Példatár az Orvosi kémia

szemináriumokhoz
Elektrolitos disszociáció, egyensúlyok, pH, pufferek

Összeállították:

Jakus Péter, Matus Zoltán, Nagy Veronika, Takátsy Anikó

Pécsi Tudományegyetem
Általános Orvostudományi Kar
2017
 I.A VIII.A
2,1
1 1H Az elemek periódusos rendszere 2He
hidrogén hélium
1,008 II.A III.A IV.A V.A VI.A VII.A 4,002
1,0 1,5 2,1 elektronegativitás (Pauling szerint) 2,0 2,5 3,0 3,4 4,0
2 3Li 4Be 33As rendszám vegyjel 5B 6C 7N 8O 9F 10Ne
lítium berillium arzén név bór szén nitrogén oxigén fluor neon
6,939 9,012 74,921 relatív atomtömeg 10,811 12,011 14,006 15,999 18,998 20,1797
0,9 1,2 1,6 1,9 2,2 2,6 3,1
3 11Na 12Mg VIII.B 13Al 14Si 15P 16S 17Cl 18Ar
nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon
22,989 24,305 III.B IV.B V.B VI.B VII. B I.B II.B 26,981 28,085 30,974 32,065 35,453 39,948
0,8 1,1 1,3 1,5 1,6 1,6 1,5 1,8 1,8 1,9 1,9 1,6 1,81 2,0 2,1 2,5 2,9
4 19K 20Ca 21Sc 22Ti 23V 24Cr 25Mn 26Fe 27Co 28Ni 29Cu 30Zn 31Ga 32Ge 33As 34Se 35Br 36Kr
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
39,102 40,08 44,956 47,867 50,941 51,996 54,938 55,845 58,933 58,693 63,546 65,409 69,723 72,64 74,921 78,96 79,904 83,798
0,8 1,0 1,2 1,3 1,6 2,1 1,9 2,2 2,2 2,2 1,9 1,6 1,7 1,9 2,0 2,1 2,6 2,6
5 37Rb 38Sr 39Y 40Zr 41Nb 42Mo 43Tc 44Ru 45Rh 46Pd 47Ag 48Cd 49In 50Sn 51Sb 52Te 53I 54Xe
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
85,47 87,62 88,906 91,224 92,906 95,94 98 101,07 102,905 106,42 107,868 112,411 114,818 118,71 121,76 127,6 126,904 131,293
0,7 0,9 1,1 1,3 1,5 2,3 1,9 2,2 2,2 2,2 2,5 2,0 2,0 2,3 2,0 2,0 2,2
6 55Cs 56Ba 57La 72Hf 73Ta 74W 75Re 76Os 77Ir 78Pt 79Au 80Hg 81Tl 82Pb 83Bi 84Po 85At 86Rn
cézium bárium lantán hafnium tantál volfrám rénium ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
132,905 137,34 138,906 178,49 180,948 183,84 186,207 190,23 192,217 195,078 196,966 200,59 204,383 207,2 208,980 209 210 222
0,7 1,1 1,1
7 87Fr 88Ra 89Ac 104Rf 105Db 106Sg 107Bh 108Hs 109Mt 110Ds 111Rg 112Cn 113Nh 114Fl 115Mv 116Lv 117Ts 118Og
francium rádium aktínium rutherfordium dubnium seaborgium bohrium hassium meitnerium darmstadtium röntgenium kopernicium nihonium fleróvium moszkovium livermórium tennesszin organesszon
223 226 227 261 262 266 264 277 268 281

1,1 1,1 1,2 1,2 1,1 1,2 1,2 1,2 1,2 1,1 1,2

58Ce 59Pr 60Nd 61Pm 62Sm 63Eu 64Gd 65Tb 66Dy 67Ho 68Er 69Tm 70Yb 71Lu
cérium prazeodímium neodímium prométium szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
140,12 140,907 144,24 147 150,65 151,96 157,25 158,924 69,723 164,930 168,26 168,934 173,04 174,97
1,3 1,5 1,7 1,3 1,3 1,3

90Th 91Pa 92U 93Np 94Pu 95Am 96Cm 97Bk 98Cf 99Es 100Fm 101 Md 102No 103Lr
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
232,038 231 238,03 237 242 243 247 249 251 254 253 256 254 257
 Megjegyzések a számítások elvégzéséhez

Normálalak
A normálalak olyan szorzat formájában fejezi ki a számokat, amelynek első tényezője (abszolút
értékben) ≥ 1 és < 10, második tényezője pedig 10-nek egész kitevős hatványa. Pl.:
Az emberi hajszál vastagsága: 0,000008 m = 8 · 10−6 m
egy ember átlagos hajszálszáma: 120000 db = 1,2 · 105 db
a bárányhimlő vírus átmérője: 0,0000003 m = 3 · 10−7 m
egy mycoplasma baktérium tömege: 1 · 10−19 kg

Értékes jegyek (ÉJ)

Értékes az összes nullától különböző számjegy, valamint azok a nullák, amelyek két nemzéró
számjegy között, vagy 1-nél nagyobb szám esetén a tizedesvessző után szerepelnek. Normálalaknál
az együttható számjegyei számítanak az értékes jegyekhez. pl.:

Szabály Szám Értékes jegyek

száma
Értékes a számjegy, ha:
nullától különböző számjegy 4,5 g 2
122,35 m 5
két nemzéró számjegy közötti nulla 205 m 3
5,082 kg 4
3
a tizedestört végén szereplő 0 50 cm 2
(1-nél nagyobb számnál a tizedesvessző utáni nullák) 25,0 °C 3
16,00 g 4
normálalakban az együttható számjegyei 4,8 · 105 m 2
5,70 · 10−3 g 3
Nem értékes nullák:
tizedestört elején lévő nullák 0,0004 s 1
0,075 cm 2
csak helyiértéket jelölő 0 egy nagy érték végén 850 000 m 2
1 250 000 g 3
Kerekítés
Szorzás vagy osztás műveletek során az eredmény nem lehet pontosabb, mint az eredeti adatok. Ez
azt jelenti, hogy az eredményt annyi értékes számjeggyel (ÉJ) kell megadni, amennyit a kiindulási
számok közül a kevesebb értékes jegyet hordozó tartalmaz.
A kerekítés szabályai: ha az első elhagyandó számjegy 4 vagy kevesebb, akkor azt és az utána
következőeket egyszerűen elhagyjuk.
Ha az első elhagyandó számjegy 5 vagy több, akkor az utolsó megmaradó számjegyet 1-gyel
megnöveljük.
24,65 · 0,67 = 16,5155 → 17
4 ÉJ 2 ÉJ számológép kijelző eredmény, 2 ÉJ-re kerekítve.

8,00 : 2,00 = 4 → 4,00

3 ÉJ 3 ÉJ számológép kijelző eredmény, 3 ÉJ-re kerekítve.

Összeadás és kivonás esetén az eredményt annyi tizedesjeggyel adjuk meg, amennyit a kiindulási
adatok közül a kevesebb tizedesjegyet tartalmazó számlál.
2,045
+34,1
36,145 számológép kijelző
36,1 eredmény, 1 tizedesjegyre kerekítve.

Kérjük, hogy a számolásokhoz a periódusos rendszerben található relatív atomtömegeket 1

tizedesjegyre kerekítve használja.

4
Elektrolitos disszociáció, egyensúlyok, pH, pufferek

A tömeghatás törvénye
[𝐶]𝑐 [𝐷]𝑑
aA + bB cC + dD egyensúlyi reakcióra: 𝐾 = [𝐴]𝑎 [𝐵]𝑏

ahol a nagybetűk (A, B, C, D) a reakcióelegy komponensei, a kisbetűk a sztöchiometriai együtthatók, K

az egyensúlyi állandó, [X] mol/dm3-ben kifejezett koncentráció

Elektrolitos disszociáció:
𝑑𝑖𝑠𝑠𝑧𝑜𝑐𝑖á𝑙𝑡 𝑚ó𝑙𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 [𝐴+ ]
AB A+ + B− Disszociációfok: 𝛼 = 𝛼=
𝑘𝑖𝑖𝑛𝑑𝑢𝑙á𝑠𝑖 𝑚ó𝑙𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 𝐶𝐴𝐵

𝑑𝑖𝑠𝑠𝑧𝑜𝑐𝑖á𝑙𝑡 𝑚ó𝑙𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎

Disszociáció %: 𝛼% = · 100
𝑘𝑖𝑖𝑛𝑑𝑢𝑙á𝑠𝑖 𝑚ó𝑙𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎

𝛼2c
Ostwald-féle hígítási törvény: 𝐾 = (c: bemérési koncentráció)
1−α

A vízionszorzat 25° C-on: Kv = 10−14

pH, pOH
pH = − lg [H+] pOH = − lg [OH−] pH + pOH = 14 (25° C-on)

logaritmus azonosságok
loga b = c jelentése: ac = b
log10 = lg loge = ln (e = 2.718) loga a = 1 loga 1 = 0
log x + log y = log (x·y) log x - log y = log (x:y) log xn = n · log x

Henderson-Hasselbalch-egyenlet
𝐶𝑠ó 𝐶𝑠ó
savas pufferre: 𝑝𝐻 = 𝑝𝐾𝑠 + 𝑙𝑔 lúgos pufferre: 𝑝𝑂𝐻 = 𝑝𝐾𝑏 + 𝑙𝑔
𝐶𝑠𝑎𝑣 𝐶𝑏á𝑧𝑖𝑠

ahol pK a gyenge sav (v. bázis) disszociációs állandója, csó a gyenge sav (v. bázis) sójának bemérési
koncentrációja mol/dm3-ben, csav/bázis a gyenge sav (v.bázis) bemérési koncentrációja mol/dm3-ben

Az a·x2 + b·x + c = 0 (vagy x2 + p·x + q = 0) másodfokú egyenlet megoldóképlete:

 b  b 2  4ac
2
p p
x      q
2a 2 2

5
Mintafeladatok

1. Milyen az egyensúlyi elegyben a komponensek koncentrációja, ha 0,5 mol/dm3 kiindulási A

koncentráció esetén az A anyag fele disszociál az alábbi egyenlet szerint?
A B+C
Mekkora az egyensúlyi állandó értéke az adott hőmérsékleten?

Kezdetben csak A anyag van jelen 0,5 M kiindulási koncentrációban (kiindulás). Ennek fele, azaz 0,25
M disszociál, miközben ugyanennyi B, ill. C anyag keletkezik (átalakul):
A B + C
kiindulás: 0,5 M 0 0
átalakul: -0,25 M 0,25 M 0,25 M
egyensúlyban: 0,25 M 0,25 M 0,25 M
Tehát ebben az egyensúlyi elegyben mindhárom anyag koncentrációja 0,25 mol/dm3.
[𝐵]·[𝐶] 0,25 ·0,25
Az egyensúlyi állandó: 𝐾 = [𝐴]
= = 0,25
0,25

2. Mennyi a pH-ja 25 °C-on a 0,05 mólos HCl-oldatnak?

A pH definíciója: pH = –lg [H+]
Számításához tehát meg kell határozni az oldatban a hidrogénion mól/dm 3-es koncentrációját. A HCl
erős sav, mely híg oldatban teljes mértékben disszociál (α = 1):
HCl → H+ + Cl–
azaz a HCl teljes mennyisége H+-ionná és Cl–-ionná alakul át.
Tehát 0,05 mólos oldatában a hidrogénion koncentráció: [H+] = 0,05 mól/dm3
pH = –lg 0,05 = 1,30
Tehát a 0,05 mólos HCl-oldat pH-ja 1,30.

