Dr. Romvári Pál - Dr.

Béres Lajos
 DR. R O M V Á RI P Á L -D R . B É R E S L A JO S

JA V ÍT Ó - ÉS F E L R A K Ó H E G E S Z T É S
 IPA R I S Z A K K Ö N Y V T Á R

SZER K ESZTŐ B IZ O T T S Á G :

B R E T Z GYULA
F O D O R JÁ N O S
IZ S Á K S Á N D O R
M O L N Á R JÁ N O S

SZ E N T K Ú T ! KÁROLY

M Ű S Z A K I K Ö N Y V K I A D Ó , B U D A P E S T , 1984
 DR. R O M V Á R I PÁL DR. B É R E S L A J O S
OKL. GÉPÉSZM ÉRNÖK O K L. GÉPÉSZM ÉRN ÖK
O K L. H EGESZTŐ SZAKM ÉRNÖK

JAVÍTÓ- ÉS
FELRAKŐHEGESZTÉS

M Ű S Z A K I K Ö N Y V K I A D Ó , B U D A P E S T , 1984
 Szakmailag ellenőrizte

DR. BODORKÓS G E L L E R T
oki. gépészmérnök

A könyv első olvasója

T Ö R Ö K JÓ Z S E F
hegesztő szakmunkás

© D r. Romvári Pál, Dr. Béres Lajos 1984

ETO 621.791.92
ISBN 963 10 5737 2
ISSN 0324-217X

Felelős szerkesztő: Makk Attila oki. gépészmérnök

 TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ................................................................................................................ 7
A) A javító- és a felrakóhegesztések eljárásai ..................................................... 9
A. 1. Lánghegesztés .............................................................................................. 9
A.2. Bevontelektródás ívhegesztés ...................................................................... l l
A. 3. Védőgázas ívhegesztő eljárások ................................................................... L4
A.3.1. C 0 2-védőgázas ívhegesztés............................................................... 15
A.3.2. Argonvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesztés ..................... 17
A.3.3. Keverékvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesztés ......................... 18
A.3.4. Argonvédőgázas wolframelektródás ívhegesztés ........................... 19
A.4. Plazmahegesztés ........................................................................................... 21
A.5. Fedettívű hegesztés .................................................................................... 24
A.5.1. Hegesztés huzalelektródával............................................................. 24
A.5.2. Hegesztés szalagelektródával ........................................................... 26
A.6. Villamos salakhegesztés .............................................................................. 30
A.7. Hegesztés porbeles huzallal vagy szalaggal ................................................ 32
A.8. Aluminotermikus hegesztés ........................................................................ 33
A.9. Termálszórás ....................................................
A.9.1. A szórt réteg megolvasztása nélkül végzett termálszórás ............ 36
A.9.2. A szórt réteg megolvasztásával végzett termálszórás ................... 44
A. 10. Egyéb javító és felszóró eljárások ......................................................... 46
A. 10.1.Felszórás műanyagporral ........................................................... 46
A. 10.2. Bevonatkészítés ráhengerléssel................................................... 46
A. 10.3. Robbantásos hegesztés ................................................................ 47
A. 10.4. Robbantásos felszórás.................................................................. 48
A.10.5. Nagyfrekvenciás felszórás............................................................. 48
A. 10.6. Energiatárolós felszórás .............................................................. 49
A. 10.7. Rezgőelektródás hegesztés .......................................................... 49
A. 10.8. Indukciós hegesztés .................................................................... 50
A. 10.9. Hegesztés zsugorított szalagelektródával .................................... 50
A. 10.10. Ellenálláshegesztés ...................................................... 50
A. 10.11. öntőhegesztés............................................................... 51

5
 A. 10.12. Fluidizálás......................................................................... ; . . . . 51
A.10.13. Dörzshegesztés ........................................................................ 51

B) A javító- és a felrakóhegesztések technológiája .............................................. 53

B.l. Az acélok és az ötvözetek technológiai sajátosságai ............................. 57
B .l.l. Acélok .......................................................................................... 57
R1.2. Kobalt- és nikkelalapú lágyötvözetű varratok ......................... 68
Keményötvözetű v arrato k ........................................................... 69
B.2. Erősen ötvözött szerszámok javító-és felrakóhegesztése ..................... 72
B.2.1. Forgácsolószerszámok javítóhegesztése...................................... 76
B.2.2. Forgácsolószerszámok felrakóhegesztése ................................... 78
B.2.3. Hidegalakító-és vágószerszámok javítóhegesztése ................... 81
B.2.4. Hidegálakító- és vágószerszámok felrakóhegesztése................. 82
B.2.5. Melegalakító-és vágószerszámok javítóhegesztése ................... 88
B.2.6. Melegalakító- és vágószerszámok felrakóhegesztése ............... 89
B.3. Ötvözetlen, gyengén vagy közepesen ötvözött szerszámok javító- és
felrakóhegesztése........................................................................................ 95,
B.4. Gépalkatrészek és szerkezeti elemek javító- és felrakóhegesztése 98
B A Íj Gépalkatrészek és szerkezeti elemek igénybevétele................... 98
b 3 2 T Kopásnak kitett alkatrészek ....................................................... 99
K Í.3. Eróziónak kitett felületek védelme.............................................. 116
B.4.4. Védelem kavitációval szemben ................................................. 119
B.4.5. Korrózióálló szerkezeti elemek hegesztése ................................. 120
B.4.6. Hőálló szerkezeti elemek hegesztése .......................................... 133
B.4.7. Melegszilárd szerkezeti elemek hegesztése ................................ 135
B.4.8. Hidrogénnyomásálló acélból készült szerkezeti elemek
hegesztése ...................................................................................... 142
B.4.9. Hidegszívós szerkezeti elemek hegesztése.................................. 144
B.4.10. Öntvények hegesztése................................................................... 144
B.4.11. Ötvözetlen és ausztenites króm—nikkel acélok közötti varratok
javítása ........................................................................................ 157
B.4.12. Plattírozott lemezek hegesztése .................................................. 159
B.4.13. Bronz hegesztése acélra ............................................................... 162
B.4.14. Egyéb javításo k............................................................................ 163
Függelék ................................................................................................................... 171

Irodalom ................................................................................................................... 236

6
 BEVEZETÉS

Az utóbbi években a gépipari termékekkel, ezen belül a hegesztett szerke­

zetekkel szemben is erősen megnövekedtek a minőségi és részben a mennyiségi
követelmények. Ezzel egyidejűleg jelentősen megváltoztak a gazdasági feltéte­
lek; a piaci lehetőségek rom lottak, a nyersanyagok és az ötvözetek ára szám ot­
tevően emelkedett.
A z ötvözött acélok, elsősorban az erősen ötvözött szerszámacélok igen
drágák, áruk gyakran megközelíti, a hegesztőanyagoké pedig meg is haladhatja
az ezer forintot kilogram m onként. A velük való takarékosság, a kopott szer­
szám ok javítása, ill. újak felrakóhegesztéses előállítása elsőrendű népgazdasági
érdek.
Az ötvözött acélok takarékos felhasználása a szinte kizárólag im portból
beszerezhető ötvözőanyagok mennyiségét csökkenti, a javítóhegesztésekkel
feleslegessé váló új alkatrész gyártásának elm aradásával pedig jelentős energia­
m egtakarítás érhető el.
Ezek az okok még az iparilag élenjáró országokat is a rra késztették, hogy
a felrakó- és javítóhegesztéseket egyre szélesebb körben alkalmazzák. Ezekben
az országokban általában az egyes vállalatokon belül új üzemeket, műhelyeket
h oztak létre a különböző járm űvek, gépek, bányászati, kohászati, mezőgazda-
sági stb. berendezések új elemeinek takarékos előállítására, ill. kopott vagy
tönkrem ent alkatrészeinek javítására és felújítására.
A felrakóhegesztés m a m ár elsődlegesen nem az elhasználódott gépelemek
javítására, hanem az újak előállítására használatos eljárás, m ert alkalmazásával
az alkatrészek felülete az igénybevétellel szemben megfelelően ellenállóvá
tehető, míg a belső részek olcsóbb és esetleg szívósabb anyagból készülhetnek.
Szakemberek véleménye szerint pl. a szerszámozási költségek nálunk
kétszer-három szor nagyobbak m int külföldön. A k opott szerszámok javítása,
ill. újak felrakóhegesztéses előállítása — a külföldi példák alapján — az egyetlen
ú t ennek a m egváltoztatására, de az ipar más területén is nagy értékek m ent­
hetők meg javítással. Ezenkívül érdemes figyelembe venni azt is, hogy a kopott
alkatrészek m űködtetése energiatöbbletet igényel, am ely pl. őrlőművekben akár
20...30% -ot is elérhet. N em elhanyagolható az sem, hogy pl. 100 kg töm egű új
alkatrész pótlása felújítással 6 m 3 víz felforralásához elegendő hőenergia­
m egtakarítást eredményez.

7
 A felrakóhegesztésnek hazánkban nagy m últja van, és egyidős a hegesztés
ipari m éretű elterjedésével, ami kb. 1930-ra tehető. A szélesebb körű elterjedés
hiánya elsősorban a gazdasági ösztönzők hiányosságára vezethető vissza.
H azánkban ezzel a területtel elsőnek néhai Dr. Z orkóczy Béla K ossuth-
díjas egyetemi tan ár foglalkozott behatóan, aki M iskolcon, a N ehézipari
M űszaki Egyetem M echanikai Technológiai Tanszékén és a Vasipari K utató
Intézetben megvetette az e területtel összefüggő elméleti és gyakorlati m unka
alapját. A z oktatáson kívül jelentős elméleti m unkásságot folytatott és az ipari
feladatok m egoldásából is tevékeny részt vállalt.
M unkássága révén vált ism ertté a hegesztéstechnológia számos előnye,
a javító- és felrakóhegesztés alkalmazhatósági területe, ill. az az elv, amelynek
alapján a helyes hegesztéstechnológia kidolgozható.
Személyes művezetése m ellett a Diósgyőri Lenin K ohászati Üzemekben
m ár három évtizeddel ezelőtt eredményesen javították felrakóhegesztéssel a kb.
2000X 500X 500 m m m éretű tehergépkocsi-hátsóhíd süllyesztékeit, ill. a kisebb
méretűeket ún. „takarékkivitelben” gyártották. Ú tm utatása alapján vezette be
Budapesten a volt M ÁVAG Szerszámgyára a nagy átm érőjű gyorsacél m arók
takarék gyártását is, és oldotta meg egyéb nagyértékű szerszámainak felújítását.
A hegesztés mellett az utóbbi évtizedben jelentősen elterjedtek a termál-
szórások különböző változatai is. Ezek sok területen eredményesen helyettesít­
hetik a hegesztést, ezért kitérünk alapvető változataikra jellemző felhasználási
területükre és az alkalm azható szóróanyagokra.
 A ) A J A V ÍT Ó - É S A F E L R A K Ó H E G E S Z T É S E K
E L JÁ R Á SA I

A javító- és a felrakóhegesztés gyakorlatilag m inden kötőhegesztésre alkal­

mas eljárással végezhető, de néhány eljárásnak ez a jellegzetes alkalmazási
területe. E z a technológia általában erősen ötvözött hegesztőanyagot igényel,
a hegesztési jellemzőket úgy kell megválasztani, hogy a varratban az aiapamag-
hányad a lehető legkisebb legyen. Ez nemcsak a drága im port^ötyözők csök­
kentése szempontjából előnyös, hanem azért is, m ert kevesebb rétegszámmal
érhető el a kívánt összetétel, s ezáltal csökken a m unkaidő-ráfordítás és a
maradófeszültségek nagysága is.
Az eljárások rövid ismertetése során ezért kitérünk a legfontosabb hegesz­
tési jellem zőkre és arra, hogy változtatásuk m iként h a t a varrat alapanyag­
hányadára. Ezeknek, továbbá az óránként leolvasztott hegesztőanyag töm egé­
nek és a réteg vastagságának ismeretében kijelölhető az eljárások gazdaságos
alkalmazási területe, amelyet a beszerezhető hegesztőanyagok ára és form ája
némileg m ódosítható.

A .l. Lánghegesztés

Hazánkban lánghegesztéshez általában acetilén—oxigén keveréket hasz­

nálunk. Előnye, hogy az alapanyag olvadási folyam ata szemmel j ól követhető;
ezért kellő ügyességgel a varratban az alapanyaghányad minimális lehet.
Az erősen ötvözött alapanyagokat célszerű viszonylag nagy hőbevitellel hegesz­
teni, m ert ezáltal csökken^ a hűlés sebessége és a beedződés. A z így hegesztett
alkatrészek maradó alakváltozása azonban a széles hőhatásövezet m iatt jelentős.
A z ötvözetlen acélok a korrózió és h őálló acélok, acélöntvények, temper-
öntvények, továbbá a réz, bronz, nikkel, cink, ólom, alum ínium és ötvözeteik
hegesztése semleges lánggal végezhető. A z oxidáló láng olyan oxidok keletke­
zésére vezet, amelyek ezeknek az anyagoknak a hegfürdőjét sűrűnfolyóvá
teszik, amelyből az oxidok nem képesek kiválni, ezért a varrat rideggé válhat.
A redukáló láng a varrat szén- és hidrogéntartalm át növeli, em iatt növekszik
a gázpórusok és zárványok mennyisége, jelentősen csökken a szívósság, és n ő
a repedés veszélye.
Az öntöttvasakat, a nagy széntartalmú acélok a t, továbbá a kobaltalapú

9
 ötvözeteket redukáló lánggal hegesztjük, mivel a semleges vagy az oxidáló láng
kiégeti a szenet, és ez porozitást okoz.
Az acélok hegesztéséhez a z oxidáló láng egyértelműen káros, csupán sárga-
rézhez előnyös mintegy 20...30% oxigénfelesleg.
Az oxidáló láng a legmelegebb (kb. 3200 °C, a redukáló láng csak 2700 °C),
a különböző lángbeállítással végzett hegesztéssel óránként leolvasztott hegesztő-
anyag mennyiségét azonban nemcsak a lánghőm érséklet határozza meg; az
égőből kiáram ló gáz áram lási sebességének növelésével a hőátadás jelentősen
növelhető. E sebesség növelésének gyakorlatilag a láng ömledéket elfúvó hatása
szab határt. Az ilyen, ún. kem ény lánggaí m ár nehéz kifogástalan varratot
hegeszteni. A kiáram lás sebességét ehhez képest kb. 50%-kal csökkentve, jóval
kisebb teljesítményű, ún. lágy láng állítható be. A gyakorlatban e két szélső
eset közötti „normál kemény” , még elfogadható teljesítményű lánggal folyik
általában a hegesztés. N orm ál kemény láng beállítása esetén, az óránként ki­
áram ló acetilén mennyisége a keverőszáron feltüntetett számjegy százszorosa
literben, a láng hőteljesítménye pedig jó közelítéssel annyi milliméter vastagságú
acéllemez hegesztéséhez elegendő, am ekkora ez a szám.
Kifogástalan varrat csak fémtiszta felületen készíthető, erről tehát hegesz-
tés előtt g o n d o sk o d n i kell. Félrákófiégesztéskor a m unkadarab felületét csak
e gészen vékony rétegben olvasztjuk meg, s ezt követően a pálca anyagát gyors
egym ásutánban rakjuk le cseppenként, sűrűn egymás mellé. A felrakott ré teg
gyakran nagy széntartalmú pélcák leolvasztásával készül. Ilyenkor az alapanya­
got redukáló lángban, a lángm agot övező kékes színű pillangó védelme alatt
olvasztjuk meg (1. ábra). A pálca vége ne kerüljön ki e védett övezetből, mert

1. ábra. Felrakóhegesztés erősen ötvözött pálcával, redukáló lángban

1 é g ő ; 2 p á lc a ; 3 a la p a n y a g ; 4 lá n g m a g

ismételt visszavezetés a redukáló hatású kékes lángba levegőt ju tta t, és oxid-

képződésre vezet. K erülni kell továbbá a pálca fürdőbe merítését is, m ert helyi­
leg lehűtve a hegfürdőt, zárványképződést okozhat. A fürdőben esetleg meg­
jelenő oxidokat a láng fúvóhatásával kell olyan helyre úsztatni, ahonnan der­

10
m edés után könnyen eltávolíthatók. Felrakó- és javitóhegesztéshez általában
a z é rt alkalm azunk balrahegesztést, hogy az előrefutó lángnyelv a nagy tömegű
alapanyagot jó l előmelegíthesse. A hegesztést befejezve az égővel néhány
másodpercig köröző mozgást végzünk, a még izzó varrat védelme éi a végkráter
megrepedésének elkerülésére!
A kobaltalapú hegesztőpálcák csak erősen redukáló lángban olvaszthatok
le hibátlanul; az acetilén mennyisége az oxigénének a 2...3-szorosa. A nagy
hőbevitel és a balrahegesztés ellenére a nagyobb töm egű alapanyagot célszerű
400...600 °C-ra előmelegíteni kemencében vagy az égő lángjával. A felületet
éppen csak megolvadásáig hevítve elkerülhető a varrat hágyobb mérvű higulá'sa
vassal.
A pálca nagy cseppekben olvad le. Különösen ügyelni kell arra, hogy
a pálca a pillangó védelme alatt olvadjon le, és a vége a hegfürdővel ne érint­
kezzék. Ilyen technológiával m ár az első varrat összetétele is megközelíti a drága
hegesztőanyagét, s így nincs szükség újabb rétég lerakására.
"Ötvözetlen vagy"gyengén ötvözött alapanyagon balrahegesztést végezve az
előrefutó láng az előmelegítéssel egyidejűleg némi revésedést is okoz. E z pórus-
képződésre vezethet, ezért különösen igényes felületekhez a kobaltötvözet
lerakása elő tt 18/8-as, a usztenites korrózióálló párnaréteget készítünk.
A kőolaj- és földgázbányászati fúrószerszám ok, hávariafúrók, kések,
görgősfúrók stb. dolgozófelületeit a legnagyobb élettartam elérése céljából
porkohászati úton előállíto tt wolfram-karbid-szemcséket tartalm azó hegesztő-
anyaggal rakjuk fel. A szemcse keményfémlapka töredéke is lehet. Á kőzet
forgácsolásáé a kialakult élek végzik. Á szemcseméret 1... 15 mm között vál­
tozhat. A láng erősen redukáló, a pillangó hossza a mag hosszának két-
három szorosa lehet.
Az ilyen pálcák kétféle változatban készülnek
— a szemcséket keményforraszba ágyazzák,
— a szemcséket vékonyfalú acélcsőbe töltik a nagyszilárdságú ötvözetet
a dó porkeverékkel együtt.
A keményfémforraszú pálcák leolvasztása közben a wolfram -karbid a láng­
ban nem olvad meg. A szemcséket a láng védőhatása alatt kell a helyükre
igazítani olyképpen, hogy a pálcát alkotó keményforrasz anyagába a 2. ábrán

2. ábra. Keményforrasz alapú pálcával készített réteg

1 w o lfra m -k a rb id -s z e m c s é k ; 2 fo rra s z a n y a g : 3 a la p a n y a g

11
 látható m ódon jó l beágyazódhassanak. Az alapanyag természetesen nem olvad
meg, teh át az eljárás tulajdonképpen a forrasztás egy sajátos formája. Á művelet
megkezdése e lő tt a forrasztásnál m egszokott m ódon az alapanyagot revétől,
zsírtól és egyéb szennyezőktől alaposan meg kell tisztítani. A keményfém szem­
cséket a felületen egyenletesen kell elosztani. H a a szemcsék közeit kitöltő for­
raszanyag nem elegendő vastag, a hiányt hasonló szilárdságú forraszanyaggal
pótoljuk úgy, hogy a szemcsék magasságának legfeljebb a 30%-a emelkedjen ki.
A hegesztés tö b b rétegű is lehet, de a rétegvastagság a 30...40 mm -t ne lépje túl.
A wolframszemcsékkel töltött vékonyfalú acélcsőpálcával végzett láng-
hegesztés 650.^/700 °C-os helyi előmelegítést kíván azért,.hogy az alapanyag
felületén rövid időn belül határozott fürdő alakuljon ki. Csak ezután követ-
kezhet a pálca leolvasztása az erősen redukáló láng védelme alatt. A iü rd ő b e
kerülő szemcsék között így az alapanyag, a cső és a nagyszilárdságú porötvözet
összeolvadásából keletkező új ötvözet szolgál foglalatként. Az alapanyagból
származó hányad csökkentésére az égőt a szokásosnál kisebb szög alatt tartjuk.
Az így felrakott réteg az előbbinél nagyobb szilárdságú, a foglalat azonban
beedződik. A felrak őhégeszté^ befejezése után az egész m unkadarabot fel kell
hevíteni 500 °C-ra, m ajd levegőn vagy hom okban lassan lehűteni. Ajnejinyiben
gyártástechnológiai okokból az alapanyagot hőzekelni kell, a hűtés legfeljebb
olajban végezhető, m ert a rétegben a vízedzés repedést okoz. A nagy repedési
haj lám m iatt csak egy réteget célszerű felrakni.
A lánghegesztéssel óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege kevés,
mindössze 0,2...2,5 kg. A varrat alapanyaghányada, a hegesztő kézügyességétől
függ, ezért tág h atáro k (5...50% ) között mozog.

A .2. Bevontelektródás ívhegesztés

A bevontelektródás ívhegesztés előnye a többi eljá rá shoz képest elsősorban

az elektródák viszonylag könnyű gyárthatósága. A varrat összetétele a bevo n at­
ban elhelyezett ötvözőeíemekkel igen tág határok között változtatható, ezért
a legszélesebb választék ezekből készülj A legtöbb elektródával Jcényszerhely-
zetű varratok is hegeszthetők, a hegesztő áram források egyszerű felépítésűek,
aránylag olcsók.
A hegesztés viszonylag k is höbevitellel folyik, a hegesztést követő lehűlés
sebessége és ebből adódóan az edzödési hajlam ezért szám ottevő. E m iatt
gyakran kell előm elegítést alkalmazni, amelynek hatása igen jelentős a javító-
és a felrakógehesztés minőségére.
Elsősorban nagy felületek felrakóhegesztésekor lehet szükség az elektróda
keresztirányú m ozgatására a 3. ábrán látható m ódon olyképpen, hogy a varrat
szélessége 2...3 elektródaátm érőnek felel meg. Hegesztéskor ügyelni kell a rra,
hogy alámetszés vagy hidegráfolyás ne keletkezhessen. Ennek veszélye első­
sorban az igen erősen ötvözött, sűrűnfolyó, nagy cseppekben leolvadó elektro-

12
dáknál áll fenn. Az egymás mellé kerülő varratok a 4. ábra szerint legalább
50% -os túlfedésscl készüljenek, hogy a felület ne legyen nagyon hullámos.
Az ötvözetlen alapanyag hányada a varratban oly mértékű, hogy az ötvözött
elektródának megfelelő összetétel jó közelítéssel, csupán a harmadik v arrat­
rétegben ajakul ki. Az ilyen vastag réteget a 4c ábra szerint célszerű felépíteni,

aj b) ci
4. ábra. Egymás mellé rakott rétegek elhelyezése
a j célszerű á tfe d é s ; b) tú lz o tt h u llá m o s s á g ; c ) tö b b ré te g ű felrak ás

hogy az egymás fölé helyezett varratok a felületi egyenetlenséget csökkentsék.

A z óránként leolvasztott hegesztőanyag az elektródák bevonatának vastagsá-
gától és az alkalm azott áram erősségtől függően tág határok között változhat
(5. ábra). Pontosabb számításokhoz a gyártóművek adatait kell figyelembe
venni, m ert a bevonat típusa és összetétele némileg m ódosíthatja ezeket az
értékeket.
A korrózióálló acélok és az ausztenites mangánacélok hegesztéséhez m etal­
lográfiái okok m iatt, az ábrából kiolvasható áramerősségnél 2Ö...40%-kal
kisebb értéket kell beállítani, de hasonlóan csökkentett áramerősséggel végez­
hető a szürkeöntvények ún. hideg javítóhegesztése is. A gyártóművek ajánlásai­
ban közölt adatokkal kell továbbá a kobalt- és nikkelalapú elektródákat is
leolvasztani, m ert a gyártásuk módja szerint jelentősen különbözhet a legked­
vezőbb áramerősség. G yártási okokra visszavezethetően a bevonattípustól
függően még az azonos gyártm ányú és azonos összetételű varratot adó elektró­
dákhoz javasolt áramerősség is eltérhet.

13
 N
í

-fi 5. ábra. A bevontelektródás

-o
ívhegesztéssel óránként
leolvasztott hegesztőanyag
• Áram erősség, A I k ö ze p es b e v o n a tú és 2 v a sta g b e v o n a tú
e le k tró d a

A w olfram -karbid-szem cséket tartalmazó, zsugorítót t magrészü elektródák

leolvadási t u la]dón ságai éltérnjek a[megszo kot tói. i£z áraimerősséget az 5. ábrán
javasolt alsó h atár közelében1célszerű megválasztani, hogy az íven áthaladó
szemcsék minél kevésbé olvadjanak meg. A csepp tehát meg nem olvadt szem­
cséket is tartalm az, ezért sűrűnfolyó, és az elektróda végéről nehezen válik el.
A cseppleválás a^z elektróda gyors ide-pdajnozgatásával elősegíthető. A z elek­
tródát a függőlegeshez képest 10...15°-os hajlásszög alatt tartva, s 8...10 mm
ívhosszal célszerű leolvasztani.
Nagy felületek felrakóhegesztésekor az elektróda keresztirányú lengetésével
20...40 mm széles varrat k é s z íth e tő .^ réteg vastagsága a 3...4 mm-t ne haladja
meg, m ert jelentős a repedésveszély és ugyanebből az_okból m ár a második
varratréteg minősége is kétséges.
Az általánosan használt elektródával végzett hegesztéssel az óránjént
leolvasztott hegesztőanyag tömege az 5. ábrából olvasható ki, a nagyhozamúval
1'...4 kg. A z alapanyag hányada a varratban 40...20% , ill. 30...15% .

A .3. Védőgázas ívhegesztő eljárások

A bevonat helyett védőgázt alkalm azva, huzalelektródák használatával,
a hegesztés folyamatossá tehető. A bevontelektródás hegesztéshez képest jelen­
tősen növelt huzalelőtolási sebesség következtében az áramerősség is növelhető

14
így nagyobb lesz az óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege és ezzel együtt
a m unka termelékenysége. Védőgázas eljárásokkal a hegesztés jó l gépesíthető.
A védőgázas ívhegesztő eljárásoknak, a javító- és a felrakóhegesztések
szempontjából lényeges változatai
— a C 0 2-védőgázas ívhegesztés,
— az argonvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesztés,
— a keverékvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesztés,
— az argonvédőgázas wolframelektródás ívhegesztés.

A.3.1. C 0 2-védőgázas ívhegesztés

Jellegzetessége, hogy a védőgáz az alapanyag és a huzal között égő ív

hőmérsékletén szén-monoxidra és oxigénre bomlik, s ezért erősen oxidáló
hatású. Kedvező tulajdonsága, hogy
— a levegőt kiszorítja az ív közvetlen környezetéből és ezért a csepp
nitrogénfelvételét megakadályozza,
— a hegesztés folyamán végig közel Azonos erősségű oxic|álóhatásj a huzal
mangán és szilícium ötvözésével piegbízhatóan ellensúlyozható,
— a varratképzés folyam ata jó l figyelemmel kísérhető,
— kényszerhelyzetekben is alkalm azható,
— a -védőgáz viszonylag olcsó.
Elsősorban a kevésbé ötvözött huzálok felrakóhegesztése te rje d t'e l, az
erősebben ötvozöttek használatának a huzalelőáflítási lehetőségé szab határt.
Ilyen anyagokból az általánosan hasznáit 2 mm átm érőjű huzalok gyártása is
nehézségekbe ütközik; az átm érő további, pl. 1 mm-re csökkentése pedig az
egységárat akár a kétszeresére is növelheti. Ennek ellenére héhány cég még
szerszámok felrakóhegesztésére alkalmas huzalokat is gyárt.
A varrat összetételének szám ításakor figyelembe kell venni, hogy a huzalba
ötvözött elemek átviteli tényezője az 1. táblázatból kiolvashatóan lényegesen
kisebb, m int a kevésbé felhevülő alapanyagból származóké. A z áramerősség
növelésével ez az érték nő, az ívfeszültség növelésével számottevőén csökken.
A különböző átm érőjű huzalok használatakor m egvalósítható huzalelőtolás,
ill. az ívfeszültség javasolt értéke a 6. iibrábóí olvasható le, a 7. ábrá pedig a le-
olvasztási teljesítményt szemlélteti azj áramerősség .függvényében. |A gazdasá-
gosságjiövelése céljából nagyobb átm érőjű huzalt, és nagyobb áramerősséget
használunk. Kényszerhelyzetben az 1 mm körüli átm érőjű huzal használata
célszerű,_a^ legkisebb áram erősségül és feszültséggel.
A felrakóhegesztések szempontjából az alapanyag nagy, 40...60% -os
hányada káros a varratban, ezért csakfa 4. ábránakm egfelelő m ódon elkészített
varratok harm adik rétegének összetétele közelíti m eg a hegesztőanyagét. A z alap­
anyaghányad csökkentése a z áramerősség- és, feszül tségtariömányok alsó határ-

15
 1. táblázat
Az átviteli tényező értéke C 0 2-védögázas ívhegesztés esetén
Ö tv ö ző e lem e k
A célm in ő ség
c Mn Si Cr Ni Ti

Kis széntartalmú acél

alapanyag 0,86 0,85 0,73
huzalelektróda 0,51 0,35 0,23 — — —
Cr-Mn-Si ötvözésű szerkezeti
acélok
alapanyag 0,92 0,93 0,97 0,97
huzalelektróda 0,55 0,64 0,69 0,89 — —
Stabilizált 18/8 típusú
korrózióálló acél •
alapanyag 1,00 1,00 0,81 0,98 1,00 0,78
huzalelektróda 0,92 0,60 0,73 0,89 1,00 0,20

Á ra m e rő s s é g , / , A — Ár a me r ő s s é g , /, A —^
a) b)
6. ábra. COr védőgázas ívhegesztés jellemzői
a ) k ü lö n b ö z ő á tm é rő jű h u z a lo k e lő to lá si sebessége és a z á ra m e rő s sé g k a p c s o la ta ;
b ) a z á ra m e rő s sé g és feszültség összefüggése

Á ram erő s ség ? I , A ------ •» -
7. ábra. A C 0 2-védőgázas
ívhegesztéssel óránként
leolvasztott hegesztőanyag a
huzalátmérő és az áramerősség
függvényében

16
értékei közelében érhető el, ez viszont az óránként leolvasztott hegesztőanyag
töm egét csökkenti, és rontja a gazdaságosságot.
E z a hátrány áram mentes, ún. hideg póthuzal használatával küszöbölhető
ki, anjelyet gépi úton folyamatosan adagolunk az ívtérbe. Ezzel a technológiával
az óránként 'leolvasztott hegesztőanyag tömege mintegy 50...80% -kal növel­
hető, az alapanyághanyád pedig a varratban közel ilyen m értékben csökkent-
hető. A z ívenergia nagyrésze ugyanis a póthuzal — és nem az alapanyag —
m egolvasztását végzi. További előnye a kristályosodási folyamatra gyakorolt
kedvező hatása, a varrat szemcseszerkezete finomodik.
A hideg póthuzalos hegesztőberendezések h azánkban nem terjedtek el.
az általánosan használt hegesztőpisztoly vázlatát a 8. ábránk szemlélteti.
A C 0 2-védőgázas ívhegesztés legfeljebb 1 m /s szélsebességig alkalm azható.
Ennél erősebb szél a védőgázt elfújja, ezért terepen végzett m unka esetén
könnyen telepíthető sátor alatt kell hegeszteni.

8. ábra. COz-védőgázas
hegesztőpisztoly
1 f ú v ó k a ta r tó ; 2 s z ig e te lő g y ű rű ;
3 fú v ó k a ;
4 le o lv a d ó h u z a le le k tr ó d a ;
5 g á z b e v e z e té s;
6 h ű tő v íz b ev e z e té se ; 7 á r a m v ezető
h ü v ely

A .3 .2 . Argonvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesztés

Berendezését, technológiáját tekintve a CC>2-védőgázas hegesztéssel rokon,

az ív az alapanyag és a huzal talppontja között ég. Előnye a semleges védőgáz
használatából adódik, az ötvözőveszteség gyakorlatilag elhanyagolható. N éhány
országban argon helyett hélium ot is használnak védőgázként.
Az argon védőgázt részben a tetszetősebb varratküllem , részben a gáz-
porozitás megelőzésére néhány százalék oxigénnel keverjük a korrózió- és a
hőálló acélok hegesztéséhez. A drága argon m egtakarítására újabban ú n . kettős
védelmü pisztolyok is készülnek, amelyekben az ív védelmére szolgáló csökkent

17
töm egű argont egy külső, pl. gyűrűs fúvókából kiáram ló C 0 2-köpeny is védi
a levegőtől.
Az argonvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesztés áramerőssége korrózió-
és hőálló acélokhoz metallográfiái o kokból 10 ...20% -kal kisebb, mint pl.
ö tvözetlen szénacéíokhoz.
A különböző átm érőjű huzalok leolvasztásához ajánlott huzalelőtolás, ill.
áramerősség, valam int az így megvalósuló leolvasztási teljesítmény a 9. ábrából
olvasható le. A z első varrat alapanyaghányada az áramerősséggel nő, értéke
50...70% . E z az érték jelentősen csökkenthető a CCVvédőgázas ívhegesztésnél
m áF elo Irt hideghuzal alkalmazásával, amely elsősorban a felrakóhegesztéshez
előnyös. E gy huzalelektródáslíegesztéssel óránként íeolvaszthatö hegesztő­
anyag tömege 5... 10 k g , a hideg póthuzalos hegesztéssel 8... 16 kg. A felrakó­
hegesztés esetén kedvező, hogy a póthuzalos eljá rással az alapanyaghányad
a varratb an csupán 10...20% .
Az impulzushegesztés korrózió- és hőálló acélalkatrészek hegesztésére elő­
nyös, m ert kisebb hőbevitellel végezhető a hegesztés.

Á ra m e r ő s s é g , /, A

9. ábra. Az óránként leolvasztott hegesztőanyag, a huzalelőtolás sebessége és

áramerősség változása különböző átmérőjű huzalok használata esetén
argonvédőgázas fogyóelektródás ívhegesztéskor

A .3 .3 . K everékvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesztés

Az eljárás gazdaságosságát növeli az argon védőgáz szükségletének csök­

kentése, ezért ahhoz max. 50% -ban CCVgázt keverünk. Ez növeli az ötvöző­
elemek kiégési veszteségét, de erősen ötvözött kopásálló varratokhoz ennek
ellenére gazdaságosan alkalm azható.
Á keverékgázban végzett ívhegesztés jellem zői az argonvédögázasétól lénye­
gesen nem térnek eL ezért erre külön nem térünk ki.

18
 A .3 .4 . Argonvédőgázas w olfram eíekíródás ívhegesztés

Az ív egy nem leolvadó wolframelektróda és az alapanyag között ég,

s védelmére a semleges argongáz szolgál. Néhány országban héliumot is hasz­
nálnak e célra.
A javító- és a felrakóhegesztésekhez szükséges hegesztőanyagot általában
pálca alakjában kézzel adagoljuk (10. ábra).

10. ábra. Argonvédőgázas

wolframelektródás ívhegesztés
elrendezési vázlata
1 p á lc a ; 2 w o lfra m e le k tró d a ;
3 v é d ő g á z ta k a ró

A z acélokat általában egyenes p olaritással hegesztjük, mivel az elektróda

terhelhetősége így nagyobb, m int fordíto tt polaritással. Az alapanyaghányad
viszont ilyen esetben meglehetősen nagy a varratban, mivel az ívoszlopban
fejlődött hőmennyiség mintegy 70% -a az alap anyagba távozik. Felrakóhegesz­
téskor ez h átrányos, ezért ilyen célra ún. hideghuzalos pisztolyt használunk.
E zzel az ívbe gépi úton adagolt áram m entes, únT hideghuzalt vezetünk, ami
nemcsak kedvezőbb beolvadást tesz lehetővé, hanem egyben az óránként
leolvasztott hegesztőanyag tömegét is növelT
Fordított polaritás esetén az alapanyagot a fejlődött hőnek csupán mintegy
30%-a hevíti, az ív stabilitása, a beolvadás mélysége és az óránként leolvasztott
hegesztőanyag tömege csökken. Előnye azonban, hogy ilyen kapcsolás esetén
a nagy tömegű argonionok becsapódásának hatására még az erősen tapadó
alumínium-oxid is megbízhatóan eltávolítható, ezért ez a kapcsolás elsősorban
alumínium és ötvözeteinek hegesztésére alkalmas.

+
11. ábra. Argonvédőgázas
wolframelektródás ívhegesztés
hideghuzal használatával
1 w o lfra m e le k tró d a ; 2 h id e g h u z a l;
3 á ra m fo r rá s ; 4 m u n k a d a ra b

19
 12. ábra. Az argonvédőgázas
wolframelektródás ívhegesztés
jellemzői
o ) eg y e n e s; b ) f o r d íto tt p o la r itá s ;
1 w o lfra m e le k tró d a ; 2 f ú v ó k a ; ^ e le k tr o n o k ;
a) b) 4 a r g o n io n o k ; 5 o x id h á rty a ; 6 a la p a n y a g

A kétféle polaritás sajátosságait a 12. ábra szemlélteti.

A kétféle polaritás előnyét a váltakozóáramú hegesztés egyesíti, amely
azonban felrakóhegesztésre nem terjedt el széles körben.
A porkohászati úton készült, tórium -oxid-tartalm ú elektródák
végét kúp alakúra kell köszörülni, s a csúcsán 0,5...0,8 mm sugarú lekerekítést
célszerű kialakítani. A túl tom pa csúcs az ív ugrálására, a túl hegyes pedig az
elektróda csúcsának túlhevülésére és elcseppenésére vezet.
H egesztés közben ügyelni^ kell arra, hogy az elektróda csúcsa a fürdővel
ne érintkezzé k , m ert az varrathibát okoz és az elektróda fokozott elhasználó-
dására vezet. A legkedvezőbb ívhossz 3...5 m m, argonfogyasztás, 350...450 l/h.
F inom élek javításához az ívet külön_ rézlemezen célszerű kelteni és erről
átvezetni a m un kadarabra. N agyobb felületek felrakóhegesztésekor a pisztoly
keresztirányban m ozgatható, a kellő argonvédelem végett azonban az így
készült varrat szélessége a pálca átm érőjének legfeljebb a három szorosa lehet,
a pálca végét a védőgázból kihúzni nem szabad, s a pálcát lassan kell mozgatni.
A hibátlan varratképzést szolgálja a varratkifutó lemez, amelyen a hegesztés
befejeződik. H a a varratkifutó lemez elhelyezésére nincs lehetőség, akkor a vég-
kráterben a repedés elkerülésére a hegesztőáram ot fokozatosan kell csökkenteni,
hogy a derm edő végkráter zsugorodásából adódó szívódás feltölthető legyen,
s az argonvédelmet a hegesztőáram megszűnése után, még 5... 10 s-on át
adagolni kell.
A felrakóhegesztésekhez használatos kobalt- és nikkelalapú hegesztő-
anyagok öm ledéke kisebb viszkozitású, m ini ~az acék>Ké. Á viszonylag mély
beolvadás m iatt a varratban az alapanyaghányad nag y lehet, ez é r ta v arra t vasban

20
erősebben dúsulhat, m int pl. lánghegesztéskor. Az ív magas hőmérsékletének
következménye az is, hogy zsugorított wolírám-karbid-szemcséket tartalm azó
hegesztőpálcák leolvasztásakor a szemcsék erőteljesebben — esetleg teljesen —
megolvadnak, s mindez együttesen a repedésveszélyt növeli, a varrat kemény­
ségét pedig csökkenti. A kobalt- és a nikkelalapú lágy ~ 357.74(T H RC-nél
kisebb keménységű — ötvözetekkel- végzett felrakóhegesztés során második
réteg repedésveszély nélküOélHegeszthető. A keményötvözetekkel a második
varrat m ár erősen Hajlamos' repedésre és az ilyen m unkák esetén kis áram ­
erősségre, sekély beolvadásra kell törekedni.
Az óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege mindössze 0,3...1,5 kg;
a hideg póthuzalos változaté 1...5 kg. Az alapanyaghányad a varratban első­
sorban a hegesztő kézügyességéiül függ. Értéke ál tálában 30 7.10% . hideg p ó t-
huzalos eljárás esetén 20...5% .

A .4. Plazmahegesztés
A plazmahegesztés alapváltozatában az ív a wolframelektróda és az alap­
anyag között ég, az elektróda azonban mélyen a fejben helyezkedik el (13. ábra).
Az ív a belső fúvóka szűk nyílásán keresztül éri el az alapanyagot, amelyen át
általában argon vagy argon—hidrogéngáz, ill. gázkeverék áramlik. Ez a plazm a­
gáz, amely az ívben disszociál, elektronokra, valamint ionokra bomlik, s atom jai
gerjesztett állapotba kerülnek. E z a plazma.
Visszarendeződéskor energia szabadul fel.
A magas hőmérsékletű plazma hőmérséklet-eloszlását a 14. ábra szem­
lélteti. A plazm a és a hegfürdő védelmére a belső és a külső fúvóka közötti
nyíláson á t argon gáz áram lik, ez a védőgáz.

1 2 3

13. ábra. Plazmahegesztés

1 w o lfra m e le k tró d a ; 2 p la z m a g á z ;
3 v ízzel h ű tö t t b első fú v ó k a ;
4 v é d ő g á z ; 5 k ü ls ő f ú v ó k a ; 6 p la z m a

21
 3 0 0 0 0 °C
2 5 0 0 0 «C
. 2 0 0 0 0 *C

2 0 0 0 °C

5 0 0 0 °C

14. ábra. A plazma

hőmérséklet-eloszlása argonban

E lsősorb an korrózióálló acélok és különféle ötvözetek kötőhegesztésére

használatos. N agyobb teljesítménye vastag lemezek hegesztéséhez előnyös, de
az ún. rmkroplazma változata a néhány tized milliméter vastagságú lemezek
egyesítésére is alkalmas.
A plazmahegesztés a 13. ábrán látható ún . közvetlen ívű változata esetén
az alapanyaghányad 30... 10%. Ez felrakóhegesztéshez hátrányos, ilyen célra
a kisebb beolvadásit ún. közvetett ívű változata a célszerű.
Az óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege az égők típusától függően
általában 0,5...5 kg. A 15. ábra a felrakóhegesztés céljára elterjedt m egoldáso­
kat szemlélteti, amelyeknél tömegének az óránként leolvaszto tt hegesztőanyag
növelésére és az alapanyag megoldásának csökkentésére újabban az ívbe nem
egy, hanem az ellentétes oldalról két — ellenálláshevítéssel előmelegített —
huzalt adagolunk. Ezzel a megoldással az alapanyaghányad a varratban 5...20
% -ra csökkenthető, és az óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege 10...30
kg-ra növelhető. A z egy rétegben elkészíthető varrat magassága 3...6 m m ,
szélessége a fej keresztirányú lengetéséyel 20...70 m m.

Y.
8 ~~~WZ?7A
7 6
b)

15. ábra. Huzaladagolású felrakó plazmahegesztés

a) kö z v e tle n ív ű ; b) k ö z v e te tt ív ű égő
1 w o lfra m e le k tró d a ; 2 vízzel h ű tö tt f ú v ó k a ; 3 h ű tő v íz ; 4 k o r lá to z ó e lle n á llá s a seg éd ív
s z a b á ly o z á s á ra : 5 á ra m fo rr á s ; 6 v á lto z ta th a tó e lle n á llá s a h u z a le lő to lá s i seb esség b e á llítá s á r a ;
7 h e g e s z tő h u z a í; 8 m u n k a d a r a b ; 9 p la z m a ; 10 p la z m a k é p z ő gáz

22
 Felrakóhegesztéshez gyakran használunk olyan erősen ötvözött hegesztő-
anyagokat, amelyeket huzal form ájában esetleg nem gazdaságos forgalmazni
(pl. a wolfram-karbid-szémcsékét tartalm azó anyagokat). Ilyen esetben alkal-
mazzuk a plazmahegesztés poradagolásos változatát. A 16. ábrán látható válto­
zatok nem terjedtek el. Á l 6a ábrán az ív á szemcséket helyzetváltoztatásra
kényszerítheti és ezért a varrat nem lesz homogén. A gyakorlatban a 17. ábrán
látható megoldás vált be. A rétegvastagság 0,5...4 m m , a varratszélesség 3...25
mm között változtatható és mindössze 5... 15% a varrat alapanyaghányada.
A poradagolásos plazmahegeszíésseí óránként leolvasztott "Hegesztőanyag
tömege a pisztoly kialakításától és a szórt anyag minőségétől függően 5...40 kg.

16. ábra. Poradagolásos felrakó plazmahegesztés

a) felü letre e lő zete se n fe lsz ó rt p o r r a l ; b) h e g fü rd ő b e a d a g o lt p o rra l
1 w o lfra m e le k tró d a ; 2 vízzel h ű tö tt fú v ó k a ; 3 h ű tő v íz ; 4 k o r lá to z ó e lle n á llá s a seg éd ív
s z a b á ly o z á s á ra ; 5 á r a m fo rrá s ; 6 v á lto z ta th a tó e lle n á llá s ; 7 m u n k a d a r a b ; 8 p o r ; 9 p la z m a ;
1 0 p la zm ag á z

17. ábra. Poradagolásos felrakó plazmahegesztés

1 p la z m a g á z bevezetése; 2 w o lfra m e le k tró d a ; 3 f ú v ó k a ; 4 p o rb e v e z e té s; 5 b első , fó k u s z á ló
f ú v ó k a ; 6 v éd ő g á z b ev ezetése; 7 k ü ls ő f ú v ó k a ; 8 p o ró z u s a n y a g ; 9 m u n k a d a r a b ; 10 á r a m f o r r á s o k

23
 A .5. Fedettívű hegesztés

Fedettívű hegesztéskor az ív a dobról lefutó huzal vége és az alapanyag

között fedőporral tak art olvasztótérben ég. A levegőtől való védelem jökéletes
s rnTvéráleölvadó csepp és a megolvadt fedőporból képződő salak nagymérték-
ben keveredik, a fedőpor m egfelelő ö sszetételével igen tiszta varrat érhető el.
A hegesztőanyagokat előállító cégek, gyártmányaikhoz saját készítésű fedő­
porokat is szállítanak. K atalógusaikban a fedőporok és a huzalok kom bináció­
jának függvényében tüntetik fel a varratok várható összetételét és szilárdsági
tulajdonságait. Ezek ajánlataitól eltérő kombinációk létjogosultságát kísérle­
tekkel lehet eldönteni. A z óránként leolvasztott hegesztőanyag nagy tömege
m iatt felrakóhegesztési célra gyakran alkalmazzuk a huzal- és a szalágelektródás
változatát.

A.5.X. H egesztés huzalelektródával

Az egyhuzalos hegesztés a 18. ábrán látható. A különböző huzalátm érők­

höz tartozó huzalelőtolási sebesség és az óránként leolvasztott hegesztőanyag
tömegének tájékoztató értéke az áramerősség függvényében a 19. ábrából
olvasható le. A beolvadási mélység a feszültségtől és az áram erősségtől a 20.
ábrán, a v arrat szélessége pedig a feszültségtől és a hegesztés sebességétől
a 21. ábrán látható m ódon függ. A nagy alapanyaghányad a varratban á fel­
rakóhegesztés szem pontjából hátrányos. É rtéke az áramerősséggel, a hegesztési
sebességgel és az ívfeszültséggel együtt, 7 0 ...30% között változtatható. A z órán­
ként leolvasztott hegesztőanyag tömege 5...30_kg. Az alapanyaghányad kedve­
zőbbé tételére a felrakóhegesztéshez olyan változatok is ismeretesek, am elyek­
ben az ív két huzal között ég (22ű ábra), vagy az olvasztótérbe egy második,
ún. hideghuzalt is adagolunk (22b ábra). Az így készült varratokban az alap­
anyaghányad mindössze 30...20% és az óránként leolvasztott hegesztőanyag
tömege 10...40 kg. Ezek a megoldások azonban viszonylag bonyolultak, egy­
s z e r ű b b é kedvezőbb m egoldást kínál a szalagelektródás hegesztés.

18. ábra. Hengeres testek

fedettívű hegesztése
1 b u z a le lc k tr ó d a ; 2 á r a m á ta d ó h ü v ely ;
3 fe d ő p o rtö lc s é r; 4 fe d ő p o r; 5 ív ;
6 s a la k ta k a ró ; 7 m u n k a d a ra b
a ) e lő re to lá s a h e g fü rd ő e lfo ly á s á n a k
m e g a k a d á ly o z á s á ra

24
 Ő r ö n k é n t le o lv a s z to tt
h e g e s z t ő a n y a g , G, kg/h

600 800 1000 1200 1400 1600

Á r a m e r ő s s é g , /, A -------►

19. ábra. A fedettívű hegesztéssel óránként leolvasztott hegesztőanyag,

a huzalelőtolás sebessége és az áramerősség értéke különböző ívfeszültségek
esetén a görbékre írt számok az U névleges feszültséget jelentik voltban

20. ábra. A beolvadási mélység

változása az I áramerősség és az
U ívfeszültség szerint, 5 mm
átmérőjű huzallal végzett
fedettívű
hegesztéskor a görbékre írt
700 900 1100 1300 számok az U névleges feszültséget
Á ra m e rő s s é g , /, a — jelentik voltban
50 -----------------------------------------------------------------------------------------

>
< o ------ 1_____ I____ I_____ I-------- 1---- 1---------- 1---1------ 1---- 1---------L J
0 10 20 30 40 50 60 70 8 0 90 100 110
H e g e s zté s i seb esség , vh i m /h *»

21. ábra. A hegesztési sebesség és az V ívfeszültség hatása a varrat

szélességére fedettívű hegesztés esetén a görbékre írt számok az U névleges
feszültséget jelentik voltban

25
 22. ábra. Fedettívű hegesztés
változatai
aj a ) fe d e ttív ű hegesztés k é t h u z a t k ö z ö tt ég ő
ív v e l; b) h id e g h u z a lo s fed ettív ű h eg esztés

A .5 .2 . H egesztés szalagelektródával

A szalagelelctródás hegesztés korrózióálló és kopásálló bevonatok készí­

tésére terjedt el. Nagy előnye, hogy a szalagelektróda hengerléssel könnyebben
gyártható és olcsóbb; m int a huzaielektróda. Az atom - és vegyipar számára
készülő edények belső felületeinek bevonására széles körben használatos.

Az egy szalagelektródával végzett felrakóhegesztés elvilag a huzalelektródás

hegesztéssel azonos. A szalag m érete általában 60X0,5 m m ; szélességi m éreté­
nek további növelésével ugyanis a hegesztési folyam at egyre bizonytalanabbá
válik, a beolvadás és a varrat felületének egyenetlensége nő.
Az ív a szalag teljes szélessége m entén soha nem ég egyszerre, hanem csak
egy-egy pontban, ahol helyileg az ív kialakulásához szükséges áramerősség és
feszültség elegendő. Ezek a helyileg kialakuló ívek rövid ideig égnek, kialszanak,
s új helyeken gyulladnak ki, ide-oda cikázva a szalag szélessége mentén. Az ide
vonatkozó vizsgálatok szerint:
— Az ív szabályozhatatlanul mozog a szalag szélessége mentén.
— Az egy-egy helyen égő ív létidejét, az esetleg párhuzam osan is létező
néhány ív gyakoriságát — azonos hegesztési jellemzők esetén —
elektromágneses, kémiai, valam int gázdinamikai erők határozzák meg.
— A z anyagátm enet az ívben cseppszerű, ritkán azonban rövidzárlat is
megfigyelhető. Növekvő áramerősséggel a cseppek tömege is jelentő­
sen csökken, az átm enet permetszerűvé válik és a beolvadás egyen­
letesebb.
— A példaként em lített 60X 0,5 m m m éretű szalag leolvasztásához 500...
...700 A áramerősség kell. Ez az érték a vele azonos ketesztm etszetü,
6,2 m m átm érőjű huzal stabil leolvasztásához kevésnek bizonyul.
A kisebb áramerősség, valam int az ív folyamatos helyváltoztatása az
alapanyagot kisebb m értékben hevíti fel, mint a huzalelektródás vál­
tozat, ezért az alapanyaghányad az ömledékben jóval kisebb.
A szalag szélességének növelésével a folyamat egyre szűkebb jellem ző­
határok között stabil, b ár a határértékek a fedőpor minőségétől függően vala­
melyest változhatnak. A 23. ábra nióbium m al ötvözött, 0,02% széntartalm ú,
21/10 típusú ausztenites korrózióálló szalagelektródával végzett felrakóhegesz­

26
tés jellemzőit szemlélteti a szalag szélességének függvényében. Figyeljük meg:
60 mm-nél szélesebb szalaggal hegesztve a feszültségtartomány annyira leszűkül,
hogy a folyam at m ár kis ingadozás esetén is elveszti a stabilitását.

e 9,9
■5 E
k
1 ?3 ,3 '/A N ^
m //M 77TT*-
a£
«N/> t,Jí 0 30 60 90 23. ábra. A stabil folyamat
H u zal, S za lag s zéle sség , kialakulásának feltétele fedettívű
04 szalagelekródás hegesztés esetén

Figyelemre m éltó a hegesztési sebesség változásának hatása. A szokásos

1,4... 1,5 m m /s hegesztési sebességgel, a folyékony fém egy része az ív alá folyik,
lényegesen csökkentve ezzel annak alapanyag-olvasztó hatását. Az ív nyom ása
minimális, ezért a folyékony fém a felületen szabadon szétfolyhat. H a azonban
a hegesztési sebesség nő, az ív a meg nem olvadt alapanyaggal érintkezik,
és a 24. ábrának megfelelően nő az alapanyag beolvadása, azaz hányada az

t
25 qo8
o v 20 // y 0,07
C s
‘O c y
.c O
g’ s Q06
znSa 15
c L - qos
a o 10 4r
- qo4
24. ábra. A hegesztési sebesség
0,03 hatása a varrat széntartalmára
' (teljes vonal) és az alapanyag
1,5 2 2,5 hányadára (szaggatott vonal)
H e g e s zté s i seb e s s é g , fedettívű szalagelektródás
vh, m m /s hegesztés esetén

27
ömledékben. (Az adatok az előző ábra kapcsán em lített összetételű hegesztő-
anyaggal C 20 minőségű alapanyagra végzett felrakóhegesztésre vonatkoznak.)
M inthogy a nagyméretű nyom ástartó edények belső felületének felrakása
korrózióálló réteggel gazdaságosan csa.k ezzel az eljárással végezhető, ezen az
ábrán fontos összefüggés a hegesztési sebesség változásának hatása a szén­
tartalom ra, amely az alapanyaghányad ismeretében szám ítható ki.
Az egyéb hegesztő eljárásokhoz képest jóval kisebb hegesztési sebesség
m iatt, a v arrattal szomszédos anyagrészek hosszú ideig lehetnek olyan hőm ér­
sékleten, amelyen a korrózióálló acélokban króm -karbid kiválás indulhat meg.
A stabilizált acélok használata ezért ehhez az eljáráshoz is indokolt.
Az egy-szalagelektródás hegesztés átalakított fedettívű hegesztőberende­
zésen is elvégezhető, ó rá n k é n t 0,3...0,4 m2 felület felrakására és 10...25 kg he­
gesztőanyag leolvasztására alkalmas. Figyelemre méltó, hogy a varrat alap-
anyaghányada kedvező esetben mindössze kb. 10%.

A két szalagelektródával végzett hegesztést a 25. ábra szemlélteti.

Az óránként leolvasztott hegesztőanyag a feszültségtől és az elektródák
egymás közötti távolságától függ. A legkedvezőbb értékek
— 28...30 V esetén 5...7 mm,
— 40...45 V esetén 8 . . . 10 mm.
A^szalagelektródák között — a rajzon jó l érzékelhetően — túlhevült,
fedőporral nem fedett folyékony salak helyezkedik el, amely az elektródák
m egolvadását elősegíti. M érések bizonyítják, hogy amíg villamos salakhegesz­
téskor a teljes áram a folyékony salakon á t folyik, addig az egy-huzalelektródás
fedettívű hegesztéskor csupán a 10...15% -a. Az egy szalagelektródával végzett

25. ábra. Két szalagelektródás

hegesztés
1 s z a la g e le k tró d á k ; 2 e lő to ló g ö rg ő k ;
3 p o r a d a g o ló ; 4 á r a m á ta d ó k

28
hegesztés esetén viszont ez az érték kb. 30% -ra nő, egymástól 8 mm távolságra
elhelyezett két-szalagelektródás hegesztés esetén pedig eléri a 60%-ot. Ez ter­
mészetesen azt jelenti, hogy az ív hőhatása és ennek arányában az alapanyag
megolvadási mértéke is csökken. A nagyobb töm egű túlhevített salak gyorsítja
a szalag leolvadását, s ezáltal nő a varrat vastagsága az egy-szalagelektródás
változatokhoz képest. A két-szalagelektródás hegesztés jellemzői:
— Az elektródákat egymástól 8...10 m m távolságra elhelyezve, az alap­
anyaghányad a varratban 4...5% -ra is csökkenthető.
— Az elektródák között elhelyezkedő izzó salak a szalagok középső részét
gyorsabban olvasztja. A szélekhez képest 10... 15 mm az eltérés, így
az ívek kialakulásának valószínűsége a széleken jóval nagyobb. Ez a
magyarázata annak, hogy a varrat széleinek beolvadása a középső
részeknél valamivel nagyobb, s az egyébként igen sima varratfelületen
félkör alakú rajzolatok jelennek meg.
— A szalagelektródák összetételét helyesen megválasztva, (egymástól
eltérők is lehetnek) szinte tetszőleges minőségű felrakott rétegek állít­
hatók elő.
— A szabad elektródahossz kb. 40 mm.
A két-szalagelektródás hegesztéssel óránként kb._l m2 felület rakható fel,
az óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege 15...40 kg. K ülön célgépet
igényel.

A szélesszalag-hegesztés kiküszöböli azt a káros jelenséget, hogy a 60 mm-t

meghaladó szélesség esetérTárfolyamat egyre bizonytalanabbá válik. Normális
m éretű szalagelektródás hegesztés esetén a lemezszélek felé erősen eltorzuló
mágnesmező ugyanis egyenáramú tekerccsel 180 mm szalagszélességig is ked­
vezővé tehető. Ez az eljárás az atom - és vegyiparban terjedt el, igen nagyméretű
edények belső felületének felrakóhegesztésére (26. ábra). A járom szélessége a

26. ábra. Szélesszalag-

hegesztés
1 s z a la g e le k tró d a ; 2 m á g n eses
j á r o m ; 3 e lő to ló g ö rg ő k
a ) járo m szélesség ;
b ) a já ro m - és a z a la p a n y a g
k ö z ö tti tá v o lság

29
lem ezelektróda szélességénél 20...40 mm-rel nagyobb, a járom —alapanyag
közötti távolság 1...2 mm. Az alapanyaghányad a varratban a szokásos hegesz­
tési jellem zőkkel hegesztve igen kedvező (27. ábra). Az adatok 0,02% szén­
tartalm ú, 23/11 C rN i típusú 180X0,5 mm méretű szalagelektróda leolvasztá­
sára vonatkoznak. Az ilyen hegesztéssel óránként 20...60 kg tömegű hegesztő-
anyag olvasztható le, 1,5 m 2 felület rakható fel és m ár az első varratréteg össze­
tétele is megfelel. H átránya azonban, hogy célgépet igényel.

K
12
%X
a | 4 /' $
1700 1800 1900 2000
Á ram erő s ség ; I , A — ►
H e g esztési sebességi
vrf mmjs ------- •»-
°) b)
27. ábra. A varrat alapanyaghányada szélesszalag-hegesztés esetén
a ) a z á ra m e rő s sé g h a tá s a ; b ) h eg e sztési sebesség h a tá s a

A .6. Villamos salakhegesztés

A villamos salakhegesztés (28. ábra) nagyméretű tárgyak kötő- és felrakó­

hegesztésére alkalm as. A hegesztés csúszópofák között folyik, s a huzal — az
egymástól 20...30 mm-es réssel illesztett homlokfelületek között — a hegesztés
hőhatásától megolvadt, 50...70 mm vastagságú salakfürdőben olvad le. í v tehát
nincs. Az eljárást általáíban 30...40 mm-nél[ vastagabb lemezekhez használjuk.
E nnél vastagabb lemezek hegesztésekor egymás mellett több huzal- vagy
szalagelektródát olvasztunk le, amelyek szükség esetén lengőmozgást is végez­
hetnek. A huzal szokásos átm érője 3 mm, ettől eltérőt ritkán használunk.
H a huzal helyett szalagelektródával hegesztőnk, akkor a tekercsben szál­
lítható szalagelektródák csupán néhány milliméter vastagok, de — elsősorban
nagy keresztmetszetek hegesztéséhez — 10...14 mm vastag, 80. ..100 mm széles
lemezcsíkok is leolvaszthatók. A huzalok legkedvezőbb távolsága egymástól
30...50 mm , a szalagoké 50... 100 mm.
Á 30. „40 mm -nél valamivel vékonyabb lemezek villamos salakhegesztésére
újabban kism éretű berendezések is készültek, amelyek javítóhegesztésre is igen
alkalm asak. A 29. ábrán a 2 mm átm érőjű huzalokkal megvalósítható hegesz­
tési jellem zők találhatók. A hegesztés sajátosságából adódik, hogy a függőleges

30
 28. ábra. Villamos salakhegesztés
b illesztési r é s ; s le m e z v a sta g sá g ;
vj a len g etés irá n y a
J h e g e sz tő h u z a l; 2 s a la k f ü rd ő ; 3 h e g fü rd ő ;
4 v a r r a t; 5 le m e z e k ; 6 v íz h ű téses csú szó
rézz sa lu k

ve , Ui V I, A
m m /s
25-

20-

15-

10-

5-

29. ábra. Diagram a villamos salakhegesztés jellemzőinek megválasztásához,

d = 2 mm-es hegesztőhuzal használata esetén
jle m e z v a s ta g s á g ; n a h eg e sztő h u zalo k sz á m a ; r e h u z a le lő to lá si s e b e ssé g ; U heg esztést
feszü ltség ; / heg e sztő áram

varrat m angán- és szilíciumtartalma a varrat hossza mentén egyre csökken,

csak fedőpor adagolása esetén nő újból egy kicsit. Ez a sajátosság az ausztenites
korrózióálló króm-nikkel acélok hegesztése esetén káros, ezért ezen a területen

31
(bár ellenpéldák is ismeretesek) nem terjedt el. A felrakóhegesztéshez haszná­
latos m egoldást a 30. áb ra szemlélteti. Nagyméretű sík, hengeres és kúpos
felületek javítására vagy kopásálló réteg felrakására gazdaságos. Az óránként
leolvasztott hegesztőanyag tömege 20...60 kg, az alapanyaghányad a varrat­
ban 20... 30%.

Vízszintes salakhegesztéssel nagy felületeket rakunk fel 30...50 mm vastag,

erre a célra alkalm as fedőpor védelme alatt. Elsősorban kopásálló rétegek készí­
téséhez jö h et szám ításba, de az eljárás általános elterjedése a költséges hegesztő­
berendezés m iatt hazánkban egyelőre nem várható.

30. ábra. Villamos

salakhegesztés
a ) sík fe lü le t; b ) h e n g e r és c) k ú p
felrak ása
1 a la p a n y a g ; 2 fe lr a k o tt ré te g ;
3 k o k illa ; 4 e le k tró d a

A .7. H egesztés porbeles huzallal vagy szalaggal

A porbeles elektróda alapvető előnye más hegesztőanyagokkal szemben,
hogyjíz erősen ötvözött hegesztőanyagok előállítása könnyebben megoldható.
A porbeles huzal vagy szalag általában néhány tized milliméter vastag,
kb. 0,1% széntartalm ú acélszalagból készül. Keresztmetszete kör vagy négy­
szög, amelynek belsejében a kívánt összetételt eredm ényézolom egben ferro-
ötvözetek, esetleg salakképző vagy védőgázt fejlesztő anyagok vannak.
A töltet összetételétől függően ismertek az önvédő, a fedőpor vagy általá­
ban C02-védőgáz alatt leolvasztható huzalok, amelyek átm érője természetesen
ennek megfelelően a fedettívű vagy a CCVvédőgázas hegesztőberendezéseken
leolvasztható huzalokéval egyezik. Az önvédő porbeles huzalokat is ez utóbbi­
val egyező, vagy azokhoz hasonló felépítésű berendezésekkel hegesztjük. G yár­
tástechnológiai okok m iatt természetesen a nagyobb méretű huzalok vagy
szalagok olcsóbbak, s a huzalelektródák átm érője ezért általában 2...2,8 mm.
A hegesztést rövid ívhosszal kell végezni, hogy a cseppek minél rövidebb idő
alatt bejussanak a fürdőbe. A huzalkinyúlás (áram m al terhelt huzal) 30...50 mm,
az alsó érték vasalapú kem ényötvözetű varratok készítéséhez használható.
Helyszíni m unkákhoz azonban érthető módon a jó l megfigyelhető leolva-
dású, kényszerhelyzetben is használható, önvédelmű huzalok igen széles
választéka terjedt el.

32
 A gazdaságossági számításokhoz figyelembe kell venni, hogy az azonos
összetételű huzalok ára az átmérő csökkenésével kissé nő.
Az önvédő és a C 0 2-védőgázt igénylő porbeles huzalról óránként leolvasz­
tott hegesztőanyag tömege 3... 10 kg, fedőpor alatt végzett hegesztéssel 5... 15 kg
(31. ábra). Az alapanyaghányad a varratban 35...20% .

200

100 20 0 300 400

Á ra m e rő s s é g , I , A

aj
.31. ábra. Edződő rétegek felrakóhegesztésére alkalmas különböző átmérőjű
porbeles huzalok teljesítményjellemzői
a ) a h u z a le lő to lá s v á lto z á s a ; b ) a z ó r á n k é n t le o lv a sz to tt h eg e sz tő a n y a g v álto zása a z á ra m e rő ssé g
fü g g v ényében

A .8. Aluminotermikus hegesztés

Az alum inoterm ikus hegesztés (röviden AT-hegesztés) hőforrása a vas-
oxidoknak (Fe 203 , FeO) alumíniummal végzett redukálása közben felszabaduló
hőmennyisége.
A vas oxidjai és az alumínium 0,5...2 mm szemcsenagyságú keveréke a ter-
mitadag. Ennek reakcióját pl. bárium-oxid-por és alum ínium dara keverékéből
álló űn. báriumcseresznyével elindítva 20...30 s alatt a következő alapvető
reakciók játszódnak le:
3FeO + 2Al = 3 F e + A l20 3+ 836 000 J/m ol,
Fe20 34-2A1 = 2 F e + A l 203 + 331 000 J/m ol.
A fejlődött hő a reakció közben keletkezett term itvasat kb. 2800 °C-ra
hevíti, de hegesztésre kellő ötvözés hiányában még nem alkalmas. A term it-
adagba ezért néhány milliméter szemcsenagyságúra őrölt ferroötvözetet — s a
hegesztéshez legmegfelelőbb hőmérsékletre, kb. 2200 °C-ra hűtés céljából — még
ötvözetlen szénacélt, pl. szegnyiradékot is adagolunk. A túl magas hőmérsékletű
termitacél a form ahom okból sokat beolvaszthat, s ezért a kötés zárványossá
válhat; a túl alacsony hőmérsékletűnek pedig nincs annyi hőtartalm a, hogy a
homlokfelületeket megbízhatóan beolvassza.

