1.

TÉTEL Petőfi Sándor vátesz-költészete

1. Bevezetés:
- történelmi kor: – reformkorban született
(Kiskőrös, 1823)
- vezető személyisége a márc. 15.-i
forradalomnak
- részt vett a szabadságharcban
- a temesvári csatában halt meg (1949)
- irodalmi kor: – a magyar romantika
kiemelkedő alakja
- mind a 3 műnemben alkotott, de legfontosabb
műneme a líra
- műveiben legfőképp írói pályafutása elején
felfedezhetőek a népiesség elemei

2. Fő témái:
- népies helyzetdalok, életképek/zsánerképek
(pl: A borozó, Hortobágyi kocsmárosné)
- megjelenik a családi líra (pl.: Füstbe ment
terv)
- tájköltészet (az Alföldet ábrázolja, ez jelentős
újítás a tájköltészetben pl.: Az alföld, A
Tisza)
- szerelem (fő múzsája felesége és szerelme
Szendrei Júlia volt)
- közélet: „Szabadság, szerelem, e kettő kell
nekem” fő értékei
- forradalmi látomásköltészete illetve a
forradalmi és szabadságharchoz kapcsolódó művei

3. Forradalmi látomásköltészete:
- 1846-tól költészete középpontjában áll
- a költő vátesz szerepben jelenik meg (Latin eredetű szó, jelentése: látnok jós. A vátesz a költészetben a
prófétai indíttatású, látnoki szerepben fellépő költő megnevezésére használt elnevezés. Jellegzetes
költői szerep a romantika irodalmában)
- műveiben megjósolja egy világforradalom eljövetelét amiben a költő népvezéri illetve mártírszerepet
vállal
- megjelenik a nemzeti illetve egyetemes szabadság gondolata, amely eléréséhez azonban véres háborúkon
át vezet íz út
- látomásköltészetének két legmeghatározóbb verse: Egy gondolat bánt engemet, illetve A XIX. sz. költői
című vers (ide tartozik még Az ítélet c. vers)

3/A. Egy gondolat bánt engemet:

1.) MŰFAJ: rapszódia (A rapszódia lírai műfaj, de az irodalomba az azonos nevű zenei műfaj nyomán
került át. A romantika korára jellemző. Jellegzetes vonása a zaklatottság kötetlen külső forma, illetve
ritmus, emelkedett hangnem, a személyes kifejezésmód és a kötetlen szerkezet)

2.) A vers nyomtatási képe:

- Nincsenek versszakok.
- A sorok változó hosszúságúak.
- A zaklatott lelkivilág magához igazítja a versformát.
- A vers nyomtatási képének többletjelentése van: feldúlt, zaklatott lelkiállapotot tükröz.
- Rímtechnika: Párosrímek ez ellentétben áll a szabálytalan versformával. → nem tűnik fel a monotonitás,
unalmasság

3.) Beszédhelyzet és költői szerep:

- A vers beszélője a lírai én.

Oldal 1
2. TÉTEL Petőfi Sándor vátesz-költészete

- A megszólított az Isten.
- A lírai én vágyik a szabadságért való küzdelemre.
- Jelenetkeret: pl. betegen, séta közben, meditálás közben.

4.) SZERKEZET:
1-12. sor: - az elutasított halál → párnák közt, agónia, csendes halál (1-8 sor)
- számára ez egyenlő a dicstelen halállal
→ 2 hasonlaton keresztül mutatja be, a halál lassúsága és magánya fogalmazódik meg (nem dinamikus
igék
→ kétszer megismétli az elutasítást → megerősítés (ANAFÓRA)
9-12. sor: - már dinamikusabb halál
- ezeket a képeket már áthatja az erő, dinamika, monumentalitás
- elutasítás nem egyértelmű → „…” töprengés jele
13-30. sor: - a profetikus vízió a világforradalomról, amely a hősi halál képével zárul
13-20. sor: leírja magát a világforradalomért folytatott küzdelmet
21. sor: „ott” mutató névmás jelzi, hogy ott szeretne meghalni
Költői eszközök:
- hanghatások: ágyúdörej, acél zörej, trombita
- látás: piros
→ minden érzékszervünkre hat, A természeti vihart párhuzamba állítja a társadalmi
(viharral) problémákkal.
- igék dinamikussága
- sok kemény, harcias mássalhangzót használ → msh. torlódások
31-36. sor: - befejező szerkezeti egység
- hősöknek járó temetés, a végtisztelet megadása
- lecsendesedik a vers: jelzők, lágy msh.-k

