Pléh Csaba – Barkóczi Ilona

A korai zenei nevelés

ötletesebbé és hajlékonyabbá tesz

Bevezetés
Tanulmányunk egy régi munka tanulságait ismétli el újra, semmi
eredetiségre nem tart igényt, mégis érdekes lehet a zenei nevelés mai
hatásvizsgálatai szempontjából. Az 1970-es évek elején, Kodály Sá-
rika kifejezett személyes szponzorálásával és Kokas Klára személyes
segítsége és mentorálása keretében négy éven át egy longitudinális
hatásvizsgálatot végeztünk a Kodály-féle zenei nevelés átfogó követ-
kezményeiről az értelmi és érzelmi fejlődésre. A vizsgálat maga eb-
ben a fajtában az első szisztematikus pedagógiai hatásvizsgálat volt
Magyarországon, melynek során négy éven át folytattunk minden
tanév végén kiterjedt vizsgálatokat négy iskolai osztályban, mintegy
120 gyereknél az értelmi képességek alakulásáról, a személyiségről,
s a közösségszerveződésről. Most azonban nem a módszertani oldal
az érdekes, hanem a  sajátosan a  zenének tulajdonítható hatások.
Részletesebb beszámolóink (Barkóczi és Pléh, 1978, 1982, 1987)
tüzetesen bemutatják minden év egyedi vizsgálati eredményeit
s a részletes korrelációs mátrixokat. Itt csupán trendeket szemezge-
tünk ebből, s olyan eredményeket, amelyeknek közvetlenül valami
relevanciájuk lehet a zenei képzés és a ’jó élet’ kapcsolatához.

*001_xxx_Zene_egeszseg.indd 49 21/09/16 17:24

 50 ZENE – SZEMÉLYISÉG

Kiindulópont
Kiindulópontunk két mozzanat volt. Kokas Klára (1972) mun-
kái kimutatták, hogy a Kodály-féle zenei nevelésnek széles körű
transzfer hatása van iskolai közegben. Egyik célunk ennek meg-
értése volt az alapvető intellektuális képességek és teljesítmények
tekintetében. Másrészt a kor egyik vezető témája a nevelésszocio-
lógiában szerte a világon, s így nálunk is, hogy milyen hatása van
a családi háttérnek, mind az anyagi, mind a kulturális háttérnek
az intellektuális fejlődésre. Ez a kor a Nagy Társadalom, illetve az
öröklési érvelés korszaka (Pléh 2002). A Kodály-neveléssel kap-
csolatos vizsgálatunk is ebbe a keretbe illeszkedik.
Különösen az érdekelt, hogy van-e hatása a zenei nevelésnek az
intelligenciával bizonyos értelemben szembeállított alkotó gon-
dolkodásra, kreatív ötletességre. Eddigre már elég bevett felisme-
rés volt, hogy a kreativitás és az IQ között afféle küszöbviszony
van. Alacsony IQ-szinten a kreativitás korrelál az IQ-pontszám-
mal, magas IQ-szinten ez a korreláció eltűnik egy 120-as intelli-
genciahányados-küszöböt hirdetve (Getzels, Jackson 1962; Tor-
rance 1962; Barkóczi, Oláh, Zétényi 1973). Magyar egyetemis-
táknál kimutatták, hogy „az IQ függött a  szocio-ökonómiai
helyzettől, a  kreativitás kevésbé. Az egyik legfontosabb üzenete
e kutatásoknak az volt, hogy az iskolai tudásszint alapján való ér-
tékelés hátrányos helyzetbe hozza a kifejezetten rossz szocio-öko-
nómiai helyzetű gyerekeket” – összegzi Oláh Attila (2010. 193).
Arra voltunk kíváncsiak, hogy az általános intellektuális hatások
mellett a  korai zenei nevelés képes-e valamiben kompenzálni
a  szocio-ökonómia hátrány hatásait, különösen ami a  kreatív
képzeletet illeti.

