Merlegkepes Konyvelo Szamvitel Es Elemzes Gazdasagi Esemenyek Konyvelese PDF

Forrás: http://www.doksi.
hu
SZÁMVITELI ALAPELVEK
A vállalkozás folytatásának elve
Tartalmi elvek Kiegészítő elvek Formai elvek

- Teljesség - Egyedi értékelés - Világosság
- Valódiság - Bruttó elszámolás - Folytonosság
- Óvatosság - Időbeli elhatárolás - Következetesség
- Összemérés - Tartalom elsődlegessége a
formával szemben
- Lényegesség
- Költség-haszon összevetése
A BESZÁMOLÁS ÉS A KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

KAPCSOLATAI
I. EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ  EGYSZERES KÖNYVVITEL
Részei: Készíthetik:
- Egyszerűsített mérleg - Iskolai szövetkezet
- Eredménylevezetés - Jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség
- Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (2003.)
HA
éves nettó árbevétele két egymást lövető évben nem
haladja meg az 50 m Ft-ot
II. ÉVES BESZÁMOLÓ  KETTŐS KÖNYVVITEL
- Mérleg - Minden vállalkozó készítheti
- Eredménykimutatás
- Kiegészítő melléklet
- (Üzleti jelentés)
III. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ  KETTŐS KÖNYVVITEL
- Mérleg HA egymást követő két évben az alábbiak közül kettő nem éri el a
- Eredménykimutatás határértéket:
- Kiegészítő melléklet - Mérlegfőösszeg 150 m Ft
- Éves nettó árbevétel 300 m Ft
- Tárgyévi átlagos foglalkoztatott létszám 50 fő
ÉS NEM:
- Rt
- Konszolidálásba bevont vállalkozás
- Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
- Az üzleti év eltér a naptári évtől
IV. ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ  KETTŐS KÖNYVVITEL
Részei: Készítik:
- Mérleg - Anyavállalat
- Eredménykimutatás - Más vállalkozásra meghatározó befolyást képes gyakorolni
- Kiegészítő melléklet DE:
- (Üzleti jelentés) - Éves beszámolóját is köteles elkészíteni
- Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót
Forrás: http://www.doksi.hu
Főkönyvi könyvelés alapfogalmai
 a főkönyvi könyvelés eszköze a főkönyvi számla , melynek két oldala van

TARTOZIK, KÖVETEL
 könyvelési tétel (számlaösszefüggés): annak meghatározása, hogy a gazdasági eseményt
mely számla tartozik és mely számla követel oldalára könyveljük és milyen összeggel
(kontírozás)
 nyitó egyenleg = egy adott időszak kezdő értéke, nyitás = a nyitó egyenleg könyvelése
 ellenszámla: a könyvelési tételben egymással szemben álló számlák egyike
 forgalom: a számla egyik oldalára könyvelt értékek összege a nyitó egyenleggel együtt
(tartozik forgalom, követel forgalom), a nyitó egyenleget nem tartalmazó forgalmat időszaki
forgalomnak nevettük
 egyenleg = a tartozik és követel forgalom (általában eszköz típusú számlák), vagy a követel
és tartozik forgalom különbsége (általában forrás típusú számlák)
 záró egyenleg: a számla időszak végi egyenlege A záró egyenleg mindig csak időszak végén
és technikai jelleggel kerül könyvelésre. Ezzel a tétellel zárjuk a számlát, úgy hogy a zárás után
nulla egyenlege legyen.
 állomány változás = a záró állomány és a nyitó állomány különbsége
 megterhelés a számla tartozik oldalán történő könyvelés
 jóváírás a számla követel oldalán történő könyvelés
 hivatkozás: az a célja, hogy utólag is azonosíthassuk a könyvelt gazdasági eseményt
(sorszám, dátum)
 helyesbítő számlák: külön főkönyvi számlán helyesbítik valamely eszköz vagy forrás
értékét
(A kontra aktív, illetve kontra passzív számláknak az általánostól eltérő egyenlegük van)
 számlakeret: a főkönyvi számlákat tartalmuk szerint csoportosítja
 számla rend: az egységek számlakeret alapján készített olyan belső szabályzat, amely
meghatározza a vállalkozás könyvviteli rendjét (a számlák megnevezését, tartalmát,
számozását)
 főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák forgalmainak és egyenlegeinek egy időpontban
történő összesítése
 napló: az idősoros elszámolás eszköze
KÖNYVELÉS FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON
Gazdasági esemény:
a vállalkozásnál lejátszódó azon események, melyek hatást gyakorolnak a vállalkozás vagyonára, eredményére
I. Egyszerű gazdasági események (csak két számlát érint)  csak a vagyon nagyságára, összetételére hatnak,
a jövedelmi helyzetre nem
1.) Eszköz összetétel változás

Eszköz nő, eszköz csökken  E (+) = E (-)  anyagvásárlás készpénzért
T 21-22. anyagok 600
K 381. pénztár 600 T 21-22. anyag K T 381. pénztár K
1.) 600 E 1.) 600
 
2.) Forrás összetétel változás

Forrás nő, forrás csökken  F (+) = F (-)  szállító kiegyenlítése rövid lejáratú hitelből
T 454. szállító 700
K 452. r. l. hitel 700 T 454. szállító K T 452. r. l. hitel K
2.) 700 E 2.) 700
 
3.) Tőkebevonás
Eszköz nő, forrás nő  E (+) = F (+)  anyagvásárlás szállítótól
T 21-22. anyagok 800
K 454. szállító 800 T 21-22. anyag K T 454. szállító K
3.) 800 3.) 800
 
4.) Tőkekivonás
Eszköz csökken, forrás csökken  E (-) = F (-) szállító kiegyenlítése bankból
T 454. szállító 800
K 384. bank 800 T 454. szállító K T 381. pénztár K
4.) 800 E 800 E 4.) 800
 
II. Összetett gazdasági események  hatást gyakorolnak a vagyoni és jövedelmi helyzetre is.
1.) Eredményt növelő gazdasági események

E (+) = Bevétel (+) E (+) = Ráfordítás (-) E (+) = Aktivált saját teljesítmények értéke (+)
F (-) = Bevétel (+) F (-) = Ráfordítás (-)
Értékesítés nyereséggel  E (+) > E (-)  E (+) - E (-) = Eredmény (+)

T 31. vevő 1000
T 8. ráfordítás 900
K 91. árbevétel 1000
K 25. késztermékek 900
T 25. késztermék K T Eredmény számlák K T 31. vevő K
E T 8. ráfordítás 9. bevétel K
5/b) 900 5/b) 900 5/a) 1000 5/a) 1000
További példák: • egyéb-, pénzügyi műveletek-, rendkívüli bevételek

• költségek, ráfordítások csökkenése
• aktivált saját teljesítmények értékének növekedése
2.) Eredményt csökkentő gazdasági események

E (-) = Bevétel (-) E (-) = Ráfordítás (+) E (-) = Aktivált saját teljesítmények értéke (-)
F (+) = Bevétel (-) F (+) = Ráfordítás (+)
Értékesítés veszteséggel  E (+) < E (-)  E (+) - E (-) = Eredmény (-)

T 31. vevő 1000
T 8. ráfordítás 1100
K 91. árbevétel 1000
K 25. késztermékek 1100
T 25. késztermék K T Eredmény számlák K T 31. vevő K

E T 8. ráfordítás 9. bevétel K
5/b) 1100 5/b) 1100 5/a) 1000 5/a) 1000
További példák: • költségek

• egyéb-, pénzügyi műveletek-, rendkívüli ráfordítások
• aktivált saját teljesítmények értékének csökkenése
• bevételek csökkenése
K0NYVELÉS FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON
MÉRLEGSZÁMLÁK
T Eszközök K T Források K
 
1 2
 
3
 
 4 
1. Eszköz nő, eszköz csökken pl. anyag vásárlás készpénzért T 21-22 anyagok K 381pénztár
2. Forrás nő, forrás csökken pl. szállító kiegyenlítése hitelből T 454 szállító K 452 r.l. hitel
3. Eszköz nő, forrás nő pl. anyagvásárlás szállítótól T 21-22 anyagok K 454 szállító
4. Eszköz csökken forrás csökken pl. szállító kiegyenlítése bankból T 454 szállító K 384 bank
EREDMÉNYSZÁMLÁK
T Eszköz K T Eredmény K T Eszköz K
Ráfordítás Bevétel
   
1/a 1/b
T Költség K
T Költség K
   
2/a 2/b
T Forrás K T Forrás K
   
3/a 3/b
 
4
1/a: értékesített késztermék, áru bekerülési értéke

1/b értékesített késztermék, áru kiszámlázott árbevétele
2/a raktárra nem vehető szolgáltatások értékesítésre elszámolt költsége
3/a eredményt terhelő költségvetési elvonás
3/b céltartalék felhasználása eredmény növelésre
4 eredmény számlák közötti átcsoportosítás
AZ ÁFA ELSZÁMOLÁSA
454. szállító 466. előzetes áfa 467. fizetendő áfa 311. vevő
előzetes fizetendő
szállítók áfa átvezetése értékesítés
által
után
felszámított
fizetendő
áfa
áfa
455. beruházási szállítók 867. adók illetékek

áfa-mentes
tevékenységhez
beruházásra igénybe vett
belső
felszámított
szolgáltatások
áfa után fizetendő
áfa
465. VPOP elsz. számla 881. apport ny. sz. ért.

apportba átadott
importra eszközök
felszámított nyilvántartási
áfa ára után
felszámított áfa
479. hitelezők 91-92. árbevétel

átvett apport
bolti
levonható értékesítés
visszaszámí-
előzetes
tással
áfá-ja megállapított
áfája
468. áfa
384. bank elsz. számla 384. bank
átutalás visszaigénylés
4. Immateriális javak (SZA/59-65.)

- nem anyagi jellegű, befektetett eszközök (egy éven túli)
- közvetlenül hasznosulnak a tevékenységben
- forgalomképes, értékkel bírna
- a mérlegben általában nettó értéken tartjuk nyilván
4.1. Mérleg tételei:
A I/1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke (111)

- új vállalkozás létrehozásával kapcsolatos
- meglévő vállalkozás működési feltételeinek jelentős bővítése, átalakítása, átszervezése során felmerülő
közvetlen költségek
- bevételként várhatóan megtérül
- nem kötelező aktiválni (választhat, hogy egy éven belül elszámolja, vagy több évre megosztja)
- terv szerinti értékcsökkenés < 5 év
- osztalékfizetési korlát: a le nem írt részt az eredménytartalékból le kell kötni és a lekötött tartalékba áttenni
A I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112)

- olyan többletköltségek aktiválása, melyek a jövőben várhatóan megtérülnek
- aktiválható termékként nem vehetők figyelembe - pl. prototípus
- ha eredménytelen a K+F, akkor az eredmény terhére költségként kell elszámolni
- terv szerinti értékcsökkenés: évenként olyan arányban, ahogy a létrehozott termék, gép, szellemi termék az
értékesítés, hasznosítás során várhatóan megtérül, de maximum 5 év
- terven felüli értékcsökkenés: ha a megvalósuló tevékenységet korlátozzák, megszüntetik, eredménytelen lesz
- étékelése a mérlegben: befejezetlen kísérleti fejlesztést bekerülési értéken, befejezettet nettó értéken
- osztalékfizetési korlát: a le nem írt részt az eredménytartalékból le kell kötni és a lekötött tartalékba áttenni
A I/3. Vagyoni értékű jogok (113)

- nem anyagi eszközök
- tulajdonból származó, önállóan is forgalomképes jogok
- e jogokkal élve a vállalkozás más tulajdonos eszközeit használva tud működni
- csak apport, vagy vétel útján lehet szerezni - pl. bérleti jog, földhasználat
- nem kapcsolódnak ingatlanhoz
- bérleti, használati, koncessziós jog, játékjog, márkanév, licenc, ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok
- terv szerinti értékcsökkenés: a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket a várható élettartam alatt
- terven felüli értékcsökkenés: ha a jog a szerződés módosítása miatt nem, vagy csak korlátozottan
érvényesíthető; a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték
A I/4 Szellemi termékek (114)

- a vállalkozás tevékenységét közvetlenül és tartósan szolgáló szellemi alkotások
- pl. találmány, szabadalom, know how, gyártási eljárás, védjegy, ipari minta, szoftver, egyéb szellemi alkotás
- terv szerinti értékcsökkenés: a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket a várható élettartam alatt
- terven felüli écs: megrongálódott, feleslegessé vált, a könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci érték
A I/5. Üzleti vagy cégérték (115)

- a vállalkozás jó hírneve, ismertsége, hitelképessége, márkája, akkor ha a vállalkozást megvásárolják (vagy
átalakul)és a vásárlási érték nagyobb az eszközök együttes értékénél  pozitív, good will
- lehet negatív érték is, bad will
- terv szerinti écs: 5 év vagy annál hosszabb, ha 5 évnél hosszabb azt indokolni kell
A I/6. Immateriális javakra adott előlegek

- Immateriális jószág létesítésére a szállítónak átutalt (áfa nélküli) összeg
A I/7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117)

- a könyv szerinti értéket meghaladó érték mutatható ki az értékelési tartalékkal azonos összegben
Immateriális javak főkönyvi elszámolása
4. 2. Növekedések
2.) Értékesítés
1/a) Apportként átvétel Nettó érték kivezetése (ha nem rendkívüli esemény)
T 11 immateriális javak T 861 értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök
K 33 jegyzett, de még be nem fizetett tőke könyv szerinti értéke
K 11 immateriális javak
1/b) Az apport az alapító számára ÁFA köteles
értékesítés, de ha a vállalkozás megtéríti. Az elszámolt értékcsökkenés átvezetése
T 466 előzetesen felszámított ÁFA T 119 immateriális javak értékcsökkenése
K 479 Alapítókkal szembeni kötelezettség K 11 immateriális javak
2.) Beszerzés 3.) Selejtezés, hiány, megsemmisülés

T 11 immateriális javak Egyéb ráfordítás, ha a szokásost nem meghaladó
K 454 szállító mértékű
K 381 pénztár
Nettó érték kivezetése
3.) Térítés nélküli átvétel T 8692 hiányzó, megsemmisült, állományból
Értékkel nem szerepel, nyilvántartásba vehető kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök
könyvszerinti értéke
4.) Saját előállítás K 11 immateriális javak
csak: - szellemi termék
- alapítás, átszervezés aktivált értéke lehet 4.) Térítés nélküli átadás (rendkívüli ráfordítás)
- K+F aktivált értéke T. 8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás
szerinti értéke
Állományba vétel közvetlen önköltségen K 11 immateriális javak
T 11 immateriális javak K 467 fizetendő ÁFA
K 582 saját előállítású eszközök aktivált ért.
5.) Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása
K+F keretében előállított szellemi termék T 571 terv szerinti értékcsökkenési leírás
használatba vétele K 119 immat. j. terv szerinti é.csökkenése
T 114 szellemi termékek
K 112 kísérleti fejlesztés aktivált értéke 6.) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása
T 866 értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
4. 3. Csökkenések K 118 immat. j. terven felüli é.csökkenése
1.) Apportként átadás (rendkívüli eredményt érint)
Nettó érték kivezetése a rendkívüli ráfordítások

terhére
T 881 társaságba bevitt eszközök nyilvántartás
szerinti értéke
K 11 immateriális javak
A befizetőnek részesedése keletkezik

T 17 részesedések
K 981 társaságba bevitt eszközök értéke
A társaságból kivont eszközhöz ÁFA kapcsolódhat

T 366 részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos
követelések (ha a vállalkozással megtérítteti)
T 8671 költségvetéssel elszámolt adók, illetékek,
hozzájárulások
K 467 fizetendő ÁFA
11. IMMATERIÁLIS JAVAK
T 11. Immateriális javak K
1.) Apportként átvétel 1.) Apportként átadás (nettó érték

