útmutató al B hansló Irialafiításáhol

§
LoG opÉotn rtnoó
 Kedves Szülők! Kedves Kollégók!

Beszédünk hongzóinok megjelenése o beszédfejlódés íolyomón igen vóltozotos ké-

pet mutot. Tudnunk kell, hogy vonnok könnyú, korón megjelenő, de bóven vonnok
nehezen képezhetó, összetett mozgósokot igényló, ezát késón kiolokuló hongzóink is.
Az R hong oz utóbbiok közé tortozik.
Könyvemmel ozoknok oz 5-ó éves korú gyermekeknek szeretnék o segítségérelenni,
okiknek még hiónyzik oz R hongzójuk,
Kedves Szülók! Nem szégyen, ho oz óvodóskorú gyermek nem ejti tisztón beszédünk
hongzóii, ozoz beszédhibós.
Az óvodóskorbon (3-7 évig) fejlódik o legszembetűnóbben o beszéd, és szépen tisz-
tul oz ortikulóció is. Sokíéleelvóltozósi tokor o ,,beszédhibo" gyújtőfogolmo. Az egyes
hibók, esetleges torzítósok oz ovototlon fül szómóro sokszor nehezen konkretizólhotók,
hiszen volomennyien o beszéd tortolmóro íigyelünk. Ám oz R hongzó hiónyo mindenki
elótt homor nyilvónvolóvó vólik, mert oz Ro leggyokrobbon elóforduló móssolhongzó-
ink egyike.
A íelnótt, oki jól beszél, nem is gondol orro, hogy mivel és miért tesz okorollonul is
rosszot gyermekének, omikor az R hosznólotóro ösztönzi gyermekét. Sok esetben oz o
gond, hogy o környezet ,,idó elótt", erószokoson próbóljo oz R hosznólotóro róvenni o
nyelvmozgósóbon és hollósi figyelmében még gyokorloílon gyermekét! Ez pedig no-
gyon gyokron morodondó hibót eredményez!
Ezért most röviden vózolom, hogy mi oz R hongzónk képzésimódjo.

A nehezen képezhető R hong jellemző:

Zöngés, pergetett szójtéri móssolhongzó, melyben o nyelv 2-3 perdületet végez o fog-
medernél, Hongoztotóso közben o nyelv izomzoto széihúzódik, elvékonyodik, csupón o
nyelv hegye morod lozo, Az egész nyelvtest íelemelkedik, o nyelv hegye konólíormó-
júvó vólik, A nyelv oldolszélei o íelső zópíogok belsó oldolóhoz simulnok, így o széles
nyelvperem elzórjo o kióromló levegő útjót. A nyelvhegy elülsó része o fogíny mögött (o
Ihongzó képzésihelyénél)lozón megtómoszkodik. A konólíormójú nyelv és o íelsó szój-
podlós között így egy öblösödés keletkezik, ohol o kióromló zöngés levegó megtorpon.
A lógyszójpod iökéletesen elzórjo oz orrüreg felé vezetó utot, tehót oz összesúrúsödöit
levegó o nyelv hegyénélo rugolmos ellenóllóst íeliöri. Ennek o következménye oz,
hogy o íeszes és rugolmos nyelv ismételten visszopotton o íogínymögé, mojd o levegó
ismét utot tör mogónok és kióromlik. Ez o rugolmos, 2-3-szor ismétlódó nyelvmozgós
kelti o pergés benyomósót, így jön létre nyelvhegyi perdületű R hongzó.
Remélem lóthotó, hogy mennyire összetelt és nehéz ez o képzésimód. Emiott jelenik
meg o beszédíejlódésben o legkésóbben, ezérl igényel hosszú elókészítésto terópiójo.
Ahhoz, hogy o nyelvhegyi pergés jól sikerüljön, o nyelv megfeleló helyzete, íokozott
rugolmossógo (íeszítettóllopotból voló ellozulós - ismételt megfeszülés és ismételt ello-
zulós), vogyis o mozgósos ügyessége o íelelós. Emellett szükséges még o zönge létre-
hozóso, mely o gégébenkeletkezik, volomint o nyelvhegyi zórlotot íeltörni képes, erós
lé9óromlot kiolokítóso is.
I
 lgen gyokori o terópio sorón oz, hogy túlsógoson erőleljes o nyelvhegyi zórlot, emiott
nem jÖhet létre oz Óhított pergó nyelv: o tremulóns helyetl végig zőrlqt (T-D) keletkezik.
Ho o szükséges mozgósos óllopotok nem egy odott pillonotbon összpontosulnok, okkor
o nyelvhegyi zórlotot o gyokorlotlon gyermeki nyelv nem képes feltörni, és ezért nem
jöhet létre oz ismétlódó pergómozgóssol o helyes honghotósl
llyenkor nincs meg o gyermekben o vibróció mozgósérzete sem - oz ilyen helyzetek-
ben sok idó kelt o BPRR kopcsolot megteremtéséhez is.
A mósik gyokori Óllopot oz, omikor o renyhe nyelvizomzot képtelen oz összetett moz-
góssor ]étrehozósóro, és csupón résképzésre(L-V, rosszobb esetben J) képes. Gyokron
késIe|teti oz eredményt oz is, hogy nogyon rossz o gyermek nyelvének o szójtér! tójéko-
zódó képessége,
A megfeleló ortikulóciós gyokorlotokvégzése és o nyeIvizomzot kelló erósítése ozonbon
biztos eredményhez vezet,
Hozzőiőrulhot oz ótmeneti sikerlelenséghez oz is, hogy o gyermek beszédészlelése
még nem biztos, nem precíz, nincs hollósi emléke o hongzóróI. Ho o gyeímeknélo
beszédészle]ésiés o beszédmegértésielmorodós együttesen von jelen, okkot elenged-
hetetlenül íontosok o holIósi íigyelem kimunkólósónok gyokorlotsoroi is.

Az R hongzó hibós képzésénekfojtói

Torzítósok, hibós pergések:

. Két ojokkot keltett R
. R oz egyik íogsorhoz éró ojokkol perdífue,
. R o íogok között pergó nyelwel,
. P ojokhoz tómosztotl nyelwel,
. R o nyelv egyik oldolszélénekpergésével,
. Ro nyelv mindkét o|dolszélének pergésével,
. R ozínyvitor|o (uvulo) rezgésével.
A iorzítósok leggyokoribb oko: o nyelvizomzot még nem megíelelóen mozgékony, vo-
lomint nem megíelelő o képzésihely és o képzésimód.

Ho n gzó-helyettesítések:
. Rhelyeti V(ritkón F),
. R helyett J
. R helyetl [,
. P helyett D,
. Rhelyeti N(ritko),
. R helyettH vogy ch-szerű zörej.
A hongzÓ-helyettesÍtések volószínűsíthetó oko o még kiolokuloilon hollósi íigyelem és
o nyelvizomzot nem megíeleló mozgékonysógo. A gyermek óltolóbon egy könnyen
képezhetó, meglévó hongzóvol pótoljo ilyenkor o nehéz hongzót.

Hongzó-kihogyós, elhogyós :

, Az Rhongzó kihogyóso, o mogónhongzó megnyújtósóteredményezi (koriko=koíko).

A hongzÓ-kihogyós oko oz, hogy o nehéz, összetett mozgóssol létrehozhotó hongzónól
o nyelv teljes posszív óllopotbo kerül, emiott nem képezi, kiejti o hongzót.
Kevés perdület:
. R= l/zvogy t peráülettet
nem képes o rugolmos,
A kevés perdület bto, o nyelv még nem kellóen mozgékony,
ismételt zórósro, de o képzésihely megíeleló,

A hibók okoi

Beszédszervi elvóltozósok:
. szójpodhosodék,
. orrhongzóssóg,
. szójtér nogysógótól eltérő nyelv méret,
. lenótt nyelv (rövid, feszes nyelvfék},
. gótikus szójpodlós,
. bénuIós,
. sérülés,

ot
;;,:á:?,::l,TJ:ll3ll3i T; [ó rósó h oz o rvosi vizs gó l sz ü ksé g es .

^
Beidegzési zovorok:
. idegrendszeri ilónyíiósi zovor,
. ne, megfeleló o nyelvizomzot mozgékonysógo,
. zovort, fejletlen o mozgóskoordinóció,
. íejletlen, kiolokulollon o beszédészlelés,

A környezel rossz beszédpéldóio:

utónozvo tonulio
Anyonyelvünk tonulóssol kerül birtokunkbo. A kopott beszédpéldót
gyokoroljo be, Ezért no_
meg gyermekünk o beszédet. Ho rossz példót holl, okkor ezt
gyon lényeges, n"Óv ,i"oij tisztón, érthetóen beszéljünk gyermek
környezetében,
Á'gü gyögó áoikonyelv sok beszédhibói eredményez,

Mikol kezdiünk o R hongzó jovilósőhoz?