*001_xxx_Zene_egeszseg.indd 50 21/09/16 17:24

 Pléh–Barkóczi: A korai zenei nevelés… 51

Elemzés
Mindezeknek megfelelően egy kétszer két faktoros elrendezést hasz-
náltunk kecskeméti vizsgálatunkban: Zenei Magas Szociális Státu-
szú (ZM), Zenei Alacsony Szociális Státuszú (ZA), Nem Zenei Ma-
gas Szociális Státuszú (NM), Nem Zenei Alacsony Szociális Státu-
szú (NA).
Az értelmi képességeket illetően azt találtuk, hogy az intelligenci-
ában a zenei képzésnek nem volt hatása. A szociális helyzet a leg-
erősebb meghatározó. Az IQ-átlagok ZM: 120, NM: 132, ZA:
114, NA: 113.
Ugyanakkor számos kreativitáspróbát végeztünk, ahol tárgyak
használatait kellett kitalálni, fura helyzetek következményeit kigon-
dolni, körök vagy vonalak alapján rajokat készíteni.
A longitudinális vizsgálat legfontosabb eredményei szerint az ál-
talános intelligencia-színvonal a zenei nevelés hatására nem válto-
zik, a magasabb szociális státuszúak a négy év során megtartották
fölényüket. A kreativitás minden mutatójára – az évenkénti méré-
sek és a negyedik év végén egyaránt – a zenei nevelés növelőleg hat.
A  kreativitásbeli fejlődés az alacsony szociális helyzetűeknél igen
markáns. A zenei nevelésnek kulturális hátrányt kompenzáló hatása
van. A zenei nevelés hatására megnő az intelligencia és a kreativitás
korrelációja, a kreativitás és az intelligencia között kiegyensúlyozot-
tabb szerkezet alakul ki. „Az eredmények alapján elmondható, hogy
a zenei nevelés széles körű transzfer hatása az intellektuális és érzel-
mi-motivációs változásokon keresztül érvényesül” – összegzi Oláh
(2010. 193) évtizedekkel később.
Mint az 1. ábra mutatja, a kreativitásban az évek során a szociális
hátrány kompenzálódik.

*001_xxx_Zene_egeszseg.indd 51 21/09/16 17:24

 52 ZENE – SZEMÉLYISÉG

A zenei képzés hatása a kreatív gondolkodásra

70

60

50

40

30

20

10

0
1. o 2. o 3. o 4. o

ZM NM ZA NA

1. ábra. A zenei képzés a kreativitásban kompenzálja

a szociális hátrányokat

A kreativitás és az intelligencia viszonya sajátosan alakult a négy iskola-

év során. A zenei képzésben részesült gyerekekre tízéves korukra ritkáb-
ban jellemző, hogy a kreativitásuk elmaradna az intelligenciák meg-
engedte szinttől. Ezt úgy jellemeztük, hogy az összmintában mindkét
mutatót tíz decilisre osztottuk, s az így kapott kategória-besorolásokat
arányítottuk. Ha az arányszám 1-nél magasabb, akkor a kreativitás vi-
szonylag magasabb, 1 alatt pedig az IQ a viszonylag magasabb.

Kreativitás/IQ arányok
120

100

80

60

40

20

0
ZM NM ZA NA
0,75-ig 0,76–1,99 2 felett

2. ábra: A zenei képzés hatására (ZM, ZA) a kreativitás felzárkózik

az intelligencia adta lehetőségekhez

*001_xxx_Zene_egeszseg.indd 52 21/09/16 17:24

 Pléh–Barkóczi: A korai zenei nevelés… 53

A gyerekekkel a negyedik évben egy igen munkaigényes egyéni

személyiségvizsgálatot, a  Rorschach-tesztet is elvégeztük. Ennek
nem az átfogó mutatói itt az érdekesek, hanem ezek összefüggése az
intellektuális teljesítménnyel. Olyan összképet kapunk, mely sze-
rint a zenei képzése eredményeként a kreativitást igénylő helyzetek-
ben erőteljesebb az érzelmek mozgósítása.
A 3. ábra mutatja, hogy a foltértelmezési próbában az érzelmi ér-
zékenységet jól mutató, a  színeket formává alakító FbF-válaszok
(Mérei 2002) a zenés képzésű osztályokban összefüggenek a kreati-
vitással s az intelligenciával is. Ugyanez a viszony sokkal homályo-
sabb a zenei képzést nem kapó gyermekeknél.