K 33 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke kivezetése rendkívüli ráfordításként)
T 881. Társaságba bevitt eszközök
2.) Beszerzés nyilvántartás szerinti értéke
K 454 Szállító
K 381Pénztár 2.) Értékesítés (nettó érték kivezetése, ha
nem minősíti rendkívüli eseménynek
3. Saját előállítás csak: T 861. Értékesített immateriális javak,
- Szellemi termékek tárgyi eszközök könyv szerinti
- Alapítás, átszervezés aktivált értéke értéke
- Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3.) Selejt, hiány, megsemmisülés (nettó
3/a) Állományba vétel közvetlen önköltségen érték kivezetése, ha nem minősíti
K 582 Saját előállítású eszközök aktivált rendkívüli eseménynek)
értéke T 869. Különféle egyéb ráfordítás
3/b) Kísérleti fejlesztés keretében előállított 4.) Térítés nélküli átadás

szellemi termékek T 889. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó
K 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke rendkívüli ráfordítások
4.) Megbízás alapján végzett K +F

K 454. Szállító
5.) Térítés nélkül, ajándékként, hagyaték-

ként átvett immateriális jószág átadónál
kimutatott, legfeljebb piaci értéken
K 989 Egyéb vagyonnövekedéssel járó
rendkívüli bevételek
6.) Beolvadásból átvett eszköz értéke

T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb
kötelezettségek
117. Immateriális 118. Immateriális javak t-n 119. Immateriális javak terv
javak értékhelyesbítése felüli ÉCS-e és visszaírása szerinti ÉCS-e
ÉH ÉH TF ÉCS TF ÉCS TSZ ÉCS TSZ ÉCS

elszámolása csökkentése visszaírása elszámolása kivezetése elszámolása
K 417. T 417. K 968. T 886. K 111-114. T 571.
TF ÉCS.
kivezetése
K 111-114.
5. Tárgyi eszközök (SZA/65-73.)
- anyagi, tárgyiasult, értékkel bíró, forgalomképes

- tartósan, közvetlenül vagy közvetve szolgálja a vállalkozás tevékenységét
- aktivált vagy nem aktivált
- ezekre adott előlegek és értékhelyesbítésük
- értékelésük a mérlegben: ált. nettó értéken = bruttó érték - elszámolt terv szerinti értékcsökkenés - elszámolt
terven felüli értékcsökkenés +: elszámolt visszaírt terven felüli értékcsökkenés
• bruttó érték:
- vásárlás  beszerzési ár
- saját előállítás előállítás tényleges költsége
- apport átvétel  a létesítő okiratban elfogadott érték
- térítés nélküli átvétel  a piaci érték és az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási érték (ha ez ismert) közül
a kisebb, ha a nyilvántartási érték nem ismert, akkor a piaci érték
- ajándék, többletként fellelt  piaci érték
- követelés fejében átvett, csere  szerződés szerinti érték
• bekerülési érték (47.§, SZE/68.):
- az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő
beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.
- az engedménnyel csökkentett, felárral növelt vételárat, felmerült szállítási, rakodási, alapozási, szerelési,
üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai
- saját vállalkozásban történt teljesítés esetén a közvetlen önköltség aktivált értéke (51.§)
- bizományi díj, beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási, jövedéki), vámterhek, illeték, felszámított, de le
nem vonható áfa, hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, vásárolt vételi opció díj
- felvett hitel, bankgarancia díja, közjegyzői díj, üzembe helyezésig elszámolt kamat, biztosítási díj, árfolyamkülönbözet stb.
• előállítási költség (közvetlen önköltség):
- az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, átalakítása stb. során közvetlenül felmerültek
- az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak
- az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
- az előállításhoz igénybe vett idegen vállalkozó által vásárolt anyagok bekerülési értéke, saját előállítású
termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltsége
5. 1. Mérlegtételei (SZE/97)
A II/1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12. szo.)

- rendeltetésszerűen használatba vett földterület és azzal tartós kapcsolatban létesített eszközök
pl. föld telek, telkesítés, ültetvény, erdő, épület, épületrész, tulajdoni hányad, kapcsolódó vagyoni értékű jogok
A II/2. Műszaki berendezések, gépek, járművek (13. szo.)
- üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló gépek, berendezések
- pl. termelő gépek, szerszámok, gyártóeszközök, járművek, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök
A II/3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (14. szo.)
- üzembe helyezett olyan műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések,
felszerelések, járművek, melyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják
- pl. üzemi gépek, egyéb járművek, irodai, igazgatási berendezések, üzemkörön kívüli berendezések
A II/4. Tenyészállatok (15. szo.)
- állatok (időkorlát nélkül), amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek és ezen termékek értékesítése vagy a
tenyészállatok egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését
- "üzembe helyezett"  aktivált
- pl. tenyészállatok, igás állatok, hátasló, őrzőkutya, tojótyúkok, tejtermelő állatok, egyéb állatok
A II/5. Beruházások, felújítások (16. szo.)
- rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök bekerülési értéke
- már használatba vett tárgyi eszközökön végzett felújítások, bővítések, átalakítások, élettartam-növelési
munkák még nem aktivált bekerülési értéke
- befejezetlen, még üzembe nem helyezett beruházások, felújítások
- értékelésük a mérlegben: bekerülési értéken
- terv szerinti értékcsökkenés nem, csak terven felüli (egyéb ráfordítás) számolható el, a mérlegkészítéskor
érvényes piaci értékig
A II/6 Beruházásokra adott előlegek (352. sz.)
- beruházási szállítónak, vagyoni érékű jog eladójának (le nem vonható áfát is tartalmazó) ilyen jogcímen
átutalt összegek
- a teljesítésig követelésnek minősül
A II/7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (117., 127., 137., 147., 157. sz.)
- a tárgyi eszközök piaci értéke és a bekerülési értéke közötti különbözet, ha piaci érték > könyv szerinti érték
- könyv szerinti érték = a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett
értéke (a terven felüli értékcsökkenés már visszaírásra került)
- a kimutatott összegnek megfelelően az értékelési tartalékban is szerepeltetni kell
- a beruházások, felújításoknak, és a beruházásokra adott előlegeknek nem lehet értékhelyesbítése
Tárgyi eszközök főkönyvi elszámolása
5. 2. Növekedések
1.) Beruházás idegen kivitelezésben 3.) Átvétel
1/a) Beruházásokra adott előleg 3/a) Apportként
T 352 beruházásokra adott előlegek T 161 befejezetlen beruházások
K 38 pénzeszközök K 325-328, 332, 358 j., de be nem fiz. tőke
T 325-328, 332, 358 jegyzett, de be nem fiz. tőke
1/b) A szállító számlája alapján K 411 jegyzett tőke
T 161 befejezetlen beruházások
K 455 beruházási szállítók 3/b) Követelés fejében
1/c) Üzembe helyezés K 479 különféle r. l. egyéb kötelezettségek
T 12-14 tárgyi eszköz T 479 különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség
K 161 befejezetlen beruházások K 31-36 követelések
Különbözet:
1/d) Kisértékű TE üzembe helyezése T 889 - K 31-36 / T 479 - K 989
T 571 terv szerinti ÉCS leírás 3/c) Térítés nélküli, ajándék, hagyaték (átadónál
K 161 befejezetlen beruházások kimutatott, maximum piaci értéken)
2.) Beruházás Saját vállalkozásban K 989 egyéb vagyonnövekedéssel járó
2/a) Felmerült költségek elszámolása rendkívüli bevételek
T 51 anyagköltség Időbeli elhatárolás
K 211-225 anyagok T 989 e. vagyonnöv. járó rendkívüli bevételek
T 52 igénybe vett szolgáltatások költségei K 483 halasztott bevételek
K 454 szállítók T 571 terv szerinti értékcsökkenési leírás
T 53 egyéb szolgáltatások költségei K 129, 139, 149, 159 terv szerinti ÉCS
K 38 pénzeszközök Az elhatárolás elszámolt költséggel arányos
T 54 bérköltség részének feloldása
K 471 jövedelem elszámolási számla T 483 halasztott bevételek
T 56 bérjárulékok K 989 egyéb vagyonnövekedéssel járó
K 473 társadalombiztosítási kötelezettség rendkívüli bevételek
T 571 terv szerinti ÉCS leírás
K 139 műszaki ber., gép terv szerinti ÉCS-je 4.) Többlet (piaci értéken)
Lényegileg megegyezik az előbbivel
2/b) Aktivált teljesítmények elszámolása
T 161 befejezetlen beruházások 5.) Átsorolás készletek közül
K 582 SEEAÉ 5/a) Raktári készletből (új)
2/c) Kapcsolódó költségek elszámolása (Közjegyzői K 211-225 anyagok
hitelesítés, hitel igénybevételéhez kapcsolódó
jutalékok, költségek, felmerült hitelkamat, 5/b) Használatba vett készletből
biztosítási díj üzembe helyezésig, T 211-225 anyagok
T 161 befejezetlen beruházások K 519 anyagköltség megtérülés
K 38 pénzeszközök T 13-14 eszközök
K 211-225 anyagok
2/d) Felújítások
T 162 felújítások 6.) Értékhelyesbítés
K 455 beruházási szállítók T 127, 137, 147, 157 eszközök értékhelyesbítése
T 162 felújítások K 417 értékelési tartalék
K 582 SEEAÉ
T 12-14 eszközök 7.) Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
K 162 felújítások T 128, 138, 148, 158 t-n felüli ÉCS és visszaírása
K 966 visszaírt értékvesztés, t-n felüli ÉCS
5. 3. Csökkenések
Követelés és kötelezettség összevetése
1.) Hiány, káresemény, selejtezés T 479 különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség
Visszanyert érték elszámolása K 31-33 követelések
T 211-225 anyagok
K 12-15 tárgyi eszköz 3/d) Térítés nélkül
Hiányzó eszköz könyv szerinti (nettó) értékének T 889 Egyéb vagyoncsökkenéssel j rendk. ráford.
elszámolása K 12-16 tárgyi eszközök
T 866 Értékvesztés, terven felüli ÉCS ÉCS kivezetése
K 128, 138, 148, 158, 168 terven felüli ÉCS T 129, 139, 149, 159, 128, 138, 148, 158, 168
Eszköz kivezetése az állományból K 12-16 tárgyi eszközök
T 129, 139, 149, 159, 128, 138, 148, 158, 168
K 12-16 tárgyi eszköz 4.) Értékesítés
Kártérítés elszámolása T 31, 38 vevő, pénzeszközök
T 361, 381, 384 követelés, pénzeszköz K 961 értékesített t. e. bevétele
K 963 T 861 értékesített t. e. könyv szerinti értéke
Biztosítótól járó, kapott kártérítés K 12-15 eszköz
T 398, 384 különféle egyéb követelés, bank T 129, 139, 149, 159, 128, 138, 148, 158, 168
K 963 pü. rendezett egyéb bevétel K 12-15 eszköz
5.) Átsorolás készletek közé
3.) Átadás 3/a) Apport 5/a) Beruházás átsorolása
T 881 társaságba bevitt eszk. nyilv. szerinti értéke T 226 tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok
K 12-16 tárgyi eszköz K 161 befejezetlen beruházások
ÉCS kivezetése
T 129, 139, 149, 159, 128, 138, 148, 158, 168 5/b) Használatba vett eszköz átsorolása
K 12-16 tárgyi eszköz ÉCS leírás kivezetése
Létesítő okirat szerinti érték elszámolása T 139, 149 terv szerinti ÉCS
368, 17 különféle egyéb követelés, részesedések K 571 terv szerinti ÉCS leírás
K 981 társaságba bevitt eszközök értéke T 139, 149, 138,148 ÉCS
Részesedés összegének átvezetése a cégbírósági K 13, 14 eszköz
bejegyzéssel egyidejűleg Könyv szerinti érték átvezetése
T 17 részesedések T 226 tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok
K 368 különféle egyéb követelés K 13, 14 eszköz
Könyv szerinti érték elszámolása költségként
3/b) Kötelezettség fejében (csődeljárás során) T 511 vásárolt anyagok költségei
Kötelezettséggel azonos összeg elszámolása K 226 t. eszközök közül átsorolt anyagok
T 44-47 hosszú / rövid lejáratú kötelezettségek
K 961 értékesített tárgyi eszközök bevétele 6.) Értékcsökkenés
Könyv szerinti érték kivezetése 6/a) Terv szerinti értékcsökkenés
T 861 értékesített t. e. könyv szerinti értéke T 571 terv szerinti ÉCS leírás
K 12-16 tárgyi eszközök K 129, 139, 149, 159
ÉCS kivezetése: fentiek szerint
6/b) Az átvett eszk-höz kapcsolódó elhatárolások
3/c) Tőkeleszállításkor, tőkekivonással elszámolt ÉCS leírással arányos feloldása
T 861 értékesített t. e. könyv szerinti értéke T 483 halasztott bevételek
K 12-16 tárgyi eszközök K 989 egyéb vagyonnövekedéssel járó
ÉCS kivezetése rendkívüli bevételek
T 129, 139, 149, 159, 128, 138, 148, 158, 168
K 12-16 tárgyi eszközök 6/c) Terven felüli értékcsökkenés
Jegyzett tőke csökkentése T 866 visszaírt értékvesztés, terven felüli ÉCS
T 411 jegyzet tőke K 128, 138, 148, 158, 168 terven felüli ÉCS
K 479 különféle r.l. egyéb kötelezettség
Eszköz átadás 7.) Értékhelyesbítés csökkentése
T 31-33 követelések T 417 értékelési tartalék
K 961 értékesített tárgyi e. bevétele K 127, 137, 147, 157 értékhelyesbítés
T 12-14. Tárgyi eszközök K
1.) Üzembe helyezés 1.) Hiány, káresemény, selejt visszanyert

K 161. Befejezetlen beruházások értékének elszámolása
T 211-225. Anyagok
2.) Felújítások aktiválása
K 162. Felújítások 2.) Már használatba vett eszköz átsorolása
készletek közé, könyv szerinti érték
3.) Használatba vett készletből átsorolás kivezetése
K 211-225. Anyagok T 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt any.
3.)Értékesítés, kötelezettség fejében átadott

eszközök könyv szer. értékének kivezetése
T 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi
eszközök könyv szerinti értéke
4.)Apportként átadott eszközök könyv szer.

