Oh-Kem910mab I Teljes

NAT
2020
9–10
I. kötet
Kémia
munkafüzet
Kémia
9–10.
Munkafüzet
I. kötet
Oktatási Hivatal
OH_KEM910MAB_I.indd 1 2021. 08. 11. 10:27:02

A kiadvány tankönyvi engedélyt kapott a TKV/323-7/2021. számú határozattal 2021. február 15-től.
A tankönyv megfelel a kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről
és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű
jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnázium 9. évfolyama és a hat évfolyamos gimnáziumok
számára megnevezésű 9–10. évfolyam számára készült kerettanterv kémia tantárgy előírásainak.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Müllner Erzsébet
Tananyagfejlesztők: Bárány Zsolt Béla, Hotziné Pócsi Anikó, Marchis Valér, Várallyainé Balázs Judit
Lektor: dr. Prokainé Hajnal Zsuzsanna
Kerettantervi szakértő: Bárány Zsolt Béla
Fedélterv: Slezák Ilona
Illusztráció: Bárány Zsolt Béla, © Shutterstock
Fotók: © Shutterstock
Szerkesztő: Csorba F. László
Minden hivatkozott oldal utolsó megtekintési ideje: 2021. január 19.
© Oktatási Hivatal, 2021
ISBN 978-615-6256-09-6
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay u 10–14.

Telefon (36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: OH-KEM910MAB/I
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Nagy Áron
Nyomdai előkészítés: Ozsváth Miklós
Terjedelem: 14,42 (A/5) ív
A könyv tömege: 290 gramm
1. kiadás, 2021
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési

Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001. szá-
mú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tan-
könyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfej-
lesztés” című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Európai Szociális
Alap
OH_KEM910MAB_I.indd 2 2021. 08. 11. 10:27:02

Kedves Diákok!
A kétkötetes Kémia 9–10. munkafüzet célja, hogy a tankönyvből megismert tananyag megértésében
és elsajátításában segítségetekre legyen. A munkafüzet és a tankönyv szoros egységét mutatja, hogy
a munkafüzetben is megjelennek olyan feladatok, amelyek nem képezik részét a törzsanyagnak, de
segítik az emelt szintű szakismeretek elsajátítását. A kiegészítő feladatokat a feladat szövege elé tett
jelöli.
A munkafüzet feladatai azon túl, hogy segítik a megszerzett ismeretek elmélyülését, fejlesztik a krea
tív, kritikai és analógiás gondolkodást, a vitakészséget, a kommunikációs és vállalkozói készégeket, a
digitális és szociális kompetenciákat.
A feladatok között kiemelt hangsúlyt kapott a prezentációk, poszterek és kisvideók készítése,
illetve a kiselőadások tartása. Az alábbiakban néhány hasznos tanácsot adunk a prezentációk készí-
téséhez.
• A tartalom
− kapcsolódjon a megadott témához,
− legyen érthető és értelmezhető középiskolások számára is,
− összeállítása során a képletek és reakcióegyenletek írásakor figyelj oda a helyes jelrendszer
alkalmazására.
• Az esztétikus és áttekinthető prezentáció jellemzője, hogy

− figyelemfelkeltő,
− több képet/rajzot tartalmaz,
− kivetítve 15-20 méterről is olvasható,
− nincsenek benne hosszú mondatok,
− nincsenek benne oda nem illő hiperlinkek (hivatkozások).
• A prezentációkban feltétlenül meg kell jelenjen a felhasznált források jegyzéke:

− mind az összegyűjtött ismereteké,
− mind a felhasznált fényképeké és videófelvételeké,
− külön megjelölve a linkek esetében az utolsó megtekintés dátumát (a linkek teljes linkek legyenek,
ne csak annyi, hogy google.com!).
OH_KEM910MAB_I.indd 3 2021. 08. 11. 10:27:02

Tartalom
I. kötet
Előszó�� 3 19. A kémiai egyensúly és

befolyásolása �� 62
A biztonságos kísérletezés szabályai�� 6 20. A sav-bázis reakciók �� 66
21. A kémhatás és a pH.
I. Az anyagok szerkezete és tulajdonságai A közömbösítés és a semlegesítés�� 70
1. Az atomok felépítése �� 8 22. Összefoglalás �� 74
2. A radioaktivitás és az atomenergia �� 12
3. Az elektronburok szerkezete �� 14 III. A nemfémes elemek és vegyületeik
4. A periódusos rendszer �� 18 23. Az anyagok jellemzése �� 78
5. A halmazállapotok jellemzése 24. A nemesgázok �� 80
és a halmazállapot-változások �� 22 25. A hidrogén �� 82
6. Az ionkötés és az ionrács �� 26 26. A halogénelemek �� 84
7. A fémes kötés és a fémrács �� 28 27. A hidrogén-halogenidek �� 86
8. A kovalens kötés és az atomrács �� 30 28. Az oxigén és az ózon �� 88
9–10. A molekulák alakja és polaritása. 29. A víz és a hidrogén-peroxid �� 90
A másodrendű kötések és 30. A kén és a kén-hidrogén �� 92
a molekularács �� 32 31. A kén oxidjai és oxosavai �� 94
11. Az oldatok és az oldódás �� 36 32. A nitrogén és az ammónia �� 96
12. Az oldatok összetétele �� 38 33. A nitrogén-oxidok
13. A kolloid rendszerek �� 42 és a salétromsav �� 98
14. Összefoglalás �� 44 34. A foszfor és fontosabb
vegyületei �� 100
II. A kémiai átalakulások 35–36. A szén, a szén oxidjai
15. A kémiai átalakulások és feltételeik �� 50 és a szénsav �� 102
16. A sztöchiometriai számítások 37. A szilícium és a szilícium-dioxid �� 104
alapjai �� 54 38. Összefoglalás �� 106
17. A kémiai átalakulások
energiaviszonyai �� 58 Az atomok periódusos rendszere �� 110
18. A reakciók sebessége és
befolyásolása �� 60 Az elemek periódusos rendszere �� 111
OH_KEM910MAB_I.indd 4 2021. 08. 11. 10:27:02

II. kötet
Előszó�� 3 VI. A fémek és vegyületeik, az elektrokémia

73. A redoxireakciók és
A biztonságos kísérletezés szabályai�� 6 az oxidációs szám �� 80
74. A galvánelemek �� 82
IV. A szén egyszerű szerves vegyületei 75. A redoxireakciók iránya �� 84
39. A szerves vegyületek 76. Az elektrolízis �� 86
csoportosítása �� 8 77. A korrózió �� 88
40. A metán �� 10 78. Részösszefoglalás 1. �� 90
41. Az alkánok és a cikloalkánok �� 12 79. A fémek általános jellemzése �� 92
42. Az etén �� 14 80. Az alkálifémek és vegyületeik �� 96
43. Az alkének �� 16 81. Az alkáliföldfémek és vegyületeik�� 98
44. A diének és a poliének �� 18 82. Az alumínium és előállítása�� 100
45. Az etin �� 20 83. A vas és előállítása �� 102
46. A benzol �� 22 84. Egyéb fontos fémek �� 104
47. Egyéb aromás szénhidrogének �� 24 85. Részösszefoglalás 2. �� 106
48. A fontosabb halogénezett
szénhidrogének �� 26 VII. Kémia az ipari termelésben és
49. Az izoméria �� 28 a mindennapokban
50. Részösszefoglalás 1. �� 30 86. Az építőanyagok kémiája �� 110
51. Az alkoholok �� 32 87. A növényvédő szerek és
52. A fenol �� 34 a műtrágya �� 112
53. Az éterek �� 36 88. A kőolaj feldolgozása �� 114
54. Az aldehidek �� 38 89. A műanyagok �� 116
55. A ketonok �� 40 90. Élelmiszereink és összetevőik �� 118
56. A karbonsavak �� 42 91. Gyógyszerek, drogok,
57. Az észterek �� 44 doppingszerek �� 120
58. Részösszefoglalás 2. �� 46 92. Veszélyes anyagok, mérgek,
59. Az aminok �� 50 mérgezések �� 124
60. Az amidok �� 52 93. Mosó-, tisztító- és
61. A nitrogéntartalmú heterociklusos fertőtlenítőszerek �� 126
vegyületek �� 54 94. Tudomány és áltudomány �� 128
62. Részösszefoglalás 3. �� 56 95. Összefoglalás �� 130
V. Az életműködések kémiai alapjai VIII. Környezeti kémia és környezetvédelem

63. A lipidek �� 58 96. A légkör kémiája �� 132
64. Aminosavak �� 60 97. A természetes vizek kémiája �� 134
65. A fehérjék �� 62 98. A talaj kémiája �� 136
66. A szénhidrátok csoportosítása �� 64 99. A hulladékok és a hulladékkezelés �� 138
67. A szőlőcukor �� 66 100. Új kihívások: ember, társadalom,
68. Egyéb monoszacharidok �� 68 fenntartható fejlődés�� 140
69. A diszacharidok �� 70 101. Összefoglalás �� 142
70. A poliszacharidok �� 72
71. A nukleinsavak �� 74 Az atomok periódusos rendszere �� 144
72. Összefoglalás �� 76 Az elemek periódusos rendszere �� 146
OH_KEM910MAB_I.indd 5 2021. 08. 11. 10:27:02

A biztonságos
kísérletezés szabályai
Emlékszel még?
1. Töltsd ki a keresztrejtvényt az ábrákon látható laboratóriumi eszközök, illetve berendezések

neveivel! Másold át a sötétszürke hátterű mezőbe írt betűket a keresztrejtvény alatti sorba!
Megoldásként a kémiaórák egyik legérdekesebb mozzanatát kapod.
4 5
6 1
1
10
2
4
1. 2. 3.
2
3
7
6
8 3 11
4. 5.
9 5
7
12
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 6. 7.
2. Alkossatok kis létszámú csoportokat, és folytassatok érvelő beszélgetést a laboratóriumi,

illetve a háztartási vegyszerek esetében alkalmazott veszélyességi jelek bevezetésének és
egységesítésének szükségességével kapcsolatban!
3. Keress a háztartásotokban olyan vegyszert, ami veszélyességi jelekkel van ellátva!
OH_KEM910MAB_I.indd 6 2021. 08. 11. 10:27:03

I. A z anyagok
szerkezete
és tulajdonságai
1. Az atomok felépítése
2. A radioaktivitás és az
atomenergia
3. Az elektronburok
szerkezete
4. A periódusos rendszer
5. A halmazállapotok
jellemzése és a
halmazállapot-változások
6. Az ionkötés és az ionrács
7. A fémes kötés és a fémrács
8. A kovalens kötés és
az atomrács
9–10. A molekulák alakja
és polaritása.
A másodrendű kötések
és a molekularács
11. Az oldatok és az oldódás
12. Az oldatok összetétele
13. A kolloid rendszerek
14. Összefoglalás
OH_KEM910MAB_I.indd 7 2021. 08. 11. 10:27:03

1. Az atomok felépítése
1. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot!
Az elemi részecske
neve relatív tömege relatív töltése jele helye az atomban
atommag
2. Add meg az elemi részecskék számát az alábbi izotópok esetében!
25 40 3 9 12 235
Az izotóp jele 12 Mg 18 Ar 1H 4 Be 6C 92 U
A protonok száma
A neutronok száma
Az elektronok száma
3. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot! A kitöltéshez használd a munkafüzet végén ta-

lálható Az atomok periódusos rendszerét!
27 19
Az izotóp jele 13 Al 9F
A protonok száma 15 47
A neutronok száma 16 4 60
Az elektronok száma 3
A nukleonok száma 1
4. Mennyi a klór relatív atomtömege, ha ismert az izotópjainak az előfordulási gyakorisága:

35
Cl: 75,78%; 37Cl: 24,22%?
OH_KEM910MAB_I.indd 8 2021. 08. 11. 10:27:09

5. Számítsd ki, mennyi a cérium relatív atomtömege, ha ismert az izotópjainak az előfordulási
gyakorisága: 136Ce: 0,185%; 138Ce: 0,251%; 140Ce: 88,450%; 142Ce: 11,114%!
Tömeg 67,2 g 407 g
Anyagmennyiség 4,20 mol 7,85 mol

g g
Moláris tömeg 28,0 44,0
mol mol
Anyagmennyiség (mol) 6,35 3,26 · 104 0,0174
Részecskeszám 1,55 · 1024 8,26 · 1020
g g
Moláris tömeg 64,0 180
mol mol
Tömeg 8,00 mg 120 g
Anyagmennyiség 4,60 mol
Részecskeszám 2,40 · 1026

Az atom vegyjele Fe Cu He
Az atom rendszáma
1 db atomban található protonok száma
1 db atomban található elektronok száma

g g g
A moláris tömege 55,85 63,54 4,00
mol mol mol
A tömege 180 g
Az anyagmennyisége 2,50 mol
Az atomok száma 3,75 · 1025
A protonok száma ebben az anyagi

halmazban
OH_KEM910MAB_I.indd 9 2021. 08. 11. 10:27:10

10. Készíts logikai térképet az atomot felépítő atommagról és elektronburokról, az elemi részecs-
kékről, valamint azok legfontosabb szerepéről, tulajdonságairól!
11. Töltsd ki az alábbi keresztrejtvényt! Másold át a szürke hátterű mezőbe írt betűket a kereszt-
rejtvény alatti sorba! Megoldásként az egyik SI-alapmennyiség nevét kapod.
8
6
11
4
2
7
4
2 1
9
9
3
3
8
5 13
10 12
7
5
6 14 1
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. Megmutatja az atommagban található protonok számát.

2. Pozitív töltésű elemi részecske.
3. Negatív töltésű elemi részecske.
4. Az atommagban található elemi részecskék összefoglaló neve.
5. A neutron helye az atomban.
6. Azonos protonszámú, eltérő tömegszámú atomok.
7. A neutron semleges … elemi részecske.
8. Az elektron tömege a protonok és neutronok tömegéhez képest …
9. Az atomok jelölésére szolgál.
10
OH_KEM910MAB_I.indd 10 2021. 08. 11. 10:27:10

12. Melyik az az atom, amelynek 5,00 móljában összesen 1,74 · 1026 db proton és elektron van?
13. Számítsd ki, hogy:
a) hány vasatom található egy 23,5 g tömegű vascsipeszben!
b) hány kénatom található egy 10,0 g tömegű kéndarabban!
14. Készíts prezentációt Az atommodellek alakulása Démokritosztól Schrödingerig címmel!
15. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével a méltán híres Ruther-

ford-féle szórási kísérlet szimulációját próbálhatod ki. A kipróbálás so-
rán a Rutherford-atom változatot ajánlott választani.
https://bit.ly/3sxAe8V
PhET Sims
16. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével játékos módon, egy szi-
muláció segítségével építhetsz fel atomokat. Javasolt az Atomépítés,
valamint a Játék felületet is kipróbálni.
https://bit.ly/3oWkQk4
PhET Sims
17. Készíts digitális prezentációt vagy plakátot a svájci Nagy Hadronütköztetőben (LHC) folyó
kutatásokról!
11
OH_KEM910MAB_I.indd 11 2021. 08. 11. 10:27:10

2. A radioaktivitás
és az atomenergia

A radioaktív izotóp jele 211

Po 131
I
A protonok száma 88 55 27 38
A neutronok száma 138 52
Az izotóp tömegszáma 137 60
2. Jellemezd a három radioaktív sugárzást!
Áthalad-e
Töltése
egy ólomlemezen? egy papíron? egy alumíniumlemezen?
a-sugárzás
b-sugárzás
g-sugárzás
3. Az alábbiakban a három radioaktív sugárzással kapcsolatos állításokat olvashatsz. Jelöld egy

X-szel azt a sugárzást, illetve azokat a sugárzásokat, amelyikre/amelyekre igaz az adott állítás!
a- b- g-
sugárzás
Ez a sugárzás nem tud áthatolni egy alumíniumlemezen.
A sugárzás töltéssel bír.
Ez a legnagyobb energiájú sugárzás.
Ezt a sugárzást már egy vékony papírlap is megállítja.
Egy vékony ólomlemez áthatolhatatlan ezen sugárzás számára.
12
OH_KEM910MAB_I.indd 12 2021. 08. 11. 10:27:10

4. Készíts digitális prezentációt Hevesy György munkásságának bemutatására!
5. Készíts prezentációt Az első Nobel-díjas nő címmel!
6. Keress a radioaktivitás felhasználásáról, illetve a veszélyeiről szóló megbízható forrású cikke-

ket és híreket a médiában!
7. Alkossatok kis létszámú csoportokat, és tartsatok érvelő vitát az atomerőművekkel kapcsolat-

ban. Érveljetek az atomerőművek építése és használata mellett és ellen is!
8. Nézd meg a csernobili atomkatasztrófáról szóló ötrészes minisorozatot, majd írj ezzel kapcso-
latosan egy rövid, legfeljebb 2000 karakter hosszú véleménycikket az emberi felelősségről!
9. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével az a-sugárzással járó

bomlás szimulációját próbálhatod ki.
https://bit.ly/3oZc84L
PhET Sims
10. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével a b-sugárzással járó

bomlás szimulációját próbálhatod ki.
https://bit.ly/38V25rG
PhET Sims
11. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével a maghasadás szimuláció

ját próbálhatod ki. Javasolt az Atomreaktor szimulációját is kipróbálni.
https://bit.ly/3qrT7bk
PhET Sims
12. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével a szénizotópos kormeg-

határozással kapcsolatos játékos szimulációt próbálhatod ki. Javasolt a
Kormeghatározás menüt kipróbálni.
https://bit.ly/2XW1zDs
PhET Sims
13. A rádium-226 felezési ideje 1590 nap. Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az összes rádium-226
izotóp 87,5%-a elbomoljon?
13
OH_KEM910MAB_I.indd 13 2021. 08. 11. 10:27:10

3. Az elektronburok
szerkezete
1. Írd fel a következő atomok elektronszerkezetét! Karikázd be azt, amelyik nemesgáz-elektron-

szerkezetet jelöl!
15
P:.......................…………………
12
Mg: ................... …………………
6
C: ......................…………………
18
Ar: ................... …………………
2. Egy atom elektronszerkezete: 2, 8, 4. Válaszolj az alábbi kérdésekre!
a) Összesen hány elektron van a vizsgált atomban? ��
b) Mely héjakon van elektron ezen atom esetében? ��
c) Mely héjak telítettek? .............................
d) Hány vegyértékelektronja van a vizsgált atomnak? ��
e) Mi a vegyjele a kérdéses atomnak? .............................
3. Mely atomok modelljét látod az alábbi ábrákon? Add meg az atomok vegyjelét és elektron-
szerkezetét!
vegyjel elektronszerkezet vegyjel elektronszerkezet vegyjel elektronszerkezet
14
OH_KEM910MAB_I.indd 14 2021. 08. 11. 10:27:10

4. Add meg a vegyértékelektronok számát a következő atomokban!
16
S: .................................... 17
Cl: ....................................
7
N: ...................................
5
B: ....................................
9
F: .................................... 13
Al: ...................................
5. Írd fel a következő atomok elektronszerkezetét kitevős jelöléssel!
20
Ca: .......................................................................
35
Br: .......................................................................
55
Cs: .......................................................................
47
Ag: .......................................................................
6. Írd fel a következő atomok elektronszerkezetét kitevős és cellás jelöléssel egyaránt! Karikázd
be a vegyértékelektronokat tartalmazó cellákat!
12
Mg: ………………………………………………………
15
P: ………………………………………………………
26
Fe: ………………………………………………………
36
Kr: ………………………………………………………
7. Válaszolj az alábbi kérdésekre!
a) Hány atompálya tartozik a 4d-alhéjhoz? .............................
b) Hány atompálya tartozik a 4. elektronhéjhoz? .............................
c) Mennyi lehet a mellékkvantumszám legnagyobb értéke az 5. héj esetében? .............................
d) Mi a jele annak az alhéjnak, amely esetében n = 3, míg l = 2? .............................
15
OH_KEM910MAB_I.indd 15 2021. 08. 11. 10:27:10

8. Tedd ki a megfelelő relációs jelet!
a) az oxigénatom párosítatlan a foszforatom párosítatlan

………
elektronjainak száma elektronjainak száma
b) a 4s-alhéj energiája ……… a 3d-alhéj energiája
c) az N héj főkvantumszáma ……… az f-alhéj mellékkvantumszáma
d) a nátriumatom lezárt a kalciumatom lezárt

………
elektronhéjainak száma elektronhéjainak száma
e) a kobaltatom párosítatlan a d jelű alhéj

………
elektronjainak száma mellékkvantumszáma
9. Nézz utána az interneten vagy a Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok

című könyvben, hogy a periódusos rendszer első 50 atomja közül melyeknek nem a meg-
szokott feltöltődési sorrendben épül ki az elektronfelhője! Írd fel az atomok vegyjelét, jelöld a
rendszámukat! Az egyik már megismert példát előre megadjuk:
29
Cu …… …… ……
…… …… …… ……
a) Nézd meg az atomok elektronszerkezetét, és válaszd ki azt a két atompárt, amelyek esetében
látványos hasonlóság mutatkozik!
……………… és ………………… ……………… és …………………
b) Írd fel a legmeglepőbb elektronkonfigurációt! Szerinted miért ez a legmeglepőbb szerkezet?
elektronszerkezet: ��
indoklás: ��
��
10. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel az Égi csoda – a lángfestés című témakört! Készítsetek
számítógépes prezentációt és/vagy kisvideót a témában!
11. Írd fel a következő atomok elektronszerkezetét kitevős jelöléssel! Jelöld az atomtörzshöz
tartozó elektronhéjakat és a vegyértékhéjat!
16
S: ………………………………………………………
11
Na: ………………………………………………………
16
OH_KEM910MAB_I.indd 16 2021. 08. 11. 10:27:10

12. Figyeld meg a következő két ábrát, és válaszolj a kérdésekre!
A) B)
a) Melyik ábra jelöli a gerjesztés folyamatát? ��
b) Milyen folyamatot jelöl a másik ábra? ��
c) Melyik ábrán van az elektron nagyobb energiájú elektronhéjon? .............................
d) Bekövetkezhet-e valamelyik folyamat közben lángfestés? ��
13. Próbáld ki az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével az atomok

elektronszerkezetét vizualizáló angol nyelvű szimulációt!
http://atomicorbitals.ea.gr/
17
OH_KEM910MAB_I.indd 17 2021. 08. 11. 10:27:10

4. A periódusos
rendszer
1. Írd fel a következő atomok elektronszerkezetét! Állapítsd meg az atom helyét a periódusos
rendszerben az elektronszerkezet alapján!
Helye a periódusos rendszerben

Az atom jele Elektronszerkezete
periódus (fő)csoport
Al
Ne
Li
2. Egy atom rendszáma 15. Válaszolj az alábbi kérdésekre a periódusos rendszer használata
nélkül!
a) Összesen hány elektron van a vizsgált atomban? ��
b) Hány elektronhéjon van elektron ezen atom esetében? ��
c) Melyik periódus eleméről van szó? ��
d) Hány vegyértékelektronja van a vizsgált atomnak? ��
e) Melyik főcsoportban található az atom? ��
Ellenőrizd a válaszaid a periódusos rendszer segítségével!
f) Mi a vegyjele a kérdéses atomnak? ��
18
OH_KEM910MAB_I.indd 18 2021. 08. 11. 10:27:10

3. Írd fel a következő atomok elektronszerkezetét kitevős jelöléssel! Állapítsd meg az atom he-
lyét a periódusos rendszerben az elektronszerkezet alapján!