Az érzelmi válasz összefügg a kreativitással

0 1 2–3 4–5 6–
0

3. ábra A Rorschach-teszt színérzékeny (FbF) érzelmi válaszai a zenét

tanulóknál összefüggenek az intellektuális feladatokkal

Hasonló összefüggés figyelhető meg a kézbentartott belső energiá-

kat feltételező mozgás (B) válaszok esetében is. A zenei képzésben
részesülőknél itt is jellegzetesebb volt az összefüggés az intellektuális
teljesítménnyel, mint a 4. ábra mutatja.

*001_xxx_Zene_egeszseg.indd 53 21/09/16 17:24

 54 ZENE – SZEMÉLYISÉG

A belsô kontroll válasz összefügg a kreativitással

0 1 2–3 4–5
0

4. ábra. A Rorschach-teszt belső mozgás (B+) válaszai

a zenét tanulóknál összefüggenek az intellektuális feladatokkal

Következtetés
Ezek alapján jutottunk arra a következtetése, hogy „a zeneiseknél
a kreativitás az emocionális érzékenységgel, és az élményfeldolgo-
zásra, belső kontrollra utaló jegyekkel kapcsolódik össze … a nem
zeneisek viszont a kreatív műveleteket végzik fokozottabb energiá-
val… talán azért, mert nem volt módjuk arra, hogy annak játékos
örömét átéljék” (Barkóczi, Pléh 1982. 142).
A zene öröme és játékossága tehát játékosabb intellektuális stílus-
hoz vezetett tízéves korban. Vajon megmarad-e ez később is? A mo-
dern kreativitás-kutatás egyik úttörője, Torrance (1988) megállapí-
totta, hogy az általános iskolás korban vizsgáltaknál még huszonkét
év után is 0,63-as korreláció adódott az iskoláskorban mért kreati-
vitás és az élet kreatív sikerei között. Tehát a gyermekkorban mért
kreativitásnak erős prediktív validitása van a felnőttkorra. Remél-
jük, hogy ez érvényes mind a kreatív életstílusra, mind az életöröm-
re (Barkóczi 2002).

*001_xxx_Zene_egeszseg.indd 54 21/09/16 17:24

 Pléh–Barkóczi: A korai zenei nevelés… 55

Irodalom
Barkóczi I. (2002): A pozitív pszichológia és a kreativitás kapcsolata. Magyar
Pszichológiai Szemle, 67: 173–181.
Barkóczi I., Oláh A., Zétényi T. (1973): Az intelligencia, a  kreativitás és
a szocio-ökonómiai státusz összefüggéseiről. Magyar Pszichológia Szemle,
30: 522–532.
Barkóczi I., Pléh Cs. (1978): Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai
hatásvizsgálata. Kecskemét: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet
Barkóczi, I., Pléh, Cs. (1982): Music makes a difference. Kecskemét: Kodály
Zoltán Zenepedagógiai Intézet
Barkóczi, H., Pléh, C. (1987): Psychological examination of the Kodály
method of musical education. In: Kardos, L., Pléh, C., Barkóczi, H.
(eds.): Studies in creativity. Budapest: Akadémiai Kiadó, 109–162.
Getzels, J. W., Jackson, P. W. (1962): Creativity and intelligence. New York:
Wiley
Kokas K. (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. Budapest: Zeneműkiadó
Mérei F. (2002): A Rorschach-próba. Budapest: Medicina
Oláh A. (2010): Az empirikus kreativitáskutatás hazai hagyományai. Magyar
Pszichológiai Szemle, 65: 189–198.
Pléh Cs. (2002): Öröklés- és környezetelvű érvelés az 1970-es évek fordulóján.
Magyar Pszichológiai Szemle, 57: 39–50.
Torrance, E. P. (1962): Guiding creative talent. New York: Prentice Hall
Torrance, E. P. (1966): Torrance Tests of Creative Thinking: Norms-technical
manual. Verbal and Figural Tests Forms A and B. Princeton NJ: Personnel
Press
Torrance, E. P. (1988): The nature of creativity as manifests in its testing. In
R. J. Sternberg (ed.): The nature of creativity: Contemporary psychological
perspectives, 43–75. Cambridge: Cambridge University Press

*001_xxx_Zene_egeszseg.indd 55 21/09/16 17:24