjedt a kínai konyha. nálunk is egyre többen
kedvelik meg ízvilágukat. magyarország min-
den részén nyílt már kínai étterem.
a téli monszun finom port szállít a keleti terüle-
tekre. Hatalmas porviharok vannak, előfordul,
hogy csak maszkban léphetnek az utcára.
a löszvidékeken a puha kőzetbe lakásokat váj-
nak. a lösz jó hőszigetelő. az esős évszakban,
ha hirtelen nagy mennyiségű csapadék hull,
felázik a terület, ilyenkor a földcsuszamlások
óriási katasztrófákat okoznak.

77

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 77 11/3/1. 3:24 PM

 A FELKELŐ NAP ORSZÁGA: JAPÁN
Japán Aföldrészlegfiatalabbterületei
A térkép alapján határozd meg Japán földrajzi helyzetét! Olvasd le a legna­
terÜLet 377 819 km2
gyobb szigetek nevét!
néPesséG 128 212 309 fő
néPsŰrŰséG 339 fő/km2 Japán ázsia keleti partjai előtt húzódó, négy nagy és mintegy
áLLamforma alkotmányos négyezer kisebb szigeten helyezkedik el. a kontinenstől a
monarchia Japán­tenger választja el.
(császárság) területének háromnegyed részén hegyvidék húzódik, mely
főVáros tokió a Pacifikus­hegységrendszer része. a szigeteket keskeny ten-
HiVataLos nyeLV japán gerparti sáv szegélyezi.
eGy főre JUtó GdP 33 100 Usd Japánban mindennaposak a földrengések és a vulkánkitöré­
sek. a szigetországot évente mintegy ötezer földrengés rázza
meg. Kétszáz vulkánjából mintegy hatvan ma is működik. Leg-
magasabb (3776 m) a Fuji (fudzsi).
Olvasd el A japánok szent hegye című szemelvényt!

Ahováatélimonszunishozcsapadékot
Olvasd le a 222. ábráról, mely tengeráramlások futnak a japán partok men­
tén! Milyen hatással vannak a szigetország éghajlatára?

220.ábra:Fuji, a japánok szent hegye.
A Sinkanszen (puskagolyó) expressz mára Japán
modern jelképe lett
Japán a mérsékelt éghajlati övezetben található. A nagy
észak–dél irányú kiterjedése miatt óriási különbségek
mutatkoznak az egyes országrészek éghajlata között. a ten-
ger közelsége, a monszun és a partjai mentén elhaladó
meleg tengeráramlások kedvezően befolyásolják éghajlatát.
A téli monszun is szállít csapadékot.
Figyeld meg a 222. ábrán, miért!

nyár végén és ősszel gyakoriak a heves szélviharokkal és sza-

kadó esővel érkező tájfunok, melyek gyakran hatalmas pusz-
títást végeznek.

Magasszínvonalú,övezetesmezőgazdaság

221.ábra:A szigetországon pacifikus hegyláncok természeti adottságainak köszönhetően az ország területének

húzódnak végig mindössze 15%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. az egy-
Kuril-áramlás
két hektáros kisparaszti gazdaságokban minden talpalatnyi
földet megművelnek. Magas színvonalú növénytermesztést
teremtettek meg: öntözőrendszereket építettek ki, korszerű
Ázsia

gépparkot hoztak létre, nagy gondot fordítanak a növény­

téli monszun
védelemre, a tápanyag­utánpótlásra és a jó minőségű sza­
Nigata
porítóanyag alkalmazására. ennek köszönhetően rendkívül
Tokió magas termésátlagokat érnek el. A szükséges élelmiszer­
mennyiséget mégsem tudják megtermelni, kénytelenek kül-
nyári monszun
földről pótolni a hiányt.
a növénytermesztés az éghajlatnak megfelelően övezetes.
Kuro-Shio-áramlás az északi részeken burgonyát és cukorrépát, dél felé halad-
222.ábra:Japánba a téli monszun is hoz va búzát, szóját, dohányt és zöldségféléket termelnek. A déli
csapadékot monszunterületek legfontosabb növénye a rizs és a tea, de
78

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 78 11/3/1. 3:24 PM

 cukornádat is ültetnek. Japán-szerte sokféle gyümölcsöt ter-
mesztenek: gesztenyét, cseresznyét, citrusféléket.
a hegyvidékeken jellemző a teraszos földművelés.
A Föld egyik legerdősültebb országa. Hatalmas erdőire
támaszkodik híres fa­ és papíripara.
Halászata világviszonylatban kiemelkedő. a partközeli
vizek szennyezettsége miatt az utóbbi években áttevődött a
távolabbi óceáni vizekre, ahol úszó konzervgyárakban fel is
dolgozzák a fogást.
a védett öblökben virágzik a gyöngykagyló­, a hal­, a rák­ 223.ábra:A japán farmer géppel műveli meg a
és az algatenyésztés. földjét

ATávol-Keletgyára
Olvasd el A japán csoda című szemelvényt, amelyből megtudod, miért
lett ipari nagyhatalom a szigetország!

Japán, annak ellenére, hogy ásványkincsekben szegény, az

utóbbi néhány évtizedben a világ fejlett ipari nagyhatalma
lett. a szükséges energiahordozókat és nyersanyagokat
kénytelen külföldről beszerezni. nagyvállalatai jelentős tőké-
vel járultak hozzá a Közel-Kelet és délkelet-ázsia ásvány-
kincsvagyonának feltárásához és a bányavidékek kiépítéséhez. 224.ábra:A Szivárvány­híd Tokió egyik jelképe
a fontos nyersanyagok jelentős részét ezekből a külföldön
létesített, de japán üzemeltetésű bányákból importálják. Ázsia
orosz-
ország
csendes-
óceán
Hatalmas kereskedelmi hajóflottát építettek fel. mivel
minden nyersanyag tengeri úton érkezik, a kikötők fejleszté­ Kanada

sére és újak kialakítására volt szükség. a keleti part legkiter-

jedtebb kikötőövezetének központja Oszaka.
Japánban a legnagyobb iparvidékek a tengerparton épül­
tek. A kikötőkbe telepítették az importnyersanyagokat fel­ Japán-tenger Usa
használó iparágakat, így óriási kőolaj­finomító és vegyipari é
üzemek, vas­, illetve acélkombinátok, gépgyárak sora épült.
a belsőbb területeken a kevés nyersanyagot igénylő, munkaigé-
nyesebb ágazatokat fejlesztették, pl. a porcelángyártást. ia
ind t
ele
-K
özel Brazília
Tankhajók építésében és gépkocsigyártásban világelső. K

sokat áldoznak kutatásfejlesztésre. Világhírnévre tettek szert indonézia ausztrália

az elektronikai és számítástechnikai berendezések gyártásá-
225.ábra:Japán számára a világ szinte minden
ban. a Japánból kikerülő ipari robotok a világ minden részén országa szállít nyersanyagot
ismertek. az automatizálásban is az élvonalban vannak.
műholdjaik megbízhatóak. az itt gyártott szerszámgépek, Ellenőrizdatudásodat!
fotó­ és optikai berendezések, illetve termékek olcsók és jó Jellemezd Japán természeti viszo­
minőségűek. nyait! Mely természeti erőforráso­
kat aknázzák ki? Hogyan alkalmaz­
A japán cégek a Föld minden részén létesítenek telep­ kodik mezőgazdasága a természeti
helyeket, gondoljunk az esztergomi suzuki-gyárra. viszonyokhoz? Hogyan vált a világ
vezető ipari országává? Miért
A világ legnagyobb energiafogyasztói közé tartozik. a vá- tartják számon a világ legnagyobb
sárolt energiahordozók mellett kihasználja hatalmas megújuló nyersanyag­ és élelmiszer­felvásár­
energiaforrásait: nagy esésű folyói energiáját, a geotermikus lói között?
energiát és – elsősorban a déli területeken – a napenergiát.

79

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 79 11/3/1. 3:24 PM

 AZ EZERARCú DÉLKELET­ÁZSIA

300 millió fő
Amúltbóleredőgondokleküzdése–újproblémákmegjelenése
délkelet-ázsia az indokínai-félszigetet és a délkelet-ázsiai-sziget-
250
világot foglalja magába. a térség országait sokféle nép lakja.
200 a népességnövekedés errefelé is nagyon intenzív, emiatt soka-
sodnak a térség élelmezési gondjai. arra kényszerülnek, hogy min-
150 den talpalatnyi földet megműveljenek.
a menetrend szerint érkező monszunáradások nagyon megne-
100
hezítik az egyébként is szegény sorban élő országok helyzetét.
1970

1975
1980

1985

1990

1995

2000

2005

2007

226.ábra:Délkelet­Ázsia legnépesebb
országában, Indonéziában harminc év alatt
megduplázódott a lakosság száma
Több vallás osztja meg a lakosságot, jelen van a buddhizmus,
az iszlám, de a fülöp-szigeteken a római katolikus vallás is tért
hódított.
délkelet-ázsia földrajzi fekvésének, tájai kialakulásának köszön-
hetően természeti erőforrásokban gazdag.
a térség fejlődését hátráltatta, hogy thaiföld (korábban sziám)
kivételével országai gyarmati uralom alatt álltak.
a túlnépesedés miatt nagyon olcsó a munkaerő, ez vonzza a
külföldi befektetőket. számtalan japán és amerikai cég telepít ide
korszerű üzemeket. ennek köszönhetően ezek az országok óriási
fejlődésen mentek át.
sok problémát okoz, hogy az indokínai-félsziget országaiban –
pl. Laoszban, thaiföldön – a lakosság egy része illegális mákter­
mesztésből él. sokan foglalkoznak az ópiumcsempészettel* is.

Atrópusimezőgazdaság
Elevenítsd fel, amit Délkelet­Ázsia felszínéről és éghajlati viszonyairól
tanultunk!

délkelet-ázsiában a lakosság jelentős része a mezőgazdaság­

ból él. Legfontosabb haszonnövény a rizs, mely indokína tró­
227.ábra:Trópusi termények szállítása a pusi monszun éghajlatú vidékein évente kétszer­háromszor is
Mekong folyón beérik. a félsziget alföldjei szinte összefüggő, óriási rizsföldek.
a magasabb területeken gondosan kiépített teraszokon termelnek.
a hegyoldalakon teát is termesztenek. fontos ipari nyersanyag a
juta és a kaucsuk. a hatalmas kaucsukültetvények és a nyers gumit
feldolgozó üzemek a gyarmati múlt emlékeként maradtak itt.
a szigetvilág ültetvényein olajpálmát, kókuszpálmát, cukorná­
dat és trópusi gyümölcsöket – pl. ananászt, banánt, mangót – ter-
mesztenek.
Különösen sokoldalú a mezőgazdaság Jáva szigetén, ahol a vul-
káni porból nagyon jó minőségű talaj képződik. a kávé, a tea és a
cukornád mellett fűszereket – pl. borsot, szegfűszeget, fahéjat –
termesztenek.

Hatalmas erdőségeiben értékes fák – pl. tíkfa*, ébenfa* – nőnek.

mára óriási területeken irtották ki az erdőket. a fakitermelést az
utóbbi években csökkentették, de még így is számottevő mennyiség
228.ábra:Sűrű esőerdő Borneón jut a feldolgozóüzemekbe és exportra.
80

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 80 11/3/1. 3:24 PM

 Figyeld meg a függelék II. térképén, milyen mértékben csökkent Délkelet­Ázsia
erdőállománya!

Afellendülőfélbenlévőipar
az itt húzódó hegységek jelentős színes­ és nemesérckészlettel
rendelkeznek. Kiemelkedik Malajzia és Thaiföld ónbányászata.
a szigetvilág sekély tengereiben gazdag kőolaj­ és földgáztelepe­
ket tártak fel, elsősorban Indonéziában.
a bányakincsek exportjából az elmúlt néhány évtizedben fejlő-
désnek indult az ipar, amelyhez nagymértékben hozzájárult a már
említett külföldi tőke beáramlása. Virágzik Indonézia és Malajzia 229.ábra:Indonéziában gyakran
ónkohászata. malajziában és thaiföldön elektronikai berendezé­ állati erővel művelik a földet. A bivaly jó
seket és gépjárműveket gyártanak. munkaerőnek bizonyul a rizsföldeken
a hagyományos iparágak a trópusi mezőgazdasághoz kapcsolód-
nak. Jelentős a gumi­ és fafeldolgozás, a textilipar és a pálmaolaj­
termelés.

fellendülőben van a térség idegenforgalma. turisták milliói

keresik fel történelmi emlékeit, kulturális és természeti értékeit.
minden igényt kielégítő üdülőparadicsomok épülnek.
Olvasd el a ,,kis tigrisekről” szóló szemelvényt!

:
Nézz utána az interneten, hol foglalnak helyet a térség országai által gyártott
elektronikai termékek a világranglistán! 230.ábra:Ahol lehet, minden talpalatnyi
területre rizst ültetnek

Ellenőrizdatudásodat!
Hogyan befolyásolta a gyarmati múlt Délkelet­Ázsia országai­
nak gazdasági életét?
Milyen új problémák megjelenésével kell számolniuk? Hogyan
befolyásolják ezek a térség fejlődését?
Jellemezd a térség mezőgazdaságát!

231.ábra:Tíkfa tutajok – Indokína erdőiben

honos az értékes tíkfa

232.ábra:Jellegzetes délkelet­ázsiai falu 233.ábra:Délkelet­Ázsia közlekedési 234.ábra:A kaucsuk Dél­Amerikából

központja Szingapúr került át
81

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 81 11/3/1. 3:24 PM

 ELLENŐRIZD A TuDÁSODAT!
AMIT ÁZSIÁRÓL TuDNI KELL
235.ábra:A maláj főváros felhőkarcolói
tövében is találunk nyugodt utcákat
236.ábra:Teraszos földművelés
237.ábra:A bengáli tigris Ázsia csodálatos
külsejű ragadozója
82
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 82
Jellemezd a kontinens földrajzi helyzetét!
mutasd be a földrész tájait kialakulásuk sorrendjében!
mely tényezők alakítják a földrész éghajlatát?
mutasd be, hogyan jelenik meg a földrajzi övezetesség a konti-
nensen!
Hogyan változnak az éghajlati elemek nyugatról a földrész belseje
felé haladva? Hogyan követi ezt a változást az élővilág?
mondj példákat! Hogyan befolyásolják a természeti viszonyok az itt
élők életét! Hogyan használják ki a természeti erőforrásokat a tanult
országok?
Jellemezd a monszunvidékek éghajlatát és az itt élők életkörülmé-
nyeit! milyen problémákkal kell megküzdeniük nap mint nap?
mely problémákkal kellett szembenézni az ázsiai országoknak a
gyarmatbirodalom felbomlása után?
mondj néhány példát, milyen ellentétek feszülnek ázsiában!
miért?
miért alakultak ki akkora különbségek ázsia különböző országai-
nak gazdasági fejlettsége között?
milyen problémák jelentek meg a demográfiai robbanás következ-
tében? Hogyan lehet ezeket orvosolni?
Jellemezd a kontinens környezet- és természetvédelmi törekvéseit!
Ha többet szeretnél tudni a legnagyobb és legnépesebb földrészről, sok
érdekességet találsz a KÉPES FÖLDRAJZ sorozat Ázsia; az EZERAR­
CÚ VILÁGUNK sorozat Ázsia; a KONTINENSRŐL KONTINENSRE sorozat
Ázsia című kötetében, Balogh János Bioszféra­expedíció, Megsebzett bolygó és
Érdekes szigetek című munkájában!
11/3/1. 3:24 PM
 EuRÓPA

terÜLet 10,5 millió km2

néPesséG 929 millió fő
néPsŰrŰséG 69 fő/km2
LeGmaGasaBB PontJa mont Blanc – 4807 m
LeGHosszaBB foLyóJa Vol ga – 3531 km
LeGnaGyoBB taVa Ladoga-tó – 17 700 km2

83

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 83 11/3/1. 3:24 PM

 A MI KONTINENSÜNK: EuRÓPA
7%
238.ábra:Európa részesedése a szárazföldek
területéből
239.ábra:A földrészt nyugatról az Atlanti­óceán
határolja
240.ábra:Moher­sziklák – Ír­sziget –
Európa legnyugatibb pontja
241.ábra:Az Urál óidei rögei
84
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 84
Figyeld meg a 238. ábrán, mekkora részét foglalja el Európa a Föld
szárazföldjeinek!
Ázsiafélszigete
Határozd meg Európa földrajzi helyzetét!
Mutasd meg, mi választja el Ázsiától!
Elevenítsd fel, amit a parttagoltságról tanultunk!
európa partvonala nagyon tagolt. minden részén szám-
talan sziget, félsziget és öböl található.
Legnagyobb félszigete az északon elterülő Skandi­
náv­félsziget. déli részén a Pireneusi­ vagy más nevén
Ibériai­, az Appennini­ és a Balkán­félsziget tagolja.
a fekete-tengerbe nyúló Krím félsziget is európához
tartozik.
a Botteni­ és a Finn­öböl a Balti-tenger öblei. a Viz­
cayai­öböl az atlanti-óceán része. délen a Földközi­
tenger peremtengerei és öblei tagolják a partvidéket.
a partokat sok sziget és szigetcsoport kíséri, például
Brit­szigetek, Baleár­szigetek, Izland, Szardínia,
Korzika, Szicília. az adriai-, a Jón- és különösen az
égei-tengerben számtalan kisebb-nagyobb sziget találha-
tó, például Korfu, Kréta, Rodosz. törökország partjai
közelében található Ciprus.
Gyakorold a térképolvasást! Gyűjts az Európa különböző részeit
ábrázoló térképekről kisebb szigeteket, félszigeteket és öblöket!
Alassannövekvőnépesség
Olvasd le a 242. ábráról, milyen ütemben emelkedett Európa népes­
sége az elmúlt évszázadokban!
Nézd meg a 243. ábrán, hogyan alakul a lakosság korcsoportok sze­
rinti összetétele!
európa népessége sokkal kisebb ütemben növekszik,
mint azt a fejlődő világ esetében megszoktuk. Vannak
olyan európai országok, ahol a népesség kismértékben
csökken, mint például hazánkban.
a népesség eloszlása egyenetlen.
Figyeld meg az atlasz Európa népsűrűségi térképén, mely területe­
ken összpontosul a lakosság legnagyobb része, és hol a legritkábban
lakott a kontinens!
Azöregedőkontinens
A 243. és az 54. ábra segítségével hasonlítsd össze Európa és Afrika
korcsoportok szerinti népességét!
Kontinensünk összetétele az idősebb korosztályok javá-
ra tolódik el. míg afrikában majdnem minden második
11/3/1. 3:24 PM
 ember 15 év alatti, európában a lakosság mindössze 5.táblázat:Jelentősebb európai nyelvek
ötöde gyermek, közel fele pedig 45 év feletti. az anyanyelvként használók száma szerint

Nyelv Milliófő
Gondolkozz! Milyen problémák elé nézhet egy öregedő kon­
tinens? orosz 118
német 94
Sokfélenép–együtt angol 61
európa népességének mintegy harmada a szláv francia 59
nyelvcsaládhoz tartozik, mint például az oroszok, olasz 58
lengyelek, szlovákok, szerbek, horvátok. a lakos- ukrán 44
ság másik harmada a germán nyelveket beszéli, lengyel 37
így például a németek, az angolok, a hollandok és a spanyol 30
svédek. Valamivel kevesebben tartoznak az újlatin román 16
nyelveket, az olaszt, franciát, spanyolt, portugált
és románt beszélők közé. a magyar nyelv a finnel 2007 729 mill. 6621 millió

együtt a finnugor nyelvcsaládba tartozik. 2000

1990

Figyeld meg a 244. ábrán, Európa melyik részén élnek a 1980

különböző nyelvcsaládokhoz tartozó népek! 1970

Nézd meg az 5. táblázatban, mely nyelveket beszélik a leg­ 1960

többen Európában! 1950

1900

1850

1800 Az európaiak részaránya

1750

1650

500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 5500 6000 6500 millió

242.ábra:Európa népességének változása, összehasonlítva

a világ népességével

Ellenőrizdatudásodat!
Határozd meg Európa földrajzi helyzetét!
Mi jellemzi partvonalát? Mondj példákat!
Mutasd meg a térképen a tanult földrajzi
helyeket!
Jellemezd kontinensünk népességének ala­
kulását!
Mely népek élnek együtt Európában?

0–14 20%
15–29 23%
30–44 20%
45–59 18%
60–74 13% latin görög finnugor
75 ‹ 6% germán albán ír
szláv török
243.ábra:Európa lakosságának megoszlása korcsoportok
szerint 244.ábra:Európai nyelvcsaládok és nyelvek

85

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 85 11/3/1. 3:24 PM

 ÉVMILLIÓK ESEMÉNYEI A KONTINENSEN
Elevenítsd fel, amit a földtörténeti korok ese­
ményeiről tanultunk!

U
ség

rá
egy
Azősföldekkialakulásánakakora

l
zs
v-h

paj
atlanti-óceán iná

lti-
Elevenítsd fel, amit az ősföldekről tanultunk!
and

Ba
sk

európa ősi magja a skandináv-félszi-

6.
gettől a fekete-tengerig húzódó Bal­
Kelet-európai-síkság
1. 2. ti­pajzs. az évmilliárdokkal ezelőtt
4. kialakult ősföld ma már a külső erők
3. 12.
Kárpátok
Ka hatására többnyire letarolt síkság. az
5. sz
alpok
13. pi
- ősi kőzetek gazdag vas­ és színes­
11. Kaukázus teng
mezeta 7. 10.
fekete-tenger er érctelepeket rejtenek.
di

9.
ap

ná
pe

1. Germán-alföld 8. Pindosz
ri-
nn

hg

2. Lengyel-alföld 9. Balkán-hegység
ine

3. Párizsi-medence 10. román-alföld

4. ardennek 11. Pó-alföld
k

8. 5.
6.
francia-kh.
Pennine-hegység
12.
13.
Kaszpi-mélyföld
alföld
Aröghegységekkialakulása
földközi-tenger 7. Pireneusok
Elevenítsd fel, amit a röghegységek kialakulá­
245.ábra:Európa tájai sáról tanultunk!

az óidőben kontinensünkön két hatalmas hegységrendszer

is felgyűrődött. ezek a magas hegyláncok az évmilliók során
jelentős mértékben lepusztultak, összetöredeztek. ezek adják
a mai röghegységek jelentős részét.
óidei röghegység a Skandináv­hegység, az urál, a Német­,
a Lengyel­ és a Francia­középhegység. rögvidékek találhatók
a Brit­szigeteken, az Ibériai­ és a Balkán­félszigeten is.
ekkor alakultak ki európa legjobb minőségű feketeszéntele­
pei és sokféle érce.
246.ábra:Jégcsiszolta óidei rögök Skóciában

Azüledékeskőzetekkialakulása
a középidőre a tenger térhódítása volt a jellemző. az óriási
méretű tengerekben vastag üledékrétegek halmozódtak fel.
Helyenként több ezer méter vastagságban alakultak ki az üle­
dékes kőzetek. Legnagyobb tömegben a mészkő jött létre, de
tekintélyes a dolomit és a homokkő képződése is.
a sekély tengeröblökben só­, kőszén­, kőolaj­ és földgáz­,
míg a szárazföldön jelentős bauxittelepek alakultak ki.
247.ábra:Az Appenninek
AzEurázsiai-hegységrendszerfelgyűrődése
az újidő harmadidőszakában óriási hegységképződés zaj-
lott. Ekkor gyűrődtek fel az Eurázsiai­hegységrendszer
vonulatai.
ekkor jöttek létre a Pireneusok, az Alpok, az Appenni­
nek, a Dinári­hegység, a Pindosz, a Kárpátok és a Balkán­
hegység. a Kaukázus is a harmadidőszakban gyűrődött fel.
az appenninek kialakulását heves vulkáni tevékenység
kísérte.
248.ábra:Az Alpok jégcsipkézte csúcsai

86

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 86 11/3/1. 3:24 PM

 Ajégkontinense
a negyedidőszakot a hatalmas éghajlatváltozások jel-
lemzik. mintegy kétmillió éven keresztül, több sza­ észa
ki sa
rkkö
kaszban, európára is jégkorszak köszöntött be. A vastag r

jégtakaró csiszolta, formálta a tájat. az északi terüle-

teken, ahol a leghosszabb időn keresztül, a legvastagabb
jégtakaró fejtette ki munkáját, nagymértékben lepusz­
tította, szinte legyalulta a tájat. a kevésbé ellenálló
kőzetekbe – éppen úgy, mint észak-amerikában – több
tízezer kisebb-nagyobb tómedencét vájt a jég, létrehozva
ezzel a Balti-pajzs területén a Finn­tóvidéket. az északi
területekről lekoptatott kőzettörmelék a jég hordaléka-
ként az egyre vastagodó jégtakaróval dél felé araszolga-
tott. A jég visszahúzódásával a mai Lengyelország és
németország területén vastag morénaréteg, helyenként
morénadombok halmozódtak fel.
a földrész magashegységeiben a hóhatár lényegesen
alacsonyabban húzódott. a hegyek a mainál vastagabb
jégsapkát viseltek, és gleccsereik is helyenként több 249.ábra:A jégkorszaki jégtakaró legnagyobb
százszor nagyobbak voltak. ekkor születtek a csipkézett kiterjedése Európában
hegygerincek és az u alakú völgyek. a jég felolvadását
követően a völgyeket morénagátak zárták el, mögöttük az északi területek, megszabadulva a jég hatalmas
nagyon mély gleccsertavak alakultak ki. ilyen például súlya alól, lassan elkezdtek emelkedni. ez a folya-
az olasz alpokban a Lago maggiore (lago madzsóre). mat napjainkban is tart. a geológusok mérései
a környező jégmentes területeken szinte állandó jelleg- szerint évezredenként akár egy métert is emelked-
gel szélviharok tomboltak, melyek hatalmas pormennyi- hetnek ezek a területek.
séget mozgattak meg. a leülepedő porból európa számos
részén nagy kiterjedésű vastag lösztakaró alakult ki.
a felhalmozódott üledékekből a szél a homokot is kifúj-
ta, ekkor alakultak ki a kontinens futóhomokvidékei.

Amaifelszínkialakulása
a jégkori jégtakaró felolvadása után megemelkedett a
tengerek vízszintje, kialakult a mai partvonal.
a sekély tengeröblöket sok helyütt feltöltötték a
folyók, helyükön feltöltött síkságok jöttek létre. szép
példa erre a Pó­síkság.
250.ábra:Lago Maggiore, a Dél­Alpokban
európa folyóvízrendszere a jégkorszak után nyerte el található gleccsertó
mai formáját.
Kialakult a mai korra jellemző élővilág.
Kontinensünk arculata – ugyanúgy, mint a többi
földrésznél megfigyelhettük – egyre inkább függ az
ember környezetformáló tevékenységétől.