értékének kivezetése
T 881. Bevitt eszközök nyiv. szerinti értéke
5.) Térítés nélkül átadott eszközök könyv

szerinti értékének kivezetése
T 889. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó
rendkívüli ráfordítás
6.) Terv szerinti ÉCS kivezetése

T 129, 139, 149, 159. Terv szerinti ÉCS
7.) Terven felüli ÉCS kivezetése

T 128, 138, 148, 158, 168. Terven felüli ÉCS
és annak visszaírása
1_7. Tárgyi eszközök 1_8. Tárgyi eszközök terven 1_9. Tárgyi eszközök terv
értékhelyesbítése felüli ÉCS-e és visszaírása szerinti ÉCS-e
ÉH ÉH TF ÉCS TF ÉCS TSZ ÉCS TSZ ÉCS

elszámolása csökkentése visszaírása elszámolása kivezetése elszámolása
K 417. T 417. K 996. T 886. K 12-15. T 571.
TF ÉCS.
kivezetése
K 12-16.
T 16. Beruházások, felújítások K
1.) Beruházás, felújítás idegen kivitelezésben 1.) Üzembe helyezés

K 455. Beruházási szállító T 12-15. Tárgyi eszközök
2.) Beruházás, felújítás saját vállalkozásban 2.) Kisértékű tárgyi eszköz üzembe hely.
K 582. Saját előállítású eszközök aktivált ért. T 571. Terv szerinti ÉCS leírás
3/a) Átvétel apportként 3/a) Hiányzó eszk könyv szerinti ért. elsz.
K 325-328, 332, 358. Jegyzett, de még be nem T 866. Értékvesztés, terven felüli ÉCS
fizetett tőke K 168. Beruházások t. felüli ÉCS-je
3/b) Átvétel követelés fejében 3/b) Eszköz kivezetése az állományból
K (479.) 31-36. Követelések T 168 Beruházások terven felüli ÉCS-je
3/c) Átvétel: térítés nélkül ajándék, többlet K 16.Beruházások
K 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó r. bev. 4/a) Átadás apportként, kötelezettség
4.) Átsorolás új készletek közül fejében, térítés nélkül
T 211-225. Anyagok T 881. Bevitt e. nyilvántartás szerinti ért.
5.) Beruházáshoz kapcsolódó, aktiválható T 861. Értékesített e. könyv szerinti értéke
díjak, költségek, adók T 889. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó ráf.
K 338 Pénzeszközök 5. Átsorolás készletek közé
K 45-47 Rövid lejáratú kötelezettségek T226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyag
Beruházásokra, terv sz erinti é rtékcsökkenés (kivéve k isértékű, 50 000 Ft alatti egyedi

bekerülési értékű tárgyi eszközök azonnali leírása) és értékhelyesbítés nem számolható el. Az
amortizácó megkezdésének feltétele az üzembe helyezés.
T 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése K
Hiányzó, értékesített, átadott eszköz Terven felüli értékcsökkenés

könyv szerinti értékének kivezetése, Hiányzó eszköz nettó értékének
terven felüli értékcsökkenés elszámolása kivezetésekor a terven felüli ÉCS elszámolása
K 161. Befejezetlen beruházások T 866. Értékvesztés, terven felüli ÉCS
Értékcsökkenési leírási módszerek
Az ÉRTÉK-CSÖKKENTŐ Rt. számítógép vezérlésű megmunkáló gépsort vásárolt. A gép

tervezett bekerülési értéke 9 000 eFt. A pénzügyi teljesítéshez 4 000 eFt hitelt vett igénybe az Rt.
A használatbavételt követő években a várható hitelkamat 250 eFt, 150 eFt, 100 eFt.
Végezzen számításokat arra vonatkozóan, hogyan alakulhat a gépsor hasznos élettartama (Szt.
3.§ (4) 5.) alatt (terv szerint 5 év) az évenkénti értékcsökkenés és a nettó érték attól függően,
hogy milyen leírási módszert használ az Rt.!
1) Lineáris leírást alkalmaz az Rt., a maradványérték (Szt. 3.§ (4) 6.) terv szerint 1 000 eFt.
2) Degresszív leírást alkalmaz az Rt., évek száma összege módszerrel. Maradványérték nulla.
3) Degresszív leírást alkalmaz az Rt., bruttó érték alapján, csökkenő kulcsok (1,6; 1,4; 1,0;
0,6; 0,4) segítségével. Maradványérték nulla.
4) Abszolút összeg alapján egyösszegű leírást alkalmazna az Rt..
5) Abszolút összeg alapján évente azonos összeg leírását alkalmaz az Rt.. Maradványérték
nulla.
6) Degresszív leírást alkalmaz az Rt., évente csökkenő abszolút érték (éves amortizáció:
3 500 eFt; 2 500 eFt; 1 500 eFt; 1 000 eFt; 500 eFt) leírásával. Maradványérték nulla.
7)A lineáris kulcsot háromszoros gyorsítással alkalmazza az Rt..
8) Degresszív leírást alkalmaz az Rt., nettó érték után számítva állandó leírási kulccsal.
Maradványérték terv szerint 700 eFt.
9) Kombinált leírást alkalmaz az Rt., az 1-3 évben degresszív leírás 40%-os kulccsal nettó
érték után, 4-5 évben lineáris leírás a bruttó érték alapján. Maradványérték nulla.
10) Lineáris leírást alkalmaz az Rt., de a 3. évtől a termelés várható felfutásával egy műszakról
két műszakos munkarendre tér át, emiatt a kulcsot 50%-al megemeli. Maradványérték nulla.
11) Teljesítményarányos leírást alkalmaz az Rt.. A tervezett teljesítmény 20 000 gépóra,

évenkénti megoszlása: 3 500 gó, 4 200 gó, 5 000 gó, 4 000 gó, 3 300 gó. Maradványérték terv
szerint 1 000 eFt.
12) Az összemérés elvének érvényesítése (Szt. 52.§ (3) miatt az értékcsökkenés

megtervezésekor az Rt. figyelembe veszi a várható hitelkamatokat. Maradványérték terv
szerint 1 000 eFt.
Bruttó érték alapján történő leírási lehetőségek
1) Lineáris leírás módszerrel
Leírási kulcs: L = 1/n*100% L = 1/5*100% = 20%

_
Éves amortizáció összege: (9 000 eFt 1 000 eFt)*20% = 1 600 eFt
(eFt)
Év Bruttó érték mínusz Amortizációs Évi Halmozott Nettó
maradványérték kulcs % amortizáció amortizáció érték
1. 8 000 20 1 600 1 600 7 400
2. 8 000 20 1 600 3 200 5 800
3. 8 000 20 1 600 4 800 4 200
4. 8 000 20 1 600 6 400 2 600
5. 8 000 20 1 600 8 000 1 000
ÖSSZESEN: 100 8 000 xxx xxx
2) Degresszív leírás évek száma összege módszerrel
S=1+2+3…+n S = 5+4+3+2+1 = 15
Évenkénti leírási kulcsok: n/S, (n-1)/S, (n-2)/S…, 1/S = 5/15, 4/15, 3/15, 2/15, 1/15
(eFt)
Év Bruttó érték Amortizációs Évi Halmozott Nettó
kulcs amortizáció amortizáció érték
1. 9 000 5/15 3 000 3 000 6 000
2. 9 000 4/15 2 400 5 400 3 600
3. 9 000 3/15 1 800 7 200 1 800
4. 9 000 2/15 1 200 8 400 600
5. 9 000 1/15 600 9 000 0
ÖSSZESEN: 15/15=1 9 000 xxx xxx
3) Degresszív leírás csökkenő kulcsok, szorzószámos módszerrel
Lineáris kulcs: L = 1/n (1/5)*100% = 20%

Éves kulcsok: L*A, L*B, L*C…, L*Z
20%*1,6 = 32%; 1,4*20% = 28%; 1,0*20% = 20%; 0,6*20% = 12%; 0,4*20% = 8%
(eFt)
kulcs % amortizáció amortizáció érték
1. 9 000 32 2 880 2 880 6 120
2. 9 000 28 2 5200 5 400 3 600
3. 9 000 20 1 800 7 200 1 800
4. 9 000 12 1 080 8 280 720
5. 9 000 8 720 9 000 0
Abszolút összeg alapján történő leírási lehetőségek
4) Egyösszegű leírás abszolút érték alapján
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) szerint egyösszegű értékcsökkenést

lehet elszámolni az 50 000 Ft alatti bekerülési értékű tárgyi eszközöknél, szellemi termékeknél,
vagyoni értékű jogoknál.
A feladatban szereplő beruházás nem felel meg ennek az előírásnak.
5) Abszolút érték alapján lineáris, évente azonos összeg leírása
Leírás összege: 90 000 eFt/5 év = 1 800 eFt/év

(eFt)
1. 9 000 xxx 1 800 1 800 7 200
2. 9 000 xxx 1 800 3 600 5 400
3. 9 000 xxx 1 800 5 400 3 600
4. 9 000 xxx 1 800 7 200 1 800
5. 9 000 xxx 1 800 9 000 0
ÖSSZESEN: xxx 9 000 xxx xxx
6) Degresszív, évente csökkenő abszolút összeg alapján
(eFt)
Év Bruttó érték mínusz Amortizációs Évi Halmozott Nettó
maradványérték kulcs % amortizáció amortizáció érték
1. 9 000 xxx 3 500 3 500 5 500
2. 9 000 xxx 2 500 6 000 3 000
3. 9 000 xxx 1 500 7 500 1 500
4. 9 000 xxx 1 000 8 500 500
5. 9 000 xxx 500 9 000 0
ÖSSZESEN: xxx 9 000 xxx xxx
Nettó érték alapján történő leírási lehetőségek

7) Degresszív leírás lineáris kulcs gyorsítása módszerével
Lineáris leírási kulcs: L = (1/n)*100% (1/5)*100% = 20%
Gyorsított leírási kulcs: L*3 3*20% = 60%
(eFt)
Bruttó Leírás Amortizációs Évi Halmozott Nettó
Év érték alapja kulcs % amortizáció amortizáció érték
1. 9 000 9 000 60 5 400 5 400 3 600
2. 9 000 3 600 60 2 160 7 560 1 440
3. 9 000 1 440 60 864 8 424 576
4. 9 000 576 60 345,6 8 769,6 230,4
5. 9 000 230,4 60 138,24 8 907,84 92,16*
Összesen: xxx xxx 9 000 xxx xxx
* Utolsó évben kell leírni
8) Degresszív leírás nettó érték alapján állandó leírási kulccsal

_____ _______________
Állandó kulccsal kezd: L = 1- √M/B°
n
L = 1- √700 000/9 000 000 ≈ 0,4  40%
5
Az éves amortizáció összege csökken a nettó kiindulási érték miatt.

(eFt)
1. 9 000 9 000 40 3 600 3 600 5 400
2. 9 000 5 400 40 2 160 5 760 3 240
3. 9 000 3 240 40 1 296 7 056 1 944
4. 9 000 1 944 40 777,6 7 833,6 1 166,4
5. 9 000 1 166,4 40 466,56 8 300,16 699,84*
Összesen: xxx xxx 8 300,16 xxx xxx
* Utolsó évben kell leírni
9) Kombinált leírás
1-3 év: degresszív, állandó kulcs nettó érték alapján

Éves amortizáció: 40% Az éves amortizáció összege csökken a nettó kiindulási érték miatt.
4-5 év: lineáris leírás bruttóérték alapján
Éves amortizáció: állandó L = 1/n = 1/2 L* B° = 0,5*1 944 eFt = 972 eFt
(972 eFt/9 000 eFt)*100% = 10,8%
(eFt)
1. 9 000 9 000 40 3 600 3 600 5 400
2. 9 000 5 400 40 2 160 5 760 3 240
3. 9 000 3 240 40 1 296 7 056 1 944
4. 9 000 1 944 (10,8) 50% 972 8 0286 972
5. 9 000 1 944 (10,8) 50% 972 9 000 0
Összesen: xxx xxx 9 000 xxx xxx
Bruttó érték utáni TELJESÍTMÉNYARÁNYOS

értékcsökkenési leírás
11 )
Teljesítményegységre jutó leírás: (9 000 eFt-1 000 eFt)/20 egó = 400Ft/gó

Éves amortizáció összege: teljesítmény függvényében változó
(eFt)
Év Bruttó érték Teljesítmény Évi Halmozott Nettó
összege (egó) amortizáció amortizáció érték
1. 9 000 3,5*400 Ft/gó = 1 400 1 400 7 600
2. 9 000 4,2*400 Ft/gó = 1 680 3 080 5 920
3. 9 000 5,0*400 Ft/gó = 2 000 5 080 3 920
4. 9 000 4,0*400 Ft/gó = 1 600 6 680 2 320
5. 9 000 3,3*400 Ft/gó = 1 320 8 000 1 000
ÖSSZESEN: 20,0 egó 8 000 xxx xxx
Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatására egy

lehetséges példa
10) Bruttó érték alapján számított lineáris kulcs megváltoztatása
1-2 év (egy műszak): lineáris bruttó érték alapján L = (1/5)*100% = 20%

3-5 év (két műszak): az amortizációs kulcs másfélszeresére változik L = 20%*1,5 = 30%
(eFt)
1. 9 000 20 1 800 1 800 7 200
2. 9 000 20 1 800 3 600 5 400
3. 9 000 30 2 700 6 300 2 700
4. 9 000 30 2 700 9 000 0
5. 9 000 xxx xxx 0 xxx
Progresszív értékcsökkenési leírás
12) Csak a törvény módosításával vált lehetségessé progresszív leírás alkalmazása
A hasznos élettartamon belül ráfordításként elszámolandó összegek:
• A gépsor bruttó értékének a maradványértéket meghaladó része (9 000-1 000): 8 000 eFt
• A hitel futamidejére fizetendő kamat (250+150+100): 500 eFt
Összesen: 8 500 eFt
Évenként elszámolandó ráfordítás a gépsorral kapcsolatban: (8500/5) 1 700 eFt
eFt
Év Bruttó Összes Fizetendő Évi amortizáció Halmozott Nettó

érték ráfordítás kamat (ráfordítás mínusz kamat) amortizáció érték
1. 9 000 1 700 250 1 700 - 250 = 1 450 1 450 7 550
2. 9 000 1 700 150 1 700 - 150 = 1550 3 000 6 000
3. 9 000 1 700 100 1 700 - 100 = 1600 4 600 4 400
4. 9 000 1 700 xxx 1 700 - 0 = 1 700 6 300 2 700
5. 9 0000 1 700 xxx 1 700 - 0 = 1 700 8 000 1 000
Összesen: 8 500 500 8 000 xxx xxx
Szt. 3.§ (4) 5.

hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó
időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja;
Szt. 3.§ (4) 6.

maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a
rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz
meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a
maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős;
Szt. 52.§ (3)

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe
lehet venni az adott eszköz hasznával elért bevételt terhelő egyéb az eszköz beszerzésével
összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni
kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos
karbantartási költségeket az egyedi eszköznek - az adott vállalkozási tevékenységre jellemző
körülmények alapján számított - várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés
elvének érvényesülése azt indokolja.
Időarányos leírásnál a számítás alapja lehet:

• bekerülési (bruttó) érték
• maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) érték
• a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési (bruttó) érték  nettó érték
Terv szerinti /terven felüli értékcsökkenési leírás

-2-
2001. május 1.-én alakult rt. egy apportként bevitt gép értékét az alapító okiratban 9 500 eFt +
25% áfa értékben ismeri el, az apportba adónál a gép könyv szerinti értéke 7 000 eFt.
A gép szállításáért és üzembe helyezéséért az rt. 500 eFt + 25% áfát fizetett.
A termelőeszköz átvétele június 10.-én történt, de rendeltetésszerű használatbavételére csak

július 1.-én került sor.
A gép várható élettartama 5 év. A vállalkozás degresszív leírást alkalmaz a következő

kulcsokkal: 30, 25, 20, 15, 10%, a maradványérték elhanyagolható.
Az rt. a leírást évente egyszer számolja el, kivéve a rendkívüli eseményeket; ekkor azonnal.
Szeptember 30.-án a gép megrongálódott, használhatósága a bekerülési érték 40%-ára esett.
2001. december 30.-án az eszközt értékesítették 2 500 eFt + 25% áfáért.
Feladatok
1.) Határozza meg a gép várható élettartamára a tervezett értékcsökkenést!
2.) Milyen lehetőségei vannak a káresemény után az rt.-nek a leírás folytatására?