33
 A ferroötvözetekkel bevitt elemek azonban nemcsak ötvözővé válnak,
kisebb-nagyobb hányaduk dezoxidálást is végez. Az egyenletekből kiszámítható
tömegű alum ínium hozzáadásakor ezért az alum ínium egy része beötvöződik,
és ha a varratban a 0,2% -ot meghaladja, csökkent szilárdságú, durvaszemcsés
varrat keletkezik.
A különböző ötvözőelemek dezoxidációs hatását előre tervezni csak köze­
lítéssel lehet; az adag pontos összetételét ezért minden esetben kísérletekkel kell
ellenőrizni. A széntartalom kívánt értéke petrolkoksz adagolásával állítható be.
A hegesztésre előkészített felületeket megfelelő réssel illesztjük, s hom okba
formázzuk.
A reakció külön erre a célra készült, magnezitbélésű üstben megy végbe,
és am ikor befejeződött, a csapolószeg felütésével szabaddá váló nyíláson át
a termitacél a hom okba form ázott, 800... 1000 °C-ra előmelegített hom lok­
felületek közé folyik.
Az AT-hegesztés a nagy keresztmetszetű darabok hegesztéséhez gazdaságos,
ill. a kisebb keresztmetszétűékhéz akkor, ha a hom okform ák nagy számban
előre gyárthatók.
Az eljárás előnye más eljárásokkal szem ben:
— a hegesztés formázás után autom atikusan megy végbe,
— beruházási költséget nem igényel,
— a technológia egyszerű,
— edződési veszéllyel gyakorlatilag nem kell számolni,
— a varrat összetételéhez megfelelő alkotókat megvásárolva, az adag
a helyszínen összeállítható.

32. ábra. Hengerdei henger törött csapjának javítóhegesztése

I r e a k c ió ü s t; 2 te r m ita d a g ; 3 a z b e s z ttö m íté s ; 4 cs a p o ló sz e g ; 5 h e n g e r; 6 h o m o k f o r m a ; 7 fe lső
ré s z e n fe lö n té s n e k k ik é p z e tt b e fo ly ó n y ílá s; 8 h eg e sztésh ez ille s z te tt t ö r ö t t c s a p ; 9 a z e lő m e le g ítő
fej h e ly z e te a re a k c ió ü s t h ely ére em elése e l ő tt; 10 lá n g e lv e z e tő és eg y b en tú lfo ly ó n y ílá s o k ;
I I ille s z tő tá m a s z o k ; 12 a la p la p ; h illesztési h éz ag

34
 33. ábra. Sínek felrakó hegesztése
I e lő m e le g ítő fej h elyzete a re a k c ió ü s t helyére em elése e l ő tt; 2 e lő r e g y á r tó it vagy a hely szín en
d ö n g ö lt h o m o k fo rm a ; 3 ta rtó le m e z ; 4 a g y a g tö m íté s ; 5 s ín ; 6 te r m ita d a g ; 7 re a k c ió ü s t;
8 a z b e sz ttö m íté s; 9 csapolószeg

A 32. ábrán hengerdei henger törött csapjának javítóhegesztésére látunk

példát, a 33. ábrán pedig sínek felrakóhegesztése látható.
Az eljárással óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege az előkészületi
időket is beleszámítva 2. . .4 kg, a varrat alapanyaghányada 30... 10%.

A .9. Termálszórás
Termálszórás során acélok, ötvözetek vagy nemfémes anyagok por, huzal
vagy pálcák alakjában beszerezhető anyagát láng, ív vagy plazma hőjével meg­
olvasztjuk — szükség esetén porlasztjuk — és nagynyomású levegővel vagy más
hordozógázzal a megfelelően előkészített felületre felszórjuk. A felszórt réteg
szilárdsága a szórással egyidőben vagy utólagosan végzett megolvasztással
növelhető.
Az alapanyag felülete a folyamat alatt nem olvad meg és számottevő
zsugorodási feszültséggel nem kell számolni. A megolvasztott és porlasztóit
cseppek repülés közben megdermednek és felületükön vékony oxidhártya kelet­
kezik. Ez a hártya becsapódáskor részben felszakad és így a szemcsék első
rétege és az alapanyag, ill. az egymás fölé kerülő szemcsék között bizonyos
erősségű tapadás — néhol hegedés — jön létre. Becsapódáskor a szemcsék
alatt oxidok és mikroüregek m aradnak. A szórt réteg tehát mindig porózui
és ennek mennyiségétől, alakjától nagymértékben függ a tapadó-nyíró szilárdság.
Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy ez az eljárás nem tekinthető hegesztésnek.
Tekintettel azonban arra, hogy a felrakóhegesztést számos helyen helyettesítheti és
jellegzetesen felrakóeljárás, ismerete a felrakóhegesztést végző szakember számára
éppoly fontos, mint a hegesztő eljárásoké.

35
 A .9 .1 . A szórt réteg megolvasztása nélkül végzett termálszórás

A réteg megolvasztása nélkül végzett termálszórás közben az alapanyag

felületének hőmérséklete nem haladja meg az 50...200 °C-ot, ezért a szövet-
szerkezet nem változik (innen kapta — helytelenül — a „hidegszórás” nevet).
A felszórható jellem ző rétegvastagság 0,1..-2 mm.
Ezzel az eljárással gyakorlatilag minden anyag bevonható. Gyúlékony
anyagok term áíszórásához természetesen alacsonyabb a becsapódó szemcsék
hőmérséklete, mint az acélfelület szórásakor, ezért papír, műanyag vagy porce­
lán felszórásakor 200...400 mm, acélok és nemvasfémek esetében pedig 100...
200 mm a távolság a felület és a szórófej között.
A szórt réteg megolvasztása nélkül acélra vagy öntöttvasra végzett term ál­
szóró eljárások :
— láng-porfelszórás,
— láng-huzalfelszórás,
— láng-pálcafelszórás,
— ív-huzalfelszórás,
— plazma-porfelszórás.
A réteg megfelelő tapadásának előfeltétele a gondos felületelőkészítés.
Ez általában tisztításból, zsírtalanításból és korund - vagy acélszemcsékkel
végzett felületérdesítésből áll, de ismeretesek vegyi, m echanikai vagy villamos
felület-elŐkészítő módszerek is. M inthogy a fémszóráskor kialakuló, csak rész­
ben kohéziós kötés erőssége az érintkezés tényleges felületének nagyságától is
függ, a m echanikai módszerrel végzett felületérdesítés célszerűbb. Ez olvasható
Jd a 2. táblázatból is, amelyben Á 38 minőségű acélrúdra felszórt, hasonló
összetételű acélrétegek tapadó-nyíró szilárdsága található.

2. táblázat
Felszórt rétegek tapadó-nyíró szilárdságának tájékoztató értékei

E ljá rá s és elő k észítés S z ilá rd s á g , M P a

Láng-porfelszórás szállítólevegő nélkül, acélszemcsék szórásával

tisztított felületre 10... 30
Láng-huzalfelszórás acélszemcsék szórásával tisztított felületre 30... 50
ív-huzalfelszórás korundszemcsék szórásával tisztított felületre 80...100
Plazma-porfelszórás acélszemcsék szórásával tisztított felületre 80... 120
Láng-porfelszórás szállítólevegővel, acélszemcsék szórásával
tisztított felületre, nikkelaluminid párnarétegre 80...100
Láng-huzalfelszórás rovátkolt, acélszemcsék szórásával
tisztított felületre, nikkelaluminid pámarétegre 100... 150

36
 Itt jegyezzük meg, hogy a tapadó-nyíró szilárdság az anyagra szórt réteg
kötési síkiában ható erőnek a nyírt keresztmetszetre vonatkoztatott hányadosa.
További jellemző a réteg szakítószilárdsága, amelynek méréséhez két,
kör keresztmetszetű rudat használunk. Ezek egyik homlokfelülete köszörült,
s ezeket egymáshoz illesztve, a palástfelületet az illesztés környezetében fel­
szórjuk. Az így elkészített próbatestet a fel nem szórt két végén szakítógépbe
fogva és elszakítva a szórt réteg a rudak honlokfelületének síkjában elszakad.

3. táblázat
Acélrúdra felszórt rétegek Rm szakítószilárdsága, MPa
Felszórási m ód

Felszórt réteg láng- ív-huzal-

huzalfelszórás felszórás

Alumínium 90 110
Bronz 130 160
Réz 90 110
Sárgaréz 80 100
Ötvözetlen szénacél 170 190
Ausztenites króm-nikkel acél 180 205
Molibdén 50 —
Cink 80
“

A 3. táblázat adataiból kitűnik, hogy az ívfelszórással készített rétegek

szakítószilárdsága lángfelszórással előállítottakénál kedvezőbb. E z utóbbi
természetesen redukáló lángban készül, m ert oxigéndús lángban a kiégési
veszteség nagyon megnő. Értéke még így is jelentős; acélok lángfelszórása során
pl. 30...40% szénkíégésével kell számolni, ívszóráskor 40...50% -kal. A réteg
ötvözőelemeinek oxidációjából eredő keménységcsökkenést edződésre hajlamos
rétegekben némileg ellensúlyozza a hideg alapanyag erőteljes hűtőhatása, amely-
nefc következtében jelentős mennyiségű m artenzit keletkezhet. Á különböző
lángbeállítások és a nehezen ellenőrizhető alapanyag-felmelegedés együttes
hatása azonban a réteg keménységében nagy szórásra vezethet. A porózus szórt
rétegek siklási tulajdonságai a kenőanyag-tárolás következtében kedvezők,
ezért ezt az eljárást gyakran alkalmazzuk csapágyak előállítására.
Áz eljárások anyagvesztesége viszonylag nagy , a szórt tárgyak méretétől
és az eljárástól függően 20...60% .
A szórt rétegek tapadó-nyíró szilárdságára kedvező hatású érdesített felület
alakja a 34ű ábrán látható. Az alkatrész kifáradási határát számottevően csök­
kenti az R lekerekítési sugár csökkenése vagy elhagyása.
A kis tapadó-nyíró szilárdság m iatt, forgácsoló-megmunkálás közben (ha
pl. az esztergakés az alapanyag felől érkezik) a réteg az alapanyagtól elválik.

37
 bJ
34. ábra. Felületérdesítés felszórás előtt és a felszórt réteg megmunkálása
a j é rd e s íte tt felü let, h é rté k e a c é lra I ... 1,5 m m , ö n tö ttv a s r a 2 ...2 ,5 m m , m é rté k e a c é lra 0 ,5 m m ,
ö n tö ttv a s ra 1 ...3 m m ; b ) k ü lö n b ö z ő h e ly z e tű s z ó r t ré te g e k m e g m u n k á lá sa

A szórt rétegek m egm unkálását ezért a 34b ábrának megfelelően a rétegről az

alapanyag felé haladva k e llVégézni.
Az egyes eljárások csak jól körülhatárolt összetételű porok vagy huzalok
szórására alkalm asak, ezért a felhasználási területekre az eljárások ismertetése­
kor térünk ki.
A felszórt rétegek kis tapadó-nyíró szilárdságából következik, hogy ütéssel,
nagy felületi nyomással szemben nem elég~eHenállők.

A láng-porfelszórás a legrégebbi eljárás, amely egyszerű felépítésű szóró-

pisztollyal végezhető. A z ism ert lánghegesztő pisztoly m arkolata és keverőszára
között a fém portaríályhoz csatlakozó szelepház van (35a ábraj.A poradagoló
csapot megnyitva az oxigénáram a port m agával r agadja, a keverőszárba
ju tta tja , m ajd a lángon keresztül a teljesen vagy részlegesen m egolvadt szem­
cséket az áram lás a felületre szórja. Á keverék kis kiáram lási sebessége m iatt
a tapadó-nyíró szilárdság kicsi. Ez olyan pisztollyal növelhető, amelyhez nagy­
nyom ású szállítólevegő vezeték csatlakoztatható. Az ilyen kialakítású piszto­
lyok a 35b ábrán láthatók, amelyek a porkeveréket közvetlenül a lángba
adagolják.
A koncentráltabb szórás céljából újabban a 40. ábrán látható pisztoly
használata terjed erre a célra is.

38
 A legkedvezőbb rétegvastagság 0,1... 1,5 m m , az eljárás tehát az ilyen kis
kopást szenvedett felületek felszórására igen alkalm as. A pisztoly teljesítménye
viszonylag kicsi, az óránként feíszórt anyag tömege mindössze néhány kilo­
gramm.
Szemcseátmérő: 0,07...0,12 mm.
A z egyszerű felépítésű berendezések a következő porok szórására széles
körben elterjedtek.
Kobaltalapú, 5...20% w olfram tartalm ú porok nagy hőigénybevételű
helyekre, m int pl. kipufogószelepek, m űanyagipari sajtolószerszámok, sugár-
hajtású m otorok stb. A szórt réteg keménysége 4 5 ...50 H R C .
Nikkelalapú, 10...35% króm és néhány % bór, szilícium valamint esetleg
kobalt- és wolfram tartalm ú porokkal 150...600 HV keménységű rétegek készít­
hetők. A lágyabbak kipufogószelepek és ülékek bevonására stb. alkalm asak,
a közepesen kemény rétegek csúszó- és töm ítőfelületek, üvegipari form ák,
tengelykapcsolók stb. felületének javításához használhatók. A kemény rétegeket
sajtolószerszámokhoz, körhagyók felületeihez, cement- és téglaipari szállító-
csigákhoz, hengerdei hengerek felületeihez, szivattyúlapátokhoz stb. használjuk.
Nikkelaluminid (80...95% N i + 5...15% Al) porok alapozásra használa­
tosak, alkalmazásukkal a tapadó-nyíró szilárdság növelhető.
Vasalapú, 20...30% króm tartalm ú porok cement- és hom okkeverő lapátok,
vegyipari örlődobok stb. szórására alkalmasak. A réteg 60...65 H R C kemény­
ségű.

39
 Rézalapú, 120...230 HB keménységű réteget adó porokat csúszófelületek,
csapágyak, fogaskerekek fogfelületének javításához, hajócsavarokhoz stb.
használják.
Wolfram-karbid-szemcséket és ágyazó fémet tartalm azó, 65...72 HRC
keménységű felületet adó por, szállítóberendezések nagy koptatásnak kitett
felületei, görgősorok stb. szórására alkalmas.
Kerámiákat nagy sugárzó hőhatásnak kitett helyekre, öntőszerszámokhoz,
kemencealkatrészekhez, rakéták orrészeihez, sugárhajtású m otorok alkatrészei­
hez stb. használjunk.

A láng-huzalfelszórás elve a 36. ábrán látható. A huzal a lángban megolvad,

a nagynyomású levegő finom cseppekre porlasztja, majd a felülethez ütközteti.
A cseppek sebessége nagyobb, m int porral végzett szóráskor, ezért a kötés
szakítószilárdsága és tapadó-nyíró szilárdsága valamelyest nagyobb, de több
a légáramlással oldalirányban eláram ló szemcsék tömege, azaz a veszteség is.

36. ábra. Láng-huzalfelszórás elve

1 p is z to ly ; 2 n a g y n y o m á s ú s z á llító le v e g ő ; 3 g á z —oxigén k e v e ré k ; 4 fo k o z a t n élk ü li e lő to lá s t
m e g v a ló s ító g ö r g ő p á r ; 5 h u z a l; 6 lá n g ; 7 s z é ts z ó ró d ó szem csék ; 8 r é te g ; 9 a la p a n y a g

Az eljárás acetilén gáz-szükséglete 1000...1500 l/h, az óránként leolvasztott

anyag tömege alum ínium-, bronz-, réz-, sárgaréz és acélhuzalok használatával
2...20 kg, cinkkel 6...60 kg.
A láng általában semleges, csupán a sárgarezekhez kell 50%-os, és a molib-
dén szórásához 10%-os oxigéntöbbletet beállítani.
A szórási távolság az acélokra és a nikkelre 100...150 mm, kisebb olvadás-
pontú fém ekre és ötvözetekre (pl. réz, bronz stb.) 150...200 mm. A kisebb
m éretű öntési hibák, szívódási üregek feltöltőszórása 50... 100 mm távolságról
végezhető.
A huzalelőtolás sebessége az olvadá sp ont függvénye: ólom huzalra pl.
150 m m /s, alum ínium ra 50 m m /s, acélra 15 m m /s, molibdénre 5...10 mm /s.
A szórási veszteségek csökkentése és a kötésszilárdság növelése végett

40
a szórás iránya eltér a merőlegestől. Ez az eltérés aluminum és réz szórása esetén
15°, cink esetén 25°, acél esetén 30°.
A láng-huzalfelszórássaí felvihető rétegek összetétele és főbb alkalmazási
területe:
A z alumínium, az ólom, a cink és az ón elsősorban korrózióvédelmi célokra
készülő rétegek készítésére használatos, ezenkívül az alumínium jó hőállósága
következtében izzító edények, rostélyok, tűztérelemek stb. bevonására alkal­
mas; az ólm ot pedig gyakran szórjuk fel rádióaktív sugárzásvédelmi célokból
épült falak felületére.
A z ónbronz, ólombronz, nikkelbronz, foszforbronz és aluminiumbronz huza­
lokat csúszófelületekhez, csapágyakhoz, szivattyúalkátrészekhez használjuk,
elsősorban a csúszási tulajdonságok javítására.
A réz és a sárgaréz tolózárak belső felületei, valamint gép-, textil-, papír-
és villamosipari, tengelyek szivattyútengelyek felszórására használatos. A nikkel­
réz ötvözet öntvényhibák javítására alkalmas.
A mangánnal, krómmal, vagy króm-nikkel-molibdénnel ötvözött acélhuzalok
az összetételüknek megfelelően általános célokra, pl. hornyok, fogak, tengelyek,
ékek stb., továbbá dugattyúrudak, forgattyús- és bütykös tengelyek, henger­
csapok stb. felületeinek javítására, valamint korróziónak vagy hőhatásnak
kitett élelmiszer-, ill. konzervipari alkatrészek felújítására szolgálnak.
A molibdén önm agában is alkalmas 500 HB körüli keménységű kopásálló
réteg készítésére, de legfeljebb 0,1 mm vastagságban felszórva, kitűnő tapadása
folytán az 1 mm-nél vastagabb acélalapú rétegek alá párnarétegként is általá­
nosan elterjedt. A molibdén-oxidok ugyanis m ár kb. 700 °C felett gázhalmaz-
állapotúak, ezért a repülés közben megdermedő és 2000 °C alá lehűlt szemcsék
fémtiszta állapotban kerülnek a felületre. Ennek következtében számos helyen
jön létre hegedés az alapanyag és a szemcsék között.
N ikkel felszórásával a molibdénhez hasonlóan, szintén jó l tapadó réteg
készíthető, amelynek magyarázata abban áll, hogy felületén — kis oxidációs
hajlama m iatt — csak egészen vékony oxidhártya képződik repülés közben.
A nikkel-aluminid megjelenése óta alkalmazása háttérbe szorult.
A nikkel-aluminid tiszta alumíniumból és nikkelből összehengerelt huzal.
A lángban megolvadva, a nikkel-oxid és az alumínium között exoterm reakció
indul meg, amelynek eredményeképpen a szemcsék majdnem fémtiszta állapot­
ban érik el a felületet, és felütközéskor az alapanyaggal sok helyen összeheged­
nek. A reakció közben keletkezett alumínium-oxid a felütközés pillanatában
m ár elég szilárd ahhoz, hogy ne fröccsenjen szét, így ne rontsa lényegesen a
tapadást. A 80% nikkelből és 20% alumíniumból álló ötvözet tapadása jó,
ezért párnarétegként, valamint 220...240 HB keménységű és magas hőmérsék­
leten is korrózióálló bevonatként gyakran használjuk.

A láng-pálcafelszórás végrehajtását tekintve az előbbivel rokon eljárás,

a huzal helyett azonban alumínium-oxid-, cirkonium-oxid-, cirkonium-szilikát-

41
vagy króm -oxid-tartalm ú pálcák anyagát visszük fel a m unkadarab felületére
óránként 2 ... 10 kg-ot. Ezekből az oxidokbóí csak m űanyagköféssériehét pálcá­
kat készíteni. Viszonylag drágák, ridegek, szállítás közben_ könnyen törnek,
ezáltal használhatatlanokká válnak, s így nagy a veszteség. A magas hőm érsék-
Ietenjs jó kopásálló felületek előállítására dolgozták ki, elsősorban az űrhajózás
és a hadiipar szám ára. Áz em lített oxidokat plazmaszórással célszerűbb a felü­
letre felvinni, a pálcával végzett lángszórás létjo gosultságát kis, darabszám
esetén a plazmaégőhöz képest jóval olcsóbb berendezés indokolja.

Az ív-huzalfelszóráskor (37. ábra) az ív a két leolvasztandó huzal vége

között ég. Jellegzetesen nagy termelékenységű eljárás, az óránként íeolvasztott
alum ínium 5 ...20 kg, bronz és acél 10...50 kg, cink 20 ...1 50 kg.

37. ábra. ív-huzalfelszórás

1 h u z a l és á ra m b e v e z e tő h ü v e ly e k ; 2 f o k o z a t n élk ü li e lő to lá s t m e g v a ló sító g ö rg ő p á r;
3 n a g y n y o m á s ú s z á llító le v e g ő ; 4 ív ; 5 s z é ts z ó ró d ó sz e m c sé k ; 6 ré te g ; 7 a la p a n y a g

A z eljárás további előnye, hogy a két huzalt megfelelően párosítva gazdag

ötvözetsor állítható elő, s a réteg szakítószilárdsága nagyobb, mint a láng-
huzalfelszórással készült rétegé (í. a 3. táblázatot). H átránya a nagyobb szórási
veszteség, s az, hogy a levegőáram szélén szálló szemesek kisebb sebességgel,
tehát jo b b an lehűlve ütköznek a felületbe, csökkentve ezzel az egymást követő
r étegek ta p a d á s á t/A lángnál m agasabb hőm érsékletű ív hatásával magyaráz­
ható az erőteljesebb oxidáció is, a szén 40.,.60% -a, a mangán és szilícium
20...40% -a kiég, a réteg keménysége ezért m indig kisebb, m int azonos össze -
tételű hüzallal képzett láng-huzalfelszórás esetén.
A 37. ábrán látható pisztolytól eitérő felépítésű pisztolyokat szemléltet
a 38. ábra. A 38ű ábrán látható változatban a huzal- és árambevezető hüvelyeket
a szállítólevegő fúvókájában helyezték el, a 38Z> ábrán a szállítólevegő mindkét
huzalhoz az áram bevezető hüvelyek furatain áram lik át. A szórandó huzalok
összetétele és a felhasználási terület gyakorlatilag azonos a láng-huzaífeíszórás-
nál alkalm azottal.

42
 38. ábra. ív-huzalfelszóró
pisztolyok elvi felépítése
1 h u z a l- é s ára m b e v e z e tő h ü v e ly e k ;
2 n a g y n y o m á sú p o rla sz tó és
szállító lev eg ő

A plazma-porfelszórás elvi alapja és a pisztoly felépítése gyakorlatilag

azonos az A.4. alfejezetben megismertekkel, annyi eltéréssel, hogy ajelszórandó
ötvözet por alakú. A plazm agáz általában argon. A használatos plazmaszóró
pfeztoiyökTfelépítési és kapcsolási vázlatát a 39. ábra szemlélteti.

39. ábra. Plazmaszóró pisztoly

1 w o lfra m e le k tró d a ; 2 p la z m a k é p z ő gáz
b ev ezetése; 3 v íz h ü té s ; 4 p o r bevezetése;
5 felsz ó rt ré te g ; 6 ala p a n y a g

Szemcseátmérő: 0,1...0,25 mm.

A plazma-porfelszórás óránként felszórt tömege a felépítéstől függően
2... 15 kg. A következő porok szórására használatos.
Magas hőmérsékleten olvadó oxidok (kerám iák: alumínium-, berillium-,
cérium-, cirkónium-, hafnium-, titán-oxid és cirkonium-szilikát) sugárzó hő
ellen védő rétegek kialakításához: égőkamrák, hőtárolók, izzítókemencék,
reaktorok, dugattyúk stb. felületeinek védelmére, továbbá hőpajzsok készíté­
sére az űr- és repüléstechnikában.
Cermetek (kerámiapor és a tapadó-nyíró szilárdság növelésére adagolt
pl. nikkel-aluminid) sugárzó hő elleni védelemre, továbbá égőkamrák, dugaty-
tyúk felületének stb. bevonására.
Kalcium- és magnézium-cirkonát olvadt fémeket tartalm azó tégelyek falá­
nak védelmére.

43
 Kobalt-, molibdén-, nikkel továbbá nikkel-aluminid és nikkel-króm porok
párnarétegnek a tapadószilárdság növelésére.
Kobalt-króm-karbid porkeverékek melegen üzemelő csapágy felületek, acél-
szerkezetek, ipari kemencék stb. hő- és korrózióvédelmére.
Kobalt-nikkel-króm-bór továbbá kobalt—cirkónium porok, görgők, csúszófe­
lületek, alakítűszerszámok stb. felületének bevonására.
Kobalt-wolfram-karbid porkeverék szivattyúlapátok és házak védelmére,
csúszógyűrűkhöz stb.
Nikkel-wolfram-karbid porkeverékek huzalhúzótárcsák, szállítócsigák,
ventillátorlapátok, brikettsajtók, nagy koptatóhatásnak kitett felületek stb.
továbbá rakéták orr-részének, valamint sugárhajtóművek belső felületeinek
védelmére.
Nikkel-wolfram-króm-szilícium-bór pórkeverékek gőzben, gázban, sósvíz­
ben stb. üzemelő acélfelületek védelmére.
Vasalapú porok hom ok, föld, kerám ia stb. koptató hatása ellen.
A plazm a-por felszórással készült réteg, a más eljárással készültekhez
képest annyiban különbözik, hogy benne jól megfigyelhető a plazmasugár
külső részein áthaladó, s ezért nem vagy csak félig megolvadt szemcsék eredeti,
s a sugárm agba került megolvadt vagy túlhevült részecskék becsapódáskor
ellapult alakja. A réteg ezenkívül mikroüregeket és oxidokat is tartalm az,
a semleges védőgáznak köszönhetően kevesebbet mint más eljárásnál. A szem­
csék és az alapanyag között helyi hegedések is bekövetkezhetnek, a 100... 150
mm távolságból felszórt rétegek tapadó-nyíró szilárdsága ezért viszonylag
jelentős; 100... 150 MPa.

A .9 .2 . A szórt réteg megolvasztásával végzett termálszórás

A szórt rétegek tapadó-nyíró szilárdsága jelentősen fokozható a szórással

egyidőben vagy utólagosan végzett rövid hőntartással. Ennek hőmérséklete a
nikkelalapú ötvözetekhez 1000... 1100 °C, a kobaltalapúakhoz pedig 1200...
1300 °C. A vasalapú rétegek is hasonló m ódon viselkednek, alkalmazásuk azon­
ban e c é lra a m agasabb olvadáspont m iatt nem általános. Ezen a hőmérsékleten
a réteg á gyazó anyaga megolvad, a felület „átnedvesedik” és a pórusok nagy
része eltűnik, m iközben a rétegvastagság 20...25% -kal csökken.
Ezzel egyidejűleg az alapanyag és a réteg között diffúziós folyamatok is
végbemennek, amelyek hatására a tapadó-nyíró szilárdság a réteggel azonos
összetételű öntvény nyírószilárdságának legalább 40% -ára növekedhet. Ezzel
minőségileg olyan új kötés jön létre, amely a szóróhegesztés élnevezés létjogo­
sultságát indokolja (bár eléggé elterjedt a helytelenül használt „melegszórás”
kifejezés is).
A szórt réteg összetételéből következően az eljárás szóróanyaga általában
p or alakú, s kisebb felületekre a láng-porfelszórásra alkalmas pisztollyal végez­

44
hető. Nagy felületekre csak nagy ..teljesítményű pisztolyok használata esetén
gazdaságos, amelyekkel óránként 5 .-1 0 ke anyag.szórható, és a szórás befeje­
zésekor elegendő hőmennyiséget adnak a réteg utólagos felmelegítéséhez.
A por nagy tömege m iatt a 35. ábrán látható adagolási m ódok nem felelnek
meg, helyette a különleges kialakítású, a 40. ábrán látható m ódon égőfúvókába
adagoljuk a porokat. Az eljárás előnye a nagyszilárdságú réteg előállításának
lehetősége, de az utólagos megolvasztás az alapanyag szövetszerkezetét is meg­
változtatja és hűléskor zsugorodási feszültségek keletkeznek, amelyek a m unka­
darabot deform álhatják. A z eredetileg nemesített alapanyag kilágyulhat vagy
beedződhet a h űlés sebességétől függően, ezért nemesített alkatrészekhez nem
alkalmazható. Az utólagos megolvasztás hőmérséklete a porok összetételétől
függ; a nikkeialapú porokhoz alacsonyabb mint kobaltalapúakhoz. A legkedve­
zőbb rétegvastagság 0,5...4,0 mm, a rétegek^llenállása ütéssel, felületi nyom ás­
sal szemben azonban lényegesen jobb, mint az utólagos megolvasztás nélkülieké.

40. ábra. Szóróhegesztésre alkalmas

pisztoly
I p o r ta r tá ly ; 2 rö g z ítő c s a v a r; 3 k e v e rő s z á r;
4 és 5 oxigén-, ill.g á z sz e le p ; ő s z á llító le v e g ő ,
ill. in é rt g á z sz e le p ; 7 szállító lev eg ő , ill. in é rt
g á z c s a tla k o z á sa ; 8 és 9 oxigén-,
ill. g á z c sa tla k o z á s ; 10 p illa n a tz á ró ;
I I v éd ő p a jzs

A z utólagos megolvasztás a következő területen terjedt el:

Vas-molibdén-nikkel porok 35...50 H R C keménységű rétegek szórására
eke vasakhoz, trágyaszóró gépek szórófejeihez, érc- és széncsúszdákhoz stb.
Vas-króm-szilícium-bórporok. A 45...60 H R C keménységű réteg ekevasak,
tégla- és cserépipari sajtók, cement- és zagyszivattyúk, tépőkarm ok stb. szóró­
hegesztésére.
Kobalt-króm-wolframporok. A réteg keménysége 30...45 HRC és alkalmas
belsőégésű m otorok szelepeinek és ülékeinek, gáz- és gőzturbinák eróziós és
korróziós igénybevételének kitett felületeinek, továbbá kovácsszerszámok m ű­
ködő felületeinek stb. szóróhegesztésére.

45
 Kobalt-króm-wolfram-szillcium-bór porok 45...60 H R C keménységű réteg
kialakítására. Ekevasak, hurokkötő szemek, cement- és kerám iaipari form ázó­
szerszámok és keverőlapátok, ércpörkölő korongok stb. felületeinek védelmére.
Nikkel-szilícium-bór porok 20...40 H R C keménységű réteget képeznek.
Meleg- és hideghengerek, szivattyúk, tolózárak tömítőfelületeihez stb.
N ikkel-króm -szilicium -bórporok. A 40...60 H R C keménységű réteg üveg­
ipari form ák, meleg- és hidegszerszámok, szállítócsigák, élelmiszeripari kések,
fogaskerekek, műanyagipari szerszámok stb. dolgozó felületének készítésére.
N ikkel- vagy kobaltalapú, wolfram-karbid-szemcséket tartalm azó 70...75
H R C keménységű réteg huzalhúzótárcsák, ventillátorlapátok, üvegipari
form ák szelepek és szelepülékek, sajtolószerszámok bevonására.
Nikkel-aluminid elsősorban jó tapadású, 200...250 HB keménységű párna­
réteg más, keményebb-réteg alá. Önállóan is alkalm azható hengerfejek, égő­
kam rák, öntőform ák, üvegszállító utak stb. védelmére.
A cermetporok égőkam rák, dugattyúfejek védelmére.
A szóróhegesztéssel szórható porok a poradagolásos felrakó plazm a­
hegesztés (1. az A.4. alfejezetet) céljára is alkalmasak.

A. 10. Egyéb javító és felrakó eljárások

A .10.1. Felszórás mííanyagporral

H őre keményedő m űanyagport, — a por összetételétől függően — 200...

...300 °C -ra előmelegített, fémtiszta felületre szórva kemény, jó l tapadó felület
jön létre. A néhány tized milliméter vastagságú réteg tapadószilárdsága meg­
közelíti a szórt réteg minimális értékét. Különleges szűrőberendezést nem igé­
nyel, a port ugyanis hidegen, általában házilag készített egyszerű adagolócső
segítségével szórjuk a felületre, s utána a kívánt métetre esztergáljuk.
A rilsán m űanyagalapú termékek alkalm asak kopott tengelyek golyós­
csapágy alatti felfekvő felületeinek vagy fogaskerékszekrények hasonló célú
felületeinek felszórására, de légköri korróziónak vagy gyengébb hatású savak­
nak, lúgoknak is ellenállnak.

A . 10.2. Bevonatkészítés ráhengerléssel

Rá hengerléssel általában ötvözetlen vagy gyengén ötvözött alapanyagra,,

többnyire vékony k orrózióálló acélborítást, ritkábban erősen J3työzött pl.
szerszámacélanyagot viszünk fel. A hengerlés hőm érsékletét és az összeszorító
e rő értékét úgy kell megválasztani, hogy megfelelő oxidoldó porok használa­
tával a két lemez összenyomási helyén a felület oxidmentes legyen. Régebben

46
ily m ódon állítottak elő ún. duplex sínekei ötvözött acélból készült kopásálló
fejrésszel és lágyacél talppal; m a legfeljebb vegyipari edényeknél találkozunk
ilyen, ún. p lattírozott lemezzel.

A .10.3. Robbantásos hegesztés

Az eljárás a hideghegesztéssel rokon, m ert a felrakásra szánt, 1...30 mm

vastag és legfeljebb néhány kiterjedésű ötvözött lemezt a lágy alapra tulajdon-
képpen a nagy felületi nyomás viszi fel. Á nagy felületi nyom ást az ötvözött
lemez fölé helyezett, vele azonos kiterjedésű robbanóanyag berobbanása adja.
Az ötvözött lemezt az alapanyag fölé a 41. ábrának megfelelően néhány
milliméter magasságban kell elhelyezni,'s a robbanóanyagot a szélén kell be­
gyújtani.

°) b)
41. ábra. Robbantásos hegesztés
a ) elő k é sz íté s; b) ro b b a n á s k ö zb e n i á lla p o t
1 a la p a n y a g ; 2 p la ttiro z ó le m e z ; 3 ro b b a n ó le m e z ; 4 a ro b b a n á s p illa n a tn y i h e ly e ; 5 g y ú jtó sz erk eze t

A robbanás néhány ezer m /s sebességgel terjed, s az ötvözött lemezt foko­

zatosan sajtolja ctz alapanyagra. Ezáltal nyílik lehetőség a két lemez közötti
levegő kiáram lására és az alapanyag felületéreJQ...20°-os szög alatt becsapódó
ötvözött lemez súrlódása következtében az oxidok m echanikai porlasztására.
Ebből következik, hogy a felrakólemez a művelet alatt képlékenyen defor­
málódik, ezért csak olyan ötvözeteket lehet felvinni, amelyek fajlagos nyúlása
A- = 5% -nál nagyobb. Mivel diffúziós övezét gyakorlatilag nem alakul ki,
tetszőleges anyagpárosítás (pl. acélra acél, alumínium, titán, tantál, cirkónium ,
réz és egyéb ötvözetek) elképzelhető.
Az eljárás sajátosságából fakadóan a lemezszélek összehegedése néhány
milliméter szélességben tökéletlen, más helyeken azonban a tapadó-nyíró szi­
lárdság eléri a kisebb szilárdságú alapanyag nyírószilárdságát. Ritkán alkal­
m azott eljárás, inkább csak korrózióálló rétegek felvitelére használátösT-

47
 A . 1 0.4. Robbantásos felszórás

R obbantással gyakorlatilag minden, az A.9. alfejezetben em lített m inő­

ségű, de finom abb szemcsézetű por felszórható. A robbantásos szórásra is jel­
lemző, hogy az alapanyag hőm érséklete nem emelkedik kb. 150 °C fölé, és szö­
vetszerkezeti változás az alapanyagban nem következik be. A szórást a rob­
bantás mintegy 3000 m /s sebessége jellemzi, ezért a porok oxidációja elhanya­
golható, és a tapadó-nyíró szilárdság az egyéb szóró eljárásokhoz képest na­
gyobb, a szórási veszteség pedig csekély. A szórásra használatos ún. ágyú a
42. ábrán látható. A nagy zaj m iatt külön hangszigetelt helyiségben kell elhe­
lyezni.
A hadi- és a rakétatechnikában alkalmazzuk, elsősorban magas olvadás­
p o n tú kerám iákat szórunk vele acéltestre.

42. ábra. Robbantásos porfelszórás

1 v a s ta g fa lú ú n . á g yú cső ; 2 g y ú jtó g y e rty a ; 3 p o ra d a g o lá s ; 4 ac e tilé n b ev e z e té se ; 5 o x igén
b e v e z e té se ; 6 felsz ó rt ré te g ; 7 ala p a n y a g

A .10.5. Nagyfrekvenciás felszórás

A 43. ábrán látható nagyfrekvenciás eljárással huzal és pálca szórható fel.

A m egolvadt huzal-, ill. pálcavéget sűrített levegő porlasztja és röpíti az előké­
szített felületre.

43. ábra. Nagyfrekvenciás

huzalfelszórás
1 in d u k c ió s te k e r c s ; 2 s ű r íte tt
lev eg ő b e v e z e té se ; 3 h u z a l;
4 e lő to ló g ö r g ő k ; 5 v e z e tő k ú p ;
6 vízzel h ű tö t t fú v ó k a

48
 A . 10.6 Energiatárolós felszórás

A felszórandó huzalt vagy rudacskát a cső tengelyébe helyezzük és a kon­

denzátor tárolt energiájával megolvasztjuk (44. ábra). Az olvasztás sebessége a
nagy áramerősség következtében oly gyors, hogy a huzal egy része robbanás­
szerűen gőzzé válik és ennek hatására a folyadék állapotú anyagrész finom per-
mettel vonja be a cső belső felületét, amelyre később a fémgőzök is lecsapód­
nak.

44. ábra. Energiatárolós

felszórás kapcsolási vázlata
1 b e v o n a tk é p z ő h u z a l;
2 b e v o n a n d ó cső ;
3 c s a tla k o z á s; 4 z á ró fe d e le k ;
5 k o n d e n z á to r ; 6 e g y e n irá n y ító ;
7 tra n s z fo rm á to r

Elsősorban kis átm érőjű, más eljárással hozzá nem férhető csövek belső
felületét vonjuk be legfeljebb néhány ezred milliméter vastagságú wolframmal,
molibdénnel és más, magas olvadáspontú karbidokkal vagy nitridekkel.

A . 10.7. Rezgőelektródás hegesztés

A huzalelektródát olyan készülékben vezetjük a m unkadarabhoz, amely

a felrakandó felületre merőlegesen rezeg. Ennek eredményeképpen a huzal
rövidzárlatba kerül, majd ezt megszakítva ív keletkezik és megkezdődik az ol­
vasztási folyamat. A készülék azonban a csepp leválása előtt az elektróda vé­
gét a felülethez érinti, s a csepp az alapanyag igen kis m értékű megolvadt öm-
ledékével varratot képez. A beolvadás csekély, az alapanyaghányad a varrat-
ban csupán n éhány százalék. A fémátvitel folyamata tehát adott áramerősség
és feszültség esetén a rezgetés ciklusidejének változtatásával szabályozható, s
ezzel a rétegvastagság is változtatható. A rezgések száma általában 30... 100
l/s, a löket hossza pedig nem éri el a huzalelektróda átm érőjét.
A rezgőelektródás hegesztés egyik változatában a m unkadarab alakvál­
tozásának és a hőhatásövezet mélységének csökkentésére hűtőfolyadékot ju t­
tatunk a felületre, ilyenkor azonban edződéssel kell számolni.
Elsősorban kisméretű tárgyak felrakóhegesztéséhez jöhet számításba.
Tekintettel arra, hogy a rétegben apró gázpórusok, repedések előfordulhat­

49
nak, fárasztó-igénybevételnek kitett helyekre alkalmazni nem célszerű. H űtő­
víz helyett argon- vagy szén-dioxid-védelmet használva a réteg tulajdonságai
javulnak.
Kis termelékenysége, ill. a varratban mindig előforduló hibák m iatt, az
eljárás szélesebb körű elterjedése nem várható.

A . 10.8. Indukciós hegesztés

A m unkadarab felületét nagyfrekvenciás induktorral olvasztjuk meg.

Olyankor használható eredményesen, am ikor a felületet w olfram -karbid-,
króm -karbid vagy kerámia-szemcsékkel akarjuk kopásállóvá tenni. A felületre
ezeket rászórva, és ezután végezve a hevítést, a magas olvadáspontü kemény
részecskék nem olvadnak meg, hanem belemerülnek a megolvadt alapanyagba,
így igen kopásálló és — az acél ágyazóanyag következtében — viszonylag szí­
vós felület keletkezik, amely pl. bányászati fúrószerszámok, ekevasak, belső­
égésű m otorok szívó- és kipufogószelepei felrakására kiválóan megfelel.
Az eljárás jól alkalm azható olyan esetekben is, am ikor a felvitt anyag ol­
vadáspontja az alapanyagénál alacsonyabb, s tulajdonképpen nem hegesztett,
hanem forrasztott kötés jön létre. Ilyenkor a hevítési hőmérséklet az alapfém
olvadáspontjánál kisebb, de a védelemre szánt, általában nikkelalapú ötvözet
olvadáspontjánál nagyobb.

A. 10.9. H egesztés zsugorított szalagelektródával

A fém porok hideghengerlésével, m ajd ezt követő zsugorításával készülnek

a zsugorított szalagok. A 0,8...1,2 m m vastag és 25...100 mm széles szalag elő­
nye a porozitásából fakadó nagy villamos ellenállás, ezáltal ugyanis óránként
nagyobb mennyiségű hegesztőanyag olvasztható le, m int a töm ör szalagból
készítettből. További előnye1hogy — a porbeles huzalokkal összehasonlítva —
a varrat hom ogenitása jobb, és megfelelő alapanyagok felhasználásával a kor­
rózióálló acélok hegesztéséhez a kis széntartalm ú hegesztőanyagok előállítása
elvileg könnyebben m egoldható. A Szovjetunióban eredményesen használják
a szén-króm, szén-króm-wolfram ötvözetűeket kopásálló felületek, a kis szén-
tartalm ú króm -nikkel-m angán vagy a króm-nikkel-molibdén ötvözésűeket pé-
dig k o rrózióálló acélok felrakóhegesztésére.

A . 10.10. Ellenálláshegesztés

A felhegesztendő anyag lemez, huzal vagy por alakban kerül a m u n k a­

darab felületére. Ezután az ellenálláshegesztéseknél ismert m ódon görgő fut
végig a felületen, s a rajta átbocsátott hegesztőáram hatására a hegesztőanyag

50
és a m unkadarab érintkezési helyén ömledék keletkezik. Ez megdermedve ké­
pezi a varratot; huzal vagy lemez felhegesztésekor tehát annak a felső része
meg sem olvad.

A . 10.11. Öntőhegesztés

Elvileg egyszerű, de ritkán alkalm azott eljárás. A m unkadarabot 800...

...1000 °C-a előmelegítjük, majd a kész alaknak megfelelő geometriájú, fémöm-
ledéket tartalm azó edénybe m ártjuk. Ebben addig tartjuk, amíg az alapanyag
felületét részben megolvasztva az ömledék ráderm ed, s ezután innen kiemelve,
a kívánt keménységet szabályozott hűtéssel érjük el.

A. 10.12. Fluidizálás

A felrakóhegesztést néha pótolhatja a fluidizálás. Z árt edényben hőre ke­

ményedő műanyag port ta rt lebegve az edény alján átfuvatott levegőáram. E b ­
be a porba 200...300 °C-os acél m unkadarabot helyezve, rövid időn belül, a
műanyagszóráshoz hasonló vékony bevonat keletkezik. Á ltalában csövek és
műszerházak korrózióvédelmére használják, de alkalm as a járm űvek tengelyén
a kopott csapágyhelyek méretjavítására is.

A . 10.13. Dörzshegesztés

K orrozív közegbe nyúló tengelyvégeket gyakran nem célszerű felület­

védelemmel ellátni. Például nagy m éretű szivattyútengelyek esetében gazdasá­
gosabb lehet az ötvözetlen tengelyhez dörzshegesztéssel korrózióálló acélt h e­
geszteni.

51
 B ) A J A V ÍT Ó - É S A F E L R A K Ó H E G E S Z T É S E K
T E C H N O L Ó G IÁ J A

A javító- és a felrakóhegesztéssel az alkatrészek, szerszámok élettartam a

jelentősen növelhető, és költségmegtakarítás érhető el, m ert az alkatrésznek,
szerszámnak csak a dolgozófelülete készül a szükséges erősen ötvözött (pl. ko­
pás-, vagy korrózióálló) acélból, az alapanyag pedig általános rendeltetésű,
ötvözetlen vagy gyengén ötvözött jóval olcsóbb szerkezeti acél. Az ilyen alkat­
részek előnyösen egyesítik m agukban a drága, ötvözött, kemény réteg tulaj­
donságát az olcsóbb, ötvözetlen, szívós alapanyagéval.
A javító- és a felrakóhegesztésnek tehát két nagy csoportját különböztet­
jük meg:
— teljes keresztmetszetükben egynemű, kopott, elhasználódott alkatré­
szek felületének javítóhegesztése,
— új alkatrészek takarékgyártása olyképpen, hogy az igénybevételnek
megfelelő, általában erősen ötvözött anyag csak a dolgozófelületre
vagy az élre kerül, a keresztmetszet többi része pedig ötvözetlen acél.
A felrakóhegesztéssel készült vagy javított alkatrészek ismételt javítását a
varrat összetételéhez igazodva végezzük. Azonos helyen, hegesztést követő
normalizálás nélkül két-három szori javítás még elfogadható, többszöri javítás
a szövetszerkezet eldurvulására és a maradófeszültségek növekedésére vezet.
Ismételt normalizálással a javítások száma néhánnyal több lehet.
Gazdaságossági és fém tani okokból egyaránt előnyös, ha az alapanyag-
hányad a varratban kicsi. Ez általában kis áramerősséggel érhető el, ami vi-
szont az óránként leolvasztott hegesztőanyag tömegét csökkenti nagymérték -
ben. A felrakóhegesztés során tehát az adott feladat és a hegesztés becsült idő­
tartam ának ismeretében olyan jellemzőkkel dolgozunk, amelyek alapanyag-
hányada még elfogadható, de az óránként leolvasztott hegesztőanyag tömege
m ár kedvező.
A javító- és felrakóhegesztés anyagának kiválasztása. A javító- és a felrakó­
hegesztések alkalmazásának lehetőségét és gazdaságosságát tovább növeli, j
hogy e célra számos olyan összetételt adó hegesztőanyag létezik, amelyhez
hasonlót az acélipar nagy tömegben nem gyárt. Az elektródák bevonatalkotói,
a porbeles huzalok töltetei, a fedőpor—huzal kombinációk vagy a termálszóró
eljárások porkeverékei szinte tetszőlegesen alakíthatók ki. A kereskedelemben

53
 4. táblázat
Jellegzetes ömledékek és fontosabb tulajdonságai
T á jé k o z ta tó ö s sz e té te l, tö m e g % -b an
S o r­ K em é n y ség ,
szám I-IB, ill. ( H R C )
C Mn Cr Mo w Co Ni Eg y éb

1. 0,1 1 - - - - - - 150

2. 0,2 1 1 _ _ _ _ Si 300
3. 0,4 — 6 2 1 — — — (45)
4. 0,5 1 9 — — — — Si (55)
5. 0 ,4 1 7 1 — — — Nb (60)

6. 3 1 30 _ _ _ _ Si (60)
7. 1 — 27 — 5 60 — — (4 5 /3 0 )
8. 2 — 27 — 10 55 — — (5 5 /3 5 )
9. 0,8 — 13 — — — 80 B, Si (6 0 /4 0 )

10. - - - - - - 20 - (65)

11. 1 13 _ _ _ _ _ _ 240
12. 0,5 12 20 — — — — — 200

13. 0,8 _ 4 _ 18 _ _ V (64)

14. 0,8 — 5 5 6 — — V (62)

15. 0,8 _ 10 _ _ _ _ __ (60)

16. 0,4 — 5 5 — — V (55)

17. 0,4 _ 3 _ 10 _ _ _ (50)

18. 0,4 — 3 2 5 — — — (50)

19. 0,5 _ 26 6 60 _ _ 250

20. 0,1 — 16 16 5 — 60 — 300

21. 0,1 _ 18 _ _ _ _ _ (35)

22. 0,1 — 19 — — — 9 — 200
23. 0,1 - 3a 4 — — 35 Cu 200

24. 0,1 _ 24 _ _ _ 13 _ 220

25. 0,2 — 16 — — — 35 — 200
26. 0,1 4 20 — — — 72 — 180
27. 0,1 — 30 — — 50 — — 200

* az igénybevételi mérőszám 1, ha az ellenállóképesség igen gyenge, és 15, ha kitűnő

54
Igénybevételi mérőszám*
Hő­ Ár­
kopás ütés­ kor- állóság, szorzó M egjegyzés
állóság rózió- °C

1 10 1 200 l • Javításhoz, kitöltéshez

3 8 2 200 1 Edződő ömledékek koptató-igénybevé-

5 6 4 400 4 telekkel szemben
7 4 5 300 3
8 4 5 300 6

14 3 6 200 5 Keményötvözetek kopásálló

11 11 10 600 140 felületekhez
12 10 10 700 145
12 10 9 700 33

15 18 9 500 110 80% WC-tartalmú, zsugorított

12 13 2 200 3 Ausztenites ömledékek

10 15 8 300 6

12 4 4 600 26 Gyorsacéltípusú ömledékek

11 5 4 600 13 forgácsolószerszámokhoz

10 7 6 200 3 Hidegalakító szerszámokhoz

9 8 5 200 5

9 8 3 500 15 Melegalakító szerszámokhoz, kis

8 8 3 500 9 hőmérséklet-ingadozású helyekre

10 12 10 700 140 Nagy hőmérséklet-ingadozás ellen

8 13 10 700 45

5 7 7 400 3 Korrózióálló ömledékek vegyipari célokra

4 10 11 100 7 és tömítőfelületekhez
4 11 14 400 20

4 9 12 1000 9 Hőálló ömledékek

4 12 13 1000 15
4 14 15 1000 35
4 10 15 1300 100

55
 kapható széles választékból az adott feladatra leginkább megfelelő és árban
kedvező kiválasztása a hegesztő szakem ber feladata.
A javító- és a felrakóhegesztések alkalm azásakor a lehetséges anyagpáro­
sítások száma nagy. Ezek ismerete nélkül kifogástalan hegesztés nem végezhető.
Anyagválasztás csak az alkatrészre ható igénybevételek ismeretében és az
anyagok legjellemzőbb tulajdonságainak, valamint hozzávetőleges árának
együttes mérlegelésével végezhető. A 4. táblázatban ezért a jellegzetes bevont
elektródák hozzávetőleges árszorzója, a velük készített varrat közelítő összeté­
tele és egymáshoz viszonyított jellem ző tulajdonsága található. Nyilvánvaló,
hogy egy ad o tt varrat nem csupán egyetlen igénybevételi fajta elviselésére hasz­
nálható, pl. a gyorsacél jellegű v arratok némelyike forgácsolóélekhez, nagy
koptatóhatásnak k itett felületekhez és melegalakító szerszámokhoz egyaránt
alkalm as lehet. A felhasználási terület e lehetséges változatai az igénybevételi
mérőszámok alapján jelölhetők ki, amely mérőszámokat az ötvözetlentől
kezdve a legerősebben ötvözött elektródákig rangsoroljuk. A z árszorzó azt
fejezi ki, hogy a kérdéses összetételt adó elektróda ára a 4. táblázat 1. sorában
feltüntetett ötvözetlenéhez viszonyítva (ami jelenleg 30 F t/kg körül van) hány-
szoros. A táblázat használatakor természetesen figyelembe kell venni azt, hogy
a jelzőszám ok csak közelítően m utathatják a tulajdonságokat, és az elektródák
világpiaci ára is gyakran változik. Az anyagot választó szakember számára
azonban a minőség összehasonlításához jó alapot ad, m ert az árarányok ke­
vésbé változnak, m int a term ékek árai. A z árszorzó felhívja a figyelmet arra is,
hogy a hasonló célokra alkalm as hegesztőanyagok ára között akár negyven­
ötvenszeres eltérés is lehetséges; az árak és a várható élettartam-növekedés
mérlegelése tehát elsőrendű fontosságú a gazdaságosság érdekében.
Az elektródák világpiaci ára természetesen nemcsak a felhasznált alap­
anyagok m inőségétől, hanem a gyártó cégektől és a pillanatnyi konkurrenciától
is függ, ezért a hasonló minőségű és célú hegesztőanyagok árában 20...30% -os
eltérés is m utatkozhat.
Az összehasonlító táblázatban a kopásellenállás az ütésállóság, valamint
a korrózióállóság szerepel, és m egtalálható az a hőmérséklet is, amelyen az
ad o tt tulajdonságok még szavatolhatok. A 7...9 sorszámú ötvözeteknél a szám­
lálóban levő érték a szobahőm érsékleten, a nevezőben levő pedig a „H őálló­
ság” oszlopban szereplő hőmérsékleten szavatolt keménység.

Az A.9. alfejezetben szerepelt szóróanyagok sokfélesége, a különböző gyártási

eljárások, valamint a piaci viszonyok az árakat oly mértékben befolyásolják, hogy nem
láttuk célszerűnek az árszorzók kialakítását s az anyagok és a feíszórt réteg termé­
szetéből adódóan, az igénybevételi mérőszámok ismertetését.
Az azonos összetételű hegesztő- és szóróanyagok közül a porok általában drá­
gábbak, a mérőszámokat pedig a felhasználási területet ismertető tájékoztatás helyet­
tesíti.
A hegesztő- és szóróanyagok konkrét kiválasztását a Függelékben elhe­
lyezett, s m árkajelet is tartalm azó táblázatok könnyítik meg.

56
 B .l. Az acélok és az ötvözetek technológiai
sajátosságai
A hegesztés közben felmelegedett anyagrészekben jelentős változások m en­
nek végbe. Az ún. hőhatásövezetben az acélok összetételétől függő mértékben
keményedés, edződés, esetleg lágyulás következhet be, amely a kötés teherbíró
képességét, szívósságát alapvetően megváltoztathatja. Figyelembe kell venni
továbbá azt is, hogy a javító- és felrakóhegesztés során egymástól igen eltérő
összetételű ötvözetek kerülnek egymás mellé, ezek zsugorodási különbsége je ­
lentős belső feszültség keletkezésére vezet és ezzel számottevően nő a repedés
veszélye. A zsugorodás az anyag fizikai tulajdonságától, a hegesztő hőforrás
koncentráltságától, a hegesztés időbeli lefolyásától és az alapanyag előmelegí­
tési hőmérsékletétől függ.

B . l . l Acélok

Az acél vasnak szénnel alkotott ötvözete, amelyhez a megfelelő mechanikai

tulajdonságok elérésére más ötvözőelemeket is adagolhatnak. Az acél szövet­
szerkezete és ezzel összefüggő keménysége, szilárdsági tulajdonsága stb. szoba-
hőmérsékleten az összetételtől és a hőkezelési állapottól függ. A hőmérsékletet
723 °C fölé (az irodalom ezt A x-el jelöli) emelve, új szövetszerkezet az ún.
ausztenit kezd kialakulni és ez az átalakulás az összetételtől függően különböző
hőmérsékleten, de a járatos acélfajtáknál legfeljebb 900 °C-on (a 0,1...0,8%
széntartalm úaknál az A^-al jelölt hőmérsékleten) be is fejeződik.
Az ausztenit lágy, képlékeny, egynemű szövetszerkezet.
A kb. 900 °C fölé hevült és lassan hűlt, legfeljebb 0,25% széntartalm ú
(pl. C 10, vagy A 38) acélok túlnyomórészt ferritesek, jól alakíthatók (lemezek,
idomacélok, mélyhúzott és dom borított gyártmányok, csövek stb.), és hegeszté­
sük csak akkor okoz gondot, ha nem csillapítottak.
A 0,25...0,8% széntartalm ú acélokban lassú, levegőn bekövetkezett hűlés­
kor, azaz normalizáláskor a lágyacélokhoz képest nagyobb tömegben jelenik
meg a vasnak és a szénnek egy rideg vegyülete, a vas-karbid. Az ilyen összetételű
(ún. nemesíthető) vagy az általános rendeltetésű acélokban a rideg vas-karbid-
lemezkék a lágy ferritbe ágyazódnak be — ezt nevezzük perlitnek — és jelen­
létük a keménységet növeli, a képlékenységet csökkenti. Ezekből az acélokból
(pl. C 45 vagy A 50-es-ből) tengelyek, fogaskerekek, ütésnek, fárasztásnak kitett
gépalkatrészek készülnek.
A C jelű acélok kémiai összetétele, beleértve a szennyezőket is szavatolt;
az A jelűeké nem, csupán a szakítószilárdságuk. Az A jelű acélok szennyező­
tartalm a tehát a C jelűekénél nagyobb, az elhengerelt zárványok m entén ezért
az A jelűek hegesztéskor könnyebben megrepedhetnek. A z A és C jelű acélok
felhasználási területe emiatt élesen elkülönül. M ind a nemesíthető, m ind pedig

57
az ilyen szén tartalm ú általános rendeltetésű acélok gyors hűtéskor (pl. vízben
hűtve) nagyon felkeményednek, edződnek, ún. martenzites szövetszerkezet jön
létre. Am ennyiben az acél pl. krómmal, m angánnal, wolfrám m al stb. ötvözött,
a martenzites szövetszerkezet m ár lassúbb hűtéskor is megjelenik, az acél
keménysége nő, képlékenysége és szívóssága romlik, repedési hajlam a jelentősen
fokozódik.
Ezeknek az acéloknak előmelegítés nélkül végzett javító- vagy felrakó­
hegesztésekor, az alapanyag ausztenitessé vált ún. hőhatásövezetének keménysége
— a hideg anyagrészek gyors hőelvonása következtében — a 300 HB értéket
m eghaladhatja, s a tapasztalat szerint repedések keletkezhetnek. A hegesztést
követő hűlés sebessége az alapanyag előmelegítésével annyira csökkenthető,
hogy veszélyes m éretű keményedés ne következzék be; az ilyen acélokat tehát
200...300 °C-os előmelegítés nélkül hegeszteni nem szabad.
A nem esíthető acélokból készült alkatrészeket rendszerint nemesített
(edzett és ezt követően 550...600 °C-on megeresztett) állapotban használjuk fel,
az általános rendeltetésű gépacélok normalizált szövetszerkezetűek.
A 0,8... 1,3% széntartalm ú acélok szerszámacélok. A kisebb terhelésű
kéziszerszám ok ötvözetlen szerszámacélok, a nagyobb terhelésűek króm m al,
w olfram m al, m olibdénnel mindig olyan m értékben ötvözöttek, hogy legtöbbjük
m ár levegőn hűtve is edződik (légedzésűek), lágyított szövetszerkezet pedig csak
igen lassú (pl. kemencében végzett) hűtéssel érhető el. A szerszámacélok ezért
repedés nélkül csak 300...500 °C -ra előmelegített állapotban hegeszthetők, elő­
melegítés nélkül ugyanis olyan m ikro- vagy makrorepedések keletkeznek,
am elyekből előbb-utóbb törés indul ki.
A z eredményes munkavégzés szem pontjából fontos tudnunk, hogy hűléskor
az ausztenit 723 °C alatti hőmérsékleteken nem azonnal, hanem csak bizonyos
id ő eltelte után alakul át perlitté, m artenzitté vagy bénitté. A bénit a m artenzit-
nél valamivel lágyabb szövetszerkezet. Erősen ötvözött, pl. sorjázó szerszámok
anyagául a m artenzitnél 2...3 HRC-vel lágyabb bénites szövetszerkezet kedve­
zőbb, m ert valamelyest szívósabb, kisebb a repedés, törés veszélye.
Az ausztenit bom lásának megindulásáig eltelt idő 400.. .600 °C -on az erősen
ötvözött szerszámacéloknál több nap is lehet, s mivel az ausztenit lágy, képlé­
keny, az alapanyag ilyen állapotban repedés veszélye nélkül hegeszthető.
A rról, hogy egy bizonyos összetételű acél ausztenites szövetszerkezete túl-
h ü tö tt állapotban különböző hőm érsékleteken mennyi ideig m arad meg, az
átalakulási diagram ok (C-görbék) tájékoztatnak. A 45. ábrán példaként az
erősen ötvözött szerszámacélokra jellemző, elvi átalakulási diagram on látható,
hogy az ausztenites szövetszerkezet pl. kb. 700 °C -ra túlhűtve és hőntartva
1000 s-ig változatlanul megm arad. E zután indul meg bom lása perlitté, amely
átalakulás 10 000 s múlva fejeződik be és a kialakult szövet keménysége
360 H V lesz. A z ábra jó közelítéssel a W 3 melegalakító szerszámacélban végbe­
m enő folyam atokat szemlélteti.
H a az alkatrészt pl. 550 °C -ra hűtjük és ott hőntartjuk, az ausztenit

58
 10 100 10 0 0 m in
ldöy T
O)

45. ábra. Erősen ötvözött acél

átalakulási diagramja
a ) iz o te rm á s, b) fo ly a m a to s h ű té sű
á ta la k ítá s i d ia g ra m
a v o n a lk á z o tt te rü le t a tú l h ű tö tt
A a u s z te n it lé tid e jé t jelö li
k ü lö n b ö z ő h ő m é rsé k le te n B b én ites
és P p erlite s á ta la k u lá s h ő m é rsé k le t-
ta r to m á n y a , /le ik a p e rlit au s z te n itté
v a ló á ta la k u lá s á n a k k e z d e ti, a z
A civ p e d ig e n n e k befejezési
h ő m é rsé k le te h e v íté s k o r, M k a z a
10000 100000 s h ő m é rs é k le t, am ely en a k é p lé k e n y
i_______ l_ a u s z te n it r id e g m a r te n z itte k e z d
100 1000 min á ta la k u ln i h ű lé sk o r
Idc5; r
b)

átalakulása még 100 000 s múlva sem indul meg; egy nagym éretű süliyeszték
néhány órás javítása tehát ezen a hőmérsékleten repedés veszélye nélkül elvégez­
hető. M inthogy a varrat anyaga hasonlóan erősen ötvözött, az elm ondottak a
v a rratra is érvényesek, az 550 °C-os alkatrészen végzett javítás után a varrat
a hegesztés befejezéséig ausztenites, azaz képlékeny m arad.
A 45a ábrán látható diagramból az olvasható ki, hogy a túlhűtött ausztenit
bizonyos hőmérsékleten (ún. izotermán) tartva hogyan bomlik, milyen kemény
lesz. Az ilyen diagramok neve ezért izotermás átalakulási diagram.

59
 Hegesztéskor nagy szerepük van az elvileg hasonló felépítésű, ún. folyam a­
tos hűtésü átalakulási diagramoknak is, amelyek segítségével a hegesztést
követően folyam atosan hűlő varratoknak vagy az alapanyag hőhatásövezetének
kialakuló szövetszerkezete és keménysége kísérhető nyomon.
Az ilyen diagram ok jellegzetes alakja a 45b ábrán látható. A berajzolt
görbék a különböző sebességgel hűlt anyagrészek hűlését szemléltetik, amelyek
közül pl. a 3 görbéből leolvasható, hogy az ennek megfelelően hű lt acél 5%
perlitet, 40% bénitet és 55% m artenzitet tartalm az, a keménysége pedig 500 HV.
Az ausztenit tehát hűlés közben átalakul, s helyette — a hűlés sebességétől
függően — változó keménységű szövetszerkezet alakul ki.
A zokban az acélokban, amelyeknek a fő ötvözője a m angán vagy a nikkel,
az ausztenit szobahőm érsékleten is stabil lehet. Ilyenek pl. a törőlapokhoz
használatos 14% m angántartalm ú, vagy a 18% króm- és 8% nikkeltartalm ú
korrózióálló acélok. Szövetszerkezetük sajátossága m iatt ezek az em lítettektől
lényegesen eltérő hegesztéstechnológiát igényelnek; az előmelegítés pl. kim on­
dottan káros.
Az eddigiekből is érzékelhető, hogy a szövetszerkezeti sajátosságok d ö n ­
tően befolyásolják a hegesztéstechnológiát, amelynek kidolgozása közben
azonban még egyéb, a zsugorodással kapcsolatos szem pontokat is figyelembe
kell venni.
A fizikai tulajdonságok hatása a zsugorodásra. A kisebb fajlagos hőkapaci­
tású ötvözetek azonos körülmények között gyorsabban hevülnek és hűlnek
mint azok, amelyek fajlagos hőkapacitása (fajhője) nagyobb, ezért a hőhatás­
övezet szélessége nő. Bár a fajlagos hőkapacitás a hőm érséklettel változik,
a hegesztés körülm ényei között az 5. táblázat közelítő értékei jó l használhatók.

5. táblázat
Vas- és acélanyagok c fajlagos hőkapacitása (fajhője)
a hegesztés során a hőhatásövezetben fellépő hőmérsékleten,
J/(kg-K )
-
A h ő h a tá s ö v e z e tb e n fellépő
h ő m é rsé k le t, t, °C
A nyag

50 | 100 650 | 700

Színvas, lágyacél, ötvözetlen

és ötvözött szerkezeti acél 460...494 770...866

Gyorsacél 460 636

Ausztenites acél 500...520

Ferrites krómacél 450...470

60
 A hővezető képességnek minél kisebb az értéke, annál nagyobb hőm érséklet­
különbség alakul ki a hőhatásövezet egyes pontjai között. A nagyobb hővezető
képességű ötvözet hőhatásövezete szélesebb, ezért nagyobb vetemedés és m aradó­
feszültség keletkezik.
A különböző összetételű acélok hőmérséklettől függő hővezető képességét
a 46. ábra szemlélteti. Figyeljük meg, hogy 900 °C felett a hővezető képességük
közel azonos, de 100 °C-on az ausztenites acélok, valamint a gyorsacélok
hővezető képessége az ötvözetlen szériacélénak csupán harm ad —negyed része.

_j i__ 46. ábra. Acélok hővezető

900 1100 képessége különböző
Hőm érséklet, t, °C hőmérsékleteken

Érdemes megjegyezni, hogy az alumínium hővezető képessége a C 10 acélé­

nak mintegy ötszöröse, a rézé pedig mintegy hétszerese.
A hőtágulási együttható igen nagymértékben hat a maradófeszültség
értékére. A 6. táblázatban a felrakóhegesztés területén gyakran előforduló
acélok és ötvözetek hőmérséklettől függő hőtágulási együtthatói találhatók.
Jellemző az ausztenites korrózióálló acélokra, hogy hőtágulásuk mintegy
30%-kal nagyobb, mint az ötvözetlen szerkezeti acéloké. E zért ilyen összetételű
varratot adó hegesztőanyaggal szerkezeti acélra hegesztve nagyobb vetemedésre
kell számítani, mint pl. a gyorsacél összetételével végzett hegesztés esetén.