Ellenőrizdatudásodat!
Mely események jellemzik Európa területén az egyes
földtörténeti korokat? Vonj párhuzamot a Föld egé­
szén és az Európában történt események között! Sorold
fel az ember néhány olyan környezetformáló tevékeny­
ségét, amely megváltoztatja kontinensünk arculatát! 251.ábra:Aletsch­gleccser – a magashegységek
legfontosabb formálója a jég

87

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 87 11/3/1. 3:24 PM

 A TERMÉSZETI VISZONYOK KÖZÖTTI KAPCSOLAT.
FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG EuRÓPÁBAN
észak
i sark
kör
atlanti-óceán
fekete-tenger
földközi-tenger
252.ábra:Európa éghajlata
253.ábra:A tundra nyáron –
néhány hétre feléled a természet
254.ábra:A dús füvű legelők szinte
természetes növénytakarónak számítanak
az óceán menti területeken
255.ábra:A kontinentális területek
természetes növénytakarója a füves puszta
88
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 88
tundra Azóceánmeghatározószerepe
óceáni szubarktikus
óceáni
európa éghajlatát is három fontos té-
tajga nyező alakítja: a földrajzi szélesség (az
mérsékelt szárazföldi egyenlítőtől való távolság), az óceántól
szárazföldi való távolság és a domborzat.
szélsőséges szárazföldi
mediterrán Olvasd le az atlasz Európa júliusi és januári
hegyvidéki
középhőmérsékletét ábrázoló térképéről, hogyan
alakulnak az értékek, ha délről észak felé hala­
dunk!
európa földrajzi fekvéséből követke-
zik, hogy területének legnagyobb része
az északi mérsékelt övezetben talál-
ható. mivel keresztülhúzódik rajta az
északi sarkkör, az ettől északra eső terü-
letek már az északi hideg övezetben
találhatóak. európa déli része közel van
a trópusi övezethez, az átmeneti, szub­
trópusi övben (meleg mérsékelt) található.
Elevenítsd fel, amit az óceánok éghajlat­módosító szerepéről tanultunk!
a földrész legnagyobb része a mérsékelt övezetben található,
emiatt területén általában a nyugati légáramlás érvényesül. Így
az Atlanti­óceán irányából érkező, csapadékot szállító lég­
tömegek határozzák meg az éghajlatot. Az óceán hűtő­fűtő
hatását még a belső területekre is kiterjesztik.
A kontinens belseje felé haladva fokozatosan csökken az
óceáni hatás: egyre kevesebb lesz a csapadék, a nyarak mele-
gebbek, míg a telek hidegebbek lesznek.
Olvasd le az atlasz éghajlati térképeiről, hogyan alakulnak a csapadék, vala­
mint a januári és a júliusi középhőmérséklet értékei a földrész belseje felé
haladva!
európa esetében, főként télen, az Észak­atlanti­áramlás
fokozza az óceán fűtő hatását. Jótékony hatásának köszönhe-
tően a sarkkör környékén fekvő kikötők télen sem fagynak be
teljesen.
a domborzat több helyen alakítja kontinensünk éghajlatát.
a magashegységek éghajlata csapadékosabb és hűvösebb, mint
a környező tájaké. a hegységekkel körülzárt medencék pedig
lényegesen szárazabbak.
Adj magyarázatot, miért!
11/3/1. 3:24 PM
 óceáni terület mérsékelt szárazföldi terület szélsőséges szárazföldi terület
Bergen, é. sz. 60° 22’, k. h. 5° 24’ Varsó, é. sz. 52° 18’, k. h. 23° asztrahány, é. sz. 46° 20’, k. h. 48° 01’
˚C mm ˚C mm ˚C mm
25 250 25 250 30 250

20 20 25
200 200 200
15 15 20

10 10 15
150 150 150
5 5 10

0 100 0 100 100

5

-5 -5 0
50 50 50
-10 -10 -5

-15 0 -15 0 -10 0

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

256.ábra:A csapadék, a hőmérséklet és az évi közepes hőingás alakulása az óceántól a földrész belseje felé haladva
ÉghajlatokEurópában
európa földrajzi fekvéséből következően csak keskeny sáv tar-
tozik a hideg övezetbe. a legészakibb területeken, a Jeges-tenger
szigetein állandóan fagyos, míg a sarkkör környéki területeken
tundraéghajlat alakult ki. elhagyva a sarkkört, egyre hosszabb és
melegebb nyarak következnek. a mérsékelt övezet északi, szub-
arktikus* (hideg mérsékelt) sávjában a hosszú és nagyon hideg
telű tajgaéghajlat jellemző.
257.ábra:A Rajna Európa fontos vízi útja
az óceán közelségének köszönhetően európa nyugati részén
a hűvös nyarú, enyhe telű óceáni éghajlat uralkodik. a csapa­
dék egész évben egyenletesen oszlik el. az itt futó, viszonylag
bővizű folyók egyenletes vízjárásúak. az atlanti-óceánba ömlő
folyók tölcsértorkolattal érik el a tengert, mint például a temze.
természetes növénytakarója a lombos erdő.
Állapítsd meg a 256. ábra éghajlati diagramjai alapján, hogyan változik az évi
közepes hőingás és a csapadék mennyisége a kontinens belseje felé haladva!

Közép-európába érve az óceáni hatás csökkenése következté-

258.ábra:A Duna­delta védett területe
ben mérsékelt szárazföldi terület (nedves kontinentális éghajlat) milliónyi vízimadár tartózkodási helye
alakult ki. itt már melegebbek a nyarak és sokkal hidegebbek a
telek. ide tartozik hazánk területe is. a lombos erdőket a csapa- 6.táblázat:Európa leghosszabb folyói
dék csökkenésével fokozatosan felváltja az erdős, majd a füves Folyó neve Hossza (km)
Volga 3531
puszta. az itt futó folyók, például a rajna és a duna vízjárása duna 2842
egyenetlen. Urál 2428
dnyepper 2200
a kontinens belsejébe, Kelet-európába érve, a szárazföldi don 1870
területen (száraz kontinentális éghajlat) már igen kevés csapa­ Pecsora 1809
...
dék hullik. a forró nyarat hosszú aszályos időszak jellemzi. A tél rajna 1320
nagyon hideg, nem ritka a mínusz 30-40 ˚c-os hőmérséklet sem.
ezen a területen fut végig európa leghosszabb folyója, a Volga.
Ellenőrizdatudásodat!
a növényzet ritkul, a füves pusztát, a sztyeppet gyér növényzet
Mely tényezők határoz zák meg
jellemzi, mely a nyári szárazságban teljesen kiég.
Európa éghajlatát? Hogyan?
a Kaszpi-tenger környékére érve a szélsőséges szárazföldi
terület is megtalálható. a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területéről a Miért van az Atlanti­óceánnak
folyók nem érik el a világtengert, emiatt kontinensünk tekintélyes meghatározó szerepe a földrész
része – 17%-a – lefolyástalan terület. éghajlatában? Jellemezd az itt
a földközi-tenger mentén mediterrán az éghajlat. az eny­ található éghajlatokat! Haladj
he, esős teleket hosszú, nagyon száraz, forró nyarak követik. észak–dél, majd nyugat–kelet
Örökzöld, kemény lombú növényzet jellemzi. a fekete-tenger irányba! Milyen természetes
partvidékén is találkozunk ilyen területekkel. A folyók vízjárása növényzet társul az egyes éghaj­
szélsőségesen ingadozó. a kisebb vízfolyások a forró, száraz nyá- latokhoz? Jellemezd Európa víz­
ron sokszor már júliusban kiszáradnak. rajzát!
89

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 89 11/3/1. 3:24 PM

 AZ EuRÓPAI uNIÓ

Előzmények
évszázadokon keresztül rendszeresen háborúk sújtották föld-
részünket. az elmúlt évszázad két kegyetlen világháborúja
és annak következményei arra ösztönöztek néhány országot,
hogy megalapozzanak egy egységes európai „államot”.
az európai egységhez vezető első lépéseket Belgium, fran-
ciaország, Hollandia, Luxemburg, az nszK* és olaszország
tették meg, amikor 1951-ben Párizsban megalapították az
európai szén- és acélközösséget (montánunió). szerződést
írtak alá, amelyben közös vámszabályokat rögzítettek. megál-
lapodtak arról is, hogy a szén és az acél kizárólag békés célokra
használható.
1957-ben ugyanezek az országok létrehozták az európai
Gazdasági Közösséget (Közös Piac), amely az együttmű-
ködést kiterjesztette a gazdasági élet minden területére.
a vámok csökkentésével könnyebbé és olcsóbbá tette a
tagországok egymás közötti kereskedelmét. Ugyanekkor
írták alá az európai atomenergia Közösség (euratom) szer-
ződését is, amely garanciát jelent az atomenergia békés célú
259.ábra:Az Európai Unió kiterjedése 2007­től felhasználására és ellenőrzésére. mivel mindkét szerződést
rómában írták alá, e dokumentumokat római szerződések
néven is ismerjük.
7.táblázat:Az Európai Unió bővítése
ezeket a szervezeteket ebben az időben csak „Hatok euró-
GDP/fő GDP/fő pája” néven emlegették. a tagországok gazdasága a szerve-
Tagországok Tagországok ződés előnyeinek köszönhetően rohamléptekkel fejlődött.
(2005,USD) (2005,USD)
a három közösséget 1967-ben európai Közösség néven
1958 1995
egyesítették. megvalósult a vámunió az ipar, majd a mező-
Belgium 31 549 ausztria 32 962
gazdaság területén is. széles körű politikai együttműködés
Hollandia 30 363 finnország 30 818
svédország 29 537
indult meg a kül-, a gazdaság- és valutapolitikában, a jog-
Luxemburg 66 821
egyeztetés és a belső biztonság vonatkozásában.
franciaország 29 203
2004 1992-ben a hollandiai maastrichtban döntöttek az euró-
nszK 30 150
olaszország 29 414
ciprus 20 669 pai Unió megszületéséről, mely 1993. november 1-jén lépett
csehország 19 475 életbe.
észtország 16 461 1995-ben aláírták a schengeni egyezményt, amely-
1973
Lengyelország 13 275 lyel megszüntették a régi tagállamok közötti határokon az
dánia 34 781
Lettország 12 886 ellenőrzést.
Írország 40 003
Litvánia 14 198
nagy-Britannia 30 309
magyarország 16 627
málta 20 015
1981
szlovákia 16 110 Nézd meg a 7. táblázatban, mikor csatlakoztak az egyes
Görögország 21 529 tagországok! Hasonlítsd össze a 2004 előtt és után csatla­
szlovénia 21 695
kozó országok egy főre jutó GDP értékeit!
1986 2007
Portugália 19 949 Bulgária 9 205
spanyolország 24 803 AzEurópaiUnióma
románia 8 258
az Uniónak jelenleg 27 tagállama van. 2004. május
1-jétől hazánk is a tagországok közé tartozik.
a) b) c) néhány évtized alatt elérték, hogy az
6% áru, a tőke, a munkaerő és a szolgálta­
27,1% 30% tások szabadon mozoghatnak a tagor­
szágok között.
a tagországok vámmentesen, minden
megkötés nélkül szabadon keresked­
hetnek egymással. a külső országokkal
260.ábra:Az Európai Unió részesedése a Föld lakosságából (a), történő kereskedelemben egységes vám-
a világtermelésből (b) és a világkereskedelemből (c) tarifát állapítottak meg.
90

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 90 11/3/1. 3:24 PM

 A schengeni egyezménynek köszönhetően a
belső határokon belüli ellenőrzések eltörlése leegy­ Európai Tanács
a tagországok
Európai Bíróság
tagországonként
szerűsítette és meggyorsította mind az áru­, mind kormányának 1-1
képviselője
1 képviselő

pedig a személyforgalmat. Hazánk 2007. december

22-én csatlakozott az egyezményhez. Európai Bizottság
20 fő
Minden uniós polgár szabadon választhat magá­ 5 évre kinevezve
nak lak­, illetve munkahelyet bármely tagállam te-
rületén. az újonnan csatlakozott országok fokozato-
Gazdasági és Európai
san kapják meg a szabad munkavállalás lehetőségét. szociális bizottság Központi Bank

megteremtették a jogharmonizációt*, a techni­ ellenőrzés

kai és az egészségügyi szabványokat. Létrehoz-
Európai Parlament
ták az Európai Központi Bankot. 2002. július 785 képviselő
Strasbourg
1-jétől egységes fizetőeszközt használnak, az eurót.
a nemzeti valutákat kivonták a forgalomból. nagy- 261.ábra:Az Európai Unió felépítése
Britannia, dánia és svédország egyelőre nem vesz
részt a pénzügyi unióban. a 2004 után csatlakozott országoknak –
szlovénia kivételével – még várniuk kell, hogy csatlakozhassanak
az eurózónához.
Kísérd figyelemmel az euró árfolyamának alakulását!

az európai Unió mára a világ fontos gazdasági és politikai ténye-

zőjévé vált.

AzEurópaiUnióintézményrendszere
262.ábra:A tagállamok zászlói az Unió
az Unió fő intézményei: az Európai Bizottság, az Európai Parla­ székháza előtt Brüsszelben
ment, az Európai unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa), az Euró­
pai Bíróság és a Számvevőszék.
az európai Bizottság feladata az Unió törvényeinek előkészítése,
végrehajtása és ellenőrzése. székhelye Brüsszel.
az európai Parlamentet ötévenként választják újra. a tagorszá-
gok népességük arányában kapnak helyet a 785 képviselő között.
strasbourgban található. az euroképviselők megvitatják az európai
Bizottság törvény- és egyéb javaslatait.
az európai Parlament jóváhagyása után az európai Unió tanácsa
dönt az Unió új törvényeiről. tagjai a tagországok kormányainak
miniszterei. mindig az egyes kérdésekben érintett szaktárcák vesz-
nek részt a döntésben, például mezőgazdaságot érintő kérdésben a
mezőgazdasági miniszterek tanácskoznak és döntenek. 263.ábra:Strasbourgban, az Európa­
palotában ülésezik az Európai
az európai tanács tagjai: az európai Bizottság elnöke, valamint Parlament, melynek 785 tagját a 27
a tagországok állam- és kormányfői. találkozásaikon megvitatják tagállam közvetlenül választja meg
az általános ügyeket. az üléseken általában a külügyminiszterek is
részt vesznek. Ellenőrizdatudásodat!
az európai tanács minden tagországa egy bírót delegál a Luxem- Sorold fel és mutasd meg a térké­
burgban működő európai Bíróságba. a bíróság feladata a törvényes- pen a tagországokat!
ség betartatása és a jogszabályok körüli viták eldöntése. Mit jelent az Európai Unió a
a számvevőszék az Unió költségvetésének végrehajtását tagországok számára?
ellenőrzi. Melyek a legfontosabb együtt­
a tagállamok félévenkénti váltásban látják el a közösség elnökségi működési pontok? Jellemezd az
teendőit. Unió fő intézményeit!
Kövesd a híradásokban az Európai Unióval kapcsolatos híreket!

91

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 91 11/3/1. 3:24 PM

 A JÉGFORMÁLTA ÉSZAK­EuRÓPA
északi sarkkör Jeges-tenger A térkép segítségével határozd meg Észak­Európa földrajzi helyzetét!

Iz l and
észak-európa legnagyobb részét a Skandináv­félsziget
adja. Hozzá tartozik a Jylland­félsziget és számtalan kisebb
északi nagyobb sziget, melyek a környező tengerekben találhatóak.
r
sarkkö ide tartozik Izland szigete is.

Fin n o rs zá g
er
ng
-te
ég
rv

Ajégalakítottafelszín
no

észak-európa keleti részét a Balti­pajzs foglalja el. ehhez az

ősi darabhoz gyűrődött hozzá az óidőben a Skandináv­hegy­
a

ség, mely földrészünk legrégebbi röghegysége.

gi

S v éd o rszá g
vé

Bármerre megyünk az északi területeken, mindenfelé a

or

jégkorszaki jég munkájának eredményeivel találkozunk.

N

Elevenítsd fel, amit a jégkorszaki jég felszínformáló tevékenységéről

tanultunk!
ia

r
nge
Dán

ti-te
Ba
l a partvonal formálásában is a jégé volt a legnagyobb sze-
264.ábra:Észak­Európa
minél északabbra érünk, nyáron annál hosszab-
bak a nappalok. a sarkkörön túl néhány hétig
vagy hónapig nem megy le a nap, csak körbe-
jár az égbolton. az itt élők fehér éjszakáknak
nevezik ezt az időszakot. a sarkkörön túli
területeken, például finnországban 75 napig
nem megy le, míg télen, a sarki éjszakák ide-
jén 51 napig nem emelkedik a horizont* fölé a
nap. a hosszú sarki éjszakán gyakran látható a
sarki fény*.
rep. a jégkorszakban a skandináv-hegységből a tengerbe
ereszkedő gleccserek itt csiszolták, mélyítették a völgyeiket.
az eljegesedés elmúltával a felolvadó gleccserjég helyére
benyomult a tenger. a skandináv-félszigeten, norvégia part-
jainál így jött létre több ezer fjord. az érdekes alakú, keskeny
tengeröblök hosszan benyúlnak a szárazföld belsejébe,
gyakran elágaznak, és nagyon mélyek. Vizük nyugodt,
csendes, nem tapasztalhatjuk a tenger erős hullámzását.
Olvasd le néhány fjord nevét Észak­Európa térképéről!
Figyeld meg a fjordok alakját!
Aváltozatoséghajlat
észak-európát kettészeli az északi sarkkör, így egy része az
északi hideg övezetben húzódik. a sarkkörön túli területeken
tundraéghajlat alakult ki.
Legnagyobbrészt azonban az északi mérsékelt övezetben
található.
a norvégia partjai mentén futó Észak­atlanti­áramlás
jelentősen módosítja a partvidék éghajlatát. a meleg tenger-
áramlásnak köszönhetően a norvég-tenger kikötői télen sem
fagynak be. Így egész évben indulhatnak hajók a sarkkörön
túli Narvik kikötőjéből is. ezen a vidéken óceáni éghajlat
alakult ki. Ugyancsak ilyen az éghajlat a Jylland-félszigeten.

a skandináv-hegység elhelyezkedése is nagymértékben

befolyásolja az éghajlat alakulását. a norvég-tenger irányá-
ból érkező légtömegek a hegységen átjutva már nem hozzák
magukkal a tenger jótékony hatását, így a keleti oldal déli
265.ábra:Geiranger­fjord Norvégiában részein nedves kontinentális, északon pedig tajgaéghajlat

92

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 92 11/3/1. 3:24 PM

 alakult ki. Kelet felé haladva csökken a csapadék és egy-
óceáni tajgaéghajlat
re hidegebb van. a Botteni- és a finn-öböl télen hónapokra éghajlat kontinentális éghajlat
befagy.
szá
mint láttuk, a Skandináv­hegység elhelyezkedésének raz
lég
páradús töm
köszönhetően különböző éghajlatú területeket választ el óceáni eg
légtömeg
egymástól, ezért éghajlatválasztó hegységnek nevezzük. Botteni-
norvég- skandináv-hegység öböl
tenger
Erdőkbengazdagvidékek
a természetes növénytakaró az éghajlatnak megfelelően első- 266.ábra:A Skandináv­hegység éghajlatválasztó
sorban lombos és fenyőerdő. mivel az észak-európai orszá- szerepe
gok gazdaságát elsősorban az erdőre építették, napjainkra
jelentősen csökkent a területük. a gazdaság szerkezetének
átalakítása és a tervszerű erdőgazdálkodás azonban sokat
javít a helyzeten. ma már szigorúan védik a meglévő erdő-
területeket.
az északi részeken tundranövényzet található.

Sűrűvízhálózat
a Norvég­tengerbe futó folyók a sok csapadék miatt bővi­
zűek, a skandináv-hegység meredek lejtőinek köszönhetően
pedig nagy esésűek. észak-európa többi részén is igen sűrű
a vízhálózat. a kevesebb csapadékú területekre is ez jel- 267.ábra:A földrész legnagyobb jégárja,
a Jostedalsbreen Norvégiában
lemző, mivel a hőmérsékleti viszonyok miatt nagyon kicsi a
párolgás mértéke.
a skandináv-félszigeten a felszíni adottságok miatt sok a
vízesés.
a terület tavakban nagyon gazdag.
Ellenőrizdatudásodat!
Mutasd meg a térképen Észak­Európa nagytájait! Hogyan
alakult ki mai felszíne?
Milyen hatással van a terület éghajlatára az Észak­
atlanti­áramlás és a Skandináv­hegység elhelyezkedése?
Hogyan követi az éghajlatot a természetes növény­
takaró?
Miért sűrű Észak­Európa vízhálózata? Miért nagy esésű­ 268.ábra:Észak­Európában sok a vízesés.
ek a nyugati területek folyói? A képen látható vízesést kontinensünk
legnagyobb gleccsere, a Jostedalsbreen táplálja

269.ábra:Jégformálta felszín Norvégia keleti 270.ábra:Finnországban több tízezer tó meden­

részén céjét vájta ősi kőzetekbe a jégkorszaki jég.
A tajga jellegzetes fája a fenyő
93

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 93 11/3/1. 3:24 PM

 ÉSZAK­EuRÓPA ORSZÁGAI
észak-európa országai a fekvésükből adódóan
nagyon ritkán lakottak. ez alól csak a lényegesen
kedvezőbb természeti viszonyokkal rendelkező
Dánia kivétel. a lakosság többsége a kellemesebb
klímájú délebbi területeken él.
a skandináv országokban kevés a művelésre
alkalmas terület. a mezőgazdaságon belül első-
sorban az állattenyésztés jelentős. élelmiszerből
behozatalra szorulnak. Jelentős természeti erőfor-
rásuk a fa, melyet a hatalmas lombos és tűlevelű
erdőségek adnak. erre települtek hagyományos
iparágaik, a fa- és papíripar is.
mindegyikük gazdasági életét meghatározza az
olcsó szállítási lehetőség, a tenger közelsége.
fontos természeti erőforrás a vízenergia­kész­
letük és a sokféle ásványkincs.
észak-európa országai fejlett gazdasággal ren-
delkeznek, nagyon magas az egy főre jutó GDP.
Közös bennük a természet szeretete és az iránta
érzett tisztelet. Különös hangsúlyt fektetnek a kör-
nyezet- és természetvédelemre.
norvégia és izland kivételével az európai Unió
tagjai.

Norvég Királyság
Atengerfuvarosa:Norvégia
terÜLet 323 758 km 2

néPesséG 4 575 474 fő Norvégia gazdasági életében különös jelentősége van a ten­
néPsŰrŰséG 14 fő/km2 gernek. Hatalmas kereskedelmi flottájával a világ számos
áLLamforma alkotmányos országának áruit szállítja. a fjordok kiváló kikötési lehetőséget
monarchia biztosítanak. a hajózást segíti, hogy a kedvező éghajlati viszo-
főVáros oslo nyok miatt kikötőit egész évben használhatja.
HiVataLos nyeLV norvég az Északi­tenger alatt feltárt szénhidrogénmezőinek
eGy főre JUtó GdP 46 300 Usd köszönhetően Európa első kőolajtermelője. a kitermelt
mennyiség egy részét a hazai vegyipar dolgozza fel, a többit
exportálják.
Halászata vezető helyen áll kontinensünkön. Legfőbb zsák-
mány a hering és a tőkehal, melyet az úszó konzervgyárak
még a tengeren feldolgoznak.
a skandináv-hegységről lezúduló, nagy esésű folyóin nagy
teljesítményű vízi erőművek termelik az elektromos áramot.
Az egy főre jutó villamosenergia­termelésben első a világon.
elsősorban az energiaigényes iparágakat fejlesztették. Szí­
nesfém­ és alumíniumkohászata kiemelkedő.
Jelentős a hajóépítés és a kőolaj­finomító berendezések
gyártása.
271.ábra:Bergen – a zord északon gyakran Hatalmas fenyőerdői fontos nyersanyagot jelentenek. Fa­ és
festik színesre az épületeket papíripara számottevő.

Svéd Királyság
Azacélországa:Svédország
terÜLet 449 964 km2
néPesséG 8 833 771 fő svédország nagyon fejlett iparral rendelkezik, melynek
néPsŰrŰséG 19,6 fő/km2 alapjául hatalmas vasérc­ és energiavagyona szolgált.
áLLamforma alkotmányos az elektromos áram jelentős részét vízi és atomerőműveiben
monarchia
termeli.
főVáros stockholm
a kitermelt érc több mint háromnegyed részét exportálják.
HiVataLos nyeLV svéd
a vasércbányászat központja Kiruna.
eGy főre JUtó GdP 32 200 Usd
Nemesacélgyártásban és ­kivitelben Európában az első.

94

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 94 11/3/1. 3:24 PM

 a kiváló minőségű acél világhírű gépipar megteremtését tette
lehetővé. Kiemelkedő a közlekedési eszközök gyártása. itt
készülnek a nálunk is népszerű Volvo gépkocsik, a saab autók,
valamint a noHaB mozdonyok.
Jeleskedik az elektronikai iparban is. stockholmban talál-
ható a híradás-technikai berendezéseket és telefonokat gyártó
világhírű ericsson- és a háztartási gépeket előállító electro-
lux-művek.
az ország erdősültsége igen magas. Fa­, papír­ és bútor­
ipara jelentős. a svéd gyufa világhírű.
svédország éléstára a déli országrész, ahol búzát, cukor­
répát és takarmánynövényeket termesztenek. Jelentős a ser­
tés­ és tejtermelőszarvasmarha­tenyésztése. a Lappföldön 272.ábra:Svédország fővárosa, Stockholm
rénszarvas­ és prémesállat­tenyésztéssel foglalkoznak. hét szigetre épült

Finn Köztársaság
A190000tóországa:Finnország
terÜLet 338 144 km2
finnország területének háromnegyedét erdő borítja. a fa- néPesséG 5 207 613 fő
kitermelés és az erre épülő fafeldolgozás hagyományokkal néPsŰrŰséG 15,4 fő/km2
rendelkezik. az erdők még mindig jelentős nyersanyagforrást áLLamforma köztársaság
jelentenek. napjainkra azonban a fém­ és elektronikai ipar főVáros Helsinki
lett a vezető ágazat, mind a foglalkoztatottság, mind pedig HiVataLos nyeLV finn, svéd
az előállított értékek tekintetében. Legfontosabb képviselője a eGy főre JUtó GdP 33 500 Usd
nokia cég.
az export szerkezete az utóbbi időben gyökeresen megvál-
tozott. Néhány évtizede még a fa­ és papíripar termékei
adták a kivitel több mint a felét. Ma már megelőzik ezeket
az elektronikai és fémipari termékek.
finnországban kevés a művelhető terület, ezért nagyon
intenzív és hatékony mezőgazdaságot folytatnak. Élelmiszer­
behozatalra szorul.

273.ábra:Helsinki
Aholazelsőszövetkezetek
működtek:Dánia Dán Királyság

terÜLet 43 094 km2

A szántók aránya itt a legnagyobb egész Európában. néPesséG 5 381 318 fő
a mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés. Jól teje­ néPsŰrŰséG 124,8 fő/km2
lő szarvasmarha­, hússertés­ és baromfiállománya jelentős. áLLamforma alkotmányos
az óceáni éghajlaton takarmánynövényeket termesztenek. monarchia
a termelés szövetkezetekben folyik. a parasztok a földjeiket egyé- főVáros Koppenhága
nileg művelik, de a fejlesztéseket, a szükséges gépeket, növény- HiVataLos nyeLV dán (egyes
védő szereket, műtrágyákat, szaporítóanyagot közösen szer- körzetekben
német)
zik be. termékeiket is a szövetkezeteken keresztül értékesítik.
eGy főre JUtó GdP 37 100 Usd
Dánia külbirtoka földünk legnagyobb szigete, Grönland.

Ellenőrizdatudásodat!
Sorold fel Észak­Európa országainak közös jellemzőit!
Mely természeti erőforrások tették lehetővé gazdaságuk fejlődését?
Jellemezd az észak­európai országok gazdasági helyzetét!

95

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 95 11/3/1. 3:24 PM

 NYuGAT­EuRÓPA SZIGETORSZÁGA:
NAGY­BRITANNIA
Nagy­Britannia és Észak­Írország földrészünk rajnától nyugatra húzódó területét nyugat-euró-
Egyesült Királysága pának nevezzük. Hozzá tartozik a Brit-szigetcsoport is. az ibé-
riai-félszigettől a Pireneusok hegykoszorúja választja el.
terÜLet 242 900 km2 nyugat-európa országai fejlett gazdasággal rendelkeznek.
néPesséG 60 095 730 fő a Brit-szigetek országai kivételével az európai Unió alapító
néPsŰrŰséG 247,4 fő/km2
országai. (nagy-Britannia és Írország 1973-ban csatlakozott.)
áLLamforma alkotmányos
monarchia Határozd meg Nagy­Britannia földrajzi helyzetét!
főVáros London
HiVataLos nyeLV angol nagy-Britannia négy történelmi országrésze: Anglia, Skó­
eGy főre JUtó GdP 31 800 Usd cia, Wales (velsz) és Észak­Írország.
Olvasd el A világtenger ura című szemelvényt!