Az atom jele Elektronszerkezete
periódus csoport mező
Cl
Ge
Ca
Zn
4. Add meg a periódusos rendszerben elfoglalt hely alapján az elektronszerkezetet a minta szerint!

Elektronszerkezete
periódus főcsoport
3. VIII. A 2, 8, 8
2. VI. A
1. I. A
3. III. A
2. IV. A
5. Add meg a periódusos rendszerben elfoglalt hely alapján az elektronszerkezetet kitevős je-
löléssel! Add meg, hogy a periódusos rendszer melyik mezőjében található a kérdéses elem!

Elektronszerkezete
periódus csoport mező
2. 2.
4. 5.
3. 1.
4. 15.
19
OH_KEM910MAB_I.indd 19 2021. 08. 11. 10:27:10

6. Projektmunka!
Gyűjts össze minél több információt a Mengyelejev-féle periódusos táblázattal kapcsolatban!
Készíts prezentációt, kitérve az alábbi kérdésekre is!
• Milyen volt az elrendezése a mai periódusos rendszerhez képest? Hány elemet tartalmazott?
• Milyen kapcsolat van a napjainkban használt periódusos rendszer, illetve a Mengyelejev-féle
periódusos táblázat csoportjai között?
• Mik azok a triádok?
• Mi az eka-alumínium?
• Hol szerepelt a réz- és a cinkcsoport a Mengyelejev-féle táblázatban?
• Mikor volt a periódusos rendszer nemzetközi éve?
7. Keress a világhálón videófelvételeket olyan kísérletekről, amelyek alkalmasak az egy csoport-

ban lévő elemek hasonló kémiai tulajdonságainak szemléltetésére (pl. a kálium és a nátrium, a
magnézium és a kalcium, vagy a klór és a jód kémiai reakcióinak összehasonlítása)!
8. Az alábbi betűhalmazban összesen 15 elem nevét rejtettük el. Ezek rendszámát a betűhalmaz
alatt feltüntettük. Keresd ki a periódusos rendszer segítségével, mely elemek nevét rejtettük el!
A kimaradt betűk 5 olyan város nevét rejtik, amelyek szervesen kötődtek Mengyelejev nevéhez.
S Z F L U O R E N T P É
T E R M U I N Í M U L A
F O S Z F O R V K Á R Y
M T K O X T B Á O M L N
S U Z A S E L K N U N A
N M I Ü L I N É O I Á R
S É Z Z U C G O S C T A
Z E G M É O I Z N Í R K
É V A I R N H U E L I I
N D E T X L G B M I U E
R G I D O O N A Y Z M E
C N L E K K I N M S K –
Az elem Az elem
rendszáma neve rendszáma neve
6 15
7 19
8 20
9 28
11 47
12 54
13 79
14
20
OH_KEM910MAB_I.indd 20 2021. 08. 11. 10:27:10

Melyik városban született Mengyelejev? ��
Melyik város kőszénmezőinek feltárásában volt nagy szerepe? ��
Melyik városban halt meg Mengyelejev? ��
Melyik városban járt 1859–1861 között tanulmányi úton? ��
Melyik városban élt Mengyelejev az apja halála után? ��
9. Nézz utána! Töltsd ki a táblázatot a megfelelő elemek nevével!
Az elem a nevét…
egy kisbolygóról, bolygóról egy tudósról egy országról/városról

vagy csillagról kapta. kapta. kapta.
10. Olvasd el az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével elérhető Men-

gyelejev tévedései című blogbejegyzést!
http://lenteg.ttk.pte.hu/ScienceBits/blog090926.html
11. Projektmunka!
Gyűjts össze minél több információt az elemek nyelvújítás kori elneve-
zésével kapcsolatban! Készíts digitális prezentációt az ismeretek bemu-
tatására!
A projektmunkában segítségül szolgálhat dr. Lente Gábor – Periódusos
rendszer extrákkal (2019. február 26., MTA Székház) című előadásának
felvétele, amelyet az alábbi link, illetve QR-kód segítségével érhetsz el:
https://youtu.be/snBhpZ16vs4
12. Ismerd meg az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével elérhető, az

egyik legtöbb információt bemutató digitális periódusos rendszert!
(Amennyiben nem magyarul jelenik meg a felület, a lap alján állítsd át a
nyelvet.)
https://ptable.com/
21
OH_KEM910MAB_I.indd 21 2021. 08. 11. 10:27:11

5. A halmazállapotok
jellemzése és
a halmazállapot-változások
1. Projektmunka!
Gyűjts adatokat az interneten Amadeo Avogadróról! Foglald össze a munkásságát néhány
mondatban!
2. Számítási feladatok
a) Mekkora az anyagmennyisége 49 dm3 nitrogéngáznak standardállapotban (standard légköri

nyomáson, 25 °C hőmérsékleten)?
b) Mekkora a térfogata 5 mol szén-dioxid-gáznak standardállapotban (standard légköri nyomá-

son, 25 °C hőmérsékleten)?
c) Mekkora a tömege 98 dm3 kén-dioxid-gáznak standardállapotban (standard légköri nyomá-

son, 25 °C hőmérsékleten)?
d) M
ekkora a térfogata 3,5 kmol hidrogéngáznak standard nyomáson és 0 °C hőmérsékleten?
e) Mekkora a nyomása 75 °C-on 0,76 mol oxigéngáznak, ha a térfogata 12 dm3?
22
OH_KEM910MAB_I.indd 22 2021. 08. 11. 10:27:11

3. Négyféle asszociáció
A) gáz B) folyadék C) mindkettő D) egyik sem
1. Kitölti a rendelkezésre álló teret.
2. Jellemző rá a diffúzió.
3. Standardállapotban ilyen a bróm halmazállapota.
4. A térfogata változó.
5. Érvényes rá Avogadro törvénye.
4. Töltsd ki értelemszerűen a következő táblázatot!
Képlet H2
Anyagmennyiség 3 mol
A molekulák száma 3 · 1023 db
Moláris tömeg
Tömeg 84 g
Térfogat standardállapotban
(standard légköri nyomáson, 73,5 dm3
25 °C hőmérsékleten)
Sűrűség standardállapotban
(standard légköri nyomáson,
25 °C hőmérsékleten)
Oxigéngázra vonatkoztatott
1,375
sűrűsége
5. Az alábbi anyagok melyik csoportba tartoznak komponensek és fázisok száma szerint?
durranógáz: ��
jódtinktúra: ��
forrásban lévő víz: ��
hidrogéngáz: ��
homok a vízben: ��
23
OH_KEM910MAB_I.indd 23 2021. 08. 11. 10:27:11

6. Miért tud a molnárka a víz felszínén járni? Magyarázd a jelenséget az ábra alapján!
��
��
��
7. Projektmunka!
Végezz(etek) gyűjtőmunkát a plazmaállapottal kapcsolatban! Mi jellemző a plazmaállapotra?
Hol fordul elő a természetben? Milyen gyakorlati alkalmazása van?
8. Készíts prezentációt a folyadékkristályok tulajdonságairól és felhasználásáról!
9. Egészítsd ki értelemszerűen a következő folyamatábrát! Írd fel a nyilakra a bekövetkező válto-

zások nevét, illetve azt, hogy exoterm vagy endoterm változásról van-e szó!
szilárd halmaz-
állapotú anyag
24
OH_KEM910MAB_I.indd 24 2021. 08. 11. 10:27:11

10. Keresd ki az alábbi betűfelhőből a legfontosabb halmazállapot-változások neveit!
S Z V Z U J V F Y K S J
I Á G H L F J A A H Á V
E U L X O U W G B E D W
H F E Á X Q Z Y S A Ó Q
U Z O E M C Y Á X F P S
D U R R H I G S T B A V
J J U W R L L L N I S P
T S W U O Á Y B W P C M
L S Y R X V S V U D E D
H O Á V O R M F E Z L O
V P O L V A D Á S J S M
S K O B R T F H Q H V G
��
��
11. Ismerkedj meg a halmazállapot-változásokkal az alábbi linken található

szimuláció segítségével!
https://bit.ly/3bPNorJ
PhET Sims
25
OH_KEM910MAB_I.indd 25 2021. 08. 11. 10:27:11

6. Az ionkötés
és az ionrács
1. Hasonlítsd össze a szilárd konyhasó, a desztillált víz és a konyhasóoldat vezetőképességét!

Magyarázd a jelenséget!
��
2. Alkoss ionvegyületeket a következő ionokból, és írd fel a képletüket!
CO32–, Al3+, NH+4, NO–3
................................... ................................... ................................... ...................................
3. Írd be a táblázatba az ionok kémiai jelét a megfelelő helyre!
káliumion, szulfátion, ammóniumion, nitrátion, alumíniumion, foszfátion, kalciumion
anion kation
Egyszerű ion
Összetett ion
4. Állítsd növekvő méret szerint sorrendbe az alábbi részecskéket! A kémiai jelükkel válaszolj!
káliumion, argonatom, szkandiumion, szulfidion, kalciumion, kloridion
��
5. Négyféle asszociáció
A) anion B) kation C) mindkettő D) egyik sem
1. Atomból keletkezhet elektron leadásával.

2. Negatív töltésű elemi részecske.
3. A karbonátion.
4. Egyszerű ion esetében a mérete nagyobb, mint azé az atomé, amelyből keletkezett.
5. Több proton van benne, mint elektron.
26
OH_KEM910MAB_I.indd 26 2021. 08. 11. 10:27:11

6. Nézz utána az interneten!
Hasonlítsd össze a Fe2+- és Fe3+-ionokat a következő szempontok szerint!
Fe2+ Fe3+
Elektronszerkezet
Hidratált ion színe
Előfordulása
7. Számítási feladat
a) Hány darab iont tartalmaz 58,5 gramm kősó?
b) Mekkora tömegű kalcium-klorid tartalmaz 1 · 1023 darab kloridiont?
8. Keresd ki a Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok című könyvből az ioni-

zációs energiák értékeit, hasonlítsd össze azokat, és magyarázd az eltéréseket az elektron-
szerkezet alapján!
A második ionizációs energia megmutatja, hogy mekkora energia szükséges 1 mol szabad, egy-
szeresen pozitív töltésű ionból a legkönnyebben leszakítható elektron eltávolításához. Jele: Ei2,
mértékegysége az első ionizációs energiához hasonlóan kJ/mol.
Ei1(Na) és Ei2(Na)
��
��
Ei1(Ne) és Ei2(Ne)
��
��
Ei1(Ne) és Ei2(Na)
��
��
9. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a magyarországi ásványvizek történetét, összetételét és
alkalmazását!
27
OH_KEM910MAB_I.indd 27 2021. 08. 11. 10:27:11

7. A fémes kötés
és a fémrács
1. Válogasd ki a fémekre jellemző tulajdonságokat, és karikázd be ezek betűjelét!

a) Vezetik az elektromos áramot.
b) Sokféle színűek lehetnek, például piros, kék, lila.
c) Rácspontjaikban atomtörzsek találhatóak, és közöttük delokalizált elektronok vannak.
d) Az atomokat kovalens kötés tartja össze.
e) A periódusos rendszerben a bór–polónium-vonaltól balra találhatóak.
f) Minden ionjuk nemesgáz-szerkezetű anion.
2. Társítsd a tulajdonságokat a megadott anyagcsoporthoz! A tulajdonság betűjelét írd a hal-

mazábra megfelelő részébe! Figyelj oda, hogy vannak olyan állítások, amelyek betűjelét a
halmazokon kívül kell beírnod!
a) Szobahőmérsékleten kivétel nélkül szilárdak.

b) A rácspontokban ellentétes töltésű ionok vannak.
c) A rácsot elsőrendű kémiai kötés tartja össze.
d) Általában szürke színű anyagok.
e) Szilárd állapotban nem vezetik az elektromos áramot.
f) A rácspontokban molekulák vannak.
g) Ebbe a csoportba tartozik a hidrogén-klorid.
h) Ebbe a csoportba tartozik a magnézium.
i) Ebbe a csoportba tartozik a magnézium-klorid.
j) Folyékony állapotban vezetik az elektromos áramot.
ionvegyületek fémek
28
OH_KEM910MAB_I.indd 28 2021. 08. 11. 10:27:11

3. Nézz utána az interneten, hogy mi az az emlékező fém, és milyen alkalmazási területei vannak!
Írd le néhány mondatban!
4. Fényképezzetek le minél több olyan tárgyat, ami fémből készült! Készítsetek belőle montázst!
Mutassátok be egy kiállításon!
5. Töltsd ki az alábbi táblázatot a fémekre vonatkozóan!
A fém neve nátrium
Vegyjele
Elektronszerkezete
Színe sárga
Halmazállapota
folyékony
standardállapotban
Megmunkálhatósága
Sűrűsége
(könnyűfém/nehézfém)
6. Melyik fémre gondoltam? A vegyjelével válaszolj!
a) Nehézfém, akkumulátort készítenek belőle autókba: ..................................................................
b) Szürke fém, mágnessel kölcsönhatásba lép: ...............................................................................
c) Folyékony fém, régebben hőmérőkben használták: ....................................................................
d) Könnyű, világosszürke fém, repülőgépek alkatrészeinek is ez az anyaga: ..................................
e) Vörös színű fém, villanyszerelők is használják: ............................................................................
7. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel, hogy milyen fémionok találhatók az emberi szervezetben,
és milyen szerepük van az életműködésekben!
8. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a fémek előállításának történetét az ókortól napjainkig!
29
OH_KEM910MAB_I.indd 29 2021. 08. 11. 10:27:11

8. A kovalens kötés
és az atomrács
1. Hasonlítsd össze a kősót és a gyémántot!
A kősó A gyémánt
Rácstípus
A szilárd halmazt felépítő

részecskék kémiai jele
A rácsösszetartó erő
Halmazállapot
standardállapotban
Keménység
Vezetőképesség
Vízoldhatóság
2. Többszörös választás
Írd az állítások után a megfelelő betűjelet!
A) atomrács(os anyagok) C) ionrács(os anyagok) E) mindegyik

B) fémrács(os anyagok) D) egyik sem
1. Rácspontjaiban lehetnek molekulák. ..........
2. A rácsösszetartó erő valamilyen elsőrendű kötés. ..........
3. Szilárd állapotban jó elektromos és hővezetés. ..........
4. Ilyen rácsban kristályosodik a szilícium-dioxid. ..........
5. Nincs szabályos térrácsszerkezete. ..........
6. Ilyen rácsban kristályosodik a magnézium-oxid. ..........
7. Csak olvadékukban vagy oldatukban vezetik az elektromos áramot. ..........
8. Ilyen rácsban kristályosodik az arany. ..........
30
OH_KEM910MAB_I.indd 30 2021. 08. 11. 10:27:11

3. Nézz utána az interneten, hogyan működik a kvarcóra! Írd le néhány mondatban!
��
��
��
4. Rajzolj le egy szénatomot és egy oxigénatomot vegyértékelektronokkal. A szénatom vegy-

értékelektronjait jelöld kékkel, az oxigénatom vegyértékelektronjait jelöld pirossal! Rajzold le
mellé a szén-monoxid molekuláját, amelyben háromszoros kovalens kötés van, és az egyik
kovalens kötés datív kötés! Jelöld színessel, hogy a kötő elektronpárok elektronjai melyik
atomból származnak!
5. Keresd ki Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok című könyvből az alábbi

adatokat! Magyarázd meg a különbségeket!
Kötési energia
kJ
Kötéstávolság (pm)
mol
H–Cl
H–Br
H–I
��
��
��
��
6. Mire használható a gyémánt? Írj néhány alkalmazási területet!
��
��
7. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a gyémántcsiszolás történetét és lehetséges módjait! Me-
lyek a világon a legismertebb gyémántcsiszoló műhelyek?
31
OH_KEM910MAB_I.indd 31 2021. 08. 11. 10:27:13

9–10. A molekulák alakja
és polaritása.
A másodrendű kötések
és a molekularács
1. A vízszintes sorokba írd be a lenti meghatározások megfejtését! Ha a szürke függőleges osz-
lop betűit összeolvasod, egy híres kémikus nevét kapod. Ki ő? Mi fűződik a nevéhez?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
1. Elemmolekula, amelyben háromszoros kovalens kötés található.

2. Halmazállapot-változás, amely során folyadék felszínéről a részecskék átlépnek
a gázhalmazállapotba.
3. Szürke színű, folyékony fém.
4. Fém, amely vakító fény kíséretében fehér porrá ég el.
5. Az adott atomhoz kapcsolódó kovalens kötések száma.
6. Halmazállapot-változás, amely során szilárd anyagból gáz-halmazállapotú anyag keletkezik.
7. A víz egy megjelenési formája.
8. Ilyen rácsos a grafit.
9. Az ammóniamolekulák között kialakuló legerősebb másodrendű kötés.
10. Olyan változás, amely során a környezet energiája nő, a rendszeré pedig csökken.
11. Az egyik legismertebb mágnesezhető fém.
32
OH_KEM910MAB_I.indd 32 2021. 08. 11. 10:27:13

Megfejtés:
A kémikus neve és nemzetisége: .....................................................................................................
Nézz utána! Ez fűződik a nevéhez: ...................................................................................................
A metán A szén-dioxid
Szerkezeti képlete
A központi atom vegyjele
A központi atom nemkötő elektronpárjainak száma
A központi atom kötő elektronpárjainak száma
A molekula alakja
A molekula polaritása
A legerősebb másodrendű kötőerő a molekulák között
3. Kísérletelemzés
Egészítsd ki a szöveget az alábbi ábra, valamint ismereteid alapján!
A fémesszürke színű jód ……......................…………. halmazállapotú anyag. Egy üvegből készült
………………… tettük, majd melegítettük. Erős melegítés hatására …………… színű, ……………
halmazállapotú anyag keletkezett. Ezt a halmazállapot-változást ……………................………….
nevezzük.
A jód ………………………. rácsban kristályosodik. A rácsösszetartó erő a ……....………………
kölcsönhatás, mert a jód molekulája …………..…………..
33
OH_KEM910MAB_I.indd 33 2021. 08. 11. 10:27:13

Írd a megfelelő betűjelet az állítás mögé!
A) grafit B) nitrogén C) gyémánt D) jód E) egyik sem
1. A legkeményebb természetes anyag. ..........
2. Színtelen gáz. ..........
3. Könnyen szublimáló anyag. ..........
4. Molekuláiban két nemkötő elektronpár található. ..........
5. Szilárd állapotban nincs szabályos térrácsszerkezete. ..........
6. Kenhető elemi szén. ..........
7. Vízben nagyon jól oldódik. ..........
8. Delokalizált elektronokat tartalmaz. ..........
9. Apoláris molekulákból áll, közönséges körülmények között szilárd. ..........
10. Rácspontjaiban ionok találhatóak. ..........
A szilícium- A nátrium-
Az ammónia A jég
dioxid klorid
Képlete
A szilárd halmazt felépítő

részecskék neve
Halmazállapot
standardállapotban
34
OH_KEM910MAB_I.indd 34 2021. 08. 11. 10:27:13

