Jane Hope - Borin Van Loon

A Buddha
mas 1

E d g e 2000 K i a d ó
Budapest, 2006
 ELSŐ RÉSZ

EVEZETES
Rengeteg nézeteltérés adódik azzal kapcsolatban, hogy ki vagy mi is volt
a Buddha valójában. A buddha szó szerinti jelentése: „felébredett".

Mindazonáltal valóban létezett egy történelmi személy, akinek a neve

Gautama Sziddhártha volt és aki korunkban a Buddhaként vált ismert-
-=l té. Sákjamuni Buddhaként, azaz a Sákják bölcseként is ismert.
Es II A történelmi Buddha élete és tanítása az emberi megértés alapköve,
21
=• El a Buddha maga azonban hétköznapi ember volt és nem állította, hogy
isteni eredetű lenne. A buddhista vallásban nincs szerepe egy teremtő
istenbe vetett hitnek.
 A buddhista tan továbbörökítésé-
ben a tudást nem mint valami vv
régimódi elméletet hagyományozzák
az utókorra. A mester megtapasztalja
a tanítás igazságát és mint ösztönzést adja
tovább a tanítványoknak. Ez az inspiráció
„ébreszti fel" a tanítványt, aki mindezt majd
újra továbbadja. A tanítás mindig „mai", nem
holmi ősi bölcseletként kezelik.

Olyan ez, mintakenyér

receptje. Minden egyes
féknek alkalmaznia kell
a kenyérsütésről tanult át-
fogó ismereteit, de minden
alkalommal, amikor elkészül
a kenyér, az teljesen friss.
A buddhista gyakorlat alapja, hogy az ember saját maga tapasztalja
meg az igazságot, így végső soron nem lényeges, hogy vajon valóban
létezett-e egy történelmi Buddha. Jóllehet a hagyományok és legendák,
amelyek a Buddha életét övezik, jelképesen magukban foglalják a
spirituális út pontos természetét és módját.

A Buddha korai történeteit és tanításait csupán több évszázaddal halála

után jegyezték le. Ezeket a feljegyzéseket azonban nem tekintették
„szentírásnak". A Buddha arra ösztönözte követőit, hogy mindent, amit
mond, megkérdőjelezzenek, így az évek folyamán követői a régi írások
értelmezése helyett saját bölcsességükben kezdtek bízni.
fé$) BUDDHA ÉLETE
V<
Sziddhártha herceg Kr. e. 560 körül született egy kis királyságban a
Himalája lábainál. Apja a Sákja klán királya volt. Anyjáról, Májá király-
nőről az a hír járta, hogy olyan sugárzó és vonzó volt, hogy még az
istenek is irigyelték. Úgy hívták: Májádéví „az illúzió istennője", mivel
teste hihetetlenül gyönyörű volt. A Buddha fogantatásának éjszakáján
Májá királynő álmot látott, amelyben egy elefánt a méhébe hatolt.
Az álom megmutatta, hogy a gyermek különleges lesz.
Röviddel Sziddhártha születése után egy szent ember a következő
jövendölte:
 LET A PALOTABAN
úu-4

\ /
A király elhatározta, hogy a jóslat első felét váltja valóra, ezért fiát gon-
doskodással és figyelemmel halmozta el. Ahogy nőtt a herceg, elsajátí-
totta a hagyományos művészeteket és tudományokat, jártassá vált

a csillagászatban, a matematikában

Csakúgy, mint a tradicionális sportokban:

az íjászatban, a birkózásban és a lovaglás művészetében.

Az élet kegyetlenségei fordítanák

fiam gondolatait a vallás felé, ezért
inkább gondoskodom arról, hogy
Annak érdekében, hogy Sziddhárthát a palotához láncolja, a király egy
erotikusán berendezett „szerelem-termet" építtetett. A szerelem művé-
szetében jártas kéjnőket hozatott a palotába. Sziddhártha élete az érzéki
gyönyörök körül forgott.

Idővel a palotabeli nők meséltek neki a falakon kívül lévő világról

és annak szépségéről.
Mielőtt a herceg is kilátogatott a palotából, a király elrendelte,
hogy az utakról tüntessenek el mindenkit, aki öreg, beteg

11
0 PALOTÁN KÍVÜL
\ /

A herceg több alkalommal kiment a palotából és mindig észrevett valamit,

ami zavarta a lelkét. Először egy hajlott hátú, fogatlan aggastyánt látott.

Második alkalommal egy felpuffadt

szépséget és eró>. / hasú, mocsokkal borított beteg embert
látott, akinek testén legyek nyüzsögtek.
^Mort értem csak mag, hogyan hanyatlik a last. J

A harmadik alkalommal egy halottat látott, amint az utcán vitték,

körülötte gyötrődő barátokkal és családtagokkal.
 Mi az értelme mindennek?.
Minden emberi lénynek Csak ámulok, hogyan tudnak
ugyanaz a sorsa. ^ j, az emberek ekkora f e n y e -
gető Veszedelemmel s z e m -
besülve is nyugodtan létezni.

Ő maga is érezte a rémületet és aggodalmat, amint az öregség,

betegség és a halál elkerülhetetlenségén töprengett. Csendessé és
visszahúzódóvá vált. —.
í Az érzéki szenvedély és a tudományok világa számomra most
5\ . o S már üresnek tinik, j

A király látta
Sziddhártha
remény-
vesztettségét.

Figyelj, azt akarom,

hogy Sziddhártha újra
kimenjen, de megbízha
té kísérőkkel, akik
történetekkel szóra-/
—^koztatják.j
A fiatal férfiak együtt kilovagoltak a gyönyörű vidékre.

Úgy érzem, elidegenedtem

I térsaságuktól. Bármerre nézek,]
r szenvedést látolc.r

A mámor érzése, amelyet a fiatalság,

vitalitás és az erő büszkesége táplál,
kihunyt benne.

Barátaitól visszavonult, elment egy

elhagyatott helyre és leült egy rózsaalmafa tövébe. Ott elgondolkodott
azon, amit látott. Nyíltan szembenézett halálfélelmével és felismerte:
a lelki nyugalom elérhető.
Később az úton Sziddhártha találkozott egy szádhuval vagy más néven
szent emberrel.
^f)'S} MEGVILÁGOSODÁS KERESÉSE
<\\ „

Sziddhártha
elhatározta, hogy
nem tér vissza
a palotába.

Néma búcsút vett

feleségétől és
gyermekétől...

és az erdő szélére
ment, ahol haját egy
karddal levágta...

és drága ruháit
az aszkéták
egyszerű köntösére
cserélte. Útja a
megvilágosodás
felé megkezdődött.
Ettől kezdve a herceg az aszkéták és jógik által gyakorolt különféle
módszereket tanulta.
Úgy hisszük, hogy a test leigázása szükséges
C ahhoz, hogy a szellem szabaddá váljon.

Az aszkéták olyannyira a fájda-

lomnak szentelik magukat, mint a
palotában élők az örömöknek.
Gyökereken, bogyókon, fakérgen i
vízen tengődnek. Ha egyáltalán
öltözködnek, akkor is csak
rongyokba, a szabad ég alatt,
barlangokban Vagy fák
odvában alszanak.
jUéiS
O
o

Különféleképpen
sanyargatták magukat,
ahogy még ma is teszik Indiában:
soha nem tisztálkodtak, testük
folyamatosan egyetlen pózba zárták
vagy épp sárban elmerülve ültek.

17
Sziddhártha mélyreható vizsgálódása tovább vitte gondolatait.

Elnyomta minden gondolatát, lélegzését

hosszú időre leállította és éheztette testét.
Koplalása végén csontvázzá fogyott és össze-
esett egy folyó partján. A falubéli gyerekek
gonosz szellemnek hitték, ő azonban lassan
magához tért és megmosakodott a folyóban.

Egy lány
a faluból vitt
neki egy kis
tejet és rizst,
amit
Sziddhártha
hálásan
megevett.

18
Visszaemlékezett a felismerés pillanatára,
amelyet a rózsaalmafa alatt ülve tapasztalt
meg, most már felfrissülve, éberen és *
szenvedés nélkül. s Kusafűből kényelmes
ülőhelyet készített egy
hatalmas oltalmazó fa alatt,
amelyet bódhi-fának
neveznek.

Tanulmányozta az összes
szentiratot és kipróbált
minden módszert. Most már
nem volt mire támaszkod-
nia, nem volt kihez for-
dulnia, nem volt hová
mennie.

19
 A

\ (
Úgy mondják a föld ujjongott
Sziddhártha elhatározásán,
hogy a megszabadulást
fogja kutatni, ez azonban
feltüzelte Mára haragját.
Mára a halál megtestesí-
tője, és ő szimbolizálja
az emberek megvilágoso-
dását gátló összes
akadályt.
A hagyomány elbeszé-
lései rendkívül színesek.
„Mára megparancsolta
hadseregének, hogy
Sziddhárthát rézdárdák-
kal, lángoló kardokkal és
forró olajjal teli üstökkel
támadják.
Bomló tetemeken lova-
golva érkeztek, horgok-
kal, korbácsokkal és
szegekkel kivert tűzkere-
keken törtek előre. Vol-
tak, akiknek tűz fakadt a
hajszálaikból, mások
megvadult elefántokon
nyargaltak a fák koronái
fölött. A föld megrázkó-
dott, s a tíz égtáj felől
lángok lobbantak fel.
Csakhogy minden, ami
Sziddhárthához ért,
illatos, puha virágesővé
változott."
Amikor Sziddhártha lelki
5
békéjét a félelem fegy-
verei nem tudták meg-
ingatni, Mára elküldte

20
 a lányait, hogy vonzerejük
minden eszközét bevetve el-
csábítsák. A lányok isten-
nők sokaságát varázsolták
elő. A leírások itt is hason-
lóképpen színesek. „Né-
hány istennő csupán az
arca felét fátyolozta el,
mások látni engedték
kerek, telt keblüket, né-
hányan félmosolyokkal
incselkedtek vele, míg
mások csábítóan nyúj-
tóztak és ásítoztak,
néhányan szándékosan
ziláltan jelentek meg,
voltak, akik szenvedé-
lyesen sóhajtoztak, má-
sok lassan levetkőztek
előtte, megint mások
aranyszínű fűzőjükkel
játszottak és voltak, akik
csípőjüket pálmafa mód-
jára ringatták. És mind
azt suttogták:

Jöjj és kóstolj bele a világ

örömeibe, legalább öreg
korodig felejtsd el a nirvánát
és a szabadulás ösvényét.

Sziddhártha közönyös
maradt a vággyal
szemben is
és mindvégig szomorú
öregasszonyokként
látta az elbűvölő
lányokat és káprázat-
istennőiket.

21
Mára és a lányai mindenki számára ismerősek, aki szokott meditálni;
elfojtott félelmek, halványan rémlő emlékkép-töredékek, kételyek, eroti-
kus fantáziák lelepleződései és legfőképp a vágyé, hogy a jól ismert
környezetbe kerüljünk vissza.
 o

>ZIDDHÁRTHA MEGVILÁGOSODÁSA
í

Kitartva ezen az úton, Sziddhártha elméje tisztává és csendessé vált.

Az első éjszakai őrség idején visszaemlékezett korábbi születései
sorozatára és együfr
érzőn a követ-
kezőket
gondolta.C

Ez a
folytonos
mozgás a
szamszára,
az élet keroke.
A második őrség idején belátta, hogy az, amit az emberek ma
megélnek, korábbi tetteik következménye.

Ezt hívják karmának. A karma a személyiségbe vetett téves hitből fakad, ami
I egy reakciósorozatot indít el a hamis én-érzés védelmére, így próbálva meg
V valamiféle biztonságot fenntartani. Csakhogy sehol sincs biztonság, s ezért nem találnak
az emberek nyugalomra. Semmi sem valóságos a szamszára világában.

X
A harmadik őrség idején
Sziddhártha belátta...
A z emberek nincsenek tudatában
vaiódi t e r m é s z e t ü k n e k , és e z a
tudatlanság okozza folyamatos
szenvedésüket.

24
 ragadott ez a rutinszerű folyamat. A lét, amelyben hittem, csupán fantáziaszülemény volt!
Van nevem, személyes múltam, emlékeim, gondolataim, érzelmeim, álmaim, de ha jobban
megnézem őket, meglehetősen megtévesztés. Sohasem veszítettem el, amit mindig is kerestem,
sem én, sem más. Semmit sem kell megszerezni, s így küzdeni sem kell többé a megszerzéséért.
Tudatom kivetülése valójában teljesen üres. Olyan ez, mint egy esőcsepp,
ami beleolvad a hatalmas óceánba, vagy mint egy felhő', amely eltűnik az égbolton:
a térből születik és a térben oldódik fel.

25
Amikor Sziddhártha rájött erre,
megérintette a földet:

A földet s z ó l í t o m , h o g y l e g y e n tanúja

C megszabadulásomnak a szakadatlan
újraszüjetés ós halál körforgásábólI

Úgy mondják, ekkor a föld megingott, mint egy bortól megrészegedett

nő, és az égből virágok záporoztak.
0 ) BUDDHA,' '<<% V

\ f
Amikor Sziddhártha ..<
!

-
másnap reggel -»v
' *"-» ' " . »V
körülnézett, . ^ " - j ^ r D T ^ ^
mindent _
másképp ./' ., «Av>
látott: * „ , M ^ ' ' ' *

VíV.,

• .V ».
•-X ~
fr*
li mm

2-,
ai"'

ri.
Minden meg- NgtgfeVV
lepffen letisztult,
Látom a teljes
vidéket magam
elfftt. Látom a
kezeimet, a láb-
fejeimet,
a lábujjaimat és
érzem a folyó ter-
mékeny iszapjának
illatát. Elképesz-
tően különösnek és döb L5 Y ' i í i é á
benetesnek találom, hogy
élek. Csodák csodája! Ez
a megvilágosodás minden
>j <r~-4r
ember természete, mégis
mind boldogtalanok a í » ' -- • .
hiánya miatt.

I így történt, hogy Sziddhártha Gautama, más néven Sákjamuni,

" i a Sákják bölcse, hat évvel azután, hogy elhagyta a palotát,
a Buddhává, „Megvilágosodottá" vált.
Egy darabig még ottmaradt a bódhi-fa alatt ülve, hogy élvezze a
szabadság érzését. Fontolóra vette, hogy tanítson-e, de úgy érezte,
senki sem akarná hallani az általa megtapasztalt igazságot.
Érdekelné valaha is az embereket az a tanítás,
amely alapjaiban megrendíti a létezésről
kialakult Egyfelől látta, hogyan veszik el a
világ a tartós biztonság
hajszolásában, másfelől viszont
látta, hogy milyen bonyolult,
amit tanítania kell. Útja
megkezdése előtt azonban
megfogadta, hogy ha meg tudja
tenni, megpróbálja a világ
szenvedéseit csillapítani.
 A

\ <
Habár sohasem lehetünk biztosak annak hitelességében, amit a
Buddha szavaiként hagytak ránk, mégis világos, hogy van egy alapvető
üzenet, amely mindegyik hagyomány közös vonása. A Buddha korai
tanításának lényegét az észak-indiai Szarnáthban levő őzparkban
elmondott beszéde foglalja magában, amelyet első tanítványainak adott
elő. Ez a Tanítóbeszéd a Négy Nemes Igazságról.
$ $ SZENVEDÉS NEMES IGAZSAGAi i
/
^ Ä szenvedés igazsága az első a Négy Nemes Igazság köziH. ^
A szenvedés a páli dukkha szó hozzávetőleges fordítása, ami a múlé-
konyságra, a tökéletlenségre és az elégtelenségre utal. A Buddha nem
úgy kezdte meg tanítását, hogy a saját megvilágosodásáról, a mennyei
boldogságról, a nyitottságról vagy a világosságról beszélt, hanem első-
ként a szenvedés igazságáról értekezett. Sok ember értékeli tanítását
pesszimistának a szenvedés hangsúlyozása miatt. A Buddha ábrázo-
lásai mindig ragyogást és békességet sugároznak. A buddhista gya-
korlókkal kapcsolatos igen 1 •-> <
általános megfigyelés, hogy ' % (Tartós lesz-e?)^ ©
amellett, hogy komolyan j> ( Hogyan tudom megtartani?)
veszik a céljukat, őszintén > \
tudnak örülni. Jó példája vr:;-> 's a © És sok nyugati
ennek a Dalai Láma. ember kérdezi:

h o g y boldog I
legyek? J

© Mint embe-
ri lények, mind-
annyian elemi szo-
rongástól szenve-
dünk, amely minden
egyes tevékenysé-
günkbe belopakodik
és lehetetlenné teszi
a tartós békét és
örömöt.