siettetni o ioví_
Átolóbon o legkésóbben megielenó hongzónk, ezért nem szobod oz R hongzót
ki, oddig
tósót. Amíg o nyelv tökéletes moígéronysógá nem teljesedik
ozonbon mór oiónlott o
nem szobod hiónyolniés jovíioni, ol óvodo nogycsoportjóbon
oz Rhongzó Íeilesziésecsok
hiónyzó hong r.Jp..rét megsegitenilA logopeáioi munko,
okkor eredménybs, ho o gylrrnek rendelkezik tudotos
íigyelemmel, von felodottudoto,
o iudotos gyokorlós
tud összponiosítoni, rendelkezik önfegyelemmel és képes
o jó helYen kéPzett T-Dés
Amíg gyermekünk/tonítvónvunt náiózókészletéból hiónyzik
Sorkolotos kérdésez, hiszen
I hongzó, oddig nem foghotunk nozzáoz R kiolokítósóhozI
mozgékony-
o nyelvheggyeI képzett hongzók teremtik meg o nyelv függóleges.irónyú Az ortikulóció
sógót, és készítik or.R hoigzóhoz szükségésizommozgas ebó fózisói.
tovóbbi kiépítése "ia
folyomón ezek o hongzókieszlek o segítségÜnkre,ezekkel
Íogjuk to-
Az Rhongzó
vóbbíeileszteniés ügyesítenio nnómonT<ooldinólt, opró nyelvmozgósokot,
Úgynevezett ,,elógyokotlo-
feilesztése elótt fokoiott figyelmei és nogy türelmet igényló,
tokot" végzünk.
 A logopédioi terópióbon soiótos helyei foglot el o nyelvhegyi perdület és zorBe
együttes megteremtése. Az elógyokorlotok oprólékos, pontos íelodotsoroi egymóso
épülnek, íokozotoson juttotnok el o kívónt eredményhez, rendszeres, ludolos gyokor-
lóst követelnek. lsmételien hongsúlyozom, hogy lossú, türelmes munko vezet csok biz-
tos sikerhez. Ezen oz úton végigköveljük, iudotoson gyokoroljuk és meghosszobbítjuk
o beszédíQlódéstermészeles fózisoit. Az elókészító idószok oIyon íelodotokol öIel fel,
omelyek íelkeltik o gyermeki érdeklódést, kiolokítiók o ludotos íigyelmeí, növelik oz
emlékezelet, fejlesztik o gondolkodóst, de döntően oz R hongzó képzéséhezszükséges
precíz mozgóssorok outomotizólódósót építikki.
Emellett pozitív hotósso! vonnok o beszédfejlódésre is, mivel fokozzók o beszélókedvet
o sok-sok elvégzett sikeres beszédhelyzettel.
A íelodoilopok gyújleménye oz L hongzó tudotos olkoImozósótól indítvo vezei eI o
jótékos ojokpergetések különbözó vóltozotoivol o BR-PR segédhongzők kiolokítósóig,
Ezeket o hongzókopcsolotokot is tervszerűen és tudotoson kimunkóljuk, Ezóltol meg-
teremtjük o vibróció érzelél,melyet fokozotoson ótteszünk o két oiokról o jó helyre
szoktoloti nyelvperemre (L. l7. és 43. old, gyokorlotoit), mojd nyelvhegyre. Ekkor is se-
gédhongokkol dolgozunk. Kiolokíljuk o zöngétlen perdüleiú TR moid o zöngés DR kop-
csolotokot. Tudotoson rögzítjük, outomoiizóljuk ezeket o kopcsolotokol is, így ezóltol
kelló érésiidói hogyunk oz önólló, nyelvhegyi R hongzó kiolokulósóhoz.
Felhívom o flgyelmel orro, hogy oz R hongzói nem szobod utónoztotósso! ,,Mondd
utónom" vogy ,,Mondd szépen, ohogy én"... késztetésekkel erószokolni. A türelmetlen-
ség nogy órot követel. A türelem jól pergó R hongzót teremt!

A gyokorlósról

Hogyon és mennyit gyokoroljunk? Mindkét kérdésíontos. Ártolmos o iúl sok, és ered-

ményielen o rendszertelen, kevés gyokorlós.
A beszédhibók jovíiósónok ovotott szokemberei o logopédusok. Ho logopédus fog-
lolkozik gyermekünkkel, mindig ó szobjo meg o gyokorlós menetét és mennyiségét. A
logopédus értó szoktudóso különösen íonios oz R hongzó kiolokítósónól.
Elófordulhol ozonbon, hogy nem julunk szokemberhez. Ebben oz esetben vóloszthot-
juk o gyokorlóonyog segítségét,mely kiielöli o helyes utot. Megokodólyozzo, hogy rosz-
szul, vogy rosszot gyokoroltossunk gyermekünkkel. A gyokorlotok követik o természeles
beszédfejlódés útiót. Megjelenítik oz egyes beszédfejlódési fózisokoi, o kihogyhototlon
óllomósokot, olkolmozkodnok o gyermek életkori sojótossógoihoz, jótékos gyokorIotok-
kol vezetnek o hosszú úton o biztos eredményhez.
Rendszeresen, tükör előtt végzett, tegolóbb hetente kétszeri 30 perces gyokorlósokkol
remélheiünk jól pergó R hongzót!
Egy-egy olkolommol egy felodotlop gyokorlotől végeuük el. Ho sikertelennek tűnik
o munko, iktossunk be ismétlésekei o mór elvégzett gyokorlotokból. llyenkor heti 4-5
olkolommol gyokoro|junk, de csok okkor vegyünk új felodotol, ho ozelőző mór biztoson
me9y.

A ió! pergő nyelvheggyel képzetl R hongzó

Ho türelmesen és kóvetkezelesen kóvettük oz útmuiotósokot, okkor céIegyenesben vo-

gyunk.
Megszületett o hón óhított, önól!óon, jól pergő, nyelvhegyi R.
A tovóbbi R gyokorloiokot egyéb kiodvónyoinkbon megtolólhotjók.
 ww,&W,&WWW

iaigató gye]Glí

éne[!ő gyeíGlí

íazélt

|utya

autó

tiloI
 Wwwr&Wr&WwW

Rrüszltöló ló

rusla golyóual
 a

Kedves Borótom!
Bemutotkozom neked: Andi vogyok és ó ÁOóm.
Acén nevem mósképp is mondhotó, de ezt most
még nem tudod szépen mondoni. Moid Áoóm és én
segítünk neked ezt is megtonulni. Ebben o kis könyvben
sok-sok íelodottol tolólkozol, omelyeket mindig tükör
elótt gyokorolj! Mé9 ügyesebb lesz o nyelved, ho o
gyokorlotokot mindig elólról kezded és sokot
ismélelsz. A gyokorlotokot Adóm mutotjo be.

Énis bemutotkozom: Brumi moci vogyok,

Nemsokóro te is ki tudod mondoni o nevemet hibo
nélkül, helyesen. Énminden nop gyokorolok, Szeretném,
ho te is nopról-nopío, velem együtt ügyesednél, okosodnól.
Versenyezzünkl Vojon melyikünk tudjo elóször kieiteni o berregó
hongokoP Mielótt elkezded o gyokorlósl, elórulok neked volomit:
Anditól megtonultom, hogy o szívünk testünk bol oldolón dobog.
Jó lenne, ho ezl te is megjegyeznéd! Könwünkben o lopok bol
oldolón szívecske lóthotó. Figyeld o szivecskét! Néhóny lopon
elbújiom, keress meg hol vogyok (lent-fenl, jobbro-bolro...)!
Ebben o könyvben o berregő gyokorlotokon kívül iótékos,
gondolkodtotó, rojzos íelodotokot is tolólsz,
omelyekhez jó szórokozóst kívónok!

vL§a
xq-|é}//
 6-a
Tükör előtl, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot! t ir)
,}<.
Tolóld ki, mit mond Áoóml
utónozd te is ő!
Á

Keresd meg Brumit!

Mondd fftég, hogy holvan!
 Tükör előtl, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot!

i-ó

Gl-ú

Utónozd o hongjukot ú9y,

ohogy oz előző képeken o gyerekek mutottók!

Keresd meg Brumit!

Mondd meg, hogy holvqn!
Tükör előtl, nogyon sokszo] végezd o gyoko]lotokot!

Nyisd ki és ozutón lozón zórd össze o szód!

Tótogi ú9y, mint o hol!

Csücsöfts és mosolyogj!
Dobi puszil csücsörítős és
mosolygós szóiiol!

Keresd meg Brumit!

Mondd meg, hogy holvan!

\bzesd oz ollól o csomogig! Színezd ki oz útiót!

 -/:
" " .í.. rt
É8:.:, ,"| -.|v'-.c §: _1l"í;""'
fr ., É.{ ".

Tükör e!őtl, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot!

Szívd be o levegó, és lozón zórd össze o két oikodot!

Csinóli először nogy, ozulón kicsi luíit oz orcodból!

Miközben hosszon kiengeded o levegő, Qz uiioddol ütögesd oz oikodot!

(holkan: prrr..., hongoson : brrr...)

Ajokpeldítéssel utónozd o prüszkölő lovocsko hongjót!

(prrnprrr,..)

Keresd meg Brumit!

Mondd ffieg,
hogy hol von!

A holocsko mindegyik vizicsillogon szeretne megpihenni.

Rojzold meg oz útiót ú9y, hogy o nogyobbról kisebbre menj!
lgyól minden nop vizel szívószóllolJ (gyümölcslevet, joghurtot ...)

Fúid el messzire oz osztolon o votlopomocsot| (erős fújós)

t@l- Reptesd o popílszeleleket!

(gyenge fújős)

a9

Fúid íel oz orcodoi,

Y
torisd benl o levegől sokóig!
Azuión pukkoszd ki oz qrcod! ,1Q ya)

Keresd meg Brumit!

Mondd meg, hogy holvon!

Hóny különbség von o kéi kép között? Jelöld színessel!

 Tükör előtf, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokotl

kinogyro o szódot, mint ÁOóm! Fogd meg oz óllodot, hogy ne mozogjon!

!,|visO
lgy emeld fel o nyelved, ozutón engedd le| (fe1-1e...)
Figyelj orro, hogy o szód ne csukódjon be!

Nogyro nyitott szóiiol érintsd meg o nyelveddel

o szód sorkoit! (jobbra-botro...)

Nogyro nyitott szójjol dugd ki o nyelved

előre, ozulón húzd visszo o szódbo!
Végezd ezt o gyokorlotoí először tosson,
ozulón gyotson! (ki-be...)

Keresd meg Brumit! Mondd ffieg, hogy holvqn!

Legyen minden pingvinnek öt holo! Hóny holot kelleft rojzolnod?

Tükör elóli, nogyon sokszoí végezd o gyokoílotokot!

Nyitott szóiiol nyold meg o íelső ojkodol, oz egyik soíkótól o mósik sorkóig!

Ugyonígy nyologosd meg qz olsó ojkodoi is!

NyoId körbe q szódol mindkét ilónybon!
(körbe-körbe...)

§;
§
t.
Keresd meg Brumit! Mondd meg, hogy holvon!

Hoson!ítsd össze o két kocsót! Pótold, roizold meg o hiónyzó részekeí!

(5 küIönbség lőthotó)
 t:" ..!-# yi-.,""l*.tr4 '7';Y\y51" q
i, , ,,|;"^tzxv.gu;6*p.P§.etrfr{É,F,*eW" l-rea§#*r: qqlle fu *esa*§
: -$á#Li ,., P . a. o. 4.*,

Tükör előtt, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokqt!

Nyisd nogyro o szód! Hegyes nyelwel éilntsd meg o szód softoit!

fiobbro-bolro. ..J

l@
Széles, lozo nyelwel
tokord el o íelső ojkodol,
mojd oz olsó ojkodol!
(fent-lent...)

3al

Keresd meg Brumit! Mondd ffiag, hogy holvon!

Mindegyik kép mö9é egy-egy rojz bújt el.