Természetiviszonyok
angol 78%
skót 10% a röghegységek országaként is emlegetik, mivel területén
ír 4% lepusztult óidei hegységek sorakoznak. anglia középső részén
walesi 4% húzódik a Pennine­hegység (penájn). Legzordabb rögvidéke a
egyéb 4%
jégkorszak nyomait őrző Skót­felföld.
a rögvidékek közé medencék ékelődnek, melyek közül a
274.ábra:Népcsoportok a szigetországban legnagyobb és legsűrűbben lakott a Londoni­medence.
éghajlata óceáni. a magas páratartalom miatt gyakori a
sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével
egészségre káros szmogot* képezhet.
Rövid, de bővizű folyói egyenletes vízjárásúak. az éghaj-
lati viszonyok miatt télen sem fagynak be. az erős tengerjá-
rásnak köszönhetően folyói tölcsértorkolattal ömlenek a ten-
gerekbe. Legnagyobb folyója a Temze, melynek torkolatába
épült az ország fővárosa.

275.ábra:A Skóciában található Ben Nevis
a Brit­szigetek legmagasabb pontja
Korszerűmezőgazdaság
nagy-Britanniában az összes jövedelem mindössze 2%-át adja
a mezőgazdaság. Korszerű üzemeiben nagyon intenzív gaz­
dálkodás folyik, ennek ellenére élelmiszer­behozatalra szo­
rul. a természeti viszonyoknak köszönhetően a mezőgazdaság
vezető ága az állattenyésztés. elsősorban legeltető szarvas­
marha­tenyésztéssel foglalkoznak, de kiemelkedő a sertés­ és a
pulykatartása is. a gyérebb füvű keleti és északi országrészben
a juhtenyésztés jellemző.
történelmi múltra visszatekintő versenylótenyészeteiből a
világ élvonalába kerülnek az állatok.
az óceáni éghajlatnak megfelelően takarmánynövényeket,
árpát, burgonyát, rozst termesztenek. a Londoni-medence fő
terményei a búza és a zöldségfélék.

276.ábra:Mezőgazdasági terület Walesben.
Figyeld meg a parcellák méretét!
96
Kiürülőfélbenlévőbányák–újbányakincsek
a Pennine-hegység, Wales és a skót-medence jó minőségű feke­
teszénbányáiban csökken a termelés.

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 96 11/3/1. 3:24 PM

 mára vas- és színesércbányái alaposan kimerültek.
az Északi­tengeren hatalmas kőolaj­ és földgázmezőket
tártak fel. Jelenleg nagy-Britannia Európa legnagyobb szén­
hidrogénkészleteivel rendelkezik. napjainkban ez az ország
legfontosabb energiahordozója.
25 atomerőművében a villamos energia negyed részét állít-
ják elő.

Agyarmatbirodalomszétesése–újiparszerkezet
a gyarmatbirodalom elvesztésével megszűnt az olcsó nyers-
anyagforrás, és a biztos felvevőpiac jelentős részét is elveszítet- 277.ábra:London, a Parlament épülete.
te. az intenzív kitermelésnek köszönhetően a hazai bányakincs- Háttérben a híres Big Ben
vagyon csökkent. nagy tömegben jelentek meg a piacon az
olcsó, amerikai és kelet-ázsiai iparcikkek. a brit gazdaság új
kihívások elé nézett.
még ma is jelentősek a gyarmati múltban kialakult hagyomá­
nyos iparágai: a vaskohászat, a hajógyártás és a textilipar.
ma már azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a világpiacon
versenyképesebb, jövedelmezőbb iparágak, mint például az
elektronika, az autógyártás, a repülőgyártás.
nagy-Britannia első nehézipari központja a Fekete­vidék
volt. Birmingham (börmingem) környékére, a Pennine-
hegység vasércére és feketeszenére épült a kohászat, az
acélgyártás és a gépgyártás. a csökkenő bányakincsvagyon
miatt azonban a történelmi iparvidékek jelentősége napjainkra 278.ábra:London legmodernebb üzleti és
nagymértékben lecsökkent. ma már Nagy­Britannia is szolgáltatási központja
kénytelen külföldről nyersanyagokat vásárolni. a hajón
behozott ásványkincseket nem szállítják a szigetország belső
részein található iparvidékekig. ehelyett az olcsó szállítási
lehetőség közelébe, a kikötőkbe telepítenek új üzemeket. Az
utóbbi években a nehézipar szinte teljesen áthelyeződött a
kikötőkbe, kialakult a fejlett kikötői ipar.
Glasgow, Cardiff (kardiff) és Newcastle (nyúkaszl) gyorsan
fejlődő iparvárosok. A kohászatra hatalmas gépgyárak
épültek. Üzemeiből sokféle, kiváló minőségű gép kerül a hazai
és világpiacra. nőtt a hajógyártás jelentősége.
A belső területeken a szakképzett munkaerőt igénylő
gépkocsi­ és repülőgépgyártás, az űrtechnikai, az
elektronikai és a híradás­technikai ipar fejlődik. 279.ábra:Fúrótorony az Északi­tengeren.
Vegyipari üzemei is a kikötőkbe települtek, mivel ide érkezik Mióta felfedezték ezt a lelőhelyet (1969),
Nagy­Britannia a Föld egyik legnagyobb
az északi-tengeren kitermelt kőolaj és földgáz. a felszínre kőolajtermelője lett
hozott nyersanyagot óriási tankhajókkal szállítják a kikötőkbe.
A szállítási költségek csökkentése érdekében kőolajfino­ Ellenőrizdatudásodat!
mítókat is a kikötőkbe telepítették. Jellemezd a szigetország földrajzi
Hagyományos iparága a textilipar. évszázados rangját helyzetét!
elvesztette ugyan, de minőségi termékei – főként gyapjúszö­ Milyen változásokon ment keresztül
vetei – még ma is keresettek a piacon. az ország ipara? Miért következtek
a Liverpool (liverpúl) kikötőjébe érkező gyapotot a pamut- be ezek a változások? Mutasd meg a
ipar dolgozza fel, melynek Manchester (mencseszter) a köz- térképen az ipari központokat!
pontja. a Pennine-hegység keleti oldalán lévő Leeds (lídsz) a Mi jellemzi mezőgazdaságát?
gyapjúfeldolgozás fellegvára.

97

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 97 11/3/1. 3:24 PM

 AZ uNIÓ ÉLÉSTÁRA: FRANCIAORSZÁG
Francia Köztársaság Határozd meg Franciaország földrajzi helyzetét!

terÜLet 543 965 km2 franciaország életében a múltban és ma is meghatározó a ten­

néPesséG 60 677 396 fő geri fekvés. Kihasználva ennek előnyeit ugyancsak hatalmas
néPsŰrŰséG 111,5 fő/km2 gyarmatbirodalomra tett szert, elsősorban afrikában, de a világ
áLLamforma köztársaság más részein is. még ma is több külbirtokkal rendelkezik.
főVáros Párizs
HiVataLos nyeLV francia Olvasd le a 40. ábráról, melyek voltak Franciaország gyarmatai Afriká­
eGy főre JUtó GdP 31 200 Usd ban! Nézd meg a függelékben, melyek a ma is hozzá tartozó területek!

Kedvezőtermészetiviszonyok
területén több röghegységgel is találkozunk, mint a Francia­
középhegység, a Vogézek, az Ardennek, Bretagne, valamint
normandia hegyei.
az ország keleti részén húzódik a Nyugati­Alpok. itt emel-
kedik földrészünk legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc (4807
méter). délen 450 kilométer hosszan a Pireneusok láncai
húzódnak.
a hegységek között tágas medencék és folyóvölgyek talál-
hatók. a Párizsi­medence a tenger felé nyitott táj.
280.ábra:A Loire (loár) –
az óceáni éghajlaton bővizű folyók vannak
franciaország nyugati részének óceáni éghajlata van. Kelet
felé haladva csökken az óceáni hatás, így fokozatosan nedves
kontinentálissá válik. a rhône-völgyének nagy részén és a
földközi-tenger mentén a mediterrán éghajlat jellemző.
a magashegységek – az alpok és a Pireneusok – éghajlata
hegyvidéki. Három-négy ezres csúcsait nyáron is hó borítja.
a bőséges csapadéknak köszönhetően vízhálózata sűrű.
folyói viszonylag egyenletes vízjárásúak. az atlanti-óceán-
ba érkező folyók hatalmas tölcsértorkolatot hoztak létre.
a földközi-tengerbe torkolló Rhône-nak deltatorkolata van.

Indokold meg, miért különbözik az Atlanti­óceánba és a Földközi­tengerbe

281.ábra:Amerre a szem ellát, mindenhol
levendulasorok ömlő folyók torkolata?

282.ábra:Franciaországban évszázadok
óta kiváló szőlőfajtákat ültetnek. Beaujoalis
(bozsolez) híres borvidéke
98
Azértékesítésigondokkalküszködőmezőgazdaság
franciaországban a változatos természeti viszonyok sokoldalú
mezőgazdaság kialakulását tették lehetővé. a zömében kis­ és
középparaszti birtokokon a korszerűségnek köszönhetően
nagy mennyiségben sokféle, jó minőségű árut termelnek.
Az Európai unió legnagyobb mezőgazdasági termelője és
exportőre.
Vezető ágazata az állattenyésztés. ezen belül a szarvas­
marhatartás a legjellemzőbb. a sertéstenyésztés az ország
minden részén elterjedt. Jelentős baromfiállománnyal ren-
delkezik.
Az óceáni éghajlaton takarmánynövényeket, burgonyát
és lent termesztenek. Bretagne almatermelése kiemelkedő.

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 98 11/3/1. 3:24 PM

 A kontinentális éghajlatú területek hatalmas szántóföld-
jein búzát, kukoricát és cukorrépát ültetnek. Európa első
búzaexportőre. A mediterrán tájakon a zöldség­ és gyü­
mölcstermesztés jellemző. délen hatalmas olajfaligetek dísz-
lenek. Európa legjelentősebb mandulatermesztője. ezekről
a területekről származik a híres francia parfümök alapanyaga, a
levendula és a rózsa is. Jelentős a szőlőtermesztése. a borá­
szatban világsikereket ér el. a francia pezsgőket, vörösboro-
kat és a konyakot mindenfelé keresik.
franciaország számára gondot jelent, hogy korszerű mező-
gazdasága drágábban termel a dél-európai országoknál. ebből
adódóan az unión belül sokszor értékesítési gondjai vannak. 283.ábra:A földközi­tengeri üdülőövezet
kedvelt pihenőhelye a francia Riviéra
Azáthelyezettipar
területén sokféle ásványkincs található, de készleteik mára
igen megfogyatkoztak. egyre több nyersanyagot kénytelen
külföldről megvásárolni.

energiaszükségletének háromnegyed részét atomerőművek-

ben állítják elő. az ehhez szükséges uránt a francia-közép-
hegységben bányásszák. a szénhidrogéneket a Közel-Keletről
hozzák be.
284.ábra:A versailles­i (verszáj) kastély
Milyen előnyökkel járt Franciaország számára a Szuezi­csatorna meg­ 670 m hosszú homlokzata. A számtalan kas­
nyitása? tély a turisták millióit vonzza

Tagolt partvidékén nagy befogadóképességű kikötőket épí-

tettek. mivel a külföldről megvásárolt nyersanyagok zömét
tengeren szállítják, ma már elsősorban a kikötők ipara fejlő­
dik. az olcsó szállítási lehetőség mellé építik a feldolgozó­
üzemeket is. Olajfinomítók, vas­ és acélkohók, gépgyárak
épültek ide. Legfontosabb Dunkerque (dönkerk) és Marseille
(mar˙ szej).
a dél-franciaországban bányászott bauxitot a helyi víz-
energiára épült kohókban dolgozzák fel.
A francia ipar kiemelkedő ágazata az autógyártás, mely-
nek legfontosabb központja Párizs. Híres a repülőgépgyártá­ 285.ábra:A párizsi Louvre (lúvr) a világ
egyik legtekintélyesebb gyűjteményével
sa is, melynek Párizs és Tou louse (tulúz) a fellegvára. büszkélkedhet. A többi között itt állították ki
a műszerek, elektronikai és atomerőmű­berendezések Leonardo da Vinci Mona Lisáját.
gyártása, valamint hadiipara világszínvonalú. A múzeumot turisták ezrei keresik fel
franciaország hagyományos iparágai a kozmetikai cikke­
ket és divatárukat előállító iparágak. Ellenőrizdatudásodat!
nagyon sok vendégmunkás dolgozik itt, akik elsősorban az Keress összefüggést az ország ter­
egykori gyarmatokról érkeztek. mészeti viszonyai és mezőgazda­
franciaország évről évre hatalmas bevételekre tesz szert sága között!
a turizmusból. Kedvező természeti adottságait a pihenni Mi jellemzi a mezőgazdaságát?
vágyók milliói élvezik a minden igényt kielégítő üdülőparadi- Milyen változásokon ment keresztül
csomokban. nyáron elsősorban a tengerpartokat, míg télen a az ország ipara? Miért következtek
síparadicsomokat keresik fel többen. be ezek a változások?
Közkedvelt üdülőhely a riviéra, melynek varázsát a magas- Hogyan járult ehhez az ország föld­
hegység és a mediterrán tengerpart találkozása adja. rajzi helyzete?

99

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 99 11/3/1. 3:24 PM

 A PIRENEuSI­FÉLSZIGET ORSZÁGA:
SPANYOLORSZÁG
Spanyol Királyság A térkép segítségével határozd meg Dél­Európa földrajzi helyzetét!

terÜLet 504 782 km2 dél-európa a földközi-tengerbe nyúló Pireneusi­, Appen­

néPesséG 40 051 822 fő nini­ és Balkán­félszigeten, valamint több száz szigeten
néPsŰrŰséG 79,3 fő/km2 helyezkedik el. Partjait a Ligur­, a Tirrén­, az Adriai­, a Jón­, a
áLLamforma alkotmányos Trák­ és az Égei­tenger mossa. ezek a földközi-tenger részei.
monarchia
főVáros madrid
Dél-Európakapuja:aPireneusi-félsziget
HiVataLos nyeLV spanyol
(baszk, galíciai, a félsziget alapja a Mezeta, mely hullámos felszínű, óidei
katalán)
kristályos kőzetekből felépülő fennsík. a tájat a Kasztíliai­vá­
eGy főre JUtó GdP 27 400 Usd
lasztóhegység szeli ketté.
északon a Pireneusok magas láncai húzódnak. a félsziget
déli részének lánchegysége a Sierra Nevada.
a keskeny tengerparti sáv kivételével kevés alföldi táj talál-
ható. Közülük legnagyobb az Andalúziai­medence.

fekvésének köszönhetően az éghajlata igen változatos.

286.ábra:A félszigetet északról a névadó
hegység, a Pireneusok zárja le
Északnyugaton az atlanti-óceán hatása érvényesül, itt
óceáni az éghajlat.
A Mezetán száraz kontinentális éghajlat uralkodik.
a csapadék nagyon kevés, alig éri el az évi 400 millimétert.
A félsziget déli területein és a Földközi­tenger part menti
sávjában mediterrán éghajlat alakult ki. természetes növény-
takaróját örökzöld, kemény lombú erdőségek alkotják. Jelleg-
zetes növényei a karcsú ciprusok, oleanderek, a mandulafenyő,
a szelídgesztenye és a paratölgy. az erdőségek jelentős részét
az ókortól folyamatosan kiirtották. Helyükön jellegzetes tüskés
bozót a macchia (makkia) tenyészik. sok helyen a sziklák a
felszínen vannak.
a félsziget legnagyobb vízfolyása a Tajo (tahó) (tejo [tejo]).

Adivatbajöttország
287.ábra:A mediterrán tájak jellegzetes fája,
a mandulafenyő sok helyen erdőket alkot Hozzá tartozik a földközi-tengeri Baleár­szigetek és az atlan-
ti-óceánban emelkedő Kanári­szigetek csoportja.

spanyolország népességének kétharmada spanyol. Jelen-

288.ábra:A paratölgy lehántott kérge
néhány év alatt regenerálódik
tős a katalánok, a gallégók (galíciaiak) és a baszkok száma
is. Legsűrűbben lakott a főváros és környéke, valamint a
tengerpart.
spanyolországban nagyon magas a munkanélküliek
aránya. az elmaradott belső területekről a jobb megélhetés
reményében sokan vándorolnak el. nagy részük németor-
szágban és franciaországban vállal munkát.
1986­ban csatlakozott az Európai unióhoz. az elmúlt
évtizedekben sokat változtak az életkörülmények, de még

100

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 100 11/3/1. 3:24 PM

 mindig nagy a különbség az egyes országrészek fejlettsége
tengerparti fekvésének köszönhetően
között. a földrajzi felfedezések korában a spa-
nyol hajósok is messze vidékekre elvi-
Akétarcúmezőgazdaság torláztak. Hatalmas gyarmatbirodalmat
mondhatott magáénak, melyből óriási
spanyolország mezőgazdasága nagyon alacsony színvonalon vagyonhoz jutott. ezt azonban az ural-
termelt. csak az európai Unióba lépés után indult meg a mező- kodó réteg fényűzésre és háborúsko-
gazdaság fejlesztése. ezt azonban a korszerűtlen agrotechnikával dásra fordította. a hanyatlásnak indult
termelő nagybirtokok és az öntözési lehetőségek hiánya még nap- gazdasági élet miatt már nem lehetett
jainkban is akadályozza. az ipari forradalom részese. Gyarmatait
a XiX. században elvesztette. Hosszú
Vannak az országnak olyan területei, ahol az öntözőrendszerek
ideig elszigetelten, elmaradottságban
híján csak néhány növényt tudnak termeszteni. az öntözhető és élt. a XX. század második feléig euró-
csapadékosabb területeken korszerűbb mezőgazdaság folyik. pa legszegényebb országai sorába tar-
az óceán menti területeken szarvasmarhát tenyésztenek, tozott.
de jelentős a takarmánynövények, a búza és a kukorica vetés-
területe.
a mezeta északnyugati részein búzát termesztenek. az éghaj-
lati viszonyok és a termelési szokások miatt azonban igen alacso-
nyak a termésátlagok. a fennsík gyér legelőin juhokat és kecs­
kéket legeltetnek.
a mediterrán vidéken sok helyen folytatnak öntözéses gaz­
dálkodást. Citrusféléket, zöldségeket és gyapotot termeszte-
nek. európai viszonylatban jelentős a mandarin­, a citrom­ és a
narancstermelése.
Ahol nincs kiépített öntözőrendszer, búzát, árpát és hüve­
289.ábra:Az olajbogyóból sajtolják
lyeseket (bab, borsó, lencse) vagy a mélyre hatoló gyökérze- az olívaolajat
tű olajfát, mandulát és szőlőt ültetnek. A vi lág legnagyobb
olívaolaj­termelője. szőlő- és bortermelésben is a világ élvona-
lában van. a félsziget fontos bevételi forrása a parafa.

Azátalakulóbanlévőipar
az óidei rögök kőszénben és uránban gazdagok, de vas­ és
higanyércvagyona is számottevő.
az északi országrész nyersanyagaira jelentős nehézipar tele­
pült. Kiemelkedő Bilbao vas­ és acélkohászata, valamint az erre
épülő gépgyártás. A kikötőbe érkező kőolaj feldolgozására
vegyipari üzemeket építettek.
a fővárosban, Madridban a lakosság ellátását szolgáló ipar­ 290.ábra:Spanyolország következetesen
ágak mellett gyorsan fejlődik a gyógyszervegyészet és a személy­ fejlesztette ki az üdülőterületeket,
gépkocsi­gyártás. kihasználva a természet adta
lehetőségeket
Barcelona nagy múltú textilipara ma is jelentős. A kikötőkben
a behozott nyersanyagok feldolgozására ipari üzemeket létesí­ Ellenőrizdatudásodat!
tettek. Virágzik a vegyipar, a gépkocsigyártás és a kohászat. Jellemezd Spanyolország földraj­
a spanyol gazdaságban egyre nagyobb szerepet töltenek be a zi helyzetét! Milyen változáson
munkaigényes, nagy szakértelmet kívánó iparágak, mint például az ment keresztül a gazdaság az
elektronikai ipar. ezek termékei jól értékesíthetők a világpiacon. elmúlt évtizedekben? Mi hátrál­
tatja a mezőgazdaság fejlődését?
egyre több jövedelmet biztosít az idegenforgalom. csodálatos Mely természeti viszonyok segítik
tájai, kultúrtörténeti emlékei, varázslatos tengerpartja több tízmil- a gazdasági élet fejlődését?
lió turistát vonz évente.

101

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 101 11/3/1. 3:24 PM

 AZ APPENNINI­FÉLSZIGET ORSZÁGA:
OLASZORSZÁG
Olasz Köztársaság Csizmaatengerben:azAppennini-félsziget
az appennini-félsziget csizmaként nyúlik a földközi-ten-
terÜLet 301 323 km2
gerbe.
néPesséG 57 274 612 fő
Olaszország mellett két törpeállam, a Vatikán és San
néPsŰrŰséG 190 fő/km2
Marino is a félszigeten található.
áLLamforma köztársaság
főVáros róma
a csizma gerincén húzódik végig az Appenninek. a hegyvo-
HiVataLos nyeLV olasz
nulat láncai északnyugaton egyesülnek az alpokkal.
eGy főre JUtó GdP 30 200 Usd
mind a félszigeten, mind pedig a környező szigeteken ma is
működnek vulkánok. a Vezúv, az Etna és a Stromboli turis-
ták millióit vonzza. számtalan utóvulkáni jelenség – hatalmas
gőz- és többnyire kénes gázfeltörések, iszapfortyogók – árul-
kodik a múltbeli folyamatos vulkáni tevékenységről.
Ismételd át, amit az Alpokról tanultunk!

a félsziget északi részének lezárásaként az Alpok húzódik.

déli völgyeiben a gleccsertavak találhatók, mint a Garda­, a
Comoi­tó (kómói) és a Lago Maggiore (lágó madzsóre).
a két lánchegység közé ékelődik a befelé szűkülő Pó­síkság.
291.ábra:Az Alpok jégformálta része a
Dolomitok az appennini-félsziget jó része mediterrán éghajlatú.
a nagy észak–dél irányú kiterjedés következtében jelentős
eltérést mutatnak a jellemző éghajlati elemek, melyeket a fél-
sziget gerincén húzódó hegyvonulat is módosít.
A Pó­síkságon nedves kontinentális az éghajlat. fekvé-
sének köszönhetően kellemes a klímája, a leghidegebb hónap
középhőmérséklete sem megy 0 ˚c alá.
A hegységek magasabb területeinek az éghajlata hegy­
vidéki.

292.ábra:Az Appenninek az Eurázsiai­
hegységrendszer vonulatai
Különbségekamezőgazdaságban
Az északi és déli országrészek között még napjainkban is
nagy a fejlődésbeli különbség. Az északi tartományok fej­
lett iparral rendelkeznek, míg a déliekben inkább a mező­
gazdaság a meghatározó.
Elemezd a 294. ábrán az északi és a déli országrészek fejlettségbeli különb­
ségét!

a Pó­alföld természeti viszonyainak, a korszerű agro­

293.ábra:Az Etna (3340 m) – Európa
legmagasabb vulkánja – Szicíliában található
technikával termelő nagyüzemeknek köszönhetően
itt alakult ki az ország legfejlettebb mezőgazdasága. Bú­
zát, kukoricát és cukorrépát termesztenek. a korszerű öntö-
zőrendszerek segítségével hatalmas rizstáblákat tudnak
elárasztani.
az Alpok déli lejtőin szőlőültetvények díszlenek.

102

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 102 11/3/1. 3:24 PM

 A déli országrészeken az északinál lényegesen rosszabb ‹ 75%
körülmények között és rosszabb minőségű termőföldeken 75–90%
mediterrán növényeket termesztenek. mindenfelé olajfa­, 90–105%
mandarin­, narancs­ és citromligetekkel találkozunk. Jelentős 105–125%
a zöldségtermesztése. Szőlőskertjeik termése a sok napfénynek › 125%
köszönhetően különleges zamatú. olaszország is jelentős bevétel-
re tesz szert a mediterrán termékek exportjából. az olasz borok
kiválóak.
az Alpokban és az északi tájak dús legelőin szarvasmar­
hát, a kukoricatermő vidékeken sertést és baromfit tartanak.
A kopár mediterrán hegyoldalakon juh­ és kecskenyájak le-
gelnek. még ma is fontos haszonállatuk az öszvér és a szamár.

Anyersanyagbanszegényország
olaszország bányakincsekben szegény. Nehézipara teljes egé­
szében behozott nyersanyagokra épül. olaszországban is egyre 294.ábra:Az egy főre jutó nem­
nagyobb méreteket ölt a kikötői ipar. Genova (dzsenova), illetve zeti jövedelem területi különbségei
Olaszországban (országos átlag = 100%)
Nápoly vas­ és acélkohászata behozott vasércet és kőszenet dol-
goz fel. az itt gyártott vas és acél a hajógyártás alapja.
A nyersanyaghiánynak köszönhetően elsősorban a szak­
képzett munkaerőre és a hagyományokra alapozva fejlesztik
az ipart. az északi országrész gépipara kiemelkedő. Torinóban
gyártják a fiat és a Lancia (lancsa), Milánóban pedig az alfa
romeo autókat.
az utóbbi időszakban gyors ütemben fejlődik az elektronikai
ipar. az olasz háztartási gépek, irodafelszerelések és számítás-
technikai berendezések a külföldi piacokon is keresettek. 295.ábra:Jellegzetes olasz táj olajfaliget­
Hagyományos iparágai közül a textil­, a bőr­ és cipőipar tel és ernyő alakú mandulafenyővel (pínea)
termékei kiváló minőségűek. történelmi iparága a világhírű üveg­
ipar.
olaszországban többfelé találkozunk márványbányászattal,
közülük leghíresebb a Carrara (karrara) környékén fejtett kő.

Azüdülőövezetek
Jelentős bevételi forrás az idegenforgalom. A természet adta
lehetőségeket kihasználva törekednek a minden igényt kielé­
gítő üdülőövezetek fejlesztésére. 296.ábra:Forum Romanum –
a mediterrán tengerpart varázsa, a számtalan kultúrtörténeti a római Colosseum az ókori építészet
csodája. Évről évre turisták milliói
érték, a festői tájak, a magashegységek síparadicsomai, a tudomá- csodálják meg
nyos és kulturális programok sora vonzza a turisták millióit.

Ellenőrizdatudásodat!
Jellemezd a félsziget természeti viszonyait!
Hogyan befolyásolják a természeti adottságok Olaszország gazda­
sági életének alakulását?
Hasonlítsd össze az északi és déli országrészek iparát és mező­ 297.ábra:Carrara márványbányája –
gazdaságát! Jellemezd az olasz kikötői ipart! számos híres szobrot faragtak
az itt bányászott kőből

103

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 103 11/3/1. 3:24 PM

 A MOZGALMAS BALKÁN­FÉLSZIGET
a Balkán-félsziget nagyon tagolt partvonallal nyúlik a föld-
közi-tengerbe. déli részét több ezer sziget teszi még változa-
tosabbá, melyek az egykori felszín süllyedésével alakultak ki.
a szigetek a hajdani hegycsúcsok maradványai.
a félsziget legrégebbi területei az óidei rögvidékek. Leg-
magasabbra emelkedő tagjai a Rila és a Rodope.
ezekhez a kristályos hegyvonulatokhoz gyűrődtek fel az
újidőben az Eurázsiai­hegységrendszer balkáni tagjai: a
Dinári­hegység, az Albán­hegyvidék, a Pindosz­hegység és
a Balkán­hegység.
Elevenítsd fel, amit természetismeretből a karsztjelenségekről tanultunk!

