2018. 09. 07.

Tematika (1)

— az üzleti gazdaságtan alapfogalmai (vállalkozás – vállalat –

Üzleti gazdaságtan szervezet – cél – eredmény)
— a vállalatok tipizálása, a vállalati érdekstruktúra, érintettek
— ökonómiai döntések alapjai, eredmény számítások (tervezés –
Dr. Takácsné Prof. Dr. György Katalin lezárt ciklus), hatékonyság, költségek
(takacsnegyorgy.katalin@kgk.uni-obuda.hu) — felelősség, fenntarthatóság és a vállalati cél
— vállalati tevékenység-rendszer és erőforrás-struktúra, erőforrás
tulajdonságok
— gazdálkodási elvek a fontosabb erőforrásokkal
(tárgyi eszköz-gazdálkodás, forgóeszköz-gazdálkodás, humán erőforrás-
2018/2019 gazdálkodás, információ-gazdálkodás, innováció)

Tematika (2) Ajánlott szakirodalom

• Előadások anyaga
— vállalati tevékenységrendszer az érték-lánc mentén, helye,
szerepe a vállalatirányításban, fejlesztésben • Illés M. (2008): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó.
— a vállalat és környezete (makro – mikro), szereplők,
kapcsolatok, elemzési, értékelési módszerek • Reszegi L. – Juhász P. (2014): A vállalati teljesítmény nyomában. Alinea
Kiadó.
— gazdaság változása (kék gazdaság, zöld gazdaság)
— tervezés, tervezési szemléletek, síkok • A félév során kijelölt tudományos és szakcikkek (Vezetéstudomány,
— stratégia tervezés Figyelő, HVG, Frobes Magazin, Harvard Busiess Press Review stb.)
— funkcionális tervezés
— pénzügyi tervezés (működés, fejlesztés, megvalósíthatóság és
megtérülés kérdése)
— elemzés helye és szerepe

Vállalat, mint rendszer…

Vállalkozás
— meghatározott cél érdekében létrehozott rendszer, az
erőforrások egymás közötti és az erőforrások és a maga a gazdasági tevékenység folytatása
termékek, ill. szolgáltatások közötti kapcsolatok jellemzik Gazdasági tevékenység
— erőforrás: minden anyagi és nem anyagi input, amely a
rendszer működéséhez szükséges bevétel szerzés érdekében, rendszeresen folytatott
• anyagi (alapanyag, segédanyag, fütőanyag, energia, értékesítés, függetlenül annak eredményétől
félkésztermék),
• technikai (gépek, berendezések hasznos időalapjai, szerelési Vállalat
terület, raktározás), szervezeti keret, amelyben a vállalkozást folytatják
• emberi (szakmunkás összetétel és kapacitás, fejlesztő és
irányító szakemberek), Szervezet
• pénzügyi és financiális jellegű (hitelek, saját tőke,
forgóeszközök),
valamely gazdasági rendszerben működő emberek
• kereskedelmi (szerviz, garancia, eladói hálózat), együttese, ahol a rendező elv a vállalati érdek
• katalitikus (nem számszerűsíthető erőforrások – PR, goodwill,
minőség).

1
 2018. 09. 07.

A vállalkozás során elsődleges cél Vállalati rendszer rendező elve

a vállalati érdek, amely a vállalati célban nyilvánul meg
• a piacon létező, vagy ott megjelenni vélt fogyasztói igény
kielégítése
• a vállalkozási érdek, az eredmény elérése Vállalati cél
•eredményes működés

 •stabilitás (tartós fennmaradás a piaci szereplők között)

A fogyasztói igény valamely termék, vagy szolgáltatás iránt 

akkor minősül tényleges igénynek, ha fizetőképes kereslettel
jár együtt!
Vagyon növelés, vagyonérdekeltség

Vállalat  tőkebefektetés

Tőkebefektetés célja  profit elérése A vállalkozások működőképességének feltételrendszere

(tőke értéknövekmény) • önállóság
Vállalkozás lényege • hosszú távú nyereséges működés
• kockázat vállalás
• jelenlegi értékben meglévő tőkéről kell lemondani
• valódi piaci megmérettetés
• elmaradó haszon kérdése
• jelentős kockázattal jár

A piac lényegi elemei

Gazdasági rendszer működésének folyamatai • kereslet Kereslet-kínálati függvény
• kínálat Értékesítési ár
(Ft/db)
• létesítési (és működtetési) pénz biztosítása • ár KERESLET KÍNÁLAT

• tartós működési feltételek biztosítása, eszközök beszerzése • jövedelem Többlet

• folyamatos ráfordítások beszerzése, készletezése, előkészítése

• ráfordítás felhasználás
Egyensúlyi ár
• működési feltételek fenntartása, karbantartása, ellenőrzése
Hiány
• hozamok kezelése, érték megőrzése, készletezése
Egyensúlyi Mennyiség
• hozamok értékesítése és az értékesítés pénzügyi realizálása mennyiség (db)

2
 2018. 09. 07.

Vállalati belső érintettek érdekellentéte

A vállalkozások működését befolyásoló tényezők
tulajdonosok
 a társadalom megítélése tőkejövedelem
 a helyi lakosság megítélése (képződött eredmény
 a kormányintézkedések felosztása, felélése)
 a tulajdonosok
 a versenytársak
 a vásárlók menedzserek munkavállalók
 a szállítók munkajövedelem munkajövedelem
 az új vállalkozás belépése tőkejövedelem
 a helyettesítők (költség, csökkenti az
hosszú távú stabilitás eredményt)
 az alkalmazottak
 a bankok

Regisztrált vállalkozások száma összesen ezer db

1995 2000 2005 2010 2015 2016 Vállalkozások csoportosítása
Regisztrált gazdasági • profit orientáltság
 profit orientált – non-profit orientált
szervezet 1 115 1 175 1 299 1 742 1 837 1 846 • tulajdonforma
Regisztrált vállalkozás 1 053 1 094 1 209 1 644 1 691 1 697  magán – állami és önkormányzati - szövetkezeti
• tevékenység jellege
ebből működő .. 625 708 697 669 ..  termelő - szolgáltató
Társas vállalkozás 262 412 498 601 561 541 • méret
 nagy – közép – kis - mikro
Önálló vállalkozás 791 683 711 1 044 1 130 1 157 • működés jogi kerete
Forrás: http://www.ksh.hu/stadat_eves_3_2  egyéni vállalkozás
(KSH szerint működő: Egy vállalkozás akkor működő, ha adott évben  társas vállalkozás
vonatkozási időszak során bármikor rendelkezett árbevétellel, vagy volt • gazdasági társaság
foglalkoztatottja. A vonatkozási időszak mindig egy naptári év.) • szövetkezet
A regisztrált vállalkozások 98%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat!

A regisztrált gazdasági szervezetek száma – (KSH)

A KKV-k meghatározása Gazdálkodási forma 1990 1994 2000 2011 2014 2015 2016
Jogi személyiségű vállalkozás 19 401 91 229 171 495 394 024 418 746 559 053 538 813
Korlátolt felelősségű társaság 18 317 87 957 167 033 388 426 412 636 398 161 385 938
Részvénytársaság 646 2 896 4 372 5 593 6 105 6 305 6 518
Szövetkezet 7 641 8 252 7 516 2 976 4 255 4 577 4 817
Lét- Éves nettó Mérlegfő- Mezőgazdasági szövetkezet .. 2 038 2 272 963 763 686 632
Egyéb jogi személyiségű
szám árbevétel összeg vállalkozás
.. 1 289 3 918 6 984 6 626 6 089 6 172

max. 50 M max. 43 M Jogi személyiségű társas

2 363 821 183 340 403 984 429 627
Közép- < 250 vállalkozás
ÉS eurónak VAGY eurónak Jogi személyiség nélküli gazdasági
vállalkozás fő társaság
.. 101 591 196 009 188 120 15 001 526 466
megfelelő Ft megfelelő Ft
Közkereseti társaság 6 207 3 348 7 873 5 471 4 314 3 884 3 540
max.10 M max. 10 M Betéti társaság 418 89 045 188 136 182 127 151 139 140 005 131 795
Kisvállal- < 50 Egyéni cég 5 789 522 548 532 522
ÉS eurónak VAGY eurónak
kozás fő Jogi személyiség nélküli egyéb
.. 16 335 27 255 1 993 2 635
megfelelő Ft megfelelő Ft vállalkozás
Jogi személyiség nélküli társas
max. 2 M max. 2 M .. 122 346 228 181 190 113 158 636 1 800 1 772
Mikrovállal- < 10 vállalkozás
ÉS eurónak VAGY eurónak Társas vállalkozás .. 223 937 411 521 594 097 588 263 560 853 540 585
kozás fő Önálló vállalkozó .. .. 1 057 410 1 115 463 1 130 025 1 156 651
megfelelő Ft megfelelő Ft Egyéni vállalkozó 393 450 778 036 682 925 385 569 393 525 400 493 420 671
Vállalkozás összesen .. 1 001 973 1 094 446 1 651 507 1 703 726 1 690 878 1 697 236
Költségvetési szervek és
költségvetési rend szerint .. 14 888 15 326 15 234 12 866 12 757 12 636

3
 2018. 09. 07.

Különböző vállalkozás formák

Vállalkozás jellemzők (1)
összehasonlításának kérdései

 Milyen tevékenységet tervezünk végezni? • egyéni vállalkozás

 Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges tőkét?  egy személy adja a tőkét
 Ki és milyen mértékben viseli a kockázatot?  egy személy a döntéshozó és végrehajtó
 Ki és milyen mértékben viseli a felelősséget?  egy személy, a tulajdonos dönt az eredményről
 Ki jogosult a döntéshozatalra? Több személy esetén hogyan  felelőssége korlátlan
oszlanak meg a döntési jogosítványok (hatáskörök)?  kockázatot vállal
 Kit és milyen mértékben illet meg a vállalkozás  létesítése, megszüntetése a legegyszerűbb
eredménye?
 Milyen mértékű közreműködést igényel a vállalkozás
működtetése a vállalkozó?

Vállalkozás jellemzők (2) Vállalkozás jellemzők (3)

• szövetkezet
 non profit orientáltság (cél: a tagok egyéni érdek
• gazdasági társaságok
érvényesítése)
 több személy adja a tőkét
 tőkéje több személy tulajdonát képezi
 elkülönülhet a tulajdonos és menedzsment
 a döntést közösen, a tagok együttesen hozzák
 más személy a döntéshozó és végrehajtó
 az eredményt nem oszthatják fel
 elsődlegesen a tulajdonos dönt az eredményről
 a vezetési feladatokat is (általában) a szövetkezet tagjai
 felelőssége korlátlan (bt, kkt) vagy a társaság végzik
vagyonának erejéig korlátozott (kft, rt)
 a tagok személyesen közreműködnek
 kockázatot vállal
 létesítése, megszüntetése jogilag szabályozott, bonyolult
Nem tőkehasznosítás a cél!

Vállalati életciklus modellek (1) Vállalati életciklus modellek (2)

• Timmons-féle tipológia
• a kutatás és fejlesztés fázisa (K+F), a vállalkozás alapítása előtt
1-3 évvel;
• az indulási fázis, a vállalkozás első 3 éve;
• a korai növekedési fázisa, a 4. évtől a 10. évig;
• az érettség fázisa, a 11. és a 15. év között;
• a stabilitási fázis, a 15. év után

„A növekedést és az öregedést nem a méret és az

időtényező idézi elő. Sokkal inkább az, hogy a szervezet
mennyire képes folyamatosan megújulni.” Vecsenyi
Ichak Adizes alapján

4
 2018. 09. 07.

Vállalati életciklusok - szervezeti fejlődés:

szervezetfejlesztés A termelési függvény
─ megfelelő szervezeti struktúra kiválasztása
─ megfelelő emberek alkalmazása megfelelő pozícióba
szervezet kialakítás – vállalati életpálya közötti kapcsolat Output időegység Potenciális Az elégtelen technikai
─ induló vállalkozás alatt output hatékonyság következménye
─ lassú növekedés (fejlődés)
─ funkció elkülönülés
─ lineáris és/vagy törzskari szervezeti forma
─ intenzív növekedés Tényleges output
─ növekedés: mennyiségi, területi, tevékenységbeli
─ tagolás alapja: termelés – értékesítés - igazgatás
─ termelés központú szervezet
─ értékesítés központú szervezet
─ marketing központú szervezet
─ nyereségközpontúság
─ divizionális, stratégiai üzletági szervezet, mátrix szervezet Input időegység alatt
─ hanyatlás

Technikai hatékonyság

kifejezi a felhasznált erőforrások (a termelési tényezők) és a

létrehozott termékek, szolgáltatások közötti műszaki,
technológiai minőségi viszonyt
(a műszaki megoldások függvénye) Költség – érték - eredmény
Gazdasági hatékonyság
az eredetileg optimális műszaki megoldás (az optimális
technikai hatékonyságú tevékenység) gazdasági
szempontból megvalósítandó-e, azaz ökonómiailag
hatékonyan képes-e működni a vállalkozás
(output érték / input érték  1)

Ráfordítás – hozam kapcsolatok Alapfogalmak

Output (minden, ami kikerül

Input (hasznos dolog) 
a rendszerből)
input transzformáció output
Ráfordítás (gazdasági érték;
Hozam (gazdasági érték;
döntéshozó befolyásolja; 
természetes mértékegység)
természetes mértékegység)
ráfordítás transzformáció hozam
Költség (felhasznált Termelési érték (pénzben
ráfordítás pénzben kifejezett  kifejezett hozam; teljesítmény
költség transzformáció termelési értéke) érték)
érték Kiadás (a szükséges
Bevétel (gazdasági és nem
inputokért és a működési
kiadás transzformáció bevétel  gazdasági szervezettől kapott
feltételek biztosításáért
pénzösszeg)
kifizetett pénz)

5
 2018. 09. 07.

Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (1)

Eredmény mérés
Tervezési folyamatban (általában):
alapja a vállalati mérleg Fedezeti hozzájárulás = Termelési érték – változó költség
+ Pénzbevételek FH = TÉ – Kv
 kiadások Nettó jövedelem = Termelési érték – összes költség

 eszköz (készlet) növekmény/csökkenés NJ = TÉ – Kö

+ nyereség vagy  veszteség Bruttó jövedelem = Nettó jövedelem + munkabér

BJ = TÉ – Kö + munkabér

Eredmény mérésre szolgáló kategóriák (2)

1. Alapvető üzemgazdasági kalkulációk
Lezárt gazdasági (év) ciklus után:
• Termelési érték  Változó költség
Üzemi tevékenység eredménye
TÉ = H * ÁH Kv = R * ÁR
 Pénzügyi műveletek eredménye
= Szokásos vállalkozói eredmény
 Összes költség
 rendkívüli eredmény
• Fedezeti hozzájárulás Kö = Kv + Ká
= Adózás előtti eredmény FH = TÉ – Kv

Jövedelem kategóriák
-adó • Nettó jövedelem
= Adózás utáni eredmény NJ = TÉ – Kö
NJ = FH – Ká
 Önköltség
-osztalék ÖK = Kö / H
• Bruttó jövedelem
= Mérleg szerinti eredmény BJ = NJ + munkabér

Átlagos összköltség alakulása (önköltség) függvény

Átlagos összköltség
(önköltség)

Költségek Tényleges költség

Az elégtelen gazdasági hatékony-

ságból származó veszteség

A lehető
legalacsonyabb
költség

Időegységre eső output

6
 2018. 09. 07.

Állandó költség Ká Sztochasztikus és determinisztikus erőforrások

tárgyi jellegtől függetlenül minden költség, amelynek
nagysága adott tartományban nem függ a termelés méretétől,
A determinisztikus erőforrások lekötése a termelés
színvonalától, döntéssel nem befolyásolható mennyiségétől és összetételétől függ. Ezek az igények
csak tényleges termelés esetén jelentkeznek…
Változó költség Kv Termékké válásuk egy termelési periódus alatt
végbemegy… → változó költség
tárgyi jellegtől függetlenül minden költség, amelynek
nagysága függ a termelés méretétől, színvonalától, nagyságát
a döntéssel megváltoztathatjuk Sztochasztikus erőforrások az egész rendszer
működését szolgálják, tartósan lekötöttek. Csak több
Összes költség Kö termelési periódus alatt mennek át a termékbe. Lehet
állandó és változó költség összege ez is anyag, energia, élőmunka, és információ is. →
állandó v. fix költség

Termelési érték, költség

Kö
TÉ
Fedezeti Nyereség küszöb
pont
Kv
 nyereség küszöb méret
MTÉ = MK
adott költség és árviszony mellett az a legkisebb gazdálkodási
méret, amit el kell érni ahhoz (illetve meghaladni), hogy
Ká jövedelmet állíthasson elő

 nyereség küszöb ár ÁH = ÁKö min

Átlag termelési költség M min M opt M max Hozam, Méret, (H), (M)
ÁKö az a hozamár, amit adott költségek mellett, adott termelési
ÁKö min méreten el kell érni (a piacon), hogy az árbevétel pontosan
ÁKv
fedezze az összes költségeket
ÁKv min
MK

ÁKá
Hozam, Méret, (H), (M)

Termelési küszöb
Optimális termelési méret (Mopt ?)
 termelési küszöb méret  az optimális termelési méretben igaz (MTÉ = MK)
adott költség és árviszony mellett az a legkisebb gazdálkodási
méret, ami mellett – már működő – rendszer rövid távon még 
folytathatja a gazdasági tevékenységet (FH ≥ 0)
addig szabad növelni a termelés méretét, amíg a méret
 termelési küszöb ár ÁH = ÁKv min növelés többletköltsége (MK) még nem haladja meg a vele
előállított értéktöbbletet (MTÉ=ÁH)
az a hozamár, amit adott költségek mellett, adott termelési
méreten egy már működő vállalkozásnak el kell érni (a piacon),
hogy az árbevétel fedezze legalább a változó költségeket
MTÉ  MK; ÁH  MK

7
 2018. 09. 07.

Termelési érték, költség

Kö
TÉ
Elmélet és gyakorlat költségfelfogása
Kv

Elmélet: opportunity cost, mint megtérülési követelmény 

közgazdasági költség
MTÉ = MK
Gyakorlat: ezen elemek részei a nyereségnek  számviteli
Ká
költség

Átlag termelési költség M min M opt M max Hozam, Méret, (H), (M)
Kvázi költség – meg kell térülnie!
ÁKö (nincs mögötte tényleges pénzkiadás)
ÁKö min
ÁKv
ÁKv min vezetői gazdaságtan  számvitel
MK

ÁKá
Hozam, Méret, (H), (M)

Költségtani fogalmak: Kiadás, számviteli költségtartalom, gazdálkodási

szempontú költségtartalom…

Költség – a termék előállítása v. a szolgáltatás nyújtása érdekében Kiadás:

felmerült élő- és holtmunka felhasználás pénzben kifejezett értéke
Haszonáldozati költség (opportunity cost) – a legnagyobb
valószínűséggel választható alternatíva hozama (nem számviteli
kategória) Valós gazdasági eredmény csak az alternatív jövedelem
és az elmaradó haszon költségként történő értelmezésével
ismerhető meg.
Kvázi költség – olyan megtérülési követelmény, amely mögött nincs
tényleges kiadás, a mikroökonómiai és a gyakorlati
költségtartalom különbsége, nyereség-igény
bevétel ≥ költség + kvázi költség
nyereség ≥ kvázi költség
minden pénzkiáramlás a gazdasági rendszerből, a gazdasági
tevékenység előfeltételeinek biztosítása érdekében
Számviteli költségtartalom:
az erőforrás-felhasználás alapján számszerűsített, számviteli
előírásoknak megfelelő költséginformáció
Gazdálkodási szempontú költségtartalom:
a kiadások megtérülési követelményét szigorúan az oksági
összefüggések alapján képezi le, és ezt a kvázi költségekkel
együtt elemzi

Gazdálkodási szempontú és a számviteli költségtartalom

eltérésének legjellemzőbb előfordulásai Kvázi költség
implicit költségek (erőforrás értékesítés lehetőségi költsége)
 saját tőke használatának „ára”
 a bevétel és a tényleges megtérülés időszaka nem azonos… (pl.  a vállalkozás tulajdonában álló természeti erőforrások
reklámköltségek, oktatási költségek, műszaki fejlesztés költségei – a járadéka
számvitel a költségek mihamarabbi megtérülését „diktálja”…)  a vállalkozást terhelő munka ellenértékeként piaci áron
 a felhasználás értéke nem azonos azzal az összeggel, amit számított munkadíjak és közterheik költségek között nem
elszámolnak (pl. erkölcsi és fizikai amortizáció , anyagfelhasználás szereplő része (Bruttó jövedelem!)
– különböző időpontokban beszerzett eltérő árú készlet)
explicit költségek
 rövid futamidejű lízing (a tárgyi eszköz élettartama hosszabb, mint a
 vállalkozói nyereség elvárt összege
futamidő…)
 (inflációs nyereségigény)
 új technológia induló, alacsonyabb kapacitáskihasználása
(Az implicit költségek, nem szerepelnek a kiadások között, de más
vállalkozásnál történő hasznosítás esetében piaci bevételi forrást
biztosíthatnak. Az implicit költség haszonáldozati költség is, de nem a
teljes, mivel a kockázatvállalási „ellenérték” még nincs benne.)

8
 2018. 09. 07.

Költségfelosztás - összköltség Költségfelosztás – közvetlen költségek

Termelési (gyártási) Közvetlen anyagköltség Közvetlen munka költségek

költségek
közvetlen anyag költség
közvetlen munka költség
termelési (gyártási) általános
költségek
 közvetett anyagköltség
 közvetett munkaköltség
 egyéb gyártási költség
Általános (termeléssel nem összefüggő
költségek)
• értékesítési költségek
(azok a költségek, amelyek a vevők
megrendeléseinek megszerzése
érdekében merülnek fel, illetve azért,
hogy a késztermékek a vevők
tulajdonába kerüljenek)
• irányítási költségek
(a szervezet működtetéséhez, illetve
a személyzet munkafeltételeinek
ellátásához szükséges költségek)
• késztermékbe beépülő • az anyagokat végtermékké
anyagköltség konvertáló dolgozók
• késztermék gyártása foglalkoztatása érdekében
érdekében felhasznált kifizetett munka költség
anyagköltség • a végtermékhez tisztán és
• tisztán, egyértelműen egyértelműen hozzárendelhető
késztermékhez rendelhető munkaköltség
anyagköltség • a gyár által termelt termékek
volumenével egyenes arányban
változó munkaköltségek

Pénzügyi számvitel, vezetői számvitel és kontrolling kapcsolata

Kontrolling

Vezetői
Etika, üzleti etika - röviden
számvitel

Pénzügyi
számvitel

Vezetői gazdaságtan?

Etika (erkölcstan) Üzleti etika

 társadalmi felelősség
• etika: gazdaság és erkölcs közötti látszólagos feszültség  egyéni felelősség
• harmónia a vállalati haszonelvűség (nyereség  etikus vállalati magatartás
maximalizálás  profit maximalizálás) és a vezetői
 vállalati és cégkultúra
(vállalkozói) felelősség között
 érdekérvényesítési kultúra
• üzleti etika: alkalmazott etika
– vállalati tevékenységeknek megfelelő részterületek
– nemzetközi gazdasági etika és a gazdasági rendszerek Az üzleti etika részei
etikája  gazdaságetika
 vállalati etika Korrupció?
 menedzsment etika

9
 2018. 09. 07.

Üzleti etika a vállalatvezetés számára

Etika
 megvalósíthatatlan (elvont, öncélú)
 megvalósítható (pragmatikus, megtérülő)
 megvalósítandó  ókori filozófusok!
 üzleti etika  30-40 éve , „kívül állók”
 vállalati társadalmi felelősség felismerése
Az üzleti etika megközelítése  20 éve, multinacionális vállalatok

 vállalati  belső szemlélő (költségét viseli

 nem vállalati  mindenki más
 előnyét élvezi
 hátrányát szenvedi

Mi jellemző ma? Modern üzleti etika

 vállalati etikai kódex  minőségbiztosítási szabványok
 vállalatok társadalmi felelőssége (CSR)  PR!
 etika
 etikai ügyek a vállalaton belül (humán kérdések)
 etikai ügyek a fogyasztók irányában
 etikai ügyek a beszállítókkal irányában
 etikai ügyek a társadalommal kapcsolatban
 a életén is!
Elkülönült területek, de mind az alkalmazottakra
(viselkedésre, cselekedetekre) vonatkozik!
(Emberi viszonyok)
 különálló területek rendszere
 nemcsak a „részeket” kell látni, hanem az „egészet”!
 három alapelve
 a vállalkozónak nem (nemcsak) a vállalkozásában kell
dolgoznia, hanem a vállalkozáson is!
 a vezetőknek nem (nemcsak) munkájában kell
dolgoznia, hanem a munkáján is!
 Az embernek nem (nemcsak) életében kell élnie, hanem

Szervezeti kultúra

társadalmi fenntarthatóság
Etika és minőség kapcsolata
élelmiszer igény és ipari célú
alapanyagok, termékek
 üzleti etika  minőségbiztosítási szabványok megtermelése
 pénzügyi, környezeti és jelentések szerepe nő
 Megbízhatóság  complience
Fenntartható
 átláthatóság  trancparency gazdaság
 szervezet minden szintjén fontos a tudás
 tudástőke, tudásmenedzsment
 felértékelődik az emberi erőforrás ökológiai környezet fenntartása, biztosítsa a termelő számára
 azonosulás, elhivatottság biodiverzitás megőrzése legalább az egyszerű újratermelést a
 emberi (egyéni – csoport) és szisztematikus ellenállás személyes jövedelmen felül
(túlterheltség, inkompetencia)
társadalmi fenntarthatóság
társadalmi fenntarthatóság

10
 2018. 09. 07.