3. Mennyi a pH-ja 25 °C-on a 0,44 %-os NaOH-oldatnak?

A NaOH erős bázis, mely híg oldatban teljes mértékben disszociál:

NaOH → Na+ + OH–

Ilyenkor célszerű előbb a hidroxidion koncentrációját és a pOH-t kiszámolni.

A vegyesszázalékot váltsuk át molaritásra:
100 cm3 oldat 0,44 g NaOH-t tartalmaz, azaz
1000 cm3 oldat 4,4 g NaOH-t tartalmaz.
A NaOH moláris tömege 40 g/mol, így 4,4 g NaOH 0,11 mólnak felel meg.
Az oldat moláris koncentrációja tehát 0,11 mol/dm3.

6
A teljes disszociáció azt jelenti, hogy a hidroxidionok koncentrációja megegyezik a NaOH bemérési
koncentrációjával: [OH–] = 0,11 mol/dm3.
Ebből a pOH = –lg [OH–] = –lg 0,11 = 0,96
25 °C-on a pH + pOH = 14 kifejezésből kiszámolhatjuk az oldat pH-ját:

pH = 14 - 0,96 = 13,04

Tehát a 0,44%-os NaOH-oldat pH-ja 13,04.

4. Mennyi a H+-és CH3COO− -ionok koncentrációja a 0,10 mólos vizes ecetsavoldatban 25 °C-on, ha
a disszociációállandó 1,86 · 10-5, és mekkora a disszociációfok?
Az ecetsav gyenge sav, mely híg oldatban csak kis mértékben disszociál.
Írjuk fel a disszociáció egyenletét:
CH3COOH H+ + CH3COO−
kiindulás: 0,10 M 0 0
átalakul: -x M xM xM
egyensúlyban: 0,10-x M xM xM
+ −
[CH3COOH] [H ] = [CH3COO ]
[𝐻 + ] · [𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂− ]
A tömeghatás törvénye alapján: 𝐾 = [𝐶𝐻3 𝐶𝑂𝑂𝐻]

Helyettesítsük be adatainkat a hidrogénion-koncentrációt x-szel jelölve:

5 x2
1,86  10 
0,10  x
Az összefüggés átrendezésével egy másodfokú egyenlethez jutunk:
x2 + 1,86  10−5 x − 1,86  10−6 = 0.
Az egyenlet pozítiv megoldása: x = 1,35  10−3.
Az ionkoncentrációk tehát: [H+] = [CH3COO−] = 1,35 · 10−3 mol/dm3
A disszociációfok kiszámítása:
[𝐻 + ]
𝛼= 𝐶
α = 1,35 · 10−3 / 0,10 = 1,35 · 10-2.
Az ecetsav disszociációfoka a fenti oldatban 1,35 · 10-2.

A mintapéldához hasonló számítások sok esetben egyszerűsíthetők.

Kis disszociációfok (vagy nagy koncentrációk) esetén a
x2
Ks 
cx
összefüggésben a nevezőben x értéket c mellett elhanyagolhatjuk. Ilyenkor a fenti egyenlet Ks· c ≈ x2
ill. Ks ≈ α2 · c alakúra egyszerűsödik. Számításaink pontossági igényét figyelembe véve, ezzel az
elhanyagolással akkor élhetünk, ha α ≤ 10-2, illetve ha Ks/c < 10−3. A mintapéldában például, ahol Ks/c
= 1,86 · 10-4, ez az elhanyagolás a végeredmény értékében kb. 1 %-os eltérést okoz.

7
5. Számítsuk ki a 0,148 %-os vizes propionsavoldat pH-ját! (Ks = 1,22 · 10-5)
A propionsav (CH3CH2COOH) gyenge sav, vizes oldatában egyensúlyi folyamatban disszociál. Először
számítsuk ki az oldat moláris koncentrációját.
A 0,148 %-os oldat 1,48 g/dm3 koncentrációjú. A propionsav moláris tömege: 74 g/mol.
1,48 g = 0,02 mól, azaz a propionsav oldat koncentrációja c = 0,02 mol/dm3.
Írjuk fel a disszociáció egyenletét és a tömeghatás törvényét:

[CH 3CH 2 COO- ][H + ]

K=
CH3CH2COOH CH3CH2COO + H – + [CH 3CH 2 COOH]

Célunk a [H+] meghatározása, ehhez a megadott Ks-értéken kívül meg kell állapítanunk a propionátion
és a propionsav egyensúlyi koncentrációját. A kémiai egyenletből kiolvasható, hogy egyensúlyban a
[H+] = [CH3CH2COO–].
Ks/c < 10-3, azaz az egyensúlyi CH3CH2COOH koncentráció gyakorlatilag azonos a bemérési
koncentrációval (0,02 M) (ld. 4. mintafeladat). Ebből
[H + ]2
K=
c
[H+]2 = K · c
[H  ]  K  c  1,22  105  2  102  2,44  107
pH =  lg[H + ]   lg 2 , 44  10 7  3, 31
A 0,148 %-os propionsavoldat pH-ja tehát 3,31.