Ketesd meg o rojzokot és színezd ki!
(szÍv, teniszütő, szglőmi, kolósz, keszlyű, nyuszi, osztol, szoknyo, szélmolom)

i
t

l
Tükör előtt, nogyon sokszor végezd o gyokorloiokol!

Iokord be o íelső ojkod széles nyelwel,

és tortsd ott oddig, omíg oz öt uiiodoi kinyitod!
Lozítsd el o nyelved oz qlsó oikodon!

Nogyro nyitott szóiiol, széles, lozo

nyeWeTiortsá meg o pólcikót o íelső
oíkoo íölött, moid oz olsó_ 9ik9d olqtl!
YÍgyőzz, ne essen le o pólciko!

Torisd meg loito q kereszlbe iett

Dugd ki o nyelved és csinóli belóe ,,konoIol"|
pólcikót!
Keresd meg Brumitl Mondd meg, hogy holvon!

pórokoi!
Miből von kettő? Kösd össze és színezd ki o
Mondd meg, minek nincs pório|
 Tükör előtl, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot!

SzéIesen tokord el o nyelveddel o felső ojkodotl

Nogyro nyitott szójjol, szélesen íelemelt nyelwel

,,ütögesd" o felső ojkodot!
A szód két sorkót tómoszd meg o mulotó ujjoiddol!

Ho oz előző íelodotot mór nogyon ügyesen csinólod, okkor íújj

ró közben o nyelvedre! Érezni fogod, hogy egy kicsit oz ojkod
és o nyelved is bizseteg, eselteg-,,pölög;.-
Figyelj or]o, hogy csok o nyelved közepénél iöiiön ki o levegő!

Keresd meg Brumií! Mondd meg, hogy holvanl

kösd össze oz ozonos sorokoi!

§őö&
ö futrő
őöfutr
 * " "-*ex §,x:*zarau"áe §.fu#sFs& i*ő§ §:,'",":ai É,,.,,,*§u%§a a-§{q&{,b4
Sdq{&"ÉW# É{q"íf,WW.?'$§g§-$YY
6§ !;í (,,fi ry.";E :jí
,vgq d ffi {31._'{ !'; ,, 3 ?,, ?1 (á{3y:&hÉ

Tükör előti, nogyon sokszoí végezd o gyoko]lotokot!

Nyologosd meg íelüI:

- o íogoidol kívüIről,
- o íogoid élét,
- o íogoidot belülrö,
o szóipodlósod kemény részét!
,

o íogsórod mögött

Nyologosd meg olul:

-o íogoidol kívülró,
-o íogoid élét,
-o íogoidot belültó,
-o íogsorod mögött oz ínyedel!

oz olsó íogoid mö9é!

Emeld íel o nyelvedet o íelső fogoid mögé, moid ereszd le
(fe!-Ie...)
vw%§e§**ew@e§§ffi!.§

1W1
in_

Keresd meg Brumitl Mondd meg, hogy hol van!

színezd ki oá oz oszlolt, ometyik olott nincs semmi!

solold íel, mil lóisz oz osztolokon!
 ..:. : ; :l

Tükör eIőtl, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot!

Nogyro nyitott szójjol tortsd meg o nyelveddel o behelyezett pólcikót oz olsÓ,

mojd o felső íogoid mögött!
Hq ezl mór ügyesen csinólod, próbóld meg úgy is, hogy közben becsukod o szÓ-
dol, mojd úiból kinyitod nogyro! Ugyonezt gyokorolhotod egy kis popírszelettel
is.

?ffi
><

Konolozd fel o nyelveddel o tólkóból o zi-zil!

Amikor o zi-zil beemelted o szódbo, okkor ozí
erősen szívd íel o nyelveddel o szóipodlósod-
hoz, omig el nem olvod!
Azutón eÍsa le o nyelvedl Így csettints sokszor!
lsmételd meg o gyokorlotot zi-zi nélkül is!

Keresd meg Brumít! Mondd ffieg, hogy holvqn!

\ézesd eI oz egeret o lyukhoz! Színezd ki oz útiót!

Tükör előll, nogyon sokszoí végezd o gyokoílotokot!

Utónozd o lovok potóinok csotlonósót o nyelveddel!

(/osson-gyorson...)

pottintsd el o popítszeletel o kézíejedró'l messzile o következő hongok erőelies

eitésével

T,T,T...

Keresd meg Brumit! Mondd ffieg, hogy holvon!

Szómold meg o pöttyökel o kolicókon!

A legnogyobb koticól kolikózd be! Hóny koíicód von?
 Tükör elól, nogyon sokszor végezd o gyokollotokot!

Nogyro nyitott szóiiol mondd utónom!

ál, at, et, 0t, öt, ét, út, üt, it

álá,a[a, GtG, Ot0, ötö, éIé,ütu, üÜ, iti

Nqgy levegőveI íúidel o popí,rszeletel ú9y, hogy közben megint mondogosd o

fenli szótogokot!

Figyeli o]ro, hogy o popí,rszelet o szóddol egymogossógbon legyen, és elreppenjen!

Keresd meg Brumit! Mondd meg, hogy holvon!

Mi hiónyzik? Rojzold meg!

Minden sorbon ugyonozok o képek vonnok, de mindig mós helyen.
(kokas, sz'M teniszütő, ősó)

I
 & *xwx efu {^ eYv ffi, § r q
$
** saw
gBiffi§§§#&w§ Y*&, §**{3.T !1-*i,,
& #"^1
:,i Eat3 :]i,
?Á fu, !§ {"b
*t
{t-
"*É

Tükör előtl, nogyon sokszoí végezd o gyokoílotokot!

lnlegess o nyelveddel!

lű-lű-lű-lá...;la,la,Ia,la.,.;le,le,le,lG...
ál-ál-ál-á!...; al,al,al,tl.,.; Gl,Gl,G|,Gl...
álű-űlű-űlű-űlű...;ala,ala,ala,ala...;GIG-GIG,GIG-GIG...

lnlegess o nyelveddel!

tá!á-tálá,tálá,t űlá...itala,ta!a,tala-talt...; tGlG,tGlG,tGlG,lGlG",

Í9y integess folyomotoson o nyelveddel!

lá-...,,...fla, lG, l0l

ál..........fal, Gl, 0ll
álá.-,.....[ala, GlG, olo!

Keresd meg Brumitl Mondd ffieg, hogy holvan!

Melyik kéz nem illik o sorbo? Színezd ki!

www$w §§6e,É
W*### ry\ffi&ry\&
gg#gg
@@&aa
 .l

6H Tükör elól, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot!

G ir)
,.><l Fúii ú9y, hogy o felső és oz olsó ojkod egyszerre peldüljön!
Vlgyáu, orro, hogy o nyelved ne mozduljon!

PRBR,..

Megíózott o lovocsko, o viziló, oz őzgido és o csocsi. prüszkölnek.

utónozd őkeí te is!

PRRR... FfrnB... PRRR...

Keresd meg Brumit! Mondd ffieg, hogy holvonl

Húzd végig o vonolon oz ujjod, és közben pfiszkölj, minl

o tovocsko!

:i
 .".r . 1"1'
;. :;Y
. ., :^ :
.). "
t',,:Y":,@
",
';'' l ",
^:.

Plüszkölj Úgy, mint egy lovocsko!

Mgyózz orro, hogy o nyelved ne mozduljon|
rúíi,úgy,hogy oérő és oz olsó ojkod egyszene peldüliön!

Mondd uiónqml Te négyszel mondd!

ánr, a[í, G[í, Oü, öü, ént, uRí, üRt, iRt

ffi\§.§-<=

Színezd ki ozokol o lovokoi, omelyeknél helyesen

perdült oz ojkodl }'fi,
Keresd meg Brumitl Mondd meg, hogy holvon! N§ §}

kösd össze színessel oz összetortozó kisebb és nogyobb képeket!

színezd ki ozokot, omelyekbó o leglöbb von o lopon!

,JL
/1/----Z(?
W^a{.ű^
w
YDZű?
 é':Hu::ű -J','ii4.?::-" *;i;;:*_|{';,.,*,
éar.^n.o<.qf {,u,. - .
&,".fs.*;i:.,.t.*a,,:};; o.-,á:-,:?É;.,," ,"'- t{.i"::; Í* :§,.?FtEt"6tl"k,;
T.s*i;.'..-;";.:;1 -":tt.:{i.B#J"3{6

*_k)rri* T*_-*,' d*fu$Y ,§,"*

* } § b_,, €-* ?_a.:,'- Y,* í.n {d: ""

vlgy ázz.,,:: T íí; fi §

Fúii úgy, hogy o fetső és oz olsó ojkod- egyszene perdüljön!
Hlij ilil ;3',ffi |

Mondd utónom! Te négyszet mondd!

[ilű,[ía, []B, [í0, píö, Íilé,[]u,üü, p]i

m
X\
színezd ki ozokol o lovokol, omelyeknél helyesen peldüIt oz ojkod!

Keresd meg Brumit! Mondd me7!, hogy holvon!

Mi hiónyzik? Rojzold meg!

Minden solbon ugyonozok o képek vonnok, áe mindig mós helyen.
(sopko, íojós, Iopőt, fésű)

ffi@ffi,@,

& ffiffi§
 !"'§g:r.É,§.*."á:|iqs+ V'- . .
.1:"í?: 4*."i; ,_:;';, ':!
Á9,_í":;,-"!y
) '; : :

Prüszkölj úgy, mint egy Iovocsko!

Úgyózz'orio, nogy o nyelved ne mozdulion! perdüliön!
rúíi'úgy,hogy oiá.O é. o, oIsó oikod egyszerre
Mondd utónom! Te négyszel mondd|

űotű,a[ía, G[]G, 0[í0, öüö, épté,uníu, üRtü, iüi

Színezd ki ozokot o lovokot, ometyeknél helyesen PeldÜlt

oz ojkod!

Keresd meg Brumit! Mondd meg, hogy holvon!

cB
X
o legnogYobb Íelé!
Kösd össze o lovokot úgy, hogy o legkisebbtö.holodi
Színezdri-oIegnogyooootésolegkisebbet!

r+ d
ffi \/
 Fúii ú9y, hogy o íelső és oz olsó ojkod
egyszerre perdüljön!
A nyelved ne mozduljon!

Prüszkölj í9y, PBBB... Nevezd meg o képeket!

,K
_\] //

naI
lgy mondd el, hogy hovó mutotnok o nyilok!
A PrÜszkÖlő hong kifúióso előtt óllj meó egy pitlonoílo,Éojdnogy

Sp
fúlóssot mőnJJi

!IY_,-l
rl*l}"!,llx
§

A leglövidebb úlon vezesd e! o békót o holocskóig!