Fenntarthatóság Fenntarthatóság ellentmondása

• a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely magában foglalja 1. Gazdasági növekedés  Fenntarthatóság
a mát és a jövőt, találkozik benne a jelen
követelményrendszere és szükségessége a jövő generációjának 2. Fenntarthatóság  Fogyasztás
későbbi saját szükségletével
3. Fejlett  Fejlődő országok
Burtland Jelentés [World Commission on Environment and
Development, 1987]
• „A fenntartható természetvédelmi stratégiának oly módon TÁRSADALMI
kellene magába foglalnia az erőforrásokkal való gazdálkodást,
hogy kielégíthesse a jelen generáció igényeit anélkül, hogy a FENNTARTHATÓSÁG?
jövő generáció lehetőségeit csökkentené”
NRC Board on Agriculture

Porter-féle értéklánc modell

Támogató  A vállalkozás infrastruktúrája 
tevé-  Emberi erőforrás menedzsment 
kenységek
Erőforrások, erőforrás sajátosságok és tényezők 

Technológia (termék) fejlesztés
Erőforrás ellátás (beszerzés)


Befelé Terme- Kifelé Marke- Értéke-
Eredmény
irányuló lés irányu- ting és sítést
logisztika (átala- ló értéke- követő
− termelési tényezők - input  kítás) logisz- sítés szolgál-
 tika tatások
− többségnek gazdasági értékkel bír - ráfordítás 
− többségnek ára van - termelési költség  
Elsődleges tevékenységek

Erőforrások (ism.) Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)

A determinisztikus erőforrások lekötése a termelés 1. Korlátozottság

mennyiségétől és összetételétől függ. Ezek az igények – a szükséglet meghaladja a kapacitást
csak tényleges termelés esetén jelentkeznek…
Termékké válásuk egy termelési periódus alatt – az erőforrásoknak ára van
végbemegy… → változó költség
a szűkösség megjelenési formái
Sztochasztikus erőforrások az egész rendszer
működését szolgálják, tartósan lekötöttek. Csak több  fizikai szűkösség
termelési periódus alatt mennek át a termékbe. Lehet  ökonómiai szűkösség
ez is anyag, energia, élőmunka, és információ is. →
állandó v. fix költség

11
 2018. 09. 07.

A korlátozottságot mérsékli Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)

• technológiai újítás 2. Színvonal
• új készletek feltárása – milyen hatékonyan lát el az adott erőforrás egy
• erőforrás kinyerés hatékonyság növelése funkciót
• helyettesítők kifejlesztése (a magasabb színvonal jobban lehetővé teszik a
• fogyasztói helyettesíthetőség hatékony (jövedelmező) termék előállítást)
• hulladék újra hasznosítása
 a természeti erőforrások általában alacsony
 színvonalúak (gazdasági értelemben)
(helyhez kötöttség, szállíthatóság, fizikai érzékenység)
(azonosak közötti rangsor  komparatív előny)
korlátozottság  növekedés

Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)

3. Bonyolultság
– hány feladat (funkció) elvégzésére alkalmas az
erőforrás
(a bonyolult és egyben magas színvonalú erőforrás a
kedvezőbb)
(alacsony színvonalú erőforrás esetén általában az
egyszerűbb erőforrás a kedvezőbb)
4. helyettesíthetőség
– azonos feladat ellátására alkalmasak
– egymást teljesen vagy meghatározott arányban
kiválthatják
a bonyolult színvonalú természeti erőforrás
általában alacsonyabb színvonalúak

 
egyszerű erőforrások  specializáció A természeti erőforrások nem vagy csak korlátozottan
helyettesíthetők mesterséges erőforrásokkal!

Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)

5. tartósság 6. mobilitás
– mennyi ideig, hány ciklusban létezik és szolgálja – mennyi idő alatt és milyen gazdasági áldozattal
a termelést tehető pénzzé az erőforrás

 tartós erőforrások (durable assets; tőkejavak)  mobilitás és termelésben való lekötés kapcsolata
 forgóeszközök (working capital; működő tőke)  mobilitás és piacképesség kapcsolata
(Pénz – Eszköz – Pénz körfogás; árbevétel)

12
 2018. 09. 07.

Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok) Erőforrások tulajdonságok (ökonómiai sajátosságok)

7. tárgyi jelleg 8. hasznosság időbeli jellege

– megjelenési forma – időhöz kötött hasznosság
 anyagi erőforrás
– erőforrások időbeli hasznossága
 nem anyagi jellegű erőforrás
 készletjellegű erőforrások
 folyamatosan használt erőforrások
A természeti erőforrások tárgyi jellege abban nyilvánul meg,
hogy többségében fizikai mivoltukban megfoghatók, részei a  megújuló
környezetnek (gazdálkodás kezdeti szakaszában van szerepük,  megújítható
illetve a gazdálkodás keretét adják meg)

Gazdálkodás
mindazon megfontolások, tevékenységek és intézkedések,
amelyek a szükségletek kielégítéséhez szükséges erőforrások
GAZDÁLKODÁS beszerzésére és felhasználására irányulnak

 hogy a vállalkozás meglévő erőforrásainak

működtetetésével, tevékenysége maximális
eredményt hozzon, vagy

 meghatározott eredményt (feladatot vagy

tevékenységet) a legkisebb erőforrás
„… csinálunk valamit, valamiből, valamiért – lehetőleg jól!” felhasználás mellett igyekszik teljesíteni

Gazdálkodási feladatok
 beszerzés (javak és erőforrások biztosítása)
kezelés (működtetés, használat, alkalmazás, felhasználás)
óvás (állag és értékmegőrzés, vagyonvédelem, karbantartás)
átalakítás (kisebb fejlesztéssel alkalmasabbá tétel)
helyettesítés (más javak, erőforrások igénybevétele) HATÉKONYSÁG
kiegészítés (új képességekkel történő felruházás) Vállalati működés, üzleti folyamatok
kibocsátás, leépítés (kivonás a gazdálkodási körből)


a gazdálkodás keretében a vállalkozás megtervezi, végrehajtja,
ellenőrzi, méri és értékeli az erőforrások felhasználását és
vizsgálja a felhasználással elért eredményt, valamint a
felhasználás hatékonyságát

13
 2018. 09. 07.

pénzügyi számvitel a gazdálkodáshoz szükséges vagyonban

bekövetkezett változásokat, valamint a gazdálkodás
eredményére hatással lévő eseményeket rögzíti, számolja el.

Hatékonyság értelmezése – vezetői szempontból
Vállalati pénzügyek – vezetői szemszögből
Vezetői számvitel – vezetői gazdaságtan különbözősége
vezetői számvitel a gazdasági egységen belüli felhasználók, a
különböző vezetési szintek információs igényét kielégítő,
döntéstámogató módszerek és eljárások összessége
(alapvetően egy információigényeket kielégítő rendszerként
működik)
= szervezési, tervezési, elszámolási, értékelési,
információszolgáltatási rendszer, amelynek célja, a vezetők
(menedzsment), valamint a szervezeti egységek részére a
tevékenység ellátásához szükséges adatok, információk
biztosítása, a teljesítmények, az eredmény maximalizálása –
vagy veszteség minimalizálása – érdekében

Vezetői számvitel feladatai

1. Tervezés A vállalat üzleti értéke - nem mindig azonos a piaci
2. Termékek, szolgáltatások költségeinek meghatározása értékkel…
(önköltségszabályozás)
3. Ellenőrzés, teljesítményértékelés befektetés (leegyszerűsítve) = az a pénzösszeg, ami már ki van
4. Stratégiai költséggazdálkodás – taktikai és operatív cél és fizetve, de bevételben még nem térült meg
eszközrendszerrel (a megtérülés a gazdálkodási szempontú költségek és a
Pénzügyi szemlélet számviteli költségek szerint is vizsgálható)
Vezetői gazdaságtan feladatai
1. Tervezés A jövőben képződő, összes szabadon felhasználható pénzeszköz
2. Költséghatékonyság megteremtése (önköltségszabályozás) jelenértéke alapján becsülik (diszkontált cash-flow).
3. Ellenőrzés, teljesítményértékelés
4. Stratégiai gondolkodás – jövő orientáltság a
versenykörnyezetben – változtatás! Láthatatlan vagyon!

Vállalkozói szemlélet

Láthatatlan vagyonelemeket is magában foglaló „mérleg”

68 % *

Gazdálkodás
32 % * (Az értékcsökkenési leírás értelmezése az üzleti folyamatokban.)

Forrás: Boda, 2005., alapján

* 2011 kkv felmérés, válaszadók véleménye alapján (n=28) 83

14
 2018. 09. 07.

Értékcsökkenési leírás Értékcsökkenési leírás funkciói

 kifejezi
az erkölcsi, fizikai, technikai elhasználódást
befektetett tőke visszatérülésének biztosítása
 vagyon megőrzés
az elavulás költségkénti elszámolását
 új beruházási forrás (elsődlegesen pótló)
 a tőke összegszerű visszatérülését
 vagyon nyilvántartás eszköze (az egyszeri
ráfordítást folyamatos ráfordítássá váltja át)
  állami szabályozási eszköz (realizált jövedelmek
központosítása  adótörvények)
feltétele: árbevételben történő realizálás
(Output ár ≥ input költség)
(leírási bevétel)

Értékcsökkenési leírás számítás (fogalmak) Értékcsökkenési leírás számítás

 tárgyi eszköz bruttó értéke (bekerülési költség +
pótlólagos ráfordításokkal növelt érték)
 nettó érték (könyv szerinti érték)
 értékcsökkenési leírás összege (adott évben elszámolt
költség; Ká)
 amortizációs kulcs
 újraértékesítési piaci érték
– lineáris értékcsökkenési mód (egyenletes ütemű)
egyszerű és időbeli alakulása áttekinthető, lehet ez is „gyorsított”, ha a
leírási élettartam rövidebb a gazdaságos működtetés tervezhető
élettartamánál…
– degresszív (gyorsított) leírás (korábbi finanszírozási forrás)
• évek szám összege (tárgyi eszköz leírási élettartamából még
hátralévő évek számát elosztjuk a leírási időszak évei számjegyének
összegével)
• degresszív leírás kumulatív módszere
– teljesítményarányos (teljesítményegységre jutó kulcs és tényleges
teljesítés szorzata)
– progresszív

Saját és idegen tőke használatának eltérő számviteli kezelése

Saját tőke Idegen tőke

− a vállalkozó pénzügyi
befektetése
− elsődleges kockázatviselő
− használata nem vonz
költséget (tipikus implicit
„költség”)
− a veszteség elsődleges
fedezeti forrása
− másodlagos kockázatviselő (kockázatot
felszámolás v. csődhelyzet esetében
Vállalati beruházások előkészítése –
visel…) menedzselése – értékelése
− használatának nyílt költsége (kamat) és
rejtett díja van (pl. beszállítói számla
késleltetett fizetése esetén magasabb
lehet az ár…)
− sajátos formák megjelenése (lízing és
bérlet, ez utóbbinál fontos lenne az
amortizáció és a használati díj
szétválasztása)

(Realizált értékcsökkenési leírás a saját tőkénél jelenik meg, mint

további beruházási forrás.)

15
 2018. 09. 07.

Beruházás - költségcsoportosítás Beruházási cél megvalósulását befolyásoló tényezők

 termelési szerkezet – vállalati stratégia
 fejlesztési költségek  innováció (termék életciklus, piaci folyamatok,
költségcsökkentő változatok)
 beruházási költség
 beszerzési
 befektetett tőke megtérülési paraméterei (gyorsaság)
 előkészítési  kockázat és kockázatvállalás
 megvalósítási
 igazgatási 
 tartós forgóeszköz szükséglet költsége
 egyéb költségek (illeték, biztosítás, hatósági díj) hosszú távú gazdasági döntés
 működési keret (termékszerkezet)
 tőkelekötés - megtérülés

Mire kell figyelni a beruházás-gazdaságosság

Beruházás-gazdaságossági vizsgálatok célja
számításakor?
 adott tőkebefektetés racionalitásának vizsgálata
 üzembe helyezési időszak hossza
tőke megtérülés vizsgálata
 életképesség változatok közötti választás  üzemeltetési idő hossza
 kockázatosság vizsgálata  éves árbevétel és költségek tervezése
 élettartam alatti kapacitás kihasználtság tervezése és
változása
  pénz időérték helyes megválasztása
 értékcsökkenési leírási idő hossza, módja
Kérdés: mikor lesz jó a számítás?


mutatószám rendszer - érzékenységvizsgálat

Beruházás – gazdaságosság összefüggései

A témák várható gazdaságosságának számszerű
értékelése
• ex ante, közbenső, ex post vizsgálatok
• a termelés megkezdéséig passzív lekötés (se jövedelmet, se − közvetett összehasonlítás, mivel a témaválaszték
amortizációt nem „termel”) roppant heterogén
• ez az időtáv rövidíthető pótlólagos költségekkel, de egy − mérlegelés, a témák számszerűsíthető eredmény-, és
meghatározott minimumszint alá nem csökkenthető végtelen ráfordítás-komponenseinek azonos formáit
nagy áldozatok árán sem egybevetjük
− fő kérdés: megtérül-e a beruházás, és hogyan?