6. Mekkora annak a vizes oldatnak a pH-ja, amely ecetsavra nézve 0,10 mol/dm3 koncentrációjú,
és az oldat 500 cm3-e 4,5 g nátrium-acetátot tartalmaz? (Ks = 1,85 · 10-5).
A tömeghatás törvénye a sav-só keverékre is érvényes:

[CH3COO- ][H + ]
CH3COOH –
CH3COO + H + Ks =
[CH 3COOH]

sav konjugált bázis

Egy gyenge savból és saját sójából készített pufferoldat H+-ion koncentrációja a sav
disszociációállandóján kívül a savnak (CH3COOH) és konjugált bázisának (CH3COO–) egyensúlyi
koncentrációjától függ:
H   K
s
[CH3COOH]
[CH3COO- ]
A pH definíciójának megfelelően képezzük mindkét oldal negatív logaritmusát:
 lg H     lg K s  lg
[CH 3COOH]
[CH 3COO- ]
[CH3COO- ]
pH  pK s  lg
[CH3COOH]

8
Mivel az oldat a sót (konjugált bázist) a savval összemérhető koncentrációban tartalmazza, a Le
Châtelier-Braun-elv értelmében a sav disszociációja nagyon visszaszorul. Az egyensúlyi elegyben a sav
koncentrációja gyakorlatilag megegyezik a bemérési koncentrációval, és a konjugált bázis
mennyiségét is egyenlőnek vehetjük a hozzáadott só bemérési koncentrációjával (a disszociáció
elhanyagolható mennyiségű konjugált savat termel). Azaz:

[CH3COOH] ≈ csav és [CH3COO–] ≈ csó

Ezekkel az elhanyagolásokkal élve kapjuk a Henderson-Hasselbach egyenlet, amely alkalmas a

pufferrendszerek pH-jának számítására:
c só c só
pH  pK s  lg pOH  pK b  lg
c sav (Bázikus pufferrendszerre alkalmazva: c bázis )
A sav bemérési koncentrációja ismert (0,10 mol/dm3). Nem kell tehát mást tennünk, mint kiszámolni
a só bemérési koncentrációját és behelyettesíteni az adatokat a Henderson-Hasselbalch-egyenletbe:
500 cm3 oldat 4,5 g nátrium-acetátot tartalmaz
3
1000 cm oldat → 9,0 g nátrium-acetátot tartalmaz
A nátrium-acetát móltömege: 82 g/mol. 9,0 g nátrium-acetát = 0,11 mol, tehát az oldat nátrium-
acetátra nézve 0,11 mol/dm3 koncentrációjú.

pH   lg 1,85  10 5   lg
0,11
 4,73  0,04  4,77
0,10
A fenti pufferoldat pH-ja 4,77.

7. Mennyi az előző példában adott oldat pufferkapacitása savval, ill. lúggal szemben?
Savkapacitás számítása:
A pufferkapacitás definíciója értelmében keressük azt a savmennyiséget, amely 1 dm3 pufferoldat pH-
ját 1 egységgel csökkenti.
0,11
A kérdéses acetátpuffer esetén 𝑝𝐻 = 4,73 + 𝑙𝑔 0,1
(1)

Ha a pufferkapacitásnak megfelelő x mennyiségű savat adunk a rendszerhez, akkor a hozzáadott sav

a jelen lévő konjugált bázissal (acetáttal) reagál, miközben ecetsav keletkezik:

CH3COO– + H+ → CH3COOH

Ennek következtében a koncentrációk megváltoznak: a konjugált bázis (só) mennyisége csökken, a

savé ugyanannyival növekszik.

konjugált bázis: [CH3COO–] = 0,11  x

sav: [CH3COOH] = 0,1 + x
0,11−𝑥
Az új koncentrációnak megfelelően 𝑝𝐻 − 1 = 4,73 + 𝑙𝑔 0,1+𝑥
(2)

A (2) egyenlet önmagában is alkalmas az x értékének kiszámítására, de egyszerűbb a következő

számolási módszer: vonjuk ki az (1) egyenletből a (2) egyenletet:

9
 0,11 0,11  x
pH  (pH  1) = 4,73 + lg  (4,73 + lg )
0,1 0,1 + x
0,11 0,11  x
1  lg  lg
0, 1 0,1 + x
0,11( 0,1  x )
1  lg
0,1( 0,11  x)
0,11( 0,1  x )
10 
0,1( 0,11  x)

0,11  x = 0,011 + 0,11x

x = 0,09

Tehát pufferoldatunk pH-ja akkor csökken 1 egységgel, ha 1000 cm3-nyi térfogatához 0,09 mol
egyértékű erős savat adunk.

Lúgkapacitás számítása:
Az előzővel azonos gondolatmenet szerint keressük azt a lúgmennyiséget, amely 1 dm3 pufferoldat
pH-ját 1 egységgel növeli.
Az erős lúg a savval lép reakcióba, miközben só keletkezik:

CH3COOH + OH– → CH3COO– + H2O

x mol/dm3 lúgmennyiség hozzáadása után a koncentrációk:

[konjugált bázis] = 0,11 + x
[sav] = 0,1  x
0,11+𝑥
Az új rendszer pH-ja: 𝑝𝐻 + 1 = 4,73 + 𝑙𝑔 0,1−𝑥
(3)

x lúgmennyiség számításánál vonjuk ki a (3) egyenletből az (1) egyenletet:

( 0,11  x ) 0,11
pH  1  pH  4 , 73  lg  ( 4 , 73  lg )
( 0, 1  x ) 0, 1
( 0,11  x ) 0,11
1  lg  lg
( 0,1  x ) 0,1
( 0,11  x )  0,1
10 
( 0,1  x )  0,11

x = 0,082 mol/dm3

Tehát a pufferoldatunk pH-ja akkor nő egy egységgel, ha 1000 cm3-nyi térfogatához 0,082 mol
egyértékű lúgot adunk.