-Z
-
?ú
,

pe]düliön!
Fúii úgy, hogy o íelső é. qp olsó oikod egyszeííe
A nyelved ne mozdulion! lgy:

két pontot?
Tegyél mindkét to|Rlo két pontotl Tettél T,indk:l t1py
pontot.
úóÁoo, mit készftöilá? Mindkét b|olo tettem kéi
A lo|nlól eltüntetem o pontot.

§ §

íelhúzni,
Mit lehet íelhúznio tollpro? A tolPlo zoknit lehet
veze_sd o zoknikot o to'íJprol A toipro vezetiem
o zoknikot.
A tol|olól lehúztom o zÖknit.

qp
n romlpro hoitottok oz outók,
outókot,
Vezes{-oz outókot o rom|Fro! A komPro vezettem oz
n rom|Rlól leiött mindenki,
Roizold le!
aaaaoaaaaaoa,0,o..o,o oa
a ooaaaaaaaoaaa,o O
a a
a a
o O
o a
a a
o a
o a
a a
a a
o O
o O
a a
a a
a
aaoooaoaaaaa".. aaaaaaa aa
a aaaooaaaoaao,
 Mondd ulónom!

[íGGír üóbá! Rtobléma

ntóí6ta üéda n]éiliIíál

a WW wwwWwwwffiw,&w Wwffi.WffiT§wwffi
,*awwmW-Www

dlüt\\\I-
Rffiszltöl üimitíU RfimailOnna Rímás

pfizma ItáRÉzat

r§
-q;u naüa müiía

ffi/
söRtű
 Fújj morgóson úgy, hogy o íelső és oz olsó ojkod
egyszerre perdÜljÖn!
Vlgyózz oí]o, hogy o nyeIved ne mozdulion!

z-\
BBRR... uQ-a
<?-\
-§ 6(
Megy oz úton o motor, oz outó, o busz és o komion. Berregnek.
utónozd őkei te is!

BRRB... BRRR...

Keresd meg Brumit! Mondd meg, hogy holvonl

ugyonolyon színnel korikózd be oz egyíormo pohotokot!

Fújj motgóson úgy, hogy o íelső és oz olsó ojkod
egyszerre perdüliön!
Vlgyázz orro, hogy o nyelved ne mozduljon! \
.*<\'ó
z,..""-rY,
Mondd ulónom! Te négyszer mondd! rQ=a
{?-,^
§áq
űbt,ab], GbIi 0bí, öbí, ébl, ub], übr ibt

Színezd ki ozokol o molorokoi, omelyeknél helyesen perdült oz ojkod!

Keresd meg Brumit! Mondd ffieg, hogy holvan!

Kelesd meg minden béko órnyékót! Kösd össze o pórokot!

 ffi
Fújj morgóson nogy o íelső és oz olsó ojkod
.y.gy,
egyszeííepeldüljön!
Yigyázz orío, hogy o nyelved ne mozduljon!

Mondd utónoml Te négyszer mondd!

btá,bía, bíG, b]0, brö, [té, []u, Drü, bri

;l)\(
színezd ki ozokol o moíotokoi, omelyeknél
helyesen perdült oz ojkodl
Keresd meg Brumitl Mondd meg, hogy hotvonl

\ézesd o motorl o hózig, és közben ulónozd

o hongjót!
 # g,Éxa ge e* ry: +* p,rmk ryx gg pg§ q P#
g*q-yy3Td{_;. gJr J*R_*s":}térttr&l"* w*" r,":§
*,* ry" -
"o
€, u,
*#*'}r:*&*"tg
3*
-* $" r7'-,
íS*; jfr
* *

r*,r*"* 3;.í& ge *-} & &p.i *x

fr+f 9f;t ffőqa.#ffi *{:"..t.lf

Fúii morgóson úgy, hogy o íelső és oz o|só oikod ,ul

egyszerre perdÜliÖn! l /r@;á
vlgyőu. oí]o, hogy o nyelved ne mozdulion! 1 -€.;1
|' *]
llJijlÉii.É..{
""l,]l
i.:.;l"|

Mondd ulónom! Te négysze] mondd!

űbtű,an]a, Gb]G, Obío, öbtö, éhré,ub]u, übtü, ibti§

Színezd ki ozokol o moíoíokot,omelyeknél helyesen perdüli oz ojkod!

Keresd meg Brumit! Mondd ffieg, hogy hol van!

Mi hiónyzik? Roizold meg!

Minden sorbon ugyonozok o képek vonnok, de mindig mós helyen.
(léghojó, levél, lőmpa, labda)
 Mondd ulónom!
Fúii morgóson ú9y, hogy o felső és oz otsó ojkod
egyszerre perdüljön!
Vlgyázz orro, hogy o nyelved ne mozduljon!

Perdíts oz ojkoddot így: BRRR...

Mondd ufónom!

Az olmo puho. A bonón puhóbb.

Mutoss o puhólbbrol n punólbbro mutottom.

A ieknós lomho. A csigo lomhóbb.

Mutoss o lomhólobrol A lomhóPbro mutottom.

-='
, :;:; a ;
^ú o o
Az esó hideo. A hó hideoebb.
Mutoss o nioege[bbrel A hidegelbbre Óutottom.

A póló meleg. A kobót melegebb.

Mutoss o melegelOOreI A melegelOOre mutottom,
Ismételd utónom o mondolokot, és toizoli!
Fújj morgóson úgy, hogy o íelső és oz olsó ojkod
egyszerre perdüliön!
A nyelved ne mozduljon!

Levelekból óll o lomb. Mutoss o Omlb rol A Omlbro mutottom.

TegyéJ o Omlbro négy teveletl n OrÁllbro tettem négy levelet.
A lomlbról két levél lehullott.

A kezemen von egy bób. Mutoss o bólbrol n bólbro mutottom.

Tegyél otró|bro egy szívetl n bólbro téttem egy'szívet.
Mo o bó|bról tonulok.

A dob melIett két ütó volr. Üss ölöt o doProl Ötot utottem o do|oro.
Vedd el oz uijodot o ooloróll Elvettem o'z ujjomot o oolbról.
'
Isffi§raualthart
ríondd utónom!

//,

€Y>\
ú4§
hrauó
G

\<-/

K$

a -o n*\

ar2
J, {'l
ltoliDti

M
ébteil
 e..:']..,,....'.,.....'..]..':.

Fúji ú9y, hogy o íelső és oz olsó

ojkod egysze]íe perdüljön!
A nyelved ne mozduljon! Így:

Rtá-[tá, []a-[la, []G-[íG, [íO-bío,Rrö-[rii, []é-n]é,

[íll-b]u, []ü-[íü, [ti-bti
lsmételd ulónom o mondolokol, és rojzolj!

Anti és Ponni elment,|rytolinét, mege|nres íogyloltot venni,

A|olóoén zzel íizeftek.

re
Mindketfen nyologotiótoíinome|nrösíogYáítot. . o
o. o o o o I

n rolblo kúszott.
i"-""i
: o

kúszotf.
n tolOro oz élbreoéseutón o
O3

Akolbloozélbredéseutónooomlblól kúszott. . O....

9
o o. o
A ko|bto oz élbreoéseutón o oomlbról kúszott o nololo.
A kolblo oz é|bredéseutón o oom|bról kúszott o nolbro o
tolilbri oló.
A l(olbío oz é|bredéseutón o oom|bról kúszott o no|F,o o
rolilbri olá, o re|oro mel6.

színezd ki o kobrót!

trl,i!3;lff:li;niliJ:ffiflli,§#:"-1H,lfi ff 15ffi,;fli;,iTÉllegyütt
Rojzolj négy fóí o dombro!

rll
-o-
\\
-r' *^ _''_.tsl,,r- _:*r" őr_ D_-
'€&.,.a)&
,w§
l ,:.-: W
 ffit,"*.Ww**w.wa&^w*wt: €EY"l!'
'€*r§#rá " *.,:" i
?áe, r,, *_{§ #
b'í," "É.§..\.q"t Y&t}
^ ", "'

r.,^xt&: *n,u j*
:. : \} ?_§ :" i* iv ",, ;:§"*,,
,: ,'ia#'
!,"?^, ""k
,._
ü . P 1

Fúii vóttokozvo! A íelső és oz olsó ojkod egyszere

perdüljönl A nyelved ne mozdulion!
Mulosd, omit mondosz!
Rrá-btá [ía-b]a [íG-bíG
üú-btó Rtő,btő üé,bté
üu-b]u üíi,btű üi-bri
Annyit lépi o nyíl irónyóbo, ohónyot dob!ól o kockóvol!
l szólóncol minden dobós ulón oz elsóől ismételd meg!

Tokord le o képekel, és emlékezetbó plóbóld elmondoni o szólóncol!

Hóny szól sikerüli megiegyezned?

Breki, precíz, brócso, prém, brilións, primodonno, briós,

priccs, bross, proliné, Brigitto, prizmo, prés, Brumi
 lsmételd ulónom mondolonkénl, omíg el nem fórodsz!

Prüszköljön o lovocsko, PR-PR-PR...

Perdüljön o motor: BR-BR-BR...

lBlumi és Andi
É[volohol egy olprócsko medvebocs.
A kicsi bocs megbetegedett és no|pról-nolpro gyengébb lett. Nem voIt mit ennie, nem
viselte gondjót senki. lBrumi bónofoson teRüot o nogy bükkío menedékében.
Andiko éppen ott sétólt. Megpillonlotfo o kicsi medvét.
_ - Csok nem vogy beteg !Brumiko?_- tudokolto Andi.
lalumi olig-o_1ig pislogott, nbgyokot |nrtiiiÜiiá, oJÓvodt volt.
_ - Von csolódod? - kívóncsiskodotlAndiko.
|arlmi olig tudott nemet inteni olorO kobokjóvol.
- Elvigyelek mogommol o hózünkbo? - tudokolto o kislónv
- lgen. - pislogto hólóson
lBrumitő.
|Blumi.
Andiko felnyolóbr n, vitte lBrumit oz otfhonukbo, Nevet is odott oz olRró
bocsnok: ;a,ur#É,;|frf ' ':r
Andi nogion eonOÖson nevelte
|Brummo |Brumit, Az o|Rlócsko bocs notolól-notoro
növekedetf , okosodott.
Andi nemcsok etette-itotlo, Ópolgotto
lrry.lmg |Brumit, honem még tonítgotfo is. IBrumi
egy hét olott lólbro óllt, és hólóinövehoéte leit nnoinor.
Sok meséOen t'olóltozhotsz még |Brumivol és Andivol, ho tovóPbro is velünk íolytotod
o tonulóst.
|.arymry |Brumi noponto jókedweI ismételgeti Andi felodotoit, hogy mielóbb szépen
és hibótlonul mondjon mindent.
Ugye te is így teszel?