6. Nézz utána!
Melyek a van der Waals-kötések? Sorold fel ezeket!
��
7. Projektmunka!
Csoportmunkában válaszoljátok meg a következő kérdést: Léteznek-e nemesgázvegyületek?
8. Keress a meghatározásnak megfelelő molekulát vagy összetett iont! Írd a képletét a megha-
tározás utáni pontozott vonalra!
a) A központi atomnak kettő a vegyértéke: ��
b) Tetraéderből származtatott V alakú molekula: ��
c) Nem értelmezhető benne a kötésszög: .......................................................................................
d) Síkháromszög alakú poláris molekula: .........................................................................................
e) Molekulái között hidrogénkötés alakulhat ki: ...............................................................................
f) A központi atomja a kén: ..............................................................................................................
g) Kötései polárisak, de a molekula apoláris: ...................................................................................
h) Elemmolekula: ..............................................................................................................................
i) 12 nemkötő elektronpár található a molekulában: .......................................................................
j) A kötő és a nemkötő elektronpárok száma egyenlő a molekulában: ..........................................
k) A molekulák között dipólus-dipólus kölcsönhatás alakulhat ki:...................................................
9. Építs fel négy különböző molekulát C-, O-, H- és S-atomok segítségével, majd töltsd ki az
alábbi táblázatot! Nem szükséges minden atomot felhasználni!
Összegképlet
Szerkezeti képlet
A molekula alakja
Kötésszög
A halmazban kialakuló kötés
35
OH_KEM910MAB_I.indd 35 2021. 08. 11. 10:27:13

11. Az oldatok
és az oldódás
1. Vízben oldunk szilárd NH4Cl-ot.

Keresd ki a Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok című könyvből vagy az in-
ternetről a hozzá tartozó oldáshő értékét!
��
Hogyan változott a környezet hőmérséklete oldás közben? ...........................................................
Mi ennek az oka? Rajzolj energiadiagramot!
Melegítjük a telített oldatot (szilárd anyag található a kémcső alján). Hogyan változik az oldható-
ság a melegítés hatására? Miért?
��
��
��
��
��
36
OH_KEM910MAB_I.indd 36 2021. 08. 11. 10:27:13

2. Keresd ki a Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok című könyvből az am-
mónium-klorid, a kálium-nitrát és a réz(II)-szulfát oldhatóságát 0 °C-tól 100 °C-ig 20 °C-on-
ként! Készíts oldhatósági grafikont a kikeresett adatok segítségével milliméterpapírra kézzel
vagy számítógéppel!
3. Tegyél egy flakonba vagy magasabb pohárba néhány kiskanálnyi szódabikarbónát! Óvatosan
önts rá 2-3 dl étolajat, majd csepegtess bele ételfestékkel megszínezett ecetet! Készíts fény-
kép- vagy videófelvételt a kísérletről!
Tapasztalat:
��
��
��
��
Magyarázat:
��
��
��
��
4. A felsorolt anyagok közül válaszd ki, hogy melyik miben oldódik jól! Írd az anyag nevét a meg-
felelő oldószer mellé!
konyhasó, homok, cukor, ammónia, zsír, gyémánt, nátrium-hidroxid, oxigén
víz: ....................................................................................................................................................
benzin: ..............................................................................................................................................
nem oldódik egyikben sem:..............................................................................................................
5. Projektmunka!
Ha egy olajszállító hajó balesetet szenved a tengeren, az súlyos környezeti katasztrófát okoz.
Projektmunkában dolgozzátok ki, hogy milyen módon sérülhet a természet ebben az esetben!
Külön térjetek ki azokra a jelenségekre, amelyek az oldódással kapcsolatosak! Keressetek
megoldási javaslatokat a kár enyhítésére!
37
OH_KEM910MAB_I.indd 37 2021. 08. 11. 10:27:13

12. Az oldatok
összetétele
1. Melyek az oldat összetevői? Töltsd ki a hiányzó részeket!

AZ OLDAT OLDOTT ANYAG + ....................................
konyhasóoldat .................................... + ....................................
………………….. cukor + ....................................
jódtinktúra .................................... + ....................................
szódavíz .................................... + ....................................
………………….. ammónia + ....................................
sósav .................................... + ....................................
2. Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait!
Az oldat tömege Az oldott anyag Az oldószer tömege Tömegszázalék

(g) tömege (g) (g) (%)
100 7
100 13
200 5
200 1
50 2
18 18
9 18
300 288
3. Hány tömeg%-os az az oldat, amelyikben az oldat tömegének
a) 0,1 része az oldott anyag?

1
b) része az oldott anyag?
5
c) fele az oldott anyag?
38
OH_KEM910MAB_I.indd 38 2021. 08. 11. 10:27:14

4. Salátalevet készítünk ételecet felhasználásával. A salátalé készítéséhez 50 g vizet és 10 g
10 tömeg%-os ételecetet használunk fel. Hány tömeg%-os lesz az így készült salátalé?
5. 400 g 90 tömeg%-os kénsavoldatot 1600 g 62 tömeg%-os kénsavoldattal elegyítettünk.
a) Hány tömeg%-os lett az oldat?
b) Mennyi lesz az oldat tömeg%-os értéke, ha az elkészített oldathoz még további 500 g vizet
adunk?
g
6. 250 cm3 térfogatú, 1,59 sűrűségű szén-tetrakloridban 16 gramm jódot feloldunk. Hány
cm3
tömeg%-os lesz így az oldat?
g
7. Mekkora térfogatú, 1,11 sűrűségű, 10,0 tömeg%-os oldatot állíthatunk elő 160 gramm
cm3
nátrium-hidroxidból?
8. A tengervíz átlagosan 2,7 tömeg% nátrium-kloridot tartalmaz. Hány dm3 tengervizet kell bepá-
g
rolni ahhoz, hogy 150 kg sót kapjunk? A tengervíz sűrűsége 1,02 .
cm3
9. 250 g 50 °C-on telített nátrium-nitrát-oldatot 0 °C-ra hűtünk.
a) Hány gramm kristályvízmentes só kristályosodik ki?

(100 g víz 0 °C-on 73 g, míg 50 °C-on 114 g NaNO3-ot old.)
b) Még hány cm3 desztillált vizet kell ehhez a rendszerhez adni 0 °C-on, hogy ezen a hőmérsék-
leten az összes szilárd anyag feloldódjon?
10. Hány gramm kristályvíztartalmú sóra (ZnSO4 · 7 H2O) van szükség 100 gramm 50 °C-on telített
cink-szulfát-oldat elkészítéséhez, ha tudjuk, hogy az 50 °C-on telített oldat 43,4 tömeg%-os?
39
OH_KEM910MAB_I.indd 39 2021. 08. 11. 10:27:15

11. Hány mol oldott anyag található 500 cm3 0,2 mol3 koncentrációjú oldatban?
dm
12. Hány cm3 térfogatú, 0,1 mol3 koncentrációjú konyhasóoldat készíthető 30 g nátrium-klorid-
ból? dm
13. Hány gramm kristályos szóda (Na2CO3 ∙ 10 H2O) szükséges 250 cm3 térfogatú, 0,1 mol3 kon-
centrációjú szódaoldat elkészítéséhez? dm
14. Milyen az anyagmennyiség-százalékos összetétele annak a nátrium-hidroxid-oldatnak, ame-

lyik elkészítéséhez 35 mol vízben 5 mol nátrium-hidroxidot oldottunk?
15. 12 dm3 standardállapotú ammóniagázt oldottunk desztillált vízben. Hány gramm 1,5 anyag-
mennyiség%-os ammóniaoldat előállítása valósult meg így?
16. 5 dm3 2 anyagmennyiség%-os ecetsavoldatot szeretnénk előállítani, amelynek sűrűsége

g
1,007 . Mekkora tömegű tiszta ecetsavra (CH3COOH) van szükség ehhez?
cm3
17. Hány cm3 etil-alkoholt hígítottunk fel 1200 cm3-re, ha az oldat 15 térfogat%-os lett?
18. Összekeverünk 70 cm3 abszolút alkoholt (teljesen vízmentes etil-alkoholt) és 70 cm3 desztillált
g
vizet. A keletkező elegy sűrűsége 0,924 . Mekkora a keletkező oldat térfogata, illetve a
cm3
g
térfogat%-os etil-alkohol-tartalma? Az abszolút alkohol sűrűsége 0,789 , a desztillált vízé
cm3
g
pedig 1,000 .
cm3
40
OH_KEM910MAB_I.indd 40 2021. 08. 11. 10:27:15

19. A 12 tömeg%-os kálium-bromid-oldat sűrűsége 1,09 g 3 .
cm
Számítsd ki:
a) az anyagmennyiség-koncentrációját!
b) az anyagmennyiség-százalékos összetételét!
c) a tömegkoncentrációját!
20. Add meg a tömegszázalékos összetételét, illetve a tömegkoncentrációját a 2,50 mol3 koncent
dm
g
rációjú, 1,02 sűrűségű szőlőcukoroldatnak (C6H12O6-oldatnak)!
cm3
21. 500 g tömegű, 80,0 °C-on telített KCl-oldatot 20,0 °C-ra hűtünk. Hány g só válik ki a 20,0 °C-ra
hűtött oldatból?
Az oldhatóság: 20,0 °C-on: 34,0 g KCl / 100 g víz,

80,0 °C-on: 51,1 g KCl / 100 g víz.
22. Mennyi annak a sónak az oldhatósága 20,0 °C hőmérsékleten, amelyiknek 100 g tömegű
60,0 °C-on telített oldatát 20,0 °C-ra hűtve az oldatból 25,0 g só válik ki?
Az oldhatóság: 60,0 °C-on: 70,0 g só/100 g víz.
23. Ha 600 g 80,0 °C-on telített mangán(II)-szulfát-oldatot 50,0 °C-ra hűtünk, akkor 60,0 g
MnSO4 · 4 H2O válik ki. Mennyi a vízmentes só oldhatósága 50,0 °C-on, ha 80,0 °C-on 100 g
víz 72,6 g vízmentes sót old?
24. Hány g timsó – KAl(SO4)2 · 12 H2O – kristályosodik ki, ha 70,0 g 80,0 °C-on telített oldatot
20,0 °C-ra hűtünk?
Az oldhatóság: 80,0 °C-on: 71,0 g vízmentes só / 100 g víz,

20,0 °C-on: 5,90 g vízmentes só / 100 g víz.
41
OH_KEM910MAB_I.indd 41 2021. 08. 11. 10:27:15

13. A kolloid rendszerek
1. Kösd össze a megfelelő párokat!
adszorpció gél állapot

1–1000 nm fehérjeoldat
majonéz emulzió
szappanoldat aktív szén
makromolekulás kolloid kolloid mérettartomány
kocsonya micella
2. Egy reggeli a kolloidokkal.

Állíts össze olyan reggelit, amelyben minél több kolloid anyag van! Csoportosítsd ezeket az
anyagokat a diszpergáló közeg és a diszpergált anyag halmazállapota szerint!
emulzió: ............................................................................................................................................
��
��
szuszpenzió: .....................................................................................................................................
��
��
hab: ..................................................................................................................................................
��
��
42
OH_KEM910MAB_I.indd 42 2021. 08. 11. 10:27:16

3. Nézz utána! Írd le néhány mondatban milyen eljárás a kromatográfia, és mikor alkalmazzák!
Keress olyan kromatográfiás eljárást, amelyik a kolloid rendszerek különleges tulajdonságain
alapul!
��
��
��
��
4. Karikázd be az alábbi megállapítások közül az igaz állítások betűjelét!
A) Szuszpenzió képződik, ha kevés konyhasót teszünk vízbe, és erősen összerázzuk.

B) Emulzió állítható elő vízből és etil-alkoholból.
C) Kolloid rendszert kapunk, ha amfipatikus részecskéket tartalmazó anyagot vízzel rázunk össze.
D) Ha nagy mennyiségű gáz-halmazállapotú anyagban folyadékot oszlatunk el, füstöt kapunk.
E) A kolloid rendszerek elnyelik a fényt.
5. Az alábbi állítások közül az egyik hamis. Karikázd be a hamis állítás betűjelét!
A) A kolloid rendszerek mérettartománya 1–1000 nm.

B) A hab kolloid rendszer.
C) Szappan segítségével asszociációs kolloid készíthető.
D) Legjobban a piros szín szóródik a kolloid rendszereken.
E) A majonéz egy emulzió.
6. Az alábbi állítások közül az egyik hamis. Karikázd be a hamis állítás betűjelét!
A) A hőmérséklet csökkentésével szol állapotú anyagból gél állapotú anyag keletkezik.

B) A kakaóital egy kolloid rendszer.
C) A diszperz rendszerek diszpergáló közegből és diszpergált anyagból állnak.
D) Ha gáz-halmazállapotú anyagban szilárd anyagot oszlatunk el, akkor füstöt kapunk.
E) A szappanoldat makromolekulás kolloid rendszer.
7. Készíts fényképeket a környezetedben előforduló kolloid rendszerekről! Készíts belőle mon-

tázst! A legszebb fényképekből, illetve montázsokból készítsetek kiállítást!
8. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a szmogok típusait, keletkezésük lehetőségeit, hatásukat
a környezetre!
43
OH_KEM910MAB_I.indd 43 2021. 08. 11. 10:27:16

14. Összefoglalás
1. Töltsd ki a táblázatot a tankönyvi példa szerint!
35 23
Jellemzőik 17 Cl 11Na
atomszerkezet
(elemi részecskék száma)
az elemi részecskék száma 8 mol
atomban
elektronszerkezet
elektronszerkezet kitevős jelöléssel
az elektronhéjak száma az atomban
az alhéjak száma az atomban
a telítetlen alhéj(ak) jele
az atompályák száma az atomban
a vegyértékelektronok száma
a vegyértékelektronok kitevős
jelöléssel
a vegyértékelektronok cellás
jelöléssel
a párosítatlan elektronok száma
helye a periódusos rendszerben:

periódus
csoport
mező
az atomméretek összehasonlítása
az ionképzés egyenlete
az ionok mérete az atomhoz képest
44
OH_KEM910MAB_I.indd 44 2021. 08. 11. 10:27:17

2. Töltsd ki értelemszerűen a táblázatot! A táblázat alatti meghatározások, illetve tulajdonságok
számait írd az utolsó sor megfelelő helyére! Egy szám több helyre is kerülhet.
Rácstípus
Példák elemek közül gyémánt
Példák vegyületek közül
molekulák vagy
Rácspontokban
nemesgázato-
elhelyezkedő részecskék
mok
Rácsösszetartó erő ionkötés
Olvadáspont
Standard halmazállapot
Keménység
Elektromos vezetés
Oldhatóság
Tulajdonságok sorszáma
1. Szobahőmérsékleten csak szilárd lehet.

2. Nem oldódik semmiben.
3. A nemesgázok ilyen rácsban kristályosodnak.
4. A nátrium-klorid rácstípusa.
5. Szilárd állapotban vezeti az elektromos áramot.
6. A jég ilyen rácsban kristályosodik.
7. A rácspontokban ionok találhatóak.
8. Szilárd állapotban nem, de oldatuk és olvadékuk vezeti az elektromos áramot.
9. Az ilyen anyagokban mindig van kovalens kötés.
10. A nátrium ilyen rácsban kristályosodik.
11. Nagy keménységű anyagok.
12. Lehet benne kovalens kötés.
13. A jód ilyen rácsban kristályosodik.
14. A rácsösszetartó erő másodrendű kölcsönhatás.
15. Elemek nem kristályosodhatnak ilyen rácstípusban.
3. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a következő témákból az egyiket!
a) Kolloidok a mindennapokban
b) A kolloidok tulajdonságai
c) Zsigmondy Richárd munkássága
45
OH_KEM910MAB_I.indd 45 2021. 08. 11. 10:27:17

Írd a megfelelő betűjelet a meghatározás mögé!
A) vas B) kősó C) gyémánt D) jód E) egyik sem
1. A legkeményebb természetes anyag. ..........
2. Színtelen gáz. ..........
3. Könnyen szublimáló anyag. ..........
4. Atomrácsban kristályosodik. ..........
5. Nincs szabályos térrácsszerkezete. ..........
6. Fémrácsban kristályosodik. ..........
7. Vízben jól oldódik. ..........
8. Delokalizált elektronokat tartalmaz. ..........
9. Apoláris molekulákból áll, közönséges körülmények között szilárd. ..........
10. Rácspontjaiban ionok találhatóak. ..........
5. Kösd össze a megfelelő párokat! Előfordulhat, hogy egy anyaghoz vagy információhoz több
vonal is tartozik.
ammónia síkháromszög
metán a központi atom vegyértéke 2
AX3 tetraéder
hidrogén-klorid 107,3°
víz delokalizált elektronok
karbonátion dipólus-dipólus kölcsönhatás
6. Számítási feladatok
a) Mekkora a térfogata standard körülmények között 0,1 mol CO2-gáznak?
b) Mekkora a tömege standard körülmények között 2 m3 H2-gáznak?
c) 180 gramm vízben feloldunk 20 gramm sót. Hány tömegszázalékos lesz az oldat?
d) 67 gramm H2SO4-at oldunk úgy, hogy a keletkező oldat térfogata 3,5 dm3 lesz.
mol
Hány koncentrációjú az így keletkező oldat?
dm3
46
OH_KEM910MAB_I.indd 46 2021. 08. 11. 10:27:18

7. A MgCl2 oldáshője –150,4 kJ . Milyen hőváltozást tapasztalunk, ha magnézium-kloridot ol-
dunk vízben? mol
��
Ábrázold energiadiagramon az oldódás energiaváltozásait!
8. Számítással határozd meg, hogy mennyi annak a sónak az oldhatósága 15,0 °C hőmérsékle-
ten, amelyiknek 200 g tömegű 90,0 °C-on telített oldatát 15,0 °C-ra hűtve az oldatból 2,60 g
só válik ki!
Az oldhatóság 90,0 °C-on: 120 g só/100 g víz.
9. Az alábbi táblázat néhány vegyület oldhatóságát tartalmazza 100 g vízre nézve.
Ennyi g vegyület oldódik 100 g vízben

Vegyület
képlete
0 °C 10 °C 20 °C 40 °C 60 °C 80 °C 100 °C
KCl 27,6 31,0 34,0 40,0 45,5 51,1 56,7
KNO3 13,3 20,9 31,6 63,9 110 169 246
NaCl 35,7 35,8 36,0 36,6 37,3 38,4 39,8
NaNO3 71,0 80,0 88,0 104 124 148 180
NH4Cl 29,4 33,3 37,2 45,8 55,2 65,6 177,3
47
OH_KEM910MAB_I.indd 47 2021. 08. 11. 10:27:19

a) Ábrázold az előző táblázatban felsorolt sók oldhatóságának változását a hőmérséklet függvé-
nyében 0–100 °C hőmérséklet-tartományban!
b) Melyik só oldhatósága változik százalékosan a legnagyobb mértékben 20 °C és 80 °C között?
��
c) Melyik só oldhatósága változik százalékosan a legkisebb mértékben 40 °C és 100 °C között?
......................................................................................................................................................
48
OH_KEM910MAB_I.indd 48 2021. 08. 11. 10:27:21

II. A kémiai
átalakulások
és feltételeik
16. A sztöchiometriai
számítások alapjai
energiaviszonyai
18. A reakciók sebessége
és befolyásolása
19. A kémiai egyensúly
és befolyásolása
20. A sav-bázis reakciók
A közömbösítés
és a semlegesítés
22. Összefoglalás
OH_KEM910MAB_I.indd 49 2021. 08. 11. 10:27:23

és feltételeik
1. Csoportosítsd az alábbi változásokat aszerint, hogy fizikai vagy kémiai változásokról van-e szó!
a jég olvadása, a vaspor égése, a naftalin szublimációja, az alkohol forrása, a mészégetés,

a cink kölcsönhatása a sósavval, a benzin párolgása
Tisztán fizikai változás Kémiai változás
2. Írd fel a következő szóegyenleteket szimbólumokkal, és rendezd azokat!
Szóegyenlet Rendezett reakcióegyenlet
cink + sósav → cink-klorid + hidrogén
nátrium + víz →
nátrium-hidroxid + hidrogén
kalcium-karbonát →
kalcium-oxid + szén-dioxid
alumínium + oxigén → alumínium-oxid
nátrium + klór → nátrium-klorid
magnézium-oxid + sósav →
magnézium-klorid + víz
kén-dioxid + oxigén → kén-trioxid
hidrogén + oxigén → víz
magnézium + szén-dioxid →
magnézium-oxid + szén
kálium-hidroxid + kénsav →
kálium-szulfát + víz
50
OH_KEM910MAB_I.indd 50 2021. 08. 11. 10:27:23

3. Rendezd az alábbi reakcióegyenleteket! Írd fel az egyenletet szóegyenlet formájában!
… NaOH + … CuSO4 → … Na2SO4 + … Cu(OH)2
… Al + … I2 → … AlI3
… Ca(OH)2 + … HNO3 → … Ca(NO3)2 + … H2O
… Al + … HCl → … AlCl3 + … H2
… CaCO3 + … HCl → … CaCl2 + … H2O + … CO2
4. Egészítsd ki az energiadiagramot!
Jelöld:
• a tengely nevét,
• az aktiválási energiát,
• a kötések kialakulása során történő
energiaváltozást,
• a reakcióhőt,
• az aktivált komplexet,
• a kiindulási anyagok energiaszintjét,
• a termékek energiaszintjét!
51
OH_KEM910MAB_I.indd 51 2021. 08. 11. 10:27:23