Hideg alapanyagra hegesztve — a hőtágulási együttható ismeretében - a varrat­

ban hűléskor ébredő feszültség közelítő értéke könnyen számítható. Feltételezve
ugyanis azt, hogy a 700 0 C-nál melegebb gyorsacél varrat már képlékeny, s ezért benne
feszültség nem ébred, a 700 °C-ról lehűlő varratban a = Ee = Ea (Tt —Ti) MPa húzó-

61
 in O v iN v iv i
ni so Ti in in cn

O °ni, in
"0.0, q o
n ni

in O co n m in O <n O O n m m
£ ro — r í r í —rí rí -cr ni rí rí rí
£| ‘0

in <N © o o © 0
rí rí rí d rí 01 N -' r í

£•3 in Q\ in in O n O o_ O o T}- m o\ -
—r-" — -í O -í oo oo oo oí Ö o o 00

oo —
-rf 00
>>
ö
•CB
-C
•a> o vd rí
c

>.
c N; cn oo <N 1
•cB
■u o O -í
é rté k e k )

in n oo in in o o
n in — m — fN fN O -B- r~ n>
in • • fN
(tájékoztató

in n d tt (N o 00 O — r~~
“ — (N r rn
v a rr a t

\D in ON CN rn. in
o o <n o — o" ^ 9 r-l
— •d ;
A

N- ni — ' r~ oo’ fN ni ni
hőtágulási együtthatója

d o o o o' o'

•o •cB
>o u
__ ^ 15 JZ N
cB
— *© VI X> *- :0
>. 8 ü 2;
«r t—
•!} «
CO '8 «
•O Ofl
:0 =0
■- U U :o
:S
0) 03 "ü ■o c s2 _ o :2
CB N á r * > C*
•CB '!> :0 'J2
8 :2 6 le CCg U «fl -O a ° E >i P
i í -3 ti ü c :2 «a
B N,a
•O
fii
6. táblázat
Ömledékek

1>.SS :0 :0 N 3SS
M a N
1/5 2*:0 ON E ' 2 | ■§ 5 co 4> '3 ‘3 • 3 "3
c S > > ----------- 8 o .C
*o 00 ü .23
a a Q . CL
_£BJ8
<u Sí -u -w — •3 JS J 2
— tQ -O -O (J ^
C őí c
t /i co e cá D, 3 3 CB _ 3
n j -t-> c CB CB <l> u a>
N © c«gw §n 2 2n S*o "ü ü
•O * e N -r " u cc
£ -ö l2 ‘1 *2 “1 ° ° 3 L- L» S -S -g áÍ c* ^
, ü ,S = ŰM *g
CB o O
lO U W £ W d ü ü <3 r U u* H- < CB 3 - X I > ^ Í^ Z z z

62
feszültség keletkezik. Amennyiben a varrat összetétele pl. az R 6 gyorsacélnak felel
meg, a képletben szereplő értékek
E = 210 000 MPa,
a = 12,9 -10“ 6 1/°C,
Tl = 0 °C,
T2 = 700 °C.

A húzófeszültség ezekkel az adatokkal számolva 1890 MPa, ami a varrat szakító­

szilárdságát meghaladja és mikro-, valamint makrorepedések keletkezésére vezet.
Ez a közelítő számítás a fázisátalakulásokat figyelmen kívül hagyja, létjogosultságát
mégis az adja, hogy a hideg alapanyagra végzett hegesztés miatt edződő varratnak
számottevő nyúlása nincs, tehát nem tud megfolyni.

A varratban ébredő feszültség hűléskor általában a 400...200 °C hőmérsék­

let-tartom ányban éri el az edződésre hajlam os varratok szakítószilárdságát.
Felrakóhegesztéssel készült kopásálló rétegek és szerszámacél élek ezért ebben
a hőm érséklet-tartom ányban repednek meg, akkor ha a technológia nem volt
megfelelő.
Az ausztenites korrózióálló varratot adó elektródák hideg anyagra végzett
hegesztése ilyen nagy feszültséget nem okoz, és ezért a varratban repedés sem
keletkezik. Ezeknek az elektródáknak a varratanyaga ugyanis igen nagy
(A = 40...50% ) fajlagos nyúlású, s a folyáshatárt elérve megfolyik anélkül,
hogy repedne. A \2°/0 m angántartalm ú, szintén ausztenites varratanyag elvileg
hasonló m ódon viselkedik, nagy zsugorodása m iatt azonban célszerű rövid
varratszakaszokat hegeszteni, s ezekben kalapálással végzett nyújtással a zsugo­
rodást csökkenteni.
A z alap- és hegesztőanyag annál kevesebb hőmennyiséggel olvasztható meg,
minél koncentráltabb és minél magasabb hőmérsékletű a hőforrás, azaz minél
nagyobb az alapanyagnak időegység alatt átadott hőmennyiség. A kb. 3000 °C
hőmérsékletű láng- és a kb. 4500 °C hőmérséktetű l?£vontelektródás ívhegesztést
összehasonlítva azt találjuk, hogy az utóbbi hőbevitele az előbbinek legfeljebb
50%-a, ezért kisebb tömegű alapanyag melegszik fel, és kisebb alakváltozást
okoz.
A bevont elektródán hegesztéskor átfolyó áram növelésével az időegység
alatt bevezetett hőmennyiség is nő és ezzel a zsugorodás, ill. a belső feszültség is
nagyobb lesz. Ebből a szem pontból tehát a legkisebb áramerősséggel célszerű
dolgozni, am i viszont a termelékenység rovására megy.
Nagy termelékenységű hegesztés során az időegység alatt bevitt (fajlagos) h ő 1
nagyobb, s ez nagyobb anyagtömeg felhevülését, lassúbb lehűlését eredményezi.
A hegesztés időbeli lefolyása jelentősen befolyásolja az alakváltozást, m ert az
időegység alatt bevitt hő és a saját feszültség jelentősen módosul. Szünetek
beiktatásával ugyanis az időegység alatt bevitt csökkenő hőmennyiség egyre
kisebb anyagtömeget melegít fel, ezért a hegesztett tárgy vetemedése egyre
kisebb lesz.

63
 A lemez élére felrakott varrat okozta elhúzódás a 47. ábrán látható módon
alakul az idő függvényében. A hegesztés megkezdésekor a varrattal szomszédos
felmelegedett anyagrészek tágulása m iatt az eredetileg egyenes lemezéi vége az
a helyzetből a 6-be süllyed. A mozgó hőforrás m ögött hűlő, egyre növekvő
f hosszúságú anyagrész zsugorodása az állandóan I2 hosszúságú anyagrész
tágulásának hatását ellensúlyozza és végeredményben még hegesztés közben
megindul a b helyzetig eljutott lemezéi felfelé mozgása. Ez a mozgás a hegesztés
befejezése után, a teljes kihűlésig egyre lassul, s végül a c helyzetben megáll.

47. ábra. A lemez élére hegesztett varrat okozta elhúzódás

1 le m e z ; 2 ui, seb esség g el m o z g ó d ia g ra m p a p ír; 3 e le k tró d a
/ , 600 °C a lá h ű lt a n y a g ré sz h o s sz a ; l t 600 °C -n á l m e le g e b b a n y a g ré sz h o s sz a ; a a le m ez a la k ja
h eg e sztés e l ő tt; b a le m ez a la k ja hegesztés k ö z b e n ; c a lem ez a la k ja k ih ű lés u tá n ; e a m a ra d ó
a la k v á lto z á s m é rté k e ; h eg esztési s e b e ssé g ; / a v a r r a t hossza

A lemezek, bordák élére felrakott varrat tehát a 48a ábrán látható állapot
kialakulására vezet. H a a lemez nem elég merev, oldalirányban elhajlik, kidom ­
borodik. Merev alaptesteken kiálló bordák élére készített varratok (pl. őrlő­
m alm ok hengerein) természetesen nem okoznak vetemedést. A zsugorodásuk­
ban gátolt varratok ezért kihűlés után mintegy „nyújtva” vannak, s csak
akkor nem repednek meg, ha fajlagos nyúlásuk nagyobb mint a hő zsugorodás
;abszolút értéke. Hegesztéskor bizonyos mélységig a hevítés hatására az alap-

48. ábra. Varrat okozta vetemedés

a) le m eze k é lé re ; b) fe lü le t sz im m e tria s ík já ra és c) te lje s felü letre v ég z ett fe lra k á s u tá n
b e k ö v e tk e z ő a la k v á lto z á s

64
anyag is képlékenyen változik. H űléskor ezért zsugorodik, s ha ebben valami
gátolja, elrepedhet. Az elm ondottak tehát a hőhatásövezetre is vonatkoznak.
A felrakóhegesztés során a hőhatásövezet keményedési hajlam ának ismerete
éppoly döntő, mint a varraté. A tapasztalat szerint a 300...350 HB-nél
(310...360 HV, ill. 32...47 H R C ) keményebb anyagrészek fajlagos nyúlása
ugyanis oly csekély, hogy igen könnyen reped.
A nagy felületre felrakott egyetlen varrat és bizonyos vastagságú réteg
kétirányú zsugorító hatása a 48b és 48c ábrán látható.
A rétegek kétirányú zsugorodása sokkal nagyobb repedésveszélyt rejt
magában, mint pl. az őrlőbordák élére felrakott egyetlen varrat hosszirányú
méretváltozása. Nagy felületű, igen vastag rétegek hibátlan elkészítése ezért több
elővigyázatot igényel.
A keresztirányú sajátfeszültségek a varratban a hegesztési sorrend célszerű
megválasztásával csökkenthetők (49. ábra). Bár a mérési eredmények lágyacél
bevontelektródás ívhegesztéssel készített tompahegesztésére vonatkoznak, belát­
ható, hogy lemezek, bordák élfelrakó hegesztéséhez is kedvezőbb, ha a varrat az
él kezdetétől a végéig nem folyamatosan, hanem pl. középről kiindulva, két-
irányban készül el. Figyelemre méltó, hogy a 49a ábra szerint készült varrat
két végén folyáshatárt megközelítő feszültség alakul ki. Ez azt jelenti, hogy
a hasonló helyzetű, nagy keménységű s ezért kis nyúlású varratok megrepedésé-
vel számolni kell. Ezért hosszú, egyenes varratokat — felrakó- és kötőhegesztés­
sel készülteket egyaránt — kb. 150 mm hosszú lépésekben célszerű készíteni, és
egy-egy rész elkészülte után. a _következötxsak-a hőkiegyenlítődést követően
szabadj elkezdeni.
N agy termelékenységű eljárásokkal az előbbi technológia nem valósítható
meg. A sajátfeszültségek csökkentésének ilyen esetekben szinte egyetlen útja
a fokozott előmelegítés, valamint a hegesztést követő feszültségcsökkentő
hőkezelés.

( f , M Pa 6 , MPa

49. ábra. A keresztirányú sajátfeszültségek különböző hegesztési sorrend esetén,

300 mm hosszú, 10 mm vastag lemezek tompavarratában +• húzófeszültség,
— nyomófeszültség
a nyilak a hegesztés irányát jelzik

65
 A gondosan elkészített hegesztési sorrenddel a m unkadarab selejtté válását
okozó kritikus m éretű alakváltozás, ill. az egyengetési idő csökkenthető szám ot­
tevően. Jelentősen csökkenthető a gyártmány vetemedése azzal, ha

— olyan részegységekre bontható, amelyek a hegesztés után egyengethetők

és ezután az egységek igen kevés hegesztéssel vagy anélkül összeszerel-
hetők,
— a felrakott réteg vastagsága a szükségesnél nem nagyobb,
— hegesztés közben enyhe kalapálással nyújthatók a varratok,
— a hosszirányú zsugorító erők varratnyom atékát helyes hegesztési sor­
renddel (50. ábra) kiegyenlítjük (a tengelyre szimmetrikus varratok
közül a később elkészített zsugorítóhatása az előzőével körülbelül akkor
azonos, ha keresztmetszete a kétszeres),
— a nagy kiterjedésű lapok közepén levő hiba javítóhegesztését az
51. áb ra szerint előmelegítve végezzük,
— a hegesztés a lehető legkisebb áramerősséggel készül.
Az elektródán átfolyó áram azonban egy bizonyos határon túl nem csök­
kenthető az ív kialvásának veszélye nélkül, a hőbevitel további csökkentése
csak a hegesztési folyam at időleges megszakításával érhető el. Ezek a meg­
szakítások annál jobban csökkentik a vetemedést és a feszültséget, minél rövi-
debb egy-egy hegesztési szakasz és m inél hosszabbak a beiktatott várakozási
idők. A z 1 m hosszú 40X 40 m m m éretű négyzetacél felületén 5 m m átm érőjű
elektródával folyam atosan készített varrat okozta behajlás pl. 50...60% -kal
nagyobb, m int azé a varraté, amely úgy készült, hogy elektródacserekor m inden
alkalom m al 5 m in várakozási időt tartottak.
Ez a módszer annál jelentősebb, m inél ridegebb az anyag. Ö ntöttvas hideg­
hegesztése, zsugorodásában erősen gátolt alkatrészek hegesztése esetén vagy
acélöntvények élein előmelegítés nélkül végzett kopásálló rétegek felrakó­
hegesztésekor célszerű, sokszor az egyetlen járh ató út, ha a lépések között vagy
az elektródacserék alkalm ával a hőkiegyenlítődést megvárva, a következő varrat
hegesztését csak akkor kezdjük, ha a m unkadarab teljes tömege kézmelegre hűlt.
A z alapanyag előmelegítése a maradófeszültséget jelentősen csökkenti,
mivel az ömledék az ielőmelegítés hatására kitágult alapanyagra kerül, és a
hegesztés befejezése u tán a két anyag hűlés közben együtt zsugorodik.
A z előmelegítés jelentősége annál nagyobb, .minél nagyobb szilárdságú az
alapanyag, s minél keményebb a varrat. Javítóhegesztéshez főleg a sájátfeszült-
ségek csökkentése, a jfelrakóhegesztéshez bedig elsősorban a kemény, rideg
szövetelemek elkerülése céljából kell előmelegítést alkalmazni.
Helyesen elvégzett előmelegítés nélkül edződésre hajlam os acélokat kifo­
gástalan minőségben hegeszteni nem lehet!
A z előmelegítés hőm érséklete acélfajtánként változik, ezért annak értékét
az egyes fejezetekben külömkülört ismertetjük.
M inden hegesztett kötésben m arad vissza .feszültség, amely., a. szerkezet

,66
 Jc ÖL

f)

.n m .
□
9)

50. ábra. A maradó alakváltozás csökkentési lehetőségei felrakóhegesztés

közben
s ík la p k é t o ld a lá t 1 —2 —3 s o rre n d b e n fe lra k v a ; b) te n g e ly sz e rű a lk a tr é s z fe lra k á s á n a k h ely esen
jg v á la s z to tt so rre n d jé v e l; c) a z a la p la p e lő h a jlítá s á v a l; d ) te n g e ly e k c sig a v o n alszerű
r a k á s á v a l; e ) e lő h a jlíto tt lem ezen a v o n a lk á z o tt ré s z 3 0 0 ...4 0 0 °C -o s e lő m eleg íté sé v el 1 ...8
tr e n d b e n h e g e s z t v e ;/ ; m e rev a la p la p ra vagy k é s z ü lé k b e n rö g z íté s s e l; g ) a v a r r a to t
la p á c sü té se k k e l n y ú jtv a ; h) széles la p q k n á l a z o ld a lirá n y ú v e te m e d é st is m e g a k a d á ly o z ó
iig len es fű z ő v a rra to k k a l

nagyobb alakváltozását okozza, a hegesztést ezért gyakran egyengetés

M inthogy a zsugorodó varrat az elgörbült alkatrész belső ívén van,
ütéskor a varratot nyújtani kell. Az 52a ábrán látható módszer tehát csak
varratokhoz alkalmas, amelyek néhány százalék nyújtást elviselnek.
>lás kedvezőbb, m int a kalapácsütésekkel végzett egyengetés, m ert az
esetben ellenőrizhetetlen nagyságú feszültségcsúcsok keletkeznek,
idvezőtelen feszültségeloszlású az az alkatrész is, amelyet lánggal egyen-
(52b ábra). Ilyenkor a felmelegített részek hűléskor ébredő húzófeszült-
yenesíti ki az alkatrészt.

67
 51. ábra. Nagy kiterjedésű lapok közepén levő hibajavítóhegesztése
a ) v é k o n y le m eze k a la k v á lto z á s t s z e n v e d n e k ; b) v a sta g , m erev lem ezek b e re p e d h e tn e k ;
c ) a b e v o n a lk á z o tt s á v o t 2 0 0 ...3 0 0 ° C -ra elő m eleg ítv e , a sa já tfeszü ltsé g ek je le n tő se n c s ö k k e n n e k ;
d ) a te lje s la p o t 3 0 0 ...5 0 0 °C -ra elő m eleg ítv e , a sa já tfeszü ltsé g ek é rté k e g y a k o rla tila g
e lh a n y a g o lh a tó

A legkedvezőbb az az eset, am ikor az előhajlított alkatrészen végzett

hegesztés után a varrat közel síkba emelkedik, esetleg az 52c ábrának megfele­
lően az egyengetés sajtolással elvégezhető, s eközben a varrat húzófeszültsége
csökken.

52. ábra. Vetemedett alkatrészek egyengetése

a ) n y ila k irá n y á b a n s a jto lv a és b ) lá n g g a l eg y e n g etv e a v a r ra t h ú zó feszü ltség e n ő ; ej a v a r r a t
k ö z e p é n eg y e n g etv e, a h ú zó feszü ltség cs ö k k e n

B .1 .2 . Kobalt- és nikkelalapú lágyötvözetű varratok

Lágyötvözeteknek azokat az ötvözeteket nevezzük, amelyek szobahőm ér­

sékleten túlnyom órészt ausztenites szövetszerkezetűek és_ keménységük leg-
feljebb 350...400 HB. Ezek az Ötvözetek 50...80%^ kobalton vagy ugyanennyi

68
nikkelen kívül mindig tartalm aznak 10...30% króm ot. A m olibdéntartalom
általában 5.. .20%, a vas legfeljebb néhány százalék, és a széntartalom nem éri el
a 0,5%-ot.
A kobalt- és nikkelalapú lágyötvözetet eredményező hegesztőanyagok
széles körű alkalmazása az utóbbi évtizedben terjedt el. Összetételüknél fogva
igen drágák, előnyük azonban, hogy nagy biztonsággal kifogástalanul, repedés
nélkül hegeszthetők, ausztenites szövetszerkezetükbol.adódóan ipen .szívósak, és
a hőingadozást m inden más ötvözetnél joMtaa-iásfilik—
Tulajdonságuknál fogva melegalakító szerszámok, süllyesztékek hőinga­
dozásnak leginkább kitett felületeihez használjuk, alkalmazásukkal a nagy
w olfram tartalm ú acélanyagokhoz képest az élettartam a többszörösére nő.
Kedvező közös tulajdonságuk továbbá, hogy nem edződök, ezért hegesztéskor
az előmelegítési hőmérsékletet csak az alapanyag összetétele szabja meg.
Jellemző összetételüket 1. a 4. táblázat 19. és 20. sorában. Keménységük
600...700 °C-ig alig csökken, s ez a felhasználási terület szempontjából igen
kedvező.
A tapasztalat szerint a kobaltalapúak kopásellenállása valamivel jo b b ,
s a korrózióállóságuk is kedvezőbb. Ezért nemcsak fémipari, hanem műanyag-
ipari szerszámokhoz is elterjedtek ott, ahol a szerszám agresszív közegben
dolgozik. M indkét ötvözettípust nagy tömegben alkalmazzuk vegy- és atom ipari
berendezések belső felületeinek szalagelektródás felrakóhegesztéséhez is.
Egyre növekvő tömegben kerülnek szóróanyagként is felhasználásra.
A nikkelalapú porok olvadáspontja általában kisebb, ezért a szóróhegesztés
általánosan alkalm azott anyaga.

B .1.3. Kem ényötvözetü v arratok

Keményötvözetü varratoknak nevezzük azokat, amelyekben a nagytöm eg­

ben előforduló karbidokkal, boridokkal vagy szilicidekkel, a hegesztést követő
hűtés hatására 40...70 H R C keménység érhető el. A leggyakrabban előforduló
karbidok és keménységük
króm -karbid 1300 HV
wolfram-karbid (WC) 2400 HV,
wolfram -karbid (W 2C) 3000 HV,
szilícium-karbid 2600 HV,
titán-karbid 3300 HV,
nióbium -karbid 3700 HV,
bór-karbid 3700 HV.
A karbidok a keményötvözetű varratok típusától függően vas-, kobalt­
vagy nikkel-ötvözetű alapanyagba ágyazva jelennek meg, s ezért vas-, kobalt­
vagy nikkelalapú keményötvözetű varratok ismeretesek.

69
 A varrat keménysége hőkezeléssel csak kevéssé változtatható, s mivel sem
hidegen, sem melegen nem alakíthatók, ezért m int öntvény, s mint hegesztő-
anyag kerülnek forgalom ba. (Nem tévesztendők össze a porkohászati úton elő­
állított zsugorított-szinterizált kem ényfém m el!)
Az ilyen hegesztőanyagok króm tartalm a 10...40% , a kobalt- és a nikkel-
alapúakban ezen kívül általában 5...25% w olfram is található. A hasonló
összetételű szóróanyagok ezeken kívül még néhány százalék bórt és szilíciumot
is tartalm aznak.
A pálcák öntöttek vagy a különböző karbid- és az alapul szolgáló vas-,
kobalt-, ill. nikkelporok keverékéből zsugorítással készülnek. Ugyanígy készül a
bevont elektródák magrésze is, amelyeket a hegesztési tulajdonságok kedvezővé
tétele céljából bázikus vagy rutilos bevonattal látnak el.
Az öntött magrészű pálcák, ill. elektródák varratában a karbidok az ömle-
dékből prim éren kristályosodnak. A varratban ezért a kifehéredett öntöttvasra
emlékeztető ún. eutektikumos, ill. hipo- vagy hipereutektikum os szövetszerkezet
keletkezik, amely a benne megjelenő karbidok elhelyezkedése és alakja m iatt
eléggé rideg.
A zsugorított magrészű pálcák vagy elektródák leolvasztásakor a karbid -
szemcsék az ív, ill. a láng hevítő hatására csak részben olvadnak meg. M int­
hogy az ö n tö tt magrészű hegesztőanyagok hegfürdőiből priméren elsősorban
egyszerű karbidok (pl. a ferro-w olfram ot tartalm azóból w olfram -karbid) kelet­
keznek, nagy keménységű W2C-karbid a varratban csak zsugorított és fel nem
oldódott szemcsék következtében található. Az ilyen bevont elektródákat kis
áramerősséggel hegesztve — vagy a hegesztőpálcákat oly m ódon leolvasztva,
hogy a csepp magas hőmérsékleten hosszan ne időzzön — olyan varratok
készíthetők, amelyek az eredeti karbidszemcséket viszonylag lágy alapba
ágyazva tartalm azzák és a varrat ezért nagy keménység mellett eléggé szívós.
A magas hőm érsékletű cseppben azonban a karbidszemcsék oldódása
megindul és töm egük csökken. Az ágyazóanyag ennek eredményeképpen ötvö­
zőelemekben egyre dúsabb lesz és a karbid az ö n tö tt magrészű elektródáknál
megismert m ódon prim ér kristályok alakjában jelenik meg. Ez a varrat szívós­
ságát jelentősen csökkenti.
A zsugorított keményötvözetű hegesztőanyagok kedvező tulajdonságai
tehát csak akkor jelentkeznek, ha leolvasztás közben a csepp nem hévül túl
(pl. a hegesztőáram kicsi).
A keményötvözeteket nagy keménységük m iatt kopásálló rétegek készí­
tésére használjuk. Felhasználási területüket a következő jellemző tulajdonságuk
határozza meg.
A 2 ...5% széntartalmú vasalapú keményötvözetek lényegesen olcsóbbak
m int a kobalt- vagy nikkelalapúak, ütéssel és korrózióval szembeni ellenállásuk
azonban gyenge. A varrat edződésre rendkívül hajlamos, felhasználási területe
elsősorban az ásványi anyagok koptatóhatásának kitett alkatrészek felületi
védelme.

70
 A kobaltalapú keményötvözetek igen drágák. Az 1...2% széntartaímúak
nagy keménységük mellett azonban eléggé szívósak és korrózióval szembeni
ellenállásuk is kitűnő. Keménységük még 600...700 °C-on is jelentős, ezért
melegalakító szerszámokhoz és belsőégésű m otorok szelepülékeihez egyaránt
alkalmasak. Az ennél több szenet tartalm azók alig szívósabbak, mint a hasonló
széntartalm ú vasalapú ötvözetek, felhasználási területüket elsősorban az azoké-
nál jo b b korrózióállóságuk jelöli ki.
A nikkelalapú keményötvözetek hasonló tulajdonságúak, m int a lcobalt-
alapúak, de árban kedvezőbbek, korrózióállóságuk és kopásállóságuk azonban
valamivel gyengébb. E tulajdonságok folytán felhasználási területük is hasonló.
A zsugorítással készült hegesztőanyagok a legkeményebb varratot adják.
A vas-, kobalt- vagy nikkel-karbid-szemcsék ágyazóanyaga azonban leolvasztó
hegesztéskor az áramerősség növelésével ridegebbé válik és a karbidszemcsék
tömege is csökken, a réteg tulajdonságait tehát a hegesztési jellemzők jelentősen
befolyásolják. Szóráskor ez a jelenség alig tapasztalható, az ilyen összetételű
anyagok szórása ezért elterjedt.
A keményötvözetek meglehetősen ridegek, ezért repedés nélküli hegesztés
csak 400...600 °C-ra előmelegített alapanyagon lehetséges. Csupán a 20...30%
nikkel- és 70...80% wolfram-karbid-szemcséket tartalm azó, zsugorítással
készült hegesztőpálca kivétel, m ert ha az alapanyaghányad a varratban 20...30
% -nál nem több, az ágyazóötvözet nem edződik. Ilyen hegesztőpálcával argon
védőgáz alatt lágyacélra hegesztve előmelegítés nem szükséges, sőt a 200 °C
fölé hevítés káros. A keményötvözetű pálcák argonvédőgázas ív- és láng-
hegesztésre általában egyaránt alkalmasak, a védőgázas hegesztés természete­
sen kedvezőbb.
A keményötvözetek hegesztésénél általános érvényű az a szabály, hogy az
első és legfeljebb még második varrat készíthető el repedés nélkül. Az ilyen
technológiákhoz tehát az alkatrészt úgy kell előm unkálni, hogy ennél több
varratra ne legyen szükség.
A keményötvözetű varratok csoportjába soroljuk még a keményfém tö r­
meléket tartalm azó porbeles csőpálcákkal és keményforrasz anyagokkal készí­
te tt rétegeket is.
A porbeles csőpálca vékonyfalú acélcső, amelybe 0,1...7 mm szemcsenagy­
ságúra őrölt keményfém törmeléket — vagy hasonló m éretű wolfram-karbid-
szemcséket — és keményötvözet port töltenek. K ét változata van, az egyik
a csupaszpálca, amely lánghegesztésre, a m ásik a vastagbevonatú, amely
bevontelektródás ívhegesztésre alkalmas.
A kemény forrasz-alapú pálcák természetesen csak lánggal olvaszthatok le.
A keményforrasz 1...14 mm szemcsenagyságú keményfém törmeléket — esetleg
wolfram-karbid-szemcséket — tartalm az.
Ezeket az anyagokat elsősorban a bányászatban használjuk koronagörgős-,
vagy havariafúrók stb. éleinek felrakására.

71
 B.2. Erősen ötvözött szerszámok javító- és
felrakóhegesztése

Szerszámok céljára az ipar évente több ezer tonna erősen ötvözött acélt
használ fel. A teljes keresztmetszetében azonos összetételű szerszám anyagát
azonban egyes helyeken egymástól lényegesen különböző igénybevétel terheli,
ezért az igénybevételnek helyileg eltérő m ódon felel meg. A forgácsolószerszám
forgácsolóéle pl. igen nagy felületi nyom ásnak, hom lok- és oldalfelületei erős
koptatóhatásnak, nagy helyi felhevülésnek, a szerszámtest és a szár pedig nagy
statikus vagy dinam ikus igénybevételnek van kitéve.
A megfelelő szerszámkialakítás tehát az lenne, ha az él kemény, kopásálló,
szükség esetén melegszilárd anyagból, a test és a szár pedig szívós anyagból
készülne. Az élek megfelelő keménységet adó edzett acél vagy komplex karbidok
szívóssága ugyanis olyan kicsi, hogy szerszámtest vagy szár anyagának alig
felel meg, a szerszámtestnek használható ötvözetlen szénacél viszont forgá­
csolóélnek alkalm atlan.
Ez a felismerés vezetett a betétkéses, a gyorsacél-, vagy keményfémlapkás
szerszámok kialakításához, és ez adja meg a felrakóhegesztéssel kialakított élű
szerszámok létjogosultságát is. A felrakóhegesztés előnye a forgácsolólapkás
szerszámokkal szemben az is, hogy a réteg összetétele tág határok között vál­
toztatható, sőt olyan összetételű szerszámfelület készíthető, amelyet nagy
tömegben, kohászati úton gazdaságosan elő sem lehet állítani.
Az erősen ötvözött szerszámacélok csoportjába azok az acélok tartoznak,
amelyeknek edzési hőm érsékletről 400...600 °C közé hűtve és o tt tartva hosszú,
több napos lappangási időjük van. E z azt jelenti, hogy e hőm érséklet-tarto­
m ányban ausztenites szövetszerkezetük révén képlékenyek, ezért ilyen ún.
ausztenites előmelegítést alkalmazva, a hegesztéskor bekövetkező alakváltozás
repedést nem okoz. A helyes hegesztéstechnológiát tehát csak ezen acélok
átalakulási diagram jainak ismeretében lehet kidolgozni. Az ebbe a csoportba
tartozó hazai acélfajták:
— forgácsolószerszámokhoz: R 1, R 2, R 3, R 6, R 8, R 9, R 10, R 11;
— hidegalakító és vágószerszámokhoz: K 1, K 11;
— melegalakító és vágószerszámokhoz: W 1, W 2, W 3, K I 2, K 13, K 14.
Az ilyen szerszámok javítóhegesztését az alapanyaggal azonos vagy közeli
összetételű hegesztőanyaggal végezzük, ezért m ár az első varrat összetétele is
megfelel.
Ú j, ún. takarékszerszámok alapanyaga ötvözetlen vagy csak gyengén
ötvözött. Hegesztéskor ezért az alapanyaggal keveredő első 'varratréteg ötvö-
zöttsége a hegesztőanyagénál jóval kisebb. A gyakorlatban a harm adik — leg­
jobb esetben a m ásodik — varrat összetétele kielégítő.
Az erősen ötvözött szerszámacélok hegesztéséhez használatos hegesztŐ­

72
 anyagokkal készített ömledékek tájékoztató összetételét a 4. táblázat 13... 18
sorában találjuk.
M indhárom szerszámtípushoz használt hegesztőanyagok összetételére
jellemző, hogy a klasszikusnak számító nagy wolfram- és króm tartalm úak
mellett, megjelentek a közepes vagy kis wolfram- és króm tartalm úak is, am e­
lyekben ezeket az ötvözőket molibdén, esetleg kobalt pótolja. A molibdén és a
kobalt a melegszilárdságot növeli, ezért az ilyen összetételű szerszámok élet­
tartam a nem csökken, s a m olibdéntartalm ú gyorsacélok olcsóbbak is.
Az erősen ötvözött acélok hegesztéstechnológiáját az izotermás átalakulási
diagram alapján kell megtervezni.

53. ábra. Erősen ötvözött acélok előmelegítésének elve

A a u s z te n it; P p e rlit; B b é n ít; A ct a p e rlit a u s z te n itté v aló á ta la k u lá s á n a k k ez d eti h ő m é rsé k le te
h e v íté s k o r; M k a m a rte n z itk é p z ő d é s k e z d e té n e k h ő m é rsé k le te ; E ed zési h ő m é rs é k le t; H az
a u s z te n it ho sszú la p p an g ási, e g y b e n a z elő m eleg íté s, és a hegesztés h ő m é rs é k le t-ta rto m á n y a ;
h\ a hegesztés id ő ta rta m a
1 au szten ites elő m eleg íté s és a z t k ö v e tő lá g y itá s; 2 a u sz te n ite s elő m eleg íté s, m a jd tú ln y o m ó ré s z t
b én ites szö v etsz erk eze tet ere d m é n y e z ő le h ű lé s ; 3 eg y szerű elő m eleg ítés, m a jd lá g y itá s ; 4 eg y szerű
elő m eleg íté s és bénites le h ű tés f I és l2 a lépcsős elő m eleg ítés h ő m é rsé k íete

Az 53. ábrának megfelelően a következő négy technológia lehetséges:

1 vonal szerinti technológia:
1. felmelegítés az edzés hőmérsékletére az ausztenites szövetszerkezet kiala­
kítása céljából;
2. lehűtés az ausztenit hosszú lappangási hőm érséklet-tartom ányába 450...
...550 °G-ra és e hőmérséklet fenntartása a hegesztés teljes időtartam a a la tt;
3. felhevítés a lágyitás hőmérsékletére a hegesztés befejezése után azonnal,
anélkül, hogy a szerszámtest 400 °C alá hűlne;
4. lágyitás;
5. élek forgácsoló megmunkálása;
6. edzés és ezt követő keményítő megeresztés;
7. finommegmunkálás;
8. ellenőrzés.

73
2 vonal szerinti technológia :
1. felmelegítés az edzés hőm érsékletére az ausztenites szövetszerkezet kiala­
kítása céljából;
2. lehűtés az ausztenit hosszú lappangási hőm érséklet-tartom ányába 450...
...550 °C-ra és e hőm érséklet fenntartása a hegesztés teljes időtartam a a la tt;
3. lassú lehűtés (levegőn vagy hom okba ágyazva) túlnyom óan bénítes szövet­
szerkezet elérése céljából;
4. kem ényítő megeresztés;
5. élek m egm unkálása;
6. ellenőrzés.
3 vonal szerinti technológia:
1. felmelegítés az ausztenit hosszú lappangási hőm érséklet-tartom ányába
450...550 °C-ra és e hőmérséklet fenntartása a hegesztés teljes időtartam a
alatt;
2. felhevítés a lágyítás hőmérsékletére a hegesztés befejezése után azonnal,
anélkül hogy a szerszámtest 400 °C alá hűlne;
3. lágyítás;
4. élek forgácsoló m egm unkálása;
5. edzés és ezt követő kem ényítő megeresztés;
6. finom m egm unkálás;
7. ellenőrzés.
4 vonal szerinti technológia:
1. felmelegítés az ausztenit hosszú lappangási hőm érséklet-tartom ányába
450...550 °C-ra és e hőmérséklet fenntartása a hegesztés teljes időtartam a
alatt;
2. lassú (levegőn vagy hom okba ágyazva) lehűtés túlnyom óan bénites szövet­
szerkezet elérése céljából;
3. kem ényítő megeresztés;
4. m egm unkálás;
5. ellenőrzés.
A felmelegítés sebességét bonyolult alakú és nagy m éretű szerszámokhoz
100...200 °C /h, az egyszerű alakú és kis m éretű szerszámokhoz 200...500 °C/h
-értékre célszerű választani. Lépcsőzetesen kell előmelegíteni. A jánlott hőm ér­
sékletek:
első lépcső: 500... 600 °C,
m ásodik lépcső: 800... 1000 °C
A z / és 3 technológia edzett és megeresztett, a 2 és 4 pedig túlnyom óan
bénítes szövetszerkezetet eredményez. Legnagyobb biztonsággal az 1 technológia
szerint lehet hegeszteni, a továbbiak a számok növekvő sorrendjében növekvő
repedésveszéllyel járnak.

74
 Megjegyzés: a keménység rovatban a számlálóba írt számok az edzés utáni, a nevezőbe írtak a keményítő megeresztés
tflv O N 2**0 N
ü M O
ja« -K M O
i x: <u-rtx:
js ►•* E >
,. 0 1O
ö o 'u ^-ÍO-O'CEÖ
cö O •io -o Sefl BJ Cö N
rt
in +j
rj Í-K
w >-i 0 5l-i°
O l_í h L
>, 03 íd o «J eö ü
Ü ^ ’ö c/í ►>" o3 oo

cS'V
° c p2
;« g J-
•rt U
H
o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
•s i OOOOsOTfOOOOO. cNcn m o o o o >n r * o -o
‘Só.<8 vO\D*Ol/^^OvO'>DN
OvO'sO m in in in iO >0 lO O vo ‘O o

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
XO \OON 'nr'OCOO OO 00 O O O M O m c o ic í
m m ^ ’T f m o io i'ío i'í co co ^ ^f N" N" N" rj- co tJ- tT

o o o o o o o o o o o o o o OOOOOOO
in m r~ <n co m O O O O O
oooooooooooooooooooo OO 00 vD vo oo oo oo oo oo oo oo
J4
o o o o o o o o o o O OOO O O OO O O O
r~r~r-r~r-'r~r~t~-r~i~- O O co i—*
0O C O V D ' ű
h oo i n o o i n in
oo r - t~~r~~ r~- r - r~
•S0 o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
60
*o-o oo h - c o i n i o io r - r - o co n N io m CNCNO r- CNO CN
.e in in in in m in in in in in in in tj- rf ■o vo in in m in in

*3 .gE ai)
-T3 60 O O O O O O O O O O
CNO m — O N O t O t N
o o o o
00 OOCNO
o
o
o o o o o o
o i— o oo i n oo
á ■S a in in in in in in in in in m Tj- Tj- Tj- Tj- in i n ’í in "T T f ^ r
60
O O O O O O O O O O o o o o o o o o o o o
c o G \in r" tn m fT - — o oo r-~ i~~
o on oo oo
in co
I-I o
m r^- oo N " co
o o o o o
CNCNCNCNCNCNCNCNCNCN

o o o o
utáni keménységi értékek
O O O O O O O O O O in in r j- o o o o o o o
Tj-m —cNOO\0',or^r'- 0\0\ 00 00 oo oo O
O ON o
O
o
CN O
o o
co
o
CNCNCNCNCN—' r - CN’- i ' -'

•n in o oo_o
OO*— ' -í in in"in O On I r í in I I ’°,l

in I m I o in i cn co I I I I CO I I I

r j- co m O no
N - c O c O C N C N c O — CN In I o I o d '- I o
CO CN i—^
o o c o c N C N O 'o r - r '- c N C N
I I I o m i d o

i n CN m r o i n m m
CN

H
O O ^ o q c O C N c q O ^ C T \c q O C > O O r f in t í- c q - q - q -cf - q r t
cd o —'i-h —'cd ö —" —' CN — © o " ö o cd ö cd cd cd

75
 Kisebb töm egű, a hegesztéssel bevitt hö hatására legfeljebb a hosszú lap­
pangási hőm érséklet-tartom ány felső határértékére melegedő szerszám testek
közül azok, amelyek magasabb hőmérsékletről hűlnek, lágyabbak lesznek, mint
az alacsonyabbról hűlök. Az azonos hegesztőanyaggal készített varratok azonos
keménységét tehát csak a hegesztést követő fél-, egyórás kiegyenlítő hőntartás-
sal, és az ezt követő azonos hülési sebességgel lehet elérni.
A hőm érséklet-tartom ány felső határértéke fölé hevülő szerszámok kilá­
gyulhatnak, ezért kis tömegű szerszámok helyes hőmérsékletét a hegesztés idő­
szakos megszakításával kell elérni.
Az erősen ötvözött szerszámacél varratainak készítésekor alkalm azott hő­
kezelések hőm érséklet-tartom ánya a 7. táblázatban található.
A megeresztést a hegesztés után levegőn 150 ÜC alá hűlt vagy edzett szer­
számon legkésőbb egy órán belül el kell végezni a repedésveszély megelőzése
végett. A technológiákban szereplő „keményítő megeresztés” arra utal, hogy
az erősen ötvözött szerszámacélok, ill. az ilyen összetételű ömledékek legkedve­
zőbb tulajdonságai csak többszöri megeresztéssek érhetők el. A keményítő meg­
eresztés a m egadott hőmérsékletre való két-háromszori felmelegítésből és 0,5 h-s
hőntartásból áll, ami az edzés után visszamaradó ausztenit tömegének csökke­
nését és a iinom eloszlású karbidok megjelenését eredményezi.
— A gyorsacéltípusú ömledékek a keményítő megeresztés után néhány
HRC-vel keményebbek lesznek, m int edzés után voltak, s e kemény­
ségüket m unka közben is m egtartják a megeresztési hőmérséklet alatt.
— A hideg- és melegalakító szerszámokhoz alkalmas ömledékek kemény­
sége kem ényítő megeresztés után csak a legalább 5% w olfram tartal-
m úaknál éri el az edzés utáni értéket, más összetételek keménysége
alatta m arad. A többszöri megeresztésük ezeknek is előnyös, b ár a gya­
korlat szám ára általában elfogadható az egy alkalommal végzett 1...2
h-s megeresztés is.
A tapasztalatok azt m utatják, hogy a többszöri megeresztés nemcsak az
edzett, hanem a hegesztés után bénitesre hűlt ömledékek esetén is kedvező.

B .2 .1 . Forgácsolószerszám ok javítóhegesztése

Gyorsacél szerszámok javítóhegesztése az 53. ábrán ismertetett bármelyik

technológia szerint végezhető, a 4. táblázatban szereplő 13. és 14. sorszámú
varratösszetételt adó hegesztőanyagokkal. M inthogy forgácsolószerszámokról
van szó, az edzett, s a gyorsacélok összetételének megfelelően keményítő meg­
eresztést kapott élek jobbak, m int az általában csak szükségből alkalmazott,
néhány HRC-vel lágyabb bénitesek. Az elkopott, kicsorbult éleket hegesztéshez,
köszörüléssel készítjük elő. Az esetleges repedéseket hasonló módon m unkál­
juk ki.

76
 Amennyiben az 7 és 2 technológiának megfelelő ausztenites előmelegítés
nem valósítható meg, legalább lágyítsuk ki hegesztés előtt. Edzett élek hegesz­
tése ugyanis fokozott repedésveszéllyel jár, s csak az egyszerű kialakítású szer­
számokon rövid, egyenes éleken végezhető. A lágyitás egyébként a hibás hely
forgácsolással való kimunkálhatósága miatt is szükséges lehet.
H a ausztenites előmelegítést nem végeztünk, a 350...500 °C-ra előmelegí­
tett szerszám éle a hegesztés befejezésekor nagyon inhomogén. Azokon a helye­
ken ugyanis, ahol az élek épek voltak és ezért nem végeztünk felrakást, az
eredeti szövetszerkezet és keménység található. A felrakott varrat és hőhatás­
övezetének egy része hegesztés alatt ausztenites szövetszerkezetü, s amennyi­
ben a szerszám levegőn hűl le, túlnyomóan bénitté alakul át. A varrat és környe­
zete tehát valamivel lágyabb lesz, mint az épen m aradt él.
A forgácsolószerszámok javítóhegesztésekor tehát az 53. ábra szerinti
/ vagy 3 technológiát célszerű használni; az utóbbit elsősorban egyszerű alakú,
egyenes élű szerszámokhoz.
Nagyobb hiányok pótlását az ún. egytömeg'ú hegesztés módszerét keil
követni, kisebb hiányok pótlására azonban akár egyetlen varrat felrakása is
megfelel.
A z egytömegii hegesztés módszere: 40...60 mm hosszúságban, 4...5 mm
átm érőjű bevont elektródával az él egy részét teljes magasságban elkészítjük,
és csak ezután fogunk hozzá újabb szakaszhoz.
H a az eredeti él köszörüléssel teljes egészében eltávolítható, és a bénites
szövetszerkezet elegendő, a hegesztés befejezése után a szerszámot lassan,
hom okba ágyazva kell szobahőmérsékletre hűteni. Az így készült él egy-két
HRC-vel lágyabb, mint az eredeti edzett és keményített, előnye azonban, hogy
magas hőmérsékletű kemencét nem igényel és a varrat keménysége minden pont­
ban közelítőleg azonos.
A repedésveszély csökkentésére
— kis átm érőjű elektródát és kis áramerősséget célszerű használni;
— a hegesztést az 54. ábra szerint, 20...30 mm hosszú szakaszokban kell
végezni, majd egy-egy szakaszt elkészítve és enyhe kalapálással a var­
ratokat megnyújtva, a hegesztés folytatható;
— az elektródát az ív megszakítása előtt a végkráter feltöltése végett kissé
visszafelé kell mozgatni;
— az elektródát ne lengessük keresztirányban.

54. ábra. Egyszerű alakú szerszám

javítóhegesztésének sorrendje

77
 A hőkezelést az öm ledékhez hasonló összetételű gyorsacél sajátságainak
megfelelően végezzük, az edzést tehát az előírt hőmérsékleten (1. a 7. táblázatot)
keményítő, azaz többszöri megeresztés követi. Ugyanezen a hőmérsékleten a
hegesztés után levegőn hűlt varratokat is meg kell ereszteni.

B .2 .2 . Forgácsolószerszámok felrakóhegesztése

A takarék-forgácsolószerszámok ötvözetlen vagy csak gyengén ötvözött

alapanyagra, a 4. táblázatban található gyorsacél összetételű varratok felrakó­
hegesztésével készülnek. Az alapanyag összetétele m iatt ausztenites előmelegítés
nem valósítható meg, ezért az 53. ábra szerinti 3 vagy 4 technológiát alkal­
m azzuk. A hegesztést így végezve elérhető, hogy annak teljes időtartam a alatt
a varrat ausztenites állapotú legyen és ezért a repedésveszély minimális.
A takarékszerszámok éle ( élei) csak a harmadik, ill. a z ezt kővető varratból
készülhetnek, ezért a szerszámtesten hornyot kell kim unkálni (55. ábra).
A felrakóhegesztés az 56. ábra szerint végezhető szabadon (56a ábra),
vagy a drága hegesztőanyag m egtakarítása végett rézből vagy grafitból készült
tám asztólapok, ún. gyámok m ellett (56b ábra). A z ún. horonyba rakás módszere
(56c ábra), nem igényel nagy kézügyességet, mégis ritkán alkalmazzuk, m ert
nagy töm egű hegesztőanyag kell hozzá.

10...12

55. ábra. Az ötvözetlen vagy

gyengén ötvözött anyagban
elkészítendő horony mérete

56. ábra. Nagy átmérőjű marószerszám takarékgyártása

h e g e sz té s ; a ) s z a b a d o n ; b ) g y á m mellett; c ) h o ro n y b a r a k á s m ó d sze rév el
1 a la p te s t; 2 r.ézgyám h e g e s z te tt ta rtó n y é lle l; 3 s a la k ; 4 e le k tró d a

78
 Egy-egy sor elkészítése u tán lelkiismeretesen el kell vége/ni a salukolúsl.
m ert a következő sor hegesztésekor a salak bezáródhat és ez szerszám törésre
vezethet.
Kis töm egű szerszámok felrakóhegesztésekor ügyelni keik hogy a hegesz­
téssel bevitt hőmennyiség, a v arrat anyagát a 7. táblázatban feltüntetett elöméie-
gítési hőm érséklet-tartom ány felső értékénél nagyobbra ne hevítse fel, m ert
akkor a varrat kilágyul, s csak edzéssel érhető el a kívánt keménység. A túl-
hevülés veszélye minden 2 ...5 kg-nál kisebb tömegű szerszám felrukóhcgeszlésc
esetén fennáll, ezért a hegesztést többször meg kell szakítani. Az egészen kis­
méretű eszterga- vagy gyalukések felrakóhegesztése rézgyám mellett is végezhető
az egytömegű hegesztés módszerével (57. ábra). Ez csak olyun kis tömegű

2 3 fvi J 5 1

57. ábra. Esztergakés egytömegű

hegesztése
1 k é s s z á r; 2 a z cl a l a k já t k ö v e tő rézg y ám
r á h e g e s z te tt ta rtó n y é lle !; 3 s a la k ;
4 e le k tr ó d a ; 5 v a r r a t

varrat esetén lehetséges, amelynél a hegesztést megszakítás nélkül végezve a

teljes varrattöm eg a hegesztés befejezésekor teljes keresztmetszetében meg
900... 1000 °C fölötti hőm érsékletű, ezután olajban hütve edzhelő. Ezt többszöri
keményítő megeresztés követi. A salakot tehát hegesztés közben nem kell eltá­
volítani, az elektróda mozgatásával úsztatjuk ki a salakot a gyám mellé. Főleg
olyankor alkalmazzuk, am ikor a varrat elkészítéséhez egyetlen elektróda is
elegendő.
A z így elkészült szerszám elsősorban sima felületű alkatrészek forgácsoló-
m egm unkálására alkalmas. Kevésbé egyenletes felületű alkatrészek megmun­
kálására, szlvósabb él oly m ódon készíthető, hogy a hegesztést követően levegőn
vagy olajban h ű lt szerszámot a varrat összetételének megfelelő, a 7. táblázatban
szereplő hőm érsékletről ismételten eddzük és kem ényítő megeresztést alkal­
m azunk.
H a a hegesztés befejezésekor m ár az em lített hőm érséklet alá h ű lt a varrat,
a szövetszerkezete túlnyomórészt bénites lesz, am i forgácsolószerszámnak ke­
vésbé, kivágó- és alakítószérszám oknak azonban megfelel.
Gyámok mellett végzett hegesztés esetén nem csupán a drága hegesztőanyag
felhasználása, hanem a hegesztést követő forgácsolóm egmunkálás költsége és
időtartam a is csökken. A hegesztés után. bénites szövetszerkezetűre hőkezelt
varrat ugyanis nagy keménysége m iatt csak köszörüléssel m unkálható meg,
ezért a lehető legkisebb varrattöbbletre kell törekedni. Ilyenkor vigyázni kell
arra, hogy köszörüléskor elszíneződés ne lépjen fel, m ért ez repedést okozhat.
H asonló okok m iatt tilos köszörüléskor a vízhűtés is.

79
 CN
0 -0
.-. O --
>fa- Z -í
•O
ü

-B- r- ©O
— O CN
N-
CB
sCB

~*So

> z
(X
u

c
c
-e ( N ic i O C
CN O CN
“ I£•
-o SO C<> CN
W-S
£E
SS
ac
23
O u-i \0 v i oo
CO CN CN
CN
Q\ CN

3 i
I
,
I
800*CN1

DB
a
>>
s
i
E

\o o 2
•CB
S s *2
•CB
N 33 ■
3
•5 2 • o bő
‘ö l — ««C
*q Ifa -«C ö (2:5 ^ * ü« al i3 oo
O - s g a s a *B> C 2 bo
>>7“ -ü? °"\ o £ o £ *
bű ~
J > e íí2 * [2 'T tf á ö Wfa

*0
 Ha a szerszám geometriájának kialakításához nagy töm egű varratanyagot
kell leforgácsolni, ez csak lágyított állapotban lehetséges, és forgácsolás után
edzést és keményítő megeresztést kell végezni.
Az elm ondottakat összegezve tehát m egállapítható, hogy a szabadon vég­
zett felrakóhegesztést vagy a horonyba rakás módszerét választva 3 technoló­
giát (1. az 53. ábrát) kell követni; abban az esetben viszont, ha csak a 4 techno­
lógiát tudjuk megvalósítani, a gyám használata szükségszerű.
A takarékszerszámok előállítása során, ha a felrakóhegesztést edzés kö­
veti, annak hőmérsékletét természetesen a varrat összetételének megfelelően
kell előírni. M inthogy ez a hőmérséklet lényegesen m agasabb az ötvözetlen
vagy csak gyengén ötvözött acélok edzési hőmérsékleténél, a szerszámtest túl-
hevülésével kell számolni.
A 8. táblázat adatai szerint azonban a túlhevülés hatására fellépő szem-
csedurvulás ellenére a C 55 acél ütőmunkája az R 3-énak több mint tízszerese.
Szakítószilárdsága ugyan jóval kisebb, de szerszámtesthez ez az érték nemcsak
elegendő, hanem szívóssága folytán kedvezőbb is. Jellemző továbbá, hogy az
így hőkezelt pl. W 6 vagy CrV 3 acél kisebb szakítószilárdsággal szintén szívó-
sabb mint az R 3. A kevésbé ötvözött acélok egységára lényegesen kisebb,
mint a gyorsacélé, ezért a felrakóhegesztéssel készült pl. nagy átm érőjű gyors­
acél takarékm arók vagy gyalukések nemcsak szívósabbak de olcsóbbak is,
m intha teljes keresztmetszetükben pl. R 3-ból készülnének.

B .2.3. Hidegalakító- és vágószerszámok javítóhegesztése

A nagy teljesítményű hidegalakító szerszámokat erősen ötvözött acélból

készítjük, s hegesztéstechnológiájukat a B.2.1. pontban ism ertetett szempontok
szerint kell elkészíteni. Az 53. ábrán szemléltetett technológiákkal kapcsolatos
megfontolások itt is m aradéktalanul érvényesek, csupán annyi kiegészítés szük­
séges, hogy elsősorban a hidegalakító szerszámok céljára a bénites szövet­
szerkezet megfelelőbb m int az edzett martenzites, de a sorjázó- és kivágószer­
számok élettartam a is kedvezőbb, ha szövetük bénites.
A nagy teljesítményű hidegalakító szerszámok javítóhegesztését a 2 vagy
3 technológia szerint végezzük. A 4 technológiát alkalmazva az eredeti felület
és a javítóvarratok találkozási helyén lágyulással kell számolni. Ez a hideg­
alakító szerszámokon kevésbé jelentős hiba, m int a kivágószerszámokon; az
utóbbiakhoz ezért e technológia nem megfelelő.
Szű k tűrésű szerszámok javítása oly nagy alakváltozással és revésedéssel
járhat, hogy a hegesztést elvégezve a kívánt m éretek nem tarthatók. Ilyenkor
a teljes szerszáméit eltávolítjuk (kiköszörüljük) és lágyítás után a 4 technológia
szerint újrahegesztjük. Ez bénites szövetet eredményez, s a varrat köszörülésé­
vel a szükséges méret előállítható. A javítóhegesztéshez a 4. táblázatban talál­
ható 15. és 16. sorszámú varratösszetételeket adó hegesztőanyagokat használ­

81
 ju k . A nagy széntartalm ú hegesztőanyagokon kívül a szívósabb m olibdéntar­
talm ú hegesztőanyagok b o választékát gyártják, és elsősorban alakítószerszá­
m ok céljaira kiválóak a króm -m olibdén, ill. a króm-molibdén-wolfram-koball.
ötvözésüek.
A hegesztési sorrend tervezésekor ügyelni kell arra, hogy az egy elektródá­
val lerakható hosszúságú varratszakaszokat a z egyes oldalak közepén kell kez­
deni és az 58. ábrán lá th a tó lépéseket célszerű követni. H a a varratok kezdő- és
végpontja a vágóélbe esik, a vágóéi idő előtt kicsorbulhat. Ezért jobb, ha a z
ívet a szerszámtesten keltjük és o tt is fejezzü k be oly m ódon, hogy a csatlakozó
varratok egym ást átfedjék. A szerszámtest felületéri jelentkező varratm arad­
ványok köszörüléssel eltávolíthatók.

58. ábra. Kivágószerszámlap

javítóhegesztésének sorrendje az
elkopott él teljes hosszban végzet!
kiköszörülése után

Az 59. áb ra nagy átmérőjű kivágógyürü előkészítését, előmelegítését és a

hegesztés sorrendjét szemlélteti. A vetemedés m egakadályozására a lágyított és
a vágóélen végig lem unkált gyűrűt merev alaplapra fogjuk és villamos fűtő­
lapokkal vagy gázzal előmelegítjük. A nagy belső átm érő m iatt a dobozt gyűrű
alakra célszerű kiképezni, s olyan tetőt tenni rá, amelyen több helyen egymás­
tól függetlenül fedhető nyílások vannak. Ezeken egymás után benyúlva a he­
gesztés elvégezhető. A nyílások közül természetesen m indig csak az van nyitva,
amelyen át a hegesztés folyik. Az égéstermékek elvezetését úgy oldjuk meg,
hogy az a hegesztőt ne zavarja.

B .2 .4 . H idegalakító- és vágószerszámok felrakóhegesztése

E szerszámok felrakóhegesztésére is elvben a forgácsolószerszámoknál

leírt technológiák alkalm asak. Az ausztenites előmelegítés lehetőségének hiá­
nyában a 3 vagy 4 technológiát használjuk (1. az 53. ábrát) s a szokásos varrat­
összetétel a 4. táblázat 15 és 16 sorában található.
A takarékszerszám okat a 60. ábra szerint készítjük. Egy-egy szakaszt,
egytömegű hegesztéssel teljes magasságában felrakjuk, de a magasabban fekvő
v arratokat m integy 10 mm-rel rövidebbre készítjük, hogy a csatlakozásnál a
kezdő és végkráterek ne kerüljenek egymás fölé. A hegesztés rézgyám alkalm a­

sa
59. ábra. Nagyméretű kivágógyűrű javítóhegesztése
a ) a g y ű rű felfo g ása a m e re v a la p la p ra ; b ) h eg e sztés; c) h egesztési so rre n d
J a la p la p ; 2 r ő g z i t ö e l e m ; i h ő v eszteség et c s ö k k e n tő a z b e sz tle m e z e k ; 4 k ü ls ő h ő szig e telő
le m e z g y ű rö ; 5 b e lső hő szig etelő ie m e z g y ű rű ; 6 k ö r a la k b a n m e g h a jlíto tt p e rfo rá lt ré z c sö v e k ;
7 elő m e le g ítő lá n g ; 8 fe d c l; 9 k ü lö n le fe d h e tő n y ila s ; 10 e le k tr ó d a : 11 réz g y á m ; 12 fü stelsz ív ó
c s ő : 13 k iv á g ó g y ü rü

83
 60. ábra. Nagyméretű takarék-kivágólap készítése a vágóéi helyén kialakított
horony feltöltésével
a ) h eg e sztési s o r re n d ; b ) a s z a k a s z o k elk é sz íté se ; c) a felrak ó h eg esztés elren d ezése
1 s z e rs z á m te s t; 2 rézg y á m rá h e g e s z te tt ta rtó n y é lle l; 3 s a la k ; 4 e le k tró d a

zásával könnyebb és gazdaságosabb. A fedővarrat hegesztését az alapanyagon

kezdjük és fejezzük be, m ajd e nyom okat később köszörüléssel eltávolítjuk,
hogy a későbbi vágóéi kezdő- és végkrátert ne tartalmazzon. A hegesztést 3 vagy
4 technológiával végezzük. A 3 szerint martenzites, a 4 szerint bénites szövet­
szerkezetet kapunk. A tapasztalat szerint nagyméretű kivágólapot a 4 szerint
célszerű elkészíteni, m ert a szívósabb szövetszerkezet kedvezőbb. A hegesztés
több órán át tarthat. A szerszám ot a hegesztést követően még 0,5...1 h-án ke­
resztül hőkiegyenlítés céljából a z előmelegítési hőmérsékleten kell tartani, majd
lassan, levegőn hűteni. Ezután kem ényítő hőkezelés következik.
A 61. ábrán látható nagyméretű kivágólap a horonyba rakás módszerével
is készülhet a következő lépésekben:
1. A tervezett vágóéi helyén horonykészítés marással vagy lánggyaluval.
2. A tervezett vágóéltől 15...20 m m távolságban lángvágóval a belső részt
kivágjuk, hogy az egyébként is fölösleges anyagrészek a varrat zsugoro­
dását ne gátolják.
3. Előmelegítés a 6. táblázatban m egadott hőmérséklet-tartom ányban.
4. Hegesztés a horonyba rakás módszerével (1. az 56c ábrát).
5. Lágyítás.
6. Forgácsolómegmunkálás.
7. Edzés és keményítő megeresztés.
8. Finom megmunkálás.
9. Ellenőrzés.
A 62. áb ra közepes méretű kivágószerszám vagy húzógyűrű felrakóhegesz­
tését szemlélteti vízzel h ű tö tt rézgyám m ellett, a 63. ábrán pedig kisméretű lyu­
kasztószerszám egytömegű hegesztése látható. A rajzon figyeljük meg a szer­
számszár előkészítésének javasolt alakját. Abban az esetben, ha a hegesztés be-

84
 b)

C)
61. ábra. Nagyméretű takarék-kivágólap készítése a horonybarakás módszerével
hegesztve
a) v a r r a to k elh ely ezése és a h o ro n y m é re te ; b ) a hegesztés s o rre n d je ; c) h eg e sztés a la p s ík ja
fö lé e m e lk e d ő v a rra to k k a l
1 k e z d ő - és v é g k rá te re k h ely e a s z e rs z á m te s te n ; 2 a vágóéi s z á m á ra k é s z íte tt h o r o n y ; 2 lá n g v ág ás
helye

85
 62. ábra. Kör alakú kivágószerszám
vagy húzógyűrű felrakóhegesztése
I C 55 m in ő sé g ű s z e rs z á m te s t; 2 v a r r a t ;
3 s a la k ; 4 e le k tr ó d a ; 5 vízzel h ű tö tt ré z g y á m

63. ábra. Kisméretű lyukasztó-

szerszám egytömegű
felra kóhegesztése
/ C 55 m in ő sé g ű s z e rs z á m sz á r; 2 v a r r a t;
3 s a la k ; 4 ré z g y á m , a k ö n n y e b b szerelh ető ség
v ég e tt k é t félb ő l

fejezésekor a varrat 800...850 °C-nál m agasabb hőm érsékletű, olajedzés vé­

gezhető. H a a varrat oly nagy tömegű, hogy a hegesztés befejezésekor ez a hő­
mérséklet nem tartható, a szerszámot levegőn kell hűteni. Ilyenkor a szövetszer­
kezetben m artenziten kívül bénit is keletkezik. Ez a szövetszerkezet keményítő
megereszt és után kivágószerszámokhoz és húzógyűrűkhöz alkalmas.
A 9. táblázat adatai szerint, az erősen ötvözött varratnak megfelelően
végrehajtott hőkezelés az alapanyagot túlhevíti ugyan, de a kevésbé ötvözött
szerszámtestek szívóssága még így is húsz-harm incszorosa a teljes keresztm et­
szetében K 1 acélból előállítotténak. Szilárdsága természetesen lényegesen k i­
sebb, ez azonban nem követelmény a szerszámtesttel szemben, ennek ugyanis
inkább szívósnak, m int keménynek kell lennie.
Tekintettel a viszonylag kis egységárakra belátható, hogy elsősorban a
nagyobb keresztmetszetű szerszámoknál m utatkozik meg a felrakóhegesztés
gazdaságossága, vagy olyan esetekben indokolt ez a technológia, am ikor más
m ódon új szerszám nem szerezhető be időben.

86
 megfelelően végzett
O
—Cr-
MN
O — i V O CN
co -í-

r~, O O
rí GN <n
NON O
MvO• >©•
ötvözött varratnak

00 — CN

■
<oo tí-
o ono r~- >o-o
cn Tf o ••
o o >o CN CN
U
Hidegalakító szerszámtest-anyagok tájékoztató mechanikai tulajdonságai az erősen

<Ti
iflO O ftO O c i •
M OV
. , r~- m
inO
cn
N •
U

cn

* *
—o o O CN
LJ O O I I vO©
^ CN

68 oo
CU 1
M
scCG
dC
•a ^
S :g
w<' *•3^
*c8®í m „jí ^ (N
9. táblázat

~a i?- S N
■ co
r. ON
l l «-jál ■ S i * SS
^ § > 2 s§4?
O rfO «'-2 gg

87
 B .2 .5 . M eleg alak ító - és vágó szerszám ok javítóhegesztése

Az ebbe a csoportba tartozó acélokból kis- cs közepes m éretű szerszámok

készülnek, amelyek tömege ritkán haladja meg a 300...400 kg-ot. Drágák, s m i­
vel az alkatrészgyártás szinte minden területén m egtalálhatók, javító- és felra-
kóhegesztésük igen jelentős.
A javítóhegesztéseket az alapanyagnak és az igénybevételeknek megfele­
lően kiválasztott, a 4. táblázat 17...20. sorában feltüntetett varratösszetételt
adó hegesztőanyagokkal végezzük. A megeresztés hőm érsékletét a 7. táblázat
szerinti felső h a tá r közelében célszerű kijelölni.
A javítóhegesztést 1 vagy 3 technológiával végezzük (1. az 53. ábra). A ko­
p o tt élek hegesztési sorrendjére az egyenes élű szerszámok esetében az 54. áb ­
rával a bonyolultabb alakúak esetében pedig az 58. ábrával kapcsolatos meg­
fontolások is mérvadók.
A bban az esetben, ha csak a 4 technológia valósítható meg, a javítóvarrat
általában keményebb m int az eredeti, ezért fennáll az él kipattogzásának ve­
szélye, és a kopás nem lesz egyenletes. Az elm ondottak fokozottabban érvénye­
sek kopott felületrészek javítására, am ikor több irányú zsugorodási feszültség­
gel kell számolni. Ilyenkor a 64. ábrán feltüntetett hegesztési sorrendet célszerű

követni olyképpen, hogy egyszerre legfeljebb 100 mm hosszú varrat készüljön,

s azt enyhe kalapácsütésekkel addig kell nyújtani, amíg a hőkiegyenlítődés be
nem következik. A hegesztés csak ezután folytatható. Jó eredm ényt ad ilyen ese­
tekben a 4. táblázatban található 19. vagy 20. sorszámú ömledék. A hegesztő-
anyagok közül azt válasszuk, amelyik a szükséges keménységet adja. D rágák
ugyan, de a varrat repedés veszélye nélkül elkészíthető. A nagyobb felületek
javításához megfelelő Összetételű porbeles huzalok is kaphatók. M inthogy a
v arrat ausztenites szövetszerkezete hőkezelés hatására sem változik, a 2 esetleg
a 4 technológiával kell hegeszteni.
A z így kijavított szerszámok felrakott felülete az alapanyagnál mindig lá-
gyabb, de az igénybevétel hatására valamelyest keményedik.

88
 Süllyesztékek kopott vállait, vékony bordáit vagy belső szemeit mindig
ilyen kobalt- vagy nikkelalapú (I. a B.1.2. pontot) lágy ötvözettel célszerű javí­
tani, m ert a helyi túlhevülést, a hőingadozást ezek jobban elviselik, m int az
alapanyag.
K is sebességgel alakító süllyesztékek nagy koptátóhatásnak kitett felület­
részei felújíthatok keményötvözetet adó (4. táblázat 7. sorszám) hegesztő-
anyagokkal is, de ezek szívóssága a lágyötvözetekét nem éri el.

B .2 .6 . M elegalakító és vágószerszámok felrakóhegesztése

A felrakóhegesztés kidolgozására vonatkozóan a B.2. alfejezetben eddig

leírt megfontolások mérvadók azzal a kiegészítéssel, hogy a varratok keményítő
megeresztést kapnak vagy bénites hőkezelést kapnak. A felrakóhegesztést a 4.
táblázat 17. vagy 18. sorszámának megfelelő ömledéket adó hegesztőanyagok­
kal végezzük általában, de a kis sebességgel alakító süllyesztékekhez és vágó­
szerszámokhoz ezenkívül a 7, és 9. sorszámú ömledékek is megfelelnek.
A süllyesztékeknél általában egyszerűbb alakú és igénybevételű vágó- és
darabolószerszámokat az 55. ábra szerint készítjük elő a hegesztéshez, és a 3
vagy 4 technológiával hegesztjük.
Meleghengerek felrakóhegesztését a megengedhető kopás mértékénél
2...3 varratréteggel vastagabbra tervezzük, hogy a teljes méretcsökkenés köz­
ben azonos keménységű legyen a felület. E rre azért van szükség, m ert az első
réteg a kevésbé ötvözött alapanyaggal keveredve lényegesen lágyabb, m int a
későbbiek. H a azonban az első varrathoz olyan hegesztőanyagot választunk,
amelyben az ötvözőelemek mennyisége 40...70% -kal több, m int am ennyit a
felrakott rétegtől megkívánunk, a keveredés következtében m ár az első varrat
is megfelelő összetételű és a rétegvastagság ennek megfelelően csökkenthető.
Erősen ötvözött hegesztőanyagot használva a 4 technológiával hegesz-
tünk (I. az 53. ábrát), a hengert tehát kb. 500 °C-ra előmelegítjük, s a varrat
bénites szövetszerkezetű.
Nagyméretű hengerek előmelegítése körülményes, ezért h a a művelet köz­
ben jelentős hőmérséklet-csökkenéssel kell számolni, a párnaréteg elkészítésé­
vel kezdjük a hegesztést. Az előmelegítés hőmérséklete azonban ilyenkor nem
süllyedhet lényegesen az alaptest vagy a hegesztőanyagnak megfelelő vo­
nal, azaz kb. 300...350 °C alá. A párnaréteg ilyen esetben ötvözetlen szénacél
ömledék, amelynek vastagsága két, legfeljebb három varratréteg. Ennek az a
feladata, hogy az alaptest és a felhegesztendő keményebb rétegek között a
zsugorodási különbségekből származó alakváltozásokat repedés nélkül fel­
vegye.
A süllyesztékek felrakóhegesztésekor vegyük figyelembe, hogy az igénybe­
vétel a geometriai kialakításból következően a szerszám felületén pontról
pontra változik.

89
 A 65. ábrán általános alakú süliyeszték látható. A süllyesztek be helyezett
kiindulódarab először az üregből kiálló tüskéket, vállakat éri és azokat mele­
gíti. A lakítás közben az izzó acél a tüske és a süllyesztők oldalfelületén lefelé
áram lik és kitölti az üreget, majd ezután a két szerszámfél között a sorjacsa-
tornába áramlik. Az alakítás befejezése után a kész m unkadarabot kiemeljük,
majd a szerszámot levegővel hűtjük.