16
 2018. 09. 07.


Miért válik az idő gazdasági tényezővé?
az erőforrásoknak idődimenziójuk van
• erőforrások ökonómiai hasznossága időhöz kötött
• lekötött erőforrás máshol nem hasznosítható 
• adott időpontban fel nem használt erőforrás más az eltérő időpontban jelentkező, de minden
időpontra nem (nehezen) vihető át szempontból azonos erőforrások különneműek
• egy erőforrás csak meghatározott, kötött időpontban
használható fel 
• egyes ráfordításokat a transzformáció csak ezért gazdasági tényező az idő!
meghatározott időben igényel

az erőforrások
Gazdasági mennyiségek időbeli súlyozása
Időráfordítás oka  korlátozottsága
Időpreferencia  idő pénzértéke
(nincs elegendő erőforrás, hogy minden pozitív eredményt adó
termelési folyamatot egyidejűleg folytassunk) jelenbeli pénz előnybe részesítése egy
jövőbeli – bizonytalan – pénzösszeggel szemben
 „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”
az az elmaradó haszon
(jövedelem), amit időegység „egy ma felér egy holnappal”
Időráfordítás ára  alatt a korlátozott erőforrással „jobb ma nekem egy-kettő, mint holnap tizenkettő”
más termelési folyamatban
elérhetnénk 
Időpreferencia mértéke diszkontláb
(Opportunity Cost)

Időpreferencia függ Kalkulatív kamatláb a gazdasági számításokban

 szubjektív tényezők  kalkulatív kamatláb (befektetési döntések)
• jelenlegi szükséglet erőssége is = saját tőke elvárt hozadéka
i s  S  ih  H
• jövőbeli szükségletek erőssége iátlag  S = saját tőke összege

• jövőbeli bizonytalanság egyéni megítélése  kockázat SH ih = idegen tőke költsége (kamat)

• infláció személyes megítélése H = idegen tőke (hitel)

 objektív tényezők  kalkulatív kamatláb megválasztását befolyásoló tényezők

• jelenlegi alternatív befektetések jövedelmezősége
• jövőbeli befektetési lehetőségek jövedelmezősége, időbeli eloszlása
• élettartam alatt várható események, azok bekövetkezési valószínűsége
• befektetések mobilizálhatósága
• infláció mértéke
• pénz iránti kereslet - kínálat
• elvárt minimális haszon (jövedelmezőség)
• befektetés kockázata (döntéshozó kockázat vállalása)
• inflációs ráta
• árszínvonal változás (ágazati megítélés, árolló)

17
 2018. 09. 07.

Gazdasági mennyiségek időbeli súlyozása Beruházás-gazdaságossági számítások

1. Jelenlegi értékből jövőbeli érték számítása, más néven
statikus
kamatos kamat számítás (B0  Bn)
2. Jövőbeli értékből jelenlegi érték számítása, más néven
 költség összehasonlító módszer
diszkontálás, vagy leszámítolás (Bn  B0)  nyereség összehasonlító módszer
3. Jelenlegi érték annuitásának számítása, másként járadék  megtérülési idő
számítás (B0  a)
 nyereségráta számítás
4. Annuitások jelenlegi értékének meghatározása (a  B0)
 forgási sebesség
5. Jövőbeli érték annuitásának számítása, másként járadék
számítás (Bn  a) 
6. Annuitások jövőbeli értékének meghatározása (a  Bn)
gyors – kizár – pontatlan – nem valós
(annuitás: meghatározott ideig, azonos időközönként jelentkező
azonos részösszeg)

Beruházás-gazdaságossági számítások Dinamikus vizsgálat egyszerűsítő feltételei

dinamikus
 nettó jelenérték mutató (NPV)
• a bevételek és a kiadások az egyes időszakok elejét és
 belső kamatláb (IRR) végén keletkezzenek
 hozam-költség arány mutatók (BCR1, BCR2) • a kalkulatív kamatláb végig állandó
(forgási mutató, jövedelmezőségi mutató) • a kamatoskamat-számítás szerinti megfelelő megtérülést
 megtérülési idő (DUR) várjuk el


pontos – valós - megbízható

Nettó jelenérték (NPV; NJ) A nettó jelenérték számítása

(NPV, Net Present Value)
• célszerűségi vizsgálatra alkalmas (rangsorolásra)
• az évenként keletkező jövedelmeket a befektetés időpontjára  pénzforgalmi típusú mutató= cash flow mutató
diszkontáljuk => halmozzuk => levonjuk a beruházás
összegét.  ajánlás: Return on Investment (ROI) számítása 
éves szintű beruházás megtérülési mutató
Ha NJ0 > 0 ROI=(Éves nettó jövedelem/Beruházási
n
1 költség)x100%
NJ   B0   bi  ki * i
i 1 q
Jövedelmezőségi index (PI):
b: bevételek az i-edik évben
A nettó jelenérték relatív k: kiadások az i-edik évben
nagyságaként értelmezhető q: kalkulatív kamatláb
Diszkontált bevételek/diszkontált B0: beruházás költsége
kiadások n: év száma

18
 2018. 09. 07.

Belső (megtérülési) kamatláb (BKL, IRR) Az annuitás-számítás módszere

(Annuity Method)
• a beruházás jövedelemteremtő képességét mutatja.
• az a diszkontláb, ahol a NPV (NJ) nulla  leggyakrabban a költségminimalizáló számításokban
• A NJ képletében kizárólag a ‘q’ értékét változtatjuk. alkalmazzuk
• Hátránya, hogy nem közvetíti a tőkeszükségletet!  a törlesztőfaktor (a) segítségével a vizsgált időszakra
alakítjuk a 0-időpontra kamatozott, ill. diszkontált
kutatási, fejlesztési, és beruházási költségeket
ha IRR > q
n  annuitási tényező: a=i(1+i)t/(1+i)t-1
ha IRR = q 1
ha IRR < q NJ   B0   bi  ki * 0  a kapott számszerű gazdaságossági eredményeket végül is
i 1 qi „közös nevezőre hozva” össze kell mérni egymással

Megtérülési idő (MI) (Dinamikus) Forgási mutató (DCF vagy BCR)

• MI: A beruházás n
1
NJ   B0   bi  ki *
• Megmutatja, hogy a beruházás összege hányszor térül meg az
megtérülésének első 0 előállított és diszkontált jövedelmekből
évét jelenti i 1 qi
(ahol NJ0 először • mindig abszolút
egyenlő 0-val) Megtérülési idő
n értéket kell figyelembe
1
 b  k * q
NPVA NPVB NPVC
• adott idő alatt, adott venni
Ft

10000
kamatláb mellett i i i • ha az NPV negatív
DCF  i 1
0
(vagyis nem térül meg
0 1 2 3 4 5
a beruházás, a DCF <
B0
-10000
1
-20000

-30000
• ha az NPV pozitív, a
év
DCF > 1

Komplex hatékonyságértékelés, témarangsorolás

Hosszú távú gazdasági döntések normatív szabályai
1. befektetések célszerűsége  NJ0 > 0
NJ0 = FH0 – B0
2. időpreferencia mérték ésszerű megválasztása
• maximuma, amely mellett még lehetséges annyi beruházás, ami
legalább az egyszerű újratermeléshez szükséges
• optimuma, amely lehetővé teszi a vállalati vagyon lehető
legnagyobb növelését (ÁJmax  anniutás maximális)
3. befektetési lehetőségek közötti választás
NJ; BKL; MI; BCR1 és BCR2  együttes rangsor
− többtényezős értékelő kritériumrendszer összeállítása (minősítő
kritériumok)
− az értékelési tényezők megfogalmazása és súlyozása
gazdálkodási feltételektől függ (nincs egységes recept)
− súlyszámok meghatározása: a 0 ‹ Sj ‹ 1 értékhatárok között, a
szakértői vélemények átlagolásával történik
− Minősítés: értékelő mátrix segítségével:
− P/m x n (m számú témajavaslat, n számú értékelő kritérium)
− megállapodástól függően végezhető 1 és 100 között
− nemcsak a pontozásos módszert vehetjük figyelembe, hanem az
egyes ún. „erős” matematikai eljárásokat is (pl.: KIPA,
ELECTRE módszer)
− a több szempontú rangsorolás lehetővé teszi a legfontosabb
akciók előtérbe helyezését

19
 2018. 09. 07.

Beruházás
Tárgyi eszköz gazdálkodás feladata
 a tárgyi eszköz létesítésére, bővítésére irányuló műszaki
tevékenység
 a hatékony működés, a folyamatos és
 gazdasági tevékenység (megtérülés vizsgálatok)
biztonságos termelés megteremtése, minimális
 pénzügyi folyamat; tőkebefektetés és a szükséges
költségekkel finanszírozási források előteremtése

Selejtezés
Tárgyi eszköz gazdálkodás területei
beruházás  meghibásodás miatti funkcióképtelenség esetén vagy
racionális gazdasági döntés következtében
selejtezés (értékcsökkenés, értékvesztés)  ökonómiai döntés előzi meg
üzemfenntartás

Tárgyi eszköz érték meghatározás problémái

Üzemfenntartás
 cél: a vállalati vagyon reális meghatározása
 vagyonérték meghatározás módszerei
 tárgyi eszköz műszaki állapotának fenntartása bekerülési költség
 javítása újra beszerzési ár vagy létesítési költség
piaci érték
 karbantartása
tőkésített hozamérték
 felújítása saját előállítású eszköz
• alternatív piaci ár
• bekerülési költség

Tárgyi eszközgazdálkodás
• vállalati erőforrás, mely alapvetően meghatározza a
vállalati működést
– termelési szerkezet
– technológiai színvonal
• meghatározza a vállalat teljesítőképességét (termelési Innováció
kapacitását)
• hosszú távra szóló gazdasági döntés (finanszírozás)
• jelentős tőke befektetést és lekötést jelent
– magas költséggel jár (elmaradó haszon)
– megtérülési (forgási) idő hosszú
Az innovációs készség, hajlandóság is vagyon!

20
 2018. 09. 07.

Miről is van szó? Innováció - mire vonatkozhat?

J. A. Schumpeter (1883-1950) szerint az innovációs

− az innováció a vállalat számára valami újat jelent tevékenység a következő területeket érintheti:
− az innováció válasz a változásokra
− az innováció a vállalkozás egészére kiterjedő állandó és − új termék,
előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása − új technológia,
és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati − a szervezet átalakítása,
célok elérésének elősegítése érdekében. − új beszerzési lehetőségek,
− új értékesítési piacok.

Innováció Innováció – XXI. századi megfogalmazása

• „a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és

szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és
növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az
elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a
szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő
szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.” (EC)
• „egy ötlet átalakulása vagy a piacon bevezetett új, illetve
korszerűsített termékké, vagy az iparban és a
kereskedelemben felhasznált új, illetve továbbfejlesztett
műveletté, vagy valamely társadalmi szolgáltatás újfajta
megközelítése” (OECD)
„Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata,
- a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak
megújítása és növelése,
- új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a
piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a
munkafeltételekben,
- a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.”
(EC: Innovation Management and the Knowledge-driven
Economy. Brussels. 2004.)

Oslo kézikönyv III.

√ „A termék-innováció olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely – Innováció megjelenési formák
annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új, vagy
jelentősen megújított. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó • termékek fejlesztése
részletes műszaki leírásokat, az összetevőket és anyagokat, a beépített
szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális • technológiai fejlesztés
tulajdonságokat.” • szervezet fejlesztése
√ „Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési vagy • piaci innováció)
szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a
berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős
változásokat.” Innováció jellege szerint
√ „A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása,
amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a  folyamatos megújulás
csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék
reklámozásában, vagy az árképzésben.”  stratégiai újdonság
√ „A szervezési-szervezeti innováció új szervezési-szervezeti módszerek
megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka
szervezésében vagy a külső kapcsolatokban.”

21
 2018. 09. 07.

Mit jelent az innováció a gazdálkodásban? Innováció – a technikai folyamatok változásának fázisai

• a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál
magasabb minőségű módja, a vállalat számára
nyereségesen
• a termelési tényezők új kombinációja
• a vállalatot dinamikus környezetbe helyezi
• biztosítja a vállalat alkalmazkodását az igény
változásokhoz (felkészültség, gyorsaság)
(Schumpeter, 1939)
1. Invenció (a feltalálás), az új ötletek megszületésének
és kifejlesztésének időszaka.
2. Innováció, az új ötleteknek, a találmányoknak a
piacképes termékké/termelési folyamattá alakítási
időtartama.

 mit ígér az innováció?