30
 Legtöbbünk nincs tudatában életünk természetes menetének. Mind-
annyian megszülettünk egyszer, de nem emlékszünk arra a fájdalomra
vagy annak a változásnak a sokkjára, amelyet akkor éreztünk, amikor
a biztonságot és körülzártságot követően egy új elembe kerültünk ki.
A betegséget felháborodással kezeljük, mintha valami árulás történt
volna: testünk saját ellenségünké válik. Az öregségre úgy tekintünk,
mint ami csak másokkal történik, a halált pedig úgy kezeljük, mint
valami szóbeszédet, ami vagy igaz
vagy nem. x Mindannyian alá vagyunk vetve a szii-

S&ußmT J? Jte-v--
: Á Buddha békéje és lelki egyensúlya az élet múlandóságának
! elfogadásából fakad.
... J P W »
Rendszerint célokat állítunk magunk elé, hogy merre haladjunk. Remél-
jük, hogy elérünk egy végső, örökké tartó biztonságot és ez folyama-
tosan lefoglal minket. Megállás nélkül úszunk arrafelé, amerre a partot
sejtjük, amerről problémánkra a megoldást várjuk, legyen az akár egy új
szerelmi kapcsolat, egy betegség gyógyítása, a fiatalság megőrzése
vagy a ,
mennybe I Általában az, amit válasznak hiszünk, nem más, mint meg több szén- I
jutás. \ védés okozója, amire ismét megoldást keresünk - így a kör végtelen. /

mszára"lét
a
A szanszkrit szó erre a körfolyamatra a szamszára. A sZ
végtelen, mindaddig, amíg tudatlanságban élünk.
 ( $ ) SZENVEDES OKÁNAK IGAZSAGA
V<

A szenvedés abból az alapvető zavarból születik, hogy nem tudjuk,

kik vagy mik is vagyunk valójában, ezért észlelésünket arra a képzetre
alapozzuk, hogy mi magunk
maradandó létezők

Ezt a maradandó létezőt egóként ismerjük. Ha ezt az én-érzetet vizsgál-

juk, rájövünk, hogy nincs semmi konkrét, valós vagy szilárd, amelyet
„énnek" nevezhetnénk, s ez állandó bizonytalansághoz vezet. Nem
látván az átmenetiség és ego-nélküliség igazságát, szenvedünk, mert
nem tudjuk kik is vagyunk. Minél inkább ragaszkodunk az énbe vetett
hithez, annál több fájdalmat és elidegenedést tapasztalunk.

33
 It > /

SZENVEDES MEGSZUNESENEK
NEMES IGAZSAGA Minden ember megtapasztal] már
megvilágosodás futó J
pillanatalt

Pillanatokat, /y//
amikor az önteltx //A

„én" nincs jelén, a teljes közvetlenség pillanatait, amikor a tudat

nem bonyolódik múltbéli emlékekbe vagy a jövővel kapcsolatos
ábrándokba, hanem teljesen a jelennel van elfoglalva - ilyen
pillanatok bármikor adódhatnak. A mostnak ezek a futó pillanatai
elevenek és erős kontrasztban állnak a megrögzött tudattal és
annak küszködésével. / — — * — , ' " \
( A szenvedés megszűrése maga a megvilágosodás, a nirvána.J
A Buddha összes tanítása egy utat mutat, amely segítségével
mindezt saját magunk tapasztaljuk meg; nem mint elméleti
feladatot, hanem inkább mint közvetlen élményt.
^ A megvilágosodás szitfaldal nem fejezhetf Iii, csak megtapasztalhat^

34
Van egy történet, amely ezt a gondolatot szemlélteti..

Egy teknős meglátogatott egy békát, aki egy nagyon kicsi tócsában élt.

( Honnan jössz?

A teknősnek problémát okozott,

hogy elmagyarázza az óceán
Azóceánbél^^
méretét a békának, akinek_
minden ismerete.
az apró pocso-
lyára korlátozódott?'

Lehetetlen leírni, U
III milyen nagy az óéeán. 1
Végül a teknősnek el kellett vinnie a békát
az óceánhoz, ahol a béka megdöbbenve
bámulta az óceán határtalanságát.

\ / /

35
A tanító mindenféle módszert felhasznál, hogy érzékeltesse tanítványai-
val a megvilágosodott tudat határtalanságát és hogy mennyire abszurd
dolog a kis pocsolyában maradni. Egy tanító egyiptomi múmiákhoz
hasonlította tanítványait, akik ahelyett, hogy kiszabadultak volna, inkább
gúzsba kötve maradtak.

A megvilágosodás a szabadság mindent átható érzése, amely abból

ered, hogy az ember elengedi azt az elképzelést, hogy különálló „én".
Hosszú az út, amíg képes lesz bízni egy ilyenfajta szabadság elérésé-
ben.

A megvilágosodott tudat pillanatnyi érzése motivál minket abban, hogy

megtaláljuk a zűrzavarból kivezető utat. A Buddha beszélt egy ösvény-
ről, amelyet követve hétköznapi emberek is elérhetik a megszabadulást.

36
A ÖSVÉNY
A Buddha egy olyan ösvényt mutatott, amely a küszködés megszűné-
séhez és a megvilágosodás eléréséhez vezet.
Nem ígérek semmit, és emlékertetlek benneteket arra, hogy nincs semmitéle k ü l t f j ^ ___
V megválté. Csak magatokra némíthattok az úton, amit én is megtettem. J ^ "—

Mivel a
Buddha taní-
/ t á s á n a k lényegét a
' meditáció gyakorlása
foglalja magában, az
ösvény követése el-
kötelezettség ennek a
szabálynak őszinte
megtartása iránt.
 MEDITÁCIÓ
A meditáció a buddhista gyakorlat alapköve.
A gyakorlatot, amely szóbeli hagyományra épülve azóta is a tradíció
bázisát képezi, még a Buddha tanította 2500 évvel ezelőtt. Alkalmazását
az ő ideje óta adják tovább egymásnak az emberek, ilyenformán a gya-
korlat eleven hagyományként maradt fenn.

Ne feledkezzetek meg arról, hogy a gyakorlat

megértéséhez szükségetek lesz közvetlen útmutatásra

A meditáció gyakorlása közben megtanuljuk, hogyan engedjük el

gondolatainkat, képzelgéseinket, amelyek elzárják előlünk azt a
közvetlen ösztönös élményt, hogy kik vagy mik is vagyunk valójában.
Folyamatos tudati aktivitásunk az, amely fenntartja az önálló egyén
illúzióját és ez az erőfeszítés merít ki minket.

38
gondolunk, ami miatt nyugtalanok, frusztráltak, szenvedélyesek,
mérgesek, bosszúsak, riadtak leszünk. Olyannyira el vagyunk foglalva,
hogy az itt és most nem is tudatosul bennünk, így elmúlását szinte észre
sem vesszük. ízlelés nélkül eszünk, látás nélkül nézünk és anélkül
élünk, hogy valaha is felismernénk, igazából mi a valós.

39
A meditáció gyakorlata nem a koncentráció tökéletesíté-
sével, a gondolatok kiirtásával vagy a nyugalom eléré-
sével foglalkozik. A gyakorlat pusztán teret teremt,
amelyben könnyen kapcsolatba kerülhetünk testünkkel,
légzésünkkel és a környezettel. A gondolatok egy-
szerűen egy kiterjedtebb térben bukkannak fel.
Ebben az egyszerű helyzetben figyelmünket újra
és újra elszakítjuk a fantáziától, és a jelenlét egyszerű
valóságába vezetjük vissza.

Ez ped/q a
fo/t
ys/tj

tágban ú ^
# V, 2
Ö AS e t t 3 y&y
/ o-
-X.
0> . a 3
- 12 CT C:
<2 5 c <s 5
•O. % ^ O
& * B AßoU p:
(fe.
o.

?
0p / n J j u j e s ^ «

A meditáció ellen irányuló kritika, amely azt állítja, hogy

a módszer egészségtelen önelemzéshez vezet,
a gyakorlatban nem igazolódott, mivel olyan energiákat
szabadít fel, amelyeket a szorongás esetleg blokkolt.
(4'ARMA
I /
A karma egy keleti fogalom, amely megigézi a nyugati világot, noha
általában félreértelmezik: sorsnak vagy el rendeltségnek hiszik.
A karma szó szerinti jelentése „tett" - az ok és okozat törvénye.
A karma mind a cselekedetben megbújó erőt, mind pedig a tetteinkből
fakadó eredményt jelöli. Minden tettünknek, még a legkisebbnek is lesz
következménye, ezért egy buddhista számára minden egyes tett,
gondolat és szó fontos és következményeket hordoz magában.

*
/
/
/
Jelenlegi körülményeink múltbéli cselekedeteink eredményeitől
függnek, jövőbeni körülményeinket pedig jelenlegi tetteink fogják
meghatározni. Az egyéni szinten túl a nemzeteknek is megvan a saját
karmájuk, amely módosítja, illetve megváltoztatja az egyén helyzetét.

Tisztán látva azt, hogy hogyan sértünk meg másokat önzésünkkel,

személyes felelősséget vállalhatunk környezetünk szenvedéseinek
csökkentésére.
41
 A

:
BUDDHA ÉLETE
A Buddha öt első követője néhai aszkétatársai voltak. Amikor megvilá-
gosodása után először látták őt az őzparkban, úgy döntöttek, nem vesz-
nek róla tudomást, mivel feladta a böjtölést és mértékletességet.

Ám a Buddha személyében volt valami

annyira sugárzó, hogy mégis leültek a lá-
ba elé, hogy meghallgassák az első taní-
tásokat, s ezzel örökre elkötelezettjeivé
váltak. Ők váltak a közösség - a férfiak
szanghájának - magjává, (nők csak
később lehettek a szangha tagjai),
és a Buddha által leírt utat követ-
ték. Ezek a szerzetesek egysze-
rűen éltek, csupán annyi tulaj-
donnal rendelkeztek, ami a
túléléshez alapvetően
szükséges: egy kön-
tös, egy tál, egy tű,
egy vízszűrő és
egy borotva.
Bejárták
Észak-Indiát,
izaK-inaiat,
s közben
(őzben
gyakorolták
akorolták
a meditációt
neditációt
és élelmet
koldultak.
A következő 49 évben a Buddha faluról falura járt Indiában, a helyiek
nyelvén a mindennapi életből vett, könnyen érthető példákat használva
tanított.

Megtanította egy falusi ember-

nek, hogyan gyakorolhatja az
éber figyelmet szövés közben,

és amikor egy megzavarodott anya könyörgött

neki, hogy gyógyítsa meg karján fekvő halott
gyermekét, nem tett csodát:

Az asszony mag nélkül tért vissza,

de ráébredt, hogy a halál az élet
része, és maga is követni kezdte az
ösvényt.

43
 I

A monszun ideje alatt, amikor az utazás nehézkessé vált, a Buddha és

követői meditáltak. Az eső előli első menedékek egyszerű táborok
voltak, de fokozatosan állandó helyek alakultak ki, mivel királyok és
gazdag patrónusok parkokat és kerteket adományoztak a
lelkigyakorlatok folytatására.

De a meditáció mellett minden délután, az ebédet követően tanított és vá-

laszolt azoknak az embereknek a kérdéseire, akik eljöttek meghallgatni őt.
44
0 1 BUDDHA HALÁLA
\ <
Körülbelül 80 éves lehetett, amikor megérezte a halál közeledtét, ezért
követőit összehívta Kusinagarában. ,

Készíts nekem fekvő-

helyet a fák alatt.

Lefeküdt jobb oldalára,

fejét kezére hajtotta. Azt
mondják, abban a pillanatban
a madarak elhallgattak, a szelek
nem mozdultak, és a fák hervadt
virágokat hullattak, amelyek könny-
cseppekként szálltak alá.

Minden, ami megszületett pusztulásra van ítélve. Mivel nincs külső megváltó, rajtatok
múlik, hogy megvalósítsátok saját megszabadulásotokat... Ezek az utolsó szavaim.

45
Úgy szól a fáma, hogy amikor a Buddha meghalt, a föld megremegett,
mint amikor egy hajót szélroham lök meg, és égő fadarabok hullottak az
égből. Irtózatos villámok csaptak le a földre, és az égbolton heves sze-
lek tomboltak. A hold fénye elsápadt és bár felhőtlen volt az égbolt,
rejtelmes sötétség borult mindenre. A folyók, mintha bánatuk csordult
volna túl, forró vízzel teltek meg. Gyönyörű virágok nőttek, a fák a
Buddha fekhelye fölébe hajoltak és virágesőt záporoztak rá.

46
 A

0 KORAI BUDDHIZMUS TÖRTÉNETE

A Buddha halálát követő első esős évszakban a szerzetesek és apácák
egy barlangnál gyűltek össze, ahol megtartották az „első zsinatot".
Követői közül többen is emlékezetükbe vésték, amit a Buddha tanított
nekik. Elismételték az összegyűlteknek, hogy megállapodásra jussanak.

47
Ezek a korai közösségek még a Buddha életében megkezdték működé-
süket. Kezdetben nem voltak szabályok, de fokozatosan meghonosod-
tak bizonyos előírások. A szabályok azon válaszok alapján alakultak ki,
amelyeket a Buddha adott a viselkedéssel kapcsolatos kérdésekre.
Ezek a spontán válaszok aztán merev és tartós szabályokká nőtték ki
magukat. A következők a nehezebben értelmezhető szabályok közül
valóak:

Egy szerzetes nem veszi fel úgy a

belső köntösét, mint egy
elefántormányt.

48
 Egy szerzetes evés
közben nem hallat
jzürcsögí hangot.

Egy szerzetes nem oktat

senkit, aki elefánton ül,
haesak az nem beteg.

szerzetes
nem mászik
embernél
magasabb
fára, haesak
nem
katasztrófa
közeleg.

A korai közösségek sikerrel őrizték meg a még a Buddha életében meg-

lévő eredeti vitalitás és lendület nagy részét. Nem a kolostori szabályok
voltak a fő jellemzőik és feljegyzések igazolják, hogy több szerzetes és
apáca is elérte a megszabadulást.
A buddhista közösség „második zsinata" során történt az első hitszaka-
dás, körülbelül 100 évvel a Buddha halála után.

49
Halála előtt megkérdezték a Buddhát:

Adnál útmutatást a közös
ségnek és kijelölnél egy
— r utódot? I —
Mit vár tőlem a közösség? Soha nem szerettem volna irá-
nyítani vagy a tanításaim alá rendelni. Nincs semmilyen utasí-
tásom. Közeledem az életem végéhez. Halálom után
mindegyikteknek magának kell megvalósítania a saját
megszabadulását. I

A második zsinat
vitába torkollt:

De a véltozíiok i r ö k i é j e u k an«ili >

Mi ragaszkodnánk a már megalapozott
érdekében, hogy t z áj
szokás biztos útvonalának követéséhezi kSriHmfoyeknik w w M a j H i k l >

A vélemények különbsége egy, a buddhizmuson belüli erős, nem-kolos-

tori mozgalom fejlődésében mutatkozott meg, amely a korai szanghá-
ban fontos szerepet betöltő kolostori „vének" ellen lázított. Ez a csoport
járult hozzá a mahájána vagy „nagy szekér" kialakulásához, amely min-
denki számára elérhető volt. A legkonzervatívabb nézet a mai napig él
Délkelet-Ázsiában, mint a vének théraváda iskolája.

50
 ist
) HÁROM JÁNA
Habár a Buddha egyik
tanítóbeszédét sem írták le
élete folyamán, a tibeti
hagyomány szerint a
tanítás három különböző
j'ánára vagy szekérre
tagolódik; a bínajánára,
a mahájánára és
a vadzsrajánára.

A hínajána szó szerinti

jelentése „kis szekér",
de sokkal pontosabb volna
„keskeny útnak" nevezni,
A hínajána abban az érte-
lemben késkeny, hogy
a meditáció szigorú fegyel-
mezettsége leszűkíti vagy
megfékezi a szellem gyor-
saságát és zűrzavarát, és
lehetővé teszi a tudat egy-
szerű, közvetlen meg-
tapasztalását. A meditáció
fegyelmezettsége mellett
a hínajána hangsúlyozza
még a fegyelem, vagyis
a magatartásra való oda-
figyelés fontosságát is.