5. Csoportosítsd az alábbi táblázatban szereplő rendezett egyenleteket! Jelöld X-szel a meg-
felelő csoportot! Figyelmesen dolgozz: előfordulhat olyan reakció, amelyik két csoportba is
besorolható!
Kicserélődés
Gázfejlődés
Egyesülés
Bomlás
CaCO3 → CaO + CO2
Zn + CuSO4 → ZnSO4 + Cu
NaHCO3 + CH3COOH → CH3COONa + CO2 + H2O
NaOH + HCl → NaCl + H2O
H2 + Cl2 → 2 HCl
6. A homogén és a heterogén kifejezések már előkerültek a korábbi tanulmányaitok során. A re-

akciókat is szoktuk ilyen jelzővel illetni. Homogén akkor egy reakció, ha az az adott fázis (gáz
vagy folyadék) belsejében, míg heterogén a reakció, amennyiben az az egymással érintkező
fázisok felületén játszódik le.
Rendezd és csoportosítsd ennek megfelelően a táblázatban szereplő reakciókat! Tegyél egy
X-et a megfelelő rovatba!
Homogén Heterogén
reakció reakció
… Mg + … H2SO4 → … MgSO4 + … H2
… H2 + … Cl2 → … HCl
… CaCO3 + … HNO3 → … Ca(NO3)2 + … CO2 + … H2O
… CO + … O2 → … CO2
… Zn(sz) + … CuSO4(aq) → … ZnSO4(aq) + … Cu(sz)
7. Projektmunka!
Nézz utána az interneten, hogy
• milyen anyagból vannak az autók katalizátorai,
• miként működnek, vagyis milyen folyamatokra vannak hatással,
• mióta használják ezeket a katalizátorokat!
Készíts számítógépes prezentációt a megismert tények bemutatására!
8. Gyakran előfordul, hogy a reakcióegyenleteket ionegyenletté kell átírni. Ilyenkor először a víz-
ben ionok formájában megjelenő részecskéket hidratált ionként jelöljük, majd a reakcióban
változatlanul megmaradó részecskéket töröljük.
52
OH_KEM910MAB_I.indd 52 2021. 08. 11. 10:27:23

Írd át az alábbi egyenleteket ionegyenletté a minta alapján!
Cu(NO3)2 + Pb → Pb(NO3)2 + Cu
Cu2+(aq) + 2 NO–3 (aq) + Pb(sz) → Pb2+(aq) + 2 NO–3 (aq) + Cu(sz)
Cu2+(aq) + Pb(sz) → Pb2+(aq) + Cu(sz)
a) 3 ZnSO4 + 2 Al → Al2(SO4)3 + 3 Zn
b) 2 AgNO3 + Cu → Cu(NO3)2 + 2 Ag
c) … Pb(NO3)2 + … Al → … Al(NO3)3 + … Pb
d) … CuCl2 + … Cr → … CrCl3 + … Cu
9. Az alábbi táblázatban különböző fémvegyületek vízoldhatóságát tüntettük fel. A kémiában csa-

padéknak nevezzük azt a vízben nem vagy nagyon rosszul oldódó anyagot, amely egy reakció-
ban keletkezik. A táblázat segítségével döntsd el az alábbi reakciókról, hogy csapadékképződés
megy-e végbe. Jelöld a döntésed úgy, hogy a reakcióegyenletben a csapadék képletét aláhúzod!
Anionok
Kationok
OH– Cl– S2– SO2−
4 PO3−
4 CO2−
3 NO3−
Na+ jól jól jól jól jól jól jól
K+ jól jól jól jól jól jól jól
Mg2+ nem jól jól jól nem nem jól
Ca2+ kissé jól kissé kissé nem nem jól
Al3+ nem jól – jól nem nem jól
Pb2+ nem kissé nem nem nem nem jól
Fe2+ nem jól nem jól nem nem jól
Fe3+ nem jól – jól nem nem jól
Cu2+ nem jól nem jól nem nem jól
Ag+ – nem nem kissé nem nem jól
Zn2+ nem jól nem jól nem nem jól
Pb(NO3)2 + K2SO4 → 2 KNO3 + PbSO4 ZnSO4 + Na2S → Na2SO4 + ZnS
CaCO3 + 2 HCl → CaCl2 + CO2 + H2O NaCl + AgNO3 → NaNO3 + AgCl
Al2(SO4)3 + 6 NaOH → 2 Al(OH)3 + 3 Na2SO4 Fe(NO3)3 + 3 KOH → Fe(OH)3 + 3 KNO3
MgCl2 + Na2CO3 → MgCO3 + 2 NaCl 3 Ca(NO3)2 + 2 Na3PO4 → Ca3(PO4)2 + 6 NaNO3
53
OH_KEM910MAB_I.indd 53 2021. 08. 11. 10:27:25

16. A sztöchiometriai
számítások alapjai
1. Mekkora tömegű magnézium-oxid keletkezik 65,0 mg magnéziumpor égése során?
… Mg + … O2 → … MgO
2. Mekkora tömegű alumínium-bromid keletkezik 13,0 g alumíniumpor brómmal való reakciója

során?
… Al + … Br2 → … AlBr3
3. Hány g hidrogéngáz fejlődik 3,45 g nátrium vízzel való reakciója közben?

... Na + … H2O → … NaOH + … H2
4. Hány g hidrogéngáz fejlődik 28,2 g magnézium sósavval való reakciója közben?
... Mg + … HCl → … MgCl2 + … H2
5. Legalább hány g háztartási vízkőoldó (20,0 w%-os sósav) szükséges 50,0 g vízkőlerakódás
maradék nélküli feloldásához? A vízkövet tekintsük tisztán kalcium-karbonátnak.
… CaCO3 + … HCl → … CaCl2 + … CO2 + … H2O
6. Mekkora tömegű csapadék keletkezik 75,0 g tömegű, 30,0 w%-os Pb(NO3)2-oldat és fölös
mennyiségű kálium-jodid-oldat összeöntésekor?
… Pb(NO3)2 + … KI → … PbI2 + … KNO3
7. Mekkora tömegű csapadék keletkezik 48,0 g tömegű, 25,0 w%-os AgNO3-oldat és fölös men�-
nyiségű nátrium-jodid-oldat összeöntésekor?
… AgNO3 + … NaI → … AgI + … NaNO3
8. Mekkora tömegű alkohol keletkezik 1,20 kg tömegű, 20,0 w%-os szőlőcukoroldat bakteriális
erjesztése útján? A boroshordóban lejátszódó folyamat:
C6H12O6 → 2 CH3–CH2–OH + 2 CO2
54
OH_KEM910MAB_I.indd 54 2021. 08. 11. 10:27:25

9. Mekkora tömegű bárium-szulfát-csapadék válik le 16,0 g tömegű, 50,0 w%-os kénsavoldat és
10,0 g tömegű, 20,0 w%-os bárium-nitrát-oldat összeöntésekor?
… H2SO4 + … Ba(NO3)2 → … BaSO4 + … HNO3
10. Mekkora tömegű cink-szulfid-csapadék válik le 42,5 g tömegű, 25,0 w%-os nátrium-szulfid-
oldat és 38,2,0 g tömegű, 30,0 w%-os cink-nitrát-oldat összeöntésekor?
… Na2S + … Zn(NO3)2 → … ZnS + … NaNO3
11. Mekkora tömegű 1,00 tömegszázalékos AgNO3-oldat reagál el maradéktalanul 5,00 cm3
g
1,02 sűrűségű, 12,0 w%-os kalcium-klorid-oldattal?
cm3
… AgNO3 + … CaCl2 → … AgCl + … Ca(NO3)2
g
12. Mekkora térfogatú 1,05 sűrűségű, 15,0 w%-os nátrium-karbonát-oldat reagál el mara-
cm3
g
déktalanul 70,0 cm3 1,22 sűrűségű, 35,0 w%-os salétromsavoldattal?
cm3
… Na2CO3 + … HNO3 → … NaNO3 + … CO2 + … H2O
13. Mekkora térfogatú 1,02 g 3 sűrűségű, 17,0 w%-os kálium-hidrogén-karbonát-oldat reagál el

cm
g
maradéktalanul 10,0 cm3 1,50 sűrűségű, 60,2 w%-os kénsavoldattal?
cm3
… KHCO3 + … H2SO4 → … K2SO4 + … CO2 + … H2O
14. Mekkora tömegű csapadék válhat ki elviekben, ha 25,0 cm3 3,00 mol3 koncentrációjú
AgNO3-oldathoz nagy feleslegben FeBr2-oldatot öntünk? dm
… AgNO3 + … FeBr2 → … AgBr + … Fe(NO3)2
15. Mekkora tömegű bárium-szulfát-csapadék válhat ki elviekben, ha 60,0 cm3 térfogatú, 2,22 mol3
koncentrációjú kénsavoldathoz nagy feleslegben bárium-nitrát-oldatot öntünk? dm
… H2SO4+ … Ba(NO3)2 → … BaSO4 + … HNO3
16. Mekkora tömegű csapadék válik ki 90,0%-os kitermelési hatékonysággal számolva, amikor
mol
1,20 dm3 térfogatú, 5,00 · 10–4 koncentrációjú cink-nitrát-oldathoz nagy feleslegben nát-
dm3
rium-szulfid-oldatot öntünk?
… Zn(NO3)2 + … Na2S → … ZnS + … NaNO3
55
OH_KEM910MAB_I.indd 55 2021. 08. 11. 10:27:26

17. 200 g 90,0 w% tisztaságú mészkövet hevítünk. Mekkora a fejlődő gáz térfogata 25 °C hőmér-
sékleten és légköri nyomáson (standardállapotban), ha a szennyeződés átalakulásával nem
kell számolnunk?
… CaCO3 → … CaO + … CO2
18. A sütőpor fő komponense a nátrium-hidrogén-karbonát. 10,0 g tömegű, 95,0 w% NaHCO3-tar-

talmú sütőporra ételecetet öntünk. Mekkora a fejlődő gáz térfogata 25 °C hőmérsékleten és
légköri nyomáson (standardállapotban), ha a sütőpor többi komponenséből nem fejlődik gáz?
… NaHCO3 + …CH3COOH → … CH3COONa + … CO2 + … H2O
19. 20,0 tömegszázalék kalcium-karbonátot tartalmazó CaCO3–CaO keverék 80,0 g-ját fölös
mennyiségű sósavval reagáltatjuk. Mekkora térfogatú standard légköri nyomású, 25 °C hő-
mérsékletű (standardállapotú) gáz fejlődik?
… CaO + … HCl → … CaCl2 + … H2O
20. Az 5,00 g-os kiszerelésű sütőpor 85,0 w%-ban tartalmaz nátrium-hidrogén-karbonátot. Mek-
kora térfogatú 25 °C hőmérsékletű, standard légköri nyomású (standardállapotú) szén-dioxid-
gáz állítható elő a bomlása során, ha tudjuk, hogy a sütőpor többi részéből nem fejlődik szén-
dioxid-gáz? A lejátszódó, rendezendő egyenlet:
… NaHCO3 → … Na2CO3 + … CO2 + … H2O
21. 90,0 tömegszázalék aranyat tartalmazó ezüst-arany ötvözet 20,0 g-ját feleslegben vett tö-
mény salétromsavoldattal reagáltatjuk. Mekkora térfogatú 25 °C hőmérsékletű, standard lég-
köri nyomású (standardállapotú) gáz fejlődik? Az egyetlen lejátszódott reakció egyenlete:
Ag + 2 HNO3 → AgNO3 + NO2 + H2O
22. 75,0 tömegszázalék rezet tartalmazó réz-arany porkeverék 5,50 g-ját feleslegben vett forró,
tömény kénsavoldattal reagáltatjuk. Mekkora térfogatú 25 °C hőmérsékletű, standard légköri
nyomású (standardállapotú) gáz fejlődik? A lejátszódott reakció egyenlete:
Cu + 2 H2SO4 → CuSO4 + SO2 + 2 H2O
23. 40,0 w% vasat tartalmazó vas-ezüst porkeverék 50,0 g-ját feleslegben vett sósavval reagáltat-
juk. Mekkora térfogatú gáz fejlődik standard légköri nyomáson, 0 °C hőmérsékleten (normál
körülmények között)?
… Fe + … HCl → … FeCl2 + … H2
56
OH_KEM910MAB_I.indd 56 2021. 08. 11. 10:27:26

24. Hány w% nátrium-karbonátot tartalmaz az a NaNO3-Na2CO3 porkeverék, amelynek 6,74 g-ja
sósavval 0,200 dm3 térfogatú standard légköri nyomáson, 0 °C hőmérsékletű (normálállapotú)
szén-dioxid-gázt fejleszt?
… Na2CO3 + … HCl → … NaCl + … CO2 + … H2O
25. Egy 26,8 g tömegű sárgarézdarabra (réz-cink ötvözet) feleslegben sósavat csöpögtetünk.
A reakció során 2,10 dm3 térfogatú, 25 °C hőmérsékletű, standard légköri nyomású (standard-
állapotú) gáz fejlődik. Hány w% cinket tartalmaz a minta?
… Zn + … HCl → … ZnCl2 + … H2
26. Egy 10,0 g tömegű horganyzott bádogdarabra (cinkkel bevont vaslemez) feleslegben tö-
mény salétromsavat csöpögtetünk. A reakció során 4,80 dm3 térfogatú, 0 °C hőmérsékletű,
standard légköri nyomású (normálállapotú) gáz fejlődik. Hány w% vasat tartalmaz a minta?
Zn + 4 HNO3 → Zn(NO3)2 + 2 H2O + 2 NO2
27. 63,4 g tömegű nátrium-klorid–kálium-klorid porkeveréket fölös mennyiségű ezüst(I)-nitrát-ol-

dattal reagáltatunk. Mekkora tömegű ezüst(I)-klorid-csapadék válik le, ha tudjuk, hogy a por-
keverék 40,0 w% nátrium-kloridot tartalmaz?
… NaCl + … AgNO3 → … AgCl + … NaNO3
… KCl + … AgNO3 → … AgCl + … KNO3
28. CaCl2-ot és MgCl2-ot tartalmazó porkeverék 4,75 g-ját fölös mennyiségű AgNO3-oldattal rea-
gáltatva 12,8 g csapadék keletkezik. Mi a kezdeti porkeverék w%-os kalcium-klorid-tartalma?
… CaCl2 + … AgNO3 → … Ca(NO3)2 + … AgCl
… MgCl2 + … AgNO3 → … Mg(NO3)2 + … AgCl
29. 500 g vízmentes szódából és mészkőből álló porkeverék 965 g 36,9 w%-os sósavval reagál el
teljesen. Határozd meg a porkeverék tömegszázalékos összetételét!
… Na2CO3 + … HCl → … NaCl + … CO2 + … H2O
30. 8,50 g alumínium–magnézium keverék brómmal való reakciójához elméletileg 61,6 g brómra
van szükség. Add meg a keverék w%-os összetételét! A bróm párolgásától a számítás során
tekintsünk el!
… Al + … Br2 → … AlBr3
… Mg + … Br2 → … MgBr2
57
OH_KEM910MAB_I.indd 57 2021. 08. 11. 10:27:26

energiaviszonyai
1. Keress a Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok című könyvben 3-3 olyan

vegyületet, amelyiknek a képződéshője endoterm, illetve exoterm!
Endoterm képződéshőjű anyagok Exoterm képződéshőjű anyagok
2. Csoportosítsd az alábbi változásokat! Írd a megfelelő betűjelet az állítások utáni cellába!
A) ez endoterm folyamat B) ez exoterm folyamat C) ez lehet endoterm és exoterm folyamat is
a víz forrása a víz bontása elektromos áram segítségével
a magnéziumszalag égése a jég olvadása
a szilárd anyag oldódása a mészégetés
a benzin párolgása a gáz-halmazállapotú anyag oldódása
3. Számítsd ki a metán (CH4) égésének reakcióhőjét!
kJ kJ kJ
ΔkH(CH4,g) = –74,9 , ΔkH(CO2,g) = –394 , ΔkH(H2O,f) = –286 .
mol mol mol
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(f)
4. Számítsd ki, hogy mekkora mennyiségű energia szükséges 250 g szőlőcukor (C6H12O6) foto-
szintézissel történő előállításához!
kJ kJ kJ
ΔkH(C6H12O6,sz) = –1271 , ΔkH(CO2,g) = –394 , ΔkH(H2O,f) = –286 .
mol mol mol
… CO2(g) + … H2O(f) → … C6H12O6(sz) + … O2(g)
58
OH_KEM910MAB_I.indd 58 2021. 08. 11. 10:27:27

5. Határozd meg a kén-hidrogén képződéshőjét a következő termokémiai egyenlet segítségével!
kJ kJ
ΔkH(H2O,f) = –286 , ΔrH = –265 .
mol mol
H2S(g) + 0,5 O2(g) → H2O(f) + S(sz)
6. 25,0 g naftalin (C10H8) tökéletes égésekor 973 kJ hő szabadul fel. Mekkora a naftalin képző-
déshője, ha tudjuk, hogy kizárólag szén-dioxid-gáz és vízgőz keletkezik?
kJ kJ
ΔkH(CO2,g) = –394 , ΔkH(H2O,g) = –242 .
mol mol
… C10H8(sz) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g)
7. A tölgyfa átlagos égéshője 19 800 kJ . Környezetvédelmi okokból a fatüzelés helyett a me-

kg
tánnal való fűtést szokták javasolni. Legalább mekkora tömegű tölgyfa égését lehet kiváltani
1,00 m3 térfogatú, standard légköri nyomású, 25 °C hőmérsékletű metán (CH4) égésével?
kJ kJ kJ
ΔkH(CH4,g) = –74,9 , ΔkH(CO2,g) = –394 , ΔkH(H2O,g) = –242 .
mol mol mol
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g)
8. Metánt (CH4) oldottunk fel oktánban (C8H18). Az így kapott 25,0 w%-os oldat sűrűsége
g
0,967 3
. Mekkora hő szabadul fel 125 cm3 oldat tökéletes égésekor, amennyiben vízgőz
cm
keletkezésével számolunk?
kJ kJ
ΔkH(CH4,g) = –74,9 , ΔkH(C8H18,f) = –250 ,
mol mol
kJ kJ
ΔkH(CO2,g) = –394 , ΔkH(H2O,g) = –242 .
mol mol
… CH4(g) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g)
… C8H18(f) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g)
59
OH_KEM910MAB_I.indd 59 2021. 08. 11. 10:27:28

18. A reakciók sebessége
és befolyásolása
1. A felsorolt folyamatok melletti oszlopokban jelezd X-szel, hogy a reakciók sebessége alapján
melyik csoportba tartoznak!
Közepes
Pillanat Nagyon
reakció-
szerű lassú
sebességű
1. az ezüst(I)-klorid-csapadék képződése
2. a vas korróziója (rozsdásodás)
3. a magnézium égése
4. a fa égése
5. a fa korhadása
6. a hidrogéngáz képződése cink és sósav reakciója során
7. az ezüst ékszer megfeketedése
8. a cukor karamellizációja melegítés hatására
2. Rajzolj képregényt 4-5 képben arról, hogyan segít az enzim (E) két reaktáns részecske (R1 és
R2) reakciójában! Használj színes ceruzát vagy tollat!
60
OH_KEM910MAB_I.indd 60 2021. 08. 11. 10:27:28

3. Keresd meg a világháló segítségével, hogy milyen folyamatokat segítenek az alábbi enzimek!
zimáz
pepszin
alkohol-dehidrogenáz
4. Két kémcsőbe azonos térfogatú hidrogén-peroxid-oldatot (vagy a régebben használt, hibás

megnevezése szerint „oxigénes vizet”) öntünk. A jobb oldali kémcsőbe kis mennyiségű man-
gán-dioxid-darabkát (barnakövet) teszünk, míg a bal oldaliba semmit. Az ábra segít elképzel-
ni a kísérletet.
Válaszolj az alábbi kérdésekre! Amennyiben szükséges, nézz utána a vála-
szoknak a világhálón!
Mi tapasztalható a bal oldali kémcsőben? ��
Mi tapasztalható a jobb oldali kémcsőben? ��
Mi keletkezik a jobb oldali kémcsőben?��
Milyen szerepe van a jobb oldali kémcsőbe tett barnakőnek? ��
Látunk-e bármilyen változást, ha a bal oldali kémcsövet 2-3 órán át a szabad levegőn állni hagy-
juk? Ha igen, akkor mit tapasztalunk? Ha nem, akkor miért nem?
��
��
5. Írd fel a felsorolt reakciók sebességi egyenleteit!
Reakció A reakciósebességi egyenlet
2 A + B → 2 C
A + 3 B → C + 2 D + 3 E
A + B → 2 C + D
2 A + 3 B → 4 C
6. Próbáld ki a reakciók sebességének vizsgálatát bemutató szimulációt!

