Professional Documents
Culture Documents
NAT
2020
9
275mm
Kémiatankönyv
A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I.31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnázium 9. évfolyama
számára megnevezésű 9‒10. évfolyam számára készült kerettanterv kémia tantárgy előírásainak.
Tananyagfejlesztők: Bárány Zsolt Béla, Hotziné Pócsi Anikó, Marchis Valér, Várallyainé Balázs Judit
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak dr. Kardos Leventének az értékes megjegyzésekért.
ISBN 978-615-6178-27-5
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
1. kiadás, 2020
Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Európai Szociális
Alap
1. Savak és bázisok 66
II. MI OKOZZA A FIZIKAI TULAJDONSÁGOKAT?
Mit kell tenni szúnyogcsípés esetén?
2. A kémhatás és a pH 68
1. Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai 30
Melyik a könnyebb: a víz vagy a benzin? Valóban semleges a pH 5,5?
2. A kristályrács és a rácstípusok 32 3. A sav-bázis reakció 70
Kristály van a kvarcórában? Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
3. Az anyag szerkezete és az oldódás 34 4. Redoxireakciók 72
Vörös húshoz vörösbort? Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos csomagolás?
4. Diffúzió, oldódás 36 5. A redoxireakció mint elektronátmenet 74
Miért csattannak ki a bogyós gyümölcsök eső után? Égés oxigén nélkül?
5. Az oldódás mértéke és sebessége 38 6. Az elektrokémia alapjai 76
Miért kevergetjük a teát, ha cukrot teszünk bele? Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
6. Az oldatok összetétele 40 7. Galvánelemek 78
Miről árulkodik az italok címkéje? Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
7. Oldatok hígítása és töményítése 42 8. Primer elemek és akkumulátorok 80
Hogyan lesz a tengervízből só? Miért lyukad ki a használt elemek fala?
Összefoglalás 44 Összefoglalás 82
A szacharin felfedezése egy hibának és ugyanakkor szeren- 9. Azonnal töröld fel, ha valami kiömlik a laboratórium
csés véletlennek köszönhető. A kutató ugyanis amikor ki- padlójára! Ha valamilyen eszközöd eltörik, szólj a ta-
ment cigarettaszünetre a laboratóriumából, elfelejtette národnak! Ha a munka során valami nem a várt mó-
megmosni a kezét. Amikor a cigarettáját a szájába vette,
don történik, azonnal értesítsd róla tanárodat! Bármi-
szokatlanul erős édes ízt érzett. Hamar rájött, hogy ez attól
az anyagtól származhat, amivel korábban dolgozott, és rá- lyen sérülés történik, arról tanárodnak tudnia kell.
ragadt belőle egy kevés az ujjára. Szerencsés volt a kutató, 10. Ha vegyi anyag kerül a szemedbe vagy bőrödre, azon-
mert egy rendkívül erős mérget is felfedezhetett volna
nal bő vízzel ki, illetve le kell mosni, és értesíteni a
ugyanilyen módon.
tanárodat a további intézkedések miatt.
Ha laboratóriumban dolgozol, ott nemcsak a saját, hanem 11. Soha nem a vegyszeres üvegben kísérletezünk, hanem
társaid testi épségére, egészségére is ügyelned kell. A labo- abból mindig kiöntünk kisebb mennyiségeket kémcső-
ratóriumban szigorú biztonsági szabályokat kell betartani, be vagy főzőpohárba.
ugyanúgy, ahogy ezt a vegyészek teszik munkájuk során.
12.Figyelmesen dolgozz a vegyi anyagokkal! Csak akkor
A rendszabályok tölts ki egy vegyszerből, ha megbizonyosodtál róla,
hogy a leírásban valóban ezt az anyagot kell használni!
1. Mielőtt megkezded a laboratóriumi munkát, alaposan 13. Mindig csak akkora mennyiséget használj a vegysze-
tanulmányozd át az elvégzendő feladatról szóló leírást! rekből, mint amennyi a leírásban szerepel!
Ha nem értesz valamit, még a munka megkezdése előtt
kérdezd meg tanárodat! 14. A fel nem használt anyagokat ne töltsd vissza a tároló
üvegébe!
2. Soha ne végezz olyan kísérleteket a tanárod engedélye
15. Semmilyen, még ártalmatlannak tűnő anyagot se kós-
nélkül, amelyek nem szerepelnek a leírásban! Soha nem
tolj meg!
kísérletezhetsz egyedül a laboratóriumban!
16. A gázégőd vagy borszeszégőd körül ne legyenek gyú-
3. A biztonsági szimbólumok ismerete alapvető a munka-
lékony anyagok!
végzés során! Mindig figyeld meg a munkalapodon és
a vegyszeres edény címkéjén az ezzel kapcsolatos pikto- 17. Amikor a kémcsőben melegítesz valamit, ügyelj arra,
gramokat, és eszerint tevékenykedj! hogy a kémcső szája ne irányuljon magad vagy társad
felé!
4. Használj köpenyt a laboratóriumban! Húzz kesztyűt, ha
a leírásban irritáló vagy bőrön át felszívódó anyagokkal 18. Soha nem melegítünk mérőhengert, pipettát, bürettát.
dolgozol! Ha a hajad hosszú, gumizd hátra! 19. Vigyázz a már felmelegített üvegeszközök megfogása-
5. Ha kontaktlencsét viselsz, akkor mindenképpen hasz- kor! A hideg és forró üvegtárgy között látszólag nincs
nálj védőszemüveget is, mivel a lencse képes megkötni különbség.
káros anyagokat a levegőből! 20. Savas oldatokkal való munkavégzéskor a savat öntjük
6. Ne viselj túlságosan bő ruházatot és csuklódról lelógó a vízbe.
ékszereket! A laboratóriumban viselj zárt cipőt! 21. A mérleged tányérját mindig tartsd tisztán. Soha ne
7. Tilos ételt, italt, rágógumit bevinni és fogyasztani a la- helyezz rá közvetlenül vegyszert!
boratóriumban! 22. A munka elvégzése után mosogass el, tisztítsd meg az
asztalodat, és győződj meg arról, hogy a gázcsapot
8. Már a laboratóriumi munka megkezdése előtt legyél
elzártad, az elektromos készülékeket kikapcsoltad!
tisztában azzal, hol van a legközelebbi poroltó, vész
zuhany és tűzoltásra szolgáló pokróc! 23. A munka végeztével alaposan moss kezet!
Relatív Relatív
Elemi Tömege Töltése
Jele tömege töltése
részecske (m) (Q)
(mr) (Qr)
Neutron n 0
1,67 · 10 –27
kg 1 0 0
1. táblázat. Az elemi részecskék – protonok, neutronok és elektronok – 2. Az atom kémiai jele a vegyjel, fontos adatai
legfontosabb adatai a rendszám és a tömegszám
10
Radioaktív bomlás
3. Az uránatom maghasadása nagy 90
36Kr • Instabilis atommagok spontán átalakulása.
energiafelszabadulással jár kriptonatom • Kísérője a radioaktív sugárzás:
– alfa-sugárzás,
– béta-sugárzás,
– gamma-sugárzás.
• Felhasználása:
Radioaktív bomlás: instabilis atom- – energiatermelés,
magok spontán átalakulása. Van fogalmad? – gyógyászat,
Radioaktív sugárzás: a radioaktív – kormeghatározás.
bomlás kísérője. Lehet: alfa-, béta-
és gamma-sugárzás.
Nukleáris energia: az atommag átalakulása során fel-
szabaduló energia.
11
1
Az anyagmennyiség jele: n, mértékegysége: mól, a mér- NA = 6 ·1023 n = 11,11 mol
mol
tékegység jele: mol.
Egy mol annak az anyagi rendszernek az anyagmennyi-
sége, amely 6 · 1023 elemi egységet (pl. atomot, molekulát 2. A megoldási háló szemlé
letesen mutatja a feladat
vagy iont) tartalmaz. N = 66,7 ·1023 megoldás lépéseit és azok
Az 1 mólnyi anyag tömege a moláris tömeg (M), tér- egymáshoz való kapcsolódását
fogata a moláris térfogat (Vm), a benne lévő elemi egysé-
gek száma az Avogadro-állandó (NA). (A g/mol egységben
megadott moláris tömeg számértéke megegyezik a relatív
atomtömeg, illetve relatív molekulatömeg számértékével.
Az Avogadro-állandó: 6 · 1023 1/mol.)
A kémiai számításokban az anyagmennyiségnek köz- Nézz utána! A nagyság bűvöletében
ponti szerepe van (1. ábra). Rajta keresztül tudjuk átszá-
mítani egy anyagi rendszer tömegét térfogatra vagy ré- Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
szecskeszámra. A számítás történhet képlettel vagy követ- témákat! Készítsetek számítógépes bemutatót!
keztetéssel. 1. Gyűjtsétek össze azokat a hasonlatokat, amelyek az
Avogadro-szám nagyságát szemléltetik!
ρ 2. Miért éppen 6 · 1023 (pontosabban: 6,023 · 1023) az
m m V Avogadro-szám értéke?
M=
n 3. Számos tankönyvben az anyagmennyiség mérték-
V M n Vm egységének, a mólnak más definíciójával is találkoz-
Vm = hatsz. Mi ez a definíció?
n
NA 4. A homeopátiás készítményeken gyakran látunk
N ilyen jelöléseket: D30 vagy C6. Mit jelentenek ezek?
NA =
n N Ha feltételezzük, hogy az eredeti szerben 1 mol, azaz
6 · 1023 hatóanyag-részecske van, akkor mennyi ré-
1. Az anyagmennyiség, illetve a tömeg, a térfogat és a részecske szecske található a D30-as vagy a C6-os készítmény-
szám kapcsolata ben?
5. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
csolatos hírt hallottatok a héten!
12
A tömeg, a térfogat, a részecskeszám és az anyagmennyiség közötti kapcsolatot az 1. ábrán láthatod. Ennek ismeretében
ezeket a mennyiségeket egymásba átszámíthatjuk. A következőkben bemutatjuk az átszámítás kétféle lehetőségét.
g
Mennyi a tömege 5,00 mol vízmolekulának? M = 18,0
mol
Számítás képlettel Számítás következtetéssel
1. Felírjuk a tömeg és az anyagmennyiség közötti kapcso- 1. Értelmezzük a moláris tömeget két mennyiség (a tömeg
m és az anyagmennyiség) kapcsolataként!
latot leíró képletet: M = .
n g
2. A képlet átalakításával kifejezzük a keresett mennyisé- A 18,0 azt jelenti, hogy 1,00 mol vízmolekula tö-
mol
get: m = n · M. mege 18,0 g.