A Dinári­hegység fő építőkőzete a mészkő. felszínét karszt­

298.ábra:Dolina a Dinári­hegységben jelenségek – víznyelők, dolinák és poljék – teszik változatos-
˚C mm
sá. a polje nagyobb területű süllyedék. a hegyek belsejében
550
szebbnél szebb cseppkőbarlangokat csodálhatunk meg.
500 a Balkán-félszigeten kisebb alföldi területek találhatók.
450 A szigeteken, a tengerparti területeken és a hegységek
400
tengerre néző lejtőin mediterrán az éghajlat. az adriai-
tenger felé néző hegyoldalra ősszel és télen nagy mennyiségű
350
csapadék hull, mivel a tenger felől érkező, egyébként is nagy
25 300 páratartalmú légtömegek felemelkedésre kényszerülnek. itt
20

15
250 található európa legcsapadékosabb területe (cetinje – az eddig
10
200
mért legmagasabb érték 4930 milliméter).
5 A Dinári­hegység éghajlatválasztó szerepet tölt be. a ten-
0 150
ger felőli oldalán mediterrán, tőle északra pedig kontinentális
éghajlat alakult ki.
-5
100
-10

-15 0
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
Indokold meg az éghajlatváltozást!
299.ábra:Európa legcsapadékosabb
részének, Cetinje és környékének éghajlati a Balkán-hegység is ugyancsak éghajlatválasztó hegység, tőle
diagramja
északra kontinentális, míg délre mediterrán jellegű az éghaj-
lat.
a félsziget belső területei szárazak, mivel a hegységek
útját állják a tenger felől érkező páradúsabb légtömegeknek.

Horvát Köztársaság AzAdriáranyitottország:

terÜLet 56 610 km 2 Horvátország
néPesséG 4 322 927 fő
néPsŰrŰséG 76,3 fő/km2 1991-ben vált ki a Jugoszláv államszövetségből. a függet-
áLLamforma köztársaság
lenségét harcok árán elérő ország ma már elindult a fejlődés
útján.
főVáros zágráb
A mediterrán tengerparton szőlőt, olajbogyót, fügét,
HiVataLos nyeLV horvát
citrusféléket és zöldségféléket termesztenek. Jelentős ezek
eGy főre JUtó GdP 13 400 Usd
exportja is.

104

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 104 11/3/1. 3:24 PM

 a belső, kontinentális éghajlatú területeken búzát, kuko­
ricát, napraforgót és cukorrépát ültetnek.
mivel bányakincsekben szegény, az utóbbi években fejlő­
désnek indult a kikötői ipara. a kikötőkben kőolaj­finomító
üzemeket és hajógyárakat építenek.
az ország más részein a munkaigényes iparágazatokat
telepítik, mint például az elektronikai ipart.
a függetlenségért vívott háborúskodás néhány évre vissza­
vetette az idegenforgalmat, mára azonban minden eddiginél
virágzóbb. dalmácia az adriai-tenger 5740 kilométeres, igen
változatos partszakasza, és több mint ezer (1185) szigete a
turisták millióit vonzza. a magyarok egyik legkedveltebb üdü-
lőhelye lett. A horvátok is, akár a többi dél­európai ország,
kihasználva a természet adta lehetőségeket a virágzó üdü­
lőparadicsomokat a modern igényeknek megfelelően kor­ 300.ábra:Horvátország egyik gyöngyszeme,
szerűsítik és újakat építenek. Opatia

Szerbia
Déliszomszédunk:Szerbia
terÜLet 102 173 km2
az 1992-ben részeire bomlott Jugoszlávia utódállama a Balkán- néPesséG 10 063 064 fő
félsziget északi részén fekszik. mivel hazánk déli szomszédja, néPsŰrŰséG 113,8 fő/km2
közel félmillió magyar él itt, a Vajdaságban, melynek központ- áLLamforma köztársaság
ja újvidék (novi sad). főVáros Belgrád
HiVataLos nyeLV szerb
Az ország éléstára a Vajdaság. a nedves kontinentális éghaj- eGy főre JUtó GdP 3200 Usd
latú termékeny alföldön cukorrépát, búzát, kukoricát és nap­
raforgót termesztenek. Jelentős a belterjes szarvasmarha­ és
sertéstenyésztés. fontos mezőgazdasági területe a Morava völ­ Ellenőrizdatudásodat!
gye, ahol a szőlő­ és gyümölcstermesztés jellemző. Határozd meg a kontinensrész föld­
a mezőgazdasági területek terményeire – elsősorban a Vaj- rajzi helyzetét!
daságban – feldolgozóüzemeket építettek. Keress összefüggést a tájak fekvése,
domborzata és az éghajlatuk kö­
Az ország gazdasági élete nagyon megsínylette az egy évti­ zött!
zedig tartó háborúskodást. az ipari létesítmények egy része Miért fejlesztik Horvátországban a
elpusztult. kikötői ipart?
Bányakincsei közül a színesfémek érceiből, különösen a Mely természeti adottságokat hasz­
Szerb­érchegységben a rézércből van számottevő mennyiség. nálják ki?
a színesfémkohászat központja Bor. Jelentős iparvárosa a Mi vetette vissza Szerbia fejlődését?
főváros, Belgrád. Jellemezd gazdasági életét!

105

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 105 11/3/1. 3:24 PM

 ELLENŐRIZD A TuDÁSODAT!
AMIT ÉSZAK­, NYuGAT­ ÉS DÉL­EuRÓPÁRÓL TuDNI KELL
301.ábra:Koppenhága
302.ábra:A Francia­Alpokban jó minőségű tejet
adnak a szarvasmarhák
303.ábra:Őskori barlangrajz az Altamira­
barlangból. A világörökség részeként
számon tartott barlang rajzai az ősember
életének fontos mozzanatait őrzik
304.ábra:A Szent Péter­bazilika Vatikánban
106
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 106
Jellemezd európa földrajzi helyzetét!
Hasonlítsd össze a többi földrésszel!
mutasd be a kontinens tájait kialakulásuk sorrendjében!
a felsorolt tájakat mutasd meg a térképen!
mely tényezők határozzák meg európa éghajlatát!
Jellemezd a földrész éghajlatait északról délre, majd nyugat-
ról keletre haladva!
mutasd be a földrajzi övezetességet európában!
mutasd be az európai Unió társadalmi és gazdasági jel-
lemzőit!
Jellemezd észak-európa országainak gazdasági életét! mutasd
be, hogyan használják ki a természeti erőforrásokat!
milyen hatással volt nyugat-európa országainak mai gazdasá-
gi életére a történelmi múlt?
Hogyan alakultak át az ipari körzetek a mai kívánalmaknak
megfelelően?
milyen új ipari ágazatok jelentek meg?
Jellemezd a tipikus mediterrán tájat!
mutasd be dél-európa kikötő- és üdülőövezeteit!
értékeld az európai országok környezetvédelmi törekvéseit!
Ha többet szeretnél megtudni kontinensünkről és az Európai
Unióról, ajánljuk, hogy olvasgasd a PANORÁMA ÚTIKÖNY­
VEK, a KÉPES FÖLDRAJZ sorozat, a NYITOTT SZEMMEL sorozat,
A VILÁG TERMÉSZETI CSODÁI ÉS KULTÚRKINCSEI sorozat vala­
mint a MI MICSODA sorozat Európáról szóló köteteit!
11/3/1. 3:24 PM
 FÜGGELÉK