Ekétviselkeáésméd\
gyakorlása lehffti a neuréris
hevét, h így t gyakorié már
nem árt sem magának,
sem másoknak,
 ^ • Jt

»» V I
m*
A
mahá-1
jaria vagy
nagy szekér
olyan, mint egy
széles, akadálymentes
autópálya, szemben a
hínajána fegyelmezettségének
szűk ösvényével. A hínajána szerint'
csupán egyéni megszabadulás van - a
mahájána túllép ezen. Célja minden élőlény'
megszabadítása, ami azt jelenti, hogy a
mahájána hatalmas víziója mindent magában
foglal. Minden káosz, zűrzavar, magunk és mások
szenvedése része az ösvénynek.

A harmadik jána, a vadzsrajána szó szerinti jelentése:

gyémánt- vagy elpusztíthatatlan szekér. A vadzsrajána
ébersége nem semmisíthető meg, mivel velünk született
alaptulajdonságnak tartják.
 Nem tudjuk, hogy a
Buddha mindhárom
jánát tanította-e. Ami
világos, hogy a folya-
matos tapasztalás
végigfut mindhárom
fázison, és egyértelmű
az is, hogy a Buddha
tanításának eredeti
inspirációjához
rendkívüli módon
hűek maradtak.

A hínajána és mahá-
jána megalapozottsá-
ga nélkül lehetetlen-
ség a vadzsrajána
hirtelen és színes
ösvényére lépni.
A három állomás kap-
csolatát a következő
tradicionális metafora
szemlélteti. A hínajána
a megvilágosodás
palotájának talapzata,
a mahájána adja
a falait és a felépít-
ményt, a vadzsrajána
pedig égbetörő és
aranyló tetejét -
létezése a másik két
jánától függ, de mégis
mindkettő fejedelmi
lezárása. A fegyelem
erős alapjai nélkül
semmi további nem
teljesíthető.

53
 MÁSODIK RÉSZ

\ <
A mahájánát, amely az első
században alakult, „nagy
szekérnek" hívják, mivel a
szemléletmódja megnyitot-
ta a szabadulás útját úgy
az átlagemberek, mint a
szerzetesek előtt. Mivel a
szerzetesek magukat, mint
a Buddha szavainak
egyedüli őrzőit látták, a
kolostori rend az egyszerű
világi embereket pusztán
atamizsnaosztónak
tekintette.

54
A szerzeteseknek megadatott az a lehetőség, hogy kiváltságos életet
éljenek, de ahelyett, hogy a világi közösségnek segítettek volna,
mindinkább elszigetelték magukat. A meditációhoz kapcsolódó
tanításokat és több lélektannal foglalkozó témát csak a szerzeteseknek
oktattak, a Buddha maga is erősen helytelenítette ezt a fajta befelé
forduló tendenciát és mindig arra biztatta követőit, hogy menjenek ki a
nagyvilágba. A Buddha így beszélt:

Menjetek, szerzetesek és Vándoroljatok

sokak javára, sokak boldogságára, a világ
iránti együttérzésből, istenek í s emberek
javára, hasznára, boldogulására.

Ezt a buzdítást elfeledték

és a korai szerzetesi
szangha kifejezetten
kereste a világtól való
elmenekülést. Azt hitték,
azzal, hogy elkerülnek
mindenfajta kapcsolatot a
hétköznapi világgal,
elkerülhetik a szenvedést.
(Omntmmin...)

55
 n

ffli BÓDHISZATTVA
tr
A mahájána követői visszatértek a Buddha eredeti inspirációjához, hogy
együttérzéssel forduljanak minden élőlény felé. Úgy érezték, csak az a
megszabadulás lehetséges, amelyben a tapasztalat felhasználható
mások boldogulásának előmozdítására. Az egyéni megszabadulás
lehetetlen, míg más emberek szenvednek.

Az új eszménykép a bódhiszattva lett, akinek kiemelkedő tulajdonsága

az együttérzés és aki a megvilágosodását a végtelenségig késlelteti,
mindaddig, míg minden lény meg nem szabadult.
Ilyenformán a teljes világ belekerült a megszabadulás folyamatába.
Az egyéni szenvedés helyét az együttérzés foglalta el, amely olyannyira
kiterjedt mindenre, hogy a személyes bánat jelentőségét vesztette.
Paradox módon, ha elfogadjuk saját szenvedésünk és teljesen össze-
kapcsoljuk azt mások szenvedésével, a fájdalmat a megszabadulás
eszközévé tesszük.
A bódhiszattva eszménye átalakította a korai buddhizmust, amely
a világtól menekülni igyekezett, és az iskolák csoportját - amelyek
mindegyike magáénak tudta a Buddha tanításának hiteles értelmezését
- világvallássá változtatta, amelyben az egyéni szabadság a második
helyen áll a minden lény megszabadulásáért érzett felelősség mellett.
Az embertársaink iránt érzett együttérzés és empátia sokkal fontosabbá
vált, mint a saját szenvedéseink elkerülése.
A mahájána követői számára a történelmi Buddha személye egyre
inkább elveszítette jelentőségét. A Buddha élete során egy élő példája
volt a magát másoknak szentelő embernek. Halála után sokkal inkább
fontossá vált a „buddha-lényegiség" - amely minden lény veleszületett
sajátja - , mint a történelmi Buddha maga.

56
 ) BUDDHIZMUS TERJEDESE
\ <
Indiában a buddhizmus
a királyok és vagyonos világi
emberek patronálása mellett
virágzott: a 3. században
Asóka pártfogása
Megundorodtam a
hatására lendült fel.
háborútól, a szörnyű
vérontástól. Meg kell
találnom az uralkodás
jobb módját.

Annak érdekében, hogy az erőszakmentesség ösvényét, mint élet-

módot, birodalmában megalapozza, a buddhista életformára hívta fel a
figyelmet és szociális intézkedéseket, illetve mindenki számára elérhető
könyörületes, egyenlő bíráskodást szorgalmazott. Uralkodása kimagas-
lóan emberséges volt. Kórházakat állított embereknek és állatoknak egy-
aránt, kutakat ásatott India-szerte és támogatta az országban fellelhető
összes vallási tradíciót.

58
Asóka segített a nép vallásává fejleszteni a buddhizmust, amelynek
elérhetősége korábban legfőképp a tanult és kiváltságos társadalmi
osztályokra korlátozódott.
 A
Ulf
% ^BUDDHIZMUS HANYATLASA I N D I A B « JVi

A 9. századtól fogva India a társadalmi változások szilaj

tengerévé változott. A buddhizmus hanyatlásnak indult, V
legfőképp azért, mert egyesült a hitbuzgalmi hinduizmus U \
egy új formájával, amely nagy vonzerőre tett szert a köznép V
köreiben. irt
w
&

iL

A 11. században a muzulmánok szállták meg az országot, és azokat,

akik nem voltak hajlandóak behódolni az iszlám Egy Istenének, mind
kardélre hányták.
\ j
i

I *
> i
isa í n
t i:
•iL l
!

I
i-r
w,
i v
„-Í Í A századI végére a buddhizmus teljes mértékben eltűnt anyaországá-
i g | \ b ó l . Ekkorra azonban már különböző iskolái közül több is szilárdan meg*
vetette a lábát Ázsia-szerte: Tibetben, Kínában, Koreában és Japánban. 1
\ II M /
p ) IpIÁJÁNA TANUL OZASA
* ' ES GYAKORLASA
A buddhista szövegek átláthatatlannak és homályosnak tűnhetnek.
Ennek oka van. A buddhizmust soha nem csupánjudományos tanítás
tárgyának szánták; a meditáció mindig
is az elmélet kiegészítője volt. Egy zen
tanító mondta a következőt:

A megértés nem fog megszabadítani. \

A tanulás egymagában nem nyújt ele
gendó' ertft a tév-
képzetek gyökeré-
nek kiirtására.
Ezek egyike
sem jelent
semmit mind-
addig, amíg meg
nem valósítod
- a megvalósítás
a meditációból i
fakad. J

A túl sok tanulás olyan, mint amikor

egy szegény ember üres zsebbel má-
sok pénzét számolja^!"

61
A
\ f TMUTATAS SZAVAKKAL
A szavak használata pusztán egy módja az igazság megmutatásának.
Egy mahájána szöveg ezt írja:

Sem a szó, sem pedig a szavak által

kifejezett dolgok nem jelentik a
legmagasztosabb valóságot.
Hogy miért? Mert a legmagasztosabb
valóság tapasztalat, amelyet csupán a
rá vonatkozó kijelentések segítségével
nem vehetünk birtokunkba.
 A köl-
tészet és
a vizuális
I szimbó-
\ lumok
sokkal

kerülnek
a való-
sághoz.

Hatalmas és határtalan, semmi sincs rejtve -

A tiszta vízben, egészen a meder mélyére
Úszik a hal, mint egy hál
Mérhetetlenül végtelen ég, teljesen áttetsző -
Mint madár száll a madár
Felettébb kifinomult és mélyreható -
Hogyan is magyarázhatnám el?
 A

<0> MAHÁJÁNA ÖSVÉNY ÁLLOMÁSAI

y
' MAITRI
A mahájána ösvény-
re vezető kapu a
maitrí vagy ^.barát-
ságos érzület ön-
magunkkal szem-
ben".

A maitrí fejlődése
abból adódik, hogy
a negatív dolgokat
az ösvény részeként
kezdjük elfogadni.
Meg kell barátkoz-

\
nunk önmagunkkal
és barátsággal köze-

•
lednünk azokhoz a
tulajdonságainkhoz,
amelyeket legke-
vésbé szeretünk.
Az önmagunkkal
való kedvesség
megtanulása azt a
felismerést eredmé-
nyezi, hogy alapjá-
ban véve lágyak va-
gyunk. Keményekké
akkor válunk, amikor

a
szokásszerűen
tagadjuk sértett-
ségünket és máso-
kat okolunk fájdal-
munkért, mivel amint
beismerjük sérel-
münket, gyengévé
és sebezhetővé
válunk.
/ H a körülnézünk, azt látjuk, hogy az agász világ a sebezhetőséggel és é r z é ^ N

f cenységgel küzd, és észrevehetjük azt is, hogyan próbálnak az emberek ez ellen erős védelmet kiépíteni.

64
A mahájána tanítások azt hirdetik, hogy az érzékenység mindenkiben
megtalálható, csakúgy, mint a belső éberség, amely nem más, mint a
buddha-természet.
A buddha-természet felfedezése az
együttérzés kifejlődéséhez vezet,
ami az önmagában létező jóság
természetes kifejeződése.

A mahájána gyakorlat lényege az

együttérzés kifejlesztése úgy, hogy
a tudatot kiképezzük arra, hogy
megfordítsa az ego szabályszerű
énközpontú logikáját, továbbá arra
tanít minket, hogy igazi ellensé-
günknek az énhez való ragasz-
kodást tekintsük ahelyett, hogy
ellenségeinket kívül keresnénk.
 M

0 i BÓDHISZATTVA CSELEKEDETEI
>/
A bódhiszattvának tetteiben előrelátónak
kell lenni és olyan értelemmel kell
rendelkeznie, amely felülmúlja a
központosult egóét. Nem igyekszik
jólelkűvé vagy szívélyessé válni,
és nem téveszti össze a jószándékot
a zavarodottsággal, hanem ösztönösen
együttérző kapcsolatban áll a világgal.

Ez az ösztönös együttérzés onnan ered,

hogy a megkülönböztető tudatosság azaz
a pradnyá erejével minden tévhittel
leszámol. A pradnyá a teljesen meg-
szabadult intelligencia, amelynek
nincs szüksége az ego megerősíté-
sére. Hagyományosan egy kétélű kard
jelképezi, amely minden zavarodott-
ságot keresztülvág. A jóságról alkotott
fogalmakat is elűzi, máskülönben
az olvasatunk szerinti együttérzés
agresszívvá válhat, ha megpróbáljuk
kedvességünk mások torkán leerőltetni.
A pradnyá nélkül a bódhiszattva jósága
egyszerű szenteskedés volna.

66
A bódhiszattva tehát tudatos törekvés
nélkül, spontán módon segít másokon.
Sántidéva, a nagy 8. századbeli mahá-
jána tanító a „Rátérés a mahájána
ösvényére" című értekezésében ezt írja:

Olyanokká kell válnunk, mint egy híd, amelyen az utazók kelnek át, mint a
holdsugár, amely a szenvedély vágyát hOfi, mint egy gyógyír, amely betegséget
gyógyít vagy mint a nap, amely a tudatlanság homályát világosítja meg.

67
 s

ÄJNJATÄ
Az igaz együttérzés a súnjatá megtapasztalásának eredménye.
A „súnja" jelentése „üres", a „tá" jelentése pedig „-ság, -ség", tehát az
üresség tana, amely a mahájána alapvető tanítása, az ego-nélüliség
végső igazsága.

68
Azt mondják, amikor a Buddha először beszélt a súnjatáról, sok ezer
követője meghalt szívrohamban, mivel először vesztették el a talajt
teljesen a lábuk alól. Habár megértették, hogy saját énjük csupán
színlelt „tákolmány", de a Buddha akkor azt mondta, hogy az összes
létező jelenség önlét nélküli.

Minden keletkezik és elmúlik, miközben mindvégig folyamatosan változik. Nem számít, mit
mond a józan ész, mert ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy semmi sem örök. Meg kell
elégednünk azzal a felismeréssel, hogy ez a bámulatos jelenség egy látszat esupán, amelyet
sem megtartani, sem birtokolni nem tudunk.

69
A valóság paradox termé- A szerzetesek féltek
szetét egy mahájána meglátogatni, mivel
tanítás, a Vimalakírti érvelésben
szútra fejti ki. Azt mondják mindig
Vimalakírti a Buddha egy fölébük
gazdag követője volt, aki kerekedett.
világi életet élt, mégis a
bódhiszattva ösvényét
járta.
 Miként tekintsen Úgy kell tekintenie minden élőlényre,
• bódhiszattva minden ahogy egy bölcs szemléli...
élőlényre?

a vizet a délibábban,

/
I I

a tajték előző a buborék megjelenését

a teknős szőrmebundáját, halni akaré jókedvét a madarak útját az égen,

*
r »

ez eunaeh feléledő az ébredés utáni álom

A valóság életszerű leírásai ezek, de valódi létezésük nincs.

71
f\

0 ) KÉT IGAZSÁG
\ I

A mahájána iskolái a valóságot két

igazság formájában határozzák
meg: létezik relatív és abszolút
igazság.

Az előbbinek két fajtája van.

Az elferdített relatív igazság az
a megszokott érzékelés, amelyben
a világot előítéletek szövik át, és a
látszat-jelenségeket valósnak látjuk.
Mintha egy kötelet kígyónak
vélnénk.
A tiszta relatív igazság a
dolgok közvetlen és egyszerű
megtapasztalására utal, úgy,
ahogy valóban vannak,
előítéletek nélkül, úgy, ahogy
az szemléli, akinek az
észlelését nem árnyékolják a
valóságról alkotott téves
nézetek. Ez az, amikor a
kötelet kötélnek látjuk.

Az abszolút igazság üresség, amelyben az ön-lét mentes a létezés és

nemlétezés szélsőségeitől, zavar nélküli, boldog és mind az örömmel,
mind pedig a fájdalommal kapcsolatban tárgyilagos.

72
 M

AHÁJÁNA ISKOLÁK
MADHJAMAKA ISKOLA
A madhjamaka iskolát Nágárdzsuna alapította Kr. u. a 2. század körül.
A legenda szerint a nágák, a vizikígyó-istenségek tanítottak. Ők őrizték a
buddhista szentiratokat, amelyek azért lettek a gondjaikra bízva, mert az
emberiség még nem volt érett a befogadásukra. Ez a jelentős iskola nem
alakított ki saját nézeteket, viszont több ezer szövegében utal arra, hogy
az önellentmondás benne foglaltatik bármely, a valóság természetéről
kialakított szilárd nézetben.
Wittgenstein és Nágár-
dzsuna jól megér-
tették volna egy-
mást.