1. Tervezett értékcsökkenés
1.) Bruttó érték: - apportlista szerinti érték 9 500 eFt
- szállítás és üzembe helyezés 500 eFt
10 000 eFt
Az amortizáció tervezett értékei (eFt-ban): ( az amortizációt az áfa nem befolyásolja)
Amortizációs időszak Időszaki tervezett amortizáció Éves tervezett amortizáció
2001.07.01. - 2001.12.31. (10 000*30%):12*6 = 1 500 1 500 (5 250+750)+300
2002.01.01. -2002.06.30. (10 000*30%):12*6 = 1 500 600 (6hó 12%)
2002.07.01. - 2002.12.31. (10 000*25%):12*6 = 1 250 2 750 500 (6hó 10%)
2003.01.01. - 2003.06.30. (10 000*25%):12*6 = 1 250 500 (6hó 10%)
2003.07.01. - 2003.12.31. (10 000*20%):12*6 = 1 000 2 250 400 (6hó 8%)
2004.01.01. - 2004.06.30. (10 000*20%):12*6 = 1 000 400 (6hó 8%)
2004.07.01. - 2004.12.31 (10 000*15%):12*6 = 750 1 750 300 (6hó 6%)
2005.01.01. - 2005.06.30. (10 000*15%):12*6 = 750 300 (6hó 6%)
2005.07.01. - 2005.12.31. (10 000*10%):12*6 = 500 1 250 200 (6hó 4%)
2006.01.01. - 2006.06.30. (10 000*10%):12*6 = 500 500 200 (6hó 4%)
Tervezett értékcsökkenés összesen: 10 000 (6 000) + 4 000
2. Terven felüli értékcsökkenés számításának

lehetséges módjai
A 2001. szeptember 30.-i káresemény következményei:
2001.07.01. - 2001.09.30.-ig elszámolható, terv szerinti értékcsökkenés:
(10 000*30%):12*3 = 750 eFt
Terven felüli értékcsökkenés szeptember 30.-án (bruttó érték - nettó érték - elszámolt terv
szerinti écs.): 10 000 - (10 000*40%) - 750 = 5 250 eFt
Döntési lehetőségek a káresemény után (újra kell tervezni az értékcsökkenés elszámolását):
a) Az rt. nem változtatja meg az eredeti értékcsökkenési kulcsokat, ezért az elhasználódási

idő csökken.
2001.09.30. - 2001.12.31.écs.: (10 000*30%):12*3 = 750 eFt
2002. évi écs.: 2 750 eFt
2003. évi écs: 4 000 - 3 500 = 500 eFt
ÖSSESEN: 4 000 eFt
(10 000*25%).12*x = 500 x = 2,4 hónap  a tervezett leírási idő 2003.03.13.
b) Marad a leírási idő (5év), a leírási kulcsokat csökkenti az rt. pl. a kár mértékének
megfelelően az eredeti 40%-ára  12, 10, 8, 6, 4%-al számolnak tovább (táblázat).
c) A kulcsokat és a leírási időt is megváltoztatja az rt. A két változat kombinációja.

6. VÁSÁROLT KÉSZLETEK
(anyagok, áruk, készletekre adott előlegek)
6. 1. Mérlegtételei
A ké szletek kön yvviteli e lszámolása a ttól f ügg, ho gy: készletnyilvvántartást ve zet é v köz ben, m ilyen
költségelszámolási technikát alkalmaz, milyen típusú eredménykimutatást kíván készíteni a vállalkozás.
B I/1Anyagok: olyan vásárolt készletek, melyeket B I/5. Áruk: olyan vásárolt készletek, amelyeket
• termék előállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz • általában értékesítési céllal szereznek be
szereztek be • változatlan formában adja tovább (értékük
• értékük felhasználáskor átkerül az előállított változhat)
termék, nyújtott szolgáltatás értékébe • közvetített szolgáltatás a továbbszámlázásig
• az ú jratermelési f olyamatban ál talában e gyszer • betétdíjas göngyöleg
vesznek részt, és megjelenési formájukat is általában
elveszítik (a vállalkozási tevékenységet nem tartósan
szolgálják)
Csoportosításuk: Csoportosításuk:
• nyers- és alapanyagok 211-219 • kereskedelmi áruk 26
- a termék, szolg. lényeges részét alkotó anyagok - forgalmazási céllal beszerzett
• segédanyagok 221 - úton lévő
- a terméket, szolg.-t sajátos tulajdonsággal látják el, - nem számlázott
megjelenési formáját, minőségét változtatják meg - bérmunkára, bizományba átadott…
• üzem és fűtőanyagok 222 • közvetített szolgáltatások 27
- üzemeltetéshez, hőfejlesztéshez szükséges anyagok - szerződés alapján, megrendelésre végzett
• fenntartási anyagok 223 tevékenység, amely változatlan formában
- tartalék alkatrészek, -tartozékok, javítási anyagok továbbszámlázásra kerül, nem a vállalkozás saját
• építési anyagok 224 teljesítménye.
• egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 225 • betétdíjas göngyölegek 28
• tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 226 - csomagolási eszközök, edényzetek, az árut védik,
• egyéb anyagok 227 többször felhasználhatók, a kibocsátónak,
- csomagolóanyagok, nyomtatványok, irodaszerek forgalmazónak visszavásárlási kötelezettsége van
B I/6 Készletekre adott előlegek

• Az anyag-, áruszállítónak, importőrnek ilyen címen átutalt, fizetett (teljesítésig követelésnek minősülő)
- levonható előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó - összeg.
• Az ilyen összegeket a mérlegben mindaddig itt kell kimutatni, amíg azzal a kedvezményezett el nem számolt,
vissza nem fizette, az mint behajthatatlan követelés leírásra nem került.
VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSAI
Növekedések Csökkenések
Beszerzés Visszaküldés, engedmény
Visszavételezés Felhasználás
Átvétel Értékesítés
• apport Hiány, selejt
• követelés fejében Káresemény
• térítés nélkül Átadás
Átminősítés • apport
Átsorolás • kötelezettség fejében
Többlet • térítés nélkül
Értékvesztés visszaírása Átsorolás
Értékvesztés
6. 2. Anyagkészletek nyilvántartásának lehetőségei
6. 2. 1. Egyedi beszerzési ár
• az adott készletfajta egy beszerzésből származik
• a vásárolt eszköz megszerzésének időpontjában érvényesülő piaci ár, ami tartalmazza
- a vételárat (beszerzési ár)
- kapott engedményt (szubvenció)
- beszerzési mellékköltség (szállítás, biztosítás, alapozás, felállítás, közvetítői költség, i lletékek, adók (kivéve
levonható ÁFA), felvett hitelek kamatköltségei)
- az adott eszköz beszerzésekor az összes felmerült, közvetlenül az eszközre terhelhető összeg
6. 2. 2. Átlagos beszerzési ár (átlagár)

- az év során több beszerzés is van
- nyitókészlet is van
6. 2. 2. 1. Súlyozott átlagár
Súlyozott átlagárral értékeljük a raktárkészletet egy időszakban (éven) belül.
6. 2. 2. 2. Csúsztatott átlagár
Minden b eszerzés u tán k iszámítja az át lagárat és a b eszerzések k özött ezz el az át alagárral s zámolja a
készletfogyásokat.
6. 2. 2. 3.
FIFO: feltételezzük, hogy a készletből mindig a legrégebben bevezetett készleteket használják fel először, így
mérlegkészítésékor mindig az utolsó szállításból származó készlet van raktáron, ezeket pedig saját (a legutolsó)
beszerzési árakon értékeljük.
LIFO: feltételezzük, hogy az adott készlet mennyiségéből mindig a legújabban beszerzett készleteket
használják fel, így a mérlegkészítéskor mindig az elsőként beérkezett szállítmányból származó készletek
vannak raktáron, ezeket pedig saját (legelső) beérkezési árukon értékeljük.
LOFO: feltételezzük, hogy az adott készlet mennyiségéből mindig a legalacsonyabb áron beszerzett készleteket
használják f el, í gy a mérlegkészítéskor min dig a le gmagasabb á ron b eszerzett s zállítmányból s zármazó
készletek vannak raktáron, ezeket pedig saját (legmagasabb) beszerzési árukon értékeljük.
HIFO: feltételezzük, hogy az adott készlet mennyiségéből mindig a legmagasabb áron beszerzett készleteket
használják f el, í gy a m érlegkészítéskor m indig a l egalacsonyabb ár on b eszerzett s zállítmányból s zármazó
készletek vannak raktáron, ezeket pedig saját (legalacsonyabb) árukon értékeljük.
6. 2. 2. Anyagkészletek analitikus nyilvántartása

6. 2. 2. 1. Általános szabályok
• szolgáltasson mennyiségi és értékadatokat az adatok állományáról és az állomány változásáról
• kapcsolat és egyezőség a főkönyvi számlákkal
• információ szolgáltatás lehetősége
6. 2. 2. 2. Bizonylatok
Raktár (csak mennyiségi nyilvántartás)
• anyag bevételezési jegy
• anyag kivételezési jegy
• anyag visszavételezési jegy
• anyagnyilvántartó lap
Anyagkönyvelés (mennyiségben és értékben)
• raktári bizonylatok alapján (naponta)
• analitikus anyagnapló
• analitikus anyag számla
Főkönyvi könyvelés (csak értékben)
• anyagkönyvelési bizonylatok alapján (havonta)
• napló
• főkönyvi számla
6. 3. Anyagkészletek főkönyvi könyvelése 6.) Átsorolás tárgyi eszközök közül

6. 3. 1. Év közben folyamatos értéknyilvántartást T 226 tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok
vezetnek, költségeket csak költség nemek szerint K 13, 14, 161 tárgyi eszközök
számolják el T 139, 149, 138, 148, 168 értékcsökkenések
6. 3. 1. 1. Nyilvántartási ár a beszerzési költség K 13, 14, 16 tárgyi eszközök
T 511-513 anyagköltség
6. 3. 1. 1. 1. Növekedések K 226 t. eszközök közül átsorolt anyagok
1.) Beszerzés 6. 3. 1. 1. 2. Csökkenések

T 211-225 anyagok
K 454, 38 szállító, pénztár 1.) Felhasználás
Ha a szállítást, rakodást saját munkaerő végzi T 511-513 anyagköltség
T 211-225 anyagok K 211-225 anyagok
K 582 SEEAÉ Elhatárolások elszámolt költséggel arányos feloldása
Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak T 483 halasztott bevételek
T 211-225 anyagok K 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bev.
K 463, 469 költs. bef. köt., helyi adók 2.) Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett
Hitelhez kapcsolódó jutalékok, költségek felmerült T 869 különféle egyéb bevételek
hitelkamat, biztosítási díj, közjegyző K 211-225 anyagok
T 211-225 anyagok Kártérítés a tárgyi eszközöknek megfelelően
K 384 bank 3.) Értékesítés (eladási áron)
Visszáru, engedmény T 31-33, 38 követelések, pénzeszközök
T 454 szállító K 91-92 értékesítés árbevétele
K 211-225 Készletcsökkenés beszerzési költségen
2.) Visszavételezés termelésből (pl. hulladék) T 814 ELÁBÉ
K 511-513, 519 anyagköltség 4.) Átadás 4/a Apport
3.) Átvétel 3/a) Apport T 881 társaságba bevitt eszk. nyilv. szer. értéke
K 325-328, 332 jegyzett, de be nem fiz. tőke T 368 különféle egyéb követelések
T 325-328, 332 jegyzett, de be nem fizetett tőke K 981 t. bevitt eszk. létesítő oki. szer. értéke
K 411 jegyzett tőke T 17 részesedések
3/b) Követelés fejében K 366 részesedésekkel kapcs. követelések
T 211-225 anyagok 4/b) Kötelezettség fejében
K 479 különféle r. l. egyéb kötelezettség T 43-47 kötelezettségek
T 479 különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség K 91-92 értékesítés árbevétele
K 31 vevők T 814 ELÁBÉ
3/c) Térítés nélkül, ajándék, hagyaték K 211-225 anyagok
T 211-225 anyagok 4/c) Térítés nélkül
K 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bev. T 889 e. vagyoncsök. járó rendkívüli ráfordítások
T 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bevételek K 211-225 anyagok
K 483 halasztott bevételek 4/d) Tőkeleszállításkor, tőkekivonással
3/d) tőkeleszállítás tőkekivonással Eszközök átadása a tulajdonosnak
T 211-225 anyagok T 31-33 követelések
K 984 tőkekivonás miatt átvett eszközök ért. K 91-94 árbevétel
T 884 tőkekivonás miatt bevont rész. nyilv. szer. ért. Az átadott eszköz könyv szerinti értékének
K 17 részesedések kivezetése
3/e) Beolvadásból T 814 ELÁBÉ
K 479 különféle r. l. egyéb kötelezettség A saját tőke csökkentése
4.) Saját termelésű készlet átminősítése T 411-413 saját tőke rész
T 211-225 anyagok K 458, 459 rövid lejáratú kötelezettségek
K 582 SEEAÉ Követelés és kötelezettség összevetése
5.) Többlet elszámolása (rendkívüli bevétel) T 458, 459 rövid lejáratú kötelezettségek
Ugyan az, mint a térítés nélküli átadás K 368 különféle egyéb követelések
Különbözet rendezése Követel egyenleg esetén

Ha az elfogadott érték a nagyobb T 228 anyagok árkülönbözete
T 384 bank K 511, 86, 88 anyag k., rendk., e. ráfordítás
K 31-33 követelések 7.) Elszámoló ár változásának elszámolása
Ha a névérték a nagyobb Ha az elszámoló ár nő
T 458, 459 rövid lejáratú kötelezettségek T 211-225 anyagok
K 384 bank K 229 anyagok értékvesztése és visszaírása
5.) Átsorolás tárgyi eszközök közé Ha az elszámoló ár csökken
5/a) Új, raktári készletből történő átsorolás T 229 anyagok értékvesztése és visszaírása
T 161 befejezetlen beruházások K 211-225 anyagok
K 211-225 anyagok
5/b) Már használatba vett készletből 6. 3. 2. Év közben folyamatos értéknyilvántartást
T 211-225 anyagok nem vezetnek, költségeket csak költség nemek
K 511-513 anyagköltség szerint számolják el
T 13-14 tárgyi eszközök
K 211-225 anyagok 1.) Beszerzés
T 571 terv szerinti ÉCS T 511-513 anyagköltség
K 139, 149 terv szerinti ÉCS K 454, 38 szállító pénzeszközök
6.) Az egyedi készlet állománycsökkenéséhez 2.) Beszerzési költség részét képző egyéb tételek
kapcsolódó értékvesztés kivezetése Ha a szállítást, rakodást saját munkaerő végzi
T 229 anyagok értékvesztése és visszaírása T 511-513 anyagköltség
K 211-227 anyagok K 582 SEEAÉ
7.) Értékvesztés és visszaírása Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak
T 866 értékvesztés, terven felüli ÉCS T 511-513 anyagköltség
K 229 anyagok értékvesztése és visszaírása K 463, 469 költs. bef. kötelezets., helyi adók
T 229 anyagok értékvesztése és visszaírása Hitelhez kapcsolódó jutalékok, költségek felmerült
K 966 visszaírt értékvesztés, t.-n felüli ÉCS hitelkamat, biztosítási díj, közjegyző
6. 3. 1. 2. Nyilvántartási ár az elszámoló ár K 384 bank
3.) Visszáru, engedmény
6. 3. 1. 2. 1. Növekedések T 454 szállító
1.) Beszerzés, visszáru, engedmény K 511-513 anyagköltség
2.) Átvételek, többlet 4.) Visszavételezés termelésből
3.) Saját termelésű készlet átminősítésből T 211-225 anyagok
4.) Átsorolás tárgyi eszközök közül K 511-513 anyagköltség
A könyvelése ugyan az mint beszerzési áron, csak a 5.) Átvételek: az előzőeknek megfelelően
228 anyagok árkülönbözete számlára könyvelünk 6.) Év végén készletérték helyesbítése leltár szerinti
5.) Készletre vétel elszámoló áron értékre
T 211-225 anyagok 6/a) Nyitó anyagkészlet elszámolása költségként
K 228 anyagok árkülönbözete T 511-513 anyagköltség
6.) Visszavételezés termelésből elszámoló áron K 211-225 anyagok
T 211-225 anyagok 6/b) Záró anyagkészlet állományba vétele
K 511-513 anyagköltség T 211-225 anyagok
K 511-513 anyagköltség
6. 3. 1. 2. 2. Csökkenések VAGY Zárókészletre történő helyesbítés
1.) Felhasználás, értékesítés, átadások Ha nyitókészlet > zárókészlet
2.) Hiány, megsemmisülés, állományból kivezetett T 511 anyagköltség
3.) Átsorolás tárgyi eszközök közé K 211-225 anyagok
4.) Az egyedi készlet állománycsökkenéséhez Ha nyitókészlet < zárókészlet
kapcsolódó értékvesztés kivezetése T 211-225 anyagok
5.) Anyagok értékvesztése és visszaírása K 511 anyagköltség
A könyvelése ugyan az mint beszerzési áron. 7.) Értékvesztés és visszaírása
6.) Készletcsökkenésre jutó árkülönbözet T 886 értékvesztés, terven felüli ÉCS
Tartozik egyenleg esetén K 229 anyagok értékvesztése és visszaírása
T 511, 86, 88 anyag k., rendk., egyéb ráfordítás T 229 anyagok értékvesztése és visszaírása
K 228 anyagok árkülönbözete K 966 visszaírt értékvesztés, t.-n felüli ÉCS
6. 4. Kereskedelmi áruk főkönyvi könyvelése 2.) Hiány