107

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 107 11/3/1. 3:24 PM

 SZEMELVÉNYEK
A kőzetek keménysége
az egyes iparágakban fontos, hogy milyen keménységűek a
kőzetek, ezért 1–10-ig terjedő skálával (mohs-skála) határoz-
hatjuk meg ezt a tulajdonságukat. a skála a nevét megal-
kotójáról, friedrich mohs osztrák tudósról kapta. a mód-
szer azon alapul, hogy csak a keményebb kőzetek karcolják
a puhábbakat, fordítva nem igaz! Körmünk keménysége 2,5,
az üveg 6. a legkeményebb a gyémánt (10), a legpuhább a
talk* (1).
A Szahara kietlen vidéke
errefelé a napsugarak 70 ˚c-ra is felmelegíthetik a szik-
lákat. a hőmérséklet éjszaka akár mínusz 5-10 ˚c-ra is
lesüllyedhet. az óriási kőtömbök a nagy napi hőingás
következtében felaprózódnak, darabokra töredeznek szét.
a heves sivatagi szél kifújja az apró kőzetszemcséket,
amelyek miközben koptatják, különleges formájúra csiszol-
ják a sziklákat. egyik-másik alakzat olyan, mintha emberi
kéz faragta volna. nem véletlen tehát a mondás, miszerint
„a szél a sivatag szobrásza”.
Ha a szahara nevét halljuk, mindannyiunk szeme előtt egy
hatalmas homoksivatag képe tűnik fel. azonban területének
csak alig egyharmadát borítja homok. ez az apró szemcse-
nagyságú kőzet főként a homokkő mállásából maradt vissza,
amelyet a szélviharok vándoroltatnak és buckákba halmoznak
fel.
a szahara középső részein a 2-3000 méter magasságú rög-
hegységek széttöredezett szigethegyként* emelkednek ki (pl.
tibeszti-hegység). Környéküket az időjárás által koptatott
kősivatagok övezik.
a jégkorszaki sekély, sós tavak helyén ma agyagsivatag talál-
ható. ez a táj is nagyon sivár, a szárazság miatt a talajt hatal-
mas repedések hálózzák be.
A világ legszélesebb vízesése
a zambézi folyón található Viktória-zuhatag a világ legszé-
lesebb vízesése.
egy itt élő törzs „mennydörgő füstnek” nevezte el. találó ez
az elnevezés, hiszen az 500 méter magasságba feltörő ködpára
már 40 kilométerről látható. az 1,8 kilométer széles vízesés
mintegy 120 méter magasból hatalmas robajjal bukik alá,
hogy aztán még 50-60 kilométeren keresztül, 15-20 méternyi-
re elkeskenyedő szurdokban folytassa útját.
Afrika legbővizűbb folyója
a Kongó-medencét kettészelő óriásfolyam több ezer ággal
halad át a tájon. a sok csapadék miatt minden mellékfolyója
nagyon bővizű. számtalan mellékfolyó érkezik a szavannate-
rületekről. ezek az esős évszakban lényegesen több vizet szál-
lítanak a Kongóba. ilyenkor ezt a hatalmas vízmennyiséget
nem képes befogadni, kilép a medréből, és tengerré változtatja
a medence középső részeit. az állandóan eső áztatta talaj az
árhullám elvonulása után sem képes elszívni a vizet, így hatal-
mas mocsarak alakultak ki.
a torkolathoz közeledve az addig 4-5 kilométer széles folyó
néhány száz méterre szűkül, és 32 egymást követő zuhatagon
halad át. ezen a szakaszon lehetetlen a hajózás.
A Föld leghosszabb folyója: a Nílus
a nílus földünk leghosszabb folyója, mely az etióp-magas-
földtől a földközi-tengerig 6690 kilométeres utat tesz meg.
108
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 108
méreteihez képest kicsi a vízhozama*, mivel különböző csa-
padékellátású területeken folyik keresztül. a forrásvidékén
bőséges – 1000 mm feletti – a csapadék, de az utolsó 2000
kilométeren nincs rendszeres vízutánpótlása, nagymértékű
a párolgás, és vizéből hatalmas területeket öntöznek. ennek
köszönhető, hogy a föld óriásfolyói közül a nílus vízin-
gadozása a legnagyobb. a torkolat felé haladva csökken a
vízhozama.
deltája gazdagon megművelt, negyed magyarországnyi
terület.
egy árhulláma van. a forrásvidékén nyár elején nagy
mennyiségű csapadék hull. mivel a folyó igen hosszú utat
tesz meg, ez a magas víz csak nyár végére érkezik meg
egyiptom határához.
Kartúm és asszuán között, a nagy szintkülönbséget áthidaló
zuhatagok miatt, a nílus nem volt folyamatosan hajózható,
ezért építették meg az asszuáni-gátat, mely mögött felduz-
zasztották a nasszer-tavat.
a tó víztározószerepet is betölt. innen pótolják a száraz tava-
szi és nyári időszakban a folyómeder vízhiányát. Öntöznek
belőle, és vízi erőművet telepítettek rá.
évezredeken át az egyiptomi gazdaság alapja a nílus nyár
végi áradása volt, mely termékeny iszappal árasztotta el a
folyóvölgyet. az asszuáni-gát megépítésével a folyó vízjá-
rása egyenletesebbé vált, megszűntek a rendszeres áradások.
Gondot jelent viszont az, hogy a termékeny iszap a víztáro-
zóban ragad, így nagy területen mesterségesen kell pótolni
a talaj termőerejét. a hiányzó vízmennyiséget öntözéssel
pótolják, mely következtében sok helyen elszikesedett* a
talaj.
Megvalósult ókori álom: a Szuezi­csatorna
a földközi- és a Vörös-tenger összekötésének ötlete nekó
egyiptomi királytól (Kr. e. 4. század) származik, aki abban az
időben még nem tudta megvalósítani terveit. a munkálatok
120 ezer rabszolga életébe kerültek.
a történelem során több próbálkozás is volt, de az ókori álom
csak 1869-ben vált valóra. ferdinand de Lesseps kairói fran-
cia konzul irányította az építkezést, melyet 1854-ben kezd-
tek el. a csatorna ekkor
161 kilométer hosszú,
8 méter mély és 22 mé-
ter széles volt. tíz kilo-
méterenként kitérőöb-
löket építettek. a mai
szélessége átlagosan
200 méter, már 12 mé-
teres merülésű hajók is
áthaladhatnak rajta.
Miért lett ilyen száraz vidék a Száhel­övezet?
a hetvenes évekig a száhel száraz, füves terület volt. csapadék
csak nyáron hullott. az év háromnegyed részében nagy volt a
szárazság. ilyenkor minden kiégett, de a nyári kevés eső megér-
keztével ismét kizöldült a táj. a lakosság főként nomád pásztor-
kodásból élt. az 1950-es években ezen a területen is rohamosan
emelkedett a lakosság száma. a megszaporodott családoknak
több élelmiszerre volt szükségük, így még több kecskét, juhot,
tevét és marhát kellett tartaniuk. ez hamarosan túllegeltetéshez
vezetett a terület nagy részén. a megszaporodott csordák min-
11/3/1. 3:24 PM
 den lehetséges növényt lelegeltek. a nomád földműves népek
irtásos-égetéses földművelést folytattak. a fákat és a bokrokat
tüzelőként elégették. Gyakran pusztított sáskajárás is. Kopárrá
változott a táj.
növénytakaró híján még nagyobb mértékű lett a felmelegedés,
gyorsabbá vált az elsivatagosodás.
A Szerengeti
a szerengeti nemzeti Park nemcsak Kelet-afrika és tan-
zánia, hanem a világ egyik legismertebb és legértékesebb
nemzeti parkja, a „föld legnagyobb szabadtéri állatkertje”.
a terület tengerszint fölötti magassága 920–1850 méter. Két
folyó szeli át, ezenkívül számos tó, mocsár és egyéb vízzel telt
mélyedés található benne. Kis országnyi terület, változatos
növénytakaróval, gazdag állatvilággal. ... a szerengeti nincs
elzárva a világtól. Kezdetben a védett területek elsősorban a
tudományos kutatást szolgálták. a park a tudományos kutatá-
son túlmenően szolgálja az idegenforgalmat, élményszerzést,
fényképezést, filmezést, az ember egészségének helyreállí-
tását, a természetjárást, és ami a jövő szempontjából talán a
legfontosabb: betölti a természetes génbank* szerepét is. ...
a szerengeti látható kincseit: a nagyvadakat különösen az
utóbbi időben igyekeztek megszámlálni. ... a tíz legjelen-
tősebb faj közül háromra: az antilopra, a gnúra és a kaffer-
bivalyra esik az összes állat majdnem 75%-a. ... Jelentős
a zsiráfok, az oroszlánok, az elefántok és a hiénák száma.
az orrszarvú a legjobban veszélyeztetett nagyvad a területen.
... az ökológusok* régen felismerték, hogy minden állatfajnak
szüksége van az ellenségre. ez a különös szabály azt fejezi ki,
hogy a nagyragadozók a beteg, legyengült, kevésbé életképes
példányok elpusztításával „rendben tartják” a növényevő fajok
populációit*. darwin* ezt a szabályt természetes kiválasz-
tódásnak nevezte. amíg az ember a szerengetiben nyíllal és
lándzsával vadászott, a szavanna ökoszisztémájában* betöltött
szerepe hasonlított a nagyragadozókéhoz. ezekkel a fegyve-
rekkel ugyanis nem tudta a növényevőket egy kritikus határon
túl tovább gyéríteni. a halálos veszélyt a lőfegyver használata
– de még inkább a legelőterületek fokozatos összezsugoro-
dása okozta. ... a szerengeti nemzeti Park megalapításakor,
1941-ben csakugyan az utolsó pillanat érkezett el arra, hogy az
ember az ember elől megmentse a pusztuló állatvilágot.
(Balogh János: A megsebzett bolygó című munkája nyomán)
A holland telepesektől az apartheidig
az első európai telepesek az 1488-ban ideérkező portugálok
voltak. a hollandok az 1600-as évek közepén érkeztek, és
a mai fokváros helyén telepedtek le. őket francia és német
telepesek követték. az európai bevándorlók mind nagyobb
részeket foglaltak el, az itt élő őslakosokat egyre kisebb terü-
letekre szorították vissza. a magukat búroknak nevező (az
idetelepült hollandok leszármazottai) fehérek rabszolgaként
alkalmazták vagy kényszermunkára fogták az őslakó bantu
népeket. miután megérkeztek a britek (1795), megszállták
fokföldet, eltörölték a rabszolgaságot és a kényszermunkát.
e rendelkezésekkel elégedetlen búrok a belsőbb területekre
helyezték át telepeiket. az új búrföldeken hatalmas arany- és
gyémántlelőhelyeket fedeztek fel. óriási harcok kezdődtek az
értékes ásványkincsek birtoklásáért. a történelembe búr hábo-
rú néven bevonult csatározásból az angolok kerültek ki győz-
tesen. 1910-ben megalapították a dél-afrikai Uniót. az unió
politikája elnyomta a feketéket. minden politikai és emberi
joguktól, sokszor még emberi méltóságuktól is megfosztot-
ták őket. a színes lakosságot teljesen elkülönítették, mintegy
20 millió embert kényszerlakhelyekre, úgynevezett bantu-
sztánokba költöztettek. az emberi jogaikért küzdő feketék és
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 109
a fehérek között évtizedeken keresztül sok véres összecsapás
volt. feketék ezreit kínozták meg, mészárolták le, börtönözték
be, sokszor évtizedekre.
1961-ben kikiáltották a köztársaságot, de az apartheid miatt
a Brit nemzetközösségből távoznia kellett. az egész világ
összefogott e gyűlölködő politika ellen, országok sora csat-
lakozott a bojkotthoz*, mellyel a dél-afrikai Köztársaságot
sújtották. e világméretű tiltakozás nyomására 1994-ben hiva-
talosan eltörölték az apartheidet, innentől kezdve a feketék is
részt vehetnek az ország életének irányításában. Hivatalosan
tehát megszűnt a fajgyűlölet, de az évszázadokon keresztül
beivódott nézetrendszert nagyon nehéz lesz átformálni.
Különleges élővilág
ausztrália jellegzetes fája az
eukaliptusz, melynek több mint
500 faját ismerjük. az egyes
fajok alkalmazkodnak auszt-
rália változatos éghajlatához.
a nedvesebb vidékeken óriás
(100-150 m magas, 10-30 m
törzsátmérőjű), míg a szárazab-
bakon bokros törpefák nőhet-
nek. Lombkoronájuk nem ad
árnyékot, mivel illóolajat tar-
talmazó viaszos leveleik élével
állnak a nap felé, csökkentve
ezzel a párolgás mértékét.
az ausztrálok „gumifának” is nevezik, mert megvágott kérgéből
gyantás anyag folyik. fája rendkívül kemény. az aszfalt elterje-
dése előtt eukaliptuszkockákkal burkolták az utakat. ausztrália
keményfaszükségletét az eukaliptusz fedezi, de papírt is gyárta-
nak belőle. illatos olaja fertőtlenítő hatású. Vannak fajai, melyek
cserzőanyagot, festéket adnak. a koalák tápláléka.
az első európaiak igencsak meglepődtek az itteni állatvilág lát-
tán. ausztrália számunkra szokatlan, különleges élővilágnak ad
otthont. Legjellegzetesebb példányai az erszényesek közé tar-
toznak. több más erszényessel együtt itt él a kenguru és a koala.
a kengurukra rövid mellső és erősen meghosszabbodott hátsó
láb, valamint nagyon erős farok a jellemző. a kisebb fajok nyúl
nagyságúak, míg a legnagyobbak csaknem két méter magasak.
az egész földrészt és a környező szigeteket is benépesítik.
Legnagyobb testű képviselőjük a vörös óriáskenguru. a hímek
testtömege a 85 kg-ot is elérheti. testüket tömött, gyapjas szőrzet
borítja, mely szálfinomságát tekintve a lámagyapjúval vetekedhet.
az állatvilág talán legnagyobb ínyence a földrészen kívül is igen
népszerű koala. több száz eukaliptuszféle közül csak néhány
faj levelét és fiatal hajtásait hajlandó elfogyasztani. ennek az
ínyencségnek is köszönhető, hogy napjainkra nagyon lecsök-
kent a számuk. a hatalmas erdőirtások időszakában áldozatul
estek a koalák kedvenc fái is, így ezerszám maradtak táplálék
nélkül. a már említett gyakori erdőtüzek is óriási áldozatokat
követeltek. a XX. század elején kedveltté vált „teddy bear”
bundák készítéséhez a kedves kis állatok millióit mészárolták le
(1924-ben mintegy kétmilliót). ma már főleg védett rezervátu-
mokban élnek. tilos a vadászatuk!
a madarak, hüllők és az emlősök tulajdonságait egyesítő kloa-
kások közül a hangyászsün és a kacsacsőrű emlős hazája. az állat-
tenyésztés nagy veszedelme a dingó, a farkaskutyára emlékeztető
ragadozó. a juhnyájak megtizedelése miatt a pásztorok irtó-
hadjáratot indítottak ellenük, melynek eredményeként számuk
vészesen megcsappant. ma már a természetvédők nagy harcot
vívnak értük. az emu, a kazuár és a fekete hattyú a kontinens
legjellegzetesebb madarai.
109
11/3/1. 3:24 PM
 Az Ausztrál Államszövetség kialakulása
ausztrália létezésében már az ókori görögök is hittek. Képze-
letbeli körvonalát már Ptolemaiosz is berajzolta a térképeire.
a középkorban terra australis incognitának – ismeretlen déli
szárazföldnek – nevezték. úgy vélekedtek, hogy az északi
félgömb nagy szárazulatainak egyensúlyaként kell léteznie
egy nagy déli szárazföldnek. James cook (dzsémsz kuk)
angol hajós hosszú utazásai során, miután feltérképezte az új
kontinens körvonalát, megállapította, hogy a hatalmasnak hitt
délföld nem létezik.
1773-ban befejeződött az amerikai függetlenségi háború,
mellyel anglia elvesztette értékes tengerentúli gyarmatát.
ezt követően indult meg ausztrália gyarmatosítása. innen-
től kezdve szállították az újonnan birtokba vett kontinensre
a veszélyes, hosszú időre elítélt fegyenceket. 1788. január
l8-án kötött ki az első szállítmány a mai sydney (szidni) város
helyén. a következő években számtalan fogoly érkezett a
telepre. az őket szállító hajók vetőmagvakat és élő állatokat –
juhokat, szarvasmarhákat – is behoztak az új gyarmatra. ezt
követően, a XiX. században már szabad emberek is kerestek
itt megélhetést. a bevándorlók kezdetben csak a partvidéke-
ken telepedtek le. a belsőbb területeken csak az aranylelőhe-
lyek felfedezése után, később próbáltak szerencsét.
mielőtt az angolok megvetették lábukat ausztráliában, gyűj-
tögető, vadászó életmódot folytató őslakosság lakta a terüle-
tet. ma legnagyobb számban a behurcolt angol rabok vagy
bevándoroltak leszármazottai élnek itt, de a világ minden
részéből, legfőképpen ázsiából érkeztek bevándorlók. Kb. 50
ezer magyar is letelepedett a világ e távoli részén. 1951-ben
nyerte el függetlenségét.
ausztrália hat független brit gyarmatból állt. ezek lettek
később a mai szövetségi államok: nyugat-ausztrália, észa-
ki terület, dél-ausztrália, Queensland (kvínzlend), új-dél-
Wales (velsz), valamint Victoria (viktória). Hosszú csatározás
után kimondták, hogy a kettő között, semleges területen,
melbourne és sydney között építették a teljesen új fővárost.
Hosszú huzavona után, többször félbeszakítva az építkezé-
seket 1926-ban végül átadták az ausztrál parlament épületét.
Így lett az államszövetség hivatalos fővárosa canberra (kan-
berra).
A tűz és jég birodalma: új­Zéland
az ország két nagy és több kisebb szigeten helyezkedik el.
a két fő sziget, az északi- és a déli-sziget sokban különbözik
egymástól. az északi szigetre a vulkanizmus jellemző. számta-
lan helyen találkozhatunk utóvulkáni jelenségekkel*: hévíz- és
gőzfeltörésekkel. területén több gejzír* működik. a déli-szi-
geten húzódik a déli-
alpok. nagy részének
formakincsét a jég ala-
kította ki.
a déli mérsékelt öve-
zet országa. területének
nagy részén óceáni, míg
északi részein szubtró-
pusi éghajlat alakult ki.
az óceáni hatás követ-
keztében a hőmérséklet
nagyon kiegyenlített.
a nyár hűvös, a tél eny-
he, főként a nyugati
110
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 110
részeit öntözi bőséges
csapadék.
az éghajlati adottsá-
goknak köszönhetően
az ország közel felét
jó minőségű, dús füvű
legelők borítják. ez
alapozta meg a magas
szintű legeltető állatte-
nyésztést. ennek köszönhető, hogy az ország gazdasági éle-
tének vezető ágazata az állattenyésztés. a dús füvű legelőkön
szarvasmarhát tenyésztenek, míg a szárazabb területeken juhok
milliói legelnek.
a növénytermesztés kevésbé jelentős. az éghajlati adottságok-
nak megfelelően elsősorban takarmánynövényeket termesz-
tenek.
a mezőgazdasági termelés ausztráliához hasonlóan a farmo-
kon folyik. itt is mindenfelé bérmunkások dolgoznak.
az állattartáshoz fejlett feldolgozóipar – hús-, tej-, gyapjú- és
bőripar – kapcsolódik.
az utóbbi években egyre nő a jelentősége a nehézipari ágaza-
toknak. a természeti erőforrások közül fontos a vízi és a geo-
termikus energia felhasználása. az olcsó villamos energiára
épült alumíniumkohóikban ausztrál timföldet dolgoznak fel.
fontos kiviteli cikkei a kiváló minőségű állati termékek: hús,
tejtermékek – elsősorban vaj –, gyapjú és bőr. Búzából viszont
behozatalra szorul.
Kezdetben a legfőbb külkereskedelmi partner nagy-Britannia
volt. ma már, akárcsak ausztráliában, a kivitel alig 5%-a irá-
nyul oda. előtérbe kerültek viszont Kelet- és délkelet-ázsia
országai, elsősorban Japán, Kína és dél-Korea.
A korallszigetek életet jelentő növényei, a kókuszpálma
és a kenyérfa
a kókuszpálma minden része nagyon fontos az itt élőknek.
a kókusztej tápláló ital; a dióbél olajtartalma a vajat pótolja;
a dióhéjat tálként és kanálként használják; a héjat borító ros-
tokból zsineget, a levelekből kosarat fonnak. a pálma törzsé-
ből kunyhót készítenek, melynek fedésére a leveleket hasz-
nálják. a pálma nedvéből erős italt készítenek. a dió szárított
bele, a kopra fontos exportcikk, az élelmiszeripar keresett
alapanyaga, de a kozmetikai ipar is hasznosítja.
a kenyérfa hatalmas, gömbölyű termése a polinézek étrend-
jének elengedhetetlen alkotója. az éretlen gyümölcsöt sütve
fogyasztják, így az íze a kenyérhez hasonló lesz.
Óceánia Napóleonja
a Hawaii-szigetek 1959 óta az Usa 50. tagállama. a vul-
kánok szigete. a mauna Kea állandóan füstölög, általában
három-négy évente kitör.
a mai Hawaiin minden talpalatnyi terület kultúrterület.
Gyárak sorát építették. csodálatos természeti kincseinek és
ideális klímájának köszönhetően virágzik az idegenforgalma.
az idelátogatók minden igényt kielégítő turistaparadicso-
mokban pihenhetnek, szórakozhatnak. földünk ananászkert-
jének is nevezik.
Természetvédelem Óceániában
óceánia népei mindig összhangban éltek a természettel, föld-
jüket, tengereiket, ősi szokásainak megfelelően használták,
nem pedig elhasználták. az európaiak megérkezése után ez
a kép gyorsan megváltozott. Hatalmas területeken irtották ki
11/3/1. 3:24 PM
 az őserdőket. ide nem való művelési módokat vezettek be,
melynek következtében óriási károkat okoztak az élővilágban,
a talajok elszikesedtek, lepusztultak.
mivel a csendes-óceán szigetvilága messze van a fejlett világ
sűrűn lakott területeitől, a nukleáris fegyverkísérletek* hely-
színéül is ezt a térséget választották. 1956 óta több mint 250
kísérleti robbantást hajtottak végre. óceánia népei aggódnak
szigeteik környezeti állapota miatt. rendszeresen nemzetközi
környezetvédő szervezetek segítségét kérik a további rombo-
lások megakadályozására.
Kísérjétek figyelemmel a témával kapcsolatos híreket!
A pápuák szigete: új­Guinea
a föld második legnagyobb szigete az egyenlítő mentén, tőle
délre helyezkedik el. nyugati fele indonéziához tartozik, míg
keleti része, Pápua új-Guinea önálló állam. az egyenlítő-
közeli klímának köszönhetően a szigeten végighúzódó több
ezer méter magas hegyláncokat sűrű esőerdők borítják.
növény- és állatvilága rendkívül gazdag.
őslakói a pápuák, akik legtöbbje még ma is törzsekben él.
Jelentős részben, az afrikai termelési módhoz hasonlóan, saját
szükségleteik kielégítésére batátát és maniókát termesztenek.
Gyűjtögető, vadászó, halászó életmódot is folytatnak.
a nagyüzemi gazdálkodás új-Guineában is jelen van. Ültet-
vényeiken kókuszdiót, ananászt, banánt, kávét és kakaót ter-
melnek.
errefelé elterjedt volt a kannibalizmus*. az itt élő népek
emberhússal is táplálkoztak. ma már ilyennel nem találko-
zunk, bár az idősebbek között van, aki még evett emberhúst.
Ahogyan a görögök elnevezték
a Göncölszekér, tudo-
sarkcsillag
mányos nevén a nagy-
medve az északi égbolt
legismertebb csillagké-
pe. Ha az ábrán látható
Kis Göncöl módon meghosszabbít-
juk a szekér kerekének
a távolságát, ott találjuk
a sarkcsillagot, mely
nagy Göncöl majdnem az északi-
sark felett ragyog.
az elnevezés az ókori görögöktől származik (arktosz = med-
ve). Ha feltekintettek a csillagos égboltra, a Göncölszekeret
mindig északra, a látóhatár szélén találták meg. az ismeretlen
északi területet, mely a nagymedve csillagkép alatt terül el,
ezért nevezik arktisznak.
Zöld föld a fagysivatagban
a föld legnagyobb szigete Grönland, ma dánia külbirtoka.
a sziget keskeny, jégmentes part menti sávját mohák és zuz-
mók borítják. a nevét is ennek köszönheti. a hajósok, akik
először megpillantották a távolból zöldnek látszó szigetet,
elcsodálkoztak az északi vizeken szokatlan látványtól. ezért
nevezték „zöld földnek”. a partszegélytől távolodva egyre
zordabb világ köszönti az idelátogatókat. az éghajlat állan-
dóan fagyos. a két-három kilométer vastagságú jégpáncél
sok ezer év alatt halmozódott fel. Hatalmas gleccserek kúsz-
nak a sziget pereme felé, ahol nagy robajjal beleszakadnak
a tengerbe. sokszor hegy nagyságnyi jégtömbök zuhannak
alá. a jéghegyek az áramlatokkal dél felé sodródnak, és akár
new york földrajzi szélességéig is eljuthatnak. ezek az úszó
jéghegyek nagy veszélyt jelentenek a hajók számára. sok
katasztrófát okoztak, gondoljunk csak a mindannyiunk által
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 111
jól ismert titanic esetére. ma már komoly megfigyelő szol-
gálat védi a hajókat.
Grönland őslakói az eszkimók, többségük már felhagyott a
félnomád élettel. ma már megváltozott körülmények között, a
keskeny parti sávban élnek. Jövedelmük zöme most is a vadá-
szatból és a halászatból származik. a vadászat során elejtett
állatok prémjét értékesítik.
Palacsinták a tengeren
a tenger sós vize kb. –1,9 ˚c-on fagy meg. a sós víz hul-
lámzó mozgása miatt a tengereken mások a jégképződés fel-
tételei. a jégdarabok érdekes formákat vesznek fel, mielőtt
kialakulna a jégmező.
a túlhűlt vízből először jégkristályok válnak ki, melyek
keveredve a tengervízzel a felszínen úgynevezett kásajeget
alkotnak. ez az állapot viszonylag rövid ideig tart, mivel az
apró jégkristályok gyorsan nagyobb darabokká állnak össze,
ez a rögös jég. ezek a rögök 0,5–2 méter átmérőjű jégtáb-
lákká fagynak, melyek az összeverődés következtében kör
alakúvá válnak. ezt az állapotot nevezték el a sarkkutatók
palacsinta- vagy fánkjégnek. a palacsintajegek 4-5 méter
átmérőjűek is lehet-
nek. tovább már nem
képesek növekedni,
mert a fokozódó hideg
hatására összefüggő
jégpáncéllá válnak.
az antarktiszon ez a
folyamat a tél kezde-
tén – márciusban, ápri-
lisban – megy végbe.
Milyen idős az Antarktisz mai jégtakarója?
több helyen is átfúrták az antarktiszt körbevevő vastag self-
jeget*, hogy megvizsgálják a jég korát. a legidősebb rétegek
jegét mintegy 12 000 évesre becsülik. több helyen is elvégez-
ték az elemzést, általában hasonló értékeket kaptak. a számí-
tásokat figyelembe véve, a kontinens jelenlegi eljegesedése
kb. 10-14 millió évvel ezelőtt kezdődött.
több jel is mutat arra, hogy a déli-sarkvidék jégtakarója
visszahúzódófélben van. erről árulkodik sok, ma már jég-
mentes kőzetfelszín, elhagyott gleccservölgyek, morénahal-
mok. Becslések szerint néhány évezreddel ezelőtt még 3-400
méterrel vastagabb volt a jégtakaró.
Mekkorák a jéghegyek?
előfordul, hogy a selfjégmezőkről Balaton területű jégdara-
bok is leválnak. az ilyen táblajéghegyek csak az antarktiszon
fordulnak elő, az északi-sarkvidéken nem találkozhatunk
hasonlókkal. a táblajéghegyek felülete kezdetben lapos, több
száz, de akár több ezer km2 kiterjedésűek is lehetnek. füg-
gőleges falaik 20-40 méterre emelkednek a víz fölé. Képzel-
hetjük, milyen magas is valójában ez a jéghegy, ha kb. egy-
kilenced része emelkedik csak a víz színe fölé. a jéghegyek
a melegebb tengerek vize felé sodródnak, közben jelentős
alakváltozáson mennek keresztül.
Ross­jég
a híradásokban oly sokszor emlegetett ross-jég kiterjedése
ötször nagyobb hazánk területénél. a „jégsíkság” területe
50-70 méterrel haladja meg a tenger szintjét. Pereme 800 kilo-
méter hosszúságban, 20-50 méter magas jégfallal érintkezik a
nyílt óceánnal.
111
11/3/1. 3:24 PM
 A sarkvidékek meghódítása
az ismeretlen jégvilágok meghódítása felfedezők százait von-
zotta. az Északi­sarkot 1909­ben az amerikai Peary (píri)
érte el elsőként. A Déli­sarkra pedig 1911­ben tűzte ki nemzete
zászlóját a norvég Amundsen. csak néhány héttel maradt le az
elsőségről a brit robert Scott által vezetett csapat, akik a vissza-
úton megfagytak. Hősiességük előtt tiszteleg az az emlékmű,
melyet a következő felirattal emeltek a későbbi felfedezőtársak
az erebus tövében: „Küzdeni, kutatni, megtalálni, és fel nem
adni!”
az első magyar sarkkutató, Titkos Ervin 1964-ben lépett az
antarktiszra. őt még többen is követték, pl. Hirling György,
Barát József, Vissy Károly, Nagy Balázs.
Lyuk az ózonpajzson
a földet körülvevő vastag ózonréteg szinte pajzsként véd
bennünket a világűrből érkező káros sugárzásoktól, pl. a nap
ultraibolya sugaraitól. a szórópalackokban található hajtógáz,
a hűtőberendezéseknél használt anyagok, valamint a repülő-
gépek égésterméke pusztítja az ózonmolekulákat, melynek
következtében néhány évtized alatt a pajzs elvékonyodott,
majd kilyukadt. mit gondolsz, te mit tehetsz az ózonpajzs
védelmében?
A sarki fény – Aurora polaris
a sarkvidéki utazó télen színpompás légköri jelenséggel
találkozhat. a nap anyagi részecskéket is juttat a világűrbe,
melyek a föld légkörébe érve, a levegő molekuláihoz ütköz-
ve fényt gerjesztenek. a légkörbe bejutó részecskéket a föld
mágneses mezője a sarkok felé tereli, ezért látható e jelenség
a sarkvidékek fölött.
„az örökké világos sarkvidéki nyár után fokozatosan bekö-
szönt a hosszú hónapokon keresztül tartó sarki éjszaka.
az égen ismét láthatóvá válnak a csillagok. Kezdetben a sötét
mennybolton mintha fényszórócsóvák vonulnának át, ame-
lyek mindjobban megerősödnek. az ég egyes részei halvány-
fehér és -zöldes színben kezdenek világítani. feltűnik egy
fénylő ív, amely alsó részén élesen elválik a sötétségtől.
azután felvillanó, hol ismét elhaló, fátyolosan fénylő sárgás-
zöld, kékesfehér és vörösesszínű foltok teszik változatossá az
égboltot. nagy magasságból mintha függönyök ereszkedné-
nek alá. ezek a drapériák is gyorsan változtatják színeiket,
alakjukat, s fényük elhalványítja a csillagokét is.” (Balázs
Dénes)
Kik fedezték fel valójában Amerikát?
amerika földjére elsőként a vikingek* léptek. a iX–X. szá-
zadban eljutottak a földrész északkeleti vidékeire, ahol telepe-
ket létesítettek, melyek mintegy négyszáz évig működtek is.
Hosszú évszázadok elmúltával mégis Kolumbuszt tartják
amerika felfedezőjének. azzal a feltevéssel indult útnak,
hogy a föld gömb alakú. úgy gondolkodott, ha ez igaz, nyu-
gat felől is elérheti indiát. Három hajóval (santa maria, niña,
Pinta) indult útnak. 1492. október 12-én kötött ki a Bahama-
szigetekhez tartozó san salvador szigetén. azt hitte, hogy
indiához tartozó szigeteket ért el, ebben megerősítette az is,
hogy az itt talált emberek kissé hasonlítottak az indiaiakhoz.
ezért nevezte el az újonnan felfedezett részt nyugat-indiai
szigetvilágnak. Bár még háromszor járt az „újvilágban”,
élete végéig nem jött rá, hogy egy addig ismeretlen földrészt
fedezett fel.
amerigo Vespucci volt az, aki utazásai során rájött, hogy
Kolumbusz földje egy teljesen új kontinens. az ő leveleiből
értesültek az új földrész felfedezéséről. a nevét is róla kapta
amerika.
112
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 112
nagyon sok utazó járt amerikában. a bennszülöttek elbe-
szélései alapján gazdag aranyvagyont sejtettek, így kezdték
keresni a legendás aranyországot, el doradót. Közben szinte
teljesen kiirtották az indián őslakosságot. cortez nevéhez az
aztékok, Pizarróéhoz pedig az inkák birodalmának megsem-
misítése fűződik.
Összeköttetés a két óceán között
tetemes összegért és bérleti díjért 1903-ban Panama bérbe
adta a két óceán közötti 16 kilométer széles sávját, ahova alig
több mint 10 év alatt megépítették a 82,4 kilométer hosszú
csatornát. 1914. augusztus 15-e óta hajók ezrei rövidítik le
útjukat a csatornán keresztül. a két óceán közötti vízszintkü-
lönbséget zsiliprendszerrel tudják áthidalni. annak ellenére,
hogy kétirányú a forgalom, a zsilipelések miatt 15 óra alatt
jutnak át rajta a hajók. 1999. december 31-ig az egyesült
államok látta el a csatorna igazgatását és védelmét, majd
Panama fennhatósága alá került.
A zöld pokol
az amazonas esőerdejének rengetege méltán érdemelte ki a
zöld pokol elnevezést. a fél európányi területen a világ legna-
gyobb kiterjedésű esőerdője alakult ki.
az igazi, áthatolhatatlan erdőségekben sűrűbb a növény-
zet, mint afrika hasonló erdőségeiben. ilyen méretekben és
gazdagságban sehol nem található trópusi esőerdő a földön.
előfordul, hogy egy négyzetkilométeren nincs két egyforma
fafaj. a páfrányok errefelé 6-7 méteres fává nőnek, a liánok
annyira behálózzák, hogy csak bozótvágóval hatolhatunk át
rajta. a faóriások lombkoronaszintje 50-60 méter magasan
van.
több ezer állat- és növényfaj otthona. a világ rovarokban leg-
gazdagabb tája. rengeteg pókfaj élőhelye, csak a madárpókok
150 faját azonosították be a területén.
A Föld első nemzeti parkja
a földön elsőként, 1872-ben alakították meg a yellowstone
(jelósztón) nemzeti Parkot. a sziklás-hegységben található
védett terület nagyobb, mint a mi dunántúli-középhegysé-
günk. a park különlegességét a vulkáni utóműködések külön-
böző formáinak köszönheti. tízezernél is több gejzír, meleg-
forrás, gázkigőzölgés és sárvulkán működik szakadatlan.
a sziklás-hegység kiemelkedésekor ezrével törtek fel a vulká-
nok. a tájat ma is vastag vulkáni kőzetréteg borítja, csak egy-
egy helyen bukkan a felszínre az eredeti kőzet, a mészkő.
csodálatos formáinak egy része a jégkori jég nyomát viseli.
Vastag jégtakaró és a hatalmas jégárak formálták a tájat.
a jég visszahúzódása után itt maradt moréna sok helyen tava-
kat gátolt el.
a hévforrások kör-
nyékét smaragdzöldre,
sárgára, vörösre vagy
éppen türkizkékre szí-
nezik a forráspontkö-
zeli hőmérséklethez
alkalmazkodott algák.
a mélyre szivárgott
víz érintkezve a mag-
ma közelében lévő
forró kőzetekkel óriási
gejzíreket tart életben.
a leghíresebb közü-
lük az Öreg hűséges.
a nevét onnan kapta,
hogy mióta figyelik,
11/3/1. 3:25 PM
 még egyetlen kitörése sem maradt el, átlagosan 65 percenként
működésbe lép.
a park egyben az egyesült államok legnagyobb vadrezervá-
tuma is. tekintélyes bölénycsordák legelésznek errefelé. őket
a park védelme mentette meg a kihalástól. nevezetes állata a
szürke medve, a grizzly.
Grand Canyon – a hegység, ami lent van
Így nevezik e festői
tájat az indiánok. a ka-
nyon rétegei néhány
száz millió év alatt úgy
rakódtak egymásra,
mint a könyvlapok. ez
alatt az idő alatt belső
erők hatására történő
változás – sem gyűrő-
dés, sem pedig vetődés
– nem érte a tájat. mintegy tízmillió évvel ezelőttig ezen a
fennsíkon folyt a colorado, ekkor a terület elkezdett emel-
kedni. a folyó völgye egyre mélyebbre vágódott az emelkedő
fennsík anyagába. Ugyanez történt a mellékfolyóival is. Így
jött létre a mai fantasztikus felszín, helyenként akár 1800
méter mély szakadékokkal. a különböző korok rétegei más-
más színűek, árnyalatúak attól függően, hogy milyen éghajlat
uralkodott akkoriban, vagy éppen szárazföldön, esetleg ten-
gerben képződött a réteg.
az elmúlt században a colorado mintegy két és fél centimé-
terrel véste mélyebbre a medrét.
Montreal – csodaváros a föld alatt
montreal városközpontjában ugyanolyan felhőkarcolók
találhatók, mint bármelyik amerikai nagyvárosban, de alatta
csodálatos világot építettek fel.
a felhőkarcolók tövéből mozgólépcsőn ereszkedhet le a láto-
gató a föld alatti montrealba, a belváros alatt sok kilométer
hosszúságban húzódó csodálatos aluljáró- vagy inkább utca-
hálózathoz, ahol száz és száz üzlet, áruház pompás, ízléses
kirakata csábít vásárlásra. a föld alatti városban a klímabe-
rendezések a csikorgó téli fagyok, hóförgetegek idején is
kellemes, egyenletes meleget varázsolnak. az éjjel-nappal
fényárban úszó föld alatti sétányokról lehet eljutni a mont-
reali metró állomásai-
ra és a főpályaudvar-
ra, amely ugyancsak
a mélyben, az egyik
hatalmas szállodaépü-
let alatt kapott helyet.
(Probáld Ferenc nyo­
mán)
A felhőkarcolóktól a lakókocsinegyedekig
az Usa nagyvárosait jellegzetes szerkezetük különbözteti
meg más ország nagyvárosaitól. figyeld meg, hogyan épül
fel egy ilyen város!
„a város szívében a központi üzleti negyed az egymás
hegyén-hátán tornyosuló felhőkarcolók birodalma. a jár-
dáról az égboltnak csak keskeny sávját látni, és a napfény
bizony ritkán pillant be az irdatlan épületóriások közé.
a felhőkarcolókban nem lakik senki; ott csupán dolgoznak
az emberek. nagyvállalatok, bankok, biztosítótársaságok