10
Mintafeladatok

8. Milyen az egyensúlyi elegyben a komponensek koncentrációja, 2,0 mol/dm3 A és 3,0 mol/dm3 B

kiindulási koncentrációk esetén, ha az A anyag 10%-a alakul át az alábbi egyenlet szerint?
A+B C
Mekkora az egyensúlyi állandó értéke? (1,8 M; 2,8 M; 0,2 M; K = 0,0396)

9. A+2B C reakcióban az alábbi egyensúlyi koncentrációkat mérjük: [A]= 0,5 mol/dm3, [B]=
1,0 mol/dm3, [C]= 0,5 mol/dm3. Mekkora volt A és B anyag kiindulási koncentrációja? (1 M, 2 M)

10. A + 2 B C reakcióban minden komponens egyensúlyi koncentrációja 0,5 mol/dm3.

Mekkora az egyensúlyi állandó értéke? Melyik anyag, A vagy B alakult át nagyobb %-ban? (4, B)

11. Hányszorosára nő a részecskék száma, ha a 2 HI (g) H2 (g) + I2 (g) reakcióban a HI 20%-a

disszociál? (ugyanannyi lesz)

12. Milyen az egyensúlyi rendszer komponenseinek a koncentrációja, ha 3,0-3,0 mol/dm3-es

kiindulási A és B koncentrációk esetén az A anyag 10%-a alakul át az A + B C reakcióban?
Mekkora az egyensúlyi állandó értéke? (2,7 M; 2,7 M; 0,3 M; 0,0412)

13. Egy NaOH-oldat pH-ja 12,0.

a. Hány mol/dm3 koncentrációjú az oldat? (0,01)
b. Mekkora az oldat OH–-ion-koncentrációja? (0,01)
+
c. Mekkora az oldat H3O -ion-koncentrációja? (10-12)

14. Mekkora a pH, ill. pOH azokban a 25 °C-os oldatokban, amelyekben

a. a hidrogénion koncentrációja 1,93 · 10-4 mol/dm3 ( 3,71; 10,23)
-9 3
b. a hidroxidion koncentrációja 3,48 . 10 mol/dm (8,46; 5,54)
c. a perklórsav koncentrációja 10,72 g/dm3 (0,97; 13,03)
d. a hidrogén-bromid koncentrációja 0,0278 mol/dm3 (1,56; 12,44)
e. a kálium-hidroxid koncentrációja 1,808 g /dm3 (12,51; 1,49)
f. a kalcium-hidroxid koncentrációja 3,25 . 10-2 mol/dm3 ? (12,81; 1,19)

15. 0,2 g NaOH-ból 500 cm3 oldatot készítünk. Számítsa ki az oldat hidroxidion-koncentrációját és
pH-ját! (0,01; 12)

16. Mekkora a pH-ja és a pOH-ja a 0,0561 mol/dm3-es salétromsavnak 25 °C-on? (1,25; 12,75)

11
17. Mekkora a 0,02 mol/dm3 koncentrációjú HCl-oldat pH-ja? Hány db H3O+-ion található 1 dm3
oldatban? (1,7; 1,02 · 1022)

18. Egy salétromsav-oldat pH-ja 3,0. Hány mol/dm3 koncentrációjú az oldat? Hány g salétromsavat
tartalmaz az oldat 1 dm3-e? (10-3; 0,063 g)

19. A 8,80-as pH-jú KOH-oldatban mennyi a OH– g/dm3 és mol/dm3 koncentrációja? (1,07 ·
-4 -6
10 ; 6,31 · 10 )

20. Mennyi a pH-ja 25 °C-on a 0,42 m/m %-os NaOH-oldatnak, ha az oldat sűrűsége 1,045 g/cm3?
(13,04)

21. Számítsa ki a molaritását a 25 °C-on 3,65 pH-jú salétromsav-oldatnak! (2,238 · 10-4)

22. 0,7365 g NaOH-ból 630 cm3 vizes oldatot készítünk. Mennyi a keletkező oldat pH-ja és pOH-ja
25 °C-on? (pOH=1,53 ; pH=12,47 )

23. Adjuk meg az alábbi savak képletét! Állítsuk erősségüket tekintve csökkenő sorrendbe az alábbi
savakat pKs értékük alapján, és számítsuk ki a hozzátartozó Ks értékeket!
Hipoklórossav pKs = 7,43
Perjódsav pKs = 1,64
Salétromossav pKs = 3,40
Ecetsav pKs = 4,73

24. Az ecetsav disszociációfoka az 1,36 · 10-3 mólos oldatban 0,11. Mennyi a disszociációs egyensúlyi
állandó és a pKs érték az adott hőmérsékleten? (1,85 · 10-5, 4,73)

25. Hány darab disszociálatlan ecetsavmolekulát tartalmaz a 0,01 M ecetsavoldatnak 20 cm3-e,

melyben a disszociációfok 0,2? (9,6 · 1019)

26. Mekkora a hidrogénion-koncentráció 25 oC-on a hangyasav 0,2 mólos oldatában? Ks = 1,77 · 10-4
(5,95 · 10-3)

27. A hidrogén-cianid 0,375 mólos vizes oldatában a disszociáció 3,57 · 10-3 %. Mekkora a
disszociáció egyensúlyi állandója és a pKs érték? (4,76 · 10-10; 9,32)