A kipróbáláshoz olyan böngésző szükséges, amelyben engedélyezett a
Java-alapú szimulációk futtatása. A felület betöltésekor válts a Reakció
sebesség vizsgálata fülre!
https://bit.ly/2M105W2
PhET Sims
61
OH_KEM910MAB_I.indd 61 2021. 08. 11. 10:27:28

19. A kémiai egyensúly
és befolyásolása
1. Az ammónia keletkezése egyensúlyra vezető, hőfejlődéssel járó folyamat, amely az alábbi

egyensúlyi reakció szerint játszódik le:
N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3
Jelöld a táblázat megfelelő oszlopába írt X-szel azt, hogy mi történik a dinamikus egyensúlyi
rendszerben a bekövetkező változások hatására!
A bekövetkező változás hatására…

az odaalakulás a visszaalakulás
nem történik
irányába tolódik irányába tolódik
semmi.
el az egyensúly. el az egyensúly.
Az ammóniát kivonjuk a rendszerből.
Csökkentjük a rendszer nyomását.
Nitrogént adunk a rendszerhez.
Katalizátort használunk.
A hidrogén mennyiségét csökkentjük.
Hűtjük a rendszert.
2. Jelöld a táblázat megfelelő oszlopába írt X-szel azt, hogy az állítás IGAZ vagy HAMIS!
IGAZ HAMIS
Az ammónia ipari szintézisekor azért használnak katalizátort, hogy
a szokásosnál több ammónia keletkezzen.
Amennyiben a H2(g) + I2(g) ⇌ 2 HI(g) reakcióelegyben megnövelem

a reakciótér nyomását, több HI keletkezik.
Ha a termék képződésének és visszaalakulásának sebessége megegyezik,
dinamikus egyensúlyi rendszerről beszélünk.
Az endoterm reakció irányába tolódik el az egyensúly, ha a közeget hűtjük.
Az egyensúlyi rendszerben minden komponens koncentrációja azonos.
62
OH_KEM910MAB_I.indd 62 2021. 08. 11. 10:27:28

3. Alkalmazd a tömeghatás törvényét, és írd fel az alábbi egyensúlyi reakciók esetében az egyen-
súlyi állandó kifejezését!
Állapítsd meg az egyensúlyi állandó mértékegységét, és írd be a táblázat utolsó oszlopába!
N2O4 ⇌ 2 NO2 K=
2 NO2 ⇌ 2 NO + O2 K=
H2 + I2 ⇌ 2 HI K=
4. Az alábbi ábrán egy zárt edényben párolgó folyadékot ábrázolnak. Milyen esetben lehetséges
beállt dinamikus egyensúlyi helyzetről beszélni?
��
��
��
��
��
��
5. A kén-dioxid oxidációja kén-trioxiddá egyensúlyra vezető folyamat, amely az alábbi egyenlet

szerint megy végbe:
2 SO2 + O2 ⇌ 2 SO3
a) Írd fel az egyenletre a tömeghatás törvényét!
b) Számítsd ki az egyensúlyi állandó értékét, ha tudjuk, hogy az egyensúlyi rendszer koncentrá-

ciói rendre:
mol mol mol

[SO2]e = 0,25 , [O2]e = 0,50 , [SO3]e = 1,00
dm3 dm3 dm3
63
OH_KEM910MAB_I.indd 63 2021. 08. 11. 10:27:30

6. Mi az egyensúlyi rendszerben a komponensek koncentrációja, ha 3,00 mol3 A-ból és
dm
mol
4,00 B-ből kiindulva az A anyag 10,0%-a alakul át az
dm3
A+2B⇌C
egyenlet szerinti egyensúlyi reakcióban? Mi ezen körülmények között az egyensúlyi állandó

értéke?
7. A N2 + 3 H2 ⇌ 2 NH3 gázreakció vizsgálatakor a kiindulási koncentrációk a következők:

mol mol
[N2]k = 5,0 3
, [H2]k = 15,0 . Az egyensúly akkor áll be, ha a nitrogén 60%-a átalakult.
dm dm3
Számítsd ki az egyensúlyi koncentrációkat, illetve az egyensúlyi állandót!
8. Adott hőmérsékleten az A + 2 B ⇌ C egyensúlyi reakció esetén az egyensúlyi koncentrációk

mol mol mol
értékei: [A]e = 0,6 , [B]e = 1,2 , [C]e = 2,16 . Számítsd ki a kiindulási koncentrá-
dm3 dm3 dm3
ciókat, illetve az egyensúlyi állandó értékét!
9. Mennyi a 2 SO2 + O2 ⇌ 2 SO3 reakció egyensúlyi állandója, ha a kén-dioxid és oxigén kiindu-

mol mol
lási koncentrációja sorrendben 1,0 3
és 0,8 3
, míg a kén-trioxid egyensúlyi koncent-
mol dm dm
rációja 0,4 ?
dm3
10. Mennyi a 3000 °C hőmérsékleten végbemenő vízbontási folyamat egyensúlyi állandója, ha

egy 50 dm3 térfogatú zárt edényben 10,9 g vizet a fenti hőmérsékletre hevítve 10%-ban megy
végbe a disszociáció?
11. 3 dm3 térfogatú edény adott hőmérsékleten 12 mol nitrogén-monoxidot és 6 mol oxigént tar-
talmaz. A reakció lejátszódása közben az eredetileg jelen levő nitrogén-monoxid 25%-a alakul
át. Számítsd ki az egyensúlyi állandót!
12. Egy 80,0 dm3 térfogatú tartály kezdetben 20,0 mol ecetsavból (CH3COOH) és 60,0 mol eta
nolból (CH3CH2OH) álló elegyet tartalmaz. Az
CH3COOH + CH3CH2OH ⇌ CH3COOCH2CH3 + H2O
reakció szerint beállt egyensúlyban az ecetsav koncentrációja az eredeti koncentrációnak a

negyede. Számítsd ki az egyensúlyi koncentrációt!
64
OH_KEM910MAB_I.indd 64 2021. 08. 11. 10:27:30

13. Egy zárt edény 2,94 mol jódból és 8,10 mol hidrogénből álló gázelegyet tartalmaz, amelyet
445 °C-ra melegítünk. Ekkor az edényben 5,64 mol hidrogén-jodid képződik. Számítsd ki az
egyensúlyi állandót!
14. Az A anyagból 12,00 mol3 kiindulási koncentrációt alkalmazva adott hőmérsékleten az alábbi
dm
egyenlet szerint disszociál:
2 A ⇌ B + C.
A zárt, állandó térfogatú edényben az egyensúlyi gázelegyben a három komponens azonos

koncentrációban van jelen. Hány %-os volt az A anyag disszociációja, és mekkora az egyen-
súlyi állandó?
15. A 2 SO2 + O2 ⇌ 2 SO3
egyensúlyi reakció szerinti egyensúlyi rendszerben (adott nyomáson és hőmérsékleten) a mo-

mol
lekulák összkoncentrációja 36,0 .
dm3
Milyenek az egyensúlyi koncentrációk, ha tudjuk, hogy a kén-dioxid-gázt és az oxigéngázt ki-
induláskor sztöchiometrikus arányban kevertük össze, és egyensúlyban a SO3 koncentrációja
1,50-szerese a SO2, illetve háromszorosa az oxigén koncentrációjának?
Mekkora az egyensúlyi állandó értéke?
Hány %-os az átalakulás?
16. Az alábbi egyensúlyi reakció esetében megváltoztattuk a körülményeket. Jelöld X-szel a táb-
lázat megfelelő oszlopában, hogy milyen irányban tolódik el az egyensúlyi rendszer válaszolva
a bekövetkező hatásra!
kJ
2 CH4(g) ⇌ C2H2(g) + 3 H2(g) ΔrH > 0
mol
az átalakulás a visszaalakulás
A bekövetkezett nem
irányába irányába
változás
tolódik el az egyensúly
növeljük a metán koncentrációját
melegítjük a reakcióelegyet
csökkentjük a nyomást
katalizátort alkalmazunk
növeljük a hidrogén koncentrációját
hűtjük a reakcióelegyet
65
OH_KEM910MAB_I.indd 65 2021. 08. 11. 10:27:31

20. A sav-bázis
reakciók
1. A mellékelt ábrán a sav-bázis reakciók „alapszabálya” látható. Párosítsd össze tetszés szerint
a savakat és bázisokat, majd az egyenletek résztvevőinek képletét írd a megfelelő oszlopokba!
sav bázis só víz

Savak és bázisok reakciója vizes oldatban
Ca(OH)2 + → +
KOH + → +
HCl + → +
H2SO4 + → +
NaOH + → +
HNO3 + → +
2. A semlegesítés egy olyan közömbösítési reakció, amely során a reakciópartnerek sztöchio-

metrikus arányban reagálnak egymással, a végső oldat pedig semleges kémhatású lesz.
Számítsd ki, hogy az alábbi reakciókban mekkora térfogatú savval vagy bázissal lehet semle-
gesíteni a megadott reakciópartnert!
mol mol
a) Milyen térfogatú 0,015 3
koncentrációjú HCl-oldat semlegesít 10,00 cm3 0,0100
dm dm3
koncentrációjú NaOH-oldatot?
mol mol
b) Milyen térfogatú 0,025 3
koncentrációjú KOH-oldat semlegesít 20,00 cm3 0,005 kon-
dm dm3
centrációjú H2SO4-oldatot?
66
OH_KEM910MAB_I.indd 66 2021. 08. 11. 10:27:31

3. Amennyiben egy sav-bázis reakcióban az egyik reaktáns erős sav, akkor a belőle keletkező
savmaradékion gyenge bázis. Ennek megfelelően gyenge sav savmaradékionja erős bázis-
ként viselkedhet.
Egészítsd ki az alábbi hiányos reakcióegyenleteket, majd nevezd meg a konjugált sav-bázis
párokat a megadott módon!
A hidrogén-karbonát-ion, illetve a karbonátion vízzel való reakciója kétféleképpen is végbe-
mehet!
NH3 + H2O ⇌ NH4+ + OH–

1.
bázis1 sav2 sav1 bázis2
+ H2O ⇌ + Cl–
2.
HCO3− + H2O ⇌ +
3.
HCO3− + H2O ⇌ +
4.
NH3 + ⇌ + Cl–
5.
H2O + H2O ⇌ +
6.
CO2−
3 + ⇌ + OH–
7.
CO2−
3 + ⇌ + 2 OH–
8.
4. Próbáld ki az alábbi link vagy QR-kód segítségével az erős és gyenge

savakkal, illetve bázisokkal kapcsolatos szimulációt!
https://bit.ly/3bT2HAc
PhET Sims
67
OH_KEM910MAB_I.indd 67 2021. 08. 11. 10:27:32

5. Keresd meg és reagáltasd az alább feltüntetett savak és bázisok közül azokat, amelyek reak-
ciójából a megadott só származik!
Ca(OH)2 ……………………… + …..……….….……..…… → CaCl2 + 2 H2O
KOH ……………………… + …..……….….……..…… → NaCl + H2O
HCl ……………………… + …..……….….……..…… → CaSO4 + 2 H2O
Al(OH)3 ……………………… + …..……….….……..…… → NaNO3 + H2O
H2SO4 ……………………… + …..……….….……..…… → KCl + H2O
NaOH ……………………… + …..……….….……..…… → K2SO4 + 2 H2O
HNO3 ……………………… + …..……….….……..…… → AlCl3 + 3 H2O
6. Az alábbi táblázatban összekeveredtek a vízzel szemben savként, illetve bázisként viselkedő

anyagok. Tegyél rendet, írd be a képleteket a táblázat megfelelő oszlopába!
NaOH Ba(OH)2
Ca(OH)2 H2CO3 H2S
H3PO4 KOH
HCl HBr HI H2SO4
HNO3
NH3 H3BO3
egyértékű kétértékű háromértékű egyértékű kétértékű háromértékű
SAVAK BÁZISOK
68
OH_KEM910MAB_I.indd 68 2021. 08. 11. 10:27:32

7. Jelöld a táblázat megfelelő oszlopába írt X-szel, hogy az alábbi állítások közül melyik IGAZ és
melyik HAMIS!
IGAZ HAMIS
1. Azt a tulajdonságot, amikor egy anyag savként és bázisként is tud

viselkedni, allotrópiának nevezzük.
2. Minél erősebb sav egy anyag, annál gyengébb lesz a konjugált bázis
formája.
3. Létezik olyan anyag, amelynek molekulái ugyanabban a rendszerben

képesek savként és bázisként viselkedni.
4. A kétértékű savak két hidroxidiont tudnak oldatba juttatni disszociációjuk

során.
5. A teába citromot csepegtetve a tea színe kivilágosodik, mert a citrom

katalizátorként viselkedik.
6. Létezik olyan sav-bázis reakció, amelyben termékként nem keletkezik víz.
7. Az erős savak és bázisok a vizes oldataikban teljes mértékben

disszociálnak.
8. Egy savmolekula is tud bázisként viselkedni.
8. Számítsd ki, majd minden egyes oldat esetében hasonlítsd össze az értékeket! Milyen követ-
keztetés vonható le a tapasztaltakból?
mol
a) 150 cm3 0,02 kénsavoldatban…
dm3
hány mól kénsav van?...................................................................................................................
hány mól oxóniumion van?...........................................................................................................
mol
b) 300 cm3 0,01 kalcium-hidroxid-oldatban…
dm3
mekkora anyagmennyiségű kalcium-hidroxid van?.....................................................................
mekkora anyagmennyiségű hidroxidion van?.................................................……………………
9. Projektmunka!
Nézz utána az internet és szakkönyvek segítségével, hogy milyen anyagokat nevezünk szu-
persavaknak, milyen szupersavakkal foglalkozott Oláh György magyar, Nobel-díjas kémikus!
Készíts számítógépes prezentációt vagy plakátot az összegyűjtött ismeretek bemutatására!
69
OH_KEM910MAB_I.indd 69 2021. 08. 11. 10:27:33

A közömbösítés
és a semlegesítés
1. Vizsgáld meg univerzális indikátorpapírral a háztartásban található anyagok kémhatását!
Az univerzális Saját készítésű indikátor

A vizsgált
indikátorpapír Kémhatás színe
anyag
színe (a 2. feladathoz)
tea
tej
ételecet
citromlé
kóla
fehér bor
pezsgőtabletta
vízben oldva
sütőpor vizes
oldata
mosóporos víz
szappanos víz
2. Készíts vörös káposzta vagy cékla levéből házi indikátort!

Reszeld le vagy turmixban darabold össze a vörös káposztát vagy a céklát, és szűrd le a levét!
Egy keveset tegyél félre, hogy a később elkészített oldatokkal összehasonlíthasd!
Tegyél az elkészített házi indikátoroldatból 5-6 cseppet az 1. feladatban felsorolt anyagok 1-2 cm3
vizes oldatához! A tapasztalataidat az 1. feladat táblázatában rögzítheted!
70
OH_KEM910MAB_I.indd 70 2021. 08. 11. 10:27:33

3. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot! A számítások során 25 °C hőmérsékletet felté-
telezz, ezért használd a pH + pOH =14 összefüggést.
A táblázatban néhány sort előre kitöltöttünk, hogy segítsünk a számításokban. A számításokat
a füzetedbe is írhatod.
A vizsgált oldat A számítás menete pH pOH
A sósav egyértékű erős sav, ezért az oldatban található

oxóniumionok koncentrációja megegyezik a sósav kon-
mol
0,1 3
HCl centrációjával. Emiatt a pH: 1 13
dm pH = –lg (0,1) = 1
pOH = 14 – pH = 14 – 1 = 13
A kénsavat kétértékű erős savnak tekintjük. Ez alapján az
oxóniumionok koncentrációja kétszerese az eredeti sav-
koncentrációnak:
mol
mol [H3O+] = 2 · cn(H2SO4) = 2 · 0,005 =
0,005 H2SO4 dm
3
2 12
dm3
mol
[H3O+] = 0,01 , amiből a pH:
3
dm
pH = –lg (0,01) = 2
pOH = 14 – pH = 14 – 2 = 12
mol
0,00123 HBr
dm3
mol
0,0015 3
HNO3
dm
mol
1 ∙ 10–4 3
H2SO4
dm
A NaOH egyértékű erős bázis. A vizes oldatában a OH–-

ionok koncentrációja megegyezik a lúgoldat koncentráció-
mol
0,1 3
NaOH jával. Így a pOH: 13 1
dm pOH = –lg (0,1) = 1
pH = 14 – pOH = 14 – 1 = 13
mol
0,01 KOH
dm3
mol
2,5 · 10–3 NaOH
dm3
A bárium-hidroxid kétértékű erős bázis. A vizes oldatában

a hidroxidionok koncentrációja a kétszerese az eredeti
lúgkoncentrációnak:
mol
mol [OH–] = 2 · cn(Ba(OH)2) = 2 · 5 · 10–4 =
5 ∙ 10–4 Ba(OH)2 dm
3
11 3
dm3
mol
[OH–] = 0,001 , amiből a pOH:
3
dm
pOH = –lg (0,001) = 3
pH = 14 – pOH = 14 – 3 = 11
mol
5 ∙ 10–5 3
Ca(OH)2
dm
71
OH_KEM910MAB_I.indd 71 2021. 08. 11. 10:27:35

4. A feladatban reakciók leírása szerepel. A kapott információk alapján döntsd el, hogy az alábbi
folyamatok melyike illik leginkább a bemutatott reakcióra!
KÖZÖMBÖSÍTÉS SEMLEGESÍTÉS HIDROLÍZIS
Leírás A végbement folyamat
Nátrium-hidroxid-oldatot reagáltatunk sósavval, a reakció

lejátszódása után az elegy kémhatása semleges lesz.
2 g ammónium-kloridot teszünk 10 cm3 vízbe, miközben az oldat

kémhatása savas lesz.
Kénsavoldatba pontosan annyi kálium-hidroxid-oldatot öntünk,

hogy a reakció lejátszódása után az elegy pH-ja 7,00 legyen.
3 g nátrium-karbonátot oldunk vízben, az oldat kémhatása lúgos lesz.
Kálium-hidroxid-oldatot sztöchiometrikus arányban ecetsavval reagál-

tattunk. A reakció következtében lúgos kémhatású oldat jött létre.
g
5. Hány cm3 38,0 tömegszázalékos sűrűsége: 1,19 sósav szükséges 400 cm3 térfogatú
cm3
pH = 2,80-as híg oldat készítéséhez?
6. 100 cm3 0,5 mol3 koncentrációjú NaOH-oldatból 20 cm3 térfogú mennyiséget 1000 cm3-re
dm
hígítunk. Mennyi a kapott oldat pH-ja?
7. Összeöntünk 1,00 dm3 pH = 5,00-ás és 3,00 dm3 pH = 3,00-ás salétromsavat. Mekkora lesz a
keletkezett oldat pH-ja?
8. 8,00 cm3 4,00 mol3 koncentrációjú sósavat 100 cm3-re hígítottunk, majd az oldat 20,0 cm3
dm
mol
térfogatú részletét NaOH-oldattal közömbösítettük. Hány cm3 0,0978 -es NaOH-oldat
dm3
szükséges a 20,0 cm3 hígított sósav közömbösítéséhez?
9. 6,50 g kristályvizes oxálsavból [az oxálsav képlete: (COOH)2] desztillált vízzel 500 cm3 oldatot
mol
készítettünk. Az így nyert oldatból 10,0 cm3-t megtitrálva 20,3 cm3 0,101 koncentrációjú
dm3
NaOH-oldat fogyását tapasztaltuk. Számítás útján határozd meg a kristályvíztartalmú oxálsav
képletét!
72
OH_KEM910MAB_I.indd 72 2021. 08. 11. 10:27:35

10. Jelöld a táblázat megfelelő oszlopába írt X-szel, hogy az állítás IGAZ vagy HAMIS!
IGAZ HAMIS
1. Minden semlegesítés közömbösítés, de nem minden közömbösítés

semlegesítés.
2. A közömbösítés valójában csak az oxónium- és hidroxidionok közötti

reakciót jelenti.
3. A vízionszorzat értéke minden körülmény között ugyanannyi.
4. A pH az oxóniumionok koncentrációjának logaritmusa.
5. Amikor egy só anionja vagy kationja reagál a vízzel, azt hidrolízisnek

nevezzük.
11. Állapítsd meg, hogy a felsorolt sók vizes oldata milyen kémhatású! Írd be a sók képleteit a
táblázat megfelelő oszlopába!
Na2CO3 NaCl NaHCO3 KCl K2SO4
NH4Cl AlCl3 NaOCl Na3PO4 CuSO4
KNO3 CaCl2 Mg(NO3)2 K2CO3 Al(NO3)3
Savas Semleges Lúgos
73
OH_KEM910MAB_I.indd 73 2021. 08. 11. 10:27:35

22. Összefoglalás
1. a) Rendezd az alábbi reakcióegyenleteket!
A) … K(sz) + … H2O(f) → … K+(aq) + … OH–(aq) + … H2(g)
B) … CaCO3(sz) → … CO2(g) + … CaO(sz)
C) … Na2CO3(sz) + … HCl(aq) → … Na+(aq) + … Cl–(aq) + … CO2(g) + … H2O(f)
D) … HCl(g) + … NH3(g) → … NH4Cl(sz)
E) … Fe2O3(sz) + … C(sz) → … Fe(sz) + … CO(g)
F) … Mg(sz) + … CO2(g) → … MgO(sz) + … C(sz)
G) … Al(sz) + … Br2(f) → … AlBr3(sz)
H) … Fe(sz) + … O2(g) → … Fe2O3(sz)
I) … SO2(g) + … O2(g) ⇌ … SO3(g)
J) … NaOH(sz) + … HCl(aq) → … Na+(aq) + … Cl–(aq) + … H2O(f)
b)
Csoportosítsd a fenti reakciókat a táblázat megfelelő oszlopába írt X-szel! Minden reakció
több csoportba is besorolható!
Gázfejlő Csapadék Egyen-

A Hete
Egye déssel képződéssel Homogén Egyirányú súlyra
reakció Bomlás rogén
sülés járó járó reakció reakció vezető
betűjele reakció
reakció reakció reakció
74
OH_KEM910MAB_I.indd 74 2021. 08. 11. 10:27:35

c) Az alábbi képződéshőértékek ismeretében határozd meg az átalakulások reakcióhőjét! A szá-
mításokat a füzetedben végezd! Az egyensúlyra vezető folyamat esetében az odaalakulás
irányában határozd meg a reakcióhőt!
ΔkH ΔkH ΔkH