Színezd ki Blummo Brumil!

 ::;-;;r: ..i_,9:" ,' "i.',1

lsmételd utónom mondolonkénl, omíg el nem fórodsz!

Mósnop íolytosd tovóbb!

Púszköliön o lovocsko, PB,PB-PB..,

Hol volt, hol nem volt, volt volohol egy teknóc csolód. Egy tóvoli potokbon boldogon
éldeoéltek.
Yolt Jgy olpró teknócük, orit lPrücsöknek hMok.
lprucór nlinoen nop vidómoh luoicrolt o csobogó potokbon. Figyelte o pici holokot,
bmever nolpról-no|p,o nogvobbok lettek.
Óá |lrqóroÜ'csot< niim nótt nogyolOOro. ó ozonbon nem bónkódott emiott. igY, ho
kellétt, |prímón elbújhotott o kóvek oló.
rgy noÖon eltűntek o.pici holok o potokból, Hióbo kutotott lPÜcsÖr, nem tolólto Óket
sénot. Ettól kezdve nolplól-nolpro boldogtolonobb lett Prücsök..
Tellek_múltok o netek, s oz egyit< nop |breregve íelbukliont o potokbon e9Y békocso-
pot| lryet Prücsök eddig még nem lóiott, nem holIoti.
_ Mivoltunk o pici ebiholok, de békók lettünkl - kiólltott lPrücsornek lbrereove lB.r_eli
o csobo.gó pofokbon. Soko-t jótszonok. lPrÜ-
lBreri meg |erucsök mé9 mindig ott.élnek
tsör vígon iubickol o hullómokbon, lBret<i pedig oPrókot lbrekeg mellette.

.@,
é

Színezd ki Brekit!

jF?i1?,
l} j ?'éi
 Tükör előlí, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot!

Tokord be o felsőojkod széles nyelwel, éstortsd

ottoddig, omíg oz öt ujjodot kinyitodl
Lozílsd el o nye|ved oz olsó oii<odonl

Nogyro nyitott szójjol, széles, lozo

nyelwel tortsd meg o pólcikót o íelső
ojko{ fölötl, mojd oz olsó ojkod olqtt!
Yigyőzz, ne essen le o pólcii<ol

PugO ki o nyelved és csinólj beló.le,,konolot''!

-
Torlsd meg rojlo o kereszlbe tett pólciral

Szélesen tokord el o nyelveddel o íelső o'!99oj!

Fu,, ro!
Nogyro nyitott szójjol, szélesen íelemell nyelwet
,,ütögesd" o íelső oikqdot!
A szód két sqlkót tómoszd meg q muloló uiio-
iddol!
Ho trz előző íelodotot mól nogyon ügyesen csi-
nólod, okkor rúii rő közben jnv"Vááű Ér"-i
logod, hogy egy kicsit oz ojkod és o nvéváái,
bizsereg, esetleg,,pörög''.
|jsv.9l;o.íío, h99y csok Ó nyelved közepénéliöi-
iön ki o levegől

csetíints sokoíl Lossílsd o csettintést!

Tükör előtl, nogyon sokszor végezd o gyokorlotokot!

Nyisd nogyío o szód! Csinóli ,,konolot" o nyelvedbö,

moid bpbson emeld íel o nyelvedel o szójpodlósodhoz!
Tegyél o nyelved oló egy pólcikót!
Ugybnezt o gyokollotot végezd el ú9y is, hogy o nyelvedel
mindkét kisuiioddol olólómoszlod!

Eközben hosszon és erőeljesen fúii ró o nyelvedre!

Mindvégig figyelj orío, hogy kétoldolt o nyelved hozzóérien o
fogmedéúez,-éscsok elől, középen iöiiön ki o levegó

f-t-l-t,.........tJíf.,..[íí],...TB R R...

(Ajóntatos ezt a gyokorlatot honyolt felue,

gyokron, és rövid ideig végezni.)

Keresd meg Brumitl Mondd meg, hogy holvon!

színezd ki ozt o sorl, ohol hólom íelfeléholodó hol von!

Szómlóld ffieg, hóny leíetéholodó hol von összesen!
a ,..;ri :jl''',:;,,:;;;,,

Emeld o ,.konól" nyelved o íelső íogsotod mö9é!

Eróeljesen fúii ló úgy, hogy elől, középen iöiión
o levegő! Fújd meg o trombitót!

TB-TR-TR-TR...
Annyiszot trombitólj, ohóny lobdóio von o bohócnokl

9
@

!{nezz ki onnyi lobdót, ohónyszor jól megszóloltotlod o bohóc trombitóit!

Minden lrombitói fúii meg négyszer így:

TR_Tn-TR-TR...
SzÍnezd ki ozokot o lrombitókoí, omelyekel helyesen szóloltottó! meg!

§] §]

..§!§§t,
§ ]] :1§
§§§*§
Mosl mór ügyesen perdüI o nyelved, ezérl k|próbóliuk, hogy mós
hongokkol is lud-e perdülni. Torts szünetet o mogónhongzók előtt!
Figyeli oíío,hogy o nyelved íent legyen o szójpodlósodon, és ú9y íúiiró o nyel-
vedre! Csok középen iöiiön ki o levegő.

Mondd utónom! Te négyszel mondd!

tí-á, tí-a, tJ-G, tí-0, tJ-ö, tJ-é, tí-u, tJ-ü, t]-i, t]í]i
Színezd ki ozokot o llombitókot, omelyeknél helyesen perdült o nyelved!

!/z |^
/z |^
/z
 WW www%wWwW w wwwffiw&r&% WwwWww%,&ww

%Wi&wwwwWWww

Perdíls ú9y, hogy o nyetved íenl tegyen o szójpod!ósodon,

és o levegő csok középen iöiiön ki!

Mondd ulónom! Te négyszet mondd!

átí, at], Gt],0t], ötr étt, utr ütl, itt

Színezd ki ozokot o trombilókol, omelyeknél helyesen peldült o nyelved!

l
§ § §
-J -J -] 4íl
-7l -Vl -

§ §
\
1

--J §
1

\J
-l
-7l -
ríl
-a

§ § §
1

-J -j -l
-7Á -Vl -ríl

I
 Tt nrclfie§i Rgr§íts§ §yax§rlásn

q
perdfts úgy, hogy o nyelved íenl legyen o szóipodlósodon, és
levegő csok középen iöiiön ki!

Mondd utónom! Te négyszer mondd!

átrá, at]a, Gt]G, Otío, ötr0, étré,ut]ll, üttü, itri

perdÜli o nyelved!
Színezd ki ozokot o trombitókol, omelyeknél hetyesen

§l I
/l
N--
}2-

/l
L.-
N-

\
§
.-j
-a
 "",.'* ".'. ils:'z;b."",:.
: {i 4;.\!
§::'..71{ő.-;" l.
ri""a;o:;,s:;:'/_:,",_?","i,i
.,' {§:.^F^*i'ralgu^t,ire","
":.:""*..a", *4"::{:t?Y5+,§ $?; Í"?

+_,';:.i'.: {,.?*',í.| t, t':;

", | :^{ ,:Y I :i :-5á .!t 3 .||
, l §:'

szó jpodló,§fl '.:'Ji§'.'J""J;'ffi :u';:l'ts,9Éi'].Í

lsmételd a 46. oldol gyokoílotoit szünet né!kül:

t]á, tía, t]G, t]0, tíö, tté, t]u, t]ü,líi,

Mondd ulónom!

tlarcz
@ tíamista tíaru0l

t]ón t]Ombita t]Órus

tíéía t]éninU t]ilíó tfibün

t
 g #,t*r" y,
wrmy,ffi rq,w% ww wr*
w,s,w
T Wr w,qá *&raWw;w #

&*É**a§árv.§%a *a *:*
j2%
2e#"&"Zb',&Wb"X,"ffik&
,g,§"#,_/él*
w l&f 4ljL&?€}.ev6

Peldíts úgy, hogy o nyelved feni legyen o

szóipodlósodon, és o levegő csok középen iöiiön ki!
Mondd ulónom, hogy hovó szóllt o lepke!

tíóI-tló!-ttól-tró! tía-tía-tía-tía

,5,&
€
,Q GlGlántíÓI cIclántía \ilrr,§
§§

UOnat]a

íabátm

laRátra

Mondd és mulosd te is!

Színezd ki ozokot o képekel, omelyeket szépen mondtól!
 e il_ E._? *.*.é;?:*;t.i":§^ ?{.yy: *1iT::,;)€',-,re{:{rftq&
Tr§,%e;?ÁW$Pg6

re
l::\t*
§ .
\-.lr)
?e

We
-O
--ül
a,

íeüeng

nó[Otló milOn

@=
Git]Om fisztláng mailóz IGt]czsGlyGm

l
Q)WWwww&wWwwwwpwwffi§u*wwwwwww&wys&ffiwwffi .wwww.Www

Mondd ulónom!
re
Hainali öüe Pat]ilí lement a gátra.
Gsalit tGtt a rccaboüa.
patfik hossran íigyelt a boüa.
Hatta a il§il]áng a botra tGIt csalit belanta.
A botta alrailt ilsztráng0t Pattil lenttőI íelhÚila.
Hétre patíik hazainilult a gátról.

Színezd ki o pisztrdngot!
§
o
o
o
\o

pot]a labiláia az útta [attant.

patíik ltiszaladl az útla.
A Tnbant uGzGtóiG időben íéletott.
patíik lelemelte az útíól a labdát.
Patíilt a labilát PGtíána[ dobta.

Színezd-'
"*:;,::@,
 re Hosszon szóljon o trombiío! próbólo
"T33:i.ltá13:rTi
tí.., tíí...lííí...tíííB.,.IJJíRB... TRRRBR...