12
28. Hány gramm arzént tartalmaz dm3-ként az az arzénessav-oldat, amelynek hidrogénion-
koncentrációja 9 · 10-6 mol/dm3? Vizes oldatban az arzénessav egyértékű savként viselkedik, Ks =
6 · 10-10. (1,012 g)

29. Hány mólos az az ammóniaoldat, amely 0,5 %-ban disszociál? Kb = 1,8 · 10-5 (0,72)

30. Mennyi a 0,05 mólos ecetsavoldat pH-ja? Ks = 1,85 · 10-5 (3,02)

31. Mekkora a hidrogénion-koncentráció 25 oC-on a 0,02 mólos kénessav oldatban? A számításnál

csak az első disszociációs lépést vegyük figyelembe! Ks = 1,7 · 10-2 (1,18 · 10-2)

32. Mennyi a disszociációfok értéke egy 2,0 · 10-2 mólos ammónia-oldatban? Milyen hígítás mellett
éri el az ammónia disszociációfoka az 5 %-ot? Kb = 1,79 · 10-5 ( 2,95 · 10-2; 2,94-szeresére kell
hígítani)

33. Hány mólos az a triklórecetsav-oldat, amelyben a hidrogénion-koncentráció 6,47 · 10-2 mol/dm3,

a bomlatlan savmolekulák koncentrációja pedig fele ekkora? Mekkora a disszociációfok és a
disszociációállandó? (9,7 · 10-2 M; 0,67; 1,29)

34. A 0,01 mólos perjódsav-oldatban az anionkoncentráció 7,6 · 10-3 mol/dm3. Hányszorosára kell az
oldatot hígítani ahhoz, hogy a disszociáció 90 %-os legyen?(3,37)

35. Számolja ki a 3 · 10-3 mólos ecetsavoldat pH-ját, ha Ks = 1,85.10-5! (3,63)

36. Hány % hidrogén-fluorid van disszociált állapotban a 0,1 mólos, pH = 2,24 oldatban? (5,75)

37. A 0,02 mólos monoklórecetsav pH-ja 2,34. Mekkora a disszociációállandó? (1,35 · 10-3)

38. Ismeretlen egyértékű, gyenge sav 0,445 M-os oldatának pH-ja megegyezik a 0,01 M-os sósav pH-
jával. Számítsuk ki a gyenge sav disszociációfokát ebben az oldatban! Mekkora a savállandó
értéke? (0,0225; 2,3 · 10-4)

39. A piridin 7,14 · 10-2 M-os oldatának pH-ja 9,0. Számítsuk ki a piridin bázisállandóját és a
disszociációfokot az oldatban! (1,4 · 10-9; 1,4 · 10-4)

40. Mekkora a pH-ja és pOH-ja 25 °C-on a 12 m/m%-os sósavoldatnak, ha az oldat sűrűsége

1,060 g/cm3? (pH=1,458 ; pOH=12,541)

13
41. Hogyan készítene 3,5 dm3 2-es pH-jú salétromsav-oldatot 8,88 vegyes %-os oldatból? (24,8 cm3
oldat hígításával)

42. 0,1 mólos sósavból 250 cm3 2,60 pH-jú oldatot kell készíteni. Hogyan végezzük el az
oldatkészítést? (6,25 cm3 sósavoldatot hígítunk 250 cm3-re)

43. Hányszoros térfogatra kell hígítani a 25 ºC-on 1,24-es pH-jú kénsavoldatot, hogy a keletkező
oldat pH-ja 3,24 legyen? (100-szorosára)

44. Mekkora a pH-ja és a pOH-ja a 0,2541 mol/dm3-es ecetsav-oldatnak 25ºC-on? Ks = 1,85 · 10-5
(2,66 ; 11,34)

45. Összeöntünk azonos térfogatú pH=1,00 és pH=3,00-as sósavat. Mekkora a keletkező oldat pH-
ja? (1,297)

46. Egy 0,15 mol/dm3 koncentrációjú egyértékű gyenge sav (HA) pH-ja 2,35. Számítsa ki a sav
disszociációs egyensúlyi állandóját!
HA H+ + A- (1,37 · 10-4)

47. A ciánecetsav disszociációs egyensúlyi állandója 25 °C-on 3,56 · 10-3. Számítsa ki az 50 g/dm3
koncentrációjú oldat pH-ját!
NCCH2COOH NCCH2COO-+H+ (1,34)

48. Számítsa ki az 1 M; 0,1 M és 0,01 M ecetsav oldatokban a disszociációfokot, ha a disszociációs

egyensúlyi állandó értéke 1,76 . 10-5! (4,186 · 10-3; 1,327 · 10-2; 4,195 · 10-2)

49. Hány gramm NaOH-ot tartalmaz annak az oldatnak 200 cm3-e, amelynek a pH-ja ugyanakkora,
mint a 0,1 mol/dm3 koncentrációjú NH3-oldaté? KNH3 = 1,79 · 10-5 (0,011)

50. 10,0 g 20 m/m%-os hangyasavoldatot 5,0 dm3-re hígítunk. Mekkora a hígított oldat pH-ja? Ks =
1,77 · 10-4 (2,88)

51. 150 cm3 0,5 mólos ecetsavoldatot 250 cm3 térfogatra hígítunk desztillált vízzel. Mekkora az oldat
pH-ja hígítás előtt és hígítás után? Ks = 1,85 · 10-5 (2,52; 2,63)

52. 10,0 g 90,0 m/m %-os és 20,0 g 10,0 m/m %-os ecetsavoldatot összeöntünk, majd 2 dm3
végtérfogatra töltjük fel. Mekkora a hígított oldat pH-ja? Ks = 1,85 · 10-5 (2,62)