A vegyület kJ A vegyület kJ A vegyület kJ
képlete mol képlete mol képlete mol

AlBr3(sz) –573 H2O(f) –286 NaOH(sz) –426
CaCO3(sz) –1207 HCl(aq) –167 NH3(g) –46
CaO(sz) –635 HCl(g) –92 NH4Cl(sz) –314
Cl–(aq) –168 K+(aq) –251 OH–(aq) –230
CO(g) –111 MgO(sz) –602 SO2(g) –297
CO2(g) –394 Na+(aq) –240 SO3(g) –396
Fe2O3(sz) –824 Na2CO3(sz) –1132
ΔrH ΔrH ΔrH

A reakció kJ A reakció kJ A reakció kJ
betűjele mol betűjele mol betűjele mol

A E H
B F I
C G J
d) Írd fel a tömeghatás törvényét az egyensúlyra vezető egyetlen folyamat esetében!
75
OH_KEM910MAB_I.indd 75 2021. 08. 11. 10:27:37

2. A számítások elvégzését követően töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot!
2
Hőmérséklet mol mol pH +
Kv mol [H3O+]
3
pH [OH–]
3
pOH
(°C) 3 dm dm pOH
dm
3 · 10–3
3,45
25
2,5 · 10–4
4,22
1,2 · 10–2
2,25
50 6,00 · 10–14
3 · 10–7
1,50
7,5 ·10–4
11,2
75 19,41 · 10–14
5,55 · 10–2
6,36
3,12 · 10–12
6,11
100 59,00 · 10–14
6,78 · 10–3
10,0
Színezd ki a fenti táblázatban PIROSSAL azon pH-értéket tartalmazó cellákat, amelyik SAVAS
kémhatású, KÉKKEL pedig azon pH-értéket tartalmazó cellákat, amelyik LÚGOS kémhatású
oldatra vonatkoznak!
3. Egy autós lakó- és munkahelye közötti távolság 20,0 km. A gépjármű átlagfogyasztása 7,50 li-
ter / 100 km. Az autós hetente ötször megy dolgozni.
Mennyi a motortérben fejlődő hő mennyisége ötvenkét munkahét alatt, ha tudjuk, hogy a
gépjárműbe tankolt üzemanyag 5,00 w% etil-alkoholt (C2H6O) és 95,0 w% izooktánt (C8H18)
g
tartalmaz, és sűrűsége 0,870 ? Az égés során vízgőz keletkezik.
cm3
kJ kJ
ΔkH(C2H6O,f) = –278 , ΔkH(C8H18,f) = –259 ,
mol mol
kJ kJ
ΔkH(CO2,g) = –394 , ΔkH(H2O,g) = –242 .
mol mol
… C2H6O(f) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g)
… C8H18(f) + … O2(g) → … CO2(g) + … H2O(g)

76
OH_KEM910MAB_I.indd 76 2021. 08. 11. 10:27:40

III. A nemfémes
elemek és
vegyületeik
23. Az anyagok jellemzése
24. A nemesgázok
25. A hidrogén
26. A halogénelemek
27. A hidrogén-halogenidek
28. Az oxigén és az ózon
29. A víz és a hidrogén-peroxid
30. A kén és a kén-hidrogén
31. A kén oxidjai és oxosavai
32. A nitrogén és az ammónia
33. A nitrogén-oxidok
és a salétromsav
34. A foszfor és fontosabb
vegyületei
35–36. A szén, a szén oxidjai
és a szénsav
37. A szilícium
és a szilícium-dioxid
38. Összefoglalás
OH_KEM910MAB_I.indd 77 2021. 08. 11. 10:27:41

23. Az anyagok
jellemzése
Az alumínium A jód
Rácstípus szilárd halmazában
A szilárd halmazt felépítő részecskék
Halmazállapot standardállapotban
Keménység
Vezetőképesség
Miben oldódik jól?
2. Írd az állítások után a megfelelő betűjelet!
A) gyémánt B) vas C) nátrium-klorid D) mindhárom E) egyik sem
a) Rácspontjaiban fématomtörzsek vannak. ..........
b) A rácsösszetartó erő elsőrendű kötés. ..........
c) Jó elektromos és hővezető szilárd halmazállapotban. ..........
d) Nem oldódik semmilyen oldószerben. ..........
e) Vízben jól oldódik. ..........
f) Fehér színű szilárd anyag. ..........
g) Csak olvadék vagy oldat állapotban vezeti az elektromos áramot. ..........
h) Viszonylag magas olvadáspontja az erős ionkötésnek köszönhető. ..........
i) A rácsösszetartó erő másodrendű kölcsönhatás. ..........
j) A természetben előforduló legkeményebb anyag. ..........
78
OH_KEM910MAB_I.indd 78 2021. 08. 11. 10:27:41

3. Nézz utána, hogy milyen anyag okozza a sárgarépa, a csipkebogyó és a paradicsom színét!
Magyarázd meg néhány mondatban a jelenséget!
��
��
4. Nézz utána és hasonlítsd össze a foszfor két allotróp módosulatának szerkezetét és tulajdon-
ságait!
A fehérfoszfor A vörösfoszfor
Rácstípus
Szín
Halmazállapot
Oldhatóság
Gyulladási hőmérséklet
Égésének egyenlete
Élettani hatás
5. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a fémrácstípusok és a fémek ebből eredő eltérő fizikai
tulajdonságai közötti összefüggéseket! Készítsetek számítógépes prezentációt vagy plakátot
az összegyűjtött ismeretek bemutatására!
6. Melyik a kakukktojás, és miért? Elsősorban a szerkezeti és fizikai tulajdonságokra gondolj!

Több helyes megoldás is létezik.
konyhasó, alumínium, égetett mész
Kakukktojás: ...........................................
Indoklás: ��
��
víz, szén-tetraklorid, oxigén
Kakukktojás: ...........................................
Indoklás: ��
��
79
OH_KEM910MAB_I.indd 79 2021. 08. 11. 10:27:41

24. A nemesgázok
1. Válogasd ki a nemesgázokra jellemző tulajdonságokat, és karikázd be ezek betűjelét!
a) A Föld leggyakoribb elemei.

b) Színtelen, szagtalan gázok, apoláris oldószerben jól oldódnak.
c) Atomrácsot alkotnak.
d) Szilárd halmazállapotban az atomokat kovalens kötés tartja össze.
e) Az s-mező elemei.
f) A fénycsövek töltőgázaként használják.
2. Társítsd a tulajdonságokat a megadott anyagokhoz! A halmazábrába a tulajdonság betűjelét

írd be! Az olyan tulajdonságok betűjelét, amelyek egyik anyagra sem jellemzők, a körökön
kívül jelöld!
a) Szobahőmérsékleten folyékony.
b) Földgázból állítják elő. hélium argon
c) 2 vegyértékelektronja van.
d) Minden elektronhéja telített.
e) Szilárd halmazállapotban nem vezeti
az elektromos áramot.
f) Szilárd halmazállapotban a rácspontokban
molekulák vannak.
g) Molekularácsban kristályosodik.
h) Kicsi a reakciókészsége.
i) A levegőben a leggyakoribb nemesgáz.
3. Nézz utána az interneten, hogy mi a keszonbetegség, írj róla néhány mondatot!
��
��
��
��
��
��
80
OH_KEM910MAB_I.indd 80 2021. 08. 11. 10:27:41

4. Nézz utána, hogy melyik nemesgáz miről kapta a nevét!
hélium: ��
neon: ��
argon: ��
kripton: ��
xenon: ��
radon: ��
A hélium A neon A radon
Vegyjele
Elektronszerkezete
kitevős jelöléssel
Színe
Halmazállapota
standardállapotban
Sűrűsége a levegőhöz
viszonyítva
Előfordulása
Felhasználása
6. Nézz utána mit jelent az, hogy a hélium szuperfolyékony! Készíts róla számítógépes prezen-
tációt vagy posztert!
7. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a nemesgázok felfedezésének történetét!
8. Nézz utána, hogy miért hibás a hétköznapi életben használt neoncső kifejezés! Készíts szá-
mítógépes prezentációt vagy plakátot a fénycsövekkel kapcsolatos ismeretek bemutatására!
81
OH_KEM910MAB_I.indd 81 2021. 08. 11. 10:27:42

25. A hidrogén
1. Gondolkozz, számolj, következtess!
a) 1 darab hidrogénmolekulában a hidrogénatomok száma: ��

b) 1 mol hidrogéngázban levő hidrogénmolekulák száma: ��
c) 1 mol hidrogénmolekulában levő atomok száma: ��
d) 5 mol hidrogénmolekulában levő atomok száma: .......................................................................
e) 1 mol hidrogéngáz tömege: .........................................................................................................
f) 3 · 1023 darab hidrogénmolekula anyagmennyisége: ...................................................................
g) 1 db vízmolekulában a hidrogén- és az oxigénatomok számának összege: ...............................
h) 1 mol vízben az atomok száma: ...................................................................................................
1
i) mol víz tömege: .......................................................................................................................
2
j) 1,5 · 1023 darab vízmolekula anyagmennyisége: ..........................................................................
2. Egészítsd ki és rendezd a következő reakcióegyenleteket!
a) … H2 + … O2 → …
b) … H2 + … Cl2 → …
c) … H2 + … N2 ⇌ …
d) … Zn + … HCl → … + …
e) … CuO + … H2 → … + …
f) … Na + … H2 → …
3. Válogasd ki a hidrogénre jellemző tulajdonságokat, és karikázd be ezek betűjelét!
a) A világegyetem leggyakoribb gáza.

b) Színtelen, jellegzetes szagú gáz.
c) Szilárd halmazállapotban atomrácsot alkot.
d) Szilárd halmazállapotban a molekuláit diszperziós kölcsönhatás tartja össze.
e) Az s-mező eleme.
f) A molekuláiban egy szigma-kötés található.
g) A molekulájában nem értelmezzük a kötésszöget.
h) Csak redukálószer lehet.
82
OH_KEM910MAB_I.indd 82 2021. 08. 11. 10:27:43

4. Nézz utána, hogy mit jelentenek az alábbi kifejezések, illetve fogalmak!
deutérium: ........................................................................................................................................
gyulany: ............................................................................................................................................
magfúzió: ..........................................................................................................................................
��
durranógáz: ......................................................................................................................................
hidrid: ...............................................................................................................................................
zeppelinek: .......................................................................................................................................
��
A hidrogén A durranógáz A víz
Anyagcsoport
(elem, vegyület, keverék)
Színe
Halmazállapota
standardállapotban
Égésének körülményei
Előfordulása
6. Nézz utána, hogy mi az atombomba és a hidrogénbomba! Mi a különbség és mi a hasonlóság

a két bomba között! Készíts számítógépes prezentációt vagy posztert az összegyűjtött isme-
retek bemutatására!
7. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel a következő témát: A Nap energiatermelése! Az összegyűj-
tött ismeretek bemutatására készítsetek kisvideót, számítógépes prezentációt vagy plakátot!
83
OH_KEM910MAB_I.indd 83 2021. 08. 11. 10:27:43

26. A halogénelemek
1. Nézz utána a világhálón, hogy milyen reakciót váltott ki az orvostársadalomban „az anyák
megmentőjének”, Semmelweis Ignácnak a kézmosási javaslata! Keresd meg az utasítást,
amelyben az orvosokat megszólítja!
2. Jelöld a táblázat megfelelő oszlopába írt X-szel, hogy az adott állítás IGAZ vagy HAMIS!
IGAZ HAMIS
A hidrogén- és klórgáz 2 : 1 arányú keverékét klórdurranógáznak nevezzük.
A klórgáz vörösbarna színű.
A klóros víz a klórgáz vizes oldata.
Semmelweis klórmeszes kézmosásra történt felszólítása számos életet

mentett meg.
A relatív atomtömeg számításánál figyelembe kell venni a klór
két izotópjának előfordulási arányát.
A klórgáz az elemi fémekkel szemben oxidálószerként viselkedik.
3. Írd a megfelelő válasz betűjelét az állítások után!
A) klór B) jód C) mindkettő D) egyik sem
a) Standardállapotban folyékony halmazállapotú. ..........

b) Reakcióiban többnyire oxidálószerként viselkedik. ..........
c) Megfelelő körülmények között szublimációra képes elem. ..........
d) Színtelenítő, festékroncsoló hatású. ..........
e) A kálium-bromiddal reagáltatva brómot lehet előállítani a segítségével. ..........
f) A hidrogénnel kék fény hatására robbanásszerűen reagál. ..........
g) Szilárd halmazállapotban molekularácsot képez. ..........
h) Éghetetlen anyag. ..........
i) Kétatomos, poláris molekulákat képez. ..........
j) Jól oldódik benzinben. ..........
84
OH_KEM910MAB_I.indd 84 2021. 08. 11. 10:27:43

4. Válaszd ki az állításhoz tartozó anyag képletét, és írd a pontozott részre! Egyes állításokhoz
több anyag is tartozik, de olyan anyag is szerepel a listában, amelyikhez egyik állítás sem
illeszkedik.
NaOCl HCl NaCl H2O
I2 F2 Cl2 Br2
a) barna színű alkoholos oldatát fertőtlenítőszerként használják: ��
b) a klórdurranógáz robbanásakor keletkezik: ��
c) vízzel hipoklórossavat képez: ��
d) a legerélyesebb oxidálószer: ��
e) a klórgáz nátrium-hidroxidban oldásakor keletkezik: ��
5. Az alábbi reakciókban gázok fejlődnek. Jelöld X-szel a táblázat megfelelő oszlopában, hogy a
fejlődő gáz felfogható-e víz alatt vagy sem, illetve azt, hogy a gázt szájával lefelé vagy felfelé
fordított edényben lehet felfogni!
Az edényt szájával
Víz alatt
Reakció lefelé kell felfelé kell
felfogható
tartani tartani
Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2
2 KMnO4 + 16 HCl → 2 KCl + 2 MnCl2 + 5 Cl2 + 8 H2O
6. Projektmunka!
A jód kimutatására nagyon híg keményítőoldatot szoktak használni. Nézz utána a kémiaköny-
vekben, illetve az internet segítségével, hogy hogyan történik a kimutatás, és mi az analízis
elméleti háttere!
Végezz egyszerű vizsgálatot az otthon is előforduló, keményítőt tartalmazó anyagokkal (pl.
kenyér, liszt, instant levespor, pudingpor) és Betadine oldattal!
Készíts feliratozott vagy narrált kisvideót, vagy számítógépes prezentációt az összegyűjtött
ismeretek, illetve a vizsgálataid bemutatására!
7. Projektmunka!
Gyakran hallani arról, hogy nagyon klórozott a csapvíz. Csoportmunkában gyűjtsétek össze a
klórozással történő vízfertőtlenítéssel kapcsolatos információkat. Készítsetek számítógépes
prezentációt vagy posztert az összegyűjtött ismeretek bemutatására!
8. Projektmunka!
Gyakran hallani az uszodákban bekövetkező klórgázmérgezésről. Nézz utána a balesetek el-
méleti hátterének, és készíts számítógépes bemutatót az összegyűjtött ismeretek megosztá-
sára!
85
OH_KEM910MAB_I.indd 85 2021. 08. 11. 10:27:43

27. A hidrogén-
halogenidek
1. Mire gondolok? Válaszolj az anyag képletével a táblázat megfelelő oszlopában! Néhány helyen
két anyag képletét kell megadnod.
Válasz
Az aranyat is oldani képes királyvíz alkotói.
A legerősebb sav a hidrogén-halogenidek között.
Egyensúlyi reakcióban keletkező hidrogén-halogenid.
Elvégezhető vele a szökőkútkísérlet.
A legalacsonyabb forráspontú hidrogén-halogenid.
A konyhasóra csepegtetve hidrogén-kloridot szabadít fel.
Sósavval reagálva klórgázt eredményez.
Az üveg felületét marja, a kvarchomokot feloldja.
2. A táblázat első oszlopában szereplő anyagok kis mennyiségéhez sósavat öntünk. Karikázd
be a második oszlopban azt a betűjelet, amelyik a leghelyesebben mutatja, hogy mi történik a
sósav hozzáadásakor az anyaggal!
Amennyiben van kémiai változás, írd fel a rendezett reakcióegyenletet!
A) nincs reakció
B) reakció gázfejlődés nélkül
C) gázfejlődéssel járó reakció
Mi történik a A végbement reakció rendezett

Reakciópartner
sósav hatására? reakcióegyenlete
Kalcium-karbonát A B C
Magnézium A B C
Réz A B C
Kalcium-oxid A B C
86
OH_KEM910MAB_I.indd 86 2021. 08. 11. 10:27:43

3. Írd a szerinted helyes válasz betűjelét az állítás után!
A) hidrogén-klorid B) hidrogén-fluorid C) mindkettő D) egyik sem
a) Vízben kiválóan oldódik, elvégezhető vele a szökőkútkísérlet. ..........
b) Vizes oldatát az emberi szervezet is tartalmazza. ..........
c) Vízzel reagálva oxóniumion jön létre. ..........
d) Színtelen, szúrós szagú gáz. ..........
e) Vizes oldata képes elreagálni a szilícium-dioxiddal. ..........
f) A második legerősebb sav a hidrogén-halogenidek között. ..........
g) A legmagasabb forrásponttal rendelkezik a hidrogén-halogenidek között. ..........
4. A laboratóriumi eszközök között találtunk egy olyan üvegeszközt, amely feltehetően a kálium-
permanganát-oldattal való munka után nem lett rendesen elmosogatva, kitisztítva.
A vizes és a mosószeres mosogatás ebben az esetben nem hatékony, így vegyszeres meg-
oldást kell választanunk. Azt tudjuk, hogy a kálium-permanganát nyomainak eltüntetésére a
leghatékonyabb módszer a hidrogén-peroxid-oldattal (H2O2) történő átmosás savas közeg-
ben. A savas közeg biztosításához kénsavoldat és sósav áll rendelkezésre, azonban csak az
egyiket szabad kiválasztani.
Melyik savat szabad használni a tisztításhoz? ��
Miért csak ezt a savat szabad használni, és a másikat miért nem?
��
��
��
5. Nézz utána az internet segítségével vagy a kémiakönyvekben, hogy a következő felsorolásban

szereplő fémek reagálnak-e sósavval vagy sem. Karikázd be azok vegyjelét, amelyek igen!
Na Mg Al Zn Fe Cu Ag Au
A fémek egy fontos jellemzője az ún. standardpotenciál, amelyről a későbbiekben fogtok ta-
nulni. Keresd ki a felsorolt fémek standardpotenciálját, és nézd meg az előjeleiket!
Milyen összefüggés fedezhető fel a fémek standardpotenciáljának előjele és a sósavval való
reakciókészsége között?
��
��
87
OH_KEM910MAB_I.indd 87 2021. 08. 11. 10:27:43

28. Az oxigén
és az ózon
1. Az alábbi ábrán egy Hoffmann-féle vízbontó készülék rajza látható. Ebben egyenáram hatásá-
ra a víz hidrogéngázra és oxigéngázra bomlik.
a) Írd fel a végbement folyamat rendezett reakcióegyenletét!
��
b) Vajon miért szükséges térben elválasztani a keletkező gázokat?
��
c)
Honnan lehet tudni, hogy melyik oszlopban melyik gáz gyűlt
össze?
��
��
d) Hogyan lehet kimutatni a keletkező gázokat?
��
��
2. Melyik anyag mondhatja az alábbi mondatokat? Írd a táblázat utolsó oszlopába az anyag ké-
miai jelét (vegyjelét vagy képletét)!
Oxigénnel csak villámlás vagy ívfény hatására reagálok.
Egy olyan elem vagyok, amelynek az oxigénnel 2 : 1 térfogatarányban

alkotott elegye könnyen robban.
A csillagszóró felszínét az én porommal vonják be, meggyújtva

szikrázva égek.
Kék színű palackban tárolnak.
Én megvédelek a káros UV-sugárzástól.
88
OH_KEM910MAB_I.indd 88 2021. 08. 11. 10:27:43

3. Számítsd ki…
a) a mélyvízi búvárpalackokba töltött mesterséges levegő átlagos moláris tömegét, ha ismert az

összetétele: 80 térfogat% hélium és 20 térfogat% oxigén!
b)
az oxigén relatív atomtömegét, ha ismert a stabil izotópok előfordulásának aránya:
16
O: 99,757%, 17O: 0,038% és 18O: 0,205%!
4. Írd be a táblázat utolsó oszlopába azt, hogy milyen kapcsolat áll a két anyag között!
Anyagok Milyen kapcsolat van közöttük?
oxigén ózon
16
O 18
O
oxigén kén
2 mol H2 1 mol O2
H2O H2O2
5. 2020 tavaszán ismét azzal kapcsolatos híradások kerültek a középpontba, hogy vékonyodik
az ózonréteg. A megfogalmazás meglehetősen szerencsétlen, mivel az ózonréteg nem egy
szilárd anyag, ami vékonyodni tudna. Valójában az ózon koncentrációjának jelentős csökke-
néséről van szó.
Olvasd el az alábbi linken található folyóiratcikket, majd nézz utána az
interneten, hogy mikor és milyen földrajzi területek felett tapasztaltak
már hasonló, vagy akár még ennél is rosszabb állapotot a korábbiakban!
Az összegyűjtött információk bemutatására készíts számítógépes pre-
zentációt!
https://bit.ly/3isHFt7
6. Projektmunka!
Csoportmunkában dolgozzátok fel az A tűz kialakulásának feltételei, a tűzoltás módjai és el-
méleti háttere című témakört! Nézzetek utána olyan égési folyamatoknak is, amelyek kialaku-
lása során nem az oxigéngáz tölti be az égést tápláló gáz szerepét!
Az összegyűjtött információk bemutatására készítsetek számítógépes prezentációt!
89
OH_KEM910MAB_I.indd 89 2021. 08. 11. 10:27:43