3. Diffúzió (az elterjedés) időszaka, amikor az új
 sikert
termékek és termelési folyamatok meghódítják a
 felemelkedést potenciális piacokat (+új alkalmazási területeket).
 meggazdagodást

Innováció és a vállalat környezete

„A legnagyobb kockázattal járó stratégia ma  fogyasztó (mire van igénye és fizetőképessége)

a tétlenség”  versenytárs (mennyire és milyen gyorsasággal innovatív)
 állam (támogatja-e az innovációt)
Wind – Main, 2000
 vállalatok közötti együttműködés (költségkímélő)
 természeti környezet (környezettudatosság)
 általános gazdasági környezet, fejlettség és fejlődési ütem

Kérdés: a vezetők hogyan vélekedik ?

Az innovációs lánc Innováció lánc elemei

MARKETING • marketing ötlet

▼ • kutatás – fejlesztés (K+F)
KUTATÁS-FEJLESZTÉS • beruházás
▼ • termelés
BERUHÁZÁS • értékesítés
▼ megvalósítás
TERMELÉS
▼
ÉRTÉKESÍTÉS

22
 2018. 09. 07.

Innováció folyamat
A sikeres innovációs stratégia alapelemei:
 probléma felismerés
 fejlesztési koncepció kialakítás és
értékelés  a piaci, fogyasztói igények álljanak a fejlesztés fókuszában,
 problémamegoldás
 legyen hatékony információs rendszer a vállalatnál (lehetőleg
 megoldás:
– új találmány vagy
erős számítástechnikai bázison),
– adaptáció  gyors legyen az innovációs tevékenység átfutási ideje,
 fejlesztés (termék megtervezése)  az innovációs tevékenység externáliáinak fokozott figyelembe
 első piaci tesztelés vétele,
 termék fejlesztés  használjuk ki a kínálkozó kooperációs lehetőségeket más
 második piaci tesztelés vállalkozásokkal,
 termelés  ügyelni kell a rugalmas vállalati struktúra kialakítására,
 piaci bevezetés  mindig legyen lehetőség az innovációból való kiszállásra, az
 elemzés abbahagyásra,
 gondoskodjunk a megfelelő erőforrások biztosításáról.

Innovációs stratégia  vállalati stratégia

Sikeres innovációs stratégia jellemzői
funkcionális rész-stratégia átfogó stratégia
kutató • hatékony információs rendszer
elemző
védő • minőség központba helyezése
reagáló • innovációs tevékenység sebessége
• kooperáció a stratégiai partnerekkel
• figyelem az externáliákra
Stratégiai kérdések
a vállalat maga akar-e újdonsággal megjelenni a piacon? • a megszakítás és kiszállás képessége
 gyors átvételre törekszik?
 bevezetett terméket gyárt-e? (olcsón, hatékonyan)

Mi kell ahhoz, hogy változtassunk /

változtathassunk?
 változtatást kikényszerítő helyzet felismerése (rugalmasság)
 megfelelő vállalkozói / vezetői affinitás (vállalkozókészség)
 információ az új lehetőségekről és fenyegetésekről
 képesség az előrelátásra
 stratégiai gondolkodás (stratégiai tervezést támogató tervezés, Stratégia, elemzés és az üzleti folyamatok
megvalósítás és kontroll)
 karizmatikus vezetés – elfogadtatás, akarat érvényesítés kapcsolata
 erős általános menedzsment, stratégiai tervezés és új
kezdeményezések

Együtt – egymásért!

23
 2018. 09. 07.

Gazdasági elemzés –alapja a stratégiai

Elemzés célja elemzésnek
• vállalati vezetés támogatása • gazdasági elemzés – számszerűsíti a a folyamatokat
• feltárja • túl lép a számviteli szemléleten
• számszerűen értékelje azokat a körülményeket, • a múltból kiindulva értelmez és előrevetít
amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását folyamatokat
• megalapozza a vezetés döntéseit, és a hozott • megalapozza a belső tényezők feltárását, de ezt is
intézkedések végrehajtását kitekintéssel kell, hogy megtegye
 • mindig összehasonlító jellegű, kell, hogy legyen
• Rendszerkörnyezet!
Elemzés  ok-feltáró tudomány

Környezet elemzés Vállalat környezet vizsgálata

demográfiai helyzet, mobilitás, jövedelem
S társadalmi-kulturális eloszlás, életmód, képzettség, kulturális
• funkciói (socio-cultural)
elvárások stb.
– hosszú távú döntés-előkészítő funkció – stratégia alkotás
K+F, infrastruktúra, innovativitás,
– ellenőrző funkció T technikai, technológiai munkaerő kreativitása, képzettsége, know-
(technical, technological)
• feladata how, szerzői jogok védelme

a piaci versenykörnyezet változásaira történő reagálás törvényi szabályozás, korlátok, környezeti

E ökológiai (environmental) állapot, társadalmi elvárások
előkészítése
• tárgya E gazdasági
növekedés, infláció, munkanélküliség,
pénzpiacok, közbeszerzés, infrastruktúra,
a vállalkozás, mint gazdasági rendszer piaci (economic) árolló, megtakarítások trendje
versenykörnyezete
törvényhozás,
– makrokörnyezet P politikai monetáris – fiskális politika, adópolitika,
– mikrokörnyezet (political) kiszámíthatóság stb.

PORTER-FÉLE ÖT-TÉNYEZŐS MODELL (1) PORTER-FÉLE ÖT-TÉNYEZŐS MODELL (2)

CÉL: a versenyerő meghatározása (sikertényezők kiemelése)
b. vertikális elemek
a.) horizontális elemek • szállítók
• helyettesítő termékek – relatív nagyság a vállalathoz képest
– vevők márka/termék hűsége – milyen a termék egyedisége (differenciálatlansága) 
– helyettesítő termék ára, minősége válthatunk-e
• új belépők, új versenytársak veszélye – beszállítók száma
– mekkora induló tőke kell  van? – milyen a szállítókkal szembeni alkupozíció
– mekkora a gazdaságos sorozatnagyság  elérjük? • vevők
– van költség előny? – árérzékenysége
– értékesítési csatornák elérhetősége – fizetőképessége
• piacon meglévő versenytársak fenyegetése, ereje
– árverseny – száma
– innovációs verseny – milyen a vevőkkel szembeni alkupozíció
– promóciós verseny

24
 2018. 09. 07.

PORTER-FÉLE ÖT-TÉNYEZŐS MODELL (3) Külső elemzés II.

A Porter-féle „öt tényezős” modell


Új belépők
LÉNYEG
az egyes termékek milyen pozícióban vannak az egymással (is) Az új belépők
Belépési akadályok fenyegetése
folytatott alkuban Vetélkedés a
versenytársak között
Kormány akciók
– ár / költség meghatározás
SIKERTÉNYEZŐ A szállítók A vevők
Szállítók Versenytársak Vevők
alkuereje alkuereje
– mely területen kell a vállalatnak erősödnie a fennmaradáshoz és
fejlődéshez
A szállítók ereje A helyettesítők A vevők ereje
fenyegetése,
elérhetősége

Helyettesítők

Porter modell
Termelési szerkezet, termék pálya
5 erő Hatás/erő Befolyás a stratégiára
Termelési szerkezet (portfólió)
Beszállítók a termelési alrendszer szerkezete, amely leírja a vállalati
tevékenységeket (ágazatok) és a köztük lévő kapcsolatrendszert
Vevők (a tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya és kölcsönös
összefüggésük rendszere)
Új belépők
Termék szerkezet (portfólió)
Versenytársak
a vállalat által kibocsátott végtermékek és szolgáltatások
szerkezete (a vállalati végtermékek szerkezete)
Helyettesítők

Teljes vertikum előnye lenne

Termékpálya vertikum
 gazdasági előny  hatékonyság növekedés
a termelési folyamat egymás után következő, egymáshoz
 könnyebb irányítás  tranzakciós költségek csökkenése
kapcsolódó tevékenységeinek sora (nyersanyagtermelés –
feldolgozás – eljuttatás a fogyasztóhoz) Teljes vertikum kialakításának hátránya, gondja
  tőke igénye nagyon nagy  nincs elegendő vállalati tőke
Kérdés: milyen mértékben tartalmazza egy a teljes vertikumot (megfelelő mennyiségű és minőségű erőforrások hiánya)
 a szükséges alapanyagok beszerzésének / előállításának
 problémája
működési zavarok (szinkronizáltság hiánya)  megnövekvő vállalati egyoldalúság és kockázat

vállalati csoport érdekek  termékpálya működési optimum

25
 2018. 09. 07.

Specializáció

Termelési szerkezet változás gazdasági előny

 szűkös erőforrás kapacitás jobb kihasználása
oka az állandóan változó környezet  munkaműveletek optimális időbeni elvégzése
 szaktudás és szervezés jobb

specializáció  szerkezet egyszerűbbé válik,  színvonal és hatékonyság növekedés

tevékenység szám csökken
diverzifikáció  funkció szám és bonyolultsági fok nő
gazdasági hátrány
 túl specializált, monokultúrás szerkezet (környezeti károk)
 egyes erőforrások idényszerűség miatti alacsony kihasználása
 kockázat növekedése
 rendszer rugalmatlanabbá válik

Diverzifikáció Diverzifikáció
 új tevékenység bevonása  ágazatok száma nő gazdasági előny
 profilváltás (újat alakít ki, de meg is szüntet)  nő a biztonság, stabilitás (pénzügyi is!)
 javul az átlagos eszközkihasználás
 egyes tevékenységek pozitív hatásúak (komplementer
formái
termékek)
 vertikális diverzifikáció  termékpálya mentén  növekvő vállalatok piaci alkalmazkodásának fő eszköze
 nagy a tőkeigény
 teljes termékskála típusú diverzifikáció gazdasági hátrány
 erőforrás elaprózódás (túlzott diverzifikáció)
 meglévő erőforrásrendszeren vagy technológián alapul  nehezen alakítható ki optimális termelési szerkezet és
 valamely fogyasztói kör eltérő szükségleteinek méret (tevékenységeké)
kielégítése  tranzakciós költségek növekedése (sokirányú szakmai és
 oldalirányú vagy körkörös (új erőforrást, technológiát irányítási feladatok nem mindig oldhatók meg rendszeren
igényel, nem kötődik korábbi fogyasztóhoz) belül)
 legkockázatosabb, tőkeigényes

Termelési szerkezet optimalizálás 1. Portfólió elemzés – BCG-mátrix

 kiindulási alap: modellezhetőség teljesülése Relatív piaci részarány
 gond:
magas alacsony
• linearitás – nem linearitás
• erőforrások relatív korlátozottsága
Piaci növekedés

sztár (star) kérdőjel,

• erőforrás hatékonyság magas (question mark)
• erőforrások / termékek helyettesíthetősége (hiánya)
• erőforrások és tevékenységek oszthatósága (hiánya) fejőstehén kutya
alacsony (cash cow) (dog)
• időtényező figyelembe vételének problémája
 piaci növekedési ráta = (az adott évi forgalom - az előző évi forgalom)/ előző évi forgalom * 100
relatív piaci részarány = az adott vállalkozás piaci értékesítése/ a vezető versenytárs értékesítése
Cél:  FHmax (jövedelem max.)

26
 2018. 09. 07.

3. Életciklus portfolio mátrix

2. Iparági vonzerő-üzleti erő mátrix (Life-Cycle Portfolio Matrix)
(Industry Attractiveness – Business Strenght Matrix)
Érettség
embrionális növekvő érett öregedő
Iparági vonzerő domi-
nagy közepes kicsi náns
erős
nagy beruházás és szelektív szelektivitás Ver-
növekedés növekedés seny- előnyös

Üzleti közepes pozí-

szelektív szelektivitás betakarítás/ tartható
erő növekedés leépítés ció
gyenge
kicsi szelektivitás betakarítás/ betakarítás/ nem élet-
leépítés leépítés képes

McKinsey-GE mátrix Vállalati belső elemzés (értékláncolat mellett)

 Erőforrás elemzés (diagnosztika):
 Környezeti lehetőségek
Nagyon
Köze- Nem 1. Erőforrások szintje
1. A piac nagysága kedvező Kedve-
pesen kedvező Nagyon
 fizikai (funkció megfelelés, elhasználódás)
kedvező / kedve-
2. A piaci növekedés üteme Környezeti / ző / A
3. Az elérhető nyereségszint
tényezők / Nagyon Erős
/
Köze-
Nem
elég
zőtlen /
Gyenge
tényezők  pénzügyi (tőkenagyság, jövedelmezőség, hitelképesség)
Versenyhely- erős fontossága
4. A kereslet ciklikussága zet pes erős (1-5)  humán (képesség, tudás, vezetés színvonala)
5. Technológiaigényesség
5 4 3 2 1
 technológia fejlettség
6. Munkaerőhelyzet 2. Átfogó értékelés
 Versenyhelyzet
1. Relatív piaci részesedés
1. Szempont x 5  vállalatról alkotott kép
2. Pozíció 2. Szempont x 3
 vállalati kultúra
 Technológia korszerűsége  Erőforrás értékelés szempontjai:
 Termék/szolgáltatás minősége
 Költségek nagysága
3. Szempont x 5
1. Konkrét
3. Relatív jövedelmezőség n. szempont x 2  viszonyítás a versenytársakhoz
4. Munkaerő színvonala
Általános
 jelenleg vagy szerkezetváltással hasznosíthatók-e jobban?
5. Szervezeti rugalmasság mértéke értékelés
SÚLYOZOTT ÁTLAG SZÁMÍTÁSA
2. Absztrakt
6. Vezetési színvonal
 emberhez kötődő tulajdonságok (HUMAN CAPITAL)
 emberhez nem kötődő tulajdonságok (márkanév, imázs, megújuló
képesség, szervezeti rugalmasság)

ÖSSZEGZÉS
SWOT elemzés
• ERŐSSÉGEK
S  Strenghts
GY  gyenge pontok
(erősségek) Meghatározó a vállalat piaci szerepe?
Jó a vásárlók véleménye?
W  Weaknesses
E  erősségek Fejlett technológiát használ a vállalat?
(gyenge pontok) Egyedülálló versenyelőnnyel rendelkezik?
Jók a pénzügyi erőforrásai?
O  Opportunities Gazdaságos üzemméretet használ?
L  lehetőségek
(lehetőségek) Jó a vállalat menedzsmentje?
Kimagasló szakértelműek az alkalmazottak?
T  Threats Sikeres a vállalati stratégia?
V  veszélyek
(fenyegetések)

27
 2018. 09. 07.