irodái osztoznak az épületeken nagy üzletekkel, áruházakkal.
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 113
Hétköznap, munkaidőben itt valósággal lüktet az élet. annál
vigasztalanabb látványt nyújt az amerikai belváros vasárnap:
kísérteties csöndben csak néha suhan el egy-egy autó. ... Ha
magunk mögött hagyjuk a belvárost, és kifelé indulunk a
felhőkarcolók dzsungeléből, hamarosan az amerikai nagyvá-
ros legsivárabb részében találjuk magunkat. előbb az üzleti
negyed peremére szorult parkolóhelyek szegélyezik utunkat,
majd régi gyárak, raktárak között tátongó foghíjak, lerob-
bant silány bérkaszárnyák tűnnek elő. a múlt századi mun-
kásnegyedek öve ez. ... aki csak tehette, szebb városrészbe
költözött. a megmaradt házak azonban zsúfoltak. itt laknak
a vidékről nemrég érkezett nyomorgó néger munkások és a
szűkös állami segélyen tengődő munkanélküliek. a korsze-
rűtlen, szűk és elhanyagolt szegénynegyedek, az úgyneve-
zett slumok széles sávban ölelik körül a városmagot. mivel
a szegények és a négerek jórészt ugyanazok, a fekete bőrűek
elkülönített gettója ebben a sávban alakult ki.
milyen is közelről a gettó? Leginkább talán háború sújtotta,
agyonbombázott városrészre emlékeztet. ... a gettó házai
elsősorban azért pusztulnak, mert nem tartják őket karban.
a bankok „feketelistára” helyezik a „rossz” negyedeket,
tatarozáshoz vagy új építkezéshez nem adnak kölcsönt. ...
a fekete negyeddel nem igen törődik a rendőrség sem: az
omladozó házakban csavargók, bűnözők ütnek tanyát. ...
mindenki kifelé törekszik, egyre távolabb és távolabb a régi
városmagtól. ... ahogy távolodunk a városközponttól, egyre
barátságosabb lakónegyedekbe jutunk. az üzletek, autó-
kereskedések, benzinkutak, vendéglők mind a főútvonalak
mellett tömörülnek. ... az elővárosi övben, ...amerre a szem
ellát, mindenütt egymáshoz igen hasonló takaros kis családi
házak sorakoznak, melyeket csak élénk színeik különböztet-
nek meg egymástól. Kerítésnek nyoma sincs. ... a leggaz-
dagabb elővárosokban hatalmas telkeken, árnyas fák között
megbújó, valóságos kastélyok ejtik ámulatba a látogatót.
az ellenkező végletet a ...lakókocsik képviselik, melyek
külön telepekbe tömörülnek. ... Könnyen szállíthatók egyik
helyről a másikra, ezért különösen a gyakran költöző embe-
rek és a kevésbé jómódúak körében népszerűek.” (Probáld
Ferenc nyomán)
Az Atlanti­óceán gyöngyfüzére
a Bahama-szigetek korallszigetekből és szirtekből álló,
1300 kilométer hosszan elnyúló trópusi szigetország. a sok
ezernyi kis sziget területe nem éri el a 14 000 km2-t, népes-
sége alig haladja meg a 300 000 főt.
a XVii–XViii. században rettegett kalózközpont, az egye-
sült Királyság gyarmata volt. 1973 óta független. a lakosság
eredetileg halászatból és szivacshalászatból élt. mára min-
den igényt kielégítő üdülőparadicsomok várják a pihenni
vágyókat.
itt működik a föld legnagyobb sólepárlója és homártelepe*.
A legnagyobb kontinens a XXI. században
ázsiában nagyon széles skálán mozog az országok fejlett-
sége. az egyik véglet Japán, a földrész ipari óriása, a másik
pedig számtalan olyan elmaradott ország, ahol rendszeresen
éhínség pusztít.
a világ legszegényebb országai közül több dél-ázsiában
található. mind vidéken, mind pedig a városokban elképesz-
tő nyomorban élnek itt az emberek. nepálban az egy főre
113
11/3/1. 3:25 PM
 jutó GdP alig haladja meg a 200 Usd-t, de nem sokkal jobb
a helyzet pl. Bangladesben, indiában és Pakisztánban.
nyugat-ázsia országaiban is nagy a szegénység, a térség
legfejlettebb országa izrael.
az elmaradott vidékeken a pusztító éhínségeket figyelmen
kívül hagyva, aránytalanul sokat költenek fegyverkezésre.
állandó ellentétek feszülnek több szomszédos ország között,
pl. india és Pakisztán rendszeresen hadban állnak. Vannak
országok, ahol sok nyelvi, vallási ellentét maradt megoldat-
lanul. ezek sokszor polgárháborúba sodorják a népeket, mint
pl. Kambodzsában vagy Laoszban.
rontja a helyzetet, hogy ezen a földrészen gyakoriak a
természeti katasztrófák. Hatalmas földrengések és árvizek
pusztítanak, ilyenkor milliók válnak földönfutóvá.
az utóbbi évtizedekben több helyen fellendült a gazdaság,
melynek következtében nőtt az életszínvonal, mint például
Kínában, thaiföldön (tajföld), malajziában, indonéziában.
Szibéria gyöngyszeme
földünk legmélyebb és egyben legrégebbi tava az 1620 mé-
ter mély Bajkál-tó. a 635 kilométer hosszú és 50 kilo-
méter széles tó a föld édesvízkészletének egyötöd részét
tárolja. a festői környezetben lévő tavat magas, hófödte csú-
csok szegélyezik. Vize olyan tiszta, hogy a sokszor méteres
vastagságúra hízó jég átlátszó. az eddig szinte háborítatlan
környezet jó körülményeket teremtett mintegy 1500 állat-
faj számára. itt él az egyetlen édesvízi fóka, a bajkáli fóka.
a mindinkább terjeszkedő ipar veszélyezteti e háborítatlan
világot, napjainkban már sok helyütt szennyeződik a tó
vize.
A pusztuló Aral­tó
az aral-tó területe rohamosan csökken, a föld legjobban
pusztuló tavai között tartják számon. a művelés alá vetett
félsivatagos területek gyapotföldjeire gyakorlatilag ellocsol-
ták a tó vizét. csak a szír-darja és az amu-darja szállítja
bele a Pamír gleccsereinek olvadékvizét. a száraz éghajlat
miatt a csapadékból nem kap vízutánpótlást. ma már partvo-
nala mintegy száz kilométerrel visszahúzódott.
Virágzó állam a semmiből: Izrael
a Közel-Kelet leg-
fejlettebb állama iz-
rael. a második vi-
lágháború után az
ensz közreműkö-
désével alakult meg.
a vi lág minden részé-
ből menekültek ide a
zsidók. napjainkban
is folyamatos a bevándorlás. a fiatal államnak mindvégig a
fennmaradásáért kellett küzdenie a számára ellenséges, ara-
bok lakta környezetben. az arab országok egységesen eluta-
sították a zsidó állam elismerését. Ugyanakkor izrael sem
ismeri el az önálló palesztin államot. ez az ellenségeskedés
többször vezetett már háborúhoz. a véres terrorista akciók
sorát kell elszenvedniük nap mint nap, melynek legtöbbször
a civil lakosság esik áldozatául. óriási összegeket kénytele-
nek fegyverkezésre költeni. az izraeli hadsereg a legkorsze-
rűbb technikával rendelkezik.
114
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 114
a földközi-tengerrel határos ország a keskeny (10-25 kilo-
méter széles) tengerparti mediterrán sáv kivételével kedve-
zőtlen természeti viszonyokat tudhat magáénak. északon és
keleten hegyvidék, délen a negev-sivatag húzódik. a Holt-
tenger keleti része izraelhez tartozik.
a bevándorló zsidók tőkéje, szakértelme révén szinte a
semmiből varázsoltak virágzó gazdaságot. repülőgépek,
hadászati cikkek, fegyverek, elektronikai cikkek, orvo-
si műszerek gyártása a világ élvonalában van. Világhírű a
gyémántcsiszoló ipara, melyet Hollandiából a fasizmus elől
idemenekült mesterek teremtettek meg.
a mezőgazdaság jellegzetes faluközösségei a kibucok. itt
minden közös tulajdonban van. az állandó védekezés miatt,
így összefogva, eredményesebben tudnak részt venni az
ország ellátásában. mediterrán növényeket termesztenek.
Jelentős a baromfitenyésztés. itt produkálják a világon a leg-
magasabb tejhozamot.
izraelben található Jeruzsálem. a város nevének jelentése
a „béke háza”. sajnos, ennek ellenére sem kímélik, és itt is
szinte mindennaposak a terrortámadások. Három világvallás
zarándokhelye, mivel háromezer éve a zsidóság, kétezer éve
a keresztények, a hetedik századtól pedig a mohamedánok
szent helye.
Az elképesztően forró és száraz Kuvait
a Perzsa-öböl partján fekvő kicsi ország (17 000 km2)
hatalmas kőolajvagyonnal rendelkezik. az 1930-as éve-
kig legfeljebb csak a gyöngyhalászatáról tettek említést
az útleírások. mindenét az olajnak köszönheti. a pokolian
forró sivatag, ahol mindössze 10-14 esős nap van évente,
semmire nem használható. az olajbányászattal az alig 2
milliónyi kuvaiti életkörülményei is, a már említettek-
hez hasonlóan, gyökeresen megváltoztak. az arab orszá-
gok közül itt a legfejlettebb az egészségügyi hálózat. a
mérhetetlen mennyiségű energia lehetővé tette az ivóvíz
nyerésének új formáját: tengervíz-sótalanító üzemeket
fejlesztettek ki. az így nyert vízzel öntözik az oázisok
ültetvényeit.
a kuvaiti olajmilliomosok külföldön fektetik be pénzüket,
felvásárolják a nagy cégek részvényeit, ezzel részt vehet-
nek a világgazdaság alakításában.
A kasztrendszer
minden ember beleszületett egy kasztba, ahonnan élete
során nem törhetett ki, még házasságot sem köthetett más
kasztbelivel. a legmagasabb rend a papoké és a katonáké,
a legalacsonyabb pedig a kézműveseké. a kasztrendszer az
indiai társadalom osztálytagozódása volt. a független indiai
Köztársaság megalakulásával eltörölték, de az évezredes
hagyományokkal, főleg faluhelyen, nagyon nehéz szakítani.
A gyarmati uralom után
az indiai szubkontinenst (a mai india, Pakisztán, srí Lanka
és Banglades területe) „a brit korona ékköveként” szok-
ták emlegetni, mivel két évszázadon keresztül volt a britek
legértékesebb gyarmata. a gyarmati rendszer felbomlása
után (1947) a területet vallási alapon felosztották. a hinduk
által lakott területeken india, ceylon szigetén srí Lanka, a
mohamedánok által lakott területeken pedig Pakisztán ala-
kult önálló állammá. ez a mesterséges szétválasztás nagyon
11/3/1. 3:25 PM
 sok bonyodalomhoz és véres polgárháborúhoz vezetett.
a térség egy puskaporos hordóra emlékeztetett. menekült-
áradat lepte el az utakat, a hinduk indiába, a mohamedánok
pedig Pakisztánba igyekeztek. Pakisztán két, egymástól
távol eső területen osztozott, Kelet- és nyugat-Pakisztán-
ként emlegettük akkortájt. 1971-ben a keleti rész Banglades
néven önálló állam lett.
Képzeld el, milyen helyzetet teremtett, amikor a termőföl-
dek tekintélyes része Pakisztánhoz kapcsolódott, a feldolgo-
zóüzemek pedig indiában maradtak. a legjelentősebb búza-
termő vidékek elvesztését indiában éhínség követte. még ma
sem rendeződött teljes mértékben a helyzet, ma is nap mint
nap véres merényletekről, háborús készülődésekről hallunk
a híradásokban.
A vi lág legpokolibb városa
india legnagyobb településkörzetét, calcuttát nemegyszer
nevezték már a világ legpokolibb városának. Bár ez az
ország első számú kereskedelmi központja, és sok gazdag
polgára is van, lakossága olyan döbbenetes ütemben növe-
kedett, hogy az megoldatlan feladat elé állította a város
vezetőit. calcutta szolgáltatásai, közüzemei képtelenek vol-
tak ekkora tömeget ellátni. sok helyütt szabadon folyik el
a szennyvíz, és a szemét napokon át halmozódik az utcán.
a fertőző megbetegedés (vérhas, kolera) néha járványos
méreteket ölt. a lakásviszonyok iszonyatosak. sok ezer ember
alszik az utcán, a lakosság nagy része a básztiknak nevezett
nyomortelepeken, egyhelyiséges, szellőzetlen vályogkuny-
hókban él, többnyire víz, villany nélkül. csatornázás nincs.
a básztik lakói főként faluról felvándorolt, egyedülálló
férfiak. calcutta mocsárvidéken fekszik, és évről évre sok
rozoga hajlék dől itt össze az áradások vagy a monszunesők
idején. 1970-ben program indult a lakáshelyzet javítására, de
a pénz nem volt elegendő, s így a tervekből kevés valósult
meg. (Enciklopédia Marshall Cavendish nyomán)
„Kína keserve”
néhány ezer évvel ezelőtt nevezte így egy császári krónikás
a sárga-folyót. az elnevezés arra utal, hogy az igen sze-
szélyes vízjárású folyó gyakran keserítette meg a mellette
letelepedők életét. a folyó a laza, löszös vidékről, melyen
keresztülfolyik, rengeteg finom iszapot hurcol magával
(köbméterenként közel száz kilót). ez a nagyon finom szem-
csenagyságú iszap lebeg a vízben, mely híg tejeskávészínt ad
a folyónak, innen az elnevezése is. Kínai neve: Huang-ho.
mi okozta az áradásokkor a hatalmas katasztrófákat? már az
ókorban is óriási gátakat emeltek. a folyó az iszaptömegét
a gátak közé rakta le, mellyel alaposan feltöltögette saját
medrét. a itt élők, féltve földjeiket, tovább magasították a
védőgátakat. a folyó és az ember közös munkája révén a
folyó vízszintje akár 10-20 méterrel is magasabbra került,
mint a szántóföldek. egy gátszakadás ilyen körülmények
között iszonyú tragédiához vezetett. milliószám követelte a
folyó az emberáldozatokat. az eddigi feljegyzések alapján
huszonhatszor hagyta ott a feltöltött régi medrét.
A gi gantikus csoda: a kínai nagy fal
a kínai nagy fal a föld legnagyobb ember által alkotott léte-
sítménye, az egyetlen, mely a világűrből is jól látható.
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 115
a Kínai Birodalom határán egyes becslések szerint 6700
kilométer hosszan húzódó fal Kr. e. 220 körül, tíz év alatt
készült el. egyes szakaszait már korábban felépítették a
határ mentén élő kínai törzsek és fejedelemségek, így véde-
keztek az időnként betörő barbár-nomád törzsek támadásai
ellen.
az építkezés nehéz feladat volt a sziklákon, sivatagokon,
mocsaras területeken keresztül. mintegy 300 ezer ember –
katonák, parasztok, elítéltek – vett részt a munkálatokban,
melyek során több ezren vesztették életüket.
az átlagosan 9-10 méter magas, illetve öt és fél méter széles
falon egymás mellett tíz katona vonulhatott el. a fal szélére,
mintegy korlátként egy-egy méteres falat húztak, nehogy a
rajta közlekedők lezuhanjanak. 12 méter magas őrtornyok
tagolják, ahol éjjel-nappal rendszeres hírszolgálatot teljesí-
tettek.
Később a gigantikus építmény hasznos közlekedési útvonal
lett, ma a világ száz csodájának egyike, híres turistalátvá-
nyosság.
Hongkong
1997. július 1-jéig nagy-Bri-
tannia külbirtoka volt. a világ
egyik legzsúfoltabb része.
területe alig kétszer nagyobb
Budapestnél. Kína és nagy-
Bri tan nia megál la po dá sa
alapján a hongkongiak még
ötven évig megőrizhetik az
eddig megszokott életformá-
jukat, társadalmi-gazdasági
rendszerüket. Gazdasága a
könnyűiparon és a nemzet-
közi kereskedelmen alapszik. a GdP-je a legmagasabbak
között van ázsiában. termékeik keresettek a világpiacon.
tokió és szingapúr után a térség legnagyobb banki köz-
pontja.
Gazdagságát fokozza, hogy a japán és amerikai tőke jó
befektetési lehetőséget látott Hongkongban.
A legnagyobb földrengés
Japán életében az eddigi legnagyobb földrengés 1923-ban,
tokióban volt, ahol 143 000 ember vesztette életét. az épü-
letek kártyavárszerűen dőltek össze, tűzvész pusztított, és
a hatalmas szökőár emberek tízezreit sodorta a tengerbe.
a japánok nagyon sokat áldoznak a földrengések előre-
jelzésére.
A japánok szent hegye
ősi vallásuk, a sintó (magyar jelentése „istenek útja”) azt
tartja, hogy mindennek van lelke. eszerint a természetben
minden szent. a fuji tehát nem véletlenül lett szent hegy,
átmenetnek tekintik az ég és a föld között, ahová eljönnek
az istenek. a vulkánkitörések is hozzájárultak ahhoz, hogy
isteni erőt lássanak a hegyben.
az elmúlt 1200 évben 13 alkalommal tört ki, legutoljára
1707-ben. az igen erős gázrobbanás olyan mennyiségű tör-
meléket szórt ki, hogy a száz kilométerre fekvő tokiót is kb.
10-15 centiméteres vulkáni por borította. ma már alvó vul-
115
11/3/1. 3:25 PM
 kánnak tekintik, de a vulkanológusok nem tartják kizártnak,
hogy ismét működésbe kezd. műszereket vezettek a hegy
belsejébe, melyek pontos tájékoztatást adnak az ott zajló
eseményekről, így időben tudomást szerezhetnek egy eset-
leges kitörésről.
évente több millióan vándorolnak a szent hegyhez. több
órás megfeszített gyaloglással jutnak fel az 500 méter átmé-
rőjű és 70 méter mély kráter peremére. nagy a hideg fent, a
hótakaró ezen a földrajzi szélességen, ebben a magasságban
még nyáron sem olvad el. 2300 méteres magasságig nagyon
dús növényzet borítja, a botanikusok 1200 növényfajt tarta-
nak számon. a hegy déli oldalán tenyészik az illatos olajat
adó kámforfa.
A „japán csoda”
a japánok évszázadokon keresztül elszigetelten éltek. ala-
csony színvonalon lévő gazdasági életük a második világhá-
ború után teljesen összeomlott. innen küzdötték fel magukat
a világ legfejlettebb ipari nagyhatalmai közé. amit elértek
ez alatt a néhány évtized alatt, mindenfelé a „japán csoda”
néven emlegetik.
minek köszönheti Japán ezt a gyors fellendülést? a háború-
ból vesztesen kikerülő ország segítséget kapott az amerikai
egyesült államoktól, külföldi hiteleket vett fel. Példaértékű
a japán nép akaratereje, kitartása, szorgalma, takarékossága,
amivel mindezt elérte. Hatalmas összegeket fordítottak új,
nagyméretű ipari beruházásokra. fejlett külföldi techno-
lógiákat* vásároltak, melyeket később japán szakemberek
továbbfejlesztettek. óriási összegeket különítettek el a kuta-
tásokra, a tudomány legújabb eredményeit felhasználva a
legmodernebb műszaki berendezéseket alkalmazták. emel-
ték az oktatás színvonalát, így jól képzett szakmunkásgárdát
neveltek, akik alacsony bérekért, megbízható, nagyon precíz
munkát végeznek. minden gyárnak saját munkásgárdája
van, szinte egész életükben annak a gyárnak dolgoznak, sőt,
sok esetben gyerekeiket is odaviszik. a vállalatóriások mun-
káját számtalan kisebb bedolgozó segíti, közöttük nagyon
hatékony az együttműködés. szigorúan ellenőrzik a termé-
kek minőségét. Hatalmas kereskedelmi hajóflottát építettek,
lépésről lépésre meghódították a világpiacot.
A „KIS TIGRISEK”– Szingapúr, Koreai Köztársaság,
Taj van, Malajzia
Kelet-ázsiában van néhány, korábban nagyon elmaradott
ország, amelyek gazdaságát Japán mintájára fejlesztették.
ennek következtében az utóbbi néhány évtizedben intenzí-
ven emelkedett a gazdaság hatékonysága, nőtt az életszínvo-
nal. e hatalmas változás miatt az egész világon „kis tigrisek”
néven emlegetik őket. mivel nem rendelkeznek jelentős
nyersanyagvagyonnal, a kis nyersanyagigényű iparágak fej-
lesztését tűzték ki célul. az iparfejlesztésben az olcsó, maga-
san szakképzett munkaerőre támaszkodtak. megvásárolták a
korszerű gyártási technológiákat. mikroelektronikai alkat-
részek és elektronikai eszközök gyártására szakosodtak. Jó
minőségű termékeiket olcsón tudták a világpiacra bocsátani.
mind több külföldi beruházás erősíti gazdaságukat.
az iparfejlesztés mellett a szolgáltatásokban is részt vesz-
nek, a nemzetközi kereskedelem fő színterei. a térség
exportcikkei délkelet-ázsia közlekedési központja, szin-
116
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 116
gapúr közvetítésével kerülnek be a világkereskedelembe.
a városállam egyben a bankvilág központja is.
a Koreai Köztársaság hazai nyersanyagot feldolgozó hajó-
gyártása világviszonylatban kiemelkedő. személygépkocsi-
gyártása is jelentős.
A tűz és jég szigete: Izland
az északi sarkkör mentén található izlandot találóan a tűz és
a jég országaként emlegetik. furcsa együttélése tapasztalha-
tó itt e két ellentétes elemnek. magasabban fekvő területeit
hatalmas jégmezők borítják, ugyanakkor területén mintegy
30, napjainkban is aktív vulkán található. Legismertebb
működő vulkánja a Hekla. a vulkánkitöréseket hatalmas
árvizek kísérik, mivel a forró láva elolvasztja a jég és hóme-
zőket. nem ritka jelenség ezen a szigeten, hogy a jégbarlan-
gokban feltörő hévforrásban fürdőzhetnek az idelátogatók.
számtalan gejzír működik errefelé. a forró vizet lakások és
üvegházak fűtésére használják, de geotermikus erőművet
is telepítettek rá. az ország fővárosának a neve is ezt őrzi:
reykjavík – gőzölgő
öböl.
a „jégsziget” lakói
a mostoha természe-
ti viszonyok között
évszázadok óta a halá-
szatból élnek, minden
lakosra fejenként 7000
kg hal jut.
A vi lágtenger ura
a szigetország kedvező fekvése, a tenger közelsége és a
kikötésre alkalmas partvonal már évszázadokkal ezelőtt
jelentős hajóflották létrehozását és ennek köszönhetően a
tengeri kereskedelem évszázados egyeduralmát eredmé-
nyezte. nagy-Britannia hatalmas birtokokra tett szert a világ
minden részén.
a gyarmatokról és a tengeri kereskedelemből származó
bevételekből a XiX. században vezető gazdasági hatalom
lett. itt bontakozott ki az ipari forradalom. mindezt a szám-
talan technikai újítás, a gazdag bányakincsvagyon és a gyar-
matokról származó nyersanyagok tették lehetővé.
a gyarmatok biztos felvevőpiacot jelentettek. a gazdaság
soha nem látott ütemben fejlődött.
A pusztuló magaspart
több helyen magas sziklafalak keretezik a tengert, melyeket
erős hullámok ostromolnak. a partfal kőzete ettől az állandó
igénybevételtől feldarabolódik. a szüntelen hullámverés alá-
mossa a partot, egy idő után a sziklák a tengerbe zuhannak,
melyeket a csapkodó hullámok ereje tovább apróz. a ten-
gerhullámzás e kitartó munkájának az eredménye a pusztuló
magaspart. mint arról az elnevezése is árulkodik, ebben az
esetben a partvonal pusztul, így a szárazföld területe foko-
zatosan csökken.
Az egészséges étkezési szokások
a franciák nagyon sokféle zöldségételt fogyasztanak. a so-
vány húsokat, elsősorban a baromfit és a halat kedvelik.
ételeiket többnyire olívaolajjal készítik. a legértékesebb
11/3/1. 3:25 PM
 olajat hidegen sajtolják ki az olajbogyóból. Legalább három-
százféle sajtot készítenek. minden étkezés elengedhetetlen
része a sajt.
a mi üzleteinkben is többféle egészséges francia sajt kapható.
érdemes megkóstolni ezeket.
A Monacói Hercegség
franciaország területén található önálló állam a mintegy
30 000 lakosú monacói Hercegség. nagy népsűrűségű
állam. a kedvező adózási viszonyok miatt nagyon sok tehe-
tős külföldi telepszik le itt.
a francia riviérán található törpeállam legfőbb bevételi for-
rása az idegenforgalom. forma–1-es futam helyszíne is.
Nederlanden
Hollandia eredeti neve mélyföldet jelent. nem véletlen ez
az elnevezés, hiszen az ország jelentős része a tenger szintje
alatt fekszik. Ha nem védené a jól megépített gátrendszer, az
ország legalább fele víz alá kerülne. az itt élők évszázadok
óta építik, erősítik gátjaikat, hogy azok megvédjék a mögöt-
tük lévő már megművelt és lakott területeket a tengertől.
a történelem során sokszor pusztított a tenger, legutoljára
1953-ban: egy vihardagály alkalmával néhány óra leforgása
alatt kilencven falu került víz alá. a katasztrófa 1800 ember-
életet követelt. ezután megfeszített tempóban tudósok százai
tervezőmunkájának eredményeként sehol nem látható hatal-
mas vízvédelmi rendszert építettek ki. a tenger által elöntött
területeket visszahódították a tengertől. ezek ma humuszban
gazdag, jó termőterületek. árkokkal és csatornarendszerek-
kel vezetik el a felesleges vizet, gátakkal védik a területüket.
a vizet régen szélmalmok hajtották ki, ma szivattyúk emelik
át a tengerbe. az ilyen területeket poldereknek nevezik.
Rotterdam – Európa legforgalmasabb kikötője
a tengertől 30 kilométerre fekvő kikötő évente több mint 30
ezer tengeri és 180 ezer folyami teherhajó forgalmát bonyo-
lítja le. Legkorszerűbb része az europort, amely a legna-
gyobb hajók fogadására is alkalmas.
a kikötőhöz öt nagy kőolaj-finomító, hajóépítő, hajójavító,
valamint vegyipari üzemek sora kapcsolódik, de malmokat
és élelmiszer-feldolgozó gyárakat is telepítettek ide.
az évi áruforgalom 60%-a kőolaj, 25%-a különféle tömeg-
áru (ércek, szén, gabona). a kikötőhöz hatalmas tárolók és
raktárak is tartoznak.
Luxemburg, a „vashercegség”
a Luxemburgi nagyhercegség európa törpeállama, mely kb.
akkora, mint nógrád megye. Vas- és acélkohászata annyira
jelentős, hogy az egy főre jutó vas- és acéltermelésben világ-
első. fővárosa Luxembourg (luxemburg), az európai Unió
egyik központja, itt működik az európai Bíróság.
Gibraltár
a Pireneusi-félsziget déli csúcsán 429 méter magasra emel-
kedik Gibraltár kopár mészkőszirtje. a sziklát az ókorban
Hérodotosz oszlopainak nevezték, mely arra utalt, hogy
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 117
akkoriban ez a hely szinte már a világ végének számított.
európában csak itt élnek szabadon majmok.
Gibraltár 1713 óta brit fennhatóság alatt áll, de spanyolország
is igényt tart rá. ez a két ország közötti állandó feszültség for-
rása. egyelőre nem tudni, mi lesz a megoldás. errefelé rég-
óta egy érdekes mondás járja: amíg a majmok ki nem pusz-
tulnak, addig marad
Gibraltár brit terület.
A Földközi­tenger
a föld kö zi-ten ger-
nek csak a mindössze
14 kilométer szé-
les Gib ral tá ri-szo-
roson keresztül van
összeköttetése az atlanti-
óceánnal. ennek ellenére az óceán víztömege a felszínen
beáramlik a tenger medencéjébe, a visszaáramlás az aljzat
közelében történik. mivel igen szűk „kapun” keresztül jut be
a víz, ez az áramlás igen lassú. óriási gondot jelent, hogy a
földközi-tenger menti országok végtelenül sok káros anyagot
juttatnak a tengerbe, emiatt nagyon szennyezetté vált a víz.
a tengeráramlás lassú tempója nem teszi lehetővé a szennye-
ződések gyors eloszlását. a természetvédők komoly akciókba
kezdenek a tenger élővilágának megmentése érdekében.
Európa legnyugatibb országa
a magyarországnyi Portugália az európai Unióba lépés
után hatalmas változásokon ment keresztül. a kibányászott
érceket még ma is nagyrészt feldolgozás nélkül exportál-
ják. többnyire történelmi iparágai fejlődnek, mint a textil-,
cipő-, konfekcióipar és az autó-összeszerelés. Gazdasági
élete a tengerpartokra korlátozódik, ez a tengeri kereskede-
lem jelentőségével magyarázható. mezőgazdasága alacsony
színvonalú. a portugál borok azonban világhírűek. a föld
parafatermelésének felét adja. egyre nagyobb jelentősége
van az idegenforgalomnak.
A mediterrán paradicsom: Görögország
a Balkán-félsziget déli részén elhelyezkedő Görögország
területének ötöde a környező szigetvilágon található.
a déli fekvésből adódóan az ország jelentős részén mediter-
rán éghajlat alakult ki. a festői tájak, a csodálatos tengerpart,
az éghajlat és a történelmi múlt számtalan emléke a turisták
millióit vonzza. nehezíti a helyzetet, hogy Görögország szá-
razföldi úton lényegesen nehezebben közelíthető meg, mint
pl. spanyolország vagy olaszország.
az idegenforgalom mellett fontos bevételi forrása a tengeri
kereskedelem. európa első, a világ negyedik legnagyobb
kereskedelmi flottájával rendelkezik. Jelentős jövedelme
származik a bérfuvarozásból.
az európai Unió kevésbé fejlett országa. Legfontosabb
bányakincse a bauxit. Legnagyobb ipari központja a fővá-
ros, athén. az ország éléstára thesszália, ahol gabonafélé-
ket termesztenek. a belső száraz medencékben dohányt és
gyapotot, míg a mediterrán tájain zöldségeket, citrusféléket,
olajbogyót és szőlőt termesztenek.
117
11/3/1. 3:25 PM
 úJ FOGALMAK
agrárország: olyan ország, amelynek a gazdaságában a
mezőgazdaságé a vezető szerep.
állandóan fagyos éghajlat: a hideg éghajlati övezetben,
a sarkvidéki öv éghajlata. egy évszak jellemzi, a zord tél.
a kevés csapadék hó formájában hull. természetes
növénytakarója nincs.
arabok: legnagyobb részben észak-afrikában és a
Közel-Keleten élő, az európai emberfajtához tartozó,
arab nyelvet beszélő, mohamedán vallású népcsoport.
artézi víz: nagy mélységben található felszín alatti víz,
mely csak mélyfúrással hozható a felszínre.
átmeneti öv: a forró övezetben található. átmenetet
képez az egyenlítői és a trópusi sivatagi éghajlat
között. egy csapadékos és egy száraz évszak alakult
ki. a hőmérséklet egész évben magas. minél közelebb
vagyunk az egyenlítőhöz, annál hosszabb a csapadékos
évszak, és annál több a csapadék. a növényzet is ehhez
alkalmazkodott. erdős-ligetes, cserjés és füves szavan-
náról beszélhetünk. Jellegzetes fái az akáciák.
atoll: korallgyűrű. megközelítően gyűrű alakú, egy
vagy több helyen nyitott korallsziget. a forró övezet és
a meleg mérsékelt öv óceánjaiban fordul elő, ahol a víz
hőmérséklete legalább 21 °c.
babérlombú erdő: a meleg mérsékelt öv monszunterül-
eteinek természetes növénytakarója. Jellemző növényei
a fényes levelű babérfélék.
bambusz: a monszunerdők gyorsan növő fája.
busmanok: a Kalahári-medence területén élő afrikai
népcsoport. Gyűjtögető, vadászó, állattartó életmódot
folytatnak. számuk, becslések szerint, alig éri el az
ötvenezret.
éghajlatválasztó hegység: olyan hegység, amely
különböző éghajlatú területeket választ el egymástól.
Pl.: skandináv-hegység.
egyenlítői öv: a forró övezetben, az egyenlítő mentén
alakult ki. éghajlatát egyetlen évszaka, a csapadékos,
fülledt, meleg nyár jellemzi. az évi közepes hőingás
nagyon kicsi, mindössze 2-3 °c. az állandó felszálló
légmozgás miatt az év szinte minden napján hull csa-
padék.
eszkimó (inuit): legnagyobb számban észak-amerika
sarkkörön túli területein élő, ázsiai eredetű őslakók.
Halászó, vadászó, rénszarvastenyésztő nép. nomád
életformájukat mára már nagyrészt feladták.
Eurázsiai­hegységrendszer: európa és ázsia déli
részén, nyugat–kelet irányban húzódó lánchegy-
ségek vonulata. tagjai az újidő harmadidőszakában
gyűrődéssel alakultak ki.
Európai Bíróság: az unióbeli törvényesség betartására
és a jogszabályok körüli viták eldöntésére létrejött tes-
tület. az európai tanács minden tagországa egy bíróval
képviselteti magát. székhelye Luxemburg.
118
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 118
Európai Bizottság: az európai Unió törvényeinek
előkészítésével foglalkozik. székhelye Brüsszel.
Európai Parlament: az európai Bizottság javaslatait
megvitató testület, melyet ötévente az uniós országok
választópolgárai választanak. a tagországok a népes-
ségük arányában kapnak helyet a 785 képviselő között.
székhelye strasbourg.
Európai Tanács: az európai Bizottság elnöke és a
tagországok államfői alkotják. találkozóikon az Unió
általános ügyeit vitatják meg.
farm: magányos település, ahol egy-két növény ter-
melésére vagy állattenyésztésre szakosodott nagyüze-
mi termelés folyik. Legjellemzőbb az Usa-ban és
ausztráliában.
favela: nyomornegyed, barakkváros Latin-amerikában.
fjord: a jégkorszaki gleccserek által kialakított, mere-
dek falú, hosszú, keskeny, elágazó, mély tengeröböl.
függőleges övezetesség: az éghajlat, a természetes
növénytakaró és a talaj tengerszint feletti magasság
szerinti övezetessége. Kialakulása a magasság emelke-
désével csökkenő hőmérsékletnek köszönhető.
gejzír: a vulkáni utóműködések egyik formája. Bizo-
nyos időközönként kitörő hévforrás.
geotermikus energia: a föld belső hőjéből adódó
energia, melyre erőműveket telepítenek, vagy az általa
felforrósított hévizekkel fűtenek.
harmadidőszak: a földtörténet újidejének egyik
szakasza. mintegy 65 millió évvel ezelőtt kezdődött, és
kb. kétmillió évvel ezelőttig tartott. az eurázsiai- és a
Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának fő időszaka.
hegységrendszer: azonos időszakban képződött hegy-
ségek együttese.
hurrikán: trópusi forgószél. több száz kilométer szé-
lességben pusztító trópusi légörvény. Benne a levegő
200–400 km/óra sebességgel mozog, emellett óránként
80–100 kilométert is megtesz. a vele járó pusztító
felhőszakadások árvizeket okoznak.
időszakos vízfolyás: a csapadékban szegény terüle-
tekre, pl. sivatagokra jellemző. a folyómeder többnyire
kiszáradt, csak csapadék esetén található benne víz.
indiánok: amerika őslakói, akik a jégkorszak idején a
Bering-szoroson keresztül ázsiából érkeztek ide.
jéghegy: a sarkvidéki jégtakaró pereméről vagy a
tengerbe nyúló gleccserekről leszakadó hatalmas
jégtömbök. a vízből kb. egytized részük emelkedik ki.
a tengeráramlatok mozgatják, egészen addig, amíg el
nem olvadnak.
jégkor (pleisztocén): a földtörténet negyedidőszakának
első szakasza. a nagymértékű hőmérséklet-csökkenés
következtében vastag jégtakaró alakult ki elsősorban az
északi félgömb északi részén. fő felszínformáló erő a
vastag jégtakaró volt.
11/3/1. 3:25 PM
 jelenkor: a földtörténet negyedidőszakának napjaink-
ban is tartó szakasza.
kasztrendszer: az indiai társadalom osztálytagozódása.
minden ember beleszületett egy kasztba, ahonnan élete
során nem törhetett ki. a legmagasabb rend a papoké és
a katonáké, míg a legalacsonyabb a kézműveseké volt.
1947-ben hivatalosan törölték.
kaucsuk: számos növényfaj tejnedvében előforduló,
áttetsző, szívós, nyújtható anyag. a kaucsukfa tejnedve
magas kaucsuktartalmú. Vegyi eljárással alakíthatóvá,
alaktartóvá válik, miközben megtartja rugalmasságát.
kemény lombú erdők: a mérsékelt éghajlati övezet
mediterrán éghajlatának természetes növénytakarója.
többnyire örökzöld fa- és cserjefajokból (ciprusfélék,
paratölgy, mandulafenyő) áll.
korallzátony: a trópusi tengerekben élő korallállatok
meszes vázából kialakuló zátonyok. a föld legnagyobb
ilyen képződménye ausztrália keleti partjainál található
nagy-Korallzátony.
Közel­Kelet: európa, afrika és ázsia találkozásánál
lévő terület. délnyugat-ázsia országait soroljuk ide.
középidő: földtörténeti egység. Kb. 240 millió évvel
ezelőtt vette kezdetét, és kb. 65 millió évvel ezelőttig
tartott. Legjelentősebb eseménye a tenger térhódítása és
az üledékes kőzetek nagy tömegű kialakulása.
kreol: portugál és spanyol gyarmatosítók leszármazot-
tai. argentínában és Brazíliában élnek a legnagyobb
számban.
krómérc: értékes acélötvöző érc.
lappok: észak-európai népcsoport. többségük a Lapp-
földön él.
Latin­Amerika: Közép- és dél-amerikának a gyarma-
tosítók nyelve utáni elnevezése.
lefolyástalan terület: olyan terület, ahonnan a folyók
vize nem jut el a tengerbe.
lösz: jégkorszaki eredetű, laza szerkezetű, finom szem-
csenagyságú üledékes kőzet. Helyenként akár több száz
méter vastagságot is elérhet, pl. Kínában a sárga-folyó
középső folyása mentén.
macchia: a mediterrán hegyvidékeken kiirtott erdőségek
helyén növő tüskés bozót.
mangán: kemény, ellenálló acélötvöző fém.
mediterrán éghajlat: a meleg mérsékelt öv jellemző
éghajlata. a földközi-tenger körül a legjellemzőbb.
forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos tél jellemzi. a
folyók vízjárása szélsőségesen ingadozó. természetes
növénytakarója a kemény lombú erdő.
