Fényforrások 2.

Schanda professzor úr – Schmidt

Gábor diáinak felhasználásával

2016.10.12. BME - VIK 1

 Ismétlés
• Fényforrások felosztása:
– Hőmérsékleti sugárzók
• Izzólámpák
• Halogén izzólámpák
• Gázkisülő fényforrások
–Kisnyomású
–Nagynyomású
• Félvezető alapú (szilárdtest) fényforrások(LED-k)

2016.10.12. BME - VIK 2

 Izzólámpák
• 1879-2012
• Wolfram szál, kettős spirál
• Gáztöltés (ma 97% Ar és 7% N2)
• Egy végén fejelt
• Edison fej (E27, E14, E40)
• Széles teljesítmény spektrum
• Rövid élettartam
• Jó színvisszaadás
• Meleg színhőmérséklet

2016.10.12. BME - VIK 3

 Halogén izzók

2016.10.12. BME - VIK 4

 II. A halogén izzólámpa
1, Kialakulása

• Megoldandó problémák:
– spirál párolgásának csökkentése
– volfrám burára rakódásának megállítása

• Halogén adalék ötlete: 1881 megvalósítás: 1959

– lágy üveg, magas üzemi hőm., vízgőz

• Nagy ütemben fejlődött, új anyagok és

technológiák
– Kvarc -> VYCOR üveg -> keményüveg

• Fényhasznosítás kétszeresére nőtt

5

2016.10.12. BME - VIK

 II. A halogén izzólámpa
2, Felépítése

• bura: keményüveg

• Izzószál: különleges tisztaságú, alaktartó W

• halogén: adagolása szénhidrogének

halogénszármazékaként (CH3Br)

• töltőgáz: kripton (xenon)

6

2016.10.12. BME - VIK

 II. A halogén izzólámpa
3, Volfrám – halogén körfolyamat
• 3 zóna:
– Legbelső
(külön atomok, nagy hőm)
– Középső
(reakcióegyensúly)
– Külső
(W-halogenid molekulák,
Konc.grad: visszaáramlás)

• Hidegebb helyek védelme:

– Passzív: bevonat, védőspirál
– Aktív: hidrogén 7

2016.10.12. BME - VIK

 Wolfram-Halogén izzólámpa
• (izzószál közelben) W + n X ⇔WX n (ballon közelében)

Fő alkalmazási
területek:
•Autólámpa
•Vetítő lámpa
•Kiemelő világítás
(kirakat, kiállítás)
•Retrofit általános
felhasználásra
(GSL: General
2016.10.12. BME - VIK Service Lamp) 8
 Halogénlámpa
1959 Zubler és Mosby (fluor, klór, bróm, jód)

Körfolyamat: W +2X ↔ WX2

Hőmérséklet viszonyok

Tspirál> Tdisszociációs >Tbura >Tlecsapodási

Párolgás
befogja a
halogén ≥500 K Más alakú
elemet bura kell
2016.10.12. BME - VIK 9
 II. A halogén izzólámpa
4, Típusok
• Csoportosítás:
– Tápfesz. szerint: törpefesz, hálózati feszültségűek
– Konstrukció szerint: egy- és két végen fejeltek
• Törpefeszültségű 1 végen fejelt: autófényszóró lámpák
• Törpefeszültségű 1 végen fejelt, reflektorburás:
– belső terek, kirakatok, eredetileg: keskenyfilm vetítőlámpa
– 20-75W, 3000 óra élettartam, 12V
• Hálózati feszültségen működő halogénlámpák:
– optikai eszközökben, stúdiókban, szabadtéren
– két végen fejelt ceruzalámpa: 60-2000W, 16-22lm/W, 2000h
– egy végen fejelt: PAR, hagyományosba szerelt, nagyteljesítményű
10

2016.10.12. BME - VIK

 II. A halogén izzólámpa
4, Típusok

11

2016.10.12. BME - VIK

 Ceruza lámpa

2016.10.12. BME - VIK 12

 Quarz-halogén retrofit lámpa

2016.10.12. BME - VIK 13

 Hideg tükrös halogén izzók

2016.10.12. BME - VIK 14

 Hideg tükör

2016.10.12. BME - VIK 15

 Hideg tükör

Fényforrás mögött

2016.10.12. BME - VIK 16

 Hőszűrő üveg

2016.10.12. BME - VIK 17

 Hőmérsékleti sugárzók jellemzői
• Széles választék, mind teljesítményben, mind
formában
• Kis fényhasznosítás → kisebb egység fényáram
• Rövid felfutási idő
• Rövid újragyújtási idő
• Rövid élettartam max. 1-2000 h
• Kiváló színvisszaadás
• Meleg színhőmérséklet
• Folytonos spektrum

2016.10.12. BME - VIK 18

 Izzók energiafolyam ábrája

2016.10.12. BME - VIK 19

 Kisülőlámpák
•Kisnyomású
•nagynyomású
Kisnyomású Nagynyomású
Fénycső Higany
„hagyományos”
•„hagyományos” Nátrium
•Kompakt Fémhalogén
Nátrium •„hagyományos”
Indukciós •Kerámia kisülőcsöves
Kevertfényű