• GYENGESÉGEK
Elavult a technológia?
Romlik a piaci pozíció?
Nincs egyértelműen meghatározott stratégia?
Hiányoznak a megfelelő szakértelmek?
Elhasználódtak a létesítmények?
Rossz a vállalat imázsa?
Nem sikeres a kutatási-fejlesztési részleg?
Rosszul funkcionál a menedzsment?
A pénzügyi háttér nem rendezett?
• LEHETŐSÉGEK
Gyorsabb piaci növekedés?
Kiegészítő termékek fejlesztése?
Új piacokra való belépés?
Új technológia alkalmazása?
A termékcsoport továbbfejlesztése?
További célcsoportok feltérképezése?
Egy nyersanyag-forrás megszerzése?
Beszállítás helyett saját előállítást választani?
Új szervezeti felépítés kidolgozása?

• VESZÉLYEK
Új versenytársak megjelenése a piacon?
A piaci növekedés lassulása?
Változó fogyasztói igények?
Szigorodó szabályozás?
Helyettesítő termékek megjelenése?
Rossz demográfiai változások?
Kedvezőtlen gazdasági ciklusok hatása?
A beszállítók javuló alkupozíciója?
Fogyasztói érdekvédelem fokozódó nyomása?

Stratégiai Operatív
menedzsment menedzsment
Komplex és nem Rutinszerű, világos
egyértelmű helyzetek, döntési helyzetek,
egyedi megoldási gyakran alkalmazott
módszerek döntési modellek
Elemzés – Stratégia – Üzleti folyamatok A szervezet egészére A szervezet egyes részeit
ható és alapvető érintő, elszigetelt
fontosságú döntések döntések.

Hosszú távú hatások és Rövid távú hatások és

következmények következmények

28
 2018. 09. 07.

Stratégiai menedzsment
A vállalkozás
jövőképének kialakítása

Stratégiai menedzsment Külső (környezeti) vizsgálatok Belső elemzés

• lehetőségek • erősségek
• fenyegetések • gyengeségek
azon irányítási folyamat, amely során a stratégia
kialakításra kerül és a vállalat ennek megfelelő A stratégia
megfogalmazása
működtetési keretei, szervezése megvalósul
Stratégiai programozás

Éves tervezés
(operatív költségvetés)

Menedzsment kontroll

Jövőkép kialakítás Küldetés

 piaci szegmentáció
 kívánatosnak tartott jövőbeli állapot felvázolása - milyen szükségletet elégítsen ki
 ki kell, hogy terjedjen - ki a szükséglet hordozója
 a vállalkozás küldetésére (missziója), küldetés - hogyan jut el hozzá a szükséglet
nyilatkozat (mission statement)  fő tevékenységek, szolgáltatások meghatározása
 üzleti szegmentációra  földrajzi kiterjedés
(versenyelőnyök és versenyhátrányok)  fő technológiák, módszerek
 horizontális és vertikális integrációra  elkötelezettség (konkrét, mérhető)
(tevékenységek jövőbeli kiterjesztésének iránya) - eredményesség
 vezetői (testületi) filozófiára és kultúrára - hatékonyság
 vezetési infrastruktúrára - árbevétel stb.
  filozófiai alapelemek (közvetetten mérhető)
a vezetők együttműködésének és a hatékony irányítási - fejlődőképesség, szakmai igényesség
alapját adja meg  vállalat magáról alkotott képe (jelen)
 vállalat elérni kívánt képe (jövő)

Hanyatlás, szinten tartás, növekedés

Az üzleti célok
ÉRTÉKEK és ELVEK: érdemes a szervezet által vallott megvalósítására
Profit
„szakmai” elveket, értékeket és normákat is rögzíteni a 3. projekt koncentrál.
Lényege a
küldetési nyilatkozatban. Ez alkalmasak arra is, hogy a 2. projekt változás
szervezetben dolgozók megismerjék, megvitassák és lehetőleg megvalósítása.
1. projekt
közös nevezőre hozzák az általuk vallott alapértékeket.

Bázisterv

FŐ CÉLOK: egy szerteágazó tevékenységű szervezet esetében

érdemes már itt, a küldetési nyilatkozatban megfogalmazni
azokat a tevékenységi irányokat, amik a működés fő irányait
meghatározzák. Évek

A folyamatos működés hatékony fenntartására

koncentrál. Ezzel a változásokhoz teremt hátteret.

29
 2018. 09. 07.

A stratégia feladata A stratégia lebontása

Stratégia alkotás

Érintett
(stakeholder)
elemzés
Érdekcsoport
térkép
Szervezeti
PEST élethelyzet
elemzés
Vízió, vizsgálata

Iparági PORTER
elemzés misszió, elemzés

filozófia
SWOT elemzés RPPM elemzés

Versenystratégiák Stratégiai célok

Stratégiai projektek
azono ai projekt
ás jekt

kt
roje
gia sa
no i pro

sítása
a

até osítá
ip
azo gia
sít

...
tégi

...

n. s azon
té
tra

2. stra

r
1. s

A stratégia lebontása – akció (milyen területen, mit

Javasolt stratégiák
kell csinálni? – ez már üzleti folyamat is egyben!
• Sztár termék:
• termelési – beruházás
• Kérdőjel termék:
• kutatás-fejlesztési
– melyik az a termék, amelynél van a vállalatnak esélye,
• piaci hogy erős piaci pozíciót érjen el?
• szervezet fejlesztési – ezt kell fejleszteni (beruházni), többit abba kell hagyni!
• Fejőstehén termék:
• erőforrás bővítési
– ki kell használni a még előnyös helyzetet, minél több pénz
• képzési kivonni a termékkel, maximum szinten tartó beruházás
javasolható.
• marketing stb.
• Döglött kutya termék:
– piacról való kivonulás

Éves tervezés (operatív költségterv) a stratégián belül

Menedzsment kontroll (ellenőrzés szerepe)
 meghatározásra kerül éves szintre lebontva a
stratégiai programozásban meghatározott konkrét  részben az éves terv konkrét
feladatok megvalósításának
• erőforrásigényei
célkitűzéseinek megvalósítására, részben
pedig a stratégia egészének
• időütemezése megvalósulására keres választ
• területi elrendezése
• költségei
• bevételei  menedzsment kontroll kvantitatív alapokon
• eredményei nyugvó strukturált folyamat
 a terv lehet
• állandó (ismétlődő) és egyedi  megvalósítja a kapcsolatot a múlt és a jelen,
• átfogó és részletes a terv és a tény értékek között
• szervezeti tagolódás szerinti
• időtáv szerinti

30
 2018. 09. 07.

A stratégia és az üzleti tervezés kapcsolata

− Stratégia = tervezés + vállalkozás

− „behatolás a jövőbe”
− „új és értékes dolog létrehozásának folyamata”
Információ az üzleti folyamatokban
A stratégia tervezés, mint szemlélet:
• önállóságra épít
• jövőre összpontosít
• egészséges vezetési kultúrát tételez fel
• a józan ész alkotó módon történő alkalmazása

Információ gazdálkodás
Információ jellemzők
• a szükséges információ
• termelési tényezővé váló, egyre jelentősebb erőforrás – gyűjtéséből
• feldolgozott adat – értelmezéséből
(adat: szimbólum vagy tapasztalati tény, mely helyzetet, – megfelelő szintű generálásából
feltételeket, tárgyat ír le) – csoportosításából
• bizonytalanságot csökkentő minden olyan új ismeret, amely a – kiválasztásából
vállalati működés része és a zavartalansághoz szükséges – és a megfelelő döntési szintre való eljuttatásából áll
• a működést integráló folyamatok egyik összetevője • információ  termelési tényező, úgy kell vele
• az időben meghozandó helyes döntések előfeltétele, döntési gazdálkodni, hogy a lehető legkisebb költséggel a
input legnagyobb eredményt lehessen elérni
– előállítás,
– átvitel,
– fogadás és feldolgozás költségei

Adatvagyon

Információs rendszer Információ jellemzők a különböző döntési szinteken

a környezetre, a belső működésre, a vállalat és Stratégiai szint Operatív szint

környezete közötti tranzakciókra vonatkozó
információk Információ forrása: külső belső
Terjedelme: tág szűk
– begyűjtésére
Aggregáltsága: átfogó részletes
– feldolgozására
Jellege: kvalitatív kvantitatív
– tárolására
Pontossága: nagyvonalú, pontos,
– és az adatszolgáltatásra szolgáló emberek, Naprakészsége: áttekintő teljes és aktuális,
technikai eszközök és tevékenység egésze Használat gyakorisága: eseti napi

31
 2018. 09. 07.

Az információ és a vezetési döntési szintek

közötti kapcsolat
Döntéshozók: Döntéstípusok:
1. tulajdonosok és felső vezetők stratégiai döntések
2. középszintű vezetés taktikai és szabályozási döntések

3. operatív irányítás
operatív döntések Üzleti folyamatok és az emberi erőforrás
végrehajtás és ezzel kapcsolatos
4. munkavállalók operatív döntések

Tevékenységek
Marketing Innováció  Emberi erőforrás  Információ Logisztika  Termelés Pénzügy

Emberi erőforrás Emberi erőforrás-gazdálkodás (1)

Mit tekintünk emberi erőforrásnak a vállalati gazdálkodás 1. általános feladatok:
szempontjából? szükséglet és kereslet meghatározása, a fedezeti források
feltárása és összehangolása a kereslettel, a munkaerő
megszerzése, szelekciója, munkába állítása, fejlesztése,
− a munkavállalók munkavégző képessége, megőrzése
− szakismerete,
− a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerinti strukturált 2. munkakapcsolatok kezelése:
összessége. munkáltató és szakszervezetek, belső munkaerő piacok,
munkavállalók vállalati döntésekbe való bevonása

egyedi tulajdonságokkal bír a tőkéhez, a tárgyiasult eszközökhöz 3. bér és jövedelemgazdálkodás és érdekeltségi rendszer
képest, hiszen értelmes, saját céllal, akarattal rendelkező kialakítása:
termelési tényezőről van szó teljesítmény elvárások, díjazás

Munkaerő-gazdálkodás
Emberi erőforrás-gazdálkodás (2) a munkaerő-szükséglet és a rendelkezésre álló munkaerő
tervszerű mennyiségi, minőségi és időbeli összehangolása, a
4. munka megszervezése: munkaerő ésszerű felhasználása
termelési folyamatok és hatékony foglalkoztatás Legfontosabb feladatai:
megszervezése, munka feltételek humánus kialakítása,
munkaidővel való gazdálkodás • munkaerő-szükséglet és változásának, valamint a munkaerő
keresletnek a meghatározása
5. belső érintettek képzése: • meglévő munkaerő számbavétele, mennyiségi és összetétel
továbbképzés irányítása és szervezése szerinti vizsgálata (kapacitás vizsgálat)
• szükséglet és kapacitás összehangolása, munkaerőmérleg
egyensúlyának biztosítása.
Nem különíthető el a vállalati, szervezeti • munkakapcsolatok kezelése
 struktúrától • megfelelő munkakörülmények biztosítása
 stratégiától • munkafolyamatok ésszerű megszervezése
• bérgazdálkodás és ösztönzési rendszer kialakítása
• megfelelő vezetéstechnika alkalmazása

32
 2018. 09. 07.