mérsékelt övezeti monszun éghajlat: a mérsékelt
övezet keleti tengerpartjain jellemző éghajlat. nyara
meleg, csapadékos, tele zord, száraz.
mérsékelt szárazföldi terület: a valódi mérsékelt
öv éghajlati területe. nyara meleg, tele hideg. az évi
közepes hőingás nagy. a közepes mennyiségű csapadék
eloszlása egyenetlen. természetes növénytakarója az
erdős és a füves puszta.
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 119
Miniszterek Tanácsa: ez a testület dönt az Unió új
törvényeiről. tagjai a tagországok miniszterei. mindig
az egyes kérdésekben érintett szaktárcák vesznek részt
a döntésben.
monszun: a szárazföld és a tengervíz eltérő felmelege-
désének következtében kialakuló, évszakonként válta-
kozó irányú szél. télen a szárazföld felől száraz, míg
nyáron a tenger felől páradús légtömegeket szállít.
ennek köszönhetően a nyári monszun mindig hoz csa-
padékot.
monszunterület: a meleg mérsékelt öv éghajlati terül-
ete. szubtrópusi monszunként emlegetjük. nyara meleg,
csapadékos, tele enyhe, száraz.
moréna: a jégtakarók és a gleccserek változatos szem-
csenagyságú hordaléka.
mulatt: a fehérek és a feketék keveredésével kialakult
népcsoport amerikában.
multinacionális vállalat: nemzetközi vállalat. a föld
több országában is jövedelmet hozó befektetéssel,
telephelyekkel, irodákkal rendelkeznek. ilyen vállalat
pl. a General motors.
népsűrűség: megmutatja, hogy egy adott terüle-
ten négyzetkilométerenként hány ember él. egysége:
fő/km2.
negyedidőszak: a földtörténet újidejének egyik
szakasza. Kezdetére a földrészek elérték mai helyüket.
mintegy kétmillió évvel ezelőtt kezdődött, és még ma
is tart.
nikkelérc: rozsdásodás ellen a vas bevonására
használják. a tiszta nikkelből laboratóriumi eszközöket
gyártanak.
Nomád pásztorkodás: azokon a területeken találko-
zunk vele, ahol a gyér növényzet lassú növekedése miatt
rendszeresen új legelőterületeket kell keresni. Két terül-
eti típusa alakult ki: 1. a sarkvidékeken (skandinávia
és oroszország északi részén) a pásztorok egyszerűen
követik a rénszarvascsordákat. 2. a száraz, trópusi
területeken (észak-afrikában és a Közel-Keleten) főleg
tevét, juhot, kecskét legeltetnek legelőről legelőre ván-
dorolva.
oázis: a sivatagokban található olyan helyek, ahol víz
bukkan a felszínre. ezáltal lehetőség nyílik a növény-
termesztésre (zöldség, datolya). a karavánutak fő
állomáshelyei.
óceáni terület: a valódi mérsékelt öv jellemző éghajla-
ta. az óceánok nyugati partvidékére jellemző. nyara
hűvös, tele enyhe, egész évben bőséges csapadék hull.
a folyók vízjárása egyenletes. természetes növényta-
karója a lombos erdő.
olajpálma: trópusi növény, magjából olajat sajtolnak.
a kozmetikai ipar alapanyaga, de élelmiszerként is
felhasználják.
óidő: földtörténeti egység. Kb. 590 millió évvel ezelőtt
vette kezdetét, és kb. 240 millió évvel ezelőttig tartott.
ebből a korból származik a föld röghegységeinek
többsége.
119
11/3/1. 3:25 PM
 ősföld: a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai.
az ősidőben alakultak ki. a mai szárazföldek alapját
képezik. anyaguk legnagyobbrészt gránit. nehézfémek
érceiben gazdagok.
ősidő: a földtörténet legelső és egyben leghosszabb
szakasza. a föld keletkezésétől mintegy 600 millió
évvel ezelőttig tartott. az ősföldek, az őslégkör és az
ősóceán kialakulásának az ideje. ekkor vette kezdetét
az ózonréteg kialakulása is.
ősmaradvány: elhalt élőlények maradványa, főleg az
élőlények szilárd külső és belső váza formájában. ide
soroljuk az elhalt élőlények lenyomatait és a kőbeleket
is (kőbél: mikor az üledékek kitöltötték az elhalt élőlény
vázát és felvették annak alakját).
Pacifikus­hegységrendszer: gyűrt hegység a csendes-
óceán körül. Hegyláncai amerika nyugati és ázsia
keleti partvidékén, illetve a hozzájuk tartozó szigeteken
futnak. tagjai az újidő harmadidőszakában gyűrődéssel
alakultak ki. a dél-amerikai és a kelet-ázsiai vonulatait
erős vulkanizmus jellemzi.
paratölgy: a mediterrán vidékeken honos tölgyféle.
Kérge lehántásával nyerik a parafát. a kéreg néhány év
alatt újra eléri a korábbi vastagságát.
passzátszél: az a szél, amelyik az eltérő légnyomás
hatására a térítők és az egyenlítő között a felszín
közelében állandóan fúj. az északi félgömbön észak-
keleti, míg a déli félgömbön délkeleti irányú.
pigmeusok: Közép-afrika őserdeiben élő, vadászó,
gyűjtögető életmódot folytató, az átlagosnál alacso-
nyabb növésű népcsoport (130–150 cm).
polje: felszíni karsztjelenség. a csapadékvíz oldó
hatására kialakult nagyobb területű süllyedék,
medence.
szavanna: a trópusi övezet átmeneti övének természetes
növénytakarója. növényzete az egyenlítőtől távolodva,
a csapadék mennyiségének csökkenésével gyérül. a
kezdetben erdős-ligetes részeket felváltja a cserjés
szavanna. a térítők felőli részeken a füves szavanna
jellemzi. Jellegzetes fája az ernyő alakú lombkoronával
rendelkező akácia.
szárazföldi terület: a valódi mérsékelt öv éghajla-
ti területe. nyara forró, tele zord. az évi közepes
hőingás nagy. a kevés csapadék eloszlása egyenetlen.
természetes növénytakarója a füves puszta.
szélsőséges szárazföldi terület: a mérsékelt övezet
szélsőségesen száraz területe. az óceánoktól távol
fekvő, zárt, belső területein alakult ki. az évi csapadék
300 mm alatt marad. a napi és az évi hőingás nagy.
szizál: ősi mexikói kultúrnövény. a szizálagávé rostjából,
a szizálkenderből készítik a legerősebb hajókötelet.
szmog: füstköd. akkor alakul ki, amikor szélcsendes
időben a légszennyező anyagok a nagyobb, zárt terü-
leteken (pl. medencék) a talaj közelében megülnek, és
ott hosszabb ideig bennrekednek. súlyos egészségkáro-
sító hatása van.
120
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 120
sztyepp: a valódi mérsékelt öv kontinentális éghajlatán
található, pázsitfűfélék uralta természetes növényta-
karójának eurázsiai változata.
táblás vidék: egymásra rakódott üledékes kőzet-
rétegekkel (mészkő, homokkő, agyag) fedett területek,
pl. afrikában, ausztráliában.
tagolt part: olyan tengerpart, amelyet számtalan sziget,
félsziget és öböl tagol. európa, ázsia és észak-amerika
partvonala tagolt.
tagolatlan part: olyan tengerpart, amelyet nem tagol-
nak szigetek, félszigetek és öblök. tagolatlan partja van
pl. afrikának és ausztráliának.
tájfun: a csendes-óceán délkelet-ázsia körüli vizei
felett képződő trópusi forgószél.
térítői öv: a forró övezet jellemző éghajlati területe.
időjárását a passzát leszálló ága határozza meg. Két
évszak jellemzi. nyara forró, tele enyhe. nagy a napi
hőingás. mindkét évszak nagyon száraz. Vízfolyásai,
ha vannak, időszakosak. élővilága az időjáráshoz alka-
lmazkodott. Gazdagabb növényzettel csak az oázisok-
ban találkozunk.
tornádó: orkánerejű, pusztító forgószél észak-amerika
belső, sík vidékein. átmérője néhány métertől néhány
kilométerig terjed. Örvénylő levegője elérheti az
óránkénti 3-400 kilométeres sebességet is. ahol a
tölcsérje földet ér, a benne uralkodó nagyon alacsony
nyomás miatti szívóhatásával mindent elpusztít.
trópusi monszun éghajlat: három évszak jellemzi: a
meleg, száraz tél, a forró, száraz tavasz és a fülledt meleg,
csapadékos nyár. dél-ázsiában jellemző. a folyók
vízjárása szélsőségesen ingadozó. dzsungeljeinek jel-
legzetes növénye a bambusz.
tundra: a sarkköri öv természetes növénytakarója.
főként mohák, zuzmók, lágy szárú növények és cserje-
félék alkotják. növényzete a sarkvidéki öv felé haladva
gyérül.
tundraéghajlat: a hideg éghajlati övezet éghajlata
(sarkköri öv). Két évszak jellemzi: a hosszú, zord tél és
a rövid, hűvös nyár. a csapadék kevés, eloszlása egye-
netlen. folyóinak vízjárása ingadozó.
újidő: földtörténeti idő, mely mintegy 65 millió évvel
ezelőtt kezdődött, és még ma is tart. Harmad- és ne-
gyedidőszakra osztjuk.
újlatin nyelvek: az olasz, francia, spanyol, portugál és
a román nyelv tartozik ide.
ültetvényes gazdálkodás: nagy területen, többnyire
egyféle növényt (pl. kávé, tea, banán, kakaó, cukornád)
termelnek a világpiacra. Jellemző gazdálkodási forma
pl. afrikában, a volt gyarmatok területén.
valódi mérsékelt öv: az óceáni, a mérsékelt szárazföldi
és a szárazföldi területét különböztetjük meg.
vádi: időszakos vízfolyás elnevezése afrikában.
11/3/1. 3:25 PM
 KISLEXIKON
agrárország: olyan ország, melynek gazdaságában a
mezőgazdaságé a vezető szerep.
AIDS: először az egyesült államokban észlelt, vírus
okozta fertőző betegség. a vérrel és a testnedvekkel
terjed. a szervezet védekező rendszerének összeomlá-
sával járó halálos kór.
analfabéta: írni és olvasni nem tudó ember.
apatit: a szuperfoszfát műtrágya fontos alapanyaga,
értékes ásványkincs.
artézi víz: felszín alatti víz. Két vízzáró réteg között
felhalmozódó víz, mely olyan helyzetben van, hogy
csak mélyfúrással hozható a felszínre.
autonóm köztársaság: adott országon belül belső
ügyei intézésében önálló, de a külvilág felé korlátozott
a függetlensége, pl. külügy, hadügy.
azbeszt: finom szálas, rostos ásvány, tűzálló szövetek,
hő- és elektromos szigetelők alapanyaga.
batáta: édesburgonya. Gumós növény. a trópusok
és a szubtrópusok fontos élelmiszernövénye. Gumó-
ja keményítőt, cukrot és fehérjét tartalmaz, könnyen
emészthető. dél-amerikából származik.
bojkott: mindennemű kapcsolat felfüggesztése vala-
mely országgal, pl. nem vásárolják meg az illető ország
termékeit, vagy nem adnak el a számára.
brasilfa: az amazonas őserdeiben honos, vörös festé-
ket adó trópusi fafaj.
buddhizmus: indiából eredő, mára már világszerte
elterjedt, de főleg ázsiában uralkodó vallás. megala-
pítója a hagyomány szerint egy india és nepál között
húzódó kis királyság trónörököse volt, akit megdöb-
bentett a körülötte lévő világ nyomorúsága. az élet
értelmét keresve lemondott minden földi jóról, a leg-
szigorúbb nélkülözések közt élt, napokon át csak medi-
tált, mígnem Buddhává – megvilágosulttá – válva egy
új vallást hirdetett meg. ez a buddhizmus. Híveit arra
intette, hogy mindig a jó szándék vezesse őket, meg-
fontoltan beszéljenek, viselkedjenek helyesen, éljenek
becsületesen, dolgozzanak szorgalmasan. tanításai sze-
rint legfőbb cél az élet szenvedéseitől való megváltás.
a „főpap”, a dalai láma székhelye Lhasszában van, de
évtizedek óta száműzetésben él indiában.
cellulóz: a növényi sejtfal alkotórésze, fontos ipari
nyersanyag (textil-, papíripar). a gyapot szálai kb. 90%
cellulózt tartalmaznak (vatta néven kerül a forgalom-
ba). előállítására általában fát használnak.
cukorcirok (kaoliang): a pázsitfüvek közé sorolható.
szárában sok cukor van, olcsó édesítőanyag.
Charles Darwin (1809–1882): angol természettudós.
a nevével jelzett elmélet (darwinizmus) megalkotója.
az élőlényeknek meg kell küzdeniük a fennmaradásu-
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 121
kért, melynek során a leginkább alkalmazkodni képes
egyedek, illetve fajok maradnak fenn. az ő nevéhez
fűződik a természetes kiválasztódás elmélete.
danik: új-Guineában élő gyűjtögető, vadászó nép-
csoport.
domínium: a Brit Birodalom önálló, az anyaország-
gal már csak az uralkodó személye által összekapcsolt
országai: Kanada, ausztrália, új-zéland, dél-afrikai
Unió, Ír szabad állam, új-funland. ezekből a domí-
niumokból jött létre 1931-ben a Brit nemzetközösség.
dzsungel: bozóttal, bambusszal és alacsony kúszónö-
vényzettel benőtt mocsaras lapályok a trópusi mon-
szunterületeken.
ébenfa: trópusi faféle. fájuk értékes, fekete vagy szí-
nes. Legismertebb az indokínában honos fekete ében,
melynek nagyon kemény fája van.
elektronikai ipar: rádió, tv, magnetofonok, távbeszélő-
hálózatok, elektronikus számítógépek gyártásával fog-
lalkozó ipar.
elektrotechnikai ipar: elektromos berendezéseket
gyártó ipar.
elszikesedett talaj: száraz vagy félszáraz vidékeken
fordul elő, ahol a talajban oldható sók, pl. nátriumsók
halmozódnak fel. szárazon repedezett, gyenge termő-
képességű.
erszényesek: az emlősök közé tartoznak. rendkí-
vül fejletlenül jönnek a világra, ezért az anyaállat az
utódokat még 6–8 hónapig az erszényében táplálja.
az erszény az anyaállat hasán található bőrlebeny, bel-
sejében, az állat hasi oldalán találhatók az emlők.
filippínó: a fülöp-szigeteken élő ember.
fotoszintézis: a zöld növények szénhidrátépítő folya-
mata. a földi élet alapja. a folyamat során a zöld szín-
testtel rendelkező növények a levegő szén-dioxidjából
és a talajból felvett, vízben oldott ásványi anyagokból
a napfény energiája segítségével szénhidrátot állítanak
elő, miközben oxigént termelnek.
foszfát: a műtrágyagyártás alapanyaga. Üledékes kőzet,
a sekélyebb vízben keletkezik, pl. rákok vázából, halak
ürülékéből, csontmaradványokból.
gazdasági integráció: összehangolt gazdasági együtt-
működés.
GDP: bruttó hazai termék. tartalmazza egy adott
évben egy ország területén megtermelt összes termék,
termelési eszköz, illetve a szolgáltatások értékét.
gejzír: bizonyos időközönként kitörő hévforrás
a vulkáni területeken. a vulkáni tevékenységet kí-
sérő és utóműködések egyik formája. a kőzetek repe-
désein át a víz a felszínről a magmakamra* közelébe
szivárog, és annak hőjétől felmelegszik. a kellő hőfok
121
11/3/1. 3:25 PM
 elérésekor sokszor száz métert is elérő magasságba
kilövell a gőz és a víz. a visszahulló víz a kőzetrepedé-
seken keresztül ismét a mélybe szivárog.
geotermikus energia: a föld belső hőjéből adódó
energia, melyre erőműveket telepítenek, vagy az általa
felforrósított hévizekkel fűtenek.
génbank: faj- és fajtagyűjtő. az élőlények genetikai
információit őrzi meg az utókor számára, hogy bármi-
kor hozzáférhető legyen.
hegységrendszer: azonos időszakban képződött hegy-
ségek együttese.
hinduizmus: a legjellegzetesebb indiai vallás. Pap-
jairól, a brahmanokról brahmanizmusnak is nevezik.
Hívei a hinduk. Hisznek a lélekvándorlásban – az újjá-
születésben –, mivel azt vallják, hogy lelkük a haláluk
után tovább él és egy állatba is beköltözhet. minden
élőlényt tisztelnek. szent állatuk pl. a szarvasmarha,
melyet nagy tisztelet övez, nem bánthatják. számukra
a Gangesz szent folyó, ide zarándokolnak.
homár: a tengerpartok 50 centimétert is elérő, ízletes
húsú, tízlábú rákja.
horizont: látóhatár, égbolt
ahol a földfelszín megfigyelő
és az égbolt találko-
zik. a gömb alakú
földön kör alakú.
huerta: bőségesen
öntözött, nagy gond- Horizont
dal megművelt kert
spanyolországban.
hurrikán: trópusi forgószél. több száz kilométer
szélességben pusztító trópusi légörvény, melyben a
levegő 200–400 km/óra sebességgel mozog, emellett
óránként 80–100 kilométert is megtesz. Hatalmas pusz-
tításokat okoz. a tenger vizét kisodorja a part menti
területekre, a hatalmas hullámok szinte lesöprik a part-
vidéket. Pusztító felhőszakadásokat, árvizeket okoz.
a csendes-óceán délkelet-ázsia körüli vizei felett
képződő trópusi forgószél a tájfun.
infrastruktúra: egy bizonyos területen élők ellátását
szolgáló intézmények sora, pl. orvosi szolgálat, min-
denféle üzlet, szórakozási és pihenési lehetőségek, az
ott élők biztonságát szolgáló intézmények.
jak: a szarvasmarha rokona, gyapjas szarvasmarhaként
is emlegetik; magas hegyvidékek haszonállata.
jamgyökér–yamgyökér: trópusi növény, gumói kemé-
nyítőben gazdagok. dél-afrikában hottentottakenyér,
míg Kelet-ázsiában kínai burgonya a neve.
jogharmonizáció: a tagországok jogrendszerének az
uniós jogrendszerhez való hozzáigazítása.
juta: főként a trópusi afrikában és ázsiában termesz-
tett textilnövény, melynek a rostjából zsákot és durva
szövetféleségeket készítenek.
122
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 122
kámforfa: ázsia monszunerdeiben növő magas ter-
metű fa, kérgéből nyerik a gyógyászatban használt
kámfort.
kannibál: saját fajtársát elfogyasztó élőlény, pl. óceá-
nia egyes szigetein élő népcsoportok emberhúst is
fogyasztottak.
kaolin: porcelánföld. nevét a dél-kínai Kaoling-hegy-
ségről kapta. a porcelángyártás fontos alapanyaga,
nedvesen képlékeny.
karát: drágaköveknél használt tömegegység.
kaucsuk: számos növényfaj tejnedvében előfordu-
ló, áttetsző, szívós, nyújtható anyag. a nyers kaucsuk
nem használható. egy vegyi eljárással alakíthatóvá és
alaktartóvá válik, miközben megtartja rugalmasságát.
a kaucsukfa tejnedve magas kaucsuktartalmú.
kínafa: dél-amerikában, azandokban honos fafaj, kérge
kinint tartalmaz. a kininnek erős lázcsillapító hatása van.
a trópusokon mindenütt termesztik.
kloákások: ősi jellegű, tojással szaporodó, tojásrakó
emlősök. ide tartoznak a hangyászsünfélék és a kacsa-
csőrűfélék.
kobalt: nagyon fontos ötvözőanyag, zománc-, művész-
és porcelánfestékként használják.
krómérc: értékes acélötvöző. a krómtartalmú nemes-
acél sokkal ellenállóbb a kémiai anyagokkal szemben,
szilárdságát magas hőmérsékleten is megtartja. a gáz-
turbinák és a rakéták fontos alapanyaga, de különféle
fémeszközöket (pl. orvosi műszereket) is bevonnak
vele.
külbirtok: egy adott ország határain kívül lévő olyan
területe, mely gazdasági-politikai függésben van az
anyaországtól.
magmakamra: magmafelhalmozódás a kőzetburokban,
kb. 60–100 km mélyen.
mahagóni: trópusokon élő, nagyon értékes faféle.
mintegy 80 fajtája ismeretes. faanyaga vörösesbarna.
malgas: madagaszkár népe.
manióka–tapióka: a kutyatejfélék közé tartozó, dél-
amerikában élő cserje. 3 méter magasra is meg-
nő. Gumóit csak főzve, sütve vagy kiáztatva szabad
fogyasztani, mert nyers állapotban ciánt tartalmaz.
a trópusokon fontos élelmiszernövény.
maorik: új-zéland őslakói, akik a XiV. században
Polinézia szigeteiről érkeztek ide. a név jelentése:
rendes ember.
mélytengeri árok: ezekben találhatók az óceánok
és a fölsfelszín legmélyebb pontjai. több száz km
hosszúak, és a szintkülönbség bennük akár a 15000
métert is megkzelíti.
mellékkráter: a vulkánból oldalirányú repedéseken
keresztül felszínre törő magma alakítja ki. a vulkán
oldalából fejlődnek ki.
metropolis: világváros.
11/3/1. 3:25 PM
 mohamedán: iszlámhívő. a Vii. században alapította
mohamed. szent könyve a Korán, ez foglalja össze az
iszlám tanításait, előírja a vallás terjesztését. tiltja az
alkohol és a sertéshús fogyasztását. szent városuk mek-
ka. minden mohamedánnak napjában ötször mekka
felé fordulva kell imádkoznia. a hívőknek életük során
legalább egyszer a szent városba kell zarándokolni.
neolit: újabb kőkorszakból származó lelet (Kr. e.
Viii–iX. századtól).
nikkelérc: a korrózió (rozsdásodás) ellen a vas bevo-
nására (nikkelezés) és ötvözőanyagként használják.
a tiszta nikkelből laboratóriumi eszközöket gyártanak.
NSZK: német szövetségi Köztársaság. a máso-
dik világháború után németországot kettéosztották.
1949-ben, a nagy németország nyugati részén alakult
ország.
nukleáris fegyver: atomfegyver. atomtöltettel rendel-
kező fegyverek, melyeknek igen nagy a robbanóha-
tásuk. Pusztító erejük rendkívül nagy, egyetlen ilyen
fegyver képes egy egész várost elpusztítani (Hirosima
– 1945). ide soroljuk az atombomba mellet a hidrogén-
bombát is.
óceáni hátság: az óceánok alatt húzódó hasadékvöl-
gyek. Vulkáni kőzetből (bazalt) felépülő, üledékmen-
tes hegyvonulatok, melyek az óceán aljzatából akár
háromezer méter magasan is kiemelkedhetnek.
ópium: a mákgubó beszárított tejnedve. morfin nevű
anyagot tartalmaz, amely megfelelően alkalmazva
fájdalomcsillapító hatású. nagyobb mennyiségben
kábítószerként alkalmazzák.
ökológus: az élőlények, valamint az őket körülvevő
élő és élettelen környezetük viszonyának tudományos
vizsgálatával foglalkozó kutató.
ökoszisztéma: egy meghatározott életteret betelepítő
élőlények és az élettér élettelen összetevőinek összes-
sége.
pagoda: többemeletes, toronyszerű templomépület
Kelet-ázsiában. minden emeletnek külön teteje van.
peremtenger: a szárazföld pereméhez kapcsolódó ten-
ger, az óceánoktól szigetsorok, félszigetek választják
el, ilyen pl. európában a norvég-tenger, ázsiában a
sárga-tenger.
petrolkémiai ipar: kőolajat feldolgozó iparág, mint a
kőolaj-finomítás.
piacgazdaság: azt, hogy mit termeljenek, a kereslet és
a kínálat határozza meg.
pínea: mandulafenyő. a mediterránban, különösen
olaszországban jellemző fenyőféle, ágai úgy rende-
ződnek, hogy ernyő alakot adnak a fának.
platina: kémiailag nagyon ellenálló nemesfém. tisz-
tán kicsi szemcsékben, a folyami homokban fordul elő.
ékszerek készítésénél, laboratóriumi készülékek gyár-
tásánál és a gyógyászatban alkalmazzák.
populáció: tényleges vagy lehetséges szaporodási
közösség.
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 123
sarki fény: a sarkvidékeken kialakuló felsőlégköri
fényjelenség. alakja és színe változó. a napból érkező
és a föld mágneses mezőjében eltérített, elektromosan
töltött részecskék a föld légkörébe való behatoláskor
fénykibocsátásra gerjesztik annak atomjait.
selfjég: a kontinensek partjához csatlakozó, összefüg-
gő, vastag jégtakaró. az összefüggő jégpáncél túlnyú-
lik a szárazföldön.
selyem útja: régi kereskedelmi útvonal észak-Kínától
antiochiáig, a földközi-tengeri kikötővárosig.
szantálfa: jó illatú, nagyon kemény, fehér színű fa.
fafaragáshoz, hajóépítéshez használják.
szerecsendió: muskátdió. délkelet-ázsiában honos
fűszernövény. őszibarack nagyságú gyümölcsének
megszárított magját használjuk.
szigethegy: többnyire sík felszínről szigetszerűen
kiemelkedő magányos hegy vagy hegycsoport.
szizálagávé: ősi mexikói kultúrnövény. rostjából, a
szizálkenderből készítik a legerősebb hajókötelet.
szoftver: a számítógép működéséhez szükséges prog-
ramok, eljárások, szabályok és az ezekre vonatkozó
dokumentáció (írásban rögzített jellemzők) összessége.
szubarktikus: a hideg és a mérsékelt övezet határán
lévő átmeneti éghajlati öv.
talk: a legpuhább kőzet, a kozmetikai iparban púderek,
hintőporok alapanyaga.
tájfun: lásd. hurrikán.
technológia: a technikában alkalmazott termelési eljá-
rások leírása, kutatása.
technológiai park–technopolisz: településegyüttes,
melyet a kevésbé fejlett országrészekben a csúcstech-
nológia bevezetésével hoznak létre. olyan vidékekre
telepítik, ahol egy város körül több kisebb település
van. ide, a kutatóintézetek és az üzemek mellett, kultu-
rális és szabadidős intézményeket is telepítenek.
természetes szaporodás: az élve születések és a halá-
lozások számának a különbsége, pl. egy ország eseté-
ben.
tervgazdálkodás: a szocialista gazdaság alappillére,
megadott időszakra előirányozza a termelés mennyi-
ségét, a fejlesztések ütemét, melyet mindenáron végre
kell hajtani.
tíkfa (teakfa): indiában honos, hatalmas termetű tró-
pusi fafaj. a hajógyártás elengedhetetlen kelléke volt,
mivel kovasavtartalmú fája nagyon időtálló. a jachtok
fedélzetének ma is fontos anyaga.
tornádó: orkánerejű forgószél észak-amerika belső,
sík vidékein. átmérője néhány métertől néhány kilo-
méterig terjed, örvénylő levegője elérheti az óránkénti
3-400 kilométeres sebességet is. ahol a tornádó töl-
csérje földet ér, a benne uralkodó nagyon alacsony nyo-
más miatti szívó hatásával mindent elpusztít. felkap
mindent, ami az útjába kerül, nem kímélve az embe-
reket, állatokat sem. továbbviszi, amit felszippantott,
123
11/3/1. 3:25 PM
 majd leejti. Keskeny sávban, de iszonyatos pusztítást
hagy maga után.
transzkontinentális: egy teljes földrészen átvezető
közút vagy vasútvonal (transz: át, keresztül).
tranzit: átmenő forgalom.
utóvulkáni jelenség: vannak olyan tűzhányók, melyek-
ből a nagy lávakitöréseket követően még évezredekig
forró gőzök és gázok törnek fel. több helyen fűtenek,
elektromos áramot állítanak elő a vulkáni utóműködés
során felszínre törő hévforrásokkal, gejzírekkel.
üdülőkomplexum: minden igényt kielégítő létesítmé-
nyek azokon a helyeken, ahol virágzik az idegenforga-
lom. a szállodák, vendéglátóegységek, kulturális, szó-
124
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 124
rakozási lehetőségek mind egy helyen találhatók meg.
magas szintű szolgáltatások sorát kínálják itt.
vanádium: értékes ötvözőfém, a nemesacélok
előállításánál használják, mivel növeli annak kemény-
ségét.
vikingek: normannok. skandináviában élő északi ger-
mán nép. Pusztító hódításaikról voltak híresek.
vízhozam: a folyóvíz medrének keresztmetszetén
időegység alatt átfolyó víz térfogata (m3/min, m3/s).
vízzáró réteg: a beszivárgó csapadékvíz útját álló
olyan réteg, amely összetételénél fogva nem engedi
át a vizet. ilyen vízzáró réteget képez pl. az agyag.
11/3/1. 3:25 PM
 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK
Egyesült Nemzetek Szervezete – ENSZ
The united Nations – uN
Székhely: new york
Alapítás: 1945 – san francisco
a föld országait egyesítő világszervezet. 190 tagorszá-
ga van. alapokmánya szerint célja a béke és a biztonság
megőrzése, az emberi és szabadságjogok tiszteletben
tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése.
Egészségügyi Világszervezet
World Health Organization – WHO
Székhely: Genf
Alapítás: 1948 – Genf
E­mail: inf@who.ch
Internet: http://www.who.ch/
az ensz szakosított szervezeteként legfontosabb
feladata az egészségügyi felvilágosítás, a nemzetközi
egészségvédelmi akciók megszervezése, a járványok,
fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, a
gyógyszerellátás elősegítése. felvilágosító kampányo-
kat szervez az egészségügyben dolgozóknak. Védő-
oltás-akciókat szervez.
ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szer­
vezet
Food and Agriculture Organization of the
united Nations – FAO
Székhely: róma
Alapítás: 1945 – Québec
Internet: http://www.fao.org/
a tagországok táplálkozási és életszínvonalának eme-
lése céljából hozták létre. főként az éhínség sújtotta
övezetekbe szervez élelmiszersegély-akciókat. segíti
a mező- és erdőgazdasági, valamint a halászati termé-
kek előállítását. Ösztönzi a nemzetközi mezőgazdasági
együttműködéseket. segíti a technikai feltételek meg-
teremtését.
ENSZ Gyermekalap
united Nations Children’s Fund –
uNICEF
Székhely: new york
Alapítás: 1946 – new york
E­mail: webmaster@unicef.org
Internet: http://www.unicef.org/
az ensz Közgyűlése eredetileg a háború sújtotta
európai gyerekek támogatására hozta létre. 1950 óta
a fejlődő országok szükséget szenvedő gyermekei
helyzetének a javítására is hivatott. a szervezet küzd a
gyermekhalandóság és az alultápláltság visszaszorítá-
sáért, a gyermekek életkörülményeinek javításáért.
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 125
ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kul­
turális Szervezet
united Nations Educational, Scientific
and Cultural Organization – uNESCO
Székhely: Párizs
Alapítás: 1946 – new york
Internet: http://www.unesco.org/
Legfontosabb célja az írástudatlanság elleni küzdelem
és az alapfokú oktatás általánossá tétele. foglalkozik a
kiskorúak jogainak védelmével is. a nevéhez fűződik
a Világörökség-mozgalom, mely a föld kulturális és
természeti értékeinek megvédésére hivatott.
Meteorológiai Világszervezet
World Meteorological Organization –
WMO
Székhely: Genf
Alapítás: 1873 – Utrecht (németország)
Internet: http://www.wmo.ch/
az ensz szakosított szervezete. a Világidőjárás
figyelő szolgálat keretében működő 9500 szárazföldi
állomásról, 7400 hajóra és 3000 repülőgépre telepített
időjárás-megfigyelő rendszerről, úszó tengeri bójákról,
valamint műholdakról kapott adatokat 3 meteorológiai
világ- és 26 regionális központ dolgozza fel és továb-
bítja a nemzeti központoknak, magyarországon az
országos meteorológiai szolgálatnak (1024 Budapest,
Kitaibel Pál u. 1.).
Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szerve­
zete
International Criminal Police
Organization – INTERPOL
Székhely: London
Alapítás: 1923 – Bécs
az egyes tagországok nemzeti rendőrségeinek együtt-
működését segíti elő. célja a köztörvényes bűncse-
lekmények (pl. gyilkosság, rablás) megakadályozá-
sa, megelőzése és felderítése. Gyűjti a nemzetközi
bűnözőkre vonatkozó információkat. az összegyűjtött
információkról az összes tag számára hozzáférhető
nemzetközi bűnügyi nyilvántartást vezet.
125
11/3/1. 3:25 PM
 Észak­atlanti Szerződés
North Atlantic Treaty Organization –
NATO
Székhely: Brüsszel
Alapítás: 1949 – Washington
E­mail: mail.hq@nato.int
Internet: http://www.nato.int/
a legjelentősebb katonai szervezet. azzal a céllal hoz-
ták létre, hogy a tagállamokat megvédje a külső fenye-
getések vagy támadások ellen. a tagországok haderőiket
egymás kölcsönös támogatásával fejlesztik. Legfonto-
sabb szerve a külügy-, védelmi és pénzügyminiszterek-
ből álló észak-atlanti tanács.
Greenpeace
Székhely: amszterdam
Alapítás: 1971 – Kanada
E­mail: webmaster@greenpeace.org
Internet: http://greenpeace.org/
a mozgalom célja az élővilág tönkretételének a megál-
lítása és megfordítása, az atomfegyverek gyártása
elleni küzdelem. a mozgalom aktivistái tiltakozásukat
sokféle formában fejezik ki, pl. tüntetéseket szervez-
nek, röplapokat terjesztenek.
Kőolaj­exportáló Országok Szervezete
Organization of the Petroleum Exporting
Countries – OPEC
Székhely: Bécs
Alapítás: 1960 – Bagdad
a kőolaj világpiaci árának emelésére hozták létre.
a szervezet megalakulása az olajat vásárló országo-
kat takarékosságra intette. a kőolajjal rendelkező más
országokat pedig a kutatások fokozására, újabb mezők
feltárására sarkallta. ez a folyamat az olajexportáló
országok helyzetének gyengüléséhez és az olaj árának
csökkenéséhez vezetett. az oPec meghatározza, hogy
a tagjai mennyi olajat exportálhatnak, ezzel próbálja
szinten tartani az olaj árát.
Nemzetközösség
The Commonwelth
Székhely: London
Alapítás: 1931 – London
Internet: http://www.col.org/secratar.htm
az egyesült Királyság, valamint az akkori brit domí-
niumok: Írország, Kanada, új-fundland, ausztrália,
új-zéland és a dél-afrikai Unió által létrehozott laza
szövetség. miután 1947-ben india és Pakisztán is füg-
getlenné váltak, ők is csatlakoztak a szervezethez. ma
a föld lakosságának mintegy negyed részét tömöríti.
a brit uralkodó a tagországok egy részének államfője,
a többiek csak mint a nemzetközösség első emberét
ismerik el.
126
7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 126
Nobel Alapítvány
Székhely: stockholm
Alapítás: 1900 – stockholm
E­mail: webmaster@www.nobel.se
Internet: http://www.nobel.se/
alfred nobel svéd gyáros végrendeletében jelentős
összeget különített el a tudomány legjelesebb kép-
viselőinek évenkénti díjazására. ennek megszer-
vezésére jött létre ez az alapítvány, melyet héttagú
norvég és svéd állampolgárokból álló igazgatóság
irányít. minden évben kiosztják az irodalmi, fizikai,
kémiai, orvosi és közgazdasági nobel-díjat, valamint
a nemzetközi béke megteremtésében élen járóknak
a nobel-békedíjat. a 2002. évi irodalmi nobel-dí-
jat a magyar Kertész imrének a sorstalanság című
művéért ítélték oda.
Természetvédelmi Világalap
World Wide Fund for Nature – WWF
Székhely: Gland (svájc)
Alapítás: 1961 – morges (svédország)
E­mail: mis@lan.wwf.ch
Internet: http://www.wcmc.org.uk/aboutWcmc/ part-
ners.html#WWf
az élővilág, a talaj, a levegő és az egyéb természe-
ti erőforrások védelmére, a környezetpusztítás és a
szemét mérséklésére hozták létre. Külön programot
hívtak életre a kihalófélben lévő állatok védelmére.
Vöröskereszt és Vörös félhold Szervezetek
Nemzetközi Szövetsége
Székhely: Genf
Alapítás: 1919 – Párizs
E­mail: secretariat@ifrc.org
Internet: http://www.icrc.ch/
a Vöröskereszt tevékenysége ma mintegy 250 mil-
lió önkéntes munkájára épül. elsősorban az ember
által okozott és természeti katasztrófák, pl. árvizek,
földrengések során nyújt segítséget. a mai szervezet
ősét 1863-ban, a solferinói csatában megsérült kato-
nák szenvedéseinek enyhítésére hozta létre a svájci
Henri dunant. a második világháború befejezéséig
kizárólag a megsérült katonák ápolásával foglalko-
zott, csak ezután terjesztette ki hatáskörét a polgári
lakosságra.
11/3/1. 3:25 PM
 KüLBIrTOKOKKALrENDELKEzőOrSzÁGOKÉSFüGGőTErüLETEIK
Norvégia Hollandia
Svalbard (spitzbergák): arktika Aruba: Karib-szigetek
Jan Mayen­sziget: arktika Holland Antillák: Karib-szigetek
Bouvet­sziget: dél-atlanti-óceán
I. Péter­sziget: antarktika Görögország
Áthoszi Köztársaság: Görögország, chalkidiké-
Dánia félsziget
Feröer­szigetek: norvég-tenger
Grönland: észak-amerika, arktika Amerikai Egyesült Államok
Puerto Rico: nagy-antillák
Egyesült Királyság Északi­Mariana­szigetek: mikronézia
Csatorna­szigetek: La manche Amerikai Virgin­szigetek: nagy-antillák
Man: Ír-tenger Guantanamo Bay: Kuba
Anguilla: Karib-szigetek Guam: mikronézia, mariana-szigetek
Bermuda: észak-atlanti-óceán Midway­szigetek: Polinézia, Hawaii-szigetek
Brit Indiai­óceáni terület: indiai-óceán Wake Sziget: Polinézia
Brit Virgin­szigetek: Karib-szigetek Amerikai Csendes­óceáni­szigetek: Polinézia
Falkland­szigetek: dél-atlanti-óceán Amerikai Szamoa: mikronézia
Gibraltár: európa, ibériai–félsziget
Kajmán­szigetek: Karib-szigetek Ausztrália
Montserrat: Karib-szigetek Ashmore­ és Cartier­szigetek: Kis-szunda-szigetek
Pitcairn­szigetek: óceánia, Polinézia Korall­tengeri­szigetek: Korall-tenger
Szent Ilona és tartozékai: dél-atlanti-óceán Norfolk­sziget: tasmán-tenger
Turks­ és Caicos­szigetek: Karib-szigetek Karácsony­sziget
Kókusz­szigetek: indiai-óceán
Franciaország Heard­ és McDonald­szigetek: dél-indiai-óceán
Francia Guyana: dél-amerika Macquarie­szigetek: dél-indiai-óceán, antarktika
Guadeloupe: Karib-szigetek
Martinique: Karib-szigetek új­Zéland
Réunion: délkelet-afrika Tokelau­szigetek: mikronézia
Mayotte: délkelet-afrika Cook­szigetek: Polinézia
Saint­Pierre és Miquelon: észak-amerika Niue: mikronézia
Francia Polinézia: óceánia
Új­Kaledónia: óceánia
Wallis és Futuna: óceánia
Francia déli területek: dél-indiai-óceán

