SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport

Mesterséges metalloproteinek és enzimek
Csoportunk (eredetileg Biokoordinációs Kémiai Kutatócsoport néven) 1983-ban
alakult. Jelenlegi fő profilja a biomimetikus kis- és biológiai makromolekulák
fémionokkal való kölcsönhatásának tanulmányozása. Kutatásaink célja (i) rákellenes,
antidiabetikus szerek kifejlesztése, azok biospeciációjának tanulmányozása, (ii)
neurodegeneratív betegségekben felhasználható kelátterápiás szerek vizsgálata,
(iii) metalloenzimek funkcionális modelljeinek (katalizátorok) kifejlesztése
gyakorlati felhasználás céljából, (iv) szelektív fémion-szenzorok kifejlesztése, (v)
toxikus fémionok megkötésére alkalmas eljárások kidolgozása környezetvédelmi
célokra, valamint (vi) genetikai betegségek terápiájára is alkalmas biztonságosan
működő mesterséges metallonukleáz enzimek kifejlesztése.

Csoportunkat 1999-től Kiss Tamás egyetemi

tanár vezeti, annak jelenlegi minősített
tagjai: Gajda Tamás egy. tanár, Gyurcsik
Béla egy. docens, Enyedy Éva Anna, Jakusch
Tamás, Jancsó Attila egy. adjunktusok,
Szorcsik Attila tud. munkatárs, Czene Anikó
és Dömötör Orsolya tud.
segédmunkatársak.
 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek
A bioszervetlen kémiai folyamatok alapvetően kétféle módon közelíthetők meg: a metalloproteinek
modelljeivel, valamint magukkal a fehérjékkel. A modellvegyületek mellett, a molekuláris biológiai
eszközöket felhasználva, lehetőség nyílik fehérjék tanulmányozására is. Ezek a vizsgálatok hozzásegítenek
bennünket olyan folyamatok megértéséhez, mint a fémionháztartás, vagy a metalloenzimek működése.
Ez lehetővé teheti, hogy befolyásoljuk is a folyamatokat, ami környezetvédelmi, analitikai, gyógyászati,
ipari célokra történő felhasználáshoz vezethet mesterséges fémion-akkumuláló molekulákon, szelektív
fémionszenzorokon, illetve biztonságosan működő mesterséges enzimeken keresztül.
 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek
SZELEKTÍV FÉMIONKÖTŐ FEHÉRJÉK
A bakteriális fémion-homeosztázis kulcsszereplői olyan fémion- érzékeny transzkripciós
fehérjék, melyek egy fémion-koncentráció megváltozására úgy reagálnak, hogy a fémion
szintjét befolyásoló fehérjék képződését indukálják vagy gátolják. A MerR fehérjecsaládba
tartozó CueR a réz(I)-ionok effluxát szabályozza, és működése rendkívül érzékeny és
szelektív a 11. csoport egyértékű fémionjaira. A szelektivitás mibenléte azonban nem
tisztázott. Ugyanakkor ez szabályzó-érzékelő mechanizmus kihasználható arra, hogy olyan
genetikailag módosított baktériumokat tervezzünk, melyek egy adott fémion jelenlétében
fluoreszcens fehérjét (is) termelnek, ezzel jelezve a fémion jelenlétét ill. koncentrációjának
megváltozását.

A kutatás célja: A CueR (és más szabályzó fehérjék) működése molekuláris alapjainak
feltárása a fehérje és a fémkötő-helyet modellező peptidek fémion-kölcsönhatásának
vizsgálatával. A CueR szabályzó mechanizmus-át alkalmazó módosított baktériumok
előállítása, melyek egy adott fémion jelenlétében fluoreszcens EGFP fehérjét termelnek.

Együttműködő partnerek: University of Copenhagen (Denmark), CEA, Grenoble (France)

 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek
SZELEKTÍV FÉMIONKÖTŐ FEHÉRJÉK

A CueR fehérje működési mechanizmusának feltárása

ACPGDDSADCPI (EC) E. coli CueR

SCPGDQGSDCPI (PP) V. cholerae CueR
SCPGDQGSDCSI (PS)
módosított szekvenciák
SCHGDQGSDCSI (HS)

Ac-SCHGDQGSDCSI-NH2

Fémion-érzékelő baktérium fejlesztése

H2O/
COO─

+HgII +ZnII
ZnII
S− HgII S− S− S−
Im

Ac-Ser Pro-Ile-NH2

S- ? SH - + -
Ac-Ser S Ag S Pro-Ile-NH2
+
Ag

Együttműködő partnerek: University of Copenhagen (Denmark), CEA, Grenoble (France)