14
53. Az 1,733 pH-jú jódsavoldatban a jodátionok koncentrációja kilencszerese a disszociálatlan
jódsavénak. Mekkora a disszociációállandó és a disszociációfok? (0,1665; 0,9)

54. A 0,20 mólos ammónia 40 °C-os oldatában a bomlatlan ammónia mólszáma 99-szerese az
ammóniumionénak. Mekkora az oldat pH-ja és a 40 °C-ra vonatkozó disszociációállandó? A víz
ionszorzata 40 oC-on 3,8 · 10-14. (10,72; 2,02 · 10-5)

55. Hányszorosára kell hígítani a 0,01 M ecetsav-oldatot, hogy pH-ja 1-gyel változzék? Ks = 1,85 · 10-5
(89,29)

56. Mekkora a pOH-ja annak az oldatnak, amelyet úgy készítettünk, hogy 145 g 14m/m%-os és 257
cm3 1,131 g/cm3 sűrűségű és 0,0154 mol/dm3 koncentrációjú KOH-oldatot összeöntöttünk?
Mindkét oldat 25ºC-os. A térfogatkontrakciót elhanyagolhatjuk. (pOH=0,0235)

57. Összeöntünk 800 cm3 3,0-as pH-jú HCl-oldatot és 200 cm3 12,0-es pH-jú KOH-oldatot. Mennyi
lesz az elegyítéssel készített oldat pH-ja? (11,08)

58. A 3,0 pH-jú ecetsavoldat 10,00 cm3-ét 5,63 cm3 0,1 M-os 0,987 faktorú NaOH-oldat közömbösíti.
Számítsuk ki az ecetsav disszociációfokát ebben az oldatban és határozzuk meg a savállandót!
(0,018; 1,83 · 10-5)

59. * Egy sósavoldat pH-ja 1,20. Az oldat 300 cm3-ében 0,115 g CaO-ot oldunk fel, és a keletkezett
oldatot 500 cm3-re hígítjuk. Mekkora lesz az oldat pH-ja? (Az oldatban képződött só a pH-t nem
befolyásolja.) (1,53)

60. Egy 10-2 mólos HCl-oldat 100 cm3-es részletéhez 10 cm3 0,1 mólos NaOH-oldatot öntünk. Mennyi
az eredeti oldat pH-ja, és mennyi lesz a pH a NaOH-oldat hozzáadása után? (pH1 = 2,00; pH2 =
7,00)

61. Számítsa ki annak az oldatnak a pH-ját, amelyet 150 cm3 0,2 mólos kénsavoldat és 350 cm3 0,1
mólos nátrium-hidroxid-oldat elegyítésével készítettünk! (1,30)

62. 20 cm3 2 mólos salétromsav-oldathoz 200 cm3 NaOH-oldatot adunk. A keletkezett oldat pH-ja
pontosan 12. Számítsa ki, milyen koncentrációjú volt a NaOH-oldat! (0,211)

63. 0,01 mol/dm3 koncentrációjú kénsavoldatot 12,00-es pH-jú kálium-hidroxid-oldattal

közömbösítünk. Írja fel a közömbösítési egyenletet! Hány mólos a keletkezett só oldata?
(0,0033)

15
64. Mennyi a pH-ja annak az oldatnak, amely úgy készül, hogy összeöntünk 10 cm3 5 vegyes%-os
NaOH oldatot 10 cm3 5 vegyes%-os kénsav-oldattal, majd az elegy térfogatát desztillált vízzel
200 cm3-re egészítjük ki? (12,06)

65. Mekkora a pH-ja annak az oldatnak, amelyet 1,0 dm3 5,0 m/m %-os NaOH oldat (ρ = 1,054
g/cm3) és 1,0 dm3 4,0 m/m %-os HCl oldat (ρ = 1,020 g/ cm3) elegyítésével készítettünk, ha a
keletkezett oldat sűrűsége 1,019 g/cm3? (12,99)

66. Mekkora a hangyasav móltörtje abban az oldatban, amelynek 10,0 g-ját 2,0 dm3-re hígítva a
hígított oldat pH-ja 3,50? Ks = 1,77 · 10-4 (3,2.10-3)

67. * Hány mól nátrium-acetát kell 500 cm3 olyan oldat készítéséhez, amelynek pH-ja 8,89? Az
ecetsav disszociációs állandója 1,85 · 10-5. (0,0557)

68. Hányad részére csökken a 0,1 mólos hangyasavoldatban a hangyasav disszociációfoka, ha

dm3-enként 0,05 mol nátrium-formiátot oldunk benne? Ks= 1,77 · 10-4 (11,4)

69. Mekkora a pH-ja annak az oldatnak, amely 0,01 mol/dm3 koncentrációban tartalmaz ecetsavat
és nátrium-acetátot? Ks = 1,85 · 10-5 (4,74)

70. Mekkora a pH-ja azon puffersorozat tagjainak, amelyeket úgy készítünk, hogy 10-10 cm3 0,1 M
NH4Cl-oldathoz 40 cm3, 15 cm3, 10 cm3, 2,5 cm3 0,1 M NH3-oldatot adunk? Kb = 1,79 · 10-5
(9,85; 9,43; 9,25; 8,65)

71. Mekkora az CH3COOH/CH3COONa-arány azokban a pufferoldatokban, amelyeknek pH-ja a.)

4,25; b.) 4,43; c.) 4,73; d.) 5,03; e.) 5,21? Ks = 1,85 · 10-5 (3,03; 2; 1; 0,502; 0,332)