3. Azonosítjuk a feladatban szereplő adatokat és a keresett 2. Írjuk fel az ismert és az ismeretlen mennyiségek közötti
mennyiséget a megfelelő jelekkel: egyenes arányosságot!
Az anyagmennyiség 5,00 mol, tehát n = 5,00 mol. Ha 1,00 mol vízmolekula tömege 18,0 g,
g g akkor 5,00 mol vízmolekula tömege x g.
A moláris tömeg 18,0 , tehát M = 18,0 .
mol mol 3. Írjuk fel az egyenes arányosságot matematikai egyenlet
Keressük a tömeget (m). formájában!
g 18,0 g xg
4. Helyettesítsünk be a képletbe! m = 5,00 mol · 18,0 . =
mol 1,00 mol 5,00 mol
5. Végezzük el a műveletet! m = 90,0 g.
6. Válaszoljunk a kérdésre! 5,00 mol vízmolekula tömege 4. Oldjuk meg a kapott matematikai egyenletet! x = 90,0.
tehát 90,0 g. 5. Válaszoljunk a kérdésre! 5,00 mol vízmolekula tömege
tehát 90,0 g.
Másold le, majd egészítsd ki a következő táblázatot! A 6 · 1023 azt jelenti, hogy a 6-os után 23 nullát kell írni,
Az anyag ha „szokásos” formában akarjuk leírni az Avogadro-
anyag részecske
számot: 600 000 000 000 000 000 000 000
neve képlete tömege n Hogyan írnád át a következő számokat: 5 · 104; 2,3 · 106?
mennyisége száma
6 · 1023
Víz H 2O
molekula
Ammónia NH3 0,5 mol
Metán CH4 0,32 g Anyagmennyiség
• Jele: n.
• Mértékegysége: a mól (mol).
• 6 · 1023 elemi egység.
Egy mól anyag
Anyagmennyiség: az anyagok men�- m
• Tömege: a moláris tömeg (M = ).
nyiségének egyik megadási módja. Van fogalmad? n
Jele: n, mértékegysége a mól (mol). V
• Térfogata: a moláris térfogat (Vm = ).
1 mól: annak az anyagi rendszer- n
nek az anyagmennyisége, amely 6 · 1023 elemi egységet • Részecskeszáma: a moláris részecskeszám
tartalmaz. N
(Avogadro-állandó) (NA = ).
Moláris tömeg: számértéke megegyezik 1 mól anyag n
tömegével. A tömeg és az anyagmennyiség hányadosa. Számítások
Moláris térfogat: számértéke megegyezik 1 mól anyag • képlettel,
térfogatával. A térfogat és az anyagmennyiség hányadosa. • következtetéssel.
Avogadro-állandó: 1 mól anyagban az elemi egységek (pl.
részecskék) száma. Az elemi egységek számának (pl. ré-
szecskeszámnak) és az anyagmennyiségnek a hányadosa.
13
r=?
r = 64 pm
1. Melyik jelöl
periodikus n Mennyi lehet az oxigénatom sugara, ha a nitrogén
változást? atomé 71 pm, a fluoratomé 64 pm?
14
Számos esetben helytelen következtetésre jutunk, ha az ségeket figyelhettél meg a három reakció során?
n Értelmezd az eredeti három oldat hasonló viselkedését
elemeknek, atomoknak csak a periódusos rendszerbeli
helyét vizsgáljuk. Projektmunkában dolgozzátok fel annak ismeretében, hogy azokban K+-ionok, valamint
a következő problémákat! Készítsetek számítógépes Cl–-, Br –- és I–-ionok voltak, az ezüst-nitrát-oldat pe
bemutatót! dig Ag+- és NO3–-ionokat tartalmazott! Mi lehet a
1. Mi az oka annak, hogy a 2. periódusban található képződött csapadékok képlete?
n Mit nevezünk a kémiában csapadéknak? Miért külön
nitrogén és oxigén kétatomos molekulákat képez,
míg a 3. periódusban helyet foglaló foszfor négy bözik a három csapadék színe?
n Tedd ki a csempét a napfényre! Mi történik? Nézz
atomos, a kén pedig nyolcatomos molekulákból áll?
2. Mi az oka annak, hogy a BeCl2 molekulákból áll, a utána az interneten, mire lehet ezt a jelenséget hasz
CaCl2 pedig ionos vegyület? nosítani?
3. Mi az oka annak, hogy az AgF vízben jól oldódik,
az AgCl viszont vízben nagyon rosszul oldódó csa-
padék?
4. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
csolatos hírt hallottatok a héten! A periódusos rendszer
• Az elemek hasonló tulajdonságai és az
atomok hasonló elektronszerkezete
alapján épül fel.
• Segítségével következtetni tudunk
– atomi tulajdonságokra: relatív atomtömeg,
Periódusos rendszer: olyan rendszer, elektronszerkezet, atomsugár, ionizációs energia,
amely atommagjaik növekvő pro- Van fogalmad? elektronegativitás, vegyérték;
tonszáma sorrendjében tartalmaz- – az elem fizikai tulajdonságaira: halmazállapot, sűrű-
za a kémiai elemeket és atomjaikat. ség, olvadáspont, forráspont;
A periódusos rendszerben az elemek és atomjaik szá- – az elem kémiai tulajdonságaira: fémes és nemfémes
mos tulajdonsága nem monoton, hanem periodikusan jelleg, vegyérték, vegyületképzés más elemekkel.
ismétlődő változást mutat.
15
Nem csak a vegyületek épülhetnek fel molekulákból, Tudod? Jó, ha tudod! Vegyületmolekulák
számos elem is molekulákból áll. A legtöbb elemmole-
kula két atomból áll, de ismerünk három-, négy-, sőt A vizet (H2O), a szén-dioxidot (CO2) és az aszpirint
nyolcatomos elemmolekulát is (2. ábra)! Az elemmo- (C9H8O4) is molekulák építik fel (3. ábra). A két- vagy
lekulákat azonos rendszámú atomok építik fel. többféle, különböző rendszámú atomból felépülő mo-
n Keress példát háromatomos elemmolekulára! lekulákat nevezzük vegyületmolekuláknak.
szén-dioxid-molekula
aszpirinmolekula
3. A vízmolekula,
2. Néhány elemmolekula képlete és modellje a szén-dioxid-molekula
és az aszpirinmolekula
modellje
16
Molekula
• Több atomból álló, elektromosan semle-
ges kémiai részecske.
• Lehet: elemmolekula és vegyületmo
lekula.
• Jelölése: molekulaképlettel.
• Jellemző adata: relatív molekulatömeg.
• Benne az atomokat kovalens kötés tartja össze.
A kovalens kötés aszerint, hogy a két atom közötti kap- Kovalens kötés
csolatot hány kötő elektronpár létesíti, lehet egyszeres, • Kötő elektronpárokkal létrejövő kapcsolat.
kétszeres vagy háromszoros kovalens kötés. Például: • Lehet egyszeres és többszörös.
– egyszeres kovalens kötés: H H, H Cl, H O H. • Lehet datív kötés.
– kétszeres kovalens kötés: O O, O C O. • Lehet delokalizált kovalens kötés.
– háromszoros kovalens kötés: N N, C O.
17
Fontosabb molekulaalakzatok
Alakzat
háromszög alapú
Alakja lineáris síkháromszög V alak tetraéder V alak
piramis
18
H2O
19
20
21
22
Alakzat
háromszög alapú
Alakja lineáris síkháromszög V alak tetraéder V alak
piramis
Példa CO2 SO3 SO2 CH4 NH3 H2O
Polaritás apoláris apoláris Poláris (dipólusos) apoláris Poláris (dipólusos) Poláris (dipólusos)
Másodrendű diszperziós diszperziós dipólus-dipólus diszperziós
hidrogénkötés hidrogénkötés
kölcsönhatás kölcsönhatás kölcsönhatás kölcsönhatás kölcsönhatás
1. táblázat A molekulák között kialakuló vonzó kölcsönhatás, a másodrendű kémiai kötés típusai
A krumplisütés kémiája
A hidrogénkötés
Gondoltad volna? – avagy sok lúd disznót Tudod? Jó, ha tudod!
kialakulásának feltételei
győz
Amint az ismeretes, a krumplit forró olajban (étolaj- A hidrogénkötés kialakulásának két szerkezeti feltétele
ban) sütik. Sütés közben sistergést, olykor fröcskölést van:
tapasztalunk, ami annak jele, hogy a forró olajban a 1. Legyen a molekulában olyan hidrogénatom, amely
krumpli víztartalmának egy része elpárolog, miközben fluor-, oxigén- vagy nitrogénatomhoz kapcsolódik.
az olajnak csak nagyon kis hányada párolog el. Ez azért 2. Legyen a molekulában olyan fluor-, oxigén- vagy
meglepő, mert az olajmolekulák között csak diszperzi- nitrogénatom, amelynek van nemkötő elektron
ós kölcsönhatás, a vízmolekulák között pedig erős párja.
hidrogénkötés van. Csakhogy az olajmolekulák töme- Ha a két feltétel két különböző molekulában alakul ki,
ge közel ötvenszerese a vízmolekulák tömegének. Az akkor a két molekula között kialakulhat a hidrogénkötés.
olajmolekulák között nagyon sok, egyenként kis ener- n Kialakulhat-e hidrogénkötés a következő molekula
giájú diszperziós kapcsolat van, de ezek együttesen párok között: CH4 – H2O; CH3OH – CH3OH;
erősebbek a kis molekulatömegű vízmolekulák között HCl – HF; H2S – HF; NH3 – H2O?
kialakuló hidrogénkötésnél.
23
24
NEMESGÁZOK
vagy vesznek fel, amennyi ahhoz Na+ Mg2+
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Al3+ S2– Cl–
szükséges, hogy nemesgázszer- V3+ Mn2+ Fe2+ Co2+ Cu+
K+ Ca2+ Sc3+ Ti4+ Cr3+ Ni2+ Zn2+ Se2– Br–
kezetük (vegyértékhéjukon 2 V4+ Mn4+ Fe3+ Co3+ Cu2+
vagy 8 elektron) legyen. Például: Rb+ Sr2+ Pd2+ Ag+ Cd2+
Sn2+ Sb3+
Te2– I–
Sn4+ Sb5+
Na → Na+ + e– vagy Cl + e– → Cl–.