29. A víz és
a hidrogén-peroxid
A víz A hidrogén-peroxid
Összegképlete
Szerkezeti képlete a kötő és nemkötő

elektronpárok jelölésével
Nemkötő elektronpárok száma
A kovalens kötések száma
Legerősebb másodrendű kölcsönhatás

a halmazában
Minek a hatására bomlik?
Bomlásának rendezett
reakcióegyenlete
A bomlástermékeinek neve
Élettani hatása, szerepe
2. Fogalmazd meg röviden, hogy milyen különbség van az ásványvíz és a kristályvíz között!
��
��
��
90
OH_KEM910MAB_I.indd 90 2021. 08. 11. 10:27:43

3. Projektmunka!
A kémiában a víz minden esetben a kémiailag tiszta vizet jelenti. Nézzetek utána a követke-
ző, vízzel kapcsolatos kifejezések valódi jelentésének: desztillált víz, ioncserélt víz, csapvíz,
ásványvíz, artézi víz, gyógyvíz, termálvíz, lágy víz, kemény víz! Az összegyűjtött információk
bemutatására készítsetek egy számítógépes prezentációt vagy posztert!
4. Kísérletelemzés
A szőlő permetezéséhez gyakran használatos szer valójában két oldat keveréke. Az egyik
összetevőt úgy készítjük el, hogy egy mélykék színű kristályos anyagot dörzsmozsárban ala-
posan elporítunk, majd a számított mennyiségű vízben oldjuk. Az elkészült oldat kék színű.
Az oldat készítéséhez is használatos mélykék színű kristályos anyag egy kis darabkáját száraz
kémcsőbe tesszük, majd elkezdjük hevíteni. A hevítés során a mélykék színű kristály kifehére-
dik, a kémcsőből vízgőz távozik. Miután a kémcső lehűlt, néhány csepp vizet cseppentünk a
fehér színű szilárd anyagra, amelynek hatására ismét kék színű oldatot kapunk.
Add meg a jelenségek kémiai magyarázatát!
a) Nézz utána az interneten vagy kémiakönyvekben, hogy mi lehet a kísérletekben használt mély-
kék színű kristályos szilárd anyag képlete!
��
b) Miért fehéredik ki a kristály hevítés során?
��
��
c) Mi a képződött fehér anyag képlete? ��
d) Miért lesz ismét kék színű a víz hozzácseppentésével keletkező oldat?
��
��
5. Az utóbbi időben egyre több áltudományos, félrevezető információ ter-

jed az ivóvízzel, illetve az ásványvizekkel kapcsolatban. Annak érdeké-
ben, hogy tisztán láss ebben a kérdésben, nézd meg Fábián István Cso-
davizek, csodasók című tudományünnepi előadásának felvételét (2017.
11. 08., Magyar Tudományos Akadémia Székház)!
https://youtu.be/szLrKfPIQRY
91
OH_KEM910MAB_I.indd 91 2021. 08. 11. 10:27:43

30. A kén és
a kén-hidrogén
1. Nézz utána az interneten vagy a kémiakönyvekben, hogy a felsorolt anyagok milyen színűek!
Kémiai jelüket írd a megfelelő sorba!
Szín Az anyagok kémiai jele Az anyagok neve
Fehér antimon(III)-szulfid
cink-szulfid
Fekete
monoklin kén
Citromsárga rombos kén
kén-hidrogén
Sárga higany(II)-szulfid
ezüst(I)-szulfid
Színtelen
kadmium-szulfid
Narancsvörös amorf kén
2. Nézz utána a világhálón olyan képeknek vagy rajzoknak, amelyek bemutatják a kén olvadásá-
nak folyamatát egészen az amorf kén keletkezéséig.
Készíts egy öt képből álló képregényt a kénmolekula sorsáról! Az első kép a kristályos kén, az
utolsó az amorf kén legyen!
kristályos kén amorf kén
92
OH_KEM910MAB_I.indd 92 2021. 08. 11. 10:27:43

3. Hasonlítsd össze a vizet és a dihidrogén-szulfidot!
A víz A dihidrogén-szulfid
Összegképlete
Szerkezeti képlete (a kötő és nemkötő

elektronpárok jelölésével)
A nemkötő elektronpárok száma
A kovalens kötések száma
A molekula alakja
Legerősebb másodrendű
kölcsönhatás a halmazában
Reakciójuk egymással (jelöld

a konjugált sav-bázis párokat!)
Melyik az erősebb sav?
4. A kén a gumigyártás egyik alapanyaga. A vulkanizálás során építik be a ként a gumiba, ezzel
megváltoztatva tulajdonságait, lágy, illetve kemény gumit készíthetnek. Nézz utána, mikor
lesz lágy, és mikor lesz kemény a gumi! Használd a világhálót!
5. Projektmunka!
Csoportmunkában nézzetek utána a kationok azon csoportjának, amelyek kén-hidrogénes
vízzel kimutathatók! Nézzetek utána annak is, hogy milyen tényezők zavarják az azonosítást!
Próbáljatok ki néhány kimutatást parádi ásványvizet vagy laboratóriumi körülmények között
előállított kén-hidrogénes vizet felhasználva!
Az összegyűjtött információkról és tapasztalataitokról készítsetek számítógépes beszámolót,
míg az elvégzett kísérletekről egy fotómontázst!
93
OH_KEM910MAB_I.indd 93 2021. 08. 11. 10:27:43

31. A kén oxidjai
és oxosavai
1. A kénsav egyik igen különleges tulajdonsága, hogy higroszkópos. Nézz utána a világhálón
vagy a kémiakönyvekben, hogy milyen más anyagok rendelkeznek ugyanezzel a nedvesség-
megkötő tulajdonsággal!
��
��
2. A kénsav hígítása nagyon veszélyes feladat, csak tapasztalattal rendelkező felnőtt végezheti,
vagy csak tapasztalattal rendelkező felnőtt felügyelete mellett szabad végezni.
Betartva az előírásokat természetesen elkerülhető a baleset bekövetkezése. Állítsd helyes
sorrendbe a tömény kénsav hígításának lépéseit! Sorszámozd be az egyes lépéseket!
Sorrend Lépés
Kimérem egy hígításra használt mérőlombikba a víz egy jelentősebb részét.
Vékony sugárban csurgatva, folyamatos kevergetés közben adagolom a tömény

savat a vízbe.
Megfelelően működő vegyifülke alatt savpipettával kimérem a tömény savat.
Felveszem a köpenyt, gumikesztyűt és a védőszemüveget.
Bekapcsolom a vegyifülke elszívóját.
3. Dobd az egyes fémeket abba a savba, amelyikkel reagálni képes! Írd fel a lejátszódó reakció
egyenletét! Figyelj arra, hogy minden fémet csak egyszer használj!
Fémek Savak Rendezett reakcióegyenlet
Al
cc. H2SO4
(tömény)
Zn
Cu
H2SO4
(híg)
Fe
94
OH_KEM910MAB_I.indd 94 2021. 08. 11. 10:27:44

4. A megadott szempontok alapján hasonlítsd össze a kén-dioxidot és a kén-trioxidot!
A kén-dioxid A kén-trioxid
Összegképlete
Szerkezeti képlete (a kötő

és nemkötő elektronpárok
feltüntetésével)
A nemkötő elektronpárok száma

a molekulájában
A s-kötések száma
a molekulájában
A p-kötések száma
a molekulájában
A molekula alakja
Vízoldhatósága
Redukáló- és oxidálószer
igen/nem igen/nem
szerepet is betölthet
Vízzel való reakciójának

egyenlete
Az előző reakcióban keletkező

termék neve
5. Projektmunka!
Keress az interneten szulfátásványokról készült fényképeket! Állíts össze egy „digitális ás-
ványkiállítást” számítógépes prezentáció formájában! A bemutatóban térj ki az adott ásvány
előfordulási helyére, az adott ásvány különlegességeire, illetve a fontosabb felhasználási le-
hetőségekre!
Ne feledd a képek és az információid forrásait is lementeni és feltüntetni a prezentációban!
6. Projektmunka!
A kénsavgyártást nem csak kontakt kénsavgyártással valósítják meg. Nézz utána az interne-
ten, illetve kémiakönyvekben, hogy milyen más lehetőség adott a kénsav ipari előállítására!
Mutasd be az összegyűjtött információkat egy számítógépes prezentáció vagy poszter segít-
ségével!
95
OH_KEM910MAB_I.indd 95 2021. 08. 11. 10:27:44

32. A nitrogén
és az ammónia
1. Az ammónium-karbonát szerkezetében többféle kötés is működik. Nézz utána, és sorold fel,

hogy melyek ezek, majd mutasd be, hogy hol is vannak ezek pontosan az ammónium-karbo-
nátban!
��
��
2. Az ammónium-kloridot sípályák felszórására használják. Nézz utána a világhálón, hogy milyen

célból szórják a sípályákra ezt az anyagot!
��
��
3. A műtrágyák használatának egyik fontos szempontja a műtrágya nitrogéntartalma. Számítsd

ki a felsorolt anyagok nitrogéntartalmát tömegszázalékban!
NH3 NH4Cl (NH4)2CO3 NH4NO3
Tömegszázalékos
nitrogéntartalom
4. A szalalkálit nagymamáink gyakran alkalmazták a sütemények készítéséhez. Képlete:

(NH4)2CO3. A szalalkálival történő sütés közben és után szúrós szag érezhető. A sütő kinyitá-
sakor gőz csapódik ki a sütő ajtaján.
A szalalkáli bomlása során keletkező gázok, gőzök a sütés közben felfújják a tésztát.
a) Karikázd be az alábbi anyagok közül azokat, amelyek a bomlás közben keletkeznek! Írd fel a
bomlás rendezett reakcióegyenletét!
H2 CO2 N2 NH3 H2O CH4
��
b) Nézz utána, hogy milyen sütőport használhatunk még, amely hasonlóan működik! Írd fel a
képletét és nevét!
.................................................................. ...........................................................................
96
OH_KEM910MAB_I.indd 96 2021. 08. 11. 10:27:44

5. Az ammóniaoldat a fémionok vizes oldataival változatos módon reagál. Van olyan fémion,
amelynek vizes oldatával nem történik semmi. Más fémionokkal csapadékot képez, míg olyan
fémionok is akadnak, amelyekkel kevés szalmiákszesz hatására csapadék válik le, de az to-
vábbi ammóniaoldat hozzáadása közben visszaoldódik, miközben komplex ion képződik.
Nézz utána az interneten és/vagy a kémiakönyvekben, hogy mi történik az alábbi fémionok
esetében!
Amennyiben nem képződik csapadék, akkor az adott sor többi celláját hagyd üresen!
Kevés ammóniaoldat Feleslegben alkalmazott

hatására ammóniaoldat hatására
Fémion képződő csapadék a csapadék az új oldat színe
csapadék képződik
színe feloldódik (ha a csapadék
(igen/nem)
(ha képződik) (igen/nem) feloldódott)
Ag+
Cu2+
Na+
Ni2+
Al3+
Cr3+
6. A kötéstávolság (vagy más néven kötéshossz) megmutatja a kovalens kötéssel kapcsolódó

atomok atommagjainak egymástól való távolságát. A kötéstávolságra leggyakrabban alkal-
mazott mértékegység a pikométer (pm).
Az alábbiakban a hidrogén- (H2), a klór- (Cl2), a nitrogén- (N2) és az oxigénmolekulákban (O2)
mérhető kötéstávolságokat soroltuk fel, összekeverve. Párosítsd a molekulákat a megfelelő
kötéstávolság-értékekkel! A döntésed indokold!
121 pm 110 pm 199 pm 75 pm
H2: ........................ Cl2: ........................ N2: ......................... O2: ..........................
Indoklás:
��
��
��
97
OH_KEM910MAB_I.indd 97 2021. 08. 11. 10:27:44

33. A nitrogén-oxidok
és a salétromsav
1. Adottak a következő nitrogéntartalmú szervetlen vegyületek:
ammónia salétromsav nitrogén-monoxid nitrogén-dioxid
Írd be a táblázat megfelelő cellájába annak a vegyületnek a képletét, amelyikre az adott állítás
igaz!
A vegyület képlete
Egyértékű oxosav.
Moláris tömege megegyezik a cink rendszámával.
Katalitikus oxidációja során nitrogén-monoxid-gáz keletkezik.
Barna színe eltűnik, ha zárt térben hűtik.
Vízzel reagálva savelegyet képez.
A nitrálóelegy egyik komponense.
Vízoldhatatlan.
2. Négy darab kémcsőben 1-1 ujjnyi tömény salétromsavoldat található. Működő elszívófülke
alatt a kémcsövek tartalmához rendre a következő fémek kis darabkáját adjuk: réz, vas, ezüst,
cink. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot!
Látható-e Milyen színű lesz

A végbement reakció
átalakulás? a kémcsőben
rendezett egyenlete
(igen/nem) a folyadék?
Cu
Fe
Ag
Zn
98
OH_KEM910MAB_I.indd 98 2021. 08. 11. 10:27:44

3. A túlzott műtrágyahasználat többféle problémát okozhat a természetben. Az egyik az eutrofi-
záció. Nézz utána a világhálón, ez mit jelent, és mi a közvetlen okozója! Tarts számítógépes
prezentációval kiegészített kiselőadást az összegyűjtött ismeretek bemutatására!
4. Hasonlítsd össze az alábbi táblázatban szereplő nitrózus gázokat a megadott szempontok

alapján!
A nitrogén-monoxid A nitrogén-dioxid
Összegképlete
Színe
Halmazállapota
Oldódik-e vízben?
Előállításának reakcióegyenlete
(réz és megfelelő töménységű
salétromsav)
5. Jelöld a táblázat megfelelő oszlopába írt X-szel, hogy az állítás IGAZ vagy HAMIS!
IGAZ HAMIS
A nitrogén-monoxid víz alatt felfogható gáz.
A salétromsav állás közben megbarnulhat.
A nitrogén-monoxid barna színű gáz.
A dinitrogén-tetraoxid dimerizációra képes.
A salétromsav bomlékony, ezért sötét üvegben tárolandó.
A választóvíz oldja az aranyat, de az ezüstöt nem.
A pétisó tiszta ammónium-nitrát.
A tömény salétromsav minden fém felületét passziválja.
Minden nitrát jól oldódik vízben.
6. Számítsd ki, hogy mekkora térfogatú, 0,111 mol3 koncentrációjú NaOH-oldat képes mara-
dm
mol
déktalanul elreagálni 20,0 cm3 térfogatú, 0,0985 koncentrációjú salétromsavoldattal!
dm3
7. Nézz utána az interneten és/vagy a kémiakönyvekben, hogy a laboratóriumi reagensként tör-

ténő felhasználása mellett mire használták korábban az ezüst(I)-nitrátot!
99
OH_KEM910MAB_I.indd 99 2021. 08. 11. 10:27:44

34. A foszfor és
fontosabb vegyületei
1. Hasonlítsd össze a megadott szempontok alapján a foszfor két legjelentősebb allotróp mó-
dosulatát!
A fehérfoszfor A vörösfoszfor
Vegyérték-elektronszerkezete
Rácstípusa szilárd
halmazállapotban
Halmazállapota
Oldhatósága vízben
(nem oldódik,
kissé oldódik, szerves
jól oldódik) oldószerekben
Reakciókészsége
Tárolása
Reakciója oxigénnel
Élettani hatás
2. Nézz utána az információknak az interneten, illetve a kémiai szakkönyvekben, majd készíts

egy rövid, 6-8 diából álló számítógépes prezentációt Irinyi János és a gyufa címmel!
3. A feladat egy többlépéses folyamat feltárása. Töltsd ki az alábbi sémát a tanult reakciók segít-
ségével, és nevezd meg az A, B, C és D betűvel jelölt anyagokat!
+ 3 H2O + 6 NaOH
4P + 5A B 2C 2D
100
OH_KEM910MAB_I.indd 100 2021. 08. 11. 10:27:44

4. A foszforsavat manapság üdítők ízesítésére, savanyítására is alkalmazzák. Nézz utána a világ-
hálón, hogy az eredeti kólarecept tartalmaz-e foszforsavat! Sorold fel, milyen anyagok voltak
az „őskóla” összetevői! Az összegyűjtött információk bemutatására készíts egy számítógépes
prezentációt vagy posztert!
5. Számítsd ki a szuperfoszfát nevű műtrágya [ami a Ca(H2PO4)2 és a CaSO4 1 : 1 tömegarányú

keveréke] tömegszázalékos foszfortartalmát!
6. Irinyi János gyufáját továbbfejlesztve ma már teljesen biztonságos gyufát használhatunk. Ke-
resd meg a világháló segítségével, milyen anyagok alkotják a gyufafejet, illetve milyen anya-
gokkal vonják be a gyufásdoboz oldalát!
7. Nézz utána az interneten, hogy mi az a hideg tűz, ki fedezte fel, és mi volt a feltaláló kísérlete-
zésének a célja! Írj egy rövid, 5-6 mondatos beszámolót a hideg tűzzel kapcsolatban!
8. Hasonlítsd össze a két szervetlen savat a megadott szempontok alapján!
A salétromsav A foszforsav
Összegképlete
A molekula alakja
A rácstípusa szilárd
halmazállapotban
Halmazállapota
Színe tiszta állapotban
Vízoldhatósága
Reakciója 1 mol NaOH-dal
101
OH_KEM910MAB_I.indd 101 2021. 08. 11. 10:27:44

35–36. A szén, a szén
oxidjai és a szénsav
1. Kísérletezz!
Tölts meszes vízből (híg kalcium-hidroxid-oldatból) kb. 3 ujjnyit egy kémcsőbe. Szívószállal
óvatosan fújj bele levegőt, amíg változást nem tapasztalsz! (Vigyázz! Nem kell nagy erővel
fújni. Ha szédülést éreznél, azonnal hagyd abba!)
a) A tapasztalt változás:
��
��
b) Írd fel az a) pontban tapasztalt változást okozó reakció egyenletét!
c) Miben különbözik a belélegzett és a kifújt levegő összetétele?
��
��
Folytasd a kilélegzett levegő befújását az oldatba addig, amíg változás nem következik be.
d) Milyen változást tapasztalsz?
��
��
e) Mi lehet ennek az oka? (Gondold végig, hogy egy nagyon híg oldatból indultunk ki, nagy men�-
nyiségű kilélegzett levegőt fújtunk bele, ez hatással lehetett az oldat kémhatására is!)
��
��
f) Milyen kémiai reakciók játszódhattak itt le? Add meg az egyenleteiket!
102
OH_KEM910MAB_I.indd 102 2021. 08. 11. 10:27:44

2. Nézz utána az internet segítségével, hogy hol van Magyarországon jelenleg is működő lignit-
bánya! Mit kell tenni, ha befejeződik egy adott területen a lignit kitermelése?
��
��
��
Egy családi ház fűtését vezetékes gáz segítségével oldják meg, amit tekintsünk tisztán me-
tánnak. Ehhez egy átlagos téli napon 14 m3 standardállapotú (25 °C hőmérsékletű és standard
légköri nyomású) vezetékes gázt használnak fel.
a) Írd fel a metán égésének termokémiai egyenletét! (A szükséges képződéshőadatokat keresd ki

a függvénytáblázatból! A folyamatban vízgőz keletkezik.)
b) Mekkora mennyiségű hő termelődött a metán égése során az adott napon?
c) Hány m3 115 °C-os standard légköri nyomású CO2-gáz keletkezett közben?
d) Mekkora tömegű tiszta szén égésével lehetett volna biztosítani ugyanennyi hő fejlődését?
Egy széntüzelésű kályhába 10 kg szenet pakolnak, és meggyújtják. A kémény nem jól szel-
lőzik, ezért a keletkező CO2 egy része a tűztérben izzó szénnel reagál, és egy gázkeverék jön
létre, amely CO-ot és CO2-ot is tartalmaz.
Feltételezzük, hogy a szén 80%-a ég el tökéletesen.
a) Mekkora térfogatú standardállapotú (25 °C hőmérsékletű és standard, légköri nyomású) CO2

keletkezik?
b) A megmaradt szén 20%-a reagál el izzó állapotban a szén-dioxiddal. Írd fel a lejátszódó reak-
ció egyenletét!
c) Mekkora térfogatú standardállapotú CO keletkezik?
d) Mennyi az átlagos moláris tömege az át nem alakult CO2 és a keletkező CO által alkotott gáz-
elegynek?
e) Mekkora a gázelegy standard sűrűsége?
103
OH_KEM910MAB_I.indd 103 2021. 08. 11. 10:27:44

37. A szilícium és
a szilícium-dioxid
1. Véleményed szerint létrehozhat-e a szilícium olyan sokféle vegyületet, mint a szén? Vajon le-
hetne-e szilíciumalapú élet? Indokold a válaszodat!
��
��
��
��
2. Nézz utána!
a) Milyen szerepe van a szilícium-dioxidnak az üveggyártásban?
��
��
��
b) Miből készül a porcelán? Hol vannak Magyarországon híres porcelángyárak?
��
��
��
......................................................................................................................................................
3. Ablaküveg, kvarcüveg, vízüveg. Mi közöttük a hasonlóság és a különbség?
��
��
��
��
104
OH_KEM910MAB_I.indd 104 2021. 08. 11. 10:27:44

4. Kísérlet!
Öntsetek egy főzőpohárba vagy bébiételes üvegbe kb. 1 ujjnyi vízüvegoldatot, majd adjatok
hozzá kb. kétszer annyi vizet. Keverjétek össze alaposan a két folyadékot. Ezután szórjatok
az oldatba különböző színes fémsókat, mindegyikből egy keveset. Zárjátok le az edényt, és
tegyétek rázkódásmentes helyre. Figyeljétek meg a bekövetkező változásokat!
Készítsetek time-lapse kisvideót a kísérletről, és osszátok meg a tanárotokkal és osztálytár-
saitokkal!
Keressetek magyarázatot a bekövetkező jelenségre!
5. Töltsd ki értelemszerűen a táblázat üres rovatait!
A szilícium A szilícium-dioxid
Rácstípusa
Halmazállapota közönséges
körülmények között
Oldhatósága vízben
Oldhatósága apoláris oldószerben
Reakciója forró NaOH-oldattal

(egyenlet)
Előfordulása a természetben
6. Projektmunka!
a) A szilícium vegyületei közé tartoznak a szilikonok is. Milyen szerkezet jellemzi ezeket a vegyü-
leteket, milyen típusai vannak? Milyen gyakorlati jelentőségük van? Keress több példát is a
felhasználásukra! Az összegyűjtött ismeretek bemutatására készíts számítógépes prezentációt
vagy posztert!
b) Készíts kiselőadást a Parádi Kristály Manufaktúra történetéről! Nézz utána, hogy mikor alapí-
tották, milyen termékekkel indult, hogyan bővült a gyár termékkínálata, meddig működött, és
jelenleg mi a helyzet a gyárral!
c) A szilícium-dioxid jelentősége óriási a kőzetburok felépítésében. Nézz utána, hogy milyen kris-
tályos és amorf formái léteznek, és mire használják ezeket! Milyen féldrágakövek és drágakö-
vek felépítésében vesz részt? Hol vannak a világban a legfontosabb lelőhelyek, melyek a legér-
dekesebb, legszebb példányok? Keress ezekkel kapcsolatban érdekes történetet, különleges
eseményt, ami hozzá fűződik!
Tarts az összegyűjtött ismeretek bemutatására kiselőadást órán, készíts hozzá számítógépes
prezentációt!
105
OH_KEM910MAB_I.indd 105 2021. 08. 11. 10:27:44

38. Összefoglalás
1. Az alábbi táblázatban a hidrogénvegyületek forráspontjai láthatók.
14. 15. 16. 17.