72. 200 cm3 0,83 mólos ecetsavoldatban 34 g CH3COONa · 3 H2O-t oldunk, majd mérőlombikban 500
cm3-re töltjük. Mennyi lesz az így nyert pufferoldat pH-ja? Ks = 1,85 · 10-5 (4,91)

73. Egy hidrogén-cianidra és kálium-cianidra nézve azonos mólkoncentrációjú vizes oldat pH-ja 9,32.
Mennyi a hidrogén-cianid disszociációs egyensúlyi állandója? (4,8.10-10)

74. Hány g Na-propionátot kell 1 dm3 1 mólos propionsav oldathoz adni, hogy a pH 1,5 egységgel
növekedjen? Ks = 1,32 · 10-5 (11)

75. 500 cm3 0,10 mólos ammónium-kloridot és 1,0 dm3 0,01 mólos ammóniaoldatot összeöntünk, és
2,0 dm3 végtérfogatra töltjük. Mekkora a keletkezett oldat pH-ja? Kb = 1,79 · 10-5 (pH = 8,55)

16
76. Mennyivel változik 1 dm3 desztillált víz pH-ja, ha 0,4 g szilárd NaOH-ot oldunk benne? (5 pH
egységgel)

77. Mennyi a pH-változás 0,4 g szilárd NaOH oldása után abban a pufferben, amelyet 0,5 dm 3 2
mólos ecetsavoldat és 0,5 dm3 2 mólos Na-acetát-oldat összeöntésével készítünk?
Ks = 1,85 · 10-5. (8,68 · 10-3)

78. Mennyi a tiszta víz "pufferkapacitása" 25 °C-on? (10-6 mol)

79. Összeöntünk 100 cm3 0,1000 mol/dm3-es fenol és 82 cm3 0,1000 mol/dm3-es NaOH-oldatot.
Számítsuk ki a keletkező oldat pH-ját! Ks=1,3 · 10-10. (pH=10,49)

80. 200 cm3 0,3 mol/dm3-es ecetsavoldathoz 4,5 mg NaOH-ot adunk. Mekkora a keletkezett oldat
pH-ja? Ks = 1,85 · 10-5. (2,75)

81. * Hány mol ecetsavat, illetve hány mol nátrium-acetátot tartalmazott az a 4,40-es pH-jú oldat,
melynek 1 dm3-ében 20 mg NaOH-ot feloldva a pH 0,60 egységgel változott meg? Ks = 1,85·10-5.
(0,00104 mol sav; 0,000469 mol só)

82. * Hány gramm hidrazint (N2H2), ill. hidrazínium-kloridot (N2H3Cl) tartalmaz az a pufferoldat dm3-
enként, amelynek pH-ja 8,78, savkapacitása 0,10 mol/dm3? Kb = 3,0 · 10-6 (4,27 ; 4,57)

83. * Hány gramm ecetsavat és hány gramm nátrium-acetátot tartalmaz dm3-enként az a

pufferoldat, amelynek pH-ja 4,73, savkapacitása 0,10 mol/dm3? Ks = 1.85 · 10-5 (7,32 ; 10)

84. Hány mol/dm3 koncentrációjú volt az az ammónium-klorid oldat, amelynek 50 cm3-éhez 25 cm3
0,8%-os ammónia oldatot öntve a keletkezett oldat pH-ja 9,25 lett? pKb = 4,74 (0,24)

85. * Mennyi lesz a keletkező oldat pH-ja és az ecetsav disszociációfoka, ha 100 cm3 0,10 M-os
ecetsavoldatot és 100 cm3 4-es pH-jú sósavoldatot összeöntünk? Ks = 1,85 · 10-5 (3,03)

86. * Ammóniagázt vezettünk 520 cm3 desztillált vízbe, a keletkező oldat pH-ja 13,11 lett? Hány cm3
standard állapotú ammóniagázt nyelt el a víz? Kb = 1.8 · 10-5 (1641,5 cm3)

87. * 1,000 g tömegű kálium- és nátrium-hidroxidból álló keveréket vízben oldunk, és az oldatot
1,00 dm3-re hígítjuk. A hígítás után az oldat pH-ja 25ºC-on 12,35. Számítsuk ki a keverék n/n%-os
és m/m%-os összetételét! (36,0 m/m% KOH ; 28,6 n/n% KOH)

17
88. 100 cm3 2,0-es pH-jú sósavhoz 100 cm3 ismeretlen koncentrációjú kálium-hidroxid-oldatot öntve
a keletkező oldat pH-ja 3,0 (25 °C-on).
a. Számítsuk ki a kálium-hidroxid koncentrációját és pH-ját!
b. Mekkora lesz az oldat pH-ja ha az előbb keletkezett 200 cm3 3,0-es pH-jú oldathoz még 100
cm3 KOH-oldatot öntünk?
(0,0008 M ; 11,9; 11,3)

89. Hány cm3 0,0382 mol/dm3-es sósav közömbösíti 25 °C-on a 12,34 pH-jú kálium-hidroxid-oldat
15,00 cm3-ét. (8,6 cm3)

90. Egy 10-2 mólos HCl-oldat 100 cm3-es részleteihez a következő mennyiségű 10-1 mólos NaOH-
oldatot adjuk: a.) 0,0 cm3, b.) 9,0 cm3, c.) 9,9 cm3, d.) 10,0 cm3, e.) 10,1 cm3, f.) 11,0 cm3, g.) 20,0
cm3, h.) 110,0 cm3. Mekkora a pH-ja az egyes oldatrészleteknek, ha feltételezzük, hogy a
térfogatok összegeződnek? Ábrázoljuk grafikusan az eredményeket: az x-tengelyen a hozzáadott
NaOH-oldat cm3-einek számát, a számított pH-t pedig az y-tengelyen!

18