b.) Értékszerkezet:
- A haszontalan és a hasznos haláll áll egymással szemben.
- A hősi halál +, a hasztalan halál – , a közjóért való élés +,a haszontalan élet pedig – értéket
képvisel.
- A versben az abszolút érték a világszabadság (egyedül alkot egy sort), ami szemben áll a rabsággal.
- A lírai ént, a hősi halál keresésében a közjó szolgálata motiválja.

5.) VERSFORMA:
1-12.: jambusi sorok
13-30.: anapesztus
31-36.: spondeusz
→ a vers ritmusának váltakozása az időmértékes verselés fajtáinak megváltoztatását is adja

3/B. A XIX. század költői

1.) MŰFAJ: ars poetica
a.) Cím vizsgálata:
- A cím elmondja, hogy költőkről szól, d elhallgatja, hogy mi fog történni a költőkkel.
- A címet többféle képen is kilehetne egészíteni: pl. költőiről, költőinek feladata.
- A cím alapján az olvasó kritikát várna.
b.) Beszédhelyzet:
- Beszélő: a lírai én magyarázó, érvelő, meggyőző szándék olvasható ki megszólalásából.
- A lírai én vátesz költői szerepben van.
- Kora költőihez szól.
- A beszélő személyes érintettségét mutatja, hogy aggódik az emberek sorsa miatt és zaklatott
- A beszélő biztos saját értékrendjében, ezt mutatja az emelkedett hangnem és a felszólító mondatok.

2.) SZERKEZET:
- Meghatározza a 19. sz-i költők feladatát → ne saját bajaikról írjanak, de vezessék a népet,
népvezéri feladat (2. vsz) → ez Istentől eredő feladat→ „lángoszlopok” kellenek
- Megváltozott a költők feladata és Petőfi erre tiltással figyelmeztet „Ne fogjon…”
- A költészetre a húrok pengetése, a lant, szent fa kifejezések utalnak
- Párhuzamot von a magyarság és a zsidó nép között (Bibliai alapú párhuzam)

Oldal 2
3. TÉTEL Petőfi Sándor vátesz-költészete

o bujdosás
o Isten kiválasztott népe
o nem Mózessel azonosítja a költőket, hanem a lángoszloppal
3-4. vsz:
- határozott felszólítással kezd → megfogalmazza a költői feladatot „A néppel tűzön-vízen át”
- átkot szór azokra, akik ezt a feladatot nem vállalják fel
- elutasítja a hamis prófétákat (hazugok mert próbálják elhitetni az emberekkel hogy az eddigi
eredmények elégségesek.
- szembeállítja velük a népet (küzd, fárad, izzad, éhen szomjan teng → sorsuk rácáfol a hamis
próféta szavaira (áll. halmozás))
5. vsz:
- megfogalmazza, hogy ő mit ért a Kánaán alatt
└ vagyoni egyenlőség → mindenkinek lehessen lehetősége felemelkedni
└ jogi egyenlőség
└ kulturális egyenlőség
6. vsz:
- visszatér a költők feladatához → ne várjanak jutalmat, haláluknál kapják meg → tisztán,
bűntudat nélkül megtalálják lelki békéjüket
- feladat: küzdés

3.) Felépítése:
- klasszicista igényekkel elkészített kompozíció
- kerek, egész,lezárt alkotás → határozottságot sugall

4. Befejezés:
- Valóban beteljesült költői jóslata a nemzet és saját sorsára nézve
- Tapasztalatai alapján 1849-re megváltozott történelemszemlélete: az Apostol című művében jelenik
meg a „szőlőszem” hasonlatban: – Szőlőszem | Föld
- A szőlőszem megéréséhez a nyár kell, a Földéhez viszont évmilliók.
- A Földet az emberi lelkek érlelik.
- A Föld akkor érik meg, ha: Bekövetkezik a szabadság és Általános boldogság lesz.

Oldal 3