Au+ Pb2+
A legfontosabb egyszerű ionok Cs+ Ba2+ Pt2+
Au3+
Hg2+
Pb4+
Bi3+
„periódusos rendszere” látható a
3. ábrán. 3. A legfontosabb egyszerű ionok „periódusos rendszere”
MgCl2 (NH4)2CO3
4. Az ionvegyületek képletének megállapítása
Gondoltad volna? Ionok a testünkben
n A példák alapján képezz ionvegyületeket a következő
ionokból: Na+, Ca2+, O2–, PO43–!
Az ionokat tartalmazó sós víz elektromos vezetésén
alapul számos berendezésünk. A hazugságvizsgálat
során a csekély mértékű izzadás változtatja meg a bőr
elektromos vezetését. Az edzőgépen lévő pulzusmérő
is azért tud mérni, mert az izzadság sós folyadék, Ionok
amely vezeti az elektromos áramot. A kisgyerekek • Elektromos töltéssel rendelkező kémiai
szobatisztaságra szoktatását szolgáló zenélő bili műkö- részecskék.
dése is azon alapszik, hogy a bili alján lévő két fémvég • Töltése alapján: anion (negatív) és kation
között elektromos vezetés jön létre, ha azokat vizelet (pozitív).
borítja, mivel a vizeletben is vannak ionok. • Összetétel alapján: egyszerű és összetett.
• Jelölése: képlettel.
• Képződése:
– egyszerű ion: atomból elektron felvételével vagy
Ion: elektromos töltéssel rendelkező leadásával,
kémiai részecske. Van fogalmad? – összetett ion: molekulából többnyire hidrogénion
Egyszerű ion: egy atommagot tar- felvételével vagy leadásával.
talmazó ion. Ionkötés
Összetett ion: több atommagot tartalmazó ion. • Ellentétes töltésű ionok között megvalósuló vonzó
Anion: negatív töltésű ion. kölcsönhatás.
Kation: pozitív töltésű ion. • Létrejötte: nagyon különböző elektronegativitású
Ionkötés: ellentétes töltésű ionok között létrejövő első- atomok esetén.
rendű kémiai kötés. • Előfordulása: ionvegyületekben, ionrácsban.
25
Kapcsolatok ATOMOK
kia
ko lása/
lak
val fel
ele
u
sa/ tron
en b o
vét
protonok
s k ml
fel
lea elek
neutronok
öté ása
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat! elektronok
s
dá
hidrogénion
IONOK MOLEKULÁK
leadása/felvétele
ATOM
felép
zői ítése
jellem
Vegyértékhéj
nbö
p+ száma p+ + no száma +
külö
meghatározza
Elektronok (e-)
Izotópatomok Radioaktív bomlás Kémiai tulajdonság
kísérője
Radioaktív sugárzás
fajtái
alfa, béta, gamma
MOLEKULA
alakjá
t meg
ítése határ
felép ozza
kapcsolatok
ION
t tölt
erin é
l sz s sz
kapcsolatok
te erin
eté t
ö ssz
26
Izotóp H
1
H
2
H
3
O
16
O
17
O
18
27
C/2001 Q4 (NEAT)
2
C/1995 01 Hale–Bopp
a H2O?
103P/ Hartley 2
C/1995 B2 Hyakutake
n Mekkora a nehézvíz és a
C/2002 T7 (LINEAR)
10 –3
8P Tuttle
„normál” víz moláris tö
153P/Ikeya–Zhang
1P/Halley
C/2009 P1 Garrard
mege? aszteroidák
103P/ Hartley 2
n Milyen lehet az átlagos
Enceladus
45P/H-M-P
moláris tömege a 67P-ből
kiolvasztott víznek?
Föld
Projektmunka
Játsszatok bíróságot!
A következő feladat megoldásához alkossatok három, nagyjából azonos nagyságú csoportot! Az 1. csoport lesz a
VÁDLÓK csoportja, a második a VÉDŐK csoportja, a harmadik pedig az ESKÜDTEK csoportja. Az esküdtek
titkos szavazással válasszanak maguk közül egy bírót, aki a tárgyalást vezetni fogja. A vádbeszéd és a védőbeszéd
elkészítésére 10 percetek van. Ezután először a VÁDLÓK, majd a VÉDŐK fejthetik ki érveiket maximum 5-5
percben. A bírónak joga van kérdéseket feltenni, illetve 1-1 percet adni mind a védelemnek, mind a vádlóknak,
hogy reagálhassanak a másik fél beszédére.
A tárgyaláson a „vádlott”: az atomerőmű.
A VÁDLÓK érveljenek az atomerőművek veszélyessége mellett, és követeljék azok leállítását!
A VÉDŐK érveljenek az atomerőművek szükségessége mellett, és követeljék azok bővítését, fejlesztését!
A tárgyalás végén az esküdtek titkos szavazással nyilvánítanak véleményt a vádlott bűnösségéről, illetve ártatlan-
ságáról.
28
29
1. A légbuborékok
felfelé haladása miatt
a folyadékoknak az edény
fala és a buborék között egy
szűk részen kell lefolynia fluor klór bróm jód
2. A halogénelemek és molekuláik modellje
30
Egy földönkívüli, aki sosem látott még vizet, megpró- Mind a vízmolekulák (H–OH), mind az alkoholmole-
bálja az oxigéncsoport hidrogénvegyületeinek ismere- kulák (C2H5–OH) között a hidrogénkötés a legerősebb
tében meghatározni a víz forráspontját (1. táblázat). másodrendű kötés.
Ehhez ábrázolja az ismert hidrogénvegyületek forrás- n Mivel magyarázható, hogy a víz forráspontja (100 °C)
pontját a moláris tömegük függvényében. Ezután kö- magasabb az alkohol forráspontjánál (78,4 °C), vala
zelítő egyenest illeszt a három pontra, és ez alapján mint a víz sűrűsége (1,0 g/cm3) nagyobb, mint az al
próbálja megjósolni a hiányzó adat, a víz forráspontját. kohol sűrűsége (0,79 g/cm3)?
n Készíts te is diagramot, és az alapján határozd meg a n A glicerin molekulájában három hidroxilcsoport talál
víz forráspontját! ható: C3H5(OH)3. Vajon milyen lehet a glicerin forrás
n Miért tér el az így kapott forráspont a víz valódi for pontja és sűrűsége a vízéhez és az alkoholéhoz képest?
ráspontjától?
31
32
33
34
A jód rosszul oldódik vízben, viszont jól oldódik A vörösborok fanyar ízét csersavtartalmuk okozza.
kálium-jodid-oldatban. A jodidionok egy része ugyan- A csersav molekulái – az alkoholhoz hasonlóan – tar-
is reakcióba lép a jódmolekulák egy részével, és azok- talmaznak hidrofób és hidrofil részeket, így képesek a
kal trijodidiont képez. A kálium-jodidos jódoldatot nyelvre rakódott zsírréteg lemosására (5. ábra). Ezért
(Lugol-oldatot) használják a keményítő kimutatására kortyolgatunk vörösbort a vörös húsok fogyasztásakor.
is. Nagyon kis mennyiségű keményítő hatására az ere- A fehér húsok (szárnyasok, hal) jóval kevesebb zsírt
detileg barna oldat kék színű lesz. tartalmaznak, ezért fogyasztásukhoz a kisebb csersav- és
n Írd fel a jodidionok és a jódmolekulák közötti reakció aromatartalmú fehérborokat ajánlják.
kémiai egyenletét!
35
36
A vese fő feladata, hogy a vért megszűrve eltávolítsa a A 6. ábra azt szemlélteti, hogy a féligáteresztő hártya
mérgező anyagokat és a fölösleges vizet. A kiválasztott lyukain csak a legkisebb részecskék, például a vízmo-
anyagok aztán a vizelettel távoznak. A vese elégtelen lekulák férnek át. (Ha a vízmolekulát a kék pont jelen-
működése során ezek a mérgező anyagok nem tudnak ti, akkor egy nagyobb szerves vegyület molekulájának
eltávozni. Ha a veseátültetés nem lehetséges, akkor a a focilabda, a vírusnak az autó, a baktériumnak az
betegnek dialízisre kell járnia, amely során kivonják elefánt felel meg.) Hogyan lehetséges az, hogy a sóoldat
véréből a mérgező anyagokat. A folyamat lényege, hogy ban található nátriumionok és kloridionok sem férnek
a beteg vérét átengedik egy készüléken, amelyben az át a féligáteresztő hártya pórusain, pedig ezek az ionok
egy féligáteresztő membrán egyik oldalára kerül, a kisebbek, mint a vízmolekulák? A nátriumion átmérője
másik oldalon pedig glükózt, aminosavakat, ionokat 95 pm, a kloridion átmérője: 181 pm, a vízmolekula
tartalmazó steril oldat van. A vérben lévő salakanyagok átmérője: 280 pm.
és a felesleges víz átkerülnek a membránon át a steril
oldatba. A sejtek és a fehérjék méretüknél fogva nem
víz-
juthatnak át, megmaradnak a tisztított vérben, melyet molekula
aztán visszavezetnek a beteg szervezetébe (5. ábra).
A dialízis 2–8 órán át tart, és esetenként 2–4 kg káros
szerves vegyület
anyag is kivonásra kerül a szervezetből. A folyama-
tot sajnos 2-3 naponként meg kell ismételni, mivel
s
a mérgező anyagok nap mint nap felhalmozódnak víru
a szervezetben. um
i
ktér
véralvadásgátló vérpumpa ba
a betegtől levett vér féligáteresztő
használt hártya
dialízis-
folyadék 6. A féligáteresztő hártya működése
membrán
friss
dialízis
folyadék Diffúzió: két anyag részecskéinek ke-
veredése külső beavatkozás nélkül. Van fogalmad?
Oldódás: az oldódó anyag és az ol-
dószer részecskéinek elkeveredése.
a beteghez visszaáramló vér
5. A dialízis lényege
Diffúzió
• két anyag részecskéi külső beavatkozás
nélkül keverednek;
Tudod? Jó, ha tudod! A diffúzió és a szagok • az oldódás és az ozmózis alapja.
Oldódás
• az oldódó anyag és az oldószer részecskéi-
A szaglás során a belélegzéskor az illattal rendelkező
nek elkeveredése;
anyagok részecskéi az orrunkba kerülnek, ahol a meg- • eredménye:
felelő receptorok érzékelik azokat, aminek eredménye- – oldat;
ként ingerületként jut el az információ az agyba. – hidratált részecskék (víz esetén).