A tudósok számára a
madhjamaka filozofikus
bírálat, mégis, legfőbb célja
meditativ. Megvilágítva annak képtelenségét, miként ragaszkodunk min-
den téves nézetünkhöz, eléri azt, hogy a tudatunk szabadon, az összes
kettős gondolatképződmény zavaró hatásaitól mentesen megpihenhes-
sen. Ez a súnjatá megvalósítása.

73
 jJOGACSARA
I7 ISKOLA
A két fivér, Aszanga és Vaszubandhu által a 4. század körül alapított is-
kola úgy tartja, hogy minden dolog redukálható csak tudatra vagy csak
észlelésre. A dolgok nem mint „tárgyak" léteznek, hanem csupán a
megismerés folyamatának részeként, ennélfogva nincs realitásuk. A kül-
ső világ tehát nem más, mint „csak tudat". A jógácsára szerint a tudat-
nak hatféle tudatossága van, amelyek az úgynevezett álajából vagy rak-
tár-tudatosságból kelnek fel. A Junggal foglalkozó tudósok hasonlósá-
gokat vélnek felfedezni e között
és Jung kollektív-
tudattalan-elmélete
között.

A jógácsára mégsem kizárólag filozófiai gyakorlat, hanem a meditáció

hasznos eszköze is, mivet a tapasztalás közvetlenségét hangsúlyozza.

74
0 1 BUDDHIZMUS TERJEDÉSE,
KÍNÁBAN
y ( Az ősi kínai legendák beszámolnak arról,
hogyan küldött egy Han császár követeket
Indiába: A l m o m b a n isteni felszólítást
kaptam. Menjetek h á t
Indiába é s érdekló'djetek
egy isten felől,
akit a Buddhának
hívnak.

Évekkel később tértek vissza.

Megalapítom nektek
Fehér Ló Kolostorét.

Ekképpen gyökerezett meg a buddhizmus Kínában.

A valóság persze nem volt ennyire egyszerű. A buddhizmus elemei az
1. század körül a Selyemúton szivárogtak be Kínába.

Délkelet-Ázsiában a buddhizmus
viszonylag könnyen olvadt bele az
uralkodó kultúrákba, Kínában
viszont már más volt a helyzet.
Itt szembe találta magát egy
barátságtalan, ősi és óriási
birodalommal, amelyet évszáza-
dokon át kialakult, világosan meg-
határozott politikai és társadalmi
eszmék és szokások uraltak. Kína
minden értelemben felsőbbrendű-
nek érezte magát a szomszédos
országokkal szemben, és nem
rokonszenvezett ezzel az új barbár
kultusszal és annak egyéni
megszabadulással kapcsolatos
tanaival.

76
 K

ÄONFUCIANIZMUS
1 /
A konfucianizmus egy szilárd és harmonikus társadalmi rend eszményké-
pét tartotta fenn, amelyben mindenki „tudta, hol a helye". A pontos szer-
tartás m i n d e n e k felett állt, és az élet összes helyzetét a viselkedés világos
szabályai irányították. A konfucianizmus kifejezetten „evilági" vallás volt,
követői ösztönösen elutasítottak egy olyan hitet, amely a világi kötelékek
feladására buzdított holmi homályos szellemi célok hajszolásáért.
 T

f$)AOIZMUS
\ /
Egészen más volt a másik nagy kínai vallás, a taoizmus. A taoisták erő-
sen különböztek a konfucianistáktól abban az értelemben, hogy idegen-
kedtek a társadalmi rendtől, amelyet mesterkéltnek és tisztességtelen-
nek tartottak. Hirdették az egyszerűséghez és a természettel kialakított
harmóniához való visszatérést.

Eszményük a „vu-vej", a tettnélküliség vagy nem-cselekvés, amely nem

az eredménynek él és nem foglalkozik előre megfontolt jó cselekedetek-
kel vagy módszeresen elkészített tervekkel. Azt mondták, aki harmóniá-
ban él a Taóval, a „Kozmikus Úttal", annak számára a válasz világossá
válik abban a pillanatban, amint szükségessé válik, és nem \
fog előre kitalált és megtervezett módon cselekedni, •
hanem csakis a vu-vej isteni és spontán módján, amely

-
Ataoizmus fesztelen légkörét az alábbi, Csuang Ce által írt „Lao-ce
ébredése" című történet példázza.

Három barát az életről beszélgetett.

A három barát egymásra nézett és nevetésben tört ki. Nem volt válaszuk
Aztán az egyik barát meghalt. Konfuciusz egy tanítványát küldte, hogy
segítsen a másik kettőnek a gyászszertartáson énekelni. A tanítvány
hallotta, amint az egyik barát a dal szövegét fogalmazta, míg
a másik a lanton játszott.

(/
Hová mentél? p 7 ^ ^ i
HUzung-huj! U 't I flf \ ^
Hővé mentél? / ( " W /
Oda mentél, \ , /
Ahol valójában v o l t é i g / ^ x Y M

Akkor Konfuciusz
tanítványa <r
megdühödött és
rájuk ripakodott:

Megkérdezhetném, hol találtatok

ilyesmit a Gyászszertartás szabályai
között, ilyen komolytalan nótázást /
az eltávozott jelenlétében?! /

A két barát egymásra

nézett és nevetett.
A taoizmus filo-
zófiája sok közösét
mutatott a mahá-
jána szellemiségé-
vel, de hozzáadta
még a humort is,
mint a tanítás egy
módját. Ez az
egymásba fonódás
a konfuciuszi állam
örökös nyomásával
azt eredményezte,
hogy a buddhizmus
gyökeret vert és
virágzásnak indult
Kínában.

• v..
 Mivel Kína hatalmas ország,
a kínai buddhizmus
fejlődése során több formát
is öltött. Mindamellett, hogy
felölelte az összes indiai
mahájána iskolát, új,
határozottan kínai változatok
kezdtek kifejlődni, ezek
közül néhány felettébb
fegyelmezett szerzetesi
iskola volt, de volt néhány,
amely mágiával és
boszorkánysággal
foglalkozott. Megalakultak
az erősen vallásos Tiszta
Föld iskolák, amelyek úgy
tartották, hogy a meg-
váltás eszköze a hit és a
kozmikus bódhiszattváknak
való önmegadás.

Néhány iskola
hátrahagyta a haroos'
kung fu
szerzetesek
mítoszát. I

82
A különböző tantételek pazar szemléltetésével, a buddhizmus Kína
összes művészeti ágában rendkívüli alkotásokat inspirált. Már a 6. szá-
zadban léteztek olyan templom-komplexumok, amelyek gigantikus mé-
rete felülmúlta a képzelet határait. A főváros, Lojang harmadát több mint
ezer buddhista templom foglalta el, közülük több mellett eltörpülne egy
katedrális. Az egyik pagoda ma- ,
Az első nyomtatott könyv, amely a nagyvilág elé került, a Gyémánt-
szútra egyik példánya volt az 5. századból.

A jövőre nézve a legnagyobb hatással bíró buddhista iskola a csan

iskola, a későbbi zen volt.

84
 Ez a hegy - a Buddha teste »y
Ez az áradat - a tanítása
Múlt éjjel nyolcvannégyezer vers
Hogyan is értethetném^ meg velük?

A zen a Jelen pillanatban megtalálható megvilágosodásra mutat rá,

illetve összes módszere arra koncentrál, hogy a tanítványt ráébressze
a felismerésre. Bármely más iskolánál erősebben hangsúlyozza a meg
világosodás megtapasztalásának elsődleges fontosságát, valamint a
megszabadulás elérése érdekében felhasznált vallási rítus és intellek-
tuális elemzés feleslegességét.

85
f\

0 1 ZEN EREDETE
tr
Hagyományosan a Buddhát magát mondják a zen létrehozójának. Ami-
kor a Keselyű-hegyen tartott beszédet, sok ezer ember érkezett, hogy
szavait meghallgassa. Ám a Buddha némán ült előttük, az idő múlt, de ő
mégsem törte meg a csendet. Végül egy virágot tartott fel. Senki sem
értette meg a mozdulatot Mahákásjapa kivételével, aki elmosolyodott,
mivel felismerte, hogy egyetlen szó sem helyettesítheti az élő virágot.

86
Azonnal megértette a Buddha tanításának lényegét, így jött létre az első
tudattól-tudatig átadás. Ezen átadás hagyományvonala a zenben elsőd-
leges fontosságú, mivel a valódi megvilágosodás-élményt csak egy
megvilágosodott tanító idézheti elő. Ez a mester és tanítvány közötti
közvetlen átadás a zent évszázadokon keresztül elevennek és élőnek
tartotta meg.

87
 ODHIDHARMA
I !

A Tang kori Kínában gyors fejlődésnek indult a zen, amely akkor még
csanként volt ismert. A buddhizmus, amelyet az indiai szerzetes,
Bódhidharma vitt Kínába, elkezdett a taoizmussal vegyülni, azzal a filo-
zófiával, amely több ezer éven keresztül volt hatással költőkre, festőkre
és misztikusokra.

Bódhidharmát Kínába
érkezésekor Vu császár egy
„megtért" buddhista fogadta,
aki nagyon szeretett
buddhista köntöst viselni és
dalokat előadni. A császárt
rendszerint kulturált,
kifinomult arisztokrataként
ábrázolják, ellenben
Bódhidharmát vad, faragatlan
barbárként, bámész tekin-
tettel és bozontos szakállal.
Ő lett a kínai buddhizmus
első pátriárkája.

88
Uralkodásom legelőjétől fogva sok templomot építettem, lefordítottam számos szentiratot és j
támogattam a szerzetesi rendet. Milyen érdemeket szereztem? *

Semmilyet. J

Mindezek alsébbrendff cselekedetek. A jé-

[ ságbél fakadé őszinte tett e g y e n e s e n a s z í v b ő l
Jön és nem lehet evilági „ t e l j e s í t m é n y e k k e l "
mérni.
Q Akkor miről szól a szent tanotok? j | [

|| ^ M é r h e t e t l e n ürességről, semmiféle s z e n t s é g r ő l . ^

( l é t ki vagy"te?~) 1

( Nem tudomT)

Bódhidharma felfedte tanítása lényegét anélkül, hogy a császár felfogta

volna azt.

89
Bódhidharma írt egy költeményt, amely összefoglalja a zen igaz
szellemiségét.

Bódhidharma tanítási módszere jellegében alapvetően megmaradt indi-

ainak. Huj-neng, egy késő 7. századi tanító volt az, aki hozzáadta a zen-
hez a jellegzetes kínai ízt.

90
 H

UJ-NENG
Huj-neng szegény családból származott, írástudatlan volt és tűzifa
eladásával tartotta el magát. Egy nap hallotta egy házból, amint valaki
a Gyémánt-szútrából olvasott.

( Hagyd tudatod szabadon szárnyalni, anélkül, hogy bármin i t elidőzne. ^

Meghallván ezt, megvilágosodás-

élménye volt.
Megtudta, hogy a
szerzetes, aki a
verset olvasta,
az ötödik
pátriárka
Hung-Jen
kolostorából való
ezért elhatározta,
hogy elmegy oda.

Az ötödik pátriárkát
megdöbbentette a fiatalember és
azonnal felismerte éleslátását.

Templomom kifinomult, olvasott

északi szerzetesei elüldözik ezt
az analfabéta déli parasztot.

Huj-neng,
hajlandó lennél
^alantas munkát végezni
ebben a templomban?

91
Amikor eljött az ideje az utód kijelölésének, a pátriárka a következőt
Kerte: / \
( Azt akarom, hogy minden szerzetes költeményben fejezze ki tapasztalatét, j

Sen-Hsziu, a főszerzetes, egyben a legragyogóbb e l m e \ \

írt egy verset, és benyújtotta a közösségnek. \\

A test a bédhi-fa
A tudat emelvényen éllé ragyogó tükör.
Tisztítsd folyamatosan, /
És ne hagyd, hogy por lepje. / ,

A verset nagyon dicsérték, de...

C A vers választékos, de felszínes. Megírom én is a sajét versem.

A bódhi-fa lényegében nem létezik,

Sem az emelvényen ragyogó tükör.
Mivel minden eleve üres,
Mit tudna por lepni?

92
E két k ö l t e m é n y szemlélteti Í különbséget a
kínai északi h a g y o m á n y és aközött a felfogás sW
között, a m e l y e t H u j - n e n g éltéként mondott
ki. A z e l ő b b i az i n d i a i n é z e t e t követi,
a m e l y szarint fokozatos fejlődés a tudat
állandó tisztításán! érhető el, míg ez
utóbbi szerint az emberi lények
b u d d h a - t e r m ó s z e t t e l bírnak,
V \\
amely alapvetően
nem szorul
tisztításra.

Amikor Huj-neng megkapta az

átadást és a hatodik pátriárkává lett,
az a vallási szervezet összes íratlan
szabályával szemben állt,
ugyanakkor ez alapozta meg a
tisztán kínai buddhizmus / j
kialakulását, amely
gyökeresen
elutasította a
papírszag ú tudást,
úgy, ahogy a zent útjára bocsátó
taoizmus gyakorlatiassága és
humora is tette.
 M

0 i ZEN MÓDSZEREI
r r
Huj-neng alapította meg a zen gyakorlatának két alappillérét - a zazen
meditációt és a kóan-tanulmányokat.

M AZEN OAN- ,
1
TANULMANY

A kóan-tanulmány a zen egy merőben

A zazen meditáció alapvetően
hasonló volt a másutt tanított
technikákhoz, azonban itt a
buddha-természet intellektuális
megértése átalakulhatott az
igazság közvetlen, személyes
megerősítésévé.
94
új keletű jellemzője volt. A kóan, a
Buddha egy kifejezése, amely vagy
egy tanmese a zenre való ráeszmélés-
ről, vagy egy mester életének egy epi-
zódjáról szól. Minden egyes kóan a
végső valóság természetére mutat rá,
és a paradoxont, amely képes a fogal-
mi és logikai gondolkodáson túlszár-
nyalni, alapvető elemként használja.
Az első kóan, Huj-neng szavaiból állt. Egy szerzetes azt kérdezte tőle:

Hogy szabadulok meg

a tudatlanságtól?

/ Hagyj fel vele, hogy folyton dolgok után

rohansz, ne gondolkodj azon, hogy mi helyes vagy
helytelen, hanem ebben a pillanatban lásd meg,
milyen volt ffsábrázatod, még mielőtt szüleid
megszülettek volna.

Úgy tanultuk, hogy fogalmi válaszokat formáljunk kérdéseinkre, és

sokk-ként éljük meg, amikor kiderül, hogy nincs olyan válasz, amely a
kérdéshez illik. A kóan-tanulmányt szándékosan úgy tervezték, hogy
rövidzárlatot hozzon létre a teljes szellemi folyamatban, s ezáltal a való-
ságot közvetlenül tapasztalhatjuk meg.
A kóanokra adott válaszok gyakran szellemes aforizmáknak tűnnek, ám
a tanítványnak, aki teljesen belevész a kóanba, élet és halál élményét
jelentik. Létezik néhány könyv, amely a kóanokra adott „helyes"
válaszokat listázza, azonban a fogalmi gondolkodás feladása nélkül a
válaszI amelyet csupán értelmünkkel ismerünk, teljesen hasznavehe-
tetlen.

Csakhogy a tradíció, amely olyannyira életteli volt, szertartásossá vált: a

gyakorlat minden részlete szabályozott lett és a kóan-tanulmány szertar-
tásosan formális elfoglaltsággá vált. A10. század körül a buddhizmus
erejét vesztette Kínában, a papok leginkább már csak az esküvők és
temetések levezetésében vettek részt, vagy ördögűzéssel foglalkoztak.
Ekkorra a hagyomány központja már Japánba helyeződött át.