2016.10.12. BME - VIK 20

 Gázkisülések 1.
Gázatom (rendszáma n):
• magjában n számú proton, és neutron (ezek együttes száma
a tömegszám)
• a mag körül n számú elektron kering (meghatározott pályákon)
az energiaszintek szigorúan meghatározottak
• az elektronok két csoportja:
• erősen kötött elektronok (az atommag közelében)
• vegyérték
vegyérték-- (valencia) elektronok (külső pályákon)

Valencia elektronok:
• kémiai kötések létrehozása
• könnyen gerjeszthetők
• nagyobb energiával leválaszthatók az atomról (ionozás)

2016.10.12. BME - VIK 21

 Gázkisülések 2.
Gerjesztés

• az elektron adott, diszkrét energiájú pályáról egy másik,

a magtól távolabb lévő pályára emelése (E1 E2)
• ehhez a két pálya energiakülönbségének megfelelő energiát
kell közölni az elektronnal (E2 - E1)
• gerjesztett állapot, rövid ideig áll fenn (10-8 s)
• elektromágneses sugárzás (Planck
(Planck--törvény):
E2 - E1= h·
h·ν
ν=c/λ

2016.10.12. BME - VIK 22

 Gázkisülések 3.
Hogyan gerjesszük az atomot?
Az energiaközlés lehetséges módjai:
1. Hevítés
2. Sugárzás (általában UV)
3. Ütközés (ez a leggyakoribb)

Ütközés
• az elektromos térerősség által felgyorsított elektronok
• az ütköző elektron mozgási energiája nagyobb legyen, mint
az atom valamelyik elektronátmenetének megfelelő
gerjesztési energia:
½ me·v2 >= eUg
eUg :gerjesztési energia [eV
eV]]
2016.10.12. BME - VIK 23
 Gázkisülések 4.
Hogyan gerjesszük az atomot?
Rugalmatlan (az előbb leírt eset)
Ütközés

Rugalmas

Rugalmas ütközés:
• az elektron mozgási energiája túl kicsi, nem okoz gerjesztést
• az elektron sebessége lecsökken

2016.10.12. BME - VIK 24

 A higany gerjesztési nívói
• alapállapot

• rezonanciavonal
(az alapállapotba való
visszatéréskor kisugárzott vonal)

• más gerjesztett nívók

(sugárzás után a
rezonanciavonalra kerül az
elektron)

• metastabil nívók
(innen nincs sugárzás által kísért
visszalépés, energiacsökkentés
ütközéssel)

2016.10.12. BME - VIK 25

 A higany ionozási energiája
Ionozás:
A valencia elektron
leválasztása az
atomtörzsről:

½ me·v2 >= eUi

A Hg ionozási
energiája: 10,43 eV

A legmagasabb gerjesztési
szint: 9,72 eV

2016.10.12. BME - VIK 26

 A kisnyomású kisülés jellemzői
Kis nyomáson (1 Pa nagyságrend):

• a kevesebb ütközés, így nagy közepes úthossz miatt

az elektronok nagy mozgási energiára tesznek szert
• nagy energiájú nívóról újabb ütközés előtt fotont emittálnak
az alapállapotba való visszatérés közben (rezonanciavonalak)

2016.10.12. BME - VIK 27

 Folyamatok gázkisülésben 1.

Ritkított gáztérben
vizsgáljuk az áramvezetést:

2016.10.12. BME - VIK 28

Világítástechnika és villamos fényforrások, 2002. márc. 4.
 Folyamatok gázkisülésben 2.
A csőre adott feszültséget növeljük:
• A kozmikus sugárzás által keltett
töltéshordozók (lineáristól való
kezdeti eltérés: rekombináció)
2. Telítés (eddig nincs fényjelenség)
3. Töltéslavina (Townsend
(Townsend--kisülés
kisülés))
- ütközési ionozás
- az áram a feszültséggel változik

Az áramerősség növelésével:
• kialakul a pozitív tértöltés
és a katódesés
• További áramerősség növeléskor
a feszültség nem változik (6,
katódfény a katódon)
• parázsfény kisülés (7)
• ívkisülés (9, áramkorlátozás !)!)