65. ábra. A süliyeszték

jellegzetes igénybevételi helyei
/ m e te g k o p á s a n y a g á ra m lá s b ó l;
2 h ó f á r a d á s h ő in g a d o z á s b ó !;
3 k ifá ra d á s m e c h a n ik a i
ig é n y b ev éte lb ő l

A süllyesztőknek tehát három jellegzetes igénybevételi helye különböztet­

hető meg:
1 a palástfelületeken és a fenék egy részén nagy a koptatóhatás;
2 a vállak, tüskék csúcsa koptatásnak kevésbé van kitéve, de más részek­
nél jo b b an felmelegszik és hűtéskor gyorsabban hűl, azaz nagy hőinga­
dozás terheli;
3 az összezáruló süllyesztőkben kialakuló nagy nyomás hatására az üreg
tágul, a palást- és a fenékfelület találkozásánál ezért jelentős fárasztó­
hatás érvényesül.
A kovácsolószerszámok igénybevétele ezenkívül ütésszerű, és a fárasztó­
hatás jelentősebb, mint a lassú alakítással dolgozó sajtolószerszámoknál.
Belátható, hogy a különböző igénybevételekkel szemben, különböző m i­
nőségű acélokat vagy ötvözeteket kellene választani, mert
— a koptatóhatást a vvolfram- és a m olibdéntartalm ú acélok viselik el
legjobban,
— a nagy hőingadozással szemben a kobalt vagy nikkelalapú lágy ötvö­
zetek a legkedvezőbbek,
— a fárasztó-igénybevételnek pedig az ausztenites króm -nikkel acélok
állnak ellen leginkább.
A süllyesztéket tehát három féle anyagból kell készíteni, és erre a felrakó­
hegesztés nyújt lehetőséget.
1. A palást- és fenékfelületekhez, valamint a sorjacsatornákhoz a 4. táblá­
zat 17. 18. sorszám ú w olfram és m olibdéntartalm ú hegesztőanyagait.

90
 2. A váltak, tüskék csúcsaihoz a kobalt- vagy mkkelalapíi heues/toanyiigo-
kat, (4. táblázat 19. és 20. sorszámú ötvözetei).
3. A sarkokba az ausztenites króm-nikkel ömledéket adó hegesztőanyago­
k at vagy nikkelalapú ötvözeteket (4. táblázat 22.. ill. 26 sorszám) válasszuk
A három féle hegesztőanyagnak megfelelően, a hegesztésied 11io lóg in a k ö ­
vetkező:
1 .A süllyesztéstest előüregelése a szükséges rétegvastagság (I. később)
figyelembevételével.
2. A süllyesztéktest edződési hajlam a m iatt előmelegítés 300...400 ' C-ra,
és a sarkok elkészítése ausztenites króm-nikkel összetételű hegesztő
anyaggal;
3. A z erősen ötvözött v arratok alkalmazása m iatt előmelegítés 450...
...550 °C-ra és az oldalfalak Felrakása wolframmal és molibdénnel erősen
ötvözött hegesztőanyaggal, m ajd ugyanezen a hőmérsékleten a kobalt-
vagy nikkelalapú lágy ötvözetek felrakása a csúcsokra, vállakru. Ezek
a lágy ötvözetek ugyan nem edződök, de alacsonyabb hőmérsékleten
folyó hegesztéskor ott, ahol ez a réteg az erősen ötvözött varrattal ta­
lálkozik, ez utóbbi repedhet.
4. Hegesztés u tá n hűtés levegőn.
5. K étszer félórás keményítő megeresztés az erősen ötvözött varrat össze­
tételének megfelelő hőmérsékleten.
6. Készremunkálás.
7. Ellenőrzés.
A különböző összetételű varratok helyét és számát a 66. ábra szerint úgy
tervezzük, hogy az igénybevételkor fellépő alakváltozás hatására a 66. ábrán
jelö lt, várhatóan vízszintesen elinduló repedés irányában képlékeny, auszteni­
tes varratok legyenek, s hogy a csúcsokra, vállakra hegesztett kobalt- vagy nik­
kelalapú ötvözetek fedjék a w olfram - és m olibdéntartalm ú erősen ötvözött
varratokat.

66. ábra. A különböző összetételű

varratok egymásra épülése
nagyméretű süllyesztékszerszámban
a 65. ábrának megfelelő metszeten
1 k o b a lt- vagy n ik k e la la p ú ö tv ö z e t;
2 w o lfra m m a l v a g y m o lib d é n n e l erő sen
ö tv ö z ö tt h e g e sz tő a n y a g ; 3 au szten ites
k r ó m —n ik k e l ö tv ö z e t; 4 fá ra s z tó ig é n y b e ­
vétel h a tá s á ra k e z d ő d ő re p e d é s h ely e;
5 a sü lly e sz tő k a la k ja te rh e le tle n ü l; 6 a
s ü lly e sz té k te st a la k ja a z ü té s p illa n a tá b a n :
7 s ü lly e sz té k te st

91
 A bevontelektródás ívhegesztés 60...80 mm hosszúságú szakaszokban, az
59. ábrán látható lépéseknek megfelelően készül, s egy-egy szakaszon belül a
teljes feltöltést el kell végezni. M inden réteget az izzási szín eltűnéséig kell nyúj­
tani kalapácsütésekkel.
A z előzőkben ism ertetett m unkarenddel az alapanyag hőhatásövezete
3...4 mm mélységben ausztenitessé válik és a hegesztéssel já ró zsugorodást
repedés nélkül tu d ja felvenni.
Hegesztés közben ügyeljünk arra, hogy a szerszámtest hőmérséklete ne
növekedjék a hegesztést megelőző megeresztési hőmérséklet fölé, m ert az szi-
lárdságcsökkenést okoz.
A hegesztés u tá n lassan, levegőn h ű lt varrat keménysége 40...50 H R C és
ezért nehezen forgácsolható.
H a a hegesztést rézgyám mellett végezzük, a szerszám kész mérete köszörü­
léssel is előállítható.
A forgácsoló megmunkáláshoz szükséges lágyitás és azt követő edzés idő- és
energiaigényes technológia. Előnye viszont, hogy valamivel nagyobb lesz az
élettartam , m ert 950 °C-ról fújt levegőn edzve és 540...560 °C-on 25 mm fal-
vastagságonként fél órán át keményítve, az alaptest 40...42 H R C keménységével
szemben, a pl. 5% w olfram tartalm ú elektródával készült varrat keménysége
45...50 H R C .
Nagyméretű süllyesztékek nagy kiterjedésű felületeinek bevontelektródás
hegesztése nagyon időigényes, ezért célszerűbb a porbeles huzalos ívhegesztés.
Az eljárással az óránkénf leolvasztott hegesztőanyag tömege azonban csak akkor
jelentős, h a megszakítás nélkül hegesztünk. A varratok kovácsolásos nyújtását
ezért elhagyjuk, és a belső feszültségekből származó repedésveszély m iatt a teljes
felület felrakóhegesztéséhez a 4. táblázat 19. vagy 20. sorszámú kobalt- vagy
nikkelalapú lágyötvözeteit használjuk.
Az így elkészült süliyeszték a nagy hőingadozást és a fáradást a nagy
w olfram tartalm ú acélokhoz képest lényegesen jobban elviseli, de az üreg felüle­
tei a koptatóhatással szemben kevésbé tudnak ellenállni. M inthogy a süllyesz­
tékek általában hőingadozás és fáradás hatására mennek tönkre; ezeknek a
süllyesztékeknek az élettartam a a W 1-ből gyártotténál hosszabb.
A süllyesztéktestekhez leggyakrabban használatos acélok szilárdsági tulaj­
donságát nem esítés u tán a 10. táblázat tartalm azza. Ebből kitűnik, hogy az
erősen ötvözött acélok folyáshatára alig tér el a többitől, az olcsóbb acélok tehát
— amelyek egyébként önm agukban is süllyesztékanyagok — kitűnő szerszám­
test anyagok.
Anyagvizsgáló szakemberek mérései szerint a süllyesztéket a 66. ábrán
látható m ódon készítve, az N K acélhoz képest az élettartam mintegy tízszeresére
nő. Az ábrán láth ató repedés terjedési sebessége ausztenites króm -nikkel varrat­
ban kb. fele annak, m int am it a w olfram m al és molibdénnel erősen ötvözött
varratban m értek. Ez indokolja nagyméretű süllyesztékek a 64. ábra szerinti

92
 o o o
^-0^1
■'t- vo -?r
—

O O r^-
r~ cn -rf
OS vO

O O <3
O T f -«3-
r-~ •*r

OO
O Om
rn
-'*■—

Z .*

O O OO
O r í rf
r~ w* .
——JD
m echanikai tulajdonságai nemesítés u tán

O O CO
O NT f
r—

.D X>
M

C3
&
Süllyesztéktestek

50 °
oü oír
10. táblázat

" m
a. c
«•«>
r t x : «o
n o.
bfi
1 3 2• *11 ‘Sá M
>>is - CiO n
MX-
< i g e c [ 2 i 2 ő 8 UJÍX

93
hegesztését, kisméretüeknél természetesen a hozzáférhetetlenség m iatt nem
oldható meg.
A 10. táblázatban felsorolt, kissé ötvözött szerszám testanyagok használatát
az ötvözetlcnckkel szemben az indokolja, hogy a szerszámtest m unka közben
többszáz C -ra hcvülhet. A két-három rétegű erősen ötvözött hegesztőanyag
felveszi ugyan a legnagyobb igénybevételeket és alatta m ár a hőmérséklet is
kisebb mint a felületen, de még így is lényegesen meghaladja azt a hőmérsékletet,
amelyen az ötvözctlen szénacél tartósan igénybe vehető.
A felrakóhegesztéssel készülő ún. takaréksüllyesztékekhez tehát N K ,
K 12, K 13 vagy K 14 acélfajtákat kell választani. Az ily m ódon elkészített
süllyesztékek élettartam a hosszabb, m int a teljes tömegében erősen ötvözött
pl. W 1 acélból készülté, mert a nagy hőingadozás hatására legham arabb
tönkrem enő vállak és tüskék csúcsa ezt az igénybevételt a W 1-nél jobban
elviselő kobalt- vagy nikkelalapú ötvözetből áll. Ezenkívül olcsóbb is, m ert az
alaptest ára legfeljebb tizedrésze a W 1-ének.
További, el nem hanyagolható előnye, hogy a takaréksüllyeszték elkészítése
600 °C-náI m agasabb hőmérsékletű kemencét nem igényel. Az előmelegítést
— ha arra m ód van — célszerű kemencében végezni és a szerszámot erre a célra
épített, alulról fűthető hőntartódobozba helyezni hegesztéshez. N agyobb hőbe­
vitel esetén azonban a 67. ábrán látható provizórikus kemence m ind előmelegí-

67. á b ra . M elegítőkem ence

/ k e m e n c e a la p ; 2 fü s te lsz ív ó c s ő ; 3 k e m c n c e fa l; 4 te tő n y ílá s o k k a l; 5 k észü lő v a r r a t ; 6
e le k tró d a fo g ó ; 7 n y ílá s z á ró la p o k ; 8 g ő z é g ő k ; 9 lá n g te re lő la p a sü lly e sz ték helyi tú lm e le g íté s é n e k
e lk e rü lé s é re ; 10 sü lly e sz té k ; 11 lá b

94
tésre, m ind a hegesztést követő egy-két órás hőnUirlásni, mind pedig a kemé­
nyítő megeresztésre alkalmassá tehető.
A kemence oldalfalai készülhetnek közönséges vagy tűzálló téglából,
amelyre külső azbesztborítást is célszerű tenni a sugárzó hő csökkentésére.
A kemencére olyan fedőt képezzünk ki, amelynek nyílásain át a hegesztés elvé­
gezhető, de amely nyílások közül mindig csak az az egy van nyitva, ahol a
hegesztés folyik.
Kis m éretű süllyesztékek előmelegítése és hőntartása villamos (ülőlapokkal
vagy gázégőkkel egyaránt megoldható, a nagyobb mérctűeket általában gáz­
égőkkel fűtjük. Gondoskodjunk az égéstermékek elvezetéséről is.
A nagy igénybevétel m iatt két hegesztő végezze a m unkát negyedórás
váltásokban, m ert a tapasztalat szerint ennél hosszabb, egyfolytában végzett
hegesztés közben, a figyelem a fáradság m iatt nagyon lankad.
A süliyeszték hibás részeit gyakran hornyoló elektródával, esetleg bevont
elektróda túláram m al végzett leolvasztásával távolítjuk el. Az ömledéket az ív
fúvóhatása tereli el a kívánt részről; az edződés elkerülésére 350...500 nC elő­
melegítést végzünk.

B .3. Ötvözetlen, gyengén vagy közepesen ötvözött

szerszámok javító- és felrakóhegesztése

Ebbe a csoportba tartoznak a szilíciumon kívül, összesen legfeljebb

4 ...5% ötvözőelemet tartalm azó acélok. Közös jellemzőjük, hogy nincs olyan
hőmérséklet-tartomány, amelyre edzési hőmérsékletről hűtve a z acélt, a z auszte­
nites szövetszerkezet huzamosabb időn át megmarad. E z azt jelenti, hogy az
53. ábrán látható 1 és 2 jelű technológia nem alkalm azható.
A z ebbe a csoportba tartozó acélok közül a W 5 és W 6 közepes teljesít­
ményű melegsorjázókhoz, műanyagszerszámokhoz és hidegfolyató, valamint
éremverő szerszámokhoz, a W 8, W 9, K 3 , K 4 , K 6 , M l hasonló teljesítmé­
nyű hidegalakító és kivágószerszámokhoz, hideg- és meleghengerekhez, az
S 71...S 131-ig terjedő acélok kis teljesítményű hidegkivágókhoz és kéziszer­
számokhoz alkalm asak, az N K acél pedig jellegzetesen a nagytömegű süllyesz­
tékek anyaga.
Az alapanyaghoz azonos összetételű ömledékekkel végzett javítások után
a kívánt keménység edzéssel érhető el, amely egyúttal a felületet homogenizálja.
A ttól függően, hogy a hegesztést megelőzően lágyításra volt-e szükség vagy sem,
3 vagy 4 technológia alkalmazható (1. az 53. ábrát).
Az ötvözetlen, gyengén vagy közepesen ötvözött szerszámacélokból általá­
ban kism éretű, legfeljebb néhány 10 kg töm egű szerszámok készülnek. H a a
hegesztés közben bevitt hő több, m int amennyi hővezetéssel és sugárzással
eltávozik, káros túlmelegedés keletkezik. A hegesztők ilyen kis szerszámok
hegesztésekor gyakran elhagyják az előmelegítést, ez alapvetően hiba. A hegesz-

95
 (és megkezdésekor még hideg alapanyag ugyanis megrepedhet, s ha később
a felkeményedett szövet ki is lágyul, a kezdeti repedés az él alatt megmarad.
Alapvető szabály tehát: hegesztés előtt előmelegítést kell alkalmazni
a repedés elkerülése végett, a kisebb darabok túlmelegedése pedig a hegesztés
hosszabb-rövidebb idejű megszakításával elkerülhető.
Vékony élek felrakóhegesztésekor ha az él végén levő varratszakaszt
középről kifelé készítjük, az él vége túlhevül, megolvad, elfolyhat. E zért a z élek
végén utoljára készülő varratokat mindig kívülről befelé készítsük el (1. az
50e ábrát).
Erősen ötvözött elektródák használata esetén az előmelegítés hőmérséklete
450...600 °C, hogy a hegesztés befejezéséig legalább a varrat anyaga ausztenites
szövetszerkezetű m aradjon. Kevésbé ötvözött, s a külföldről nagy választékban
beszerezhető elektródákkal, vagy huzalokkal végezve a felrakást, a tapasztalat
szerint az ötvözött alapanyagot 300...400 °C-ra, az ötvözetlen 250...300 °C-ra
kell előmelegíteni ahhoz,hogy a hőhatásövezetben veszélyes m értékű (300...350
HV-nél nagyobb) keménység vagy a különböző minőségű acélok hőtágulási
különbsége folytán repedés ne keletkezhessék. A varratok hegesztési sorrendjé­
vel kapcsolatos megfontolások a B.2. alfejezet ábráin bem utatottakkal azono­
sak, azzal a különbséggel, hogy az összetétel hasonlósága folytán m ár az első
varrat összetétele is megfelel.
H a a felületi nyom ásnak kitett rétegvastagság meghaladja az 1,5...2 mm-t
bevontelektródás, védőgázos vagy fedettivü hegesztés között választhatunk,
a rendelkezésre álló berendezésektől és a felrakásra váró felület nagyságától
függően. A szóróhegesztést a nagy koptatóhatásnak, de kisebb felületi nyomás­
nak kitett alkatrészekhez, alakítószerszámokhoz, szerszámelemekhez célszerű
alkalmazni, legfeljebb 1... 1,5 mm vastag rétegben.
A felrakóhegesztéssel készített vagy javított szerszámok megmunkálása
során figyelembe kell venni a nagy keménységű réteg sajátosságait:
— Esztergálást m indig a felrakott rétegben kell kezdeni; az általában
lágyabb alapanyag felől indulva, a réteg találkozási helyén a varrat igen
könnyen bereped. Az előzők fokozottabban érvényesek szórt felületek
m egm unkálására.
— Az alapanyag minőségének megfelelő köszörülési technológia a fel­
rak o tt rétegben edződésre, edzési repedések keletkezésére vezethet.
— A köszörülés futtatási színt ne okozzon.
Az ötvözetlen, gyengén vagy közepesen ötvözött szerszámacélok hasonló
összetételű, azaz legfeljebb közepesen ötvözött hegesztőanyagokkal végzett
javítása vagy felrakása azonban csupán szükségmegoldásként fogható fel.
A 4. táblázat 13—20. sorszámú ömledékeiből a felhasználási területnek meg­
felelően kiválasztott, erősen ötvözött hegesztőanyagokkal végezve ugyanis
a hegesztést, a szerszám élettartam a megsokszorozódik.
Ez a hegesztés azonban m ár tulajdonképpen takarékszerszám gyártásának

96
tekinthető. A hegesztéstechnológia kidolgozásához ezért a B.2. alfejezetben
tárgyaltakat kell figyelembe venni.
Minthogy a szerszámtest az S 71...S 131 sorozat tagjainak kivételével
gyengén ötvözött, az élek már a második varratból is kialakíthatók. Az ötvözetlen
S 71...S 131 acélokhoz természetesen három varratréteg szükséges, az így
elkészített szerszám élettartam a azonban a varrat összetételének megfelelő
szerszáméval azonos.
Ha a 3 vagy a 4 technológiával (1. áz 53. ábrát) hegesztőnk, a hőmérséklete­
ket az erősen ötvözött varratanyagnak megfelelően választjuk.
Az előzők vonatkoznak a nagy tömegű süllyesztékekhez használt NIC acé­
lok hegesztésére is.
A süllyesztékeknél egyszerűbb geometriai kialakítású hengerek felrakó­
hegesztése előmelegítő kemencében végezhető (68. ábra). Általában fedettívű
hegesztést alkalmazunk. A hengert a két csapján támasztjuk fel és a hegesztési
sebességnek megfelelően forgatjuk. A fedettívű autom ata mozgását huzal­
elektródát használva pl. úgy kell szabályozni, hogy egy fordulatra az elkészített
varratszélesség mintegy 70%-a legyen az előtolás, azaz a két varrat kb. 30%-ban
túlfedje egymást.
A forgó hengertest alatt a lepergő fedőport ferdén beállított tálca fogja fel
és az egyik oldalfal felé gyűjti azt össze, ahol megfelelő nyíláson eltávolítható.
Helyi túlhevüléstől nem kell tartani, m ert a henger forog. Az égők a
hengernek azt a felületét melegítsék, amely a hegesztési hely alá fordul.

68. ábra. Melegítőkemence tengelyszerű alkatrészek felrakóhegesztéséhez

I h e n g e r; 2 m e leg ítő é g ő ; 3 h eg e sztő fej; 4 rö g z itő b ilin c s ; 5 c s a p á g y a z o tt fe lfo g ó c sa p ;
6 á llv á n y o k ; 7 k e m e n c e a ía p ; 8 le sz ó ró d ó fe d ő p o r; 9 te re lő le m e z ; 10 h a jtó fo g a s k e ré k ;
I I k e m e n c e fa l; 12 a h en g e r b eh e ly ezé se k o r k ie m e lh e tő a jtó
'je h eg e sztő fej e lő to lá sá n a k irá n y a ; a hegesztés sebességének m eg felelő fo rg a tá s irá n y a

97
 B .4. Gépalkatérészek és szerkezeti elemek ja>ító-
és felrakóhegesztése
B .4.1. Gépalkatrészek és szerkezeti elemek igénybevétele

A gépalkatrészek és a szerkezeti elemek felületét terhelő igénybevételek

— adhéziós kopás,
— abrazív kopás.
— erózió,
— kavitáció,
— korrózió,
— hőigénybevétel.

Adhéziós kopás akkor következik be, am ikor az egymáson csúszó vagy

gördülő fémes felületű alkatrészek a nagy nyomás hatására helyenként adhéziós
kapcsolatba kerülnek és a relatív elm ozduláskor ezek a szemcsék helyükről
kiszakadnak. Ez a jelenség az ún. berágódás, amelynek elkerülésére — a kenésen
kívül — az egymáson csúszó anyagrészeket különböző anyagminőségből-vagy
különböző keménységű anyagokból kell készíteni (pl. edzett — normalizált,
öntöttvas — acél párosítás). G ördüléskor a nagy helyi nyomás hatására gödrö-
södés keletkezhet, amelyet a keményebb anyagok könnyebben elviselnek, m int
a lágyak.
Tisztán adhéziós kopás csak hegeszthető — általában oxidmentes felü­
letű — fémek között is csak ritkán fordul elő, elsősorban pl. forgácsolószerszá­
m ok felületén ott, ahol a szerszáméllel a frissen leválasztott forgács érintkezhet.
Sín és a ra jta gördülő kerék között vagy lánckerék és csap érintkezési felületén
adhéziós kapcsolat csak akkor jelentkezik, ha a nagy felületi nyomás és súrlódás
hatására az oxidréteg felszakad.

Abrazív kopást oxidok, ásványi anyagok okoznak az alkatrészek felületén.

— A z apró, kis sebességgel m ozgó szemcsék koptatta felület sima, karc-
mentes. E zt az igénybevételt a kemény felületek viselik el legjobban.
— N agy nyomó-igénybevételű őrléskor a felület karcos, keményebb alap­
anyagnál kipattogzott. Kemény, esetleg edzett réteg kívánatos.
— N agy nyomó-igénybevétel és közepes ütőhatás kipattogzást okoz a
felületen. A legkedvezőbb ellenállás a közepes keménységű varratokkal
érhető el.
— Durvaszemcsés anyagok igen nagy ütő- és nyomó-igénybevétele alatt
álló felület mélyen barázdált. Az ilyen igénybevételre ausztenites m an­
gánacél alkalmas.
Eróziót a felületre nagy sebességgel áram ló finomszemcsés ásványi anyagok
okoznak. A koptatott felület kifényesedik és az áramlás irányának megfelelően

98
bosszabb-rövidebb árkok jelennek meg. A / ilyen igénybevétellel síiéiben első­
sorban a keményötvözetű varratok kedvezők vagy a / erősen ötvö/ötlck.
Kavifáció az áram ló folyadékokban hirtelen lel lépő. igen nagy nyomásvál­
tozások következtében keletkezik. Ezek hatására oly nagy ütések ónk pont­
szerűen az acéltárgy felületét, hogy abból apró részecskék válnak le és a leliilé­
tén kisebb-nagyobb kráterek keletkeznek. Legkedvezőbbek a szívós, l'enitcs,
vagy ausztenites szövetszerkezetű ötvözetek.
Korróziót vegyi reakciók váltanak ki. Sokfélesége m iatt, a korrózióálló
acélok és a hegesztőanyagok igen széles skálája ismeretes. Eredményes védeke­
zés csak a korrózió fajtájával szemben helyesen választott alap- és hegesztő­
anyag használatával érhető el.
Höigénybevételnek a többszáz — esetenként 1000 C feletti hőmérsék­
leten huzamosan igénybevett alkatrészek vannak kitéve. A hüállóság elsősorban
az acél króm tartalm ától függ, amelynek értéke legalább 12",,. A különböző
összetételű gázokkal és égéstermékekkel szemben más-más összetételű acél
viselkedik megfelelően, ezért erre a hegesztőanyag választásakor is ügyelni kell.

B .4.2. K opásnak k ite tt alkatrészek

A karbantartó szakemberek szám ára igen nagy gondot okoz a különböző

alkatrészek felületének mechanikai elhasználódása. Ez a folyamat általában
többféle, egyidejűleg ható igénybevétel következménye. A rendelkezésre álló
hegesztőanyagok gazdag választéka lehetővé teszi az adott üzemi viszonyoknak
leginkább megfelelő hegesztőanyag kiválasztását az ajánlások, gyakorlati meg­
figyelések és tapasztalatok alapján összeállított táblázatokból. A kopásnak
kitett felületek igénybevétele elsősorban abraziv kopás, ezzel egyidejűleg azon­
ban gyakran fellép a korrózió és a hőigénybevétel is. Ez utóbbival általános-
esetekben (400 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten) nem kell számolni; a korró­
zió azonban pl. nedves ásványi anyagok őrlése vagy szállítása, mozgatása során
jelentős lehet. Hegesztéstechnológiai szempontból csoportosítva a hegesztő­
anyagokat, az alkatrészek javítására vagy felrakására megkülönböztetünk
— edződésre hajlamos acél vagy keményötvözetű, ill.
— ausztenites összetételű anyagokat.

Hegesztés edződésre hajlamos összetételű acéllal vagy keményötvözetü

hegesztőanyaggal. Az igen nagy ütő- vagy nyomó-igénybevételt elviselő alkat­
részek kivételével, a kopásnak kitett felületeken olyan réteget célszerű késziteni.
amely edzhető vagy összetételénél fogva eleve kemény. A kopás fajtájától és az
ütőigénybevétel nagyságától függően, a korróziós igénybevételt is figyelembe
véve, a 4. táblázat 2 —5. sorszámú ötvözeteiből lehet a legkedvezőbb összetételű
heganyagot előállítani. A táblázatokban feltüntetett keménységi értékek a
hegesztés után levegőn hült varratok keménységét m utatják.

99
 Az alaptest ötvözetlen, közepesen ötvözött vagy erősen ötvözött lehet.
Tapasztalatok bizonyítják, hogy amennyiben a varratot közvetlenül övező
részekben a keménység 300...350 HB-nél nagyobb, a zsugorodó anyagrészek
belső feszültsége repedést okozhat. Az ennél kisebb keménységű anyagrészek
kellően szívósak, képlékenyek ahhoz, hogy a zsugorodást alakváltozással
követhessék, ezért az edződő acélból készített alkatrészeket hegesztéshez elő­
melegítjük. Ezzel érhető el a hegesztést követő szükséges sebességű hűlés és
ennek eredményeként a megfelelő keménységű szövetszerkezet. Az előmelegített
alaptestre végzett hegesztéskor természetesen a varrat hűlési sebessége is csök­
ken és em iatt valamivel lágyabb varrat képződik a táblázatokban feltüntetett
értékeknél.
Az előmelegítési hőmérséklet m eghatározására elsősorban a következő
módszerek ismeretesek.
— A gyakran előforduló gyengén vagy közepesen ötvözött alapanyagokra
a különböző hegesztökatalógusok a l l . táblázatban feltüntetett hőm ér­
sékleteket ajánlják.
— A 11. táblázatba be nem sorolható gyengén vagy közepesen ötvözött
alapanyagok előmelegítési hőmérsékletét a Cc szénegyenérték alapján
határozzuk meg:
^ M n Cr Mo Ni
Ce — C -1— - — f- ——-1— -— f- — -(- 0,0024 s,
6 5 4 15

ahol az elemek vegyjele azok töm eg% -át, s pedig az anyagvastagságot

jelenti mm-ben. A szénegyenértéken tehát az ötvözőelemnek és a
m unkadarab méretének a h atásátértjükazedződési hajlam ra. A 12. táb­
lázat ennek a függvényében tartalm azza az ajánlott előmelegítési h ő ­
mérsékleteket. Acélöntvényeket és a kb. 50 mm-nél nagyobb vastagságú
hengerelt vagy kovácsolt szelvényeket az ajánlott felső határérték
közelébe kell felhevíteni és hŐntartani hegesztés közben. Acélöntvé­
nyeknél ez az igény a hengerelt vagy kovácsolthoz kisebb szívósság,
a nagy falvastagságú alkatrészeknél pedig a nagy hőelvonás miatt
indokolt.
— A zoknak az acéloknak az előmelegítésére, amelynek folytonos vagy
izotermás átalakulási görbéi ismertek, az M k hőmérséklet ad tám pon­
to t; M k -f2 0 ...5 0 °C-ra előmelegített alapanyagra hegesztve ugyanis
sem a varratban, sem pedig a hőhatásövezetben rideg, m artenzites szö ­
vetszerkezet nem alakulhat ki. Az így m egállapított hőmérséklet a szén-
egyenértékből szám ítottnál nagyobb, de a biztonság irányában hat.
A gazdaságosságot növeli és a technológia végrehajtását könnyíti azon­
ban, ha az előmelegítési hőmérséklet a szükséges legkisebb. Az így
kiszám ítottnál kisebb hőmérséklet elsősorban a legfeljebb 0,1.. .0,2%
széntartalm ú acélokhoz engedhető meg, pontos értékét ebben az eset-

100
 o o o o o © o © o © © o o o © © © o © o o o o o o
O O cn *o © vo> vo) © vo) O uo O O O in © 1 /1 © o © © io ) W ) ©
o c o c o -c r c o c n c o t J- c o - v í t J- CO C O c o r o -vj-
N m m m n n i ' m ’ í cn

ü
ű : : : : :
tí
s*
©
©
©
O
O O ©
co vo ©
o
m
o o o
> D O M in
o
o
0
o « o o
0 0 0 0 o © o o d
IO ) U-) VO) © 04
©
©
d ó d ©
c o v O O io i
*o < N 0 4 CN CO CO CN 0 4 CN CO c o
— 04 N M m 04 0 4 CO c o — C N c o c o CN < N
S

co c<~) m m c o c o c o vo) vo)

© © " © ©■ d d o ' o ' d

1 1 1 1 I I I 1 1’ 1 1 1 1 1 1 ; 1 * ; •
1
CN u n t ó i vo> VO) VO) 104 © ©
— — —• c o co
© “ M ~
© O O © © © o ' ©

© <n 0 0 0 0 4 0
-* t i d — T —’ 0 4 N -’

c z I 1 1 1 1 1 1 1 I I I I I ; : ; l l l l

© © VO N-_ d o " d O
_D
co — co o d —v *-* c o
dV.
V)

H
’•O
r~~ —- r j c N O r~ tT O 04 04 CN VC C S 0 04 0
© — — —T d —T —T c n — ‘ —' —’ © — ' 0 4 04'
u
u 1 1 1 I I I M I ;
50 ON O v > o o O O © © Ov N vO 04 O O

© © ' o ' © ' o~ M —' — ' © © © © d c -'

0
•o
co
NJ o o o o o
0 t~~ o o o o o v o \ r - — r j- o \ o co o i ov r ' r~_ s o c o o o w * 0 0 0 o o v O VO
*«> o ö © ö © —' — ' — ' — ' o — © © © o © © o © o -T © 0 0 ©
M n

d o o o d CN 00 —^ v o tT © v ő VO T t T j- T j- T j" VO) VO) VO) 0~ VO) co co

r r >n vo \q © © 0 0 © '
rH o ' - ' - o — © © " © © ©■ o ’ o ' o ' o
© © ' © o © "

O O O O *n lO V T O lC l © © vo> UO 10 ) i o i *o
c o -vJ- vo> v o v O ro T f T f CN 04 ■>í - > r c n c n CN r T c o iJ-_ -vT tT -«3- t O c o ■ví-

o Ö © © O ö o © © o © © ö ö © d © o © o " © © © d ©

ü :: : : :
: : : : :
O O © O >o) in ic i i n i n — in © io i — — — rO 04 c o -vT VO) IO ) CO IO ) c o
M m ' í m in C N (C i m r o Q -
© o ' © © © ' ^ " i © r l. ©
© O © © O © © ' © o " © © o O © O
Acélok előmelegítési hőm érséklete

s
z
v-
u

0
©
tn

:0
vo o
io vo

© :0
c
£5
o
S
z
CQ C < <
S S
U-.
c © © u
r -4 c o z
nt J-4 r —1
11, táblázat

■«j - © © o
r r > o s o r-~ u co
N •.© -6
< < < < < :0
< <
z <
c CO

s 04 io
o n

s © - ^ sssss
u co

O O
vo) v o r

O O O

f» 04 r j tt O O O
lO
04
U U
'n 'O 'n O
c o tJ - vo> v o

U U Ü
JE ;o
S < S m
u
^
U
C
-
^
D U ü m
u
co u
Z Z
m
u
Z ss s
f f l <
;o
U U U
u
z
u
z
u
z
u
z
u
z

101
 12. táblázat
G yengén és közepesen ö tvözött szerkezeti acélok
szénegyenértéke é s előm elegítési hőm érséklete

Előmelegítési hőmérséklet, °c
S/cnegycnérlck,
C\. 0, 15 %-nál kisebb
C = 0.2. .0.45% széntartalmű CrMo
acélok

0,45 1 0 0 .. 150 1 0 0 .. 150

0.50 1 5 0 .. 200 1 5 0 .. 200
0,60 2 0 0 .. 250 2 0 0 .. 250
0,70 2 5 0 .. 300 2 5 0 .. 300
0,80 3 0 0 .. 350 2 7 5 .. 325
0,90 350. . 400 3 0 0 .. 350
1,00 4 0 0 .. 450 3 2 5 .. 375
1,10 4 0 0 .. 350 3 5 0 .. 400

ben hegesztési kísérlettel kell meghatározni oly m ódon, hogy 350 HÉl­
nél nagyobb keménység a kötésben ne adódjék. Ez azonban csak annyit
jelent, hogy edzési repedés nem keletkezik hegesztés közben, a teljes
biztonság elérésére hegesztés után feszültségcsökkentő hőkezelést kell
alkalmazni.
Az A/k hőmérséklet számítással is m eghatározható:
M k = 5 2 0 —(3 6 0 + 40C )C —3 3 M /J — 1\ Si —22Cr—\ l N i — 11 Mo —
-\\W +6C o+\lA l,
-atloráZNelemek vegyjele azok töm eg% -át jelenti.
Lágyacélra^ 0 ,2 5 % -n á l kisebb széntartalm ú hengerelt vagy kovácsolt
acél ray edződő varratot adó hegesztőanyaggal hegesztve az alapanyag előmele­
gítést nem igényel. A varratban visszamaradó belső feszültségek és a repedés­
veszély csökkentése végett azonban ilyenkor is ajánlatos sík felületek felrakó-
hegesztcse esetén I00...200 °C-os, hengerfelületek felrakóhegesztése esetén pe­
dig 150...250 3C-os előmelegítést alkalmazni.
Az edződő varratokkal hegesztett alkatrészeket nem ajánlatos hidegen
egyengetni, m ert a kemény varratok megrepedhetnek. A melegítés az acélok
képlékenységét növeli, egyengetéshez ezért az ilyen alkatrészeket 400.. .600 °C-
ra kell hevíteni.
Ha a kemény varratot forgácsolással kell megmunkálni, akkor ki kell lá­
gyítani előbb, és a tervezett rétegkeménységet a megmunkálást követő hőkeze­
léssel érjük el. Ezek a műveletek bonyolítják a technológiát, a gazdaságossá­
got pedig rontják. A gyakorlatban ezért arra törekszünk, hogy a varratok a le-

102
 hctő legkevesebb ráhagyással készüljenek és a vcgső Ionná kialakításához a
köszörülés elegendő jegyen. Ez a cél reze vámok használatával érhető el.
'túlzódő /V ómélégilett alapanyagra hegeszlvc, a höhatásüve/etben veszélyes
rnértcküj^efnényedéstöl nem kell tartani, de az 50...55 HKC'-nél keményebb
rideg varratok — elsősorban hengeres alkatrészek palást felületén megre­
pedhetnek, m ert hüléskor, a képlékeny alakváltozás hiánya m iatt, zsugorodás­
ból nagy belső feszültségek ébrednek. Ez a belső feszültség elhanyagolható
értékre csökken, ha az előmelegítési hőmérsékletet 400...500 "C-a növeljük.
Ha ez. a feltételek hiányában nem érhető el, az alaptest Összetételéből számított
hőmérsékleten az alkatrész felületére 2...3 varratréteg vastagságban lágyacél
(4. táblázat 1. sorszám) vagy ausztenites acél (4. táblázat 22. sorszám) párna-
réteget kell felhegeszteni. Csak ezután következhet a kopásálló réteg felrakása,
amelynek első varratrétege a lágyacél párnaréteggel keveredve a táblázatokban
m egadott értékeknél lágyabb. E rétegnek csak második, harm adik varratrétege
megfelelő összetételű és keménységű. Az ilyen esetekben tehát az előkészítést
a felület kimunkálásával kezdjük, az alkatrész megengedhető kopásmélységén
túl 10... 12 mm mélységig, az említett 4...5 varratréteg vastagságának megfele­
lően. Elsősorban a bonyolult alakú és hegesztéskor hőhatásövezetében 350 HB-
nél nagyobb értékre keményedő acélöntvények hegesztés előtt és után cél­
szerű lágyítani. Ennek hiányában fokozott repedésveszéllyel kell számolni, fő­
leg a keresztmetszetváltozások helyén.
A repedésveszély csökkentésére — ha a lágyítás cl is m arad — a feszültség­
csökkentő hőkezelés viszont nem m aradhat el, ellenkező esetben a nagy belső
feszültség az alkatrészt idő előtt tönkreteheti.
Ritkán erősen ötvözött szerszámacélból is készül alkatrész. Ilyenkor ausz­
tenites előmelegítést vagy — ha ez megvalósíthatatlan — egyszerű előmelegítést
alkalm azunk és a hegesztéstechnológiát a B.2. alfejezetben ismertetett elvek
szerint kell kidolgozni.
Fémes kopás vezetősíneken és a velük kapcsolatban levő görgőkön, vasúti
és darusíneken, valamint járműkerekeken, csúszósíneken, fogas- és lánckereke­
ken, húzódobokon stb. jelentkezhet. Sín és görgő találkozási helyén fellépő
vonalszerű nyomás az adhéziós koptatóhatáson kívül, a felületen és alatta
anyagfáradást indíthat el. amely korai tönkremenetelt okoz. Ezért ilyen helye­
ken a felhegesztett rétegnek szívósnak is kell lennie.
A hegesztőanyag megválasztásakor ezen kívül tekintettel kell lenni arra
is, hogy a túl kemény alkatrész az ellendarabra fokozott koptatóhatást fejt ki.
a könnyebben cserélhetőnek ezért 20...40 HB-vel lágyabbnak kell lennie.
Fontos követelmény továbbá a kapcsolódó felületek pontos geometriája
is, a hegesztőanyag megválasztásánál ezért a hegesztést követő megmunkálás
lehetőségét, szükségességét is mérlegelni kell: a 400...450 HV kemény rétegek
utólagos megmunkálása nehéz.
A 69. ábra hengerdei darusín és darukerék felrakóhegesztését szemlélteti.
A 4. táblázatban e célra ajánlott hegesztőanyagok összetételét és keménységét

103
 69. ábra. Darukerék és darusín felrakóhegesztése
a) b e v o n te le k tró d á s felrak ó h eg esztcsse l k észü lt k e ré k ; b ) h egesztési s o r r e n d ; c) a k e ré k
fe lrak ó h eg esztésc p o rb e le s h u z a lla l; d ) a s ín felrak ó h eg esztése b e v o n tc lk tró d á s ív h e g e s z tő v e l;
c) a sin fe lra k ó h e g e sz té se p o rb e le s h u za llal, a s z á m o k a hegesztési s o rre n d e t jelzik

a 2. és 3. sorszám úak tartalm azzák, s az ilyen összetételű varratot adó hegesztő­

anyagok bevont elektródák, töm ör, valamint porbclcs huzalok formájában
egyaránt beszerezhetők. Feltételezve, hogy a darusinek keménysége 240...
260 HB és a darukerék cseréje könnyebben végrehajtható mint a síné, a kerék
javító- vagy felrakóhegesztéséhez 200...250 HB keménységű hegesztőanyag
célszerű.
Bevontelektródás ívhegesztés esetén, a varratok hegesztési sorrendje ter­
mészetesen más lehet, m int nagy teljesítményű automatikus hegesztés esetén.
A sín hosszirányában és a görgők kerületén csigavonalszerűen végzett hegesztés
nagyobb maradófeszültséggel jár, m int az ettől eltérő technológiával hegesz­
tetté; a nagy teljesítményű hegesztő eljárások előnye azonban természetesen
csak így használható ki. A varrat nem túl nagy keménysége egyébként arra utal.
hogy a repedési hajlam nem számottevő és a kerék futófelületének utánm un-
káiása nehézségbe nem ütközik. H a a darusín A 70, a kerék pedig Aö 50 m inő­
ségű, a hegesztéstechnológia a következő:

104
 1. A futófelület tisztítása, elömunkálása, a hibás helyek eltávolítása kö­
szörüléssel vagy forgácsolással.
2. Előmelegítés a 10. táblázat szerint.
3. Hegesztés. A darusínt talpára állítva, a kereket tüskére húzva és for­
gatva kell hegeszteni. Nagyobb darabszámú kerék javításakor jó szolgálatot
tesz a forgató- és melegítőkészülék. A nagy teljesítményű hegesztéskor ugyanis
a nagy hőbevitel a készülékből alig sugárzó hőveszteséget pótolja, így a hegesz­
tés folyamatos lehet, szemben a készülék nélkül végzett hegesztéssel, am ikor az
utánmelegítés végett gyakran meg kell szakítani a hegesztést.
4. Hűtés levegőn.
5. Fcszültségcsökkentő hőkezelés (lehetőleg a hegesztést követően azonnal),
6. Forgácsolómegmunkálás.

M inthogy a varrat az alapanyagnál alig ötvözöttebb, már az első varrat is

megfelelő minőségű. Csúszósínek és lánckerekek felületén 35...50 H RC ke­
ménységű varratok is alkalm azhatók, mert ezeken a helyeken a kapcsolódó
alkatrészek keménysége is nagyobb lehet. Ez az érték elsősorban azokra a
kisméretű és egyszerű alkatrészekre engedhető meg, amelyek köszörüléssel
készre m unkálhatok.
D rótkötélpályát feszítő görgők, lmzalvezető, terelő, revétlenítő görgők és
huzalhúzó tárcsák stb. felületét nikkelbe ágyazott, apró wolfram-karbid-szem-
cséket tartalm azó hegesztőanyaggal célszerű felrakni (1. 4. táblázat 10. sor­
szám). A legjobb eredményt az argonvédőgázas ivhegesztéssel készült rétegek
adják.
Az ilyen zsugorított, nikkelalapú pálcák előnye, hogy a nagy keménységű
vvolfram-karbid-szemcsék nem vagy csak részben olvadnak meg az ívben, és
az alapanyag megolvadása következtében a varratba ju tó acélömledék a nik­
kellel nem alkot edződésre hajlamos réteget, ha a varrat alapanyaghányada a
15...20% -ot nem haladja meg. Hegesztéskor tehát törekedni kell a kis beolva­
dási mélységre. Kis széntartalm ú ötvözetlen alapanyagon így végezve a hegesz­
tést előmelegítés nem szükséges, bár 100... 150 °C-os előmelegítés a belső fe­
szültségeket csökkenti.
A szívós varratanyagba ágyazott wolfram-karbid-szemcsék rendkívül
kopásálló, ütéseket is jól viselő réteget képeznek.
E drága hegesztőanyagot használva, a takarékosság végett készíthetünk
egyetlen, 3...4 mm vastag réteget olyképpen, hogy lemunkálás után a meg­
m aradó rétegvastagság 1,7...2,5 mm legyen. Peremes alkatrészek, pl. húzótár­
csák célszerű előkészítése és hegesztési sorrendje a 70ű, ábrán, perem nélküli
huzalvezető görgők kialakítása és hegesztési sorrendje a 10b, és c ábrán lát-1
ható. Sima palástfelületű tárcsákon tengelyirányú felrakás is végezhető.
A felhegesztett réteg rendkívül kemény és csak gyémántköszörűvel m un­
kálható meg, az élettartam-növekedés azonban a szerszámacélból készült hú­
zótárcsákhoz képest 15...20-szoros.

105
 70. á b r a . H ú z ó tá rc sá k felrak ó h eg esztése
a ) p e re m e z e tt, h á ro m lé p c s ő s tá r c s a : b ) és c ) külö n b ö ző szélességű tárcsák pcremezés nélkül,
a s z á m o k a h eg e sztés s o rr e n d jé t je lz ik

Szóróhegesztés esetén kisebb megmunkálási ráhagyás elegendő, m ert a

szórt réteg felülete jóval egyenletesebb, m int a hegesztetteké.
A meleghengersorok vezető- és terelőgörgői, fordítóvillái, terelölapjai abra­
zív koptatóhatás és váltakozó hőterhelés alatt állnak.
Az ajánlott hegesztőanyag tájékoztató összetétele a 4. táblázat 3. vagy 5.
sorában található. Erősen ötvözött, edződő hegesztőanyagról lévén szó, az
alaptest 400...500 °C-os előmelegítése elengedhetetlen a repedésmentes varrat
elkészítéséhez. A hegesztés után levegőn hűlt alkatrész nagy keménységű, ezért
forgácsolással általában nem m unkálható meg. Ez többnyire nem okoz gondot,
m ert az alkatrész rendeltetéséből következik, hogy nagypontosságú felületre
nincs szükség. A felületek bevonására megfelelő szóróanyagok is beszerezhe­
tők, ez az eljárás elsősorban a kis ütőhatásnak kitett felületek esetén nyújt ki­
elégítő eredm ényt.
Földmunkagépek futómiíveiben az egymással érintkező hajtóelemek felü­
letei között hom ok, föld, ásványi anyagok fokozzák a koptatóhatást, ezért
javító- vagy felrakóhegesztésük során 300...400 HB keménységű felületi réteg
előállítására törekszünk, de ha az utóm unkálás lehetősége adott — elsősorban
az egyszerű alakú alkatrészeken —, 50...55 H R C keménységű felület is előfor­
dul (4. táblázat 4. sorszám ú anyaga).
A keménység további növelése csak olyan alkatrészekhez engedhető meg,
amelyeket számottevő ütőhatás m ár nem terhel. Az ilyen keménységű hegesztő-
anyagok erősen ötvözöttek, s mivel az alaptest általában gyengébben ötvözött
az első varrat ötvözőtartalm ának csökkenésével kell számolni.
Javasolt technológia:
1. Előm unkálás, javítóhegesztés esetén a hibás, kopott felületek eltávolí­
tása köszörüléssel vagy forgácsolással. Az edzett alkatrészt ki kell lágyítani.
 2. Előmelegítés 400...500 °C-ra és hegesztés szabadon vagy készülékben.
3. Lehűlés nyugodt levegőn vagy homokban.
A földmunkagépek szerszámai, az ásványi anyagokat kitermelő, őrlő-, lei-
dolgozó- és szállítóberendezések nagy kopásnak kitett alkatrészei, a brikett és
cserépipari sajtók, a fejtő-, bontó- és tépőkések közepes erősségű ütésnek ki­
tett helyeken a 4. táblázat 5. sorszámú acélötvözetével javíthatók, ill. készíthe­
tők.
Hasonló célokra alkalmas az ütésnek kevésbé kitett alkatrészekhez igen
eredményesen használható vasalapű keményötvözet, amelynek leggyakoribb
változata a 4. táblázat 6. sorszámú összetételéhez hasonló. Ez utóbbiak kopás­
ellenállása az előzőkének többszöröse, de a hibátlan varrat lerakása nagyobb
szakértelmet és 400...600 °C-os előmelegítési hőmérsékletet kíván. A hegesztők
gyakran elhagyják a kellő hőmérsékletű előmelegítést, amelynek repedezett
varratfelület a következménye. A tapasztalat azt m utatja, hogy azokon az al­
katrészeken, amelyek esetleges törése életveszélyt vagy nagyobb anyagi kárt
nem okoz, mint pl. ekevasak, cement- és betonkeverő lapátok stb., kivételesen
megengedhetők bizonyos méretű repedések. Az alkatrész anyagát azonban
ilyenkor lágyacélból kell választani, hogy a felületre merőleges repedéseket
elreteszelje.
A 71. ábrán földgyalu elkopott tolólapja látható. A javítóhegesztés meg­
kezdése előtt a mélyebben kikopott részeket hazai, pl. ER 21, ER 22 vagy
ER 23 kötőhegesztő elektródával célszerű feltölteni a kedvezőbb szívósság és
az olcsóbb előállítás végett.

71. ábra. Földgyalu tolólapjának hegesztési sorrendje

T e lk o p o tt, fe ltö ltö tt ré s z ; F felrak ó h eg csztésse l lé te s íte tt k o p á s á lló v a rra t
a s z á m o k és a n y ila k a felrak ó h eg esztés so rre n d jé t ill. a h eg e sztés irá n y á t je lzik

Lágyacélból (pl. A 37-ből) készült tolólap előmelegítése felesleges, a na­

gyobb széntartalm út (pl. A 60) azonban 200...300 cC-ra ajánlatos előmelegí­
teni.

107
 A feltöltés után az élek köszörüléssel vagy forgácsolással egyaránt elő­
készíthetek a felrakóhegesztéshez. Az él felrakására többféle hegesztőanyag
közül lehet választani.
A nagy krómtartalmú varratok (4. táblázat 4. sorszám) edződésre hajlam o­
sak, az elhúzódás és repedésmentes varrat elkerülésére 200...300 "C-os elő­
melegítés célszerű. Ennek elmulasztása a varratban hajszálrepedésekre vezet,
amelyek azonban ebben az esetben az alkatrész használhatóságát nem zárják
ki. Az első varrat keménysége, a hegesztőanyagra szavatoltnál természetesen
2...5 HRC-vel kisebb, ez azonban különösebb hátránnyal nem jár. Körülbelül
ugyanennyivel csökken a harm adik varratréteg keménysége akkor is, ha a he­
gesztés előmelegített alapanyagon folyt. M inthogy forgácsoló utóm egm unká­
lást általában nem alkalm azunk, mindössze kisebb utánköszörülésröl lehet
szó, a hegesztés után levegőn hűlt varrat 50...55 H R C keménysége megfelel. Ha
túl nagy elhúzódás következne be, egyengetéshez 400 °C fölé kell hevíteni a fel­
rakott él környékét, m ert különben reped. Forgácsolni csak kb. 800 °C-os lá-
gyítás u tán lehet, ilyenkor azonban forgácsolás után a megfelelő keménység
elérésére 1000... 1050 °C-ról olajban edzeni, majd megereszteni kell.
Vasalapú keményötvözettel (1. 4. táblázat 6. sorszámot) hegesztve, a repedés
elkerülésére 400...500 °C-os előmelegítésre lenne szükség. Ezt általában elhagy­
ju k , m ert a javítóüzemekben ennek a feltételei hiányoznak, a varratban kelet­
kező hajszálrepedések pedig a legtöbb esetben nem okoznak gondot. Egyen-
getéskor — bármilyen hőmérsékletre is hevítjük a m unkadarabot — újabb
repedések keletkezésével kell számolni. Réz- vagy grafitgyámokat használva a
lehető legpontosabb élkialakításra törekedjünk, m ert lágyítás gyakorlatilag
nem végezhető, ezért a forgácsolómegmunkálásról is le kell mondani.
Lánghegesztéshez keményötvözetbe ágyazott, wolfram-karbid-szemcséket
tartalmazó hegesztőanyag alkalmas. Kopásállósága kitűnő, de nagy ára és az
eljárás kis termelékenysége m iatt nem célszerű használni. A hasonló felépítésű
ívhegesztő elektródákkal végzett m unka termelékenyebb, de erre a célra szin­
tén drága.
Kotróvedrek vágóéleinek, szállítóvödrök éleinek, kotrókörmök (bagger
körm ök) stb. a felújítása (72. ábra). Földben, hom okban, köves talajban dol­
gozó körm ök anyaga közepes széntartalm ú ötvözetlen (pl. Aö 50) vagy kopás­
álló (pl. A ö 30 M nSi) acélöntvény. Ezek javítása a 12a, ábra szerint, kovácsolt
él hozzáhegesztésével igen gazdaságos megoldás. Előmelegítés az alapanyag
összetételének megfelelően (10. táblázat) szükséges, hegesztőanyagul elsősor­
ban 18Cr-8Ni-6M n-tartaImú, szívós, nagyszilárdságú varratot adó bevont
elektróda vagy huzal jöhet számításba.
A 12b), c), d )é s e), ábra az ötvözetlen acéltesten végzendő felrakóhegesztés
különböző lehetőségeit szemlélteti. Apróköves talajban a 12b, megoldás, dur­
vaköves talajban a 12c, p uha talajban a 12d, és e) változat a célszerű, edződő
vagy kem ényötvözetü varratokkal (1. a 4. táblázat 4. és 6. sorszámú ötvözeteit).

108
 72. ábra. Kotrókörmök felrakóliegesztésének változatai

m ert a rácsok közötti mélyedésekben m egtapadó hom ok és föld elegendő vé­

delmet nyújt.
A 4. sorszámú ötvözetek felrakása előtt 200...300 fC-os előmelegítés
ajánlatos, a test kis tömege m iatt azonban főleg a nagy termelékenységű porbeles
huzalokkal végzett hegesztéskor károsan túlmelegedhet, kilágyulhat, ezért a
hegesztést időnként meg kell szakítani.
A 6. sorszámú ötvözetek repedésmentes hegesztéséhez 300...600 °C elő­
melegítés szükséges.
A cement- és téglaipari szállítócsigák, betonkeverőlapátok és betonszállító
szivattyúk alkatrészei, ekevasak, gabonaőrlők verőkései, bányászati fejtőkések,
salak- vagy széntörő kalapácsok felrakóhegesztésére legalkalmasabbak az apró
wolfram-karbid-szemcséket tartalm azó, vasalapú hegesztő vagy szóróanyagok.
Ezek varrata azonban viszonylag rideg, ezért hegesztéskor az alapanyag össze­
tételétől függetlenül 300...600 °C előmelegítést igényel.
A mezőgazdasági takarmánysajtó szállítócsigájának felszórását szemlélteti
a 73. ábra. A technológia könnyen autom atizálható; az oszlopon függőleges
irányban elmozduló fejre szerelt szórópisztolyt, a csigafelület pillanatnyi helyze­
tének megfelelően, görgő vezérli.

109
 73. á b ra . S zállítócsiga szóróhegesztése
I o s z lo p ; 2 fe j; 3 s z ó ró p is z to ly ; 4 v e z e tő g ö rg ő ; 5 szállító csig a

A felület tisztítását szemcseszórással előzi meg. Ezután a gondosan tisztított

felületre 40...60 H R C keménységű réteget adó acélötvözetü, esetleg w olfram -
karbid-szemcséket tartalm azó nikkel- vagy vasalapú port szórunk fel, majd
a csigafelületeket egyengetjük.
A z A 50 vagy M n 1 anyagminőségű kopott betonkeverő lapátok csorbult
éleit kellő tisztítás után előbb J8C r—8Ni —6M n-tartalm ú varratot adó elektró­
dával kell kitölteni, majd a 74. ábrán jelölt helyeken kell ellátni kopásálló
bevonattal. A javításhoz és a felrakóhegesztéshez az alapanyagnak megfelelő,
200...300 °C-os előmelegítés célszerű. A wolfram-karbid-szemcséket tartalm azó
hegesztőanyaggal legfeljebb két rétegben, összesen 3...4 mm vastagságot,
a keményötvözetü hegesztőanyaggal egy rétegben 2...3 mm vastagságot célszerű
készíteni.

1.

nrnmrrrnrnrrrr 74. ábra. Betonkeverő lapát

felrakóhegesztésének sorrendje
2. I és 2 a hegesztés sorrendje és iránya

A bányászatban gyakran gondot okozó m élyfúró szerszámok, m int pl.

a görgősfúrók, többélű fejtőkések, stabilizátorok stb. felületét apró w olfram -
karbid-szemcséket tartalm azó keményötvözet-alapú, a hom lokm arók, korona-
 í'úrók stb. felületét pedig durvaszemcsés wolfram-kai bidokat tartalm azó, ke
mcnyíorrasz-alapú lánghegesztőpálcákkal töltjük fel. Az előbbire a 75»/ uióbbiiii
.t 15b ábra ad példát.

75. ábra. B ányászati szerszám ok készítése l'cliakóhegeszléssel

a ) k étféle fe jtő k é s ; b ) k o ro n a f ú ró

A keményötvözet-aloptit pálcával végzett lánghegesztés technológiája :

1. Az alapanyag alapos tisztítása, lehetőleg köszörülése.
2. A hegesztendő felület helyi, 600...700 °C-os előmelegítése, majd meg­
olvasztása a hegesztőpálca leolvasztása előtt, hogy a varrat az alapanyaggal
csupán néhány százalékban keveredjen. A láng erősen redukáló legyen.
3. Hegesztés után a teljes felrakott felület felmelegítése 5 0 0 ...5 5 0 °C-ra,
majd néhány perces hökiegyenlítés után lehűtés hom okban.
A kemény forrasz-alapú pálca szemcséi több milliméter nagyságúak. Java­
solt technológia:
1. Felülettisztítás. Az eljárás rendkívül érzékeny a felületi szennyezésre,
ezért a tisztítást különös gonddal kell végezni.
2. A keményforraszanyagot és karbidszemcséket tartalm azó pálca meg­
olvasztása redukáló lángban. A keményforrasz olvadáspontja 750...850 °C,
a felrakandó rétegvastagság 10...15 mm.
3. Hűtés lassan, nyugodt levegőn.

A n ag y m é retű w olfram -karbid-szem cséket ta rta lm a z ó p á lc a k ö n n y e n e lő á llíth a tó

a k ö v e tk e z ő k é p p e n :
1. A pálca terv ezett h o ss z á n a k m egfelelő hosszú ság ú , esetleg vízzel h ű th e tő réz­
g y á m o t k é sz ítü n k , am elybe 10...15 m m m élységű v á ly ú t m u n k á lu n k . (E z t h a so n ló
m é re tű szögvas is h ely ettesíth eti, e n n e k a felületéről a z o n b a n reve k e rü lh e t a pálca
felületére.)
2. A v á lyúba, forg ácso ló ü zem ek b ő l b e g y ű jtö tt, e lh a sz n á lt k em é n y fém lap k á k
2 . . . 8 m m m éretű re ö ssze tö rt szem cséit szórjuk.
3. A n n y i m eg öm lesztett rezet vagy rézö tv ö zetet ö n tü n k rá , hogy a szem cséket
é p p e n elfedje.
E lő fo rd u lh a t, hogy a z így elkészített pálca m inősége a keresk ed elem b en k a p h a tó é t
n e m éri e), d e jóval olcsóbb.
 H e g e s z té s a u s z te n ite s s z ö v e ts z e rk e z e íű v a r r a t o k k a l . A legnagyobb ütő- és
nyomó-igénybevétel elviselésére szívós, kemény felületű alkatrészre van szükség.
Kőzetek, ércek, ásványi anyagok aprítására használatos törő- és zúzóhengerek,
sziklás talajban dolgozó feszítő- és tépőfogak, valamint markolókörmök, őrlő-
lapok és -kúpok, aprítókalapácsok, vasúti váltók csúcsbetétei stb. ezért AöM n
12-ből készülnek. Ez az acél 1% szenet és 12% m angánt tartalm az, ausztenites
szövetszerkezetű, tehát viszonylag lágy ötvözet, keménysége öntött állapotban
legfeljebb 200 HV. M unkába állás u tán ezért kezdetben gyorsan kopik, de a
nagy ütés és nyomás hatására bekövetkező hidegalakítás a keménységet néhány
milliméter mélységig 400...600 HV-re keményíti. Jellemzője, hogy a kopással
szemben kitűnően ellenáll, felületén kemény, keresztmetszetében szívós.
Keményedési hajlam a m iatt forgácsolómegmunkálása csaknem lehetetlen,
ezért általában öntvényként használjuk.
A hegesztés során a következőket vegyük figyelembe:
— A 12% m angántartalm ú varratokban és az AöM n 12 minőségű öntvény
hőhatásövezetében a hegesztést követő lassú hűléskor m angán-karbíd
válik ki, ami a varrat elridegedését, leválását okozza. Ez a kiválás csak
azokban az anyagrészekben nem következik be, amelyek 100... 150 s-on
belül 700 °C alá hűlnek.
— A foszforral nagymértékben szennyezett öntvényekben ezenkívül fosz-
fidok is megjelennek, ezek a repedésérzékenységét tovább növelik.
— Az ausztenites mangánacélok hőmérséklet-változás hatására bekövetkező
zsugorodása mintegy 50%-kal nagyobb, mint az ötvözetlen szénacéloké,
ezért nagyobb a belső feszültségük és fokozottabb repedésveszéllyel kell
számolni.
— Szerkezeti acélokra ausztenites mangánacél varratot hegesztve a varrat
m angántartalm a 6...8% -ra csökken. Ez edződő, kemény, m artenzites
szövetszerkezetű, repedésre igen hajlamos.
Az em lített sajátosságok m iatt ezért pl. az A öM n 12 minőségű törőlap
javítóhegesztését a következő szempontok szerint végezzük (76. ábra):

76. á b r a . A ö M n 12 m inőségű
tö rő la p jav ító h eg esztése

112
 — A törőlapot vízzel telt edénybe helyezzük oly módon, hogy csupán
a javításra szánt hely emelkedjék a vízszint fölé. Ezzel a hűtés sebessége
gyorsabb.
— Egyszerre csupán 40...50 mm hosszúságú varratot készítünk el,
a 6. táblázat 11. sorszámú hegesztőanyagával, s ezt a szakaszt még
vörösen izzó állapotban kalapácsütésekkel nyújtjuk. Ezzel a nagy
zsugorodási feszültség ellensúlyozható.
— H a ezeket a szempontokat betartjuk,, és az alapanyagban mégis repedés
keletkezik, azt a nagy foszfortartalom okozza. Ilyenkor segít a hegesz­
tésre előkészített felületek erőteljes hidegalakítása kalapácsütésekkel,
ami a fosztidhálót széttöredezi, majd a hegesztési hő hatására bekövet­
kező újrakristályospdás eredményeként kialakuló, a foszfidokat magába
foglaló új szemcsék kialakulása révén, a repedésveszélyt csökkenti.
— Ausztenites mangánacélból készült alkatrészre csak ausztenites szövet-
szerkezetű varratot szabad hegeszteni.

Az említett sajátosságok m iatt a nagy teljesítményű hegesztőeljárást csak

vékonyfalú alkatrészekhez alkalmazzuk, olyanokhoz, ahol az intenzív hűtés
a belső felületen megvalósítható. A porbeles huzalok a repedésveszély csökken­
tésére 2...3/Ó nikkelt, gyakran még ugyanennyi króm ot is tartalmaznak.
Lágyacél (pl. A 37) alapra ilyen összetételű porbeles huzalokkal hegesztve.
nem terjednek tovább, ezért őrlőberendezések álló páncélzatának 2...3 rétegű
felrakóhegesztésére bevált eljárás.

Púrnaréteg szükséges olyan helyeken, ahol ausztenites mangánacélt szén -

acélhoz kell hozzáhegeszteni (pl. vasúti sín —csúcsbetét között), vagy ahol szén­
acélra ausztenites mangánacél réteget kell repedésmentesen felvinni, továbbá
ott, ahol A öM n 12 Öntvényre edződő kopásálló réteget kell felhegesztcni.
A párnaréteg 18Cr-8Ni-GM n-tartalmú ausztenites hegesztőanyaggal készül.
Ennek kedvező tulajdonságai a következők:
— M egakadályozza az ausztenites mangánacél és az edződő réteg készíté­
sére szánt hegesztőanyagok varratai közötti közvetlen keveredést és
ezzel a rideg, kemény, repedésre hajlamos varrat kialakulását.
— A különböző zsugorodású acélfajták között a hűléskor ébredő feszült­
séget repedés nélkül felveszi.
— A megfelelő előmelegítési hőmérsékletre hevített edződő alapanyagra
6... 10 mm vastagságban ráhegesztve lehetővé teszi az ausztenites m an­
gánacél varratok elkészítését. Ezek hegesztésekor ugyanis az alaptest
m ár hűthető vízzel, m ert a hőhatásövezet a párnaréteg vastagságánál
nem terjed mélyebbre, s ezért edződött réteg sem keletkezhet.
A 77. ábrán fogastörő lekopott fogának javítása látható. A belső feszültség
mérséklésére párnaréteget alkalmazunk. A kezdeti gyors kopás csökkentésére
a felső varrat edződő acélötvözetű lehet. A javítás technológiája a következő:

113
 3 2 1
2 , 1 b)

77. á b r a . F o g a s tö rő e lk o p o tt fo g á n a k felrakóhegesztése
a ) k o p o tt á l la p o t ; b ) e lő k é s z íté s ; c ) , il) és e ) a z e lk észü lt fog
1 p á r n a r é te g ; 2 a u s z te n ite s m a n g á n a c é l ré te g ; 3 e d z ő d ő réteg

1. A k opott fog előkészítése.

2. P árnaréteg felhegesztése az alaptest erős hűtése közben. Az első és
második réteget szakaszosan kell készíteni. Egy-egy szakasz elkészítési idő­
tartam a legfeljebb 30 s lehet s ezután kalapácsütésekkel nyújtani, majd vára­
kozni kell. Az új szakasz hegesztését csak akkor szabad kezdeni, ha a felület
kézmelegre hűlt. A párnaréteg harm adik és további rétegei folyam atosan készít­
hetők.
3. Az ausztenites m angánacél 40...50 mm-es varratszakaszokban hegeszt­
jük. Egy-egy ilyen szakasz elkészítése után azt enyhe kalapálással célszerű nyúj­
tani és a kézmelegre hűlést meg kell várni. Ezután kezdhető az újabb szakasz
hegesztése és a 11c ábrának megfelelően a fog készre hegeszthető.
Közepes nyom ásnak és csak kis ütésnek kitett őrlőszerszámokhoz néha
edződő vagy keményötvözetű fedőréteget is alkalmazunk, amelynek első var­
rata az alapanyaggal keveredve edződésre rendkívül hajlamos. A fedőréteg
vastagsága 4...8 m m , s mivel az alaptest összetétele m iatt nem szabad elő­
melegíteni, a rétegben repedések keletkezésének annál nagyobb a valószínűsége,
m inél nagyobb a rétegvastagság. A 4. táblázat 4. sorszámú edződő vagy
6. sorszám ú kem ényötvözete fedőrétegként tehát csak ott alkalm azható, ahol az
esetleges lepattogzása, kitöredezése balesetveszélyt nem jelent. A 18Cr-8-Ni-6Mn
összetételű párnaréteg alkalm azása a repedésérzékenységet csökkenti, a kemény
réteg lekopása u tán azonban az ilyen párnaréteg kopássebessége nagyobb, mint
az ausztenites m angánacélé.
Az előzőekből következik, hogy az ausztenites mangánacél hibátlan hegesz­
tése lassú, és a szigorú feltételek m iatt nehezen hajtható végre. N agy felületek

114
 felrakóhegesztését (pl. őrlőmüvek belső páncélzatát) ezért nem ezzel, hanem
nagy króm tartalm ú ausztenites mangánacéllal végezzük. Jellemző Összetétele
a 4. táblázat 12. sorában található, s ebből fakadó sajátossága a következő:
— Hidegalakítás hatására a keményedőkcpcsségc az ausztenites mangán-
acélokénál valamivel kisebb.
— Az ilyen összetételű acélok varratában karbidok csak akkor jelennek
meg, ha a hőmérséklet kb. 1 h-án belül 700 °C alá nem süllyed. Ilyen
lassú lehűlés alkatrészek hegesztésekor igen ritka, ezért ezek a varratok
gyakorlatilag ausztenitesek — tehát szívósak — m aradnak.
— Edződő acélokat előmelegítve a varrat nagy fajlagos nyúlása m iatt,
általában nem reped.
— Szerkezeti acélokra hegesztve az alapanyag keveredéséből szárm azó
rideg, martenzites szövetszerkezet m ár az első rétegben sem alakul ki.
Ausztenites króm-mangán ömledékkel végzett fclrakóhegeszléskor tehát
— lágyacél előmelegítése feleleges;
— nemesítő acélokra a 10. táblázatból kiolvasható előmelegítési hőm ér­
sékleteket kell előírni, az alapanyag edződésének elkerülése végett;
— ausztenites m angánacélra az alapanyag repedési hajlam a m iatt 5... 6 mm
rétegvastagságig szakaszonként kell, utána folyamatosan lehet hegesz­
teni.
Az ausztenites króm-mangán hegesztőanyag használatával tehát a nagy
teljesítményű hegesztő eljárások nyújtotta előnyök kihasználhatók, ezért annak
ellenére, hogy nem olyan kemény, mint az ausztenites mangánacél és beszerzési
költsége is nagyobb, felhasználása sok esetben indokolt.
A párnarétegnek gyakran használt 18Cr-8Ni-6M n-tartalmú hegesztőanyag
varrata hidegkeményedésre szintén hajlamos, de az előző acélfajtákhoz képest
kisebb m értékben. M inthogy az ára az előzőknél nagyobb, felrakóhegesztésre
nem terjedt el, bár darukerekekhez és görgőkhöz megfelelő tulajdonságú
varratot ad.
Az ausztenites króm-mangán hegesztőanyagok felhasználása javítóhegesz­
tésre előnyös, és gyakran egyszerűbb m egoldásokra nyújt lehetőséget. Lemez-
hajlító hengerek javítóhegesztését kopásálló, edződő varratokat (4. táblázat
3. vagy 4. sorszám) végezve, a nagyméretű hengerek repedésmentes hegesztése
a l l . táblázatból kiolvasható előmelegítési hőmérsékletet kíván a munkavégzés
teljes időtartam a alatt.
A króm -m angán hegesztőanyaggal végzett hegesztéskor csak az első két
varratréteget kell erre az előmelegítési hőm érsékletre hevíteni, utána pedig
mintegy 50... 100 °C-kal csökkenthető, m ert m ár a harm adik varratréteg
hegesztésekor a hőhatásövezetük edzési hőmérsékletre hevülő része nem ér az
alapanyagig. Ez a javítási technológia természetesen nem ad oly m értékben
kopásálló felületet, mint az edződő varrattal hegesztett, de lemezek vagy nagy
felületek alakításához, pl. lemezhajlító hengerekhez megfelelő. Pontszerűen

115
tám adó, nagy igénybevétel esetén viszont helyi alakváltozás következik be.
ezért bordás hajlítószerszámok készítésére nem alkalmas. Lágyacél alkatrészek
felületén ausztenites króm -mangán hegesztőanyaggal végzett felrakó- vagy
javítóhegesztéskor az előmelegítés elhagyható.

