Forrás: http://www.doksi.

hu

7. Tétel: Kreativitás

Az IQ tesztek és elméletek sokáig uralták az emberi értelem természetéről szóló

gondolkodást. Ez az uralom megtört, mikor Guilford az 50-es években bevezette a
kreativitás fogalmát (Alkotóképesség, teremtőképesség). Vizsgálatai hátterében
tapasztalatok álltak => mikor az alkotóképesség és a „hétköznapi” intelligencia nem esik
egybe. (vizsgálatok bizonyítják: az alkotások létrejötte nem bizonyítható az IQ szinttel).
Konvergens (összetartó), divergens (elágazó), produkció megkülönböztetése.
Véleménye szerint az IQ inkább konvergens gondolkodásra jellemző. A divergens: egyszerre
több irányba haladva, új, önálló gondolatokig jut el. (számos jó megoldás lehetséges)
Értékelési szempontjai
• Fluencia (folyékonyság, válaszszám: megadott idő alatt)
• Flexibilitás (hajlékonyság: hány kategóriába sorolható)
• Origanilitás (eredetiség: mennyire egyedi)
• Újrafogalmazás (ötletből tervet kovácsol)
• Problémaérzékenység (Fogékonyság a problémákra)
• Kidolgozottság (A részletek kidolgozása)

Szokatlan használat tesz: mire lehet használni egy vödröt? (divergens szemléletet mér)
Vizsgálatok megállapították, hogy az IQ tesztek eredménye és az iskolai teljesítmény között
erősebb koleráció van, mint a kreativitás és iskolai teljesítmény között.
Kreativitás és Intelligencia kapcsolata, mérése
Az intelligencia nem mindig jár együtt a kreativitással. A kreativitás azonban bizonyos
szintű intelligenciát feltételez. 115-120-as IQ felett, mely jelentősen eltér az átlagtól az
intelligencia, és a kreativitás szétválik egymástól és egyre kevesebb összefüggés
mutatható ki a közöttük. Ez azt jelenti, hogy e fölött az intelligencia érték felett
találkozhatunk nagyon alacsony és igen magas kreativitással. Bár nem teljesen bizonyított,
sokan összekapcsolják a kreativitást a féltekei lateralizációval, a hasított agy kísérletekre
alapozva, azt állítván, hogy a két agyfélteke működés eltér például a művészek és tudósok
esetében.
Míg a művészeket a jobb agyfélteke működésének túlsúlya jellemzi, hiszen ez a félteke ad
helyet a térbeli, vizuális műveleteknek. A tudósokat viszont a bal agyfélteke kiemelkedő
működése jellemzi, ezzel magyarázható kivételes analitikus és verbális képességük. Ezek az
elméletek erősen vitatottak. Az agykísérletek tanúsága szerint a két félteke közti különbség
az, hogy a jobb félteke ad helyet az intuitív, divergens gondolkodási folyamatoknak, míg a
bal félteke konvergensen, analitikusan dolgozza fel az információkat (azaz az ilyen típusú
folyamatokban erősebben vesz részt).
Barron: A kreatív, alacsony IQ-jú emberek agresszívebbek, türelmetlenebbek
Az intelligensebb, de kevésbé kreatívak lágyak, optimisták, de bizonytalanok.
A magas IQ-jú kreatív ember képes a gondolkodás álomszerű módjának átélésére
anélkül, hogy kontrollját elveszítené viselkedése felett.
Forrás: http://www.doksi.hu

Cropley (alkotó ember jelemzői)

• változásra törekvés, merészség
• impulzivitás (kevesebb kontroll)
• hajlam a fegyelmezettségre (elért cél érdekében azonban önfegyelem)
• nyitottság az új elképzelések iránt
• nonkonformizmus / tekintély megkérdőjelezése
• Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre
A kreativitás szintjei
A kreativitás osztályzásának, értékelésének több kutató is jelentős munkát szentelt. Taylor a
produktum szempontjából a kreativitásnak 5 szintjét különbözteti meg:
• Kifejező (expresszív) kreativitás: jellegzetessége a kifejezés függetlensége, tekintet
nélkül a produktum minőségére (pl. gyermekrajzok)
• Produktív kreativitás: lényege a befejezettségre, teljességre törekvés, melynek
érdekében az alkotó akár saját szabadságát is korlátozza. (realizmus, tárgyilagosság
jellemzi)
• Inventív (feltaláló) kreativitás: az ismeretlen összefüggések észlelése, a régi
felhasználása új módon. (leleményesség, szimbolikus megjelenítés jellemzi)
• Innovatív (újító) kreativitás: lényegi vonása a módosítás és tökéletesítés
folyamata.(pl. Jung)
• Teremtő (emergentív) kreativitás: gyökeresen új produktum teremtése, a kreativitás
legmagasabb szintje. (pl. Freud, Einstein, Picasso stb. voltak a kreativitásnak, ennek a
szintjén)
Az alkotás folyamata
Graham Wallas a kreatív folyamat négy szakaszát különíti el.
1. Az előkészítési szakasz: ebben a szakaszban ráeszmélünk a probléma létezésére és
összegyűjtjük az ezzel kapcsolatos információkat és adatokat, az adatokat átgondoljuk,
osztályozzuk, következtetéseket vonunk le.
2. A lappangási szakasz: a várakozás feszültsége jellemzi, amikor hagyjuk a problémát
„parlagon heverni”. Az alkotó az előkészületi szakaszban eljutott egy olyan szintre, amikor
már nem tud tovább lépni, ekkor következik az inkubáció, a lappangás. Időtartama
változó, függ a probléma jellegétől.
3. A megvilágosodás szakasza: a megoldás váratlan megtalálása jellemzi. Gyakran kíséri
ezt a szakaszt az ún. „aha-élmény”.
4. A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza: a kreatív ötlet vizsgálata igazolása vagy
cáfolása ennek a szakasznak a legfontosabb feladata.
Forrás: http://www.doksi.hu

Az alkotás folyamatában, sok esetben tudattalan történések is szerepet játszanak, ez abból

a tapasztalatból ered, hogy a kreatív személyek gyakran képtelenek elmondani, hogy tettek
szert új elképzelésükre.
A pszichoanalízis a szublimáció, áttételeződés, sűrítés mechanizmusait hangsúlyozza.
Regresszió szerepe (gyermeki érzés, gondolatvilágba való visszatérés) is lehetséges az
alkotásban.
Kreativitást segítő tényezők
A kreativitást, a kreativitás kibomlását külső tényezőkkel is lehet befolyásolni. E három
tényező megléte otthon és az iskolában is kívánatos:
- A hibáktól való félelem csökkentése: Ha késleltetjük a részeredmények azonnali
kiértékelését, nem késztetjük a gyermeket minden kis lépésének igazolására, nagyobb az
esély a továbbgondolásra, a nagyobb ugrásokra, melyeket esetleg csak a végeredmény után
bontunk belső lépésekre.
- Bizalom: Részben az előzőhöz kapcsolódik, lényege, hogy a divergens gondolkodású
gyermekek különbözőségüket ne kudarcként éljék meg, másfajta gondolkodásukat
természetesnek, sőt megfelelőnek tartsák.
- Játék: A játékos, vidám és könnyű feladatok elősegíthetik, hogy a gyermek ne csak a
végeredményre koncentráljon, hanem az alkotás folyamatát is sikerként élje meg.