127

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 127 11/3/1. 3:25 PM

 TErMÉSzETFÖLDrAJzIADATOK

Akontinenseklegmagasabbéslegmélyebbpontjai
Legmagasabb pont Legmélyebb pont
Földrész Csúcs Hegység m Terület m
európa mont Blanc alpok 4807 Kaszpi-mélyföld –28
ázsia csomolungma Himalája 8850 Holt-tenger árka –397
assal-tó mélye-
afrika Kibo Kilimandzsáró 5895 –155
dése
észak- és Közép- mt. mcKinley alaszkai-hg. 6194 death Valley –86
amerika
dél-amerika aconcagua andok 6959 Valdés-mélyföld –40
ausztrália és eyre-tó mélyedése –12
P. Jaya maoke-hg. 5032
óceánia
antarktisz Vinson massif ellsworth-hg. 5140 ... ...

Azóceánokadatai
Teljes terület Közepes Az eddig mért legmélyebb pont
Törzsterület
Óceán (melléktengerekkel) mélység Mélysége
(ezer km2) Helye Neve
(ezer km2) (m) (m)
csendes-óceán 165 016 179 389 4032 mariana-árok Vityaz-mélység 11 034
atlanti-óceán 96 911 106 753 3743 Puerto-rico-árok ... 9 219
(Jeges-tengerrel)
indiai-óceán 73 442 74 917 3963 Jávai-árok Planet-mélység 7 450
Óceánok összesen 335 369 361 059 3930 ... ... ...

Alegnagyobbtengerekadatai

Hovatartozás Terület
Tenger, öböl (óceán, tenger) (ezer km2)
Jeges-tenger atlanti-óceán 10 512
Korall-tenger csendes-óceán 4 791
arab-tenger indiai-óceán 3 683
földközi-tenger atlanti-óceán 2 969
Weddell-tenger atlanti-óceán 2 890
Karib (antilla)-tenger atlanti-óceán 2 754

Alegnagyobbmélytengeriárkok

Mélység
Árok Óceán (m)
mariana-árok csendes-óceán 11 034
tonga-árok csendes-óceán 10 882
filippínó-árok csendes-óceán 10 830
izu-árok csendes-óceán 10 592
Kuril-árok csendes-óceán 10 542
Kermadec-árok csendes-óceán 10 047

Alegmagasabbregisztráltdagályszintek
Dagály­
Öböl, torkolat Ország magasság
(m)
fundy-öböl Kanada 19,6
Gallegos-torkolat argentína 18,0
frobisher-öböl Kanada 17,4
severn-torkolat nagy-Britannia 16,3
st. malói-öböl franciaország 14,7
King sound ausztrália 14,4

128

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 128 11/3/1. 3:25 PM

 AFöldlegnagyobbszigetei
Sziget Szigetcsoport Ország vagy földrész Terület (km2)
Grönland Grönland 2 175 600
új-Guinea indonézia–Pápua új-Guinea 771 900
Borneó (Kalinamtan) nagy-szunda-szigetek indonézia–malajzia–Brunei 734 000
madagaszkár madagaszkár (malgas Közt.) 589 500
Baffin-sziget Kanada 476 050
szumátra (sumatera) nagy-szunda-szigetek indonézia 423 647
Honshú Japán-szigetek Japán 228 000
Brit fősziget Brit-szigetek nagy-Britannia 216 911

AFöldleghosszabbfolyói
Hosszúság Vízgyűjtő terület
Folyó (forrásfolyóval) Ország (km) (km2)
nílus–fehér-nílus Burundi–ruanda–tanzánia–Uganda–szudán–egyiptom 6690 2 870 000
Jangce (chang Jiang) Kína 6300 1 830 000
amazonas–Ucayali Peru–Kolumbia–Brazília 6296 7 180 000
mississippi–missouri Usa 6212 3 248 000
ob–irtis–fekete-irtis Kína–Kazahsztán–oroszország 5410 2 990 000
Jenyiszej–angara mongólia–oroszország 5115 3 132 000
sárga-folyó (Huang Ho) Kína 4667 745 000

AFöldlegbővizűbbfolyói
Vízhozam (m3/s) Mérés helye
Folyó
Közepes Legkisebb Legnagyobb (torkolatnál)

amazonas 110 000 72 500 280 000 Brazília

Kongó (zaire) 42 000 23 000 90 000 angola–zaire
La Plata 40 000 12 000 50 000 argentína
Jangce (chang Jiang) 31 000 4 000 80 000 Kína
mississippi 17 545 5 000 56 000 Usa
Jenyiszej 15 930 oroszország

AFöldlegnagyobbtavai

Tó Ország Terület (km2)

Kaszpi-tenger Kazahsztán–irán–oroszország–türkmenisztán–azerbajdzsán 371 000
felső-tó Usa–Kanada 82 411
Viktória-tó tanzánia–Uganda–Kenya 69 482
Huron-tó Kanada–Usa 59 594
michigan-tó Usa 58 014
aral-tó Kazahsztán–Üzbegisztán 41 000

129

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 129 11/3/1. 3:25 PM

 FÖLDRAJZI ÖVEZETEK HÔMÉRSÉKLET

130
FOLYÓK TERMÉSZETES
ÉGHAJLAT ÉVI HÔINGÁS CSAPADÉK MENNYISÉGE (mm),
Övezet Öv/terület Nyár Tél VÍZJÁRÁSA NÖVÉNYTAKARÓ
ELOSZLÁSA

sarkvidéki állandóan fagyos zord 25–55

nagy°c kevés (kb. 200), ___ ___
öv egyenlôtlen

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 130
sarkköri tundra hûvös zord kevés (kb. 300), ingadozó tundra
8–45
nagy°c
egyenlôtlen

H I D E G
öv

hideg tajga meleg zord legnagyobb

itt a20–70 kevés (kb. 200–700), ingadozó tajga
mérsékelt öv
°c egyenlôtlen

óceáni óceáni hûvös enyhe sok (kb. 800–1500), egyenletes lombhullató erdô
terület
25–50
kicsi°c
egész évben egyenletes

mérsékelt közepes (kb. 400–800), erdôs puszta

szárazföldi nedves kontinentális meleg hideg 25–45
nagy°c ingadozó
egyenlôtlen füves puszta
terület

szárazföldi száraz kontinentális forró zord kevés (kb. 300–400), ingadozó füves puszta
terület 10–20
nagy°c
egyenlôtlen

valódi mérsékelt öv
szélsôséges mérsékelt övezeti kevés (300 alatt), gyér, szárazságtûrô,

M É R S É K E L T
szárazföldi forró hideg 7–15
nagy°c idôszakos
sivatagi ingadozó félsivatagi, sivatagi
terület

mediterrán forró enyhe közepes közepes (500–700), ingadozó keménylombú,

terület mediterrán 15–20 °c egyenlôtlen (fôleg télen) örökzöld
meleg
mérsé-
kelt
öv monszun szubtrópusi sok (700–2000), babérlombú,
meleg enyhe közepes
5–25 °c ingadozó
terület monszun egyenlôtlen (fôként nyáron) örökzöld

monszun trópusi fülledt meleg meleg sok (2000 felett), monszunerdô,

kicsi
5–8 °c ingadozó
területek monszun forró tavasz egyenlôtlen (fôként nyáron) dzsungel

trópusi forró enyhe kevés (200 alatt), idôszakos nincs vagy

térítôi öv sivatagi 10–15
kicsi°c
egyenlôtlen szárazságtûrô

átmeneti öv szavanna fülledt meleg (300–1500), ingadozó erdôs, bokros, füves

meleg 3–10
kicsi°c
egyenlôtlen (fôként nyáron) szavanna

F O R R Ó
egyenlítôi öv egyenlítôi fülledt kicsi sok (3000–4000), egyenletes esôerdô
meleg 2–3 °c egész évben egyenletes

FÜGGÔ-
hegyvidéki hûvös zord sok viszonylag magassági növényövek
LEGES 10–15
kicsi°c
egész évben viszonylag egyenletes egyenletes
ÖVEZET
Aföldrajziövezetesség

11/3/1. 3:25 PM
 északi sarkkör

ráktérítő

egyenlítő

Baktérítő

sarkvidéki öv mediterrán területek

sarkköri öv monszunterületek
déli sarkkör
hideg mérsékelt öv monszunvidékek
óceáni területek térítői öv
mérsékelten szárazföldi öv átmeneti öv
szárazföldi területek egyenlítői öv
szélsőségesen szárazföldi területek függőleges övezetű hegyvidékek

I.térkép:FöldrajziövezetességaFöldön

korábban esőerdővel borított területek

jelenleg esőerdővel borított területek

II.térkép:AzesőerdőkeltűnéseaFöldön

131

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 131 11/3/1. 3:25 PM

 jelenlegi sivatagok
az elsivatagosodás magas rizikójával rendelkező területek
alacsonyabb rizikóval rendelkező területek

III.térkép:ElsivatagosodásaFöldön

magas savassági fokú csapadék pH ‹ 4,0 alacsony savassági fokú csapadék pH 4,5–5,0
közepes savassági fokú csapadék pH 4,0–4,5 magas kén- és foszfátszennyezettségű területek
alacsony savassági fokú csapadék pH 4,5–5,0 nagyvárosok erős légszennyezettsége

IV.térkép:SavasesőkaFöldön
132

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 132 11/3/1. 3:25 PM

 TARTALOM

A FÖLD TÖRTÉNETE ................................................................... 5

a kőzetlemezek ................................................................................... 6
Milyen mozgást végeznek a kőzetlemezek?........................................ 8
tájékozódás az időben: a földtörténeti korbeosztás ........................... 10
évmilliók eseményei........................................................................... 12

AFRIKA ............................................................................................. 15
A titokzatos földrész megismerése dióhéjban ........................................ 16
minek köszönhető afrika változatos felszíne? ................................... 18
a forró övezet kontinense ................................................................... 20
a titokzatos kontinens ma................................................................... 23
a faekétől a korszerű ültetvényekig ................................................... 25
az arabok lakta észak-afrika............................................................. 27
a szegénység földjén .......................................................................... 29
a fejlődésnek indult dél-afrika ......................................................... 31

AuSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA......................................................... 33
a legkisebb földrész: ausztrália ......................................................... 34
egy kontinensnyi ország:
az ausztrál államszövetség ................................................................ 36
a milliónyi sziget világa: óceánia ..................................................... 38
ellenőrizd a tudásodat! ....................................................................... 40

A SARKVIDÉKEK ........................................................................... 41
a jég birodalma: a sarkvidékek .......................................................... 42

AMERIKA ......................................................................................... 45
a nyugati félgömb kontinense: észak-, Közép- és dél-amerika ...... 46
a hármas tagolású felszín ................................................................... 48
a két sarkvidék között ........................................................................ 50
A sűrű fenyvesek országa: Kanada ..................................................... 53
az angol gyarmatból lett szuperhatalom:
az egyesült államok ........................................................................... 54
a feljett gazdaság ................................................................................ 56
a hegyvidéki ország: mexikó ............................................................. 58
fejlődő gazdaság dél-amerikában..................................................... 60
ellenőrizd a tudásodat! ...................................................................... 62

133

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 133 11/3/1. 3:25 PM

 ÁZSIA ................................................................................................ 63
a legnagyobb kontinens ..................................................................... 64
Hatalmas terület – változatos felszín .................................................. 66
a tundrától a trópusokig ..................................................................... 68
monszunvidékek ázsiában ................................................................. 70
az olaj birodalma: délnyugat-ázsia .................................................. 72
a leggyorsabban növekvő népességű ország: india ........................... 74
a föld legnépesebb országa: Kína ..................................................... 76
a felkelő nap országa: Japán .............................................................. 78
az ezerarcú délkelet-ázsia ................................................................ 80
ellenőrizd a tudásodat! ...................................................................... 82

EuRÓPA ............................................................................................ 83
a mi kontinensünk: európa ................................................................ 84
évmilliók eseményei a kontinensen ................................................... 86
a természeti viszonyok közötti kapcsolat.
földrajzi övezetesség európában ......................................................... 88
az európai Unió ................................................................................. 90
a jégformálta észak-európa ............................................................... 92
észak-európa országai ........................................................................ 94
nyugat-európa szigetországa: nagy-Britannia .................................. 96
az Unió éléstára: franciaország ......................................................... 98
a Pireneusi-félsziget országa: spanyolország ....................................100
az appennini-félsziget országa: olaszország ..................................102
a mozgalmas Balkán-félsziget ...........................................................104
ellenőrizd a tudásodat! ......................................................................106

FÜGGELÉK ......................................................................................107
szemelvények .....................................................................................108
új fogalmak ........................................................................................ 118
Kislexikon ...........................................................................................121
nemzetközi szervezetek .....................................................................124
természetföldrajzi adatok és térképek ..............................................126
Képek forrásai ....................................................................................135

134

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 134 11/3/1. 3:25 PM

 A KÉPEK FORRÁSAI
szentirmai László: könyvborító 1-2., munkafüzet borító 3., 3. oldal nyitókép; 107. oldal függelék nyitókép;
1., 2., 28., 107., 239., 248., 251., 255., 286., 289. ábra
sipos János: 25., 131., 132. ábra
desits zoltán: 157. ábra
sulyok Gábor: 3., 100., 104., 178., 201., 230., 235. ábra
szappanyos melinda: 217. ábra
németh Géza: 12., 190., 192. ábra

135

7_foldrajzkonyv_AP071303.indd 135 11/3/1. 3:25 PM

 KOMPETENCIAALAPÚ Szentirmainé Brecsok Mária
AP–071303

Földrajz 7.
Kontinensek földrajza

AP-071303.indd 1 11/3/1. 3:19 PM