 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek
MESTERSÉGES NUKLEÁZ HATÁSÚ FEHÉRJÉK
A végzetes kimenetelű, monogenetikus betegségek (mint pl. a Duchenne-féle izomdisztrófia)
gyógyítása megoldható lenne a hibás génszakasz korrekciójával úgy, hogy közben a genom egyéb részei
érintetlenek maradnak. Ígéretes stratégia erre a sejtek saját javító mechanizmusainak indukálása
tervezett genetikai “ollók” (mesterséges nukleázok) által végrehajtott DNS hasítással. A javítási
folyamat befolyásolható egy, a hibátlan genetikai kódot tartalmazó DNS templáttal. Terápiás célra
létfontosságú, hogy az alkalmazott nukleáz specifikusan ismerje fel a hibás DNS szekvenciát. Több
nukleázt is kifejlesztettek már, melyekkel bíztató eredményeket közöltek a szakirodalomban. A cinkujj-
FokI, TALE-FokI és CRISPR-Cas9 fantázianevűek a legismertebbek közülük. Az utóbbiak 2015-ben
humán sejtekben alkalmazva élénk diszkussziót váltottak ki a Nature folyóiratban. Ki kell emelni
azonban ezen enzimek nem szabályozott működését, mint egyik fő hátrányukat.

Az MTA-SzTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportban egy olyan új, biztonságos mesterséges nukleázt
fejlesztünk ki, melynek működése az intramolekuláris allosztérikus aktiválás új koncepcióján alapul.
 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek
MESTERSÉGES NUKLEÁZ HATÁSÚ FEHÉRJÉK

Ehhez a colicin E7 fehérje metallonukleáz doménjét használjuk, ugyanis ebben a fehérjében az aktív
központhoz közel kerül a szekvencia egy távolabbi része, amely nélkül a nukleáz nem aktív. Azaz, az
enzim működéséhez az N-, illetve C-terminális szegmenseinek megfelelő kölcsönhatása szükséges. Az új
enzimben ez az aktiváló szabályozás kizárólag akkor lép életbe, amikor a megfelelő módon beépített
DNS-t felismerő domén (pl. cinkujj vagy TALE) a specifikus célszekvenciához kötődik, így a nukleáz csak
ezután hasíthatja el a DNS molekulát. További előnye az új nukleázoknak, hogy a fentiekben leírtak miatt
aktivitásuk megszűnik, amennyiben a sejten belül bármilyen módon megsérülnek. Így elkerülhetők az
esetleges mellékhatások.

A kutatás célja: Allosztérikus szabályozás tanulmányozása a colicin E7 fehérje metallonukleáz

doménjében: a fehérjében mutációkat hozunk létre és vizsgáljuk az ezáltal bekövetkező nukleáz
aktivitás és DNS-kötés változását, fémionkötés módját. Colicin E7 nukleáz domén hozzáfűzése
cinkujjakhoz és TALE fehérjékhez. Amellett, hogy a projekt során jelentős alapkutatási kérdéseket
válaszolunk meg, a kutatás eredményei a jövőben innovatív terápiás eljárások alapját képezhetik,
melyek révén ma még gyógyíthatatlan genetikai betegségektől szenvedő embertársainkon
segíthetünk.
Együttműködő partnerek: University of Vienna (Austria), University of Tsukuba (Japan), Danish
Technical University, University of Copenhagen (Denmark), Czech Academy of Sciences (Czech Rep.)
 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek
KIS MOLEKULATÖMEGŰ MESTERSÉGES METALLOENZIMEK

A natív enzimekhez hasonló aktivitással, szelektivitással, és működési mechanizmussal