B .4 .3 . Eróziónak kitett felülitek védelme

Az eróziót sok kutató az abrazív kopás egyik fajtájaként kezeli, és ide

sorolja nemcsak a gáz-, hanem a folyadékáram m al szállított részecskék koptató­
hatását is. A poros levegőt szállító ventillátorok, csővezetékek, szelepek, szivaty-
tyúlapátok stb. eróziójának sebessége lényegesen függ a szállított részecskék
tulajdonságától, alakjától, sebességétől, becsapódási szögétől stb.
Kísérletek és tapasztalatok bizonyítják, hogy mind a kvarcszemcséket
tartalm azó közeggel, m ind pedig a torokgázzal szemben, a finom wolfram-karbid
szemcséket tartalmazó kobalt- vagy nikkelalapú keményöt vözetíi varrat (4. táblá­
zat 10. sorszámú) a legkedvezőbb. Elsősorban 40...50 c-nál kisebb tám adási szög
esetén a vasalapú keményötvözetek (4. táblázat 6. sorszámú) igen ellenállók,
de nagyobb becsapódási szög esetén a 40...50 H R C keménységre edződő varra­
tok (4. táblázat 2., 3., 4. sor) alig gyengébbek. Az alkatrészek alakjából követke­
zik, hogy a nagy felületek felrakóhegesztése időigényes, és számottevő belső
feszültség m arad vissza, ami tetemes alakváltozást válthat ki. Az alkatrészek
felületeinek védelmére ezért hegesztés helyett gyakran szóróhegesztést alkalm a­
zunk.
A hom okszivattyúk és a szívó-kotró gépek gyorsan forgó lapátjai, továbbá
a kapcsolódó csővezetékek eróziós igénybevételnek vannak kitéve. Az ilyen
alkatrészek jó l bevált hegesztőanyagának összetétele a 4. táblázat 6. sorában
található. Ezek a vasalapú keményötvözetek többszörösen ellenállóbbak, mint
bármely ötvözet, ezért hegesztésük, szóróhegesztésük gyakran alkalmazott
technológia mind a javító-, m ind a felrakóhegesztés során.
Az em lített helyekre kerülő varratokban a mechanikai igénybevétel m iatt
repedés nem fordulhat elő. H a az ilyen összetételű varratok igényelte 400...
...60Ö °C-os előmelegítés nem oldható meg, a 4. táblázat 10. sorának megfelelő
összetételű hegesztő- és szóróanyagokat használjuk.
A víz-, gáz- és gőzvezetékek, tengervizet, valamint a vegyi anyagokat
szállító csővezetékek szelepein, tolózárain az eróziós igénybevételen kívül
jelentős korrózió is felléphet, amely gyakran m agasabb hőmérséklettel párosul.
Az ilyen helyekre az igénybevételtől függően, gazdag anyagválaszték áll rendel­
kezésünkre. A csak króm m al ötvözött hegesztőanyag (1. a 4. táblázat 21. sor­
számát) 200...300 °C-os előmelegítést igényel. Tekintettel arra, hogy csak
a 12%-nál nagyobb króm tartalm ú varrat korróziós ellenállása felel meg, az
ötvözetlen szénacélra felrakott rétegnek legalább három varratból kell állnia.
Az alapanyaghányad csökkentésére a hegesztést kis áramerősséggel kell leol­

116
vasztani és az elektródát keresztirányban 5... 10 mm szélességben célszerű m oz­
gatni. A hegesztést esetleg követő megeresztés hatására, a táblázatban fel­
tüntetett keménység néhány H R C értékkel, a belső feszültség és ezzel az utóla­
gos vetemedés veszélye viszont számottevően csökken.
A varratok a 4. táblázatban feltüntetett hőmérsékletig tartják meg kedvező
tulajdonságukat.
A 78. ábrán kúpszelep és szelepház tömitöfelületének felrakóhegesztése
látható. Kis méretekhez a szemléltetett hegesztési sorrend azért ajánlatos, hogy
az egyes varratszakaszok között a túlhevülés megakadályozására, hőkiegyenlí­
tés céljából várakozási időt lehessen beiktatni. N agyobb alkatészek hegesztése­
kor a gyorsabb hőelvezetés m iatt a várakozási idő rövidülhet, vagy el is hagyható.
A hegesztés sorrendjét azonban a maradófeszültségek csökkentése végett cél­
szerű megtartani.

78. ábra. Kúpszelep és

szelepház felrakóhegesztése
a ) k ú p s z e le p elő k észítése
h e g e sztésh ez; b ) h eg esztés két
ré te g b e n (a s z á m o k a hegesztési
so rre n d e t je lö lik ); c ) a sze le p h á z
elő k észítése a h eg e sztésh ez;
d ) hegesztés
a b ) á b r á n lá th a tó s o rre n d b e n

Többrétegű hegesztéskor az egymást követő varratrétegeket 90 °-kal elfor­

gatva kell kezdeni, hogy a kezdő- és végkráterek egymás fölé ne kerüljenek.
Egy-egy varratszakasz hossza legfeljebb 200...300 m m ; azaz egyetlen elektródá­
val lerakható hosszúság legyen. H a az alkatrész mérete nagy, a varrathosszt
bontsuk több szakaszra és az egymással szemben levő varratokat készítsük el
egymás utáni sorrendben.

117
 Erős korróziónak kitett felületekhez a 4. táblázat 7. sorszám ú varrata jól
bevált, de a vegyipari termékek sokféleségétől, hőm érsékletétől és koncentráció­
já tó l függően az anyagválasztási útm utatók szerint más összetételű varratok is
használhatók.
M agas hőmérsékleten nagy koptatóhatásnak is kitett tömítőfeliiletekhez
a 4. táblázatban a 8., 9. sorszám ú kobalt- és nikkelalapú keményötvözetek vagy
a 19. és 20. sorszám ú kobalt- és nikkelalapú lágyötvözetek jöhetnek számításba,
amelyek kedvező tulajdonságaikat 700...800 °C-ig m egtartják. Bevont elektró­
d ák, töm ör huzalok, pálcák, és szóróanyagok egyaránt beszerezhetők e célra, az
üzemi adottságoktól függően bármelyik változat eredményesen használható.
H a ausztenites korrózióálló acél, vagy kobalt-, ill. nikkelalapú lágyötvözetű
varrato t adó hegesztőanyaggal végezzük a felrakást, az edződési veszély elkerü­
lése végetti előmelegítésre nincs szükség. Csökkenti azonban a belső feszültsége­
ket és az elhúzódást a 100...150 °C-os előmelegítés, továbbá a 78. ábrán látható
hegesztési sorrend alkalmazása, valamint a varratszakaszok közötti hőkiegyen­
lítés.
Elsősorban korrozív terméket átbocsátó szelepek, tolózárak töm ítőfelüle-
teinek élettartama fü g g jelentősen a felület megmunkálási pontosságától. A csak
esztergált felületek élettartam a ugyanis a polírozotténak töredéke csupán, mert
az átszivárgó vegyianyag agresszivitása levegővel érintkezve ugrásszerűen
megnő. Fontos azonban a víz-, gőz- és gázvezetékek tömítőfelületeinek pontos
m egm unkálása is, m ert a szivárgó víz vagy az átfújó gáz egyaránt sietteti a
tönkrem enését.
A z elm ondottak m iatt nyilvánvaló, hogy a tömítőfelületek varratainak
pórus- és zárványmenteseknek kell lenniük.
Belsőégésű motorok magas hőmérsékletre hevülő szívó- és kipufogószelepe
nem esíthető acélból készülnek, ezért csak előmelegítve hegeszthetők.
A kism éretű szelepek a hegesztéssel bevitt hő hatására kilágyulhatnak, ezért
az alapanyaghoz hasonló összetételű hegesztőanyaggal célszerű javítani őket,
hogy a hegesztést követő nemesítés után a varrat és alapanyag tulajdonságai
megegyezzenek. A kism éretű szelepek javítása nem gazdaságos és csak akkor
kerül rá sor, ha ideiglenes beszerzési nehézségek m utatkoznak. A z alapanyaghoz
hasonló összetételű hegesztőanyag hiányában ezért erre a célra alkalm as lehet
a 4. táblázat 24. vagy 25. sorszám ú összetétele is, amely általában beszerezhető,
bár keménységük az alapanyagétól elm arad.
Nagyméretű szelepek javítóhegesztése gazdaságosan és jó eredménnyel
végezhető. Helyi kopások esetén is a teljes felfekvő felületet elő kell m unkálni,
hogy a keménység egyenletes legyen. A javításhoz elterjedtek a kobalt- és a
nikkelalapú keményötvözetek (4. táblázat 7., 8., 9. sorszám), amelyek még
600...700°C-on is megfelelően kopás- és korrózióállók. A hegesztéshez bevont
elektródák, töm ör huzalok, pálcák és szóróanyagok egyaránt beszerezhetők.
A kopások kis mértéke m iatt a szóróhegesztés széles körben elterjedt
(79. ábra).

118
 3

79. á b ra . Belsőégésű m o to r szelepének ja v ítá s a szóróhegesztéssel

1 az e lő k é s z íte tt felü let; 2 s z ó rá s ; 3 a szelep szárv ég k e m é n y ö tv ö z e tte l sz ó rt felü lete

B .4.4. Védelem kavitációval szemben

Hajócsavarokat, turbina- és szivattyúlapátokat stb. a kavitáció teszi tönkre.

A kis felületet érő ütőhatások szívós anyagot igényelnek, amelyek a víz vagy
a tengervíz járulékos korróziós hatását is elviselik.
Az ilyen igénybevétellel szemben a szívós, ferrites vagy ausztenites, esetleg
az ütőhatásokra keményedő varratok felelnek meg.
A kisebb méretű alkatrészekhez a 4. táblázat 21. sorszámú hegömledékei
alkalmasak, de 200...300 °C előmelegítést igényelnek. A varrat ferrites vagy
túlnyomóan ferrites szövetszerkezetű, kemény védőréteget képez.
Nagyobb tárgyakhoz a 4. táblázat 22. sorszám ú vagy a 18Cr-8Ni-6Mn-
tartalm ú ömledék felel meg. Ez utóbbiak ausztenites szövetszerkezetük követ­
keztében a ferriteseknél lényegesen nagyobb fajlagos nyúlásúak, s kedvező
tulajdonságuk továbbá, hogy előmelegítést nem igényelnek.
Az előmelegítés hőmérséklete csak az alapanyag összetételétől függ (1. a
11. táblázatot), de 100...200 °C-os előmelegítés a nagym éretű, lágyacél alaptest
esetén is előnyös, acélöntvényeket pedig kim ondottan szükséges előmelegíteni
a maradófeszültségek csökkentése végett.
A 80. ábra szivattyú-járókerék lapátjainak felszórását szemlélteti. A kis­
m éretű járókerék 0,5 mm-es, 35...45 H RC keménységű, nikkelalapú szórt ré­
teggel bevonva a kavitációs károsodásnak igen jó l ellenáll. A szórt felület az
eredeti geometriai kialakítást jó l követi, ezért a nehezen hozzáférhető részeken
az utólagos megmunkálás gyakran elhagyható. A nagym éretű alkatrészek vé­
delmére példaként említhető a 6 m átm érőjű Francis-turbinák felrakóhegesztése.
A lapátokat kavitáció ellen kétrétegű varrattal látták el oly m ódon, hogy a ke-

119
 80. ábra. Szivattyú-járókerék
lapátjainak védelme felszórással

vésbé ötvözött alapanyaggal való keveredésre számítva, az alsó varrat 23Cr-

12Ni-, a m ásodik 19Cr-8Ni-tartalmú, ausztenites szövetszerke/etü, korrózió-
álló acél.

B .4.5. Korrózióálló szerkezeti elemek hegesztése

Korrózióállónajy-azokat az acélokat nevezzük, amelyek korióziósebcsségc

évente le g fe lje b b ^ ! ram. Ezt a tulajdonságot alapvetően a következő két té­
nyező eredm ényezi:
— legalább 12% króm tórtalom azzal, hogy az ilyen acélok felületén az
oxidáló marószer hatására olyan vékony, de összefüggő és töm ör króm-
oxid-hártya keletkezik, amely az újabb oxidációtól a felületet megvédi.
— A hom ogén, ferrites vagy ausztenites szövetszerkezet azzal, hogy ki­
zárja a különböző fázisok létrejöttét, s ezzel a fázisok közötti poten­
ciálkülönbség kialakulását, ami korrozív közegben az egyik fázis oldó­
dását okozza.
A korrózióálló acélokat összetételük alapján több csoportra osztjuk, ezt az
acélok egymástól élesen eltérő hegesztési sajátosságai is indokolják.
ssjftje rrite y — 12...18% króm - és legfeljebb 0,1% széntartalm ú — króm-
acélotrcdfodésre nem hajlam osak, a krórrT-ferrit ridegsége m iatt azonban he­
gesztéskor mégis 200...300 °C előmelegítés szükséges. A korrózió megelőzésére
ilyen összetételű réteget ritkán rakunk fel az alkatrészek felületére, 450 °C
alatt üzemelő víz-, gáz- és gőzvezetékek arm atúráinak zárófelületeihez azonban
(1. a B.4.3. pontot) gyakran használjuk.
Hegesztéskor az ilyen acélok hőhatásövezetében jelentős a szemcsedurvu-
lással já ró eíridegédés, ezért kis hőbevitellel és növelt sebességgel hegesztjük.
Az eldurvult szemcsék hőkezeléssel nem finomíthatok, s mivel a ridegséget a
szemcsehatárokon esetleg megjelenő króm -karbid fokozza, az ilyen acélok
javítóhegesztéséhez nagy fajlagos nyúlású, ausztenites szövetszerkezetű varratot
adó, pl. 18C r-8N i-fN b-tartalm ú hegesztőanyag kívánatos. A varratot 20...
...40 mm hosszú szakaszokban készítjük el, a szakaszok között megvárva a hő-
kiegyenlítődést. A varrat korrózióállósága az alapanyagét m eghaladja, hátrá-

120
nya azonban, hogy a javítás helye színben elüt környezetétől. A hegesztést
olyan szakaszokban kell elkészíteni, hogy a maradófeszültségek a lehető leg­
kisebbek legyenek.
A javítóhegesztések után végzett rövid ideig ta rtó 700..,800 °C-os hőn-
tartás a maradófeszültségeket csökkenti, a fajlagos nyúlást és az ütőm unkát
pedig javítja, m ert a hálószerűén kivált karbidok gömbösödése megindul.
A ferrites krómacélok előmelegítése, hegesztése és hőkezelése közben tekin­
tettel kell lenni arra, hogy 450...5Ó0 °C hőmérséklet-tartom ányban az acél
ridegedik.
A szakirodalom ezt a jelenséget „475 °C-os elridegedés” -nek nevezi. Ezt a
hőmérséklet-tartom ányt tehát el kell kerülni vagy el kell érni azt, hogy a m un­
kadarab ne legyen hosszú ideig e hőm érséklet-tartom ányban.
A dott vegyipari készülék javítását a következő sorrendben célszerű
végezni.
1. Repedt, hibás varratrészek kiköszörülése.
2. Előmelegítés: K O 1, KO 4 és KO 6 acéloké 200...300 °C-ra, a 0,1...
...0,15% széntartalmú KO 4 acéloké 300...350 °C-ra. A kisebb, csupán néhány
négyzetcentiméter keresztmetszetű K O 6 minőségű alkatrészek előmelegítése
és utóhőkezelése alárendelt helyeken elm aradhat.
3. Hegesztés kis hőbevitellel. Legalább a gyökvarratok készítésére célszerű
argonvédőgázas ívhegesztést alkalmazni, ennek hiányában bevontelektródás
kézi villamos ívhegesztést végezzünk. A gyökvarratok elkészülte után tö ltő ­
varratokhoz általában ez utóbbit alkalmazzuk. Az ausztenites hegesztőanyagok
használata a ferritesekhez képest előnyösebb.
A javításra kijelölt varratszakaszt a 81. ábrán látható sorrendben célszerű
hegeszteni, ezáltal megakadályozzuk a repedés továbbterjedését, m ajd két o l­
dalról befelé haladva, és a lépések között a hőkiegyenlítést megvárva, a m aradó­
feszültséget a legkisebbre csökkentjük. A töltővarratok készítésének sorrendje
az ábrán látotthoz hasonló, de a varratszakaszok hossza ettől különbözzék,
hogy a kezdő- és végkráterek egymás fölé ne kerüljenek.

81. ábra. Korrózióálló acélköpeny javítása

A n y ila k a hegesztés irá n y á t, a s z á m o k a g y ö k v a rra t h eg e sztési s o rre n d jé t je lzik

121
 4. H űtés nyugodt levegőn.
5. Utóhőkezelés: lassú, 200...250 °C/h sebességgel felhevítés 720...760 °C-
ra. Egy h h ő ntartás után nyugodt levegőn 600 °C-ig hűtés, ezután 350 °C-ig
gyorsabb, fú jt levegővel való hűtés, m ajd álló levegőn teljes lehűlés. A lassú fel­
hevítés a varratrepedések, a 600...350 °C hőm érséklet-tartom ányban javasolt
gyorsabb hűtés pedig az ún. 475 °C-os elridegedés elkerülése céljából szükséges.
Az utóhőkezelés elhagyása a varratok környezetében jelentősen növeli a korró­
zióveszélyt.

gk'ThartenzitesJ:orrózióálló acélok króm tartalm a a ferritesekével azonos,

széntartalm uk^alapján azonban két csoportra oszthatók. _
A 0,16...0,25% széntartalm úak általábanjnem esített/ szövetszerkezetűek.
Tengelyek, csapok, forgácsolószerszámok, orvosi- és mérőműszerek, turbina­
lapátok, hajócsavarok anyaga.
Javítóhegesztésük azonos vagy hasonló anyaggal is folyhat, kedvezőbb
azonban a szívósabb, ausztenites szövetszerkezetű varratok alkalmazása, ezek
-ömledéke viszont nem nemesíthető.
Hegesztéshez a m unkadarabot 300...350 °C-ra előmelegítjük, hegesztés
után pedig azonnal m egeresztjük 700...760 °C-on úgy, hogy közben a kötés nem
kerülhet az előmelegítési hőm érséklet alá.
A hazai szabványokban szereplő K O 11 acél javításakor a 81. ábrán lát­
ható hegesztési sorrend betartása igen fontos az acél fokozott repedésérzékeny­
sége m iatt; hegesztést követő hőkezelés hiányában pedig legfeljebb az auszteni­
tes varrattal rem élhető hibátlan javítás.
^-Ar-kb. 0,25% -nál több szenet tartalm azó martenzites krómacélokífevegő-
<azésúek.)Hegeszteni legfeljebb javítási céllal szoktuk, valamivel kisebokrom -
és széntartalm ú vagy ausztenites korrózióálló elektródával. Bármely anyaggal
végezve a javítóhegesztést, 350...400 °C-os előmelegítés szükséges és a hegesztést
követően azonnal — anélkül, hogy az alkatrész 350 °C alá hűlne — 750...800 °C-
os megeresztést alkalm azzunk. E hőm érséklet-tartom ány betartása részben a
hegesztési feszültségek m egbízható leépülése céljából, részben pedig azért fon­
tos, m ert 550...650 °C hőmérsékleten a hőhatásövezetben króm-karbid-kiválás
következik be, am i a korróziós ellenállást lényegesen csökkenti.
A K O 12, K O 13, K O 14, K O 16 acélfajták ipari és háztartási kések, hús-
horgok, élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipari sajtók, koptatásnak kitett alkatré­
szek stb. bevált anyaga. A nnak ellenére, hogy a szabványban „hegesztésre nem
alkalm as” megjegyzés szerepel, ilyen acélokat néha m ár új gyártm ányok elő­
állításakor is hegesztünk, és javításukra is sor kerülhet, ha a hibás alkatrész
pótlása pillanatnyilag m egoldhatatlan. A szabvány megjegyzése természetesen
indokolt, m ert csak igen szigorú hegesztési m unkarenddel várható megfelelő
eredmény.
Ezek az acélok ugyanis levegőn hűlve is edződnek (levegőedzésűek). F o ­
lyamatos hűtésű átalakulási görbéikből kiolvashatóan 300 HV-nél lágyabbak

122
csak akkor lesznek, ha az edzési hőmérsékletről (kb. 950... 1100 "C-ról) hűlve,
az 500 °C hőmérsékletet 1...2 h-án belül nem érik el.
Példaképpen KO 13 acélból készült gépelem javítását szemlélteti a 82. ábra.
Javasolt technológia:

82. ábra. Tengelyszerű gépelem javításának vázlata

a ) tö n k re m e n t s z e rs z á m ; b ) e lő k é s z íté s; c ) hegesztés

1. Lágyít ás. A gépelem eredetileg edzett, ezért a javítóhegesztés előtt ki

kell lágyítani a folyamatos hűtésű vagy izotermás átalakulási görbéjük ismere­
tében, vagy az ún. egyszerű lágyítássál.
a) A folyamatos hűtésű átalakulási diagram alapján végzett lágyításkor a
lehűlés sebességét úgy kell szabályozni, hogy 1000...1050 °C-ról 500 °C-ig hűlve
legalább 2 h teljen el. Ezután levegőn hűthető tovább.
b) Az izotermás átalakulási görbe alapján kidolgozott lágyításkor az
1000... 1050 °C-ra hevített szerszámot 680...720 °C-os kemencébe helyezzük és
ebben a hőm érséklet-tartom ányban 1 h-án át tartjuk, m ajd levegőn hűtjük
tovább.
c) Egyszerű lágyításkor 750...800 °C-ra hevítjük a m unkadarabot és az
anyagvastagságtól függően 4 ...6 h-án keresztül ebben a hőm érséklet-tarto­
m ányban tartjuk. Ezután levegőn hűthető.
A lágyításnak e változatai minden edződésre hajlamos acélra érvényesek
és felhívják a figyelmet a folyamatos hűtésű, valamint az izotermás átalakulási
görbék ismeretének fontosságára, amelyek szerint az időszükséglet jelentősen
csökkenthető.
2. Elömunkálás. Lágyítás után legfeljebb 300 HV keménységű a szövet­
szerkezet, amely lehetővé teszi, hogy a felületeket forgácsolómegmunkálással
hegesztéshez elő lehessen készíteni. H a a lágyítás és a forgácsolás elm arad, el­
sősorban kisebb méretű szerszámoknak a kívánt alakja köszörüléssel is elő­
állítható, de ilyen állapotban hegesztve fennáll a repedés veszélye.
3. Hegesztés. Kism éretű vagy lágyított m unkadarabokat a folyamatos hű-
tésö átalakulási diagram alapján az M k hőmérséklet fölé (320...360 °C-ra)
kell előmelegíteni.
Nagym éretű vagy nem lágyított m unkadarabokat 500...550 °C-ra kell
előmelegíteni a 475 °C-os elridegedés elkerülése végett. A javítást a m aradó­
feszültségek csökkentésére kis hőbevitellel végezzük.

123
 Az ausztenites szövetszerkezetü varratok kedvezőbbek, mint a ferritesek.

4. Hőkiegyenlítés. Hegesztés után a m unkadarabot 800...850 °C-os ke­

mencébe helyezzük. A hőkiegyenlitést megvárva, lassan kemencében hütjük
500 °C-ig 1...1.5 h-án át, aztán levegőn hűlhet tovább.

5. Megmunkálás. A lehűlt m unkadarab méretre forgácsolható.

6. Edzés 980 °C-ról fújt levegőn vagy olajban majd megeresztés 250...
...300 °C-on.
7. Befejező megmunkálás: köszörülés, polírozás szükség szerint.
8. Ellenőrzés, keménységmérés.
rózióálló acélfajtákat elsősorban a vegyipar és az atom-
rte, de gyakori felhasználási területe a gyógyszer-, élel­
miszer-, járm ű- és hadiipar is.
A korrózióállóságot alapvetően a króm adja, amelyből 18...30% található
az alap-, ül. hegesztőanyagokban. A 8...30% -ban ötvözött nikkel feladata
elsősorban az ausztenites, és ezzel a szívós nagy fajlagos nyúlású szövetszer­
kezet kialakulása.
A közeg forráspontjának hőmérsékletén igénybe vett, nagy kloridion ta r­
talm ú közegekkel érintkező acélfajták és varratok 2...4% molibdént ta rta l­
m aznak. A közeg forráspontjánál m agasabb hőm érsékletű gőzök és gázok,
továbbá 1 b ar fölötti nyomáson levő forró folyadékok erős korróziós hatásá­
nak csak az ausztenites kis széntartalm ú acélok és ömledékek felelnek meg.
Stabilizálatlan acélok megengedhető üzemi hőmérséklete:
0,07% széntartalom felett 300 °C,
0,03..,0,07% széntartalom között 350 °C,
0,03% széntartalom alatt 400 °C.
A stabilizált acélok és varratok legfeljebb 550 °C hőmérsékleten még ellen­
állnak a korróziónak, h a a kristályközi korróziós vizsgálatnak előzőleg meg­
feleltek.
A különféle korrozív közegekkel szemben különböző acélfajták váltak be,
ezért nagyszámú acél- és hegesztőanyag-fajta ismeretes, amelyek helyes kivá­
lasztása m ind a szerkezet élettartam a és megbízhatósága, mind a hegesztés­
technológia szem pontjából döntően fontos. Javítóhegesztésük általános, felra­
kóhegesztésük az utóbbi évtizedben terjedt el.
A hegesztéstechnológia kidolgozásakor figyelembe kell venni, hogy
a 0,02°/o-nál több szenet tartalm azó acélokban lassú hüléskor króm-karbid-háló
keletkezhet, amely a korrózióállóságot teljesen megszünteti! Ezeket az acélokat
tehát előmelegítés nélkül és k is hőbevitellel kell hegeszteni, hogy a hőhatásövezet
és a varrat gyorsan hűljön, s ne legyen idő a karbidháló kialakulására.
Hegesztéskor ez a szükséges hűlési sebesség nem igen érhető el, ezért olyan

124
acél-, ill. hegesztőanyag-fajtákat kell választani, amelyek titánnal vagy nióbium­
mal vannak stabilizálva. A titán és a nióbium az ausztenites acél szenével magas
olvadáspontú, azaz stabil karbidokat képez. Az acél széntartalm ának biztonsá­
gos megkötéséhez titánból négyszeres, nióbium ból tízszeres tömegre van szük­
ség. Ezek az elemek megakadályozzák az összefüggő króm -karbid-háló kiválá­
sát és ezért az acél a hegesztést követő normális hűlési sebesség esetén is korró­
zióálló marad.
A korrózióálló acélok javítóhegesztését a következők figyelembevételével
dolgozzuk ki:
— Elméletileg a legfeljebb 0,02%, gyakorlatilag a 0,03% széntartalmű
acélokban a hegesztést követő hűléskor karbidháló nem jelenik meg.
Az ilyen összetételű alap- és hegesztőanyagok használatakor ezért a
korróziós ellenállás csökkenése nem számottevő sem a varratban, sem
pedig a hőhatásövezetben. Előmelegítés nélkül hegesztünk olyan
hegesztési sorrenddel, hogy a maradófeszültségek szintje mérsékelt
legyen. Az ilyen kis széntartalm ú acélok gyártása költséges. Ezért mint
alapanyag ritkán fordul elő, a hegesztőanyagok között azonban gyakori
az ilyen összetétel.
— A 0,03% -náí több szenet tartalm azó, nem stabilizált acélokban hegesz­
tést követően karbidkiválás lehetséges. Ezért az ilyen alapanyagra
rövid, 20...40 mm hosszúságú varratszakaszokat célszerű hegeszteni, az
egyes szakaszok között a kézmelegre hűlést kivárva, hegesztés közben
a lehűlés sebessége a gyökoldal vízhűtésével növelhető.
Hegesztés után ausztenites lehűtés (1000...1050 °C-on 2. ..4 h-ás hőntartás,
majcf vízhutés) megfelelő szövetszerkezetet és kedvező tulajdonságokat ad.
Csövek, kis tartályok javítóhegesztésekor gyakori megoldás, a 83. ábrán látható.
A gyökvarrat elkészülte után a ferdére állított tartályt vagy csövet vízzel meg­
töltve készre hegesztjük.

83. á b ra. K ism éretű ta rtá ly jav ítóhegesztése k o rró z ió á lló acélból
a ) g y ö k v a rra t; b ) tö ltő v a rra t hegesztése

125
 — A 0,03% -nál tö.bh. szenet-tartalm azó. stabilizált acélok hegesztésekor
karbidháló megjelenésétől nem kell tartani, de 25...35 m m -nél kisebb
szelvényű m unkadarabot néni kell előmelegíteni. A hegesztési sorrend
megválasztásakor törekedjünk a legkisebb maradófeszültségre. A kis­
méretű m unkadarabok 100... 150 °C-nál m agasabb hőmérsékletre
hevülését a hegesztés időnkénti megszakításával kerüljük el. Vastag
szelvény belső feszültségének csökkentésére 100...200 °C előmelegítés
ajánlatos.

A hegesztőanyag megválasztásakor a korróziós igénybevételt és az alap­

anyag összetételét kell figyelembe venni. A z alapanyaghoz közeli vagy azzal
azonos összetételű varratot adó hegesztőanyaggal a javítás nem minden esetben
végezhető el hibátlanul. Az alapanyag és hegesztőanyag keveredéséből létrejövő
varrat ugyanis összetételénél fogva repedésre hajlamos lehet.
A hegesztőanyagot a Schaeffler-diagramból választjuk ki (84. ábra), amely
a legfontosabb ötvözőelemek nikkelhez vagy króm hoz hasonló, egyenértékű
hatásának figyelembevételével tünteti fel az acélok és a varratok szövetszerke­
zetét. Ennek ismeretében jelölhető be a diagram ba a javításra váró alapanyag és
a hegesztőanyag összetétele, ill. szövetszerkezete, amelynek alapján az ömledék
viselkedése előre becsülhető. A Crc króm és a N ic nikkel egyenérték m eghatáro­
zására alkalmas összefüggés:

O c = C r+ M o + \,5 S i+ 0 ,5 N b ,
N ie = N i+ 30C + 0,5M n,

amelyekben az ötvözőelemek jele azok töm cg% -át jelenti. Az egyes mezők
között átm enet van, az ebbe eső összetételű varratok szövetszerkezete heterogén.
A z ausztenit és a ferrit között — fontosságára való tekintettel — a ferrit száza­
lékos aránya is kiolvasható a diagramból.
Az ausztenites mezőbe eső varrat és alapanyag korrózióállósága kitűnő,
de 1250 °C feletti hőmérsékleten fellép a melegrepedés veszélye. Az ilyen össze­
tételű varratokkal ezért hibátlan kötést nehéz készíteni. Repedés azonban nem ­
csak az utoljára készült varratban keletkezhet, hanem gyakran fellelhető a vele
szomszédos varratoknak azokban a részeiben is, ahol a hőmérséklet ismét
1250 °C fölé emelkedett. A tapasztalat szerint a repedések nem jelentkeznek
olyan varratokban, amelyek m angántartalm a az 5% -ot m eghaladja. Javító­
hegesztéskor az ilyen nagy m angántartalm ú hegesztőanyagok azért kedvezőek,
mert merev, kész szerkezetre való felrakóhegesztéskor a melegrepedési veszély
nagyobb, m int új elem gyártásakor, amely alakváltozásra még többé-kevésbé
képes.
A martenzites mezőbe eső összetételű acélok ridegek, képlékeny alak-
változásuk gyakorlatilag nincs. Ilyen összetételű hegesztőanyagot ezért nem is
gyártanak, de pl. kések hegesztésekor az alapanyaggal ötvöződő varrat össze­
tétele ebbe a mezőbe eshet és ezért repedhet.

126
 *c gi
_
~ S.
C M
7> .2

2 Ss
cd
-C
£
O
•t» t
a™ ^r.

*/. '*!N '1 ?JJfuaf.6»-)«)»>(!N

127
 A ferrites szövetszerkezetű acélokban hegesztéskor jelentős szemcsedurvu-
lás lép fel, és ezzel párhuzam osan elridegednek abban az övezetben, amelyen
belül a hőm érséklet 1150 °C fölé emelkedik. A reped és veszély megelőzésére és
a maradófeszültségek csökkentésére az acélokat 200...300 °C-ra előmelegítve
hegesztjük. Az ausztenites varratokban megjelenő, csupán néhány százalék
ferrit a tapasztalat szerint a varratok melegrepedési hajlam át jelentősen csök­
kenti, a gyakorlatban ezért általában arra törekszünk, hogy a varrat 3...6%
ferrit- (ún. delta ferrit) tartalm ú legyen. Ez a hegeszthetőséget jelentősen javítja,
ennél több ferrit azonban m ár a varrat korrózióálló képességét észrevehetően
rontja.
A hegesztőanyag megválasztásakor tekintettel kell lenni a szerkezet üzemi
hőm érsékletére is. A 22% -nál több króm ot tartalm azó varratokban ugyanis kb.
500 °C fölött rideg, ún. szigma-fázis jelenik meg, amely a varrat szívósságát
jelentősen rontja és repedést okoz.

A hegesztőanyag megválasztásához először az alapanyag helyzetét jelöljük be

a 84. ábrán látható Schaeffler-diagramban. Példaként a javítási technológiái a
13. táblázatban található, általánosan ismert hazai acélfajták közül a KO 35-rc készít­
jük el.

13. táblázat
Néhány korrózióálló acél szokásos összetétele, valamint Cre króm- és Ni\.
nikkelegyenértéke, tömeg %-ban

Az ae cl jele
Ö tv ö z ő e le m e k
K O 33 K O 35 K O 36

c 0,06.. .0,08 0 ,0 6 ... 0,08 0 ,1 .. .0,12

Si 0 , 6 . . .1 ,0 0 ,6 ... 1 0 ,6 . .1
Mn 1 . 6 . . .2,0 1 ,5 ...2 1 ,6 .. .2
Cr 17.. .19 17...19 17.. .19
Ni 9 .. .11,5 1 1 ...1 4 8 .. .11
Mo 0 .. .0,5 2 ...2 .5 0 .. .0,5
Ti — 0 ,3 ...0 ,7 0,4.. .0,8
o e 17,8.. .21,0 2 0 ...2 3 ,0 18.. 21,4
Nie 1 1 . . .14,4 13...17,4 10,9.. .15,1

A szabványos acélfajták összetétele olyan, hogy azok a diagram különböző magas­

ságában helyezkednek el, és 5...8% ferritet is tartalmazhatnak.
Feltételezve, hogy a javítandó KO 35 acél adagelemzésének (At pont) eredménye
Cre = 20%,
Ni, = 16%,
a javításhoz beszerzett elektróda összetétele (£ , pont) pedig
CVe = 25%.
Nie = 18%,

128
 belátható, hogy a varrat összetételére jellemző \ \ pont a z A t és Et pontokat összekötő
egyenesen fekszik. Ha a javítóhegesztést bevontelektródás ívhegesztéssel végezzük és
az alapanyaghányad a varratban pl. 20%, a Vl pont az egyenest 1 /5-4/5 arányban
osztja fel és az £ j ponthoz fekszik közelebb. A varratban a ferrittartalom oly csekély,
hogy repedések keletkeznek, ezért pl. Et pontnak megfelelő króm- és nikkel egyen­
értékű hegesztőanyagot kell használni. Az előző számítást elvégezve, ebben az esetben
a varrat ferrittartalma kb. 6%, tehát nem reped. A z£j összetételű elektródával viszont
jól javítható az A 2 összetételű alapanyag, mert a varrat kb. 4% ferritet tartalmaz,
£» összetételű elektródával hegesztve azonban a varratban túl sok lenne a ferrit, ami
a korrózióveszély miatt már esetleg megengedhetetlen.
A T jelű mezőbe eső összetételű külföldi acél szemmel láthatóan egyik hegesztő­
anyaggal sem javítható könnyen, mert bármelyikkel hegesztve is, a varrat teljesen
ausztenites lesz. Ezek az acélok repedés nélkül az E3 pontnak megfelelő króm- és
nikkel egyenértékű elektródákkal hegeszthetők. Ha viszont korrózióveszély miatt
a varratnak is ausztenitesnek kell lennie, az elektróda összetételét jelző pontnak az
ausztenites mezőbe kell esnie. Ilyen esetekben repedésmentesen a legalább 5% man­
gántartalmú varratokkal végezhető el a javítás.

A varratok repedésérzékenységére az elm ondottakon kívül még két tényező

hat erőteljesen:
1. Bevontelektródás ívhegesztéskor — pl. 4 mm átm érőjű elektródát hasz­
nálva és az ívhosszat 3 mm-röl 7 mm-re növelve — a heganyag króm tartalm a
2...3% -kaI csökken, nitrogéntartalm a 60...80% -kal nő. Mindez a ferrittartalom
jelentős csökkenésére vezet, s a varratban repedések jelenhetnek meg. Az elm on­
dottakból következik az is, hogy a kezdő és a végkráterek — amelyeknél rövid
ideig igen hosszú ívek égnek — fokozottan hajlamosak repedésre és gyakran
hajszálrepedéseket tartalm aznak. Az ívgyújtást ezért az előző varrat végkrátere
előtt 5... 10 mm-re kell kezdeni, majd ezután vissza kell térni és csak a végkráter

85. ábra. Az ívgyújtás módja

1 a z ív g y ú jtás h ely e; 2 a h egesztés kezd ete

jó átolvasztása után lehet a hegesztést folytatni (85. ábra). A hegesztés befejezé­

sekor a végkráter fölött időzzünk el néhány másodpercen át, csak miután azt
kellően feltöltöttük, szabad az ívet kioltani.

129
 2. Védőgázos hegesztéskor védőgáz összetétele az ötvözőelemek különböző
m értékű kiégése következtében a ferrittartalom ra jelentősen hat. Az argon
védőgázhoz kevert néhány százalék oxigén ugyanis megnöveli a hegfürdő
hőmérsékletét, így a varrat külalakja tetszetősebb. E z javítóhegesztés esetén is
kedvező, ezért gyakran alkalm azzák, de előfordulnak a szén-dioxiddal külön­
böző m értékben kevert gázok is.

A védögézok összes ta r ta lm a , t é r fó g a t* /#

86. ábra. A védőgáz oxigéntartalmának hatása az ötvözőelemek kiégésére

H a h u z a l ö ssz eté tele

14. táblázat
Védőgázok leolvadóelektródás ívhegesztéshez

A v édőgáz ö ssz eté tele , tö m e g % -b an

jele
o2 co2 Ar Összes 0 2

Ar _ 99,996
SÍ 1 — 99 1
S3 3 — 97 3
S5 5 — 95 5
Ml 5 5 90 7,3
M2 — 18 82 8,3
M3 3 13 84 8,9
M4 5 15 80 11,6
CO, 100 33,3

130
 A javításokhoz is általánosan használt védőgázok összetétele a 14. táblá­
zatban, hatásuk az ötvözőanyagok kiégésére pedig a 86. ábrán található.
A védőgázok oxigéntartalm ának növekedésével az ötvözőelemek tömegszáza-
léka a varratban csökken, a CCVgáz hozzákeverésével pedig a hegesztőanyag
eredeti 0,02% széntartalm a 0,1% -ra is emelkedhet. Mindezek következtében
a ferrittartalom gyakorlatilag eltűnhet (87. ábra), ami a javítóhegesztés eredm é­
nyét alapjában megkérdőjelezheti. E zért korrózióálló acélokat COg-védőgázban
nem szabad hegeszteni.
Elsősorban nagym éretű vegyipari edények szalagelek tródás felrak óhegesztése
(88. ábra) után van szükség feszültségcsökkentő hőkezelésre, de nagy méretű
tárgyak javító- vagy felrakóhegesztését követően is szükségessé válhat. Ennek
hiányában ugyanis a felrakott réteg húzófeszültsége a korrózió sebességét jelen­
tősen növelheti.

87. ábra. A ferrittartalom csökkenése a 86. ábrán feltüntetett hegesztőanyaggal

különböző oxígéntartalmú védőgázokban végzett hegesztéskor

A feszültségcsökkentő hőkezelés tervezésekor figyelemmel kell lenni arra,

hogy a karbid nagyobb széntartalm ú acélokban és magasabb hőmérsékleten
egyre gyorsabban válik ki (89. ábra).
A hegesztőanyag megválasztásakor — sőt, m ár az új term ék tervezése­
kor is — meg kell fontolni tehát azt, hogy a hegesztést feszültségcsökkentő
hőkezelés követi-e, s ha igen, olyan alap- és hegesztőanyagot kell választani,
amelyben a feszültségcsökkentés tervezett, pl. 550...600 °C-os hőm érsékletén
a kívánt 2 ...4 h-ás időtartam on belül a kiválás nem indul meg.
Más összetételű ausztenites acélokra hasonló összefüggés nem ismeretes,
de feltételezhető, hogy a króm tartalom növekedése a kiválás megindulását
sietteti.
A nagy nikkeltartalmú korrózióálló ötvözetek a korszerű vegyipar m agas
hőmérsékleten, agresszív korróziós hatásoknak kitett szerkezeteihez nélkülöz­
hetetlen anyagok, összetételük szerint alapvetően három csoportba sorolhatók:

131
 88. ábra. Nagyméretű vegyipari edény belső palástjának szalagclcktródás
felrakóhegesztése
1 h e g e s /tő k é s z ü lé k b ille n ő g e rc n d á ja ; 2 f o rg ó a s z ta l; 3 állv á n y a r a jta m o z g ó k o n z o lla l és a n n a k
végén a fe d e ttív ű h e g e sz tő g é p p e l; 4 a veg y ip ari ed é n y k ú p o s zá ró fe d e le

89. ábra. Különböző széntartalmú nem stabilitált, 18/8-as ausztenites

korrózióálló acélok karbidkiválásának megindulásához szükséges időtartam
különböző hőmérsékleteken

1. A 0,05...0,08% szén-, 30...40% nikkel- és 20...30% króm tartalm ú acé­

lok igen agresszív közegekben használhatók.
2. A 0,03...0,05% C, 50...70% nikkel- és 20...25% króm tartalm ú ötvöze­
tek forrásban levő savaknak és gőzöknek állnak ellent.

132
 3. A 0,01...0,03% szén — legalább 70% nikkel-, 9...30% molibdén- és-
0...20/O króm tartalm ú ötvözetek pedig forrásban levő klórtartalm ú savakban
és gőzökben, kénsavakban és gőzökben, továbbá fehérítő oldatokban nyújtanak
megfelelő eredményt.
Az 1. csoport az ausztenites korrózióálló acélokhoz hasonlóan még meleg­
repedésre hajlamos, ezért javítóhegesztésük során a hegesztőanyag megválasz­
tásakor az előző pontban ismertetettek szerint kell eljárni. A további két csoport
esetében ez a veszély nem áll fenn, a legalább 50% nikkeltartalm ú ötvözetek
melegrepedésre nem hajlamosak. Az ömledékek fajlagos nyúlása 30...60% .
Javításhoz mindhárom csoportnak megfelelő összetételű hegesztőanyag besze­
rezhető.

B .4.6. H őálló szerkezeti elem ek hegesztése

A hőálló acélok 450...500 °C feletti hőmérsékleten a levegő vagy a külön­

böző égéstermékek hatására bekövetkező revésedésnek állnak ellen. A hőállóság
azon a hőmérsékleten kielégítő, amelyen a revésedés sebessége óránként leg­
feljebb 1 g/m 2, de 50 °C-al magasabb hőmérsékleten sem több, mint ennek
a kétszerese.
A szilíciummal általában néhány % -ban ötvözött, és legalább 12% króm ­
tartalm ú hőálló acélok éppúgy, mint a korrózióállók, a következő két nagy
csoportba sorolhatók:
— nikkelt nem tartalm azó ferrites acélok,
— nikkellel is ötvözött ausztenites acélok.
Ezek az acélok szövetszerkezetükben és alapvető mechanikai tulajdonsá­
gaikban a korrózióállókhoz hasonlók. A magasabb üzemi hőmérsékletből ad ó ­
dóan azonban hosszabb idő után rideg, kemény, szigma-fázis képződhet, aminek
következtében szívósságukat teljesen elvesztik.
A ferrites krómacélok és az ilyen összetételű varratok három elridegedési
hőmérséklet-tartom ánya ism ert:
1. A 12%-nál több króm ot tartalm azó acélok 420...530 °C között huzam o­
sabb izzítás után elridegednek. Ez a jelenség és a vele párhuzamosan meg­
figyelhető keménységnövekedés a 12...20% króm tartalm ú varratokban gyakor­
latilag elhanyagolható: az ennél több króm mal ötvözöttek azonban néhány
ezer órás üzemidő után 475 °C-os elridegedési szenvedve veszélyes mértékben
elvesztik szívósságukat. Ez a keménységnövekedés azonban 600...650 c'C-on
néhány órás hőntartással megszüntethető, a varratok eredeti szívóssága vissza­
nyerhető. H a az anyagvizsgálat repedést nem m utat, az alkatrész további üze­
meltetése megengedhető. Az em lített 530 °C-nál magsaabb, de legfeljebb
600 °C-os üzemi hőmérsékleten elridegedés nem észlelhető.
2. A 20...30% króm tartalm ú varratokban és lemezekben 600...820 °C

133
közölt szigma-fázis keletkezik. Ennek elkerülésére a 20%-nál nagyobb króm ­
ta rta lm ú varratokat csak 850...900 cC-nál magasabb hőmérsékletre hevülő
szerkezetekhez szabad alkalmazni, az ennél alacsonyabb hőmérsékletű helyekre
kerülő varratok króm tartalm a 20%-nál kisebb legyen. Ez a megállapítás a ferri­
tes és az ausztenites varratokra egyaránt érvényes azzal, hogy az üzemeltetési
hőm érséklet felső határa 1200 °C.
3. A hőálló acélok 950... 1000 °C-nál nagyobb hőmérsékleteken, lassan
bekövetkező szemcsedurvulás következtében elridegednek, ennek azonban a
hőállóságra lényeges hatása nincs, csupán a szívósság romlik. A folyamat
sebessége a 20...22% -nál nagyobb króm tartalm ú acéloknál kisebb, m int a
kisebb króm tarlalm úakban, ezért ennél nagyobb hőmérsékleteken csak erősen
ötvözött acélok felelnek meg.
A ferrites, hengerelt acélalkatrészeket 200...300 °C-ra, az öntvényeket
250...400 ’C’-ra előmelegítve, ausztenites hegesztőanyagokkal javítsuk. Hegesz­
téskor a legkisebb hőbevitelre törekedjünk; a 0,5,..4 mm lemezvastagság-
tartom ányban kedvezőbb az argonvédőgázas wolframelektródás ívhegesztés,
e fölött azonban az argonvédőgázas fogyóelektródás vagy bevontelektródás
ívhegesztést szoktuk alkalmazni.
A z ausztenites szövetszerkezetű lemezek javítóhegesztését előmelegítés
nélkül, az öntvényekét kb. 20 mm falvastagság felett 150...250 °C-ra előmelegítve
végezzük. Vékonyabb lemezeket ez esetben is argonvédőgázas ívhegesztéssel
célszerű javítani, és jó szolgálatot tesz az, ha a lemezeket leszorítjuk és a gyök-
oldalon rézgyám ot helyezünk el (90. ábra).

90. ábra. Szorítókészülék

vékonylemezek
hegesztéséhez
1 a s z ta l; 2 ré z g y á m ; 3 le m eze k ;
4 sz o rító e le m e k ; a n y ila k
a s z o rítá s irá n y á t je lz ik

A hegesztőanyag megválasztására itt is a 84. ábrán található Schaeffíer-

diagram m al kapcsolatban elm ondottak érvényesek, vagyis néhány százalék
ferritet tartalm azó ausztenites hegesztőanyag használatára törekedjünk.
H őálló acélok felületén hasonló összetételű vagy ötvözetlen szénacél
felületén hőálló réteget hegesztéssel nem rakunk fel.
A melegrepedésre különösen hajlamos acélok javításakor a hibahelyet
szakaszonként, sok apró, vékony varrattaI töHsiik fel, hogy a hőhatásövezet

134
túlhevülését elkerüljük. A lánghegesztést — mint a korrózióálló acéloknál —
kerüljük. H a mégis elkerülhetetlen, a következőket kell figyelembe venni:
— az égő egy számmal kisebb legyen, mint am ennyi a/, azonos vastagságú
íágyacélhoz használatos,
— semleges lánggal hegesszünk,
— a hegesztőpálca a lángm agot ne érintse, m ert az sok szenet vesz lel.

N i k k e l i l l . kobaltötvözetek javítására az alapanyaghoz hasonló összetételű

bevont elektródák használatosak, m int pl. á 4. táblázat 25., 26., ill- 27. sorszámú
összetétele. E z utőhbí elektróda 72% nikkeltartalm a következtében rendkívül
lágy, szívós, ezért a kevésbé ötvözött hőálló acélok javítására is széles körben
elterjedt. Ez a gyakorlat azonban nem minden esetben felel meg. A höirigado/ás-
n ak kitett alkatrészek javítására használt hegesztőanyag megválasztásakor arra
is gondolni kell, hogy a z alap- és hegesztőanyag hőtágulási együtthatói között ne
legyen tá l nagy a különbség. Ellenkező esetben ugyanis a hoingadozások követ­
keztében repedést okozó feszültségkülönbség ébredhet az alapanyag és a varral
között.
Ilyen adatokat hegesztőanyag-katalógusok tartalm aznak.

B .4 .7 . M elegszilárd szerkezeti elem ek hegesztése

A 150...200°C-nálm agasabb üzemi hőmérsékleten igénybe vett szerkezeti

elemek melegszilárd acélból vagy ötvözetekből készülnek. Összetételüket és az
ezzel szorosan összefüggő hegesztési sajátosságaikat tekintve, a következő
csoportokra oszthatók:
— ötvözetlen vagy molibdénnel gyengén ötvözött melegszilárd acélok,
— króm m al és m olibdénnel ötvözött melegszilárd acélok,
— nagy melegszilárdságű krómacélok,
— nagy melegszilárdságú ausztenites króm -nikkel acélok,
— nagy melegszilárdságú kobalt- és nikkelötvözetek.
A z ötvözetlen vagy molibdénnel gyengén ötvözött melegszilárd acélok a leg­
feljebb 350...400 °C hőmérsékleten üzemelő nyom ástartó edények, forrCsövek,
túlhevítő- és tápvízelőmelegítő-csövek, gőzkam rák anyagai. Hazái megfelelője
a molibdénnel 0,25...0,35% -ban ötvözött króm nélküli K L 8 kazánlemez,
az A 35.47, az A 45.47 és az M o 45.47 szavatolt melegszilárdságú varrat­
nélküli acélcső, valamint az M C melegszilárd acél.
A z acéloknak a hegesztés hatására bekövetkező keményedési hajlam a alig
jelent gondot, de a javítás utáni maradófeszültségek csökkentésére 100...
...150 °C-os előmelegítés elsősorban azokon a helyeken fontos, ahol erősen
különböző keresztmetszetű és tömegű részek csatlakoznak. Ilyen esetekben
a 91. ábrán látható hegesztési sorrendet kell szigorúan betartani.

135
 91. ábra. Vékonyfalú kupola ráhegesztése vastag alaplemezre vegyipari
berendezésen
A , B , C , D a n eg y e d ek h eg e sztési s o rre n d je . 1., 2 ., 3. az A . negyed g y ö k v a rra tá n a k , 4 ., 5 ., 6 ., 7.,
8., 9. tö ltő v a r r a ta in a k h eg e sztési s o rre n d je . A tö b b i n egyed is h a s o n ló s o rre n d b e n készü l.
A n y ila k a h e g e sz té s irá n y á t je lzik

Az ilyen acélok hegesztéséhez általában króm nélküli, 0,5...0,6 molibdén-

tartalm ú hegesztőanyagokat használunk. A kötést az alapanyagnak megfelelő
hőmérsékleten, kb. 880...930 °C-on néhány perc hőntartás után levegőn hütve
normalizáljuk. Ennek hiányában feszültségcsökkentő hőkezelést kell végezni
650...680 °C-on.
A króm m al és molibdénnel ötvözött melegszilárd acélok jellegzetes össze­
tételük alapján két csoportra oszthatók.
1. csoport összetétele:
C = 0 ,1 ...0 ,2 % ,
C r = 0 ,7 ...1 ,0 % ,
M o = 0,4...0,6% .
H azai acélfajták: K L 9 és K L 10 kazánlemezek, valamint a C r 5 M o 45.47
és a 2Cr 10 M o 45.47 szavatolt melegszilárdságú varrat nélküli acélcsövek.

136
 2. csoport összetétele:
C = 0,2...0,3% ,
Cr = 1,0...4,5% ,
Mo = 0,2... 1,00%.
Hazai acélfajták: M CrM o, M CrM oV 1, M CrM oV 2 melegszilárd acélok.

Széles körű felhasználási területük a hőerőművek, kőolajipari, valamint

a nagy nyomásra és magas (max. 550 °C) üzemi hőmérsékletre tervezett vegy­
ipari berendezések alkatrészei. Gáz- és gőzturbinák tárcsáinak, tengelyeinek,
lapátjainak, továbbá kazánok gőzgyűjtő kamráinak, forrcsöveinek, túlhevítő- és
tápvíz-előmelegítő csöveinek stb. anyaga.

Javításuk láng- és bevontelektródás ívhegesztéssel, valamint argonvédő­

gázas wolframelektródás ívhegesztéssel egyaránt elterjedt. A hegesztéstechnoló­
gia kidolgozásakor — az alapanyaghoz hasonló összetételű hegesztőanyagot
feltételezve — a következő sajátosságaikat kell figyelembe venni:
— A króm- és a molibdéntartalom az edződési hajlamot jelentősen növeli,
ezért az előmelegítés rendkívül fontos.
— A melegszilárd acélok M k hőmérséklete magasan fekszik, és a szén-
tartalom csökkenésével nő, de az előmelegítés hőmérséklete ez alatt van.
Előmelegítéshez ugyanis elegendő az a hőmérséklet, amely a varrat vagy
a hőhatásövezet hűlési sebességét annyira csökkenti, hogy 10...15% -nál
több m artenzit ne keletkezhessen, s a keménység 300 HB fölé ne emel­
kedjen.
Az előmelegítési hőmérséklet nagy hőbevitelű hegesztöeljárás esetén, ill.
vékonyabb lemezekhez csökkenthető. Ennek mértéke pl. a bevontelektródás
Svhegesztés esetén — az elektróda átm érőjét 3,25 mm-ről 4 mm-re növelve és
a lemezvastagságot 20 mm-ről a felére csökkentve — akár 50 °C is lehet,
de ilyen engedményeket csak előzetes kísérleti eredmények birtokában tehetünk.
— Az előmelegítés hőmérsékletét 400...600 °C között előírni nem szabad,
hőkezelések közben pedig ezt a hőm érséklet-tartom ányt viszonylag
gyorsan át kell lépni, m ert az acélok kiválásos folyam atok következté­
ben elridegedhetnek.
— A hegesztést követően normalizálás, lágyítás vagy nemesítés, ill. ezek
hiányában legalább feszültségcsökkentő hőkezelés szükséges a m arten­
zit elbontása és a maradófeszültségek csökkentése végett.

Normalizálni és a megeresztési hőmérsékletnél 30...50 °C-kal alacsonyabb hőmér­

sékleten lágyítani csak a 0,2...0,3% széntartalmú acélokat szoktunk. Ezeknek az acé­
loknak a normalizálása nagyon lassú, 100...200 °C/h sebességű szabályozott hűtést
jelent, mert egy részük már levegőn hűlve is edződik.
A 0,1...0,2% széntartalmú acélok ún. teljes lágyitása az acél folyamatos hűtésű
diagramjának ismeretében olyképpen tervezhető meg, hogy az Ao3+20...50 °C-on
végzett hőntartást 50...100°C/h hűtési sebesség kövesse. A diagramok ismeretének
hiányában a hőntartás hőmérséklete 900...950 °C-ban jelölhető ki.

137
 A nemesítés levegöedzésből és azt követő megeresztésből áll. Igen hom o­
gén, minden szempontból kedvező szövetszerkezetet eredményez. A megeresz-
tési hőmérsékletről levegőn kell hűteni az acélt.
Az előző hőkezelések költséges volta és nagy időszükséglete m iatt a feszült­
ségcsökkentés általánosan elterjedt annak ellenére, hogy a varrat prim ér szövet­
szerkezete változatlan m arad. Hőmérséklete a nemesítést követő megeresztésé-
vel gyakorlatilag azonos. Előnye azonban, hogy:
— Hőmérséklete a lágyításhoz vagy nemesítéshez képest mintegy 200 °C-kal
kisebb, ennek ellenére a varrat keménysége és a kötés m aradófeszült­
sége jelentősen csökken.
— A megeresztést követő hűléskor m artenzit nem keletkezhet, keménye -
déstől tehát nem kell tartani és nem igényel szabályozott hűtésű kemen­
cét. A hűlés szobahőmérsékletű, nyugvó levegőn folyhat.
— Helyi hevítéssel nagym éretű szerkezetek varratai is megereszthetők.
— A revésedési veszély kisebb.
— A saját súlyerő okozta alakváltozás az acél nagyobb szilárdsága
következében nem számottevő.
A króm m al és molibdénnel ötvözött melegszilárd acélok javítóhegesztési
m unkái során előforduló hőkezelési eljárások legfontosebb adatait a 15. táb­
lázat tartalm azza. Ha a varrat összetétele az alapanyagétól eltér, a hőkezelése­
ket az erősebben ötvözött anyagnak megfelelően kell végezni.
A 92. ábrán látható hőcserélő előkamrát a következő technológia szerint
célszerű javítani.
1. Varratelőkészítés. A hibahely kimunkálása köszörüléssel a repedés
teljes mélységéig, repedésjelző folyadékkal szakaszonkénti ellenőrzés,
további munkálás.
2. Előmelegítés a 14. táblázatban m egadott hőmérsékletre 100...150 °C/h
sebességgel.
3. Hegesztés. Javításkor általában bevontelektródás ívhegesztést alkalm az­
nak, de elterjedt az argonvédőgázas wolfram elektródás és — nagyobb
hibahelyek javítására — az argonvédőgázas leolvadóelektródás ívhegesz­
tés is. Átmenő repedések esetén a gyökoldalon rézgyám használatával
érhető el a kedvező varratalak, ahol azonban m egvalósítható, az alkat­
rész forgatásával a hibahelyet célszerű függőleges helyzetbe hozni és így
gyám nélkül hegeszteni.
4. Megeresztés. A hegesztés után a hőkiegyenlítődést megvárva lehetőleg
azonnal, a teljes lehűlés elkerülésével végezzük. Ezt nemcsak a gazdasá­
gosabb hőkihasználás indokolja, hanem az is, hogy így a még részben
m artenzites varratban, ill. hőhatásövezetben kisebb a repedésveszély.
5. Roncsolásmentes vizsgálat és keménységmérés.

138
 ()
ao
oN>
•O

le v e g ő
le v e g ő
le v e g ő
le v e g ő
«o ^

o la j
o la j
eb eb íb cd
53 O O O O Ő
edzés xs

ta rta m a ,
c n c*a r o n a m m co i r i i/a
idő­

h
Ö O O ö ö d d rtd d n
Az

o o o o o 0 -0 o o o o
■*a- m r j - i n i/a 'O i o i N N 'O f
-in
'% ° O a OS G \ CT\ c a Oa O a ON C\ Ca 0\
hőm éi
le te ,

o o o o o o o o o o o
- O - í N O O O O (N N M X
CN Oa CA 0 \ Oa O a C a O a CTa Oa 0 a X
h ű tő k ö z e g e

k em en ce
k em en ce
le v e g ő .
Cfl
le v e g ő
le v e g ő
le v e g ő
le v e g ő

le v e g ő
le v e g ő

le v e g ő
le v e g ő
' s
e
•-o bO
L x 'C3
lés u t á n i i

&
:s ö k k e n tc

ta rta m a ,

ro n n m i/a m i/a
idő­
h

Ö Ö cT O CN m m o m o o

N o o o o o o
o
cn
o o o o o
O •á CN O cn co — * -f N r-t ro co CO
Ö
0>i) •u rUV r- r-~ r- r~ r~ r - r - t— r-~ t - t-~
O
X!
< |V ó d o o d o o d o o o
iO— lo io c o ro in oo co co o co m
X vovovor-vo \o \o vo r-~ r - XI
Melegszilárd acélok javítóhegesztése során előforduló hőkezelések

o X
E lő m e le g íté -

o o o o o o o o o o o
v~> i/a O < 0 i/a O */a i/a O >/a </a
JJ
hő-

■— ■— CN CO CN t o r e CN t e t a t e

r o o o o o d o d o d d
té s i,

*4> o o >o n a o ■/a o O i/a u a n a

E — — — CN CN CN m CN CN CN CN >
o •u
sl~4
CN r o i/a ‘2 E
0,3

> U E 2
c
fi
o o 1 c 1 1
»o 2
x jo t:rt
co "ü SO
£U
0 in im o O N SO r-H l/a O O O '2N S S
M o

< © o o —o o -4 o —‘r-í ^4 ^aj sr\

*0 «*-*
-•
E E
•O > <L) *a“*
o 0)50 £
l- r- vo on cn — ra m — -tj-tf rs sV-
'4J U d o d c N -4 --4 --4 r-4 — r - í cn ES |
N U s2<U^:0 5
6
S > ?! C
x r r e T t rO N
U ’—1 ” , ' CN
r- l VO í ' l O t t
CN CN O O 0 _ O oÜ 5 & g
o ' o d d © ' o ' d d o o d 5 °
n °^ -Ns N| J—
2 : •o Kx
l> ,1) vaj
N2
*>
< 00 < ' S <
2 Cr 10 Mo 4 5 -4 7
15. táblázat

tü
Cr 5 Mo 4 5 -4 7

tn
ej
>>
M CrM o V 1

C
MCrMoV 2

cd
M C rM o

3
KL 10
KL 9

139
 92. á b ra . H ő c se ré lő e lő k a m ra
v a r ra tá n a k ja v ítá s a , a h ib á s rész
függőleges h ely zetb e h o z á s a u tá n
a s z á m o k a z e g y e s v a r ra ts z a k a s z o k
h eg e sztési s o r r e n d jé t je lö lik , a z eg y m á st
k ő v e tő v a r ra ts z a k a s z o k a h ő k ie g y e n líté s t
m e g v árv a h e g e sz th e tő k

A nagy melegszilárdságú krómacélok a legfeljebb 550...600 cC-ig igénybe

vett gőzkazánok, hőerőgépek, atom - és vegyipari készülékek, turbinatárcsák és
tengelyek stb. anyaga. Jellemző összetételük:
C = 0,1. ..0,25%
Cr = 11...12% ,
Mo = 0,5...2% ,
V = 0,2.. .0,3% ,
W = 0,3...0,7% .

Az összetételükben található m olibdén, vanádium, wolfram és króm kö­

vetkeztében nagyon edződök, s mivel A 5 fajlagos nyúlásuk lágyítva is csupán
15%, repedésre igen hajlamosak. Ilyen összetételű acélokat hazánkban nem
gyártanak, külföldről származó berendezések javításakor találkozunk velük.
Kifogástalan hegesztésük hasonló összetételű hegesztőanyagokkal a kö­
vetkező technológiával végezhető:
1. Hibahely kimunkálása köszörüléssel, szakaszos ellenőrzés repedésjelző
folyadékkal.
2. Előmelegítés 400...500 °C-ra, legfeljebb 50... 100 °C /h hevítési sebesség­
gel, hogy a hevítéskor ébredő belső feszültségek repedést ne okozzanak az
alkatrészben.
3. Hegesztés kis belső feszültséget keltő sorrenddel oly m ódon, hogy a re­
pedés két végétől befelé 50... 100 mm hosszon váltakozva egy-egy szakaszt
készre hegesztünk. Egy-egy szakasz készrehegesztése után, a következőhöz
csak a hőkiegyenlítés után fogunk hozzá, ügyelve arra, hogy a kezdő- és vég­
kráterek egymás fölé ne kerüljenek.
4. Hegesztés után lassan, legfeljebb 50...100°C /h sebességgel hűtés 80...
...120 °C-ig.
5. Hőkezelés (megeresztés vagy lágyítás vagy nemesítés)
a) Megeresztés. Hevítés 50...100°C /h sebességgel 760...800 °C-ra. Hőn-
tartás vékonyfalú m unkadaraboké legalább 4 h-án át, 12 mm-nél vastagabb
falú m unkadaraboké 6...8 h-án keresztül. Innen kemencehűtés 100 °C-ig,
m ajd levegőn.

140
 b) A lágyitás igen lassú, s/abályo/ott hűtést igényel; 1020... 1050 °C-ról
legfeljebb 20...25 °C/h sebesség a megengedett.
c )A nemesítés: 1020... 1050 "C-ról, félórás hőntartás után levegőhűtéssel,
majd 760...800 f'C-os megeresztés. A megeresztés hőmérsékletén 2 h-t tartjuk
a m unkadarabot, majd kemencével együtt hütjük le.
Tekintettel a lágyitás és a nemesítés körülményes és költséges technológiá­
já ra , valamint arra, hogy a martenzit megeresztéskor is elbomlik és a belső
feszültségek kielégítő módon leépülnek, a megeresztés alkalmazása a leg­
gyorsabb.
6. Roncsolásmentes anyagvizsgálat és keménységmérés.
Nagy melegszilárdságú ausztenites króm -nikkel acélokat ilyen elnevezéssel
hazánkban nem készítenek, de a KO 33, KO 38, a K O 11, továbbá a H 8, H 9
és H 10 összetétele megközelíti a külföldiekét. A H jelűek jellegzetes összetétele

C = 0 ,0 4 ...0 ,1 % .
C r = 16...18% ,
N i = 11...17% .