Forráspont Forráspont Forráspont Forráspont
csoport csoport csoport csoport
(°C) (°C) (°C) (°C)
vegyületei vegyületei vegyületei vegyületei
CH4 –162 NH3 –33 H2O 100 HF 20
SiH4 –112 PH3 –87 H2S –61 HCl –85
GeH4 –89 AsH3 –55 H2Se –42 HBr –67
SnH4 –52 SbH3 –17 H2Te –2 HI –36
a) Készíts grafikont a fenti adatok felhasználásával a 107. oldalon! Az x tengelyen a moláris töme-
geket jelöld, amelyeket neked kell kiszámítani! Az y tengelyen a forráspontok kerülnek jelölésre.
Jelöld a forráspontértékeket, és kösd össze az egyes csoportok forráspontértékeit az alábbiak
szerint!
• A 14. csoport vegyületeinek forráspontjait piros színnel jelöld!
• A 15. csoport vegyületeinek forráspontjait zöld színnel jelöld!
• A 16. csoport vegyületeinek forráspontjait kék színnel jelöld!
• A 17. csoport vegyületeinek forráspontjait barna színnel jelöld!
b) Melyek azok a vegyületek, amelyek a moláris tömegükhöz képest kiugró forráspontértékkel

rendelkeznek?
��
c) Mivel magyarázhatók a kiugró értékek?
��
��
d) Hasonlítsd össze az elkészített grafikon alapján a PH3, az AsH3 és az SbH3 forráspontértékeit!

Milyen tendencia figyelhető meg? Mi ennek a magyarázata?
��
��
......................................................................................................................................................
106
OH_KEM910MAB_I.indd 106 2021. 08. 11. 10:27:44

2. Projektmunka!
Készíts egy összefoglaló beszámolót, összehasonlítva a legfontosabb nemfém-oxidokat (CO,
CO2, SiO2, NO, NO2, P2O5, SO2, SO3)! A következő szempontok figyelembevételével készítsd
el a beszámolód:
• halmazszerkezet (ha molekularácsos, akkor molekulaszerkezet is)

• fizikai tulajdonságok (szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság)
• reakció oxigénnel
• reakció vízzel
• előfordulás a természetben
• laboratóriumi előállítási lehetőségek
• ipari előállítás
• felhasználás
• élettani hatás (ha van, akkor környezetvédelmi kérdések)
3. Készíts anyagismereti kártyát az általad leginkább kedvelt nemfémes elemről, illetve tisztán
nemfémekből álló vegyületről!
107
OH_KEM910MAB_I.indd 107 2021. 08. 11. 10:27:44

4. Tarts kiselőadást a következő témakörök egyikéből!
• A klór és a víztisztítás
• A kén használata a borászatban
• Az aktív szén és az adszorpció
• Irinyi János és a gyufa
• Haber és Bosch ammóniaszintézise
• Semmelweis Ignác és a klórmeszes fertőtlenítés
5. Készíts folyamatábrát nemfémes elem – nemfém-oxid – oxosav előállítási sorra a kén, nitro-
gén, foszfor és szén esetében!
6. Hasonlítsd össze a kén-dioxidot és a szén-dioxidot!
A) kén-dioxid B) szén-dioxid C) mindkettő D) egyik sem
1. Vízzel egyensúlyra vezető reakcióban savvá alakul. ..........
2. A központi atom négy vegyértékű. ..........
3. Előállítható egy másik oxid égésével. ..........
4. A levegővel közel azonos sűrűségű gáz. ..........
5. Színtelen, szúrós szagú gáz. ..........
6. A poláris molekulája lineáris alakú. ..........
7. Szerves vegyületek tökéletes égésekor mindig keletkezik. ..........
8. Laboratóriumi előállításához erős savat használnak. ..........
7. Hasonlítsd össze a kénsavat és a salétromsavat!
A) kénsav B) salétromsav C) mindkettő D) egyik sem
1. Tömény vizes oldata a nitrálóelegy egyik képviselője. ..........
2. Kb. 30 w%-os oldata a rézzel reakcióba lép. ..........
3. A reakcióiban erős oxidálószerként, illetve erős savként viselkedik. ..........
4. Szabályos és savanyú sói is ismertek. ..........
5. Reakcióba léphet nátrium-hidroxiddal 1 : 1 arányban. ..........
mol
6. 0,01 koncentrációjú híg vizes oldatának a pH-ja 2,00-nél kisebb. ..........
dm3
7. Tömény oldatának sűrűsége nagyobb a víz sűrűségénél. ..........
8. Tömény oldata cinkkel reagálva nemfém-dioxid-gázt fejleszt. ..........
9. Szilárd halmazállapotban a molekuláit hidrogénkötések tartják össze. ..........
108
OH_KEM910MAB_I.indd 108 2021. 08. 11. 10:27:44

8. Azonos tömegű sósavat és kálium-hidroxid-oldatot öntünk össze. A kapott 180 g tömegű
oldat 10,0 tömegszázalékos a keletkezett sóra nézve. Az oldat más oldott anyagot nem tar-
talmaz.
Számítsd ki, hogy hány tömegszázalékos volt a sósav, illetve a kálium-hidroxid-oldat!
9. Ki vagyok én?
Az alábbi keresztrejtvény a megismert elemeket, illetve vegyületeket rejti. Töltsd ki értelem-
szerűen a keresztrejtvényt a megadott információk alapján, majd vezesd át a szürke hátterű
cellába írt betűket a megfelelő sorszámú cellába (a keresztrejtvény alatti sorba).
A megoldás egy olyan vegyész nevét takarja, aki már 21 évesen könyvet írt a kémia elméle-
téről.
11 4
7
9 5
5 8
9
12
2
3/7
2
10 8
4
6
3
1
11 10
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
1. A királyvíz egyik összetevője. 7. Kétértékű erős sav.

2. Erős sav, amely nem reagál még tömény 8. A leggyakrabban alkalmazott poláris
oldat formájában sem a rézzel. oldószer.
3. Színes elemi gáz. 9. A legkeményebb természetes anyag.
4. A pétisó hatóanyagának előállításához 10. Sói a karbonátok.
szükséges könnyfakasztó hatású anyag. 11. A víz szilárd halmazának neve.
5. A levegő kb. 78 térfogatszázalékát alkotja. 12. A kénszalagot elégetve keletkezik.
6. Sárga színű elem.
109
OH_KEM910MAB_I.indd 109 2021. 08. 11. 10:27:45

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
110
OH_KEM910MAB_I.indd 110
I. A VIII. A
1 2,20 2
1 H AZ ATOMOK PERIÓDUSOS RENDSZERE He

hidrogén hélium
1,008 II. A III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
3 0,98 4 1,57 5 2,04 6 2,55 7 3,04 8 3,44 9 3,98 10
rendszám 6 2,55 elektronvonzó
Li Be képesség B C N O F Ne
2
lítium berillium
vegyjel C bór szén nitrogén oxigén fluor neon
6,94 9,01 szén 10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
név 12,01 relatív
11 0,93 12 1,31 atomtömeg 13 1,61 14 1,90 15 2,19 16 2,58 17 3,16 18
3 Na Mg Al Si P S Cl Ar
nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon
22,99 24,31 III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
19 0,82 20 1,00 21 1,36 22 1,54 23 1,63 24 1,66 25 1,55 26 1,83 27 1,88 28 1,91 29 1,90 30 1,65 31 1,81 32 2,01 33 2,18 34 2,55 35 2,96 36
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
37 0,82 38 0,95 39 1,22 40 1,33 41 1,6 42 2,16 43 2,10 44 2,2 45 2,28 46 2,20 47 1,93 48 1,69 49 1,78 50 1,96 51 2,05 52 2,1 53 2,66 54 2,60
5 Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
85,47 87,62 88,91 91,22 92,91 95,94 (98) 101,07 102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
55 0,79 56 0,89 57 1,10 72 1,3 73 1,5 74 1,7 75 1,9 76 2,2 77 2,2 78 2,2 79 2,4 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 2,2 86
6 Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
cézium bárium lantán hafnium tantál volfrám rénium ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
132,91 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,2 192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
87 0,7 88 0,9 89 1,1 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118
7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
francium rádium aktínium raderfordium dubnium sziborgium bohrium hasszium meitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszium oganeszon
(223) (226) (227) (265) (268) (271) (270) (277) (276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
s-mező 58 1,12 59 1,13 60 1,14 61 62 1,17 63 64 1,20 65 66 1,22 67 1,23 68 1,24 69 1,25 70 71 1,0
p-mező
6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
cérium prazeodímium neodímium prométium szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
140,12 140,91 144,24 (145) 150,35 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
d-mező
90 1,3 91 1,5 92 1,7 93 1,3 94 1,3 95 96 97 98 99 100 101 102 103
f-mező Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
7
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
232,0 231 238,03 (237) (244) (243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)
2021. 08. 11. 10:27:45

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
OH_KEM910MAB_I.indd 111
I. A VIII. A
–259 –272
1 –253 2 –269
0,09 0,18
1 H AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE He
hidrogén hélium
1,008 II. A olvadáspont (°C, légköri III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
181 1287 halmazállapot: nyomáson) 2075 3550 –210 –218 –220 –249
3 1342 4 2470 3550
5 4000 6 4027 7 –196 8 –183 9 –188 10 –246
0,54 1,85 rendszám 6 4027
forráspont (°C, légköri 2,46 2,26 1,25 1,43 1,70 0,90
2
H gáz 2,26 nyomáson)
Li Be Br folyadék sűrűség (g/cm3, standard
B C N O F Ne
lítium berillium vegyjel C bór szén nitrogén oxigén fluor neon
szén körülmények között)
6,94 9,01 C szilárd 10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
98 650 név 12,01 (gázok esetében g/dm3) 660 1414 44 115 –102 –189
11 883 12 1090 13 2519 14 2900 15 281 16 445 17 –34 18 –186
0,97 1,74 Tc mesterséges moláris tömeg 2,70 2,33 1,82 1,96 3,21 1,78
(g/mol)
3 Na Mg Al Si P S Cl Ar
nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon
22,99 24,31 III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
63 842 1541 1668 1910 1907 1246 1538 1495 1455 1085 420 30 938 817 221 –7 –157
19 759 20 1484 21 2830 22 3287 23 3407 24 2671 25 2061 26 2861 27 2927 28 2913 29 2927 30 907 31 2204 32 2820 33 614 34 685 35 59 36 –153
0,86 1,55 2,99 4,51 6,11 7,14 7,47 7,87 8,90 8,91 8,92 7,14 5,90 5,32 5,73 4,82 3,12 3,75
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
39 777 1526 1855 2477 2623 2157 2334 1964 1555 962 321 157 232 631 450 114 –112
37 688 38 1382 39 3345 40 4409 41 4744 42 4639 43 4265 44 4150 45 3695 46 2963 47 2162 48 767 49 2072 50 2602 51 1587 52 988 53 184 54 –108
1,53 2,63 4,47 6,51 8,57 10,28 11,50 12,37 12,45 12,02 10,49 8,65 7,31 7,31 6,70 6,24 4,94 5,90
5 Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
85,47 87,62 88,91 91,22 92,91 95,94 (98) 101,07 102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
28 727 920 2233 3017 3422 3186 3033 2466 1768 1064 –39 304 327 271 254 302 –71
55 671 56 1870 57 3464 72 4603 73 5458 74 5555 75 5596 76 5012 77 4428 78 3825 79 2856 80 357 81 1473 82 1749 83 1564 84 962 85 337 86 –62
1,88 3,51 6,15 13,31 16,65 19,25 21,02 22,61 22,65 21,09 19,30 13,53 11,85 11,34 9,78 9,20 9,73
6 Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
cézium bárium lantán hafnium tantál volfrám rénium ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
132,91 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,2 192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
27 700 1050
87 677 88 1737 89 3200 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118
5,00 10,07
7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
francium rádium aktínium raderfordium dubnium sziborgium bohrium hasszium meitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszium oganeszon
(223) (226) (227) (265) (268) (271) (270) (277) (276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
798 931 1021 1100 1072 822 1313 1356 1412 1474 1497 1545 819 1663
fémek 58 3360 59 3290 60 3100 61 3000 62 1803 63 1527 64 3250 65 3230 66 2567 67 2700 68 2868 69 1950 70 1196 71 3402
6,69 6,64 7,01 7,26 7,35 5,24 7,90 8,22 8,55 8,80 9,07 9,32 6,57 9,84
félfémek
6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
cérium prazeodímium neodímium prométium szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
140,12 140,91 144,24 (145) 150,35 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
nemfémek 1750 1572 1135 644 640 1176 1345 1050 900 860 827 827
90 4820 91 4000 92 3927 93 4000 94 3230 95 2011 96 3110 97 98 99 100 1527 101 102 103 1627
11,72 15,37 19,05 20,45 19,82 13,51 14,78 15,10
7 Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
232,0 231 238,03 (237) (244) (243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)
111
2021. 08. 11. 10:27:45

Képjegyzék
Fotók
Shutterstock: 1, 7, 49, 77
Grafikák
Bárány Zsolt Béla: 6
Shutterstock: 14, 17, 24, 33, 61, 63, 66, 88
OH_KEM910MAB_I.indd 112 2021. 08. 11. 10:27:45

Oh-Kem910mab I Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Oh-Kem910mab I Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NAT

OH_KEM910MAB_I.indd 1 2021. 08. 11. 10:27:02

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Müllner Erzsébet

Minden hivatkozott oldal utolsó megtekintési ideje: 2021. január 19.

© Oktatási Hivatal, 2021

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay u 10–14.

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési

OH_KEM910MAB_I.indd 2 2021. 08. 11. 10:27:02

• Az esztétikus és áttekinthető prezentáció jellemzője, hogy

• A prezentációkban feltétlenül meg kell jelenjen a felhasznált források jegyzéke:

OH_KEM910MAB_I.indd 3 2021. 08. 11. 10:27:02

Előszó����������������������������������������������������������� 3 19. A kémiai egyensúly és

OH_KEM910MAB_I.indd 4 2021. 08. 11. 10:27:02

Előszó����������������������������������������������������������� 3 VI. A fémek és vegyületeik, az elektrokémia

V. Az életműködések kémiai alapjai VIII. Környezeti kémia és környezetvédelem

OH_KEM910MAB_I.indd 5 2021. 08. 11. 10:27:02

1. Töltsd ki a keresztrejtvényt az ábrákon látható laboratóriumi eszközök, illetve berendezések

2. Alkossatok kis létszámú csoportokat, és folytassatok érvelő beszélgetést a laboratóriumi,

3. Keress a háztartásotokban olyan vegyszert, ami veszélyességi jelekkel van ellátva!

OH_KEM910MAB_I.indd 6 2021. 08. 11. 10:27:03

OH_KEM910MAB_I.indd 7 2021. 08. 11. 10:27:03

1. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot!

neve relatív tömege relatív töltése jele helye az atomban

2. Add meg az elemi részecskék számát az alábbi izotópok esetében!

3. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot! A kitöltéshez használd a munkafüzet végén ta-

4. Mennyi a klór relatív atomtömege, ha ismert az izotópjainak az előfordulási gyakorisága:

OH_KEM910MAB_I.indd 8 2021. 08. 11. 10:27:09

6. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot!

Tömeg 67,2 g 407 g

Anyagmennyiség 4,20 mol 7,85 mol

7. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot!

Anyagmennyiség (mol) 6,35 3,26 · 104 0,0174

Részecskeszám 1,55 · 1024 8,26 · 1020

8. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot!

Anyagmennyiség 4,60 mol

Részecskeszám 2,40 · 1026

9. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot! A kitöltéshez használd a munkafüzet végén ta-

1 db atomban található protonok száma

1 db atomban található elektronok száma

Az anyagmennyisége 2,50 mol

Az atomok száma 3,75 · 1025

A protonok száma ebben az anyagi

OH_KEM910MAB_I.indd 9 2021. 08. 11. 10:27:10

1. Megmutatja az atommagban található protonok számát.

OH_KEM910MAB_I.indd 10 2021. 08. 11. 10:27:10

13. Számítsd ki, hogy:

a) hány vasatom található egy 23,5 g tömegű vascsipeszben!

b) hány kénatom található egy 10,0 g tömegű kéndarabban!

14. Készíts prezentációt Az atommodellek alakulása Démokritosztól Schrödingerig címmel!

15. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével a méltán híres Ruther-

OH_KEM910MAB_I.indd 11 2021. 08. 11. 10:27:10

1. Töltsd ki értelemszerűen az alábbi táblázatot! A kitöltéshez használd a munkafüzet végén ta-

A radioaktív izotóp jele 211

A neutronok száma 138 52

Az izotóp tömegszáma 137 60

2. Jellemezd a három radioaktív sugárzást!

3. Az alábbiakban a három radioaktív sugárzással kapcsolatos állításokat olvashatsz. Jelöld egy

Ez a sugárzás nem tud áthatolni egy alumíniumlemezen.

A sugárzás töltéssel bír.

Ez a legnagyobb energiájú sugárzás.

Ezt a sugárzást már egy vékony papírlap is megállítja.

Előszó�� 3 19. A kémiai egyensúly és

Előszó�� 3 VI. A fémek és vegyületeik, az elektrokémia

1. Töltsd ki a keresztrejtvényt az ábrákon látható laboratóriumi eszközök, illetve berendezések

11. Az alábbi linken, illetve a QR-kód segítségével a maghasadás szimuláció

a) Összesen hány elektron van a vizsgált atomban? ��

b) Mely héjakon van elektron ezen atom esetében? ��

d) Hány vegyértékelektronja van a vizsgált atomnak? ��

a) Melyik ábra jelöli a gerjesztés folyamatát? ��

b) Milyen folyamatot jelöl a másik ábra? ��

d) Bekövetkezhet-e valamelyik folyamat közben lángfestés? ��

a) Összesen hány elektron van a vizsgált atomban? ��

b) Hány elektronhéjon van elektron ezen atom esetében? ��

c) Melyik periódus eleméről van szó? ��

d) Hány vegyértékelektronja van a vizsgált atomnak? ��

e) Melyik főcsoportban található az atom? ��

f) Mi a vegyjele a kérdéses atomnak? ��

Melyik város kőszénmezőinek feltárásában volt nagy szerepe? ��

Melyik városban halt meg Mengyelejev? ��

Melyik városban járt 1859–1861 között tanulmányi úton? ��

Melyik városban élt Mengyelejev az apja halála után? ��

a) Mekkora az anyagmennyisége 49 dm3 nitrogéngáznak standardállapotban (standard légköri

b) Mekkora a térfogata 5 mol szén-dioxid-gáznak standardállapotban (standard légköri nyomá-

c) Mekkora a tömege 98 dm3 kén-dioxid-gáznak standardállapotban (standard légköri nyomá-