Ez az egész azonban nem mehetne végbe, ha az illattal
rendelkező anyagok részecskéi nem diffundálnának az
orrunk felé.
A kisebb méretű részecskék könnyebben diffundálnak.
Ilyen például az ammónia molekulája. Ezért is érezzük
meg nagyon gyorsan a kiáramló ammóniagázt.
37
38
Szén-dioxid oldódása
Vigyázz! Kész labor! különböző
hőmérsékleteken
A szénsavas üdítőkbe nagy nyomáson préselik bele a A megoldás kulcsa:
Gondoltad volna?
szén-dioxid-gázt. Ezt a gázt gyűjtjük össze egy lufiban. túltelített oldat
A kupakot szúrd át rajzszöggel, helyezd rá szorosan a
Ha egy szénsavas italt tartalmazó palackot vagy dobozt
lufit, majd a lufin keresztül vedd ki a rajzszöget, hogy
nem elég óvatosan nyitunk ki, az ital egy része kifut.
a gáz a lufiba áramolhasson! Tedd az üdítőt jeges vízbe,
n Mi a magyarázata annak, hogy ha előzetesen nyuga
figyeld meg a felszabaduló gáz mennyiségét! Végezd el
lomban volt a palack vagy a doboz, akkor felbontáskor
úgy is a kísérletet, hogy az üdítőt csapvíz-hőmérsékletű
sem fut ki az ital? És miért fut ki akkor, ha felnyitás
vízbe, illetve forró vizes fürdőbe helyezed (3. ábra)!
előtt megrázzuk egy kicsit?
n Mi a magyarázat?
A szénsavas italokban nagy nyomáson szén-dioxidot
n Visszatér a folyadékba az összes gáz, ha a palackot
oldanak. Amikor felbontjuk a palackot vagy dobozt, a
visszatesszük ismét a jeges vízbe?
folyadék fölött lévő szén-dioxid a levegőbe kerül, így
n Az elvégzett kísérlet miként hozható összefüggésbe
nyomása lecsökken. A lecsökkent nyomáshoz képest
a tengerek felmelegedésével és az üvegházhatással?
az italban több szén-dioxid található, tehát az ital szén-
rajzszög
dioxidra nézve túltelített lesz. A fölös szén-dioxidnak
gáz formájában el kell távoznia. A folyadékban történő
gázbuborék-képződés azonban gátolt folyamat. Ezért
az italból csak nagyon lassan fejlődnek a gázbuboré-
kok. Rázás hatására apró kis buborékokat juttatunk az
italba. Ezek „gócként” szolgálnak a gázképződéshez,
így meggyorsítják a szén-dioxid távozását. A gyors
gázfejlődés miatt fut ki ilyenkor az ital.
39
Szerinted…
Szerinted…? Tömény vagy telített? Nézz utána! Koncentráció
100 g vízben szobahőmérsékleten 211 g cukrot lehet Dolgozzátok fel a következő témaköröket! Készítsetek
feloldani. Ugyancsak 100 g vízben 0,015 g mészkő számítógépes bemutatót is!
oldható fel. Egy pohárban lévő 2 dl (200 g) vízben 1. Miért vicces a következő figyelmeztetés? „Vizsga
feloldunk 150 g cukrot. Egy másik pohárban lévő előtt ne igyál sok vizet, mert a víz csökkenti a kon-
ugyancsak 2 dl vízben feloldunk 0,030 g mészkövet. centrációt!” A „koncentráció” szó mely jelentéseit
n Melyik a töményebb oldat? Melyik oldat telített? keverte össze ez a mondat?
2. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
csolatos hírt hallottatok!
40
Tehát 2,5 liter ásványvízben van 10,0 g CO2. 10,0 g szén-dioxid tehát 2,50 liter ásványvízben van.
41
42
Innen: x = 67 g
43
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
SZILÁRD ANYAG
szerkezete alapján
Kristályos Amorf
jellemzője
Kristályrács
típusai
jellemzői
OLDÓDÁS
eredménye
OLDAT
Összetételének
Összetétel megadása
Részei szerint
w% φ% Cm Cn
44
45
Hányfélekép-
A kémiai egyenletben nem szerepelnek
pen tudjuk ké- Szóegyenlettel cink + sósav → cink-klorid + hidrogén
kémiai jelek, csak az anyagok neve.
miai egyenlettel
leírni azt, hogy A kémiai egyenletben kémiai jeleket szerepel
Sztöchiometriai
ha cinkre sósa- tetünk, és a kémiai egyenletet az atomok Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2
egyenlettel
megmaradásának törvénye alapján rendezzük.
vat öntünk, ak-
kor hidrogén- A kémiai egyenletben csak azokat Zn + 2 H+ + 2 Cl– → Zn2+ + 2 Cl– + H2
gáz fejlődik? Ionegyenlettel a részecskéket szerepeltetjük, amelyek ⇓
valóban részt vesznek a kémiai reakcióban. Zn + 2 H+ → Zn2+ + H2
46
47
A B A B
2. A bomlási folyamat általános leírása
A B C A C B
A B C D A C B D
3. Két tipikus kicserélődési folyamat sémája
2 KI (aq) + Pb(NO3)2 (aq) = PbI2 (sz) + 2 KNO3 (aq)
A színtelen a szintén ekkor sárga, nem
kálium- színtelen oldódó ólom-jodid
jodid-oldatot ólom-nitrát- csapadék keletkezik,
hozzáöntjük oldathoz, ami lassan leülepszik
a főzőpohár aljára
48
Pb2+ Nem Kissé Nem Nem Nem Nem Jól A kiindulási anyagok és a termékek szá
ma szerint a kémiai reakció lehet:
Fe2+ Nem Jól Nem Jól Nem Nem Jól • egyesülés (speciális esete a szintézis),
• bomlás (speciális esete a disszociáció),
Fe3+ Nem Jól — Jól Nem Nem Jól • kicserélődési reakció.
A vizes oldatban lejátszódó kicserélődési reak
1. táblázat. Különböző kationokból és anionokból képez
ciók járhatnak:
hető sók vízben való oldhatóságának megállapításához
• gázfejlődéssel vagy
• csapadékképződéssel.
49
10 H2 és 7 O2 10 H2O és 2 O2
50
Hány mól AlCl3 keletkezhet 10,0 mol alumínium és Ha sztöchiometrikus arányban összekevert vasport
12,0 mol klórgáz reakciójában? és kénport reagáltatunk egymással kémcsőben, ak-
kor sárga kéngőzképződés közben vas-szulfid kelet-
A reakcióegyenlet: 2 Al + 3 Cl2 = 2 AlCl3
kezik. Ez a vegyület már nem mágneses. Ugyanakkor
a kémcsőből kivett vas-szulfidunkat mégis vonzza a
1. Az ismert adatok összegyűjtése:
mágnes.
Az alumínium anyagmennyisége: 10,0 mol. n Mi lehet ennek az oka?
A klórgáz anyagmennyisége: 12,0 mol.
Reakcióegyenlet: 2 Al + 3 Cl2 = 2 AlCl3.
Keressük az alumínium-klorid anyagmennyiségét.
2. Mivel mindkét reagáló anyag mennyisége ismert, Hány liter vízzé alakítható
Kétszer kettő…?
ezért el kell dönteni, hogy melyik a meghatározó a teve púpjában lévő zsír?
reagens, és annak mennyiségéből kell kiszámolni a
termék mennyiségét. Ha a zsírt C57H110O6-molekulának fogjuk fel (Mzsír =
A meghatározó reagens kiválasztására többféle mód- 891,45 g/mol), akkor oxidációja a következő egyenlet
szert alkalmazhatunk. Itt most két módszert muta- szerint megy végbe:
tunk be.
2 C57H110O6 + 163 O2 → 114 CO2 + 110 H2O
Kiválasztás feltételezéssel: Ha a teve 2,5 kg zsírt bont le púpjából, akkor ez
Tételezzük fel, hogy az alumínium a meghatározó 2500 g
reagens, tehát 10,0 mol alumínium alakul át. = 2,8 mol zsír
g
A reakcióegyenlet szerint ehhez másfélszer annyi, 891,45
mol
azaz 15,0 mol klórgáz szükséges.
Nekünk csak 12,0 mol klórgázunk van, tehát nem A reakcióegyenletből látható, hogy 2 mol zsír lebontá-
tud az összes alumínium átalakulni. sakor 110 mol víz keletkezik.
Az alumínium nem lehet a meghatározó reagens, Ha a teve 2,8 mol zsírt bont le, akkor a keletkező víz
tehát akkor a klórgáz lesz az. mennyisége:
A reakcióegyenlet szerint 12,0 mol klórgáz átalaku-
2,8 mol
lásakor 8,0 mol AlCl3 keletkezik. · 110 mol = 154 mol víz
2 mol
Kiválasztás az összes lehetőség figyelembevételével:
Ennek tömege pedig az mvíz = n · Mvíz egyenlet alapján
Ha mind a 10,0 mol alumínium átalakulna, akkor
g
10,0 mol AlCl3 keletkezne. 154 mol · 18 = 2772 gramm.
Ha mind a 12,0 mol klórgáz átalakulna, akkor 8,0 mol
mol AlCl3 keletkezne. Ez gyakorlatilag 2,77 liter víznek felel meg.
Mivel a klórgáz esetén számolt érték kisebb, mint az Azaz miközben a teve a zsír lebontásával jut energiá-
alumínium esetén számolt érték, ezért a klórgáz a hoz, körülbelül a zsírral megegyező tömegű víz is ke-
meghatározó reagens, és így 8,0 mol AlCl3 keletkez- letkezik.
het.
3. A kérdés megválaszolása
10,0 mol alumínium és 15,0 mol klórgáz reakciójá-
Sztöchiometria
ban 8,0 mol AlCl3 keletkezhet. • A kémiai reakciók mennyiségi viszonyait
vizsgálja.
• Sztöchiometrikus mennyiségek: a reak
cióban részt vevő anyagok a kémiai
egyenletben szereplő mennyiségi arányban
Sztöchiometrikus mennyiség: a rea-
vannak jelen.
gáló anyagok a kémiai egyenletben Van fogalmad? • Meghatározó reagens: az a kiindulási anyag, amelyik
feltüntetett mennyiségi arányban
maradéktalanul átalakul, mennyiségéből lehet számí-
vannak jelen.
tásokat végezni.