T 869 különféle egyéb ráfordítások
6. 4. 1. Növekedések K 262, 264 Áruk elszámoló, eladási áron
1.) Beszerzés 4.) Készletcsökkenésre jutó árkülönbözet, árrés

T 263, 265 áruk árkülönbözete, árrése elszámolása
K 454, 38 szállítok pénzeszközök Tartozik egyenleg esetén
T 814, 86, 88 ELÁBÉ, egyéb, rendk. ráfordítások
2.) Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak K 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése
T 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése Követel egyenleg esetén
K 463, 469 költs. bef. kötelezets., helyi adók T 263, 265 áruk árkülönbözete, árrése
Hitelhez kapcsolódó jutalékok, költségek felmerült K 513, 86, 88 anyagköltség e.,rndk. ráf..
hitelkamat, biztosítási díj, közjegyző
T 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése 5.) Leltárértékelési különbözet elszámolása
K 384 bank Tartozik egyenleg esetén
T 869 különféle egyéb ráfordítások
3.) Visszáru, engedmény K 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése
T 454 szállítók Követel egyenleg esetén
K 263, 265 áruk árkülönbözete, árrése T 263, 265 áruk árkülönbözete, árrése
K 969 különféle egyéb bevételek
4.) Átvételek: az előzőeknek megfelelően
6.) Értékvesztés és visszaírása
5.) Saját termelésű készlet átminősítése (közvetlen) T 866 értékvesztés, terven felüli ÉCS
önköltségen K 269 ker. áruk értékvesztése és visszaírása
T 263, 265 áruk árkülönbözete, árrése T 269 kereskedelmi áruk értékvesztése és visszaírása
K 582 SEEAÉ K 966 vissza írt értékvesztés, t.-n felüli ÉCS
K 463 költségvetési befizetési kötelezettség
7.) Elszámoló ár változtatásának elszámolása
6.) Többlet elszámolása rendkívüli bevételként Ha az elszámoló ár nő
A többlet piaci értéke T 262, 264 Áruk elszámoló, eladási áron
T 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése K 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése
K 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bev. Ha az elszámoló ár csökken
A piaci érték elhatárolása T 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése
T 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bevételek K 262, 264 Áruk elszámoló, eladási áron
K 483 halasztott bevételek
6. 5. Közvetített szolgáltatások elszámolása
7.) Átsorolás tárgyi eszközök közül
T 267 tárgyi eszközök közül átsorolt áruk 1.) Vásárolt közvetített szolgáltatás szla alapján
K 161, 13, 14 tárgyi eszközök T 271 közvetített szolgáltatások
T 139, 149, 138, 168 ÉCS, értékhelyesbítés K 38, 454 pénzeszközök, szállítók
K 13, 14, 16 tárgyi eszközök
2.) Továbbszámlázott közvetített szolgáltatás
8.) Készletre vétel elszámoló áron kivezetése
T 262, 264 Áruk elszámoló, eladási áron T 815 közvetített szolgáltatások értéke
K 263, 265 áruk árkülönbözete. árrése K 271 közvetített szolgáltatások
6. 4. 2. Csökkenések 3.) Továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmény

T 31-33 követelések
1.) Értékesítés K 91-94 árbevétel
T 31-33 / 381 követelések, pénztár
K 91-92 értékesítés árbevétele 4.) Értékvesztés és visszaírása
Készletcsökkenés beszerzési költségen T 866 értékvesztés, terven felüli ÉCS
T 814 ELÁBÉ K 279 közv. szolg értékvesztése és visszaír.
K 262, 264 Áruk elszámoló, eladási áron T 279 közvetített szolg értékvesztése és visszaírása
K 966 vissza írt értékvesztés, t.-n felüli ÉCS
6. 6. Göngyölegek elszámolása 9.) Egyedi készlet állománycsökkenéséhez

kapcsolódó értékvesztés kivezetése
1.) Beszerzés, visszáru, engedmény megegyezik a T 289 betétdíjas göngyölegek értékvesztése, visszaí.
kereskedelmi árukkal, csak a 288 számlán K 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete
2.) Saját előállítás 10.) Értékvesztés és visszaírása

T 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete T 866 / 289
K 582 SEEAÉ K 289 / 966
3.) Többlet elszámolása bekerülési értéken 11.) Betétdíj változás

T 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete Növekedés
K 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bev. T 281-286 betétdíjas göngyölegek
Bekerülési érték elhatárolása K 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete
T 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bevételek Csökkenés
K 483 halasztott bevételek T 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete
K 281-286 betétdíjas göngyölegek
4.) Átsorolásból anyagok közül beszerzési áron
T 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 12.) Szállítóktól érkezett göngyöleg betétdíjas áron
K 211-225 anyagok T 287 idegen göngyöleg
K 38, 454 pénzeszközök, szállítók
5.) Készletre vétel betétdíjas áron
T 281-286 betétdíjas göngyölegek 13. ) Göngyöleg visszaküldése a szállítónak
K 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete betétdíjas áron
T 38, 454 pénzeszközök, szállítók
6.) Áruval kiszámlázott göngyöleg K 287 idegen göngyöleg
Betétdíjas ár
T 31-33 követelések 6. 7. Készletekre adott előlegek
K 91-92 értékesítés árbevétele 1.) Adott előleg
Készletcsökkenés betétdíjas áron T 353 készletekre adott előlegek
T 814 ELÁBÉ K 384 bank
K 281-286 betétdíjas göngyölegek 2.) Teljesítéskor átvezetés
Készletcsökkenésre jutó árkülönbözet T 454 szállítók
T 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete K 353 készletekre adott előlegek
K 513 egyéb anyagköltség 3.) Elengedett követelés (előleg)
T 889 egyéb vagyoncsökkenéssel járó renk. ráford.
7.) Vevőtől visszaérkezett göngyöleg K 353 készletekre adott előlegek
Visszaszámlázás betétdíjas áron 4.) Behajthatatlan követelés (előleg)
T 91-92 értékesítés árbevétele T 869 különféle egyéb ráfordítások
K 31 vevők K 353 készletekre adott előlegek
Készletnövekedés betétdíjas áron 5.) Az egyedi követeléshez kapcsolódó értékvesztés
T 281-286 betétdíjas göngyölegek kivezetése a követelés állományból kikerülésekor
K 814 ELÁBÉ T 359 adott előlegek értékvesztése és visszaírása
Árkülönbözet helyesbítése K 353 készletekre adott előlegek
T 814 ELÁBÉ 6.) Értékvesztés és visszaírása
K 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete T 866 értékvesztés, terven felüli ÉCS
K 359 adott előlegek értékvesztése és visszaí.
8.) Hiányzó, megsemmisült, selejt T 359 adott előlegek értékvesztése és visszaírása
Betétdíjas áron K 966 visszaírt értékvesztés, t.-n felüli ÉCS
T 869 különféle egyéb ráfordítások 7.)Az előleg mérlegfordulónapi értékeléséből eredő
K 281-286 betétdíjas göngyölegek jelentős árfolyamkülönbözet
Árkülönbözet elszámolása Árfolyamnyereség
T 288 betétdíjas göngyölegek árkülönbözete T368 különféle egyéb követelések
K 869 különféle egyéb ráfordítások K 353 készletekre adott előlegek
Árfolyamveszteség
T 353 készletekre adott előlegek
K 368 különféle egyéb követelések
ANYAGKÉSZLETEK ELSZÁMOLÁSA I.
Érték és analitikus nyilvántartást vezet
Csak költségnem elszámolást alkalmaz
Nyilvántartási ár a beszerzési költség
T 21-22 Anyagok K
1.) Beszerzés 1.) Visszáru, kedvezmény

K 454, 38 Szállítók, Pénzeszközök T 454 Szállítók
2.) Beszerzéshez kapcsolódó költségek 2.) Felhasználás

K 384, 463, 469 Bank, Adók T 51 Anyagköltség
3.) Saját szállítás, rakodás 3.) Hiányzó, megsemmisült, kivezetett

K 582 SEEAÉ T 869 Különféle egyéb bevételek
4.) Visszavételezés termelésből (hulladék) 4.) Értékesítés készletcsökkenésének

K 51 Anyagköltség kivetetése beszerzési költségen
T 814 ELÁBÉ
5.) Átvételek (Értékesítés eladási áron
• Apport T 31-33, 38 Követelések, Pénzeszközök
K 325-328, 332 Jegyzett, de még be K 91-92 Értékesítés árbevétele)
nem fizetett tőke
• Követelés fejében 5.) Átadások
K (479) 31 Vevő követelések • Apport
• Térítés nélkül, ajándék, hagyaték T 881 Társaságba bevitt eszk. ny. szer. ért.
K 989 Egyéb vagyonnövekedéssel • Kötelezettség fejében
járó rendkívüli bevételek T 814 ELÁBÉ
• Térítés nélkül
6.) Saját termelésű készlet átminősítése T 889 Egyéb vagyoncsökkenéssel járó
K 582 SEEAÉ rendkívüli ráfordítás
7.) Átsorolás tárgyi eszközök közül 6.) Átsorolás tárgyi eszközök közé
K 13, 14, 161 Tárgyi eszközök T 161 Befejezetlen beruházások
T 13, 14 Tárgyi eszközök
8.) Fellelt többlet
K 989 Egyéb vagyonnövekedéssel 7.) Értékvesztés kivezetése
járó rendkívüli bevételek T 229 Anyagok értékvesztése és visszaírása
K 21-22 Anyagok
8.) Értékvesztés elszámolása és

visszaírása
T 866 Értékvesztés, terven felüli ÉCS
K229 Anyagok értékvesztése, visszaí.
T 229 Anyagok értékvesztése és visszaírása
K 966 Visszaírt értékvesztés terven
felüli ÉCS
7. Jövedelem elszámolás
7. 1 Jövedelem elemek
Személyi jellegű ráfordítások: az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként,
elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett
összeg (bérköltség 54), továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések (55) és a bérjárulékok (56).
A munkabér részei:
1.) A fő- és mellékfoglalkozású, másodállású alkalmazottak alapbére, illetve törzsbére
2.) Bérpótlékok: délutáni, éjszakai, műszakpótlék, túlórapótlék, ügyeleti, készenléti díjak
3.) Prémiumok, jutalmak
4.) Kiegészítő fizetés: szabadság, fizetett ünnep, 13. havi fizetés, tanulmányi munkaidő kedvezmény
Személyi jellegű egyéb kifizetések: a természetes személynek nem bérköltségként és nem vállalkozói díjként
kifizetett összegek (le nem vonható áfával és fizetendő SzJA-val együtt (betegszabadság, táppénz hozzájárulás,
munkaruha, védőruha, formaruha, étkezési hozzájárulás).
Bérjárulékok: nyugdíjbiztosítási-, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá minden

olyan adók módjára fizetendő összeg, amely a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma
alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.
7. 2. Munkabér analitikus nyilvántartása

Bérszámfejtés: a dolgozók havi összes keresetének és egyéb járandóságainak megállapítása
- munkaidő-nyilvántartási lapok  a munkában eltöltött idő rögzítése pl. jelenléti ív
- munkautalvány  utasítást ad a munka elvégzésére, tájékoztat a munkabér összegéről, igazolja a ténylegesen
elvégzett munkát, jelöli a költségviselőt, költséghelyet, lehetnek egyéniek vagy csoportosak
- bérelszámoló lap / egyéni kereset összesítő  a dolgozó teljes havi keresetét tartalmazza
Bérfolyósítás: bérfizetéskor a nettó járandóság kiszámítása (törzsbér, prémium stb.)
- előleg-nyilvántartás  a dolgozók előleg jellegű tartozásainak és törlesztéseinek egyenkénti nyilvántartása
- levonási jegyzék  a különböző továbbítási címenként történő levonások kigyűjtése és összesítése
- bérfizetési jegyzék  munkabérek kifizetésére szolgáló bizonylat (havonkénti és állománycsoportonkénti
bontásban) a bérelszámoló lapok alapján A bérfizetési jegyzékek az összesítés után a vállalat teljes havi béeét, a
levonásokat, valamint a dolgozók által felvett összegeket
- törzslap / bérnyilvántartó lap  tartalmazza a dolgozó legfontosabb személyi adatait, a dolgozó havi
keresetét, tartozásait és a tartozások levonásait tartalmazza
Munkabérfelosztás: a közvetetten és közvetlenül elszámolható bérköltségek kigyűjtése
- bérfelosztó ívek / feladások  részben a termelési könyvelés, részben az utókalkuláció részére gyűjtik össze
az egyes időszakok bérköltségeit.
A munkabérek ügyvitelének folyamata
Bérszámfejtés
Munkaidő-nyilvántartó Munkautalványok
lapok
Bérelszámoló lapok
Bérfolyósítás
Levonási jegyzék
Bérfizetési jegyzék
Törzslap
Egyéni bizonylat
Bérfelosztás Bérfelosztó ív
4.) Tételes EHO3450 Ft/hó, 115 Ft/nap

7. 3. Munkabér könyvelése T 562 EHO
Járandóságok elszámolása
5.) Szakképzési hozzájárulás (1,5%)
1.) Bérköltség könyvelése (bruttó bér) T 564 Szakképzési hozzájárulás
T 541 Bérköltség K 463 költségvetési befizetési kötelezettség
K 471 Jövedelem elszámolási számla
6.) Rehabilitációs hozzájárulás
2.) Elszámolt TB juttatás, ha TB kifizetőhely T 565 egyéb hozzájárulás
T 473 TB kötelezettség K 463 költségvetési befizetési kötelezettség
K 471 Jövedelem elszámolási számla
6.) Táppénz hozzájárulás
Levonások T 551 Munkavállalóknak fizetett személyi jell. kifiz.
K 473 TB kötelezettség
1.) Egészségbiztosítási alap (3%)
T 471 Jövedelem elszámolási számla Nettó bér kifizetése
K 473(1) TB kötelezettség (Eg. bizt. alap)
1.) Nettó bér
2.) Nyugdíj, ha nincs magánnyugdíj biztosítási T 471 Jövedelem elszámolási számla
pénztár tagság (8,5%) K 381 Pénztár
T 471 Jövedelem elszámolási számla
K 473(2) TB kötelezettség (Ny. bizt. alap) 2.) Fel nem vett járandóság
T 381 Pénztár
3.) Nyugdíj, ha van magánnyugdíj biztosítási pénztár K 472 Fel nem vett járandóságok
tagság (1,5+7%)
T 471 Jövedelem elszámolási számla Pénzügyi rendezések
K 473(2) TB kötelezettség (Ny bizt. alap 2%)
K 473(3) Magánnyugdíj pénztár (6%) 1.) Költségvetéssel szembeni. tartozások rendezése
T 462, 464 SzJA elsz. szla., Költs. bef. köt. telj.
4.) SzJA K 384 Bank
K 462 SzJA elszámolási számla 2.) TB alapokkal szembeni tartozások átutalása
T 473 TB kötelezettség
5.) Munkavállalói járulék (1%) K 384 Bank
T471 Jövedelem elszámolási számla
K 4639 Munkavállalói járulék 3.) Letiltások átutalása
T 476 Rövid lej. köt. munkavállalókkal szemben
6.) Előírt tartozások, letiltások K 384 Bank
K 361 Munkavállalókkal szembeni köv. SZJA mentes, költségként azonnal elszámolható
K 479 R. lej. köt. munkavállalókkal szemben kifizetések
Járulékok T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések

K 38 Pénzeszköz
1.) Nyugdíjjárulék (18%)
T 561 Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék T 52 Igénybe vett szolgáltatások költségei
K 473(2) TB kötelezettség (Ny. bizt. alap) K 38 Pénzeszköz
2.) Egészségbiztosítási járulék (11%) Mérleggel lezárt évhez kapcsolódó,

T 561 Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék mérlegkészítésig kifizetésre került jutalom
473(1) TB kötelezettség (E. bizt. alap) járulékai
3.) Munkaadói járulék (3%) T 56

T 563 Munkaadói járulék K 482. PIE
7.1. JÖVEDELEMELSZÁMOLÁS FŐKÖNYVI KÖNYVELÉSE

T 471 Jövedelem elszámolási számla K
1.) SZJA levonás 8.) Bruttó bérköltség könyvelése

K 462 SZJA elszámolása T 541 Bérköltség
2.) Egészségbiztosítási járulék 9.) Elszámolt TB juttatás, ha TB

K 473(1) TB kötelezettség kifizetőhely
T 473 TB kötelezettség
3.) Nyugdíjbiztosítási járulék
K 473(2) TB kötelezettség 10.) Munkáltatót terhelő betegszabadság,
K 473(3) TB kötelezettség üdülési, albérleti, étkezési hozzájárulás,
gépkocsi használat térítése
4.) Munkavállalói járulék T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések
K 463 Költségvetési befizetési köt.
11.) Előző évet terhelő prémium, jutalom,
5.) Továbbítandó kötelezettségek 13. havi fizetés elszámolása kifizetéskor (a
(bírói letiltás, munkavállalót terhelő tavalyi PIE feloldásával)
kártérítés, mv. hitel törlesztés) T 482 PIE
K 361 / 479 Követelés / Kötelezettség
6.) Nettó bér átutalás

K 384 / 381 Bank / Pénztár
472. Fel nem vett járandóságok
7.) Fel nem vett járandóság
K 472 Fel nem vett járandóságok 1.) Elévült, 2.) Fel nem vett bér,
kifizethetetlen ha nincs PB
K 98 Rendkívüli T 471 jöv. elsz. szla.
bevételek
ha van
T 381 Pénztár
56. Bérjárulékok
1.) Munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, 5.) Bérköltségek év végi átvezetése

tételes EHO, rehabilitációs hozzájárulás T 59/56 Bérjárulékok átvezetési szla.
K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek (T 82 Személyi jellegű ráfordítások
K 59/56 Bérjárulékok átv. szla.)
2.) Egészségbiztosítási járulék
K 473(1) TB kötelezettség
3.) Nyugdíjbiztosítási járulék

K 473(2) TB kötelezettség
4.) Előző évet terhelő prémium, jutalom, 13. havi

fizetés után fizetendő járulékok
K 482 PIE
8. Pénzügyi és hitelműveletek elszámolása

8. 1 Pénzforgalom elszámolása
8. 1. 1. Pénztár
A készpénzfizetések teljesítéséhez szükséges készpénzösszeg kezelése a házipénztárban a vállalkozó által
kialakított, a pénzkezelési szabályzatban rögzített szabályok szerint történik. a belföldi pénztárban elhelyezett
külföldi fizetőeszközöket elkülönítetten kell kimutatni (valutapénztár). A mérlegben az üzleti év mérleg
fordulónapján a pénztárban lévő forintkészlet értékét kell kimutatni.
Analitikus nyilvántartás: kiadási-, bevételi pénztárbizonylat, kifizetési jegyzék, időszaki pénztárjelentések
Valutapénztár: A külföldi és belföldi munkahelyek valutakészpénz-forgalmának lebonyolítása a
valutapénztárban történik. A valutapénztárban lévő külföldi fizetőeszközöket valutanemek szerint kell
kimutatni valutában és forintban.
• Növekedések • Csökkenések
1.) Pénzfelvétel elszámolási betétszámláról 1.) Befizetés bankszámlára

T 381 Pénztár T 389 Átvezetési szla.
K 389 Átvezetési szla. K 381 Pénztár
T 389 Átvezetési szla T 384 Bank
K 384 Bank K 389 Átvezetési szla
2.) Értékesítés árbevétele (kp) 2.) Kötelezettségek kiegyenlítése

T 381 Pénztár T 454 Szállítók
K 91 Értékesítés árbevétele T 43-47 Kötelezettségek
T 91 Értékesítés árbevétele K 381 Pénztár
K 467 Fizetendő áfa
3.) Kp számlás költség kifizetés
3.) Elszámolásra kiadott előleg visszafizetése T 51-53 Költségnem
T 381 Pénztár T 16 Beruházások, felújítások
K 361 Munkavállalókkal szembeni T 466 Előzetesen felszámított áfa
követelések K 381 Pénztár
4.) Fel nem vett járandóság 4.) Elszámolásra kiadott előleg

T 381 Pénztár T 35 Adott előlegek
K 472 Fel nem vett járandóságok T 36 Egyéb követelések
K 381 Pénztár
5.) Pénztárhiány megtérítése
T 381 Pénztár 5.) Fizetési előleg dolgozóknak
K 361 Munkavállalókkal szembeni T 361 Munkavállalókkal szembeni követelések
követelések K 381 Pénztár
6.) Pénztártöbblet (jegyzőkönyv alapján) 6.) Dolgozók járandóságának kifizetése

T 381 Pénztár T 471 Jövedelem elszámolási szla.
K 963 Mérleg készítés időpontjáig pü. T 472 Fel nem vett járandóságok
rendezett egyéb bevétel K 381 Pénztár
7.) Valuta eladás 7.) Kártalanítás

T 381 Pénztár T 863 M fordulónap előtt bekövetkezett
K 389 Átvezetési szla. események ráfordítása
T389 Átvezetési szla. K 381 Pénztár
K 382 Valutapénztár
8.) Pénztárhiány jegyzőkönyv alapján
T 863 M fordulónap előtt bekövetkezett
események ráfordítása
K 381 Pénztár
1
8. 1. 2. Elszámolási betétszámla (Bank)
Minden vállalkozó köteles pénzforgalmának lebonyolítására egy általa választott hitelintézettel

bankszámlaszerződést kötni és pénzeszközeit (a készpénzfizetéshez szükséges összeg kivételével)
bankszámláján tartani. A mérlegbe a bankbetétek értéke az üzleti év mérleg fordulónapján a hitelintézetnél
elhelyezett forintbetét bankkivonattal egyező érték.
A bankszámlához kapcsolódhatnak meghatározott célra elkülönített betétszámlák (kamatozó betétszámlák,
kötvénykibocsátásból származó bevételek, fejlesztési, egyéb célra elkülönített pénzeszközök
Devizabetét számla: a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök devizaszámlán kerülnek kimutatásra.
Biztosítani kell, hogy devizakészlet állománya devizanemenként devizában és forintban is rendelkezésre álljon.
• Növekedések • Csökkenések
1.) Követelés kiegyenlítése átutalással 1.) Kötelezettségek teljesítésére átutalt összegek

T 384 Bank T 441-449 H.L kötelezettségek
K 31-36 Követelések T 45-46 R.L. kötelezettségek
K 384 Bank
2.) Pénztárból, más betétszámláról befizetett, átutalt
összeg 2.) Pénztárba felvett, más betétszámlára átutalt össz.
T 384 Bank T 381 Pénztár
K 389 Átvezetési számla T 385 Elkülönített betétszámlák
T 389 Átvezetési számla K 389 Átvezetési számla
K 381 Pénzár T389 Átvezetési számla
K 385 Elkülönített betétszámlák K 384 Bank
3.) Véglegesen kapott pénzeszközök 3.) Véglegesen átadott összegek

T 384 Bank T 88 Rendkívüli ráfordítás
K 98 Rendkívüli bevételek K 384 Bank
4.) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele 4.) Hitelek kölcsönök törlesztése
T 384 Bank T 441-445 Hosszú lejáratú hitelek
K 441-445 Hosszú lejáratú hitelek T 451-452 Rövidlejáratú hitelek
K 384 Bank
5.) Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele 5.) Szállítóknak adott előlegek
T 384 Bank T 351-352 Adott előlegek
K 451-452 Rövidlejáratú hitelek K 384 Bank
6.) Vevőktől kapott előlegek 6.) Ráfordításként elkönyvelt adók

T 384 Bank T 867 Adók, illetékek, hozzájárulások
K 453 Vevőktől kapott előlegek K 384 Bank
7.) Járó kamat 7.) Valuta, devizavételre felhasznált összegek

T 384 Bank T 382 Valutapénztár
K 974 Egyéb kapott kamatok T 386 Devizabetét számla
K 384 Bank
8.) Számla vezetési díj, pénzforgalmi jutalék,

rendelkezésre tartási díj
T 532Bankköltség
K 384 Bank
9.) Fizetendő kamat

T 872-873 Fizetendő kamatok
K 384 Bank
2
4. 2. 2. Társasági adó
8. 1. 3. Csekk
Készpénzkímélő fizetési eszköz, írásbeli fizetési 1.) Adóelőleg befizetése
meghagyás ( csekk-kártya, hitelkártya, utazási T 461 Társasági adó elszámolása
csekkek, kapott csekkek) K 384 Bank
1.) Követelés ellenében kapott csekk állo- 2.) Év végén, bevallás szerinti adófizetési
mányba vétele kötelezettség
T 383 Csekkek T 981 Társasági adó
K 31 Vevők K 461 Társasági adó elszámolása
2.) Csekk beváltása pénzintézetnél 3.) Következő évben az adókülönbözet

T 38 Pénzeszközök T 461 Társasági adó elszámolása
K 383 Csekkek K 384 Bank
VAGY
3.) Vásárolt csekk T 384 / 362 Bank / Költségvetési kiutalási igények
T 383 Csekkek K 461 Társasági adó elszámolása
K 384 Bank
4.) Adókülönbözet beszámítása
4.) Vállalkozó által kiállított csekk elszámolása T 461 Társasági adó elszámolása
beváltáskor K 362 Költségvetési kiutalási igények
T 454 Szállító
K 383 Csekk 4. 2. 3. SZJA
8. 2. Adóhatósággal történő elszámolások 1.) Levont adóelőleg

8. 2. 1. Kiutalási igények T 471 Jövedelem elszámolási számla
K 462 SZJA elszámolása
1.) Árkiegészítés
T 362 Költségvetési kiutalási igények 2.) Adó befizetése
K 91 Árbevételek T 462 SZJA elszámolása
K 384 Bank
2.) Dotáció
T 362 Költségvetési kiutalási igények 8. 2. 4. Költségként elszámolható adók
K 967 Kapott támogatás, juttatás /EHO, MAJ, SZKH, RH)
3.) Fejlesztési célú támogatás T 5 Költségnem

T 362 Költségvetési kiutalási igények K 46 Adók, adó jellegű köt.
K 96 Egyéb ráfordítások
Támogatás kiutalása 8.2. 5. Ráfordításként elszámolható adók
T 363 Költségvetési kiutalási igények /földadó, önell. pótlék, iparűzési adó stb./
teljesítés
K 384 Bank T 86 Egyéb ráfordítások
K 46 Adók, adó jellegű köt.
4.) Adó túlfizetés (TAO)
T 362 Költségvetési kiutalási igények Önkormányzati adók
K 891 Társasági adó T 867 Adók, illetékek, hozzájárulások
Beszámítása 469 Helyi adók elszámolása
T 461 Társasági adó elszámolása T 469 Helyi adók elszámolása
K 362 Költségvetési kiutalási K 384 Bank
igények
3
8. 3. Váltó 2.) Kiegyenlítés

8. 3. 1. Váltó elfogadása T 457 Váltótartozások
K 384 Bank
1.) Váltó elfogadása
T 341 Váltókövetelések 3.) Fizetett, időarányos váltókamat
K 311 Vevők T 872 Fizetendő kamatok, kamat jel. ráf.
K 39 Aktív időbeli elhatárolások
2.) Kiegyenlítés
T 384 Bank 8. 3. 5. Év végi teendők
K 341 Váltókövetelések
1.) Tárgyévi esedékes kapott kamat
3.) Kamat T 39 Aktív időbeli elhatárolások
T 384 Bank K 974 Kapott kamatok, kamat jel.
K 974 Kapott kamatok
2.) Tárgyévi esedékes fizetendő kamat
8. 3. 2. Forgatás T 872 Fizetendő kamatok, kamat jel. ráf.
K 39. Tárgyévi esedékes kapott kamat
1.) Váltóérték átvezetése
T 379 Ép. elszámolási számla 8. 4. Kötvények
K 341 Váltókövetelések 8. 4. 1. Kötvénykibocsátás
2.) Szállító kiegyenlítése 1.) Kötvény névértéke

T 454 Szállító T 385 Elkülönített betétszámlák
K 379 Ép. elszámolási számla K 443 Tartozások kötvénykibocsátásból
2.) Névérték alatti kibocsátás esetén a különbözet
3.) Különbözet átvezetése T 872 Fizetendő kamatok
T 379 Ép. elszámolási számla K 443 Tartozások kötvénykibocsátásból
K 974 Kapott kamatok
3.) Bankköltség elszámolása
8. 3. 3. Váltó leszámítolása T 532 Pénzügyi szolgáltatások díjai
K 384 Bank
1.) Váltóérték átvezetése
T 379 Ép. elszámolási számla 4.) Fizetendő kamat
K 341 Váltókövetelések T 872 Fizetendő kamatok
K 384 Bank
2.) Váltó diszkontértékének elszámolása
T 384 Bank 5.) A kamat passzív időbeli elhatárolása
K 379 Ép. elszámolási számla T 872 Fizetendő kamatok
K 48 Passzív időbeli elhatárolása
3.) Bankköltség elszámolása
T 532 Pü. befektetések díja 6.) A kötvény visszaváltása
K 379 Ép. elszámolási számla T 443 Tartozások kötvénykibocsátásból
K 384 Bank
4.) Árfolyamnyereség
T 379 Ép. elszámolási számla 8. 4. 2. Eladásra vásárolt kötvények
K 974 Kapott kamatok, kamat jel.
1.) Nyilvántartásba vétel
8. 3. 4. Saját váltó T 374 Forgatási célú hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok
1.) Szállító kiegyenlítése K 384 Bank
T 454 Szállító
K 457 Váltótartozások 2.) Kapott kamat
T 39 Aktív időbeli elhatárolások (kamat) T 384 Bank
K 457 Váltótartozások (kamat) K 97 Pü. műveletek bevételei
4
3.) Tárgyévi kamat AIE 4.) Részvény értékesítése

T 39 Aktív időbeli elhatárolások T 384 Bank (eladási ár)
K 97 Pü. műveletek bevételei K 379 Ép. elszámolási számla
4.) Törlesztő részlet 5.) Árfolyamnyereség