A Mótróbon
petro szüleivel és öccsével
óprilisbon Trobonttol ment o Mótróbo. potrik peíro mellett
o Trobontbon, A hosszú útro enni- és innivolót is vitfek ült
mogukkol.
.vgtr9nózón mególltok pihenni és íolotozni. Megétt* oz-opró süteményt és o prolinét
is. sokot tréíólkoztok, ötleteket mondtok egymóüok
o Trobontbon.
- A téli szünetben mojd síelni
megyünk --monoto Peíro.
- A Mótróbon íogunk sielni?
- kívóncsiskodott Potrik.
- Nem, Sokkol hosszobb úfro megyünk,
o Tótróbo - vóloszolto petro potriknok.
- A TÓtro egYik csúcsót, o Fótrót
i megmósszuk mojd, omi nogyon messze von óm o
Mótrótól - tonítgotto Petro Potrikot.
- A téli szünetre én is iskolós leszek
- mondfo büszkén poírik.
- Most indulós tovóbb o Mótro csúcsóig! szólljotok
visszo o Trobontbol - odto ki oz
utosítóst opo és onyo.
A mótroi Úton o Íók Ógoin sok kis bimbót, o íók olott pedig
néhóny bóirqbb nyulocskót
is megíigyelhettek.
- Nézzétek egy ózgido!
- kiólltott íel Petro,
De oz egy pillonot olotf eltúnt, hótro se nézetf.
- Vojon ez Qz opró Ózgido indult
o MÓtróból o mom ójőhoz? - töprengett Potrik.
- Nem volószínú. A kicsi gido ozóto megnótt
Kis idÓ.múlvo oPo leóllÍíotto oz outót. A Úoontból
- vótoszolt petro potriknok.
ápo, onyo, peíro és potrik is kiszóllt.
A csolód gyologoson indult el o íelíedezőútro o Mótro
csricsaíg.

Rojzold le, milYennek képzeled o Móíro otjón, o íolu

szélénólló hózotl
Ugye emlékszet orro, hogy oz őzgidőcsko o. úriáievedt?

w
? WSffi TaT$$ry*grlta*a.1? 13;'1e;*_?,";;},,:,.
--:,"ln,1:,,;:,, ,-
;':.n:: -

\brsenyezz Brumivol o célbolövő ve]senyen! -

Annyiszor dörrenien o puskód, ohónyszor o mocié! (dr-dr-dr...)
nnniicéttóblót siínezzri, ohónyszor ügyesen mondlod o puskodörrenés hongiót!

llRRR...
IlRRR... llRRR...

llnRR... llBBR",
llRRR... I!RBR...

Mii vocsorózik o kutyo, o cico és oz egér?

kösd össze oz óllotokol ozokkql, omiket enni szoklok!
színezd ki o kedvenc óllotodot!
? WW www%wWwwWw wwwffiww{&% Wwwwww&#xww ww,&%wwwWWww

Mondd ulónom! Te négyszer mondd!

állt,adí, edí, od], öd], éfi uüt, üfi idt

SÍlnez ki onnyi puskól, ohónyszor ügyesen mondlod o puskodörrenés hongjót!

Színezd ki oá o gyeleket, oki bolro néz!

a WW Www\w%wwww Www m,*w.*; u* *,u
p-{zi)*t űu*:,-Á *, ;^WWW-WWW-WWW

Mondd utónom! Te négyszer mondd!

ilrá, ilía, díG, d]0, iltö, ilté, ilíu, ilrü, dti

Színezz ki onnyi puskót, oÉónyszor ügyesen mondtod o puskodörrenés hongiót!

Színezd ki ozt o gyereket, oki iobblo néz!

 ,#,W.r;mw,§rÁr:,át
? 4Á:;,- i,ir. ::,: i,r,43:r_??§
'Áq}F-;e?€ti,fu
v6qg,ül,_&qp*-e§Ww*

Mondd utónom! Te négyszer mondd!

űltű,ad]a, GdíG, Odío, ödrö, éilré,ud]u, üdrü, iilti

Színezz ki onnyi puskót, ohónyszor ügyesen mondtod o puskodönenés hongjót!

Tolóld meg és színezd ki oz elbúit roizokol!

(Iobda, lokot, hal, toll, től, ollő, QlmQ, kifli, levél)
(,

Mondd ulónom!

iltága

ffi\
\s(
6V
dragonyos dtessz

M
é7
iltót[eíe
? WW www3.w%w.wwww wwwffiW,&w wwwWwwW&ww wwwwwWWww

re Mondd utónom! Mile mulot Brumi?

áilta-ádn-áilta-áilra-ádta
):Z
\l*X
, ,,ij,

áilra-áilta-áilta-áilta-áilra

adta-adta-adta-adía-ad ]a

adra-adta-ailta-aü ía-ail]a

a\\\
óilta-óilta-ódta-óilta-ódra Á* hóilta
a § §§we§V*t*;;*! §i;.,, ;.,, tll:,.::,;::,.::.;: ;1;1; |,

Monqq ulqnqm!
^-.

\N

Aniltás Aniltea Ailfienn Endte

nadíág runil]ó

soiltony íölilte

gödtös ebédte hídta sraIamandta

 ;,; ;..,,',': ..:*'; :. li '';":,,'Pj,, .,;:i",.{;i.i'Í i ..'"" ""'

nail]ág, uid]a, íodtolt, hOdros, nadíagulya

petié a nail]ág.
A uidtált FihOnnek
§zéRe[ a íodrolt
telem telszilí a bodlos nai.
ueszélyes nöuény a nailtagulya.

Bodti, uödtölt, úszóiltes§z, slögosilíót

Boilti liheg.
A uöilrömbcn homok uofi.

&
íoiltos az úszóilíGssu. káilra
Ueszélyes a srögesiltót.

-* o?=-
nadtás uiilta

[.
 W W "WW ffiw WWwWwWw w. wffiWW We%ww mw wW _qpw Ww,rrw

WwWwWwwWWWW llr i.

Mondd ufónom!
ÜÓrÉ ;no, hogy o 1yelve9l:9y:9!11i9pör-
ÖÍ Égv;"l'eióúozépenkiíúirtevegővel
gesd meg!
Mutosd, omii mondosz!

peila loilrásl

uélrony a üíót.
Petra srolnyáia loiltos,
A lorilrásl ollóual üolgozilt,
Aüannoló louaí mcgállta[ a
iltótsöuény Glótt. AnüÉs
Aniltást leilObta a tía[ruló ló.

kösd össze oz óllotokot!

@W
WWa
 \

WW-WW www%wWwww% Www ffiW,&w wwm& g r l á s *

ww&W,&wWWWW

tlá-il]á üa_dra tíG-iltG tró-dtÓ t]ő_ilíő

t]é-ilíéttu_dtu ttű-dtÍi t]i-ilíi

áttá-áil]á aüa-ailta GilG-Bdte

óttó -ó il t ít őlt ő-őfi ő étté- é d té
uttu-utiltu űttű-íiiltű itti-itilti
Annyit lépi o nyíl ilónyóbo, ohónyot dobtól o kockóvoI! A szólóncol minden do-
bós utón oz elsóől ismételd meg!
Tokord le o képekel, és emlékezetbó próbó|d elmondoni o szólóncot! Hóny szót
sikelült megiegyezned?

trikó, drogonyos, troppisto, drógokó, lroppol, dróthóló, trón,

sodróío, ketrec, szolomondro, motróz, todrősz, metró, Andreo
]Mgyőzzoíío, hogy o nyelved hegye minlig íent legyen, és o
to-ápen kiíúitlevegővel pörgesd meg! Mondd utónom!

pecobotot is,
Andrós bócsi üdülni ment egy bolotoni üdülőbe. veti még egy új, dlógo
ElinduIt csukót íogni, golotJÁöszödre. Kiült egy podro, szolmokolopbon,
lrikóbon és
úszónodrógbon. Á ooilo tűzte o csoIit, ozt íentról meglendítette, bedobto o
vízbe.
Lossson telt-múlt oz idő,
Andrós bócsi nem íogott semmit. Délben mégis volomi o pecobolro okodt. VégÜlAnd-
rós bócsi felhúzott leniról, ovízből egy ócsko bokoncsoi.
_ Micsodo csukót íogtoml _ nevetett Andlós bócsi mogóbon.

Fenlról még o csóko is nevetett Andrós bócsi csuko-fogósón!

)) ln (4z-
I \(4? }

(7no\

T9,@
]

§.-: }

ao
aoaaaaoaoa Roizoli egy holot o tóbo!
 Yigyőzz orro, hogy o nyelved hegye mindig fent legyen, és o
középen kiíúirbvegővel pörgesd meg! Mondd utónom!

Mulosd, omil mondosz!

űltá-űd]á, atía-a d ]a, GtíG-Gd íG, 0t]0-0d í0, öttö-ö il tii,

ótté-édíé,ut]tl-udíu, üttü-üdtü, itti-idri
Potrik oz útro hojtott.
Potrik o hídról oz útro hojtott.
Poirik Petróvol o hídról oz útro hojtott.
Potrik Petróvol o hídról Trobontjóvol oz útro hojtott.
Potrik Petróvol o hídról oz újTrobontjóvol oz útro hojtott.
potrik petróvol o hídról oz új Trobontjóvol oz útro hojtott, o troli elé.
Potrik Petróvol o hídról oz új Trobontjóvol oz útro hojiott, o közeledó troli elé.
Potrik Pehóvolo hídróloz újTrobontjóvoloz útro hojtott, o íélelmetesenközeledó trolielé.
Potrik Petróvol o hídróloz újTrobontióvoloz útro hojtott, o íélelmetesenközeledó, hotol-
mos troli elé.
Potrik Petróvolo hídról oz újTrobontjóvol oz útro hojtott, o íélelmetesenközeledó, hotol-
mos, tömött troli elé.
Potrik Petróvol o hídróloz újTrobontjóvoloz útro hojtott, o íélelmetesenközeledó, hotol-
mos, motrózokkoltömött troli elé.
Polrik Petróvol o hídról oz úi Trobontjóvol oz útro hojtotf, és elment o íélelmetesen
közeledó, hotolmos, motrózokkoI tömött troli elól.

t
 ffi*ry qi y w Ép \ft,u§,
e q W* W#&^W W* WW&
&w ffiv § &8& w#
W ffi.ffi{a"ky& % 6a,m {.1 ;*b n ?a

TRRR... TRRRRRRRRR...

próbóli mosl íönt-lent-íönt... pörgetni o hosszon íúithongzókkol, de ne Óllj me9

közben!
IBBB
! ilBBBr I BRRR RRRB,..
! RRRR...
reinr

lenr RRRR

Kövesd q hullómot oz uiiqddoIl Csok oddig gyokorolj, omÍg nem fórodiól el!