A munkakör meghatározása

Emberi erőforrás-gazdálkodás környezeti tényezői KI? MIT? HOL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN?
Fizikai és Szervezeti és
 általános gazdasági tényezők (termelékenységi viszonyok, szellemi Elvégzendő
Munkahely Munkaidő
egyéni célok
Módszer
gazdaság fejlettsége és fejlődése, piaci verseny stb.) követel- feladatok motiváció
mények
 munkaerő piac
 szívásos vagy nyomásos jellege
 túlkínálat esetén indulhat ki a vállalati szükségletből a
munkaerő gazdálkodás  piacgazdaságok)
 jogi szabályozás (versenyszabályozó ill. korlátozó szerep)
 szakszervezetek (versenyszabályozó ill. korlátozó szerep) Munkaköri
 vállalat földrajzi helyzete struktúra

SZERVEZETI STRATÉGIA

Emberi erőforrás felértékelődés okai 

• megváltozott körülmények az ember vállalati szerepével
kapcsolatban (technikai fejlődés, tudás szerepe, relatív
jelentőség növekedés a technikához képest),
• megváltoztak az emberek elvárásai a munkahellyel
kapcsolatban (életszínvonal miatti igényesség növekedés,
szabad munkahely választás, technikai fejlődés miatt mindez
ésszerű ráfordításokkal teljesíthető a vállalat részéről),
• mindezek miatt bonyolultabbá vált az emberi erőforrás
menedzsmentje,
• törvényi, jogi garanciális háttér az ember védelmében, az
alkalmazás feltételeiben
a munkaerő vállalati szerepe
 emberi erőforrás menedzsment
 nagyobb önállóság a munkavégzés során (tervezés,
végrehajtás) [empowerment]
 következménye a szervezeti struktúra egyszerűsödése,
„laposabbá válása”
 gyakoribb a csoportos (team) munka
 következménye: rugalmas, időleges, többfunkciós munka-
csoportok létrejötte a szervezeten belül is (új feladata az
emberi erőforrás gazdálkodásnak)
 megnőtt a képzési, továbbképzési igény
 minőség előtérbe kerülése  szakértelem
 technológia, üzleti élet fejlődése  magasabb fokú
képzettség, átképzés

Az emberi erőforrás és a vállalati stratégia

Emberi erőforrás stratégia
azon prioritások összessége, amelyekkel a cég
megfelelteti a rendelkezésre álló és potenciálisan elérhető
erőforrásokat, valamint politikáját és programjait az
általános stratégiának
 az emberi erőforrás stratégia a vállalati stratégiából indul ki
 a stratégia emberi cselekedeteken keresztül valósul meg
(célirányosság, koordináltság)
 az ember teljesítmény szabályozásra képes (megfelelő
motiváltság kialakítás)
 a vállalati stratégia megadja a tevékenységek jellegét és
emberi erőforrás szükségletét
 szoros a szervezeti struktúrával a kapcsolata, megadja a
munka és információs kapcsolatokat
 a szervezeti kultúra hordozói az emberek (értékrend,
hagyomány, szellemiség)

33
 2018. 09. 07.

Az emberi erőforrás stratégia tevékenységei

A munkaerő alkalmazás lépései
 személyzeti leltár készítése
 emberi erőforrás előrejelzés készítése • külső:
 akciótervek kidolgozása − toborzás
− kiválasztás
 ellenőrzés, értékelés
− felvétel
• belső:
Az emberi erőforrás tervezés lépései − képzés
− továbbképzés
 a célok lebontása szervezeti egységekre − karrier tervezés
 szükséges képzettségek, képességek meghatározása − munka átszervezés
 nettó munkaerő szükséglet meghatározása • elbocsátás
 erőforrás megszerzés konkrét feladatainak
meghatározása

Maslow Herzberg


Önmeg-
valósítás Motiváló
tényezők Maslow: mindenki a ki nem elégített igények (deficit-motiváltság)
Elismerés
Siker kielégítésére és önmegvalósításra (növekedésre motiváltság) törekszik
Tartozás valamihez
Kapcsolat
Herzberg: megkülönböztet úgynevezett higiéniai tényezőket, amelyek, ha
nincsenek kielégítve, elégedetlenséget okoznak, ha viszont megvannak,
Biztonság  stratégia Higiéniai
tényezők akkor természetesnek vesszük meglétüket, és motiváló tényezőket,
Fiziológiai szükségletek  pénz amelyek olyan tényezők, hogyha nincsenek kielégítve, alig vehetők
észre, ha viszont teljesülnek, pozitív módon hatnak az emberre, és
növelik megelégedettségét (a higiéniai tényezőket ezért elégedetlenség
Motivációs piramis (Maslov és Herzberg motiválási elmélete szerint) kiváltóinak, az úgynevezett motiváló tényezőket a megelégedettség
kiváltóinak nevezhetjük)

Motivációs eszközök Anyagi jellegű kompenzáció

Bérgazdálkodás
munkabér betegbiztosítás − biztosítsa a munkaerő, mint termelési tényező – erőforrás –
prémium nyugdíjbiztosítás hatékony kihasználását
pótlékok balesetbiztosítás − olyan bérezési és ösztönző rendszert valósítson meg, amely
költségoldalon nem jelent elviselhetetlen terhet a vállalat
jutalom szolgálati lakás
számára
társ tulajdonosság cégautó
munkába járási hozzájárulás Bérgazdálkodási kettősség és ellentmondás
Indirekt
Direkt

üdültetés
− költségoldali bér megtakarítási igény
dicséret hitelgarancia
− béremelés, mint az ösztönzés eszköze
kitüntetés jogsegély szolgálat
előléptetés munkahely biztonsága
Bérgazdálkodással szembeni elvárások
− ösztönzés
jutalom szabadság kapcsolatok
− gazdaságosság
munkaidő kedvezmény
− megfelelő kereseti struktúra

Nem anyagi jellegű kompenzáció

34

CSR történeti fejlődése (1)
Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás
= Corporate Social Responsibility
CSR történeti fejlődése (2)
 1954: a közösségi felelősséget magában foglaló
 1960-as évek:
az üzleti döntések társadalmi felelőssége ekkor már tetten érhető, a
cégeknél hosszú távú gazdasági haszonra törekszenek
 1971: a CSR a termeléshez, a munkához, a gazdasági növekedéshez
a társadalmi elváráshoz és a cég szociális környezetéhez kapcsolódó
elem
 1980-as évek: annak deklarálása, hogy a részvényesek szükségletei
csak egyetlen elemét képezik a hozzáadott érték folyamatnak
 1997: „most, hogy az üzlet sokkal erőteljesebb intézménnyé fejlődött
a világon, a társadalmi felelősség kiterjedése is tágabb, mint az
államok fennhatósága…”
 ”a CSR a jövőben az üzleti nyelv és üzleti gyakorlat része marad,
mivel más elméletek alappillérét képezi”
CSR – az üzleti tevékenység „tripla P-je”
Profit, People, Planet (Milton, 2010)
a „Profit” magában foglalja az értékesítésen keresztül, a
termelésen át, a foglalkoztatást és a bevételből származó
forrásokat
a „People” a bel- és külföldi vállalatok társadalmi dimenziói
a „Planet” a környezeti erőforrások felelős menedzsmentje
„A CSR létrehozza, a hosszú távú gazdasági értéket miközben
hozzájárul a részvényesek minőségi életéhez.”
(WBCD)
2018. 09. 07.
1930-as évek: változás a menedzserek feladataira vonatkozóan
1950-es évek: valódi megjelenés
kiváltó okok:
gazdaság rohamos fejlődése
fogyasztói társadalom igényeinek növekedése
társadalmi kötelesség, mely magába foglalja:
 az üzleti felelősséget, kiemelve ezen belül is az
érzékenységet,
 a gondoskodást,
 a társadalmi revíziót,
 a társadalmi állampolgárság kérdését (kezdetleges
stakeholder elmélet)
Klasszikus CSR definíció – Caroll, 1999
 első szint és egyben a CSR alappillére a gazdasági felelősség:
„az első és legfontosabb … az üzlet szociális felelőssége a termékek
és szolgáltatások termelésében és értékesítésében és a
profittermelésben”.
 második szint a jogi felelősség:
„a jognak való megfelelés”.
 harmadik szint az etikai felelősség:
„a társadalmi normák egy csoportja szélesebb körű, mint a jogi
minimum”.
 negyedik szint a diszkrecionális vagy emberbaráti felelősség:
„önkéntes cselekvések, mint például szociális programok vagy
karitatív adomány”
Mi indokolta a CSR vállalati szinten történő erősödését?
a biodiverzitás megőrzése, a fenntartható fejlődés és a
környezettudatosság erősödése világszerte
környezeti katasztrófák (üvegházhatás fokozódása, ózonpajzs
elvékonyodása, növény- és állatfajok kihalása….)
élelmiszerbotrányok egyes vállalatoknál
katasztrófák, tömegbalesetek előidézése a vállalati tevékenység
által
IT boom
gazdasági válság/ társadalmi/ természeti katasztrófák
stakeholder elmélet erősödése
35
 2018. 09. 07.

CSR jelentések CSR jelentések tartalma, struktúrája (1)

1. PIAC
 hosszú távú érték teremtése és ehhez kapcsolódó új piacok
1. korszak: 2000-2002
létrehozása
„Környezeti jelentés” (Environmenlat Report)
2. korszak: 2000-2002  bizonyítékokkal szolgálni a fogyasztóknak
„szociális és környezeti, esetenként pedig fenntarthatósági jelentés”  bizonyítás a stakeholdereknek
3. korszak: 2005-2008  szabad, fair és tiszta verseny és üzletpolitika
„Corporate Social Responsibility Report ”  bizalomépítés a piacon
4. korszak: 2008-
„Corporate Governance – stratégiai CSR” 2. KÖRNYEZET
 környezeti menedzsment rendszer létrehozása
 környezeti terhelés csökkentése
 közlemények és kommunikáció
 bizalomépítés

CSR jelentések tartalma, struktúrája (2) CSR jelentések tartalma, struktúrája (3)
3. FOGLALKOZTATOTTAK, ALKALMAZOTTAK
 rátermett személyzet és az alkalmazotti kör magas színvonalú 5. VÁLLALATVEZETÉS/ VÁLLALATIRÁNYÍTÁS
szaktudása  alapelvek és vezetési irányelvek
 az alkalmazottak fejlesztése, továbbképzése  irányítási rendszer
 család-barát munkahely létrehozása  teljesítmény, szolgálatkészség
 kellemes munkakörnyezet létrehozása  PR és kommunikáció

4. TÁRSADALOM
 támogató tevékenység a társadalmi megnyilvánulások
területén
 társadalmi célú közlemények
 megfelelő kapcsolat kialakítása a politikával és a kormánnyal
 globális közösségekkel való együttműködés
 társadalmi bizalomépítés

Kék gazdaság – (Római Klub, 2009)

Günter Pauli: Kék gazdaság - 10 év, 100 innováció, 100 millió munkahely

− természetvezérelt gazdaság Változtatás menedzsment

− az ember legfontosabb alapszükséglete az ivóvíz, az élelem, a munka és
a menedék
− a gazdaság célja pedig, hogy ezt a természetben található eszközök,
környezeti feltételek segítségével biztosítsa
− kék gazdaság jobb koncepció, mert alapját a természet, a fizikai
törvények adja
− erőforrások kimerítése nélküli növekedés (fejlődés!)

fenntarthatóság: Hogyan változzunk/változtassunk az üzleti folyamatok mentén?
• csökkenti, vagy kiküszöböli az energia befektetést,
• csökkenti a hulladékot,
• csökkenti a nem hatékony anyaghasználatot és ezek költségeit is

36
 2018. 09. 07.

A változtatás menedzselésének feladata

(a változ(tat)ás forrásai)
A változtatás típusai – üzleti folyamatok mentén
A szervezeteknek általában a következő (gazdasági)
kihívásokra kell válaszokat adni:
− új technológiák Változtatási programok négy kategóriája:
− új versenytársak • költségmegtakarítás, racionalizálás
− új piacok • folyamatváltoztatás
− a nagyobb teljesítmény igénye • strukturális változtatás
• kulturális változtatás
Mindegyik változtatási ok a szervezetek előtt álló
akadályok leküzdését, a üzleti teljesítmény
növelését célozza meg.

Fontosabb változtatási projektek

Változás, mint kérdésfeltevés
 a vállalatok méretének növelése, csökkentése, a vállalatok
szanálása  Logikus sorrend: Miért, Mit, Hogyan
 valamely vállalat vagy vállalatrész anyacég által történő  A változtatás, mint „MIÉRT ?” probléma:
átvétele
A célok és eszközök relatív fogalmak.
 A vállalaton belül lezajló jelentősebb szerkezeti és
szervezeti átalakítások
 új termékek, értékesítési csatornák bevezetése A cél-eszköz kapcsolatok láncolatát és a hálózatát sok esetben
 új, átfogó vállalati információs rendszere kialakítása azelőtt kell feltárni, mielőtt a változtatási erőfeszítés „igazi” célját
 új, szervezési módszerek bevezetése megtalálnánk.
 stb.