Meghatározó reagens: nem sztöchiometrikus mennyi-
ségek esetén az a kiindulási anyag, amely a reakció so-
rán maradék nélkül átalakul.
51
A kémiai változások (kémiai reakciók) során elsőrendű 1. A reakciók különböző sebességgel mehetnek végbe. Példa
kémiai kötések bomlanak fel és alakulnak ki. A kémiai a mindennapok lassú, közepes és robbanásszerű kémiai reakciójára
reakciónak három feltétele van: az egymással reakcióba
lépő anyagok (kiindulási anyagok, reagensek, reakció
partnerek) részecskéinek (1) ütközniük kell egymással;
(2) megfelelő térhelyzetben kell ütközniük; és (3) megfe- A reakció sebességének
Tudod? Jó, ha tudod!
változása
lelő energiával kell ütközniük.
Azt az energiatöbbletet, amellyel az ütköző részecskék- A 2. ábrán látható „reakcióegyenlet” szerint a kék és
nek rendelkezniük kell ahhoz, hogy kémiai átalakulás sárga anyagok atomjainak reakciója során egy zöld
történjen, aktiválási energiának (Ea) nevezzük. vegyület molekulái keletkeznek. A grafikon a keletke-
A különböző kémiai reakciók különböző idő alatt men- zett termékek mennyiségének változását mutatja be az
nek végbe (1. ábra). A kémiai reakciók gyors vagy lassú idő függvényében.
voltát a reakciósebességgel jellemezhetjük. A kémiai reak- Ha a reakciósebesség végig ugyanolyan értékű lenne,
ció sebessége az időegység alatt egységnyi térfogatban akkor a piros, elhajló görbe helyett egy ferde egyenest
(vagy felületen) átalakult anyagmennyiséget jelenti. kellene kapnunk.
A reakciósebességet meghatározó legfontosabb tényezők: n Próbálj magyarázatot találni arra, hogy miért lassul
(1) a reagáló anyagok minősége és (2) koncentrációja; le az idő előrehaladtával a reakció, miért kell több
(3) a hőmérséklet; valamint (4) idegen anyagok (katalizá- időnek eltelni a reakció vége felé, mire megjelenik egy
torok, inhibitorok) hatása. újabb termékmolekula!
A reakciósebesség a reagáló anyagok koncentrációjával
a termék
nő. Koncentrációnövelésnek tekinthető az is, ha gázreak-
ciók esetén a gázok nyomását növeljük. koncentrációja
Heterogén reakciók esetében a felület nagyságának nö-
velése tekinthető koncentrációnövelésnek. Ha aprítjuk az
csak kiindulási
anyagokat, akkor a nagyobb felületen több részecske tud anyag
reakcióba lépni.
n A nagyon apróra őrölt szerves anyagok gyakorta okoznak
100%
porrobbanást cukorgyárakban, malmokban, fűrészüze termék
mekben. Nézz utána az interneten, mit jelent a porrobba 75% termék
nás, és mi indítja el!
50% termék
idő
25% termék
52
aktiválási energia
katalizátorral
3. A katalizátor egy új, az A kémiai reakciók feltétele
eredetinél kisebb aktiválá- • a reagáló anyagok részecskéinek haté-
reak si energiájú reakcióutat kony ütközése
ció le
játsz nyit meg – így gyorsítja – megfelelő térhelyzetben
ódás
a a folyamatokat – megfelelő energiával → aktiválási energia.
A reakciósebesség
• az időegység alatt átalakult anyagmennyiség;
Az enzimek az • értéke függ
Tudod? Jó, ha tudod! életfolyamatok – a reagáló anyagok minőségétől;
katalizátorai – k oncentrációjától (a koncentráció növelésével nő);
Az emésztőrendszerünkbe bekerülő táplálék lebontását, – a hőmérséklettől (általában a hőmérséklet növelésé-
átalakítását is enzimek végzik. A nyálban található vel nő);
– egyéb anyagoktól (a katalizátorok gyorsítják, in
amiláz enzim a szénhidrátokat bontja, a gyomorban
hibitorok lassítják)
található pepszin pedig a fehérjéket. Enzimek vesznek
Enzimek
részt az immunrendszer működésében is. A hétköznapi • biokatalizátorok.
életben is használunk enzimeket. Tisztításra elsősorban
a zsírbontó (lipáz), a szénhidrátbontó (amiláz) és a fe-
hérjebontó (proteáz) enzimeket használjuk. Sok enzimet
használ az élelmiszeripar is elsősorban pékáruk, sajtok,
tejtermékek gyártására. A gyógyszeriparban számos
antibiotikum előállítása során használnak enzimeket.
Az enzimek által meggyorsított folyamatok alapvetőek
a biotechnológiában is. A legtöbb enzim hatékony mű-
ködéséhez a 40 °C körüli hőmérséklet az optimális.
53
energia
Mivel a kémiai reakciók során elsőrendű kémiai kötések
bomlanak fel és alakulnak ki, ezért a kémiai reakciók ener-
termékek
giaváltozással járnak. Ha a kialakuló kötések energiája
nagyobb, mint a felbomló kötéseké, akkor a kémiai reakció
EXOTERM
során energia szabadul fel. Ilyenkor exoterm (hőtermelő)
folyamat megy végbe. Ha a régi kötések felbontásához termékek
nagyobb energia szükséges, mint amennyi felszabadul az
új kötések kialakulásakor, akkor a kémiai reakció
energiafelvétellel jár. Ez az endoterm (hőelnyelő) folya-
energia
matra jellemző (1. ábra). energiabefektetés
A kémiai reakciók során bekövetkező hőváltozást a re-
akcióhővel jellemezzük. A reakcióhő megmutatja, hogy kiindulási anyagok
54
aktiválási energia
Kétszer kettő…? Mennyi a reakcióhő?
a reakció során
kiindulási anyagok
felszabaduló hő
termékek A hidrogén égésének (2 H2 + O2 → 2 H2O) reakcióhő-
a reakció lejátszódása az időben je –572 kJ/mol. Mennyi lehet a következő kémiai át-
alakulások reakcióhője?
2. Egy exoterm folyamat energiadiagramja
• H2 + 0,5 O2 → H2O
• 2 H2O → 2 H2 + O2
55
metastabil állapot
stabil
állapot
reakció
lejátszódása
A Nyos Kamerunban található krátertó. 1986-os, robba- magasabb rétegbe tolja fel, ahol a csökkenő nyomás már
násszerű hanghatással kísért kitörése során több mint nem képes oldott állapotban tartani a szén-dioxidot, meg-
1700 embert ölt meg. A tó alatt egy magmaüreg helyezke- indul a buborékok lassú áramlása a felszín felé. Ebben a
dik el, amelyből szén-dioxid szivárog a vízbe. A tó alján a telített állapotban elég egy gyenge földmozgás, hogy a tó
fölötte lévő óriási vízoszlop miatt nagy a nyomás, és jóval oldódás szerint rétegzett vize egy picit megkavarodjon, és
hidegebb a víz hőmérséklete, mint a felszín közelében. megindul a kitörés folyamata.
Ideális állapotot biztosít ez a szén-dioxid-gáz oldódásához. A szén-dioxiddal telített tó kitörése ahhoz hasonlatos,
A folyamat ahhoz hasonló, mint amikor a szénsavas üdí- mint amikor egy szénsavas üdítőt melegen felnyitunk.
tőket szén-dioxiddal töltik fel: nagy nyomáson és alacsony A buborékok megindulnak a magasba, maguk előtt tolják
hőmérsékleten zajlik a folyamat, hogy több gáz kerüljön a vizet, a mélyből pedig a felszálló buborékok után nyomul
oldott állapotba. a víz, amelyből még több szén-dioxid szabadul fel.
A tóban lassan felgyülemlő szén-dioxid mértéke egyszer A Nyos tóból kiszabaduló szén-dioxid olyan mennyisé-
elér egy kritikus pontot, amikor már több gáz nem oldható gű volt, hogy a kráter katlanjában lévő élőlényeknek nem
fel. A továbbra is szivárgó gáz a telítődött víz egy részét a maradt esélyük a túlélésre, az elmenekülésre.
56
1
0,8 2. Az A (piros) → B (kék) karbonáttá alakul:
0,6 folyamat során a kiindulási Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O.
0,4
anyag koncentrációja Ez a folyamat játszódik le a habarcs megszilárdulá-
nullává válik, míg a sakor és meszeléskor (4. ábra).
0,2
keletkezett anyagoké eléri
0 a maximális értéket
0 20 40 60 80 idő (s) kalcium-karbonát,
mészkő, CaCO3
habarcs
mészégetés megkötése
CaCO3hő→ CaO + CO2 Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O
őrlés
végtermék
Spontán folyamatok
mosás
• Hajtóereje a rendszer részei közötti
koncentráció-, nyomás- vagy hőmérsék-
félkész termék letkülönbség.
újraolvasztás
• Addig tart, míg beáll az egyensúly.
3. Az újrafelhasználható műanyagok feldolgozása is Egyirányú reakciók
körfolyamat • A kiindulási anyagok egyike teljes mértékben elfogy.
57
koncentráció
dulási anyagok koncentrációja csökken, a termékeké egyre termékek
kiindulási anyagok
nő, majd amikor az átalakulás és a visszaalakulás reakcióse-
bessége egymással egyenlő lesz, a kiindulási anyagok és a
kiindulási anyagok
termékek koncentrációja tovább nem változik, állandó lesz termékek
(1. ábra). Az egyensúlyra vezető reakciók során nemcsak a a) idő b) idő
kiindulási anyagok részecskéinek ütközése, hanem a termé-
2. Az a) egyensúlyi folyamatban a K > 1, hiszen nagy
kek részecskéinek ütközése is kémiai reakcióra vezethet. a keletkezett termék és kicsi a kiindulási anyag
Azt az állapotot, amikor az átalakulás és a visszaalakulás koncentrációja. A b) folyamat egyensúlyi állandója: K < 1
reakciósebessége egymással megegyezik (v1 = v–1), és a ki-
indulási anyagok, valamint a termékek koncentrációja nem
koncentráció
58
59
60
2 térfogatnyi 4 térfogatnyi
Ha 4 g kristályvizes CoCl2-ot feloldunk 40 cm3 vízben,
részecske részecske
rózsaszínű oldatot kapunk. Ebben [Co(H2O)6]2+ (aq)-
ionok vannak. Ha töltünk ehhez az oldathoz
100 cm3 tömény sósavat, egy halványkék oldatot ka-
punk, amelyben egyszerre van jelen a rózsaszín
[Co(H2O)6]2+ (aq)- és a sósav hatására keletkezett sötét-
kék [CoCl4]2-(aq)-ion. A két ion képződése egyensúlyi
folyamatban van egymással:
[Co(H2O)6]2+ (aq) + 4 Cl– (aq) [CoCl4]2- (aq) + 6 H2O (f)
rózsaszín kék
61
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
KÉMIAI VÁLTOZÁS
a je törv
leírás lle ényei
i
tá
m
ző
faj
i
Kémiai egyenlettel
típusai
Szó Sztöchio Ion Egyesülés Bomlás Csere Reakció Reakcióhő Az átalaku- Tömeg- Töltés- Atomok
egyenlet metriai egyenlet bomlás sebesség lás mértéke megma- megma- megmara
egyenlet radás radás dásának
Szintézis Disszociáció törvénye törvénye törvénye
Exoterm Endoterm
Egyirányú Egyensúlyra
vezető
Egyensúlyi Le Chatelier–
állandó Braun-elv
Projektmunka
Csoportmunkában dolgozzátok fel a következő témaköröket!