Ezek az acélok 750...800 °C-on dolgozó gáz- és gőzturbinák, turbinalapá­

tok, tárcsák és csavarok, hengerek, rakétahajtóm űvek, atom ipari berendezések
stb. anyaga. Összetételük, szövetszerkezetük és mechanikai tulajdonságaik
azonosságából következik, hogy az ausztenites korrózióálló acélok javítóhe­
gesztésével kapcsolatban elm ondottak itt is mérvadók, bár néhány hegesztő-
anyag kobalttartalm a a 6% -ot is eléri.
Előmelegítést tehát általában nem igényelnek, de 25 mm-nél vastagabb le­
mezek 100...200 °C-os előmelegítése megengedhető, utóhőkezelés felesleges.
A melegszilárd acélokat célszerű ausztenites hegesztőanyaggal hegeszteni.
Az ilyen célokra alkalmas elektródák kiválasztásakor a Schaeffler-diagram
(1. 84. ábra) alapján arra törekedjünk, hogy m ár az első varrat ausztenites
legyen. Ehhez olyan hegesztési jellemzőket kell választani, amelyekkel az adott
eljárás — általában bevontelektródás ívhegesztés — során a lehető legkevesebb
alapanyaghányad érhető el.
Ausztenites hegesztőanyaggal elvégezve a hegesztést, a varrat m artenzit-
tartalm a lényegesen kisebb, mint az alapanyaggal azonos összetételű varrat­
anyagé. E zért a folyamat ideje alatt végig képlékenyebb, m int a hőhatásövezet,
ily módon a repedésveszély kisebb. Hátránya azonban a nagyobb hőtágulása,
amelynek következtében a varrat maradófeszültsége jelentős lehet. A hegesz­
tést ezért
— 50... 100 mm hosszúságú lépésekben, a nagy melegszilárdságú króm ­
acélok javításánál ismertetett elvek szerint végezzük, a legkedvezőbb
feszültségállapot elérésére,
— stabilizált vagy 0,03%-nál kisebb széntartalm ú hegesztőanyagot vá­

141
 lasszunk, hogy a hosszú hőntartási időtartam ok vagy a lassú lehűlés
közben a varratban ne válhasson ki repedést okozó karbid.
A nagy melegszilárdságú kobalt- és nikkelötvözetek a 800...900 °C hőm ér­
sékleten üzemelő alkatrészek anyagai. Az előbbiek a mechanikailag kevésbé
igénybe vett dízelm otorok égőkam ráinak, gázturbinák vezetőlapátjainak vagy
a kipufogó gázzal h ajtott turbinák tárcsáinak, az utóbbiak a nagyobb mechani­
kai igénybevételnek kitett turbina alkatrészeknek, repülőgép hajtóművek vezető
és forgólapátjainak, belsőégésű m otorok kipufogószelepeinek anyaga. Ebből az
ötvözetből készülnek egyébként a kis mechanikai igénybevétellel terhelt, s a
rakétahajtóm űvekben legfeljebb 1350 °C-ig hevülő árnyékolólemezek, fúvó­
csövek, terelőlapok stb. is.
Közös jellem zőjük a korrózióállóságot növelő 10...30% krómötvözés és
a legfeljebb 0,2% széntartalom . A kobaltalapúak kobalttartalm a 40...60% ,
a nikkelalapúak nikkeltartalm a pedig 50...80% ; az egyes ötvözetekbe legfel­
jebb 15%-ban ötvözött w olfram - és m olibdén-tartalom a melegszilárdságot
növeli.
Az ilyen ötvözetekből készült alkatrészek az ausztenites szövetszerkezet
folytán hegesztéssel eredményesen javíthatók. Előmelegíteni nem kell. Bevont
elektródák és pálcák e célra egyaránt beszerezhetők; hegesztési szempontból a
pálca kedvezőbb.
M inthogy az em lített alkatrészek általában vékonyfalúak, és némelyik
nagy m éretpontosságú, a javítóhegesztés megkezdése előtt az alkatrészt tá­
masztó, annak alakját jól követő készülékbe szorítás a m unkát megkönnyíti, a
vetemedést gátolja. Ilyen célt szolgál pl. a turbinalapátok egy alaplapra több
ponton alkalm azott csavaros leszorítása, köpenyek tüskére szorítása stb.

B .4 .8 . Hidrogénnyomásálló acélból készült szerkezeti elemek

hegesztése

A hidrogénnyom ásálló acélok összetétel és hegesztési sajátosságok tekin­

tetében a króm m al és molibdénnel ötvözött melegszilárd acélokhoz állnak kö­
zel, ezért az o tt leírtak értelemszerűen itt is m aradéktalanul érvényesek.
Jellegzetes összetételük:
C = 0,1...0,3% ,
C r = 1,0...6,0% ,
M o = 0,4...1,1% ,
V = 0...0,9% .
H azai megfelelőjük a H C M 1...5-ig, továbbá a HCM V 1...3-ig terjedő
sorozat.
Hegesztésükhöz hasonló összetételű hegesztőanyagok bő választékban
készülnek. A hegesztéstechnológia kidolgozásakor króm tartalm uk következté-

142
 *o

levegő
lev eg ő
■Ü

levegő
__60

o laj
olaj
olaj
'2 ff
.2 2 .2 2 >
S | 0 0 0 0 5

m m m n in t n n r t > o N > ri

■8 si
a á Ja d o d o d 0 0 ' 0' 0' 0' 0 '

u
0 0
N 0 0 0 0 0 O t n v~i 0 O O
h ő m é rsé k le te ,

< tT >0 i " r~- 0 £0 0 0 ^ ^ 0 %

<3\ OS O' 0 0 \ r-. •—1 0 \ 0 \ 0 \
°C

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
— (NN (N>n in O N ^ N t'
CT\ 0 > C\ C\ CJ1* f f i O O O 'O 'O t

levegő

levegő
levegő
levegő
kemence (550) levegő
h ű tő k ö z e g e

(550)
(550)
(550)

(400)
fe sz ü ltsé g c sö k k e n té s
A hegesztés u tá n i

kemence
kemence
kemence
kemence
h őkezelések

levegő
levegő
levegő
levegő
levegő
levegő
ta m a ,

m >/■» in «n 'Ti
id ő ­
ta r ­

0 -H m N n n n o o ' n
előforduló

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
h ő m é rsé k lete ,

rtO O M O 0 0 0 r - r - tj-
r - t— 1— r~ t~~ r~ r-~ r - t— r~-
°C

000 0VI IT)

0 0W) © 0 0 0 0 0 0
során

V-> 10 10 10 *0 fN
sO vO sO vO *0 vo vo vo r- t" r-~
javítóhegesztése

O O O O O 0 0 0 0 0 0
E lő m eleg ítési

° ° ■r n Jé ■q ••
h ő m é rsé k le t,

O w> 0 O O H |n i n O |n
<N m cn co tj-
~rt° S5£y 5 g í
°C

Mo Oö u0ű:O
- (IjÍ O
S JL
0’ 0 0 d 0 d d d o ’d d
i n 'O O 'n O ir> 0 O 10 O >0
—1 CN fN CN ro cn m m rst m r s : :3
«N '2 <U : 0 ~C J£?
S5
-iin o o rt
w *8.£ 3 *C ** g
acélok

> 1 1 1 1 1 0 0 0 1 1 d u. c-8 S
o «> K -<u 2
i n o w m i n m i c i T t 'ű O 'O M s ~ -S2 a Cö
a S ^ n rt n
Mo
bmeg % -b an

•« 83 S tn «
ö s s z e té te l,

0 —0 ' 0 d 0 ' 0 ' d 0 —0 "

Hidrogén-nyom ásálló

o \ <N r s t i - 0 r-_ ro 0 O O O Cd N N .3
U O ' <N fN fN d cn t n tn d ov d

-tj- r<i vo N- m 00 O fN vO OO
16. táblázat

— — —• fN -N N O O ^
U O ' O ' O ' O' O' 0 0 0 0 0 0
1

3
2
Az a n y a g

5
3
4
2

_u
HCMV
HCMV
HCMV

"u
HCtM

HCM
HCM

HCM
HCM

143
ben a hőkezelésüknek igen fontos a szerepe, javításra tehát csak ott kerülhet sor,
ahol a megfelelő hőkezelő berendezések rendelkezésre állnak. A hidrogénnyo-
másálló acélok javítóhegesztésekor előforduló hőkezelési eljárások fontosabb
adatait a 16. táblázat tartalm azza. Ha a varrat összetétele az alapanyagétól
eltér, az erősebben ötvözött anyagnak megfelelően kell hőkezelni.

B .4 .9 . Hidegszívós szerkezeti elemek hegesztése

Hidegszívós acéloknak azokat nevezzük, amelyek a vegyiparban, az ener­

giaellátásban, a hűtőiparban és a korszerű szállítóeszközökben —20...30°C
alatti hőmérsékleteken üzemelnek. Összetételük és az ezzel összefüggő hegeszté­
si sajátosságaik alapján két csoportba soro lju k :
— ferrit-perlites acélok 0,1...0,2% szén- és 2...10% nikkeltartalom m al,
— ausztenites acélok 0,05...0,1% szén-, 17...19% króm- és 8...10% nik­
keltartalom m al.
Az első csoport hazai megfelelője az AH 60, AH 80, AH 120 és AH 195
acél, 4,5 és 9% nikkeltartalom m al a második csoporté az AHC 195, A H CT 195
és A H C N 195 acél. A két-, ill. háromjegyű számok azt a negatív hőmérsékletet
Jelentik, am eddig szavatolt a szívósságuk. H azánkban jelenleg ezek hegesztésé­
hez csupán a 2,5% nikkeltartalm ú Pancold EB 2,5 Ni típusjelű bevont elektróda
létezik, külföldről azonban a többiekhez is beszerezhető a szükséges összetételű
elektróda, valam int pálca vagy töm ör huzal. Az első csoportba tartozó 2...3%
nikkeltartalm ú acélokat csak nagy keresztmetszet esetén célszerű 100... 150 °C-
ra előmelegíteni, az 5 ...9 % nikkeltartalm úakat viszont minden esetben melegít­
sük elő 150...200 °C-ra. Az ausztenites acélokat kis hőbevitellel, a B.4.5. feje­
zetben ismertetett elvek szerint hegesszük.

B .4.10. Öntvények hegesztése

Az öntöttvas 2...4% széntartalm ú ötvözet, amelyben a szén gyorsan, pl.

levegőn hűlve rideg fázis, vas-karbid alakjában jelenhet meg. Az ilyen kifehére-
dett öntöttvas többnyire csak köszörüléssel m unkálható meg és annyira rideg,
hogy alkalmazási köre korlátozott.
A gyakorlati felhasználásra bevált szürkevas 2...3% szilíciumot tartalm az,
keménysége 180...300 HB. A szén egy része grafiterek,-csom ók,esetleg -göm­
bök alakjában található, ezeklől nagymértékben függ a szürkevas tulajdonsága
és ezért hegesztési sajátossága is.
A lemezgrafitos vasöntvényben a grafit túlnyom óan lemez alakú, s ezért
szívóssága, nyúlása csekély. Az MSZ 8280 szerinti Öv jelzéssel forgalomba
kerülő öntvények szakítószilárdsága 100...400 M Pa, keménysége 200...300 HV,
nyúlása nem szavatolt.

144
 A temperöntvények szívósabbak, nyúlásuk 3'... 12%. Az MSZ 8280 szerinti
Tö jelzéssel fehér, fekete és perlites öntvényfajtákat gyárt iparunk, amelyek
közül az első kettő szakítószilárdsága 300...420 M Pa, aperlitesé 450...700 M Pa.
A gömbgrafitos vasönt vények a legszívósabbak. Az MSZ 8277 szerinti Göv
jelű vasöntvények egyik típusának, 140...300 HB keménységén és 2... 17% faj­
lagos nyúlásán kívül még az ütőm unkája is szavatolt.
A krómötvözésű vasalapú kopásálló öntvények hőkezelve kerülnek a fel­
használókhoz. Az M SZ 8273 szerinti Öx betűjelet viselő öntvények keménysége
58...64 H RC, lágyítva 40...52 H RC. Szívósságuk csekély, az ütő-igénybevételt
kevésbé viselik el.
A korrózióálló vasöntvények sok helyen eredményesen helyettesíthetik az
ilyen célú acélokat. Az MSZ 8274 szerinti Öv N iC r öntvények viszonylag szívó­
sak, az Öv Si jelűek azonban annyira ridegek, hogy megmunkálás közben is
gyakran törnek.
Az M SZ 8278 szerinti hőálló vasöntvények és az MSZ 8273 szerinti kér ég­
és fehérvasöntvények szövetszerkezetükből adódóan annyira ridegek, hogy nem
hegeszthetők.
Az öntöttvasak az ipar minden területén megtalálhatók. Új gyártmányok
készítésekor hegesztésükkel alig találkozunk, öntéshibás, törött, repedt vagy
megmunkálás közben selejtessé vált gépöntvények javítóhegesztésével azonban
igen nagy értékek m enthetők meg, vagy jelentős termeléskiesés kerülhető el.
A javítóhegesztés technológiájának kidolgozása közben a következő sajá­
tosságokat kell figyelembe venni.
— Kis szilárdságuk és csekély — vagy sok esetben teljesen hiányzó — alak-
változási képességük m iatt, a hegesztés közben fellépő hevítési és hűlési
feszültségek alakváltozással nem épülnek le úgy, mint az acélok eseté­
ben, ezért a feszültségcsúcsok keletkezését kerülni kell.
— A kis hővezető képesség m iatt a hő csak lassan terjed az öntvényben.
A külső és belső részek között ezért nagy feszültség ébred, ami különö­
sen erősen változó falvastagságú alkatrészek hegesztése esetén repedés­
veszélyt rejt magában. Előmelegítéskor ezért a 100 °C/h sebességhatár
alatt kell maradni.
— Szövetszerkezeti sajátosságuk, hogy a grafit csak igen lassú hűléskor
jelenik meg. Gyors hüléskor erre nincs lehetőség és az öntvény rideg,
600...800 HV keménységű lesz. Ilyen szövetszerkezet alakulhat ki a
varrattal közvetlenül szomszédos részekben, ahol az alapanyag megol­
vad, de gyors hűlés hatására a kissé távolabbi részek — amelyek hegesz­
téskor 723 °C fölé hevültek — szintén beedződhetnek. Ezek tehát rideg
anyagrészek, amelyek jelenléte a javítás sikerességét kérdésessé teszi.
Kellő előmelegítéssel vagy megfelelő technológiával megjelenésüket el
kell kerülni.

145
 Az öntöttvasak javítóhegesztésere az előbbiek figyelembevételével
— meleg,
— leimeleg és
— hideg
eljárást dolgoztak ki.
A hegesztőeljárás kiválasztásakor vegyük figyelembe
— a hegesztés közben ébredő feszültségállapotot,
— az alkatrész tágulási és zsugorodási lehetőségét,
— az alap- és a hegesztőanyag összetételét,
— az alkatrész állapotát,
— a műszaki és gazdasági szempontokat.

Meleghegesztéskor a m unkadarabot lassan, bonyolult, rn^y törnegű^alkat-

részeketJO .,.20 °C/h sebességgel kell előmelegíteni 600...700 °C-ra. A m aga­
sabb hőm érséklet kedvezőbb feszültségállapotot eredményez, a felső határt át­
lépve azonban az alapanyag perlitjének elbomlása következtében az öntöttvas
lágyul, keménysége és szilárdsága csökken. A ^előm elegítés lehetőség szerint
terjedjen ki a m un k ad arab teljes keresztmetszetére, a maradófeszültségek ezál­
tal csökkenthetők. Kisméretű darabok hevítésére a faszén vagy gáz egyaránt al­
kalmas, de vigyázni kell, hogy az égő a munkadarab egyetlen pontjára se adjon
koncentrált meleget. Nagy m unkadarabokat kemencében célszerű előmelegíteni,
és hőszigetelő dobozba téve oly m ódon hegeszteni, hogy csak az a rész legyen
szabadon, ahol épp a hegesztés folyik. A hőszigetelő dobozt a sugárzó hő pót­
lására fűteni kell. Megfelelő fűtési lehetőséget teremtve és 150...200 mm vas­
tag hőszigetelt falat építve, az előmelegítés is elvégezhető a 93. ábrán látható
kemencében. A javítás tehát ipari kemence nélkül végrehajtható.

93. ábra. Előmelegítő és hőntartó

kemence öntöttvasak
meleghegesztéséhez
1 ö n tv é n y ; 2 g ra fitg y á m ; 3 tá m a s z ;
4 fü s te lsz ív ó ; 5 g ázég ő

Kisebb m unkadarabok lánggal, a nagyobbak bevont elektródával vagy ív­

hegesztő pálcával hegeszthetők, a hegesztőanyag összetétele mindkét eljárás
esetén az alapanyagéval azonos. A hőbevitel valamivel nagyobb, mint az ötvö-
zétlen acélok hegesztésénél. Lánghegesztéskor pl. 4 mm átm érőjű pálcához
6...9 számú, lO m m átm érőjűhöz 15...20számú, 14m m átm érőjűhözpedig20...30

146
számú keverőszárat használunk, ívhegesztéskor ugyanilyen átm érőjű elektródák
leolvasztása 180...200, 450...600, ül. 600.,.900 A áramerősséggel folyik.
A hegesztés befejezése után nagy m unkadarabokat 600...650 °C-on 3...
...5 h-án át feszültségcsökkentési célú hőkiegyenlítő hevítésnek vetjük alá, amely­
ről 15...20 °C/h sebességgel hűthetők le. A legfeljebb néhány tíz kg lömegückct
400...500 °C-ra előmelegített hom okba ágyazva és teljesen befedve kell védeni
a gyors lehűlés ellen.
Meleghegesztés után a varrat és a z alapanyag szövetszerkezete, és szilárd­
sága hasonló (a varraté általában jobb), m int az alapanyagé, az öntvény ezért az
eredetivel egyenértékű lesz.
Elsősorban nagy keresztmetszetű m unkadarabok bevontelektródás ivhc-
gesztéséhez gyakran használunk folyasztőszért. Ezek a keletkező oxidokat az
alapanyag olvadáspontjánál alacsonyabb olvadáspontúvá alakítják át, hogy a
salakot hígfolyóssá téve a nagy tömegű fü rd ő könnyebben legyen kezelhető.
A borax erre a célra egyedül nem alkalmas, m ert kem ényloltokát okoz, de
50% égetett borax -f 47% kalcinált szóda 4- 3% kovaföld m ár jó eredm ényt
adhat.

A félmeleg hegesztés kevésbé bonyolult, és hegesztés közben alakváltozásra

képes öntvények javításakor vezet eredményre. A hegesztőanyag összetétele a
meleghegesztéshez használthoz hasonló azzal az eltéréssel, hogy több benne az
ún. csíraképző anyag. A félmeleg hegesztést tehát csak olyan elektródákkal vé­
gezzük, amelyek a gyártómű szerint erre a célra alkalmasak.
A z előmelegítés hőmérséklete csak 200...400 °C, a varrat és a hőhatásöve­
zet tehát viszonylag gyorsan hűt. Az elektróda összetétele biztosíték arra, hogy
a varratban rideg vas-karbid ne keletkezzék, a hőhatásövezetben azonban
300...350 HV keménységű szövetszerkezet kialakulhat, amelyben repedés csak
akkor nem keletkezik, ha a belső feszültségek mérsékelt szinten tarthatók.
Ezért rövid, 10...20 mm-es szakaszokban vagy egymást 25.. .30%-ban átfedő fo l­
tokban hegesztőnk, és a szakaszok közötti hőkiegyenlítést meg kell várni. M int­
hogy hideghegesztéssel legalább ilyen minőségű kötés készíthető és az eljárás
egyszerűbb; a lényegesen drágább hegesztőanyag ellenére a hidegeresztés al­
kalmazása gyakoribb.

Hideghegesztéskor az alapanyagot legfeljebb 100... 150 °C-ra melegítjük

elő, majd nikkel, réz-nikkel, vagy vas-nikkel összetételű elektródákat használva
hegesztjük. Fém tani törvényszerűség, hogy az így hegesztett alapanyag hőhatás-
övezetében rideg fá zis keletkezik. Az igen képlékeny varrat, valamint a rövid,
20...30 mm hosszú varratszakaszokkal végrehajtott hegesztés azonban igen
csekély maradófeszültségeket ébreszt, ezért a kötés általában elfogadható.
Statikus igénybevételekkel szembeni eüenállóképessége az eredeti öntvényét
megközelíti, a fárasztó- és az ütő-igénybevételeket azonban kevésbé viseli el,
ezért pl. lendítőkereket hidegen ne hegesszünk.

147
 Az alkatrész állapota gyakran egyértelműen m eghatározza a hegesztő­
eljárást, hiszen a nagyméretű, durván megmunkált gépöntvények javítása m ind­
három eljárással elvégezhető, készre m unkált alkatrészek esetében azonban a
revésedés, valam int az elhúzódás m iatt elsősorban csak a hideghegesztés jöhet
számításba.
Hosszú időn át olajjal érintkező hajtóm űházak olajkályhák, m otorblokkok
stb. milliméter mélységig átitatódnak. Ilyen helyeken a hegesztés megkezdése
előtt gázlánggal k i kell égetni az olajat a leendő varrat felületéből.
M űszaki és gazdasági szempontból vegyük figyelembe
— a m unkadarab méretét, alakját,
— az esetleg rendelkezésre álló hőkezelő-kemencét és az előmelegítő­
dobozt,
— a varrat és a hőhatásövezet megmunkálhatóságát,
— a tömörséget,
— a hegesztő szakképzettségét,
— a hegesztőanyagok minőségét,
— a javítás költségeit (a hideghegesztésre alkalmas nikkclalapú elektródák
ára a meleghegesztésre használható ötvözetlenének mintegy harminc-
szorosa),
— az új alkatrész beszerzési lehetőségét,
— a termeléskiesés várható költségkihatását.

A lemezgrafitos vasöntvények meleghegesztése során arra kell törekedni,

hogy a hegesztés megszakítás nélkül, gyorsan folyjék, az öntvény hőmérséklete
a hegesztés környezetében ne csökkenjen. A javítandó helyeket forgácsolással
vagy kézi köszörüléssel úgy kell előkészíteni, hogy éles sarkok ne keletkezzenek
a horonyban. Á felületen ott, ahol a m unkadarab a hegesztéskor várhatóan
megömlik, az öntési kérget köszörüléssel el kell távolítani (94. ábra).
A repedés két végét — továbbterjedésének megelőzésére — 10... 15 mm
átm érőjű furattal célszerű lezárni. A hegesztést 50... 100 mm hosszú v arrat­
szakaszokban végezzük (95. ábra), s a grafitgyámokkal lehatárolt szakaszt

3 ...5

94. ábra. Öntöttvas előkészítése

meleghegesztéshez
2 l e ltá v o líto tt ö n té si k é re g h e ly e ; 2 ö n tv é n y ;
3 g rafitg y ám

148
 95. ábra. Nagy keresztmetszetű varratok meleghegesztése több szakaszban
1 a z ö n tv é n y b e á g y a z á sá h o z szü k ség es h e g e sz te tt d o b o z a la p le m e z ; 2 a lsó g ra fitg y á m ; 3 h o m o k ;
4 ö n tv é n y la p ; 5 h a tá r o ló g ra fitg y á m o k ; 6 a z első s z a k a s z b a n e lk é s z ü lt r é te g e k ; 7 a m á s o d ik
s z a k a s z első m e g d e rm e d t v a rra tré te g e ; 8 a m á s o d ik sz a k a sz m á s o d ik v a rra tré te g e

úgy töltjük tele fokozatosan, h ogy közben a teljes felület folyékony m aradjon.
Ez á m ódszer a kifehéredés elkerülésére a hűlés sebességét csökkenti.
A grafitgyámok alkalmazása egyébként minden olyan helyen célszerű,
ahol az ömledéknek nincs támasza és ezért elfolyna. A gyámok Öntödei hom ok­
kal töm íthetők. A tapasztalat azt m utatja, hogy kis (10...20 g tömegű) dara­
bokat az esetleges átolvadási hibák elkerülésére nem érdemes a helyükre illesz­
teni, a hiányt célszerűbb ömledékkel kitölteni.
Lánghegesztést csak kis (legfeljebb 20 m m) falvastagságig érdemes alkal­
m azni, semleges lángbeállítással, balrahegesztést végezve. A folyasztószert az
alapanyag megolvasztása után kell adagolni, s a hegesztőpálca megömlését
követően az égőt még egy ideig ott kell tartani, hogy az oxidok a felületre emel­
kedhessenek, a gázok eltávozhassanak, és a varratot ne érje levegő, m ert a kiégő
szilíciumból kemény zárványok keletkezhetnek a varratban. A felületen össze­
gyűlő — esetenként túl vastag — salakot el kell távolítani, hogy a fürdő ellen­
őrizhető, a folyasztószer felújítható legyen.
A semleges lánghoz képest a redukáló láng kisebb hőmérsékletű, a heg-
fürdŐ kevésbé túlhevített, ezért a gázok távozása csak a fürdő keverésével érhető
el. Ez sok hiba forrása lehet, alkalmazása nem célszerű.
A bevontelektródás ív hegesztés alkalm azása a n a g y o b b falvastagságLesetén
előnyösebb, teljesítménye és a minősége jobb, m int a lánghegesztésé. Öntöttvas
pálcákkal hegesztve időközönként esetleg folyasztószert kell használnunk a
nagy töm egű salak hígfolyóssá tételére. Nagy falvastagság esetén időközönként
a salak eltávolítására is gondolni kell.
Az öntvények meleghegesztésekor a hegesztőket a sugárzó meleg ellen
azbesztruhával védeni kell, s célszerű 20...30 percenként váltani őket. Nagy
átm érőjű elektródával folyó m unka során m ár az elektródafogóra is célszerű
pajzsot szerelni vagy egyedi elektródafogót használni, m ert az erre a célra
használatos 10... 14 átm érőjű pálcák leolvasztásakor létrejövő sugárzó h ő a
szokásos eljárások során fejlődőnek többszöröse.
 A 96. ábrán szemléltetett kétfelé törött szivattyúház javítóhegcsztésének
műveleti sorrendje a következő:
I. Előkészítés. A tö rt felületből a repedést teljesen kiköszörüljük. Az önt­
vény belső és külső felületén, a leendő varrat két oldalán 10...20 mm szélesség­
ben az öntési kérget eltávolítjuk, ami ebben az esetben (8...12 mm falvastagságú,
40 mm átm érőjű öntvény) legfeljebb 0,5 mm.

96. ábra. Szivattyúház javítóhegesztése

a ) a tö ré s h e ly e ; b ) ja v ítá s
1 s z iv a tty ú h á z ; 2 h e g e sz té s h e z k ik ö s z ö rü lt fe lü le t; 3 h e g e sz tö p á lc a ; 4 h e g e sz tő é g ö ; 5 g ra fitg y á m o k

2. Illesztés. A 96. áb ra szerint előm unkált felületeket grafitgyámok között

beállítjuk oly m ódon, hogy az ábrán c és c1 egymással átellenes helyen a szorító­
perem egy beállításban legyen hegeszthető. A beállítást hom okkal bélelt edény­
ben célszerű végezni. Kemence hiányában ilyen kis darabok lassan, lánghe-
gesztöégővel is előmelegíthetők, de közben az egyenletes hőátadásra ügyelni kell.
3. Hegesztés. A kis terjedelem m iatt lánghegesztést célszerű végezni.
A szorítóperem készre hegesztése után d, dL falrészeket ugyanebben a helyzet­
ben hegesztjük újabb gyám behelyezése után. H a ez a falrész 40...50 rnm-nél
hosszabb, a hegesztés kifogástalanul csak vízszintes helyzetben állítva végezhető
el. U toljára a e, e1 oldalfalat hegesztjük.
4. Utómelegítés. A hegesztés befejezése után kemencében 600...650 °C-on,
fél órán át feszültségcsökkentő hőkezelést végzünk. Kemence hiányában láng-
hegeszt őégő vei hevítjük erre a hőm érsékletre a m unkadarabot, majd faszéntűzbe
helyezve és lefedve, esetleg 400...500 °C-os hom okba ágyazva és lefedve hűtjük.
5. Utómunkálás. A csatlakozó felületeket forgácsoljuk (az öntvény egyen­
letesen kemény). K ism értékű elhúzódásra számítani kell, a tömítés tehát külö-
nős gondot igényel.

A lemezgrafitos vasöntvények félmeleghegesztésére közepes vagy nagy­

m éretű öntvényeken olyankor kerül sor, am ikor az öntvényt a melegheges/tés-

150
hez szükséges hőmérsékletre — berendezés hiányában nem tudjuk előmele­
gíteni — és elsősorban a kiugró részeken kell pótolni a hiányokat (97. ábra).
Ilyenkor a teljes m unkadarabot 200...400 °C-ra előmelegítve fogunk az ív­
hegesztéshez, a hiányzó rész lassú, fokozatos pótlásával. A nagy mclegbcvitel
a belső feszültségek növekedése m iatt káros, ezért 10., .20 mm-cs va rrat szaka -
szók lerakása után_a hőkiegyenlítődést meg kell várni. A fogalakot a megfelelően
kialakított grafitgyámok adják.

97. ábra. Öntöttvas fogaskerék

kitört fogrészének pótlása
félmeleg hegesztéssel
7 / g ra fitg y á m o k ; 2 fo g ask erék

A hegesztés utáni belső feszültségeket a szomszédos részek melegítésével

lehet csökkenteni. Az 98. ábrán látható nagyméretű küllöskerék koszorú részén
bekövetkezett repedés javítása előtt pl. a szomszédos két küllő, a küllő átrepe-
désekor pedig hegesztés előtt a szomszédos koszorúrészek felmelegítése előnyös,
m ert ennek hatására a repedés szétnyílik. A repedt helyek fél meleg hegesztését
követő hűlés közben bekövetkező méretcsökkenés azután a varrat zsugoro­
dásával egyirányban hat, s a belső feszültséget csökkenti.
N agym éretű alkatrészek előmelegítése .a hibahelynek megfelelő kereszt-
metszet teljes egészére terjedjen ki, .mert pl. a 99. ábrán látható gépalap csupán
pontszerű felmelegítése olyan belső feszültséget ébresztene, amelynek hatására
az öntvény m egrepedd .

A lemezgrafitos vasöntvények hideghegesztése nikkel vagy réz-nikkel, esetleg

vas-nikkel ötvözetű bevont elektródával a Jeggyakrabban alkalm azott eljárás.
A réz-nikkel típusú elektródák igen lágy (140 H B) varratot adnak, ezért első­
sorban öntesf hibák kitöltésére, a vas-nikkel ötvözetek pedig 200 HB körüli
kéménysegüknelTogva elsősorban a nagy.szilárdságú-öntvények javító hegesz­
tésére vagy tömi tőfelületeinek felrakóhegesztésére alkalm asak.
Az öntvény csekély alakváltozó képességére való tekintettel, a repedést
két végét furattal le kell zárni (100a ábra) és attó l függően, hogy a hegesztés
csak az egyik, vagy m indkét oldalról végezhető, V vagy X alakban, éles sarkok
nélkül kell a köszörülést elvégezni. A hegesztést általában nikkelelektródával
kezdjük, de részben gazdasági megfontolásból, részben pedig az esetleg szük­
séges nagyobb szilárdság elégésére a varratkitöltéshez vas-nikkel elektródát is
használhatunk, váltakozva (1006 ábra).

151
 d)

98. ábra. Nagyméretű kiillős kerék melegítése a félmeleg hegesztés megkezdése

előtt, ha az előmelegítés nem terjed ki a teljes alkatrészre
a ) a re p e d é s h e ly e a k o s z o r ú n ; b ) h eg e sztés e lő tt a szo m szé d o s k é t k ü llő m eleg ítésév el lé tre h o z o tt
a la k v á lto z á s ; c ) a re p e d é s h e ly e a k ü llő n ; d ) a sz o m sz é d o s k o s z o rú ré s z e k elő m eleg ítésév el n y ert
ú j a la k
a v o n a lk á z á s a 1 0 0 ...2 0 0 °C -o s m e leg ítés h e ly é t jelzi

99. ábra. Gépalap félmeleg

hegesztése a teljes keresztmetszetre
kiterjedő előmelegítéssel
1 g é p a la p ; 2 g á z c ső ; 3 m e le g ítő lá n g

152
 — &

°) t) |

1.
2.
o

J00. ábra. Öntöttvas hideghegesztése

a) a re p e d é s le z á rá s a f u r a tta l; b) a z e lső v a rra tsz a k a s z elkészítése h á r o m v a r r a tta l;
c ) a sza k a s z o k hegesztési so rre n d je

Az egyes szakaszokat a 100c ábrán látható sorrendben készítjük el.

A 20...30 mm hosszú varratszakaszok lerakása után azokat enyhe kala­
pácsütésekkel nyújtani kell, s az újabb szakasz lerakásához csak a hőkiegyen­
lítés után szabad hozzáfogni. Az öntvénnyel érintkező első varratok a grafit­
tartalom és a repedés felületén visszamaradó lerakódás kiégése m iatt gázosak
lehetnek; ezért a várakozási idő alatt a varratok zárványos részeit köszörüléssel
megbízhatóan el kell távolítani.
Hegesztéskor ügyeljünk arra, hogy a kezdő és a végkráterek egymás fölé
ne kerüljenek, s az ív befejezésekor az elektródát kissé visszafelé mozgassuk
a végkráter feltöltése céljából.
Az első két-három réteg lerakása után a varratszakaszok hossza 40...
...50 mm-ig nőhet a kezdő és végkráterek számának csökkentése végett, de a
kézmelegre hűlés eléréséhez ilyenkor a várakozási időt is meg kell nyújtani.
A 101. ábrán szemléltetett szivattyúház-öntvény felületén keletkezett átm enő
repedés a következő technológia szerint javítható.

101. ábra. Szivattyúház-öntvény

javítása
a s z á m o k a v a rra tsz a k a s z o k hegesztési
s o rre n d jé t je lzik

153
 1. Előkészítés. A repedést feltárjuk, kiküszöböljük, és a készítendő varrat
mentén 10...20 mm széles övezet felületéről az öntési kérget leköszörüljük.
A varratelőkészítés alakja a 10la ábrán látható, a repedés két végét furattal
lezárjuk.
2. Hegesztés. Először a repedést határoló két furattól befelé indulva töltjük
fel teljes magasságában a varratüreg két végét, majd a kifaragott és előkészített
varratüreg kitöltése következik az ábrán megadott sorrendben. Annak ellenére,
hogy az eljárást hideghegesztésnek nevezzük, + 2 0 °C alatt hegesztést semmi­
esetre se végezzünk. A tapasztalat azt m utatja, hogy a 80... 100 °C-os előmele­
gítés igen kedvező hatású a belső feszültségekre, s hogy a hőhatásövezet 200 HB
alatti keménysége csak 150...200 °C-os előmelegítéssel érhető el. Rezgésnek,
ütésnek, húzó-nyom ó igénybevételnek kitett öntvényeket legalább helyileg
célszerű erre a hőmérsékletre előhevíteni, majd ezen a hőmérsékleten tartani
a hegesztés teljes ideje alatt.
A z öntöttvas hegesztésének másik, ritkán alkalm azott, s — a katalógusok
ajánlataitól eltérően — véleményünk szerint nem ajánlható módja a 102. ábrán
látható. E szerint a repedés két végét a repedésre merőleges varrattal és nem
furattal zárjuk le, m iután a varrathelyet lekerekített sarkokkal kiköszörültük.
A repedést a falvastagság középső harm adában nem tüntetjük el, a szívós varrat
akadályozza meg a repedés falvastagság-irányú növekedését.

6. *. 1. 3. 2 . 5. 7.

102. ábra. Öntöttvas hideghegesztése a repedés teljes eltávolítása nélkül

a) a re p e d é s le h a tá r o lá s a v a r r a tta l; b) és c ) a k ü lö n b ö z ő falv a s ta g s á g ú ö n tv é n y e k e lő k é s z íté se ;
d ) fe ltö lté s v á lta k o z v a F e vas- és N I n ik k e l- e le k tró d á k k a l; e j a h eg e sztési s z a k a s z o k s o rre n d je
a s z á m o k a v a r r a t k itö lté sé n e k s o rre n d jé t je lz ik (az é rth e tő s é g k e d v é é rt c s a k a z e lső n é h á n y a t
tü n t e tt ü k fel, a k itö lté s s o rre n d je é rte le m sz e rű e n to v á b b is a z o n o s)

154
 E z a módszer legfeljebb vékonyfalú öntvényekhez, statikus igénybevételnek
kitett alkatrészekhez alkalmas, amelyek repedése pl. egy véletlens/erü illésből
szárm azott. Rezgésnek, ismételt igénybevételnek kitett helyeken azonban nem
alkalm azható, m ert a repedés hosszirányban a záróvarral alatt vagy ha az
m indkét oldalra kerül, között — az igénybevétel hatására továbbterjedhet.
D e fennáll a falvastagságra merőleges irányú repedés terjedésének lehetősége is.
A hideghegesztésnek másik — m a m ár ritkán, s inkább csak 20...
...25 mm-nél vastagabb falú öntvényékhez alkalmazott — módja a szegcsavar-
erősítéssel készített kötés (103. ábra). Az alaptestbe M 6...M 20 átm érőjű és
átm érőjénél l,2...1,6-szor hosszabb szegcsavart helyezünk el olyképpen, hogy
a felületből csupán 1...2 mm magasság emelkedjen ki, és a csavar a furat végével
ne érintkezzék. Nagyobb kiemelkedés a hegesztést gátolja és a salakosságot
növelheti, a csavarok felütközése pedig a hűtágulás m iatt repedést okozhat
hegesztéskor. A csavarok egymástól való távolsága átm érőjük ?....5-sz.öröse.
A technológiája az előbbiekkel azonos, tehát itt is rövid varratszakaszokat
•célszerű hegeszteni.

103. ábra. Hideghegesztés szegcsavar-erősítéssel

a ) e l tö r t ö n tv é n y d a ra b o k k ö tő h e g e s e té s e ; b ) le tö rt b o r d a e rő sítése ö n tv é n y h e z ;
1 s z e g c sa v a ro k ; 2 az ön tési kéreg e ltá v o lítá s á n a k h e ly e ; 3 b o rd a

Az öntvények felületén jelentkező öntési hibák, üregek elvileg szintén

a 100. ábrával kapcsolatban elm ondottak szerint javíthatók. A 104. ábrán
látható hegesztési sorrend olyan, hogy egy helyen nagy melegbevitel ne követ-

155
 104. ábra. Felszíni öntvényhiba
javításának hegesztési sorrendje

kezzék be. H a egy réteg nem elegendő, a bem utatott példáknak megfelelően
kell a további rétegeket is elkészíteni. A hegesztés megkezdése előtt az üreg
felületén és az üreg környékén az öntési kérget feltétlenül el kell távolítani
a szívódási üregek teljes mélységéig.
A huzam osabb időn át gőz, tűz vagy forró gázok hatásának kitett lemez-
grafitos vasöntvény javítóhegesztésével kísérletezni nem érdemes, m ert az üze­
meltetés közben változó hőmérséklet hatására különböző m értékben táguló
grafit az alapanyagot megrepeszti és felületig tartó hajszálrepedések keletkez­
nek. Az ezekbe hatoló levegő vagy gáz a vasat oxidálja, ami m éretváltozást, és
további repesztést okoz. Az ilyen körülmények között huzamos időn át üze­
m elt öntvény tehát tele van hajszálrepedéssel, ami a hegesztéskor keletkező
feszültségek hatására teljes tönkremenetelre vezet.
Az egyéb öntöttvasfajták hegesztése az eddig ism ertetett elvek szerint az
öntöttvasak sajátosságából eredő különbségek figyelembevételével végezhető.
A temperöntvények hidegen vagy félmelegen vas-nikkel vagy réz-nikkel
összetételű, valamint nikkelelektródával m egbízhatóan hegeszthetők. A z öntési
hibás helyek feltöltésére nagy fajlagos nyúlásuk m iatt a réz-nikkel hegesztő
anyagok eredményesebben használhatók. A nagy tömegű vagy bonyolult alakú
öntvényeket 100... 150 °C-ra ajánlatos előmelegíteni, s a hegesztés után igen
lassan, kemencével együtt vagy hom okba ágyazva lehűteni. A lánghegesztés
szintén eredményesen alkalmazható.
A gömbgrafitos vasöntvények lánghegesztéssel és bevontelektródás ívhegesz­
téssel hideg vagy félmeleg eljárással javíthatók. Hegesztés után 500...600°C-on
3...4 h hőntartással a feszültségek számottevően csökkenthetők, ha erről a
hőm érsékletről lassan, hom okba ágyazva hűtjük le az öntvényt. A jánlott hegesz­
tőanyag hideghegesztéshez vas-nikkel ötvözet.
A krómötvözésű vasalapú kopásálló öntvények hegesztése nem célszerű, m ert
a képlékenységük hőkezeléssel nem növelhető. A karbid bizonyos fokú szemcsé-
sedése azonban lágyítással (850...900 °C-on izzítás 2 ...4 h , m ajd 20...40 °C/h
sebességgel hűtés 300-°Cra), elérhető, így az eredeti 55...65 H R C kem ény­
ség 35...50 H R C -re csökkenthető. Tekintettel arra, hogy még ilyen állapotban
is ridegek, hegesztésük legfeljebb nikkelelektródával, és 800... 850 °C-ra előmele­

156
gített állapotban kísérelhető meg. Az öntvényeket e hőmérsékletről legfeljebb
50...70 °C/h sebességgel hűthetjük, nagyobb hűtési sebesség esetén martenzit
keletkezik, amely repedésre vezet.
A korrózióálló vasöntvények — a 15% szilíciumtartalmúak kivételével —
500...600 °C-ra előmelegített állapotban nikkelelektródával hegeszthetők, de a
javítás megkezdése előtt a felületet a savak és lúgok m aradékától jól meg kell
tisztítani. K ét nagy csoportjuk, a legfeljebb 2% és a 14...20% nikkeltartalmú
öntvényfajták ismertek, amelyek közül ez utóbbi 5...7% rézzel ötvözve kén-
és ecetsavak, sók és lúgok hatásának — a sósav és a salétromsav kivételével —
jól ellenáll. A kis nikkeltartalm úakat gyakran edzett állapotban használjuk.
A korrózióálló vasöntvényeket hegesztés előtt 550...600 DC-on meg kell
ereszteni 2.. .4 h-n át. Ennek az a célja, hogy a keménység 300 HB alá csökkenjen,
mert gyakran ennél keményebbek.

B .4.11. Ötvözetlen és ausztenites króm-nikkel acélok

közötti varratok javítása

Főleg korrózióálló vegyi és atom ipari edények, tartályok gyártásakor a

gazdaságosság megköveteli, hogy a korróziós szempontból alárendeltebb helye­
ken kevésbé ötvözött vagy ötvözetlen acélokat használjunk.
A javításhoz alkalm azható hegesztőeljárás és a hegesztőanyag minősége
egymással szorosan összefügg, m ert egyértelműen meghatározza a varrat össze­
tételét és ezzel a szövetszerkezetét, a keménységét, és a repedezésérzékenységét.
A javítási technológia kidolgozásakor a Schaeffler-dxagramva alapozunk,
amelyből az ömledék és az alapanyag feltételezett keveredéséből a várható
összetétel számítható. Minthogy a varrat alapanyaghányadát pontosan kell
ismernünk, gyakran próbahegesztést kell végezni és a varrat keresztmetszeti
csiszolatán planimetrálással határozzuk meg a tényleges alapanyaghányadot.
A z alapanyaghányad értéke a lemezvastagság csökkenésével kissé nő, 5... 10 mm
vastagságú lemezen, 60 °-os nyílásszögű V varratokat készítve
— bevontelekródás ívhegesztés esetén 15...30%,
— argon véd őgázas, leolvadóelektródás ívhegesztés esetén 20... 30%.
Javításokhoz a bevontelektródás ivhegesztés az általános. Gondosan
ügyelve arra, hogy a hegesztést kis hőbevitel kísérje, a varrat alapanyaghánya­
d a tehát feltétlenül 30% alatt tartható.

Ilyen feltételek között a varrat várható összetétele a lemezvastagságtól függően,

a következő példa szerint számítható:
a) Vékony, legfeljebb 3.. .4 mm vastagságú ausztenites és ötvözetlen, ferrites
szövetszerkezetű lemezeket egymással egy lépésben összehegesztve, a varrat 70%-a
az elektróda ömledékéből, 30%-a pedig az alapanyagokból áll. Azonos beolvadást
feltételezve mindkét lemezből, részarányuk tehát a varratban 15%—15%. Ha az ötvö­
zetlen (pl. 37 B) acéllemezben C = 0,15%; Mn 0,8%; a Sí = 0,3%, a 105. ábrán

157
Ni
N ikkel-egyénért^

o 2 4 6 e 10 12 14 16 10 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40

K róm egyenérték, C r^, */. ►

105. ábra. A hegesztőanyag megválasztása és a szövetszerkezet megítélése

ötvözetlen és ausztenites króm - nikkel acélok közötti varratok hegesztéséhez
A a u s z te n it; M m a r te n z it; F fe rrit

látható Schaeffler-diagramban ennek helyzetét az X pontjelöli. Ezt a KO 36 korrózió-

álló acél összetételét jelző Y ponttal összekötve, a varratba azonos részaránnyal beol­
vadó alapanyagok alkotta ömledék összetételét a K pont jelöli. Az ilyen munkához
ajánlott elektródák jellemző összetétele: C = 0,02%; Cr = 23%; Mo = 2,7%;
Ni = 12%. Az ömledék ezért nem tisztán ausztenites, ferrittartalma 10...15%, s össze­
tételét az E pont jelöli. A K pontot ezután összekötve az elektróda összetételét jelző
E ponttal és ezt az egyenest ettől a ponttól 100 részre osztva, az osztások a különböző
alapanyag-tartalmú varratok összetételét és szövetszerkezetét adják meg. Ha az alap­
anyag részaránya tehát pl. a varratban 30%, szövetszerkezetében mintegy 8% ferrit
található az auszteniten kívül, repedésmentesen hegeszthető. Az alapanyaghányad
növekedésével a ferrittartalom csökken, és ha olyan hegesztési jellemzőkkel végezzük
a javítóhegesztést, amelyekkel az alapanyaghányad kb. 40%-nál több, a varratban
martenzit is megjelenik és hidegrepedés keletkezhet.
b) Vastag lemezek hegesztésekor a töltővarratokat készítve az ötvözet len acél
oldalán az elektróda ömledéke csak az X pontnak megfelelő összetételű alapanyaggal

158
keveredik. Az XE egyenesen hasonló elvek alapján készüli beosztást szemlélve meg­
állapítható, hogy a martenzites szövetszerkezet és ezzel együtt a repedés veszélye csak
akkor kerülhető el, ha az alapanyaghányad a varratban kb. 20% alatt marad. Ha ez
nem érhető el, olyan elektródát kell választani, amelynek az összetétele az E ponttól
jobbra esik.
A diagramon elvégzett szerkesztés természetesen számítással is helyettesíthető,
az említett szerkesztés azonban szemléletesebb és a hegesztési jellemzők változása
miatt bekövetkező eltérés hatását is jobban érzékelteti.

Az ötvözetlen és az ausztenites króm-nikkel acélok közötti kötések tehát

a gyakorlatban 20...23% króm - és 10... 12% nikkeltartalm ú hegesztőanyagok­
kal megbízhatóan elkészíthetők; de a nagyobb beolvadással já ró eljárásokhoz
az ennél nagyobb króm tartalm ú hegesztőanyagok kedvezőbbek./A 15...24%
nikkeltartalm ú elektródák azért nem ajánlhatók, mert tisztán ausztenites varrat-
anyagot képezve, melegrepedésre hajlamosak.
A 70...80% nikkeltartalm ú elektródák igen kedvezők, a varratok aus/tc-
nites szövetszerkezetük következtében szívósak és melegrepedésre sem hajla­
mosak. Az ilyen összetételű hegesztőanyagok egyébként nemcsak ilyen célra,
hanem más, egymástól eltérő anyagminőségek egyesítésekor is előnyösek.
Az ötvözetlen és az ausztenites króm-nikkel acélok közötti kötések feszült-
ségcsökkentö hőkezelésének hőmérséklete a 300...350 °C-ot nem lépheti túl.
E fölötti hőmérsékleteken ugyanis a varratnál nagyobb széntartalm ú ötvözetlen
acélból megindul a szén diffúziója és a varrat szomszédos ötvözeteiben kiválik
a karbid, aminek következtében rom lik a kötés szilárdsága. A 70...80% nikkel­
tartalm ú hegesztőanyagokkal létesített kötésben ilyen kiválás nem észlelhető,
ezért e kötés feszültségcsökkentő hőkezelése az alapanyagoknak megfelelő
hőmérsékleteken végezhető el, s ez eredményesebb, mint az előbbi.
A maradófeszültséget csökkenti a varratok nyújtása enyhe kalapács­
ütésekkel.
Az elm ondottak természetesen vonatkoznak a hidegen szívós acélokra is,
ha azokat ausztenites acélhoz hegesztjük.
Az ötvözetlen és az ausztenites króm-nikkel acélok között létesített kötések
javítása előtt meg kell győződni a hibás varrat összetételéről, m ert ha szövet-
szerkezete martenzites, az egész varratot el kell távolítani és új rahegeszten i.
Ellenkező esetben ugyanis a varrat nem javított, épnek látszó részében is ham a­
rosan repedés keletkezhet.

B .4.12. Plattírozott lemezek hegesztése

A plattírozott lemezeket a korrózióálló acélokkal való takarékosság végett

használjuk. A 8... 10 mm-nél vastagabb lemezre csupán 2...4 mm vastagságú
korrózióálló lemezt melegen ráhengerelve vagy robbantva, megfelelően kor­
rózióálló edény vagy csővezeték készíthető gazdaságosan.

159
 106. á b ra . V a rrat-elő k észítés p la ttíro z o tt lem ezek hegesztéséhez
a) és b) k é to ld a li h eg e sztésn él; c) v é k o n y le m eze k és dl vasta g le m eze k eg y o ld ali h eg e sztéséh ez
1 ö tv ö z e tle n a la p a n y a g ; 2 a u s z te n ite s k o rró z ió á lló b o rítá s

A varratelőkészítést a 106. ábra szemlélteti. A 106a ábrán látható varrat­

előkészítés bármilyen vastagságú, a 1066 ábrán látható csak a kb. 3 mm-nél
vastagabb korrózióálló lemezborításhoz alkalmazható. M indkét m egoldás
olyankor használatos, am ikor m indkét oldalról lehet hegeszteni. Abban az
esetben, ha hegesztés csak az alapanyag felől lehetséges, kb. 16 mm lemez­
vastagságig a 106c, e fölött a \06d ábrán látható előkészítést ajánljuk.
A m indkét oldalról hozzáférhető m unkadarabot a 106a vagy a b ábrának
megfelelő előkészítés esetén a 107. ábrán látható lépésekben hegesztjük. Az
alapanyagot ötvözetlen szénacél elektródával hegesztjük olyképpen, hogy a
teljes keresztmetszet ne olvadjon át (107a ábra), m ajd a gyökoldalról u tá n ­
köszörüljük (1076 ábra).
H a a gyök utánhegesztéséhez ötvözetlen elektródát választunk, akkor
gyök m agassága nem érheti el az ausztenites lemez alsó szélét.
A korrózióálló lemez összetételének megfelelő elektródával ez a gyökvarrat
teljes magasságig feltölthető és a hegesztés a 107c ábra szerint folytatható.
H a a hegesztés csak egy oldalról végezhető, akkor a 106c és d ábra szerint
előkészített varrat hegesztése a 108. ábrán látható. A korrózióálló oldalt argon-
védőgázas wolfram elektródás ívhegesztéssel célszerű készíteni, sőt a következő
varratot is ajánlatos ezzel hegeszteni. A hegesztőpálca természetesen m indkét
esetben korrózióálló acél. A töltővarratok ezután ötvözetlen elektródákkal
hegeszthetők.

160
 aj

107. ábra. Különböző előkészítésű plattírozott lemezek hegesztése két oldalról

a jö tv ö z e lle n lemez, h eg esztése; b) u tá n k ö s z ö rü lé s ; c) k o rró z ió á lló le m czo ld al hegesztése
a sz á m o k a hegesztés so rre n d je i jelzik

108. ábra. Különböző vastagságú plattírozott lemezek hegesztése egy oldalról

a) k o rró z ió á lló lem ez a rg o n v é d ő g á z a s w o lfra m e le k tró d á s ív h e g esztése; b) e lső v a rra tré te g
k észítése k o rró z ió á lló h eg e sz tő a n y a g g a l; c) tö ltő v a r r a to k k észítése ö tv ö z e tle n h eg e sztő an y ag g a l

Javítás során is az elm ondottak szerint járu n k el. A repedt felületen köszö­
rüléssel alakítjuk ki a hegesztésre alkalmas V-alakot. Amennyiben az auszte­
nites lemez is repedt, és csak egy oldalról hozzáférhető a hibahely, a 106c vagy
d ábrán látható kialakítást igyekezzünk elérni, s a javítást a 108. ábrának meg­
felelő módon végrehajtani. Tekintettel arra, hogy javításkor azonos méretű
illesztési rés nem érhető el, a hegesztés nagy kézügyességet kíván. A munkát
jelentősen megkönnyíti, ha a gyök oldalára rézgyám helyezhető. Ez egyik vé­
gén nyitott, kis átmérőjű csőszerű alkatrész hegesztésekor a 109ű ábrán lát-

161
ható. H ozzá nem férhető helyeken furatokon át 3 . . . 4 mm átm érőjű rézhuzalt
helyezünk a gyökrés alá (1096 ábra). Ebben az esetben a repedés közepén a
huzalnak megfelelő méretű furatra szükség van ugyan és ennek a behegcsz-
tése szintén gyakorlott hegesztőt kíván, de legalább a repedés többi részén
könnyebbé válik a munka.
L

109. á b ra . P la ttíro z o tt csövek ja v ítá s a

a ) a c s ő a z e g y ik végén n y ito tt; b ) az. e d é n y te lje se n z á rt
1 n y e le s ré z g y á m -s z e g m e n s ; 2 h a jlíto tt ré z h u z a lg y á m h elyzete b e h e ly e z é sk o r és 3 m u n k a kö z.b cn ;
/ a k o r r ó z ió á lló c s ő re p e d é sé n e k és L a z ö tv ö z e tle n ala p a n y a g k im u n k á lá s á n a k h o ssz a

H a az alkatrész forgatható, a repedés függőleges helyzetbe állításával réz­

gyám nélkül is elvégezhető a korrózióálló lemez javítása.
H a a m unka két oldalról végezhető, a hibahely előkészítése után a javítás
is a 107. ábra szerint tervezhető.

B .4 .1 3 . Bronz hegesztése acélra

Csúszófelületeket javítva vagy újak előállítása során gyakran lehet szükség

acélon ón- vagy alum ínium bronz felrakására olyan esetekben, am ikor a fel­
szórással felvitt réteg tapadó-nyíró szilárdsága nem tűnik elegendőnek.
A bronz hegesztésekor a legnagyobb gondot a rézötvözetek fokozott gáz-
porozitási hajlama okozza, amely azonban argonvédőgázas hegesztéssel kikü­
szöbölhető, ha 0,4...0,6% szilíciumot, vagy ugyanennyi foszfort tartalm azó
hegesztőpálcát, ill. huzalt használunk.
Tekintettel a bronzok igen kis melegszilárdságára és olvadáspontjára,
hegesztéskor jó alátámasztásról kell gondoskodni és gyors, határozott mozdula­
to kka l ke ll hegeszteni, hogy az ív egy helyen, hosszabb ideig ne tartózkodjék,
m ert különben gázos lesz.
A tapasztalat szerint
— hegeszteni kis áramerősséggel kell, mert annak növelésével erősen nő

162
 a beolvadás mélysége, ami a varratban az acél alapanyaghányad nem
kívánt növekedésére vezet és fokozza a varrat porozitásút is.
— lánghegesztéskor a varrat és a pisztoly által bezárt szög 30“... 60" legyen,
ennél nagyobb szögek esetén ugyanis túl nagy az alapanyag beolvadása,
— a hegesztés sebessége az acélanyagok felrakásánál a megszokottnál
50...70% -kal nagyobb legyen.
Az eljárás elsősorban bronzperselyek, csapágy- és siklófelületek javítására
alkalm as, de T M K műhelyekben újak előállítása is gazdaságos. A lkalm azható
az előzőkön kívül tengelykapcsolók, fogaskerekek, tengelyek, szivattyúk, szele­
pek, hidraulikus sajtók és hajócsavarok stb. javítására is.

B .4 .1 4 . Egyéb javítások

Foltok hegesztésekor ügyelni kell arra, hogy a sarkok minél nagyobb lekere­
kítési sugárral készüljenek. Vékony lemezből készült sík, vagy az edény felületé­
nek megfelelően hajlított foltok hegesztésének sorrendjét a 110. áb ra szemlélteti

110. ábra. Vékony foltok

behegesztésének sorrendje
a vastag nyilak és a b evonalkázott te rü le t
a z egyengetés irá n y á t é s helyét jelzik.
A szám ok és a vékony nyilak a varratlerakás
so rren d jétjés irá n y á t jelzik

A kezdő- és végkráterek ne essenek egymás fölé. A z első negyedet a m egadott

lépésekben hegesztve, és egy-egy lépés között a kézmelegre hűlést m egvárva
elérhető, hogy a felmelegedés m iatt táguló folt átellenes negyedén az illesztési
rés ne változzék. H a a hegesztés folyamatos, a folt annyira felmelegedhet, hogy
az illesztési rés megszűnhet. H a pedig az átellenes oldalt ilyen helyzetben rögzí­
tenénk, kihűlés után akkora belső feszültség ébredne, amely a varratot elszakít­
hatná, de a dom borított folt sugara feltétlenül csökkenne.
A m ásodik negyed hegesztéséhez ezért csak az első negyed teljes magasságú

163
feltöltése után fogjunk hozzá, s ezután következzék a harm adik és negyedik
negyed hegesztése. Ilyen munkarenddel a belső feszültség mérsékelt, de némi
alakváltozásra szám ítani kell. A harm adik negyed hegesztése előtt ezért általá­
ban egyengetés válik szükségessé, de ez csak 6...8 mm-nél vékonyabb lemezek­
hez ajánlatos.
A vastag lemezből készülő foltokat nehéz egyengetni, ezért a m unkadarabot
az / m éret mintegy 3% -ával, (d értékkel) célszerű túldom borítani (111. ábra).

111. ábra. Vastag foltok

behegesztésének sorrendje

Először az I. m ajd a II. szakaszt készítjük el teljes magasságában a megadott

hegesztési sorrendnek megfelelően, a második szakasz megkezdése előtt meg­
várva az előző réteg kézmelegre hölését. Ily módon a zsugorodás hatására a tú l­
dom borított folt a szerkezetnek megfelelő alakot veszi fel. Ezután következhet
a III. —IV .— V .— VI. sarok és a VII., valamint a VIII. szakasz elkészítése.
M inden egyes sarok vagy szakasz elkészülte után a kézmelegre hűlést meg­
várjuk. H a az összetétel m iatt előmelegítés szükséges, a kézmelegre hűlés helyett
a hőkiegyenlítődést kell megvárni. A belső feszültségek csökkentésére 15...
...20 m m -nél vastagabb lemezeket 100...200 3C-ra olyankor is célszerű előmele­
gíteni, am ikor azt az összetétel nem indokolja. A feszültség egyenletes eloszlatása

164
végett az előmelegítésnek a hegesztés környezetében a lemezvastagság mintegy
tízszeresét kitevő felületre kell kiterjednie oly módon, hogy ezen túl a homér-
mérséklet lassan, fokozatosan csökkenjen a távolabbi anyagrészek hőm ér­
sékletéig.

Vastagfalú acélöntvények javításakor igen nagy belső feszültséggel kell

számolni, amely
—előmelegítéssel,
— megfelelő technológiai műveletekkel
— képlékeny hegesztőanyag használatával csökkenthető oly mértékig,
hogy a repedés keletkezése elkerülhető legyen.
Az előmelegítés 25...30 mm-nél nagyobb falvastagság esetén akkor is cél­
szerű, ha az összetétel ezt nem indokolja. A tapasztalat szerint legalább 100...
...150 C szükséges ahhoz, hogy a belső feszültségek a megengedett értéket
ne lépjék túl.
Amennyiben törött részek hegesztésekor túlságosan nagytömegű varratra
lenne szükség, előbb a két homlokfelületre külön-külön végezzünk felrakást
(112<v ábra). Ilyen javítás után kisebbek a maradófeszültségek, mint ha a teljes
keresztmetszetetet egyszerre hegesztenénk. Elsősorban az 50 mm-nél vastagabb
falú öntvények esetében van jelentősége éppúgy, m int a 112b és c ábrán látható,
ún. lemezfoltos hegesztésnek. Ez utóbbinál ugyanis a kitöltésre előkészített

112. á b ra . B első feszültségeket

c sö k k e n tő m eg o ld áso k
a ) k ö tő h e g esztés e lő tti fe lra k á s ;
b ) le m ezfo lto s hegesztés elve és c) kiv itele
ala k o s ö n tv é n y n él
I fe lrak ó h eg esztés; 2 k ö tő h e g e sz té s;
3 Icm ezfo lto k ; 4 v a rra to k

165
üregbe acéllemezeket helyezünk, amelyek a vastagfalű öntvényhez vékony
varratokkal csatlakoznak.
A lemezfoltos hegesztés természetesen elsősorban statikus terhelésű ö n t­
vényekhez alkalmas, ha az igénybevétel iránya a lemezek síkjával megegyezik.
H a a vastagfalú, közepesen ötvözött, nagyméretű tartály belső oldalán kell
javítóhegesztést végezni, az előmelegítés mindenképpen szükséges. A hegesztő
a sugárzó melegtől védve azbeszttel vagy tűzálló téglával bélelt csőben dolgoz­
hat. miközben friss levegőt kell részére ju ttatn i megfelelő csőrendszeren keresz­
tül. A tartály görgőkön fekszik, amelyeket forgatva a hibahely mindig a meg­
felelő helyzetbe hozható (113. ábra).

113. ábra. 250.. .300 °C-ra előmelegített vastagfalú edény körvarratának

javítása a belső oldalon
1 h ő szig e telés; 2 g u m icső le v e g ő b e fú v á s c é ljá ra ; 3 k e m e n c e ; 4 ta r tá ly ; 5 su g árzásv éd ő v e l
felsz erelt a b la k ; 6 m e le g ítő é g ő ; 7 g ö rg ő

Acélöntvények felületi hibáinak javítása előtt a hibahelyet alaposan meg

kell tisztítani, s a hegesztéshez a repedés teljes kifaragása után lehet hozzá­
kezdeni. A hibahelyet lehetőleg k keresztirányú varratokkal készítsük vízszintes
(114a ábra) és függőleges (114ú ábra) helyzetű falakon egyaránt. Ha a hiba
h hossza vízszintes irányú, nagyobb belső feszültségre szám íthatunk (114c ábra).
A technológia a hasonló összetételű hengerelt vagy kovácsolt acélokhoz
hasonló, de a ridegebb alapanyag m iatt 30...50 °C-kal m agasabb előmelegítést
és kis m aradó feszültséget okozó sorrendet alkalmazzunk.

166
 AT
mi
114. á b ra . F elületi h ib a ja v ítá s a
u) v á ly ú h e ly z e tb e n ; b) függőleges falo n felfelé és c ) fü g g ő le g es fa lo n v ízszin tesen te rje d ő h ib a
esetén,
a s z á m o k a k itö lté s ja v aso lt s o rre n d jé t tü n te tik fel

A keresztirányban készített varratok hőbevitele kisebb helyre összpontosul,

ezért a hőhatásövezet lassabban hűl. Egy-egy lépés elkészülte után a hőkiegyen­
lítődésre várva a varratot kalapálással nyújtjuk.
A hegesztőanyag képlékenysége — a nagy m éretek m iatt — merev alkat­
rész hegesztésekor fontos követelmény. M inthogy az ötvözetlen szénacél varra­
tok fajlagos nyúlása 20...25% ; a 70...80% , nikkeltartalm úaké pedig igen kis
széntartalom m al 30...35% , ez utóbbit nagy ára ellenére, kedvező mechanikai
tulajdonságai folytán gyakran alkalmazzuk javításra. A nagy nikkeltartalm ú
varratok előnye minden más hegesztőanyaggal szemben, hogy az alapanyaggal
keveredő első varratok szívóssága sem rosszabb a fedővarratokénál. A gazda­
ságosságot növeli az a megoldás, am ikor nem a teljes üreget töltjük ki nagy
nikkeltartalm ú hegesztőanyaggal, hanem csupán 15...20 mm vastag párna-
réteget készítünk. A fennm aradó üreget ötvözetlen elektródákkal töltjük ki.

Törött tengely összehegesztésekor a törött végeken kb. 100 °-os kúpszöget

alakítunk ki esztergálással, és a tengely forgatásával, csigavonalszerűen töltjük
ki ezt a rést. Ha a tengely nemesített, a hőhatásövezetben tulajdonságai jelen­
tősen romlanak, ezért csak a norm alizált tengelyek javíthatók eredményesen.
A javítást a tengely anyagminőségének megfelelően választott hegesztőanyaggal

167
végezzük. Bevontelektródás ivhcgesztéshc/ a javasolt elektróda: EB 11, vagy
EB 12.
Rövidebb tengelyek elhúzódása merev keresztszerkezetbe fogással lénye­
gesen csökkenthető. Hosszabb tengelyek esetében erre nincs lehetőség. Ilyenkor
hegesztés közben m érőórával figyelni kell az alakváltozást, és a hom orú oldalon
a varratokat kalapácsütésekkel kell nyújtani vagy a hegesztés után végzett
egyengetéssel alakítható ki a végső alak, A felfekvő csapok utánköszörülésével
azonban így is számolni kell.

G erendák, nagyméretű, merev alkatrészek javítása és hegesztése során

egyaránt fontos a rövidszakaszos varratlerakás, ellenkező esetben a varrat
repedni fog. A kiköszörült varrathiba helyét a 115. ábra szerinti sorrendben

115. á b ra . M erev szerkezet

s a ro k v a rra tá n a k
ja v ító h eg e sz té si so rre n d je
a s z á m o k és a ny ilu k a h eg esztés
s o rre n d jé t és irá n y á t je lzik

fokozatosan úgy töltjük fel, hogy az egyes lépések között a kézmelegre hűlést
— előmelegítés esetén a hőkiegyenlítődést — megvárjuk, s közben a varratokat
kalapálással nyújtjuk. Egy-cgy lépéshossza 200...300mm. Ügyeljünk arra, hogy
a kezdő- és végkráterek egy síkba ne kerüljenek. A m aradófeszültség 100...
...200 °C-os előmelegítéssel még a lágyacél esetén is jelentősen csökkenthető.
Merev szerkezet vagy 30...40 mm-nél vastagabb lemez tompa-, ill. sarokvarrata
előmelegítés nélkül gyakran nem is hegeszthető eredményesen.
A javítás befejezését követően feszültségesökkentö hőkezelés szükséges,
ennek elm ulasztása a megbízhatóságot erősen csökkenti.
Fogaskoszorúk javítását a 116. ábra szemlélteti. Az átrepedt koszorút és a
kitört fogat a 116a ábrának megfelelően készítjük elő, majd a repedést kb.
2 mm-re lehetőleg megnyitva a 1166 ábrán látható készülékben rögzítjük.
A készülék olyan kiképzésű, hogy a belső oldal hozzáférhető, s ezért a 1 16c ábrán
látható lépésekben a javítás elvégezhető.
A fogaskoszorúkkal szemben természetesen elsőrendű követelmény a lehető
legkisebb alakváltozás. Ennek megfelelően a repedés 2 mm-es megnyitása azt
a célt szolgálja, hogy a varrat zsugorodása átm érőcsökkenést ne idézzen elő.