96
 /ZEN JAPANBAN
A buddhizmus a 6. század
körül érkezett Japánba,
amikor igyekeztek minden
kínai dolgot minél gyor-
sabban beolvasztani a
kultúrájukba. Kína akkoriban
elképesztően fejlett kultúra
volt, és a japán vezetők úgy
érezték, hogy országuk
elmaradt. Japánnak
nem volt saját írás-
rendszere, amíg
nem importálták,
s még így is csak
a 20. században
fordították le
japánra
a buddhista
szenti ratokat.
§ rATjapán kultúrát soha nem érdekelték a másvilággal kapcsolatos tanok.
Saját, őshonos vallásuk a sinto volt, amelynek jellemzője a többistenhit.
Ezek az istenek másképpen kamiként ismertek. Bármely titokzatos völgyet,
hegyláncot, követ, öreg fát, kígyót, villámot vagy tüzet tiszteletre méltónak
tartottak, mivel ezek kapcsolták össze őket a valóság alapvető minőségé- f
vei. A fohászkodás ehhez az alapvető minőséghez, amellyel a kami azo- )
nosulhat, a japán jellem részévé vált. A mindennapi élet egyetlen részletét
sem rekesztették ki az istenekkel való kapcsolatból - a háznak megvolt a
saját kamija, a tűzhelynek is volt kamija minden, amit az emberek tettek, >
kapcsolatban állt a világ egészével. Egy evilágon kívüli, transzcendens bi- ;
rodalomrói való elvont elmélkedés ismeretlen volt a japán kultúra számára.
z

( 4 e N TANÍTÁS Nan-in, egy mai zen tanító egy egyetemi

professzorral találkozott,

Nan-in, írért jöttem, \

\hogy a zenrd! kérdezzelek./ 1
v

Ölj le, és igyál velem egy teát. ^

A mester felszolgálta a teát, de a professzor csészéjét addig töltötte,
amíg az már túlcsordult. A professzor elképedve bámulta egészen
addig, amíg már nem tudta meghökkenését féken tartani.

Ne tölts többet
- hiszen már
túlfolyikl

Mint ez a csésze, úgy vagy te is tele

a saját g o n d o l a t a i d d a l és nézeteiddel.
Hogy tudnám megmutatni neked, mi
is a zen a d d i g , amíg
k i n e m üríted
a csészédet?

99
# v r u

A zen úgy alkalmazkodott a kultúrához, hogy hangsúlyozta az „itt és

most" fontosságát. Tanítása mindig ellentmondásos és gyakran
felettébb humoros. Példáit a mindennapi életből veszi, amelyeket aztán
a fejük tetejére állít. A zen tanítók módszerei szokatlanok és néha
látszólag durvák voltak, egyáltalán nem riadtak vissza tanítványaik
megszokott gondolkodásmódjának megbolygatásától.

100
Van egy történet egy katonáról, aki megszólította Hakuint, egy
8. századbeli tanítót.

Ha, bal Milyen bolond alkal-

mazott téged mint tábornokot.
, Inkább benteaeek názel kll

Kivagy te? )

A tábornok felbőszült ezen, és már

kifele húzta a kardját, amikor
Hakuin szelíden megjegyezte:

A szamuráj visszacsúsztatta
kardját hüvelyébe és mélyen
meghajolt.

1
( Mott nyílnak a mennyek I w p a i . )

101
 „ m c f w A t , m a sum A"
fíetighík A tanítványok
„VAN SÖR, 1fAN VElŐ"
VlfZLÁT mmezeml
EZEKEN TÚL, HEGYCSÚCS HE6
mö6dtt ra6y061
Ez a halállal szemben érzett nyugalom vonzotta a szamuráj harcosokat
a zenhez.

A buddhizmus a hadviselés rendjébe is

elkezdett beszivárogni, mégpedig úgy,
hogy hangoztatta a győzelem elérését az
ellenfél megölése nélkül. A japán harci
művészetek a felismerés eszközei,
amelyben az agressziónak nincs helye.
Van például egy történet egy Bokuden nevű szamurájról, aki
többedmagával utazott egy kis kompon. Egy kardforgatásban jártas
harcos így kérkedett:

Bátorságom a karddal felülmúlhatatlan.

Melyik iskolához tartóról? j
5

jL
( A Kard Nélküli 6yftelem iskolájához.

Kihívlak harcolni!
^^Raadbaii, da ari javaslón, hogy álljunk
n,
l j HV «ijafflil, nehogy
valakit majiabenínk.

Amint a hajó partot ért, a hősködő azonnal kiugrott, harcállásba

helyezkedett és kihúzta a kardját. Bokuden felállt és úgy tett, mintha
követné ellenfelét, ám ekkor visszalökte a hajót az áramlatba.
Odakiáltott a hátrahagyott harcosnak:

így gy ízöd le u ellenséged

kard nélkül.

105
A zen mind a mai napig a japán kultúra minden részére hatással van.
A buddhizmus nem kövült meg, folyamatos változásban van, hogy
eleget tegyen az új világrend különböző elvárásainak.
 HARMADIK RESZ

0 J KERÉK HARMADIK MEGFORGATÁSA

f {
VADZSRAJÁNA

C/5

C/5

Tibetet gyakran nevezik a „világ tetejének", a tibetiek pedig a „hó biro-

dalmának" hívják országukat, mivel területének zöme fennsíkon fekszik,
több mint 4000 méter magasságban, félelmetes hegyláncokkal körül-
véve. A hegyeket, amelyek égbeszökő fantomokként, magasan az
emberek világa felett uralják a tájat, mindig is az istenek birodalmának
tekintették.

/ BÖN - TIBET ŐSVALLÁSA

\ /
Tibet ősvallása a bön volt, szellemisége egy
kozmikus valóságra alapul; kilenc isten teremtett
egy olyan világot, amelyben a születésnek,
halálnak, házasságnak és betegségnek
mind megvan a maga helye. Ha a hív
a szertartások segítségével össze
tudja hangolni magát az
Istenekkel, beteljesítheti a
kozmikus rendet. Ha megfelelő
módon fohászkodunk a bon
istenekhez, szövetségesként
vagy védelmezőként hívhatjuk
őket magunkhoz.
A bön istenei legalább annyira drámaiak voltak, mint a táj. Za például a
pszichés energia, a villámlás és a jégeső istene, aki epilepsziával vagy
őrülettel sújt. Őt a varázslók tekintették istenüknek, s úgy tartják, a sár-
kányokkal áll kapcsolatban. Za egy dühödt krokodilon lovagol és tizen-
nyolc arcának legtetején egy hollófej található, amely villámokat szór.
Kezeiben egy kígyó lasszót, egy mérgezett vízzel teli zacskót és egy kö-
teg nyilat tart, hasán óriási száj tátong és egész testét szemek borítják.

J8K J
mi

Nb.
m:

108
A korai kísérletek, amelyek a buddhizmust Tibetben próbálták meg-
honosítani, mind kudarcot vallottak. A tibetiek nagyon gyakorlatias,
hétköznapi emberek voltak - főként földművesek - és megelégedtek
saját vallásukkal, amelyen keresztül mágikus kötődést alakítottak ki a
földdel, amelyen éltek.

Értelmetlen
figyelmünket olyasvalami
felé fordítani, amit
csupán filozófiai rejtélyek
együtteseként látunk.

109
0 1 BUDDHIZMUS TIBETBE ÉRKEZIK
Tibet uralkodói nem vallási okokból hozták a buddhizmust országukba,
hanem mert szert akartak tenni arra a kimagasló kultúrára, amely a
szomszédos buddhista királyságokat jellemezte. A 8. században
Triszong Decen király meghívta Tibetbe az indiai tudóst, Sántaraksitát.
A legenda úgy beszéli el, hogy
Sántaraksita ott-tartózkodását
baljós előjelek kísérték és számos,
"IO
l ET Tibetben eltöltött eredménytelen
év után visszatért Indiába. Később
egy új indiai mestert hívtak:
Padmaszambhavát, ő a „Lótusz-
ban született".

Amíg Sántaraksita szokványos szerzetes volt, a hínajána és mahájána

hagyomány képviselője, addig Padmaszambhava tantrikus sziddha volt
- olyan valaki, aki a vadzsrajána - vagyis a tantra - avatott gyakorlója
volt.

110
 j- V

P^ADZSRAJÁNA
A vadzsrajána, a kerék harmadik megforgatása, az első századra
datálódik. Legfőképp a Himalája vidékén gyakorolják, noha eredetileg
az egész buddhista tradíció része volt.

A vadzsrajána egyedisége abban rejlik, hogy a felébredett állapot

tökéletes élményét átviszi a mindennapi életbe.

A megvilágosodott tudat állapotának közvetlen megtapasztalását a taní-

tó adja át a tanítványnak, amennyiben az elég nyitott a befogadására.
Ha a „tudatok találkozása" vagy az átadás megtörténik, a tanítvány egy-
értelmű és cáfolhatatlan képet kap a tudat valódi természetéről. A tanító
megmutatja, a tanítvány felismeri.

111
A tudat természetének hiteles felismerése csak akkor jöhet létre, ha az
átadás a mester szívéből a tanítvány szívébe érkezik.

Ha létrejön az átadás, bizalmad beérik, és rájössz,

már nem kell olyasmit keresned, ami kívül van.

Patrul Rinpocse, a híres tibeti tanító mondta:

112
A vadzsrajánában minden szituáció spirituális ösvényként használható,
A hagyomány szerint nagy számban fordultak elő a társadalom minden
szintjén olyanok, akik elérték a megvilágosodást -

tudósok, királyok, Selyemfiúk,

halászok, háziasszonyok és koldusok.

A vadzsrajána lényege, hogy bármilyen körülmény útként, szolgálhat a

felébredés eléréséhez. Az! tanítja, hogy ne fojtsuk ef vagy semmisítsük
meg az energiát, hanem alakítsuk át és használjuk tó erejét. Még a
konvencionális Jóságot" sem tekinthetjük kiindulási pontnak.
<#ADMASZAMBHÄVÄ
Egyértelmű bizonyítókok állnak rendelkezésünkre azzal kapcsolatban,
hogy Padmaszambhava történelmi személy volt, persze ugyanúgy, mint a
Buddha esetében, a történet, hogy hogyan a is vitte a buddhizmust
Tibetbe, nagyrészt igencsak
szimbolikussá vált.

Úgy mondják, Padmaszambhava születését csodák kísérték - egyszer

csak megjelent egy tavi lótuszvirágban, mint gyönyörű hétéves
gyermek. Ennek a szimbolikus ténynek megvan a maga valóságalapja:
amit ezzel kifejeznek, az nem más, mint a megvilágosodott tudat hirteler
és spontán természete. Szépsége és élénksége hirtelen jelenik meg,
anélkül, hogy erre törekednünk kellene. A megvilágosodott tudat
váratlan felfedezése Padmaszambhava tanításának lényege.
114
Amikor Padmaszambhava Tibetbe érkezett, az ország már készen állt a
változásra, de az új vallással többen szembehelyezkedtek. Ezeket az
erőket démonokként ábrázolják. Talán 500 év múlva a „fogyasztói
társadalmat" és a „tudományos világiasságot" tekintik majd ördöginek.

Padmaszambhava nem semmisítette meg ezeket az erőket, hanem leigáz-

ta és a tibeti buddhizmus oltalmazóivá tette őket. Ennek következtében a
tibeti művészetben megjelenő sok rémisztő alak, amelyek eredetileg a
buddhizmus ősellenségei voltak, ma már védelmezőkként szerepelnek.
Nyugaton ezeket a démonokat borzalmas boszorkányüldözések közepette
kipusztították volna, semmint, hogy védelmezőként üdvözöljék őket.

115
' n R Ü L T BÖLCSESSÉG

Padmaszambhava
története rávilágít
arra, hogy a
vadzsrajána
semmiről sem
állítja, hogy nem
lehet a megszaba-
dulás eszköze.
A vadzsrajána
tanítók nem igye-
keznek tanítvá-
nyaikat átformálni,
csupán meg-
mutatják nekik,
hogy a megvilá-
gosodott energia
tulajdonképpen már
téveszméik része,
ezért alakítható a
düh kifinomult érte-
lemmé, a tudat-
lanság békés
kiegyensúlyozott-
sággá és a
szenvedély az
együttérzés meleg-
ségévé. Akármit is
érezzen a tanítvány
legnagyobb
kudarcának, az már
a megvilágosodott
tudat csírájának
tekinthető.

116
Padmaszambhava egyik megjelenési formája az „őrült bölcsesség"
guru. Ebben a formában egy vemhes tigris hátán nyargaló dühödt alak-
ként tűnik fel. Az őrült bölcsesség nem ismer félelmet; erejét a helyzet-
nek megfelelően használja. Nem kapaszkodik semmiféle fegyelmezett-
ségről szóló tanba, hanem teljesen spontán és mérlegelés nélkül
cselekszik, bármilyen szituációba kerüljön is.

117
 f\

0 ) SZIDDHA HAGYOMÁNY
V/

Az „őrült bölcsesség" tanító másik neve sziddha, aki vagy mágikus vagy
spirituális hatalmat vívott ki magának. A sziddhák különböző élethelyze-
tekből kerültek ki: sokan az alsóbb kasztokhoz tartoztak, alantas munkát
végeztek és gyakran semmibe vették a dogmatikusabb hitűek szokásait.
Minden cselekedetet a buddha-természet megnyilvánulásának tekin-
tettek és bármely helyzetet a megvilágosodott tudat kifejlesztésének
lehetőségeként értékeltek.

118
Több sziddha-történet kezdődik olyasvalaki bemutatásával, akinek életét
a teljes zűrzavar uralta. A tanító ezért olyan útmutatást adott, amely akár
a tanítvány legnagyobb hibáját is kihasználható előnnyé változtathatta a
megszabadulás elérése során: aki lusta volt, olyan gyakorlatokat vég-
zett, amelyeket fekve is végrehajthatott, aki pedig megrögzött hazudozó
volt, az a hétköznapi ^ ^ látszatok csalárdságáról kapott tanítást.

A királyok, a hercegek, a szerencsejátékosok, az alkoholisták, a prosti-

tuáltak mind olyan gyakorlatokat kaptak, amelyeket egyedülálló módon
személyes szükségleteikre és körülményeikre szabtak.
119
f\

0 ) VÁGY ÁTALAKÍTÁSA
r r
A gyönyört általában a szellemiség ellenségének tekintik, a tantra szenv
lélete azonban merőben más. Ahelyett, hogy a vágyat és a gyönyört
mellőzné, az ezekből fakadó energiát a spirituális ösvény megtételéhez
szükséges nélkülözhetetlen forrásnak tekinti. Megkísérli minden tapasz-
talat „átalakítását", tűnjön az bármennyire is „vallástalannak".

Avadzsrajána számára értéktelen minden szellemi fegyelem, ha az

megtagadja az élet hétköznapi örömeit. Nem a gyönyör élménye okoz
problémát, hanem a mohóság é§ a ragaszkodás, amely a személyes
magelégedettséget a segítségre szorulók igényei elé helyezi.
120
(%NTRIKUS SZEX
A 6. Dalai Láma a következőket mondta:

Ha az emberek olyannyira
a dharma felé fordítanák gondolataikat,
Mint a szerelem felé,
Mind buddhává válnának
Még ebben a testben, még ebben az életben,

A nyugati világban sokan, miután látták a tibeti művészetben ábrázolt

ölelkező isteneket, arra a hibás következtetésre jutottak, hogy a tibeti
buddhizmus legfőképp a szexualitással foglalkozik. Ez távol áll az
igazságtól. Ez az ábrázolásmód a megvilágosodott állapot teljes
egység-tapasztalatának szimbolikus megjelenítése.

121
Nem utasítja el a szexualitást, hanem az ösvény részeként használja.
Babhaha sziddháról az járta, hogy teljesen megrészegítette a szex, ezért
mestere a következőket tanácsolta neki:

Az aktusra ne csupán egy kellemes élményként tekintsA

hanem mint a legfelsőbb rend szellemi gyakorláséra,
gyakorlására^
Emeld a gyönyört a gyönyör fölé,
és lásd úgy, mint az üresség
elválaszthatatlan részét.

Tizenkét évi gyakorlás után

Babhaha elérte a felébredést.

A cölibátust a gyakorló előtt álló

kiváló lehetőségként fogadják el,
alapja azonban nem a szexualitás
ellen érzett ellenszenv vagy a test
elítélése, hanem annak a
képességnek a hiteles fel-
ismerése, hogy a szexuális vágy
ereje kihasználható. A vadzsrajána
arra biztatja a gyakorlót, ha a
cölibátus komorrá teszi, vegyen
maga mellé szexuális partnert.

122
 i VADZSRAJÁNA OSVENY ALLOMASAI
z
A vadzsrajána, avagy a tantra, titkos tanítás. A meditáció
alapos gyakorlata, illetve a mások megsegítésére való egyértelmű
Sl
indíttatás nélkül a tantra gyakorlása veszélyes és végső soron ön-
pusztító lehet. Az „őrült bölcsesség" az együttérzés hiányában t- 1
halálossá válhat. Charles Mansonról - a kaliforniai „Család" nevű
bizarr hippi csoport karizmatikus fejéről, akit az iszonyatos Sharon
Tate gyilkosságok miatt ítéltek el 1969-ben - azt mondják,
tanulmányozta a tantra nézeteit.