Téli mese: Andreo és Brumi (l. rész)

Egy téli délelótt Brumi felkoposzkodott o szobóióbon egy oblok elótt Ólló podro. Így ki-
lőott oz oblokon, Sokóig figyelte oz e|őzőleg drótro tűzött szolonnót, mojd Így kióltott:
- Nézd Andreo! A dróton nemcsok szolonno von|
Andreo is vidómon kitekintett oz oblokon.
- Megjöttek oz opró cinkék ebédre! - felelte Andreo Bruminok.
Délutón Andreo és Brumi melegen íelöltözött. Andreo prémes kobótot, kék nodrógot és
dropp cslzmót vett íel. Brumi o zöldre íestett csizmójóbo bújt. A nyokóbo kötött csíkos
sólot hótro lökte.
A földról hovot vettek fel és opró hógolyókot készítettek. A hógolyókból délutón Ötre
hómocit építettek.
 TRRR... TRRRRBnRRR...

ÍÖnt-|ent-ÍÖnÍ...pÖlgetni o hosszon fújt hongzókkol, de ne óllj

[!u.B3'l,'ost meg
ronr TBBil RnRR

rent ilBBB
a !,RRRR
RnRR...
I RRRR...
KÖvesd o hullómot oz ujjoddol! Csok
oddig gyokorolj, omíg nem fórodíól
el!
Téli mese: Andreo és Brumi (2.
rész)
Andreo egY zÖldre Íestett sólot lett
o hómockó nyokóbo. Nogyon szép
mon üll le o hómoci mellé o puho letf. Brumi vidó_
hóbo.
- Allj fel o ÍÖldról Brumi!
- tióitoto And.reo. - Megfózol, beieg teszet. Egyébként
kell indulnunk, hotro otlhon kell is hozo
lennünk.
- Ne hogyjuk itt o hómocimoil
vigyük mogunkkoll - brummogto Brumi.
- Hogy képzeled ezt, Brumi?
- Tolón Íetemelhetnénk
o íÖldról, és felóllíthotnónk o podro! _
Az nem pod, honem szónkó töprengeff Brumi.
,_.- -
ugyesen felemelték o hómocit o tolorolei
mosolygott Andreo,
torpro ollitotror o szónkón, Mdómon
tok hozoÍelé, Brumioz Úton mioig
Áoronezet, ;i.;Ü o szónkón utozó hómocijót.bollog_
EsÍe hotro leóllÍtottók o hómocit
á nogv ío oló, Bodrikutyus óljo mellé.
szogolgott o oz új vendéget. Bodri is vidómon

Rojzotj egy hómociíl

o
bo
\\ 4 4
o o
o

,-_§ \>:l
Y .*\

t
 KW.;3.";',,{'';l;;i;:.'ii.'l..;;i;;..-;.i

re@

próbóld egyíe hosszobbon pöígelni o nyelved o pusko dÖrrenésével!KÖvesd o

kilő}t golyó úiiót leíelé!Ne ólli meg közben!

Andreo és Brumi sétójo (l. rész)

Andteo és Brumi elindultok sétólni o kellemes nopsütésben. Andleo csok o nogy kolop-
bon ment o nopío. Brumi volomi új hongot hollott. Lepillontott o fÖldre.
_ Figyeld csok Andreo, mit lótok itt o íöldön! - kiólltotio Btumi.

Andteo is o földre tekintett, és mosolyogvo mondto:

:ó1
- ltt egy csöpp, opíó, kicsike mocsko nyivókol! r \_/ .

- Joj, de lréfós, joj, de pompósl - uiiongott ismét Brumi.

Andreo feIemelle o földról o csöpp, kicsike, opró mocskót. Andreónól elhollgototl,
nem nyivókolt tovóbb.
- Vigyük mogunkkol? - kivóncsiskodott Andreo.
- lgen, igen! - felelt Ielkesen Brumi.
siétóseooen mentek tovóbb, otthonuk felé o kicsi, oprócsko mocskóvol.
Drógo kicsi mocsko, drógo optócsko, éhes mocsko! - ismételték vidómon.
- by?l teiecskétl - rínólgótto Andreo otthon o csöpp, optó, éhes mocskót,
 ffi@
Próbóld egyre hosszobbon pörgelni o nyelved o lrombilo hongjóvot!
A helikopter hongjo is Í9y szól. Kövesd o helikoptel úíiót íolyomoloson felfelé!

BRR
TRRB

Andreo és Brumi sétójo (2, rész)

Esténként Andreo mindig mesélt Bruminok o tréíósmedve csolódról. A csöpp kicsi,

oPró mocsko is o mesekönyvek mellé bújt, próbólt ó is olvosni. Brumi o íöldre teleped-
ve hollgotto o sok csodós, íréíósmesét.
- Meséld mé9 o dropp medvét is, Andreo! - nyoíogott Brumi.
- Most nem lehet, nogyon késó von! - intette Andreo o telhetetlen, de ólmos Brumit.
Brumi volóbon nogyon ólmos volt. Nyombon eloludt. A kicsi, oprócsko mocsko ismét
hongoson nyóvogott leniról, o földról.
- HÓt, veled mi legyen? - emelte fel o íöldrólAndreo o nyivókoló kis oprósógot. Sokot
tonokodott, de nem lolólt o csöpp, oprócsko mocskónok fekhelyet. Végül ismét letette
o ÍÖldre, MivelAndreo is ólmos volt, menten eloludt, így nem is hollotto tovóbb o nyó-
vogóst, és o hongos miókolóst.
A Hold minden este bekondikólt Andreóék oblokón. Mo kissé meglepódött.
- Nocsok, mi von Andreo popucsóbon! - intett o Hold o csillogoknok.
Bekukucskóltok o csillogok is, és vidómon mosolyogtok o íöldre telepedetf, popucsbon
I
olvó, csöpp, oprócsko mocskón.
- Andreo, Brumi! - oludjotok békésen!- pislogtók o fényes kis csillogok és o Hold is,

1
 # ámW r,Sg§ ts&? qqw. r
"*§r rr_*q a: s (_,:! {"4't
"
;, l,", Iqi,} ""
í ";
r,t4 r: 7 s:,

Próbóli egyre hosszobbon pörgetni! SzólIjonok le o helikopterek, kövesd oz útju-

kot lefeIé! Ne óllj meg közben, egy levegővel iuss o földle!

IRRR
t
§
Nrl'* RRR...
r,
Ki nevet o végén?(l. rész)

Andreo keddre meghMo Petrót. Brumi nogyon boldog volt. Petro ötre jött.
- Mo is jótszunk mojd dobókockós, kiütós jótékoP - kívóncsiskodott Petro.
- Andreo! Ho! von o ,,Ki nevet o végén"?- ludokolto Brumi.
- Ül;eter le! Hozom - vóIoszolt Andreo.
Vidómon kezdtek neki o jótéknok. Tisztóztók o jótékszobólyokot. Elsőként Petro emelte
fe! o dobókockót. Ötöt oooott.
- Most lépj oz ötre Petro! - kióltott Brumijókedvűen.
Ezutón Andreo következett.
- Énhotot dobtoml Még egyet dobok! - lelkendezett Andreo. - Most csok egyet dob-
tom, így o hotról o hétre lépek.
- Brumi! Most te következel! - szólt Petro.
- Énis ötöt dobtom. Kiüiöttelek Petrol - kióltotto Brumi.
- Nem problémo, most különben is én következem - íelelte Petro békésen.
Vidómon dobtók o dobókockót egymós utón. Losson, opró !épésekkelközeIedtek o
cél felé.

,§§ oöo oá
a9 oeoó
o3§ooaU
§§9
eoo
 %:&wwr{sw%"wwwww,ffiww,&wwwwWww%§.sww&waxaw

próbóli egyíe hosszobbon pörgetni! Szóllionok le o helikoPlerek, kÖvesd oz Útiu-

roJieibeT'l.le ólIi meg közben, egy levegővel juss o íöldte!

TRRR
I RRn
I RBR.,.
!
Ki nevet o végén?(2. rész|

jóték kÖzben. ldónkénl vidómon léP-

Egészen sötétedésig jótszottok. Sokot tréfólkoáok
lek hótroíelé is.
Brumiiutott elsónek o céIbo. A mósodik Petro lett,
- Andreo, te Iettél oz utolsó - óllopítotto meg Brumi,
_ lgen. Mo én vesáettem, mégis vidóm voglor. Semmi problémo, ugye
Brumi?
Együtt kocogtok.
- Nos, ki nevet o végén?- tudokolto Andreo,
- Mindonnyionl - vóloszoltók Andreónok mosoIyogvo,
_ Peiro, ugye eliössz ismét hozzónk jótszoni?
_ íoggoiózott Brumi,
_ Beszéliük meg o lolólkozót szombotro! _ felelte Petro Bruminok és Andreónok,
_ Most búcsúzom. Szomboion ism& óire iövök! - köszönl el Petro Andreóékiól,
siefue tóvozó pet_
Andreo és Brumi oz oblokból hosszon integeteti oz opró lépésekkel,
rónok.

F\
G ,
lt

T
I
Í9y próbólj hosszon, íolyomoloson
lomoloson berregni:
berregni, TBBB..,

TRRR RRRR
,,,NN/
}í<fl !r!a4 BRRB
pnr BBBB
BR RR...

Húsvételótt (l, rész)

Andreo és Brumi boldogon készültek o Húsvéllo.Egyik délutón elmentek o tyúkonyó

íolusi otthonóbo. A kedves kotlóstól sok-sok színtelen tojóst koptok.
- Énis íelvettem óm tojósokot o íöldróll - kió|ltotto BtumiAndleónok.
- JÓ lesz Nyuszi Gyuszinok o sok színtelen és dropp tojósl - mondto Andreo
vidómon.
NYuszi Gyuszi mósnop délutón ötre jött. A színtelen tojósokkol megtöltötíe o vödrét, és
elvitte AndleóéktóL
- Mit fest nekem Nyuszi Gyuszi? - töptengett hongoson Brumi.
- Mojd meglótod! HÚsvélro kopod te is o meglepetési! - vóloszotto Bruminok Andteo.
- TovoIY koptom HÚsvétro egy hotolmos, drógo tojóst is! Tolón kopok idén
is egy édes,
íinom és drógo tojósP - epekedett Blumi.
- De jó lenne, ho holnop lenne Húsvét!- sóhojtotto Andleo.
- Hónyot kell még oludnom Húsvétig?- szólolt meg Btumi.
- Szómold meg egyedÜl, te is okos vogyl - felelte Andreo Bluminok. Különben
Andleo
|s vidómon szómlólgotto o még hótrolévó nopokot.
- Holnop lesz péntek, holnoputón szombot és itt o szép húsvétiünnep! - tonítotto
Blumit Andreo.