168
 b ) d )

116. á b ra . F o g a sk o szo rú jav ítóhegesztése

a) elő k é sz íté s; b) készülékbe fogás; c) a v arral hegesztési s o rre n d je ; d ) n ag y átm érő jű
fo g ask o szo rú n vagy fo g ask erék e n m e g h ib áso d o tt fog hegesztése rézg y á m o k k ö z ö tt,
a s z á m o k a v a rra tk é s z ité s s o rre n d jé t jelzik

A 116r ábrán látható javítás során az 1. varrat olyan nagy térfogatú legyen,
hogy a semleges szálra szimmetrikusan helyezkedjen el.
Műveleti sorrendje:
1. az 1. varrat után a gyökoldal utánköszörülése, majd a 2. varrat hegesz­
tése ;
2. a varratok elkészítése váltakozva, kívülről-belülröl a megadott sor­
rendben,
3. a fog pótlása rézgyám melletti hegesztéssel.
Az előmelegítés a koszorú és a hasonló összetételű varrat anyagának meg­
felelő hőmérsékletű. Az egyes varratszakaszok hegesztése között a hőkiegyen­
lítődést várjuk meg, s a munka befejezte után alkalmazzunk feszültségcsök­
kentő hőkezelést. A készüléket csak ezután oldjuk ki.
A fog mindkét irányban 4...5 mm-rel hosszabb legyen, m int az előírt méret,
mert a kezdő és végkráterek így utólag lemunkálhatók. A legfeljebb 60...80 mm
hosszú fogakat egyirányban, az ennél hosszabbakat középtől kétirányban

169
hegesszük, de ügyeljünk arra, hogy a kezdő- és végkráterek egy síkba ne
kerüljenek.
A nagy átm érőjű fogaskoszorún vagy fogaskeréken a m eghibásodott fogat
a 116d ábra szerint javítjuk. A repedt vagy kopott helyek kim unkálása után,
az összetételnek megfelelő előmelegítést alkalmazva kezdünk a hegesztéshez
Az acélöntvény fogaskerekeket a javasolt hőm érséklet-tartom ány felső határa
közelébe célszerű előmelegíteni. Az egyes varratszakaszok hegesztése között
a hőkiegyenlítődést mindig meg kell várni és természetesen a salaktól tökéle­
tesen meg kell tisztítani a felületet.

170
FÜGGELÉK

A leggyakoribb hegesztő- és szóróanyagok

összefoglaló táblázatai
 FI. táblázat
~ Bevont elektródák kopásálló, edződő rétegekhez

Ö ssze tétel, K em é n y ség ,

tö m e g % H B , il!. G y á r tó M á rk a je l
(H R C ) F e lh a sz n á lá s i te r ü le t

0,3 C 200 Magyarország Panhard 200

0,3 M Ütésnek, rángatásnak kitett helyekre
0,7 W készülő varratok. Tengelyek, tengely-
0,2 Mo kapcsolók, fogaskerekek és fogaslécek,
futókarimák, szíjtárcsák.
A felrakóhegesztés varratok, vagy 20...
0,15 C 200 Lengyelország EN 200 B ...30 mm átmérőjű foltok alakjában végezhető
1,2 Mn és a heganyag még vörösen izzó állapotban
kalapácsütésekkel nyújtható a belső
feszültség csökkentésére
0,6 C 250 Magyarország Panhard 250 Közepesen kemény, szívós varratok
0,3 Mn ütésnek kitett felületekhez. Tengelyek,
1,0 W tengelykapcsolók, sínek, futókerekek,
0,25 Mo közönséges és hernyótalpas járművek futómű­
alkatrészei, dobok, tárcsák, brikett sajtók
0,1...0,2 C 250 Szovjetunió O3H-250Y ütőszerszámok.
1,0...2,5 Mn NDK EB 1/250 A felrakóhegesztés varratok, vagy 20...
0,0...0,5 Mo Böhler FOX DU R 250 ...30 mm átmérőjű foltok alakjában és a
0,0... 1,0 Cr Hobart Hobrodur 250 LH heganyag még vörösen izzó állapotban
kalapácsütésekkel nyújtható a belső
feszültség csökkentésére
0,1. ..0,3 C 280 Szovjetunió HP-70 Viszonylag kemény, szívós varratok.
0,5...2,0 Mn Csehszlovákia E-630.00 Tengelyek, csapok, fogaskerekek, gépelemek
1,0. ..3,0 Cr Lengyelország EW 280 MoB csúszófelületei, ütköző- és verőlécek, tár­
csák, távolságtartó szemek és karok,
0,9 C 300 Magyarország Panhard 300 görgők, lánckerekek, járművek, vontatók
0,4 Mn és erőgépek futómű-alkatrészei, sínek,
1,1 W kotróvödrök, törőlapok.
0,25 Mo

0,1...0,3 C 300 Szovjetunió Ö3H-300V A felrakóhegesztés varratok, vagy 20...

1.0. ..3,0 Mn Csehszlovákia E-657.00 30 mm átmérőjű foltok alakjában és a
1.0...3.0 Cr NDK EB 1/300 heganyag még vörösen izzó állapotban ka­
0,0... 1,5 Mo Böhler FOX EV 80 lapácsütésekkel nyújtható a belső
0,0...3,0 Ni ESAB OK 83.28 feszültség csökkentésére
Oerlikon Citorail
Soudometal Tenasoudo 105
Hobart Hobrodur 300 LH
0,1...0,3 C 350 Szovjetunió O3H-350Y Kemény, közepesen szívós varratok.
1.0...4.0 Mn Lengyelország EN 350 B Csúszópáyák, vezetősínek, görgők,
0,5...3,0 Cr NDK EB 1/350 és erőgépek futómű-alkatrészei, lánckerekek,
1.0...2.0 Si Böhler FOX DUR 350 kulissza hajtások, sínek
Hobart Hobrodur 350 LH
0,2...0,5 C 400 Szovjetunió 03H-400Y Kemény varratok. Nagy nyomó-igénybe­
0,5...5,0 Mn Oerlikon Citodur 400 B vételnek kitett felületek és sínek, drótkötél-
Soudometal Soudodur 400 pályák vezető- és továbbítógörgői,
0,0... 3,0 Cr UTP 620 fogaskerekek és hajtókerekek, vontatók és
erőgépek futóművei, görgői, hernyótalpai
0,4...0,7 C (50) Csehszlovákia E-660.11 Kemény, eléggé szívós varratok, ásványi
0,5...1,5 Mn Lengyelország E-450B anyagok koptatóhatása ellen. Földmunka-
1.0. ..3,0 Cr NDK EB 2/50 gépek dolgozóélei, tépőfogak, ásókörmök,
1.0...2.0 Si Böhler FOX DUR 500 kőzetaprító berendezések szerszámai,
ESAB OK 83.65 kotrókörmök és kotróvederélek, földet,
homokot, zúzalékot, anyagot, terményt
szállító csigák, ütvefúró kések, szén-
jövesztő szerszámok, törőkúpok és törőbakok
0,3...0,5 C (55) Szovjetunió TK3-H Kemény varrat nagy nyomással párosuló
5.0...9.0 Cr Lengyelország EN 600 B koptatóhatás ellen. Vezérlőbütykök, hideg­
2.0...3.0 Si NDK EB 6/55 hengerek, futófelületek, görgők, sínek,
Böhler FOX DUR 600 váltónyelvek, fogaskerekek, motoros ekék,
ESAB OK 83.50 földmunkagépek szerszámai, kapák,
UTP 67 S zúzóberendezések szerszámai, törőkúpok és
Thyssen Everit 60 B törőbakok, verőlécek, kotrókörmök,
0,7...0,8 C (55) Szovjetunió 3H-60 M drótkötélpályák vezető- és továbbító­
2,0...5,00 Cr Soudometal Soudodur 600 R görgői, cement- és kerámiaipari sajtók
0,0. ..1,00 Mo Stellugine 714 A
 A z F I. táblázat folytatása

ö s s z e té te l K em é n y ség ,
tö m e g % H B , ill. G y á r tó M á rk a je l
(H R C ) F e lh a sz n á lá s i te r ü le t

1.7 C (58) Szovjetunió D.H-16

5.8 Cr Ásványi anyagok koptató- és korróziós ha­
7,6 Ni tásával szemben ellenáll. Nedves közegben
dolgozó kotrókörmök, víz alatt működő
ásószerszámok, kotróvedrek
0,5...0,8 C (60) Szovjetunió 12 AH/JIMBT
7.0... 10,0 Cr Igen kemény varrat nagy nyomással páro­
Böhler FOX DUR 650 Kb suló koptatóhatás ellen. Aprítógépek és
1.5...2.0 Si ESAB OK 84.58
2.0...5.0 Mn földmunkagépek szerszámfelületei,
Oerlikon Citodur 600 B víz alatt dolgozó kotrókörmök és kotró­
Soudometal Abrasodur 11 vedrek éle, szállítócsigák, szívó-kotró
Hobart Hobrodur 060 LH berendezések szájnyílása
UTP 670
0,5...0,7 C (60) Böhler FOX Rapid 68
4.0...5.0 Cr Gyorsacéltípusú. Igen kemény, erős ütéseket
UTP 69 is elviselő varrat kitűnő kopásállással.
4.0...7.0 Mo Hobart Hobrodur 060 R Széngyaluk kései, tépő- és aprítófogak,
ütőlécek, mozgást határoló szemek és
1,2. ..1,3 C (60) Szovjetunió BCH-6 szegmensek
12... 14 Cr Szovjetunió BCH-8
8...14 W

0,8...1,8 C (62) Szovjetunió BCH-9

11,0...12,0 Cr Igen kemény, csak közepes erősségű ütéseket el­
Csehszlovákia E-673.23 viselő varrat. Ásványi anyagok őrlésére haszná­
0,0...2,5 Ni
latos gépek ütőlapjai, apró szemű őrle­
ményeket szállító berendezések kopásnak
kitett elemei, csúszófelületek

F2. táblázat
Bevont elektródák kopásálló, vasalapú, keményötvözetű rétegekhez

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
tö m e g % H B .ill. G y á r tó M á rk a je l
(H R C ) F e lh a sz n á lá s i te r ü le t

1,7 C (50) Ugine Carbone: Stellugine 719A Anyagtovábbító görgők, görgősorok,

35,0 Cr huzalvezető szemek
3.0...3.6 C (53) Szovjetunió C 1 Zagy- és iparivíz-szállító szivattyúk kopta­
22...30 Cr Csehszlovákia E-666.31 tásnak kitett felületei, szelepszárvégek,
Lengyelország Estel-50 csúszósínek, szállítócsigák, kotróvederéiek,
Soudometall Abrasodur 40 ércelőkészítő berendezések vonó- és szállító­
Ugine Carbone Stellugine 718 A körmei, kollerjáratok, hengerfelületek, keve­
Thyssen AkritFeCr50W 160 rőlapátok, földgyaluk- és földmunka szerszámok
3.0...3.6 C (55) Szovjetunió 3HY-2 Surrantok, markolók, rakodók, szállító-
15...25 Cr Csehszlovákia VUZ-A6 csigák, földgyaluk és földmunkaszerszámok,
0,0... 1,0 ESAB OK 84.79 aprító és zúzóberendezések szerszámai, pán­
0,0...3,0 V célzatai, szárazföldi és folyami kotrószer­
0,0...8,0 Mo Ugine Carbone Stellugine 724 A számok, kerámia- és műanyagipari sajtók
3.0...3.8 C (58) Szovjetunió T 620 Árokásó és földmarkoló élei közetaprító
23...35 Cr Csehszlovákia E-670.31 szerszámok, őrlőlapátok, szén, homok, kő
1.0...1.5 Si Böhler FOX Ledurit 60 és érc koptató hatásának kitett markoló­
0,4...0,6 Mo ESAB OK 84.79 körmök és lapátok, szállítócsigák, keverő­
Deloro Stellite Delocrome R lapátok, építőipari szerszámok, tégla és
Thyssen Everit 55 W 160 cserépipari sajtók
3,8 C (58)
16 Cr Ugine Carbone Stellugine 725 A
6,5 Mo
3.0...4.0 C (60) Csehszlovákia E-684.11 T é g la - és c s e r é p ip a r i s a jtó k , c s e m e n t- és
3.0...9.5 Cr Böhler FOX DUR 700 N h o m o k k e v e r ó la p á to k , b e to n s z iv a tty ú k ,
1.0...2.0 Si Soudometal Abrasodur 16 z ú z ó h e n g e re k , k o tró la p á to k
1.0...2.0 Mo
5.0 C (60) Magyarország Pantri MCW 60 S z é n -, é rc - és á s v á n y b á n y á s z a ti s z e rs z á m o k ,
20.0 Cr o la jb á n y á s z a ti fú ró k
5.0 Mn
5.0 W
 A z F2. táblázat folytatása

K em é n y ség ,
ö s s z e té te l,
tö m e g %
HB, ill. G y á rtó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
(H R C )

4.0...5.0 C (61) Böhler FOX Ledurit 63 Mezőgazdasági és útépítő földmunkagépek

33...35 Cr ESAB OK 84.78 szerszámai, cement- és agyagipari keverő-
Oerlikon Citodur 1000 és vágószerszámok, szénjövesztő szerszámok,
Soudometal Abrasodur 35 örlőművek, kerámia-, cement-, agyagipari
Soudometal Abrasodur 38 sajtók, sajtolószerszámok, szívó-kotró gépek
UTP 711 szájnyílása, koptatólécek, betonszivattyúk,
Hobart Hobrodur 60 surrantok, szén vagy érc őrleményt levegővel
Magyarország Élkefém vagy vízzel szállító berendezések szivattyúi,
4.3...5.5 C (63) zagyszivattyúk, nagyolvasztó adagoló
22...25 Cr Soudometal Abrasodur 43
Nb, Mo, Co Ugine Carbone Stellugine 730 A torkának tömítő felületei
4.0...5.0 C (64) Böhler FOX Ledurit 61
36...40 Cr Thyssen Everit 68 W 190
Hobart Hobrodur 62
3.0. ..3,2 C (64) Szovjetunió T-590
25.0...26.0 Cr NDK EB 10/65
1.0...1.1 B
4.5...5.5 C (65) Böhler FOX Ledurit 65 A legerősebb koptatóhatásnak kitett alkat­
18...23 Cr Soudometal Abrasodur 44 részekhez. Földmunkagépek szerszámai,
6.5...8 Mo Soudometal Abrasodur 45 cement-, tégla-, kerámiaipari sajtók és
2.0...2.2 W UTP 713 szállítócsigák, mészkő- és ércőrlő dobok,
3.5...8.0 Nb Hobart Hobrodur 64 tűzrostélyok, ércelőkészítő berendezések
5,0 C (65) Soudometal Abrasodur 46 továbbító elemei, klinker- és samottsajtók,
szállítócsigák, brikett- és takarmánysajtók,
23 Cr
6.5 Mo kaparószalagok, saiaktörő elemek, étolaj- és
11.5 Co tápszersajtók, acélgyártó kemencék elszívó-
ventillátorai, prallmalmok koptatólécei stb.
: A varrat 450...600 °C-ig melegedhet

F3. táblázat
B evont e le k tró d á k ko p ásálló , k obalt- vagy n ik k elalap ú kem ényötvözetű réteg ek h ez

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
H B , ill. G y á rtó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

Kobaltalapú keményötvözetek:
1 .0. . . 1.1 c (40) Csehszlovákia E-638.97 A varrat korrózióállósága salakkal szemben
26...30 Cr Lengyelország EstelCoW-40 kitűnő. Hőszilárdsága igen jó, keménysége
4.0... 6,0 W NDK ERR 20/40 700 °C-on 20 HRC fölött van. 900 °C-ig hőálló.
Böhler FOX Celsit VTi A kavitációval szemben az ellenállása
ESAB OK 93.06 nagy, siklási tulajdonsága kenés nélkül
SEBA OK 93.06 is kedvező. Víz-, gőz-, gázvezetékek és vegyi
Soudometal Soudostel 6 A anyagokat szállító csővezetékek tolózárainak
UTP 706 tömítőfelületei, csekély hőingadozású
Deloro Stellit Stellite 6 melegalakító szerszámok, szelepek és
Hobart Hobrodur 06 szelepülékek, melegdaraboló kések,
Stoody Stoody 6 süllyesztékek sorjacsatornái, hengerek,
Thyssen Akrit Co 40 W koksz- és szénaprító berendezések törő­
Ugine Carbone Stellugine 886 A felületei, cellulózipari kések, vízkenésű sikló­
csapágyak, széngyűrűs tömítések
1,9 C (45) Szovjetunió L(H-2
30 Cr
4,5 W
1.5...2.0 C (50) Lengyelország EstelCoW-50 A varrat tulajdonságai az előző csoportban
27...30 Cr Bönhler FOX Celsit SNTi szereplő anyagokéhoz hasonlók, a varrat kemény­
7.0...10.0 W Soudometal Soudostel 12 A sége 700 °C-on legalább 30 HRC. Vegyipari
UTP 712 berendezések kopásnak kitett felületei,
Deloro Stellite Stellite 12 hőingadozásmentes, melegalakító szerszámok,
Hobart Hobrodur 12 víz-, gőz-, gázvezetékek és vegyipari beren­
Stoody Stoody 12 dezések tolózárainak tömítőfelületei.
Thyssen Akrit Co 50 W 160 dízelmotorok kipufogószelepei, őrlő és
Ugine Carbone Stellugine 772 A őrleményt szállító berendezések, kötött talaj­
ban dolgozó földmunkagépek szerszámai,
műanyag-, papír-, és faipari kések,
szivattyútengelyek tömítőfelületei
 A z F3. táblázat folytatása

ö s s z e té te l, K e m é n y sé g ,
tö m e g % H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
(H R C )

1.9...2.5 C (55) Lengyelország EstelCoW-55 Jó korrózióállóságán kívül a varrat még

28...31 Cr Böhler FOX Celsit NTi 700 °C-on is 32 EtRC keménységű, kitűnő
12...15 W ESAB OK 93.06 kopásellenállású. Melegalakító szerszámok­
Soudometal Soudostel 1 A hoz is megfelel, de a hőingadozásra
UTP 701 érzékeny. Víz-, gőz-, gáz-, olajszállító
Deloro Stellit Stellite 1 csővezetékek és vegyipari berendezések
Hobart Hobrodur 01 tolózárainak tömítőfelületei, szelepülékek,
Stoody Stoody 1 koptatógyűrűk, szivattyúk tömítőfelületei,
Ugine Carbone Stellugine 771 A csapágyfészkek és csúszócsapágyak, kavitá-
ciónak kitett alkatrészek agresszív közeg­
ben is
2.3...2.7 C (58) Thyssen Akrit Co 58 W 180 Redukáló savaknak szobahőmérsékleten
31...33 Cr Ugine Carbone Stellugine 770 A ellenáll, levegőn 1000 °C-ig reveálló.
17...23 W 700 °C-on még 35 HRC keménységű. Sze-
lepszárvégek, koptatógyűrűk, őrlöművek és
kollerjáratok, földmunkagépek szerszámai,
kések, csúcs nélküli köszörűk vezetőlécei,
koptatógyűrűk, forgó alkatrészek tömítő­
felületei, famegmunkáló szerszámok
5,5 C (62) Soudometal Abrasodur 83 Igen kemény varrat, erős koptató-igénybe-
25 Cr vételek ellen. Keménysége 700 cC-on 200 HV,
7 Nb ezért melegen üzemelő görgők, csúszófelü­
letek, kemencesínek, melegüzemi szállító­
2,7 C (62) Ugine Carbone Stellugine 774 A pályák, szinterizáló berendezések
30 Cr
17 W
2 Mo

1.7...2 C (44) Deloro Stellite Stellite F Üvegipari szerszámalkatrészek, szelepülékek,

25.0...26.0 Cr Ugine Carbone Stellugine 778 A lúgos közegekben üzemelő, koptató
12.0. ..13,0 W hatásnak kitett gépelemek
22.0...23.0 Ni

Nikkelalapú keményötvözetek:
0,9 C (40) Soudometal Soudostel 60 A A varrat ellenállása kén- és sósavval szem­
33,0 Cr ben kitűnő, felhasználási területe az első
10.5 W csoportéval azonos
2.5 Si
0,8 B

2.0...2.1 C (44) Csehszlovákia E-644.97 Melegalakító szerszámok, szelepülékek,

27...28 Cr Ugine Carbone Stellugine 740 A fúvókák.
12...16 W

0,4 C (60) Ugine Carbone Stellugine 756 A Csúszógyűrűk, korrozív közegben dolgozó
12 Cr dugattyúk, kopás és korrózió együttes hatásának
4 Si kitett alkatrészek.
3,5 B
 F4. táblázat
K a rb id - vagy kem ényfém szem eseket ta rta lm a z ó e le k tró d á k és p álcák

összetétel,
tömeg% Gyártó Márkajel Felhasználási terület

60...80 WC Böhler FOX Super DUR W 80 Legfeljebb 1 mm-es wolfram-karbid-szemcséket tartal­

20...40 Fe mazó elektróda a legkeményebb ásványi anyagok kop­
Castolin 112 tatóhatásának és csekély ütőigénybevételnek kitett felü­
Cabot Haystellite 60 C letekhez, mint pl. cement- és kerámiaipari keverőlapátok
Cabot Haystellite Tungfine és szállítócsigák, földfúrók és földmarók, szén- és salak­
törő szerszámok, huzalhúzó dobok, szénjövesztő kések,
keverődobok. Legfeljebb két rétegben készíthető repe­
désveszély nélkül. Előmelegítési hőmérséklet 200...
...300 °C

70 WC Böhler FOX Super DUR W Az előző csoporttal közel azonos felhasználási területű
70 Cr elektróda, de a valamivel keményebb réteg az ütőhatá­
10 C r3C2 UTP 75 sokat nem állja. Kvarctartalmú ásványokat, kerámia­
20 Fe porokat előkészítő-, keverőberendezések, földmunka -
gépek ásókörmei, tolólapjai, mélyfúrórudak vezetőlécei,
(stabilizátorai), homok- és aszfalt-előkészítő kaparó­
lécek, huzalhúzó dobok és kötélvezető tárcsák. Elő­
melegítési hőmérséklet 200...300 °C

55...60 WC Böhler FOX Geodurit Legfeljebb 1 mm szemcsenagyságú keményfém őrle­

40...45 Fe Soudometal Diadur AP ményt tartalmazó acélcső-elektróda a legerősebb kop­
Cabot Haystellite 60 A tatóhatásnak kitett felületekhez, mint pl. homok-elő­
Hobart Hobrodur RU készítő gépek lapátai, cementmalmok, fúrókoronák
a bánvászatban, görgősfúrók. Előmelegítési hőmérsék­
let 200...300 °C

60...70 WC Szovjetunió Permi —T3 Acélcső-pálca, lánghegesztéshez, 0,1...7 mm szemcse­

Lengyelország PNT nagyságú wolfram-karbiddal töltve. A bányászatban
NDK Harthü mélyfúrószerszámok, mint pl. koronafúrók, görgős­
Böhler Geodurit fúrók. fúrókések stb. a gépipari más területén szén-,
Soudometal Diadur homok-, cement-, mészkő-, salakelőkészítő és -keverő
Cabot Haystellite Horseshoe berendezések, továbbá ekék, földmunkagépek szerszá­
-Hobart Hobrodur R mai
A 0,1 mm-nél finomabb karbidszemcséket tartalmazó
lánghegesztő pálcák huzalhúzó- és -terelő-dobokhoz is
használhatók

60...70 WC Szovjetunió PenHT 3 1...14 mm szemnagyságú wolfram-karbidot tartalmazó

Böhler Geolot öntött pálca. A szemcséket kemény forrasz, bronz, vagy
Soudometal Diadur 2000 800...1000 °C közötti hőmérsékleten már olvadó nikkel­
Castolin R 8811 alapú keményötvözet fogja össze. A leolvasztása láng­
Cabot Haystellite Tungsharp gal, esetleg argon védőgáz alatt végezhető. Homok-elő­
Rod készítő berendezésekhez, havariafúrókhoz, homlok­
Cabot Haystellite Composite marókhoz és marókésekhez a mélyfúrástechnikában
Rod No 2

80 WC Böhler Super DUR W80 Ni Zsugorított csupasz pálca argonvédőgázas hegesztéshez.

20 Ni Cabot Haystellite Composite Huzalhúzótárcsák, huzalvezető-görgők és -szemek, talaj­
Rod No 1 megmunkáló gépek tolólapjai, ásókörmei, fahántoló
kések, rönkvágók, kerámiaipari sajtók és daraboló­
kések. Előmelegítés nem szükséges, de nagyobb méretű
alkatrészeket ajánlatos 150...200 °C-ra előmelegíteni.
Törekedni kell az alapanyag csekély megolvasztására
 F5. táblázat
Bevont elektródák kopásálló igénybevételre, keményedő varratokhoz

K em é n y ség ,
ö s s z e té te l,
tö m e g %
HB, ill. G y á r tó M á rk a je l ' F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
(HRC)

0,9...1,4 C 220 Magyarország Panfield M14 Nagy nyomásra vagy ütésre igen erősen, 450... 500
12,0...14,0 Mn Csehszlovákia E-624.21 HB-ig keményedő varrat. Érc- és kőzettörő kú­
Lengyelország EN 400 MnB pok, törőbakok, őrlő- és zúzókalapácsok, keverő­
Böhler FOX Chronos őrlő vagy zúzó kollerjáratok, törőlapok, vasúti
ESAB OK 86.08 váltócsúcsok, sínkereszteződések
Oerlikon Citomangan
Thyssen Pantanax M 14 B

0,5...0,8 C 220 NDK EB 7/200 K Az előző csoporthoz hasonlóan, az igénybevételek

12...14 Mn Böhler FOX 12 MNi-A hatására erősen keményedő varrat, a nikkel-tar­
2.5...3.5 Ni ESAB OK 86.28 talom következtében azonban szívósabb, meleg­
Soudometal Soudomanganese CN repedésre kevésbé hajlamos
UTP 7200
Ugine Carbon Stellugine 711 A
Hobart Hobrodur MN 14

1C 250 Soudometal Komét 624 S Nagy nyomásra, ütésre 45...47 HRC-re kemé­
16 Mn nyedő varrat. Fémes kopás ellen is kitűnő, s ösz-
9 Cr szetételénél fogva kissé korrózióálló is. Nagy-
3 Nb olvasztó záróharangjának tömítőfelületei, nyíró­
kések, hengerdei hengerek, kábeldobok. Auszte­
nites szövetszerkezete hat órán át 600 °C-on
tartva sem változik

0,5...0,6 C 250 Szovjetunió HHHHH-4 Hidegalakítás hatására 52...54 HRC-re kemé-

13...17 Mn Soudometal Komét MC nyedik. Melegrepedésre csak igen lassú lehűléskor
14...24 Cr hajlamos, előmelegítés nélkül hegesztve gyakor­
latilag nem reped. Sínek, váltócsúcsok, daru-
kerekek, forgókemencék gyűrűi, nagyolvasztó zá­
róharangjának tömítőfelületei, érc-, kőzet-, acél-
hulladék rakodókanalak és kotrókörmök, hulla­
dékfeldolgozó- és aprító szerszámok

0,1. ..0,2 C 200 Szovjetunió AHB-24 Ütésre, nyomásra vagy gördülésre bekövetkező
4,5...6 Mn Csehszlovákia E-B 415 hidegalakítás hatására 450...500 HB-re kemé­
18...21 Cr Lengyelország ES 18-8-6B nyedő varratokhoz, amelyek összetételüknél
8...10 Ni NDK EB 8/200 fogva egyben korrózióállók is. Melegszilárdságuk
Böhler FOX A7 kitűnő, 850 °C-ig reveállók. Sínek, váltók, daru­
Böhler FOX A7-A kerekek, törőkúpok és törőelemek az élelmiszer­
ESAB OK 67.45 es gyógyszeriparban, vízturbinák kavitációnak
Oerlikon Citochromax N kitett felületei, törőkalapácsok
Oerlikon Citochromax W
Soudometal Komét 307
Soudometal Soudocrom A6
Thyssen Thermanit XS B
UTP 63
184

F6. táblázat
B evont e le k tró d á k forgácsolószerszám ok éleihez

összetétel, Keménység,
tömeg % HB, ili. Gyártó Márkajel Felhasználási terület
(HRC)

0,7...1,1 C (60) Szovjetunió 03M-3 Viszonylag szívós, közepes ütőhatásoknak kitett

3.8...5.0 Cr Lengyelország ENS W2Mo-B forgácsolóélekhez. Gyalu- és vésőkések, nagy­
1.1...3.0 W NDK EB 4/60 (SMo8) méretű fúrószerszámok, süllyesztők és marók,
7.0...9.0 Mo Böhler FOX Rapid 68 hideg- és meleg-nyírókések, vágók, bélyegzők,
ESAB OK 85.65 soG'ázók stb.
Oerlikon Toolcord A felrakott él 500...550 °C-ig megtartja kemény­
Soudometal Duroterm 20 ségét. Gyakran használják esztergakésekhez is. Az
UTP 69 03H-3 jelű anyag molibdéntartalma csak 3,5%, s
Hobart Hobrodur HS 60 mivel a többi ötvöző is azalsó határ közelébe esik.
Thyssen Duranit M 10 elsősorban melegalakító szerszámokhoz ajánlható
0,7. ..1,0 C (61) Szovjetunió yK C(II)-60 P.. Viszonylag szívós, közepes ütőhatásoknak kitett
4.4...4.6 Cr Csehszlovákia VUZ-R5 nagy teljesítményű forgácsolóélekhez. Eszterga-,
5.6...7.5 W Böhler FOX SSMo2 gyalu- és vésőkések, nagyméretű maró- és fúró­
4.0...5.0 Mo szerszámok nagyoláshoz és simításhoz egyaránt.
1,5. ..2,4 V Gyorsacél típusú forgácsolószerszámok javításá­
hoz. Alkalmas kevésbé dinamikus igénybevételű
melegsüllyesztékekhez, melegvágó és melegnyíró
késekhez, meleghengerekhez. A felrakott él
520...570 °C-ig megtartja keménységét
0,75...1,0 C (62) Magyarország Panrapid BB 2 Utóhatásokat kevéssé elviselő nagy keménységű
4.2...5.5 Cr Magyarország Panrapid RL 2 forgácsolóélek, sajtolószerszámok melegvágók és
9.0...13.0 W Csehszlovákia E-675.25 meleghengerek. Fémeskopás ellen500...550°C-ra
2.2...3.2 V NDK EB 4/60 SS2 melegedő csúszófelületekhez. A hazai Panrapid
BB 2 nagycseppes, az RL 2 pedig finomcseppes
leolvadású
. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

0,8. ..1,0 C (63) Magyarország Panrapid BB 1 Egyenletes igénybevételnek kitett nagyteljesít­

4.5...5.5 Cr Magyarország Panrapid RL 1 ményű forgácsoló, melegvágó és melegnyíró
16...19 W Szovjetunió UH-1M szerszámok, acél-, réz-, nikkelgyártmányok elő­
1.0...1.8 V Szovjetunió MT-10 állítására használatos süllyesztékek.
Csehszlovákia VÚZ-R4 A felrakott él 550...600 °C-ig megtartja eredeti
Lengyelország ENS 18W8 keménységét. A hazai Panrapid BB 1 nagycsep­
Hobart Hobrodur HS 61 pes, az RL 1 pedig finomcseppes leolvadású

1.4 C (64) NDK EB 4/60 (SCo 9) Dinamikus igénybevételnek alig kitett, 560...
4.5 Cr ...620 °C-ra hevülő forgácsolószerszámok, fém—
9W fémes kopás ellen legfeljebb erre a hőmérsékletre
2,8 V hevülő csúszófelületek, acélok és színesfémek
9 Co feldolgozására használatos melegvágó, meleg­
nyíró és alakítószerszámok, meleghengerek

oo
U i
 F7. táblázat
Bevont elektródák hidegalakító szerszámok felrakóhegesztéséhez
K em é n y ség ,
ö s s z e té te l,
H B , ill, G y á rtó M á rk a je l F e lh a s z n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

0,2...0,4 C (55) Szovjetunió 03ÜI-3 Szívós, dinamikus igénybevételt jól viselő réteg,
10...13 Cr ESAB OK 84.52 hidegalakító szerszámokhoz, bélyegzőkhöz
0,5...0,7 C (60) Lengyelország EWNL 11 Hegesztés után a varrat 40...45 HRC kemény­
0,4...0,7 Cr Böhler FOX WH 2 ségű, még megmunkálható. Vízben edzve és
0,4...0,8 Mo 180...200 cC-on megeresztve 60...64 HRC,
0,1...0.2 V 550...600 cC-on megeresztve 45...55 HRC ke­
ménységű réteg peremező-, hajlító-, alakitószer-
számokhoz, hidegvágókhoz és ollókhoz, hideg­
alakító hengerekhez
0.6...0.7 C (62) Böhler FOX OH 1 Olajban edzve és 180...220 °C-on megeresztve,
1.0..1,1 Cr ESAB OB 85.38 a varrat 61...64 HRC keménységű. Lemezvágók,
0.5...2,5 W bélyegek, körollók, kivágók, sorjázok, alakító­
0,0...1,2 Mo szerszámok működő felületei
0,7...0,8 C (60) Szovjetunió 3H-60 M Légedzésű varratösszetétel nagy teljesítményű
2,6...5,2 Cr Böhler FOX LH 2 hidegalakító szerszámokhoz, az MSZ 4352—72
0.5...1,5 Mo Ugine Carbone Stellugine 714 A szerinti KI acélnak megfelelő felhasználási terü­
letre. Vágó- alakító-, mélyhúzó-, bélyegző-,
sorjázó- és éremverőszerszámok, földmunka-
gépek szerszámai, mint pl. lapátok, tépőfogak,
kotróputtonyok élei, kaparókörmök stb.
1.7...2.5 C (63) Magyarország PanledC 13 Hegesztés után 50...55 HRC keménységű, edzve
12...16.0 Cr Csehszlovákia E-673.23 és 450...500 °C-on megeresztve 60...65 HRC
Lengyelország ENS 12CrB keménységű varrat nagy teljesítményű szerszá­
NDK EB 10/40 VS mokhoz. A dinamikus igénybevételt nehezen
viseli el. Hajlító-, mélyhúzó-, sorjázószerszámok,
vágók, lyukasztók, húzógyűrűk, húzótüskék és
ásványi anyagok erős koptatásának kitett alkat­
részei, surrantok, görgők

F8. táblázat
B evont e le k tró d á k m ele g alak ító szerszám ok felrakóhegesztéséhez

K em é n y ség ,
ö s s z e té te l,
H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a s z n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

0,3...0,5 C (52) Magyarország Panther CW 1 Kopásálló, kemény felület melegsüllyesztékekhez

1.8...3.4 Cr Csehszlovákia E-658.24 és vágószerszámokhoz
8.0... 12,0 W Lengyelország EWWN1
NDK EB 3/55
ESAB OK. 85.58
Thyssen Duranit W 8 B
0,34 C (50) Szovjetunió YOHH-13/4X/ Hegesztés után 45...48 HRC, 540 °C-on végzett
10,0 Cr X10B 5Mo megeresztést követően 48...52 HRC keménységű
5,4 W varrat melegvágókhoz, kovácsoló- és sajtoló­
szerszámok nagy koptató-igénybevételnek kitett
felületeihez
0,1...0,2 C (45) Böhler FOX WKZ 50 Igen szívós kopásellenálló felület süllyesztékek-
2.2...2.3 Cr Soudometal Duroterm 8 hez, kovácsszerszámokhoz, vágó- és daraboló­
4.0...4.5 W szerszámokhoz, melegsorjázókhoz
0.2...0,5 C (50) Magyarország Panther CW 2 Szívós, ütőigénybevételeket is jól viselő varrat
2.0...3.2 Cr Csehszlovákia E-669.04 melegvágókhoz, kovács- és sajtolószerszámok­
2.0. ..6,0 W Lengyelország ENS 50B hoz, hengerekhez, nagy koptató-igénybevételek
0,0...1,5 Mo NDK EB 3/50 ellen. A varrat hőkezelve 500...550 :C-ig meg­
Böhler FOX WA 20 tartja keménységét
Thyssen Duranit W 4 B
0,3...0,4 C (57) Böhler FOX WA 12 Az előzőnél szívósabb, hegesztés után 56...60
5.0...8.0 Cr Oerlikon Citodur 600 B HRC keménységű varrat. Kikeményitve 58...62
2.0...5.0 Mo Soudometal Duroterm 12 R HRC keménységét 500...550 ~C-ig megtartja.
0,0... 1,3 W UTP 73 G 2 Melegvágók, hajlítok és alakítók, csúszó- és veze­
tő sínek, melegsajtók, süllyesztékek, meleganya­
got fogó és szállító szerszámok, hántolok, nyomó-
és öntőszerszámok, szelepek nagy koptató-igénv
bevételnek kitett felületei
 F8. táblázat folytatása

összetétel, Keménység,
tömeg % H B , ill. Gyártó Márkajel Felhasználási terület
(H R C )

0,09... 0,1 C (52) Szovjetunió 03M-4 Melegkoptató hatásnak kiválóan ellenáll. A ke­
2.4...3.0 Cr Szovjetunió 03M-5 vésbé ötvözött 03H-4 típusú hegesztés után
7.0... 10,0 W 50 HRC, 600 °C-on keményítve 52...58 HRC
14.5...17.5 Co keménységű.. A 03H-5 típus ugyanilyen feltéte­
lek között 60 HRC, ill. 62...65 HRC kemény­
ségű. Melegsüllyesztékek, melegvágók anyagai
0,04...0,1 C (52) Szovjetunió 031II-4 Hegesztés után viszonylag lágy, keménysége
4.0...12.0.Mo Csehszlovákia VÚZ-VN1 350...450 HV. Forgácsolással még megmunkál­
8.0... 16,0 Co Lengyelország ENSCoMo 1 ható, 480...500 °C-on három órán át hevítve,
8.0... 18,0 Ni Soudometal Soudodur MR keménysége 500...600 HV-re nő. Igen szívós,
a legnagyobb ütőhatásnak kitett kovácsszerszá­
mokhoz, süllyesztékekhez. A szerszám hőmér­
séklete tartósan 500 °C fölé nem emelkedhet
0,1 C (52) Lengyelország ENSCoMo 11 Az előző csoporttal rokon tulajdonságú varrat,
10 Mo azzal azonos felhasználási területre, de kemény­
20 Co sége a keményítő hőkezelést követően 700...8C0
NV-re nő
0,04...0,1 C 220 Csehszlovákia E-626.94 Igen szívós varrat, az ütőhatásokat és a hőinga­
15.5...18.0 Cr NDK EB 23/200 dozást kitűnően, a melegkoptatást közepesen
15.0...18.0 Mo Böhler FOX SAC-A viseli el. Hegesztéskor ICO...200 °C, nagyobb
4.0...5.5 W ESAB OK 92.35 szerszámokhoz 300 °C-ig terjedő előmelegítése
58...60 Ni Soudometal Komét 95 ajánlott. Üzem közben vagy 800 °C-on négy
UTP 700 órán át tartva 300...400 HB-re keményedik, de
Castolin 6801 hegesztés után kalapálással is keményíthető.
Cabot Haynes alloy 273 Kovácsszerszámok és süllyesztékek, melegsajtók,
Deloro Stellite Deloro alloy C melegdaraboló szerszámok, melegsorjázók, lyu­
Hobart Hobrodur C kasztótüskék, továbbá jó korrózióállósága foly­
Thyssen Duranit NiMo CAW tán vegyipari szivattyúk, szelepek koptatóhatás­
nak kitett felületeihez, kloridos közegben is

0,2...0,3 C 240 Böhler FOX CN 20 Co 50 A hőingadozást (termosokkot) jobban elviseli,

20...22 Cr UTP 7010 mint a sorozat bármelyik ötvözete, meleg-kopás-
8.0... 10 Ni ellenállása is jó. Ütésre, nyomásra magas hőmér­
12...15 W sékleten is kiváló. Sajtólógépek kovácsszerszá­
50...52 Co mai, melegollók, melegsorjázók anyaga

0,3...0,5 C 350 Böhler FOX Celsit 421 A varrat kitűnő meleg-kopásellenállása megfelelő
21...28 Cr Deloro Stellite Stellite 306 szívóssággal párosul. A hőingadozást is jól viseli,
5,5 Mo vagy ezért elsősorban nagyterhelésű kovács- és saj­
5,0 Ni tolószerszámokhoz, melegollókhoz és melegsor-
58.0...62.0 Co jázókhozajánlható. Hegesztéskor 300.. .400 °C-os
előmelegítés szükséges. Belsőégésű moto­
rok szelepeihez, huzalhúzó gyűrűkhöz, folyató­
0,2...0,4 Co 340 Deloro Stellite Stellite 7 szerszámokhoz is használják
26...27 Cr Deloro Stellite Stellite 8
6.0 W vagy
6.0 Mo
58.0...62.0 Co
 F9. táblázat
B evont e le k tró d á k korró zió álló a célo k javítóhegesztéséhez

összetétel,
tömeg% G y á rtó M á rk a je l F e lh e sz n á lá s i te r ü le t

0,03...0,05 C Böhler FOX CN 13/4 Hasonló összetételű ferrites acélok ja­

12.0... 13,0 Cr Oerlikon Citochrom 13/4 vítóhegesztéséhez, továbbá víz, gőz és
4.0...4.5 Ni Soudometal Komét 420 Ni tengervíz hatásának ellenálló felületekhez.
Thyssen Thermanit Hasonló összetételű szovjet és csehszlovák
13/04 B elektródák: HPI AT-6AM, ill. E-B410
0,05...0,06 C Szovjetunió AHB-13 Stabilizált és stabilizálatlan, ausztenites szö­
19.0...20.0 Cr Csehszlovákia E-B420 vetszerkezetű acélok javításához, 196 °C-ig,
9.0... 10,0 Ni Lengyelország ES-18-8NbB szívós. Megengedhető üzemi hőmérséklet:
0,3...0,6 Nb NDK EB 19-9 Nb 400 °C. A Soudocrom F347 jelű hegesztő-
Böhler FOX SAS 2 anyag széntartalma csak 0,02%. Forrásban
ESAB OK 61.81 levő savakban korróziósebessége jelentős.
Oerlikon Inox A W L+N b Nagy kiterjedésű felületek pl. turbinák
Soudometal Soudocrom F347 kavitáció elleni védelmére is használják.
Thyssen Thermanit H B
UTP 68
0.02...0,04 C Szovjetunió 03JI-22 Hasonló összetételű és ferrites krómacé­
19.0...20.0 Cr Csehszlovákia E-B419 lokhoz egyaránt alkalmazható. Az üzemi
9.0...10.5 Ni Böhler FOX EAS 2 hőmérséklet megengedhető értéke: 350 °C.
ESAB OK 61.30 Forrásban levő savakban korróziósebessége
Oerlikon Inox AL jelentős
Soudometal Soudocrom A308
Thyssen Thermanit JE B
UTP 68 LC
0,04...0,05 C Szovjetunió H3K-13 Molibdéntartalma folytán a varrat forrásban
18.5... 19,5 Cr Csehszlovákia E-B 427 levő korrozív oldatokban és klórion
11.5...12.0 Ni Lengyelország ES 18-12-2Nb B tartalmú oldatokban is használható
2.5...3.0 Mo NDK EB 19.10Mo2Nb
0,4...0,7 Nb Böhler FOX SAS 4
ESAB OK 63.80
Oerlikon Inox BW L+Nb
Soudometal Soudocrom K318
Tyhssen Thermanit C B
UTP 68 Mo

0,04...0,08 C Szovjetunió AH3CP-3 Nagy nyomáson és magas hőmérsékleten

25.0...26.0 Cr Böhler FOX EASN 25M üzemelő karbamidkészülékek javításához,
19.0...21.0 Ni Thyssen Thermanit CM B különösen erős korrozív hatások ellen for­
3.5...5.5 Mn rásban levő koncenrált salétromsavak és
tömény kloridok magas hőmérsékletű táro­
lására használatos edényekhez. Megfelelő
ellenáll a lyukkorróziónak. Használatos
kavitációnak kitett felületek védelmére is
0,03...0,06 C Szovjetunió AHB-28 Redukáló savakat—pl. kén- és foszfor-
17.5...20.0 Cr Lengyelország ES 20-24-4CuB savakat - tároló edények javításához.
21.0...25.0 Ni NDK EB 20.18MoCW A megengedett üzemi hőmérséklet
2.2...5.0 Mo Böhler FOX SAS 10 350...400 °C
1.5...2.0 Cu ESAB OK 69.33
Soudometal Soudocrom S17
Thyssen Thermanit CM B
0,04...0,08 C Szovjetunió 03JI-17 Igen ellenálló kén- és foszforsavval,
20...22 Cr Csehszlovákia E-B466 továbbá klórion tartalmú közegekkel
30...35 Ni Böhler FOX SAS 20 korrózióra érzéketlen
2.5...3.0 Mo
3.0...3.2 Cu
0,5 Nb
0,02...0,04 C Szovjetunió 03JI-23 Kitűnő korrózióállóságú halogén ionokat
28.0...28.5 Mo Soudometal Komét 97 tartalmazó közegekkel szemben. A kü-
65.0...67.0 Ni Thyssen Nimo B B lünböző koncentrációjú sósavaknak for­
Ugine Carbone Stellugine 745 A ráspontjukig ellenáll
0,04...0,1 C Böhler FOX NiCr 70 Nb Kitűnő korrózióállósága — 196...-F6C0 C
16.0...20.0 Cr Soudometal Soudonel közötti hőmérsékleteken nagy szívóssággal
5.0...8.0 Mn Thyssen Incoweld A párosul. 1350 °C-ig reveálló. A hőinga­
68.0...75.0 Ni UTP 68 HH dozást kitűnően állja. Igen nagy fajlagos
nyúlása miatt a nagy merevségű szerkezeti
elemek és öntvények kedvelt hegesztőanyaga
javításkor. A Soudonel B váltakozó áram­
mal is leolvasztható: a Soudonel 625 nagy
nagy szilárdságú változat. 9% molibdént
tartalmaz.
 F9. táblázat folytatása

összetétel,
tömeg % Gyártó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te rü le t

0,1. ..0,15 C Szovjetunió HHH-48 Különböző összetételű, nehezen hegeszthető

18.0...20.0 Cr Csehszlovákia E-B 416 acélok között létesített varratok javítására.
8.0...10.5 Ni Lengyelország ES 18-8-6B Hidegalakítás hatására keményedik. Nagy
6.0...7.0 Mn Böhler FOX A7 keménységű varratok alá párnarétegként is
ESAB OK 67.47 alkalmazható
Oerlikon Citochromax W
Soudometal Soudocrom A6
Thyssen Thermanit X B
UTP 63
0,02...0,04 C Szovjetunió AHB-20 Ausztenites króm-nikkel acélok és ötvözetlen
22.0...24.5 Cr Böhler FOX CN23/12 MoA acélok között létesített kötésekhez,
12.0... 12,5 Ni ESAB OK 67.70 és javításukhoz
1.0...3.0 Mo Oerlikon Ferinox
Soudometal Soudocrom L309 Mo
Thyssen Thermanit 23/11
ZLB
0,1...0,14 C Szovjetunió 03JT-28 Korrózióálló acélok, rugó- és szerszám-
29.0...30.0 Cr NDK EB 29.9 acélok javítására. Megengedhető üzemi
9.0...10.8 Ni Böhler FOX CN 29/9 hőmérséklet 350 °C. Alkalmas továbbá
ESAB OK 68.81 műanyagszerszámok, sajtológépek, tengelyek
Oerlikon Inox 29.9 koptatóhatásnak kitett felületeihez és
Thyssen Thermenit 30/10 B fogaskerekekre, süllyesztékekre, műanyag-
Soudometal Soudocrom D ipari vágó- és hajlítószerszámokra, továbbá
UTP 65 pámarétegnek keményötvözetű rétegek alá
Ugine Carbone Stellugine 717 A
0,1 C Böhler FOX Antinit 300 HB keménységű, kis kobalttartalmú
21.0 Cr DUR 300 ömledék, elsősorban atomerőművekben
8.0 Ni üzemelő tolózárak tömítőfelületeihez.
6,5 Mn Kitűnő korrózióállásán kívül kopásellen­
5 Si állása igen jó, s az ömledék melegrepedésre
nem hajlamos. Az előmelegítés hőmérsék­
lete: 250 CC, utóhőkezelést a varrat nem igényel
0,02...0,1 C Soudometal Soudonickel Nikkellel acéllemezek, valamint nehezen
2.5...3.0 Ti Thyssen Nickel 141 hegeszthető acél- és vasöntvények javító­
92.0...96.0 Ni Kestra Nickel R hegesztésére

F 10. táblázat
Bevont elektródák hőálló acélok javítóhegesztéséhez

ö s s z e té te l,
tö m e g % G y á rtó M á rk a je l F e lh e sz n á lá s i te r ü le t

0,06 C Thyssen Thermanit 9 B Levegőn és oxidáló hatású égéstermékekben

9 Cr 800 °C-ig hőálló, kéntartalmú gázokkal szemben
is megfelel
0,05...0,06 C ESAB OK 68.15 Az előzőhöz hasonló, de 900 °C-ig hőálló
13,0... 15,0 Cr Thyssen Thermanit 14 H B
UTP 66
0,1. ..0,12 C NDK EB Cr 25/4 Levegőn és oxidáló hatású égéstermékekben
25.0...26.0 Cr Böhler FOX FA 1100... 1150 °C-ig hőálló, kéntartalmú
4.0...5 Ni ESAB OK 68.60 gázokkal szemben is megfelel, 850...900 °C
Oerlikon Inox 25/4 hőmérséklet alatt üzemeltetve elridegedésre,
Thyssen Thermanit L B szigma fázis kiválására hajlamos
0,05...0,1 C Szovjetunió 03JI-29 950... 1000 °C-ig hőálló, de redukáló kén­
22.0...25 Cr NDK EB 23.12 Si tartalmú gázokban ellenállása gyengébb, ezért
11.0...14 Ni Böhler FOX FF mintegy 80... 100 °C-szal alacsonyabb
1.1...1.5 Si ESAB OK 67.64 hőmérsékleten üzemeltethető. A varrat fajlagos
Oerlikon Inox 25/14 nyúlása az előző csoportokénál nagyobb,
Thyssen Thermanit D B 850...900 °C alatt elridegedhet
0,09...0,14 C Szovjetunió 03JT-9A Levegőn és oxidáló hatású égéstermékekben
25.0...26.0 Cr Csehszlovákia E-B445 1150... 1200 °C-ig, redukáló gázokban
20.0...21.0 Ni Lengyelország ES 24-18B 1040... 1080 °C-ig kielégítő hőállóságú.
NDK EB 25.20 Mo 750...900.°C hőmérséklet alatt üzemeltetve elride­
Böhler FOX FFB gedhet, szigmafázis kiválására hajlamos. A varrat
ESAB OK 67.33 fajlagos nyúlása nagyobb, mint a többi
Oerlikon Inox 25/20 csoporté, ezért nagy biztonsággal hegeszthető
Soudometal Soudinox 25-30 repedés nélkül
Thyssen Thermanit C B
UTP 68 H
 F10. táblázat folytatása

összetétel,
tömeg % Gyártó Márkajel Felhasználási terület

0,11...0,24 C Lengyelország ES 20-33B 1000... 1100 cC-ig hőálló varratot ad

17.0...19.0 Cr Böhler FOX FFB 400
33.5...35 Thyssen Thermanit 16/30 B
0,32...0,4 C Szovjetunió 03-31 A varrat hőállósága. 1000... 1050 °C-ig kielégítő,
24.5...25 Cr Csehszlovákia E-B461 850...900 °Calatt üzemeltetve elridegedésre hajlamos,
34.0...36.0 Ni Soudometal Soudinox 25/35 C ausztenites szövetszerkezete folytán előmele­
Thyssen Thermanit 25/35R gítést nem igényel. Biztonsággal hegeszthető
repedés nélkül
0,4...0,5 C Szovjetunió AEDKP-2 Előmelegítést és utóhőkezelést nem igénylő
28.0...30.5 Cr Thyssen Thermanit 30/50B szerkezetekhez 1100... 1150 °C-ig hőálló
48.0...53.0 Ni
4.5...5.0 W
0.03...0,05 C Szovjetunió 03JI-25 Elridegedésre nem hajlamos, nagy meleg-
19.0...21.0 Cr Böhler FOX NiCr 70Nb szilárdságú varratot adó elektróda, - 196 °C-ig
67.0...75.0 Ni Thyssen Nicro 82 B szívós. A hőingadozást jól bírja. Kénmentes
4.0...5.0 Mn gázokban 1350 °C-Íg reveálló. A varrat
1.0...2.0 Nb előmelegítést nem igényel
0,04...0,1 C Böhler FOX NiCr 70/15
13.0...17.0 Cr UTP 7015
5.0...9.5 Mn
1.0...2.5 Nb
70...73.0 Ni
0,15...0,25 C Thyssen Thermanit 13Co B Hasonló összetételű ötvözetekhez,
29.0...30.0 Cr Soudometal Soud'jstel 21 A 1250 °C-ig hőálló. A Thermanit 13 Co B kb
50.0...62.0 Co 10% vastartalmú, a Soudostel 21 A mintegy
3% nikkelt és kb 5% molibdént tartalmaz.
Előmelegítés a varrat kis fajlagos nyúlása
miatt ajánlott, az elsőnél 150...300 °C-ra az
utóbbinál 400...600 °C-ra. Hegesztés után
1...2 h-s hőkiegyenlítő hevítés célszerű
500...700 °C hőmérsékleten

FII. táblázat
Bevont elektródák melegszilárd varratok javítóhegesztéséhez

összetétel,
tömeg % Gyártó Márkajel Felhasználási terület

0,06...0,08 C Magyarország PANCRES MoTi Kazánok, tartályok és csővezetékek építéséhez

0,4...0,8 Mo Szovjetunió 03C-11 használatos elektróda. Megengedhető üzemi hő­
Csehszlovákia E-B302 mérséklet: 500...525 °C
Lengyelország ES MoB
NDK E Mo3 Kb
Böhler FOX DMo Kb
ESAB OK 74.78
Oerlikon Molycord Kb
Soudometal Cellocito PL S 2
0,04...0,08 C Magyarország PANCRES CMTi 1 Legfeljebb 550 °C-on üzemelő kazánokhoz, csö­
1,0...1,6 Cr Magyarország PANCRES CMP 1
0,4...0,8 Mo vekhez, túlhevítőkhöz. Előmelegítési hőmérséklet
Szovjetunió TMJI-1Y 200...250 °C. Egyes cégek króm helyett nikkellel
Csehszlovákia E-B312 ötvözik vagy mindkét ötvözővei gyártják. A hazai
Lengyelország ES K32Nbl PANCRES CMTil rutilos, a PANCRES CMB-1
NDK E CrMo44 Kb bázikus bevonatú
Böhler FOX DCMS Kb
ESAB OK 76.18
ESAB OK 75.65
Oerlikon Cromocord Kb
Soudometal Comet J 56 LH
0,06...0,08 C Szovjetunió TMJT-3Y
0,3...0,5 Cr Csehszlovákia EB-324
0,8...1,1 Mo NDK ES MoCrV B
0,4...0,5 V Böhler FOX DMV 83 kb
0,04...0.09 C Magyarország PANCRES CMTI 2 Legfeljebb 600 'C-ra hevüló kazánok, csövek,
2,1. ..3,0 Cr Magyarország PANCRES CMB 2 túlhevítők hegesztéséhez. Előmelegítési hőmér­
0,6...1,1 Mo Szovjetunió UJI-21 séklet: 250...350 C. Eg>es cégek króm helyett
Csehszlovákia EB-329 nikkellel ötvözik, vagy mindkét ötvözővei gyárt­
Lengyelország ES CrMoB ják, A hazai PANCRES CMTÍ2 rutilos. a
NDK E CrMo9.10 Kb PANCRES CMB 2 bázikus
Böhler FOX CM2 Kb
ESAB OK 76.28
Oerlikon Cromocord 2
Soudometal Comet J 76 ELH
 F II. táblázat folytatása

ö s s z e té te l,
tö m e g % G y á rtó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t

0,5...0,6 C Szovjetunió UJI-17 Nagyszilárdságú elektróda 600 °C hőmérsékletig

4,5...5,5 Cr Csehszlovákia E-B332 hevülő csövek hegesztéséhez. Előmelegítési hő­
0,3...0,6 Mo Lengyelország ,ES 5CrMoB mérséklet: 250...350 °C
Böhler FOX CM 5 Kb
0,07...0,1 C Csehszlovákia E-B330 Az előzőnél nagyobb szilárdságú elektróda, leg­
2,8...3,0 Cr Böhler FOX IN 9 Kb feljebb 500 °C-ra hevülő csövekhez, kazánokhoz.
0,4...0,5 Mo Előmelegítési hőmérséklet 250...350 °C
0,4...0,5 V
0,06...0,08 C Lengyelország ES 9 CrNiB Az előző csoporthoz hasonló szilárdságú elek­
8,5...9,0 Cr Böhler CM 9 Kb tróda, legfeljebb 600 °C-ra hevülő kazándobok­
0,9. ..1,0 Mo hoz, csövekhez, előmelegítőkhöz. Előmelegítési
hőmérséklet 250...350 °C
0,15.. 0,19 C Szovjetunió 11JI-41 A legnagyobb melegszilárdságú, de legkisebb faj­
12,0...12,5 Cr Böhler FOX 20 MVW lagos nyúlású elektróda, legfeljebb 600 cC-on
0,5...1,0 Mo Thyssen Thermanit MTS 4 B üzemelő alkatrészekhez. Igen szigorú feltételek
0,2...0,4 V között hegeszthető, előmelegítési hőmérséklet-
0,3...0,5 W 400...450 °C
0,1...0,12 C Böhler FOX CN 16/13 A kobaltmentes elektródák legfeljebb 700 °C-on,
16.0...17.0 Cr Böhler FOX CN 16/13 Co üzemelő alkatrészek hegesztésére alkalmasak,
13.0...17.0 Ni Thyssen Thermanit ATS 15 B Ausztenites szövetszerkezete folytán fajlagos nyú­
lásuk jóval nagyobb, mint bármely más meleg­
szilárd elektródáé. Ezenkívül korrózió-és hőálló­
sága is kitűnő. 150...200 °C előmelegítést csak
a 20...30 mm-nél vastagabb lemezek igényelnek
0,05...0,06 C Böhler FOX CN 18/11 Ausztenites szövetszerkezetük folytán az előző
17,5. ..19,0 Cr Thyssen Thermanit ATS 4 B csoporthoz hasonlóan nagy fajlagos nyúlású elek­
9,5...13,0 Ni tródák, amelyekkel nagy biztonsággal végezhető
repedés nélküli hegesztés. A kb. 700 °C-ig hevülő
alkatrészek javítóhegesztésére alkalmas. 150...
...200°C-ra előmelegíteni csak 20.. .30 mm-nél vas­
tagabb lemezeket kell

F12. táblázat
B evont e le k tró d á k to ló z á ra k és szelepek töm ítő felületeihez

ö s s z e té te l,
Keménység,
H B , ill. G y á r tó M á rk a je l
tömeg% (H R C )
F e lh a sz n á lá s i te rü le t

0,08... C 230 Szovjetunió ODJI-25 Lágy., ferrites varrat víz-, gáz-, gőz- és olajvezeté­
17,0... Cr Csehszlovákia E-B406 kek tolózáraihoz. Előmelegítési hőmérséklet
Lengyelország ES 17CrB 100...200 °C. Legfeljebb 450 °C üzemi hőmér-'
Böhler FOX SKWA sékletre
Soudometal Komét 430
NDK EB Cr 18 Si
Thyssen Thermanit 17 B
0,03...0,1 C 230 Soudometal Komét 16 (5)1
13.0... 16,0 Cr Oerlikon Citochrom 13/4
4.0...5.0 Ni
0,5...1,0 Mo
0,1.. .0,2 C 350 Szovjetunió yOHH-13/H)K Közepes keménységű varrat az előbbi célokra.
13...17,0 Cr Csehszlovákia E-634.27 Előmelegítési hőmérséklet 150...200 °C, üzemi
NDK EB 5/350 Zr hőmérséklet legfeljebb 450 °C
Böhler FOX KW 10
Oerlikon Citochrom 13
0,2...0,4 C 420 Lengyelország ENS 15CrB Kemény varrat. Jó korrózióálló és tengervízálló.
13.0... 17 Cr NDK EB 5/400 Zr Víz-, gáz-, gőz- és olajvezetékek tolózáraihoz
1.0...1.3 Mo Böhler FOX SKWAM használatos. Megengedhető üzemi hőmérséklet
ESAB OK 84.42 500 °C. Előmelegítési hőmérséklet:
Thyssen 1720 B 150...250 °C
0,2...0,3 C Csehszlovákia E-655.22 Igen kemény varrat. Víz-, gáz-, gőzvezetékek
13,0... 15 Cr ESAB OK 84.52 tolózáraihoz alkalmas. Megengedhető üzemi
0,6...1,5 Mn hőmérséklet: 550 °C. Előmelegítési hőmérséklet
0,4...0,6 Si 150...250 °C
 F12. táblázat folytatása

összetétel, Keménység!
tömeg% H B , ill. Gyártó Márkajel Felhasználási terület
(H R C )

0,1. ..0,12 C 350 Szovjetunió U.H-6 A megfelelő keménység elérése céljából szilícium­
15.5...16.5 Cr Szovjetunió BIIH-1 mal ötvözött ausztenites szövetszerkezetű varrat
8.0...8.6 Ni Szovjetunió IJH-12M víz-, gőz-, gáz-, olaj- és vegyipari termékeket
1.6...4.0 Mn szállító vezetékek tolózárainak tömítőfelületeihez
4.0...5.4 Si

1.0...1.1 C (40) Csehszlovákia E-638.97 Tömitőfelül etek számára igen kedvező kemény­
26...30 Cr Lengyelország EstelCoW-40 ségű és korrózióállású varrat víz-, gáz-, gőz-,
4.0...6.0 W NDK ERR 20/40 olaj- és vegyipari termékeket szállító vezetékek
56.0...62 Co Böhler FOX Celsit V tolózárainak tömítőfelületeihez. Megengedhető
ESAB OK 93.06 üzemi hőmérséklet 700...750 °C, 900 °C-ig reve-
Soudometal Soudostel 6 A álló. Belsőégésű motorok szelepeihez, szelep-
UTP 706 ülékeihez, forró olajat szállító szivattyúkhoz.
Deloro Stellit Stellite 6
Stoody Stoody 6
Thyssen Akrit Co 40W 160
Ugine Carbone Stellugine 786 A

1,9 C (45) Szovjetunió UH-2

30,0 Cr
4,5 W
56 Co

FI 3. táblázat
B evont e le k tró d á k és porbeles h u zalo k ö n tö ttv a sa k javítóhegesztéséhez

K em é n y ség ,
ö s s z e té te l, H B , ill. F e lh a s z n á lá s i te rü le t
G y á r tó M á rk a je l
tö m e g %
(H R C )

3.0...3.5 C 180 Magyarország PANCAST CS 2 Elektróda lemezgrafitos szürkeöntvények meleg­

3.0...4.0 Si Böhler FOX GA vagy félmeleg hegesztésére. Meleghegesztéshez
UTP 5 E 600...700 °C, félmeleg hegesztéshez 200...400 GC
Soudometal Soudofonte GS előmelegítés szükséges. A varrat szövetszerke­
zete, színe és szilárdsági tulajdonságai az alap­
anyaghoz hasonlók. A hegesztést követő hűlés
lassú legyen (kemencében vagy homokban)
0,03 C 380 Böhler FOX NC 8 Lemez- és gömbgrafitos szürkevasak hegeszté­
4,4 Cr sére Mechanite típusú és ötvözött szürkevasak­
8,2 Ni hoz is. Nagyobb méretű tárgyakhoz 100.. .200 °C
előmelegítés ajánlott. A hegesztést rövid hernyók
lerakásával végezzük
0,15 C 380 UTP 81 Nehezen hegeszthető Öntöttvasakhoz, hibás ö n t ­
0,5 Mn vények, varratok javítására kényszerhelyzetek­
ben is használható
0,02...0,4 C 140 Magyarország PANCAST M Szürkevasak és temperöntvények hideghegesz­
28...30 Cu Szovjetunió MHY-2 tésére. Repedések, öntési és hegesztési hibák
66...68 Ni Csehszlovákia E-S732 javítására. Eredményesen használható a gömb­
0,4...0,8 Si Böhler FOX GFW grafitos és az ausztenites öntvények javítására is.
ESAB OK 92.78 A hegesztés során kis hőbevitelre kell törekedni.
Oerlikon Superfonte Mo Az öntvények 100... 150 °C-os előmelegítése elő­
Soudometal Soudonel M nyös. Hegesztés után lassú hülés következzen.
UTP 8 Ko A varrat színe az alapanyagétól eltér
Hobart Exobart Cu-Ni
 F I 3. táblázat folytatása

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
tö m e g % H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
(H R C )

0,4. ..1,6 C 160 Magyarország PANCAST Ni 2 Szürke-, temper-, gömbgrafitos és ausztenites

96...98 Ni Szovjetunió 03Y -4 öntvények hideghegesztésére. Repedések, öntési
Csehszlovákia E-S722 hibák és szívódási üregek javítására, kitöltésére.
Böhler FOX G Ni Az elektróda alkalmas az említett anyagminőségű
ESAB OK 92.18 öntvények tőmítőfelületeinek felrakására és az
Oerlikon Superfonte Ni öntvények acélhoz, rézhez vagy monellfémhez
Soudometal Soudofonte 1 hegesztésére is. 100... 150 °C előmelegítés előnyös,
Soudometal Soudofonte B12 Soudofonte 1 nagy foszfortartalmú öntvények­
Soudometal Soudofonte B24 hez nem használható, a temperöntvényekhez
UTP 8 elsősorban a Soudofonte B24 alkalmas. A
Hobart Exobart Ni hazai gyártású PANCAST Ni 1 hasonló összeté­
telű, 95% nikkelen kívül 2% mangánt is tartalmaz

0,5... 1,6 C 190 Szovjetunió Ö3)KH-1 Szürke-, temper és gömbgrafitos öntvények

51...55 Ni Csehszlovákia E-S716 hideghegesztésére és főleg ez utóbbiaknak acélok­
44...48 Fe Böhler FOX GNX hoz hegesztésére. Öntöttvasra párnarétegnek
ESAB OK 92.58 kemény, kopásálló rétegek alá. A nagyobb öntvé­
Oerlikon Superfonte NiFe nyeket 100... 150 °C-ra a gömbgrafitos öntvénye­
Soudometal Soudofonte C ket 150...200 °C-ra célszerű előmelegíteni. A he­
Soudometal Soudofonte D gesztést igen lassú hűlés kövesse
Soudometal Soudofonte F
UTP 3 FN
Hobart Exobart Ni 55

0,6 C 180 UTP 85 FN Szürke-, temper- és gömbgrafitos öntvények fel­

63 Ni rakó- és javitóhegesztésére és ezeknek az öntvé­
35 Fe nyeknek az acélhoz hegesztéséhez. Továbbá az
FS táblázat néhány csoportja

3,5 C 350 Soudometal Fonté 089-0 Önvédő porbeles huzal kis szilárdságú öntvények,
1,7 Si elsősorban kokillák javító-, töltőhegesztésére.
0,3 Mn Meleghegesztésre alkalmas, előmelegítési hőmér­
séklet 450...600 l1C

3.5 C 185 Soudometal Fonté GS-0 Öntöttvasak meleghegesztésére, kötő- és javító-

3.6 Si hegesztésre egyaránt alkalmas önvédő porbeles
0,3 Mn huzal. Előmelegítési hőmérséklet: 300...400 °C,
hegesztés után 850 °C-on egyórás hőntartással
feszültségcsökkentés szükséges. A hőkezelés el­
hagyása esetén 390...400 HB keménységű, repe­
désre hajlamos varrat keletkezik
 F I4. táblázat
Tömör huzalok kopásálló rétegek védögázas hegesztéséhez