CH'

a*
Ezért többször is figyelmeztetik a tanítványokat a tantra gyakorlásának
veszélyeire.

124
 R

rfuDRA TÖRTÉNETE
V /
1 I
így szól Rúdra története, aki egy vadzsrajána mester tanítványa volt: két
tanítvány elment tanítójukhoz, aki a következőképp utasította őket.

ífanjetek, nézzetek szét

a világban ás használjatok ki olyan
dolgokat is, amelyek tisztátalannak
tűnhetnek, érzelmeiteket, vágyai-
tokat, agressziótokat, egyszóval
mindent. Mindezeket alakítsátok
lezewT ai
át. Ez a vadzsrajána
•ajána
igaz ösvénye
ye.

Rúdra úgy értelmezte ezt, hogy mindent megtehet, amit csak akar.
A másik tanítvány megértette, hogy az összes negatív érzelem bölcses-
séget rejt magában, és így indult útjára. Egy idő után visszatértek a
mesterhez, hogy elmeséljék, mit vittek véghez.

Tibetben az elkövethető legszörnyűbb bűntettnek az számított, ha valaki

megölte saját mesterét.

126
 «

0 TANÍTÓ SZEREPE
t<
A vadzsrajána gyakorlatában, csakúgy, mint a zenben, a tanítót
^bu^ha^ni^estegylés^^^tisztelik.

/ [ H e g kell mutatnom a tanítványoknak a megvilágosodás é l i mivoltát, j

máskülönben tanításom nem tényleges átadás.

A tanítvány a szabadság mámoros érzését ízlelheti meg.

127
A vadzsrajána mestere meglehetősen felháborítóan viselkedik és felháborítéak a követelmények,
amiket velem szemben támaszt.

Minden, amit a
tanítvány korábban
tanult, feléleszti benne
a felébredt
tudatállapothoz való
hűséget, és felismeri

•A
A mesterre kell hagyatkoznom ahhoz, hogy ragaszkodásom minden
maradványát hátrahagyhassam.
Ez a behódolás nem egy függőségi helyzet eredménye, hanem a végte-
len bizalomra alapozott döntés.

128
<5|ARPA ÉS MILAREPA
A következő történet a mester és tanítvány közötti kapcsolatot
illusztrálja. Marpa egy földműves család sarjaként született Tibetben
a 11. század körül. Dacos és indulatos gyermek volt, ezért családja
ekképp határozott:

Találnod kell egy tanítót! )

Csak a legjobbat akarom,
úgyhogy eladom családi
irökségem aranyporért, ame-
lyet a fellelhető legjobb
tanítónak ajánlok
V_ majdfeL ^
Utja során hallott egy híres tanítóról, akit
Nárópának hívtak. Több hónapnyi vándorlás
után végre sikerült vele találkoznia, ám
fukarságból és óvatosságból az aranypor egy
részét a csizmájába rejtette.
 ( M e s t e r , felajánlom neked e z t « aranyport é s k á r l e k , j
— j j — ^ vágy tanítványaid k f e é , "j

Nárópá tudta, hogy Marpa titkolódzik és feldühödött.

130
{ Jól van, Itt van több. ( é n mladet akarom... Ha, bal Art bltwj, hogy w ü a u M
/ distal megveheted»t»ít<M»?|

( Rendben, mattet Miedet neked idem.)

Mit elinál? Úgy tűnt, Nirópának kell az' Ml tzflkiágem volna aranyra? Hiszen
arany, meat meg eitzórjal számomra az egátz világ arany!

Ekkor Marpa megnyílt, és képessé vált a tanok befogadására.

Maga Marpa is kiváló tanítóvá vált és úgy tekintenek rá, mint a házas
férfi példaképére, aki a szellemiségnek szenteli életét anélkül, hogy
világi kötelezettségeit elhanyagolná.
 Milarepa, aki Marpa legelső tanítványa
volt, fekete mágiával foglalkozott, ráadásul
még saját családtagjait is megölte.

Amikor először jött Marpához, így szólt:

^Fizikai műnkét kelj végezned, he valamit I t tanulni akart*.^

I Építs nekem egy hézatl

Később...

Nem ilyet akartam. Bontsd

íU
építi egy tornyot helyette,

Még később...

f Rétzeg valtam, amikor ezt kértem. 1

í Bontsd le a tornyot, ét épits egy hézatl

í r
132
Az összes megpróbáltatás után Milarepa feladta a reményt. Ez volt
azonban nyíltságának az a pontja, amikor Marpa megkezdhette taní-
tását. A tanítvány részéről szükséges valamennyi alázatosság, és bizo-
nyos mértékig fel kell adnia önmagát, mivel a mestert csak a tanítvány
mezítelen tudata érdekli, s nem az általa viselt különféle maszkok. Az
á folyamat, amely során a tanító könyörtelenül megfosztja a tanítványt
„vértjeitől", a vadzsrajána alapvető része. Hogy ez haraggal vagy
békésen történik-e, az az adott személyiségen múlik.

133
 xTIBETI &
'k
' BUDD-
HJZMUS 8 w&á
NEGY, ú \ iv4\\* ujmdkL'rpfm!
f t
m t ä ^ w x jt
ím
ISKOLÁJA r • K\ 4 ^" IV v

Tibet annyiban van

kivételes helyzetben, N&i «s^^ics I w ^ a a ^ f c * *
hogy a Buddha
tanításának egészét
megörökölte és mind

r
a mai napig épségben
megőrizte. Számos
jelentős indiai szöveg
kizárólag tibeti nyelven
maradt fenn. A fordítói S • V Vi ^
munka nagy részét a
11. század körül
végezték.

... U f Ji;,'/ <

134
A szakja és a kagyü, a tibeti buddhizmus négy fő iskolája közül kettő,
ezidőtájt alakult ki. A legrégebbi iskola a nyingma, amely Padmaszab-
havától eredezteti magát, az utolsó pedig a gelugpa iskola, amely a
kínai megszállás idején élte fénykorát Tibetben. A Dalai Láma mind-
amellett, hogy gelugpa szerzetes, Tibet államfője is volt.

Tibet minden tizedik férfilakosa szerzetes volt. Mint kisvárosok, úgy

jelentek meg a hatalmas kolostori közösségek, amelyeken belül a
szerzeteseknek egyedi feladataik voltak. A papok és tanítók azonban
nem mindig voltak szerzetesek, többen voltak házasok és különböző
tevékenységekkel tartották fenn magukat.

135
V / VADZSRAJÁNA GYAKORLATA
\ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \
A buddhista tanítások szerint nem számít, pillanatnyilag mennyire va-
gyunk zavarodottak vagy becsapottak, hiszen létünk alapvető természete
yilvánvaló és tiszta. Csakúgy, mint mikor a felhők átmenetileg elsötétítik
a

E tisztaság megtapasz
talása, az ezt megelőző
gyakorlás eredményeként
jön létre. Senki sem kezdheti el a
tantra gyakorlását mindaddig, amíg
egyértelműen meg nem tapasztalja
a tudat alapvető tisztaságát, ahogy
az önbecsülés őszinte érzése nélkül
sem jöhet létre mások iránti
együttérzés.

A tantra szerint a tökéletesség

nem olyasvalami, amit elérünk.

Ha fáradhatatlanul Ha helyesen viselkedem

gyakorolok, tökéletes
7talán a mennybe jutok!
buddhává válok.
A tantra szerint a menny a most. Ezt azonban nem vagyunk képesek
megtapasztalni, mivel görcsösen ragaszkodunk megszokott, neurotikus kis
világunkhoz. A tantrát gyakorolva a beszűkült létből a határtalanságba kell
ugranunk.
 IZUALIZACIO

Az egyik módszer, amely által

az átalakulás létrejöhet, a
szádhana meditáció
gyakorlása. A szádhana nem
más, mint önmagunk
istenségként való
elképzelése. A tantrában az
istenek nem holmi távoli
idegen lét képviselői, hanem
egész egyszerűen a
megvilágosodott tudat
kifejeződései. Vizualizációra
mindenki képes, hiszen
folyton ezt tesszük, de nem
vesszük észre, hogy közben
magunkra kényszerítünk egy
behatárolt és korlátozó
elképzelést arról, hogy kik is
vagyunk. A tantra
megkérdőjelezi az emberi
(ehetőségek ilyen irreálisan
kedvezőtlen szemléletét.

138 N
f\

0 TANTRIKUS ISTENSÉGEK
r r

A tantrikus istenek nem az úgyne-

vezett „valós világban" léteznek.
Viszont Sherlock Holmes vagy
Bovaryné sem, még ha az embe-
rek számára
ismerős is az
alakjuk.

Pr££M3

A tibeti buddhizmus istenségei

számtalan alakot öltenek,
mivel ők mutatják meg a
megvilágosodott tudat
megszámlálhatatlan meg-
jelenési formáját. Némelyik
szelíd és békés, néhány
bajkeverő és szexi,
néhány viszont kifejezetten
félelmetes.

A? ÜRCÍÉ6 f'ÓlírENN'ÓJf,
Középütt H f L y f r biztmtvA
KÉPMAíA M6MCNÉSÍNCU
•fii-..V

139
A szádhana gyakorlása közben a meditáló az összes önmagáról kiala-
kult képzetet feloldja és maga is istenséggé válik. Ez az isten, legyen
bár rémítő vagy békés, önmagunk legmélyebb és legteljesebb termé-
szetének archetípusa. A tantrában figyelmünket erre az archetípusra
koncetráljuk és azonosulunk vele, ez az azonosulás átváltozást idéz elő:
hogy már nem korlátozottnak, butának vagy akár nevetségesnek látjuk
önmagunkat, hanem olyasvalakinek, akinek isteni tulajdonságai vannak.

MINDEN ÍDU5DK
'ÓSANY JA.

A I Z Ü L f r é , MINT A
TEREMTÉS HASONLATA.

Mindez nem vágyálom, hanem egy praktikus módja annak, hogy elérjük
lehetőségeink maximumát. A kreatív ábrázolás erejét csak most kezdik
megérteni nyugaton. Tibet sokat adhat nekünk a tudat erejének
megértésében.

140
 A

0 ) HALÁL A TIBETI BUDDHIZMUSBAN

A nyugati emberek erős félelmet éreznek a halállal szemben. A halál
témája tabu, amelyről ritkán beszélnek, ezért amikor közeleg, sem a
haldoklónak, sem pedig családjának és barátainak nincs semmiféle
emlékük, amihez visszanyúlhatnának. A halál folyamata „sterillé" vált.
A halottat egy tiszta koporsóba helyezik, majd egy fertőtlenített épület-
ben elhamvasztják. Senki sem láthatja a lángokat.
Ezzel szemben keleten a halál jól ismert élmény. Ha valaki meghal,
testét nem viszik el, hanem egészen elhamvasztásáig a családdal
marad, és mind a család, mind pedig a barátok részt vesznek az ese-
ményen. Tibetben, ahol kevés a tüzelőanyag, a testet feldarabolták és
magas, nyílt területen hagyták, hogy a maradványokat a sakálok, farka-
sok, varjak és keselyűk fogyasszák el. Ezek a temetők vagy más néven
„csontföldek" rémisztő helyek voltak. A rothadó hús szaga betöltötte a
levegőt, testrészek szanaszét szórva, haj, hús, csontok, fogak, kopo-
nyák, szemfedők lebegő darabjai mindenfelé és persze legyek, férgek
és kukacok.

Nekem személy szerint ez a fesztelen,

al fresco légkör meghozza az étvágyamat, nem is
beszélve a kielégítő emésztésről.

142
Azt mondják Padmaszambhava, miután elhagyta palotáját,új otthona-
ként a csontföldet választotta, mivel nem látott
különbséget eközött és palotája között, ráadásul még
örömét is lelte benne. így vált viszonya
a halállal félelemmentessé.
Ahhoz, hogy valaki félelem nélkül nézzen szembe a halállal, le kell
számolnia egójához való ragaszkodásával. Rettegésünk a haláltól a
létezés megszűnése miatt érzett félelemből fakad. Az élet mindennapi
ritmusa lezárul és halott testté válunk. A folytonosság megszűnésének
alapfélelme ugyanaz, ha hiszünk az újjászületésben, ha nem. A halál az
elhagyatottság megtapasztalása, amelyben a megszokott sémák nem
maradhatnak fenn úgy, ahogy azt mi szeretnénk.
 EINKARNACIO
A legtöbb keleti gondolkodás alapja az az elmélet, mely szerint az
folyamatosan újraszületnek. A reinkarnációban való hit része volt
őskereszténységnek is, és habár Kr. u. 553-ban eretnekségnek kiáltotta
ki, továbbra is hatott a nyugati gondolkodásra.
A buddhistákat gyakran emlegetik úgy, mint akik hisznek a reinkarEáli^
ban. Ez azonban nem
teljesen igaz.
A Buddha maga vonakodott azon töprengeni, mi is történik a halál után,
mivel az ilyen kérdések hasznavehetetlenek a valóság kutatásában itt és
most. Sok nyugaton élőt hoz lázba a reinkarnáció gondolata, mivel az
örök lét látszatát ígéri.
 I BARDO TANITASOK - A TIBETI ®
\<
A tibeti buddhizmus részletesen elemzi az életek között létrejövő (^)
állapotokat. Ezt a köztes állapotot bardónak hívják, amely annyit
tesz: átmeneti állapot vagy köztes rész. Ez az állapot bármikor lét-
rejöhet, például amikor megtapasztaljuk a bizonytalanság érzését,
s ezzel elveszítjük a talajt a lábunk alól. Ez a bizonytalanság vagy
paranoia a halál pillanatában a legerősebb, mivel lassan elveszítjük
:
testünk „birtoklásának" biztonságos és megszokott érzését. ^ ^
A Tibeti halottaskönyv beszámol arról, hogy a halál pillanatában ^ ^
az alapelemek feloldódnak, valamint azokról a fizikai és pszichés
tapasztalatokról, amelyek ezt kísérik. A könyv az éiőknek is szól
arról, hogyan kezeljék a kaotikus és talajvesztett szituációkat, ame
lyek a meditáció és a mindennapi élet során folyamatosan felmerülnek.

A bardo az élmények sorozatáról ír, kezdve a halál pillanatától egészen a

tündöklő fényélmény átéléséig. Úgy mondják, ha felismerjük, hogy ez a
ragyogás a tudat természete, a megszabadulás lehetséges. A halott
személy tudatossága rendszerint túl zavart ahhoz, hogy mindezt fel
ismerhesse, és emiatt világos, fénylő látomásokon keresztül, amelyek
lehetnek békések, de ijesztőek is, továbbsodródik egy új élet felé
Bár a vadzsrajána
buddhizmus látszólag
az egyik legegzo-
tikusabb nyugati
import, elég rugalmas
ahhoz, hogy az új
kulturális körülmények-
hez alkalmazkodni
tudjon, továbbá az
emberi lélek összetett
és mélyreható ismerete
arra is alkalmassá
teszi, hogy azon
emberek igényeit
elégítse ki, akik
életükben új értelmet
keresnek.
 NEGYEDIK RESZ

BUDDJHI^MUS

Jóllehet India volt a

buddhizmus szülőhazája, a
13. századra csaknem
teljesen eltűnt az
országból. Újabban CiSxfl'''
azonban
újraéledésének jelei mutatkoznak, zömmel az
„érinthetetlenek" kasztjában.

Sri Lanka, Burma és

Annak ellenére,
hogy a mahájána
és a vadzsrajána évszázadokkal ez-
előtt elterjedt Délkelet-Ázsiában,
csupán a hínajána maradt fenn. Ma
egy viszonylag egészséges, tudo-
mányos alapú, habár meglehetősen
konzervatív tradíció él Sri Lankán,
Burmában és Thaiföldön. Élettelisé-
ge nagy része a meditációt hangsú-
lyozó erdei kolostorok tradíciójából
ered. Az erdei szerzetesek a váro-
soktól és a politikától elzárva élnek.
Laosz és Kambodzsa
Laoszban es Kambodzsaban **
a buddhista hagyomány őrzőit,
akik valaha oly szilárdan tartották
magukat, nyomasztó emlékű ^
politikai konfliktusok tizedelték
meg. A vörös khmer diktátor,
Pol Pot, szerzetesek ezreit irtotta f
ki, mint a régi „burzsoázia"
megtestesítőit. A buddhizmus g
jövője ezekben az országokban
erősen kérdéses.