1. Bármely probléma megoldása mindig újabb problémákat vet fel.
2. A veszélyt nem tudjuk kiiktatni, csupán az egyik kockázatot egy másikra cserélni.
3. Minden anyagnak van jó (számunkra hasznos) és rossz (számunkra káros) tulajdonsága.
Konkrét kémiai példákon szemléltessétek a fenti kijelentéseket! Készítsetek számítógépes bemutatót is!
62
mol 6
dm3 [C]
5
4
koncentráció
3
[B]
2
[A]
1
I II III IV idő
3. Lőporgyártás
A lőporgyártáshoz szükséges kálisalétromot (KNO3-ot) a középkorban mészsalétromból (Ca(NO3)2-ból) és ha-
muzsírból (K2CO3-ból) állították elő. A kálisalétrom előállítását forradalmasította a Chilében a 19. században
felfedezett NaNO3-készlet (chilei salétrom). A chilei salétrom forrón telített vizes oldatát fedősó (KCl) forrón
telített vizes oldatával keverve, majd a keveréket lehűtve kálisalétromot lehet előállítani.
n Írd fel a mészsalétromból kiinduló KNO3-gyártás kémiai egyenletét!
n Értelmezd a végbemenő kémiai reakciót az ionos vegyületek oldhatósági viszonyainak ismeretében!
n Írd fel a chilei salétromból kiinduló KNO3-előállítás kémiai egyenletét!
63
2. Mekkora tömegű 10,0 w%-os kálium-jodid-oldat reagál el maradéktalanul 210,0 g 5,00 w%-os ólom(II)-nitrát-
oldattal?
3. Mekkora tömegű 25,0 w%-os nátrium-hidroxid-oldat reagál el maradéktalanul 20,0 cm3 1,13 g/cm3 sűrűségű
22,0 w%-os salétromsavoldattal?
4. 50,0 cm3 0,200 mol/dm3 koncentrációjú kénsavoldathoz feleslegben bárium-nitrát-oldatot adagoltunk. Számít-
sa ki, mekkora tömegű bárium-szulfát-csapadék képződése következhet be 90,0 %-os hatékonyságot feltételezve!
5. 75,0 g tömegű, 20,0 w% kalcium-karbonátot tartalmazó égetett meszet sósavval reagáltattunk. Mekkora térfo-
gatú standard nyomású és 25 °C hőmérsékletű gáz képződik? (Vm = 24,5 dm3/mol)
7. 10,0 w% rezet tartalmazó réz–cink ötvözet 50,0 g-ját feleslegben vett sósavval reagáltatjuk. Mekkora térfogatú
standardállapotú gáz fejlődik, ha tudjuk, hogy csak a cink lép reakcióba? (Vm = 24,5 dm3/mol)
8. Hány tömegszázalék nátrium-karbonátot tartalmaz az a NaNO3–Na2CO3 porkeverék, amelynek 6,50 g-ja só-
savval 1,00 dm3 térfogatú standardállapotú szén-dioxidot fejleszt? (Vm = 24,5 dm3/mol)
9. Egy 25,0 g tömegű sárgarézdarabra (réz‒cink ötvözet) feleslegben sósavat csöpögtetünk. A reakció során 2,20
dm3 térfogatú standardállapotú gáz fejlődik. Hány w% rezet tartalmaz a minta? (Vm = 24,5 dm3/mol)
10. Hány dm3 standardállapotú gáz keletkezik 35,0 w% kalcium-karbonátot tartalmazó CaCO3–MgCO3 keverék
10,0 g-jának nagy mennyiségű sósavval való reakciójában? (Vm = 24,5 dm3/mol)
11. Egy CaCO3-ból és MgCO3-ból álló porkeverék 18,6 g-ját híg sósavban teljesen feloldva 4,77 dm3 térfogatú
standardállapotú gáz fejlődik. Határozza meg a porkeverék tömegszázalékos összetételét! (Vm = 24,5 dm3/mol)
64
1. Savak és bázisok
Mit kell tenni szúnyogcsípés esetén?
2. A kémhatás és a pH
Valóban semleges a pH 5,5?
3. A sav-bázis reakció
Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
4. Redoxireakciók
Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos
csomagolás?
5. Redoxireakció mint elektronátmenet
Égés oxigén nélkül?
6. Az elektrokémia alapjai
Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
7. Galvánelemek
Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
8. Primer elemek és akkumulátorok
Miért lyukad ki a használt elemek fala?
Összefoglalás
65
cióban mindig képződnek ionos vegyületek is. Ezeket szódó közömbösítési reakció kémiai egyenletét!
nevezzük sóknak. A sók kationja a bázisból, anionja pedig
a savból származik. Só pl. a konyhasó (NaCl), a mészkő
(CaCO3), a szóda (Na2CO3), a trisó (Na3PO4), a szóda
bikarbóna (NaHCO3) és a szalmiáksó (NH4Cl).
sav + bázis → só + víz
só = kation+ + anion–
n Melyik sav és melyik bázis közömbösítési reakciójában
képződhettek a következő sók: NaCl, CaCO3, NaHCO3,
CaSO4, Ca3(PO4)2, NH4NO3?
66
A savak erőssége attól függ, hogy vizes oldataikban Ilyen címmel jelent meg egy írás néhány évvel ezelőtt.
mekkora a hidrogénion-koncentráció (2. ábra). Az ún. n Miért meglepő ez a cím?
erős savak vizes oldatában a hidrogénion-koncentráció n Vajon miről szólhat az írás?
legalább olyan nagy, mint a bemérési savkoncentráció. n Mi a helyes válasz a címben feltett kérdésre? Add meg
Erős sav pl. a sósav, a kénsav és a salétromsav. A gyen- a helyes válasz kémiai magyarázatát is!
ge savak vizes oldataiban a hidrogénion-koncentráció
kisebb, mint a bemérési savkoncentráció. Gyenge sav
pl. a szénsav, az ecetsav és a hangyasav.
A bázisok erőssége attól függ, hogy vizes oldataikban
mekkora a hidroxidion-koncentráció. Erős bázisok ese- Közömbösítés
Tudod? Jó, ha tudod!
tén ez legalább olyan nagy, mint a bázis koncentrációja és semlegesítés
volt kezdetben. Erős bázis pl. a nátrium-hidroxid és a
kalcium-hidroxid. A gyenge bázisok vizes oldataiban a Minden semlegesítés közömbösítés, de nem minden
hidroxidion-koncentráció kisebb, mint a bázis koncent- közömbösítés semlegesítés.
rációja volt kiinduláskor. Gyenge bázis pl. az ammónia n Rajzold fel a közömbösítés és a semlegesítés közötti
koncentráció egyensúlyi
a disszociáció előtt koncentrációk
HA H+ A–
Savak: azok az anyagok, amelyek vi-
erős ~100%-os zes oldatban megnövelik a hidro- Van fogalmad?
sav disszociáció génion-koncentrációt.
Bázisok: azok az anyagok, amelyek
HA vizes oldatban megnövelik a hidroxidion-koncentrációt.
HA
gyenge részleges Sav-bázis reakció: savak és bázisok között lejátszódó
sav H+ A– kémiai reakció.
disszociáció Közömbösítés: olyan sav-bázis reakció, amelynek lé-
nyege, hogy a hidrogénionok a hidroxidionokkal vízmo-
2. A savak erőssége disszociációjuk mértékétől függ lekulát képeznek.
(A HA tetszőleges savat jelöl) Sók: a savak és bázisok között végbemenő közömbösí-
tési reakcióban képződő ionos vegyületek.
Disszociáció: egyensúlyra vezető bomlás.
67
koncentráció
H+ OH–
mok pH-ja 5,5, és ezért ezek bőrsemlegesek. Vajon mit je-
lent az, hogy bőrsemleges? És egyáltalán mit jelent a sem-
H+ OH–
leges, és mit a pH? Ahhoz, hogy ezeket megértsük, meg kell
ismerkednünk a kémhatás és a pH fogalmával. OH– H+
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
68
Egy oldat pH-ja megegyezik annak a kitevőnek a mí- Fenolftalein indikátor színtelen oldatába márts egy
nusz egyszeresével, amelyet akkor kapunk, ha a hid üvegbotot vagy vékony ecsetet! Írj valamit az üvegbot-
rogénion-koncentrációt tíz hatványaként írjuk fel: tal vagy ecsettel egy fehér papírra! Szárítsd meg az
pH = –log c(H+). Példák a pH számítására (2. táblázat): írást! A titkosírás előhívásához spricceld le a papírt
ammóniaoldattal vagy szódabikarbóna vizes oldatá-
c(H+) 0,0100 0,0000000100 0,00230 0,0000750 val! Az írás ciklámen színnel láthatóvá válik.
10 hatvá- n Értelmezd a kísérletet!
10–2 10–8 10–2,64 10–4,12
nyaként Hagyd levegőn állni az előhívott titkosírást néhány
kitevő –2 –8 –2,64 – 4,12 napig!
pH 2 8 2,64 4,12 n Mi történik? Mi lehet a jelenség magyarázata?