rendelkező kis molekulatömegű fémkomplexek kifejlesztése, mind elméleti mint gyakorlati
szempontból, a modern bioszervetlen kémia egyik legfontosabb kutatási területe. Korábbi,
metallopeptidekre alapozott, biomimetikus kutatásaink folytatásaként, főként tren
(trisz(aminoetil)amin) és tach (cisz,cisz(1,3,5-triamino)ciklohexán) alapú tripodális ligandumok
fémkomplexeit vizsgáljuk ilyen célból. E vegyületeknek számos előnye lehet a lineáris ligandumokkal
szemben, pl. a megnövekedett kelát-hatás és a tripodális platform pre-organizált szerkezete
jelentősen növelheti a fémionaffinitást. Ugyanakkor az ilyen tripodális platformok megfelelő
szubsztituálása révén további funkciók kiépítése is lehetővé válik: pl. beépíthetőek olyan
molekularészek melyek elősegítik a szubsztrát megkötését, vagy annak aktiválását (pl. sav/bázis
katalízis révén). A többfogú ’lábak’ kialakítása további fémion(ok) megkötődését is lehetővé teszik,
viszonylag rövid fémion-fémion távolságok kialakulása mellett, ami lehetőséget teremt a fémionok
kooperációjára a katalitikus ciklusban. További lehetőség a katalitikus fémion megkötése alloszterikus
kontroll révén, pl. az elsőként megkötődő fémion egy jóval merevebb szerkezetű, és így nagyobb
fémion affinitású katalitikus fémkötő-hely kialakulását eredményezheti.
Munkánk célja fenti előnyös sajátságok kihasználása révén, a gyakorlatban is felhasználható, hatékony,
hidrolitikus és/vagy redoxi folyamatokat katalizálni képes biomimetikus rendszerek kifejlesztése.

Együttműködő partnerek: University of Lorrain (France), Montana State University (USA)

 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek

- 4H+
3 -L
HN
NH NH
N
N N

L= CuL Cu3H-4L2
NH NH
NH
Cu3H-2L2
(minor species)
-H+
H2dtbc
Cu3H-3L2  CuIICuIICuII CuIICuII(dtbc)CuII CuIICuI(dtbq)CuI
-2H+
-H+ + H2dtbc, O2
0,002
kobs (s )
-1

Cu3H-4L2 - dtbq
(inactive) 0,001

0,000
4 5 6 7 8
pH

Az allosztérikus kontroll révén kialakuló Cu3H-4L2 hárommagvú komplex meglepően alacsony pH-
optimummal működő, nagy hatékonyságú pirokatechin-oxidáz modell
 MTA-SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport
Mesterséges metalloproteinek és enzimek
VÁLOGATOTT KÖZLEMÉNYEK
A. Jancsó, D. Szunyogh, F.H. Larsen, P.W. Thulstrup, N. Johan Christensen, B. Gyurcsik, L. Hemmingsen: Towards the role
of metal ions in the structural variability of proteins:CdII speciation of a metal ion binding loop motif. Metallomics
3 (2011) 1331.
D. Szunyogh, B. Gyurcsik, F.H. Larsen, M. Stachura, P.W. Thulstrup, L. Hemmingsen, A. Jancsó: ZnII and HgII binding to a
designed peptide that accommodates different coordination geometries. Dalton Trans. 44 (2015) 12576.
A. Czene, E. Tóth, E. Németh, H. Otten, J.-C.N. Poulsen, H.E.M. Christensen, L. Rulíšek, K. Nagata, S. Larsen, B. Gyurcsik: A
new insight into the zinc-dependent DNA-cleavage by the colicin E7 nuclease: a crystallographic and computational
study. Metallomics 6 (2014) 2090.
E. Németh, T. Körtvélyesi, M. Kožíšek, P.W. Thulstrup, H.E.M. Christensen, M.N. Asaka, K. Nagata, B. Gyurcsik: Substrate
binding activates the designed triple mutant of the colicin E7 metallonuclease. J. Biol. Inorg. Chem. 19 (2014) 1295.
D. Árus, N.V. Nagy, Á. Dancs, A. Jancsó, R. Berkecz, T. Gajda, A minimalist chemical model of matrix metalloproteinases —
Can small peptides mimic the more rigid metal binding sites of proteins?, J. Inorg. Biochem. 2013, 126, 61-69.
D. Árus, Á. Dancs, N.V. Nagy, T. Gajda, A comparative study on the possible zinc binding sites of the human ZnT3 zinc
transporter protein, Dalton Trans., 2013, 12031-12040.

ELÉRHETŐSÉG
Prof. Dr. Kiss Tamás
egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője
e-mail: tkiss@chem.u-szeged.hu
telefon: (+36) 62 544-337
Dr. Jancsó Attila (jancso@chem.u-szeged.hu)
Dr. Gyurcsik Béla (gyurcsik@chem.u-szeged.hu)
Dr. Gajda Tamás (gajda@chem.u-szeged.hu)
http://www2.sci.u-szeged.hu/bioinorg/