,G
l\
?a
í @
i,,

Rojzolj egy hímes tojóst o tólbo!

 Elíogyott o benzin. Mególltok o jórmúvek tonkolni. lndítsd Úiro!

l+ RRRR I+ RRR I+

lndílsd úiro o repüló is!

BRRRR l+

Húsvételőtl (2. rész)

Esténként Andreo és Brumi boldogon meniek leíeküdni.

- Szép lesz o húsvétihímes tojósom? - tolólgotto Brumiólmoson és mosolygóson, még
elolvós elótt.
- EmlékszelAndreo, hogy tovoly Húsvétrokoptom egy fényes, színes tojóst is? - szólolt
meg Brumi ismételten.
- Most oludj, és ólmodj szépeket! - kószönt el BtumitólAndreo.
Andreo is nogyon oprókot pislontott, ígv ő is leíeküdt. A Húsvéirólmindketten szépeket
ólmodtok,
- Felkelés, Brumil - lelkesedve kióltott Andreo Húsvétünnepén,
- Volóbon mo von HúsvéP- ébredt meg vidómon Brumi.
- lgen, igen! - felelte boldogon Andreo.
Brumi menten tolpro pottont,
- Figyeld Andreo, milyen szép hímes tojósokot és nyuszis léggömböket is koptunk! -
kióltotto Brumi lelkesen és oprókot lépdelve.

a ,@
a@o
-!_
@ @
lsmételgesd tükör előtt! Nogyot íúivoí9y berregj:

Fent o nyelved: RR... Berregj ú;ro, BBB,.. Piheni!

Ezt is emeld íel o levególbe!

Fent o nyelved: RR... Benegj úlro, BBB... Piheni!

Most indílsd el o rendőroutót!

Fenl o nyelved: RR... Berregj úiro, BBB... Plheni!

lndítsd el o tűzoltóoutót is!

Fent o nyelved: RR... Berregj úilo, BBt... Pihenj!

,,,:,,,',',,'|'|'|)"",|,,,,:.,.
 Most minden szót többször mondunk.
Mósodszor minden szóbon pihenj, mojd berregj o pihenés uión!

tllátra Tátn ]átn

tllát - ta Tát - ra íát - ra

lsmételd meg úgy, hogy qz eleiét holkon mondd, o végéthongoson!

]hátta Tátta íátra

lsmételd oI*.'' hongoson mondtól: ía - ra, ía

Mondd o nevem: Andteq!

Így is mondd o nevem: And - íG - o

Mondj minden szót többszorl Alld - ÍG - a

Mósodszor minden szóbon pihenj, mojd berregj o pihenés utón!

ötre hatra hétte

öt-íG hal - ra hét - re

Ismételd meg ú9y, hogy oz eleiét hoIkon mondd, o végéthongoson!

ötre hatra hétre

lsméield ozt, omit hongoson mondtól: Í8 , Ía - ÍG
9 $iiii*6gli,i,ir

Hovo néznek o Brumik?

Mondd el oz oszlopok szovoil o következőképpen:

, Felül íolyomofoson.
Középen szünetlel (szótogolvo).
Alul qz ulolsó szólog kieme!ésével.

\(G7 e7§ 9ó-tT

@"=^

v-í, Sfr' 13--U/

,:ő..
§\,
ö§
íöItilte hátla ltözéüe náila

íöld - te hát - ta Itözé[ - te hát - ta íöld - te

íöIdíe hátra Iíözéu9 hátta íöIdte

Hovó szóllnok o lepkék?

Mondd el oz oszlopok szovoit qz előzőek szerint!

hídta [útra [épte lm[átta ffiilta

híd - ta fifi-ta líéR- ]G ln[át _ ta ffid, ta

níd]q liliqq !íé[]8 ln[átta Radía

ffiWWffiWW Mondd utónqm o tükör előtt!
í9y benegi:
A nyelvea vé9i9 rOniuon, és nyitvo von o szód,
nR... pihenil Beregj: RB", Piheni!
Sikeült?

§a
\_. -- vogy o pilóto.
Te
Meni o repülőérre! lndítsd el o gépeket!
színeiá ri ozokot, omelyeket jól indítottól el!
Tóiékoztotó.,........... """"1,
Hívóképek """",5-ó,
Úogónnongzó gyokorlotok...,....,.., """"""",8,
Hon-gutónrd gyárotloiok..,.... """"9,
l0-1 l,
Ajokóyokortotor.,.....
siivo]'és íúvógyokorlotok """""",\2,
Nyelvgyokortotot< szójtéren kívül...,...., ""l3-17,
NyeMÓyokorlotok szóitéren belül..,..... ""18-20,
r i,onóiO célzott gyo'rorIóso..,......,... """",21,
L honlzó céIzott Óyororróso.........,... """"",22,
Zöngé-tlen oiorperOítés............ ""23,
ZOn!étren olokperdítés gyokorIóso szótogokbon." """"""",24-26,
ZOn!énen oiokperdítés§yororlóso PR koócsolotbon"""", ",27-28,
PR o]okperdítés gyorortóio szovokbon...,....... """,29-30,
Zöngés oiokperÓítés,...,....... """"3l,
Zöngés ojokperdítésgyokorIóso szóto9okbon,., ""32-34,
zonóés oiokperdítéstyororlóso BR koócsolotbon..,. ....,.........35_3ó,
BR o]okperOités gyoróirso szovokbon....,...... """""""37-38,
niorpeiOítés gyoórlóso PR-BR kopcsolotbon......... """",39,
Aiokperdítésgyokorlóso PR-BR szólóncbon....,....."" ",4O,
Ajokperdítés gyokorlóso PR-BR kopcsolotbon......", """"""",41-42,
Nyelvgyororlótot< ismétlése. """"43,
Zöngétien nyelvhegyi perdítésTR kopcsolotbon"", """"""",44-45,
TR nyelvhegyi perOités'gyotorlóso szótogokbon...
,46,48,
TR nyelvheóyi perdítéslyororlóso szovokbon...."" """"""",49-5l,
TR nyelvhegyi perdítésÖYororlóso mondotokbon" "",52,
TR-PR perOítésgyokorIóso szövegben.....,..... """"""""53,
DR nyelvhegyi perdítéskiolokítóio és gyokorlóso."""""" """""54,
DR nyelvhegyi perdítésgyokorlóso szóio9okbon...
55-57,
DR nyelvhe§yi perdítésÓyokorlóso szovokbon.....
,58-ó0,
DR nyelvhegyi perdítésÓyokorlóso mondotokbon
61-62,
TR-DR nyelvhegyi perdíiás gyokorIóso szólóncbon...."", """""",ó3,
TR_DR nyelvheóyiberdítés óyokorlóso mondotokbon....
,....,.........ó4_65,
TR-DR-PR-Bn perOíiésgyokoriOso szövegben..........., """""""ó6,67,
Elnyújtott p"ioité, gyJÚortóso lefelé / rd-on-pn-BR perdítésgyok, szÖvegben
,.. ... ,..Ó9,
Élnvr,itott berdíiéstyokorlóso fölfelé / TR-DR-PR-BR perdítésgyok, szÖvegben.....,...l"9?,
Érnv,iitott beldítéslyokorlóso lefelé... ""70-71,
n n'oÁgzó levólosztoso TR kopcsolotról.... ""72,
n nonózO levólosztóso DR kopcsoIotról....,....... """"",73,
n nonózO önólló eitésénekpiOoajo... """",74,
n nonÖzO levólosztoso TR-DR kopcsolotról szótogolóssol"", """"75,
n nonizo levólosztóso TR-DR-pR kopcsoloiról szótogolóssol... _,.,,76,

n ÁonórO önólló ejtése...... """""77,

 _-l

,.,, i

Az P
hongzó sokszor mokocs, nehezen kiolokítholó hong, ezért sok
esetben hosszú terópiós idóvel kell szómolnunk!
Jovílóso speciólis elókészítést,,,R - elógyokorlotokot", türelmes, sok
lépcsós rögzítést, módszeresen nehezedó oulomotizólóst és motoros dií_
ferenciólóst lgényel,
Egyik jellegzetessége oz p hongzóterópiójónok, hogygyokron kitéró-
vel, segédhongok olkolmozósóvo| jutunk csok el oz önmogóbon meg-
perdüló tremulónshoz.
Az P hongzó kiolokítóso fokozotl íigyelmet, nogy türelmet és kitortóst
igényel. Apró lépésekkel,ótgondolt, fokozotoson egymósro épülő, gyok-
ron visszolépÓ, o jót megerósítÓ, iudotoson ótgondolt gyokorlotokkol
|ehet csok eredményt elérni...
Ne féIjÜnk kivórni o kelló mozgósérzet megjelenéséhez és kivitelezé-
séhez szÜkséges idót! Ennél o hongzónól íokozotton érvényes,hogy nem
lehet lÜre|metlen sem o logopédus, sem o szüló, de o hongzót tonuló sem
(okór gyermek, okór felnőtt)!

Thoroczkoy Miklósné
mesterlogopédus
Budopes t X. kerü leti Log opéd io i To g oz olvez efő

Tisztelt Kollégők, Tisztelt Szűlők és Kedves Gyerekek!

Reméljük, hogy mindenkinek no9y örömel és kellemes étményt

nyúit q közös lonulós sorón ez Q gyokorlófüzei, hiszen:
- sok pergetést elÓkészítő, célzott gyokor|otot tortolmoz, omelyeket o
logopédus mindennopi gyokorlósro ojónlhot tonífuónyo inok, vo lomint
sojót toposztoloto olopjón egyéb fe|odolokkol is kiegészíthet;
- Qz R hongzó rögzítési sorrendjének megfele!óen minden segédhong_
zóvol vÓItozotos gyokorlósi lehetóséget teremt, miközben pihentetó, s
egYben motivó ló készségíejlesztó felodotok sokosó góvo l szerez kel lemes
percekel o gyermekeknek és o szüleiknek.

A difíerencióló és o tovóbbl outomotizőló gyokorlóshoz szívesen ojónl_

juk egyéb kiodvónyoinkot!

Logopédio Kqdó

ilt
ISBN 978 963 865 908 8

,llilJil[|ilruililill a^z
www, logopedio kiodo, h u