A vöröskáposzta leve
Vigyázz! Kész labor!
mint pH-t jelző indikátor
Szerinted…? Savasítás és lúgosítás
Készíts vöröskáposzta levéből indikátort! Az apró da-
Egyes, manapság elterjedt elméletek szerint betegsége- rabokra vágott vöröskáposztát kb. fél óráig főzd desz-
ink alapvető oka, hogy szervezetünk elsavasodik. Ezért tillált vízben, majd a kapott oldatot hűtés után szűrd
ajánlják a lúgosító élelmiszerek fogyasztását. meg! (A lé úgy is elkészíthető, hogy a káposztadarabo-
n Titkos szavazással mérjétek fel, hogy az osztály hány kat vízzel turmixolod, a kapott pépet szitán átnyomod.)
százaléka hisz ebben az elméletben, és hány százaléka A vöröskáposzta levének színe különböző pH-jú olda-
nem! tokban (4. ábra): vörös (pH = 1–2); sötét ibolya
n Ezek után projektmunkában dolgozzátok fel ezt az (pH = 3–4); halványkék (pH = 5–6); zöld (pH = 7–8);
elméletet és az elmélet megcáfolásával kapcsolatos is kékes zöld (pH = 9–10); kék (pH = 11–12);
mereteket is! sárga (pH 13–14).
n Vizsgáld meg az otthon található anyagok (ecet, szóda
n Rendezzetek vitát! Az egyik csoport érveljen az elmé
let mellett, a másik csoport pedig sorakoztasson fel bikarbóna, vízkőoldó, fertőtlenítőszer, pezsgőtabletta,
ellenérveket! szappan, sampon stb.) vizes oldatainak kémhatását!
n Rajzolj! Ha vöröskáposzta levével átitatott szűrőpapírt
n A vita után ismételjétek meg a titkos szavazást! Ebből
kiderül, melyik csoport érvelt meggyőzőbben. kiszárítasz, majd erre az előbb felsorolt otthon találha
tó anyagokból cseppentesz, érdekes színkavalkád ala
kulhat ki! Kis ecsettel festmény is készülhet!
69
70
A sav-bázis reakciók protonátmenettel történő értelmezé- 2. Néhány fontosabb sav és bázis erőssége
se lehetőséget nyújt arra is, hogy meghatározzuk a külön-
böző savak és bázisok erősségét (2. ábra). Annál erősebb
egy sav, minél nagyobb mértékben ad át molekulája pro-
tont a vízmolekulának. Annál erősebb egy bázis, minél
Nézz utána! Sav-bázis elméletek
nagyobb mértékben vesz fel molekulája protont egy víz-
molekulától.
Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is!
1. A leckében tárgyalt sav-bázis elméletet Brønsted-
féle sav-bázis elméletnek nevezzük. Ki volt Brønsted?
Az ammónium-klorid vizes
Nézz utána! 2. Hasonlítsd össze az Arrhenius-féle és a Brønsted-féle
oldatának kémhatása
sav-bázis elméleteket!
Az NH4Cl vízben jól oldódó só. 3. Milyen más sav-bázis elmélet van még?
n Vajon milyen lehet az oldat kémhatása? 4. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
n Alkotóionjai közül vajon melyik lép sav-bázis reakció csolatos hírt hallottatok a héten!
ba a vízmolekulával?
71
2. A vasúti sínek
hegesztése
termitreakcióval
szintén redoxireakció
72
fúvóka
N2-hajtógáztartály
szódabikarbóna
73
A magnézium égése
Tudod? Jó, ha tudod!
oxigénben és klórban
Gondoltad volna? Így is megjegyezheted
A magnézium meggyújtva vakító lánggal ég oxigénben
(levegőn). Az égés kémiai egyenlete a következő:
Oxidáció: elektront ad.
2 Mg + O2 → 2 MgO.
(Az oxidáció és az ad is magánhangzóval kezdődik.)
A keletkezett magnézium-oxid ionrácsos vegyület:
Redukció: elektront kap.
Mg2+- és O2–-ionokból épül fel. Ez a reakció tehát fel-
(A redukció és a kap is mássalhangzóval kezdődik.)
bontható két részfolyamatra:
a magnéziumatom elektront ad le:
2 Mg → 2 Mg2+ + 4 e–, azaz oxidálódik;
az oxigénmolekula felveszi az elektronokat:
O2 + 4 e– → 2 O2–, azaz redukálódik.
Vigyázz! Kész labor! Vasszögből rézszög? A meggyújtott magnézium klórgázban is folytatja az
égést: Mg + Cl2 → MgCl2.
Fehér csempére (üveglapra, műanyag lapra, vagy főző- A magnézium-klorid is ionrácsos anyag: Mg2+- és
pohárba) helyezz egy vasdarabkát (esetleg kis méretű Cl–-ionokból áll. A felírható részfolyamatok:
vasszöget), és tölts rá annyi réz(II)-szulfát-oldatot, A magnéziumatom elektront ad le:
hogy minél jobban ellepje a vasdarabot (2. ábra)! Mg → Mg2+ + 2 e–, azaz oxidálódik;
Ismételd meg a kísérletet rézdarabkával és vas(II)- a klórmolekula felveszi az elektronokat:
szulfát-oldattal! Cl2 + 2 e– → 2 Cl–, azaz redukálódik.
n Milyen különbségeket tapasztaltál?
Hasonló, látványos reakció megy
n Mi lehet a végbemenő redoxireakció kémiai egyenlete,
végbe, ha alumínium és jód keve-
ha tudjuk, hogy a Cu2+-ionok vizes oldata kék
rékére vizet cseppentünk (3. ábra).
színű, a Cu pedig vörös színű?
(A fejlődő hőtől a jód egy része jód-
n Mi oxidálódott és mi redukáló
gőzzé alakul, ezért a kísérletet csak
dott a folyamat során?
vegyifülkében szabad elvégezni!)
n Írd fel a redoxireakció kémiai
2. A réz(II)-szulfát-oldatba helyezett
egyenletét, valamint az oxidációs
vasszög vörös színe jelzi, hogy
a vas redukálja a réz(II)-ionokat és redukciós részfolyamat egyen
letét is!
3. Egy látványos redoxireakció:
alumínium reakciója jóddal egy
vízcsepp hatására
74
A vas képes redukálni a Cu2+-ionokat, a réz viszont A nagyon nagy redukálóképességű fémek a vízzel is
nem képes redukálni a Fe2+-ionokat. Tehát ha vas(II)- reakcióba lépnek hidrogéngáz fejlődése közben. Példá-
szulfát-oldatba merítünk rézlemezt, semmi nem fog ul: 2 Na + 2 H2O → 2 NaOH + H2. A reakció során a
történni. Ha viszont a rézlemezt ezüst-nitrát vizes ol- fém oxidálódik (elektront ad le), a vízmolekula pedig
datába mártjuk, akkor sötétszürke színnel ezüst válik redukálódik (elektront vesz fel).
ki, az oldat pedig halványkék lesz. Végbemegy a követ- Vannak olyan fémek, amelyek csak híg savakban ol-
kező redoxireakció: Cu + 2 Ag+ → Cu2+ + 2 Ag. A réz dódnak hidrogénfejlődés közben.
tehát redukálta az Ag+-ionokat. A különböző anyagok Például: Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2. A fém ebben az
redukálóképessége eltérő. Ezt fejezi ki az elemek esetben is oxidálódik (elektront ad le), a savoldatban
redukálósora (4. ábra). lévő hidrogénion veszi fel az elektront, tehát az redu-
kálódik: Zn + 2 H+ → Zn2+ + H2 (5. ábra).
erős redukálószer
75
76
77
ronok a külső áramkörben (a fémes vezetőben) jutnak át n Értelmezd a végbemenő kémiai reakciót a fémek
78
A galvánelemek kémiai jelölését a Daniell-elem példá- Szórj réz(II)-szulfát-oldatba cinkport! Figyeld meg,
ján ismerheted meg. Először leírjuk az anód anyagának hogyan változik meg a cinkpor és az oldat színe!
vegyjelét, jelen esetben ez a cink vegyjele lesz. Ez je- n Írd fel a lejátszódó reakció kémiai egyenletét!
lenti a cinket mint fémet. Ezután húzunk egy függőle-
ges vonalat, majd leírjuk a cink-szulfát képletét. Ez
jelenti a cink-szulfát-oldatot, a függőleges vonal pedig
a szilárd–folyadék határt. Majd rajzolunk egy függőle-
ges szaggatott vonalat. Ez jelöli az ionok számára átjár- Készíts gyümölcs-
ható diafragmát vagy sóhidat. Utána jön a réz-szulfát- Vigyázz! Kész labor!
galvánelemet!
oldat jelölése képlettel és egy újabb függőleges vonal.
Végül a másik fém, a réz vegyjele. Ha tudjuk, akkor a Végy egy almát (esetleg krumplit, citromot vagy más
megfelelő fémek mellé írjuk zárójelben az elektród lédús gyümölcsöt), és egymástól néhány milliméterre
polaritását is. A Daniell-elem egyszerűsített kémiai szúrj bele egy rézlemezt (vagy ezüstgyűrűt) és egy
jelölése tehát a következő: magnéziumlemezt (vagy alumíniumlemezt)! Vezeté-
(–)Zn(sz) | ZnSO4-oldat ¦ CuSO4-oldat | Cu(sz)(+) kek segítségével kösd a rézlemezt a működtetni kívánt
n Az egyszerűsített kémiai jelölés alapján állapítsd meg, elektromos berendezés (bármilyen, 1,5 V-os elemmel
hogy melyik elektród az anód, illetve a katód, és mi működő berendezés) elemtartójának pozitív pólusá-
lyen anód- és katódfolyamatok mennek végbe a követ hoz, a magnéziumlemezt pedig a negatív pólushoz!
kező galvánelemben! (Gyümölcs helyett használhatsz gyümölcslevet is.)
(–)Cu(sz) | Cu(NO3)2-oldat ¦ AgNO3-oldat | Ag(sz)(+)
A galvánelem
• Olyan berendezés, amelyben kémiai re-
akció termel elektromos áramot.
Gondoltad volna? A standardpotenciál • Benne a kémiai energia elektromos ener-
giává alakul.
• Benne a redoxireakció két lépése, az oxidáció
A standardpotenciál az anyagok redukáló- és oxi és a redukció térben elválasztva megy végbe.
dálóképességének mértéke (1. táblázat). Annak a gal- • Daniell-elem
vánelemnek az elektromotoros ereje, amelynek katódja (–)Zn | ZnSO4-oldat ¦ CuSO4-oldat | Cu(+)
a vizsgált elektród, anódja a standard hidrogénelektród.