•<vv
Rína, Vietnam és Korea
A kínai buddhizmus korlátlan vagyon-
nal és hatalommal bírt, ám mivel ez az
állam számára veszélyt jelentett, be-
tiltották, és teljesen sosem éledt fel
újra. Az 1948-as Kommunista Forrada-
lom további csapást mért a valaha
dicsőséges hagyomány maradványai-
ra. A jelen kormányzat alatti újraéledé-
se eléggé valószerűtlen, habár a
80-as évek kissé fesztelenebb lég-
körének köszönhetően néhány kolostor újra működni kezdett.
\Kína Vietnamra gyakorolt befolyása azt
\ eredményezte, hogy itt csaknem
kizárólagosan a mahájána tradíció
terjedt el, amely aztán virágzás-
nak indult. Az évszázad egyik
legelfeledhetetlenebb képe az,
amikor buddhista szerzetesek
gyújtották magukat lángra tilta-
kozásul az ellen, hogy az ame-
' rikaiak által támogatott, uralmon
lévő katolikus kormány több
ezer szerzetest börtönzött be
azután, hogy a francia gyar-
matosítók elhagyták az
országot. A buddhiz-
mus 1975-től kezd-
ve hanyatlásnak
indult és üldö-
zöttségéről
azóta is hal-
lani történe-
teket.

jbfffjj

Al*v
íi
Ivurg
Yäjj I fi I
( V v JS A ;i
Tibet
Tibet kivételes kultúrával bírt, amelyben a buddhizmus az. elet m i n d e n
r é s z é h e z harmonikusan illeszkedett. A tibeti kultura erőteljes e s k ö v e t k e -
zetes alternatívát kínált a nyugat énközpontú életstílusává! s z e m b e n .
A buddhizmusra jellemző szellemi, lélektani és filozófiai „lényeglátás"
olyan kultúrát hozott létre, amelyben az emberek valóban otthon é r e z -
hették magukat a földön, ahol a szerető kedvesség természetes volt é s
ahol a természeti erőforrásokat megbecsülték.

Az1959-es kínai invázió, amely a 20. század egyik legnagyobb t r a g é d i á -

ja volt, a buddhizmust csaknem teljesen megsemmisítette T i b e t b e n M i -
vel ahit annyira az emberek szíve mélyén l a k o t t ^ kínaiak m e g k í s é r e l t é k
y
azegesztibeti nemzetet elpusztítani.
Rengeteg tibeti vált menekültté, beleértve szellemi vezetőjüket, a Dalai
Lámát is, aki kiemelkedő személyiséggé vált annak ellenére is, hogy
több nyugati kormány, félve potenciális kereskedelmi lehetőségeik el-
vesztésétől Kínában, személyét elutasítja. A Béke Nobel-Díjat 1989-ben
kapta meg a világbéke eléréséért tett igyekezetei elismeréséül. Együtt-
érzése, türelme és kedvessége, amelyet még elnyomóival szemben is
tanúsít, a buddhizmus erejének szimbólumává vált.

biztonsággal mondhatjuk, hogy a buddhizmus vadzsrajána

hagyománya folytatódni fog, talán valamilyen új formában, nyugaton.

154
 f\

Habár a nyugat a gyarmatosítás következtében korán kapcsolatba került

a buddhizmussal, egészen a 19. századig nem alakult ki tartós kapocs.
A történet iróniája, hogy a nyugati imperializmus fogadta be a gyarma-
tosított országok vallását, holott eredetileg megpróbálta rájuk kénysze-
ríteni a kereszténységet.

155
A buddhizmus
ELERI
Amerikát
isi vezetőik egy soutfüandi templom-
ban ma megrendezésre kerülő
gyűlése - a Buddhista Világ'
rvezet első Ázsián kívüli taláM>
íja- a Patlás áMtfuatóPátéídét Wg
at,
A kereszténység kudarca
hogy nem kínált valódi
szellemi táplálékota
nyugati emberek
számára, akik ezért
elkezdték felfedezr
maguknak a keleti ha-
gyományokat. A 20
század kezdetén több
új mozgalom is útjára
indult a nyugati orszá
gokban. Ezek egyike
a teozófia volt
amely azt állítja
hogy a világ
v a l l á s a i fel-
aprózott marad
ványai egy egy
koron létezett nag. |
bölcsesség-tradíció-.
nak, és ehhez a tra
dícióhoz a budc
hizmus áll a leg-
közelebb. Kérdéses
hogy a teozófia
követői valóbar
/ megértették-e £
^buddhizmus lényegé!
/ ' de mindenesetre meg-
ismertették a nyuga:
világgal, s ugyanakkori
Photos by \
életre keltették Keleten
TAMMY LECHNER,
Los Angdes Thna
^
Egy fiatal New York-
zsidó üzletember le:
elsőként hivatalosa'
is buddhistáv.-
nyugaton 1893-bar
A fiatalember rés:
vett a Vallások Világ
konferenciája'
Chicagóba'
Nagy-Britanniaban a buddhizmus, annak is inkább
a konzervatív fajtája, egészen az 1960-as évekig
javarészt az értelmiségi, középosztálybeli
elit kedvtelése maradt. Észak-Ameriká-
ban azonban a zen fesztelen szellemi-
ségét kezdték el gyakorolni művé-
szek, terapeuták, zenészek, de közű- ?
lük is elsőként a beat-nemzedék köl-
tői, különösen Jack Kerouac, Alien
Ginsberg és Gary Snyder. Kerouac-
nak volt egy víziója, amelyben sok
ezer fiatal amerikai indul útnak, mint

Mindez
szöges
'ellentét-
ben állt a
tradicionális
zen tanítvány
mértékletességével
és fegyelmével.

A kábítószerek a megváltozott tudatállapot könnyű elérését kínálták.

A drogfogyasztók tudatában olyan víziók jelentek meg, amelyeket
korábban csak szentek és misztikusok élhettek át. Az összes buddhista
tanító figyelmeztetett arra, hogy ezek az élmények csupán átmenetiek
és nem változtatják meg az ego alapvető struktúráját. Elismerték ugyan,
hogy a drogok lehetővé teszik a más birodalmakba való bepillantást, de
rámutattak a függővé válás veszélyeire és felhívták a figyelmet arra,
hogy csupán a fegyelem eszközeivel élve érhető el tartós változás.

157
A buddhizmus a 60-as években vert gyökeret nyugaton. Az emberek
ekkorra már komolyan vették a gyakorlatokat és megtalálták a módját
annak, hogyan illesszék a buddhizmust életükbe, amely már nem csak
egy hobbi volt, hanem életmóddá vált.
Különféle keleti tanítók Japánból, Koreából, Vietnámból, Burmából és
Tibetből alapítottak gyakorló centrumokat Európa- és Észak-Amerika-
szerte.

" / I D A K LÉTESÍTÉSE
A két legbefolyásosabb mester, akik a 60-as években kezdtek tanítani
Suzuki Roshi, egy zen tanító, és Csögyam Trungpa, egy tibeti láma
voltak. Mindketten szívesen látták nyugati tanítványaikat, bizalommal
voltak irántuk és készek voltak arra, hogy a tradicionális formát
elérhetővé tegyék egy új, eltérő kultúra számára.

Mindketten képesek voltak arra, hogy áthidalják a Kelet és a Nyugat

közti különbséget, és világos elképzelésük volt arról, hogy mi alap-
vetően buddhista, és hogy mit jelent a buddhizmust kulturálisan kellő
formába önteni. Ezért voltak képesek a vallást nagyon tiszta formában
átadni a Nyugat számára.

158
 UZUKIROSHI
Suzuki Roshi megszerette a Nyu
gatot abban a pillanatban,
amint odaérkezett.

Az, hogy a tanítványok semmit sem tudtak a buddhizmusról, előnyt

jelentett, mivel - ahogy ő nevezte - nyílt és friss, „kezdő tudatuk" volt.
A zazen meditáció volt Suzuki Roshi tanításának magja. Kezdetben
engedményeket tett nyugati tanítványainak, de azok fokozatosan
intenzív gyakorlásba kezdtek.
Suzuki Roshi 1971-ben halt meg, de életben maradtak a hagyományok,
amelyeket teremtett.

159
 SOGYAM TRUNGPA
Csögyam Trungpa Rinpocse Angliában kezdett tanítani a 60-as
években, ahol egy másik tanítóval, Akong Rinpocséval megalapították a
Szamje Ling nevű első tibeti központot. A központ a Padmaszambhava
által Tibetben létesített első kolostorról kapta a nevét.

Trungpa Rinpocse eredetileg szerzetes volt, de úgy találta, hogy ez

korlátok közé szorítja, ezért 1969-ben elhagyta a szerzetesi rendet és
habozás nélkül fejest ugrott a nyugati életbe, lelkesen tanulmányozva
annak művészetét, vallását és filozófiáját. Teljesen belemerült a nyugati
kultúrába, hogy értően tudja tanítani nekik saját kultúráját.

160
Szokatlan életformája sokkolta a briteket, kiváltképp a buddhizmus idős
őreit, ezért 1970-ben Amerikába utazott. Trungpa nagyra tartotta az
amerikai nyíltságot és lelkesedést, ugyanakkor látta, hogy az országban
uralkodó spiritualitás olyan, mint egy bevásárlóközpont, ahol a polcok
degeszre vannak tömve mindenféle technikákkal és gurukkal. Ahogy
mondta: Amerika spirituális materializmusban szenved...

^ N f c Ä i ]NEM A ZENEKAR... A KONCEPCIÓ K

Vs

..megtévesztjük magunkat azzal, hogy ú g y " \

gondoljuk: szellemünket fejlesztjük, holott \
valójában csupán egocentrizmusunkat erősítjük
spirituális technikákkal.

Suzuki Roshihoz hasonlóan Trungpa is engedményeket tett a nyugati

tanítványoknak, de a fegyelem fokozatosan nőtt, és egykoron féktelen
követői egyszer csak azon kapták magukat, hogy hosszasan meditálnak
és alaposan tanulmányozzák a tanokat. Csögyam Trungpa több vidéki
és városi központot is létrehozott, ezek még 1987-ben bekövetkezett
halála után is erősek maradtak. Az iskolák a buddhizmus mindhárom
jánáját azonos oktatási szisztémát követve tanították, a hangsúlyt mindig
a meditációra helyezve.

161
f\

0 i BUDDHIZMUS JÖVŐp NYUGATON

A buddhizmus mindig jól alkalmazkodott az új szituációkhoz. Amikor
egy kultúra nagy változásokon megy keresztül, az elméletek, amelyek-
nek korábban értelmük volt, már nem elegendőek az emberek számára,
ezért új válaszok után kezdenek kutatni. A materializmus, amely ilyen
változásokat eredményezett azáltal, hogy az élet dologi feltételeit jobbá
tette, figyelmen kívül hagyta az ember fejlődésre való képességét a mér-
hető dolgokkal szemben. A nyugat ma szellemi krízisen megy keresztül.
A hagyományos szimbólumokat és tanokat egy olyan tudományos
világnézet dobta félre, amely képtelen egy kielégítő jelentés-mátrixot
kínálni. A buddhizmus jó helyzetben van ahhoz, hogy a Nyugat számára
megfelelő szellemi táplálékot nyújtson.

A buddhizmus más kultúrákhoz való alkalmazkodása olyan változásokat

is eredményez, amely segít néhány problémás terület beazonosításában.
162
 A

Ä NŐK SZEREPE
r /
A keleti kultúrákban a nők hagyományosan alárendelt szerepet töltöttek
be és ez a szemlélet áthatotta a buddhizmust is. A kolostori buddhiz-
musban egy apácának mindig alázatosnak kellett lennie egy szerzetes-
sel szemben, még akkor is, ha az még csak papnövendék volt.
Számtalan elbeszélés szól arról, hogy egy nővel való véletlen találkozás
vezetett egy férfi megvilágosodásához, a hangsúly mégis mindig a férfi
történetén van. Ezek a történetek szívfájdító bepillantást adnak olyan
rendkívüli nők életébe, akik túlléptek a társadalmi korlátokon, ám mivel
a történelem a férfiak kezében volt, sorsuk jobbára ismeretlen.

A buddhizmus megőrizte alapvetően férfias vonását. Sok nő érzi kényel-

metlenül magát ebben a környezetben, és amennyiben nem következik
be változás, készek olyan új struktúrát létrehozni, amely több női értéket
foglal majd magában.

164
 SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS
Suzuki Roshi:

Keleten a problémák megoldására tett

legfőbb erőfeszítéseink saját bensőnkben
történnek, ezzel szemben nyugaton aktívan
próbáljuk ezeket megoldani, saját magunkon
kívül. Mások megsegítésének tökéletes útja
azonban e kettő, az úgynevezett keleti és
nyugati módszer egyesítése kell legyen.

Sok buddhista központ ma már gyakorlati módszerekkel igyekszik a

rászorulókon segíteni: többen dolgoznak betegotthonokban,
börtönökben, hajléktalanokkal, AIDS-betegekkel, zavart lelkiállapotú
emberekkel, de közreműködnek sok más programban is.

165
A vietnami mester, Thich Nhat Hahn, élen járt a szociális munkában. Egyik
legújabb terve, hogy megpróbál segíteni a vietnami háború traumájától
szenvedő amerikai veteránoknak. A háború befejezése óta majdnem
ugyanannyi veterán követett el öngyilkosságot, mint amennyi katona el-
esett a harcokban. Mint vietnami, önmagát hitelesnek érzi ahhoz, hogy
segítsen a veteránoknak megbékélni bűntudatukkal és indulataikkal.
Thich Nhat Hahn a következőket mondta szociális aktivitásának
szemléletmódjáról:

{ ^ h emberek a szociális igazságtalanság elleni harc alapjaként gyakran indulataikat használják, ami e s z t a - * )
I lenség. Ha indulatos vagy, tudatod nem tiszta, és ezzel kárt okozhatsz. \

A buddhizmus szerint az egyetlen hasznos energia az együttérzésből

fakad, mivel ez veszélytelen. Ha együtt érzel, az energiád éleslátásodból
adódik, és ez nem fér össze a vak dühvel.

166
 HIERARCHIA
Sok nyugati szeretne maga mellé misztikus keleti tanítót. Keleten a tanító-
nak való önmegadás a gyakorlás ideális módja. A mester ós a tanítvány
közötti kapcsolat olyannyira magától értetődő, mint a király és az alattvaló,
a hadúr és a szamuráj, a főnök és a beosztott között.
 •

A nyugati emberek kevésbé haj-

landóak erre a keleten oly termé-
szetes engedelmességre és
alázatosságra, s míg el tudják fogadni
egy keleti tanító tekintélyét az átadás során,
M igen nehezen fogadják el e tanítók vezető
szerepét.
Az a tekintély, amellyel a tanítvány felhatalmazza a mestert, annak a közös
felismerésnek az eredménye, hogy a tanító már felismert valamit a valóság
természetéből, amelyet a tanítvány még nem, ezért a tanító könnyebben
vezetheti el őt ehhez a felismeréshez, mint ő saját magát. Annak ellenére,
hogy a tanítványok elfogadják a tanító szerepét a bizonytalanságukkal
való leszámolásban, ellenállásuk megnyilvánul abban, hogy a tanítót
gyakran az elnyomó hatalom szószólójaként látják. Sok évnek kell még
eltelnie, amíg egy felhőtlenül kiegyensúlyozott kapcsolat jöhet létre
a szellemi hierarchia és a demokratikus eszmények között.

0 ) MUNKA ÉS A GYAKORLAT EGYESÍTÉSE

\ <
A buddhista eszmék a keleti
társadalom minden dimen-
zióját átszövik. Ezekben a
kultúrákban a buddhiz-
mus gyakorlása egy
életmód volt, ahol az
emberek többsége
nem meditált és nem
végzett tanulmá-
nyokat, hanem
egyszerűen
buddhista életet
élt, gyakorolva a
kedvességet és
igyekezve nem
ártani másoknak.

« A MEDlrÁclD
M A 6 Í 2 Ó T A 6 J A - . OM.