T 384 Bank (névérték) T 379 Ép. elszámolási számla (T egyenleg)
K 379 Ép. elszámolási számla K 972 Részesed. értékesítésének á.nyeresége
T 379 Ép. elszámolási számla
K 374 Forgatási célú hitelviszonyt 6.) Árfolyamveszteség
megtestesítő értékpapírok T 871 Befektettet pü. eszközök árfolyamvesztesége
K 379 Ép. elszámolási számla (K egyenleg)
5.) Árfolyam különbözet
T 379 Ép. elszámolási számla 7.) Kapott osztalék
K 97 Pü. műveletek bevételei T 384 Bank
VAGY K 971 Kapott osztalék, részesedés
T 87 Pü műveletek ráfordításai
K 397 Ép. elszámolási számla 8.) Külföldi pénzértékre szóló részesedések
pénzügyileg realizált árfolyam különbözete
6.) Kötvényértékesítés Árfolyamnyereség
T 384 Bank (eladási áron) T 379 Ép. elszámolási számla (T egyenleg)
K 379 Ép. elszámolási számla K 976 Átváltási, értékeléskori árfolyamnyer.
T 379 Ép. elszámolási számla Árfolyamveszteség
(nyilvántartási áron) T 876 Átváltási, értékeléskori árfolyamveszteség
K 374 Forgatási célú hitelviszonyt K 379 Ép. elszámolási számla (K egyenleg)
megtestesítő értékpapírok
A visszavásárolt saját részvény értékével (egy év
7.) Árfolyam különbözet után) csökkenteni kell a saját tőkét
T 379 Ép. elszámolási számla
K 97 Pü. műveletek bevételei 8. 5. 2. Saját részvények, üzletrészek
VAGY
T 875 Pü. műveletek ráfordításai 1.) Saját részvények, üzletrészek visszavásárlása
K 379 Ép. elszámolási számla T 373 Saját részvények üzletrészek
K 384 Bank
8. 4. 3. Befektetési célú kötvény beszerzés
2.) Visszavásárolt saját részv., üzletrész eladása
Hasonló a forgatási célúhoz, de nem a 374 Forgatási T 384 bank
célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hanem K 366 Részesedésekkel kapcs. követelések
a befektetett eszközök között nyilvántartott 18 Az eladott saját részvény, üzletrész könyv szerinti
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. értékének kivezetése
T 366 Részesedésekkel kapcsolatos követelések
8. 5. 1. Részvények K 373 Saját részvények üzletrészek
Árfolyamnyereség
Az elszámolás szabályai hasonlítanak a kötvények T 366 Részesedésekkel kapcsolatos követelések
elszámolásához, de a részvények hozama kapott K 972
osztalékként kerül elszámolásra. A kötvény Árfolyamveszteség
eladásából származó különbözet pedig árfolyam T 871
nyereség, illetve veszteség. K 366 Részesedésekkel kapcs. követelések
1.) Részvény beszerzése 3.) A visszavásárolt saját részvények bevonása

T 371-372 Részesedések (beszerzési árfolyam) Könyv szerinti érték kivezetése
K 384 Bank T 887 VSR, SÜ bevonáskor a nyilv szer. érték
K 373 Saját részvények üzletrészek
2.) Bekerülési értékben figyelembe vett opciós díj Névérték kivezetése
T 371-372 Részesedések T 411 Jegyzett tőke
K 367 Opciós ügyletekkel kapcsolatos köv. K 987 VSR, SÜ bevonáskor a névérték
5
9. Termelési költségek elszámolása
Kiadás pénzügyi értelmezése: tényleges pénzmozgás, kiadás. Időben megelőzheti (anyag vásárlás kp-ért),
követheti (munkabér) vagy egybe is eshet (vásárlás kp-ért és azonnali felhasználása)a költség felmerülésével
Költség: a tevékenység érdekében felmerült élő és holtmunka felhasználás pénzben kifejezett értéke
Ráfordítás: a kibocsátott anyagi javak bekerülési értéke.
A ráfordítás az értékesítéshez, az eredmény realizálásához kapcsolódik; míg a költség a tevékenység
elvégzéséhez. Minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz, a ráfordításnak vannak olyan összetevői,
melyek korábban költségként soha nem merültek fel.
A költség tevékenység érdekében történő felhasználás  A ráfordítás eredmény terhére történő elszámolás
Költségek csoportosítása
Degresszív  arány alatt változó
1. Megjelenési forma szerint  költségnemek (5 szo) Progresszív  arány felett változó Regresszív 
• anyag jellegű költségek 51 fordított arányú
• szolgáltatások költségei 52-53
• személyi jellegű költségek 54-56 4. Elszámolási mód szerint
• értékcsökkenési leírás 57 • közvetlen költségek: a felmerülés pillanatában
megállapítható, hogy melyik tevékenységet milyen
2. Összetételük szerint mértékben terheli  költségviselő (7 szo)
• egyszerű (elemi) költségek  egy költségnemből • közvetett (általános) költségek: a felmerülés
álló költségek pillanatában csak a felmerülés helye állapítható meg,
• összetett költségek  több elemi és összetett de a költségviselőt terhelő mérték nem  költséghely
költségből tevődik össze pl. belső szállítás ( 6. szo) egy-egy időszak végén rendezni kell.
- a közvetett költségek teljes összegének átvezetése az
3. Termelés volumenének változása szerint eredmény terhére
• viszonylag állandó költségek: mozgásuk független a - a közvetett költségek egy részének felosztása
termelés volumenének változásától költségviselőkre, a többi átvezetése eredmény terhére
• viszonylag változó költségek: követik a termelési - a közvetett költségek teljes összegének felosztása
volumen változását költségviselőkre
Proporcionális  arányosan változó
Közvetlen és közvetett költségek forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás készítése esretén
Az értékesítés közvetlen költségei: - az értékesítő részlegek, irodák költségei

- értékesített saját termelésű készletek és teljesített - reklám propaganda, piackutatás költségei
szolgáltatások közvetlen önköltsége függetlenül a ttól, ho gy az é rtékesítéshez köz vetlenül
- eladott áruk beszerzési értéke hozzárendelhető-e vagy sem.
- közvetített szolgáltatások értéke
Ha ezek 2.) Igazgatási költségek
- közvetlenül felmerültek - igazgatás anyag jellegű ráfordításai
- az előállítással, a teljesítéssel bizonyíthatóan - igazgatás személyi jellegű ráfordításai
kapcsolatban voltak - igazgatáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírás
- az értékesített termékre, anyagra, árura, teljesített - igazgatáshoz kapcsolódó egyéb költségek
szolgáltatásra megfelelő mutatók alapján - központi iroda, gyáregység irányításának költségei
elszámolhatók - az ü zem irányításának k özvetlenül el n em s zámolt
költségei
Az értékesítés közvetett költségei a következők:
3.) Egyéb általános költségek
1.) Értékesítési, forgalmazási költségek - működés egyéb közvetett költségei
- értékesítési k ülönköltségek ( csomagolási, s zállítási - karbantartó részlegek közvetlenül e l n em s zámolt
költségek, bizományi díjak) költségei
- a késztermékek, az értékesítendő áruk raktározási - nem aktivált kutatás-fejlesztés
költségei - nem aktivált alapítás átszervezés költségei
- felmerült garanciális javítási költségek
- jóléti, szociális költségek
A költségek elszámolásának könyvviteli módjai:

I. Költségek elszámolása költségnemenként Eladott áruk bekerülési értéke
(kizárólag 5-ös számlaosztály) Közvetlenül ráfordításként kell elszámolni
T 814 ELÁBÉ
Anyag jellegű ráfordítások(51): K 26, 28 áruk
Anyagköltség elszámolása évközi folyamatosan
vezetett anyagnyilvántartás esetén Személyi jellegű ráfordítások (54-56)
Anyag, anyagi eszközfelhasználása beszerzési áras Bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,
nyilvántartás esetén TB járulék a jövedelem elszámolásnál található
K 211-225 anyagok Értékcsökkenési leírás (57)
Elszámoló áras nyilvántartás esetén T 571 terv szerinti ÉCS
T 511-513 anyagköltség K 119, 129, 139, 149, 159 eszközök terv
K 211-227 anyagok szerinti ÉCS-je
Felhasználásra jutó árkülönbözet
Költség növelő Egyéb költségek (igénybe vett szolgáltatások 52,
T 511-513 anyagköltség egyéb szolgáltatások 53)
K 228 anyagok árkülönbözete Nem anyagjellegű szolgáltatások
T 521-529 a szolgáltatásnak megfelelő költségek
Költség csökkentő K 38, 454 pénzeszközök, szállítók
T 228 anyagok árkülönbözete Bankköltségek
K 511-513 anyagköltség T 532 pénzügyi szolgáltatási díjak
K 38, 454, 479 pénzeszközök, szállítók, különféle
Leltárhiány rövid lejáratú egyéb kötelezettségek
T 869 különféle egyéb bevételek
K 211-225 anyagok Hatósági díjak
T 531 hatósági, igazgatási, szog. díjak, illetékek
Leltártöbblet K 38,463,469,479 pénzeszközök,
T 211-225 anyagok költségvetési befizetési kötelezettségek,
K 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli helyi adók, különféle rövid lejáratú egyéb
bev. kötelezettségek
T 989 egyéb vagyonnöv. járó rendkívüli bevételek
K 483 halasztott bevételek Biztosítási díjak
T 533 biztosítási díjak
Anyagköltség elszámolása, ha évközben K 38, 474 pénzeszközök, elkülönített
anyagnyilvántartást nem vezetnek alapokkal kapcsolatos fizetési
T 511-513 anyagköltség kötelezettségek
K 38, 454 pénzeszközök, szállítók
Nyitókészlet helyesbítése leltár szerinti zárókészlet Költségszámlák év végi zárása
értékére T 59 költségnem átvezetési számla
Zárókészlet a nagyobb K 51-57 kölségnemek
T 211-225 anyagok
K 511-513 anyagköltség Költségek elszámolása ráfordításként
Zárókészlet a kisebb T 81-83 anyag jellegű, személyi jellegű
T 511-513 anyagköltség ráfordítások, ÉCS leírás
K 211-225 K 59 költségnem átvezetési számla
Hulladék készletre vétele

T211-255 anyagok
K 511 vásárolt anyagok költségei
Anyagok értékvesztése és visszaírása

T 866 értékvesztés, terven felüli ÉCS
K 229 anyagok értékvesztése és visszaírása
T 229 anyagok értékvesztése és visszaírása
K 966 visszaírt értékvesztés, t.-n felüli ÉCS
Költségek elszámolása költséghely, költségviselő szerint
Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő, költséghely szerinti elszámolás

(összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén)
ÉV ELEJÉN: ZÁRÁS:
A befejezetlen termelés értékének elszámolása Aktivált saját teljesítmények elszámolása

I. T 581 STKÁV I. T 23 befejezetlen termelés és félkész termékek
K 23 befejezetlen termelés és félkész termékek K 581 STKÁV
II.T 7 tevékenységek költségei II. T592 STKÁV átvezetési számla
K 591 költségnem átvezetési számla K 7 tevékenységek költségei
Felmerült költségek átvezetése

T 81 anyag jellegű ráfordítások
ÉV KÖZBEN: K 591/51-53 anyagköltség, igénybe vett
szolgáltatás, egyéb szolgáltatás költségek
Felmerült költségek elszámolása átvezetési számla
I. T 51-57 költségnemek T 82 személyi jellegű ráfordítások
K 1-4 mérlegszámlák K 591/54-56 személyi jellegű ráfordítások
II. T 6 ,7 költséghely- költség viselő átvezetési számla
K 591 költségnem átvezetési számla T 83 értékcsökkenési leírás
K 591/57 értékcsökkenési leírás átvezetési
Aktivált saját teljesítmények elszámolása számla
T 493 adózott eredmény elszámolása
- Saját előállítású eszközök aktivált értéke K 81-83 ráfordítások
I. T 1 eszközök
K 582 SEEAÉ Saját előállítású eszközök aktivált értékének
II. T 593 SEEAÉ átvezetési számla átvezetése
K 7 tevékenységek költségei T 582 SEEAÉ
K 493 adózott eredmény elszámolása
- Saját termelésű készletek készletrevétele
I. T 23-25 saját termelésű készletek Saját termelésű készletek állományváltozása
K 581 STKÁV számla egyenlegének átvezetése
II. T 592 STKÁV átvezetési számla T 581 STKÁV
K 7 tevékenységek költségei K 493 adózott eredmény elszámolása
VAGY
- Saját termelésű készletek készletcsökkenése T 493 adózott eredmény elszámolása
I. T 581 STKÁV K 581 STKÁV
K 23-25 saját termelésű készletek
Nem kapcsolódik hozzá másodlagos Költségnem számlák zárása
költségelszámolás, kivéve a továbbfelhasználást I. T 59 költségnem átvezetési számla
II. T 7 tevékenységek költségei K 51-57 költségnemek
K 59 költségnem átvezetési számla
Költséghely-költségviselő számlák zárása
II. T 59 költségnem átvezetési számla
K 6, 7 költséghely-költségviselő
II. T 69, 79 költséghely-költségviselő átvezetési
számla
K 6, 7 költséghely-költségviselő
10. Saját termelésű készletek elszámolása
Befejezetlen termelés: azok a megmunkálás alatt levő, további megmunkálásra váró termékek, amelyeken már legalább egy számottevő
munkaműveletet elvégeztek, ide tartoznak még a nem számlázott szolgáltatások is.
Félkész termék: egy vagy több teljes megmunkálási folyamaton már keresztülment, raktárra vett (vehető) készterméknek azonban még nem
minősül.
Késztermék: minden megmunkálási folyamaton keresztül ment, a vonatkozó szabványoknak megfelel, raktárra vett, illetve késztermákként
értékesíthető termék
STK analitikus nyilvántartása

Az analitikus nyilvántartás vezetéséről a vállalkozó dönt: folyamatosan vezeti, nem vagy csak részben vezeti.
Ha a vállalkozó folyamatosan vezeti a STK analitikus nyilvántartását, akkor a készletekben bekövetkezett változásokat elsődlegesen az analitikus
nyilvántartásban mutatja ki. A feladások biztosítják a készletváltozások könyvelését a főkönyvi számlákra.
1.) A készletszámlákra a készletváltozásokat közvetlen önköltségtartalmú rögzített áron (tervezett közvetlen önköltség, norma szerinti közvetlen
önköltség) vezeti
• A főkönyvi számla a folyamatosan vezetett készletszámla
• Analitika ilyenkor nem készül, utókalkuláció nem történik
• A zárókészletet fordulónapi leltározással kell ellenőrizni és folyónorma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni (ez alapján lehet a számlán
lévő, tényleges közvetlen önköltségtől eltérő értéket helyesbíteni)
• Előnye: folyamatosan figyelemmel kísérhetők a STK értékbeli mozgásai
2.) A készletekről folyamatos analitikát vezetnek.