Ismeretében egyrészt meghatározhatjuk a redoxi
reakciók irányát, másrészt kiszámíthatjuk a galvánele-
mek elektromotoros erejét: EMF = ε(katód) – ε(anód).
n Nézz utána, mi az a standard hidrogénelektród!
n Hogyan következtethetünk az elektródpotenciálokból
a redoxireakciók irányára?
79
80
81
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
SAV-BÁZIS REAKCIÓ
makroszinten részecskeszinten
H+
sav + bázis → só + víz
sav + bázis
kémhatás
REDOXIREAKCIÓ
rész
se foly
lmezé a mat
érte ai
résztvevői
oxidálószer redukálószer
redukál/oxidál
82
tárgya
anód katód
oxidáció redukció
akkumulátor
Projektmunka
Korrózió vizsgálata
Alkossatok négy csoportot! Tervezzetek kísérletet annak vizsgálatára, hogy van-e szerepe egy vastárgy korrózió-
jában (a) a nedvességnek; (b) a levegőnek; (c) a fénynek; (d) a hőmérsékletnek! Vitassátok meg a kísérletekre
vonatkozó elképzeléseteket, majd a tanárotokkal való megbeszélés után – csoportmunkában – végezzétek el
azokat!
Az első csoport a nedvesség hatását, a második csoport a levegő hatását, a harmadik csoport a fény hatását, a
negyedik csoport a hőmérséklet hatását vizsgálja. A kísérletekről és a megfigyelésekről készítsetek jegyzőkönyvet
és számítógépes beszámolót!
Projektmunka
Tüzelőanyag-cellák
Készíts projektmunkát „Oláh György és a direkt metanolos tüzelőanyag-cella” címmel!
83
Tisacid® Al3Mg3(OH)5(CO3)5
Írd
n fel a szódabikarbóna sósavval való reakciójának kémiai egyenletét!
A
n felsorolt gyógyszerek közül melyiknél várható még feszülés, puffadásérzés a bevételt követően?
Milyen anyagok keletkeznek szervezetünkben az Almagel® nevű gyógyszer bevételét követően?
n
A szódabikarbóna felhasználásának tipikus módja, hogy egy teáskanál (6 g) szódabikarbónát elkeverünk
n
egy pohár vízben, majd megisszuk. Ha a napi ajánlott NaCl-bevitel 5 g, meghaladjuk-e ezt a mennyiséget
egy adag szódabikarbóna bevételével?
Természettudományos gondolkodás
1. Alkossatok két csoportot és folytassatok le érvelő vitát „Tényleg 0 %-os emisszió jellemzi az elektromos autó-
kat?„ címmel!
2. Alkossatok két csoportot és folytassatok le érvelő vitát „Működhet-e vízzel egy autó?” címmel!
84
I. A I. A
1 2,20 1 2,20
1 H
hidrogén
1 H
hidrogén
A PERIÓDUSOS
A PERIÓDUSOS
RENDSZER
PERIÓDUSOSRENDSZER
1,008 1,008
II. A II. A
3 0,98 43 1,57
0,98 4 1,57
rendszám 6
rendszám 2,55 6 elektronvonzó
2,55 képesség
elektronvonzó képesség
2 Li 2 Be
Li Be vegyjel C
vegyjel C
lítium berillium
lítium berillium
6,94 9,01
6,94 9,01 szén szén
név név
12,01 moláris tömegmoláris
12,01 (g/mol)tömeg (g/mol)
11 0,93 11
12 1,31
0,93 12 1,31
3 Na 3 Mg
Na Mg
nátrium magnézium
nátrium magnézium
22,99 24,31
22,99 24,31
III. B IV.
III. BB V.
IV.BB VI.
V. B VII.
VI. B VII. B VIII. B VIII. B I. B II.I. B
19 0,82 19
20 1,00
0,82 21
20 1,00
1,36 22
21 1,54
1,36 23
22 1,54
1,63 24
23 1,66
1,63 25
24 1,66
1,55 26
25 1,83
1,55 27
26 1,83
1,88 28
27 1,88
1,91 29
28 1,91
1,90 30
29
4 K 4 Ca
K Sc
Ca Sc
Ti Ti
V Cr
V Mn
Cr Mn
Fe Co
Fe Co
Ni Cu
Ni Zn
Cu
kálium kalcium
kálium szkandium
kalcium szkandium
titán vanádium
titán vanádium
króm mangán
króm mangán
vas kobalt
vas nikkel
kobalt nikkel
réz cink
réz
39,10 40,08
39,10 44,96
40,08 47,90
44,96 50,94
47,90 52,00
50,94 54,94
52,00 55,85
54,94 58,93
55,85 58,71
58,93 63,54
58,71 65,3
63,5
37 0,82 37
38 0,95
0,82 39
38 0,95
1,22 40
39 1,33
1,22 41
40 1,33
1,6 42
41 2,16
1,6 43
42 2,16
2,10 44
43 2,2
2,10 45
44 2,28
2,2 46
45 2,28
2,20 46
47 1,93
2,20 48
47
5 Rb 5 Rb
Sr Sr
Y Zr
Y Nb
Zr Mo
Nb Mo
Tc Ru
Tc Rh
Ru Pd
Rh Ag
Pd Cd
Ag
rubídium stroncium
rubídium stroncium
ittrium cirkónium
ittrium cirkónium
nióbium molibdén
nióbium technécium
molibdén technécium
ruténium ruténium
ródium palládium
ródium palládium
ezüst kadmiu
ezüs
85,47 87,62
85,47 88,91
87,62 91,22
88,91 92,91
91,22 95,94
92,91 95,94
(98) 101,07
(98) 102,91
101,07 102,91
106,4 107,87
106,4 112,4
107,8
55 0,79 55
56 0,89
0,79 57
56 0,89
1,10 57
72 1,3
1,10 73
72 1,3
1,5 74
73 1,7
1,5 75
74 1,9
1,7 76
75 2,2
1,9 77
76 2,2
2,2 78
77 2,2
2,2 78
79 2,4
2,2 80
79
6 Cs 6 Ba
Cs La
Ba La
Hf Ta
Hf W
Ta Re
W Os
Re Os
Ir Pt
Ir Au
Pt Hg
Au
cézium bárium
cézium lantán
bárium hafnium
lantán hafnium
tantál volfrám
tantál rénium
volfrám ozmium
rénium ozmium
irídium platina
irídium platina
arany higan
aran
132,91 137,34
132,91 138,91
137,34 138,91
178,49 180,95
178,49 183,85
180,95 183,85
186,2 190,2
186,2 192,2
190,2 195,09
192,2 196,97
195,09 200,5
196,9
87 0,7 87
88 0,9
0,7 89
88 0,9
1,1 89
104 1,1 105
104 106
105 107
106 108
107 109
108 110
109 111
110 111
112
7 Fr 7 Ra
Fr Ac
Ra Ac
Rf Db
Rf Db
Sg Bh
Sg Hs
Bh Mt
Hs Ds
Mt Rg
Ds Cn
Rg
francium francium
rádium aktínium
rádium raderfordium
aktínium raderfordium
dubnium sziborgium
dubnium sziborgium
bohrium hasszium
bohrium meitnérium
hasszium darmstadtium
meitnérium darmstadtium
röntgénium koperníc
röntgén
(223) (226)
(223) (227)
(226) (227)
(265) (268)
(265) (271)
(268) (270)
(271) (277)
(270) (276)
(277) (281)
(276) (281)
(280) (285
(280
félfémek félfémek
6 Ce 6 Pr
Ce Nd
Pr Pm
Nd Sm
Pm Sm
Eu Gd
Eu Gd
Tb Dy
Tb
cérium prazeodímium
cérium prazeodímium
neodímium prométium
neodímium szamárium
prométium szamárium
európium gadolínium
európium gadolínium
terbium diszpróz
terbiu
140,12 140,91
140,12 144,24
140,91 144,24
(145) 150,35
(145) 151,96
150,35 157,25
151,96 158,92
157,25 162,5
158,9
nemfémek nemfémek
90 1,3 90
91 1,5
1,3 92
91 1,7
1,5 93
92 1,3
1,7 94
93 1,3
1,3 95
94 1,3 96
95 97
96 98
97
nemesgázok nemesgázok
7 Th 7 Pa
Th Pa
U Np
U Pu
Np Am
Pu Cm
Am Cm
Bk Bk
Cf
tórium protaktínium
tórium protaktínium
urán neptúnium
urán plutónium
neptúnium amerícium
plutónium amerícium
kűrium berkélium
kűrium kaliforn
berkél
232,0 232,0
231 238,03
231 238,03
(237) (244)
(237) (243)
(244) (247)
(243) (247)
(247) (251
(247
VIII. A
2
S RENDSZER
RENDSZER He
hélium
III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
5 2,04 6 2,55 7 3,04 8 3,44 9 3,98 10
elektronvonzó képesség
B C N O F Ne
bór szén nitrogén oxigén fluor neon
10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
moláris tömeg (g/mol)
13 1,61 14 1,90 15 2,19 16 2,58 17 3,16 18
Al Si P S Cl Ar
alumínium szilícium foszfor kén klór argon
VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
6 1,83 27 1,88 28 1,91 29 1,90 30 1,65 31 1,81 32 2,01 33 2,18 34 2,55 35 2,96 36
Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
55,85 58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
4 2,2 45 2,28 46 2,20 47 1,93 48 1,69 49 1,78 50 1,96 51 2,05 52 2,1 53 2,66 54 2,60
Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
uténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
101,07 102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
6 2,2 77 2,2 78 2,2 79 2,4 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 2,2 86
Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
190,2 192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
08 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118
Hs Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
hasszium meitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszium oganeszon
(277) (276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
zamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
150,35 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
4 1,3 95 96 97 98 99 100 101 102 103
Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
lutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
(244) (243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)
Grafika: 7., 9., 11., 14., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 27., 30., 31., 32., 33., 34., 36., 37., 39., 40., 46., 48., 50.,
53., 55., 56., 57., 60., 68., 70., 72., 74., 75., 78., 80.
Tananyagfejlesztői laboratóriumi fotó: 34., 36., 38., 42., 46., 48., 71., 74., 76., 77.
Wikipedia (közkincs): 11.
123RF: 29., 34., 45., 50., 52., 35., 68., 72., 73.,
Princeton.edu: 7.
Keystone-sda: 10.
Fineartamerica: 20.
Dreamstime: 32., 35., 42., 60., 73.
Epruveticaki: 46.
Socratic: 68.
Andrew Lambert Photography / Science Photo Library: 69.
Sciencephoto: 74.
Shutterstock: 36., 78., 80.