169
Majdnem minden nyugati
tanítvány szeretné aktívan
követni az ösvényt, ugyan
akkor nem kíván a világtól
visszavonulni. Ázsiában a
szerzetesi közösségek a
világi közösség támasz-
tékaként funkcionáltak.
A szerzetesek képviselték
az oly nagyra tartott értékeket,
mint...

kultúrá-
i n , amely <
fenségesen viselkedik
a spirituális értékekkel
zemben, nehéz meglátni
\azt, hogyan támogassuk
azokat, akik komolyan kö-
vetni akarják az ösvényt.

170
iftß B

V EFEJEZES
Most, hogy a buddhizmus
nyugaton is gyökeret vert,
azok, akik átvészelték az első,
kezdeti lelkesedésüket, most
el vannak foglalva azzal,
hogy megpróbáljanak új
hajtást nevelni. A nyugati
buddhizmus folya-
matosan alakítja ki saját
körvonalait: a
hangsúlyt inkább a
íi
közösségre, mint a
kolostorra helyezi,
újraértékeli a nők '/ í'^.i',.; \\
szerepét és ,',',
megkísérel a
hierarchiával
okosabb módon
bánni. Akármilyen formát öltsön is, a tanítás lényege megmarad ugyan-
* I:, annak, amit a Buddha
a szarnáthi őzparkban
mondott. A tanítás magja
továbbra is a Négy Nemes
Igazság: a szenvedés
ténye, eredete,
megszüntetése és
a meditáció ösvénye,
amely mindezt a
gyakorlatba helyezi,
újra és újra.

( M a ^ 171
 f\

0 J BUDDHIZMUS ELTERJEDÉSE

KELET-
SZIBÉRIA

MONGÓLIA

ÉSZAK-MTUSÁTÍ
TEKej eZ
l KEDés
ESZAK-
TIBET AMERIKA

BURMA

JSRÍ
LANKA

EURÓPA

172
ÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

173
 SZERZŐRŐL
\ <
Jane Hope 1945-ben született. Miután képzőművészeti diplomát szer-
zett, a 60-as évek alternatív színháza felé fordult.
Később, a 70-es években a nagyra becsült tibeti buddhista tanító,
Csögyam Trungpa Rinpocse tanítványa és a londoni Dharmadhatu
buddhista oktató és meditációs központ társalapítója lett.
Az elmúlt tizenöt évben tanított és előadásokat tartott a meditációról
Észak-Amerika- és Európa-szerte. Ma gyásztanácsadóként tevékeny-
kedik egy bölcsőhalállal foglalkozó jótékonysági /!Apzervezetnél.

fi ILLUSZTRÁTORRÓL
Az érett korú Borin Van Loon, a darabra dolgozó illusztrátor, aki a bur-
zsoázia és a dzsentri számára készíti munkáit, ma már jobban tudhatná,
A suffolki illetőségű művészt és grafikust sok éven keresztül mint szabad-
úszót foglalkoztatta számos közösség és meghatározó újság. Illusztrált
több könyvet is, beleértve a másKÉPp sorozat Darwinról és pszichoterá-
piáról készült köteteit. Ezen felül létrehozott egy bizarr kollázs-képregény
életművet. Itt kell megjegyezni, hogy a hozzá intézett leggyakoribb kér-
dés, amint megfizethetetlen holland mesterek és a belga Magritte munkái-
val feldíszített tágas, légkondicionált stúdió-lakosztályában selymes virág-
díszes függönyének dől, a következő:

s v v
( " ' j ü ~ * ' " ~ " \

174
Név- és a tibeti buddhizmus reinkarnáció 23,145-6
szemében 141-8 relatív igazság 72
tárgymutató halálközeli élmények 148 Roshi, Suzuki 158-9,165
harci művészetek 104 Sántidéva 67
abszolút igazság 72 hínajána 51-3 súnjatá 69-70, 73
álaja 74 Huj-neng 91-6 szádhana 138-40
Asóka király 58-9 igazság I. abszolút igazság, szamszára 23, 24
Ázsia /. Délkelet-Ázsia Nemes Igazságok, szamuráj harcosok 104
bardo 147 relatív igazság szangha 42
bódhiszattva 56, 88-90 India 150 szenvedés 30-6
cselekedetei 66-7 a buddhizmus sziddha 118-9
boldogság és szorongás 30 hanyatlása 60 Sziddhártha, Gautama 4
bon 107-8 Japán és a zen 97-106 élete a
Buddha jánák 51-6 palotában 10-11
első kővetői 42 jógácsára iskola 74 halálfélelme 12-14
I. Gautama karma 24,41 megvilágosodása
Sziddhártha képzelet v. vizualizáció 138 16-22
halála 45-6 Kína 75-83,152 önsanyargatása
megvilágosodás- kóan-tanulmányok 94-6 18-19
keresése 16-22 kollektív tudattalan 74 születése 8
tanításai 5,29 konfucianizmus 77 szorongás
-természet 65 lélek /. reinkarnáció és boldogság 30
történetének leírása 7 mahájána 51-74
tanítások I. Buddha
buddhizmus gyakorlása 61-5 tanító fontossága 126-33
elterjedése 172 iskolák 73 tantra 120-4,136-40
hanyatlása maitrí 64 tantrikus szex 121-2
Indiában 60 Mára 20-2 taoizmus 78-81
Kínában 75-83 Manson, Charles 123 Távol-Kelet 151-2
nyugaton 155-71 meditáció 38-40, 51 Thich Nhat Hanh 166
szabályok 48-50 megvilágosodás 36
Tibet 107-9,153-4
terjedése 58 akadályok 20-2
buddhizmus 110
történeti keresése 16-22
és a halál
áttekintés 173 Sziddhártha
értelmezése 141-4
tradíciója ma 150-8 megvilágosodása
23-8 négy iskola 134-5
7. zen buddhizmus
Tibeti halottaskönyv 147
csan I. zen buddhizmus /. „tudatok
tiszta relatív igazság 72
Dalai Láma 30,154 találkozása";
Trungpa, Csögyam 160-1
a tantrikus vadzsrajána
„tudatok találkozása" 111'
szexről 121 „most" pillanatai 34, 39-40
Délkelet-Ázsia 150 Nágárdzsuna 73 újraszületés /. reinkarnáció
dukkha 30 Nagy-Britannia 157 USA 156,161
ego 33 negatív dolgok 64 üresség 69
együttérzés 56,65,66 nemes igazságok 29 vadzsrajána 51-3,107,
élet kereke I. szamszára ok és okozat törvénye 41 110-28,136-7, 149
elferdített relatív igazság 72 önmagunk 36 valóság 70-1
elfogadás 15,31 I. ego Vimalakírti-szútra 70
Értekezés a Négy Nemes ösvény 37 zen buddhizmus 85-106
Igazságról 29 „őrült bölcsesség" eredete 86
Gyémánt-szútra 84, 91 /. Padmaszambhava Japánban 97
halál 31,102-4 Padmaszambhava 114-18 tanításai 99
a Buddha halála 45-6 pradnyá 66 zsinat, második 49-50
Sziddhártha Rátérés a mahájána
halálfélelme 12-14 ösvényére 67

175
 T
OVÁBBI AJÁNLOTT IRODALOM:
A XIV. Dalai Láma: Száműzetésben -
szabadon, Irás Kiadó, 1990.
Ácsán Szumédhó: Csittavivéka. A csöndes
tudat tanítása,
Buddhapada Alapítvány, 2000.
Ácsán Szumédhó: így van ez-A valóság
természete, Buddhapada Alapítvány, 2004.
Agócs Tamás (ford.): Gyémánt áttörés.
A Gyémántvágó Szútra és magyarázatai,
TKBF, 2000.
Asvaghósa: Buddha élete,
Terebess Kiadó, 1999.
Barraux, R.: A dalai lámák története,
Ferenczy Kiadó, 1995.
Bhikkhu Bodhi (szerk.): Brahmajala Suttá.
A nézetek mindent felölelő hálója,
Orient Press, 1993.
Bodhi, Bhikkhu: Nemes Nyolcrétű Ösvény,
Orient Press, 1993.
Conze, E.: A buddhizmus rövid története,
Akkord Kiadó, 2000.
Coomaraswamy, A. K.: Hinduizmus és
buddhizmus, Európa, 1989.
Csikó, Komacu: A békéhez vezető út,
Szenzár Kiadó, 1999.
Csögyam Trungpa: A szabadság mítosza,
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1998.
Csögyam Trungpa: A szellemi
materializmus meghaladása,
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1998.
Csögyam Trungpa: Az illúzió játéka,
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1999.
Csögyam Trungpa: Sambhala -A szent
harcos ösvénye, Édesvíz Kiadó, 1997.
Deshimaru, T.: Az út gyakorlása,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1995.
Deshimaru, Taisen: A zen és
a harcművészetek,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 2003.
Dógen Zen(ji): Sóbógenzó-zuimonki
- a japán zen alapítójának közvetlen
tanításai, Filosz Kiadó, 2004.
176
Evans-Wentz, W.Y.: Tibeti tanítók titkos
tanításai, Háttér Kiadó, 1994.
Farkas László (ford.): A vallomás szavai.
A korai buddhizmus szerzetesi szabályzata,
TKBF, 2004.
Fehér Judit: Nágárdzsuna. A mahájána
buddhizmus mestere,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997.
Fórizs László (ford.): Dhammapada
-Az erény útja, Farkas Lőrinc Imre Kiadó /
Gaia Multimédia Stúdió, 2002.
Glasenapp, H. von: Az öt világvallás,
Talentum Kiadó Kft., 1998.
Govinda, A.: A korai buddhista filozófia
lélektani attitűdje, Orient Press, 1992.
Hamar Imre: A kínai buddhizmus története,
ELTE Kelet-ázsiai Tanszék, 2004.
Hornok Sándor (ford.): Milarepa élete és
tanításai, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1996.
Kara György (ford.): A köztes lét könyvei,
Európa, 1986.
Kertész Éva, Porosz Tibor (ford.): Vimalakirti
szútra - Lótusz szútra,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 2000.
Körösi Csorna Sándor: Buddha élete és
tanításai, Filum Kiadó, 2003.
Küng, H. - Bechert, H.: Párbeszéd
a buddhizmusról, Palatínus Könyvek, 1997.
Miklós Pál (ford.): KapujanincsÁtjáró. Kínai
csan buddhista példázatok,
Helikon Kiadó, 1994.
Miklós Pál: A zen és a művészet,
Lazi Kiadó, 2000.
Nyanaponika Thera (szerk.): SatipaTThAna.
A buddhista meditáció szíve,
Orient Press, 1994.
Őszentsége a Dalai Láma: Ősi bölcsesség,
modern világ, Európa, 2000.
Porosz Tibor (ford.): Lótusz szútra,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1995.
Porosz Tibor: A buddhista filozófia
kialakulása és fejlődése a théraváda
irányzatban, TKBF, 2000.
Schmidt József: Buddha élete, tana és
egyháza, Athenaeum, reprint: 1995.
Serab, Gy. A. L.: A lótusz megnyitása -
szellemi képzés a tibeti szakjapa
hagyományban, Orient Press,1990.
Shabkar Lama: A Garuda röpte,
TKBF, 2003.
Skilton, Andrew.: A buddhizmus rövid
története, Corvina, 1997.
Somogyvári Zsolt (ford.): „Vászonruhám,
akár az égő parázs...
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997.
Soós Sándor: A nyolcvannégy
mahásziddha legendája, TKBE, 2000.
Suzuki, Shunryu: A zen szellem, az örök
kezdők szelleme, Filosz Kiadó, 2002.
Sza-Szkja Pandita: A bölcsesség
kincsestára, Európa, 1984.
Szigeti György (ford., szerk.): Kopár
hegycsúcs - zen mesterek élete és tanítása, Vekerdi József (ford.): Buddha beszédei,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1996.
Szigeti György (ford., szerk.): Naparcú
Buddha, TKBF-Vizsom Kiadó, 2004.
Szigeti György (ford., szerk.): Zen
történetek, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1996. Vu Cseng-en: Nyugati utazás avagy a
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és
halálról, Magyar Könyvklub, 1995.
Szöpa, Lhündrup: Tibeti buddhizmus első
kézből, I. Tibet Társaság, 1995.
Szung Szán: A ZEN - Szung Szán mester
tanítása,
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997.
Takács László (ford.): A jógácsára
filozófiája, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997.
Takács László (szerk.): India bölcsessége,
Gandhi Alapítvány - TKBF, 1994.
Téchy Olivér: Buddha, Gondolat, 1986.
Tendzin Gyacó (a XIV. Dalai Láma): Tibeti
buddhizmus - kulcs a középső úthoz,
Pesti Szalon, 1992.
Terebess Gábor (ford.): Folyik a híd.
Zenlcsan-buddhista anekdotakincs,
Officina Nova, 1990.
Trungpa, Csögyam: Őrült bölcsesség,
Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2003.
Tsultrim, Khenpo-Hookham, S.:
A buddhista ürességmeditáció fokozatai,
Orient Press, 1997.
Várady Szabolcs és Gy. Horváth László
(ford.): Jisei - Zen szerzetesek és haiku
költők versei a halál mezsgyéjéről,
Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1994.
Helikon Kiadó, 1989.
Vekerdi József (ford.): Dzsátakák.
Buddhista születésregék,
Terebess Kiadó, 1999.
majomkirály története l-ll, Európa, 1980.
Watts, A.: A zen útja, Polgár Kiadó, 1997.
Zeisler István: A Zen átadása - Buddhától
Buddháig, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1996.
177
© Jane Hope
© Borin Van Loon
© Matus Móni - Hungarian translation

A mű eredeti címe:
Jane Hope - Borin Van Loon:
Introducing Buddha
Icon Books UK - Totem Books USA
Az eredeti sorozat szerkesztője: Richard Appignanesi

Fordította: Matus Móni

Az illusztrációkat készítette: Borin Van Loon
Szaklektor: Tóth Zsuzsanna

A sorozat megjelenését az SHL Hungary Kft. támogatja.

Kiadja: Edge 2000 Kiadp

Felelős kiadó: Klein Dávid
Sorozatszerkesztő: Klein Sándor
Szerkesztő: Kovács Balázs
Borítóterv és tipográfia: Tóth Norbert
Nyomdai munkák: Kontaktprint Nyomda Kft.
Felelős vezető: Aba Béla
ISBN 963 86927 5 8
ISSN 1785-7759
 Jane Hope - Borin Van Loon

A Buddha
más^Wa
Ebben a sorozatban másképp (másképpen és főleg képekben)
szeretnénk bemutatni az olvasóknak korunk érdeklődésre számot
tartó, fontos jelenségeit: tudományterületeket, gyógyító gyakorlato-
kat, világot feltáró elméleteket, rendkívüli embereket ..,
A tömör szövegek a megértést, a kifejező képek a megjegyzést
szolgálják. Együtt, egymásnak feleselve az értő olvasás bizsergető
élményét nyújthatják: író, rajzoló, olvasó összekacsmtását - „tud-
juk, amit tudunk". Azt reméljük, hogy e könyvek segítségével min-
denki egy kicsit többet, mint ennek előtte.
Klem Sándor

Meditáció, karma, zen, tantra, nirvána - íme a buddhista fogalmak

közül néhány, amelyek a nyugati kultúrák közkedvelt kifejezéseivé
váltak, rendszennt azonban nem ismerjük őket pontosan. Mi a
buddhizmus, történetének és változatos gyakorlatainak vezérelve9
Ez az óriási és komplex, nem istenhívő vallás átszövi az ázsiai civili-
zációk struktúráját Indiától egészen a Himalájáig, áthatja Kínát,
Vietnamot, Koreát, Japánt és más országokat.
A könyv a Buddha életét és tanításait meséli el. A szerző, Jane Hope,
aki maga is behatóan tanulmányozta a buddhizmust, rávilágít arra,
hogy a megvilágosodás az igazság egyéni megtapasztalásának,
valamint a tanítótól eredő inspiráció meglétének a kérdése. A Bonn
Van Loon által nagyszerűen illusztrált könyv, amely az elődöktől
megörökölt történetekkel teszi átláthatóvá a megvilágosodás folya-
matát, feltárja a meditáció, a taoizmus és a zen titkait, valamint
elemzi a buddhizmus mai szerepét a modern Ázsiában és a nyugati
gondolkodásra gyakorolt növekvő befolyását.