összetétel, Keménység,
tömeg % HB, ill. Gyártó Márkajel Felhasználási terület
(HRC)
0,2...0,3 C 250 Oerlikon Carbofil A 250 Tengelyek Fogaskerekek, tárcsák, görgők,
0,8... 1,2 Mn Hobart MÍG 250 sínek, darukerekek, csúszófelületek, ten­
0,8...1,2 Cr gelykapcsolók, javító- és felrakóhegesztésére
0,55 C 300 Hobart MÍG 300
1,8 Mn
1,0 Cr
0,65...0,7 C 350 Böhler DUR 350-IG Hemyótalpas járművek hajtó- és vezető­
1,8...2,0 Mn Oerlikon Carbofil A 350 görgői, hajtóműelemek, sínkereszteződések,
0,9... 1,0 Hobart MÍG 350 ütő- és bélyegzőszerszámok. Argon védőgázban
leolvasztva kb. 50 HB-vel keményebb a felület,
mint C 0 2-védőgázban hegesztve
1,1 C (50) Hobart MÍG 500 Földmunkagépek szerszámaihoz, kőzetmeg­
2 Mn munkáló szerszámokhoz, hemyótalpakhoz
1,8 Cr ásványi anyagok koptatása ellen. Az acél­
0,35...0,45 C (55) Böhler DUR 650-IG iparban hidegalakító és hidegvágó szerszá­
1.0...3.0 Si Oerlikon Carbofil 600 mokhoz, C 0 2 vagy kevert gázok védelme
5.2...9.0 Cr Hobart MÍG 600 alatt egyaránt leolvasztható
0,3...1,4 Mo
0,3...0,32 C (44) Böhler WKZ 50-IG Meleg- és hidegmegmunkáló szerszámokhoz,
2.3...2.4 Cr Thyssen W 4SG mint pl. melegfolyatók, melegvágók és
4.2...4.3 W hajlítók, hidegalakitók, tüskék, sorjázok,
0,36 C (58) Böhler WA 12-IG süllyesztékek. Előmelegítés 400...500 °C-on,
5.2 Cr ügyelve arra, hogy amennyiben a hőmérséklet
1,4 Mo ezt az értéket legfeljebb 50 °C-kal meg­
1.3 W haladja a hegesztés ideiglenes megszakítá­
sával az eredeti hőmérséklet visszaálljon

0,06...0,1 C 300 Böhler KW 10-IG Gáz-, víz- és gőzvezetékek, továbbá olajat

14,0... 14,5 Cr Hobart MÍG 410 F vagy vegyi anyagokat szállító csővezetékek
Thyssen Thermanit 14 KSG tolózárainak tömítőfelületeihez, 450 °C
üzemi hőmérsékletig. A hasonló összetételű
Böhler SKWA-1G 17,5% Cr, a Böhler
SKWAM-IG ezen kívül 0,2% C + 1 % Mo-
tartalmú, azonos célokra, 450...500 QC üzemi
hőmérsékletig

0,1. ..0,15 C 200 Böhler A 7-IG Hidegalakítás hatására keményedő réteget ad.
18.0...19.0 Cr ESAB OK Autrod 16,95 Sínekhez, váltónyelvekhez, belsőégésű
8.0...8.5 Ni motorok szelepeihez, vízerőgépek kavitáció-
6.5...7.0 Mn Oerlikon Interfil 18.8.6. nak kitett felületeihez, turbinalapátokhoz,
Soudometal Soudor 4370 M különböző összetételű acélok közötti kötő­
Hobart MÍG 307 hegesztéshez. Csak argon védcgázban olvaszt­
UTP A 63 ható le. A Thyssen Cég
Thyssen Thermanit XSSG Thermanit XS márkajel alatt 0,2% szén­
tartalmú, hasonlóan ötvözött huzalokat is
forgalmaz

0,42 C 200 Böhler CN 15/60-IG Nagy melegszilárdságú és korrózióellenállású

15,5... Cr huzal. Ütéssel, nyomással és koptatással
3,2 Si szemben kiváló. Belsőégésű motorok
18,0 Fe szelepeihez és szelepüléseihez, továbbá vizet,
62 Ni gázt, gőzt, olajat vagy vegyianyagokat szál­
lító vezetékek tolózárainak tömítőfelületeihez.
A hasonló összetételű és célú Böhler CN
16/60 1G jelű huzal, 0,7% széntartalma kö­
vetkeztében 240 HV keménységű. Mindkét
huzal 300...600 °C előmelegítést igényel
204

F14. táblázat folytatása

K em é n y ség ,
Ö ssze tétel,
tö m e g % H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
(H R C )

0,08...0,14 C 200 Böhler CN 29/9-1G Törött tengelyek és fogaskerekek javítására

23.5...30.0 Cr ESAB OK Autrod csapágyhelyek, bütykök felrakásához.
9.0...13.5 Ni 16.52 Járművek futó- és hajtókerekeihez, csúszó­
1.8...2.0 Mn Hobart MÍG 312 B felületekhez, tengelykapcsolókhoz, kemény­
Thyssen Thermanit 30/10 ötvözetek alá párnarétegnek. Törött szerszá­
SG mok és csavarkulcsok javítására, műanyag-
ipari sajtológépekhez melegalakító szerszá­
mokhoz. Az előmelegítési hőmérsékletet az
alapanyag összetételének figyelembevételével
kell előírni

F15. táblázat
T öm ör huzalok és sz a la g o k kopásálló ré te g ek fedettívű felrakóhegesztéséhez

K em é n y ség ,
ö s sz e té te l, A já n lo tt
H B , ill. G y á rtó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te rü le t
tö m e g % fe d ő p o r
(H R C )

0,2...0,3 C 250 Böhler EMA 25 Böhler BF 16 Hajtóművek, gépelemek, sínek,

0,8...1,2 Mn Oerlikon OE-A 250 sínkereszteződések, váltónyelvek,
0,8. ..1,2 Cr Soudometal Soudor S 1 Record R 200 hajtó- és gördülőkerekek,
0,0...0,8 Mo Soudometal Soudor S 4 Record S 50C görgők, csúszófelületek
UTP UP 73 G 6
0,5...0,6 C 300 Böhler EMA 30 Böhler BF 16 Lánctalpas járművek hajtó­
0,8...1,2 Mn Soudometal Soudor S 1 Record R 250 kerekei, vezetőgörgői, továbbá
0,8... 1,2 Cr UTP UP G 4 különböző csúszófelületek, gör­
0,0...0,8 Mo gők. Ipari kemencék hajtó- é s
0,4...0,7 C 350 Szovjetunió JTC-70X3HM(A) AH-60 támasztógörgői
1,0...2,0 Mn NDK SB 3 SPC Mn 40/360
0,5... 1,0 Cr Böhler EMA 35 Böhler LW 250
0,0...1,5 Ni Oerlikon OE-A 350
Soudometal Soudor 4723 Record R 250
Soudometal Soudor S 1 Record R 400
UTP UP 73 G 5
0,7 C 400 Szovjetunió JIC-70X3HM AH-60
3.0 Cr
1.1 Mn
0,9 Si
1,1 C 250 Böhler BMN-UP Böhler BF 40 Hegesztés után lágy, erős nyomás­
12,5 Mn Soudometal Soudotape Record S 50 CT ra vagy nagy ütésre keményedő
0,1. ..0,2 C 230 Böhler A7-UP Böhler BB 200 varratok. Az első csoport őrlőmű­
6.0...7.0 Mn vek páncélzatához, törőkúpokhoz,
18.0...19.0 Cr Oerlikon OE 18.8.6. és törőhengerekhez vagy erős rán-
7.5...9 Ni Soudometal Soudor 4370 UP gatásnak, ütésnek kitett csapokhoz.
A második csoport párnarétegek­
hez használatos, továbbá tolózárak
tömítőfelületeihez, durva- és profil-
hengerekhez, darukerekekhez, víz­
turbinák kavitációnak kitett felüle­
teihez
206

FIS. táblázat folytatása

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
H B , ill. G y á rtó A já n lo tt
tö m e g % M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te rü le t
(H R C ) fed ő p o r

0,3...0,5 C (44) Szovjetunió JIC-5X4B3<UC AH-60 Melegalakító szerszámok és

3.0...6.6 Cr NDK SPC Mn 40/360 meleghengerek, nagyolvasztó
1.7...3.0 W Böhler SMW-BS Böhler BS 60 záróharangjának tömítőfelületei
1.6...3.0 Mo
0,2...0,4 C 500 Szovjetunió CB-2X13 AH-26 n Korrózió- és egyben kopásálló
12,0...14,0 Cr Böhler EMA 50 Böhler BF 50 felületek hengercsapok, hegyező
hengerek, anyagszállító görgők,
huzalterelő- és -vezető-görgők
0,45...0,5 C (55) Böhler EMA 60 Böhler LW 250 Kotrókörmök és kotróserlegek,
9.0...9.5 Cr UTP UP 67 tépőkarmok, hidegvágó és
2.5.. 3,0 Si Thyssen Everit 60 UP hidegalakító szerszámok, gabona­
1,0 C (57) őrlő hengerek, törőkúpok, gön­
Szovjetunió J1C-Y10X7P1 AH-60 gyölítő szerszámok, görgők, csú­
6,8 Cr
1,2 Mn szófelületek, szállítócsigák

0,2 C 300 Böhler SKWAM-UP Böhler BF 50 Az előző csoporthoz hasonló

17,5 Cr felhasználási területű, de 500 cC
1,1 Mo üzemi hőmérsékletig használható
0,03...0.04 C 200 Szovjetunió CB-04X19H11M3 00-10 Víz-, gáz-, gőzvezetékek, továbbá
18.6...20.0 Cr vegyipari csővezetékek tolózárai­
9.5... 10,8 Ni Böhler AS 2-UP Böhler BB 40 nak tömítőfelületeihez, legfeljebb
1.4...1.8 Mn Soudometal Soudor 4316 UP 300 °C hőmérsékletig
0,1. ..0,15 C 200 Böhler CN 28/24-BS Böhler BB 75 Összetételéből következően toló-
25.0...28.0 Cr Soudometal Soudor 4842 UP tömítőfelületein már az első
20.0...24.0 Ni varrat megfelelő összetételű

F16. táblázat
T ö m ö r h u zalo k és sz a la g o k ko rró zió - és hőálló ré te g e k fedettívű hegesztéshez

ö s s z e té te l,
G y á r tó M á rk a je l A já n lo tt f e d ő p o r F e lh a s z n á lá s i te rü le t
tö m e g %

0.03...0,05 C Szovjetunió C b-08X19H10T2 B O0M0 Kazán-, reaktor- és turbina­

19.0...19.2 Cr Böhler CN 18/11-UP Böhler BB 41 gyártáshoz
9.6...10.0 Ni Oerlikon OE-19.9
Soudometal Soudor 4316 UP
Thyssen Thermanit J UP
0,04...0,06 C Szovjetunió C b-04X20H10T2 B Och-10 Elsősorban nagytömegű felra­
19.0...19.5 Cr Böhler SAS 2-UP Böhler BB 11 kóhegesztésre; a megengedhető
9.0...9.5 Ni ESAB OK Autrod 16.11 OK Flux 10.91 üzemi hőmérséklet 400 CC
Oerlikon OE-19.9 Nb
Soudometal Soudor 4551 UP
Thyssen Thermanit JE UP
0,01...0,02 C Szovjetunió C b-03X22H1 1 B OcD-10 - 190 °C és 4- 350 °C között igen
20.0...22.0 Cr Böhler EAS 2-UP Böhler BB 40 szívós, korrózióálló felületet ad
10.0...10.5 Ni ESAB OK Autrod 16.10 OK Flux 10.91
Hobart HB 308 L
Thyssen Thermanit 20/10E
UP
0,04...0,07 C Böhler SAS 4-UP Böhler BB 41 Meleg savak hatása ellen
19.0...19.5 Cr ESAB OK Autrod 16.31 OK Flux 10.92
11.0...11.5 Ni Oerlikon OE-19.11.3
2.7...2.8 Mo Soudometal Soudor 4576
Thyssen Thermanit G UP
0,01...0,02 C Böhler EAS 4 M-UP Böhler BB 40 Nagy keresztmetszetű felületek
18.0... 18,5 Cr ESAB OK Autrod 16.30 OK Flux 10.91 fel rakóhegesztésére
11.0...12.0 Ni Oerlikon OE-19.12.3nC
2.7...2.8 Mo Soudometal Soudor 4430 UP
207

Hobart HB 316 L
Thyssen Thermanit GE UP
 FI 6. táblázatfolytatása

ö s s z e té te l,
tö m e g % G y á r tó M á rk a je l A já n lo tt f e d ő p o r F e lh a sz n á lá s i te r ü le t

0,02 C Szovjetunió C b-03X1 535TH7M6B Igen szívós, melegrepedésre

15.0 Cr érzéketlen ömledék, nagytömegű
35.0 Ni felrakóhegesztésre
6.0 Mo
6.0 Mn

0,1...0,2 C Böhler A7-UP Böhler BB 200 Kavitációval szemben ellenáll, ezért

18.5...19.0 Cr Böhler CN 22(10)10-BS Böhler BF 70 elsősorban szalagelektródás válto­
8.5...9 Ni Soudometal Soudor 4370 UP zata vízturbinák felületeinek, lapát­
6.5...7.0 Mn Thyssen Thermanit X UP jainak felrakására használatos.
A CN 22(10)10-BS jelű szalag­
elektróda, de mangántartalma 10%
0,1...0,12 C Szovjetunió CB-07X25H13 OOMO 1000 °C ig hőálló réteget ad
21.0...25.0 Cr Böhler FF-UP Böhler BB 40
11.0...13 Ni ESAB OK Autrod 16.52 OK Flux 10.91
Soudometal Soudor 4829 UP
Thyssen Thermanit D UP

0,1...0,4 C Böhler CN 28/24-BS Böhler BB 600 Vegyi- és atomipari berendezések

25.0...28.0 Cr Soudometal Soudor 4842 belső felületeinek felrakására
20.0...24.0 Ni Thyssen Thermanit C UP

F17. táblázat
T ö m ö r h u zalo k argonvédőgázas ívhegesztéshez

ö s s z e té te l,
tö m e g % G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te rü le t

0,04...0,07 C Böhler SAS 2-IG (Si) Nióbiummal stabilizált, általánosan használt huzal javí­
19.0... 19,5 Cr ESAB OK Autrod 16.11 tóhegesztésekhez, 4C0 °C üzemi hőmérsékletig a szem­
9.0...9.6 Ni Oerlikon Interfil 19.9 Nb csehatár korróziónak ellenáll
Soudometal Soudor 4551 M
UTP A 68
Hobart MÍG 347
Thyssen Thermanit J SG

0,01...0,03 C Böhler EAS 2-IG (Si) A 13% krómtartalmú, ferrites korrózióálló acélok javító­
18.0...19.9 Cr ESAB OK Autrod 16.10 hegesztésére is használható. A sze'mcsehatár korrózió­
9.0... 10,0 Ni Oerlikon Interfil 19.9.nC nak 350 °C-ig ellenáll
Soudometal Soudor 4316 M
UTP AG 8 LC
Hobart MÍG 308 B
Thyssen Thermanit JE SG

0,04.. .0,07 C Böhler SAS 4-IG (Si) Nióbiummal stabilizált., huzal, elsősorban cellulóz- és
19.0... 19,6 Cr ESAB OK Autrod 16.31 textilipari berendezések javítására. A szemcsehatár
10.0... 12,0 Ni Oerlikon Interfil 19.12.3Nb korróziónak 400 °C-ig ellenáll
2.7...3.0.Mo Soudometal Soudor 4576 M
UTP A 68 Mo
Hobart MÍG 318
Thyssen Thermanit G SG
209
 F17. táblázat folytatása

ö s s z e té te l,
tö m e g % G y á r tó M á rk a je l F e lh a s z n á lá s i te r ü le t

0,01...0,03 C Böhler EAS 4 M-IG (Si) Kis széntartalmú korrózióálló acélok javítóhegesztésére
18.0. ..19,0 Cr ESAB OK Autrod 16.30 elsősorban cellulóz- és textilipari berendezésekhez.
10.0... 12,5 Ni Oerlikon Interfil 19.12.3nC A szemcsehatár-korróziónak 350 °C-ig ellenáll
2.5...3.0.Mo Soudometal Soudor 4430 M
UTP A 68 MoLC
Hobart M ÍG 316 B
Thyssen Thermanit GE SG

0,03...0,06 e ESAB OK Autrod 16.34 Vegyipari készülékekhez

19.0... 19,5 Cr Oerlikon Interfil 19.11.3
11.0... 14,0 Ni Soudometal Soudor 4403 M
2.7...3.3.Mo Thyssen Thermanit 18/13 SG

0,03...0,04 C Böhler ASN 5-IG Nagy korrózióállóságú huzal, elsősorban meleg oldatok­
18.5...18.8 Cr Thyssen Thermanit 18/17 E SG ban üzemelő papír-, textil- és cellulózipari, valamint
16.8...17.6 Ni vegyipari berendezések javításához. A nagyobb mangán­
M4,2...4,5 Mo tartalmú ötvözet melegrepedési hajlama nem számot­
2.0...5.4 Mn tevő. Lyukkorróziónak klórion tartalmú oldatoknak
kitűnően ellenáll, 400 °C-ig szemcsehatár-korrózióra
nem hajlamos

0,02 C Thyssen Thermanit Nimo C SG Korrózióállósága kiváló

20.0 Cr
15.0 Mo
63.0 Ni

0,08...0,13 C Böhler FFB-IG Hőálló acélok javítóhegesztésére, csővezetékekhez, toló­

24.5...25.3 Cr Oerlikon Interfil 25.20 zárak^ tömítő felületeihez, 1100...1200 °C-ig reveálló
19.5...20.5 Ni Soudometal Soudor 4842 M levegőn. — 196 °C-ig hidegszívós
UTP A 68 H
Hobart MÍG 310 B
Thyssen Thermanit C SG

0,08...0,12 C Böhler FF-IG Hőálló acélok hegesztésére 1000 °C-ig levegőn reveálló.
21.0...24.0 Cr ESAB OK Autrod 16.52 A hasonló ötvözőtartalmú OK Autrod 16.53 jelű huzal
11.0. ..13,0 Ni Oerlikon Interfil 22.12 széntartalma kb. 0,02%, ezért az elsősorban korrózió-
Soudometal Soudor 4829 M álló acélok hegesztésére alkalmas
Hobart M ÍG 309 B
Thyssen Thermanit D SG

0,08...0,1 C Böhler FA-IG Hőálló acélok javítóhegesztésére, 1100... 1150 °C-ig

25.7...26.0 Cr Thyssen Thermanit L SG levegőn reveálló. Kéntartalmú égéstermékeknek is ellen­
4.5...4.6 Ni áll. Előmelegítési hőmérséklet 200...300 °C

0,03...0,05 C Böhler NiCr 70 Nb-IG Ridegedésre nem hajlamos, levegőn 1350 °C-ig reveálló.
16,5-20,0 Cr Soudometal Soudor 4806 M Ötvözetlen acélok és ausztenites acélok köaötti kötések
3.0...7.5 Mn Thyssen Nicro 82 SG javítására, 550 °C-ra hevülő varratokhoz. — 196 cC-ig
1.5...2.5 Nb hidegszívós. A vegyiparban a kazán- és reaktorépítésben
65.0...70 Ni terjedt el. Korrózióállósága kiváló
1

0,32 C Thyssen Thermanit Nimo C SG 1150 °C-ig hőálló, 140... 190 HB keménységet adó huzal
25.0 Cr javító- és felrakóhegesztésére
35.0 Ni
 FI 8. táblázat
Hegesztőpálcák

K em é n y ség ,
ö s s z e té te l,
H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

0,7 C 350 Böhler DUR 350-JG Szívós-kemény lánghegesztő pálca bélyegző- és

2.0 Mn alakítószerszámokhoz, sínkereszteződéshez, sí­
1.0 Cr nekhez, csúcsbetétekhez
1,7 C (44) Szovjetunió IIp-C2 Kemény, viszonylag még szívós pálca lánghegesz­
15.0 Cr téshez föld- és kavicsszállító, valamint kotró be­
2.0 Ni rendezésekhez, finomőrlő lapátokhoz
2.5...3.3 C (50) Szovjetunió n p -c i Legfeljebb 500 °C-on üzemelő, erős ásványi kop­
27.0...31.0 Cr Lengyelország Pstel Ni-50 tatásnak kitett helyek felrakására. Zagy- és beton­
2.8...3.5 Si Thyssen FeCr 30 szivattyúk, csúszósínek, szelepszárvégek, kotró­
3.0...5.0 Ni vedrek, és kotrókörmök. 500 °C-on a keménysége
35 HRC
3.0...4.5 C (58) Szovjetunió n p -C 2 7 Igen erős ásványi koptatásnak kitett felületekhez,
25.0...31.0 Cr Csehszlovákia G 664.30 mint pl. surrantok, kotró- és ásógépek, iszap- és
Lengyelország Pstel-50 zagyszállító vezetékek tolózárainak tömitőfelüle-
Böhler Celsit SEO tei
Thyssen Evérit 55
Böhler KW 10-IG A tolózárak és szelepek tömítőfelületeinek fel­
rakóhegesztésére használatos FOX KW 10 be­
vont elektróda változata
Böhler WH 2-IG A hidegalakító szerszámok felrakóhegesztésére
Böhler OH 1-IG használatos FOX WH 2. FOX OH 1 és FOX
Böhler LH 2-IG LH 2 bevont elektródák változata
Böhler W A 12-IG A melegalakító szerszámok felrakóhegesztésére
Böhler SSMo 2-IG FOX WA 12; FOX SSMo és FOX WKZ 50
Böhler WKZ 50-1G bevont elektródák változata

0,03 C (34) Böhler UHF 12-IG Argon védőgázt igénylő pálca edződő acélok
5,3 Mo javítóhegesztéséhez. A varrat előmelegítést nem
18,5 Ni igényel. Hegesztés után viszonylag lágy, de
9,0 Co 500 c'C-on 3 h-n keresztül hőntartva, keménysége
0,6 Ti 53... 54 HRC-re nő
0,2...0,3 C (30) Böhler Celsit 21 Nagy hőszilárdságú, kitűnő korrózióálló pálca.
28.0...29.0 Cr Soudometal Soudostel 21 C Argonvédőgázas hegesztéssel 2... 3 HRC-vel
5.0...5.5 Mo Cabot Haynes Stellite 21 keményebb a varrat, mint lánggal leolvasztva.
63.0. . .65,0 Co Ugine Carbone Stellugine 788 C 540...600 °C-ra hevülő tolózárak tömítő felületei­
hez és nagy hőingadozásnak kitett melegalakító
szerszámokhoz
1.0. ..1,2 C (42) Szovjetunió np-B3K Belsőégésű motorok szelepei és szelepülékei
26.0...28.0 Cr Csehszlovákia G 639.90 tolózárak tömítőfelületei és vegyiparban és
4.0...5.0 W Lengyelország Pstel CoW-40 nagynyomású hőerőművekben, melegalakító és
63.0...66.0 Co Böhler Celsit V kovácsszerszámok, hengerdei meleghengerek,
Soudometal Soudostel 6 C kokszőrlő berendezések. Kavitációval szemben
UTP A 712 kitűnően ellenáll 900 °C-ig 'reveálló, 600 °C-on
Cabot Haynes Stellite 6 keménysége 310 HB
Deloro Stellite Stellite 6 C
Thyssen Akrit Co 40
Ugine Carbone Stellugine 786 C
1.4...1.6 C (47) Lengyelország Pstel CoW-50 Belsőégésű motorok szelepei, tolózárak tömítő­
28.0...31.0 Cr Böhler Celsit D felületei, nagy nyomáson és hőmérsékleten kor­
7.0...8.5 W Soudometal Soudostel 12 C róziós közegbe merülő csúszófelületek, műanyag-,
60.0...63.0 Co UTP A 712 papír- és faipari szerszámok
Cabot Haynes Stellite 12
Deloro Stellite Stellite 12 C
1.8...2.0 C (50) Szovjetunió np-B3K -P Tolózárak tömítőfelületeihez, magas hőmérsék­
28.0...30.0 Cr Böhler Celsit SN letre és korróziós igénybevételre 600 °C-ig. Ke­
8.0...10.0 W Deloro Stellite Stellite F ménysége ezen a hőmérsékleten 46 HRC. Meleg­
56.0...58.0 Co Thyssen Akrit Co 50 alakító és vágószerszámokhoz kis hőmérséklet-
Ugine Carbone Stellugine 772 C ingadozású helyekre. Fa, papír és műanyagipari
szerszámokhoz
 FI8. táblázat folytatása

Ö ssze tétel, K em é n y ség ,

tö m e g %
HB, ül. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
(H R C )

2.1.. .2,5 C (55) Csehszlovákia GG 45.90 Tolózárak tömítőfelületei, belsőégésű motorok

28.0...30.0 Cr Lengyelország Pstel CoW-55 szelepülékei, szállítócsigák, csúcsnélküli köszörű­
11.0...14.0 W Böhler Celsit N gépek vezetőlécei
52.0...55.0 Co Soudometal Soudostel 1 C
UTP A 701
Cabot Haynes Stellite 1
Deloro Stellite Stellite 1 C
Ugine Carbone Stellugine 771 C
2.5...2.7 C (59) Böhler Celsit 20 Korróziónak kitűnően ellenáll.
31.0...32.0 Cr Cabot Haynes Szelepszárvégek, kollerjáratok, földmunkagépek
17.0...23.0 W Stellite 1016 szerszámai
45.0...47.0 Co Thyssen Akrit Co 58 1000 °C-ig hőálló. Keménysége 700 °C-on
Ugine Carbone Stellugine 774 C 37 HRC
1.7...2.0 C (48) Böhler Antinit Celsit 50 Szelepülékek, szelepek, korrózióálló bevonatok
25.0...28.0 Cr Ugine Carbone Stellugine 778 C szerves savakkal szemben. Nagy nyomáson és
10.0...12.0 W magas hőmérsékleten üzemelő csővezetékek
7.0...20.0 Ni tolózárainak tömítőfelületei. Vegyipari keverők.
40.0...50.0 Co A Böhler cég hasonló összetételű Antinit Celsit
50 Nb pálcája 6% nikkelen kívül 6% nióbiumot
tartalmaz
0,4...0,6 C 52 Böhler Niborit 5 Nagy melegszilárdságú, hő- és korrózióálló pál­
12.0...12.5 Cr Cabot Haynes Alloy 41 cák jó siklási tulajdonságú, magas hőmérsékleten
3.5...3.8 Si üzemelő felületekhez. Keménységük 500 °C-on
2.5...2.6 B kb. 10 HRC-vel kisebb. Csőszerelvények elzáró
80.0...82.0 Ni szerkezeteinek tömítőfelületeihez, nagy nyomásra
és magas hőmérsékletre
0,4...0,6 C 60 Böhler Niborit 6
16.0...16.5 Cr Cabot Haynes Alloy 40
4.0...4.3 Si Ugine Carbone Stellugine 756 C
3.5...3.6 B
73.0...75.0 Ni
1

2C 42 Ugine Carbone Stellugine 740 C Szelepülékek, melegfolyató gyűrűk, fúvákák

27 Cr
16 W
15 Co
40 Ni

0,1 C 40 Ugine Carbone Stellugine 746 C Vegyipari tolózárak tömítőfelületeihez, szivaty-

16.5 Cr tyúkhoz. Kloridos oldatoknak, tengervíznek
4.5 W kitűnően ellenáll. 1100 °C-ig hőálló
16.5 Mo
60 Ni

0,02 C 200 Thyssen Nimo C Korrózióálló, különösen oxidáló közegekben.

20.0 Cr A hasonló elnevezésű Ni-Mo B 72% nikkel és
15.0 Mo 28% molibdéntartalommal halogén ionokkal
64.0 Ni szemben (kloridos oldatok, sósavas) kitűnően
ellenáll

3,2 C 170 Böhler GA Lánghegesztő pálca öntöttvasak meleghegeszté­

3.0 Si sére. Előmelegítési hőmérséklet 600...700 CC.
0,9 Mn a hegesztés után lassan, homokba ágyazva, eset­
93.0 Ni leg azbesztlapokkal letakarva hűlhet a munka­
darab. Hegesztés után 700...800 cC-on 1 h fe­
szültségcsökkentés előnyös. A hűlés sebessége
30...50 °C/h értéket ne haladja meg
 F I 9. táblázat
Bronz hegesztőanyagok

összetétel, Keménység,
tömeg% HB- Hl. j Gyártó Márkajel Felhasználási terület
(HRC) |
92.0...93.0 Cu (80) Soudometal: Acélok felrakóhegesztésére csapágyazáshoz,
6.6...8.0 Sn pálca Soudogen CuSn6 tengelykapcsolók, fogaskerekek javító­
0,4...0,6 P huzal Soudor CuSn6 hegesztésére
bevont elektróda Citobronze A
UTP
pálca W1G A 32
huzal MÍG A 32
Ögussa:
huzal Silox R4L
H obart:
bevont elektróda Exobart CU
Oerlikon:
bevont elektróda Citobronze
85.0...87.0 Cu (90) Soudometal: Tengervízálló ötvözött acélok és öntöttvasak
12.0...13.0 Sn pálca Soudogen CuSnl2 felrakóhegesztésére. Hidraulikus szivattyúk
0,1. ..0,4 P huza 1 Soudor CuSn12 dugattyúihoz, csúszófelületeihez. Kavitációnak
UTP kitett felületekhez
pálca WIG A320
huzal MÍG A320
Ögussa:
huzal Silox R4
90.0...92.0 Cu 100 Soudometal: Jól polírozható fényezhető, tengervízálló
6.0...8.0 AI pálca Soudogen 101 ötvözet szivattyúk szelepülékeihez, sze­
huzal Soudor 101 lepeihez, és hajócsavarokhoz
bevont elektróda Soudobronze 101
Hobart:
bevont elektróda Hobrodur CU-
SNDC

90.0...92.0 Cu 180 Soudometal: Jól polírozható, fényesíthető, tengervizálló

8.0...11.0 A1 pálca Soudogen 102 ötvözet. Nagy nyomásnak és koptatásnak ki­
huzal Soudor 102 tett csúszófelületekhez, csúszócsapágyakhoz,
bevont elektróda Soudobronze 201 hidraulikus szivattyúk tömítőfelületeihez
UTP
pálca WIG A 34
huzal MÍG A 34
Ögussa:
huzal Silox R4A
H obart:
pálca WIG 950
huzal MIC. 950
bevont elektróda Hobrodur CU

85....88.0 Cu 250 Soudometal: Tengervízálló. Eróziónak kitűnően ellenáll, s

11.0... 13,0 AI pálca Soudogen 103 emellett nagy nyomásokat jól elvisel.
huzal Soudor 103 Tengelyek, szelepek, szelepülékek, fogas­
bevont elektróda Soudobronze 301 kerekek javítására, csapágyakhoz. A CU
H obart: 300-as 14% alumíniumtartalmú
bevont elektróda Hobrodur CU 200
bevont elektróda Hobrodur CU 300

80.0...85.0 Cu 180 Soudometal: Jó siklási tulajdonságú. Csúszófelületekhez,

6.0...8.0 AI huzal Soudobronze MS csapágyakhoz, dugattyúkhoz, hidraulikus
12.0...14.0 Mn UTP sajtók tömítőfelületeihez
2.0...2.5 Ni pálca WIG A 34N
huzal MÍG A 34N
 F19. táblázat folytatása

K em é n y ség ,
ö s s z e té te l,
tö m e g % H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te rü le t
(H R C )

98,0...99,0 Cu (60) Soudometal: Rézből vagy rézötvözetből készült gép­

0,5...0,8 Sn bevont elektróda Soudocuivre 2 elemek és alkatrészek javításához, acélok
UTP felületére az elektromos vezetőképesség
pálca WIG A381 fokozásához
huzal MÍG A381
Hobart :
pálca WIG 835
huzal MÍG 835
ESAB:
pálca OK Autrod
19.12 WIG
huzal OK Autrod
19.12 MÍG
80.0...82.0 Cu (80) UTP: Ónozott lemezek és alkatrészek javítására
4.0...4.5 Si pálca WIG A 384
1.0...1.5 Sn huzal MÍG A 384
1.0...1.5 Mn
88.0...90.0 Cu 100 UTP: Tengervízálló. Hajó-, tartály- és
8.0...10.0 Ni pálca WIG A 389 készülékgyártásban a korróziónak kitett
huzal MÍG A 389 helyek javításához.
65 Ni 190 Thyssen: Öntöttvasak javításához
33 Cu bevont elektróda Monel 190
Soudometal:
bevont elektróda Soudonel M
30 Ni 100 UTP:
70 Cu pálca WIG A 387
huzal MÍG A 387

F 20. táblázat
Porbeles huzalok kopásálló rétegekhez

ö s s z e té te l K em é n y ség ,
tö m e g % H B . ill. G y á rtó M á rk a je l F e lh a s z n á lá s i te r ü le t
(HRC)
0,06...0,08 C 200 Bulgária BHT-3 Görgők, tengelyek, egymáson csúszó fémes
0,4...0,9 Mn Soudometal 232 alkatrészek, sínek, kereszteződések, tengely-
0,3...0,6 Si kapcsolók. Az első csoport lágyabb varrata
öntvényhibák, lunkerek kitöltéséhez is. Ke­
0,1...0,14 C 250 Szovjetunió nn-T H 25o mény varratok alá pámarétegnek
0,4...1,6 Mn Böhler DUR 250-FD
0.0... 1,7 Cr UTP OA-250

0.1, . 0,14 C 300 Szovjetunió n n -A H i2 i Ütő- és nyomó-igénybevételt jól viselő

1,0...1,6 Mn Bulgária BHT-5 alkatrészekhez. Görgők, futó- és vezetőkerekek,
0,5...0,8 Cr Oerlikon Fluxofil 51 tengelyek, hajtómű-alkatrészek. Kemény
Soudometal BU varratok alá párnarétegnek
0,08...0,15 C 350 Magyarország D 325-375 Darukerekek, görgők, hengerdei anyag­
0,8...1,8 Mn szállító görgők, lánctalpas járművek futómű­
1,8...4,5 Cr Szovjetunió n n -A H i2 o alkatrészei, feszítőkerekei, sínek, sínke­
Bulgária BHT-8 reszteződések
Böhler DUR 350 FD
ESAB OK Tubrodur
15.40
Oerlikon Fluxofil 52
 F20. táblázat folytatása

Ö ssze tétel, K em énység,

tö m e g % H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te rü le t
(H R C )

0,12...0,2 C 400 Szovjetunió n n -A H 1 2 6 Kotróvödrök lánctagjai, kötélvezető

1.5...2.5 Mn Bulgária BMT-10 görgők, darukerekek, talajerőgépek futó­
2.0...3.0 Cr Oerlikon Fluxofil 54 művei, kotrókörmök. A BMT 10 hegesztőanyag
0,8...1,0 Si Soudometal 242 széntartalma csupán 0,08%, krómtartalma
UTP OA-400 azonban 6,2.%, ezért hidegalakító szerszá­
mokhoz és hideghengerekhez is ajánlható
0,2...0,4 C 450 Szovjetunió n n -A H 122 Futó és vezetőkerekek, hengerek, lánctalpas
1.6...1.8 Mn Bulgária BMT-12 járművek lánctagjai, kötél-vezelőgörgők és
3.0.. 5,0 Cr NDK Ferrodur Cr3 tárcsák, kötéldobok. A BMT 12 hegesztő-
ESAB OK Tubrodur anyag széntartalma csupán 0,08% króm­
15.42 tartalma azonban 7,8%, ezért hidegalakitó
Oerlikon Fluxofil 56 szerszámokhoz és hideghengerekhez is
Soudometal 252 ajánlható
0,32...0.6 C (55) Magyarország H 55-60 Ásványi anyagok erős koptatóhatásának kitett
1.5...1.8 Mn Csehszlovákia AT-512 ekék, földmunkagépek szerszámai, kotrókör­
5.5...8.0 Cr Böhler DUR 600-FD mök, kotróvederélek, törőhengerek, törőlécek,
1.5...3.0 Mo ESAB OK Tubrodur 15.50 zúzókalapácsok, kalapácsos törők
1.5...2.0 W Oerlikon Fluxofil 56 közepes ütő-igénybevételű helyeken, öriő-
Soudometal 258 művek páncélzata, nagyolvasztók záró­
UTP OA-600 felületei, továbbá hideg- és meleghcngerek,
alakítószerszámok

1.1. ..1,9 C (60) Szovjetunió nn-Y 10X 452P A legnagyobb koptatóhatásnak és nyomás­
1.1. ..3.0 Mn Böhler DUR 650-FD nak kitett zúzókalapácsok, kotrókörmök,
4.0...7.0 Cr Soudometal 258-TIC hengertörők, szállítócsigák. Az ütéseket
2.5...5.0 Ti csak mérsékelten viseli el

2.0...2.8 C (45) Magyarország PS-B1 Ütéseket is jól viselő, koptatásnak jól

13.5...32.0 Cr Szovjetunió n íl- A H 125 ellenálló keményötvözetű varratokhoz,
Lengyelország ER2 mint pl. agyag- és kerámia ipari szállító-
Böhler Leduiit 40-FD csigák, keverőlapátok, kotrókörmök, kot­
Soudometal 240 róélek, ekék, zúzókalapácsok. A Soudometal
240 huzal ömledéke 45...50 HRC kemény­
ségű

3.5...4.7 C (60) Szovjetunió n n -H T C -0 2 Surrantok, zagyszivattyúk, keverőlapátok,

27.0...32.0 Cr Böhler Ledurit 60-FD kotrókörmök, földgyaluk, szállítócsigák,
ESAB OK Tubrodur 14.70 cement-, tégla- és kerámiaipari sajtók
Soudometal 255

5.0...5.5 C (63) Magyarország PS-B2 Ásványi anyagok erős koptatóhatása ellen,

20.0...22.0 Cr Böhler Ledurit 68-FD az ütéseket kevésbé viseli el. Homok- és
5.0. ..7,0 Nb Oerlikon Fluxodur 62 betonkeverő lapátok, földgyaluk, kotró-
Soudometal A 43 körmök és kotróélek, homok- és zagyszivaty-
UTP OA 7125 tyúk, salaktörő kalapácsok. A hazai PS-B2
porbeles szalagelektródába nióbiumot nem
ötvöznek. Mangántartalma viszont 3,4...3,6%

6.0...6.1 C (65) Böhler Ledurit 72-FD Igen erős kopatóhatások ellen, mint pl.
22.0...31.0 Cr Böhler Ledurit 75-FD kotrókörmök, keverőlapátok, szénjövesztő-
körmök, szívó- kotrógépek erős koptatásnak
kitett elemek, földgyaluk. Az első 7%, a
második 14% Nióbiumtartalmú, s ezért az
utóbbi 1...2 HRC-vel keményebb
1
 F2G. táblázat folytatása

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(HRC)
5.3...5.5 C (70) Böhler Ledurit 70-FD Rideg, koptatóhatásoknak 600 cC-ig rendkívül
20.0...22.0 Cr Soudometal A 45 ellenálló hegömledék, homok-, cement-,
6.5...7.0 Nb UTP OA 7130 betonszállító csigákhoz, cserép- és téglaipari
6.5...7.0 Mo sajtókhoz földmegmunkáló gépek szerszá­
2.0...2.5 W maihoz, betonszivattyúkhoz, nagyolvasztók
adagolószerkezeteinek tömítőfelületeihez,
zúzóhengerekhez
0,9...1,0 C 200 Szovjetunió n n - A H lo s Hegesztés után lágy, csak erős ütésre vagy
13,0...20,0 Mn Böhler BM-FD nyomásra keményedő varratot adó hegesztő-
ESAB OKTubrodur 15.60 anyag, 3...5% króm vagy ugyanennyi nikkel
Soudometal 218 tartalommal. Törőbakok, törőkúpok, ütŐ-
Soudometal 219 219 lécek, vasúti csúcsbetétek. A Soudometal 624
Soudometal 624 8% krómon kívül 3% nióbiumtartalmú,
ezért hegesztés után a többinél keményebb.
Hidegalakításra keménységük 450 HV-re nő
0,5 C 220 Soudometal AP A varrat levegőn hűlve ridegedésre nem
16,5 Mn hajlamos, hidegalakításra 450 HV-re ke­
13,0 Cr ményedbe. Sínek, csúcsbetétek, törő- és
zúzókalapácsok, őrlőmalmok belső páncél­
zata. Párnarétegnek kemény varratok alá
0,1. ..0,12 C 180 Böhler A 7-FD Darukerekek, gördülő és ütőhatásnak kitett
5.5...6.5 Mn ESAB OK Tubrodur 14.71 alkatrészek. Általánosan használható párna­
17.0...20.0 Cr Soudometal 402 rétegnek kemény, rideg varratok alá. Hideg-
8.0...9.0 Ni UTP OA-63 alakítás hatására 250...300 HB-re keményedik

F21. táblázat
Porbeles huzalok szerszámokhoz és csőszerelvények töinítő felületeihez

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
H B , ill. G y á rtó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

0,10...0,14 C 375 Magyarország H350-400 Hengerdei hideg és meleghengerek, csőgyári

2,0...2,5 Cr Magyarország PS-D1 ferde- és pilgerhengerek
0,10...0,26 C 420 Magyarország H-400 Hengerdei és blokksori hengerek, csőgyári ferde-
3.0...6,00 Cr NDK FerrodurCrSUP és pilgerhengerek, sajtolószerszámok, kovács-
0.0...1,8 Mo Szovjetunió Iin-25X5<Í>MC süllyesztékek, tüskék, bélyegzők
0,0...4,5 W Soudometal D 8-G
Lengyelország ERF

0,20...0,35 C (50) Magyarország H-500 Meleghengerek, terelőgörgők, sajtolószerszámok,

4.0...6.0 Cr Magyarország PS-K2 melegvágó kések, törőkalapácsok és törőhenge­
1.0...2.0 W Szovjetunió nn-A H 130 rek, nagyolvasztó adagolókúpjának zárófelületei
1.5...2.8 Mo Lengyelország ER50
2,5 C 500 Csehszlovákia AT-593 Hidegalakító és hidegvágó szerszámokhoz
0,8 Cr
1,0 Ni
1,8 C (44) Szovjetunió n n-A H i03 Az első 0,8% molibdénnal a második 1% wolí-
12 Cr Szovjetunió n n -A H io 4 rammal ötvözött huzal, hidegalakító és hideg­
vágó szerszámokhoz. A varrat keménysége hőke­
zeléssel 60...62 HRC-re fokozható
0,2...0,32 C (50) Magyarország PS-Hl Meleghengerek, terelőgörgők, sajtolószerszámok,
4.0...6.0 Cr Magyarország K-500 melegvágó kések, törőkalapácsok és töróhenge-
2.8...3.0 Mo Szovjetunió nn -A H i3 2 rek, nagyolvasztó adagolókúpjának zárófelüleiei.
2.0...2.5 W A hazai PS-H1 porbeles szalagelektróda molibden
és wolfram tartalma a jelzettnél kevesebb
1
224

F21. táblázat folytatása

összetétel, Keménység,
tömeg % H B , ill. Gyártó Márkajel Felhasználási terület
(H R C )

0,14...0,3 C (50) Szovjetunió AT-524 Meleghengerek, süllyesztékek, melegvágó ollók,

2.5...2.6 Cr Lengyelország ER3 nagyolvasztó adagolókúpjának zárófelületei
8.0...9.0 W

0,3...0,7 C (58) Magyarország H 55-60 Törő- és zúzóhengerek nagyolvasztó adagoló­

4.5...8.0 Cr Magyarország PS-K1 kúpjának zárófelületei, meleg- és hidegdaraboló
2.0...3.5 Mo ESAB OK Tubrodur 15.83 kések, sajtolószerszámok, hengerek, terelőgörgők
0,0...3,0 W Soudometal D 12-6
0,06...0,1 C 300 Szovjetunió nn-AH138 Kavitációnak kitett felületekre. Vizet, gázt, gőzt.
13,0... 15,0 Cr ESAB OK Tubrodur 15.70 olajat és korrózív közeget szállító csővezetékek
tolózárainak tömítőfelületeihez
0,09 C 320 Szovjetunió nn-AH iso
17,8 Cr
9,2 Ni
5,5 Si
1.0...1.1 C 400 Böhler Celsit V-FD Kobaltalapú keményötvözet felhasználási terü­
28.0...28.5 Cr UTP OA-706 lete az előző csoportéval egyezik, nagyobb ke­
4.0...4.2 W ménysége révén azonban kopásellenállása kedve­
60.0...62.0 Co zőbb

0,04 C 220 Soudometal C 95 Meleghengerek, melegsüllyesztékek, lyukasztótüs­

16.0 Cr kék legnagyobb hőingadozásnak kitett felületei.
17.0 Mo Melegdaraboló ollók, szelepek. A varrat rend­
4,5 W kívül szívós, repedés nélkül hegeszthető
54 Ni

F22. táblázat
Vas és kobalt alapú porötvözetek termálszóráshoz és plazmahegesztéshez

összetétel, Keménység,
H B , ill. Gyártó Márkajel Felhasználási terület
tömeg % (H R C )

3.0...4.0 C (52) Szovjetunió n r-c i Surrantok, zagy- és iszapszállító szivattyúk,

26.0...30.0 Cr Szovjetunió n r-C 2 7 homok- és földkotrógépek körmei, földgyaluk és
1.5...3.5 Si Cabot Haynes alloy 90 földmunkaszerszámok. A szovjet C27-es valami­
Fe-alapú vel keményebb, nagyobb szén- és kb. 0,4%
wolframtartalma révén az itt fel nem tüntetett
Haynes alloy 60 HRC keménységű, 1,5% szén
+10% molibdéntartalommal hasonló célokra
erősen korróziós hatás ellen
2.5...4.5 C (53) Szovjetunió n r-A H i Iszap- és zagyszállító szivattyúk, homok- és föld­
30.0...35 Cr Szovjetunió n r-d > E x 6 -2 kotró-, ill. rakodógépek, földmunkaszerszámok,
1.5...2.5 Si őrlődobok
1.2...2.0 B
Fe-alapú
4.5...7.0 C (58) Szovjetunió nr-yc25 Homok- és földkotró, valamint rakodó-, ill.
40.0...45.0 Cr NDK MPA 550 árokásó gépek, földgyaluk, ásványi anyagok elő­
1.0...2.0 Si Cabot Haynes alloy 525 készítéséhez keverőlapátok, folyami kotróserle­
Fe-alapú gek. Az MPA 550 jelű por 2% B-tartalma miatt
1...2 HRC-vel keményebb. A szovjet és a Cabot
gyártmányúak csak plazmahegesztésre alkalma­
sak
0,25...0,5 C (30) Deloro Stellite Stellite X40 A hőingadozást jól elviseli, turbinalapátokhoz,
26.0...27.0 Cr Cabot Alloy No.31 sajtolószerszámokhoz stb. Olvadáspontja kb.
10.0... 10,5 Ni 1320 °C
7.0...7.5 W
Co-alapú
 F22. táblázat folytatása

K em ényxég,
Ö ssz e té te l,
H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

0,8...0,9 C (39) Szovjetunió H-AH32 Melegalakító szerszámok, szelepek, nyírókések,

20.0...30.0 Cr UTP HA-14 kőolajfeldolgozó berendezések. Az ötvözet olva­
13.0...14.0 Ni Castolin 10092 dáspontja 1300 °C
4.0... 10,0 W Interweld 2138
Co-alapú
1.0...1.1 C (42) Szovjetunió M-AH30 Nagy terhelésű, kis hőingadozású, melegalakító
26.0...28.0 Cr Lengyel PMCo-45 szerszámokhoz, valamint vizet, gőzt, gázt, olajat
4.0...5.0 W Böhler Celsit V-P és agresszív közegeket szállító csővezetékek toló­
Co-alapú Cabot Haynes alloy zárainak tömítőfelületeihez. Belsőégésű motorok
Cabot Haynes alloy 156 szelepeihez és szelepülékeihez. Hő- és korrózió-
Deloro Stelle Stellite SF6 álló, kavitációnak is kitűnően ellenáll. 500 °C-on
H-AH33 keménysége 32 HRC. A nikkelt tartalmazók
0,7...0,9 C (41) Szovjetunió valamivel szívósabbak, korrózióellenállásuk ked­
19.0...20, Cr UTP HA-06
Stellite SF6 vezőbb, olvadáspontjuk kb. 1300 °C, a többié
12.5...13.0 Ni Deloro Stellite mintegy 50 °C-kal nagyobb. A Haynes alloy
8.0...8.5 W ORIC 1396
156-os, 1,6% széntartalommal 43 HRC kemény­
Co-alapúak Castolin EUT 6 ségű

1.4...1.8 C (48) Szovjetunió H-AH31 Vizet, gőzt, gázt, olajat és agresszív közeget szál­
29.0...30.0 Cr Böhler Celsit SN-P lító csővezetékek tolózárainak tömítőfelületeihez,
8.0, ..9,0 W Deloro Stellite Stellite 12 valamint olyan melegalakító szerszámokhoz,
Co-alapú Cabot Haynes alloy 12 amelyek hőingadozása elhanyagolható. Belső­
Lengyel PMCo-50 égésű motorok szelepülékeihez. 900 cC-ig hőálló,
UTP HA-012 melegszilárd, korrózióálló ötvözet. 500 °C-on
0,9...0,1 C (47) keménysége 40 HRC. A nikkelt is tartalmazók
19.0...20.0 Cr Castolin EUT
szívóssága és korrózióellenállása valamivel ked­
12.5...13.0 Ni ORIC 1392 vezőbb, olvadáspontjuk kb. 1260 CC, a többié
9.0...10.0 W Interweld 2142
Stellite SF 12 mintegy 50 °C-kal nagyobb
Co-alapú Deloro Stellite

2.4...2.5 C (55) Szovjetunió H-AH20 Kemény, koptatóhatásoknak, korróziónak és

30.0...33.0 Cr Deloro Stellite Stellite 1 kavitációnak egyaránt jól ellenáll. Tolózárak
12.0...13.0 W tömítőfelületeihez, szivattyúk, centrifugák védel­
Co-alapú Cabot Haynes alloy 1 mére. A nikkelt tartalmazók szívóssága és korró­
zióellenállása valamivel kedvezőbb. Ezek olvadás­
1.2...1.3 C (54) UTP HA-01 pontja kb. 1250 PC, a többié mintegy 50 cC-kal
19.0...20.0 Cr Deloro Stellite SF1 nagyobb
12.5... 13,0 Ni Castolin EUT 1
Co-alapú ORIC 1391

2,5 C (61) Cabot Haynes alloy 1016 A legerősebb korrózió- és hőhatásnak kitett saj­
32.0 Cr tolószerszámokhoz, tömítőfelületekhez. A hőin­
17.0 W gadozást nem állja. A nikkeltartalmúak olvadás­
Co-alapú pontja kb. 1250 °C, a többié mintegy 50 cC-kaI
nagyobb
1.5...1.6 C (60) Deloro Stellite Stellite SF 20
19.0...20.0 Cr
15.0...15.5 W ORIC 1393
13.0...13.5 Ni
Co-alapú

2.0 C (45) Böhler Antinit Celsit 50 Nb-P Melegszilárd, korrózióálló bevonat tolózárak
28.0 Cr tömítőfelületeihez. Olvadáspont kb. 1230 CC
6,5 Ni
3,7 Mo
Co-alapú

0,1 C (50) Soudometal FUSOR C l/E Korrózióálló és egyben melegszilárd b e v o n a t

18,5 Cr turbinalapátokhoz, belsőégésű motorok kipu­
3.0 B fogószelepeihez. műszálsajtoló fúvókákhoz
3.0 Si
26.0 Ni
Co-alapú

1
 F22. táblázat folytatása

K em é n y ség ,
ö s s z e té te l,
H B , ü l. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

90.0 WC (62) Cabot Haystellite 954 Rendkívül erős koptatóhatásnak kitett surrantok,
10.0 Co földmunkagépek szerszámai, ércelőkészítő keve­
rőlapátok, csak plazmaszórásra és plazmahegesz­
tésre alkalmas

0,1 C (56) Cabot Haynes alloy No 157 Kis hőingadozású melegalakító szerszámokhoz
21.0 Cr és kavitációnak kitett felületekre
4.5 W
1.6 Si
2,4 B
70.0 Co

F23. táblázat
N ik k el a la p ú porötvözetek term álszó rásh o z és plazm ahegesztéshez

Ö ssze tétel, K em é n y ség

tö m e g % H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
(H R C )

0,1 ...0,12 C 200 Cabot Hastel Ioy A Hastelloy típus B, C, X és W jelű ötvözetei
9,0...28,0 Mo különböző krómtartalommal a vegyi- és
atomipari berendezésekben forrásban levő
kén-, só- és foszforsavak hatása ellen alkal­
mazhatók, plazmaszórással vagy plazma­
hegesztéssel
0,03...0,1 C 200 Csehszlovákia K-20 Műanyagipari sajtók, csapágyfészkek, szele­
2.0...3.0 Si Lengyel PMNi-20 pek és szelepülékek, szabályzócsavarok,
1.3...2.0 B Soudometal Fusor N4/E üvegipari formák, szürkeöntvények csatlakozó
UTP HA 3 felületei, hornyok. Olvadáspontja kb.
UTP HA 1320 1100 °C
UTP HA 6320
Cabot Haynes alloy 45
Castolin 10680
Deloro Stellite Deloro PW 22
ORTC 1348
Stody 63 TG
0,1...0,2 C 300 Szovjetunió H n y -2 Tengelyek kopott csapágyhelyeihez, futó- és
2.5...3.7 Si Soudometal Fusor N3/E csúszófelületekhez, csapokhoz, belsőégésű
1.7...2.6 B UTP HA 2 motorok szelepeihez, szürkeöntvények
Cabot Haynes alloy 46 csatlakozó felületeihez, üvegipari formákhoz.
Interweld 1125 Olvadáspontja 1080 °C
Ugine Carbone 750
0,1...0,2 C (30) Csehszlovákia K-30 Szállítócsigákhoz, korróziónak kitett felü­
3.4...4.0 Si Lengyelország PMNi-35 letekhez kavitáció elleni védelemre szi­
2.0...2 . 5 B UTP HA 2321 vattyúkhoz, üvegipari formákhoz. Olvadás­
2.0.. .4,0 Cr ORIC 1351
229

pontja kb. 1080 °C

 F23. táblázat folytatása

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
tö m e g % H B , Ul. G y á r tó M á rk a je l F e lh a s z n á lá s i te r ü le t
(H R C )

0,05...0,1 C (35) Böhler Niborit 35-P Igen erős korróziós hatások ellen a vegy- és
33.0...36.0 Cr Böhler Niborit 40-P atomipari berendezésekhez. Utóbbi néhány
4.5...4.6 Si HRC-vel keményebb
1.1...1.7 B
0,3...0,4 C (40) Szovjetunió nr-cP2 Formázólapok süllyesztékek, hajlító- és mély­
7.5...14.0 Cr Csehszlovákia K-40 húzó szerszámok, fogaskerekek, szivattyú­
2.0...4.0 Si Soudometal Fusor N l/E lapátok és szivattyúházak, üveg- és műanyag­
1.5...2.0 B UTP HA-5 ipari formák, kopott csapágyhelyek.
Cabot Haynes alloy 44 Olvadáspontja 1100 °C
Deloro Stellite Deloro SF 40
Interweld 1140
Stoody 64 TG
Ugine Carbone 754
0.3...0,7 C (50) Szovjetunió nr-cP3 Belsőégésű motorok szelepei, szelepülékei,
10.0... 14,0 Cr Szovjetunió CH rH -50 szivattyúházak és szivattyúlapátok, műanyag-
3.5...4.5 Si Csehszlovákia K-50 üvegipari sajtolóformák, élelmiszer-,
1.8...3.7 B Lengyelország PMNi 50 gyógyszer- és vegyipari szállítócsigák, cserép-
NDK MPA-552 és kerámiaipari sajtók, tolózárak tömítő­
Böhler Niborit 5-P felületei. Olvadáspont 1060 °C
UTP HA 6
Cabot Haynes alloy 41
Castolin 10 675
Deloro Stellite Deloro SF 50
ORIC 1355
Stody 65 TG
0,4...0,5 C (55) Csehszlovákia K-55 Kemény, szívós réteg sajtolócsigákhoz,
14.0... 16,0 Cr NDK MPA 551 extruderekhez szállítócsigákhoz üvegipari
4.0...4.5 Si Soudometal Fusor N2/E sajtolószerszámokra. Olvadáspontja kb.
3.6...4.0 B Cabot Haynes alloy 48 1100 °C. A Haynes alloy 48-as wolframot
1.7...4.5 W ORIC 1358 nem tartalmaz
1.5...2.5 Mo

0,5... 1,0 C (56) Szovjetunió nr-cp 4 Szállítócsigák, agresszív közegben működő

15.0...18.0 Cr Szovjetunió CHTH-55 tengelyek, szivattyútengelyek és járókerekek,
3.5...5.0 Si UTP HA 7 szelepülékek. Olvadáspontja 1070 °C
2.8...4.0 B Cabot Haynes alloy 40
Deloso Stellite Deloro SF 56
Interweld 1160
ORIC 1357
0,5...1,1 C (60) Szovjetunió CHTH-60 Szállítócsigák, korróziv közegben üzemelő
14.0... 18,0 Cr Csehszlovákia K-60 gépalkatrészek, kopott csapágyhelyek,
4.0...5.0 Si Böhler Niborit 6-P szelepülékek. Olvadáspontja kb. 1140°C
Soudometal Fusor N5/E
UTP HA 6760
Cabot Haynes alloy 43
Castolin 10009
Deloro Stellite Deloro SF 60
Ugine Carbone 756
1,7 C (63) UTP HA 8 Igen kemény réteg szerszámfelfogókhoz,
3,5 Cr fúvókákhoz, vágólapokhoz és vágógyűrűkhöz
3.0 Si vezetősínekhez szállítóláncokhoz, vonszoló­
2.0 B körmökhöz. Olvadáspontja 1100°C
40.0 W
35,0...50,0 WC (60) Szovjetunió BCHTH-35 Rendkívül erős koptatásnak kitett zagy- és
Soudometal Fusor W l/E iszapszivattyúk, kotrókörmök-, kanalak és
Cabot Haystellite 1 -serlegek, keverőlapátok. A Haystellit 3 és a
Stoody 85 TG Haystellit 6 porok hasonló összetételűek, 85.
UTP HA BOND 8 ill. 65% wolfram-karbid-tartalommal
Castolin 10112
80 WC (62) Szovjetunió BCHTH-35
Cabot Haystellite 4
100 WC — Cabot Haystellite Wolfram-karbid-por szóráshoz használaros
956 keverék előállítása céljából
 F24. táblázat
Porötvözetek utólagos megolvasztása szóróhegesztéshez

Ö ssze tétel, K em é n y ség ,

tö m e g % H B , ill. G y á rtó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te rü le t
(H R C )

0,25...0,35 C (40) UTP UNIBOND 5-2540 A felületi nyomást jól viseli, ütésállósága
7.0...8.5 Cr METCO 12 C kitűnő. Üvegipari szerszámok, görgők,
3.5...4.5 Si FONTARGEN MP 4SP műanyagsajtoiók
1,5. .2,0 B
84.0...88.0 Ni

0,35...0,45 C (45) UTP UNIBOND 5-2545 Kopás- és ütésállósága kielégítő, a nyomó­

8.5...9.5 Cr METCO 14 C igénybevételt is jól viseli. Üvegipari dugók,
3,5. ..4,5 Si FONTARGEN MP 8SP szerszámok, vezetőgörgők, perselyek.
1.7...2.3 B Olvadáspontja kb. 1050 °C. Kb. 800 °C
82.0...85.0 Ni hőmérsékletig üzemben tartható

0,45...0,55 C (50) UTP UNIBOND 5-2550 Szivattyú-járókerekek, vezértárcsák, sajtolók­

11.0...13.0 Cr METCO 14 E és húzószerszámok felületvédelmére, mű­
3.5...4.5 Si anyagsajtoló és- daraboló szerszámok,
2.3...2.6 B üvegipari formák
80.0...83.0 Ni

0,09...0,12 C (50) UTP UNIBOND 5-2650 600...700 °C-ra hevülő alkatrészekhez, az

18.0...20.0 Cr METCO 18 C ütő-igénybevételt jól viseli, kitűnő a korrózió-
3.2...3.6 Si és reveállósága. Salaktörő kalapácsok, mű­
3.2...3.6 B anyagsajtoló szerszámok, melegalakitó szer­
26.0...28.0 Ni számok, dugattyúk, tömítő- és csúszófelületek
5.0...7.0 Mo
38.0...42.0 Co

0,7...0,9 C (58) UTP UNIBOND 5-2760 Pontszerű terhelést még elviseli. Alakító-
14.0... 16,0 Cr METCO 15 E görgők, kopásnak kitett hüvelyek, szivattyú­
4.2...4.6 Si tengelyek, csigák, tengelyvégek, vállak, alakos
3.3...3.6 B felületek
74.0...77.0 Ni

50...70.WC (63) UTP Unibond 5-2863 Keverőlapátok, ekevasak, cement- és

30...50 Ni METCO 36 C cserépipari formák, földmunkagépek szer­
számai, ventillátorlapátok. Olvadáspont kb.
1000 °C, üzemi hőmérséklet legfeljebb 700 CC

75 WC (65) UTP UNIBOND 5-2865 Legfeljebb 700 °C-ra hevülő keverőlapátok,

20 Ni görgők, ventillátorlapátok. Olvadáspontja
B Cr, Fe, Si kb. 1060 °C.
234

F25. táblázat
Porötvözetek láng-porfelszóráshoz

ö s s z e té te l, K em é n y ség ,
H B , ill. G y á r tó M á rk a je l F e lh a sz n á lá s i te r ü le t
tö m e g %
(H R C )

4.0...5.0 A1 Interweld M 55 Nikkel-aluminid pámatéteg bármely por­

93.0...95.0 Ni UTP EXOBOND 1001 ötvözet alá, a tapadó-nyíró szilárdság
Castolin XUPER ULTRA növelésére
BOND 50000
METCO 450
FONTARGEN FM 1

0,2...0,4 C 260 Interweld M 45 Tengelyek, csapágyhelyek feltöltésére, üregek

0,5...1,0 Mn UTP EXOBOND 3010 kitöltésére
98,0...99,0 Fe METCO 91

0,02...0,04 C 180 Castolin 19300 Vegyipari berendezéseken csapágyhelyek

17.0. ..18,0 Cr Interweld M 50 javítására szivattyúperselyekhez
8.0...11.0 Ni UTP EXOBOND 2007
0,0...2,0 Mo
70.0...75.0 Fe

0,02...0,04 C 150 Castolin 19985 Hengercsapokhoz, tömitőgyürűkhöz, szelep-

18.0...20.0 Cr UTP EXOBOND 2001 szárvégekhez, csapágyhelyekhez
12,0 . .15,0 Ni METCO 44
2.0...4.0 Mo FONTARGEN FM 3
60.0...66.0 Fe

0,1...0,12 C 330 Castolin 19910 Hidraulikus dugattyúkhoz, sikló- és golyó-

10.0...12.0 Cr UTP EXOBOND 2002 csapágy-helyekhez, tömítőfelületekhez,
2.0. ..3,0 Si METCO 451 bütykös- és forgattyútengelyekhez
1.5...2.5 B FONTARGEN FM 2
80.0...85.0 Ni

1,5 C 500 UTP EXOBOND 2006 Műanyagipari szerszámokhoz, extrúderek-

16.0 Cr Interweld M 46 hez, vegyipari keverőlapátokhoz, tengelyekhez
4 . 0 A1
8.0 Fe
68 Ni

3,0 C 600 UTP EXOBOND 2005 Keverőlapátok, ekevasak, szállítócsigák

7.5 Cr felszóróanyaga
17.5 W
5.5 AJ
2.5 Fe
2.5 Si
1.5 B
60 Ni

9.0... 10,0 A1 130 Interweld M 130 Alumíniumbronz-por görgőkhöz, csapágy­

0,5. ..1,0 Fe UTP EXOBOND 2003 helyekhez, tengelyekhez, szelepek javítására
89.0...90.0 Cu
235
 IRODALOMJEGYZÉK

Barámzky-Jób Imre: Villamoshegesztő. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1972.

Basista, M .: Öntvények javítása hegesztéssel. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1971.
Beckert—Neumann: A hegesztés alapismeretei. Hegesztési eljárások Budapest, Mű­
szaki Könyvkiadó, 1973.
Beckert—Neumann: A hegesztés alapismeretei. Különleges hegesztési eljárások. Buda­
pest, Műszaki Könyvkiadó, 1972.
Dr. Béres - Csolák- Kováts: Anyagválasztási útmutató és példatár. Budapest, Mű­
szaki Könyvkiadó, 1982.
Dr. Béres-dr. Unyi: Sínek hegesztése 2. kiadás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1980.
Dr. Gremsperger—Kristóf: C 0 2-védőgázas ivhegesztés. Budapest, Műszaki Könyv­
kiadó, 1981.
Keszthelyi Ferenc: Csővezetékek hegesztése. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1982.
Lehoczki Csaba: Lánghegesztés és lángvágás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1982.
NádasiEndre: Fémszórás korszerű módszerei. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1978.
Schatz, W.: Fedettívű hegesztés. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1974.
Vallini, A .: Ötvözött acélok és nemesfémek hegesztése. Budapest, Műszaki Könyv­
kiadó, 1978.
Viola—Czitán: A hegesztő. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1978.
Vizke/eti Kálmán: ívhegesztés 4. kiadás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1983.

236
FELJEGYZÉSEK

237
 FELJEGYZÉSEK

238
FELJEGYZÉSEK

239
Kiadja a Műszaki Könyvkiadó
Felelős kiadó: Fischer Herbert igazgató

@
>
1662/84 Franklin Nyomda, Budapest, Felelős vezető: Mátyás Miklós igazgató
Műszaki vezető: Kőrizs Károly — Műszaki szerkesztő: Kaszala József
A könyv ábráit rajzolta: Szabainé Fábián Ibolya
A könyv formátuma: A5 — ívteijedelme: 15 (A5)
Ábrák száma: 116 — Példányszám: 4350
Papír minősége: 80 g ofszet — Betűcsalád és -méret: Times, bg/gm
Azonossági szám: 42 115 — MÜ: 3518—h —8486
A kézirat lezárva: 1983. június
Készült az MSZ 5601 és 5602 szerint
40, - Ff

ÉS FELRAKÓHEGESZTÉS
AZ
IPARI S Z A K K Ö N Y V T Á R

könyvei m indenekelőtt a szakm unkásoknak készülnek. A gyakor­

lati szakem bereknek szükséges ism ereteket fo glalják össze azzal

a céllal, hogy m egkönnyítsék a munkát, elősegítsék az ésszerű,

gyors és jó m inőségű term elést, a korszerű technika helyes alkal­

m azását, a m unkaeszközök és m unkam ódszerek tökéletesítését,

ezeken keresztül a szakm unkások m agasabb szakm ai felkészült­

ségét.

Az Ipari Szakkönyvtár kötetei tehát a lakatosok, esztergályosok,

bádogosok, kovácsok, kohászok, kőm űvesek, villanyszerelők,

JAVÍTÓ
asztalosok, víz-, gáz-, központifűtés- és felvonószerelők, ácsok,

burkolok, hegesztők, híradástechnikai ipari, m űszeripari, vegy­

ipari, élelm iszeripari, textilipari, bőripari, m űanyagipari stb. dol­

gozók részére készülnek. Ott óhajtanak lenni m unkahelyeiken és

otthonaikban, hogy segítségükre legyenek a gyakorlati, a szakm ai

problém ák m egoldásában. Hasznos és m egbecsült, különösebb

fáradságot nem igénylő olvasm ányok kívánnak lenni az otthoni

időtöltés alkalm ával. M unka közben pedig em lékeztetőként,

„utánnéző”-ként kérnek helyet a polcon vagy m unkapad sarkán.

OLVASSA

AZ Dr. Romvári Pál - Dr. Béres Lajos

IPARI SZAKKÖNYVTÁR KÖTETEIT!

MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ J A V Í T Ó ÉS
FELRAKÓHEGESZTÉS