A változtatás akadályai A „nem tudás” és a „nem akarás”

A változtatásnak több akadálya is van, a változtatás menedzsment

projektek sikerének legfőbb titka a belső akadályok lebontása.  az ismeret hiányából (a nem tudásból) adódó akadályok: a
változásoknál legtöbb esetben új know-how-t kell integrálni a
vállalatba (pl.: informatikai ismeretek).
A fontosabb akadályozó tényezők a következők:
 ismeret hiány,  a nem akarásból származó akadályok: a változtatások
 ellenállás, „szétrobbantják” a régi rutinokat és ezzel szemben gyakori az
 önelégültés. ellenállás. (A változtatás menedzsment ekkor csak meggyőzés
révén valósulhat meg.)

37
 2018. 09. 07.

A változtatással szembeni ellenállás A változtatással szembeni ellenállás alapformái

Megjelenési formái : A változtatás menedzseléséhez szükség van az ellenállás

− Késedelmek és késleltetési taktikák előrejelzésére, felismerésére, kezelésére és menedzselésére.
− Hatékonyság csökkenés
− Kísérletek a változások visszafordítására Az ellenállásnak két alapformája van:
− Zavarok, szabotázs
1. Emberi viselkedésből adódó,
Az ellenállás általában növekszik a változtatás kiterjedésének, 2. Szisztematikus (a rendszerből adódó).
ütemének növelésével, illetőleg akkor, ha a változtatás nem
folyamatos (diszkontinuitás).

Sikeres változtatás = versenyképesség növelés (1)

Változtatásmenedzsment
Mi hiányzik hazai vállalatoknál?
Sikeres változtatás háromszögmodellje • kedvező üzleti lehetőség gyors észlelése
• vezetői kreativitás
• innovatív készség (műszaki-technológiai innováció)
• rugalmasság
• források
Szervezeti
és kulturális Csoportmunka • folyamatos megújulási képesség
Jövőkép • stratégiai gondolkodás (formális és informális stratégiai tervek)
megfelelés
Célok
Stratégia • külpiaci orientáltság
• egyéni és csoportos felelősségvállalás
Átfogó megvalósítási terv • stratégiai partnerség, hálózatépítés
• társadalmi felelősségvállalás (CSR: corporate social
responsibility)
• fenntartható működés (CSM: corporate sustainability
management; előállítás + életciklus)

Sikeres változtatás = versenyképesség növelés (2)
Mire van / lenne szükség?
• kedvező üzleti lehetőség gyors észlelése
• vezetői kreativitás
• innovatív készség (műszaki-technológiai innováció)
• rugalmasság
• források
• folyamatos megújulási képesség
• stratégiai gondolkodás (formális és informális stratégiai tervek)
• külpiaci orientáltság
• egyéni és csoportos felelősségvállalás
• stratégiai partnerség, hálózatépítés
• társadalmi felelősségvállalás (CSR: corporate social
responsibility)
• fenntartható működés (CSM: corporate sustainability
management; előállítás + életciklus)
Válságban is sikeres cégek jellemzői (1)
• működési rugalmasság optimalizálása
• erőforrás racionalizálás
• hatékonyságnövelés
• inproduktív tevékenységek (erőforrások) felszámolása
• piaci hozzáférés optimalizálása (input – output)
• tudatos stratégia és annak végrehajtása (formalizált)
• döntéshozatal és végrehajtás gyorsítása (információcsere, döntési
kompetenciák és felelősség)
• menedzsment képességek erősítése (helyzetfelismerés, reagálás, akarat
átvitel, meggyőzés)
• üzleti modell átértékelése
• tőkéhez való hozzáférés optimalizálása (tőkeszerkezet, tőkeköltség)
• kockázatkezelés megújítása
• érintettek bizalmának elfogadása (meggyőzés – beívódás – elhivatottság)

38
 2018. 09. 07.

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
Válságban is sikeres cégek jellemzői (2) 1. Magas műszaki színvonal 1. Gyenge infrastruktúra
2. Rugalmas csapat 2. Tőkehiány
3. Egyértelmű érdekeltség 3. Vezetési ismeretek hiánya
• Input – transzformáció – Output: termelési folyamatok racionalizálása 4. Széles szakmai kapcsolat 4. Kialakulatlan szervezet
5. Jó szakmai hírnév 5. Rivalizálás a vezetésen belül
• mire termeljünk
• készletgazdálkodás
LEHETŐSÉGEK LEHETŐSÉG-ERŐSSÉG LEHETŐSÉG-GYENGESÉG
• logisztika (disztribúció) 1. Gyorsan fejlődő technológia STRATÉGIÁK STRATÉGIÁK
• piaci innováció + termék innováció + árstratégia 2. Növekvő megrendelések 1. Átvenni a csődbe kerültek 1. Kormányzati
3. Több versenytárs csődje helyét 2. megrendeléssel pénzügyi
• termék minőség megkülönböztető stratégia 4. Jó nemzetközi kapcsolatok Új rendszereket kifejleszteni stabilitás
• folyamatos visszacsatolás a tervek végrehajtása során (feed-back, 5. Kormányzati tenderek 3. Vegyes vállalatot alapítani 2. Külfölditőke-bevonás
4. Külön csoportot létrehozni a
menedzsment kontroll) tenderekre
3. Külföldi partnertől know-
how
• munkaerő hatékonyság növelés (képzés is)
FENYEGETÉSEK FENYEGETÉS-ERŐSSÉG FENYEGETÉS-GYENGESÉG
• külső belső kommunikáció 1. Egyre több versenytárs STRATÉGIÁK STRATÉGIÁK
• emberközpontúság 2. A megrendelők növekvő 1. A jó szakmai hírnévre 1. A belső vitákat rendezni
fizetőképtelensége alapozva reklámkampány új 2. Külső szakértők segítségével
3. Egyre több cég önellátó fogyasztók megnyerése szervezetfejlesztést
• „Jó szakmai hírnév – megbízható minőség” 4. Elmaradás a műszaki 2. "Ráépülni" néhány nagy megvalósítani
• „Boldog vevő – boldog tulajdonos – boldog dolgozó”  érintettek fejlődéstől szervezetre 3. A veszteséges üzletágakat
érdekeltsége (külső, belső) 5. Növekvő infláció, magas 3. Megrendelőkkel bezárni
kamatok okozta problémák finanszíroztatni a termelést

Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal

• gazdasági tevékenység révén
– termelési folyamat inputja
– termelési folyamat színtere
– emberi környezet – társadalmi funkció
Opcionális • kérdés: melyiket használjuk fel?
— rövid távú szükséglet kielégítése (generáción belül)
— hosszú távú szükséglet kielégítése

jelen generáció érdeke  jövő generációk érdeke


KORLÁTOZOTTSÁG

Természeti erőforrások szétosztása jelen és jövő között

Természeti erőforrások gazdasági értékelése
Gazdasági tevékenység
(GT)
izo-emberi szükséglet érték egyenes
• nincs valós piaci ár
• értéke
optimum
pont
– amennyit a fogyasztó hajlandó fizetni érte 
GT ÁKM ELFOGADOTT ÉRTÉK
GT opt  
KM ÁGT – amiért a fogyasztó lemond szűkösség esetén 
KOMPENZÁCIÓS ÉRTÉK
izo-erőforrás görbe
– kompenzációs érték > elfogadott (beszerzési érték)

KM opt
Környezet minőség
(KM)

39
 2018. 09. 07.

Természeti erőforrások gazdaságilag

hatékony ára
Természeti erőforrások ár
ár = tényleges társadalmi költségek meghatározási alapelvei

a gazdaságilag hatékony ár tartalmazza: szennyező fizet

—a tényleges előállítás, előnyt élvező kompenzál
—az elveszett ökológiai funkciók, használó fizet
—a környezet szennyezés és károsítás,
—az elveszített önérték és hagyatéki érték és
—az elveszített jövőbeli lehetőségek marginális költségét

Externális hatások lényege

harmadik félnek származik előnye vagy Vállalati vagyon, erőforrások és a vagyon
hátránya valamely – gazdasági -
kapcsolatból értékelése

Externális költség
 minden olyan költség vagy elmaradó
haszon, amit a felhasználó nem fizet meg,
de a társadalmat terheli

Vagyonértékelés Vagyonértékelés esetei

Vállalati erőforrások értékbecslése  vagyon elemek értékesítése, vásárlása
 tárgyiasult erőforrások  tőke emelés előtt
 nem tárgyiasult erőforrások  hitel felvétel
− adott pillanatbeli, környezetbeli érték meghatározása  tulajdonosi szerkezet átalakulása
− jellege
 bonitás vizsgálat
 adminisztratív
 biztosítása alap meghatározása
 piaci, gazdasági
A cégek adásvétele esetén a vagyonértékelés két célt szolgál:
– korrigálja a könyv szerinti értéket
– jövőbeni jövedelmezőség költségbecsléséhez nyújthat segítséget

40
 2018. 09. 07.

A vállalat piaci értéke

Vagyonértékelés folyamata
cél meghatározás Vagyonértékelés a vállalat erőforrásainak értékbecslése (eltérő
 módszerek, szabályok és ajánlások készletre, tárgyi eszközre
és ingatlanra…)
felhasználó meghatározása
 Alapmódszerek materiális vagyontárgyakra:
módszer kiválasztása − hozadéki elven történő érték-megállapítás (nettó hozamok
 diszkontált értéke és a beruházási összeg figyelembevétele),
információ szerzés − forgalmi adatbázisra történő értékelés (adott piaci környezet
adásvételi adatai alapján),

− nettó pótlási költség, mint vagyonérték (a tárgyi eszköz
érték meghatározás bruttó beszerzési értékét korrigálják az erkölcsi és fizikai
kopással…).

Vagyonértékelés módszerei (1) Vagyonértékelés módszerei (2)

 tárgyi eszközök  ingatlanok

bekerülési költség alapú érték meghatározás forgalmi érték meghatározás
újra beszerzési ár vagy létesítési költség alapú hozamszámításon alapuló értékelés
érték meghatározás költségalapú értékelés
piaci érték alapú érték meghatározás,  vállalat egészének értékelése
tőkésített hozamérték alapú érték meghatározás jövőbeli jövedelmek becslése
piaci összehasonlításon alapuló módszer

LÁTHATATLAN VAGYON!

A vállalat piaci értéke (1) A vállalat piaci értéke (2)

Vagyonérték ≠ üzleti érték ≠ könyvszerinti érték

Nem anyagi jellegű erőforrások (ki lehet indulni a létrehozás
ráfordításaiból, a várható hozamokból is…); a felszámolási érték a vagyonérték egy változata, az erőforrások
külön-külön történő piaci értékesítése mekkora összbevételt
– szabadalmak, eredményezne…
– védjegyek, márkanevek,
– szerzői jogok, a vásárló szempontjából az üzleti érték az elsődleges (diszkontált cash-
flow…).
– saját készítésű szoftverek, ha az üzleti érték > vagyonérték, akkor átlagolják őket → csökken a vevő
– meglévő ügyfélkör, kockázata.
– érvényben lévő szerződések, franchise megállapodások, ha az üzleti érték < vagyonérték, akkor válik fontossá a felszámolási
érték… (felszámolom vagy megtartom…?)
– vállalati goodwill…
(Részvénytársaságok esetén a részvények ára jelzi a piaci értéket, de
többségi részesedés megszerzése többe is kerülhet…)

41

„A legnagyobb kockázattal járó stratégia ma
a tétlenség”
Wind – Main, 2000
Kérdés: a vezetők hogyan vélekedik ?
Versenyképességet javító innovációs lehetőségek feltárásához
szükséges információ-források (Drucker,1985):
− váratlan külső esemény, siker, kudarc,
− ellentmondás a tervek és a valóság között,
− felhasználás folyamatainak szükségletei,
− ipar, piac szerkezetének módosulása,
− demográfiai változások,
− fogyasztók szemléletének átalakulása,
− tudományos jellegű tudás,
Innováció és a vállalat környezete
 fogyasztó (mire van igénye és fizetőképessége)
 versenytárs (mennyire és milyen gyorsasággal innovatív)
 állam (támogatja-e az innovációt)
 vállalatok közötti együttműködés (költségkímélő)
 természeti környezet (környezettudatosság)
 általános gazdasági környezet, fejlettség és fejlődési ütem
2018. 09. 07.
Környezet és belső szervezeti adottságok  állandó változás
Állandó változás  kell a stratégiai gondolkodás
Mi a stratégia?
valamely intézmény tevékenységeit irányító fő elvek
megnevezése
Vállalati stratégia fő feladatai:
• a versenyképesség megőrzésének, megtartásának
lehetőségeinek feltárása
• kijelölni, megvalósítani ezek hasznosításához szükséges
tennivalókat (erőforrások, hogyanok)
A belső környezet adaptációs képessége az alábbiak
szerint fejleszthető:
a vállalati szervezeti rendszer átgondolt kialakítása,
különösen ügyelve a rendszer áttekinthetőségére,
logikus felépítésére
a munkatársak állandó továbbképzése, az
innovációs eredmények lényegének elsajátítása a
munkatársak részéről
42