• Az analitikus nyilvántartások alapján könyvelendők a készletek állományváltozása
• Költségeit csak 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, utókalkulációt nem készít
• A folyamatosan nyilvántartott készletek leltározása javasolt, ez történhet egyeztetéssel is
• A zárókészlet értékét a mérlegfordulónapi folyónorma szerint közvetlen önköltségen kell meghatározni
3.) A saját termelésű készletek állományát, az állomány változásait egyáltalán nem vezetik év közben
• Mérleg fordulónappal tényleges mennyiségi felvétel (leltár) szükséges
• A készletet folyónorma szerinti közvetlen önköltségen értékelve kell állományba venni
A közvetlen önköltség számításának lehetséges módjai év közben:

• Tervezett közvetlen önköltség alapján
• Előkalkulált közvetlen önköltség alapján
• Norma szerinti közvetlen önköltség alapján
• Eladási árból visszaszámított közvetlen önköltség alapján
A közvetlen önköltség és a készletek nyilvántartására szolgáló értékek különbségét készletérték-különbözetnek nevezzük. A közvetlen önköltség
megállapítása az utókalkuláció feladata.
A Saját termelésű készletek év végi értékelése:

• a záróállomány tényleges közvetlen önköltségének meghatározása
• a készletek tényleges önköltségének és a mérleg készítéséig ismert vagy várható eladási árának összehasonlítása. Ha a piaci érték alacsonyabb,
mint a kimutatott közvetlen önköltség, akkor a készleteket le kell értékelni (értékvesztést kell elszámolni). Az elszámolhatóság mértéke legfeljebb a
kimutatott előállítási költség és a várható hasznosíthatóság értékének a különbsége.
Saját előállítású termékek önköltségének megállapítása
• A saját előállítású készletek közvetlen önköltsége megállapítható a termék előállításához szükséges műszaki normák alapján
• Utókalkuláció  az elszámolásokban gyűjtött költségek alapján a közvetlen önköltség kiszámítása
Az utókalkulációhoz meg kell határozni:

• az önköltségszámítás tárgyát (a kalkulációs egységet)
• a kalkulációs sémát, a kalkulációs költségek tartalmát
• az önköltségszámítás módszerét, az egyéb közvetlen költségek felosztásának módját
• a költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét
• az önköltségszámítás készítésének időpontját, a kalkulációs időszakot
• az önköltségszámítás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módját
• az önköltségszámításhoz szükséges adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörét
Az ajánlott kalkulációs séma tételei:

• közvetlen anyagköltség
• saját termelésű félkész termék-felhasználás
• bérmunkadíjak
• közvetlen munkabérek és járulékai
• gyártási különköltségek (helyszíni szerelés, kiszállási ás szállítási költségek, K +F stb.)
• egyéb közvetlen költségek (egyéb üzemi költségek, egyéb különféle közvetlen költségek)
A kalkulációs séma alkalmazásához a 7. Tevékenységek költségei számlaosztály vezetése szükséges
Aktív és passzív időbeli elhatárolások

1.) Tárgyévet illető, következő évben esedékes ár- és 1.) Tárgyévet követő időszakot illető bevételek
egyéb bevételek T 91-94 bevételek
T 391 bevételek AIE K 481 bevételek PIE
K 91-94, 96 bevételek
2.) Lezárt évhez kapcsolódó prémium, jutalom
2.) Tárgyévre időarányosan járó kamat kötelezettségként még el nem számolt része
T 391 bevételek AIE T 541 bérköltség
K 973, 974 kapott kamatok K 482 költségek, ráfordítások PIE
Az előző járulékai
3.) Névérték alatt vásárolt befektettet pü. eszközök T 56 bérjárulékok
árfolyam nyeresége (beszerzéstől a fordulónapig) K 482 költségek, ráfordítások PIE
T 391 bevételek AIE
K 977 egyéb árfolyamnyereségek 3.) Tárgyévet terhelő még el nem számolt költségek
T 51-56 költségnemek
4.) Mérlegkészítésig befolyt bírságok, kötbérek, K 482 költségek, ráfordítások PIE
késedelmi kamatok
T 391 bevételek AIE 4.) Mérlegkészítésig ismerté vált kártérítések,
K 963 egyéb bevételek késedelmi kamatok, bírságok elhatárolása
T 863 egyéb ráfordítások
5.) Tőzsdeügyletekből származó (beszerzéstől a K 482 költségek, ráfordítások PIE
fordulónapig) árfolyam nyereség
T 391 bevételek AIE 5.) Mérleggel lezárt évet időarányosan terhelő
K 973, 974 kapott kamatok kamatok elhatárolása
T 872, 873 fizetendő kamatok
6.) Tárgyévben kifizetett előfizetési díj K 482 költségek, ráfordítások PIE
T 392 költségek, ráfordítások AIE
K 532 pénzügyi szolgáltatási díjak 6.) Többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként,
térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke
7.) Tárgyévben kifizetett bérleti díj T 989 egyéb bevételek
T 392 költségek, ráfordítások AIE K 483 halasztott bevételek
K 522 bérleti díjak
7.) Devizakötelezettségek mérlegfordulónapi
8.) Kibocsátott váltótartozás nem a tárgyévet terhelő értékeléséből származó árfolyamnyereség
kamatának elhatárolása T 976 átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség
T 392 költségek, ráfordítások AIE K 481 bevételek PIE
K 872 fizetendő kamatok
8.) Költségek ellentételezésére kapott támogatások
9. Devizakötelezettségek árfolyamvesztesége T 963 egyéb bevételek
T 393 halasztott ráfordítások K 481 bevételek PIE
K 876 adók, illetékek, hozzájárulások
9.) Fejlesztési célra véglegesen kapott, pü. rendezett
10.) Értékvesztés visszaírása támogatások (feloldás a költségként, ráfordításként
T 393 halasztott ráfordítások való elszámoláskor)
K 966 visszaírt értékvesztés, terven felüli ÉCS T 989 egyéb rendkívüli bevételek
K 483 halasztott bevételek
11.) Elhatárolások feloldása
10.) Névérték felett vásárolt befektettet pü. eszközök
Elhatárolt költségek, ráfordítások, bevételek  árfolyam veszteség (az időarányos rész)
következő üzleti év nyitását követően T 877 egyéb árfolyamveszteségek
Értékpapírok  realizáláskor K 482 költségek, ráfordítások PIE
Halasztott ráfordítások visszavezetése  pénzügyi
rendezéskor , törlesztéskor, azzal arányosan 11.) Tőzsdeügyletekből származó (beszerzéstől a
fordulónapig) árfolyamveszteség elhatárolása
IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Az időbeli elhatárolás elve: Szt. 16.§ (2) Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több
üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan
az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az időbeli elhatárolással az a cél,
hogy a több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatása a felmerüléssel arányosan kerüljön
megosztásra az évek között (összemérés elve). Az aktív időbeli elhatárolás az eredményre növelő (költség,
ráfordítás csökken vagy bevétel, hozam nő) a passzív időbeli elhatárolás az eredményre csökkentő (költség,
ráfordítás nő vagy bevétel, hozam csökken) hatást gyakorol.
Kötelező aktív időbeli elhatárolások:
1.) Bevételek aktív időbeli elhatárolása

Ha a tárgyévet megillető bevétel a mérleg fordulónapig követelésként nem számolható el, mert csak a mérleg
fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt időszakot illeti meg, akkor a járó árbevételt, kamat- és egyéb
bevételeket aktív időbeli elhatárolásként kell szerepeltetni a mérlegben.(pl. váltókamat, betéti kamat, járó
bérleti díj)
2.) Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

Ha költség, ráfordítás a mérleg forduló napja előtt már felmerült, de nem, vagy nem teljesen a tárgyévi
tevékenység érdekében, akkor a következő éveket terhelő összegeket a mérlegben aktív időbeli elhatárolásként
kell kimutatni.(pl. előre fizetett bérleti díjak, lízingdíjak, előfizetések)
3.) Többletkötelezettségek
Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, akkor a visszafizetendő összeget kell a
mérlegben kimutatni az egyéb kötelezettségek, vagy váltótartozások között. A fizetendő kamatként elszámolt
különbözetből a tárgyévet követő üzleti éveket terhelő összegeket aktív időbeli elhatárolásokként kell
szerepeltetni.
4.) Értékpapírok árfolyamnyereségének aktív időbeli elhatárolása

A névérték alatt vásárolt, nem kamatozó, diszkont hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és vételára
közötti különbözet tárgyévre időarányosan járó összegét (kamat) aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.
Ez csak az értékpapírok könyvekből való kivezetésekor (beváltás, értékesítés) szüntethető meg.
A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó
értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év
mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan járó összeget aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.
Az időbeli elhatárolás csak a papírok könyvekből való kivezetésekor, valamint akkor oldható fel, ha az
értékpapírral kapcsolatban olyan értékű értékvesztést kell elszámolni, hogy a papír könyv szerinti értéke a
beszerzési érték alá csökken.
5.) Átvállalt kötelezettség miatti aktív időbeli elhatárolások

Az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során véglegesen átvállalt (pénzügyileg nem rendezett) kötelezettség
rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.Az
elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek
megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.
Aktív időbeli elhatárolások között lehet kimutatni:
Elhatárolható a forgatási célú értékpapírok, részesedések bizományi díja és a vásárolt opció díja, ha ezek
később várhatóan megtérülnek.
Beruházásokhoz, vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó devizahitelek mérlegfordulónapi értékeléséből adódóan

keletkezett, és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - nem realizált- árfolyamveszteség
teljes összegét, ha az árfolyamnyereséggel nem ellentételezett. Törlesztéskor az előző időszakban elhatárolt
halmozott összegből a törlesztő részletre jutó részt kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
között realizált árfolyamveszteségként.
Passzív időbeli elhatárolások
1.) Bevételek passzív időbeli elhatárolása

- Befolyt, elszámolt árbevételek, bevételek
A tárgyidőszakban befolyt, elszámolt, de nem a mérleggel lezárt évet megillető árbevételt, bevételt passzív
időbeli elhatárolásként kell elszámolni. (pl. előre kapott bérleti díjak, lízingdíjak, előfizetési díjak)
- Költségek, ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatások

A költségek, ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett,
egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett
összeg. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, elszámoláskor kell megszüntetni.
- Devizaeszközök és devizakötelezettségek mérleg fordulónapi értékelésével kapcsolatos

árfolyamnyereség
A devizaeszközöket és követeléseket és kötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulójára vonatkozó értékelésnél
használt devizaárfolyamra átszámított forintértéken kell kimutatni, ha a mérleg fordulónapi értékelésből adódó
különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve eredményre gyakorolt hatása
jelentős.
2.) Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása.

- Tárgyidőszakot terhelő költségek, ráfordítások PIE-a
A tárgyidőszakot terhelő, de a mérleggel lezárt évben kötelezettségként el nem számolt (nem számlázott)
költségek, ráfordítások pl. utólag fizetendő bérleti díjak, lízingdíj, közüzemi díjak, postaköltség, hitelkamat.
- A mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között ismertté vált – a mérleggel lezárt évhez
kapcsolódó – kötelezettségek elszámolása PIE-ként
pl. a mérlegkészítés után ismerté vált, az előző évhez kapcsolódó kártérítési igény, bírósági költség
- A mérleggel lezárt évhez kapcsolódó – az éves eredménytől függő- kifizetések elszámolása PIE-ként
A mérlegkészítés és a mérlegfordulónapja között kifizetett, a mérleg adataitól függő (vezetői) prémiumok,
jutalmak, azok járulékai
- Értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó árfolyamveszteség PIE-a
A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó
értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év
mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan járó összeget passzív időbeli elhatárolásként kell
kimutatni
3.) Halasztott bevételek

- Az elengedett kötelezettségekkel kapcsolatos PIE
Az elengedett, vagy mások által átvállalt kötelezettségek rendkívüli bevételként elszámolt összege, amennyiben
az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik (max. a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti
értéke)
- Fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatásokkal kapcsolatos PIE
Az ilen címen kapott, pénzügyileg rendezett juttatás, támogatás rendkívüli bevételként elszámolt összegével
szemben PIE-t kell elszámolni. A PIE-t az ezen pénzeszközökből beszerzett eszközök költségént, ráfordításként
való elszámolásakor meg kell szüntetni.
- A térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközökkel kapcsolatos PIE
Az átadónál kimutatott könyv szerinti, illetve piaci értéket PIE-be kell tenni. Feloldani a költségként, vagy
ráfordításként való elszámoláskor kell.
- Negatív üzleti vagy cégérték PIE-a
A cégvásárláskor, átalakuláskor meghatározott, egyéb bevételként elszámolt negatív üzleti vagy cégérték
összegét kell kimutatni. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt acégvásárlást,
átalakulást követő 5 év alatt lehet egyéb bevételként elszámolni.

Merlegkepes Konyvelo Szamvitel Es Elemzes Gazdasagi Esemenyek Konyvelese PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Merlegkepes Konyvelo Szamvitel Es Elemzes Gazdasagi Esemenyek Konyvelese PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Tartalmi elvek Kiegészítő elvek Formai elvek

A BESZÁMOLÁS ÉS A KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

I. EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ  EGYSZERES KÖNYVVITEL

II. ÉVES BESZÁMOLÓ  KETTŐS KÖNYVVITEL

III. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ  KETTŐS KÖNYVVITEL

IV. ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ  KETTŐS KÖNYVVITEL

Főkönyvi könyvelés alapfogalmai

 a főkönyvi könyvelés eszköze a főkönyvi számla , melynek két oldala van

KÖNYVELÉS FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON

1.) Eszköz összetétel változás

2.) Forrás összetétel változás

1.) Eredményt növelő gazdasági események

Értékesítés nyereséggel  E (+) > E (-)  E (+) - E (-) = Eredmény (+)

További példák: • egyéb-, pénzügyi műveletek-, rendkívüli bevételek

2.) Eredményt csökkentő gazdasági események

Értékesítés veszteséggel  E (+) < E (-)  E (+) - E (-) = Eredmény (-)

T 25. késztermék K T Eredmény számlák K T 31. vevő K

További példák: • költségek

K0NYVELÉS FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON

T Eszköz K T Eredmény K T Eszköz K

1/a: értékesített késztermék, áru bekerülési értéke

455. beruházási szállítók 867. adók illetékek

465. VPOP elsz. számla 881. apport ny. sz. ért.

479. hitelezők 91-92. árbevétel

4. Immateriális javak (SZA/59-65.)

4.1. Mérleg tételei:

A I/1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke (111)

A I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112)

A I/3. Vagyoni értékű jogok (113)

A I/4 Szellemi termékek (114)

A I/5. Üzleti vagy cégérték (115)

A I/6. Immateriális javakra adott előlegek

A I/7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117)

Immateriális javak főkönyvi elszámolása

2.) Beszerzés 3.) Selejtezés, hiány, megsemmisülés

1.) Apportként átadás (rendkívüli eredményt érint)

Nettó érték kivezetése a rendkívüli ráfordítások

A befizetőnek részesedése keletkezik

A társaságból kivont eszközhöz ÁFA kapcsolódhat

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

T 11. Immateriális javak K

1.) Apportként átvétel 1.) Apportként átadás (nettó érték

3/b) Kísérleti fejlesztés keretében előállított 4.) Térítés nélküli átadás

4.) Megbízás alapján végzett K +F

5.) Térítés nélkül, ajándékként, hagyaték-

6.) Beolvadásból átvett eszköz értéke

ÉH ÉH TF ÉCS TF ÉCS TSZ ÉCS TSZ ÉCS

5. Tárgyi eszközök (SZA/65-73.)

- anyagi, tárgyiasult, értékkel bíró, forgalomképes

A II/1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12. szo.)

Tárgyi eszközök főkönyvi elszámolása

T 12-14. Tárgyi eszközök K

1.) Üzembe helyezés 1.) Hiány, káresemény, selejt visszanyert

3.)Értékesítés, kötelezettség fejében átadott

4.)Apportként átadott eszközök könyv szer.

5.) Térítés nélkül átadott eszközök könyv

6.) Terv szerinti ÉCS kivezetése

7.) Terven felüli ÉCS kivezetése

ÉH ÉH TF ÉCS TF ÉCS TSZ ÉCS TSZ ÉCS

T 16. Beruházások, felújítások K

1.) Beruházás, felújítás idegen kivitelezésben 1.) Üzembe helyezés

Beruházásokra, terv sz erinti é rtékcsökkenés (kivéve k isértékű, 50 000 Ft alatti egyedi

Leírási kulcs: L = 1/n100% L = 1/5100% = 20%

(10 00025%).12x = 500 x = 2,4 hónap  a tervezett leírási idő 2003.03.13.