2016.10.12. BME - VIK 29

 Ívkisülés 1.
A tértöltések, potenciáleloszlás kialakulása:

2016.10.12. BME - VIK 30

 Ívkisülés 2.
A kisülés fő részei:

2016.10.12. BME - VIK 31

 A kisülést kísérő fényjelenségek
A parázsfény kisülés
tartományában:

• sötét és világító rétegek

• váltakozó feszültség
esetén csak a
katódparázsfény,
Faraday--féle sötéttér,
Faraday
és a pozitív oszlop
látható

2016.10.12. BME - VIK 32

 Lumineszcens sugárzók
Lumineszkálás: villamos áram áthaladása
gázokon
•a kisnyomású higanygőz-
higanygőz-kisülés által kibocsátott
sugárzás 4%-
4%-a
látható (kékes színű fény)

Fluoreszkálás: sugárzás átalakítás

•a keletkezett sugárzás túlnyomó része az UV-tartományba
tartozik
• fényporok: az UV-sugárzást elnyelik, majd az elnyelt energia
egy részét a látható tartományban kisugározzák (380-780 nm)

2016.10.12. BME - VIK 33

 Fényporok
• Lumineszcencia – hidegen sugárzás
– Fluoreszcencia (amíg az optikai sugárzás éri)
• elektro-lumineszcencia (elektromos tér)
• chemi-lumineszcencia (kémiai folyamat)
• foto-lumineszcencia (rövidebb hullámhosszú sugárzás)
– Foszforeszcencia (a gerjesztő behatás megszűnése
után is tart)

2015.03.16. BME-VIK 34
 •Fénypor (lumineszkáló anyag)
Típusai
Halofoszfát
ritkaföldfém aktivátoros

2015.03.16. BME-VIK 35
 Halofoszfát színképek
50
45 CIE F1, 6430 K
40 CIE F2*, 4230 K
CIE F4, 2940 K
35
rel. intenzitás

30
25
20
15
10
5
0
350 400 450 500 550 600 650 700 750 800
hullámhossz, nm

2015.03.16. BME-VIK 36
 Három sávos fénycső szinképek
80
70
60 CIE F10, 5000 K
rel. intenzitás

50 CIE F11*, 4000 K

CIE F12, 3000 K
40
30
20
10
0
350 400 450 500 550 600 650 700 750 800
hullámhossz, nm

2015.03.16. BME-VIK 37
2015.03.16. BME-VIK 38
 Fénycső
Higanygőz-argongáz keverékkel töltött, fénypor
Higanygőz- fénypor--bevonattal
ellátott, az UV-
UV-sugárzást át nem engedő üvegcsőből készült
kisnyomású kisülőlámpa,
kisülőlámpa, melynek két végében
volfrámspirálból készült, emittáló anyaggal bevont
izzóelektródok helyezkednek el.
Élettartamuk: 10-
10-15 ezer óra
• átlagos égési időtartam 3 óra
• tápfeszültség ingadozás max.
max. –10%
• környezeti hőmérséklet
• megfelelő előtét és gyújtó

Fényhasznosítás: 50-
50-90 lm/W
Színhőmérséklet: 2700-
2700-6500 K

2016.10.12. BME - VIK 39

 Történeti áttekintés
1936: kisnyomású neon kisülés (Roodenburg, Zecher)
1938: higany-
higany-kisülés + fénypor (Zecher, Uyterhoeven)
1948: halofoszfát fényporok (jobb hatásfok, kisebb mértékű
öregedés)
1970: keskenysávos fényporok (alkáli
(alkáli--földfém aktivált fényporok,
UV--terhelhetőségük nagyobb)
UV
1975: ötsávos fénypor-
fénypor-keverékek (Ra = 95)
1978: kompakt fénycsövek (Philips)
1985: kompakt fénycsövek elektronikus előtéttel
1993: indukciós lámpa
1990--es évek vége: amalgámos kompakt fénycsövek
1990

2016.10.12. BME - VIK 40

 Fénycső felépítése

Fej
Árambevezető
Beforrasztás
Állvány

2016.10.12. BME - VIK 41

 Méretek
Átmérő meghatározója: áramsűrűség (I/A) [ív a
teljes csőkeresztmetszetre
kiterjed]
≈35 mm
Hossz meghatározója: térerősség ≈ 1 V/cm
munkapontnak megfelelően I fv-
fv-
ében > 1m →1200mm

Jellemző átmérők: 38 mm (T12); 26 mm (T8);

16mm (T5); 8 mm (T2)

2016.10.12. BME - VIK 42

 Fénycső energiafolyam-ábra és fényáram-
tartása

2016.10.12. BME - VIK 43

 Fénycsövek főbb jellemzői
Teljesítmény: 4 – 80 W; Fényáram: 200 – 7000 lm
η*≅100 lm/W
Rövid felfutási és újragyújtási idejű
Élettartamuk: 10-15 kh ( átlagos égési időtartam 3 h,
tápfeszültség ingadozás max. –10%, környezeti hőmérséklet
megfelelő előtét és gyújtó esetén)
Színhőmérséklet: 2700-6500 K
Színvisszaadás (fénypor függő) 65-85
Vonalas színkép

2016.10.12. BME - VIK 44

 Fénycsőő alkalmazási példák:
Rejtett háttér világítás

2015.03.16. BME-VIK 45
 Lakás világítás

2015.03.16. BME-VIK 46
 Rejtett világítás lakásban

2015.03.16. BME-VIK 47
 Ipari alkalmazás

2015.03.16. BME-VIK 48
 Maastricht 2002

2015.03.16. BME-VIK 49